Adaptációs kézikönyv

Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak

Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1 intézkedés Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben központi programjának „B” komponense (Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése) keretében. Szakmai vezető Kapcsáné Németi Júlia Munkacsoport-vezető Locsmándi Alajos Témavezető Czibere Csilla

Adaptációs kézikönyv
Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak

Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Budapest, 2008

Írták Földiné Koczor Tünde (2. fejezet) Giflo H. Péter (Adaptációs mátrix) Hernádi Krisztina (7 fejezet) . Jenei Andrea (Adaptációs mátrix) Kovácsevicsné Tóth Marianna (5. fejezet) Kőpatakiné Mészáros Mária (1. fejezet) Magvasi Ágnes (4. fejezet) Máténé Sej Jolán (8. fejezet) Megyeri Józsefné (Adaptációs mátrix) Montay Beáta (6. fejezet) Nagyné Tóth Ibolya (Adaptációs mátrix) Soós Jánosné (9. fejezet) Vargáné Mező Lilla (3. fejezet, Adaptációs mátrix) Az Inklúziós fogalomtárat összeállították Auer Éva, Csákvári Judit, Cseh Eleonóra, Dombainé Esztergomi Anna, Faragóné Bircsák Márta, Gájerné Balázs Gizella, Hódi Marianna, Kajáry Ildikó, Kis Erika, Kovács Krisztina, Köntösné Lőrincz Eszter, Megyeri Józsefné, Nagyné Tóth Ibolya, Őszi Tamásné, Róth Márta, Ruff Ágota, Szabó Borbála, Dr. Szabó Ákosné, Tihanyi Gabriella, Ursu Zsuzsanna, Vargáné Mező Lilla, Dr. Váry Ágnes Lektorálta Perlusz Andrea Virágné Katona Zsuzsanna Alkotószerkesztő Kőpatakiné Mészáros Mária Tipográfia és számítógépes grafika Pattantyus Gergely Borítóterv Dió Stúdió Borítófotó Pintér Márta Felelős szerkesztő Szerencsés Hajnalka ISSN 1789-2554 Azonosító: 7/211/B/4/ad/kk © Földiné Koczor Tünde, Giflo H. Péter, Hernádi Krisztina, Kovácsevicsné Tóth Marianna, Kőpatakiné Mészáros Mária, Magvasi Ágnes, Máténé Sej Jolán, Megyeri Józsefné, Montay Beáta, Nagyné Tóth Ibolya, Soós Jánosné, Vargáné Mező Lilla, 2008 © Kôpatakiné Mészáros Mária alkotószerkesztő, 2008 © Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.

TarTalom
Kedves Pedagógus! ...................................................................................................... 9 1. RÉSZ. ADAPTÁCIÓS DIALÓGUS ......................................................................... 1 1 1. fejezet. Az adaptáció felértékelődése (Kôpatakiné Mészáros Mária) ........................ 13 Együttműködésre „ítélve” ................................................................................................. 1 3 A változásoktól mégis félni kell? ........................................................................................ 17 Miért kompetencia? ........................................................................................................... 20 2. fejezet. A kompetencia (Földiné Koczor Tünde) ........................................................ 21 A kompetencia értelmezése ............................................................................................. 21 Kulcskompetenciák ........................................................................................................... 23 Mit jelent a mindennapi munkánkban a kompetenciafejlesztés? ........................................ 25 3. fejezet. Betekintés a diagnosztikai eljárásokba (Vargáné Mezô Lilla) ...................... 31 Együttműködés nélkül nem megy ..................................................................................... 31 Mi okoz gondot a tanítónak, a tanárnak? ........................................................................... 32 Amikor a korrepetálás nem használ .................................................................................. 32 A pedagógiai diagnózis ...................................................................................................... 33 Hogyan változott a fogyatékosság értelmezése? Az orvosi-pszichológiai megközelítéstől a pedagógiai-társadalmi megközelítés felé ........................................................................ 33 Gyógypedagógiai, pszichológiai, pedagógiai diagnosztika, diagnózis .................................. 37 A tanulási képességek fejlesztésének lehetősége .............................................................. 41 A tanulási problémák értelmezése, rendszerezése ........................................................... 42 Az óvoda szerepe a gyermekek fejlesztésében ................................................................ 51 Az iskolai fejlesztés ............................................................................................................ 53 4. fejezet. Módszerek (Magvasi Ágnes) ........................................................................ 56 A pedagógiai módszer ....................................................................................................... 56 A „kivételesek” vannak többen ......................................................................................... 58 A befogadás vagy inklúzió szükségszerűsége .................................................................... 61 Pedagógiai módszerek szerepe, funkciója, célja ................................................................ 63 Hogyan jelennek meg a helyi nevelési tervben, pedagógiai programban, helyi tantervben a módszerek? ............................................................................................................... 82

5

5. fejezet. A követelmény (Kovácsevicsné Tóth Marianna) ............................................. 85 Mit jelent a követelmény? .................................................................................................. 86 A követelmény megjelenése különböző célrendszeri szinteken ....................................... 86 A követelmények tartalma, szerkezete ............................................................................. 87 Általános pedagógiai követelmények ................................................................................ 87 A kompetencia alapú programcsomagok követelményrendszere .................................... 90 A kompetencia alapú programcsomagok és a sajátos nevelési igényű tanulók .................. 94 A sajátos nevelési igényű tanulók és a Nat ........................................................................ 96 A minimális kompetencia .................................................................................................. 98 Az intézmény mindennapjai .............................................................................................. 99 6. fejezet. Az értékelés (Montay Beáta) ..................................................................... 103 A pedagógiai értékelés .................................................................................................... 104 Az értékelés „tárgya” ...................................................................................................... 105 Mit értékelünk? ................................................................................................................ 109 Értékelés a kompetencia alapú programcsomagokban ..................................................... 1 10 Az iskola értékelési rendszerének újragondolása .............................................................. 1 12 Az értékelési rendszer megjelenése az intézményi dokumentumokban .......................... 1 19 7. fejezet. Habilitáció-rehabilitáció (Hernádi Krisztina) .............................................. 123 A fogalom értelmezése ................................................................................................... 123 A habilitáció-rehabilitáció szerepe, funkciója, célja ......................................................... 124 A habilitáció-rehabilitáció szerepe az oktatásban ............................................................ 126 A „hozott tudás” és a habilitáció-rehabilitáció ................................................................ 129 A habilitáció-rehabilitáció megjelenése az intézményi gyakorlatban ................................ 1 30 Elmozdulás a hagyományos pedagógiai gyakorlattól – a kompetencia alapú programcsomagok ....................................................................................................... 1 33 A tanulásszervezési formák sérülésspecifikus igényekhez igazodó megválasztása .......... 1 34 A habilitáció-rehabilitáció jelentősége a pedagógiai programban ..................................... 1 36 8. fejezet. A tanulási környezet (Máténé Sej Jolán) ................................................... 139 A tanulási környezet értelmezése .................................................................................... 1 39 A tanulási környezet kialakítása ....................................................................................... 141 A nyitott iskola felé vezető lépések ................................................................................. 142 A tanulási környezet változásának folyamata az intézményben ...................................... 151 A változás folyamata ......................................................................................................... 153 A tanulási környezet megjelenése az intézményi dokumentumokban ............................ 154

6

9. fejezet. Az egyéni fejlesztési terv (Soós Jánosné) ................................................... 157 Mi az egyéni fejlesztési terv? ............................................................................................. 157 Egyéni fejlesztési terv az inkluzív intézményben .............................................................. 159 Gyakorlati tanácsok .......................................................................................................... 167 Kontrollvizsgálatok végzése ............................................................................................ 169 Függelék az Adaptációs dialógushoz ...................................................................... A kompetencia ................................................................................................................ Vizsgáló és fejlesztő eljárások gyűjteménye a tanulási nehézségek szűrése és fejlesztése köréből .......................................................................................................... A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora ........................................... 171 173 181 186

2. RÉSZ. ADAPTÁCIÓS MÁTRIX (Giflo H. Péter – Jenei Andrea – Nagyné Tóth Ibolya – Megyeri Józsefné – Vargáné Mezô Lilla) ...................................................................... 191 3. RÉSZ. INKLÚZIÓS FOGALOMTÁR ................................................................... 417 AjÁNLOTT ÉS FeLHASZNÁLT IRODALOM ......................................................... 491

7

Kedves Pedagógus!
A kiadvány, amit a kezében tart, egy fejlesztés kiemelkedően fontos mérföldköve. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának 2.1-es intézkedése keretében 2004 óta folyik az a fejlesztő munka, amelynek célja a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása a közoktatás területén. E program keretében került sor azoknak a szolgáltatásoknak a kialakítására, amelyekkel a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelését vállaló intézmények munkáját segítjük. E munka meghatározó részét tette ki – többek között – az integrált oktatás know-how-jának kifejlesztése, azon belül is egyrészt a kompetencia alapú programcsomagok adaptálása a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttneveléshez, másrészt a programcsomagokat adaptáló integráló intézmények támogatása. Az Adaptációs kézikönyv ennek a több mint hároméves munkának az eredménye. Alcíme is jelzi azt a szándékot, mely szerint gyakorlati útmutatót kínálunk az integráló pedagógusoknak. A siker kulcsa, kedves pedagógusok, az Önök kezében van. Önöknek, az együttnevelés felelősségteljes feladatát vállaló, többségi iskolában tanító kollégáinknak szeretnénk elsősorban segítséget nyújtani, hogy korszerű ismeretek elsajátításával, ezzel együtt meglévő tudásuk felszínre hozásával és tapasztalataik beépítésével legyenek eredményesek a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a kiadvány a legszélesebb – nemcsak szakmai – közönség érdeklődésére is számot tarthat, hiszen az „adaptivitást mindvégig a változó feltételekhez való alkalmazkodásként értelmezzük és a fejlődés alapjának tekintjük”. Ennek pedig – pedagógiai értelemben – nem lehet más a célja, mint az olyan – befogadó – iskola megteremtése, amely legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy minden tanulója számára biztosítsa az oktatás folyamataiban egyéni képességeinek és fejlődési ütemének megfelelő részvételt. Ehhez tekintjük eszköznek a kompetencia alapú programcsomagokat. Könyvünk három fő részből áll. Az Adaptációs dialógus szerzői azokat a tartalmakat mutatják be, amelyek átgondolása nélkül nem vagy csak nagyon nehezen lehetséges a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének tudatos, tervezett és szervezett keretek közötti megvalósítása. A különböző részek pilléreket kívánnak biztosítani mindazok számára, akik tudják, hogy a gyermekek különbözők, és az óvodáknak, iskoláknak kell felkészíteniük őket egyedi fejlődési útjaik eredményes beteljesítéséhez.

9

Az Adaptációs mátrix abban segíti az eligazodást, hogy a kompetencia alapú programcsomagokhoz elkészült gyakorlati segítségek (sérülésspecifikus ajánlások, SNI-szempontú mintamodulok, módszertani útmutatók és jó gyakorlatok) koncentráltan a sérülés típusára, az egyéni képességekre biztosítsák az intézmények számára megvalósítható, de az intézményi tudást figyelembe vevő adaptációs folyamat támogatását. Az Inklúziós fogalomtár tartalmazza mindazokat az alapfogalmakat, a gyógypedagógia területét érintő, nevelési és oktatási folyamatokhoz kapcsolódó kifejezéseket, amelyek segítik a sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos tevékenységeknek az intézményi alapdokumentumokban való megjelenését és a pedagógiai folyamatok tervezését. Budapest, 2007 október . A fejlesztők és szerzők nevében: Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

10

1. rész aDaPTÁCIÓS DIalÓ GUS .

.

A fejlesztések akkor lesznek a legeredményesebbek. fenntartók. mint az ismeretlen dolog.és/ vagy közösségi tevékenységekben. Kedves Pedagógus! A kötetben olyan sétára hívjuk Önöket. hogy a fejlesztések középpontjába egyértelműen a tanuló egyén kerül. elterjesztése. a legfontosabb következménye. képességek kialakítását tekintjük a pedagógiai munka céljának –. A részt vevő pedagógusok. a fejlesztés – több okból is – bizonyosan kisebb hatékonyságú lesz. hanem megfelelő alkotó. Kompetenciafejlesztés elképzelhetetlen a tanulás egyéniesítése nélkül. fejezet Az adaptáció felértékelődése A fejezetben szót ejtünk az adaptációs kézikönyv céljáról. Úgy ejtünk szót a pedagógiai munkáról. és megismerjük az angliai pettyesaraszoló lepke történetét. képességek elsajátítását is. megoldások kialakítása.  13 . Ezért minden pedagógiai fejlesztés fontos eleme az egyéni tanulást elősegítő módszerek. A fejezetet írta: Kőpatakiné Mészáros Mária Együttműködésre „ítélve” A pedagógiai fejlesztések kulcseleme. a sajátos nevelési igényű tanulók A tanulásfogalom ma már nem szűkül le tények és lexikai ismeretek akaratlagos elsajátítására. hanem valójában ők az aktív fejlesztők. és hogy nemcsak tudatos koncentráció eredménye lehet – és legtöbbször nem is akkor a leghatékonyabb –. a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő kompetencia alapú programcsomagok bevezetésének előnyeiről. Annak. amelynek során sokkal több lesz az ismerős. játékokban való részvétel is. ha a részt vevő pedagógusok nem egyszerű „beszállítók” vagy kipróbálók. intézményvezetők. hogy az érintettek magukénak érezzék azt. azaz: üzenetet olvasunk a biológiából a pedagógia számára.I. hogy a tanulás ezenkívül magában foglalja készségek. szakértők és diákok egyenrangú partnersége nélkül az eredmények legfeljebb átmenetiek lehetnek. hogy a fejlesztések fókuszába a diákok kompetenciáit állítjuk – vagyis statikus tudáselemek helyett alkalmazható és fejleszthető készségek. A pedagógiai fejlesztéseknek ma már figyelembe kell venniük.

az együttműködésről. olvassa el az alábbi történetet! Az evolúció egyik leggyakrabban hangoztatott „bizonyítéka” az angliai pettyesaraszoló lepke. Kérjük. hogy a tanulók boldogulásában kulcskérdés. hogy az intézményi nevelés mennyire képes az elvárásokhoz alkalmazkodni. hogy közben ötleteket adunk a szokatlan feladatok közötti eligazodásban. a Biston betularia esete. Ezért fontosnak tartjuk kijelenteni. hogy tisztán és egyértelműen fogalmazott jelentésekből induljunk ki. hogy régi módszerekkel nem lehet az új kihívásokra felkészülni és felkészíteni. 14 . új tudások megszerzésére alkalmasak. tartó tanulás. és azzal magyarázták. és azzal is tisztában vagyunk. új tudások birtokába juttatjuk Önöket. hogy ez a TÉT – vagyis: tanulás egy Életen át.1. rajta. szakértők szerint a 21 században a boldoguláshoz az egyik legfontosabb az élethosszig . így az azokon pihenő sötétebb színárnyalatú lepkék könnyebben észrevehetőek voltak. miközben azt eszköznek tekinti az együttnevelés eredményes megvalósításához. A – némiképpen játékos – feladatokat azért illesztettük be. Az ANGlIAI PEttyEsArAszoló lEPKE üzENEtE Kedves Pedagógus! Ez a kötet a kompetencia alapú programcsomagok adaptálását segíti az intézmények pedagógusai számára. hogy az ipari forradalom előtt a fák törzsét világos színű zuzmók borították. A történet szerint 1850 előtt a legtöbb pettyesaraszoló világosszürke volt. új ismeretek. segítünk a döntő lépések megtételében. Azt is mondhatnánk. kezdjünk hozzá! Hiszen mindannyian tudjuk. Hogy közben Önöknek is tanulni kell? természetesen. mert ezek az egyéni kompetenciák fejlesztésére. hogy az adaptivitást mindvégig a változó feltételekhez való alkalmazkodásként értelmezzük és a fejlődés alapjának tekintjük. Ezt követően egyre több fekete (melanikus) pettyesaraszolót találtak az angliai Manchester közelében. a pedagógiai tevékenység nagy problémáiról. Ezt a folyamatot „ipari melanizmusnak” nevezték el. Ennek a lepkefajnak létezik egy pöttyös világosszürke és egy fekete változata. a kompetencia alapú programcsomagok adaptációjáról. rész Adaptációs dialógus inkluzív neveléséről-oktatásáról. a tanulók helytállására esélyt adni. lényeges kérdések értelmezésénél elengedhetetlen. és 1950-re 90%-ban ez a változat vált uralkodóvá Angliában. angol kifejezéssel: a life long learning (lll).

a sötét fakérgeket pedig még jobban befeketítette a korom. A turbulencia a környezetünk jellemzője – vagyis a változás gyors és nagy volumenű. e) A nevelés felkészít a társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodásra. Akár fenyegetésként is olvashatnánk a pettyesaraszoló történetét. De nézzük csak. A biológiában a túlélést jelenti egy-egy faj számára. amelyek képesek alkalmazkodni a környezet változásaihoz. 2. Társadalmunk sikere és az egyének boldogsága-boldogulása nagymértékben múlik azon. A pedagógia mint eszköz Korunk egyik legnagyobb kihívása tehát az alkalmazkodás a hihetetlen mértékben felgyorsult fejlődéshez. túlélés és a fejlődés alapja. c) A technika támogatásával megsokszorozhatjuk képességeinket. így ekkor a madarak főleg a világosabbakat ehették meg. a CIvIlIzÁCIÓ ÁlDÁSaI A lehetőségek gazdag tárháza: a) Az ember számára a modern társadalom olyan környezetet jelent. hogy mennyire vagyunk erre képesek. sem felkészíteni arra. 4. A régi módszerekkel azonban nem lehet sem felkészülni. Az. ha a változásokhoz jól tud alkalmazkodni. Az ipari forradalom idején viszont a zuzmók az iparosodott vidékeken elhaltak a fákról. Ha az átalakulás lassú és folyamatos. A sötét háttér miatt a sötét lepkék észrevétlenebbek maradtak a fák törzsén. 3. hogy a gyerekek intézményes nevelése képes-e igazodni a gyorsan átalakuló feltéte15 . milyen lehetőségeink vannak a drámai következmények elkerülésére. A kényelmes.1. Kedves Pedagógus! A nevelési-oktatási intézmények környezete erőteljesen változik. akkor nem igényel nagy erőfeszítést. fejezet Az adaptáció felértékelődése A madarak tehát feltehetően a fekete lepkéket ették meg. változáshoz. hogy megfeleljünk a megváltozott elvárásoknak. nagyban múlik a nevelésen és az oktatáson. vagyis az alkalmazkodás a megváltozott feltételekhez a biológiában a . mit üzen a számunkra! 1 Az adaptivitás. sok ezer (tízezer) évig tartó útvonalkeresésnek vége. lássuk. d) A jog megteremtette a társadalmi együttélés szabályait. amely képes a természetes szelekció törvényszerűségeinek tompítására. Azok az élőlények lesznek sikeresek. b) Az orvostudomány segíti a biológiai hátrányok leküzdését.

és a lehető legjobban illeszkedjenek a tanulói összetétel jellegzetességeihez. hanem a személyiség különböző komponenseinek az egyénre jellemző fejlődése. 16 . c) Kezelhetővé teszi a kompetencia alapú programcsomag tartalmainak adekvát felhasználását. 4. 3. akik az Ön osztályába járnak. Annak érdekében. egy olyan tervezési algoritmust ajánlunk a figyelmébe. azokról a tanulókról szóljanak. Adaptáció és adaptációs algoritmus A jelen nemzetközi pedagógiai gyakorlatában előtérbe került a tanulás személyre szervezése..1. ábra – 2. amelynek segítségével a programcsomagokat sikeresen adaptálhatja az Ön intézményének sajátosságaihoz. rész Adaptációs dialógus lekhez. Kedves Pedagógus! Az eredményes tanulásszervezés kulcseleme: a tanítás-tanulás folyamatának tudatos megtervezése. Erről lesz szó a továbbiakban. 5. hogy a tanulás sajátosan az egyénre jellemző folyamat? Tudnak-e olyan feltételeket teremteni. Ehhez a fejlődéshez bizonyos feltételek szükségesek. A tervezési algoritmus előnye: a) Megkönnyíti a tanítási-tanulási folyamat tervezését. amely szerint a tanulás lényege nem az ismeretek elsajátítása. melyek között minden egyes gyerek saját ütemében. aktivizálását. Képesek-e az iskolák és a bennük dolgozó szakemberek munkájukat a tanulás folyamata köré szervezni? Képesek-e figyelembe venni. Hogyan igazítsuk a tanórát a tanuló egyéni igényeihez? A kompetencia alapú programcsomagok adaptációjának megvalósításával. egyéniesítése. ezzel növeli motiváltságát a folyamatban való részvételre (l. hogy a kompetencia alapú programcsomagok éppen az Ön munkáját segítsék. d) A tanulói portfólió segítségével lehetővé teszi a reflektáló tanári magatartás kialakulását. a pedagógus feladata pedig éppen ezek megteremtése. 1. b) lehetővé teszi a tanár előzetes tudásának alkalmazását.. egyéni módon tanul és fejlődik? Az adaptív tanulásszervezés e kérdésekre igennel válaszol.. lépés).

HÉV stb. Így van ez most is. fejezet Az adaptáció felértékelődése 1. hogy Ön miben tudna a leginkább aktivizálódni. félelmeit az adaptációs tevékenységgel kapcsolatban. vonat. Nem szívesen tesszük. ehhez alkalmazkodnunk kell. ahhoz inkább ragaszkodunk – de azért ez nem okoz számunkra komoly problémát. Írja le. ossza meg velünk gondjait. Kedves Pedagógus! Kérjük. Ha a változás hirtelen következik be és sokféle dolgot befolyásol az életünkben. azt érezzük.) menetrendje. ha nem a megszokott rend fogad otthon. akkor tele vagyunk kételyekkel. hogy bizonytalanná válunk. hogy ha az íróasztalunk egy másik sarokba kerül. ábra Tervezési algoritmus A változásoktól mégis félni kell? Tudjuk.1. reményeit. Közben azt is fogalmazza meg. mit tart a legnagyobb akadályozó tényezőnek. és milyen segítséget igényelne leginkább a sikeres együttműködés érdekében. mert amit már megszoktunk. ha változik az autóbusz (villamos. 17 . félelmekkel.

...................................... .......... 18 ........................................................... .........1....................... ..................................................... ................................................................................................................................. ............................................................................................................. ......................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................................................................................................................. ...................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................................................................................................... ............... ........................................................................................... 2..... A pedagógiai gyakorlatom változtatását leginkább akadályozó tényezők: ................................................................................... .................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... Amit a változás eredményességéhez én hozzáadok: .............. ........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ .............................................................................................................................................. ......................... ....................... ....................................................................................... ............................................................. ............................................. ......................................................................................... 3............................. ............................... rész Adaptációs dialógus 1 A jelenlegi pedagógiai gyakorlatom jellemzői: ...................................................................... ............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

............................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ .................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... .................................. 6............................................. .............................. ................... ....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... fejezet Az adaptáció felértékelődése 4........ ...................................................................... ...................................................................................................................................................................................................................... ............................................................... ............ ........................................................................................................................ 5................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ................................................................. ....................................1............................ ........................................................................... 19 ............................................................................................................................... .............................................................................................................. ............... ..................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... Amit már most tudok: ................................................................................................................................................................................................................................. Amiben képeznem kell magam: ............................................................ Amiben segítségre van szükségem az adaptáció során: ....................................................... ................................................................................

és mondjuk-érezzük mi is gyakran a fenti mondatokat. a minőségi változást eredményező intézményi innovációk serkentése-megvalósítása. kínáljuk lehetőségként ezt a könyvet. Feladatunk új útvonalakat kínálni a differenciált igények kielégítésére. Ez határozottan jó érzés – pedagógusnak. Kedves Pedagógus! Annak érdekében.1. az újra való nyitottság jellemezzen bennünket. a helyes „diagnózis” segíthet hozzá bennünket. keressék a megoldásokat együtt! Ha nem megy. tanítványnak egyaránt. hogy a tanulási erőfeszítés Önnek és tanítványainak kevesebb bizonytalansággal és több sikerrel járjon. Kérjük. amelyet együtt végzünk ennek a könyvnek a lapjain. A fejlesztéshez pedig csakis a pontos helyzetelemzés. hogy a sikerekre koncentrálnánk? Jó ez? Azt gondoljuk. akkor kérjenek szakértői segítséget! Miért kompetencia? Ebben a témában kompetensnek érzem magam! Meg tudom csinálni! – halljuk a környezetünkben. rész Adaptációs dialógus Egész eddigi tevékenységünk azt célozta. Ezért Ön jogosan teheti fel a kérdést: miért kezdjük a problémák felsorolásával – ahelyett. a fejlesztés a feladata és az értelme. Célunk az intézmény és az Ön meglévő tudásának aktivizálása és beillesztése az új keretekbe. Eszközünk. 20 . és örömet is okozzon. módszerünk: adaptív utak kínálata a kompetencia alapú programcsomagokat befogadni és alkalmazni kívánó integráló/inkluzív intézmények számára. igen. ossza meg tudását. a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttnevelésére. de gondjait is munkatársaival. segíteni a kompetencia alapú fejlesztés alkalmazásának intézményi gyakorlattá válását. hogy derűs együttműködésben. Minden egyes olyan tevékenységnek.

amit lángra kell lobbantani. Kitérünk a transzferábilitás és a többfunkciós szerep részletezésére. A kompetencia meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság (Nagy.). egyéb emocionális tényezők”. hivatkozott értelmezéseket! 2.2. Több körülírás. magyarázat ismert. amit meg kell tölteni. illetékességet. hanem fáklya. ábra A kompetencia fogalmának néhány értelmezése Forrás Idegen szavak és kifejezések szótára Pedagógiai lexikon Értelmezés latin eredetű szó. és rávilágítunk arra. Kedves Pedagógus! tekintsük át a leginkább használatos. 2000. Alkalmasság. de fontos szerepet játszanak benne a motivációs elemek. pontos definíció még nem született.” A fejezetet írta: Földiné Koczor Tünde A kompetencia értelmezése A kompetencia fogalmának értelmezésében a pedagógiát és a pszichológiát hívjuk segítségül – miközben nem hagyjuk figyelmen kívül a munkaerőpiac elvárásait sem. és értelmet nyer Szent-Györgyi Albert mondása: „A gyerek feje nem edény. A fogalmat különböző tudományágak képviselői értelmezték saját szemszögükből. „alapvetően értelmi jellegű (kognitív alapú) tulajdonság. hogy miért került a gondolkodás – és az iskolai élet – középpontjába a kompetencia alapú fejlesztés. fejezet A kompetencia A fejezetben megismerjük a kompetencia definícióit. képességek. de általánosan elfogadott. ügyesség. jogosultságot és szakértelmet jelent. Nagy József 2 .

érvényes. többfunkciós egyrendszerben2 definiált nyolc sége. A második értelmezés az ember által elvégezhető tevékenységekhez. képességek) rendszerének leglényegesebb. A kompetencia fogalma a kognitív pedagógiai szakirodalomban a következőképpen jelenik meg: a kompetencia a „tudásnak arra a formájára utal. 2006. képességek. 22 .). az érzelmek. készségek. A tantervben e kompetenciák. Directorate.). és – azokat komponensrendszerekként értelmezve – komplex képességek. be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. ha képes megoldani az ahhoz a tevékenységhez tartozó szokásos feladatokat). készségek és rutinok hierarchikusan felépített rendszerét használja. az Európai referencia Keret. A Nemzeti alaptanterv ezekre tételesen épít. rész Adaptációs dialógus Forrás Kardos lídia Értelmezés Azon elvárható ismeretek. amely a személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat (személyes. amelynek elsajátítása természetes közegben. A kompetencia alapú tanterv hátterében egy olyan személyiségelmélet húzódik. készségek és attitűdök transzferábilis. attitűd. továbbá fejlesztési feladatok. megoldható feladatokhoz köti a kompetenciákat (valaki kompetens valamilyen tevékenységgel összefüggésben. ahogy az anyanyelvet megtanuljuk. A European Reference Framework. szociális és speciális kompetenciák) jelöli meg. hasznosítható tudás egyik kategóriája (Csapó.” Ebben a tekintetben a kompetencia az értékes.1. és így alkalmazása is természetes könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg. Working Group B „Key competences”. Csapó Benő Első értelmezésben a kompetencia alapúság a tanterv taxonómiáját meghatározó szakmai elkötelezettséget jelenti. a viselkedést lehetővé tevő képességek összefüggő rendszere (Kardos. készség. Hasonlóan ahhoz. General for Education and Culture (2004). A döntést szolgáló motívumok. majd végtelenül sokféle gondolat megfogalmazására alkalmazzuk. Kulcskompetencia – Nemzeti A modern. hogy személyisékulcskompetencia gét kiteljesíthesse és fejleszthesse. Implementation of ‘Education and Training 2010’ Work programme. alapvető elemei. tevékenységek. Elemei: ismeret. politikai demokráalaptanterv ciára. magatartási és viselkedési jegyek összessége. 2004. képességek és készségek kapnak szerepet. képességek. kognitív. erős gazdasági versenyre. amely által a személy képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. Key Competences for Lifelong Learning. tudás alapú. mindig feltételezve mögöttük egy tudásrendszert is. 2 2 European Commission.Az ismeretek. életszerű tapasztalatok révén történik. az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó. megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák (tudások. amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz.

összeérnek. amelyekkel kapcsolatban korábban konszenzus alakult ki. A két gondolat nem teljesen különböző. siker stb. amelyek irányítják a viselkedést. A pragmatikus megközelítés célja olyan kompetencialisták összeállítása. a másik a személyiség tudatos fejlesztéséből indul ki. – Készségek. jártasságok: a feladatok teljesítésének képességét adják. a társadalmi igényekhez. a karakter.2. az egyik a társadalmi szükségletek.). Jól látszik. A (kulcs)kompetenciával foglalkozó szakirodalomban alapvetően kétféle megközelítéssel találkozunk: 1. amelyekkel az egyén rendelkezik. a hasznosság oldaláról közelít. – Személyiségvonások: pszichikai. ha az egyes tagállamok oktatási rendszerei korszerűsödnek. hogy a közoktatási rendszer minél eredményesebben készítse fel a társadalom tagjait a sikeres felnőtt lét szerepeire. karrier. 23 . hogy a versenyképesség fenntartása és növelése csak akkor lehetséges. Kulcskompetenciák Kedves Pedagógus! Az Európai Unió szándéka nagyon világos. amelyeket az egyén fontosnak ítél (pl. ha az iskola – erre tudatosan fókuszálva – kialakítja azokat a kulcskompetenciákat. fizikai jellemzők. – Motivációk: azon tényezők. és jobban illeszkednek a munkaerő-piaci elvárásokhoz. a tudás: információk. 2. amelyek a munkaadók számára fontos és az iskolában kialakítandó (kulcs)kompetenciákat tartalmazzák. szociális szerepek: olyan attitűdök. Ezt csak úgy lehet megvalósítani. értékek. – Önértékelés. Összefoglalva A kompetencia alapú képzés az előre meghatározott kompetenciák megszerzésére irányul. fejezet A kompetencia Az EGyÉN szINtJÉN lÉVő KoMPEtENCIÁK ÖsszEtEVőI – Ismeretek. mivel mindkét megközelítés művelői azt szorgalmazzák.

valamint természettudományos és technikai kompetenciák. kulturális tudatosság. szociális és állampolgári kompetenciák). érdeklődő hozzáállást is magukban foglalnak. 5. A kulcskompetenciák birtokában az egyén 1. idegen nyelvi kommunikáció. személyközi és állampolgári kompetenciák (interperszonális. aktív állampolgárként tud részt venni a társadalom életében (társadalmi tőke megszerzése). képességeinek megfelelő munkát találjon (humán tőke megszerzése). képes az élethosszig tartó tanulásra és arra. A kulcskompetencia fogalmának értelmezésében három szempontot feltétlenül érdemes figyelembe venni. amelynek részeként lényeges feladat a kulcskompetenciák azonosítása és fejlesztési lehetőségük megtalálása. matematikai műveltség. de tanulást. mert ezek a tudás alapú társadalomban és a gazdaságban való érvényesüléshez nélkülözhetetlenek. legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává kívánja fejleszteni.1. amelyekre minden embernek szüksége van a személyes fejlődése és a sikeres munkavállalása érdekében. A kulcskompetenciáknak ki kell alakulni a kötelező oktatás végére. tanulási kompetencia (a tanulás megtanulása). 7 vállalkozói képességek. 3. A célok megvalósításának egyik eszköze a kompetenciafejlesztés. 3. hogy képzettségének. a kiegyensúlyozottság elérése a kulcskompetenciák megléte nélkül elképzelhetetlen. . 8. információs és kommunikációs technológia (digitális kompetencia). interkulturális. rész Adaptációs dialógus A kulcskompetenciák elsősorban a munkaerő-piaci elvárások kapcsán merülnek fel. Fejlesztését a társadalom – az életben való boldogulás érdekében – elvárja az iskolától. hogy az egyéni célkitűzései elérésére törekedjen (kulturális tőke megszerzése). attitűdök és adottságok készletét jelentik. anyanyelvi kommunikáció. képességek. Jelentőségük azonban sokkal tágabban értelmezendő: a sikeres önmegvalósítást támogató készségek. Ennek érdekében sajátos célokat fogalmazott meg az oktatás számára is. Az azonosított kulcskompetenciák: 1. 6. 24 . 2. nyitottságot. Összegezve: a kulcskompetenciák azon legfontosabb képességek összességét jelentik. A boldogság. 2. Az Európa Tanács 2000 márciusában elfogadott lisszaboni határozata 2010-ig Európát a világ legversenyképesebb. 4. képessé válik arra.

megtanulja szeretni.1 intézkedés: Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésének támogatása.” (Szent-Györgyi Albert) Mindenki szeretné érezni. német. fejezet A kompetencia AMIÉrt Az IsKolÁN A VIlÁG szEME… A kulcskompetenciákkal elsősorban az iskolának kell felvérteznie a fiatalokat. amit szeretni fog. Mit jelent a mindennapi munkánkban a kompetenciafejlesztés? „Az iskola arra való. szintén kulcsfontosságú • szociális. megízlelje az alkotás izgalmát. • a matematikai. – valamint az EU támogatási politikájában kiemelt célként megjelenő. illetve az • életpálya-építési kompetenciák területét. hogy képes megbirkózni azzal a problémával. Ezt célozza az uniós támogatással megvalósuló hazai fejlesztés3 is: a központi programban – az óvodákban és iskolákban felhasználható – oktatási programcsomagok kidolgozására került sor. amely előtte áll. meg tudja oldani a jelentkező feladatokat és képes helytállni Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3. hogy az ember megtanuljon tanulni. 3 25 .2. megismerje a jól végzett munka örömét. életviteli és környezeti kompetenciákat. francia. kezelni. amit csinál. A jelzett képességeket. • az idegen nyelvi (angol. illetve magyar mint idegen nyelv). illetve kulcskompetenciákat tantárgyaktól független fejlesztési feladatként – keresztkompetenciaként – kell felfogni. A fejlesztés hat kiemelt kompetenciaterületet érintett: – az eszköz jellegű kompetenciák közül • a szövegértési-szövegalkotási. de kialakításuk nem köthető konkrét tantárgyakhoz. és megtalálja azt a munkát. hogy felébredjen a tudásvágya. • az informatikai és médiahasználati (IKT) kompetenciát.

autista. ahol cél a problematikus tanítási helyzetek megelőzése azzal. hogy a gyerekek számára lehetővé tegyük a kompetenciaérzés megtapasztalását a tanulási folyamatban – ennek birtokában könnyebben eljuthatnak más területeken is a kompetencia érzéséig. amelyben a gyerek önmaga lehet. – A korrekció és a felzárkóztatás „gyógyító” jellegű – alapvetően a gyereket akarják alkalmassá tenni az iskolára. hogy úgy fusson. az állapoton nem tud javítani.1. Az iskolai munkában elsődlegesen az a feladatunk. hogy olyan tanítási szituációt teremtünk. mert azt sugallja. És ha a versenylónak nem engedjük meg. felzárkóztatás. a helyzeten csak ront. A pedagógus a segítő. A címke semmilyen célt nem szolgál. A gyerekek nagyon különböző sebességgel reagálnak. „Ha a teknősbékát arra kényszerítjük. gondozó szerepét ölti magára. – A harmonizálás megelőző jellegű. rész Adaptációs dialógus az adott szituációban. mint a teknős – ebbe a versenyló pusztul bele” – mondta Selye János. Ha a pedagógus és az iskola átveszi és ráilleszti a diákra a pszichológiai címkéket (hiperaktív. partneri kapcsolat. a tanuló pedig a segítségre szoruló betegét. mint a versenyló – belepusztul. adottságokkal rendelkezik. A KoMPEtENs PEDAGóGUs A pedagógus és a tanuló között kölcsönös kapcsolatnak kell kialakulni. ha 26 . ha megtapasztalhatja a kompetencia érzését. Nyilvánvaló. A kialakuló kapcsolat könynyen sérülhet már a nevelési-oktatási folyamat elején.). Nem mindenki egyforma gyors. értenek meg dolgokat. hogy nem tehetünk semmit. hogy egyenrangú felekként érintkezhessenek egymással. Azaz mindenki szereti magát kompetensnek érezni. akkor a pedagógus és a diák között nem lehet kölcsönös. Nagyban segíti a kompetencia érzésének megerősödését a gyerekekben az. Hogyan fejleszti egy felelősen gondolkodó iskola a lehető legtöbb tanulójának tanulását? Elvben három orientáció lehetséges: korrekció. A KoMPEtENs tANUló Minden gyereknek joga van ahhoz. A tanuló csak akkor lesz a tanulásban motivált. beszélnek. írnak. problémás stb. hogy a gyerekek különbözőek. mindegyikük más tulajdonságokkal. alkalmazkodnak. hogy sikereket elérve. hogy gyorsabban haladjon. olvasnak. harmonizálás. Így a probléma újabb megerősítést kap. örömmel járjon a saját lakókörzetében élő többi gyerekkel együtt iskolába.

2. próbálnak alkudozni. A tanítás akkor lesz jó. a gyerek nem képes többre. Megtapasztalják a tanulói kompetencia érzését. A gyerek szinte mindenre (saját korlátain túl is) képes akar lenni. Igyekezzünk annyi időt adni a tanulóknak. akik megtapasztalhatták. „Nem akarok társasozni!” „Most nincs kedvem fogócskát játszani!” „Majd később olvassunk. fejezet A kompetencia ezt az egyszerű tényt jobban figyelembe vesszük. hogy a sokféle tevékenység hatására tudásuk növekszik. A lényeg. ha alkalmazkodunk ezekhez a különbségekhez. Úgy érzik. A képességek nagy részét a gyerekek nem az iskolában sajátítják el. Kedves Pedagógus! Ha a tanulási és munkatempó. Erre kitűnő lehetőséget teremt a differenciálás. Nagyon fárasztó az. gyakran bele sem kezd a munkába vagy játékba. mert kudarcosan nem lehet tanítani). akkor gyakran meggyőzi magát. kevesebb időt ad nekik a válaszadásra. A gyermekeknél ez még inkább így van. hiányosságaival együtt. ha az embernek gyorsabban kell a feladatát elvégezni annál. Az eredmény nyilvánvaló: az elbátortalanodott tanuló azt teszi. hogy értenek valamihez. A kialakult helyzetben a pedagógus és a tanuló egyaránt rosszul érzi magát. a feladatokat megkerülni. a gyerek lemaradásának oka máshol keresendő. amennyire szükségük van. Ha a pedagógus meg akar szabadulni a sikertelenség érzésétől (márpedig meg akar. Ilyenkor jelentkeznek a hibák: az írás olvashatatlanná válik. ha ezeket a lehetősége- 27 . hogy legközelebb is sikerrel járnak majd. Nem tudja. érdeklődés és adottság különbségeit természetesnek tekintjük. halogatni. elhiszik. hogy a munkájuk során szabad tévedni. amely bőségesen kínál számára tanulási lehetőségeket. Mi pedig fogadjuk el őket. jó?” – mondják a tanulók. Azok a gyerekek. Azok a tanulók. egyre több mindenre lesznek képesek: rájönnek. hogy mindenki legyen önmaga: hibáival. emiatt a tanulás folyamatában kompetensnek érzik magukat. elbizonytalanítják a pedagógust. és értékelik azért. akik hagyományos keretek között nem tudnak lépést tartani a többiekkel. A legtöbb gyerek ingergazdag környezetben nő fel. hogy a sikereket ők maguk érték el. Fontos. rosszul olvas el szavakat. az ember dadog. Az ember állandóan képességei fejlesztésére törekszik. kialakíthatunk egy olyan környezetet. amilyen. ami. hibákat követ el. amit a pedagógus gondol. a helyzetüket és társaikat. ritkábban dicséri őket. hogy semmit sem tehet. hogyan lehetne többet kihozni magából. amelyben mindenkit elfogadnak olyannak. hogy a diákok fogadják el önmagukat. intelligencia. Öntudatlanul is ritkábban adja meg a szót ezeknek a tanulóknak. A magyarázat nagyon egyszerű: ha a diáknak nincs önbizalma. mint amit bír.

1. A kapcsolat – Helyezzünk megfelelő hangsúlyt az interakciókra! – A „személyek” szintjén történő kapcsolatnak a kölcsönös tisztelet és a bizalom legyen az alapja! – Szorgalmazzuk az aktív párbeszédet! – Vegyük figyelembe a gyerekek kívánságait és érdeklődési körét! – Éreztessük. hogy hallani akarjuk a véleményüket! – Érzékeltessük a gyerekekkel. interaktívan kis csoporttal. hogy az órával kapcsolatban elismerést vagy kritikát fejezzenek ki! – A tanítás legyen interaktív! Lehessen mindenki önmaga! – Mindenkit tekintsünk önmagának. a támogató tanulási környezetet kialakítjuk az iskola tanulási folyamatában (ezzel részletesen foglalkozik majd a 8. és alkalmazkodjunk az egyes tanuló igényeihez is! – A munka és tanulás ütemét igazítsuk az egyénekhez. fogadjuk el a természetes különbségeket! – Adjunk időt a gondolkodásra. fejezet: A tanulási környezet). rész Adaptációs dialógus ket. a gyereket saját magához mérjük a tanulási folyamatban. ne címkézzünk. hogy nagyon fontosnak tartjuk a közös munkát és egymás segítését! – Ösztönözzük a gyerekeket arra. hogy az az osztály minden tagjának megfelelhessen! – Dolgozzunk az egész osztállyal. Kedves Pedagógus! Mi segíthet kialakítani a diákban a kompetencia érzését? Kínálatunk a következő. elmélkedésre! – Adjunk szabad mozgásteret! – Építsünk be különböző szinteket a tanításba. vegyük figyelembe a különböző munkastílusokat és vérmérsékleteket! 28 .

A KoMPEtENCIAFEJlEsztÉs Az INtÉzMÉNyI GyAKorlAtBAN „Nem a tanterv kormányozza az iskolát.” (Kiss Árpád) Hol jelenik meg a kompetencia alapú szemlélet az iskolák alapdokumentumai között? A kérdés megválaszolásához tekintsük át a következô oldalon szereplô összehasonlító táblázatot! 29 . önbecsülését! – Dicsérjünk nyilvánosan. hanem a körülményekkel számoló nevelési terv. fejezet A kompetencia Önbizalom. – Építsünk a már meglévő tudásukra! – Kérdezzünk rá a gyerekek gondolatmenetére! – Adjunk lehetőséget a gyerekeknek arra. hogy saját tapasztalataikra építhessenek! Elvárás – Legyenek komoly elvárásaink. önbecsülés – Erősítsük a diákok önbizalmát. de a hibákat ne nyilvánosan javítsuk. mindig csak az érintettel közöljük! Iskolán kívüli környezet – A tanítás attól lesz művészet. Ehhez jó módszer az iskolán kívüli környezet lehetőségeinek bevitele az iskolába. Ezekről részletesen a későbbi fejezetekben lesz szó. hogy mindenki hallja. hogy a gyerekeket képességeik.2. ismereteik bővítésére készteti. az értékelésnek. de ezek mindig legyenek összhangban a gyerekek képességeivel és adottságaival! – Az elvárásainkat tegyük egyértelművé a gyerekek előtt! A tanulói kompetencia kialakításában fontos szerepe van a módszereknek. az osztályszervezésnek.

Ha a kiindulás más. feltételezve. eljárások tekintetében egyértelműen tükröznie kell a korszerű szemléletet. hogy a különbségek alapvetőek. Az Irodalomban további olvasnivalót ajánlunk érdeklődésének kielégítéséhez. a témával kapcsolatban érdekes kiegészítő elemzéseket. feladatok. történeti áttekintést talál a Függelékben. Ebből kiindulva. hogy annak elsajátítása a személyiség fejlődését eredményezi. célok. eszközök. 30 . rész Adaptációs dialógus 1. A kompetencia alapú programcsomagok bevezetésekor a tanítási-tanulási folyamat során alapvető feladat a kompetenciák fejlesztése. hogy azok hozzájáruljanak a kompetenciák fejlesztéséhez. erre alapozva kell a hatalmas tudásanyagból az elsajátítandó ismeretanyagot és az elsajátítandó tevékenységeket kiválasztani úgy. Kedves Pedagógus! Amennyiben a fejezet felkeltette az érdeklődését. A hagyományos nevelési program változtatásra szorul. akkor minden megváltozik A hagyományos tanterv az elsajátítandó ismeretanyagból indul ki.1. táblázat A hagyományos és a kompetencia alapú program néhány jellemzője Hagyományos program Mire alapoz? a tartalomra Célkitűzései általánosak Mi áll a középpontban? a tanítás Milyen orientációjú? elméletorientált Milyen haladásra készül? csoportos Mire tervez? időegységre Értékelése általános szempontú teljesítmény szempontú teljesítményre egyéni gyakorlatorientált a tanulás specifikusak a kompetenciára Kompetencia alapú program Jól látszik. az alapelvek.

hogy némelyik gyermek figyelmét a szeretett játék is csak rövid időre köti le. Minden gyermek. esetleg mozgásos ügyetlenségük tűnik fel. s ezzel zavarják a csoport életét. Olvashatunk a tanulási zavarokról. azok hátterérôl és a fejlesztés lehetôségeirôl. illetve az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGyMI) gyógypedagógusa. üteme lényegesen eltér a többiekétől. akiknek rajzát az óvónő sosem tudja megdicsérni. másoknak a beszéddel van gondja.3. pedagógiai kollégái. A fejezetet írta: Vargáné Mező Lilla Együttműködés nélkül nem megy Kedves Pedagógus! Önnek. keresve az együttnevelés során alakuló szakmaközi együttműködés útjait. Már az óvodában észrevehető. az iskolapszichológus. a szakértői bizottság tagja. Általában gondot okoznak azok. vizsgálatok és fejlesztő eljárások bemutatásával. fejlődési módja. akiknek viselkedése. akadnak. hallanak vagy nem tudnak megszámolni két gesztenyét. A pedagógiai segítségnyújtás lehetőségeit és módját megismerve tudatosabban és hatékonyabban tudja napi pedagógiai munkájában hasznosítani ezek elemeit. kulcsszerepével a pedagógiai munkában. Vannak gyerekek. akik rosszul látnak. alkalmazásának lehetőségeivel a pedagógiai gyakorlatban. a nevelési tanácsadó munkatársa. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A fejezetben megismerkedünk a diagnosztika alapfogalmaival.és tanulói csoportban vannak eltérő teljesítményt mutató gyermekek – pozitív és negatív irányban egyaránt. Együttműködő partnere lehet a szülő. a fejlesztőpedagógus. 31 . Az együttnevelésben domináns szerepet kap az együttműködés. a legismertebb nézetek. a befogadó pedagógusnak a téma áttekintéséhez szeretnénk segítséget nyújtani a fogalmak tisztázásával. A fejezet kitér a szakmaközi együttműködés szükségességére az együttnevelésben.

gyakoroltat – gyakran eredménytelenül. A tanulási zavarok. hogyan. Többnyire az olvasás. a matematikatanulással küszködnek vagy figyelemzavar jellemzi őket. akik laikus szemmel is látható módon nem mozgáskorlátozottak. de nem tudja. nem érzékszervi fogyatékosok. hogy csak egy-egy képesség vagy részképesség területén mutatkozik eltérés. tanárra vár – szakmaközi együttműködést igényel. Felismerésük. Az óvodában tapasztalt „furcsaságok” vagy eltérések az iskolai évek alatt tanulásban jelentkező nehézségekhez vezethetnek. A tanulási problémák sokfélék. amelyre nem készítették fel. gyökereinek feltárása és a megoldás nem egyedül a tanítóra. Nem érti. írás elsajátításával. Van. amikor munkája eredménytelenségével szembesül. a tanárnak? Az. A problémás gyerekek sokfélék. számos kutatást publikáltak Magyarországon és külföldön is. a diagnózis felállítása. Néhány továbbképzés sem oldja ezeket a feszültségeket. a megfelelő terápiás javaslat megtalálása szakmai együttműködések során valósul meg – egyszeri vizsgálat nem elegendő hozzá. illetve hova fordulhat segítségért. tanulási nehézségek okaival. azonosításuk. Szenved a család és nyugtalan a pedagógus is. mert olyan problémával találja magát szemben. a sorozatos sikertelenségek megkeserítik tanulóéveiket. Mi okoz gondot a tanítónak. de gyakran előfordul. Segíteni is szeretne. 32 . Jó lenne. Amikor a korrepetálás nem használ A jó szándékú pedagógus segít – korrepetál. a tanító idejekorán tudná. a fejlesztés lehetőségeinek megtalálása. rész Adaptációs dialógus Ezek a problémák később sem szűnnek meg. a megjelenési és határterületi problémákkal az utóbbi húsz évben számos vizsgálat foglalkozott. és intelligenciájuk is átlagosnak mondható – mégis tanulási nehézségeik vannak. melyek ezeknek a tanulási nehézségeknek a gyanújelei. ha az óvónő. akinek sérültsége szemmel látható. Ezek hatására csökken önbizalmuk. A gondot leginkább azok a tanulók okozzák.1. Halmozódásuk következtében a gyerekek egyre több kudarcot élnek meg. célszerű vizsgálati metódusokat és terápiás eljárásokat dolgoztak ki. hogy az általában jól bevált módszerek néhány tanuló esetében miért mondanak csődöt. mert a probléma azonosítása. és mit tehet megelőzésükre.

úgynevezett komplex gyógypedagógiai tipológiaalkotás. amelynek elsődleges feladata – sajnálatos módon – a szelekció szolgálata volt. A fogalom a pedagógia szakterületére a gyógypedagógia révén került. azonosítása. Az Orvosi szótár hasonlóan fogalmaz. A szakértői bizottságok vizsgáló teamjében napjainkban is kötelezően részt vesz orvos munkatárs. A diagnosztika a betegségek felismerésének tudománya és gyakorlata.3. Az ilyen pedagógiai modellekben mindenütt speciális tanterveket használnak. a diagnózis felállítása. gyógyítva nevelés is. kórisme. Hogyan változott a fogyatékosság értelmezése? Az orvosi-pszichológiai megközelítéstől a pedagógiaitársadalmi megközelítés felé A magyarországi gyógypedagógia tudományos megalapozói a 20. A latin és görög eredetű diagnózis szó elsősorban az egészségügy. Az – elkülönítetten működő – gyógypedagógiai intézményhálózat kialakulásának mozgatóerői szociális. pszichológiai. A korszak jellemzője. pontosítására vonatkozik (a szóhasználat szerint „defektológia” a gyógypedagógia elnevezése). hogy a tanulási nehézségek kezelésének kulcskérdése a probléma felismerése. 2. 33 . gazdasági. a kísérleti pszichológiára és a gyermektanulmányozásra építették munkásságukat. ezért a diagnózis elsősorban a deficitek megállapítására. pedagógiai oldalról is megjelentek. A későbbiekben ezt váltotta fel a sok szempontú (orvosi. Jelentése: kórmeghatározás. amikor nemcsak a tipizálás alapult kizárólag orvosi-biológiai szempontokon. utalva ennek a szakterületnek eleinte az orvostudománnyal a mainál szorosabb kapcsolatára. az elkülönített kezelést preferálja. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A pedagógiai diagnózis A bevezetőből is kitűnik. Egyértelmű a törekvés a „címke” meghatározására. és a gyógypedagógus szerepe kizárólagos. diagnosztikának tekinti a betegség felismerésének és megállapításának tudományát. század elején az orvostudományra. az orvostudomány területén használatos kifejezés. szociológiai). hogy a fogyatékos tanulók nevelését-oktatását a defektus oldaláról közelítik meg. Az erre épülő pedagógia a károsodásra összpontosít. Ennek egy általánosan alkalmazott algoritmusa. és a szegregációt. de a gyógypedagógiai intézményekben megvalósuló nevelés. hogy 1. Ez a múlt század végéig az akkori szocialista országokban mindenütt így volt. a gyermekben van a hiba. pedagógiai.

Eleinte az „abnormálisok” és betegségben szenvedők számára alakultak iskolák. kollégiumi ellátás igénybevételét tették szükségessé. 4 OECD: Organisation of Economic Cooperation and Development – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. akiknek fejlődésmenete valamilyen káros hatásra fellépő állapot következtében tartósan megsérült. A tipológiák egyre differenciáltabbak lettek.) módosításáig. tanuló (sNI) fogalom. azokra korlátozódik. illetve a gyermekek különböző standard csoportokba sorolása. Hazánkban ez volt a jellemző egészen 2003-ig. nemritkán a családtól is. átfogó kifejezés a sajátos nevelési igényű gyermek.és alcsoportok és típusok széles skálájával (GordoSné. A szóhasználat a következő: anomália = fejlődésmenetében sérült. amikor a törvényben a fogyatékos megnevezést felváltotta a sajátos nevelési igényű elnevezés. a special educational needs (sEN) az oECD4-től származik.1. amelynek elérését az intézményfenntartók finanszírozására vonatkozó szabályozás is segíti. orvosi szempontból történt a fogyatékossági kategóriák kialakítása. a biológiai kritériumok alkalmazását látják célravezetőnek. A mai felfogásban a diagnosztizáló és értékelő folyamatoknak az egyes egyének nevelési szükségletének megállapítása a feladata. így bővülnek a képzési formák között a választási lehetőségek a sajátos nevelési igényű tanulók számára is (KőpataKi. A nemzetközi gyakorlatban jelentkező együttnevelési irányzat hatására az 1980-as évektől kezdődően egyre erősödött az integrációs törekvés hazánkban is. a közoktatási törvény (Kt. A gyűjtőfogalmakhoz nagyon gazdag tipológiarendszer és definíciókészlet társul. és nem a csoportok és típusok szerinti osztályozás és címkézés. magyar megfelelője ennek fordítása. Célként megjelenik az integráció.). 34 . rész Adaptációs dialógus A gyógypedagógiai intézményrendszer kialakulásának következménye lett a tartós elzárás a társadalomtól. 2005.). Az elkülönített iskoláztatás preferálódik. hívei az orvosi kategóriák. Az iskoláztatás szempontjából fontos – EU-konform – új. A gyógypedagógiai iskolákba javasoltak köre egyre körülírtabb. a TIPolÓGIÁk Általánosan jellemző. hogy a külön intézményrendszerben megvalósuló nevelésnek-oktatásnak – az iskolán túli társadalmi beilleszkedés tekintetében – komoly hátrányai is mutatkoztak. defektus = fogyatékos. hiszen ezek az intézmények általában a lakóhelytől távol lévén. Ezt szakmailag megalapozta az a tény. mindegyikben a fő. hogy a legtöbb területen működnek együttnevelő (befogadó) intézmények. Ma már az jellemzi a közoktatást. Napjainkban az orvosi/biológiai megközelítéssel szemben erősödik a nevelési/társadalmi megközelítés. Az eredeti kifejezés. 1981. hogy orvostudományi alapon.

tanuló fogalmát. hogy a pszichés fejlôdési zavarai miatt sajátos nevelési igényû gyermek. tanuló a felülvizsgálatot követôen kikerül-e a sajátos nevelési igényûek körébôl.hu) A jogszabály használja a beilleszkedési.gov. Ennek értelmében az „A” kategóriába tartoznak a szervi rendellenességen alapuló fogyatékosságból. augusztus 31-ig a juttatások és a költségvetési támogatások szempontjából e körbe tartozónak kell tekinteni.org 2000 Régebbi elnevezéssel: a pszichés fejlôdés zavara miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott.okm. aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi. Magyarországon a közoktatásról szóló 1993. érzékszervi. tanulási. magatartási nehézséggel küzd. valamint a gyermek fejlesztô foglalkoztatása a pedagógus és a szülô bevonásával”. akik a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okokra vissza nem vezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. tanuló: az a gyermek. majd ezt . 2008. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A sAJÁtos NEVElÉsI IGÉNyű GyErMEKEK Az OECD által készített nemzetközi összehasonlító tanulmány5 három nagyobb csoportját különböztette meg a speciális oktatási szükségletnek. ennek alapján szakvélemény készítése. tanuló. évi módosítása vezette be a sajátos nevelési igényű gyermek. „A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása.agency. beszédfogyatékos. kulturális vagy nyelvi jellemző (például kisebbségek vagy bevándorlók). Az új rendszer mûködésérôl e könyv nyomdába adásakor még nincsenek tapasztalataink – a szerk.european. sajátos nevelési igényű gyermek. a „C” kategóriába pedig az olyan speciális szükségletek. www.” (Forrás: OKM tanévkezdô kiadvány. tanulási. b) a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra vissza nem vezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. melyek alapja valamilyen társadalmi. nyomdai elôkészítése közben is. március 15-ig kell azoknak a gyermekeknek. magatartási nehézséggel küzdô gyermek. tanuló fogalmat. több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. www. hogy az említett körbe tartozó gyermekek. a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra visszavezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. A nevelésüket-oktatásukat végző iskola a helyi tantervét az iskolatípusra kiadott – választható – kerettantervek és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai Special Needs Education. tanulóknak az iratait megküldeni a nevelési tanácsadó részére. értelmi. A jogszabály elrendelte a – korábbi fogalommal – pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottnak diagnosztizált gyermekek felülvizsgálatát. „…a szakértôi és rehabilitációs bizottság azt vizsgálja. évi LXXIX. Függetlenül attól.3. 5 6 35 . E törvény szerint 121. hogy a gyermek. tanulók küzdenek-e a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének tartós és súlyos rendellenességével vagy sem. az visszavezethetô-e organikus okokra vagy sem. a tanuló beilleszkedési. a „B” kategóriába a nem szervi rendellenességen alapuló tanulási nehézségekből fakadó szükségletek. autista. § 29. E vizsgálatokat 2007 december 31-ig kell lebonyolítaniuk a szakértôi és rehabilitációs bizottságoknak. követôen 2008. könyvünk kéziratának lezárta. A sajátos nevelési igény meghatározása – különösen annak b) pontja – az elmúlt idôszakban többször is megváltozott. Amennyiben igen. törvény 2003.

az óvodai nevelés. magatartási nehézséggel küzdő gyermek. Az orvosi szempontú megközelítéstől való elmozdulást jelzi. oktató iskola a helyi tantervének elkészítésénél a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét is figyelembe veszi. 36 . A WHO8 – többek között magyar – szakértői folyamatosan dolgoznak ezek korszerűsítésén. A törvény 30. A szakértők által kidolgozott nemzetközi osztályozási rendszerek a nemzetek fogyatékosságértelmezéseit közelítik. Az együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. §-a szerint a beilleszkedési. és a „Funkció- 7 2/2005. tanulási. az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. (III. Az őket a többi tanulóval együtt nevelő. illetve fogadja el. tanuló […] a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. hogy a 2004ben kiadott magyar fordítás már mellőzi a betegség kifejezést. 1. 8 World Health Organization = Egészségügyi Világszervezet.) 1980 óta használták Magyarországon az akkor még gyógypedagógiai áthelyező bizottságok. osztÁlyozÁsI rENDszErEK Az osztályozási rendszerek rövid áttekintése azért fontos. a 2001-től máig használt változat. s elsősorban az orvosi/egészségügyi gyakorlat számára készültek. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás.1. BNO A Betegségek Nemzetközi Osztályozása verzióját (BNO-IX. A BNO-X. rész Adaptációs dialógus oktatásának irányelvében7 foglaltak figyelembevételével készíti el. mert segít értelmezni a sajátos nevelési igényû tanulók szakvéleményében olvasható kódokat.

A már említett BNO-X. főcsoportban: A fül és csecsnyúlvány megbetegedései (H60–H95). A pedagógiai célú kereső ilyen diagnózisokat és besorolási kritériumokat talál: . – a VI. alfanumerikus kódrendszer. amely biztosítja számára is a társadalmi integrációja eléréséhez szükséges optimális életminőséget. A vizsgálatokra. hogy a külön megsegítésre. – a VII. főcsoportban: Az idegrendszer betegségei (G00–G99). A cél az. hogy minden. főcsoportban: Veleszületett rendellenességek. tanuló megkapja azt a többletszolgáltatást. az V főcsoportban: Mentális és viselkedészavarok (F00–F99). többletszolgáltatásokra jogosultak körét meg lehessen határozni. deformitások és chromosoma abnormitások (Q100–Q99). pedagógiai diagnosztika. a tanuló diagnózisa és besorolási kódja alapján is nyilvánvaló lesz. hogy milyen gyógypedagógiai segítséggel végezheti sikeresen tanulmányait az integrált oktatás keretei között is. pszichológiai. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba képesség. – a XVII. illetve képességzavarral küzdő gyermek. a DSM-IV-TRTM-ben került sor. diagnózis A kutatások. amikor az Ön iskolájába vagy osztályába sajátos nevelési igényű tanuló érkezik. DSM A „mentális és viselkedészavarok” részletező jellemzésére és a kritériumok meghatározására egy másik osztályozási rendszerben. Ebben a viselkedés és az érzelmi-hangulati élet zavarai. főcsoportban: A szem és függelékeinek betegségei (H00–H59). gyógypedagógiai segítséget. funkcionális akadályozottsággal. Gyógypedagógiai. a tudományos felismerések és a társadalom igényei a diagnosztika fejlődését eredményezik. – pl. kategóriák felállítására azért van szükség. fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása” (FNO) kódot is alkalmazza a vizsgálatok során. Így. amely főcsoportokból és azon belül újabb alfanumerikus alrendszerekből épül fel. az iskolai teljesítmény specifikus rendellenességei és a kevert specifikus fejlődési zavarok leírásai találhatók.3. 37 . – a VIII.

– a nevelés-oktatás folyamata szempontjából releváns pedagógiai diagnosztika. ennek nyomán a specialisták számára sokféle lehetőség áll rendelkezésre. eljárásait és eredményeit. a személyiség sokirányú megismerését különböző standardizált eljárások bevonásával segítő gyógypedagógiai pszichodiagnosztika. – a pszichikai képességek. nyomán) A DIAGNosztIzÁlÁs CÉlJA A fejlesztési. például: – egy populáció (például értelmi. 2004. beszéd.” (Gerebenné. nevelési. rész Adaptációs dialógus „A 20. például tanulásdiagnosztika.1. – életkor-specifikus (például a korai életkori) kérdéseket tárgyaló gyógypedagógiai diagnosztika. egyes funkciók. oktatási. fejlesztési diagnosztika stb. – bizonyos gyógypedagógiai (például logopédiai) tevékenységhez kapcsolódó diagnosztika.és viselkedésproblémák – teljesítmény. differenciál-. folyamat-. század elején nemzetközileg is számon tartott magyar Ranschburg-féle gyógypedagógiai pszichodiagnosztika napjainkig folyamatosan differenciálódott. terápiás és rehabilitációs tevékenységének hatékonysága érdekében a gyógypedagógia komplex módon alkalmazza a státus-.és viselkedésproblémákkal küzdők (nehezen nevelhetők és inadaptáltak) 38 . A fogyatékossági kategóriák jelölésére elfogadott kifejezések – Autizmus – Beszédfogyatékosság – Értelmi fogyatékosság – Hallássérült – Látássérült – Mozgáskorlátozott – Teljesítmény.vagy mozgásfogyatékosok) speciális diagnosztikája.

0 Meghatározott olvasási zavar (diszlexia) Az olvasási készség fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása nem írható kizárólag a látásélesség. azok kritériumairól. fejlesztés zajlott az iskolaalkalmasság. – Olvasási zavar Az olvasási teljesítmény. ami serdülőkorra megmarad. Ha érzékelési deficit van jelen. Az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg standardizált tesztekkel vizsgálva. annak ellenére. hogy az olvasásban javulás tapasztalható. de tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek. a szellemi érettség vagy a nem megfelelő iskoláztatás rovására. 39 . A DSM-IV-TRTM osztályozási rendszer leírásaiban az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességei (F81) közül idézzük példaként a diszlexia kritériumait: „– F81. lényegesen alatta marad a személy biológiai kora. Az utóbbi évtizedekben lényegesen megnőtt a nem fogyatékos. nevelésének segítése érdekében. Helyesírási nehézségek gyakran társulnak meghatározott olvasási zavarral. az ellátás különböző formáiról. orális olvasási készség. mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. hatásvizsgálat. olvasásértési készség elsajátítása mind sérült.3. a fejlesztésben részesülők képességrendszere változásainak követése terén. az Irodalomban ajánlott művekben a betegségek nemzetközi osztályozása alapján részletes leírások találhatók a fenti diagnózisokról. a képességvizsgálatok. a gyógypedagógiai ellátást biztosító intézményekről. Társuló emocionális és viselkedészavarok gyakoriak az iskoláskorban. Az olvasáshoz szükséges részfeladatok: szófelismerés.és nyelvfejlődés zavara. fejezet Kedves Pedagógus! Betekintés a diagnosztikai eljárásokba Amennyiben a témából többet szeretne megtudni. a képességfejlesztés módszereinek kidolgozása. az olvasási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét. Az olvasás fejlődési zavarait rendszerint megelőzi a beszéd. tanulók száma. Az utóbbi években számos kutatás. Az előbbi zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az olvasási jártasságot igénylő mindennapi élettevékenységekre. végső soron a tanulási nehézséget mutató tanulók hatékony oktatásának. Az információk hasznosak lehetnek a további munkájához. Az oktatásügy megoldatlan problémái a pszichológiai és a pedagógiai kutatások és gyakorlat fejlesztését sürgetik.

kikérdezések.n.0). tanulási és a családi környezet minőségének feltárása – A tanulást megkönnyítő beavatkozási formák A diagnózis az alapja a kiindulópontok. tesztek. Orvosi diagnosztikai módszer a kikérdezés. (R48. az „értelmesség” fokára és a fejleszthetőségre vonatkozó megállapításokat fogalmaz meg.m. röntgen). célok meghatározásának. károsodást állapítja meg. A PEDAGóGIAI JEllEGű DIAGNosztIzÁlÁs KÉrDÉsKÖrEI – A tanulási képesség állapotának.n. gyógypedagógus a tanítási órán. Az orvosi diagnózis az organikus sérülést. beállítódása) vizsgálata.1. rész Adaptációs dialógus Idetartozik: »backward reading«. a megfelelő módszerek megválasztásának. a fejlesztés megtervezésének. 40 . a fejlesztő foglalkozáson.” orvoSI vIzSGÁlaTI mÓDSzerek A diagnosztika különböző vizsgálati módszerek alkalmazásával állapítja meg a diagnózist.m. fejlődési diszlexia. Miben segít a pedagógiai diagnosztika? A pedagógiai diagnosztikai ismeretek hozzájárulnak ahhoz. (R48. Módszerei a megfigyelések. a beteg megtekintése. fejlődésének értékelése – a gyermek korábbi életszakaszából való orvosi-pszichológiai dokumentumainak ismerete – A tanítási-tanulási eredményesség elemzése – A pedagógus saját magatartásának (attitűd. Kivéve: alexia k. az emocionális élet zavaraihoz társuló olvasási nehézség (F93–). A pedagógiai diagnosztika pedagógiai jellegű diagnosztizálást jelent. a laboratóriumi és a műszeres vizsgálatok (EKG. diszlexia k. meghatározott (specifikus) olvasási retardáció. PSzICholÓGIaI éS PeDaGÓGIaI vIzSGÁlaTI mÓDSzerek A pszichológiai diagnosztika a személyiség-összetevőkre. a tanulási folyamatban reálisan tudja megállapítani. hogy a pedagógus. az alkalmazott módszerek adaptivitása. az iskolai.0).

hierarchizálódnak.) Az eredményes tanuláshoz vezető magatartás kialakításához szükséges a motiváció fejlesztése. a munkamódok és tanulási technikák gyakorlása. tudatosan. a differenciált fejlesztés) – Pszichológiai ismeretek – A pedagógiai pszichológiai diagnosztika alkalmazni tudása (a kapott diagnosztikus információk értelmezésének és értékelésének módszertana) – Ismeretek a tanulási nehézségek lehetséges okairól és ezek értelmezéséről (a belső és külső feltételek és okok hatása a tanulási folyamatokra) (Mesterházi. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba értékelni a gyermek fejlettségi állapotát. Odafigyeléssel teheti ezt szakszerűen. valamint tapasztalati és értelmező. tartósabbá válnak. és képes legyen mérlegelni saját bánásmódjának és elvárásainak várható hatását (Mesterházi. másrészt ismeretek. teljesítményeinek változását. játék és szimuláció. készségek. Az oktatás-nevelés folyamatában minden pedagógus diagnosztizál. képességek az adott korosztály. A tanulási képességek fejlesztésének lehetősége Olyan képességek – exploráció (felfedezés). próbálkozás és problémamegoldás. reakcióját. a didaktikai alapok. szándéktalan és szándékos tanulás – fejlesztéséről van szó. szocializáció és szociális tanulás.). tervszerűen. a megfelelő feltételek megteremtése. alkotás és alkotó tanulás. a meglévők átalakulnak. amelyeknek köszönhetően új pszichikus rendszerek jönnek létre. Az eredményes pedagógiai diagnózis előfeltételei – Szakmai kompetencia (egyrészt ismeretek az adott szaktárgyban.3. kommunikáció és szövegfeldolgozás. az adott tanuló fejlődéséről. viselkedését. 1998. fejlesztési lehetőségeiről) – Didaktikai kompetencia (sokoldalú módszertani felkészültség. 1998. optimalizálódnak. 41 .

A tANUlÁsI NEHÉzsÉG A tanulási nehézség a tanulási problémák legenyhébb formája. rendszerezése A tanulási problémák lehetnek átmenetiek vagy tartósak. Jelölheti a különböző területeken megmutatkozó gyenge tanulmányi teljesítményt. A tanulók problémáját érzékelve a tanító vagy a szülő átsegíti a tanulót a – többnyire átmeneti – nehézségen. Ebbe a csoportba tartozik a bármilyen ok – hiányzás. Így érthető. Szinonimaként napjainkban még a tanulási rendellenesség és a tanulási nehézség kifejezéseket is használják. Legáltalánosabban az olvasás-. 42 .1. egyenetlen tanulmányi eredményt. lehetnek könnyen oldhatóak. hogy a gyakorló pedagógusok sem látják tisztán a kérdést. tANUlÁsI zAVAr A tanulási zavar fogalmának értelmezése a szakirodalomban nem egységes. rész Adaptációs dialógus A tANUlóK KÉPEssÉGFEJlEsztÉsÉNEK tErülEtEI – Kognitív képességek – Kommunikációs képességek – Szociális képességek – Motoros képességek – Kreatív képességek – Orientációs képességek A tanulási problémák értelmezése. Ezek az okok megszűnésével felszámolhatók. A szakirodalom ide sorolja a helytelen tanulási szokások okán bekövetkező lemaradást vagy az átlagosnál lassabb tanulási tempójú tanulók eseteit is. írásés számolászavar – vagyis a diszlexia. pszichés problémák – következtében kialakult lemaradás. a diszgráfia és a diszkalkulia – esetén alkalmazzák. Ebben az esetben van remény a gyors felzárkózásra. de enyhítésük vagy megszüntetésük érdekében szükség lehet speciális szakember átmeneti vagy tartós beavatkozására is.

rehabilitációs fejlesztő tevékenységére. érzékszervi. oktatását a tanítók. 9 2/2005.3. tanárok az egyéni tanulói igényekhez igazított differenciáló oktatással. 43 . és előfordulása tekintetében csak bizonytalan becslésekbe lehet bocsátkozni (Gordosné. A diszlexiások nagy része azonban a hagyományos olvasástanítási módszerrel. A tanulásban akadályozottak között vannak azok a sajátos nevelési igényű tanulók. ha összetett vagy súlyos a probléma. 2004. tartalmak és követelmények kereteit. többségi iskolában tanulnak. – javaslatot tesz az iskolában alkalmazott vagy az egységes gyógypedagógiai módszertani központból érkező gyógypedagógus habilitációs. Ez a jelenség azt mutatja.). iránymutatásával valósíthatják meg. Segít ebben a szakvélemény. és majd 30%-ra nőtt a problémás gyerekek aránya. kiegészítve pedagógiai programját és helyi tantervét. mások integráltan. (III. akiknek egy része gyógypedagógiai intézményben. Fontos tudni! A többségi iskolákban a Sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelve9 alapján az iskola alakítja ki az egyéni tanulmányi célok. értelmi vagy más akadályozottságot. és nem nélkülözheti a gyógypedagógiai megsegítést. hogy számos kérdésnek kell tisztázódnia a tanulási zavarok terén. tANUlÁsI AKADÁlyozottsÁG Tanulási akadályozottságról akkor beszélünk.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelve kiadásáról. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes nevelését. logopédusok segítségével megtanult olvasni. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba Gyakoriság Az általános iskolai populációban előfordulási aránya nemzetközi számadatok alapján meghaladja a 15%-ot. valamint megfelelő tanulásszervezési módok alkalmazásával és gyógypedagógus segítő közreműködésével. 1. speciális eszközök. Magyarországon a globális olvasástanítási módszer elterjedésével az olvasászavar gyakoribbá vált. – amely megállapítja a pedagógusok által gyanított testi.

ez a funkció az általában domináns bal agyféltekéhez kötődik. rész Adaptációs dialógus A tANUlÁsI zAVAr KrItÉrIUMAI – A kognitív funkciók alapján elvárható teljesítmény és a valódi teljesítmény közötti diszkrepancia – A megismerési (kognitív) funkciók rendellenes működése – Sajátos magatartás (pl. érzelmi kiegyensúlyozatlanság. zavar) kifejezést Samuel KirKtől ered. Szerinte ez olyan elmaradás. A learning disability (tanulási képtelenség. a mozgászavar és a tanulási zavar rövidítéséből keletkezett. Ha valakinek ez a feldolgozási módja gyengébb. aki már 1962-ben meghatározta a tanulási zavart. ezek az esetek is (specifikus) tanulási zavarnak tekinthetők. nem honosodott meg a magyar nyelvben. Nem értelmi fogyatékosság. egymás utáni. DIszlExIÁs tANUlóBól KIVÁló oPErAtőr? A tanulási zavarokat igen gyakran a szokásostól eltérő információfeldolgozási mód okozza. Az írás-olvasás-számolás megköveteli a szekvenciális. érzékszervi hiányosság vagy kulturális/oktatási tényezők okozzák. olvasási. sarKady Kamilla és zsoLdos Márta vizsgálataik alapján elkülöníthetőnek tartják az értelmi fogyatékosoknak tanulási zavarokkal is küzdő populációját. A „FIMÓTA” a tünetcsoportot körülhatároló szavak: a figyelemzavar. LászLó Zsuzsa pszichológus mozaikszót alkotott a probléma jelölésére Az örökmozgó gyerek című könyvében. rendellenesség vagy megkésett fejlődés a beszéd. A tANUlÁsI zAVAroK szINDróMA A tanulási nehézségek új keletű kategória. közoktatási intézmények is részesülnek a fogyatékos gyermekeket megillető ellátásokból. amely hátterében diszfunkció és/vagy emocionális vagy viselkedési zavar áll. lépésről lépésre történő feldolgozást. érzékszervi sérülésnél és beszédhibáknál. A tanulási zavar társuló tünetként megjelenhet enyhe értelmi fogyatékosságnál.1. írási. A tanulási zavarok főleg tüneti szinten elkülönítettek. számolási folyamatokban vagy más iskolai tantárgyakban. nehézség. ak44 . s az ilyen gyermeket nevelő családok. hiperaktivitás) (Dr.) A tanulási zavar súlyos formái kimerítik a sajátos nevelési igény kritériumait – így ezek a tanulók is a különleges gondozás körébe tartoznak. kontrollképtelenség.

ezért zavar esetén egyéb készségek is érintettek lehetnek. hanem csupán szelektív következményekkel jár. A tANUlÁsI zAVAroK KUtAtÁsÁt És tErÁPIÁJÁt MEGHAtÁrozó IrÁNyzAtoK A szindróma kutatásában négy fő meghatározó irányvonal figyelhető meg. A diszlexia terminus a tanulási zavarok egy jellegzetes tünetén. és éppen olyan kiemelkedő teljesítményekhez vezethet. vizsgálati eredmény.3. a testséma. Az információ felvételéért felelős rendszereken kívül más rendszerek felelősek az információ feldolgozásáért. amelyek kialakíthatók. a finommotorika gyengesége. számolási nehézség. fejleszthetők. újszerű látásmód jellemez. A német nyelvterületről származó POS (pszicho-organikus szindróma) elnevezést a magyarországi szakirodalom is átvette. hanem általánosan a tanulás zavart. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba kor nehézségei lesznek a tanulással. Így a diszlexia tünetegyüttesébe beletartozik az olvasási problémák mellett számos egyéb deficit. Az olvasáshoz szükséges funkciók nemcsak az olvasásban vesznek részt. Gyakran társul a diszlexiához beszédzavar. lépésről lépésre történő analizáló logikai út. Az ilyen gyerekeket a feldolgozási. művész válhat belőle. Nyilvánvaló. Neuropszichológiai elméletek Ezen elméletek szerint a probléma oka az agy kisebb-nagyobb károsodása. akit kreatív gondolkodás. amely nem vezet általános mentális retardációhoz. kiemelkedő teljesítményekre képes tudós. Az információfelvételért felelős rendszer sérülése speciális funkciókiesésben nyilvánulhat meg (pl. A kifejezés a „pszichogén” 45 . és amennyiben az iskoláztatáson túljut a tanulási zavart mutató személy. a lateralitás zavara és az emlékezet gyengesége. vizuális agnózia – a látott arcot csak hang alapján képes azonosítani). az olvasás megtanulásának nehézségén alapul. A tanulási zavarok ily módon csak iskolai teljesítményzavarként jelentkeznek. hogy nemcsak az olvasás tanulása. mint a hagyományos. egyidejű. A legtöbb esetben azonban kiderül. hanem más kognitív folyamatokban is. a zavarok hátterében minimális organikus sérülés áll. A jobb agyféltekéhez kapcsolódó egészleges. hogy a tanulási zavar csak bizonyos oldalról deficit. vizuális információfeldolgozás igen kiváló lehet. Ezen alapul a gyermekkori funkciózavarok terápiás lehetősége. vezérlési és aktivációs képesség hiányosságai jellemzik. A tanulási zavarok közül az olvasási problémák témában született a legtöbb tanulmány.

pl. játékos fejlesztés. A tanulási zavarokkal küzdő gyerekeknél ritkán mutatható ki agyi organikus károsodás. A szenzomotoros rendszer differenciált fejlesztését célozza és nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre (sedLaK–sindeLar. hogy értelmi fogyatékosok bizonyos képességeket illetően miért nyújthatnak kiemelkedő teljesítményt. pl. mozgásterápiák. ami a kevés ingert tartalmazó feladatok automatizálásával érhető el. 1. Gyermekek esetében mindig figyelembe kell venni azt is. a funkció épülését. valamint a sérült funkció kis lépésekben történő felépítése. A percepciós és perceptuo-motoros elméletek A hangsúlyos diszfunkció területe szerint három csoportba sorolhatóak. idegrendszeri éréshez kapcsolódik. és óvodai prevenciós programot dolgozott ki (porKoLábné. A fejlesztésben elsősorban az óvodás korosztályra koncentrált. Az észlelési és mozgási rendszerek összerendezettsége hiányzik. 1992. Az idegrendszer érésének elmaradása esetén elsősorban az idegrendszeri érést serkentő terápiás eljárások hatékonyak. FöLdi Rita a mozgásterápiák és a célzott fejlesztés. A tesztek láthatóvá teszik magát a szerveződést. a nyelvi fejlődést előrejelzi a motoros fejlődés. téri-vizuális és auditív élményekhez. ayres a tanulási zavarok oki hátterében a szenzoros integrációban mutatkozó deficitet látja. 1993. „kognitív terápia” együttes alkalmazását tartja a leginkább hatékonynak. ezért a tanulási rendellenességeket egyre inkább az agy működésbeli rendellenességeivel hozták összefüggésbe. amelynek során a gyerekek fokozott mértékben jutnak hozzá a testi-kinesztetikus.1. Programja az óvodai nevelésbe beépíthető mozgásos. Ez az elképzelés jól magyarázza a tanulási zavarok jelentkezését átlagos intelligencia mellett. és arra is magyarázatot ad. Brigitte sindeLar a részképességek megfelelő működését és együttműködését tartja kulcsfontosságúnak.).). rész Adaptációs dialógus tényezők hangsúlyozásával a figyelmet a pszichológiai-pedagógiai beavatkozás szükségességére terelte. A perceptuo-motoros zavarokat kiemelő teóriák szerint a perceptuo-motoros funkciók elégtelen integrációjának következménye a tanulásban mutatkozó zavar. 46 . A teljesítményen kívül a megoldás módja is informatív tényező. A speciális feldolgozórendszerek érése mindig a biológiai. hogy milyen szinten áll az adott funkció szerveződése életkoronként. A prevenciót tekintette a tanulási zavarok csökkentésében a leghatékonyabb útnak. F. Ezen az alapon keletkezett az MCD (minimal cerebral dysfunction) kifejezés. A perceptuo-motoros elméletekhez kapcsolódik hazánkban porKoLábné baLoGh Katalinnak a 70-es években a tanulási zavarok korai azonosítását célzó munkája. Széles körű kutatásokat kezdett.

A FrostiG nevéhez fűződő percepciós elméletek az észlelésben mutatkozó deficittel foglalkoznak. A tANUlÁsI zAVAroK VIzsGÁlAtÁrA AlKAlMAzott PszICHolóGIAI És PeDaGÓGIaI mÓDSzerek A BNO és a DSM-IV definíciói alapján a fő problématerületek meghatározhatók. és a tanulmányi és szociális célok elérését jutalmazták. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba 2. A vizuo-motoros integráció és a szemmozgások szerepét hangsúlyozó elméletek a szemmozgás és egyensúlyrendszer zavarait tekintik a tanulási rendellenességek okának. A tanulási zavarok azonosításában jelentős a Wechsler-féle intelligenciateszt gyerekváltozata. ezáltal a helyes viselkedés megerősödött. de arról nem adnak információt. Behaviorista elméletek A tanulási zavarokat viselkedésbeli rendellenességnek tekintik. Pszicholingvisztikai elméletek Követôi a tanulási és viselkedésbeli problémákat a pszicholingvisztikai folyamatok rendellenességeire vezetik vissza.3. 47 . a helytelen gátlódott. 3. 1974. Leary és munkatársai követelményeket állítottak a gyerekek elé. és nem foglalkoznak a háttértényezőkkel. olyan fejlesztő programokat dolgoztak ki.). a részképességek kiesésének mérésében pedig igen jól alkalmazható a snijders–Omen-féle intelligenciateszt. egy-egy készséget mérő vizsgálati eljárás is alkalmazható a tanulási zavarok diagnosztikájában: – a Bender-teszt a vizuo-motoros koordinációt és az alakszerveződési folyamat fejlettségét. hogy a tanulási nehézség milyen funkciók elmaradására és sérülésére vezethető vissza. amelyek ezeket a nyelvi hátrányokat hivatottak csökkenteni. Pszicholingvisztikai alapokra épült a Magyarországon a 60-as években megindult diszlexiaprevenciós és -terápiás munka is. Az oki tényezőket nem vizsgálják. Számos. Meixner Ildikó pszichológus és gyógypedagógus a diszlexia kezelését és megelőzését nyelvi fejlesztéssel látta megoldhatónak (Meixner. fejlesztő programokat kialakítani a motoros és érzékelési funkciók megerősítésével. inkább a perceptuális diszfunkció korrigálására igyekeznek megfelelő eljárásokat.

A diszlexia tünetei az írásban is megjelennek. az irányok. a motorium és a nyelvi készségek szintjén méri a várható tanulási akadályozottságot. mert így célzott fejlesztéssel jobb eredmények érhetők el. Hátterében a központi idegrendszer sérülései. a vizsgált fő terület a téri orientáció.1988. a szókincs szegénységét említik.). az Inizanféle DPT (Dyslexia Prognostic Test) számos altesztet tartalmaz. a tagolás (szavak szótagokra. Ide sorolhatóak azok az eljárások. a térbeli összefüggések felismerése) méri. hangzási képük tárolása és előhívása). az életkortól és a kóroktani háttértől függ. Az MSSST (The Meeting School Street Screening Test) az észlelés. Hiányosságaik (a látási. alak-háttér diszkrimináció. tanulók képességeinek differenciált feltérképezése. A diszlexia miatti sorozatos kudarcélmények magatartászavarhoz vezethetnek. lelki és környezeti okok különböző összefonódásban találhatók meg. A legújabb nézetek a fonológiai feldolgozás (szavak megjegyzése. Az igazi segítséget a gyermekek. a téri tájékozódás eltérései) – kiváltó tényezői lehetnek. Ezek a készségek az írás-olvasás tanulásánál játszanak alapvető szerepet. arányában és fennmaradásában van. hallási észlelés. mint például a meixner-féle olvasásteszt. 2001. örökletesség. porKoLábné baLoGh Katalin (1987) a tanulási zavarok csoportos szűrésére alkalmas feladatsort dolgozott ki. a térbeli helyzet felismerése. az iskoláskori kezelés eredményessége az említett képességek fejlettségétől. A multikauzális szemléletű vizsgálati eljárások több képességet mérnek. a mozgásos összerendezettség. érési késése.) 48 . a különbség a tünetek mennyiségében. valamelyik tényező dominanciájával. rész Adaptációs dialógus – a Frostig-teszt a vizuális-percepció faktorait (vizuo-motoros koordináció. amelyek a tünetet mérik. betoldás) azonosak. organikus eltérései. kihagyás. A diszlexiások és a kezdő olvasók hibázásai (pl. a beszéd és az idői orientáció. betűcsere. beszédhangokra bontása) zavarát. Az óvodáskori megelőzés. és szignifikáns összefüggést mutatnak az iskolai teljesítmények minőségével. A felsorolt tesztvizsgálatok mellett fontos és folyamatos információkat nyújt a gyermek természetes élethelyzetekben – teljesítményhelyzetekben – való megfigyelése. A nyelvi képességeket vizsgálja Gósy Mária GMP-tesztje. képességprofil felállítása jelenti. a tényleges beilleszkedés és az iskolai teljesítmény elemzése (porKolábNé balogh Katalin. mint ha a diszfunkciót okozó valamely vagy összes részképességgel foglalkozunk. intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. alakkonstancia. Az olvasás sok képesség harmonikus működését feltételezi.1.” (VASSNé KovÁCS Emőke szócikke. működési zavara. a sorozatelrendezés. Diszlexia A Gyógypedagógiai lexikon így foglalja össze jellemzőit: „…a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó.

gyermek. hallás-. az ügyetlen diszpraxiás gyermekeknél. az ujj. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba Diszgráfia A lexikon meghatározása szerint: „…írászavar. érzelmi zavarok következtében. hibás. látás-. mint az olvasási zavar. számok sorrendiségének. Főbb tünetei: különböző számtani műveletek. szabálytalan. a szem-kéz koordináció. az izomtónus-szabályozás. testséma zavarai következtében jó szintű beszélt-. grafikus ábrázolásának. Függ a gyermek pszichomotoros és grafomotoros fejlettségétől.és kézmozgás. Emellett hangképzési (laterális) és nyelvi zavarok is megfigyelhetők. jobb-bal megkülönböztetésének zavara.3. számkép felismerésének. nagyfokú észlelési aktivitást. …Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. 2001. a külső szemizmok. 49 . azaz a betűk grafikus reprodukciója kognitív és emocionális folyamatok összműködésének eredménye. miközben más teljesítmények pl. rajz jó színvonalúak. mozgászavarral. kifejezések. amely nem társul olvasási zavarral. (3) Gerstmann-szindróma részjelensége: diszkalkulia és grafomotoros zavar. jellemzője a rendezetlen. hibaanalízissel történik. a kinesztetikus. matematikai jelek. Értelmezése nem egységes. Terápiája általános képességfejlesztés. görcsös. Az írásképesség. a számjegy. a testfeleket összehangoló kétoldali integráció. (4) pszichoreaktív diszkalkulia szorongás. A diszgráfia összetevői: a tartási és egyensúlyi folyamatok. tanítási problémával. szövegtagolási problémák). amelyek gátolják a számtani gondolkodást. Típusai: (1) diszkalkulia a vizuális téri észlelés. mozgásminták anticipációját igényli. (2) diszlexiával az akusztikus-szekvenciális rövid távú emlékezet gyengesége miatt. ujjagnózia. a hang–betű átfordításának nehézsége. Óvodáskorban előrejelzője lehet a grafomotoros zavar. szabályok (pl.és felnőttkorban agyi sérülés hatására kialakult hibás írás.) Diszkalkulia „Specifikus számolási zavar. (4) diszgráfia a rossz mozgáskoordináció következtében. írottnyelv-használattal. hibás írás. Felismerése komplex vizsgálattal. a szabálytalan betűalakítás. idegennyelvtanulás.” (GEREBENNé VÁRBíRÓ Katalin szócikke. nem függ össze értelmi elmaradással. mennyiségállandóság elve) megértésének. (2) a diszlexia tüneteinek megjelenése az írásos tevékenységben. éngyengeség. Képességfejlesztéssel jól befolyásolható. egyeztetésének. Típusai: (1) az agráfia enyhébb formája. nehezen olvasható írás. nyelvtani szabályok alkalmazásának. invariancia. kevésbé kutatott. számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. az olvasás-írás. (3) a BNo–110 értelmében a helyesírási képesség specifikus zavara (hangzók időtartamának hibás megkülönböztetése. auditív és téri észlelés folyamatának zavarai.

azzal együtt járó. Pszichoterápiában lényeges az önértékelés megerősítése. Terápia: egyéni vagy csoportos figyelemfejlesztő gyakorlatok.) Gyakorisága: 5-6%. szorongás. Jellemzői: alacsony éberségi szint. fejlesztő vagy felzárkóztató programban részt vevő szakemberek kompetenciáját. ujjak használatának bevonása). disszocialitás. gyengébb feladattartás. Jellegzetessége a nyugtalanság. alulmotiváltság. gátoltság. Montessori-eszközök. 50 . fáradékonyság és szétszórtság.). Terápia: önértékelés megerősítése (baLázs. A következô ábra szemléletesen foglalja össze a tanulási problémák fajtáit.” (GEREBENNé VÁRBíRÓ Katalin szócikke. a motiváció felkeltése és erősítése (baLázs. fokozott szemléltetés (pl. a túlzott aktivitás és impulzivitás. mint depresszió. hiperaktivitás. színes rudak. 1999. Hiperaktivitás A figyelemzavarhoz társuló. Irodalom). lényegében attól eltérő kórkép. 10 Magatartászavar: figyelemzavar. Figyelemzavar A magatartászavar kategóriái10 közé tartozó figyelemzavar is önálló diagnosztikus kategória. 2001.1. rész Adaptációs dialógus a matematikai ismeretek elsajátítását segítő egyéni fejlesztő programok. túlfűtöttség.). visszahúzódás. valamint a preventív. 1999. agresszivitás. Részletes pedagógiai vizsgálata megtalálható a Logopédiai vizsgálatok kézikönyve című kötetben (l. Igen nagy százalékban társul tanulási zavarral és emocionális problémákkal.

a perceptuo-motoros funkciók – egész sora. Az óvoda szerepe a gyermekek fejlesztésében MIt tEHEt ÖN. fejlesztése. ábra A tanulási problémák összefoglaló csoportosítása Forrás: Farkasné. a fogalmi gondolkodás. a téri percepció. A fejlesztés eszközei a fejlesztő játékok. 51 . jól szerkesztett. amelyek segítségével megvalósul az alapvető pszichikus funkciók – pl. mozgáskoordináció. 2006. Az óvodai nevelési program tartalmazza az elvi kereteket. az egyedi problémákat is figyelembe vevő megelőző program következetes megvalósításával a lassan érő gyermekek kiegyenlített fejlődése zömében biztosítható. HA óVóNő? Az óvodai évek alatt átgondolt. testséma kialakulása. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba 3. a kreativitás stb.3. a figyelem. az emlékezet.

Így még iskolakezdés előtt sor kerülhet a problémát mutató gyerekek fejlesztésére. beszédkészség. számoláshoz szükséges területeken. rész Adaptációs dialógus Az óvónő felelőssége a gyermekekkel való szakszerű foglalkozás. íráshoz. de egymást nem helyettesíthető területei. illetve milyen mértékű az elmaradás. hogy vannak-e egyenlőtlenségek és azok mely területet érintik. az MSSST tanulási zavart előrejelző szűrőteszt óvodáskorban vagy a mozgásérettség vizsgálata.1. Az óvodák játéktára egy-egy funkció fejlesztésére sokoldalúan közelítő fejlesztőjáték-variációkat tartalmaz.  52 . sindelar–ZsOldOs-program 1. Az utóbbi évtizedekben a játékkultúra terén óriási fejlődés történt. változata 2.és a finommozgások. 2. sikerült elérni. valamint a testséma/tériorientáció. hogy a játékgyártók és -forgalmazók ízlése és érdeke optimális irányban változzon. A kisgyermekek mozgásos játékai átvihetők a képi információs anyagra. pl. és számos kudarc megelőzhető. amelyek az alapvető pszichikus folyamatok szintjén jelzik. emlékezet fejlettségének megismerése szükséges ahhoz. hogy ne maradjanak rejtve olyan részképességkiesések. korrekció kérdései az iskolaérettség kialakulásának összefüggő. közösen – elsődleges az együttjátszó felnőtt modellfunkciója. A megelőzés és a kompenzáció. Felismerhetők-e a részképességzavarok óvodáskorban? Igen. sz. Azonban éppen az időben történő felismerés érdekében ötéves korban valamilyen diagnosztikai eljárással kontrollálni kell a gyerek képességeit. osztályig kidolgozott. A súlyosabb Alkalmazására az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara által indított képzés készít fel. amelyek az iskoláskorban tanulási zavarokat okozhatnak. A vizsgálat célja az elmaradás mértékének és a tanulási zavar típusának feltárása és a kompetens fejlesztő személy kijelölése. A játékokkal aztán játszani kell. a sindelar-féle vizsgáló eljárás. játékos fejlesztés. az 5–7 éves óvodás és iskolát kezdő gyerekek számára kifejlesztett komplex vizsgálóeszköz és képességfejlesztő program. észlelési funkciók. A vizsgálat végzésére szóló jogosultságot az óvónők számos pedagógus-továbbképzésen sajátíthatják el. szűrőeljárásokkal. amely a gyerekek részképességeit vizsgálja elsősorban az olvasáshoz. A nagy. osztálytól 8. Olyan teljesítményvizsgálatokkal. Milyen szűrőeljárásokat alkalmazzunk? Minden olyan eljárás megfelelő. figyelem.

Így évek állnak rendelkezésre az ötödik osztályba lépés feltételeként meghatározott tudásszint elérésére. HA tANÍtó VAGy tANÁr? A képességek differenciált vizsgálatára alkalmas eszköz a DIFER és a NEBULÓ képességfejlesztő program. A kompetencia fejezetben írottakat. csoporton belüli vagy csoporton kívüli kiscsoportos. MIt KEll tUDNI A KoMPlEx PrEVENCIós óVoDAI ProGrAMról? Segíti az óvodapedagógus mindennapi gyakorlati munkáját és a fejlesztésben való részvételét. A vizsgálat eredményéből származó további feladat az átlagostól eltérő iskola-előkészítés.). amelyek alapján az egyéni fejlettségi szinthez igazodó tervezés valósulhat meg (porKoLábné. Az iskolai fejlesztés A FEJlEsztÉs AlAPJA A PoNtos DIAGNózIs Az óvodai szűrés és fejlesztés egyre szélesebb körben valósul meg. MIt tEHEt ÖN. illetve egyéni fejlesztés szükség szerinti megszervezése. Ő az. amelynek lényege az „egyéni” haladás biztosítása. a Függelékben. illetve megerősítésére szolgálnak. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba esetek elkerülése érdekében már ekkor el kell kezdeni a preventív pedagógiai munkát. felzárkózás helyett egyre nagyobb mértékű lesz a lemaradás.3. állapotához igazított fejlesztő programot és fejlesztési ütemet követve történhet a felzárkóztató munka. aki mindig korrepetálásra2 jár. Sindelarnak a részképességkiesés vagy -gyengeség területének azonosítására kidolgozott vizsgálati módszerei és a korrekciót szolgáló gyakorlatok a gyenge pontok feltárására. 2 13 L. de az nem hozza meg a várt eredményt. 53 . hogy a gyermek valamilyen tanulási problémával küzd. Részletesebben l. a hiányok pótlása.13 Az állapotfelmérés után a tanuló tudásszintjéhez. Komplex foglalkozási formákban életkori sávokra bontva tartalmazza az ajánlott nevelési feladatokat. de még nem általános – így gyakran csak az iskolában derül ki. 2004.

hogy amennyiben sajátos nevelési igényről van szó. évfolyamon és az egyéni fejlesztés lehetősége nagy felelősséget ruház a pedagógusra. A differenciálás. A tanulási technikák. rész Adaptációs dialógus A folyamatos továbbhaladás biztosítása 1–3. A tanulók teljesítményének szöveges minősítése is hozzájárulhat az iskolai kudarcok csökkentéséhez – a tanuló kudarca a pedagógus kudarca is.1. sikere a pedagógus sikere is. A tanórákon egyénre szabott feladatokkal. A látássérültek számára kifejlesztett képernyőolvasó készülék biztosíthatja. módszerek ismerete és alkalmazása. A felső tagozat vagy a középiskola nagy tananyagának felolvasása nagyon megterheli a szülőt. Kedves Pedagógus! A tanulási zavarral küzdő tanulók a terápiás megsegítésen kívül a tanítótól is egyéni megsegítést igényelnek. Célszerű a fejlesztőpedagógussal való együttműködés. mutatva a kognitív és az affektív feltételek elválaszthatatlan összefüggését. 54 . Általánosan a logopédus kompetenciájába tartozik a diszlexia súlyos eseteivel való foglalkozás. Segít a technika! A diszlexiás tanulók hosszú évek fejlesztő munkája után is nehezen olvasók maradnak. szakvélemény alapján minél hamarabb igénybe lehessen venni szakember segítségét. A hatékony tanulási technikák elsajátításában sok tanuló segítséget igényel. a tevékenységen alapuló tanulásszervezés külön terhei megtérülnek. és tudatosságot feltételez. eszközi segítség biztosításával képesek részt venni a munkában. ha kell. és sikerélményhez juthatnak. hogy a diszlexiás tanuló a szkenner segítségével számítógépbe vitt szövegeket auditív csatornán fogadja – mentesítve ezzel a családot a napi többórás felolvasástól évek hosszú során. tErÁPIA VAGy KorrEPEtÁlÁs? A tanulási zavar gyanúja esetén érdemes szakértői bizottság vizsgálatát is kérni. A képességekkel szoros összefüggéseket mutató tanulási szokások és stílusok átvezetnek az affektív feltételek területére. a tanulási stratégiák megkomponálása és használata a tanulási képességek rendszerének fontos tényezői. az egyénre szabott oktatás a csoportmunka.

hogy a vizsgálatot a nevelési tanácsadók végzik a szülő kérésére vagy az óvoda javaslatára. a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit.3. aki részt vett fejlesztőpedagógus-képzésben. a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. Ha a gyermek fejlettségi szintje egyenetlen. Jártas a prevenciós és a korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak alkalmazásában óvodai. Speciális szakember. A fejlesztőpedagógus A fejlesztőpedagógus az átlagos IQ-val rendelkező. tanító vagy gyógypedagógus. akkor egy év felmentést javasolnak. nem fogyatékos. számos fejlesztő gyakorlatsor látott már napvilágot. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A diszgráfiás tanulóknak szintén segítőtársa lehet a számítógép – kiváltva a számukra frusztráló írást. Új szemléletű és kompetenciájú pedagógus: olyan óvodapedagógus. Egy csokorra valót a teljesség igénye nélkül válogatva ajánlunk a Függelékben. aki korszerű pszichológiai ismeretek birtokában ismeri a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit. Kedves Pedagógus! Fontos tudnia. s az egyes funkciók elmaradása egy év alatt korrekciós fejlesztés keretében remélhetőleg behozható. iskolai csoportban és egyéni fejlesztési formában. Érdemes megismerkedni velük! 55 . 3–10 éves korosztály pedagógusa.

A tartalommal megtöltött módszer pedig maga a tanulási tevékenység. Ez a fejezet abban ad segítséget. Ugyancsak alacsony hatékonyságúak azok a „jól bejáratott” módszerek. MIt JElENt A MóDszEr KIFEJEzÉs? Dr. amellyel a pedagógus megtölti őket.4.” A fejezetet írta: Magvasi Ágnes A pedagógiai módszer Kedves Pedagógus! A szaksajtó évek óta az oktatás hatékonyságának ellentmondásairól számol be – ezek nemcsak a magyar oktatási helyzetre. A hagyományos ismeretközlő iskola egyirányú kommunikációjával mára ellehetetlenült. a tömegoktatást kiterjeszteni kívánó társadalom az oktatás hatékonyságának válságtüneteit fogalmazza meg. a Nat 2003 az alkalmazott módszerektől a következőket várja el: 56 . A módszerek tehát mindig azt a tartalmat hordozzák. hogy önmagában tartalom nélküli. ez nem a kiválóság elleni merénylet. hisz a „tanár beszél” módszer pl. de minden fejlett. függetlenül a tehetségétől és a hátterétől. A közoktatás alapdokumentuma. gazdagítva a pedagógusok eszköztárát. fejezet Módszerek A fejezet bemutatja a kompetencia alapú oktatás programcsomagjaiban használt módszereket. hanem annak megvalósítása. hogy a kompetencia alapú programcsomagok bevezetése. javaslatot tesz azok alkalmazására. hogy a lehetőségeihez mérten a legjobb legyen. de a nemzetközi viszonylatokra is vonatkoznak. illetve azok eszközként való használata hogyan segít megvalósítani a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttnevelését – mindezt összekapcsolva a módszertani megújulással. amelyek a tanárt mint az ismeretek birtokosát veszik alapul. közvetítheti egy mese tartalmának fejtegetését vagy a Pitagorasz-tételt. Leírja az inkluzív iskola jellemzőit. Másmás jelenségkörben. Spencer KaGan a módszerről azt írja. A fejezet David Miliband gondolatából indul ki: „Minden egyes gyermeknek megadatik.

eljárások kiépítése. vagy azért. 14 Paradigma: „…a gondolkodásoknak. Vagy azért. – a kooperatív csoportmunka. a célszerű rögzítési módszerek kialakítása. – a gondolkodási kultúra művelése. hisz a sikeres tanítási folyamat ezen is múlik. és az iskola mint rendszer egész anakronisztikusan poszt-XIX. értékeknek és módszereknek egy adott társadalom vagy szűkebben egy tudományos közönség minden tagja által elfogadott összegzését jelenti. mert felelősséget érez a rá bízott gyermek életpályája iránt. – az egyénre szabott tanulási módszerek. századi rezsimben működik. eVilág. Módszertani és szakmai ismereteit pedig folyamatosan meg kell újítani.4.” Varga Csaba: A Régi és az Új Paradigma. Paradigmaváltásra14 van szükség az oktatási rendszer egész területén. hogy az élethosszig tartó tanulás a pedagógus számára nem jövő. – az emlékezet erősítése. vélekedéseknek. Át kell gondolni minden pedagógusnak a tanítási folyamatban elfoglalt helyét. mert belátja. szerepét. módszereinek elsajátítása. – az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése. a számfogalom fejlesztése). 2006. hanem a nagyon is tényszerű jelen. 57 .) Kedves Pedagógus! Ön valószínűleg azon kisebbséghez tartozik.” (horváth.” A pedagógia felé a társadalmi környezet – a fejlődésének felgyorsulása folytán – olyan új elvárásokat fogalmaz meg. hisz az ő kezében van a jövő minősége. technikáinak elsajátíttatása. – az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás. az íráskészség. június. de paradigmaváltás…” – majd némi malíciával így folytatja: „…osztálytermi szinten a reformok elzúgtak a fejüket behúzó pedagógusok felett. gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: – az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása. mert saját pedagógusszerepében is keresi a sikert. fejezet Módszerek „Az eredményes tanulás módszereinek. aki szándékosan emelt fővel állt a reformok hullámai között. amelyeknek a hagyományos ismeretközpontú pedagógia és az erre kiépülő szervezeti rendszere nem képes megfelelni. 2003. kormányváltás és irányváltás még inkább. – az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. horváth Attila oktatásunk paradigmaváltásáról így fogalmaz: „volt tankönyvváltás meg tantervváltás is. – a csoportos tanulás módszerei.

25%-ának íródnak! A rugalmas iskolakezdés némiképpen enyhít a problémán. hogy a tantervek az érintett populáció kb. pontosan 10 éves gyermek közül a mentális életkorok az alábbi szóródásban voltak tetten érhetők: 4. hogy a „kivételek” – az átlag alatt vagy átlag felett lévők – az adott életkorú gyermekeknek a háromnegyedét teszik ki. hogy a 10 évesek negyedrészének mentális életkora azonos az életkorával. A tantervek (elvileg) a gyermekek mentális fejlődésének a kereteit adják meg. másrészt a fejlődés természetéből. hogy egy-egy kész58 . …Régi pedagógiai tapasztalat.1. Az azonos mentális életkoron belül az egyéni képességek tovább differenciálódnak. Az ábrán jól látható. 100. ábra A mentális és a valós életkor Forrás: Varga. „Egyrészt az egyes pszichológiai tulajdonságok tekintetében a gyerekek közötti különbségek más-más módon alakulhatnak. a „kivételesek” valóban többen vannak. különböző tempójából következően. rész Adaptációs dialógus A „kivételesek” vannak többen Ma az iskolába járó gyermekek tanulástartalma gyakorlatilag életkorhoz kötött. 1971. a „mások”. Ez azt jelenti. de korántsem oldja meg azt. Kedves Pedagógus! Az átlagos mentális fejlettség kijelölése azt eredményezi. hosszabb időszakot átfogó fejlődési folyamat során a különbségek mértéke is változhat. a többiek.

Kedves Pedagógus! Az oktatási gyakorlat megújulásának szükségességét jelzi annak alacsony hatékonyságú működése és az oktatás felé irányuló társadalmi elvárások megváltozása is.és a helyi tantervi követelmények jelenleg elsősorban az ismeretanyag elsajátításának mennyiségi mutatóin keresztül mérhetők. akik valamilyen – a tanuláshoz nélkülözhetetlen – részképességük fejlődésében zavart szenvednek. fejezet Módszerek ség vagy képesség fejlődése lassan indul.” (mOlnár–csapó.) A PIsA-vizsgálatnak egyik.4. (Sajnos a PISA-vizsgálat 2003-as eredményeiben szinte semmilyen tekintetben nincs lényeges eltérés. esetleg valamilyen születési vagy szerzett probléma miatt sajátos nevelési igényűek. A következô táblázatban összegyűjtöttük azokat a pedagógiai gyakorlatra vonatkozó következményeket. hogy a 32 ország tanulói közül a magyar gyerekek között vannak a legtöbben.) Bonyolítja az iskola nevelési szituációját. Magyarországon az iskolarendszer saját hatékonyságát az elmúlt 20-25 évben úgy kívánta növelni. 2003. A tanulást segítő kompetenciák kialakítására a mai oktatási rendszer nem fektet elég hangsúlyt. gondolja végig ezeket egyenként a saját gyakorlatára vonatkozóan. majd egy lassuló fázissal közelít a végső állapothoz. magyar szempontból megdöbbentő és lehangoló eredménye az volt. hogy a megfelelôen fejlődő gyermekek mellett a korosztályba tartoznak azok a gyermekek is. aztán felgyorsul. melynek egyik következménye a felnőttoktatásban való alacsony részvétel. hogy unalmas hely. Így a szegregációk egész sorát produkálta. ezek pedig nem veszik figyelembe a fent vázolt különböző fejlődési ütemeket. A keret. 59 . ahol kevés izgalmas dolgot lehet tenni. családjával. Beszélgessen erről kollégáival. amelyeket a társadalmi folyamatok alakulása (gyors változása) idézett elő. hogy az azonos képességűek összeválogatásának különböző módszereit preferálta. akik azt állítják az iskoláról. A PISA 2000 vizsgálat ennek az alacsony hatékonyságát ékesen bizonyította. Kérjük.

