Adaptációs kézikönyv

Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak

Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1 intézkedés Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben központi programjának „B” komponense (Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése) keretében. Szakmai vezető Kapcsáné Németi Júlia Munkacsoport-vezető Locsmándi Alajos Témavezető Czibere Csilla

Adaptációs kézikönyv
Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak

Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Budapest, 2008

Írták Földiné Koczor Tünde (2. fejezet) Giflo H. Péter (Adaptációs mátrix) Hernádi Krisztina (7 fejezet) . Jenei Andrea (Adaptációs mátrix) Kovácsevicsné Tóth Marianna (5. fejezet) Kőpatakiné Mészáros Mária (1. fejezet) Magvasi Ágnes (4. fejezet) Máténé Sej Jolán (8. fejezet) Megyeri Józsefné (Adaptációs mátrix) Montay Beáta (6. fejezet) Nagyné Tóth Ibolya (Adaptációs mátrix) Soós Jánosné (9. fejezet) Vargáné Mező Lilla (3. fejezet, Adaptációs mátrix) Az Inklúziós fogalomtárat összeállították Auer Éva, Csákvári Judit, Cseh Eleonóra, Dombainé Esztergomi Anna, Faragóné Bircsák Márta, Gájerné Balázs Gizella, Hódi Marianna, Kajáry Ildikó, Kis Erika, Kovács Krisztina, Köntösné Lőrincz Eszter, Megyeri Józsefné, Nagyné Tóth Ibolya, Őszi Tamásné, Róth Márta, Ruff Ágota, Szabó Borbála, Dr. Szabó Ákosné, Tihanyi Gabriella, Ursu Zsuzsanna, Vargáné Mező Lilla, Dr. Váry Ágnes Lektorálta Perlusz Andrea Virágné Katona Zsuzsanna Alkotószerkesztő Kőpatakiné Mészáros Mária Tipográfia és számítógépes grafika Pattantyus Gergely Borítóterv Dió Stúdió Borítófotó Pintér Márta Felelős szerkesztő Szerencsés Hajnalka ISSN 1789-2554 Azonosító: 7/211/B/4/ad/kk © Földiné Koczor Tünde, Giflo H. Péter, Hernádi Krisztina, Kovácsevicsné Tóth Marianna, Kőpatakiné Mészáros Mária, Magvasi Ágnes, Máténé Sej Jolán, Megyeri Józsefné, Montay Beáta, Nagyné Tóth Ibolya, Soós Jánosné, Vargáné Mező Lilla, 2008 © Kôpatakiné Mészáros Mária alkotószerkesztő, 2008 © Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.

TarTalom
Kedves Pedagógus! ...................................................................................................... 9 1. RÉSZ. ADAPTÁCIÓS DIALÓGUS ......................................................................... 1 1 1. fejezet. Az adaptáció felértékelődése (Kôpatakiné Mészáros Mária) ........................ 13 Együttműködésre „ítélve” ................................................................................................. 1 3 A változásoktól mégis félni kell? ........................................................................................ 17 Miért kompetencia? ........................................................................................................... 20 2. fejezet. A kompetencia (Földiné Koczor Tünde) ........................................................ 21 A kompetencia értelmezése ............................................................................................. 21 Kulcskompetenciák ........................................................................................................... 23 Mit jelent a mindennapi munkánkban a kompetenciafejlesztés? ........................................ 25 3. fejezet. Betekintés a diagnosztikai eljárásokba (Vargáné Mezô Lilla) ...................... 31 Együttműködés nélkül nem megy ..................................................................................... 31 Mi okoz gondot a tanítónak, a tanárnak? ........................................................................... 32 Amikor a korrepetálás nem használ .................................................................................. 32 A pedagógiai diagnózis ...................................................................................................... 33 Hogyan változott a fogyatékosság értelmezése? Az orvosi-pszichológiai megközelítéstől a pedagógiai-társadalmi megközelítés felé ........................................................................ 33 Gyógypedagógiai, pszichológiai, pedagógiai diagnosztika, diagnózis .................................. 37 A tanulási képességek fejlesztésének lehetősége .............................................................. 41 A tanulási problémák értelmezése, rendszerezése ........................................................... 42 Az óvoda szerepe a gyermekek fejlesztésében ................................................................ 51 Az iskolai fejlesztés ............................................................................................................ 53 4. fejezet. Módszerek (Magvasi Ágnes) ........................................................................ 56 A pedagógiai módszer ....................................................................................................... 56 A „kivételesek” vannak többen ......................................................................................... 58 A befogadás vagy inklúzió szükségszerűsége .................................................................... 61 Pedagógiai módszerek szerepe, funkciója, célja ................................................................ 63 Hogyan jelennek meg a helyi nevelési tervben, pedagógiai programban, helyi tantervben a módszerek? ............................................................................................................... 82

5

5. fejezet. A követelmény (Kovácsevicsné Tóth Marianna) ............................................. 85 Mit jelent a követelmény? .................................................................................................. 86 A követelmény megjelenése különböző célrendszeri szinteken ....................................... 86 A követelmények tartalma, szerkezete ............................................................................. 87 Általános pedagógiai követelmények ................................................................................ 87 A kompetencia alapú programcsomagok követelményrendszere .................................... 90 A kompetencia alapú programcsomagok és a sajátos nevelési igényű tanulók .................. 94 A sajátos nevelési igényű tanulók és a Nat ........................................................................ 96 A minimális kompetencia .................................................................................................. 98 Az intézmény mindennapjai .............................................................................................. 99 6. fejezet. Az értékelés (Montay Beáta) ..................................................................... 103 A pedagógiai értékelés .................................................................................................... 104 Az értékelés „tárgya” ...................................................................................................... 105 Mit értékelünk? ................................................................................................................ 109 Értékelés a kompetencia alapú programcsomagokban ..................................................... 1 10 Az iskola értékelési rendszerének újragondolása .............................................................. 1 12 Az értékelési rendszer megjelenése az intézményi dokumentumokban .......................... 1 19 7. fejezet. Habilitáció-rehabilitáció (Hernádi Krisztina) .............................................. 123 A fogalom értelmezése ................................................................................................... 123 A habilitáció-rehabilitáció szerepe, funkciója, célja ......................................................... 124 A habilitáció-rehabilitáció szerepe az oktatásban ............................................................ 126 A „hozott tudás” és a habilitáció-rehabilitáció ................................................................ 129 A habilitáció-rehabilitáció megjelenése az intézményi gyakorlatban ................................ 1 30 Elmozdulás a hagyományos pedagógiai gyakorlattól – a kompetencia alapú programcsomagok ....................................................................................................... 1 33 A tanulásszervezési formák sérülésspecifikus igényekhez igazodó megválasztása .......... 1 34 A habilitáció-rehabilitáció jelentősége a pedagógiai programban ..................................... 1 36 8. fejezet. A tanulási környezet (Máténé Sej Jolán) ................................................... 139 A tanulási környezet értelmezése .................................................................................... 1 39 A tanulási környezet kialakítása ....................................................................................... 141 A nyitott iskola felé vezető lépések ................................................................................. 142 A tanulási környezet változásának folyamata az intézményben ...................................... 151 A változás folyamata ......................................................................................................... 153 A tanulási környezet megjelenése az intézményi dokumentumokban ............................ 154

6

9. fejezet. Az egyéni fejlesztési terv (Soós Jánosné) ................................................... 157 Mi az egyéni fejlesztési terv? ............................................................................................. 157 Egyéni fejlesztési terv az inkluzív intézményben .............................................................. 159 Gyakorlati tanácsok .......................................................................................................... 167 Kontrollvizsgálatok végzése ............................................................................................ 169 Függelék az Adaptációs dialógushoz ...................................................................... A kompetencia ................................................................................................................ Vizsgáló és fejlesztő eljárások gyűjteménye a tanulási nehézségek szűrése és fejlesztése köréből .......................................................................................................... A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora ........................................... 171 173 181 186

2. RÉSZ. ADAPTÁCIÓS MÁTRIX (Giflo H. Péter – Jenei Andrea – Nagyné Tóth Ibolya – Megyeri Józsefné – Vargáné Mezô Lilla) ...................................................................... 191 3. RÉSZ. INKLÚZIÓS FOGALOMTÁR ................................................................... 417 AjÁNLOTT ÉS FeLHASZNÁLT IRODALOM ......................................................... 491

7

Kedves Pedagógus!
A kiadvány, amit a kezében tart, egy fejlesztés kiemelkedően fontos mérföldköve. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának 2.1-es intézkedése keretében 2004 óta folyik az a fejlesztő munka, amelynek célja a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása a közoktatás területén. E program keretében került sor azoknak a szolgáltatásoknak a kialakítására, amelyekkel a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelését vállaló intézmények munkáját segítjük. E munka meghatározó részét tette ki – többek között – az integrált oktatás know-how-jának kifejlesztése, azon belül is egyrészt a kompetencia alapú programcsomagok adaptálása a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttneveléshez, másrészt a programcsomagokat adaptáló integráló intézmények támogatása. Az Adaptációs kézikönyv ennek a több mint hároméves munkának az eredménye. Alcíme is jelzi azt a szándékot, mely szerint gyakorlati útmutatót kínálunk az integráló pedagógusoknak. A siker kulcsa, kedves pedagógusok, az Önök kezében van. Önöknek, az együttnevelés felelősségteljes feladatát vállaló, többségi iskolában tanító kollégáinknak szeretnénk elsősorban segítséget nyújtani, hogy korszerű ismeretek elsajátításával, ezzel együtt meglévő tudásuk felszínre hozásával és tapasztalataik beépítésével legyenek eredményesek a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a kiadvány a legszélesebb – nemcsak szakmai – közönség érdeklődésére is számot tarthat, hiszen az „adaptivitást mindvégig a változó feltételekhez való alkalmazkodásként értelmezzük és a fejlődés alapjának tekintjük”. Ennek pedig – pedagógiai értelemben – nem lehet más a célja, mint az olyan – befogadó – iskola megteremtése, amely legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy minden tanulója számára biztosítsa az oktatás folyamataiban egyéni képességeinek és fejlődési ütemének megfelelő részvételt. Ehhez tekintjük eszköznek a kompetencia alapú programcsomagokat. Könyvünk három fő részből áll. Az Adaptációs dialógus szerzői azokat a tartalmakat mutatják be, amelyek átgondolása nélkül nem vagy csak nagyon nehezen lehetséges a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének tudatos, tervezett és szervezett keretek közötti megvalósítása. A különböző részek pilléreket kívánnak biztosítani mindazok számára, akik tudják, hogy a gyermekek különbözők, és az óvodáknak, iskoláknak kell felkészíteniük őket egyedi fejlődési útjaik eredményes beteljesítéséhez.

9

Az Adaptációs mátrix abban segíti az eligazodást, hogy a kompetencia alapú programcsomagokhoz elkészült gyakorlati segítségek (sérülésspecifikus ajánlások, SNI-szempontú mintamodulok, módszertani útmutatók és jó gyakorlatok) koncentráltan a sérülés típusára, az egyéni képességekre biztosítsák az intézmények számára megvalósítható, de az intézményi tudást figyelembe vevő adaptációs folyamat támogatását. Az Inklúziós fogalomtár tartalmazza mindazokat az alapfogalmakat, a gyógypedagógia területét érintő, nevelési és oktatási folyamatokhoz kapcsolódó kifejezéseket, amelyek segítik a sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos tevékenységeknek az intézményi alapdokumentumokban való megjelenését és a pedagógiai folyamatok tervezését. Budapest, 2007 október . A fejlesztők és szerzők nevében: Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

10

1. rész aDaPTÁCIÓS DIalÓ GUS .

.

és/ vagy közösségi tevékenységekben. fenntartók.I. Annak. A fejlesztések akkor lesznek a legeredményesebbek. A részt vevő pedagógusok. Kompetenciafejlesztés elképzelhetetlen a tanulás egyéniesítése nélkül. hogy a fejlesztések fókuszába a diákok kompetenciáit állítjuk – vagyis statikus tudáselemek helyett alkalmazható és fejleszthető készségek. hanem megfelelő alkotó. szakértők és diákok egyenrangú partnersége nélkül az eredmények legfeljebb átmenetiek lehetnek. képességek elsajátítását is. a sajátos nevelési igényű tanulók A tanulásfogalom ma már nem szűkül le tények és lexikai ismeretek akaratlagos elsajátítására. játékokban való részvétel is. intézményvezetők. A fejezetet írta: Kőpatakiné Mészáros Mária Együttműködésre „ítélve” A pedagógiai fejlesztések kulcseleme. hanem valójában ők az aktív fejlesztők. A pedagógiai fejlesztéseknek ma már figyelembe kell venniük. a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő kompetencia alapú programcsomagok bevezetésének előnyeiről. Ezért minden pedagógiai fejlesztés fontos eleme az egyéni tanulást elősegítő módszerek. mint az ismeretlen dolog. a legfontosabb következménye. a fejlesztés – több okból is – bizonyosan kisebb hatékonyságú lesz. Kedves Pedagógus! A kötetben olyan sétára hívjuk Önöket. megoldások kialakítása. hogy a fejlesztések középpontjába egyértelműen a tanuló egyén kerül.  13 . és megismerjük az angliai pettyesaraszoló lepke történetét. fejezet Az adaptáció felértékelődése A fejezetben szót ejtünk az adaptációs kézikönyv céljáról. hogy az érintettek magukénak érezzék azt. képességek kialakítását tekintjük a pedagógiai munka céljának –. elterjesztése. azaz: üzenetet olvasunk a biológiából a pedagógia számára. ha a részt vevő pedagógusok nem egyszerű „beszállítók” vagy kipróbálók. Úgy ejtünk szót a pedagógiai munkáról. amelynek során sokkal több lesz az ismerős. hogy a tanulás ezenkívül magában foglalja készségek. és hogy nemcsak tudatos koncentráció eredménye lehet – és legtöbbször nem is akkor a leghatékonyabb –.

hogy tisztán és egyértelműen fogalmazott jelentésekből induljunk ki. miközben azt eszköznek tekinti az együttnevelés eredményes megvalósításához. és azzal is tisztában vagyunk. hogy az intézményi nevelés mennyire képes az elvárásokhoz alkalmazkodni. Ezt követően egyre több fekete (melanikus) pettyesaraszolót találtak az angliai Manchester közelében. új tudások megszerzésére alkalmasak. Azt is mondhatnánk. olvassa el az alábbi történetet! Az evolúció egyik leggyakrabban hangoztatott „bizonyítéka” az angliai pettyesaraszoló lepke. hogy az ipari forradalom előtt a fák törzsét világos színű zuzmók borították. Ezt a folyamatot „ipari melanizmusnak” nevezték el. Hogy közben Önöknek is tanulni kell? természetesen. Az ANGlIAI PEttyEsArAszoló lEPKE üzENEtE Kedves Pedagógus! Ez a kötet a kompetencia alapú programcsomagok adaptálását segíti az intézmények pedagógusai számára. Kérjük. 14 . így az azokon pihenő sötétebb színárnyalatú lepkék könnyebben észrevehetőek voltak. és azzal magyarázták. tartó tanulás. a kompetencia alapú programcsomagok adaptációjáról.1. A – némiképpen játékos – feladatokat azért illesztettük be. új tudások birtokába juttatjuk Önöket. A történet szerint 1850 előtt a legtöbb pettyesaraszoló világosszürke volt. hogy a tanulók boldogulásában kulcskérdés. Ezért fontosnak tartjuk kijelenteni. a Biston betularia esete. angol kifejezéssel: a life long learning (lll). a pedagógiai tevékenység nagy problémáiról. hogy az adaptivitást mindvégig a változó feltételekhez való alkalmazkodásként értelmezzük és a fejlődés alapjának tekintjük. rész Adaptációs dialógus inkluzív neveléséről-oktatásáról. az együttműködésről. rajta. kezdjünk hozzá! Hiszen mindannyian tudjuk. hogy régi módszerekkel nem lehet az új kihívásokra felkészülni és felkészíteni. szakértők szerint a 21 században a boldoguláshoz az egyik legfontosabb az élethosszig . mert ezek az egyéni kompetenciák fejlesztésére. lényeges kérdések értelmezésénél elengedhetetlen. segítünk a döntő lépések megtételében. és 1950-re 90%-ban ez a változat vált uralkodóvá Angliában. hogy közben ötleteket adunk a szokatlan feladatok közötti eligazodásban. hogy ez a TÉT – vagyis: tanulás egy Életen át. új ismeretek. Ennek a lepkefajnak létezik egy pöttyös világosszürke és egy fekete változata. a tanulók helytállására esélyt adni.

b) Az orvostudomány segíti a biológiai hátrányok leküzdését. fejezet Az adaptáció felértékelődése A madarak tehát feltehetően a fekete lepkéket ették meg. így ekkor a madarak főleg a világosabbakat ehették meg. változáshoz. De nézzük csak. sok ezer (tízezer) évig tartó útvonalkeresésnek vége. hogy mennyire vagyunk erre képesek. A pedagógia mint eszköz Korunk egyik legnagyobb kihívása tehát az alkalmazkodás a hihetetlen mértékben felgyorsult fejlődéshez. Azok az élőlények lesznek sikeresek. A régi módszerekkel azonban nem lehet sem felkészülni. Az. 4. Akár fenyegetésként is olvashatnánk a pettyesaraszoló történetét. a CIvIlIzÁCIÓ ÁlDÁSaI A lehetőségek gazdag tárháza: a) Az ember számára a modern társadalom olyan környezetet jelent. A biológiában a túlélést jelenti egy-egy faj számára. A turbulencia a környezetünk jellemzője – vagyis a változás gyors és nagy volumenű. A kényelmes. akkor nem igényel nagy erőfeszítést. amelyek képesek alkalmazkodni a környezet változásaihoz. milyen lehetőségeink vannak a drámai következmények elkerülésére. sem felkészíteni arra. a sötét fakérgeket pedig még jobban befeketítette a korom. Kedves Pedagógus! A nevelési-oktatási intézmények környezete erőteljesen változik. lássuk. túlélés és a fejlődés alapja. nagyban múlik a nevelésen és az oktatáson. vagyis az alkalmazkodás a megváltozott feltételekhez a biológiában a . c) A technika támogatásával megsokszorozhatjuk képességeinket. 2. ha a változásokhoz jól tud alkalmazkodni. e) A nevelés felkészít a társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodásra. mit üzen a számunkra! 1 Az adaptivitás. hogy a gyerekek intézményes nevelése képes-e igazodni a gyorsan átalakuló feltéte15 . 3. Az ipari forradalom idején viszont a zuzmók az iparosodott vidékeken elhaltak a fákról. Ha az átalakulás lassú és folyamatos. d) A jog megteremtette a társadalmi együttélés szabályait. Társadalmunk sikere és az egyének boldogsága-boldogulása nagymértékben múlik azon. amely képes a természetes szelekció törvényszerűségeinek tompítására.1. A sötét háttér miatt a sötét lepkék észrevétlenebbek maradtak a fák törzsén. hogy megfeleljünk a megváltozott elvárásoknak.

. rész Adaptációs dialógus lekhez. A tervezési algoritmus előnye: a) Megkönnyíti a tanítási-tanulási folyamat tervezését. d) A tanulói portfólió segítségével lehetővé teszi a reflektáló tanári magatartás kialakulását. Erről lesz szó a továbbiakban. aktivizálását. hogy a tanulás sajátosan az egyénre jellemző folyamat? Tudnak-e olyan feltételeket teremteni. Ehhez a fejlődéshez bizonyos feltételek szükségesek. azokról a tanulókról szóljanak. 5. Adaptáció és adaptációs algoritmus A jelen nemzetközi pedagógiai gyakorlatában előtérbe került a tanulás személyre szervezése. ezzel növeli motiváltságát a folyamatban való részvételre (l. Képesek-e az iskolák és a bennük dolgozó szakemberek munkájukat a tanulás folyamata köré szervezni? Képesek-e figyelembe venni. egyéniesítése. 1. lépés). b) lehetővé teszi a tanár előzetes tudásának alkalmazását. 16 . 3. amelynek segítségével a programcsomagokat sikeresen adaptálhatja az Ön intézményének sajátosságaihoz. melyek között minden egyes gyerek saját ütemében. a pedagógus feladata pedig éppen ezek megteremtése. egy olyan tervezési algoritmust ajánlunk a figyelmébe. és a lehető legjobban illeszkedjenek a tanulói összetétel jellegzetességeihez. amely szerint a tanulás lényege nem az ismeretek elsajátítása. ábra – 2. Hogyan igazítsuk a tanórát a tanuló egyéni igényeihez? A kompetencia alapú programcsomagok adaptációjának megvalósításával. hogy a kompetencia alapú programcsomagok éppen az Ön munkáját segítsék. egyéni módon tanul és fejlődik? Az adaptív tanulásszervezés e kérdésekre igennel válaszol.1. hanem a személyiség különböző komponenseinek az egyénre jellemző fejlődése. akik az Ön osztályába járnak. Annak érdekében.. c) Kezelhetővé teszi a kompetencia alapú programcsomag tartalmainak adekvát felhasználását. Kedves Pedagógus! Az eredményes tanulásszervezés kulcseleme: a tanítás-tanulás folyamatának tudatos megtervezése. 4..

hogy ha az íróasztalunk egy másik sarokba kerül. mert amit már megszoktunk. félelmekkel. 17 . hogy Ön miben tudna a leginkább aktivizálódni. Ha a változás hirtelen következik be és sokféle dolgot befolyásol az életünkben. akkor tele vagyunk kételyekkel. Írja le. Nem szívesen tesszük. Így van ez most is. mit tart a legnagyobb akadályozó tényezőnek. vonat. ha nem a megszokott rend fogad otthon. ossza meg velünk gondjait. fejezet Az adaptáció felértékelődése 1. félelmeit az adaptációs tevékenységgel kapcsolatban. ha változik az autóbusz (villamos. reményeit.) menetrendje. Kedves Pedagógus! Kérjük.1. és milyen segítséget igényelne leginkább a sikeres együttműködés érdekében. ábra Tervezési algoritmus A változásoktól mégis félni kell? Tudjuk. ahhoz inkább ragaszkodunk – de azért ez nem okoz számunkra komoly problémát. ehhez alkalmazkodnunk kell. hogy bizonytalanná válunk. azt érezzük. HÉV stb. Közben azt is fogalmazza meg.

.......................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... ........................................................ .................................................................................................................................................................................................... ............................................................................... ........................ .......................................................................................................................................... ................................... .............................................................................................................. ......................................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................1................................................................. ............................................. ....................... ........................................................................................................................................................................................................... A pedagógiai gyakorlatom változtatását leginkább akadályozó tényezők: ............................................................................................................... ................................ rész Adaptációs dialógus 1 A jelenlegi pedagógiai gyakorlatom jellemzői: ................................. ............................................................... 3............................... Amit a változás eredményességéhez én hozzáadok: .......................................... ........................................................................................................................................................................................................................... 18 ....................................................................................................................................................................................... ................................................................................................ ....................................... ................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................. .................................................. ... ..................................................... 2....................................................................

..........................................1..................................... Amiben képeznem kell magam: ................. ................................... .......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... ........................ ................................................................................... 5.................................................................................................................................................................................................................................................................................................. .......................................................... .......................................................................................................................... Amit már most tudok: ......................................................................................... Amiben segítségre van szükségem az adaptáció során: ...... ....................................................................................................................................................................................... ........................................................... 6.................................................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................ ......................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................ ........................................................................................ ................................................... ..................................................................................... ................................................................... ................................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................ ..................................................................................................................................... ....... 19 .................................................... ................................................................................................................................................. fejezet Az adaptáció felértékelődése 4...................... ................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

ossza meg tudását. hogy a sikerekre koncentrálnánk? Jó ez? Azt gondoljuk. hogy derűs együttműködésben. és örömet is okozzon. igen. a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttnevelésére. Ez határozottan jó érzés – pedagógusnak. tanítványnak egyaránt. és mondjuk-érezzük mi is gyakran a fenti mondatokat. Minden egyes olyan tevékenységnek. hogy a tanulási erőfeszítés Önnek és tanítványainak kevesebb bizonytalansággal és több sikerrel járjon.1. Eszközünk. Kedves Pedagógus! Annak érdekében. segíteni a kompetencia alapú fejlesztés alkalmazásának intézményi gyakorlattá válását. akkor kérjenek szakértői segítséget! Miért kompetencia? Ebben a témában kompetensnek érzem magam! Meg tudom csinálni! – halljuk a környezetünkben. Célunk az intézmény és az Ön meglévő tudásának aktivizálása és beillesztése az új keretekbe. amelyet együtt végzünk ennek a könyvnek a lapjain. 20 . Kérjük. a fejlesztés a feladata és az értelme. a minőségi változást eredményező intézményi innovációk serkentése-megvalósítása. rész Adaptációs dialógus Egész eddigi tevékenységünk azt célozta. kínáljuk lehetőségként ezt a könyvet. az újra való nyitottság jellemezzen bennünket. módszerünk: adaptív utak kínálata a kompetencia alapú programcsomagokat befogadni és alkalmazni kívánó integráló/inkluzív intézmények számára. keressék a megoldásokat együtt! Ha nem megy. Feladatunk új útvonalakat kínálni a differenciált igények kielégítésére. Ezért Ön jogosan teheti fel a kérdést: miért kezdjük a problémák felsorolásával – ahelyett. A fejlesztéshez pedig csakis a pontos helyzetelemzés. de gondjait is munkatársaival. a helyes „diagnózis” segíthet hozzá bennünket.

és értelmet nyer Szent-Györgyi Albert mondása: „A gyerek feje nem edény. hanem fáklya. képességek. de fontos szerepet játszanak benne a motivációs elemek. A fogalmat különböző tudományágak képviselői értelmezték saját szemszögükből. amit lángra kell lobbantani. de általánosan elfogadott. Alkalmasság. ügyesség. Több körülírás. Kitérünk a transzferábilitás és a többfunkciós szerep részletezésére. Kedves Pedagógus! tekintsük át a leginkább használatos. 2000.). illetékességet. magyarázat ismert. és rávilágítunk arra. fejezet A kompetencia A fejezetben megismerjük a kompetencia definícióit. hogy miért került a gondolkodás – és az iskolai élet – középpontjába a kompetencia alapú fejlesztés.” A fejezetet írta: Földiné Koczor Tünde A kompetencia értelmezése A kompetencia fogalmának értelmezésében a pedagógiát és a pszichológiát hívjuk segítségül – miközben nem hagyjuk figyelmen kívül a munkaerőpiac elvárásait sem. A kompetencia meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság (Nagy. amit meg kell tölteni. „alapvetően értelmi jellegű (kognitív alapú) tulajdonság. hivatkozott értelmezéseket! 2. egyéb emocionális tényezők”. Nagy József 2 .2. ábra A kompetencia fogalmának néhány értelmezése Forrás Idegen szavak és kifejezések szótára Pedagógiai lexikon Értelmezés latin eredetű szó. jogosultságot és szakértelmet jelent. pontos definíció még nem született.

A kompetencia fogalma a kognitív pedagógiai szakirodalomban a következőképpen jelenik meg: a kompetencia a „tudásnak arra a formájára utal. majd végtelenül sokféle gondolat megfogalmazására alkalmazzuk. Kulcskompetencia – Nemzeti A modern. erős gazdasági versenyre. Hasonlóan ahhoz. A European Reference Framework. és – azokat komponensrendszerekként értelmezve – komplex képességek. képességek. ahogy az anyanyelvet megtanuljuk. A döntést szolgáló motívumok. Working Group B „Key competences”. 22 . tudás alapú. életszerű tapasztalatok révén történik. hogy személyisékulcskompetencia gét kiteljesíthesse és fejleszthesse.Az ismeretek. A Nemzeti alaptanterv ezekre tételesen épít.). képességek és készségek kapnak szerepet. készségek és attitűdök transzferábilis. Csapó Benő Első értelmezésben a kompetencia alapúság a tanterv taxonómiáját meghatározó szakmai elkötelezettséget jelenti. A második értelmezés az ember által elvégezhető tevékenységekhez. General for Education and Culture (2004). hasznosítható tudás egyik kategóriája (Csapó. amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz. képességek) rendszerének leglényegesebb. az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó. A kompetencia alapú tanterv hátterében egy olyan személyiségelmélet húzódik. amely a személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat (személyes. ha képes megoldani az ahhoz a tevékenységhez tartozó szokásos feladatokat). képességek. és így alkalmazása is természetes könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg. politikai demokráalaptanterv ciára. 2006. az érzelmek. attitűd. Elemei: ismeret.). Directorate.1. amelynek elsajátítása természetes közegben. alapvető elemei. többfunkciós egyrendszerben2 definiált nyolc sége. megoldható feladatokhoz köti a kompetenciákat (valaki kompetens valamilyen tevékenységgel összefüggésben. amely által a személy képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. továbbá fejlesztési feladatok. mindig feltételezve mögöttük egy tudásrendszert is. készség. be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. 2 2 European Commission. megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák (tudások. szociális és speciális kompetenciák) jelöli meg. tevékenységek. kognitív. érvényes. az Európai referencia Keret. magatartási és viselkedési jegyek összessége. készségek és rutinok hierarchikusan felépített rendszerét használja. 2004. A tantervben e kompetenciák. Key Competences for Lifelong Learning.” Ebben a tekintetben a kompetencia az értékes. Implementation of ‘Education and Training 2010’ Work programme. készségek. rész Adaptációs dialógus Forrás Kardos lídia Értelmezés Azon elvárható ismeretek. a viselkedést lehetővé tevő képességek összefüggő rendszere (Kardos.

hogy a közoktatási rendszer minél eredményesebben készítse fel a társadalom tagjait a sikeres felnőtt lét szerepeire. amelyekkel az egyén rendelkezik. a másik a személyiség tudatos fejlesztéséből indul ki. Ezt csak úgy lehet megvalósítani. jártasságok: a feladatok teljesítésének képességét adják. amelyek irányítják a viselkedést. fizikai jellemzők. hogy a versenyképesség fenntartása és növelése csak akkor lehetséges. siker stb. – Készségek.2. Jól látszik. amelyek a munkaadók számára fontos és az iskolában kialakítandó (kulcs)kompetenciákat tartalmazzák. az egyik a társadalmi szükségletek. A két gondolat nem teljesen különböző. karrier. értékek. a hasznosság oldaláról közelít. 23 . a karakter. Összefoglalva A kompetencia alapú képzés az előre meghatározott kompetenciák megszerzésére irányul. amelyekkel kapcsolatban korábban konszenzus alakult ki. ha az iskola – erre tudatosan fókuszálva – kialakítja azokat a kulcskompetenciákat. mivel mindkét megközelítés művelői azt szorgalmazzák. ha az egyes tagállamok oktatási rendszerei korszerűsödnek. összeérnek. – Motivációk: azon tényezők. a társadalmi igényekhez. amelyeket az egyén fontosnak ítél (pl. és jobban illeszkednek a munkaerő-piaci elvárásokhoz. szociális szerepek: olyan attitűdök. a tudás: információk. Kulcskompetenciák Kedves Pedagógus! Az Európai Unió szándéka nagyon világos. A pragmatikus megközelítés célja olyan kompetencialisták összeállítása.). 2. fejezet A kompetencia Az EGyÉN szINtJÉN lÉVő KoMPEtENCIÁK ÖsszEtEVőI – Ismeretek. – Személyiségvonások: pszichikai. – Önértékelés. A (kulcs)kompetenciával foglalkozó szakirodalomban alapvetően kétféle megközelítéssel találkozunk: 1.

hogy az egyéni célkitűzései elérésére törekedjen (kulturális tőke megszerzése). 4. valamint természettudományos és technikai kompetenciák. 8.1. rész Adaptációs dialógus A kulcskompetenciák elsősorban a munkaerő-piaci elvárások kapcsán merülnek fel. amelyekre minden embernek szüksége van a személyes fejlődése és a sikeres munkavállalása érdekében. Az azonosított kulcskompetenciák: 1. információs és kommunikációs technológia (digitális kompetencia). A boldogság. 5. 6. 3. tanulási kompetencia (a tanulás megtanulása). hogy képzettségének. 24 . mert ezek a tudás alapú társadalomban és a gazdaságban való érvényesüléshez nélkülözhetetlenek. személyközi és állampolgári kompetenciák (interperszonális. 2. 7 vállalkozói képességek. Az Európa Tanács 2000 márciusában elfogadott lisszaboni határozata 2010-ig Európát a világ legversenyképesebb. Jelentőségük azonban sokkal tágabban értelmezendő: a sikeres önmegvalósítást támogató készségek. interkulturális. 3. de tanulást. anyanyelvi kommunikáció. képességeinek megfelelő munkát találjon (humán tőke megszerzése). képessé válik arra. A kulcskompetenciáknak ki kell alakulni a kötelező oktatás végére. idegen nyelvi kommunikáció. Ennek érdekében sajátos célokat fogalmazott meg az oktatás számára is. A kulcskompetencia fogalmának értelmezésében három szempontot feltétlenül érdemes figyelembe venni. érdeklődő hozzáállást is magukban foglalnak. aktív állampolgárként tud részt venni a társadalom életében (társadalmi tőke megszerzése). nyitottságot. . képes az élethosszig tartó tanulásra és arra. képességek. amelynek részeként lényeges feladat a kulcskompetenciák azonosítása és fejlesztési lehetőségük megtalálása. 2. matematikai műveltség. attitűdök és adottságok készletét jelentik. szociális és állampolgári kompetenciák). Fejlesztését a társadalom – az életben való boldogulás érdekében – elvárja az iskolától. A kulcskompetenciák birtokában az egyén 1. Összegezve: a kulcskompetenciák azon legfontosabb képességek összességét jelentik. a kiegyensúlyozottság elérése a kulcskompetenciák megléte nélkül elképzelhetetlen. legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává kívánja fejleszteni. kulturális tudatosság. A célok megvalósításának egyik eszköze a kompetenciafejlesztés.

kezelni. illetve magyar mint idegen nyelv). hogy képes megbirkózni azzal a problémával. és megtalálja azt a munkát. illetve az • életpálya-építési kompetenciák területét. amely előtte áll. amit szeretni fog.2. • a matematikai. hogy az ember megtanuljon tanulni. megismerje a jól végzett munka örömét. de kialakításuk nem köthető konkrét tantárgyakhoz. meg tudja oldani a jelentkező feladatokat és képes helytállni Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3. • az idegen nyelvi (angol. amit csinál. 3 25 . A fejlesztés hat kiemelt kompetenciaterületet érintett: – az eszköz jellegű kompetenciák közül • a szövegértési-szövegalkotási. fejezet A kompetencia AMIÉrt Az IsKolÁN A VIlÁG szEME… A kulcskompetenciákkal elsősorban az iskolának kell felvérteznie a fiatalokat.” (Szent-Györgyi Albert) Mindenki szeretné érezni. életviteli és környezeti kompetenciákat. francia. megtanulja szeretni. megízlelje az alkotás izgalmát. – valamint az EU támogatási politikájában kiemelt célként megjelenő. Ezt célozza az uniós támogatással megvalósuló hazai fejlesztés3 is: a központi programban – az óvodákban és iskolákban felhasználható – oktatási programcsomagok kidolgozására került sor. német. hogy felébredjen a tudásvágya. Mit jelent a mindennapi munkánkban a kompetenciafejlesztés? „Az iskola arra való. A jelzett képességeket.1 intézkedés: Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésének támogatása. • az informatikai és médiahasználati (IKT) kompetenciát. szintén kulcsfontosságú • szociális. illetve kulcskompetenciákat tantárgyaktól független fejlesztési feladatként – keresztkompetenciaként – kell felfogni.

hogy gyorsabban haladjon. harmonizálás. mint a versenyló – belepusztul. problémás stb. mindegyikük más tulajdonságokkal. Ha a pedagógus és az iskola átveszi és ráilleszti a diákra a pszichológiai címkéket (hiperaktív. – A korrekció és a felzárkóztatás „gyógyító” jellegű – alapvetően a gyereket akarják alkalmassá tenni az iskolára. alkalmazkodnak. ha 26 . hogy sikereket elérve. a tanuló pedig a segítségre szoruló betegét. hogy nem tehetünk semmit. A KoMPEtENs tANUló Minden gyereknek joga van ahhoz.). a helyzeten csak ront. A tanuló csak akkor lesz a tanulásban motivált. beszélnek. akkor a pedagógus és a diák között nem lehet kölcsönös. Nem mindenki egyforma gyors. Az iskolai munkában elsődlegesen az a feladatunk. „Ha a teknősbékát arra kényszerítjük. értenek meg dolgokat. Hogyan fejleszti egy felelősen gondolkodó iskola a lehető legtöbb tanulójának tanulását? Elvben három orientáció lehetséges: korrekció. – A harmonizálás megelőző jellegű. A pedagógus a segítő. partneri kapcsolat. hogy a gyerekek különbözőek. autista. olvasnak. Nagyban segíti a kompetencia érzésének megerősödését a gyerekekben az. hogy úgy fusson. amelyben a gyerek önmaga lehet. rész Adaptációs dialógus az adott szituációban. A kialakuló kapcsolat könynyen sérülhet már a nevelési-oktatási folyamat elején.1. Így a probléma újabb megerősítést kap. az állapoton nem tud javítani. hogy olyan tanítási szituációt teremtünk. ha megtapasztalhatja a kompetencia érzését. Nyilvánvaló. A címke semmilyen célt nem szolgál. A KoMPEtENs PEDAGóGUs A pedagógus és a tanuló között kölcsönös kapcsolatnak kell kialakulni. örömmel járjon a saját lakókörzetében élő többi gyerekkel együtt iskolába. mint a teknős – ebbe a versenyló pusztul bele” – mondta Selye János. És ha a versenylónak nem engedjük meg. Azaz mindenki szereti magát kompetensnek érezni. felzárkóztatás. A gyerekek nagyon különböző sebességgel reagálnak. hogy a gyerekek számára lehetővé tegyük a kompetenciaérzés megtapasztalását a tanulási folyamatban – ennek birtokában könnyebben eljuthatnak más területeken is a kompetencia érzéséig. adottságokkal rendelkezik. ahol cél a problematikus tanítási helyzetek megelőzése azzal. írnak. mert azt sugallja. hogy egyenrangú felekként érintkezhessenek egymással. gondozó szerepét ölti magára.

hogy legközelebb is sikerrel járnak majd. akik megtapasztalhatták. emiatt a tanulás folyamatában kompetensnek érzik magukat. gyakran bele sem kezd a munkába vagy játékba. ha az embernek gyorsabban kell a feladatát elvégezni annál. kialakíthatunk egy olyan környezetet. Azok a gyerekek. Kedves Pedagógus! Ha a tanulási és munkatempó. hogy mindenki legyen önmaga: hibáival. elhiszik. Mi pedig fogadjuk el őket. A tanítás akkor lesz jó. intelligencia. a gyerek nem képes többre. A lényeg. halogatni. Megtapasztalják a tanulói kompetencia érzését. amely bőségesen kínál számára tanulási lehetőségeket. Nagyon fárasztó az. hogy semmit sem tehet. a feladatokat megkerülni. A legtöbb gyerek ingergazdag környezetben nő fel. Ha a pedagógus meg akar szabadulni a sikertelenség érzésétől (márpedig meg akar. Úgy érzik. A magyarázat nagyon egyszerű: ha a diáknak nincs önbizalma. jó?” – mondják a tanulók. Azok a tanulók.2. Nem tudja. A képességek nagy részét a gyerekek nem az iskolában sajátítják el. hogy a diákok fogadják el önmagukat. és értékelik azért. ritkábban dicséri őket. Öntudatlanul is ritkábban adja meg a szót ezeknek a tanulóknak. A gyerek szinte mindenre (saját korlátain túl is) képes akar lenni. A kialakult helyzetben a pedagógus és a tanuló egyaránt rosszul érzi magát. Az ember állandóan képességei fejlesztésére törekszik. hogyan lehetne többet kihozni magából. amennyire szükségük van. mint amit bír. elbizonytalanítják a pedagógust. hogy a munkájuk során szabad tévedni. hogy értenek valamihez. amit a pedagógus gondol. az ember dadog. hiányosságaival együtt. Ilyenkor jelentkeznek a hibák: az írás olvashatatlanná válik. érdeklődés és adottság különbségeit természetesnek tekintjük. ami. Az eredmény nyilvánvaló: az elbátortalanodott tanuló azt teszi. ha alkalmazkodunk ezekhez a különbségekhez. a helyzetüket és társaikat. hogy a sokféle tevékenység hatására tudásuk növekszik. a gyerek lemaradásának oka máshol keresendő. „Nem akarok társasozni!” „Most nincs kedvem fogócskát játszani!” „Majd később olvassunk. Igyekezzünk annyi időt adni a tanulóknak. fejezet A kompetencia ezt az egyszerű tényt jobban figyelembe vesszük. Erre kitűnő lehetőséget teremt a differenciálás. rosszul olvas el szavakat. mert kudarcosan nem lehet tanítani). próbálnak alkudozni. ha ezeket a lehetősége- 27 . akik hagyományos keretek között nem tudnak lépést tartani a többiekkel. akkor gyakran meggyőzi magát. Fontos. hogy a sikereket ők maguk érték el. amelyben mindenkit elfogadnak olyannak. amilyen. egyre több mindenre lesznek képesek: rájönnek. kevesebb időt ad nekik a válaszadásra. hibákat követ el. A gyermekeknél ez még inkább így van.

ne címkézzünk. interaktívan kis csoporttal. Kedves Pedagógus! Mi segíthet kialakítani a diákban a kompetencia érzését? Kínálatunk a következő. hogy az órával kapcsolatban elismerést vagy kritikát fejezzenek ki! – A tanítás legyen interaktív! Lehessen mindenki önmaga! – Mindenkit tekintsünk önmagának. a támogató tanulási környezetet kialakítjuk az iskola tanulási folyamatában (ezzel részletesen foglalkozik majd a 8. és alkalmazkodjunk az egyes tanuló igényeihez is! – A munka és tanulás ütemét igazítsuk az egyénekhez.1. hogy nagyon fontosnak tartjuk a közös munkát és egymás segítését! – Ösztönözzük a gyerekeket arra. elmélkedésre! – Adjunk szabad mozgásteret! – Építsünk be különböző szinteket a tanításba. A kapcsolat – Helyezzünk megfelelő hangsúlyt az interakciókra! – A „személyek” szintjén történő kapcsolatnak a kölcsönös tisztelet és a bizalom legyen az alapja! – Szorgalmazzuk az aktív párbeszédet! – Vegyük figyelembe a gyerekek kívánságait és érdeklődési körét! – Éreztessük. hogy hallani akarjuk a véleményüket! – Érzékeltessük a gyerekekkel. fogadjuk el a természetes különbségeket! – Adjunk időt a gondolkodásra. vegyük figyelembe a különböző munkastílusokat és vérmérsékleteket! 28 . rész Adaptációs dialógus ket. hogy az az osztály minden tagjának megfelelhessen! – Dolgozzunk az egész osztállyal. fejezet: A tanulási környezet). a gyereket saját magához mérjük a tanulási folyamatban.

de ezek mindig legyenek összhangban a gyerekek képességeivel és adottságaival! – Az elvárásainkat tegyük egyértelművé a gyerekek előtt! A tanulói kompetencia kialakításában fontos szerepe van a módszereknek. az értékelésnek. ismereteik bővítésére készteti. önbecsülését! – Dicsérjünk nyilvánosan. fejezet A kompetencia Önbizalom. A KoMPEtENCIAFEJlEsztÉs Az INtÉzMÉNyI GyAKorlAtBAN „Nem a tanterv kormányozza az iskolát.” (Kiss Árpád) Hol jelenik meg a kompetencia alapú szemlélet az iskolák alapdokumentumai között? A kérdés megválaszolásához tekintsük át a következô oldalon szereplô összehasonlító táblázatot! 29 . hogy saját tapasztalataikra építhessenek! Elvárás – Legyenek komoly elvárásaink. mindig csak az érintettel közöljük! Iskolán kívüli környezet – A tanítás attól lesz művészet. Ehhez jó módszer az iskolán kívüli környezet lehetőségeinek bevitele az iskolába. – Építsünk a már meglévő tudásukra! – Kérdezzünk rá a gyerekek gondolatmenetére! – Adjunk lehetőséget a gyerekeknek arra. hanem a körülményekkel számoló nevelési terv.2. az osztályszervezésnek. Ezekről részletesen a későbbi fejezetekben lesz szó. hogy mindenki hallja. önbecsülés – Erősítsük a diákok önbizalmát. hogy a gyerekeket képességeik. de a hibákat ne nyilvánosan javítsuk.

hogy azok hozzájáruljanak a kompetenciák fejlesztéséhez. Ha a kiindulás más.1. feltételezve. feladatok. erre alapozva kell a hatalmas tudásanyagból az elsajátítandó ismeretanyagot és az elsajátítandó tevékenységeket kiválasztani úgy. 30 . hogy a különbségek alapvetőek. célok. a témával kapcsolatban érdekes kiegészítő elemzéseket. történeti áttekintést talál a Függelékben. Ebből kiindulva. eljárások tekintetében egyértelműen tükröznie kell a korszerű szemléletet. rész Adaptációs dialógus 1. Az Irodalomban további olvasnivalót ajánlunk érdeklődésének kielégítéséhez. A hagyományos nevelési program változtatásra szorul. táblázat A hagyományos és a kompetencia alapú program néhány jellemzője Hagyományos program Mire alapoz? a tartalomra Célkitűzései általánosak Mi áll a középpontban? a tanítás Milyen orientációjú? elméletorientált Milyen haladásra készül? csoportos Mire tervez? időegységre Értékelése általános szempontú teljesítmény szempontú teljesítményre egyéni gyakorlatorientált a tanulás specifikusak a kompetenciára Kompetencia alapú program Jól látszik. eszközök. az alapelvek. akkor minden megváltozik A hagyományos tanterv az elsajátítandó ismeretanyagból indul ki. A kompetencia alapú programcsomagok bevezetésekor a tanítási-tanulási folyamat során alapvető feladat a kompetenciák fejlesztése. Kedves Pedagógus! Amennyiben a fejezet felkeltette az érdeklődését. hogy annak elsajátítása a személyiség fejlődését eredményezi.

pedagógiai kollégái. A fejezet kitér a szakmaközi együttműködés szükségességére az együttnevelésben. üteme lényegesen eltér a többiekétől. alkalmazásának lehetőségeivel a pedagógiai gyakorlatban. Olvashatunk a tanulási zavarokról. Vannak gyerekek. hogy némelyik gyermek figyelmét a szeretett játék is csak rövid időre köti le. kulcsszerepével a pedagógiai munkában. a fejlesztőpedagógus.és tanulói csoportban vannak eltérő teljesítményt mutató gyermekek – pozitív és negatív irányban egyaránt. 31 . a befogadó pedagógusnak a téma áttekintéséhez szeretnénk segítséget nyújtani a fogalmak tisztázásával. akiknek rajzát az óvónő sosem tudja megdicsérni. akiknek viselkedése. hallanak vagy nem tudnak megszámolni két gesztenyét. a szakértői bizottság tagja. azok hátterérôl és a fejlesztés lehetôségeirôl. Együttműködő partnere lehet a szülő. Minden gyermek. s ezzel zavarják a csoport életét. a nevelési tanácsadó munkatársa. A pedagógiai segítségnyújtás lehetőségeit és módját megismerve tudatosabban és hatékonyabban tudja napi pedagógiai munkájában hasznosítani ezek elemeit. Az együttnevelésben domináns szerepet kap az együttműködés. akik rosszul látnak. illetve az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGyMI) gyógypedagógusa. a legismertebb nézetek. akadnak.3. fejlődési módja. másoknak a beszéddel van gondja. esetleg mozgásos ügyetlenségük tűnik fel. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A fejezetben megismerkedünk a diagnosztika alapfogalmaival. az iskolapszichológus. vizsgálatok és fejlesztő eljárások bemutatásával. keresve az együttnevelés során alakuló szakmaközi együttműködés útjait. A fejezetet írta: Vargáné Mező Lilla Együttműködés nélkül nem megy Kedves Pedagógus! Önnek. Általában gondot okoznak azok. Már az óvodában észrevehető.

Amikor a korrepetálás nem használ A jó szándékú pedagógus segít – korrepetál. A tanulási problémák sokfélék. számos kutatást publikáltak Magyarországon és külföldön is. írás elsajátításával. gyökereinek feltárása és a megoldás nem egyedül a tanítóra. Van. gyakoroltat – gyakran eredménytelenül. tanárra vár – szakmaközi együttműködést igényel. Halmozódásuk következtében a gyerekek egyre több kudarcot élnek meg. amelyre nem készítették fel. A problémás gyerekek sokfélék. a matematikatanulással küszködnek vagy figyelemzavar jellemzi őket. Ezek hatására csökken önbizalmuk. tanulási nehézségek okaival. ha az óvónő. amikor munkája eredménytelenségével szembesül. rész Adaptációs dialógus Ezek a problémák később sem szűnnek meg. hogyan. azonosításuk. de nem tudja. akik laikus szemmel is látható módon nem mozgáskorlátozottak. nem érzékszervi fogyatékosok. hogy csak egy-egy képesség vagy részképesség területén mutatkozik eltérés. a fejlesztés lehetőségeinek megtalálása. Nem érti. Felismerésük. Szenved a család és nyugtalan a pedagógus is. célszerű vizsgálati metódusokat és terápiás eljárásokat dolgoztak ki. és intelligenciájuk is átlagosnak mondható – mégis tanulási nehézségeik vannak. a tanárnak? Az. Jó lenne. 32 . a sorozatos sikertelenségek megkeserítik tanulóéveiket. és mit tehet megelőzésükre. Segíteni is szeretne. a megjelenési és határterületi problémákkal az utóbbi húsz évben számos vizsgálat foglalkozott. a megfelelő terápiás javaslat megtalálása szakmai együttműködések során valósul meg – egyszeri vizsgálat nem elegendő hozzá. akinek sérültsége szemmel látható. A tanulási zavarok. de gyakran előfordul. a diagnózis felállítása.1. Néhány továbbképzés sem oldja ezeket a feszültségeket. mert a probléma azonosítása. A gondot leginkább azok a tanulók okozzák. melyek ezeknek a tanulási nehézségeknek a gyanújelei. Többnyire az olvasás. illetve hova fordulhat segítségért. hogy az általában jól bevált módszerek néhány tanuló esetében miért mondanak csődöt. Mi okoz gondot a tanítónak. mert olyan problémával találja magát szemben. Az óvodában tapasztalt „furcsaságok” vagy eltérések az iskolai évek alatt tanulásban jelentkező nehézségekhez vezethetnek. a tanító idejekorán tudná.

2. amelynek elsődleges feladata – sajnálatos módon – a szelekció szolgálata volt. Az ilyen pedagógiai modellekben mindenütt speciális tanterveket használnak. a kísérleti pszichológiára és a gyermektanulmányozásra építették munkásságukat. Az Orvosi szótár hasonlóan fogalmaz. A diagnosztika a betegségek felismerésének tudománya és gyakorlata. 33 . szociológiai). és a gyógypedagógus szerepe kizárólagos. pedagógiai. Egyértelmű a törekvés a „címke” meghatározására. A korszak jellemzője. kórisme. diagnosztikának tekinti a betegség felismerésének és megállapításának tudományát. a gyermekben van a hiba. az orvostudomány területén használatos kifejezés. gazdasági. A fogalom a pedagógia szakterületére a gyógypedagógia révén került. Az erre épülő pedagógia a károsodásra összpontosít. hogy a fogyatékos tanulók nevelését-oktatását a defektus oldaláról közelítik meg. Ennek egy általánosan alkalmazott algoritmusa. azonosítása. pontosítására vonatkozik (a szóhasználat szerint „defektológia” a gyógypedagógia elnevezése). utalva ennek a szakterületnek eleinte az orvostudománnyal a mainál szorosabb kapcsolatára. Hogyan változott a fogyatékosság értelmezése? Az orvosi-pszichológiai megközelítéstől a pedagógiaitársadalmi megközelítés felé A magyarországi gyógypedagógia tudományos megalapozói a 20.3. a diagnózis felállítása. és a szegregációt. úgynevezett komplex gyógypedagógiai tipológiaalkotás. A latin és görög eredetű diagnózis szó elsősorban az egészségügy. Jelentése: kórmeghatározás. amikor nemcsak a tipizálás alapult kizárólag orvosi-biológiai szempontokon. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A pedagógiai diagnózis A bevezetőből is kitűnik. az elkülönített kezelést preferálja. hogy 1. de a gyógypedagógiai intézményekben megvalósuló nevelés. hogy a tanulási nehézségek kezelésének kulcskérdése a probléma felismerése. pszichológiai. A szakértői bizottságok vizsgáló teamjében napjainkban is kötelezően részt vesz orvos munkatárs. Az – elkülönítetten működő – gyógypedagógiai intézményhálózat kialakulásának mozgatóerői szociális. ezért a diagnózis elsősorban a deficitek megállapítására. gyógyítva nevelés is. pedagógiai oldalról is megjelentek. A későbbiekben ezt váltotta fel a sok szempontú (orvosi. század elején az orvostudományra. Ez a múlt század végéig az akkori szocialista országokban mindenütt így volt.

defektus = fogyatékos. Napjainkban az orvosi/biológiai megközelítéssel szemben erősödik a nevelési/társadalmi megközelítés. A gyűjtőfogalmakhoz nagyon gazdag tipológiarendszer és definíciókészlet társul. a közoktatási törvény (Kt.). Eleinte az „abnormálisok” és betegségben szenvedők számára alakultak iskolák. rész Adaptációs dialógus A gyógypedagógiai intézményrendszer kialakulásának következménye lett a tartós elzárás a társadalomtól. azokra korlátozódik. 1981. 2005.és alcsoportok és típusok széles skálájával (GordoSné. tanuló (sNI) fogalom. A mai felfogásban a diagnosztizáló és értékelő folyamatoknak az egyes egyének nevelési szükségletének megállapítása a feladata. Ezt szakmailag megalapozta az a tény. a special educational needs (sEN) az oECD4-től származik. Az elkülönített iskoláztatás preferálódik.1. hiszen ezek az intézmények általában a lakóhelytől távol lévén. A szóhasználat a következő: anomália = fejlődésmenetében sérült. átfogó kifejezés a sajátos nevelési igényű gyermek. amelynek elérését az intézményfenntartók finanszírozására vonatkozó szabályozás is segíti.). a biológiai kritériumok alkalmazását látják célravezetőnek. Célként megjelenik az integráció. így bővülnek a képzési formák között a választási lehetőségek a sajátos nevelési igényű tanulók számára is (KőpataKi. Hazánkban ez volt a jellemző egészen 2003-ig. hogy orvostudományi alapon. A nemzetközi gyakorlatban jelentkező együttnevelési irányzat hatására az 1980-as évektől kezdődően egyre erősödött az integrációs törekvés hazánkban is. 34 . nemritkán a családtól is. magyar megfelelője ennek fordítása.) módosításáig. Ma már az jellemzi a közoktatást. illetve a gyermekek különböző standard csoportokba sorolása. A tipológiák egyre differenciáltabbak lettek. Az eredeti kifejezés. 4 OECD: Organisation of Economic Cooperation and Development – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. a TIPolÓGIÁk Általánosan jellemző. és nem a csoportok és típusok szerinti osztályozás és címkézés. hogy a külön intézményrendszerben megvalósuló nevelésnek-oktatásnak – az iskolán túli társadalmi beilleszkedés tekintetében – komoly hátrányai is mutatkoztak. orvosi szempontból történt a fogyatékossági kategóriák kialakítása. hogy a legtöbb területen működnek együttnevelő (befogadó) intézmények. kollégiumi ellátás igénybevételét tették szükségessé. amikor a törvényben a fogyatékos megnevezést felváltotta a sajátos nevelési igényű elnevezés. akiknek fejlődésmenete valamilyen káros hatásra fellépő állapot következtében tartósan megsérült. mindegyikben a fő. A gyógypedagógiai iskolákba javasoltak köre egyre körülírtabb. Az iskoláztatás szempontjából fontos – EU-konform – új. hívei az orvosi kategóriák.

érzékszervi. a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra visszavezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. hogy a pszichés fejlôdési zavarai miatt sajátos nevelési igényû gyermek. www. autista. törvény 2003. aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi.hu) A jogszabály használja a beilleszkedési. magatartási nehézséggel küzd. hogy az említett körbe tartozó gyermekek. nyomdai elôkészítése közben is. tanuló: az a gyermek. A nevelésüket-oktatásukat végző iskola a helyi tantervét az iskolatípusra kiadott – választható – kerettantervek és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai Special Needs Education. augusztus 31-ig a juttatások és a költségvetési támogatások szempontjából e körbe tartozónak kell tekinteni. Ennek értelmében az „A” kategóriába tartoznak a szervi rendellenességen alapuló fogyatékosságból. A sajátos nevelési igény meghatározása – különösen annak b) pontja – az elmúlt idôszakban többször is megváltozott. „A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása. hogy a gyermek. „…a szakértôi és rehabilitációs bizottság azt vizsgálja. tanuló fogalmát. majd ezt . magatartási nehézséggel küzdô gyermek. sajátos nevelési igényű gyermek. § 29. tanuló. évi LXXIX. a tanuló beilleszkedési. melyek alapja valamilyen társadalmi. tanulási. Amennyiben igen. tanuló fogalmat. 2008. tanulók küzdenek-e a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének tartós és súlyos rendellenességével vagy sem. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A sAJÁtos NEVElÉsI IGÉNyű GyErMEKEK Az OECD által készített nemzetközi összehasonlító tanulmány5 három nagyobb csoportját különböztette meg a speciális oktatási szükségletnek. könyvünk kéziratának lezárta. E törvény szerint 121. kulturális vagy nyelvi jellemző (például kisebbségek vagy bevándorlók). b) a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra vissza nem vezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. a „C” kategóriába pedig az olyan speciális szükségletek. valamint a gyermek fejlesztô foglalkoztatása a pedagógus és a szülô bevonásával”.european. Magyarországon a közoktatásról szóló 1993. A jogszabály elrendelte a – korábbi fogalommal – pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottnak diagnosztizált gyermekek felülvizsgálatát.gov. www.” (Forrás: OKM tanévkezdô kiadvány. E vizsgálatokat 2007 december 31-ig kell lebonyolítaniuk a szakértôi és rehabilitációs bizottságoknak. tanulási. Az új rendszer mûködésérôl e könyv nyomdába adásakor még nincsenek tapasztalataink – a szerk.okm.org 2000 Régebbi elnevezéssel: a pszichés fejlôdés zavara miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. 5 6 35 . követôen 2008. több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. értelmi. ennek alapján szakvélemény készítése. az visszavezethetô-e organikus okokra vagy sem.agency. március 15-ig kell azoknak a gyermekeknek. tanulóknak az iratait megküldeni a nevelési tanácsadó részére. beszédfogyatékos.3. a „B” kategóriába a nem szervi rendellenességen alapuló tanulási nehézségekből fakadó szükségletek. akik a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okokra vissza nem vezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Függetlenül attól. évi módosítása vezette be a sajátos nevelési igényű gyermek. tanuló a felülvizsgálatot követôen kikerül-e a sajátos nevelési igényûek körébôl.

A BNO-X. A szakértők által kidolgozott nemzetközi osztályozási rendszerek a nemzetek fogyatékosságértelmezéseit közelítik. Az orvosi szempontú megközelítéstől való elmozdulást jelzi.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. a 2001-től máig használt változat. és a „Funkció- 7 2/2005. az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.1. az óvodai nevelés. hogy a 2004ben kiadott magyar fordítás már mellőzi a betegség kifejezést. oktató iskola a helyi tantervének elkészítésénél a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét is figyelembe veszi. osztÁlyozÁsI rENDszErEK Az osztályozási rendszerek rövid áttekintése azért fontos. tanuló […] a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. 1. magatartási nehézséggel küzdő gyermek. tanulási. BNO A Betegségek Nemzetközi Osztályozása verzióját (BNO-IX. mert segít értelmezni a sajátos nevelési igényû tanulók szakvéleményében olvasható kódokat.) 1980 óta használták Magyarországon az akkor még gyógypedagógiai áthelyező bizottságok. A WHO8 – többek között magyar – szakértői folyamatosan dolgoznak ezek korszerűsítésén. A törvény 30. 8 World Health Organization = Egészségügyi Világszervezet. s elsősorban az orvosi/egészségügyi gyakorlat számára készültek. rész Adaptációs dialógus oktatásának irányelvében7 foglaltak figyelembevételével készíti el. 36 . (III. illetve fogadja el. §-a szerint a beilleszkedési. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás. Az együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. Az őket a többi tanulóval együtt nevelő.

illetve képességzavarral küzdő gyermek. a tanuló diagnózisa és besorolási kódja alapján is nyilvánvaló lesz. főcsoportban: A fül és csecsnyúlvány megbetegedései (H60–H95). gyógypedagógiai segítséget. amikor az Ön iskolájába vagy osztályába sajátos nevelési igényű tanuló érkezik. alfanumerikus kódrendszer. funkcionális akadályozottsággal. – a VIII. hogy a külön megsegítésre. – a VII. főcsoportban: A szem és függelékeinek betegségei (H00–H59). Így. főcsoportban: Az idegrendszer betegségei (G00–G99). 37 . fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba képesség. az iskolai teljesítmény specifikus rendellenességei és a kevert specifikus fejlődési zavarok leírásai találhatók. – pl. amely főcsoportokból és azon belül újabb alfanumerikus alrendszerekből épül fel. A már említett BNO-X. pszichológiai. többletszolgáltatásokra jogosultak körét meg lehessen határozni. Gyógypedagógiai. pedagógiai diagnosztika. – a XVII. diagnózis A kutatások. DSM A „mentális és viselkedészavarok” részletező jellemzésére és a kritériumok meghatározására egy másik osztályozási rendszerben. amely biztosítja számára is a társadalmi integrációja eléréséhez szükséges optimális életminőséget. főcsoportban: Veleszületett rendellenességek. az V főcsoportban: Mentális és viselkedészavarok (F00–F99). tanuló megkapja azt a többletszolgáltatást. a tudományos felismerések és a társadalom igényei a diagnosztika fejlődését eredményezik. hogy milyen gyógypedagógiai segítséggel végezheti sikeresen tanulmányait az integrált oktatás keretei között is. Ebben a viselkedés és az érzelmi-hangulati élet zavarai. A vizsgálatokra. hogy minden. fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása” (FNO) kódot is alkalmazza a vizsgálatok során. kategóriák felállítására azért van szükség. A pedagógiai célú kereső ilyen diagnózisokat és besorolási kritériumokat talál: . A cél az. a DSM-IV-TRTM-ben került sor.3. – a VI. deformitások és chromosoma abnormitások (Q100–Q99).

terápiás és rehabilitációs tevékenységének hatékonysága érdekében a gyógypedagógia komplex módon alkalmazza a státus-. 2004.” (Gerebenné. fejlesztési diagnosztika stb. nyomán) A DIAGNosztIzÁlÁs CÉlJA A fejlesztési.és viselkedésproblémák – teljesítmény. – a pszichikai képességek. folyamat-. század elején nemzetközileg is számon tartott magyar Ranschburg-féle gyógypedagógiai pszichodiagnosztika napjainkig folyamatosan differenciálódott.vagy mozgásfogyatékosok) speciális diagnosztikája. egyes funkciók. beszéd. – bizonyos gyógypedagógiai (például logopédiai) tevékenységhez kapcsolódó diagnosztika. A fogyatékossági kategóriák jelölésére elfogadott kifejezések – Autizmus – Beszédfogyatékosság – Értelmi fogyatékosság – Hallássérült – Látássérült – Mozgáskorlátozott – Teljesítmény.és viselkedésproblémákkal küzdők (nehezen nevelhetők és inadaptáltak) 38 . oktatási. ennek nyomán a specialisták számára sokféle lehetőség áll rendelkezésre. például tanulásdiagnosztika. – a nevelés-oktatás folyamata szempontjából releváns pedagógiai diagnosztika.1. rész Adaptációs dialógus „A 20. differenciál-. – életkor-specifikus (például a korai életkori) kérdéseket tárgyaló gyógypedagógiai diagnosztika. eljárásait és eredményeit. nevelési. például: – egy populáció (például értelmi. a személyiség sokirányú megismerését különböző standardizált eljárások bevonásával segítő gyógypedagógiai pszichodiagnosztika.

Az olvasás fejlődési zavarait rendszerint megelőzi a beszéd. mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. az Irodalomban ajánlott művekben a betegségek nemzetközi osztályozása alapján részletes leírások találhatók a fenti diagnózisokról. orális olvasási készség. a fejlesztésben részesülők képességrendszere változásainak követése terén. de tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek. az ellátás különböző formáiról.0 Meghatározott olvasási zavar (diszlexia) Az olvasási készség fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása nem írható kizárólag a látásélesség. azok kritériumairól. ami serdülőkorra megmarad. hatásvizsgálat. a képességfejlesztés módszereinek kidolgozása. Az utóbbi években számos kutatás. végső soron a tanulási nehézséget mutató tanulók hatékony oktatásának. Az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg standardizált tesztekkel vizsgálva. Az előbbi zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az olvasási jártasságot igénylő mindennapi élettevékenységekre.3. fejezet Kedves Pedagógus! Betekintés a diagnosztikai eljárásokba Amennyiben a témából többet szeretne megtudni. Az információk hasznosak lehetnek a további munkájához. Ha érzékelési deficit van jelen. a képességvizsgálatok. Helyesírási nehézségek gyakran társulnak meghatározott olvasási zavarral. nevelésének segítése érdekében. a szellemi érettség vagy a nem megfelelő iskoláztatás rovására. olvasásértési készség elsajátítása mind sérült. hogy az olvasásban javulás tapasztalható. a gyógypedagógiai ellátást biztosító intézményekről. – Olvasási zavar Az olvasási teljesítmény. Az utóbbi évtizedekben lényegesen megnőtt a nem fogyatékos. fejlesztés zajlott az iskolaalkalmasság. tanulók száma. 39 . Az oktatásügy megoldatlan problémái a pszichológiai és a pedagógiai kutatások és gyakorlat fejlesztését sürgetik. annak ellenére.és nyelvfejlődés zavara. lényegesen alatta marad a személy biológiai kora. az olvasási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét. Az olvasáshoz szükséges részfeladatok: szófelismerés. A DSM-IV-TRTM osztályozási rendszer leírásaiban az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességei (F81) közül idézzük példaként a diszlexia kritériumait: „– F81. Társuló emocionális és viselkedészavarok gyakoriak az iskoláskorban.

a beteg megtekintése. az iskolai. tesztek. fejlődésének értékelése – a gyermek korábbi életszakaszából való orvosi-pszichológiai dokumentumainak ismerete – A tanítási-tanulási eredményesség elemzése – A pedagógus saját magatartásának (attitűd. röntgen). az alkalmazott módszerek adaptivitása. a fejlesztés megtervezésének. tanulási és a családi környezet minőségének feltárása – A tanulást megkönnyítő beavatkozási formák A diagnózis az alapja a kiindulópontok. kikérdezések. (R48.1. a megfelelő módszerek megválasztásának.0). A PEDAGóGIAI JEllEGű DIAGNosztIzÁlÁs KÉrDÉsKÖrEI – A tanulási képesség állapotának.m.n. meghatározott (specifikus) olvasási retardáció. fejlődési diszlexia. rész Adaptációs dialógus Idetartozik: »backward reading«. a laboratóriumi és a műszeres vizsgálatok (EKG. (R48. az emocionális élet zavaraihoz társuló olvasási nehézség (F93–). gyógypedagógus a tanítási órán. Kivéve: alexia k. a tanulási folyamatban reálisan tudja megállapítani.n.” orvoSI vIzSGÁlaTI mÓDSzerek A diagnosztika különböző vizsgálati módszerek alkalmazásával állapítja meg a diagnózist. beállítódása) vizsgálata. Miben segít a pedagógiai diagnosztika? A pedagógiai diagnosztikai ismeretek hozzájárulnak ahhoz. hogy a pedagógus. Az orvosi diagnózis az organikus sérülést. diszlexia k. Orvosi diagnosztikai módszer a kikérdezés. a fejlesztő foglalkozáson.m. A pedagógiai diagnosztika pedagógiai jellegű diagnosztizálást jelent. PSzICholÓGIaI éS PeDaGÓGIaI vIzSGÁlaTI mÓDSzerek A pszichológiai diagnosztika a személyiség-összetevőkre. károsodást állapítja meg. célok meghatározásának. 40 .0). Módszerei a megfigyelések. az „értelmesség” fokára és a fejleszthetőségre vonatkozó megállapításokat fogalmaz meg.

). fejlesztési lehetőségeiről) – Didaktikai kompetencia (sokoldalú módszertani felkészültség. másrészt ismeretek. szocializáció és szociális tanulás. a differenciált fejlesztés) – Pszichológiai ismeretek – A pedagógiai pszichológiai diagnosztika alkalmazni tudása (a kapott diagnosztikus információk értelmezésének és értékelésének módszertana) – Ismeretek a tanulási nehézségek lehetséges okairól és ezek értelmezéséről (a belső és külső feltételek és okok hatása a tanulási folyamatokra) (Mesterházi. készségek. a megfelelő feltételek megteremtése. 1998. képességek az adott korosztály. játék és szimuláció. szándéktalan és szándékos tanulás – fejlesztéséről van szó. reakcióját.3. viselkedését. és képes legyen mérlegelni saját bánásmódjának és elvárásainak várható hatását (Mesterházi. Az eredményes pedagógiai diagnózis előfeltételei – Szakmai kompetencia (egyrészt ismeretek az adott szaktárgyban. optimalizálódnak. alkotás és alkotó tanulás. a munkamódok és tanulási technikák gyakorlása. Odafigyeléssel teheti ezt szakszerűen. amelyeknek köszönhetően új pszichikus rendszerek jönnek létre. az adott tanuló fejlődéséről. 1998. valamint tapasztalati és értelmező.) Az eredményes tanuláshoz vezető magatartás kialakításához szükséges a motiváció fejlesztése. A tanulási képességek fejlesztésének lehetősége Olyan képességek – exploráció (felfedezés). tartósabbá válnak. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba értékelni a gyermek fejlettségi állapotát. a meglévők átalakulnak. tervszerűen. teljesítményeinek változását. a didaktikai alapok. tudatosan. Az oktatás-nevelés folyamatában minden pedagógus diagnosztizál. 41 . próbálkozás és problémamegoldás. kommunikáció és szövegfeldolgozás. hierarchizálódnak.

írásés számolászavar – vagyis a diszlexia. A tanulók problémáját érzékelve a tanító vagy a szülő átsegíti a tanulót a – többnyire átmeneti – nehézségen. Ebbe a csoportba tartozik a bármilyen ok – hiányzás. rendszerezése A tanulási problémák lehetnek átmenetiek vagy tartósak. a diszgráfia és a diszkalkulia – esetén alkalmazzák. Így érthető. Jelölheti a különböző területeken megmutatkozó gyenge tanulmányi teljesítményt.1. pszichés problémák – következtében kialakult lemaradás. Ebben az esetben van remény a gyors felzárkózásra. de enyhítésük vagy megszüntetésük érdekében szükség lehet speciális szakember átmeneti vagy tartós beavatkozására is. hogy a gyakorló pedagógusok sem látják tisztán a kérdést. Ezek az okok megszűnésével felszámolhatók. lehetnek könnyen oldhatóak. 42 . egyenetlen tanulmányi eredményt. Szinonimaként napjainkban még a tanulási rendellenesség és a tanulási nehézség kifejezéseket is használják. A tANUlÁsI NEHÉzsÉG A tanulási nehézség a tanulási problémák legenyhébb formája. A szakirodalom ide sorolja a helytelen tanulási szokások okán bekövetkező lemaradást vagy az átlagosnál lassabb tanulási tempójú tanulók eseteit is. Legáltalánosabban az olvasás-. tANUlÁsI zAVAr A tanulási zavar fogalmának értelmezése a szakirodalomban nem egységes. rész Adaptációs dialógus A tANUlóK KÉPEssÉGFEJlEsztÉsÉNEK tErülEtEI – Kognitív képességek – Kommunikációs képességek – Szociális képességek – Motoros képességek – Kreatív képességek – Orientációs képességek A tanulási problémák értelmezése.

A diszlexiások nagy része azonban a hagyományos olvasástanítási módszerrel. valamint megfelelő tanulásszervezési módok alkalmazásával és gyógypedagógus segítő közreműködésével. tANUlÁsI AKADÁlyozottsÁG Tanulási akadályozottságról akkor beszélünk. 9 2/2005. és előfordulása tekintetében csak bizonytalan becslésekbe lehet bocsátkozni (Gordosné. rehabilitációs fejlesztő tevékenységére. tanárok az egyéni tanulói igényekhez igazított differenciáló oktatással. és nem nélkülözheti a gyógypedagógiai megsegítést. A tanulásban akadályozottak között vannak azok a sajátos nevelési igényű tanulók. 1. Magyarországon a globális olvasástanítási módszer elterjedésével az olvasászavar gyakoribbá vált. és majd 30%-ra nőtt a problémás gyerekek aránya. mások integráltan. érzékszervi. értelmi vagy más akadályozottságot. oktatását a tanítók. hogy számos kérdésnek kell tisztázódnia a tanulási zavarok terén. kiegészítve pedagógiai programját és helyi tantervét. (III. Fontos tudni! A többségi iskolákban a Sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelve9 alapján az iskola alakítja ki az egyéni tanulmányi célok. – javaslatot tesz az iskolában alkalmazott vagy az egységes gyógypedagógiai módszertani központból érkező gyógypedagógus habilitációs. – amely megállapítja a pedagógusok által gyanított testi. logopédusok segítségével megtanult olvasni. iránymutatásával valósíthatják meg. tartalmak és követelmények kereteit. ha összetett vagy súlyos a probléma.3. Ez a jelenség azt mutatja. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba Gyakoriság Az általános iskolai populációban előfordulási aránya nemzetközi számadatok alapján meghaladja a 15%-ot.). akiknek egy része gyógypedagógiai intézményben. 43 . A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes nevelését. speciális eszközök.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelve kiadásáról. 2004. Segít ebben a szakvélemény. többségi iskolában tanulnak.

érzékszervi sérülésnél és beszédhibáknál. lépésről lépésre történő feldolgozást. a mozgászavar és a tanulási zavar rövidítéséből keletkezett. kontrollképtelenség. ak44 . ez a funkció az általában domináns bal agyféltekéhez kötődik. közoktatási intézmények is részesülnek a fogyatékos gyermekeket megillető ellátásokból. Az írás-olvasás-számolás megköveteli a szekvenciális. A „FIMÓTA” a tünetcsoportot körülhatároló szavak: a figyelemzavar. Ha valakinek ez a feldolgozási módja gyengébb. egymás utáni. Nem értelmi fogyatékosság. aki már 1962-ben meghatározta a tanulási zavart. s az ilyen gyermeket nevelő családok. A tanulási zavar társuló tünetként megjelenhet enyhe értelmi fogyatékosságnál. érzékszervi hiányosság vagy kulturális/oktatási tényezők okozzák. számolási folyamatokban vagy más iskolai tantárgyakban. DIszlExIÁs tANUlóBól KIVÁló oPErAtőr? A tanulási zavarokat igen gyakran a szokásostól eltérő információfeldolgozási mód okozza. A tANUlÁsI zAVAroK szINDróMA A tanulási nehézségek új keletű kategória. zavar) kifejezést Samuel KirKtől ered. ezek az esetek is (specifikus) tanulási zavarnak tekinthetők. sarKady Kamilla és zsoLdos Márta vizsgálataik alapján elkülöníthetőnek tartják az értelmi fogyatékosoknak tanulási zavarokkal is küzdő populációját. A learning disability (tanulási képtelenség. hiperaktivitás) (Dr. A tanulási zavarok főleg tüneti szinten elkülönítettek. érzelmi kiegyensúlyozatlanság. amely hátterében diszfunkció és/vagy emocionális vagy viselkedési zavar áll. olvasási. nem honosodott meg a magyar nyelvben. rendellenesség vagy megkésett fejlődés a beszéd. LászLó Zsuzsa pszichológus mozaikszót alkotott a probléma jelölésére Az örökmozgó gyerek című könyvében. Szerinte ez olyan elmaradás. írási. nehézség.1. rész Adaptációs dialógus A tANUlÁsI zAVAr KrItÉrIUMAI – A kognitív funkciók alapján elvárható teljesítmény és a valódi teljesítmény közötti diszkrepancia – A megismerési (kognitív) funkciók rendellenes működése – Sajátos magatartás (pl.) A tanulási zavar súlyos formái kimerítik a sajátos nevelési igény kritériumait – így ezek a tanulók is a különleges gondozás körébe tartoznak.

3. vezérlési és aktivációs képesség hiányosságai jellemzik. Az információfelvételért felelős rendszer sérülése speciális funkciókiesésben nyilvánulhat meg (pl. Az információ felvételéért felelős rendszereken kívül más rendszerek felelősek az információ feldolgozásáért. a testséma. kiemelkedő teljesítményekre képes tudós. a finommotorika gyengesége. Gyakran társul a diszlexiához beszédzavar. A tANUlÁsI zAVAroK KUtAtÁsÁt És tErÁPIÁJÁt MEGHAtÁrozó IrÁNyzAtoK A szindróma kutatásában négy fő meghatározó irányvonal figyelhető meg. amelyek kialakíthatók. lépésről lépésre történő analizáló logikai út. Nyilvánvaló. vizuális agnózia – a látott arcot csak hang alapján képes azonosítani). ezért zavar esetén egyéb készségek is érintettek lehetnek. akit kreatív gondolkodás. A kifejezés a „pszichogén” 45 . hogy nemcsak az olvasás tanulása. amely nem vezet általános mentális retardációhoz. vizuális információfeldolgozás igen kiváló lehet. hanem csupán szelektív következményekkel jár. a zavarok hátterében minimális organikus sérülés áll. A tanulási zavarok közül az olvasási problémák témában született a legtöbb tanulmány. Neuropszichológiai elméletek Ezen elméletek szerint a probléma oka az agy kisebb-nagyobb károsodása. Az ilyen gyerekeket a feldolgozási. egyidejű. számolási nehézség. mint a hagyományos. A tanulási zavarok ily módon csak iskolai teljesítményzavarként jelentkeznek. és éppen olyan kiemelkedő teljesítményekhez vezethet. vizsgálati eredmény. művész válhat belőle. a lateralitás zavara és az emlékezet gyengesége. Az olvasáshoz szükséges funkciók nemcsak az olvasásban vesznek részt. és amennyiben az iskoláztatáson túljut a tanulási zavart mutató személy. Így a diszlexia tünetegyüttesébe beletartozik az olvasási problémák mellett számos egyéb deficit. A diszlexia terminus a tanulási zavarok egy jellegzetes tünetén. hanem általánosan a tanulás zavart. hogy a tanulási zavar csak bizonyos oldalról deficit. hanem más kognitív folyamatokban is. A német nyelvterületről származó POS (pszicho-organikus szindróma) elnevezést a magyarországi szakirodalom is átvette. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba kor nehézségei lesznek a tanulással. A legtöbb esetben azonban kiderül. A jobb agyféltekéhez kapcsolódó egészleges. újszerű látásmód jellemez. az olvasás megtanulásának nehézségén alapul. Ezen alapul a gyermekkori funkciózavarok terápiás lehetősége. fejleszthetők.

hogy milyen szinten áll az adott funkció szerveződése életkoronként.1. A speciális feldolgozórendszerek érése mindig a biológiai. pl. A prevenciót tekintette a tanulási zavarok csökkentésében a leghatékonyabb útnak. Programja az óvodai nevelésbe beépíthető mozgásos. mozgásterápiák. A tanulási zavarokkal küzdő gyerekeknél ritkán mutatható ki agyi organikus károsodás. ami a kevés ingert tartalmazó feladatok automatizálásával érhető el. téri-vizuális és auditív élményekhez. pl. ayres a tanulási zavarok oki hátterében a szenzoros integrációban mutatkozó deficitet látja. A tesztek láthatóvá teszik magát a szerveződést. 46 . „kognitív terápia” együttes alkalmazását tartja a leginkább hatékonynak. Ez az elképzelés jól magyarázza a tanulási zavarok jelentkezését átlagos intelligencia mellett. a funkció épülését. 1993. A perceptuo-motoros elméletekhez kapcsolódik hazánkban porKoLábné baLoGh Katalinnak a 70-es években a tanulási zavarok korai azonosítását célzó munkája.). a nyelvi fejlődést előrejelzi a motoros fejlődés. F. A percepciós és perceptuo-motoros elméletek A hangsúlyos diszfunkció területe szerint három csoportba sorolhatóak. játékos fejlesztés. amelynek során a gyerekek fokozott mértékben jutnak hozzá a testi-kinesztetikus. Brigitte sindeLar a részképességek megfelelő működését és együttműködését tartja kulcsfontosságúnak. FöLdi Rita a mozgásterápiák és a célzott fejlesztés. és óvodai prevenciós programot dolgozott ki (porKoLábné. hogy értelmi fogyatékosok bizonyos képességeket illetően miért nyújthatnak kiemelkedő teljesítményt. 1.). és arra is magyarázatot ad. A szenzomotoros rendszer differenciált fejlesztését célozza és nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre (sedLaK–sindeLar. Ezen az alapon keletkezett az MCD (minimal cerebral dysfunction) kifejezés. 1992. ezért a tanulási rendellenességeket egyre inkább az agy működésbeli rendellenességeivel hozták összefüggésbe. Az idegrendszer érésének elmaradása esetén elsősorban az idegrendszeri érést serkentő terápiás eljárások hatékonyak. idegrendszeri éréshez kapcsolódik. A fejlesztésben elsősorban az óvodás korosztályra koncentrált. valamint a sérült funkció kis lépésekben történő felépítése. Gyermekek esetében mindig figyelembe kell venni azt is. Az észlelési és mozgási rendszerek összerendezettsége hiányzik. rész Adaptációs dialógus tényezők hangsúlyozásával a figyelmet a pszichológiai-pedagógiai beavatkozás szükségességére terelte. A teljesítményen kívül a megoldás módja is informatív tényező. Széles körű kutatásokat kezdett. A perceptuo-motoros zavarokat kiemelő teóriák szerint a perceptuo-motoros funkciók elégtelen integrációjának következménye a tanulásban mutatkozó zavar.

3. és a tanulmányi és szociális célok elérését jutalmazták. a részképességek kiesésének mérésében pedig igen jól alkalmazható a snijders–Omen-féle intelligenciateszt. A tANUlÁsI zAVAroK VIzsGÁlAtÁrA AlKAlMAzott PszICHolóGIAI És PeDaGÓGIaI mÓDSzerek A BNO és a DSM-IV definíciói alapján a fő problématerületek meghatározhatók. olyan fejlesztő programokat dolgoztak ki. Pszicholingvisztikai elméletek Követôi a tanulási és viselkedésbeli problémákat a pszicholingvisztikai folyamatok rendellenességeire vezetik vissza. 1974. A tanulási zavarok azonosításában jelentős a Wechsler-féle intelligenciateszt gyerekváltozata. ezáltal a helyes viselkedés megerősödött. Leary és munkatársai követelményeket állítottak a gyerekek elé. hogy a tanulási nehézség milyen funkciók elmaradására és sérülésére vezethető vissza. Az oki tényezőket nem vizsgálják. Pszicholingvisztikai alapokra épült a Magyarországon a 60-as években megindult diszlexiaprevenciós és -terápiás munka is. és nem foglalkoznak a háttértényezőkkel. Meixner Ildikó pszichológus és gyógypedagógus a diszlexia kezelését és megelőzését nyelvi fejlesztéssel látta megoldhatónak (Meixner. Számos. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba 2. 47 . de arról nem adnak információt. A FrostiG nevéhez fűződő percepciós elméletek az észlelésben mutatkozó deficittel foglalkoznak. fejlesztő programokat kialakítani a motoros és érzékelési funkciók megerősítésével. egy-egy készséget mérő vizsgálati eljárás is alkalmazható a tanulási zavarok diagnosztikájában: – a Bender-teszt a vizuo-motoros koordinációt és az alakszerveződési folyamat fejlettségét. A vizuo-motoros integráció és a szemmozgások szerepét hangsúlyozó elméletek a szemmozgás és egyensúlyrendszer zavarait tekintik a tanulási rendellenességek okának. a helytelen gátlódott. amelyek ezeket a nyelvi hátrányokat hivatottak csökkenteni. 3.). inkább a perceptuális diszfunkció korrigálására igyekeznek megfelelő eljárásokat. Behaviorista elméletek A tanulási zavarokat viselkedésbeli rendellenességnek tekintik.

mint például a meixner-féle olvasásteszt. beszédhangokra bontása) zavarát. lelki és környezeti okok különböző összefonódásban találhatók meg.1. Diszlexia A Gyógypedagógiai lexikon így foglalja össze jellemzőit: „…a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó. az Inizanféle DPT (Dyslexia Prognostic Test) számos altesztet tartalmaz. a térbeli összefüggések felismerése) méri. működési zavara. mint ha a diszfunkciót okozó valamely vagy összes részképességgel foglalkozunk. a szókincs szegénységét említik. hangzási képük tárolása és előhívása). porKoLábné baLoGh Katalin (1987) a tanulási zavarok csoportos szűrésére alkalmas feladatsort dolgozott ki. alak-háttér diszkrimináció. Az óvodáskori megelőzés. A diszlexia miatti sorozatos kudarcélmények magatartászavarhoz vezethetnek. Az MSSST (The Meeting School Street Screening Test) az észlelés. Ide sorolhatóak azok az eljárások. a térbeli helyzet felismerése. a sorozatelrendezés. Hátterében a központi idegrendszer sérülései. a különbség a tünetek mennyiségében. Ezek a készségek az írás-olvasás tanulásánál játszanak alapvető szerepet.1988. intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. betoldás) azonosak. Hiányosságaik (a látási. a beszéd és az idői orientáció. a tényleges beilleszkedés és az iskolai teljesítmény elemzése (porKolábNé balogh Katalin. A diszlexia tünetei az írásban is megjelennek. betűcsere. arányában és fennmaradásában van. az életkortól és a kóroktani háttértől függ. rész Adaptációs dialógus – a Frostig-teszt a vizuális-percepció faktorait (vizuo-motoros koordináció. a vizsgált fő terület a téri orientáció. az iskoláskori kezelés eredményessége az említett képességek fejlettségétől. képességprofil felállítása jelenti. hallási észlelés. A legújabb nézetek a fonológiai feldolgozás (szavak megjegyzése. mert így célzott fejlesztéssel jobb eredmények érhetők el. örökletesség. organikus eltérései. A felsorolt tesztvizsgálatok mellett fontos és folyamatos információkat nyújt a gyermek természetes élethelyzetekben – teljesítményhelyzetekben – való megfigyelése. Az igazi segítséget a gyermekek.” (VASSNé KovÁCS Emőke szócikke. a tagolás (szavak szótagokra. a mozgásos összerendezettség. valamelyik tényező dominanciájával. amelyek a tünetet mérik.). Az olvasás sok képesség harmonikus működését feltételezi. A nyelvi képességeket vizsgálja Gósy Mária GMP-tesztje. 2001. tanulók képességeinek differenciált feltérképezése.) 48 . A multikauzális szemléletű vizsgálati eljárások több képességet mérnek. és szignifikáns összefüggést mutatnak az iskolai teljesítmények minőségével. érési késése. alakkonstancia. kihagyás. a motorium és a nyelvi készségek szintjén méri a várható tanulási akadályozottságot. az irányok. A diszlexiások és a kezdő olvasók hibázásai (pl. a téri tájékozódás eltérései) – kiváltó tényezői lehetnek.

a külső szemizmok. amelyek gátolják a számtani gondolkodást. 2001. az ügyetlen diszpraxiás gyermekeknél. számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. nehezen olvasható írás. gyermek. a szem-kéz koordináció. invariancia. A diszgráfia összetevői: a tartási és egyensúlyi folyamatok. hibás írás. jellemzője a rendezetlen. amely nem társul olvasási zavarral. Képességfejlesztéssel jól befolyásolható. Főbb tünetei: különböző számtani műveletek. Az írásképesség. számkép felismerésének. a számjegy. az olvasás-írás. hibás. grafikus ábrázolásának. Felismerése komplex vizsgálattal. hallás-. mozgászavarral. nyelvtani szabályok alkalmazásának. Függ a gyermek pszichomotoros és grafomotoros fejlettségétől. érzelmi zavarok következtében. hibaanalízissel történik. …Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. 49 . nagyfokú észlelési aktivitást. Típusai: (1) diszkalkulia a vizuális téri észlelés. (4) pszichoreaktív diszkalkulia szorongás. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba Diszgráfia A lexikon meghatározása szerint: „…írászavar. (3) a BNo–110 értelmében a helyesírási képesség specifikus zavara (hangzók időtartamának hibás megkülönböztetése. a testfeleket összehangoló kétoldali integráció. idegennyelvtanulás. mint az olvasási zavar. görcsös. jobb-bal megkülönböztetésének zavara. mennyiségállandóság elve) megértésének. matematikai jelek. Óvodáskorban előrejelzője lehet a grafomotoros zavar. szabálytalan. ujjagnózia. (2) diszlexiával az akusztikus-szekvenciális rövid távú emlékezet gyengesége miatt. látás-. testséma zavarai következtében jó szintű beszélt-. rajz jó színvonalúak. Típusai: (1) az agráfia enyhébb formája.és felnőttkorban agyi sérülés hatására kialakult hibás írás. auditív és téri észlelés folyamatának zavarai. miközben más teljesítmények pl. kevésbé kutatott.” (GEREBENNé VÁRBíRÓ Katalin szócikke. mozgásminták anticipációját igényli. kifejezések. éngyengeség. Értelmezése nem egységes. azaz a betűk grafikus reprodukciója kognitív és emocionális folyamatok összműködésének eredménye. (3) Gerstmann-szindróma részjelensége: diszkalkulia és grafomotoros zavar. a hang–betű átfordításának nehézsége. a szabálytalan betűalakítás. írottnyelv-használattal. tanítási problémával. egyeztetésének.és kézmozgás.3. a kinesztetikus. az izomtónus-szabályozás. (2) a diszlexia tüneteinek megjelenése az írásos tevékenységben. az ujj. (4) diszgráfia a rossz mozgáskoordináció következtében. szövegtagolási problémák). Emellett hangképzési (laterális) és nyelvi zavarok is megfigyelhetők.) Diszkalkulia „Specifikus számolási zavar. nem függ össze értelmi elmaradással. számok sorrendiségének. Terápiája általános képességfejlesztés. szabályok (pl.

azzal együtt járó.). Terápia: önértékelés megerősítése (baLázs. A következô ábra szemléletesen foglalja össze a tanulási problémák fajtáit. 10 Magatartászavar: figyelemzavar. 1999. mint depresszió.).” (GEREBENNé VÁRBíRÓ Katalin szócikke. Jellegzetessége a nyugtalanság. gyengébb feladattartás. Pszichoterápiában lényeges az önértékelés megerősítése. fáradékonyság és szétszórtság. gátoltság. 50 . valamint a preventív. agresszivitás. fokozott szemléltetés (pl. alulmotiváltság. lényegében attól eltérő kórkép. a motiváció felkeltése és erősítése (baLázs. Igen nagy százalékban társul tanulási zavarral és emocionális problémákkal. rész Adaptációs dialógus a matematikai ismeretek elsajátítását segítő egyéni fejlesztő programok. 2001. a túlzott aktivitás és impulzivitás. Hiperaktivitás A figyelemzavarhoz társuló.1. ujjak használatának bevonása). Terápia: egyéni vagy csoportos figyelemfejlesztő gyakorlatok. visszahúzódás. szorongás. Montessori-eszközök. Irodalom). Részletes pedagógiai vizsgálata megtalálható a Logopédiai vizsgálatok kézikönyve című kötetben (l. Figyelemzavar A magatartászavar kategóriái10 közé tartozó figyelemzavar is önálló diagnosztikus kategória. disszocialitás. Jellemzői: alacsony éberségi szint.) Gyakorisága: 5-6%. 1999. túlfűtöttség. színes rudak. fejlesztő vagy felzárkóztató programban részt vevő szakemberek kompetenciáját. hiperaktivitás.

3. testséma kialakulása. az egyedi problémákat is figyelembe vevő megelőző program következetes megvalósításával a lassan érő gyermekek kiegyenlített fejlődése zömében biztosítható. 51 . a figyelem. ábra A tanulási problémák összefoglaló csoportosítása Forrás: Farkasné. Az óvoda szerepe a gyermekek fejlesztésében MIt tEHEt ÖN. a téri percepció. fejlesztése. HA óVóNő? Az óvodai évek alatt átgondolt. A fejlesztés eszközei a fejlesztő játékok. a perceptuo-motoros funkciók – egész sora. 2006. az emlékezet. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba 3. Az óvodai nevelési program tartalmazza az elvi kereteket. jól szerkesztett. a fogalmi gondolkodás. mozgáskoordináció. amelyek segítségével megvalósul az alapvető pszichikus funkciók – pl. a kreativitás stb.

A kisgyermekek mozgásos játékai átvihetők a képi információs anyagra. illetve milyen mértékű az elmaradás. Milyen szűrőeljárásokat alkalmazzunk? Minden olyan eljárás megfelelő. amely a gyerekek részképességeit vizsgálja elsősorban az olvasáshoz. Az óvodák játéktára egy-egy funkció fejlesztésére sokoldalúan közelítő fejlesztőjáték-variációkat tartalmaz. pl. emlékezet fejlettségének megismerése szükséges ahhoz. íráshoz. Így még iskolakezdés előtt sor kerülhet a problémát mutató gyerekek fejlesztésére. A megelőzés és a kompenzáció. az MSSST tanulási zavart előrejelző szűrőteszt óvodáskorban vagy a mozgásérettség vizsgálata. Az utóbbi évtizedekben a játékkultúra terén óriási fejlődés történt. amelyek az iskoláskorban tanulási zavarokat okozhatnak. Azonban éppen az időben történő felismerés érdekében ötéves korban valamilyen diagnosztikai eljárással kontrollálni kell a gyerek képességeit. A nagy. A súlyosabb Alkalmazására az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara által indított képzés készít fel. sindelar–ZsOldOs-program 1. Felismerhetők-e a részképességzavarok óvodáskorban? Igen. közösen – elsődleges az együttjátszó felnőtt modellfunkciója.1.és a finommozgások.  52 . korrekció kérdései az iskolaérettség kialakulásának összefüggő. 2. játékos fejlesztés. sz. A vizsgálat végzésére szóló jogosultságot az óvónők számos pedagógus-továbbképzésen sajátíthatják el. A vizsgálat célja az elmaradás mértékének és a tanulási zavar típusának feltárása és a kompetens fejlesztő személy kijelölése. változata 2. amelyek az alapvető pszichikus folyamatok szintjén jelzik. A játékokkal aztán játszani kell. számoláshoz szükséges területeken. figyelem. valamint a testséma/tériorientáció. és számos kudarc megelőzhető. hogy ne maradjanak rejtve olyan részképességkiesések. de egymást nem helyettesíthető területei. hogy vannak-e egyenlőtlenségek és azok mely területet érintik. beszédkészség. rész Adaptációs dialógus Az óvónő felelőssége a gyermekekkel való szakszerű foglalkozás. osztályig kidolgozott. szűrőeljárásokkal. észlelési funkciók. osztálytól 8. az 5–7 éves óvodás és iskolát kezdő gyerekek számára kifejlesztett komplex vizsgálóeszköz és képességfejlesztő program. sikerült elérni. Olyan teljesítményvizsgálatokkal. a sindelar-féle vizsgáló eljárás. hogy a játékgyártók és -forgalmazók ízlése és érdeke optimális irányban változzon.

MIt tEHEt ÖN. Sindelarnak a részképességkiesés vagy -gyengeség területének azonosítására kidolgozott vizsgálati módszerei és a korrekciót szolgáló gyakorlatok a gyenge pontok feltárására. a Függelékben. csoporton belüli vagy csoporton kívüli kiscsoportos. illetve megerősítésére szolgálnak. illetve egyéni fejlesztés szükség szerinti megszervezése. Komplex foglalkozási formákban életkori sávokra bontva tartalmazza az ajánlott nevelési feladatokat. A vizsgálat eredményéből származó további feladat az átlagostól eltérő iskola-előkészítés. állapotához igazított fejlesztő programot és fejlesztési ütemet követve történhet a felzárkóztató munka. de még nem általános – így gyakran csak az iskolában derül ki. Ő az.3. Részletesebben l. 2 13 L. de az nem hozza meg a várt eredményt. hogy a gyermek valamilyen tanulási problémával küzd.13 Az állapotfelmérés után a tanuló tudásszintjéhez. Az iskolai fejlesztés A FEJlEsztÉs AlAPJA A PoNtos DIAGNózIs Az óvodai szűrés és fejlesztés egyre szélesebb körben valósul meg. felzárkózás helyett egyre nagyobb mértékű lesz a lemaradás. HA tANÍtó VAGy tANÁr? A képességek differenciált vizsgálatára alkalmas eszköz a DIFER és a NEBULÓ képességfejlesztő program.). aki mindig korrepetálásra2 jár. A kompetencia fejezetben írottakat. Így évek állnak rendelkezésre az ötödik osztályba lépés feltételeként meghatározott tudásszint elérésére. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba esetek elkerülése érdekében már ekkor el kell kezdeni a preventív pedagógiai munkát. 2004. amelynek lényege az „egyéni” haladás biztosítása. amelyek alapján az egyéni fejlettségi szinthez igazodó tervezés valósulhat meg (porKoLábné. MIt KEll tUDNI A KoMPlEx PrEVENCIós óVoDAI ProGrAMról? Segíti az óvodapedagógus mindennapi gyakorlati munkáját és a fejlesztésben való részvételét. a hiányok pótlása. 53 .

A képességekkel szoros összefüggéseket mutató tanulási szokások és stílusok átvezetnek az affektív feltételek területére. Célszerű a fejlesztőpedagógussal való együttműködés. módszerek ismerete és alkalmazása.1. eszközi segítség biztosításával képesek részt venni a munkában. Általánosan a logopédus kompetenciájába tartozik a diszlexia súlyos eseteivel való foglalkozás. sikere a pedagógus sikere is. az egyénre szabott oktatás a csoportmunka. A differenciálás. a tanulási stratégiák megkomponálása és használata a tanulási képességek rendszerének fontos tényezői. mutatva a kognitív és az affektív feltételek elválaszthatatlan összefüggését. a tevékenységen alapuló tanulásszervezés külön terhei megtérülnek. A tanulók teljesítményének szöveges minősítése is hozzájárulhat az iskolai kudarcok csökkentéséhez – a tanuló kudarca a pedagógus kudarca is. A hatékony tanulási technikák elsajátításában sok tanuló segítséget igényel. A felső tagozat vagy a középiskola nagy tananyagának felolvasása nagyon megterheli a szülőt. A látássérültek számára kifejlesztett képernyőolvasó készülék biztosíthatja. Segít a technika! A diszlexiás tanulók hosszú évek fejlesztő munkája után is nehezen olvasók maradnak. szakvélemény alapján minél hamarabb igénybe lehessen venni szakember segítségét. tErÁPIA VAGy KorrEPEtÁlÁs? A tanulási zavar gyanúja esetén érdemes szakértői bizottság vizsgálatát is kérni. évfolyamon és az egyéni fejlesztés lehetősége nagy felelősséget ruház a pedagógusra. hogy amennyiben sajátos nevelési igényről van szó. Kedves Pedagógus! A tanulási zavarral küzdő tanulók a terápiás megsegítésen kívül a tanítótól is egyéni megsegítést igényelnek. ha kell. és sikerélményhez juthatnak. rész Adaptációs dialógus A folyamatos továbbhaladás biztosítása 1–3. és tudatosságot feltételez. hogy a diszlexiás tanuló a szkenner segítségével számítógépbe vitt szövegeket auditív csatornán fogadja – mentesítve ezzel a családot a napi többórás felolvasástól évek hosszú során. A tanulási technikák. 54 . A tanórákon egyénre szabott feladatokkal.

nem fogyatékos. Speciális szakember. aki részt vett fejlesztőpedagógus-képzésben. Kedves Pedagógus! Fontos tudnia. tanító vagy gyógypedagógus. s az egyes funkciók elmaradása egy év alatt korrekciós fejlesztés keretében remélhetőleg behozható. 3–10 éves korosztály pedagógusa. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A diszgráfiás tanulóknak szintén segítőtársa lehet a számítógép – kiváltva a számukra frusztráló írást. hogy a vizsgálatot a nevelési tanácsadók végzik a szülő kérésére vagy az óvoda javaslatára. a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. Új szemléletű és kompetenciájú pedagógus: olyan óvodapedagógus. Érdemes megismerkedni velük! 55 . Egy csokorra valót a teljesség igénye nélkül válogatva ajánlunk a Függelékben. akkor egy év felmentést javasolnak. Jártas a prevenciós és a korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak alkalmazásában óvodai. a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit. iskolai csoportban és egyéni fejlesztési formában. aki korszerű pszichológiai ismeretek birtokában ismeri a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit.3. számos fejlesztő gyakorlatsor látott már napvilágot. A fejlesztőpedagógus A fejlesztőpedagógus az átlagos IQ-val rendelkező. Ha a gyermek fejlettségi szintje egyenetlen.

amellyel a pedagógus megtölti őket. hogy önmagában tartalom nélküli. Ez a fejezet abban ad segítséget. hogy a kompetencia alapú programcsomagok bevezetése. hogy a lehetőségeihez mérten a legjobb legyen. A hagyományos ismeretközlő iskola egyirányú kommunikációjával mára ellehetetlenült. A közoktatás alapdokumentuma. hanem annak megvalósítása. MIt JElENt A MóDszEr KIFEJEzÉs? Dr.4. Leírja az inkluzív iskola jellemzőit. függetlenül a tehetségétől és a hátterétől. gazdagítva a pedagógusok eszköztárát. ez nem a kiválóság elleni merénylet. Másmás jelenségkörben. közvetítheti egy mese tartalmának fejtegetését vagy a Pitagorasz-tételt. A tartalommal megtöltött módszer pedig maga a tanulási tevékenység. Spencer KaGan a módszerről azt írja. de a nemzetközi viszonylatokra is vonatkoznak. Ugyancsak alacsony hatékonyságúak azok a „jól bejáratott” módszerek. fejezet Módszerek A fejezet bemutatja a kompetencia alapú oktatás programcsomagjaiban használt módszereket. A módszerek tehát mindig azt a tartalmat hordozzák. amelyek a tanárt mint az ismeretek birtokosát veszik alapul. a tömegoktatást kiterjeszteni kívánó társadalom az oktatás hatékonyságának válságtüneteit fogalmazza meg. A fejezet David Miliband gondolatából indul ki: „Minden egyes gyermeknek megadatik.” A fejezetet írta: Magvasi Ágnes A pedagógiai módszer Kedves Pedagógus! A szaksajtó évek óta az oktatás hatékonyságának ellentmondásairól számol be – ezek nemcsak a magyar oktatási helyzetre. illetve azok eszközként való használata hogyan segít megvalósítani a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttnevelését – mindezt összekapcsolva a módszertani megújulással. hisz a „tanár beszél” módszer pl. de minden fejlett. javaslatot tesz azok alkalmazására. a Nat 2003 az alkalmazott módszerektől a következőket várja el: 56 .

szerepét. a számfogalom fejlesztése). eVilág. 2006. Át kell gondolni minden pedagógusnak a tanítási folyamatban elfoglalt helyét. 14 Paradigma: „…a gondolkodásoknak. eljárások kiépítése. – az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése. horváth Attila oktatásunk paradigmaváltásáról így fogalmaz: „volt tankönyvváltás meg tantervváltás is. kormányváltás és irányváltás még inkább. Vagy azért. – az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás. – a kooperatív csoportmunka. technikáinak elsajátíttatása. – a csoportos tanulás módszerei. mert felelősséget érez a rá bízott gyermek életpályája iránt. 2003. századi rezsimben működik. az íráskészség. hisz az ő kezében van a jövő minősége. amelyeknek a hagyományos ismeretközpontú pedagógia és az erre kiépülő szervezeti rendszere nem képes megfelelni. gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: – az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása. a célszerű rögzítési módszerek kialakítása. Módszertani és szakmai ismereteit pedig folyamatosan meg kell újítani. de paradigmaváltás…” – majd némi malíciával így folytatja: „…osztálytermi szinten a reformok elzúgtak a fejüket behúzó pedagógusok felett. mert belátja. aki szándékosan emelt fővel állt a reformok hullámai között. – az egyénre szabott tanulási módszerek. értékeknek és módszereknek egy adott társadalom vagy szűkebben egy tudományos közönség minden tagja által elfogadott összegzését jelenti. vagy azért. 57 . hogy az élethosszig tartó tanulás a pedagógus számára nem jövő. vélekedéseknek. Paradigmaváltásra14 van szükség az oktatási rendszer egész területén.” A pedagógia felé a társadalmi környezet – a fejlődésének felgyorsulása folytán – olyan új elvárásokat fogalmaz meg. hanem a nagyon is tényszerű jelen. – a gondolkodási kultúra művelése.” (horváth. és az iskola mint rendszer egész anakronisztikusan poszt-XIX. – az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása.4. hisz a sikeres tanítási folyamat ezen is múlik.) Kedves Pedagógus! Ön valószínűleg azon kisebbséghez tartozik. módszereinek elsajátítása.” Varga Csaba: A Régi és az Új Paradigma. – az emlékezet erősítése. június. mert saját pedagógusszerepében is keresi a sikert. fejezet Módszerek „Az eredményes tanulás módszereinek.