Új életminôséget. az empátiát. élni tud és együtt tud élni másokkal” – mondja a Jacques Delors-jelentés.) 15 60 . táblázat A pedagógiai gyakorlat (és benne a módszerek) megújulását sürgető társadalmi folyamatok A társadalmi folyamatok alakulása.és normaközvetítést. A formális tanulás mellett egyre nagyobb mennyiségben adnak ismereteket. – a gondolkodási műveletekről (ebben partner az agykutatás. helyzetben. Koncepciója nem azonos a „jó pap is holtig tanul” közmondás jelentésével. Az LLL nem azt jelenti. Bővültek a pedagógiai szakmai ismeretek pl. amelyek az élethosszig tartó tanulásban majd segítségükre lesznek. – Az alapvető ismeretek elsajátításán és képességek kialakításán kívül az iskolának ki kell alakítani a diákban egy magas szintű gondolkodási és kommunikációs készséget.1. (Motiválás az élethosszig tartó tanulásra. – a tananyag elrendezésének alternatív módozatairól.) hatékony kezelésének képességét. Nem ő az ismeret egyedüli hordozója. Következményük a pedagógiai gyakorlatra Mindent nem lehet megtanulni – az élethosszig tartó tanulásra kell felkészülni-felkészíteni15. foglalkoztatással kapcsolatos ismeretek állandó megújítását jelenti. tudást az informális tanulás alkalmai. A tudományos eredmények és a pedagógiai gyakorlat kapcsolata. és a cselekvô ember úrrá tud lenni a nehézségeken. vállalnia kellett egyfajta szolgáltató szerepet. hogy a megszerzett tudást tudjuk használni más környezetben. hogy kellôen hosszú idô alatt sikerre vihetjük a „mindent megtanítani” elvet. rész Adaptációs dialógus 2. hanem kiterjed az általános mûveltség minden területére. Elvárják tőle a hiteles és felhasználható szakmai tudást. a motivációkutatás). – a képességek fejleszthetőségéről. a toleranciát. tanulási kultúrát jelent. Megnő a tudástranszfer értéke. hogy el tud-e igazodni az információk özönében. Megváltoznak a tudásszerzés helyszínei és időtényezői. a differenciált és rugalmas módszertani repertoárt. értékelésről. amelyben feloldódnak a konfliktusok. a különbségek (eltérő képességek. – Az életesély növekedése okán a gyermekeknek jártasságot kell biztosítani a társas kapcsolatok terén is. a személyiség gazdagításának sokféle lehetôségére. A pedagógus szerepe megváltozik. Átrendeződik a formális és informális tanulás aránya és fontossága a tanulási folyamatban. Szembe kell néznünk a ténnyel: ez nem csak a közoktatási intézmények falai között valósulhat meg. a tudományok fejlődése A tudományos-technikai fejlődés mennyiségi robbanást hozott az ismeretek terén. amit a tanulási képességek fejlődése nem követett (nem követhetett). körülmények között. 2005. – olyan stabil kompetenciákat kell a tanulóknak a közoktatásban megszerezniük. a kognitív pszichológia. A felnövő nemzedék társadalomba való sikeres beilleszkedése függ attól. KôpataKi. Az LLL nemcsak a munkával. – a mérésről. etnikai hovatartozás stb. magatartást. szociális helyzet. Megváltoztak a társadalmi környezet iskolával szembeni elvárásai. – Feladatul kapta az iskola az érték. vagyis az. 15 Az élethosszig tartó tanulás kifejezést (lifelong learning) a 70-es évek óta használják. „A tudás társadalmához vezet.

a hallássérülteket vagy a gyengénlátókat. Mindez azért is 61 . HoGy EGy IsKolA BEFoGADó (INKlUzÍV)? A befogadó iskola figyel a tanulói különbségekre. esetleg az egyéb okok miatt sajátos nevelést igénylő gyermekek csoportját. Kedves Pedagógus! Fontos tudnunk. gyógypedagógiai vagy pedagógiai asszisztens). Feltételeit. Az egyéni fejlesztési terv – a benne megjelenő problematikus területek fejlesztése miatt – a pedagógus számára minden óra tervezésénél olyan támpontokat ad. A tananyag. gyógypedagógus. nekik aztán igazán fontos lenne a lakóhelyükhöz legközelebbi iskola befogadó magatartása. a társadalomba való aktív beilleszkedésre. ugyanúgy nem kényszeríthetjük külön szegregált közösségekbe a kerekesszékben ülőket. esetleg a tantárgy maga bizonyos mértékig behatárolja a választható módszereket. akár csoportos munkáról. de az igazán rugalmas pedagógus mindig megtalálja a módját. A tanórák sikere mindig akkor a legintenzívebb. ha nem egy módszer jelenik meg benne. akár egyéni fejlesztésről van szó. ahol az esélyegyenlőség nem puszta szólam. Az inkluzív iskolában munkatársként megjelenhetnek azok a segítő szakemberek. mozgásterapeuta. hogy a tanórákat követően ők is be tudjanak kapcsolódni a szabad idejét töltő gyermekközösség életébe: az osztálytársak baráti közösségeivel fenn tudják tartani a kapcsolatot a tanítási szünetekben vagy – betegségük esetén – számíthassanak a közel lakó osztálytársak segítő támogatására. hogyan késztetheti a nebulókat aktív ismeretszerzésre. S ha valakinek. amelyek az óra módszereit is behatárolják.4. akár differenciálásról. ahol bármelyik gyermek megvalósíthatja álmait. MIről IsMErJüK MEG. fejezet Módszerek A befogadás vagy inklúzió szükségszerűsége Az inklúzió mára az európai iskoláktól elvárt gyakorlat. akik a tanítási gyakorlatban a pedagógus segítségére vannak (iskolapszichológus. hogy az inkluzív intézmények előkészítő terepei lehetnek egy olyan társadalomnak. Ahogy nincs külön társadalma a soványaknak és a kövéreknek. logopédia szakos gyógypedagógus tanár vagy terapeuta. ha elég kitartó és szorgalmas. hogy esélyt adjon minden gyermeknek képességei kibontakoztatására. a kék szeműeknek és a barna szeműeknek. az integráció segítésére pedagógiai tanácsadó szolgálatot hozhatnak létre. A speciális (gyógypedagógiai) intézmények a szükségletekre. A szabad iskolaválasztás joga őket és szüleiket is megilleti. eszközrendszerét és módszereit úgy válogatja meg.

4. az már a hagyományos tantárgyi struktúrát is csak nehézkesen tudja továbbműködtetni. 3. amely megnyilvánul például a tantárgyközi kapcsolatokban – ezzel a hagyományos iskolai keretek máris szétfeszítődtek. mert a sok eltérő képességű gyermek egyéni fejlesztéséhez szükség van diagnosztikára. 2. rész Adaptációs dialógus fontos. Segítenek a tanulónak önismerete fejlesztésében annak érdekében. fejlesztése az oktatási folyamat során meghatározó fontosságú (részletesebben l. amelyek kielégítik a tanulók eltérő igényeit. Munkánk így válhat valóban hitelessé. Amelyik iskola ezeket a szempontokat szem előtt tartja. Az SNI-gyermekek esetében ezek a diagnosztikus mérések szakemberek bevonásával történnnek. amelyek kialakítása. hogy képessé váljon saját tanulása hatékony irányítására. ami további segítség lehet a gyermek szük. 62 . ségleteinek alaposabb feltérképezésében. – az emocionális különbségeket. A tanítási folyamatban megjelenik a fejlesztő értékelés.1. Ehhez figyelembe veszik: – az eltérő szociokulturális hátteret. A kompetencia alapú képzést oktatási alapdokumentumunk (Nat) elvárja az intézményektől azzal. HoGyAN MűKÖDIK A BEFoGADó IsKolA? 1. a kompetenciáról szóló fejezetben). hogy megnevezi azokat a kulcskompetenciákat. A szülőkkel való megbeszélésekre szintén szerencsés elhívni a szakembert. kinesztetikus tanulók. 5. 6. A tanárok azokat a tanítási módszereket alkalmazzák. globális tanulók). – az eltérő tanulási stílusokat (hallás után tanulók. analitikus tanulók. A tanulók haladási ütemének megfelelően tervezik a munkát. 7 Együttműködnek a szülőkkel. vizuális tanulók. Az egy osztályban tanító nevelők folyamatos interakcióban vannak egymással az eredményes személyi előrehaladás érdekében. A dokumentum előírja az egységes alapokra épülő differenciálást és a kiemelt fejlesztési feladatokban a tanítás-tanulás olyan szemléleti egységét. Tervezéskor figyelembe veszik a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteit. s az erre épített egyéni fejlesztési tervet is az ő segítségükkel tudja elkészíteni az osztálytanító vagy a szaktanár.

1. A következőkben azokat a tanítási módszereket gyűjtöttük csokorba. (Pl. „A lényeges előrelépéshez ma már nem nagy alapelvek deklarálására. fejezet Módszerek Kedves Pedagógus! Általános ellenvetés az újítással szemben. – vannak oktatási szituációk. hogy a verbális ismeretközlés kiegészítés nélküli hatékonyságát megkérdőjelezzük. Ami miatt mégis ez fordul elô leginkább. és segítik a befogadó iskolák pedagógusainak hatékony tanítását. elmélyült fejlesztő munkára van szükség. blokkosítás.) Önmagában ez a tény is elég volna. szervezési módszerekkel. s mindössze 3. funkciója. a tantárgyi „szegregáció” feloldásával ezek a problémák orvosolhatók. tantárgyi integráció. – az oktatás folyamatába hosszabb vagy rövidebb ideig. 63 .5%-ot a tapintás és 1%-ot az ízlelés útján szerzett információk aránya. A hagyományostól eltérő tervezési. hogy a csökkenő kötelező óraszámok az egyes tantárgyakra olyan kis mennyiségű órakeretet tesznek felhasználhatóvá. (Ezek az adatok megközelítő átlagértékeket jelentenek. hatékonyságuk szinte alig mérhető. annak oka többek között: – pedagógusaink nagy százaléka ezekben a módszerekben van „otthon”. oktatási folyamatának újragondolása megtörténjen.4. amelyek a Nat elvárásainak megfelelnek. célja HAGyoMÁNyos PEDAGóGIAI MóDszErEK A külvilágról a legtöbb információt. a tantárgy tömbösítése. 83%-ot a látás útján kapjuk.) Ez is egy ok arra. hogy az iskola belső struktúrájának és szokásrendszerének. hogy ha azokat a teljes tanítási évre szétosztjuk. amikor ezek a módszerek a célravezetők vagy – hatékonyan egészítik ki az új oktatási módszereket. kb. hanem sok apró részlet tisztázására. epochális oktatás. de beilleszthetők.5%-ot tesz ki a szaglás. A hallás útján az információk 11%-a jut el hozzánk. a frontális osztálymunka módszereivel képtelenség teljesíteni. Az adatok arról győznek meg.” (Csapó Benő) A pedagógiai módszerek szerepe. hogy a kompetenciák kialakítását a hagyományos ismeretközlő iskolai keretek között.

– egy tananyag bevezetésénél. összegzés. – leíró: egy szerkezet vagy folyamat bemutatására szolgál. – okfeltáró: a különböző (természeti vagy társadalmi) jelenségek okainak megértésére. – ha az információkat csak rövid ideig kell megjegyezni. – ha a cél az érdeklődés felkeltése. passzív befogadásra még a felnőtt sem képes. részletes kifejtésére szolgál. kifejtés. kifejezések értelmének magyarázatát adja.1. Az előadást vagy a rövidebb idejű magyarázatot kötni kell a tanulók előző ismereteihez. amely egy téma logikus. vagy meg kell szakítanunk a frontális munkát a tanulók aktívvá tétele érdekében kérdésekkel. amelynek során törvényszerűségek. Mindkét esetben monologikus oktatási módszerről beszélhetünk. amelyek aktív szerepet adnak a gyermeknek hallgatás közben. és a tanuló általában a passzív befogadó. a lényegkiemelés technikájának gyakoroltatásával. rész Adaptációs dialógus Előadás Olyan szóbeli közlési módszer. Szerkezetét tekintve három fő részből áll: bevezetés. Általában az elbeszélés és a magyarázat elemeit is meg lehet találni benne. a tanulók képességbeli különbségei. szemléltetéssel. 64 . szabályok. amelyet más forrásból nem lehet elérni. és 20-25 percnél hosszabb monoton. ahol a pedagógusé az aktív szerep. mindenki ugyanazt a feladatot végzi. Magyarázat Szintén tanári közlés. fogalmak. összefüggések megértését segíti elő a pedagógus. ha az ismereteket még más módszerekkel is rögzítik. Típusát tekintve lehet: – értelmező: fogalmak. ha: – olyan információ közlése a cél. Ezért kombinálni szükséges olyan feladatokkal. Az ilyen módszerek esetében a pedagógus nem differenciál. segíteni lehet a tanulóknak az elhangzott szöveg jegyzetelésében. Hossza 15 perctől 2 óráig terjedhet. megértetésére alkalmazzuk. Alkalmazására akkor van szükség. A magyarázatok időtartamukat tekintve – a kisgyerekek esetében – az 5-10 percet nem haladhatják meg. részösszefoglalások beiktatásával vagy az ismeretek rögzítését szolgáló feladatok adásával. személyiségbeli eltérései nem kerülnek előtérbe.

kísérleti szituációk megítélése. általánosításra. A megbeszélés formái: – a konkretizáló megbeszélés és – a kérdve kifejtés. összehasonlításra ösztönöznek. képzettársításra. és ha a befogadás intenzitását figyelembe vesszük. összefüggések feltárására. s a tanulói válaszok alakíthatják az óra menetét. A kérdések funkciói: – diagnosztizáló: az óra anyagát alátámasztó előismeretek feltárására irányul. A tanulók aktívak. – instruáló: ha a munka elvégzésére ösztönzünk vele (Sorold fel…!. – érzelmek kifejezését elősegítő (Hogy tetszett…?. – véleményt kérő (művészeti alkotások. A csend a legaktívabb tanulói tevékenységre. de általában a tanítás folyamatában is kiemelt szerepe van. Miért ez a véleményed…?). Különböző kérdéstípusok eltérő gondolkodási műveletet aktivizálnak. Szükségszerű tehát a verbális információ megerősítése. A tanár a tanulókkal folyamatos interakcióban van. indítékok keresésére. A megbeszélés Az oktatásban leggyakrabban használt dialogikus közlési módszer. tanári kérdések segítségével maguk jönnek rá a megoldásra. hogy a kérdést követően hagyjunk időt. A módszer három lényeges alkotóeleme: – a strukturálás (a megbeszélés menetének tudatos irányítása). a gondolkodásra ösztönöz. Fontos. Keresd meg…!). – ellenőrző: a tanulók tudásszintjét vizsgáljuk.4. 65 . Rakd össze…!. következtetések levonására. – a kérdezés (az alábbiakban részletezzük) és – a tanulók tevékenységének értékelése (ez utóbbit külön fejezetben tárgyaljuk). önértékelés). fejezet Módszerek Az óra menetét ilyenkor mindenképpen a verbális közlés határozza meg. akkor a gyermeknek nem is a legerősebb információfelfogó bázisát célozzuk meg. – gondolkodtató: okok. A kérdés A kérdés a megbeszélés fő eszköze.

66 .. – Figyelembe veszi a tanulók értelmi színvonalát. világos. 3. melyik…? Mit gondol…? Milyennek képzeli…? Miért…? Hogyan foglalná össze…? Hogyan példázza…? Hogyan áll kapcsolatban…? Megértés Alkalmazás Magasabb rendű műveletek Elemzés (analízis) Egybefoglalás (szintézis) Mik a tulajdonságai…? Hogyan csoportosítaná…? Miben hasonlít…? Mire következtet…? Mi lenne. mit. hogyan. milyen.! Illusztrálja…! Vázolja fel…! Hasonlítsa össze…! Csoportosítsa…! tervezze meg…! Javasoljon megoldást…! A gondolkodás színterei (kognitív taxonómia) Alapműveletek Ismeret Példa a kérdésfeltevésre Ki. rövid. elemzésre. ha…? Milyen megoldást javasolna…? Forrás: Bárdossy–Dudás–Pethőné–Priskinné. Mi a feladata…?). 2002. A tág tanári kérdésekre többféle jó válasz lehetséges. egyértelmű. Fejlesztik a gondolkodást (Hogy látod…? Mi a véleményed…?). – Fejleszti a gondolkodást. A jó kérdezés jellemzői: – A jó kérdés pontos. a tananyaghoz szükséges előzetes ismeret feltárására vagy a tanult ismeretek összefoglalására használhatjuk (Hogy nevezzük…?. mi. mikor. bloom taxonómiája szerint a kérdések a gondolkodás szintjei szerint az alábbi módon csoportosíthatók. A tények felidézésére. – Segítségével differenciáltan tudjuk kezelni a tanulók válaszait. értékelésre ösztönöznek. táblázat A kérdésfeltevés és a gondolkodás szintjei közötti kapcsolat Bloom taxonómiája szerint Példa a feladatmeghatározásokra Nevezze meg…! sorolja fel…! Válassza ki…! Képzelje el…! Mondjon példát…! Egészítse ki…! Használja fel…! Változtassa meg…! számítsa ki…! találja meg.1. rész Adaptációs dialógus A kérdések két alapcsoportra oszthatók: A szűk tanári kérdésekre egyetlen helyes válasz adható. pl.

információkérő vagy az előzetes meditációt segítő kérdéseket. • Dobj egy kérdést: A csoport a tanultak ellenőrzésére vagy készségfejlesztésre alkalmazhatja.). Lényege. amire a válasz egy szám. (A találgatásban segíthet pl. miközben a tanár feltesz egy kérdést. fejezet Módszerek A kérdések gyakori. hatékony eszközei a tanításnak. A munkalapra a válaszoló szavait kell rögzíteni. A kérdésekre adható válaszokat megvitatják csoporton belül. és az osztályban körbejárva keresnie kell valakit. 2001. és ha tudják a választ. s a kártyák kérdéseit megválaszolják (KaGan. – Játékosabbá tehetjük az órát vele (barkohba. találóskérdés-készítés). felváltva kérdezik egymást. Gondoltam egy számot…. A gyermekek a hátukra tűzött híres ember. hogy a tanulók kártyákat készítenek azokból a kérdésekből. hogy a gyermekek körbejárnak. irodalmi hős. és leírja egy villámkártyára. nevét kell. kijavíthatjuk a hiányos vagy téves ismeretet: • A villámkártyák a bevésési folyamatot segítik. A társak csak igennel és nemmel válaszolhatnak. Kooperatív munkaforma pl. ami az adott kérdésre vonatkozik (pl. A következő lépésben kicserélik villámkártyáikat valamelyik csoporttal. a Keveredj! Állj meg! Csoportosulj! kooperatív módszerrel. aki aláírásával bizonyítja. – Egybeköthetjük a gondolkodást mozgással pl. A kártya másik oldalán valamilyen „behívó formula” van. egy szó az egyik oldalon és szótári meghatározása stb. ahol a gyermekek a tanárnak tesznek fel vitaindító. A kommunikációs készséget erősíti a „Ki vagyok?” módszer. – Elmélyíthetjük az ismereteket. hogy a válasz helyes. Minden kérdéshez új „szakértőt” kell keresni. fejleszthetjük a kommunikatív készséget pl. hogy kitalálják úgy.) (KaGan. 2001. és 5-5 db kártyát átadnak társuknak. a táblára kifüggesztett lista. amelyeket az előzetes tesztnél elrontottak. élőlény stb. Lényege: minden diák kap egy feladatlapot. „a tanár válaszol” módszerrel. A diákok ekkor a válasznak megfelelő számú csoportokba tömörülnek. és a kártyák másik oldalára leírják. – Erősíthetjük a társas kapcsolatokat. Mire használhatók? – Segítségükkel kiválóan lehet a tanórán differenciálni (egyéni feladatlapok kérdései). vagy későbbi kiadás alapján). A gyermekek egy labda körbedobásával egymást kérdezik a tanult anyag ismereteiből. • Feladatcsere: A csoport minden tagja kidolgoz egy ismétlő kérdést az anyagból. A tanulók párban dolgoznak. vagy későbbi kiadás alapján. visszakapják a kártyájukat. A nehézségi fok emelhető a segítségnyújtás csökkentésével.) 67 . amelynek lényege. hogy társaiktól három kérdéssel kérhetnek segítséget. a „Találj valakit”.4. aki tud válaszolni a munkalapon lévő valamelyik kérdésre.

DVD. értékelő álláspontok sokszínűsége várható. ahol a tanár háttérből irányít (vitavezető). videomagnó. Ez a módszer segíti: – a tantárgyi tudás elmélyítését. Az idősebb korosztálynál. és használjuk is. nyelvtani szabályok díszítik a falakat. rész Adaptációs dialógus Vita A megbeszélés magasabb formája. A modern kor számos technikai berendezéssel siet segítségünkre. preparátumok. a modern technikát is felhasználó formáját ismerjük. vitakultúra stb.vagy egyéni munkában is használhatjuk. ha ötletek. – az interperszonális kapcsolatok minőségi javulását. Az emberi megtapasztalás hétköznapi alapesete az érzékszerveink útján történő információszerzés. Már CoMenius is felismerte. hogy a verbális közlés mellett fontos a tárgyak. A hagyományosan frontális megerősítő módszer mellett a csoport. Szemléltetés A hagyományos és a korszerű pedagógiai módszerek egyike sem nélkülözheti a szemléltetést. hogy hívóképes betűk és számok. ábrák találhatók a teremben. a szaktanterem jellegének megfelelő faliképek. ha kabinetrendszer van. amely rengeteg lehetőséget ad a vizuális megerősítésre. Azóta a szemléltetésnek a korszerű pedagógiában számos. és az írásvetítő is megszokott eszköz. 68 . Alkalmazása előtt a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a vita alapvető szabályait és magatartásmódját (türelem. Hatékonyan akkor szervezhető. Jelentős szerep jut a tanulóknak. a tévé. A diavetítők. megszokott látvány. Ugyanezt éri el a pedagógus. gépek. kitömött állatok. tolerancia. – a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését és – a közösségépítésre is pozitív hatása van.és kommunikációskészség-fejlesztő módszer. – valamennyi a közvetlen szemléltetést célozza. ásványok. Dialogikus közlési módszer. ha kísérleteket mutat be vagy végeztet az osztállyal. – a kommunikációs készség javítását. később mértékegységek. a magnetofon és a számítógép. jelenségek észlelése. metszetek. az írásvetítők. Modellek. hangszerek és ritmushangszerek stb. A körültekintő tanító kis kézi könyvtárat is tart az osztályteremben.). elemzése is.1. Az ismeretek elsajátításán túl erősen aktívgondolkodás. Az alsós osztálytermekben a kicsiknél mindennapos.

A pedagógus által nyújtott segítség személyre szabott. – Ha egyéni alkotómunka a feladat (tárgyak létrehozása. motiváció stb. EGyÉNI tANUlÁsI MóDszErEK A tanulók személyi adottságára építő pedagógiai módszerek közül először az egyénre figyelő individuális módszereket tekintjük át. Mikor érdemes ezekkel a módszerekkel élnie a pedagógusnak? – Ha lehetőség szerint mindenkinek szükségletei szerint szeretnénk feladatot kiosztani. minél közelebb kerül a gyermekhez a megtapasztalható valóság. Szemléltetésnél az irányító a tanár.4. de az egyes gyermekek között nincs együttműködés. vegetatív. – Ha a csoporton belül a követelmények eltérnek egymástól [pl. mindenki önállóan dolgozik. Differenciálás A differenciálás a tanulók egyéni különbségeinek figyelembevétele a tanítás folyamatában. vallási. fejezet Módszerek a projektor és az interaktív táblák: mind megannyi lehetőség a közvetett információszerzésre. Ezt a munkaformát részben egyénre szabott munkaformának nevezzük. Az egyéni különbségek lehetnek: – a szociális háttérből adódóak (értékrend. – a tanuló személyiségéből adódó különbségek (attitűd. 69 . fejlesztendő területek alapján kerülnek eltérő csoportokba. tanulásban akadályozott gyermek(ek) van(nak) a csoportban]. – veleszületett adottságbeli különbségek (szomatikus. érdeklődési kör. etnikai különbségek stb. szövegalkotás stb. idegrendszeri).). hozott ismeretek.). Rétegmunka A tanulók bizonyos fejlesztési célok. Annál hatékonyabb a szemléltetés. képalkotás. a diák feladata a megfigyelés. azonos feladatot kapnak csoporton belül. szokásrend.).

a feladatok tartalmát is megbeszélni a szakemberekkel. Ha részképességzavart mutató vagy tanulásban akadályozott gyermek/tanuló esetében alkalmazzuk a differenciálást. A tanítás folyamatában fontos a bizalom megtapasztalása. a tanulásban akadályozott gyermek esetében az egyéni fejlesztési tervet. Differenciálásnál a feladatokat különböző szempontok szerint állíthatjuk össze. a részképesség-problémával küzdő gyermekek szakértői véleményében gyakran olvasható az időkedvezmény kérése. rész Adaptációs dialógus A kulcskompetenciák fejlesztésénél jelentős szerepet kaphat a differenciált oktatás.) 70 . a kapkodás a lassan haladó gyermekek között éppúgy előfordul. (Célszerű az utóbbi esetben a tervezés időszakában kikérni az iskolai vagy az utazó gyógypedagógus véleményét. ha a gyermekek rendelkeznek önálló tanulási technikákkal. képesek az önellenőrzésre. személyre szóló összeállítása mindig diagnosztikus tájékozódás után történik. A differenciálás csak akkor oldható meg sikeresen. ebben segítségünkre lehet. a finommotorika fejlesztésében. – a rögzített ismeret elmélyítésére. felhasználására szolgáló feladatok. Az ismeret elsajátítása szerint: – a hiányok pótlására alkalmas feladatok. a reális énkép kialakulását. A differenciáláskor emellett külön kell figyelnie az inkluzív iskolában tanító nevelőnek a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. ezzel segítve az önismeret fejlesztését. a hosszan tartó koncentráció hiánya. ismerik és tudják használni az önálló munkához szükséges eszközöket és rendelkeznek időérzékkel. figyelembe kell venni a szakvéleményben megfogalmazottakat. (Ha lehetőség van a nevelőtestületben mozgásterapeutát alkalmazni részmunkaidőben – aki lehet tanfolyamot végzett tanító kolléga is –. – az ismeret rögzítésére alkalmas feladatok. mint a gyorsan haladók között.) A részképesség-problémás gyermekek esetében a fejlesztőpedagógussal kell ugyanezeket a lépéseket megtenni. Az okok feltárása után meg kell határoznunk a fejlesztés irányát és módját.1. A különböző munkatempóra tekintettel: A tanulók munkatempójának eltérő volta mindannyiunk számára ismert. Pl. Táblára kiakasztjuk a feladatok megoldását vagy borítékban az asztalra tesszük. hogy a megfelelő szintet maguk válasszák. esetleg amíg nincs gyakorlatunk a fejlesztés ütemezésében. ha az órán a gyermek számára lehetővé tesszük az önellenőrzést. a gyermek személyiségének stabilabbá tételében. A differenciált feladatok kiválasztása. Differenciált óravezetésnél alkalmat lehet adni a tanulóknak. sokat segíthet a koncentrációkészség. A szórt figyelem. Ezért a tanítónak ezeket először ki kell alakítani. amely az esélyegyenlőség megteremtésének alappillére lehet.

Az oktatás gyakorlatában ezért a módszerek kombinálása vagy új komplex technikák bevezetése szükségszerű. A pedagógus mindig a fejlesztési célnak megfelelően foglalkozik a csoportokkal. annak az 50%-át. Individualizált munka A pedagógus figyelembe veszi a gyermek egyéni haladási ütemét. – amit egyszerre látunk és hallunk. sem az értékeléskor. – amit látunk. jártasságát. (Ezt a módszert akkor érdemes alkalmazni például. a 30%-át. 71 . – és amit önállóan kipróbálunk és végrehajtunk. Ugyancsak lényeges a csoportok – a fejlesztési célnak megfelelő – változó összetételének lehetôsége és rugalmas alakítása.4. Az értékelés az önmaga eredményeihez képest végzett előrehaladáson alapul. fejezet Módszerek A gyorsabban haladók számára mindig legyen „időkitöltő feladatlap”. ha a tanuló valamilyen ok miatt egyéni haladási ütemben való munkára kap engedélyt az igazgatótól. Pozitív viszony van a tanuló és a pedagógus között. a 20%-át. de vigyáz arra. – amit hallunk. annak 90%-át (!) vagyunk képesek megjegyezni (zaKárné. sajátosságaihoz mért sikert. tanulási stratégiáját.). hogy mindegyik csoporttal foglalkozzon személyesen is. illetve a tudás aktív megszerzése lényegesen nagyobb hatékonyságot előfeltételez. – amiről magunk beszélünk. – amit olvasunk. vagy a sajnátos nevelési igénye ezt a munkaformát teszi szükségessé az adott sérült vagy eltérő fejlődésű terület miatt. sem a folyamat során. adottságait. előzetes ismereteit és az egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különbségeket. annak a 70%-át. a 10%-át.) A tANUlóK KÖzÖsEN VÉGzEtt tANUlÁsI tEVÉKENysÉGEI A tanuláspszichológia mérési adatai szerint annak. 2004. aki minden gyermek számára biztosítani tudja a képességeihez. Nincs kapcsolat a társakkal. Ebből adódóan a tanítási órákon az ismeret több érzékszerven keresztüli megtapasztalása.

a feladat modellezése. Felfedezhetik. 2006. aki többé nem ismeretet továbbít. – A munka befejezését követően a résztvevőkkel együtt ki kell értékelni a munka folyamatát: mi okozott problémát. Így tehát a ráfordított idő az eredmény hatékonyságában busásan megtérül. amelyeket a problémamegoldás során alkalmazni tudnak. a lényeges és lényegtelen információk elkülönítése. 72 . hogy a meglévő tudás és az új szituáció találkozásából új. amit önállóan kipróbálunk és végrehajtunk. Feladata. hanem azok rendszerezése. hol tartanak. Komolyabb gond esetén a szünet beiktatása gyakran segít. a félbehagyott munka motiváló erő is lehet. hogy annak az ismeretnek. a megoldás megtervezése. mi a következő lépés. Mire ügyeljen a pedagógus a problémamegoldás folyamatában a különböző szakaszokban? – A probléma megértésekor: keresni (kerestetni) kell a tanulókkal a probléma okát. szükséges lehet a tanári segítség. hogy a tanulót gondolkodásra késztesse. Ha elakadtak. hasonló feladat keresése. az új helyzethez igazítva máskor is alkalmazni tudják (tudástanszfer). Mi az ismeretlen? – A probléma elemzésekor: meg kell ismertetni a gyerekekkel olyan eljárásokat.). problémát fogalmaz meg. érdeklődését mozgósítjuk. ahol szembesülhetnek a különböző elképzelések. hol tévedtek (Knausz. A felfedezéses. A pedagógiai feladat tehát nem az ismeretek. de csak az akadály elhárításáig. A felfedezéses tanítás során az általános sémák segítségével egyedi problémák kerülnek megoldásra. összefüggések keresésére ösztönöz. információk felkutatása és átadása. hogy amit egy konkrét probléma megoldásánál megtanultak. A felfedezéssel a tanulók nemcsak érdekesebben tesznek szert ismeretre. hogy a maguk számára megfogalmazzák. mi segítette a munkát. rész Adaptációs dialógus A felfedezéses tanulás Az információrobbanás eredményeként hatalmas ismeretbázis áll a tanuló rendelkezésére. hanem mást is tanulnak. magasabb rendű tudással kerüljön ki.1. Érdeklődő figyelemmel kísérheti munkájukat. Láttuk. a feladat leegyszerűsítése. megoldási javaslatok erősségei és gyengeségei. hanem kérdez. feldolgozása. kutatásos tanulás időigényes. Kérdéseivel ösztönzi a gyermekeket. A felfedezéses tanulásban megváltozik a tanár szerepe. pl. 90%-át vagyunk képesek megjegyezni. – A megoldás folyamatában a pedagógus számos eszközzel segítheti a tanulókat. azt némileg átalakítva. Lehetőséget biztosít a gyermeknek arra. A felfedezéses tanulás folyamán a pedagógus facilitátori szerepet tölt be. Viszont az aktív tanulással a tanuló kíváncsiságát. miközben általános sémáink is fejlődnek. A megvalósítás folyamán a résztvevők között vita alakulhat ki.

Minden tevékenység 4-6 fős csoportokban zajlik. azaz konstruktív módon történik: az emberi agy az ismereteket nemcsak befogadja. Pl. Az előzőben mindenki önállóan megírja a tesztet. a kommunikációs és az együttműködési készséget segítenek kialakítani. hogy a könnyebben tanuló diák segít társának a feladat megértésében. 2001. táblázat A kooperatív tanulás négy alapelve Építő egymásrautaltság Akkor jelentkezik. Egyéni felelősség Egyenlő részvétel Párhuzamos interakciók Forrás: Kagan.” (óhidy. amelyek az egyéni teljesítmények összeadásával lesznek értékelve.4. (Pl. Ebben az esetben várható. feladatmester. A kooperatív tanulás mint módszer a konstruktív tanulási elméletre épül. vagy ha valamelyik csoporttag nem teljesít. 73 .) A kooperatív módszerek az információszerzésen túl a gondolkodási. új ismeretek előkészítésére. A kooperatív tanulási forma – ahogy a többi cselekvő tanulási forma is – a hagyományos tanulási módszerekkel szemben nemcsak megengedi.). Ehhez olyan új módszereket kell kidolgozni vagy a már meglévőkből felhasználni. Az egyéni felelősség átélése fontos része a kooperatív tanulásszervezés sikerének. konstruktivitását. a kooperatív tanulás nemzetközi szakértője. hanem filozófia is – állítja Norm Green. Az egyenlő részvétel a kooperatív csoportokban a szerepelosztással kezdődik. újjáteremti. Utóbbinál pedig a részfeladatok megoldásával áll össze a csoport eredménye. pontfelelős módszer vagy a feladatért felelős módszer. Ha a négy feltétel valamelyike hiányzik. mindössze csoportmunkáról beszélünk. de nincs szó kooperációról. hanem kifejezetten stimulálja az emberi agy ezen alkotómunkáját. hanem szortírozza. A diákok mindkettőben körönként vesznek részt. A pedagógusnak a csoportos munka szervezésénél mindig figyelembe kell venni az egyenlő részvétel kritériumát. amely szerint az ismeretek elsajátítása mindig alkotó. a számonkérés és a gyakorlás élénkítésére. Elősegítik a tanulói aktivitást. jegyző. visszatekintő. a szóforgó vagy ennek írásos megnyilvánulása. a kerekasztal. és a pontszámok összeadása adja ki a csoporteredményt. eszközfigyelő. 4. kérdésfelvezető. fejezet Módszerek Kooperatív tanulás „A kooperatív tanulás nemcsak tanítási módszer. amikor az adott órán (foglalkozáson) a munka folyamata valamely részterületének felelősévé tesszük a csoporttagokat (időfelelős. 2005. hogy az mielőbb eljusson a jó megoldásig. átalakítja. ha az egész csoport sikere mindegyik tag sikerének a függvénye. befogadására.) Mindkét módszer a tanulási folyamat számos területén alkalmazható pl. a tanulók órai aktivitása a sokszorosára nő. rendszerezi. akkor az egész csoport alulteljesít. csendkapitány stb.

hogy a kooperatív módszerek miért sikeresebbek minden eddigi módszernél. a hagyományos tanórába beillesztve is hatékonyan alkalmazhatjuk őket. Összegyűjtöttük Önnek a kooperatív tanulás szervezéséhez szükséges alapvető tudásokat. Pozitív tapasztalat. 2005. b) Abban az esetben. majd a másik szerepel előre meghatározott ideig) vagy a páros forgószínpad (amikor a pár tagjai felváltva neveznek meg dolgokat vagy dobnak be ötleteket) a kooperatív választás. Ez a módszer a közösség tagjai közötti kooperáció eredményeként létrejövő konszenzus elérésére tanítja meg a gyerekeket. Amennyiben előre tervezett heterogén csoport dolgozik együtt. illetve. ha csak egy vagy néhány módszert ismerünk.) Kedves Pedagógus! A kooperatív tanulás szervezése más pedagógusattitűdöt. azután továbbadja a bal oldali társának. A frontális osztálymunkában a tanulók mindössze 10 percig jutnak szóhoz. több hétig is célszerű együtt hagyni a csoportokat a szociális kompetenciák fejlesztése miatt. Pármunkánál pedig pl. innen a neve: kerekasztal. A szóforgóban ugyanez történik. olvassa el. képességeket kíván. a félidő módszer (először a pár egyik tagja. de az egyenlő részvételnek is megfelelnek a szereplők. hogy a kooperatív tanulást alkalmazó tanulók a konszenzusra törekvő szemléletet átviszik az élet más területeire is. mint a hagyományos tanítás. a papír körbemegy. hogy a páros munka alapvetően nem kooperatív módszer. hogy a csoportalakítást hogyan végezzük. (Meg kell jegyezni ugyanakkor. akkor 74 . c) Miután a kooperatív módszerek sokasága szól a csoportos interakcióról. A foglalkozásterv épülhet a kooperatív tanulásszervezés valamely kész mintatervére. rész Adaptációs dialógus A kerekasztal esetében a diákok egy tollat és egy papírt használnak. de szóban. ha biztosak vagyunk a kooperatív módszerek használatában. A hagyományos óraszervezésnél ez az aktív idő is szétosztandó a tanulók között. hisz a tanári felszólításra mindig csak egy tanuló válaszol. ami 15-szöröse a hagyományos óravezetés során az egy tanulóra jutó időnek. a többi idő a tanáré. a párhuzamos interakcióknak köszönhetően az egy főre jutó aktív időszak akár 5 perc is lehet. Ha véletlenszerű csoportalakítást preferálunk. „A kooperatív életszemlélet kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködést és a közösség minden tagjának egyéni teljesítményét előtérbe állító szemléletet jelent. más készségeket. Az első diák a feladatnak megfelelően leír valamit. Így a tanulók egy főre jutó kommunikációja a tanórán 20 másodperc. foglalkozásvázlat készítését. Ebben az esetben ugyanis a tanulók órai aktivitása a sokszorosára nőtt. Kérjük. Ha csak ezt a 10 percet a tanár a kooperatív óraszervezéssel oldaná meg. és próbálja azokat a saját gyakorlatába illeszteni! a) Nem nélkülözheti a tanóra előzetes tervezését.” (óhidy. nem mindegy. ahol nemcsak az egyidejű interakciónak. akkor saját tervünkre.) A párhuzamos interakciók önmagában magyarázatot adhatnak arra.1.

f) Az óra tervezésénél a pedagógus a tanulói tevékenységek megtervezésére koncentrál. d) A tantermi környezetet úgy kell kialakítani. a tanulót és a tanulási környezetet is magában foglalja. 75 . Magunk számára tervezzünk megfigyelési szempontokat. amely a tanárt. a csoporton belül differenciáltan. amelynek központjában a probléma áll. Célszerű megállapodni a közösséggel egy olyan jelben. mert ilyenkor igen ritkán alakul ki ideális csoportösszetétel. hogy jobban alkalmazkodjon a tanulók szükségleteihez.” (Pedagógiai lexikon) A projekt a gyermekek teljes személyiségét. motorikus adottságaikat is figyelembe veszi a tanítás folyamatában. és ne legyenek tiltó megfogalmazások. Ekkor kell az óra szükséges eszközeit is kiválasztani. hogy ez utóbbiból ne legyen sok.4. A tervezésnél meg kell feleltetni egymásnak a célokat. A tanulói értékelésnek a teljesítményen túl a kooperatív készségekre. a téma feldolgozásának mélységét és a pedagógusok gyakorlatát. feladatokat és a módszereket. az időkeret meghatározása. képzelőerőt. értelmi. együttműködésre is ki kell terjednie. A foglalkozás végén mi is végezzünk önértékelést. a szociális tanulásnak és a tapasztalati tanulásnak. fejezet Módszerek a csoportok összetételét gyakrabban kell változtatni. Ezért a kooperatív óra tervezésében összhangban kell lennie az ismeretszerzésnek. ezért a tanulási folyamat az órán mozgással és zajjal jár. Ha lehet. volt-e vita stb. A projekt azon az alapelven nyugszik. Ez a módszer egyszerre vár el együttműködést a tanulóktól és a pedagógusoktól. e) Miután a tanulás cselekvések sorozata. hogy az értékelés nem csak a tanár privilégiuma. egy központi téma köré csoportosítva tanítjuk. és a tanárra figyel (csendjel). sokszorosítani. de soha ne feledjük. a közösen elfogadott szabályok megalkotása és következetes betartása. amely szerint a tanulás komplex folyamat. érzelmi. tantárgycsoportokat interdiszciplináris módon. céltudatos tevékenységgé alakítva a gyermeki kíváncsiságot. ugyanakkor ne okozzon nehézséget.?) Projekt „A projekt olyan oktatásszervezési eljárás. Az időtényezőnél figyelembe kell venni a gyermekek életkorát. a képességeknek megfelelően adjuk a feladatokat. ha a táblára vagy a tanárra kell figyelni. g) Az órán fontos a szerepek kiosztása. Olyan tanulási egység. előkészíteni. Fontos. A folyamatos interiorizáció a társas viselkedést is alakítja. A projekt időtartamát tekintve az egynapostól a többhetesig (általában 2-6) terjed. Könnyen léphessenek egymással kapcsolatba a csoporton belül. A módszer vállalása esetén az egyes tantárgyakat. (Hogyan tudtatok együtt dolgozni. amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. amelynek hatására mindenki abbahagyja a munkát. h) A foglalkozásokat mindig a tanulói értékeléssel és önértékeléssel zárjuk.

Ez a mozzanat az önértékelés és önbecsülés kialakításának fontos momentuma. vesz részt a prezentációban. ugyanakkor a pedagógus stratégiai gondolkodását is szinten tartja. első körben a folyamat egészének a megtervezését jelenti. 2. A kivitelezés időszakában lehetőség van a szükséges korrekciók megtételére. a segítségnyújtás. ekkor a tanári motiváció és a segítség tudatos jelenléte is döntő szerepet kap. másodszor a megvalósítás folyamán. tapasztalatait. A projekt megvalósításának szakaszait a következô folyamatábra foglalja össze. 76 . hisz a téma kiválasztásától folyamatos a tanulókkal való interakció. A tanítás tematikus megközelítése a gyermek fejlődésének intellektuális. A kivitelezés olyan cselekvő együttműködés. A közös tevékenység elősegíti a kommunikációs készségek. figyelembe véve a tanulók tudásszintjét. A projektmódszerben fokozott szerepet kap a tervezés. melynek során meghatározott képességekhez és ismerethez kívánjuk eljuttatni a gyerekeket. az összefüggések felismerésére. az egymásra figyelés. A tanuló tehát a projekt során aktív. szociális. alkotó részese a tanítási folyamatnak. segítve ezzel a gondolkodás fejlesztését. hisz a gyermek vagy ifjú közönség előtt mutatja be munkáját. elősegíti az új ismeretek és készségek megszerzéséhez szükséges tanulási technikák felfedezését és kipróbálását. amely 1. és ezek közé egyéni módon kapcsolja be az új ismereteket. amelynek során a tanulói csoportok a döntéshozók. a kisebb egységek tervezésekor.1. érzelmi és fizikai oldalait helyezi előtérbe. A munkafolyamat során és a projektzárás előtt a csoportok folyamatosan értékelik saját munkájukat. a pedagógus pedig koordinál és a segítségnyújtás különböző módozatait alkalmazza. rész Adaptációs dialógus Ebbe a folyamatba a tanuló magával hozza előzetes ismereteit. mely alatt egész személyisége formálódik és az új ismeret befogadásához szükséges kompetenciái fejlődnek. A tervezést követő megvalósítás is többlépcsős folyamat. A résztémák változatos tevékenységei sikerhez juttathatják az eltérő tanulói személyiségeket. a tolerancia képességének fejlesztését. Ebben a folyamatban a tanár feladata elsősorban a tanácsadás. A projekt utat nyit a különböző tantárgyi ismeretek integrációjára. a projektzáráskor pedig eredményeiket nyilvánosság előtt bemutatják. a koordináció és a bátorítás. és a különböző képességek azonos súllyal vehetnek részt a közösen választott probléma megoldásában. Megszűnik a verbális képességek előnye. a projektszakaszok összegzését követően jelenik meg.

Ez a rendszer lehetővé teszi. időszak) három-négy hetes időszakok vannak meghatározva. jelentése: korszak. változatos eszközrendszerrel. így a módszer lehetővé teszi a fejlesztő értékelés bevezetését is. összedolgozása (pl. amelyekben egy adott témakör tanítása zajlik. ábra A projekt megvalósításának szakaszai Epochális oktatás Ebben a típusú oktatási formában (az ’epocha’ görög szóból. Miután az epochális oktatásban egy adott tantárgy vagy tantárgyblokk nagyobb mennyiségű anyagrészét dolgozzák fel többféle megközelítésben. bár a tanulásban akadályozott gyermekek esetében ez az értékelési forma jogszabályban előírt kötelezettség. és a nevelőnek könnyebb valóban személyre szóló feladatokat meghatározni részükre. hogy a pedagógus sokkal kevesebb gyermekkel van kapcsolatban az adott blokkok tanítása idején. természettudományi. kikerülhetetlen az osztályban tanító nevelők kooperációja. A fejlesztő értékelés a befogadó iskola egyik sajátos jellemzője. Az epochális oktatás előnye. hogy a gyerekek figyelme tartósan egy-egy területre koncentrálódjon.4. Ezek lehetnek a hagyományos értelemben vett tantárgyak. művészetek. A mindennapos találkozás a gyerekekkel lehetővé teszi jobb megismerésüket. fejezet Módszerek 5. de lehetnek tantárgyblokkok vagy műveltségterületek is. 77 . társadalomtudományi tantárgyblokk).

problémafeltáró gondolatokkal fűszerezve döntési szituációvá alakítjuk. Egy történelmi esemény körülményei. a gyermekek és a nevelők közös megegyezésétől függ. A kisgyermekeknél segíti a megnyilatkozást. hogy egy helyzetet. etikai problémahelyzetet hordozhatnak. – A szituációs játékok a döntési helyzetektől abban különböznek. amelyet több héten át dolgoztak fel. Mindannyiunk gyakorlatában előfordult már. dilemmákat élnek át segítségünkkel tanítványaink. bábokkal) kezdeményezzük. Az epocha abban különbözik a projekttől. az empátiagyakorlatot alkalmaztuk. A tanítási óra nem a hagyományos 45 perc. Az igazán elmélyült közös munkához 60-90 perces egységekre lehet szükség. egy idegen nyelvi környezet vagy egy elképzelt film jelenetének megelevenítése lehet például a feladat. 78 . hisz a tanulók mindennap találkoznak a tantárggyal. drámapedagógiai módszerek a tanításban Mindenekelőtt: ez a módszer nem elsősorban a magyart tanítóknak vagy a magyar szakosoknak szól. történetet olyan plasztikusan meséltünk el az osztálynak. döntési helyzeteket. koncentrációképességétől. rész Adaptációs dialógus Az epochális tanításnál fontos feltétel. hanem hosszabb időszak: ez a tanulók korától. az egyéni döntéseket pedig közösen megbeszélni. Megnő az idő. Ebben a tanítási módszerben a házi feladat kisebb jelentőséggel bír. – Közös döntések: fiktív vagy valódi történetekhez kapcsolódó játékformák. Fontos a szerepek tisztázása és a szerephez tartozó magatartási normák figyelembevétele. Szerepjáték. Öntudatlanul vagy tudatosan a drámapedagógia eszközét. spontán elsajátítással töltenek. Miután minden nagyobb blokk végén összefoglalnak. tantárgyi blokkal. ha a szituációs játékot eszközökkel (pl. hogy rövid ideig tartó döbbent csönd után záporoztak a vélemények vagy a kérdések. A történetet meghallgatva kell bizonyos kérdésben dönteni vagy a szereplők cselekvését megítélni. jól felszerelt információs bázis. Ha az előbbi helyzetet racionális. hogy változatos eszközrendszer. egy családi konfliktus. számítógépes eszközpark álljon rendelkezésre. amelyet közös gyakorlással. könyvtár.1. hogy nem feltétlen egyetlen témát dolgoz fel és nem (vagy nem mindig) záródik konkrét produktummal. a gyermek összefüggéseiben is láthatja a problémát. amelyek pl. hogy itt el is kell játszani a szituációt. azt a témacsoportot.

és a sommázott előrevetítést a mai napig nem feledhetem. természeti jelenségek szimulációja terepasztalon. aki pedig nem rendelkezik elfogadható felhasználói ismeretekkel a digitális technológiák terén. Operatív tervei között ugyanis az aktív társadalom (élethosszig tartó tanulás-képzés). A szerepeken keresztül interakcióba lép a tanuló és a karakter személyisége. Az INForMÁCIós És KoMMUNIKÁCIós tECHNIKA (IKt) szErEPE A tANÍtÁs MóDszErtANI MEGÚJUlÁsÁBAN Az 1990-es évek közepén hallottam egy előadást a pedagógia előtt álló kihívásokról. de a szabályai szigorúbbak.4. Ennek a jóslatnak az igazságát tükrözi az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007–2013) is. fejlesztés) kiépítésének (danCsó. a kicsiknél kerékpáros ügyességi pályák kiépítése. megérteni a tárgyak. az okos társadalom (oktatás. A helyzetek megélése fejleszti az empátiát és a kreativitást. tartós tudást biztosít. 79 . az potenciális analfabétának fog számítani. aki nem tud anyanyelvén kívül még egy idegen nyelvet. tudomány) mellett hangsúlyos szerep jut az információs társadalom (informatika. számítógépes szimulációs programok stb. kutatás. a történések logikai összefüggéseit. az néma lesz. 2005. eszközök. tőzsdejáték. ami élményszerű. amikor a korban élt különböző helyzetű és eltérő tulajdonságú emberek karaktereit kell megformálni különböző idősíkokban a szereplőknek. Kollégák! Az előttünk álló évszázadnak már az elején. természeti vagy társadalmi folyamatok működésének folyamatát. (Adott időben hol voltak? Mit csináltak? Mire gondoltak? Mi történt velük?) A mozaikokból érdekes tabló kerekedik ki. fejezet Módszerek – Tablót készíthetünk egy nagy történelmi esemény vagy irodalmi mű kapcsán. A gyermeknek lehetősége van biztonságos körülmények között megtapasztalni.). Szimulációs játékok Összekapcsolhatók az előbbi módszerrel. A fenti módszerek kísérletet tesznek a tudás személyesebbé tételére. saját döntéseik következményét. Szimuláció a valóság absztrakciója. a jelenség lényegét képezzük le ilyenkor (pl.).

akkor be kell látnunk. és segítheti új típusú módszertan alkalmazását. amely lehetőséget nyújt a helytől és időtől független tanulásra.1. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program keretében kifejlesztett kompetencia alapú oktatási programcsomagok több programja tudatosan felhasználja a számítógépek. hogy a tanítás alapvető célja minden tantárgyban az információszerzés. Érezhető viszont ennek az eszközrendszernek a tanítási-tanulási folyamaton átívelő meghatározó ereje. segítheti az egyéni felkészülést. (danCsó. Célszerű minden alsós tanterembe – a fejlesztés és a személyre szóló tanulási folyamat érdekében – számítógépet elhelyezni. – Könnyedén és nagy hatékonysággal egészíti ki a projektoktatás vagy a kooperatív foglalkozások eszközrendszerét. Ha viszont figyelembe vesszük. Az inkluzív iskola nem nélkülözheti a számítógépes fejlesztő programok segítségét a sajátos nevelési igényű tanulók esetében sem. amely képlékenyen tud illeszkedni a legkülönbözőbb tanítási stratégiákhoz. kezelése. rész Adaptációs dialógus Az IKT alapú oktatási módszerek fejlesztésére az alábbi lehetőségek nyílnak. hatékonyabb előadás tartását teszi lehetővé. – A multimédiás prezentáció az oktatásban legelterjedtebb frontális módszertant támogatja.) Fejlesztésre vár a digitális oktatási tananyagok tanításának a magyar viszonyokra kidolgozott és hatékony módszertana. számítógéppel segített tanítás) interaktív elemekkel teheti hatékonyabbá az oktatást.. tanulásszervezési keretrendszer) a digitalizált tartalmak a kereszthivatkozások révén lehetővé teszik az interdiszciplináris gondolkodást. ennek elmélyítése. 2005. és támogatják az adminisztrációt. – Az e-learning az önálló tanulás eszköze. az internet és az egyéb digitális technikák lehetőségeit. az egyéni haladást. lehetőséget nyújthat a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére. – Az LMS-ben (Learning Management System. rendszerezése és hatékony felhasználása. uo. – Az LCMS (Learning Content Management System. 80 . Már jelenleg is számtalan lehetőségét tudjuk felsorolni a számítógéppel támogatott oktatásnak. az értékelést. – A CBT (Computer Based Teaching. és könnyedén alkalmazható bármelyik módszer esetében. hogy az új információs technológia a tanítási folyamat főszereplője is lehet. Ezért a módszerek között szólnunk kell használatáról. A számítógép alapesetben csak eszköz. tananyagkezelő keretrendszer) egyben a tananyagok megjelenítésére és előállítására is alkalmas.

– Az internet lehetőséget ad az információk másokkal való megosztására is. – A csatlakoztatható eszközök felhasználásával (webkamera. – A fejlesztő segítő programokra példa: KocSor András – báCsi János – MihaLoviCs Jenő Beszédmester című programja. felépítésére. de hatékonyan segít a részképességeikben sérült gyermekek fejlesztésében is (a program térítésmentesen hozzáférhető). hogy szembesítik a tanulót tudásszintjével.4. Az eszköz a hallássérült gyermekek fejlesztésére alkalmas. így végtelen variációs lehetőséget adnak a tanórák színesítésére. mozgóképek. alkotó tevékenységgé formálhatja az új ismeretek feldolgozását. Ha az iskola rendelkezik saját honlappal. a projektek vagy a tanulók számítógépre készített prezentációi közreadhatók. amelyben a technikai értékállóságot és az újrafelhasználhatóságot tartották szem előtt az alkotók. – Az internetes levelezőprogramok jó alkalmat teremthetnek a nyelvtudás elmélyítéséhez. azonnal kiértékelve a választ (pl. Excel. képek. hangok. prezentációkat készíthetnek a segítségükkel. elemzéseket. szemléltetőanyagok. tudástesztek). 81 . animációs eljárások kínálata gazdag. digitális fényképezőgép) a számítógép lehetőséget ad tanulókísérletek dokumentálására. oktatóprogramok. PowerPoint. A különbözô szoftverek felhasználása (pl. képaláírásokat. nyelvi oktatóprogramok. fejezet Módszerek – A digitális kultúra elterjesztését szolgálják azok a digitális tananyagok. Másik típusuk a tudás elmélyítését szolgálja azzal. a tanulói partnerkapcsolatok kiépítéséhez. esetleg a tanárok és a tanulók nálunk még szokatlan webes kommunikációjához. – Digitális képekkel és/vagy a számítógépre szkennelt szemléltetőanyagokkal változatos óraszervezés végezhető. önálló alkotások. Az egymástól elkülönülő tudáselemek. – Változatos órai felhasználást kínál a Sulinet Digitális Tudásbázisa (SDT). A tanulók a képeket megadott rendszer szerint csoportosíthatják. prezentációk létrehozására. Paint) élményszerűvé. amelyek segítik az igazodást a tanulók egyéni haladási üteméhez.

Az ingerszegény környezetből érkező kicsik önállóságra nevelése más alapokról indítható. beszoktatási időszakkal kezdeni az évet. a szabályok követésében. Az óvodai közösségek nevelési tervei igen eltérőek lehetnek a tekintetben. a narratív kompetenciák alapjainak lerakása már óvodáskorban kiemelt szerepet kap. csakúgy. hogy a fogadott gyermek szociális környezete milyen. Nagyban segíti az óvoda–iskola átmenetet. hanem informálódik a szülőktől és az óvónőktől a leendő tanítványok fontos tulajdonságairól. a világ jelenségeinek megismerésében. lépésről lépésre bevezetve őket az iskolai szokásrendszerbe. a közösségi magatartás kialakításában. Igen sok iskola figyel arra is. pedagógiai programban. Célszerű tehát az óvodai napirendhez hasonlító. akkor az óvoda kezdi a sort. hisz a kommunikációs. amely idő alatt a tanító a játékszituációkban megismerheti leendő tanítványait. 82 . hogy az új környezet okozta stresszt minél alacsonyabb szintre tegyék. mint a szabálykövető magatartás kialakítása vagy az együttműködő magatartás megalapozása. hogy a tanítók már az iskolakezdés előtt megismerkedjenek a gyerekekkel. akkor ezek a szokásrendek jelentősen eltérhetnek. az önfegyelemre nevelésben. Az óvodában a legfontosabb nevelő eszköz a közös játék.1. óVoDA–IsKolA ÁtMENEt Az iskolába kerülő kisgyermek ugyanazt a napirendet várja az iskolától. esetleg közös kirándulás keretében. helyi tantervben a módszerek? ÓvoDa Ha a kulcskompetenciák kialakítása és fejlesztése érdekében rakjuk össze módszertárunkat. sok ismeretet nyújtó környezetből jövőké. Ha több óvodából jöttek a tanulók. szokásairól: akár kérdőíveken vagy adatlapokon. Persze nem előre tanítja a kicsiket. Jó gyakorlata van erre a pécsi Csokonai Általános Iskola és a budapesti Gyermekek Háza pedagógusainak. amelyben előző nap még az óvodában része volt. A kisgyermeket életkori sajátosságából adódóan a játék segíti a kapcsolatteremtésben. mint az ingergazdag. rész Adaptációs dialógus Hogyan jelennek meg a helyi nevelési tervben. ha az iskola „előre dolgozik”.

vagy a tanítás menetébe az eszköz elkészítését is be kell tervezni. készségeik. tanulási stratégiákra és módszerekre. Ha a gyermekek fáradtabbak. ha pedig belefeledkeztek a munkába. A különböző haladási ütemű tanulók esetében biztosítani kell a tananyag alternatív feldolgozását. eltérő mélységű ismeretet. a nekik leginkább megfelelő tanulási utak. WinKLer Márta a Becsöngettek című módszertani kazettán körjátékokat játszik az elsős gyerekekkel. Ha az induló mérést minden gyerekkel elvégezzük. ha épít azokra a szokásrendekre.) Az iskolában a gyermeknek meg kell tanulnia az önkiszolgálást. csökkenteni kell az ismeretátadásra szánt időt. Ha a tanár nem önálló individuumként próbál a zárt ajtók mögött csodát tenni. feladatot tartalmaznak. módszerek megtalálásában. az egyénre szabott fejlesztés alapvető feltételét teremtettük meg. Ezek a felmérések segítenek bennünket abban. nem célszerű erőszakkal megszakítani azért. hisz a szabály elfogadására a közös játékok a legmeggyőzőbbek. A FElső tAGozAtoN És A KÖzÉPIsKolÁBAN A felső tagozat. a taneszközök önálló használatát és rendben tartását (ezt az óvoda természetesen előkészítette). a társas kapcsolatok. szokásrendek kialakításában. ezért az óra tervezésekor a taneszközt vagy saját maga készíti el. önmaguk megismerésében.4. (A szigetvári Istvánffy Általános Iskola munkarendje jó példa erre. amelyek figyelembe veszik ezt. Ezeknek a feladatoknak csak akkor tudnak eleget tenni a tanítók. bizalomteljes légkört alakítanak ki. Az aktív tanulást a megfelelő taneszközök teszik lehetővé. és különböző mennyiségű. Célszerű olyan tankönyveket használni. ha elfogadó. hanem az osztályban 83 . mert kicsengettek. amelyek ma még hiányosan állnak a pedagógus rendelkezésére. Az általános iskola egymásra épülő rendszerében az alsó tagozatnak kulcsfontosságú szerepe van a gyermekek egyéni adottságainak széles körű feltárásában. majd a középiskola soktanáros rendszere akkor tud hatékonyan működni. fejezet Módszerek Az Első osztÁlyBAN Az elsősök „beszoktatási” ideje alatt célszerű a DIFER képességvizsgálatot elvégezni minden elsőssel (a problémát mutató gyermekkel kapcsolatosan erre minden iskolát jogszabály kötelez). hogy – a gyermek fejlődését önmagához viszonyítva – objektív képet kapjunk a hozzáadott pedagógiai értékről is. ezért azt nem mindig lehet 45 percre osztani. amelyek az alsó tagozatban kialakultak. képességeik fejlesztésében. Alsó tagozatban az osztállyal és a pedagógussal együtt töltött idő egy egységes egész.

személyes és szakmai képességei. kialakítja bennük az önszabályozás készségét. mint a motiváció kiépítésének. Magában foglalja a tanítást-tanulást csakúgy. azok mozgósítása. kialakításának lehetőségeit. orientál. Kedves Pedagógus! A tanítási-tanulási folyamatban Ön az. és bárki önfejlesztő személyiséggé fejlődhet. mert tudja. feltárása. egyre önállóbbá teszi tanítványait. Ennek segítéséhez szükséges az Ön elméleti és gyakorlati tudása. hogy az oktatás komplex interaktív folyamat. támogat.1. Meg kell tanulni egymás felé nyitni. aki informál. Bárki megrekedhet alacsony értelmi szinten. rész Adaptációs dialógus tanító nevelőkkel közösen együttműködő tanári teamet alkotva keresnek hatékony megoldásokat az iskola előtt tornyosuló új kihívásokra. 84 . Az alapdokumentumokban megfogalmazott célok megvalósítása csak akkor lesz napi gyakorlat. aszociális lehet. fejlesztése. az autonómiát és a szabadságot. egymástól tanulni. ha a közös értékrend és módszertani bázis is mögötte áll. Ez a nevelők között is kooperációt jelent. Az ember öröklötten nyitott rendszer.

5. A minimumkövetelmények meghatározásának buktatóit érintve olyan fogalmakat ismertet. amelyek meghatározzák az egész éves munkát. Számukra hogyan kell meghatározni a kompetenciaterületek követelményeit? Kedves Pedagógus! Ez a fejezet elméleti és gyakorlati megközelítéseket egyaránt tartalmaz. Felmerül a kérdés: mi alapján készítsünk tanmenetet? Milyen módszerrel mérjük fel a gyerekeket? Hogyan és mit értékeljünk? Jól határozzuk-e meg a követelményeket? Egyáltalán: hogyan határozható meg a követelmény például az önismeret. hiszen a tartalmak megismerése után meg kell tervezni az éves munkát. Amennyiben az elméleti rész érdekli. a differenciált követelmények ismérveit. hogy a kompetencia alapú oktatási programcsomagokat alkalmazza a tanítási óráin. akkor ismerkedjen meg az alábbi címsorok alatt található szöveggel: − Mit jelent a követelmény? − A követelmény megjelenése különböző célrendszeri szinteken − A követelmények tartalma. ha a csoportban sokféle háttérrel rendelkező vagy sajátos nevelési igényű tanulók is vannak. szerkezete a gyakorlati vonatkozásokat. A fejezetet írta: Kovácsevicsné Tóth Marianna A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása új kihívás mindannyiunknak. a mindennapi pedagógiai munkában közvetlenül használható tudásokat az alábbi fejezetrészek tartalmazzák: − Általános pedagógiai követelmények − A kognitív követelmények értelmezése − A kompetencia alapú programcsomagok követelményrendszere 85 . az önállóság vagy az együttműködési készség fejlesztésére? Mindez színesedik. a tanári. aki vállalta azt a feladatot. az oktatási folyamatot. a követelményrendszereket. Együttgondolkodásra hív minden kollégát. tanulói stratégiát. fejezet A követelmény A fejezet felidézi a követelmény fogalmát.

1996. b) Az általános fejlesztési követelmények az egyes műveltségi területekkel kapcsolatban jelennek meg két nagyobb szakaszra: az 1–6. A Nemzeti alaptantervben a követelmények különböző szinten és formákban jelennek meg: a) A közös követelmények az iskolai oktatás egészére vonatkoznak. Ennél azonban jóval összetettebb ez a fogalom. évfolyamokra bontva. nemcsak az oktatásban résztvevők ellenőrzésére és értékelésére. amelyek a különböző képességű és érettségű tanulóktól az egyes szakaszok végén elvárhatók. A követelmény megjelenése különböző célrendszeri szinteken A követelményterületek és a bennük kifejtett követelmények meghatározzák azt a tudásszintet. A pedagógiai célrendszeren belül az oktatási cél és tartalom valójában a tantervi követelményekben fut össze. rész Adaptációs dialógus Mit jelent a követelmény? Ha röviden akarunk erre a kérdésre válaszolni: a követelmény tanulási cél. vizsgákhoz kapcsolódó) követelményeket (pedaGóGiai KisLexiKon. Ebből következően a tantervi követelményekből következtethetjük ki a tanulás és a tanítás tervezésének. altémákhoz. – intézményi. – tantárgyi. – valamint konkrét (főként témákhoz. A követelmény célkategória. és a 9–10. – kerettantervi. képességeket és ismereteket. 86 . akkor megkülönböztethetünk – alaptantervi.1. szabályozásának és értékelésének céljait. – szakmai képesítési. hanem a céllal kapcsolatos folyamatban végzendő minden tevékenységre irányul.). A Pedagógiai lexikon szerint a követelmény a tanulásszervezés célkategóriája és az értékelés alapja. Ha a követelményeket általánosításuk (részletezettségük) foka szerint rendszerezzük.

hogy a tanítási programban a megadott tananyag elsajátításával a tanulóknak mire kell képessé válniuk (báthory.). – a pszichomotoros és – a kognitív követelmények rendszerét. [A taxonómia a görög taxis (rend). 8.5. bloom és munkatársai megtervezték a tanulási célok taxonómiáját. Ebben az összefüggésben az interiorizáció a belsővé válást jelenti. évfolyamokra fogalmazódnak meg. 1985. fejezet A követelmény c) A részletes követelmények – a tananyag. vagyis azt. a tanítás. A követelmények rendszerezésével. képességek) és a minimális teljesítmény a 4. AFFEKtÍV KÖVEtElMÉNyEK Az affektív követelmények a beállítódással. Ezekkel a követelményekkel a saját tantárgyaink feladatmeghatározása során nap mint nap dolgozunk. Általános pedagógiai követelmények A pedagógiai szakirodalomban a követelmények taxonomizálásával már találkozhattunk. a tananyaghoz kapcsolt fejlesztési követelmények (kompetenciák. hogy az adott szabály. és 10. vagyis azt. A követelmények tartalma. A hierarchikus elrendezés fő vezérelve az interiorizáció16. valamint nomos (törvény) szavakból származik. a pedagógiai célok három körét: – az affektív.. norma követése vagy a tudás felhasználása ösztönössé válik.. 16 87 . meggyőződéssel. a követelményekből levezetett taxonómiákkal kapcsolatos elméleti alapozó munka megkezdése az amerikai Benjamin bloom nevéhez fűződik. emocionális viselkedéssel kapcsolatos célokat rendszerezik. szerkezete A tanulás. a képzés tervezett eredményeit legátfogóbban a tantervi követelmények és a tantervi követelményekből konstruált tantervi követelményrendszerek (követelménytaxonómiák) képezik le. 6.] A követelményrendszerek a személyiség és a tanulás különböző módjait próbálják megragadni.

A hierarchikus elrendezés vezérelve a komplexitás.1. attitűdök és értékek szerint – Értékek kialakítása: értékbeli különbségek érzékeltetése – értékrendszer kialakítása – Az értékrendszer belső. légköre) érdeklődéssé fejleszthető. jellemképző erővé alakítása (világnézet) PszICHoMotoros KÖVEtElMÉNyEK A pszichomotoros követelmények a mozgásos készségekkel. rész Adaptációs dialógus „A nyitottság és az explorációs készség kedvező külső hatások eredményeként (ilyen például a tanítás-tanulás stílusa. felesleges mozdulatok kiküszöbölése. megpróbálhatjuk az érdeklődést értékeinkkel áthatni.” A pszichomotoros célok tehát nem választhatók el a kognitív és az affektív elsajátítástól. a mozgási sebesség növelésének képessége. a gyakorlati tevékenységekben. a szakmatanulásban. Ez a taxonómia a mozgáskoordináció egyre bonyolultabb formáit kísérli meg. Szintjei: – Utánzás: mozgások másolása. a sportban. hasonló mozgások szimultán és egymást követő végzésének képessége – Automatizálás: rutin és spontán mozgások végrehajtása 88 . izomkoordináció nélküli mozgások – Manipuláció: szenzoros korrekciók végrehajtása. az iskolai tanulás más területein kiegészítik az affektív és a kognitív követelményeket. képességekkel kapcsolatos tanulási célokat rendszerezik. „A pszichomotoros követelmények domináns jelentőségűek a testnevelésben.” Szintjei: – Befogadás: készség az érdeklődések. Ettől kezdve már nagyrészt belsővé válik a folyamat. Ha az érdeklődés kialakult. módosítások elvégzése – Artikuláció: különböző mozgások koordinálása. attitűdök és értékek befogadására – válaszadás: reagálás érdeklődések. amit külső hatásokkal egyre nehezebben tudunk szabályozni. Az affektív célok persze nem választhatók el a kognitív és a pszichomotoros elsajátítástól.

Ezt a követelménycsoportot a későbbiekben még érintjük. transzformálás. elméletek és rendszerek ismerete – Megértés • Egyszerű összefüggések megértése • Bonyolultabb összefüggések megértése (értelmezés. hogy mit és milyen szinten kell megtanulni. konvenciók és szabályok ismerete • Alapelvek. A kognitív követelmények arra válaszolnak. fejezet A követelmény KoGNItÍV KÖVEtElMÉNyEK A kognitív követelmények az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tanulás céljait. továbbfejlesztés) – Alkalmazás • Alkalmazás ismert szituációban • Alkalmazás új szituációban – Magasabb rendű műveletek • Analízis • Szintézis • Értékelés 89 . megtanítani. törvények. az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tudás rendszerét írják le. átkódolás. Szintjei: – Ismeret • Tények és elemi információk ismerete • Fogalmak.5.

hogy az osztályban-isalkotni arról. módszereA tanuló fel tudja sorolni az európai királyságokat. A tanuló példát tud mondani egyenes vonalú egyenletes mozgásra. Magasabb rendű műveletek A tanuló képes összehasonlítani különböző társadalmi körök politikai célkitűzéseit. amit közöltek vele. 1996. módszereket konkrét és sajátos esetekben használni. hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba. amire felkészítettük a gyerekeket. szabályokat. részeire bontani. részekkel dolgozni. világháború kitörésének okát. közös programok kiválasztása és szervezése stb. 21–22.kolában folyó konkrét események – pl. rész Adaptációs dialógus 6. fogalmakat. A tanuló el tudja magyarázni az I. Alkalmazás A tanuló képes az elméleti ismereteket. elveket. A tanuló képes megtalálni az ismeretlent az egyenletben. A tanuló le tud fordítani egy bekezdést angolról magyarra. a vitás kérdések rendezése. Megértés A tanuló megérti. fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül. A tanuló meg tudja határozni az energia fogalmát. A tanuló képes a barométer segítségével előre jelezni az időt. Analízis A tanuló képes a közlést összetevő elemeire. hogy anyagok és módszerek mennyi. A tanuló képes összefüggő dolgozatot írni a nyaralásról. Értékelés A tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket A tanuló képes megítélni. ket.1. Szintézis A tanuló képes az elemekkel. bályok kialakítása. szabályokat felismerni vagy felidézni. képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni. ábra A kognitív követelmények értelmezése A kognitív taxonómia egyes szintjeinek értelmezése Példák a kognitív taxonómia egyes szintjeire Ismeret A tanuló képes tényeket. Számos szakirodalomban olvashattunk a kulcskompetenciák tartalmáról. és fel tudja sorolni a fajtáit. 90 . Forrás: Falus–Szivák. és összerakni ezeket egy egésszé. – mennyiben felelnek meg a demokratizmus szabályainak. a szaben tesznek eleget a kritériumoknak. A kompetencia alapú programcsomagok követelményrendszere A követelményekben azt fogalmazzuk meg.

komplex tudást jelenítenek meg. magatartásformákat jelöl meg. amelyek segítségével adott teljesítmények (alkalmazások) teljesítése lehetővé válik. – Legyen együttműködő. 91 . ellenőrzését.) MIlyEN MAGAtArtÁst. értékelését. – Sikeresen elvégzendő tevékenységeket határoz meg.5. – Tudja megváltoztatni álláspontját érvek hatására. motivációs tényezők megerősítésével. jelentőségéről. fejezet A követelmény feladatáról. A követelmények megfogalmazása is ennek szellemében történik. A képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlődést befolyásoló érzelmi. – Meghatározza azokat a képességeket. hogy a kulcskompetenciák az autonóm személyiség kifejlődését. – Vegye figyelembe mások véleményét. a megismerés örömének felfedeztetésével. kibontakozását segítik. A tantárgyi követelményrendszer kellően orientálja a tanulás-tanítási folyamat irányítását. 2005. A gyakorlatban mindig tartsuk szem előtt. AttItűDÖt VÁrUNK El A tANUlótól? – Legyen érdeklődő és kíváncsi. a gyermekek együttműködését igénylő tevékenységek szervezésével. A követelmények tartalma meghatározza. – Nem csupán ismereteket emel ki. A KoMPEtENCIACsoMAGoK MoDUlJAINAK JEllEMzőI – A tanulókat állítja középpontba. általános és részletes fejlesztési követelményeiig – fokozatos elmélyülést jelöl meg. hogy milyen tudás. – Tudja érvekkel alátámasztani álláspontját. – Jelezze a problémáit. alkalmazások várhatók el a tanulóktól egy-egy pedagógiai szakasz végére. ismeretek. – Szokásokat. – Fogalmazzon meg kérdéseket. A követelmények rendszere – a céloktól egészen a kompetenciaterületek közös és sajátos. amelyeket jól szervezett ismeretekre és alapkészségekre lehet ráépíteni. például a pozitív énkép kialakításával. (Cseh–hódi.

hogy objektíven állapítsuk meg a követelményt. Az eredményesség esetében a viszonyítási alap a célok. 2005. gondolkodásának szintjei közül 92 . – Ösztönözze és bátorítsa a diákokat. akkor a célok meghatározása után mindannyiuk érdeke. Ezeknek a követelményeknek a teljesítése visszajelzést ad a pedagógusnak arról. amelyeket a modulok elsajátíttatása során határozunk meg. – Fogalmazzon meg önálló gondolatokat az anyaggal kapcsolatosan. (KőpataKi – sinGer. Ezzel mindössze a tanulók ismereteit kérik számon. és objektíven értékeljünk – az egyéni képességekhez mért teljesítményelvárásokat jelöljünk ki. értelmezési problémáit. A követelmények teljesítése érdekében egyénre szóló fejlesztést alakíthat ki. A pedagógusok a tanuló „tudásának” ellenőrzésére a leggyakrabban a „ki. Mindenképpen törekedjünk arra. tanulási. mit. melyik. hogy a tanulók pontosan lássák a tanulás célját. (Adjon teret a vitára!) – Kövesse nyomon a tanulók tanulását. követelmények megvalósítása. lehetnek olyan követelmények is.1. hogy a követelmények eléggé konkrétak legyenek ahhoz. – Találjon alternatívákat a megoldásokra. mennyi” kezdetű kérdéseket használják. rész Adaptációs dialógus – Legyen képes mások helyzetébe beleélni magát. – Teremtsen lehetőséget az aktív tanuláshoz. A pedagógus nyomon tudja követni a tanuló gondolkodási folyamatát. és azokat mérjük.) Kedves Pedagógus! A tananyag meghatározása után gyakran elbizonytalanodunk. hogy a tanulók egymástól is tanuljanak. AttItűDÖt VÁrUNK El A PEDAGóGUstól? – Segítse elő a diákok folyamatos részvételét az órai munkában. Ha a két „főszereplő” (pedagógus–tanuló) pozitív viszonyulása adott. hogy a diáknak miben kell még fejlődnie. vajon helyesen határoztuk-e meg a követelményeket. hogyan. mikor. – Segítse elő. – Tegye lehetővé. hogy alapul szolgálhassanak az ellenőrzés-értékelés számára. MIlyEN MAGAtArtÁst.

ha a tanuló képes tényeket. amikor a tanuló megérti. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Hogyan példázza…?. szabályokat. Rajzolja le…! Alkalmazás szintjén a tanuló képes az elméleti ismereteket. fejezet A követelmény pedig nem aktivizálják a szintetizálást. Különböztesse meg…!. fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül. nem adnak segítséget a megjegyzés. Válassza ki…!. Hogyan foglalná össze…? Miért gondolja így…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Képzelje el…!. A tANÁrI KÉrDÉsEK És A KÖVEtElMÉNyEK Ismeretről beszélünk. változtassa meg…!. Találja meg…! A magasabb rendű műveletek közül az elemzés (analízis) szintjén a tanuló képes az adott tartalmat összetevőire. részeire bontani. hanem az azon a szinten megfogalmazható követelmények példáival is. amit közöltek vele. Mit gondol…?. módszereket konkrét és sajátos esetekben használni. szabályokat felismerni vagy felidézni. fogalmakat. A GoNDolKoDÁs szINtJEI. Hogyan áll kapcsolatban…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Használja fel…!. Milyennek képzeli…?. 93 . az analízist. Módosítsa…!. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Ki? Mi? Mikor? Hol? Hogyan? Mennyi? Milyen? Melyik…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Nevezze meg…!. Mondjon példát…!. Határozza meg…!. A következő összefoglaló ötletet adhat számunkra a differenciált követelménymegfogalmazásban (KőpataKi–sinGer.5. alapján). Magyarázza el…!. Jelölje meg…! Megértésről van szó. nem segítik – és nem is ellenőrzik – a megértést. elemeire. módszereket. a rögzítés lehetőségére. Számítsa ki…! Demonstrálja…!. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Mi az alapötlete…?. hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba. Sorolja fel…!. elveket. 2005. a tanulói gondolkodás szintjeihez nemcsak a segítő kérdések gyűjteményének kínálatával. Egészítse ki…!.

képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni. Illusztrálja…!. Rangsorolja…! A kompetencia alapú programcsomagok és a sajátos nevelési igényű tanulók NyItott IsKolÁK – BEFoGADó IsKolÁK – INKlUzÍV IsKolÁK A befogadó (inkluzív iskolák) kialakításához vezető folyamat kétféle módon is megközelíthető. Egyrészt a nyitott iskolák szervezeti és tartalmi kereteik átalakításával alkalmassá válnak a kulcskompetenciák fejlesztésére. Hogyan tervezne. Milyen megoldást javasolna…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Csoportosítsa…!. készítene egy új…?. Milyen gondolatokat fűzne…?. ítélje meg…!. Mi lenne. Javasoljon megoldást…! értékeléskor a tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket alkotni arról. Bontsa elemeire…!. Hasonlítsa össze…!. Ilyenkor alkalmazza a kritikai gondolkodását. indítékai…?. részekkel dolgozni. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Egyetért-e…?. Miben hasonlít. Mivel tudná bizonyítani…? Ezen a szinten a feladat meghatározások lehetnek: ossza fel…!. vizsgálja meg…!. Értékelje…!. Mi a legfontosabb…?. amikor a tanuló képes az elemekkel. Milyen feltételeket szabna…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Döntse el…!. miben különbözik…?. hogy anyagok és módszerek mennyiben tesznek eleget a kritériumoknak. összerakni ezeket egy egésszé. ha…?. vázolja fel…!. Becsülje fel… !. rész Adaptációs dialógus Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Mik a részei vagy tulajdonságai…?. Következtesse ki…! Egybefoglalás (szintézis) történik akkor. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Mire következtet…?. Hogyan csoportosítaná…?. a fejlesztési 94 .1. Hogyan döntene…?. Hogyan rangsorolná…?. ha …-val/-vel kombinálnánk…?. Mik az okai. Bizonyítsa be…!. Mi történne. Kapcsolja össze…!. Tervezze meg…!. Alkossa meg…!. Mit gondol…?.

Mivel minden gyermek más. ahol együttes fejlesztéssel. Kedves Pedagógus! tapasztaltuk. hogy hogyan lehetséges a tanulási folyamatokban minden gyerek közreműködő részvételét egyéni képességének és fejlődési ütemének megfelelően biztosítani. hogy valamilyen tárgyból.5. amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják. 95 . Az inkluzív intézmények kezelni tudják az átlagtól bármilyen módon eltérő (tehetséges. együttneveléssel biztosítani tudják a tanulók individuális fejlődését (podráCzKy. A differenciálás lehetőségei széles körűek az iskolákban: módszertan.) INtEGrÁCIó VAGy INKlÚzIó? A pedagógiai gyakorlat különbséget tesz integráció és inklúzió között. mint a többiek.). téma. míg a többiek nehézségekkel küzdenek. követelményszint. hanem: Mire vagy képes? Mire van szükséged. olyan befogadó közeget tudnak teremteni. szorongó. esetleg elmaradnak. hogy az iskolák átlagra szabott tananyaga nagyon kevés gyereknek felel meg igazán: az adott tárgyban. hátrányos helyzetű. sajátos nevelési igényű) gyermekek együttnevelését is. közvetítési mód. a tanítás-tanulás színterén a legfontosabb elem az egyéni differenciálás – hiszen minden tanulóval előfordul tanulmányai idején. fejezet A követelmény programok befogadására – és ebből adódóan a különböző gyermekek együtt történő fejlesztésére. ha a kérdésünk nem az a gyermekhez: Mi a probléma veled?. ezt nem lehet a szülőre/tanulóra hárítani. amelyek lépéseket tesznek a kulcskompetenciák fejlesztésére orientált pedagógiai gyakorlat kialakítására. 2005. hogy jobban haladj? (Cseh–hódi. Míg az integráció során az iskola meglévő struktúráiba helyezik a gyermekeket. Az inklúzió viszont arra keresi a választ. lemaradó. hogy az integrált tanulók hasonló teljesítményt nyújtsanak. addig az inklúzió esetében újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket. A pedagógiai gyakorlat megújításához. újrakezdő. Másrészt azok az iskolák. szervezési keretek stb. a problémák kezeléséhez akkor jutunk a legközelebb. 2003. Az integráció esetében azt várja az intézmény. tananyagban tehetségesebb tanulók unatkoznak. tananyagból rövidebb-hosszabb ideig nehézségei támadnak. legyenek képesek alkalmazkodni az elvárt szinthez. A sokféle okból egyéni segítségre szoruló gyereknek meg kell kapnia a sikeres továbbhaladáshoz szükséges támogatást az iskolában.

– az iskolák segítő megkülönböztetéssel.17 Az Irányelvek hat fejlesztési területet ír elő. 1995. függetlenül attól. hogy minden gyermek. a mindennapi élethelyzetek problémáinak és megoldásuknak gyakorlása a legfontosabb szempont. hogy a tanulók önmagukat minél jobban ellássák. A tananyag kiválasztásában és a követelményekben is a cselekvőképesség kialakítása. – az előírt minimális teljesítményekre szükség esetén sajátos. hogy megismerjük-e a gyermekek igényeit. keretek megjelölése ott.1. és azokra megfelelő pedagógiai válaszokat adunk-e. Ennek főbb területei: – „A követelmények teljesítéshez hosszabb idősávok. korlátaihoz és sajátos szükségleteihez való igazodásra. a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak. megkülönböztetés és elkülönítés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésben.) A sAJÁtos NEVElÉsI IGÉNyű tANUlóKHoz IGAzÍtott KÖVEtElMÉNyEK MEGJElENÍtÉsE A HElyI tANtErVBEN Amennyiben SNI-tanuló van a csoportban. elengedhetetlenül fontos. differenciáltan. 20.) OM-rendelet]. 1. rész Adaptációs dialógus A pedagógiai gyakorlat során nemcsak az a fő kérdés. egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat a követelmények elérésében. 96 . elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve. Cél. Az inklúzió (együttnevelés) megvalósításával azt a célt tűzik ki az intézmények. hanem az is. hogy tanulóink teljesítik-e a tantervi követelményeket. követelmények kialakítása és ellenőrzése. szükségleteit. hogy valamely sérülés vagy egyéb ok következtében fejlődésében akadályozott. környezetükben tájékozódni 17 A helyi tantervek kialakítása során figyelembe kell venni A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét és A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét [2/2005. Ennek során azonban szükség van a tanulók fogyatékosságaihoz. lehetőségeihez. hogy a kolléga alaposan tanulmányozza az SNI-tanulók neveléséről-oktatásáról szóló Irányelveket. A sajátos nevelési igényű tanulók és a Nat Az SNI-tanulók esetében a Nat egységes követelményrendszerét kell alapul venni.” (nat. ahol erre szükség van. (III.

– Részletesen. 97 . – Az értékelés formája és módja tantárgyanként kidolgozott. továbbá a befogadó iskolák helyi tantervei. Ezek lehetnek a szövegértéssel kapcsolatosak – általános szövegértési nehézség. hogy a többségi tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók számára a témakör. összefüggések. a szókinccsel kapcsolatos problémák. – Minden tantárgynál évfolyamonként kidolgozott a habilitáció/rehabilitáció. Segítséget ad ehhez a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának tantervi irányelve. – A tantervben párhuzamosan jeleníthetők meg a témakörök. másrészt alapja az egyéni habilitációs-rehabilitációs program készítésének. ha integráló tantervet alkotunk? – Ha szükséges. a lehető legnagyobb önállóságra tegyenek szert. akkor a többségi iskolák számára készült tantervi tananyag belső struktúráját át kell dolgozni. az olvasási gyakorlatlanság. a csoportos teljesítmény is tanulásról. tudásról. fejezet A követelmény tudjanak. – A taneszközök felsorolásánál külön kell utalni az SNI-tanulók tankönyveire. A kompetencia alapú programcsomagok bevezetése az integrált tanterv segítségével válhat hatékonnyá. illetve a többségi tanulókra vonatkoztatva egyaránt. szövegből való következtetés. hogy nem az iskolai követelmények. szociális és kommunikációs képességeik fejlődjenek. tények visszakeresésének problémái –. Előtérben áll a formatív és a diagnosztizáló. Milyen elvárással találkozunk. A tanterv újszerűsége abban áll. adatok. A KUDArC ElKErülÉsE Ha minden pozitív megnyilvánulást értékelünk. segédkönyveire és segédeszközeire.5. a hozzárendelt követelmény és az értékelés teljes egységben jelenik meg. és ezzel szinkronban fogalmazódnak meg a követelmények az adott témakörhöz rendelve a többségi iskola tanulóinak és az SNI-tanulóknak. amely egyrészt a tanórai differenciált fejlesztést segíti. Így csökkenthetjük a kudarcélményt. a kapcsolódó ismeretek hiánya. valamint a folyamatba épített ellenőrzés. alkalmazásról ad bizonyítékot. Az is előfordul. egyértelműen kell meghatározni a továbbhaladás feltételeit az SNI-. Az SNI-tanulók kudarcainak hátterében sokféle dolog állhat.

1. Az oPErACIoNAlIzÁlt KÖVEtElMÉNy Az egyes követelményeket a helyi tantervek témákra. A követelményminimum meghatározásánál két eset lehetséges: – A kognitív követelmények közül „kihasítjuk” a minimális kompetencia körét. 98 . eltérő korábbi iskolai követelmények. amelyek akár tanulási-magatartási zavarok keletkezésében és fennmaradásában is szerepet játszhatnak. rész Adaptációs dialógus hanem a felhalmozott hátrányok (alapkészségek. helyi tantervben. Ebben az esetben „gondolkodókra” és „nem gondolkodókra” osztjuk a gyerekeket. a további tanulást megalapozó. mindig tartsa szem előtt. képességek kiépítése. Az integrált tanulóink számára is meg kell határoznunk modulonként a számukra teljesíthető követelményeket. A témákra. azaz csak a relatíve egyszerűbb és könnyebb követelmények közül választunk. s ha ennek valamely láncszeme. A minimális kompetencia Korábban már említést tettünk a differenciált követelményekről. Ez ellenkezik a nevelési céljainkkal. hogy az ismereteket „az egyik óráról a másikra” lehet elsajátítani. mert ekkor folyik a tanuláshoz szükséges alapvető készségek. Munkánk során – pedagógiai programban. a folyamat egészében megreked vagy visszafejlődik. biztosan működő szintre való fejlesztése. sávok szisztematizált felépítésének az általános iskola kezdő szakaszában. – A követelmények megjelölésénél figyelembe vesszük az Irányelvet. A fokozatok. Kedves Pedagógus! Kérjük. annak is az elején. az első osztályban különösen nagy jelentősége van. tanmenetben – többször fogalmaztuk újra a tantárgyi minimumot. lépcsőfoka hiányzik. különböző előismeretek hiánya. de a készségek-képességek hosszú folyamatban alakulnak. fejlődnek. altémákra lebontott követelmények tanulói tevékenységekben. feladatokban tervezhetők és írhatók le. Integrált tanulóink számára is meg kell határoznunk a számukra teljesíthető követelményeket. szintek. hiányzó tanulási képességek) állnak a kudarcok hátterében. altémákra lebontott szintjén kell megfogalmazni.

). a megértés. Kedves Pedagógus! A kompetencia alapú programcsomagok moduljainak feldolgozásához. Legfeljebb arról lehet szó. hogy az iskola minden gyermeket hozzásegítsen a tőle elvárható legjobb teljesítményhez. helyi tantervét. operacionalizált követelmények tehetik objektívabbá az 18 értékelést. 18 99 . A követelmények teljesítése érdekében egyénre szóló fejlesztést alakíthat ki. újra kell. hogy az új tudások hogyan épülnek be az Ön mindennapi munkájába és az intézmény életébe. amelynek Ön is tagja. ugyanakkor a legbonyolultabb feladat megoldásában is jelen kell lennie mind a négy taxonómiai szintnek „magasabb” fokon. hogy a diáknak miben kell még fejlődnie. Integráló helyi tantervet készített például a Konrád Ignác Általános Iskola nevelőtestülete Kétújfalun. akkor a témák. Ha helyi tantervet készít a tantestület. ami kiemelkedik a többi közül (bárdossy. hogy „alacsonyabb” fokon a reprodukálás. A kellően pontosított. Az a testület. hogy a gyermek adottságainak megfelelő képességei kifejlődjenek. fejezet A követelmény Ha komplex feladatokat fogalmazunk meg. az sNI-tanulókkal való hatékony együttműködés megvalósításához kulcskérdés. szintézis és értékelés) már a legelemibb komplex feladatban is egyszerre jelenik meg „alacsonyabb” fokon. megalapozottabbá a tanulásszervezést.5. Az intézmény mindennapjai A társadalom és az egyén érdeke is. akkor azt mondhatjuk. A követelmények teljesítése visszajelzést ad a nevelőnek arról. ez az. valamint az analízis. az alkalmazás. altémák szintjére kell lebontani a követelményeket. hogy gondolja a pedagógiai programját. A pedagógus nyomon tudja követni a tanuló gondolkodási folyamatát. hogy a négy taxonómiai szint (az ismeret. 1983. „magasabb” fokon a produkálás a túlsúlyos mozzanat. A gyakorlatban mindent ennek kell alárendelni.

képességfejlesztés Kompetenciák megerősítése A MoDUloK ÁltAl MEGHAtÁrozott ÚJ FElADAtoK – A tanítási-tanulási folyamat újfajta tervezése. hogy a kitűzött célokat elérjem? Milyen feladatokat teljesítek? Ezt a foglalkozást – a törvény szerint – az SNI-gyermek számára csak szakirányú végzettségû gyógypedagógus biztosíthatja. A megvalósításhoz újragondolt tanítási-tanulási stratégiára van szükség. altémák. a gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével hatékony (Cseh–hódi. hogy az információ tanítása bemutatás segítségével. a végzendő tevékenységeket és az értékelés módját. – A megtervezett célok a következő kérdésekre válaszolnak: Mit tanulok a modulból? Mit kell elérnem? – A megtervezett tevékenységek a következő kérdésekre válaszolnak: Mi teszek annak érdekében. ha a pedagógus minden modul tanítása előtt a tanulókkal megbeszéli a modul célját. táblázat A követelmények megjelenése az intézményi dokumentumokban Dokumentum Pedagógiai program Nevelési terv Helyi tanterv Minőségirányítási program továbbképzési terv Tanmenetek tematikus tervek Heti tervek Egyéni fejlesztési tervek A gyógypedagógus által készített részletes „Egyéni fejlesztési terv”19 19 A megjelenés területei Cél. a készségek tanítása direkt oktatás segítségével megy végbe. 19 100 . a fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével történhet. értékelése – Az SNI-tanulók tanulási képességeinek fejlesztése – A gyerekek egyéni tanulási kultúrájának felépítése – Az SNI módszertani szempontok érvényesülése a sérülés csoportja szerint Ennek érdekében valamennyi sajátos nevelési igényű tanuló tanítása során ajánlott szem előtt tartani. Jó. rész Adaptációs dialógus 5. 2005. taneszközök tanulási stratégia Készség-. a szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével lesz eredményes. módszerek. szervezése.1.és feladatrendszer és minden tartalmi elem A partnerek együttműködése Új módszertani képzések témák.).

csoport?)? Milyen produktumok.) Az intézmények helyi pedagógiai programjában az ellenőrzés és az értékelés elveinek valódi értelmezése nagy segítséget adhat az ellenőrzési-értékelési technikák változatos felhasználására. hogyan történik az értékelés? (bárdossy. 101 . én?. hiszen az elvek nem csak a szummatív értékelésre fókuszálnak. Így a gyakorló pedagógus az értékelést nem csupán osztályzásra használhatja. fejezet A követelmény – Az értékelések a következő kérdésekre válaszolnak: Kik fogják értékelni a teljesítményemet (tanár?. 2002.5. milyen tevékenységek és milyen elvégzett feladatok alapján.

.

amely az értékelés témájában megszületett. a mindennapi gyakorlat szempontjából – ahogy erre sokan panaszkodnak – alig lett egyszerűbb és világosabb az árnyalt. mintha darázs csípte volna meg. Körüljárja a folyamat. megismertet az értékelés funkcióival. formáival. egyéni nyomon követése. de – reményeink szerint – néhány fontos dologra rávilágít. sőt jogszabály-értelmezés látott napvilágot. Mindegyikükre nehéz feladat hárul. Annyi szó esett már erről az elmúlt években. az újítani – és megújulni – szándékozó pedagógusok közé tartoznak. hanem a mindennapi értékelési gyakorlatukat is át kell gondolniuk. a pedagógusok jó része úgy érzi. hiszen a modulok által felkínált (és igényelt) értékelési formákat nemcsak ott kell jól alkalmazni. értékelés. megmutatja az alkalmazásukat. mert nemcsak a félévi. hogy változtatni is kell azon. hogyan függ össze az értékelés és a mérés. akiknek az integrált nevelését Ön vállalta s szívügyének tartja! A következő néhány oldal nyilvánvalóan nem pótolja azt a könyvtárnyi szakirodalmat. mit jelent a tanulók fejlődésének folyamatos.6. hanem – azok alapvetését. s ezzel segítséget nyújt. mégis. oly sok elemzés. Akik vállalkoztak a kompetencia alapú programcsomagok használatára.és állapotértékelés jellegzetességeit. szemléletét – a „hagyományos” órákon is. személyre szabott értékelés mibenléte. szem előtt tartva az egész iskola értékrendjét (értékelési rendszerét) s azokat a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Kedves Pedagógus! A sokféle új feladatot egy komplex iskolai környezetben kell megvalósítani. Valószínű. fejezet Az értékelés A fejezet feltárja az értékelés sokféle dimenzióját. 103 . A fejezetet írta: Montay Beáta Amint elhangzik ez a szó. Azt is bemutatja. év végi. hiszen csak így lesz egységes a tanítási és benne az értékelési gyakorlat.

a tágabb tanulási folyamat egyik. illetve kérdeztük-e. nagyon fontos összetevője. és több fontos. 104 . Az értékelés folyamat. az osztálynak. Ha egészen röviden próbáljuk definiálni a pedagógiai értékelést. Valamennyien tisztában vagyunk vele. amire ma már azt gondoljuk: nem ezt vagy nem így kellett volna csinálni. sőt gyakran terhelik. és hogy ezt a felkínált tanulási tapasztalatoknak megfelelő szinten. Közvetlenül a diákok teljesítményének. melyeket a nevelési-oktatási programon keresztül el kell érni. máig érvényes tényezőre hívja fel a figyelmet. közvetve azonban a pedagógiai folyamat egészének. 20 Nem tisztázott. hogy a diákok teljesítményének. a pedagógusnak. Hagyományosan ennek a tanulóra irányuló tanári tevékenységnek a következményei is a tanulókat érintik. – az értékeléssel. amelyre büszkék vagyunk. hogy tanítói-tanári hivatásunkat egyre tudatosabban végezzük. amivel a tanulókat megismertettük a tevékenységek során. hogy mely célokat milyen szinten sikerült elérni. a tevékenységek és az értékelés dinamikus kölcsönhatásban vannak egymással. mintsem a folyamathoz kapcsolódik. melyek a tevékenységekből származnak. azt mondhatjuk. hogy sikerült-e elérni a kitűzött célokat. Nyilván eszünkbe jut nem egy olyan eset. melynek során megállapítjuk. A három tényező között dinamikus kölcsönhatás van. s mint ilyen. tayLer értékelési modellje Magyarországon az 1970-es évek óta ismert. illetve módon tettük-e. de olyan is. A célok. az oktatási rendszernek az értékelése. A nevelésben. s az értékelés információt ad arról. hogy él bennünk az igény. hogy mit kell értékelnünk. értékelő pedagógiai mozzanatok összessége. Egy kicsit más megközelítésben: szabályozó szerepet betöltő pedagógiai módszer20. Minden esetben vizsgálnunk kell. viselkedésének és személyiségfejlődésének. – a diákok tanulási tapasztalataival. A célok határozzák meg. hogy didaktikai feladat vagy módszer. hogy pedagógiai gyakorlatunkban a mindennapok során folyamatosan értékeljük tanítványainkat. Amit az iskola elsősorban értékel.1. az a gyerek. viselkedésének értékelésénél azt mértük. az iskolának. visszajelzések elmélete és gyakorlata. Biztos vagyok benne. oktatásban három alapvető elemmel kell számolnunk: – a célokkal (elvárt viselkedés. teljesítmény). rész Adaptációs dialógus A pedagógiai értékelés A mindennapi szóhasználatban az értékelés még ma is inkább az ellenőrzéshez.

és látnunk kell azt is. az énkép kialakulása vagy a pályaválasztási orientáció. ábra Az értékelés funkciói Visszacsatolás* Járulékos funkciók Értékelés Fejlesztés** Szelekció Motiválás * Visszacsatolás: megerősítés.és állapotértékelés különbségét – ezek funkcióit és jelentőségét –. fejezet Az értékelés Értékelési gyakorlatunk tudatosabbá tételéhez elengedhetetlen. ide tartozik az önértékelés is ** Fejlesztés: diagnosztikai. 7. személyiségfejlődésének szempontjából az önértékelés. s nem elkülönült tevékenység. s nem utolsósorban azt. hogy szem előtt tartsuk: az értékelés a nevelés-oktatás szerves része. tisztában kell lennünk az értékelés funkcióival. hogy értsük a folyamat. Ez utóbbi közül döntő fontosságú a tanulók életének. prognosztikai 105 . pontosan meg kell tudnunk különböztetni az értékelés formáit. hogyan függ össze az értékelés és a mérés. Fontos. korrekció. kontroll.6. egyéni nyomon követése. az önismeret. mit jelent a tanulók fejlődésének folyamatos. Az értékelés „tárgya” Az ÉrtÉKElÉs FUNKCIóI – Visszacsatolás – Fejlesztés – Motiválás – Szelekció – Járulékos funkciók (7 ábra) . hogy melyik mikor alkalmazható.

– A minősítő szakaszt megelőzően (!) a lezáró. tanácsadó Például: A félévi. a még szükséges korrekciós lépések elvégzése után ezzel az értékeléssel lezártnak tekinthetünk egy folyamatot. záró minősítés.1. hogy a záró mérésbe. 106 . önmagához képest mennyit fejlődött. illetve korrekciót kínál. Szummatív A fejlesztések. – Új ismeret és készség kialakításának kezdetekor (Elsô lépésként diagnosztikus mérés és értékelés). hogy a pedagógiai folyamatot eredményesebbé tegyük. s mik a további közös (!) tennivalók. irányítás. Ennek eredménye mutatja meg azokat a korrekciós lépéseket. Ha a tanuló a szummatív mérést nem tudja megfelelő szinten teljesíteni. Nem a folyamat) minősítése minősít. Célja Alkalmazása A pedagógus szerepköre A tanulási nehézségeket. Formatív A tanítási-tanulási folyamat közben – folyamatosan. hogy „továbblépjen”. 6.az elért teljesítmény si sikereket erősíti meg. tudásszintjéről annak érdekében. segítő. „osztályozó akció” előtt. hibákat differenciáltan mutatja meg oly módon. tanácsadó Például: Egy tanulási egységen belül (legyen az témakör. segítő. értékelésbe belekezdenénk. Ellenőrző. fejlesztések előtt. év végi tudáspróbák megíratása előtt szükség van a diagnosztikus mérésre. rész Adaptációs dialógus Az ÉrtÉKElÉs MóDJAI És ForMÁI Az értékelés különböző funkcióinak más-más értékelési mód felel meg. egy adott óra. Információszerzés a diákok aktuális állapotáról. Nem a tudás egészét. teljesítménye elég-e ahhoz. hogy egy adott. a tanítási-tanulási folyamat végén: összegző. Megmutatja. Jelzi azt is. s ezekhez az értékelési módokhoz többféle – de nem tetszőleges – értékelési formát társíthatunk. hogy ő – az egyéni fejlődési útján – már mit tud. még mit kell elsajátítania. amelyeket el kell végeznünk azelőtt. segítés. egy konkrét feladat) elmondhatjuk tanítványunknak. hogy az illető a rangsorban milyen helyet foglal el. beavatkozások. alapján. hanem a tanulá. hogy a javítási lehetőségeket is felkínálja. kívánatos szinthez képest hogyan teljesít valaki. újabb korrekciós lépésekre van szükség. táblázat Az értékelés módjai Mikor alkalmazzuk? Diagnosztikus Pedagógiai döntések. „bíró” Például: A tanulási egység végén. A folyamat közbeni A tanuló (és a tanár. hanem a tudás bizonyos elemeit (részfolyamatokat) értékeli.

Problémát okozhat. használat idejüktől függetlenül minősítő jellegűek. tehát folyamat közbeni visszajelzésünk nem lehet minősítő. pedagógusok tanácsadói. a tantervi követelményekhez viszonyítjuk. hogy az „ártatlan” piros pontok és más színű társaik. ha értékelésünk során nem tisztázzuk kellően. Individuumra orientált A tanulók pillanatnyi viselkedését. Az értékelés viszonyítási alapjait figyelembe véve háromféle értékelést különböztetünk meg. s nem „bírói” szerepben vagyunk. táblázat Az értékelések fajtái a viszonyítás alapja szerint Kritériumra orientált A diákok személyes teljesítményét a kitűzött tanulási célokhoz pl. Az ÉrtÉKElÉs VIszoNyÍtÁsI KÖrE Minden értékelés viszonyítás. 107 . Fajtái: – a szociális normaorientációt alkalmazó. metakommunikációs jelzésekkel vagy az eddig felsoroltak bármiféle kombinációjával. Fontos azonban azzal is tisztában lennünk. fejlesztő értékelésénél ugyanez a helyzet. láthatjuk. az év eleji ismétlés) lehet pontérték. százalék vagy akár önértékelés. Ebben az esetben mi. Ha az értékelési formákat összevetjük az értékelési módokkal. valamint ezek variációi elnevezésüktől. mi a viszonyítás alapja. hogy egy diagnosztikus értékelés formája (pl. 7. – a normaátlaghoz viszonyító. teljesítményükhöz – viszonyítjuk. Normára orientált A tanuló teljesítményének értékelésekor az átlaghoz viszonyítunk. de nem lehet szöveges-minősítő vagy osztályzat. A formatív. fejezet Az értékelés Az értékelési formák – Szöveges-leíró (szóban vagy írásban) – Pontérték – Százalék – Önértékelés (szóban vagy írásban) – Szöveges-minősítő – Osztályzat – Kifejezhető még az értékelés szimbólumokkal. teljesítményét önmagukhoz – korábbi viselkedésükhöz.6.

hiszen csak a szakmailag korrekt módon kifejlesztett. amelyet annak sajátossága határoz meg. standardokhoz viszonyítjuk. Kerüljük – nagyon helyesen – az osztálytársak egymáshoz hasonlításának bármilyen módját. kompetenciák elsajátításában van egy optimálisan elérendő végcél. A sajátos nevelési igényű tanulóinknak is erre van szükségük. és hogy a tanulási folyamaton belül valamennyi gyerek efelé halad – egyéni utakon. amit előre meghatároztunk. Mindez a sajátos nevelési igényű tanulóknál nemcsak hogy így optimális. a gyakorlatban ezek átszűrődnek egész személyiségünkön. 22 A tanulási-tanítási stratégiák leírása megtalálható a Fogalomtárban. a programcsomagok többségéhez – ma még csak az értékelést segítő szempontsorokat lehet használni. a differenciálásba2 és az egyéni haladási tempót lehetővé tevő tanítási stratégiákba22. hogy a standardok létrehozása hosszabb folyamat. amelyekkel objektíve(bbe)n megállapíthatók. ártalmas és diszkriminatív. hanem csak így valósítható meg! Ezen a ponton óhatatlanul beleütközünk egy másik. Fontos. a szövegértés. készségek. Ezek olyan mérőeszközök (nem csak feladatlapok!). S ne feledjük. normaátlaghoz. egyéni tempóban.23 Az önmagához viszonyító értékelés esetében elsősorban az értékelés formatív funkcióját használva az egyéni úton haladást segítjük. kipróbált és megbízható mérőeszközök tölthetik be a fenti funkciót. a differenciált tanulásszervezésről részletesen olvashattunk a Módszerek című fejezetben. 23 Könyvünk kéziratának lezárta után ebben lehetséges változás. Tudjuk. A kompetencia alapú programcsomagok közül a matematikához már készültek félévi és év végi mérések. rész Adaptációs dialógus A kritériumra orientált értékelés esetében előfordulhat. A kritériumra orientált értékelést a tanulási folyamaton belül az egyes tantervi témák lezárásakor vagy az általunk belső fejlődési szakaszoknak nevezett egységek végén célszerű alkalmazni. A differenciálás meghatározása megtalálható a Fogalomtárban. Inkluzív oktatás esetében nem nehéz belátni. értékeléssel is összefüggő „kérdéskörbe”. 2 108 . Itt kell megjegyezni. a diákokat egymáshoz hasonlítgatni egyszerűen életveszélyes. hogy egy tanítási-tanulási egység végén – természetesen jól megválasztott célok és megfelelő tevékenységek után – a diákok elsajátították-e mindazt. hogy az ismeretek. hogy a tanulók teljesítményét az osztályátlaghoz igazítani.1. ha az egyes tanulók teljesítményét ún. A szociális normaorientációt – amikor az osztály teljesítményének átlagát vesszük alapul – ma már igyekszünk száműzni pedagógiai gyakorlatunkból. Ezek hiányában – pl. szövegalkotás területéhez pedig megkezdték a megkívánt standard mérési eszközök elkészítését. Megfelelőbb módja a normára orientált értékelésnek. megfelelő szinten érvényes. érési ütemüknek megfelelően haladhassanak. nem beszélve azok értelmezéséről. hogy a kritériumok megfogalmazása nem elég pontos. hogy tanítványaink a szakaszokon belül egyéni fejlődési.

akkor az egyéni haladás. hozzáigazítható differenciált tanulásszervezéssel lehet hatékonyan fejleszteni! Ez különösen igaz a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében. amikor folyamatos. miként tanulja meg a legközelebbi leckét úgy. hogy mik voltak pl. akkor érdekes lehet a gyerek (és a szülő) számára. osztályozzuk). hogy megfelelő értékelésnek azt tekinthetjük. Sőt. azaz differenciált a visszajelzés. hanem minősítjük (pl. Mindezekből következik. mivel az alapkészségek kivételével a gyakorlatban még csak kialakulóban vannak a készségek és főleg a kompetenciák fejlesztésének tartalmai és módszerei. fejlődés. amiből tudni fogja. teljesítmény nyomon követésére szinte nincs is lehetőség. fejezet Az értékelés Mit értékelünk? Legtöbbször azt hisszük. személyre szabott és személynek szóló. de az iskola dominánsan ismeretközlő funkciója s az ennek megfelelő frontális tanulásszervezés erre alkalmatlan. hogy tudást értékelünk. Annál is inkább. Ha aktuális tudást értékelünk. Ha emellett még az iskolák többségében frontálisan zajlik a tanítás. amiről nem felejtkezhetünk el.6. Az ő optimális fejlesztésük differenciált tanulásszervezés nélkül semmiképpen sem valósítható meg! Az érem másik oldala: a hagyományos pedagógia gyakorlat magát az értékelést is akciókban valósítja meg. de közben ismereteket értékelünk. Olyan formáló visszajelzést kell adnunk a felelőnek. Készségeket. Gyakran esik szó a különböző készségek alakításáról. hogy sikeresebb legyen. Az adott pillanat adott teljesítménye után pedig azt mondjuk. (A programcsomagok moduljaiban szereplő értékelési szempontok. A kompetencia alapú programcsomagok mindenképpen segítséget nyújtanak a cél elérésében. kompetenciákat fejlesztő iskoláról beszélünk. hogy valóban könnyebb az ismereteket értékelni. ennyi a gyerek tudása. 109 . A frontális tanítástól hiába szeretnénk hatékony készségfejlesztést várni. ahol az értékelés folyamatára helyeződik a hangsúly. Ebben az esetben az értékelésünknek arra kell rávilágítania. ezeket gyakran nem is csak értékeljük. hogy megtanulta-e a leckét vagy jól oldotta-e meg az aznapi feladatot. pedig a gyakorlatban többnyire még mindig az aktuális pillanatban „felmutatott” aktuális ismereteket. A csapda abban rejlik. Ezekből az akciókból kellene a tanulóknak – saját fejlődésük érdekében – gyakorlati következtetéseket levonni.24) Van azonban valami. 24 Részletesebben megtalálható A kompetencia című fejezetben. ezt a feladatot nem tudja ellátni! A nagyon különböző gyerekek különböző fejlődési ütem szerint fejlődő nagyon különböző készségeit csak az azokhoz rugalmasan alkalmazkodó. a felelet erényei. hibái. szempontsorok már ennek a kívánalomnak igyekeznek megfelelni.

kompetenciaegyüttest27 értékelünk. standardizált teszteknek). alkalmazható tudás25 elsajátításának. Értékelés a kompetencia alapú programcsomagokban A kompetencia alapú programcsomagok fejlesztői az alábbi (a korszerű értékelést meghatározó) elvekből kiindulva kezdték meg munkájukat. differenciált értékelés a legmegfelelőbb. bemért. mint értékelésünk szempontjaira utaló tartalmakat. s az eltérő funkciókhoz különböző értékelési formák kapcsolódnak. hogy sikerorientált vagy kudarctűrő-e a tanuló. Természetes dolog. hogy az értékelendő tudástartalmak – s ma már ezekkel egyenrangúan az elsajátított képességek és kompetenciák – együtt változnak a tudásról alkotott nézetek változásaival. – Motivációs szempontból segíti a diákok belső motivációinak kialakulását. amely csak eszközi szerepet játszik a tanuló önértékelési folyamataiban. – Az értékelést annak tudatában javasolt alkalmazni. megbízhatóak és megfelelő szinten érvényesek. de rövid leírásuk megtalálható a Fogalomtárban is. mely leginkább szolgálja fejlődését. Összefoglalva A korszerű értékelés folyamat jellegű. eszköz jellegû tudás szócikkek). eszköz jellegű. 27 A kompetenciákról részletesen tájékozódhatnak A kompetencia című fejezetben. hogy figyelembe vegye a gyermek személyiségét. rész Adaptációs dialógus A MINősÉGI IsKolAI tUDÁs Napjainkban egyre hangsúlyosabbá válik az életszerű helyzetekhez köthető. Ennek megfelelően egy adott tantárgyi teljesítmény értékelésekor is látnunk kell. alkalmazható tudás.1. amelyek korrekt módon kifejlesztettek. intelligens. a kritériumorientáltság érvényesítése a legfőbb szempont. – Diagnosztikus és formatív értékelés esetében a szöveges. Ilyenkor kell meghatározó szerephez jutniuk azoknak a mérési eszközöknek (pl. 25 110 . (Pl. illetve erősödését. illetve elsajátíttatásának igénye. s olyan megközelítést alkalmazzon. milyen tudást. – A tanulást segítő értékelésben kiemelt szerep jut a diagnosztikus és a formatív értékelési eszközöknek és eljárásoknak. – Az értékelésnek „feladata”. hogy az egy olyan külső szabályozó szerepet betöltő visszajelzés. s benne a következő elvek érvényesülnek: – Egyértelműen szétválnak az értékelés különböző funkcióihoz tartozó tevékenységek. ún. 26 A kulcskompetenciák leírása megtalálható a Fogalomtárban. Ezeket felfoghatjuk szinte úgy is. kulcsképességet26.) – A minősítő jellegű („folyamatzáró”) értékelés esetén az objektivitás. számoljon azzal. s ezen beA minőségi iskolai tudás jellemzőiről a Fogalomtárban olvashatnak (l.

hogy a tanulóknak a modulban megjelölt célokat (a tanulási folyamatban elvárható tanulási eredményeket) milyen szinten sikerült elérni.  . – Az értékelés hangsúlyosan jelenítse meg. hogy milyen értékelési feladatokat érdemes megszerveznie az alkalmazóknak. akár csoportmunkáról van szó – mindig csak a korábbi „saját” eredmény szolgáljon. hanem a csoport általi értékelésre. ha a képzési csomagokat. A mára elkészült programcsomagok tartalmaznak leírásokat azzal kapcsolatban. azok moduljait használják. reális önértékelés kialakulását segítse. A fejlesztőkkel szemben támasztott igények – minden kompetenciaterületen – a következők voltak: – A modulokban megjelenő értékelés a modulok szerves részét képezze. a folyamatra. – Az értékelési módok közül kiemelt szerep jusson a formatív értékelésnek. hogy általában a szummatív értékelés eszközei – egyedüli alkalmazásukat a kötet szerzői nem ajánlják. Az eredmények visszajelzése mindig a pozitív. Az idegen nyelvi modulokban megtalálható „piros pontok”-ról a kötet olvasói tudják. hanem fejlődési állapotról számoljon be. – A modulok értékelési eljárásai. de az ott leírt értékelési szempontok és egyéb ajánlások az általunk felsorolt elveket követik. s hogy ezekkel a „saját lehetőségekkel” mennyire élt. önértékelésre is. Az elért eredmények viszonyítási alapjaként – akár egyéni. Azaz: a tanulási eredmények visszajelzése olyan legyen. 28 Bár minden területet nem találunk meg minden kompetencia alapú programcsomagban. formái legyenek összhangban az értékelés aktuális. (Az értékelés semmiképp sem kelthet szorongást!) – A modulokban lehetőséget kell adni nemcsak az egyéni. folyamategységre jellemző funkcióival. – Az értékelés korrekciós funkciója alapján adjon útmutatást a továbbhaladásra. Azaz: az értékelés individuumra orientált legyen. adott modulhoz kötött megfontolások – pl. értékelő tevékenységek leírásai – magukban a modulokban szerepelnek.6. amely nem minősíti a tanulók személyiségét. A konkrét. fejezet Az értékelés lül az értékelés rendszerének kialakítását. ajánlások. – Adjon információt arról. hogy a tanuló saját lehetőségeihez mérten mennyit fejlődött. a moDUlok érTékeléSI alaPelveI28 – Az értékelés ne minősítsen. szempontsorok.

ezek egyensúlyba helyezésére is gondot fordít. olyan tényezőitől sem. hogy az értékelési szempontok között a személyes és szociális kompetenciák fejlettsége. hogy a kompetencia alapú fejlesztés az értelmi intelligencia területe mellett az érzelmi-szociális intelligencia fejlesztésére. a pedagógusok szerepfelfogása és attitűdje. Minden iskolai testületnek van egy nagyjából megragadható attitűdrendszere. hogy a modulokon belül elkülönítetten jelennek meg az egyén és a csoport értékelésének szempontjai. Az iskola értékelési rendszerének újragondolása szüKsÉG VAN-E A VÁltoztAtÁsrA? A pedagógiai értékelési folyamat minden korban – így napjainkban is – tükrözi az adott oktatási. azaz megjelölik az értékelés tartalmát. A modulok értékelésében a korszerű tudásról vallott nézetek is megjelennek. a tanórák légköre. A felsoroltak mind részét képezik annak a komplex pedagógiai rendszernek. hiszen az értékelés szempontjai között hangsúlyosan ott vannak a gondolkodási és kommunikációs. ezáltal segítsék az önértékelés. 2 . cselekvésre. módszerek. amelyeket mint keretfeltételeket szoktunk emlegetni. Ezek a szempontok választ adnak a „mit értékelünk” kérdésre is. amely a jogszabályi elvárásokon túl az adott pedagóguscsoport értékrendjéből. amelyet az iskola megjelenít. nevelési intézmény értékorientációját. A modulleírásokban szereplő értékelési szempontok. szempontsorok – figyelembe véve még a modulokban megjelölt „képességfejlesztés fókuszait” is – valóban a tanulási célok megvalósulására irányítják a figyelmet. a tanítási-tanulási folyamat során a tanulóktól megkívánt aktivitás mértéke. az együttműködési képességek szintjének visszajelzései. elgondolásaiból. Ilyenek például a napi-. – Jelenjen meg bennük az önreflexióra késztetés. Az értékelési rendszer nem független az iskola egyéb. Az értékelés – karöltve a modulok aktív. változatos tanítási stratégiáival – segíteni igyekszik a diákok belső motivációinak erősödését. a reális énkép kialakulását. éves rend. fejlesztése is igen nagy hangsúlyt kap.1. heti-. rész Adaptációs dialógus – A modulokban elsősorban olyan tanulást segítő értékelések legyenek. az önismeret. eszközök. Több programcsomag esetében is megfigyelhető. A tantestületi elgondolások közé sorolhatóak például a következők: a tanítás során alkalmazott munkaformák. az iskola hagyományaiból áll. amelyek lehetőséget adnak a differenciált visszajelzésre. felfedezésre építő szemléletével. A fenti felsorolásból jól látszik. Ez pedig jelzi.

Kedves Pedagógus! Ha Ön és kollégái úgy gondolják. hogy mennyiben jellemzi a másság elfogadására épülő pozitív értékelési attitűd. A sajátos nevelési igényű tanulókat integráló iskolákban. fontos. 8. diák. s továbbfejlődésének mi a legoptimálisabb útja. annak elfogadásáról való vélekedése is. szülő…) 113 . tantervben – tananyag. A befolyásoló tényezők számbavételén túl elsősorban az összefüggéseket kell keresniük. ahol a személyiségfejlesztés során elfogadják az egyéni sajátosságokat és alkalmazkodnak azokhoz. árnyalt értékelés az integráló iskolákban elengedhetetlen. tudásról vallott nézetek (megjelenik a pedagógiai programban. követelmények) ** Szerepattitűdök (pedagógus. azaz differenciált bánásmódot alkalmaznak (pl. ábra Az iskola arculatát meghatározó tényezők Nevelésioktatási elvek* Tanulási környezet Az iskola arculata Tanulásitanítási stratégiák Szerepek – attitûdök** Értékelési rendszer * Nevelési-oktatási elvek: értékről. Ehhez kíván segítséget nyújtani az alábbi ábra. s a prioritásokra rátalálniuk. differenciáltan tanítanak). A differenciált. mely tényezők befolyásolják a változtatást. hisz csak ezáltal lehet megjeleníteni. hogy iskolájukban szükség van a jelenlegi értékelési rendszer megváltoztatására. Az intézmény értékelési rendszeréről egyfajta tájékoztatást nyújt az is. hogy számba vegyék. fejezet Az értékelés Minden iskola értékorientációjához hozzátartozik a „másságról”. hogy az adott gyermek önmaga lehetőségeihez képest hol tart. módja. ott az értékelési rendszernek is ehhez kell igazodnia.6.

amely az egyéni fejlődés nyomon követésére is alkalmas. személyre szabott értékelés jelentőségének az elfogadásával az inkluzív iskolákban felértékelődik a tanulói megismerés fontossága. rész Adaptációs dialógus A fentieken kívül az iskola arculatát hagyományai és szűkebb. hogy értékeléseink közül melyek alkalmasak az egyéni nyomon követésre. Ha formatív értékelésünk árnyalt. Ha az általunk alkalmazott tanulói értékelés olyan. Ennek a gondolatnak.29 Érdemes figyelmet fordítani arra is. milyenek a tanulási szokásaik. módszereinek. hogy a mindennapok során leggyakrabban használt fejlesztő értékelésnek nemcsak a tanulás segítésében lehet nagy szerepe. amelyeket már elsajátítottak. hanem az egyéni fejlődés nyomon követésében is. akkor ezt a funkciót is képes betölteni. melyek azok a tanulási technikák. Egyértelművé válik a gyerekek folyamatos megfigyelésének. Érdemes azonban hangsúlyozni – és ezzel újra a kompetencia alapú programcsomagokra fókuszálni –. Az INKlUzÍV IsKolÁKAt ÉrINtő. az egyénre szabott pedagógiai fejlesztéshez. hogy oktató. mintsem azok formája dönti el. a teljes gyermeki személyiség megismerésének szükségessége.31 Azt. 29 114 . nevelő munkánkat jó színvonalon elláthassuk. valamint az árnyalt. másrészt tudatosabbá kell tennünk azokat. azaz gyakran és eredményesen használnak. hogy tanítványainknak milyen a tanulási stílusa. nem annyira az értékelések módja.30 Az egyéni nyomon követés Ahhoz. A tanulói személyiség megismerése alapelveinek. 31 A témáról részletes tájékoztatást adnak a Betekintés a diagnosztikai eljárásokba és a Habilitációrehabilitáció fejezetek. a tanulási szokásokról és a tanulási technikákról tájékozódhat a Fogalomtárban. megszokott pedagógusi tennivalóinkat egyrészt újakkal kell kiegészítenünk. differenciált segítségnyújtás megtervezéséhez. 30 A tanulási stílusokról.1. ÉrtÉKElÉssEl ÖsszEFüGGő sPECIÁlIs FElADAtoK A tanítási-tanulási folyamat során a napi visszajelzéseken van a hangsúly. differenciált (azaz személyre szabott) és szöveges. helyszíneinek és főbb területeinek leírása megtalálható a Fogalomtárban. tágabb környezetének elvárásai is befolyásolják. a teljesítmények menet közbeni rögzítésének. akkor az komolyan hozzájárulhat a speciális.

a gyereket tanító szaktanárként – készített tanulói megfigyelések (hangsúlyosan megfigyelések. az sikerré változhat!) A portfólió lehetőséget adhat a diák és a pedagógus közötti írásbeli párbeszédre is. amelynek jelentőségét talán ma még nem is érzékeljük kellő mértékben. semmiképp nem „megkülönböztető ajándék”! A portfólió alkalmazóinak megállapodása szerint – s ebbe a körbe természetesen beletartoznak a diákok is! – a gyűjtemény többféle dolgot tartalmazhat. 115 . társakhoz való viszonyát. amikor már túljutottunk egy nehézségen. személyiségük fejlődését többféle módon követhetjük. amelyek különösen fontosak. tanuláshoz. – esetleg olyan munkákat is. s valóban. amelyet sajátos nevelési igényű tanuló esetében habilitációs és rehabilitációs célokkal és feladatokkal a gyógypedagógus valósít meg. (Ne feledjük. bemutató és egyben értékelő funkciót is betölthet. amely az értékelési folyamat része. amelyek tartósabban gondot jelentettek a tanuló számára. az egyéni portfólió. amely a differenciált osztálymunka során bármely tanuló egyéni haladásának dokumentuma. illetve ennek dokumentálására pályánk során szinte mindannyian kitaláltunk már hol jobban. és az egyéni tanulási tervhez. amelyek a lehetőségekhez mérten objektívek. amelyek legjobb teljesítményei „tulajdonosuknak”. Olyan dokumentum. fejezet Az értékelés A portfólió Az egyéni fejlődés nyomon követésére. s nem értelmezések!). Valamennyi tanítványunkról érdemes portfóliót készíteni. nemcsak a sajátos nevelési igényűekről. Sőt. Az egyéni portfólió tehát gyűjtő. Így pl. valamint azok a folyamatzáró mérések és értékelések. kedvesek – akár egyéni érdeklődés miatt – az alkotóknak. Társuló dokumentumként hozzájuk kapcsolódhatnak még az általunk – osztálytanítóként. Ezek közül való az „egyéni gyűjtőmappa”.6. – olyan tanulói munkákat. illetve egy ehhez nagyon hasonló – talán divatosabb névvel illetett – gyűjtemény. A portfólió (a tanulói munkák gyűjteménye) ma már egyre gyakrabban alkalmazott – egyben értékelési – eszköz a világ legkülönbözőbb iskoláiban. hol kevésbé jól működő módszereket. minden tanítványunknak „jár”. ez a gyűjtemény – ha összeállítására és folyamatos karbantartására rászánjuk magunkat –. de minden esetben figyelembe veszik az adott gyermek speciális problémáját és helyzetét. Szervesen illeszkedik (illeszkedhet) az egyéni fejlesztési tervhez. osztályfőnökként. A tanuló „bővített portfóliójában” benne lehetnek az illető gyermekre vonatkozó diagnosztikus és folyamat közbeni mérések és értékelések. – olyan tanulói munkákat. a diákok tanulmányi haladását.

tudja. S mivel az önértékelő képesség fejlődését többféle tényező is befolyásolja. tanári. tanulói szerepek és attitűdök. hogy ez sem működik magától – kialakításának. első lépésként ezeket kell számba vennünk. – megtapasztalhatja saját felelősségét fejlődésének. alkalmazott tanulási stratégiák. hisz magánéletünkből is tudjuk – szülőként. amit én akarok” mondat ismeretlen. hogy az egységes. Lényeges tehát. (pl. pedig a pedagógiai értékelés igen fontos részét képezi. hogy az inkluzív iskolák értékelési rendszerében az alkalmazott értékelési módok közül a diagnosztikus és a formatív értékelés még fontosabb helyre kerül. Örülhetünk ennek. egyező értékrend és elvárásrendszer nyújt igazán biztonságot. Mérés-értékelés az osztályban Kedves Pedagógus! Az inkluzív iskolákban egy olyan konszenzusokra és teammunkára jellemző légkör alakul ki. az segíti az optimális fejlődést. tanulmányi teljesítményének alakulásában. aki már alkalmazza a tanulói értékelés során az önértékelést. gyerekként megtapasztalhattuk –. hiszen a sajátos nevelési igényű tanulók fejlődését ezek segítik a legjobban! Az önértékelés Az önértékelés a mai iskolai gyakorlatban még ritkábban alkalmazott értékelési fajta. 116 . Az. rész Adaptációs dialógus A portfólióról. – mérlegelheti a tanulási folyamatba befektetett energiáinak és az elért eredményeknek a viszonyát.1. a tanórák légköre. kialakulásának folyamatát tervezni kell. Az önértékelés során a tanuló: – felmérheti (tudatosan átgondolhatja. értékelési eljárásainkkal vagy akár csak értékelési attitűdünkkel. az egyéni fejlődés nyomon követéséről gondolkodva ismét tetten érhető – amit az integráció kapcsán talán nem is lehet eléggé hangsúlyozni –. hogy az iskola értékorientációja. értékelési rendszere összhangban legyen saját értékelési gyakorlatunkkal. egyben visszajelezheti) saját tudását. amelyben „az osztály falain belül pedig azt csinálok. az osztályteremben alkalmazott mérési. pedagógiai mikrotörténések).

információk. értelmezés) helyessége • A tapasztalatszerzés eredményessége • A problémamegoldás sikeressége • A megoldás eredetisége.6. összefüggések. Korábban már említettük. (Az igazsághoz azért hozzátartozik. A három kiemelt terület példákkal jellemzett tartalma: – Tanulási eredmények • Felismeréshez való eljutás (pl. 117 . mint korrekt módon kifejlesztett. A következő három – különösen fontosnak vélt – terület érintését javaslom a modulokban: – tanulási eredmények. Szilágyi Imréné szakmai bizottsági tag Néhány gondolat a modulokban megjelenő értékelés korrekciójához címmel megjelent írása. következtetések. nagyobb gyakorlatunk van egy ilyen „egzakt tudományhoz” mérőanyagot összeállítani. hogy a programcsomagokhoz még nem készültek el a szükséges és tervezett országos standardok. – a tanulás sikerességét meghatározó érzelmi. megbízható mérőeszközt alkotni a szociális kompetenciák fejlesztésének területéhez!) Az alább bemutatott értékelési szempontsorok a szövegértés-szövegalkotás területéhez készültek. ötletessége 32 A munkaanyag Dr. Ez a terület még nem rendelkezik standard mérési eszközökkel. erkölcsi. viszonyulások. lényegkiemelés. alaposan átgondolt szempontok képesek pótolni a jelenlegi hiányt. fejezet Az értékelés A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazásával még egy új értékelési orientáció is megjelent! Az alábbi szempontsorok közreadása azért fontos. Az összeállítás (kézirat) a szövegértésszövegalkotás kompetenciaterület fejlesztőinek készült. hogy ezek a konkrét. de remélhető. mert figyelmünket az értékelés általános tartalmára fókuszálják. A matematikai kompetenciaterület tart ebből a szempontból „legelőrébb”. Példa az értékelés megjelenésére – a szövegértés-szövegalkotás modulokban32 Az értékelés tartalma többféle megközelítésű lehet. akarati tényezők. itt már megszülettek az első – félévi és év végi – mérések. – az önálló tanulás képességének főbb összetevői.

a probléma megoldását segítő kérdések megfogalmazása • Többféle megoldás keresése • Döntés • Koncentrált figyelem. viszonyulások • A feladat vállalása • A feladatvégzés motiváltsága. kitartás • Munkamegosztás. az új problémák iránti nyitottság • A feladat értelmezése • A probléma felismerése. megoldási stratégia kialakítása • Problémafelvető. akarati tényezők. az ebből adódó szerepvállalás • A feladat teljesítéséért vállalt kölcsönös felelősség • Megbízhatóság • Együttműködés. hangnem • Segítségadás. rendszerezése 118 . gondolkodási műveletek • Az előzetes tudás mozgósítása új problémahelyzetben • Információs források kezelése • Információk rendezése. bővülése új elemekkel – A tanulás sikerességét meghatározó érzelmi. képzelet. tolerancia. a megnyilatkozások gyakorisága • Feladattudat. emlékezet. a segítség elfogadása • A tanulási követelményekkel való azonosulás • Alkalmazkodás a közösség szabályaihoz.1. a megoldás kritériumoknak való megfelelése • A megszerzett tudás célszerű felhasználása. a feladat előírásaihoz – Az önálló tanulás képességének főbb összetevői: • Kíváncsiság. erkölcsi. rész Adaptációs dialógus • A válaszadás helyessége. megfigyelés. mennyisége • A tanulási feladatokban való részvétel intenzitása. nyelvi megformáltsága • A vállalt feladat teljesítése.

narráció • Gazdálkodás az idővel. Végül egy nagyon fontos tudnivaló: az értékelés fegyelmezési. A képességfejlesztés fókuszai) – A modulban alkalmazott módszerek és tanulásszervezési módok – Az egyes fejlesztési csoportok tevékenységével kapcsolatos elvárások A fenti szempontsorok „túlmutatnak” a modulokon. véleményalkotás. a csoportmunkában való részvételre vonatkoznak. Az értékelési rendszer olyan „terület”. hibajavítás • Reflektálás. amelyet többféle intézményi dokumentumban is rögzíteni kell. Az iskola csökkentse a „családi háttértényezők” másságából adódó különbözőségeket. Ennek megfelelően az értékelés kapcsán is megjelennek olyan új szempontok. munkaritmus • Monotóniatűrés • A megkezdett feladat befejezése Az értékelési szempontok kiválasztását meghatározó tényezők – A modul által bemutatott tanulási egység pedagógiai célja (Mit lehet megtanítani a felhasználásával? Milyen fejlesztésekre teremt feltételt? (l. A törvényesség igényén túl az iskola eredményességét is jelzi a helyi pedagógiai rendszer és az alkalmazott értékelés koherenciája. amelyek elsősorban vagy kizárólag az egyéni értékelésre. illetve elsősorban vagy kizárólag a csoportmunkára. s eligazítást nyújtanak számunkra mindennapi tanítási-mérési-értékelési gyakorlatunkat illetően is! Napjainkban az iskolákkal szemben támasztott fő elvárás. modulok alkalmazása során nem működhet! Az értékelési rendszer megjelenése az intézményi dokumentumokban Az intézmény értékelési rendszerének minden esetben illeszkednie kell az iskola komplex szakmai-integrált pedagógiai programjába. teremtse meg az esélyegyenlőséget. hatékonysága növekedjék. század kihívásaira. 119 . illetve szelekcióban betöltött funkciója a programcsomagok. fejezet Az értékelés • A megoldás helyességének ellenőrzése. tanítsa meg őket a kooperációra. diákjait készítse fel a 21.6. hogy az oktatás eredményessége.

. A pedagógiai programnak elengedhetetlen része az intézményben alkalmazott értékelések részletes leírása. hogy a benne foglaltak mindennemű megváltoztatása is csak a fenntartó engedélyével lehetséges. Az értékelés a pedagógiai programnak részét képező helyi tantervben is megjelenik. arra is. a beszámoltatás. rész Adaptációs dialógus 1.” 34 L. akiket az a leginkább érint! 33 Nat 2003. kifejtő módon. a pedagógiai programban érdemes azt nemcsak ismertetni. Az inkluzív iskolák pedagógiai programjuk megalkotásakor kötelezően veszik figyelembe. (Ha az iskola pl. ahol saját (nem adaptált. hanem a testület által kialakított) értékelési rendszer van. hanem a 6. Kiterjed ez az értékelési alapelvek megfogalmazására. ha nem is ilyen részletes. hiszen ez a dokumentum mint iránytű segíti a munkánkat. Az „integrált” helyi tantervben együtt – egymás mellett – jelenik meg. És ne feledkezzen el tanítványairól sem! Egy demokratikusan működő intézményben nem fordulhat elő. A minőségirányítási programnak szintén rögzítenie kell az intézmény értékelési rendszerét. hanem példákkal is illusztrálni. ezeket a változtatásokat engedélyeztetnie kell. vagy a félévi értékelőknél más műfajú értékelést szeretne bevezetni. hogy az iskola vezetése erről se feledkezzen el.) 2.1. Így pl. hogy a pedagógiai programot az intézmény fenntartója hagyja jóvá. véleményezési joga. az év végi. A tanterv által megjelölt követelmények és a továbbhaladás feltételei utalnak az iskola értékorientációjára. 7 lábjegyzet. „Az iskola pedagógiai programja határozza meg a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. hogy a szöveges értékelést – élve a törvényi lehetőségekkel – nem a 4. úgy gondolja. műfajilag33 milyen értékelést tart a legmegfelelőbbnek. hogy a változtatás tervezését épp azok tudják meg utoljára. 5. 120 . osztályig. hogy mely tevékenységeket kell elvégezniük. Köztudomású. Inklúzió esetében természetesen az Irányelvekről sem feledkezhetünk el. osztályig alkalmazza. A változtatás tervezésekor fontos. milyen készségeket. értékelési gyakorlatára. ismereteket kell elsajátítaniuk az egyazon osztályba járó különböző szükségletű tanulóknak. hogy mely értékelési módokat és formákat használja az intézmény. A felsorolt dokumentumok módosításakor természetesen az iskolaszéknek is van beleszólási. félévi és a folyamat közbeni értékelések bemutatására. a tanulói teljesítmény minősítésének formáit. Ebből következik. 4. 34 3. Azokban az iskolákban. az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit.

és tennivaló – tapasztalhatjuk. sőt még az egyéni fejlesztési terveket is. minden. tanmeneteit. Ezek szükség szerinti átalakítása azonban „csak” belső munkát igényel.6. 2 . fejezet Az értékelés Az intézmény értékelési rendszerének módosítása természetesen befolyásolja az iskola munkaterveit. (A csak két dolog miatt került idézőjelbe: egyrészt ilyenkor még rengeteg az átgondolni. A mentorok a szervezeti folyamatokat segítik. hogy mindig. amely legjobban igazodik intézményükhöz. hogy legyen. mindennel összefügg –.) Kedves Pedagógus! Ha eljutnak a változtatás igényéhez és igenléséhez. támogatják olyan cselekvési terv kialakításával. másrészt a változtatások elfogadása ebben az esetben sem lehet csak vezetői döntés. az adaptációs szakértők a fejlesztések intézményi sajátosságokat figyelembe vevő megvalósítását koordinálják. az egész tantestület közös ügye kell. iskolájuk vezetősége külső segítséget is igénybe vehet.

.

foglalkozási. lelki. feltételezetten jobb helyzet. megint mások felsôfokú tanulmányaik közben.7 fejezet . orvosi. magában foglalja az érintettek alkalmasságát. A rehabilitáció fogalmat számos tudományág és tevékenység alkalmazza. feltárja az inkluzív intézményben zajló nevelésioktatási folyamatok sajátosságait. adekvátan élhessen. illetve egy megelőző. A folyamatot tekintve a kezelés válik hangsúlyossá. Habilitáció-rehabilitáció A fejezet körbejárja a habilitáció. jelentéstartalmában mindig megjelenik az adott helyzet jobbítására való törekvés. aki történelmi tanulmányai során. A fejezetet írta: Hernádi Krisztina A fogalom értelmezése Kedves Pedagógus! A habilitáció és a rehabilitáció fogalmával mindannyian találkoztunk már. a képességek fejlesztése a lehetőségek határáig arra. Van. szociális. Ha mélyebben értelmezzük. bemutatja a szakmaközi együttműködés jelentőségét. szakma tükrében. Az orvosi rehabilitáció komplex tevékenység. hogy az érintett személy egyéni körülményeinek megfelelően. politikai értelemben. orVosI És GyóGyPEDAGóGIAI szEMPoNtÚ MEGKÖzElÍtÉs Orvosi szempontból Általában a függőség csökkentése áll a középpontban. rehabilitáció kérdéskörét. amely által az érintett egyén eléri fizikai. a társadalmi hasznosság helyreállítását és magát a folyamatot is – természetesen mindig az adott tudományág. más orvosi kezelések alkalmával. állapot. A kifejezés alatt általában visszahelyezést értünk. Használjuk jogi. társadalmi értelemben vett teljes életviteléhez kialakítható maximális képességeit. 123 . bár elsődlegesen az egészségi és funkcionális állapot helyreállítását. a normális élethez szükséges feltételek megteremtését célozza meg.

Ekkor használjuk a habilitáció (beillesztés) kifejezést. annak ellenére. hiszen ilyen esetben nem beszélhetünk egy korábbi. jótékonysági. Így valósul meg az az összetett gyakorlat. szociális gondoskodás stb. nem tekinthető önálló szakmának. A rehabilitáció a társadalmi tevékenységformák egyike. akadályozott életvezetésű személyekre irányult. nem adekvát a rehabilitáció (visszahelyezés) használata. a fogyatékos személyek megismertetése a médián keresztül) a minél teljesebb beilleszkedés érdekében.1. mivel a beillesztés és visszahelyezés mozzanatai gyakran nem különíthetők el. és elsősorban az orvosi. Elsősorban egy olyan komplex szemléletet jelent. egy-egy folyamatban párhuzamosan is megjelennek. ha a sérülés. fejlesztés. rész Adaptációs dialógus Gyógypedagógiai szempontból Gyógypedagógiai szempontból felmerül a kérdés. sem irányítása nem köthető kizárólagosan egyetlen szakterülethez. védőmunkahelyek. Abban az esetben. amit szeretnék megközelíteni. a fejlesztés. visszaállítani. nevelés. oktatás. hogy a rehabilitáció kifejezés „visszahelyezés” értelemben használható-e vagy célszerűbb „beillesztésként” értelmezni.). A rehabilitáció a szervezett támogatásokra koncentrált (életkörülmények javítása. szociális gondozás) és a társadalomra irányul (előítéletek felszámolása. hogy esetenként egészen eltérőek a feladatok és a megoldási módok. amely csak a különböző szakterületek és szakemberek együttműködésének megvalósítása esetén nyer gyakorlati értelmet. veleszületett hallássérülésnél a korszerű hallásnevelés és a szájról olvasás preferálása. Napjainkban azonban egyre hangsúlyosabbá válik a nevelés-oktatás. akadályozottság veleszületett vagy kora gyermekkorban elszenvedett károsodás következménye. egészségügyi rehabilitáció stb. 124 . fogyatékossággal élő egyén izoláltságát szakszerű segítséggel. Korábban a gyakorlat leginkább a felnőtt korú. karitatív megközelítés dominált. A szakirodalomban leginkább a rehabilitáció megjelölés terjedt el. amely az akadályozott. amely átfogja a gyógypedagógiai tevékenységek teljes körét – speciális gondozás. jobb helyzetről. amelyben minden tevékenység a rehabilitációs célra. akadályozott ember megsegítésére (gyógypedagógiai segítség. amely a sikeres társadalmi beilleszkedést célozza. éppen ezért sem megvalósítása. A habilitáció-rehabilitáció szerepe. Ez a gondolat elvezet bennünket a habilitáció fogalmához. irányítással igyekszik megszüntetni. vagyis a sérült. célja A rehabilitáció a gyógypedagógia egyik alapfogalma. szakemberhez sem. (Pl.) A gyakorlatban nem határolódik el élesen a két fogalom. funkciója.

fejezet Habilitáció-rehabilitáció Az érintettek oldaláról megközelítve a rehabilitációs tevékenység általában több fokozatban valósul meg: orvosi. ha a sérült egyén felnőtté válásakor önálló életvezetésre képes. amely az egészségügyi. hogy azok birtokában hozhassák meg a nekik leginkább megfelelő. valamint a társadalmi és gazdasági intézmények legszélesebb körével. A szolgáltatást biztosítóknak ki kell alakítaniuk a választás lehetőségét. intézményes segítségnyújtást igényel. toleranciája. egymást segítve jelennek meg. A rehabilitációs szolgáltatások legfőbb elveinek. a fizikai helyváltoztatáshoz szükséges sajátos körülmények erősítését (akadálymentes közlekedés).) A rehabilitáció elvei. foglalkoztatás. foglalkoztatási. egymástól független tevékenységek helyett. A folyamat sikerkritériuma. Ezek a fokozatok egymásra épülnek. ha az akadályozott. de az adott közösség tevékeny tagja. átképzési. ahol a társadalom többi tagja él. célkitűzései között szerepel. mentálhigiénés. sport. fogyatékos felnőtt továbbra is szervezett. dolgozik. Részleges a rehabilitáció akkor. hogy a sérültet eljuttatja a társadalmi adaptációig. 125 . a megfelelő kommunikációs eszközök és technikák használatát (pl. képzési. dolgoznak. ehhez meg kell adniuk minden információt a sérült ember és hozzátartozói számára. segítőkészsége nélkül! Teljes rehabilitációról beszélünk. szociális és gyermekvédelmi ellátás. pedagógiai. eszközök. társadalmi (szociális) célú rehabilitáció.és befogadása. rövidebb vagy hosszabb távú döntéseket. A korszerű szemlélet a rehabilitációt folyamatként fogja fel. Életkori sajátosságaiknak megfelelően vesznek részt a társadalom mindennapi életében. szociális rendszerekben valósul meg. módszerek.7. és szabad idejüket ott töltik. támogatni kell az akadályozott ember képességeit és tudatos döntéseit. Ez természetesen nem történhet meg a társadalom ép tagjainak el. de a folyamat során gyakran párhuzamosan. kultúra) kapcsolatot létesítsenek és tartsanak fenn más emberekkel. szórakozik. kommunikációs akadálymentesítés). hogy a rehabilitáció magában foglalja a be-/visszailleszkedést segítő eljárások. A sérült emberek is ott élnek. Az érintkezés feltételeinek biztosítása magában foglalja a társadalom tagjainak érzékennyé tételét (társadalmi befogadás). (Ebben nyújtanak segítséget például az érdekvédelmi szervezetek. és amely csak a különböző tudással rendelkező szakemberek együttműködése révén lehet sikeres és eredményes. hogy a fogyatékos emberek a mindennapi folyamatokban (oktatás. Kiemelendő a különböző rehabilitációs törekvések összhangjának megteremtése egy közös cél érdekében – az egymás melletti. s ehhez a szolgáltatásokat szükséges a lakóhelyhez minél közelebb biztosítani. terápiák összességét. A komplexitás mutatkozik meg abban is. fogyatékos ember esetében. célkitűzéseinek egyformán kell érvényesülnie minden akadályozott. oktatási.

a helyi tantervek kialakulása. s felértékeltek bizonyos készségeket és attitűdöket. A képességproblémákat részben a sérülések hatására kialakuló fogyatékosság következményeként. nevelhetőségével. a pedagógiai programok létrejötte.. amelyet főként az oktatással szembeni külső elvárások megváltozása kényszerített ki.1. A munkaerőpiac elvárásai leértékelték a gyorsan elavuló lexikális tudást. az aktuális törvénymódosítások hatása stb. E kihívások nem kis részben a munka világában zajló változásokban gyökereztek. Szükségessé vált az iskolarendszernek a kompetencia alapú nevelés. amelyek újraértékelték az oktatás feladatait. rész Adaptációs dialógus A habilitáció-rehabilitáció szerepe az oktatásban VÁltozÁsoK Az oKtAtÁsI rENDszErBEN Kedves Pedagógus! Az elmúlt évtizedben radikális pedagógiai paradigmaváltás tanúi lehettünk. A gyógypedagógiai fejlesztés. mindenekelőtt felülvizsgálták az iskolában elsajátítandó tudásra vonatkozó elgondolásokat. részben az akadályozott fejlődés okaként magyarázza. továbbá a kulcskompetenciák fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. taníthatóságával kapcsolatban közelíti meg. hanem látszólag az iskolától távolabb zajló. Számos társadalmi-gazdasági folyamat eredményeként felerősödtek azok a törekvések. a szöveges értékelés bevezetése. mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételei. hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára olyan optimális képzési kínálatot biztosítson. amely a lehető legnagyobb mértékben illeszkedik az egyén individuális igé126 . ámde annak életét mégis erősen befolyásoló változásokra. Ezek a változások. Nemcsak arra gondolunk itt. amelyek a kisiskolás korban elsajátított alapképességekre és -készségekre. A gyógypedagógia a képességet a sérült. mint például az élethosszig tartó tanulásra és a csoportmunkára való alkalmasságot. Az új természetű elvárásokra a nyolcvanas–kilencvenes években az oktatás az ún. alternatív pedagógiák felé fordulással. szükségletek hívták életre a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében a kompetencia alapú programcsomagokat. oktatás. oktatás és képzés irányába való fejlesztése. speciális eljárásaival a képességek fejlődésének akadályozottságát csökkenti. ami közvetlenül befolyásolta az iskola életét: például a Nat megjelenése. majd pedig az oktatási szolgáltatások minőségének középpontba állításával és újradefiniálásával reagált. terápia. rehabilitáció a képességzavarok mérséklésére irányul. akadályozott fejlődésű gyermekek fejleszthetőségével. Ez a változás részben a különböző alapkészségek kiművelésének előtérbe kerülését jelentette. Az oktatáspolitikai fejlesztések fontos célkitűzése volt.

hogy a szegregált oktatási modellen alapuló intézményrendszer egyre nagyobb gondokkal küzd. és hozzáférhetővé teszi számára a többségi oktatási rendszer kínálatait. A közoktatási rendszerre nehezedő társadalmi elvárásokra és az oktatás-nevelés során felmerülő gyakorlati problémákra jelenthet egyfajta választ a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja a többségi intézményekbe. Számos. képességeihez és tanulási előfeltételeihez. A tapasztalatok azt mutatják. Az utóbbi évtizedben egyre erősödő társadalmi nyomás jelent meg az integráció irányába. CXXV törvény. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. Az elkülönített gyógypedagógiai iskoláztatás ellentmondása. . amelyek megkönnyítik számára. tulajdonságokat sajátíthat el. amelyek leküzdéséhez speciális szakismeret szükséges. az egészségesek közé sorolt gyermek mutat olyan komoly tanulási problémákat. század második felétől az esélyegyenlőség gondolatának térhódításával egyre több helyen jelentek meg a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatására irányuló törekvések. évi XXVI. elfogadó attitűdjének alakulása segíti a szociális beilleszkedést. hogy a későbbiekben egyenlő esélyekkel vegyen részt a társadalom életében. Az egészséges és a sajátos nevelési igényű gyermekek közé húzott mesterséges vonal nem annyira egyértelmű a gyakorlatban. a többségi iskolába járó. 35 127 . a szociális kapcsolatokban történő fontos tanulási folyamatok elmaradása miatt. Ugyanakkor vannak olyan akadályozott gyermekek. fejezet Habilitáció-rehabilitáció nyeihez. amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek speciális eszközökkel és elkülönített intézményekben történő fejlesztéséből adódnak. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. akik minden különösebb erőfeszítés nélkül követni tudják – természetesen sérülésspecifikus módszerek alkalmazásával – a többségi intézmények számára összeállított pedagógiai programokat. épp szegregált volta miatt felerősíti az érintettek izolációját.7. esélyegyenlőségi törvény35 megjelenése volt. A HABIlItÁCIó-rEHABIlItÁCIóVAl Az INtEGrÁCIó FElÉ Bár hazánkban még mindig az elkülönített gyógypedagógiai iskoláztatás dominál. A törvényi változások mellett ki kell emelni. 1998. a 20. A habilitáció-rehabilitáció legfőbb célkitűzése – a társadalomba való beillesztés – inkluzív körülmények között hatékonyabb lehet. Ennek az alkotmány mellett a legnyilvánvalóbb jele az ún. hogy azokkal az előnyökkel. Egyrészt az egészséges társak pozitív. másrészt a fogyatékos gyermek olyan alapvető készségeket. hogy bár legfontosabb céljai között szerepel a sérültek társadalmi integrációja. komoly hátrányok járnak együtt a nem akadályozott emberekkel való érintkezés beszűkülése.

még inkább felértékelődik az együttnevelés.és képességfejlesztés. az érték.) OM-rendelethez. minél korábban felmerül szükségessége. KIINDUlóPoNt A habilitációs-rehabilitációs tevékenység természetesen mindig az érintett egyénből indul ki. oktatásközpontú iskoláztatása helyett egyre erőteljesebb hangsúlyt kap a készség. A sérült gyermekek hagyományosan kialakult izolált. a kialakulás idejétől. Annál sikeresebb. (III. egyoldalú. funkcióktól stb. de a törvény lehetőséget biztosít külön rehabilitációs foglalkozásokra egyéni vagy kiscsoportos formában. fejlesztés. ismeretelárasztó. hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása együtt történjen-e ép társaikkal vagy külön a speciális intézményekben. Mára már nem az a kérdés.1. szakképzés és a lehetséges társadalmi (re)habilitáció. sérülésspecifikus feltételeket kell teremteni az oktatásban is. A fogyatékossággal kapcsolatos problémák megközelítése napjainkban az együttnevelést tekinti kulcsfontosságúnak a sérült emberek társadalomba illeszkedése területén. a szocializáció. 52.és normaközvetítés. Kt. az életkortól. valamint a szolgáltató és individuális fejlesztést végző funkció. A magyarországi rehabilitációs tevékenység szemléletmódja az integráción át az inklúzióig vezető utat járja be napjainkban. a differenciált. és ez fordítva is igaz: az oktatásnak része a rehabilitációs tevékenység. rész Adaptációs dialógus Ha a szociális integráció megvalósulása mentén szemléljük a sajátos nevelési igényű gyermekek pedagógiai fejlesztésének különböző lehetséges formáit.37 Az oktatás. a kialakult és a hiányzó vagy sérült képességektől. a társadalmi integrációt segítő. § (6). A kérdés így módosult: hogyan? Ehhez nyújt segítséget a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve36 (amely egyaránt vonatkozik a többségi iskolában történő együttnevelésre és az elkülönített gyógypedagógiai oktatásra is). Ennek szellemében az iskolai habilitációs-rehabilitációs tevékenység a nevelés-oktatás teljes folyamatában jelen van. számú melléklet a 2/2005. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a korai felismerés. 128 . súlyosságától. a képességeket maximálisan kibontakoztató speciális nevelés-oktatás. Az Irányelv a sikeres együttnevelés megvalósítását a habilitációs-rehabilitációs szemlélet érvényesülésében látja. Ennek érdekében olyan. Ezt szolgálja például az óvodai logopédiai szűrés vagy más egyéb kidolgozott 36 37 2. amelyek lehetővé teszik a gyermekek optimális szocializációját. a képzés a rehabilitációs folyamat meghatározó eleme. Függ a sérülés típusától. diagnózis és a korai fejlesztés. 1. A korábbiaknál hangsúlyosabbá válik a kora gyermekkorban megkezdett komplex gondozás. a tanulók állapotához alkalmazkodó.

korrekciója. az életviteli technikák elsajátítása. enélkül azonban elképzelhetetlen a rehabilitációs terv elkészítése. Természetesen a fenti példák csak szemléltetik a rehabilitációs tevékenység sokrétűségét. gyógypedagógiai. Hangsúlyos. A sérülésből fakadóan természetesen számos feladat hárul a rehabilitációt segítő szakemberekre.7.és folyamatdiagnosztikai eljárások alkalmazása válik hangsúlyossá. mely intézmény biztosítja. a dinamikus. ezért a látás védelme. A rehabilitációt elősegítő kompenzációs technikák megtanítását példázza a siket tanuló kommunikációját segítő akusztikus figyelem. A vizsgálati eredmények. Ez alapján állítható fel egyfajta prognózis. emlékezet fejlesztése. pszichológiai) vizsgálat alapján. az egyéni anyanyelvi fejlesztés (hallássérülteknél). Ilyen az ép érzékszervek működésének gondozása (pl. A korábban jellemző állapotdiagnózis mellett vagy helyett egyre inkább a fejlesztő. A „hozott tudás” és a habilitáció-rehabilitáció A habilitációs-rehabilitációs tevékenység mindig a meglévő kapacitások talajára épít. A sérült. a súlyosan hallássérült tanulóknál az információk szerzésében nagy szerepet játszik a vizuális csatorna. kontrollvizsgálatokkal megerősített vagy korrigált diagnózis képezi a rehabilitációs tevékenységek kiindulópontját. egyéni. Ennek köszönhetően egyre több feltétel adott az időben megkezdett habilitációhoz-rehabilitációhoz. akadályozott személy látens erőit mozgósítja. (Pl. A Sajátos nevelési igényű 129 . A szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. amely természetesen szintén változhat a folyamat során. a szemészeti ellátás és a fülészeti gondozás kiemelt fontosságú. valamint hogy ezeket milyen ellátással. a tájékozódásra nevelés (közlekedési önállóság autistáknál) stb. Sok esetben a megelőzés és az egészségügyi célú rehabilitáció is hangsúlyossá válik. a mentálhigiénés fejlesztés. a sajátos nevelési igényű gyermek fogadására vállalkozó intézmény képes-e a többletszolgáltatások biztosítására. pályaorientáció (tanulásban akadályozottaknál). differenciált rehabilitációs feladatként jelentkezhet a segédeszközök használatának megtanítása (mozgáskorlátozottaknál). a kognitív és emocionális képességek-készségek terápiás fejlesztése sem. A szakértői és rehabilitációs bizottságok állapítják meg a fogyatékosság tényét. jellemzik komplexitását. a személyiség fejlesztése. látássérülteknél a látásmaradvány kihasználását célzó fejlesztés). A bizottság által kiadott szakvélemény tartalmazza a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat. komplex (orvosi. fejezet Habilitáció-rehabilitáció vizsgálati eljárás.) Nem hagyható el a rehabilitációs feladatok sorából a szocializáció. hogy meggyőződjön arról. melyeknek jelentős szerep jut a fogyatékosság kompenzációjában. pedagógiai.

A habilitáció-rehabilitáció megjelenése az intézményi gyakorlatban Hazánkban évről évre egyre több azoknak az intézményeknek a száma. sikeres együttnevelésnek. rész Adaptációs dialógus gyermekek iskolai nevelésének. hogy minden gyermek más. gyermekszerető pedagógusok alkossák a testületet. az adott sérülés jellemzőiről való tudás elengedhetetlen feltétele a hatékony. formálása. alakítása az együttnevelés alapja. tUDÁsBőVÍtÉs ÖNKÉPzÉssEl A sajátos nevelési igényű gyermekekről. pszichológiai képességekkel (elfogadás. empátia. készek a befogadásra. A pedagógus integrációhoz való viszonya nagymértékben befolyásolja az együttnevelés sikerességét. A NEVElőtEstülEt szErEPE Figyelembe kell venni a nevelőtestület beállítódását. A pedagógusoknak magas szintű pedagógiai. eltérőek a megoldási módjai és sajátos bánásmódot igényel. A pozitív attitűd. empátia. A tantestület szemléletének alakítása. amelyek nyitottak az új szakmai és társadalmi kihívásokra. gazdag módszertani kultúrával rendelkező. hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal kell rendelkezniük. önképzésben vegyenek részt. az osztálytermi folyamatokat ennek megfelelően alakítva differenciáltan foglalkozhat minden egyes tanulóval. tolerancia azok a személyiségjegyek. A befogadó pedagógusok 130 . tudásának. Fontos. A tanítási helyzeteket. A fogyatékosságok sokfélesége miatt fontos. hogy a tantestület tagjai folyamatos továbbképzésben. a másságot tolerálni tudó. kompetenciájának mozgósítása. hogy türelmes. szélesítése az együttnevelés alapvető feladata. ezáltal mások a szükségletei is. A gyermekközpontú. oktatásának irányelve a gyógypedagógia valamennyi szakterületére kitérve részletes útmutatást ad az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs feladatokra vonatkozóan. amelyek megléte. pozitív szemlélettel rendelkező pedagógus elfogadja.1. A tantestület döntésével az intézményvezető és az intézmény pedagógusai felelősséget vállalnak az ott tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek egyenlő esélyeinek biztosításáért a gyermekek társadalomba való beillesztése érdekében.

a sérülésspecifikus fejlesztéshez a speciális tan. az integrált tanuló segítésére ún. amelyekben hangsúlyosak az egyéni fejlettségi szinthez viszonyított fejlődés. illetve a speciális gyógypedagógiai intézményekben töltött óralátogatások alkalmával konkrét tapasztalatot gyűjthetnek.5. hogy milyen típusú sérüléssel fogadja a tanulókat. biztosítania kell a szükséges tárgyi feltételeket (pl. Itt megismerkedhetnek a sérült tanulók taneszközeivel. Ugyanakkor a sérült gyermek sikeres haladásáért elsősorban ő vállalja a felelősséget. A többségi iskolák úgy is részt vehetnek a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában.és segédeszközöket). 7 lábjegyzet (1. Gyógypedagógus foglalkoztatása azonban célszerű. rehabilitációs fejlesztés feladata.38 Az egységes gyógypedagógiai módszertani intéz38 L. tanfolyamok keretében. valamint lefekteti az integrált nevelés személyi és tárgyi feltételeit. terápiás fejlesztési célok. amelyek még hatékonyabbá tehetik munkájukat. helyi tanterv) is megjelennek a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének-oktatásának rehabilitációs szempontjai. nevelésében. mert így megoldható a sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges habilitációs. speciális tartalmak. Ha az iskola vállalkozik az együttnevelésre. kompenzatív. A többségi iskola pedagógusa a sajátos nevelési igényű gyermek osztályba kerülésekor egy számára ismeretlen területtel találkozik. gyógypedagógus. differenciált. ha nincs a tanulók fogyatékosságának megfelelő szakos gyógypedagógus alkalmazottjuk. útiköltség-térítés. helyettesítés). a fogyatékosság típusa szerinti korrektív.7. illetve ő szembesül a sajátos nevelési szükségletekkel a mindennapok során. az érintett pedagógusok továbbképzésének lehetővé tétele (tanfolyamidíj-. s azokkal a módszertani eljárásokkal. 131 . segédeszközeivel. Az alapító okiratban szerepel. gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása. Erre a közoktatási törvény lehetőséget ad. A befogadó iskola helyi dokumentumaiban (pedagógiai program. hogy az intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását-nevelését. . meghatározza.). időkeretek és a követelményeket érintő változások. A befogadás sajátos pedagógiai feladatainak megoldása felveti a személyi feltételek kérdését [pl. A fenntartóval történt egyeztetés után az együttnevelés vállalt feladatát az iskola alapító okiratában is rögzíti. fejlesztés és a speciális tantervi követelmények. fejezet Habilitáció-rehabilitáció ismereteket szerezhetnek szakkönyvekből. valamint az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények segítségét. Ebben a folyamatban remélhetőleg állandó segítőtársai lesznek a gyermek szülei és a gyógypedagógus. A befogadó intézmény igénybe veheti az utazó gyógypedagógiai hálózatot működtető intézmények. „mentor” megbízása].

a munkaerőpiac szereplői jelentek meg az iskola holdudvarában. hogy az egységes nevelés érdekében a különböző iskolai szereplők – osztályfőnök. Persze iskolai példánk is van: az iskolai rendezvények sikeréhez a pedagógus. s egyben lehetőség szerint a teammunka részévé is kell. – egyetértésével teljenek a hétköznapok. Emellett azonban alapvető szükséglet a tervszerű. mint az utóbbi években. belgyógyász szakorvos és sebész nélkül. akik eddig más intézményben dolgoztak. gyógytornász. a teammunka. A szAKEMBErEK EGyüttMűKÖDÉsE Kedves Pedagógus! Az együttműködési képesség. A szakemberek együttműködése nélkül nem képzelhető el eredmény. de az utóbbi időben az iskolán kívüli szereplőkkel való együttműködés is előtérbe került. A család megismerése a szociális kompetencia fejlesztésének egyénre szabott tervezéséhez nyújt információkat. hanem egymást segítve. közös program. 132 . Még a versenytársak is együttműködésre törekednek egymás gyengítése helyett. A rendszeres megbeszélések szabályos keretek között azt a célt szolgálják. hanem – sajátos nevelési igényű tanuló esetében különösen – azok a szakemberek is (gyógypedagógus. optimizmusa. rész Adaptációs dialógus mény a pedagógiai szakszolgálat feladatköréből vállalhatja-elláthatja a gyógypedagógiai tanácsadást. hiszen a pedagógusok azt szokták meg. amelynek feladata az oktatási. hogy váljon. mert tudják. a kölcsönös tájékozódás. családvédelmi szakember stb. a továbbtanuláskor megjelenő választott intézmény pedagógusai. az élelmiszerbeszerzésben és elkészítésében járatos szakember. Egy bonyolultabb orvosi műtét nem végezhető el informatikus. pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése. hogy a szakemberek ne egymás mellett. hogy együtt erősebbek lehetnek. szaktanár. a műsorok elektronikai berendezéseihez esetleg a villamosmérnök apuka segítségét is jó néven vesszük. pszichológus. Az utógondozást – azaz a műtét eredményességéhez való hozzájárulást – terapeuta végzi. biomérnök.1. terapeuta stb. napközis tanár stb. A sajátos nevelési igényű gyermekekre irányuló rehabilitációs feladatok megvalósítása érdekében különböző szakemberek működnek együtt. Nemcsak a szülők. A team tagjai a tanulót tanító pedagógusok. pszichológus.). gyógyulni akarása. a pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatköréből a szaktanácsadást. A kialakult pedagógiai kultúrától ez most még talán idegen. lehet. hogy az osztályukban jelentkező problémákra maguk keresik meg a megoldást. együttműködésük minőségén a páciens motiváltsága. az együttműködésre való hajlandóság soha nem értékelődött fel olyan erősen. A családdal történő kapcsolatfelvétel a gyógypedagógia területét érintő problémakörökben a hatékonyság fontos eleme. gyermekorvos. a közös munkát támogatva tevékenykedjenek a sajátos nevelési igényű gyermek fejlődése érdekében. az utazó gyógypedagógus. Más szakmákban ennek már hagyománya van. A gyereknevelésben mindig fontos volt. tájékoztatás. gyógyulásába vetett hite múlik. logopédus.

tréningeken ezek a tanulásszervezési módok elsajátíthatóak. nemcsak intézményi. A sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése ezen nem változtat. Segít a különböző tanulási módszerek elsajátításában.7. Ennek során fejlődik a tanulók együttműködési készsége. Ez kifejezetten kedvező a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása szempontjából. a pedagógusok módszertani alkalmazkodása az eltérő szükségletekhez kiaknázatlan lehetőségeket hordoz a pedagógiai munka színvonalának emelésére. hiszen a csoportfeladat teljesítéséhez minden gyerek közreműködésére. (A különböző pedagógiai műhelyek által szervezett tanfolyamokon. tudásszintjének megfelelően foglalkozott a gyerekekkel. annak – legalább részleges – elfogadását. aki eddig is differenciáltan foglalkozott tanítványaival. amely szükségessé teszi az egyéni bánásmód elvének és gyakorlatának előtérbe helyezését. szakirodalomban tanulmányozhatóak. hanem osztálytermi szinten is. örömteli tanulás feltételeit. Az a pedagógus. A differenciálás során ugyanis eddig is képességeinek. eljárások és a csoportbontás alkalmazása nemcsak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek jelentik a sikeres. tudására szükség van. kevésbé éli meg újszerű helyzetnek a kompetencia alapú programok alkalmazását és a sajátos nevelési igényű gyermek befogadását. A differenciálás bevezetése vagy folytatása elengedhetetlen az integrált nevelés megvalósítása során. megújulás történik. hanem a tanulócsoport minden tagja számára hasznosak. készségeinek. Ebben a tanulási formában a pedagógus feladata „pusztán” a gyerekek munkájának támogatása. toleranciája. koordinálása. a megszokottól eltérő módszerek. A programcsomagok szakmai koncepciója alapvető tényként kezeli az iskolába lépő gyermekek heterogenitását. az egyénnek leginkább megfelelő módszer megtalálásában. hogy a heterogén csoportok sokszínűsége.) 133 . A kompetencia alapú programcsomagok bevezetésével és a befogadással minőségi változás. A kooperatív technikák bevezetése. fejezet Habilitáció-rehabilitáció elmozdulás a hagyományos pedagógiai gyakorlattól – a kompetencia alapú programcsomagok A többségi intézmények „nyitása” a sajátos nevelési igényű gyermekek felvételére egyben a hagyományos pedagógiai koncepciótól való eltávolodást is jelenti.

rehabilitációs foglalkozásokra. hogy a tanulócsoporton belül kisebb csoportként a sajátos nevelési igényű gyermekek elkülönüljenek. – a tevékenység helyszínétől. Az órarendet célszerű úgy összeállítani. Időkerete a heti tanítási óra meghatározott százaléka – a foglalkozások tömbösíthetők. illetve a tanulást. A habilitációsrehabilitációs foglalkozások egyéni vagy csoportos formában is tarthatók. Az egész napos oktatási forma pl. Továbbá: ha a tanulókat egyes tantárgyakból. A sajátos nevelési igényű tanulót befogadó többségi intézmény különböző intézkedéseket tesz a meghatározott módszertani változtatásoktól kezdve az objektív akadályozó tényezők minél teljesebb felszámolásáig. A rehabilitációs szemlélet érvényesülésével elkerülhető az a veszély. 52. szakvélemény alapján az iskola a törvényi szabályozásnak megfelelően a meghatározott időkeret terhé39 Kt. arra. tananyagrészekből mentesítették a minősítés és az értékelés alól. a felzárkóztatás és a szabadidős tevékenység is. A heti időkeret fogyatékossági csoportonként változó. lehetőséget ad a sokszínű iskolai tevékenységre. hogy a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztéseit figyelembe véve megteremtsék az iskola szabadidős tevékenységeibe való bekapcsolódás lehetőségét is. rész Adaptációs dialógus A tanulásszervezési formák sérülésspecifikus igényekhez igazodó megválasztása E formák megválasztása függ: – a sérülés típusától.39 A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások egyéni tanulmányi terv alapján valósulnak meg. a tehetséggondozás. hogy a gyerekek napirendjébe beleférjenek a fejlesztő. a meGvalÓSUlÁS SzervezéSe A habilitációs-rehabilitációs tevékenységek különböző színtereken valósulnak meg a gyakorlatban. § (6). 134 . – a terápiás készenléti foktól. habilitációs és rehabilitációs foglalkozások. A gyógypedagógiai intézménybe járó tanulókhoz hasonlóan az integráltan nevelt gyermekek számára is lehetőséget biztosít a törvény a tanórákon túli egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs.1. szociális beilleszkedést gátló tényezők elhárításáig. A kompetencia alapú programcsomagok a heterogén csoportképzést mint a valós társadalmi kép megjelenítését részesítik előnyben.

A tanórán kívüli habilitációs-rehabilitációs tevékenység végzése gyógypedagógus kompetenciája. lényeges elem a rendszeres pedagógiai diagnosztizálás. vizsgálati eredmények értékelésével indul. A fentiek ismeretében fejlesztési terv készül. 2. a rendelkezésre álló diagnosztikus adatok. A tanórákon kívül Kiemelt jelentőségű a tanórán kívüli szabadidős tevékenységekben rejlő habilitációs-rehabilitációs fejlesztés lehetősége. Fő lépései: – A fejlesztendő területek számbavétele – A feladatok meghatározása – Időterv összeállítása: mit. pszichológus. mikor. majd a konzultáció is. logopédus. amelyet írásban rögzít a gyógypedagógus. fejezet Habilitáció-rehabilitáció re egyéni foglalkoztatást szervez részükre – az egyéni fejlesztési terv alapján – gyógypedagógus. §. Gyógypedagógus közreműködésével történik a tanítási órákba beépülő habilitációs. A HABIlItÁCIós. 40 Kt. A kötelező habilitációs-rehabilitációs foglalkozások dokumentálása központilag kiadott egyéni fejlődési lapon40 történik. Szakember segítsége kérhető az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményektől. fejlődési üteméhez alkalmazkodó fejlesztési stratégia kidolgozása. eszközök számbavétele A habilitációs-rehabilitációs foglalkozások anyagának. 135 . melynek célja a gyermek fejlettségi szintjéhez. a fejletlen vagy sérült funkció feltérképezésével. pedagógiai szakszolgálatoktól. tapasztalatainak feljegyzése folyamatosan folyik. Ez alapján készül el a következő időszak terve. illetve egyéb szakember bevonásával.7. rehabilitációs fejlesztés tervezése. A foglalkozásokat azonban vele megosztva vagy az ő iránymutatásával végezheti a többségi pedagógus vagy a szakirányú végzettséggel nem rendelkező fejlesztőpedagógus is. mennyit? – Együttműködési lehetőségek feltérképezése – Segédanyagok. rEHABIlItÁCIós CÉlÚ FEJlEsztÉs MEGVAlósÍtÁsA A tevékenység a gyermek képességeinek.

A sajátos nevelési igényű 136 . A tanórán kívüli tevékenységek lehetőséget biztosítanak olyan más jellegű – manuális. akadályozottság indokol. feladatainak. biztosítani az érettségüknek megfelelő tevékenységi formákat. céljainak. Ennek rendkívül nagy jelentősége van. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveinek.1. amelyek képességeik szerint megfelelőek számukra. számítástechnikai – tevékenységekre. rész Adaptációs dialógus A sokrétű szabadidős program fejlesztő hatással van a közösségi. nyelvi. s megalapozzák azokat a képességeket és készségeket. másrészt egyéni megközelítésű módszerkiválasztást és tanulásszervezést jelent. fejleszteni kell őket. Ezek közé tartozik a helyi pedagógiai program módosítása is – szinte valamennyi fejezetet érintve – a habilitációs. A terápiás szemléletű oktató-nevelő munka a nevelés valamennyi területére vonatkozik. felkészíteni őket a társadalomba való minél eredményesebb beilleszkedésre. és amelyek túlmutatnak a tantárgyi követelményeken. a társas dimenzió fejlesztését célzó tevékenységek integráló szerepet tölthetnek be. A nevelő munka egészét át kell hatnia a korrektív. eszközeinek és eljárásainak meghatározásakor a sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi beilleszkedésének és a sérülés okozta hátrányok lehetséges csökkentésének elérése kiemelt jelentőségűvé válik. az önálló életvezetésre. kompenzáló szemléletnek. A habilitáció-rehabilitáció jelentősége a pedagógiai programban Ha egy többségi iskola elkötelezi magát az együttnevelés mellett. az elsődleges teendők adminisztratív jellegűek. tanulócsoport. amelyek fogyatékosságukat kompenzálva sikerélményhez juttatják a sérült tanulókat. zenei. amelyek a szélesebb társadalom felé nyitnak utat a sérült gyermekek számára (szabályok betartása. hiszen a valódi integráció lényege az elfogadott és viszonzott kapcsolatrendszerben rejlik. Az integráció sikeressége elsősorban a kooperatív készség érettségén múlik (sajátos nevelési igényű tanuló.). Hangsúlyos szerepet kap a differenciált és sokoldalú egyéni fejlesztés. Amennyiben differenciáltan tervezett a gyermek fejlődési folyamata. pedagógus. amelyet nem csupán sérülés. társas kapcsolatok alakulására. viselkedési módok stb. iskola). A szabadidős tevékenységekben rejlő rehabilitációs lehetőségek által olyan hasznos pluszinformációkhoz. Ez a gyakorlatban egyrészt egy képességfejlesztés elvű tananyag-kiválasztást. ismeretekhez jutnak a sajátos nevelési igényű tanulók. rehabilitációs szemlélet tükrében. hanem a sajátos nevelési igényű gyermekek háttere és személyisége. Nevelni.

és segédeszközök gyűjteménye. tehát dominál a differenciálás szemlélete. A komplex személyiségfejlesztést segítik az iskola habilitációs. sem a képességekhez kidolgozott standard mérések – a szakmai munkaközösségek kiemelt feladatává válik a kompetenciák fejlettségének méréséhez szükséges módszerek kidolgozása. Kiemelt hangsúlyt kap a motiváló célú és erejű értékelés. a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazására. amely a megerősítést szolgálja. feladatoknak a meghatározásával. 137 . fejezet Habilitáció-rehabilitáció gyermekeknek különös hangsúllyal van szükségük az egyéni. támogató intézmények). A pedagógiai program végrehajtását biztosító személyi és tárgyi feltételek között megjelennek az együttnevelés eredményes megvalósítását célzó. a terápiák megjelenésével. a nevelésoktatás és fejlesztés – a szokásosnál nagyobb mértékű – időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokkal. Célszerű egy évfolyamokra és tantárgyakra és/vagy kompetenciaterületekre lebontott habilitációs-rehabilitációs tantervet kidolgozni. Bővülnek a szakmai. A tanulók értékelésének alapja minden esetben a tanuló önmagához mért fejlődése. rehabilitációs foglalkozások tartalmával. A helyi tanterv kibővül az integráltan tanulók körének és a fejlesztésükhöz kapcsolódó céloknak. attitűdök. Szükségessé válik az értékelés eszközrendszerének módosítása. fejlesztő terápiás szemléletű tevékenységei. tevékenységek) jelentősége felerősödik. korrekciós. amely a tanítási órákba beépülő habilitációs-rehabilitációs fejlesztés alapdokumentuma. rehabilitációs. valamint a szükséges tan. szeretetteljes bánásmódra. illetve a kötelező pedagógiai célú habilitációs. A szAKMAI MUNKAKÖzÖssÉGEK szErEPE A hagyományos tantárgyi tartalmak mellett a kompetenciák (képességek. így az ellenőrzés-értékelés egységként való kezelése előtérbe kerül. nevelőtestületetet érintő kérdések. azaz a személyre szabottság elve. Bár a két tevékenység tartalma és funkciója nem azonos. a sérült képességek korrekciójának területeivel. hogy az megfeleljen a gyerekek sokféleségének és egyéni adottságainak. szakmaközi együttműködési kapcsolatok (szakmai szervezetek. bővítése oly módon. Ennek érdekében – tekintve. hogy a gyógypedagógia területére nincsenek sem a tudásszinthez.7. de a mindennapi gyakorlatban szorosan összekapcsolódnak. meglévők adaptálása a szakma széles körű összefogásával.

.

másrészt a pedagógus szerepének gazdagodása.és módszerbeli megújulást kíván a felhasználó pedagógusoktól. együttműködést elfogadó. új pedagógiai és tanulás-lélektani megközelítése segíti a tudás megszerzésének folyamatát. akkor díszletei maradnak annak a tevékenységnek. mert egyrészt a taneszközök jelentős választéka. Ha a szekrények csak a pedagógus zsebében lapuló kulccsal nyithatók. A tanulási folyamatban egyre jelentősebb szerepe van a tudatosan tervezett tanulási környezetnek. A következő fejezetben a tanulási környezet kialakításához szeretnénk segítséget nyújtani. az iskolákban való intenzív szerepe teszi lehetővé a tanuló aktív részvételét a saját tanulási folyamatában. a játékok az együttműködés. amelyek kialakítása elősegíti 139 . különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésére. felértékelődését a nevelési-oktatási folyamatban. valamint a hatékonyságot növelő. Ha az osztályteremben nyitott könyves. fejezet A tanulási környezet A fejezet bemutatja a tanulási környezet jelentőségét.8.és játékpolcok sorakoznak. A fejezetet írta: Máténé Sej jolán Kedves Pedagógus! A kompetencia alapú programcsomagok használata rendszer. pedagógiai és tanuláslélektani szempontból fontos környezet. a padsorok keretei közé szorított élettér kitágul – a polcokon lévő lexikonok. A tanulási környezet szűkebb értelemben összefoglaló elnevezése mindazoknak a tárgyi és infrastrukturális feltételeknek. A tanulási környezet értelmezése A tanulási környezet tágabb értelemben az a fizikai. a tartalmas időtöltést szolgálják. amelyben a tanulás végbemegy. a kikapcsolódás örömét adják. A kedvező tanulási környezet magában foglalja az iskola hatékonyan működő belső. amelyik az osztályban zajlik. amelyekről a tanulók bármikor bármit levehetnek. kizárólag az ő utasítása alapján. regények az önálló információszerzést. akkor a szűk. támogató társadalmi környezetet. módszertani tudása.

milyen következményekkel jár. amennyiben az iskola épületében nincs ehhez elegendő – sokféle.1. a tantestület! − A tanuló nem tudja kibontakoztatni képességeit. innovációk bevitelét a pedagógiai gyakorlatba. − A képességfejlesztés nem folyhat differenciáltan. ha az osztálytermek berendezése gátolja a csoportmunka kialakítását. füzetek. ha a rendelkezésre álló tanszerek (tankönyvek. ha a tanulási környezet kialakítására nem fordít elegendő figyelmet az iskola. A tanulási környezet tudatos kialakítása tehát objektív kereteket és egyben előfeltételeket biztosít a differenciált tanulásszervezéshez. kompetenciáinak fejlődését. − A speciális módszerek önmagukban nem lehetnek eredményesek. Kedves Pedagógus! Figyeljük meg. rész Adaptációs dialógus a tanuló aktivitását. 9. ha a foglalkozásokon nem adunk kezükbe megfelelő – szemléltető és az érzékszervi csatornákat aktivizáló – fejlesztő eszközöket. betűk emléknyoma) nem épülnek biztos alapokra. ábra A tanulási környezet értelmezésének átfogó modellje 140 . az egyénre szabott. − A tanulók ismeretszerzéséhez szükséges legfontosabb képzetek (számfogalom. segédeszközök) nem a preventív-fejlesztő-kompenzáló folyamatot erősítik. kompetencia alapú pedagógiai munkához. változatos tevékenységi formát biztosító – színtér.

ahol lehetőség van a másokkal való találkozásra. a pedagógus elkötelezettsége. textúra alkalmazása. Sok kutatás kimutatta már a stressz. – Zárt és nyitott helyek összekötése: az agynak – különösen a fejlődő és a tanuló agynak – sok oxigénre van szüksége. figyelmeztető (korlátozó) táblák helyett 141 . rendszeresen végzett mozgásos gyakorlatok. beszélgetésre és tapasztalatcserére. MIrE FIGyElJüNK A tANUlÁsI KÖrNyEzEt KIAlAKÍtÁsAKor? – Gazdag. pihenőhely. egészségesen bontakozzék ki. – A motivációnövelés: nyilvános helyeken kifüggeszthetünk olyan feliratokat és szimbólumokat. Célestin Freinet pedig úgy vélte. amelyek erősítik a közösséghez tartozás és a koherencia érzését.. Ezért nagyon fontosak a szabadban. asztalok stb. így könnyebben összefüggésbe tudják hozni az egyes terméket annak tulajdonosával. Legjobb. hogy a tanítás. fejezet A tanulási környezet A nevelési-oktatási folyamat eredményességét támogató tanulási környezet kialakításához szükséges feltételek: nevelőtestületi szemlélet. ha ezek a gyerekek alkotásai közül kerülnek ki.8. amelyben a tanuló jól érzi magát. A tanulási környezet kialakítása A tANUlÁsI KÖrNyEzEt szErEPE A HAtÉKoNy PEDAGóGIAI MUNKÁBAN A környezet erősen befolyásolja a tanulók érzelmi. hogy a fejlődő szervezet harmonikusan. – Csoportos helyek kialakítása: társalgó. hogy olyan környezetet kell kialakítani. a félelem tanulást gátló hatását. ahol szabadon kibontakoztathatja. teljes személyiségét. Ennek érdekében a tiltó. partneri kapcsolatok. végső soron önmagát. stimuláló ingerek: változatos színek. A megfelelő környezetben és a megfelelő technikákat alkalmazva elérhetővé válik. gyerekek által készített rajzok és ábrák kifüggesztése. módszertan. – Érzelmi biztonság megteremtése: a szorongás mértékét a lehető legkisebbre kell csökkenteni. amely leghatékonyabban a saját tevékenység során történik. udvar. tanulás folyamatában a legfontosabb szempont az. Maria Montessori szerint a gyermekekben eredendő késztetés él a környezet megismerésére. társas és intellektuális fejlődését. fejlesztheti képességeit.

hogy az iskolában megteremtsük az élethosszig tartó tanulás alapjait. Ahhoz. ahol csoportban lehet dolgozni. együttműködőbbek ilyen környezetben. hogy tanulni nemcsak a tanártól. hanem az osztályteremben és az iskolában lehet. hogy kifejezzék identitásukat. – Aktív és passzív helyek biztosítása: a tanulóknak éppen úgy szükségük van olyan helyekre. ötleteket adó. A következő oldalakon a tanulási környezet kialakításához adunk konkrét ötleteket. lexikonokkal és térképekkel. – Személyes helyek megléte: minden diák számára fontos. ahol intraperszonális intelligenciájukat használva elmélkedhetnek. – változatos helyek kialakítása: minden képzés. A kompetencia alapú programcsomagok segítséget nyújtanak ehhez. Ezért ugyanazt az anyagot mutassuk be minél többféle módon. A nyitott iskola felé vezető lépések Az integrált nevelés legfontosabb kérdése. és jobban vigyáznak környezetük tárgyaira is. a Multiple Chance Learning (többszörös lehetőség a tanulásra) azt javasolja. amelyet kizárólag a sajátjának érezhet. mint olyanokra. Nevelő-oktató munkánk hatékonyságának növelése érdekében nagyobb szerepet kell szánnunk a tanulási környezetnek. Erősíteni kell a diákokban azt a szemléletet és gyakorlatot. és van olyan is. és megengedni. tágítani kell a tanulási környezetet. Ez kifejezi számukra az egyediséget. hogy a befogadó intézményekben miként teremthetők meg a szükséges feltételek. hogyan biztosítható a sajátos nevelési szükséglet kielégítése. oktatás. ahová visszavonulhatnak. vannak nyitott könyvespolcok szótárakkal. aktivitásra és tevékenységre ösztönző színterekre van szükség. 142 . autonómabbak. tréning célja a transzfer: a tanultak más helyzetekben való alkalmazása. formában. rész Adaptációs dialógus ingergazdag. hogy otthon és az iskolában is legyen egy olyan helye. Ez például egy olyan osztálytermet jelent. amely az adott tanulási epizódban az ötletek gyors kialakulását segíti elő. – Minden forrás elérhetővé tétele a tanulók számára: a tanulás egyik legújabb irányzata. A diákok sokkal felszabadultabbak. hogy az oktatási és a környezeti elrendezés olyan változatosságát biztosítsuk. hogy személyessé tegyék saját helyüket és hogy territoriális viselkedést gyakorolhassanak.1. ahol másokhoz csatlakozva interperszonális intelligenciájuk segítségével megvitathatnak bizonyos kérdéseket. színben és helyen. ahol egyedül. ahol van olyan asztal.

143 .és felnőttrendezvényekre. Miért fontos ez? A komplex tanulás. térelválasztással csoportos és önálló (elmélyült) tanulásra kialakított helyeket is tervezzünk a helyiségen belül. Az iskola meghatározottnak tűnő belső elrendezése jelentősen változtatható. ha a pedagógus tanulásvezető szerepe a tanulói tevékenykedtetést erősíti. Egy helyen kell biztosítania valamennyi információhordozót. változatosabb és gyakorlatiasabb feladatoknak. hanem hatással van a tanulási terek megközelítésére is. Ideális. és egyre inkább teret kell engednünk a kötetlenebb. A foglalkozások sokszínűségén túl el kell szakadnunk a papírhoz-ceruzához kötődő tanítási módszerektől. gondolják végig saját lehetőségeiket! Legfontosabb nevelési-oktatási egységek tantermek (az osztálycsoportok „otthonai”) szaktantermi egységek Könyvtár és stúdióegység többcélú nagyterem Kialakításuk fő szempontjai A padló is tanulási színtérré válik. egyenletes megvilágítás. ha az intézmény központjában található. asztalokkal berendezni. ha a csoportok közös munkájához elegendő tér áll rendelkezésre. valamint a padló vegyszerállósága. Ennek érdekében fontos olyan székekkel. azok hozzáférését tanuló és tanár számára egyaránt. és az információk kereséséhez számítógépet vagy a könyvtárat is igénybe lehet venni. ezért burkolata kényelmes és könnyen tisztítható legyen. kis helyen tárolhatók. Gyermek. Célszerű közös használatú szertárral összekapcsolni. Hasznosak a mozgatható eszköztárolók. lényeges szempont a szórt. Mindez csak akkor képzelhető el. foglalkozásokra is alkalmassá tehető.8. ha nemcsak a hagyományos tantermek rendszerében gondolkodunk. a képességfejlesztés előtérbe helyezése nem csupán az ismeretelsajátítás folyamatát reformálja meg. a szellőztetés. ha a tanuló feláll a pad mellől. amelyek egymásba rakhatók. fejezet A tanulási környezet Az IsKolA BElső KÖrNyEzEtÉNEK KIAlAKÍtÁsA Az iskola épülete. Kedves Pedagógus! A táblázat segítségével gondolja végig. helyiségei Az intézményben célszerű különböző méretű és többfunkciós termeket kialakítani.

mozgásfejlesztéshez. Az egyéni al144 . ábrákkal is megkülönböztetni az egyes útvonalakat. konyhai munkák gyakorlásához egyszeri felszerelést igényel. szőnyegen ülnek a gyerekek. meghitt környezetben lehet foglalkozást tartani. amely inkluzív intézmény esetén hatványozottan érvényes. a magatartási. Biztosítson feltételeket a tanácskozásra (nagyméretű asztal. közlekedőfolyosók) tankonyha. tisztíthatósága és a terem akusztikai sajátosságai jelentik a kialakítás fő szempontjait. fejlesztőhelyiségek. Játékhoz. figyelemproblémákkal küzdő tanuló veszélyérzete gyengébb az átlagosnál. udvarral). kisebb helyiségek (pl. ha összenyitható a szabad térrel (sportpályával. esetleg tanszoba Az iskola belső környezetének kialakítása során lényeges a tanulói biztonság. Az iskolai terek kialakításában kiemelt szerepe van az ún. tornaterem többcélú. Az impulzív. beszélgetősarok). Minden embernek szüksége van képességei kibontakoztatásához önkifejezési lehetőségekre. amelyet órarend szerint valamennyi csoport használhat. sokféle anyag megmunkálására alkalmas helyiség. otthonosan berendezett. dramatizálásra alkalmas színtér. Kiemelt szempont a padló csúszásmentes anyaga és a sporteszközök biztonságos (tanulóktól elzárt) tárolása. aula. „mentálhigiénés szoba”) Igazgatási-tanári egység Közös használatú terek (pl. művészi tevékenységekhez kiválóan alkalmasak. szükség szerint felnőttek is használhatják esetmegbeszélésre. az egyensúly és a téri tájékozódás terén gyengeséget mutató tanulók fokozott felügyeletet igényelnek. biztonságos nyílászárókkal. feltöltődésre (kávézó-. rész Adaptációs dialógus Legfontosabb nevelési-oktatási egységek Műhely Kialakításuk fő szempontjai Általánosan használható. tábla). csúszásgátlóval ellátott lépcsőfokokkal erősíteni kell. sportegység. ahol a padok helyett fotelben. Háztartási. saját szintjén kipróbálva a legalapvetőbb gyakorlati tevékenységeket. A mozgáskoordináció. Műanyag harmonikafallal több kis teremre is osztható szükség szerint. zsibongó. Mindezt és a hozzá kapcsolódó siker érzését biztosítanunk kell a tanulók számára is. Ideális. „színpaddal”. amelyek sokszor feszültségoldó-kompenzáló-egyensúlyozó szerepet is betöltenek a személyiségfejlődés folyamatában. Az olvasni még nem tudó tanulók miatt célszerű színekkel. amelynek kialakítása során a berendezés és a burkolatok kopásállósága. az elmélyült felkészülésre (kisebb asztalok) és a pihenésre.1. beilleszkedési problémák pedig alacsonyabb szintű önkontrollt feltételeznek. pihenésre. audiovizuális technikával felszerelt termek. dobogóval kombinált. Célszerű kihasználni a foglalkozások sokszínűsége érdekében ezeket a színtereket is. információs blokknak. amelyet lépcsőkorlátokkal. amely általában már a bejáratnál segítséget nyújt az épületben való tájékozódáshoz.

egy zsibongót. festmények. az impulzivitás. Ezek a kötetlen helyszínek oldják az iskolai élet szabályozottságát. A foglalkozások sokrétűsége több színtér kialakításával biztosítható: térelválasztással (polcok. jobb. inkább a többiek alkalmazkodjanak hozzá.) tárháza lehet az a kiállítótér. mégis kisebb szigeteket képeznek az iskolán belül (növényekkel. Kedves Pedagógus! Ha az Ön osztályába látássérült tanuló jár. függöny. helyét változtatjuk. Jó szolgálatot tesznek a trapéz alakú asztalok. ugyanakkor lehetőséget kínálnak az egyéni különbségek érvényesítéséhez. Ehhez mobilizálható. amelyek különböző formákban illeszthetők egymás mellé. A sok szín és forma zavarja a tájékozódást. amelyek összefüggő teret (pl. párnákkal) mindez egy termen belül is megoldható. A gyerekek és felnőttek közös együttlétéhez és a csendes. Ezt a folyamatot nem zavarhatjuk meg azzal. jól elhatárolt felületek és témakörönként külön falon csoportosított applikációk jelentik a legnagyobb segítséget a gyermekeknek az ismeretek vizuális bevésésében. A termek berendezése A tantermek berendezésének legfőbb kritériuma. kézműves alkotások stb. hogy az többféle munkaformát (frontális. frusztráltságot is kiválthat az arra érzékeny tanulókból. térelválasztóval elkülönítve). A téri orientációs problémákkal küzdő kisiskolások lehetőleg a táblával. mögött) először mindig azonos helyzetben alakítsuk ki. aulát) alkothatnak. a pedagógussal szemben üljenek. és irányítsa a figyelmet a legfontosabb tanulnivalókra. előtt. önálló munkához/ pihenéshez olyan klubszerű színtereket is kialakíthatunk. hogy a gyermek asztalát elfordítjuk. A figyelemzavar. de nem foglalnak sok helyet. A termek díszítése legyen mértéktartó. hogyan alakíthatunk ki megfelelő tanulási környezetet látássérült tanuló számára.8. A csoportmunka szervezésében az adott tanuló helye tehát ne változzon. variálható kisebb asztalokra és székekre van szükség. lekerekített élű bútorokkal rendezzük be a balesetek megelőzése érdekében. A tájékozódás biztos pontjait (bal. az önkontroll bármilyen problémájának fennállásakor a tantermeket stabil. Egyszerű. harmonikafal stb. ahol forgószínpadszerűen mindenki bemutatkozhat.) és a padló egy részének tanulási tereppé alakításával (szőnyeggel. növények. a Függelékben hasznos tanácsokat találhat arra vonatkozóan. 145 . fejezet A tanulási környezet kotások (rajzok. páros és egyéni foglalkozást) is lehetővé tegyen. csoportos.

Az eszköz egyre inkább a valóság. fotel. hanem menetrendet. tv/videó-állvány stb. a kiszámíthatóság érzéséhez és ezzel a lelki egyensúly fenntartásához is. otthonos környezetben. amely belépéskor inkább szoba. hanem alkalmazásra serkent. Tehát a berendezések beszerzésekor gondoljunk tágabb értelemben a tanulási tevékenységre: ülőgarnitúra. Nemcsak vonalzót és körzőt takar. rajzasztal. a tanuló társadalmi beilleszkedésének folyamatát elősegítő eszközöket. a készségek akkor alakulnak átfogó kompetenciává. Az adott gyermeket ide. és nem a felnőtt felé fordulás a cél. Minden osztályban van egy aktivitási tér. A fejlesztő eszköz akkor segíti ezt a folyamatot.1. nem a kieső területre. füzeteken és íróeszközökön kívüli. A gyermekek szívesebben jönnek be ide. akár egyéni polcokról gondoskodni. ha a mindennapi életben is találkozunk vele. A képességek. könnyebben ellazulnak. Ennek ellenkezője viszont felerősítheti a magatartási. bármely foglalkozáson használható. térképet és telefonkönyvet is. fentiek mellett a jól tisztíthatóság kiemelt szemponttá válik a bútorok kiválasztásakor. Amennyiben iskolaotthonos rendszerben szerveződik az osztály élete. Sokféle tevékenység közben fokozottan szennyeződik a bútorzat. 146 . Nem egy-egy kiragadott képességet vagy ismeretet céloz. Az eszközök tárháza tehát nem a tantárgyak köré csoportosítható. ahonnan nehezebb követni a foglalkozás menetét. mint tanterem benyomását kelti. összetett módon kéri számon az elsajátítottakat. számítógépasztal. A fejlesztő eszközök A fejlesztő eszköz kategóriája tágabb értelemben magában foglalja a tankönyveken. használjuk azt. életszerű helyzetekben is alkalmazni tudjuk őket. ha az ültetésnél – legfőképpen a csoportos és páros munka szervezésekor – a tanulók közti kommunikációnak adunk teret. másféle tevékenységeket is jobban elfogadnak az eltérő. fontos a tanszerek tárolásához megfelelő tárolószekrényekről. nem egyoldalúak. és eleve előbb kilép a feladathelyzetből és nagyobb valószínűséggel köti le magát más tevékenységekkel. rész Adaptációs dialógus A rend és a rendszer a környezetünkben hozzájárul a biztonság. a gyakorlati élet leképezését jeleníti meg. ahová a tanár a legtöbb kommunikációs jelzést küldi. a jelzések áramlatába kell ültetni. A helyiségek kialakításánál már szóba került. A foglalkozásokon előforduló interakciók egyre inkább a párbeszédről szólnak. hogy célszerű olyan terem berendezése. beilleszkedési problémákat. A magatartási problémákat mutató gyermek esetében mind a motiváció. mind pedig a figyelem fenntartásában fontos szerepe van az ültetésnek. ha a valóságos. hanem komplex módon kapcsolódik mindennapi életünkhöz. Ennek erősítését szolgálja. hanem használati tárgy. Nem elvont szimbólum.

8. súlyossága és az adott gyermek állapota alapján szükséges speciális gyógyászati. kártyák. A gyűjtés. amely az osztályban tanító pedagógus részvételével zajlik. menetrendek. élethelyzetek megjelenítése.és számképzetek megerősítése érdekében számfogalom kialakítása. csoportos projektek tervezése és bemutatása A füzetek kiválasztása A téri tájékozódás. észlelés és emlékezet fejlesztése Összefüggések megértése. kezelése szerepjáték. bábok. kérelemminták térképek. A sajátos nevelési igény típusa. csekkek. táblázat A tanulást segítő eszközök eszközcsoportok tapintható betű. számlépcsők építése Auditív figyelem. feldolgozása. fejlesztő és taneszközök kiválasztása gyógypedagógusi kompetencia.és számformák különböző anyagokból. jelmezek.és játékszerek társasjátékok Díszletek. 8. önéletrajz-. iratmásolatok. levél-. telefonkönyv lexikonok. szituációs játék. projektor/kivetítő Funkciójuk Érzékszervi megerősítés a betű. prezentáció. siker és kudarc átélése. fejezet A tanulási környezet A tanulást segítő eszközök A tanulást segítő eszközök egy lehetséges csoportosítását látjuk a következő táblázatban. szóbeli kommunikációs gyakorlatok szituációk elemzése. 147 . pendrive. vizuális megerősítés minden ismeretanyaghoz A mindennapi testmozgás és mozgásfejlesztés eszköztára (ne csak a testnevelők férjenek hozzá) szabálytudat és -tűrés. maszkok (színpad/dobogó) Filmek. megbeszélése Vizuális figyelem. írásbeli kommunikációs gyakorlatok különböző címzettel és céllal tájékozódási gyakorlatok Ismeretszerzési gyakorlatok Önálló tanulás tanulói portfólió. paraván. katalógusok. észlelés és emlékezet fejlesztése Adatok kitöltése. hívóképek Kockák Hangszerek és zörejkeltésre alkalmas tárgyak Modellek. számítógép internet-hozzáféréssel számítógép-oktató szoftverek számítógép. hivatalos formák kipróbálása. enciklopédiák. CD-tár. a tárház kiegészítését Ön is folytathatja. dramatizálás. többféle méretben. másolása. video.és DVD-tár Képek. a finommozgások koordinálása. újságok Nyomtatványok. szemléltetőeszközök sport.és a nagyobb rácsozatú matematikafüzet használatára. a grafomotoros képességek terén gyengeséget mutató gyermeknek adjunk lehetőséget a nagyobb vonalközű írás.

rész Adaptációs dialógus Kedves Pedagógus! A tanulók iskolai helyzetekben sokat tudnak tanulni egymástól. gyógypedagógus. hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek/fiatalok szüleinek pszichés terhekkel. tematikáját. játékfoglalkozások tanulói szervezésben − Vetélkedők az iskola helyiségeiben. A szülői munkaközösség erősítése és bevonása döntő lépés lehet ebben a folyamatban. háttértudást adhat – kell is. továbbá az iskolai és családi élethelyzetek megismerése. ajánlunk erre néhány ötletet: − Diákklubok kötetlen és tematikus formában − sport-. értik meg eltérő szerepeiket és ennek segítségével tudnak támaszt nyújtani egymásnak. forgószínpad vagy akadályverseny jelleggel − Vetélkedők a természetben − Diák-. fejlesztőpedagógus. azok célját. információt. tartalmait a szülők is megismerjék. A szülők közösséget alkotva ismerhetik meg egymás problémáját. 148 . az együttműködni kész és képes szakembergárda pluszenergiát. pedagógusklubok a résztvevők igényeire építve − szupervíziók. esetmegbeszélések pedagógus. stressztöbblettel is meg kell küzdeniük. A legújabb pedagógiai fejlesztések közül a kompetencia alapú programcsomagok bevezetése lehetőséget ad ennek megvalósítására. pszichológus. elfogadóbb szemlélettel alakítják az iskola informális csatornáit és ezáltal légkörét. a szülôi házzal való partneri együttműködésre tehát kiemelt figyelmet kell fordítani. szülő.1. gyermekvédelmi szakember részvételével A szülőK BEVoNÁsA Az IsKolAI MUNKÁBA Nagyon fontos feladat. Toleránsabb. Kiindulópontja lehetnek a befogadó társadalomnak. A szülőkkel. Az iskolának. a pedagógusnak azzal is számolnia kell. s ehhez a támogató iskolai környezet. Amennyiben az egymástól tanulás lehetőségeinek tárházát bővíteni szeretné. Az együttműködés alapja a kölcsönös bizalom. szülő-. hogy az intézményben zajló fejlesztéseket. hogy adjon számukra.

meghívott előadókkal – Tájékoztatók a különböző támogatási formákról – A pályaválasztás – tematikus sorozat külső szervezetek bevonásával A Külső PArtNErEKKEl tÖrtÉNő EGyüttMűKÖDÉs A kompetencia alapú programcsomagokat használó pedagógusok munkájuk hatékonyságának növelése érdekében keressék az együttműködő. a megoldási stratégiák kidolgozásának. befogadás – beszélgetés integrált szülői közösségben – Közös programszervezés. kirándulás gyerekekkel és nélkülük is – Szülőklubsorozat a szülők által kért témákról. érdek. a szakmai önkontrollnak) fontos terepét jelenthetik. kulturális és szabadidős intézmények stb. pedagógiai. szociális és egészségügyi intézmények.) való együttműködés tág tanulási színteret biztosít a diákok számára. felkért pszichológus) által vezetett feszültségoldó tréning szülőknek – „Nem vagyok egyedül” – kiscsoportos beszélgetés az SNI-gyermekek szülei részére – Elfogadás. 149 . az esetmegbeszéléseknek. ami a minél eredményesebb társadalmi beilleszkedés szempontjából nagy jelentőséggel bír. Az iskola külső környezetével (civil szervezetek. fiatalok érdekében végzett munkának (a saját szaktudás megosztásának. fejezet A tanulási környezet A szülői közösségek alakulását segítő programok – Tájékoztatás az aktuális fejlesztésekről (pl. az esetkezelő.8. spontán beszélgetés a másságról – Szakember (pl.és álláspont-egyeztető szakmai vitáknak. egyéni konzultációs tapasztalatok közzétételének. egyéni tanácsadó. támogató társadalmi környezetet! A pedagógusok egymás közötti és külső szakemberekkel folytatott „stábmegbeszélései” a gyerekek. a döntés-előkészítő. kompetencia alapú programcsomagról) – Esetek. szakmai szolgálatok. problémák megbeszélése egymás közt.

idegrendszeri érettségének felmérése. 150 . intézmények Egészségügy − Védőnői és gyermekorvosi hálózat − Gyermek-ideggondozó szociális. ábra Az iskola külső környezete Egészségügy Foglalkoztatás ISKOLA Szociális.és lelkisegítségnyújtás Sport és szabadidô Kulturális intézmények KIKKEl És MIÉrt FoNtos EGyüttMűKÖDNI? 9.és gyermekkönyvtárak − színház. enyhítése. mozik − Hangversenytermek Szerepük az együttműködésben A gyermekek egészségi állapotának. rész Adaptációs dialógus 10. táblázat Az iskolával együttműködő partnerek Tevékenységi terület.és lelkisegítség-nyújtás − Gyermekjóléti és Családsegítő Központ − Pszichológus (Nevelési tanácsadó) − Kulturális intézmények − Múzeumok − Köz. terhelhetőségének. illetve a pszichés problémák kezelése. A szociokulturális hátrány. művészeti nevelés. pontos ismerete. fiziológiai tulajdonságainak. sokrétű ismeretszerzés.1.

Az iskola és a pedagógusközösség feladata. új és újabb lehetőségeket hoznak létre. tűzoltóság. mintaadás a tanulók számára.8. intézmények sport. fejleszthetőségének pontos feltérképezése és az egyénre szabott pedagógiai fejlesztés érdekében. arborétum) − Civil szervezetek − Gyermekházak Foglalkoztatás − Megyei Munkaügyi Központ − regionális Munkaerőképző Központ − Civil foglalkoztató szervezetek. mentők Szerepük az együttműködésben A szabadidő hasznos eltöltése. de ugyanakkor közvetlenül segíthetik. Pályaorientáció.és szakmai szolgáltatások Közlekedésbiztonsági. alapítványok rendőrség. programok szervezése. sportpálya) − Környezetvédelmi szervezetek (erdei iskola. amennyiben a tanulást segítő tényezők tudatos alkalmazása megtörténik. a helyes pályaválasztás. A tanulási környezet változásának folyamata az intézményben A VÁltozÁs AlAPJAI A kompetencia alapú programcsomagok a gyermekek. speciális. állapotának. Pedagógiai terület − Korai Fejlesztő Központ − Nevelési tanácsadó − tanulási Képességet Vizsgáló rehabilitációs és szakértői Bizottság − Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény − Pedagógiai szak.és szabadidő − sportlétesítmények (jégpálya. szokásformálás. 151 . hogy saját településén és régióján belül megkeresse azokat az intézményeket és szakembereket. akik az intézmény pedagógiai munkáját kívülről. uszoda. A kapcsolódási területek egymást generálják. cél és érték megtalálása a munkában. differenciált segítségnyújtás a tanulók képességeinek. áldozatvédelmi. tűzvédelmi. balesetvédelmi szempontú foglalkozások. fejezet A tanulási környezet Tevékenységi terület. tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatásához járulnak hozzá.

egysége. Szintén nagyobb hangsúlyt kap a módszerek és a tanulási környezet egymásra utaltsága. A befolyásoló tényezők a következő kérdések végiggondolását teszik szükségessé. személyisége és képességei A tanuló családja.és osztálytársak A tanuló adottságai. amely sok esetben iránymutató ép társaik hatékony fejlesztéséhez is. játékok. a gyakorlati életből vett tárgyak jelentősége növekszik. szociokulturális háttere A kompetencia alapú pedagógiában a hagyományos taneszközök szerepe csökken. a szocializációs funkció milyen szerepet tölt be az intézményben? – A tanítás igazodik-e a gyermekek szükségleteihez? • Milyen szempontok figyelembevételével történik az órarend összeállítása? • Minden tanítási napon megfelelő-e a tanulók mozgásmennyisége? • Figyelembe veszik-e a tanulók egyéni terhelhetőségét? 152 . eszközök a nem hagyományos foglalkozásokhoz? • A nevelés. színterei A tanterem berendezése speciális taneszközök Hagyományos taneszközök Gyógyászati segédeszközök Az osztály létszáma Szubjektív tényezők A nevelőtestület szemlélete Az adott pedagógusok személyisége speciális módszerek Alkalmazott tanterv. mellettük a tágabb értelemben vett fejlesztő eszközök. rész Adaptációs dialógus A VÁltozÁs MEGtErVEzÉsÉt BEFolyÁsoló tÉNyEzőK Objektív tényezők Az iskola épülete.1.és játszóhelyek az intézményben (az osztályokban)? • Rendelkezésre állnak-e helyiségek. tananyag a gyógypedagógus A csoport. Alapvető szükségletté válik a sajátos nevelési igényű tanuló gazdag eszközigénye. – Felkészült-e az intézmény egésze a változtatásra? • Milyen az iskola szocioemocionális légköre? • Tudatosan történik-e a tanítási napok tervezése? • Milyen a tantermek kialakítása? • Milyen funkciót tölt be az iskolaépület díszítése? • Vannak-e pihenő.

Szakmai nap. fejezet A tanulási környezet • Működik-e a differenciált tanulásszervezés? • Számonkéréskor figyelembe veszik-e a tanulók heti és napi teljesítményingadozását? – Sikerült-e kialakítani az eredményes tanulás feltételeit? • Tisztában vannak-e a tanulók motivációs bázisával? • Kialakultak-e eredményes tanulási szokások? – Hogyan történik a tanulási folyamat értékelése? • Alkalmazzák-e a szóbeli értékelést? • Elég figyelmet szentelnek-e az „amit tudsz” hangsúlyozására? • Teljesítménybeli megakadás esetén képesek-e a „hogyan tovább” hangsúlyozására? • Képesek-e a segítségadás különböző módjainak alkalmazására? – Vannak-e kialakult együttműködési formák a szülőkkel? • Vannak-e nyílt napok? • Milyen a szülői értekezletek. fogadóórák tartalma. Ez segíti a közösséget saját helyzetének feltérképezésében és a kihasználatlan kapacitások felszínre hozásában egyaránt. A változás folyamata A tANUlÁsI KÖrNyEzEt MEGVÁltoztAtÁsÁNAK lÉPÉsEI 1. Továbbképzések a kompetencia alapú pedagógia alapjairól 2. összegezni a véleményeket. ötleteket. légköre? • Működik-e szülők klubja? • Léteznek-e közös szervezésű iskolai programok? Mi a szülői munkaközösség szerepe? • Tartanak-e a szülők és pedagógusok között esetmegbeszéléseket? • Tartanak-e a szülők és pedagógusok között együttgondolkodó. nevelőtestületi felkészítés a módszertani megújulás területeiről és az intézményi helyzetfelmérés eredményéről 153 . feszültségoldó beszélgetéseket? A változások tervezése előtt érdemes ezekről a kérdésekről teamekben beszélgetni.8.

rész Adaptációs dialógus 3. speciális eszközök használatának megtervezése. a helyiségek kihasználásának terve. amivé válni képes. felelősök. Elégedettségi vizsgálat a beválásról a tanév végén A tanulási környezet megjelenése az intézményi dokumentumokban A többségi általános iskolákban a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadásával járó útkeresés jelentős minőségi javulást eredményez a nevelő-oktató munkában. foglalkozási tervek kidolgozása a megváltozott tanulási színterekhez illeszkedve 10. Mind a tervek elkészítése. a csoportok terveinek módosítása. ellenőrzés megtervezése) 7 Forrástervezés és ütemezés az intézmény anyagi lehetőségei és egyéb forrá.1. osztályfőnök. Tantestületi vita. Az élethosszig tartó tanulás motivációs bázisának a megalapozásában rendkívül nagy jelentőséggel bír annak a gondolatnak a megjelenése az iskolák küldetésnyilatkozatában. Órarendek. az új program kidolgozása . A tanulási környezet átalakításának intézkedési terve (feladatok. szak154 . programok felülvizsgálata és a partnerkapcsolatok szélesítése. Iskolai dokumentumok (PP MIP) módosítása. 5. és azzá neveljük. hogy a pedagógiai. minőségirányítási programokban a befogadó szemlélet és a változtatás szándéka konkrétan megjelenjen. – taneszközök. – a fejlesztő eszközök listájának összeállítása. sok (pl. pályázati támogatás) függvényében 8. amilyen. 4. – a termek berendezésének terve. Rendkívül fontos az iskolai dokumentumok. elfogadása 6. mind pedig a programok módosítása a következő – lehetséges – szereplők jelenlétét és aktív együttgondolkodását igényli: a tanulók képviselője. esetleges átalakítások és berendezés lebonyolítása 9. Vezetői elhatározás és nevelőtestületi együttműködés szükséges ahhoz. a szülők képviselője. Csoportmunkák a tantestületi tagok részvételével a pedagógiai program és a helyi tanterv alapján: – az iskola épületének. Beszerzések. délutános nevelő. hogy minden gyermeket elfogadunk olyannak.

gazdasági vezető. informatikus. táblázat A dokumentumokba való beépítés Dokumentum Pedagógiai Program Beépítés helye − személyiségfejlesztés − Képességek kibontakoztatása − A taneszközök kiválasztásának elvei − tankönyv. a pedagógus és a szülő együttműködési lehetőségei − Ellenőrzési területek − Partneri kapcsolatok bővítése − Intézményi fejlesztési tervek. gyógypedagógus. iskolavezetés. szabadidő-szervező. 10. könyvtáros. a fejlesztésbe Minőségirányítási Program továbbképzési és beiskolázási terv Munkatervek tanmenetek. fejezet A tanulási környezet tanár valamennyi területről. minőségi körök feladatai − továbbképzések tervezése a kompetencia alapú tanulás és a tanulási környezet témáiban − továbbképzés tervezése forrásbővítési céllal (pályázatírás. gyermekvédelmi felelős. pszichológus. egyéni fejlesztési tervek 155 . projekttervezés témában) A tanulási környezet folyamatos fejlesztésének feladatai Az új színterek és eszközök beépítése a foglalkoztatásba.8.és taneszközjegyzék − A tanuló. fejlesztőpedagógus.

.

majd határozzuk meg a műfaját. sikeresek legyenek. megvalósuljon az egyéni sajátosságokhoz igazított. Kedves Pedagógus! Ebben a fejezetben az egyéni fejlesztési terv készítésének elméleti és gyakorlati kérdéseit vesszük számba. tulajdonképpen rosszabbá tesszük. hogy konkrét személyre egyéniesített fejlesztési tervet nem mutathatunk be. s tárjuk fel magunk ennek a kifejezésnek a lényegét. Az egyéni fejlesztési tervünk is akkor lehet igazán eredményt hozó. ha értjük azt. Ez megalapozott tervezőmunkát igényel. amilyen. a speciális egyéni szükségletek kielégítésére helyezik a hangsúlyt” (Gerebenné. azonban annak is tanúi vagyunk. arra épülő fejlesztési tevékenység. hogy „egyre szélesebb körben terjednek azok az eljárások. 2004.” (Goethe) A fejezetet írta: Soós jánosné Minden pedagógus célja. Tekintsünk el a „kész” szakirodalmi definíció felidézésétől. eredményesek. ha pontosan értjük ennek a kifejezésnek a lényegét. hogyan valósul meg az egyéni fejlesztés. hogy azoknál a tanulóknál. A cél elérését segíti. amit tennünk kell. és mit jelent alapelve: „ha az embert olyannak vesszük.). De ha olyannak vesszük. fejezet Az egyéni fejlesztési terv A fejezet választ ad arra a kérdésre. Tudjuk: nincs „egyedül üdvözítő” út. akiknek erre szükségük van. amelyek az individualizált oktatási-nevelési folyamatokra. mivel ennek tartalma a sajátos nevelési igény típusától és az adott gyermektől függően változik. s ez ölt formát az egyéni fejlesztési tervben. akkor azzá tesszük őt. Mi az egyéni fejlesztési terv? Bármely feladatvégzésünk akkor lehet csak igazán eredményes. 157 . Azt azonban tudnunk kell. amilyennek lennie kell. vagyis arra kaphatunk választ: hogyan készüljön a jó egyéni fejlesztési terv. hogy tanítványai a lehető legjobban fejlődjenek.9. amivé lehetne.