1971. 100. hogy egy-egy kész58 . rész Adaptációs dialógus A „kivételesek” vannak többen Ma az iskolába járó gyermekek tanulástartalma gyakorlatilag életkorhoz kötött. különböző tempójából következően. hogy a „kivételek” – az átlag alatt vagy átlag felett lévők – az adott életkorú gyermekeknek a háromnegyedét teszik ki. Kedves Pedagógus! Az átlagos mentális fejlettség kijelölése azt eredményezi. Az azonos mentális életkoron belül az egyéni képességek tovább differenciálódnak. „Egyrészt az egyes pszichológiai tulajdonságok tekintetében a gyerekek közötti különbségek más-más módon alakulhatnak. …Régi pedagógiai tapasztalat. Az ábrán jól látható. ábra A mentális és a valós életkor Forrás: Varga. másrészt a fejlődés természetéből. pontosan 10 éves gyermek közül a mentális életkorok az alábbi szóródásban voltak tetten érhetők: 4. 25%-ának íródnak! A rugalmas iskolakezdés némiképpen enyhít a problémán. a többiek. Ez azt jelenti. hogy a 10 évesek negyedrészének mentális életkora azonos az életkorával.1. A tantervek (elvileg) a gyermekek mentális fejlődésének a kereteit adják meg. de korántsem oldja meg azt. hosszabb időszakot átfogó fejlődési folyamat során a különbségek mértéke is változhat. a „kivételesek” valóban többen vannak. hogy a tantervek az érintett populáció kb. a „mások”.

Beszélgessen erről kollégáival. Magyarországon az iskolarendszer saját hatékonyságát az elmúlt 20-25 évben úgy kívánta növelni. ahol kevés izgalmas dolgot lehet tenni. 2003. A következô táblázatban összegyűjtöttük azokat a pedagógiai gyakorlatra vonatkozó következményeket. gondolja végig ezeket egyenként a saját gyakorlatára vonatkozóan. hogy unalmas hely. (Sajnos a PISA-vizsgálat 2003-as eredményeiben szinte semmilyen tekintetben nincs lényeges eltérés.” (mOlnár–csapó. Így a szegregációk egész sorát produkálta. Kedves Pedagógus! Az oktatási gyakorlat megújulásának szükségességét jelzi annak alacsony hatékonyságú működése és az oktatás felé irányuló társadalmi elvárások megváltozása is. aztán felgyorsul. akik azt állítják az iskoláról. melynek egyik következménye a felnőttoktatásban való alacsony részvétel. 59 .) Bonyolítja az iskola nevelési szituációját. ezek pedig nem veszik figyelembe a fent vázolt különböző fejlődési ütemeket.4. A PISA 2000 vizsgálat ennek az alacsony hatékonyságát ékesen bizonyította. fejezet Módszerek ség vagy képesség fejlődése lassan indul. esetleg valamilyen születési vagy szerzett probléma miatt sajátos nevelési igényűek. Kérjük.és a helyi tantervi követelmények jelenleg elsősorban az ismeretanyag elsajátításának mennyiségi mutatóin keresztül mérhetők. amelyeket a társadalmi folyamatok alakulása (gyors változása) idézett elő. magyar szempontból megdöbbentő és lehangoló eredménye az volt. A keret. majd egy lassuló fázissal közelít a végső állapothoz. akik valamilyen – a tanuláshoz nélkülözhetetlen – részképességük fejlődésében zavart szenvednek. hogy a megfelelôen fejlődő gyermekek mellett a korosztályba tartoznak azok a gyermekek is. hogy a 32 ország tanulói közül a magyar gyerekek között vannak a legtöbben. családjával.) A PIsA-vizsgálatnak egyik. hogy az azonos képességűek összeválogatásának különböző módszereit preferálta. A tanulást segítő kompetenciák kialakítására a mai oktatási rendszer nem fektet elég hangsúlyt.

– Az alapvető ismeretek elsajátításán és képességek kialakításán kívül az iskolának ki kell alakítani a diákban egy magas szintű gondolkodási és kommunikációs készséget. amit a tanulási képességek fejlődése nem követett (nem követhetett). hogy a megszerzett tudást tudjuk használni más környezetben. a motivációkutatás). a kognitív pszichológia.1. Megváltoznak a tudásszerzés helyszínei és időtényezői. Megváltoztak a társadalmi környezet iskolával szembeni elvárásai. élni tud és együtt tud élni másokkal” – mondja a Jacques Delors-jelentés. Következményük a pedagógiai gyakorlatra Mindent nem lehet megtanulni – az élethosszig tartó tanulásra kell felkészülni-felkészíteni15. körülmények között. helyzetben. 15 Az élethosszig tartó tanulás kifejezést (lifelong learning) a 70-es évek óta használják. 2005. Megnő a tudástranszfer értéke. magatartást. Nem ő az ismeret egyedüli hordozója. Szembe kell néznünk a ténnyel: ez nem csak a közoktatási intézmények falai között valósulhat meg. foglalkoztatással kapcsolatos ismeretek állandó megújítását jelenti. (Motiválás az élethosszig tartó tanulásra. A tudományos eredmények és a pedagógiai gyakorlat kapcsolata. az empátiát. tudást az informális tanulás alkalmai. a toleranciát. hanem kiterjed az általános mûveltség minden területére. Új életminôséget. Elvárják tőle a hiteles és felhasználható szakmai tudást. táblázat A pedagógiai gyakorlat (és benne a módszerek) megújulását sürgető társadalmi folyamatok A társadalmi folyamatok alakulása. amelyek az élethosszig tartó tanulásban majd segítségükre lesznek. Átrendeződik a formális és informális tanulás aránya és fontossága a tanulási folyamatban. – a képességek fejleszthetőségéről. – Az életesély növekedése okán a gyermekeknek jártasságot kell biztosítani a társas kapcsolatok terén is.) 15 60 . „A tudás társadalmához vezet. és a cselekvô ember úrrá tud lenni a nehézségeken. szociális helyzet. KôpataKi. Koncepciója nem azonos a „jó pap is holtig tanul” közmondás jelentésével. a tudományok fejlődése A tudományos-technikai fejlődés mennyiségi robbanást hozott az ismeretek terén. Bővültek a pedagógiai szakmai ismeretek pl. – a gondolkodási műveletekről (ebben partner az agykutatás. a személyiség gazdagításának sokféle lehetôségére. amelyben feloldódnak a konfliktusok. A felnövő nemzedék társadalomba való sikeres beilleszkedése függ attól. – olyan stabil kompetenciákat kell a tanulóknak a közoktatásban megszerezniük. – a tananyag elrendezésének alternatív módozatairól. a különbségek (eltérő képességek.) hatékony kezelésének képességét. hogy el tud-e igazodni az információk özönében. Az LLL nemcsak a munkával. Az LLL nem azt jelenti. vállalnia kellett egyfajta szolgáltató szerepet. tanulási kultúrát jelent. A formális tanulás mellett egyre nagyobb mennyiségben adnak ismereteket. hogy kellôen hosszú idô alatt sikerre vihetjük a „mindent megtanítani” elvet. vagyis az. A pedagógus szerepe megváltozik. – Feladatul kapta az iskola az érték. rész Adaptációs dialógus 2.és normaközvetítést. a differenciált és rugalmas módszertani repertoárt. – a mérésről. etnikai hovatartozás stb. értékelésről.

hogy az inkluzív intézmények előkészítő terepei lehetnek egy olyan társadalomnak. esetleg a tantárgy maga bizonyos mértékig behatárolja a választható módszereket. hogy a tanórákat követően ők is be tudjanak kapcsolódni a szabad idejét töltő gyermekközösség életébe: az osztálytársak baráti közösségeivel fenn tudják tartani a kapcsolatot a tanítási szünetekben vagy – betegségük esetén – számíthassanak a közel lakó osztálytársak segítő támogatására. de az igazán rugalmas pedagógus mindig megtalálja a módját. akik a tanítási gyakorlatban a pedagógus segítségére vannak (iskolapszichológus. az integráció segítésére pedagógiai tanácsadó szolgálatot hozhatnak létre. akár differenciálásról. a hallássérülteket vagy a gyengénlátókat. gyógypedagógus.4. Az egyéni fejlesztési terv – a benne megjelenő problematikus területek fejlesztése miatt – a pedagógus számára minden óra tervezésénél olyan támpontokat ad. Feltételeit. ha elég kitartó és szorgalmas. eszközrendszerét és módszereit úgy válogatja meg. ha nem egy módszer jelenik meg benne. esetleg az egyéb okok miatt sajátos nevelést igénylő gyermekek csoportját. mozgásterapeuta. hogyan késztetheti a nebulókat aktív ismeretszerzésre. A szabad iskolaválasztás joga őket és szüleiket is megilleti. ahol az esélyegyenlőség nem puszta szólam. HoGy EGy IsKolA BEFoGADó (INKlUzÍV)? A befogadó iskola figyel a tanulói különbségekre. akár csoportos munkáról. Kedves Pedagógus! Fontos tudnunk. amelyek az óra módszereit is behatárolják. nekik aztán igazán fontos lenne a lakóhelyükhöz legközelebbi iskola befogadó magatartása. Ahogy nincs külön társadalma a soványaknak és a kövéreknek. fejezet Módszerek A befogadás vagy inklúzió szükségszerűsége Az inklúzió mára az európai iskoláktól elvárt gyakorlat. logopédia szakos gyógypedagógus tanár vagy terapeuta. S ha valakinek. A speciális (gyógypedagógiai) intézmények a szükségletekre. A tananyag. Mindez azért is 61 . gyógypedagógiai vagy pedagógiai asszisztens). akár egyéni fejlesztésről van szó. a társadalomba való aktív beilleszkedésre. MIről IsMErJüK MEG. ahol bármelyik gyermek megvalósíthatja álmait. ugyanúgy nem kényszeríthetjük külön szegregált közösségekbe a kerekesszékben ülőket. A tanórák sikere mindig akkor a legintenzívebb. hogy esélyt adjon minden gyermeknek képességei kibontakoztatására. Az inkluzív iskolában munkatársként megjelenhetnek azok a segítő szakemberek. a kék szeműeknek és a barna szeműeknek.

62 . amelyek kialakítása. Az SNI-gyermekek esetében ezek a diagnosztikus mérések szakemberek bevonásával történnnek. hogy megnevezi azokat a kulcskompetenciákat. 7 Együttműködnek a szülőkkel. 4. ségleteinek alaposabb feltérképezésében. s az erre épített egyéni fejlesztési tervet is az ő segítségükkel tudja elkészíteni az osztálytanító vagy a szaktanár. 2. A tanárok azokat a tanítási módszereket alkalmazzák. mert a sok eltérő képességű gyermek egyéni fejlesztéséhez szükség van diagnosztikára. globális tanulók). A szülőkkel való megbeszélésekre szintén szerencsés elhívni a szakembert. Segítenek a tanulónak önismerete fejlesztésében annak érdekében. amely megnyilvánul például a tantárgyközi kapcsolatokban – ezzel a hagyományos iskolai keretek máris szétfeszítődtek.1. 6. Munkánk így válhat valóban hitelessé. analitikus tanulók. A tanulók haladási ütemének megfelelően tervezik a munkát. A dokumentum előírja az egységes alapokra épülő differenciálást és a kiemelt fejlesztési feladatokban a tanítás-tanulás olyan szemléleti egységét. – az eltérő tanulási stílusokat (hallás után tanulók. vizuális tanulók. HoGyAN MűKÖDIK A BEFoGADó IsKolA? 1. Ehhez figyelembe veszik: – az eltérő szociokulturális hátteret. rész Adaptációs dialógus fontos. az már a hagyományos tantárgyi struktúrát is csak nehézkesen tudja továbbműködtetni. – az emocionális különbségeket. Az egy osztályban tanító nevelők folyamatos interakcióban vannak egymással az eredményes személyi előrehaladás érdekében. amelyek kielégítik a tanulók eltérő igényeit. A tanítási folyamatban megjelenik a fejlesztő értékelés. 3. a kompetenciáról szóló fejezetben). Amelyik iskola ezeket a szempontokat szem előtt tartja. ami további segítség lehet a gyermek szük. hogy képessé váljon saját tanulása hatékony irányítására. A kompetencia alapú képzést oktatási alapdokumentumunk (Nat) elvárja az intézményektől azzal. 5. Tervezéskor figyelembe veszik a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteit. fejlesztése az oktatási folyamat során meghatározó fontosságú (részletesebben l. kinesztetikus tanulók.

) Önmagában ez a tény is elég volna. tantárgyi integráció. hogy a csökkenő kötelező óraszámok az egyes tantárgyakra olyan kis mennyiségű órakeretet tesznek felhasználhatóvá. A hagyományostól eltérő tervezési.5%-ot a tapintás és 1%-ot az ízlelés útján szerzett információk aránya.5%-ot tesz ki a szaglás. de beilleszthetők. funkciója. fejezet Módszerek Kedves Pedagógus! Általános ellenvetés az újítással szemben. célja HAGyoMÁNyos PEDAGóGIAI MóDszErEK A külvilágról a legtöbb információt. hatékonyságuk szinte alig mérhető. – az oktatás folyamatába hosszabb vagy rövidebb ideig. blokkosítás. A következőkben azokat a tanítási módszereket gyűjtöttük csokorba. 1. a tantárgyi „szegregáció” feloldásával ezek a problémák orvosolhatók. s mindössze 3.4. Ami miatt mégis ez fordul elô leginkább.” (Csapó Benő) A pedagógiai módszerek szerepe. Az adatok arról győznek meg. annak oka többek között: – pedagógusaink nagy százaléka ezekben a módszerekben van „otthon”.) Ez is egy ok arra. (Pl. hogy a verbális ismeretközlés kiegészítés nélküli hatékonyságát megkérdőjelezzük. a tantárgy tömbösítése. oktatási folyamatának újragondolása megtörténjen. szervezési módszerekkel. hanem sok apró részlet tisztázására. 63 . hogy a kompetenciák kialakítását a hagyományos ismeretközlő iskolai keretek között. – vannak oktatási szituációk. amelyek a Nat elvárásainak megfelelnek. hogy ha azokat a teljes tanítási évre szétosztjuk. hogy az iskola belső struktúrájának és szokásrendszerének. és segítik a befogadó iskolák pedagógusainak hatékony tanítását. elmélyült fejlesztő munkára van szükség. „A lényeges előrelépéshez ma már nem nagy alapelvek deklarálására. amikor ezek a módszerek a célravezetők vagy – hatékonyan egészítik ki az új oktatási módszereket. kb. epochális oktatás. A hallás útján az információk 11%-a jut el hozzánk. 83%-ot a látás útján kapjuk. (Ezek az adatok megközelítő átlagértékeket jelentenek. a frontális osztálymunka módszereivel képtelenség teljesíteni.

összegzés. Mindkét esetben monologikus oktatási módszerről beszélhetünk. – ha az információkat csak rövid ideig kell megjegyezni. Ezért kombinálni szükséges olyan feladatokkal. amelynek során törvényszerűségek. Magyarázat Szintén tanári közlés. rész Adaptációs dialógus Előadás Olyan szóbeli közlési módszer. szabályok. részösszefoglalások beiktatásával vagy az ismeretek rögzítését szolgáló feladatok adásával. 64 . a tanulók képességbeli különbségei. kifejezések értelmének magyarázatát adja. – egy tananyag bevezetésénél. Szerkezetét tekintve három fő részből áll: bevezetés. összefüggések megértését segíti elő a pedagógus. vagy meg kell szakítanunk a frontális munkát a tanulók aktívvá tétele érdekében kérdésekkel. Az ilyen módszerek esetében a pedagógus nem differenciál. és 20-25 percnél hosszabb monoton. Típusát tekintve lehet: – értelmező: fogalmak. szemléltetéssel. amelyet más forrásból nem lehet elérni. ha: – olyan információ közlése a cél. – ha a cél az érdeklődés felkeltése. fogalmak. A magyarázatok időtartamukat tekintve – a kisgyerekek esetében – az 5-10 percet nem haladhatják meg. megértetésére alkalmazzuk. amely egy téma logikus. ha az ismereteket még más módszerekkel is rögzítik. ahol a pedagógusé az aktív szerep. Hossza 15 perctől 2 óráig terjedhet. passzív befogadásra még a felnőtt sem képes. a lényegkiemelés technikájának gyakoroltatásával. mindenki ugyanazt a feladatot végzi. Alkalmazására akkor van szükség. amelyek aktív szerepet adnak a gyermeknek hallgatás közben. részletes kifejtésére szolgál. személyiségbeli eltérései nem kerülnek előtérbe.1. Az előadást vagy a rövidebb idejű magyarázatot kötni kell a tanulók előző ismereteihez. – okfeltáró: a különböző (természeti vagy társadalmi) jelenségek okainak megértésére. Általában az elbeszélés és a magyarázat elemeit is meg lehet találni benne. és a tanuló általában a passzív befogadó. kifejtés. – leíró: egy szerkezet vagy folyamat bemutatására szolgál. segíteni lehet a tanulóknak az elhangzott szöveg jegyzetelésében.

Rakd össze…!. akkor a gyermeknek nem is a legerősebb információfelfogó bázisát célozzuk meg. – a kérdezés (az alábbiakban részletezzük) és – a tanulók tevékenységének értékelése (ez utóbbit külön fejezetben tárgyaljuk). A megbeszélés Az oktatásban leggyakrabban használt dialogikus közlési módszer. – véleményt kérő (művészeti alkotások. indítékok keresésére. Keresd meg…!). – ellenőrző: a tanulók tudásszintjét vizsgáljuk. összefüggések feltárására. – instruáló: ha a munka elvégzésére ösztönzünk vele (Sorold fel…!. 65 . A módszer három lényeges alkotóeleme: – a strukturálás (a megbeszélés menetének tudatos irányítása). A tanulók aktívak. fejezet Módszerek Az óra menetét ilyenkor mindenképpen a verbális közlés határozza meg. A kérdés A kérdés a megbeszélés fő eszköze. Miért ez a véleményed…?). önértékelés). Különböző kérdéstípusok eltérő gondolkodási műveletet aktivizálnak. és ha a befogadás intenzitását figyelembe vesszük. – gondolkodtató: okok. a gondolkodásra ösztönöz. de általában a tanítás folyamatában is kiemelt szerepe van. – érzelmek kifejezését elősegítő (Hogy tetszett…?. összehasonlításra ösztönöznek. A tanár a tanulókkal folyamatos interakcióban van. képzettársításra.4. A megbeszélés formái: – a konkretizáló megbeszélés és – a kérdve kifejtés. hogy a kérdést követően hagyjunk időt. általánosításra. Fontos. A csend a legaktívabb tanulói tevékenységre. Szükségszerű tehát a verbális információ megerősítése. s a tanulói válaszok alakíthatják az óra menetét. tanári kérdések segítségével maguk jönnek rá a megoldásra. következtetések levonására. kísérleti szituációk megítélése. A kérdések funkciói: – diagnosztizáló: az óra anyagát alátámasztó előismeretek feltárására irányul.

– Fejleszti a gondolkodást. a tananyaghoz szükséges előzetes ismeret feltárására vagy a tanult ismeretek összefoglalására használhatjuk (Hogy nevezzük…?. rövid.1. bloom taxonómiája szerint a kérdések a gondolkodás szintjei szerint az alábbi módon csoportosíthatók. A jó kérdezés jellemzői: – A jó kérdés pontos. 2002. pl. – Figyelembe veszi a tanulók értelmi színvonalát. értékelésre ösztönöznek. A tények felidézésére. rész Adaptációs dialógus A kérdések két alapcsoportra oszthatók: A szűk tanári kérdésekre egyetlen helyes válasz adható. A tág tanári kérdésekre többféle jó válasz lehetséges. – Segítségével differenciáltan tudjuk kezelni a tanulók válaszait. melyik…? Mit gondol…? Milyennek képzeli…? Miért…? Hogyan foglalná össze…? Hogyan példázza…? Hogyan áll kapcsolatban…? Megértés Alkalmazás Magasabb rendű műveletek Elemzés (analízis) Egybefoglalás (szintézis) Mik a tulajdonságai…? Hogyan csoportosítaná…? Miben hasonlít…? Mire következtet…? Mi lenne. mikor. Fejlesztik a gondolkodást (Hogy látod…? Mi a véleményed…?). elemzésre. milyen. mit. egyértelmű. táblázat A kérdésfeltevés és a gondolkodás szintjei közötti kapcsolat Bloom taxonómiája szerint Példa a feladatmeghatározásokra Nevezze meg…! sorolja fel…! Válassza ki…! Képzelje el…! Mondjon példát…! Egészítse ki…! Használja fel…! Változtassa meg…! számítsa ki…! találja meg. 3.! Illusztrálja…! Vázolja fel…! Hasonlítsa össze…! Csoportosítsa…! tervezze meg…! Javasoljon megoldást…! A gondolkodás színterei (kognitív taxonómia) Alapműveletek Ismeret Példa a kérdésfeltevésre Ki. 66 . ha…? Milyen megoldást javasolna…? Forrás: Bárdossy–Dudás–Pethőné–Priskinné. hogyan. mi.. Mi a feladata…?). világos.

Lényege: minden diák kap egy feladatlapot. Minden kérdéshez új „szakértőt” kell keresni. A tanulók párban dolgoznak. kijavíthatjuk a hiányos vagy téves ismeretet: • A villámkártyák a bevésési folyamatot segítik. amelyeket az előzetes tesztnél elrontottak. és a kártyák másik oldalára leírják. visszakapják a kártyájukat. aki aláírásával bizonyítja.) (KaGan. A kérdésekre adható válaszokat megvitatják csoporton belül. hogy a tanulók kártyákat készítenek azokból a kérdésekből. vagy későbbi kiadás alapján.). a „Találj valakit”. A munkalapra a válaszoló szavait kell rögzíteni. A nehézségi fok emelhető a segítségnyújtás csökkentésével. fejezet Módszerek A kérdések gyakori. és az osztályban körbejárva keresnie kell valakit. – Játékosabbá tehetjük az órát vele (barkohba. – Egybeköthetjük a gondolkodást mozgással pl. hogy a válasz helyes. A gyermekek a hátukra tűzött híres ember. hogy kitalálják úgy. nevét kell. vagy későbbi kiadás alapján). találóskérdés-készítés). Lényege. (A találgatásban segíthet pl. információkérő vagy az előzetes meditációt segítő kérdéseket. Gondoltam egy számot…. egy szó az egyik oldalon és szótári meghatározása stb. – Elmélyíthetjük az ismereteket. fejleszthetjük a kommunikatív készséget pl. miközben a tanár feltesz egy kérdést. aki tud válaszolni a munkalapon lévő valamelyik kérdésre.4. Mire használhatók? – Segítségükkel kiválóan lehet a tanórán differenciálni (egyéni feladatlapok kérdései). – Erősíthetjük a társas kapcsolatokat. A kommunikációs készséget erősíti a „Ki vagyok?” módszer. és 5-5 db kártyát átadnak társuknak. • Feladatcsere: A csoport minden tagja kidolgoz egy ismétlő kérdést az anyagból. élőlény stb. irodalmi hős. Kooperatív munkaforma pl. hogy a gyermekek körbejárnak.) 67 . hatékony eszközei a tanításnak. ami az adott kérdésre vonatkozik (pl. és leírja egy villámkártyára. A társak csak igennel és nemmel válaszolhatnak. felváltva kérdezik egymást. a Keveredj! Állj meg! Csoportosulj! kooperatív módszerrel. A kártya másik oldalán valamilyen „behívó formula” van. hogy társaiktól három kérdéssel kérhetnek segítséget. 2001. és ha tudják a választ. amire a válasz egy szám. A diákok ekkor a válasznak megfelelő számú csoportokba tömörülnek. A következő lépésben kicserélik villámkártyáikat valamelyik csoporttal. ahol a gyermekek a tanárnak tesznek fel vitaindító. amelynek lényege. a táblára kifüggesztett lista. s a kártyák kérdéseit megválaszolják (KaGan. A gyermekek egy labda körbedobásával egymást kérdezik a tanult anyag ismereteiből. • Dobj egy kérdést: A csoport a tanultak ellenőrzésére vagy készségfejlesztésre alkalmazhatja. 2001. „a tanár válaszol” módszerrel.

preparátumok. kitömött állatok. A körültekintő tanító kis kézi könyvtárat is tart az osztályteremben. tolerancia. amely rengeteg lehetőséget ad a vizuális megerősítésre. Az alsós osztálytermekben a kicsiknél mindennapos. vitakultúra stb. jelenségek észlelése. Szemléltetés A hagyományos és a korszerű pedagógiai módszerek egyike sem nélkülözheti a szemléltetést. gépek. Az emberi megtapasztalás hétköznapi alapesete az érzékszerveink útján történő információszerzés. ha kabinetrendszer van. és használjuk is. Az idősebb korosztálynál. Ez a módszer segíti: – a tantárgyi tudás elmélyítését.és kommunikációskészség-fejlesztő módszer. A hagyományosan frontális megerősítő módszer mellett a csoport.).1. Azóta a szemléltetésnek a korszerű pedagógiában számos. Ugyanezt éri el a pedagógus. a tévé. megszokott látvány. – a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését és – a közösségépítésre is pozitív hatása van. hangszerek és ritmushangszerek stb. értékelő álláspontok sokszínűsége várható. Jelentős szerep jut a tanulóknak. a szaktanterem jellegének megfelelő faliképek. metszetek. videomagnó. a magnetofon és a számítógép. és az írásvetítő is megszokott eszköz. – az interperszonális kapcsolatok minőségi javulását. ásványok. később mértékegységek. Dialogikus közlési módszer. Modellek. hogy a verbális közlés mellett fontos a tárgyak. – a kommunikációs készség javítását. nyelvtani szabályok díszítik a falakat. A diavetítők. ábrák találhatók a teremben. DVD. Hatékonyan akkor szervezhető. A modern kor számos technikai berendezéssel siet segítségünkre. Az ismeretek elsajátításán túl erősen aktívgondolkodás. hogy hívóképes betűk és számok. Már CoMenius is felismerte. ha ötletek. rész Adaptációs dialógus Vita A megbeszélés magasabb formája. a modern technikát is felhasználó formáját ismerjük.vagy egyéni munkában is használhatjuk. – valamennyi a közvetlen szemléltetést célozza. ahol a tanár háttérből irányít (vitavezető). Alkalmazása előtt a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a vita alapvető szabályait és magatartásmódját (türelem. ha kísérleteket mutat be vagy végeztet az osztállyal. elemzése is. az írásvetítők. 68 .

képalkotás. – veleszületett adottságbeli különbségek (szomatikus. fejezet Módszerek a projektor és az interaktív táblák: mind megannyi lehetőség a közvetett információszerzésre. tanulásban akadályozott gyermek(ek) van(nak) a csoportban]. minél közelebb kerül a gyermekhez a megtapasztalható valóság. 69 . Rétegmunka A tanulók bizonyos fejlesztési célok. Mikor érdemes ezekkel a módszerekkel élnie a pedagógusnak? – Ha lehetőség szerint mindenkinek szükségletei szerint szeretnénk feladatot kiosztani.4. vegetatív. hozott ismeretek. etnikai különbségek stb. – Ha a csoporton belül a követelmények eltérnek egymástól [pl. Annál hatékonyabb a szemléltetés. azonos feladatot kapnak csoporton belül. szokásrend. érdeklődési kör. Ezt a munkaformát részben egyénre szabott munkaformának nevezzük. idegrendszeri). a diák feladata a megfigyelés. EGyÉNI tANUlÁsI MóDszErEK A tanulók személyi adottságára építő pedagógiai módszerek közül először az egyénre figyelő individuális módszereket tekintjük át. mindenki önállóan dolgozik. vallási. – a tanuló személyiségéből adódó különbségek (attitűd. Szemléltetésnél az irányító a tanár. szövegalkotás stb. motiváció stb. Differenciálás A differenciálás a tanulók egyéni különbségeinek figyelembevétele a tanítás folyamatában.).). A pedagógus által nyújtott segítség személyre szabott. Az egyéni különbségek lehetnek: – a szociális háttérből adódóak (értékrend.). de az egyes gyermekek között nincs együttműködés. – Ha egyéni alkotómunka a feladat (tárgyak létrehozása. fejlesztendő területek alapján kerülnek eltérő csoportokba.

ezzel segítve az önismeret fejlesztését. Az okok feltárása után meg kell határoznunk a fejlesztés irányát és módját. (Ha lehetőség van a nevelőtestületben mozgásterapeutát alkalmazni részmunkaidőben – aki lehet tanfolyamot végzett tanító kolléga is –. amely az esélyegyenlőség megteremtésének alappillére lehet. személyre szóló összeállítása mindig diagnosztikus tájékozódás után történik. sokat segíthet a koncentrációkészség. A tanítás folyamatában fontos a bizalom megtapasztalása. ismerik és tudják használni az önálló munkához szükséges eszközöket és rendelkeznek időérzékkel. A szórt figyelem. ha az órán a gyermek számára lehetővé tesszük az önellenőrzést. a tanulásban akadályozott gyermek esetében az egyéni fejlesztési tervet. (Célszerű az utóbbi esetben a tervezés időszakában kikérni az iskolai vagy az utazó gyógypedagógus véleményét. rész Adaptációs dialógus A kulcskompetenciák fejlesztésénél jelentős szerepet kaphat a differenciált oktatás.) A részképesség-problémás gyermekek esetében a fejlesztőpedagógussal kell ugyanezeket a lépéseket megtenni. a finommotorika fejlesztésében. ha a gyermekek rendelkeznek önálló tanulási technikákkal. felhasználására szolgáló feladatok. figyelembe kell venni a szakvéleményben megfogalmazottakat. a gyermek személyiségének stabilabbá tételében. hogy a megfelelő szintet maguk válasszák. A különböző munkatempóra tekintettel: A tanulók munkatempójának eltérő volta mindannyiunk számára ismert. – az ismeret rögzítésére alkalmas feladatok. a részképesség-problémával küzdő gyermekek szakértői véleményében gyakran olvasható az időkedvezmény kérése. Differenciált óravezetésnél alkalmat lehet adni a tanulóknak. képesek az önellenőrzésre. a hosszan tartó koncentráció hiánya. a feladatok tartalmát is megbeszélni a szakemberekkel. A differenciálás csak akkor oldható meg sikeresen. esetleg amíg nincs gyakorlatunk a fejlesztés ütemezésében. Pl.) 70 . Ezért a tanítónak ezeket először ki kell alakítani. – a rögzített ismeret elmélyítésére. A differenciált feladatok kiválasztása. ebben segítségünkre lehet.1. Ha részképességzavart mutató vagy tanulásban akadályozott gyermek/tanuló esetében alkalmazzuk a differenciálást. A differenciáláskor emellett külön kell figyelnie az inkluzív iskolában tanító nevelőnek a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. a kapkodás a lassan haladó gyermekek között éppúgy előfordul. Differenciálásnál a feladatokat különböző szempontok szerint állíthatjuk össze. Táblára kiakasztjuk a feladatok megoldását vagy borítékban az asztalra tesszük. mint a gyorsan haladók között. a reális énkép kialakulását. Az ismeret elsajátítása szerint: – a hiányok pótlására alkalmas feladatok.

4. A pedagógus mindig a fejlesztési célnak megfelelően foglalkozik a csoportokkal. vagy a sajnátos nevelési igénye ezt a munkaformát teszi szükségessé az adott sérült vagy eltérő fejlődésű terület miatt. Az oktatás gyakorlatában ezért a módszerek kombinálása vagy új komplex technikák bevezetése szükségszerű. 71 . hogy mindegyik csoporttal foglalkozzon személyesen is. de vigyáz arra. Az értékelés az önmaga eredményeihez képest végzett előrehaladáson alapul. – amit hallunk. sem a folyamat során. – amit egyszerre látunk és hallunk. előzetes ismereteit és az egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különbségeket. a 10%-át. annak a 70%-át. illetve a tudás aktív megszerzése lényegesen nagyobb hatékonyságot előfeltételez. fejezet Módszerek A gyorsabban haladók számára mindig legyen „időkitöltő feladatlap”. – amit látunk. – amit olvasunk. Pozitív viszony van a tanuló és a pedagógus között. adottságait. Nincs kapcsolat a társakkal. (Ezt a módszert akkor érdemes alkalmazni például. Individualizált munka A pedagógus figyelembe veszi a gyermek egyéni haladási ütemét. a 20%-át. – amiről magunk beszélünk. tanulási stratégiáját. sajátosságaihoz mért sikert. annak 90%-át (!) vagyunk képesek megjegyezni (zaKárné. Ebből adódóan a tanítási órákon az ismeret több érzékszerven keresztüli megtapasztalása. 2004. sem az értékeléskor. annak az 50%-át. Ugyancsak lényeges a csoportok – a fejlesztési célnak megfelelő – változó összetételének lehetôsége és rugalmas alakítása. ha a tanuló valamilyen ok miatt egyéni haladási ütemben való munkára kap engedélyt az igazgatótól. – és amit önállóan kipróbálunk és végrehajtunk.) A tANUlóK KÖzÖsEN VÉGzEtt tANUlÁsI tEVÉKENysÉGEI A tanuláspszichológia mérési adatai szerint annak. jártasságát. aki minden gyermek számára biztosítani tudja a képességeihez.). a 30%-át.

hogy annak az ismeretnek. problémát fogalmaz meg. Komolyabb gond esetén a szünet beiktatása gyakran segít. – A munka befejezését követően a résztvevőkkel együtt ki kell értékelni a munka folyamatát: mi okozott problémát. 72 . az új helyzethez igazítva máskor is alkalmazni tudják (tudástanszfer). A felfedezéses. Feladata. a félbehagyott munka motiváló erő is lehet. hol tévedtek (Knausz. a lényeges és lényegtelen információk elkülönítése.). 90%-át vagyunk képesek megjegyezni. A megvalósítás folyamán a résztvevők között vita alakulhat ki. A felfedezéses tanulásban megváltozik a tanár szerepe. Lehetőséget biztosít a gyermeknek arra. Viszont az aktív tanulással a tanuló kíváncsiságát. hogy a maguk számára megfogalmazzák. 2006. mi segítette a munkát. Felfedezhetik. Érdeklődő figyelemmel kísérheti munkájukat. összefüggések keresésére ösztönöz. Láttuk. amit önállóan kipróbálunk és végrehajtunk. A felfedezéses tanítás során az általános sémák segítségével egyedi problémák kerülnek megoldásra. Így tehát a ráfordított idő az eredmény hatékonyságában busásan megtérül. kutatásos tanulás időigényes. hogy amit egy konkrét probléma megoldásánál megtanultak. feldolgozása. rész Adaptációs dialógus A felfedezéses tanulás Az információrobbanás eredményeként hatalmas ismeretbázis áll a tanuló rendelkezésére. Mi az ismeretlen? – A probléma elemzésekor: meg kell ismertetni a gyerekekkel olyan eljárásokat. Kérdéseivel ösztönzi a gyermekeket. hogy a tanulót gondolkodásra késztesse. Ha elakadtak. szükséges lehet a tanári segítség. hogy a meglévő tudás és az új szituáció találkozásából új. információk felkutatása és átadása. érdeklődését mozgósítjuk. A felfedezéses tanulás folyamán a pedagógus facilitátori szerepet tölt be. Mire ügyeljen a pedagógus a problémamegoldás folyamatában a különböző szakaszokban? – A probléma megértésekor: keresni (kerestetni) kell a tanulókkal a probléma okát. de csak az akadály elhárításáig. a megoldás megtervezése. miközben általános sémáink is fejlődnek. A felfedezéssel a tanulók nemcsak érdekesebben tesznek szert ismeretre. megoldási javaslatok erősségei és gyengeségei. hanem mást is tanulnak. amelyeket a problémamegoldás során alkalmazni tudnak.1. pl. hasonló feladat keresése. hol tartanak. – A megoldás folyamatában a pedagógus számos eszközzel segítheti a tanulókat. hanem kérdez. ahol szembesülhetnek a különböző elképzelések. mi a következő lépés. hanem azok rendszerezése. magasabb rendű tudással kerüljön ki. A pedagógiai feladat tehát nem az ismeretek. a feladat modellezése. aki többé nem ismeretet továbbít. azt némileg átalakítva. a feladat leegyszerűsítése.

konstruktivitását. Egyéni felelősség Egyenlő részvétel Párhuzamos interakciók Forrás: Kagan. Az egyenlő részvétel a kooperatív csoportokban a szerepelosztással kezdődik. A kooperatív tanulás mint módszer a konstruktív tanulási elméletre épül. átalakítja. a kerekasztal. eszközfigyelő. feladatmester. a kooperatív tanulás nemzetközi szakértője. fejezet Módszerek Kooperatív tanulás „A kooperatív tanulás nemcsak tanítási módszer. csendkapitány stb. de nincs szó kooperációról. Minden tevékenység 4-6 fős csoportokban zajlik. Elősegítik a tanulói aktivitást.” (óhidy. új ismeretek előkészítésére.4. a tanulók órai aktivitása a sokszorosára nő. akkor az egész csoport alulteljesít. Az előzőben mindenki önállóan megírja a tesztet. és a pontszámok összeadása adja ki a csoporteredményt. hanem szortírozza. amely szerint az ismeretek elsajátítása mindig alkotó. újjáteremti. amelyek az egyéni teljesítmények összeadásával lesznek értékelve. táblázat A kooperatív tanulás négy alapelve Építő egymásrautaltság Akkor jelentkezik. Ebben az esetben várható. hogy az mielőbb eljusson a jó megoldásig. ha az egész csoport sikere mindegyik tag sikerének a függvénye. Ehhez olyan új módszereket kell kidolgozni vagy a már meglévőkből felhasználni. amikor az adott órán (foglalkozáson) a munka folyamata valamely részterületének felelősévé tesszük a csoporttagokat (időfelelős. A kooperatív tanulási forma – ahogy a többi cselekvő tanulási forma is – a hagyományos tanulási módszerekkel szemben nemcsak megengedi. a számonkérés és a gyakorlás élénkítésére. hanem kifejezetten stimulálja az emberi agy ezen alkotómunkáját. Pl. kérdésfelvezető.) A kooperatív módszerek az információszerzésen túl a gondolkodási. (Pl. Az egyéni felelősség átélése fontos része a kooperatív tanulásszervezés sikerének. Utóbbinál pedig a részfeladatok megoldásával áll össze a csoport eredménye. rendszerezi. visszatekintő. mindössze csoportmunkáról beszélünk. azaz konstruktív módon történik: az emberi agy az ismereteket nemcsak befogadja. a szóforgó vagy ennek írásos megnyilvánulása. vagy ha valamelyik csoporttag nem teljesít. 73 . A pedagógusnak a csoportos munka szervezésénél mindig figyelembe kell venni az egyenlő részvétel kritériumát.) Mindkét módszer a tanulási folyamat számos területén alkalmazható pl. hogy a könnyebben tanuló diák segít társának a feladat megértésében.). pontfelelős módszer vagy a feladatért felelős módszer. 2001. 2005. befogadására. a kommunikációs és az együttműködési készséget segítenek kialakítani. Ha a négy feltétel valamelyike hiányzik. 4. hanem filozófia is – állítja Norm Green. jegyző. A diákok mindkettőben körönként vesznek részt.

innen a neve: kerekasztal. a félidő módszer (először a pár egyik tagja. A szóforgóban ugyanez történik. hisz a tanári felszólításra mindig csak egy tanuló válaszol. Ez a módszer a közösség tagjai közötti kooperáció eredményeként létrejövő konszenzus elérésére tanítja meg a gyerekeket. akkor 74 .) Kedves Pedagógus! A kooperatív tanulás szervezése más pedagógusattitűdöt. a hagyományos tanórába beillesztve is hatékonyan alkalmazhatjuk őket. A frontális osztálymunkában a tanulók mindössze 10 percig jutnak szóhoz. (Meg kell jegyezni ugyanakkor. Így a tanulók egy főre jutó kommunikációja a tanórán 20 másodperc. „A kooperatív életszemlélet kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködést és a közösség minden tagjának egyéni teljesítményét előtérbe állító szemléletet jelent. olvassa el. c) Miután a kooperatív módszerek sokasága szól a csoportos interakcióról. ahol nemcsak az egyidejű interakciónak. a párhuzamos interakcióknak köszönhetően az egy főre jutó aktív időszak akár 5 perc is lehet. akkor saját tervünkre.1. b) Abban az esetben. nem mindegy. Az első diák a feladatnak megfelelően leír valamit. Pármunkánál pedig pl. mint a hagyományos tanítás. ha biztosak vagyunk a kooperatív módszerek használatában. de szóban. a papír körbemegy. majd a másik szerepel előre meghatározott ideig) vagy a páros forgószínpad (amikor a pár tagjai felváltva neveznek meg dolgokat vagy dobnak be ötleteket) a kooperatív választás. és próbálja azokat a saját gyakorlatába illeszteni! a) Nem nélkülözheti a tanóra előzetes tervezését. más készségeket. Ebben az esetben ugyanis a tanulók órai aktivitása a sokszorosára nőtt. foglalkozásvázlat készítését. Ha csak ezt a 10 percet a tanár a kooperatív óraszervezéssel oldaná meg. ha csak egy vagy néhány módszert ismerünk. hogy a csoportalakítást hogyan végezzük. Pozitív tapasztalat. Összegyűjtöttük Önnek a kooperatív tanulás szervezéséhez szükséges alapvető tudásokat. Kérjük. képességeket kíván. hogy a páros munka alapvetően nem kooperatív módszer. hogy a kooperatív tanulást alkalmazó tanulók a konszenzusra törekvő szemléletet átviszik az élet más területeire is. A foglalkozásterv épülhet a kooperatív tanulásszervezés valamely kész mintatervére. 2005. ami 15-szöröse a hagyományos óravezetés során az egy tanulóra jutó időnek. azután továbbadja a bal oldali társának. hogy a kooperatív módszerek miért sikeresebbek minden eddigi módszernél. Amennyiben előre tervezett heterogén csoport dolgozik együtt.” (óhidy. a többi idő a tanáré. több hétig is célszerű együtt hagyni a csoportokat a szociális kompetenciák fejlesztése miatt. A hagyományos óraszervezésnél ez az aktív idő is szétosztandó a tanulók között. de az egyenlő részvételnek is megfelelnek a szereplők. Ha véletlenszerű csoportalakítást preferálunk. illetve.) A párhuzamos interakciók önmagában magyarázatot adhatnak arra. rész Adaptációs dialógus A kerekasztal esetében a diákok egy tollat és egy papírt használnak.

Magunk számára tervezzünk megfigyelési szempontokat. A módszer vállalása esetén az egyes tantárgyakat. a szociális tanulásnak és a tapasztalati tanulásnak. A projekt azon az alapelven nyugszik. előkészíteni. A folyamatos interiorizáció a társas viselkedést is alakítja. feladatokat és a módszereket. és a tanárra figyel (csendjel).?) Projekt „A projekt olyan oktatásszervezési eljárás. együttműködésre is ki kell terjednie. A tervezésnél meg kell feleltetni egymásnak a célokat. egy központi téma köré csoportosítva tanítjuk. (Hogyan tudtatok együtt dolgozni. de soha ne feledjük. hogy az értékelés nem csak a tanár privilégiuma. e) Miután a tanulás cselekvések sorozata. h) A foglalkozásokat mindig a tanulói értékeléssel és önértékeléssel zárjuk.” (Pedagógiai lexikon) A projekt a gyermekek teljes személyiségét. ezért a tanulási folyamat az órán mozgással és zajjal jár. amely a tanárt. és ne legyenek tiltó megfogalmazások.4. amelynek központjában a probléma áll. 75 . mert ilyenkor igen ritkán alakul ki ideális csoportösszetétel. Fontos. céltudatos tevékenységgé alakítva a gyermeki kíváncsiságot. A tanulói értékelésnek a teljesítményen túl a kooperatív készségekre. képzelőerőt. hogy ez utóbbiból ne legyen sok. ugyanakkor ne okozzon nehézséget. a téma feldolgozásának mélységét és a pedagógusok gyakorlatát. hogy jobban alkalmazkodjon a tanulók szükségleteihez. a közösen elfogadott szabályok megalkotása és következetes betartása. amelynek hatására mindenki abbahagyja a munkát. volt-e vita stb. érzelmi. Könnyen léphessenek egymással kapcsolatba a csoporton belül. Ezért a kooperatív óra tervezésében összhangban kell lennie az ismeretszerzésnek. d) A tantermi környezetet úgy kell kialakítani. a csoporton belül differenciáltan. értelmi. Az időtényezőnél figyelembe kell venni a gyermekek életkorát. ha a táblára vagy a tanárra kell figyelni. a tanulót és a tanulási környezetet is magában foglalja. Olyan tanulási egység. motorikus adottságaikat is figyelembe veszi a tanítás folyamatában. f) Az óra tervezésénél a pedagógus a tanulói tevékenységek megtervezésére koncentrál. amely szerint a tanulás komplex folyamat. A foglalkozás végén mi is végezzünk önértékelést. Ha lehet. a képességeknek megfelelően adjuk a feladatokat. tantárgycsoportokat interdiszciplináris módon. sokszorosítani. Ekkor kell az óra szükséges eszközeit is kiválasztani. fejezet Módszerek a csoportok összetételét gyakrabban kell változtatni. Ez a módszer egyszerre vár el együttműködést a tanulóktól és a pedagógusoktól. Célszerű megállapodni a közösséggel egy olyan jelben. g) Az órán fontos a szerepek kiosztása. amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. A projekt időtartamát tekintve az egynapostól a többhetesig (általában 2-6) terjed. az időkeret meghatározása.

A tanuló tehát a projekt során aktív. A kivitelezés időszakában lehetőség van a szükséges korrekciók megtételére. figyelembe véve a tanulók tudásszintjét. első körben a folyamat egészének a megtervezését jelenti. amely 1. A projekt megvalósításának szakaszait a következô folyamatábra foglalja össze. vesz részt a prezentációban. A közös tevékenység elősegíti a kommunikációs készségek. a segítségnyújtás. A résztémák változatos tevékenységei sikerhez juttathatják az eltérő tanulói személyiségeket. a kisebb egységek tervezésekor. 76 . hisz a gyermek vagy ifjú közönség előtt mutatja be munkáját. elősegíti az új ismeretek és készségek megszerzéséhez szükséges tanulási technikák felfedezését és kipróbálását. A projekt utat nyit a különböző tantárgyi ismeretek integrációjára. A projektmódszerben fokozott szerepet kap a tervezés. A tanítás tematikus megközelítése a gyermek fejlődésének intellektuális. 2. Ebben a folyamatban a tanár feladata elsősorban a tanácsadás. a koordináció és a bátorítás. a tolerancia képességének fejlesztését. A munkafolyamat során és a projektzárás előtt a csoportok folyamatosan értékelik saját munkájukat. amelynek során a tanulói csoportok a döntéshozók. Megszűnik a verbális képességek előnye. az egymásra figyelés. a projektszakaszok összegzését követően jelenik meg. érzelmi és fizikai oldalait helyezi előtérbe. a pedagógus pedig koordinál és a segítségnyújtás különböző módozatait alkalmazza. mely alatt egész személyisége formálódik és az új ismeret befogadásához szükséges kompetenciái fejlődnek. segítve ezzel a gondolkodás fejlesztését. az összefüggések felismerésére.1. tapasztalatait. melynek során meghatározott képességekhez és ismerethez kívánjuk eljuttatni a gyerekeket. A tervezést követő megvalósítás is többlépcsős folyamat. Ez a mozzanat az önértékelés és önbecsülés kialakításának fontos momentuma. rész Adaptációs dialógus Ebbe a folyamatba a tanuló magával hozza előzetes ismereteit. ugyanakkor a pedagógus stratégiai gondolkodását is szinten tartja. A kivitelezés olyan cselekvő együttműködés. alkotó részese a tanítási folyamatnak. hisz a téma kiválasztásától folyamatos a tanulókkal való interakció. másodszor a megvalósítás folyamán. és a különböző képességek azonos súllyal vehetnek részt a közösen választott probléma megoldásában. és ezek közé egyéni módon kapcsolja be az új ismereteket. ekkor a tanári motiváció és a segítség tudatos jelenléte is döntő szerepet kap. a projektzáráskor pedig eredményeiket nyilvánosság előtt bemutatják. szociális.

és a nevelőnek könnyebb valóban személyre szóló feladatokat meghatározni részükre. hogy a pedagógus sokkal kevesebb gyermekkel van kapcsolatban az adott blokkok tanítása idején. Miután az epochális oktatásban egy adott tantárgy vagy tantárgyblokk nagyobb mennyiségű anyagrészét dolgozzák fel többféle megközelítésben. fejezet Módszerek 5. művészetek. Ezek lehetnek a hagyományos értelemben vett tantárgyak. kikerülhetetlen az osztályban tanító nevelők kooperációja. bár a tanulásban akadályozott gyermekek esetében ez az értékelési forma jogszabályban előírt kötelezettség. társadalomtudományi tantárgyblokk). ábra A projekt megvalósításának szakaszai Epochális oktatás Ebben a típusú oktatási formában (az ’epocha’ görög szóból. időszak) három-négy hetes időszakok vannak meghatározva. de lehetnek tantárgyblokkok vagy műveltségterületek is. 77 . jelentése: korszak. A mindennapos találkozás a gyerekekkel lehetővé teszi jobb megismerésüket. Ez a rendszer lehetővé teszi. természettudományi. Az epochális oktatás előnye. amelyekben egy adott témakör tanítása zajlik. változatos eszközrendszerrel. A fejlesztő értékelés a befogadó iskola egyik sajátos jellemzője.4. így a módszer lehetővé teszi a fejlesztő értékelés bevezetését is. hogy a gyerekek figyelme tartósan egy-egy területre koncentrálódjon. összedolgozása (pl.

spontán elsajátítással töltenek. A kisgyermekeknél segíti a megnyilatkozást. amelyet több héten át dolgoztak fel. az empátiagyakorlatot alkalmaztuk. 78 . amelyek pl. hogy egy helyzetet. – A szituációs játékok a döntési helyzetektől abban különböznek. koncentrációképességétől. Fontos a szerepek tisztázása és a szerephez tartozó magatartási normák figyelembevétele. Szerepjáték. Ha az előbbi helyzetet racionális. hogy itt el is kell játszani a szituációt. A történetet meghallgatva kell bizonyos kérdésben dönteni vagy a szereplők cselekvését megítélni. hogy változatos eszközrendszer. A tanítási óra nem a hagyományos 45 perc. döntési helyzeteket. történetet olyan plasztikusan meséltünk el az osztálynak. a gyermekek és a nevelők közös megegyezésétől függ. bábokkal) kezdeményezzük. az egyéni döntéseket pedig közösen megbeszélni. Mindannyiunk gyakorlatában előfordult már. hogy nem feltétlen egyetlen témát dolgoz fel és nem (vagy nem mindig) záródik konkrét produktummal. Öntudatlanul vagy tudatosan a drámapedagógia eszközét. Az igazán elmélyült közös munkához 60-90 perces egységekre lehet szükség. azt a témacsoportot. hanem hosszabb időszak: ez a tanulók korától. egy családi konfliktus. amelyet közös gyakorlással. egy idegen nyelvi környezet vagy egy elképzelt film jelenetének megelevenítése lehet például a feladat. számítógépes eszközpark álljon rendelkezésre. a gyermek összefüggéseiben is láthatja a problémát. rész Adaptációs dialógus Az epochális tanításnál fontos feltétel. dilemmákat élnek át segítségünkkel tanítványaink. problémafeltáró gondolatokkal fűszerezve döntési szituációvá alakítjuk. drámapedagógiai módszerek a tanításban Mindenekelőtt: ez a módszer nem elsősorban a magyart tanítóknak vagy a magyar szakosoknak szól. jól felszerelt információs bázis. Ebben a tanítási módszerben a házi feladat kisebb jelentőséggel bír. ha a szituációs játékot eszközökkel (pl. Megnő az idő. etikai problémahelyzetet hordozhatnak. Egy történelmi esemény körülményei. könyvtár.1. tantárgyi blokkal. – Közös döntések: fiktív vagy valódi történetekhez kapcsolódó játékformák. hisz a tanulók mindennap találkoznak a tantárggyal. Miután minden nagyobb blokk végén összefoglalnak. Az epocha abban különbözik a projekttől. hogy rövid ideig tartó döbbent csönd után záporoztak a vélemények vagy a kérdések.

a jelenség lényegét képezzük le ilyenkor (pl. fejlesztés) kiépítésének (danCsó. természeti vagy társadalmi folyamatok működésének folyamatát. kutatás. Operatív tervei között ugyanis az aktív társadalom (élethosszig tartó tanulás-képzés). A fenti módszerek kísérletet tesznek a tudás személyesebbé tételére. Kollégák! Az előttünk álló évszázadnak már az elején. Szimulációs játékok Összekapcsolhatók az előbbi módszerrel. számítógépes szimulációs programok stb. természeti jelenségek szimulációja terepasztalon. tartós tudást biztosít. A gyermeknek lehetősége van biztonságos körülmények között megtapasztalni. (Adott időben hol voltak? Mit csináltak? Mire gondoltak? Mi történt velük?) A mozaikokból érdekes tabló kerekedik ki. és a sommázott előrevetítést a mai napig nem feledhetem. az néma lesz. 2005. a történések logikai összefüggéseit. 79 . Szimuláció a valóság absztrakciója. fejezet Módszerek – Tablót készíthetünk egy nagy történelmi esemény vagy irodalmi mű kapcsán. Az INForMÁCIós És KoMMUNIKÁCIós tECHNIKA (IKt) szErEPE A tANÍtÁs MóDszErtANI MEGÚJUlÁsÁBAN Az 1990-es évek közepén hallottam egy előadást a pedagógia előtt álló kihívásokról. megérteni a tárgyak. az potenciális analfabétának fog számítani. aki nem tud anyanyelvén kívül még egy idegen nyelvet. tudomány) mellett hangsúlyos szerep jut az információs társadalom (informatika. de a szabályai szigorúbbak. tőzsdejáték.). a kicsiknél kerékpáros ügyességi pályák kiépítése. aki pedig nem rendelkezik elfogadható felhasználói ismeretekkel a digitális technológiák terén. amikor a korban élt különböző helyzetű és eltérő tulajdonságú emberek karaktereit kell megformálni különböző idősíkokban a szereplőknek. A helyzetek megélése fejleszti az empátiát és a kreativitást. A szerepeken keresztül interakcióba lép a tanuló és a karakter személyisége. ami élményszerű.4. az okos társadalom (oktatás. saját döntéseik következményét. eszközök. Ennek a jóslatnak az igazságát tükrözi az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007–2013) is.).

Az inkluzív iskola nem nélkülözheti a számítógépes fejlesztő programok segítségét a sajátos nevelési igényű tanulók esetében sem. tanulásszervezési keretrendszer) a digitalizált tartalmak a kereszthivatkozások révén lehetővé teszik az interdiszciplináris gondolkodást.1. amely lehetőséget nyújt a helytől és időtől független tanulásra. rendszerezése és hatékony felhasználása. segítheti az egyéni felkészülést. – Az LCMS (Learning Content Management System. 80 . – Könnyedén és nagy hatékonysággal egészíti ki a projektoktatás vagy a kooperatív foglalkozások eszközrendszerét. ennek elmélyítése. és segítheti új típusú módszertan alkalmazását. tananyagkezelő keretrendszer) egyben a tananyagok megjelenítésére és előállítására is alkalmas. hogy a tanítás alapvető célja minden tantárgyban az információszerzés. Érezhető viszont ennek az eszközrendszernek a tanítási-tanulási folyamaton átívelő meghatározó ereje. az internet és az egyéb digitális technikák lehetőségeit. számítógéppel segített tanítás) interaktív elemekkel teheti hatékonyabbá az oktatást. – A multimédiás prezentáció az oktatásban legelterjedtebb frontális módszertant támogatja. Ezért a módszerek között szólnunk kell használatáról. és támogatják az adminisztrációt. lehetőséget nyújthat a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére. az egyéni haladást. uo.. kezelése. Már jelenleg is számtalan lehetőségét tudjuk felsorolni a számítógéppel támogatott oktatásnak. hogy az új információs technológia a tanítási folyamat főszereplője is lehet. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program keretében kifejlesztett kompetencia alapú oktatási programcsomagok több programja tudatosan felhasználja a számítógépek. az értékelést. és könnyedén alkalmazható bármelyik módszer esetében. Célszerű minden alsós tanterembe – a fejlesztés és a személyre szóló tanulási folyamat érdekében – számítógépet elhelyezni. (danCsó. A számítógép alapesetben csak eszköz. akkor be kell látnunk. – Az e-learning az önálló tanulás eszköze. – A CBT (Computer Based Teaching. amely képlékenyen tud illeszkedni a legkülönbözőbb tanítási stratégiákhoz. 2005. hatékonyabb előadás tartását teszi lehetővé. rész Adaptációs dialógus Az IKT alapú oktatási módszerek fejlesztésére az alábbi lehetőségek nyílnak. Ha viszont figyelembe vesszük. – Az LMS-ben (Learning Management System.) Fejlesztésre vár a digitális oktatási tananyagok tanításának a magyar viszonyokra kidolgozott és hatékony módszertana.

prezentációkat készíthetnek a segítségükkel. a tanulói partnerkapcsolatok kiépítéséhez. Az egymástól elkülönülő tudáselemek. A tanulók a képeket megadott rendszer szerint csoportosíthatják. képaláírásokat. elemzéseket. hogy szembesítik a tanulót tudásszintjével. önálló alkotások. így végtelen variációs lehetőséget adnak a tanórák színesítésére. mozgóképek. azonnal kiértékelve a választ (pl.4. digitális fényképezőgép) a számítógép lehetőséget ad tanulókísérletek dokumentálására. prezentációk létrehozására. Másik típusuk a tudás elmélyítését szolgálja azzal. hangok. Paint) élményszerűvé. alkotó tevékenységgé formálhatja az új ismeretek feldolgozását. Ha az iskola rendelkezik saját honlappal. esetleg a tanárok és a tanulók nálunk még szokatlan webes kommunikációjához. fejezet Módszerek – A digitális kultúra elterjesztését szolgálják azok a digitális tananyagok. képek. amelyben a technikai értékállóságot és az újrafelhasználhatóságot tartották szem előtt az alkotók. de hatékonyan segít a részképességeikben sérült gyermekek fejlesztésében is (a program térítésmentesen hozzáférhető). – A csatlakoztatható eszközök felhasználásával (webkamera. – Az internetes levelezőprogramok jó alkalmat teremthetnek a nyelvtudás elmélyítéséhez. – Változatos órai felhasználást kínál a Sulinet Digitális Tudásbázisa (SDT). Excel. szemléltetőanyagok. – Digitális képekkel és/vagy a számítógépre szkennelt szemléltetőanyagokkal változatos óraszervezés végezhető. – Az internet lehetőséget ad az információk másokkal való megosztására is. A különbözô szoftverek felhasználása (pl. animációs eljárások kínálata gazdag. a projektek vagy a tanulók számítógépre készített prezentációi közreadhatók. oktatóprogramok. tudástesztek). nyelvi oktatóprogramok. amelyek segítik az igazodást a tanulók egyéni haladási üteméhez. 81 . PowerPoint. felépítésére. – A fejlesztő segítő programokra példa: KocSor András – báCsi János – MihaLoviCs Jenő Beszédmester című programja. Az eszköz a hallássérült gyermekek fejlesztésére alkalmas.

rész Adaptációs dialógus Hogyan jelennek meg a helyi nevelési tervben. ha az iskola „előre dolgozik”. a szabályok követésében. hogy a fogadott gyermek szociális környezete milyen. beszoktatási időszakkal kezdeni az évet. az önfegyelemre nevelésben. mint a szabálykövető magatartás kialakítása vagy az együttműködő magatartás megalapozása. amelyben előző nap még az óvodában része volt. mint az ingergazdag. csakúgy. Az óvodában a legfontosabb nevelő eszköz a közös játék. lépésről lépésre bevezetve őket az iskolai szokásrendszerbe. amely idő alatt a tanító a játékszituációkban megismerheti leendő tanítványait. pedagógiai programban. a narratív kompetenciák alapjainak lerakása már óvodáskorban kiemelt szerepet kap. Nagyban segíti az óvoda–iskola átmenetet. hogy a tanítók már az iskolakezdés előtt megismerkedjenek a gyerekekkel. Az óvodai közösségek nevelési tervei igen eltérőek lehetnek a tekintetben. szokásairól: akár kérdőíveken vagy adatlapokon. Az ingerszegény környezetből érkező kicsik önállóságra nevelése más alapokról indítható. óVoDA–IsKolA ÁtMENEt Az iskolába kerülő kisgyermek ugyanazt a napirendet várja az iskolától. Persze nem előre tanítja a kicsiket. Igen sok iskola figyel arra is. hisz a kommunikációs. sok ismeretet nyújtó környezetből jövőké. A kisgyermeket életkori sajátosságából adódóan a játék segíti a kapcsolatteremtésben. esetleg közös kirándulás keretében. Ha több óvodából jöttek a tanulók. a közösségi magatartás kialakításában. akkor ezek a szokásrendek jelentősen eltérhetnek. Célszerű tehát az óvodai napirendhez hasonlító. hogy az új környezet okozta stresszt minél alacsonyabb szintre tegyék. helyi tantervben a módszerek? ÓvoDa Ha a kulcskompetenciák kialakítása és fejlesztése érdekében rakjuk össze módszertárunkat. Jó gyakorlata van erre a pécsi Csokonai Általános Iskola és a budapesti Gyermekek Háza pedagógusainak.1. hanem informálódik a szülőktől és az óvónőktől a leendő tanítványok fontos tulajdonságairól. a világ jelenségeinek megismerésében. akkor az óvoda kezdi a sort. 82 .

hanem az osztályban 83 . Célszerű olyan tankönyveket használni. A különböző haladási ütemű tanulók esetében biztosítani kell a tananyag alternatív feldolgozását. fejezet Módszerek Az Első osztÁlyBAN Az elsősök „beszoktatási” ideje alatt célszerű a DIFER képességvizsgálatot elvégezni minden elsőssel (a problémát mutató gyermekkel kapcsolatosan erre minden iskolát jogszabály kötelez). ha épít azokra a szokásrendekre. módszerek megtalálásában. amelyek ma még hiányosan állnak a pedagógus rendelkezésére. önmaguk megismerésében. (A szigetvári Istvánffy Általános Iskola munkarendje jó példa erre. Az általános iskola egymásra épülő rendszerében az alsó tagozatnak kulcsfontosságú szerepe van a gyermekek egyéni adottságainak széles körű feltárásában.4. az egyénre szabott fejlesztés alapvető feltételét teremtettük meg. mert kicsengettek. hisz a szabály elfogadására a közös játékok a legmeggyőzőbbek. csökkenteni kell az ismeretátadásra szánt időt. a nekik leginkább megfelelő tanulási utak. képességeik fejlesztésében. a taneszközök önálló használatát és rendben tartását (ezt az óvoda természetesen előkészítette). készségeik. Az aktív tanulást a megfelelő taneszközök teszik lehetővé. ezért azt nem mindig lehet 45 percre osztani. bizalomteljes légkört alakítanak ki. ha elfogadó. ezért az óra tervezésekor a taneszközt vagy saját maga készíti el. Ezek a felmérések segítenek bennünket abban. a társas kapcsolatok. Ha az induló mérést minden gyerekkel elvégezzük. ha pedig belefeledkeztek a munkába. tanulási stratégiákra és módszerekre. és különböző mennyiségű. A FElső tAGozAtoN És A KÖzÉPIsKolÁBAN A felső tagozat. amelyek figyelembe veszik ezt. feladatot tartalmaznak. vagy a tanítás menetébe az eszköz elkészítését is be kell tervezni. eltérő mélységű ismeretet. Alsó tagozatban az osztállyal és a pedagógussal együtt töltött idő egy egységes egész. amelyek az alsó tagozatban kialakultak. szokásrendek kialakításában. nem célszerű erőszakkal megszakítani azért. Ezeknek a feladatoknak csak akkor tudnak eleget tenni a tanítók. Ha a tanár nem önálló individuumként próbál a zárt ajtók mögött csodát tenni. hogy – a gyermek fejlődését önmagához viszonyítva – objektív képet kapjunk a hozzáadott pedagógiai értékről is. WinKLer Márta a Becsöngettek című módszertani kazettán körjátékokat játszik az elsős gyerekekkel.) Az iskolában a gyermeknek meg kell tanulnia az önkiszolgálást. majd a középiskola soktanáros rendszere akkor tud hatékonyan működni. Ha a gyermekek fáradtabbak.

aki informál. hogy az oktatás komplex interaktív folyamat. Kedves Pedagógus! A tanítási-tanulási folyamatban Ön az. azok mozgósítása. aszociális lehet. Ennek segítéséhez szükséges az Ön elméleti és gyakorlati tudása. ha a közös értékrend és módszertani bázis is mögötte áll. Az ember öröklötten nyitott rendszer. egyre önállóbbá teszi tanítványait. orientál. egymástól tanulni. Bárki megrekedhet alacsony értelmi szinten.1. Az alapdokumentumokban megfogalmazott célok megvalósítása csak akkor lesz napi gyakorlat. az autonómiát és a szabadságot. rész Adaptációs dialógus tanító nevelőkkel közösen együttműködő tanári teamet alkotva keresnek hatékony megoldásokat az iskola előtt tornyosuló új kihívásokra. és bárki önfejlesztő személyiséggé fejlődhet. támogat. kialakításának lehetőségeit. 84 . fejlesztése. Meg kell tanulni egymás felé nyitni. személyes és szakmai képességei. mert tudja. mint a motiváció kiépítésének. Ez a nevelők között is kooperációt jelent. Magában foglalja a tanítást-tanulást csakúgy. feltárása. kialakítja bennük az önszabályozás készségét.

fejezet A követelmény A fejezet felidézi a követelmény fogalmát. A fejezetet írta: Kovácsevicsné Tóth Marianna A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása új kihívás mindannyiunknak. aki vállalta azt a feladatot. amelyek meghatározzák az egész éves munkát. a mindennapi pedagógiai munkában közvetlenül használható tudásokat az alábbi fejezetrészek tartalmazzák: − Általános pedagógiai követelmények − A kognitív követelmények értelmezése − A kompetencia alapú programcsomagok követelményrendszere 85 . Amennyiben az elméleti rész érdekli. hiszen a tartalmak megismerése után meg kell tervezni az éves munkát. ha a csoportban sokféle háttérrel rendelkező vagy sajátos nevelési igényű tanulók is vannak. Felmerül a kérdés: mi alapján készítsünk tanmenetet? Milyen módszerrel mérjük fel a gyerekeket? Hogyan és mit értékeljünk? Jól határozzuk-e meg a követelményeket? Egyáltalán: hogyan határozható meg a követelmény például az önismeret. az önállóság vagy az együttműködési készség fejlesztésére? Mindez színesedik. Számukra hogyan kell meghatározni a kompetenciaterületek követelményeit? Kedves Pedagógus! Ez a fejezet elméleti és gyakorlati megközelítéseket egyaránt tartalmaz.5. a követelményrendszereket. a differenciált követelmények ismérveit. az oktatási folyamatot. A minimumkövetelmények meghatározásának buktatóit érintve olyan fogalmakat ismertet. Együttgondolkodásra hív minden kollégát. hogy a kompetencia alapú oktatási programcsomagokat alkalmazza a tanítási óráin. a tanári. szerkezete a gyakorlati vonatkozásokat. tanulói stratégiát. akkor ismerkedjen meg az alábbi címsorok alatt található szöveggel: − Mit jelent a követelmény? − A követelmény megjelenése különböző célrendszeri szinteken − A követelmények tartalma.

Ebből következően a tantervi követelményekből következtethetjük ki a tanulás és a tanítás tervezésének. szabályozásának és értékelésének céljait. és a 9–10. 1996. Ennél azonban jóval összetettebb ez a fogalom. – kerettantervi. hanem a céllal kapcsolatos folyamatban végzendő minden tevékenységre irányul. akkor megkülönböztethetünk – alaptantervi. Ha a követelményeket általánosításuk (részletezettségük) foka szerint rendszerezzük. képességeket és ismereteket. amelyek a különböző képességű és érettségű tanulóktól az egyes szakaszok végén elvárhatók. – tantárgyi. b) Az általános fejlesztési követelmények az egyes műveltségi területekkel kapcsolatban jelennek meg két nagyobb szakaszra: az 1–6. rész Adaptációs dialógus Mit jelent a követelmény? Ha röviden akarunk erre a kérdésre válaszolni: a követelmény tanulási cél. – szakmai képesítési.1. A Nemzeti alaptantervben a követelmények különböző szinten és formákban jelennek meg: a) A közös követelmények az iskolai oktatás egészére vonatkoznak. 86 . – valamint konkrét (főként témákhoz.). A Pedagógiai lexikon szerint a követelmény a tanulásszervezés célkategóriája és az értékelés alapja. – intézményi. A követelmény célkategória. évfolyamokra bontva. altémákhoz. nemcsak az oktatásban résztvevők ellenőrzésére és értékelésére. A követelmény megjelenése különböző célrendszeri szinteken A követelményterületek és a bennük kifejtett követelmények meghatározzák azt a tudásszintet. vizsgákhoz kapcsolódó) követelményeket (pedaGóGiai KisLexiKon. A pedagógiai célrendszeren belül az oktatási cél és tartalom valójában a tantervi követelményekben fut össze.

A követelmények tartalma. – a pszichomotoros és – a kognitív követelmények rendszerét. A követelmények rendszerezésével. a képzés tervezett eredményeit legátfogóbban a tantervi követelmények és a tantervi követelményekből konstruált tantervi követelményrendszerek (követelménytaxonómiák) képezik le. 8. norma követése vagy a tudás felhasználása ösztönössé válik. Ebben az összefüggésben az interiorizáció a belsővé válást jelenti. fejezet A követelmény c) A részletes követelmények – a tananyag. képességek) és a minimális teljesítmény a 4. valamint nomos (törvény) szavakból származik. vagyis azt. a tananyaghoz kapcsolt fejlesztési követelmények (kompetenciák.).5. a követelményekből levezetett taxonómiákkal kapcsolatos elméleti alapozó munka megkezdése az amerikai Benjamin bloom nevéhez fűződik. hogy az adott szabály. Ezekkel a követelményekkel a saját tantárgyaink feladatmeghatározása során nap mint nap dolgozunk.. meggyőződéssel. [A taxonómia a görög taxis (rend). 1985. a pedagógiai célok három körét: – az affektív. bloom és munkatársai megtervezték a tanulási célok taxonómiáját. 6. Általános pedagógiai követelmények A pedagógiai szakirodalomban a követelmények taxonomizálásával már találkozhattunk. emocionális viselkedéssel kapcsolatos célokat rendszerezik. AFFEKtÍV KÖVEtElMÉNyEK Az affektív követelmények a beállítódással. A hierarchikus elrendezés fő vezérelve az interiorizáció16. és 10. 16 87 . szerkezete A tanulás.] A követelményrendszerek a személyiség és a tanulás különböző módjait próbálják megragadni. hogy a tanítási programban a megadott tananyag elsajátításával a tanulóknak mire kell képessé válniuk (báthory. évfolyamokra fogalmazódnak meg. a tanítás. vagyis azt..

módosítások elvégzése – Artikuláció: különböző mozgások koordinálása. képességekkel kapcsolatos tanulási célokat rendszerezik. Ez a taxonómia a mozgáskoordináció egyre bonyolultabb formáit kísérli meg. Ettől kezdve már nagyrészt belsővé válik a folyamat. megpróbálhatjuk az érdeklődést értékeinkkel áthatni. a mozgási sebesség növelésének képessége. a gyakorlati tevékenységekben. az iskolai tanulás más területein kiegészítik az affektív és a kognitív követelményeket. a szakmatanulásban. A hierarchikus elrendezés vezérelve a komplexitás. „A pszichomotoros követelmények domináns jelentőségűek a testnevelésben. attitűdök és értékek szerint – Értékek kialakítása: értékbeli különbségek érzékeltetése – értékrendszer kialakítása – Az értékrendszer belső. rész Adaptációs dialógus „A nyitottság és az explorációs készség kedvező külső hatások eredményeként (ilyen például a tanítás-tanulás stílusa. hasonló mozgások szimultán és egymást követő végzésének képessége – Automatizálás: rutin és spontán mozgások végrehajtása 88 . amit külső hatásokkal egyre nehezebben tudunk szabályozni. izomkoordináció nélküli mozgások – Manipuláció: szenzoros korrekciók végrehajtása. Az affektív célok persze nem választhatók el a kognitív és a pszichomotoros elsajátítástól. attitűdök és értékek befogadására – válaszadás: reagálás érdeklődések. jellemképző erővé alakítása (világnézet) PszICHoMotoros KÖVEtElMÉNyEK A pszichomotoros követelmények a mozgásos készségekkel.” Szintjei: – Befogadás: készség az érdeklődések. Ha az érdeklődés kialakult. Szintjei: – Utánzás: mozgások másolása.” A pszichomotoros célok tehát nem választhatók el a kognitív és az affektív elsajátítástól. a sportban.1. felesleges mozdulatok kiküszöbölése. légköre) érdeklődéssé fejleszthető.

transzformálás. konvenciók és szabályok ismerete • Alapelvek. fejezet A követelmény KoGNItÍV KÖVEtElMÉNyEK A kognitív követelmények az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tanulás céljait. A kognitív követelmények arra válaszolnak. hogy mit és milyen szinten kell megtanulni. Szintjei: – Ismeret • Tények és elemi információk ismerete • Fogalmak.5. Ezt a követelménycsoportot a későbbiekben még érintjük. törvények. továbbfejlesztés) – Alkalmazás • Alkalmazás ismert szituációban • Alkalmazás új szituációban – Magasabb rendű műveletek • Analízis • Szintézis • Értékelés 89 . átkódolás. elméletek és rendszerek ismerete – Megértés • Egyszerű összefüggések megértése • Bonyolultabb összefüggések megértése (értelmezés. megtanítani. az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tudás rendszerét írják le.

elveket. Analízis A tanuló képes a közlést összetevő elemeire. 1996. A tanuló képes a barométer segítségével előre jelezni az időt. A tanuló képes összefüggő dolgozatot írni a nyaralásról. hogy az osztályban-isalkotni arról.1. A tanuló példát tud mondani egyenes vonalú egyenletes mozgásra. Alkalmazás A tanuló képes az elméleti ismereteket. hogy anyagok és módszerek mennyi. A kompetencia alapú programcsomagok követelményrendszere A követelményekben azt fogalmazzuk meg. ábra A kognitív követelmények értelmezése A kognitív taxonómia egyes szintjeinek értelmezése Példák a kognitív taxonómia egyes szintjeire Ismeret A tanuló képes tényeket. A tanuló képes megtalálni az ismeretlent az egyenletben. A tanuló le tud fordítani egy bekezdést angolról magyarra. amit közöltek vele. Forrás: Falus–Szivák. Értékelés A tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket A tanuló képes megítélni. és fel tudja sorolni a fajtáit. – mennyiben felelnek meg a demokratizmus szabályainak. módszereA tanuló fel tudja sorolni az európai királyságokat. hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba. szabályokat felismerni vagy felidézni. részekkel dolgozni. módszereket konkrét és sajátos esetekben használni. a vitás kérdések rendezése. rész Adaptációs dialógus 6. fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül. és összerakni ezeket egy egésszé. világháború kitörésének okát. amire felkészítettük a gyerekeket. közös programok kiválasztása és szervezése stb. Megértés A tanuló megérti. Magasabb rendű műveletek A tanuló képes összehasonlítani különböző társadalmi körök politikai célkitűzéseit. a szaben tesznek eleget a kritériumoknak. szabályokat. képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni. 90 . Számos szakirodalomban olvashattunk a kulcskompetenciák tartalmáról. részeire bontani. A tanuló meg tudja határozni az energia fogalmát.kolában folyó konkrét események – pl. ket. Szintézis A tanuló képes az elemekkel. 21–22. A tanuló el tudja magyarázni az I. bályok kialakítása. fogalmakat.

– Meghatározza azokat a képességeket. magatartásformákat jelöl meg. A követelmények tartalma meghatározza. – Fogalmazzon meg kérdéseket. A gyakorlatban mindig tartsuk szem előtt. ellenőrzését. A tantárgyi követelményrendszer kellően orientálja a tanulás-tanítási folyamat irányítását. – Tudja érvekkel alátámasztani álláspontját. ismeretek. A követelmények rendszere – a céloktól egészen a kompetenciaterületek közös és sajátos. – Legyen együttműködő.) MIlyEN MAGAtArtÁst. – Vegye figyelembe mások véleményét. komplex tudást jelenítenek meg. – Szokásokat. általános és részletes fejlesztési követelményeiig – fokozatos elmélyülést jelöl meg. motivációs tényezők megerősítésével. 2005. alkalmazások várhatók el a tanulóktól egy-egy pedagógiai szakasz végére. 91 . – Nem csupán ismereteket emel ki. hogy milyen tudás. – Sikeresen elvégzendő tevékenységeket határoz meg. értékelését. A követelmények megfogalmazása is ennek szellemében történik. (Cseh–hódi. amelyek segítségével adott teljesítmények (alkalmazások) teljesítése lehetővé válik. fejezet A követelmény feladatáról. – Tudja megváltoztatni álláspontját érvek hatására. a megismerés örömének felfedeztetésével. amelyeket jól szervezett ismeretekre és alapkészségekre lehet ráépíteni. például a pozitív énkép kialakításával. a gyermekek együttműködését igénylő tevékenységek szervezésével. – Jelezze a problémáit. hogy a kulcskompetenciák az autonóm személyiség kifejlődését. kibontakozását segítik. A képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlődést befolyásoló érzelmi. A KoMPEtENCIACsoMAGoK MoDUlJAINAK JEllEMzőI – A tanulókat állítja középpontba.5. AttItűDÖt VÁrUNK El A tANUlótól? – Legyen érdeklődő és kíváncsi. jelentőségéről.

(KőpataKi – sinGer. 2005. követelmények megvalósítása. és azokat mérjük. hogy alapul szolgálhassanak az ellenőrzés-értékelés számára. és objektíven értékeljünk – az egyéni képességekhez mért teljesítményelvárásokat jelöljünk ki. A pedagógusok a tanuló „tudásának” ellenőrzésére a leggyakrabban a „ki. – Teremtsen lehetőséget az aktív tanuláshoz. mit. hogy a követelmények eléggé konkrétak legyenek ahhoz. – Tegye lehetővé. A követelmények teljesítése érdekében egyénre szóló fejlesztést alakíthat ki. mikor. A pedagógus nyomon tudja követni a tanuló gondolkodási folyamatát. Ha a két „főszereplő” (pedagógus–tanuló) pozitív viszonyulása adott. (Adjon teret a vitára!) – Kövesse nyomon a tanulók tanulását. mennyi” kezdetű kérdéseket használják. – Fogalmazzon meg önálló gondolatokat az anyaggal kapcsolatosan. rész Adaptációs dialógus – Legyen képes mások helyzetébe beleélni magát. gondolkodásának szintjei közül 92 . – Ösztönözze és bátorítsa a diákokat. Mindenképpen törekedjünk arra. MIlyEN MAGAtArtÁst. AttItűDÖt VÁrUNK El A PEDAGóGUstól? – Segítse elő a diákok folyamatos részvételét az órai munkában. akkor a célok meghatározása után mindannyiuk érdeke.) Kedves Pedagógus! A tananyag meghatározása után gyakran elbizonytalanodunk. Ezzel mindössze a tanulók ismereteit kérik számon. hogy objektíven állapítsuk meg a követelményt.1. lehetnek olyan követelmények is. hogyan. Az eredményesség esetében a viszonyítási alap a célok. hogy a diáknak miben kell még fejlődnie. tanulási. – Segítse elő. vajon helyesen határoztuk-e meg a követelményeket. értelmezési problémáit. hogy a tanulók pontosan lássák a tanulás célját. Ezeknek a követelményeknek a teljesítése visszajelzést ad a pedagógusnak arról. melyik. hogy a tanulók egymástól is tanuljanak. amelyeket a modulok elsajátíttatása során határozunk meg. – Találjon alternatívákat a megoldásokra.

A GoNDolKoDÁs szINtJEI. részeire bontani. elveket. Sorolja fel…!. Milyennek képzeli…?. A tANÁrI KÉrDÉsEK És A KÖVEtElMÉNyEK Ismeretről beszélünk. ha a tanuló képes tényeket. fejezet A követelmény pedig nem aktivizálják a szintetizálást. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Hogyan példázza…?. elemeire. Számítsa ki…! Demonstrálja…!. A következő összefoglaló ötletet adhat számunkra a differenciált követelménymegfogalmazásban (KőpataKi–sinGer. Hogyan foglalná össze…? Miért gondolja így…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Képzelje el…!. Magyarázza el…!. 2005. módszereket. szabályokat felismerni vagy felidézni. Különböztesse meg…!. amikor a tanuló megérti. Határozza meg…!. amit közöltek vele. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Mi az alapötlete…?. a tanulói gondolkodás szintjeihez nemcsak a segítő kérdések gyűjteményének kínálatával. nem adnak segítséget a megjegyzés. változtassa meg…!. Mondjon példát…!. Módosítsa…!. szabályokat. Hogyan áll kapcsolatban…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Használja fel…!. nem segítik – és nem is ellenőrzik – a megértést. alapján).5. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Ki? Mi? Mikor? Hol? Hogyan? Mennyi? Milyen? Melyik…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Nevezze meg…!. az analízist. hanem az azon a szinten megfogalmazható követelmények példáival is. Egészítse ki…!. 93 . hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba. Rajzolja le…! Alkalmazás szintjén a tanuló képes az elméleti ismereteket. Találja meg…! A magasabb rendű műveletek közül az elemzés (analízis) szintjén a tanuló képes az adott tartalmat összetevőire. Válassza ki…!. Jelölje meg…! Megértésről van szó. fogalmakat. fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül. Mit gondol…?. módszereket konkrét és sajátos esetekben használni. a rögzítés lehetőségére.

Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Egyetért-e…?. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Mire következtet…?. képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni. Értékelje…!. ítélje meg…!. Milyen feltételeket szabna…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Döntse el…!. részekkel dolgozni. Hogyan tervezne. Alkossa meg…!. Milyen gondolatokat fűzne…?. hogy anyagok és módszerek mennyiben tesznek eleget a kritériumoknak. Mi a legfontosabb…?. készítene egy új…?. Becsülje fel… !. Mivel tudná bizonyítani…? Ezen a szinten a feladat meghatározások lehetnek: ossza fel…!. Mit gondol…?. Miben hasonlít. Hogyan rangsorolná…?. összerakni ezeket egy egésszé. Rangsorolja…! A kompetencia alapú programcsomagok és a sajátos nevelési igényű tanulók NyItott IsKolÁK – BEFoGADó IsKolÁK – INKlUzÍV IsKolÁK A befogadó (inkluzív iskolák) kialakításához vezető folyamat kétféle módon is megközelíthető. Tervezze meg…!. ha…?. indítékai…?. miben különbözik…?. a fejlesztési 94 . Hasonlítsa össze…!. Mi lenne. Javasoljon megoldást…! értékeléskor a tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket alkotni arról. vizsgálja meg…!. Ilyenkor alkalmazza a kritikai gondolkodását. Mi történne. Mik az okai. Következtesse ki…! Egybefoglalás (szintézis) történik akkor. Hogyan csoportosítaná…?. Bizonyítsa be…!. Bontsa elemeire…!.1. Kapcsolja össze…!. rész Adaptációs dialógus Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Mik a részei vagy tulajdonságai…?. Milyen megoldást javasolna…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Csoportosítsa…!. amikor a tanuló képes az elemekkel. Hogyan döntene…?. vázolja fel…!. Egyrészt a nyitott iskolák szervezeti és tartalmi kereteik átalakításával alkalmassá válnak a kulcskompetenciák fejlesztésére. ha …-val/-vel kombinálnánk…?. Illusztrálja…!.

). míg a többiek nehézségekkel küzdenek. hátrányos helyzetű. A pedagógiai gyakorlat megújításához. fejezet A követelmény programok befogadására – és ebből adódóan a különböző gyermekek együtt történő fejlesztésére. követelményszint. a problémák kezeléséhez akkor jutunk a legközelebb. tananyagban tehetségesebb tanulók unatkoznak. ahol együttes fejlesztéssel. tananyagból rövidebb-hosszabb ideig nehézségei támadnak. hogy hogyan lehetséges a tanulási folyamatokban minden gyerek közreműködő részvételét egyéni képességének és fejlődési ütemének megfelelően biztosítani. 2005. Kedves Pedagógus! tapasztaltuk. együttneveléssel biztosítani tudják a tanulók individuális fejlődését (podráCzKy. esetleg elmaradnak. legyenek képesek alkalmazkodni az elvárt szinthez. szervezési keretek stb. A differenciálás lehetőségei széles körűek az iskolákban: módszertan. a tanítás-tanulás színterén a legfontosabb elem az egyéni differenciálás – hiszen minden tanulóval előfordul tanulmányai idején. Míg az integráció során az iskola meglévő struktúráiba helyezik a gyermekeket. Az integráció esetében azt várja az intézmény. hogy valamilyen tárgyból. amelyek lépéseket tesznek a kulcskompetenciák fejlesztésére orientált pedagógiai gyakorlat kialakítására. Mivel minden gyermek más. sajátos nevelési igényű) gyermekek együttnevelését is. Az inklúzió viszont arra keresi a választ. addig az inklúzió esetében újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket. ezt nem lehet a szülőre/tanulóra hárítani. A sokféle okból egyéni segítségre szoruló gyereknek meg kell kapnia a sikeres továbbhaladáshoz szükséges támogatást az iskolában. 95 . hogy az integrált tanulók hasonló teljesítményt nyújtsanak.5. hanem: Mire vagy képes? Mire van szükséged. Az inkluzív intézmények kezelni tudják az átlagtól bármilyen módon eltérő (tehetséges. mint a többiek. 2003. Másrészt azok az iskolák. újrakezdő. olyan befogadó közeget tudnak teremteni. lemaradó.) INtEGrÁCIó VAGy INKlÚzIó? A pedagógiai gyakorlat különbséget tesz integráció és inklúzió között. hogy az iskolák átlagra szabott tananyaga nagyon kevés gyereknek felel meg igazán: az adott tárgyban. szorongó. közvetítési mód. téma. amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják. ha a kérdésünk nem az a gyermekhez: Mi a probléma veled?. hogy jobban haladj? (Cseh–hódi.

1995. a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak. Ennek főbb területei: – „A követelmények teljesítéshez hosszabb idősávok. – az iskolák segítő megkülönböztetéssel.” (nat. A sajátos nevelési igényű tanulók és a Nat Az SNI-tanulók esetében a Nat egységes követelményrendszerét kell alapul venni. differenciáltan. A tananyag kiválasztásában és a követelményekben is a cselekvőképesség kialakítása. elengedhetetlenül fontos.) OM-rendelet]. – az előírt minimális teljesítményekre szükség esetén sajátos. Az inklúzió (együttnevelés) megvalósításával azt a célt tűzik ki az intézmények. keretek megjelölése ott.17 Az Irányelvek hat fejlesztési területet ír elő. környezetükben tájékozódni 17 A helyi tantervek kialakítása során figyelembe kell venni A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét és A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét [2/2005. Ennek során azonban szükség van a tanulók fogyatékosságaihoz. Cél. hogy tanulóink teljesítik-e a tantervi követelményeket. szükségleteit. hogy valamely sérülés vagy egyéb ok következtében fejlődésében akadályozott. (III. hogy a tanulók önmagukat minél jobban ellássák. korlátaihoz és sajátos szükségleteihez való igazodásra. függetlenül attól.) A sAJÁtos NEVElÉsI IGÉNyű tANUlóKHoz IGAzÍtott KÖVEtElMÉNyEK MEGJElENÍtÉsE A HElyI tANtErVBEN Amennyiben SNI-tanuló van a csoportban. 96 . hogy megismerjük-e a gyermekek igényeit. hogy a kolléga alaposan tanulmányozza az SNI-tanulók neveléséről-oktatásáról szóló Irányelveket. ahol erre szükség van. 1. követelmények kialakítása és ellenőrzése. lehetőségeihez. a mindennapi élethelyzetek problémáinak és megoldásuknak gyakorlása a legfontosabb szempont. 20. egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat a követelmények elérésében. hogy minden gyermek. elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve. és azokra megfelelő pedagógiai válaszokat adunk-e. rész Adaptációs dialógus A pedagógiai gyakorlat során nemcsak az a fő kérdés.1. hanem az is. megkülönböztetés és elkülönítés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésben.

összefüggések. hogy nem az iskolai követelmények. a csoportos teljesítmény is tanulásról. Milyen elvárással találkozunk. segédkönyveire és segédeszközeire. Segítséget ad ehhez a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának tantervi irányelve. tudásról. a szókinccsel kapcsolatos problémák. Az is előfordul. Előtérben áll a formatív és a diagnosztizáló. szövegből való következtetés. 97 . A KUDArC ElKErülÉsE Ha minden pozitív megnyilvánulást értékelünk. A tanterv újszerűsége abban áll. adatok. Így csökkenthetjük a kudarcélményt. egyértelműen kell meghatározni a továbbhaladás feltételeit az SNI-. Az SNI-tanulók kudarcainak hátterében sokféle dolog állhat. tények visszakeresésének problémái –. – A tantervben párhuzamosan jeleníthetők meg a témakörök. – Minden tantárgynál évfolyamonként kidolgozott a habilitáció/rehabilitáció. továbbá a befogadó iskolák helyi tantervei. illetve a többségi tanulókra vonatkoztatva egyaránt.5. alkalmazásról ad bizonyítékot. a lehető legnagyobb önállóságra tegyenek szert. amely egyrészt a tanórai differenciált fejlesztést segíti. fejezet A követelmény tudjanak. valamint a folyamatba épített ellenőrzés. ha integráló tantervet alkotunk? – Ha szükséges. – Az értékelés formája és módja tantárgyanként kidolgozott. és ezzel szinkronban fogalmazódnak meg a követelmények az adott témakörhöz rendelve a többségi iskola tanulóinak és az SNI-tanulóknak. hogy a többségi tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók számára a témakör. a hozzárendelt követelmény és az értékelés teljes egységben jelenik meg. – A taneszközök felsorolásánál külön kell utalni az SNI-tanulók tankönyveire. másrészt alapja az egyéni habilitációs-rehabilitációs program készítésének. – Részletesen. az olvasási gyakorlatlanság. akkor a többségi iskolák számára készült tantervi tananyag belső struktúráját át kell dolgozni. a kapcsolódó ismeretek hiánya. Ezek lehetnek a szövegértéssel kapcsolatosak – általános szövegértési nehézség. szociális és kommunikációs képességeik fejlődjenek. A kompetencia alapú programcsomagok bevezetése az integrált tanterv segítségével válhat hatékonnyá.

Ebben az esetben „gondolkodókra” és „nem gondolkodókra” osztjuk a gyerekeket. A fokozatok. mindig tartsa szem előtt. A minimális kompetencia Korábban már említést tettünk a differenciált követelményekről. hogy az ismereteket „az egyik óráról a másikra” lehet elsajátítani.1. mert ekkor folyik a tanuláshoz szükséges alapvető készségek. 98 . Az oPErACIoNAlIzÁlt KÖVEtElMÉNy Az egyes követelményeket a helyi tantervek témákra. Kedves Pedagógus! Kérjük. szintek. helyi tantervben. altémákra lebontott követelmények tanulói tevékenységekben. a további tanulást megalapozó. fejlődnek. s ha ennek valamely láncszeme. feladatokban tervezhetők és írhatók le. az első osztályban különösen nagy jelentősége van. sávok szisztematizált felépítésének az általános iskola kezdő szakaszában. hiányzó tanulási képességek) állnak a kudarcok hátterében. – A követelmények megjelölésénél figyelembe vesszük az Irányelvet. lépcsőfoka hiányzik. Az integrált tanulóink számára is meg kell határoznunk modulonként a számukra teljesíthető követelményeket. különböző előismeretek hiánya. Ez ellenkezik a nevelési céljainkkal. altémákra lebontott szintjén kell megfogalmazni. biztosan működő szintre való fejlesztése. de a készségek-képességek hosszú folyamatban alakulnak. tanmenetben – többször fogalmaztuk újra a tantárgyi minimumot. képességek kiépítése. A követelményminimum meghatározásánál két eset lehetséges: – A kognitív követelmények közül „kihasítjuk” a minimális kompetencia körét. azaz csak a relatíve egyszerűbb és könnyebb követelmények közül választunk. A témákra. Integrált tanulóink számára is meg kell határoznunk a számukra teljesíthető követelményeket. annak is az elején. Munkánk során – pedagógiai programban. eltérő korábbi iskolai követelmények. amelyek akár tanulási-magatartási zavarok keletkezésében és fennmaradásában is szerepet játszhatnak. a folyamat egészében megreked vagy visszafejlődik. rész Adaptációs dialógus hanem a felhalmozott hátrányok (alapkészségek.

A pedagógus nyomon tudja követni a tanuló gondolkodási folyamatát. helyi tantervét. ugyanakkor a legbonyolultabb feladat megoldásában is jelen kell lennie mind a négy taxonómiai szintnek „magasabb” fokon. Az a testület. Integráló helyi tantervet készített például a Konrád Ignác Általános Iskola nevelőtestülete Kétújfalun. altémák szintjére kell lebontani a követelményeket. 18 99 . 1983.). hogy gondolja a pedagógiai programját. Ha helyi tantervet készít a tantestület. ez az. hogy az iskola minden gyermeket hozzásegítsen a tőle elvárható legjobb teljesítményhez.5. fejezet A követelmény Ha komplex feladatokat fogalmazunk meg. hogy az új tudások hogyan épülnek be az Ön mindennapi munkájába és az intézmény életébe. Az intézmény mindennapjai A társadalom és az egyén érdeke is. akkor a témák. hogy „alacsonyabb” fokon a reprodukálás. hogy a diáknak miben kell még fejlődnie. megalapozottabbá a tanulásszervezést. A kellően pontosított. ami kiemelkedik a többi közül (bárdossy. hogy a gyermek adottságainak megfelelő képességei kifejlődjenek. a megértés. szintézis és értékelés) már a legelemibb komplex feladatban is egyszerre jelenik meg „alacsonyabb” fokon. A követelmények teljesítése érdekében egyénre szóló fejlesztést alakíthat ki. Legfeljebb arról lehet szó. az sNI-tanulókkal való hatékony együttműködés megvalósításához kulcskérdés. amelynek Ön is tagja. Kedves Pedagógus! A kompetencia alapú programcsomagok moduljainak feldolgozásához. A követelmények teljesítése visszajelzést ad a nevelőnek arról. operacionalizált követelmények tehetik objektívabbá az 18 értékelést. újra kell. hogy a négy taxonómiai szint (az ismeret. az alkalmazás. A gyakorlatban mindent ennek kell alárendelni. „magasabb” fokon a produkálás a túlsúlyos mozzanat. akkor azt mondhatjuk. valamint az analízis.

rész Adaptációs dialógus 5. módszerek. ha a pedagógus minden modul tanítása előtt a tanulókkal megbeszéli a modul célját. hogy az információ tanítása bemutatás segítségével.és feladatrendszer és minden tartalmi elem A partnerek együttműködése Új módszertani képzések témák. – A megtervezett célok a következő kérdésekre válaszolnak: Mit tanulok a modulból? Mit kell elérnem? – A megtervezett tevékenységek a következő kérdésekre válaszolnak: Mi teszek annak érdekében. a szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével lesz eredményes. altémák. 2005. képességfejlesztés Kompetenciák megerősítése A MoDUloK ÁltAl MEGHAtÁrozott ÚJ FElADAtoK – A tanítási-tanulási folyamat újfajta tervezése.). a készségek tanítása direkt oktatás segítségével megy végbe. a fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével történhet. hogy a kitűzött célokat elérjem? Milyen feladatokat teljesítek? Ezt a foglalkozást – a törvény szerint – az SNI-gyermek számára csak szakirányú végzettségû gyógypedagógus biztosíthatja. taneszközök tanulási stratégia Készség-. a gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével hatékony (Cseh–hódi. A megvalósításhoz újragondolt tanítási-tanulási stratégiára van szükség. táblázat A követelmények megjelenése az intézményi dokumentumokban Dokumentum Pedagógiai program Nevelési terv Helyi tanterv Minőségirányítási program továbbképzési terv Tanmenetek tematikus tervek Heti tervek Egyéni fejlesztési tervek A gyógypedagógus által készített részletes „Egyéni fejlesztési terv”19 19 A megjelenés területei Cél. Jó. szervezése. értékelése – Az SNI-tanulók tanulási képességeinek fejlesztése – A gyerekek egyéni tanulási kultúrájának felépítése – Az SNI módszertani szempontok érvényesülése a sérülés csoportja szerint Ennek érdekében valamennyi sajátos nevelési igényű tanuló tanítása során ajánlott szem előtt tartani. a végzendő tevékenységeket és az értékelés módját.1. 19 100 .

2002.) Az intézmények helyi pedagógiai programjában az ellenőrzés és az értékelés elveinek valódi értelmezése nagy segítséget adhat az ellenőrzési-értékelési technikák változatos felhasználására. én?. fejezet A követelmény – Az értékelések a következő kérdésekre válaszolnak: Kik fogják értékelni a teljesítményemet (tanár?. milyen tevékenységek és milyen elvégzett feladatok alapján. Így a gyakorló pedagógus az értékelést nem csupán osztályzásra használhatja.5. csoport?)? Milyen produktumok. hiszen az elvek nem csak a szummatív értékelésre fókuszálnak. hogyan történik az értékelés? (bárdossy. 101 .