– életkora. módszerek. – a kialakulás ideje. hogy az érési folyamat egyes szakaszaiban a szükséges környezeti feltételek adottak legyenek. – Az ép genetikai program optimális kibontakozása csakis a megfelelô környezeti feltételek biztosítása mellett megy végbe. 158 . hogy a környezeti feltételeket illesztjük az érési folyamathoz: ez a fejlesztés lényege! A fejlesztés az a tevékenység. – A fejlődést a belső érés és a környezet kölcsönhatása határozza meg. az a fejlődési folyamatban kedvezőtlen változásokat idézhet elő. hogy megfelelő eljárások. ami azt jelenti. technikák alkalmazásával segítjük. kialakult készségei. – képességei. mert kizárólag egy adott gyermek/tanuló fejlesztéséhez készül. – Ennek megelőzésére. – egyéni aktuális állapota. más tanulóra nem alkalmazható. lehetővé tesszük. rész Adaptációs dialógus MI A FEJlEsztÉs? – A fejlesztés fogalma elválaszthatatlan a fejlődés fogalmától. korrigálására szükség van „beavatkozásra”. amelynek során úgy „avatkozunk be” a gyermek fejlődési menetébe. – súlyossági foka. – Ha a környezeti feltételek nem vagy nem megfelelően biztosítottak. – A belső érési folyamat (minden emberben) genetikailag meghatározott program irányításával megy végbe. – A fejlődési folyamat adott szakaszaihoz adott környezeti feltételek szükségesek.1. Az egyéni sajátosság a gyermek/tanuló – sajátos nevelési igényének típusa. – egyéni fejlődési sajátosságai. MItől „EGyÉNI” A FEJlEsztÉsI tErV? Attól. annak egyéni sajátosságaihoz igazított.

bekapcsolódásra. és képessé teszik őket az ismeretszerzési folyamatban való eredményes részvételre. a pedagógiai program. amely kiterjed az iskolai pedagógiai folyamat minden elemére és szintjére. ahol sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása folyik. fejezet Az egyéni fejlesztési terv – meglévő ismeretei. Egyéni fejlesztési terv az inkluzív intézményben Akik olyan iskolában tanítanak. Az iskolai nevelési-oktatási tevékenység alappillére a gondos pedagógiai tervezőmunka. A pedagógiai tervezés iskolai szintű dokumentumai: . módszereit. Az iskolai alapító okiratban foglaltaktól függően vannak jelen az intézményben a különböző típusú sajátos nevelési igényű tanulók. Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV IllEszKEDÉsE Általánosságban a terv egy jövőbeli cselekvés lépéseit. a közoktatási törvény határozza meg. benne a nevelési program.9. amely segíti az egyéni sajátosságokhoz igazított. 159 . hogy lehetővé teszik számukra a többi tanulóval való együtthaladást. egyénre szabott fejlesztést. Az egyéni fejlesztési terv az iskolai pedagógiai folyamat olyan speciális tervezési dokumentuma. nemcsak egyszerűen azt vállalták. a szükséges környezeti feltételeket rögzíti. Azt. iskola stb. hogy ezek a tanulók a többi tanulóval egy közösségben. hanem azt is. A sorrend egyben a tervezési dokumentumok egymásra épülését is jelzi.) megfigyelésével állapítható meg. A pedagógiai folyamatban mindez a gyermekek/tanulók nevelésével-oktatásával-fejlesztésével kapcsolatos tevékenységre értendő. hogy kik sorolhatók a sajátos nevelési igényű tanulók körébe. 3. – szűkebb és tágabb környezete (család. tematikus tervek – tanmenetek. helyi tanterv. egyéni fejlesztési tervek. egy osztályban vehetnek részt az oktatásban. 2.

. Optimális eset. ransChburG. képességek kialakítása. 2000.. rész Adaptációs dialógus A tanuló egyediségéhez igazított fejlesztés feltételezi. ha a tanuló fejlődésének menete. Funkciója. hogy az ismeretszerzési folyamat minél kevesebb nehézséget jelentsen számára. Ez a fejlesztési folyamat a megtervezett terápiás. fejlesztő célú eljárások által válik lehetővé. (III. 1998. – az elért részeredmények által a tanuló motiváltságának elősegítése. 41 Ebben segít: a 2/2005. szükséges a gondos pedagógiai tervezés. amelyek lehetnek: – korrigálás. Ez a tervezési tevékenység jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben. tanulási tempó biztosítása. hogy a fejlesztési folyamat egyes szakaszai egymásra épüljenek. Az egyéni fejlesztési terv célja. 160 . – a sérült pszichikus funkciók fejlesztése. – egyéni haladási ütem. a képességdeficit. hogy az inkluzív intézményben ismerjék tanulóik jellemzőit41. – a tananyag. az Irodalomban: iLLyés. – a pszichikus struktúrák megváltoztatása. a szakemberek együttműködésére építő. KoLozsvári. hogy csökkenjen az akadályozott fejlődésből eredő hátrány.1. sérülésspecifikus fejlesztése. hogy a fejlesztés minden időpontban a tanuló aktuális állapotához igazodhasson. valamint bővebben l. hogy ilyen fejlődési menet ténylegesen megvalósulhasson. kompenzálás. – a különböző képességeket fejlesztő eljárások és feladatok összehangolása. igazodva az egyéni sajátosságokhoz. valamint a fejlesztési követelmények tanulókhoz igazodó differenciálása. komplex jellegű. szakmailag kellően megalapozott. 1. – egyéni tanulási technikák kialakítása. 2002. amely a tanuló „sérülésspecifikus” fejlesztésének alapja. fokozása. Ahhoz.) OM-rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvének kiadásáról. korrekciós. – a fejlődésben jelentősen elmaradt területek feltárása és megsegítése. – a tanuló fejlődésének megállapítására leginkább alkalmas értékelés alkalmazása. hogy segítségével valósuljon meg a tanuló egyéni adottságaihoz igazodó. tervszerű. folyamata tudatos. s a tanuló képessé váljék a tanulási-ismeretszerzési folyamatban való aktív és eredményes részvételre. – a hiányzó pszichikus funkciók. Az egyéni fejlesztési terv biztosítja.

” – Kt. § (7): „Az első évfolyamra felvett tanulót.9. fejlettsége szükségessé teszi – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint. valamint az Irányelvekben – Kt. illetve a beilleszkedési. a tanulás szervezését. § (4): „Ha az első–negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi […] lehetővé kell tenni.” – Irányelvek 2. ha egyéni adottsága. fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során […] g): terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján… 161 . a tanulási folyamat szerkezetét. vagy részére az egyéni adottságához. Tanórai munkájába is tudatosan be tudja építeni az érintett tanulók speciális fejlesztésének elemeit. az iskola […] egyéni foglalkozást szervez részére. tempóját. oktatásában. fejezet Az egyéni fejlesztési terv Az egyéni fejlesztési terv a pedagógus napi munkájához is segítséget ad. fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (a továbbiakban: egyéni továbbhaladás) engedélyez.” – Kt. a sajátos nevelési igénynek megfelelô differenciálás. 70. tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. eszközeit a sajátos nevelési igényű tanulók egyediségéhez igazítsa. § (9): „A sajátos nevelési igényű tanulót. Ha a tanulót egyes tantárgyakból. így a pedagógiai folyamat egészében érvényesíthető. vezérfonal és támpont. tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól. melléklet 1. 30. sz. a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól. hogy a pedagógus az oktatási-nevelési folyamatot. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. tanulási. KÖtElEző-E EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErVEt KÉszÍtENI? Jogszabályi előírások a közoktatási törvényben.5. 71. Használatával lehetővé válik.: A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében. magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból.

oktatás céljából individuális módszereket. Sem a forma. hogy pótolja a tanulónál a tanórán el nem sajátított ismereteket.3.5.3. azaz az egyéni fejlesztési terv készítésénél is meg kell jelennie. hanem adott esetben az általános iskolai pedagógusnak is. sz. – A gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája … 3. aki b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít.5. és 1. Az integrált nevelés a különböző szakemberek (többségi intézmények pedagógusai. rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés gyógypedagógiai tanári/terapeuta kompetencia. ezt pedig minden esetben az adekvát tartalom alapozza meg. Mit tartalmazzon az egyéni fejlesztési terv? Egyelőre sem a tartalomra. (Irányelvek 1. hogy egyéni fejlesztési tervet nem kizárólag gyógypedagógusnak kell készítenie. sem a terjedelemre kötelező érvényű előírások nincsenek. gyógypedagógusok. Ennek a tervezett és tudatos együttműködésnek a tanuló fejlesztési folyamatának tervezésénél. ezt követően a konzultációban. nem vállalja át sem az „újrata162 . sem a formára.) Adott tanulóra készült egyéni fejlesztési terv készítésében a gyógypedagógus és az általános iskolai pedagógus is részt vesz. A fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján történik.1. egyéb speciális szakemberek) tervezett és tudatos együttműködése keretében lehet eredményes. technikákat alkalmaz. melléklet 1. Bármely tervezési dokumentum használhatóságát a tanulási eredmények minősítik. hogy ezt az egyéni fejlesztési tervet a gyógypedagógus/terapeuta készíti el.3. Ebből az következik.5. közreműködés az integrált nevelés. Az egyéni fejlesztési terv funkcióját tekintve nem arra készül. rész Adaptációs dialógus Szakmai szükségszerűség – Irányelvek 2.3. (Irányelvek 1. a differenciált nevelés. Kinek kell elkészítenie az egyéni fejlesztési tervet? – A habilitációs. rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében. ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít [Irányelvek 1. tehát egyértelmű. oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs.: …pedagógus. pont) – Az általános iskolai pedagógus szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít. sem a terjedelem önmagában nem minősít. b) pont]. ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít.

az „egymás mellettiség” helyett az együttes tevékenységnek ad keretet. az értékelés eredményeinek hasznosítása a motivációban. kiscsoportos formában) 163 . sem a korrepetálás feladatát. Az egyéni fejlesztési tervben éppen azt az új környezetet rögzítjük. az egyén eredményes fejlesztését szolgálja. évfolyama • A sajátos nevelési igény típusa – súlyossági foka • Anamnesztikus adatok • Szakértői bizottság szakvéleményében foglalt státus. diagnózis. fejezet Az egyéni fejlesztési terv nulás”. feladatok. eszköz) – A fejlesztés értékelésének szempontjai – A hatások és változások megállapításának módja. JAVAslAt Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV tArtAlMI ElEMEIrE – Bevezető adatok • A tanuló neve. de igazán az „minősíti”. amire a tanulónak a további eredményes fejlődéséhez az adott időszakban szüksége van (vö. – A fejlesztés megvalósulásának keretei (tanórai keretek között vagy tanórán kívül. felmérésein alapuló státus. A tapasztalatok alapján az eredményt hozó egyéni fejlesztési terv hatékonyan ötvözi a pedagógiai folyamatban-fejlesztésben közreműködő valamennyi szakember munkáját. dokumentálása. általános. eljárás. Az alábbiakban javaslatot teszünk az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeire – és ez valóban javaslat. Kedves Pedagógus! Mint már szó volt róla: az egyéni fejlesztési terv „jóságát” sokféle dolog megmutathatja. természetesen az egy adott tanulóhoz készített egyéni fejlesztési terv tartalmi elemei – speciális helyzetének ismeretében – ettől a javaslattól eltérhetnek. részletezett) – A fejlesztés területei (ezen belül területenként: cél. fejlesztési javaslatok – A pedagógus saját megfigyelésein. gyakorisága. mindössze az elindulást segítő ötlettár.9. egyéb szakemberek megfigyelésein. egyéni. fejlődés-fejlesztés összefüggése). hogy az egyénről szól. felmérésein alapuló vélemény – A fejlesztés célkitűzései (elsődleges. módszer. további fejlesztésben stb. változhatnak.

Az egyéni fejlesztési terven alapuló tanítás. eljárások. időtartama – A foglalkozásokon alkalmazott módszerek. Legrövidebb időtartam három hónap. pl. Az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeiből következtetni lehet arra is. s indokolt esetben a szükséges módosítások megtételére. rész Adaptációs dialógus – A fejlesztő foglalkozások gyakorisága. ez pedig másfajta gondolkodásmódot is feltételez.1. foglalkozásokat. a helyzethez adekvát döntések sorát igényli a pedagógusoktól. Az egyéni fejlesztési terv készítésének algoritmusa 164 . foglalkozási vázlat készítésével. Az egyéni fejlesztési terv készítésében részt vevők számbavétele 2.) Célszerű összegyűjteni a tanulói produktumokat. megfelelő szakmai kompetenciákat. a tanuló életkora és aktuális állapota határozza meg. a módszerek és a fejlesztést megalapozó egyéb körülmények. s ezt milyen feladatok. A sajátos nevelési igényű tanuló eredményes fejlesztése azt is igényli a pedagógustól. illetve fejlesztés mindenképpen nagyfokú tudatosságot. pszichológiai terápia stb. mivel a sajátos nevelési igény típusától és súlyossági fokától függően egyénenként változhatnak a tananyag. gyakorlatok keretében valósítjuk meg. mert ez lesz az újabb fejlesztési terv alapja. történhet ez írásos formában is. a súlyosság foka. eszközök. de ezen idő alatt is szükség van a menet közben bekövetkezett változások megállapítására. Egyénenkénti döntést igényel az is. készítse elő a tanórákat. az erre épülő további fejlesztési javaslatok rögzítése is történjen meg. mikor és mennyi időt fordítunk a sajátos nevelési igényű tanuló tanórába épített fejlesztésére. hogy alaposan gondolja át. a tanórát – hogyan strukturáljuk. amelyek alapján a fejlesztés eredményességének összegzett tapasztalatai. hogy a tanulási folyamatban a tanulásra rendelkezésre álló időt – pl. Ezek: 1. eljárások – Kiegészítő egyéb szolgáltatások jelzése (pl. hogyan illeszthető hatékonyan a tanulási folyamatba. óravázlat. Erre egységes útmutatót nem lehet adni. MIlyEN IDőtArtAMrA KÉszülJÖN EGy ADott EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV? Az időtartamot minden esetben a sajátos nevelési igény típusa.) Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV KÉszÍtÉsÉNEK GyAKorlAtI lÉPÉsEI Legalább három lépés jól körüljárható. (L. gyógytestnevelés. Egy tanulmányi évnél hosszabb időtartamra semmiképpen nem ajánlott tervezni. fentebb: Javaslat az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeire. indokolt esetben természetesen ezt lehet módosítani. logopédia.

Az egyéni fejlesztési terv alkalmazása. hiszen „róla szól az iskola”. A folyamat „kulcsszereplői” és egyben a speciális fejlesztési stratégia kialakítói (majd alkalmazói) az eltérő szakmai kompetenciákkal rendelkező szakemberek: az általános iskolai pedagógus.) – Hogyan tudjuk meg. alapján) – Kik a folyamat érintettjei (kik vesznek részt benne. pedagógiai-módszertani kultúrájának függvénye. érte történik minden. Az adott tanuló egyéni fejlesztési tervében ötvöződik a fejlesztésben közreműködő valamennyi szakember tevékenysége. Egy adott tanuló fejlődéséhez össze kell hangolni az egyes szakemberek speciális fejlesztő tevékenységét. Az egyéni fejlesztési terv tartalmának alakulása alapvetően a jelzett szakemberek szakmai kompetenciájának. attitűdjének. – Mi a hozzáadott érték? (Vagyis: pl. hogy a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása-fejlesztése „többszereplős” tevékenység. kik azok. a gyógypedagógus (akinek a sajátos nevelési igény típusának megfelelő képesítéssel kell rendelkeznie). konduktor. akiket a folyamat valamilyen módon érint)? – Mi a folyamat kezdete. Szükség esetén: pszichológus. mi az a plusz. pedagógiai kultúrája pozitívan hathat egymásra. A főszereplő természetesen a tanuló. gyógytestnevelő – a kör tovább bővülhet.9. amit az egyéni fejlesztési terv készítése jelent adott tanuló esetén?) – Gondoljuk át újra a teljes folyamatot! Az egyéni fejlesztési terv készítésében részt vevők számbavétele Abból az evidens megállapításból indulunk ki. Az eltérő szakmai kompetenciákkal rendelkező szakemberek szakismerete. és ezáltal a tevékenységük eredményességére is. Ajánlott kérdések köre a terv készítése előtt (horváth. Ez nem szűkíthető le kizárólag a gyógypedagógus által összeállított „sérülésspecifikus” – azaz a sajátos nevelési igény típusa szerinti – fejlesztési stratégiára. hogy a folyamat megfelel-e az elvárásoknak? (A folyamattal szemben támasztott követelmények – megfelel-e a funkciójának?) – Lehetséges hibaforrások számbavétele.) – Mennyi időt igényel a teljes folyamat? (Értsd: a tervkészítés folyamata. fejezet Az egyéni fejlesztési terv 3. 165 . 1999. első lépése? – Milyen további lépések következnek egymás után? (Valamennyi lépést sorra venni és sorba rendezni. 110–111.

szaktanár) észrevételeivel. köztes konzultációs lehetőség. elakadási pontok azonosítása 4. orvos) észrevételei. pszichológus. javaslataival 166 . Az egyéni fejlesztési terv készítésének algoritmusa 1. Természetesen valakinek a tervezési folyamatot (majd a megvalósulást) koordinálni kell. napközis nevelő. – Az előkészítő szakasz feladatainak személyhez delegálása – A tanuló előző vizsgálati dokumentumainak összegyűjtése – Kiegészítő információk a tanuló megelôző iskolai (vagy óvodai) munkájáról. Egyeztetés – Az érintett szakemberek egyeztetik az együttműködés szervezési feladatait és szervezeti kereteit. a vizsgálat területi eredményei.) 2. a tanulóval kapcsolatos összes eddigi fejlesztő eljárás felsorolása (a szakértői bizottság szakvéleményének értelmezésében a gyógypedagógus közreműködése nélkülözhetetlen) 3. a szakmai kompetenciaköröket. Konzultáció – A tanulóról rendelkezésre álló valamennyi információ rendezése – Egyéb szakemberek (pl. eredmények rögzítése. téma. – Munkaszervezeti formák egyeztetése. a lehetséges hátráltató tényezők.1. Kiegészítő megfigyelések. fejlesztési javaslat. javaslatai – Kiegészítés a szülők és a gyermekkel/tanulóval foglalkozó más pedagógusok (pl. gyógypedagógus) – Cél a jó szintű képességek feltárása. ebben: anamnézis. felmérések elvégzése (pedagógus. rész Adaptációs dialógus s egy egységes fejlesztési stratégiában ölt formát. helyszín. diagnózis. rögzítése (időpont. Esetmegbeszélés – esetismertetés – Az adott tanuló aktuális helyzetének részletes feltárása – A gyermek/tanuló megelőző iskolai (óvodai) pályája – A szakértői bizottság szakvéleményének részletes megismerése. pedagógiai szakszolgálati terápiájáról stb. Ez lehet az osztályfőnök vagy a folyamat más szereplője. elérhetőség stb. elemzése.

167 . eredményességéről kapjon rendszeres tájékoztatást a nevelőtestület (ki? milyen időközönként? milyen formában?). összeillesztése Az egyéni fejlesztési terv alkalmazása A tanuló fejlődésének eredményei fogják visszaigazolni a tervezőmunka megalapozottságát. Gyakorlati tanácsok – Kapjon kellő hangsúlyt a szülőkkel való egyeztetés. Ehhez szükséges. Ezúton válik lehetővé. pedagógiai ellenőrzési terv stb. Az egyéni fejlesztési tervre alapozva a pedagógus a tanuló fejlesztését beépítheti a tanulási folyamatba. a tanóra. Ebben sokat segít a fejlesztés értékelése. hogy az egyéni fejlesztési terv az iskolai pedagógiai tevékenység szerves részévé váljék. hiszen a családi háttér. illetve egyéb iskolai foglalkozások keretébe is. – Az egyéni fejlesztési terv alkalmazásáról. hogy sikerült-e „jó” egyéni fejlesztési tervet készíteni.9. határidő). vagyis azt. kereteket. amelyek alkalmasak szakmai műhelymunkára. adatvédelem. felelősség személyhez delegálása). Egyéni fejlesztési terv összeállítása – Az egyes szakemberek speciális terveinek beépítése. milyen formában stb. – A fejlesztési terv készítésének éves munkatervben történő rögzítése (felelős. hogy valamennyi érintett pedagógus ismerje a tanulóra készített egyéni fejlesztési tervet. – Az egyéni fejlesztési terv készítésének és az alkalmazás ellenőrzésének meghatározása – IMIP (Intézményi Minőségirányítási Program). bevonásuk a folyamatba (ki. fejezet Az egyéni fejlesztési terv 5. – Az egyéni fejlesztési terv mint írott dokumentum helye legyen pontosan meghatározott (hol? kinél? hozzáférhetőség. milyen rendszerességgel.). amely nemcsak a tanulóra. hanem a többi szereplőre és a folyamatra is vonatkozik. Célszerű a félévi és év végi vezetői beszámolókban ezt a munkát is tükröztetni. Fontos kialakítani az iskolai gyakorlatban azokat a formákat. a szülő az egyik legfontosabb társunk a tanuló fejlesztésének folyamatában. A szakmai műhelyekben kialakuló alkotó légkör az egész iskola pedagógiai tevékenységet pozitívan befolyásolhatja.

Pl. a fejlesztés tempója az egyén fejlődési üteméhez igazodik.1. egymásra épülnek. módszereinek jelölésével. kiterjed a személyiség egészére. tevékenységeket. a fejlesztési terület. fejlesztési terület). vezetése az általános iskolai pedagógus feladata. amelyek vállalták az SNI-tanulók integrált nevelését-oktatását. hiányainak pótlására. 168 . az időpont. cél. tartalmakat. feladatokat. a betétívet a rehabilitációs foglalkozást végző gyógypedagógus vezeti. a meglévő kompetenciákra építkezik. hogy a helyi tanterv készítésénél miképp történjen a Nat alkalmazása. követelményeket meg kell jeleníteniük az iskola pedagógiai programjában. Azoknak az általános iskoláknak. illetve a helyi tanterv megfelelő elemeinél meg kell jelenniük azoknak a tartalmaknak és tevékenységi formáknak. Tü-357 r. Természetes. hogy a pedagógiai program. Jelzi műveltségtartalmanként a szükséges módosításokat. a kiemelt fejlesztési feladatokat.: egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeivel – pl. amelyek az egyéni fejlesztési tervek készítésére.sz. Ennek a feladatnak az elvégzését nem lehet megkerülni. helyi tantervében és egyéb pedagógiai tervezési dokumentumaiban. Az Irányelv az egyes sajátos nevelési igény típusainál meghatározza. Kedves Pedagógus! Ne feledjük: a fejlesztés komplex tevékenység. amely a meglévő pozitív értékekből indul ki. és megalapozza az ismeretelsajátítási folyamatban való részvétel lehetőségét. kompenzáló elemeket tartalmaz a bio-. pszicho-. alkalmazására utalnak. hiszen adott tanuló esetében az adekvát egyéni fejlesztési terv összeállítását ez teszi lehetővé (vö. a foglalkozás tartalmának. az integráltan oktatott tanulók fejlesztésére vonatkozó célokat.sz. Tü-356. tartalmazza. Az iskola pedagógiai tervezési dokumentumai szorosan összefüggenek egymással. szociális szféra módosulásának. kölcsönösen hatnak egymásra. A külív a tanuló adatait . terápiás. rész Adaptációs dialógus Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV És Az IsKolAI AlAPDoKUMENtUMoK Az iskolának jogszabályban meghatározott legitim pedagógiai tervezési dokumentumokkal kell rendelkeznie. és belíve: A. korrigáló. amely az adott iskolára vonatkozó szakmai stratégiát fogalmazza meg. A központilag kiadott nyomtatvány külíve: A. r. hogy mely esetekben lehet ettől eltekinteni. Az alapdokumentum a pedagógiai program. a tantárgyi tartalmak és követelmények módosítását az Irányelv figyelembevételével lehet elvégezni. Az egyéni fejlôdési lap vezetésének kötelezőségét az Irányelv írja elő – kötelezően a 2005–2006-os tanévtől az első évfolyamos tanulók esetében (sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásakor). illetve azt is rögzíti.

a másik egy tervezési dokumentum. Célszerű az egyéni fejlesztési tervben meghatározott eredményértékelést és a kontrollvizsgálaton készült szakvéleményt összehangolni. ő jelzi az illetékes szakértői bizottságnak az adott tanévben kötelezően megvizsgálandó tanulók névsorát.9. mindkét dokumentumnak más a funkciója. Kedves Pedagógus! Befejezésképpen biztatásként egy kínai mondást ajánlunk figyelmébe: „Ne félj a lassú növekedéstől! Az egy helyben állástól tarts!” 169 . A kontrollvizsgálat időpontját az általános iskola kíséri figyelemmel. a tanuló egyéni fejlesztési tervét ennek figyelembevételével szükséges felülvizsgálni és módosítani. természetesen a két dokumentumnak tartalmilag összhangban kell lenni egymással. A kontrollvizsgálat keretében készült szakvélemény fontos támpontot jelent a sajátos nevelési igényű tanuló további fejlesztéséhez. Az egyik tanügy-igazgatási. az elvégzett munka dokumentálására szolgál. fejezet Az egyéni fejlesztési terv Az egyéni fejlődési lap nem helyettesíti és nem váltja ki az egyéni fejlesztési tervet. Kontrollvizsgálatok végzése A sajátos nevelési igény megállapítását előíró jogszabályok tartalmazzák a kötelezően elvégzendő kontrollvizsgálati eljárást.

.

FüGGE lÉK az aDaPTÁCIÓS DIalÓGUShoz .

.

másfélszer mutatkozik többnek a másikban is. ahogy azt az órán megszokták. hogy ismeretek helyett olyan összefüggések birtoklására van szükség. ha úgy tennénk fel a kérdést. amelyeket bármilyen helyzetben felismerünk és biztonsággal alkalmazunk. nem ez a végső célja. hogy ha a víz másfélszeresére nő az egyik hengerben. amelyet bármely helyzetben biztonsággal képesek felismerni. hogy nem tud megfelelő kép173 . A leírás közli. A szöveg szerint ezután a szélesebb hengert a hatodik jelig öntjük vízzel. A kérdésre a tanulóknak egyetlen számmal kell válaszolniuk: hányadik jelig fog érni ez a víz a keskenyebb hengerben. a lineáris összefüggés fogalmának birtoklására lenne szükség. […] A középiskola harmadik évfolyamán is csak a tanulók 5 százaléka tud egy ilyen feladatot megoldani. képesek-e egy gyakorlati helyzetet tükröző feladatban helyes ítéletet alkotni. közismert feladat. valószínűleg az arányossággal kapcsolatos feladatokat is helyesen oldanák meg. Ebben a konkrét esetben mindössze annak felismerésére lenne szükség. Az arányosság. ugyanazt a feladatot adták fel mindegyik (páratlan) évfolyamon. Mintegy négyötödük úgy kezdi meg a fizika tanulását. Hasonlóképpen problematikusak az alacsonyabb évfolyamok adatai is. újabb magyarázatok A kompetencia értelmezése minden esetben arra utal. A feladat maga egy ábrát tartalmaz.a A kompetencia Érdekes háttéradatok. az ott a hatodik jelig fog érni. A feladat megoldását széles életkori intervallumban. hogy ha a szélesebb hengerben a negyedik jelig érő vizet átöntjük a keskenyebb hengerbe. amely azt vizsgálja. matematikaórán képesek bonyolult egyenleteket megoldani. alkalmazni. hogy a tanulók képesek-e az egyenes arányosságról gondolkodni (proportional reasoning). Csakhogy a matematika tanulásának nem ez a lényege. amelyen egy szélesebb és egy keskenyebb üveghenger látható. Addigra már több mint tíz év matematikai tanulmányain vannak túl. Meggyőző példa erre egy több külföldi felmérésben is felhasznált. az általános iskola harmadik osztályától a középiskola harmadik osztályáig mérték fel. Az ötödik év végén a tanulók mintegy húsz százaléka rendelkezik az arányosság fogalmával.

Vidákovich Tibor 2001-es és 2002-es. órák. hogy tudásukat át tudják vinni egy új területre. amit az eredménnyel kapcsolatban megfogalmazhatunk: érdemes-e annyi időt és energiát fektetni a matematika tanításába (a matematika az egyik legmagasabb óraszámban tanított tantárgy). hogy egyenletes mozgásnál az út és az idő hányadosa állandó. lineáris összefüggéssel megismerkednek a fizikában. amire a tanulóknak valóban szükségük van? A tanulók természetesen megtanulják a sebesség definícióját. hogyan kell azokba az adatokat behelyettesíteni. A mértékváltást azonban a tanulók többsége nem úgy tanulja meg. 174 . készségek azután – amint a megfelelő leckéken túl vannak. a feladatok megoldását begyakorolhatja. Hogyan alakul ki az ő esetükben például a sebesség fogalma? Hogyan fogják megérteni.1. és a gyakorlás abbamarad – fokozatosan kikopnak a memóriából. milliméterek vagy a napok. Ha még a feladatok megoldásának menetét is alaposan begyakorolják. oldatokkal kapcsolatos leckéket. hatást gyakorolhatna rájuk. hogy mindaz. begyakorolja az átváltási feladatokat. a Szegedi Tudományegyetemen folyó vizsgálataiból tudjuk. hanem csak memorizálja a konkrét szabályokat. mint a lineáris összefüggések egy speciális esetét. amiért e tárgyakat valóban érdemes tanulni. Ezek az ismeretek. De hogyan értik meg a kémiai összefüggéseket az arány fogalma nélkül? Mit tud nekik mondani a kémia a reakcióegyenletekben szereplő anyagok tömegeinek arányáról? Hogyan értik meg a keverékekkel. amelyekben ugyancsak arányokról van szó? A gyerekek többsége a leckéket többnyire csak memorizálhatja. és a feladatgyűjtemények összes feladatát – és a hasonlóan ismerős feladatot – nagy biztonsággal megoldják. De vajon elvárhatjuk-e. a készségeiket is fejlesztettük. ha a mélyebb megértéshez szükséges alapelvnek nincsenek birtokában? Számos további. ha a tanulók mintegy harmada végül nem tudja használni a tudását egy ilyen egyszerű helyzetben. arra fordítottuk-e. akkor úgy tűnik. hetediktôl a kémiában is. a mértékváltással kapcsolatos feladatok megoldásának készsége a negyedik osztály végén körülbelül 5 százalékos szintet ér el. ezt a hányadost nevezzük sebességnek? Milyen minőségű megértést várhatunk el tőlük? Az első kérdés. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz zetet alkotni a lineáris összefüggésekről. Jól gazdálkodtunk-e az idővel. hogy a tanulók bizonyos szakértelemre tesznek szert e feladatok megoldásában. centiméterek. megtanulják a megfelelő képleteket és azt is. A méterek. majd a nyolcadik végére a 0 százalékos szint alá süllyed. Lehet. percek közötti átváltás egyszerű lineáris transzformáció. anélkül.

és átképzés. a logikus gondolkodás. Ezen tudás alapja a közepes távú memória.A kompetencia Történeti kitekintés A 21. a családi nevelést nem lehet mellőzni. amely a pszichikus rendszerek. készségek stb. komponensek (motívumok. mint régebben. hogy kerüljön. Ide tartozik minden. Ebben meghatározó módszer az élményszerű tapasztalatszerzés. hogy a gyermekközpontúság elve kiüresedett. a tudás gyakorlati hasznosítása. A fent említett tényezők miatt olyan elméleti és gyakorlati pedagógiára van szükség. amihez szükséges az önálló ismeretszerzés képessége. valamint annak az egyéni felelősségvállaláson múló azonnali felhasználását. A tantervbe a tudás alkalmazásának képessége kell. a biztos szövegértés. rögzítettünk. Egyre inkább terjed a távoktatás. 175 . Mit tart(ott) az iskola tudásnak? Mit vár az élet a tudástól? Hallhatjuk. az intézményi nevelést megfelelő tartalommal kell megtölteni. melynek célja. A gyermek lelki növekedésében a spontán szocializáció nem elégséges. átadását. amit valaha megtanultunk. Felmerül tehát a kérdés: a dolgozatokkal és a feleletekkel mért tudás valóban valódi tudás-e? Minden korban. Ez a kompetencia alapú oktatás. A pedagógia két alaptémája a tudás és az embereszmény. Az ember alapvető létfunkciója a túlélés (az egyén és a faj túlélése): – a személy önmagát szolgáló viselkedése (személyes kompetencia). Talán mindenki tapasztalta már. Az ismeretek egyre gyorsuló elavulása és az IKT (információs és kommunikációs technológiák) rohamos fejlődése miatt a munkaerőpiacon való maradás feltétele az állandó tovább. tapasztalhatjuk. A munka már nemcsak a feladat elvégzését jelenti. az információk szelektálása. készen áll az új ismeretek elsajátítására. – közösséget. A munka világának átalakulása miatt napjaink ideális emberének egyik fontos tulajdonsága. hogy ez a kettő sok esetben nem esik egybe. ismeretek. hogy a valaha megtanult és a jelenleg birtokunkban lévő tudás mennyisége között óriási a különbség. az informatikai eszközök magabiztos használata. A hagyományos iskolai tudás a rögzített tudás. hogy a tudást készség szintjén sajátítsák el a tanulók. Tehát új pedagógiai szemléletmódra van szükség.) és komponensrendszerek kialakulását állítja a középpontba. és minden helyzetben képesek legyenek azt alkalmazni életük során. társadalomban a pedagógia feladata az embereszmény megfogalmazása. Az is ismert mindenki előtt. azaz az élethosszig tartó tanulásra. hogy a diákok alig valamit tudnak felidézni a néhány hónapja tanultakból. hanem magában foglalja az információ és a tudás megszerzését. társadalmat szolgáló viselkedés (szociális kompetencia). hogy fejlődőképes. Ezért a munkaadók másfajta tudást várnak el. század elején jól látszott. azaz alkalmazás-központú oktatást kell megvalósítani.

A meghatározó kompetenciák Tehát minden emberben négy meghatározó kompetencia fejlődik ki. – a szociális. ezek az egzisztenciális: – a személyes. A speciális kompetencia azon szakmaspecifikus kompetenciák összessége. Az általános képzés az általános kompetenciák kialakítására törekszik. amelyeket egy adott nevelési helyzetben. – a kognitív és – a speciális kompetenciák. hogy a speciális (funkcionális) kompetenciák kialakíthatóak legyenek. amelyet egyszerűen értelemnek nevezhetünk. amelyek nélkül egy adott szakma vagy foglalkozás nem gyakorolható sikeresen. ábra A személyiség funkcionális modellje (Nagy József alapján) 176 . 11. amelyek megteremtik az alapot ahhoz. képzésben mindenkinek el kell sajátítani. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz Ezen két kompetencia működésének feltétele a kognitív kompetencia.1. Ezek együttesen alkotják az általános kompetenciát. Ez azon kompetenciák összessége.

a jólét. arckifejezések) • Öröklött szociális hajlamok (pl. A szociális komponenskészlet – Szociális motívumok • Öröklött rutinok (pl. személyiségének stabilizálása. szoCIÁlIs (tÁrsAs) KoMPEtENCIA – A tÁrsAs KÖlCsÖNHAtÁsoK szErVEzőJE. léTezéSe Minden ember érdeke. Egyes komponensek előnyösen. vagyis a szokások. A szociális kompetencia az emberek. Ennek megvalósulása a személyes kompetencia fejlettségi szintjétől függ. Az iskola feladata a személyes kompetencia fejlődésének segítése. Ennek eredményeként a személyes kompetencia az egészséges és kulturált életmódot egyre eredményesebben szolgálja. gondozási. kapcsolat. közösségek.” A személyes kompetencia sajátos (öröklött) és tanult komponensekből szervezi a viselkedést. „Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését. párképző) 177 . meggyőződések. – a kognitív kompetencia fejlődésének segítése az oktatás. amelyet az aktuális helyzet. rangsorképző. MEGVAlósÍtóJA Másképpen: szociális kölcsönhatás. értékrend és a szociális képességek határoznak meg. a jó közérzet. amely a viselkedésben nyilvánul meg. ismeretek elsajátítása. csoportok közötti viszony. minták. szervezetének. optimális működése. – a speciális kompetencia kialakítása a szakképzés feladata.A kompetencia A PEDAGóGIA FőBB tErülEtEI Az EGyEs KoMPEtENCIÁK FEJlőDÉsÉNEK tüKrÉBEN – A szociális és személyes kompetencia fejlődésének segítése a nevelés. kötődési. célja a testi-lelki egészség. eredményességének és igényességének növelését jelenti. készségek. szEMÉlyEs (PErszoNÁlIs) KoMPEtENCIA – Az EGyÉN tÚlÉlÉsE. ezért a nevelés feladata az előnyös komponensek arányának növelése és a hátrányos komponensek arányának csökkentése. A szociális kompetencia fejlődése lényegét tekintve a szociális komponenskészletek gyarapodása. attitűdök. mások hátrányosan befolyásolhatják a személyes életmódot.

kötődés). – kooperatív tanulás. működtetése. kultúra. együttműködés. – fejlesztő tréningek. – megerősítés. Ha egy cég valamennyi munkatársa rendelkezik ilyen kvalitással. A szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei: – modellnyújtás. az biztos sikerre számíthat. – az óvoda. tolerancia.1. a csapatmunka képessége. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz • Szociális elsajátítási motívumok • Tanult rutinok és szokások • Szociális attitűdök és meggyőződések • Szociális értékek és normák – Szociális készségek. fejlesztése A szociális kompetencia maga a társadalmi beilleszkedés. – a család (gondozó-gyermek kapcsolat. vezetés. fenntartása. iskola. képességek • Szociális kommunikáció: kapcsolatteremtés. – a társadalom. versengés • Szociális szervezés: társas szerveződések létrehozása. Ezért az iskolának a szociális kompetencia fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. A felmérések szerint a munkavállalók ilyen jellegű kvalitása azonban egyre inkább hiányos. 178 . Az óriáscégek kifejezetten az ilyen személyiségeket igyekeznek megtalálni toborzási tevékenységük során. konfliktuskezelés. – drámatechnikák. A szociális kompetencia fejlődését befolyásoló tényezők: – az egyén maga. empátia • Környezeti viselkedés • Szociális érdekérvényesítés: segítés. szerepjátékok.

és kompetenciafejlesztés középpontjában a kognitív kompetencia áll. hanem az ismeretek kezelését is. – alkotásvágy. 3. Enélkül semmit nem tudunk véghezvinni. – ambíció. A speciális kompetenciák fejlesztése 179 .A kompetencia KoGNItÍV KoMPEtENCIA – ÉrtElEM. átalakítását.és képességfejlesztést értékközvetítő folyamatba szervezi. kognitív képességek – ide tartozik a gondolkodási képesség. tárolását megvalósító pszichikus komponensrendszer. kognitív készségek – elemi műveletekből épülnek fel. sPECIÁlIs KoMPEtENCIA A speciális kompetencia funkciója. A kognitív kompetencia a készség. – játékszeretet. – felfedezési vágy. amely az új tudás megszerzésének eszköze. Valamennyi speciális kompetencia sajátos produktumainak első példányai a tág értelemben vett alkotás eredményei. ezért a kognitív kompetencia biztosítja a nevelés fő irányát. kódolását. hogy az ember saját és mások érdekében valamilyen állapotváltozást. A fontosabb kognitív motívumok: – megismerési vágy. – kötelességtudat. – tanulási sikervágy és kudarcfélelem. 2. Tehát valamennyi speciális kompetenciának az alkotóképesség. MEGIsMErÉs A kognitív kompetencia az információk vételét. produktumot hozzon létre. A gyermekek értelmi fejlesztése nem csupán a fejük új ismeretekkel történő megtöltését jelenti. közlését. – igényszint. Az iskolai tudás. A kognitív kompetencia önmagában is összetett. A kognitív képességek fejlesztése a tanulási képességet segíti. a tehetség az általános alapja. fejleszthető. tanulható. kognitív rutinok – ezek rendszere önkiegészítő. létrehozását. ebből épülnek fel az információkezelő készségek. Részei: 1.

valamint a nem iskolarendszerű képzések keretei között zajlanak. ábra Alapvető kompetenciák kulcskompetenciái 180 . a felsőoktatásban.1. 12. ábra Az alapvető kompetenciák 13. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz a szakmai képzés feladata. a szakiskolákban.

2004. – emlékezet. Pinczésné dr. – beszéd. Palásthy Ildikó: Tanulási zavarok. észlelés. – figyelem. haszonnal forgathatják óvónők. a szenzomotoros integráció és a perceptuomotoros készségek fejlesztésére találhatnak gyakorlatokat elsősorban óvodás. A szóbeli instrukciókat tartalmazó fejlesztési gyakorlatok különösen a tanulási zavar tünetegyüttes korrekciójára ajánlottak.a Vizsgáló és fejlesztő eljárások gyűjteménye a tanulási nehézségek szűrése és fejlesztése köréből Az alábbi gyűjtemény módszertani segítséget nyújt a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését vállaló pedagógusoknak. 42 Pedellus Tankönyvkiadó. 1. – gondolkodás. Debrecen. fejlesztő gyakorlatok42 A tanulási zavarokról elméleti áttekintést is nyújtó kiadvány gyakorlatai egyénileg és csoportosan is alkalmazhatók a következő területek fejlesztését célozva: – érzékelés. Így a nagymozgás. 181 . tanítók és szülők is.és iskoláskorú gyerekek fejlesztéséhez. Alkalmazása előzetes felkészítést nem igényel. – az énről való tudás. – mozgás. Az ismertetett fejlesztő eljárások a pszichomotoros fejlődés alapterületére vonatkoznak.

A kritikus elemi készségektől nagymértékben függ az első évfolyamokon elsajátítandó alapkészségek eredményessége. A csomag nyolc tesztből álló tesztrendszert. DIFER Programcsomag43 A programcsomag célja az eredményes iskolakezdés segítése. A gyermekek különböző jellegű figyelmi problémáinak meghatározása után a képességfejlesztő program alkalmazásával célzottan kompenzálhatjuk a zavart működést. vegyes életkorú tanulók kiscsoportos fejlesztésére használható. 3. 44 OKI PTK. A tanítás/tanulás eredményességét alapvetően meghatározza a figyelmi működés színvonala. 2004. A program az általános iskola alsó szakaszában 1–4. diagnosztikus fejlesztő program az információfelvétel szervezettségének és hatékonyságának mérésére és a tanulási teljesítmény növelésére. Alkalmas az úgynevezett kritikus elemi készségek fejlettségének vizsgálatára. – relációszókincs. Budapest. Szeged. osztályos gyermekeknek. amit az egyénre szabott. az országos helyzetképet. Mozaik Kiadó. 182 . – tapasztalati következtetés. – beszédhallás. osztályos. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz 2. felzárkóztató képességfejlesztő program figyelmi problémákkal küzdő 1–4. 2000. A legmegbízhatóbb iskolakezdési szűrést lehetővé tevő eszköz. – elemi számolási készség. Dr.1. – tapasztalati összefüggés-kezelés képességének fejlettsége és – a szocialitás fejlettsége. A feladatok használatával jól megállapíthatók a gyermek figyelmi működésének gyenge és erős pontjai. a tennivalókat leíró könyvet és a gyerekek fejlődésének nyomon követését szolgáló Fejlődési mutató című füzet kitöltött mintaváltozatát és az írólapot tartalmazza. viszonyítási alapokat. A figyelmi működés mérése és fejlesztése magában foglalja a diagnosztikus mérés és a tényleges teljesítményre épülő fejlesztés mozzanatait. Ezek a következők: – írásmozgás-koordináció. Torda Ágnes Figyelemfejlesztő programja44 Hátránykompenzáló. differenciált feladatkijelölésben célsze43 FazeKasné Fenyvesi Margit – Józsa Krisztián – naGy József – vidáKoviCh Tibor: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4–8 évesek számára.

így ezt „nagymozgásoknak” nevezi. aki a tanulási és az iskolai teljesítményekkel kapcsolatos problémák terén szerzett tanácsadói tapasztalatokat. hogy a gyermek azért nem képes az olvasásra. szökdelések és végül a dominancia megválasztásának és begyakorlásának ügyességi játékai”. 2000. 5.Vizsgáló és fejlesztô eljárások gyûjteménye… rű felhasználni. Marton Éva szerint: „minden olyan mozgásminta fontos és fejlesztendő. Az eredeti Delacato-terápiát teljesen átalakítva Marton Éva egy sokkal hatékonyabb terápiát dolgozott ki. illetve annak nyelvi készségéért felelős területei nem érettek rá. úszásmozdulat. Pápa. s közreadja az alkalmazás során nyert tapasztalatokat. kúszás. 45 46 183 . Gyenei Melinda – Szautner Jánosné – Szigeti Gizella: A tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban (fejlesztő program) – Tanítói segédlet a „NEBULÓ” című képességfejlesztő feladatgyűjteményhez45 A feladatgyűjtemény egy tanévre kidolgozott fejlesztő programot ismertet. Ezek a fejlődési sort (is) képező mozgásminták adják az alapozó terápia gerincét. Deák és Társa Kiadó. gurulás. hogy megállapításokat tegyünk a gyermek kognitív stílusára. 6. írásra. járás és annak változatai. amelyen a normálisan fejlődő gyermek átmegy: a fejemelések és fejfordítások. A program arra is alkalmas. és segítséget nyújt a probléma leküzdéséhez. Helmut Weyhreter: Figyelj oda jobban! A koncentrálóképesség zavarai és a fejlesztés lehetőségei. hason fekvő homorítás. 1995. Helmut Weyhreter: Figyelj oda jobban!46 A szerző német pszichológus. A terápia elméleti alapvetése az. Szolnok. a két kiadvány együtt oktatócsomagot képezve a pedagógus és a tanulási zavarokkal küzdő gyermekek számára nyújthat hatékony segítséget. bemutatva a hozzá kapcsolódó vizsgálati módszereket. A kiadványhoz szervesen kapcsolódik a Nebuló című képességfejlesztő feladatgyűjtemény. mászás. ezért az idegrendszeri struktúrák nem készek a funkció Városi Nevelési Tanácsadó. tanulási típusára vonatkozóan. Az alapozó terápia – a mozgásterápia mint módszer Ez a mozgásterápia deLaCato (1963) és Marton Éva nevéhez fűződik. Rávilágít a kisebb-nagyobb koncentrációs zavarok okaira. ugrás. felülés. mert idegrendszere. 4. Az egyedfejlődés során az emberi idegrendszer megismétli a törzsfejlődés fontosabb állomásait.

számban megjelent cikk folytatása. Budapest. amelyeket együttműködő szülő is végezhet. 1996/2–3. Majorné Szathmári Erzsébet: A GMP-teszt használata tanulásban akadályozott (enyhe fokban értelmi fogyatékos) tanulóknál47 Bár a tanulási zavarokat a fogyatékosságoktól független deficitnek tekintjük. 7. Ebből következik a feltételezés. Ajánljuk még – Dr. – Csabay Katalin: Lexi. Fejlesztő Pedagógia. 8. problémáiról48 A lassan fejlődő. Tárogató Kiadó. hogy ha egy gyermek nem tud olvasni. A diszlexia vizsgálatához célszerű vizsgálati eljárás kiválasztásáról és a terápia tapasztalatainak elemzéséről nyújt részletes beszámolót a szerző. Csatári Árpádné: Gondolatok az újfajta fejlesztésről. – Lakatos Katalin: Az iskolaéretlenség korai felismerése: állapot. ez nem jelenti azt. illetve elmaradt gyermekek hiányosságainak kompenzálására összeállított feladatsorokkal egy tanéven keresztül heti két alkalommal végzett fejlesztő program eredményeiről számol be. Ismerteti egy-két terület fejlesztési eljárásait. Ligeti Csákné: Fejlesztő foglalkozások kisiskolások számára. 47 48 Fejlesztő Pedagógia.és mozgásvizsgáló teszt alkalmazása a készségfejlesztés szolgálatában.1. 1999/4–5. 1993. és közöl fejlesztőfoglalkozás-vázlatokat is a gyakorlati hasznosíthatóságot célozva. hogy a mozgásfejlődésében és a humán mozgásfejlődési mintáiban nincs-e elmaradottsága. eredményeiről. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz befogadására vagy kibontására. Az 1995/5–6. Enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek lehetnek-e diszlexiások? Természetesen ilyenkor az alapfogyatékosság miatt összetettebb vizsgálatokra és körültekintőbb terápiára van szükség. azokkal együtt ne jelentkezhetne. Iskola-előkészítő munkatankönyv 5–7 éveseknek a diszlexia megelőzéséhez. 184 . 1996/4. hogy a különböző fogyatékosságok mellett. Fejlesztő Pedagógia. akkor érdemes megvizsgálni. A pedagógus 28 évi tapasztalatát gyűjtötte össze a közreadott fejlesztő programokban.

Budapest. 1993. Nemzeti Tankönyvkiadó. 1990. PSZMP Budapest. 185 . Göncöl Kiadó. . 1993. – Egri Katalin – File Edit: Színezd ki… és számolj te is! Számoláskészséget fejlesztő feladatlap-gyűjtemény 4–7 éves gyerekeknek. – Rosta Katalin – Arany Ildikó – File Edit: Színezd ki… és rajzolj te is! Íráskészséget fejlesztő feladatlap-gyűjtemény 4–7 éves gyerekeknek. Iskola-előkészítő munkatankönyv 6–7 éveseknek a diszlexia megelőzéséhez. Fejlesztő Pedagógia. Jászó Anna: A beszédpercepció fejlettségének szerepe az olvasás-írás elsajátításában és tanításában. – Rosta Katalin – Kocsis Lászlóné: Ez volnék én? Testsémafejlesztő feladatlap-gyűjtemény. – Adamikné Dr. Budapest. 1997 . Budapest. 1996/2–3. Göncöl Kiadó.Vizsgáló és fejlesztô eljárások gyûjteménye… – Csabay Katalin: Lexi iskolás lesz.

a háttér színéhez képest kontrasztot alkotó kéz vagy más ábra segítségével) kell felhívni rájuk a figyelmet. Kerülni kell a vakító fényt. oszlopok vagy fűtőtestek) feltűnő színűre festeni. Minden gyermek csak nyerhet az ablakok lesötétítése révén (pl. állítható lamellák. A környező falakhoz képest világosabb vagy sötétebb ajtók és ajtókeretek segítik a tájékozódást. és ezt követően pontosan megfigyeljük. ám éppen szükséges mértékű kiigazítást hajtsuk végre. ezzel jelezve az eltérő szintmagasságot. – Világítás. hogy segítség nélkül is ráleljen a helyes útra. Például a terelővonalak lényeges segítséget jelenthetnek a látássérült tanuló tájékozódásában az első hetekben. Ezeket a taktilis vagy optikai vonalakat azonban meg kell szüntetni. amelyek bizonyos Minden adaptáció előfeltétele. hogy megállapítsuk a látássérült gyermek tényleges szükségleteit. Ha nem küszöbölhetők ki. amikor a tanuló már megtanulta. üvegajtók minden gyermek számára veszélyt jelentenek. A kevesebb adaptáció csökkenti a látássérült gyermek függését a külső segítségtől. ami erősíti az osztálytársak felé irányuló elfogadását. ahol a külső fény szabályozható. függönyök). – Akadályok. 49 186 . rolók. A lépcsőfokok szélei. Célszerű a csarnokokban vagy folyosókon található akadályokat (pl. • Az iskolatáskák ne heverjenek szanaszét a padlón. A korlátokat színkontraszt segítségével lehet kiemelni a falakhoz és a lépcsőkhöz képest.49 – Kontrasztok. hogy a változtatásokra meddig van szüksége. A látássérült gyermeknek olyan helyre van szüksége az osztályteremben.a A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora A) Gyengénlátó. A fény visszaverődése a szembe jelentősen csökkenti a legtöbb látássérült gyermek vizuális észlelési lehetőségeit. úgy nagyméretű szimbólumokkal (pl. • A nagy üvegfelületek pl. valamint a közvetlenül a lépcsőszakasz előtti vagy mögötti terület kontrasztos színek vagy a textúra segítségével jelölhetők meg. aliglátó tanulók környezetének adaptálásához alaPelvek A lehető legkevesebb.

ha az a gyermek. látássegítő eszközöket úgy kell elhelyezni. Az is javítja a kontraszthatást. • Ki kell próbálni. videovetítések vagy írásvetítővel végzett munka során). A tábla legyen sötét és matt. ülőhely. A pedagógus kézírása legyen világos és jól olvasható. 187 . segítséget kérhet valamelyik társától. amelyekre szárazon is letörölhető filctollakkal írnak. – A számítógépeket és más számítástechnikai eszközöket. – A látássérült gyermekeknek sokat segít a változtatható magasságú vagy megdönthető lapú asztal vagy a könyvtámaszték. az osztályterem jobb oldalán ül. hogy a látássérült gyermek a helyéről is gond nélkül elolvashassa őket. aki a bal szemével lát jobban. hogy könnyen megközelíthetőek legyenek a látássérült gyermek ülőhelyéről. mint a sötét színű. – A számítógép vagy a képernyőolvasó készülék számára egy külön kis asztalra van szükség a tanuló ülőhelye mellett.vagy behúzhatók (pl. ha az elhasználódás folytán elmosódnak a kontrasztok a háttér és az írás. – A látássérült gyermeknek rendszerint a táblához közeli helyre van szüksége. Braille-írógépeket és Braille-írással készült. Gyakran előfordul. fehér vagy pasztellszínű kréta jobb kontrasztot teremt. A modern fehér táblák (whiteboard). Az ilyen asztal felületét célszerű csúszásgátló fóliával bevonni.vagy hátfájást és a gerincoszlop torzulásait is. ezért az ülőhely kiválasztásánál ezzel is számolni kell: célszerű. hogy ne vakítson. – Mozgás. illetve rajz között. hogy elhagyja ülőhelyét. a másikra pedig jobban lát. a fényforrást úgy kell elhelyezni.vagy jobbkezességéhez igazodjon. ha alaposan megtisztítják. míg a jobb szemével jobban látó az osztályterem bal oldalán. hanem megelőzi az esetleges nyak. Ha a tanulónak ezenkívül egyedi megvilágításra van szüksége. Ha a tanári asztal akadályozza a látássérült gyermek hozzáférését a táblához. A padlófelület legyen matt. hogy az bal. – A tábla. és a bevonatát fel kell újítani. Ez nemcsak az olvasást könnyíti meg. illetve nagyméretű betűkkel nyomtatott könyveket. Így jobban megfigyelheti a táblán lévő szövegeket vagy rajzokat. a legtöbb látássérült gyermek számára is könnyebben felismerhetővé teszik a táblára írottakat. Célszerű megengedni a látássérült gyermek számára. hogy a látássérült tanuló az egyik szemére rosszabbul.A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora helyzetekben le. úgy annak más helyet kell találni. hogy milyen nagyságú betűket és számokat kell a táblára írni ahhoz. A sárga.

azaz beszéd közben nem járkál.1. – A Braille-szimbólumok vagy más domborművű jelek segítenek a gyermekeknek abban. ha a sorokat beszámozzák. Az ajtók. WC) – ha szükséges – nagyméretű. – Ha a pedagógus felír valamit a táblára. jó. Néhány látássérült gyermeknek segítséget jelent. ezért célszerű. ha az osztály zajszintjét a lehető legalacsonyabbra korlátozzuk. célszerű. AUDItÍV tÁMPoNtoK – A szőnyegek és függönyök tompíthatják a nemkívánatos zörejeket. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz • Az olvashatóság szempontjából a kontraszton és a betűméreten kívül jelentősége van még az írásképnek. B) Vak tanulók környezetének adaptálásához tAKtIlIs (tAPINtHAtó) tÁMPoNtoK – A megfelelő terelővonalak segítséget nyújthatnak a tanulónak a helyiségek megtalálásában. amikor már nincs többé szükség rájuk. hogy a látássérült tanuló akusztikailag is befogadhassa. szaktárgyi termek. a gardróbszekrények akasztói vagy a gyermekek zárható fiókjai szükség esetén ilyen feliratokkal láthatók el. – Jelölések. ha a leírt szöveget egyidejűleg hangosan fel is olvassa. színes számokkal. Ha az egész osztályhoz szól. polcok. ha elöl és egy helyben marad. amennyiben ezek a vonalak kézzel. A fontos helyiségeket (könyvtár. iskolatitkárság. osztálytermek. textilből vagy műanyagból készült vonalak könnyen eltávolíthatók. kontrasztos. szimbólumokkal vagy betűkkel jelölhetjük meg. a szóközöknek. asztalok. 188 . Ez megkönnyíti a látássérült gyermek számára – és minden bizonnyal a többiek számára is – az odafigyelést. hogy újra megleljék a környezetükben található tárgyakat és azok helyét. lábbal vagy a bottal kitapogathatók. a sorközöknek és a táblára írtak áttekinthetőségének is. A padlón vagy a falon elhelyezett. A jelölések legyenek a gyermek szemmagasságában. – Mivel a látássérült emberek fokozottan rá vannak utalva az akusztikus információkra.

– Táskák felszedése a földről. – Dönthető lapú asztal. – Ha a tanuló nem látja az első sorból a táblát. – Vezetőcsíkok a padlón az osztályban való tájékozódáshoz. a két szem eltérő teljesítményéhez alkalmazkodva középre vagy jobb. – A számítógépet a tanuló asztala mellé kell helyezni. a tanári asztalt helyezzük oldalra. 189 .A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora MEGolDÁsI lEHEtősÉGEK Folyosó – Tapintható vagy színes. – Lépcsőkorlát vagy kezdő lépcsőfok kontrasztos jelölése. Osztályterem tanulókkal – A látássérült gyermek ültetése az első sorba. más. és az első padot toljuk előbbre. – Táskák felakasztása a padok oldalára. nagyméretű jelölés az osztályterem ajtaján. – A padlóburkolaton vagy a falambérián vezetőcsík elhelyezése. Osztályterem tanulók nélkül – A beeső fény csökkentése. – Szobanövények eltávolítása a sarokból. illetve bal oldalra (általában a középső hely válik be legjobban). akadálymentes helyre. hogy megakadályozzuk a fényvisszaverődést.

.

2. rész aDaPTÁCIÓS mÁTrIX .

.

matematikai. Programunk1 számos kiadvánnyal segíti a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttnevelését. Az egyéni képességeik tudatos és tervszerű fejlesztése elsősorban a befogadó pedagógus felelőssége. életviteli és környezeti. Az Ajánlásokban szereplő gyógypedagógiai ismeretek elegendő tudást nyújtanak az eredményes fejlesztő munkához. a szakirodalmi ajánlások tudásanyagával és a kompetenciaterületekhez kapcsolódó Bevezetőkkel3 tovább szélesítheti pedagógiai kultúráját. Ez a fejezet az eddig2 megjelent kiadványok. hogy az integráló pedagógus hol tájékozódhat bővebben is az őt érdeklő területekről. 193 .  Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív program 2. az intézményvezetők a Módszertani intézményi útmutató és a Jó gyakorlatok tanulmányozásával indíthatják el vagy folytathatják intézményi innovációikat. Ezek a preambulumok nem sérülésspecifikusak. mintegy összefoglalásként utat mutat a differenciált igények kielégítéséhez. Aki azonban „kevésnek” érzi ezt az ismeretanyagot.1 intézkedés központi program „B” komponens (Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése). Hogyan használja ezt a fejezetet? Ebben a részben – fogyatékossági területenként haladva – a kompetencia alapú programcsomagokat alkalmazni kívánó – integráló – pedagógusok számára rövid summáriumokban − összegezzük a hatékony munka végzéséhez szükséges ismereteket és − röviden bemutatva a kompetenciaterülethez készült kiadványokat. illetve idegen nyelvi és életpálya-építési kompetenciaterületekhez. elveket tartalmaznak a szövegértési-szövegalkotási. Ismeretet nyújtanak a korai fejlesztés jelentőségéről.Bevezetô Kedves Pedagógus! Ez a fejezet a befogadó pedagógusnak – Önnek mint a pedagógiai folyamatot meghatározó kulcsszereplőnek – szeretne segítséget nyújtani a fejlesztésközpontú pedagógiai munka eredményes megvalósításához és a kompetencia alapú oktatási programcsomagok sikeres alkalmazásához. az integráció törvényi hátteréről és annak tanügyi vonatkozásairól. eltérő képességekkel és tudás birtokában érkeznek az óvodákba. 3 Kompetenciaterületenként egy-egy önálló kötet készült. megadjuk ezen ismeretek forrását: azaz jelezzük. iskolákba. hanem általános utalásokat. a befogadó pedagógus figyelmébe a tanított kompetenciaterületre vonatkozóan elsősorban az Ajánlás(oka)t. Az integrált tanulók más-más testi és érzékszervi állapotban. a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok munkájáról. szociális. a Sérülésspecifikus eszközrendszert és a Dokumentációs útmutatót ajánljuk. átfogó képet adnak a kompetencia alapú programcsomagokról. segédanyagok közötti tájékozódást segíti. az SNI-szempontú moduladaptációkat. valamint az óvodai integrációs programhoz. 2 A kéziratot 2007 augusztusában zártuk le.

4 Az elérési útvonal: www. Az Eszköztár és a Jó gyakorlatok elektronikusan érhető el. Minden kiadvány esetében ezt az elérési útvonalat használja. a motivált és többlettudás elsajátítására kész pedagógus együttes jelenléte. 123456             194 .2. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának feltétele: a sikeres jó prognózisú. Ez utóbbi minden bizonnyal teljesült. rész Adaptációs mátrix Az Ajánlások. Adatbankunkban4 ugyanakkor valamennyi kiadványunk elektronikus állománya (pdf vagy word formátumban) elérhető. Innen már a megfelelő linkre kattintva eléri a keresett dokumentumot. 5 A kiadványok kizárólag oktatási céllal használhatók. kereskedelmi forgalomba nem hozhatók. a támogató családi háttér.sulinovadatbak. Az adatbank folyamatosan frissül. a pályázati nyertes intézmények számára rendelkezésre állnak. a Módszertani intézményi útmutató és a Dokumentációs útmutató nyomtatásban. a programcsomagok alkalmazásához készült SNI-szempontú mintamodulok CD-n jelentek meg. személyiségében alkalmas gyermek.hu ➝ sajátos nevelési igényűek együttnevelése ➝ adatbank. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját még közvetve sem szolgálhatja. letölthető és a felhasználási feltételek5 betartásával használható. a felkészült gyógypedagógus.

évi – többször módosított – lxxIx. 6 A változások lényege röviden: a hatályos jogszabály 121. b) a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra vissza nem vezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. hogy munkánk az új keretek között is releváns. törvény elmúlt idôszakban történô módosításaival61 átalakult. tanuló. Úgy véljük. (Ez utóbbi kategóriába tartoznak a diszlexiás. pontja szerint: sajátos nevelési igényû gyermek.) 195 . ha e hiánypótló kiadvány mihamarabb az integráló pedagógusok kezébe kerülhet. tanuló: az a gyermek. és Ön ebben a formában is haszonnal tudja forgatni együttnevelô munkája során. értelmi. (2) az Ajánlások és a programcsomagok adaptálásához készült mintamodulok a törvény változása elôtt elkészültek. használható tudást tartalmaz.) (A szerk. több fogyatékosság együttes elôfordulása esetén halmozottan fogyatékos. hogy (1) az új rendszer mûködésérôl jelenleg még nincsenek tapasztalataink. diszgráfiás gyermekek. autista. §-a 29. A jogszabály könyvünk kéziratának lezárása és nyomdai elôkészítése közben következtek be. A változások ellenére a kézirat szövegén nem változtattunk. érzékszervi. aki […] a) testi. a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra visszavezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. továbbá (3) szeretnénk. beszédfogyatékos.Bevezetô Kitérô A pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság sajátos nevelési igényként történô értelmezése a közoktatásról szóló 1993. tekintettel arra. diszkalkuliás.

tanulók együttnevelését segítő kiadványok Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen Életpályanyelv építés Módszertani intézményi útmutató Kedves Pedagógus! A következő táblázatból kikeresheti. rész Adaptációs mátrix 1. hogy az Ön osztályába járó integrált tanuló sajátos nevelési szükségleteinek alaposabb megismeréséhez milyen kiadványok állnak a rendelkezésére. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez SNI-gyermek szövegóvodai értés-szönevelés vegalkotás Autizmussal élő 202 204 Beszédfogyatékos 224 227 értelmileg akadályozott Gyengénlátó 247 249 267 270 Mozgáskorlátozott 291 242 Nagyothalló 314 316 Pszichés fejlődés zavaraival küzdő 334 337 súlyos hallássérült 314. 370 389 412 220 243 263 286 310 332 353 371 391 414 355 373 393 222 245 265 288 312 jó gyakorlatok Matematika 206 229 251 272 296 318 339 318. táblázat A Sajátos nevelési igényű gyermekek. 357 358 375 Tanulásban akadályozott vak 267 395 . lapozzon az Önt érdeklő kiadványhoz! 2. 360 361 379 402 377 400 341 343 322. 363 320 322 298 300 302 274 276 278 253 255 231 233 235 237 208 210 212 214 szociális. ahol a segédanyag rövid ismertetőjét olvashatja. 398 . A számok a fejezet oldalszámát jelölik.196 Útmutatók sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez Mintamodulok sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez Dokumentációs útmutató Eszközök 216 239 257 280 304 324 345 364 381 404 383 406 326 347 366 385 408 259 282 306 328 349 368 387 410 218 241 261 284 308 330 351 330.

jobb oldalon és középen 7 A mintamodulok készítői négy kompetenciaterület (szövegértés-szövegalkotás. matematika. A kompetencia alapú programcsomagok SNI-szempontú adaptálásához készült mintamodulok rendszere7 Az osztályban tanuló SNI-gyermek autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott KompetenModul címe ciaterület Bébifóka – gyík – kukac Kutya – lopakodó macska – oroszlán Öreg medve – pók – nyuszi testérzet-erősítő páros versenyek Golyókutató csapatverseny Összeragadt testrészek játék Kezek körberajzolása. életpálya-építés. évfolyam számára készült moduljaiból válogattak. dobi hátát!” tájékozódási gyakorlatok saját testen testrészekre rámutatás jobb kézzel. kiszínezése Egésztest-körberajzolás Kettősérintés-gyakorlat szövegértés-szövegalkotás – Alapozás „Dobi. életviteli és környezeti kompetenciák) „A” típusú programcsomagjainak az 1–2. szociális. vak 197 .2. táblázat.

rész és egész vak 198 Az osztályban tanuló SNI-gyermek KompetenModul címe ciaterület .autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott testrészekre rámutatás másik kézzel. másik oldalon és középen testrészekre rámutatás szeriális nehezítéssel „Mozdulj a varázsjelre”-játék Pillangók szállnak fára szivárvány zseblámpafény-fogócska A cica az erdőben A kesztyű öt ujja – tíz kicsi indián Fonaljátékok Kötés szövegértés-szövegalkotás – Alapozás horgolás Favágók – 45 perces mintamodul az alapozó szakaszhoz szem-kéz koordináció és alak-háttér differenciálás II.

térbeli viszony. négy testvér Mondókák. tempó – Nyelvtörők mesehallgatás szövegértés-szövegalkotás – Beszédfejlesztés Versek hangerő.Az osztályban tanuló SNI-gyermek autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott vak KompetenModul címe ciaterület térbeli helyzet.és hangszínváltásra – Mi volnék? Hóesésben… Építkezünk 1 rész – tapasztalatszerzés az anyanyelv . szintjeiről Építkezünk 2. mellet ki! A hangok világa Mondókák. nyelvtörők – ritmus. alakállandóság szövegértés-szövegalkotás – Alapozás A vizuális emlékezet fejlesztése Auditív készségeket fejlesztő feladatok légzőgyakorlatok mozgással – Gyertyafújás. szappanbuborék fújása légzőgyakorlatok mozgással – torna – Hasat ki. rész – tapasztalatszerzés az anyanyelv szintjeiről 199 . nyelvtörők – ritmus. tempó – rongyszőnyeg.

– Nyelvi kifejezések meglátása érzékeléseink. észleléseink alapján 2. rész szókincsfejlesztés – Mondatbővítés – 1 rész . – ünnepek 1 rész . szövegértés-szövegalkotás – Beszédfejlesztés Életjátékok IV. – segíts. szókincsfejlesztés – szógyűjtési játékok – 1 rész . – Nyelvi kifejezések meglátása érzékeléseink. Dráma I. szókincsfejlesztés – szógyűjtési játékok – 2. észleléseink alapján 1 látás .rokon értelmű szavak szövegalkotás – A beszédre késztetés játékai szövegalkotás – Mondatalkotás szövegalkotás – Mondatfűzés szövegalkotás – Meseszövés szövegalkotás – Analógiás szövegalkotás Életjátékok II. eltévedtem! Életjátékok V. – „ő kezdte!” Dráma I.autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott szótagolás 1 . Hallás vak 200 Az osztályban tanuló SNI-gyermek KompetenModul címe ciaterület . szókincsfejlesztés . szótagolás 2.

Jancsi! (2. – Jelek. szülők és kicsinyeik az állatvilágban (1 évfolyam) . áll a bál!” (1 évfolyam) . modul) vak 201 . ugyanannyi (1 évfolyam. kevesebb. 49. 5. matematika A 9-es szorzó. évfolyam. (2. évfolyam) több. modul) . (1 évfolyam) . jelzések. 35. 33. modul) . számolási eljárások (1 évfolyam. évfolyam) Agyagozás 2. – A verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése Dráma IV.és bennfoglalótábla (2. évfolyam. évfolyam) „Elvégeztük az aratást…” (2. Én és a világ – Étkezzünk egészségesen! szociális kompetenciák Én és a világ – Játék a szabadban Én és a világ – Mozogni jó! „Itt a Farsang. Nemezelés 2. Életpálya-építés ügyességi játékok – Kelj fel. modul) Nyitott mondatok. kifejezések jelentése 1 rész . bennfoglalás maradékkal (2.Az osztályban tanuló SNI-gyermek autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott KompetenModul címe ciaterület szövegértésszövegalkotás – Beszédfejlesztés Dráma III.

Nevelési területenként – játéktevékenység. anyanyelv. oldal).Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.  oldal). a gyermekek jó eséllyel részesülhetnek korai fejlesztésben. Speciális szempontokat és eljárásmódokat kínál az alapvető óvodapedagógiai tevékenységekhez. matematika – speciális szempontokat kínál (→ 28–32. ezenkívül gyakorlati segítségként ismerteti a hazai ellátó intézményhálózat adta lehetőségeket az óvodapedagógusok számára (→ 5–1 1. zene. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Részletesen instruálja – az óvodai nevelés fő céljának tekintett – szociális és kommunikációs készségek fejlesztését (→ 19–21. suliNova Kht. mint pl. hagyomány. tanulók együttneveléséhez (→ 1. ismérvét. anyanyelvi fejlesztés. tehát az óvodáskor első felében a legtípusosabbak. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. Óvodai nevelés. élő és élettelen környezet. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. oldal). Budapest. legsúlyosabbak. oldal). mozgásfejlesztés. irodalom. 8 202 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás.. táblázat) Gájerné Balázs Gizella (szerk. Az Ajánlás8 áttekinti az autizmusspektrum-zavar valamennyi elméleti vonatkozását. 2006. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az autizmussal élő kisgyermekeknél a tünetek 3-5 éves korban. szokásrendszerek kialakítása.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. közösségi nevelés és társas kapcsolatok alakítása (→ 22–28. vizuális nevelés. Amennyiben a tünetek már a korábbi életszakaszokban megnyilvánulnak.

Autizmussal élô gyermek – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár • Asperger-szindróma • atípusos autizmus • autista • autizmus • autizmusspektrum-zavarok • augmentatív kommunikáció • autoagresszió • babzsák program • Bliss-nyelv • centrális koherencia problémák • echolália • epilepsziával élô gyermekek nevelése • gyermekkori autizmus • kortárs segítő autizmussal élő gyermek számára • Lorna Wing triásza • Lorna Wing-féle típusok • napirend autizmussal élők számára • neologizmus • pervazív fejlôdési zavar • preverbális kommunikáció autizmusban • protetikus környezet • reciprok szociális interakció • repetitív vislekedés • szigetszerű képesség • szterotip túlmozgások – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban és kiadványunk bibliográfiájában 203 .

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. 204 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . íráshasználatról. Kiemelten foglalkozik az →  autista gyermek inklúziós szükségleteivel. olykor – →  protetikus  környezetszervezésen és permanens motiváción át – a szocializációs alapok megteremtése. szövegalkotásról. Kiemelten fontos terület autista gyermekek esetében a szociális kompetenciák fejlesztése.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. mert ezek nélkül igen bajos integrált nevelésük. Általában kívánatos a befogadó és 9 Janoch Mónika (szerk. valamint ismeretszerzési módszerek részletes leírásával segíti az autista/autisztikus tanuló – vélhetően nem problémamentes – együttnevelését (→ 22–24. de talán más kompetenciaterületek fejlesztése is kudarcra ítélt (→ 24–25. valamint a taneszköz-kiválasztás. oldal). az Inklúziós fogalomtárban. oldal). életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás9 információkat nyújt az → autizmusspektrum-zavar10 jellemzőiről. tanulásszervezési formák. 2006. valamint az ötödik..  Hivatkozás az Ajánlás oldalszámára. az olvasásról. A kereszttantervi modulokhoz és a tanórán kívüli programokhoz készült ajánlások támpontot adnak az integráló pedagógus munkájához. Szövegértés-szövegalkotás. Budapest. erősségeiről. Részletes algoritmus és példatár áll az integráló pedagógus rendelkezésére e tárgyban (→ 10–19. az autizmussal élő tanulók szükségleteiről. a képesség. az írott szöveg megértéséről és az írásról.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. beszédértésről. hetedik és kilencedik évfolyamon (→ 10–23. a tanulói mérés és értékelés speciális szempontrendszerének és metodikájának leírása (→ 25–31. oldal11).  Az inklúzió sikerét valószínűsítheti a pedagógustól és a tanulócsoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformák ismertetése. a kommunikáció és a rugalmas viselkedésszervezés és gondolkodás gátoltságában – gyakorta társuló sérülésekkel – nyilvánul meg (→ 7–10. suliNova Kht. oldal). Ez a → pervazív fejlődési zavar kiváltképp a szocializáció. Hatékony és „gyermekbarát” tér-idő szervezési ötletekkel.és készségfejlesztés területeivel és sérülésspecifikus metódusaival az alapozó időszakban. oldal). 10 Az így kiemelt fogalmak bővebb kifejtését l. oldal). nehézségeiről. Tájékoztatást nyújt a kompetenciaterület témaköreiről: a beszédről.

 táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 205 . az adatbankban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. de ez autista tanulók esetében nem lehetséges. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.Autizmussal élô gyermek befogadott gyermekek mérési. értékelési rendszerét közös alapelvek mentén megalkotni. a 203. Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek.

Budapest. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az autizmussal élő tanulók rendkívül sérülékenyek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. miközben sokan közülük kiemelkedően tehetségesek lehetnek egy-egy területen. (→ 19–29. táblázat) – Eszköztár (→ 1. A számolás. valamint az értő gonddal készült. igényeiknek megfelelő szintű beilleszkedést. mérés. induktív. Többek között ehhez és speciálisan a matematikai kompetenciaterülethez ad tájékoztatást az Ajánlás2 (→ 7–10. rendszerezés. szöveges feladatok megoldása. kombinatív gondolkodás. számlálás. hogy a többségi intézmények pedagógusai mélyebben értsék meg az autizmus természetét. tanulásszervezési formákról. 2 206 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . a matematika kultúrterülethez elengedhetetlen képességek és készségek fejlesztésének algoritmusairól és dinamikájáról. metakogníció. konkrét példákon prezentált folyamatleírásokra. mennyiségi következtetés. táblázat) Szaffner Éva (szerk. szakszerű támogatást nyújtó iskolai környezet lehetővé teheti számukra is a képességeiknek. Matematika. tehetségük kibontakozását.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. alkalmazott módszerekről. valószínűségi következtetés. oldal). érzékenyek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Fontos tehát. tanulók együttneveléséhez (→ 1. problémamegoldás. 2006. oldal) Bízvást hagyatkozhat a pedagógus a gyógypedagógiai gyakorlatban kikristályosodott tér-idő szervezési ötlettárra. eszközökről. deduktív következtetés elsajátíttatása az → autista gyermek speciális információfeldolgozása miatt – még rendszeres egyéni fejlesztéssel. a matematika kompetenciaterület műveléséhez kínál az Ajánlás értékes tudásokat az autista gyermekek és fiatalok intelligenciastruktúrájáról.. Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. oldal) Ehhez a sikerhez. suliNova Kht. becslés. A befogadó. utazó gyógypedagógusi segítséggel is – komoly szakmai bravúr! (→ 10–1.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. a 203. valamint kiadványunk bibliográfiájában 207 . autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.Autizmussal élô gyermek – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók.

Mindezek figyelembevételével készült a részletes. a reális kimeneti elvárásokat. A munka e témakörben irodalmi és vonatkozó jogszabályi ajánlásokkal is szolgál. és szükség szerint konzultál az integráló iskola pedagógusaival. ugyanakkor a fejlődés kiinduló helye is. valamit habilitációs/rehabilitációs fejlesztő foglalkozásokat tart számára. 2006. mind a befogadott gyermekek szociáliskompetencia-művelése hatékony és élményszerű lesz – az integráló pedagógus érdemeként (→ 25–29. a pedagógiai gyakorlat mindennapjaiban szinte kézikönyvként hasznosítható munka. hogy a speciális tanulásszervezési eljárások. a világ megismerését. Megalapozott lehet optimizmusunk. az ajánlott mérési-értékelési rendszerek alkalmazásával mind a befogadó. Szociális. az autista személyiség együttnevelésének mikéntjét. Természetesen utazó gyógypedagógus segíti az inklúziós törekvéseket. táblázat) Őszi Tamásné (szerk. oldal). Az Ajánlás13 részletesen és igényesen taglalja az autizmus változatos tüneteit. a szociális kompetencia részterületeit és azok kialakításának módozait. Budapest. valamint eszközrendszerét. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Lásd még autizmus témakörben – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. ő készíti el az együttnevelődő gyermek egyéni fejlesztési tervét. →  Autista gyermekek esetében a szociális kompetencia „az a bizonyos archimedesi pont”: a sérülés tüneti epicentruma. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Kulcskompetenciához érkezett az integráló pedagógus. suliNova Kht. 13 208 Kompetenciaterület Kiadvány típusa .): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. Az autizmussal élő gyermek fejlesztésének középpontjában a szociális és kommunikációs készségek állnak. (→ 7–25.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.. a képességfejlesztés részterületeit. a zavar spektrum jellegének ismérveit. oldal). évfolyamra egy adaptált modul: Én és a világ – Játék a szabadban) (→ 2. életviteli és környezeti kompetenciák. A szociális fejlődés minőségi károsodása esetükben ugyanis alapvetően gátolja a tanulás folyamatát.

 táblázat) – Eszköztár (→ 1. az adatbankban. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Autizmussal élô gyermek – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 203. tanulók együttneveléséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 209 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.

A programcsomagokhoz készült autizmusspecifikus ajánlások mindegyike tartalmazza a szindrómával kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókat (a diagnózis alapja. a pozitív énkép. Budapest.  valamint speciális módszertani (→ 35–3. Idegen nyelv. az együttműködés. – a társalgási készségek zavara miatt. oldal) és tanulásszervezési (→ 34. módszertani alapelvek). vezérmotívumai a motiváció. – az életkornak megfelelő spontán mintha-játék és társas utánzáson alapuló játék hiánya folytán (→ 10. hosszú távú megtartó emlékezete.. a beszédfejlesztés (összefüggő beszéd és interakciók). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. 2006. a kreativitás. Az idegen nyelv lexikális elsajátításában a jó képességű autista tanulót segítheti kiváló mechanikus memóriája. Horvát Krisztina (szerk.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. így a pedagógusok bármely kompetenciaterület esetében megtalálják a fejlődési zavarral kapcsolatos alapfogalmakat egységes szemléletben. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az → autizmusspektrum-zavarokkal élő gyermekek között kiváló nyelvi és intellektuális képességű tanulókat is találunk. Kommunikációs sajátosságai azonban nehezíthetik azt. a nyitottság. 14 210 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . hogy a pedagógusok felkészülhessenek fogadásukra. oldal). – sztereotip. az írásbeliség kialakításában és fejlesztésében (→ 1 3–34. Az idegen nyelvi kompetenciaterület általános oktatási-nevelési céljai. az autonómia. oldal). oldal). többek között: – a beszélt nyelv elsajátításának késése vagy teljes hiánya alternatív kommunikációs módok kompenzációs célú alkalmazása nélkül.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek.  oldal) kérdésekben. a fejlődési zavar változatos tünetei. a tanulás tanulása. ezért fontos. suliNova Kht. repetitív nyelvhasználat folytán. a prezentáció és az internet használata (→ 1 1–12. Az Ajánlásban14 részletes algoritmusok segítik – valamenynyi évfolyamra vonatkozóan – az autista gyermeket integráltan nevelő-oktató pedagógus munkáját a szövegértés.

 táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók.Autizmussal élô gyermek Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. kiadványunk bibliográfiájában 2 . tanulók együttneveléséhez (→ 1. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a 203. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1.

. az emberi nexusok megértése és kapcsolatok kialakítása. életviteli és környezeti kompetenciák) – beárnyékolja jövőképüket. évfolyamra vonatkozóan. 1–1 Az Ajánlás15 gyakorlatorientált formában. a gondolkodás. oldal). oldal). oldal). a hétköznapi élethelyzetek. a kommunikációs. az értékelési metódusok (→ 25–27. Szociális.és társismeret – Éljük az életet – A természet – a mi világunk – Egészséges életmód – Foglalkozások – Hősök. a kooperativitás. a mindennapok pedagógiai szükségleteit követve gyarapítja az integráló pedagógus autizmusspecifikus mesterségbeli eszköztárát az 1–6. tiszteletet érdemlő.és viselkedésbeli készségek sérültek a legmarkánsabban. innovatív munkáját – az életpálya-építés kompetenciaterület programcsomaghoz készített ajánlásához az irodalom. 2006. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az autizmusspektrum-zavar esetében – többek között – a szociális. Segítséget jelent a tanulásszervezési formák. A szerző – ismerve az autista gyermekek és fiatalok integrált nevelését vállaló kollégák nehéz. oldal és 40. suliNova Kht. Budapest. Mindez – a szociális kompetenciák defektusával korrelációt mutatva (→ Ajánlások autizmussal élő gyermekek. Reálisan – értő segítség nélkül – ezek spontán megjelenésére nem számíthatunk (→ 1 5. a következő témakörök mentén: – Ön.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. tanulók kompetenciaalapú fejlesztéséhez. Ebből adódik.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. nagy egyéniségek – Tanulásmódszertan (→ 19–24. továbbá az azok keretében felmerülő nehézségek kezelésének javaslatai (→ 29–30. életpálya-építés. oldal) kívül négy varázsigét is melCzibere Csilla – Vígh Katalin (szerk. példaképek. súlyosan nehezíti életpálya-építési stratégiájukat. hogy az autizmussal élő emberek számára nagy nehézségekbe ütközik a mindennapokban való eligazodás. 32–34 oldal) és az integráció valamennyi résztvevőjétől elvárható magatartási formák ismertetése..és eszközjegyzéken (→ 34–3. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. 15 22 Kompetenciaterület Kiadvány típusa .

az adatbankban. a 203. 213 . táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. E kellékeknek Ön már birtokában van. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. áll a bál!”) (→ 2. tanulók együttneveléséhez (→ 1. használja hát őket sikerrel! Lásd még autizmus témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (Egy adaptált modul az 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tolerancia. valamint kiadványunk bibliográfiájában. emberismeret és humor. évfolyamra: A természet a mi világunk – „Itt a farsang. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.Autizmussal élô gyermek lékelt: empátia.

 oldal). optimális magatartásformáit. Lásd még autizmus témakörben: – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. A szakanyagot mellékletek teszik teljessé a vonatkozó jogszabályokról. többek között a Budapesti Korai Fejlesztő Központ. Tudnia.. 2007 .): Módszertani intézményi útmutató autizmussal élő gyermekek. Segítségül rendelkezésre áll az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények és más speciális intézmények integrációs tevékenység. oldal). táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. tanulók együttneveléséhez • Dokumentációs útmutató (→ 1. valamint a rugalmas viselkedésszervezés minőségi károsodása. táblázat) Gájerné Balázs Gizella – Őszi Tamásné (szerk. táblázat) – Eszköztár (→ 1. az integrációs törekvésekről. suliNova Kht. feladatairól és lehetőségeiről. hogy minden autizmussal élő gyermek esetében a megjelenő tünetek alapja: a szociális és kommunikációs készségek. Hasznos információkhoz juthat az érdeklődő az autizmusspecifikus ellátórendszer fejlődésének magyar vonatkozásairól. az Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szolgáltatásainak és elérhetőségeinek leírása (→ 17–21. tanulók együttneveléséhez. oldal). de a speciális fejlesztés és habilitáció nem nélkülözhető. az autizmusspektrum-zavar pszichológiai és pedagógiai kritériumairól. Követendő szempontokat ajánl az együttnevelés – valamennyi résztvevő számára! – sikeres és pozitív megéléséhez (→ 1 3–1. Természetesen legfontosabb az integrációs attitűd. Budapest.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az autizmusspecifikus fejlesztés alapja a rendkívül változatos tüneteket mutató személyek közös szükségleteinek felismerése. kompenzálnia és tolerálnia kell a befogadó közegnek. Megismerheti az integráció szereplőit és azok teendőit. az → autista gyermekek integrációjának szükségességéről. 16 214 . Ehhez nyújt segítséget az Útmutató16. a klasszikus (→ gyermekkori autizmus) és az → Asperger-szindróma differenciáldiagnosztikai kritériumairól (→ 23–24.és feladatrendszerének ismertetése. céljáról. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.

illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 203. valamint kiadványunk bibliográfiájában 215 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Autizmussal élô gyermek – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók.

a funkció és felhasználás területe szerint kategóriákba rendezett eszközök. színes ábrákon és fényképeken bemutatva a speciális tankönyveket és eszközöket. tanterem.): Sérülésspecifikus eszköztár autizmussal élő gyermekek. Az eszközkatalógus jól használható. óvodai csoportszoba/iskolai tanterem és egyéb helyiségei. Budapest. amelyek támogatják orientációjukat és ebből adódóan biztonságérzetüket. a fejlesztő eszközök képei.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az autizmusspektrum-zavarral élő kisgyermekek. illetve eszközcsoportok: tér-idő szervezés. az én-könyv. 2008. A szocializáció és a kommunikáció támogatásának értékes eszközei a Szociális történetek. tehát a személyiség egészét érintő állapotváltozás. Ennek megfelelően az autizmussal élő gyermekeknek az élettér valamennyi szegmensét érintő speciális segítségre van szükségük. fiatalok esetében a minőségi károsodás főképp a kommunikáció. napirend (→ napirend autizmussal élők számára). A saját szótár és a füzetvezetési segédletek jól egészítik ki a személyi számítógép és egyéb audiovizuális eszközök adta lehetőségeket. foglalkozások és a gyermek helyének vizuális támogatásai. az önálló tanulói tevékenység szervezéséhez. valamint egyéb írott és rajzolt viselkedésszabályok. a napló. 17 216 .. folyamatleírások. tágabb és szűkebb környezet vizuális adaptációja. Képsorozatok. tanulók együttneveléséhez. olyan sajátos eszközökre. a szociális viselkedésformák és a szűkebb-tágabb környezet ingereire adott rugalmas reakciók deficitjében mutatkozik meg. folyamatábrák. a tanuló asztala. tematikusan rendezett Eszközrendszer17. Educatio Kht. valamint részletes használati tanácsok és szakszavak szótára (→ Inklúziós fogalomtár) teszi teljessé a sérülésspecifikus eszközkatalógust. Ehhez ad segítséget az integráló pedagógusnak a gondosan kimunkált. Az autizmus pervazív (→ pervazív fejlődési zavar). a gyakorlatban már bizonyítottan bevált orientációs segítségeket ajánl a szabad idő. Gosztonyi Nóra – Szaffner Éva (szerk.

az adatbankban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 217 . illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez (→ 1. a 203. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók.Autizmussal élô gyermek Lásd még autizmus témakörben: – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

Budapest. Gosztonyi Nóra – Őszi Tamásné (szerk.): Útmutató autizmussal élő gyermekek.. egyéni fejlesztési terv.  Az Útmutató mellékletei valódi empirikus segítséget jelentenek az integráló pedagógusok munkájához. 2007 . szakértői javaslatról. a fejlesztő eszközök és a szakszavak szótára témájában. oldal). Témánk szempontjából elengedhetetlen az integráltan nevelődő autista tanulókkal kapcsolatos intézményi dokumentumok – tanügyi. felmentés. az iskolalátogatási bizonyítvány. A dokumentumok közlése mellett megvilágítja azok tartalmát. oldal) Megtalálhatóak továbbá a gyermekkel érkező dokumentumok. a gyermekpszichiátriai vélemény. 18 218 . a szakértői javaslat. pedagógiaiszakmai. a szülői dokumentumok. az egyéni fejlesztési terv.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató18 áttekintést ad azokról a dokumentumokról. a vonatkozó jogszabálygyűjtemény. Részletes ismertetést kap a pedagógus a pedagógiai-pszichológiai státusz szakanyagairól: a komplex pedagógiai-pszichológiai vizsgálatról. esettanulmány és a befogadó iskola felelős döntése utáni teendők. fejlődési-fejlesztési (terápiák. Többek között a komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálat. amelyek az autizmusspektrum-zavarral élő gyermekek diagnosztizálása és ellátása során leggyakrabban előfordulnak. pedagógiai vélemény). mentesítés. Tájékoztat az autizmussal élő gyermek élethelyzeteiről. Egy esetleírás kapcsán konkrét jellemzés is áll a pedagógus rendelkezésére. Dokumentációs útmutató. a fejlesztési elvek rendszere. suliNova Kht. adatkezelési szabályzat – ismerete (→ 1 3–20. a mérés-értékelés dokumentumai (a befogadás sikerének méréséhez!). jelentését és a gyermek életében betöltött jelentőségüket. a → pervazív fejlődési zavar jellegzetességeiről – bár ez általánosságban a széles skála és variabilitás miatt nehézkes. az értesítő. a felmentési kérelem. tanulók együttneveléséhez. (→ –9. gyermekvédelmi. a szakértői véleményről.

az adatbankban. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. a 203. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 219 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók.Autizmussal élô gyermek Lásd még autizmus témakörben:  – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

lebonyolítására. ötletek. – A modulvázlatban ajánlások a célcsoportra. tanulók együttneveléséhez. a munkaformákra. Lásd még autizmus témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. Az → autista gyermekek együttneveléséhez két moduladaptáció készült. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. adaptálására találhatóak jó tanácsok. táblázat) 220 . ajánlások: – A képességfejlesztés fókuszai. gyermekbarát. feladatlapok módosítására. azaz a célzottakon kívül valamennyi modul erősíti a többi kompetenciaterületet is. életviteli és környezeti kompetenciák: Én és a világ – Játék a szabadban – Életpálya-építés: A természet: a mi világunk – Népszokások. megfelelő használatára a modulok végén találhatók javaslatok. Valamennyi modul külön értéke az integrativitás. az eszközökre vonatkozóan. – A feldolgozás menetében mind a tanári. – A feldolgozás menetében található ajánlásoknak. kiegészítéseknek megfelelően a modulvázlatok kiegészítése is megtörtént. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. illetve elhagyása mindenképpen szükséges az autista gyermek integrált nevelésekor. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. mind a tanulói tevékenységek megszervezésére. – Sérülésspecifikus ajánlások. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A sajátos nevelési igényű gyermekek számára a kulcskompetenciáik fejlesztéséhez gondosan kimunkált.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. – Szociális. – Az eszközök. táblázat) – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. amelyek megtanítása. a differenciálásra. Itt olvashatóak azok a tartalmak is. élménypedagógiai elemekkel gazdagított foglalkozási modulok állnak az integráló pedagógusok rendelkezésére. a módszerekre. „Itt a farsang. áll a bál!” A modulok céljának és az autista gyermek fejlesztési céljainak megfelelően a következő területeken találhatóak kiegészítések.

 táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók.Autizmussal élô gyermek – Eszköztár (→ 1. a 203. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 22 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

A programban újszerű a drámajáték. A program alkalmazásának legfontosabb feltétele az autizmusban képzett szakember folyamatos segítő jelenléte. szülők és integrációt vállaló intézmények egy-egy gyermek esetében az Autizmus Kutatócsoporthoz fordulhattak szakmai tanácsokért. hiszen → Asperger-szindrómás kisgyermek is nevel a Szivárvány Óvoda. Tárgyi feltételként elengedhetetlen a protetikus környezet kialakítása. megmentve autista tanulóit a „kényszerű” magántanulói státusztól. speciális osztályterem berendezése. bizonyítottan alkalmazható körükben is. Ezek egyes részei mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesnek bizonyulnak. sz. 222 . Az együttműködés komplex rendszert alkot és 1–8. az Autizmus Alapítvány kapcsolódó akkreditált tanfolyamainak elvégzése és rendszeres szupervízió igénybevétele. évfolyamra kidolgozott.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok DEÁK-DIÁK ÁltAlÁNos IsKolA19 Az iskola tartósan vállalta a szoros partneri együttműködést. szIVÁrVÁNy óVoDA MoNtEssorI-MóDszErE Kiemelt területként kezeli a szociális-emocionális. de egyes elemei önmagukban is használhatóak. lábjegyzet. amelyek kineziológiai elemeket tartalmaznak. L. a ráhangoló gyakorlatok. Szakemberek. drámapedagógia alkalmazása. 4. Noha a program nem autizmusspecifikus. SNI-gyermek 19 A Jó gyakorlatokat az adatbankból érheti el. valamint a társas kapcsolatok és a kommunikációs képességek fejlesztését.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 20  Teljes néven: A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. a gyermekek egymáshoz való kapcsolatában tükröződik a tolerancia. avagy integrált nevelés a gyakorlatban címmel. erősödik az együttműködési készség. differenciáltan dolgoznak fel. szociális és kognitív habilitációját. az adatbankban. A GyErMEKEK HÁzA INtEGrÁCIós GyAKorlAtA…20 Az 1993–94-es tanév óta a Gyermekek Háza a megfelelő differenciált tanulásszervezés. Ayres (→ Ayres-módszer) – prognosztizálják az együttnevelés sikerét. HRG. amelyet teljes tantestületeknek és társult pedagógusközösségeknek ajánl. és az egyéni speciális fejlesztést legalább utazótanárral meg tudják oldani. a drámapedagógia folyamatos alkalmazása és az egész személyiségre figyelő szöveges értékelés által biztosítani tudja minden tanulója számára a hatékony. Dokumentációs útmutató (→ 1. 223 . táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. tananyagkiválasztás és -feldolgozás. segítőkész magatartás. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Egy-egy témakört több szinten. a kooperatív. Freinet. tanulók együttneveléséhez. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. türelmes. ahol a pedagógusok elfogadó környezetet tudnak teremteni. a 203. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Speciális terápiák – Montessori. inkluzív tanulási környezetet. az autista kisgyermekek kommunikációs. A program 2004ben új képzést akkreditáltatott Hatékony iskolát mindenkinek.És KÉszsÉGFEJlEsztő ProGrAM. Sindelar. Lásd még autizmus témakörben:  – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. biztosítva az individualizált nevelést. A vegyes összetételű csoportokban a társas kapcsolatok pozitívan alakulnak. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segíti a munkatankönyv jellegű Gyermekek Háza tankönyvcsalád. KülÖNÖs tEKINtEttEl Az INtEGrÁlt NEVElÉsrE Ajánlható a program mindazoknak az óvodáknak. a tanulók tevékenységére épülő módszerek.Autizmussal élô gyermek KAtICA DIFFErENCIÁlt KÉPEssÉG.

): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. Olvashatnak a pedagógustól és a csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformákról. A beszédfolyamat összetett jellege miatt az egyes tényezők érési elmaradásának gyakran hosszú ideig nincsenek egyértelmű jelei. Óvodai nevelés. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A beszédfogyatékos gyermekek óvodai együttnevelése sok óvodában természetszerűen megvalósul. fajtáit. A kompetencia alapú programcsomag komplex fejlesztési tervei ennek szellemében születtek. 2 224 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . 2006. valamint az együttműködés lehetőségeiről – és ebben az óvónő fontos szerepéről a szülővel. ezért nehezíti a beszédfogyatékosság korai felismerését. Az óvónők az Ajánlásban szereplő tanácsok. hiszen a 3–7 éves korú beszédhibás gyermekek nevelése az óvodai élet mindennapos része. minden helyzetben meg tudja valósítani. a tevékenységeken keresztüli képességfejlesztéssel komplex módon tudják megvalósítani. oldal) Hernádi Krisztina (szerk. más szakemberekkel való megfelelő kapcsolattartás érdekében.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. segítséget és számtalan ötletet kínálva az óvodapedagógusoknak. Ebben a tevékenységben segíti az óvónőt az óvoda logopédusa vagy az utazó logopédus. oldal) Az Ajánlásból megtudhatják az óvodapedagógusok. aminek következménye lehet az egyenetlen értelmi fejlődés és a diszharmonikus személyiség. hogy az élettani beszédhibák megjelenése egybeesik a nyelv és a beszéd intenzív fejlődésének időszakával. a gyermekkel. Az Ajánlás bemutatja a beszédfogyatékosság legfontosabb jellemzőit. Ez az Ajánlás2 abban nyújt segítséget. kötetlenebbül történik az ismeretek átadása is.. hogy az óvónő a beszédfogyatékos gyermekek csoporton belüli beszédfejlesztését minden foglalkozáson. Budapest. (→ 10–12. Felhívja a figyelmet arra. az elfogadás mint pedagógiai attitűd integrációt nagyban segítő szerepéről. hogyan készíthetik elő a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermek együttnevelését. oldal) A sérült beszédfejlődés nagyban befolyásolja a gondolkodás és az ismeretszerzés minőségét. suliNova Kht. (→ 10. Az alaptüneteket a korai felismerés érdekében mutatja be. példák segítségével a gyermekek képességeit a játékon. (→ 5–9. Így sokkal szabadabban.

 táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. Arra vonatkozóan.Beszédfogyatékos gyermek A beszédfogyatékos gyermekek csoporton belüli fejlesztését az általános fejlesztési célok és a nyelvi fejlesztési célok határozzák meg.és készségfejlesztő program. ~ás • diszgráfia • diszkalkulia • diszlexia 225 . anyanyelv. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. példák. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. A beszédfogyatékos gyermek speciális nevelési szükségletei miatt az óvodai nevelési kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési tervét. zene. ~ sérülése • diszfázia. mozgásfejlesztés. hogy ez hogyan valósítható meg. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár • anartria • auditív • auditív differenciálás • auditív diszkrimináció • beszédakadályozottság • beszédészlelés. Ezekről részletesen olvashatnak tevékenységi területenként. ~ zavara • beszédfogyatékosság. vizuális nevelés. oldal). beszédfogyatékos személy • beszédmotoros folyamat. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. A szókincs gazdagítása szervesen kapcsolódhat minden fejlesztési területhez. játékok közben is ösztönözzük beszédre a gyermeket. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. oldal) – Eszköztár (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. A példák igen jól alkalmazhatóak arra. tanulók együttneveléséhez. élő és élettelen környezet tevékenységi területein leírt tevékenységek. az ajánlott játékokat néhány esetben módosítani szükséges (→ 12–14. oldal). Az irodalom. matematika. tanácsok találhatóak a tevékenységet befolyásoló beszédfogyatékosságra és tünetekre kiterjedően. hogy az óvónő ezek alapján új helyzetekben hasonló típusú fejlesztési lehetőségeket találjon ki (→ 14–23. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek.

az adatbankban.2. rész Adaptációs mátrix • diszlexia-reedukáció • diszlexia-prevenciós módszer • diszpraxia • dizartria • Frostig-terápia • grafomotoros fejlesztés • grafomotoros zavar • hallásfigyelem • kommunikációs zavar • laterális dominancia • lateralitás • logopédus • Meixner-módszer • mutizmus • organikus idegrendszeri sérülés • részképességzavar • vizuomotoros koordináció – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 226 .

22 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 227 . kutatásnak. kiemelt jelentőséggel a beszédfogyatékos gyermek szövegértésével. oldal) Az Ajánlás a készségfejlesztés fontosságát hangsúlyozza. diszgráfia esetén részletes leírások olvashatóak a súlyosan beszédsérült tanuló megváltozott tanulási készségeiről. diszlexia. és azt is. információkat nyújt a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. (→ 1–19. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás22 ismereteket.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. Munkájának hatékonyságát az utazó logopédus. → Beszédészlelés. a megfelelő terápiás eljárások alapelveiről. melyek azok a beszédsérülések. Megismerheti azokat a fejlesztési feladatokat. ha beszédfogyatékos gyermek tanul az osztályban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. (→ 23–24. szövegalkotás fogalmával. oldal) Megtudhatja.  és a beszédfogyatékos tanuló jellemzőit. Az Ajánlás röviden bemutatja – a beszédfogyatékos gyermek olvasás. hogy melyek azok a beszédfogyatékosságok. (→ 1 1–1. 2006. hogy a többségi iskolában dolgozó integráló pedagógus alapvető ismeretekhez jusson a beszédfogyatékos gyermekek szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztéséhez. (→ 9–1 oldal) A pedagógus megismerheti a beszédfogyatékosság fogalmát 1. Jenei Andrea (szerk.és írástanulására legalkalmasabb – diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszert. illetve kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak.. Budapest. suliNova Kht. képességeiről. ~ zavara. nehézségeivel. Szövegértés-szövegalkotás. Elegendő ahhoz. amelyek kiemelten fontosak. szövegalkotásával kapcsolatban. A személyiség egészének komplex fejlesztése. valamint a szülők segítségével növelni tudja. amelyek ezt a kompetenciaterületet sokkal inkább érintik. a gyógypedagógus és más segítő szakemberek. Alapvető információkat szerezhet a beszédfogyatékosság fajtáiról.  Meixner-módszer) Részletesen foglalkozik a szövegértés. a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása a pedagógus feladata.  oldal) (→ diszlexia-reedukáció. hisz ez minden kompetenciaterület fejlesztésének elengedhetetlen alapja és az élethosszig tartó tanulás egyik előfeltétele. tanuláshoz való viszonyáról. a megfelelő motivációs bázis. amelyek nem vagy csak kismértékben befolyásolják a szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztését.

illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. oldal) Alapvető ismeretekhez juthat tanulásszervezési formákról. olvasás. az adatbankban. oldal) A pedagógus témaköröknek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. (→ 24–27. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. beszédértés.és készségfejlesztő program. évolyamon. valamint kiadványunk bibliográfiájában 228 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a pedagógus felkészüléséről. (→ 33–40. oldal) Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (az alapozó szakasz és a beszédfejlesztés szakaszának moduljai 1–2. a 225–226. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. az integrált nevelés során használt eszközökről és az értékelés alapelveiről is. Dokumentációs útmutató (→ 1. a differenciálás fontosságáról. oldal) – Eszköztár (→ 1.2. szövegértés összefüggéseire és egységben való kezelésére. a módszerek megfelelő kiválasztásáról. (→ 28–31. tanulók együttneveléséhez. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. részletesen → 2. rész Adaptációs mátrix Felhívja a figyelmet a beszédfogyatékosság. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. évfolyamoknak megfelelően konkrét segítséget talál. a gyermekcsoport felkészítéséről. ami megkönnyítheti az integrált nevelésre-oktatásra való felkészülését.

Matematika. a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása a pedagógus feladata.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. hogy ugyan a számolási képesség elkülönülten szerveződött rendszer. Alapvető ismeretet ad a beszédfogyatékosság fajtáiról. főként a matematikai kompetencia fejlesztésére vonatkozóan.  diszlexia. amelyek kiemelten fontosak. tanuláshoz való viszonyáról. kutatásnak.  ~  zavara. amelyek nem vagy csak kismértékben befolyásolják a matematikai kompetencia fejlesztését. A személyiség egészének komplex fejlesztése. mely beszédsérülések tünetei befolyásolják leginkább a kompetenciaterület fejlesztését. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás23 információkat nyújt a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez. Elemzi a matematikai kompetencia elemeit a beszédfogyatékosság Jenei Andrea (szerk. (→ 7–14. a megfelelő terápiás eljárások alapelveiről. ugyanakkor számos kapcsolata van a beszéd. Olyan fejlesztési feladatokat ismertet. illetve kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. oldal) Bemutatja. van-e kapcsolat az anyanyelvi készségek szintje és a matematikai készségek fejlődése között. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Elegendő ahhoz.  oldal) Fontos gondolata ennek a résznek az a megállapítás. az befolyásolja-e a matematika tanulását.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. Az Ajánlás a készség-.  diszgráfia esetén részletes leírások olvashatóak a súlyosan beszédsérült tanuló megváltozott tanulási készségeiről. és azt is. 23 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 229 . → Beszédészlelés. az olvasás és az írás rendszereivel. Budapest. (→ 1 1–17. oldal) Megtudhatjuk. a megfelelő motivációs bázis. valamint a szülők segítségével növelni tudja. a gyógypedagógus és más segítő szakemberek. 2006. (→ 17. ha beszédfogyatékos gyermek tanul az osztályban. suliNova Kht. képességfejlesztés fontosságát hangsúlyozza. Az Ajánlás a matematika programcsomaggal párhuzamosan olvasva a matematikatanítás és a matematikai kompetencia fejlesztésének minden lényeges területéről ír. képességeiről. hogy melyek azok a beszédfogyatékossági fajták. ha igen. Meghatározza a beszédfogyatékosság és a beszédfogyatékos tanuló fogalmát.. Munkájának hatékonyságát az utazó logopédus. hogy a többségi iskolában dolgozó integráló pedagógus alapvető ismeretekhez jusson a beszédfogyatékos gyermekekről.

évfolyamra az 5. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. A pedagógusok évfolyamonként és témakörökre lebontva képet kapnak arról. mit. hogy az időben elkezdett terápiás eljárások. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. tanulók együttneveléséhez. → 2. a módszerek megfelelő kiválasztásáról. az adatbankban. a matematika tanulásakor jó időben kapott segítség a beszédfogyatékos gyermek problémáit megelőzheti. kiemelve. (→ 18–19. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. 2. (→ 35–42. rész Adaptációs mátrix szempontjából. oldal) Az alsóbb évfolyamokra részletesebb ajánlásokat fogalmaz meg. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.és készségfejlesztő program. és melyek azok a követelmények. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. és a 35. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. valamint kiadványunk bibliográfiájában 230 . az integrált matematikatanítás során alkalmazható eszközökről és az értékelés alapelveiről is.2. a differenciálás fontosságáról. Dokumentációs útmutató (→ 1. és a 49. oldal) Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. (→ 19–34. a gyermekcsoport felkészítéséről. részletesebben l. oldal) A matematikát oktató tanító/tanár alapvető ismeretekhez juthat a különböző tanulásszervezési formákról. hogyan javasolt másképp tanítaniuk. modul adaptációi. hogy beszédfogyatékos gyermek együttnevelése esetén mit célszerű változtatniuk. évfolyamra a 33. a 225–226. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a felkészülésről. oldal) – Eszköztár (→ 1. modul adaptációi. amelyek teljesítése a beszédfogyatékos gyermektől nem elvárható.

a helyes tanulási Auer Mária Éva (szerk. Szociális. hogy a többségi iskolában dolgozó integráló pedagógus alapvető ismeretekhez jusson a beszédfogyatékos gyermekek szociális. 2006.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. illetve kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. ezért az egyéni sajátosságok figyelembevételével az integrált nevelés megvalósításának szolgálatába állíthatóak. kommunikációs jellemzőinek bemutatásával. oldal) Olvashatunk arról. ezért integrált keretek közt történő oktatásuk minden olyan esetben támogatandó. (→ 1 1–18. javaslatokról. hogy a beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében az ép beszélő környezet jelentős szempont. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás24 ismereteket. A szociális. amikor a gyermek különleges gondozási igényét a fogadó iskola biztosítani tudja. Az Ajánlás szerkesztője éppen ezért a beszédfogyatékos gyermek pszichés.. hogy a szociális kompetenciák fejlesztése a beszédsérült gyermek életkori. Röviden bemutatja mindhárom típusú programcsomagban a várható kimeneti elvárásokat is. (→ 8–9. (→ 9–1 1. témaköröknek megfelelően részletesen tájékozódhatunk minden beszédhibára kiterjedően azokról a sajátosságokról. életviteli és környezeti kompetenciájának fejlesztéséhez. oldal) A programcsomag módszerei. tartalmai kiválóan alkalmasak a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére. információkat nyújt a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. kutatásnak. suliNova Kht. életviteli és környezeti kompetenciák fejlődését elősegítő programcsomag szinte minden fejlesztési feladata segíti az integrációs tevékenységet. módosítási lehetőségekről. Budapest. tanulásszervezési formái. (→ 19–25. amelyek befolyásolják a szociális kompetencia fejlesztését. életviteli és környezeti kompetenciák. A beszédfogyatékos gyermekek együttnevelése során alkalmazott módszerekről. egyéni és sérülésből adódó sajátosságainak megfelelően történjen. szociális. hogy a szülőkkel való kapcsolattartás hogyan valósuljon meg.  oldal) A programcsomag céljai és feladatai összhangban vannak a beszédfogyatékos tanulók speciális szükségleteinek kielégítésével. Elegendő ahhoz. 24 Kompetenciaterület 231 . oldal) Az Ajánlásban hangsúlyozottan szerepel. elemzésével ad tanácsokat arra.

 táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek.2. a mindennapi tanítási gyakorlatunkat segítő eljárásokról. a 225–226. → 2. oldal) Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. Előkészítő Szakiskolája és Egységes Pedagógiai Szakszolgálata) • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. (→ 33–35. táblázat) – Jó gyakorlatok – Pedagógiai tárgyú • Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon (Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Óvodája.  oldal) Olvashatunk az értékelés szempontjairól (→ 32–33. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 232 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.  oldal) Részletes ajánlások találhatóak a kompetenciaterület sajátosságából fakadó speciális módszerek alkalmazására.  oldal). rész Adaptációs mátrix szokások kialakításáról szintén hasznos ismereteket olvashatunk. részletesebben l. Általános Iskolája. (→ 32. az adatbankban. hasznos. amelyek segíthetnek a szociális kompetencia fejlesztésében. (→ 27–31.  oldal) Az eszközök bemutatásánál megismerhetjük azokat a speciális. (→ 2–27. táblázat) – Eszköztár (→ 1. évfolyamra Én és a világ – Étkezzünk egészségesen modul adaptációja. és találunk benne egy modulleírást sérülésspecifikus ajánlásokkal. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. logopédiai terápiában használt eszközöket.

a sérülésspecifikus szükségletekhez igazodó differenciált foglalkoztatást és az egyéni fejlődési ütemhez való rugalmas alkalmazkodást hangsúlyozza az idegen nyelv tanításakor. oldal) Megismerheti a beszédfogyatékos tanulók jellemzőit. kompetenciák személyre szabott fejlesztését. hogy a nyelvoktatás személyre szabott és személyhez szóló legyen. rugalmasan igazíthatóak a gyermek képességstruktúrájához. Az idegen nyelvi programcsomagok lehetőséget biztosítanak arra. munkaformák. A programcsomagok moduláris rendszere remek lehetőséget nyújt a tanár számára. Budapest. 2006. Idegen nyelv.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. (→ 9–10. beszédmotoros ügyesség fejlesztése kiemelt szempontként jelentkezik az Ajánlásban (→ 14–23. kutatásnak. a megfelelő tartalmak. Az idegen nyelv elsajátítása mellett – azon keresztül – a nyelvi készségek. játékkal találkozhat. oldal). valamint a megfelelő terápiás eljárások alapelveit. oldal) A szerkesztő a képességek. amelyet eddig is használt a nyelvórákon. 25 Kompetenciaterület 233 . A kiadvány a feladatok bemutatásával a bennük rejlő speciális fejlesztési lehetőségekre irányítja a figyelmet. A nyelvi kompetenciák fejlesztését bemutató fejezetben a pedagógus többnyire olyan feladatokat talál. suliNova Kht. eszközök kiválasztása felelősségteljes döntést igényel. hogy a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos Hernádi Krisztina (szerk. információkat tartalmazza. A többségi iskolában dolgozó nyelvtanár olyan tudáshoz juthat a beszédfogyatékosságról. oldal) Az idegennyelv-tanítás. módszerek. a beszédfogyatékosság fajtáit. figyelem. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás25 azokat az idegen nyelvi kompetencia fejlesztéséhez szükséges alapvető ismereteket. amelyek elsősorban az alapozó időszak fejlesztési alkalmaira adnak példát. Számos olyan gyakorlattal. (→ 10–1 3.. nyelvi memória.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. amely kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. beszűkítve ezzel további életlehetőségeit. hiszen a beszédfogyatékosok e műveltségi területtől való megfosztása a gyermeket kizárhatja a későbbi felsőoktatásból. ezért a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos tanulók számára is jól alkalmazhatóak. amelyek a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez szükségesek. Nyelvi szintekre tesznek ajánlásokat. (→ 14.

a magyar mint idegen nyelv tanításáról. felmentés és tanulásszervezés következményei → 27–28. egymásra kíváncsi tagokból álló nyelvi csoportban a nyelvtanulás intenzívebb és könnyedebb lehet. Dokumentációs útmutató (→ 1. jól megválasztott feladatok segítségével történjen. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. fejlesztése. hogy a nyelvi kompetenciák fejlesztése sérülésspecifikus módszerek. (→ 24–2. összetartó. tanulók együttneveléséhez. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Jól működő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 234 .  oldal). oldal) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Olvashatunk még a pedagógustól és a nem sérült tanulóktól elvárható magatartásformákról. oldal.2. a tanítás során használható eszközökről. mentesítés. rész Adaptációs mátrix tanuló speciális nevelési szükségleteinek megfelelő anyagokat. a 225–226. és találhatunk az Ajánlásban egy óravázlatot is. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. A komplex készségfejlesztés mellett fontos feladat a részképességek kibontakoztatása. Különösen fontos. pármunka. önszabályozó. az adatbankban. az értékelés alapelveiről. kooperáció is gördülékenyebb (→ 2–30. a csoportmunka. módszereket alkalmazzon. oldal) A csoportdinamikai tényezők az idegennyelv-tanulás esetében fontos motivációs források.

hogy ezek tartalma nem sérti a beszédfogyatékos gyermekek érzékenységét. Mindezen célok megvalósításához adnak az Ajánlás26 szerkesztői a mindennapokban a kompetenciafejlesztés során alkalmazható ismereteket.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. 2006. készségének kialakítása. suliNova Kht. súlyosságát figyelembe vevő pályaorientáció.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. (→ 23–32. tanácsokat. hangsúlyozva a fejlődés lehetőségeit és a segítségnyújtás fontosságát és módjait.. meghatározza a kimeneti elvárásokat az alapfok és a középfok végén. (Természetesen mindig figyelembe véve az érintett tanuló személyiségi jogait. oldal) Hernádi Krisztina – Tóth Lászlóné (szerk. és 7–12. Javasolja az egyes témaköröknél. öröm. az olvasott szöveg pontos megértésének. a beszédfogyatékosságot mint állapotot megismertetni az adott tanulóval és a befogadó osztályközösséggel. a kórképre épülő másodlagos tünetek kialakulásának megelőzése. Szükséges a tanulók intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő olvasás/írás jártasságának. A kiadvány tartalmazza a beszédfogyatékosok főbb képességfejlesztési elveit és területeit 1–6. Ismertetik a beszédfogyatékosságok fajtáit. boldog élet megvalósítását. a többi gyermek életkori sajátosságait. valamint azokat az oktatási többletfeladatokat. életpálya-építés lehetővé teszi a sikeres társadalmi integrációt és az egyéni sikeresség. érdekeit. Az időben elkezdett és tudatos. amelyek az életpálya-építési kompetencia fejlesztési céljainak eléréséhez szükségesek.) Fontosnak tartja körbejárni az adott beszédfogyatékosságot. évfolyamon. a tanuló egyéni sajátosságait és a beszédfogyatékosság típusát. mint a logopédiai terápia során. valamint a tanuló kifejezőképességének fejlesztése. oldal) A témakörök ismertetése és kiegészítése során megállapítja. Témakörönként és évfolyamonként konkrét példákat kínálva teszi gyakorlatcentrikussá ajánlásait. ahová ez illeszkedik. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az életpálya-építés a beszédfogyatékos gyermekek nevelésében-oktatásában kiemelt fontosságú. 26 Kompetenciaterület 235 . az írásbeli közlés helyességének. életpálya-építés.  oldal). (→ 1–22. hogy a beszédfogyatékos tanulók életpálya-építési kompetenciájának fejlesztésében ugyanazok a terápiás alapelvek érvényesülnek. illetve meglétük esetén csökkentése. Hangsúlyozzák. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Budapest. jellemzőit (→ 7–1.

 táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. a nyomtatott szöveg hanganyagváltozata. évfolyamon mégis maradványtünetek gátolhatják a zökkenőmentes. hogy az adott tünet szempontjából melyek azok az érintett témakörök. valamint az értékelés alapelveit is. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. Dokumentációs útmutató (→ 1. amit célszerű otthoni gyakorlásra és tanulásra is biztosítani. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. Befejezésül ismerteti a beszédfogyatékos tanulók tanítása során alkalmazható módszereket. komplex terápiában részesül az 1–6. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. (→ 32–3.2. évfolyamra Hősök. intenzív. (Pl. a pedagógustól elvárható magatartásformákat. a 225–226. eredményes tanulási folyamatban. rész Adaptációs mátrix A beszédfogyatékos tanulók többsége hosszan tartó. segédeszközök biztosítására. oldal) Az Ajánlás a beszédfogyatékosság fő tünetei alapján elemzi a kompetenciaterület témaköreit és felhívja az olvasó figyelmét arra. oldal) – Eszköztár (→ 1. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. → 2. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 236 . ennek ellenére az esetek többségében a 7–12. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon. amelyeknek feldolgozása fokozott figyelmet vagy más módszert. szövegértési-szövegalkotási problémák stb. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. évfolyamon.) Ennek következtében továbbra is szüksége van speciális. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. tanulásszervezési eljárást igényel. példaképek. egyéni megsegítésre. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. illetve a Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. mint pl. nagy egyéniségek témakör – Szülők és kicsinyeik az állatvilágban modul adaptációja.és készségfejlesztő program. munkaformákat. részletesebben l. a verbális kifejezőkészség akadályozottsága.

suliNova Kht. a logopédiai szolgáltatás speciális megjelenési formáiról. az integrációról általában. tanácsadással segíti a többségi pedagógusokat és a szülőket a beszédzavarok. a beszédfogyatékos gyermekek együttnevelését vállaló többségi pedagógusokat. új szerepkörrel bíró általános pedagógia intézményeiben. oldal) E rendszerben természetesen a logopédus legjelentősebb feladata a terápiás munka szervezése. hogy a logopédia kompetenciahatárainak megtartásával megfelelően találja meg a helyét a megváltozott. oldal)  A szerzők ismertetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) létrehozásának törvényi hátterét és azokat a szakmai szolgáltatásokat. diszgráfia leküzdésében. 2007 . a logopédiai centrumok. amelyekkel segítségére lehetnek a befogadó intézményeknek. Ványi Ágnes – Róth Márta: Útmutató beszédfogyatékos gyermekek. Ezen túlmenően az együttnevelés megkönnyítése érdekében diagnosztikus tevékenységgel. Koordináló tevékenységükkel ezt a fontos munkát is segíthetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények. Módszertani intézményi útmutató. (→ 7–20. Olvashatnak a beszédfogyatékosságok súlyosság szerinti osztályozásáról.és iskoláskorú gyermekek beszédbeli rendellenességeiről. feltételeinek megteremtése és lebonyolítása. tanulók együttneveléséhez. amelyek a mai közoktatási gyakorlat számára biztosítják a sajátos nevelési igényű gyermekek közül a beszédfogyatékosok korszerű integrációját. Az Útmutatóból megismerhetik a magyar logopédiai élet fejlődését és azokat a jogszabályok adta lehetőségeket. az óvodás. Olvashatnak a logopédiai hálózat fejlődéséről. hátrányairól. 27 237 . (→ 5–7. pedagógusoknak. a → diszlexia.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások SNI-gyermek Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató27 a beszédfogyatékos gyermekek intézményi ellátásáról tájékoztatja az integrálás lehetőségeivel foglalkozó intézményvezetőket. decentrumok előnyeiről. valamint speciálisan a beszédfogyatékos gyermekek integrációjáról is.. valamint az érdeklődő szakembereket és szülőket. Budapest. A szerzők kiemelt fontosságúnak tartják. A logopédia és a logopédusok feladatai az elmúlt évek oktatáspolitikai változásainak hatására módosultak.

A fejezetben olvasható kulcsszavak a gyógypedagógus és a többségi pedagógus együttműködésének szükségességét hangsúlyozzák. a 225–226. Dokumentációs útmutató (→ 1. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. amelyek lehetőséget biztosítanak a többségi pedagógusok számára a beszédfogyatékos gyermek együttneveléséhez szükséges feltételek megteremtésében. az adatbankban.2. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. (→ 25–2. oldal)  Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. táblázat)  – Eszköztár (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. rész Adaptációs mátrix A beszédfogyatékosok integrációját elősegítő Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények 2004 szeptemberétől működnek. (→ 21. oldal)  A kiadvány bemutatja azokat az utazótanári feladatokat. oldal) Az utolsó fejezet bemutatja az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként működő Fővárosi Beszédjavító Intézet munkáját. történetét. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 238 . (→ 23–25. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. integrációt segítő elméleti és gyakorlati tevékenységét.

kiadványokról. hogy fizikailag megragadjunk valamit. hogy „A játékon keresztül tanulni kényelmes és sokkal eredményesebb. A speciális eszközök alkalmazása többek között lehetővé teszi a magas színvonalú differenciálást is. amelyeket a pedagógusok maguk is alkalmazhatnak. A játék kiválasztásának és a fejlesztés hatékonyságának szempontjaira is ajánlásokat tesznek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások SNI-gyermek Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóból28 a pedagógusok megismerhetik azokat az eszközöket. érthető definíció után a terápia tartalmáról. A játék mulatságos. tanári segédletekről olvashatnak. 2008. Ezeket logopédusi tanácsadás mellett beépíthetik az oktatás folyamatába. Rövid. segédanyag fényképét is megtekinthetik. hogy a vizsgáló eljárásokat csak az arra felkészült. segédleteket. Megismerhetik a játék mint fejlesztő eszköz használatát. fejlesztő játékokat – a beszédfogyatékosság tüneteinek megfelelően mutatja be. eszközökkel is megismertetnek. a speciális vizsgáló eljárásokról.. A leírások rövid magyarázatokkal. tanulók együttneveléséhez. Educatio Kht. tanulói. Budapest. mert alapképzettségük és a fejlesztő eszköz jellege ezt lehetővé teszi. Az integráló pedagógusok megismerhetik a különböző beszédhibákat és kezelésüket.” Kiemelik a játékban és a játékszerekben rejlő fejlesztési lehetőségek fontosságát. Felhívják a kollégák figyelmét arra. a fejlesztés elveit és lehetőségeit. a leírt eszköz. hogy ezáltal a gyermek teljes testével tapasztalja meg azt. A szerzők olyan terápiás eljárásokkal. vidám dolog. tanári segédletek bemutatása történik meg. amelyek csak a logopédiai terápia során alkalmazhatóak. amelyek speciálisan a beszédfogyatékos gyermekek fejlesztésére alkalmasak. a tanítási folyamatba beépíthetőek. és lehetőséget ad arra. A szerzők kiemelik. A további fejezetekben a többségi pedagógusok által is használható játékok és az ezekhez szükséges eszközök. eszköVányi Ágnes (szerk. A beszéd-rendellenességek tüneteinek megfelelően olyan játékokkal. mint merev tanulási helyzetbe vonni a gyermeket. A mindennapi nevelés-oktatás során is alkalmazhatóak. A gyermekkorban ez a legfontosabb. tanulói. Az eszközöket – játékokat. kiképzett gyógypedagógus és pszichológus szakember végezheti el.): Sérülésspecifikus eszköztár beszédfogyatékos gyermekek. ismertetőkkel ellátottak. Külön fejezet szól azokról az eszközökről. eszközökről. 28 239 .

beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. a 225–226. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. az adatbankban. A beszédfogyatékos gyermekek sikeres integrációja érdekében az ismertetett eszközök használatára szüksége lehet az integráló pedagógusnak is. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. rész Adaptációs mátrix zökkel ismerkedhetnek meg a többségi pedagógusok. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató. amelyeket a logopédusok nap mint nap használnak. Ehhez nyújt hasznos segítséget a kiadvány. valamint kiadványunk bibliográfiájában 240 . tanulók együttneveléséhez.

leírásokat találhatunk a közoktatási dokumentumokról. gyermekvédelmi és egyéb dokumentumokról. amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. A vizsgálat eredményeit a szakértői bizottság szakértői véleményben rögzíti. (→ 1 5. Részletes leírás található a gyermekkel érkező orvosi. Olvashatnak a komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatról és annak részeiről. oldal) A közoktatási intézmények3–1 ben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatokat a közoktatási törvény 40. a felhasználható terápiás lehetőségeket és az ehhez alkalmazható eszközöket. a forgalmi naplót és a nyilvántartási tasakot. a logopédiai kezelés megkezdése. §-ához szerkesztett 2. a logopédiai fejlesztő munkát kísérő adminisztrációt.. oldal)    A nevelési-oktatási intézmény tartja nyilván azokat az adatokat. A beszédfogyatékos gyermekeket az Országos Beszédvizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálja. illetve az osztályban folyó differenciált együttnevelés megtervezése. (→ 1 5–1. A dokumentáció megismerése minden. a munkanaplót. 29 241 . számú melléklet határozza meg. Ismertetik a logopédiai terápia során használatos dokumentációs rendszert: az egyéni fejlesztési tervet. Budapest. suliNova Kht. amelyeknek szere- Róth Márta – Ványi Ágnes: Útmutató beszédfogyatékos gyermekek. 1–1 A szerzők bemutatják a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó intézményi dokumentumokat.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóból29 a többségi pedagógusok megismerhetik azokat a legfontosabb dokumentumokat. differenciáldiagnózis felállítása. valamint olvashatunk azokról a módosításokról. tanulók együttneveléséhez. Ennek ismeretében lehetséges a pontos diagnózis. 2007 . Az útmutatóban egy fiktív szakértői vélemény és annak értelmezése is megtalálható (→ 1 3. amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. a gyermekkel foglalkozó pedagógus számára hasznos lehet. amelyek a beszédfogyatékos gyermeket kísérik: az orvosi-gyógypedagógiai-pszichológiai szakvéleményeket. oldal). a gyermekek integrációját elősegítő tanügyi dokumentumokat. Dokumentációs útmutató. E célból azok az adatok kezelhetők. megvalósítása. Az Útmutatóban definíciókat.

Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. ha sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésére vállalkozik az intézmény. eszközöket. Módszertani intézményi útmutató (→ 1.2. (→ 20–27. táblázat) – Jó gyakorlatok: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. rész Adaptációs mátrix pelniük kell ezekben.és készségfejlesztő program. fejlesztésével összefüggő dokumentumok bemutatása a lehetséges fejlesztési eljárások. feladatokat. terápiás tartalmakat. A logopédiai kezelés során megfogalmazott célokat. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. az adatbankban. műszereket is bemutatja. oldal)  Olvashatunk még az Útmutatóban a mentesítés és tanulásszervezés következményeiről. valamint kiadványunk bibliográfiájában 242 . oldal)  A gyermek fejlődésével. valamint a beszédfogyatékossághoz kapcsolódó BNO-kódok felsorolását is megtalálhatjuk. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 225–226. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. A terápiás program a beszédterápiás munka számára tantervi funkciót lát el. Az Útmutató beszédfogyatékossági típusokra lebontva részletesen ismerteti a beszédfogyatékos gyermekek számára összeállított terápiás programokat. terápiák bemutatásán keresztül történik. a vonatkozó törvényekről és rendeletekről. táblázat) – Eszköztár (→ 1. (→ 17–19. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez. a befogadás sikerének méréséről.

munkaformákra. Itt olvashatóak azok a tartalmak is. A kiválasztott modulokat (4 matematikai. A modulokban nem szerepelnek olyan általános tudnivalók. illetve elhagyása mindenképpen szükséges a beszédfogyatékos gyermek integrált nevelésekor (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció). − A feldolgozás menetében található ajánlásoknak. ezért kívánatos a modulok és az Ajánlások együttes használata. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. ötletek. módszerekre. 1 szociális) gyógypedagógus-logopédusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. a mindennapokban használható javaslatokat. A modul céljának és a beszédfogyatékos gyermek fejlesztési céljainak megfelelően a következő területeken találhatóak kiegészítések. ajánlások: − A képességfejlesztés fókuszai (matematika moduladaptációk beszédfogyatékos gyermekeknek) − Sérülésspecifikus ajánlások (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció) − Ajánlások a célcsoportra. megfelelő használatára a modulok végén találhatók javaslatok (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció). eszközökre vonatkozóan (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció) − A feldolgozás menetében mind a tanári. feladatlapok módosítására. módosító eljárásokat. 20 szövegértési–szövegalkotási. amelyek megtanítása. hogy a beszédfogyatékos gyermekek együttnevelése során alkalmazhatóak legyenek. 1 életpálya-építési. differenciálásra. és tették ezzel alkalmassá őket arra. ajánlásokat ismerhetnek meg. adaptálására találhatóak jó tanácsok. mind a tanulói tevékenységek megszervezésére. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A beszédfogyatékos gyermekek együttnevelését segítő adaptált modulok konkrét. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. kiegészítéseknek megfelelően a modulvázlatok kiegészítése is megtörtént (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció). lebonyolítására. Olvasásuk közben olyan. amelyeket az Ajánlások tartalmaznak.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások SNI-gyermek Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. − Az eszközök. 243 .

Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. példaképek. oldal) – Eszköztár (→ 1. nagy egyéniségek témakör – Szülők és kicsinyeik az állatvilágban Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. modul) − Szociális. életviteli és környezeti kompetenciák: 1 adaptált modul az 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. évfolyamra (5. évfolyamra: Én és a világ – Étkezzünk egészségesen! − Életpálya-építési kompetenciaterület: 1 adaptált modul az 1.2. és 49. valamint kiadványunk bibliográfiájában 244 . évfolyamra: Hősök. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. 2 adaptált modul a 2. évfolyam alapozó és beszédfejlesztô szakaszához − Matematika: 2 adaptált modul az 1. a 225–226. táblázatban): − Szövegértés-szövegalkotás: 20 adaptált modul az 1–2. évfolyamra (33. és 35. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. modul). oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez. rész Adaptációs mátrix Beszédfogyatékos szempontú mintamodulok (a modulok részletes áttekintése a → 2.

melyek könynyebbé teszik az alap-kultúrtechnikák sikeres elsajátítását. terápiás eljárások. módszerek. alkalmazkodóképességüknek. játékot. 245 SNI-gyermek . A program részleteiben is alkalmazható. óVoDÁBAN És IsKolÁBAN – Pedagógiai tárgyú • Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon A fejlesztés célja ezzel a gyakorlattal a nyugodt. – A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képességés készségfejlesztő program. eszközök bemutatása. speciális didaktikai eljárások. a problémát maga keresi és oldja meg. technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. hogy a gyermek saját irányítása alatt áll. a szükséges speciális módszerek. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódók: SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában A nevelés során alkalmazott szemléltetés. akár egyes fejezeteket kiemelve. önállóságuknak. különös tekintettel az integrált nevelésre A program célja a másságot elfogadó környezet megteremtése. Olyan fejlesztő program. az egészséges és az SNI-gyermekek kommunikációs készségének. • „JÁTÉKA játék-. akár egy-egy feladatot. amely mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesen használható. a feszültségek és problémák feloldása úgy.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok óVoDÁBAN – A szakmai és szakszolgáltatók. részképességeinek.és eszközgyűjtemény” – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez A program célja azoknak a részképességeknek a fejlesztése. együttműködésüknek fejlesztése. békés légkör megteremtése. feladat.

rész Adaptációs mátrix • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában. A Lőrincz-féle fajátékrendszer a nevelő-oktató munkában és a habilitációs. rehabilitációs foglalkozásokon lehetőséget biztosít a részképességek.2. IsKolÁBAN – „Mucsi palánták” – „Palánta” fejlesztő-felzárkóztató-integrációs-képességkibontakoztató program Mucsiban 246 . a matematikai logika és a közösségfejlesztés területén a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében.

): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Természetesen mindezt játéktevékenységbe ágyazottan. oldal és Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. a szociabilitás és a szűkebb-tágabb környezet ismeretének kiművelése. öltözés-vetkőzés. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásból30 az integráló pedagógus hasznos információkhoz jut a törvényi vonatkozásokon túl az Óvodai nevelés irányelveiről. a kommunikáció. Óvodai nevelés.. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. a munka jellegű tevékenységek és hagyományok ápolását (→ 3–38. Módszertani intézményi útmutató. testedzés –. az együttnevelés valamennyi szereplőjének (befogadó és integrált kisgyermekek. tanulók együttneveléséhez. valamint az iskolába való átmenet segítését is. szülők.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Az Ajánlás tartalmazza az értelmileg akadályozott kisgyermekek sikeres integrációjának „receptgyűjteményét”. A környezeti és egészségnevelési program a szokásos – testápolás. a kommunikáció. Kompetenciaterület Kiadvány típusa 247 . a beszéd. oldal) . amúgy igen lényeges szegmensein kívül középpontba helyezi a közösségi élet szokásainak megalapozását. óvodapedagógusok. étkezés. az ének-zenei készségek (→ 12–38. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. Módszertani intézményi útmutató). Dokumentációs útmutató (→ 1.  oldal). táblázat) 30 Szabó Borbála (szerk. gyermekcentrikus szemlélettel teszi. valamint a korai fejlesztés fontosságáról (→ 5–12. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. WC-használat. a testséma. szobatisztaság. a finommotorika. suliNova Kht. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a matematikai. a vizuális percepció. 2006. gyógypedagógus és más segítő szakemberek) szerepéről. Kiemelt fejlesztési területek a kooperáció. Budapest. A szerző részletesen kimunkált foglalkozási formákat és tartalmakat tár az olvasó elé a pszichomotoros és kognitív funkciók területeiről. Hangsúlyos a nagymozgások.

különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár • anartria • autoagresszió • bazális stimuláció • beszédterápia • Dévény-féle speciális manuális technika • echolália • epilepsziával élô gyermekek nevelése • értelmi akadályozottság • értelmi fogyatékosság • fejlesztô felkészítés • genopátia • halmozott fogyatékosság. valamint kiadványunk bibliográfiájában 248 . halomozottan fogyatékos • korai fejlesztés és gondozás • kóros reflexek • oligofrénpedagógia.2.és készségfejlesztő program. rész Adaptációs mátrix – Jó gyakorlatok: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. oligofrénpedagógus • organikus idegrendszeri sérülés • pszichomotoros fejlesztés • pszichomotoros zavarok • sztereotip túlmozgások • tanulásban akadályozottság • társuló fogyatékosság – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban.

és finommozgások koordinációján. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Mind a hazai. Többségi iskolákban történő együttnevelésük – a kevés vidéki példától eltekintve – napjainkban még nem jellemző. (→ 7–12. bölcsôdében és óvodában terjedt el. Az értelmileg akadályozott (értelmi képességeikben középsúlyos fokban sérült) gyermekek integrációja kisgyermekkorban.  oldal) Részletes. de többnyire ilyenkor érzékszervi sérültekről és a tanulási. (→ 38–40. egyéni fejlesztési. valamint tanulásszervezési leírást. a valódi olvasásig és írásig. magatartászavarral küzdő vagy tanulásban akadályozott gyermekekről beszélnek. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. konkrét példákkal illusztrált módszertani. eszköztárjavaslatot nyújt át a szerző az integráló pedagógusnak. A nagy. A szövegértés-szövegalkotás programcsomag Ajánlása31 a kimunkált elméleti alapokon túl gyakorlatorientált ismereteket is kínál. 31 SNI-gyermek 249 .Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Kompetenciaterület Értelmileg akadályozott gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (9 adaptált modul az alapozás és a beszédfejlesztés szakaszaihoz) (→ 2. táblázat) Szabó Borbála (szerk. de kellő realitásérzékkel mutatja be az értelmileg akadályozott gyermekek fejlődési és tanulási sajátosságait. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. taunlók kompetencia alapú fejlesztéséhez. (→ 12–38. mind a külföldi elméletek hangsúlyozzák a speciális nevelési szükségletű gyermekek integrációjának fontosságát. a fokozatosság elve mentén valósulhat meg.. Szövegértés-szövegalkotás. suliNova Kht. Budapest. a testséma és percepció fejlesztésén át vezet az út a szóbeli szöveg megértéséig. 2006. munkáját mindvégig segíti az utazó gyógypedagógus. oldal) Ezen a bizonyos úton Ön nem lesz egyedül. az első önálló verbális szövegalkotásokig.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. későbbi életkorban pedig tanulásban akadályozottak (régen kisegítő) iskoláiban tanultak. Szeretettel. oldal) A nyelvi kompetenciák kialakítása kis lépésekben.

Módszertani intézményi útmutató. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.2. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 32 A Gyermekek Háza jó képességű Down-szindrómás gyermekeket is fogad. tanulók együttneveléséhez. 250 . avagy integrált nevelés a gyakorlatban” című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához32 – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. rész Adaptációs mátrix – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: a Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. különös tekintettel a „Hatékony iskolát mindenkinek. Dokumentációs útmutató (→ 1. a 248. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

– tárgyak tulajdonságok szerinti csoportosítása.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. – rendszerezés. (→ Eszköztár) A matematikai kompetencia fejlesztésének kulcsterületei: – elemi tapasztalatok gyűjtése a tárgyak kiterjedéséről. számítás. – térbeli és időbeli tájékozódás. 33 SNI-gyermek 251 . mérések. az egyéni fejlesztési tervek készítéséhez és értelmezéséhez. – számolás. valószínűségi szemlélet.. taneszközök alkalmazásához és a „reálisan optimista” kimeneti elvárásokhoz. becslés. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Az Ajánlás33 jól használható segítsége Önnek az értelmileg akadályozott gyermek – nemcsak – matematikai kompetenciájának fejlesztése során. – mennyiségekkel végzett műveletek (többnyire csak összeadás.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Kompetenciaterület Értelmileg akadályozott gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. – induktív. a tankönyvek. Természetesen az Ön eszköztárából nem hiányozhat a fejlesztési feladatok sora sem: – a szükséges alapkészségek kialakítása. formai tulajdonságairól. mérés. összehasonlítások. oldal). változások érzékelése.és időbeli relációk alkalmazása. kombinatív gondolkodás. – mennyiségi következtetés. – tárgyak mennyiségi. Matematika. – pénzhasználat. suliNova Kht. – alapvető tér. metakogníció. 2006. Az általános alapelveken. deduktív következtetés (→ 8–9. viszonyítások. – különbségek. – mennyiségek felismerése. jellemzőkön és szempontrendszereken túlmenően részletező és empirikus megközelítésű információkat kínál az integráló pedagógusnak a tanítási-tanulási folyamat irányításához. gyakorlása. alapvetéseken. – szöveges feladatok. – mennyiségfogalom kialakítása. – mértékegységek. formai tulajdonságainak megismerése. Budapest. számlálás. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Kajáry Ildikó – Ruttkai Leventéné (szerk. kivonás).

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. évfolyamra (49. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek.. évfolyamra (33.2.)] (→ 2. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: a Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. munkáját segíti az utazó gyógypedagógus és ajánlott integrációs szakanyagaink. Módszertani intézményi útmutató. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. tanulók együttneveléséhez. az adatbankban. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához [egy adaptált modul az 1. 35. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 252 . rész Adaptációs mátrix Mindezek megvalósításában Ön nem lesz egyedül. Dokumentációs útmutató (→ 1.) és két adaptált modul a 2. a 248.

Jelentős adaptációs segítséget jelent az integráló pedagógus számára a programtervben megjelenő témakörök. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.. a mozgás. Szociális. maga az értelmi sérülés mértéke és az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok. a kommunikáció. feldolgozása és a rájuk adott válaszok speciálisak. az alacsony fokú terhelhetőség. a mérés-értékelés specifikumairól mind alap-. a személyiség gazdagítására. a lassú tanulási tempó. A kiadvány részletesen tárgyalja a felmerülő problémák megoldási lehetőségeit. a személyes vonásokra utal. A sajátos nevelési igény szükségletre.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Kompetenciaterület Értelmileg akadályozott gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a beszéd fejlődésének sajátos útja. tanulásszervezési formáit és eszközeit. Átfogó képet kap az olvasó az egyes képességfejlesztési területek kimeneti elvárásairól. a megismerő funkciók késleltetettsége. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Az értelmileg akadályozott gyermek személyiségfejlődését jelentősen módosítja a kommunikáció. mint a többségi gyermekeket.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. a toleráns magatartásra nevelésre és nem utolsósorban az eredményes társadalmi integráció feltételeinek megteremtésére. feltételezve a szociális-kulturális közeg meglétét. az életvezetési technikák elsajátítására. (→ 7–8. az önkiszolgálás. és 25. betegségek. Budapest. a figyelem ingadozása. oldal) Ezen specialitások kezeléséhez és az integráltan nevelődő értelmileg akadályozott gyermek eredményes habilitációjához nagymértékben hozzájárul az Ajánlás34. suliNova Kht. 34 SNI-gyermek 253 . valamint egy konkrét modul szakmai elemzése. problémára. gyakoroltatására. Az értelmileg akadályozott gyermekeket ugyanazok a (pozitív és negatív) társadalmi hatások érik. a szociabilitás. életviteli és környezeti kompetenciák. oldal). a kognitív funkciók és az általános tájékozottság fejlesztésének metódusait. A szociális. életviteli és környezeti kompetenciaterület alkalmas a szocializációs képességek kiemelt fejlesztésére. de azok megélése. Csákvári Judit (szerk. 2006. mind középfokon (→ 1–19. színtereit.

Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 248. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. rész Adaptációs mátrix Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (két adaptált modul az 1.2. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. A mozgás szerepe. az adatbankban. Dokumentációs útmutató (→ 1. évfolyamra: Én és a világ – Étkezzünk egészségesen. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. fontossága az egészséges életmód kialakításában) (→ 2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 254 . tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Eszköztár (→ 1.

): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. példaképek. − a tehetséggondozás. Akár családban marad. oldal) A kiadvány számos információt tartalmaz az önálló életvitelre még felnőttkorban sem képes fiatalok megsegítésének intézményi hátteréről. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a szociális foglalkoztatójáról és egyéb célszervezetekről (→ 1 3–14. akár intézményi elhelyezésben él majd felnőttként az értelmileg akadályozott fiatal. fejlődési anomáliáit. táblázat) Ari Pálma Katalin – Czibere Csilla (szerk. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. táblázat) – Eszköztár (→ 1. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás35 ismerteti az értelmi fogyatékosság kóroki tényezőit. többek között az értelmi fogyatékosok napközi otthonáról. 2006. személyiség. (→ 12–1 3. (→ –12. − az „iskolapadon túli lehetőségek” alapos kimunkálás után kerültek az olvasó elé. évfolyamra: Hősök. valamint – a szegregált és integrált nevelés adta lehetőségek felvázolásával – azok korrekciós lehetőségeit. Budapest.. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) (→ 2. életpálya-építés. Dokumentációs útmutató (→ 1. − a szociabilitás. oldal) Az életpálya-építési kompetencia szempontjából legrelevánsabb témák. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. az Ön segítségével mindenképpen hasznát veszi a felkínált kompetenciafejlesztési lehetőségeknek. 35 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 255 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (egy adaptált modul az 1. suliNova Kht. Módszertani intézményi útmutató.és közösségfejlesztés.  oldal  és  Módszertani  intézményi  útmutató).

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 256 .2. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. rész Adaptációs mátrix – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 248.

Komoly sikerkritérium a családok. Budapest. együttnevelésük lehetőségeiről és az integráció valamennyi szereplőjének státuszáról. szolgáltatásairól.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató36 információkat nyújt a sajátos nevelési igényű tanulók képzésének történetéről. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények céljáról.. illetve az integráció szereplőinek ismerete. a habilitáció-rehabilitáció megvalósítása − Módszertani segítségnyújtás. útmutatók javaslatai − Kapcsolattartás a befogadó intézmény vezetésével és pedagógusaival − Utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése – egyéni fejlesztési terv készítése − Az SNI-tanuló egyéni fejlesztése. szak. a gyermekcsoport. lehetőségeiről és teendőiről. 2007 . − Pedagógiai Program – inklúziós módosítási javaslatok − Tantervek. Néhány. tanulók együttneveléséhez.  oldal). 36 257 . tréningek szervezése és tartása többségi pedagógusok részére − Vonatkozó szakirodalom-gyűjtemény gondozása − Szülői klub működtetése − Integráló intézmények felkutatása és regisztrálása Kajáry Ildikó – Ruttkai Leventéné: Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. szervezeti felépítéséről. „klienseiről”. konzultációs lehetőségek − Speciális ellenőrzési-mérési-értékelési rendszerek felkínálása − Gyógypedagógiai metodikai és eszközrendszer frissítése − Az SNI-gyermekek reális pályaorientációjának és továbbtanulásának segítése − Továbbképzések. suliNova Kht. Az inkluzív intézmény pedagógusainak segítséget jelent az óvodai nevelés és az iskolai oktatás sajátos alapelveinek. a befogadó intézményeknek kínált szolgáltatásra kiemelten szeretnénk felhívni a figyelmet. a segítő és nehezítő tényezők. a pedagógusközösség – befogadó és befogadott részről egyaránt – és az intézményfenntartó segítő attitűdje. Módszertani intézményi útmutató. tanmenetek.és szakmai szolgáltatásairól teljes körű képet kap az olvasó. A befogadott gyermek/tanuló és pedagógusai azonban nem nélkülözhetik az EGYMI-k segítségét (→ 1 3–23.

 táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. pedagógiai optimizmust és – nem utolsósorban – speciális tudásokat kíván a pedagógustól. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.2. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. rész Adaptációs mátrix Az értelmileg akadályozott tanulók integrált nevelése többségi közoktatási intézményekben elhivatottságot. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 258 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. a 248. tanulók együttneveléséhez. Tiszteletre méltó vállalásához kíván Önnek segítséget nyújtani ez a kiadvány.

tankönyvek. − ritmusérzék. − hangszín-differenciálás. − szemmozgás. Tájékoztat a sajátos nevelési igényű gyermek eszközhasználatának és játéktevékenységének sajátosságairól. − akusztikus ingerkeltés.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az értelmileg akadályozott gyermekek. Ruttkay Leventéné – Kajáry Ildikó (szerk. tanulók együttnevelését segítő eszközrendszer37 több mint ötven színes ábra segítségével – képes mellékletként – ad e témában átfogó képet az integráló pedagógusoknak. munkafüzetek. − auditív észlelés. Ezek lehetnek a köznapi élet tárgyai. speciális taneszközök. készség. − vizuális percepció. audiovizuális és más technikai eszközök. szemléltetőeszközök. forma-. − komplex vizuális-akusztikus figyelem.): Sérülésspecifikus eszköztár értelmileg akadályozott gyermekek. térészlelés. tanulók együttneveléséhez. A regiszter funkció és használat helye szerint rendszerez: tantermi berendezések. − vizuomotoros koordináció. illetve a használati módozatokról. számítástechnikai eszközök. − szín-. kiemelten az alábbi fejlesztendő képesség-. Általában elmondható. Educatio Kht. 37 259 . füzetek. feladatgyűjtemények. Budapest. játékok. − szem-kéz koordináció. − taktilis észlelés. − alak-háttér konstancia. hogy az értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztéséhez nagyon sok és gyakori eszközhasználat szükséges.. − hallási diszkrimináció. − beszédhallás. Az ajánlott képességfejlesztő eszközök differenciált sora ad tájékoztatást a lehetőségekről. 2008. taneszközök. képességfejlesztő szoftverek.és kompetenciaterületeket: − auditív figyelem.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. íz-. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. valamint kiadványunk bibliográfiájában 260 . formakiterjedés. szagérzékelés komplex finomítása. − ok-okozati kapcsolatok. − látás-. hallás-. tanulók együttneveléséhez. Az alapkészségek fejlesztésén túl számos speciális eszköz segíti a gyermek és pedagógus közös munkáját az egyes kompetenciaterületek. egyeztetések. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. − reprodukciós képesség. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. − szín-.2. fejlesztő eszközök képei. − megfigyelőképesség. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. később „tantárgyak” művelésében. színes ábrái. − szám. − rész–egész viszony. − téri orientáció.és mennyiségfogalom kialakítása. − fogalmi gondolkodás. az adatbankban. a 248. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Képsorozatok. − analízis-szintézis. valamint részletes használati tanácsok és szakszótár teszi teljessé a sérülésspecifikus eszközkatalógust. rész Adaptációs mátrix − testséma. lateralitás. Dokumentációs útmutató (→ 1. − időrelációban való tájékozódás.

oktatási intézményektől származó dokumentumok. a teljes inklúziós dokumentációs rendszert tartalmazza: − jogszabályok (1993. partneri elégedettség mérése). nevelési. 2007 . a tanulói mérés-értékelés dokumentumai. munkaköri leírások. suliNova Kht. tanulók együttneveléséhez. évi LXXIX. továbbképzések dokumentációja. pedagógiai vélemény. etikai kódex. évi LXXVI. egyéni tanulói órarend és terápia. 1993. Budapest.. Mellékleteként jelennek meg: − Szülői nyilatkozat a gyermek adatairól − Anamnézis − Orvosi javaslat − Gyógyszerszedés rendje − Szakvélemény Kajáry Ildikó – Ruttkai Leventéné: Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. Nat. értekezletek szakmai jegyzőkönyvei). Irányelvek. tanúsítvány. helyi tanterv. többször módosított törvény a szakképzésről). házirend. egészségügyi dokumentációk. bizonyítvány. törvény a közoktatásról és módosításai. szakértői bizottsági felülvizsgálatot kérő lap. pedagógiai program. és intézményi nevelésének minden területéhez szervesen illeszkedik. − a befogadó intézmény és a módszertani intézmény közötti dokumentumok (intézmények közötti megállapodás. egyéni fejlesztési terv. napló.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató38 teljessége és dokumentummintái nélkülözhetetlen gyakorlati segítséget nyújtanak az integráló pedagógusok számára. − befogadó intézményi dokumentumok (alapító okirat. a pszichológiai-pedagógiai státusz dokumentumai). Kerettanterv. tantárgyfelosztás. feljegyzések. felmentés. adatkezelési szabályzat. Dokumentációs útmutató. gondozási. SzMSz. órarend. értesítő. jegyzőkönyvek. A gyűjtemény kiterjed az értelmileg akadályozott gyermek teljes tanulói életútjára. 38 261 . szakmai munkaterv. − az SNI-gyermekkel az intézménybe érkező dokumentumok (szülői dokumentumok.

értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. rész Adaptációs mátrix − Tanulócsoport felkészítése az új osztálytárs fogadására (osztályfőnöki óra tervezete) − Az értelmileg akadályozott tanulók teljesítményének mérése és értékelése Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. a 248. táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 262 .2. Módszertani intézményi útmutató. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. az adatbankban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

 táblázat) – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. A modulok céljának és az értelmileg akadályozott gyermek fejlesztési céljainak megfelelően a következő területeken találhatóak kiegészítések. évfolyamra (33. – a feldolgozás menete mind a tanári. módszerekre. amelyek az Ajánlásokban találhatók meg. A modulokban nem szerepelnek azok az általános tudnivalók. a mindennapokban használható javaslatokat. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. illetve elhagyása mindenképpen szükséges az értelmileg akadályozott gyermek integrált nevelésekor. évfolyamra (49.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. és ezzel tették alkalmassá az együttnevelés során történő alkalmazásra. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. továbbá itt olvashatóak azok a tartalmak is. amelyek megtanítása. eszközökre vonatkozóan.) és két adaptált modul a 2. A kiválasztott modulokat értelmileg akadályozott gyermekeket tanító gyógypedagógusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. élménypedagógiai elemekkel gazdagított foglalkozási modulokat ismerhetnek meg. Olyan. lebonyolítására. – ajánlások a célcsoportra. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés Az értelmileg akadályozott gyermekek együttnevelését segítő kompetencia alapú modulok konkrét. ajánlások: – a képességfejlesztés fókuszai. módosító eljárásokat. Ezért javasolt a támogató rendszerben feltüntetett Ajánlások és a modulok együttes használata. mind a tanulói tevékenységek megszervezésére. adaptálására vonatkozóan. és 35. munkaformákra. – sérülésspecifikus ajánlások. táblázat) • Szövegértés-szövegalkotás: 5 adaptált modul az alapozó szakaszhoz és 4 adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszhoz • Matematika: egy adaptált modul az 1. differenciálásra.) 263 .

Dokumentációs útmutató (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 264 . a 248. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók együttneveléséhez. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. táblázat) Eszköztár (→ 1. táblázat) Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. fontossága az egészséges életmód kialakításában) • Életpálya-építés: egy adaptált modul az 1. évfolyamra (Hősök. az adatbankban. Módszertani intézményi útmutató. évfolyamra (Én és a világ – Étkezzünk egészségesen és A mozgás szerepe. rész Adaptációs mátrix – – – – • Szociális. példaképek.2. életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. oldalon Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

és az egyéni speciális fejlesztést legalább egy utazó gyógypedagógus biztosítja. az aktivitás élményének szükségességét. Montessori-. Freinet-. folyamatos napirendi struktúrát igényel. tananyag-kiválasztás és -feldolgozás. a tanulók tevékenységére épülő módszerek. Ayres-terápia. KAtICA DIFFErENCIÁlt KÉPEssÉG. szenzoros-integrációs terápia. Frostig-terápia. A program 2004-ben új képzést akkreditáltatott Hatékony iskolát mindenkinek. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. biztosítva az individualizált nevelést. ahol a pedagógusok elfogadó környezetet tudnak teremteni. a drámapedagógia folyamatos alkalmazása és az egész személyiségre figyelő szöveges értékelés által biztosítani tudja minden tanulója számára a hatékony. a kooperatív. témakörökben gondolkodik. komplexitásra törekszik. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához SNI-gyermek 265 . 39 Teljes néven: A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. Mindazoknak az óvodáknak ajánljuk. differenciáltan dolgoznak fel. Sikeresen alkalmazott speciális terápiák segítik az SNI-kisgyermekek fejlődését: logopédia.És KÉszsÉGFEJlEsztő ProGrAM. Sindelar-program. inkluzív tanulási környezetet. Egy-egy témakört több szinten. KülÖNÖs tEKINtEttEl Az INtEGrÁlt NEVElÉsrE Nevelési programjuk önálló. HRG. diszlexia-diszkalkulia prevenció. Fontosnak tartják a gyermeki szabadságot. avagy integrált nevelés a gyakorlatban címmel. preventív gyógytorna.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok A GyErMEKEK HÁzA INtEGrÁCIós GyAKorlAtA39 Az 1993–94-es tanév óta a Gyermekek Háza a megfelelő differenciált tanulásszervezés. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segíti a munkatankönyv jellegű Gyermekek Háza tankönyvcsalád. amelyet teljes tantestületeknek és társult pedagógusközösségeknek ajánl.

Nem önálló intézmény. valamint kiadványunk bibliográfiájában 266 . Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Képességfejlesztő Doboz. Módszertani intézményi útmutató. . hanem „ezerszínű kincsestárukban” szerepel a gyermekek által lektorált Hétszínes program. rész Adaptációs mátrix ÖNÁllósÁG. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. évfolyamos diákjai külvilágról szerzett ismereteit széles körben. kevés felnőtti megsegítéssel igyekszik pótoltatni e programmal. a 248. HÉtszÍNEs ÖNFEJlEsztő ProGrAM A Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Marcali) által kidolgozott pedagógiai és technikai innovációsor. valamint a mögötte felhalmozott tudás jelenti azt a szellemi biztonságot. tanulók együttneveléséhez. Mindezeket integrálja magában saját fejlesztésű „Iskolamester” szoftverük. Nem hét. az adatbankban. hanem humán szolgáltató rendszer. amelyre alapozhat a Hétszínes Centrum. Módszertani Intézmény és Diákotthon 7 és 8. Alapelve: önállóság és önkéntesség a döntéshozataltól a program zárásáig. FElKÉszülÉs Az ÖNÁlló ÉlEtVItElrE – lAKóottHoN ProGram A Budapesti Mozgásjavító Általános Iskola. Értelmileg akadályozott gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. a Kultúradoboz. táblázat) – Eszköztár (→ 1. közvetlen tapasztalatszerzés útján. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. fiatalok és felnőttek esetében lényegesen több felnőtti segítséggel – komoly értékeket képvisel.2. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Értékdoboz – Zsolnai József útmutatásai alapján –.

sérülésspecifikus – a gyermek egyéni igényeit figyelembe vevő és ahhoz igazodó – adaptációval jól használhatók a többségi óvodába befogadott súlyosan látássérült gyermekek esetén is. Budapest. 40 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 267 .. A gyengénlátó és az aliglátó gyermekek együttnevelése folyamatos figyelmet igényel a napi felkészülés során és a csoportban végzett munkában egyaránt. oldal)! − A gyengénlátás – a vaksággal és →  aliglátással ellentétben – részleges érzékszervi fogyatékosság. szakmai kihívás. oldal).  Hegyiné Honyek Katalin (szerk. ha a látássérült gyermeket fogadó óvodapedagógusok elsajátítják a látássérültek pedagógiájának alapismereteit. Mindez nem kevés. A befogadó óvodapedagógus igazi kreatív alkotómunka elé néz. mozgásos vagy egyéb károsodást nem von törvényszerűen maga után (→  5–7. hiszen célszerű naponta biztosítani a megfelelő eszközöket. amely semmiféle értelmi. de megvalósítható feladat. A programban részletesen kidolgozott fejlesztési tervek és tématervek megfelelő. folyamatosan csökkenteni a balesetveszélyt. 2006. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A megfelelő differenciálás csak akkor lehet sikeres. a sajátos igényeikhez adaptálni a módszereket. utazótanárai közvetlen segítséget is nyújtanak. A látássérülés gyanújeleit tartalmazó szempontsorra érdemes odafigyelni (→ 7–8. A látássérült gyermekek minden tevékenységet együtt végezhetnek társaikkal. A gyengénlátók iskolái módszertani központokat működtetve vesznek részt az óvodapedagógusok tiflopedagógiai szempontú továbbképzésében. újragondolni.): Ajánlások látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. Óvodai nevelés. Az Ajánlásnak40 az együttnevelés sikere szempontjából kiemelten fontos részei: − A → látássérülésről szakvéleményből és a szülőktől kapott információk alapján tájékozódhat az óvónő. suliNova Kht. segíteni a beilleszkedést a tapasztalatokat pedig felhasználni a következő napok munkájában. a megvalósítás során elvégezni a szükséges korrekciókat. ha megteremtjük számukra a szükséges biztonságos körülményeket és célspecifikus játékeszközöket.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.

(→ 9–10. zeneterápia. vízhez szoktatás. (→ 1 1–12. manuális technikák elsajátítása. oldal) − A sikeres integráció kulcsszereplője az óvodapedagógus. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldal) − Az önkiszolgálás fejlesztése is egyéni segítést igényel. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • adaptáció (látási) • adaptált környezet • akkomodáció • akuszto-taktilis módszer • alak-háttér észlelés • aliglátás • éleslátás közelre. tájékozódásfejlesztés. „táncház” foglalkozások (kiscsoportban). oldal)  − A → látásnevelés a maradék látás kihasználásának képességére irányuló fejlesztés. gyógypedagógiai lovagoltatás. oldal) − Óvodában az alábbi többletszolgáltatások javasolhatók egyénre szabott fejlesztési terv alapján.2. tanulók együttneveléséhez. a beilleszkedés segítésének lehetőségeit és az akadálymentesítés szempontjait. differenciált bánásmód középpontba helyezése. az óvónő munkáját segítő javaslatokat tartalmaz. logopédia. Módszertani intézményi útmutató. (→ 12. oldal)  − Beszoktatás idején kulcsfontosságú feladat a tárgyi környezet megismertetésének és a társakkal való találkozásnak a megkönnyítése. gyógytorna. Dokumentációs útmutató (→ 1. Az Ajánlás részletezi a látássérült gyermek érkezése előtti felkészülés feladatait. Az Ajánlás minden egyes fejlesztési területhez speciális szempontok alapján összeállított. a látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus iránymutatásával: látásnevelés. az óvodapedagógiai és a gyógypedagógiai szaktudást ötvözve történik. A gyengénlátó és az aliglátó gyermek fejlesztése szakmaközi együttműködéssel. rész Adaptációs mátrix − Az együttnevelés alapelve az egyénre szóló. ~ távolra • érzékszervi fogyatékosság • fényérzékelők • gyengénlátó • hangárnyék • hangos könyv • haptikus észlelés • képernyőnagyító programok • képernyőolvasó programok 268 . a fejlesztőpedagógiai. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. (→ 10–1 1. szenzoros integrációs terápia. (→ 1 3–22. mozgás-. Ez a rész alkotja az ajánlás gerincét.

az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 269 . ~ szakos terapeuta • letapogató olvasás • lupe l. ~ szakos tanár.Gyengénlátó gyermek • kontrasztérzékenység • közvetlen szemléltetés • látási funkciók • látásnevelés • látássérülés • látássérültek pedagógiája. nagyító • mozgástréner látássérült személyek számára • nagyító • nagytárgylátó • okulomotoros funkciók • olvasótelevízió • optikai segédeszközök • pedagógiai látásvizsgálat • pontírás • progrediáló szembetegség • súlyos fokban látássérült • szemüveg • színlátás • távcsőszemüveg • térlátás • tiflopedagógia. tiflopedagógus • tiflotechnika • ujjolvasók • vak • verbalizmus • veszélyeztetett látás • vízus – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

a betűtanításra szánt kellő idő. az anyanyelvi képességek kialakítása. ugyanakkor a látássérülésből eredő szinte valamennyi hátrány terheli. végső soron az egyén egész életére. a saját tapasztalatokon és érzékleteken kialakuló ismeretszerző tevékenység. 41 270 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . tollbamondás és diktálás tanítása (→ 21–22. Az olvasás és az írás megtanulása nem cél.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. oldal) − A képességfejlesztési és oktatási többletfeladatok a középfokban (→ 22–23. Horváthné Mészáros Márta (szerk. a látás-mozgás koordináció. oldal)  Dr. Szövegértés-szövegalkotás. technikák. Mint a művelődés még ma is egyik legfontosabb eszköze. A másolás. az írástanulás nehézségei. 2006. oldal) − Íráshasználat és az írásbeli szövegalkotás tanítása – késleltetett írástanítás. majd eszközszintű használata minden más terület sikerességét alapvetően befolyásolja. A pedagógus tájékozódását segítő Ajánlás41 súlypontjai: − A sajátos nevelési igény azonosításához szükséges gyógypedagógiai szempontú fogalmak magyarázata az okok részletezésével és a pedagógiai konzekvenciák levonásával (→ 7–1 5. a szótagolás fontossága. (→ 20–21. suliNova Kht. A vizuális jellegű megismerőtevékenység sérült területei miatt e kompetenciaterületen is tapasztalható akadályozottság – sérül a vizuális differenciálóképesség. Budapest. az olvasástanítási módszer. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az olvasás és az írás.  oldal) − Témakörök – általános jellegű ajánlások. az olvasástechnikai készség fejlesztése (→ 17– 18. szóbeli szövegalkotás tanításának kulcskérdései: az olvasókönyv kiválasztása. hatással van a kulturális szükségletek kielégítésére. gondolatok (→ 23–24. hanem eszköz minden más ismeret és tantárgy megtanulásához. Az alap-kultúrtechnikák elsajátításának és művelésének nehézségeit kompenzáló praktikus fogások. a tanuló és mások számára olvasható íráskép. oldal) − A szövegértést fejlesztő pedagógiai módszerek. oldal)  − A szövegértés. a grafomotoros képességek. feltételei (→ 19–20. oldal) − A cél: rendezett. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.. hanganyagok és a számítógép létjogosultsága a látássérültek oktatásában.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 271 . oldal)  − Akadálymentesítés és az információhoz jutás megkönnyítésének apró fogásai tanári demonstrációs eszközök esetén. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület (14 adaptált modul az alapozó szakaszra és 1 adaptált modul beszédfejlesztés szakaszra) (részletesen → 2. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. oldal) Az értékelés kulcsszava lehet az „önmagához mért erőfeszítés”. tanulók együttneveléséhez. oldal) − A tanulási folyamat keretében alkalmazott módszerek (→ 2–28. a többletenergia elismerése. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. amely a helyes önértékelés és önbecsülés alapja (→ 32–33. táblázat) – Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldal). a 268–269. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.Gyengénlátó gyermek − Tanulásszervezési formák alkalmazása – elsődleges szempont a láthatóság feltételeinek megteremtése (→ 24–2. az adatbankban. oldal) − A pedagógustól és a tanulócsoporttól elvárható magatartásformák (→ 28–29. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. ugyanakkor a reális értékelés. adaptált és speciális tanulói segédletek alkalmazása (→ 30–32.

a tanulót a kompenzáló technikák megtanulásával lehet az önálló ismeretszerzés irányába fejleszteni. a sablon és a körző használata segítséggel történhet. Matematika. amely figyelembe veszi az objektív teljesítményt. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. a vizuális emlékezet és képzelet. − geometriai rajzolásokhoz a vonalzó. (→ 17–18. az önállóság kiteljesedése felé vezeti a látássérült gyermeket. oldal) A gyengénlátó és aliglátó tanulónak többletidőre van szüksége feladatainak elvégzéséhez: − meg kell elégedni az alacsonyabb elemszámú rendszerekkel való feladatvégzéssel. hogy a gyengénlátás az egész életvezetésre kiható tényező. és értelmezi a szakorvosi leletek jelzéseit.  oldal) A látássérülés pedagógiai következménye befolyásolja a tanuló elhelyezését a tanteremben. tekintve. a kommunikációs készség. fejezetben fontos alapelveket emel ki a szerző. de semmit helyette”. A befogadó pedagógus és tanulóközösség a látássérült tanuló sajátos nevelési igényére mindig tekintettel van – nem túlkímélő és nem kíméletlen következetességgel –. Ez a törekvés tanulásszervezési alapelvként is megfogalmazódik. Az Ajánlás szemészeti és pedagógiai megközelítésű leírása elegendő alapot szolgáltat a befogadó pedagógusnak a sajátos nevelési igény azonosításához. fiatalt. vizuális figyelem. (→ 1 3–17. 2006. kisebb pontatlanságokat meg kell engedni. memória. (→ 7–9. szükségessé teszi az akadálymentesítést és a láthatóság biztosítását. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás42 mottója lehet: „tegyenek meg mindent érte.): Ajánlások gyengénlátó gyermekek. a fejlődésben bejárt utat és a befektetett energiát is.. Leírja a gyengénlátást okozó leggyakoribb szembetegségeket. 42 272 Kompetenciaterület Kiadvány típusa .Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. sorrendiség. suliNova Kht. Ezt támogatja a differenciált és reális követelménytámasztáson alapuló.. − mérések végrehajtásánál megengedhető nagyobb eltérés. úgymint a kompenzációs technikák tanítására törekvés. alaklátás. oldal) A matematika oktatása során sokféle képesség fejlesztésére van lehetőség: megfigyelőképesség. oldal)  Az Eredményes tanulásszervezési formák c. (→ 9–12. a látássérült tanulónak nyújtott optimális egyéni tanári megsegítés vagy önállóságra neveCseh Eleonóra (szerk. 30. igazságos értékelés. Budapest.

de az eszközigényesek esetében a gyengénlátó tanulók számára az eszközök és szabályok adaptálására rendszerint szükség van. a 268–269. sík. A szokásos módszerek alkalmazása során a látássérült lassabb haladására és segítésigényére folyamatosan figyelemmel kell lennie a pedagógusnak.Gyengénlátó gyermek lés a megfelelően megválasztott tanulásszervezési formával. (→ 18–19. (→ 20–22. A verbalitást igénylő játékok nem okoznak gondot. az iskolai élet minden helyszínére és percére vonatkozik. Dienes-készlet. amelyek túlmutatnak a kompetenciaterületen: a befogadó szemlélet az iskola minden programjára. egyéni szerkesztési eszközök. jó légkörben a látássérült tanuló. (→ 19– 20. koordináta-rendszer – adaptációs javaslatokat sorakoztat fel. testés síkidomkészlet. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. ugyanúgy. nemcsak kapni. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. színes rúd. hogy megmutathassa. táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 273 . oldal)  Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal) A programcsomag sokféle játékot használ.és térmértani modellező. tanulók együttneveléséhez.és számkártyák. A közösség tapintatosan irányított önszabályozó szerepét meghagyó szélsőségmentes. adni is képes. zsebszámológép. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. oldal) A szerző ötleteket kínál páros és csoportos munkaformák szervezésére. táblázatok. jel. (→ 25– 28. kalkulátor. (→ 22–24. Dokumentációs útmutató (→ 1. kapjon lehetőséget. Módszertani intézményi útmutató.  oldal) A kiadvány a matematika taneszközeihez – mérőeszközök. térképek. mint a többiek.  oldal) A befogadó pedagógus számára olyan elvárásokat fogalmaz meg az Ajánlás.

előítéletek nélküli tudomásulvétele nem elegendő. amelyeket a befogadó iskola pedagógusainak szem előtt kell tartaniuk az együttnevelés során. folyamatában értelmezhető egy nevelési. Mégis mind az együttnevelés.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. életviteli és környezeti kompetenciák. egyszerű. amely a reális énkép kialakulását is elősegíti. Budapest. a gyermeket egyenrangú partnernek kell tekinteni! (→ 9–17. konfliktushelyzet vagy magatartási tendencia. 43 274 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . úgynevezett aliglátó tanuló pedig rendszeres és szakirányú segítség nélkül nem képes a többségi iskola követelményeinek megfelelni. a látássérülés hatásait.. A tematikus áttekintés segíti a feldolgozást: − A gyengénlátás határértékei között levőket a jellemzés érdekében három csoportra osztja: a gyengénlátás felső határán levők alig térnek el az ép látású tanulótól. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. teljesítésük fáradságot sem jelent. hiszen mindig csak az egyedi esetet vizsgálva. a nevelési hatásokra bekövetkező lehetséges változásokat elemzi az iskolai élet szereplői közötti kölcsönhatások tükrében. valamint az iskolai nevelés soktényezős és -változós rendszerében azokat a pszichológiai és nevelési szempontból a tanuló szociális közérzetét meghatározó elemeket és hatásokat. Szociális. viselkedési szituáció. oldal) − A sajátos nevelési igény alapján kinek-kinek a saját képességprofilja szerint lehet kijelölni életkoronként a fejlesztésre szoruló területeket. könnyen azonosíthatóak: a pedagógusoknak szóló javaslatai praktikusak. (→ 7–9. mind a gyógypedagógiai nevelés tapasztalatai alapján összegyűjtötte és leírta a személyiség fejlődése. oldal) − Alapkövetelmény az integrációra történő jó felkészítés. suliNova Kht. a környezet megélése és hatásai. A szerző a látássérülésből és következményeiből általánosan érvényes megállapításokra nem vállalkozik. 2006. az átlagos gyengénlátó segítség nélkül nem tud a többségi iskolában boldogulni. (→ 18–19. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás43 a gyengénlátó tanulók fejlődését.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. oldal) Paraszkay Sára (szerk. az alacsony → vízusú. A leírt helyzetek és viszonylatok a mindennapi iskolai életre jellemzőek. A másság elfogadása. Fontos a kompenzálás képességének fejlesztése.

(→ 27–29. a megfelelő életrend kialakítása. a követelmények. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – Szociális. írást és olvasást igénylő tevékenység. oldal) − Pedagógiai módszertanilag a differenciálás. táblázat) – Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. Mozogni jó!) (→ 2. tanulók együttneveléséhez. az aktív részvétel és a motiváltság fenntartása elengedhetetlen. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. évfolyamra (Én és a világ: Étkezzünk egészségesen. a 268–269. Minél több a látást. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. oldal) − A gyengénlátó gyermek számára nem a tanulásszervezési formák. a szabadidő hasznos eltöltése. valamint kiadványunk bibliográfiájában 275 . mások pedig szükségessé válhatnak. (→ 29–31.Gyengénlátó gyermek − A programtantervben felsorolt témák között a gyengénlátás szempontjából kiemelten fontos témakörök: az egészség és egészséges életmód. (→ 21. oldal) − A látóképesség. az adatbankban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. (→ 21– 23. a többoldalú érzékszervi megerősítés. hanem az azokban alkalmazott tevékenységek jelentik a nehézséget. a pontos vizuális megkülönböztetést. (→ 20. táblázat) – Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. annál több hátrányt okoz a látássérülés. oldal) − Az egyetlen biztos mérce: a mindenkori optimális terhelés fenntartása. életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. a tanuló képességei és igényei folyamatosan változhatnak. ennek megfelelően egyes eszközök később szükségtelenné. Módszertani intézményi útmutató. Dokumentációs útmutató (→ 1.

rugalmasságot igényel. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. de ugyanakkor sok örömet és sikerélményt is okozhat. Alsóbb évfolyamokon különösen fontos a szoros és rendszeres kapcsolattartás a pedagógus. címek. suliNova Kht. Budapest. (→ 1 1–18. az íráshoz hasonlóan a saját kézírás olvasása is nehézséggel jár. egészen részletekbe menő apHoffmann Rita (szerk.. a bekezdések. rajzokra. oszlopok egymástól való világos elkülönülése segít a gyengénlátó tanulónak a papíron. kreativitást. hogy a sikeres együttműködés érdekében tájékozódjon a gyermek látássérülésének mértékéről. aki maga is látássérült. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás44 szerzője nyelvtanár. Rendkívül fontosnak tartja az idegen nyelvek tanulása iránti érdeklődés felkeltését már kisiskolás korban. nehézséget. hogy a látó társadalom milyen nehezen azonosítja a gyengénlátás okozta problémát. a szövegben történő gyorsabb tájékozódásban. Nagyon fontos. a felmerülő szakmai kérdések esetén és a segédeszközök kiválasztásánál mindig forduljon gyógypedagógushoz. pluszfeladatokat jelent. Idegen nyelv. Az ajánlás súlypontjai a következők: − A látássérülés következményeként az olvasáshoz. A legtöbb → gyengénlátó tanuló képes lépést tartani ép látású társaival a nyelvtanulás során. a szülő és az utazótanár között. Vannak olyan feladatok. A számítógép nagy segítséget nyújthat. oldal) − A nyelvtanulás közben a különböző képességek fejlesztése kapcsán számos ötletet kap a befogadó pedagógus a látássérült tanulók bevonására. drámajátékra. Példákkal érzékelteti. 44 276 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . oldal) − A programcsomagok minden érzékszervet bekapcsolnak a nyelvtanításba. azaz a vizuális kultúrára épül.  oldal) − A nyelvi fejlesztés három szintjének nyelvi fejlesztési céljait szolgáló képességfejlesztési gyakorlatokat mély empátiával. A szöveg elrendezése.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. (→ 9–10. 2006. de a feladatok nagy része adaptálható. tagolása.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. számos feladat képekre. A második idegen nyelv tanítása történhet az első idegen nyelvhez kapcsolódó ajánlások alapján. amelyek nem alkalmazhatók látássérült tanulók esetében. (→ 1 1. A tanár számára a látássérült tanuló nyelvoktatása többletmunkát.

az egyéni különbségeket figyelembe vevő értékelés megfelel a látássérült tanulók igényeinek. oldal) − Az idegen nyelvi programcsomagok nagy hangsúlyt fektetnek a kooperatív tanulási formákra. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az adatbankban. Rendkívüli fontosságú ez a fejezet! (→ 18–29. aliglátó gyermekek. (→ 33–34. hogy a gyengénlátó tanulónak legalább 14-16 pontos. és maximálisan figyelembe véve a látássérült sajátos nevelési igényét tűzdeli meg a szerző praktikus javaslatokkal. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a 268–269. tanulók együttneveléséhez. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó. félkövér betűkkel nyomtatott feladatlapra van szüksége! Egy oldalra kevés feladatot tegyünk. hogy a lap ne legyen zsúfolt.  oldal)  − A feladatlapok készítésénél tartsuk szem előtt. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. amelyeket világosan válasszunk el egymástól! Nagyon fontos. Módszertani intézményi útmutató. aliglátó gyermekek. (→ 29. oldal) − Az értékelés alapelvei azonosak a látókéval. (→ 31–33.és csoportmunkára. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Útmutató gyengénlátó.Gyengénlátó gyermek rólékossággal gondolja át. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 277 . a pár.

a kiszámíthatóság.. de a látássérült tanuló fejlődése egyre több pedagógiai sikert és örömöt szerez a tanár számára is. életpálya-építés. ám a szülőtől is sok praktikus ismeretet szerezhetünk. A pedagógusnak minél több információval kell rendelkeznie az SNI-tanulóról – szembetegsége. Az iskolába kerülő gyengénlátó tanuló fejlődésének sok területén küzd lemaradásokkal. Budapest. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. hogy jobban megértse a látássérülés miatt sajátos nevelési igényű tanulót és szüleit. suliNova Kht. személyiségvonásai stb. Mindvégig szem előtt kell tartani. intelligenciája. látóképességének mértéke. Különösen fontos a szembetegséggel járó veszélyeztetettség ismerete. a differenciálással biztosítható siker. Az Ajánlás45 a gyengénlátó és a látásmaradványukat praktikusan használó látó-halló módon tanuló aliglátó gyermekek együttnevelését. személyiségét.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a hatékony kommunikáció. 2006. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A látássérülés a szem. amely megváltoztatja a tanuló megismerőtevékenységét. a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot. 45 278 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . az uszodában. Az igazi boldogság az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésében az lesz. → térlátás. ahol elégedett. a változatosság. a szociális kompetenciák és a látássérüléssel kapCzibere Csilla – Hódi Marianna (szerk. A látásteljesítményről tájékoztat a szakvélemény.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. oldal)  A látássérülés következtében a stratégiaalkotás. két. alkalmazkodóképességét. Segítségére lesz abban. a sérült tanuló és az Ön közös munkája első megközelítésre talán nehéznek tűnik. Az osztály. (→ 7–12. színérzékelés. megbecsült gyógymasszőrként dolgozik. hogy a látássérült tanuló a látást igénylő feladatvégzés során mindig teljesítőképessége felső határa közelében dolgozik – ennek hatékonyságát fokozza a motiváció. és nevelési elveik megismerése is hasznos lehet a pedagógiai munka szempontjából. a gondolkodási képességek. a befogadó pedagógus munkáját segíti. amikor látássérült tanítványa meghívja a diplomaosztó ünnepségére vagy szembetalálkozik vele pl. s a javaslatok nyomán gazdagítsa pedagógiai módszertani kultúráját.vagy egyszeműség.

évfolyamra (Mindennapjaink – Népi gyerekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel. Jancsi!”) (→ 2. tanulók együttneveléséhez. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) és egy adaptált modul a 2. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1.  oldal) Egyénre szabott. hogy a gyengénlátó tanuló részt vegyen az osztály munkájában. táblázat) – Ajánlások gyengénlátó.Gyengénlátó gyermek csolatos kompetenciák. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. hogy a látássérült tanuló sikeresen oldja meg feladatait bármely tanulásszervezési forma választása esetén. (→ 30–31. képességterületének fejlesztése átível az alapfoktól a középfok végéig. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. (→ 37–38. a 268–269. A kiadvány az egyes részterületekhez sérülésspecifikus fejlesztési javaslatokat és eljárásokat. habilitációs és rehabilitációs szempontokat sorakoztat fel. táblázat) – Útmutató gyengénlátó. oldal) A programtervek egyes témaköreivel kapcsolatos kiegészítések. aliglátó gyermekek. oldal) A modulokban megjelenő tanulási módszerek mindegyike alkalmas arra. hogy jelenjenek. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – életpálya-építés: egy adaptált modul az 1. sérülés indokolta módosítások. az adatbankban. módszertani ajánlások figyelembevétele javasolt a látássérült tanuló eredményes részvétele érdekében. (→ 33–37. (→ 20–28. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. példaképek. Módszertani intézményi útmutató. aliglátó gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. Egyes területek témaköreihez speciális módszerek ajánlottak.  oldal) A sajátos nevelési igény meghatározó a tanári szemléltetőeszközök megválasztásában is. sikerélményhez jusson. Differenciált követelménytámasztás javasolt az irreális (metakommunikációs képesség) vagy veszélyeztető területeken. évfolyamra (Hősök. valamint kiadványunk bibliográfiájában 279 . (→ 28–29. (→ 2–20. oldal) Az egyéni segítés és a feltételek biztosítása szükséges ahhoz. engedmények a tanuló értékelése során is meg kell.

A kiadvány – a szerzők szándéka szerint – szemléletformáló is: hangsúlyozza. 2007 . Pedagógusok és látássérült gyermeket nevelő szülők is hasznos ismereteket szerezhetnek a látássérült gyermek fejlesztéséről és az ebben közreműködők tennivalóiról. suliNova Kht. A befogadó pedagógus támpontokat talál a gyengénlátás. megismerheti a látássérülés pedagógiai következményeit. a család és az osztálytársak szüleinek fogadókészsége. amely a fejlesztés speciális szempontjait is meghatározza. az integrációt segítő egységes gyógypedagógiai módszertani intézményről és a többségi iskolák pedagógusai számára elérhető szakmai segítségnyújtásról. tanulók integrációjának. 46 280 . gyengénlátó gyermekek. oldal) − Az integráltan oktatott látássérült tanuló. tanulók együttneveléséhez. a befogadó iskola pedagógusai a gyermek. hogy a látássérült gyermeket fejlesztő minden pedagógiai munka alapja és a sikeres együttnevelés kiindulópontja a sajátos nevelési igény figyelembevétele. Módszertani intézményi útmutató. oldal) − A látássérülés szemészeti és pedagógiai szempontú értelmezése és az ebből következő sajátos nevelési igény meghatározása (→ –7. valamint a többségi iskola pedagógusainak felkészültsége és a segítők tevékenysége – alapvető tudnivalók az integrációról (→ 10–14. amely a napjainkban jellemző szerepkörök kialakulásához vezetett: az ép gyermekekkel. az integráció jogszabályi hátterének és a pedagógiai többletszolgáltatásoknak a felvázolása (→ 7–10. → aliglátás azonosításához. együttnevelésének segítése és a gyógypedagógiai intézményt választó szülők gyermekeinek nevelése-oktatása. oldal) Jankó-Brezovay Pálné – Mándi Tiborné: Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. Az útmutatóban az alábbi témákban tájékozódhat: − A fogyatékossági terület első Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye fejlődésének bemutatása. oldal) − Az integráló oktatással kapcsolatos alapfogalmak magyarázata.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató46 sérülésspecifikus szempontú áttekintést ad az együttnevelést alapvetően meghatározó tudnivalókról..és tanulóközösség. oktatható. tanulókkal együtt nevelhető. Budapest. (→ 5–.

 oldal)  Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Útmutató gyengénlátó. valamint a szakmai pedagógiai szolgáltatások. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1.Gyengénlátó gyermek − A gyengénlátó tanuló speciális habilitációs. a nyújtott pedagógiai szakszolgáltatások. az adatbankban. táblázat) – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény elérhetősége. rehabilitációs fejlesztésének és a befogadó pedagógusok szakmai segítésének kulcsszereplői − Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények kialakulása. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • Szakmai nyílt napok (Gyengénlátók Általános Iskolája. valamint kiadványunk bibliográfiájában 281 . a 268–269. szerepe. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a szakemberek kompetenciája (→ 1 5–2. aliglátó gyermekek. tanulók együttneveléséhez. Módszertani Intézménye és Diákotthona) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Módszertani Intézménye és Diákotthona) • Integrációs tanácsadó tanárok iskolalátogatásának szempontjai (Gyengénlátók Általános Iskolája. célja és feladatai. ellátó és fejlesztő tevékenysége. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

47 282 . A szerzők ennek során kitérnek az alkalmazás indokoltságára. Kiemelik az együttnevelés szempontjainak megfelelő alkalmazásokat. segítve Önt a megfelelő eszköz kiválasztásában és használatában. A kiadvány a speciális fejlesztő eszközöket tematikus csoportokba sorolja. A gyűjtemény eszközeihez fűzött tartalmi összefoglalók közvetlenül segíthetik a speciális fejlesztési tervek összeállítását és az egyéni vagy csoportos nevelő. fejlesztő játékoknak a szokásostól gyakran eltérő alkalmazására és sokoldalú felhasználási lehetőségére – így válik egy-egy szokványos eszköz. 2008. Az eszközöket és a használatot érintő lényegi elemeik. adaptáció is megtalálható az eszköztárban. Az eszköz kiválasztását és gyakorlati használatát megkönnyíti a lényegre törő. hogy a speciális eszközök ne csak a gyógypedagógusnak álljanak rendelkezésére. tanulók együttneveléséhez. tanítónak egyaránt. Educatio Kht. és nagy segítséget nyújtanak a differenciált egyéni fejlesztéshez a tanulónak. szükség van rájuk az integráló nevelésre. Támpontok az eszköztárban való tájékozódás segítésére: – A sajátos nevelési igényű gyermekek. hogy bemutassa ezeket az eszközöket. tulajdonságaik azonosítását. gyermekek fejlesztése során és életvitelében hangsúlyt kap a speciális eszközök használata. domború felületű szemléltetőábrák. utalva a fejlesztendő problématerületre vagy életkorra és az elérhetőségre is. s az eszköz lényeges jegyeinek rövid leírása után a gyakorlati használatot segítő ajánlásokat fogalmaznak meg. Saját tapasztalataik átadásával ötleteket adnak az eszközöknek. oktatásra vállalkozó intézményekben is. Budapest. Az Útmutató47 célja.. megértését a leírást kiegészítő fotók segítik. A taneszközök és a játékboltokban kapható fejlesztő játékok mellett számos egyedi tervezésű és kialakítású eszköz. praktikus szempontokat előtérbe helyező bemutatás. Kívánatos. tanulók akadálymentesítésének eszközei és megoldásai – Speciális füzetek. játék a felhasználás során a fejlesztés szolgálatában speciális eszközzé. oktató munkát. feladatgyűjtemények Hegyiné Honyek Katalin – Mándi Tibroné – Paraszkay Sára: Sérülésspecifikus eszköztár gyengénlátó és aliglátó gyermekek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A gyengénlátó és az aliglátó tanulók.

Módszertani intézményi útmutató. valamint kiadványunk bibliográfiájában 283 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez: az Eszközök című fejezetek (→ 1. Segítik a speciális fejlesztési tervek összeállítását és az egyéni vagy csoportos nevelő. aliglátó gyermekek. tanulók együttneveléséhez. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó. táblázat) – Útmutató gyengénlátó. a 268–269. A megfelelő eszköz növeli a fejlesztő tevékenység hatékonyságát. aliglátó gyermekek.Gyengénlátó gyermek – A speciális eszközök műveltségi területek szerint csoportosítottak. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Az információhoz jutást segítő modern technológiák és megoldások a funkcionális korlátok leküzdése révén segítik elő a sérült gyermek részvételét szűkebb és tágabb környezete mindennapjaiban. az adatbankban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oktató munkát az együttnevelés viszonyai között is.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok

Kiadvány típusa

Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató

Az együttnevelésre való felkészülés során, illetve a napi pedagógiai munkában a befogadó intézmények felelőssége a dokumentumok ismerete és figyelembevétele vagy kiegészítése. Az Útmutató48 célja a tájékoztatás, valamint – a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó dokumentumrendszer bemutatása révén – az együttnevelés megkönnyítése a többségi pedagógusok számára. A kiadvány eligazítja Önt a gyengénlátás miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók befogadásával és az együttneveléssel kapcsolatos jogszabályok között. Bemutatja az együttnevelés sérülésspecifikus feltételeit, a bekerülés körülményeit, a tervezést meghatározó speciális szempontokat, a befogadó iskolák, pedagógusok kötelezettségeit. A sajátos nevelési igény következtében számos írásos anyag készül az évek során. Egyrészt külső, másrészt a közoktatási intézményben keletkező dokumentumokról van szó. A különböző orvosi, pszichológiai és pedagógiai vizsgálatok dokumentumai követik a gyermeket az óvodába, iskolába, és az oktatási-nevelési folyamatra is hatással vannak. Ezeket a befogadó intézményben létrehozott, vezetett, kiállított dokumentumokkal együtt a gyengénlátó gyermek, tanuló személyi anyagaként érdemes külön gyűjteni. Az útmutatót mellékletek – szemészeti szakkifejezések glosszáriuma, Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO-kódok), jogszabálygyűjtemény, esetismertetések – gazdagítják. A dokumentációs útmutató részletezőbb tematikus bemutatása: – A szerző él a különböző, egészségügyi ellátásról vagy veszélyeztetettségről szóló iratok nyújtotta értelmezési lehetőségekkel (→ 5–7. oldal). – Az útmutató részletesen foglalkozik a gyengénlátó, aliglátó gyermek, tanuló fejlődésével, fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai és pszichológiai szakvélemények, javaslatok értelmezésével, bemutatja a szakértői bizottság munkáját. Részletezi a látássérülés miatt kialakuló sajátos nevelési igényt (→ 7–10.  oldal).

Mándi Tiborné: Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató. suliNova Kht., Budapest, 2007 .
48

284

Gyengénlátó gyermek

– A kórokokról a pedagógiai folyamatban hasznosítható tudásokat közöl. (→ 10–14. oldal) – A közoktatási intézményben keletkező szakmai, tanügyi és gyermekvédelmi dokumentumok vezetése, számontartása és figyelembevétele az együttnevelés során a befogadó iskola, a befogadó pedagógus kötelezettsége. (→ 14–18. oldal) – Kitér a gyengénlátó gyermek, tanuló fejlesztésében fontos eljárások és a fejlődés, fejlesztés, a mérés-értékelés dokumentumainak bemutatására is. Példát nyújt az utazótanárral való együttműködés dokumentálására. (→ 18–25. oldal) – A pedagógiai munkához szükséges dokumentumokhoz való hozzáférést jogszabályok és intézményi belső szabályzatok írják elő. A kiadványban megjelennek az adatkezelés szempontjából leglényegesebb ismérvek. (→ 25–2. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Útmutató gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

285

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika

Kiadvány típusa

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés

A segédlet mintagyűjtemény a befogadó pedagógusok számára. A látássérült gyermekek oktatásával, nevelésével foglalkozó szerzők a differenciált tevékenykedtetést lehetővé tevő változtatási javaslatokban rövid, érthető, konkrét megoldásokat fogalmaznak meg. Befogadó pedagógusként jó mintára lelhet a látássérült tanulók együttneveléséhez, s osztályában Ön is választhat hasonló megoldásokat, kialakíthat hasonló feltételeket és tárgyi környezetet a napi pedagógiai munkában. A legfontosabb adaptációs szempontok – példákkal: – A szerzők a támogató rendszert kiegészítve eredményre vezető megoldásokat tartalmazó szakírásokkal bővítették az ajánlott irodalmak sorát, ezenkívül a gyengénlátók számára készített korrekciós feladatlap-gyűjteményeket ajánlanak, amelyekből mintalapot is mellékelnek. – Felhívják a figyelmet a veszélyeztetettség helyzeteire, s példákat nyújtanak adekvát megoldások kialakítására pl. a látóképesség egyéni feltérképezésének szükségessége, nagyítás optimális mértéke, színhatás, kontraszt. – Ötletet adnak az olvasás-írás tanítást alapozó képességek pl. vizuális megfigyelés, vizuális emlékezet fejlesztésére. – Megismerhető a szemléltető-, manipulációs és demonstrációs eszközök, segédletek készítésének és célszerű használatának módja, pl. a feladatlap-készítés kritériumai, az írásvetítő használata, táblázatokkal történő munkák. – Hangsúlyozottan szükséges a teljesítőképessége felső határán teljesítő látássérült gyermek motivációjának a fenntartása. – A csoportos tevékenykedés nehézségeire is praktikus megoldások találhatóak. – A szóbeliség a gyengénlátó számára kompenzáló tényező, amit a tanulásban önmagától is kiemelten alkalmaz, tehát gyakorlása szintén fontos.

286

Gyengénlátó gyermek

Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat) • Szövegértés-szövegalkotás: 14 adaptált modul az alapozó szakasz moduljaihoz, 1 adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszához • Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. évfolyamra – Én és a világ: Étkezzünk egészségesen, Mozogni jó! • Életpálya-építés: 1 adaptált modul az 1. évfolyamra – Hősök, példaképek, nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban és egy adaptált modul a 2. évfolyamra (Mindennapjaink – Népi gyerekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel, Jancsi!”) – Ajánlások gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

287

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok

A Gyengénlátók Általános Iskolája Módszertani Intézményének jó gyakorlatai
Az integráló oktatás, nevelés segítésében harmincéves tapasztalattal rendelkező módszertani intézmény hat jó gyakorlata minden Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménynek ajánlható. A jó gyakorlatok között van olyan, amely az integrált tanulónak, illetve a szülőknek nyújt közvetlen segítséget, van olyan, amely a pedagógust támogatja elsősorban, négy pedig az együttnevelés minőségét hivatott javítani nem egy célcsoportra fókuszálva, hanem komplex módon minden résztvevőt támogatva. A szAKMAI És szAKszolGÁltAtóK, IllEtVE A BEFoGADó INtÉzMÉNyEK szErVEzEtFEJlEsztÉsÉHEz KAPCsolóDÓ Szakmai nyílt napok A program célja gyógypedagógiai kompetencia nyújtása az együttnevelésben részt vevő intézmények pedagógusai számára bemutatóórák, szimulációs gyakorlat, előadás, egyéni konzultáció és csoportos beszélgetés keretében. A pedagógusok tapasztalatot szerezhetnek a gyengénlátás, aliglátás mibenlétérôl és a megsegítés módjáról a speciális eljárások, módszerek, eszközök bemutatásán keresztül, s lehetőség nyílik konzultációra is. Integrációs tanácsadó tanárok iskolalátogatásának szempontjai A jó gyakorlat célja az integrált oktatásban részt vevő gyengénlátó tanuló helyzetének minél alaposabb megismerése, a sikeres integrációt segítő szakmai tanácshoz konkrét tapasztalati bázis teremtése, valamint a gyógypedagógus munkájának hatékonyabbá tétele. A szempontsor eszköz az integráció nyomon követésére a sérülésspecifikus sajátosságok, eszközök, feltételek figyelembevételével. 288

SNI-gyermek

Gyengénlátó gyermek

Kérdőív befogadó pedagógusoknak, látássérült tanulóknak Egy-egy iskolalátogatás alkalmával a módszer alkalmazása lehetővé teszi a tanuló egyéni szükségleteinek, a tanulással, a beilleszkedéssel kapcsolatos problémáknak a felderítését, közös megbeszélését, valamint a sikerekre, nehézségekre, az alkalmazott tanulási technikákra, a segédeszközökre, az önálló tanulás fokára irányuló kérdések nyomán a sérülésspecifikus, tanulási folyamathoz igazodó tanárnak, tanulónak szóló tanácsadást. A befogadó iskolák pedagógusa és az integrációt segítő gyógypedagógus együttműködésének dokumentuma, a „Ne felejts! dosszié” Az integrációval kapcsolatos hatékony szakmaközi együttműködés eszköze az általános iskolai tanulmányok alatt használható, szükség szerint bővíthető dokumentumgyűjtemény, amely a szakmai kapcsolattartás alapja. Tartalma: általános információk, a tanuló sajátos nevelési igényéről szóló információk, valamint a befogadó pedagógusnak és az utazótanárnak az integráló oktatás, nevelés minőségét javító megállapodásai és ajánlásai. Alkalmas az integráció során a sajátos nevelési igényből fakadó különleges bánásmód megvalósulásának nyomon követésére. PEDAGóGIAI tÁrGyÚ Útmutató és gyakorlóanyag a telepített olvasókészülék használatának elsajátításához Az alacsony látásteljesítményű gyengénlátó gyerekek számára a vizuális ismeretszerzést, a sík írás-olvasás elsajátítását egy korszerű technikai eszköz teszi lehetővé: képernyőből, kamerából és mozgatható asztallapból álló elektronikus nagyító készülék. A tanuláshoz, íráshoz, olvasáshoz, szemléltetéshez, szerkesztéshez és a mindennapi technikák elsajátításához használható készülék beállításait, a kereső funkciók és a „szem-képernyő-kéz” koordináció elsajátítását segíti a tanulónak szóló gyakorlóanyag és a pedagógusnak szóló módszertani ajánlás.

289

2. rész Adaptációs mátrix

Csoportos iskola-előkészítő foglalkozás és a szülők iskolája komplex programja A komplex egyéni fejlesztést kiegészítő csoportos fejlesztés a → látásnevelés mellett elsősorban a látássérülés miatt lassabban fejlődő képességek fejlesztésére irányul. Egyidejűleg a program keretében a gyermekek szülei klubszerű foglalkozásokon vesznek részt, ahol választ kapnak kérdéseikre, szemészeti, pszichológiai előadásokat hallgathatnak, és nevelési témákról beszélgethetnek. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

290

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Kiadvány típusa

Mozgáskorlátozott gyermek Ajánlások

Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az Ajánlás49 bevezeti az olvasót a mozgás idegrendszeri szervezésébe, fiziológiájába (→ 5–.  oldal), illetve a mozgás korlátozottsága okán kialakult funkcionális alkalmazkodás akadályozottságába.  (→ –7.  oldal) A szerző a leggyakrabban előforduló kórformák szerint részletesen jellemzi és a mozgáskorlátozott gyermeket (→ 8–1 1. oldal), és az együttnevelést végző pedagógus számára gyakorlati tanácsokat ad. Megfogalmazza a sajátos nevelési igényű kisgyermek sikeres óvodai együttneveléséhez szükséges személyi (→ 12–1. oldal) és tárgyi feltételeket (→ 1.  oldal), külön felhívja a figyelmet az óvodapedagógus és a → szomatopedagógus együttműködésének alapelveire és tartalmára. Hangsúlyozza, hogy a környezeti adaptáció a gyermek függőségének csökkentését szolgálja. Az Ajánlásban megjelennek azok a speciális szempontok, amelyeket a mozgáskorlátozott gyermek fejlesztési tervének elkészítésénél figyelembe kell venni. Problémákat és ezek megoldására vonatkozó javaslatokat tartalmaz a játék, az anyanyelv, a zene, a vizuális nevelés, a matematika, illetve a mozgásfejlesztés területén (→ 1–2. oldal).  Módszertani ajánlást is kap az olvasó (→ 2–27. oldal), amely egyrészt a mozgáskorlátozott kisgyermek fejlődését szolgálja, másrészt nagyobb biztonságot ad a többségi pedagógusnak. E célokat szolgálja az óvoda–iskola átmenet (→ 27–29. oldal) témakörének e fogyatékossági terület specifikumaival való kiegészítése, amelyben konkrét javaslatok fogalmazódnak meg. A mérés-értékelés sajátos szempontjainak kifejtése, illetve a speciális eszközök felsorolása – megjelölve a használat módját és a fejlesztendő területet – nagyban segítik a sajátos nevelési igényű gyermek sikeres integrációját (→ 29–31. oldal).

Dr. Bernolák Béláné: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. Óvodai nevelés. suliNova Kht., Budapest, 2006.
49 

Kompetenciaterület

291

2. rész Adaptációs mátrix

Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók, illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési, oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola, Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár • adaptált környezet • augmentatív kommunikáció • Ayres-mószer • beszédterápia • Bobath-módszer • boccsa • Dévény-féle speciális manuális technika • diplégia spasztika l. Little-kór • ergoterápia l. rehabilitációs foglalkoztató terápia • evésterápia • fizioterapeuta l. gyógytornász • fizioterápia • funkciósérülés, funkciózavar mozgáskorlátozottaknál • gyógyászati segédeszközök • gyógytorna, ~ász • hidroterápia • izomsorvadás • járógép(ek) • konduktív pedagógia • konduktor • kontraktúra • koordinációs zavarok • korai fejlesztés és gondozás • kóros reflexek • könnyített testnevelés • kutyás terápia • Little-kór • lovas (hippo-) terápia • mindennapos tevékenység 292

Mozgáskorlátozott gyermek

• motoros zavar • mozgáskorlátozott, ~ság • mozgásnevelés • mozgásnevelő • mozgásterápia • mozgászavar • munkatevékenység mozgáskorlátozott gyermek esetén • ortézis • PCS képkommunikációs rendszer • petyhüdt jellegû bénulás • protézis • reflexgátló helyzetek • rehabilitációs eszközök és segítô megoldások • spasztikus (görcsös) bénulás • subaquális torna • szomatopedagógia • szomatopedagógus • tartáshiba • testi fogyatékos • testközeli segédeszközök • testtávoli segédeszközök • törpenövés • túlmozgás • végtagdeformitás • végtaghiány – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Bernolák Béláné: Együtt a többiekkel – egy-másért. Előadás-gyűjtemény a mozgáskorlátozott gyermekek integrált neveléséről. Budapest, Bicebóca Alapítvány, 2001.)

293

 (→ 18–20. illetve a pedagógiai módszerekről (→ 20–27. oldal) Az együttnevelésben dolgozó többségi pedagógus a különböző tanulásszervezési formákról. A szerző részletesen bemutatja a mozgáskorlátozott gyermek megismerőtevékenységének speciális jellemzőit. táblázat) Ágoston Gabriella: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. 50  294 Kompetenciaterület Kiadvány típusa .  oldal). részletesen → 2. az értékelés elveinek megfogalmazása (→ 34–35. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. oldal) meglévő ismereteit kiegészítheti az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos speciális tudnivalókkal. Budapest. amelyeket hasznos gyakorlati tanácsokkal egészít ki. a szövegértés és szövegalkotás témaköreit. illetve a mindennapos tevékenységeket segítik eredményesebbé tenni. Szövegértés-szövegalkotás.  oldal) és a csoport nem sérült tagjaitól (→ 28–30. nyolc adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszához. külön kiemelve a fejlesztésükhöz szükséges alapelveket (→ 10–17.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). és segítségére van az integráló pedagógusnak a sérülésből fakadó sajátos pedagógiai feladatok ellátásában. Részletesen kifejti a képességfejlesztés területeit. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (11 adaptált modul a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület alapozó szakasz moduljaihoz.. Az együttnevelésben a pedagógustól (→ 27–28. oldal) az iskolai munkát. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás50 elején azok a kórformaleírások szerepelnek. oldal). a speciális eszközök bemutatása (→ 31–33. 2006. suliNova Kht. A felsorolást a pedagógiai szükségletek szervezik (→ 7–10.  oldal) elvárható magatartásformák megjelölése. amelyek az együttnevelésben részt vevő mozgáskorlátozott tanulóknál leggyakrabban előfordulnak.

 táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. évf. valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Rosta Katalin – Sósné Pintye Mária: A mozgás.) 295 . Gyógypedagógiai Szemle. táblázat) – Eszköztár (→ 1. 279–288. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató.és testsémafejlesztés összefüggései és szerepük a diszlexia-prevencióban. 4. Dokumentációs útmutató   (→ 1. az adatbankban. szám. XXIII. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 292–293.

Külön kitér a kimeneti elvárásokra. Matematika.. két adaptált modul a 2. illetve azok az egyéb hasznos tudnivalók.  Az együttnevelésben dolgozó többségi pedagógus a különböző tanulásszervezési formákról és módszerekről meglévő ismereteit kiegészítheti az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos speciális tudnivalókkal.). évfolyamra (33.és középfokon egyaránt. amelyek kitérnek a környezet kialakításán túl például a helyes ülés vagy a munkaszervezés sérülésspecifikus követelményeire. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. suliNova Kht. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához a matematikai kompetenciaterületen [két adaptált modul az 1.  oldal). életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás51 az együttnevelésben részt vevő mozgáskorlátozott tanulóknál leggyakrabban előforduló diagnózisok ismertetésével kezdődik. oldal) elvárható magatartásformák megfogalmazása. oldal). az elvárható és a nem elvárható teljesítményekre (→ 1 1–21. E felsorolás a pedagógiai szükségletek alapján áll össze (→ 7–10. Ezeket hasznos gyakorlati tanácsokkal egészíti ki. A szerző nagy hangsúlyt fektet a képességfejlesztés területeinek ismertetésére. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. (→ 22–24. külön elemezve a mozgáskorlátozott tanulók matematikai kompetenciáinak összetevőit. 2006. oldal). 51  296 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . évfolyamra (5. táblázat) Nagyné Fatalin Andrea: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Budapest. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal) és a csoport nem sérült tagjaitól (→ 2–27. oldal). és 49. Segítséget nyújt az integráló pedagógusnak a sérülésből fakadó sajátos pedagógiai feladatok ellátásában. A mindennapi osztálymunkát segíti a pedagógustól (→ 24–25.)] (→ 2. az értékelési módszerek bemutatása (→ 28–29. a fejlesztésükhöz szükséges alapelveket alap. és 35.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. Fejlesztő Pedagógia. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. 24–27 . táblázat) – Eszköztár (→ 1.) 297 . Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók együttneveléséhez. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Horváth Dezsőné: Gondolatok az integrációról mozgássérültek esetében. szám. 6. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. 2000. az adatbankban. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 292–293.

tudnivalókkal.. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. 52  298 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Budapest.és középszint kimeneti elvárásait az „A” (→ 1 5–18. Külön foglalkozik a csoport nem sérült tagjainak felkészítésével. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. oldal). suliNova Kht. Pontról pontra végigvezeti az olvasót a programcsomag témakörein. személyiségét (→ 1 3. szerepeket (→ 33–35. oldal). oldal) és a pedagógiai módszereket (→ 29–33. oldal). A pedagógiai eredményesség érdekében jelöli meg az Ajánlás a pedagógustól elvárható magatartásformákat. oldal) típusú programcsomagokra vonatkoztatva.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a mozgáskorlátozott gyermekek kognitív sajátosságait (→ 9– 10. Összefoglalja az ajánlott tanulásszervezési formákat (→ 28–29. A mozgáskorlátozott tanuló önálló életvitelét segítő speciális eszközök bemutatása (→ 37–41. a segítségnyújtás. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. oldal).  oldal). 2006.  oldal). Szociális. életviteli és környezeti kompetenciák. kiegészítve az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos speciális eljárásokkal. évfolyamra – Én és a világ – Étkezzünk egészségesen) (→ 2.  oldal). az alap. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás52 részletesen bemutatja a leggyakrabban előforduló kórformákat (→ 7–9. oldal). ol1–1 dal) és fejlesztésük alapelveit (→ 1 5. átszőve azokat a fogyatékossági terület speciális ismereteivel (→ 23–27. oldal). kommunikációját (→ 10–1 1. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához a szociális. életviteli és környezeti kompetenciaterületen (egy adaptált modul az 1. a „B” (→ 19–21. illetve a kommunikáció lehetőségeivel (→ 3.  oldal) eredményesebbé teszik a sajátos nevelési igényű gyermek együttnevelését. oldal). képességfejlesztésük sajátos3–1 ságait. illetve a „C” (→ 21–23. az értékelés elveinek megfogalmazása (→ 42. oldal). táblázat) Dombainé Esztergomi Anna: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek.

1991. 1. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. szám. Módszertani intézményi útmutató. a 292–293. valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Benczúr Miklósné: Mozgásfogyatékosok integrált oktatásának helyzete egy felmérés tükrében. Gyógypedagógiai Szemle. tanulók együttneveléséhez. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.) 299 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. 25–33. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. Dokumentációs útmutató (→ 1. az adatbankban. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. táblázat) – Eszköztár (→ 1.

  oldal). a különböző kórformákból fakadó pedagógiai problémák gyakorlati megoldásai (→ 2–30. Módszertani intézményi útmutató. az együttnevelésben dolgozó pedagógustól (→ 22–23. oldal). 53  300 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 2. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés . táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldal). tanulók együttneveléséhez. suliNova Kht.  oldal). táblázat) Bán Éva – Sebők Zsuzsa: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. Budapest. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Az eszközök felsorolása (→ 24–2. így nagyon részletesen jelennek meg mind az 1–6. oldal).  oldal) jelentősen hozzájárulhatnak a programcsomag sikeres adaptálásához. hogy a károsodás egy igen összetett következményrendszerben hat. mind a 7–12.  oldal) nyelvi tevékenységeinek sajátosságai. oldal). amelyet a fogyatékossági terület sajátosságaival kiegészített Ajánlás is tartalmaz (→ 19–20. illetve egy minta óravázlat (→ 31–32. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.  oldal). Idegen nyelv. hogy a multikulturális környezet iskolai megjelenése miatt szerepet kap a magyar mint idegen nyelv. A képességfejlesztés kifejtésénél a vezérlő elv az. Dokumentációs útmutató   (→ 1. A programcsomag korszerűségét mutatja. A bemutatott tanulásszervezési formák a mozgáskorlátozott tanulók számára az idegen nyelv hatékony elsajátítását segítik (→ 20–22.. rész Adaptációs mátrix élõ Autizmussal Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. oldal) áttekintése pedig gyakorlati segítséget nyújt az integráló pedagógusnak. az értékelés alapelveinek megjelenítése (→ 30. oldal). évfolyam (→ 1 3–17.Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek A szerzők a mozgáskorlátozott gyermek sérülésspecifikus bemutatásával kezdik az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztéséhez írt Ajánlásukat53 (→ 7–1 3. illetve a csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformák (→ 23–24. 2006. évfolyam (→ 17–19.

mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. 1994. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Budapest. valamint kiadványunk bibliográfiájában [különösen: Papp Gabriella: Válogatás az integrált nevelés szakirodalmából (fordításgyűjtemény). oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Nemzeti Tankönyvkiadó.] 301 . illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési.Mozgáskorlátozott gyermek – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. a 292–293. az adatbankban.

majd a rehabilitációs feladatok megfogalmazásával vezeti be az olvasót a mozgáskorlátozott tanulók életpálya-építésébe (→ 8–14. illetve az értékelési alapelveket (→ 38. oldal). amelyek az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermek nevelésével-oktatásával kapcsolatosak. oldal). A szerzők külön kitérnek a mozgáskorlátozott gyermekek személyiségének jellemzésére (→ 1 5–1.  A mozgáskorlátozott tanulók képességfejlesztésének sajátosságai általánosan. de szemléletesen kerülnek bemutatásra (→ 22–24.. 2006. suliNova Kht.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. oldal) és a csoport nem sérült tagjaitól (→ 3–37. 54  302 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. oldal). oldal) elvárható magatartásformákat. oldal). Az együttnevelés sikeressége érdekében tekinti át a pedagógustól (→ 34– 3. oldal).  Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához a életpálya-építési kompetenciaterületen (egy adaptált modul a 2. népi mesterségek – Agyagozás 2. oldal). családjuk különleges szerepére (→ 17–18. és összefoglalja azokat a pedagógiai alapelveket (→ 32–33. Budapest. Mindezekre azért van szüksége az együttnevelésben dolgozó pedagógusnak. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. életpálya-építés. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás54 a leggyakrabban előforduló kórformák. táblázat) Czibere Csilla – Zsbánné Forrai Judit: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. Kitér a mozgássérülés-specifikus fejlesztési javaslatokra (→ 24–28. diagnózisok ismertetésével. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. évfolyam számára – Foglalkozások. oldal) és nevelésük-oktatásuk kiemelt feladataira (→ 20–22. oldal) és a fontosabb témakörökre is az életpálya-építés kompetenciaterületen belül (→ 30–32.) (→ 2. tehát pedagógiai következményei is vannak (→ 14–1 5. oldal). mert a sérülés a tanulási folyamat akadályozója is lehet.

Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Budapest. Dokumentációs útmutató (→ 1. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. kihívás a közoktatásban. valamint kiadványunk bibliográfiájában [különösen: Illyés Sándor: Együtt vagy külön? Kihívás a fogyatékos gyermekek intézményes nevelésében. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési.] 303 . 1999. Módszertani intézményi útmutató. az adatbankban. Oktatási Minisztérium. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. In Hoffmann Rózsa (szerk. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. a 292–293. táblázat) – Eszköztár (→ 1.): évkönyv a magyar köznevelésről. tanulók együttneveléséhez. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. 29–35.

grafikonokkal és táblázatokkal alátámasztva az intézmény jelentőségét. táblázat) Ágoston Gabriella – Kis Erika – Zsbánné Forrai Judit: Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. rehabilitációs feladatokat fogalmaznak meg a leggyakrabban előforduló diagnózisok. Budapest. melyhez szervesen csatlakozik az együttnevelés szerep5.  oldal)  és a jelenkor speciális intézményét. Módszertani Intézmény és Diákotthon száz évre visszatekintő múltját (→ 18–19.  oldal). oldal). Dokumentációs útmutató (→ 1. A szerzők bemutatják az EGYMI szolgáltatásait (→ 23–28. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). Kiemelik az alaptevékenységek mellett a speciális szolgáltatásokat (→ 19–23. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek.  oldal). Educatio Kht. amelyek a mozgáskorlátozott gyermekek együttnevelését vállalják. tanulók együttneveléséhez. tanulók együttneveléséhez. oldal). kórformák esetén (→ 1 1–14. másrészt maguknak az integráció szereplőinek.. 55  304 . 2007 .Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató55 segítséget. A kiadvány részletesen bemutatja a Mozgásjavító Általános Iskola. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Az integráció elméleti összefoglalását a gyakorlati támogatás elemzése követi (→ 14–1 oldal). Módszertani intézményi útmutató. illetve felépítését (→ 28–31. megmagyarázzák a speciális fogalmakat (→ 5–1 1. Bevezetik az olvasót a mozgáskorlátozottak nevelésének-oktatásának sajátosságaiba. oldal).  lőinek felsorolása és optimális magatartásuk leírása (→ 1 5–18. támogatást kíván nyújtani egyrészt azoknak az intézményeknek. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) egyre gyakrabban felmerülő fogalom. illetve az iskola két tagozatát. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek.