.

szem előtt tartva az egész iskola értékrendjét (értékelési rendszerét) s azokat a sajátos nevelési igényű gyermekeket. mintha darázs csípte volna meg. Kedves Pedagógus! A sokféle új feladatot egy komplex iskolai környezetben kell megvalósítani. s ezzel segítséget nyújt. Mindegyikükre nehéz feladat hárul. amely az értékelés témájában megszületett. Azt is bemutatja. hogyan függ össze az értékelés és a mérés. értékelés. hiszen a modulok által felkínált (és igényelt) értékelési formákat nemcsak ott kell jól alkalmazni. év végi. hanem a mindennapi értékelési gyakorlatukat is át kell gondolniuk. Valószínű. hogy változtatni is kell azon. a pedagógusok jó része úgy érzi. 103 . a mindennapi gyakorlat szempontjából – ahogy erre sokan panaszkodnak – alig lett egyszerűbb és világosabb az árnyalt. Annyi szó esett már erről az elmúlt években. egyéni nyomon követése. oly sok elemzés. mit jelent a tanulók fejlődésének folyamatos. mert nemcsak a félévi. az újítani – és megújulni – szándékozó pedagógusok közé tartoznak.és állapotértékelés jellegzetességeit. sőt jogszabály-értelmezés látott napvilágot. Akik vállalkoztak a kompetencia alapú programcsomagok használatára. mégis. hanem – azok alapvetését. megmutatja az alkalmazásukat. hiszen csak így lesz egységes a tanítási és benne az értékelési gyakorlat. személyre szabott értékelés mibenléte. Körüljárja a folyamat. de – reményeink szerint – néhány fontos dologra rávilágít. fejezet Az értékelés A fejezet feltárja az értékelés sokféle dimenzióját. formáival. akiknek az integrált nevelését Ön vállalta s szívügyének tartja! A következő néhány oldal nyilvánvalóan nem pótolja azt a könyvtárnyi szakirodalmat.6. megismertet az értékelés funkcióival. szemléletét – a „hagyományos” órákon is. A fejezetet írta: Montay Beáta Amint elhangzik ez a szó.

rész Adaptációs dialógus A pedagógiai értékelés A mindennapi szóhasználatban az értékelés még ma is inkább az ellenőrzéshez.1. az osztálynak. értékelő pedagógiai mozzanatok összessége. hogy sikerült-e elérni a kitűzött célokat. hogy mely célokat milyen szinten sikerült elérni. viselkedésének értékelésénél azt mértük. az iskolának. – az értékeléssel. a pedagógusnak. A célok határozzák meg. Közvetlenül a diákok teljesítményének. közvetve azonban a pedagógiai folyamat egészének. amivel a tanulókat megismertettük a tevékenységek során. Nyilván eszünkbe jut nem egy olyan eset. melyek a tevékenységekből származnak. mintsem a folyamathoz kapcsolódik. amire ma már azt gondoljuk: nem ezt vagy nem így kellett volna csinálni. nagyon fontos összetevője. hogy tanítói-tanári hivatásunkat egyre tudatosabban végezzük. A célok. s mint ilyen. sőt gyakran terhelik. hogy él bennünk az igény. melynek során megállapítjuk. és hogy ezt a felkínált tanulási tapasztalatoknak megfelelő szinten. amelyre büszkék vagyunk. Ha egészen röviden próbáljuk definiálni a pedagógiai értékelést. a tágabb tanulási folyamat egyik. illetve módon tettük-e. a tevékenységek és az értékelés dinamikus kölcsönhatásban vannak egymással. oktatásban három alapvető elemmel kell számolnunk: – a célokkal (elvárt viselkedés. teljesítmény). Biztos vagyok benne. visszajelzések elmélete és gyakorlata. azt mondhatjuk. 104 . A nevelésben. tayLer értékelési modellje Magyarországon az 1970-es évek óta ismert. s az értékelés információt ad arról. hogy pedagógiai gyakorlatunkban a mindennapok során folyamatosan értékeljük tanítványainkat. 20 Nem tisztázott. Amit az iskola elsősorban értékel. de olyan is. illetve kérdeztük-e. Valamennyien tisztában vagyunk vele. Egy kicsit más megközelítésben: szabályozó szerepet betöltő pedagógiai módszer20. Minden esetben vizsgálnunk kell. hogy a diákok teljesítményének. melyeket a nevelési-oktatási programon keresztül el kell érni. Hagyományosan ennek a tanulóra irányuló tanári tevékenységnek a következményei is a tanulókat érintik. hogy didaktikai feladat vagy módszer. – a diákok tanulási tapasztalataival. máig érvényes tényezőre hívja fel a figyelmet. és több fontos. az oktatási rendszernek az értékelése. A három tényező között dinamikus kölcsönhatás van. az a gyerek. viselkedésének és személyiségfejlődésének. Az értékelés folyamat. hogy mit kell értékelnünk.

Fontos. az énkép kialakulása vagy a pályaválasztási orientáció. fejezet Az értékelés Értékelési gyakorlatunk tudatosabbá tételéhez elengedhetetlen. prognosztikai 105 . ide tartozik az önértékelés is ** Fejlesztés: diagnosztikai. korrekció. tisztában kell lennünk az értékelés funkcióival. ábra Az értékelés funkciói Visszacsatolás* Járulékos funkciók Értékelés Fejlesztés** Szelekció Motiválás * Visszacsatolás: megerősítés. személyiségfejlődésének szempontjából az önértékelés. s nem utolsósorban azt. és látnunk kell azt is. hogy értsük a folyamat. kontroll. 7. hogy melyik mikor alkalmazható. hogyan függ össze az értékelés és a mérés.6. mit jelent a tanulók fejlődésének folyamatos. Az értékelés „tárgya” Az ÉrtÉKElÉs FUNKCIóI – Visszacsatolás – Fejlesztés – Motiválás – Szelekció – Járulékos funkciók (7 ábra) . Ez utóbbi közül döntő fontosságú a tanulók életének. egyéni nyomon követése. pontosan meg kell tudnunk különböztetni az értékelés formáit. hogy szem előtt tartsuk: az értékelés a nevelés-oktatás szerves része. s nem elkülönült tevékenység. az önismeret.és állapotértékelés különbségét – ezek funkcióit és jelentőségét –.

fejlesztések előtt. hogy a záró mérésbe. hogy „továbblépjen”. Nem a folyamat) minősítése minősít. értékelésbe belekezdenénk. teljesítménye elég-e ahhoz. s mik a további közös (!) tennivalók. Jelzi azt is. – A minősítő szakaszt megelőzően (!) a lezáró. illetve korrekciót kínál. egy adott óra. Célja Alkalmazása A pedagógus szerepköre A tanulási nehézségeket. Megmutatja. Ennek eredménye mutatja meg azokat a korrekciós lépéseket. év végi tudáspróbák megíratása előtt szükség van a diagnosztikus mérésre. hogy a pedagógiai folyamatot eredményesebbé tegyük. Formatív A tanítási-tanulási folyamat közben – folyamatosan. újabb korrekciós lépésekre van szükség. Szummatív A fejlesztések. hogy az illető a rangsorban milyen helyet foglal el.az elért teljesítmény si sikereket erősíti meg. kívánatos szinthez képest hogyan teljesít valaki. segítő. hanem a tanulá. segítő. irányítás. záró minősítés. hogy ő – az egyéni fejlődési útján – már mit tud. 106 . hogy a javítási lehetőségeket is felkínálja. táblázat Az értékelés módjai Mikor alkalmazzuk? Diagnosztikus Pedagógiai döntések. tanácsadó Például: A félévi. rész Adaptációs dialógus Az ÉrtÉKElÉs MóDJAI És ForMÁI Az értékelés különböző funkcióinak más-más értékelési mód felel meg. egy konkrét feladat) elmondhatjuk tanítványunknak. hanem a tudás bizonyos elemeit (részfolyamatokat) értékeli. 6. „bíró” Például: A tanulási egység végén.1. – Új ismeret és készség kialakításának kezdetekor (Elsô lépésként diagnosztikus mérés és értékelés). Ha a tanuló a szummatív mérést nem tudja megfelelő szinten teljesíteni. Információszerzés a diákok aktuális állapotáról. önmagához képest mennyit fejlődött. segítés. a még szükséges korrekciós lépések elvégzése után ezzel az értékeléssel lezártnak tekinthetünk egy folyamatot. s ezekhez az értékelési módokhoz többféle – de nem tetszőleges – értékelési formát társíthatunk. tudásszintjéről annak érdekében. a tanítási-tanulási folyamat végén: összegző. még mit kell elsajátítania. Ellenőrző. beavatkozások. tanácsadó Például: Egy tanulási egységen belül (legyen az témakör. hogy egy adott. hibákat differenciáltan mutatja meg oly módon. A folyamat közbeni A tanuló (és a tanár. alapján. „osztályozó akció” előtt. amelyeket el kell végeznünk azelőtt. Nem a tudás egészét.

Fajtái: – a szociális normaorientációt alkalmazó. 7. – a normaátlaghoz viszonyító. teljesítményét önmagukhoz – korábbi viselkedésükhöz. ha értékelésünk során nem tisztázzuk kellően. Ebben az esetben mi. a tantervi követelményekhez viszonyítjuk. metakommunikációs jelzésekkel vagy az eddig felsoroltak bármiféle kombinációjával. mi a viszonyítás alapja. Problémát okozhat. Fontos azonban azzal is tisztában lennünk. 107 . fejezet Az értékelés Az értékelési formák – Szöveges-leíró (szóban vagy írásban) – Pontérték – Százalék – Önértékelés (szóban vagy írásban) – Szöveges-minősítő – Osztályzat – Kifejezhető még az értékelés szimbólumokkal. hogy az „ártatlan” piros pontok és más színű társaik.6. Ha az értékelési formákat összevetjük az értékelési módokkal. valamint ezek variációi elnevezésüktől. Normára orientált A tanuló teljesítményének értékelésekor az átlaghoz viszonyítunk. pedagógusok tanácsadói. tehát folyamat közbeni visszajelzésünk nem lehet minősítő. táblázat Az értékelések fajtái a viszonyítás alapja szerint Kritériumra orientált A diákok személyes teljesítményét a kitűzött tanulási célokhoz pl. teljesítményükhöz – viszonyítjuk. láthatjuk. hogy egy diagnosztikus értékelés formája (pl. Az értékelés viszonyítási alapjait figyelembe véve háromféle értékelést különböztetünk meg. A formatív. de nem lehet szöveges-minősítő vagy osztályzat. fejlesztő értékelésénél ugyanez a helyzet. s nem „bírói” szerepben vagyunk. százalék vagy akár önértékelés. az év eleji ismétlés) lehet pontérték. használat idejüktől függetlenül minősítő jellegűek. Individuumra orientált A tanulók pillanatnyi viselkedését. Az ÉrtÉKElÉs VIszoNyÍtÁsI KÖrE Minden értékelés viszonyítás.

Ezek hiányában – pl. amelyet annak sajátossága határoz meg. A szociális normaorientációt – amikor az osztály teljesítményének átlagát vesszük alapul – ma már igyekszünk száműzni pedagógiai gyakorlatunkból. kompetenciák elsajátításában van egy optimálisan elérendő végcél. hogy az ismeretek. 22 A tanulási-tanítási stratégiák leírása megtalálható a Fogalomtárban. A kritériumra orientált értékelést a tanulási folyamaton belül az egyes tantervi témák lezárásakor vagy az általunk belső fejlődési szakaszoknak nevezett egységek végén célszerű alkalmazni. Itt kell megjegyezni. hogy tanítványaink a szakaszokon belül egyéni fejlődési. Ezek olyan mérőeszközök (nem csak feladatlapok!). értékeléssel is összefüggő „kérdéskörbe”. a gyakorlatban ezek átszűrődnek egész személyiségünkön. hogy a standardok létrehozása hosszabb folyamat. készségek. Tudjuk. Fontos. Inkluzív oktatás esetében nem nehéz belátni. 2 108 . hiszen csak a szakmailag korrekt módon kifejlesztett. normaátlaghoz. és hogy a tanulási folyamaton belül valamennyi gyerek efelé halad – egyéni utakon. egyéni tempóban. szövegalkotás területéhez pedig megkezdték a megkívánt standard mérési eszközök elkészítését. megfelelő szinten érvényes. hogy a tanulók teljesítményét az osztályátlaghoz igazítani.23 Az önmagához viszonyító értékelés esetében elsősorban az értékelés formatív funkcióját használva az egyéni úton haladást segítjük. Megfelelőbb módja a normára orientált értékelésnek. kipróbált és megbízható mérőeszközök tölthetik be a fenti funkciót. A sajátos nevelési igényű tanulóinknak is erre van szükségük. amit előre meghatároztunk. a diákokat egymáshoz hasonlítgatni egyszerűen életveszélyes. S ne feledjük.1. a differenciált tanulásszervezésről részletesen olvashattunk a Módszerek című fejezetben. Mindez a sajátos nevelési igényű tanulóknál nemcsak hogy így optimális. A differenciálás meghatározása megtalálható a Fogalomtárban. A kompetencia alapú programcsomagok közül a matematikához már készültek félévi és év végi mérések. rész Adaptációs dialógus A kritériumra orientált értékelés esetében előfordulhat. érési ütemüknek megfelelően haladhassanak. hogy egy tanítási-tanulási egység végén – természetesen jól megválasztott célok és megfelelő tevékenységek után – a diákok elsajátították-e mindazt. ha az egyes tanulók teljesítményét ún. nem beszélve azok értelmezéséről. Kerüljük – nagyon helyesen – az osztálytársak egymáshoz hasonlításának bármilyen módját. ártalmas és diszkriminatív. a programcsomagok többségéhez – ma még csak az értékelést segítő szempontsorokat lehet használni. 23 Könyvünk kéziratának lezárta után ebben lehetséges változás. a differenciálásba2 és az egyéni haladási tempót lehetővé tevő tanítási stratégiákba22. a szövegértés. hanem csak így valósítható meg! Ezen a ponton óhatatlanul beleütközünk egy másik. standardokhoz viszonyítjuk. hogy a kritériumok megfogalmazása nem elég pontos. amelyekkel objektíve(bbe)n megállapíthatók.

Mindezekből következik. Ebben az esetben az értékelésünknek arra kell rávilágítania. 24 Részletesebben megtalálható A kompetencia című fejezetben. Ha emellett még az iskolák többségében frontálisan zajlik a tanítás. teljesítmény nyomon követésére szinte nincs is lehetőség. ennyi a gyerek tudása. hozzáigazítható differenciált tanulásszervezéssel lehet hatékonyan fejleszteni! Ez különösen igaz a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében. hogy mik voltak pl. a felelet erényei. ezeket gyakran nem is csak értékeljük. miként tanulja meg a legközelebbi leckét úgy. pedig a gyakorlatban többnyire még mindig az aktuális pillanatban „felmutatott” aktuális ismereteket. Gyakran esik szó a különböző készségek alakításáról. Ha aktuális tudást értékelünk. A kompetencia alapú programcsomagok mindenképpen segítséget nyújtanak a cél elérésében. Olyan formáló visszajelzést kell adnunk a felelőnek. 109 . hibái. hanem minősítjük (pl. osztályozzuk). A csapda abban rejlik. hogy megfelelő értékelésnek azt tekinthetjük. de közben ismereteket értékelünk. személyre szabott és személynek szóló. azaz differenciált a visszajelzés. (A programcsomagok moduljaiban szereplő értékelési szempontok. Az ő optimális fejlesztésük differenciált tanulásszervezés nélkül semmiképpen sem valósítható meg! Az érem másik oldala: a hagyományos pedagógia gyakorlat magát az értékelést is akciókban valósítja meg. Ezekből az akciókból kellene a tanulóknak – saját fejlődésük érdekében – gyakorlati következtetéseket levonni. amiről nem felejtkezhetünk el. ezt a feladatot nem tudja ellátni! A nagyon különböző gyerekek különböző fejlődési ütem szerint fejlődő nagyon különböző készségeit csak az azokhoz rugalmasan alkalmazkodó.24) Van azonban valami. amiből tudni fogja. hogy tudást értékelünk. hogy sikeresebb legyen. kompetenciákat fejlesztő iskoláról beszélünk. hogy megtanulta-e a leckét vagy jól oldotta-e meg az aznapi feladatot. akkor érdekes lehet a gyerek (és a szülő) számára. ahol az értékelés folyamatára helyeződik a hangsúly. Annál is inkább. hogy valóban könnyebb az ismereteket értékelni. A frontális tanítástól hiába szeretnénk hatékony készségfejlesztést várni. Az adott pillanat adott teljesítménye után pedig azt mondjuk. Sőt. szempontsorok már ennek a kívánalomnak igyekeznek megfelelni. fejlődés. de az iskola dominánsan ismeretközlő funkciója s az ennek megfelelő frontális tanulásszervezés erre alkalmatlan. Készségeket. akkor az egyéni haladás.6. fejezet Az értékelés Mit értékelünk? Legtöbbször azt hisszük. amikor folyamatos. mivel az alapkészségek kivételével a gyakorlatban még csak kialakulóban vannak a készségek és főleg a kompetenciák fejlesztésének tartalmai és módszerei.

bemért. hogy sikerorientált vagy kudarctűrő-e a tanuló. Összefoglalva A korszerű értékelés folyamat jellegű. milyen tudást. mely leginkább szolgálja fejlődését. hogy az egy olyan külső szabályozó szerepet betöltő visszajelzés. Természetes dolog. illetve elsajátíttatásának igénye. – Az értékelésnek „feladata”. kulcsképességet26. a kritériumorientáltság érvényesítése a legfőbb szempont. számoljon azzal. s az eltérő funkciókhoz különböző értékelési formák kapcsolódnak. mint értékelésünk szempontjaira utaló tartalmakat. 25 110 . s benne a következő elvek érvényesülnek: – Egyértelműen szétválnak az értékelés különböző funkcióihoz tartozó tevékenységek. s ezen beA minőségi iskolai tudás jellemzőiről a Fogalomtárban olvashatnak (l. amelyek korrekt módon kifejlesztettek. ún. alkalmazható tudás. – Az értékelést annak tudatában javasolt alkalmazni. – A tanulást segítő értékelésben kiemelt szerep jut a diagnosztikus és a formatív értékelési eszközöknek és eljárásoknak. s olyan megközelítést alkalmazzon. Ennek megfelelően egy adott tantárgyi teljesítmény értékelésekor is látnunk kell. 26 A kulcskompetenciák leírása megtalálható a Fogalomtárban. hogy az értékelendő tudástartalmak – s ma már ezekkel egyenrangúan az elsajátított képességek és kompetenciák – együtt változnak a tudásról alkotott nézetek változásaival. Értékelés a kompetencia alapú programcsomagokban A kompetencia alapú programcsomagok fejlesztői az alábbi (a korszerű értékelést meghatározó) elvekből kiindulva kezdték meg munkájukat. Ilyenkor kell meghatározó szerephez jutniuk azoknak a mérési eszközöknek (pl. (Pl. eszköz jellegű. hogy figyelembe vegye a gyermek személyiségét. Ezeket felfoghatjuk szinte úgy is. megbízhatóak és megfelelő szinten érvényesek. de rövid leírásuk megtalálható a Fogalomtárban is.1. amely csak eszközi szerepet játszik a tanuló önértékelési folyamataiban. intelligens. differenciált értékelés a legmegfelelőbb.) – A minősítő jellegű („folyamatzáró”) értékelés esetén az objektivitás. illetve erősödését. 27 A kompetenciákról részletesen tájékozódhatnak A kompetencia című fejezetben. – Diagnosztikus és formatív értékelés esetében a szöveges. standardizált teszteknek). rész Adaptációs dialógus A MINősÉGI IsKolAI tUDÁs Napjainkban egyre hangsúlyosabbá válik az életszerű helyzetekhez köthető. – Motivációs szempontból segíti a diákok belső motivációinak kialakulását. alkalmazható tudás25 elsajátításának. kompetenciaegyüttest27 értékelünk. eszköz jellegû tudás szócikkek).

értékelő tevékenységek leírásai – magukban a modulokban szerepelnek. A konkrét. fejezet Az értékelés lül az értékelés rendszerének kialakítását. – Az értékelési módok közül kiemelt szerep jusson a formatív értékelésnek. hogy a tanuló saját lehetőségeihez mérten mennyit fejlődött. önértékelésre is. ha a képzési csomagokat. a moDUlok érTékeléSI alaPelveI28 – Az értékelés ne minősítsen. akár csoportmunkáról van szó – mindig csak a korábbi „saját” eredmény szolgáljon. – Adjon információt arról. de az ott leírt értékelési szempontok és egyéb ajánlások az általunk felsorolt elveket követik. (Az értékelés semmiképp sem kelthet szorongást!) – A modulokban lehetőséget kell adni nemcsak az egyéni. Az idegen nyelvi modulokban megtalálható „piros pontok”-ról a kötet olvasói tudják. s hogy ezekkel a „saját lehetőségekkel” mennyire élt. azok moduljait használják. szempontsorok. adott modulhoz kötött megfontolások – pl. Azaz: a tanulási eredmények visszajelzése olyan legyen. ajánlások. Azaz: az értékelés individuumra orientált legyen. amely nem minősíti a tanulók személyiségét. Az eredmények visszajelzése mindig a pozitív. hanem a csoport általi értékelésre. 28 Bár minden területet nem találunk meg minden kompetencia alapú programcsomagban. A mára elkészült programcsomagok tartalmaznak leírásokat azzal kapcsolatban. A fejlesztőkkel szemben támasztott igények – minden kompetenciaterületen – a következők voltak: – A modulokban megjelenő értékelés a modulok szerves részét képezze. hogy a tanulóknak a modulban megjelölt célokat (a tanulási folyamatban elvárható tanulási eredményeket) milyen szinten sikerült elérni. – Az értékelés korrekciós funkciója alapján adjon útmutatást a továbbhaladásra. a folyamatra. formái legyenek összhangban az értékelés aktuális. hogy milyen értékelési feladatokat érdemes megszerveznie az alkalmazóknak.6. hanem fejlődési állapotról számoljon be.  . reális önértékelés kialakulását segítse. hogy általában a szummatív értékelés eszközei – egyedüli alkalmazásukat a kötet szerzői nem ajánlják. Az elért eredmények viszonyítási alapjaként – akár egyéni. folyamategységre jellemző funkcióival. – Az értékelés hangsúlyosan jelenítse meg. – A modulok értékelési eljárásai.

Ilyenek például a napi-. hogy az értékelési szempontok között a személyes és szociális kompetenciák fejlettsége. A fenti felsorolásból jól látszik. Az értékelés – karöltve a modulok aktív. a tanítási-tanulási folyamat során a tanulóktól megkívánt aktivitás mértéke. éves rend. amelyeket mint keretfeltételeket szoktunk emlegetni. eszközök. a tanórák légköre. amelyet az iskola megjelenít. változatos tanítási stratégiáival – segíteni igyekszik a diákok belső motivációinak erősödését. A modulleírásokban szereplő értékelési szempontok. Ezek a szempontok választ adnak a „mit értékelünk” kérdésre is. ezáltal segítsék az önértékelés. Több programcsomag esetében is megfigyelhető. Minden iskolai testületnek van egy nagyjából megragadható attitűdrendszere. Az értékelési rendszer nem független az iskola egyéb. ezek egyensúlyba helyezésére is gondot fordít. elgondolásaiból. A modulok értékelésében a korszerű tudásról vallott nézetek is megjelennek. az önismeret. az iskola hagyományaiból áll. az együttműködési képességek szintjének visszajelzései. hiszen az értékelés szempontjai között hangsúlyosan ott vannak a gondolkodási és kommunikációs. Az iskola értékelési rendszerének újragondolása szüKsÉG VAN-E A VÁltoztAtÁsrA? A pedagógiai értékelési folyamat minden korban – így napjainkban is – tükrözi az adott oktatási. amelyek lehetőséget adnak a differenciált visszajelzésre. amely a jogszabályi elvárásokon túl az adott pedagóguscsoport értékrendjéből. heti-. nevelési intézmény értékorientációját. felfedezésre építő szemléletével. cselekvésre. A tantestületi elgondolások közé sorolhatóak például a következők: a tanítás során alkalmazott munkaformák. a reális énkép kialakulását. Ez pedig jelzi. A felsoroltak mind részét képezik annak a komplex pedagógiai rendszernek. rész Adaptációs dialógus – A modulokban elsősorban olyan tanulást segítő értékelések legyenek. fejlesztése is igen nagy hangsúlyt kap. 2 . szempontsorok – figyelembe véve még a modulokban megjelölt „képességfejlesztés fókuszait” is – valóban a tanulási célok megvalósulására irányítják a figyelmet. módszerek. azaz megjelölik az értékelés tartalmát. – Jelenjen meg bennük az önreflexióra késztetés. hogy a modulokon belül elkülönítetten jelennek meg az egyén és a csoport értékelésének szempontjai. a pedagógusok szerepfelfogása és attitűdje. olyan tényezőitől sem. hogy a kompetencia alapú fejlesztés az értelmi intelligencia területe mellett az érzelmi-szociális intelligencia fejlesztésére.1.

ábra Az iskola arculatát meghatározó tényezők Nevelésioktatási elvek* Tanulási környezet Az iskola arculata Tanulásitanítási stratégiák Szerepek – attitûdök** Értékelési rendszer * Nevelési-oktatási elvek: értékről. annak elfogadásáról való vélekedése is. A sajátos nevelési igényű tanulókat integráló iskolákban. hisz csak ezáltal lehet megjeleníteni. szülő…) 113 .6. hogy az adott gyermek önmaga lehetőségeihez képest hol tart. s továbbfejlődésének mi a legoptimálisabb útja. A befolyásoló tényezők számbavételén túl elsősorban az összefüggéseket kell keresniük. diák. árnyalt értékelés az integráló iskolákban elengedhetetlen. tudásról vallott nézetek (megjelenik a pedagógiai programban. ott az értékelési rendszernek is ehhez kell igazodnia. ahol a személyiségfejlesztés során elfogadják az egyéni sajátosságokat és alkalmazkodnak azokhoz. követelmények) ** Szerepattitűdök (pedagógus. hogy mennyiben jellemzi a másság elfogadására épülő pozitív értékelési attitűd. Az intézmény értékelési rendszeréről egyfajta tájékoztatást nyújt az is. Kedves Pedagógus! Ha Ön és kollégái úgy gondolják. tantervben – tananyag. differenciáltan tanítanak). 8. fontos. A differenciált. azaz differenciált bánásmódot alkalmaznak (pl. hogy iskolájukban szükség van a jelenlegi értékelési rendszer megváltoztatására. módja. fejezet Az értékelés Minden iskola értékorientációjához hozzátartozik a „másságról”. mely tényezők befolyásolják a változtatást. s a prioritásokra rátalálniuk. hogy számba vegyék. Ehhez kíván segítséget nyújtani az alábbi ábra.

Ha az általunk alkalmazott tanulói értékelés olyan. Ha formatív értékelésünk árnyalt. azaz gyakran és eredményesen használnak. módszereinek. 31 A témáról részletes tájékoztatást adnak a Betekintés a diagnosztikai eljárásokba és a Habilitációrehabilitáció fejezetek. hogy oktató. 29 114 . melyek azok a tanulási technikák. differenciált segítségnyújtás megtervezéséhez. tágabb környezetének elvárásai is befolyásolják. nevelő munkánkat jó színvonalon elláthassuk. amely az egyéni fejlődés nyomon követésére is alkalmas. amelyeket már elsajátítottak.30 Az egyéni nyomon követés Ahhoz. másrészt tudatosabbá kell tennünk azokat. megszokott pedagógusi tennivalóinkat egyrészt újakkal kell kiegészítenünk. a teljes gyermeki személyiség megismerésének szükségessége. Ennek a gondolatnak. 30 A tanulási stílusokról. mintsem azok formája dönti el. rész Adaptációs dialógus A fentieken kívül az iskola arculatát hagyományai és szűkebb. helyszíneinek és főbb területeinek leírása megtalálható a Fogalomtárban. valamint az árnyalt. akkor az komolyan hozzájárulhat a speciális. Érdemes azonban hangsúlyozni – és ezzel újra a kompetencia alapú programcsomagokra fókuszálni –.1. hogy a mindennapok során leggyakrabban használt fejlesztő értékelésnek nemcsak a tanulás segítésében lehet nagy szerepe. az egyénre szabott pedagógiai fejlesztéshez. a teljesítmények menet közbeni rögzítésének. differenciált (azaz személyre szabott) és szöveges. nem annyira az értékelések módja. hogy értékeléseink közül melyek alkalmasak az egyéni nyomon követésre. ÉrtÉKElÉssEl ÖsszEFüGGő sPECIÁlIs FElADAtoK A tanítási-tanulási folyamat során a napi visszajelzéseken van a hangsúly. A tanulói személyiség megismerése alapelveinek. milyenek a tanulási szokásaik.31 Azt.29 Érdemes figyelmet fordítani arra is. hanem az egyéni fejlődés nyomon követésében is. Az INKlUzÍV IsKolÁKAt ÉrINtő. személyre szabott értékelés jelentőségének az elfogadásával az inkluzív iskolákban felértékelődik a tanulói megismerés fontossága. Egyértelművé válik a gyerekek folyamatos megfigyelésének. a tanulási szokásokról és a tanulási technikákról tájékozódhat a Fogalomtárban. hogy tanítványainknak milyen a tanulási stílusa. akkor ezt a funkciót is képes betölteni.

ez a gyűjtemény – ha összeállítására és folyamatos karbantartására rászánjuk magunkat –. amelyet sajátos nevelési igényű tanuló esetében habilitációs és rehabilitációs célokkal és feladatokkal a gyógypedagógus valósít meg. személyiségük fejlődését többféle módon követhetjük. nemcsak a sajátos nevelési igényűekről. minden tanítványunknak „jár”. illetve egy ehhez nagyon hasonló – talán divatosabb névvel illetett – gyűjtemény. s nem értelmezések!). valamint azok a folyamatzáró mérések és értékelések. osztályfőnökként. társakhoz való viszonyát. amely a differenciált osztálymunka során bármely tanuló egyéni haladásának dokumentuma. – olyan tanulói munkákat. bemutató és egyben értékelő funkciót is betölthet. amikor már túljutottunk egy nehézségen. Szervesen illeszkedik (illeszkedhet) az egyéni fejlesztési tervhez. A tanuló „bővített portfóliójában” benne lehetnek az illető gyermekre vonatkozó diagnosztikus és folyamat közbeni mérések és értékelések. amelynek jelentőségét talán ma még nem is érzékeljük kellő mértékben. amelyek különösen fontosak. fejezet Az értékelés A portfólió Az egyéni fejlődés nyomon követésére.6. (Ne feledjük. az egyéni portfólió. illetve ennek dokumentálására pályánk során szinte mindannyian kitaláltunk már hol jobban. amelyek legjobb teljesítményei „tulajdonosuknak”. Ezek közül való az „egyéni gyűjtőmappa”. az sikerré változhat!) A portfólió lehetőséget adhat a diák és a pedagógus közötti írásbeli párbeszédre is. semmiképp nem „megkülönböztető ajándék”! A portfólió alkalmazóinak megállapodása szerint – s ebbe a körbe természetesen beletartoznak a diákok is! – a gyűjtemény többféle dolgot tartalmazhat. és az egyéni tanulási tervhez. amelyek a lehetőségekhez mérten objektívek. Valamennyi tanítványunkról érdemes portfóliót készíteni. – esetleg olyan munkákat is. amelyek tartósabban gondot jelentettek a tanuló számára. Sőt. s valóban. A portfólió (a tanulói munkák gyűjteménye) ma már egyre gyakrabban alkalmazott – egyben értékelési – eszköz a világ legkülönbözőbb iskoláiban. a diákok tanulmányi haladását. Az egyéni portfólió tehát gyűjtő. tanuláshoz. kedvesek – akár egyéni érdeklődés miatt – az alkotóknak. a gyereket tanító szaktanárként – készített tanulói megfigyelések (hangsúlyosan megfigyelések. – olyan tanulói munkákat. Így pl. 115 . Társuló dokumentumként hozzájuk kapcsolódhatnak még az általunk – osztálytanítóként. de minden esetben figyelembe veszik az adott gyermek speciális problémáját és helyzetét. hol kevésbé jól működő módszereket. Olyan dokumentum. amely az értékelési folyamat része.

pedig a pedagógiai értékelés igen fontos részét képezi. Az. hogy az iskola értékorientációja. S mivel az önértékelő képesség fejlődését többféle tényező is befolyásolja. egyben visszajelezheti) saját tudását. Örülhetünk ennek. amelyben „az osztály falain belül pedig azt csinálok. alkalmazott tanulási stratégiák. hogy ez sem működik magától – kialakításának. Az önértékelés során a tanuló: – felmérheti (tudatosan átgondolhatja. 116 . hogy az egységes. a tanórák légköre. egyező értékrend és elvárásrendszer nyújt igazán biztonságot. rész Adaptációs dialógus A portfólióról. értékelési rendszere összhangban legyen saját értékelési gyakorlatunkkal. első lépésként ezeket kell számba vennünk. Lényeges tehát. pedagógiai mikrotörténések). Mérés-értékelés az osztályban Kedves Pedagógus! Az inkluzív iskolákban egy olyan konszenzusokra és teammunkára jellemző légkör alakul ki. amit én akarok” mondat ismeretlen. gyerekként megtapasztalhattuk –.1. tanulmányi teljesítményének alakulásában. – mérlegelheti a tanulási folyamatba befektetett energiáinak és az elért eredményeknek a viszonyát. (pl. hisz magánéletünkből is tudjuk – szülőként. tudja. hogy az inkluzív iskolák értékelési rendszerében az alkalmazott értékelési módok közül a diagnosztikus és a formatív értékelés még fontosabb helyre kerül. értékelési eljárásainkkal vagy akár csak értékelési attitűdünkkel. hiszen a sajátos nevelési igényű tanulók fejlődését ezek segítik a legjobban! Az önértékelés Az önértékelés a mai iskolai gyakorlatban még ritkábban alkalmazott értékelési fajta. az egyéni fejlődés nyomon követéséről gondolkodva ismét tetten érhető – amit az integráció kapcsán talán nem is lehet eléggé hangsúlyozni –. aki már alkalmazza a tanulói értékelés során az önértékelést. az segíti az optimális fejlődést. – megtapasztalhatja saját felelősségét fejlődésének. tanári. az osztályteremben alkalmazott mérési. tanulói szerepek és attitűdök. kialakulásának folyamatát tervezni kell.

117 . mint korrekt módon kifejlesztett. – a tanulás sikerességét meghatározó érzelmi. hogy ezek a konkrét. akarati tényezők. mert figyelmünket az értékelés általános tartalmára fókuszálják. összefüggések. következtetések.6. Korábban már említettük. A matematikai kompetenciaterület tart ebből a szempontból „legelőrébb”. Ez a terület még nem rendelkezik standard mérési eszközökkel. A következő három – különösen fontosnak vélt – terület érintését javaslom a modulokban: – tanulási eredmények. de remélhető. fejezet Az értékelés A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazásával még egy új értékelési orientáció is megjelent! Az alábbi szempontsorok közreadása azért fontos. alaposan átgondolt szempontok képesek pótolni a jelenlegi hiányt. Szilágyi Imréné szakmai bizottsági tag Néhány gondolat a modulokban megjelenő értékelés korrekciójához címmel megjelent írása. megbízható mérőeszközt alkotni a szociális kompetenciák fejlesztésének területéhez!) Az alább bemutatott értékelési szempontsorok a szövegértés-szövegalkotás területéhez készültek. Példa az értékelés megjelenésére – a szövegértés-szövegalkotás modulokban32 Az értékelés tartalma többféle megközelítésű lehet. hogy a programcsomagokhoz még nem készültek el a szükséges és tervezett országos standardok. – az önálló tanulás képességének főbb összetevői. (Az igazsághoz azért hozzátartozik. A három kiemelt terület példákkal jellemzett tartalma: – Tanulási eredmények • Felismeréshez való eljutás (pl. információk. Az összeállítás (kézirat) a szövegértésszövegalkotás kompetenciaterület fejlesztőinek készült. értelmezés) helyessége • A tapasztalatszerzés eredményessége • A problémamegoldás sikeressége • A megoldás eredetisége. viszonyulások. lényegkiemelés. nagyobb gyakorlatunk van egy ilyen „egzakt tudományhoz” mérőanyagot összeállítani. itt már megszülettek az első – félévi és év végi – mérések. erkölcsi. ötletessége 32 A munkaanyag Dr.

a megnyilatkozások gyakorisága • Feladattudat. erkölcsi. bővülése új elemekkel – A tanulás sikerességét meghatározó érzelmi. viszonyulások • A feladat vállalása • A feladatvégzés motiváltsága. mennyisége • A tanulási feladatokban való részvétel intenzitása. a feladat előírásaihoz – Az önálló tanulás képességének főbb összetevői: • Kíváncsiság. rész Adaptációs dialógus • A válaszadás helyessége. a megoldás kritériumoknak való megfelelése • A megszerzett tudás célszerű felhasználása. tolerancia. emlékezet. a segítség elfogadása • A tanulási követelményekkel való azonosulás • Alkalmazkodás a közösség szabályaihoz. az új problémák iránti nyitottság • A feladat értelmezése • A probléma felismerése. rendszerezése 118 . megoldási stratégia kialakítása • Problémafelvető. hangnem • Segítségadás. gondolkodási műveletek • Az előzetes tudás mozgósítása új problémahelyzetben • Információs források kezelése • Információk rendezése. nyelvi megformáltsága • A vállalt feladat teljesítése. megfigyelés. a probléma megoldását segítő kérdések megfogalmazása • Többféle megoldás keresése • Döntés • Koncentrált figyelem.1. az ebből adódó szerepvállalás • A feladat teljesítéséért vállalt kölcsönös felelősség • Megbízhatóság • Együttműködés. képzelet. akarati tényezők. kitartás • Munkamegosztás.

hibajavítás • Reflektálás. a csoportmunkában való részvételre vonatkoznak. amelyet többféle intézményi dokumentumban is rögzíteni kell.6. s eligazítást nyújtanak számunkra mindennapi tanítási-mérési-értékelési gyakorlatunkat illetően is! Napjainkban az iskolákkal szemben támasztott fő elvárás. A képességfejlesztés fókuszai) – A modulban alkalmazott módszerek és tanulásszervezési módok – Az egyes fejlesztési csoportok tevékenységével kapcsolatos elvárások A fenti szempontsorok „túlmutatnak” a modulokon. véleményalkotás. narráció • Gazdálkodás az idővel. modulok alkalmazása során nem működhet! Az értékelési rendszer megjelenése az intézményi dokumentumokban Az intézmény értékelési rendszerének minden esetben illeszkednie kell az iskola komplex szakmai-integrált pedagógiai programjába. század kihívásaira. Az értékelési rendszer olyan „terület”. amelyek elsősorban vagy kizárólag az egyéni értékelésre. teremtse meg az esélyegyenlőséget. hogy az oktatás eredményessége. Az iskola csökkentse a „családi háttértényezők” másságából adódó különbözőségeket. A törvényesség igényén túl az iskola eredményességét is jelzi a helyi pedagógiai rendszer és az alkalmazott értékelés koherenciája. illetve elsősorban vagy kizárólag a csoportmunkára. illetve szelekcióban betöltött funkciója a programcsomagok. Ennek megfelelően az értékelés kapcsán is megjelennek olyan új szempontok. 119 . hatékonysága növekedjék. munkaritmus • Monotóniatűrés • A megkezdett feladat befejezése Az értékelési szempontok kiválasztását meghatározó tényezők – A modul által bemutatott tanulási egység pedagógiai célja (Mit lehet megtanítani a felhasználásával? Milyen fejlesztésekre teremt feltételt? (l. Végül egy nagyon fontos tudnivaló: az értékelés fegyelmezési. fejezet Az értékelés • A megoldás helyességének ellenőrzése. tanítsa meg őket a kooperációra. diákjait készítse fel a 21.

a tanulói teljesítmény minősítésének formáit. hanem a 6. ha nem is ilyen részletes. Az inkluzív iskolák pedagógiai programjuk megalkotásakor kötelezően veszik figyelembe. . (Ha az iskola pl.) 2. Így pl.” 34 L. 120 . milyen készségeket. arra is. Köztudomású. Ebből következik. hogy a pedagógiai programot az intézmény fenntartója hagyja jóvá. rész Adaptációs dialógus 1. a pedagógiai programban érdemes azt nemcsak ismertetni. ezeket a változtatásokat engedélyeztetnie kell. hogy a szöveges értékelést – élve a törvényi lehetőségekkel – nem a 4. kifejtő módon. hogy mely tevékenységeket kell elvégezniük. a beszámoltatás. vagy a félévi értékelőknél más műfajú értékelést szeretne bevezetni. hogy a benne foglaltak mindennemű megváltoztatása is csak a fenntartó engedélyével lehetséges. Azokban az iskolákban. félévi és a folyamat közbeni értékelések bemutatására. 34 3. hanem példákkal is illusztrálni. „Az iskola pedagógiai programja határozza meg a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. hogy mely értékelési módokat és formákat használja az intézmény. Kiterjed ez az értékelési alapelvek megfogalmazására. hogy az iskola vezetése erről se feledkezzen el. Az értékelés a pedagógiai programnak részét képező helyi tantervben is megjelenik. 4. akiket az a leginkább érint! 33 Nat 2003. 7 lábjegyzet. úgy gondolja. A pedagógiai programnak elengedhetetlen része az intézményben alkalmazott értékelések részletes leírása. Inklúzió esetében természetesen az Irányelvekről sem feledkezhetünk el. hanem a testület által kialakított) értékelési rendszer van. ismereteket kell elsajátítaniuk az egyazon osztályba járó különböző szükségletű tanulóknak. Az „integrált” helyi tantervben együtt – egymás mellett – jelenik meg. hogy a változtatás tervezését épp azok tudják meg utoljára.1. 5. az év végi. az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit. A felsorolt dokumentumok módosításakor természetesen az iskolaszéknek is van beleszólási. ahol saját (nem adaptált. A tanterv által megjelölt követelmények és a továbbhaladás feltételei utalnak az iskola értékorientációjára. osztályig alkalmazza. osztályig. értékelési gyakorlatára. A változtatás tervezésekor fontos. műfajilag33 milyen értékelést tart a legmegfelelőbbnek. A minőségirányítási programnak szintén rögzítenie kell az intézmény értékelési rendszerét. véleményezési joga. hiszen ez a dokumentum mint iránytű segíti a munkánkat. És ne feledkezzen el tanítványairól sem! Egy demokratikusan működő intézményben nem fordulhat elő.

támogatják olyan cselekvési terv kialakításával. A mentorok a szervezeti folyamatokat segítik. minden.6. iskolájuk vezetősége külső segítséget is igénybe vehet. mindennel összefügg –.és tennivaló – tapasztalhatjuk. 2 .) Kedves Pedagógus! Ha eljutnak a változtatás igényéhez és igenléséhez. fejezet Az értékelés Az intézmény értékelési rendszerének módosítása természetesen befolyásolja az iskola munkaterveit. Ezek szükség szerinti átalakítása azonban „csak” belső munkát igényel. hogy legyen. sőt még az egyéni fejlesztési terveket is. az adaptációs szakértők a fejlesztések intézményi sajátosságokat figyelembe vevő megvalósítását koordinálják. amely legjobban igazodik intézményükhöz. (A csak két dolog miatt került idézőjelbe: egyrészt ilyenkor még rengeteg az átgondolni. hogy mindig. másrészt a változtatások elfogadása ebben az esetben sem lehet csak vezetői döntés. az egész tantestület közös ügye kell. tanmeneteit.

.

jelentéstartalmában mindig megjelenik az adott helyzet jobbítására való törekvés. állapot. A fejezetet írta: Hernádi Krisztina A fogalom értelmezése Kedves Pedagógus! A habilitáció és a rehabilitáció fogalmával mindannyian találkoztunk már. aki történelmi tanulmányai során.7 fejezet . szociális. rehabilitáció kérdéskörét. bemutatja a szakmaközi együttműködés jelentőségét. a társadalmi hasznosság helyreállítását és magát a folyamatot is – természetesen mindig az adott tudományág. adekvátan élhessen. orVosI És GyóGyPEDAGóGIAI szEMPoNtÚ MEGKÖzElÍtÉs Orvosi szempontból Általában a függőség csökkentése áll a középpontban. társadalmi értelemben vett teljes életviteléhez kialakítható maximális képességeit. Ha mélyebben értelmezzük. a képességek fejlesztése a lehetőségek határáig arra. feltételezetten jobb helyzet. Van. lelki. A folyamatot tekintve a kezelés válik hangsúlyossá. feltárja az inkluzív intézményben zajló nevelésioktatási folyamatok sajátosságait. A kifejezés alatt általában visszahelyezést értünk. megint mások felsôfokú tanulmányaik közben. magában foglalja az érintettek alkalmasságát. foglalkozási. hogy az érintett személy egyéni körülményeinek megfelelően. Használjuk jogi. 123 . illetve egy megelőző. A rehabilitáció fogalmat számos tudományág és tevékenység alkalmazza. politikai értelemben. amely által az érintett egyén eléri fizikai. bár elsődlegesen az egészségi és funkcionális állapot helyreállítását. más orvosi kezelések alkalmával. Az orvosi rehabilitáció komplex tevékenység. a normális élethez szükséges feltételek megteremtését célozza meg. szakma tükrében. Habilitáció-rehabilitáció A fejezet körbejárja a habilitáció. orvosi.

Elsősorban egy olyan komplex szemléletet jelent. (Pl. célja A rehabilitáció a gyógypedagógia egyik alapfogalma. irányítással igyekszik megszüntetni. A rehabilitáció a társadalmi tevékenységformák egyike. éppen ezért sem megvalósítása. hiszen ilyen esetben nem beszélhetünk egy korábbi. hogy esetenként egészen eltérőek a feladatok és a megoldási módok. karitatív megközelítés dominált. jobb helyzetről. veleszületett hallássérülésnél a korszerű hallásnevelés és a szájról olvasás preferálása. nevelés. funkciója. amit szeretnék megközelíteni. annak ellenére. akadályozott ember megsegítésére (gyógypedagógiai segítség. fogyatékossággal élő egyén izoláltságát szakszerű segítséggel. A habilitáció-rehabilitáció szerepe. oktatás. fejlesztés. Ez a gondolat elvezet bennünket a habilitáció fogalmához. szakemberhez sem. amelyben minden tevékenység a rehabilitációs célra.). A rehabilitáció a szervezett támogatásokra koncentrált (életkörülmények javítása. amely átfogja a gyógypedagógiai tevékenységek teljes körét – speciális gondozás. Ekkor használjuk a habilitáció (beillesztés) kifejezést.1. akadályozottság veleszületett vagy kora gyermekkorban elszenvedett károsodás következménye. egy-egy folyamatban párhuzamosan is megjelennek.) A gyakorlatban nem határolódik el élesen a két fogalom. ha a sérülés. a fogyatékos személyek megismertetése a médián keresztül) a minél teljesebb beilleszkedés érdekében. nem tekinthető önálló szakmának. egészségügyi rehabilitáció stb. amely csak a különböző szakterületek és szakemberek együttműködésének megvalósítása esetén nyer gyakorlati értelmet. védőmunkahelyek. amely a sikeres társadalmi beilleszkedést célozza. Korábban a gyakorlat leginkább a felnőtt korú. sem irányítása nem köthető kizárólagosan egyetlen szakterülethez. rész Adaptációs dialógus Gyógypedagógiai szempontból Gyógypedagógiai szempontból felmerül a kérdés. jótékonysági. szociális gondozás) és a társadalomra irányul (előítéletek felszámolása. vagyis a sérült. a fejlesztés. nem adekvát a rehabilitáció (visszahelyezés) használata. amely az akadályozott. és elsősorban az orvosi. 124 . Így valósul meg az az összetett gyakorlat. Abban az esetben. hogy a rehabilitáció kifejezés „visszahelyezés” értelemben használható-e vagy célszerűbb „beillesztésként” értelmezni. Napjainkban azonban egyre hangsúlyosabbá válik a nevelés-oktatás. szociális gondoskodás stb. A szakirodalomban leginkább a rehabilitáció megjelölés terjedt el. akadályozott életvezetésű személyekre irányult. mivel a beillesztés és visszahelyezés mozzanatai gyakran nem különíthetők el. visszaállítani.

de az adott közösség tevékeny tagja. és szabad idejüket ott töltik. A komplexitás mutatkozik meg abban is. módszerek. képzési. hogy a sérültet eljuttatja a társadalmi adaptációig.) A rehabilitáció elvei. egymástól független tevékenységek helyett. dolgozik. dolgoznak. hogy a rehabilitáció magában foglalja a be-/visszailleszkedést segítő eljárások. Életkori sajátosságaiknak megfelelően vesznek részt a társadalom mindennapi életében. ha az akadályozott. Kiemelendő a különböző rehabilitációs törekvések összhangjának megteremtése egy közös cél érdekében – az egymás melletti. ahol a társadalom többi tagja él. kultúra) kapcsolatot létesítsenek és tartsanak fenn más emberekkel. ehhez meg kell adniuk minden információt a sérült ember és hozzátartozói számára.7. sport. Részleges a rehabilitáció akkor. szociális és gyermekvédelmi ellátás. Ezek a fokozatok egymásra épülnek. célkitűzései között szerepel. társadalmi (szociális) célú rehabilitáció. oktatási. fogyatékos felnőtt továbbra is szervezett. foglalkoztatás. ha a sérült egyén felnőtté válásakor önálló életvezetésre képes. mentálhigiénés.és befogadása. pedagógiai. rövidebb vagy hosszabb távú döntéseket. célkitűzéseinek egyformán kell érvényesülnie minden akadályozott. eszközök. Ez természetesen nem történhet meg a társadalom ép tagjainak el. hogy a fogyatékos emberek a mindennapi folyamatokban (oktatás. segítőkészsége nélkül! Teljes rehabilitációról beszélünk. átképzési. A szolgáltatást biztosítóknak ki kell alakítaniuk a választás lehetőségét. amely az egészségügyi. egymást segítve jelennek meg. 125 . A sérült emberek is ott élnek. A folyamat sikerkritériuma. kommunikációs akadálymentesítés). támogatni kell az akadályozott ember képességeit és tudatos döntéseit. fejezet Habilitáció-rehabilitáció Az érintettek oldaláról megközelítve a rehabilitációs tevékenység általában több fokozatban valósul meg: orvosi. A rehabilitációs szolgáltatások legfőbb elveinek. (Ebben nyújtanak segítséget például az érdekvédelmi szervezetek. foglalkoztatási. a megfelelő kommunikációs eszközök és technikák használatát (pl. szórakozik. valamint a társadalmi és gazdasági intézmények legszélesebb körével. és amely csak a különböző tudással rendelkező szakemberek együttműködése révén lehet sikeres és eredményes. terápiák összességét. fogyatékos ember esetében. Az érintkezés feltételeinek biztosítása magában foglalja a társadalom tagjainak érzékennyé tételét (társadalmi befogadás). a fizikai helyváltoztatáshoz szükséges sajátos körülmények erősítését (akadálymentes közlekedés). A korszerű szemlélet a rehabilitációt folyamatként fogja fel. intézményes segítségnyújtást igényel. s ehhez a szolgáltatásokat szükséges a lakóhelyhez minél közelebb biztosítani. de a folyamat során gyakran párhuzamosan. hogy azok birtokában hozhassák meg a nekik leginkább megfelelő. szociális rendszerekben valósul meg. toleranciája.

ami közvetlenül befolyásolta az iskola életét: például a Nat megjelenése. mint például az élethosszig tartó tanulásra és a csoportmunkára való alkalmasságot. ámde annak életét mégis erősen befolyásoló változásokra. a szöveges értékelés bevezetése. Nemcsak arra gondolunk itt. amelyek a kisiskolás korban elsajátított alapképességekre és -készségekre. amelyet főként az oktatással szembeni külső elvárások megváltozása kényszerített ki.1. akadályozott fejlődésű gyermekek fejleszthetőségével. speciális eljárásaival a képességek fejlődésének akadályozottságát csökkenti. A munkaerőpiac elvárásai leértékelték a gyorsan elavuló lexikális tudást. A képességproblémákat részben a sérülések hatására kialakuló fogyatékosság következményeként. Szükségessé vált az iskolarendszernek a kompetencia alapú nevelés. hanem látszólag az iskolától távolabb zajló. E kihívások nem kis részben a munka világában zajló változásokban gyökereztek. a pedagógiai programok létrejötte. nevelhetőségével. szükségletek hívták életre a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében a kompetencia alapú programcsomagokat. majd pedig az oktatási szolgáltatások minőségének középpontba állításával és újradefiniálásával reagált. hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára olyan optimális képzési kínálatot biztosítson. mindenekelőtt felülvizsgálták az iskolában elsajátítandó tudásra vonatkozó elgondolásokat. rehabilitáció a képességzavarok mérséklésére irányul. A gyógypedagógia a képességet a sérült. taníthatóságával kapcsolatban közelíti meg. az aktuális törvénymódosítások hatása stb. oktatás. alternatív pedagógiák felé fordulással. Az oktatáspolitikai fejlesztések fontos célkitűzése volt. amelyek újraértékelték az oktatás feladatait. rész Adaptációs dialógus A habilitáció-rehabilitáció szerepe az oktatásban VÁltozÁsoK Az oKtAtÁsI rENDszErBEN Kedves Pedagógus! Az elmúlt évtizedben radikális pedagógiai paradigmaváltás tanúi lehettünk. Számos társadalmi-gazdasági folyamat eredményeként felerősödtek azok a törekvések. terápia. s felértékeltek bizonyos készségeket és attitűdöket. a helyi tantervek kialakulása. Az új természetű elvárásokra a nyolcvanas–kilencvenes években az oktatás az ún. továbbá a kulcskompetenciák fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. A gyógypedagógiai fejlesztés. Ez a változás részben a különböző alapkészségek kiművelésének előtérbe kerülését jelentette.. mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételei. amely a lehető legnagyobb mértékben illeszkedik az egyén individuális igé126 . Ezek a változások. részben az akadályozott fejlődés okaként magyarázza. oktatás és képzés irányába való fejlesztése.

az egészségesek közé sorolt gyermek mutat olyan komoly tanulási problémákat. a 20. Ugyanakkor vannak olyan akadályozott gyermekek. elfogadó attitűdjének alakulása segíti a szociális beilleszkedést. 35 127 . hogy bár legfontosabb céljai között szerepel a sérültek társadalmi integrációja. amelyek megkönnyítik számára. Egyrészt az egészséges társak pozitív. komoly hátrányok járnak együtt a nem akadályozott emberekkel való érintkezés beszűkülése. amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek speciális eszközökkel és elkülönített intézményekben történő fejlesztéséből adódnak. épp szegregált volta miatt felerősíti az érintettek izolációját. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. a többségi iskolába járó. A habilitáció-rehabilitáció legfőbb célkitűzése – a társadalomba való beillesztés – inkluzív körülmények között hatékonyabb lehet. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. hogy a későbbiekben egyenlő esélyekkel vegyen részt a társadalom életében. tulajdonságokat sajátíthat el. 1998. másrészt a fogyatékos gyermek olyan alapvető készségeket. A közoktatási rendszerre nehezedő társadalmi elvárásokra és az oktatás-nevelés során felmerülő gyakorlati problémákra jelenthet egyfajta választ a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja a többségi intézményekbe. Az elkülönített gyógypedagógiai iskoláztatás ellentmondása. CXXV törvény. Az utóbbi évtizedben egyre erősödő társadalmi nyomás jelent meg az integráció irányába. század második felétől az esélyegyenlőség gondolatának térhódításával egyre több helyen jelentek meg a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatására irányuló törekvések. amelyek leküzdéséhez speciális szakismeret szükséges. esélyegyenlőségi törvény35 megjelenése volt. . Számos. hogy azokkal az előnyökkel. A HABIlItÁCIó-rEHABIlItÁCIóVAl Az INtEGrÁCIó FElÉ Bár hazánkban még mindig az elkülönített gyógypedagógiai iskoláztatás dominál. képességeihez és tanulási előfeltételeihez.7. a szociális kapcsolatokban történő fontos tanulási folyamatok elmaradása miatt. akik minden különösebb erőfeszítés nélkül követni tudják – természetesen sérülésspecifikus módszerek alkalmazásával – a többségi intézmények számára összeállított pedagógiai programokat. és hozzáférhetővé teszi számára a többségi oktatási rendszer kínálatait. A tapasztalatok azt mutatják. A törvényi változások mellett ki kell emelni. Ennek az alkotmány mellett a legnyilvánvalóbb jele az ún. Az egészséges és a sajátos nevelési igényű gyermekek közé húzott mesterséges vonal nem annyira egyértelmű a gyakorlatban. évi XXVI. hogy a szegregált oktatási modellen alapuló intézményrendszer egyre nagyobb gondokkal küzd. fejezet Habilitáció-rehabilitáció nyeihez.

128 . a kialakulás idejétől. de a törvény lehetőséget biztosít külön rehabilitációs foglalkozásokra egyéni vagy kiscsoportos formában. szakképzés és a lehetséges társadalmi (re)habilitáció. (III. a képzés a rehabilitációs folyamat meghatározó eleme. 52. minél korábban felmerül szükségessége. egyoldalú. a kialakult és a hiányzó vagy sérült képességektől. A fogyatékossággal kapcsolatos problémák megközelítése napjainkban az együttnevelést tekinti kulcsfontosságúnak a sérült emberek társadalomba illeszkedése területén. diagnózis és a korai fejlesztés. oktatásközpontú iskoláztatása helyett egyre erőteljesebb hangsúlyt kap a készség. Mára már nem az a kérdés. és ez fordítva is igaz: az oktatásnak része a rehabilitációs tevékenység. valamint a szolgáltató és individuális fejlesztést végző funkció. A sérült gyermekek hagyományosan kialakult izolált. Ezt szolgálja például az óvodai logopédiai szűrés vagy más egyéb kidolgozott 36 37 2. súlyosságától. számú melléklet a 2/2005.és képességfejlesztés.37 Az oktatás. a társadalmi integrációt segítő. fejlesztés. A korábbiaknál hangsúlyosabbá válik a kora gyermekkorban megkezdett komplex gondozás. hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása együtt történjen-e ép társaikkal vagy külön a speciális intézményekben. a képességeket maximálisan kibontakoztató speciális nevelés-oktatás. ismeretelárasztó. Ennek szellemében az iskolai habilitációs-rehabilitációs tevékenység a nevelés-oktatás teljes folyamatában jelen van. funkcióktól stb. § (6). 1. A kérdés így módosult: hogyan? Ehhez nyújt segítséget a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve36 (amely egyaránt vonatkozik a többségi iskolában történő együttnevelésre és az elkülönített gyógypedagógiai oktatásra is).1. Az Irányelv a sikeres együttnevelés megvalósítását a habilitációs-rehabilitációs szemlélet érvényesülésében látja. még inkább felértékelődik az együttnevelés.) OM-rendelethez. Ennek érdekében olyan. amelyek lehetővé teszik a gyermekek optimális szocializációját. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a korai felismerés. az érték.és normaközvetítés. KIINDUlóPoNt A habilitációs-rehabilitációs tevékenység természetesen mindig az érintett egyénből indul ki. az életkortól. a tanulók állapotához alkalmazkodó. a differenciált. sérülésspecifikus feltételeket kell teremteni az oktatásban is. Annál sikeresebb. Függ a sérülés típusától. rész Adaptációs dialógus Ha a szociális integráció megvalósulása mentén szemléljük a sajátos nevelési igényű gyermekek pedagógiai fejlesztésének különböző lehetséges formáit. A magyarországi rehabilitációs tevékenység szemléletmódja az integráción át az inklúzióig vezető utat járja be napjainkban. a szocializáció. Kt.

A korábban jellemző állapotdiagnózis mellett vagy helyett egyre inkább a fejlesztő. jellemzik komplexitását. pedagógiai. a tájékozódásra nevelés (közlekedési önállóság autistáknál) stb. ezért a látás védelme. pszichológiai) vizsgálat alapján. hogy meggyőződjön arról. az életviteli technikák elsajátítása. A bizottság által kiadott szakvélemény tartalmazza a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat. emlékezet fejlesztése.) Nem hagyható el a rehabilitációs feladatok sorából a szocializáció. egyéni. A sérült.és folyamatdiagnosztikai eljárások alkalmazása válik hangsúlyossá.7. Hangsúlyos. Természetesen a fenti példák csak szemléltetik a rehabilitációs tevékenység sokrétűségét. fejezet Habilitáció-rehabilitáció vizsgálati eljárás. akadályozott személy látens erőit mozgósítja. A rehabilitációt elősegítő kompenzációs technikák megtanítását példázza a siket tanuló kommunikációját segítő akusztikus figyelem. A vizsgálati eredmények. az egyéni anyanyelvi fejlesztés (hallássérülteknél). a szemészeti ellátás és a fülészeti gondozás kiemelt fontosságú. A szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. a dinamikus. differenciált rehabilitációs feladatként jelentkezhet a segédeszközök használatának megtanítása (mozgáskorlátozottaknál). kontrollvizsgálatokkal megerősített vagy korrigált diagnózis képezi a rehabilitációs tevékenységek kiindulópontját. a kognitív és emocionális képességek-készségek terápiás fejlesztése sem. Sok esetben a megelőzés és az egészségügyi célú rehabilitáció is hangsúlyossá válik. Ennek köszönhetően egyre több feltétel adott az időben megkezdett habilitációhoz-rehabilitációhoz. (Pl. A szakértői és rehabilitációs bizottságok állapítják meg a fogyatékosság tényét. valamint hogy ezeket milyen ellátással. komplex (orvosi. Ilyen az ép érzékszervek működésének gondozása (pl. A sérülésből fakadóan természetesen számos feladat hárul a rehabilitációt segítő szakemberekre. a személyiség fejlesztése. mely intézmény biztosítja. A „hozott tudás” és a habilitáció-rehabilitáció A habilitációs-rehabilitációs tevékenység mindig a meglévő kapacitások talajára épít. a sajátos nevelési igényű gyermek fogadására vállalkozó intézmény képes-e a többletszolgáltatások biztosítására. pályaorientáció (tanulásban akadályozottaknál). gyógypedagógiai. A Sajátos nevelési igényű 129 . látássérülteknél a látásmaradvány kihasználását célzó fejlesztés). korrekciója. a mentálhigiénés fejlesztés. enélkül azonban elképzelhetetlen a rehabilitációs terv elkészítése. Ez alapján állítható fel egyfajta prognózis. amely természetesen szintén változhat a folyamat során. a súlyosan hallássérült tanulóknál az információk szerzésében nagy szerepet játszik a vizuális csatorna. melyeknek jelentős szerep jut a fogyatékosság kompenzációjában.

önképzésben vegyenek részt. tudásának. tolerancia azok a személyiségjegyek. A tantestület döntésével az intézményvezető és az intézmény pedagógusai felelősséget vállalnak az ott tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek egyenlő esélyeinek biztosításáért a gyermekek társadalomba való beillesztése érdekében. Fontos. gazdag módszertani kultúrával rendelkező. tUDÁsBőVÍtÉs ÖNKÉPzÉssEl A sajátos nevelési igényű gyermekekről. A fogyatékosságok sokfélesége miatt fontos. gyermekszerető pedagógusok alkossák a testületet. rész Adaptációs dialógus gyermekek iskolai nevelésének. pszichológiai képességekkel (elfogadás. az osztálytermi folyamatokat ennek megfelelően alakítva differenciáltan foglalkozhat minden egyes tanulóval. az adott sérülés jellemzőiről való tudás elengedhetetlen feltétele a hatékony. a másságot tolerálni tudó. empátia. amelyek nyitottak az új szakmai és társadalmi kihívásokra. A pozitív attitűd. A pedagógusoknak magas szintű pedagógiai. eltérőek a megoldási módjai és sajátos bánásmódot igényel. készek a befogadásra. A NEVElőtEstülEt szErEPE Figyelembe kell venni a nevelőtestület beállítódását. hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal kell rendelkezniük. A gyermekközpontú. pozitív szemlélettel rendelkező pedagógus elfogadja. empátia. alakítása az együttnevelés alapja. A befogadó pedagógusok 130 . hogy a tantestület tagjai folyamatos továbbképzésben. oktatásának irányelve a gyógypedagógia valamennyi szakterületére kitérve részletes útmutatást ad az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs feladatokra vonatkozóan. A tantestület szemléletének alakítása. kompetenciájának mozgósítása. formálása. ezáltal mások a szükségletei is. A habilitáció-rehabilitáció megjelenése az intézményi gyakorlatban Hazánkban évről évre egyre több azoknak az intézményeknek a száma. hogy türelmes. szélesítése az együttnevelés alapvető feladata.1. amelyek megléte. A tanítási helyzeteket. hogy minden gyermek más. A pedagógus integrációhoz való viszonya nagymértékben befolyásolja az együttnevelés sikerességét. sikeres együttnevelésnek.

speciális tartalmak. nevelésében. mert így megoldható a sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges habilitációs. amelyekben hangsúlyosak az egyéni fejlettségi szinthez viszonyított fejlődés. útiköltség-térítés. hogy az intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását-nevelését. Ha az iskola vállalkozik az együttnevelésre. gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása. illetve a speciális gyógypedagógiai intézményekben töltött óralátogatások alkalmával konkrét tapasztalatot gyűjthetnek. a fogyatékosság típusa szerinti korrektív. terápiás fejlesztési célok.38 Az egységes gyógypedagógiai módszertani intéz38 L. az integrált tanuló segítésére ún. s azokkal a módszertani eljárásokkal. Itt megismerkedhetnek a sérült tanulók taneszközeivel. valamint az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények segítségét. helyettesítés). A befogadó intézmény igénybe veheti az utazó gyógypedagógiai hálózatot működtető intézmények. Ugyanakkor a sérült gyermek sikeres haladásáért elsősorban ő vállalja a felelősséget. Gyógypedagógus foglalkoztatása azonban célszerű.7. A befogadás sajátos pedagógiai feladatainak megoldása felveti a személyi feltételek kérdését [pl. segédeszközeivel. ha nincs a tanulók fogyatékosságának megfelelő szakos gyógypedagógus alkalmazottjuk. helyi tanterv) is megjelennek a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének-oktatásának rehabilitációs szempontjai. A többségi iskola pedagógusa a sajátos nevelési igényű gyermek osztályba kerülésekor egy számára ismeretlen területtel találkozik. Ebben a folyamatban remélhetőleg állandó segítőtársai lesznek a gyermek szülei és a gyógypedagógus. illetve ő szembesül a sajátos nevelési szükségletekkel a mindennapok során. A többségi iskolák úgy is részt vehetnek a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában. A fenntartóval történt egyeztetés után az együttnevelés vállalt feladatát az iskola alapító okiratában is rögzíti. időkeretek és a követelményeket érintő változások. fejezet Habilitáció-rehabilitáció ismereteket szerezhetnek szakkönyvekből. kompenzatív. amelyek még hatékonyabbá tehetik munkájukat.). 7 lábjegyzet (1. fejlesztés és a speciális tantervi követelmények.5. Az alapító okiratban szerepel. az érintett pedagógusok továbbképzésének lehetővé tétele (tanfolyamidíj-. a sérülésspecifikus fejlesztéshez a speciális tan.és segédeszközöket). . differenciált. tanfolyamok keretében. Erre a közoktatási törvény lehetőséget ad. valamint lefekteti az integrált nevelés személyi és tárgyi feltételeit. rehabilitációs fejlesztés feladata. gyógypedagógus. 131 . biztosítania kell a szükséges tárgyi feltételeket (pl. meghatározza. „mentor” megbízása]. hogy milyen típusú sérüléssel fogadja a tanulókat. A befogadó iskola helyi dokumentumaiban (pedagógiai program.

A családdal történő kapcsolatfelvétel a gyógypedagógia területét érintő problémakörökben a hatékonyság fontos eleme. az utazó gyógypedagógus. közös program. A szakemberek együttműködése nélkül nem képzelhető el eredmény. terapeuta stb. családvédelmi szakember stb. amelynek feladata az oktatási. Más szakmákban ennek már hagyománya van. A gyereknevelésben mindig fontos volt. tájékoztatás. gyermekorvos. szaktanár. mert tudják. gyógytornász. Egy bonyolultabb orvosi műtét nem végezhető el informatikus.). Nemcsak a szülők. a műsorok elektronikai berendezéseihez esetleg a villamosmérnök apuka segítségét is jó néven vesszük. napközis tanár stb. 132 . az együttműködésre való hajlandóság soha nem értékelődött fel olyan erősen. a továbbtanuláskor megjelenő választott intézmény pedagógusai. A szAKEMBErEK EGyüttMűKÖDÉsE Kedves Pedagógus! Az együttműködési képesség. hanem – sajátos nevelési igényű tanuló esetében különösen – azok a szakemberek is (gyógypedagógus. A család megismerése a szociális kompetencia fejlesztésének egyénre szabott tervezéséhez nyújt információkat. a munkaerőpiac szereplői jelentek meg az iskola holdudvarában. pszichológus. Persze iskolai példánk is van: az iskolai rendezvények sikeréhez a pedagógus. pszichológus. optimizmusa. mint az utóbbi években. A team tagjai a tanulót tanító pedagógusok. együttműködésük minőségén a páciens motiváltsága. – egyetértésével teljenek a hétköznapok. hogy a szakemberek ne egymás mellett. az élelmiszerbeszerzésben és elkészítésében járatos szakember. belgyógyász szakorvos és sebész nélkül. Még a versenytársak is együttműködésre törekednek egymás gyengítése helyett. hogy együtt erősebbek lehetnek. hogy váljon. hogy az egységes nevelés érdekében a különböző iskolai szereplők – osztályfőnök. de az utóbbi időben az iskolán kívüli szereplőkkel való együttműködés is előtérbe került. a pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatköréből a szaktanácsadást.1. s egyben lehetőség szerint a teammunka részévé is kell. A kialakult pedagógiai kultúrától ez most még talán idegen. pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése. lehet. logopédus. biomérnök. a teammunka. a kölcsönös tájékozódás. hogy az osztályukban jelentkező problémákra maguk keresik meg a megoldást. Emellett azonban alapvető szükséglet a tervszerű. a közös munkát támogatva tevékenykedjenek a sajátos nevelési igényű gyermek fejlődése érdekében. hiszen a pedagógusok azt szokták meg. akik eddig más intézményben dolgoztak. gyógyulni akarása. Az utógondozást – azaz a műtét eredményességéhez való hozzájárulást – terapeuta végzi. A sajátos nevelési igényű gyermekekre irányuló rehabilitációs feladatok megvalósítása érdekében különböző szakemberek működnek együtt. A rendszeres megbeszélések szabályos keretek között azt a célt szolgálják. gyógyulásába vetett hite múlik. rész Adaptációs dialógus mény a pedagógiai szakszolgálat feladatköréből vállalhatja-elláthatja a gyógypedagógiai tanácsadást. hanem egymást segítve.

a pedagógusok módszertani alkalmazkodása az eltérő szükségletekhez kiaknázatlan lehetőségeket hordoz a pedagógiai munka színvonalának emelésére.7. A programcsomagok szakmai koncepciója alapvető tényként kezeli az iskolába lépő gyermekek heterogenitását. A sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése ezen nem változtat. tudására szükség van. toleranciája. kevésbé éli meg újszerű helyzetnek a kompetencia alapú programok alkalmazását és a sajátos nevelési igényű gyermek befogadását. a megszokottól eltérő módszerek. A kompetencia alapú programcsomagok bevezetésével és a befogadással minőségi változás. koordinálása. Az a pedagógus. Ez kifejezetten kedvező a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása szempontjából. nemcsak intézményi. örömteli tanulás feltételeit. készségeinek. fejezet Habilitáció-rehabilitáció elmozdulás a hagyományos pedagógiai gyakorlattól – a kompetencia alapú programcsomagok A többségi intézmények „nyitása” a sajátos nevelési igényű gyermekek felvételére egyben a hagyományos pedagógiai koncepciótól való eltávolodást is jelenti. A differenciálás során ugyanis eddig is képességeinek. A kooperatív technikák bevezetése. szakirodalomban tanulmányozhatóak. tréningeken ezek a tanulásszervezési módok elsajátíthatóak. hogy a heterogén csoportok sokszínűsége. az egyénnek leginkább megfelelő módszer megtalálásában. Ennek során fejlődik a tanulók együttműködési készsége. (A különböző pedagógiai műhelyek által szervezett tanfolyamokon. hiszen a csoportfeladat teljesítéséhez minden gyerek közreműködésére.) 133 . hanem osztálytermi szinten is. Ebben a tanulási formában a pedagógus feladata „pusztán” a gyerekek munkájának támogatása. aki eddig is differenciáltan foglalkozott tanítványaival. eljárások és a csoportbontás alkalmazása nemcsak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek jelentik a sikeres. megújulás történik. Segít a különböző tanulási módszerek elsajátításában. A differenciálás bevezetése vagy folytatása elengedhetetlen az integrált nevelés megvalósítása során. tudásszintjének megfelelően foglalkozott a gyerekekkel. hanem a tanulócsoport minden tagja számára hasznosak. annak – legalább részleges – elfogadását. amely szükségessé teszi az egyéni bánásmód elvének és gyakorlatának előtérbe helyezését.

szakvélemény alapján az iskola a törvényi szabályozásnak megfelelően a meghatározott időkeret terhé39 Kt. a meGvalÓSUlÁS SzervezéSe A habilitációs-rehabilitációs tevékenységek különböző színtereken valósulnak meg a gyakorlatban. hogy a tanulócsoporton belül kisebb csoportként a sajátos nevelési igényű gyermekek elkülönüljenek. szociális beilleszkedést gátló tényezők elhárításáig. Az órarendet célszerű úgy összeállítani. Az egész napos oktatási forma pl. a felzárkóztatás és a szabadidős tevékenység is. hogy a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztéseit figyelembe véve megteremtsék az iskola szabadidős tevékenységeibe való bekapcsolódás lehetőségét is. hogy a gyerekek napirendjébe beleférjenek a fejlesztő. A sajátos nevelési igényű tanulót befogadó többségi intézmény különböző intézkedéseket tesz a meghatározott módszertani változtatásoktól kezdve az objektív akadályozó tényezők minél teljesebb felszámolásáig. a tehetséggondozás. rehabilitációs foglalkozásokra. rész Adaptációs dialógus A tanulásszervezési formák sérülésspecifikus igényekhez igazodó megválasztása E formák megválasztása függ: – a sérülés típusától. arra. Továbbá: ha a tanulókat egyes tantárgyakból. A gyógypedagógiai intézménybe járó tanulókhoz hasonlóan az integráltan nevelt gyermekek számára is lehetőséget biztosít a törvény a tanórákon túli egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs. Időkerete a heti tanítási óra meghatározott százaléka – a foglalkozások tömbösíthetők. A rehabilitációs szemlélet érvényesülésével elkerülhető az a veszély. lehetőséget ad a sokszínű iskolai tevékenységre.1. – a terápiás készenléti foktól. 134 . tananyagrészekből mentesítették a minősítés és az értékelés alól. A heti időkeret fogyatékossági csoportonként változó. habilitációs és rehabilitációs foglalkozások. – a tevékenység helyszínétől. illetve a tanulást.39 A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások egyéni tanulmányi terv alapján valósulnak meg. § (6). A kompetencia alapú programcsomagok a heterogén csoportképzést mint a valós társadalmi kép megjelenítését részesítik előnyben. A habilitációsrehabilitációs foglalkozások egyéni vagy csoportos formában is tarthatók. 52.

mennyit? – Együttműködési lehetőségek feltérképezése – Segédanyagok. A tanórán kívüli habilitációs-rehabilitációs tevékenység végzése gyógypedagógus kompetenciája. 40 Kt. 2. tapasztalatainak feljegyzése folyamatosan folyik. fejezet Habilitáció-rehabilitáció re egyéni foglalkoztatást szervez részükre – az egyéni fejlesztési terv alapján – gyógypedagógus. pszichológus. lényeges elem a rendszeres pedagógiai diagnosztizálás.7. A fentiek ismeretében fejlesztési terv készül. illetve egyéb szakember bevonásával. Gyógypedagógus közreműködésével történik a tanítási órákba beépülő habilitációs. rehabilitációs fejlesztés tervezése. mikor. Fő lépései: – A fejlesztendő területek számbavétele – A feladatok meghatározása – Időterv összeállítása: mit. amelyet írásban rögzít a gyógypedagógus. majd a konzultáció is. rEHABIlItÁCIós CÉlÚ FEJlEsztÉs MEGVAlósÍtÁsA A tevékenység a gyermek képességeinek. logopédus. pedagógiai szakszolgálatoktól. fejlődési üteméhez alkalmazkodó fejlesztési stratégia kidolgozása. Szakember segítsége kérhető az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményektől. Ez alapján készül el a következő időszak terve. melynek célja a gyermek fejlettségi szintjéhez. 135 . A HABIlItÁCIós. A foglalkozásokat azonban vele megosztva vagy az ő iránymutatásával végezheti a többségi pedagógus vagy a szakirányú végzettséggel nem rendelkező fejlesztőpedagógus is. A tanórákon kívül Kiemelt jelentőségű a tanórán kívüli szabadidős tevékenységekben rejlő habilitációs-rehabilitációs fejlesztés lehetősége. A kötelező habilitációs-rehabilitációs foglalkozások dokumentálása központilag kiadott egyéni fejlődési lapon40 történik. §. a rendelkezésre álló diagnosztikus adatok. a fejletlen vagy sérült funkció feltérképezésével. eszközök számbavétele A habilitációs-rehabilitációs foglalkozások anyagának. vizsgálati eredmények értékelésével indul.

rehabilitációs szemlélet tükrében. amelyek fogyatékosságukat kompenzálva sikerélményhez juttatják a sérült tanulókat. hanem a sajátos nevelési igényű gyermekek háttere és személyisége. céljainak. Hangsúlyos szerepet kap a differenciált és sokoldalú egyéni fejlesztés. pedagógus. Az integráció sikeressége elsősorban a kooperatív készség érettségén múlik (sajátos nevelési igényű tanuló. kompenzáló szemléletnek. felkészíteni őket a társadalomba való minél eredményesebb beilleszkedésre. amelyek a szélesebb társadalom felé nyitnak utat a sérült gyermekek számára (szabályok betartása. a társas dimenzió fejlesztését célzó tevékenységek integráló szerepet tölthetnek be.1. hiszen a valódi integráció lényege az elfogadott és viszonzott kapcsolatrendszerben rejlik. Ez a gyakorlatban egyrészt egy képességfejlesztés elvű tananyag-kiválasztást. A habilitáció-rehabilitáció jelentősége a pedagógiai programban Ha egy többségi iskola elkötelezi magát az együttnevelés mellett. számítástechnikai – tevékenységekre. Ennek rendkívül nagy jelentősége van. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveinek. Ezek közé tartozik a helyi pedagógiai program módosítása is – szinte valamennyi fejezetet érintve – a habilitációs. amelyet nem csupán sérülés. zenei. Amennyiben differenciáltan tervezett a gyermek fejlődési folyamata.). A szabadidős tevékenységekben rejlő rehabilitációs lehetőségek által olyan hasznos pluszinformációkhoz. A sajátos nevelési igényű 136 . ismeretekhez jutnak a sajátos nevelési igényű tanulók. A tanórán kívüli tevékenységek lehetőséget biztosítanak olyan más jellegű – manuális. eszközeinek és eljárásainak meghatározásakor a sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi beilleszkedésének és a sérülés okozta hátrányok lehetséges csökkentésének elérése kiemelt jelentőségűvé válik. az elsődleges teendők adminisztratív jellegűek. tanulócsoport. amelyek képességeik szerint megfelelőek számukra. Nevelni. rész Adaptációs dialógus A sokrétű szabadidős program fejlesztő hatással van a közösségi. s megalapozzák azokat a képességeket és készségeket. akadályozottság indokol. feladatainak. és amelyek túlmutatnak a tantárgyi követelményeken. biztosítani az érettségüknek megfelelő tevékenységi formákat. A nevelő munka egészét át kell hatnia a korrektív. másrészt egyéni megközelítésű módszerkiválasztást és tanulásszervezést jelent. nyelvi. viselkedési módok stb. fejleszteni kell őket. iskola). társas kapcsolatok alakulására. az önálló életvezetésre. A terápiás szemléletű oktató-nevelő munka a nevelés valamennyi területére vonatkozik.

A szAKMAI MUNKAKÖzÖssÉGEK szErEPE A hagyományos tantárgyi tartalmak mellett a kompetenciák (képességek. nevelőtestületetet érintő kérdések. azaz a személyre szabottság elve. Ennek érdekében – tekintve.7. bővítése oly módon. Célszerű egy évfolyamokra és tantárgyakra és/vagy kompetenciaterületekre lebontott habilitációs-rehabilitációs tantervet kidolgozni. korrekciós. amely a megerősítést szolgálja. amely a tanítási órákba beépülő habilitációs-rehabilitációs fejlesztés alapdokumentuma. illetve a kötelező pedagógiai célú habilitációs. tehát dominál a differenciálás szemlélete. fejlesztő terápiás szemléletű tevékenységei. fejezet Habilitáció-rehabilitáció gyermekeknek különös hangsúllyal van szükségük az egyéni. Kiemelt hangsúlyt kap a motiváló célú és erejű értékelés. rehabilitációs. tevékenységek) jelentősége felerősödik. A tanulók értékelésének alapja minden esetben a tanuló önmagához mért fejlődése. Bővülnek a szakmai. A pedagógiai program végrehajtását biztosító személyi és tárgyi feltételek között megjelennek az együttnevelés eredményes megvalósítását célzó. a sérült képességek korrekciójának területeivel. így az ellenőrzés-értékelés egységként való kezelése előtérbe kerül. attitűdök. 137 . A helyi tanterv kibővül az integráltan tanulók körének és a fejlesztésükhöz kapcsolódó céloknak. feladatoknak a meghatározásával. A komplex személyiségfejlesztést segítik az iskola habilitációs. hogy az megfeleljen a gyerekek sokféleségének és egyéni adottságainak. a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazására. sem a képességekhez kidolgozott standard mérések – a szakmai munkaközösségek kiemelt feladatává válik a kompetenciák fejlettségének méréséhez szükséges módszerek kidolgozása. valamint a szükséges tan. meglévők adaptálása a szakma széles körű összefogásával. támogató intézmények).és segédeszközök gyűjteménye. Szükségessé válik az értékelés eszközrendszerének módosítása. szeretetteljes bánásmódra. Bár a két tevékenység tartalma és funkciója nem azonos. a terápiák megjelenésével. rehabilitációs foglalkozások tartalmával. hogy a gyógypedagógia területére nincsenek sem a tudásszinthez. de a mindennapi gyakorlatban szorosan összekapcsolódnak. a nevelésoktatás és fejlesztés – a szokásosnál nagyobb mértékű – időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokkal. szakmaközi együttműködési kapcsolatok (szakmai szervezetek.

.

fejezet A tanulási környezet A fejezet bemutatja a tanulási környezet jelentőségét. felértékelődését a nevelési-oktatási folyamatban. A fejezetet írta: Máténé Sej jolán Kedves Pedagógus! A kompetencia alapú programcsomagok használata rendszer. módszertani tudása. pedagógiai és tanuláslélektani szempontból fontos környezet.és játékpolcok sorakoznak. különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésére. Ha a szekrények csak a pedagógus zsebében lapuló kulccsal nyithatók. az iskolákban való intenzív szerepe teszi lehetővé a tanuló aktív részvételét a saját tanulási folyamatában. együttműködést elfogadó. valamint a hatékonyságot növelő. mert egyrészt a taneszközök jelentős választéka. a kikapcsolódás örömét adják. amelyik az osztályban zajlik.és módszerbeli megújulást kíván a felhasználó pedagógusoktól. akkor díszletei maradnak annak a tevékenységnek. a padsorok keretei közé szorított élettér kitágul – a polcokon lévő lexikonok. Ha az osztályteremben nyitott könyves.8. A következő fejezetben a tanulási környezet kialakításához szeretnénk segítséget nyújtani. A tanulási folyamatban egyre jelentősebb szerepe van a tudatosan tervezett tanulási környezetnek. a játékok az együttműködés. kizárólag az ő utasítása alapján. támogató társadalmi környezetet. regények az önálló információszerzést. A tanulási környezet értelmezése A tanulási környezet tágabb értelemben az a fizikai. amelyekről a tanulók bármikor bármit levehetnek. akkor a szűk. A kedvező tanulási környezet magában foglalja az iskola hatékonyan működő belső. a tartalmas időtöltést szolgálják. másrészt a pedagógus szerepének gazdagodása. új pedagógiai és tanulás-lélektani megközelítése segíti a tudás megszerzésének folyamatát. amelyben a tanulás végbemegy. amelyek kialakítása elősegíti 139 . A tanulási környezet szűkebb értelemben összefoglaló elnevezése mindazoknak a tárgyi és infrastrukturális feltételeknek.

9. a tantestület! − A tanuló nem tudja kibontakoztatni képességeit. − A képességfejlesztés nem folyhat differenciáltan. kompetencia alapú pedagógiai munkához. milyen következményekkel jár. ha a foglalkozásokon nem adunk kezükbe megfelelő – szemléltető és az érzékszervi csatornákat aktivizáló – fejlesztő eszközöket. innovációk bevitelét a pedagógiai gyakorlatba. segédeszközök) nem a preventív-fejlesztő-kompenzáló folyamatot erősítik. amennyiben az iskola épületében nincs ehhez elegendő – sokféle. kompetenciáinak fejlődését. betűk emléknyoma) nem épülnek biztos alapokra. füzetek. ha a tanulási környezet kialakítására nem fordít elegendő figyelmet az iskola. rész Adaptációs dialógus a tanuló aktivitását. A tanulási környezet tudatos kialakítása tehát objektív kereteket és egyben előfeltételeket biztosít a differenciált tanulásszervezéshez. − A speciális módszerek önmagukban nem lehetnek eredményesek. ábra A tanulási környezet értelmezésének átfogó modellje 140 . ha a rendelkezésre álló tanszerek (tankönyvek. az egyénre szabott. változatos tevékenységi formát biztosító – színtér. ha az osztálytermek berendezése gátolja a csoportmunka kialakítását. Kedves Pedagógus! Figyeljük meg. − A tanulók ismeretszerzéséhez szükséges legfontosabb képzetek (számfogalom.1.

figyelmeztető (korlátozó) táblák helyett 141 . Célestin Freinet pedig úgy vélte. fejezet A tanulási környezet A nevelési-oktatási folyamat eredményességét támogató tanulási környezet kialakításához szükséges feltételek: nevelőtestületi szemlélet. ahol lehetőség van a másokkal való találkozásra. beszélgetésre és tapasztalatcserére. ahol szabadon kibontakoztathatja. textúra alkalmazása. Ezért nagyon fontosak a szabadban. így könnyebben összefüggésbe tudják hozni az egyes terméket annak tulajdonosával. hogy a tanítás. A megfelelő környezetben és a megfelelő technikákat alkalmazva elérhetővé válik. hogy olyan környezetet kell kialakítani. végső soron önmagát. Sok kutatás kimutatta már a stressz. tanulás folyamatában a legfontosabb szempont az. rendszeresen végzett mozgásos gyakorlatok. teljes személyiségét. amelyben a tanuló jól érzi magát. asztalok stb. stimuláló ingerek: változatos színek. pihenőhely. hogy a fejlődő szervezet harmonikusan. – Csoportos helyek kialakítása: társalgó. MIrE FIGyElJüNK A tANUlÁsI KÖrNyEzEt KIAlAKÍtÁsAKor? – Gazdag. – A motivációnövelés: nyilvános helyeken kifüggeszthetünk olyan feliratokat és szimbólumokat. partneri kapcsolatok. Ennek érdekében a tiltó. módszertan. Maria Montessori szerint a gyermekekben eredendő késztetés él a környezet megismerésére. udvar. fejlesztheti képességeit. gyerekek által készített rajzok és ábrák kifüggesztése. a félelem tanulást gátló hatását.8. egészségesen bontakozzék ki.. ha ezek a gyerekek alkotásai közül kerülnek ki. amelyek erősítik a közösséghez tartozás és a koherencia érzését. – Érzelmi biztonság megteremtése: a szorongás mértékét a lehető legkisebbre kell csökkenteni. a pedagógus elkötelezettsége. A tanulási környezet kialakítása A tANUlÁsI KÖrNyEzEt szErEPE A HAtÉKoNy PEDAGóGIAI MUNKÁBAN A környezet erősen befolyásolja a tanulók érzelmi. amely leghatékonyabban a saját tevékenység során történik. Legjobb. társas és intellektuális fejlődését. – Zárt és nyitott helyek összekötése: az agynak – különösen a fejlődő és a tanuló agynak – sok oxigénre van szüksége.

hogy tanulni nemcsak a tanártól. 142 . rész Adaptációs dialógus ingergazdag. színben és helyen. amely az adott tanulási epizódban az ötletek gyors kialakulását segíti elő. – Aktív és passzív helyek biztosítása: a tanulóknak éppen úgy szükségük van olyan helyekre. hogyan biztosítható a sajátos nevelési szükséglet kielégítése. oktatás. ahol csoportban lehet dolgozni. ahová visszavonulhatnak. Ez például egy olyan osztálytermet jelent. – változatos helyek kialakítása: minden képzés. és jobban vigyáznak környezetük tárgyaira is. ahol másokhoz csatlakozva interperszonális intelligenciájuk segítségével megvitathatnak bizonyos kérdéseket. formában. együttműködőbbek ilyen környezetben. Ezért ugyanazt az anyagot mutassuk be minél többféle módon. – Személyes helyek megléte: minden diák számára fontos. hanem az osztályteremben és az iskolában lehet. autonómabbak. és van olyan is. mint olyanokra. ahol van olyan asztal. amelyet kizárólag a sajátjának érezhet. lexikonokkal és térképekkel. ötleteket adó.1. A következő oldalakon a tanulási környezet kialakításához adunk konkrét ötleteket. hogy a befogadó intézményekben miként teremthetők meg a szükséges feltételek. hogy az iskolában megteremtsük az élethosszig tartó tanulás alapjait. tréning célja a transzfer: a tanultak más helyzetekben való alkalmazása. tágítani kell a tanulási környezetet. Ez kifejezi számukra az egyediséget. hogy otthon és az iskolában is legyen egy olyan helye. és megengedni. A kompetencia alapú programcsomagok segítséget nyújtanak ehhez. aktivitásra és tevékenységre ösztönző színterekre van szükség. A diákok sokkal felszabadultabbak. – Minden forrás elérhetővé tétele a tanulók számára: a tanulás egyik legújabb irányzata. vannak nyitott könyvespolcok szótárakkal. ahol intraperszonális intelligenciájukat használva elmélkedhetnek. Erősíteni kell a diákokban azt a szemléletet és gyakorlatot. a Multiple Chance Learning (többszörös lehetőség a tanulásra) azt javasolja. hogy személyessé tegyék saját helyüket és hogy territoriális viselkedést gyakorolhassanak. ahol egyedül. Nevelő-oktató munkánk hatékonyságának növelése érdekében nagyobb szerepet kell szánnunk a tanulási környezetnek. Ahhoz. A nyitott iskola felé vezető lépések Az integrált nevelés legfontosabb kérdése. hogy kifejezzék identitásukat. hogy az oktatási és a környezeti elrendezés olyan változatosságát biztosítsuk.

hanem hatással van a tanulási terek megközelítésére is. amelyek egymásba rakhatók. azok hozzáférését tanuló és tanár számára egyaránt. 143 . lényeges szempont a szórt. Mindez csak akkor képzelhető el. ha a csoportok közös munkájához elegendő tér áll rendelkezésre. Ideális. asztalokkal berendezni. Célszerű közös használatú szertárral összekapcsolni. ha a pedagógus tanulásvezető szerepe a tanulói tevékenykedtetést erősíti. Ennek érdekében fontos olyan székekkel. ha nemcsak a hagyományos tantermek rendszerében gondolkodunk. A foglalkozások sokszínűségén túl el kell szakadnunk a papírhoz-ceruzához kötődő tanítási módszerektől. ezért burkolata kényelmes és könnyen tisztítható legyen. gondolják végig saját lehetőségeiket! Legfontosabb nevelési-oktatási egységek tantermek (az osztálycsoportok „otthonai”) szaktantermi egységek Könyvtár és stúdióegység többcélú nagyterem Kialakításuk fő szempontjai A padló is tanulási színtérré válik. ha a tanuló feláll a pad mellől. kis helyen tárolhatók. valamint a padló vegyszerállósága. a képességfejlesztés előtérbe helyezése nem csupán az ismeretelsajátítás folyamatát reformálja meg. Hasznosak a mozgatható eszköztárolók.8. Egy helyen kell biztosítania valamennyi információhordozót. helyiségei Az intézményben célszerű különböző méretű és többfunkciós termeket kialakítani. térelválasztással csoportos és önálló (elmélyült) tanulásra kialakított helyeket is tervezzünk a helyiségen belül. a szellőztetés.és felnőttrendezvényekre. egyenletes megvilágítás. Miért fontos ez? A komplex tanulás. változatosabb és gyakorlatiasabb feladatoknak. fejezet A tanulási környezet Az IsKolA BElső KÖrNyEzEtÉNEK KIAlAKÍtÁsA Az iskola épülete. foglalkozásokra is alkalmassá tehető. Gyermek. Az iskola meghatározottnak tűnő belső elrendezése jelentősen változtatható. és az információk kereséséhez számítógépet vagy a könyvtárat is igénybe lehet venni. ha az intézmény központjában található. Kedves Pedagógus! A táblázat segítségével gondolja végig. és egyre inkább teret kell engednünk a kötetlenebb.

mozgásfejlesztéshez. közlekedőfolyosók) tankonyha. kisebb helyiségek (pl. saját szintjén kipróbálva a legalapvetőbb gyakorlati tevékenységeket. amelyet órarend szerint valamennyi csoport használhat. A mozgáskoordináció. dobogóval kombinált. dramatizálásra alkalmas színtér. tábla). amelyet lépcsőkorlátokkal. pihenésre. ha összenyitható a szabad térrel (sportpályával. tornaterem többcélú. Műanyag harmonikafallal több kis teremre is osztható szükség szerint. feltöltődésre (kávézó-. „mentálhigiénés szoba”) Igazgatási-tanári egység Közös használatú terek (pl. az elmélyült felkészülésre (kisebb asztalok) és a pihenésre. tisztíthatósága és a terem akusztikai sajátosságai jelentik a kialakítás fő szempontjait. esetleg tanszoba Az iskola belső környezetének kialakítása során lényeges a tanulói biztonság. ábrákkal is megkülönböztetni az egyes útvonalakat. rész Adaptációs dialógus Legfontosabb nevelési-oktatási egységek Műhely Kialakításuk fő szempontjai Általánosan használható. szükség szerint felnőttek is használhatják esetmegbeszélésre. zsibongó. Ideális. Az egyéni al144 . amely inkluzív intézmény esetén hatványozottan érvényes. a magatartási. beszélgetősarok). információs blokknak. amelyek sokszor feszültségoldó-kompenzáló-egyensúlyozó szerepet is betöltenek a személyiségfejlődés folyamatában.1. szőnyegen ülnek a gyerekek. Az olvasni még nem tudó tanulók miatt célszerű színekkel. az egyensúly és a téri tájékozódás terén gyengeséget mutató tanulók fokozott felügyeletet igényelnek. Mindezt és a hozzá kapcsolódó siker érzését biztosítanunk kell a tanulók számára is. Az impulzív. aula. fejlesztőhelyiségek. beilleszkedési problémák pedig alacsonyabb szintű önkontrollt feltételeznek. sokféle anyag megmunkálására alkalmas helyiség. audiovizuális technikával felszerelt termek. Minden embernek szüksége van képességei kibontakoztatásához önkifejezési lehetőségekre. Biztosítson feltételeket a tanácskozásra (nagyméretű asztal. ahol a padok helyett fotelben. csúszásgátlóval ellátott lépcsőfokokkal erősíteni kell. sportegység. konyhai munkák gyakorlásához egyszeri felszerelést igényel. Kiemelt szempont a padló csúszásmentes anyaga és a sporteszközök biztonságos (tanulóktól elzárt) tárolása. Az iskolai terek kialakításában kiemelt szerepe van az ún. amelynek kialakítása során a berendezés és a burkolatok kopásállósága. biztonságos nyílászárókkal. amely általában már a bejáratnál segítséget nyújt az épületben való tájékozódáshoz. udvarral). otthonosan berendezett. figyelemproblémákkal küzdő tanuló veszélyérzete gyengébb az átlagosnál. művészi tevékenységekhez kiválóan alkalmasak. meghitt környezetben lehet foglalkozást tartani. Játékhoz. „színpaddal”. Háztartási. Célszerű kihasználni a foglalkozások sokszínűsége érdekében ezeket a színtereket is.

előtt. páros és egyéni foglalkozást) is lehetővé tegyen. Ezek a kötetlen helyszínek oldják az iskolai élet szabályozottságát. Ezt a folyamatot nem zavarhatjuk meg azzal. A csoportmunka szervezésében az adott tanuló helye tehát ne változzon. ugyanakkor lehetőséget kínálnak az egyéni különbségek érvényesítéséhez. variálható kisebb asztalokra és székekre van szükség. ahol forgószínpadszerűen mindenki bemutatkozhat. festmények. hogy a gyermek asztalát elfordítjuk. fejezet A tanulási környezet kotások (rajzok. egy zsibongót. Ehhez mobilizálható. lekerekített élű bútorokkal rendezzük be a balesetek megelőzése érdekében. Egyszerű. aulát) alkothatnak.) és a padló egy részének tanulási tereppé alakításával (szőnyeggel. az impulzivitás. mégis kisebb szigeteket képeznek az iskolán belül (növényekkel. A gyerekek és felnőttek közös együttlétéhez és a csendes.8. növények. csoportos. de nem foglalnak sok helyet.) tárháza lehet az a kiállítótér. a Függelékben hasznos tanácsokat találhat arra vonatkozóan. A figyelemzavar. A sok szín és forma zavarja a tájékozódást. és irányítsa a figyelmet a legfontosabb tanulnivalókra. amelyek összefüggő teret (pl. A termek berendezése A tantermek berendezésének legfőbb kritériuma. frusztráltságot is kiválthat az arra érzékeny tanulókból. jobb. térelválasztóval elkülönítve). A termek díszítése legyen mértéktartó. A foglalkozások sokrétűsége több színtér kialakításával biztosítható: térelválasztással (polcok. a pedagógussal szemben üljenek. mögött) először mindig azonos helyzetben alakítsuk ki. kézműves alkotások stb. A tájékozódás biztos pontjait (bal. 145 . hogyan alakíthatunk ki megfelelő tanulási környezetet látássérült tanuló számára. inkább a többiek alkalmazkodjanak hozzá. hogy az többféle munkaformát (frontális. függöny. Kedves Pedagógus! Ha az Ön osztályába látássérült tanuló jár. A téri orientációs problémákkal küzdő kisiskolások lehetőleg a táblával. harmonikafal stb. helyét változtatjuk. párnákkal) mindez egy termen belül is megoldható. Jó szolgálatot tesznek a trapéz alakú asztalok. önálló munkához/ pihenéshez olyan klubszerű színtereket is kialakíthatunk. amelyek különböző formákban illeszthetők egymás mellé. jól elhatárolt felületek és témakörönként külön falon csoportosított applikációk jelentik a legnagyobb segítséget a gyermekeknek az ismeretek vizuális bevésésében. az önkontroll bármilyen problémájának fennállásakor a tantermeket stabil.

rész Adaptációs dialógus A rend és a rendszer a környezetünkben hozzájárul a biztonság. amely belépéskor inkább szoba. a gyakorlati élet leképezését jeleníti meg. Nem egy-egy kiragadott képességet vagy ismeretet céloz. a készségek akkor alakulnak átfogó kompetenciává. ha a mindennapi életben is találkozunk vele. tv/videó-állvány stb. nem a kieső területre. A helyiségek kialakításánál már szóba került. használjuk azt. hanem menetrendet. A fejlesztő eszközök A fejlesztő eszköz kategóriája tágabb értelemben magában foglalja a tankönyveken. bármely foglalkozáson használható. összetett módon kéri számon az elsajátítottakat. ahonnan nehezebb követni a foglalkozás menetét. fotel. ha az ültetésnél – legfőképpen a csoportos és páros munka szervezésekor – a tanulók közti kommunikációnak adunk teret. akár egyéni polcokról gondoskodni. és eleve előbb kilép a feladathelyzetből és nagyobb valószínűséggel köti le magát más tevékenységekkel. fentiek mellett a jól tisztíthatóság kiemelt szemponttá válik a bútorok kiválasztásakor. A foglalkozásokon előforduló interakciók egyre inkább a párbeszédről szólnak. hogy célszerű olyan terem berendezése. a tanuló társadalmi beilleszkedésének folyamatát elősegítő eszközöket. Az eszköz egyre inkább a valóság. a kiszámíthatóság érzéséhez és ezzel a lelki egyensúly fenntartásához is. 146 . A fejlesztő eszköz akkor segíti ezt a folyamatot. Az adott gyermeket ide. másféle tevékenységeket is jobban elfogadnak az eltérő. számítógépasztal. mind pedig a figyelem fenntartásában fontos szerepe van az ültetésnek. Ennek ellenkezője viszont felerősítheti a magatartási. Nem elvont szimbólum. A magatartási problémákat mutató gyermek esetében mind a motiváció. nem egyoldalúak. mint tanterem benyomását kelti. rajzasztal. Ennek erősítését szolgálja. hanem használati tárgy.1. Amennyiben iskolaotthonos rendszerben szerveződik az osztály élete. életszerű helyzetekben is alkalmazni tudjuk őket. ahová a tanár a legtöbb kommunikációs jelzést küldi. hanem komplex módon kapcsolódik mindennapi életünkhöz. Nemcsak vonalzót és körzőt takar. és nem a felnőtt felé fordulás a cél. otthonos környezetben. Minden osztályban van egy aktivitási tér. A képességek. térképet és telefonkönyvet is. Az eszközök tárháza tehát nem a tantárgyak köré csoportosítható. A gyermekek szívesebben jönnek be ide. ha a valóságos. hanem alkalmazásra serkent. könnyebben ellazulnak. beilleszkedési problémákat. a jelzések áramlatába kell ültetni. fontos a tanszerek tárolásához megfelelő tárolószekrényekről. Tehát a berendezések beszerzésekor gondoljunk tágabb értelemben a tanulási tevékenységre: ülőgarnitúra. füzeteken és íróeszközökön kívüli. Sokféle tevékenység közben fokozottan szennyeződik a bútorzat.

maszkok (színpad/dobogó) Filmek. írásbeli kommunikációs gyakorlatok különböző címzettel és céllal tájékozódási gyakorlatok Ismeretszerzési gyakorlatok Önálló tanulás tanulói portfólió.és számformák különböző anyagokból. pendrive.és DVD-tár Képek. CD-tár. katalógusok. észlelés és emlékezet fejlesztése Adatok kitöltése. 8. prezentáció. iratmásolatok. hívóképek Kockák Hangszerek és zörejkeltésre alkalmas tárgyak Modellek. vizuális megerősítés minden ismeretanyaghoz A mindennapi testmozgás és mozgásfejlesztés eszköztára (ne csak a testnevelők férjenek hozzá) szabálytudat és -tűrés. hivatalos formák kipróbálása. 147 . megbeszélése Vizuális figyelem. a tárház kiegészítését Ön is folytathatja. önéletrajz-. súlyossága és az adott gyermek állapota alapján szükséges speciális gyógyászati. menetrendek. video.és játékszerek társasjátékok Díszletek. kártyák. kérelemminták térképek. számlépcsők építése Auditív figyelem. siker és kudarc átélése. másolása. A sajátos nevelési igény típusa. kezelése szerepjáték. fejezet A tanulási környezet A tanulást segítő eszközök A tanulást segítő eszközök egy lehetséges csoportosítását látjuk a következő táblázatban. bábok. szemléltetőeszközök sport. paraván. A gyűjtés. dramatizálás. csekkek. feldolgozása. csoportos projektek tervezése és bemutatása A füzetek kiválasztása A téri tájékozódás.és a nagyobb rácsozatú matematikafüzet használatára. telefonkönyv lexikonok. fejlesztő és taneszközök kiválasztása gyógypedagógusi kompetencia. levél-. a grafomotoros képességek terén gyengeséget mutató gyermeknek adjunk lehetőséget a nagyobb vonalközű írás. amely az osztályban tanító pedagógus részvételével zajlik. szóbeli kommunikációs gyakorlatok szituációk elemzése. projektor/kivetítő Funkciójuk Érzékszervi megerősítés a betű. többféle méretben.8. észlelés és emlékezet fejlesztése Összefüggések megértése.és számképzetek megerősítése érdekében számfogalom kialakítása. újságok Nyomtatványok. a finommozgások koordinálása. enciklopédiák. jelmezek. számítógép internet-hozzáféréssel számítógép-oktató szoftverek számítógép. táblázat A tanulást segítő eszközök eszközcsoportok tapintható betű. szituációs játék. élethelyzetek megjelenítése.

tartalmait a szülők is megismerjék. pszichológus. értik meg eltérő szerepeiket és ennek segítségével tudnak támaszt nyújtani egymásnak. ajánlunk erre néhány ötletet: − Diákklubok kötetlen és tematikus formában − sport-. szülő-. gyermekvédelmi szakember részvételével A szülőK BEVoNÁsA Az IsKolAI MUNKÁBA Nagyon fontos feladat. hogy adjon számukra. gyógypedagógus. 148 . A legújabb pedagógiai fejlesztések közül a kompetencia alapú programcsomagok bevezetése lehetőséget ad ennek megvalósítására. Kiindulópontja lehetnek a befogadó társadalomnak. információt. forgószínpad vagy akadályverseny jelleggel − Vetélkedők a természetben − Diák-. rész Adaptációs dialógus Kedves Pedagógus! A tanulók iskolai helyzetekben sokat tudnak tanulni egymástól. háttértudást adhat – kell is. szülő. fejlesztőpedagógus. A szülők közösséget alkotva ismerhetik meg egymás problémáját. Az együttműködés alapja a kölcsönös bizalom. hogy az intézményben zajló fejlesztéseket. a szülôi házzal való partneri együttműködésre tehát kiemelt figyelmet kell fordítani. esetmegbeszélések pedagógus. Amennyiben az egymástól tanulás lehetőségeinek tárházát bővíteni szeretné. stressztöbblettel is meg kell küzdeniük.1. elfogadóbb szemlélettel alakítják az iskola informális csatornáit és ezáltal légkörét. azok célját. Az iskolának. A szülői munkaközösség erősítése és bevonása döntő lépés lehet ebben a folyamatban. Toleránsabb. továbbá az iskolai és családi élethelyzetek megismerése. tematikáját. A szülőkkel. pedagógusklubok a résztvevők igényeire építve − szupervíziók. s ehhez a támogató iskolai környezet. játékfoglalkozások tanulói szervezésben − Vetélkedők az iskola helyiségeiben. hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek/fiatalok szüleinek pszichés terhekkel. a pedagógusnak azzal is számolnia kell. az együttműködni kész és képes szakembergárda pluszenergiát.

befogadás – beszélgetés integrált szülői közösségben – Közös programszervezés. kulturális és szabadidős intézmények stb.) való együttműködés tág tanulási színteret biztosít a diákok számára. támogató társadalmi környezetet! A pedagógusok egymás közötti és külső szakemberekkel folytatott „stábmegbeszélései” a gyerekek. az esetkezelő. spontán beszélgetés a másságról – Szakember (pl. a döntés-előkészítő. 149 . Az iskola külső környezetével (civil szervezetek. felkért pszichológus) által vezetett feszültségoldó tréning szülőknek – „Nem vagyok egyedül” – kiscsoportos beszélgetés az SNI-gyermekek szülei részére – Elfogadás. érdek. ami a minél eredményesebb társadalmi beilleszkedés szempontjából nagy jelentőséggel bír.8. a szakmai önkontrollnak) fontos terepét jelenthetik. a megoldási stratégiák kidolgozásának. egyéni konzultációs tapasztalatok közzétételének. kompetencia alapú programcsomagról) – Esetek. szakmai szolgálatok. problémák megbeszélése egymás közt. fejezet A tanulási környezet A szülői közösségek alakulását segítő programok – Tájékoztatás az aktuális fejlesztésekről (pl.és álláspont-egyeztető szakmai vitáknak. meghívott előadókkal – Tájékoztatók a különböző támogatási formákról – A pályaválasztás – tematikus sorozat külső szervezetek bevonásával A Külső PArtNErEKKEl tÖrtÉNő EGyüttMűKÖDÉs A kompetencia alapú programcsomagokat használó pedagógusok munkájuk hatékonyságának növelése érdekében keressék az együttműködő. fiatalok érdekében végzett munkának (a saját szaktudás megosztásának. szociális és egészségügyi intézmények. az esetmegbeszéléseknek. egyéni tanácsadó. kirándulás gyerekekkel és nélkülük is – Szülőklubsorozat a szülők által kért témákról. pedagógiai.

művészeti nevelés. ábra Az iskola külső környezete Egészségügy Foglalkoztatás ISKOLA Szociális. idegrendszeri érettségének felmérése. terhelhetőségének.1. táblázat Az iskolával együttműködő partnerek Tevékenységi terület. fiziológiai tulajdonságainak. 150 . illetve a pszichés problémák kezelése. pontos ismerete. intézmények Egészségügy − Védőnői és gyermekorvosi hálózat − Gyermek-ideggondozó szociális.és gyermekkönyvtárak − színház. enyhítése. rész Adaptációs dialógus 10.és lelkisegítség-nyújtás − Gyermekjóléti és Családsegítő Központ − Pszichológus (Nevelési tanácsadó) − Kulturális intézmények − Múzeumok − Köz.és lelkisegítségnyújtás Sport és szabadidô Kulturális intézmények KIKKEl És MIÉrt FoNtos EGyüttMűKÖDNI? 9. mozik − Hangversenytermek Szerepük az együttműködésben A gyermekek egészségi állapotának. sokrétű ismeretszerzés. A szociokulturális hátrány.

A kapcsolódási területek egymást generálják. balesetvédelmi szempontú foglalkozások. sportpálya) − Környezetvédelmi szervezetek (erdei iskola. programok szervezése. a helyes pályaválasztás. arborétum) − Civil szervezetek − Gyermekházak Foglalkoztatás − Megyei Munkaügyi Központ − regionális Munkaerőképző Központ − Civil foglalkoztató szervezetek. tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatásához járulnak hozzá. differenciált segítségnyújtás a tanulók képességeinek. tűzvédelmi.8. fejezet A tanulási környezet Tevékenységi terület. A tanulási környezet változásának folyamata az intézményben A VÁltozÁs AlAPJAI A kompetencia alapú programcsomagok a gyermekek.és szakmai szolgáltatások Közlekedésbiztonsági. mintaadás a tanulók számára. uszoda. Pedagógiai terület − Korai Fejlesztő Központ − Nevelési tanácsadó − tanulási Képességet Vizsgáló rehabilitációs és szakértői Bizottság − Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény − Pedagógiai szak. akik az intézmény pedagógiai munkáját kívülről. de ugyanakkor közvetlenül segíthetik. 151 . Az iskola és a pedagógusközösség feladata. intézmények sport.és szabadidő − sportlétesítmények (jégpálya. amennyiben a tanulást segítő tényezők tudatos alkalmazása megtörténik. alapítványok rendőrség. fejleszthetőségének pontos feltérképezése és az egyénre szabott pedagógiai fejlesztés érdekében. cél és érték megtalálása a munkában. új és újabb lehetőségeket hoznak létre. szokásformálás. áldozatvédelmi. Pályaorientáció. tűzoltóság. hogy saját településén és régióján belül megkeresse azokat az intézményeket és szakembereket. speciális. mentők Szerepük az együttműködésben A szabadidő hasznos eltöltése. állapotának.

színterei A tanterem berendezése speciális taneszközök Hagyományos taneszközök Gyógyászati segédeszközök Az osztály létszáma Szubjektív tényezők A nevelőtestület szemlélete Az adott pedagógusok személyisége speciális módszerek Alkalmazott tanterv. szociokulturális háttere A kompetencia alapú pedagógiában a hagyományos taneszközök szerepe csökken. eszközök a nem hagyományos foglalkozásokhoz? • A nevelés. egysége.1.és játszóhelyek az intézményben (az osztályokban)? • Rendelkezésre állnak-e helyiségek. játékok. mellettük a tágabb értelemben vett fejlesztő eszközök. amely sok esetben iránymutató ép társaik hatékony fejlesztéséhez is. A befolyásoló tényezők a következő kérdések végiggondolását teszik szükségessé.és osztálytársak A tanuló adottságai. – Felkészült-e az intézmény egésze a változtatásra? • Milyen az iskola szocioemocionális légköre? • Tudatosan történik-e a tanítási napok tervezése? • Milyen a tantermek kialakítása? • Milyen funkciót tölt be az iskolaépület díszítése? • Vannak-e pihenő. a gyakorlati életből vett tárgyak jelentősége növekszik. a szocializációs funkció milyen szerepet tölt be az intézményben? – A tanítás igazodik-e a gyermekek szükségleteihez? • Milyen szempontok figyelembevételével történik az órarend összeállítása? • Minden tanítási napon megfelelő-e a tanulók mozgásmennyisége? • Figyelembe veszik-e a tanulók egyéni terhelhetőségét? 152 . személyisége és képességei A tanuló családja. rész Adaptációs dialógus A VÁltozÁs MEGtErVEzÉsÉt BEFolyÁsoló tÉNyEzőK Objektív tényezők Az iskola épülete. Szintén nagyobb hangsúlyt kap a módszerek és a tanulási környezet egymásra utaltsága. Alapvető szükségletté válik a sajátos nevelési igényű tanuló gazdag eszközigénye. tananyag a gyógypedagógus A csoport.

8. nevelőtestületi felkészítés a módszertani megújulás területeiről és az intézményi helyzetfelmérés eredményéről 153 . Továbbképzések a kompetencia alapú pedagógia alapjairól 2. összegezni a véleményeket. fogadóórák tartalma. légköre? • Működik-e szülők klubja? • Léteznek-e közös szervezésű iskolai programok? Mi a szülői munkaközösség szerepe? • Tartanak-e a szülők és pedagógusok között esetmegbeszéléseket? • Tartanak-e a szülők és pedagógusok között együttgondolkodó. A változás folyamata A tANUlÁsI KÖrNyEzEt MEGVÁltoztAtÁsÁNAK lÉPÉsEI 1. Ez segíti a közösséget saját helyzetének feltérképezésében és a kihasználatlan kapacitások felszínre hozásában egyaránt. ötleteket. Szakmai nap. fejezet A tanulási környezet • Működik-e a differenciált tanulásszervezés? • Számonkéréskor figyelembe veszik-e a tanulók heti és napi teljesítményingadozását? – Sikerült-e kialakítani az eredményes tanulás feltételeit? • Tisztában vannak-e a tanulók motivációs bázisával? • Kialakultak-e eredményes tanulási szokások? – Hogyan történik a tanulási folyamat értékelése? • Alkalmazzák-e a szóbeli értékelést? • Elég figyelmet szentelnek-e az „amit tudsz” hangsúlyozására? • Teljesítménybeli megakadás esetén képesek-e a „hogyan tovább” hangsúlyozására? • Képesek-e a segítségadás különböző módjainak alkalmazására? – Vannak-e kialakult együttműködési formák a szülőkkel? • Vannak-e nyílt napok? • Milyen a szülői értekezletek. feszültségoldó beszélgetéseket? A változások tervezése előtt érdemes ezekről a kérdésekről teamekben beszélgetni.

foglalkozási tervek kidolgozása a megváltozott tanulási színterekhez illeszkedve 10. Mind a tervek elkészítése. és azzá neveljük. szak154 . hogy minden gyermeket elfogadunk olyannak. – a fejlesztő eszközök listájának összeállítása. ellenőrzés megtervezése) 7 Forrástervezés és ütemezés az intézmény anyagi lehetőségei és egyéb forrá. Csoportmunkák a tantestületi tagok részvételével a pedagógiai program és a helyi tanterv alapján: – az iskola épületének. hogy a pedagógiai. Beszerzések. Iskolai dokumentumok (PP MIP) módosítása. – a termek berendezésének terve. speciális eszközök használatának megtervezése. sok (pl. – taneszközök. Tantestületi vita. a helyiségek kihasználásának terve. Órarendek. 4. minőségirányítási programokban a befogadó szemlélet és a változtatás szándéka konkrétan megjelenjen. A tanulási környezet átalakításának intézkedési terve (feladatok. pályázati támogatás) függvényében 8. rész Adaptációs dialógus 3. felelősök. Az élethosszig tartó tanulás motivációs bázisának a megalapozásában rendkívül nagy jelentőséggel bír annak a gondolatnak a megjelenése az iskolák küldetésnyilatkozatában. az új program kidolgozása . mind pedig a programok módosítása a következő – lehetséges – szereplők jelenlétét és aktív együttgondolkodását igényli: a tanulók képviselője. a szülők képviselője. programok felülvizsgálata és a partnerkapcsolatok szélesítése. délutános nevelő. Elégedettségi vizsgálat a beválásról a tanév végén A tanulási környezet megjelenése az intézményi dokumentumokban A többségi általános iskolákban a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadásával járó útkeresés jelentős minőségi javulást eredményez a nevelő-oktató munkában.1. esetleges átalakítások és berendezés lebonyolítása 9. amilyen. osztályfőnök. 5. Vezetői elhatározás és nevelőtestületi együttműködés szükséges ahhoz. elfogadása 6. a csoportok terveinek módosítása. Rendkívül fontos az iskolai dokumentumok. amivé válni képes.

a pedagógus és a szülő együttműködési lehetőségei − Ellenőrzési területek − Partneri kapcsolatok bővítése − Intézményi fejlesztési tervek. 10. fejezet A tanulási környezet tanár valamennyi területről.8. informatikus. gyermekvédelmi felelős. iskolavezetés. projekttervezés témában) A tanulási környezet folyamatos fejlesztésének feladatai Az új színterek és eszközök beépítése a foglalkoztatásba. gazdasági vezető. fejlesztőpedagógus. minőségi körök feladatai − továbbképzések tervezése a kompetencia alapú tanulás és a tanulási környezet témáiban − továbbképzés tervezése forrásbővítési céllal (pályázatírás. szabadidő-szervező. egyéni fejlesztési tervek 155 . táblázat A dokumentumokba való beépítés Dokumentum Pedagógiai Program Beépítés helye − személyiségfejlesztés − Képességek kibontakoztatása − A taneszközök kiválasztásának elvei − tankönyv. gyógypedagógus. a fejlesztésbe Minőségirányítási Program továbbképzési és beiskolázási terv Munkatervek tanmenetek. könyvtáros. pszichológus.és taneszközjegyzék − A tanuló.

.

Az egyéni fejlesztési tervünk is akkor lehet igazán eredményt hozó. sikeresek legyenek. 157 . akiknek erre szükségük van. s ez ölt formát az egyéni fejlesztési tervben. ha pontosan értjük ennek a kifejezésnek a lényegét.” (Goethe) A fejezetet írta: Soós jánosné Minden pedagógus célja. hogy „egyre szélesebb körben terjednek azok az eljárások. amivé lehetne. amelyek az individualizált oktatási-nevelési folyamatokra. 2004. Tekintsünk el a „kész” szakirodalmi definíció felidézésétől. Ez megalapozott tervezőmunkát igényel. és mit jelent alapelve: „ha az embert olyannak vesszük. fejezet Az egyéni fejlesztési terv A fejezet választ ad arra a kérdésre. hogy azoknál a tanulóknál. ha értjük azt. eredményesek. a speciális egyéni szükségletek kielégítésére helyezik a hangsúlyt” (Gerebenné. hogy konkrét személyre egyéniesített fejlesztési tervet nem mutathatunk be. hogyan valósul meg az egyéni fejlesztés. tulajdonképpen rosszabbá tesszük. arra épülő fejlesztési tevékenység. vagyis arra kaphatunk választ: hogyan készüljön a jó egyéni fejlesztési terv. amilyen. azonban annak is tanúi vagyunk. s tárjuk fel magunk ennek a kifejezésnek a lényegét. majd határozzuk meg a műfaját. Azt azonban tudnunk kell. mivel ennek tartalma a sajátos nevelési igény típusától és az adott gyermektől függően változik.9. A cél elérését segíti.). De ha olyannak vesszük. Tudjuk: nincs „egyedül üdvözítő” út. akkor azzá tesszük őt. hogy tanítványai a lehető legjobban fejlődjenek. amit tennünk kell. Mi az egyéni fejlesztési terv? Bármely feladatvégzésünk akkor lehet csak igazán eredményes. megvalósuljon az egyéni sajátosságokhoz igazított. Kedves Pedagógus! Ebben a fejezetben az egyéni fejlesztési terv készítésének elméleti és gyakorlati kérdéseit vesszük számba. amilyennek lennie kell.

– egyéni aktuális állapota.1. – a kialakulás ideje. korrigálására szükség van „beavatkozásra”. – életkora. technikák alkalmazásával segítjük. Az egyéni sajátosság a gyermek/tanuló – sajátos nevelési igényének típusa. MItől „EGyÉNI” A FEJlEsztÉsI tErV? Attól. az a fejlődési folyamatban kedvezőtlen változásokat idézhet elő. – Ha a környezeti feltételek nem vagy nem megfelelően biztosítottak. – súlyossági foka. amelynek során úgy „avatkozunk be” a gyermek fejlődési menetébe. rész Adaptációs dialógus MI A FEJlEsztÉs? – A fejlesztés fogalma elválaszthatatlan a fejlődés fogalmától. – A belső érési folyamat (minden emberben) genetikailag meghatározott program irányításával megy végbe. mert kizárólag egy adott gyermek/tanuló fejlesztéséhez készül. más tanulóra nem alkalmazható. – egyéni fejlődési sajátosságai. – Ennek megelőzésére. hogy a környezeti feltételeket illesztjük az érési folyamathoz: ez a fejlesztés lényege! A fejlesztés az a tevékenység. ami azt jelenti. hogy az érési folyamat egyes szakaszaiban a szükséges környezeti feltételek adottak legyenek. lehetővé tesszük. – A fejlődési folyamat adott szakaszaihoz adott környezeti feltételek szükségesek. – A fejlődést a belső érés és a környezet kölcsönhatása határozza meg. – Az ép genetikai program optimális kibontakozása csakis a megfelelô környezeti feltételek biztosítása mellett megy végbe. – képességei. annak egyéni sajátosságaihoz igazított. 158 . módszerek. kialakult készségei. hogy megfelelő eljárások.

Az iskolai alapító okiratban foglaltaktól függően vannak jelen az intézményben a különböző típusú sajátos nevelési igényű tanulók. a közoktatási törvény határozza meg. iskola stb. Egyéni fejlesztési terv az inkluzív intézményben Akik olyan iskolában tanítanak. módszereit. A pedagógiai folyamatban mindez a gyermekek/tanulók nevelésével-oktatásával-fejlesztésével kapcsolatos tevékenységre értendő. egyéni fejlesztési tervek. fejezet Az egyéni fejlesztési terv – meglévő ismeretei. 159 . hogy kik sorolhatók a sajátos nevelési igényű tanulók körébe. 3. egyénre szabott fejlesztést. amely kiterjed az iskolai pedagógiai folyamat minden elemére és szintjére. tematikus tervek – tanmenetek. Az egyéni fejlesztési terv az iskolai pedagógiai folyamat olyan speciális tervezési dokumentuma. helyi tanterv.) megfigyelésével állapítható meg. hogy ezek a tanulók a többi tanulóval egy közösségben. benne a nevelési program. ahol sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása folyik. A pedagógiai tervezés iskolai szintű dokumentumai: .9. amely segíti az egyéni sajátosságokhoz igazított. és képessé teszik őket az ismeretszerzési folyamatban való eredményes részvételre. – szűkebb és tágabb környezete (család. A sorrend egyben a tervezési dokumentumok egymásra épülését is jelzi. hanem azt is. Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV IllEszKEDÉsE Általánosságban a terv egy jövőbeli cselekvés lépéseit. bekapcsolódásra. hogy lehetővé teszik számukra a többi tanulóval való együtthaladást. a szükséges környezeti feltételeket rögzíti. Azt. nemcsak egyszerűen azt vállalták. egy osztályban vehetnek részt az oktatásban. a pedagógiai program. 2. Az iskolai nevelési-oktatási tevékenység alappillére a gondos pedagógiai tervezőmunka.

– egyéni tanulási technikák kialakítása. valamint bővebben l. – a sérült pszichikus funkciók fejlesztése. a képességdeficit. szakmailag kellően megalapozott. sérülésspecifikus fejlesztése. képességek kialakítása. igazodva az egyéni sajátosságokhoz. – a pszichikus struktúrák megváltoztatása. ha a tanuló fejlődésének menete. folyamata tudatos. Az egyéni fejlesztési terv célja. 41 Ebben segít: a 2/2005. hogy az inkluzív intézményben ismerjék tanulóik jellemzőit41. 1. a szakemberek együttműködésére építő. Ez a fejlesztési folyamat a megtervezett terápiás. (III.1. amely a tanuló „sérülésspecifikus” fejlesztésének alapja. hogy segítségével valósuljon meg a tanuló egyéni adottságaihoz igazodó. korrekciós. kompenzálás. tanulási tempó biztosítása. ransChburG. 160 . 2002. komplex jellegű.. – egyéni haladási ütem. – az elért részeredmények által a tanuló motiváltságának elősegítése.. fokozása. szükséges a gondos pedagógiai tervezés. Az egyéni fejlesztési terv biztosítja. 1998. hogy az ismeretszerzési folyamat minél kevesebb nehézséget jelentsen számára. – a különböző képességeket fejlesztő eljárások és feladatok összehangolása. amelyek lehetnek: – korrigálás. – a tananyag. – a hiányzó pszichikus funkciók. hogy ilyen fejlődési menet ténylegesen megvalósulhasson. Optimális eset. hogy a fejlesztési folyamat egyes szakaszai egymásra épüljenek.) OM-rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvének kiadásáról. hogy csökkenjen az akadályozott fejlődésből eredő hátrány. KoLozsvári. rész Adaptációs dialógus A tanuló egyediségéhez igazított fejlesztés feltételezi. 2000. hogy a fejlesztés minden időpontban a tanuló aktuális állapotához igazodhasson. az Irodalomban: iLLyés. Ez a tervezési tevékenység jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben. fejlesztő célú eljárások által válik lehetővé. valamint a fejlesztési követelmények tanulókhoz igazodó differenciálása. Ahhoz. – a tanuló fejlődésének megállapítására leginkább alkalmas értékelés alkalmazása. tervszerű. Funkciója. s a tanuló képessé váljék a tanulási-ismeretszerzési folyamatban való aktív és eredményes részvételre. – a fejlődésben jelentősen elmaradt területek feltárása és megsegítése.

vagy részére az egyéni adottságához. eszközeit a sajátos nevelési igényű tanulók egyediségéhez igazítsa. fejezet Az egyéni fejlesztési terv Az egyéni fejlesztési terv a pedagógus napi munkájához is segítséget ad. § (7): „Az első évfolyamra felvett tanulót. melléklet 1. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Ha a tanulót egyes tantárgyakból. így a pedagógiai folyamat egészében érvényesíthető.” – Irányelvek 2.: A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében. 71. ha egyéni adottsága. oktatásában. § (9): „A sajátos nevelési igényű tanulót. fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során […] g): terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján… 161 . tanulási. hogy a pedagógus az oktatási-nevelési folyamatot. § (4): „Ha az első–negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi […] lehetővé kell tenni. fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (a továbbiakban: egyéni továbbhaladás) engedélyez. tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól. tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. fejlettsége szükségessé teszi – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint.5.” – Kt. a sajátos nevelési igénynek megfelelô differenciálás. 70. 30. a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól. Tanórai munkájába is tudatosan be tudja építeni az érintett tanulók speciális fejlesztésének elemeit. Használatával lehetővé válik. a tanulás szervezését.9. hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. sz. tempóját. illetve a beilleszkedési. magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból. az iskola […] egyéni foglalkozást szervez részére.” – Kt. a tanulási folyamat szerkezetét. vezérfonal és támpont. valamint az Irányelvekben – Kt. KÖtElEző-E EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErVEt KÉszÍtENI? Jogszabályi előírások a közoktatási törvényben.

egyéb speciális szakemberek) tervezett és tudatos együttműködése keretében lehet eredményes. gyógypedagógusok.) Adott tanulóra készült egyéni fejlesztési terv készítésében a gyógypedagógus és az általános iskolai pedagógus is részt vesz. technikákat alkalmaz. hogy egyéni fejlesztési tervet nem kizárólag gyógypedagógusnak kell készítenie.3.3. Ebből az következik. rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés gyógypedagógiai tanári/terapeuta kompetencia.3.5.: …pedagógus. azaz az egyéni fejlesztési terv készítésénél is meg kell jelennie. Az egyéni fejlesztési terv funkcióját tekintve nem arra készül. hogy pótolja a tanulónál a tanórán el nem sajátított ismereteket. ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. Az integrált nevelés a különböző szakemberek (többségi intézmények pedagógusai.1. rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében. pont) – Az általános iskolai pedagógus szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít. – A gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája … 3. nem vállalja át sem az „újrata162 . közreműködés az integrált nevelés. Ennek a tervezett és tudatos együttműködésnek a tanuló fejlesztési folyamatának tervezésénél. ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít [Irányelvek 1.5. Mit tartalmazzon az egyéni fejlesztési terv? Egyelőre sem a tartalomra. aki b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít. sem a terjedelem önmagában nem minősít. rész Adaptációs dialógus Szakmai szükségszerűség – Irányelvek 2. ezt pedig minden esetben az adekvát tartalom alapozza meg. melléklet 1. (Irányelvek 1. ezt követően a konzultációban. sem a formára. hanem adott esetben az általános iskolai pedagógusnak is. A fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján történik. b) pont]. tehát egyértelmű. a differenciált nevelés. oktatás céljából individuális módszereket.3. Bármely tervezési dokumentum használhatóságát a tanulási eredmények minősítik. Kinek kell elkészítenie az egyéni fejlesztési tervet? – A habilitációs. oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs. (Irányelvek 1. sz. sem a terjedelemre kötelező érvényű előírások nincsenek. és 1. Sem a forma.5. hogy ezt az egyéni fejlesztési tervet a gyógypedagógus/terapeuta készíti el.

részletezett) – A fejlesztés területei (ezen belül területenként: cél. mindössze az elindulást segítő ötlettár. felmérésein alapuló státus. általános. fejezet Az egyéni fejlesztési terv nulás”. az egyén eredményes fejlesztését szolgálja. további fejlesztésben stb. Az egyéni fejlesztési tervben éppen azt az új környezetet rögzítjük. változhatnak. fejlődés-fejlesztés összefüggése). A tapasztalatok alapján az eredményt hozó egyéni fejlesztési terv hatékonyan ötvözi a pedagógiai folyamatban-fejlesztésben közreműködő valamennyi szakember munkáját. Kedves Pedagógus! Mint már szó volt róla: az egyéni fejlesztési terv „jóságát” sokféle dolog megmutathatja. az értékelés eredményeinek hasznosítása a motivációban. Az alábbiakban javaslatot teszünk az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeire – és ez valóban javaslat. JAVAslAt Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV tArtAlMI ElEMEIrE – Bevezető adatok • A tanuló neve. – A fejlesztés megvalósulásának keretei (tanórai keretek között vagy tanórán kívül. sem a korrepetálás feladatát. eljárás. fejlesztési javaslatok – A pedagógus saját megfigyelésein. kiscsoportos formában) 163 . hogy az egyénről szól. egyéb szakemberek megfigyelésein. felmérésein alapuló vélemény – A fejlesztés célkitűzései (elsődleges. eszköz) – A fejlesztés értékelésének szempontjai – A hatások és változások megállapításának módja. módszer. diagnózis.9. évfolyama • A sajátos nevelési igény típusa – súlyossági foka • Anamnesztikus adatok • Szakértői bizottság szakvéleményében foglalt státus. az „egymás mellettiség” helyett az együttes tevékenységnek ad keretet. gyakorisága. természetesen az egy adott tanulóhoz készített egyéni fejlesztési terv tartalmi elemei – speciális helyzetének ismeretében – ettől a javaslattól eltérhetnek. de igazán az „minősíti”. feladatok. amire a tanulónak a további eredményes fejlődéséhez az adott időszakban szüksége van (vö. egyéni. dokumentálása.

pl. logopédia. Az egyéni fejlesztési terven alapuló tanítás. foglalkozási vázlat készítésével. gyakorlatok keretében valósítjuk meg. de ezen idő alatt is szükség van a menet közben bekövetkezett változások megállapítására. Az egyéni fejlesztési terv készítésének algoritmusa 164 . illetve fejlesztés mindenképpen nagyfokú tudatosságot. A sajátos nevelési igényű tanuló eredményes fejlesztése azt is igényli a pedagógustól. történhet ez írásos formában is. MIlyEN IDőtArtAMrA KÉszülJÖN EGy ADott EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV? Az időtartamot minden esetben a sajátos nevelési igény típusa. mikor és mennyi időt fordítunk a sajátos nevelési igényű tanuló tanórába épített fejlesztésére. foglalkozásokat. időtartama – A foglalkozásokon alkalmazott módszerek. Ezek: 1.) Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV KÉszÍtÉsÉNEK GyAKorlAtI lÉPÉsEI Legalább három lépés jól körüljárható. mivel a sajátos nevelési igény típusától és súlyossági fokától függően egyénenként változhatnak a tananyag. Az egyéni fejlesztési terv készítésében részt vevők számbavétele 2. amelyek alapján a fejlesztés eredményességének összegzett tapasztalatai. óravázlat. Az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeiből következtetni lehet arra is. Erre egységes útmutatót nem lehet adni. mert ez lesz az újabb fejlesztési terv alapja. hogyan illeszthető hatékonyan a tanulási folyamatba. készítse elő a tanórákat. (L. a módszerek és a fejlesztést megalapozó egyéb körülmények. hogy alaposan gondolja át.) Célszerű összegyűjteni a tanulói produktumokat. s indokolt esetben a szükséges módosítások megtételére. fentebb: Javaslat az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeire. eljárások – Kiegészítő egyéb szolgáltatások jelzése (pl. megfelelő szakmai kompetenciákat. a tanórát – hogyan strukturáljuk. ez pedig másfajta gondolkodásmódot is feltételez. eszközök. pszichológiai terápia stb. Legrövidebb időtartam három hónap. eljárások. rész Adaptációs dialógus – A fejlesztő foglalkozások gyakorisága. Egyénenkénti döntést igényel az is. a helyzethez adekvát döntések sorát igényli a pedagógusoktól. hogy a tanulási folyamatban a tanulásra rendelkezésre álló időt – pl. az erre épülő további fejlesztési javaslatok rögzítése is történjen meg. a tanuló életkora és aktuális állapota határozza meg. Egy tanulmányi évnél hosszabb időtartamra semmiképpen nem ajánlott tervezni. a súlyosság foka. gyógytestnevelés.1. s ezt milyen feladatok. indokolt esetben természetesen ezt lehet módosítani.

érte történik minden. Az adott tanuló egyéni fejlesztési tervében ötvöződik a fejlesztésben közreműködő valamennyi szakember tevékenysége. 110–111. hogy a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása-fejlesztése „többszereplős” tevékenység. attitűdjének. pedagógiai-módszertani kultúrájának függvénye. fejezet Az egyéni fejlesztési terv 3.) – Mennyi időt igényel a teljes folyamat? (Értsd: a tervkészítés folyamata. konduktor. amit az egyéni fejlesztési terv készítése jelent adott tanuló esetén?) – Gondoljuk át újra a teljes folyamatot! Az egyéni fejlesztési terv készítésében részt vevők számbavétele Abból az evidens megállapításból indulunk ki. A folyamat „kulcsszereplői” és egyben a speciális fejlesztési stratégia kialakítói (majd alkalmazói) az eltérő szakmai kompetenciákkal rendelkező szakemberek: az általános iskolai pedagógus. kik azok. – Mi a hozzáadott érték? (Vagyis: pl. hiszen „róla szól az iskola”. akiket a folyamat valamilyen módon érint)? – Mi a folyamat kezdete. Az eltérő szakmai kompetenciákkal rendelkező szakemberek szakismerete. mi az a plusz. 165 . Egy adott tanuló fejlődéséhez össze kell hangolni az egyes szakemberek speciális fejlesztő tevékenységét. Az egyéni fejlesztési terv alkalmazása. Ajánlott kérdések köre a terv készítése előtt (horváth.) – Hogyan tudjuk meg. 1999. Ez nem szűkíthető le kizárólag a gyógypedagógus által összeállított „sérülésspecifikus” – azaz a sajátos nevelési igény típusa szerinti – fejlesztési stratégiára.9. a gyógypedagógus (akinek a sajátos nevelési igény típusának megfelelő képesítéssel kell rendelkeznie). hogy a folyamat megfelel-e az elvárásoknak? (A folyamattal szemben támasztott követelmények – megfelel-e a funkciójának?) – Lehetséges hibaforrások számbavétele. Az egyéni fejlesztési terv tartalmának alakulása alapvetően a jelzett szakemberek szakmai kompetenciájának. és ezáltal a tevékenységük eredményességére is. pedagógiai kultúrája pozitívan hathat egymásra. Szükség esetén: pszichológus. alapján) – Kik a folyamat érintettjei (kik vesznek részt benne. gyógytestnevelő – a kör tovább bővülhet. A főszereplő természetesen a tanuló. első lépése? – Milyen további lépések következnek egymás után? (Valamennyi lépést sorra venni és sorba rendezni.

pedagógiai szakszolgálati terápiájáról stb. Ez lehet az osztályfőnök vagy a folyamat más szereplője. javaslatai – Kiegészítés a szülők és a gyermekkel/tanulóval foglalkozó más pedagógusok (pl. a vizsgálat területi eredményei. Az egyéni fejlesztési terv készítésének algoritmusa 1. elakadási pontok azonosítása 4.1. Egyeztetés – Az érintett szakemberek egyeztetik az együttműködés szervezési feladatait és szervezeti kereteit. a szakmai kompetenciaköröket. szaktanár) észrevételeivel. gyógypedagógus) – Cél a jó szintű képességek feltárása. – Az előkészítő szakasz feladatainak személyhez delegálása – A tanuló előző vizsgálati dokumentumainak összegyűjtése – Kiegészítő információk a tanuló megelôző iskolai (vagy óvodai) munkájáról. fejlesztési javaslat. helyszín. felmérések elvégzése (pedagógus. rögzítése (időpont. rész Adaptációs dialógus s egy egységes fejlesztési stratégiában ölt formát. eredmények rögzítése. elemzése. orvos) észrevételei. Esetmegbeszélés – esetismertetés – Az adott tanuló aktuális helyzetének részletes feltárása – A gyermek/tanuló megelőző iskolai (óvodai) pályája – A szakértői bizottság szakvéleményének részletes megismerése. köztes konzultációs lehetőség. téma. ebben: anamnézis. a tanulóval kapcsolatos összes eddigi fejlesztő eljárás felsorolása (a szakértői bizottság szakvéleményének értelmezésében a gyógypedagógus közreműködése nélkülözhetetlen) 3. napközis nevelő. Konzultáció – A tanulóról rendelkezésre álló valamennyi információ rendezése – Egyéb szakemberek (pl. – Munkaszervezeti formák egyeztetése. Kiegészítő megfigyelések. Természetesen valakinek a tervezési folyamatot (majd a megvalósulást) koordinálni kell. pszichológus. elérhetőség stb. a lehetséges hátráltató tényezők. javaslataival 166 .) 2. diagnózis.

amely nemcsak a tanulóra.). hogy valamennyi érintett pedagógus ismerje a tanulóra készített egyéni fejlesztési tervet. kereteket. Az egyéni fejlesztési tervre alapozva a pedagógus a tanuló fejlesztését beépítheti a tanulási folyamatba. Fontos kialakítani az iskolai gyakorlatban azokat a formákat. határidő). adatvédelem. – Az egyéni fejlesztési terv alkalmazásáról. milyen rendszerességgel. a tanóra. A szakmai műhelyekben kialakuló alkotó légkör az egész iskola pedagógiai tevékenységet pozitívan befolyásolhatja. összeillesztése Az egyéni fejlesztési terv alkalmazása A tanuló fejlődésének eredményei fogják visszaigazolni a tervezőmunka megalapozottságát. – Az egyéni fejlesztési terv mint írott dokumentum helye legyen pontosan meghatározott (hol? kinél? hozzáférhetőség. 167 . illetve egyéb iskolai foglalkozások keretébe is. Gyakorlati tanácsok – Kapjon kellő hangsúlyt a szülőkkel való egyeztetés. hanem a többi szereplőre és a folyamatra is vonatkozik. Ebben sokat segít a fejlesztés értékelése. hogy sikerült-e „jó” egyéni fejlesztési tervet készíteni. – Az egyéni fejlesztési terv készítésének és az alkalmazás ellenőrzésének meghatározása – IMIP (Intézményi Minőségirányítási Program). eredményességéről kapjon rendszeres tájékoztatást a nevelőtestület (ki? milyen időközönként? milyen formában?). hiszen a családi háttér. hogy az egyéni fejlesztési terv az iskolai pedagógiai tevékenység szerves részévé váljék. milyen formában stb. Ehhez szükséges. fejezet Az egyéni fejlesztési terv 5. Célszerű a félévi és év végi vezetői beszámolókban ezt a munkát is tükröztetni. felelősség személyhez delegálása). bevonásuk a folyamatba (ki. Ezúton válik lehetővé. amelyek alkalmasak szakmai műhelymunkára. Egyéni fejlesztési terv összeállítása – Az egyes szakemberek speciális terveinek beépítése. – A fejlesztési terv készítésének éves munkatervben történő rögzítése (felelős. vagyis azt.9. pedagógiai ellenőrzési terv stb. a szülő az egyik legfontosabb társunk a tanuló fejlesztésének folyamatában.

pszicho-. kompenzáló elemeket tartalmaz a bio-. egymásra épülnek. feladatokat. az időpont. Az alapdokumentum a pedagógiai program. tartalmazza. tevékenységeket. Az egyéni fejlôdési lap vezetésének kötelezőségét az Irányelv írja elő – kötelezően a 2005–2006-os tanévtől az első évfolyamos tanulók esetében (sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásakor). rész Adaptációs dialógus Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV És Az IsKolAI AlAPDoKUMENtUMoK Az iskolának jogszabályban meghatározott legitim pedagógiai tervezési dokumentumokkal kell rendelkeznie. kölcsönösen hatnak egymásra. amelyek az egyéni fejlesztési tervek készítésére. Azoknak az általános iskoláknak. a betétívet a rehabilitációs foglalkozást végző gyógypedagógus vezeti. Természetes. kiterjed a személyiség egészére. hogy a pedagógiai program. módszereinek jelölésével. cél.: egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeivel – pl. az integráltan oktatott tanulók fejlesztésére vonatkozó célokat. Kedves Pedagógus! Ne feledjük: a fejlesztés komplex tevékenység. Tü-356. illetve a helyi tanterv megfelelő elemeinél meg kell jelenniük azoknak a tartalmaknak és tevékenységi formáknak.sz. hogy a helyi tanterv készítésénél miképp történjen a Nat alkalmazása. és belíve: A. a fejlesztés tempója az egyén fejlődési üteméhez igazodik. és megalapozza az ismeretelsajátítási folyamatban való részvétel lehetőségét. a tantárgyi tartalmak és követelmények módosítását az Irányelv figyelembevételével lehet elvégezni. Ennek a feladatnak az elvégzését nem lehet megkerülni. Az iskola pedagógiai tervezési dokumentumai szorosan összefüggenek egymással. Jelzi műveltségtartalmanként a szükséges módosításokat. szociális szféra módosulásának.sz. amely az adott iskolára vonatkozó szakmai stratégiát fogalmazza meg. vezetése az általános iskolai pedagógus feladata. hiszen adott tanuló esetében az adekvát egyéni fejlesztési terv összeállítását ez teszi lehetővé (vö. alkalmazására utalnak. a meglévő kompetenciákra építkezik. amelyek vállalták az SNI-tanulók integrált nevelését-oktatását. amely a meglévő pozitív értékekből indul ki. A külív a tanuló adatait . 168 . a kiemelt fejlesztési feladatokat. hiányainak pótlására. helyi tantervében és egyéb pedagógiai tervezési dokumentumaiban. r. a foglalkozás tartalmának. Tü-357 r. fejlesztési terület). illetve azt is rögzíti. Pl. korrigáló. A központilag kiadott nyomtatvány külíve: A.1. Az Irányelv az egyes sajátos nevelési igény típusainál meghatározza. tartalmakat. terápiás. követelményeket meg kell jeleníteniük az iskola pedagógiai programjában. hogy mely esetekben lehet ettől eltekinteni. a fejlesztési terület.

mindkét dokumentumnak más a funkciója. A kontrollvizsgálat időpontját az általános iskola kíséri figyelemmel. az elvégzett munka dokumentálására szolgál. Kedves Pedagógus! Befejezésképpen biztatásként egy kínai mondást ajánlunk figyelmébe: „Ne félj a lassú növekedéstől! Az egy helyben állástól tarts!” 169 . ő jelzi az illetékes szakértői bizottságnak az adott tanévben kötelezően megvizsgálandó tanulók névsorát. fejezet Az egyéni fejlesztési terv Az egyéni fejlődési lap nem helyettesíti és nem váltja ki az egyéni fejlesztési tervet.9. Az egyik tanügy-igazgatási. A kontrollvizsgálat keretében készült szakvélemény fontos támpontot jelent a sajátos nevelési igényű tanuló további fejlesztéséhez. a tanuló egyéni fejlesztési tervét ennek figyelembevételével szükséges felülvizsgálni és módosítani. Célszerű az egyéni fejlesztési tervben meghatározott eredményértékelést és a kontrollvizsgálaton készült szakvéleményt összehangolni. Kontrollvizsgálatok végzése A sajátos nevelési igény megállapítását előíró jogszabályok tartalmazzák a kötelezően elvégzendő kontrollvizsgálati eljárást. a másik egy tervezési dokumentum. természetesen a két dokumentumnak tartalmilag összhangban kell lenni egymással.

.

FüGGE lÉK az aDaPTÁCIÓS DIalÓGUShoz .

.

A leírás közli. képesek-e egy gyakorlati helyzetet tükröző feladatban helyes ítéletet alkotni. hogy ha a szélesebb hengerben a negyedik jelig érő vizet átöntjük a keskenyebb hengerbe. Mintegy négyötödük úgy kezdi meg a fizika tanulását. Az arányosság. amely azt vizsgálja. A feladat maga egy ábrát tartalmaz. […] A középiskola harmadik évfolyamán is csak a tanulók 5 százaléka tud egy ilyen feladatot megoldani. másfélszer mutatkozik többnek a másikban is. A kérdésre a tanulóknak egyetlen számmal kell válaszolniuk: hányadik jelig fog érni ez a víz a keskenyebb hengerben. közismert feladat. ha úgy tennénk fel a kérdést. ugyanazt a feladatot adták fel mindegyik (páratlan) évfolyamon. valószínűleg az arányossággal kapcsolatos feladatokat is helyesen oldanák meg. A szöveg szerint ezután a szélesebb hengert a hatodik jelig öntjük vízzel. Csakhogy a matematika tanulásának nem ez a lényege. ahogy azt az órán megszokták. a lineáris összefüggés fogalmának birtoklására lenne szükség. hogy ha a víz másfélszeresére nő az egyik hengerben. hogy nem tud megfelelő kép173 . amelyen egy szélesebb és egy keskenyebb üveghenger látható. hogy a tanulók képesek-e az egyenes arányosságról gondolkodni (proportional reasoning). alkalmazni. hogy ismeretek helyett olyan összefüggések birtoklására van szükség. Ebben a konkrét esetben mindössze annak felismerésére lenne szükség. Hasonlóképpen problematikusak az alacsonyabb évfolyamok adatai is. újabb magyarázatok A kompetencia értelmezése minden esetben arra utal. A feladat megoldását széles életkori intervallumban. Az ötödik év végén a tanulók mintegy húsz százaléka rendelkezik az arányosság fogalmával. az ott a hatodik jelig fog érni. matematikaórán képesek bonyolult egyenleteket megoldani.a A kompetencia Érdekes háttéradatok. az általános iskola harmadik osztályától a középiskola harmadik osztályáig mérték fel. Addigra már több mint tíz év matematikai tanulmányain vannak túl. amelyet bármely helyzetben biztonsággal képesek felismerni. Meggyőző példa erre egy több külföldi felmérésben is felhasznált. nem ez a végső célja. amelyeket bármilyen helyzetben felismerünk és biztonsággal alkalmazunk.

hogy a tanulók bizonyos szakértelemre tesznek szert e feladatok megoldásában. centiméterek. hogy mindaz. anélkül. hanem csak memorizálja a konkrét szabályokat. arra fordítottuk-e. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz zetet alkotni a lineáris összefüggésekről. hogyan kell azokba az adatokat behelyettesíteni. és a feladatgyűjtemények összes feladatát – és a hasonlóan ismerős feladatot – nagy biztonsággal megoldják. lineáris összefüggéssel megismerkednek a fizikában. begyakorolja az átváltási feladatokat. Hogyan alakul ki az ő esetükben például a sebesség fogalma? Hogyan fogják megérteni. oldatokkal kapcsolatos leckéket. a készségeiket is fejlesztettük. a mértékváltással kapcsolatos feladatok megoldásának készsége a negyedik osztály végén körülbelül 5 százalékos szintet ér el. amiért e tárgyakat valóban érdemes tanulni. hogy tudásukat át tudják vinni egy új területre. a feladatok megoldását begyakorolhatja. amire a tanulóknak valóban szükségük van? A tanulók természetesen megtanulják a sebesség definícióját. Lehet. hatást gyakorolhatna rájuk. hetediktôl a kémiában is. Jól gazdálkodtunk-e az idővel. milliméterek vagy a napok. amit az eredménnyel kapcsolatban megfogalmazhatunk: érdemes-e annyi időt és energiát fektetni a matematika tanításába (a matematika az egyik legmagasabb óraszámban tanított tantárgy). Vidákovich Tibor 2001-es és 2002-es. majd a nyolcadik végére a 0 százalékos szint alá süllyed. Ezek az ismeretek. A mértékváltást azonban a tanulók többsége nem úgy tanulja meg.1. ezt a hányadost nevezzük sebességnek? Milyen minőségű megértést várhatunk el tőlük? Az első kérdés. A méterek. ha a mélyebb megértéshez szükséges alapelvnek nincsenek birtokában? Számos további. órák. akkor úgy tűnik. megtanulják a megfelelő képleteket és azt is. ha a tanulók mintegy harmada végül nem tudja használni a tudását egy ilyen egyszerű helyzetben. a Szegedi Tudományegyetemen folyó vizsgálataiból tudjuk. De hogyan értik meg a kémiai összefüggéseket az arány fogalma nélkül? Mit tud nekik mondani a kémia a reakcióegyenletekben szereplő anyagok tömegeinek arányáról? Hogyan értik meg a keverékekkel. 174 . hogy egyenletes mozgásnál az út és az idő hányadosa állandó. mint a lineáris összefüggések egy speciális esetét. és a gyakorlás abbamarad – fokozatosan kikopnak a memóriából. készségek azután – amint a megfelelő leckéken túl vannak. Ha még a feladatok megoldásának menetét is alaposan begyakorolják. amelyekben ugyancsak arányokról van szó? A gyerekek többsége a leckéket többnyire csak memorizálhatja. De vajon elvárhatjuk-e. percek közötti átváltás egyszerű lineáris transzformáció.

az informatikai eszközök magabiztos használata. A munka már nemcsak a feladat elvégzését jelenti. hogy a valaha megtanult és a jelenleg birtokunkban lévő tudás mennyisége között óriási a különbség. A munka világának átalakulása miatt napjaink ideális emberének egyik fontos tulajdonsága. Ide tartozik minden. hogy a diákok alig valamit tudnak felidézni a néhány hónapja tanultakból. átadását.A kompetencia Történeti kitekintés A 21. hanem magában foglalja az információ és a tudás megszerzését. készen áll az új ismeretek elsajátítására. Ezen tudás alapja a közepes távú memória. azaz az élethosszig tartó tanulásra. A gyermek lelki növekedésében a spontán szocializáció nem elégséges. Ez a kompetencia alapú oktatás. A tantervbe a tudás alkalmazásának képessége kell. Az ismeretek egyre gyorsuló elavulása és az IKT (információs és kommunikációs technológiák) rohamos fejlődése miatt a munkaerőpiacon való maradás feltétele az állandó tovább. azaz alkalmazás-központú oktatást kell megvalósítani. amit valaha megtanultunk. melynek célja. Ezért a munkaadók másfajta tudást várnak el. társadalmat szolgáló viselkedés (szociális kompetencia). amely a pszichikus rendszerek. Felmerül tehát a kérdés: a dolgozatokkal és a feleletekkel mért tudás valóban valódi tudás-e? Minden korban. század elején jól látszott. társadalomban a pedagógia feladata az embereszmény megfogalmazása. Talán mindenki tapasztalta már. a logikus gondolkodás. amihez szükséges az önálló ismeretszerzés képessége. mint régebben. Mit tart(ott) az iskola tudásnak? Mit vár az élet a tudástól? Hallhatjuk. tapasztalhatjuk. a biztos szövegértés. az információk szelektálása. ismeretek. az intézményi nevelést megfelelő tartalommal kell megtölteni. A fent említett tényezők miatt olyan elméleti és gyakorlati pedagógiára van szükség. hogy fejlődőképes. és minden helyzetben képesek legyenek azt alkalmazni életük során. – közösséget. A pedagógia két alaptémája a tudás és az embereszmény. a tudás gyakorlati hasznosítása.) és komponensrendszerek kialakulását állítja a középpontba. 175 . Az is ismert mindenki előtt. A hagyományos iskolai tudás a rögzített tudás. hogy kerüljön. komponensek (motívumok. Ebben meghatározó módszer az élményszerű tapasztalatszerzés. készségek stb. hogy a gyermekközpontúság elve kiüresedett. Egyre inkább terjed a távoktatás. valamint annak az egyéni felelősségvállaláson múló azonnali felhasználását. Az ember alapvető létfunkciója a túlélés (az egyén és a faj túlélése): – a személy önmagát szolgáló viselkedése (személyes kompetencia). hogy a tudást készség szintjén sajátítsák el a tanulók. hogy ez a kettő sok esetben nem esik egybe. rögzítettünk.és átképzés. Tehát új pedagógiai szemléletmódra van szükség. a családi nevelést nem lehet mellőzni.

hogy a speciális (funkcionális) kompetenciák kialakíthatóak legyenek. amelyet egyszerűen értelemnek nevezhetünk. amelyek nélkül egy adott szakma vagy foglalkozás nem gyakorolható sikeresen. képzésben mindenkinek el kell sajátítani. Ez azon kompetenciák összessége. – a szociális. – a kognitív és – a speciális kompetenciák. A meghatározó kompetenciák Tehát minden emberben négy meghatározó kompetencia fejlődik ki. amelyek megteremtik az alapot ahhoz. Ezek együttesen alkotják az általános kompetenciát. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz Ezen két kompetencia működésének feltétele a kognitív kompetencia. Az általános képzés az általános kompetenciák kialakítására törekszik.1. amelyeket egy adott nevelési helyzetben. 11. A speciális kompetencia azon szakmaspecifikus kompetenciák összessége. ezek az egzisztenciális: – a személyes. ábra A személyiség funkcionális modellje (Nagy József alapján) 176 .

szEMÉlyEs (PErszoNÁlIs) KoMPEtENCIA – Az EGyÉN tÚlÉlÉsE. MEGVAlósÍtóJA Másképpen: szociális kölcsönhatás. minták. arckifejezések) • Öröklött szociális hajlamok (pl. meggyőződések. mások hátrányosan befolyásolhatják a személyes életmódot. ezért a nevelés feladata az előnyös komponensek arányának növelése és a hátrányos komponensek arányának csökkentése. személyiségének stabilizálása. attitűdök. közösségek. eredményességének és igényességének növelését jelenti. csoportok közötti viszony.A kompetencia A PEDAGóGIA FőBB tErülEtEI Az EGyEs KoMPEtENCIÁK FEJlőDÉsÉNEK tüKrÉBEN – A szociális és személyes kompetencia fejlődésének segítése a nevelés. „Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését. értékrend és a szociális képességek határoznak meg. kapcsolat. amelyet az aktuális helyzet. amely a viselkedésben nyilvánul meg. A szociális kompetencia az emberek. gondozási. Ennek megvalósulása a személyes kompetencia fejlettségi szintjétől függ. léTezéSe Minden ember érdeke. Az iskola feladata a személyes kompetencia fejlődésének segítése. kötődési. – a speciális kompetencia kialakítása a szakképzés feladata. ismeretek elsajátítása. optimális működése. vagyis a szokások. rangsorképző. célja a testi-lelki egészség. szervezetének. párképző) 177 . a jó közérzet. készségek. A szociális kompetencia fejlődése lényegét tekintve a szociális komponenskészletek gyarapodása.” A személyes kompetencia sajátos (öröklött) és tanult komponensekből szervezi a viselkedést. szoCIÁlIs (tÁrsAs) KoMPEtENCIA – A tÁrsAs KÖlCsÖNHAtÁsoK szErVEzőJE. Ennek eredményeként a személyes kompetencia az egészséges és kulturált életmódot egyre eredményesebben szolgálja. A szociális komponenskészlet – Szociális motívumok • Öröklött rutinok (pl. – a kognitív kompetencia fejlődésének segítése az oktatás. Egyes komponensek előnyösen. a jólét.

178 . vezetés. iskola. fenntartása. fejlesztése A szociális kompetencia maga a társadalmi beilleszkedés. Ezért az iskolának a szociális kompetencia fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. – megerősítés. – drámatechnikák. – a társadalom. Ha egy cég valamennyi munkatársa rendelkezik ilyen kvalitással. az biztos sikerre számíthat. a csapatmunka képessége. működtetése. – a család (gondozó-gyermek kapcsolat. kultúra. A felmérések szerint a munkavállalók ilyen jellegű kvalitása azonban egyre inkább hiányos. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz • Szociális elsajátítási motívumok • Tanult rutinok és szokások • Szociális attitűdök és meggyőződések • Szociális értékek és normák – Szociális készségek. – fejlesztő tréningek. tolerancia. Az óriáscégek kifejezetten az ilyen személyiségeket igyekeznek megtalálni toborzási tevékenységük során. képességek • Szociális kommunikáció: kapcsolatteremtés. kötődés).1. versengés • Szociális szervezés: társas szerveződések létrehozása. konfliktuskezelés. szerepjátékok. A szociális kompetencia fejlődését befolyásoló tényezők: – az egyén maga. együttműködés. empátia • Környezeti viselkedés • Szociális érdekérvényesítés: segítés. – az óvoda. A szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei: – modellnyújtás. – kooperatív tanulás.

A kognitív képességek fejlesztése a tanulási képességet segíti. hogy az ember saját és mások érdekében valamilyen állapotváltozást.és kompetenciafejlesztés középpontjában a kognitív kompetencia áll. kognitív készségek – elemi műveletekből épülnek fel. Tehát valamennyi speciális kompetenciának az alkotóképesség. sPECIÁlIs KoMPEtENCIA A speciális kompetencia funkciója. A kognitív kompetencia a készség.A kompetencia KoGNItÍV KoMPEtENCIA – ÉrtElEM. produktumot hozzon létre. – igényszint. A speciális kompetenciák fejlesztése 179 . – alkotásvágy. kódolását. – tanulási sikervágy és kudarcfélelem. közlését. Enélkül semmit nem tudunk véghezvinni. Az iskolai tudás. amely az új tudás megszerzésének eszköze. ezért a kognitív kompetencia biztosítja a nevelés fő irányát. – felfedezési vágy. létrehozását. átalakítását. a tehetség az általános alapja. Részei: 1. Valamennyi speciális kompetencia sajátos produktumainak első példányai a tág értelemben vett alkotás eredményei. A kognitív kompetencia önmagában is összetett. – kötelességtudat. hanem az ismeretek kezelését is. tárolását megvalósító pszichikus komponensrendszer. ebből épülnek fel az információkezelő készségek. kognitív rutinok – ezek rendszere önkiegészítő. – játékszeretet. MEGIsMErÉs A kognitív kompetencia az információk vételét. 2. fejleszthető. tanulható. A gyermekek értelmi fejlesztése nem csupán a fejük új ismeretekkel történő megtöltését jelenti. 3. – ambíció.és képességfejlesztést értékközvetítő folyamatba szervezi. kognitív képességek – ide tartozik a gondolkodási képesség. A fontosabb kognitív motívumok: – megismerési vágy.

a felsőoktatásban. ábra Alapvető kompetenciák kulcskompetenciái 180 . rész Függelék az Adaptációs dialógushoz a szakmai képzés feladata. a szakiskolákban. ábra Az alapvető kompetenciák 13. 12. valamint a nem iskolarendszerű képzések keretei között zajlanak.1.

Így a nagymozgás.és iskoláskorú gyerekek fejlesztéséhez. A szóbeli instrukciókat tartalmazó fejlesztési gyakorlatok különösen a tanulási zavar tünetegyüttes korrekciójára ajánlottak. Alkalmazása előzetes felkészítést nem igényel. – az énről való tudás. Az ismertetett fejlesztő eljárások a pszichomotoros fejlődés alapterületére vonatkoznak.a Vizsgáló és fejlesztő eljárások gyűjteménye a tanulási nehézségek szűrése és fejlesztése köréből Az alábbi gyűjtemény módszertani segítséget nyújt a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését vállaló pedagógusoknak. a szenzomotoros integráció és a perceptuomotoros készségek fejlesztésére találhatnak gyakorlatokat elsősorban óvodás. 181 . Debrecen. Palásthy Ildikó: Tanulási zavarok. tanítók és szülők is. – figyelem. fejlesztő gyakorlatok42 A tanulási zavarokról elméleti áttekintést is nyújtó kiadvány gyakorlatai egyénileg és csoportosan is alkalmazhatók a következő területek fejlesztését célozva: – érzékelés. – mozgás. haszonnal forgathatják óvónők. 2004. 1. észlelés. – beszéd. Pinczésné dr. – emlékezet. – gondolkodás. 42 Pedellus Tankönyvkiadó.

Budapest. – relációszókincs. A feladatok használatával jól megállapíthatók a gyermek figyelmi működésének gyenge és erős pontjai. 182 . – beszédhallás. Torda Ágnes Figyelemfejlesztő programja44 Hátránykompenzáló. vegyes életkorú tanulók kiscsoportos fejlesztésére használható. az országos helyzetképet. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz 2. – elemi számolási készség. osztályos gyermekeknek. amit az egyénre szabott. Mozaik Kiadó. viszonyítási alapokat. A program az általános iskola alsó szakaszában 1–4. diagnosztikus fejlesztő program az információfelvétel szervezettségének és hatékonyságának mérésére és a tanulási teljesítmény növelésére. – tapasztalati következtetés. A csomag nyolc tesztből álló tesztrendszert. differenciált feladatkijelölésben célsze43 FazeKasné Fenyvesi Margit – Józsa Krisztián – naGy József – vidáKoviCh Tibor: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4–8 évesek számára. A legmegbízhatóbb iskolakezdési szűrést lehetővé tevő eszköz. Szeged. Alkalmas az úgynevezett kritikus elemi készségek fejlettségének vizsgálatára. A gyermekek különböző jellegű figyelmi problémáinak meghatározása után a képességfejlesztő program alkalmazásával célzottan kompenzálhatjuk a zavart működést.1. 44 OKI PTK. A tanítás/tanulás eredményességét alapvetően meghatározza a figyelmi működés színvonala. A figyelmi működés mérése és fejlesztése magában foglalja a diagnosztikus mérés és a tényleges teljesítményre épülő fejlesztés mozzanatait. 3. Ezek a következők: – írásmozgás-koordináció. osztályos. A kritikus elemi készségektől nagymértékben függ az első évfolyamokon elsajátítandó alapkészségek eredményessége. – tapasztalati összefüggés-kezelés képességének fejlettsége és – a szocialitás fejlettsége. 2000. Dr. felzárkóztató képességfejlesztő program figyelmi problémákkal küzdő 1–4. a tennivalókat leíró könyvet és a gyerekek fejlődésének nyomon követését szolgáló Fejlődési mutató című füzet kitöltött mintaváltozatát és az írólapot tartalmazza. DIFER Programcsomag43 A programcsomag célja az eredményes iskolakezdés segítése. 2004.

45 46 183 . ezért az idegrendszeri struktúrák nem készek a funkció Városi Nevelési Tanácsadó. Az eredeti Delacato-terápiát teljesen átalakítva Marton Éva egy sokkal hatékonyabb terápiát dolgozott ki. szökdelések és végül a dominancia megválasztásának és begyakorlásának ügyességi játékai”. 4. bemutatva a hozzá kapcsolódó vizsgálati módszereket. Gyenei Melinda – Szautner Jánosné – Szigeti Gizella: A tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban (fejlesztő program) – Tanítói segédlet a „NEBULÓ” című képességfejlesztő feladatgyűjteményhez45 A feladatgyűjtemény egy tanévre kidolgozott fejlesztő programot ismertet. s közreadja az alkalmazás során nyert tapasztalatokat. hogy a gyermek azért nem képes az olvasásra. mászás. és segítséget nyújt a probléma leküzdéséhez. így ezt „nagymozgásoknak” nevezi. kúszás. aki a tanulási és az iskolai teljesítményekkel kapcsolatos problémák terén szerzett tanácsadói tapasztalatokat. úszásmozdulat. felülés. A kiadványhoz szervesen kapcsolódik a Nebuló című képességfejlesztő feladatgyűjtemény. mert idegrendszere. Az alapozó terápia – a mozgásterápia mint módszer Ez a mozgásterápia deLaCato (1963) és Marton Éva nevéhez fűződik. Az egyedfejlődés során az emberi idegrendszer megismétli a törzsfejlődés fontosabb állomásait. amelyen a normálisan fejlődő gyermek átmegy: a fejemelések és fejfordítások. 5. hason fekvő homorítás. Helmut Weyhreter: Figyelj oda jobban! A koncentrálóképesség zavarai és a fejlesztés lehetőségei. Marton Éva szerint: „minden olyan mozgásminta fontos és fejlesztendő. Pápa. illetve annak nyelvi készségéért felelős területei nem érettek rá. 1995. Deák és Társa Kiadó. Ezek a fejlődési sort (is) képező mozgásminták adják az alapozó terápia gerincét. tanulási típusára vonatkozóan. Helmut Weyhreter: Figyelj oda jobban!46 A szerző német pszichológus. 2000. 6. írásra.Vizsgáló és fejlesztô eljárások gyûjteménye… rű felhasználni. Szolnok. A terápia elméleti alapvetése az. Rávilágít a kisebb-nagyobb koncentrációs zavarok okaira. hogy megállapításokat tegyünk a gyermek kognitív stílusára. járás és annak változatai. gurulás. a két kiadvány együtt oktatócsomagot képezve a pedagógus és a tanulási zavarokkal küzdő gyermekek számára nyújthat hatékony segítséget. ugrás. A program arra is alkalmas.

1. Ismerteti egy-két terület fejlesztési eljárásait. 7. és közöl fejlesztőfoglalkozás-vázlatokat is a gyakorlati hasznosíthatóságot célozva. ez nem jelenti azt. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz befogadására vagy kibontására. – Lakatos Katalin: Az iskolaéretlenség korai felismerése: állapot. problémáiról48 A lassan fejlődő. Majorné Szathmári Erzsébet: A GMP-teszt használata tanulásban akadályozott (enyhe fokban értelmi fogyatékos) tanulóknál47 Bár a tanulási zavarokat a fogyatékosságoktól független deficitnek tekintjük. A diszlexia vizsgálatához célszerű vizsgálati eljárás kiválasztásáról és a terápia tapasztalatainak elemzéséről nyújt részletes beszámolót a szerző. Tárogató Kiadó. Ajánljuk még – Dr. Fejlesztő Pedagógia. – Csabay Katalin: Lexi. akkor érdemes megvizsgálni. 8. 1993. Ebből következik a feltételezés. hogy a mozgásfejlődésében és a humán mozgásfejlődési mintáiban nincs-e elmaradottsága. azokkal együtt ne jelentkezhetne. A pedagógus 28 évi tapasztalatát gyűjtötte össze a közreadott fejlesztő programokban. Fejlesztő Pedagógia. 1999/4–5. amelyeket együttműködő szülő is végezhet. 47 48 Fejlesztő Pedagógia. hogy ha egy gyermek nem tud olvasni. számban megjelent cikk folytatása. 1996/4. Az 1995/5–6. 1996/2–3. eredményeiről. hogy a különböző fogyatékosságok mellett. Enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek lehetnek-e diszlexiások? Természetesen ilyenkor az alapfogyatékosság miatt összetettebb vizsgálatokra és körültekintőbb terápiára van szükség. Budapest. Csatári Árpádné: Gondolatok az újfajta fejlesztésről. Iskola-előkészítő munkatankönyv 5–7 éveseknek a diszlexia megelőzéséhez. illetve elmaradt gyermekek hiányosságainak kompenzálására összeállított feladatsorokkal egy tanéven keresztül heti két alkalommal végzett fejlesztő program eredményeiről számol be.és mozgásvizsgáló teszt alkalmazása a készségfejlesztés szolgálatában. Ligeti Csákné: Fejlesztő foglalkozások kisiskolások számára. 184 .

Vizsgáló és fejlesztô eljárások gyûjteménye… – Csabay Katalin: Lexi iskolás lesz. – Rosta Katalin – Arany Ildikó – File Edit: Színezd ki… és rajzolj te is! Íráskészséget fejlesztő feladatlap-gyűjtemény 4–7 éves gyerekeknek. Budapest. – Adamikné Dr. 1993. 185 . 1996/2–3. Jászó Anna: A beszédpercepció fejlettségének szerepe az olvasás-írás elsajátításában és tanításában. Fejlesztő Pedagógia. – Rosta Katalin – Kocsis Lászlóné: Ez volnék én? Testsémafejlesztő feladatlap-gyűjtemény. Budapest. 1997 . – Egri Katalin – File Edit: Színezd ki… és számolj te is! Számoláskészséget fejlesztő feladatlap-gyűjtemény 4–7 éves gyerekeknek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. PSZMP Budapest. Göncöl Kiadó. . Iskola-előkészítő munkatankönyv 6–7 éveseknek a diszlexia megelőzéséhez. Göncöl Kiadó. 1993. 1990.

Ezeket a taktilis vagy optikai vonalakat azonban meg kell szüntetni. a háttér színéhez képest kontrasztot alkotó kéz vagy más ábra segítségével) kell felhívni rájuk a figyelmet. Minden gyermek csak nyerhet az ablakok lesötétítése révén (pl. hogy segítség nélkül is ráleljen a helyes útra. üvegajtók minden gyermek számára veszélyt jelentenek. A korlátokat színkontraszt segítségével lehet kiemelni a falakhoz és a lépcsőkhöz képest. hogy a változtatásokra meddig van szüksége. A környező falakhoz képest világosabb vagy sötétebb ajtók és ajtókeretek segítik a tájékozódást. Kerülni kell a vakító fényt. A fény visszaverődése a szembe jelentősen csökkenti a legtöbb látássérült gyermek vizuális észlelési lehetőségeit. függönyök). valamint a közvetlenül a lépcsőszakasz előtti vagy mögötti terület kontrasztos színek vagy a textúra segítségével jelölhetők meg. A lépcsőfokok szélei. úgy nagyméretű szimbólumokkal (pl. aliglátó tanulók környezetének adaptálásához alaPelvek A lehető legkevesebb. ám éppen szükséges mértékű kiigazítást hajtsuk végre. A látássérült gyermeknek olyan helyre van szüksége az osztályteremben. Például a terelővonalak lényeges segítséget jelenthetnek a látássérült tanuló tájékozódásában az első hetekben. oszlopok vagy fűtőtestek) feltűnő színűre festeni. – Akadályok. hogy megállapítsuk a látássérült gyermek tényleges szükségleteit. állítható lamellák. • A nagy üvegfelületek pl. amelyek bizonyos Minden adaptáció előfeltétele. ami erősíti az osztálytársak felé irányuló elfogadását.a A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora A) Gyengénlátó. Célszerű a csarnokokban vagy folyosókon található akadályokat (pl. – Világítás. 49 186 . ahol a külső fény szabályozható. • Az iskolatáskák ne heverjenek szanaszét a padlón. és ezt követően pontosan megfigyeljük. ezzel jelezve az eltérő szintmagasságot. Ha nem küszöbölhetők ki.49 – Kontrasztok. amikor a tanuló már megtanulta. rolók. A kevesebb adaptáció csökkenti a látássérült gyermek függését a külső segítségtől.

– Mozgás. • Ki kell próbálni. A tábla legyen sötét és matt. illetve rajz között. hogy könnyen megközelíthetőek legyenek a látássérült gyermek ülőhelyéről. Ha a tanári asztal akadályozza a látássérült gyermek hozzáférését a táblához. ha az a gyermek. A padlófelület legyen matt. Ez nemcsak az olvasást könnyíti meg. ha az elhasználódás folytán elmosódnak a kontrasztok a háttér és az írás. ülőhely. Braille-írógépeket és Braille-írással készült.vagy behúzhatók (pl. ezért az ülőhely kiválasztásánál ezzel is számolni kell: célszerű. videovetítések vagy írásvetítővel végzett munka során). mint a sötét színű. míg a jobb szemével jobban látó az osztályterem bal oldalán. a fényforrást úgy kell elhelyezni. Így jobban megfigyelheti a táblán lévő szövegeket vagy rajzokat. fehér vagy pasztellszínű kréta jobb kontrasztot teremt. Célszerű megengedni a látássérült gyermek számára. hogy elhagyja ülőhelyét. Ha a tanulónak ezenkívül egyedi megvilágításra van szüksége. Gyakran előfordul. hogy az bal. hanem megelőzi az esetleges nyak. 187 . és a bevonatát fel kell újítani. – A számítógépeket és más számítástechnikai eszközöket. amelyekre szárazon is letörölhető filctollakkal írnak. – A tábla. az osztályterem jobb oldalán ül. aki a bal szemével lát jobban. hogy a látássérült gyermek a helyéről is gond nélkül elolvashassa őket. A pedagógus kézírása legyen világos és jól olvasható.vagy jobbkezességéhez igazodjon. hogy ne vakítson. A sárga. illetve nagyméretű betűkkel nyomtatott könyveket. a legtöbb látássérült gyermek számára is könnyebben felismerhetővé teszik a táblára írottakat. ha alaposan megtisztítják. a másikra pedig jobban lát.vagy hátfájást és a gerincoszlop torzulásait is. hogy milyen nagyságú betűket és számokat kell a táblára írni ahhoz. A modern fehér táblák (whiteboard). hogy a látássérült tanuló az egyik szemére rosszabbul. segítséget kérhet valamelyik társától. látássegítő eszközöket úgy kell elhelyezni. – A látássérült gyermekeknek sokat segít a változtatható magasságú vagy megdönthető lapú asztal vagy a könyvtámaszték. – A számítógép vagy a képernyőolvasó készülék számára egy külön kis asztalra van szükség a tanuló ülőhelye mellett. úgy annak más helyet kell találni. Az ilyen asztal felületét célszerű csúszásgátló fóliával bevonni. – A látássérült gyermeknek rendszerint a táblához közeli helyre van szüksége. Az is javítja a kontraszthatást.A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora helyzetekben le.

Ez megkönnyíti a látássérült gyermek számára – és minden bizonnyal a többiek számára is – az odafigyelést. ha az osztály zajszintjét a lehető legalacsonyabbra korlátozzuk. amikor már nincs többé szükség rájuk. kontrasztos. ha a leírt szöveget egyidejűleg hangosan fel is olvassa. AUDItÍV tÁMPoNtoK – A szőnyegek és függönyök tompíthatják a nemkívánatos zörejeket. – Ha a pedagógus felír valamit a táblára. polcok. asztalok. iskolatitkárság. szaktárgyi termek. ha elöl és egy helyben marad. hogy újra megleljék a környezetükben található tárgyakat és azok helyét. – A Braille-szimbólumok vagy más domborművű jelek segítenek a gyermekeknek abban. A fontos helyiségeket (könyvtár. hogy a látássérült tanuló akusztikailag is befogadhassa. színes számokkal. ha a sorokat beszámozzák.1. Néhány látássérült gyermeknek segítséget jelent. szimbólumokkal vagy betűkkel jelölhetjük meg. A jelölések legyenek a gyermek szemmagasságában. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz • Az olvashatóság szempontjából a kontraszton és a betűméreten kívül jelentősége van még az írásképnek. a szóközöknek. Ha az egész osztályhoz szól. – Mivel a látássérült emberek fokozottan rá vannak utalva az akusztikus információkra. Az ajtók. célszerű. 188 . a sorközöknek és a táblára írtak áttekinthetőségének is. osztálytermek. A padlón vagy a falon elhelyezett. – Jelölések. jó. lábbal vagy a bottal kitapogathatók. B) Vak tanulók környezetének adaptálásához tAKtIlIs (tAPINtHAtó) tÁMPoNtoK – A megfelelő terelővonalak segítséget nyújthatnak a tanulónak a helyiségek megtalálásában. ezért célszerű. WC) – ha szükséges – nagyméretű. azaz beszéd közben nem járkál. a gardróbszekrények akasztói vagy a gyermekek zárható fiókjai szükség esetén ilyen feliratokkal láthatók el. amennyiben ezek a vonalak kézzel. textilből vagy műanyagból készült vonalak könnyen eltávolíthatók.

a tanári asztalt helyezzük oldalra. – Táskák felszedése a földről.A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora MEGolDÁsI lEHEtősÉGEK Folyosó – Tapintható vagy színes. – Ha a tanuló nem látja az első sorból a táblát. – Szobanövények eltávolítása a sarokból. és az első padot toljuk előbbre. más. – A padlóburkolaton vagy a falambérián vezetőcsík elhelyezése. a két szem eltérő teljesítményéhez alkalmazkodva középre vagy jobb. – Lépcsőkorlát vagy kezdő lépcsőfok kontrasztos jelölése. nagyméretű jelölés az osztályterem ajtaján. – A számítógépet a tanuló asztala mellé kell helyezni. hogy megakadályozzuk a fényvisszaverődést. – Táskák felakasztása a padok oldalára. Osztályterem tanulókkal – A látássérült gyermek ültetése az első sorba. – Dönthető lapú asztal. – Vezetőcsíkok a padlón az osztályban való tájékozódáshoz. 189 . Osztályterem tanulók nélkül – A beeső fény csökkentése. illetve bal oldalra (általában a középső hely válik be legjobban). akadálymentes helyre.

.

rész aDaPTÁCIÓS mÁTrIX .2.

.

szociális. Aki azonban „kevésnek” érzi ezt az ismeretanyagot. 193 . Ismeretet nyújtanak a korai fejlesztés jelentőségéről. Ezek a preambulumok nem sérülésspecifikusak.  Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív program 2. iskolákba. valamint az óvodai integrációs programhoz. elveket tartalmaznak a szövegértési-szövegalkotási. 2 A kéziratot 2007 augusztusában zártuk le. Az integrált tanulók más-más testi és érzékszervi állapotban. mintegy összefoglalásként utat mutat a differenciált igények kielégítéséhez. 3 Kompetenciaterületenként egy-egy önálló kötet készült. átfogó képet adnak a kompetencia alapú programcsomagokról. az integráció törvényi hátteréről és annak tanügyi vonatkozásairól. hanem általános utalásokat. Ez a fejezet az eddig2 megjelent kiadványok. a Sérülésspecifikus eszközrendszert és a Dokumentációs útmutatót ajánljuk. a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok munkájáról. hogy az integráló pedagógus hol tájékozódhat bővebben is az őt érdeklő területekről. megadjuk ezen ismeretek forrását: azaz jelezzük. eltérő képességekkel és tudás birtokában érkeznek az óvodákba.1 intézkedés központi program „B” komponens (Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése). illetve idegen nyelvi és életpálya-építési kompetenciaterületekhez. az intézményvezetők a Módszertani intézményi útmutató és a Jó gyakorlatok tanulmányozásával indíthatják el vagy folytathatják intézményi innovációikat. életviteli és környezeti. Programunk1 számos kiadvánnyal segíti a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttnevelését. a befogadó pedagógus figyelmébe a tanított kompetenciaterületre vonatkozóan elsősorban az Ajánlás(oka)t. az SNI-szempontú moduladaptációkat. segédanyagok közötti tájékozódást segíti.Bevezetô Kedves Pedagógus! Ez a fejezet a befogadó pedagógusnak – Önnek mint a pedagógiai folyamatot meghatározó kulcsszereplőnek – szeretne segítséget nyújtani a fejlesztésközpontú pedagógiai munka eredményes megvalósításához és a kompetencia alapú oktatási programcsomagok sikeres alkalmazásához. a szakirodalmi ajánlások tudásanyagával és a kompetenciaterületekhez kapcsolódó Bevezetőkkel3 tovább szélesítheti pedagógiai kultúráját. Hogyan használja ezt a fejezetet? Ebben a részben – fogyatékossági területenként haladva – a kompetencia alapú programcsomagokat alkalmazni kívánó – integráló – pedagógusok számára rövid summáriumokban − összegezzük a hatékony munka végzéséhez szükséges ismereteket és − röviden bemutatva a kompetenciaterülethez készült kiadványokat. Az Ajánlásokban szereplő gyógypedagógiai ismeretek elegendő tudást nyújtanak az eredményes fejlesztő munkához. matematikai. Az egyéni képességeik tudatos és tervszerű fejlesztése elsősorban a befogadó pedagógus felelőssége.

a motivált és többlettudás elsajátítására kész pedagógus együttes jelenléte.2. letölthető és a felhasználási feltételek5 betartásával használható. Minden kiadvány esetében ezt az elérési útvonalat használja. 5 A kiadványok kizárólag oktatási céllal használhatók. Az Eszköztár és a Jó gyakorlatok elektronikusan érhető el. Az adatbank folyamatosan frissül. a felkészült gyógypedagógus. Ez utóbbi minden bizonnyal teljesült. a programcsomagok alkalmazásához készült SNI-szempontú mintamodulok CD-n jelentek meg. Innen már a megfelelő linkre kattintva eléri a keresett dokumentumot.hu ➝ sajátos nevelési igényűek együttnevelése ➝ adatbank. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának feltétele: a sikeres jó prognózisú. 123456             194 . a Módszertani intézményi útmutató és a Dokumentációs útmutató nyomtatásban. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját még közvetve sem szolgálhatja. Adatbankunkban4 ugyanakkor valamennyi kiadványunk elektronikus állománya (pdf vagy word formátumban) elérhető. rész Adaptációs mátrix Az Ajánlások. kereskedelmi forgalomba nem hozhatók. 4 Az elérési útvonal: www. a támogató családi háttér. a pályázati nyertes intézmények számára rendelkezésre állnak.sulinovadatbak. személyiségében alkalmas gyermek.

hogy munkánk az új keretek között is releváns. és Ön ebben a formában is haszonnal tudja forgatni együttnevelô munkája során. használható tudást tartalmaz. ha e hiánypótló kiadvány mihamarabb az integráló pedagógusok kezébe kerülhet.Bevezetô Kitérô A pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság sajátos nevelési igényként történô értelmezése a közoktatásról szóló 1993. tanuló: az a gyermek. több fogyatékosság együttes elôfordulása esetén halmozottan fogyatékos.) (A szerk. diszgráfiás gyermekek. Úgy véljük. 6 A változások lényege röviden: a hatályos jogszabály 121. A változások ellenére a kézirat szövegén nem változtattunk. érzékszervi. diszkalkuliás. értelmi.) 195 . hogy (1) az új rendszer mûködésérôl jelenleg még nincsenek tapasztalataink. tanuló. A jogszabály könyvünk kéziratának lezárása és nyomdai elôkészítése közben következtek be. továbbá (3) szeretnénk. autista. pontja szerint: sajátos nevelési igényû gyermek. törvény elmúlt idôszakban történô módosításaival61 átalakult. b) a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra vissza nem vezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. évi – többször módosított – lxxIx. aki […] a) testi. (2) az Ajánlások és a programcsomagok adaptálásához készült mintamodulok a törvény változása elôtt elkészültek. (Ez utóbbi kategóriába tartoznak a diszlexiás. beszédfogyatékos. tekintettel arra. §-a 29. a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra visszavezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez SNI-gyermek szövegóvodai értés-szönevelés vegalkotás Autizmussal élő 202 204 Beszédfogyatékos 224 227 értelmileg akadályozott Gyengénlátó 247 249 267 270 Mozgáskorlátozott 291 242 Nagyothalló 314 316 Pszichés fejlődés zavaraival küzdő 334 337 súlyos hallássérült 314. 360 361 379 402 377 400 341 343 322. ahol a segédanyag rövid ismertetőjét olvashatja. 398 . rész Adaptációs mátrix 1. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen Életpályanyelv építés Módszertani intézményi útmutató Kedves Pedagógus! A következő táblázatból kikeresheti.196 Útmutatók sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez Mintamodulok sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez Dokumentációs útmutató Eszközök 216 239 257 280 304 324 345 364 381 404 383 406 326 347 366 385 408 259 282 306 328 349 368 387 410 218 241 261 284 308 330 351 330. lapozzon az Önt érdeklő kiadványhoz! 2. táblázat A Sajátos nevelési igényű gyermekek. 357 358 375 Tanulásban akadályozott vak 267 395 . 363 320 322 298 300 302 274 276 278 253 255 231 233 235 237 208 210 212 214 szociális. tanulók együttnevelését segítő kiadványok Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek. 370 389 412 220 243 263 286 310 332 353 371 391 414 355 373 393 222 245 265 288 312 jó gyakorlatok Matematika 206 229 251 272 296 318 339 318. hogy az Ön osztályába járó integrált tanuló sajátos nevelési szükségleteinek alaposabb megismeréséhez milyen kiadványok állnak a rendelkezésére. A számok a fejezet oldalszámát jelölik.

2. életviteli és környezeti kompetenciák) „A” típusú programcsomagjainak az 1–2. szociális. A kompetencia alapú programcsomagok SNI-szempontú adaptálásához készült mintamodulok rendszere7 Az osztályban tanuló SNI-gyermek autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott KompetenModul címe ciaterület Bébifóka – gyík – kukac Kutya – lopakodó macska – oroszlán Öreg medve – pók – nyuszi testérzet-erősítő páros versenyek Golyókutató csapatverseny Összeragadt testrészek játék Kezek körberajzolása. életpálya-építés. vak 197 . jobb oldalon és középen 7 A mintamodulok készítői négy kompetenciaterület (szövegértés-szövegalkotás. kiszínezése Egésztest-körberajzolás Kettősérintés-gyakorlat szövegértés-szövegalkotás – Alapozás „Dobi. évfolyam számára készült moduljaiból válogattak. táblázat. dobi hátát!” tájékozódási gyakorlatok saját testen testrészekre rámutatás jobb kézzel. matematika.

rész és egész vak 198 Az osztályban tanuló SNI-gyermek KompetenModul címe ciaterület .autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott testrészekre rámutatás másik kézzel. másik oldalon és középen testrészekre rámutatás szeriális nehezítéssel „Mozdulj a varázsjelre”-játék Pillangók szállnak fára szivárvány zseblámpafény-fogócska A cica az erdőben A kesztyű öt ujja – tíz kicsi indián Fonaljátékok Kötés szövegértés-szövegalkotás – Alapozás horgolás Favágók – 45 perces mintamodul az alapozó szakaszhoz szem-kéz koordináció és alak-háttér differenciálás II.

nyelvtörők – ritmus. nyelvtörők – ritmus.és hangszínváltásra – Mi volnék? Hóesésben… Építkezünk 1 rész – tapasztalatszerzés az anyanyelv . szintjeiről Építkezünk 2. alakállandóság szövegértés-szövegalkotás – Alapozás A vizuális emlékezet fejlesztése Auditív készségeket fejlesztő feladatok légzőgyakorlatok mozgással – Gyertyafújás. négy testvér Mondókák. tempó – rongyszőnyeg.Az osztályban tanuló SNI-gyermek autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott vak KompetenModul címe ciaterület térbeli helyzet. tempó – Nyelvtörők mesehallgatás szövegértés-szövegalkotás – Beszédfejlesztés Versek hangerő. mellet ki! A hangok világa Mondókák. rész – tapasztalatszerzés az anyanyelv szintjeiről 199 . szappanbuborék fújása légzőgyakorlatok mozgással – torna – Hasat ki. térbeli viszony.

szótagolás 2. – ünnepek 1 rész . szókincsfejlesztés – szógyűjtési játékok – 2. észleléseink alapján 1 látás . Dráma I.rokon értelmű szavak szövegalkotás – A beszédre késztetés játékai szövegalkotás – Mondatalkotás szövegalkotás – Mondatfűzés szövegalkotás – Meseszövés szövegalkotás – Analógiás szövegalkotás Életjátékok II. – Nyelvi kifejezések meglátása érzékeléseink. szókincsfejlesztés – szógyűjtési játékok – 1 rész . rész szókincsfejlesztés – Mondatbővítés – 1 rész . eltévedtem! Életjátékok V. – segíts. szövegértés-szövegalkotás – Beszédfejlesztés Életjátékok IV. szókincsfejlesztés .autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott szótagolás 1 . – Nyelvi kifejezések meglátása érzékeléseink. – „ő kezdte!” Dráma I. Hallás vak 200 Az osztályban tanuló SNI-gyermek KompetenModul címe ciaterület . észleléseink alapján 2.

49. kifejezések jelentése 1 rész . modul) . – A verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése Dráma IV. évfolyam. Életpálya-építés ügyességi játékok – Kelj fel.és bennfoglalótábla (2. modul) Nyitott mondatok. modul) vak 201 . modul) . (2. 35. évfolyam. Nemezelés 2. évfolyam) „Elvégeztük az aratást…” (2. jelzések. ugyanannyi (1 évfolyam. áll a bál!” (1 évfolyam) . – Jelek. bennfoglalás maradékkal (2. szülők és kicsinyeik az állatvilágban (1 évfolyam) .Az osztályban tanuló SNI-gyermek autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott KompetenModul címe ciaterület szövegértésszövegalkotás – Beszédfejlesztés Dráma III. évfolyam) több. matematika A 9-es szorzó. 5. évfolyam) Agyagozás 2. Jancsi! (2. kevesebb. számolási eljárások (1 évfolyam. (1 évfolyam) . 33. Én és a világ – Étkezzünk egészségesen! szociális kompetenciák Én és a világ – Játék a szabadban Én és a világ – Mozogni jó! „Itt a Farsang.

 oldal). élő és élettelen környezet. Speciális szempontokat és eljárásmódokat kínál az alapvető óvodapedagógiai tevékenységekhez. táblázat) – Eszköztár (→ 1. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az autizmussal élő kisgyermekeknél a tünetek 3-5 éves korban. szokásrendszerek kialakítása.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. oldal). tanulók együttneveléséhez (→ 1. anyanyelvi fejlesztés. hagyomány. anyanyelv. matematika – speciális szempontokat kínál (→ 28–32.  oldal). Óvodai nevelés. 8 202 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . ezenkívül gyakorlati segítségként ismerteti a hazai ellátó intézményhálózat adta lehetőségeket az óvodapedagógusok számára (→ 5–1 1. legsúlyosabbak. 2006. ismérvét. suliNova Kht. Nevelési területenként – játéktevékenység. tehát az óvodáskor első felében a legtípusosabbak. Budapest.. Részletesen instruálja – az óvodai nevelés fő céljának tekintett – szociális és kommunikációs készségek fejlesztését (→ 19–21. mozgásfejlesztés. Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. a gyermekek jó eséllyel részesülhetnek korai fejlesztésben. Az Ajánlás8 áttekinti az autizmusspektrum-zavar valamennyi elméleti vonatkozását. oldal). irodalom. mint pl. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás. táblázat) Gájerné Balázs Gizella (szerk. vizuális nevelés. zene. közösségi nevelés és társas kapcsolatok alakítása (→ 22–28. Amennyiben a tünetek már a korábbi életszakaszokban megnyilvánulnak. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.

az adatbankban és kiadványunk bibliográfiájában 203 . illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár • Asperger-szindróma • atípusos autizmus • autista • autizmus • autizmusspektrum-zavarok • augmentatív kommunikáció • autoagresszió • babzsák program • Bliss-nyelv • centrális koherencia problémák • echolália • epilepsziával élô gyermekek nevelése • gyermekkori autizmus • kortárs segítő autizmussal élő gyermek számára • Lorna Wing triásza • Lorna Wing-féle típusok • napirend autizmussal élők számára • neologizmus • pervazív fejlôdési zavar • preverbális kommunikáció autizmusban • protetikus környezet • reciprok szociális interakció • repetitív vislekedés • szigetszerű képesség • szterotip túlmozgások – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Autizmussal élô gyermek – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a tanulói mérés és értékelés speciális szempontrendszerének és metodikájának leírása (→ 25–31.. Szövegértés-szövegalkotás. erősségeiről.  Az inklúzió sikerét valószínűsítheti a pedagógustól és a tanulócsoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformák ismertetése. oldal11). Részletes algoritmus és példatár áll az integráló pedagógus rendelkezésére e tárgyban (→ 10–19. Kiemelten fontos terület autista gyermekek esetében a szociális kompetenciák fejlesztése. Kiemelten foglalkozik az →  autista gyermek inklúziós szükségleteivel. tanulásszervezési formák. az autizmussal élő tanulók szükségleteiről. 204 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . 2006. de talán más kompetenciaterületek fejlesztése is kudarcra ítélt (→ 24–25. Ez a → pervazív fejlődési zavar kiváltképp a szocializáció.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek.  Hivatkozás az Ajánlás oldalszámára. az olvasásról. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. A kereszttantervi modulokhoz és a tanórán kívüli programokhoz készült ajánlások támpontot adnak az integráló pedagógus munkájához. Hatékony és „gyermekbarát” tér-idő szervezési ötletekkel. Általában kívánatos a befogadó és 9 Janoch Mónika (szerk. a képesség. nehézségeiről. szövegalkotásról.és készségfejlesztés területeivel és sérülésspecifikus metódusaival az alapozó időszakban. valamint a taneszköz-kiválasztás. az írott szöveg megértéséről és az írásról. oldal). a kommunikáció és a rugalmas viselkedésszervezés és gondolkodás gátoltságában – gyakorta társuló sérülésekkel – nyilvánul meg (→ 7–10. oldal). hetedik és kilencedik évfolyamon (→ 10–23. oldal). valamint az ötödik. olykor – →  protetikus  környezetszervezésen és permanens motiváción át – a szocializációs alapok megteremtése. Tájékoztatást nyújt a kompetenciaterület témaköreiről: a beszédről. oldal). életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás9 információkat nyújt az → autizmusspektrum-zavar10 jellemzőiről. íráshasználatról. az Inklúziós fogalomtárban. Budapest. 10 Az így kiemelt fogalmak bővebb kifejtését l. suliNova Kht. mert ezek nélkül igen bajos integrált nevelésük. beszédértésről. valamint ismeretszerzési módszerek részletes leírásával segíti az autista/autisztikus tanuló – vélhetően nem problémamentes – együttnevelését (→ 22–24. oldal).

autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. értékelési rendszerét közös alapelvek mentén megalkotni. Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. tanulók együttneveléséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. de ez autista tanulók esetében nem lehetséges. a 203. az adatbankban. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek.Autizmussal élô gyermek befogadott gyermekek mérési. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 205 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.

tanulásszervezési formákról. metakogníció.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. konkrét példákon prezentált folyamatleírásokra. Budapest. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. (→ 19–29. alkalmazott módszerekről. tehetségük kibontakozását. mérés. érzékenyek. Fontos tehát. hogy a többségi intézmények pedagógusai mélyebben értsék meg az autizmus természetét. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. 2006. suliNova Kht. miközben sokan közülük kiemelkedően tehetségesek lehetnek egy-egy területen. utazó gyógypedagógusi segítséggel is – komoly szakmai bravúr! (→ 10–1. deduktív következtetés elsajátíttatása az → autista gyermek speciális információfeldolgozása miatt – még rendszeres egyéni fejlesztéssel. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az autizmussal élő tanulók rendkívül sérülékenyek. oldal) Ehhez a sikerhez. valószínűségi következtetés. problémamegoldás. Többek között ehhez és speciálisan a matematikai kompetenciaterülethez ad tájékoztatást az Ajánlás2 (→ 7–10. oldal) Bízvást hagyatkozhat a pedagógus a gyógypedagógiai gyakorlatban kikristályosodott tér-idő szervezési ötlettárra. becslés. táblázat) – Eszköztár (→ 1. igényeiknek megfelelő szintű beilleszkedést. rendszerezés. induktív. szöveges feladatok megoldása. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. tanulók együttneveléséhez (→ 1. Matematika. szakszerű támogatást nyújtó iskolai környezet lehetővé teheti számukra is a képességeiknek. eszközökről. táblázat) Szaffner Éva (szerk. Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. A számolás. oldal). számlálás. a matematika kompetenciaterület műveléséhez kínál az Ajánlás értékes tudásokat az autista gyermekek és fiatalok intelligenciastruktúrájáról. A befogadó.. 2 206 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . valamint az értő gonddal készült. a matematika kultúrterülethez elengedhetetlen képességek és készségek fejlesztésének algoritmusairól és dinamikájáról. kombinatív gondolkodás.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. mennyiségi következtetés.

Autizmussal élô gyermek – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 203. az adatbankban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 207 .

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. →  Autista gyermekek esetében a szociális kompetencia „az a bizonyos archimedesi pont”: a sérülés tüneti epicentruma.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. hogy a speciális tanulásszervezési eljárások. 2006. Mindezek figyelembevételével készült a részletes. a zavar spektrum jellegének ismérveit. a pedagógiai gyakorlat mindennapjaiban szinte kézikönyvként hasznosítható munka. Szociális. A szociális fejlődés minőségi károsodása esetükben ugyanis alapvetően gátolja a tanulás folyamatát. ugyanakkor a fejlődés kiinduló helye is. valamit habilitációs/rehabilitációs fejlesztő foglalkozásokat tart számára. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Kulcskompetenciához érkezett az integráló pedagógus. életviteli és környezeti kompetenciák. 13 208 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . mind a befogadott gyermekek szociáliskompetencia-művelése hatékony és élményszerű lesz – az integráló pedagógus érdemeként (→ 25–29. valamint eszközrendszerét. az autista személyiség együttnevelésének mikéntjét.. suliNova Kht. Természetesen utazó gyógypedagógus segíti az inklúziós törekvéseket. a világ megismerését. Az autizmussal élő gyermek fejlesztésének középpontjában a szociális és kommunikációs készségek állnak. oldal). a reális kimeneti elvárásokat. az ajánlott mérési-értékelési rendszerek alkalmazásával mind a befogadó. ő készíti el az együttnevelődő gyermek egyéni fejlesztési tervét. a szociális kompetencia részterületeit és azok kialakításának módozait. Az Ajánlás13 részletesen és igényesen taglalja az autizmus változatos tüneteit. Megalapozott lehet optimizmusunk. táblázat) Őszi Tamásné (szerk. évfolyamra egy adaptált modul: Én és a világ – Játék a szabadban) (→ 2. (→ 7–25. Lásd még autizmus témakörben – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. és szükség szerint konzultál az integráló iskola pedagógusaival. a képességfejlesztés részterületeit. Budapest. oldal). A munka e témakörben irodalmi és vonatkozó jogszabályi ajánlásokkal is szolgál.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek.

autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 203.Autizmussal élô gyermek – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 209 . táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. az adatbankban. tanulók együttneveléséhez (→ 1.

az együttműködés. repetitív nyelvhasználat folytán. – a társalgási készségek zavara miatt.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. a prezentáció és az internet használata (→ 1 1–12. Horvát Krisztina (szerk. 2006. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. többek között: – a beszélt nyelv elsajátításának késése vagy teljes hiánya alternatív kommunikációs módok kompenzációs célú alkalmazása nélkül. a nyitottság. Az idegen nyelvi kompetenciaterület általános oktatási-nevelési céljai. suliNova Kht. hosszú távú megtartó emlékezete. módszertani alapelvek). vezérmotívumai a motiváció. a pozitív énkép. Idegen nyelv. a beszédfejlesztés (összefüggő beszéd és interakciók). 14 210 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . – sztereotip. a tanulás tanulása. Kommunikációs sajátosságai azonban nehezíthetik azt. oldal).Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Az idegen nyelv lexikális elsajátításában a jó képességű autista tanulót segítheti kiváló mechanikus memóriája. Az Ajánlásban14 részletes algoritmusok segítik – valamenynyi évfolyamra vonatkozóan – az autista gyermeket integráltan nevelő-oktató pedagógus munkáját a szövegértés. az autonómia. a fejlődési zavar változatos tünetei.. így a pedagógusok bármely kompetenciaterület esetében megtalálják a fejlődési zavarral kapcsolatos alapfogalmakat egységes szemléletben.  oldal) kérdésekben. A programcsomagokhoz készült autizmusspecifikus ajánlások mindegyike tartalmazza a szindrómával kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókat (a diagnózis alapja. oldal) és tanulásszervezési (→ 34. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az → autizmusspektrum-zavarokkal élő gyermekek között kiváló nyelvi és intellektuális képességű tanulókat is találunk. hogy a pedagógusok felkészülhessenek fogadásukra. oldal). – az életkornak megfelelő spontán mintha-játék és társas utánzáson alapuló játék hiánya folytán (→ 10. a kreativitás. Budapest. ezért fontos.  valamint speciális módszertani (→ 35–3. oldal). az írásbeliség kialakításában és fejlesztésében (→ 1 3–34.

illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók együttneveléséhez (→ 1. a 203. táblázat) – Eszköztár (→ 1.Autizmussal élô gyermek Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. kiadványunk bibliográfiájában 2 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek.