Mozgáskorlátozott gyermek – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. a 292–293. felkészülés az önálló életvitelre – lakóotthon program – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. mozgás. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 305 . Módszertani Intézmény és Diákotthon) • Súlyosan és halmozottan fogyatékos.és értelmileg akadályozott gyermekek iskolai keretek között történő „terápiás fejlesztő programja” • Önállóság.

amelyek sokoldalú felhasználhatóságuk révén hozzájárulnak a nagymozgások.. Ezt az elvet képviselve az Útmutató56 gyakorlati segítséget nyújt a mozgáskorlátozott gyermekeket nevelő többségi intézmények számára. amely az érintett személy számára megfelel. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. melyek a tantermi folyamatok sikerességét növelik. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. taneszközöket. amelyek nélkül a mozgáskorlátozott gyermek tanulása. Az Útmutató támpontokat és ötleteket ad a mozgáskorlátozott tanuló önkiszolgálásának megkönnyítéséhez is. képekkel illusztrálva követik egymást a közlekedés. A szerzők azt hangsúlyozzák. Educatio Kht. Budapest. Az eszközgyűjteményben a környezeti adaptációt megkönnyítő eszközök algoritmikus rendszerben. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. Az iskolai fejlesztő munkát segítik azok az eszközök. 2008.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az akadályozott ember életvitelét környezete nem határozhatja meg. illetve a finommotorika fejlesztéséhez. az udvar és az épület témakörökben. adaptáció alkalmazható. Külön fejezetet szentelnek azoknak a sérülésspecifikus technikai segédeszközöknek. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. hogy ezen a területen minden megoldás. élete elképzelhetetlen. szabadságát nem korlátozhatja. táblázat) Dombainé Esztergomi Anna – Szöllősyné Juhász Csilla: Sérülésspecifikus eszköztár mozgáskorlátozott gyermekek. anyag. Dokumentációs útmutató (→ 1. kommunikációja. A szerzők gyakorló gyógypedagógusként mutatják be és ajánlják azokat az asztalokat. életminőségét nem befolyásolhatja. 56  306 . tanulók együttneveléséhez.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 292–293. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 307 .Mozgáskorlátozott gyermek – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési.

 oldal). a javaslat tartalmát (→ 8–9. oldal). az alkalmazott eljárásokat. pszichológiai dokumentumok között (→ –7. a gyakran előforduló kórformák (→ 24–31. Budapest. oldal). a szakszavak jegyzéke magyarázatokkal (→ 32–37. terápiákat. felhívja a figyelmet a mozgáskorlátozott gyermek/tanuló együttnevelésében a tanügyi dokumentumok vezetése kapcsán megjelenő specifikumokra (→ 10–1 3. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). suliNova Kht. amelyek e dokumentumok tanulmányozása kapcsán gyakran felmerülnek (→ 5. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. illetve egy szakértői javaslat mintája is (→ 38–39. Dokumentációs útmutató. Mintát adnak a pedagógiai vé3–1 lemény (→ 1. oldal). orvosi. oldal) és a mérés-értékelés sajátos szempontjainak (→ 1–17. Megjelöl olyan kulcsszavakat.  oldal). 57  308 . Részletesen ismerteti a szakértői vizsgálat menetét. tanulók együttneveléséhez. Az Útmutató eligazítja az olvasót a mozgáskorlátozott gyermekkel érkező egészségügyi. 2007 . Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. a mozgáskorlátozottsággal összefüggő BNO-kódok (→ 20–23. oldal). amelyeket a mozgáskorlátozott gyermekek sikeres integrációja érdekében különböző szakemberek végeznek (→ 1 5. oldal)..  oldal) megfogalmazásához. illetve pedagógiai. oldal). A mellékletekben megtalálhatóak az együttnevelést támogató jogszabályok (→ 19. oldal). táblázat) Kiss Erika – Kollár Katalin – Ursu Zsuzsa: Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. A szerzők összegyűjtötték azokat a fejlesztési eljárásokat.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató57 eligazítást nyújt a gyermek mozgáskorlátozottságával kapcsolatban készülő dokumentumok rendszeréről.

a 292–293. valamint kiadványunk bibliográfiájában 309 . mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Dokumentációs útmutató (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. az adatbankban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

illetve a csoport nem sérült tagjai számára szóló instrukciókra. táblázat) – Szövegértés-szövegalkotás: 11 adaptált modul a kompetenciaterület alapozó szakaszához és 8 adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszához – Matematika: 2 adaptált modul az 1. évfolyamra (5. valamint a szövegértési és szövegalkotási területeken. szociális. életviteli és környezeti kompetenciák: 1 adaptált modul az 1. modul) és 2 adaptált modul a 2. speciális vagy adaptált eszközök ajánlásával. Végigvezetik az olvasót azokon a változtatási pontokon. a számolási és matematikai. amelyek a modul alkalmazásának hatékonyságát biztosítják. évfolyamra (Én és a világ – Étkezzünk egészségesen) – 1 adaptált modul a 2. kommunikációs nehézségeire. illetve a foglalkozás menetébe illesztett ötletekkel hathatós segítséget nyújtanak a konkrét tanulási-tanítási folyamatok végrehajtásában. évfolyamra (Foglalkozások. testhelyzetek. modul) – Szociális. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A mozgáskorlátozott tanulók együttnevelésében dolgozó pedagógusok számára 25 kompetencia alapú adaptált modul áll rendelkezésre az életpálya-építési. és 35. Javaslatokat tesznek a differenciálásra – szervesen kapcsolódva a különböző kompetenciaterületekhez készült Ajánlásokhoz. népi mesterségek – Agyagozás 2. Az adaptálók – Dombainé Esztergomi Anna és Kiss Erika – gyakorló gyógypedagógusként sérülésspecifikus módszerek. típusproblémák megjelölésével. Mozgáskorlátozott gyermekek együttneveléséhez az alábbi mintamodulok készültek (→ 2. és ezáltal járulnak hozzá a mozgáskorlátozott tanulók együttnevelésének sikeréhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. évfolyamra (33.) 310 . Felhívják a figyelmet a mozgáskorlátozott gyermek ismeretszerzési. és 49. életviteli és környezeti.

mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Mozgáskorlátozott gyermek Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. valamint kiadványunk bibliográfiájában 311 . az adatbankban. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 292–293.

gyógyászatisegédeszköz-ügyintéző) és a szülő tájékozott legyen.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok A szAKMAI EGyüttMűKÖDÉs (tEAMMUNKA) GyAKorlAtA Az EGysÉGEs NEVElÉsI. hogy felmerülő nevelési. amely szerint a mozgáskorlátozott gyermekeket sem zárhatja ki sérülésük a kreatív. gondozási. eszközrendszert – a hozzájuk kapcsolódó technikai megoldásokkal –. önkifejező alkotók világából. a környezettel való kommunikációt. oKtAtÁsI ElVEK MEGVAlósÍtÁsÁBAN A mozgáskorlátozott gyermeket (együtt)nevelő intézmények számára a jó gyakorlat bevezetése abban segíthet. pedagógus. pszichológus. pedagógiai asszisztens. Ezért kínálja azokat a megjelenítési formákat. gyógypedagógus. KoMPlEx MűVÉszEtI NEVElÉs Ez a jó gyakorlat azt az alapelvet teljesíti ki. amelyek lehetővé teszik a személyiség megnyilvánulásait. orvos. 312 SNI-gyermek . FElKÉszülÉs Az ÖNÁlló ÉlEtVItElrE – lAKóottHoN ProGram Az önálló életvitel kipróbálásának lehetőségével az intézmény megteremti az esélyegyenlőség alapjait a 7–8. ellátási kérdésekben – a hatékony fejlesztés érdekében – a gyermekkel foglalkozó minden szakember (pl. osztályos mozgáskorlátozott tanulóknál. oktatási. ÖNÁllósÁG.

És ÉrtElMIlEG AKADÁlyozott GyErMEKEK IsKolAI KErEtEK KÖzÖtt tÖrtÉNő „tErÁPIÁs FEJlEsztő ProGrAMJA” Ebben a programban a súlyosan és halmozottan sérült tanulók olyan fejlesztést kapnak iskolai keretek között. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 313 . Módszertani intézményi útmutató. MozGÁs. táblázat) – Eszköztár (→ 1. hogy képessé tegye őket környezetük egyre bővülő megismerésére. amely arra törekszik. továbbá egyszerű társas kapcsolatok kialakítására. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az adatbankban. Dokumentációs útmutató (→ 1. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. aminek eredményeképpen jobb minőségű életet élhetnek. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 292–293.Mozgáskorlátozott gyermek sÚlyosAN És HAlMozottAN FoGyAtÉKos. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a saját életük mindennapjaiban való tevékenyebb részvételre.

A vizuális nevelés. ugyanakkor előzetes feldolgozással.  oldal). tanulók együttneveléséhez. Nagy segítséget jelent a befogadók óvodák számára a speciális szempontokkal történő megismerkedés nevelési területenként. oldal). oldal). kognitív funkcióira. mivel a versek. oldal). a fogadó pedagógus és az integrációt segítő gyógypedagógus egymással együttműködve tevékenykedik (→ 10–1. Közérthető módon leírja. Tárgyalja az óvodai kompetenciaterület és az integráció kapcsolatát (→ 9–10. oldal). 2006. a mesék hallás utáni megértése nehézséget jelent a hallássérült gyermekek számára.. a hallássérült gyermek számára is változtatás nélkül játszható tevékenységet tartalmaz. Perlusz Andrea: Ajánlások nagyothalló gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Kompetenciaterületenként kapunk részletes módszertani segítséget. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez – Szövegértés-szövegalkotás (10–1. Módszertani intézményi útmutató 8–14. A hallássérülésrôl lásd még: Útmutató nagyothalló gyermekek. 58  314 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . hiszen az integrált nevelés olyan komplex kapcsolatrendszer optimális működését feltételezi. a szükséges kapcsolatrendszer kialakítását. Óvodai nevelés. Ajánlások nagyothalló gyermekek. Budapest. milyen speciális eszközöket használnak a hallássérült gyermekek (→ 7–8. hogy e tevékenységekben a hallássérült gyermekek is teljes értékűen részt vegyenek. különösen a manuális tevékenység és a gyűjtőmunka során. illusztrációval és többszöri ismétléssel közel hozhatjuk Dr. amelyekben a hallássérült gyermekek jó vagy akár jobb teljesítmény elérésére képesek halló csoporttársaiknál. Részletesen bemutatja a megfelelő intézmény kiválasztásának szempontjait. Az irodalom. milyen következményei vannak a gyermekek beszédfejlődésére. suliNova Kht. a befogadáshoz szükséges feltételek megteremtésének lehetőségét. mi a → hallássérülés (→ 5–7. melynek során a hallássérült gyermek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás58 összefoglalja mindazokat az ismereteket. A játékajánló fejlesztési terület nagyon sok jó. a mozgásfejlesztés és a matematika azon területek közé tartozik.  oldal. melyek szükségesek a hallássérült gyermekek fogadásához a többségi óvodákban. A hagyomány fejlesztési tervei szinte kivétel nélkül alkalmasak arra. anyanyelv fejlesztési terület az egyik legproblematikusabb. a szülő.

az adatbankban. tanulók együttneveléséhez. amelyeket figyelembe kell venni az értékelés során (→ 20–21. A tevékenységek legnagyobb részébe változtatás nélkül be tudnak kapcsolódni. értékelés témakörnél részletesen kitér mindazokra a sajátos szempontokra. Dokumentációs útmutató (→ 1. a részletes módszertani tanácsok megkönnyítik az óvónők mindennapi tevékenységét az integráció során. és a zenehallgatásból is csak többet-kevesebbet hallhatnak.Nagyothalló gyermek hozzájuk e foglalkozások tartalmát is. A környezetismeret fejlesztési terület témái nagyon sok lehetőséget kínálnak a hallássérült kisgyermekek számára. Módszertani intézményi útmutató. Gyakorlati tanácsaival a hallássérült gyermekek befogadását segíti. A zene fejlesztési terület témái és feladatai sem állnak túl messze tőlük. bár nagyon fontos számukra a megfelelő szemléltetés. ugyanakkor a zenedarabok ritmusát képesek érzékelni. Bár tisztán énekelni valószínűleg nem tudnak. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. A szerző a mérés. az előzetes információgyűjtés (→ 1–19. valamint kiadványunk bibliográfiájában 315 . oldal). táblázat) – Inklúziós fogalomtár • adó-vevő készülék • hallókészülék • audiogram • jelnyelv • audiológia • nagyothalló • audiométer • pedoaudiológia • auditív • posztlinguális hallássérülés • auditív differenciálás • prelinguális hallássérülés • auditív diszkrimináció • siket • auditív verbális terápia • szájról olvasás • beszédérthetőség • szurdologopédia • beszédmegértés • szurdopedagógia • érzékszervi fogyatékosság • szurdopedagógus • hallásfigyelem • ujjábécé • hallásmérés • hallásnevelés • hallássérülés – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. oldal).

ismeretszerzési módok. A halló társakkal való együttlét magasabb beszédszintet eredményez. ezért a tartalmak elemzésével és a szövegértési-szövegalkotási kompetenciák fejlesztési sajátosságainak feltárásával nyújt segítséget az Ajánlás készítője a mindennapi pedagógiai munkához. A nagyothalló gyermekeknél a hallás hiánya vagy tökéletlen volta a nyelvi kifejezőképesség területeit. ami által beszédkésztetése jobb lesz. amelyek nem alkalmazhatók hallássérült gyermekek esetében. szövegalkotási sajátosságairól. suliNova Kht. Budapest. és mindezek kapcsán szó esik a beszéd kialakulásáról és fejlődéséről is. s mindez hozzásegíti a nagyothalló gyermekeket. módszeres eljárásokat is meg kell változtatni. 59  316 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . és a differenciált tananyagfeldolgozáson kívül a tanulásszervezési módokat és a feladatok megoldását segítő módszereket. Szövegértés-szövegalkotás. mert a halló környezet gazdagabb beszédpéldája fejleszti a gyermek kommunikációját.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. különösen a hallásveszteség és a szövegértési. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Urbánné Deres Judit: Ajánlások nagyothalló gyermekek. hogy felnőttkorukban teljes értékű életet élhessenek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásban59 olvashatunk a nagyothalló tanulók szövegértési. mintegy kiindulópontként a sajátos nevelési igényű gyermekek eltérő fejlődésének megértéséhez. Felhívja a figyelmet arra is. hogy a várható nehézségek ellenére fontos a hallássérült gyermekek integrált nevelése.  Bemutatja a → hallássérülés következtében megjelenő nyelvi rendellenességeket.. Megfogalmazza azt is. módszerek. A beszélő környezet a gyermeket erősen készteti a beszédre. 2006. oktatása.  oldal). a szövegalkotást és a szövegértést érinti leginkább. hogy vannak olyan pedagógiai eljárások. szövegalkotási képesség összefüggéseinek vonatkozásában (→ 10–1. és erőfeszítésekre sarkallja.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 317 . Dokumentációs útmutató (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani intézményi útmutató. a 315. az adatbankban. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. táblázat) – 25 adaptált modul a szövegértésiszövegalkotási kompetenciaterület alapozó és beszédfejlesztési szakaszához – Ajánlások nagyothalló gyermekek. tanulók együttneveléséhez.Nagyothalló gyermek Lásd még nagyothallás témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2.

Első olvasásra talán ijesztőnek tűnik a befogadó pedagógus számára az a sok új információ. A szerzô felhívja a figyelmet arra. a többi érzékszerv lehetőség szerinti bevonásának. A hallássérült gyermekek matematikaoktatása során valamennyi képességfejlesztési részterületen kettős feladatot kell teljesíteni. szöveg. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. a tudásról való tudás. gondolkodásbeli tapasztalati hátrány csökkentését. hogy ez a szép feladat nem kíván sokkal többet egy empatikus. a feladat. kommunikációs. kinesztéziás. valamint az ahhoz kapcsolódó követelmények teljesítését.. A valóságban.): Ajánlások nagyothalló gyermekek. Egyrészt a halló gyermekek általános iskolájának tantervében előírt tananyag elsajátíttatását. neveléséhez szükséges. Ugyanakkor – mint ahogy a kiadvány is megfogalmazza – sok hallássérült gyermek számára vonzó terület lehet a számok világa. hivatását szerető pedagógustól. Másrészt a hallássérülés miatt kialakult nyelvi. amely a hallássérült gyermekek oktatásához. Matematika. a gyakorlatban azonban hamar kiderül. Budapest. 2006. Hangsúlyossá kell válnia a konkrét élménynek. A nyelvi nehézségek és az absztrakt gondolkodás nehézségei miatt gondot okozhat számukra – még felsőbb osztályokban is – a metakogníció. taktilis megtapasztalásának. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásban60 olvashatunk a → hallássérülés legfontosabb jellemzőiről és hatásukról a matematika tanulására.és problémamegoldó gondolatmenet előzetes vagy utólagos megfogalmazása. ahol a nyelv nélkül is sikereket érhetnek el és kiteljesedhetnek. 60  318 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . hogy számolnunk kell a nyelvi hátrányból és a mindennapi tapasztalatok hiányosságából fakadó megértési zavarokkal. suliNova Kht. Megismerkedhetünk a hallássérült tanulók matematikaoktatása során alkalmazott általános módszertani alapelvekkel és – részletesen – a hallássérült gyermekek matematikaoktatása során használható speciális módszerekkel. a matematikai tartalmak motoros.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Mészáros Judit (szerk. A hallássérültek matematikaoktatásakor az emlékezeti teljesítmény növelése érdekében törekednünk kell arra. hogy minden fogalom. az abban benne foglalt képességek fejlesztését. szabály jelentést kapjon a gyermek számára.

a 315. valamint kiadványunk bibliográfiájában 319 . Módszertani intézményi útmutató. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban.Nagyothalló gyermek mint gondoskodást és gondolkodást a gyermek életének megkönnyítéséről a befogadó közösségben. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. tanulók együttneveléséhez.

Budapest. oldal). Urbánné Deres Judit – Dr. mert nem éri elegendő külső inger (pl. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Váry Ágnes (szerk. hogy a → nagyothallás következményeivel mennyire van tisztában. oldal). 61  320 Kompetenciaterület Kiadvány típusa .. tisztában vannak-e a metakommunikációs lehetőségekkel. a tevékenység és tevékenykedés (szóbeli.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Ez az információfelvételi és -értelmezési nehézség magatartási problémákat vagy beilleszkedési nehézséget okozhat. Tudják-e. Tudjuk. 2006. nem értik az őket érő ingerek jelentését vagy nem tudják megítélni azok fontosságát. az ezekből levont tapasztalatok. Ezért lényeges egyik oldalról a közösségi szokások. mert meghatározza a nagyothalló gyermek életpályáját és az integráció sikerességét. alkalmazására (→ 12–18. A szociális. hogy ezeknek a képességeknek állandó. az ismeretszerzés és a képességfejlesztés új lehetőségét nyitják meg a gyermek fejlesztője előtt. Szociális. elsősorban vizuális csatornákat is igénybe kell venni az interakcióhoz. életviteli és környezeti kompetenciák. mintanyújtással. mennyire „fogadóképes” a gyermeket körülvevő felnőtt. életviteli képességek fejlesztése. hogy a nagyothalló gyermeknek az →  auditív csatornák mellett más. másik oldalról az elfogadás és a proszociális viselkedésformák tanítása pl. cselekvéses. Az Ajánlásban61 olvashatunk a hallássérülés következményeiről a szociális alkalmazkodás területén (→ 7–10. A szerzők életkori sajátosságokhoz igazodva fejtik ki véleményüket. azonban ennek a fejlesztőmunkának a legfontosabb kompetenciája a szociális és életviteli képességek fejlesztése. érvényesül-e a szociális tanulás kölcsönössége. magatartásformák. hogy sok múlik azon. hang). Használnak-e más kommunikációs utakat.és a kortárs csoport. A nagyothalló tanulóknál a szociális kompetenciák fejlődése már a kezdetekben zavart szenved. suliNova Kht. írásbeli). Felhívják a figyelmet arra. tesznek javaslatot a módszerek kiválasztására.): Ajánlások nagyothalló gyermekek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az új kihívások a pedagógiában a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését támogatják és segítik. az életkori sajátosságokhoz igazodó fejlesztése elengedhetetlen és a legfontosabb.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 321 . életviteli és környezeti kompetenciaterület: két adaptált modul az 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. évfolyamra (Én és a világ – Játék a szabadban. táblázat) – Ajánlások nagyothalló gyermekek. tanulók együttneveléséhez. a 315. Módszertani intézményi útmutató.Nagyothalló gyermek A nagyothalló gyermek szociális kompetenciáinak fejlesztése során a támogató. fontossága az egészséges életmód kialakításában – Mozogni jó!) (→ 2. Lásd még nagyothallás témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához  –  szociális. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. elfogadó és befogadó környezet nagymértékben befolyásolja a társadalmi. tanulási és emocionális integráció sikerességét. az adatbankban. Dokumentációs útmutató (→ 1. A mozgás szerepe. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

Az Ajánlás készítője bemutatja a hallássérülés fokozatait. ezzel nemcsak a halló gyerekeknek biztosít lehetőséget az egyéni differenciálásra. auditív. hatásukat a nyelvre és a nyelvelsajátításra. mint a halló társaiknak. suliNova Kht. az egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztés és az egyéni megsegítés. amely viszonylag kevesebb nehézséget jelent számukra. kifejezések túlnyomó többsége ismert számukra. Mivel a Kreatív kommunikációs programcsomag figyelembe veszi az egyéni nyelvelsajátítás jellemzőit (pl.. testi-kinesztetikus. A közepes fokú hallássérült gyermekeknél az idegen nyelv tanulása is nehezített. ha a megfelelő feltételeket biztosítják nekik az osztályban. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás62 együtt tárgyalja az enyhe fokban nagyothallótól a középsúlyoson át a súlyos hallássérült gyermekek idegennyelv-tanításának sérülésspecifikus sajátosságait. A hallássérült gyermekeknél az anyanyelvi fejlettség jelentősen meghatározza az elérhető idegen nyelvi szintet. térbeli. és sikerélményhez juttatja őket. kinesztetikus. A súlyos fokú → nagyothallás esetében az idegen nyelv tanulásánál döntő szerepe van az írott. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. nyomtatottszöveg. Budapest. 2006. valamint a különböző intelligenciafajtákat (nyelvi. hogy az enyhe fokban nagyothalló integrált gyermekek képesek az idegen nyelv elsajátítására a többi gyermekkel együtt. logikai-matematikai). Ebben az esetben kiemelten fontos a hallássérültekkel foglalkozó gyógypedagógus tanácsadó munkája.és csoportorientált tanulók). és a megértést segíti a szituáció. Azonban → hallássérülésük miatt az órán kívüli nyelvtudás bővítésének lehetőségei korlátozottabbak számukra. Ezzel növeli a tanulók motivációját. ha a szavak. illetve vizualizálható nyelvi bemenetnek. A súlyos fokú hallássérülés esetében fontos. Csak akkor képesek követni a társalgást. Idegen nyelv. vizuális. Kifejti.és intraperszonális. érdeklődését. hogy a tanulók – ha anyanyelvi szintjük engedi – lehetőséget kaphassanak az idegen nyelv elsajátítására. 62  322 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Urbán Emese: Ajánlások nagyothalló gyermekek. zenei. Így a – különböző fokban – hallássérült tanulók is lehetőséget kapnak olyan tevékenység végzésére. inter.

a 315. hogy a készülék által nyújtott lehetőségeket minél jobban ki tudják használni. illetve a hallássérült egyéni megsegítése. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. Az ép hallású gyermekek idegennyelv-oktatása során megfogalmazott általános fejlesztési célok vonatkoznak a hallássérült tanulókra is. és képesek legyenek a beszélt idegen nyelv jó megértésére és használatára. Az enyhe vagy középsúlyos nagyothallónál a vizuális megerősítés mellett hatékony lehet a főleg verbális előkészítő szakasz. valamint kiadványunk bibliográfiájában 323 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Eszköztár (→1. az adatbankban. A módszertani ajánlásokat részletesen kidolgozott minta óravázlatok is alátámasztják. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. A hallássérültek hatékony idegennyelv-tanításának egyik fontos feltétele az osztálykeretben folyó fejlesztés során a hallásállapot és a képességstruktúra figyelembevétele. tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.Nagyothalló gyermek Cochlea implantált gyermekek idegennyelv-tanítása során a vizuális csatornák bevonása mellett fontos a hallás és a → hallásfigyelem fejlesztése. de a kompetenciák fejlesztési lehetőségei némileg módosulnak az auditív input korlátozottsága vagy hiánya miatt. Egyéni megsegítés és fejlesztés mellett felhasználhatók az ép hallású tanulók idegennyelv-elsajátítása során alkalmazott módszerek és eszközök. Módszertani intézményi útmutató. azonban a súlyos nagyothallóknál és siketeknél fontos az olvasás és írás aránylag korábbi használata.

amely alkalmas a hallássérült gyermekek befogadására. a verbálisan bonyolított teammunka. a jövő tervezésének képességére. Tehát a pedagógus legfontosabb feladata azoknak a módszereknek. A hallássérült gyermekek esetében a pályaválasztásnak szubjektív és objektív feltételei is vannak. Az objektív feltételek a korlátozott szakmatanulás és az elhelyezkedési lehetőség. a hallásfok. az egészség megőrzésére. 324 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . E folyamat során megismerhetjük a gyermekek személyiségét és azokat a tényezőket. kidolgozott moduljaival. s a koncentrált. önálló feladatmegoldás a döntő. lényegi szerepet a közvetlen kommunikáció. a tanulási-tanítási folyamat átszervezésével pedig biztosítja számukra az inkluzív nevelkedés lehetőségét. amelyek a gyermekek felnőtt életének meghatározói lehetnek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A programcsomag egész szemléletével. amelyeknél nem játszik meghatározó. képesek legyenek adottságaiknak. egészséges életmódra. módszereivel. mint halló kortársaikénak: alkalmassá váljanak egy élhető életre. amelyek hozzájárulnak az önálló életvitel mind teljesebb eléréséhez. Az iskolai fejlesztés kiemelt feladata a felnőtt élet szerepeire való felkészítés. képességeiknek megfelelő pálya választására. az eltérő fejlődési utak és szükségletek figyelembevételével. a sokszínű tanulói tevékenységek szervezésével hozzájárul a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának támogatásához. munkaerő-piaci felkészültségre tegyenek szert. eljárásoknak a megtalálása. A pályaalkalmasságot tekintve a hallássérültek esetében elsősorban azok a pályák jöhetnek számításba. tevékenységeknek. az iskolai tevékenységek hosszú távú és egymásra épülő tevékenységrendszerével.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. ahol az információk írásosan is elérhetőek. Olyan módszertani sokszínűséget kínál. A hallássérült gyermekek életpálya-építési képességfejlesztésének éppúgy az a célja. a személyiség és a készségek szintje sorolható. A szubjektív tényezők közé a beszédszint. amelyet önállóságra neveléssel lehet megoldani.

 táblázat) – Ajánlások nagyothalló gyermekek. évfolyam számára (A természet: a mi világunk – Népszokások. 2006.. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. és még alaposabban megismerhetjük a nagyothalló gyermekek sajátos igényeit. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. „Itt a farsang. Budapest.Nagyothalló gyermek Mindezeknek a kérdéseknek a részletes kifejtését olvashatjuk ebben az Ajánlásban63. „Elvégeztük az aratást…”) (→ 2. táblázat) – Eszköztár (→ 1. suliNova Kht. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. áll a bál!”) és egy adaptált modul a 2. valamint kiadványunk bibliográfiájában Czibere Csilla – Köntösné Lőrincz Eszter: Ajánlások nagyothalló gyermekek. a 315. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Minden hónap valakié. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. 63  325 . Módszertani intézményi útmutató. évfolyamra (A természet: a mi világunk. Dokumentációs útmutató (→ 1. Lásd még nagyothallás témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – életpálya-építési kompetenciaterület: egy adaptált modul az 1. életpálya-építés. tanulók együttneveléséhez.

szervezeti felépítéséről. másrészt maguknak az integráció szereplőinek: óvodapedagógusoknak. pedagógiai asszisztenseknek. folyamatát és gyakorlatát feltárják az integráció szereplőinek. támogatást. amelyek a nagyothalló gyermekek együttnevelését vállalják. A Dr. általános iskolai és középiskolai pedagógusoknak. Török Béla Óvoda. Váry Ágnes: Útmutató hallássérült gyermekek. az integrációt segítő módszereket és alkalmazott technikákat. nevelőtanároknak. 2007 . Diákotthon és Gyermekotthon szolgáltatásainak és elérhetőségeinek bemutatásán keresztül az olvasó teljes körű képet kap ezen intézmények céljáról. Az → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények tanácsadással. szak. neveléstörténeti. terapeutáknak és szülőknek. a családokat és pedagógusokat felelősséggel terhelő kihívás kötelezi. Speciális Szakiskola. tanulók együttneveléséhez. szinte végigkísérik a többségi iskolákban nevelkedő. → nagyothallás azonosításához.és szakmai szolgáltatásairól. Támpontokat találhatunk a → hallássérülés. „klienseiről”. szolgáltatást nyújt egyrészt azoknak az intézményeknek. A befogadott gyermek/tanuló és pedagógusai azonban nem nélkülözhetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények segítségét. megismerhetjük a hallássérülés pedagógiai következményeit. tanuló gyermekek életét. szolgáltatásairól. suliNova Kht. amelyek folyamatosan segítik az együttnevelést. Köntösné Lőrincz Eszter – Dr. hogy együtt vállalt céljaik megvalósításához az integráció teljes feladatrendszerét. Az Útmutató átláthatóvá és érthetővé teszi az integráció céljait. az integráló munka egyes elemeinek megerősítésével. családtagoknak.. 64  326 . amelyre a nehéz. amelyek a hallássérült gyermekek sorsának. Módszertani intézményi útmutató. a halló gyermekközösségben élő hallássérült gyermekek pedagógiai útjának mindenre kiterjedő támogatásával szeretnének közreműködni abban a munkában. gyógyító pedagógiai hátteret. jövőjének meghatározó tudományos alapot teremtettek. Feltárják az évszázadokra visszatekintő orvosi. Fontos feladatuknak tekintik. Módszertani Intézmény. azokat az interdiszciplínákat. Budapest. Általános Iskola. feladatrendszerét.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató64 segítséget.

Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 327 . nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Nagyothalló gyermek Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. az adatbankban. a 315. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.

Budapest. 2008. esztétikusak. amelyek sokoldalú felhasználást tesznek lehetővé. Módszertani intézményi útmutató. tanulók együttneveléséhez. a nyelvfejlődést. Az eszközcsoportok jellemzése. Dokumentációs útmutató (→ 1. A választás és a kiválasztás nehéz. a felhasználási terület és a sérülésspecifikus használat szerint történik: speciális segédeszközök. illetve a szókincsfejlesztést. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A súlyos hallássérült gyermekeknél jelentkező nyelvi nehézségek. gyógypedagógusoknak. az életvitelt segítő eszközök gyógyászati segédeszközök használata. szülőknek.. fejlesztő és terápiás eszközök. 65  328 . a kommunikációt elősegítő játékok. játékok. tanulók együttneveléséhez. Az Útmutatóból65 megismerhetjük. A gazdag játékválasztékban olyan játékok szerepelnek. és alkalmasak a gyermekek tevékenykedtetésére is. akik a hallássérültek pedagógiájában eddig még nem voltak járatosak. hogy melyek a pedagógiai tevékenységünk eredményes támogatását szolgáló legszükségesebb eszközök. taneszközök. alkalmazása. iskolák pedagógusainak. jól tárolhatók. A speciális eszközök bemutatása a mindennapi életben való alkalmazáshoz nyújt ismereteket mindazoknak. tisztíthatók. alkalmazását ajánljuk mindenkinek. tankönyvek. A bemutatott eszközök megismerését. aki hallássérült gyermekekkel foglalkozik. táblázat) Köntösné Lôrincz Eszter – Nagyné Tóth Ibolya – Urbánné Deres Judit: Sérülésspecifikus eszköztár hallássérült gyermekek. kommunikációs zavarok miatt nagyon fontos a megfelelő speciális segédeszközök. Educatio Kht. bemutatása a funkció. a többségi óvodák. bonyolult munkáját könnyíti meg az eszközrendszer bemutatása és a módszertani ajánlások. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. a tanulást. taneszközök ismerete.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Nagyothalló gyermek – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 315. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 329 .

Ezen dokumentu- Köntösné Lőrincz Eszter – Nagyné Heidenwolf Erzsébet – Pintér Beatrix – Urbánné Deres Judit – Dr. hogy a dokumentumok megismertetésével. a → hallókészülékkel vagy cochleáris implanttal történő ellátást. tudniuk kell azokat helyesen értelmezni. Itt ismerkedhetünk meg az egyéni fejlesztési tervek készítésével. s ezekkel kapcsolatban hasznos gyakorlati tanácsokat fogalmaz meg (→ 12–17. értelmezésével az általánoshoz képest mélyebb. a különböző terápiákkal. Szervezeti és Működési Szabályzat. Váry Ágnes: Útmutató nagyothalló gyermekek. suliNova Kht. Dokumentációs útmutató. Budapest. a vizsgáló eljárásokkal és a pedagógiai vélemény megírásának szempontjaival is. Az Úmutató66 készítői arra vállalkoznak. amelyek tartalmazzák a hallásvizsgálati eredményeket. speciálisabb. A gyermekkel foglalkozó szakembereknek munkájuk során tisztában kell lenni ezek szerepével. amelyet hallássérült gyermekek esetében a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ készít el (→ 9–10. oldal). amelyek egészségügyi és pedagógiai ellátásuk során keletkeznek. úgymint Együttműködési megállapodás. azok használatának pedagógiai vonatkozásait. A kiadvány részletesen bemutatja a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadásával megváltoztatandó intézményi dokumentumokat. jól használható információkat adjanak át. Alapító okirat. A következő nagy témakör a hallássérült gyermekek fejlődésével. Milyen dokumentumokról van szó? A → hallássérüléssel kapcsolatos egészségügyi dokumentumokról.. 2007 .Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A hallássérült gyermekeket a diagnózis megállapításától végigkísérik mindazok a dokumentumok. Pedagógiai program. 66  330 . A pedagógiai-pszichológiai státusz dokumentuma többek között a szakértői vélemény. A komplex pszichológiai-pedagógiai vizsgálat alapján készült szakvélemény biztosítja a hallássérült gyermek számára a különleges gondozásra való jogot (→ 10–12. tanulók együttneveléséhez. fejlesztésével foglalkozó dokumentumok csoportja. oldal). oldal). felhasználni.

az adatbankban.Nagyothalló gyermek mokat számos. módszertani ajánlásokat is megfogalmazva a befogadó intézmények számára (→ 28–29. oldal). táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldal). tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. oldal). oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a mindennapi pedagógiai munka során használható példával is illusztrálják a szerzők (→ 17–27. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Végezetül áttekinti a a sikeres együttnevelés megvalósítását biztosító jogi és szakmai garanciákat (→ 31–34. Foglalkozik az anyag a pedagógiai mérés-értékelés kérdéskörével is. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. A mellékletek remek kiegészítői az ismertetett dokumentumoknak. a 315. valamint kiadványunk bibliográfiájában 331 .

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika

Kiadvány típusa

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia, a szövegértés-szövegalkotás és az életpálya-építés területéről készített, 6–9 éves gyermekek számára készült moduladaptációk áttanulmányozását azért javasoljuk, mert többféle feladat differenciált megvalósításához adnak támpontokat, és részletes módszertani segítséget nyújtanak a nagyothalló gyermekek különböző feladatokba történő bevonására. Felhívják a figyelmet a segítségadás fontosságára és a lehetséges megoldásokra. A felsorakoztatott példák alkalmazása biztosítja a hallássérült tanulók tanulási folyamatban való aktív közreműködését és ismeretszerzését. A különböző tananyagtartalmak feldolgozásának menetében olyan ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyek a tanórára való felkészülésben, az óra vezetésében, a tanulásszervezési mód kiválasztásában segítik a befogadó pedagógusokat. A sajátos nevelési igény figyelembevétele a pedagógus rendszeres, előzetes (többlet) felkészülését jelenti – ám ennek eredményeként a hallássérült tanuló is aktív részese lehet a tanórák minden mozzanatának. Nagyothalló gyermekek együttneveléséhez az alábbi mintamodulok készültek: – Szövegértés–szövegalkotás: 24 adaptált modul az alapozó és a beszédfejlesztés szakaszához (részletesen → 2. táblázat) – Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. évfolyamra (Én és a világ – Játék a szabadban; A mozgás szerepe, fontossága az egészséges életmód kialakításában – Mozogni jó!) – Életpálya-építés: egy adaptált modul az 1. évfolyam számára (A természet: a mi világunk – Népszokások. „Itt a farsang, áll a bál!”) és egy adaptált modul a 2. évfolyamra (A természet: a mi világunk. Minden hónap valakié. „Elvégeztük az aratást…”)

332

Nagyothalló gyermek

Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 315. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

333

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

E csoportba67 nagyon sokféle kórkép tartozik. A sajátos nevelési igényű óvodáskorú gyermekeket integráló pedagógusok számára e területre vonatkozóan két Ajánlás68 is készült: az egyik a magatartászavarok, a másik a → részképességzavarok miatt a nevelési folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek együttneveléséhez. Mindkét ajánlás tisztázza az alapfogalmakat, a zavarok megnyilvánulási formáit, tüneteit, kritériumait, és felsorolja kialakulásának okait (→ I. 5–10. oldal; II. 5–. oldal). A kiadvány fontos szempontokat és tanácsokat fogalmaz meg hiperaktív gyermekek fogadásához, a befogadás előkészítéséhez. Ismerteti a pedagógustól és a csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformákat. Hangsúlyozza, hogy a gyermek számára az óvónő a minta, akit az óvodás gondolkodás nélkül követ. Az ő attitűdje sugárzik a többi gyermekre is; ha ő természetesen elfogadó, akkor a gyermekek is azok lesznek (→ I. 1 3. oldal). 1–1 Az óvodai nevelés kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési tervében található, ajánlott játékok számos esetben adaptálásra, módosításra szorulnak, ha az integrációban magatartászavarral küzdő gyermek vesz részt. A kötet a különböző tevékenységi területeken belül az adaptációs lehetőségekre hívja fel a figyelmet néhány lehetőség bemutatásával. Mennyiségi és minőségi változtatásokat javasol, ezeket példákkal is szemlélteti (→ I. 1 3–22.  oldal).  Részképességzavarral küzdő gyermekek együttnevelésére vállalkozó óvodapedagógus számára az Ajánlás hasznos információkat nyújt a részképességzavarok rendszeréről és a zavarok tüneteiről. A tünetekhez kapcsolva „Ő az, …” kezdetű mondatokkal bemutatja, hogy az adott tünet hogyan jelentkezhet az óvodáskorú gyermek mindennapos tevékenységeiben (→ II. 8–18. oldal). A szerző a befoga-

L. a pszichés fejlôdés zavaraival kapcsolatban a 195. oldalon írtakat. Venterné Balogh Angelika: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez I. (magatartászavar esetén). Óvodai nevelés; Dr. László Zoltánné: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez II. (részképességzavar esetén). Óvodai nevelés. suliNova Kht., Budapest, 2006.
67 68 

334

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô gyermek

dás előkészítése és eredményessége alapjaként az együttműködést írja le. Részletesen ismerteti az együttműködő felek feladatait, szerepét. Az óvodai nevelés kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési tervének játékait a részképességzavarral küzdő gyermek szükségleteihez igazítva alkalmazhatják a pedagógusok. A szerkesztő javasolja, hogy hagyjanak több időt a gyakorlásra, ismétlések beiktatására. Egy-egy előkészítő részben a tervezett foglalkozáshoz, játékhoz szükséges ismeretek, készségek megalapozása történhet, ezzel segítve azt, hogy a részképességzavarral küzdő gyermek is gond nélkül, örömmel, sikeresen vegyen részt a játékban. A különböző tevékenységi területeken belül az adaptációs lehetőségekre hívja fel a figyelmet néhány példa bemutatásával. A fejlesztési területek ismertetése után a játékgyűjteményből kiemeli azokat a játékokat, amelyek alkalmazása különösen eredményes lehet a → részképességzavarral küzdő gyerekek fejlesztése során (→ II. 20–33. oldal).  Célszerű a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekeket nevelő óvónőknek mindkét Ajánlást megismerni. Gyakran előfordul, hogy a magatartászavarral küzdő vagy hiperaktív gyermekek másodlagos tünetként részképességzavarokat produkálnak, és fordítva. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség- és készségfejlesztő program, különös tekintettel az integrált nevelésre • A szakmai és szakszolgáltatók, illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár • alak-háttér észlelés • autoagresszió • Ayres-módszer • borderline • diszgráfia • diszkalkulia 335

2. rész Adaptációs mátrix

diszlexia diszlexia-prevenció diszlexia-prevenciós módszer fejlesztô osztály Frostig-terápia grafomotoros fejlesztés grafomotoros zavar hiperaktivitás (hiperkinézis) kognitívviselkedés-módosítás laterális dominancia lateralitás MCD (minimális cerebrális diszfunkció), POS (pszichoorganikus szindróma) • Meixner-módszer • motoros zavarok • pszeudodebilitás • pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermek • pszichomotoros fejlesztés • pszichomotoros zavarok • pszichopedagógia, pszichopedagógus • részképességzavarok • szociális nevelés • szociális tanulás • szociopátia • tanulási zavarban szenvedô gyermek • vizuális percepciós zavarok • vizuomotoros koordináció – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában • • • • • • • • • • • •

336

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

E csoportba nagyon sokféle kórkép tartozik. Az Ajánlásból69 a hiperkinetikus zavarral és a magatartászavarral küzdő tanulók szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztéséhez kaphat az olvasó hasznos ismereteket, kézzelfogható, a tanítási gyakorlatban alkalmazható tanácsokat. Megismerhetjük az alapfogalmakat, a gyermekek különböző funkcióinak jellemzőit és azt, hogy ezek eltérései hogyan befolyásolják őket a tanulási folyamatban. Mivel a magyar terminológia nem egységes, a kiadvány a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában szereplő elnevezéseket használja (→ –9. oldal). A kompetencia alapú program legnagyobb pozitívuma, hogy bőségesen és személyre szabottan hagy időt a készségek automatizálódására, amely alapfeltétele az olvasás-írás készségszintű elsajátításának. Nem azt hangsúlyozza, hogy mihamarabb el kell érni bizonyos szinteket, hanem a minőségi előrejutásra törekszik. Ez azért fontos a hiperkinetikus zavarral és a magatartászavarral küzdő tanulók fejlesztésénél, mert az egyes részterületeken belül is hullámzó teljesítményt mutató gyermekek esetében nehezen prognosztizálható, hogy adott időtartamon belül milyen eredményt hoz a fejlesztés. Az egyéni eltérések figyelembevétele nagyon fontos. A szerkesztők ismertetik a speciális készségfejlesztés területeit, illetve azokat az alapfok végére várható eredményeket, amelyeket a sajátos nevelési igényű gyermek teljesíthet (→ 9–12. oldal). A tanítás során alkalmazható hasznos tanácsokat olvashatunk arról, hogy agresszív vagy regresszív magatartásformák esetén mi a teendő, milyenek legyenek a pedagógus viselkedési és magatartásformái (→ 12–1 5. és 25–31. oldal). A programcsomag témaköreinek feldolgozása ajánlott az adott csoport minden tanulója számára. A szerkesztők azonban felhívják a figyelmet a lehetséges nehézségekre, és javaslatokkal segítik a feldolgozást. Speciális fejlesztési lehetőségeket mutatnak be a napi készségfejlesztő tevékenységek – pl. a beszélgetőkör, a mesehallgatás, a ritmikus mozgások – és az általános alapozás során. Gya69  Henger Krisztina – Juhász Sarolta – Nagy Krisztina: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szövegértés-szövegalkotás. suliNova Kht., Budapest, 2006.

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

337

2. rész Adaptációs mátrix

korlati tanácsokat adnak a beszédkészség fejlesztéséhez, a szóbeli és írásbeli szöveg megértéséhez és alkotásához, az íráskép kialakításához, a betűírás előkészítéséhez, az írás jelrendszerének megtanításához stb (→ 1 5–20. oldal). Olvashatunk a hiperkinetikus zavarral és a magatartászavarral küzdő tanulók együttnevelése során legalkalmasabb tanulásszervezési formákról, részletesen a kooperatív tanulás fogalmáról és alapelveiről, módszereiről (→ 20–25.  oldal).  Mivel a magatartás-terápiának, a hiperaktív és magatartás-zavaros gyermekek kezelésének alapvető kérdése a jutalmazás és a büntetés, a kiadvány kitér a jutalmazás és büntetés technikáira is (30–31. oldal).  Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat): 1 adaptált modul a szövegértés-szövegalkotás beszédfejlesztő szakaszához és 1 adaptált modul a beszédfejlesztő szakaszhoz – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 335–336. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

338

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

E csoportba nagyon sokféle kórkép tartozik. Az Ajánlás70 részletesen mutatja be ezt a tanulócsoportot, alcsoportok és típusok szerint tisztázza a fogalmakat (→ 7–1 5. oldal). A tanulási zavarok típusai szerint három alcsoportot különböztet meg. A részképességzavar a komplex teljesítmények – olvasás, írás, számolás – elsajátítását és kivitelezését lehetővé tevő megismerő- és mozgásos funkciók területén mutatkozó deficit, amely az intelligenciaszinttől független. A komplex tanulási zavarok speciális tanulási nehézségek, amelyek az alap-kultúrtechnikák elsajátítása során jelentkeznek. Az Ajánlás tisztázza a viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok fogalmait, és a pedagógusok számára fontos nevelési konzekvenciák áttekintésével ad hasznos tanácsokat. A komplex tanulási zavarok között részletesen foglalkozik a matematikai kompetenciát leginkább befolyásoló → diszkalkuliával. A képességfejlesztésre vonatkozó általános megállapítások mellett olvashatunk gyakorlati tanácsokat is. Az Ajánlás abban is segítséget nyújt, hogy a képességfejlesztés során milyen részképességek fejlesztésére hogyan nyílik lehetőségünk (→ 1–17.  oldal). A személyiség és a társas kompetenciák fejlesztésére a „Komplex személyiség- és magatartás-fejlesztő program” gyakorlatait ajánlja (→ 17–18. oldal). A Képességfejlesztés c. fejezetben a matematikai kompetenciaterületek fejlesztésével, a képességfejlesztési és kimeneti rendszer ismertetésével segíti a gyakorló pedagógusokat (→ 18–24. oldal). Témakörönként bemutatja a kívánt tartalmakat, amelyek általános megfogalmazását nehezíti, hogy a gyermek kognitív készségeinek fejlődése nagyban függ a fogyatékosság fajtájától, kezelésétől, a terápia intenzitásától és a gyermek egyéni fejlődési tempójától. Emiatt nagyon nehéz egyértelműen megfogalmazni azokat a várható tudástartalmakat, amelyekig a gyermek a 4. évfolyam végére eljut. Felsorolja a különös pedagógiai odafigyelést igénylő témaköröket, javaslatokat tesz ezek megtanítására. Évfolyamokra lebontva bemutatja az elvárható és a nem elvárható teljesítményeket (→ 24–43. oldal).
Megyeri Józsefné (szerk.): Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Matematika. suliNova Kht., Budapest, 2006.
70 

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

339

2. rész Adaptációs mátrix

A matematikát tanító pedagógus alapvető ismeretekhez juthat a különböző tanulásszervezési formákról, a differenciálás fontosságáról, a módszerek megfelelő kiválasztásáról, a pedagógus felkészüléséről, a gyermekcsoport felkészítéséről, az integrált matematikatanítás során használt eszközökről és az értékelés alapelveiről is. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához. A matematikai kompetenciaterületen 1 adaptált modul az 1. évfolyam számára (49. modul) és 1 adaptált modul a 2. évfolyam számára (33. modul) (→ 2. táblázat) – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 335–336. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

340

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az Ajánlás71 a tanulók közül a hiperkinetikus zavarral és figyelemzavarral élő tanulók együttneveléséhez ad hasznos tanácsokat. Szükséges azonban az ebbe a fogyatékossági típusba tartozó gyermekek szélesebb körű megismerése és a fogalmak alaposabb tisztázása (→ Ajánlások… Matematika, 7–1 5. oldal). A szerkesztő bemutatja a magatartás-zavaros gyermekek csoportjait, definiálja a → hiperaktivitás és a figyelemzavar fogalmát. Leírja a fenti csoportokba tartozó tanulók általános jellemzőit, felsorolja pozitív tulajdonságaikat. Hangsúlyozza, hogy a hiperkinetikus zavarral és figyelemzavarral élő tanulók együttneveléséhez mindig szükséges szakemberek bevonása (→ 7–1 1. oldal). Leszögezi, hogy a magatartászavarok és a hiperkinetikus zavarok két különböző területet ölelnek fel. Külön BNO-kóddal rendelkeznek, különböző diagnosztikai eljárások kapcsolhatóak hozzájuk, és más-más terápiás megközelítésben kell foglalkozni velük. A társas készségek és képességek fejlesztését, azaz a szociális kompetencia kialakítását a magatartási problémával küzdő gyermekek esetében is társaikhoz hasonló mértékben kell megvalósítani. Szükséges azonban az időkeret szétválasztása a többségi iskolás populáció, valamint a hiperaktív gyermekek esetében. Táblázattal szemlélteti a szerkesztő, hogy az egyes kompetenciaterületek egységesek, a pedagógusnak mindössze az adott kompetencia kialakítására fordított időkeret esetében szükséges differenciálnia (→ 1 3. oldal). 1–1 Az elérendő attitűd- és képességcsoportok sérülésspecifikus leírásai alkalmával ismerteti a lehetséges problémákat, erősségeket, a pedagógus feladatait – mit várhat el, hogyan viselkedjen az attitűdök kialakításakor, formálásakor, a szociális képességek fejlesztésekor. Megfogalmazza a szakaszok végén elvárható követelményeket. (→ 1–19. oldal) A programcsomagok témakörei a mindennapi élet színtereit, feladatait és felelősségeit bemutató, szemléletformáló ismereteket nyújtanak, ezért kiindulópontjai lehetnek a speciális nevelési szükségletű gyermekek későbbi, zökkenőmentes társadalmi beilleszkedésének, társas életének. Az egyes progRózsa Mária (szerk.): Ajánlások a pszichés fejlôdés zavaraival küzdô gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. suliNova Kht., Budapest, 2006.
71 

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

341

rész Adaptációs mátrix ramcsomagok esetében azokat a témaköröket emeli ki. táblázat) – Eszköztár (→ 1. amelyek feldolgozása során valamilyen speciális szempont figyelembevétele szükséges a magatartási zavarral. Magatartási zavarral. eredményes pedagógiai attitűdöket mutat be (→ 33– 34. valamint hiperaktivitással küzdő gyermekek esetében jól alkalmazható tanulásszervezési formákat. a 335–336. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Módszertani intézményi útmutató. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 342 .2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.  Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. az adatbankban. Dokumentációs útmutató (→ 1. módszereket. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. oldal). valamint a → hiperaktivitással küzdő gyermekek nevelése során. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. oldal). A speciális vonatkozásokat egy-egy nagyobb témakörben összegyűjtve javasol módosítási lehetőségeket (→ 19–30.

ami alapfeltétele a készségszintű idegen nyelvi kommunikáció elsajátításának. Egymásra építi az általános fejlesztési folyamatokat. Részletesen elemzi viszont azokat a pszichés jellemzőket. valamint Ajánlások… Matematika. Gyarmathy Éva) A pszichés fejlődés zavarainak további formáit nem mutatja be (→ Irányelv. hogy azon az órán is biztosítsunk önálló munkát. Az általános fejlesztési célok ismertetéséből megtudhatjuk. Tartalmazza az adott sajátos nevelési igényhez nem illeszkedő tartalmakat is (→ 17–25. oldal). célokat és a specifikus nyelvi fejlesztési célokat (→ 1 3–17. 2006. Célszerű kis létszámú osztálytermekben a speciális tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Legjobb. ez elengedhetetlen feltétele a viszonylag zavartalan oktatás megvalósításának (→ 25–29. mert ugyan neki van. mert az ő autójában nincs fék. hogy hiperkinetikus zavar és magatartászavar esetén milyen fejlesztési lehetőségek adódnak a mozgás. a testtudat. de a hiperkinetikus vagy a magatartás-zavaros tanuló már fáradt. A magatartás-zavaros gyermek pedig azért süvít az autójával. azért nem használja a féket. oldal). mely szerint „…a közúti forgalomban az autót vezető hiperkinetikus szindrómás gyermek száguldozik. oldal). amelynek lehetőségeit a programcsomag témaköreinek megfelelően ismerteti a kiadvány.  E tanulók sokfélesége miatt az egyéni különbségek számottevőek. amikor az osztály ugyan dolgozik. A kompetencia alapú programcsomag legnagyobb pozitívuma. 7–18. A nyelvoktatás során alkalom adódhat egyéb speciális képességfejlesztésre. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. de nem lép rá. Idegen nyelv.): Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. A szerző ajánlja. 72  Kompetenciaterület Kiadvány típusa 343 . oldal). ha ez fiziJávori Ildikó (szerk. hogy bőségesen és személyre szabottan hagy időt a készségek automatizálódására.” (Dr. és nem tud a többiekkel együttműködni.  oldal). amelyek befolyásolják a hiperkinetikus zavarral és magatartászavarral küzdő gyermekek tanulását.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.. idegennyelv-oktatását (→ 8–1 3. Budapest. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás72 a hiperkinetikus zavar és a magatartászavar fogalmait tisztázza szemléletes példával. nem használja a féket azért. suliNova Kht. a figyelem és a személyiség fejlesztésében.  A hiperkinetikus zavarral küzdő diákok integrált nevelésének feltétele a megfelelő tanulásszervezési módok kiválasztása. tanítását.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 335–336. oldal). Dokumentációs útmutató (→ 1. valamint az alkalmazott módszereket is. kiléphet a szituációból. rész Adaptációs mátrix kai eltávolodást is jelent. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 344 .  oldal). elvonulhat egy olyan helyre az osztályban. ami csakis úgy lehetséges. ha aktív és tevékenységszintű élményeket nyújtunk az órákon (→ 29–30. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Hangsúlyozza. a pedagógiai asszisztens segítségének lehetőségeiről és az integrált tanórák felépítéséről. amely kifejezetten – de nem csak neki – erre a célra van berendezve (→ 2. Megismerhetjük az egyéni megsegítés lehetőségeit a különböző tanulásszervezési helyzetekben. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. hogy a legfőbb cél az idegen nyelv iránti figyelem felkeltése.2. a tanítás során felhasználható eszközökről. az adatbankban. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. az értékelési alapelvekről. Olvashatunk még a pedagógusnak javasolt kommunikációs formákról. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek.

akár tanórán kívüli keretben alkalmazhatónak tartja. oldal). 2006. Sérülésspecifikusan feltérképezi a témakörök módosításának lehetőségeit. Az Ajánlás73 részletesen mutatja be az adott tanulócsoportot. szükség szerint kiegészíti olyan habilitációs-rehabilitációs ajánlásokkal. évfolyamokon. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. 73  Kompetenciaterület Kiadvány típusa 345 . életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek E csoportba nagyon sokféle kórkép tartozik. valamint 7–12. mentálhigiénés foglalkozásokon és akár óratervi. Mindvégig szem előtt tartja a pszichés fejlődési zavar komplexitását. Évfolyamonként kiegészíti a témákat. A komplex tanulási zavar esetén gyakran jelentkező szövegértési nehézség és egyéb maradványHernádi Krisztina (szerk. koncentrikusan bővülve-mélyülve habilitációs órákon.és magatartás-fejlesztő program moduljait.. valamint konkrét példákkal teszi gyakorlatcentrikussá ajánlásait. oldal). A tanulási korlátokat olyan komplex főfogalomnak tekinti. általában jól bevált eszköztárral élni. suliNova Kht. Ezeket a tanulók életkorának megfelelően..Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.). ezért más bánásmódot igényel. életpálya-építés. Ismerteti az életpálya-építési kompetencia fejlesztésének témaköreit.  A képességfejlesztés és a témakörök ismertetése során hangsúlyozza. hiszen minden. Budapest. amelyek az adott kompetencia fejlesztéséhez szükségesek. az adott sérüléstípusba tartozó gyermek más. és ennek megfelelően differenciáltan ajánl lehetőségeket a módosításra. Ennek megfelelően részletesen ismerteti a tanulási és magatartászavarral küzdő tanulók főbb képességfejlesztési elveit és területeit 1–6. hogy a speciális megsegítések hatására felzárkózzon az osztály szintjéhez. hogy a sajátos nevelési igényű tanulótól nem elvárható. mindig az egyéni fejlesztési terv a kimeneti elvárás és az értékelés megállapításának alapja (→ 12–17. tanulási zavar stb. alcsoportok és típusok szerint tisztázza a mindennapok során szinonimaként használt fogalmakat (tanulási nehézség. Fokozott figyelmet fordít a társas kompetenciák fejlesztésére. amely igen bonyolult problémaegyüttest takar (→ 5–1 1.): Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. Talán a sajátos nevelési igény variabilitása itt mutatkozik meg leginkább: nem lehetséges a mindennapokban jól használt. hogy az e csoportba tartozó gyermekek és fiatalok csoportja igen heterogén. A kimeneti elvárások megállapításakor hangsúlyozza. amelyre kiválóan alkalmasnak tartja a Komplex személyiség.

. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. munkaformákat. Fontosnak tartja. foglalkozások: Nemezelés 2. Dokumentációs útmutató (→ 1. valamint az értékelés alapelveit is. táblázat) – Eszköztár (→ 1. példaképek. valamint a szövegértési– szövegalkotási kompetencia és az életpálya-építési kompetencia fejlesztésének összekapcsolását hangsúlyozza. az adatbankban. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) és 1 adaptált modul a 2. az élethosszig tartó tanulásban (→ 17–29. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók együttneveléséhez. évfolyam (Mindennapjaink – Népi gyermekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel Jancsi!) számára (→ 2. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. évfolyam számára (Népi mesterségek. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához az életpálya-építési kompetenciaterületen: 2 adaptált modul az 1. táblázat) – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. Hősök. hogy nagyobb eséllyel induljanak az életpálya építésében. a 335–336. valamint kiadványunk bibliográfiájában 346 .  oldal). a pedagógustól elvárható magatartásformákat. Befejezésül ismerteti az alkalmazható módszereket. rész Adaptációs mátrix tünetek kompenzálásához gyakorlati tanácsokat ad. hogy a komplex tanulási zavarral küzdő tanulóknak az információkezeléshez már a korai időszaktól számítógépet és informatikai ismereteket kell biztosítani. Módszertani intézményi útmutató.2.

 oldal). A szerzők összefoglalják a pedagógiai többletszolgáltatások lehetőségeit. a pszichés fejlődés zavara miatt akadályozott gyermek. a pedagógusközösség és a módszertani intézmény szakembereinek folyamatos párbeszéde biztosíthatja a beilleszkedés és befogadás folyamatának szakmai hátterét (→ 17–22. ezért azonosítják az együttnevelés szereplőit és az együttnevelésben elfoglalt helyüket. ha a különböző. Az útmutatóban a sajátos nevelési igény hátterében álló diagnózisoknak és azok pedagógiai konzekvenciáinak köznapi. a pedagógusközösség.  oldal).  Az útmutatóban hasznos információkat találhatnak az integráció céljáról. és leírják azt is. érthető leírásait találhatják az olvasók. a gyermekcsoport. 74  347 . Az integráció sikeres megvalósításában a szakemberek kooperációját kiemelt fontosságúnak tekintik. Az iskola.  oldal). formáiról. lehetőségeiről. oldal). a család. ahol mód nyílik az együttműködés megvalósítására.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató74 a pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési. a pedagógus. oldal). szakemberek közötti kooperáció. Budapest. feltételeiről. Éppen ezért hasznos. gyógypedagógiában használatos kórképeket a többségi pedagógusok is megismerik. Csákvári Judit – Süvegesné Rudán Margit: Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. 2007 . tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyerekek kifejezés bevezetésének előzményeit mutatja be. Módszertani intézményi útmutató. mi szükséges ahhoz. A szerzők három nagy csoportban ismertetik a tanulási zavarokat (→ 8–1 3. A megfelelő intézményi ellátás lényege a szakmaközi megközelítés és a szakmák. hogy egy iskola profiljába az integráció hivatalosan is bekerülhessen (→ 14–1   5.. majd ismerteti az ebbe a csoportba tartozó gyermekekkel foglalkozó szakma múltját (→ 5–. suliNova Kht. a segítő szakemberek és a civil szervezetek rövid bemutatása olvasható az Útmutatóban (→ 1 5–17. tanulók együttneveléséhez. Az inkluzív pedagógia megvalósulásának egyik pillére az → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények. A gyermek és családja.

A pszichés fejlődés zavaraival küzdő népesség ellátásának speciális területe a gyógypedagógiai pszichológiai munka. valamint kiadványunk bibliográfiájában 348 . Különböző formákban vehetnek részt az integráció megvalósításában: képzőszolgáltató központtá alakulhatnak. az integrációt segítő munka bázisaivá válhatnak. Céljuk és feladatuk a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók teljes körű ellátása. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. megszerzett gyógypedagógiai tapasztalatával segítik az integrált nevelést. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. A problémák sokrétűsége az integrációs folyamat összes résztvevőjének komoly pszichés terhet. oldal). amelyek vállalják ezen gyermekek együttnevelését és megsegítését (→ 22–23. táblázat) – Eszköztár (→ 1.2. gyakran (akár jó értelemben véve is) stresszt jelentenek. a 335–336. tanulók együttneveléséhez. esetenként pszichiátriai szakszolgáltatási rendszer kiépítése is. fontos tehát a pszichológiai. E feladatok ellátásában vállalnak jelentős részt azok az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények vagy bizonyos speciális feladatokat vállaló intézmények. rész Adaptációs mátrix Az általában szegregált gyógypedagógiai intézményekből funkcióbővüléssel létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekben jelennek meg azok a szolgáltatások. amelyek az ott dolgozó szakemberek tudásával. Dokumentációs útmutató (→ 1.

2008. a gyermek személyiségének harmonikus fejlődéséhez. A későbbi életkorban felismert sajátos nevelési igény kielégítése esetén az egyéni. hogy gyógypedagógiai. ezzel is hozzájárulva a habilitáció-rehabilitáció legfontosabb céljához. illetve csoportos szervezeti keretben is használható eszközöket. tantermi berendezések. ezért a szerzők ezeket ismertetik. valamint a viselkedés és az érzelmi élet zavarainak terápiáját szolgáló különféle eszközöket. Ennek megfelelően az Útmutatóban az eszközcsoportok kiválasztása az osztálytermi folyamatok esetében döntően az alsó szakaszban alkalmazható megsegítést helyezi előtérbe. suliNova Kht. legyenek azok modern elektronikai. másrészt a szakember Csákvári Judit – Darvasi Lászlóné – Demeter Gáborné: Sérülésspecifikus eszköztár a pszichés fejlődés zavaraival küzdô gyermekek. illetve a korai kisiskoláskort célzó beavatkozások kiemelt jelentőségűek az eredményesség és a másodlagos problémák megelőzésének szempontjából. Többféle. fejlesztési célnak megfelelően választhassák ki az eszközöket. Az egyes problématípusokon belül a kiadvány ismerteti egyrészt az osztálytermi foglalkozásokba beépíthető. speciális taneszközök vagy valamely régről ismert játék újszerű felhasználási módja. tanulók együttneveléséhez. A szerzők ismertetik az eszközválasztás szempontjait is. definíciókat olvashatnak az érdeklődők a pszichés fejlődés zavarával küzdő gyerekek lehetséges diagnózisairól. amelyek – a terápiás és osztálytermi munkában egyaránt – a sajátos nevelési igényű gyermekek minél sikeresebb integrációját teszik lehetővé. Rövid. Ezek az ismertetők abban segítenek. differenciált osztálymunkával. terápiás jellegű folyamatok és eszközök aránya megnő. egymástól eredetüket és következményeiket tekintve is különböző probléma gyûjtôneve. 75  349 .Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóban75 a szerzők röviden bemutatják azoknak eszközöknek a körét. érthető magyarázatokat. fő jellemzőiről. számítástechnikai eszközök. hogy problémának.. Ezért a szerzôk bemutatják az iskolai készségek fejlesztését. A pszichés fejlődés zavara nem egységes diagnózis. fejlesztésük más-más eljárást és eszközt igényel. A pszichés fejlődés zavarával küzdő gyerekek esetében a preventív jellegű. Budapest. pszichológiai gondozásuk. Természetes tehát. egymástól igen eltérő.

gyermekkönyvek.2.és eszközgyűjtemény – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. pedagógusokat. valamint leírást olvashatnak azokról a terápiás eszközökről is. amelynek analógiájára a megcélzott fejlesztési területre forgalmazott. hogy az eszköz hol kapható. feladat. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. A bemutatott eszközök mintát jelentenek a kiválasztáshoz. habilitációs-rehabilitációs foglalkozások keretében. valamint kiadványunk bibliográfiájában 350 . A fejlesztési területek egymásra épülését a bemutatott képek sorrendje segíti. a 335–336. szoftverek. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. Az útmutató készítői végül az eszközök helyes használatát és alkalmazási lehetőségeit bemutató hasznos tanácsokkal látják el a szülőket. táblázat) – Jó gyakorlatok – pedagógiai tárgyú • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában • Játéka játék-. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. rész Adaptációs mátrix irányításával. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Minden rövid leírást az eszközről készült fénykép követ. A katalógusban berendezési tárgyak. illetve készített egyéb eszközök is használhatók. amelyeknek használata speciális kompetenciát igényel. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani intézményi útmutató. tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. és szerepel annak megjelölése is. fejlesztő játékok leírásai találhatók. tankönyvek. az adatbankban. tanulási segédletek. egyéni fejlesztés útján alkalmazható eszközcsoportokat.

Csákvári Judit – Süvegesné Rudán Margit: Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. Részletesen olvashatnak az egy tanévnél hosszabb idő. Budapest. azokról rövid ismertetőt közöl. és ráirányítja a figyelmet a befogadó intézmény felelősségére és teendőire a dokumentumok kezelésével és megalkotásával kapcsolatosan. Dokumentációs útmutató. az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs. hogy a sajátos nevelési igényű gyermek állapotát a törvényben meghatározott módon diagnosztizálják. problémákat. a mentesítés. és tartalmazza a diagnózis BNO-besorolását is. rehabilitációs foglalkozás biztosításának kérdéseiről. A kiadvány érthetővé teszi a jog és orvostudomány kategóriáit a pszichés fejlődés zavarával küzdő gyermekkel kapcsolatban. Ezeket a szövegeket – mintegy keretbe foglalva – a közvetlen szereplőktől – szülő. szolgáltatás. az egyéni továbbhaladás.. hallott ismérveket. Megtudhatják. tanulók együttneveléséhez. 76  351 . Ezért az útmutatóban a közoktatási törvény által meghatározott diagnózisalkotó intézményhálózatot. oldal). a gyermekek jogait biztosító követelményeknek kell megfelelni. sajátos nevelési igényeit kielégítő ellátáshoz.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatót76 minden intézményvezető és pedagógus hatékonyan tudja felhasználni saját dokumentációs munkájában. A kiadvány áttekinti a leggyakrabban előforduló diagnózisokat. amelyekben a pedagógus felismerheti a nap mint nap használt. kortárs csoport. különleges jogosultság igénybevételének feltétele. oldal) A pszichés fejlődés zavarával küzdő gyermek sorsának alakulása nagymértékben függ attól. (→ 5–. SNI-gyermek – származó idézetek vezetik be. suliNova Kht. az orvosi és gyógypedagógiai szakvélemények papírok sokasága helyett érthető. hogy intézményi szinten milyen. Olvashatnak a sajátos nevelési igényű gyermekek pályaképéről születésüktől az iskola megkezdéséig és – a dokumentációs rendszer ismertetésén keresztül – iskolai életútjukról is. illetve az általuk kiadott szakértői véleményt ismertetik a szerzők (→ –1 5. olvasható információhordozóvá válnak. áttekinthető. Minden – a jogszabályokban rögzített – ellátás. Áttanulmányozása után a szakértői vélemények. 2007 . hogy hozzájut-e a számára megfelelő.

 oldal). táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. sz. hogy sajátos nevelési igényű tanuló integrált nevelésére-oktatására vállalkozhasson. tanulók együttneveléséhez. a 335–336. melléklet) és a szakterülethez tartozó kulcsfogalmak magyarázatát (3. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. melléklet). A kiadványt mellékletek teszik teljessé. és ismerteti a szakértői vélemény javaslatainak intézményi szintű konzekvenciáit is (→ 19–24.és készségfejlesztő program. sz. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. sz. A szerzők hangsúlyozzák. évfolyamismétlés lehetőségeiről (→ 1 5-  1. rész Adaptációs mátrix minősítés.2. hogy milyen feltételeket kell az intézménynek teljesíteni ahhoz. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. módosítani és megőrizni a befogadáshoz szükséges dokumentumokat. valamint kiadványunk bibliográfiájában 352 . Ezek tartalmazzák a vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat (1. értékelés alóli felmentés. táblázat) – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. melléklet). a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának (BNO) leírásait (2. különös tekintettel az integrált nevelésre • A szakmai és szakszolgáltatók. Az Útmutató eligazít abban is. hogy a befogadó intézmény feladata kiállítani. az adatbankban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Eszköztár (→ 1.

az egyéni megsegítés a pedagógiai.  oldal). valamint a sajátos nevelési igényű gyermek szomatikus és pszichés fejlettségéhez igazítani. segítségnyújtási lehetőségekre. ami nem várható el az osztálytársaktól a pár.és készségszintjét kiindulásként figyelembe vevő fejlesztéssel kiküszöbölhetőek.és csoportmunkában − Pótfeladatok alkalmazása 353 . Az e csoportba tartozó gyermekek köre igen heterogén. illetve nem elvárható tanulói tevékenységek beillesztése – ez a feldolgozás menetének leírásában jelenik meg − Javaslatok tanulásszervezési eljárásokra.  Tanulási zavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. kompetenciafejlesztését befolyásoló tünetek felsorolása − Javasolt tanári tevékenységek. rehabilitációs ellátás az akadályok jellegétől függ. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a pszichés fejlődés zavarait mutató gyermekek együttnevelésére vállalkozó többségi pedagógusok számára. ajánlásokat ismerhetnek meg. módszertanilag megalapozott fejlesztő munka hozzájárulhat. a kívánt tartalom elsajátítását. a tanulócsoport. Nagyfokú eltérés tapasztalható a tünetek jellegében. a fejlődés ütemében. módszerekre. módosító eljárásokat. hogy a tanulási zavarral küzdő gyermekek együttnevelése során alkalmazhatóak legyenek. Az iskolai oktatás. a figyelem zavara és a motoros nyugtalanság miatt fokozottan szükséges a pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulóknak támasz és megerősítés. tanórákon tapasztalható. és tették azokat alkalmassá arra. hogy csökkenjen a tanulási zavarral küzdő gyermekek száma vagy a tanulási zavar súlyosságának a mértéke. akik az adaptációban a mindennapokban használható javaslatokat. illetve enyhíthetőek a problémák. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A kompetencia alapú modulok konkrét. Ennek érdekében a modulokban található ajánlások a következő területekre vonatkoznak: − A főbb. 7–18.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. A kiválasztott modulokat gyógypedagógusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. A gyermekek aktuális képesség. elvárható. valamint a habilitációs. a zavar súlyosságában. ellenőrzésre. a kísérő problémák megjelenésében stb. szemléltetésre − Az önirányítás. Az időben észrevett korai jelek és a tudatosan alkalmazott játékos. A fejlesztés haladási ütemét javasolt az osztály. (→ Ajánlások… Matematika.

 táblázat) – Eszköztár (→ 1. példaképek. játékok. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. Jancsi!) Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. és az adott gyermek képességeinek megfelelő feladatot végeztesse − Minden sajátos nevelési igényű tanuló a saját fejlesztési terve szerint haladjon − Egyes tananyagtartalmak. rész Adaptációs mátrix − Kéttanáros modell vagy a pedagógiai asszisztens jelenléte − Nagyon fontos. a 335–336. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) és 1 adaptált modul a 2. különös tekintettel az integrált nevelésre • A szakmai és szakszolgáltatók. szabályok elsajátítása csak előzetes rehabilitációs tevékenység után elvárható – ezek a modulrész megfelelő soraiban találhatók A pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek együttneveléséhez az alábbi mintamodulok készültek (→ 2.2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 354 .és készségfejlesztő program. Dokumentációs útmutató (→ 1. évfolyam számára (49. modul) és 1 adaptált modul a 2. tanulók együttneveléséhez. modul) − Életpálya-építés: 2 adaptált modul az 1. évfolyam számára (Népi mesterségek. foglalkozások: Nemezelés 2. táblázat) − Szövegértés–szövegalkotás: 1 adaptált modul a beszédfejlesztő szakaszhoz − Matematika: 1 adaptált modul az 1. táblázat) – Jó gyakorlatok: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. hogy a tanító az → utazó gyógypedagógussal együttműködve differenciáljon. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Hősök. Módszertani intézményi útmutató. az adatbankban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.. évfolyam számára (Éljük az életet! – Mindennapjaink – Népi gyermekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel. évfolyam számára (33.

a problémát maga keresi és oldja meg. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó – Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában A nevelés során alkalmazott szemléltetés. A fejlesztő program vegyes és azonos életkorú csoportokban egyaránt jól alkalmazható. a szükséges speciális módszerek. amely mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesen használható. óVoDÁBAN És IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon A fejlesztés célja ezzel a gyakorlattal a nyugodt. eszközök bemutatása. a feszültségek és problémák feloldása úgy. együttműködésüknek fejlesztése. terápiás eljárások. technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. az egészséges és fogyatékos gyermekek kommunikációs készségének.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok óVoDÁBAN A szakmai és szakszolgáltatók. 355 SNI-gyermek . A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó – Katica differenciált képesség. speciális didaktikai eljárások. részképességeinek. különös tekintettel az integrált nevelésre A program célja a másságot elfogadó környezet megteremtése.és készségfejlesztő program. Olyan fejlesztő program. békés légkör megteremtése. alkalmazkodóképességüknek. önállóságuknak. hogy a gyermek saját irányítása alatt áll. módszerek.

a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához A Gyermekek Háza program e képzésével felkínálja olyan innovatív szemlélet alakítását. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 356 . a délelőtti órákkal párhuzamosan egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek.és eszközgyűjtemény” – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez A program célja azoknak a részképességeknek a fejlesztése. a 335–336. – A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában A nevelő-oktató munkában és a habilitációs. integráltan nevelik. IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – „Mucsi palánták” – „Palánta” fejlesztő-felzárkóztató-integrációs-képességkibontakoztató program Mucsiban A Palánta program lényege. amely biztosíthatja minden tanuló számára a hatékony. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Eszköztár (→ 1. amelyek könynyebbé teszik az alap-kultúrtechnikák sikeres elsajátítását. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. rész Adaptációs mátrix – „Játéka játék-. és heti 2-3-4 alkalommal. hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat együtt. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segítik a Gyermekek Háza tankönyvcsaládjának munkatankönyv jellegű kötetei. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. rehabilitációs foglalkozásokon is lehetőséget biztosít a részképességek. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. Módszertani intézményi útmutató. feladat.2. inkluzív tanulási környezet kialakítását. – A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. a matematikai logika és a közösségfejlesztés területén a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére. A program részleteiben is alkalmazható. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az Óvodai nevelés területén közös Ajánlás készült a nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez. Részletesebben → 314. oldal. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: • adaptált környezet • hallásmérés • adó-vevô készülék • hallásfigyelem • audiogram • hallásnevelés • audiológia • hallókészülék • audiométer • jelnyelv • auditív • korai fejlesztés és gondozás • auditív differenciálás • nagyothalló • auditív diszkrimináció • pedoaudiológia • auditív verbális terápia • posztlinguális hallássérülés • augmentatív (segített) kom• prelinguális hallássérülés munikáció • siket • beszédérthetôség • siket-vakság • beszédmegértés • szájról olvasás • cochleáris implantáció • ujjábécé • érzékszervi fogyatékosság • fonomimikai jelek – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

357

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

A súlyosan hallássérült gyermekek társadalmi integrációjának egyik alapfeltétele, hogy olyan anyanyelvi műveltség birtokába juttassuk el őket is, amely a társadalom által megkívánt, az egyén szempontjából is lényeges és teljesíthető. Az anyanyelvi műveltség a különféle tudástartalmak megközelítésének és elsajátításának is feltétele. A szövegértési-szövegalkotási kompetencia területén az adott szituációhoz kapcsolódó, a szituáció összetevőinek megfelelő nyelvhasználati képességet tudjuk fejleszteni. Az Ajánlás77 hangsúlyozza, hogy a → hallássérülés következményes jelenségei elsősorban a beszédfunkciókra terjednek ki. Ezen keresztül módosul a gyermek megismerő tevékenysége, de a hallássérülés nem érinti az intelligenciát, az értelmi képességeket. A súlyos fokú hallássérülés nyelvi kihatásai leginkább az artikuláció, a grammatika és a szókincs területét érintik. A szövegértés problémája természetszerűleg nemcsak az élőbeszéd megértését nehezíti, hanem olvasás közben is jelentkezik. Ugyanakkor ezek a kommunikációs akadályok nem feltétlenül jelennek meg minden hallássérült gyermeknél. A pedagógiai gyakorlatban sok türelemre, differenciált követelménytámasztásra, az értékelésnél pedig az egyéni sajátosságok figyelembevételére van szükség. Az Ajánlás a súlyosan hallássérült gyermekek sajátos igényeinek megismerésén túl széles körű módszertani és tanulásszervezési ismereteket is nyújt (→ 20–24. oldal). Az integráció sikere – a hallássérült tanuló együttnevelésre való alkalmasságán túl – döntően a befogadó pedagógus és a → szurdopedagógus szakmaközi együttműködésén, a felelősségteljes közös gondolkodás kialakulásán és a szülői támogatáson múlik. Az együttnevelés vállalása a befogadó iskola számára komoly innovációs tevékenységgel jár.

Nagyné Tóth Ibolya: Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szövegértés-szövegalkotás. suliNova Kht., Budapest, 2006.
77 

358

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

súlyos hallássérült gyermek

Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat): 3 adaptált modul az 1. évfolyam számára a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület beszédfejlesztés szakaszához és 1 adaptált modul a 2. évfolyam számára a beszédfejlesztés szakaszához – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon . – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

359

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

A matematikai kompetencia területén közös Ajánlás készült a nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez. Részletesebben lásd: → 318–319. oldal.

360

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

A szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületre kidolgozott programcsomag az integráltan fejlesztett hallássérült gyermekek számára olyan tevékenységek széles körét biztosítja, amelyek hozzájárulnak a nyelvi képességek, az ehhez szorosan kapcsolódó szociális képességek sokoldalú fejlődéséhez. Pedagógusok számára a módszerek gazdag tárházát vonultatja fel a program. Az Ajánlás78 bemutatja, hogy milyen következményei vannak a → hallássérülésnek a szociális alkalmazkodásban (→ 7–9.  oldal). Lényeges hangsúlyozni, hogy nem maga a hallássérülés, hanem annak következményei hatnak a szociális érettségre, az érzelmi alkalmazkodásra, a tanulási stratégiákra (→ Ajánlások… Életpálya-építés 9–12. oldal). A hallássérült gyermeket segíteni kell abban, hogy társas kapcsolatai kialakuljanak és fejlődjenek, erre időt, teret és alkalmat kell biztosítani. Kiemelt szerepük van a fejlődés folyamatában a felnőttmodellek által megjelenített szociális normáknak, amelyekkel a gyermekek azonosulnak. Az Ajánlás bemutatja az integráció várható előnyeit a hallássérült gyermek, az osztálytársak, a befogadó pedagógusok szempontjából. Őszintén szól az integráció lehetséges hátrányairól is (→ 9–10. oldal). Részletesen megismerhetjük a kiemelt fejlesztési feladatokat, a speciális fejlesztési területeket és a tanulási folyamat keretében alkalmazott módszerek sajátosságait. A hallássérült gyermek fejlesztése csak akkor lehet sikeres, ha a választott módszerek alkalmazása során figyelembe veszik a sérülésspecifikus szempontokat is. A témakörök elemzése a súlyosan hallássérült gyermekek speciális szempontjainak figyelembevételével történik (→ 1–19. oldal). A befogadó pedagógus, a gyógypedagógus, a szülő együttműködése, közös munkája hatására a hallássérült gyermekek szociális, életviteli kompetenciái,

Nagyné Heidenwolf Erzsébet (szerk.): Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. suliNova Kht., Budapest, 2006.
78 

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

361

2. rész Adaptációs mátrix

tudatossága, együttműködési készsége, információfeldolgozó és -elemző készségei, döntési képessége megfelelően fejlődhetnek. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat): 1 adaptált modul az 1. évfolyam számára a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Én és a világ: Játék a szabadban c. moduljához – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon . – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

362

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az életpálya-építési kompetenciaterület adaptációjánál az együttnevelést vállaló pedagógusoknak meg kell ismerkedniük a súlyos hallássérült gyermek szükségleteivel, amelyek kielégítésére feltétlenül megoldást kell találni. A hallássérült gyermekek integrált nevelése eredményesebb lehet a vázolt módszerek és tanulásszervezési formák változatos alkalmazásával (→ 12–1 3., 28–31. oldal).  Részletesen szó esik a hallássérült gyermekek speciális nevelési szükségleteit meghatározó tényezőkről, a → hallássérülés közvetlen és másodlagos következményeiről, a speciális módszerekről és eszközökről (→ 7–12. oldal). Megismerkedhetünk a súlyosan hallássérült tanuló képességfejlesztésének speciális elveivel és az oktatási többletfeladatokkal (→ 1 5. és 18–21. oldal). A hallássérült gyermekek beilleszkedésének támogatására főként az ember és társadalom, a művészetek és az életpálya-építési ismeretek műveltségi területen belül szervezett szocializálódást segítő játékok, szerepvállalások alkalmasak. Ilyen pl. bábjáték, kézműves tevékenység, drámajáték, gyűjtőmunka, kulturális tevékenységek. A hallássérült fiatalok pályaválasztásának szubjektív meghatározói a beszédszint, a hallásfok, a személyiség és a készségek szintje. Objektív meghatározó a szakmatanulás és az elhelyezkedési lehetőség korlátozott volta. A választás során kiesnek mindazok a pályák, amelyek balesetveszélyesek a számukra, illetve azok, amelyekben a beszéd, a beszédmegértés központi szerepet tölt be. Ebből következik, hogy az iskolai munka során a szubjektív meghatározók megerősítésére kell a hangsúlyt helyezni, mert ezáltal enyhül az objektív meghatározók korlátozó szerepe. A jobb nyelvi alaptól eredményesebb közép- és felsőfokú tanulás, sikeresebb társadalmi beilleszkedés várható. A munkavállalás szempontjából meghatározó a kiegyensúlyozott személyiség, a kapcsolatokra való nyitottság, az érdeklődés és a fogyatékosság egészséges elfogadása. Hangsúlyos szerepet kap a sajátos nevelési igényű tanuló saját erősségeinek, korlátainak felismerése, elfogadása, ez alapján egy reális jövőkép felállítása. A pedagógus és a társak feladata empátiával, türelemmel segíteni a fiatalt. Amennyiben a sajátos nevelési igényű gyermek egyéni igényeinek megfelelő oktatásban részesül, akkor hozzáférhet az egyedi képességeinek és igé363

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

2. rész Adaptációs mátrix

nyeinek megfelelő munkához is, s így válhat a társadalom elismert, elégedett tagjává. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon . – Jó gyakorlat • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

364

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Szövegértés-szövegalkotás

SNI-gyermek

Az idegen nyelvi kompetencia területén közös Ajánlás készült a nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez. Részletesebben lásd: → 322–323. oldal.

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

365

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok

Kiadvány típusa

Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató

Az Útmutató79 a hallássérültek kaposvári iskolája tevékenységét mutatja be. Az intézmény több mint százéves múltra tekint vissza a hallássérült gyermekek nevelése-oktatása terén. Az eltelt időben sokrétű és gazdag szakmai tapasztalat halmozódott fel az intézményben, amelynek megismerése segítségére lehet a többségi iskoláknak is. A kiadványból információhoz juthatunk a hallásról, annak fontosságáról, a hallássérültek orvosi és pedagógiai rehabilitációjáról (→ 7–9. oldal; Ajánlások… Szövegértés-szövegalkotás 7–8. oldal). Az Útmutató részletezi az utazótanári szakszolgálat kialakulását, tevékenységét, az alkalmazott módszereket, az intézményi többletszolgáltatásokat, szakmai szolgáltatásokat (→ 12–17., 19–22. oldal). Olvashatunk az együttnevelés szereplőinek feladatairól, felkészülésük, felkészítésük módjáról (→ 17–18.  oldal; Útmutató… Dokumentációs útmutató 12–1 3. oldal; Ajánlások… Szövegértés-szövegalkotás 2–28. oldal). Javaslatot fogalmaz meg a befogadó pedagógus és az → utazó  gyógypedagógiai tanár együttműködésére, feladatmegosztására. Betekintést nyújt a család, a szülő felkészítésének módszertanába, felhívja a figyelmet a szülő, a pedagógus, a → szurdopedagógus együttműködésére (→ 21–22. oldal). Az anyagban megtalálható a hallássérültek magyarországi iskoláinak jegyzéke és szolgáltatásaik összefoglalója is (→ 25–2. oldal). Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat)

Nagyné Heidenwolf Erzsébet – Nagyné Tóth Ibolya: Útmutató hallássérült gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató. suliNova Kht., Budapest, 2007 .
79 

366

az adatbankban. – Jó gyakorlat • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 357 oldalon . valamint kiadványunk bibliográfiájában 367 .súlyos hallássérült gyermek – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l.

alkalmazása. Köntösné Lőrincz Eszter – Nagyné Tóth Ibolya– Urbánné Deres Judit: Sérülésspecifikus eszköztár hallássérült gyermekek. a kommunikációt elősegítő játékok. szülőknek. játékok. a nyelvfejlődést. a tanulást. a 357 oldalon . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. esztétikusak. bemutatása a funkció. Educatio Kht. Az eszközcsoportok jellemzése. Az Útmutatóból80 megismerhetjük. Módszertani intézményi útmutató. A speciális eszközök bemutatása a mindennapi életben való alkalmazáshoz nyújt ismereteket mindazoknak. tanulók együttneveléséhez. a felhasználási terület és a sérülésspecifikus használat szerint történik: speciális segédeszközök. alkalmazását ajánljuk mindenkinek. tankönyvek. A gazdag játékválasztékban olyan játékok szerepelnek. gyógypedagógusoknak. taneszközök. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Dokumentációs útmutató (→ 1. fejlesztő és terápiás eszközök. iskolák pedagógusainak. A választás és a kiválasztás nehéz. akik a hallássérültek pedagógiájában eddig még nem voltak járatosak. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek.. taneszközök ismerete. tisztíthatók. jól tárolhatók. illetve a szókincsfejlesztést. amelyek különösen sokoldalú felhasználást tesznek lehetővé. kommunikációs zavarok miatt nagyon fontos a megfelelő speciális segédeszközök. és alkalmasak a gyermekek tevékenykedtetésére is. aki hallássérült gyermekekkel foglalkozik. az életvitelt segítő eszközök használata. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek. hogy melyek a pedagógiai tevékenységet eredményesen támogató legszükségesebb eszközök. a többségi óvodák. bonyolult munkáját könnyíti meg az eszközrendszer bemutatása és a módszertani ajánlások.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A súlyos hallássérülteknél jelentkező nyelvi nehézségek. tanulók együttneveléséhez. 2008. Budapest. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. 80  368 . A bemutatott eszközök megismerését.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 369 . az adatbankban.súlyos hallássérült gyermek – Jó gyakorlat: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez közös Dokumentációs útmutató készült. oldal. Részletesebben lásd: → 330–331. 370 .

ezért javasolt a modulok és az Ajánlások együttes használata.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. módosító eljárásokat. nyelvi szintjének fejlődését. A logikusan felépített. mert sokféle didaktikai feladat differenciált megvalósításához nyújtanak segítséget. módszertani kérdéseivel. A szövegértés-szövegalkotás modulok kiemelten foglalkoznak a hallássérült gyermekek szókincsfejlesztésének lehetőségével. a mindennapokban használható javaslatokat. A modulok megvalósítása során nagyon jól kihasználhatók a kooperatív munkában rejlő előnyök. hogy a feladatokat különböző differenciált szinteken oldják meg a gyerekek. Az adaptált modulokban nem szerepelnek olyan általános tudnivalók. A kiválasztott modulokat hallássérültek pedagógiája szakos gyakorló gyógypedagógusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. ajánlásokat ismerhetnek meg. hiszen a hallássérült tanuló támaszkodhat társai segítségére. életviteli és környezeti kompetencia területéről készített moduladaptáció áttanulmányozását azért javasoljuk különösen. A sajátos nevelési igény figyelembevétele a pedagógus rendszeres előzetes plusz felkészülését jelenti – ám ennek eredményeként a súlyosan hallássérült tanuló is aktív részese lehet a tanórák minden mozzanatának. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. és lehetőség van arra is. A jól megszervezett csoportmunkában a siket tanuló is aktív. A szociális. amelyek a kompetencia alapú programcsomagokhoz készített Ajánlásokban vannak. sikeres résztvevő lehet. A részletesen kidolgozott tananyag-feldolgozási példák megoldásai biztosítják a súlyosan hallássérült tanuló ismeretszerzését és a tanulási folyamatban való aktív közreműködését. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. a befogadó pedagógus további adaptációs munkájához. A mintamodul ötleteket ad az együttnevelés célszerű tanulásszervezési megoldásaira. változatos feladatok elősegítik a siket gyerekek verbális kifejezőkészségének. Olyan. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A súlyos hallássérült gyermekek együttneveléséhez adaptált kompetencia alapú modulok konkrét. 371 . és ezzel tették azokat alkalmassá a hallássérült gyermekek együttnevelése során történő alkalmazásra.

Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 357 oldalon . évfolyam számára a beszédfejlesztés szakaszához • Szociális. – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. évfolyam számára (Én és a világ: Játék a szabadban) – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek. évfolyam számára a beszédfejlesztés szakaszához és 1 adaptált modul a 2. életviteli és környezeti kompetenciák: 1 adaptált modul az 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. az adatbankban. Módszertani intézményi útmutató. rész Adaptációs mátrix Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat) • Szövegértés-szövegalkotás: 3 adaptált modul az 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l.2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 372 .

Kidolgozták a hallás. Külön fejezetet szentelnek a hallás. Az intézmény szakértői véleménnyel rendelkező testi. illetve utazó → konduktor státusz működtetését vállalta (→ Útmutató hallássérült gyermekek. milyen nehézségek merülhetnek fel a bevezetés során. érzékszervi és más fogyatékos tanulók integrált oktatását.  Útmutató  nagyothalló gyermekek.és mozgássérült tanulók integrált oktatására.és mozgássérült gyerekek értékelésének rendszerét.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok A szEGEDI FEKEtE IstVÁN ÁltAlÁNos IsKolA INtEGrÁCIós tEVÉKENysÉGÉNEK BEMUtAtÁsA A dokumentumból megismerhetjük az iskola integrációs tevékenységének kialakulását. kinek ajánlják a jó gyakorlatuk adaptációját. Meghatározzák. és megfogalmazzák. A jó gyakorlat újszerűsége abban rejlik. és kitérnek a szükséges eszközigény meghatározására is. tanulók együttneveléséhez – Módszertani  intézményi útmutató14–28. szervezetfejlesztési tevékenységükről. illetve a sikeres integráció feltételeinek megfogalmazására.  oldal. amelyet pályázatuk mellékleteként megtalálhatunk. Az intézmény alapító okiratában megtalálható a „fogyatékos tanulók nappali rendszerű. milyen esetekben tartják hatékonynak gyakorlatukat. SNI-gyermek 373 . tanulók együttneveléséhez  –  Módszertani  intézményi  útmutató  27. oldal). Intézményi minőségirányítási rendszerükben teljes fejezetet szentelnek az integrációnak. a segítségnyújtás lehetőségeit intézményükben. hogy bemutatják: hogyan alakítható ki sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó utazótanári hálózat az innovatív többségi általános iskola szervezésében. Pedagógiai programjukban szerepel alapelveik. általános műveltséget megalapozó általános iskolai oktatása”. céljaik és értékeik között a sajátos nevelési igényű gyermekek segítése. valamint speciális tevékenységként utazó → szurdopedagógus. kitérnek arra is. kapcsolataik alakulásáról. Beszámolnak a személyi és tárgyi feltételek megteremtéséről. Ehhez megfogalmazzák céljaikat. előzményeit.

Módszertani intézményi útmutató. rész Adaptációs mátrix A jó gyakorlat megismerése. szervezéséhez. táblázat) – Eszköztár (→ 1. az integráció iránt fogékony általános iskolák tevékenységének kialakításához. tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 374 . az adatbankban.2. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek. adaptációja segítséget nyújt az új. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. a 357 oldalon . hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. szervezeti átalakulásának kimunkálásához. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.

A sérült képességstruktúra meghatározza a képességfejlesztés területeit és módjait. fejlesztésének főbb lépéseiről. de helyet kell. és ezek eltérései hogyan befolyásolják őket a tanulási folyamatban (→ 7–17.. kézzelfogható. A szerző kiemeli. A kompetencia alapú programcsomag képességfejlesztésre vonatkozó része nagyon jól áttekinthető és jól alkalmazható. Megtudhatjuk. részletes fejlesztési programja teljes mértékben figyelembe veszi a tanulásban akadályozott gyerekek fejlődési sajátosságait. A nevelés bevezető és kezdő szakaszára (1–4. Mindhárom típusú programtantervhez évfolyamonként és témánként ajánlásokat fogalmaz meg az elvárható. A képességfejlesztés a tanulásban akadályozott gyermekek tanítása során kiemelt jelentőségű feladat.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. vers. évfolyam) írt szövegértési és szövegalkotási programtanterv koncepciója. Budapest. illetve nem elvárható tartalmakról. oldal).és szövegrészletekkel illusztrálva ír az értő olvasás kialakításának. mi jellemző a tanulásban akadályozott gyermekek különböző funkcióira. oldal). hogy a tanulásban akadályozott gyermekek szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztésekor az alapszakasz kiemelt fejlesztési területei más hangsúllyal. hogy kapjanak a nevelés minden szakaszában (→ 28–29. a tanítási gyakorlatban hasznosítható tanácsokat. Minden szakaszban megfogalmazza a képességfejlesztés kimeneti elvárásait (→ 20–27. felvázolva a módszer előnyeit. évfolyamig a tanuRottmayer Jenő (szerk. 81  Kompetenciaterület Kiadvány típusa 375 .): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. Részletesen. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szövegértés-szövegalkotás. A sérülésspecifikus fejlesztés érdekében a szerző kiemeli a fejlesztés főbb területeit (→ 18–20. és ajánlásokat tesz a befogadás és alkotás képességeinek fejlesztéséhez. példák.  oldal). mit takar a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalma. gyakorlati példákkal. oldal). életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásból81 a tanulásban akadályozott tanuló szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztéséhez kaphat az olvasó hasznos ismereteket. helyettesítő tevékenységek felsorolásával ad tanácsokat 5–9. Az olvasás tanításában hangsúlyozza a → Meixnermódszer használatát. Foglalkozik az adott pedagógiai szakasz kiemelten kezelendő jellemzőivel. 2006. suliNova Kht. megindokolja ajánlásait.

Felsőbb évfolyamokon is a tevékenykedtetésre helyezi a hangsúlyt (→ 28–37. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • alak-háttér észlelés • oligofrénpedagógia. évfolyam számára a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület alapozó és beszédfejlesztő szakaszához és 1 adaptált modul a 2. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 3 adaptált modul az 1. oldal). Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez. szur• lateralitás dopedagógus • tanulásban akadályozottság – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. elvárható magatartásformákról. oligof• Ayres-módszer rénpedagógus • diszgráfia • organikus idegrendszeri • diszkalkulia sérülés • diszlexia • pszeudodebilitás • diszlexia-prevenció • pszichés fejlôdés zavarai mi• diszlexia-prevenciós módszer att a nevelési-tanulási folya• epilepsziával élô gyermekek matban tartósan és súlyosan nevelése akadályozott • értelmi akadályozottság • részképességzavarok • értelmi fogyatékosság • szurdologopédia • laterális dominancia • szurdopedagagógia.  Olvashatunk még tanulásszervezési formákról pl. valamint kiadványunk bibliográfiájában 376 .2. módszerekről. táblázat) – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. szabad tanulás. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. az adatbankban. a tanítás során javasolt eszközökről és az értékelésről. rész Adaptációs mátrix lásban akadályozott gyermekek együttnevelésére. Módszertani intézményi útmutató. a tantárgyak integrált tanításának lehetőségeiről. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. évfolyam számára a beszédfejlesztő szakaszhoz (→ 2.

relációk.  oldal). oldal). Míg az egyiküknek például csak ráismerni. Az ehhez alkalmazható tanulásszervezési eljárások és módszerek megfelelő kiválasztására olvashatnak az érdeklődők hasznos tanácsokat. megnevezni kell. Matematika. 2006. azonnali javítással minden gyermeket el lehet juttatni a minimálisan elvárható szintig. valószínűség matematikai fejlesztési területein az elvárható követelményeket sorolja fel a bevezető. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás82 definiálja a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. ismétléssel. és meghatározza a képességfejlesztés kiemelt területeit: a megfigyelőképesség. algebra. a gyerekek munkájának megtervezése nagyon tudatos előkészületeket. A tanórák fő célkitűzése az elsődleges bevésés elősegítése és a gyakorlási lehetőségek biztosítása. hogy a tanulásban akadályozott tanulók számára előírt továbbhaladási szintek ugyanazon osztályfokon jelentősen eltérnek a többi tanulótól elvárhatótól. kitér az ál értelmi fogyatékosság problémakörére is (→ 7. a tömbösített. Felsorolja az enyhe értelmi fogyatékosság kialakulásának leggyakoribb okait és az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott gyermekek fejlődési. függvények. nevelhetőségi sajátosságait az észlelés és a kivitelezés-végrehajtás problémáinak meghatározásával (→ 7–10. A gondolkodási. a tanulók ismeretét kívánja. sorozatok. A differenciálás valamelyik formáját szinte egyetlen órán sem lehet kikerülni. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. oldal). egy-egy témakört intenzíven feldolgozó tanulási szakaszok alkalmazását (→ 10–18. fejlesztő.  Hangsúlyozza. 82 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 377 . Budapest. suliNova Kht. megszilárdító szakasz végén. A sok.. Megfogalmaz speciális teljesítményelvárásokat. oldal). analógiásan megoldható feladattal. Eredményes oktatásukhoz a tanulási módszerek széles skálájából lehet választani. a kommunikációs képességek és a kreativitás fejlesztésében. példákat (→ 18–24. a gyakori ellenőrzéssel. kezdő.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. a másikuknak reprodukálni vagy alkalmazni. mérések. Tanulásban akadályozott gyermekek matematikatanítása során javasolja az átfogó témák feldolgozását. számtan. geometria. statisztika. alapozó. visszajelzéssel. megismerési módszerek. Cseh Eleonóra (szerk.

Használatukhoz néhány fontos tanácsot. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók együttneveléséhez (→ 1. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. az adatbankban. mintát és példát is leír (→ 27–30. rész Adaptációs mátrix A szerkesztő kiemeli. oldal) – Eszköztár (→ 1. oldal). táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 378 . Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28.2. hogy a programtantervben szereplő valamennyi szemléltetőeszköz alkalmazható a tanulásban akadályozott tanulók tanításában-tanulásában is. a 376. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével.

hol. munkafüzetek. szabályozásáról. Az eszközök használatával kapcsolatosan hasznos tanácsokat fogalmaz meg. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás83 definiálja a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát.  oldal). oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. oldal). esetleges elhagyására. javaslatokat tesz azok módosítására.  A tanulásban akadályozott gyermekek egészségnevelési és környezeti nevelési programjának bemutatásával a szerkesztő a sérült személyiség egészének figyelembevételével sajátos fejlesztő. feltételeiről (→ 9–1 3. habilitációs. 2006. Részletes leírást olvashatunk az integrált oktatás lehetőségeiről. Ismerteti a tanulásban akadályozott gyermekek jellemző tanulási tulajdonságait és a különböző fejlesztési területeket a tanulásban akadályozott tanulók érzékelésében (→ –8. A témakörök tartalmai jól szolgálják a kitűzött képességfejlesztési célokat.  oldal).  Az alkalmazható munkaformák.). Budapest. motoros. suliNova Kht. Feladatok és tevékenységek ismertetésével ajánlásokat ad kisiskolás. Papházi Éva (szerk.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. módszerek széles körét mutatja be programcsomagonként. Az érzékszervi tapasztalatszerzést hangsúlyozza nemcsak az első négy évben. Ismerteti azokat a képességeket (gondolkodási. hanem a későbbi évfolyamoknál is. korrekciós. témakörönként teszi meg (→ 22–23. kommunikációs stb. Javaslatait mindhárom programcsomagra kidolgozva. Szociális. mint pl.. oldal). Kiemeli a tanulásban akadályozott gyermekeknél várhatóan nehézséget okozó témákat. amelyek fejlesztése az egyes pedagógiai szakaszokban nélkülözhetetlen (→ 1–18.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.és serdülőkorúakra (→ 1 3–1. életviteli és környezeti kompetenciák. speciális taneszközök figyelembevételével (→ 2–27. kapcsos könyv létrehozása a tanulásban akadályozott tanulók iskoláinak különböző évfolyamain használt tankönyvek. rehabilitációs (terápiás) célú pedagógiai eljárások alkalmazását javasolja.  A képességek fejlesztését kiemelt jelentőségűnek tartja. Ábrával szemlélteti. oldal). 83 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 379 . hogyan helyezkedik el a tanulási akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság a tanulási korlátok között.

évfolyam számára (Én és a világ: Játék a szabadban) (→ 2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.2. oldal). egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. a 376. oldal) – Eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 380 . az adatbankban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. rész Adaptációs mátrix Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 1 adaptált modul az 1. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. táblázat) – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. tanulók együttneveléséhez (→ 1.

ezt a későbbi évfolyamokon mélyíthetik el. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. német) is kidolgozottak.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. Az 1–6. évfolyamon. tanulási zavar. hogy az enyhén értelmi fogyatékos gyerekek a tanulásban akadályozott gyermekek egyik alcsoportját képezik. A tanulásban akadályozott gyermekek idegennyelvtanulásánál a szóbeliség kialakítását. leírja az elvárható tartalmakat.  Az általános és a nyelvi fejlesztési célok és az azokhoz kapcsolódó ajánlások elolvasása a tanulásban akadályozott gyermekek oktatásához-neveléséhez nagyon sok hasznos. Olyan gyakorlati tanácsokat kapunk.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. megállapítja. fejlesztését tartja fontosnak. Az akadályozottság képességbeli eltéréseit. és példákkal. az írásbeli szövegalkotás minden főbb vonatkozásában két nyelvre (angol. A szerkesztő kiemeli. hogy a nyelvtanárok vegyék figyelembe: a tanulásban akadályozott gyermekek szótanulási képessége és az alkalmazás lehetőségei is akadályozottak. Játékosan és cselekvésbe ágyazott tanulás útján megismerkedhetnek az idegen nyelv alapjaival. mint a tanórákon alkalmazható olvasást előkészítő és fejlesztő gyakorlatok vagy az olvasási technika fejlesztésére vonatkozó ajánlások (→ 9–22. Sokkal több ismétlés- Jaksa Éva (szerk. oldal). életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás84 tisztázza a tanulási korlát fogalmát és fokozatait (tanulási nehézség. az idegen nyelv tanításának gyermekközpontú kialakítása enyhíthet a tanulásban akadályozott gyermekek hátrányain (→ 8–9. 84 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 381 . alkalmazható ismeretet ad. A szerző a kompetencia alapú programcsomagban található összes témakör tanítását szükségesnek tartja. hogy ezek a tanácsok a szövegértés. Az 1–6. valamint a 7–12. a beszéd. Az Ajánlás kiemelt jelentősége. az elsajátítás során jelentkező problémákat. oldal). évfolyamokon elsődleges cél. gyakorlatokkal segíti a nyelvtanárokat az eligazodásban. hogy a gyermekekben kialakuljon az idegen nyelv tanulása iránti érdeklődés.  oldal). Idegen nyelv. 2006. tanulási akadályozottság). hogy az iskolai tanulási környezet. Budapest.. a feldolgozáskor azonban ajánlja. az észlelés és a kivitelezésvégrehajtás zavarának tüneteit részletesen ismerteti (→ 7–8. suliNova Kht. évfolyamon részletesen bemutatja a nyelvi fejlesztési célokat.

a gyermekek képességeihez igazodva tervezhetjük meg a tanulás folyamatát (→ 22–2. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. amelyet a szerkesztő német és angol nyelvre is elkészített. tanulók együttneveléséhez (→ 1. Néhány példával és tanáccsal segíti az eligazodást a témakörök feldolgozásában (→ 22. módszereket mutat be. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Az Ajánlás további részeiben a pedagógustól és a tanulócsoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformákról és az értékelés alapelveiről ír. oldal). oldal) – Eszköztár (→ 1. A szerző olyan differenciált tanítás-tanulásszervezési eljárásokat. oldal). amelyek alkalmazásával valóban egyénre szabottan. a 376.2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató. rész Adaptációs mátrix re és újrafeldolgozásra lehet szükségük. táblázat) Módszertani intézményi útmutató. A gyermek fejlődésével. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 382 . tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. A mellékletben egy óravázlat található. az adatbankban.

tanulási folyamatainak sajátosságait (→ 7–10. A szerkesztők meghatározzák a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát. A tanulási akadályozottság megmutatkozik a különböző képességek fejlődésének lelassulásában. Néhány témakör tartalmához a tanulásban akadályozottság által megkívánt speciális kiegészítés szükséges az életpálya-építés kompetenciájának kialakításához. oldal). a differenciálás megvalósulását. suliNova Kht.  A programtantervekben megjelenő témakörök mindegyike alkalmas arra. Képességés kompetenciaterületenként elemzi. zavaraiban. amelyek az életpálya-építés kompetenciájának fejlesztését célozzák tanulásban akadályozott gyermekek együttnevelése során. nevelhetőségi jellemzőit. az aktivizálás. Budapest. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásban85 olyan hasznos. A képességfejlesztés részterületeinek ismertetése során a szerkesztő az adaptálás lehetőségeit mutatja be. javaslatokat olvashat az érdeklődő pedagógus. hogy a képesség a tudás része. gyakorlati tanácsokat. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. az eredményes képességfejlesztés lehetőségét (→ 1 1–14.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. ahol ezek a rendellenességek megtapasztalhatóak (→ 10–1 1. néhány témakör tartalmához a tanulásban akadályozottság miatt speciális kiegészítéseket tesz. A képességfejlesztés kimeneti elvárásai is olvashatók (→ 14–18. a motiválás. tanácsokat ad. hogy a tanulásban akadályozott gyermekek életpálya-építési kompetenciáját milyen speciális nevelési szükségletek figyelembevételével lehet hatékonyan fejleszteni. nem azonos az ismerettel. 85 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 383 . A képességfejlesztés biztosítja a nevelő-oktató-fejlesztő munka alapelveinek érvényesülését. Hangsúlyozza. Felsorolják kialakulásának leggyakoribb okait és az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott gyermekek fejlődési. oldal). Az életpálya-építés kompetencia alapú programcsomag képességfejlesztő eljárásait – a sajátos nevelési igényre ügyelve – a tanulásban akadályozott gyermekkel való munkában szinte teljességgel lehet alkalmazni. Részletesen olvashatnak a tanulásban akaCzibere Csilla – Kisvári Anna (szerk. A tevékenységek megvalósításához módszertani ajánlásokat ad a szerkesztő. 2006.. életpálya-építés. hogy tanulásban akadályozott gyermekek tanításában alkalmazzák.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A kiadvány felsorolja azokat a területeket. oldal). oldal).

a tanártól és a nem sérült tanulóktól elvárható magatartásformákat és az értékelés alapelveit. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. módszereket. példaképek. A mellékletben a tanulásban akadályozott gyermekek számára is alkalmas portfóliós mintalap és egy modulleírás olvasható. a 376. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 1 adaptált modul az 1. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28.  oldal). rész Adaptációs mátrix dályozott tanulóknál alkalmazott tanulás-módszertani alapelvekről (→ 18–23. tanulók együttneveléséhez (→ 1. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 384 . nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) (→ 2. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek.  Ismerteti a tanulásszervezési formákat. oldal). évfolyam számára az életpályaépítés kompetenciaterületen (Hősök. az adatbankban. táblázat) – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek.2.

ha az igényeinek megfelelő feltételek rendelkezésre állnak. nevelő.” (→ 5. terápiák kijelölésében és megvalósításában. oktatva kapják meg a speciális nevelési szükségleteikből fakadó többletszolgáltatásokat. 2007 .  Elemzik az integráció célját. 86  385 . „Az EGYMI szolgáltatást nyújt az iskolai. nem pedig az akadályozott gyermeké.. A gyógypedagógusi kompetenciába tartozó szolgáltatásokat az → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (a továbbiakban EGYMI) nyújtja az általános iskoláknak. valamint ismertetik a szakemberek integrált oktatás során alkalmazható együttműködésének formáit. oktató. oldal). feladatait. Ezeket egyrészt a befogadó intézmény pedagógusai nyújtják differenciált. Táblázattal szemléltetik a tanárok munkaszituációját. suliNova Kht. amely elvezetett a szegregált intézményi rendszertől az integráció mai állásáig. és amely elvezethet a minőségi.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A szerzők86 alapvetése: „Minden gyermek integrálható. amely egyrészt a gyógypedagógus közvetlen munkája által az utazótanári hálózat keretében valósul meg belső vagy külső differenciálással. megvalósítási lehetőségeit. oldal). hogy kortárs csoportjaikkal együtt nevelve. felsorolják a zavarok megnyilvánulási formáit (→ 7. másrészt igénybe vehetik a gyógypedagógia kompetenciakörébe tartozó tudásokat is (→ 8–1 3. fejlesztő terápiás tevékenységhez. Papp Gabriella – Faragóné Bircsák Márta: Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. oldal) E gondolat értelmében mutatják be azt az utat. Pedagógiai szempontból definiálják a tanulásban akadályozottság fogalmát. inkluzív iskolák megvalósulásáig (→ . oldal). tanórai vagy tanórán kívüli. a fejlesztő eljárások. oldal). Budapest. feladatait az integrált koncepcióban és a hagyományos oktatásban (12. oktatása heterogén csoportokban azt jelenti. Az integrációra való alkalmasság eszerint a fogadó környezet tulajdonsága elsősorban. individuális munkaszervezéssel a tanulói és munkatársi együttműködés keretében. tanulók együttneveléséhez. Szakemberei segíthetnek a tanuló gyógypedagógiai/pedagógiai diagnózisának értelmezésében. A tanulásban akadályozott gyermekek nevelése. ahol a gyógypedagógus a tanítási folyamat számottevő Dr. Módszertani intézményi útmutató. másrészt a kéttanáros modell keretében.

” (→ 1 3–19. tevékenységformáit és típusait. ezzel segítve a további tájékozódást. az adatbankban. oldal 3. 33. mint pl. Az Útmutató utolsó részében – egy-egy intézményi példával – bemutatják azt a kétféle intézménytípust. rész Adaptációs mátrix részébe közvetlenül bekapcsolódik. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.2. ábra). Dokumentációs útmutató (→ 1. a 376. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. szakmai szolgáltatásait. közös igazgatású közoktatási intézmény. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Szakiskola és EGYMI. Az egyik a többcélú. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. célját. valamint kiadványunk bibliográfiájában 386 . tanulók együttneveléséhez. §-ában leírtak alapján működhet. ami a Kt. Általános Iskola. egységes gyógypedagógiai intézmény alapítása. Száraznád Nevelési Oktatási központ Óvoda. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. Az intézkedések. a másik egy többcélú. a Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. oldal) A szerzők ismertetik az EGYMI szakszolgálatként ellátott feladatköreit. pl. valamint a gyermek útját a tanulási probléma jelentkezésétől a többségi iskolába kerülésig (→ 19. feladatkörök szabályozásának jogszabályi hátterére hivatkoznak minden esetben.

Mind a magyar-. csoport: Taneszközök Tanulásban akadályozott gyermekek részére nincsenek speciális. A tanulásban akadályozottság felismerése általában az óvodáskor végén. Konkrét támpontokat nyújtanak az iskolába lépéshez szükséges képességekkel kapcsolatosan. Segítenek a helyes kiválasztásban. konkrét javaslatokat fogalmaznak meg. Ezért a szerzôk ismertetik az iskolába lépéshez szükséges képességeket és az iskolakészültség fontosabb elemeit. az iskoláskor elején történik meg. hanem a komoly tanulási nehézséget mutató gyermek tanítása során is eredméAri Pálma – Szekeres Ágota: Sérülésspecifikus eszköztár tanulásban akadályozott gyermekek. Educatio Kht. a játékok. ugyanakkor a többségi gyermekek számára is hasznos eszközök bemutatása. és bemutatják a szükséges képességekkel nem rendelkező gyermekek jellemzőit.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóból87 taneszközöket. szilárd struktúrák és rituálék szerepének ismertetésével. kérdéseivel foglalkoznak. és több eszközválasztási lehetőséget biztosítani számukra. 87 387 . segédleteket is. munkafüzeteket. amelyek nemcsak tanulásban akadályozott tanulóknál. mind pedig a matematikatanítás során használt eszközök alkalmazhatók. a tanulásban akadályozott gyermekek írástanítása során célszerű ceruzafogót és a gyengénlátó gyermeknél használt széles vonalazású füzeteket használni. Célszerű az eszközökkel hoszszabb ideig manipuláltatni. csak az ő részükre készített taneszközök. feladatgyűjteményeket. csoport: Tantermi berendezések A szerzők az iskola klímájának. mint pl.. a tanterem berendezésének. szoftvereket és terápiás eszközöket ismerhetünk meg. a tanító személyének. – 2. A szerzők hasznos. A funkció és a felhasználás területei szerint három nagy csoportban mutatják be az eszközöket. amelyeket a pedagógusok maguk is el tudnak készíteni. – 1. 2008. és bemutatnak olyan játékokat. tankönyveket. Budapest. tanulók együttneveléséhez. Tantárgyanként felsorolják azokat a tankönyveket. eszközcsoportokat. A szerzők célja a tanulásban akadályozott gyermekek oktatását-nevelését segítő.

Ehhez ajánl tantárgyanként képességfejlesztő feladatlapokat. a Gyermekek Háza tankönyvcsaládját és számítástechnikai eszközöket. kiegészítése. oldal). a 376. csoport: Fejlesztő és terápiás eszközök. rész Adaptációs mátrix nyesek lehetnek. játékok A szerzők fejlesztési területenként írják le azokat a nehézségeket. az adatbankban. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. fejezetei) (→ 1. – 3.és eszközgyűjtemény – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. amelyek a tanulási folyamatban befolyásolják a tanulásban akadályozott gyermeket. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Bemutatják az egyéni fejlesztés és tanórai differenciálás során alkalmazható terápiás eszközöket. A taneszközöket leírásokkal ismertetik és fényképpel szemléltetik. tankönyveket használhatják. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (az Ajánlások Eszközök c. Az eszközökről rövid ismertetéseket olvashatunk. valamint kiadványunk bibliográfiájában 388 . tanulók együttneveléséhez (→ 1. oldal) – Jó gyakorlat – Pedagógiai tárgyú • Játéka játék-. mint ép társaik. Hangsúlyozzák. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. de a sérüléstől és az egyéni képességek szintjétől függően szükséges azok differenciált alkalmazása. és megtalálhatjuk a bemutatott eszköz képét és árát is. feladat. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l.2. könyveket. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. hogy a tanulásban akadályozott gyermekek ugyanazokat a taneszközöket. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7.

Budapest. amelyek megkönnyíthetik és segíthetik a többségi pedagógusok és intézményvezetők munkáját a tanulásban akadályozott gyermekekkel való foglalkozáskor. A befogadó nevelési-oktatási intézményekbe kerülő gyermekek és családjaik számos olyan irattal. 2007 . valamint a vizsgálat során alkalmazott eljárások tartalmáról. oldal). A szerzők érthetően. családrajzok.. amelyekkel a gyermekek a befogadó közösségbe kerülnek (→ 9–1 1. A szerzők tisztázzák a tanulási korlátok fogalmát. a szakértői vélemény egyes részeiről. amelyet minden sérült gyermek szülője átél. 88  389 . és egy egyszerű. Az Útmutatóban sérülési típusoknak megfelelően olvashatunk róluk. A szerzők példákkal. A kiadvány bemutatja azokat a dokumentumokat a zárójelentéstől a szakértői véleményig. oldal). hogy a módosítás során a befogadó intézmény pedagógusai felhasználják a sajátos nevelési igényű gyermekek szakellátását végző. tanulók együttneveléséhez.  Az Útmutatóból megismerhetjük a tanulásban akadályozott gyermeket nevelő család életútját az iskolaválasztás előtt. suliNova Kht. oldal és 18–21. példákkal. a Frostig-teszt és a Bender-próba ismertetését (→ 12–18. idézetekkel illusztrálva mutatják be és jellemzik ezeket a speciális dokumentumokat. Dokumentációs útmutató. dokumentációval rendelkezhetnek. oldal).  A szerzők célszerűnek tartják. idézetekkel és mellékletekkel teszik kézzelfoghatóvá a fejlődési tesztek. oldal). Olvashatunk a szakértői véleményt készítő team munkájáról. és az elfogadásnak azt a nehéz időszakát.  A befogadó intézmények feladatait is megismerhetik az olvasók. amelyekkel más gyermekek nem.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató88 olyan információkat tartalmaz. Ari Pálma – Szekeres Ágota: Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. a Goodenough-rajzteszt. áttekinthető ábrával mutatják be a mindennapok során használt fogalmak egymáshoz való viszonyát (→ –7. intelligenciavizsgálatok. A tanulásban akadályozott gyermekek tanításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését biztosító szakmai dokumentumok módosítását részletesen bemutatják (→ 1 1–12. a feladat ellátására jogosult szakemberek segítségét.

a 376. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok ismertetése során áttekintést kapunk az egyéni fejlesztés törvényi hátteréről. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. meghatározó tényezőiről. személyi feltételeiről. rész Adaptációs mátrix Bemutatják a tanügyi nyilvántartás dokumentumait. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. Mindezeket a szerzők törvényi hivatkozásokkal ellátva közlik. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a habilitációs. A gyermek fejlődésével. így bárki számára lehetővé válik. tanulók együttneveléséhez. tárgyi. javasolják – megfelelő Tü. hogy az Útmutatóban olvasottakról még több információhoz jusson.2. alapvető lépéseiről. feladatairól. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 390 . rehabilitációs tevékenység közös céljairól. számok és törvényi hivatkozás megadásával – a logopédiában használatos egyéni haladási és mulasztási napló vagy a gyógypedagógiai napló használatát.

életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A tanulásban akadályozott gyermekek együttneveléséhez szükséges kompetencia alapú modulok konkrét. modul különböző tevékenységeibe jól be tud kap391 . Tanulásban akadályozott gyermekek együttneveléséhez az alábbi moduladaptációk készültek el (→ 2. észlelés fejlesztése és a nagymozgás. 1 adaptált modul az 1. ezért az ajánlásokban található tanácsok. példaképek. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. szókincsfejlesztés. a szókincs és érzékelés. évfolyam számára az alapozó és beszédfejlesztő szakaszhoz és egy adaptált modul a 2. javaslatokat fogalmaznak meg a tanári és a tanulói tevékenységben. hogy a feldolgozás során a gyermekek olvasási szintjét vegyük figyelembe. életviteli és környezeti kompetencia moduljai közül az Én és a világ: Játék a szabadban c. A modulokhoz írt ajánlások analógiás alkalmazásával más modulok tanórai felhasználása is megvalósítható.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. évfolyam számára a beszédfejlesztő szakaszhoz. ezért a tanulásban akadályozott gyermek képes lehet hatékonyan bekapcsolódni. egy életpálya-építési. Ezeknek a képességeknek a fejlesztése nemcsak 1. finommotorika témaköreire fókuszálnak. ami segítséget jelent a differenciáláshoz. évfolyam számára (Hősök. – Az életpálya-építési modul jól felépített. – kezelésére is lehetőség nyílik. A modulfeldolgozás menetében konkrét tanácsokat. Jelzik az elvárható és nem elvárható tartalmakat. táblázat). évfolyamon és ezen a kompetenciaterületen feladat. ajánlásokat tartalmaznak. Az adaptáció készítői olyan modulokat választottak. javaslatok a többi modul feldolgozása során is hasznosíthatók. mozgásfejlesztés stb. egy szociális modult láttak el gyógypedagógusok sérülésspecifikus ajánlásokkal. – A szociális. módosító eljárásokat. testsémafejlesztés. A moduladaptációk a tájékozódás. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban). – Szövegértés-szövegalkotás: három adaptált modul az 1. Arra hívják fel az adaptáció készítői a figyelmet. Az adaptációk a mindennapokban használható javaslatokat. Az elkészült kompetencia alapú modulok közül négy szövegértési-szövegalkotási. amelyekben az adott sérüléssel rendelkező tanulók legjellemzőbb tüneteit mutató területek – pl. testtudat.

Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek.2. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a 376. Felhívják a figyelmet a tanulásban akadályozott gyermek figyelmének ingadozásából és mozgásainak (esetleges) koordinálatlanságából eredő nehézségeikre. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. rész Adaptációs mátrix csolódni a tanulásban akadályozott gyermek. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 392 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. részképességeinek. együttműködésüknek fejlesztése. óVoDÁBAN És IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon A fejlesztés célja ezzel a gyakorlattal a nyugodt.és készségfejlesztő program. az egészséges és fogyatékos gyermekek kommunikációs készségének. A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó – Katica differenciált képesség. terápiás eljárások. békés légkör megteremtése. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó – Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában A nevelés során alkalmazott szemléltetés. a szükséges speciális módszerek. a feszültségek és problémák feloldása úgy. 393 SNI-gyermek . A fejlesztő program vegyes és azonos életkorú csoportokban egyaránt jól alkalmazható.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok óVoDÁBAN A szakmai és szakszolgáltatók. eszközök bemutatása. amely mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesen használható. alkalmazkodóképességüknek. különös tekintettel az integrált nevelésre A program célja a másságot elfogadó környezet megteremtése. hogy a gyermek saját irányítása alatt áll. önállóságuknak. speciális didaktikai eljárások. a problémát maga keresi és oldja meg. Olyan fejlesztő program. módszerek.

 táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a délelőtti órákkal párhuzamosan egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. – A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. az adatbankban. rész Adaptációs mátrix – „Játéka játék-. a matematikai logika és a közösségfejlesztés területén a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében. A nevelő-oktató munkában. A program részleteiben is alkalmazható. IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – „Mucsi palánták” – „Palánta” fejlesztő-felzárkóztató-integrációs-képességkibontakoztató program Mucsiban A Palánta program lényege. valamint kiadványunk bibliográfiájában 394 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. rehabilitációs foglalkozásokon is lehetőséget biztosít a részképességek. inkluzív tanulási környezet kialakítását. hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat együtt. amely biztosíthatja minden tanuló számára a hatékony. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek.és eszközgyűjtemény” – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez A program célja azoknak a részképességeknek a fejlesztése. amelyek könynyebbé teszik az alap-kultúrtechnikák sikeres elsajátítását. – A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.2. integráltan nevelik. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segítik a Gyermekek Háza tankönyvcsaládjának munkatankönyv jellegű kötetei. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához A Gyermekek Háza program e képzésével felkínálja olyan innovatív szemlélet alakítását. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. a 376. a habilitációs. feladat. Dokumentációs útmutató (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. tanulók együttneveléséhez. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. és heti 2-3-4 alkalommal.

segíteni a beilleszkedést. hogy mennyire támaszkodik a gyermek a látásmaradványra (→ 5. sérülésspecifikus – a gyermek egyéni igényeit figyelembe vevő és ahhoz igazodó – adaptációval jól használhatóak a többségi óvodában. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az óvodai nevelés területén közös Ajánlás készült a gyengénlátó és aliglátó. kihívás. Óvodai nevelés. majd a megvalósítás során elvégezni a szükséges korrekciókat. A programban részletesen kidolgozott fejlesztési tervek és fejlesztési tématervek megfelelő. újragondolni. A megfelelő differenciálás csak akkor lehet sikeres. Mindez nem kevés. különös tekintettel arra. 2006. 89 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 395 . oldal). 8.. A szociális kompetencia és képességek alaHegyiné Honyek Katalin (szerk.. hiszen célszerű naponta biztosítani a megfelelő eszközöket. – A látássérülés hatása nagymértékben függ a látásmaradvány mértékétől. a tapasztalatokat pedig felhasználni a következő napok munkájában. A vakok iskolája módszertani központot működtetve vesz részt az óvodapedagógusok tiflopedagógiai szempontú továbbképzésében. Vak és aliglátó gyermekek együttnevelése esetén az Ajánlásnak89 az együttnevelés sikere szempontjából kiemelten fontos részei – Az óvónő számára szükséges a látássérülés megismerése. ha számukra a szükséges játékeszközöket. A vak gyermekek megismerő tevékenységében döntő jelentőséget kap a motoros-taktilis és a hallási érzékelés. Például folyamatosan csökkenteni a balesetveszélyt. A vak és az aliglátó gyermekek együttnevelése folyamatos figyelmet igényel a napi felkészülés során és a csoportban végzett munkában egyaránt. A befogadó óvodapedagógus igazi kreatív alkotómunka elé néz. súlyosan látássérült gyermekek befogadása esetén is. valamint a vak és aliglátó gyermekek együttneveléséhez (→ 27. suliNova Kht.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a sajátos igényeihez adaptálni a módszereket. oldal).): Ajánlások látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. biztonságos körülményeket megteremtjük. A látássérült gyermekek minden tevékenységet együtt végezhetnek társaikkal. de megvalósítható szakmai feladat. ha a látássérült gyermeket fogadó óvodapedagógusok elsajátítják a látássérültek pedagógiájának alapismereteit. Budapest. utazótanárai közvetlen segítséget is nyújtanak.

 oldal). oldal). az óvodapedagógiai és a gyógypedagógiai szaktudást ötvözve történik (→ 10–1 1. A pontírás-olvasás előkészítése – manipulációs készség. de a nevelési módszerek és elvárások nagy hatással vannak a fejlődésre. oldal). Az Ajánlás részletezi a súlyosan látássérült gyermek érkezése előtti felkészülés feladatait. Minden fejlesztési területhez speciális szempontoknak megfelelő részletekre is figyelő összeállítás segíti az óvónő munkáját. A tárgyi környezet megismertetése és a társakkal való találkozás megkönnyítése a beszoktatás idejének feladata (→ 1 1–12. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. Az együttnevelés alapelve az egyénre szóló. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • adaptált környezet • akuszto-taktilis módszer • aliglátás • Braille • éleslátás közelre. A vak és aliglátó gyermekek fejlesztése szakmaközi együttműködéssel. tapintási diszkrimináció. a fejlesztő pedagógiai. Aliglátók esetében a maradék látás kihasználására és fejlesztésére kell törekedni.2. A sikeres integráció kulcsszereplője az óvodapedagógus. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. a beilleszkedés segítésének lehetőségeit és az akadálymentesítés szempontjait (→ 9–10. az eszközeivel való ismerkedésben gyógypedagógus segít (→ 23–24. illetve kognitív tevékenységek fejlesztésével – az óvodában történik. A vizuális benyomások hiánya csökkenti a lehetőségeket. tájékozódási készség. differenciált bánásmód középpontba helyezése. Módszertani intézményi útmutató. oldal). A játék a vak gyermek személyiségformálásának is alapvető eszköze. növeli függőségét. Ez alkotja az ajánlás gerincét (→ 1 3–23. rész Adaptációs mátrix – – – – – kulását illetően alapvető önállósodási törekvéseinek figyelmen kívül hagyása vagy a túlzott féltés negatívan befolyásolja a gyermek aktivitását. oldal). ~ távolra • érzékszervi fogyatékosság • fényérzékelők • gyengénlátó • hangárnyék • hangos könyv 396 . Dokumentációs útmutató (→ 1.

vak gyermek • haptikus észlelés • korai fejlesztés és gondozás • látási funkciók • látásnevelés • látássérülés • látássérültek pedagógiája. ~ szakos tanár. tiflopedagógus • tiflotechnika • ujjolvasók • vak • verbalizmus • veszélyeztetett látás • vízus – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. ~ szakos terapeuta • letapogató olvasás • mozgástréner látássérült személyek számára • nagytárgylátó • okulomotoros funkciók • optikai segédeszközök • pontírás • progrediáló szembetegség • ritkasoros taneszközök • rövidírás • siket-vakság • súlyos fokban látássérült • szemüvegek • tiflopedagógia. valamint kiadványunk bibliográfiájában 397 . az adatbankban.

A tapintás és a hallás mint vezető érzékelési mód. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás90 részletes leírásából a befogadó pedagógus tájékozódhat a vak tanuló sajátosan épülő világáról. elsődleges információs csatorna kulcsfontosságúvá válik. képernyőolvasó (→ 1 5. A vizuális információszerzés nehezített. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Felhívja a figyelmet a gyógypedagógus segítségének fontosságára. 90 398 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . elmesélés.  oldal). a kognitív és a motoros funkciókra (→ 7–1 1. az együttnevelés során segítő megoldást mutat be.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A vakon született tanulók gyakran gazdag szókincsűek. Az oktatás során kiemelt szerepet kap a beszéd. gyakorlatáról. A súlyos fokban látássérült tanulók oktatásának alapeszköze a pontírás-olvasás rendszere. A pedagógus tájékoztatást kap a súlyos látássérültség fogalmáról. a Braille-írás és -olvasás megtanításának előkészítésébe. gondolkodásáról. Szövegértés-szövegalkotás. suliNova Kht.. A fejezet fontos altémái még: a haptikus érzékelés jellemzői és hatása a figyelemre. Megismerheti a vak tanuló érzékelési korlátait és lehetőségeit. csökkent volta vagy teljes hiánya a valóság megismerésében és a kultúrtechnikák elsajátításában sajátos módszerek alkalmazását teszi szükségessé. emlékezetre. a pontírás technikájába és eszközeibe. az ide tartozó szemészeti kategóriákról. Célja a látás hiányából vagy az aliglátásból eredő hiányosságok komLőrinczné Kovács Terézia: Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. magyarázat mint a leggyakrabban alkalmazott módszer minőségileg közvetett érzékelést jelent. kritériumairól. ugyanakkor az érzékletes tapasztalatot nélkülöző tartalom hiánya verbalizmust eredményez. A beszélgetés. Budapest. valamint a látássérülés hatása a képességek fejlődésére. 1–1 A differenciálás eszköze az alapozó tantárgyak tanítása során az egyéni fejlesztés. a kommunikációra. Az Ajánlás számos. Az érdeklődő betekintést nyer a Braille-olvasás és -írás legfontosabb jelöléseibe. 2006. szkennelt tankönyv. oldal). hangos könyvtár. számítógép. a környezetével való kapcsolat kezdeményezésének a látók között szokványostól eltérő lehetőségéről. Megismerkedhet a látássérültek által használt legfontosabb eszközökkel pl. Az aliglátás vagy a vakság következtében egyes képességek felértékelődnek.

olvasáshoz. a B modulban évfolyamonként. oldal). A Módszerek című fejezet íráshoz. mérési módszereket alkalmazzon (→ 54–55. a speciális megközelítés szükségességére vonatkozóan (→ 19–43. a C modulban évfolyamonként a képességfejlesztési fókuszok.  A tanulásszervezési javaslatok. a 396–397 oldalon . ajánlott tevékenységek. Dokumentációs útmutató (→ 1.  oldal). valamint kiadványunk bibliográfiájában 399 . hogy a pedagógus egyedi. oldal). Az optimális fejlesztés megvalósításához a gyógypedagógussal való együttműködés elengedhetetlen (→ 18–19. esélyegyenlőség és eszközök szempontsor alapján tesz javaslatokat a megvalósítás lehetőségére. A kötet végén szakirodalmi ajánlás található. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek.  oldal). oldal). súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. témakörönként.vak gyermek penzálása. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). szemléltetéshez kapcsolódó önállóságot fokozó. tananyagtartalmak. korrigálása vagy a prevenció. egyéni sajátosságokat figyelembe vevő módszertani ötleteket tartalmaz. Az Ajánlás legterjedelmesebb részét képezik a témakörönkénti javaslatok. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. A szerző az A modulban évfolyamonként. diszkriminációmentesség és engedmények a követelményekben – az együttnevelés során különösen fontos témák (→ 43–4. de mégis reális értékelési. A vak tanulók integrációban sem nélkülözhetik a speciális eszközöket (→ 50–53. méltányos. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. eszközeire. ismeretek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Módszertani intézményi útmutató (A vak gyermekek módszertani intézményének feladatai (23–30. és joguk van ahhoz. tantárgyanként. az adatbankban. praktikumok. tanulók együttneveléséhez. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek.

a fogalmak tartalmának bővítésére és az egyéni szükségletekhez adaptált eszközök biztosítására törekedni. A képességfejlesztés fókuszában a manipuláció.és szakmaszeretetén. A többségi iskolába jelentkező súlyosan látássérült tanuló pedagógusainak nem egyedül kell szembenéznie a szokatlan nevelési. Matematika. speciális pedagógiai felkészültségén.. suliNova Kht. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás91 részletes információkat tartalmaz a látássérülés mibenlétéről. Az érintett kompetenciaterület alapvetően az épen maradt funkciókra épít. valamint a kombinatorikai feladatok és a speciáliseszköz-használat elsajátítása (→ 8–9. innovatív készségén. valamint gyermek. a tapasztalattól megerősödve lépjen tovább. és ajánlások. Budapest. Támaszkodhat a vak tanuló számemlékezetére. amelyek miatt az ép társak közösségében sorozatosan konfliktushelyzetek alakulhatnak ki. a látássérült tanuló akadályozott észlelési és cselekvési lehetőségeiről és a szociális nehézségekről.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. egyéni eszközöket biztosít. a fejben történő műveletvégzés. Segítségül hívhatja a gyógypedagógus utazótanárt. útmutatók sora készült a befogadó többségi iskolák pedagógusai számára segítő szándékkal. oktatási helyzettel. valamint a feladatok szintjén is. hogy a nehézségekből. Kiemelten fejlesztendő területek: a számemlékezet. a hallási figyelem és az emlékezet fejlesztése áll. a súlyos fokú látássérülés pedagógiai következményeiről. 2006. a tartalmak és tevékenységek. az értékelésben egyéni szempontokat követ. Milyen fontos kérdésekben igazít el ez az Ajánlás? A súlyosan látássérültek matematikatanításának jellemzői című fejezet a befogadó pedagógus figyelmét a járható utakra irányítja. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Sok múlik a pedagógus empatikus hozzáállásán. oldal). Az eszközökkel kapcsolatos ajánlások lényege az a figyelmeztetés. 91  400 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . konfliktusokból a vak tanuló önérzete sérülése nélkül.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. hogy a vak tanulók oktatása-nevelése rendszeres szemléltetéshez. és célszerű a tevékenykedtetésre. Differenciálni szükséges a célok. Az ezeken alapuló jó kapcsolatban pedagógiai ráhatással alakíthatja a tanuló ügyeit úgy. a logikai. oldal és 14–1 5. érzékelési tapasztaBrumbauer Magdolna – Kusnyerik Emese – Ruff Ágota (szerk. többletmunka-vállalási készségén.

Ez a fejezet témánk szempontjából különös jelentőséggel bír (→ 18–55. tananyagban vagy akár követelményekben megnyilvánuló különbségek. lehetnek adaptált és speciális eszközök. tanulók együttneveléséhez. és 35. Egy-egy új eszköz bevezetésekor azonban mindig pluszidőre van szükség (→ 9–10. de hátráltathatja is a látássérült gyermek beilleszkedését (→ 17–18. az adatbankban. Az értékelésben szerepet kaphatnak Braille-írású feladatlapok és a számítógép is (→ 10–1 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 401 .) (→ 2.  A pedagógus akkor tud adekvát segítséget nyújtani vak tanítványának. Az eszközök lehetnek azonosak a többségi iskolában használatosakkal. modul) és 2 adaptált modul 2. Dokumentációs útmutató (→ 1. évfolyamig. oldal). A beszélgetés. táblázat) – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. bevált eljárásokra hívják fel a figyelmet. Javasolt ezek részletes áttanulmányozása (→ 12–14. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. Külön részletezik a pedagógus tennivalóit.vak gyermek latok gyűjtéséhez kötött.  Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 1 adaptált modul az 1. oldal)! A szerzők évfolyamonként. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). évfolyamra a matematikai kompetenciaterületen (5. amelyek a súlyos fokban látássérültek matematikaoktatásában megjelennek 1–12. számos ötletet sorakoztatnak fel. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az őszinte érdeklődés a tanulóval kialakított jó kapcsolathoz vezető út. azon belül témakörönként jelzik azokat az eltéréseket – a Programterv egyéb részeit változatlanul hagyva –. a segítési módokat. Módszertani intézményi útmutató. és 1 5–1. oldal). táblázat) – Eszköztár (→ 1. Az osztályközösség hozzáállása megkönnyítheti. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. legyenek azok eszközben. oldal)! A szerzők a témakörök kapcsán sok jó módszert közölnek. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. évfolyamra (33. ha ismeri látásteljesítményét. a 396–397 oldalon . nehézségeit.

 oldal).  oldal). más utat szab a belső fejlődésnek. Szociális. Budapest. A veleszületett. önértékelés csapdáival is. A súlyosan látássérült gyerekek nagymértékben különböznek vizuális képességeikben.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. célokat és feladatokat (→ 1 5. 2006. akik az írás-olvasás látó elsajátítására. korlátozottabbak a lehetőségeim. Az Ajánlás meghatározza azokat a sérülésspecifikus pedagógiai alapelveket. sajátosságait.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. suliNova Kht. hogy a többi ember rendelkezik egy olyan képességgel. Eltérés az ismeretszerSomorjai Ágnes (szerk. türelem fejlesztése. a szociális viselkedés társadalmilag elvárható szabályainak elsajátítása. a környező világ alapvetően haptikus és hallási érzékeléssel történő megismerési módját. és sokat segíthet az önállóság. illetve az első életévekben kialakult sérülés más feltételeket jelent. A lelki egyensúly eléréséhez a vakság összes hátrányának és terhének felismerése és elfogadása vezet. kognitív funkciók. A legkisebb maradéklátás is alapvető hatással lehet az érzékelés. a fogalomalkotás egész szerkezetére. A programtantervben megjelenő témakörök a vak gyermekek kompetencia alapú fejlesztésére is teljes mértékben alkalmazhatók. Ennek a pozitív hozzáállásnak a kialakítása pedig közös feladata mindazoknak. amelyek nélkül nem valósulhat meg sikeres együttnevelés. Az Ajánlás92 részletesen ismerteti a vakság legfontosabb jellemzőit. de meg lehet élni. „Más vagyok. tisztelet. Ezt az állapotot azonban természetesnek élem meg” – így gondolkodhat magáról.. huzamosabb ideig tartó gyakorlására megfelelő segédeszköz alkalmazásával sem képesek. Meg kell küzdeni az önismeret. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. életviteli és környezeti kompetenciák. 92 402 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . illetve társadalmi integráció. valamint a szociális képességek 3–1 fejlesztésének azon területeit (pl. tudom. a mások iránti empátia. Az oktató-nevelő munka fő célja ezen a kompetenciaterületen a kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezésének megtanítása. A világot vakon másként kell megélni. akik a vak gyermekkel foglalkoznak. amivel én nem. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Pedagógiai megközelítésben súlyos fokban látássérültek – vakok – azok. a szociális érettség alakulásában (→ 7–1 1. „én-funkciók” és szociális funkciók). Ők a tapintó-halló életmódot tanulják.

  oldal) nagymértékben növeli a látássérült tanuló jó társas közérzetét az osztályban. esetleg terjedelmében. megoldási módokat javasol a szerző (→ 17–23. életviteli és környezeti kompetenciaterület értékeléséhez segítségül típusértékelő lapokat ajánl (→ 29–34. differenciáló pedagógiai módszerek alkalmazása (24–2. Módszertani intézményi útmutató. amelynek a feldolgozása különös hangsúlyt kap. továbbképzés – a vak gyermeket. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. s olyan témakör is akad. amelyek a vizualitás hiánya miatt nehézséget okoznak. oldal). A tanulásszervezési formákkal kapcsolatos javaslatok betartása (→ 23–24. A vakok módszertani intézménye a befogadó intézményekkel (már 31 településen 60 intézménnyel) tartja a kapcsolatot és nyújt segítséget: tanácsadás. oldal). mértani testek stb. a 396–397 oldalon . táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldal). mélységében s a ráfordított időben jelenik meg. A munka értékelésekor célravezető a pozitív megerősítés előnyben részesítése és a hiányosságok megbeszélése. tanulók együttneveléséhez. az adatbankban.vak gyermek zés módjában. Dokumentációs útmutató (→ 1. A feldolgozáshoz ötleteket. mérési módszerek alkalmazása. Speciális taneszközöket (pl.  oldal) és a személyközpontú.) a Vakok Általános Iskolájának tanszerkészítő műhelye gyárt és Módszertani Központja kölcsönöz (→ 27–28. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. abakusz. ol1–1 dal). súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 403 . Javasolt – a pedagógiai programmal összhangban – egyedi értékelési. Vannak olyan témakörök. eszközeiben. Az Ajánlás a szociális. tanulót nevelő családoknak is (→ 1 3.

életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Sem az első. 2006.  oldal). a tudatosság. egyharmaduk országszerte látókkal együtt nevelkedik. amelyek nem alkalmazhatók vak tanulók esetében. A programcsomag igyekszik minden érzékszervet bekapcsolni a nyelvtanításba. nincs rá szükség – így foglal állást az Ajánlás93 szerzője. az interkulturális kompetenciák. aki nyelvtanár. Flamich Mária (szerk. évfolyamon: a kooperatív tanulási képességek. rajzokra. a tanulási stratégia. a 7–12.. önismeretének növekedése. a számítógép (normál billentyűzeten tízujjas vakírás megtanulásával) és a képernyőolvasó és karakterfelismerő program. azaz a vizuális kultúrára épül. a kreatív kommunikáció. évfolyamon: a tanuló nyelvtanuláshoz való pozitív beállítódása. suliNova Kht. az internet által nyújtott tanulási és kommunikációs lehetőségek – fejlesztését szolgáló feladatok megoldásába bevonható a vak tanuló. számos feladat képekre.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. ha minden tanuló rendelkezne Braille-kijelzővel (→ 10–1 3. a célnyelvi kultúra minél szélesebb körű megismerésére törekvés. sem a második idegen nyelv tanulása alól történő felmentés nem javasolt. Budapest. s maga is vak. Az idegen nyelven történő írás és olvasás elsajátításához is kívánatos lenne. A nyelvtanulás közben különböző képességek – az 1–6. a prezentációs készség. s számos ötletet kap erre a befogadó pedagógus (→ 1 3–20. de a feladatok nagy része adaptálható vagy tanári segítséggel megoldható. Vannak olyan feladatok. hogy egy vak gyermek mely feladatokat képes elvégezni és milyen a segédeszközigénye. Az idegen nyelv tanítása támaszkodhat a vak és az aligátó gyermekeknek a verbalitáshoz kötött tanulási folyamatokban általában mutatott kiemelkedő eredményeire. drámajátékra. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. az együttműködésre való képesség. motivációja. de tanulásukat segíti a pontírás és -olvasás. oldal).Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a tanuló önbecsülésének. Idegen nyelv. A gimnazisták mindegyike hagyományosan többségi iskolákban tanul. a megismerési vágy. A vakok speciális iskoláiban működő utazótanári szolgálat készséggel nyújt segítséget az egyéni tanulási szükségletek feltérképezésében és annak eldöntésében. 93  404 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Ma Magyarországon a súlyosan látássérült általános iskolások kétharmada speciális intézményekben tanul.

 táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a vak tanuló könnyebben tart lépést. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Rendkívüli fontosságú ez a két fejezet (→ 21–31. Segítő. a pár. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. ha egyéni megsegítésben is részesül.vak gyermek A nyelvi fejlesztési célok című fejezetekben részletekbe menő javaslatok találhatóak. valamint kiadványunk bibliográfiájában 405 .és csoportmunkára – ez sok szempontból hasznos a látássérült számára – a nyelvtanár ezzel segítheti a nehezebb szocializációjú vak tanuló beillesztését a munkába (→ 31–33.  A tapasztalatok azt mutatják. amelyek a vak tanuló részvételét lehetővé teszik a nyelvi fejlesztés három szintjének fejlődését szolgáló képességfejlesztési gyakorlatokban. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. oldal)! Az idegen nyelvi programcsomagok nagy hangsúlyt fektetnek a kooperatív tanulási formákra. áthidaló megoldások találhatók az íráshoz. oldal). oldal). a 396–397 oldalon . a hagyományos és elektronikus szótár használatára. Óravázlat és irodalomjegyzék is segíti a vakok idegen nyelv tanítását vállaló tanár munkáját (→ 3–38. az adatbankban.  oldal). Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. az egyéni különbségeket figyelembe vevő reális értékelés megfelel a vak tanulók igényeinek (→ 33–35. oldal). tanulók együttneveléséhez. A látássérült tanulók értékelésének alapelvei azonosak a látókéval. ha megismeri és elsajátítja a számára legelőnyösebb tanulási stratégiákat. olvasáshoz kötött feladatvégzésre. a javítás módjára (→ 35–3.

az oktatás folyamatát megkönnyítő módszerekkel. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásból94 a befogadó pedagógus a látássérült gyermekek általános jellemzőinek felvázolása után – amely a funkcionális látás elemeit is bemutatja – a képességfejlesztés specialitásaival találkozhat. -lejegyzéshez szükséges technikák megismerése és az ehhez szükséges eszközök biztosítása. majd tágabb környezetébe való beilleszkedésben nagymértékben segítik a sérülésspecifikus korrekciós.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a látásnevelés és a testnevelés. mint pl. 3–1 – A képességfejlesztés minden részterületéhez találhatunk olyan kiegészítő tartalmakat.) a látássérült tanulóknak gyakran okoznak nehézséget (méretek betartása.. – Részletesen tárgyalja az életpálya-építési kompetenciaterületen belül a vak tanulók esetén nem megoldható feladatokat (pl. képkészítés leírás alapján). suliNova Kht. gyakorlatokat. követelményeket. a kognitív (figyelem. ragasztás stb. önértékelés. Budapest. oldal). gépírás vagy a tájékozódás tanítása.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. -követéshez. szabályosság stb. A látássérült tanulót a közvetlen. A szerzők a kimeneti elvárásokban pedig a sajátosan vakos akadályozottság eredményes csökkentését tűzik ki célul (→ 1 5–18. A manuális tevékenységek (pl. technikák körébe tartozó tantárgyak. A témakörök elemzése kapcsán kifejezetten látássérültekre vonatkozó. vágás. helyváltoztatás). emlékezet. a sajátos technikákat. gondolkodás) és a motoros funkciók (cselekvés. tanulók együttneveléséhez. amelyek alkalmazkodnak a vak és aliglátó tanulók lehetőségeihez és sajátosságaihoz. arányosság. tanulásszervezési módokkal ismerkedhet. 94 406 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Útmutatás a részletes kereséshez: – A látás hiánya módosítja a személy többi funkcióit. mérés.). oldal). kompenzációs tevékenységek. életpálya-építés. Tanulásmódszertan terén különösen fontos az információszerzéshez. eszközöket igénylő megoldásokat. illetve zavar léphet fel a szociális funkciók (énkép. amelyeket egyéni fejlesztés keretében sajátítanak el: számítástechnikai ismeretek. beilleszkedés) területén (→ 1 5. Egyéni segítségadással az egyes Czibere Csilla – Szilágyi Vera (szerk. hímzés. 2006.

 oldal). a 396–397 oldalon . tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. – A munkajogi ismeretek témánál javasolt a szociális ellátásokról szóló kiegészítések és speciális munkajogi rendelkezések pl. foglalkozások – Nemezelés 2.) (→ 2. Módszertani intézményi útmutató. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.  oldal). – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. oldal). táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. funkciókra (→ 35–39.vak gyermek eszközök használatának megtanításában fontos a fokozatosság szem előtt tartása és az aprólékosan kidolgozott lépésekkel haladás (→ 18–30. Dokumentációs útmutató (→ 1. a megváltozott munkaképességű dolgozókkal kapcsolatos rendelkezések megismertetése (→ 24–25. áll a bál!” és Népi mesterségek. – A rehabilitációs fejlesztés tantárgyai és feladatai mindig egyénre szabottan építenek a megmaradt képességekre. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 2 adaptált modul az 1. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 407 . táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. évfolyam számára az életpályaépítési kompetenciaterületen (A természet: a mi világunk – Népszokások – „Itt a farsang. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. A vak gyermekek szüleivel folyamatos kapcsolattartás szükséges gyermekük korlátozott lehetőségű pályaválasztásának felkészítéséhez.

az integráció jogszabályi hátterének és a pedagógiai többletszolgáltatásoknak a felvázolása (→ 9–1. A befogadó pedagógus támpontokat talál a súlyos fokú látássérülések – vakság és aliglátás – azonosításához. 2007 . hogy a súlyos fokban látássérült gyermeket fejlesztő minden pedagógiai munka alapja és a sikeres együttnevelés kiindulópontja a sajátos nevelési igény figyelembevétele. Budapest. az integrációt segítő → egységes  gyógypedagógiai módszertani intézményről és a többségi iskolák pedagógusai számára elérhető szakmai segítségnyújtásról.. – A látássérülés szemészeti és pedagógiai szempontú értelmezése és az ebből következő sajátos nevelési igény meghatározása (→ 8–9. suliNova Kht. oktatható. A kiadvány a szerzők szándéka szerint szemléletformáló is – hangsúlyozza. amely a fejlesztés speciális szempontjait is meghatározza. oldal). vak gyermekek.és tanulóközösség.  – Az integráló oktatással kapcsolatos alapfogalmak magyarázata. megismerheti a látássérülés pedagógiai következményeit. tanulók integrációjának.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató95 sérülésspecifikus szempontú áttekintést ad az együttnevelést alapvetően meghatározó tudnivalókról. oldal). a befogadó iskola pedagógusai. Pedagógusok és látássérült gyermeket nevelő szülők is hasznos ismereteket szerezhetnek a látássérült gyermek fejlesztéséről és az ebben közreműködők tennivalóiról.  – Az integráltan oktatott látássérült tanuló. együttnevelésének segítése és a gyógypedagógiai intézményt választó szülők gyermekeinek nevelése-oktatása (→ 5–8. a gyermek. 408 . tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató. amely a napjainkban jellemző szerepkörök kialakulásához vezetett: az ép gyermekekkel. a család és az osztálytársak szüleinek fogadó95  Lőrinczné Kovács Terézia – Ruff Ágota – Székelyné Kárpáti Ildikó: Útmutató vak és aliglátó gyermekek. tanulókkal együtt nevelhető. oldal). Az Útmutatóban az alább jelölt témákban tájékozódhat: – A fogyatékossági terület országosan egyetlen Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye fejlődése.

a 396–397 oldalon . – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.  Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. célját és feladatait. Az Útmutató részletezi az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények kialakulását. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 409 . az adatbankban. táblázat) – Eszköztár (→ 1.vak gyermek készsége. a nyújtott pedagógiai szakszolgáltatásokat. Mindenki számára feltárja ezen intézmények szolgáltatásának elérhetőségét és az → utazó gyógypedagógusok kompetenciáját (→ 22–32. valamint a többségi iskola pedagógusainak felkészültsége és a segítők tevékenysége – alapvető tudnivalók az integrációról (→ 17–21.  – A súlyosan látássérült tanuló speciális habilitációs. oldal). Dokumentációs útmutató (→ 1. oldal). szerepét. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. rehabilitációs fejlesztése és a befogadó pedagógusok szakmai segítésének kulcsszereplői. valamint a szakmai pedagógiai szolgáltatásokat. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. tanulók együttneveléséhez.

pedagógusokat céljaik elérésében. Budapest. de ügyes szülők. Kívánatos. segítse a pedagógust a megfelelő eszköz kiválasztásában és használatában. Az Eszköztár96 szerzői ennek során kitérnek az alkalmazás indokoltságára. szükség van rájuk az integráló nevelésre. tulajdonságaik azonosítását. A füzet a speciális fejlesztő eszközöket tematikus csoportokba sorolja. A gyűjtemény eszközeihez fűzött tartalmi összefoglalók közvetlenül segíthetik a speciális fejlesztési tervek összeállítását és az egyéni vagy csoportos nevelő-oktató munkát. oktatásra vállalkozó intézményekben is. Az eszköz kiválasztását és gyakorlati használatát megkönnyíti a lényegre törő. fejlesztése során és életvitelében hangsúlyt kap a speciális eszközök használata. 410 . Educatio Kht. és nagy segítséget nyújtanak a differenciált egyéni fejlesztéshez a tanulónak. hogy bemutassa ezeket az eszközöket. Kiemelik az együttnevelés szempontjainak megfelelő alkalmazásokat. megértését a leírást kiegészítő fotók segítik. 2008. Az eszközöket és a használatot érintő lényegi elemeik. tanulók speciális eszközei közül számos egyedi tervezésű és kialakítású eszköz nincs bolti forgalomban. tanítónak egyaránt. segíthetik a szülőket. praktikus szempontokat előtérbe helyező bemutatás. egy részük kölcsönözhető a vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményéből. A tájékozódást segítő támpontok: − Az iskoláskor előtti életszakasz fejlesztési feladatait segítő eszközök széles területet érintenek – látásnevelés. tapintásfejlesztés. pedagógusok is készíthetnek hasonlókat. tanulók együttneveléséhez. A súlyos fokban látássérült gyermekek. s az eszköz lényeges jegyeinek rövid leírása után a gyakorlati használatot segítő ajánlásokat fogalmaznak meg.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A vak és az aliglátó tanulók. gyermekek. hogy a speciális eszközök ne csak a gyógypedagógusnak álljanak rendelkezésére. amelyek növelhetik a fejlesztő tevékenység hatékonyságát. hallási figyelem fejlesz96 Báthori Adél – Ruff Ágota – Somorjai Ágnes – Székelyné Kárpáti Ildikó – Vincze Gábor: Sérülésspecifikus eszköztár vak és aliglátó gyermekek. utalva a fejlesztendő problématerületre vagy életkorra és az eszköz elérhetőségére. A kiadvány célja..

− A kisiskolások tanításának speciális eszközeit (testnevelés. a 396–397 oldalon. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. az adatbankban. matematika) követik a felső tagozatos tantárgyakhoz kötött speciáliseszköz-csoportok (matematika. Használatát számos hardver és szoftver könnyíti meg.vak gyermek tése. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. tanulók fokozott önállóságához. Módszertani intézményi útmutató. mozgáskoordináció. olvasás-írás. fizika. valamint kiadványunk bibliográfiájában 411 . . nagymozgás. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. − Az életvitelt segítő eszközök használata nagymértékben hozzájárul a vak gyermekek. tanulók együttneveléséhez. önkiszolgálás. − A vak tanulók információszerzésének és tanulásának. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. földrajz. az úszás előkészítése. − A sérülésspecifikus fejlesztési területek sajátos terápiáinak eszközei. Dokumentációs útmutató (→ 1. finommozgások és manipuláció. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. később megélhetésének is egyik fontos eszköze a számítógép. − Társasjáték-adaptációk teszik lehetővé az együttjátszás örömét a vak és a látó gyermekeknek. kémia).

kiállított dokumentumokkal együtt a vak gyermek. valamint a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó dokumentumrendszer bemutatása révén a többségi pedagógusok számára az együttnevelés megkönnyítése. − A gyermek. − Az együttnevelés érinti a közoktatási intézményben keletkező dokumentumok (szakmai: alapító okirat. Részletezi a vakság következtében kialakult sajátos nevelési igényt (→ 7–10. terápiák.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató97 célja a tájékoztatás. Ezeket a befogadó intézményben létrehozott. Részletesen foglalkozik a vak és az aliglátó gyermek. A kórokokra vonatkozó és a pedagógiai folyamatban hasznosítható tudásokat közöl. Az Útmutató eligazít a súlyos fokú látássérülés miatt sajátos nevelési igényű gyermekek. a bekerülés körülményeit. pszichológiai és pedagógiai vizsgálatok dokumentumai követik a gyermeket az óvodába. iskolába. a pedagógus feladata (→ 1 1–20. az óvodai nevelési program. vezetése a közoktatási intézmény.. és az oktatási nevelési folyamatra is hatással vannak. tanuló fejlődésével. A kiadvány részletes tematikája: − Bemutatja a szakértői bizottság munkáját. tanuló fejlődésével. tanulók együttneveléséhez. 412 . oldal). Ezeknek a dokumentumoknak a kialakítása. illetve a napi pedagógiai munkában a befogadó intézmények felelőssége. A különböző orvosi. tanuló személyi anyagaként érdemes külön gyűjteni. tanügyi: törzslap. pszichológiai szakvélemények tartalmával. 2007 . értelmezésével. fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai. Bemutatja az együttnevelés sérülésspecifikus feltételeit. Dokumentációs útmutató. tanulók befogadását és az együttnevelést szabályozó jogszabályok között. fejlesztésével. munkanaplók) tartalmát is. A dokumentumok ismerete és figyelembevétele vagy kiegészítése az együttnevelésre való felkészülés során. a helyi pedagógiai program. pedagógusok kötelezettségeit. oldal). a mé97 Báthori Adél – Lőrinczné Kovács Terézia – Somorjai Ágnes – Székelyné Kárpáti Ildikó: Útmutató vak és aliglátó gyermekek. a befogadó iskolák. A sajátos nevelési igény következtében az évek során számos írásos anyag készül. értékelésével kapcsolatos dokumentumok – egyéni fejlesztési terv. pedagógiai vélemény –. suliNova Kht. Budapest. vezetett.

a 396–397 oldalon. Sérülésspecifikus eszköztár (→ 1. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. BNOkódok.vak gyermek rés. A felmentés. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek.  Az Útmutatót mellékletek gazdagítják – szakkifejezések glosszáriuma.  oldal). kölcsönözhető eszközök listája. mentesítés és az érettségi kérdésében is pontos eligazítást ad az Útmutató (→ 20–25. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. az értékelés sajátosságai. Módszertani intézményi útmutató. tanulók együttneveléséhez. . táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. jogszabálygyűjtemény. − A személyiségi jogok védelmének tiszteletben tartásán alapuló adatkezelési előírásokról is talál tájékoztatást az olvasó (→ 2–27. valamint kiadványunk bibliográfiájában 413 . az egyéniesített tanulói megsegítés tanulásszervezési lehetősége és formái mind nagy érdeklődésre számot tartó témák az integrált vak tanulók szülei és pedagógusai számára. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). esetismertetések. az adatbankban. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. iratminták.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A matematika és az életpálya-építés területére készített moduladaptációk sokféle didaktikai feladat differenciált megvalósításához nyújtanak segítséget. eszközi és módszerbeli megvalósítás ötletei egészítik ki. dominó. A mintamodulok ötleteket adnak az együttnevelés célszerű tanulásszervezési megoldásaira. de rendszeres. megfelelő eszközök: a képek helyettesítése eszközökkel (dobókocka. A támogató rendszert a vak tanulók oktatásának-nevelésének módszertani kérdéseiről szóló kiadványok egészítik ki. tálkák. Braille-számegyenes. veszélyhelyzetek kiküszöbölése. hogy a sajátos nevelési igény figyelembevétele a pedagógus viszonylag kevés. a befogadó pedagógus további adaptációs munkájához. gombok. helyszínválasztás. Nyilvánvalóvá válik. pl. − Figyelem-felhívás a differenciált eszközhasználat tervezési szempontjaira – időfaktor. Braille-írású számkártya. Braille-írógép. A modulok és modulrészletek a feldolgozás menetének adaptációi fejezetekben a következő területeken adnak eligazítást: − Kiegészítések a tanári és a tanulói tevékenységekhez. a konkrét feladat leírását a technikai. előzetes pluszfelkészülését jelenti – ám ennek eredményeként a vak tanuló is aktív részese lehet a tanórák minden mozzanatának. pl. A részletesen kidolgozott tananyagfeldolgozás-példák biztosítják a súlyosan látássérült tanuló ismeretszerzését és a tanulási folyamatban való aktív közreműködését. − Sajátos „vakos” eszközök alkalmazása. a megoldásokat a vak tanuló mondja. − A vak tanuló sajátos nevelési igényeinek megfelelő egyéni segítségadás. a haptikus információszerzés feltételei. − A népszokásokkal ismerkedve: tánccal kísért dalhoz a koreográfia megtanításának módszerei. rögzíthető halmazkarikák. a táblázatot a látók töltik ki. − A differenciálásra tett javaslatokat. − Javaslatok a látó társak és a vak tanuló közötti munkamegosztásra és együttműködésre – csoportmunkában pl. a vak tanuló valódi pénzérméket használ). − A látássérült tanuló bevonása az önértékelésbe és a közös erőfeszítésekre hangolás eszközös és technikai megoldása. 414 .

foglalkozások – Nemezelés 2. akusztikus és más információs csatornák bevonása. évfolyamra (33. tanulók együttneveléséhez. . Elkészült adaptációk: − Matematikai kompetenciaterületen: 1 adaptált modul az 1. modul) és 2 adaptált modul 2. évfolyamra (5. Dokumentációs útmutató (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 415 . a 396–397 oldalon. évfolyam számára – A természet: a mi világunk – Népszokások – „Itt a farsang. áll a bál!”. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. oldal)]. és 35. Módszertani intézményi útmutató [különösen: A speciális fejlesztés főbb területei (→ 12–1.vak gyermek − A maradék látás kihasználása mellett a vizuális ingerek helyettesítése. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Népi mesterségek. Az utazótanár legfontosabb feladatai (→ 25–2. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az adatbankban. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. modul) − Életpálya-építési kompetenciaterületen: 2 adaptált modul az 1.

.

3. rész INKl ÚzIós FoGAloM tÁr .

.

adaptív Alkalmazkodáson alapuló. a technikai eszközök. a készülékkel ez 419 . cochleáris implantátumhoz csatlakoztatható hangátviteli berendezés. adottság (diszpozíció) Egy képesség természetes vagy az emberrel vele született alapja. A beszélőtől való különböző távolság miatt a jelek változó hangerősségűek. a munkafolyamat-módosítások. Valamely külső megoldással a sikeres mozgás. az üvöltözés és az elzárkózás. olyan lehetőség. a problémák megbeszélése. a nevelő befolyásának és a gyakorlás hatására válik képességgé. berendezési tárgyak. a gyártó által már adaptációs célzattal készített eszközök beszerzésével vagy a kereskedelmi forgalomban kapható eszközök átalakításával. amely hozzájárul egy emberi kapcsolat fenntartásához vagy megszűnéséhez. → képesség adó-vevő készülék Az URH rendszerű ~ hallókészülékhez. eszközök. A látóideghártya pálcika alakú sejtjei már igen kis mennyiségű fény hatására ingerületbe jönnek. így gondoskodva a szürkületi látásról. Használatával csökken a környezeti zajok zavaró hatása. adaptáció (látási) A szem különböző fényviszonyokhoz történő alkalmazkodása. Konstruktív alkalmazkodás pl. mozdulat. feladatvégzés támogatása. Ilyenek: a megfelelő testhelyzet. Lehet viszonylag általános és különleges.A A adaptáció Alkalmazkodás (szerv vagy érzékszerv alkalmazkodási képessége). Az adaptáció történhet a speciális szükségleteknek megfelelő. adaptált környezet (adaptációt segítő megoldások) Mindennapi használatra alkalmassá tett környezet. adaptáció (kapcsolatokban) Az alkalmazkodás olyan tevékenység. Destruktív alkalmazkodás pl. amely a természetes fejlődés. az illető csak jó megvilágításban tudja látását használni. Adaptációs problémát okoz pl. a törekvés a viselkedés megváltoztatására vagy a helyzet jobbra fordulására való megértő várakozás. a retinitis pigmentosa. az adaptált módszerek és az oktatásszervezés is. Ha ezek a sejtek károsodnak.

Az affektív célok nem választhatók el a kognitív és a pszichomotoros elsajátítástól. vagyis törőerejének fokozásával és csökkentésével biztosítja azt. emocionális viselkedéssel kapcsolatos célokat rendszerezik. aliglátás A látóképesség olyan fokú sérülése. pszichomotoros követelménytaxonómiák akkomodáció A szemlencse alkalmazkodási képessége különböző távolságokba történő fixálás esetén. alak-háttér észlelés A Gestalt-pszichológia fogalma szerint a látómező egy jól elkülönülő alakból és környezetéből tevődik össze. a gyermek nem képes az összetett vizuális ingerhalmazból kiemelni a lényeges információt. értékrendszer kialakítása. befogadás (készség érdeklődések. de a megismerési folyamat során természetesen minden ép érzékszervet bevonnak az ismeretszerzésbe. → kognitív követelménytaxonómiák. értékek szerint). értékrendszer belső. attitűdök. akusztiko-taktilis módszer Ez az oktatási forma főleg a vakok oktatásában játszik központi szerepet. értékek befogadására). olvasótelevízió. affektív Érzelmi. illetve nagyméretű látótérszűkületet. affektív követelménytaxonómiák A beállítódással. optikai eszközök. 4. A szemlencse domborúságának növelésével és csökkentésével. Ha ez a képesség sérül. jellemképző erővé alakítása. A beszédet a hallássérült gyermek közvetlenül veszi fel. 3. Ilyenkor az illető ún. aphákiássá (lencsehíjassá) válik. meggyőződéssel. Az elnevezés főleg a hallásra és a tapintásra utal. 5. akusztiko-taktilis módszer 420 . hogy közelre és távolra is élesen lássunk.3. attitűdök. A hierarchikus elrendezés fő vezérelve az interiorizáció. Egy lehetséges affektív követelményrendszer: 1. Ebben az oktatási formában a beszéd mint ismeretátadási lehetőség nagyon fontos szerepet kap. Akkomodációs problémát okoz a szürkehályog miatti lencseeltávolító műtét. 2. értékek kialakítása (értékbeli különbségek érzékeltetése). → látásélesség. kiiktatva a távolságot és a környezeti zajok nagy részét. érzelemmel kapcsolatos. Jelentheti a közeli vagy távoli (esetenként mindkettő) látásélességnek az ép látáshoz viszonyított több mint 90 százalékos csökkenését. rész Inklúziós fogalomtár a jelenség is kiküszöbölhető. látássérülés. amely speciális gyógypedagógiai módszerekkel befolyásolható. válaszadás (reagálás érdeklődések.

de korai nyelvi fejlődésében az érintett gyermek nem mutat késést. A nyelv- 421 . általános kompetencia Azon kompetenciák összessége. kulcskompetencia. az ajkak és nyelv mozgásának zavara. hogy a speciális (funkcionális) kompetenciák kialakíthatóak legyenek. képzésben mindenkinek el kell sajátítani. amelyben az elsajátítás történt. nemcsak abban a (szervezett. Az EEG által regisztrált görbék az ~ bioelektronikai mutatói. a beszéd zenei elemeinek súlyos sérülése. Az agyba érkező információk. pályák sérülése következtében jön létre. légzés és a beszéd-légzés koordináció nehézségei. kompetencia alapú. Az anamnézis meghatározhatja az orvos. amelynek jellemzője a súlyos artikulációs zavar. anartria A beszédmozgások kivitelezésének súlyos zavara. speciális kompetencia. szociális kompetencia anamnézis Kórelőzmény. Asperger-szindróma Olyan állapot. → kognitív kompetencia. kóros reflextevékenység. Arousal-szint Az idegi-hormonális rendszer éberségi. kompetencia. A tudat éberségi állapotának vegetatív alapja. izgatottsági. a mentális folyamatok hozzájárulnak az éberségi szint fenntartásához. Az ~ növekedésével. nyálfolyás. amely a beszédfolyamat irányításában részt vevő agyi központok. sőt koraérett is lehet nyelvi szempontból. készenléti állapota. amely nagyon hasonlít az autizmusra. amelyeket egy adott nevelési helyzetben. A beteg személyiségére és betegsége előzményeire vonatkozó értesülések összessége. Az anartria a dizartria legsúlyosabb formája. illetve csökkenésével együtt jár a tudati szintek változása. amelyek megteremtik az alapot ahhoz. iskolai) kontextusban.A alkalmazható tudás A tudásnak az a formája. amely más helyzetekben is felhasználható. teljesen érthetetlen beszéd. személyes kompetencia. a pszichológus vagy a gyógypedagógus további terápiás és korrekciós tevékenységét. → dizartria andragógus Felnőttképzési szakember.

ha a rendellenes vagy károsodott fejlődés hároméves kor után kezdődik. audiométer. 2. Az Asperger-szindrómával élők intellektuálisan rendszerint az átlagos övezetbe tartoznak. társas képességek fejlődése. Utóbbi pedagógiai szempontból fontos. modor. viselkedési mód. szerepjátszás. audiogram Az audiométerrel végzett hallásvizsgálat eredményének grafikus ábrázolása. Láthatóak a bal fülre (× jelzéssel) és a jobb fülre (o jelzéssel) vonatkozó adatok. szellemi beállítottság. felvett szerep. → autizmusspektrum-zavarok attitűd 1. Akkor is ezt a kategóriát használják.3. valamint a hallókészülékes mérés értékei. → autizmusspektrum-zavarok athetosis → túlmozgás mozgáskorlátozott gyermek esetén atípusos autizmus Olyan esetekre fenntartott diagnosztikai kategória. → audiológia. a játéktevékenység fejlődése) közül kettőben. vagyis a Hz. 3. amikor a gyermekek az autizmus jellegzetes jegyeit mutatják a három kulcsfontosságú terület (nyelvi fejlődés. póz. innen olvasható le. Magatartás. viselkedés. ábra. A hallásélesség vonalgörbéje. hogy a hallókészülék milyen mértékben javítja a hallási teljesítményt. Példa audiogramra 422 . hallássérülés.és a dB-értékek koordináta-rendszerben való ábrázolása. magatartás. rész Inklúziós fogalomtár használat ennek ellenére modoros és sztereotip. hallókészülék 1. de a harmadikban nem.

→ auditív diszkrimináció. illetve különbségének megállapítása. hallásfigyelem auditív-verbális terápia Hallás-beszéd fejlesztő módszer. írás elsajátítása során is. hangsor jellemzőit. auditív-verbális terápia auditív differenciálás Hallás útján történő különbségtétel. hallásmérés. hallásra alapozó. sajátosságot. Ez a hallási képesség meghatározó a beszédtanulás. a nyelv kibontakoztatása. azt a meghatározó tényezőt. Minden olyan képesség jelzője. fülészeti kezelését és hallókészülékes ellátását. szerez ismereteket. hallás útján történő folyamatok. hallással kapcsolatos. → hallássérülés.A audiológia A hallás élettanának. illetve már nem érzékel. → audiométer. Pl. → auditív differenciálás. audiogram auditív Hallási. Pl. amely alapján döntünk. aki jelzi. az olvasás. ideértve a hallássérültek hallásvizsgálatát. audiogram. amelynek során a hallássérült gyermek az auditív (hallási) figyelés. Hallássérülteknél kiemelten fontos ennek a képességnek a fejlesztése. auditív fejlesztés = hallásfejlesztés. elkülönítés. Célja a kommunikációs kompetencia kialakítása. A hangot lég. hallássérülés audiométer Készülék a hallásélesség megállapítására. auditív diszkrimináció. hallásfigyelem auditív diszkrimináció Hallási megkülönböztető-képesség. szétválasztás. amikor nemcsak különbséget teszünk a hangok közt. amely a halláshoz kötött. mely 16–16 000 Hz rezgésszám között változtatható magasságú és erősségű (a hallásküszöbértéknél halkabb dB-től maximum 125 dB-ig) hangokat ad. Az auditív tagolás analóg fogalom az auditív diszkriminációval. a hallás útján történő élményszerzés segítségével tanul. megkülönböztetni a beszédjellemzőket. auditív figyelem. A hallottak azonosságának. auditív emlékezet stb. → auditív differenciálás. hogy a hallássérült személy ezáltal tudja elkülöníteni a különböző környezeti zajokat. 423 .vagy csontvezetéses fejhallgatóval juttatják a vizsgált személyhez. hangokat. patológiájának tudománya. hanem pontosan megállapítjuk a hallott hang. hogy milyen magas vagy erős hangot hall még meg. hallásmérés.

kommunikációs és a fantáziával összefüggő kognitív készségek fejlődési zavara. Minden ~s rendszer több. → auditív augmentatív (segített) kommunikáció Az érthető beszéd hiánya következtében súlyosan károsodott kommunikációs funkció átmeneti vagy tartós pótlására szolgáló kommunikációs rendszerek csoportja. → autista. → autizmusspektrum-zavarok autizmus A szó jelentése: ’önmagára irányultság’. rajzok. fotók. általában súlyos fogyatékosság. a korai kezdet. Mindehhez a nyelvi és auditív szintet ismerni kell. manuális rendszerek. a játék. autista Autizmusban szenvedő személy. kommunikációs és fantáziával kapcsolatos kognitív képessége sérült. A sérült ember nonverbális úton fejezi ki magát: hangjelzések. a fő tünetek azonban azonosak: 1. metakommunikáció. Ez a „triász” minden értelmi szint mellett előfordulhat. a beszéd funkcionális használata). 424 . viselkedés. kölcsönösség a társkapcsolatokban). aktivitás területén (pl. A szociális. érdeklődés. változatos és spontán szerepjáték hiánya. tárgyak). mert ezek csak együttesen fejleszthetők. megfelelőbb elnevezéssel: autizmussal élő. 2. amely saját maga felé irányul. az élmények verbális kifejezése kerül előtérbe. autizmusspektrum-zavarok autizmusspektrum-zavarok Az autizmus klinikai képe sokféle lehet. Sajátos viselkedési tünetegyüttesről ismerhető fel. minőségi károsodás és elmaradás három területen: a reciprok szociális interakciókban (pl. gesztusok. képek. → autista. azonossághoz való ragaszkodás). rész Inklúziós fogalomtár A hallásra való koncentrált figyelem szerepeltetése mellett a fejlesztés során a játékosság. kommunikátorok segítségével. a szabad társalgás. a kommunikációban (pl. jelnyelv és/vagy kommunikációs táblák (betűk. autizmus autoagresszió Az egyén agressziója.3. egyénre szabott kommunikációs eszközből áll. Az autisták szociális.

illetve a természetes élethelyzetek között. → integráció 425 . akiknek fejlődésében az elemi tapasztalatszerzés korlátozott. Az óravezetés igazodik a gyermekhez. Csoportos foglalkozás. A többségi intézmények olyan jellegű nevelő. E megközelítés alapja az. szag-. → autista. a pedagógus a differenciáló. labdák stb. autizmus. szociális-kommunikációs fejlesztő program. hogy minden gyermek „speciális”. amely elnevezését az ismert eszközről kapta. íz-. befogadás (inklúzió) Az integráció legfejlettebb foka: funkcionális integráció a megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel az ún. autizmusspektrum-zavarok bazális stimuláció Terápiás módszer olyan értelmileg súlyosan akadályozott (súlyos értelmi fogyatékos) gyermekek és felnőttek számára.) a hibás mintázatú neuropszichológiai funkciók normalizálását segíti. illetve egyéb szakember és az eszközök biztosítása tekintetében egyaránt. amit az orális. akusztikus. A fejlesztés középpontjában a szomatikus. Tágabb értelemben a befogadó (inkluzív) nevelés-oktatás esetén a befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. érintési és vizuális információk és a kommunikációs képesség fejlesztése egészít ki. B babzsák program A „babzsák” autizmusspecifikus játékos. hálók. önértékelésre is alkalmas pedagógia módszereivel dolgozik. A motoros válaszok sajáttest-élményen keresztüli aktivizálásával nyújt kompenzációs és egyben fejlesztő hatásokat. gyermekpszichológus által kidolgozott. oktató. differenciált ellátást és az ehhez szükséges tárgyi.B Ayres-módszer Jean ayres ergoterapeuta. sajátos tulajdonságokra. Speciális eszközrendszerével (hinták. a pedagógus és gyógypedagógus között partneri a viszony. fejlesztő tevékenysége. Az „átlag” mint mérce szem előtt tartása helyett az egyedi. vibrációs és vesztibuláris ingerlés áll. A „babzsák” helyzetben tanultak a különböző társas helyzetekben való részvételt alapozzák meg. a szenzoros integráció elvén alapuló komplex módszer a tanulási zavarok feltárására és terápiájára. befogadó intézményekben. személyi feltételrendszert – a gyógypedagógus. amely átmeneti helyet foglal el az egyéni fejlesztés és a klasszikus frontális tanítási szituáció. szükségletekre helyeződik a hangsúly. gondok esetén együtt változtatnak a módszereken. amely a sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítja az igényüknek megfelelő individuális (egyénre szabott). az egész tantestületben szemléletváltozás történik.

A zavar észlelésekor fontos a hallásvizsgálat mint differenciáldiagnosztikai szempont. ahol a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelődnek a többségi iskola növendékeivel. készségek (írás. Fonetikai szint: a bejövő jelekből meghatározza a beszédhangot (beszédhang-differenciálás). Az SNI-gyermekek számára biztosítja a sajátos igényük kielégítéséhez szükséges szakmai és tárgyi feltételeket. annál több beszédhangot érint. 426 . hanglejtése és a hangképzés határozza meg.és hangképzés sérülései. idegennyelv-tanulás stb. illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi. a beszédfolyamatosság. → beszédfogyatékosság beszédérthetőség (hallássérülteknél) A ~et a hangzó beszéd ritmusa. sajátos nevelési igény beszédakadályozottság A kommunikációs problémák átfogó megnevezése. írászavar. beszédészlelés zavara A beszédészlelés komplex folyamatának bármely szintjén fellépő probléma. s kihathat a beszéd hangszínére. Minél súlyosabb a hallássérülés. rész Inklúziós fogalomtár befogadó iskola (inkluzív iskola) Olyan intézmény. a kommunikációs és a tanulási képességben. Megjelenési formák: a beszédfejlődés súlyos elmaradása. valamint a szociális kapcsolatokban.) elsajátítására. olvasás. funkcionális okok következtében kialakuló súlyos érintettsége. → beszédészlelés beszédfogyatékosság A beszéd és nyelvi teljesítmények biológiai/organikus. ritmusára stb. olvasás-. hangsúlya. Elsősorban a prelinguális (beszéd kialakulása előtti) hallássérülések súlyosságával arányosan érintett a szókincs terjedelme és a nyelv grammatikai szabályainak elsajátítása. amelynek következtében átmeneti. kihatással van az expresszív beszédre és a beszélt nyelvet feltételező egyéb képességek kialakulására. → befogadás. a beszéd. dallama. beszédészlelés Komplex mechanizmus. amely egymásra épülő szintek és egymás mellett működő területek összehangolt munkájából áll.3. mondatok). Akusztikus szint: az agy észleli a bejövő jeleket. amely megzavarja a gyermek nyelvi fejlődését. Fonológiai szint: a hangok egymásra gyakorolt hatásának feldolgozása (szerialitás: szavak.

amelynek következtében a jelek átvitele az agytól a beszédszervekig. amit mesélnek neki. megérti. tartalmának megértése. elsősorban az orvosi gyakorlatban. lazítás. vállöv ellazítása. ~ sérülése A beszéd az emberi hang által létrehozott hangjelek szerkesztett rendszere. A mozgásterápiából átvett elemek: kóros reflexek gátlása. A beszédmotorium sérülését okozhatja a beszédszervek különböző eredetű sérülése vagy fejlődési rendellenessége vagy a központi idegrendszer sérülése. bLiss (1897–1985). A terápia során felhasználják az evés. Megalkotója Charles K. szókapcsolatok. mondatok és – legmagasabb szinten – a szövegek jelentésének. amire kérik. fizikai és pszichikai zavarok meghatározására használnak osztályozási és dokumentációs céllal. A beszédfogyatékos gyermek sajátos nevelési igényű. A beszédmegértés során a hallássérült gyermekek a hallássérülés súlyosságának arányával folyamodnak a szájról olvasáshoz. Fejlesztése intenzív logopédiai terápiát igényel. arra épülve korrigálja a sérült beszédet. sajátos nevelési igény beszédmegértés (hallássérülteknél) Az elhangzó (a mások által kiejtett) szavak. Jó működése az összefüggések felismerését is segíti. ezzel elősegíti a gyermek beilleszkedését szűkebb és tágabb környezetébe. egyensúlyfejlesztés. vagyis a beszédhangok kivitelezése akadályozott. A jó beszédértés eredménye. megfelelő testhelyzet megtalálása. amelyet – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jóváhagyásával – különböző kórformák. → beszédfogyatékosság. ezért ellátásához a jogszabály által meghatározott sérülésspecifikus feltételek biztosítása szükséges. fejkontroll kialakítása. nonverbális grafikus jelképrendszer. Bliss-nyelv Az augmentatív kommunikációs módszerek közé sorolt. betegségek.és ivásterápiában elért eredményeket is. A ~ben a nyelvi elemeket a tarta- 427 . beszédterápia A ~ a mozgásterápia eredményeit felhasználva. beszédmotoros folyamat. helyes mozgások kivitelezésének elősegítése.B beszédfogyatékos személy A beszéd és nyelvi teljesítmények súlyos érintettségével küzdő személy. hogy a gyermek tisztában van a szavak jelentésével. Ennek létrejöttéhez a finommotoros tevékenységek bonyolult kombinációját használjuk. Betegségek Nemzetközi Osztályozása Osztályozási rendszer.

amelyen belül a tananyag – esetleg attól függetlenül is. paralimpiai szám. de még nem jutottak el a pszichózis szintjére. A klinikai pszichológiában olyan személyt jelent. akiknek intelligenciahányadosa 70 és 80 között van. század elejétől vált elterjedtté a Braille-írás. különösen súlyosan sérültek részére javasolható. Magyarországon több módosítás után a 20. egyénileg és párosan. 428 . a párizsi Vakok Intézetének tanára által 1825-ben kidolgozott pontírás vakok számára. boccsa Speciális sportjáték. amelyek üzenethordozóként szolgálják a beszédképtelen személy kommunikációs törekvéseit. A kezelés a terapeuta akcióinak és a gyermek reakcióinak vég nélküli váltakozása. amely az egyéb technikákkal együtt elősegíti a fiziológiás tartást és az aktív. kerekesszékben és labdavezető csővel is.3. valamint csapatjáték formájában is. Braille-írás Louis braiLLe (1809–1852). vagyis határesetet képviselnek. hogy melyik tantárgyhoz tartozik – a blokk saját logikája szerint rendeződik. rész Inklúziós fogalomtár lommal értelemszerű összefüggésben levő jelképek ábrázolják. A blokkok csak részben lépik át a tantárgyi diszciplínák határát. akinek érzelmi zavarai súlyosabbak. borderline A pszichometriában azokat a személyeket jelenti. A módszer a reflexgátlásra. blokkosítás A tantárgyi koncentráció legfejlettebb formája. A tantárgyblokk két vagy több tantárgy összevonásával keletkező tantervi egység. század végétől nemzetközileg elfogadott kultúrtechnika vakok számára. vagyis a kettő közti határon vannak. mint a neurózis. BNO → Betegségek Nemzetközi Osztályozása Bobath-módszer A bobath házaspár (Karel bobath neurológus és Berta bobath gyógytornász) által az 1940-es években kidolgozott módszer a cerebralparesis mozgásterápiás eljárása. automatikus mozgásokat. Braille ujjbegy nagyságú területen 6 pont (2×3-as mátrix) variációiból alkotta meg betűit és jeleit. A 19. az izomtónus normalizálására épül. Játszható ülő és álló testhelyzetben.

képzési programok) olyan értékjelölő. egységes magyarázatot keresni. → hallásmérés. tanulást szabályozó és értékelő munkáját. folyamatorientáló dokumentumoknak tekinthetők. A műtéten átesett gyermekkel azonnal meg kell indítani az intenzív habilitációt annak érdekében. benne folyamatosan rendszert. D Daktil-nyelv → ujjábécé 429 . hogy a hallás a beszédértést és a beszédfejlődést szolgálja. centráliskoherencia-problémák A világ megértéséhez elengedhetetlenül szükséges kívülről érkező információtömeget az autizmussal élő személy nem vagy nem megfelelő szinten képes egységes egészként szemlélni. ép legyen. szabályt. amely a belső fülhöz csatlakozik. audiológia curriculum Folyamatterv vagy program. közreműködő egyéneknek. ami a világ megértéséhez elengedhetetlenül szükséges. egyértelműsítik és összehangolják felhasználóinak (a ~ok alapján dolgozó. amelyek a tanítási-tanulási folyamat eredményeként valósulnak meg a korszerű műveltségfelfogást reprezentáló művelődési anyag feldolgozása során. A ~ok (folyamattervek. A tanulási. A sikeres műtét feltétele. tanuló. csoportoknak) tanulásszervező. amelynek során a csiga (cochlea) elhalt szőrsejtjeinek működését pótolják a beültetett (implantált) elektródákkal.D C cél (oktatási) Az oktatás ~jai a tanulók személyiségfejlődésében bekövetkezett tervezett változások. hogy a hallóideg. tanulási. → autizmusspektrum-zavarok cochleáris implantáció Súlyos fokú hallássérülteknél alkalmazott hallásjavító műtéti eljárás. tanítási folyamat (meghatározott tartalmi egységeihez hozzárendelhető) tervezését és leírását jelenti a céloktól az értékelésig. amelyek a céloktól az értékelésig a „mit?” és a „hogyan?” egységére törekedve segítik.

eljárások és intézkedések összessége. A klinikai gyakorlatban a betegségek okainak megállapítását és más betegségektől való megkülönböztetését jelenti. rész Inklúziós fogalomtár Dévény-féle speciális manuális technika dévény Anna által kidolgozott olyan mozgásrehabilitációs módszer. majd visszaépítik az összműködésbe. A pszichológiában elsősorban alkalmassági. → sajátos nevelési igény. problémáit tárják fel. → differenciálás 430 . korrigálják. diagnosztikus értékelés Mindazon folyamatok. amelynek során a pedagógus – függetlenül attól. → diagnózis diagnózis Az ember testi vagy lelki sajátosságainak. Akkor fejlesztő hatású. személyiségi és teljesítményi diagnózis alapján tervezik meg a megfelelő terápiát. illetve állapotának megállapítása a kórelőzmények feltárása (anamnézis). hogy van-e a csoportjában sajátos nevelési igényű gyermek vagy nincs – a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítja. valamint balesetekből származó mozgásszervi betegségek rehabilitációjában alkalmaznak. amelyek a pedagógiai folyamat adott szakaszának eredményeit. a célzott kikérdezés. differenciálás Az a folyamat. valamint pszichológiai tesztek segítségével. amelyet főleg agyi eredetű mozgászavarok. reumás megbetegedések.3. hogy a pedagógus a tanulók közötti egyéni különbözőségek figyelembevételével határozza meg a tanulás tempóját és módszereit. Kézzel végzett módszer. diagnosztikus értékelés DIFeR Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer 4–8 évesek képességfejlődésének vizsgálatára. ortopédiai problémák. → differenciált foglalkozás differenciált foglalkozás A tanulás szervezésének azon módja. amely lehetővé teszi. A rehabilitációban a mozgásokat elemeikre bontják. amely segítségével az izomcsoportok élettani helyzetét igyekeznek visszaállítani a rendellenes módon rögzült izom-ín-kötőszövet apparátus és az izompályák fellazítása segítségével. ha kizárja a tanulók merev csoportba sorolását.

beszédfogyatékosság. Az olvasáselsajátítás folyama- 431 .) a korai kortól tartósan fennállnak. → diszfázia.). produkciós sebesség. sajátos nevelési igény diszgráfia Olyan írászavar. amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata. oktatási problémáktól és környezeti hatástól független. téri elrendezés.) nyilvánul meg. másrészt a fonológiai-nyelvi jellemzők zavarában (nyelvtan. ezért ellátásához a törvény által meghatározott sérülésspecifikus feltételek biztosítása szükséges. A tünetek (a beszédfejlődés késése. a kisiskolás kort követően szemantikai és fogalmazási problémákkal társulnak. diszgrammatizmus. szabályok. hangkihagyások stb. technikák elsajátítási és alkalmazási nehézségében jut kifejezésre. helyesírás stb. mely megnyilvánulhat a beszédészlelés és megértés (szenzoros diszfázia). és a későbbiekben iskolai teljesítményzavarok kiváltói lehetnek. a háttérben általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg. Az értelmi fejlődés zavarától. részképességzavarok diszkalkulia Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. A súlyos ~ gyermek sajátos nevelési igényű. mondatszerkezet. → sajátos nevelési igény. → beszédészlelés zavara diszfáziás Az a beszéd és nyelvi fejlődés zavarával küzdő gyermek. jelek. artikulációs hibák. szótöredékek. A tünetek intelligenciaszinttől függetlenek. amely a matematikai fogalmak.D disability → fogyatékosság diszfázia A beszéd és nyelvi fejlődés súlyos zavara. akinél a nyelvi szándék kifejezése és a nyelvi formák alkalmazási képessége között nagyfokú eltérés áll fenn. → sajátos nevelési igény. részképességzavarok diszlexia Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. amely intelligenciaszinttől független súlyos olvasási és helyesírási gyengeségben nyilvánul meg. szómegtalálási nehézség. valamint a kifejező beszéd jelentős érintettségében (motoros diszfázia). komplex logopédiai terápiát igényel. központozás stb. amely egyrészt az írás grafomotoros jellemzőinek zavarában (betűk felismerhetősége. műveletek. sérült a gondolkodás. Fejlesztése intenzív.

rosszul érthető. 2. hogy speciális elvek és módszerek alkalmazásával a diszlexiás gyermeket „újraneveljük” átlagos olvasóvá (re = vissza. sajátos nevelési igény. torz írás. háztartási gépek kezelése. szövegértési problémák tapasztalhatók. elmosódott.3. szülési sérülés. újra. csúnya. gesztusok. educatio = nevelés). amely lehet fejlődési vagy genetikai rendellenesség. Jellemzője az artikulációs zavar. mosakodás) végrehajtásának nehézsége. Hátterében különböző eredetű agykárosodás áll. csaknem teljesen érthetetlen beszéd. Meixner-módszer. ügyetlengyermek-szindróma (pl. a célirányos mozgások. → Meixner-módszer diszpraxia A megszerzett mozgásos tapasztalat hiányos felhasználása. anyagcserezavar következménye. átvetések. vágás. részképességzavarok diszlexia-reedukáció Meixner iLdiKó által kidolgozott terápiás eljárás. tanult komplex mozgásfolyamatok tervezésének és kivitelezésének enyhébb fokú zavara. amelynek célja. főként a nyelvi készség fejlesztését célozza. az olvasás során betűtévesztések. Gyakran kíséri nyálfolyás. Megváltoznak a beszéd zenei elemei. Típusai: 1. helytelen eszközhasználat). nehezen alakul ki a hang–betű kapcsolat. dizartria A beszédmozgások kivitelezésének zavara. A módszer az olvasáshoz szükséges képességek. rész Inklúziós fogalomtár ta lelassul vagy megreked. amelyben pszichiátriai kórképek osztályozása és diagnosztikus kritériumai szerepelnek. → Meixner-módszer diszlexia-prevenciós módszer Az olvasás-helyesírási zavar kialakulásának óvodáskori megelőzését célzó eljárás. → diszlexia-reedukáció. részben orrhangú. 432 . → anartria DSM-IV Az Amerikai Pszichiátriai Társaság kézikönyvének (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) negyedik átdolgozása. betoldások. komplex cselekvéssorok (pl. tumor. kivetések. gyulladásos vagy érrendszeri megbetegedés. a beszéddallam és a hangerősség is.

sz. oktatásának segítése céljából. és belíve – A. Szükségleteiknek megfelelő ~ot igényelnek pl. a betétívet a rehabilitációs foglalkozást végző gyógypedagógus vezeti a fejlesztési terület. egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek. szükségleteihez alkalmazkodva tervezi meg a tanuló számára a leghatékonyabb pedagógiai eljárásokat. az időpont.sz. Az EGYMI – céljaival összhangban – elláthatja a közoktatásról szóló 1993. a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek/tanulók. feladatát. r. módszerét. az egyes területeken belül a fejlesztés célját. Az ~ gyakorlása a pedagógustól alapos pszichológiai és pedagógiai ismereteket és differenciált tevékenységet igényel. iskolai pedagógus feladata. § a). b). A legtöbb esetben sztereotip viselkedésről van szó minden kommunikatív szándék nélkül. amikor a nevelés során a pedagógus egyénileg. amely lehetővé teszi az egyéni sajátosságokhoz igazított. egyéni fejlődési lap Tanügy-igazgatási dokumentum. évi – többször módosított – LXXIX. tanulók többi gyermekkel. g) és h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait. A külív a tanuló adatait tartalmazza. Tü-357 r. eGYMI → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (eGYMI) ~. eszközét.e E echolália A kiejtett szavak vagy mondatok szinte visszhangszerű. egyéni fejlesztési terv Az iskolai pedagógiai folyamat olyan speciális tervezési dokumentuma. → autizmusspektrum-zavarok egyéni bánásmód Az a nevelői magatartás és gyakorlat. módszereinek jelölésével. tanulóval együtt történő nevelésének. jelentés nélküli ismétlése. törvény 34. A központilag kiadott nyomtatvány külíve – A. Tartalmazza: a fejlesztés fő területeit. e). ütemezését. az utazószakember- 433 . tehát minden növendék személyiségét ismerve. Az ~ a szakértői vélemény és a pedagógus saját pedagógiai diagnózisa alapján készül. a felkészítés idejét. vezetése az általános . egyénre szabott fejlesztést. Tü-356. a foglalkozás tartalmának.

3 alatti. az új tanulási egység feldolgozása után elérendő tanulási célok teljesítéséhez. hogy mekkora betűket milyen távolságból tudunk elolvasni. A látásélesség mértékéül azt a látószöget (legalább 1 szögperc) választották. értékek számbavételét jelentik. gyógytestnevelés. logopédiai ellátás. Többféle rosszullét ismeretes: nagyroham. e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatait. a törvény 36. Jele: Vk (közeli vízus). amely szög alatt a tárgy két pontjáról a retinára eső fénysugarat még éppen meg tudjuk különböztetni. fejlesztő felkészítés. A látásélesség mértékéül azt a látószöget (legalább 1 szögperc) választották. ábrák. képességek.0. epilepsziával élő gyermekek nevelése Az epilepsziával élő gyermek rendszeres gyógyszeres kezelést és orvosi ellenőrzést igényel. korai fejlesztés és gondozás. általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működhet. törvény 34. Vizsgáló eszköze a Csapody-olvasópróba. → egyéni fejlesztési terv. egységes Pedagógiai Szolgálat A közoktatásról szóló 1993. pályaválasztási tanácsadás. Landolt-gyűrű. Jele: Vt (távoli vízus). Az eszköz azt vizsgálja. továbbá az intézmény keretein belül óvodai. évi – többször módosított – LXXIX. Ammon-jel. gyengénlátás esetén 0. Vizsgáló eszköze a Kettesy-féle vízustábla. éleslátás távolra A 3-5 m-en túli jelek. amelyek nélkülözhetetlenek egy új tanulási egység sikeres feldolgozásához. § alapján látja el feladatait.3. ábrák betűk felismerésének képessége. Ép látás esetén a Vt = 1. Formája lehet: gyógypedagógiai tanácsadás. még tünetmentesség esetén is. nevelési tanácsadás. egy- 434 . továbbtanulási. továbbá országos szakértői és rehabilitációs tevékenység. előzetes követelmények Olyan ismeretek. rész Inklúziós fogalomtár hálózat működtetését. országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság elektronikus olvasókészülék → olvasótelevízió éleslátás közelre A 30 cm-en belüli jelek. beállítódások. tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység. készségek. logopédus. amely szög alatt a tárgy két pontjáról a retinára eső fénysugarat még éppen meg tudjuk különböztetni. betűk felismerésének képessége. konduktív pedagógiai ellátás. § (2) bekezdésének b).

) ergoterápia → rehabilitációs foglalkoztató terápia értelmileg akadályozottság A mérsékelt. hallás. tapintás. tantárgyblokk a Waldorf-pedagógiában: egyes tantárgyakat egymással szorosan összekapcsolva. kisroham. többnyire egy-egy periódusban tanítanak. szaglás. a súlyos és a legsúlyosabb fokú mentális retardáció/értelmi fogyatékosság összefoglaló elnevezése. organikus okok játszhatnak szerepet. Kialakulásában a fejlődésben már a legkorábbi időpontoktól is keletkező. az értelmi fejlődésre ható károsodások. látás. érzékleti modalitások Az egyes érzékletek (látás. Ma a szurdopedagógusok lényegesen ritkábban alkalmazzák ezt az eljárást. → sajátos nevelési igény érzékelés Nagyon egyszerű ingerekhez kapcsolódó tudatos tapasztalat. aggályoskodás pedig önállótlanságát eredményezheti. zöngés vagy zöngétlen voltát. tanára. amitől szoronghat. álmatag semmittevésnek tűnhetnek. amelyekhez mint párhuzamos sérülések testi fogyatékosságok. A kisrohamok figyelmetlenségnek. érzékeltetés Az érzékeltetés a mások vagy saját magunk által produkált beszédhangok ellenőrzését jelenti tapintás útján. bőrérzékletek). A korszerű hallókészülékek elterjedése előtt ez volt a súlyos hallássérültek beszéd-kiejtés tanításának egyik legfőbb eszköze. Az iskolás gyermek a rosszullétek hatását vele szemben megváltozott beállítódásnak élheti meg. 435 . epocha Tantárgyi rendszer. ízlelés. A gyermek pl. a túlzott féltés.és halláskárosodások vagy például epilepszia is kapcsolódhatnak. havonta váltják egymást a természettudományos és a társadalomtudományi tárgyak. majd a saját gégéjére helyezett kezével érzékelte egy hang hosszúságát. (Pl.e szerű és összetett gócos roham.

a kóros reflexeket gátló fogásmódok megkeresése. s a következő lépcsőfok elérése a kitűzött rövid távú cél. illetve a diszkrimináció. észlelés (percepció) Összetett ingerek felfogása. Az első szinten az a tantervi tartalom található. készségek. Mindig a gyermek aktuális szintjén avatkoznak be a folyamatba. műveit. → érzékelés. Ennek lépései: a megfelelő testhelyzet megválasztása. származás. Ez a tantervi tananyagtartalom újragondolását is jelenti. életkor. majd leépítése. nyelvtani szabályait stb. amely valamely tulajdonság – nem. majd leépítése. amelyben a tanulók kompetenciái (rutinok.3. szexuális irányultság. Érdemes elkülöníteni két szintet. csomópontjait jelentik. amelyek több téma együttesét. kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt és a kultúraközvetítés szempontjából relevánsak. a harapóreflex kialakítása. 436 . elemzése és tanulságainak megbeszélése. fogalmait. illetve feldolgozása érzékszerveink segítségével. eszköz jellegű tudás Az a tudás. azaz minden olyan magatartás tilalmát jelenti. amely részletes felsorolás formájában megadja adott terület. az egyenlő bánásmód követelményét. sajátos nevelési igény esélyegyenlőség A modern jogrendszerek alapvető elve. esetmegbeszélés Egy tipikus és aktuális helyzet elmélyült tanulmányozása. képességek. hallássérülés. a szopóreflex kialakítása. A második szinten találhatók azok a tartalmak. vizuális percepció evésterápia Az ~ során a sérült kisgyermekek terápiás megsegítéssel járják végig az evés egészséges fejlődésmenetének lépcsőfokait. a rágás kialakítása. nyál nyelése. nyelv. a helyes nyelés elősegítése. összefüggésekre. rész Inklúziós fogalomtár érzékszervi fogyatékos Az érzékszervek (látás vagy hallás) valamely részének organikus vagy funkcionális sérülése. Az ~ során a team a praktikus esetvezetési kérdésekkel foglalkozik. témáit. témaköreit. fogyatékosság stb. tantárgy legfontosabb adatait. képleteit. személyeit. helyneveit. → látássérülés. – alapján egyes személyekkel vagy személyek egyes csoportjaival szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez. amely a vizuális vagy auditív információszerzést részlegesen vagy teljes mértékben akadályozza. jártasságok) eltérő tudástartalmak mentén fejlődnek.

amelyet bizalom. a tanulási nehézségekkel. közlékeny. Azt a rávezetést. A ~ pedagógiai értelemben vett segítség. melyeknek segítségével a cél elérhetővé válik. motiváltság. nyitottság. őszinteség. Megvalósítható otthoni ellátás. facilitátor A szó eredeti jelentése (könnyítô. optimális feltételek megteremtését jelenti. interaktív módon történő értékelése. segítés. F facilitáció Könnyítés. amelynek célja a megelőzés. hogy aki ezt a szerepet vállalja. cselekvőkész (személyiség). A képzési kötelezettség a tanköteles kor végéig tart. intézményes ellátás. korai fejlesztés. Pedagógiai szempontból azokat a feltételeket nevezzük így. segítô) arra utal. konduktív ellátás. a felzárkóztatás és sok esetben a tehetséggondozás.F extrovertált Érdeklődésével a külső világ felé forduló. egymásra figyelés és a másság tiszteletben tartása jellemez. magatartási zavarokkal küzdő gyerekek számára szervezett osztály. élénk. illetve a gyermek hatéves koráig bölcsődei gondozás keretében. fejlesztő felkészítés A ~ képzési kötelezettséget jelent attól az évtől kezdôdôen. társaságkedvelő. 437 . Így az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődést biztosító ~ben vesz részt. de maradhat a tevékenység szabályozási körén kívül is. Ez beépülhet a tevékenységbe. Ez a könnyítés elsősorban a tanuláshoz szükséges. amelynek célja a tanulási célok meghatározása és a tanítás azokhoz történő igazítása. az nem tudást ad át. fejlesztő osztály Kis létszámú. amelyek hozzásegítik a diszfunkciós személyt. amelyben a gyermek ötödik életévét betölti. fejlesztő értékelés A tanulók fejlődésének és tudásának gyakori. azoknak a módszereknek és fogásoknak a rendszerét jelenti. hogy a feladatokat a saját erejéből oldja meg. mindenekelőtt olyan csoportdinamikát. hanem mintegy megkönnyíti a tanulási folyamatot.

járás. felmentés kötelező tanórai foglalkozás alól Az igazgató részben vagy egészben felmentheti a tanulót – a gyakorlati képzés kivételével – az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit. Jártas a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak óvodai. tájékozódásban. továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. kapcsolattartás a környezettel) szükséges képességek részleges vagy teljes. iskolai csoportban. – együttese. szelektív ingeráram-kezelés. ultrahang. balneoterápia. Vakos technikákat alkalmaznak. beszéd. mozgási vagy értelmi funkcióiban (pl. ha a tanuló egyéni adottságai. fogyatékosság Az Egészségügyi Világszervezet. egyéni fejlesztés során történő alkalmazásában. A fogyatékosság tehát a speciálisan emberi funkciók zavara. de látásmaradványukat fel tudják használni a közlekedésben. a WHO meghatározása szerint: „Az ember normális érzékelő. amely szerint a tanítandó tananyagot. masszázs. látás. hidroterápia.3. módszert. rész Inklúziós fogalomtár fejlesztő pedagógus Olyan speciális szakember. sajátos nevelési igénye. rövidhullámú terápia). ismeri a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit.” A magyar kifejezés nemzetközi. A ~nek 438 . angol nyelvű megfelelője a disability. a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. tárgyak mozgatása. gyógytorna stb. fokozatosság elve Didaktikai alapelv. fototerápia. aki korszerű pszichológiai ismeretek birtokában van. eljárást sajátos pedagógiai logika alapján. → aliglátás fizioterapeuta → gyógytornász fizioterápia Az ortopédiai betegségek kezelésében széles körűen alkalmazott különböző módszerek – elektroterápiás eljárások (iontophoresis. átmeneti vagy végleges hiányát jelenti. fényérzékelők Az aliglátók egy csoportja. nehézségi szintek mérlegelésével úgy választják ki. Vízusuk csak a fényérzés szintjén van meg. hogy az optimális színvonalú legyen a különböző fejlettségű tanítványok számára.

grafomotorikus A szó jelentése írómozgást jelent. pszichológus. betű) motoros kivitelezése nehezített a testséma. tankönyvkészítés. grafomotoros fejlesztés A finommozgások koordinációja. az oldaliság. Ilyenek az izomgörcsök.G érvényesülnie kell a tantervfejlesztés. grafomotoros zavar Az író-rajzoló mozgásképesség zavara. alak-háttér megkülönböztetés. A teszt a vizuális észlelés öt területét méri: szem-kéz koordináció. G genopátia Fejlődési rendellenesség gén-. a szem-kéz koordináció. ábra. A grafikus kép (minta. illetve kromoszóma-eltérés következtében. Frostig-terápia Az 1960-as években dolgozta ki Marianne FrostiG (1906–1985) osztrák ergoterapeuta. Az összes finommozgás-koordinációt igénylő tevékenység. funkciósérülés. a gazdaságos izommunkát rontják. szűkebb értelemben pedig a rajz. A program tesztből és fejlesztő feladatlapokból áll.és íráskészséggel kapcsolatos mozgások összefoglaló kifejezése. de tágabb értelemben használatos. téri irányok. eszközök alkalmazása terén.és íráskészség fejlesztése. 439 . amelyek a mozgáskoordinációt. tanítási módszerek. funkciózavar (mozgáskorlátozott gyermek esetén) Fájdalomtól. a rajz. A fejlesztő program a teszt eredménye alapján az egyéni szükségleteknek megfelelően kínál minden területhez fejlesztő feladatokat. formaállandóság. anatómiai elváltozástól függetlenül is megjelenhet a mozgásszervek túlterhelése. a sántítás vagy a kéz ügyetlensége. részképességzavar. → differenciálás fonomimikai jelek A hangok kiejtésére is utaló kézjelek. valamilyen tevékenység végzése közben. Funkciózavar pl. térbeli összefüggések.

részképességzavarok. Tevékenysége a gyógypedagógus irányításával főleg mentálhigiénés. átmeneti kémiai zavar. szaggatott vonalvezetés. → autizmusspektrum-zavarok gyógypedagógia Nevelési. keresztmodilitások (látási. 2. biológiai sérüléssel. a balról jobbra irányuló vonalvezetés és a csuklómozgás hiányos fejlettsége következtében. terápiás és rehabilitációs dominanciájú komplex embertudomány. túlzott megfelelési vágy. gyógypedagógiai asszisztens ~ szakképesítéssel. → látássérülés gyermekkori autizmus A Magyarországon is hatályos orvosi diagnosztikus rendszerben (BNO-10) az autizmus „klasszikus” formájának elnevezése. A ~ okai lehetnek: 1. felnőttet pedig a tanulás. hogy felnőttkorra elmúlik. A ~ személy látását fel tudja használni a gyakorlati élet feladatainak megtervezéséhez és kivitelezéséhez. határvonalak átlépése.. mert a gyengénlátó gyermekek látó típusú síkírást. A gyógypedagógia hagyományos alapfogalmát – a fogyatékosságot – ma már nem azonosítja a testi. korlátozott élethelyzetűnek. szögletes. gondozási és egyéni fejlesztési feladatok megoldásából tevődik össze. A „gyermekkori” jelző nem azt jelenti. amelynek interdiszciplináris kapcsolatrendszere folyamatosan fejlődik. hanem következményes állapotnak tekinti. elhanyagoló nevelés. Legfőbb jellemzője a helytelen ceruzafogás. trauma. Pedagógiai szempontból a közelnézésben nyújtott teljesítmény a döntő. → grafomotoros fejlesztés. felismerhetetlenségig torz írás. pszichés (lelki): szorongás. rész Inklúziós fogalomtár a kialakult kezesség. a görcsös.3) alatt van.. nem megfelelő mintakövetés stb. mentális (értelmi): organikus agykárosodás. 440 . merev. kisebbségi érzés. az ujjpozíció hiánya. a fogyatékosnak minősített gyermeket. szociális (társadalmi): ingerszegény környezet. hallási észlelés) zavara stb. a szociális beilleszkedés szempontjából akadályozott. -olvasást sajátítanak el. vizuális percepciós zavar gyengénlátó A vízus (látásélesség) a jobbik szemen kezelés és optikai segédeszközzel való korrekció után az ép látás 30%-a (V = 0. túlzott követelményszint stb.3. hanem a korai kezdetre utal. gyenge vagy túl erős vonalvezetés. 3. szabálytalan betűalakítás és -kötés. érettségivel rendelkező személy. vagy a látótér 10 foknál jobban beszűkült.

Képzésük a Semmelweis Egyetem Testnevelési Karán folyik. gyógytestnevelő Speciális képesítéssel rendelkező testnevelő tanár. a mozgásnevelés alapja. gyógytorna Gyógyító céllal alkalmazott mozgásgyakorlás. Munkája irányulhat pl. gyermekekre. H habilitáció Jelentése: képessé. Gyógytestnevelés és könnyített testnevelés csak ~ képesítés birtokában tartható. Olyan. aki a gyermekkori egészségügyi károsodások helyreállítását végzi a testnevelés módszereinek felhasználásával.vagy könnyített testnevelésre utalja. de e meghatározás szerint terápiás eszköztára elsősorban a mozgásrendszerrel kapcsolatos. Orvosi javaslat alapján a tanuló a ~ mellett a testnevelési órán is részt vehet. A különböző szervrendszerek működése ugyanakkor egymással kölcsönhatásban áll. scoliotikus stb.H gyógypedagógiai szakszolgáltatás Szakmai tevékenység. belgyógyászati vagy egyéb elváltozás miatt sajátos. s bármelyik funkciózavara nagy valószínűséggel a mozgásrendszer működésére is hatással lesz. 441 . fejlődési rendellenesség vagy betegség miatt fejlődésben megzavart és ezért közösségi részvételben akadályozott gyermekekre (felnőttekre) irányul. alkalmassá tétel (latin). hogy fogyatékosságát megállapították. kórosan kövér. az egészségi állapotot figyelembe vevő foglalkozások szükségesek. szívbeteg. A ~ szerepe leegyszerűsíthető a mozgásrendszer funkcióinak javítását célzó tevékenységre. A közoktatás szolgáltatásait minden fogyatékos gyermek „igényelheti” attól a pillanattól. A gyógypedagógiai értelmezés szerint a veleszületett ok. akiknél a mozgásszervi. amennyiben az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy. Képzésük az egészségügyi főiskolai karokon történik. A gyógytorna pontos klinikai vizsgálat alapján meghatározott cél elérésére összeállított gyakorlatanyaggal és adekvátan illeszkedő ingersorozattal hoz létre funkciójavulást. asztmás. gyógytestnevelés A gyermek speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása. Azok számára indokolt. amelynek intézményei az iskolák mellett működnek és a közoktatási rendszerbe tartoznak. gyógytornász (fizioterapeuta) Elsődleges feladata a mozgásrendszert érintő tünetet előidéző ok feltárása s ez alapján a terápia megválasztása.

amelynek feladata. a hangos–halk. hallásmérés hallásmérés Hallásvizsgálat. a hangsúllyal. hallássérülés Csökkent hallási képesség (nagyothallás) vagy a hallás teljes hiánya (siketség). beszédaudiometria) vagy reflexválaszokat. a magasabb frekvenciákon a hangok meghallása akadályozott. hallásgörbe Az audiogramon ábrázolt görbe. Mivel a gyógypedagógiai habilitációra leggyakrabban veleszületett ok miatt van szükség. tempójával kifejezett információkat feldolgozzuk. ahol a sérülés időpontja. kiteljesíthető. állandó és változó közötti különbségtételt. és eredménye sokban függ a kezdés időpontjától és a hangerősítés minőségétől. tudatos jelzésein alapul-e (pl. tympanometria. A fonémák. rész Inklúziós fogalomtár a társadalom által biztosított. Az ún. illetve a kettő közötti átmeneti sáv. az egyszerű és az összetett. otoakusztikus emisszió) szubjektív és objektív csoportokba sorolhatók. Az ún. Fajtái. Rendszeres időközökben történő vizsgálat. hogy folyamatosan tájékoztasson a hallásállapotról. → rehabilitáció hallásfigyelem Az a képesség. 442 . a dallammal és a szótagok számával. Vezetéses hallássérüléskor a görbe mindvégig egyenletes lefutású és nem haladja meg a 60 dB-t. hogy a ritmussal. hosszú–rövid. A görbe a jobb és a bal fülön mért hallásveszteség típusát és mértékét mutatja. szavak és a kiejtett mondatok sorrendjét kódoljuk és felidézzük. Gyógypedagógiai megközelítésben olyan rendellenesség. Orvosi szempontból a hallószerv bármely részének sérülése. magas–mély. irányának és megszűnésének. aszerint. hirtelen és fokozatos. Idegi eredetű hallássérüléskor lefelé eső görbe. A modern technikai eszközök a ~ nélkülözhetetlen előfeltételei. → audiológia hallásnevelés A hallássérültek hallási képességének fejlesztése gyógypedagógiai eljárásokkal. prelinguális hallássérülteket meg kell tanítani hallani. ami többéves folyamat. elektromos jeleket. dobűri nyomásviszonyokat értékelnek (pl. → audiogram. A ~ lehetővé teszi a hang jelenlétének. posztlinguális hallássérültek ~e a felerősített hangok újratanulását jelenti. szervezett tevékenységek és támogatások rendszere. Az ép hallás audiogramon jelölt határa 20 dB. amelyek segítségével e személyeknek a közösségi életben való részvétele javítható. hogy a vizsgált személy közreműködésén.3. (ezt) a kifejezést részesítik előnyben a rehabilitációval ellentétben.

felerősödő vagy gyengülő hangviszonyok. a mozgásfunkciók. a primer sérülés keletkezésének ideje. A tapintás és a kinesztézis a tárgyak kézbevételekor. Mértéke attól függ. hanem sajátos egésszé. Belépő (pozitív) hangárnyék: a környezet hangjait leárnyékoló tárgy vagy zaj által okozott hangintenzitás-csökkenés. valamint más megismerési funkciók.H mértéke és minősége miatt a beszédbeli kommunikáció spontán kialakulása zavart. akinek a fejlődését. társadalmi beilleszkedését több területre kiterjedő fogyatékosság nehezíti. A tárgyak tapintással való észlelésekor a nyomásérzés mellett nagy szerepe van az izmaink mozgásából nyert közvetlen érzéki benyomásoknak. a hallás. és elektromos jelekké alakítja át. egységes rendszerré ötvöződve nyújtanak információt. Két típusa ismert: a pozitív és a negatív hangárnyék. hogy milyen hangerőnél (dB) és mely frekvenciákon (Hz) van a hallásküszöb. fiatal. Megszűnő vagy negatív hangárnyék: folyamatos leárnyékoló tárgy (pl. amely a hallássérültek számára megkönnyíti a környezeti hangok felfogását. A ~ személyek csoportja rendkívül heterogén. és innen jutnak el a fülhöz. az ún. Különféle összetételben és arányban lehet jelen az értelmi képességek. a látás. halmozottan fogyatékos Az a gyermek. kerítés. haptikus észlelés Taktilo-motorikus észlelés. felnőtt. 443 . esetenként a személyiség és viselkedés zavara. és több funkcióterületre kiterjedő fogyatékossággal jár. súlyossága és a fogyatékosságok sokféle kombinációja befolyásolja a tüneti képet. a verbális kommunikáció. tapogatásakor nem külön-külön. Ezeket felerősíti a készülék nagyon kis méretű elektronikus erősítője. fal) megszűnésével megváltozó. hangárnyék A hangárnyék jelenség okozója a hangforrás és az észlelő közé kerülő tárgy vagy zaj. A fülhallgatóban a felerősített jelek visszaalakulnak hanghullámokká. A levegőben terjedő hangrezgéseket egy érzékeny mikrofon fogja fel. amely egy vagy több biológiai sérülés/károsodás következményeként jön létre. tanulását. kinesztetikus érzékelésnek is. hallásvizsgálat →  hallásmérés hallókészülék Elemmel vagy akkumulátorral működő kisméretű hangerősítő eszköz. halmozott fogyatékosság Olyan állapot.

minél homogénebbek. Pl. Az etnikai kisebbséghez tartozás növeli a hátrányos helyzetre való esélyeket. akik „különböző okok miatt nem tudnak a többiekkel együtt haladni. a család vagy az ép család hiánya. rész Inklúziós fogalomtár hátrányos helyzet A ~ egzakt meghatározása nehéz. A közoktatási törvény szerint halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. a vizuálisan és akusztikusan hasonló b és d egymás utáni tanítása homogén gátlást. a környezet szocializációs ártalmai. lemosások. A ~ oka. A gyermek nyughatatlan. illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. törekvések stb. sőt a felnőttkoron át is elkísérik az érintettet. hidroterápia A mechanikai és a hőhatás alapján való kezelés indifferens vízben. és annál inkább. de a tünetek többsége enyhül. a lemorzsolódás és mindezek nyomán a társadalmi beilleszkedésre való képtelenség fenyeget”. szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett. 444 . ugrál. gyorsan vált tevékenységet. a szülők alacsony iskolai végzettsége. hiperaktivitás (hiperkinézis) Általában a kisiskolás kor előtt jelentkező. és akiket ezért az iskolai kudarc. Egyéni bánásmódra van szükség. fiatalokról van szó. hiperkinézis → hiperaktivitás homogén gátlás Ranschburgsches Phaenomen = ransChburG-féle ~. borogatások tartoznak ebbe a csoportba. Eszerint az egymást érintő lelki tartalmak és folyamatok (érzetek. túlzott aktivitással. … illetve a szüleinek nincs 8 általánosnál magasabb iskolai végzettsége”. Általában azokról a gyermekekről. az alacsony jövedelem. gyakran figyelemzavarral jellemezhető állapot.) annál kevésbé zavarják egymást önállóságukban.3. A vízfürdők. keveredést okozhat. tanuló az. mozgással. gyógyszerrel lehetséges. forrása sokféle lehet pl. minél heterogénebbek. A problémák az iskolás éveken. „akit családi körülményei. zajos. a vízben végzett tornakezelések. Kezelése viselkedésterápiás módszerekkel. kioltást. Ezek között a csoportok között átfedések is vannak. képzetek. állandóan mozog.

kényszermozgásokkal is járhat. befogadó iskola. az orvosi. Fajtái: lokális. a szülés előtt. azok következményeit az integrált gyermek viseli. inkább azokra a fejlesztési lehetőségekre helyeződik a hangsúly. Az együttnevelés szintjében jelentkező minőségi különbségek a fogadás (integráció) és a befogadás (inklúzió) kifejezésekkel értelmezhetőek. infantilis cerebrális parézis (CP) Kora gyermekkori agykárosodás. társulhat hozzá értelmi fogyatékosság és epilepszia is. szociális. alatt vagy közvetlenül a szülés után kialakuló. ha gondok vannak. inkluzív iskola → befogadó iskola inklúzió → befogadás integráció Az ~ fogalmát több tudomány is használja (matematika. Az ~ másfajta mozgászavarral. környezete elvárásainak képtelen eleget tenni valamilyen biológiai. amelyek alkalmazkodnak az eltérő nevelési szükségletekhez. az óravezetés nem változik. oktatásánál a szelekciós mechanizmusok. és a tanulásban valamely oknál fogva akadályozott gyermekek együttnevelését jelenti ép társaikkal. pszichikai vagy szociális ok miatt. Az idegrendszer károsodása végleges. Az ~: fogadás. Az egyén a társadalom által felállított követelményeknek. A tanítás módszere. → befogadás. funkcionális és fordított integráció. szociológia). szegregáció 445 . A sajátos nevelési igényű gyermekek integráló nevelésénél. diagnosztikai szempontok jelentősége csökken. illetve a gyógypedagógusra hárul minden probléma megoldása – csak az osztályfőnök vesz részt az integrálásban. Az integrált nevelés-oktatás többféle szinten valósulhat meg. pszichológia.I I inadaptáció A környezethez való alkalmazkodás képtelensége. Ellentéte a szegregáció. a „különnevelés” speciális közoktatási intézményekben. Leggyakrabban a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek ép társaikkal történő együtt nevelését-oktatását értjük rajta a többségi közoktatási intézményekben. központi idegrendszeri károsodás által okozott. általában két vagy négy végtagra kiterjedő görcsös (spasztikus) bénulás. Az integrált iskoláztatás szóösszetételben egy pedagógiai irányzatot jelöl.

rész Inklúziós fogalomtár integrált tantárgy Tudományok. Célja a mozgásfogyatékos kisgyermekek pszichoszomatikus fejlődésének speciális megsegítése. illetve a tanulási technikák sokoldalú alkalmazásának erősítése. minták belsővé válása. problémák megoldása. funkciója. Testszerte az izomerő-egyensúly megváltozása miatt kontraktúrák. izomsorvadás Általában öröklődő. Külső viselkedések. A tudástranszfer kialakításáról. Az akaratlagos mozgások. saját belső lelki életét elemző (személyiség). elsősorban a járás fokozatosan elvesznek. azaz a megtanultak új szituációban történő alkalmazásáról. szívizmok is. interiorizáció Belsővé tétel. hogy feloldja azok önállóságát. amelyek a harántcsíkolt izomzat fokozatos sorvadásával járnak (DMP: dystrophia musculorum progressiva). irányított családi nevelés (mozgáskorlátozott gyermek esetén) A gyermek speciális fejlesztése. intellektuális inkompetencia Az intellektuális teljesítmények. Fontos a rendszeres torna. más területekre történő átviteléről. az iskolai feladatvégzés. iskolai nevelésének előkészítése. nevelése a család bevonásával. szociabilitásának javítása. családjának segítése. de túlterhelni. a feladatok. károsodhatnak a légzőizmok. fejlesztéséről van szó. a szülők. mint pl. de szakember irányításával történik. 446 . illetve más családtagok segítségével. intelligens tudás Az ~ keretén belül a megtanultak belső összefüggéseire. deformitások alakulhatnak ki. progresszív (fokozatosan „romló”) megbetegedések. a tanulási folyamat akadályozottsága. óvodai. tanácsadás. tevékenységek különféle területeiből kiválasztott összetevőit úgy rendezi egységbe. introvertált Befelé forduló. Az integráció alapja lehet a tárgy célja. az alapozó ismeretek tudományközi jellege.3. leképeződése. Két eleme érdemel különös figyelmet: a kreativitás fejlesztése. túlfárasztani az ilyen gyermeket nem szabad. a tantárgyi tudáselemek összekapcsolására helyeződik a fő hangsúly.

tevékenységek. rögzítésére szolgáló szerkezetek.” A magyar kifejezés nemzetközi. kézi (manuális) jelekből álló rendszer. amputált végtag. amelynél minden kézjel egy-egy szónak felel meg. hogy a tanulási egységet záró követelmények teljesíthetők legyenek. jelnyelvi tolmács Az akusztikus közlést jelnyelvre fordító szakember. (ki)fejleszteni annak érdekében. szerv. → adottság 447 . angol nyelvű megfelelője az impairment. s közlését mimikával is megerősíti. a tudás. jelnyelv (siketeké) A hallássérültek egyik kommunikációs lehetősége. az ismeretek alkalmazásának egyik művelete. károsodás Az Egészségügyi Világszervezet. értékek). A károsodás tehát biológiai működési zavar. szorongás). készségek. képesség Velünk született vagy szerzett hajlandóság bizonyos feladatok elvégzésére. beszűkült légzésfunkció. beállítódások. a WHO meghatározása szerint: „Időszakos vagy állandó anatómiai.K J járógépek Az alsó végtagok támasztására. sérült testrész. jártasság Az operatív tevékenység (cselekvés). amelyeket mintegy „menet közben” kell elsajátítani. Jelelés közben a személy mindkét kezét használja. K kapcsolódó követelmények Olyan követelmények (ismeretek. élettani vagy pszichológiai veszteséget vagy rendellenességet jelent (pl.

a Wintalker. Az észlelés. mind a Windows operációs rendszerek alkalmazását lehetővé teszik a látássérült emberek számára. vagyis a világ. JAWS. ZoomText. szociális kompetencia 448 . Mind a DOS. rész Inklúziós fogalomtár képernyőnagyító programok A gyengénlátók számára a képernyő speciális beállítását teszik lehetővé. → általános kompetencia. készség A pedagógiában a cselekvés (és tevékenység) automatizált eleme. amelyekkel az egyén az információkat begyűjti. kompetencia alapú. Ilyen programok pl. programok használatosak. személyes kompetencia. feladatuk a képernyőn megjelenő információk (internet is) elolvasása és továbbítása a beszélő vagy a Braille-kijelző rendszerek felé. speciális kompetencia. Windows-Eyes (pontírású kijelzős) Brailab PC-k (hangos beszéddel megjelenítő). kisegítő iskola → speciális iskola kogníció Megismerés. felfogja. Gyengénlátók számára a Windows 95. 98. XP az aliglátók számára a Recognita.3. 2000. Egy személy gondolatai. kognitív funkciók Az emberi megismerő tevékenység pszichológiai hátterét biztosító funkciók. világértelmezése stb. terveket készít és problémákat old meg. Lunar . tudása. képernyőolvasó programok A ~ mesterséges intelligenciák. A megfelelő minőségű nagyításhoz legalább 19 colos monitor szükséges. kompetencia. → észlelés kognitív kompetencia Funkciója a többi kompetencia szolgálata. amely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál. ahogyan a személy azt értelmileg megismeri. kulcskompetencia.. emlékezet és információfeldolgozás mentális folyamatai. nélküle a többi kompetencia nem létezik. Mega.

számolás területén figyelhető meg. megértés (egyszerű összefüggések megértése. az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tudás rendszerét írják le. amelyek a sérült területek funkcióját javítják. megtanítani. alkalmazás új szituációban). átkódolás. amelyek – személyiségének másságát elfogadva – segítik a sérült embert sajátos kompetenciáinak és identitásának kialakításában. fogalmak. illetve a halláscsökkenés mértéke. 3. 4. alapelvek. A kognitív követelmények bloom-féle taxonómiája: 1. bonyolultabb összefüggések megértése. hogy mely pszichikus funkciókra irányul. kommunikációs zavar A ~ a nyelv verbális és grafikus formáit. A különböző típusú fogyatékosságokkal élő személyek nevelésében más és más tartalma van. A modern gyógypedagógiai terápia az egyéni speciális nevelési szükségletek megismerésére támaszkodva fejleszti azokat az eljárásokat. ismeret (tények és elemi információk. A ~ arra válaszolnak. valamint a személyiségfejlődést egyaránt érintheti. → kompenzáló technikák kompenzáló technikák ~ alatt értjük mindazokat az egyénre szabott fejlesztő eljárásokat és eszközöket. → kompenzáló nevelés 449 . amely lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű gyermekek számára az egészséges gyermekekét megközelítő tevékenységek végzését. hogy mit és milyen szinten kell megtanulni. kognitívviselkedés-módosítás Olyan terápiás eljárás. Olyan megsegítés ez. a hiányzó funkciókat pedig helyettesítik. Jellemzője a normál nyelvelsajátítástól eltérő nyelvi fejlődés. a képességek kibontakoztatása. elsősorban a hangadásban. magasabb rendű műveletek (analízis. alkalmazás (alkalmazás ismert szituációban. 2. törvények és szabályok. értékelés). amely a viselkedést a gondolkodási mintázatok megváltoztatásával próbálja módosítani. kompenzáló nevelés Jelentése: kiegyenlítő. a beszéd megértésében és kivitelezésében. értelmezés. Célja a maximális önállóság eléréséhez szükséges lehetőségek megteremtése. pótló (latin). a hangzó beszédben. olvasás. szintézis. amelyet nem indokol a hallás. attól függően. transzformálás. továbbfejlesztés). valamint az írás.K kognitív követelménytaxonómiák Az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tanulás céljait. A ~ különösen az érzékszervi fogyatékosok nevelésében kapott nagy szerepet. elméletek és rendszerek ismerete).