Mindez – a szociális kompetenciák defektusával korrelációt mutatva (→ Ajánlások autizmussal élő gyermekek. oldal és 40. a következő témakörök mentén: – Ön. az emberi nexusok megértése és kapcsolatok kialakítása. Ebből adódik. hogy az autizmussal élő emberek számára nagy nehézségekbe ütközik a mindennapokban való eligazodás.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. súlyosan nehezíti életpálya-építési stratégiájukat. továbbá az azok keretében felmerülő nehézségek kezelésének javaslatai (→ 29–30.. 32–34 oldal) és az integráció valamennyi résztvevőjétől elvárható magatartási formák ismertetése. életviteli és környezeti kompetenciák) – beárnyékolja jövőképüket. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. oldal).és társismeret – Éljük az életet – A természet – a mi világunk – Egészséges életmód – Foglalkozások – Hősök. 15 22 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . 2006. példaképek. Szociális. a gondolkodás. évfolyamra vonatkozóan. életpálya-építés. tiszteletet érdemlő. Reálisan – értő segítség nélkül – ezek spontán megjelenésére nem számíthatunk (→ 1 5. oldal) kívül négy varázsigét is melCzibere Csilla – Vígh Katalin (szerk. az értékelési metódusok (→ 25–27. A szerző – ismerve az autista gyermekek és fiatalok integrált nevelését vállaló kollégák nehéz. a hétköznapi élethelyzetek.és eszközjegyzéken (→ 34–3. a kooperativitás.és viselkedésbeli készségek sérültek a legmarkánsabban. 1–1 Az Ajánlás15 gyakorlatorientált formában. a mindennapok pedagógiai szükségleteit követve gyarapítja az integráló pedagógus autizmusspecifikus mesterségbeli eszköztárát az 1–6. nagy egyéniségek – Tanulásmódszertan (→ 19–24. innovatív munkáját – az életpálya-építés kompetenciaterület programcsomaghoz készített ajánlásához az irodalom. Segítséget jelent a tanulásszervezési formák. tanulók kompetenciaalapú fejlesztéséhez.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek.. a kommunikációs. suliNova Kht. Budapest. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az autizmusspektrum-zavar esetében – többek között – a szociális. oldal).

autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. áll a bál!”) (→ 2. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez (→ 1.Autizmussal élô gyermek lékelt: empátia. valamint kiadványunk bibliográfiájában. táblázat) – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. a 203. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. emberismeret és humor. évfolyamra: A természet a mi világunk – „Itt a farsang. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. használja hát őket sikerrel! Lásd még autizmus témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (Egy adaptált modul az 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. 213 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. E kellékeknek Ön már birtokában van. tolerancia. az adatbankban.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Követendő szempontokat ajánl az együttnevelés – valamennyi résztvevő számára! – sikeres és pozitív megéléséhez (→ 1 3–1. Segítségül rendelkezésre áll az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények és más speciális intézmények integrációs tevékenység.. Természetesen legfontosabb az integrációs attitűd. céljáról.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az autizmusspecifikus fejlesztés alapja a rendkívül változatos tüneteket mutató személyek közös szükségleteinek felismerése. a klasszikus (→ gyermekkori autizmus) és az → Asperger-szindróma differenciáldiagnosztikai kritériumairól (→ 23–24.és feladatrendszerének ismertetése. feladatairól és lehetőségeiről. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. Tudnia. az integrációs törekvésekről.): Módszertani intézményi útmutató autizmussal élő gyermekek. hogy minden autizmussal élő gyermek esetében a megjelenő tünetek alapja: a szociális és kommunikációs készségek. Lásd még autizmus témakörben: – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. suliNova Kht. optimális magatartásformáit. az → autista gyermekek integrációjának szükségességéről. Ehhez nyújt segítséget az Útmutató16. oldal). oldal). de a speciális fejlesztés és habilitáció nem nélkülözhető. valamint a rugalmas viselkedésszervezés minőségi károsodása. Hasznos információkhoz juthat az érdeklődő az autizmusspecifikus ellátórendszer fejlődésének magyar vonatkozásairól. Megismerheti az integráció szereplőit és azok teendőit. 16 214 . tanulók együttneveléséhez • Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók együttneveléséhez. az autizmusspektrum-zavar pszichológiai és pedagógiai kritériumairól. Budapest. táblázat) Gájerné Balázs Gizella – Őszi Tamásné (szerk. többek között a Budapesti Korai Fejlesztő Központ. az Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szolgáltatásainak és elérhetőségeinek leírása (→ 17–21. kompenzálnia és tolerálnia kell a befogadó közegnek. 2007 . A szakanyagot mellékletek teszik teljessé a vonatkozó jogszabályokról. oldal).

az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 203. valamint kiadványunk bibliográfiájában 215 .Autizmussal élô gyermek – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

): Sérülésspecifikus eszköztár autizmussal élő gyermekek. folyamatleírások. Educatio Kht. a funkció és felhasználás területe szerint kategóriákba rendezett eszközök. 2008. tanulók együttneveléséhez.. tanterem. az önálló tanulói tevékenység szervezéséhez. A saját szótár és a füzetvezetési segédletek jól egészítik ki a személyi számítógép és egyéb audiovizuális eszközök adta lehetőségeket. illetve eszközcsoportok: tér-idő szervezés.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az autizmusspektrum-zavarral élő kisgyermekek. Képsorozatok. a gyakorlatban már bizonyítottan bevált orientációs segítségeket ajánl a szabad idő. Az eszközkatalógus jól használható. foglalkozások és a gyermek helyének vizuális támogatásai. Budapest. fiatalok esetében a minőségi károsodás főképp a kommunikáció. Ehhez ad segítséget az integráló pedagógusnak a gondosan kimunkált. az én-könyv. valamint részletes használati tanácsok és szakszavak szótára (→ Inklúziós fogalomtár) teszi teljessé a sérülésspecifikus eszközkatalógust. a tanuló asztala. napirend (→ napirend autizmussal élők számára). a napló. színes ábrákon és fényképeken bemutatva a speciális tankönyveket és eszközöket. A szocializáció és a kommunikáció támogatásának értékes eszközei a Szociális történetek. Az autizmus pervazív (→ pervazív fejlődési zavar). tágabb és szűkebb környezet vizuális adaptációja. folyamatábrák. a fejlesztő eszközök képei. Ennek megfelelően az autizmussal élő gyermekeknek az élettér valamennyi szegmensét érintő speciális segítségre van szükségük. olyan sajátos eszközökre. tematikusan rendezett Eszközrendszer17. valamint egyéb írott és rajzolt viselkedésszabályok. amelyek támogatják orientációjukat és ebből adódóan biztonságérzetüket. tehát a személyiség egészét érintő állapotváltozás. 17 216 . óvodai csoportszoba/iskolai tanterem és egyéb helyiségei. Gosztonyi Nóra – Szaffner Éva (szerk. a szociális viselkedésformák és a szűkebb-tágabb környezet ingereire adott rugalmas reakciók deficitjében mutatkozik meg.

 táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 203. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. tanulók együttneveléséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 217 .Autizmussal élô gyermek Lásd még autizmus témakörben: – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.

suliNova Kht. A dokumentumok közlése mellett megvilágítja azok tartalmát. Budapest. a felmentési kérelem. Egy esetleírás kapcsán konkrét jellemzés is áll a pedagógus rendelkezésére. a fejlesztő eszközök és a szakszavak szótára témájában. Részletes ismertetést kap a pedagógus a pedagógiai-pszichológiai státusz szakanyagairól: a komplex pedagógiai-pszichológiai vizsgálatról. 2007 . gyermekvédelmi. oldal). 18 218 . felmentés. a vonatkozó jogszabálygyűjtemény. a gyermekpszichiátriai vélemény. Dokumentációs útmutató. az értesítő. mentesítés. pedagógiai vélemény). a szakértői véleményről. Gosztonyi Nóra – Őszi Tamásné (szerk. Témánk szempontjából elengedhetetlen az integráltan nevelődő autista tanulókkal kapcsolatos intézményi dokumentumok – tanügyi. jelentését és a gyermek életében betöltött jelentőségüket. adatkezelési szabályzat – ismerete (→ 1 3–20. oldal) Megtalálhatóak továbbá a gyermekkel érkező dokumentumok. pedagógiaiszakmai. Tájékoztat az autizmussal élő gyermek élethelyzeteiről. a fejlesztési elvek rendszere. az egyéni fejlesztési terv. amelyek az autizmusspektrum-zavarral élő gyermekek diagnosztizálása és ellátása során leggyakrabban előfordulnak..Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató18 áttekintést ad azokról a dokumentumokról. Többek között a komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálat. a szülői dokumentumok. a → pervazív fejlődési zavar jellegzetességeiről – bár ez általánosságban a széles skála és variabilitás miatt nehézkes. szakértői javaslatról. fejlődési-fejlesztési (terápiák. a mérés-értékelés dokumentumai (a befogadás sikerének méréséhez!). tanulók együttneveléséhez. esettanulmány és a befogadó iskola felelős döntése utáni teendők. az iskolalátogatási bizonyítvány. egyéni fejlesztési terv. (→ –9. a szakértői javaslat.): Útmutató autizmussal élő gyermekek.  Az Útmutató mellékletei valódi empirikus segítséget jelentenek az integráló pedagógusok munkájához.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 219 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a 203. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1. az adatbankban. tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató (→ 1.Autizmussal élô gyermek Lásd még autizmus témakörben:  – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek.

életviteli és környezeti kompetenciák: Én és a világ – Játék a szabadban – Életpálya-építés: A természet: a mi világunk – Népszokások. – A feldolgozás menetében található ajánlásoknak. Az → autista gyermekek együttneveléséhez két moduladaptáció készült. megfelelő használatára a modulok végén találhatók javaslatok. élménypedagógiai elemekkel gazdagított foglalkozási modulok állnak az integráló pedagógusok rendelkezésére. lebonyolítására. illetve elhagyása mindenképpen szükséges az autista gyermek integrált nevelésekor. tanulók együttneveléséhez. az eszközökre vonatkozóan. azaz a célzottakon kívül valamennyi modul erősíti a többi kompetenciaterületet is. mind a tanulói tevékenységek megszervezésére. Itt olvashatóak azok a tartalmak is. Lásd még autizmus témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. „Itt a farsang. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A sajátos nevelési igényű gyermekek számára a kulcskompetenciáik fejlesztéséhez gondosan kimunkált. a munkaformákra. ajánlások: – A képességfejlesztés fókuszai. kiegészítéseknek megfelelően a modulvázlatok kiegészítése is megtörtént. táblázat) 220 . amelyek megtanítása. ötletek. gyermekbarát. táblázat) – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. – A feldolgozás menetében mind a tanári. adaptálására találhatóak jó tanácsok. áll a bál!” A modulok céljának és az autista gyermek fejlesztési céljainak megfelelően a következő területeken találhatóak kiegészítések. feladatlapok módosítására. a módszerekre. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. – A modulvázlatban ajánlások a célcsoportra. – Sérülésspecifikus ajánlások. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. – Az eszközök. Valamennyi modul külön értéke az integrativitás. – Szociális. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. a differenciálásra.

a 203.Autizmussal élô gyermek – Eszköztár (→ 1. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 22 .

hiszen → Asperger-szindrómás kisgyermek is nevel a Szivárvány Óvoda. Az együttműködés komplex rendszert alkot és 1–8. speciális osztályterem berendezése. szIVÁrVÁNy óVoDA MoNtEssorI-MóDszErE Kiemelt területként kezeli a szociális-emocionális. Ezek egyes részei mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesnek bizonyulnak. évfolyamra kidolgozott. Tárgyi feltételként elengedhetetlen a protetikus környezet kialakítása.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok DEÁK-DIÁK ÁltAlÁNos IsKolA19 Az iskola tartósan vállalta a szoros partneri együttműködést. 222 . Noha a program nem autizmusspecifikus. megmentve autista tanulóit a „kényszerű” magántanulói státusztól. lábjegyzet. drámapedagógia alkalmazása. A program alkalmazásának legfontosabb feltétele az autizmusban képzett szakember folyamatos segítő jelenléte. bizonyítottan alkalmazható körükben is. SNI-gyermek 19 A Jó gyakorlatokat az adatbankból érheti el. a ráhangoló gyakorlatok. de egyes elemei önmagukban is használhatóak. valamint a társas kapcsolatok és a kommunikációs képességek fejlesztését. amelyek kineziológiai elemeket tartalmaznak. Szakemberek. 4. szülők és integrációt vállaló intézmények egy-egy gyermek esetében az Autizmus Kutatócsoporthoz fordulhattak szakmai tanácsokért. sz. A programban újszerű a drámajáték. az Autizmus Alapítvány kapcsolódó akkreditált tanfolyamainak elvégzése és rendszeres szupervízió igénybevétele. L.

és az egyéni speciális fejlesztést legalább utazótanárral meg tudják oldani. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. ahol a pedagógusok elfogadó környezetet tudnak teremteni. Dokumentációs útmutató (→ 1. segítőkész magatartás. Lásd még autizmus témakörben:  – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. inkluzív tanulási környezetet. KülÖNÖs tEKINtEttEl Az INtEGrÁlt NEVElÉsrE Ajánlható a program mindazoknak az óvodáknak. Módszertani intézményi útmutató. Egy-egy témakört több szinten. A program 2004ben új képzést akkreditáltatott Hatékony iskolát mindenkinek.Autizmussal élô gyermek KAtICA DIFFErENCIÁlt KÉPEssÉG. táblázat) – Eszköztár (→ 1. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. Freinet. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tananyagkiválasztás és -feldolgozás. 223 . biztosítva az individualizált nevelést. Ayres (→ Ayres-módszer) – prognosztizálják az együttnevelés sikerét.És KÉszsÉGFEJlEsztő ProGrAM. amelyet teljes tantestületeknek és társult pedagógusközösségeknek ajánl. valamint kiadványunk bibliográfiájában 20  Teljes néven: A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. az adatbankban. türelmes. szociális és kognitív habilitációját. HRG. a tanulók tevékenységére épülő módszerek. a gyermekek egymáshoz való kapcsolatában tükröződik a tolerancia. az autista kisgyermekek kommunikációs. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segíti a munkatankönyv jellegű Gyermekek Háza tankönyvcsalád. erősödik az együttműködési készség. A vegyes összetételű csoportokban a társas kapcsolatok pozitívan alakulnak. Speciális terápiák – Montessori. a drámapedagógia folyamatos alkalmazása és az egész személyiségre figyelő szöveges értékelés által biztosítani tudja minden tanulója számára a hatékony. a kooperatív. avagy integrált nevelés a gyakorlatban címmel. a 203. Sindelar. differenciáltan dolgoznak fel. tanulók együttneveléséhez. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. A GyErMEKEK HÁzA INtEGrÁCIós GyAKorlAtA…20 Az 1993–94-es tanév óta a Gyermekek Háza a megfelelő differenciált tanulásszervezés.

segítséget és számtalan ötletet kínálva az óvodapedagógusoknak. Olvashatnak a pedagógustól és a csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformákról. oldal) Hernádi Krisztina (szerk. Ez az Ajánlás2 abban nyújt segítséget. Budapest. más szakemberekkel való megfelelő kapcsolattartás érdekében. 2006. fajtáit. példák segítségével a gyermekek képességeit a játékon. Felhívja a figyelmet arra. Az óvónők az Ajánlásban szereplő tanácsok. (→ 10–12. A kompetencia alapú programcsomag komplex fejlesztési tervei ennek szellemében születtek. aminek következménye lehet az egyenetlen értelmi fejlődés és a diszharmonikus személyiség.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. ezért nehezíti a beszédfogyatékosság korai felismerését. oldal) Az Ajánlásból megtudhatják az óvodapedagógusok. hiszen a 3–7 éves korú beszédhibás gyermekek nevelése az óvodai élet mindennapos része. oldal) A sérült beszédfejlődés nagyban befolyásolja a gondolkodás és az ismeretszerzés minőségét. kötetlenebbül történik az ismeretek átadása is. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A beszédfogyatékos gyermekek óvodai együttnevelése sok óvodában természetszerűen megvalósul. a gyermekkel. (→ 10. Ebben a tevékenységben segíti az óvónőt az óvoda logopédusa vagy az utazó logopédus. hogy az élettani beszédhibák megjelenése egybeesik a nyelv és a beszéd intenzív fejlődésének időszakával. A beszédfolyamat összetett jellege miatt az egyes tényezők érési elmaradásának gyakran hosszú ideig nincsenek egyértelmű jelei. hogyan készíthetik elő a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermek együttnevelését.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. suliNova Kht.. Az Ajánlás bemutatja a beszédfogyatékosság legfontosabb jellemzőit. hogy az óvónő a beszédfogyatékos gyermekek csoporton belüli beszédfejlesztését minden foglalkozáson. Az alaptüneteket a korai felismerés érdekében mutatja be. (→ 5–9. 2 224 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . a tevékenységeken keresztüli képességfejlesztéssel komplex módon tudják megvalósítani. az elfogadás mint pedagógiai attitűd integrációt nagyban segítő szerepéről. valamint az együttműködés lehetőségeiről – és ebben az óvónő fontos szerepéről a szülővel. Óvodai nevelés. minden helyzetben meg tudja valósítani. Így sokkal szabadabban.

~ zavara • beszédfogyatékosság. mozgásfejlesztés. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. élő és élettelen környezet tevékenységi területein leírt tevékenységek. Arra vonatkozóan. hogy ez hogyan valósítható meg. ~ás • diszgráfia • diszkalkulia • diszlexia 225 . A szókincs gazdagítása szervesen kapcsolódhat minden fejlesztési területhez. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár • anartria • auditív • auditív differenciálás • auditív diszkrimináció • beszédakadályozottság • beszédészlelés. A példák igen jól alkalmazhatóak arra. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. ~ sérülése • diszfázia. oldal). Dokumentációs útmutató (→ 1. tanácsok találhatóak a tevékenységet befolyásoló beszédfogyatékosságra és tünetekre kiterjedően. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. játékok közben is ösztönözzük beszédre a gyermeket.Beszédfogyatékos gyermek A beszédfogyatékos gyermekek csoporton belüli fejlesztését az általános fejlesztési célok és a nyelvi fejlesztési célok határozzák meg.és készségfejlesztő program. oldal) – Eszköztár (→ 1. beszédfogyatékos személy • beszédmotoros folyamat. vizuális nevelés. anyanyelv. Ezekről részletesen olvashatnak tevékenységi területenként. Az irodalom. példák. tanulók együttneveléséhez. A beszédfogyatékos gyermek speciális nevelési szükségletei miatt az óvodai nevelési kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési tervét. az ajánlott játékokat néhány esetben módosítani szükséges (→ 12–14. hogy az óvónő ezek alapján új helyzetekben hasonló típusú fejlesztési lehetőségeket találjon ki (→ 14–23. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. zene. oldal). matematika.

az adatbankban.2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 226 . rész Adaptációs mátrix • diszlexia-reedukáció • diszlexia-prevenciós módszer • diszpraxia • dizartria • Frostig-terápia • grafomotoros fejlesztés • grafomotoros zavar • hallásfigyelem • kommunikációs zavar • laterális dominancia • lateralitás • logopédus • Meixner-módszer • mutizmus • organikus idegrendszeri sérülés • részképességzavar • vizuomotoros koordináció – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

suliNova Kht. kiemelt jelentőséggel a beszédfogyatékos gyermek szövegértésével. ha beszédfogyatékos gyermek tanul az osztályban. (→ 9–1 oldal) A pedagógus megismerheti a beszédfogyatékosság fogalmát 1. Elegendő ahhoz. 22 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 227 . Munkájának hatékonyságát az utazó logopédus. (→ 1 1–1. tanuláshoz való viszonyáról. → Beszédészlelés. Jenei Andrea (szerk. Alapvető információkat szerezhet a beszédfogyatékosság fajtáiról. hisz ez minden kompetenciaterület fejlesztésének elengedhetetlen alapja és az élethosszig tartó tanulás egyik előfeltétele. szövegalkotás fogalmával. ~ zavara. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. szövegalkotásával kapcsolatban. diszgráfia esetén részletes leírások olvashatóak a súlyosan beszédsérült tanuló megváltozott tanulási készségeiről.  és a beszédfogyatékos tanuló jellemzőit. amelyek ezt a kompetenciaterületet sokkal inkább érintik. valamint a szülők segítségével növelni tudja.  oldal) (→ diszlexia-reedukáció. oldal) Megtudhatja. információkat nyújt a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez. illetve kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. amelyek kiemelten fontosak.és írástanulására legalkalmasabb – diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszert. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás22 ismereteket.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. (→ 1–19. hogy a többségi iskolában dolgozó integráló pedagógus alapvető ismeretekhez jusson a beszédfogyatékos gyermekek szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztéséhez. amelyek nem vagy csak kismértékben befolyásolják a szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztését. Az Ajánlás röviden bemutatja – a beszédfogyatékos gyermek olvasás.  Meixner-módszer) Részletesen foglalkozik a szövegértés. diszlexia.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Megismerheti azokat a fejlesztési feladatokat. a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása a pedagógus feladata. Szövegértés-szövegalkotás. oldal) Az Ajánlás a készségfejlesztés fontosságát hangsúlyozza. hogy melyek azok a beszédfogyatékosságok.. Budapest. a megfelelő terápiás eljárások alapelveiről. melyek azok a beszédsérülések. kutatásnak. 2006. a megfelelő motivációs bázis. és azt is. (→ 23–24. A személyiség egészének komplex fejlesztése. a gyógypedagógus és más segítő szakemberek. képességeiről. nehézségeivel.

a gyermekcsoport felkészítéséről. a módszerek megfelelő kiválasztásáról. az integrált nevelés során használt eszközökről és az értékelés alapelveiről is. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. oldal) Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (az alapozó szakasz és a beszédfejlesztés szakaszának moduljai 1–2. oldal) Alapvető ismeretekhez juthat tanulásszervezési formákról. évolyamon. a 225–226. a pedagógus felkészüléséről. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.és készségfejlesztő program. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 228 . tanulók együttneveléséhez. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. (→ 33–40. rész Adaptációs mátrix Felhívja a figyelmet a beszédfogyatékosság. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. (→ 24–27. évfolyamoknak megfelelően konkrét segítséget talál.2. olvasás. oldal) – Eszköztár (→ 1. (→ 28–31. Dokumentációs útmutató (→ 1. részletesen → 2. az adatbankban. ami megkönnyítheti az integrált nevelésre-oktatásra való felkészülését. szövegértés összefüggéseire és egységben való kezelésére. a differenciálás fontosságáról. oldal) A pedagógus témaköröknek. beszédértés. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek.

illetve kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. a megfelelő motivációs bázis. tanuláshoz való viszonyáról. és azt is. van-e kapcsolat az anyanyelvi készségek szintje és a matematikai készségek fejlődése között. a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása a pedagógus feladata. főként a matematikai kompetencia fejlesztésére vonatkozóan. ugyanakkor számos kapcsolata van a beszéd. Az Ajánlás a matematika programcsomaggal párhuzamosan olvasva a matematikatanítás és a matematikai kompetencia fejlesztésének minden lényeges területéről ír. kutatásnak. az olvasás és az írás rendszereivel. Alapvető ismeretet ad a beszédfogyatékosság fajtáiról. Meghatározza a beszédfogyatékosság és a beszédfogyatékos tanuló fogalmát.  diszgráfia esetén részletes leírások olvashatóak a súlyosan beszédsérült tanuló megváltozott tanulási készségeiről. 2006. Olyan fejlesztési feladatokat ismertet. hogy a többségi iskolában dolgozó integráló pedagógus alapvető ismeretekhez jusson a beszédfogyatékos gyermekekről. az befolyásolja-e a matematika tanulását. 23 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 229 .. a gyógypedagógus és más segítő szakemberek. Az Ajánlás a készség-. oldal) Bemutatja. Budapest.  ~  zavara. ha igen. képességeiről. Elegendő ahhoz. Matematika.  diszlexia. ha beszédfogyatékos gyermek tanul az osztályban. hogy ugyan a számolási képesség elkülönülten szerveződött rendszer. Munkájának hatékonyságát az utazó logopédus. suliNova Kht. képességfejlesztés fontosságát hangsúlyozza. Elemzi a matematikai kompetencia elemeit a beszédfogyatékosság Jenei Andrea (szerk. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. oldal) Megtudhatjuk. hogy melyek azok a beszédfogyatékossági fajták. (→ 17. amelyek kiemelten fontosak.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. mely beszédsérülések tünetei befolyásolják leginkább a kompetenciaterület fejlesztését. A személyiség egészének komplex fejlesztése. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás23 információkat nyújt a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez. amelyek nem vagy csak kismértékben befolyásolják a matematikai kompetencia fejlesztését. → Beszédészlelés.  oldal) Fontos gondolata ennek a résznek az a megállapítás. a megfelelő terápiás eljárások alapelveiről. valamint a szülők segítségével növelni tudja. (→ 7–14. (→ 1 1–17.

évfolyamra az 5. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. → 2. oldal) – Eszköztár (→ 1. részletesebben l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 230 . rész Adaptációs mátrix szempontjából. a 225–226. az integrált matematikatanítás során alkalmazható eszközökről és az értékelés alapelveiről is. és a 35. és melyek azok a követelmények.2. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a gyermekcsoport felkészítéséről. modul adaptációi. hogy az időben elkezdett terápiás eljárások. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. mit. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség.és készségfejlesztő program. és a 49. oldal) A matematikát oktató tanító/tanár alapvető ismeretekhez juthat a különböző tanulásszervezési formákról. modul adaptációi. a matematika tanulásakor jó időben kapott segítség a beszédfogyatékos gyermek problémáit megelőzheti. kiemelve. évfolyamra a 33. Dokumentációs útmutató (→ 1. a differenciálás fontosságáról. amelyek teljesítése a beszédfogyatékos gyermektől nem elvárható. 2. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. a módszerek megfelelő kiválasztásáról. (→ 18–19. A pedagógusok évfolyamonként és témakörökre lebontva képet kapnak arról. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. oldal) Az alsóbb évfolyamokra részletesebb ajánlásokat fogalmaz meg. az adatbankban. hogyan javasolt másképp tanítaniuk. (→ 19–34. hogy beszédfogyatékos gyermek együttnevelése esetén mit célszerű változtatniuk. tanulók együttneveléséhez. (→ 35–42. a felkészülésről. oldal) Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.

hogy a szociális kompetenciák fejlesztése a beszédsérült gyermek életkori. Az Ajánlás szerkesztője éppen ezért a beszédfogyatékos gyermek pszichés. Budapest. oldal) A programcsomag módszerei. kutatásnak. hogy a szülőkkel való kapcsolattartás hogyan valósuljon meg. információkat nyújt a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez. hogy a többségi iskolában dolgozó integráló pedagógus alapvető ismeretekhez jusson a beszédfogyatékos gyermekek szociális. Szociális. szociális. oldal) Az Ajánlásban hangsúlyozottan szerepel. amikor a gyermek különleges gondozási igényét a fogadó iskola biztosítani tudja. (→ 9–1 1.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. ezért integrált keretek közt történő oktatásuk minden olyan esetben támogatandó.  oldal) A programcsomag céljai és feladatai összhangban vannak a beszédfogyatékos tanulók speciális szükségleteinek kielégítésével. ezért az egyéni sajátosságok figyelembevételével az integrált nevelés megvalósításának szolgálatába állíthatóak. suliNova Kht. Elegendő ahhoz. tanulásszervezési formái. témaköröknek megfelelően részletesen tájékozódhatunk minden beszédhibára kiterjedően azokról a sajátosságokról. Röviden bemutatja mindhárom típusú programcsomagban a várható kimeneti elvárásokat is. illetve kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. módosítási lehetőségekről. (→ 8–9. tartalmai kiválóan alkalmasak a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére. 24 Kompetenciaterület 231 . oldal) Olvashatunk arról. hogy a beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében az ép beszélő környezet jelentős szempont. amelyek befolyásolják a szociális kompetencia fejlesztését. kommunikációs jellemzőinek bemutatásával. javaslatokról. 2006. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás24 ismereteket. A beszédfogyatékos gyermekek együttnevelése során alkalmazott módszerekről.. (→ 19–25. elemzésével ad tanácsokat arra. a helyes tanulási Auer Mária Éva (szerk. egyéni és sérülésből adódó sajátosságainak megfelelően történjen. (→ 1 1–18.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A szociális. életviteli és környezeti kompetenciájának fejlesztéséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. életviteli és környezeti kompetenciák fejlődését elősegítő programcsomag szinte minden fejlesztési feladata segíti az integrációs tevékenységet. életviteli és környezeti kompetenciák.

2. (→ 2–27. Általános Iskolája. oldal) Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. → 2. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az adatbankban. táblázat) – Jó gyakorlatok – Pedagógiai tárgyú • Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon (Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Óvodája. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. részletesebben l.  oldal) Olvashatunk az értékelés szempontjairól (→ 32–33. a 225–226. (→ 32. Előkészítő Szakiskolája és Egységes Pedagógiai Szakszolgálata) • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a mindennapi tanítási gyakorlatunkat segítő eljárásokról. rész Adaptációs mátrix szokások kialakításáról szintén hasznos ismereteket olvashatunk. (→ 27–31. amelyek segíthetnek a szociális kompetencia fejlesztésében. hasznos. évfolyamra Én és a világ – Étkezzünk egészségesen modul adaptációja. logopédiai terápiában használt eszközöket. táblázat) – Eszköztár (→ 1.  oldal) Az eszközök bemutatásánál megismerhetjük azokat a speciális. és találunk benne egy modulleírást sérülésspecifikus ajánlásokkal.  oldal). beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.  oldal) Részletes ajánlások találhatóak a kompetenciaterület sajátosságából fakadó speciális módszerek alkalmazására. valamint kiadványunk bibliográfiájában 232 . (→ 33–35.

A programcsomagok moduláris rendszere remek lehetőséget nyújt a tanár számára. ezért a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos tanulók számára is jól alkalmazhatóak. oldal) A szerkesztő a képességek. amelyet eddig is használt a nyelvórákon. A többségi iskolában dolgozó nyelvtanár olyan tudáshoz juthat a beszédfogyatékosságról. figyelem. játékkal találkozhat. Az idegen nyelv elsajátítása mellett – azon keresztül – a nyelvi készségek. munkaformák. amely kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. A kiadvány a feladatok bemutatásával a bennük rejlő speciális fejlesztési lehetőségekre irányítja a figyelmet.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. (→ 9–10. hiszen a beszédfogyatékosok e műveltségi területtől való megfosztása a gyermeket kizárhatja a későbbi felsőoktatásból. Nyelvi szintekre tesznek ajánlásokat. Az idegen nyelvi programcsomagok lehetőséget biztosítanak arra. beszűkítve ezzel további életlehetőségeit. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. 2006. kompetenciák személyre szabott fejlesztését.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Budapest. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás25 azokat az idegen nyelvi kompetencia fejlesztéséhez szükséges alapvető ismereteket. hogy a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos Hernádi Krisztina (szerk. Számos olyan gyakorlattal. eszközök kiválasztása felelősségteljes döntést igényel. oldal) Az idegennyelv-tanítás. oldal) Megismerheti a beszédfogyatékos tanulók jellemzőit. beszédmotoros ügyesség fejlesztése kiemelt szempontként jelentkezik az Ajánlásban (→ 14–23. nyelvi memória. 25 Kompetenciaterület 233 . oldal). hogy a nyelvoktatás személyre szabott és személyhez szóló legyen. amelyek a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez szükségesek. a sérülésspecifikus szükségletekhez igazodó differenciált foglalkoztatást és az egyéni fejlődési ütemhez való rugalmas alkalmazkodást hangsúlyozza az idegen nyelv tanításakor. valamint a megfelelő terápiás eljárások alapelveit. a megfelelő tartalmak. információkat tartalmazza. (→ 10–1 3. suliNova Kht. amelyek elsősorban az alapozó időszak fejlesztési alkalmaira adnak példát.. a beszédfogyatékosság fajtáit. rugalmasan igazíthatóak a gyermek képességstruktúrájához. Idegen nyelv. A nyelvi kompetenciák fejlesztését bemutató fejezetben a pedagógus többnyire olyan feladatokat talál. módszerek. kutatásnak. (→ 14.

pármunka. önszabályozó. rész Adaptációs mátrix tanuló speciális nevelési szükségleteinek megfelelő anyagokat. felmentés és tanulásszervezés következményei → 27–28. kooperáció is gördülékenyebb (→ 2–30. egymásra kíváncsi tagokból álló nyelvi csoportban a nyelvtanulás intenzívebb és könnyedebb lehet. a csoportmunka. és találhatunk az Ajánlásban egy óravázlatot is. (→ 24–2. módszereket alkalmazzon. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. a magyar mint idegen nyelv tanításáról. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az értékelés alapelveiről. oldal) A csoportdinamikai tényezők az idegennyelv-tanulás esetében fontos motivációs források. oldal) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 234 . Olvashatunk még a pedagógustól és a nem sérült tanulóktól elvárható magatartásformákról. a 225–226. Különösen fontos. A komplex készségfejlesztés mellett fontos feladat a részképességek kibontakoztatása. hogy a nyelvi kompetenciák fejlesztése sérülésspecifikus módszerek. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. fejlesztése. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. az adatbankban. jól megválasztott feladatok segítségével történjen. összetartó. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a tanítás során használható eszközökről. tanulók együttneveléséhez. mentesítés. Dokumentációs útmutató (→ 1.  oldal). oldal. Jól működő.2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.

öröm. Szükséges a tanulók intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő olvasás/írás jártasságának. valamint azokat az oktatási többletfeladatokat. tanácsokat. a kórképre épülő másodlagos tünetek kialakulásának megelőzése.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. oldal) A témakörök ismertetése és kiegészítése során megállapítja. (Természetesen mindig figyelembe véve az érintett tanuló személyiségi jogait. suliNova Kht. meghatározza a kimeneti elvárásokat az alapfok és a középfok végén..  oldal). Ismertetik a beszédfogyatékosságok fajtáit. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az életpálya-építés a beszédfogyatékos gyermekek nevelésében-oktatásában kiemelt fontosságú. Témakörönként és évfolyamonként konkrét példákat kínálva teszi gyakorlatcentrikussá ajánlásait. a beszédfogyatékosságot mint állapotot megismertetni az adott tanulóval és a befogadó osztályközösséggel. Az időben elkezdett és tudatos. (→ 1–22. érdekeit.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. és 7–12. Budapest. ahová ez illeszkedik. Hangsúlyozzák. illetve meglétük esetén csökkentése. hangsúlyozva a fejlődés lehetőségeit és a segítségnyújtás fontosságát és módjait. életpálya-építés lehetővé teszi a sikeres társadalmi integrációt és az egyéni sikeresség.) Fontosnak tartja körbejárni az adott beszédfogyatékosságot. Mindezen célok megvalósításához adnak az Ajánlás26 szerkesztői a mindennapokban a kompetenciafejlesztés során alkalmazható ismereteket. A kiadvány tartalmazza a beszédfogyatékosok főbb képességfejlesztési elveit és területeit 1–6. oldal) Hernádi Krisztina – Tóth Lászlóné (szerk. 26 Kompetenciaterület 235 . súlyosságát figyelembe vevő pályaorientáció. valamint a tanuló kifejezőképességének fejlesztése. jellemzőit (→ 7–1. a tanuló egyéni sajátosságait és a beszédfogyatékosság típusát. a többi gyermek életkori sajátosságait. hogy a beszédfogyatékos tanulók életpálya-építési kompetenciájának fejlesztésében ugyanazok a terápiás alapelvek érvényesülnek. Javasolja az egyes témaköröknél. 2006. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. az olvasott szöveg pontos megértésének. hogy ezek tartalma nem sérti a beszédfogyatékos gyermekek érzékenységét. évfolyamon. készségének kialakítása. amelyek az életpálya-építési kompetencia fejlesztési céljainak eléréséhez szükségesek. az írásbeli közlés helyességének. mint a logopédiai terápia során. életpálya-építés. boldog élet megvalósítását. (→ 23–32.

és készségfejlesztő program. a nyomtatott szöveg hanganyagváltozata. komplex terápiában részesül az 1–6. → 2. oldal) Az Ajánlás a beszédfogyatékosság fő tünetei alapján elemzi a kompetenciaterület témaköreit és felhívja az olvasó figyelmét arra. eredményes tanulási folyamatban. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. évfolyamon mégis maradványtünetek gátolhatják a zökkenőmentes. a 225–226. segédeszközök biztosítására. rész Adaptációs mátrix A beszédfogyatékos tanulók többsége hosszan tartó.2. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon. intenzív. évfolyamra Hősök. egyéni megsegítésre. (→ 32–3. Dokumentációs útmutató (→ 1. (Pl. évfolyamon. tanulók együttneveléséhez. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. illetve a Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. munkaformákat. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. amit célszerű otthoni gyakorlásra és tanulásra is biztosítani.) Ennek következtében továbbra is szüksége van speciális. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. oldal) – Eszköztár (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. tanulásszervezési eljárást igényel. mint pl. szövegértési-szövegalkotási problémák stb. a pedagógustól elvárható magatartásformákat. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 236 . példaképek. részletesebben l. hogy az adott tünet szempontjából melyek azok az érintett témakörök. valamint az értékelés alapelveit is. ennek ellenére az esetek többségében a 7–12. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a verbális kifejezőkészség akadályozottsága. amelyeknek feldolgozása fokozott figyelmet vagy más módszert. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az adatbankban. nagy egyéniségek témakör – Szülők és kicsinyeik az állatvilágban modul adaptációja. Befejezésül ismerteti a beszédfogyatékos tanulók tanítása során alkalmazható módszereket.

az óvodás. oldal)  A szerzők ismertetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) létrehozásának törvényi hátterét és azokat a szakmai szolgáltatásokat. pedagógusoknak. valamint speciálisan a beszédfogyatékos gyermekek integrációjáról is. Az Útmutatóból megismerhetik a magyar logopédiai élet fejlődését és azokat a jogszabályok adta lehetőségeket. feltételeinek megteremtése és lebonyolítása. 2007 . A logopédia és a logopédusok feladatai az elmúlt évek oktatáspolitikai változásainak hatására módosultak. amelyek a mai közoktatási gyakorlat számára biztosítják a sajátos nevelési igényű gyermekek közül a beszédfogyatékosok korszerű integrációját. az integrációról általában. Koordináló tevékenységükkel ezt a fontos munkát is segíthetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények. Olvashatnak a beszédfogyatékosságok súlyosság szerinti osztályozásáról. a beszédfogyatékos gyermekek együttnevelését vállaló többségi pedagógusokat. diszgráfia leküzdésében.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások SNI-gyermek Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató27 a beszédfogyatékos gyermekek intézményi ellátásáról tájékoztatja az integrálás lehetőségeivel foglalkozó intézményvezetőket. valamint az érdeklődő szakembereket és szülőket.és iskoláskorú gyermekek beszédbeli rendellenességeiről. oldal) E rendszerben természetesen a logopédus legjelentősebb feladata a terápiás munka szervezése. a logopédiai szolgáltatás speciális megjelenési formáiról. 27 237 . suliNova Kht.. tanulók együttneveléséhez. (→ 7–20. Módszertani intézményi útmutató. decentrumok előnyeiről. a → diszlexia. a logopédiai centrumok. A szerzők kiemelt fontosságúnak tartják. tanácsadással segíti a többségi pedagógusokat és a szülőket a beszédzavarok. hogy a logopédia kompetenciahatárainak megtartásával megfelelően találja meg a helyét a megváltozott. Budapest. Ezen túlmenően az együttnevelés megkönnyítése érdekében diagnosztikus tevékenységgel. amelyekkel segítségére lehetnek a befogadó intézményeknek. új szerepkörrel bíró általános pedagógia intézményeiben. (→ 5–7. Olvashatnak a logopédiai hálózat fejlődéséről. hátrányairól. Ványi Ágnes – Róth Márta: Útmutató beszédfogyatékos gyermekek.

 táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. táblázat)  – Eszköztár (→ 1. az adatbankban. A fejezetben olvasható kulcsszavak a gyógypedagógus és a többségi pedagógus együttműködésének szükségességét hangsúlyozzák. a 225–226. Dokumentációs útmutató (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 238 . táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. történetét. (→ 21. oldal)  A kiadvány bemutatja azokat az utazótanári feladatokat. oldal)  Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. integrációt segítő elméleti és gyakorlati tevékenységét. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. (→ 25–2. (→ 23–25.2. amelyek lehetőséget biztosítanak a többségi pedagógusok számára a beszédfogyatékos gyermek együttneveléséhez szükséges feltételek megteremtésében. rész Adaptációs mátrix A beszédfogyatékosok integrációját elősegítő Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények 2004 szeptemberétől működnek. tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal) Az utolsó fejezet bemutatja az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként működő Fővárosi Beszédjavító Intézet munkáját. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

tanári segédletek bemutatása történik meg. tanulók együttneveléséhez. A leírások rövid magyarázatokkal. amelyek csak a logopédiai terápia során alkalmazhatóak. tanulói. Rövid.): Sérülésspecifikus eszköztár beszédfogyatékos gyermekek. Educatio Kht. mint merev tanulási helyzetbe vonni a gyermeket. A további fejezetekben a többségi pedagógusok által is használható játékok és az ezekhez szükséges eszközök. hogy „A játékon keresztül tanulni kényelmes és sokkal eredményesebb. segédleteket. Megismerhetik a játék mint fejlesztő eszköz használatát. Az eszközöket – játékokat. A gyermekkorban ez a legfontosabb. eszközökkel is megismertetnek. Felhívják a kollégák figyelmét arra. tanári segédletekről olvashatnak. A speciális eszközök alkalmazása többek között lehetővé teszi a magas színvonalú differenciálást is. és lehetőséget ad arra. fejlesztő játékokat – a beszédfogyatékosság tüneteinek megfelelően mutatja be. Az integráló pedagógusok megismerhetik a különböző beszédhibákat és kezelésüket. segédanyag fényképét is megtekinthetik. hogy ezáltal a gyermek teljes testével tapasztalja meg azt. ismertetőkkel ellátottak. a fejlesztés elveit és lehetőségeit. A mindennapi nevelés-oktatás során is alkalmazhatóak. A játék mulatságos.. A játék kiválasztásának és a fejlesztés hatékonyságának szempontjaira is ajánlásokat tesznek. Ezeket logopédusi tanácsadás mellett beépíthetik az oktatás folyamatába. a leírt eszköz. A szerzők kiemelik. mert alapképzettségük és a fejlesztő eszköz jellege ezt lehetővé teszi. eszköVányi Ágnes (szerk. vidám dolog.” Kiemelik a játékban és a játékszerekben rejlő fejlesztési lehetőségek fontosságát. Budapest. eszközökről.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások SNI-gyermek Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóból28 a pedagógusok megismerhetik azokat az eszközöket. amelyeket a pedagógusok maguk is alkalmazhatnak. érthető definíció után a terápia tartalmáról. 28 239 . Külön fejezet szól azokról az eszközökről. a tanítási folyamatba beépíthetőek. A beszéd-rendellenességek tüneteinek megfelelően olyan játékokkal. hogy a vizsgáló eljárásokat csak az arra felkészült. amelyek speciálisan a beszédfogyatékos gyermekek fejlesztésére alkalmasak. kiképzett gyógypedagógus és pszichológus szakember végezheti el. 2008. A szerzők olyan terápiás eljárásokkal. hogy fizikailag megragadjunk valamit. a speciális vizsgáló eljárásokról. kiadványokról. tanulói.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Ehhez nyújt hasznos segítséget a kiadvány. a 225–226. valamint kiadványunk bibliográfiájában 240 .2. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. amelyeket a logopédusok nap mint nap használnak. Dokumentációs útmutató. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. az adatbankban. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. rész Adaptációs mátrix zökkel ismerkedhetnek meg a többségi pedagógusok. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. A beszédfogyatékos gyermekek sikeres integrációja érdekében az ismertetett eszközök használatára szüksége lehet az integráló pedagógusnak is.

a munkanaplót. A vizsgálat eredményeit a szakértői bizottság szakértői véleményben rögzíti. 1–1 A szerzők bemutatják a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó intézményi dokumentumokat. Olvashatnak a komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatról és annak részeiről. Részletes leírás található a gyermekkel érkező orvosi. leírásokat találhatunk a közoktatási dokumentumokról. Az útmutatóban egy fiktív szakértői vélemény és annak értelmezése is megtalálható (→ 1 3. amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. §-ához szerkesztett 2. a gyermekkel foglalkozó pedagógus számára hasznos lehet.. E célból azok az adatok kezelhetők. a logopédiai fejlesztő munkát kísérő adminisztrációt. amelyek a beszédfogyatékos gyermeket kísérik: az orvosi-gyógypedagógiai-pszichológiai szakvéleményeket. gyermekvédelmi és egyéb dokumentumokról. tanulók együttneveléséhez. amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. suliNova Kht. a forgalmi naplót és a nyilvántartási tasakot. Az Útmutatóban definíciókat. Dokumentációs útmutató. a gyermekek integrációját elősegítő tanügyi dokumentumokat. 29 241 . Ismertetik a logopédiai terápia során használatos dokumentációs rendszert: az egyéni fejlesztési tervet. 2007 . a felhasználható terápiás lehetőségeket és az ehhez alkalmazható eszközöket. megvalósítása.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóból29 a többségi pedagógusok megismerhetik azokat a legfontosabb dokumentumokat. oldal) A közoktatási intézmények3–1 ben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatokat a közoktatási törvény 40. oldal)    A nevelési-oktatási intézmény tartja nyilván azokat az adatokat. a logopédiai kezelés megkezdése. amelyeknek szere- Róth Márta – Ványi Ágnes: Útmutató beszédfogyatékos gyermekek. illetve az osztályban folyó differenciált együttnevelés megtervezése. számú melléklet határozza meg. valamint olvashatunk azokról a módosításokról. A beszédfogyatékos gyermekeket az Országos Beszédvizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálja. oldal). (→ 1 5. (→ 1 5–1. differenciáldiagnózis felállítása. A dokumentáció megismerése minden. Budapest. Ennek ismeretében lehetséges a pontos diagnózis.

(→ 20–27. fejlesztésével összefüggő dokumentumok bemutatása a lehetséges fejlesztési eljárások. eszközöket. ha sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésére vállalkozik az intézmény. táblázat) – Jó gyakorlatok: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. A terápiás program a beszédterápiás munka számára tantervi funkciót lát el. Az Útmutató beszédfogyatékossági típusokra lebontva részletesen ismerteti a beszédfogyatékos gyermekek számára összeállított terápiás programokat. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. terápiás tartalmakat. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. terápiák bemutatásán keresztül történik. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 242 . A logopédiai kezelés során megfogalmazott célokat. a vonatkozó törvényekről és rendeletekről. valamint a beszédfogyatékossághoz kapcsolódó BNO-kódok felsorolását is megtalálhatjuk. feladatokat. a befogadás sikerének méréséről. rész Adaptációs mátrix pelniük kell ezekben. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.és készségfejlesztő program. oldal)  Olvashatunk még az Útmutatóban a mentesítés és tanulásszervezés következményeiről. táblázat) – Eszköztár (→ 1. műszereket is bemutatja. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. a 225–226. (→ 17–19. oldal)  A gyermek fejlődésével. tanulók együttneveléséhez.

megfelelő használatára a modulok végén találhatók javaslatok (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció). hogy a beszédfogyatékos gyermekek együttnevelése során alkalmazhatóak legyenek. módosító eljárásokat. amelyek megtanítása. − Az eszközök. a mindennapokban használható javaslatokat. kiegészítéseknek megfelelően a modulvázlatok kiegészítése is megtörtént (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció). munkaformákra. ötletek. A kiválasztott modulokat (4 matematikai. 1 szociális) gyógypedagógus-logopédusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. 243 . eszközökre vonatkozóan (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció) − A feldolgozás menetében mind a tanári. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A beszédfogyatékos gyermekek együttnevelését segítő adaptált modulok konkrét. feladatlapok módosítására. ajánlások: − A képességfejlesztés fókuszai (matematika moduladaptációk beszédfogyatékos gyermekeknek) − Sérülésspecifikus ajánlások (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció) − Ajánlások a célcsoportra. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. illetve elhagyása mindenképpen szükséges a beszédfogyatékos gyermek integrált nevelésekor (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció). 20 szövegértési–szövegalkotási. adaptálására találhatóak jó tanácsok. differenciálásra. lebonyolítására. Itt olvashatóak azok a tartalmak is. és tették ezzel alkalmassá őket arra. A modulokban nem szerepelnek olyan általános tudnivalók. módszerekre. amelyeket az Ajánlások tartalmaznak. 1 életpálya-építési. Olvasásuk közben olyan. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. ezért kívánatos a modulok és az Ajánlások együttes használata. mind a tanulói tevékenységek megszervezésére. − A feldolgozás menetében található ajánlásoknak.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások SNI-gyermek Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A modul céljának és a beszédfogyatékos gyermek fejlesztési céljainak megfelelően a következő területeken találhatóak kiegészítések. ajánlásokat ismerhetnek meg.

 oldal) – Eszköztár (→ 1. évfolyam alapozó és beszédfejlesztô szakaszához − Matematika: 2 adaptált modul az 1. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 225–226. modul) − Szociális. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. rész Adaptációs mátrix Beszédfogyatékos szempontú mintamodulok (a modulok részletes áttekintése a → 2. Dokumentációs útmutató (→ 1. életviteli és környezeti kompetenciák: 1 adaptált modul az 1. és 35. évfolyamra: Hősök. tanulók együttneveléséhez. évfolyamra (33. modul).2. 2 adaptált modul a 2. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. és 49. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. évfolyamra: Én és a világ – Étkezzünk egészségesen! − Életpálya-építési kompetenciaterület: 1 adaptált modul az 1. táblázatban): − Szövegértés-szövegalkotás: 20 adaptált modul az 1–2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 244 . évfolyamra (5. nagy egyéniségek témakör – Szülők és kicsinyeik az állatvilágban Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. példaképek. az adatbankban.

akár egy-egy feladatot. a szükséges speciális módszerek. akár egyes fejezeteket kiemelve. technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. játékot. a feszültségek és problémák feloldása úgy. 245 SNI-gyermek . eszközök bemutatása. A program részleteiben is alkalmazható. békés légkör megteremtése. speciális didaktikai eljárások. különös tekintettel az integrált nevelésre A program célja a másságot elfogadó környezet megteremtése. Olyan fejlesztő program. módszerek. hogy a gyermek saját irányítása alatt áll. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódók: SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában A nevelés során alkalmazott szemléltetés. • „JÁTÉKA játék-.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok óVoDÁBAN – A szakmai és szakszolgáltatók. önállóságuknak. amely mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesen használható. az egészséges és az SNI-gyermekek kommunikációs készségének. terápiás eljárások. részképességeinek. alkalmazkodóképességüknek. óVoDÁBAN És IsKolÁBAN – Pedagógiai tárgyú • Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon A fejlesztés célja ezzel a gyakorlattal a nyugodt. melyek könynyebbé teszik az alap-kultúrtechnikák sikeres elsajátítását. – A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képességés készségfejlesztő program. feladat. együttműködésüknek fejlesztése.és eszközgyűjtemény” – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez A program célja azoknak a részképességeknek a fejlesztése. a problémát maga keresi és oldja meg.

IsKolÁBAN – „Mucsi palánták” – „Palánta” fejlesztő-felzárkóztató-integrációs-képességkibontakoztató program Mucsiban 246 . rehabilitációs foglalkozásokon lehetőséget biztosít a részképességek. rész Adaptációs mátrix • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában. a matematikai logika és a közösségfejlesztés területén a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében. A Lőrincz-féle fajátékrendszer a nevelő-oktató munkában és a habilitációs.2.

az együttnevelés valamennyi szereplőjének (befogadó és integrált kisgyermekek. Óvodai nevelés. oldal és Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. a munka jellegű tevékenységek és hagyományok ápolását (→ 3–38. Természetesen mindezt játéktevékenységbe ágyazottan. Kompetenciaterület Kiadvány típusa 247 . gyógypedagógus és más segítő szakemberek) szerepéről. a szociabilitás és a szűkebb-tágabb környezet ismeretének kiművelése. Módszertani intézményi útmutató. az ének-zenei készségek (→ 12–38. amúgy igen lényeges szegmensein kívül középpontba helyezi a közösségi élet szokásainak megalapozását. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) 30 Szabó Borbála (szerk. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. tanulók együttneveléséhez. Az Ajánlás tartalmazza az értelmileg akadályozott kisgyermekek sikeres integrációjának „receptgyűjteményét”. suliNova Kht. óvodapedagógusok. Kiemelt fejlesztési területek a kooperáció.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásból30 az integráló pedagógus hasznos információkhoz jut a törvényi vonatkozásokon túl az Óvodai nevelés irányelveiről. szobatisztaság. valamint az iskolába való átmenet segítését is. valamint a korai fejlesztés fontosságáról (→ 5–12. A környezeti és egészségnevelési program a szokásos – testápolás.. a beszéd. gyermekcentrikus szemlélettel teszi. öltözés-vetkőzés. a vizuális percepció.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. Hangsúlyos a nagymozgások. szülők. a finommotorika. tanulók együttneveléséhez. Budapest.  oldal). Dokumentációs útmutató (→ 1. a matematikai. WC-használat. Módszertani intézményi útmutató). táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. a testséma. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldal) . A szerző részletesen kimunkált foglalkozási formákat és tartalmakat tár az olvasó elé a pszichomotoros és kognitív funkciók területeiről. étkezés. a kommunikáció. testedzés –. 2006. a kommunikáció.

2. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár • anartria • autoagresszió • bazális stimuláció • beszédterápia • Dévény-féle speciális manuális technika • echolália • epilepsziával élô gyermekek nevelése • értelmi akadályozottság • értelmi fogyatékosság • fejlesztô felkészítés • genopátia • halmozott fogyatékosság. valamint kiadványunk bibliográfiájában 248 . halomozottan fogyatékos • korai fejlesztés és gondozás • kóros reflexek • oligofrénpedagógia. az adatbankban. rész Adaptációs mátrix – Jó gyakorlatok: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség.és készségfejlesztő program. oligofrénpedagógus • organikus idegrendszeri sérülés • pszichomotoros fejlesztés • pszichomotoros zavarok • sztereotip túlmozgások • tanulásban akadályozottság • társuló fogyatékosság – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Mind a hazai. A szövegértés-szövegalkotás programcsomag Ajánlása31 a kimunkált elméleti alapokon túl gyakorlatorientált ismereteket is kínál. A nagy. táblázat) Szabó Borbála (szerk.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Kompetenciaterület Értelmileg akadályozott gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. (→ 12–38. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. egyéni fejlesztési. 2006. oldal) A nyelvi kompetenciák kialakítása kis lépésekben. Budapest. Az értelmileg akadályozott (értelmi képességeikben középsúlyos fokban sérült) gyermekek integrációja kisgyermekkorban. konkrét példákkal illusztrált módszertani. a valódi olvasásig és írásig. Többségi iskolákban történő együttnevelésük – a kevés vidéki példától eltekintve – napjainkban még nem jellemző.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek.  oldal) Részletes. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (9 adaptált modul az alapozás és a beszédfejlesztés szakaszaihoz) (→ 2. oldal) Ezen a bizonyos úton Ön nem lesz egyedül. Szeretettel. de többnyire ilyenkor érzékszervi sérültekről és a tanulási. (→ 38–40.és finommozgások koordinációján. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. (→ 7–12. taunlók kompetencia alapú fejlesztéséhez. bölcsôdében és óvodában terjedt el. a testséma és percepció fejlesztésén át vezet az út a szóbeli szöveg megértéséig. suliNova Kht. de kellő realitásérzékkel mutatja be az értelmileg akadályozott gyermekek fejlődési és tanulási sajátosságait. az első önálló verbális szövegalkotásokig. 31 SNI-gyermek 249 . Szövegértés-szövegalkotás. későbbi életkorban pedig tanulásban akadályozottak (régen kisegítő) iskoláiban tanultak. munkáját mindvégig segíti az utazó gyógypedagógus. a fokozatosság elve mentén valósulhat meg.. mind a külföldi elméletek hangsúlyozzák a speciális nevelési szükségletű gyermekek integrációjának fontosságát. valamint tanulásszervezési leírást. magatartászavarral küzdő vagy tanulásban akadályozott gyermekekről beszélnek. eszköztárjavaslatot nyújt át a szerző az integráló pedagógusnak.

 táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: a Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani intézményi útmutató. különös tekintettel a „Hatékony iskolát mindenkinek. az adatbankban. 250 .2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 32 A Gyermekek Háza jó képességű Down-szindrómás gyermekeket is fogad. táblázat) – Eszköztár (→ 1. avagy integrált nevelés a gyakorlatban” című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához32 – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 248. rész Adaptációs mátrix – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. tanulók együttneveléséhez. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Dokumentációs útmutató (→ 1.

taneszközök alkalmazásához és a „reálisan optimista” kimeneti elvárásokhoz. – számolás.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. Budapest. – rendszerezés. – tárgyak mennyiségi. Matematika. az egyéni fejlesztési tervek készítéséhez és értelmezéséhez. kombinatív gondolkodás. – mértékegységek. 33 SNI-gyermek 251 . deduktív következtetés (→ 8–9. a tankönyvek. – szöveges feladatok. viszonyítások. – tárgyak tulajdonságok szerinti csoportosítása. valószínűségi szemlélet. suliNova Kht.. összehasonlítások. (→ Eszköztár) A matematikai kompetencia fejlesztésének kulcsterületei: – elemi tapasztalatok gyűjtése a tárgyak kiterjedéséről. – alapvető tér. gyakorlása. jellemzőkön és szempontrendszereken túlmenően részletező és empirikus megközelítésű információkat kínál az integráló pedagógusnak a tanítási-tanulási folyamat irányításához.és időbeli relációk alkalmazása. Kajáry Ildikó – Ruttkai Leventéné (szerk. alapvetéseken. – mennyiségekkel végzett műveletek (többnyire csak összeadás. formai tulajdonságainak megismerése. számlálás. – mennyiségi következtetés. – mennyiségfogalom kialakítása. változások érzékelése. – különbségek. Természetesen az Ön eszköztárából nem hiányozhat a fejlesztési feladatok sora sem: – a szükséges alapkészségek kialakítása. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Az Ajánlás33 jól használható segítsége Önnek az értelmileg akadályozott gyermek – nemcsak – matematikai kompetenciájának fejlesztése során. oldal). mérések. számítás. – induktív. mérés. Az általános alapelveken.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Kompetenciaterület Értelmileg akadályozott gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. kivonás). becslés. metakogníció. – térbeli és időbeli tájékozódás. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. – mennyiségek felismerése. 2006. – pénzhasználat. formai tulajdonságairól.

a 248. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: a Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. Dokumentációs útmutató (→ 1. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek.2.)] (→ 2. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Módszertani intézményi útmutató.. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. rész Adaptációs mátrix Mindezek megvalósításában Ön nem lesz egyedül. évfolyamra (49. munkáját segíti az utazó gyógypedagógus és ajánlott integrációs szakanyagaink. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az adatbankban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.) és két adaptált modul a 2. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához [egy adaptált modul az 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 252 . táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. 35. évfolyamra (33.

A sajátos nevelési igény szükségletre. Jelentős adaptációs segítséget jelent az integráló pedagógus számára a programtervben megjelenő témakörök. Csákvári Judit (szerk. betegségek. Átfogó képet kap az olvasó az egyes képességfejlesztési területek kimeneti elvárásairól. a megismerő funkciók késleltetettsége. a mérés-értékelés specifikumairól mind alap-. a szociabilitás. a lassú tanulási tempó. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Az értelmileg akadályozott gyermek személyiségfejlődését jelentősen módosítja a kommunikáció. Szociális. A kiadvány részletesen tárgyalja a felmerülő problémák megoldási lehetőségeit. a toleráns magatartásra nevelésre és nem utolsósorban az eredményes társadalmi integráció feltételeinek megteremtésére. gyakoroltatására. színtereit. életviteli és környezeti kompetenciák. a személyiség gazdagítására. oldal). mind középfokon (→ 1–19. a figyelem ingadozása. Budapest. életviteli és környezeti kompetenciaterület alkalmas a szocializációs képességek kiemelt fejlesztésére. problémára. maga az értelmi sérülés mértéke és az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok. valamint egy konkrét modul szakmai elemzése. feldolgozása és a rájuk adott válaszok speciálisak. a kognitív funkciók és az általános tájékozottság fejlesztésének metódusait. oldal) Ezen specialitások kezeléséhez és az integráltan nevelődő értelmileg akadályozott gyermek eredményes habilitációjához nagymértékben hozzájárul az Ajánlás34. de azok megélése. az életvezetési technikák elsajátítására. és 25. 34 SNI-gyermek 253 . a kommunikáció. az önkiszolgálás. feltételezve a szociális-kulturális közeg meglétét. A szociális. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek.. az alacsony fokú terhelhetőség. Az értelmileg akadályozott gyermekeket ugyanazok a (pozitív és negatív) társadalmi hatások érik. mint a többségi gyermekeket.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Kompetenciaterület Értelmileg akadályozott gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. 2006. tanulásszervezési formáit és eszközeit. a beszéd fejlődésének sajátos útja. (→ 7–8. a személyes vonásokra utal. suliNova Kht. a mozgás.

tanulók együttneveléséhez.2. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. fontossága az egészséges életmód kialakításában) (→ 2. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. évfolyamra: Én és a világ – Étkezzünk egészségesen. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. a 248. Módszertani intézményi útmutató. A mozgás szerepe. rész Adaptációs mátrix Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (két adaptált modul az 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 254 .

 táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. suliNova Kht. táblázat) Ari Pálma Katalin – Czibere Csilla (szerk. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. akár intézményi elhelyezésben él majd felnőttként az értelmileg akadályozott fiatal. − az „iskolapadon túli lehetőségek” alapos kimunkálás után kerültek az olvasó elé. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. tanulók együttneveléséhez. 35 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 255 . többek között az értelmi fogyatékosok napközi otthonáról. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) (→ 2.és közösségfejlesztés. az Ön segítségével mindenképpen hasznát veszi a felkínált kompetenciafejlesztési lehetőségeknek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás35 ismerteti az értelmi fogyatékosság kóroki tényezőit. fejlődési anomáliáit. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (egy adaptált modul az 1. a szociális foglalkoztatójáról és egyéb célszervezetekről (→ 1 3–14. életpálya-építés. évfolyamra: Hősök. példaképek. − a tehetséggondozás. Akár családban marad.. (→ 12–1 3.  oldal  és  Módszertani  intézményi  útmutató). oldal) A kiadvány számos információt tartalmaz az önálló életvitelre még felnőttkorban sem képes fiatalok megsegítésének intézményi hátteréről. táblázat) – Eszköztár (→ 1. személyiség. (→ –12. − a szociabilitás. oldal) Az életpálya-építési kompetencia szempontjából legrelevánsabb témák. Budapest. valamint – a szegregált és integrált nevelés adta lehetőségek felvázolásával – azok korrekciós lehetőségeit. 2006. Dokumentációs útmutató (→ 1.

rész Adaptációs mátrix – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 256 . a 248. az adatbankban. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.2. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

tanulók együttneveléséhez. tanmenetek. „klienseiről”.  oldal). a befogadó intézményeknek kínált szolgáltatásra kiemelten szeretnénk felhívni a figyelmet. Budapest. a habilitáció-rehabilitáció megvalósítása − Módszertani segítségnyújtás. Néhány. A befogadott gyermek/tanuló és pedagógusai azonban nem nélkülözhetik az EGYMI-k segítségét (→ 1 3–23. együttnevelésük lehetőségeiről és az integráció valamennyi szereplőjének státuszáról. útmutatók javaslatai − Kapcsolattartás a befogadó intézmény vezetésével és pedagógusaival − Utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése – egyéni fejlesztési terv készítése − Az SNI-tanuló egyéni fejlesztése. szervezeti felépítéséről. 36 257 . a pedagógusközösség – befogadó és befogadott részről egyaránt – és az intézményfenntartó segítő attitűdje. szak. konzultációs lehetőségek − Speciális ellenőrzési-mérési-értékelési rendszerek felkínálása − Gyógypedagógiai metodikai és eszközrendszer frissítése − Az SNI-gyermekek reális pályaorientációjának és továbbtanulásának segítése − Továbbképzések. suliNova Kht. Az inkluzív intézmény pedagógusainak segítséget jelent az óvodai nevelés és az iskolai oktatás sajátos alapelveinek. Módszertani intézményi útmutató. − Pedagógiai Program – inklúziós módosítási javaslatok − Tantervek. illetve az integráció szereplőinek ismerete. lehetőségeiről és teendőiről. tréningek szervezése és tartása többségi pedagógusok részére − Vonatkozó szakirodalom-gyűjtemény gondozása − Szülői klub működtetése − Integráló intézmények felkutatása és regisztrálása Kajáry Ildikó – Ruttkai Leventéné: Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. Komoly sikerkritérium a családok.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató36 információkat nyújt a sajátos nevelési igényű tanulók képzésének történetéről. 2007 .. a segítő és nehezítő tényezők. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények céljáról.és szakmai szolgáltatásairól teljes körű képet kap az olvasó. szolgáltatásairól. a gyermekcsoport.

értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. rész Adaptációs mátrix Az értelmileg akadályozott tanulók integrált nevelése többségi közoktatási intézményekben elhivatottságot. pedagógiai optimizmust és – nem utolsósorban – speciális tudásokat kíván a pedagógustól. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 248.2. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 258 . Tiszteletre méltó vállalásához kíván Önnek segítséget nyújtani ez a kiadvány. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Dokumentációs útmutató (→ 1. az adatbankban. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. tanulók együttneveléséhez.

− ritmusérzék. tanulók együttneveléséhez. térészlelés. Általában elmondható. − szemmozgás. − komplex vizuális-akusztikus figyelem. − szín-. − hallási diszkrimináció. − alak-háttér konstancia. munkafüzetek. feladatgyűjtemények. − hangszín-differenciálás. tanulók együttnevelését segítő eszközrendszer37 több mint ötven színes ábra segítségével – képes mellékletként – ad e témában átfogó képet az integráló pedagógusoknak. füzetek. Educatio Kht. készség. számítástechnikai eszközök. − vizuomotoros koordináció. forma-. játékok. Ruttkay Leventéné – Kajáry Ildikó (szerk.): Sérülésspecifikus eszköztár értelmileg akadályozott gyermekek. hogy az értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztéséhez nagyon sok és gyakori eszközhasználat szükséges. Az ajánlott képességfejlesztő eszközök differenciált sora ad tájékoztatást a lehetőségekről. − szem-kéz koordináció. illetve a használati módozatokról. − taktilis észlelés. − vizuális percepció. tankönyvek. A regiszter funkció és használat helye szerint rendszerez: tantermi berendezések. speciális taneszközök. − auditív észlelés. Budapest. szemléltetőeszközök.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az értelmileg akadályozott gyermekek. Ezek lehetnek a köznapi élet tárgyai. kiemelten az alábbi fejlesztendő képesség-. Tájékoztat a sajátos nevelési igényű gyermek eszközhasználatának és játéktevékenységének sajátosságairól. 2008. − beszédhallás. − akusztikus ingerkeltés. 37 259 .és kompetenciaterületeket: − auditív figyelem. audiovizuális és más technikai eszközök. taneszközök.. képességfejlesztő szoftverek.

rész Adaptációs mátrix − testséma. valamint részletes használati tanácsok és szakszótár teszi teljessé a sérülésspecifikus eszközkatalógust. Az alapkészségek fejlesztésén túl számos speciális eszköz segíti a gyermek és pedagógus közös munkáját az egyes kompetenciaterületek. lateralitás. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 248.és mennyiségfogalom kialakítása. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. az adatbankban. − reprodukciós képesség. − szám. egyeztetések. szagérzékelés komplex finomítása. − rész–egész viszony. valamint kiadványunk bibliográfiájában 260 . Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Dokumentációs útmutató (→ 1. hallás-. − időrelációban való tájékozódás. íz-. − megfigyelőképesség. tanulók együttneveléséhez. később „tantárgyak” művelésében. − szín-. − téri orientáció. − látás-. − analízis-szintézis. fejlesztő eszközök képei. színes ábrái. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. − ok-okozati kapcsolatok. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1.2. formakiterjedés. − fogalmi gondolkodás. Képsorozatok. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek.

továbbképzések dokumentációja. A gyűjtemény kiterjed az értelmileg akadályozott gyermek teljes tanulói életútjára. gondozási. értekezletek szakmai jegyzőkönyvei). − az SNI-gyermekkel az intézménybe érkező dokumentumok (szülői dokumentumok. adatkezelési szabályzat. napló. − a befogadó intézmény és a módszertani intézmény közötti dokumentumok (intézmények közötti megállapodás. 2007 .. egyéni tanulói órarend és terápia. 1993. szakértői bizottsági felülvizsgálatot kérő lap. suliNova Kht. többször módosított törvény a szakképzésről). egészségügyi dokumentációk. házirend. értesítő. Nat. évi LXXVI. felmentés. munkaköri leírások. Budapest. órarend. tanulók együttneveléséhez. a pszichológiai-pedagógiai státusz dokumentumai). a teljes inklúziós dokumentációs rendszert tartalmazza: − jogszabályok (1993. tanúsítvány. partneri elégedettség mérése). évi LXXIX. helyi tanterv. feljegyzések. oktatási intézményektől származó dokumentumok. Dokumentációs útmutató. törvény a közoktatásról és módosításai. tantárgyfelosztás. pedagógiai vélemény. egyéni fejlesztési terv. Mellékleteként jelennek meg: − Szülői nyilatkozat a gyermek adatairól − Anamnézis − Orvosi javaslat − Gyógyszerszedés rendje − Szakvélemény Kajáry Ildikó – Ruttkai Leventéné: Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. és intézményi nevelésének minden területéhez szervesen illeszkedik. pedagógiai program. bizonyítvány. szakmai munkaterv. Irányelvek. SzMSz. a tanulói mérés-értékelés dokumentumai. − befogadó intézményi dokumentumok (alapító okirat.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató38 teljessége és dokumentummintái nélkülözhetetlen gyakorlati segítséget nyújtanak az integráló pedagógusok számára. jegyzőkönyvek. Kerettanterv. etikai kódex. 38 261 . nevelési.

rész Adaptációs mátrix − Tanulócsoport felkészítése az új osztálytárs fogadására (osztályfőnöki óra tervezete) − Az értelmileg akadályozott tanulók teljesítményének mérése és értékelése Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 262 . táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók együttneveléséhez. a 248. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek.2. az adatbankban. Dokumentációs útmutató (→ 1.

A modulok céljának és az értelmileg akadályozott gyermek fejlesztési céljainak megfelelően a következő területeken találhatóak kiegészítések. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés Az értelmileg akadályozott gyermekek együttnevelését segítő kompetencia alapú modulok konkrét. adaptálására vonatkozóan. amelyek megtanítása. differenciálásra. – a feldolgozás menete mind a tanári. módosító eljárásokat. – ajánlások a célcsoportra. amelyek az Ajánlásokban találhatók meg. munkaformákra.) és két adaptált modul a 2. Olyan. évfolyamra (33. táblázat) – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. a mindennapokban használható javaslatokat. élménypedagógiai elemekkel gazdagított foglalkozási modulokat ismerhetnek meg.) 263 . ajánlások: – a képességfejlesztés fókuszai. illetve elhagyása mindenképpen szükséges az értelmileg akadályozott gyermek integrált nevelésekor. évfolyamra (49. lebonyolítására. továbbá itt olvashatóak azok a tartalmak is. módszerekre. és ezzel tették alkalmassá az együttnevelés során történő alkalmazásra.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. és 35. táblázat) • Szövegértés-szövegalkotás: 5 adaptált modul az alapozó szakaszhoz és 4 adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszhoz • Matematika: egy adaptált modul az 1. eszközökre vonatkozóan. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. – sérülésspecifikus ajánlások. mind a tanulói tevékenységek megszervezésére. Ezért javasolt a támogató rendszerben feltüntetett Ajánlások és a modulok együttes használata. A kiválasztott modulokat értelmileg akadályozott gyermekeket tanító gyógypedagógusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. A modulokban nem szerepelnek azok az általános tudnivalók.

 táblázat) Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 264 . évfolyamra (Hősök. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) Eszköztár (→ 1. évfolyamra (Én és a világ – Étkezzünk egészségesen és A mozgás szerepe. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. fontossága az egészséges életmód kialakításában) • Életpálya-építés: egy adaptált modul az 1.2. az adatbankban. példaképek. rész Adaptációs mátrix – – – – • Szociális. oldalon Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez. a 248. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1.

És KÉszsÉGFEJlEsztő ProGrAM. szenzoros-integrációs terápia. Ayres-terápia. témakörökben gondolkodik. folyamatos napirendi struktúrát igényel. preventív gyógytorna. HRG. KAtICA DIFFErENCIÁlt KÉPEssÉG.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok A GyErMEKEK HÁzA INtEGrÁCIós GyAKorlAtA39 Az 1993–94-es tanév óta a Gyermekek Háza a megfelelő differenciált tanulásszervezés. tananyag-kiválasztás és -feldolgozás. Montessori-. az aktivitás élményének szükségességét. diszlexia-diszkalkulia prevenció. a drámapedagógia folyamatos alkalmazása és az egész személyiségre figyelő szöveges értékelés által biztosítani tudja minden tanulója számára a hatékony. Mindazoknak az óvodáknak ajánljuk. Sindelar-program. differenciáltan dolgoznak fel. ahol a pedagógusok elfogadó környezetet tudnak teremteni. avagy integrált nevelés a gyakorlatban címmel. amelyet teljes tantestületeknek és társult pedagógusközösségeknek ajánl. a kooperatív. biztosítva az individualizált nevelést. Egy-egy témakört több szinten. komplexitásra törekszik. inkluzív tanulási környezetet. a tanulók tevékenységére épülő módszerek. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához SNI-gyermek 265 . különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. Frostig-terápia. Freinet-. és az egyéni speciális fejlesztést legalább egy utazó gyógypedagógus biztosítja. A program 2004-ben új képzést akkreditáltatott Hatékony iskolát mindenkinek. Sikeresen alkalmazott speciális terápiák segítik az SNI-kisgyermekek fejlődését: logopédia. Fontosnak tartják a gyermeki szabadságot. KülÖNÖs tEKINtEttEl Az INtEGrÁlt NEVElÉsrE Nevelési programjuk önálló. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segíti a munkatankönyv jellegű Gyermekek Háza tankönyvcsalád. 39 Teljes néven: A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata.

Alapelve: önállóság és önkéntesség a döntéshozataltól a program zárásáig. FElKÉszülÉs Az ÖNÁlló ÉlEtVItElrE – lAKóottHoN ProGram A Budapesti Mozgásjavító Általános Iskola. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. Értelmileg akadályozott gyermekek. Módszertani Intézmény és Diákotthon 7 és 8. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. hanem „ezerszínű kincsestárukban” szerepel a gyermekek által lektorált Hétszínes program. Nem önálló intézmény. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. . valamint kiadványunk bibliográfiájában 266 . értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. közvetlen tapasztalatszerzés útján. kevés felnőtti megsegítéssel igyekszik pótoltatni e programmal. rész Adaptációs mátrix ÖNÁllósÁG. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók együttneveléséhez. amelyre alapozhat a Hétszínes Centrum. táblázat) – Eszköztár (→ 1. az adatbankban. HÉtszÍNEs ÖNFEJlEsztő ProGrAM A Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Marcali) által kidolgozott pedagógiai és technikai innovációsor. valamint a mögötte felhalmozott tudás jelenti azt a szellemi biztonságot. Értékdoboz – Zsolnai József útmutatásai alapján –.2. Mindezeket integrálja magában saját fejlesztésű „Iskolamester” szoftverük. Képességfejlesztő Doboz. hanem humán szolgáltató rendszer. Módszertani intézményi útmutató. a Kultúradoboz. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. Nem hét. a 248. évfolyamos diákjai külvilágról szerzett ismereteit széles körben. fiatalok és felnőttek esetében lényegesen több felnőtti segítséggel – komoly értékeket képvisel. Dokumentációs útmutató (→ 1.

. a megvalósítás során elvégezni a szükséges korrekciókat. szakmai kihívás.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. oldal)! − A gyengénlátás – a vaksággal és →  aliglátással ellentétben – részleges érzékszervi fogyatékosság. A látássérülés gyanújeleit tartalmazó szempontsorra érdemes odafigyelni (→ 7–8. Budapest. segíteni a beilleszkedést a tapasztalatokat pedig felhasználni a következő napok munkájában. de megvalósítható feladat. újragondolni. suliNova Kht. 40 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 267 . A látássérült gyermekek minden tevékenységet együtt végezhetnek társaikkal. folyamatosan csökkenteni a balesetveszélyt. A programban részletesen kidolgozott fejlesztési tervek és tématervek megfelelő. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A megfelelő differenciálás csak akkor lehet sikeres.  Hegyiné Honyek Katalin (szerk. ha a látássérült gyermeket fogadó óvodapedagógusok elsajátítják a látássérültek pedagógiájának alapismereteit. amely semmiféle értelmi.): Ajánlások látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. sérülésspecifikus – a gyermek egyéni igényeit figyelembe vevő és ahhoz igazodó – adaptációval jól használhatók a többségi óvodába befogadott súlyosan látássérült gyermekek esetén is. a sajátos igényeikhez adaptálni a módszereket. Mindez nem kevés. ha megteremtjük számukra a szükséges biztonságos körülményeket és célspecifikus játékeszközöket. oldal). Óvodai nevelés. Az Ajánlásnak40 az együttnevelés sikere szempontjából kiemelten fontos részei: − A → látássérülésről szakvéleményből és a szülőktől kapott információk alapján tájékozódhat az óvónő. 2006. utazótanárai közvetlen segítséget is nyújtanak. A befogadó óvodapedagógus igazi kreatív alkotómunka elé néz. mozgásos vagy egyéb károsodást nem von törvényszerűen maga után (→  5–7. A gyengénlátó és az aliglátó gyermekek együttnevelése folyamatos figyelmet igényel a napi felkészülés során és a csoportban végzett munkában egyaránt. hiszen célszerű naponta biztosítani a megfelelő eszközöket. A gyengénlátók iskolái módszertani központokat működtetve vesznek részt az óvodapedagógusok tiflopedagógiai szempontú továbbképzésében.

a látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus iránymutatásával: látásnevelés. tájékozódásfejlesztés. oldal) − Az önkiszolgálás fejlesztése is egyéni segítést igényel. manuális technikák elsajátítása. Az Ajánlás minden egyes fejlesztési területhez speciális szempontok alapján összeállított. oldal)  − A → látásnevelés a maradék látás kihasználásának képességére irányuló fejlesztés. a beilleszkedés segítésének lehetőségeit és az akadálymentesítés szempontjait. Módszertani intézményi útmutató. (→ 1 1–12. Az Ajánlás részletezi a látássérült gyermek érkezése előtti felkészülés feladatait. szenzoros integrációs terápia. zeneterápia. (→ 1 3–22. vízhez szoktatás. oldal) − A sikeres integráció kulcsszereplője az óvodapedagógus. gyógypedagógiai lovagoltatás. (→ 9–10. tanulók együttneveléséhez. (→ 10–1 1. ~ távolra • érzékszervi fogyatékosság • fényérzékelők • gyengénlátó • hangárnyék • hangos könyv • haptikus észlelés • képernyőnagyító programok • képernyőolvasó programok 268 . a fejlesztőpedagógiai. oldal) − Óvodában az alábbi többletszolgáltatások javasolhatók egyénre szabott fejlesztési terv alapján. Dokumentációs útmutató (→ 1. Ez a rész alkotja az ajánlás gerincét. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • adaptáció (látási) • adaptált környezet • akkomodáció • akuszto-taktilis módszer • alak-háttér észlelés • aliglátás • éleslátás közelre. logopédia.2. az óvodapedagógiai és a gyógypedagógiai szaktudást ötvözve történik. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. „táncház” foglalkozások (kiscsoportban). gyógytorna. differenciált bánásmód középpontba helyezése. oldal)  − Beszoktatás idején kulcsfontosságú feladat a tárgyi környezet megismertetésének és a társakkal való találkozásnak a megkönnyítése. mozgás-. rész Adaptációs mátrix − Az együttnevelés alapelve az egyénre szóló. A gyengénlátó és az aliglátó gyermek fejlesztése szakmaközi együttműködéssel. (→ 12. az óvónő munkáját segítő javaslatokat tartalmaz.

tiflopedagógus • tiflotechnika • ujjolvasók • vak • verbalizmus • veszélyeztetett látás • vízus – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. ~ szakos terapeuta • letapogató olvasás • lupe l.Gyengénlátó gyermek • kontrasztérzékenység • közvetlen szemléltetés • látási funkciók • látásnevelés • látássérülés • látássérültek pedagógiája. valamint kiadványunk bibliográfiájában 269 . nagyító • mozgástréner látássérült személyek számára • nagyító • nagytárgylátó • okulomotoros funkciók • olvasótelevízió • optikai segédeszközök • pedagógiai látásvizsgálat • pontírás • progrediáló szembetegség • súlyos fokban látássérült • szemüveg • színlátás • távcsőszemüveg • térlátás • tiflopedagógia. az adatbankban. ~ szakos tanár.

a szótagolás fontossága. oldal) − A szövegértést fejlesztő pedagógiai módszerek. Mint a művelődés még ma is egyik legfontosabb eszköze. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. suliNova Kht. tollbamondás és diktálás tanítása (→ 21–22. Az olvasás és az írás megtanulása nem cél. oldal) − A képességfejlesztési és oktatási többletfeladatok a középfokban (→ 22–23. oldal) − Íráshasználat és az írásbeli szövegalkotás tanítása – késleltetett írástanítás. oldal) − A cél: rendezett. (→ 20–21. hatással van a kulturális szükségletek kielégítésére. ugyanakkor a látássérülésből eredő szinte valamennyi hátrány terheli. a tanuló és mások számára olvasható íráskép. az olvasástechnikai készség fejlesztése (→ 17– 18. feltételei (→ 19–20. oldal)  Dr.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A pedagógus tájékozódását segítő Ajánlás41 súlypontjai: − A sajátos nevelési igény azonosításához szükséges gyógypedagógiai szempontú fogalmak magyarázata az okok részletezésével és a pedagógiai konzekvenciák levonásával (→ 7–1 5. végső soron az egyén egész életére. szóbeli szövegalkotás tanításának kulcskérdései: az olvasókönyv kiválasztása. 2006. A vizuális jellegű megismerőtevékenység sérült területei miatt e kompetenciaterületen is tapasztalható akadályozottság – sérül a vizuális differenciálóképesség. a látás-mozgás koordináció. hanem eszköz minden más ismeret és tantárgy megtanulásához. majd eszközszintű használata minden más terület sikerességét alapvetően befolyásolja. oldal)  − A szövegértés. Horváthné Mészáros Márta (szerk. Az alap-kultúrtechnikák elsajátításának és művelésének nehézségeit kompenzáló praktikus fogások. gondolatok (→ 23–24. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az olvasás és az írás. a grafomotoros képességek.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. Budapest. a betűtanításra szánt kellő idő. 41 270 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . a saját tapasztalatokon és érzékleteken kialakuló ismeretszerző tevékenység. az írástanulás nehézségei. az anyanyelvi képességek kialakítása. hanganyagok és a számítógép létjogosultsága a látássérültek oktatásában.  oldal) − Témakörök – általános jellegű ajánlások. technikák.. az olvasástanítási módszer. Szövegértés-szövegalkotás. A másolás.

Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület (14 adaptált modul az alapozó szakaszra és 1 adaptált modul beszédfejlesztés szakaszra) (részletesen → 2. oldal)  − Akadálymentesítés és az információhoz jutás megkönnyítésének apró fogásai tanári demonstrációs eszközök esetén. ugyanakkor a reális értékelés. oldal). Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. adaptált és speciális tanulói segédletek alkalmazása (→ 30–32. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldal) Az értékelés kulcsszava lehet az „önmagához mért erőfeszítés”. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal) − A tanulási folyamat keretében alkalmazott módszerek (→ 2–28. a többletenergia elismerése. Dokumentációs útmutató (→ 1. a 268–269. táblázat) – Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. táblázat) – Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 271 . amely a helyes önértékelés és önbecsülés alapja (→ 32–33.Gyengénlátó gyermek − Tanulásszervezési formák alkalmazása – elsődleges szempont a láthatóság feltételeinek megteremtése (→ 24–2. tanulók együttneveléséhez. oldal) − A pedagógustól és a tanulócsoporttól elvárható magatartásformák (→ 28–29. az adatbankban. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

Leírja a gyengénlátást okozó leggyakoribb szembetegségeket. Matematika. fejezetben fontos alapelveket emel ki a szerző. amely figyelembe veszi az objektív teljesítményt.. 42 272 Kompetenciaterület Kiadvány típusa ..): Ajánlások gyengénlátó gyermekek. fiatalt. vizuális figyelem. oldal) A gyengénlátó és aliglátó tanulónak többletidőre van szüksége feladatainak elvégzéséhez: − meg kell elégedni az alacsonyabb elemszámú rendszerekkel való feladatvégzéssel. 2006. oldal)  Az Eredményes tanulásszervezési formák c. sorrendiség. (→ 1 3–17. a vizuális emlékezet és képzelet. és értelmezi a szakorvosi leletek jelzéseit. (→ 17–18. az önállóság kiteljesedése felé vezeti a látássérült gyermeket. alaklátás. tekintve. (→ 9–12. 30. oldal) A matematika oktatása során sokféle képesség fejlesztésére van lehetőség: megfigyelőképesség. a látássérült tanulónak nyújtott optimális egyéni tanári megsegítés vagy önállóságra neveCseh Eleonóra (szerk. − mérések végrehajtásánál megengedhető nagyobb eltérés. szükségessé teszi az akadálymentesítést és a láthatóság biztosítását. − geometriai rajzolásokhoz a vonalzó. Ezt támogatja a differenciált és reális követelménytámasztáson alapuló. Az Ajánlás szemészeti és pedagógiai megközelítésű leírása elegendő alapot szolgáltat a befogadó pedagógusnak a sajátos nevelési igény azonosításához. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás42 mottója lehet: „tegyenek meg mindent érte. a tanulót a kompenzáló technikák megtanulásával lehet az önálló ismeretszerzés irányába fejleszteni. a sablon és a körző használata segítséggel történhet. hogy a gyengénlátás az egész életvezetésre kiható tényező. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a fejlődésben bejárt utat és a befektetett energiát is. Ez a törekvés tanulásszervezési alapelvként is megfogalmazódik. Budapest. A befogadó pedagógus és tanulóközösség a látássérült tanuló sajátos nevelési igényére mindig tekintettel van – nem túlkímélő és nem kíméletlen következetességgel –. memória. suliNova Kht. (→ 7–9. kisebb pontatlanságokat meg kell engedni. igazságos értékelés.  oldal) A látássérülés pedagógiai következménye befolyásolja a tanuló elhelyezését a tanteremben. a kommunikációs készség. úgymint a kompenzációs technikák tanítására törekvés. de semmit helyette”.

az iskolai élet minden helyszínére és percére vonatkozik. kapjon lehetőséget. (→ 22–24. mint a többiek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. adni is képes. egyéni szerkesztési eszközök. amelyek túlmutatnak a kompetenciaterületen: a befogadó szemlélet az iskola minden programjára. oldal) A programcsomag sokféle játékot használ. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek.és számkártyák. jó légkörben a látássérült tanuló. valamint kiadványunk bibliográfiájában 273 . a 268–269. kalkulátor. az adatbankban. Dokumentációs útmutató (→ 1. Dienes-készlet. (→ 18–19. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. nemcsak kapni. testés síkidomkészlet. (→ 19– 20.  oldal) A befogadó pedagógus számára olyan elvárásokat fogalmaz meg az Ajánlás. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.és térmértani modellező. táblázat) – Eszköztár (→ 1. koordináta-rendszer – adaptációs javaslatokat sorakoztat fel. de az eszközigényesek esetében a gyengénlátó tanulók számára az eszközök és szabályok adaptálására rendszerint szükség van.  oldal) A kiadvány a matematika taneszközeihez – mérőeszközök. A közösség tapintatosan irányított önszabályozó szerepét meghagyó szélsőségmentes. (→ 20–22. színes rúd. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. térképek. ugyanúgy. A verbalitást igénylő játékok nem okoznak gondot. sík.Gyengénlátó gyermek lés a megfelelően megválasztott tanulásszervezési formával. táblázatok. Módszertani intézményi útmutató. A szokásos módszerek alkalmazása során a látássérült lassabb haladására és segítésigényére folyamatosan figyelemmel kell lennie a pedagógusnak. jel. oldal)  Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. oldal) A szerző ötleteket kínál páros és csoportos munkaformák szervezésére. hogy megmutathassa. (→ 25– 28. zsebszámológép.

): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. egyszerű. előítéletek nélküli tudomásulvétele nem elegendő. a gyermeket egyenrangú partnernek kell tekinteni! (→ 9–17. könnyen azonosíthatóak: a pedagógusoknak szóló javaslatai praktikusak.. oldal) − Alapkövetelmény az integrációra történő jó felkészítés. suliNova Kht. az alacsony → vízusú. a környezet megélése és hatásai. oldal) Paraszkay Sára (szerk. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás43 a gyengénlátó tanulók fejlődését. A leírt helyzetek és viszonylatok a mindennapi iskolai életre jellemzőek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. teljesítésük fáradságot sem jelent. mind a gyógypedagógiai nevelés tapasztalatai alapján összegyűjtötte és leírta a személyiség fejlődése. A másság elfogadása. az átlagos gyengénlátó segítség nélkül nem tud a többségi iskolában boldogulni. Mégis mind az együttnevelés. amely a reális énkép kialakulását is elősegíti. Szociális. A szerző a látássérülésből és következményeiből általánosan érvényes megállapításokra nem vállalkozik. oldal) − A sajátos nevelési igény alapján kinek-kinek a saját képességprofilja szerint lehet kijelölni életkoronként a fejlesztésre szoruló területeket. 43 274 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . életviteli és környezeti kompetenciák. Budapest.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. úgynevezett aliglátó tanuló pedig rendszeres és szakirányú segítség nélkül nem képes a többségi iskola követelményeinek megfelelni. viselkedési szituáció. Fontos a kompenzálás képességének fejlesztése. konfliktushelyzet vagy magatartási tendencia. A tematikus áttekintés segíti a feldolgozást: − A gyengénlátás határértékei között levőket a jellemzés érdekében három csoportra osztja: a gyengénlátás felső határán levők alig térnek el az ép látású tanulótól. valamint az iskolai nevelés soktényezős és -változós rendszerében azokat a pszichológiai és nevelési szempontból a tanuló szociális közérzetét meghatározó elemeket és hatásokat. (→ 18–19. hiszen mindig csak az egyedi esetet vizsgálva. a látássérülés hatásait. a nevelési hatásokra bekövetkező lehetséges változásokat elemzi az iskolai élet szereplői közötti kölcsönhatások tükrében. folyamatában értelmezhető egy nevelési. (→ 7–9. amelyeket a befogadó iskola pedagógusainak szem előtt kell tartaniuk az együttnevelés során. 2006.

 oldal) − Pedagógiai módszertanilag a differenciálás. oldal) − A gyengénlátó gyermek számára nem a tanulásszervezési formák. hanem az azokban alkalmazott tevékenységek jelentik a nehézséget. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Minél több a látást. táblázat) – Eszköztár (→ 1. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. mások pedig szükségessé válhatnak.Gyengénlátó gyermek − A programtantervben felsorolt témák között a gyengénlátás szempontjából kiemelten fontos témakörök: az egészség és egészséges életmód. az adatbankban. írást és olvasást igénylő tevékenység. a pontos vizuális megkülönböztetést. Mozogni jó!) (→ 2. (→ 27–29. (→ 29–31. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 275 . a szabadidő hasznos eltöltése. (→ 21– 23. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – Szociális. oldal) − Az egyetlen biztos mérce: a mindenkori optimális terhelés fenntartása. a többoldalú érzékszervi megerősítés. a megfelelő életrend kialakítása. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. évfolyamra (Én és a világ: Étkezzünk egészségesen. életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Módszertani intézményi útmutató. oldal) − A látóképesség. az aktív részvétel és a motiváltság fenntartása elengedhetetlen. a tanuló képességei és igényei folyamatosan változhatnak. (→ 21. a követelmények. táblázat) – Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. ennek megfelelően egyes eszközök később szükségtelenné. annál több hátrányt okoz a látássérülés. (→ 20. a 268–269.

címek. a felmerülő szakmai kérdések esetén és a segédeszközök kiválasztásánál mindig forduljon gyógypedagógushoz. oldal) − A nyelvtanulás közben a különböző képességek fejlesztése kapcsán számos ötletet kap a befogadó pedagógus a látássérült tanulók bevonására. A számítógép nagy segítséget nyújthat. a szövegben történő gyorsabb tájékozódásban. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás44 szerzője nyelvtanár. nehézséget. pluszfeladatokat jelent. A második idegen nyelv tanítása történhet az első idegen nyelvhez kapcsolódó ajánlások alapján. Vannak olyan feladatok. Példákkal érzékelteti. (→ 9–10. de a feladatok nagy része adaptálható. 2006.. Az ajánlás súlypontjai a következők: − A látássérülés következményeként az olvasáshoz. (→ 1 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Budapest. drámajátékra. (→ 1 1–18. Rendkívül fontosnak tartja az idegen nyelvek tanulása iránti érdeklődés felkeltését már kisiskolás korban. azaz a vizuális kultúrára épül. A tanár számára a látássérült tanuló nyelvoktatása többletmunkát.  oldal) − A nyelvi fejlesztés három szintjének nyelvi fejlesztési céljait szolgáló képességfejlesztési gyakorlatokat mély empátiával. Nagyon fontos. hogy a sikeres együttműködés érdekében tájékozódjon a gyermek látássérülésének mértékéről. Idegen nyelv.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. A szöveg elrendezése. oszlopok egymástól való világos elkülönülése segít a gyengénlátó tanulónak a papíron. hogy a látó társadalom milyen nehezen azonosítja a gyengénlátás okozta problémát. számos feladat képekre. rajzokra. A legtöbb → gyengénlátó tanuló képes lépést tartani ép látású társaival a nyelvtanulás során. amelyek nem alkalmazhatók látássérült tanulók esetében. kreativitást.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. rugalmasságot igényel. aki maga is látássérült. suliNova Kht. a szülő és az utazótanár között. Alsóbb évfolyamokon különösen fontos a szoros és rendszeres kapcsolattartás a pedagógus. 44 276 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . oldal) − A programcsomagok minden érzékszervet bekapcsolnak a nyelvtanításba. tagolása. a bekezdések. de ugyanakkor sok örömet és sikerélményt is okozhat. az íráshoz hasonlóan a saját kézírás olvasása is nehézséggel jár. egészen részletekbe menő apHoffmann Rita (szerk.

Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Útmutató gyengénlátó.Gyengénlátó gyermek rólékossággal gondolja át. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Rendkívüli fontosságú ez a fejezet! (→ 18–29. tanulók együttneveléséhez. amelyeket világosan válasszunk el egymástól! Nagyon fontos. az adatbankban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldal) − Az idegen nyelvi programcsomagok nagy hangsúlyt fektetnek a kooperatív tanulási formákra. és maximálisan figyelembe véve a látássérült sajátos nevelési igényét tűzdeli meg a szerző praktikus javaslatokkal. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.és csoportmunkára. Módszertani intézményi útmutató. a pár. aliglátó gyermekek. (→ 29. az egyéni különbségeket figyelembe vevő értékelés megfelel a látássérült tanulók igényeinek. oldal) − Az értékelés alapelvei azonosak a látókéval. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. félkövér betűkkel nyomtatott feladatlapra van szüksége! Egy oldalra kevés feladatot tegyünk. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. hogy a gyengénlátó tanulónak legalább 14-16 pontos. (→ 33–34. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó. hogy a lap ne legyen zsúfolt. aliglátó gyermekek. (→ 31–33. valamint kiadványunk bibliográfiájában 277 .  oldal)  − A feladatlapok készítésénél tartsuk szem előtt.

a hatékony kommunikáció.vagy egyszeműség. az uszodában. megbecsült gyógymasszőrként dolgozik. a befogadó pedagógus munkáját segíti. ahol elégedett. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. hogy a látássérült tanuló a látást igénylő feladatvégzés során mindig teljesítőképessége felső határa közelében dolgozik – ennek hatékonyságát fokozza a motiváció. a differenciálással biztosítható siker. → térlátás. A pedagógusnak minél több információval kell rendelkeznie az SNI-tanulóról – szembetegsége. s a javaslatok nyomán gazdagítsa pedagógiai módszertani kultúráját. a kiszámíthatóság. alkalmazkodóképességét. Mindvégig szem előtt kell tartani. színérzékelés. személyiségét. A látásteljesítményről tájékoztat a szakvélemény. hogy jobban megértse a látássérülés miatt sajátos nevelési igényű tanulót és szüleit. látóképességének mértéke. Különösen fontos a szembetegséggel járó veszélyeztetettség ismerete. amely megváltoztatja a tanuló megismerőtevékenységét. két. életpálya-építés. de a látássérült tanuló fejlődése egyre több pedagógiai sikert és örömöt szerez a tanár számára is.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. a szociális kompetenciák és a látássérüléssel kapCzibere Csilla – Hódi Marianna (szerk. a sérült tanuló és az Ön közös munkája első megközelítésre talán nehéznek tűnik. 2006.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Budapest. amikor látássérült tanítványa meghívja a diplomaosztó ünnepségére vagy szembetalálkozik vele pl. Az Ajánlás45 a gyengénlátó és a látásmaradványukat praktikusan használó látó-halló módon tanuló aliglátó gyermekek együttnevelését. Az iskolába kerülő gyengénlátó tanuló fejlődésének sok területén küzd lemaradásokkal. (→ 7–12. ám a szülőtől is sok praktikus ismeretet szerezhetünk. Az osztály. oldal)  A látássérülés következtében a stratégiaalkotás. és nevelési elveik megismerése is hasznos lehet a pedagógiai munka szempontjából. a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot.. a változatosság. 45 278 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Az igazi boldogság az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésében az lesz. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A látássérülés a szem. suliNova Kht. a gondolkodási képességek. személyiségvonásai stb. Segítségére lesz abban. intelligenciája.

hogy a látássérült tanuló sikeresen oldja meg feladatait bármely tanulásszervezési forma választása esetén. példaképek. aliglátó gyermekek. táblázat) – Ajánlások gyengénlátó. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. (→ 28–29. hogy a gyengénlátó tanuló részt vegyen az osztály munkájában. oldal) A programtervek egyes témaköreivel kapcsolatos kiegészítések.  oldal) A sajátos nevelési igény meghatározó a tanári szemléltetőeszközök megválasztásában is. Egyes területek témaköreihez speciális módszerek ajánlottak. (→ 30–31. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) és egy adaptált modul a 2. oldal) A modulokban megjelenő tanulási módszerek mindegyike alkalmas arra. évfolyamra (Hősök. valamint kiadványunk bibliográfiájában 279 . sérülés indokolta módosítások. táblázat) – Útmutató gyengénlátó. habilitációs és rehabilitációs szempontokat sorakoztat fel. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldal) Az egyéni segítés és a feltételek biztosítása szükséges ahhoz.  oldal) Egyénre szabott. engedmények a tanuló értékelése során is meg kell. módszertani ajánlások figyelembevétele javasolt a látássérült tanuló eredményes részvétele érdekében. (→ 2–20. aliglátó gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. az adatbankban. (→ 37–38. Differenciált követelménytámasztás javasolt az irreális (metakommunikációs képesség) vagy veszélyeztető területeken. hogy jelenjenek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.Gyengénlátó gyermek csolatos kompetenciák. Jancsi!”) (→ 2. a 268–269. Dokumentációs útmutató (→ 1. sikerélményhez jusson. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – életpálya-építés: egy adaptált modul az 1. (→ 33–37. (→ 20–28. évfolyamra (Mindennapjaink – Népi gyerekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel. képességterületének fejlesztése átível az alapfoktól a középfok végéig. Módszertani intézményi útmutató. A kiadvány az egyes részterületekhez sérülésspecifikus fejlesztési javaslatokat és eljárásokat.

. amely a fejlesztés speciális szempontjait is meghatározza. oktatható. a család és az osztálytársak szüleinek fogadókészsége. együttnevelésének segítése és a gyógypedagógiai intézményt választó szülők gyermekeinek nevelése-oktatása. suliNova Kht. (→ 5–. A kiadvány – a szerzők szándéka szerint – szemléletformáló is: hangsúlyozza. a befogadó iskola pedagógusai a gyermek. oldal) Jankó-Brezovay Pálné – Mándi Tiborné: Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató46 sérülésspecifikus szempontú áttekintést ad az együttnevelést alapvetően meghatározó tudnivalókról. az integráció jogszabályi hátterének és a pedagógiai többletszolgáltatásoknak a felvázolása (→ 7–10. az integrációt segítő egységes gyógypedagógiai módszertani intézményről és a többségi iskolák pedagógusai számára elérhető szakmai segítségnyújtásról. hogy a látássérült gyermeket fejlesztő minden pedagógiai munka alapja és a sikeres együttnevelés kiindulópontja a sajátos nevelési igény figyelembevétele. oldal) − Az integráló oktatással kapcsolatos alapfogalmak magyarázata. Módszertani intézményi útmutató. Pedagógusok és látássérült gyermeket nevelő szülők is hasznos ismereteket szerezhetnek a látássérült gyermek fejlesztéséről és az ebben közreműködők tennivalóiról. → aliglátás azonosításához. gyengénlátó gyermekek. tanulók együttneveléséhez. megismerheti a látássérülés pedagógiai következményeit. oldal) − Az integráltan oktatott látássérült tanuló. valamint a többségi iskola pedagógusainak felkészültsége és a segítők tevékenysége – alapvető tudnivalók az integrációról (→ 10–14. tanulókkal együtt nevelhető. 46 280 . Az útmutatóban az alábbi témákban tájékozódhat: − A fogyatékossági terület első Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye fejlődésének bemutatása. amely a napjainkban jellemző szerepkörök kialakulásához vezetett: az ép gyermekekkel. Budapest. 2007 . tanulók integrációjának. oldal) − A látássérülés szemészeti és pedagógiai szempontú értelmezése és az ebből következő sajátos nevelési igény meghatározása (→ –7. A befogadó pedagógus támpontokat talál a gyengénlátás.és tanulóközösség.

Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. valamint kiadványunk bibliográfiájában 281 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Gyengénlátó gyermek − A gyengénlátó tanuló speciális habilitációs. ellátó és fejlesztő tevékenysége. oldal)  Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Útmutató gyengénlátó. aliglátó gyermekek. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • Szakmai nyílt napok (Gyengénlátók Általános Iskolája. táblázat) – Eszköztár (→ 1. az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény elérhetősége. az adatbankban. a nyújtott pedagógiai szakszolgáltatások. Módszertani Intézménye és Diákotthona) • Integrációs tanácsadó tanárok iskolalátogatásának szempontjai (Gyengénlátók Általános Iskolája. szerepe. a 268–269. célja és feladatai. Módszertani Intézménye és Diákotthona) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint a szakmai pedagógiai szolgáltatások. rehabilitációs fejlesztésének és a befogadó pedagógusok szakmai segítésének kulcsszereplői − Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények kialakulása. tanulók együttneveléséhez. a szakemberek kompetenciája (→ 1 5–2.