3. rész Inklúziós fogalomtár

kompetencia
Jelentése: illetékesség. A mai köznyelvben kettős jelentése van: 1. illetékesség, hatáskör, jogosultság, 2. szakértelem, hozzáértés, alkalmasság. Pedagógiai szempontból a ~ meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasságot jelent. Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. Az énfejlődés fontos összetevője a gyermek számára annak tudatosulása, hogy folyamatosan bővül azon környezeti tényezők köre, amelyeket befolyásolni tud. A szakirodalom az emberek alap- vagy kulcsfontosságú tulajdonságaiként értelmezi a fogalmat, amelyek kialakításában az oktatásnak és a nevelésnek is meghatározó szerepe van. Létezik a kompetenciának olyan értelmezése is, amely a személyiség funkciórendszerének csak egy-egy oldalát veszi figyelembe, és ennek megfelelően elkülönít személyes, szociális, kognitív és speciális kompetenciákat. A kompetenciák olyan fogalomcsoportként is értelmezhetők, amelyeknek összetevői: a tudás, a készségek és az attitűdök. Az élethez, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges legfontosabbnak ítélt kompetenciák a kulcskompetenciák (pl. szociális, életviteli, idegen nyelvi, matematikai, szövegértési). Értelmezhető az egyén egy-egy szakterületen megnyilvánuló kompetenciája is. → általános kompetencia, kognitív kompetencia, kompetencia alapú, kulcskompetencia, speciális kompetencia, személyes kompetencia, szociális kompetencia

kompetencia alapú
1. A tanterv taxonómiáját meghatározó szakmai elkötelezettség. A ~ tanterv hátterében egy olyan személyiségelmélet húzódik, amely a személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat (személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciák) jelöli meg, és – azokat komponensrendszerekként értelmezve – komplex képességek, képességek, készségek és rutinok hierarchikusan felépített rendszerét használja. 2. Az ember által elvégezhető tevékenységekhez, megoldható feladatokhoz köti a kompetenciákat (valaki kompetens valamilyen tevékenységgel összefüggésben, ha képes megoldani az ahhoz a tevékenységhez tartozó szokásos feladatokat). A tantervben e kompetenciák, továbbá fejlesztési feladatok, tevékenységek, képességek és készségek kapnak szerepet, mindig feltételezve mögöttük egy tudásrendszert is. → általános kompetencia, kognitív kompetencia, kompetencia, kulcskompetencia, speciális kompetencia, személyes kompetencia, szociális kompetencia

konduktív pedagógia
pető andrás által a központi idegrendszer károsodása következtében mozgássérült gyermekek és felnőttek gyógyító nevelésére kialakított nevelési módszer. A ~ 1963-tól elkülönült a gyógypedagógiától és önállósult, önálló intézményi és képzési háttérrel működik. → konduktor

450

K

konduktor
A konduktív nevelésre képzett pedagógus, tanító. → konduktív pedagógia

kontraktúra
Az ízületi mozgáspálya különböző eredetű beszűkülése, ízületi deformitást okozó izomrövidülés, zsugorodás.

kontrasztérzékenység
A tárgy láthatóságát a környezete jelentős mértékben befolyásolja. Az alak és a háttér közötti árnyalat-, illetve intenzitásbeli különbséget nevezzük kontrasztnak. A ~ a vizuális ingernek annak hátterétől való megkülönböztetésének képessége. Jó kontrasztlátásra van szükség pl. arcfelismeréshez, a lépcsőfokok észleléséhez vagy sárgás papírlapon szürke betűk olvasásához.

kooperatív tanulás
A résztvevők együttműködésén alapuló kiscsoportos tanulásszervezési eljárás, amely különböző célok elérésére szerveződhet, segítheti az egyes tanulók tanulmányi fejlődését, illetve hozzájárulhat az együttműködéshez szükséges képességek és készségek kialakulásához, a reális önértékelés és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez.

koordináció
Olyan mozgás-összehangoltság, amely részben a központi idegrendszer által szabályozott automatikus funkció (mozgásindítás, mozgásfolyamat, befejezés), részben finoman megtervezett akaratlagos mozgások (meghatározott erővel, sebességgel, meghatározott időben) eredménye. → koordinációs zavarok

koordinációs zavarok
A koordináció az idegrendszer tervező, szervező, irányító működésének a függvénye, következésképpen a központi idegrendszert bármilyen életkorban ért sérülés, károsodás következményeként a mozgásszervezés is sérülhet, ~ jelentkezhetnek. → koordináció

korai fejlesztés és gondozás
Általában olyan vállalkozás, amelynek segítségével a veszélyeztetett fejlődésű, akadályozott gyermeket specifikus módon ösztönözzük arra, hogy képes legyen elérni korai tanulási sanszainak optimumát.

451

3. rész Inklúziós fogalomtár

kóros reflexek
A tónusos csecsemőreflexek, ha legkésőbb hat hónapos korig nem tűnnek el, ~ként vannak jelen. Jelenlétük megakadályozza az összerendezett akaratlagos mozgások megjelenését. Minél tovább maradnak fenn és minél erősebbek, annál rosszabb a prognózis (tónusos labirintusreflex, szimmetrikus tónusos nyaki reflex, aszimmetrikus tónusos nyaki reflex, Moro-reflex, fogóreflex a kézen és a lábon, keresztezett, fokozott támaszkodási reakció, negatív támaszkodási reakció, keresztezett nyújtási reflex, keresztezett hajlítási reflex).

korrekciós tevékenység
Átfogó pedagógiai értelemben a személyiség fejlődésében, a nevelésben, az oktatásban tapasztalt rendellenesség, hiányosság, elmaradás csökkentését, megszüntetését, kijavítását célzó tevékenység. Szűkebb, gyógypedagógiai értelmezése szerint a testi, pszichikai, szellemi téren fogyatékos, sérült gyermekek, felnőttek hiányosságainak enyhítését, leküzdését szolgáló, az egész nevelési, oktatási folyamatban érvényesítendő hatásrendszer.

kortárs segítő autizmussal élő gyermek számára
Az autizmussal élő gyermekek számára különösen nehezített lehet a kortársakkal való spontán együttműködés. A kortárs segítő olyan gyermek, akit szakember készített fel sérült társa tervezett és rendszeres segítésére. Lehetséges szerepei: az interakciók kezdeményezője, válaszolhat az autizmussal élő gyermek kezdeményezésére, segítheti társát az iskolai munkában, közös szabadidős tevékenységekben vehet részt. → autizmusspektrum-zavarok

kórtörténet
→ anamnézis

könnyített testnevelés
Könnyített testnevelési órára azokat a tanulókat kell besorolni, akik hosszabb betegség, kismértékű mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb más ok miatt a testnevelési órákon csak részben tudnak részt venni. Ez megoldható a testnevelési óra differenciált szervezésével, de szervezhető külön foglalkozás is számukra.

kötelező eszközjegyzék
A közoktatásért felelős minisztérium rendelete(i) alapján összeállított olyan lista, amely a közoktatásban szükséges – rendszerint központi forrásokból finanszírozott – taneszközöket kijelöli.

452

L

követelmény
Tanulási cél. A tanulásszervezés célkategóriája és az értékelés alapja. A pedagógiai célrendszeren belül az oktatási cél és tartalom valójában a tantervi követelményekben fut össze. Ebből következően a tantervi követelményekből közvetlenül és operatív módon következtethetjük ki a tanulás és a tanítás tervezésének, szabályozásának és értékelésének céljait. A követelmény tehát célkategória, amely a céllal kapcsolatos folyamatban végzendő minden tevékenységre irányul, nemcsak az oktatásban részt vevők ellenőrzésére és értékelésére.

kulcskompetencia
A modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre, politikai demokráciára, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák (tudások, készségek, képességek) rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei. A Nemzeti alaptanterv ezekre tételesen épít.

kutyás terápia
A kutyának a szociális gondozórendszerben kétféle szerepe van: az egyik a segítő kutya alkalmazása mozgáskorlátozott vagy vak emberek szolgálatában, a másik pedig a terápiás kutya alkalmazása. A kutyaterápiás foglalkozásokon a gyerekek és a kutya együtt dolgoznak, játszanak, különféle mozgásos, kommunikációs és szocializációs feladatokat hajtanak végre. Célkitűzések: mozgásállapot javítása, meglevő funkciók, képességek kihasználása, fejlesztése, érzékelési-észlelési tapasztalatok gyűjtése, személyiségfejlesztés stb.

L
látásélesség
→ vízus

látási funkciók
A szem és a szervezet egésze közötti kapcsolatból eredő fizikai, fiziológiai és pszichés működések, amelyek az egyén önálló életvitelét, kommunikációját, mozgását, tanulását és személyiségét befolyásolják. ~ az okulomotoros funkciók, akkomodáció, adaptáció, éleslátás közelre és távolra, térlátás, színlátás és kontrasztérzékenység. Az egyes szembetegségek különböző ~at károsíthatnak. → akkomodáció, adaptáció, éleslátás közelre, éleslátás távolra, térlátás, kontrasztérzékenység

453

3. rész Inklúziós fogalomtár

látásnevelés
A látás különböző funkcióinak és az agykérgi feldolgozás (vizuális figyelem, gondolkozás, képzelet stb.) gyógypedagógiai eszközökkel történő fejlesztése, amelynek eredményeképp javul a látás egyes részeinek vagy egészének működése. A gyakorlatban a ~ a meglévő látásteljesítmény maximális kihasználására nevelést jelenti. → látási funkciók

látássérülés
A látószerv valamely részének (szem, látóideg, agykérgi központ) organikus vagy funkcionális sérülése, amely a vizuális tapasztalatszerzést – a látáscsökkenés mértékétől függően – részlegesen vagy teljes mértékben akadályozza, és a látásélesség a jobbik szemen optikai eszközzel korrigálva 0,3-nél kevesebb vagy a látótér 20°-nál szűkebb. → látásélesség távolra, térlátás

látássérültek pedagógiája
A ~ a látássérülés személyiségre, információszerzésre, mozgásra-közlekedésre, mindennapi tevékenységek elvégzésére és életvitelre gyakorolt kihatásaival és a látás állapotának megítélésével, a látássérült személyek speciális fejlesztési, nevelési, oktatási és rehabilitációs szükségleteinek megállapításával és sajátos eszközökkel és módszerekkel történő biztosításával foglalkozó tudományág. → látássérülés

látássérültek pedagógiája szakos tanár
A látássérültek pedagógiája szaktudomány területein magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakember, aki alkalmas a közoktatás területein, a speciális és többségi óvodákban és iskolákban a látássérült gyermekek és fiatalok speciális eszközökkel és módszerekkel történő fejlesztésére, nevelésére és oktatására, valamint tanácsadásra. → látássérülés, látássérültek pedagógiája, befogadó iskola, speciális iskola

látássérültek pedagógiája szakos terapeuta
A látássérültek pedagógiája szaktudomány területein magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakember, aki alkalmas a közoktatási, szociális és rehabilitációs intézményekben ellátott látássérült kisgyermekek, fiatalok és felnőttek speciális terápiákkal történő fejlesztésére és tanácsadásra. → látássérülés, látássérültek pedagógiája, befogadó iskola, speciális iskola

454

L

laterális dominancia
Az egyik oldali szem, kéz, láb, fül használatának előnyben részesítése. Keresztezett a dominancia, ha a domináns szem és kéz (láb és kéz) az ellentétes testoldalon van. Kevert vagy nem teljes dominanciáról beszélünk, ha a gyermek nem következetes az egyik kéz (szem, láb) preferálásában. Ha teljes vagy majdnem teljes egyenlőség van a két oldal használata között, úgy kétoldalasságról beszélünk. Átalakított a dominancia, ha a gyermek korábban a másik kezét használta (átszoktatott balkezesség).

lateralitás
A saját testen való tájékozódás, a jobb és bal testfél megkülönböztetése, illetve az ebből származó téri irányok megkülönböztetése. A ~ nemcsak a jobb–bal irányok tudatosságát jelenti, hanem ezen ismeret internalizálását (belsővé válását). Ez teszi lehetővé a tájékozódást. Ha a ~ nem határozottan kialakult, akkor ez a téri irányokkal kapcsolatos tévesztések, zavarok kialakulásához vezethet.

letapogató olvasás
Az aliglátó gyermek látótere a közelhajolástól is beszűkül, amit az optikai segédeszközök tovább csökkentenek. Egyszerre csak 2-3 betűt lát, nem képes a szó globális felismerésére, olvasási tempója lassú.

Little-kór (diplégia spasztika)
Az infantilis cerebrális parézis (CP kora gyermekkori agykárosodás okozta bénulás) , egyik formája, amely nevét leírójáról, William John LittLe angol ortopéd sebészről kapta. Jellemzője a két alsó végtagra kiterjedő görcsös bénulás. A ~os gyermek járás közben alsó végtagjait keresztezi, és sarkát nem képes a talajra helyezni.

logopédus
A beszédben akadályozott gyermekek és felnőttek ellátására képesített gyógypedagógus. Tevékenységi köre a logopédiai kórformák vizsgálata, a megelőzés, a korai fejlesztés, illetve kezelés, kísérés és utógondozás. Ellátandó területek: beszéd- és nyelvfejlődésbeli elmaradások, artikulációs zavarok, beszédritmuszavarok, centrális beszédzavarok, hangképzési zavarok, parciális teljesítményzavarok. Munkáját a társtudományok szakembereivel együttműködésben végzi. → beszédfogyatékosság, gyógypedagógus

Lorna Wing triásza
Lorna WinG angol gyermekpszichiáter és munkatársai foglalták össze először, hogy az autizmusspektrum-zavarral élő gyermekek esetében három viselkedéses területen tapasztalunk minőségében eltérő fejlődést: a reciprok kommunikációban, a szociális

455

3. rész Inklúziós fogalomtár interakciókban, valamint a rugalmas viselkedésszervezésben. Ez adja a szindróma koherenciáját, egységességét. → autizmusspektrum-zavarok, Lorna Wing-féle típusok

Lorna Wing-féle típusok
Lorna WinG gyakorlati célból az autizmus négy típusát írta le. 1. izolált: a szociális környezetről nem vesz tudomást, nem beszél, mozgásos sztereotípiák jellemzik, általában halmozottan sérült; 2. passzív: nem kezdeményező, de közeledést eltűr, ezért jól fejleszthető; 3. aktív-bizarr: kezdeményező, de kapcsolatai nélkülözik a kölcsönösséget, felületesek, közlései gyakran inadekvátak, tartalmukban sztereotipek; 4. furcsa-merev: az erős kompenzációs igyekezet következtében felnőttkorra kialakuló viselkedés a jó értelmű, jó beszédszintű személyeknél. → autizmus, autizmusspektrum-zavarok. Lorna Wing triásza

lovas terápia (hippoterápia)
A lovas terápiának három ága van: a hippoterápia, a gyógypedagógiai lovaglás és lovas torna, valamint a lovaglás mint parasport. A terápiát hippoterapeuta képesítésű gyógytornász vagy szomatopedagógus végezheti. A terápia lényege, hogy a ló mozgásimpulzusai áttevődnek a rajta ülő emberre, és ez az egészséges járásnak megfelelő tartási és egyensúly-reakciókat vált ki. A proprioceptív és szenzomotoros hatások segítik a felegyenesedést és a helyes tónus kialakulását.

lupe
→ nagyító

M
magyar jelnyelv
A siket emberek közös nyelve, amelyet természetes úton sajátítanak el.

MCD (minimális cerebrális diszfunkció) vagy POS (pszichoorganikus szindróma)
Mindazon kismértékű agyi működési zavarok összefoglaló jelölése, amelyek jellegzetes pszichológiai és viselkedészavarban nyilvánulnak meg. A központi idegrendszer funkcionális rendellenességén alapul. Jellemzői: hiperaktivitás, figyelemzavar, impulzivitás, érzelmi labilitás, a perceptuomotoros funkció zavarai, mozgáskoordinációs zavarok, emlékezeti és gondolkodási funkciók zavarai, nyelvi, beszédészlelési és -megértési za-

456

M varok, speciális tanulási zavarok, EEG-rendellenességek. [BNO–10: F90–98; Közoktatási törvény: SNI-meghatározás b) pont.]

Meixner-módszer
Az olvasás-, írászavar megelőzésére, illetve kezelésére Meixner Ildikó által kidolgozott szintetikus felépítésű, a homogén gátlás kiküszöbölését szem előtt tartó, a fokozatosság elvét követő olvasástanítási eljárás. Központi szerepet kap az olvasáselsajátításhoz szükséges képességek fejlesztése, a hármas asszociációra (látás-hallás-beszédmozgás) alapozó betűtanítás, valamint az értelmezésre nagy hangsúlyt fektető szó-, mondat- és szövegolvasás. → diszlexia, homogén gátlás

mentor
Az integrált tanuló segítésével megbízható személy. E feladatkört betöltheti például az osztályfőnök vagy a gyermekvédelmi felelős, aki akkreditált speciális tanfolyamot végzett vagy posztgraduális integrációs tanári végzettséget szerzett. Az ő feladata a gyermek szüleivel, az utazótanárral, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsággal (TKVSZRB; testi-érzékszervi sérült tanuló esetében az országos TKVSZRB-vel) és a módszertani intézménnyel való kapcsolattartás. A ~ saját testületében is megbeszéli az integrált gyermeket érintő kérdéseket.

mindennapos tevékenység (ADL)
A mozgásrehabilitációnak az a területe, amelynek során a mozgáskorlátozott gyermek megtanul sérülésével élni, önmagát ellátni, és amelynek során mozgásállapotától és feladatmegoldó képességétől függően – sérülésspecifikus módon – életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységek végzésére válik képessé.

motoros zavar
Nem azonos a mozgáskorlátozottsággal (mozgásfogyatékossággal, testi fogyatékossággal stb.), a mozgáskárosodás kisebb mértékű. A ~kal küzdők körébe az inkoordinált mozgásképű, ügyetlenebb gyermekek tartoznak, akik azonban a napi gyakorlatban teljesítik mozgásfeladataikat. Enyhébb esetekben az „eltérés” kifejezést használjuk.

mozgásfogyatékos
→ mozgáskorlátozott

457

3. rész Inklúziós fogalomtár

mozgásfogyatékosság
→ mozgáskorlátozottság

mozgáskorlátozott
Gyógypedagógiai értelemben az a személy, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara következtében olyan jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, amelynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés, és a szocializáció csak nehezített körülmények között lehetséges.

mozgáskorlátozottság
A harmonikus és célszerű, jellegzetesen emberi mozgás mozgászavarok következtében létrejövő rendellenessége. A ~ lehet veleszületett vagy szerzett. A ~ nehezítheti a társadalmi kapcsolatokat, a tanulást, a munkavállalást, a közlekedést és a szabadidő eltöltésének bármely formáját.

mozgásnevelés
A ~ a mozgásterápia eszközrendszerét integrálja a nevelés, oktatás folyamatába, és olyan feltételeket teremt, amelyek a korszerű rehabilitációt szolgálják. Elsődleges feladata a károsodott mozgás javítása, így ennek megvalósítása során alkalmazza a gyógytorna aktív és passzív eljárásait, az orvosi rehabilitációt, a fizioterápia módszereit és eljárásait, a hidroterápiát, különböző terápiás eljárásokat, illetve azok elemeit (pl. bobath, FrostiG, ayres, PNF, PIR stb.), sérülésspecifikusan adaptált testnevelési mozgásanyagot, játékokat, sportokat, korrekciós és gyógyászati segédeszközöket, ergoterápiát.

mozgásnevelő
A mozgáskorlátozott gyermekek mozgásnevelését iskolai körülmények között végző szakember. Iskolai végzettsége szerint lehet gyógytornász, szomatopedagógus és terapeuta, valamint konduktor.

mozgásszervrendszer
Tartó része: csont- és ízületi rendszer. Mozgató része: izom- és idegrendszer. A tartó és mozgató rész egységes, egymástól elválaszthatatlan és egymást alapvetően befolyásoló tényezők, alaki és működési épségük határozza meg a fiziológiás tartási és mozgási funkciókat. Bármely rész sérülése, károsodása megbontja ezt az egységet, és különböző tartási és mozgási elváltozásokat eredményez.

mozgásterápia
Tágabb értelemben minden olyan célzott, adagolható, a kórtörténésre pozitívan ható mozgásforma, amellyel egészségmegőrző, megelőző, gyógyító, helyreállító ha-

458

N tást lehet gyakorolni az egész szervezet és az egyes szervek működésére. Szűkebb értelemben egyenlő a gyógytornával. A ~ célja a sérült tartási és mozgásfunkciók korrekciója.

mozgástréner látássérült személyek számára
A látássérültek közlekedéséhez szükséges különleges technikák oktatását végző szakember. Tájékozódás- és közlekedéstanár.

mozgászavar
A mozgások kivitelezésének nehézsége. Neurológiai értelemben valamely, a mozgásorganizációban részt vevő idegrendszeri struktúra sérülése vagy megbetegedése okozza. Leggyakrabban az agyi mozgató kéreg, a piramis és extrapiramidális pályarendszerek, a prefrontális kéreg és a kisagyi struktúrák érintettek. A ~ra elsődlegesen a nagymozgások koordinálatlansága a jellemző, amelynek következménye a finommozgások kivitelezésének nehézsége.

munkatevékenység (mozgáskorlátozott gyermekek esetén)
A mozgáskorlátozott gyermekek speciális tantárgya, amely integrált módon foglalja magában a manipuláció fejlesztését, az önkiszolgálás anyagát, amelybe alapfokon a háztartási ismeretek, kertgazdálkodás, majd a pályaorientáció is beletartozik. A munkatevékenység speciális módszere a funkcionális foglalkoztatás. Ennek lényege: speciális mozgás, mozgássor, mozgásminták gyakorlása különféle munkaformákkal, felhasználva az alkotásra szánt anyagok s azok megmunkálásához szükséges eszközök nyújtotta terápiás értékeket.

mutizmus
A kisgyermekkori pszichés megbetegedések körébe tartozó hibás védekező mechanizmus, amely a verbális kommunikáció megtagadásában nyilvánul meg. Célja a szorongás elleni védekezés. Fajtái (Weber alapján): a) totális mutizmus: egyáltalán nem teremt verbális kapcsolatot; b) elektív mutizmus: csak a családtagok szűk körével kommunikál, a számára idegen vagy nem kedvelt személlyel nem teremt verbális kontaktust.

N
nagyító (lupe)
A látássérültek számára használható nagyítók legfontosabb tulajdonságai: megfelelő fényerő, torzításmentesség, átmérő, mélységélesség, praktikus kivitelezés. A nagyítóerő növekedésével arányban csökken az átmérő és a mélységi élesség (kisebb területet fog be és csak bizonyos távolságból ad éles képet, tehát nehezebb használni).

459

→ hallássérülés. rész Inklúziós fogalomtár nagyothallás Hallásvesztés. Különleges optikai és/vagy elektronikus eszközökkel tudják a sík írás-olvasást elsajátítani. hallásmérés nagytárgylátó Az aliglátók közé tartozó személy. a szociális közvetítéssel és az idővel kapcsolatos nehézségek egész sora. naiv tudatelméleti deficit Az autizmus jelenségeit legátfogóbban magyarázó pszichológiai elmélet („tudatteória” – Theory of Mind – TOM). → autizmus. hogy saját. szándékait stb. és így azokról gondolkodni tudjon.3. de a többségük általában Braille-olvasó. Nagyobb objektumok. mert segítségével kiküszöbölhető az élő nyelvvel. Az autizmus pedagógiájában alkalmazása igen elterjedt. → autizmus. A beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30–45 dB.) megértse. de megfelelő információk hiányában vagy az ellentmondó adatok miatt az ebben a csoportba tartozó más diagnózis nem adható. illetve más emberek mentális állapotait (gondolatait. súlyos nagyothallásnál 66–90 dB. autizmusspektrum-zavarok napirend (autizmussal élő gyermek számára) A hellyel és idővel kapcsolatos információk érthető közlésére szolgáló. vágyait. autizmusspektrum-zavarok negatív hangárnyék → hangárnyék nem meghatározott átható fejlődési zavar Olyan diagnosztikus kategória. amelyet csak azokra a zavarokra kell használni. közepes nagyothallás esetén 46–65 dB. A napirend többek között állhat tárgyakból. akinek látási élessége nem éri el a 0. amelyek kielégítik a pervazív fejlődési zavar kritériumait. egyénre szabott vizuális segítő eszköz. A hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. képekből vagy írott szavakból. Az autizmussal élő személy korlátozottan képes vagy nem képes arra. → pervazív fejlődési zavar 460 . mozgó tárgyak helyes érzékelésére képes.1 vízusértéket.

Meg- 461 . erőssége. nonverbális tesztek Azon pszichológiai vizsgáló eljárások. értelmi fogyatékosság. amelynek használata során az ember nem szóbeli közlések útján továbbít információkat. autizmus. A nonverbális üzenetek közvetítői a mimika. szorongás. beszédfejlődési zavar. a tekintet. Az autizmussal élő gyermekek esetén jellemző kommunikációs tünet. grafomotoros fejlettséget mérnek ilyen tesztekkel. gyermekek. kiegészítheti. ~ a siketek jelnyelve és az ujjábécé is. beilleszkedési zavar. amelyek alkalmazása során nem szükséges a beszélt nyelv használata. az oktatásügy keretei között térítésmentesen működő szakintézmény. Az egészségesen fejlődő gyermekek nyelvében is gyakoriak. diszlexia. amelyek nem szavai egyetlen nyelvnek sem. ellensúlyozhatja a szóbeli közléseket. hangsúlyosabbá vagy világosabbá teheti egy-egy adott közlés értelmét. mutizmus. pedagógusok közvetlenül is fordulhatnak ide szaksegítségért.N neologizmus Jelentése: „új szó”. diszgráfia. Főként hallássérült vagy a verbális kommunikációjukban egyéb okok pl. diszkalkulia normalizációs elv A fogyatékossággal élő emberekről történő gondoskodás megváltoztatását. életfeltételeik normalizálását célzó mozgalomból kifejlődött átfogó elméleti koncepció. valamint a beszédet kísérő nem nyelvi elemek. nonverbális kommunikáció Olyan kommunikációs forma. → autizmusspektrum-zavarok nevelési tanácsadó Gyermekek és serdülők mentálhigiénés ellátásában közreműködő. módosíthatja. A ~ színezheti. dallamossága. Kompetenciája – a különleges gondozásra való jogosultságot jelentő – magatartási. de mégis hordoznak valamilyen jelentést. de rendszerint nem maradnak fenn. továbbá a beszéd sebessége. hátrányos nyelvi helyzet miatt gátolt halló gyerekek vizsgálata során alkalmazzák. amely minden tanulói jogviszonyban álló személy után jár az intézménynek. A egyén által alkotott szavak. a testtartás. a hang magassága. tanulási nehézség megállapítása. emberhez méltó életük elismerését. a gesztus. Szülők. Leginkább intelligenciavizsgáló és vizuomotoros. normatíva A költségvetési törvényben egy naptári évre különböző jogcímen biztosított összeg. pedagógiai szakszolgálat. → hiperaktivitás. a térközszabályozás.

A nyugalmi helyzet neve a fixáció. feladatokra lebontott formában jeleníthetők meg. rész Inklúziós fogalomtár igénylése a fenntartó feladata. gondozását. fiatalok vagy felnőttek nevelését. Funkcionálisan megkülönböztetünk követő. A szükség szerint állítható nagyítás. illetve egyes pedagógusok szakmai-emberi kvalitásából eredő igény. Használható olvasás.3. oktatását. olvasótelevízió Felvevő kamerával összekapcsolt monitor. A ~ lehet intézményes. pásztázó és tekintetváltó szemmozgásokat. apró élőlények testfelépítésének. szín egyszerű és kényelmes alkalmazást tesz lehetővé. feladatokban tervezhetők és írhatók le. oligofrénpedagógus Az értelmileg vagy tanulásban akadályozott gyermekek. altémák szintjére lebontott. amely biztosítja. az egyéni curriculumok szintjén is. oligofrénpedagógia Az értelmi fogyatékosok pedagógiája. ábrák. szerkesztés. kontraszt. elvárt tanulói tevékenységekre. háromdimenziós tárgyak. rajzok. hogy a különböző irányokba való tekintés során a két szem megfelelően koordinált mozgásával a látott tárgy képe a két szem retinájának sárgafoltjaira essen. Használata igen nagy gyakorlattal is lassú munkavégzést eredményez. mozgásának megfigyelésére. nyomon követés Gyermek/serdülő sorskövetése a tanulmányai befejezése – illetve más ok miatt a közoktatási intézmény keretei közül való kikerülése – után. amely az intézmények által leadott statisztikai adatok alapján történik. amelyek tanulói tevékenységekben. Hordozható változata az egyéni olvasókészülék. O okulomotoros funkciók Látószervünk szenzoros és motoros egysége. pontosított. „műveletesített” követelmények. objektívabbá az értékelést. fényerő. rehabilitációját szolgáló intézményekben a gyógypedagógiai feladatok ellátását végző oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár. A vizsgakövetelmények ugyancsak pontosított. képek. Hasonlóan részletezett követelmények fogalmazódnak meg az egyéni feladattervek. A kellően pontosított követelmények tehetik megalapozottabbá a tanulásszervezést. írás. operacionalizált követelmények A témák. 462 .

Az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok a fent leírtak értelmében. gondolatai. fáradékonyság. Tünetei (többek között): tanulási akadályozottság. pszichológiai – vizsgálatokkal a közoktatási törvény szellemében megállapítsa. gondolkodás meglassulása. hogy a sajátos nevelési igény (SNI) tényét komplex – orvosi. Feladatkörük az utóbbi években kibővült. rögzíti a mozgásszervek sérült részeit. konfliktusba kerül meglévő véleménye. vélekedéseknek. részben az ártalom fajtájától. Ez a ~. hogy az ember néha krízisbe. Gyakran használt ortézis pl. ortézisek Olyan külsőleg alkalmazott segédeszközök. eszköz vagy készülék. és csupán a „gondolkodás. a sérülés helyétől. Jelentősége abban áll.P optikai segédeszközök Az optikai segédeszközök vagy a szem képalkotásának működését. képernyőnagyító programok. országos szakértői és rehabilitációs bizottság Feladata. beállítottsága. Működtetésük a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat kötelező feladata. amelyek alapvető célja a funkciók helyreállítása. ellentmondásossága miatt és szerint. diszlexia. értékeknek és módszereknek egy adott társadalom – vagy szűkebben egy tudományos közönség – minden tagja által elfogadott összegzését jelenti. nagyítók. hozzáállás megváltoztatásával” – amely viszonylag kevés pszichikai energia- 463 . amelyet sokszor ezek átfogó (paradigma méretű) megváltoztatásával tud csak feloldani. ha a lakosság nagy részében áll fenn hasonló konfliktus. hipermotoros nyugtalanság. hiedelmei. alkalmazkodóképesség gyengülése. A társadalmi méretű ~ra akkor szokott sor kerülni. távcsőszemüvegek. de országos hatókörrel és egy-egy fogyatékossági szakterületen végzik tevékenységüket. koncentrációgyengeség. Ilyenek a szemüveg. amely védi. P paradigmaváltás A paradigma a gondolkodásoknak. Olyan anyag. súlyosságától. A kialakuló tünetegyüttes függ a gyermek életkorától az ártalom időpontjában. pedagógiai. olvasótévék. ismeretei stb. gyógypedagógiai. diszgráfia. vagy a tárgy látható képét változtatják meg. egyben szolgáltatóközpontként is működnek. organikus idegrendszeri sérülés Az agyat ért ártalmak. teljesítménylabilitás. akut betegségek lezajlása után különböző pszichés funkciók különböző mértékben károsodhatnak. a gipszkötés és a sín. Használatuk tanulással és rendszeres gyakorlással válik megfelelővé.

színlátására. látóterének nagyságára. szemüveggel.3. percepció → észlelés 464 . nonverbális grafikus képrendszer. A ~ kiterjed a gyermek közeli és távoli látásélességére. amelyet legalább félévente célszerű elvégezni. A sérült látást a gyermek természetes környezetében. pedagógiai és szakmai szolgáltatások alapintézményei − − − − − − Önkormányzati és országos pedagógiai intézetek Országos Közoktatási Intézet Nemzeti Szakképzési Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda Oktatáskutató Intézet pedagógiai szakszolgálat A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását segítő intézményhálózat. amelyek üzenethordozóként szolgálják a beszédképtelen személy kommunikációs törekvéseit. rész Inklúziós fogalomtár ráfordítást igényel – aránytalanul nagy alkotó energiákat lehet az elérendő közösségi célokra felszabadítani. orvosi és hallókészülékkel való ellátására szakosodtak. pedoaudiológia Az audiológia azon területe. → augmentatív kommunikáció pedagógiai látásvizsgálat A ~ kiegészíti a szemészeti szakorvosi vizsgálatot. A ~ben a nyelvi elemeket a tartalommal értelemszerű összefüggésben levő képek ábrázolják. Célja az optimális vizuális feltételek biztosítása a látássérült gyermekek tanulásához. amelynek művelői a gyermekek hallásvizsgálatára. A pedagógustól a vizsgálati módszerek ismeretét és nagy gyakorlatot kívánó eljárás. mindkét szemen egyszerre vizsgálja. PCS képkommunikációs rendszer Az augmentatív kommunikációs módszerek közé sorolt. munkavégzéséhez.

gyermekkori autizmus petyhüdt jellegű bénulás A gerincvelő mozgató idegsejtjeinek károsodása. Picht-féle írógépek. az izmok ernyedtté. amelyet a szülés körüli időszakban szenved el az újszülött. Ma már a pontírás előállítása számítógépek segítségével történik. 465 .és mozgásérzékelés. „papír nélküli” elektronikus Braille-kijelzők nagymértékben növelik. pontírás A tapintásos észlelés feltételeinek leginkább a Braille-féle pontírás felel meg. Előállítási technikái: Braille-tábla. irányok. Ebből adódik a formák. pervazív fejlődési zavar A személyiség fejlődésének egészét átható és általában fogyatékossági állapotot előidéző zavar. → észlelés perifériális látás → térlátás perinatális sérülés Olyan – általában fizikai vagy biológiai – trauma. atípusos autizmus. posztnatális sérülés A megszületést követő időszakban ható ártalom következtében kialakuló károsodás. arányok. A pontírást előállító nyomdagépek lehetővé tették az írás sokszorosítását. helyzet. akusztikus. taktilis. térdimenziók érzékelésének tévesztése. tónustalanná válnak vagy egyáltalán nincs mozgás.P percepciós zavarok A vizuális. amelynek következtében az izomerő csökkent. Mértéke. a vegetatív funkciók zavara és a végtagokon növekedésbeni visszamaradás is. posztlinguális hallássérülés A beszéd. A pontírásban olvasható információk mennyiségét napjainkban az ún. tartama és jellege szerint a fejlődésre gyakorolt hatása és a kezelés módja nagyon sokféle lehet. Társulhat hozzá érzészavar. nyelv kialakulása után fellépő hallássérülés. → Asperger-szindróma. különböző modalitások felfogásának nehézségeit jelentik.

működésbeli vagy egyéb hiányosságait pótolni lehet. ezért érthető. projekt módszer A tanulók érdeklődésére. helyettesítik. tanárok és diákok közös tervező és kivitelező tevékenységére építő pedagógiai-didaktikai módszer. proaktív interferencia A korábbi tanulás zavaró hatása az új anyag tanulására és felidézésére. → retroaktív interferencia progrediáló szembetegség Olyan szembetegség. A segítő (protetikus) környezetben a beszédet konkrét. a kontaktlencse stb.és az emlőprotézis. amelyek középpontjában egy többnyire gyakorlati természetű. amely az orvosi beavatkozások ellenére is romló tendenciát mutat.3. Legismertebb protézisfajták: a csípő-. → autizmusspektrum-zavarok protézis Olyan szövetbarát szervrészletet pótló képlet. térbeli. a hallásjavító készülék. A vizuális környezeti támaszok funkció szerint: időbeli. proceduális és megerősítő jellegűek. a térd. kiszámítható környezetet teremtünk számukra. hogy az autizmussal élő gyermekek változatos tevékenységekben vegyenek részt önállóan. A megismerő folyamatot olyan komplex feladatok – projektek – sorozataként szervezi meg. 466 . amelynek révén az egyének saját személyiségfejlődésük alakítóivá válnak. Kialakítása egyénre szabott. protetikus környezet A fejlődés érdekében fontos. a mindennapi élethez kapcsolódó probléma áll. látható dolgok egészítik ki. amellyel a szervezet egyes betegségek következményeként kialakult. rész Inklúziós fogalomtár pozitív hangárnyék → hangárnyék prevenció → megelőzés proaktív interakció Olyan folyamat.

diszkalkulia. amely a teljesítmény. pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság A kifejezés a „más fogyatékos” gyűjtőfogalom helyett használatos. képességekkel kapcsolatos tanulási célokat rendszerezik. a finommotorikában és a nagymotorikában jelentkező tünetek.és viselkedészavarokkal küzdő gyermekek oktatásával és nevelésével. a mozgások pontosságában megnyilvánuló zavarok. részképességzavarok pszichés funkciók Az emberi tudat tartalmait vagy az emberi átélést. Tünetei: motoros zavarok. A hierarchikus elrendezés vezérelve a komplexitás. a visszaemlékezést. A pszichopedagógia a teljesítmény.P pszeudodebilitás Olyan intellektuális elmaradások vagy inadekvát teljesítmények elnevezése. a mutizmus. a mozgások tervezésének területén jelentkező eltérések. a lateralizáció és dominancia zavara. a gondolkodást. hiperkinézis.és viselkedészavarok mindhárom fejlődésirányával (neurotikus. viselkedést megalapozó. pszichopedagógia A gyógypedagógia egyik ága. valamint azok által előkészített és azokkal összefüggésben álló más gyakorlási módokon keresztül fejleszti az össz-személyiséget. személyiségfejlesztésével foglalkozik. amelyek az enyhén értelmi fogyatékosság látszatát keltik. hiperaktivitás. az érzékelést. tanulási és/vagy magatartási tüneteket okozó zavarok köre. pedig csak következményei bizonyos speciális részképességek kiesésének vagy magatartási zavaroknak. az észlelés területén mutatkozó tünetek és reakcióidőbeli eltérések. pszichomotoros zavarok Az egész személyiséget érintő. amely a mozgásakciókon és mozgásos cselekvéseken keresztül. a motivációt és a cselekvést többé-kevésbé tudatosan egymáshoz kapcsoló állapotok és folyamatok. Ide tartozik a diszlexia. → diagnózis. a kóros hyperkinetikus és kóros aktivitászavar. 467 . diszgráfia. antiszociális. pszichomotoros követelménytaxonómiák A mozgásos készségekkel. illetve az észlelést. pszichomotoros fejlesztés Olyan fejlesztési eljárás. valamint pszichotikus) foglalkozik.

arckifejezések. amelyek megtörik a kóros reflexeket és normalizálják a tónust (embriótartás. a szemkontaktus. térdelés. Ezért olyan kiinduló helyzeteket kell választani. rész Inklúziós fogalomtár pszichopedagógus Gyógypedagógus. Olyan. négykézláb állás. s így kialakítható a normális mozgás. logikai egységekbe rendezi az információkat és előzetes tudásának felhasználható elemeit. öröm. a vigasz. → infantilis cerebrális parézis (CP) rehabilitáció Jelentése helyreállítás. Tágabb értelemben minden olyan szervezett társadalmi tevékenység. támogatások rendszere. Ezen tünetek megfigyelhetők a metakommunikációban. R reciprok szociális interakció A kölcsönösséget igénylő szociális kapcsolatok területén minőségi károsodás jellemző az autizmussal élő személyeknél. a társadalom által biztosított. kiteljesíthető. Gyógypedagógiai értelmezés szerint a veleszületett ok. a kortárs kapcsolatokban. → habilitáció 468 .és teljesítményzavarokkal küzdő gyermekek gyógyító nevelésével foglalkozik. testtartás. élmény kölcsönös megosztásában. állás). aki a viselkedés. ennek alapján érvekkel tudja alátámasztani megoldásait.3. szervezett tevékenységek. amelynek segítségével és a megmaradt képességekre alapozva e személyeknek a közösség életében való részvétele javítható. sarokülés. amely az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került személyek társadalmi újrabeilleszkedését (integrációját) segíti elő. hason fekvés kifelé forgatott lábakkal. A kóros mozgásminták kikapcsolásával ki lehet váltani a helyzetreflexeket. mivel azok akadályozzák az összerendezett akaratlagos mozgások megjelenését. betegség vagy baleset miatt fejlődésben megzavart és ezért közösségi részvételben akadályozott gyermekekre (felnőttekre) irányul. reflexgátló helyzetek A CP kezelésének kiindulópontja a kóros reflexek megszakítása. → autizmusspektrum-zavarok reflektív tanulás A tanulás során a tanuló a problémára adott válasz előtt elemzi. visszaállítás (görög). gesztusok használatában. fejlődési rendellenesség. talpas ülés.

befogadás. a figyelem és gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel és neurofiziológiai diszfunkciókon alapulnak. nyelvi és emlékezeti zavarok (megkésett beszédfejlődés. amelyek az észlelés. rögeszmés ismétlődés jellemzi az autistákat. figyelemzavar) formájában nyilvánulnak meg. → autizmusspektrum-zavarok részképességzavarok A tanulási zavarok speciális alcsoportja: azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése. rehabilitációs foglalkozás A sajátos nevelési igényhez alkalmazkodva olyan részben korrektív vagy kompenzatív jellegű fejlesztés. nehezítik a szociális fejlődést és alkalmazkodást. járókák. valamilyen tevékenység elvégzését. fogantyúk stb. Ilyen kényszeres. repetitív tevékenységek Ismétlődő elemekből álló tevékenység. segítik. Ezek az úgynevezett testtávoli eszközök. a játékot stb. képességeket fejleszt. mankók). a nyelv. retroaktív interferencia A később tanult dolgok zavaró hatása a korábban tanultak felidézésére. A repetitív tünetek egész életen át fennmaradnak. a munkát. amely az integrált tanuló sajátos igényével összefüggésben funkciókat. számolászavarok).R rehabilitációs eszközök és segítő megoldások A kiesett funkciók pótlását. járást segítő támasztó eszközök (támbotok. → integráció. a mozgás. a testi és lelki ellazítás képességének kialakítására alkalmazható különböző eljárások összessége. az oktatást. Iskolai teljesítményzavarok (olvasás-. a helyváltoztatást. fejlődési diszfázia. pöszeség és dadogás egyes formái). ide sorolhatók a speciálisan kialakított ülőmodulok. a különböző felsővégtag-sérülésekhez és fogásmódokhoz adaptált íróeszközök. írás-. → proaktív interferencia 469 . az emlékezet. viselkedés. szociális és viselkedési zavarok (hiperaktivitás. a testhelyzet megtartását. sérülésük esetén visszaállításukat célozza. rehabilitáció relaxáció Az izomtónus áthangolásának.

A leggyakoribb kifejezéseket és toldalékokat rövidítik. és a tanuló nevelhetőségének. a sorvezetés és a lapon való tájékozódás kialakítását. funkcióiban bekövetkező zavara. A ~ magyarországi értelmezése nem igazodik az EU-s országokéhoz: nem terjed ki a szociális. így a gyermekek/fiatalok ezen része többletszolgáltatásokban nem vagy csak korlátozott módon részesül. kulturális és/vagy nyelvi hátrányos helyzetre. jelenleg is többféle változata használatos. jellegzetes különbségeit fejezi ki. rokkantság Az Egészségügyi Világszervezet. angol nyelvű megfelelője a handicap. a Braille-írásban alkalmazott 44 rövidítésből álló írásmód. átfogó (EU-konform). neme és társadalmi szerepei szerint elvárható mindennapi tevékenység (pl. önfenntartás. fejlődik. oktathatóságának. keresőképesség. a hatályos magyar közoktatási törvényben sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók. A ~ rendszere folyamatosan változik. a WHO meghatározása szerint: „Az egyén kora. A magyar kifejezés nemzetközi. tanulás. sajátos nevelési igényű gyermek Azoknál a gyermekeknél. sajátos nevelési igényről beszélünk. akiknek – a sérülés fajtájától és súlyosságától függően – különleges gondozási igényei vannak. rövidírás A magyar nyelv nyelvtani szabályrendszerére épülő.” A rokkantság tehát az embernek mint társadalmi lénynek a társadalmi szerepeiben. iskoláztatási szempontú (nem diagnosztikus) népességfogalom: children/students with special needs (= speciális szükségletű gyermekek/tanulók). társas kapcsolatok.3. Célja a helytakarékosság és az írás gyorsaságának növelése. pszichológiai és szociális területen nyilvánul meg. Az olvasás-írás elsajátításakor a ritka sor segíti a sortartás. Ez a különleges gondozási igény biológiai. S sajátos nevelési igény (SNI) Új. szórakozás) tartós akadályozottsága. rész Inklúziós fogalomtár ritkasoros taneszközök A Picht-féle írógépen a Braille-betűk tanításakor alkalmaznak ritka sort (minden második sor üres). 470 . képezhetőségének az átlagtól eltérő.

a habilitációs. dologi. Célja. A ~nél a nevelés. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseire törekszik. rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. Ennek következménye – az állapot fennmaradása esetén – a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége. segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való beilleszkedést. Az irányelv egyaránt érvényes a gyógypedagógiai intézményrendszerben és az SNItanulókat befogadó (inkluzív) iskolákban megvalósuló nevelésre. illetve új területek bevonásának lehetőségét. irányadó. a kiegészítő tárgyi és infrastrukturális feltételekre és a végső soron mindezekhez szükséges többletfinanszírozásra (személyi. oktatás. elsajátításának súlyos fokú nehezítettsége. hogy a fejlesztés az SNI-tanulók számára megfelelő közvetítés során valósuljon meg. sajátos nevelési szükséglet A ~ a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú egyéniesítés igényét jelenti. vala- 471 . hogy az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. a nevelés. fejlesztési tartalmat ír elő. elhagyásának vagy egyszerűsítésének. az SNI-gyermekeket a nevelés. a sérült képességek rehabilitációs. amely minden gyermek számára szükséges irányadó nevelési. oktatás tartalmában és a követelményekben is eltérések jelenhetnek meg. hogy az SNI-tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangba kerüljenek. Annak a biztosítását szolgálja. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseire törekszik. Az irányelv annak a biztosítását szolgálja. Az irányelv egyaránt vonatkozik a gyógypedagógiai intézményrendszerben és az SNI-gyermekeket integráló óvodákban megvalósuló nevelésre. Célja. fejlesztésre. pénzügyi többlettámogatások). amely minden gyermek számára szükséges. többféle szakértelemre. Ennek érdekében meghatározza a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának. szokásosnál nagyobb mértékű kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. utal az ehhez szükséges másfajta. fejlesztés. fejlesztési tartalmat ír elő. hogy az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez. nevelési. fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg. scoliosis → gerincferdülés siketség Súlyos fokú hallásveszteség (a beszédtartományban mért veszteség 90 dB alatti) áll fenn. a fejlesztés ne terhelje túl. sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve Dokumentum. habilitációs célú korrekciójának területeit.S sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Dokumentum.

→ általános kompetencia. betegségek (pl. speciális iskola Az 1985-ös oktatási törvény megjelenéséig: kisegítő iskola. kompetencia. személyes kompetencia. de a későbbi életkorban elszenvedett koponyasérülések. kulcskompetencia. az akaratlagos mozgások kivitelezése nehezített.3. a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlődése. akik akadályozott fejlődésük folytán a többségi általános iskolában nem tudnak eredményesen tanulni. Eltérő tantervű iskola. amelyben a látás. A ~ba azok a 6–18 éves. Nemcsak a végtagok. rész Inklúziós fogalomtár mint a nyelvi kommunikáció általános akadályozottsága. speciális kompetencia Azon szakmaspecifikus kompetenciák összessége. agyvérzés következtében). szociális kompetencia 472 . agyi hypoxia. nehezen tanuló (enyhén értelmi fogyatékos. A gyógypedagógiai iskolák egyik típusa. kognitív kompetencia. encephalitis) is okozhatják. tanulásban akadályozott) gyermekek/fiatalok járnak (a tanköteles népesség 2. az alsó fokú intézményrendszer része.4–2. amely nem teszi lehetővé a látássérültek pedagógiája és a hallássérültek pedagógiája ismereteinek felhasználását. kompetencia alapú. a nyak és a törzs izmait is érintheti. siket-vakság A halmozott fogyatékosságon belül egy külön csoportot képező súlyos állapot. A felső motoros neuron sérül. amelyek nélkül az adott szakma vagy foglalkozás nem gyakorolható sikeresen. hanem a fej. hallássérülés SNI → sajátos nevelési igény SNI-gyermek → sajátos nevelési igényű gyermek spasztikus (görcsös) bénulás Leggyakrabban a születés körüli időszakban alakulnak ki (cerebrális parézis: pl. hanem azokon túlmenő speciális eszközök és módszerek alkalmazását igényli. tanulási és egyéb fejlődési szükségleteket eredményez.8%-a). továbbá a mimikai és a beszédizmok működése is zavart szenvedhet. esetleg lehetetlen. A hallásveszteség mértékétől függően módosulhat a megismerő tevékenység. → látássérülés.és hallássérülés egyidejű jelenléte olyan sajátos kommunikációs.

ülve. A hallássérültek egyik lehetséges kiegészítő vagy alternatív információs csatornája a hallókészülékkel segített hallás mellett a hallássérülés mértékével arányosan.1 között van. pszichológiai – vizsgálat során az értelmi képességek vizsgálata. súlyos fokban látássérült Az a személy. formájára és helyére. Végezhető fürdőkádban vagy egyéb. valamint a sérülést kiváltó okok organikus hátterének feltárását célzó (szak)orvosi vizsgálat eredményeire alapozottan történik. szakértői és rehabilitációs bizottságok A tanulási képességeket vizsgáló vagy az országos ~ komplex vizsgálat (értelmi képességek. a vízben végzett mozgástanítás mellett célirányos mozgásgyakorlatokkal végzett. igénybe vehető pedagógiai szakszolgálatra. és javaslatot tesz a gyermek speciális gondozás keretében történő ellátására. A bizottságok szükség esetén javasolják a tantárgyi felmentést.Sz spina bifida → gerinchasadék subaquális torna A vízben állva. fekve végzett vagy víz alatti tornakezelés. Ezen belül megkülönböztetünk vakságot és aliglátást. rotációgyakorlást. 473 . valamint az ellátáshoz kapcsolódó. Sz szájról olvasás A beszéd megértése a beszélő beszédszervei mozgásának és arckifejezésének megfigyelése alapján. a személyiségvizsgálat. a tanulási képesség vizsgálata. tudásszint felmérése. akár egy végtag tornáztatására alkalmas edényben is. szakértői vélemény A ~ (javaslat) kialakítása a komplex – pedagógiai. a tudásszint és az iskolai teljesítmények mérése. valamint a sérülés hátterében lévő organikus okok feltérképezését célzó orvosi vizsgálat) alapján szakvéleményt készítenek. légzésirányítást stb. speciális korrekciós feladatokat is elláthat: kontraktúranyújtást. korrigáltan (bármilyen látásjavító eszközzel) a teljes látáshoz (vízus = 1) viszonyítottan 0–0. az ezt kiegészítő képességvizsgálatok. akinek látásélessége a két szemén együtt. A subaquális torna a vízbiztonság kialakítása. orvosi. A szakvélemény megállapítja a fogyatékosság tényét. eszközellátást is. személyiségvizsgálat. tanulási képességek. az ellátás módjára. A ~ beiskolázással kapcsolatos feladataikon túl időszakos kontrollvizsgálatokat is végeznek.

ahol a tárgyakhoz. szenzomotoros koordináció Minden olyan cselekvésnél. szem- 474 . oktatás. lelki egészség. → befogadás. fejlődése. A szem-kéz. védelme. a testi. A gyermek fényérzékenysége esetén fényszűrő bevonattal látják el. A nevelés. a szervezet és a személyiség stabilizálása. autista. eszközökhöz vagy partnerekhez kell alkalmazkodni. szemüveg A szem nem megfelelő törőereje (rövidlátó. szoros kapcsolat van az érzékelés és mozgás között. valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési. tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott) megfelelô intézményekben. a jó közérzet megőrzése. a szürkehályog-operáció után és a szem szabálytalan felületi görbültsége miatt a szemész szakorvos által javasolt optikai segédeszköz. a fogyatékosság típusának (például testi. fejlesztés vonatkozásában a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek/tanulók ép társaiktól való elkülönítését jelenti. integráció személyes kompetencia Funkciója a személy túlélése. rész Inklúziós fogalomtár szakmai szolgáltatás területei – – – – – – – Pedagógiai szaktanácsadás Pedagógiai értékelés Pedagógiai tájékoztatás Pedagógiai igazgatási szolgáltatás Pedagógus-továbbképzés Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése Tanulói tájékoztatás és tanácsadás szakszolgálatok alapintézményei – – – – – – – – Gyógypedagógiai tanácsadó Korai fejlesztő és tanácsadó központ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Nevelési tanácsadó Logopédiai intézet Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadó Konduktív pedagógiai intézmény → pedagógiai szakszolgálat szegregáció Jelentése elkülönítés (latin). halmozottan fogyatékos. túllátó). beszédfogyatékos. érzékszervi. értelmi. létezése.3.

személyes kompetencia 475 . Autizmussal élő embereknél az átlag népességben előforduló eseteknél sokkal gyakoribb pl. speciális kompetencia. szociális inkompetencia A társadalmi elvárásoknak való megfelelni képtelenség. tapintás. kompetencia alapú. Ezek jellemzői: a színárnyalat (tónus). → általános kompetencia. készségek. fejlesztő értékelés. amely az egyéb képességektől elszigetelten mutatkozik meg. Állandó szenzoros visszajelzésre van szükség ahhoz. a színtelítettség (szaturáció) és a színfényesség (erősség vagy luminozitás). hogy az egyéni érdek érvényesítése a másik ember. hogy a mindenkori szituációhoz alkalmazkodni lehessen. azok figyelembevételével valósuljon meg. A szociális beilleszkedés képtelensége. különösen a formatív. a csoport stb. bőrérzékelés és a térbeli tájékozódás játszik szerepet. Előnyei: közvetlen alkalmazhatóság. amelyek képessé teszik az embert arra. Ez a motoros adaptációs készség a fejlődés folyamán bővül és finomodik. szociális kompetencia Ismeretek. szociális készségek Reakciók. a rendkívül jó gépies memória. illetve rendszerszabályozó elem. létérdekeinek sérelme nélkül. amelyek elősegítik a társadalmi beilleszkedést. kulcskompetencia. hogy az ne mások kárára történjen. zenei vagy rajztehetség. szóbeli értékelés Az értékelő és az értékelt személyes jelenlétét feltételező. szigetszerű képesség Kiemelkedő tehetség egyetlen területen. A vizuomotoros koordináció mellett a hallás. kompetencia. → autizmus színlátás A szem ideghártyájának csapjai 390–760 nm hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásra érzékenyek. verbális és metakommunikatív csatornát alkalmazó pedagógiai módszer. hogy egy adott interakción belül elérje a kívánt célját oly módon.Sz test funkcionális egységet alkot. kognitív kompetencia. Az egyes hullámhossztartományok különböző színérzetet keltenek. erős motivációs hatással bír. Funkciója az. képességek.

szabadon fogalmazott szöveg. illetve annak következményeinek megfigyelése révén történő tanulás. előzetesen meghatározott és kötelezően alkalmazandó szempontok nélküli szöveges értékelés. de léteznek ezek variánsai is. 3. Három alapvető műfajt különböztet meg a szakirodalom. Szabad. nyomtatott skála szerinti értékelés. amelynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét. különösen a szabadságfok/kreativitás növekedésének és a proszocialitás erősödésének szándékos segítése. szociopátia A társadalomba való beilleszkedés nehezített valamilyen külső vagy belső ok miatt. Képzésük az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán történik. szöveges értékelés Írásbeli tanulóértékelési forma. fiatalok és felnőttek tanár vagy terapeuta gyógypedagógusa. képességeinek összességében tekinti. 2. Vagyis megtanul emberi módon élni és viselkedni. előzetes szempontok alapján. előre meghatározott. szomatopedagógia A gyógypedagógia egyik szakterülete. elsajátítja az együttélés szabályait. Tevékenysége a minden irányú prevenció és fejlesztés. tanácsadás önállóan vagy más szakemberekkel együttműködve. nevelés. a szomatopedagógiai terápia. 1. szomatopedagógus Mozgáskorlátozott gyermekek. 476 . foglalkoztatás. és rehabilitációs szükségletei szerint vonja be a gyógypedagógia hatásrendszerébe. oktatás. rész Inklúziós fogalomtár szociális nevelés A szociális kompetencia fejlődésének. a mozgáskorlátozottak speciális pedagógiája. szociális tanulás A mások viselkedésének. szocializáció A társadalomba való beilleszkedés folyamata. A ~ a mozgáskorlátozott embert egész személyiségében.3. értékeli.

a gyakorlati tapasztalatokból kiinduló és azokhoz visszacsatoló. T támpont Érzékszerveink által érzékelhető viszonyítási pont a környezetünkben. „gépies” túlmozgások igen sokfélék. az oktatási célok. szurdopedagógus A hallássérültek nevelésére felkészített gyógypedagógiai tanár. a tic. az együttműködés és a kommunikáció problémáira és konfliktusaira reflektáló. a hajtépés. a szájharapdálás. szaglási. a hallássérültek tanárai foglalkoznak. szurdologopédia A szurdologopédia a hallássérültek kiejtését. a beszédérthetőséget fejlesztő tevékenység. amelyet a hallássérültek tanárai végeznek egyéni foglalkozások keretében. szurdopedagógia Hallássérültek gyógypedagógiája. az ujjszopás. tanulásban akadályozottság Az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei. Értelmileg akadályozottaknál gyakori. tananyag Ismeretek. ismétlődő mozgások. illetve a hallássérültekkel foglalkozó pedagógiai terület. a tanulási célok elérése érdekében a pedagógus kiválaszt. a körömrágás. ujjak tördelése stb. több képesség- 477 . látási. Lehet hallási. a fej és a test elalvás előtti ritmikus himbálása. A hallássérült gyermekekkel az erre a szakterületre specializálódott gyógypedagógusok. A rögződött ismétlődő. amelyek nem célirányosak. pl. szabályozott tanácsadási folyamat. amelyet a korszerű műveltség egészéből. tapintási. készségek és képességek rendszere.T sztereotip túlmozgások Feszültséglevezető. illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán kialakuló. elrendez. szupervízió A szakmai interakcióra. tekintet nélkül a gyermekek életkorára.

strukturális elváltozás nincs és amelyek aktív izomerővel korrigálhatók. Ha az elsődleges sérülés következtében több funkcióterület is károsodik. A tartási rendellenesség kiváltó oka lehet a hát. A ~ megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a hagyományos általános iskolai feltételek között. a mozgásszegény életmód. külön segítségadás nélkül történő fejlesztést. auditív. hanem egy sajátos új szerveződésről. vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek. az akaraterő hiánya. az ellátás módjára. mozgásos információfeldolgozás nehézségei stb. súlyossága és a fogyatékosságok sokféle kombinációja befolyásolja. az elváltozás funkcionális. akik átlagos vagy átlag feletti intelligenciával rendelkeznek. társuló fogyatékosság A halmozottan fogyatékosoknál (akadályozottaknál) a tüneti képet a létrehozó primér sérülés keletkezésének ideje. tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell a) a fogyatékosság szűrése. Azok az elváltozások tartoznak ide. de az iskolai követelményeknek képtelenek eleget tenni. → halmozott fogyatékosság tartáshibák A testtartás olyan változatai. pszichés tényezők. de nem jelentenek betegséget. az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. Ez esetben azonban nem elkülönült fogyatékosságok összegződéséről van szó. tanulási zavarban szenvedő gyermek Azok a gyermekek. pl. környezeti tényezők.és törzsizomzat csökkent teherbíró képessége mellett a rossz testtartás. amelyeknél a gerinc fiziológiás görbületei megváltoznak.3. rész Inklúziós fogalomtár területet érintő. a kényelemszeretet. alkati sajátosságok. vizuális. társuló fogyatékosságok jönnek létre. tartási rendellenességek → tartáshibák 478 . tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság A pedagógiai szakszolgálatok egyik formája. b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét. tanulásiképesség-zavar. amelyek eltérnek ugyan a szabályostól. A segítség a gyermek egyéni fejlesztését és a tanulási környezetnek az ő számára megfelelő alakítását egyaránt jelenti. tartós és átfogó tanulási nehézség. formájára és helyére. Náluk a fő tantárgyak elsajátításához szükséges elsődleges pszichológiai folyamatok zavartak.

térbeli kapcsolatok észlelése Azt a képességet jelenti. Az egy-egy szemünk által befogható látótér az ún. torzításmentes. tájékozódásban és közlekedésben játszik szerepet. taxonómia Az osztályozás. speciális) kompetenciák fejlődésének. megtervezett tudásszintek érdekében. a tantárgyi tananyagtartalmak. szociális. illetve az egyes osztályok és alosztályok között hierarchia van. fölött–alatt) lokalizáljuk. segít mérlegelni azt. meghatározott (személyes. kognitív. meghatározott képességek kifejlődésének. A (pedagógiai) taxonómia olyan osztályozási rendszer. abszolút látótér. tanfolyami jellegű alap. amelynek mértéke 85-90° minden irányban.T távcsőszemüveg Nagy fényerejű. különleges lencserendszer. téri helyzet. főiskolai. egyetemi oktatásra az első végzettség megszerzése érdekében. gondolkodási és – korlátozottan – cselekvési műveletek elsajátítására irányul. hogy az elemek kiadják az adott osztály teljességét. térlátás Perifériális látás. a posztgraduális képzésre és különböző. Az előtét alkalmazásával közelre (olvasás. meghatározott készségek megtanulásának. ily módon alkalmas az iskolai. milyen tervezhető előfeltételei. Az elemek. Az egyes osztályokon belül szigorúan azonos elvek szerint történik a besorolás. amelyet mozdulatlan szemállás és fejtartás mellett egyszerre észlelünk. Kétszemes (binokuláris) és egyszemes (monokuláris) változatban kapható. rendszerezés tudománya. Látótéren a környezetnek azon részét értjük. Előírt és tananyaggá rendezett ismeretek. 479 . mégpedig úgy. azaz a magasabb szint magában foglalja és tételezi az alacsonyabbat. a tantárgy egészére érvényes követelmények egymásra épülő rendszerét. előzményei vannak-lehetnek meghatározott ismeretek elsajátításának.és továbbképző programok megvalósítására. Ez a látási funkció elsősorban a mozgásban. taxonómiai gondolkodásmód A ~ segít átgondolni. megkonstruálni a tantárgyi célok. elöl–hátul. Zárt rendszerű oktatás. írás) és távolra (táblai szövegek) is használható. legtöbbször pedagógiai célokat. távoktatás A tanulás távirányításának egyik formája. amely a hierarchia elve alapján igyekszik kategorizálni bizonyos pedagógiai fogalmakat. hogy a dolgokat önmagunkhoz viszonyítva (bal–jobb. amely közel hozza a képet. meghatározott követelmények teljesítése. változtatható gyújtótávolságú teleobjektív.

bot. ami elbizonytalanította a speciális iskolák szakmai szempontú azonosíthatóságát is. tiflotechnika Minden olyan (optikai. valamint a hétköznapi szóhasználatban. amely lehetővé teszi. felnőttek fejlesztésére. a tanulást. megkönnyíti a látássérülteknek a világ megismerését. az információfelvételt. mechanikus kerekesszék. a munkavégzést és a szabadidő kulturált eltöltését. tiflopedagógus A látássérült gyermekek. nevelésére. járókeret. oktatására felkészített gyógypedagógus. Tárgya a látássérülés által meghatározott tanulás. funkcionális egységbe való összerendeződése az agyban. elektromos. adaptációs) eszköz és eljárás. tiflopedagógia Látássérültek gyógypedagógiája. ortopéd cipő. nevelése. amelyekkel optimálisan megvalósítható a látássérült egyén fejlesztése. testtávoli segédeszközök Pl. az önművelést. fűző járógép. minden iskola általános lett. valamint a test és a test részei közötti térbeli viszonyok leképezése. Az 1985-ös oktatási törvény eltörölte az enyhén értelmi fogyatékosok általános iskolájának pejoratívnak ítélt – kisegítő iskola – megnevezését. többségi iskola A korábban gyakran alkalmazott normál általános iskola megnevezést váltotta ki a pedagógiai és gyógypedagógiai szakirodalomban. korzett. törvényszerűségeinek feltárása. a test és környezete. fejlesztés. 480 . A „testi én” érzése fokozatosan alakul ki 3 éves korra.3. Differenciált fejlődése 4–9 éves kor között zajlik. tudatos ismerete. a szocializáció és a sikeres rehabilitáció érdekében megelőzhetők. azoknak az eljárásoknak és módszereknek kidolgozása. testséma Önmagunkról alkotott térbeli kép. sín. rész Inklúziós fogalomtár testi fogyatékos → mozgáskorlátozott testközeli segédeszközök Pl. oktatása. csökkenthetők a látássérülés másodlagos kihatásai. nevelés. oktatás vizsgálata. A fejlett ~ kialakulásához téri tájékozódás és mintázott környezet szükséges.

ujjolvasók Az aliglátók egy csoportja. Látásmaradványuk elegendő a síkírás optikai és/vagy elektronikus eszközzel történő olvasásához. speciális nevelési igényű gyermekeknek az iskolában. 481 . A mozgás érintheti a mimikai. Vízus 0. túlmozgás mozgáskorlátozott gyermekek esetén (athetosis) A cerebrális parézisben szenvedők akaratlan mozgásai. amelyek a központi idegrendszer extrapiramidális pályáinak sérülése következtében alakulnak ki. Feladatai: Ellátja a gyermek fejlesztését. Az arckifejezés bizarr. a beszéd is nehéz vagy lehetetlen. vagy az integráltan tanuló. A céltalan mozgások rendszerint a végtagok distalis részein nyilvánulnak meg. óvodában. amelyek várhatóan nehézséget jelentenek a gyermeknek. eljárásokat. tájékoztatót tart a tantestületnek. az órákra történő közös felkészülés keretében kiemeli azokat a mozzanatokat. de mint rendszeres információforrást és kommunikációs készséget nem tudják használni. foglalkozásokon.és hangképző izmokat is. Segíti a befogadó pedagógus munkáját: tanárasszisztensként jelen van a tanítási órákon. U ujjábécé (Daktil-nyelv) Valamennyi beszédhangot egy-egy kézjel jelenít meg. Figyelemmel kíséri a törvényben előírt feltételek teljesítését. V vak Súlyos fokban látássérült. Tanácsot ad a szülőnek. Kapcsolatot tart a szociális szolgálatok munkatársaival. légző. a gyermek nyálzik.V A többségi iskola megnevezés elsősorban az integráló. felhívja a figyelmet a leggyakrabban előforduló problémákra. bemutatja a leghatékonyabb módszereket.02 körüli. Továbbképzéseket szervez. Az emóciók nagy mozgásviharral járnak. megoldási javaslatokat tesz. A fényérzékelés teljes hiányát jelenti. ritmustalanok és mozgásindításra hevesebbé válnak. lassú lefolyásúak. konzultációs lehetőséget biztosít. a befogadó és az inkluzív iskola kontextusaiban jelenik meg. aki gyógypedagógiai szakszolgáltatás keretében nyújt nevelési segítséget vagy a gyermek otthonában történő foglalkozásokkal. → aliglátás utazó gyógypedagógiai tanár Az a szakember.

A ~ ép érzékszervek mellett is felléphetnek. fordított testhelyzetek. mondattanilag tagolt formában (beszéd. szóáradat. térbeli kapcsolatok észlelése. de okozhatják ízületi. ugrálás. erőlködés. vizuális percepciós zavarok A vizuális percepció egy képesség.és idegrendszeri betegségek. Veszélyeztető mozgásformák és körülmények: erős rázkódás-csúszdázás. zöldhályog-glaucoma. Fő területei: vizuomotoros koordináció. amely előfeltétele az írástanulásnak és mindenféle munka elvégzésének. 482 . a tárgyi tudás hiányát. alakkonstancia. Majdnem minden emberi cselekvésnél szükség van a ~ra. egyes szembetegségekhez szigorú mozgáskorlátozó előírások tartoznak (nagyfokú rövidlátás-myópia. labdajátékok. Alkalmazása során az információközlés nyelvileg szerkesztett.3. kapcsolatba hozását korábbi tapasztalatokkal. fejenállás. szemlencseficam-luxatio. amelynek zavara megakadályozza a vizuális ingerek felismerését. Megfelelő fejlesztési eljárásokkal csökkenthetőek. → grafomotoros zavar vizuomotoros koordináció A ~ azt a képességet jelenti. cipelés. a fejet érő ütés. méret. A ~ leggyakoribb okai a végtaghiányok. és a kód ismeretében feldolgoz. vizuális vagy taktilis úton érzékel.és működésbeli rendellenességeinek gyűjtőneve. szem-láb és szem-kéz-láb koordinációról. kellőképpen meg nem értett ismereteket tükröző üres beszéd. Szükségessé válhat segédeszköz használata. verbális kommunikáció A verbális (nyelvi) kommunikáció a kommunikáció egyik fajtája. alak-háttér észlelés. Műtéti korrekció csak az esetek egy részében lehetséges. verbalizmus látássérült személyek esetén Felszínes. írás) történik. Beszélhetünk szem-kéz. az orvosi ellátás mellett. Az úszás mindenkinek ajánlható. valamint balesetek is. nagy fizikai erőkifejtés-emelés. amelyet a fogadó fél auditív. veszélyeztetett látás A gyermekek látásmaradványának védelmében. illetve anyagcsereés rendszerbetegségei. megkülönböztetését. rész Inklúziós fogalomtár végtagdeformitások A végtagok alak-. hogy a látást és a mozgást célzottan összekapcsoljuk. téri helyzet észlelése. szemműtétek után). Alapvető képesség. izom. a csontváz fejlődési rendellenességei.

doc http://hu.hu/empir/htm/tan_zavar.hu oNlINE ForrÁsoK http://ecml.enc.wikipedia. Budapest.okm. rendelet módosításáról szóló 4/2007 (I.. 34.hu/ErtelmezoSzotar. §.autizmus. 33. a támogatás összegéről és mértékéről. A központi látás élességét jellemző. (IV 29. 22–23.hu/anyagok/majanlas3. 2004.shtml http://www. illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről.sulinet.php?tipus=cikk&kod=2006-03-ta-Bardossy-Befogado http://www.oki. (VI.hu/ErtelmezoSzotar. §. 24. §.doc http://www. forgalmazás. § (1). §) A társadalombiztosítási támogatással rendelhető. törvény a közoktatásról [22. A szócikkek forrásai JoGszABÁlyoK 1993.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról (10–21. évi – többször módosított – LXXIX. 121. (III.) EüM rendelet .hu/pedlex (Online Pedagógiai Lexikon) http://www. www. 24. kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről szóló 19/2003. felső szám a jobb szemre vonatkozik.autizmus. 1.szolnok-ped. §. Budapest.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Nemzeti alaptanterv 2003 – Oktatási Minisztérium.opkm.hu/download/363.gov. 2/2005. §] 14/1994.hu/oldal. § (12). 30. a szem teljesítőképességének egyik legfontosabb adata.) ESzCsM . 36. A V mellé írt .human.kando.A szócikkek forrásai vízus Látásélesség. 118. valamint a rendelés. Az ép látás mértéke 1.hu (Magyar Virtuális Enciklopédia: Vándor András esélyegyenlőség szócikke) http://www.htm SzakIroDalom A gyógypedagógiai felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményei. Jele: V Mértékét leggyakrabban tizedes törttel jelölik.shtml http://www. 1999.org/wiki/Fonomimikai_%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9 http://ncsszi. A mozgástréner munkaközösség munkatársainak közlése 483 . §.

Pedagógiai Szemle.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Balázs Anna: Az autista gyermekek az óvodában és az iskolában. dr. Pécs. Akadémiai Kiadó. epochális rendszer. 1986/10. Osiris Kiadó. 1997 . Nemzeti Tankönyvkiadó. Keraban Könyvkiadó. autizmus) Ballér Endre (korrekciós tevékenység) Csocsán Lászlóné (Braille-írás.oszk. Budapest. Bagdy Emőke meghatározása [on-line] http://ncsszi. (Ford. Budapest. 1990. 187 . RAABE. C1 modul 20. Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.: Katona Nóra) In Torda Ágnes: Szemelvények a tanulási zavarok köréből. 2000. Budapest. 1985.doc Bakos Ferenc (szerk. hu/01200/01224/01224. 4–9 éves gyermekeket nevelő pedagógusok kézikönyve. 1997 . Könyvtár és Információtudományi Tanszék. Budapest. Budapest. 2000.doc Adorján Katalin – Damó Eszter: A diszlexia-veszélyeztetettség és a diszlexia jelenségköre. verbalizmus látássérült személyek esetén) Gordosné Szabó Anna (homogén gátlás) Hortobágyi Katalin (projekt módszer) Horváth H. Akadémiai Kiadó. Atkinson és munkatársai: Pszichológia.): Pedagógiai lexikon. Budapest. JPTE Tanárképző Intézet Pedagógiai Tanszék.A szócikkek forrásai A vakok információszerzésének lehetőségei: számítógép és az internet adta előnyök (készítette: Várhelyi Eszter). 2002. 2005. Balázs Anna – Farkas Edit – Őszi Tamásné: Óvodai Program Pervazív Fejlődési Zavarban Szenvedő Gyermekeket Nevelő Óvodák Számára. nagy problémák.autizmus. . Budapest. Budapest. 1994. Attila (egyéni bánásmód) Jakab Zoltán (észlelés) Kotschy Beáta (kooperatív tanulás) Kozma Ildikó (konduktív pedagógia) Lányiné Engelmayer Ágnes (utazó gyógypedagógiai tanár) Páli Judit (fejlesztő osztály) Porkolábné Balogh Katalin (testséma) Réthy Endréné (fokozatosság elve) Petriné Feyér Judit (reflektív tanulás) 484 .hu/tanterv/OVIPRO98. Budapest. Alston. [A szócikkek szerzői: Balázs Anna (autisták. Jane: A kézírási képességek szekvenciája és szerkezete.pdf Bárdossy Ildikó: A curriculumfejlesztés alapkérdései. Tankönyvkiadó. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Baron-Cohen. S. Osiris. P Autizmus. Bárdossy Ildikó: A szentlőrinci iskolakísérlet tantervi munkálatairól (1978–1983). 2004. [on-line] http://www. Akadémiai Kislexikon. Jean – Taylor.: Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. – Bolton.): Gyógypedagógiai alapismeretek.hu/anyagok/majanlas3. látásnevelés) Fehér Katalin (diagnosztikus értékelés. In Illyés Sándor (szerk. Berzsenyi Dániel Főiskola Természettudományi Kar. In Kisgyermekek. [on-line] http://mek.

1991. 1993. 1990. 2000. Budapest. Tankönyvkiadó. március. In Illyés Sándor (szerk. 17 ..): Bevezetés a hallássérültek pedagógiájába. 2001. 143–144. Budapest. 2000. Budapest. Budapest. 204. In Illyés Sándor (szerk. 1994... 242. Csányi Yvonne: A speciális szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése-oktatása. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola. Csányi Yvonne (szerk. 20. Csányi Yvonne (szerk. 1995. 537–538. Osiris Kiadó. 40. Budapest.hu/letolt/elektronikus_ugyintezes/nat_terv_ 070522. Akadémiai Kiadó. Budapest. In Mesterházi Zsuzsa (szerk. Csányi Yvonne: A hallássérült gyermek. 1993. Medicina Könyvkiadó Rt. In Kis gyermekek.. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.. 158–159. Tankönyvkiadó.A szócikkek forrásai Vajda Zsuzsa (kompetencia) Tóth Éva (hátrányos helyzet)] Benczúr Miklósné – Bernolák Béláné: Felelős vagyok érte. Nevelés és terápia.. 1995. Budapest. Budapest. Budapest 2000. BNO–10. 26.): Gyógyító pedagógia. Benczúr Miklósné: Mozgáskorlátozottság miatt módosult tanítás-tanulásszervezés speciális színtereken.: A lélek betegségei – Pszichopatológia. Budapest. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola.): Gyógypedagógiai alapismeretek..): Gyógypedagógiai alapismeretek.. Budapest. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. anyag) [on-line]: http://www. FGYFK. A mentális és viselkedészavarok osztályozása. 47–48.): Mozgásnevelés.. 2000. Brassói Sándor – Balogh Lászlóné: A Nemzeti alaptanterv kiadásáról. 75.. 17 Korm.): Pedoaudiológia.) . 16. 2005. Benczúr Miklósné (szerk. 36. Budapest. WHO–Magyar Pszichiátriai Társaság. 68.gov. 194. Csányi Yvonne – Urbán Károlyné – Simon Mária: Hallás-beszéd nevelés.–Reprográf Kft. Benczúr Miklósné: A mozgáskorlátozott gyermekek szomatopedagógiai nevelése az óvodában és az iskolában. R. Bernolák Béláné – Fótiné Hoffmann Éva – Márkus Eszter – Szabó Ildikó: Együtt az iskolában. Dombainé Esztergomi Anna – Keleméri Dóra – Kiss Erika – Nádas Pál – Sárközi Judit: Gyógypedagógiai Szolgáltató Centrumok. 168. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat. Budapest. 485 . nagy problémák. 2000. rendelet módosításáról. 22. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. (XII. 2004.): Diszkalkuliáról – pedagógusoknak.): Gyógypedagógiai alapismeretek. 30. Comer. digitART Kft. 2007 május (Munka. Mozgásjavító Általános Iskola.. In Gordosné Szabó Anna (szerk. Budapest.okm. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft. 1999. Útmutató a mozgáskorlátozott gyermekek együttneveléséhez. In Illyés Sándor (szerk. Benczúr Miklósné: Sérülésspecifikus mozgásnevelés. Klinikai leírás és diagnosztikus útmutató. BGGYTF. Budapest. Budapest. 1990. Budapest. Csépe Valéria: Az olvasás. A hallássérült gyermek az óvodában. bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.pdf Brencsán János: Orvosi szótár.és írásképesség zavarai. Bődör Jenő: A diszkalkulia pszichológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Budapest. Erdélyiné Barakony Ilona – Kiss Ferenc – Pálnokné Pozsonyi Márta: A fejlesztő pedagógiai munka vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Budapest.: Huba Judit) In Torda Ágnes: Szemelvények a tanulási zavarok köréből. 7–27 .A szócikkek forrásai Dombainé Esztergomi Anna – Menyhárt Henriett: A munkatevékenység helye a rehabilitációs folyamatban. Útmutató a mozgáskorlátozott gyermekek együttneveléséhez. 1997 . php?tipus=cikk&kod=2006-02-mu-Tobbek-Fejleszto Fazekasné Fenyvesi Margit – Józsa Krisztián – Nagy József – Vidákovich Tibor: Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer 4–8 évesek számára (DIFER). Szeged. 108. 15–17 22–23. 429–459. 1995. 2000. Pálhegyi Ferenc: A látás nélkül meghódított világ. In Illyés Sándor (szerk. Mozaik Kiadó. – Tringer K. Budapest. Akadémiai Kiadó.): Gyógypedagógiai alapismeretek.: A gyógytornász-fizioterapeuta feladatai a rehabilitációban. 1981. 2004. Gaál Éva: A tanulásban akadályozott gyermekek az óvodában és az iskolában. 1995. Nemzeti Tankönyvkiadó. 2004. 1991. Detmold: A vizuális percepció fejlesztésére szolgáló Marianne Frostig program tapasztalatai. In Gerebenné dr. Budapest. Gósy Mária: A beszédképesség zavarai. Budapest. In Illyés Sándor (szerk.oki. Budapest. [on-line] http://www.): Gyógypedagógiai kórtan. Gyógypedagógiai Szemle. 1994/Különszám dr. Medicina. 35. Beszédterápia. Dombainé Esztergomi Anna: Beszédképtelen és súlyos beszédhibás gyermekek kommunikációs lehetőségei. szám 486 . Gadó Márta: Látássérült kisgyermekek funkcionális látásának vizsgálata és stimulálása. 2000/Különszám 34–38.. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 2004. 2000. 113. OM. 161. In Huszár Ilona – Kullmann Lajos – Tringer László (szerk. . Csonka Csabáné (szerk. Budapest. Gerencsér Zs. In Kilenc évtized a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában. évfolyama számára.hu/oldal. Orvostovábbképző Intézet. In Bernolák Béláné – Fótiné Hoffmann Éva – Márkus Eszter – Szabó Ildikó: Együtt az iskolában. – Balogh I. Fótiné Hoffmann Éva: Mozgásfogyatékosságból eredő sajátos oktatási feltételek. Budapest. Tankönyvkiadó. Budapest. Dr.): Fejlődési diszfázia. 2004/3.. Gerebenné Várbíró Katalin: Szempontok a nyelvi fejlődés zavarának értelmezéséhez. Dr. Medicina Könyvkiadó Rt. 2004. Budapest. 1992. Budapest. Gudrun Schmitz. Frith. Habók Anita: A szociális kompetencia fejlődése és fejlesztése nyelvórán..): A rehabilitáció gyakorlata. 69–78.): Agysérültek mozgáskezelése (Bobath-módszer). 12. 1969. Gardi Zsuzsa (szerk. Budapest. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.): Gyógypedagógiai alapismeretek. BGGYTF. 2000. a rejtély nyomában. Dr. In 25 év a halmozottan fogyatékos gyermekek szolgálatában. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 1989. eszközei. 106. Gordosné Szabó Anna: Bevezető általános gyógypedagógiai alapismeretek. 1989. Gyógypedagógiai Szemle. (Ford. Budapest. 229. Fodor Ferenc – Péterffy Pál: Szemészeti funkcionális vizsgálatok.): Szöveges értékelés – Ajánlás az általános iskolák 1–4. Fejlesztő Pedagógia. Göllesz Viktor (szerk. Kandidátusi értekezés. Várbíró Katalin (szerk. Kapocs.. Uta: Autizmus. MVGYOSZ. Egészségügyi Főiskolai Kar. a megsegítés módjai. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Pálhegyi Ferenc: Formaészlelés tapintással.

.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Tankönyvkiadó. Mesterházi Zsuzsa: A gyógypedagógia mint tudomány. differenciális pedagógia.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest. Tankönyvkiadó. Budapest. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 2000. 18.foka. In Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola. Havasi Ágnes: vizuális segítség autizmussal élő személyek kommunikációjának fejlesztésében.. Nemzeti Tankönyvkiadó. szomatopedagógia. (2000. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. [on-line] http://www. Budapest. Kaposvár. tanulók. szomatopedagógus) Csányi Yvonne (audiológia. Budapest 1986. (szerk. Budapest. 352. 316. 2000. Nagy Erika: A kommunikáció fejlődése – gyermekkori beszédzavarok. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.): Brencsán Orvosi Szótár.. 2005/2–3. hallásnevelés. Dr.): Inkluzív nevelés: Ajánlások látássérült gyermekek.): Pedagógusok és pszichológusok/Együttműködés a szocializációs zavarok megelőzéséért.A szócikkek forrásai Hári Mária: Konduktív nevelés az óvodában és iskolában. 91.hu/szolgaltatasok/havasi. 8.): Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásához. In Illyés Sándor (szerk. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.. 49. Budapest.. Budapest. In Schablauerné Kertész K. Budapest. 13.): Gyermekneurológia. Kovács Krisztina: Látássérült gyermekek az óvodában és az iskolában. Medicina Könyvkiadó Rt. Kálmánchey Rozália (szerk. 76. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.. [A szócikkek szerzői: Benczúr Miklósné (mozgáskorlátozottak. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 2000. In Illyés Sándor (szerk. Mesterházi Zsuzsa (szerk. szájról olvasás.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Jáky Ilona: A verbális kommunikáció gyermekkori zavara – az elektív mutizmus. Budapest. 2000. oldal Illyés Sándor (szerk. Huszár Ilona – Kullmann Lajos – Tringer László (szerk. In Falus Iván (szerk. Budapest.. Óvodai nevelés. jelnyelv. kötet. 2000. 2000. In Illyés Sándor (szerk. 2000. 202–204. Krathwohl fogalma. 5–20.): Gyógypedagógiai Lexikon.. Medicina Könyvkiadó Rt. speciális nevelési szükséglet. Budapest.): Gyógypedagógiai alapismeretek. 561–571. 150–152. 79. 15. Kotschy Beáta: Az oktatás célrendszere. évf.): Gyógypedagógiai alapismeretek a tanító és óvodapedagógus képzésben. sz. szurdopedagógus) 487 . 85.. 2006.) 10–16. Budapest. Kulmann Lajos: A mozgáskárosodás. Idézet: 13. 1985. In Illyés Sándor (szerk. kompetencia alapú fejlesztéséhez.): A rehabilitáció gyakorlata. Medicina.. 2001. Krúdy Erzsébet (szerk. 1993. Bp. suliNova Kht. Fejlesztő Pedagógia. Illyés Sándor: Fogyatékosság. 2.. In Horányi Annabella – Kósáné Dr.pdf Hegyiné Honyek Katalin (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. szurdologopédia. 91–92. 2001. 19. Budapest. Huba Judit: Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában I. Óvodai élet. Ormai Vera (szerk. Huba Judit: Integráció alulnézetből. Nemzeti Tankönyvkiadó. 1998. 158–168.

Rottmayer Jenő tanulmánya a PRIZMA iskola számára Sillamy. Budapest. In P Balogh Katalin (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. logopédus)] Mészáros Tamás: Ortopédia és ortetika-protetika. Papp László Tivadar: A látás károsodása. Bliss-nyelv. Osiris Kiadó. P Balogh Katalin: A tanulási képességeket meghatározó pszichés funkciók fejlődése. pontírás. Budapest.: Pszichológiai lexikon. Prónay Beáta: Siket-vaksággal élő gyermekek fejlesztő diagnosztikája és pedagógiai kísérése. Cserfalvi Ilona (szerk. Nagy Gyöngyi Mária: Közoktatási intézmények és szolgáltatások a fogyatékos gyermekek számára. részképességzavarok) Kálmán Zsófia (augmentatív kommunikáció. Budapest. Little-kór.A szócikkek forrásai Csocsán Lászlóné (aliglátás. 1994. Sindelar. pedagógiai látásvizsgálat. Nagy József: XXI. Mozgásjavító Általános Iskola.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. BNO. Medicina. oligofrénpedagógus. 166–167 . bazális stimuláció. Smith – Mackie: Szociálpszichológia. Spaller Árpád – Spaller Katalin: Gyógypedagógiai ismeretek tára. végtaghiányok) Lányiné Engelmayer Ágnes (halmozott fogyatékosság. 1996. század és nevelés. Pedagógiai program. Módszertani Intézmény és Diákotthon Csillagház Tagozata. 2000. In Gordosné Szabó Anna (szerk. speciális iskola) Vassné Kovács Emőke (diszlexia. társult fogyatékosság) Mesterházi Zsuzsa (oligofrénpedagógia. diszkalkulia. 359–376. 2004. tiflotechnika) Fehérné Kovács Zsuzsanna (kommunikációs zavar. 1998. halmozott fogyatékos. N.): Gyógypedagógiai alapismeretek. grafomotoros fejlesztés. Paraszkay Sára: Közelről nézve. Paraszkay Sára. In Illyés Sándor (szerk. Osiris Kiadó. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar. Budapest.. grafomotoros zavar. tiflopedagógia. diszfázia. 2004. Budapest. Budapest. Budapest. 1999. Budapest. Frostig-terápia. Corvina. Pedagógiai program és Helyi tanterv. . Pataki László: Hallássérülés-hallási fogyatékosság. Budapest. Debrecen. Nanszákné Dr. Budapest.): Pedagógiai kislexikon. nonverbális kommunikáció) Kulmann Lajos (habilitáció. tiflopedagógus. rehabilitáció. 2002. Budapest. infantilis cerebrális parézis. mozgáskorlátozottság. 2006. Brigitte: Vizsgáló eljárás iskolás gyerekek részképesség-gyengeségeinek felismerésére a Tréningprogram használatához. Budapest. 160. 1988. beszédben akadályozottság) Fodorné Földi Rita (mozgászavar) Hatos Gyula (epilepsziával élő gyermekek nevelése) Gereben Ferencné (Ayres-módszer. normalizációs elv. . In Illyés Sándor (szerk. 2000. Budapest. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. 65. Timp Kiadó. diszlexia-prevenciós módszer. végtagdeformitások. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 2000. MCD. 1997 . 192–193. 2001. diszpraxia. Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon Halmozottan Fogyatékos Gyermekeket Oktató-Nevelő-Mozgásfejlesztő Tagozata. 488 .): Iskolapszichológia. In Illyés Sándor (szerk.): Gyógyító pedagógia. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000/ Különszám. Zsolnai Anikó – Józsa Krisztián: A szociális készségek kritériumorientált fejlesztésének lehetőségei. Otto: Értelmi fogyatékosság. Iskolakultúra. 2004. Tinta Könyvkiadó.): Szemelvények a tanulási zavarok köréből. június Vargáné Mező Lilla: Sajátos nevelési igényû tanulók együttneveléséről pedagógusoknak. 11–12. Gyógypedagógiai Szemle. 592–3. intézményvezetőknek. 2005. 69–78. 1960. Vakok Általános Iskolája: A mozgástréner munkaközösség munkatársai Varga Csaba: A Régi és az Új Paradigma. Torda Ágnes: Beszédhibás gyermekek az óvodában és az iskolában.foka. Terápiás Fejlesztő Program. 185. [on-line]: www. Budapest. Budapest.A szócikkek forrásai Speck. Budapest [on-line]: http://www.): Gyógypedagógiai alapismeretek. 1996. 1982. Torda Ágnes (szerk. Elektív mutizmus. Budapest.hu Vecsey Katalin (szerk. Budapest. Mozgásjavító Általános Iskola. Módszertani Intézmény és Diákotthon Csillagház Tagozata.) In Illyés Sándor (szerk. A beszédben való akadályozottság súlyosság szerinti osztályozása. Subosits István: A beszédpedagógia alapjai. Fogyatékosok Esélye Közalapítvány.): Dysarthria (szöveggyűjtemény). Akadémiai Kiadó. Budapest. (Kézirat) 1980. 2002/4. 25 év a halmozottan fogyatékos gyermekek szolgálatában. 489 . 2003.oki. Tótfalusi István (szerk. 12–20. A szülő helye a korai fejlesztés keretén belül. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.): Idegenszó-tár. Budapest. 2000. Tankönyvkiadó. Budapest. eVilág. Beszédfogyatékosság. Új Magyar Lexikon 1. 1999. Tóth Katalin – Vígh Katalin: Autizmussal és értelmi sérüléssel élő felnőttek munkakészségének fejlesztése és munkába állításuk feltételrendszere.htm Tóthné Szilágyi Zsuzsa: Kompenzáló technikák alkalmazása (Ergotherápia).hu/szolgaltatasok/anyagok. Tótfalusi István: Idegen Szavak Etimológiai Szótára. (A beszéd-rendellenességek terápiája. 1995.

.

AJÁNlott É s FE lHAszNÁlt Iro Dalom .

.

1985. Tankönyvkiadó. JPTE Tanárképző Intézet Pedagógiai Tanszék. 1996. Ballér Endre: A nemzeti alaptantervtől az iskolai nevelő-oktató munka tervezéséig. Pedagógiai Szemle. 2005. évi LXXIX. Bárdossy Ildikó: A befogadó iskola és környezete.): Pszichológiai vizsgáló módszerek gyűjteménye. Budapest. Tankönyvkiadó. Balázs János: Tanulási és magatartási zavarok neurobiológiai megközelítése. Fejlesztő Pedagógia. Debrecen. 2002. In Gyerekek. 493 . módszerek. nevelők… Moduljavaslatok. Alex-Typo. Keraban Könyvkiadó. Báthory Zoltán (szerk. Fejlesztő Pedagógia. Budapest. 1. Budapest. A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. 1997 .Ajánlott és felhasznált irodalom 2/2005. OPI. 1980.) keretében Rónyai Tünde elhangzott előadása A koncentrálóképesség zavarai és a fejlesztés lehetőségei. 2002. Bíró Antalné (szerk. Szakirodalmi szemelvénygyűjtemény a „Kudarc nélkül az iskolában” óvodai fejlesztő program használatához. Budapest.): Pedagógiai lexikon. 1986/10. Bárdossy Ildikó: A szentlőrinci iskolakísérlet tantervi munkálatairól (1978–1983). Új Pedagógiai Szemle. A Mentor Könyvesbolt és Beszédközpont szakirodalom-ajánlata. Budapest. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. Akadémiai Kiadó. Bárdossy Ildikó. 2006/3. Pécs.mentor-konyvesbolt. Balog Éva (szerk. Dr. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola. november 16.hu/magdoc. 2000. 1996/2–3. 1999. Jászó Anna: A beszédpercepció fejlettségének szerepe az olvasás-írás elsajátításában és tanításában. Bevezető. OKKER. iskolai oktatásának irányelvei kiadásáról. iskolák – különbségek. http://www. Arany Erzsébet – Girasek János – Pinczésné dr.): Pszichológiai kislexikon. Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk. Budapest. Báthory Zoltán: Tanulók. Pécsi Tudományegyetem.hu A sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan nevelő-oktató intézmények gyakorlata A szöveges értékelés. 2005. Az adaptív tanulásszervezésrôl.): Pszichológiától pedagógiáig. Szentlőrinc.html Adamikné Dr. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla – Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése. (III. szerk. 1995. Palásthy Ildikó (szerk. Arany Erzsébet – Montay Beáta: Tanulói értékelési formák gazdagítása. Budapest. 1993. Bárdossy Ildikó: A curriculumfejlesztés alapkérdései.) OM rendelet A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének és Sajátos nevelési igényű tanulók. 1983. 1977 . 2–3.): Pedagógiai kézikönyv.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Pécs–Budapest. Animula. Budapest. törvény ❊ A DSM-IV diagnosztikai kritériumai. Bakos Ferenc (szerk. Dr. 1994. A tanulás-tanítás programja. A Fővárosi Pedagógiai Napok (2004. www. Deák és Társa Kiadó.php?kod=MAG-szakmaiAdaptiv.oki.

In Illyés Sándor (szerk.és írásképesség zavarai. Czeglédy Gabriella: „Fejlődésképes” érdemjegyek. Fejlesztő Pedagógia. Csonka Csabáné: Beszéljünk róla! Tanító. 2005. 1997 . Csapó Benő: A tanulói teljesítmény értékelésének méréses módszerei.Ajánlott és felhasznált irodalom Bognár Mária: A fejlesztő értékelés osztálytermi gyakorlata. ELTE BGGYFK. 494 . 2006.) Szöveges értékelés – Ajánlás az általános iskolák 1–4. 2000. In Pőcze Gábor (szerk. 2004. Fejlesztő Pedagógia. Csapó Benő: A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Csányi Yvonne – Rózsáné Czigány Enikő: A magatartászavarokkal küzdő gyermekek integrált nevelése-oktatása. Budapest. 2004. március Bognár Mária: Nyitott iskola és a társadalmi partnerek együttműködése. 2001/6. Előadás. OKI. Juhász Ágnes: A számolási zavar jelei az óvodában és az iskolában. Akadémiai Kiadó. Fejlesztő Pedagógia. HEFOP 2. Csapó Benő: Az iskolai tudás.1. projekt. évfolyama számára. Budapest. november Dékány Judit – Dr. Budapest. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Műszaki Könyvkiadó.1 központi program B komponens 5. Budapest. Csányi Yvonne: A speciális nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrált neveléseoktatása. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Fatalin Andrea: A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséről – szülőknek. 1997/2. F. Földi Rita: Tanulási zavart okozó funkciózavarok differenciáldiagnosztikája. Csirmaz Mátyás: Gondolatok az értékelés kapcsán.): Gyógypedagógiai alapismeretek. 1. Budapest. neuropszichológiai eljárások. Budapest. 1998. Várkonyi Zs. Cseh Eleonóra – Hódi Mariann: A tanulás témája a középiskolás korosztály idő előtti iskolaelhagyásának prevenciójában. In Illyés Sándor (szerk.): A közoktatási intézmények tevékenységének tervezése és ellenőrzése. Új Pedagógiai Szemle. Czike Bernadett: Osztályozás vagy szöveges értékelés? Taní-tani. Fejlesztő Pedagógia. Új Pedagógiai Szemle. 2005. 1999/4–5. Új Pedagógiai Szemle. Új Pedagógiai Szemle. Földi Rita: Neuropszichológiai vizsgálatok jelentősége a tanulási és viselkedészavarok diagnosztikájában. 1978. F. 2004. 2003. 1992/5. Farkasné Kristóf Zsuzsanna: Lehetőségek a tanulási problémák korai felismerésében és megelőzésében. OKI-konferencia Brassói Sándor – Hunya Márta – Vass Vilmos: Fejlesztő értékelés: az iskolai tanulás minőségének javítása.: Tájékozottság és kompetencia. dr. Pécs. Budapest. Budapest. 2005/1. kézirat. 2001. Budapest. dr. Magyar Pszichológiai Szemle. Új Pedagógiai Szemle. Falus Iván – Szivák Judit: Didaktika. Csépe Valéria: Az olvasás. Budapest. 2006/6. LIX. 1993. Nyitott iskola – tanuló társadalom. 1996. Osiris Kiadó. F. OM. Comenius Bt. 2000. Csányi Yvonne: Az integrálás kialakulásának mozgatórugói. Csapó Benő: Tudás és iskola. In A speciális szükségletű gyermek.): Gyógypedagógiai alapismeretek. 1996/1. Csonka Csabáné (szerk. 2001. 2004/3.. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. július–augusztus Büki Péter: Ami a „fura” mögött van – Néhány lehetséges magyarázat a magatartászavarokra. Budapest. Budapest. Dancsó Tünde: Az információs és kommunikációs technológia fejlesztésének irányvonalai.

Jeney Lajos: Iskolai terek minősége.. Ökonet Kiadó. Dr. Új Pedagógiai Szemle. Fejlesztő Pedagógia – pedagógiai szakfolyóirat számai. Nádasi Mária: Osztályozás? Szöveges értékelés! Dinasztia Kiadó.): Gyógypedagógiai alapismeretek. 1998/10.): Gyógyító pedagógia. Szolnok. szám (bőséges szakirodalom-jegyzeteket tartalmaz) Frostig.: Program a vizuális észlelés fejlesztésére. Új Pedagógiai Szemle. 1999. XLVIII. Zöld iskola. In Gordosné Szabó Anna (szerk. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. különösen: 2004/4–5. 1999. 2004. 2001.. 83–100. Budapest. Pécs. 2005/2–3. Juhász Ágnes (szerk. Kagan.: Sándory Mihály) ELTE Bárczi Gusztáv Főiskolai Kar Könyvtára. Budapest. 2004. 1995. Budapest. 2004. Budapest. 2006/3–4. Gádor Anna – Kókayné Lányi Marietta: „értékeljünk árnyaltabban!” Budapest. 2004. Új Múzsa Kiadó. 1998/11. Gyenei Melinda – Szautner Jánosné – Szigeti Gizella: A tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban (Fejlesztő program). Argumentum Kiadó. Mozaik Kiadó. Illyés Sándor (szerk.hu/oldal. Nikol.): Gyerekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok. Dr. Gordosné Szabó Anna: Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. 2006. Dr. Gaál Éva – Jaksa Éva: A pedagógiai diagnózis értelmezése. (Ford. Nevelés és terápia. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.): Logopédiai vizsgálatok kézikönyve. Gergely Jenő: A gyógypedagógia pedagógiai-pszichológiai kérdéseiről. Huba Judit: Integráció alulnézetből. 495 . 2004. Műszaki Kiadó. Fejlesztő Pedagógia. 1981. Gyarmathy Éva: A tanulási zavarok szindróma a szakirodalomban. Új Pedag