Az eszköz kiválasztását és gyakorlati használatát megkönnyíti a lényegre törő. fejlesztő játékoknak a szokásostól gyakran eltérő alkalmazására és sokoldalú felhasználási lehetőségére – így válik egy-egy szokványos eszköz. tanulók akadálymentesítésének eszközei és megoldásai – Speciális füzetek. segítve Önt a megfelelő eszköz kiválasztásában és használatában. praktikus szempontokat előtérbe helyező bemutatás.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A gyengénlátó és az aliglátó tanulók. Educatio Kht. hogy bemutassa ezeket az eszközöket. A taneszközök és a játékboltokban kapható fejlesztő játékok mellett számos egyedi tervezésű és kialakítású eszköz. tanítónak egyaránt. hogy a speciális eszközök ne csak a gyógypedagógusnak álljanak rendelkezésére. megértését a leírást kiegészítő fotók segítik. Az Útmutató47 célja. 2008. s az eszköz lényeges jegyeinek rövid leírása után a gyakorlati használatot segítő ajánlásokat fogalmaznak meg. és nagy segítséget nyújtanak a differenciált egyéni fejlesztéshez a tanulónak. Kívánatos. gyermekek fejlesztése során és életvitelében hangsúlyt kap a speciális eszközök használata. domború felületű szemléltetőábrák. játék a felhasználás során a fejlesztés szolgálatában speciális eszközzé. oktató munkát. Az eszközöket és a használatot érintő lényegi elemeik. Támpontok az eszköztárban való tájékozódás segítésére: – A sajátos nevelési igényű gyermekek. szükség van rájuk az integráló nevelésre. A kiadvány a speciális fejlesztő eszközöket tematikus csoportokba sorolja. A gyűjtemény eszközeihez fűzött tartalmi összefoglalók közvetlenül segíthetik a speciális fejlesztési tervek összeállítását és az egyéni vagy csoportos nevelő.. oktatásra vállalkozó intézményekben is. 47 282 . Budapest. tulajdonságaik azonosítását. tanulók együttneveléséhez. utalva a fejlesztendő problématerületre vagy életkorra és az elérhetőségre is. Saját tapasztalataik átadásával ötleteket adnak az eszközöknek. Kiemelik az együttnevelés szempontjainak megfelelő alkalmazásokat. feladatgyűjtemények Hegyiné Honyek Katalin – Mándi Tibroné – Paraszkay Sára: Sérülésspecifikus eszköztár gyengénlátó és aliglátó gyermekek. A szerzők ennek során kitérnek az alkalmazás indokoltságára. adaptáció is megtalálható az eszköztárban.

az adatbankban. tanulók együttneveléséhez.Gyengénlátó gyermek – A speciális eszközök műveltségi területek szerint csoportosítottak. aliglátó gyermekek. aliglátó gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez: az Eszközök című fejezetek (→ 1. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó. Módszertani intézményi útmutató. oktató munkát az együttnevelés viszonyai között is. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Az információhoz jutást segítő modern technológiák és megoldások a funkcionális korlátok leküzdése révén segítik elő a sérült gyermek részvételét szűkebb és tágabb környezete mindennapjaiban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 283 . gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Útmutató gyengénlátó. A megfelelő eszköz növeli a fejlesztő tevékenység hatékonyságát. a 268–269. Segítik a speciális fejlesztési tervek összeállítását és az egyéni vagy csoportos nevelő.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok

Kiadvány típusa

Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató

Az együttnevelésre való felkészülés során, illetve a napi pedagógiai munkában a befogadó intézmények felelőssége a dokumentumok ismerete és figyelembevétele vagy kiegészítése. Az Útmutató48 célja a tájékoztatás, valamint – a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó dokumentumrendszer bemutatása révén – az együttnevelés megkönnyítése a többségi pedagógusok számára. A kiadvány eligazítja Önt a gyengénlátás miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók befogadásával és az együttneveléssel kapcsolatos jogszabályok között. Bemutatja az együttnevelés sérülésspecifikus feltételeit, a bekerülés körülményeit, a tervezést meghatározó speciális szempontokat, a befogadó iskolák, pedagógusok kötelezettségeit. A sajátos nevelési igény következtében számos írásos anyag készül az évek során. Egyrészt külső, másrészt a közoktatási intézményben keletkező dokumentumokról van szó. A különböző orvosi, pszichológiai és pedagógiai vizsgálatok dokumentumai követik a gyermeket az óvodába, iskolába, és az oktatási-nevelési folyamatra is hatással vannak. Ezeket a befogadó intézményben létrehozott, vezetett, kiállított dokumentumokkal együtt a gyengénlátó gyermek, tanuló személyi anyagaként érdemes külön gyűjteni. Az útmutatót mellékletek – szemészeti szakkifejezések glosszáriuma, Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO-kódok), jogszabálygyűjtemény, esetismertetések – gazdagítják. A dokumentációs útmutató részletezőbb tematikus bemutatása: – A szerző él a különböző, egészségügyi ellátásról vagy veszélyeztetettségről szóló iratok nyújtotta értelmezési lehetőségekkel (→ 5–7. oldal). – Az útmutató részletesen foglalkozik a gyengénlátó, aliglátó gyermek, tanuló fejlődésével, fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai és pszichológiai szakvélemények, javaslatok értelmezésével, bemutatja a szakértői bizottság munkáját. Részletezi a látássérülés miatt kialakuló sajátos nevelési igényt (→ 7–10.  oldal).

Mándi Tiborné: Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató. suliNova Kht., Budapest, 2007 .
48

284

Gyengénlátó gyermek

– A kórokokról a pedagógiai folyamatban hasznosítható tudásokat közöl. (→ 10–14. oldal) – A közoktatási intézményben keletkező szakmai, tanügyi és gyermekvédelmi dokumentumok vezetése, számontartása és figyelembevétele az együttnevelés során a befogadó iskola, a befogadó pedagógus kötelezettsége. (→ 14–18. oldal) – Kitér a gyengénlátó gyermek, tanuló fejlesztésében fontos eljárások és a fejlődés, fejlesztés, a mérés-értékelés dokumentumainak bemutatására is. Példát nyújt az utazótanárral való együttműködés dokumentálására. (→ 18–25. oldal) – A pedagógiai munkához szükséges dokumentumokhoz való hozzáférést jogszabályok és intézményi belső szabályzatok írják elő. A kiadványban megjelennek az adatkezelés szempontjából leglényegesebb ismérvek. (→ 25–2. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Útmutató gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

285

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika

Kiadvány típusa

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés

A segédlet mintagyűjtemény a befogadó pedagógusok számára. A látássérült gyermekek oktatásával, nevelésével foglalkozó szerzők a differenciált tevékenykedtetést lehetővé tevő változtatási javaslatokban rövid, érthető, konkrét megoldásokat fogalmaznak meg. Befogadó pedagógusként jó mintára lelhet a látássérült tanulók együttneveléséhez, s osztályában Ön is választhat hasonló megoldásokat, kialakíthat hasonló feltételeket és tárgyi környezetet a napi pedagógiai munkában. A legfontosabb adaptációs szempontok – példákkal: – A szerzők a támogató rendszert kiegészítve eredményre vezető megoldásokat tartalmazó szakírásokkal bővítették az ajánlott irodalmak sorát, ezenkívül a gyengénlátók számára készített korrekciós feladatlap-gyűjteményeket ajánlanak, amelyekből mintalapot is mellékelnek. – Felhívják a figyelmet a veszélyeztetettség helyzeteire, s példákat nyújtanak adekvát megoldások kialakítására pl. a látóképesség egyéni feltérképezésének szükségessége, nagyítás optimális mértéke, színhatás, kontraszt. – Ötletet adnak az olvasás-írás tanítást alapozó képességek pl. vizuális megfigyelés, vizuális emlékezet fejlesztésére. – Megismerhető a szemléltető-, manipulációs és demonstrációs eszközök, segédletek készítésének és célszerű használatának módja, pl. a feladatlap-készítés kritériumai, az írásvetítő használata, táblázatokkal történő munkák. – Hangsúlyozottan szükséges a teljesítőképessége felső határán teljesítő látássérült gyermek motivációjának a fenntartása. – A csoportos tevékenykedés nehézségeire is praktikus megoldások találhatóak. – A szóbeliség a gyengénlátó számára kompenzáló tényező, amit a tanulásban önmagától is kiemelten alkalmaz, tehát gyakorlása szintén fontos.

286

Gyengénlátó gyermek

Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat) • Szövegértés-szövegalkotás: 14 adaptált modul az alapozó szakasz moduljaihoz, 1 adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszához • Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. évfolyamra – Én és a világ: Étkezzünk egészségesen, Mozogni jó! • Életpálya-építés: 1 adaptált modul az 1. évfolyamra – Hősök, példaképek, nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban és egy adaptált modul a 2. évfolyamra (Mindennapjaink – Népi gyerekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel, Jancsi!”) – Ajánlások gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

287

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok

A Gyengénlátók Általános Iskolája Módszertani Intézményének jó gyakorlatai
Az integráló oktatás, nevelés segítésében harmincéves tapasztalattal rendelkező módszertani intézmény hat jó gyakorlata minden Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménynek ajánlható. A jó gyakorlatok között van olyan, amely az integrált tanulónak, illetve a szülőknek nyújt közvetlen segítséget, van olyan, amely a pedagógust támogatja elsősorban, négy pedig az együttnevelés minőségét hivatott javítani nem egy célcsoportra fókuszálva, hanem komplex módon minden résztvevőt támogatva. A szAKMAI És szAKszolGÁltAtóK, IllEtVE A BEFoGADó INtÉzMÉNyEK szErVEzEtFEJlEsztÉsÉHEz KAPCsolóDÓ Szakmai nyílt napok A program célja gyógypedagógiai kompetencia nyújtása az együttnevelésben részt vevő intézmények pedagógusai számára bemutatóórák, szimulációs gyakorlat, előadás, egyéni konzultáció és csoportos beszélgetés keretében. A pedagógusok tapasztalatot szerezhetnek a gyengénlátás, aliglátás mibenlétérôl és a megsegítés módjáról a speciális eljárások, módszerek, eszközök bemutatásán keresztül, s lehetőség nyílik konzultációra is. Integrációs tanácsadó tanárok iskolalátogatásának szempontjai A jó gyakorlat célja az integrált oktatásban részt vevő gyengénlátó tanuló helyzetének minél alaposabb megismerése, a sikeres integrációt segítő szakmai tanácshoz konkrét tapasztalati bázis teremtése, valamint a gyógypedagógus munkájának hatékonyabbá tétele. A szempontsor eszköz az integráció nyomon követésére a sérülésspecifikus sajátosságok, eszközök, feltételek figyelembevételével. 288

SNI-gyermek

Gyengénlátó gyermek

Kérdőív befogadó pedagógusoknak, látássérült tanulóknak Egy-egy iskolalátogatás alkalmával a módszer alkalmazása lehetővé teszi a tanuló egyéni szükségleteinek, a tanulással, a beilleszkedéssel kapcsolatos problémáknak a felderítését, közös megbeszélését, valamint a sikerekre, nehézségekre, az alkalmazott tanulási technikákra, a segédeszközökre, az önálló tanulás fokára irányuló kérdések nyomán a sérülésspecifikus, tanulási folyamathoz igazodó tanárnak, tanulónak szóló tanácsadást. A befogadó iskolák pedagógusa és az integrációt segítő gyógypedagógus együttműködésének dokumentuma, a „Ne felejts! dosszié” Az integrációval kapcsolatos hatékony szakmaközi együttműködés eszköze az általános iskolai tanulmányok alatt használható, szükség szerint bővíthető dokumentumgyűjtemény, amely a szakmai kapcsolattartás alapja. Tartalma: általános információk, a tanuló sajátos nevelési igényéről szóló információk, valamint a befogadó pedagógusnak és az utazótanárnak az integráló oktatás, nevelés minőségét javító megállapodásai és ajánlásai. Alkalmas az integráció során a sajátos nevelési igényből fakadó különleges bánásmód megvalósulásának nyomon követésére. PEDAGóGIAI tÁrGyÚ Útmutató és gyakorlóanyag a telepített olvasókészülék használatának elsajátításához Az alacsony látásteljesítményű gyengénlátó gyerekek számára a vizuális ismeretszerzést, a sík írás-olvasás elsajátítását egy korszerű technikai eszköz teszi lehetővé: képernyőből, kamerából és mozgatható asztallapból álló elektronikus nagyító készülék. A tanuláshoz, íráshoz, olvasáshoz, szemléltetéshez, szerkesztéshez és a mindennapi technikák elsajátításához használható készülék beállításait, a kereső funkciók és a „szem-képernyő-kéz” koordináció elsajátítását segíti a tanulónak szóló gyakorlóanyag és a pedagógusnak szóló módszertani ajánlás.

289

2. rész Adaptációs mátrix

Csoportos iskola-előkészítő foglalkozás és a szülők iskolája komplex programja A komplex egyéni fejlesztést kiegészítő csoportos fejlesztés a → látásnevelés mellett elsősorban a látássérülés miatt lassabban fejlődő képességek fejlesztésére irányul. Egyidejűleg a program keretében a gyermekek szülei klubszerű foglalkozásokon vesznek részt, ahol választ kapnak kérdéseikre, szemészeti, pszichológiai előadásokat hallgathatnak, és nevelési témákról beszélgethetnek. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

290

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Kiadvány típusa

Mozgáskorlátozott gyermek Ajánlások

Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az Ajánlás49 bevezeti az olvasót a mozgás idegrendszeri szervezésébe, fiziológiájába (→ 5–.  oldal), illetve a mozgás korlátozottsága okán kialakult funkcionális alkalmazkodás akadályozottságába.  (→ –7.  oldal) A szerző a leggyakrabban előforduló kórformák szerint részletesen jellemzi és a mozgáskorlátozott gyermeket (→ 8–1 1. oldal), és az együttnevelést végző pedagógus számára gyakorlati tanácsokat ad. Megfogalmazza a sajátos nevelési igényű kisgyermek sikeres óvodai együttneveléséhez szükséges személyi (→ 12–1. oldal) és tárgyi feltételeket (→ 1.  oldal), külön felhívja a figyelmet az óvodapedagógus és a → szomatopedagógus együttműködésének alapelveire és tartalmára. Hangsúlyozza, hogy a környezeti adaptáció a gyermek függőségének csökkentését szolgálja. Az Ajánlásban megjelennek azok a speciális szempontok, amelyeket a mozgáskorlátozott gyermek fejlesztési tervének elkészítésénél figyelembe kell venni. Problémákat és ezek megoldására vonatkozó javaslatokat tartalmaz a játék, az anyanyelv, a zene, a vizuális nevelés, a matematika, illetve a mozgásfejlesztés területén (→ 1–2. oldal).  Módszertani ajánlást is kap az olvasó (→ 2–27. oldal), amely egyrészt a mozgáskorlátozott kisgyermek fejlődését szolgálja, másrészt nagyobb biztonságot ad a többségi pedagógusnak. E célokat szolgálja az óvoda–iskola átmenet (→ 27–29. oldal) témakörének e fogyatékossági terület specifikumaival való kiegészítése, amelyben konkrét javaslatok fogalmazódnak meg. A mérés-értékelés sajátos szempontjainak kifejtése, illetve a speciális eszközök felsorolása – megjelölve a használat módját és a fejlesztendő területet – nagyban segítik a sajátos nevelési igényű gyermek sikeres integrációját (→ 29–31. oldal).

Dr. Bernolák Béláné: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. Óvodai nevelés. suliNova Kht., Budapest, 2006.
49 

Kompetenciaterület

291

2. rész Adaptációs mátrix

Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók, illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési, oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola, Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár • adaptált környezet • augmentatív kommunikáció • Ayres-mószer • beszédterápia • Bobath-módszer • boccsa • Dévény-féle speciális manuális technika • diplégia spasztika l. Little-kór • ergoterápia l. rehabilitációs foglalkoztató terápia • evésterápia • fizioterapeuta l. gyógytornász • fizioterápia • funkciósérülés, funkciózavar mozgáskorlátozottaknál • gyógyászati segédeszközök • gyógytorna, ~ász • hidroterápia • izomsorvadás • járógép(ek) • konduktív pedagógia • konduktor • kontraktúra • koordinációs zavarok • korai fejlesztés és gondozás • kóros reflexek • könnyített testnevelés • kutyás terápia • Little-kór • lovas (hippo-) terápia • mindennapos tevékenység 292

Mozgáskorlátozott gyermek

• motoros zavar • mozgáskorlátozott, ~ság • mozgásnevelés • mozgásnevelő • mozgásterápia • mozgászavar • munkatevékenység mozgáskorlátozott gyermek esetén • ortézis • PCS képkommunikációs rendszer • petyhüdt jellegû bénulás • protézis • reflexgátló helyzetek • rehabilitációs eszközök és segítô megoldások • spasztikus (görcsös) bénulás • subaquális torna • szomatopedagógia • szomatopedagógus • tartáshiba • testi fogyatékos • testközeli segédeszközök • testtávoli segédeszközök • törpenövés • túlmozgás • végtagdeformitás • végtaghiány – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Bernolák Béláné: Együtt a többiekkel – egy-másért. Előadás-gyűjtemény a mozgáskorlátozott gyermekek integrált neveléséről. Budapest, Bicebóca Alapítvány, 2001.)

293

2006. 50  294 Kompetenciaterület Kiadvány típusa ..  oldal). oldal) Az együttnevelésben dolgozó többségi pedagógus a különböző tanulásszervezési formákról. oldal) az iskolai munkát.  oldal) és a csoport nem sérült tagjaitól (→ 28–30. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az értékelés elveinek megfogalmazása (→ 34–35. Budapest. amelyek az együttnevelésben részt vevő mozgáskorlátozott tanulóknál leggyakrabban előfordulnak. és segítségére van az integráló pedagógusnak a sérülésből fakadó sajátos pedagógiai feladatok ellátásában. illetve a mindennapos tevékenységeket segítik eredményesebbé tenni. részletesen → 2. oldal) meglévő ismereteit kiegészítheti az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos speciális tudnivalókkal. A felsorolást a pedagógiai szükségletek szervezik (→ 7–10. külön kiemelve a fejlesztésükhöz szükséges alapelveket (→ 10–17. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás50 elején azok a kórformaleírások szerepelnek. Az együttnevelésben a pedagógustól (→ 27–28. suliNova Kht.  oldal) elvárható magatartásformák megjelölése. (→ 18–20. oldal). Szövegértés-szövegalkotás. oldal). illetve a pedagógiai módszerekről (→ 20–27. amelyeket hasznos gyakorlati tanácsokkal egészít ki. Részletesen kifejti a képességfejlesztés területeit. a szövegértés és szövegalkotás témaköreit. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (11 adaptált modul a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület alapozó szakasz moduljaihoz. A szerző részletesen bemutatja a mozgáskorlátozott gyermek megismerőtevékenységének speciális jellemzőit. nyolc adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszához. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. a speciális eszközök bemutatása (→ 31–33. táblázat) Ágoston Gabriella: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek.

a 292–293. 4. Dokumentációs útmutató   (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.) 295 . 279–288. Gyógypedagógiai Szemle. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. tanulók együttneveléséhez. szám.és testsémafejlesztés összefüggései és szerepük a diszlexia-prevencióban. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Rosta Katalin – Sósné Pintye Mária: A mozgás. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. XXIII. Módszertani intézményi útmutató. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. évf.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. az adatbankban.

(→ 22–24. oldal). és 49. Budapest. A mindennapi osztálymunkát segíti a pedagógustól (→ 24–25. táblázat) Nagyné Fatalin Andrea: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. az értékelési módszerek bemutatása (→ 28–29.). oldal) és a csoport nem sérült tagjaitól (→ 2–27. két adaptált modul a 2. Segítséget nyújt az integráló pedagógusnak a sérülésből fakadó sajátos pedagógiai feladatok ellátásában. és 35. 2006. amelyek kitérnek a környezet kialakításán túl például a helyes ülés vagy a munkaszervezés sérülésspecifikus követelményeire. A szerző nagy hangsúlyt fektet a képességfejlesztés területeinek ismertetésére. Ezeket hasznos gyakorlati tanácsokkal egészíti ki. E felsorolás a pedagógiai szükségletek alapján áll össze (→ 7–10.  oldal). Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához a matematikai kompetenciaterületen [két adaptált modul az 1. Matematika. oldal).)] (→ 2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. suliNova Kht. külön elemezve a mozgáskorlátozott tanulók matematikai kompetenciáinak összetevőit. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. a fejlesztésükhöz szükséges alapelveket alap. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás51 az együttnevelésben részt vevő mozgáskorlátozott tanulóknál leggyakrabban előforduló diagnózisok ismertetésével kezdődik. oldal) elvárható magatartásformák megfogalmazása. évfolyamra (5. 51  296 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . oldal). évfolyamra (33.  Az együttnevelésben dolgozó többségi pedagógus a különböző tanulásszervezési formákról és módszerekről meglévő ismereteit kiegészítheti az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos speciális tudnivalókkal.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.és középfokon egyaránt. illetve azok az egyéb hasznos tudnivalók. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Külön kitér a kimeneti elvárásokra.. az elvárható és a nem elvárható teljesítményekre (→ 1 1–21.

Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.) 297 . illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. szám. Fejlesztő Pedagógia. a 292–293. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Horváth Dezsőné: Gondolatok az integrációról mozgássérültek esetében.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. az adatbankban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. tanulók együttneveléséhez. 6. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. 2000. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. 24–27 .

képességfejlesztésük sajátos3–1 ságait. oldal) típusú programcsomagokra vonatkoztatva. az értékelés elveinek megfogalmazása (→ 42. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. Pontról pontra végigvezeti az olvasót a programcsomag témakörein. életviteli és környezeti kompetenciák. oldal).  oldal). Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához a szociális. illetve a kommunikáció lehetőségeivel (→ 3. 2006. ol1–1 dal) és fejlesztésük alapelveit (→ 1 5.  oldal) eredményesebbé teszik a sajátos nevelési igényű gyermek együttnevelését. a segítségnyújtás. tudnivalókkal. oldal). életviteli és környezeti kompetenciaterületen (egy adaptált modul az 1.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. átszőve azokat a fogyatékossági terület speciális ismereteivel (→ 23–27. oldal) és a pedagógiai módszereket (→ 29–33. Budapest. szerepeket (→ 33–35. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Összefoglalja az ajánlott tanulásszervezési formákat (→ 28–29. személyiségét (→ 1 3. Szociális. oldal). suliNova Kht. oldal). oldal). A mozgáskorlátozott tanuló önálló életvitelét segítő speciális eszközök bemutatása (→ 37–41. oldal). az alap. évfolyamra – Én és a világ – Étkezzünk egészségesen) (→ 2. A pedagógiai eredményesség érdekében jelöli meg az Ajánlás a pedagógustól elvárható magatartásformákat.  oldal). Külön foglalkozik a csoport nem sérült tagjainak felkészítésével. kommunikációját (→ 10–1 1.és középszint kimeneti elvárásait az „A” (→ 1 5–18. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a „B” (→ 19–21. táblázat) Dombainé Esztergomi Anna: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás52 részletesen bemutatja a leggyakrabban előforduló kórformákat (→ 7–9. oldal). kiegészítve az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos speciális eljárásokkal.  oldal).. illetve a „C” (→ 21–23. a mozgáskorlátozott gyermekek kognitív sajátosságait (→ 9– 10. 52  298 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . oldal).

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. 25–33. az adatbankban. 1991. szám.) 299 . 1. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 292–293. táblázat) – Eszköztár (→ 1.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. Módszertani intézményi útmutató. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Benczúr Miklósné: Mozgásfogyatékosok integrált oktatásának helyzete egy felmérés tükrében. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. Gyógypedagógiai Szemle.

 táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. A képességfejlesztés kifejtésénél a vezérlő elv az. évfolyam (→ 1 3–17. amelyet a fogyatékossági terület sajátosságaival kiegészített Ajánlás is tartalmaz (→ 19–20. táblázat) Bán Éva – Sebők Zsuzsa: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek.  oldal). illetve a csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformák (→ 23–24. oldal). A bemutatott tanulásszervezési formák a mozgáskorlátozott tanulók számára az idegen nyelv hatékony elsajátítását segítik (→ 20–22. így nagyon részletesen jelennek meg mind az 1–6. Idegen nyelv. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). a különböző kórformákból fakadó pedagógiai problémák gyakorlati megoldásai (→ 2–30. illetve egy minta óravázlat (→ 31–32.  oldal) jelentősen hozzájárulhatnak a programcsomag sikeres adaptálásához. oldal). táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. rész Adaptációs mátrix élõ Autizmussal Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. suliNova Kht.Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek A szerzők a mozgáskorlátozott gyermek sérülésspecifikus bemutatásával kezdik az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztéséhez írt Ajánlásukat53 (→ 7–1 3. az értékelés alapelveinek megjelenítése (→ 30. 2006. oldal).  oldal) nyelvi tevékenységeinek sajátosságai..  oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés . Budapest. 53  300 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 2. Az eszközök felsorolása (→ 24–2. az együttnevelésben dolgozó pedagógustól (→ 22–23.  oldal). oldal). Dokumentációs útmutató   (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. oldal) áttekintése pedig gyakorlati segítséget nyújt az integráló pedagógusnak. hogy a károsodás egy igen összetett következményrendszerben hat. évfolyam (→ 17–19. mind a 7–12. hogy a multikulturális környezet iskolai megjelenése miatt szerepet kap a magyar mint idegen nyelv. A programcsomag korszerűségét mutatja.

] 301 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Budapest. az adatbankban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. a 292–293. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában [különösen: Papp Gabriella: Válogatás az integrált nevelés szakirodalmából (fordításgyűjtemény). Nemzeti Tankönyvkiadó.Mozgáskorlátozott gyermek – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. 1994. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola.

2006. évfolyam számára – Foglalkozások. oldal) és nevelésük-oktatásuk kiemelt feladataira (→ 20–22. oldal). illetve az értékelési alapelveket (→ 38. és összefoglalja azokat a pedagógiai alapelveket (→ 32–33. oldal) és a fontosabb témakörökre is az életpálya-építés kompetenciaterületen belül (→ 30–32. oldal). tehát pedagógiai következményei is vannak (→ 14–1 5. Mindezekre azért van szüksége az együttnevelésben dolgozó pedagógusnak. oldal). Budapest. oldal). oldal) elvárható magatartásformákat. suliNova Kht. Kitér a mozgássérülés-specifikus fejlesztési javaslatokra (→ 24–28. majd a rehabilitációs feladatok megfogalmazásával vezeti be az olvasót a mozgáskorlátozott tanulók életpálya-építésébe (→ 8–14.) (→ 2. népi mesterségek – Agyagozás 2. oldal). életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás54 a leggyakrabban előforduló kórformák. oldal). táblázat) Czibere Csilla – Zsbánné Forrai Judit: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. családjuk különleges szerepére (→ 17–18. amelyek az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermek nevelésével-oktatásával kapcsolatosak.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. 54  302 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. oldal). A szerzők külön kitérnek a mozgáskorlátozott gyermekek személyiségének jellemzésére (→ 1 5–1.. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. oldal). mert a sérülés a tanulási folyamat akadályozója is lehet. de szemléletesen kerülnek bemutatásra (→ 22–24.  Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához a életpálya-építési kompetenciaterületen (egy adaptált modul a 2. diagnózisok ismertetésével. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal) és a csoport nem sérült tagjaitól (→ 3–37.  A mozgáskorlátozott tanulók képességfejlesztésének sajátosságai általánosan. életpálya-építés. Az együttnevelés sikeressége érdekében tekinti át a pedagógustól (→ 34– 3.

Oktatási Minisztérium.): évkönyv a magyar köznevelésről. 29–35. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában [különösen: Illyés Sándor: Együtt vagy külön? Kihívás a fogyatékos gyermekek intézményes nevelésében. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók együttneveléséhez. In Hoffmann Rózsa (szerk. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. 1999. Módszertani intézményi útmutató. a 292–293. az adatbankban. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Budapest. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola.] 303 . kihívás a közoktatásban. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók.

Az integráció elméleti összefoglalását a gyakorlati támogatás elemzése követi (→ 14–1 oldal). Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) egyre gyakrabban felmerülő fogalom.  oldal)  és a jelenkor speciális intézményét. másrészt maguknak az integráció szereplőinek. Dokumentációs útmutató (→ 1. rehabilitációs feladatokat fogalmaznak meg a leggyakrabban előforduló diagnózisok. oldal). 2007 . táblázat) – Eszköztár (→ 1. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. oldal).  lőinek felsorolása és optimális magatartásuk leírása (→ 1 5–18. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. támogatást kíván nyújtani egyrészt azoknak az intézményeknek. megmagyarázzák a speciális fogalmakat (→ 5–1 1. oldal).  oldal). grafikonokkal és táblázatokkal alátámasztva az intézmény jelentőségét. táblázat) Ágoston Gabriella – Kis Erika – Zsbánné Forrai Judit: Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek.  oldal). illetve az iskola két tagozatát. Módszertani Intézmény és Diákotthon száz évre visszatekintő múltját (→ 18–19. Módszertani intézményi útmutató. amelyek a mozgáskorlátozott gyermekek együttnevelését vállalják. A kiadvány részletesen bemutatja a Mozgásjavító Általános Iskola. 55  304 . melyhez szervesen csatlakozik az együttnevelés szerep5. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. Educatio Kht.. illetve felépítését (→ 28–31. Budapest. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. oldal). tanulók együttneveléséhez. Kiemelik az alaptevékenységek mellett a speciális szolgáltatásokat (→ 19–23. Bevezetik az olvasót a mozgáskorlátozottak nevelésének-oktatásának sajátosságaiba. tanulók együttneveléséhez. kórformák esetén (→ 1 1–14. A szerzők bemutatják az EGYMI szolgáltatásait (→ 23–28.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató55 segítséget.

az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 305 . felkészülés az önálló életvitelre – lakóotthon program – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. a 292–293. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Módszertani Intézmény és Diákotthon) • Súlyosan és halmozottan fogyatékos.Mozgáskorlátozott gyermek – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola.és értelmileg akadályozott gyermekek iskolai keretek között történő „terápiás fejlesztő programja” • Önállóság. mozgás.

Ezt az elvet képviselve az Útmutató56 gyakorlati segítséget nyújt a mozgáskorlátozott gyermekeket nevelő többségi intézmények számára. taneszközöket. Módszertani intézményi útmutató. illetve a finommotorika fejlesztéséhez. Az Útmutató támpontokat és ötleteket ad a mozgáskorlátozott tanuló önkiszolgálásának megkönnyítéséhez is. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Az eszközgyűjteményben a környezeti adaptációt megkönnyítő eszközök algoritmikus rendszerben. az udvar és az épület témakörökben. A szerzők gyakorló gyógypedagógusként mutatják be és ajánlják azokat az asztalokat.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az akadályozott ember életvitelét környezete nem határozhatja meg. életminőségét nem befolyásolhatja. szabadságát nem korlátozhatja. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek.. adaptáció alkalmazható. amelyek sokoldalú felhasználhatóságuk révén hozzájárulnak a nagymozgások. kommunikációja. amelyek nélkül a mozgáskorlátozott gyermek tanulása. melyek a tantermi folyamatok sikerességét növelik. élete elképzelhetetlen. Az iskolai fejlesztő munkát segítik azok az eszközök. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. 2008. táblázat) Dombainé Esztergomi Anna – Szöllősyné Juhász Csilla: Sérülésspecifikus eszköztár mozgáskorlátozott gyermekek. Külön fejezetet szentelnek azoknak a sérülésspecifikus technikai segédeszközöknek. Educatio Kht. Budapest. 56  306 . amely az érintett személy számára megfelel. A szerzők azt hangsúlyozzák. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. képekkel illusztrálva követik egymást a közlekedés. anyag. hogy ezen a területen minden megoldás. tanulók együttneveléséhez.

oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. az adatbankban. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.Mozgáskorlátozott gyermek – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 292–293. valamint kiadványunk bibliográfiájában 307 . mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

 oldal).. oldal). a szakszavak jegyzéke magyarázatokkal (→ 32–37. suliNova Kht. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. A mellékletekben megtalálhatóak az együttnevelést támogató jogszabályok (→ 19. orvosi. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. a javaslat tartalmát (→ 8–9. illetve pedagógiai. pszichológiai dokumentumok között (→ –7. táblázat) Kiss Erika – Kollár Katalin – Ursu Zsuzsa: Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. oldal). oldal). Budapest.  oldal) megfogalmazásához. Megjelöl olyan kulcsszavakat. oldal). 2007 . amelyek e dokumentumok tanulmányozása kapcsán gyakran felmerülnek (→ 5. oldal) és a mérés-értékelés sajátos szempontjainak (→ 1–17. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal).  oldal). Az Útmutató eligazítja az olvasót a mozgáskorlátozott gyermekkel érkező egészségügyi. terápiákat. Dokumentációs útmutató. az alkalmazott eljárásokat. tanulók együttneveléséhez. Részletesen ismerteti a szakértői vizsgálat menetét. Mintát adnak a pedagógiai vé3–1 lemény (→ 1. oldal). felhívja a figyelmet a mozgáskorlátozott gyermek/tanuló együttnevelésében a tanügyi dokumentumok vezetése kapcsán megjelenő specifikumokra (→ 10–1 3. 57  308 . A szerzők összegyűjtötték azokat a fejlesztési eljárásokat. illetve egy szakértői javaslat mintája is (→ 38–39.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató57 eligazítást nyújt a gyermek mozgáskorlátozottságával kapcsolatban készülő dokumentumok rendszeréről. a mozgáskorlátozottsággal összefüggő BNO-kódok (→ 20–23. oldal). oldal). amelyeket a mozgáskorlátozott gyermekek sikeres integrációja érdekében különböző szakemberek végeznek (→ 1 5. a gyakran előforduló kórformák (→ 24–31.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani intézményi útmutató. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 292–293.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 309 . mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. táblázat) – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola.

életviteli és környezeti. a számolási és matematikai. Az adaptálók – Dombainé Esztergomi Anna és Kiss Erika – gyakorló gyógypedagógusként sérülésspecifikus módszerek. Mozgáskorlátozott gyermekek együttneveléséhez az alábbi mintamodulok készültek (→ 2. modul) – Szociális. speciális vagy adaptált eszközök ajánlásával. illetve a foglalkozás menetébe illesztett ötletekkel hathatós segítséget nyújtanak a konkrét tanulási-tanítási folyamatok végrehajtásában.) 310 . és 49. évfolyamra (5. életviteli és környezeti kompetenciák: 1 adaptált modul az 1. Végigvezetik az olvasót azokon a változtatási pontokon. és ezáltal járulnak hozzá a mozgáskorlátozott tanulók együttnevelésének sikeréhez. illetve a csoport nem sérült tagjai számára szóló instrukciókra.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. Javaslatokat tesznek a differenciálásra – szervesen kapcsolódva a különböző kompetenciaterületekhez készült Ajánlásokhoz. Felhívják a figyelmet a mozgáskorlátozott gyermek ismeretszerzési. amelyek a modul alkalmazásának hatékonyságát biztosítják. modul) és 2 adaptált modul a 2. évfolyamra (Én és a világ – Étkezzünk egészségesen) – 1 adaptált modul a 2. táblázat) – Szövegértés-szövegalkotás: 11 adaptált modul a kompetenciaterület alapozó szakaszához és 8 adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszához – Matematika: 2 adaptált modul az 1. népi mesterségek – Agyagozás 2. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A mozgáskorlátozott tanulók együttnevelésében dolgozó pedagógusok számára 25 kompetencia alapú adaptált modul áll rendelkezésre az életpálya-építési. típusproblémák megjelölésével. évfolyamra (33. testhelyzetek. valamint a szövegértési és szövegalkotási területeken. és 35. kommunikációs nehézségeire. évfolyamra (Foglalkozások. szociális.

 táblázat) – Eszköztár (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 311 . táblázat) – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 292–293. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. az adatbankban. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Mozgáskorlátozott gyermek Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. tanulók együttneveléséhez. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

ellátási kérdésekben – a hatékony fejlesztés érdekében – a gyermekkel foglalkozó minden szakember (pl. ÖNÁllósÁG. Ezért kínálja azokat a megjelenítési formákat. pszichológus. amelyek lehetővé teszik a személyiség megnyilvánulásait. oktatási. KoMPlEx MűVÉszEtI NEVElÉs Ez a jó gyakorlat azt az alapelvet teljesíti ki. oKtAtÁsI ElVEK MEGVAlósÍtÁsÁBAN A mozgáskorlátozott gyermeket (együtt)nevelő intézmények számára a jó gyakorlat bevezetése abban segíthet. eszközrendszert – a hozzájuk kapcsolódó technikai megoldásokkal –. a környezettel való kommunikációt. amely szerint a mozgáskorlátozott gyermekeket sem zárhatja ki sérülésük a kreatív. gyógyászatisegédeszköz-ügyintéző) és a szülő tájékozott legyen. gondozási. gyógypedagógus. pedagógus. FElKÉszülÉs Az ÖNÁlló ÉlEtVItElrE – lAKóottHoN ProGram Az önálló életvitel kipróbálásának lehetőségével az intézmény megteremti az esélyegyenlőség alapjait a 7–8. hogy felmerülő nevelési. orvos.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok A szAKMAI EGyüttMűKÖDÉs (tEAMMUNKA) GyAKorlAtA Az EGysÉGEs NEVElÉsI. pedagógiai asszisztens. 312 SNI-gyermek . osztályos mozgáskorlátozott tanulóknál. önkifejező alkotók világából.

Dokumentációs útmutató (→ 1. a 292–293. a saját életük mindennapjaiban való tevékenyebb részvételre.Mozgáskorlátozott gyermek sÚlyosAN És HAlMozottAN FoGyAtÉKos. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. hogy képessé tegye őket környezetük egyre bővülő megismerésére. az adatbankban. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. továbbá egyszerű társas kapcsolatok kialakítására. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.És ÉrtElMIlEG AKADÁlyozott GyErMEKEK IsKolAI KErEtEK KÖzÖtt tÖrtÉNő „tErÁPIÁs FEJlEsztő ProGrAMJA” Ebben a programban a súlyosan és halmozottan sérült tanulók olyan fejlesztést kapnak iskolai keretek között. aminek eredményeképpen jobb minőségű életet élhetnek. amely arra törekszik. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. MozGÁs. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 313 . Módszertani intézményi útmutató.

amelyekben a hallássérült gyermekek jó vagy akár jobb teljesítmény elérésére képesek halló csoporttársaiknál. kognitív funkcióira. a hallássérült gyermek számára is változtatás nélkül játszható tevékenységet tartalmaz. milyen speciális eszközöket használnak a hallássérült gyermekek (→ 7–8. a mesék hallás utáni megértése nehézséget jelent a hallássérült gyermekek számára. mivel a versek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a szükséges kapcsolatrendszer kialakítását. illusztrációval és többszöri ismétléssel közel hozhatjuk Dr. a fogadó pedagógus és az integrációt segítő gyógypedagógus egymással együttműködve tevékenykedik (→ 10–1. milyen következményei vannak a gyermekek beszédfejlődésére. Az irodalom. különösen a manuális tevékenység és a gyűjtőmunka során. suliNova Kht.. Óvodai nevelés. oldal). A hagyomány fejlesztési tervei szinte kivétel nélkül alkalmasak arra. Tárgyalja az óvodai kompetenciaterület és az integráció kapcsolatát (→ 9–10. Kompetenciaterületenként kapunk részletes módszertani segítséget. tanulók együttneveléséhez. Nagy segítséget jelent a befogadók óvodák számára a speciális szempontokkal történő megismerkedés nevelési területenként. hogy e tevékenységekben a hallássérült gyermekek is teljes értékűen részt vegyenek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez – Szövegértés-szövegalkotás (10–1. ugyanakkor előzetes feldolgozással. hiszen az integrált nevelés olyan komplex kapcsolatrendszer optimális működését feltételezi. oldal). 2006. Ajánlások nagyothalló gyermekek. anyanyelv fejlesztési terület az egyik legproblematikusabb. mi a → hallássérülés (→ 5–7. Budapest. A vizuális nevelés. A hallássérülésrôl lásd még: Útmutató nagyothalló gyermekek. a mozgásfejlesztés és a matematika azon területek közé tartozik. oldal). Perlusz Andrea: Ajánlások nagyothalló gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. A játékajánló fejlesztési terület nagyon sok jó. Részletesen bemutatja a megfelelő intézmény kiválasztásának szempontjait. melynek során a hallássérült gyermek. a szülő. oldal). Módszertani intézményi útmutató 8–14. Közérthető módon leírja. 58  314 Kompetenciaterület Kiadvány típusa .  oldal).  oldal. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás58 összefoglalja mindazokat az ismereteket. melyek szükségesek a hallássérült gyermekek fogadásához a többségi óvodákban. a befogadáshoz szükséges feltételek megteremtésének lehetőségét.

és a zenehallgatásból is csak többet-kevesebbet hallhatnak. A szerző a mérés. az előzetes információgyűjtés (→ 1–19. Dokumentációs útmutató (→ 1. A környezetismeret fejlesztési terület témái nagyon sok lehetőséget kínálnak a hallássérült kisgyermekek számára. oldal). az adatbankban. ugyanakkor a zenedarabok ritmusát képesek érzékelni. értékelés témakörnél részletesen kitér mindazokra a sajátos szempontokra. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Bár tisztán énekelni valószínűleg nem tudnak. valamint kiadványunk bibliográfiájában 315 . a részletes módszertani tanácsok megkönnyítik az óvónők mindennapi tevékenységét az integráció során. oldal). Gyakorlati tanácsaival a hallássérült gyermekek befogadását segíti. A tevékenységek legnagyobb részébe változtatás nélkül be tudnak kapcsolódni. tanulók együttneveléséhez. amelyeket figyelembe kell venni az értékelés során (→ 20–21. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. bár nagyon fontos számukra a megfelelő szemléltetés. A zene fejlesztési terület témái és feladatai sem állnak túl messze tőlük. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • adó-vevő készülék • hallókészülék • audiogram • jelnyelv • audiológia • nagyothalló • audiométer • pedoaudiológia • auditív • posztlinguális hallássérülés • auditív differenciálás • prelinguális hallássérülés • auditív diszkrimináció • siket • auditív verbális terápia • szájról olvasás • beszédérthetőség • szurdologopédia • beszédmegértés • szurdopedagógia • érzékszervi fogyatékosság • szurdopedagógus • hallásfigyelem • ujjábécé • hallásmérés • hallásnevelés • hallássérülés – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Nagyothalló gyermek hozzájuk e foglalkozások tartalmát is. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek.

Urbánné Deres Judit: Ajánlások nagyothalló gyermekek. A halló társakkal való együttlét magasabb beszédszintet eredményez. 59  316 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . szövegalkotási képesség összefüggéseinek vonatkozásában (→ 10–1. mintegy kiindulópontként a sajátos nevelési igényű gyermekek eltérő fejlődésének megértéséhez. 2006. Szövegértés-szövegalkotás. különösen a hallásveszteség és a szövegértési. A nagyothalló gyermekeknél a hallás hiánya vagy tökéletlen volta a nyelvi kifejezőképesség területeit. suliNova Kht. hogy vannak olyan pedagógiai eljárások. szövegalkotási sajátosságairól. a szövegalkotást és a szövegértést érinti leginkább. ezért a tartalmak elemzésével és a szövegértési-szövegalkotási kompetenciák fejlesztési sajátosságainak feltárásával nyújt segítséget az Ajánlás készítője a mindennapi pedagógiai munkához. A beszélő környezet a gyermeket erősen készteti a beszédre. amelyek nem alkalmazhatók hallássérült gyermekek esetében. oktatása.  oldal). ami által beszédkésztetése jobb lesz. s mindez hozzásegíti a nagyothalló gyermekeket. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásban59 olvashatunk a nagyothalló tanulók szövegértési. hogy felnőttkorukban teljes értékű életet élhessenek. Megfogalmazza azt is. és a differenciált tananyagfeldolgozáson kívül a tanulásszervezési módokat és a feladatok megoldását segítő módszereket. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.  Bemutatja a → hallássérülés következtében megjelenő nyelvi rendellenességeket. Felhívja a figyelmet arra is..Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. és erőfeszítésekre sarkallja. módszerek. Budapest. mert a halló környezet gazdagabb beszédpéldája fejleszti a gyermek kommunikációját. és mindezek kapcsán szó esik a beszéd kialakulásáról és fejlődéséről is. módszeres eljárásokat is meg kell változtatni. hogy a várható nehézségek ellenére fontos a hallássérült gyermekek integrált nevelése. ismeretszerzési módok.

az adatbankban. a 315. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – 25 adaptált modul a szövegértésiszövegalkotási kompetenciaterület alapozó és beszédfejlesztési szakaszához – Ajánlások nagyothalló gyermekek. tanulók együttneveléséhez.Nagyothalló gyermek Lásd még nagyothallás témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 317 . Módszertani intézményi útmutató.

szabály jelentést kapjon a gyermek számára. a gyakorlatban azonban hamar kiderül. Mészáros Judit (szerk.): Ajánlások nagyothalló gyermekek. Egyrészt a halló gyermekek általános iskolájának tantervében előírt tananyag elsajátíttatását. ahol a nyelv nélkül is sikereket érhetnek el és kiteljesedhetnek. Budapest.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A nyelvi nehézségek és az absztrakt gondolkodás nehézségei miatt gondot okozhat számukra – még felsőbb osztályokban is – a metakogníció. hogy minden fogalom. neveléséhez szükséges. hogy ez a szép feladat nem kíván sokkal többet egy empatikus. Matematika. Első olvasásra talán ijesztőnek tűnik a befogadó pedagógus számára az a sok új információ. taktilis megtapasztalásának. A hallássérült gyermekek matematikaoktatása során valamennyi képességfejlesztési részterületen kettős feladatot kell teljesíteni. A szerzô felhívja a figyelmet arra. hogy számolnunk kell a nyelvi hátrányból és a mindennapi tapasztalatok hiányosságából fakadó megértési zavarokkal. Másrészt a hallássérülés miatt kialakult nyelvi.és problémamegoldó gondolatmenet előzetes vagy utólagos megfogalmazása. az abban benne foglalt képességek fejlesztését. Ugyanakkor – mint ahogy a kiadvány is megfogalmazza – sok hallássérült gyermek számára vonzó terület lehet a számok világa. hivatását szerető pedagógustól. valamint az ahhoz kapcsolódó követelmények teljesítését. gondolkodásbeli tapasztalati hátrány csökkentését. amely a hallássérült gyermekek oktatásához. a feladat. A hallássérültek matematikaoktatásakor az emlékezeti teljesítmény növelése érdekében törekednünk kell arra. a tudásról való tudás. suliNova Kht. Hangsúlyossá kell válnia a konkrét élménynek. a matematikai tartalmak motoros. 2006. kommunikációs. 60  318 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . szöveg. A valóságban.. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. a többi érzékszerv lehetőség szerinti bevonásának. kinesztéziás. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásban60 olvashatunk a → hallássérülés legfontosabb jellemzőiről és hatásukról a matematika tanulására. Megismerkedhetünk a hallássérült tanulók matematikaoktatása során alkalmazott általános módszertani alapelvekkel és – részletesen – a hallássérült gyermekek matematikaoktatása során használható speciális módszerekkel.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 319 .Nagyothalló gyermek mint gondoskodást és gondolkodást a gyermek életének megkönnyítéséről a befogadó közösségben. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. a 315. az adatbankban. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek.

az ezekből levont tapasztalatok. 61  320 Kompetenciaterület Kiadvány típusa .és a kortárs csoport. mennyire „fogadóképes” a gyermeket körülvevő felnőtt. Felhívják a figyelmet arra. Ez az információfelvételi és -értelmezési nehézség magatartási problémákat vagy beilleszkedési nehézséget okozhat. Használnak-e más kommunikációs utakat. hogy a nagyothalló gyermeknek az →  auditív csatornák mellett más. Urbánné Deres Judit – Dr. életviteli képességek fejlesztése.. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. a tevékenység és tevékenykedés (szóbeli. Az Ajánlásban61 olvashatunk a hallássérülés következményeiről a szociális alkalmazkodás területén (→ 7–10. nem értik az őket érő ingerek jelentését vagy nem tudják megítélni azok fontosságát. Szociális.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A szerzők életkori sajátosságokhoz igazodva fejtik ki véleményüket. életviteli és környezeti kompetenciák. hogy a → nagyothallás következményeivel mennyire van tisztában. Tudjuk. suliNova Kht. hang). alkalmazására (→ 12–18. tesznek javaslatot a módszerek kiválasztására. 2006. mintanyújtással. elsősorban vizuális csatornákat is igénybe kell venni az interakcióhoz. az életkori sajátosságokhoz igazodó fejlesztése elengedhetetlen és a legfontosabb. A nagyothalló tanulóknál a szociális kompetenciák fejlődése már a kezdetekben zavart szenved. hogy sok múlik azon. másik oldalról az elfogadás és a proszociális viselkedésformák tanítása pl. cselekvéses. tisztában vannak-e a metakommunikációs lehetőségekkel. Ezért lényeges egyik oldalról a közösségi szokások. hogy ezeknek a képességeknek állandó. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az új kihívások a pedagógiában a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését támogatják és segítik. mert nem éri elegendő külső inger (pl. az ismeretszerzés és a képességfejlesztés új lehetőségét nyitják meg a gyermek fejlesztője előtt. oldal). Tudják-e. írásbeli). Budapest. azonban ennek a fejlesztőmunkának a legfontosabb kompetenciája a szociális és életviteli képességek fejlesztése. oldal).): Ajánlások nagyothalló gyermekek. érvényesül-e a szociális tanulás kölcsönössége. A szociális. magatartásformák. mert meghatározza a nagyothalló gyermek életpályáját és az integráció sikerességét. Váry Ágnes (szerk.

 táblázat) – Eszköztár (→ 1. az adatbankban. tanulók együttneveléséhez. Lásd még nagyothallás témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához  –  szociális. tanulási és emocionális integráció sikerességét. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek.Nagyothalló gyermek A nagyothalló gyermek szociális kompetenciáinak fejlesztése során a támogató. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 321 . évfolyamra (Én és a világ – Játék a szabadban. a 315. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. fontossága az egészséges életmód kialakításában – Mozogni jó!) (→ 2. életviteli és környezeti kompetenciaterület: két adaptált modul az 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. elfogadó és befogadó környezet nagymértékben befolyásolja a társadalmi. A mozgás szerepe. táblázat) – Ajánlások nagyothalló gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1.

hatásukat a nyelvre és a nyelvelsajátításra. Csak akkor képesek követni a társalgást. A súlyos fokú hallássérülés esetében fontos. auditív. mint a halló társaiknak. Az Ajánlás készítője bemutatja a hallássérülés fokozatait. illetve vizualizálható nyelvi bemenetnek. ha a szavak. Urbán Emese: Ajánlások nagyothalló gyermekek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Kifejti. az egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztés és az egyéni megsegítés. A közepes fokú hallássérült gyermekeknél az idegen nyelv tanulása is nehezített. kifejezések túlnyomó többsége ismert számukra. térbeli. hogy az enyhe fokban nagyothalló integrált gyermekek képesek az idegen nyelv elsajátítására a többi gyermekkel együtt. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás62 együtt tárgyalja az enyhe fokban nagyothallótól a középsúlyoson át a súlyos hallássérült gyermekek idegennyelv-tanításának sérülésspecifikus sajátosságait. ha a megfelelő feltételeket biztosítják nekik az osztályban. érdeklődését. 2006.. testi-kinesztetikus. suliNova Kht. inter. logikai-matematikai). zenei. vizuális. amely viszonylag kevesebb nehézséget jelent számukra. Így a – különböző fokban – hallássérült tanulók is lehetőséget kapnak olyan tevékenység végzésére. hogy a tanulók – ha anyanyelvi szintjük engedi – lehetőséget kaphassanak az idegen nyelv elsajátítására. 62  322 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . kinesztetikus. nyomtatottszöveg. A súlyos fokú → nagyothallás esetében az idegen nyelv tanulásánál döntő szerepe van az írott.és csoportorientált tanulók). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.és intraperszonális. Ebben az esetben kiemelten fontos a hallássérültekkel foglalkozó gyógypedagógus tanácsadó munkája. és a megértést segíti a szituáció. Idegen nyelv. Azonban → hallássérülésük miatt az órán kívüli nyelvtudás bővítésének lehetőségei korlátozottabbak számukra. A hallássérült gyermekeknél az anyanyelvi fejlettség jelentősen meghatározza az elérhető idegen nyelvi szintet. ezzel nemcsak a halló gyerekeknek biztosít lehetőséget az egyéni differenciálásra. valamint a különböző intelligenciafajtákat (nyelvi. Ezzel növeli a tanulók motivációját. Mivel a Kreatív kommunikációs programcsomag figyelembe veszi az egyéni nyelvelsajátítás jellemzőit (pl. Budapest. és sikerélményhez juttatja őket.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 315. Egyéni megsegítés és fejlesztés mellett felhasználhatók az ép hallású tanulók idegennyelv-elsajátítása során alkalmazott módszerek és eszközök. és képesek legyenek a beszélt idegen nyelv jó megértésére és használatára. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. hogy a készülék által nyújtott lehetőségeket minél jobban ki tudják használni. Módszertani intézményi útmutató. azonban a súlyos nagyothallóknál és siketeknél fontos az olvasás és írás aránylag korábbi használata. táblázat) – Eszköztár (→1. az adatbankban. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. illetve a hallássérült egyéni megsegítése. tanulók együttneveléséhez. Az enyhe vagy középsúlyos nagyothallónál a vizuális megerősítés mellett hatékony lehet a főleg verbális előkészítő szakasz. de a kompetenciák fejlesztési lehetőségei némileg módosulnak az auditív input korlátozottsága vagy hiánya miatt. A hallássérültek hatékony idegennyelv-tanításának egyik fontos feltétele az osztálykeretben folyó fejlesztés során a hallásállapot és a képességstruktúra figyelembevétele. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.Nagyothalló gyermek Cochlea implantált gyermekek idegennyelv-tanítása során a vizuális csatornák bevonása mellett fontos a hallás és a → hallásfigyelem fejlesztése. Az ép hallású gyermekek idegennyelv-oktatása során megfogalmazott általános fejlesztési célok vonatkoznak a hallássérült tanulókra is. valamint kiadványunk bibliográfiájában 323 . A módszertani ajánlásokat részletesen kidolgozott minta óravázlatok is alátámasztják.

A hallássérült gyermekek esetében a pályaválasztásnak szubjektív és objektív feltételei is vannak. eljárásoknak a megtalálása. amelyek hozzájárulnak az önálló életvitel mind teljesebb eléréséhez. a sokszínű tanulói tevékenységek szervezésével hozzájárul a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának támogatásához. amelyeknél nem játszik meghatározó. módszereivel. mint halló kortársaikénak: alkalmassá váljanak egy élhető életre. amelyek a gyermekek felnőtt életének meghatározói lehetnek. lényegi szerepet a közvetlen kommunikáció. egészséges életmódra. a jövő tervezésének képességére. a verbálisan bonyolított teammunka. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A programcsomag egész szemléletével. képességeiknek megfelelő pálya választására. az eltérő fejlődési utak és szükségletek figyelembevételével. az iskolai tevékenységek hosszú távú és egymásra épülő tevékenységrendszerével. Az objektív feltételek a korlátozott szakmatanulás és az elhelyezkedési lehetőség. amelyet önállóságra neveléssel lehet megoldani. amely alkalmas a hallássérült gyermekek befogadására. munkaerő-piaci felkészültségre tegyenek szert. E folyamat során megismerhetjük a gyermekek személyiségét és azokat a tényezőket. önálló feladatmegoldás a döntő. ahol az információk írásosan is elérhetőek. s a koncentrált. a tanulási-tanítási folyamat átszervezésével pedig biztosítja számukra az inkluzív nevelkedés lehetőségét. kidolgozott moduljaival. a hallásfok. képesek legyenek adottságaiknak. 324 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Tehát a pedagógus legfontosabb feladata azoknak a módszereknek. az egészség megőrzésére.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. tevékenységeknek. A hallássérült gyermekek életpálya-építési képességfejlesztésének éppúgy az a célja. a személyiség és a készségek szintje sorolható. A pályaalkalmasságot tekintve a hallássérültek esetében elsősorban azok a pályák jöhetnek számításba. Olyan módszertani sokszínűséget kínál. Az iskolai fejlesztés kiemelt feladata a felnőtt élet szerepeire való felkészítés. A szubjektív tényezők közé a beszédszint.

életpálya-építés. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. „Elvégeztük az aratást…”) (→ 2. 63  325 . Minden hónap valakié. tanulók együttneveléséhez. és még alaposabban megismerhetjük a nagyothalló gyermekek sajátos igényeit. suliNova Kht. áll a bál!”) és egy adaptált modul a 2.. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában Czibere Csilla – Köntösné Lőrincz Eszter: Ajánlások nagyothalló gyermekek. évfolyamra (A természet: a mi világunk. Lásd még nagyothallás témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – életpálya-építési kompetenciaterület: egy adaptált modul az 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. az adatbankban. táblázat) – Ajánlások nagyothalló gyermekek. évfolyam számára (A természet: a mi világunk – Népszokások. „Itt a farsang.Nagyothalló gyermek Mindezeknek a kérdéseknek a részletes kifejtését olvashatjuk ebben az Ajánlásban63. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a 315. Módszertani intézményi útmutató. Budapest. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. 2006.

Az → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények tanácsadással. gyógyító pedagógiai hátteret. megismerhetjük a hallássérülés pedagógiai következményeit. A befogadott gyermek/tanuló és pedagógusai azonban nem nélkülözhetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények segítségét. amelyre a nehéz. Köntösné Lőrincz Eszter – Dr. az integráló munka egyes elemeinek megerősítésével. Módszertani Intézmény. feladatrendszerét. a halló gyermekközösségben élő hallássérült gyermekek pedagógiai útjának mindenre kiterjedő támogatásával szeretnének közreműködni abban a munkában. nevelőtanároknak. az integrációt segítő módszereket és alkalmazott technikákat. Feltárják az évszázadokra visszatekintő orvosi. Általános Iskola. szolgáltatásairól. Támpontokat találhatunk a → hallássérülés. szervezeti felépítéséről. Diákotthon és Gyermekotthon szolgáltatásainak és elérhetőségeinek bemutatásán keresztül az olvasó teljes körű képet kap ezen intézmények céljáról. amelyek a nagyothalló gyermekek együttnevelését vállalják. Budapest. neveléstörténeti. 64  326 . Fontos feladatuknak tekintik.. pedagógiai asszisztenseknek. tanulók együttneveléséhez. hogy együtt vállalt céljaik megvalósításához az integráció teljes feladatrendszerét. jövőjének meghatározó tudományos alapot teremtettek. → nagyothallás azonosításához. Módszertani intézményi útmutató. családtagoknak. terapeutáknak és szülőknek. Váry Ágnes: Útmutató hallássérült gyermekek. Az Útmutató átláthatóvá és érthetővé teszi az integráció céljait. A Dr. amelyek folyamatosan segítik az együttnevelést. Speciális Szakiskola. suliNova Kht. általános iskolai és középiskolai pedagógusoknak. a családokat és pedagógusokat felelősséggel terhelő kihívás kötelezi. szak. azokat az interdiszciplínákat.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató64 segítséget. szinte végigkísérik a többségi iskolákban nevelkedő. szolgáltatást nyújt egyrészt azoknak az intézményeknek. folyamatát és gyakorlatát feltárják az integráció szereplőinek. „klienseiről”. tanuló gyermekek életét. másrészt maguknak az integráció szereplőinek: óvodapedagógusoknak. Török Béla Óvoda. 2007 .és szakmai szolgáltatásairól. amelyek a hallássérült gyermekek sorsának. támogatást.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a 315. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek.Nagyothalló gyermek Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 327 . nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

Dokumentációs útmutató (→ 1. bonyolult munkáját könnyíti meg az eszközrendszer bemutatása és a módszertani ajánlások. a nyelvfejlődést. aki hallássérült gyermekekkel foglalkozik. A bemutatott eszközök megismerését. A speciális eszközök bemutatása a mindennapi életben való alkalmazáshoz nyújt ismereteket mindazoknak. tisztíthatók. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. taneszközök. az életvitelt segítő eszközök gyógyászati segédeszközök használata. Educatio Kht. kommunikációs zavarok miatt nagyon fontos a megfelelő speciális segédeszközök. Az Útmutatóból65 megismerhetjük. Módszertani intézményi útmutató. Budapest. akik a hallássérültek pedagógiájában eddig még nem voltak járatosak. bemutatása a funkció. tanulók együttneveléséhez. gyógypedagógusoknak. illetve a szókincsfejlesztést. A gazdag játékválasztékban olyan játékok szerepelnek. tankönyvek. esztétikusak. szülőknek. alkalmazása. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. iskolák pedagógusainak. amelyek sokoldalú felhasználást tesznek lehetővé. A választás és a kiválasztás nehéz. a többségi óvodák. a tanulást. 65  328 . játékok. Az eszközcsoportok jellemzése. és alkalmasak a gyermekek tevékenykedtetésére is. tanulók együttneveléséhez. 2008.. a felhasználási terület és a sérülésspecifikus használat szerint történik: speciális segédeszközök.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A súlyos hallássérült gyermekeknél jelentkező nyelvi nehézségek. jól tárolhatók. hogy melyek a pedagógiai tevékenységünk eredményes támogatását szolgáló legszükségesebb eszközök. fejlesztő és terápiás eszközök. taneszközök ismerete. táblázat) Köntösné Lôrincz Eszter – Nagyné Tóth Ibolya – Urbánné Deres Judit: Sérülésspecifikus eszköztár hallássérült gyermekek. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. alkalmazását ajánljuk mindenkinek. a kommunikációt elősegítő játékok.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 329 . az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 315.Nagyothalló gyermek – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

a → hallókészülékkel vagy cochleáris implanttal történő ellátást. A gyermekkel foglalkozó szakembereknek munkájuk során tisztában kell lenni ezek szerepével. A komplex pszichológiai-pedagógiai vizsgálat alapján készült szakvélemény biztosítja a hallássérült gyermek számára a különleges gondozásra való jogot (→ 10–12. s ezekkel kapcsolatban hasznos gyakorlati tanácsokat fogalmaz meg (→ 12–17. oldal). felhasználni. Az Úmutató66 készítői arra vállalkoznak. A pedagógiai-pszichológiai státusz dokumentuma többek között a szakértői vélemény.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A hallássérült gyermekeket a diagnózis megállapításától végigkísérik mindazok a dokumentumok. Budapest. tudniuk kell azokat helyesen értelmezni. Ezen dokumentu- Köntösné Lőrincz Eszter – Nagyné Heidenwolf Erzsébet – Pintér Beatrix – Urbánné Deres Judit – Dr. A következő nagy témakör a hallássérült gyermekek fejlődésével. amelyet hallássérült gyermekek esetében a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ készít el (→ 9–10. Pedagógiai program. suliNova Kht. 66  330 . hogy a dokumentumok megismertetésével. tanulók együttneveléséhez. oldal). amelyek egészségügyi és pedagógiai ellátásuk során keletkeznek. 2007 . speciálisabb. Váry Ágnes: Útmutató nagyothalló gyermekek. a különböző terápiákkal. úgymint Együttműködési megállapodás. értelmezésével az általánoshoz képest mélyebb. Szervezeti és Működési Szabályzat. Itt ismerkedhetünk meg az egyéni fejlesztési tervek készítésével. fejlesztésével foglalkozó dokumentumok csoportja. Milyen dokumentumokról van szó? A → hallássérüléssel kapcsolatos egészségügyi dokumentumokról.. Dokumentációs útmutató. A kiadvány részletesen bemutatja a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadásával megváltoztatandó intézményi dokumentumokat. oldal). a vizsgáló eljárásokkal és a pedagógiai vélemény megírásának szempontjaival is. jól használható információkat adjanak át. amelyek tartalmazzák a hallásvizsgálati eredményeket. azok használatának pedagógiai vonatkozásait. Alapító okirat.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 331 . oldal). táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldal). tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. az adatbankban. módszertani ajánlásokat is megfogalmazva a befogadó intézmények számára (→ 28–29. Foglalkozik az anyag a pedagógiai mérés-értékelés kérdéskörével is. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 315. Végezetül áttekinti a a sikeres együttnevelés megvalósítását biztosító jogi és szakmai garanciákat (→ 31–34. a mindennapi pedagógiai munka során használható példával is illusztrálják a szerzők (→ 17–27. A mellékletek remek kiegészítői az ismertetett dokumentumoknak. oldal). táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Nagyothalló gyermek mokat számos. Módszertani intézményi útmutató (→ 1.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika

Kiadvány típusa

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia, a szövegértés-szövegalkotás és az életpálya-építés területéről készített, 6–9 éves gyermekek számára készült moduladaptációk áttanulmányozását azért javasoljuk, mert többféle feladat differenciált megvalósításához adnak támpontokat, és részletes módszertani segítséget nyújtanak a nagyothalló gyermekek különböző feladatokba történő bevonására. Felhívják a figyelmet a segítségadás fontosságára és a lehetséges megoldásokra. A felsorakoztatott példák alkalmazása biztosítja a hallássérült tanulók tanulási folyamatban való aktív közreműködését és ismeretszerzését. A különböző tananyagtartalmak feldolgozásának menetében olyan ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyek a tanórára való felkészülésben, az óra vezetésében, a tanulásszervezési mód kiválasztásában segítik a befogadó pedagógusokat. A sajátos nevelési igény figyelembevétele a pedagógus rendszeres, előzetes (többlet) felkészülését jelenti – ám ennek eredményeként a hallássérült tanuló is aktív részese lehet a tanórák minden mozzanatának. Nagyothalló gyermekek együttneveléséhez az alábbi mintamodulok készültek: – Szövegértés–szövegalkotás: 24 adaptált modul az alapozó és a beszédfejlesztés szakaszához (részletesen → 2. táblázat) – Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. évfolyamra (Én és a világ – Játék a szabadban; A mozgás szerepe, fontossága az egészséges életmód kialakításában – Mozogni jó!) – Életpálya-építés: egy adaptált modul az 1. évfolyam számára (A természet: a mi világunk – Népszokások. „Itt a farsang, áll a bál!”) és egy adaptált modul a 2. évfolyamra (A természet: a mi világunk. Minden hónap valakié. „Elvégeztük az aratást…”)

332

Nagyothalló gyermek

Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 315. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

333

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

E csoportba67 nagyon sokféle kórkép tartozik. A sajátos nevelési igényű óvodáskorú gyermekeket integráló pedagógusok számára e területre vonatkozóan két Ajánlás68 is készült: az egyik a magatartászavarok, a másik a → részképességzavarok miatt a nevelési folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek együttneveléséhez. Mindkét ajánlás tisztázza az alapfogalmakat, a zavarok megnyilvánulási formáit, tüneteit, kritériumait, és felsorolja kialakulásának okait (→ I. 5–10. oldal; II. 5–. oldal). A kiadvány fontos szempontokat és tanácsokat fogalmaz meg hiperaktív gyermekek fogadásához, a befogadás előkészítéséhez. Ismerteti a pedagógustól és a csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformákat. Hangsúlyozza, hogy a gyermek számára az óvónő a minta, akit az óvodás gondolkodás nélkül követ. Az ő attitűdje sugárzik a többi gyermekre is; ha ő természetesen elfogadó, akkor a gyermekek is azok lesznek (→ I. 1 3. oldal). 1–1 Az óvodai nevelés kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési tervében található, ajánlott játékok számos esetben adaptálásra, módosításra szorulnak, ha az integrációban magatartászavarral küzdő gyermek vesz részt. A kötet a különböző tevékenységi területeken belül az adaptációs lehetőségekre hívja fel a figyelmet néhány lehetőség bemutatásával. Mennyiségi és minőségi változtatásokat javasol, ezeket példákkal is szemlélteti (→ I. 1 3–22.  oldal).  Részképességzavarral küzdő gyermekek együttnevelésére vállalkozó óvodapedagógus számára az Ajánlás hasznos információkat nyújt a részképességzavarok rendszeréről és a zavarok tüneteiről. A tünetekhez kapcsolva „Ő az, …” kezdetű mondatokkal bemutatja, hogy az adott tünet hogyan jelentkezhet az óvodáskorú gyermek mindennapos tevékenységeiben (→ II. 8–18. oldal). A szerző a befoga-

L. a pszichés fejlôdés zavaraival kapcsolatban a 195. oldalon írtakat. Venterné Balogh Angelika: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez I. (magatartászavar esetén). Óvodai nevelés; Dr. László Zoltánné: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez II. (részképességzavar esetén). Óvodai nevelés. suliNova Kht., Budapest, 2006.
67 68 

334

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô gyermek

dás előkészítése és eredményessége alapjaként az együttműködést írja le. Részletesen ismerteti az együttműködő felek feladatait, szerepét. Az óvodai nevelés kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési tervének játékait a részképességzavarral küzdő gyermek szükségleteihez igazítva alkalmazhatják a pedagógusok. A szerkesztő javasolja, hogy hagyjanak több időt a gyakorlásra, ismétlések beiktatására. Egy-egy előkészítő részben a tervezett foglalkozáshoz, játékhoz szükséges ismeretek, készségek megalapozása történhet, ezzel segítve azt, hogy a részképességzavarral küzdő gyermek is gond nélkül, örömmel, sikeresen vegyen részt a játékban. A különböző tevékenységi területeken belül az adaptációs lehetőségekre hívja fel a figyelmet néhány példa bemutatásával. A fejlesztési területek ismertetése után a játékgyűjteményből kiemeli azokat a játékokat, amelyek alkalmazása különösen eredményes lehet a → részképességzavarral küzdő gyerekek fejlesztése során (→ II. 20–33. oldal).  Célszerű a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekeket nevelő óvónőknek mindkét Ajánlást megismerni. Gyakran előfordul, hogy a magatartászavarral küzdő vagy hiperaktív gyermekek másodlagos tünetként részképességzavarokat produkálnak, és fordítva. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség- és készségfejlesztő program, különös tekintettel az integrált nevelésre • A szakmai és szakszolgáltatók, illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár • alak-háttér észlelés • autoagresszió • Ayres-módszer • borderline • diszgráfia • diszkalkulia 335

2. rész Adaptációs mátrix

diszlexia diszlexia-prevenció diszlexia-prevenciós módszer fejlesztô osztály Frostig-terápia grafomotoros fejlesztés grafomotoros zavar hiperaktivitás (hiperkinézis) kognitívviselkedés-módosítás laterális dominancia lateralitás MCD (minimális cerebrális diszfunkció), POS (pszichoorganikus szindróma) • Meixner-módszer • motoros zavarok • pszeudodebilitás • pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermek • pszichomotoros fejlesztés • pszichomotoros zavarok • pszichopedagógia, pszichopedagógus • részképességzavarok • szociális nevelés • szociális tanulás • szociopátia • tanulási zavarban szenvedô gyermek • vizuális percepciós zavarok • vizuomotoros koordináció – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában • • • • • • • • • • • •

336

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

E csoportba nagyon sokféle kórkép tartozik. Az Ajánlásból69 a hiperkinetikus zavarral és a magatartászavarral küzdő tanulók szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztéséhez kaphat az olvasó hasznos ismereteket, kézzelfogható, a tanítási gyakorlatban alkalmazható tanácsokat. Megismerhetjük az alapfogalmakat, a gyermekek különböző funkcióinak jellemzőit és azt, hogy ezek eltérései hogyan befolyásolják őket a tanulási folyamatban. Mivel a magyar terminológia nem egységes, a kiadvány a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában szereplő elnevezéseket használja (→ –9. oldal). A kompetencia alapú program legnagyobb pozitívuma, hogy bőségesen és személyre szabottan hagy időt a készségek automatizálódására, amely alapfeltétele az olvasás-írás készségszintű elsajátításának. Nem azt hangsúlyozza, hogy mihamarabb el kell érni bizonyos szinteket, hanem a minőségi előrejutásra törekszik. Ez azért fontos a hiperkinetikus zavarral és a magatartászavarral küzdő tanulók fejlesztésénél, mert az egyes részterületeken belül is hullámzó teljesítményt mutató gyermekek esetében nehezen prognosztizálható, hogy adott időtartamon belül milyen eredményt hoz a fejlesztés. Az egyéni eltérések figyelembevétele nagyon fontos. A szerkesztők ismertetik a speciális készségfejlesztés területeit, illetve azokat az alapfok végére várható eredményeket, amelyeket a sajátos nevelési igényű gyermek teljesíthet (→ 9–12. oldal). A tanítás során alkalmazható hasznos tanácsokat olvashatunk arról, hogy agresszív vagy regresszív magatartásformák esetén mi a teendő, milyenek legyenek a pedagógus viselkedési és magatartásformái (→ 12–1 5. és 25–31. oldal). A programcsomag témaköreinek feldolgozása ajánlott az adott csoport minden tanulója számára. A szerkesztők azonban felhívják a figyelmet a lehetséges nehézségekre, és javaslatokkal segítik a feldolgozást. Speciális fejlesztési lehetőségeket mutatnak be a napi készségfejlesztő tevékenységek – pl. a beszélgetőkör, a mesehallgatás, a ritmikus mozgások – és az általános alapozás során. Gya69  Henger Krisztina – Juhász Sarolta – Nagy Krisztina: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szövegértés-szövegalkotás. suliNova Kht., Budapest, 2006.

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

337

2. rész Adaptációs mátrix

korlati tanácsokat adnak a beszédkészség fejlesztéséhez, a szóbeli és írásbeli szöveg megértéséhez és alkotásához, az íráskép kialakításához, a betűírás előkészítéséhez, az írás jelrendszerének megtanításához stb (→ 1 5–20. oldal). Olvashatunk a hiperkinetikus zavarral és a magatartászavarral küzdő tanulók együttnevelése során legalkalmasabb tanulásszervezési formákról, részletesen a kooperatív tanulás fogalmáról és alapelveiről, módszereiről (→ 20–25.  oldal).  Mivel a magatartás-terápiának, a hiperaktív és magatartás-zavaros gyermekek kezelésének alapvető kérdése a jutalmazás és a büntetés, a kiadvány kitér a jutalmazás és büntetés technikáira is (30–31. oldal).  Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat): 1 adaptált modul a szövegértés-szövegalkotás beszédfejlesztő szakaszához és 1 adaptált modul a beszédfejlesztő szakaszhoz – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 335–336. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

338

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

E csoportba nagyon sokféle kórkép tartozik. Az Ajánlás70 részletesen mutatja be ezt a tanulócsoportot, alcsoportok és típusok szerint tisztázza a fogalmakat (→ 7–1 5. oldal). A tanulási zavarok típusai szerint három alcsoportot különböztet meg. A részképességzavar a komplex teljesítmények – olvasás, írás, számolás – elsajátítását és kivitelezését lehetővé tevő megismerő- és mozgásos funkciók területén mutatkozó deficit, amely az intelligenciaszinttől független. A komplex tanulási zavarok speciális tanulási nehézségek, amelyek az alap-kultúrtechnikák elsajátítása során jelentkeznek. Az Ajánlás tisztázza a viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok fogalmait, és a pedagógusok számára fontos nevelési konzekvenciák áttekintésével ad hasznos tanácsokat. A komplex tanulási zavarok között részletesen foglalkozik a matematikai kompetenciát leginkább befolyásoló → diszkalkuliával. A képességfejlesztésre vonatkozó általános megállapítások mellett olvashatunk gyakorlati tanácsokat is. Az Ajánlás abban is segítséget nyújt, hogy a képességfejlesztés során milyen részképességek fejlesztésére hogyan nyílik lehetőségünk (→ 1–17.  oldal). A személyiség és a társas kompetenciák fejlesztésére a „Komplex személyiség- és magatartás-fejlesztő program” gyakorlatait ajánlja (→ 17–18. oldal). A Képességfejlesztés c. fejezetben a matematikai kompetenciaterületek fejlesztésével, a képességfejlesztési és kimeneti rendszer ismertetésével segíti a gyakorló pedagógusokat (→ 18–24. oldal). Témakörönként bemutatja a kívánt tartalmakat, amelyek általános megfogalmazását nehezíti, hogy a gyermek kognitív készségeinek fejlődése nagyban függ a fogyatékosság fajtájától, kezelésétől, a terápia intenzitásától és a gyermek egyéni fejlődési tempójától. Emiatt nagyon nehéz egyértelműen megfogalmazni azokat a várható tudástartalmakat, amelyekig a gyermek a 4. évfolyam végére eljut. Felsorolja a különös pedagógiai odafigyelést igénylő témaköröket, javaslatokat tesz ezek megtanítására. Évfolyamokra lebontva bemutatja az elvárható és a nem elvárható teljesítményeket (→ 24–43. oldal).
Megyeri Józsefné (szerk.): Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Matematika. suliNova Kht., Budapest, 2006.
70 

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

339

2. rész Adaptációs mátrix

A matematikát tanító pedagógus alapvető ismeretekhez juthat a különböző tanulásszervezési formákról, a differenciálás fontosságáról, a módszerek megfelelő kiválasztásáról, a pedagógus felkészüléséről, a gyermekcsoport felkészítéséről, az integrált matematikatanítás során használt eszközökről és az értékelés alapelveiről is. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához. A matematikai kompetenciaterületen 1 adaptált modul az 1. évfolyam számára (49. modul) és 1 adaptált modul a 2. évfolyam számára (33. modul) (→ 2. táblázat) – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 335–336. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

340

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az Ajánlás71 a tanulók közül a hiperkinetikus zavarral és figyelemzavarral élő tanulók együttneveléséhez ad hasznos tanácsokat. Szükséges azonban az ebbe a fogyatékossági típusba tartozó gyermekek szélesebb körű megismerése és a fogalmak alaposabb tisztázása (→ Ajánlások… Matematika, 7–1 5. oldal). A szerkesztő bemutatja a magatartás-zavaros gyermekek csoportjait, definiálja a → hiperaktivitás és a figyelemzavar fogalmát. Leírja a fenti csoportokba tartozó tanulók általános jellemzőit, felsorolja pozitív tulajdonságaikat. Hangsúlyozza, hogy a hiperkinetikus zavarral és figyelemzavarral élő tanulók együttneveléséhez mindig szükséges szakemberek bevonása (→ 7–1 1. oldal). Leszögezi, hogy a magatartászavarok és a hiperkinetikus zavarok két különböző területet ölelnek fel. Külön BNO-kóddal rendelkeznek, különböző diagnosztikai eljárások kapcsolhatóak hozzájuk, és más-más terápiás megközelítésben kell foglalkozni velük. A társas készségek és képességek fejlesztését, azaz a szociális kompetencia kialakítását a magatartási problémával küzdő gyermekek esetében is társaikhoz hasonló mértékben kell megvalósítani. Szükséges azonban az időkeret szétválasztása a többségi iskolás populáció, valamint a hiperaktív gyermekek esetében. Táblázattal szemlélteti a szerkesztő, hogy az egyes kompetenciaterületek egységesek, a pedagógusnak mindössze az adott kompetencia kialakítására fordított időkeret esetében szükséges differenciálnia (→ 1 3. oldal). 1–1 Az elérendő attitűd- és képességcsoportok sérülésspecifikus leírásai alkalmával ismerteti a lehetséges problémákat, erősségeket, a pedagógus feladatait – mit várhat el, hogyan viselkedjen az attitűdök kialakításakor, formálásakor, a szociális képességek fejlesztésekor. Megfogalmazza a szakaszok végén elvárható követelményeket. (→ 1–19. oldal) A programcsomagok témakörei a mindennapi élet színtereit, feladatait és felelősségeit bemutató, szemléletformáló ismereteket nyújtanak, ezért kiindulópontjai lehetnek a speciális nevelési szükségletű gyermekek későbbi, zökkenőmentes társadalmi beilleszkedésének, társas életének. Az egyes progRózsa Mária (szerk.): Ajánlások a pszichés fejlôdés zavaraival küzdô gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. suliNova Kht., Budapest, 2006.
71 

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

341

tanulók együttneveléséhez. Magatartási zavarral. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 342 . táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldal). valamint a → hiperaktivitással küzdő gyermekek nevelése során. Módszertani intézményi útmutató. módszereket. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. valamint hiperaktivitással küzdő gyermekek esetében jól alkalmazható tanulásszervezési formákat. oldal).  Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. eredményes pedagógiai attitűdöket mutat be (→ 33– 34. a 335–336.2. rész Adaptációs mátrix ramcsomagok esetében azokat a témaköröket emeli ki. A speciális vonatkozásokat egy-egy nagyobb témakörben összegyűjtve javasol módosítási lehetőségeket (→ 19–30. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. amelyek feldolgozása során valamilyen speciális szempont figyelembevétele szükséges a magatartási zavarral. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

ami alapfeltétele a készségszintű idegen nyelvi kommunikáció elsajátításának. mert az ő autójában nincs fék. Tartalmazza az adott sajátos nevelési igényhez nem illeszkedő tartalmakat is (→ 17–25.” (Dr. Egymásra építi az általános fejlesztési folyamatokat. Legjobb.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.  oldal). oldal). oldal). tanítását. ha ez fiziJávori Ildikó (szerk. a figyelem és a személyiség fejlesztésében. hogy bőségesen és személyre szabottan hagy időt a készségek automatizálódására.  A hiperkinetikus zavarral küzdő diákok integrált nevelésének feltétele a megfelelő tanulásszervezési módok kiválasztása. ez elengedhetetlen feltétele a viszonylag zavartalan oktatás megvalósításának (→ 25–29. amelynek lehetőségeit a programcsomag témaköreinek megfelelően ismerteti a kiadvány.): Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás72 a hiperkinetikus zavar és a magatartászavar fogalmait tisztázza szemléletes példával. Gyarmathy Éva) A pszichés fejlődés zavarainak további formáit nem mutatja be (→ Irányelv. Célszerű kis létszámú osztálytermekben a speciális tárgyi és személyi feltételek biztosítása. oldal). azért nem használja a féket. idegennyelv-oktatását (→ 8–1 3. 2006. Részletesen elemzi viszont azokat a pszichés jellemzőket. A szerző ajánlja. Budapest. amelyek befolyásolják a hiperkinetikus zavarral és magatartászavarral küzdő gyermekek tanulását. de nem lép rá. valamint Ajánlások… Matematika. hogy hiperkinetikus zavar és magatartászavar esetén milyen fejlesztési lehetőségek adódnak a mozgás. A kompetencia alapú programcsomag legnagyobb pozitívuma. nem használja a féket azért. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.  E tanulók sokfélesége miatt az egyéni különbségek számottevőek. A nyelvoktatás során alkalom adódhat egyéb speciális képességfejlesztésre. mert ugyan neki van. 7–18. és nem tud a többiekkel együttműködni. mely szerint „…a közúti forgalomban az autót vezető hiperkinetikus szindrómás gyermek száguldozik. A magatartás-zavaros gyermek pedig azért süvít az autójával.. oldal). célokat és a specifikus nyelvi fejlesztési célokat (→ 1 3–17. a testtudat. hogy azon az órán is biztosítsunk önálló munkát. suliNova Kht. amikor az osztály ugyan dolgozik. Idegen nyelv. de a hiperkinetikus vagy a magatartás-zavaros tanuló már fáradt. 72  Kompetenciaterület Kiadvány típusa 343 . Az általános fejlesztési célok ismertetéséből megtudhatjuk.

 oldal). Megismerhetjük az egyéni megsegítés lehetőségeit a különböző tanulásszervezési helyzetekben. kiléphet a szituációból. Módszertani intézményi útmutató. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek.  oldal). valamint az alkalmazott módszereket is. az adatbankban.2. rész Adaptációs mátrix kai eltávolodást is jelent. valamint kiadványunk bibliográfiájában 344 . hogy a legfőbb cél az idegen nyelv iránti figyelem felkeltése. elvonulhat egy olyan helyre az osztályban. ha aktív és tevékenységszintű élményeket nyújtunk az órákon (→ 29–30. Dokumentációs útmutató (→ 1. amely kifejezetten – de nem csak neki – erre a célra van berendezve (→ 2. a tanítás során felhasználható eszközökről. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az értékelési alapelvekről. ami csakis úgy lehetséges. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. tanulók együttneveléséhez. a 335–336. Olvashatunk még a pedagógusnak javasolt kommunikációs formákról. a pedagógiai asszisztens segítségének lehetőségeiről és az integrált tanórák felépítéséről. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Hangsúlyozza. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

Az Ajánlás73 részletesen mutatja be az adott tanulócsoportot. hogy a sajátos nevelési igényű tanulótól nem elvárható. ezért más bánásmódot igényel.. Talán a sajátos nevelési igény variabilitása itt mutatkozik meg leginkább: nem lehetséges a mindennapokban jól használt. tanulási zavar stb. és ennek megfelelően differenciáltan ajánl lehetőségeket a módosításra. A komplex tanulási zavar esetén gyakran jelentkező szövegértési nehézség és egyéb maradványHernádi Krisztina (szerk. hiszen minden.  A képességfejlesztés és a témakörök ismertetése során hangsúlyozza. szükség szerint kiegészíti olyan habilitációs-rehabilitációs ajánlásokkal.. életpálya-építés. hogy a speciális megsegítések hatására felzárkózzon az osztály szintjéhez. oldal). oldal). alcsoportok és típusok szerint tisztázza a mindennapok során szinonimaként használt fogalmakat (tanulási nehézség. valamint 7–12. Ezeket a tanulók életkorának megfelelően. akár tanórán kívüli keretben alkalmazhatónak tartja. 2006.): Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. amelyre kiválóan alkalmasnak tartja a Komplex személyiség. Mindvégig szem előtt tartja a pszichés fejlődési zavar komplexitását. az adott sérüléstípusba tartozó gyermek más.és magatartás-fejlesztő program moduljait. hogy az e csoportba tartozó gyermekek és fiatalok csoportja igen heterogén.). Budapest. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek E csoportba nagyon sokféle kórkép tartozik. évfolyamokon. Fokozott figyelmet fordít a társas kompetenciák fejlesztésére. amely igen bonyolult problémaegyüttest takar (→ 5–1 1. A kimeneti elvárások megállapításakor hangsúlyozza. mentálhigiénés foglalkozásokon és akár óratervi. A tanulási korlátokat olyan komplex főfogalomnak tekinti. mindig az egyéni fejlesztési terv a kimeneti elvárás és az értékelés megállapításának alapja (→ 12–17. Ennek megfelelően részletesen ismerteti a tanulási és magatartászavarral küzdő tanulók főbb képességfejlesztési elveit és területeit 1–6. valamint konkrét példákkal teszi gyakorlatcentrikussá ajánlásait. Sérülésspecifikusan feltérképezi a témakörök módosításának lehetőségeit.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. koncentrikusan bővülve-mélyülve habilitációs órákon. Évfolyamonként kiegészíti a témákat. suliNova Kht. általában jól bevált eszköztárral élni. Ismerteti az életpálya-építési kompetencia fejlesztésének témaköreit. 73  Kompetenciaterület Kiadvány típusa 345 . amelyek az adott kompetencia fejlesztéséhez szükségesek.

hogy a komplex tanulási zavarral küzdő tanulóknak az információkezeléshez már a korai időszaktól számítógépet és informatikai ismereteket kell biztosítani. valamint a szövegértési– szövegalkotási kompetencia és az életpálya-építési kompetencia fejlesztésének összekapcsolását hangsúlyozza. az élethosszig tartó tanulásban (→ 17–29. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) és 1 adaptált modul a 2. Módszertani intézményi útmutató. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Hősök. Befejezésül ismerteti az alkalmazható módszereket. valamint kiadványunk bibliográfiájában 346 . táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. évfolyam (Mindennapjaink – Népi gyermekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel Jancsi!) számára (→ 2. évfolyam számára (Népi mesterségek. a pedagógustól elvárható magatartásformákat. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához az életpálya-építési kompetenciaterületen: 2 adaptált modul az 1. Fontosnak tartja.2. tanulók együttneveléséhez. rész Adaptációs mátrix tünetek kompenzálásához gyakorlati tanácsokat ad. munkaformákat. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. foglalkozások: Nemezelés 2. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az adatbankban.  oldal). táblázat) – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. valamint az értékelés alapelveit is.. példaképek. a 335–336. Dokumentációs útmutató (→ 1. hogy nagyobb eséllyel induljanak az életpálya építésében.

tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyerekek kifejezés bevezetésének előzményeit mutatja be. ezért azonosítják az együttnevelés szereplőit és az együttnevelésben elfoglalt helyüket. és leírják azt is. 74  347 . ha a különböző. hogy egy iskola profiljába az integráció hivatalosan is bekerülhessen (→ 14–1   5. szakemberek közötti kooperáció. suliNova Kht. formáiról. A megfelelő intézményi ellátás lényege a szakmaközi megközelítés és a szakmák. érthető leírásait találhatják az olvasók..Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató74 a pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési. a pedagógusközösség és a módszertani intézmény szakembereinek folyamatos párbeszéde biztosíthatja a beilleszkedés és befogadás folyamatának szakmai hátterét (→ 17–22. lehetőségeiről. mi szükséges ahhoz. A szerzők összefoglalják a pedagógiai többletszolgáltatások lehetőségeit. a pszichés fejlődés zavara miatt akadályozott gyermek.  Az útmutatóban hasznos információkat találhatnak az integráció céljáról.  oldal). oldal).  oldal). oldal). Az integráció sikeres megvalósításában a szakemberek kooperációját kiemelt fontosságúnak tekintik. a segítő szakemberek és a civil szervezetek rövid bemutatása olvasható az Útmutatóban (→ 1 5–17. Budapest. majd ismerteti az ebbe a csoportba tartozó gyermekekkel foglalkozó szakma múltját (→ 5–. oldal). A szerzők három nagy csoportban ismertetik a tanulási zavarokat (→ 8–1 3. A gyermek és családja. ahol mód nyílik az együttműködés megvalósítására. Az iskola. Módszertani intézményi útmutató. Az útmutatóban a sajátos nevelési igény hátterében álló diagnózisoknak és azok pedagógiai konzekvenciáinak köznapi. Csákvári Judit – Süvegesné Rudán Margit: Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. a pedagógusközösség. a gyermekcsoport. feltételeiről. a pedagógus. a család. gyógypedagógiában használatos kórképeket a többségi pedagógusok is megismerik. Az inkluzív pedagógia megvalósulásának egyik pillére az → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények. 2007 . tanulók együttneveléséhez. Éppen ezért hasznos.

E feladatok ellátásában vállalnak jelentős részt azok az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények vagy bizonyos speciális feladatokat vállaló intézmények. valamint kiadványunk bibliográfiájában 348 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. A problémák sokrétűsége az integrációs folyamat összes résztvevőjének komoly pszichés terhet. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az adatbankban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. amelyek vállalják ezen gyermekek együttnevelését és megsegítését (→ 22–23. amelyek az ott dolgozó szakemberek tudásával. az integrációt segítő munka bázisaivá válhatnak. gyakran (akár jó értelemben véve is) stresszt jelentenek. fontos tehát a pszichológiai. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Eszköztár (→ 1. rész Adaptációs mátrix Az általában szegregált gyógypedagógiai intézményekből funkcióbővüléssel létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekben jelennek meg azok a szolgáltatások. Céljuk és feladatuk a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók teljes körű ellátása. esetenként pszichiátriai szakszolgáltatási rendszer kiépítése is. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. a 335–336. oldal). Különböző formákban vehetnek részt az integráció megvalósításában: képzőszolgáltató központtá alakulhatnak. Dokumentációs útmutató (→ 1. megszerzett gyógypedagógiai tapasztalatával segítik az integrált nevelést. A pszichés fejlődés zavaraival küzdő népesség ellátásának speciális területe a gyógypedagógiai pszichológiai munka.2.

hogy problémának. 2008. egymástól igen eltérő. másrészt a szakember Csákvári Judit – Darvasi Lászlóné – Demeter Gáborné: Sérülésspecifikus eszköztár a pszichés fejlődés zavaraival küzdô gyermekek. Ezek az ismertetők abban segítenek. A pszichés fejlődés zavarával küzdő gyerekek esetében a preventív jellegű. a gyermek személyiségének harmonikus fejlődéséhez. számítástechnikai eszközök. Természetes tehát. legyenek azok modern elektronikai. ezzel is hozzájárulva a habilitáció-rehabilitáció legfontosabb céljához. 75  349 . amelyek – a terápiás és osztálytermi munkában egyaránt – a sajátos nevelési igényű gyermekek minél sikeresebb integrációját teszik lehetővé. Budapest. fő jellemzőiről. hogy gyógypedagógiai. Rövid. A szerzők ismertetik az eszközválasztás szempontjait is. egymástól eredetüket és következményeiket tekintve is különböző probléma gyûjtôneve. pszichológiai gondozásuk. definíciókat olvashatnak az érdeklődők a pszichés fejlődés zavarával küzdő gyerekek lehetséges diagnózisairól. speciális taneszközök vagy valamely régről ismert játék újszerű felhasználási módja. illetve csoportos szervezeti keretben is használható eszközöket. tantermi berendezések. Többféle. suliNova Kht. valamint a viselkedés és az érzelmi élet zavarainak terápiáját szolgáló különféle eszközöket. fejlesztésük más-más eljárást és eszközt igényel. A későbbi életkorban felismert sajátos nevelési igény kielégítése esetén az egyéni. fejlesztési célnak megfelelően választhassák ki az eszközöket. Az egyes problématípusokon belül a kiadvány ismerteti egyrészt az osztálytermi foglalkozásokba beépíthető. érthető magyarázatokat.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóban75 a szerzők röviden bemutatják azoknak eszközöknek a körét. differenciált osztálymunkával. Ennek megfelelően az Útmutatóban az eszközcsoportok kiválasztása az osztálytermi folyamatok esetében döntően az alsó szakaszban alkalmazható megsegítést helyezi előtérbe. illetve a korai kisiskoláskort célzó beavatkozások kiemelt jelentőségűek az eredményesség és a másodlagos problémák megelőzésének szempontjából. ezért a szerzők ezeket ismertetik. tanulók együttneveléséhez. A pszichés fejlődés zavara nem egységes diagnózis.. terápiás jellegű folyamatok és eszközök aránya megnő. Ezért a szerzôk bemutatják az iskolai készségek fejlesztését.

fejlesztő játékok leírásai találhatók. valamint kiadványunk bibliográfiájában 350 . A fejlesztési területek egymásra épülését a bemutatott képek sorrendje segíti. Módszertani intézményi útmutató.és eszközgyűjtemény – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. feladat. valamint leírást olvashatnak azokról a terápiás eszközökről is. hogy az eszköz hol kapható. szoftverek. Dokumentációs útmutató (→ 1. A bemutatott eszközök mintát jelentenek a kiválasztáshoz. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. illetve készített egyéb eszközök is használhatók. habilitációs-rehabilitációs foglalkozások keretében.2. tanulók együttneveléséhez. A katalógusban berendezési tárgyak. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. táblázat) – Jó gyakorlatok – pedagógiai tárgyú • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában • Játéka játék-. amelynek analógiájára a megcélzott fejlesztési területre forgalmazott. egyéni fejlesztés útján alkalmazható eszközcsoportokat. tanulási segédletek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. és szerepel annak megjelölése is. gyermekkönyvek. rész Adaptációs mátrix irányításával. tankönyvek. Minden rövid leírást az eszközről készült fénykép követ. amelyeknek használata speciális kompetenciát igényel. Az útmutató készítői végül az eszközök helyes használatát és alkalmazási lehetőségeit bemutató hasznos tanácsokkal látják el a szülőket. a 335–336. pedagógusokat. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban.

hallott ismérveket. Olvashatnak a sajátos nevelési igényű gyermekek pályaképéről születésüktől az iskola megkezdéséig és – a dokumentációs rendszer ismertetésén keresztül – iskolai életútjukról is. szolgáltatás. és ráirányítja a figyelmet a befogadó intézmény felelősségére és teendőire a dokumentumok kezelésével és megalkotásával kapcsolatosan. SNI-gyermek – származó idézetek vezetik be. a gyermekek jogait biztosító követelményeknek kell megfelelni. hogy hozzájut-e a számára megfelelő. A kiadvány áttekinti a leggyakrabban előforduló diagnózisokat. különleges jogosultság igénybevételének feltétele..Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatót76 minden intézményvezető és pedagógus hatékonyan tudja felhasználni saját dokumentációs munkájában. suliNova Kht. az orvosi és gyógypedagógiai szakvélemények papírok sokasága helyett érthető. Budapest. Minden – a jogszabályokban rögzített – ellátás. 2007 . Megtudhatják. Ezért az útmutatóban a közoktatási törvény által meghatározott diagnózisalkotó intézményhálózatot. amelyekben a pedagógus felismerheti a nap mint nap használt. 76  351 . Áttanulmányozása után a szakértői vélemények. olvasható információhordozóvá válnak. oldal) A pszichés fejlődés zavarával küzdő gyermek sorsának alakulása nagymértékben függ attól. és tartalmazza a diagnózis BNO-besorolását is. problémákat. Csákvári Judit – Süvegesné Rudán Margit: Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. Ezeket a szövegeket – mintegy keretbe foglalva – a közvetlen szereplőktől – szülő. A kiadvány érthetővé teszi a jog és orvostudomány kategóriáit a pszichés fejlődés zavarával küzdő gyermekkel kapcsolatban. Részletesen olvashatnak az egy tanévnél hosszabb idő. tanulók együttneveléséhez. hogy a sajátos nevelési igényű gyermek állapotát a törvényben meghatározott módon diagnosztizálják. oldal). az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs. a mentesítés. illetve az általuk kiadott szakértői véleményt ismertetik a szerzők (→ –1 5. azokról rövid ismertetőt közöl. az egyéni továbbhaladás. áttekinthető. (→ 5–. kortárs csoport. sajátos nevelési igényeit kielégítő ellátáshoz. hogy intézményi szinten milyen. Dokumentációs útmutató. rehabilitációs foglalkozás biztosításának kérdéseiről.

 oldal).2. melléklet). az adatbankban. melléklet). Az Útmutató eligazít abban is. Ezek tartalmazzák a vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat (1. különös tekintettel az integrált nevelésre • A szakmai és szakszolgáltatók. sz. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. sz. melléklet) és a szakterülethez tartozó kulcsfogalmak magyarázatát (3. tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. módosítani és megőrizni a befogadáshoz szükséges dokumentumokat. sz. a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának (BNO) leírásait (2. hogy a befogadó intézmény feladata kiállítani. rész Adaptációs mátrix minősítés. A szerzők hangsúlyozzák. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. és ismerteti a szakértői vélemény javaslatainak intézményi szintű konzekvenciáit is (→ 19–24. A kiadványt mellékletek teszik teljessé. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. hogy milyen feltételeket kell az intézménynek teljesíteni ahhoz. táblázat) – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. a 335–336. hogy sajátos nevelési igényű tanuló integrált nevelésére-oktatására vállalkozhasson. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. évfolyamismétlés lehetőségeiről (→ 1 5-  1. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.és készségfejlesztő program. értékelés alóli felmentés. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. oldal). táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 352 .

hogy a tanulási zavarral küzdő gyermekek együttnevelése során alkalmazhatóak legyenek. A fejlesztés haladási ütemét javasolt az osztály. elvárható. szemléltetésre − Az önirányítás. tanórákon tapasztalható. ellenőrzésre. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A kompetencia alapú modulok konkrét. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a pszichés fejlődés zavarait mutató gyermekek együttnevelésére vállalkozó többségi pedagógusok számára.és készségszintjét kiindulásként figyelembe vevő fejlesztéssel kiküszöbölhetőek. segítségnyújtási lehetőségekre.  oldal). Ennek érdekében a modulokban található ajánlások a következő területekre vonatkoznak: − A főbb. és tették azokat alkalmassá arra. ajánlásokat ismerhetnek meg. a kívánt tartalom elsajátítását. Az iskolai oktatás. illetve enyhíthetőek a problémák. A kiválasztott modulokat gyógypedagógusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. valamint a sajátos nevelési igényű gyermek szomatikus és pszichés fejlettségéhez igazítani.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. módszerekre. 7–18. A gyermekek aktuális képesség. a tanulócsoport. illetve nem elvárható tanulói tevékenységek beillesztése – ez a feldolgozás menetének leírásában jelenik meg − Javaslatok tanulásszervezési eljárásokra. a zavar súlyosságában. az egyéni megsegítés a pedagógiai. ami nem várható el az osztálytársaktól a pár. (→ Ajánlások… Matematika. rehabilitációs ellátás az akadályok jellegétől függ. módszertanilag megalapozott fejlesztő munka hozzájárulhat. akik az adaptációban a mindennapokban használható javaslatokat. a kísérő problémák megjelenésében stb. valamint a habilitációs. a fejlődés ütemében. Az e csoportba tartozó gyermekek köre igen heterogén. a figyelem zavara és a motoros nyugtalanság miatt fokozottan szükséges a pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulóknak támasz és megerősítés. kompetenciafejlesztését befolyásoló tünetek felsorolása − Javasolt tanári tevékenységek.  Tanulási zavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. hogy csökkenjen a tanulási zavarral küzdő gyermekek száma vagy a tanulási zavar súlyosságának a mértéke. Az időben észrevett korai jelek és a tudatosan alkalmazott játékos. Nagyfokú eltérés tapasztalható a tünetek jellegében.és csoportmunkában − Pótfeladatok alkalmazása 353 . módosító eljárásokat.

. évfolyam számára (49. példaképek. táblázat) − Szövegértés–szövegalkotás: 1 adaptált modul a beszédfejlesztő szakaszhoz − Matematika: 1 adaptált modul az 1. Jancsi!) Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) és 1 adaptált modul a 2. tanulók együttneveléséhez. játékok. táblázat) – Eszköztár (→ 1. hogy a tanító az → utazó gyógypedagógussal együttműködve differenciáljon. évfolyam számára (Népi mesterségek. Hősök. modul) és 1 adaptált modul a 2. és az adott gyermek képességeinek megfelelő feladatot végeztesse − Minden sajátos nevelési igényű tanuló a saját fejlesztési terve szerint haladjon − Egyes tananyagtartalmak. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. modul) − Életpálya-építés: 2 adaptált modul az 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. évfolyam számára (Éljük az életet! – Mindennapjaink – Népi gyermekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel. különös tekintettel az integrált nevelésre • A szakmai és szakszolgáltatók. foglalkozások: Nemezelés 2.és készségfejlesztő program. valamint kiadványunk bibliográfiájában 354 . szabályok elsajátítása csak előzetes rehabilitációs tevékenység után elvárható – ezek a modulrész megfelelő soraiban találhatók A pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek együttneveléséhez az alábbi mintamodulok készültek (→ 2.2. évfolyam számára (33. a 335–336. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. rész Adaptációs mátrix − Kéttanáros modell vagy a pedagógiai asszisztens jelenléte − Nagyon fontos. Módszertani intézményi útmutató. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

alkalmazkodóképességüknek. különös tekintettel az integrált nevelésre A program célja a másságot elfogadó környezet megteremtése. a problémát maga keresi és oldja meg. 355 SNI-gyermek . eszközök bemutatása. módszerek. hogy a gyermek saját irányítása alatt áll.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok óVoDÁBAN A szakmai és szakszolgáltatók. békés légkör megteremtése. amely mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesen használható. együttműködésüknek fejlesztése. önállóságuknak.és készségfejlesztő program. óVoDÁBAN És IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon A fejlesztés célja ezzel a gyakorlattal a nyugodt. az egészséges és fogyatékos gyermekek kommunikációs készségének. Olyan fejlesztő program. technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. A fejlesztő program vegyes és azonos életkorú csoportokban egyaránt jól alkalmazható. speciális didaktikai eljárások. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó – Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában A nevelés során alkalmazott szemléltetés. a feszültségek és problémák feloldása úgy. részképességeinek. a szükséges speciális módszerek. terápiás eljárások. A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó – Katica differenciált képesség.

integráltan nevelik. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segítik a Gyermekek Háza tankönyvcsaládjának munkatankönyv jellegű kötetei. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek.és eszközgyűjtemény” – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez A program célja azoknak a részképességeknek a fejlesztése. amely biztosíthatja minden tanuló számára a hatékony. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához A Gyermekek Háza program e képzésével felkínálja olyan innovatív szemlélet alakítását. a délelőtti órákkal párhuzamosan egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. valamint kiadványunk bibliográfiájában 356 . feladat. tanulók együttneveléséhez. az adatbankban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 335–336. hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat együtt.2. amelyek könynyebbé teszik az alap-kultúrtechnikák sikeres elsajátítását. a matematikai logika és a közösségfejlesztés területén a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. és heti 2-3-4 alkalommal. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. A program részleteiben is alkalmazható. – A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában A nevelő-oktató munkában és a habilitációs. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Dokumentációs útmutató (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. inkluzív tanulási környezet kialakítását. IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – „Mucsi palánták” – „Palánta” fejlesztő-felzárkóztató-integrációs-képességkibontakoztató program Mucsiban A Palánta program lényege. rész Adaptációs mátrix – „Játéka játék-. – A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. rehabilitációs foglalkozásokon is lehetőséget biztosít a részképességek.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az Óvodai nevelés területén közös Ajánlás készült a nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez. Részletesebben → 314. oldal. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: • adaptált környezet • hallásmérés • adó-vevô készülék • hallásfigyelem • audiogram • hallásnevelés • audiológia • hallókészülék • audiométer • jelnyelv • auditív • korai fejlesztés és gondozás • auditív differenciálás • nagyothalló • auditív diszkrimináció • pedoaudiológia • auditív verbális terápia • posztlinguális hallássérülés • augmentatív (segített) kom• prelinguális hallássérülés munikáció • siket • beszédérthetôség • siket-vakság • beszédmegértés • szájról olvasás • cochleáris implantáció • ujjábécé • érzékszervi fogyatékosság • fonomimikai jelek – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

357

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

A súlyosan hallássérült gyermekek társadalmi integrációjának egyik alapfeltétele, hogy olyan anyanyelvi műveltség birtokába juttassuk el őket is, amely a társadalom által megkívánt, az egyén szempontjából is lényeges és teljesíthető. Az anyanyelvi műveltség a különféle tudástartalmak megközelítésének és elsajátításának is feltétele. A szövegértési-szövegalkotási kompetencia területén az adott szituációhoz kapcsolódó, a szituáció összetevőinek megfelelő nyelvhasználati képességet tudjuk fejleszteni. Az Ajánlás77 hangsúlyozza, hogy a → hallássérülés következményes jelenségei elsősorban a beszédfunkciókra terjednek ki. Ezen keresztül módosul a gyermek megismerő tevékenysége, de a hallássérülés nem érinti az intelligenciát, az értelmi képességeket. A súlyos fokú hallássérülés nyelvi kihatásai leginkább az artikuláció, a grammatika és a szókincs területét érintik. A szövegértés problémája természetszerűleg nemcsak az élőbeszéd megértését nehezíti, hanem olvasás közben is jelentkezik. Ugyanakkor ezek a kommunikációs akadályok nem feltétlenül jelennek meg minden hallássérült gyermeknél. A pedagógiai gyakorlatban sok türelemre, differenciált követelménytámasztásra, az értékelésnél pedig az egyéni sajátosságok figyelembevételére van szükség. Az Ajánlás a súlyosan hallássérült gyermekek sajátos igényeinek megismerésén túl széles körű módszertani és tanulásszervezési ismereteket is nyújt (→ 20–24. oldal). Az integráció sikere – a hallássérült tanuló együttnevelésre való alkalmasságán túl – döntően a befogadó pedagógus és a → szurdopedagógus szakmaközi együttműködésén, a felelősségteljes közös gondolkodás kialakulásán és a szülői támogatáson múlik. Az együttnevelés vállalása a befogadó iskola számára komoly innovációs tevékenységgel jár.

Nagyné Tóth Ibolya: Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szövegértés-szövegalkotás. suliNova Kht., Budapest, 2006.
77 

358

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

súlyos hallássérült gyermek

Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat): 3 adaptált modul az 1. évfolyam számára a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület beszédfejlesztés szakaszához és 1 adaptált modul a 2. évfolyam számára a beszédfejlesztés szakaszához – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon . – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

359

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

A matematikai kompetencia területén közös Ajánlás készült a nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez. Részletesebben lásd: → 318–319. oldal.

360

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

A szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületre kidolgozott programcsomag az integráltan fejlesztett hallássérült gyermekek számára olyan tevékenységek széles körét biztosítja, amelyek hozzájárulnak a nyelvi képességek, az ehhez szorosan kapcsolódó szociális képességek sokoldalú fejlődéséhez. Pedagógusok számára a módszerek gazdag tárházát vonultatja fel a program. Az Ajánlás78 bemutatja, hogy milyen következményei vannak a → hallássérülésnek a szociális alkalmazkodásban (→ 7–9.  oldal). Lényeges hangsúlyozni, hogy nem maga a hallássérülés, hanem annak következményei hatnak a szociális érettségre, az érzelmi alkalmazkodásra, a tanulási stratégiákra (→ Ajánlások… Életpálya-építés 9–12. oldal). A hallássérült gyermeket segíteni kell abban, hogy társas kapcsolatai kialakuljanak és fejlődjenek, erre időt, teret és alkalmat kell biztosítani. Kiemelt szerepük van a fejlődés folyamatában a felnőttmodellek által megjelenített szociális normáknak, amelyekkel a gyermekek azonosulnak. Az Ajánlás bemutatja az integráció várható előnyeit a hallássérült gyermek, az osztálytársak, a befogadó pedagógusok szempontjából. Őszintén szól az integráció lehetséges hátrányairól is (→ 9–10. oldal). Részletesen megismerhetjük a kiemelt fejlesztési feladatokat, a speciális fejlesztési területeket és a tanulási folyamat keretében alkalmazott módszerek sajátosságait. A hallássérült gyermek fejlesztése csak akkor lehet sikeres, ha a választott módszerek alkalmazása során figyelembe veszik a sérülésspecifikus szempontokat is. A témakörök elemzése a súlyosan hallássérült gyermekek speciális szempontjainak figyelembevételével történik (→ 1–19. oldal). A befogadó pedagógus, a gyógypedagógus, a szülő együttműködése, közös munkája hatására a hallássérült gyermekek szociális, életviteli kompetenciái,

Nagyné Heidenwolf Erzsébet (szerk.): Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. suliNova Kht., Budapest, 2006.
78 

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

361

2. rész Adaptációs mátrix

tudatossága, együttműködési készsége, információfeldolgozó és -elemző készségei, döntési képessége megfelelően fejlődhetnek. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat): 1 adaptált modul az 1. évfolyam számára a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Én és a világ: Játék a szabadban c. moduljához – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon . – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

362

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az életpálya-építési kompetenciaterület adaptációjánál az együttnevelést vállaló pedagógusoknak meg kell ismerkedniük a súlyos hallássérült gyermek szükségleteivel, amelyek kielégítésére feltétlenül megoldást kell találni. A hallássérült gyermekek integrált nevelése eredményesebb lehet a vázolt módszerek és tanulásszervezési formák változatos alkalmazásával (→ 12–1 3., 28–31. oldal).  Részletesen szó esik a hallássérült gyermekek speciális nevelési szükségleteit meghatározó tényezőkről, a → hallássérülés közvetlen és másodlagos következményeiről, a speciális módszerekről és eszközökről (→ 7–12. oldal). Megismerkedhetünk a súlyosan hallássérült tanuló képességfejlesztésének speciális elveivel és az oktatási többletfeladatokkal (→ 1 5. és 18–21. oldal). A hallássérült gyermekek beilleszkedésének támogatására főként az ember és társadalom, a művészetek és az életpálya-építési ismeretek műveltségi területen belül szervezett szocializálódást segítő játékok, szerepvállalások alkalmasak. Ilyen pl. bábjáték, kézműves tevékenység, drámajáték, gyűjtőmunka, kulturális tevékenységek. A hallássérült fiatalok pályaválasztásának szubjektív meghatározói a beszédszint, a hallásfok, a személyiség és a készségek szintje. Objektív meghatározó a szakmatanulás és az elhelyezkedési lehetőség korlátozott volta. A választás során kiesnek mindazok a pályák, amelyek balesetveszélyesek a számukra, illetve azok, amelyekben a beszéd, a beszédmegértés központi szerepet tölt be. Ebből következik, hogy az iskolai munka során a szubjektív meghatározók megerősítésére kell a hangsúlyt helyezni, mert ezáltal enyhül az objektív meghatározók korlátozó szerepe. A jobb nyelvi alaptól eredményesebb közép- és felsőfokú tanulás, sikeresebb társadalmi beilleszkedés várható. A munkavállalás szempontjából meghatározó a kiegyensúlyozott személyiség, a kapcsolatokra való nyitottság, az érdeklődés és a fogyatékosság egészséges elfogadása. Hangsúlyos szerepet kap a sajátos nevelési igényű tanuló saját erősségeinek, korlátainak felismerése, elfogadása, ez alapján egy reális jövőkép felállítása. A pedagógus és a társak feladata empátiával, türelemmel segíteni a fiatalt. Amennyiben a sajátos nevelési igényű gyermek egyéni igényeinek megfelelő oktatásban részesül, akkor hozzáférhet az egyedi képességeinek és igé363

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

2. rész Adaptációs mátrix

nyeinek megfelelő munkához is, s így válhat a társadalom elismert, elégedett tagjává. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon . – Jó gyakorlat • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

364

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Szövegértés-szövegalkotás

SNI-gyermek

Az idegen nyelvi kompetencia területén közös Ajánlás készült a nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez. Részletesebben lásd: → 322–323. oldal.

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

365

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok

Kiadvány típusa

Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató

Az Útmutató79 a hallássérültek kaposvári iskolája tevékenységét mutatja be. Az intézmény több mint százéves múltra tekint vissza a hallássérült gyermekek nevelése-oktatása terén. Az eltelt időben sokrétű és gazdag szakmai tapasztalat halmozódott fel az intézményben, amelynek megismerése segítségére lehet a többségi iskoláknak is. A kiadványból információhoz juthatunk a hallásról, annak fontosságáról, a hallássérültek orvosi és pedagógiai rehabilitációjáról (→ 7–9. oldal; Ajánlások… Szövegértés-szövegalkotás 7–8. oldal). Az Útmutató részletezi az utazótanári szakszolgálat kialakulását, tevékenységét, az alkalmazott módszereket, az intézményi többletszolgáltatásokat, szakmai szolgáltatásokat (→ 12–17., 19–22. oldal). Olvashatunk az együttnevelés szereplőinek feladatairól, felkészülésük, felkészítésük módjáról (→ 17–18.  oldal; Útmutató… Dokumentációs útmutató 12–1 3. oldal; Ajánlások… Szövegértés-szövegalkotás 2–28. oldal). Javaslatot fogalmaz meg a befogadó pedagógus és az → utazó  gyógypedagógiai tanár együttműködésére, feladatmegosztására. Betekintést nyújt a család, a szülő felkészítésének módszertanába, felhívja a figyelmet a szülő, a pedagógus, a → szurdopedagógus együttműködésére (→ 21–22. oldal). Az anyagban megtalálható a hallássérültek magyarországi iskoláinak jegyzéke és szolgáltatásaik összefoglalója is (→ 25–2. oldal). Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat)

Nagyné Heidenwolf Erzsébet – Nagyné Tóth Ibolya: Útmutató hallássérült gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató. suliNova Kht., Budapest, 2007 .
79 

366

hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 367 .súlyos hallássérült gyermek – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 357 oldalon . – Jó gyakorlat • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

Az eszközcsoportok jellemzése. gyógypedagógusoknak. illetve a szókincsfejlesztést. a 357 oldalon . szülőknek. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. fejlesztő és terápiás eszközök. és alkalmasak a gyermekek tevékenykedtetésére is. Budapest. a tanulást. a kommunikációt elősegítő játékok. jól tárolhatók. a többségi óvodák. alkalmazását ajánljuk mindenkinek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A súlyos hallássérülteknél jelentkező nyelvi nehézségek. 2008. játékok. a felhasználási terület és a sérülésspecifikus használat szerint történik: speciális segédeszközök. alkalmazása. iskolák pedagógusainak. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. bemutatása a funkció. taneszközök ismerete. hogy melyek a pedagógiai tevékenységet eredményesen támogató legszükségesebb eszközök. az életvitelt segítő eszközök használata. amelyek különösen sokoldalú felhasználást tesznek lehetővé.. tankönyvek. kommunikációs zavarok miatt nagyon fontos a megfelelő speciális segédeszközök. taneszközök. A bemutatott eszközök megismerését. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a nyelvfejlődést. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek. tanulók együttneveléséhez. Az Útmutatóból80 megismerhetjük. esztétikusak. Educatio Kht. Köntösné Lőrincz Eszter – Nagyné Tóth Ibolya– Urbánné Deres Judit: Sérülésspecifikus eszköztár hallássérült gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. tisztíthatók. akik a hallássérültek pedagógiájában eddig még nem voltak járatosak. tanulók együttneveléséhez. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. A választás és a kiválasztás nehéz. 80  368 . aki hallássérült gyermekekkel foglalkozik. A gazdag játékválasztékban olyan játékok szerepelnek. bonyolult munkáját könnyíti meg az eszközrendszer bemutatása és a módszertani ajánlások. A speciális eszközök bemutatása a mindennapi életben való alkalmazáshoz nyújt ismereteket mindazoknak. Dokumentációs útmutató (→ 1.

az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 369 .súlyos hallássérült gyermek – Jó gyakorlat: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

370 . Részletesebben lásd: → 330–331. oldal.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez közös Dokumentációs útmutató készült.

amelyek a kompetencia alapú programcsomagokhoz készített Ajánlásokban vannak. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. A szociális. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. A kiválasztott modulokat hallássérültek pedagógiája szakos gyakorló gyógypedagógusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. változatos feladatok elősegítik a siket gyerekek verbális kifejezőkészségének. módosító eljárásokat. ajánlásokat ismerhetnek meg. 371 . A jól megszervezett csoportmunkában a siket tanuló is aktív. mert sokféle didaktikai feladat differenciált megvalósításához nyújtanak segítséget. életviteli és környezeti kompetencia területéről készített moduladaptáció áttanulmányozását azért javasoljuk különösen. A sajátos nevelési igény figyelembevétele a pedagógus rendszeres előzetes plusz felkészülését jelenti – ám ennek eredményeként a súlyosan hallássérült tanuló is aktív részese lehet a tanórák minden mozzanatának. a befogadó pedagógus további adaptációs munkájához. nyelvi szintjének fejlődését. A modulok megvalósítása során nagyon jól kihasználhatók a kooperatív munkában rejlő előnyök. hiszen a hallássérült tanuló támaszkodhat társai segítségére. ezért javasolt a modulok és az Ajánlások együttes használata. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A súlyos hallássérült gyermekek együttneveléséhez adaptált kompetencia alapú modulok konkrét. A részletesen kidolgozott tananyag-feldolgozási példák megoldásai biztosítják a súlyosan hallássérült tanuló ismeretszerzését és a tanulási folyamatban való aktív közreműködését.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. Az adaptált modulokban nem szerepelnek olyan általános tudnivalók. hogy a feladatokat különböző differenciált szinteken oldják meg a gyerekek. módszertani kérdéseivel. Olyan. A logikusan felépített. sikeres résztvevő lehet. A szövegértés-szövegalkotás modulok kiemelten foglalkoznak a hallássérült gyermekek szókincsfejlesztésének lehetőségével. és ezzel tették azokat alkalmassá a hallássérült gyermekek együttnevelése során történő alkalmazásra. és lehetőség van arra is. A mintamodul ötleteket ad az együttnevelés célszerű tanulásszervezési megoldásaira. a mindennapokban használható javaslatokat.

 táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) • Szövegértés-szövegalkotás: 3 adaptált modul az 1.2. rész Adaptációs mátrix Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 372 . táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. évfolyam számára (Én és a világ: Játék a szabadban) – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók együttneveléséhez. – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. évfolyam számára a beszédfejlesztés szakaszához és 1 adaptált modul a 2. évfolyam számára a beszédfejlesztés szakaszához • Szociális. az adatbankban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a 357 oldalon . életviteli és környezeti kompetenciák: 1 adaptált modul az 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l.

Külön fejezetet szentelnek a hallás. általános műveltséget megalapozó általános iskolai oktatása”. hogy bemutatják: hogyan alakítható ki sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó utazótanári hálózat az innovatív többségi általános iskola szervezésében. és megfogalmazzák. milyen nehézségek merülhetnek fel a bevezetés során. Az intézmény alapító okiratában megtalálható a „fogyatékos tanulók nappali rendszerű.és mozgássérült gyerekek értékelésének rendszerét.  oldal. előzményeit.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok A szEGEDI FEKEtE IstVÁN ÁltAlÁNos IsKolA INtEGrÁCIós tEVÉKENysÉGÉNEK BEMUtAtÁsA A dokumentumból megismerhetjük az iskola integrációs tevékenységének kialakulását.és mozgássérült tanulók integrált oktatására. Beszámolnak a személyi és tárgyi feltételek megteremtéséről. Kidolgozták a hallás. céljaik és értékeik között a sajátos nevelési igényű gyermekek segítése. tanulók együttneveléséhez  –  Módszertani  intézményi  útmutató  27. Pedagógiai programjukban szerepel alapelveik. illetve utazó → konduktor státusz működtetését vállalta (→ Útmutató hallássérült gyermekek. Intézményi minőségirányítási rendszerükben teljes fejezetet szentelnek az integrációnak. kitérnek arra is. a segítségnyújtás lehetőségeit intézményükben. Meghatározzák. Az intézmény szakértői véleménnyel rendelkező testi. szervezetfejlesztési tevékenységükről. SNI-gyermek 373 . A jó gyakorlat újszerűsége abban rejlik. oldal). tanulók együttneveléséhez – Módszertani  intézményi útmutató14–28. érzékszervi és más fogyatékos tanulók integrált oktatását.  Útmutató  nagyothalló gyermekek. milyen esetekben tartják hatékonynak gyakorlatukat. valamint speciális tevékenységként utazó → szurdopedagógus. kapcsolataik alakulásáról. Ehhez megfogalmazzák céljaikat. illetve a sikeres integráció feltételeinek megfogalmazására. amelyet pályázatuk mellékleteként megtalálhatunk. kinek ajánlják a jó gyakorlatuk adaptációját. és kitérnek a szükséges eszközigény meghatározására is.

Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. rész Adaptációs mátrix A jó gyakorlat megismerése. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. szervezeti átalakulásának kimunkálásához. az adatbankban. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. adaptációja segítséget nyújt az új. az integráció iránt fogékony általános iskolák tevékenységének kialakításához. valamint kiadványunk bibliográfiájában 374 .2. tanulók együttneveléséhez. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. szervezéséhez. a 357 oldalon .

illetve nem elvárható tartalmakról. hogy a tanulásban akadályozott gyermekek szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztésekor az alapszakasz kiemelt fejlesztési területei más hangsúllyal. vers. A képességfejlesztés a tanulásban akadályozott gyermekek tanítása során kiemelt jelentőségű feladat. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásból81 a tanulásban akadályozott tanuló szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztéséhez kaphat az olvasó hasznos ismereteket. hogy kapjanak a nevelés minden szakaszában (→ 28–29. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. és ajánlásokat tesz a befogadás és alkotás képességeinek fejlesztéséhez. mi jellemző a tanulásban akadályozott gyermekek különböző funkcióira. A kompetencia alapú programcsomag képességfejlesztésre vonatkozó része nagyon jól áttekinthető és jól alkalmazható. Budapest. 2006.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. oldal). a tanítási gyakorlatban hasznosítható tanácsokat. helyettesítő tevékenységek felsorolásával ad tanácsokat 5–9. suliNova Kht. A szerző kiemeli.  oldal). de helyet kell. Minden szakaszban megfogalmazza a képességfejlesztés kimeneti elvárásait (→ 20–27. Megtudhatjuk. évfolyam) írt szövegértési és szövegalkotási programtanterv koncepciója.és szövegrészletekkel illusztrálva ír az értő olvasás kialakításának. 81  Kompetenciaterület Kiadvány típusa 375 . oldal). Mindhárom típusú programtantervhez évfolyamonként és témánként ajánlásokat fogalmaz meg az elvárható.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. Szövegértés-szövegalkotás. Részletesen. Az olvasás tanításában hangsúlyozza a → Meixnermódszer használatát. megindokolja ajánlásait. A sérülésspecifikus fejlesztés érdekében a szerző kiemeli a fejlesztés főbb területeit (→ 18–20. Foglalkozik az adott pedagógiai szakasz kiemelten kezelendő jellemzőivel. gyakorlati példákkal. évfolyamig a tanuRottmayer Jenő (szerk. példák. fejlesztésének főbb lépéseiről. részletes fejlesztési programja teljes mértékben figyelembe veszi a tanulásban akadályozott gyerekek fejlődési sajátosságait. oldal). felvázolva a módszer előnyeit. A sérült képességstruktúra meghatározza a képességfejlesztés területeit és módjait. A nevelés bevezető és kezdő szakaszára (1–4. mit takar a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalma.. kézzelfogható. és ezek eltérései hogyan befolyásolják őket a tanulási folyamatban (→ 7–17.

rész Adaptációs mátrix lásban akadályozott gyermekek együttnevelésére. táblázat) – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. a tanítás során javasolt eszközökről és az értékelésről. szabad tanulás. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • alak-háttér észlelés • oligofrénpedagógia. oldal). az adatbankban. Dokumentációs útmutató (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. szur• lateralitás dopedagógus • tanulásban akadályozottság – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.2. elvárható magatartásformákról. évfolyam számára a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület alapozó és beszédfejlesztő szakaszához és 1 adaptált modul a 2. módszerekről. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek.  Olvashatunk még tanulásszervezési formákról pl. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 3 adaptált modul az 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 376 . évfolyam számára a beszédfejlesztő szakaszhoz (→ 2. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez. oligof• Ayres-módszer rénpedagógus • diszgráfia • organikus idegrendszeri • diszkalkulia sérülés • diszlexia • pszeudodebilitás • diszlexia-prevenció • pszichés fejlôdés zavarai mi• diszlexia-prevenciós módszer att a nevelési-tanulási folya• epilepsziával élô gyermekek matban tartósan és súlyosan nevelése akadályozott • értelmi akadályozottság • részképességzavarok • értelmi fogyatékosság • szurdologopédia • laterális dominancia • szurdopedagagógia. Felsőbb évfolyamokon is a tevékenykedtetésre helyezi a hangsúlyt (→ 28–37. a tantárgyak integrált tanításának lehetőségeiről.

A sok. kitér az ál értelmi fogyatékosság problémakörére is (→ 7.. függvények. példákat (→ 18–24. oldal). Megfogalmaz speciális teljesítményelvárásokat. algebra.  Hangsúlyozza. A gondolkodási. Felsorolja az enyhe értelmi fogyatékosság kialakulásának leggyakoribb okait és az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott gyermekek fejlődési. megszilárdító szakasz végén. a gyakori ellenőrzéssel. megnevezni kell. és meghatározza a képességfejlesztés kiemelt területeit: a megfigyelőképesség. mérések. geometria. nevelhetőségi sajátosságait az észlelés és a kivitelezés-végrehajtás problémáinak meghatározásával (→ 7–10. ismétléssel. suliNova Kht. 82 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 377 . megismerési módszerek.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. számtan. Matematika. A tanórák fő célkitűzése az elsődleges bevésés elősegítése és a gyakorlási lehetőségek biztosítása. Cseh Eleonóra (szerk. visszajelzéssel. 2006. oldal). Míg az egyiküknek például csak ráismerni. a másikuknak reprodukálni vagy alkalmazni. sorozatok. Eredményes oktatásukhoz a tanulási módszerek széles skálájából lehet választani. a gyerekek munkájának megtervezése nagyon tudatos előkészületeket. fejlesztő. relációk. a tömbösített. statisztika.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás82 definiálja a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát. kezdő. a tanulók ismeretét kívánja. alapozó. a kommunikációs képességek és a kreativitás fejlesztésében. Az ehhez alkalmazható tanulásszervezési eljárások és módszerek megfelelő kiválasztására olvashatnak az érdeklődők hasznos tanácsokat. analógiásan megoldható feladattal. egy-egy témakört intenzíven feldolgozó tanulási szakaszok alkalmazását (→ 10–18. azonnali javítással minden gyermeket el lehet juttatni a minimálisan elvárható szintig. Tanulásban akadályozott gyermekek matematikatanítása során javasolja az átfogó témák feldolgozását.  oldal). A differenciálás valamelyik formáját szinte egyetlen órán sem lehet kikerülni. Budapest. hogy a tanulásban akadályozott tanulók számára előírt továbbhaladási szintek ugyanazon osztályfokon jelentősen eltérnek a többi tanulótól elvárhatótól. oldal). valószínűség matematikai fejlesztési területein az elvárható követelményeket sorolja fel a bevezető.

2. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. hogy a programtantervben szereplő valamennyi szemléltetőeszköz alkalmazható a tanulásban akadályozott tanulók tanításában-tanulásában is. tanulók együttneveléséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 378 . Használatukhoz néhány fontos tanácsot. rész Adaptációs mátrix A szerkesztő kiemeli. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. az adatbankban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. mintát és példát is leír (→ 27–30. oldal) – Eszköztár (→ 1. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 376. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. oldal). oldal).

Budapest. hol. szabályozásáról. Feladatok és tevékenységek ismertetésével ajánlásokat ad kisiskolás.  A tanulásban akadályozott gyermekek egészségnevelési és környezeti nevelési programjának bemutatásával a szerkesztő a sérült személyiség egészének figyelembevételével sajátos fejlesztő. speciális taneszközök figyelembevételével (→ 2–27. témakörönként teszi meg (→ 22–23. Ismerteti azokat a képességeket (gondolkodási. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás83 definiálja a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát.. suliNova Kht. javaslatokat tesz azok módosítására. Részletes leírást olvashatunk az integrált oktatás lehetőségeiről.  oldal). amelyek fejlesztése az egyes pedagógiai szakaszokban nélkülözhetetlen (→ 1–18. rehabilitációs (terápiás) célú pedagógiai eljárások alkalmazását javasolja. kapcsos könyv létrehozása a tanulásban akadályozott tanulók iskoláinak különböző évfolyamain használt tankönyvek. feltételeiről (→ 9–1 3. munkafüzetek. 83 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 379 . A témakörök tartalmai jól szolgálják a kitűzött képességfejlesztési célokat. oldal).és serdülőkorúakra (→ 1 3–1.  oldal). esetleges elhagyására. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.  Az alkalmazható munkaformák. oldal). korrekciós. oldal).  A képességek fejlesztését kiemelt jelentőségűnek tartja. Ismerteti a tanulásban akadályozott gyermekek jellemző tanulási tulajdonságait és a különböző fejlesztési területeket a tanulásban akadályozott tanulók érzékelésében (→ –8. hogyan helyezkedik el a tanulási akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság a tanulási korlátok között. motoros.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. Javaslatait mindhárom programcsomagra kidolgozva.). módszerek széles körét mutatja be programcsomagonként. hanem a későbbi évfolyamoknál is. oldal). Az eszközök használatával kapcsolatosan hasznos tanácsokat fogalmaz meg. életviteli és környezeti kompetenciák. mint pl. Papházi Éva (szerk. kommunikációs stb. 2006. Ábrával szemlélteti. Az érzékszervi tapasztalatszerzést hangsúlyozza nemcsak az első négy évben. Szociális. Kiemeli a tanulásban akadályozott gyermekeknél várhatóan nehézséget okozó témákat.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. habilitációs.

évfolyam számára (Én és a világ: Játék a szabadban) (→ 2. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. oldal) – Eszköztár (→ 1. rész Adaptációs mátrix Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 1 adaptált modul az 1. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. táblázat) – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 380 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 376. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7.2. az adatbankban. tanulók együttneveléséhez (→ 1. oldal).

tanulási akadályozottság). oldal). A szerkesztő kiemeli. Sokkal több ismétlés- Jaksa Éva (szerk. suliNova Kht. német) is kidolgozottak.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. hogy a gyermekekben kialakuljon az idegen nyelv tanulása iránti érdeklődés.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. oldal). Budapest. Idegen nyelv.  Az általános és a nyelvi fejlesztési célok és az azokhoz kapcsolódó ajánlások elolvasása a tanulásban akadályozott gyermekek oktatásához-neveléséhez nagyon sok hasznos. tanulási zavar. az észlelés és a kivitelezésvégrehajtás zavarának tüneteit részletesen ismerteti (→ 7–8. hogy a nyelvtanárok vegyék figyelembe: a tanulásban akadályozott gyermekek szótanulási képessége és az alkalmazás lehetőségei is akadályozottak. 2006. az írásbeli szövegalkotás minden főbb vonatkozásában két nyelvre (angol. mint a tanórákon alkalmazható olvasást előkészítő és fejlesztő gyakorlatok vagy az olvasási technika fejlesztésére vonatkozó ajánlások (→ 9–22. Az 1–6. évfolyamokon elsődleges cél. 84 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 381 . A szerző a kompetencia alapú programcsomagban található összes témakör tanítását szükségesnek tartja. A tanulásban akadályozott gyermekek idegennyelvtanulásánál a szóbeliség kialakítását. gyakorlatokkal segíti a nyelvtanárokat az eligazodásban. az elsajátítás során jelentkező problémákat. ezt a későbbi évfolyamokon mélyíthetik el. megállapítja. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás84 tisztázza a tanulási korlát fogalmát és fokozatait (tanulási nehézség. Az Ajánlás kiemelt jelentősége. valamint a 7–12. a beszéd. Az akadályozottság képességbeli eltéréseit. hogy az enyhén értelmi fogyatékos gyerekek a tanulásban akadályozott gyermekek egyik alcsoportját képezik. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. az idegen nyelv tanításának gyermekközpontú kialakítása enyhíthet a tanulásban akadályozott gyermekek hátrányain (→ 8–9.  oldal). alkalmazható ismeretet ad. leírja az elvárható tartalmakat. Játékosan és cselekvésbe ágyazott tanulás útján megismerkedhetnek az idegen nyelv alapjaival. évfolyamon részletesen bemutatja a nyelvi fejlesztési célokat.. Olyan gyakorlati tanácsokat kapunk. hogy az iskolai tanulási környezet. hogy ezek a tanácsok a szövegértés. és példákkal. évfolyamon. fejlesztését tartja fontosnak. a feldolgozáskor azonban ajánlja. Az 1–6.

 táblázat) Módszertani intézményi útmutató. módszereket mutat be. Dokumentációs útmutató. a 376. oldal). A gyermek fejlődésével. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. A mellékletben egy óravázlat található. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldal) – Eszköztár (→ 1. Néhány példával és tanáccsal segíti az eligazodást a témakörök feldolgozásában (→ 22. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez (→ 1. a gyermekek képességeihez igazodva tervezhetjük meg a tanulás folyamatát (→ 22–2. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. rész Adaptációs mátrix re és újrafeldolgozásra lehet szükségük. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. oldal). amelyek alkalmazásával valóban egyénre szabottan. Az Ajánlás további részeiben a pedagógustól és a tanulócsoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformákról és az értékelés alapelveiről ír. amelyet a szerkesztő német és angol nyelvre is elkészített. A szerző olyan differenciált tanítás-tanulásszervezési eljárásokat.2. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 382 .

tanulási folyamatainak sajátosságait (→ 7–10. Képességés kompetenciaterületenként elemzi. tanácsokat ad. 85 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 383 . A kiadvány felsorolja azokat a területeket. nem azonos az ismerettel.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. amelyek az életpálya-építés kompetenciájának fejlesztését célozzák tanulásban akadályozott gyermekek együttnevelése során. életpálya-építés. A képességfejlesztés kimeneti elvárásai is olvashatók (→ 14–18. Az életpálya-építés kompetencia alapú programcsomag képességfejlesztő eljárásait – a sajátos nevelési igényre ügyelve – a tanulásban akadályozott gyermekkel való munkában szinte teljességgel lehet alkalmazni. A szerkesztők meghatározzák a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát. az aktivizálás. Részletesen olvashatnak a tanulásban akaCzibere Csilla – Kisvári Anna (szerk. a motiválás. A képességfejlesztés biztosítja a nevelő-oktató-fejlesztő munka alapelveinek érvényesülését.. oldal). oldal). Hangsúlyozza. nevelhetőségi jellemzőit. javaslatokat olvashat az érdeklődő pedagógus. hogy tanulásban akadályozott gyermekek tanításában alkalmazzák. néhány témakör tartalmához a tanulásban akadályozottság miatt speciális kiegészítéseket tesz.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. Felsorolják kialakulásának leggyakoribb okait és az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott gyermekek fejlődési. A tanulási akadályozottság megmutatkozik a különböző képességek fejlődésének lelassulásában. Néhány témakör tartalmához a tanulásban akadályozottság által megkívánt speciális kiegészítés szükséges az életpálya-építés kompetenciájának kialakításához. Budapest. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásban85 olyan hasznos. hogy a tanulásban akadályozott gyermekek életpálya-építési kompetenciáját milyen speciális nevelési szükségletek figyelembevételével lehet hatékonyan fejleszteni. zavaraiban. a differenciálás megvalósulását. A tevékenységek megvalósításához módszertani ajánlásokat ad a szerkesztő. A képességfejlesztés részterületeinek ismertetése során a szerkesztő az adaptálás lehetőségeit mutatja be. oldal). 2006. az eredményes képességfejlesztés lehetőségét (→ 1 1–14. hogy a képesség a tudás része.  A programtantervekben megjelenő témakörök mindegyike alkalmas arra. oldal). ahol ezek a rendellenességek megtapasztalhatóak (→ 10–1 1. suliNova Kht. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. gyakorlati tanácsokat.

 oldal) – Eszköztár (→ 1. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 1 adaptált modul az 1. példaképek. tanulók együttneveléséhez (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. módszereket. táblázat) – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. az adatbankban. A mellékletben a tanulásban akadályozott gyermekek számára is alkalmas portfóliós mintalap és egy modulleírás olvasható.  Ismerteti a tanulásszervezési formákat. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. rész Adaptációs mátrix dályozott tanulóknál alkalmazott tanulás-módszertani alapelvekről (→ 18–23. oldal).2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.  oldal). táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. valamint kiadványunk bibliográfiájában 384 . táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) (→ 2. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. a tanártól és a nem sérült tanulóktól elvárható magatartásformákat és az értékelés alapelveit. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. évfolyam számára az életpályaépítés kompetenciaterületen (Hősök. a 376.

tanulók együttneveléséhez. 2007 . másrészt a kéttanáros modell keretében. tanórai vagy tanórán kívüli. A gyógypedagógusi kompetenciába tartozó szolgáltatásokat az → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (a továbbiakban EGYMI) nyújtja az általános iskoláknak. felsorolják a zavarok megnyilvánulási formáit (→ 7. feladatait. nem pedig az akadályozott gyermeké. Módszertani intézményi útmutató. Szakemberei segíthetnek a tanuló gyógypedagógiai/pedagógiai diagnózisának értelmezésében. Táblázattal szemléltetik a tanárok munkaszituációját. inkluzív iskolák megvalósulásáig (→ . amely egyrészt a gyógypedagógus közvetlen munkája által az utazótanári hálózat keretében valósul meg belső vagy külső differenciálással. valamint ismertetik a szakemberek integrált oktatás során alkalmazható együttműködésének formáit. a fejlesztő eljárások. másrészt igénybe vehetik a gyógypedagógia kompetenciakörébe tartozó tudásokat is (→ 8–1 3. suliNova Kht. oktató. ha az igényeinek megfelelő feltételek rendelkezésre állnak. Budapest. megvalósítási lehetőségeit. oldal). oldal). terápiák kijelölésében és megvalósításában. Ezeket egyrészt a befogadó intézmény pedagógusai nyújtják differenciált. amely elvezetett a szegregált intézményi rendszertől az integráció mai állásáig. Az integrációra való alkalmasság eszerint a fogadó környezet tulajdonsága elsősorban. oldal). nevelő. oldal) E gondolat értelmében mutatják be azt az utat. oktatása heterogén csoportokban azt jelenti.  Elemzik az integráció célját. Pedagógiai szempontból definiálják a tanulásban akadályozottság fogalmát. A tanulásban akadályozott gyermekek nevelése. Papp Gabriella – Faragóné Bircsák Márta: Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. hogy kortárs csoportjaikkal együtt nevelve. feladatait az integrált koncepcióban és a hagyományos oktatásban (12.. oldal). 86  385 . individuális munkaszervezéssel a tanulói és munkatársi együttműködés keretében. ahol a gyógypedagógus a tanítási folyamat számottevő Dr. „Az EGYMI szolgáltatást nyújt az iskolai. és amely elvezethet a minőségi. oktatva kapják meg a speciális nevelési szükségleteikből fakadó többletszolgáltatásokat.” (→ 5.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A szerzők86 alapvetése: „Minden gyermek integrálható. fejlesztő terápiás tevékenységhez.

 ábra). Száraznád Nevelési Oktatási központ Óvoda. ami a Kt. tanulók együttneveléséhez. valamint a gyermek útját a tanulási probléma jelentkezésétől a többségi iskolába kerülésig (→ 19. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a 376. Az Útmutató utolsó részében – egy-egy intézményi példával – bemutatják azt a kétféle intézménytípust. 33. a Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. oldal 3. Általános Iskola.2. egységes gyógypedagógiai intézmény alapítása. pl. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. feladatkörök szabályozásának jogszabályi hátterére hivatkoznak minden esetben. valamint kiadványunk bibliográfiájában 386 .” (→ 1 3–19. célját. tevékenységformáit és típusait. Az intézkedések. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. rész Adaptációs mátrix részébe közvetlenül bekapcsolódik. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. közös igazgatású közoktatási intézmény. §-ában leírtak alapján működhet. Szakiskola és EGYMI. a másik egy többcélú. Az egyik a többcélú. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. mint pl. oldal) A szerzők ismertetik az EGYMI szakszolgálatként ellátott feladatköreit. ezzel segítve a további tájékozódást. szakmai szolgáltatásait.

munkafüzeteket. Tantárgyanként felsorolják azokat a tankönyveket. A funkció és a felhasználás területei szerint három nagy csoportban mutatják be az eszközöket. feladatgyűjteményeket. csoport: Taneszközök Tanulásban akadályozott gyermekek részére nincsenek speciális. szilárd struktúrák és rituálék szerepének ismertetésével. és több eszközválasztási lehetőséget biztosítani számukra. eszközcsoportokat. a tanító személyének. Mind a magyar-. segédleteket is. Educatio Kht. Konkrét támpontokat nyújtanak az iskolába lépéshez szükséges képességekkel kapcsolatosan. Ezért a szerzôk ismertetik az iskolába lépéshez szükséges képességeket és az iskolakészültség fontosabb elemeit. A szerzők célja a tanulásban akadályozott gyermekek oktatását-nevelését segítő. amelyek nemcsak tanulásban akadályozott tanulóknál. Célszerű az eszközökkel hoszszabb ideig manipuláltatni. 87 387 . szoftvereket és terápiás eszközöket ismerhetünk meg. – 1. – 2. csak az ő részükre készített taneszközök. a tanterem berendezésének. tankönyveket. amelyeket a pedagógusok maguk is el tudnak készíteni. az iskoláskor elején történik meg. mint pl. konkrét javaslatokat fogalmaznak meg. A tanulásban akadályozottság felismerése általában az óvodáskor végén. 2008.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóból87 taneszközöket. hanem a komoly tanulási nehézséget mutató gyermek tanítása során is eredméAri Pálma – Szekeres Ágota: Sérülésspecifikus eszköztár tanulásban akadályozott gyermekek. kérdéseivel foglalkoznak. és bemutatják a szükséges képességekkel nem rendelkező gyermekek jellemzőit. Segítenek a helyes kiválasztásban. csoport: Tantermi berendezések A szerzők az iskola klímájának. a tanulásban akadályozott gyermekek írástanítása során célszerű ceruzafogót és a gyengénlátó gyermeknél használt széles vonalazású füzeteket használni. mind pedig a matematikatanítás során használt eszközök alkalmazhatók.. ugyanakkor a többségi gyermekek számára is hasznos eszközök bemutatása. tanulók együttneveléséhez. és bemutatnak olyan játékokat. a játékok. Budapest. A szerzők hasznos.

amelyek a tanulási folyamatban befolyásolják a tanulásban akadályozott gyermeket. Hangsúlyozzák. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. csoport: Fejlesztő és terápiás eszközök. fejezetei) (→ 1. tankönyveket használhatják. feladat.és eszközgyűjtemény – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 388 . rész Adaptációs mátrix nyesek lehetnek. hogy a tanulásban akadályozott gyermekek ugyanazokat a taneszközöket. mint ép társaik. Bemutatják az egyéni fejlesztés és tanórai differenciálás során alkalmazható terápiás eszközöket. oldal) – Jó gyakorlat – Pedagógiai tárgyú • Játéka játék-. kiegészítése. Az eszközökről rövid ismertetéseket olvashatunk. tanulók együttneveléséhez (→ 1. de a sérüléstől és az egyéni képességek szintjétől függően szükséges azok differenciált alkalmazása.2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (az Ajánlások Eszközök c. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. – 3. a 376. A taneszközöket leírásokkal ismertetik és fényképpel szemléltetik. játékok A szerzők fejlesztési területenként írják le azokat a nehézségeket. a Gyermekek Háza tankönyvcsaládját és számítástechnikai eszközöket. az adatbankban. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. oldal). egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. Ehhez ajánl tantárgyanként képességfejlesztő feladatlapokat. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. könyveket. és megtalálhatjuk a bemutatott eszköz képét és árát is.

A kiadvány bemutatja azokat a dokumentumokat a zárójelentéstől a szakértői véleményig. Az Útmutatóban sérülési típusoknak megfelelően olvashatunk róluk. oldal és 18–21. Ari Pálma – Szekeres Ágota: Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. oldal). oldal). áttekinthető ábrával mutatják be a mindennapok során használt fogalmak egymáshoz való viszonyát (→ –7. hogy a módosítás során a befogadó intézmény pedagógusai felhasználják a sajátos nevelési igényű gyermekek szakellátását végző. családrajzok. és egy egyszerű. oldal). amelyet minden sérült gyermek szülője átél. A tanulásban akadályozott gyermekek tanításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését biztosító szakmai dokumentumok módosítását részletesen bemutatják (→ 1 1–12. Olvashatunk a szakértői véleményt készítő team munkájáról. tanulók együttneveléséhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató88 olyan információkat tartalmaz. példákkal.  A befogadó intézmények feladatait is megismerhetik az olvasók. amelyekkel a gyermekek a befogadó közösségbe kerülnek (→ 9–1 1. amelyek megkönnyíthetik és segíthetik a többségi pedagógusok és intézményvezetők munkáját a tanulásban akadályozott gyermekekkel való foglalkozáskor. idézetekkel illusztrálva mutatják be és jellemzik ezeket a speciális dokumentumokat. 2007 . Budapest. idézetekkel és mellékletekkel teszik kézzelfoghatóvá a fejlődési tesztek. A szerzők érthetően.  A szerzők célszerűnek tartják.  Az Útmutatóból megismerhetjük a tanulásban akadályozott gyermeket nevelő család életútját az iskolaválasztás előtt. intelligenciavizsgálatok. a Goodenough-rajzteszt. Dokumentációs útmutató. A szerzők példákkal. oldal). és az elfogadásnak azt a nehéz időszakát. 88  389 . suliNova Kht. A szerzők tisztázzák a tanulási korlátok fogalmát.. a szakértői vélemény egyes részeiről. amelyekkel más gyermekek nem. a Frostig-teszt és a Bender-próba ismertetését (→ 12–18. dokumentációval rendelkezhetnek. valamint a vizsgálat során alkalmazott eljárások tartalmáról. a feladat ellátására jogosult szakemberek segítségét. A befogadó nevelési-oktatási intézményekbe kerülő gyermekek és családjaik számos olyan irattal.

 táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. a 376. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 390 . egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok ismertetése során áttekintést kapunk az egyéni fejlesztés törvényi hátteréről. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. az adatbankban. tárgyi. a habilitációs. javasolják – megfelelő Tü. hogy az Útmutatóban olvasottakról még több információhoz jusson. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. feladatairól. tanulók együttneveléséhez. így bárki számára lehetővé válik. számok és törvényi hivatkozás megadásával – a logopédiában használatos egyéni haladási és mulasztási napló vagy a gyógypedagógiai napló használatát. személyi feltételeiről. rész Adaptációs mátrix Bemutatják a tanügyi nyilvántartás dokumentumait. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Mindezeket a szerzők törvényi hivatkozásokkal ellátva közlik. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. A gyermek fejlődésével. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. meghatározó tényezőiről.2. alapvető lépéseiről. rehabilitációs tevékenység közös céljairól.

finommotorika témaköreire fókuszálnak. A modulokhoz írt ajánlások analógiás alkalmazásával más modulok tanórai felhasználása is megvalósítható. Jelzik az elvárható és nem elvárható tartalmakat. – kezelésére is lehetőség nyílik. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban). ajánlásokat tartalmaznak. testsémafejlesztés. Az adaptációk a mindennapokban használható javaslatokat. A modulfeldolgozás menetében konkrét tanácsokat. javaslatokat fogalmaznak meg a tanári és a tanulói tevékenységben. Az elkészült kompetencia alapú modulok közül négy szövegértési-szövegalkotási. mozgásfejlesztés stb. hogy a feldolgozás során a gyermekek olvasási szintjét vegyük figyelembe. egy szociális modult láttak el gyógypedagógusok sérülésspecifikus ajánlásokkal. Tanulásban akadályozott gyermekek együttneveléséhez az alábbi moduladaptációk készültek el (→ 2. észlelés fejlesztése és a nagymozgás. – Az életpálya-építési modul jól felépített. Ezeknek a képességeknek a fejlesztése nemcsak 1. példaképek. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A tanulásban akadályozott gyermekek együttneveléséhez szükséges kompetencia alapú modulok konkrét. évfolyam számára a beszédfejlesztő szakaszhoz. A moduladaptációk a tájékozódás.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. 1 adaptált modul az 1. Arra hívják fel az adaptáció készítői a figyelmet. szókincsfejlesztés. ami segítséget jelent a differenciáláshoz. ezért az ajánlásokban található tanácsok. évfolyam számára az alapozó és beszédfejlesztő szakaszhoz és egy adaptált modul a 2. táblázat). életviteli és környezeti kompetencia moduljai közül az Én és a világ: Játék a szabadban c. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. amelyekben az adott sérüléssel rendelkező tanulók legjellemzőbb tüneteit mutató területek – pl. testtudat. módosító eljárásokat. egy életpálya-építési. modul különböző tevékenységeibe jól be tud kap391 . évfolyamon és ezen a kompetenciaterületen feladat. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. Az adaptáció készítői olyan modulokat választottak. ezért a tanulásban akadályozott gyermek képes lehet hatékonyan bekapcsolódni. – A szociális. évfolyam számára (Hősök. a szókincs és érzékelés. javaslatok a többi modul feldolgozása során is hasznosíthatók. – Szövegértés-szövegalkotás: három adaptált modul az 1.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 392 . Felhívják a figyelmet a tanulásban akadályozott gyermek figyelmének ingadozásából és mozgásainak (esetleges) koordinálatlanságából eredő nehézségeikre. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az adatbankban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. rész Adaptációs mátrix csolódni a tanulásban akadályozott gyermek.2. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a 376. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l.

hogy a gyermek saját irányítása alatt áll. eszközök bemutatása. A fejlesztő program vegyes és azonos életkorú csoportokban egyaránt jól alkalmazható.és készségfejlesztő program. speciális didaktikai eljárások. módszerek. önállóságuknak. békés légkör megteremtése. a szükséges speciális módszerek. az egészséges és fogyatékos gyermekek kommunikációs készségének. különös tekintettel az integrált nevelésre A program célja a másságot elfogadó környezet megteremtése. részképességeinek. A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó – Katica differenciált képesség. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó – Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában A nevelés során alkalmazott szemléltetés. a problémát maga keresi és oldja meg. amely mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesen használható. óVoDÁBAN És IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon A fejlesztés célja ezzel a gyakorlattal a nyugodt. alkalmazkodóképességüknek. Olyan fejlesztő program. terápiás eljárások. együttműködésüknek fejlesztése. a feszültségek és problémák feloldása úgy. 393 SNI-gyermek . technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok óVoDÁBAN A szakmai és szakszolgáltatók.

2. integráltan nevelik. hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat együtt. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a délelőtti órákkal párhuzamosan egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a matematikai logika és a közösségfejlesztés területén a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében. tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató. valamint kiadványunk bibliográfiájában 394 . az adatbankban. a habilitációs. rész Adaptációs mátrix – „Játéka játék-.és eszközgyűjtemény” – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez A program célja azoknak a részképességeknek a fejlesztése. A program részleteiben is alkalmazható. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segítik a Gyermekek Háza tankönyvcsaládjának munkatankönyv jellegű kötetei. – A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában. A nevelő-oktató munkában. táblázat) – Eszköztár (→ 1. IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – „Mucsi palánták” – „Palánta” fejlesztő-felzárkóztató-integrációs-képességkibontakoztató program Mucsiban A Palánta program lényege. feladat. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. – A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. amelyek könynyebbé teszik az alap-kultúrtechnikák sikeres elsajátítását. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához A Gyermekek Háza program e képzésével felkínálja olyan innovatív szemlélet alakítását. rehabilitációs foglalkozásokon is lehetőséget biztosít a részképességek. inkluzív tanulási környezet kialakítását. és heti 2-3-4 alkalommal. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. a 376. amely biztosíthatja minden tanuló számára a hatékony. Dokumentációs útmutató (→ 1.

ha a látássérült gyermeket fogadó óvodapedagógusok elsajátítják a látássérültek pedagógiájának alapismereteit. Óvodai nevelés. súlyosan látássérült gyermekek befogadása esetén is.. Vak és aliglátó gyermekek együttnevelése esetén az Ajánlásnak89 az együttnevelés sikere szempontjából kiemelten fontos részei – Az óvónő számára szükséges a látássérülés megismerése. A vakok iskolája módszertani központot működtetve vesz részt az óvodapedagógusok tiflopedagógiai szempontú továbbképzésében. biztonságos körülményeket megteremtjük. 89 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 395 . de megvalósítható szakmai feladat. ha számukra a szükséges játékeszközöket. A látássérült gyermekek minden tevékenységet együtt végezhetnek társaikkal. újragondolni. oldal). segíteni a beilleszkedést. Mindez nem kevés.): Ajánlások látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. utazótanárai közvetlen segítséget is nyújtanak. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az óvodai nevelés területén közös Ajánlás készült a gyengénlátó és aliglátó..Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A szociális kompetencia és képességek alaHegyiné Honyek Katalin (szerk. a tapasztalatokat pedig felhasználni a következő napok munkájában. A befogadó óvodapedagógus igazi kreatív alkotómunka elé néz. különös tekintettel arra. kihívás. hogy mennyire támaszkodik a gyermek a látásmaradványra (→ 5. – A látássérülés hatása nagymértékben függ a látásmaradvány mértékétől. valamint a vak és aliglátó gyermekek együttneveléséhez (→ 27. suliNova Kht. A megfelelő differenciálás csak akkor lehet sikeres. Budapest. a sajátos igényeihez adaptálni a módszereket. Például folyamatosan csökkenteni a balesetveszélyt. 8. A vak és az aliglátó gyermekek együttnevelése folyamatos figyelmet igényel a napi felkészülés során és a csoportban végzett munkában egyaránt. majd a megvalósítás során elvégezni a szükséges korrekciókat. sérülésspecifikus – a gyermek egyéni igényeit figyelembe vevő és ahhoz igazodó – adaptációval jól használhatóak a többségi óvodában. oldal). A programban részletesen kidolgozott fejlesztési tervek és fejlesztési tématervek megfelelő. 2006. hiszen célszerű naponta biztosítani a megfelelő eszközöket. A vak gyermekek megismerő tevékenységében döntő jelentőséget kap a motoros-taktilis és a hallási érzékelés.

Módszertani intézményi útmutató. tapintási diszkrimináció. A sikeres integráció kulcsszereplője az óvodapedagógus. az óvodapedagógiai és a gyógypedagógiai szaktudást ötvözve történik (→ 10–1 1. tanulók együttneveléséhez. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Az együttnevelés alapelve az egyénre szóló. növeli függőségét. Minden fejlesztési területhez speciális szempontoknak megfelelő részletekre is figyelő összeállítás segíti az óvónő munkáját. A vizuális benyomások hiánya csökkenti a lehetőségeket. A tárgyi környezet megismertetése és a társakkal való találkozás megkönnyítése a beszoktatás idejének feladata (→ 1 1–12. ~ távolra • érzékszervi fogyatékosság • fényérzékelők • gyengénlátó • hangárnyék • hangos könyv 396 .2. de a nevelési módszerek és elvárások nagy hatással vannak a fejlődésre. Aliglátók esetében a maradék látás kihasználására és fejlesztésére kell törekedni. Az Ajánlás részletezi a súlyosan látássérült gyermek érkezése előtti felkészülés feladatait. illetve kognitív tevékenységek fejlesztésével – az óvodában történik. a beilleszkedés segítésének lehetőségeit és az akadálymentesítés szempontjait (→ 9–10. A játék a vak gyermek személyiségformálásának is alapvető eszköze. A vak és aliglátó gyermekek fejlesztése szakmaközi együttműködéssel. A pontírás-olvasás előkészítése – manipulációs készség. az eszközeivel való ismerkedésben gyógypedagógus segít (→ 23–24. rész Adaptációs mátrix – – – – – kulását illetően alapvető önállósodási törekvéseinek figyelmen kívül hagyása vagy a túlzott féltés negatívan befolyásolja a gyermek aktivitását. oldal). oldal). Ez alkotja az ajánlás gerincét (→ 1 3–23. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. oldal). táblázat) – Inklúziós fogalomtár • adaptált környezet • akuszto-taktilis módszer • aliglátás • Braille • éleslátás közelre. a fejlesztő pedagógiai. tájékozódási készség. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldal). Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. differenciált bánásmód középpontba helyezése.

vak gyermek • haptikus észlelés • korai fejlesztés és gondozás • látási funkciók • látásnevelés • látássérülés • látássérültek pedagógiája. az adatbankban. tiflopedagógus • tiflotechnika • ujjolvasók • vak • verbalizmus • veszélyeztetett látás • vízus – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. ~ szakos tanár. valamint kiadványunk bibliográfiájában 397 . ~ szakos terapeuta • letapogató olvasás • mozgástréner látássérült személyek számára • nagytárgylátó • okulomotoros funkciók • optikai segédeszközök • pontírás • progrediáló szembetegség • ritkasoros taneszközök • rövidírás • siket-vakság • súlyos fokban látássérült • szemüvegek • tiflopedagógia.

az együttnevelés során segítő megoldást mutat be. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. képernyőolvasó (→ 1 5. A beszélgetés. gondolkodásáról. számítógép. hangos könyvtár. 2006. Szövegértés-szövegalkotás.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. csökkent volta vagy teljes hiánya a valóság megismerésében és a kultúrtechnikák elsajátításában sajátos módszerek alkalmazását teszi szükségessé. 90 398 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . A súlyos fokban látássérült tanulók oktatásának alapeszköze a pontírás-olvasás rendszere. A pedagógus tájékoztatást kap a súlyos látássérültség fogalmáról. Az aliglátás vagy a vakság következtében egyes képességek felértékelődnek. kritériumairól. a környezetével való kapcsolat kezdeményezésének a látók között szokványostól eltérő lehetőségéről. Az Ajánlás számos. A vizuális információszerzés nehezített. Célja a látás hiányából vagy az aliglátásból eredő hiányosságok komLőrinczné Kovács Terézia: Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. a kognitív és a motoros funkciókra (→ 7–1 1. a kommunikációra. valamint a látássérülés hatása a képességek fejlődésére. ugyanakkor az érzékletes tapasztalatot nélkülöző tartalom hiánya verbalizmust eredményez. Megismerkedhet a látássérültek által használt legfontosabb eszközökkel pl. gyakorlatáról.. Felhívja a figyelmet a gyógypedagógus segítségének fontosságára. A fejezet fontos altémái még: a haptikus érzékelés jellemzői és hatása a figyelemre. az ide tartozó szemészeti kategóriákról. Megismerheti a vak tanuló érzékelési korlátait és lehetőségeit. a pontírás technikájába és eszközeibe. a Braille-írás és -olvasás megtanításának előkészítésébe. szkennelt tankönyv. Budapest.  oldal). oldal). 1–1 A differenciálás eszköze az alapozó tantárgyak tanítása során az egyéni fejlesztés. elmesélés. A tapintás és a hallás mint vezető érzékelési mód. magyarázat mint a leggyakrabban alkalmazott módszer minőségileg közvetett érzékelést jelent. A vakon született tanulók gyakran gazdag szókincsűek. emlékezetre. Az oktatás során kiemelt szerepet kap a beszéd. elsődleges információs csatorna kulcsfontosságúvá válik. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás90 részletes leírásából a befogadó pedagógus tájékozódhat a vak tanuló sajátosan épülő világáról. Az érdeklődő betekintést nyer a Braille-olvasás és -írás legfontosabb jelöléseibe. suliNova Kht.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). szemléltetéshez kapcsolódó önállóságot fokozó. hogy a pedagógus egyedi.vak gyermek penzálása. egyéni sajátosságokat figyelembe vevő módszertani ötleteket tartalmaz. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. A Módszerek című fejezet íráshoz. oldal). eszközeire. és joguk van ahhoz. esélyegyenlőség és eszközök szempontsor alapján tesz javaslatokat a megvalósítás lehetőségére. tantárgyanként. ismeretek.  A tanulásszervezési javaslatok. praktikumok. A kötet végén szakirodalmi ajánlás található. tananyagtartalmak. de mégis reális értékelési. oldal). diszkriminációmentesség és engedmények a követelményekben – az együttnevelés során különösen fontos témák (→ 43–4. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. mérési módszereket alkalmazzon (→ 54–55. ajánlott tevékenységek. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. oldal). a B modulban évfolyamonként. méltányos. A vak tanulók integrációban sem nélkülözhetik a speciális eszközöket (→ 50–53. Az Ajánlás legterjedelmesebb részét képezik a témakörönkénti javaslatok. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1. témakörönként. az adatbankban. korrigálása vagy a prevenció. olvasáshoz.  oldal). a 396–397 oldalon . A szerző az A modulban évfolyamonként. valamint kiadványunk bibliográfiájában 399 . Dokumentációs útmutató (→ 1. Az optimális fejlesztés megvalósításához a gyógypedagógussal való együttműködés elengedhetetlen (→ 18–19. a C modulban évfolyamonként a képességfejlesztési fókuszok. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek.  oldal). a speciális megközelítés szükségességére vonatkozóan (→ 19–43. Módszertani intézményi útmutató (A vak gyermekek módszertani intézményének feladatai (23–30. tanulók együttneveléséhez.

Matematika. a súlyos fokú látássérülés pedagógiai következményeiről. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás91 részletes információkat tartalmaz a látássérülés mibenlétéről. A képességfejlesztés fókuszában a manipuláció. hogy a nehézségekből. oktatási helyzettel. konfliktusokból a vak tanuló önérzete sérülése nélkül. hogy a vak tanulók oktatása-nevelése rendszeres szemléltetéshez. innovatív készségén. A többségi iskolába jelentkező súlyosan látássérült tanuló pedagógusainak nem egyedül kell szembenéznie a szokatlan nevelési. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Budapest. egyéni eszközöket biztosít. Milyen fontos kérdésekben igazít el ez az Ajánlás? A súlyosan látássérültek matematikatanításának jellemzői című fejezet a befogadó pedagógus figyelmét a járható utakra irányítja. útmutatók sora készült a befogadó többségi iskolák pedagógusai számára segítő szándékkal. a látássérült tanuló akadályozott észlelési és cselekvési lehetőségeiről és a szociális nehézségekről. és célszerű a tevékenykedtetésre. valamint a kombinatorikai feladatok és a speciáliseszköz-használat elsajátítása (→ 8–9. a tartalmak és tevékenységek. speciális pedagógiai felkészültségén. oldal). Kiemelten fejlesztendő területek: a számemlékezet.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. oldal és 14–1 5. Segítségül hívhatja a gyógypedagógus utazótanárt.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. Az eszközökkel kapcsolatos ajánlások lényege az a figyelmeztetés. a tapasztalattól megerősödve lépjen tovább. Differenciálni szükséges a célok. a fogalmak tartalmának bővítésére és az egyéni szükségletekhez adaptált eszközök biztosítására törekedni. érzékelési tapasztaBrumbauer Magdolna – Kusnyerik Emese – Ruff Ágota (szerk.. 2006.és szakmaszeretetén. az értékelésben egyéni szempontokat követ. valamint gyermek. többletmunka-vállalási készségén. 91  400 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Támaszkodhat a vak tanuló számemlékezetére. a fejben történő műveletvégzés. valamint a feladatok szintjén is. Az érintett kompetenciaterület alapvetően az épen maradt funkciókra épít. Az ezeken alapuló jó kapcsolatban pedagógiai ráhatással alakíthatja a tanuló ügyeit úgy. és ajánlások. suliNova Kht. a hallási figyelem és az emlékezet fejlesztése áll. amelyek miatt az ép társak közösségében sorozatosan konfliktushelyzetek alakulhatnak ki. a logikai. Sok múlik a pedagógus empatikus hozzáállásán.

lehetnek adaptált és speciális eszközök.vak gyermek latok gyűjtéséhez kötött. Az értékelésben szerepet kaphatnak Braille-írású feladatlapok és a számítógép is (→ 10–1 1.  A pedagógus akkor tud adekvát segítséget nyújtani vak tanítványának. évfolyamra a matematikai kompetenciaterületen (5. nehézségeit. azon belül témakörönként jelzik azokat az eltéréseket – a Programterv egyéb részeit változatlanul hagyva –. ha ismeri látásteljesítményét. oldal). Egy-egy új eszköz bevezetésekor azonban mindig pluszidőre van szükség (→ 9–10. Ez a fejezet témánk szempontjából különös jelentőséggel bír (→ 18–55. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldal)! A szerzők a témakörök kapcsán sok jó módszert közölnek. Külön részletezik a pedagógus tennivalóit. legyenek azok eszközben. Módszertani intézményi útmutató. Az osztályközösség hozzáállása megkönnyítheti. oldal)! A szerzők évfolyamonként. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldal). amelyek a súlyos fokban látássérültek matematikaoktatásában megjelennek 1–12.) (→ 2. az adatbankban. és 1 5–1. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a segítési módokat. a 396–397 oldalon . bevált eljárásokra hívják fel a figyelmet. Az eszközök lehetnek azonosak a többségi iskolában használatosakkal. Javasolt ezek részletes áttanulmányozása (→ 12–14. tananyagban vagy akár követelményekben megnyilvánuló különbségek. számos ötletet sorakoztatnak fel. valamint kiadványunk bibliográfiájában 401 . táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. évfolyamra (33. táblázat) – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. de hátráltathatja is a látássérült gyermek beilleszkedését (→ 17–18. és 35.  Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 1 adaptált modul az 1. az őszinte érdeklődés a tanulóval kialakított jó kapcsolathoz vezető út. A beszélgetés. modul) és 2 adaptált modul 2. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. évfolyamig.

Az oktató-nevelő munka fő célja ezen a kompetenciaterületen a kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezésének megtanítása. tudom. Az Ajánlás92 részletesen ismerteti a vakság legfontosabb jellemzőit. A legkisebb maradéklátás is alapvető hatással lehet az érzékelés. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Pedagógiai megközelítésben súlyos fokban látássérültek – vakok – azok. Ennek a pozitív hozzáállásnak a kialakítása pedig közös feladata mindazoknak. illetve az első életévekben kialakult sérülés más feltételeket jelent. kognitív funkciók.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. 2006. hogy a többi ember rendelkezik egy olyan képességgel.  oldal). Meg kell küzdeni az önismeret. más utat szab a belső fejlődésnek. „én-funkciók” és szociális funkciók). A lelki egyensúly eléréséhez a vakság összes hátrányának és terhének felismerése és elfogadása vezet. Az Ajánlás meghatározza azokat a sérülésspecifikus pedagógiai alapelveket. „Más vagyok. akik a vak gyermekkel foglalkoznak. A programtantervben megjelenő témakörök a vak gyermekek kompetencia alapú fejlesztésére is teljes mértékben alkalmazhatók. amelyek nélkül nem valósulhat meg sikeres együttnevelés. Budapest. A veleszületett. a szociális érettség alakulásában (→ 7–1 1. önértékelés csapdáival is. A súlyosan látássérült gyerekek nagymértékben különböznek vizuális képességeikben. a mások iránti empátia. a szociális viselkedés társadalmilag elvárható szabályainak elsajátítása. életviteli és környezeti kompetenciák. valamint a szociális képességek 3–1 fejlesztésének azon területeit (pl. Ezt az állapotot azonban természetesnek élem meg” – így gondolkodhat magáról. tisztelet. sajátosságait. Ők a tapintó-halló életmódot tanulják. A világot vakon másként kell megélni. a környező világ alapvetően haptikus és hallási érzékeléssel történő megismerési módját. korlátozottabbak a lehetőségeim. türelem fejlesztése.. huzamosabb ideig tartó gyakorlására megfelelő segédeszköz alkalmazásával sem képesek. oldal). Eltérés az ismeretszerSomorjai Ágnes (szerk. amivel én nem. és sokat segíthet az önállóság. célokat és feladatokat (→ 1 5. de meg lehet élni. Szociális. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. 92 402 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . a fogalomalkotás egész szerkezetére. akik az írás-olvasás látó elsajátítására. suliNova Kht. illetve társadalmi integráció.

az adatbankban. esetleg terjedelmében. táblázat) – Eszköztár (→ 1. amelynek a feldolgozása különös hangsúlyt kap. eszközeiben.  oldal) és a személyközpontú. s olyan témakör is akad. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. oldal). oldal). Dokumentációs útmutató (→ 1. mértani testek stb. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Módszertani intézményi útmutató. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. mélységében s a ráfordított időben jelenik meg. Javasolt – a pedagógiai programmal összhangban – egyedi értékelési. A feldolgozáshoz ötleteket.vak gyermek zés módjában. életviteli és környezeti kompetenciaterület értékeléséhez segítségül típusértékelő lapokat ajánl (→ 29–34. ol1–1 dal).) a Vakok Általános Iskolájának tanszerkészítő műhelye gyárt és Módszertani Központja kölcsönöz (→ 27–28. Vannak olyan témakörök. A vakok módszertani intézménye a befogadó intézményekkel (már 31 településen 60 intézménnyel) tartja a kapcsolatot és nyújt segítséget: tanácsadás. a 396–397 oldalon . amelyek a vizualitás hiánya miatt nehézséget okoznak. abakusz. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. megoldási módokat javasol a szerző (→ 17–23. Az Ajánlás a szociális. valamint kiadványunk bibliográfiájában 403 . differenciáló pedagógiai módszerek alkalmazása (24–2. A munka értékelésekor célravezető a pozitív megerősítés előnyben részesítése és a hiányosságok megbeszélése. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. tanulók együttneveléséhez.  oldal) nagymértékben növeli a látássérült tanuló jó társas közérzetét az osztályban. mérési módszerek alkalmazása. Speciális taneszközöket (pl. tanulót nevelő családoknak is (→ 1 3. A tanulásszervezési formákkal kapcsolatos javaslatok betartása (→ 23–24. oldal). továbbképzés – a vak gyermeket.

Budapest. A programcsomag igyekszik minden érzékszervet bekapcsolni a nyelvtanításba. rajzokra. drámajátékra. Az idegen nyelven történő írás és olvasás elsajátításához is kívánatos lenne. számos feladat képekre. önismeretének növekedése. 93  404 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . A vakok speciális iskoláiban működő utazótanári szolgálat készséggel nyújt segítséget az egyéni tanulási szükségletek feltérképezésében és annak eldöntésében. a célnyelvi kultúra minél szélesebb körű megismerésére törekvés. a prezentációs készség. amelyek nem alkalmazhatók vak tanulók esetében. a 7–12. A gimnazisták mindegyike hagyományosan többségi iskolákban tanul.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. az interkulturális kompetenciák. 2006. suliNova Kht. hogy egy vak gyermek mely feladatokat képes elvégezni és milyen a segédeszközigénye. egyharmaduk országszerte látókkal együtt nevelkedik. a számítógép (normál billentyűzeten tízujjas vakírás megtanulásával) és a képernyőolvasó és karakterfelismerő program. de tanulásukat segíti a pontírás és -olvasás. Flamich Mária (szerk. évfolyamon: a tanuló nyelvtanuláshoz való pozitív beállítódása. nincs rá szükség – így foglal állást az Ajánlás93 szerzője. évfolyamon: a kooperatív tanulási képességek. oldal). az internet által nyújtott tanulási és kommunikációs lehetőségek – fejlesztését szolgáló feladatok megoldásába bevonható a vak tanuló. aki nyelvtanár. a tanuló önbecsülésének. sem a második idegen nyelv tanulása alól történő felmentés nem javasolt. Ma Magyarországon a súlyosan látássérült általános iskolások kétharmada speciális intézményekben tanul. Idegen nyelv. s számos ötletet kap erre a befogadó pedagógus (→ 1 3–20. ha minden tanuló rendelkezne Braille-kijelzővel (→ 10–1 3. de a feladatok nagy része adaptálható vagy tanári segítséggel megoldható.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. motivációja. A nyelvtanulás közben különböző képességek – az 1–6. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Vannak olyan feladatok. a kreatív kommunikáció.  oldal). Az idegen nyelv tanítása támaszkodhat a vak és az aligátó gyermekeknek a verbalitáshoz kötött tanulási folyamatokban általában mutatott kiemelkedő eredményeire. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Sem az első. a megismerési vágy. s maga is vak. az együttműködésre való képesség. a tanulási stratégia. a tudatosság. azaz a vizuális kultúrára épül..

  oldal). Óravázlat és irodalomjegyzék is segíti a vakok idegen nyelv tanítását vállaló tanár munkáját (→ 3–38. oldal). Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. ha egyéni megsegítésben is részesül. az adatbankban. a pár. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. amelyek a vak tanuló részvételét lehetővé teszik a nyelvi fejlesztés három szintjének fejlődését szolgáló képességfejlesztési gyakorlatokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 405 .  A tapasztalatok azt mutatják. Rendkívüli fontosságú ez a két fejezet (→ 21–31. az egyéni különbségeket figyelembe vevő reális értékelés megfelel a vak tanulók igényeinek (→ 33–35. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldal)! Az idegen nyelvi programcsomagok nagy hangsúlyt fektetnek a kooperatív tanulási formákra. Módszertani intézményi útmutató. oldal). táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Eszköztár (→ 1. áthidaló megoldások találhatók az íráshoz. a javítás módjára (→ 35–3. Segítő. a vak tanuló könnyebben tart lépést.vak gyermek A nyelvi fejlesztési célok című fejezetekben részletekbe menő javaslatok találhatóak. oldal). a 396–397 oldalon .és csoportmunkára – ez sok szempontból hasznos a látássérült számára – a nyelvtanár ezzel segítheti a nehezebb szocializációjú vak tanuló beillesztését a munkába (→ 31–33. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. A látássérült tanulók értékelésének alapelvei azonosak a látókéval. ha megismeri és elsajátítja a számára legelőnyösebb tanulási stratégiákat. olvasáshoz kötött feladatvégzésre. tanulók együttneveléséhez. a hagyományos és elektronikus szótár használatára.

amelyek alkalmazkodnak a vak és aliglátó tanulók lehetőségeihez és sajátosságaihoz. 3–1 – A képességfejlesztés minden részterületéhez találhatunk olyan kiegészítő tartalmakat. hímzés. tanulásszervezési módokkal ismerkedhet. követelményeket. Egyéni segítségadással az egyes Czibere Csilla – Szilágyi Vera (szerk.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. képkészítés leírás alapján). szabályosság stb. 2006. -lejegyzéshez szükséges technikák megismerése és az ehhez szükséges eszközök biztosítása. gondolkodás) és a motoros funkciók (cselekvés. mérés.. gépírás vagy a tájékozódás tanítása.). helyváltoztatás). beilleszkedés) területén (→ 1 5. tanulók együttneveléséhez. majd tágabb környezetébe való beilleszkedésben nagymértékben segítik a sérülésspecifikus korrekciós. suliNova Kht. illetve zavar léphet fel a szociális funkciók (énkép. -követéshez. önértékelés. gyakorlatokat. amelyeket egyéni fejlesztés keretében sajátítanak el: számítástechnikai ismeretek. oldal). a látásnevelés és a testnevelés. mint pl. – Részletesen tárgyalja az életpálya-építési kompetenciaterületen belül a vak tanulók esetén nem megoldható feladatokat (pl. Tanulásmódszertan terén különösen fontos az információszerzéshez. technikák körébe tartozó tantárgyak. ragasztás stb. eszközöket igénylő megoldásokat. emlékezet. életpálya-építés. az oktatás folyamatát megkönnyítő módszerekkel. a sajátos technikákat. A témakörök elemzése kapcsán kifejezetten látássérültekre vonatkozó. kompenzációs tevékenységek.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. Útmutatás a részletes kereséshez: – A látás hiánya módosítja a személy többi funkcióit. arányosság. oldal). életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásból94 a befogadó pedagógus a látássérült gyermekek általános jellemzőinek felvázolása után – amely a funkcionális látás elemeit is bemutatja – a képességfejlesztés specialitásaival találkozhat. vágás. A szerzők a kimeneti elvárásokban pedig a sajátosan vakos akadályozottság eredményes csökkentését tűzik ki célul (→ 1 5–18. A látássérült tanulót a közvetlen. A manuális tevékenységek (pl.) a látássérült tanulóknak gyakran okoznak nehézséget (méretek betartása. a kognitív (figyelem. 94 406 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Budapest.

vak gyermek eszközök használatának megtanításában fontos a fokozatosság szem előtt tartása és az aprólékosan kidolgozott lépésekkel haladás (→ 18–30. – A munkajogi ismeretek témánál javasolt a szociális ellátásokról szóló kiegészítések és speciális munkajogi rendelkezések pl.) (→ 2. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 407 . a 396–397 oldalon . – A rehabilitációs fejlesztés tantárgyai és feladatai mindig egyénre szabottan építenek a megmaradt képességekre. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 2 adaptált modul az 1. foglalkozások – Nemezelés 2. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. évfolyam számára az életpályaépítési kompetenciaterületen (A természet: a mi világunk – Népszokások – „Itt a farsang. funkciókra (→ 35–39. oldal). tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató. a megváltozott munkaképességű dolgozókkal kapcsolatos rendelkezések megismertetése (→ 24–25. táblázat) – Eszköztár (→ 1. áll a bál!” és Népi mesterségek. Dokumentációs útmutató (→ 1.  oldal). A vak gyermekek szüleivel folyamatos kapcsolattartás szükséges gyermekük korlátozott lehetőségű pályaválasztásának felkészítéséhez. oldal). táblázat) – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az adatbankban.

tanulók integrációjának.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató95 sérülésspecifikus szempontú áttekintést ad az együttnevelést alapvetően meghatározó tudnivalókról. oldal).  – Az integráltan oktatott látássérült tanuló.és tanulóközösség. az integráció jogszabályi hátterének és a pedagógiai többletszolgáltatásoknak a felvázolása (→ 9–1. a család és az osztálytársak szüleinek fogadó95  Lőrinczné Kovács Terézia – Ruff Ágota – Székelyné Kárpáti Ildikó: Útmutató vak és aliglátó gyermekek.  – Az integráló oktatással kapcsolatos alapfogalmak magyarázata. A kiadvány a szerzők szándéka szerint szemléletformáló is – hangsúlyozza. Módszertani intézményi útmutató. 408 . oldal). – A látássérülés szemészeti és pedagógiai szempontú értelmezése és az ebből következő sajátos nevelési igény meghatározása (→ 8–9. amely a napjainkban jellemző szerepkörök kialakulásához vezetett: az ép gyermekekkel. oldal). oktatható.. Budapest. az integrációt segítő → egységes  gyógypedagógiai módszertani intézményről és a többségi iskolák pedagógusai számára elérhető szakmai segítségnyújtásról. hogy a súlyos fokban látássérült gyermeket fejlesztő minden pedagógiai munka alapja és a sikeres együttnevelés kiindulópontja a sajátos nevelési igény figyelembevétele. tanulókkal együtt nevelhető. suliNova Kht. 2007 . a gyermek. a befogadó iskola pedagógusai. vak gyermekek. Pedagógusok és látássérült gyermeket nevelő szülők is hasznos ismereteket szerezhetnek a látássérült gyermek fejlesztéséről és az ebben közreműködők tennivalóiról. Az Útmutatóban az alább jelölt témákban tájékozódhat: – A fogyatékossági terület országosan egyetlen Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye fejlődése. megismerheti a látássérülés pedagógiai következményeit. amely a fejlesztés speciális szempontjait is meghatározza. A befogadó pedagógus támpontokat talál a súlyos fokú látássérülések – vakság és aliglátás – azonosításához. együttnevelésének segítése és a gyógypedagógiai intézményt választó szülők gyermekeinek nevelése-oktatása (→ 5–8. tanulók együttneveléséhez.

rehabilitációs fejlesztése és a befogadó pedagógusok szakmai segítésének kulcsszereplői. tanulók együttneveléséhez. oldal).  Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a nyújtott pedagógiai szakszolgáltatásokat.vak gyermek készsége. valamint a szakmai pedagógiai szolgáltatásokat. valamint kiadványunk bibliográfiájában 409 . Mindenki számára feltárja ezen intézmények szolgáltatásának elérhetőségét és az → utazó gyógypedagógusok kompetenciáját (→ 22–32. Az Útmutató részletezi az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények kialakulását.  – A súlyosan látássérült tanuló speciális habilitációs. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. szerepét. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. valamint a többségi iskola pedagógusainak felkészültsége és a segítők tevékenysége – alapvető tudnivalók az integrációról (→ 17–21. az adatbankban. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. célját és feladatait. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 396–397 oldalon .

Az eszközöket és a használatot érintő lényegi elemeik. szükség van rájuk az integráló nevelésre. pedagógusok is készíthetnek hasonlókat. hogy bemutassa ezeket az eszközöket. tapintásfejlesztés. A kiadvány célja. és nagy segítséget nyújtanak a differenciált egyéni fejlesztéshez a tanulónak. tanítónak egyaránt. A tájékozódást segítő támpontok: − Az iskoláskor előtti életszakasz fejlesztési feladatait segítő eszközök széles területet érintenek – látásnevelés. de ügyes szülők. amelyek növelhetik a fejlesztő tevékenység hatékonyságát. 410 . oktatásra vállalkozó intézményekben is. Az eszköz kiválasztását és gyakorlati használatát megkönnyíti a lényegre törő. A súlyos fokban látássérült gyermekek. egy részük kölcsönözhető a vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményéből. utalva a fejlesztendő problématerületre vagy életkorra és az eszköz elérhetőségére. praktikus szempontokat előtérbe helyező bemutatás. hallási figyelem fejlesz96 Báthori Adél – Ruff Ágota – Somorjai Ágnes – Székelyné Kárpáti Ildikó – Vincze Gábor: Sérülésspecifikus eszköztár vak és aliglátó gyermekek. A füzet a speciális fejlesztő eszközöket tematikus csoportokba sorolja. Educatio Kht. segítse a pedagógust a megfelelő eszköz kiválasztásában és használatában. A gyűjtemény eszközeihez fűzött tartalmi összefoglalók közvetlenül segíthetik a speciális fejlesztési tervek összeállítását és az egyéni vagy csoportos nevelő-oktató munkát. Budapest. Az Eszköztár96 szerzői ennek során kitérnek az alkalmazás indokoltságára. fejlesztése során és életvitelében hangsúlyt kap a speciális eszközök használata. Kiemelik az együttnevelés szempontjainak megfelelő alkalmazásokat. pedagógusokat céljaik elérésében. tulajdonságaik azonosítását. segíthetik a szülőket. megértését a leírást kiegészítő fotók segítik. tanulók együttneveléséhez.. 2008. s az eszköz lényeges jegyeinek rövid leírása után a gyakorlati használatot segítő ajánlásokat fogalmaznak meg. gyermekek. Kívánatos. hogy a speciális eszközök ne csak a gyógypedagógusnak álljanak rendelkezésére. tanulók speciális eszközei közül számos egyedi tervezésű és kialakítású eszköz nincs bolti forgalomban.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A vak és az aliglátó tanulók.

Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók együttneveléséhez. − A vak tanulók információszerzésének és tanulásának. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. − Társasjáték-adaptációk teszik lehetővé az együttjátszás örömét a vak és a látó gyermekeknek.vak gyermek tése. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. az úszás előkészítése. finommozgások és manipuláció. valamint kiadványunk bibliográfiájában 411 . földrajz. tanulók fokozott önállóságához. önkiszolgálás. később megélhetésének is egyik fontos eszköze a számítógép. fizika. . olvasás-írás. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. − A sérülésspecifikus fejlesztési területek sajátos terápiáinak eszközei. kémia). Módszertani intézményi útmutató. az adatbankban. matematika) követik a felső tagozatos tantárgyakhoz kötött speciáliseszköz-csoportok (matematika. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 396–397 oldalon. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Használatát számos hardver és szoftver könnyíti meg. − Az életvitelt segítő eszközök használata nagymértékben hozzájárul a vak gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. − A kisiskolások tanításának speciális eszközeit (testnevelés. nagymozgás. mozgáskoordináció.

fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai. Az Útmutató eligazít a súlyos fokú látássérülés miatt sajátos nevelési igényű gyermekek. Részletesen foglalkozik a vak és az aliglátó gyermek. oldal). pszichológiai szakvélemények tartalmával. vezetése a közoktatási intézmény. vezetett. és az oktatási nevelési folyamatra is hatással vannak. valamint a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó dokumentumrendszer bemutatása révén a többségi pedagógusok számára az együttnevelés megkönnyítése. tanuló fejlődésével. A különböző orvosi. a helyi pedagógiai program. kiállított dokumentumokkal együtt a vak gyermek. A sajátos nevelési igény következtében az évek során számos írásos anyag készül. Ezeknek a dokumentumoknak a kialakítása. tanügyi: törzslap. A dokumentumok ismerete és figyelembevétele vagy kiegészítése az együttnevelésre való felkészülés során. A kiadvány részletes tematikája: − Bemutatja a szakértői bizottság munkáját. suliNova Kht.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató97 célja a tájékoztatás. munkanaplók) tartalmát is. a bekerülés körülményeit. Budapest. Ezeket a befogadó intézményben létrehozott. Részletezi a vakság következtében kialakult sajátos nevelési igényt (→ 7–10. a mé97 Báthori Adél – Lőrinczné Kovács Terézia – Somorjai Ágnes – Székelyné Kárpáti Ildikó: Útmutató vak és aliglátó gyermekek. a befogadó iskolák. 2007 . terápiák. a pedagógus feladata (→ 1 1–20. Bemutatja az együttnevelés sérülésspecifikus feltételeit. értékelésével kapcsolatos dokumentumok – egyéni fejlesztési terv. pedagógiai vélemény –. oldal). tanulók befogadását és az együttnevelést szabályozó jogszabályok között. A kórokokra vonatkozó és a pedagógiai folyamatban hasznosítható tudásokat közöl. iskolába. pedagógusok kötelezettségeit. tanuló fejlődésével. értelmezésével. tanuló személyi anyagaként érdemes külön gyűjteni. − Az együttnevelés érinti a közoktatási intézményben keletkező dokumentumok (szakmai: alapító okirat. tanulók együttneveléséhez. pszichológiai és pedagógiai vizsgálatok dokumentumai követik a gyermeket az óvodába. illetve a napi pedagógiai munkában a befogadó intézmények felelőssége. Dokumentációs útmutató.. az óvodai nevelési program. − A gyermek. fejlesztésével. 412 .

. A felmentés. − A személyiségi jogok védelmének tiszteletben tartásán alapuló adatkezelési előírásokról is talál tájékoztatást az olvasó (→ 2–27. iratminták. jogszabálygyűjtemény. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az értékelés sajátosságai. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az egyéniesített tanulói megsegítés tanulásszervezési lehetősége és formái mind nagy érdeklődésre számot tartó témák az integrált vak tanulók szülei és pedagógusai számára. BNOkódok. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani intézményi útmutató. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 396–397 oldalon.vak gyermek rés. mentesítés és az érettségi kérdésében is pontos eligazítást ad az Útmutató (→ 20–25. tanulók együttneveléséhez. kölcsönözhető eszközök listája.  oldal).  Az Útmutatót mellékletek gazdagítják – szakkifejezések glosszáriuma. oldal). az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 413 . esetismertetések. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. Sérülésspecifikus eszköztár (→ 1. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek.

de rendszeres. megfelelő eszközök: a képek helyettesítése eszközökkel (dobókocka. − A látássérült tanuló bevonása az önértékelésbe és a közös erőfeszítésekre hangolás eszközös és technikai megoldása. − Javaslatok a látó társak és a vak tanuló közötti munkamegosztásra és együttműködésre – csoportmunkában pl. a vak tanuló valódi pénzérméket használ). 414 . A modulok és modulrészletek a feldolgozás menetének adaptációi fejezetekben a következő területeken adnak eligazítást: − Kiegészítések a tanári és a tanulói tevékenységekhez. a haptikus információszerzés feltételei. pl. − A népszokásokkal ismerkedve: tánccal kísért dalhoz a koreográfia megtanításának módszerei. − A vak tanuló sajátos nevelési igényeinek megfelelő egyéni segítségadás. veszélyhelyzetek kiküszöbölése. − Figyelem-felhívás a differenciált eszközhasználat tervezési szempontjaira – időfaktor.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. Braille-írógép. gombok. a táblázatot a látók töltik ki. − Sajátos „vakos” eszközök alkalmazása. helyszínválasztás. A mintamodulok ötleteket adnak az együttnevelés célszerű tanulásszervezési megoldásaira. tálkák. pl. a megoldásokat a vak tanuló mondja. előzetes pluszfelkészülését jelenti – ám ennek eredményeként a vak tanuló is aktív részese lehet a tanórák minden mozzanatának. rögzíthető halmazkarikák. − A differenciálásra tett javaslatokat. Nyilvánvalóvá válik. eszközi és módszerbeli megvalósítás ötletei egészítik ki. a konkrét feladat leírását a technikai. Braille-írású számkártya. a befogadó pedagógus további adaptációs munkájához. hogy a sajátos nevelési igény figyelembevétele a pedagógus viszonylag kevés. A részletesen kidolgozott tananyagfeldolgozás-példák biztosítják a súlyosan látássérült tanuló ismeretszerzését és a tanulási folyamatban való aktív közreműködését. A támogató rendszert a vak tanulók oktatásának-nevelésének módszertani kérdéseiről szóló kiadványok egészítik ki. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A matematika és az életpálya-építés területére készített moduladaptációk sokféle didaktikai feladat differenciált megvalósításához nyújtanak segítséget. Braille-számegyenes. dominó.

az adatbankban. akusztikus és más információs csatornák bevonása.vak gyermek − A maradék látás kihasználása mellett a vizuális ingerek helyettesítése. Dokumentációs útmutató (→ 1. Népi mesterségek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 415 . áll a bál!”. évfolyam számára – A természet: a mi világunk – Népszokások – „Itt a farsang. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Elkészült adaptációk: − Matematikai kompetenciaterületen: 1 adaptált modul az 1. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. modul) és 2 adaptált modul 2. évfolyamra (5. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. . Módszertani intézményi útmutató [különösen: A speciális fejlesztés főbb területei (→ 12–1. tanulók együttneveléséhez. és 35. évfolyamra (33. oldal). foglalkozások – Nemezelés 2. Az utazótanár legfontosabb feladatai (→ 25–2. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. modul) − Életpálya-építési kompetenciaterületen: 2 adaptált modul az 1. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldal)]. a 396–397 oldalon.

.

3. rész INKl ÚzIós FoGAloM tÁr .

.

Konstruktív alkalmazkodás pl. a munkafolyamat-módosítások. a készülékkel ez 419 . feladatvégzés támogatása. amely hozzájárul egy emberi kapcsolat fenntartásához vagy megszűnéséhez. cochleáris implantátumhoz csatlakoztatható hangátviteli berendezés. a technikai eszközök. adaptáció (látási) A szem különböző fényviszonyokhoz történő alkalmazkodása. Ha ezek a sejtek károsodnak. Ilyenek: a megfelelő testhelyzet.A A adaptáció Alkalmazkodás (szerv vagy érzékszerv alkalmazkodási képessége). amely a természetes fejlődés. adaptált környezet (adaptációt segítő megoldások) Mindennapi használatra alkalmassá tett környezet. Lehet viszonylag általános és különleges. így gondoskodva a szürkületi látásról. A beszélőtől való különböző távolság miatt a jelek változó hangerősségűek. berendezési tárgyak. a problémák megbeszélése. Használatával csökken a környezeti zajok zavaró hatása. a retinitis pigmentosa. a törekvés a viselkedés megváltoztatására vagy a helyzet jobbra fordulására való megértő várakozás. olyan lehetőség. Az adaptáció történhet a speciális szükségleteknek megfelelő. Adaptációs problémát okoz pl. → képesség adó-vevő készülék Az URH rendszerű ~ hallókészülékhez. az adaptált módszerek és az oktatásszervezés is. adottság (diszpozíció) Egy képesség természetes vagy az emberrel vele született alapja. a gyártó által már adaptációs célzattal készített eszközök beszerzésével vagy a kereskedelmi forgalomban kapható eszközök átalakításával. A látóideghártya pálcika alakú sejtjei már igen kis mennyiségű fény hatására ingerületbe jönnek. a nevelő befolyásának és a gyakorlás hatására válik képességgé. mozdulat. Valamely külső megoldással a sikeres mozgás. adaptív Alkalmazkodáson alapuló. Destruktív alkalmazkodás pl. eszközök. az üvöltözés és az elzárkózás. az illető csak jó megvilágításban tudja látását használni. adaptáció (kapcsolatokban) Az alkalmazkodás olyan tevékenység.

Akkomodációs problémát okoz a szürkehályog miatti lencseeltávolító műtét. A hierarchikus elrendezés fő vezérelve az interiorizáció. emocionális viselkedéssel kapcsolatos célokat rendszerezik. pszichomotoros követelménytaxonómiák akkomodáció A szemlencse alkalmazkodási képessége különböző távolságokba történő fixálás esetén. a gyermek nem képes az összetett vizuális ingerhalmazból kiemelni a lényeges információt. de a megismerési folyamat során természetesen minden ép érzékszervet bevonnak az ismeretszerzésbe. hogy közelre és távolra is élesen lássunk. A beszédet a hallássérült gyermek közvetlenül veszi fel. alak-háttér észlelés A Gestalt-pszichológia fogalma szerint a látómező egy jól elkülönülő alakból és környezetéből tevődik össze. aliglátás A látóképesség olyan fokú sérülése. jellemképző erővé alakítása. amely speciális gyógypedagógiai módszerekkel befolyásolható. akusztiko-taktilis módszer 420 . olvasótelevízió. Ha ez a képesség sérül. → látásélesség. látássérülés. értékek szerint). optikai eszközök. affektív Érzelmi. vagyis törőerejének fokozásával és csökkentésével biztosítja azt. Az affektív célok nem választhatók el a kognitív és a pszichomotoros elsajátítástól. értékrendszer kialakítása. értékek kialakítása (értékbeli különbségek érzékeltetése). értékek befogadására). értékrendszer belső. 3. affektív követelménytaxonómiák A beállítódással. aphákiássá (lencsehíjassá) válik. attitűdök. illetve nagyméretű látótérszűkületet. 5. válaszadás (reagálás érdeklődések. meggyőződéssel. attitűdök. Az elnevezés főleg a hallásra és a tapintásra utal. Jelentheti a közeli vagy távoli (esetenként mindkettő) látásélességnek az ép látáshoz viszonyított több mint 90 százalékos csökkenését. → kognitív követelménytaxonómiák. akusztiko-taktilis módszer Ez az oktatási forma főleg a vakok oktatásában játszik központi szerepet. érzelemmel kapcsolatos. 4. Egy lehetséges affektív követelményrendszer: 1. Ilyenkor az illető ún. befogadás (készség érdeklődések. kiiktatva a távolságot és a környezeti zajok nagy részét. 2. rész Inklúziós fogalomtár a jelenség is kiküszöbölhető. Ebben az oktatási formában a beszéd mint ismeretátadási lehetőség nagyon fontos szerepet kap.3. A szemlencse domborúságának növelésével és csökkentésével.

szociális kompetencia anamnézis Kórelőzmény. izgatottsági. kóros reflextevékenység. anartria A beszédmozgások kivitelezésének súlyos zavara. személyes kompetencia. amely más helyzetekben is felhasználható. Az anartria a dizartria legsúlyosabb formája. A tudat éberségi állapotának vegetatív alapja. kulcskompetencia. az ajkak és nyelv mozgásának zavara. Az ~ növekedésével. A nyelv- 421 . általános kompetencia Azon kompetenciák összessége. → dizartria andragógus Felnőttképzési szakember. amelynek jellemzője a súlyos artikulációs zavar. teljesen érthetetlen beszéd. illetve csökkenésével együtt jár a tudati szintek változása. a pszichológus vagy a gyógypedagógus további terápiás és korrekciós tevékenységét. amelyeket egy adott nevelési helyzetben. a mentális folyamatok hozzájárulnak az éberségi szint fenntartásához. nemcsak abban a (szervezett. kompetencia alapú. pályák sérülése következtében jön létre. Asperger-szindróma Olyan állapot. készenléti állapota. A beteg személyiségére és betegsége előzményeire vonatkozó értesülések összessége. légzés és a beszéd-légzés koordináció nehézségei. amely nagyon hasonlít az autizmusra. de korai nyelvi fejlődésében az érintett gyermek nem mutat késést. képzésben mindenkinek el kell sajátítani. Arousal-szint Az idegi-hormonális rendszer éberségi. a beszéd zenei elemeinek súlyos sérülése. sőt koraérett is lehet nyelvi szempontból. speciális kompetencia. amely a beszédfolyamat irányításában részt vevő agyi központok. Az anamnézis meghatározhatja az orvos.A alkalmazható tudás A tudásnak az a formája. Az agyba érkező információk. kompetencia. hogy a speciális (funkcionális) kompetenciák kialakíthatóak legyenek. Az EEG által regisztrált görbék az ~ bioelektronikai mutatói. amelyek megteremtik az alapot ahhoz. nyálfolyás. amelyben az elsajátítás történt. iskolai) kontextusban. → kognitív kompetencia.

felvett szerep. valamint a hallókészülékes mérés értékei. rész Inklúziós fogalomtár használat ennek ellenére modoros és sztereotip.3. vagyis a Hz. 2. a játéktevékenység fejlődése) közül kettőben. póz.és a dB-értékek koordináta-rendszerben való ábrázolása. modor. társas képességek fejlődése. viselkedési mód. hogy a hallókészülék milyen mértékben javítja a hallási teljesítményt. innen olvasható le. szerepjátszás. Az Asperger-szindrómával élők intellektuálisan rendszerint az átlagos övezetbe tartoznak. hallássérülés. → autizmusspektrum-zavarok attitűd 1. Utóbbi pedagógiai szempontból fontos. → autizmusspektrum-zavarok athetosis → túlmozgás mozgáskorlátozott gyermek esetén atípusos autizmus Olyan esetekre fenntartott diagnosztikai kategória. szellemi beállítottság. 3. A hallásélesség vonalgörbéje. viselkedés. Magatartás. ábra. → audiológia. Láthatóak a bal fülre (× jelzéssel) és a jobb fülre (o jelzéssel) vonatkozó adatok. audiométer. Akkor is ezt a kategóriát használják. audiogram Az audiométerrel végzett hallásvizsgálat eredményének grafikus ábrázolása. Példa audiogramra 422 . amikor a gyermekek az autizmus jellegzetes jegyeit mutatják a három kulcsfontosságú terület (nyelvi fejlődés. de a harmadikban nem. magatartás. hallókészülék 1. ha a rendellenes vagy károsodott fejlődés hároméves kor után kezdődik.

→ hallássérülés. hangsor jellemzőit. audiogram auditív Hallási. Minden olyan képesség jelzője. → auditív differenciálás. Pl. aki jelzi. auditív emlékezet stb. hallásfigyelem auditív diszkrimináció Hallási megkülönböztető-képesség. Ez a hallási képesség meghatározó a beszédtanulás. auditív fejlesztés = hallásfejlesztés. → auditív diszkrimináció. hogy milyen magas vagy erős hangot hall még meg. hallásmérés. az olvasás. szerez ismereteket. hanem pontosan megállapítjuk a hallott hang. hallásra alapozó. a hallás útján történő élményszerzés segítségével tanul. hallással kapcsolatos. Az auditív tagolás analóg fogalom az auditív diszkriminációval. amikor nemcsak különbséget teszünk a hangok közt. hallásfigyelem auditív-verbális terápia Hallás-beszéd fejlesztő módszer. hallás útján történő folyamatok. 423 . elkülönítés. amely alapján döntünk. → audiométer. audiogram. auditív figyelem. hallássérülés audiométer Készülék a hallásélesség megállapítására. A hallottak azonosságának. írás elsajátítása során is. Célja a kommunikációs kompetencia kialakítása. → auditív differenciálás. Hallássérülteknél kiemelten fontos ennek a képességnek a fejlesztése. hallásmérés.vagy csontvezetéses fejhallgatóval juttatják a vizsgált személyhez. auditív-verbális terápia auditív differenciálás Hallás útján történő különbségtétel. Pl. amely a halláshoz kötött. megkülönböztetni a beszédjellemzőket. mely 16–16 000 Hz rezgésszám között változtatható magasságú és erősségű (a hallásküszöbértéknél halkabb dB-től maximum 125 dB-ig) hangokat ad. A hangot lég.A audiológia A hallás élettanának. illetve különbségének megállapítása. ideértve a hallássérültek hallásvizsgálatát. patológiájának tudománya. a nyelv kibontakoztatása. amelynek során a hallássérült gyermek az auditív (hallási) figyelés. azt a meghatározó tényezőt. sajátosságot. hangokat. illetve már nem érzékel. szétválasztás. fülészeti kezelését és hallókészülékes ellátását. hogy a hallássérült személy ezáltal tudja elkülöníteni a különböző környezeti zajokat. auditív diszkrimináció.

képek. → auditív augmentatív (segített) kommunikáció Az érthető beszéd hiánya következtében súlyosan károsodott kommunikációs funkció átmeneti vagy tartós pótlására szolgáló kommunikációs rendszerek csoportja. azonossághoz való ragaszkodás). Sajátos viselkedési tünetegyüttesről ismerhető fel. viselkedés. metakommunikáció. 2. → autista. 424 . jelnyelv és/vagy kommunikációs táblák (betűk. általában súlyos fogyatékosság. gesztusok. aktivitás területén (pl. a szabad társalgás. a fő tünetek azonban azonosak: 1. mert ezek csak együttesen fejleszthetők. az élmények verbális kifejezése kerül előtérbe. autizmus autoagresszió Az egyén agressziója. A szociális. kommunikációs és a fantáziával összefüggő kognitív készségek fejlődési zavara. kommunikációs és fantáziával kapcsolatos kognitív képessége sérült. A sérült ember nonverbális úton fejezi ki magát: hangjelzések. rész Inklúziós fogalomtár A hallásra való koncentrált figyelem szerepeltetése mellett a fejlesztés során a játékosság. változatos és spontán szerepjáték hiánya. egyénre szabott kommunikációs eszközből áll. Minden ~s rendszer több. Mindehhez a nyelvi és auditív szintet ismerni kell. kölcsönösség a társkapcsolatokban). minőségi károsodás és elmaradás három területen: a reciprok szociális interakciókban (pl. érdeklődés. a kommunikációban (pl. manuális rendszerek. amely saját maga felé irányul. a játék. kommunikátorok segítségével. autista Autizmusban szenvedő személy. rajzok. megfelelőbb elnevezéssel: autizmussal élő. a beszéd funkcionális használata). autizmusspektrum-zavarok autizmusspektrum-zavarok Az autizmus klinikai képe sokféle lehet. Az autisták szociális. Ez a „triász” minden értelmi szint mellett előfordulhat. → autista. → autizmusspektrum-zavarok autizmus A szó jelentése: ’önmagára irányultság’. a korai kezdet.3. fotók. tárgyak).

E megközelítés alapja az. A motoros válaszok sajáttest-élményen keresztüli aktivizálásával nyújt kompenzációs és egyben fejlesztő hatásokat. akusztikus. A fejlesztés középpontjában a szomatikus.B Ayres-módszer Jean ayres ergoterapeuta. hálók. differenciált ellátást és az ehhez szükséges tárgyi. szükségletekre helyeződik a hangsúly. autizmus. sajátos tulajdonságokra. B babzsák program A „babzsák” autizmusspecifikus játékos. a pedagógus és gyógypedagógus között partneri a viszony. akiknek fejlődésében az elemi tapasztalatszerzés korlátozott. vibrációs és vesztibuláris ingerlés áll. érintési és vizuális információk és a kommunikációs képesség fejlesztése egészít ki. Speciális eszközrendszerével (hinták. → integráció 425 . oktató. szociális-kommunikációs fejlesztő program. a pedagógus a differenciáló. A „babzsák” helyzetben tanultak a különböző társas helyzetekben való részvételt alapozzák meg. illetve egyéb szakember és az eszközök biztosítása tekintetében egyaránt. fejlesztő tevékenysége. íz-. az egész tantestületben szemléletváltozás történik. a szenzoros integráció elvén alapuló komplex módszer a tanulási zavarok feltárására és terápiájára. amely elnevezését az ismert eszközről kapta. befogadó intézményekben. amit az orális. → autista. illetve a természetes élethelyzetek között. Tágabb értelemben a befogadó (inkluzív) nevelés-oktatás esetén a befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. Csoportos foglalkozás. szag-. gyermekpszichológus által kidolgozott. autizmusspektrum-zavarok bazális stimuláció Terápiás módszer olyan értelmileg súlyosan akadályozott (súlyos értelmi fogyatékos) gyermekek és felnőttek számára. Az óravezetés igazodik a gyermekhez. gondok esetén együtt változtatnak a módszereken. amely átmeneti helyet foglal el az egyéni fejlesztés és a klasszikus frontális tanítási szituáció. befogadás (inklúzió) Az integráció legfejlettebb foka: funkcionális integráció a megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel az ún. hogy minden gyermek „speciális”.) a hibás mintázatú neuropszichológiai funkciók normalizálását segíti. Az „átlag” mint mérce szem előtt tartása helyett az egyedi. labdák stb. személyi feltételrendszert – a gyógypedagógus. önértékelésre is alkalmas pedagógia módszereivel dolgozik. A többségi intézmények olyan jellegű nevelő. amely a sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítja az igényüknek megfelelő individuális (egyénre szabott).

sajátos nevelési igény beszédakadályozottság A kommunikációs problémák átfogó megnevezése. dallama. Fonológiai szint: a hangok egymásra gyakorolt hatásának feldolgozása (szerialitás: szavak. 426 . a beszéd. s kihathat a beszéd hangszínére. Fonetikai szint: a bejövő jelekből meghatározza a beszédhangot (beszédhang-differenciálás). kihatással van az expresszív beszédre és a beszélt nyelvet feltételező egyéb képességek kialakulására. beszédészlelés Komplex mechanizmus. → befogadás. ahol a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelődnek a többségi iskola növendékeivel.és hangképzés sérülései. valamint a szociális kapcsolatokban. Minél súlyosabb a hallássérülés. rész Inklúziós fogalomtár befogadó iskola (inkluzív iskola) Olyan intézmény. amelynek következtében átmeneti. Az SNI-gyermekek számára biztosítja a sajátos igényük kielégítéséhez szükséges szakmai és tárgyi feltételeket. idegennyelv-tanulás stb. funkcionális okok következtében kialakuló súlyos érintettsége. olvasás. ritmusára stb. hanglejtése és a hangképzés határozza meg. annál több beszédhangot érint. a beszédfolyamatosság.3.) elsajátítására. készségek (írás. mondatok). Akusztikus szint: az agy észleli a bejövő jeleket. írászavar. Elsősorban a prelinguális (beszéd kialakulása előtti) hallássérülések súlyosságával arányosan érintett a szókincs terjedelme és a nyelv grammatikai szabályainak elsajátítása. → beszédfogyatékosság beszédérthetőség (hallássérülteknél) A ~et a hangzó beszéd ritmusa. a kommunikációs és a tanulási képességben. amely egymásra épülő szintek és egymás mellett működő területek összehangolt munkájából áll. amely megzavarja a gyermek nyelvi fejlődését. Megjelenési formák: a beszédfejlődés súlyos elmaradása. → beszédészlelés beszédfogyatékosság A beszéd és nyelvi teljesítmények biológiai/organikus. illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi. A zavar észlelésekor fontos a hallásvizsgálat mint differenciáldiagnosztikai szempont. olvasás-. beszédészlelés zavara A beszédészlelés komplex folyamatának bármely szintjén fellépő probléma. hangsúlya.

~ sérülése A beszéd az emberi hang által létrehozott hangjelek szerkesztett rendszere. helyes mozgások kivitelezésének elősegítése. Megalkotója Charles K. egyensúlyfejlesztés. megérti. hogy a gyermek tisztában van a szavak jelentésével. ezzel elősegíti a gyermek beilleszkedését szűkebb és tágabb környezetébe. → beszédfogyatékosság.és ivásterápiában elért eredményeket is. A beszédmegértés során a hallássérült gyermekek a hallássérülés súlyosságának arányával folyamodnak a szájról olvasáshoz. Betegségek Nemzetközi Osztályozása Osztályozási rendszer. A ~ben a nyelvi elemeket a tarta- 427 . A beszédmotorium sérülését okozhatja a beszédszervek különböző eredetű sérülése vagy fejlődési rendellenessége vagy a központi idegrendszer sérülése. amire kérik. Bliss-nyelv Az augmentatív kommunikációs módszerek közé sorolt. A jó beszédértés eredménye. vállöv ellazítása. mondatok és – legmagasabb szinten – a szövegek jelentésének. betegségek. A beszédfogyatékos gyermek sajátos nevelési igényű. amelynek következtében a jelek átvitele az agytól a beszédszervekig. sajátos nevelési igény beszédmegértés (hallássérülteknél) Az elhangzó (a mások által kiejtett) szavak. elsősorban az orvosi gyakorlatban. nonverbális grafikus jelképrendszer. Fejlesztése intenzív logopédiai terápiát igényel. fizikai és pszichikai zavarok meghatározására használnak osztályozási és dokumentációs céllal. ezért ellátásához a jogszabály által meghatározott sérülésspecifikus feltételek biztosítása szükséges. amit mesélnek neki. Ennek létrejöttéhez a finommotoros tevékenységek bonyolult kombinációját használjuk. szókapcsolatok. lazítás. bLiss (1897–1985). megfelelő testhelyzet megtalálása. vagyis a beszédhangok kivitelezése akadályozott. amelyet – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jóváhagyásával – különböző kórformák. Jó működése az összefüggések felismerését is segíti. arra épülve korrigálja a sérült beszédet. beszédmotoros folyamat. fejkontroll kialakítása.B beszédfogyatékos személy A beszéd és nyelvi teljesítmények súlyos érintettségével küzdő személy. tartalmának megértése. A terápia során felhasználják az evés. beszédterápia A ~ a mozgásterápia eredményeit felhasználva. A mozgásterápiából átvett elemek: kóros reflexek gátlása.

akinek érzelmi zavarai súlyosabbak. rész Inklúziós fogalomtár lommal értelemszerű összefüggésben levő jelképek ábrázolják. de még nem jutottak el a pszichózis szintjére. egyénileg és párosan. 428 . kerekesszékben és labdavezető csővel is. blokkosítás A tantárgyi koncentráció legfejlettebb formája. vagyis határesetet képviselnek. század elejétől vált elterjedtté a Braille-írás. valamint csapatjáték formájában is. A kezelés a terapeuta akcióinak és a gyermek reakcióinak vég nélküli váltakozása. a párizsi Vakok Intézetének tanára által 1825-ben kidolgozott pontírás vakok számára. borderline A pszichometriában azokat a személyeket jelenti. Braille ujjbegy nagyságú területen 6 pont (2×3-as mátrix) variációiból alkotta meg betűit és jeleit. A 19. vagyis a kettő közti határon vannak. paralimpiai szám. mint a neurózis. hogy melyik tantárgyhoz tartozik – a blokk saját logikája szerint rendeződik. boccsa Speciális sportjáték. A blokkok csak részben lépik át a tantárgyi diszciplínák határát.3. Játszható ülő és álló testhelyzetben. Braille-írás Louis braiLLe (1809–1852). BNO → Betegségek Nemzetközi Osztályozása Bobath-módszer A bobath házaspár (Karel bobath neurológus és Berta bobath gyógytornász) által az 1940-es években kidolgozott módszer a cerebralparesis mozgásterápiás eljárása. amelyen belül a tananyag – esetleg attól függetlenül is. amelyek üzenethordozóként szolgálják a beszédképtelen személy kommunikációs törekvéseit. század végétől nemzetközileg elfogadott kultúrtechnika vakok számára. az izomtónus normalizálására épül. Magyarországon több módosítás után a 20. amely az egyéb technikákkal együtt elősegíti a fiziológiás tartást és az aktív. A klinikai pszichológiában olyan személyt jelent. különösen súlyosan sérültek részére javasolható. akiknek intelligenciahányadosa 70 és 80 között van. A tantárgyblokk két vagy több tantárgy összevonásával keletkező tantervi egység. A módszer a reflexgátlásra. automatikus mozgásokat.

tanulási. centráliskoherencia-problémák A világ megértéséhez elengedhetetlenül szükséges kívülről érkező információtömeget az autizmussal élő személy nem vagy nem megfelelő szinten képes egységes egészként szemlélni. csoportoknak) tanulásszervező. A sikeres műtét feltétele. közreműködő egyéneknek. tanulást szabályozó és értékelő munkáját. → autizmusspektrum-zavarok cochleáris implantáció Súlyos fokú hallássérülteknél alkalmazott hallásjavító műtéti eljárás.D C cél (oktatási) Az oktatás ~jai a tanulók személyiségfejlődésében bekövetkezett tervezett változások. D Daktil-nyelv → ujjábécé 429 . amelyek a céloktól az értékelésig a „mit?” és a „hogyan?” egységére törekedve segítik. audiológia curriculum Folyamatterv vagy program. A ~ok (folyamattervek. A tanulási. egyértelműsítik és összehangolják felhasználóinak (a ~ok alapján dolgozó. ép legyen. hogy a hallóideg. A műtéten átesett gyermekkel azonnal meg kell indítani az intenzív habilitációt annak érdekében. hogy a hallás a beszédértést és a beszédfejlődést szolgálja. szabályt. amelyek a tanítási-tanulási folyamat eredményeként valósulnak meg a korszerű műveltségfelfogást reprezentáló művelődési anyag feldolgozása során. benne folyamatosan rendszert. folyamatorientáló dokumentumoknak tekinthetők. tanuló. egységes magyarázatot keresni. tanítási folyamat (meghatározott tartalmi egységeihez hozzárendelhető) tervezését és leírását jelenti a céloktól az értékelésig. → hallásmérés. amelynek során a csiga (cochlea) elhalt szőrsejtjeinek működését pótolják a beültetett (implantált) elektródákkal. képzési programok) olyan értékjelölő. ami a világ megértéséhez elengedhetetlenül szükséges. amely a belső fülhöz csatlakozik.

rész Inklúziós fogalomtár Dévény-féle speciális manuális technika dévény Anna által kidolgozott olyan mozgásrehabilitációs módszer. → differenciálás 430 . valamint balesetekből származó mozgásszervi betegségek rehabilitációjában alkalmaznak. amelyek a pedagógiai folyamat adott szakaszának eredményeit. → diagnózis diagnózis Az ember testi vagy lelki sajátosságainak. amely lehetővé teszi. személyiségi és teljesítményi diagnózis alapján tervezik meg a megfelelő terápiát. a célzott kikérdezés. A klinikai gyakorlatban a betegségek okainak megállapítását és más betegségektől való megkülönböztetését jelenti. korrigálják. Kézzel végzett módszer. diagnosztikus értékelés Mindazon folyamatok. differenciálás Az a folyamat. majd visszaépítik az összműködésbe. → differenciált foglalkozás differenciált foglalkozás A tanulás szervezésének azon módja. A pszichológiában elsősorban alkalmassági.3. A rehabilitációban a mozgásokat elemeikre bontják. ortopédiai problémák. illetve állapotának megállapítása a kórelőzmények feltárása (anamnézis). hogy van-e a csoportjában sajátos nevelési igényű gyermek vagy nincs – a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítja. diagnosztikus értékelés DIFeR Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer 4–8 évesek képességfejlődésének vizsgálatára. amelynek során a pedagógus – függetlenül attól. valamint pszichológiai tesztek segítségével. reumás megbetegedések. → sajátos nevelési igény. ha kizárja a tanulók merev csoportba sorolását. hogy a pedagógus a tanulók közötti egyéni különbözőségek figyelembevételével határozza meg a tanulás tempóját és módszereit. amely segítségével az izomcsoportok élettani helyzetét igyekeznek visszaállítani a rendellenes módon rögzült izom-ín-kötőszövet apparátus és az izompályák fellazítása segítségével. problémáit tárják fel. eljárások és intézkedések összessége. Akkor fejlesztő hatású. amelyet főleg agyi eredetű mozgászavarok.

Az olvasáselsajátítás folyama- 431 . amely a matematikai fogalmak. részképességzavarok diszlexia Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. amely intelligenciaszinttől független súlyos olvasási és helyesírási gyengeségben nyilvánul meg.) a korai kortól tartósan fennállnak. artikulációs hibák. → beszédészlelés zavara diszfáziás Az a beszéd és nyelvi fejlődés zavarával küzdő gyermek. amely egyrészt az írás grafomotoros jellemzőinek zavarában (betűk felismerhetősége. szabályok. ezért ellátásához a törvény által meghatározott sérülésspecifikus feltételek biztosítása szükséges. diszgrammatizmus. mely megnyilvánulhat a beszédészlelés és megértés (szenzoros diszfázia). Fejlesztése intenzív. oktatási problémáktól és környezeti hatástól független. → sajátos nevelési igény. szómegtalálási nehézség. → sajátos nevelési igény. és a későbbiekben iskolai teljesítményzavarok kiváltói lehetnek. részképességzavarok diszkalkulia Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. műveletek. másrészt a fonológiai-nyelvi jellemzők zavarában (nyelvtan. produkciós sebesség. akinél a nyelvi szándék kifejezése és a nyelvi formák alkalmazási képessége között nagyfokú eltérés áll fenn. a háttérben általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg. szótöredékek. A tünetek (a beszédfejlődés késése. A súlyos ~ gyermek sajátos nevelési igényű. sajátos nevelési igény diszgráfia Olyan írászavar. központozás stb. mondatszerkezet. technikák elsajátítási és alkalmazási nehézségében jut kifejezésre. → diszfázia. Az értelmi fejlődés zavarától.D disability → fogyatékosság diszfázia A beszéd és nyelvi fejlődés súlyos zavara. valamint a kifejező beszéd jelentős érintettségében (motoros diszfázia). A tünetek intelligenciaszinttől függetlenek.). komplex logopédiai terápiát igényel. hangkihagyások stb. jelek.) nyilvánul meg. sérült a gondolkodás. téri elrendezés. a kisiskolás kort követően szemantikai és fogalmazási problémákkal társulnak. amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata. helyesírás stb. beszédfogyatékosság.

az olvasás során betűtévesztések. a beszéddallam és a hangerősség is. → anartria DSM-IV Az Amerikai Pszichiátriai Társaság kézikönyvének (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) negyedik átdolgozása. csaknem teljesen érthetetlen beszéd. hogy speciális elvek és módszerek alkalmazásával a diszlexiás gyermeket „újraneveljük” átlagos olvasóvá (re = vissza. → Meixner-módszer diszpraxia A megszerzett mozgásos tapasztalat hiányos felhasználása. részben orrhangú. átvetések. sajátos nevelési igény. vágás. 432 . szülési sérülés. amely lehet fejlődési vagy genetikai rendellenesség. gesztusok. educatio = nevelés). tumor. helytelen eszközhasználat). anyagcserezavar következménye. Megváltoznak a beszéd zenei elemei. Gyakran kíséri nyálfolyás. elmosódott. rész Inklúziós fogalomtár ta lelassul vagy megreked. újra. kivetések.3. A módszer az olvasáshoz szükséges képességek. dizartria A beszédmozgások kivitelezésének zavara. rosszul érthető. gyulladásos vagy érrendszeri megbetegedés. komplex cselekvéssorok (pl. háztartási gépek kezelése. főként a nyelvi készség fejlesztését célozza. amelyben pszichiátriai kórképek osztályozása és diagnosztikus kritériumai szerepelnek. Hátterében különböző eredetű agykárosodás áll. részképességzavarok diszlexia-reedukáció Meixner iLdiKó által kidolgozott terápiás eljárás. Jellemzője az artikulációs zavar. Típusai: 1. ügyetlengyermek-szindróma (pl. nehezen alakul ki a hang–betű kapcsolat. → diszlexia-reedukáció. betoldások. csúnya. Meixner-módszer. mosakodás) végrehajtásának nehézsége. szövegértési problémák tapasztalhatók. amelynek célja. a célirányos mozgások. tanult komplex mozgásfolyamatok tervezésének és kivitelezésének enyhébb fokú zavara. → Meixner-módszer diszlexia-prevenciós módszer Az olvasás-helyesírási zavar kialakulásának óvodáskori megelőzését célzó eljárás. 2. torz írás.

egyéni fejlődési lap Tanügy-igazgatási dokumentum. e). Az EGYMI – céljaival összhangban – elláthatja a közoktatásról szóló 1993. r. egyénre szabott fejlesztést. a felkészítés idejét. a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek/tanulók. Tü-356. § a). eGYMI → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (eGYMI) ~. Az ~ a szakértői vélemény és a pedagógus saját pedagógiai diagnózisa alapján készül.e E echolália A kiejtett szavak vagy mondatok szinte visszhangszerű. A legtöbb esetben sztereotip viselkedésről van szó minden kommunikatív szándék nélkül. tehát minden növendék személyiségét ismerve. vezetése az általános . g) és h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait. módszereinek jelölésével. → autizmusspektrum-zavarok egyéni bánásmód Az a nevelői magatartás és gyakorlat. jelentés nélküli ismétlése. tanulóval együtt történő nevelésének.sz. A központilag kiadott nyomtatvány külíve – A. és belíve – A. tanulók többi gyermekkel. évi – többször módosított – LXXIX.sz. az utazószakember- 433 . az időpont. egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek. amikor a nevelés során a pedagógus egyénileg. b). törvény 34. a betétívet a rehabilitációs foglalkozást végző gyógypedagógus vezeti a fejlesztési terület. módszerét. A külív a tanuló adatait tartalmazza. szükségleteihez alkalmazkodva tervezi meg a tanuló számára a leghatékonyabb pedagógiai eljárásokat. egyéni fejlesztési terv Az iskolai pedagógiai folyamat olyan speciális tervezési dokumentuma. amely lehetővé teszi az egyéni sajátosságokhoz igazított. a foglalkozás tartalmának. az egyes területeken belül a fejlesztés célját. Tartalmazza: a fejlesztés fő területeit. Az ~ gyakorlása a pedagógustól alapos pszichológiai és pedagógiai ismereteket és differenciált tevékenységet igényel. ütemezését. iskolai pedagógus feladata. Szükségleteiknek megfelelő ~ot igényelnek pl. Tü-357 r. feladatát. eszközét. oktatásának segítése céljából.

a törvény 36. epilepsziával élő gyermekek nevelése Az epilepsziával élő gyermek rendszeres gyógyszeres kezelést és orvosi ellenőrzést igényel.3 alatti. hogy mekkora betűket milyen távolságból tudunk elolvasni. Jele: Vt (távoli vízus). konduktív pedagógiai ellátás. amely szög alatt a tárgy két pontjáról a retinára eső fénysugarat még éppen meg tudjuk különböztetni. logopédiai ellátás. → egyéni fejlesztési terv. A látásélesség mértékéül azt a látószöget (legalább 1 szögperc) választották. logopédus. éleslátás távolra A 3-5 m-en túli jelek. fejlesztő felkészítés. Többféle rosszullét ismeretes: nagyroham. beállítódások. Az eszköz azt vizsgálja. képességek. még tünetmentesség esetén is. Ammon-jel. Jele: Vk (közeli vízus). ábrák betűk felismerésének képessége. előzetes követelmények Olyan ismeretek. gyógytestnevelés. továbbtanulási.0. értékek számbavételét jelentik. betűk felismerésének képessége. rész Inklúziós fogalomtár hálózat működtetését. e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatait. pályaválasztási tanácsadás. egységes Pedagógiai Szolgálat A közoktatásról szóló 1993.3. továbbá országos szakértői és rehabilitációs tevékenység. amelyek nélkülözhetetlenek egy új tanulási egység sikeres feldolgozásához. évi – többször módosított – LXXIX. Formája lehet: gyógypedagógiai tanácsadás. ábrák. Vizsgáló eszköze a Csapody-olvasópróba. amely szög alatt a tárgy két pontjáról a retinára eső fénysugarat még éppen meg tudjuk különböztetni. Landolt-gyűrű. általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működhet. egy- 434 . A látásélesség mértékéül azt a látószöget (legalább 1 szögperc) választották. továbbá az intézmény keretein belül óvodai. gyengénlátás esetén 0. nevelési tanácsadás. készségek. országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság elektronikus olvasókészülék → olvasótelevízió éleslátás közelre A 30 cm-en belüli jelek. Ép látás esetén a Vt = 1. korai fejlesztés és gondozás. § (2) bekezdésének b). Vizsgáló eszköze a Kettesy-féle vízustábla. az új tanulási egység feldolgozása után elérendő tanulási célok teljesítéséhez. törvény 34. tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység. § alapján látja el feladatait.

és halláskárosodások vagy például epilepszia is kapcsolódhatnak. 435 . a súlyos és a legsúlyosabb fokú mentális retardáció/értelmi fogyatékosság összefoglaló elnevezése. kisroham. tantárgyblokk a Waldorf-pedagógiában: egyes tantárgyakat egymással szorosan összekapcsolva. álmatag semmittevésnek tűnhetnek. tapintás. Kialakulásában a fejlődésben már a legkorábbi időpontoktól is keletkező. hallás. tanára. a túlzott féltés. (Pl. amelyekhez mint párhuzamos sérülések testi fogyatékosságok. → sajátos nevelési igény érzékelés Nagyon egyszerű ingerekhez kapcsolódó tudatos tapasztalat. organikus okok játszhatnak szerepet.) ergoterápia → rehabilitációs foglalkoztató terápia értelmileg akadályozottság A mérsékelt. az értelmi fejlődésre ható károsodások. A kisrohamok figyelmetlenségnek. A korszerű hallókészülékek elterjedése előtt ez volt a súlyos hallássérültek beszéd-kiejtés tanításának egyik legfőbb eszköze. érzékeltetés Az érzékeltetés a mások vagy saját magunk által produkált beszédhangok ellenőrzését jelenti tapintás útján. Ma a szurdopedagógusok lényegesen ritkábban alkalmazzák ezt az eljárást.e szerű és összetett gócos roham. érzékleti modalitások Az egyes érzékletek (látás. Az iskolás gyermek a rosszullétek hatását vele szemben megváltozott beállítódásnak élheti meg. A gyermek pl. bőrérzékletek). látás. zöngés vagy zöngétlen voltát. ízlelés. többnyire egy-egy periódusban tanítanak. epocha Tantárgyi rendszer. szaglás. majd a saját gégéjére helyezett kezével érzékelte egy hang hosszúságát. amitől szoronghat. aggályoskodás pedig önállótlanságát eredményezheti. havonta váltják egymást a természettudományos és a társadalomtudományi tárgyak.

illetve a diszkrimináció. amely a vizuális vagy auditív információszerzést részlegesen vagy teljes mértékben akadályozza. rész Inklúziós fogalomtár érzékszervi fogyatékos Az érzékszervek (látás vagy hallás) valamely részének organikus vagy funkcionális sérülése. eszköz jellegű tudás Az a tudás. képleteit. → érzékelés. Ez a tantervi tananyagtartalom újragondolását is jelenti. csomópontjait jelentik. nyál nyelése. azaz minden olyan magatartás tilalmát jelenti. sajátos nevelési igény esélyegyenlőség A modern jogrendszerek alapvető elve. a kóros reflexeket gátló fogásmódok megkeresése. nyelv. fogalmait. esetmegbeszélés Egy tipikus és aktuális helyzet elmélyült tanulmányozása. a rágás kialakítása. helyneveit. műveit. nyelvtani szabályait stb. amelyek több téma együttesét. tantárgy legfontosabb adatait. témáit. amely részletes felsorolás formájában megadja adott terület. származás. majd leépítése. Az ~ során a team a praktikus esetvezetési kérdésekkel foglalkozik. összefüggésekre. amelyben a tanulók kompetenciái (rutinok. – alapján egyes személyekkel vagy személyek egyes csoportjaival szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez. jártasságok) eltérő tudástartalmak mentén fejlődnek. s a következő lépcsőfok elérése a kitűzött rövid távú cél. képességek. életkor. hallássérülés. az egyenlő bánásmód követelményét. majd leépítése. Az első szinten az a tantervi tartalom található. szexuális irányultság. amely valamely tulajdonság – nem. készségek. Mindig a gyermek aktuális szintjén avatkoznak be a folyamatba. elemzése és tanulságainak megbeszélése. illetve feldolgozása érzékszerveink segítségével. A második szinten találhatók azok a tartalmak. a harapóreflex kialakítása. vizuális percepció evésterápia Az ~ során a sérült kisgyermekek terápiás megsegítéssel járják végig az evés egészséges fejlődésmenetének lépcsőfokait. 436 . a helyes nyelés elősegítése.3. témaköreit. fogyatékosság stb. észlelés (percepció) Összetett ingerek felfogása. Érdemes elkülöníteni két szintet. Ennek lépései: a megfelelő testhelyzet megválasztása. személyeit. a szopóreflex kialakítása. kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt és a kultúraközvetítés szempontjából relevánsak. → látássérülés.

A képzési kötelezettség a tanköteles kor végéig tart. a felzárkóztatás és sok esetben a tehetséggondozás. társaságkedvelő. azoknak a módszereknek és fogásoknak a rendszerét jelenti.F extrovertált Érdeklődésével a külső világ felé forduló. cselekvőkész (személyiség). élénk. A ~ pedagógiai értelemben vett segítség. segítô) arra utal. de maradhat a tevékenység szabályozási körén kívül is. Megvalósítható otthoni ellátás. magatartási zavarokkal küzdő gyerekek számára szervezett osztály. őszinteség. nyitottság. optimális feltételek megteremtését jelenti. segítés. facilitátor A szó eredeti jelentése (könnyítô. Így az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődést biztosító ~ben vesz részt. melyeknek segítségével a cél elérhetővé válik. a tanulási nehézségekkel. korai fejlesztés. interaktív módon történő értékelése. Pedagógiai szempontból azokat a feltételeket nevezzük így. amelynek célja a megelőzés. Ez beépülhet a tevékenységbe. hanem mintegy megkönnyíti a tanulási folyamatot. illetve a gyermek hatéves koráig bölcsődei gondozás keretében. F facilitáció Könnyítés. 437 . motiváltság. amelyet bizalom. Ez a könnyítés elsősorban a tanuláshoz szükséges. amelyben a gyermek ötödik életévét betölti. az nem tudást ad át. fejlesztő értékelés A tanulók fejlődésének és tudásának gyakori. amelynek célja a tanulási célok meghatározása és a tanítás azokhoz történő igazítása. hogy a feladatokat a saját erejéből oldja meg. intézményes ellátás. mindenekelőtt olyan csoportdinamikát. amelyek hozzásegítik a diszfunkciós személyt. közlékeny. hogy aki ezt a szerepet vállalja. fejlesztő osztály Kis létszámú. konduktív ellátás. Azt a rávezetést. fejlesztő felkészítés A ~ képzési kötelezettséget jelent attól az évtől kezdôdôen. egymásra figyelés és a másság tiszteletben tartása jellemez.

– együttese. amely szerint a tanítandó tananyagot. beszéd. Vízusuk csak a fényérzés szintjén van meg. a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit. járás. gyógytorna stb. rövidhullámú terápia). a WHO meghatározása szerint: „Az ember normális érzékelő. ismeri a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit. sajátos nevelési igénye. mozgási vagy értelmi funkcióiban (pl. de látásmaradványukat fel tudják használni a közlekedésben. fototerápia. → aliglátás fizioterapeuta → gyógytornász fizioterápia Az ortopédiai betegségek kezelésében széles körűen alkalmazott különböző módszerek – elektroterápiás eljárások (iontophoresis. a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. eljárást sajátos pedagógiai logika alapján. aki korszerű pszichológiai ismeretek birtokában van. egyéni fejlesztés során történő alkalmazásában. Vakos technikákat alkalmaznak. hidroterápia. fokozatosság elve Didaktikai alapelv. látás. rész Inklúziós fogalomtár fejlesztő pedagógus Olyan speciális szakember. Jártas a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak óvodai. szelektív ingeráram-kezelés.3. masszázs. tárgyak mozgatása. nehézségi szintek mérlegelésével úgy választják ki. iskolai csoportban. átmeneti vagy végleges hiányát jelenti. angol nyelvű megfelelője a disability. tájékozódásban. fogyatékosság Az Egészségügyi Világszervezet. balneoterápia.” A magyar kifejezés nemzetközi. módszert. ha a tanuló egyéni adottságai. ultrahang. hogy az optimális színvonalú legyen a különböző fejlettségű tanítványok számára. továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. kapcsolattartás a környezettel) szükséges képességek részleges vagy teljes. A ~nek 438 . A fogyatékosság tehát a speciálisan emberi funkciók zavara. felmentés kötelező tanórai foglalkozás alól Az igazgató részben vagy egészben felmentheti a tanulót – a gyakorlati képzés kivételével – az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. fényérzékelők Az aliglátók egy csoportja.

funkciózavar (mozgáskorlátozott gyermek esetén) Fájdalomtól. tankönyvkészítés. 439 .és íráskészség fejlesztése. G genopátia Fejlődési rendellenesség gén-. téri irányok. eszközök alkalmazása terén. → differenciálás fonomimikai jelek A hangok kiejtésére is utaló kézjelek. A grafikus kép (minta. a szem-kéz koordináció. térbeli összefüggések. valamilyen tevékenység végzése közben. Funkciózavar pl. A teszt a vizuális észlelés öt területét méri: szem-kéz koordináció. formaállandóság. tanítási módszerek. ábra. Frostig-terápia Az 1960-as években dolgozta ki Marianne FrostiG (1906–1985) osztrák ergoterapeuta. A program tesztből és fejlesztő feladatlapokból áll. a sántítás vagy a kéz ügyetlensége. szűkebb értelemben pedig a rajz. Az összes finommozgás-koordinációt igénylő tevékenység. illetve kromoszóma-eltérés következtében. az oldaliság. grafomotoros fejlesztés A finommozgások koordinációja. anatómiai elváltozástól függetlenül is megjelenhet a mozgásszervek túlterhelése. pszichológus. funkciósérülés. a rajz. amelyek a mozgáskoordinációt.és íráskészséggel kapcsolatos mozgások összefoglaló kifejezése. a gazdaságos izommunkát rontják. grafomotoros zavar Az író-rajzoló mozgásképesség zavara. Ilyenek az izomgörcsök.G érvényesülnie kell a tantervfejlesztés. betű) motoros kivitelezése nehezített a testséma. alak-háttér megkülönböztetés. A fejlesztő program a teszt eredménye alapján az egyéni szükségleteknek megfelelően kínál minden területhez fejlesztő feladatokat. részképességzavar. grafomotorikus A szó jelentése írómozgást jelent. de tágabb értelemben használatos.

nem megfelelő mintakövetés stb. pszichés (lelki): szorongás. határvonalak átlépése. amelynek interdiszciplináris kapcsolatrendszere folyamatosan fejlődik. a görcsös. vagy a látótér 10 foknál jobban beszűkült.. Tevékenysége a gyógypedagógus irányításával főleg mentálhigiénés. felnőttet pedig a tanulás. szögletes. rész Inklúziós fogalomtár a kialakult kezesség. felismerhetetlenségig torz írás. merev. szaggatott vonalvezetés. A ~ személy látását fel tudja használni a gyakorlati élet feladatainak megtervezéséhez és kivitelezéséhez. A gyógypedagógia hagyományos alapfogalmát – a fogyatékosságot – ma már nem azonosítja a testi. mentális (értelmi): organikus agykárosodás. szociális (társadalmi): ingerszegény környezet. keresztmodilitások (látási. hogy felnőttkorra elmúlik. A ~ okai lehetnek: 1. biológiai sérüléssel. A „gyermekkori” jelző nem azt jelenti. → autizmusspektrum-zavarok gyógypedagógia Nevelési. a szociális beilleszkedés szempontjából akadályozott.. → grafomotoros fejlesztés. terápiás és rehabilitációs dominanciájú komplex embertudomány. mert a gyengénlátó gyermekek látó típusú síkírást. → látássérülés gyermekkori autizmus A Magyarországon is hatályos orvosi diagnosztikus rendszerben (BNO-10) az autizmus „klasszikus” formájának elnevezése. vizuális percepciós zavar gyengénlátó A vízus (látásélesség) a jobbik szemen kezelés és optikai segédeszközzel való korrekció után az ép látás 30%-a (V = 0. 3. korlátozott élethelyzetűnek. -olvasást sajátítanak el. az ujjpozíció hiánya. gondozási és egyéni fejlesztési feladatok megoldásából tevődik össze. hanem a korai kezdetre utal. gyógypedagógiai asszisztens ~ szakképesítéssel. gyenge vagy túl erős vonalvezetés. túlzott követelményszint stb. túlzott megfelelési vágy. érettségivel rendelkező személy. szabálytalan betűalakítás és -kötés. Legfőbb jellemzője a helytelen ceruzafogás. 440 . hallási észlelés) zavara stb. a balról jobbra irányuló vonalvezetés és a csuklómozgás hiányos fejlettsége következtében. Pedagógiai szempontból a közelnézésben nyújtott teljesítmény a döntő. a fogyatékosnak minősített gyermeket. 2. átmeneti kémiai zavar. részképességzavarok. kisebbségi érzés.3) alatt van. trauma.3. hanem következményes állapotnak tekinti. elhanyagoló nevelés.

alkalmassá tétel (latin). Azok számára indokolt. A közoktatás szolgáltatásait minden fogyatékos gyermek „igényelheti” attól a pillanattól. A gyógypedagógiai értelmezés szerint a veleszületett ok. akiknél a mozgásszervi. Munkája irányulhat pl. gyermekekre. A ~ szerepe leegyszerűsíthető a mozgásrendszer funkcióinak javítását célzó tevékenységre. de e meghatározás szerint terápiás eszköztára elsősorban a mozgásrendszerrel kapcsolatos. scoliotikus stb. belgyógyászati vagy egyéb elváltozás miatt sajátos. a mozgásnevelés alapja. fejlődési rendellenesség vagy betegség miatt fejlődésben megzavart és ezért közösségi részvételben akadályozott gyermekekre (felnőttekre) irányul. asztmás. gyógytorna Gyógyító céllal alkalmazott mozgásgyakorlás. s bármelyik funkciózavara nagy valószínűséggel a mozgásrendszer működésére is hatással lesz. gyógytestnevelés A gyermek speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása. A különböző szervrendszerek működése ugyanakkor egymással kölcsönhatásban áll. Olyan.H gyógypedagógiai szakszolgáltatás Szakmai tevékenység. amelynek intézményei az iskolák mellett működnek és a közoktatási rendszerbe tartoznak. gyógytornász (fizioterapeuta) Elsődleges feladata a mozgásrendszert érintő tünetet előidéző ok feltárása s ez alapján a terápia megválasztása. kórosan kövér.vagy könnyített testnevelésre utalja. A gyógytorna pontos klinikai vizsgálat alapján meghatározott cél elérésére összeállított gyakorlatanyaggal és adekvátan illeszkedő ingersorozattal hoz létre funkciójavulást. gyógytestnevelő Speciális képesítéssel rendelkező testnevelő tanár. amennyiben az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy. Gyógytestnevelés és könnyített testnevelés csak ~ képesítés birtokában tartható. H habilitáció Jelentése: képessé. Orvosi javaslat alapján a tanuló a ~ mellett a testnevelési órán is részt vehet. aki a gyermekkori egészségügyi károsodások helyreállítását végzi a testnevelés módszereinek felhasználásával. Képzésük az egészségügyi főiskolai karokon történik. szívbeteg. Képzésük a Semmelweis Egyetem Testnevelési Karán folyik. hogy fogyatékosságát megállapították. 441 . az egészségi állapotot figyelembe vevő foglalkozások szükségesek.

hogy a vizsgált személy közreműködésén. az egyszerű és az összetett. Vezetéses hallássérüléskor a görbe mindvégig egyenletes lefutású és nem haladja meg a 60 dB-t. A fonémák. A modern technikai eszközök a ~ nélkülözhetetlen előfeltételei. beszédaudiometria) vagy reflexválaszokat. elektromos jeleket. amelynek feladata. szervezett tevékenységek és támogatások rendszere. aszerint. hosszú–rövid. A görbe a jobb és a bal fülön mért hallásveszteség típusát és mértékét mutatja.3. hallásgörbe Az audiogramon ábrázolt görbe. hallássérülés Csökkent hallási képesség (nagyothallás) vagy a hallás teljes hiánya (siketség). hallásmérés hallásmérés Hallásvizsgálat. tempójával kifejezett információkat feldolgozzuk. a magasabb frekvenciákon a hangok meghallása akadályozott. kiteljesíthető. a hangos–halk. ami többéves folyamat. irányának és megszűnésének. → audiológia hallásnevelés A hallássérültek hallási képességének fejlesztése gyógypedagógiai eljárásokkal. hirtelen és fokozatos. posztlinguális hallássérültek ~e a felerősített hangok újratanulását jelenti. Rendszeres időközökben történő vizsgálat. prelinguális hallássérülteket meg kell tanítani hallani. amelyek segítségével e személyeknek a közösségi életben való részvétele javítható. Idegi eredetű hallássérüléskor lefelé eső görbe. hogy a ritmussal. rész Inklúziós fogalomtár a társadalom által biztosított. a dallammal és a szótagok számával. magas–mély. Fajtái. szavak és a kiejtett mondatok sorrendjét kódoljuk és felidézzük. a hangsúllyal. Az ún. ahol a sérülés időpontja. otoakusztikus emisszió) szubjektív és objektív csoportokba sorolhatók. 442 . → rehabilitáció hallásfigyelem Az a képesség. Az ún. hogy folyamatosan tájékoztasson a hallásállapotról. és eredménye sokban függ a kezdés időpontjától és a hangerősítés minőségétől. Mivel a gyógypedagógiai habilitációra leggyakrabban veleszületett ok miatt van szükség. A ~ lehetővé teszi a hang jelenlétének. Orvosi szempontból a hallószerv bármely részének sérülése. (ezt) a kifejezést részesítik előnyben a rehabilitációval ellentétben. tudatos jelzésein alapul-e (pl. Az ép hallás audiogramon jelölt határa 20 dB. dobűri nyomásviszonyokat értékelnek (pl. illetve a kettő közötti átmeneti sáv. állandó és változó közötti különbségtételt. → audiogram. Gyógypedagógiai megközelítésben olyan rendellenesség. tympanometria.

esetenként a személyiség és viselkedés zavara. felerősödő vagy gyengülő hangviszonyok. Két típusa ismert: a pozitív és a negatív hangárnyék. a verbális kommunikáció. egységes rendszerré ötvöződve nyújtanak információt. halmozottan fogyatékos Az a gyermek. amely egy vagy több biológiai sérülés/károsodás következményeként jön létre. és innen jutnak el a fülhöz. A tárgyak tapintással való észlelésekor a nyomásérzés mellett nagy szerepe van az izmaink mozgásából nyert közvetlen érzéki benyomásoknak. tanulását. hangárnyék A hangárnyék jelenség okozója a hangforrás és az észlelő közé kerülő tárgy vagy zaj. Belépő (pozitív) hangárnyék: a környezet hangjait leárnyékoló tárgy vagy zaj által okozott hangintenzitás-csökkenés. tapogatásakor nem külön-külön. a primer sérülés keletkezésének ideje. fiatal. a mozgásfunkciók. a hallás. Megszűnő vagy negatív hangárnyék: folyamatos leárnyékoló tárgy (pl. felnőtt. kerítés. Mértéke attól függ. az ún. A ~ személyek csoportja rendkívül heterogén. akinek a fejlődését. 443 . A levegőben terjedő hangrezgéseket egy érzékeny mikrofon fogja fel. Különféle összetételben és arányban lehet jelen az értelmi képességek. hogy milyen hangerőnél (dB) és mely frekvenciákon (Hz) van a hallásküszöb. a látás. társadalmi beilleszkedését több területre kiterjedő fogyatékosság nehezíti. valamint más megismerési funkciók. haptikus észlelés Taktilo-motorikus észlelés. amely a hallássérültek számára megkönnyíti a környezeti hangok felfogását. fal) megszűnésével megváltozó. A tapintás és a kinesztézis a tárgyak kézbevételekor. hanem sajátos egésszé. A fülhallgatóban a felerősített jelek visszaalakulnak hanghullámokká. és elektromos jelekké alakítja át.H mértéke és minősége miatt a beszédbeli kommunikáció spontán kialakulása zavart. hallásvizsgálat →  hallásmérés hallókészülék Elemmel vagy akkumulátorral működő kisméretű hangerősítő eszköz. Ezeket felerősíti a készülék nagyon kis méretű elektronikus erősítője. halmozott fogyatékosság Olyan állapot. kinesztetikus érzékelésnek is. és több funkcióterületre kiterjedő fogyatékossággal jár. súlyossága és a fogyatékosságok sokféle kombinációja befolyásolja a tüneti képet.

illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. 444 . Általában azokról a gyermekekről. Eszerint az egymást érintő lelki tartalmak és folyamatok (érzetek. a környezet szocializációs ártalmai. mozgással. a család vagy az ép család hiánya. törekvések stb. sőt a felnőttkoron át is elkísérik az érintettet. képzetek. állandóan mozog. Kezelése viselkedésterápiás módszerekkel. A gyermek nyughatatlan. szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett. A közoktatási törvény szerint halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. „akit családi körülményei. forrása sokféle lehet pl. Egyéni bánásmódra van szükség. akik „különböző okok miatt nem tudnak a többiekkel együtt haladni. hiperaktivitás (hiperkinézis) Általában a kisiskolás kor előtt jelentkező. tanuló az. a vízben végzett tornakezelések. rész Inklúziós fogalomtár hátrányos helyzet A ~ egzakt meghatározása nehéz. borogatások tartoznak ebbe a csoportba. Pl. de a tünetek többsége enyhül. minél homogénebbek.) annál kevésbé zavarják egymást önállóságukban. lemosások. minél heterogénebbek. gyorsan vált tevékenységet. A problémák az iskolás éveken.3. A ~ oka. Az etnikai kisebbséghez tartozás növeli a hátrányos helyzetre való esélyeket. és akiket ezért az iskolai kudarc. A vízfürdők. kioltást. túlzott aktivitással. zajos. hiperkinézis → hiperaktivitás homogén gátlás Ranschburgsches Phaenomen = ransChburG-féle ~. ugrál. a szülők alacsony iskolai végzettsége. … illetve a szüleinek nincs 8 általánosnál magasabb iskolai végzettsége”. a vizuálisan és akusztikusan hasonló b és d egymás utáni tanítása homogén gátlást. hidroterápia A mechanikai és a hőhatás alapján való kezelés indifferens vízben. gyógyszerrel lehetséges. keveredést okozhat. az alacsony jövedelem. a lemorzsolódás és mindezek nyomán a társadalmi beilleszkedésre való képtelenség fenyeget”. és annál inkább. gyakran figyelemzavarral jellemezhető állapot. Ezek között a csoportok között átfedések is vannak. fiatalokról van szó.

I I inadaptáció A környezethez való alkalmazkodás képtelensége. szociológia). Fajtái: lokális. infantilis cerebrális parézis (CP) Kora gyermekkori agykárosodás. Az idegrendszer károsodása végleges. általában két vagy négy végtagra kiterjedő görcsös (spasztikus) bénulás. befogadó iskola. Az ~ másfajta mozgászavarral. Az integrált iskoláztatás szóösszetételben egy pedagógiai irányzatot jelöl. központi idegrendszeri károsodás által okozott. Az együttnevelés szintjében jelentkező minőségi különbségek a fogadás (integráció) és a befogadás (inklúzió) kifejezésekkel értelmezhetőek. A sajátos nevelési igényű gyermekek integráló nevelésénél. társulhat hozzá értelmi fogyatékosság és epilepszia is. funkcionális és fordított integráció. környezete elvárásainak képtelen eleget tenni valamilyen biológiai. inkább azokra a fejlesztési lehetőségekre helyeződik a hangsúly. A tanítás módszere. a szülés előtt. diagnosztikai szempontok jelentősége csökken. inkluzív iskola → befogadó iskola inklúzió → befogadás integráció Az ~ fogalmát több tudomány is használja (matematika. a „különnevelés” speciális közoktatási intézményekben. ha gondok vannak. Leggyakrabban a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek ép társaikkal történő együtt nevelését-oktatását értjük rajta a többségi közoktatási intézményekben. oktatásánál a szelekciós mechanizmusok. pszichikai vagy szociális ok miatt. szegregáció 445 . pszichológia. kényszermozgásokkal is járhat. az óravezetés nem változik. amelyek alkalmazkodnak az eltérő nevelési szükségletekhez. → befogadás. Az integrált nevelés-oktatás többféle szinten valósulhat meg. az orvosi. azok következményeit az integrált gyermek viseli. Az egyén a társadalom által felállított követelményeknek. Az ~: fogadás. és a tanulásban valamely oknál fogva akadályozott gyermekek együttnevelését jelenti ép társaikkal. alatt vagy közvetlenül a szülés után kialakuló. illetve a gyógypedagógusra hárul minden probléma megoldása – csak az osztályfőnök vesz részt az integrálásban. Ellentéte a szegregáció. szociális.

problémák megoldása. Testszerte az izomerő-egyensúly megváltozása miatt kontraktúrák. de szakember irányításával történik. azaz a megtanultak új szituációban történő alkalmazásáról. progresszív (fokozatosan „romló”) megbetegedések. illetve más családtagok segítségével. 446 . tanácsadás. deformitások alakulhatnak ki. a szülők. introvertált Befelé forduló. elsősorban a járás fokozatosan elvesznek. amelyek a harántcsíkolt izomzat fokozatos sorvadásával járnak (DMP: dystrophia musculorum progressiva). iskolai nevelésének előkészítése. károsodhatnak a légzőizmok. minták belsővé válása. hogy feloldja azok önállóságát. nevelése a család bevonásával. intelligens tudás Az ~ keretén belül a megtanultak belső összefüggéseire. Külső viselkedések. irányított családi nevelés (mozgáskorlátozott gyermek esetén) A gyermek speciális fejlesztése. illetve a tanulási technikák sokoldalú alkalmazásának erősítése. a feladatok. a tanulási folyamat akadályozottsága. de túlterhelni. az iskolai feladatvégzés. túlfárasztani az ilyen gyermeket nem szabad. tevékenységek különféle területeiből kiválasztott összetevőit úgy rendezi egységbe. funkciója. az alapozó ismeretek tudományközi jellege. Az integráció alapja lehet a tárgy célja. Két eleme érdemel különös figyelmet: a kreativitás fejlesztése. rész Inklúziós fogalomtár integrált tantárgy Tudományok. Az akaratlagos mozgások. interiorizáció Belsővé tétel. szociabilitásának javítása. óvodai.3. A tudástranszfer kialakításáról. fejlesztéséről van szó. saját belső lelki életét elemző (személyiség). más területekre történő átviteléről. leképeződése. szívizmok is. izomsorvadás Általában öröklődő. mint pl. családjának segítése. a tantárgyi tudáselemek összekapcsolására helyeződik a fő hangsúly. Célja a mozgásfogyatékos kisgyermekek pszichoszomatikus fejlődésének speciális megsegítése. Fontos a rendszeres torna. intellektuális inkompetencia Az intellektuális teljesítmények.

a WHO meghatározása szerint: „Időszakos vagy állandó anatómiai. jelnyelv (siketeké) A hallássérültek egyik kommunikációs lehetősége. Jelelés közben a személy mindkét kezét használja. angol nyelvű megfelelője az impairment. az ismeretek alkalmazásának egyik művelete. sérült testrész. szorongás).K J járógépek Az alsó végtagok támasztására. tevékenységek. jelnyelvi tolmács Az akusztikus közlést jelnyelvre fordító szakember. amelynél minden kézjel egy-egy szónak felel meg. értékek). kézi (manuális) jelekből álló rendszer. amputált végtag. beállítódások. amelyeket mintegy „menet közben” kell elsajátítani. s közlését mimikával is megerősíti. szerv.” A magyar kifejezés nemzetközi. a tudás. élettani vagy pszichológiai veszteséget vagy rendellenességet jelent (pl. rögzítésére szolgáló szerkezetek. jártasság Az operatív tevékenység (cselekvés). készségek. A károsodás tehát biológiai működési zavar. (ki)fejleszteni annak érdekében. → adottság 447 . beszűkült légzésfunkció. hogy a tanulási egységet záró követelmények teljesíthetők legyenek. képesség Velünk született vagy szerzett hajlandóság bizonyos feladatok elvégzésére. károsodás Az Egészségügyi Világszervezet. K kapcsolódó követelmények Olyan követelmények (ismeretek.

Windows-Eyes (pontírású kijelzős) Brailab PC-k (hangos beszéddel megjelenítő). Ilyen programok pl. a Wintalker. világértelmezése stb. A megfelelő minőségű nagyításhoz legalább 19 colos monitor szükséges.. emlékezet és információfeldolgozás mentális folyamatai. ahogyan a személy azt értelmileg megismeri. ZoomText. Mind a DOS. tudása. amelyekkel az egyén az információkat begyűjti. kompetencia alapú. rész Inklúziós fogalomtár képernyőnagyító programok A gyengénlátók számára a képernyő speciális beállítását teszik lehetővé. szociális kompetencia 448 . → általános kompetencia. felfogja. személyes kompetencia. XP az aliglátók számára a Recognita. Az észlelés. 2000. vagyis a világ. nélküle a többi kompetencia nem létezik. Egy személy gondolatai.3. mind a Windows operációs rendszerek alkalmazását lehetővé teszik a látássérült emberek számára. JAWS. Mega. terveket készít és problémákat old meg. képernyőolvasó programok A ~ mesterséges intelligenciák. amely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál. programok használatosak. kompetencia. készség A pedagógiában a cselekvés (és tevékenység) automatizált eleme. Lunar . → észlelés kognitív kompetencia Funkciója a többi kompetencia szolgálata. kisegítő iskola → speciális iskola kogníció Megismerés. Gyengénlátók számára a Windows 95. kognitív funkciók Az emberi megismerő tevékenység pszichológiai hátterét biztosító funkciók. speciális kompetencia. 98. feladatuk a képernyőn megjelenő információk (internet is) elolvasása és továbbítása a beszélő vagy a Braille-kijelző rendszerek felé. kulcskompetencia.

a képességek kibontakoztatása. attól függően. valamint az írás. A modern gyógypedagógiai terápia az egyéni speciális nevelési szükségletek megismerésére támaszkodva fejleszti azokat az eljárásokat. elsősorban a hangadásban. értelmezés. a hangzó beszédben. a hiányzó funkciókat pedig helyettesítik. kognitívviselkedés-módosítás Olyan terápiás eljárás. pótló (latin). szintézis. A ~ arra válaszolnak. fogalmak. illetve a halláscsökkenés mértéke.K kognitív követelménytaxonómiák Az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tanulás céljait. hogy mit és milyen szinten kell megtanulni. 4. bonyolultabb összefüggések megértése. törvények és szabályok. Jellemzője a normál nyelvelsajátítástól eltérő nyelvi fejlődés. kompenzáló nevelés Jelentése: kiegyenlítő. értékelés). kommunikációs zavar A ~ a nyelv verbális és grafikus formáit. átkódolás. 3. megtanítani. olvasás. amely lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű gyermekek számára az egészséges gyermekekét megközelítő tevékenységek végzését. Olyan megsegítés ez. számolás területén figyelhető meg. A kognitív követelmények bloom-féle taxonómiája: 1. amelyet nem indokol a hallás. megértés (egyszerű összefüggések megértése. valamint a személyiségfejlődést egyaránt érintheti. → kompenzáló technikák kompenzáló technikák ~ alatt értjük mindazokat az egyénre szabott fejlesztő eljárásokat és eszközöket. elméletek és rendszerek ismerete). magasabb rendű műveletek (analízis. továbbfejlesztés). A különböző típusú fogyatékosságokkal élő személyek nevelésében más és más tartalma van. A ~ különösen az érzékszervi fogyatékosok nevelésében kapott nagy szerepet. transzformálás. 2. alkalmazás (alkalmazás ismert szituációban. Célja a maximális önállóság eléréséhez szükséges lehetőségek megteremtése. alkalmazás új szituációban). amelyek – személyiségének másságát elfogadva – segítik a sérült embert sajátos kompetenciáinak és identitásának kialakításában. ismeret (tények és elemi információk. amely a viselkedést a gondolkodási mintázatok megváltoztatásával próbálja módosítani. alapelvek. az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tudás rendszerét írják le. a beszéd megértésében és kivitelezésében. → kompenzáló nevelés 449 . amelyek a sérült területek funkcióját javítják. hogy mely pszichikus funkciókra irányul.

3. rész Inklúziós fogalomtár

kompetencia
Jelentése: illetékesség. A mai köznyelvben kettős jelentése van: 1. illetékesség, hatáskör, jogosultság, 2. szakértelem, hozzáértés, alkalmasság. Pedagógiai szempontból a ~ meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasságot jelent. Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. Az énfejlődés fontos összetevője a gyermek számára annak tudatosulása, hogy folyamatosan bővül azon környezeti tényezők köre, amelyeket befolyásolni tud. A szakirodalom az emberek alap- vagy kulcsfontosságú tulajdonságaiként értelmezi a fogalmat, amelyek kialakításában az oktatásnak és a nevelésnek is meghatározó szerepe van. Létezik a kompetenciának olyan értelmezése is, amely a személyiség funkciórendszerének csak egy-egy oldalát veszi figyelembe, és ennek megfelelően elkülönít személyes, szociális, kognitív és speciális kompetenciákat. A kompetenciák olyan fogalomcsoportként is értelmezhetők, amelyeknek összetevői: a tudás, a készségek és az attitűdök. Az élethez, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges legfontosabbnak ítélt kompetenciák a kulcskompetenciák (pl. szociális, életviteli, idegen nyelvi, matematikai, szövegértési). Értelmezhető az egyén egy-egy szakterületen megnyilvánuló kompetenciája is. → általános kompetencia, kognitív kompetencia, kompetencia alapú, kulcskompetencia, speciális kompetencia, személyes kompetencia, szociális kompetencia

kompetencia alapú
1. A tanterv taxonómiáját meghatározó szakmai elkötelezettség. A ~ tanterv hátterében egy olyan személyiségelmélet húzódik, amely a személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat (személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciák) jelöli meg, és – azokat komponensrendszerekként értelmezve – komplex képességek, képességek, készségek és rutinok hierarchikusan felépített rendszerét használja. 2. Az ember által elvégezhető tevékenységekhez, megoldható feladatokhoz köti a kompetenciákat (valaki kompetens valamilyen tevékenységgel összefüggésben, ha képes megoldani az ahhoz a tevékenységhez tartozó szokásos feladatokat). A tantervben e kompetenciák, továbbá fejlesztési feladatok, tevékenységek, képességek és készségek kapnak szerepet, mindig feltételezve mögöttük egy tudásrendszert is. → általános kompetencia, kognitív kompetencia, kompetencia, kulcskompetencia, speciális kompetencia, személyes kompetencia, szociális kompetencia

konduktív pedagógia
pető andrás által a központi idegrendszer károsodása következtében mozgássérült gyermekek és felnőttek gyógyító nevelésére kialakított nevelési módszer. A ~ 1963-tól elkülönült a gyógypedagógiától és önállósult, önálló intézményi és képzési háttérrel működik. → konduktor

450

K

konduktor
A konduktív nevelésre képzett pedagógus, tanító. → konduktív pedagógia

kontraktúra
Az ízületi mozgáspálya különböző eredetű beszűkülése, ízületi deformitást okozó izomrövidülés, zsugorodás.

kontrasztérzékenység
A tárgy láthatóságát a környezete jelentős mértékben befolyásolja. Az alak és a háttér közötti árnyalat-, illetve intenzitásbeli különbséget nevezzük kontrasztnak. A ~ a vizuális ingernek annak hátterétől való megkülönböztetésének képessége. Jó kontrasztlátásra van szükség pl. arcfelismeréshez, a lépcsőfokok észleléséhez vagy sárgás papírlapon szürke betűk olvasásához.

kooperatív tanulás
A résztvevők együttműködésén alapuló kiscsoportos tanulásszervezési eljárás, amely különböző célok elérésére szerveződhet, segítheti az egyes tanulók tanulmányi fejlődését, illetve hozzájárulhat az együttműködéshez szükséges képességek és készségek kialakulásához, a reális önértékelés és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez.

koordináció
Olyan mozgás-összehangoltság, amely részben a központi idegrendszer által szabályozott automatikus funkció (mozgásindítás, mozgásfolyamat, befejezés), részben finoman megtervezett akaratlagos mozgások (meghatározott erővel, sebességgel, meghatározott időben) eredménye. → koordinációs zavarok

koordinációs zavarok
A koordináció az idegrendszer tervező, szervező, irányító működésének a függvénye, következésképpen a központi idegrendszert bármilyen életkorban ért sérülés, károsodás következményeként a mozgásszervezés is sérülhet, ~ jelentkezhetnek. → koordináció

korai fejlesztés és gondozás
Általában olyan vállalkozás, amelynek segítségével a veszélyeztetett fejlődésű, akadályozott gyermeket specifikus módon ösztönözzük arra, hogy képes legyen elérni korai tanulási sanszainak optimumát.

451

3. rész Inklúziós fogalomtár

kóros reflexek
A tónusos csecsemőreflexek, ha legkésőbb hat hónapos korig nem tűnnek el, ~ként vannak jelen. Jelenlétük megakadályozza az összerendezett akaratlagos mozgások megjelenését. Minél tovább maradnak fenn és minél erősebbek, annál rosszabb a prognózis (tónusos labirintusreflex, szimmetrikus tónusos nyaki reflex, aszimmetrikus tónusos nyaki reflex, Moro-reflex, fogóreflex a kézen és a lábon, keresztezett, fokozott támaszkodási reakció, negatív támaszkodási reakció, keresztezett nyújtási reflex, keresztezett hajlítási reflex).

korrekciós tevékenység
Átfogó pedagógiai értelemben a személyiség fejlődésében, a nevelésben, az oktatásban tapasztalt rendellenesség, hiányosság, elmaradás csökkentését, megszüntetését, kijavítását célzó tevékenység. Szűkebb, gyógypedagógiai értelmezése szerint a testi, pszichikai, szellemi téren fogyatékos, sérült gyermekek, felnőttek hiányosságainak enyhítését, leküzdését szolgáló, az egész nevelési, oktatási folyamatban érvényesítendő hatásrendszer.

kortárs segítő autizmussal élő gyermek számára
Az autizmussal élő gyermekek számára különösen nehezített lehet a kortársakkal való spontán együttműködés. A kortárs segítő olyan gyermek, akit szakember készített fel sérült társa tervezett és rendszeres segítésére. Lehetséges szerepei: az interakciók kezdeményezője, válaszolhat az autizmussal élő gyermek kezdeményezésére, segítheti társát az iskolai munkában, közös szabadidős tevékenységekben vehet részt. → autizmusspektrum-zavarok

kórtörténet
→ anamnézis

könnyített testnevelés
Könnyített testnevelési órára azokat a tanulókat kell besorolni, akik hosszabb betegség, kismértékű mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb más ok miatt a testnevelési órákon csak részben tudnak részt venni. Ez megoldható a testnevelési óra differenciált szervezésével, de szervezhető külön foglalkozás is számukra.

kötelező eszközjegyzék
A közoktatásért felelős minisztérium rendelete(i) alapján összeállított olyan lista, amely a közoktatásban szükséges – rendszerint központi forrásokból finanszírozott – taneszközöket kijelöli.

452

L

követelmény
Tanulási cél. A tanulásszervezés célkategóriája és az értékelés alapja. A pedagógiai célrendszeren belül az oktatási cél és tartalom valójában a tantervi követelményekben fut össze. Ebből következően a tantervi követelményekből közvetlenül és operatív módon következtethetjük ki a tanulás és a tanítás tervezésének, szabályozásának és értékelésének céljait. A követelmény tehát célkategória, amely a céllal kapcsolatos folyamatban végzendő minden tevékenységre irányul, nemcsak az oktatásban részt vevők ellenőrzésére és értékelésére.

kulcskompetencia
A modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre, politikai demokráciára, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák (tudások, készségek, képességek) rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei. A Nemzeti alaptanterv ezekre tételesen épít.

kutyás terápia
A kutyának a szociális gondozórendszerben kétféle szerepe van: az egyik a segítő kutya alkalmazása mozgáskorlátozott vagy vak emberek szolgálatában, a másik pedig a terápiás kutya alkalmazása. A kutyaterápiás foglalkozásokon a gyerekek és a kutya együtt dolgoznak, játszanak, különféle mozgásos, kommunikációs és szocializációs feladatokat hajtanak végre. Célkitűzések: mozgásállapot javítása, meglevő funkciók, képességek kihasználása, fejlesztése, érzékelési-észlelési tapasztalatok gyűjtése, személyiségfejlesztés stb.

L
látásélesség
→ vízus

látási funkciók
A szem és a szervezet egésze közötti kapcsolatból eredő fizikai, fiziológiai és pszichés működések, amelyek az egyén önálló életvitelét, kommunikációját, mozgását, tanulását és személyiségét befolyásolják. ~ az okulomotoros funkciók, akkomodáció, adaptáció, éleslátás közelre és távolra, térlátás, színlátás és kontrasztérzékenység. Az egyes szembetegségek különböző ~at károsíthatnak. → akkomodáció, adaptáció, éleslátás közelre, éleslátás távolra, térlátás, kontrasztérzékenység

453

3. rész Inklúziós fogalomtár

látásnevelés
A látás különböző funkcióinak és az agykérgi feldolgozás (vizuális figyelem, gondolkozás, képzelet stb.) gyógypedagógiai eszközökkel történő fejlesztése, amelynek eredményeképp javul a látás egyes részeinek vagy egészének működése. A gyakorlatban a ~ a meglévő látásteljesítmény maximális kihasználására nevelést jelenti. → látási funkciók

látássérülés
A látószerv valamely részének (szem, látóideg, agykérgi központ) organikus vagy funkcionális sérülése, amely a vizuális tapasztalatszerzést – a látáscsökkenés mértékétől függően – részlegesen vagy teljes mértékben akadályozza, és a látásélesség a jobbik szemen optikai eszközzel korrigálva 0,3-nél kevesebb vagy a látótér 20°-nál szűkebb. → látásélesség távolra, térlátás

látássérültek pedagógiája
A ~ a látássérülés személyiségre, információszerzésre, mozgásra-közlekedésre, mindennapi tevékenységek elvégzésére és életvitelre gyakorolt kihatásaival és a látás állapotának megítélésével, a látássérült személyek speciális fejlesztési, nevelési, oktatási és rehabilitációs szükségleteinek megállapításával és sajátos eszközökkel és módszerekkel történő biztosításával foglalkozó tudományág. → látássérülés

látássérültek pedagógiája szakos tanár
A látássérültek pedagógiája szaktudomány területein magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakember, aki alkalmas a közoktatás területein, a speciális és többségi óvodákban és iskolákban a látássérült gyermekek és fiatalok speciális eszközökkel és módszerekkel történő fejlesztésére, nevelésére és oktatására, valamint tanácsadásra. → látássérülés, látássérültek pedagógiája, befogadó iskola, speciális iskola

látássérültek pedagógiája szakos terapeuta
A látássérültek pedagógiája szaktudomány területein magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakember, aki alkalmas a közoktatási, szociális és rehabilitációs intézményekben ellátott látássérült kisgyermekek, fiatalok és felnőttek speciális terápiákkal történő fejlesztésére és tanácsadásra. → látássérülés, látássérültek pedagógiája, befogadó iskola, speciális iskola

454

L

laterális dominancia
Az egyik oldali szem, kéz, láb, fül használatának előnyben részesítése. Keresztezett a dominancia, ha a domináns szem és kéz (láb és kéz) az ellentétes testoldalon van. Kevert vagy nem teljes dominanciáról beszélünk, ha a gyermek nem következetes az egyik kéz (szem, láb) preferálásában. Ha teljes vagy majdnem teljes egyenlőség van a két oldal használata között, úgy kétoldalasságról beszélünk. Átalakított a dominancia, ha a gyermek korábban a másik kezét használta (átszoktatott balkezesség).

lateralitás
A saját testen való tájékozódás, a jobb és bal testfél megkülönböztetése, illetve az ebből származó téri irányok megkülönböztetése. A ~ nemcsak a jobb–bal irányok tudatosságát jelenti, hanem ezen ismeret internalizálását (belsővé válását). Ez teszi lehetővé a tájékozódást. Ha a ~ nem határozottan kialakult, akkor ez a téri irányokkal kapcsolatos tévesztések, zavarok kialakulásához vezethet.

letapogató olvasás
Az aliglátó gyermek látótere a közelhajolástól is beszűkül, amit az optikai segédeszközök tovább csökkentenek. Egyszerre csak 2-3 betűt lát, nem képes a szó globális felismerésére, olvasási tempója lassú.

Little-kór (diplégia spasztika)
Az infantilis cerebrális parézis (CP kora gyermekkori agykárosodás okozta bénulás) , egyik formája, amely nevét leírójáról, William John LittLe angol ortopéd sebészről kapta. Jellemzője a két alsó végtagra kiterjedő görcsös bénulás. A ~os gyermek járás közben alsó végtagjait keresztezi, és sarkát nem képes a talajra helyezni.

logopédus
A beszédben akadályozott gyermekek és felnőttek ellátására képesített gyógypedagógus. Tevékenységi köre a logopédiai kórformák vizsgálata, a megelőzés, a korai fejlesztés, illetve kezelés, kísérés és utógondozás. Ellátandó területek: beszéd- és nyelvfejlődésbeli elmaradások, artikulációs zavarok, beszédritmuszavarok, centrális beszédzavarok, hangképzési zavarok, parciális teljesítményzavarok. Munkáját a társtudományok szakembereivel együttműködésben végzi. → beszédfogyatékosság, gyógypedagógus

Lorna Wing triásza
Lorna WinG angol gyermekpszichiáter és munkatársai foglalták össze először, hogy az autizmusspektrum-zavarral élő gyermekek esetében három viselkedéses területen tapasztalunk minőségében eltérő fejlődést: a reciprok kommunikációban, a szociális

455

3. rész Inklúziós fogalomtár interakciókban, valamint a rugalmas viselkedésszervezésben. Ez adja a szindróma koherenciáját, egységességét. → autizmusspektrum-zavarok, Lorna Wing-féle típusok

Lorna Wing-féle típusok
Lorna WinG gyakorlati célból az autizmus négy típusát írta le. 1. izolált: a szociális környezetről nem vesz tudomást, nem beszél, mozgásos sztereotípiák jellemzik, általában halmozottan sérült; 2. passzív: nem kezdeményező, de közeledést eltűr, ezért jól fejleszthető; 3. aktív-bizarr: kezdeményező, de kapcsolatai nélkülözik a kölcsönösséget, felületesek, közlései gyakran inadekvátak, tartalmukban sztereotipek; 4. furcsa-merev: az erős kompenzációs igyekezet következtében felnőttkorra kialakuló viselkedés a jó értelmű, jó beszédszintű személyeknél. → autizmus, autizmusspektrum-zavarok. Lorna Wing triásza

lovas terápia (hippoterápia)
A lovas terápiának három ága van: a hippoterápia, a gyógypedagógiai lovaglás és lovas torna, valamint a lovaglás mint parasport. A terápiát hippoterapeuta képesítésű gyógytornász vagy szomatopedagógus végezheti. A terápia lényege, hogy a ló mozgásimpulzusai áttevődnek a rajta ülő emberre, és ez az egészséges járásnak megfelelő tartási és egyensúly-reakciókat vált ki. A proprioceptív és szenzomotoros hatások segítik a felegyenesedést és a helyes tónus kialakulását.

lupe
→ nagyító

M
magyar jelnyelv
A siket emberek közös nyelve, amelyet természetes úton sajátítanak el.

MCD (minimális cerebrális diszfunkció) vagy POS (pszichoorganikus szindróma)
Mindazon kismértékű agyi működési zavarok összefoglaló jelölése, amelyek jellegzetes pszichológiai és viselkedészavarban nyilvánulnak meg. A központi idegrendszer funkcionális rendellenességén alapul. Jellemzői: hiperaktivitás, figyelemzavar, impulzivitás, érzelmi labilitás, a perceptuomotoros funkció zavarai, mozgáskoordinációs zavarok, emlékezeti és gondolkodási funkciók zavarai, nyelvi, beszédészlelési és -megértési za-

456

M varok, speciális tanulási zavarok, EEG-rendellenességek. [BNO–10: F90–98; Közoktatási törvény: SNI-meghatározás b) pont.]

Meixner-módszer
Az olvasás-, írászavar megelőzésére, illetve kezelésére Meixner Ildikó által kidolgozott szintetikus felépítésű, a homogén gátlás kiküszöbölését szem előtt tartó, a fokozatosság elvét követő olvasástanítási eljárás. Központi szerepet kap az olvasáselsajátításhoz szükséges képességek fejlesztése, a hármas asszociációra (látás-hallás-beszédmozgás) alapozó betűtanítás, valamint az értelmezésre nagy hangsúlyt fektető szó-, mondat- és szövegolvasás. → diszlexia, homogén gátlás

mentor
Az integrált tanuló segítésével megbízható személy. E feladatkört betöltheti például az osztályfőnök vagy a gyermekvédelmi felelős, aki akkreditált speciális tanfolyamot végzett vagy posztgraduális integrációs tanári végzettséget szerzett. Az ő feladata a gyermek szüleivel, az utazótanárral, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsággal (TKVSZRB; testi-érzékszervi sérült tanuló esetében az országos TKVSZRB-vel) és a módszertani intézménnyel való kapcsolattartás. A ~ saját testületében is megbeszéli az integrált gyermeket érintő kérdéseket.

mindennapos tevékenység (ADL)
A mozgásrehabilitációnak az a területe, amelynek során a mozgáskorlátozott gyermek megtanul sérülésével élni, önmagát ellátni, és amelynek során mozgásállapotától és feladatmegoldó képességétől függően – sérülésspecifikus módon – életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységek végzésére válik képessé.

motoros zavar
Nem azonos a mozgáskorlátozottsággal (mozgásfogyatékossággal, testi fogyatékossággal stb.), a mozgáskárosodás kisebb mértékű. A ~kal küzdők körébe az inkoordinált mozgásképű, ügyetlenebb gyermekek tartoznak, akik azonban a napi gyakorlatban teljesítik mozgásfeladataikat. Enyhébb esetekben az „eltérés” kifejezést használjuk.

mozgásfogyatékos
→ mozgáskorlátozott

457

3. rész Inklúziós fogalomtár

mozgásfogyatékosság
→ mozgáskorlátozottság

mozgáskorlátozott
Gyógypedagógiai értelemben az a személy, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara következtében olyan jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, amelynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés, és a szocializáció csak nehezített körülmények között lehetséges.

mozgáskorlátozottság
A harmonikus és célszerű, jellegzetesen emberi mozgás mozgászavarok következtében létrejövő rendellenessége. A ~ lehet veleszületett vagy szerzett. A ~ nehezítheti a társadalmi kapcsolatokat, a tanulást, a munkavállalást, a közlekedést és a szabadidő eltöltésének bármely formáját.

mozgásnevelés
A ~ a mozgásterápia eszközrendszerét integrálja a nevelés, oktatás folyamatába, és olyan feltételeket teremt, amelyek a korszerű rehabilitációt szolgálják. Elsődleges feladata a károsodott mozgás javítása, így ennek megvalósítása során alkalmazza a gyógytorna aktív és passzív eljárásait, az orvosi rehabilitációt, a fizioterápia módszereit és eljárásait, a hidroterápiát, különböző terápiás eljárásokat, illetve azok elemeit (pl. bobath, FrostiG, ayres, PNF, PIR stb.), sérülésspecifikusan adaptált testnevelési mozgásanyagot, játékokat, sportokat, korrekciós és gyógyászati segédeszközöket, ergoterápiát.

mozgásnevelő
A mozgáskorlátozott gyermekek mozgásnevelését iskolai körülmények között végző szakember. Iskolai végzettsége szerint lehet gyógytornász, szomatopedagógus és terapeuta, valamint konduktor.

mozgásszervrendszer
Tartó része: csont- és ízületi rendszer. Mozgató része: izom- és idegrendszer. A tartó és mozgató rész egységes, egymástól elválaszthatatlan és egymást alapvetően befolyásoló tényezők, alaki és működési épségük határozza meg a fiziológiás tartási és mozgási funkciókat. Bármely rész sérülése, károsodása megbontja ezt az egységet, és különböző tartási és mozgási elváltozásokat eredményez.

mozgásterápia
Tágabb értelemben minden olyan célzott, adagolható, a kórtörténésre pozitívan ható mozgásforma, amellyel egészségmegőrző, megelőző, gyógyító, helyreállító ha-

458

N tást lehet gyakorolni az egész szervezet és az egyes szervek működésére. Szűkebb értelemben egyenlő a gyógytornával. A ~ célja a sérült tartási és mozgásfunkciók korrekciója.

mozgástréner látássérült személyek számára
A látássérültek közlekedéséhez szükséges különleges technikák oktatását végző szakember. Tájékozódás- és közlekedéstanár.

mozgászavar
A mozgások kivitelezésének nehézsége. Neurológiai értelemben valamely, a mozgásorganizációban részt vevő idegrendszeri struktúra sérülése vagy megbetegedése okozza. Leggyakrabban az agyi mozgató kéreg, a piramis és extrapiramidális pályarendszerek, a prefrontális kéreg és a kisagyi struktúrák érintettek. A ~ra elsődlegesen a nagymozgások koordinálatlansága a jellemző, amelynek következménye a finommozgások kivitelezésének nehézsége.

munkatevékenység (mozgáskorlátozott gyermekek esetén)
A mozgáskorlátozott gyermekek speciális tantárgya, amely integrált módon foglalja magában a manipuláció fejlesztését, az önkiszolgálás anyagát, amelybe alapfokon a háztartási ismeretek, kertgazdálkodás, majd a pályaorientáció is beletartozik. A munkatevékenység speciális módszere a funkcionális foglalkoztatás. Ennek lényege: speciális mozgás, mozgássor, mozgásminták gyakorlása különféle munkaformákkal, felhasználva az alkotásra szánt anyagok s azok megmunkálásához szükséges eszközök nyújtotta terápiás értékeket.

mutizmus
A kisgyermekkori pszichés megbetegedések körébe tartozó hibás védekező mechanizmus, amely a verbális kommunikáció megtagadásában nyilvánul meg. Célja a szorongás elleni védekezés. Fajtái (Weber alapján): a) totális mutizmus: egyáltalán nem teremt verbális kapcsolatot; b) elektív mutizmus: csak a családtagok szűk körével kommunikál, a számára idegen vagy nem kedvelt személlyel nem teremt verbális kontaktust.

N
nagyító (lupe)
A látássérültek számára használható nagyítók legfontosabb tulajdonságai: megfelelő fényerő, torzításmentesség, átmérő, mélységélesség, praktikus kivitelezés. A nagyítóerő növekedésével arányban csökken az átmérő és a mélységi élesség (kisebb területet fog be és csak bizonyos távolságból ad éles képet, tehát nehezebb használni).

459

→ pervazív fejlődési zavar 460 . A hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. egyénre szabott vizuális segítő eszköz. de a többségük általában Braille-olvasó. A beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30–45 dB. a szociális közvetítéssel és az idővel kapcsolatos nehézségek egész sora. hallásmérés nagytárgylátó Az aliglátók közé tartozó személy. Az autizmussal élő személy korlátozottan képes vagy nem képes arra.3. amelyek kielégítik a pervazív fejlődési zavar kritériumait. képekből vagy írott szavakból. autizmusspektrum-zavarok negatív hangárnyék → hangárnyék nem meghatározott átható fejlődési zavar Olyan diagnosztikus kategória. akinek látási élessége nem éri el a 0. Különleges optikai és/vagy elektronikus eszközökkel tudják a sík írás-olvasást elsajátítani. A napirend többek között állhat tárgyakból. és így azokról gondolkodni tudjon. naiv tudatelméleti deficit Az autizmus jelenségeit legátfogóbban magyarázó pszichológiai elmélet („tudatteória” – Theory of Mind – TOM). → autizmus. mert segítségével kiküszöbölhető az élő nyelvvel. súlyos nagyothallásnál 66–90 dB.) megértse. → hallássérülés. rész Inklúziós fogalomtár nagyothallás Hallásvesztés. Nagyobb objektumok. hogy saját. → autizmus. autizmusspektrum-zavarok napirend (autizmussal élő gyermek számára) A hellyel és idővel kapcsolatos információk érthető közlésére szolgáló. közepes nagyothallás esetén 46–65 dB. de megfelelő információk hiányában vagy az ellentmondó adatok miatt az ebben a csoportba tartozó más diagnózis nem adható. vágyait. illetve más emberek mentális állapotait (gondolatait. Az autizmus pedagógiájában alkalmazása igen elterjedt. mozgó tárgyak helyes érzékelésére képes. amelyet csak azokra a zavarokra kell használni. szándékait stb.1 vízusértéket.

Az autizmussal élő gyermekek esetén jellemző kommunikációs tünet. de rendszerint nem maradnak fenn. autizmus.N neologizmus Jelentése: „új szó”. normatíva A költségvetési törvényben egy naptári évre különböző jogcímen biztosított összeg. diszlexia. mutizmus. diszgráfia. életfeltételeik normalizálását célzó mozgalomból kifejlődött átfogó elméleti koncepció. nonverbális kommunikáció Olyan kommunikációs forma. Az egészségesen fejlődő gyermekek nyelvében is gyakoriak. valamint a beszédet kísérő nem nyelvi elemek. de mégis hordoznak valamilyen jelentést. a testtartás. a gesztus. gyermekek. továbbá a beszéd sebessége. ellensúlyozhatja a szóbeli közléseket. értelmi fogyatékosság. diszkalkulia normalizációs elv A fogyatékossággal élő emberekről történő gondoskodás megváltoztatását. kiegészítheti. Főként hallássérült vagy a verbális kommunikációjukban egyéb okok pl. a hang magassága. szorongás. Leginkább intelligenciavizsgáló és vizuomotoros. az oktatásügy keretei között térítésmentesen működő szakintézmény. → hiperaktivitás. beszédfejlődési zavar. emberhez méltó életük elismerését. A egyén által alkotott szavak. pedagógiai szakszolgálat. erőssége. Meg- 461 . a tekintet. hátrányos nyelvi helyzet miatt gátolt halló gyerekek vizsgálata során alkalmazzák. beilleszkedési zavar. A ~ színezheti. A nonverbális üzenetek közvetítői a mimika. hangsúlyosabbá vagy világosabbá teheti egy-egy adott közlés értelmét. amelyek alkalmazása során nem szükséges a beszélt nyelv használata. grafomotoros fejlettséget mérnek ilyen tesztekkel. dallamossága. → autizmusspektrum-zavarok nevelési tanácsadó Gyermekek és serdülők mentálhigiénés ellátásában közreműködő. a térközszabályozás. módosíthatja. amelyek nem szavai egyetlen nyelvnek sem. amely minden tanulói jogviszonyban álló személy után jár az intézménynek. tanulási nehézség megállapítása. Szülők. Kompetenciája – a különleges gondozásra való jogosultságot jelentő – magatartási. amelynek használata során az ember nem szóbeli közlések útján továbbít információkat. nonverbális tesztek Azon pszichológiai vizsgáló eljárások. ~ a siketek jelnyelve és az ujjábécé is. pedagógusok közvetlenül is fordulhatnak ide szaksegítségért.

pásztázó és tekintetváltó szemmozgásokat. 462 . amely biztosítja. olvasótelevízió Felvevő kamerával összekapcsolt monitor. pontosított. rész Inklúziós fogalomtár igénylése a fenntartó feladata. Hasonlóan részletezett követelmények fogalmazódnak meg az egyéni feladattervek. hogy a különböző irányokba való tekintés során a két szem megfelelően koordinált mozgásával a látott tárgy képe a két szem retinájának sárgafoltjaira essen. amelyek tanulói tevékenységekben. kontraszt. amely az intézmények által leadott statisztikai adatok alapján történik. „műveletesített” követelmények. képek. mozgásának megfigyelésére. háromdimenziós tárgyak. A vizsgakövetelmények ugyancsak pontosított. Használata igen nagy gyakorlattal is lassú munkavégzést eredményez. elvárt tanulói tevékenységekre. oligofrénpedagógia Az értelmi fogyatékosok pedagógiája. illetve egyes pedagógusok szakmai-emberi kvalitásából eredő igény. oktatását. feladatokra lebontott formában jeleníthetők meg. rajzok. Funkcionálisan megkülönböztetünk követő. A kellően pontosított követelmények tehetik megalapozottabbá a tanulásszervezést. objektívabbá az értékelést. feladatokban tervezhetők és írhatók le.3. fényerő. A nyugalmi helyzet neve a fixáció. altémák szintjére lebontott. fiatalok vagy felnőttek nevelését. operacionalizált követelmények A témák. Használható olvasás. írás. O okulomotoros funkciók Látószervünk szenzoros és motoros egysége. az egyéni curriculumok szintjén is. apró élőlények testfelépítésének. gondozását. A szükség szerint állítható nagyítás. rehabilitációját szolgáló intézményekben a gyógypedagógiai feladatok ellátását végző oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár. A ~ lehet intézményes. oligofrénpedagógus Az értelmileg vagy tanulásban akadályozott gyermekek. Hordozható változata az egyéni olvasókészülék. szerkesztés. nyomon követés Gyermek/serdülő sorskövetése a tanulmányai befejezése – illetve más ok miatt a közoktatási intézmény keretei közül való kikerülése – után. szín egyszerű és kényelmes alkalmazást tesz lehetővé. ábrák.

gondolkodás meglassulása. pedagógiai. ellentmondásossága miatt és szerint. Használatuk tanulással és rendszeres gyakorlással válik megfelelővé. ha a lakosság nagy részében áll fenn hasonló konfliktus. A társadalmi méretű ~ra akkor szokott sor kerülni. amelyet sokszor ezek átfogó (paradigma méretű) megváltoztatásával tud csak feloldani. Ez a ~. gyógypedagógiai. ismeretei stb. Olyan anyag. koncentrációgyengeség. P paradigmaváltás A paradigma a gondolkodásoknak. a gipszkötés és a sín. akut betegségek lezajlása után különböző pszichés funkciók különböző mértékben károsodhatnak. organikus idegrendszeri sérülés Az agyat ért ártalmak. hogy a sajátos nevelési igény (SNI) tényét komplex – orvosi. súlyosságától. olvasótévék. amely védi. értékeknek és módszereknek egy adott társadalom – vagy szűkebben egy tudományos közönség – minden tagja által elfogadott összegzését jelenti. diszlexia. fáradékonyság. a sérülés helyétől. vagy a tárgy látható képét változtatják meg. Jelentősége abban áll. hozzáállás megváltoztatásával” – amely viszonylag kevés pszichikai energia- 463 . teljesítménylabilitás. hiedelmei. és csupán a „gondolkodás. vélekedéseknek. diszgráfia. Gyakran használt ortézis pl. ortézisek Olyan külsőleg alkalmazott segédeszközök. amelyek alapvető célja a funkciók helyreállítása. egyben szolgáltatóközpontként is működnek. Az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok a fent leírtak értelmében. Ilyenek a szemüveg. rögzíti a mozgásszervek sérült részeit. de országos hatókörrel és egy-egy fogyatékossági szakterületen végzik tevékenységüket. hipermotoros nyugtalanság. beállítottsága. Tünetei (többek között): tanulási akadályozottság. A kialakuló tünetegyüttes függ a gyermek életkorától az ártalom időpontjában. eszköz vagy készülék. képernyőnagyító programok. nagyítók. országos szakértői és rehabilitációs bizottság Feladata. részben az ártalom fajtájától. Feladatkörük az utóbbi években kibővült. konfliktusba kerül meglévő véleménye. gondolatai. hogy az ember néha krízisbe. alkalmazkodóképesség gyengülése. távcsőszemüvegek.P optikai segédeszközök Az optikai segédeszközök vagy a szem képalkotásának működését. pszichológiai – vizsgálatokkal a közoktatási törvény szellemében megállapítsa. Működtetésük a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat kötelező feladata.

pedoaudiológia Az audiológia azon területe. pedagógiai és szakmai szolgáltatások alapintézményei − − − − − − Önkormányzati és országos pedagógiai intézetek Országos Közoktatási Intézet Nemzeti Szakképzési Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda Oktatáskutató Intézet pedagógiai szakszolgálat A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását segítő intézményhálózat. nonverbális grafikus képrendszer. A sérült látást a gyermek természetes környezetében. Célja az optimális vizuális feltételek biztosítása a látássérült gyermekek tanulásához. színlátására. orvosi és hallókészülékkel való ellátására szakosodtak. amelyek üzenethordozóként szolgálják a beszédképtelen személy kommunikációs törekvéseit. mindkét szemen egyszerre vizsgálja. amelyet legalább félévente célszerű elvégezni. rész Inklúziós fogalomtár ráfordítást igényel – aránytalanul nagy alkotó energiákat lehet az elérendő közösségi célokra felszabadítani. szemüveggel. A ~ben a nyelvi elemeket a tartalommal értelemszerű összefüggésben levő képek ábrázolják.3. PCS képkommunikációs rendszer Az augmentatív kommunikációs módszerek közé sorolt. amelynek művelői a gyermekek hallásvizsgálatára. munkavégzéséhez. A pedagógustól a vizsgálati módszerek ismeretét és nagy gyakorlatot kívánó eljárás. A ~ kiterjed a gyermek közeli és távoli látásélességére. percepció → észlelés 464 . → augmentatív kommunikáció pedagógiai látásvizsgálat A ~ kiegészíti a szemészeti szakorvosi vizsgálatot. látóterének nagyságára.

az izmok ernyedtté. akusztikus. a vegetatív funkciók zavara és a végtagokon növekedésbeni visszamaradás is. Ebből adódik a formák. pontírás A tapintásos észlelés feltételeinek leginkább a Braille-féle pontírás felel meg. → észlelés perifériális látás → térlátás perinatális sérülés Olyan – általában fizikai vagy biológiai – trauma. nyelv kialakulása után fellépő hallássérülés. pervazív fejlődési zavar A személyiség fejlődésének egészét átható és általában fogyatékossági állapotot előidéző zavar. Mértéke. amelyet a szülés körüli időszakban szenved el az újszülött. → Asperger-szindróma. térdimenziók érzékelésének tévesztése. tónustalanná válnak vagy egyáltalán nincs mozgás. gyermekkori autizmus petyhüdt jellegű bénulás A gerincvelő mozgató idegsejtjeinek károsodása. amelynek következtében az izomerő csökkent. Picht-féle írógépek.és mozgásérzékelés. posztnatális sérülés A megszületést követő időszakban ható ártalom következtében kialakuló károsodás. A pontírásban olvasható információk mennyiségét napjainkban az ún. Előállítási technikái: Braille-tábla. A pontírást előállító nyomdagépek lehetővé tették az írás sokszorosítását. Társulhat hozzá érzészavar. taktilis. tartama és jellege szerint a fejlődésre gyakorolt hatása és a kezelés módja nagyon sokféle lehet. Ma már a pontírás előállítása számítógépek segítségével történik. különböző modalitások felfogásának nehézségeit jelentik. atípusos autizmus. helyzet.P percepciós zavarok A vizuális. irányok. „papír nélküli” elektronikus Braille-kijelzők nagymértékben növelik. arányok. 465 . posztlinguális hallássérülés A beszéd.

proceduális és megerősítő jellegűek. amelynek révén az egyének saját személyiségfejlődésük alakítóivá válnak. ezért érthető. a kontaktlencse stb. helyettesítik.3. kiszámítható környezetet teremtünk számukra. proaktív interferencia A korábbi tanulás zavaró hatása az új anyag tanulására és felidézésére.és az emlőprotézis. a hallásjavító készülék. projekt módszer A tanulók érdeklődésére. Kialakítása egyénre szabott. tanárok és diákok közös tervező és kivitelező tevékenységére építő pedagógiai-didaktikai módszer. A vizuális környezeti támaszok funkció szerint: időbeli. amelyek középpontjában egy többnyire gyakorlati természetű. A segítő (protetikus) környezetben a beszédet konkrét. A megismerő folyamatot olyan komplex feladatok – projektek – sorozataként szervezi meg. → retroaktív interferencia progrediáló szembetegség Olyan szembetegség. protetikus környezet A fejlődés érdekében fontos. → autizmusspektrum-zavarok protézis Olyan szövetbarát szervrészletet pótló képlet. a mindennapi élethez kapcsolódó probléma áll. 466 . Legismertebb protézisfajták: a csípő-. térbeli. a térd. amely az orvosi beavatkozások ellenére is romló tendenciát mutat. hogy az autizmussal élő gyermekek változatos tevékenységekben vegyenek részt önállóan. rész Inklúziós fogalomtár pozitív hangárnyék → hangárnyék prevenció → megelőzés proaktív interakció Olyan folyamat. amellyel a szervezet egyes betegségek következményeként kialakult. látható dolgok egészítik ki. működésbeli vagy egyéb hiányosságait pótolni lehet.

amely a mozgásakciókon és mozgásos cselekvéseken keresztül. személyiségfejlesztésével foglalkozik. diszkalkulia. amely a teljesítmény. Ide tartozik a diszlexia. a gondolkodást. a motivációt és a cselekvést többé-kevésbé tudatosan egymáshoz kapcsoló állapotok és folyamatok. pszichomotoros zavarok Az egész személyiséget érintő. a mutizmus.P pszeudodebilitás Olyan intellektuális elmaradások vagy inadekvát teljesítmények elnevezése. a kóros hyperkinetikus és kóros aktivitászavar. A pszichopedagógia a teljesítmény. pszichopedagógia A gyógypedagógia egyik ága.és viselkedészavarok mindhárom fejlődésirányával (neurotikus. a visszaemlékezést. pszichomotoros fejlesztés Olyan fejlesztési eljárás. a mozgások pontosságában megnyilvánuló zavarok. valamint azok által előkészített és azokkal összefüggésben álló más gyakorlási módokon keresztül fejleszti az össz-személyiséget. valamint pszichotikus) foglalkozik. viselkedést megalapozó. a lateralizáció és dominancia zavara. A hierarchikus elrendezés vezérelve a komplexitás. amelyek az enyhén értelmi fogyatékosság látszatát keltik. képességekkel kapcsolatos tanulási célokat rendszerezik. pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság A kifejezés a „más fogyatékos” gyűjtőfogalom helyett használatos. részképességzavarok pszichés funkciók Az emberi tudat tartalmait vagy az emberi átélést. pedig csak következményei bizonyos speciális részképességek kiesésének vagy magatartási zavaroknak. tanulási és/vagy magatartási tüneteket okozó zavarok köre. a mozgások tervezésének területén jelentkező eltérések.és viselkedészavarokkal küzdő gyermekek oktatásával és nevelésével. Tünetei: motoros zavarok. diszgráfia. a finommotorikában és a nagymotorikában jelentkező tünetek. illetve az észlelést. az érzékelést. pszichomotoros követelménytaxonómiák A mozgásos készségekkel. → diagnózis. 467 . az észlelés területén mutatkozó tünetek és reakcióidőbeli eltérések. antiszociális. hiperaktivitás. hiperkinézis.

R reciprok szociális interakció A kölcsönösséget igénylő szociális kapcsolatok területén minőségi károsodás jellemző az autizmussal élő személyeknél. Olyan. sarokülés. logikai egységekbe rendezi az információkat és előzetes tudásának felhasználható elemeit. s így kialakítható a normális mozgás. Tágabb értelemben minden olyan szervezett társadalmi tevékenység. öröm.és teljesítményzavarokkal küzdő gyermekek gyógyító nevelésével foglalkozik. fejlődési rendellenesség. támogatások rendszere. betegség vagy baleset miatt fejlődésben megzavart és ezért közösségi részvételben akadályozott gyermekekre (felnőttekre) irányul. a vigasz. Ezért olyan kiinduló helyzeteket kell választani. A kóros mozgásminták kikapcsolásával ki lehet váltani a helyzetreflexeket. arckifejezések. gesztusok használatában. amelynek segítségével és a megmaradt képességekre alapozva e személyeknek a közösség életében való részvétele javítható. talpas ülés. Ezen tünetek megfigyelhetők a metakommunikációban. amely az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került személyek társadalmi újrabeilleszkedését (integrációját) segíti elő. térdelés. a kortárs kapcsolatokban. hason fekvés kifelé forgatott lábakkal.3. mivel azok akadályozzák az összerendezett akaratlagos mozgások megjelenését. a társadalom által biztosított. reflexgátló helyzetek A CP kezelésének kiindulópontja a kóros reflexek megszakítása. élmény kölcsönös megosztásában. állás). ennek alapján érvekkel tudja alátámasztani megoldásait. → infantilis cerebrális parézis (CP) rehabilitáció Jelentése helyreállítás. aki a viselkedés. Gyógypedagógiai értelmezés szerint a veleszületett ok. → autizmusspektrum-zavarok reflektív tanulás A tanulás során a tanuló a problémára adott válasz előtt elemzi. rész Inklúziós fogalomtár pszichopedagógus Gyógypedagógus. → habilitáció 468 . szervezett tevékenységek. kiteljesíthető. visszaállítás (görög). testtartás. a szemkontaktus. amelyek megtörik a kóros reflexeket és normalizálják a tónust (embriótartás. négykézláb állás.

amely az integrált tanuló sajátos igényével összefüggésben funkciókat. Ilyen kényszeres. nyelvi és emlékezeti zavarok (megkésett beszédfejlődés. rögeszmés ismétlődés jellemzi az autistákat. írás-. segítik. → autizmusspektrum-zavarok részképességzavarok A tanulási zavarok speciális alcsoportja: azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése. járókák. nehezítik a szociális fejlődést és alkalmazkodást. figyelemzavar) formájában nyilvánulnak meg. A repetitív tünetek egész életen át fennmaradnak. az emlékezet. a munkát. rehabilitációs foglalkozás A sajátos nevelési igényhez alkalmazkodva olyan részben korrektív vagy kompenzatív jellegű fejlesztés. mankók). → proaktív interferencia 469 . a nyelv. fogantyúk stb. képességeket fejleszt. a helyváltoztatást. az oktatást. valamilyen tevékenység elvégzését. ide sorolhatók a speciálisan kialakított ülőmodulok. a testhelyzet megtartását. repetitív tevékenységek Ismétlődő elemekből álló tevékenység. pöszeség és dadogás egyes formái). Ezek az úgynevezett testtávoli eszközök. számolászavarok). sérülésük esetén visszaállításukat célozza. befogadás. viselkedés. Iskolai teljesítményzavarok (olvasás-.R rehabilitációs eszközök és segítő megoldások A kiesett funkciók pótlását. járást segítő támasztó eszközök (támbotok. a különböző felsővégtag-sérülésekhez és fogásmódokhoz adaptált íróeszközök. → integráció. a mozgás. rehabilitáció relaxáció Az izomtónus áthangolásának. a játékot stb. szociális és viselkedési zavarok (hiperaktivitás. fejlődési diszfázia. retroaktív interferencia A később tanult dolgok zavaró hatása a korábban tanultak felidézésére. a figyelem és gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel és neurofiziológiai diszfunkciókon alapulnak. a testi és lelki ellazítás képességének kialakítására alkalmazható különböző eljárások összessége. amelyek az észlelés.

így a gyermekek/fiatalok ezen része többletszolgáltatásokban nem vagy csak korlátozott módon részesül. oktathatóságának. tanulás. rokkantság Az Egészségügyi Világszervezet. A ~ rendszere folyamatosan változik. kulturális és/vagy nyelvi hátrányos helyzetre. akiknek – a sérülés fajtájától és súlyosságától függően – különleges gondozási igényei vannak. társas kapcsolatok. rész Inklúziós fogalomtár ritkasoros taneszközök A Picht-féle írógépen a Braille-betűk tanításakor alkalmaznak ritka sort (minden második sor üres). iskoláztatási szempontú (nem diagnosztikus) népességfogalom: children/students with special needs (= speciális szükségletű gyermekek/tanulók). és a tanuló nevelhetőségének. 470 . neme és társadalmi szerepei szerint elvárható mindennapi tevékenység (pl. jelenleg is többféle változata használatos. angol nyelvű megfelelője a handicap. fejlődik. Ez a különleges gondozási igény biológiai. képezhetőségének az átlagtól eltérő. A ~ magyarországi értelmezése nem igazodik az EU-s országokéhoz: nem terjed ki a szociális. a sorvezetés és a lapon való tájékozódás kialakítását. szórakozás) tartós akadályozottsága. pszichológiai és szociális területen nyilvánul meg. sajátos nevelési igényről beszélünk. rövidírás A magyar nyelv nyelvtani szabályrendszerére épülő.3. A leggyakoribb kifejezéseket és toldalékokat rövidítik. keresőképesség. Az olvasás-írás elsajátításakor a ritka sor segíti a sortartás. sajátos nevelési igényű gyermek Azoknál a gyermekeknél. átfogó (EU-konform). a Braille-írásban alkalmazott 44 rövidítésből álló írásmód. Célja a helytakarékosság és az írás gyorsaságának növelése. a hatályos magyar közoktatási törvényben sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók. önfenntartás. S sajátos nevelési igény (SNI) Új. a WHO meghatározása szerint: „Az egyén kora. A magyar kifejezés nemzetközi. funkcióiban bekövetkező zavara.” A rokkantság tehát az embernek mint társadalmi lénynek a társadalmi szerepeiben. jellegzetes különbségeit fejezi ki.

pénzügyi többlettámogatások). a nevelés. amely minden gyermek számára szükséges irányadó nevelési. fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg. utal az ehhez szükséges másfajta. fejlesztési tartalmat ír elő. nevelési. A ~nél a nevelés. Célja. fejlesztésre. hogy az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez. illetve új területek bevonásának lehetőségét. hogy az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. a fejlesztés ne terhelje túl. Annak a biztosítását szolgálja. fejlesztési tartalmat ír elő. Ennek érdekében meghatározza a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának. amely minden gyermek számára szükséges. sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve Dokumentum. sajátos nevelési szükséglet A ~ a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú egyéniesítés igényét jelenti.S sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Dokumentum. hogy az SNI-tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangba kerüljenek. az SNI-gyermekeket a nevelés. Az irányelv annak a biztosítását szolgálja. a sérült képességek rehabilitációs. a habilitációs. oktatás. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseire törekszik. scoliosis → gerincferdülés siketség Súlyos fokú hallásveszteség (a beszédtartományban mért veszteség 90 dB alatti) áll fenn. Célja. habilitációs célú korrekciójának területeit. hogy a fejlesztés az SNI-tanulók számára megfelelő közvetítés során valósuljon meg. irányadó. a kiegészítő tárgyi és infrastrukturális feltételekre és a végső soron mindezekhez szükséges többletfinanszírozásra (személyi. fejlesztés. többféle szakértelemre. oktatás tartalmában és a követelményekben is eltérések jelenhetnek meg. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseire törekszik. elhagyásának vagy egyszerűsítésének. Az irányelv egyaránt vonatkozik a gyógypedagógiai intézményrendszerben és az SNI-gyermekeket integráló óvodákban megvalósuló nevelésre. segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való beilleszkedést. Ennek következménye – az állapot fennmaradása esetén – a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége. vala- 471 . rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. szokásosnál nagyobb mértékű kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. dologi. Az irányelv egyaránt érvényes a gyógypedagógiai intézményrendszerben és az SNItanulókat befogadó (inkluzív) iskolákban megvalósuló nevelésre. elsajátításának súlyos fokú nehezítettsége.

A gyógypedagógiai iskolák egyik típusa. kognitív kompetencia. hanem a fej. speciális kompetencia Azon szakmaspecifikus kompetenciák összessége. de a későbbi életkorban elszenvedett koponyasérülések. A ~ba azok a 6–18 éves. speciális iskola Az 1985-ös oktatási törvény megjelenéséig: kisegítő iskola.és hallássérülés egyidejű jelenléte olyan sajátos kommunikációs. nehezen tanuló (enyhén értelmi fogyatékos. agyi hypoxia. a nyak és a törzs izmait is érintheti. amelyben a látás. személyes kompetencia. kompetencia. kulcskompetencia. tanulási és egyéb fejlődési szükségleteket eredményez. kompetencia alapú.3. → általános kompetencia. Eltérő tantervű iskola. A felső motoros neuron sérül. → látássérülés. betegségek (pl. amely nem teszi lehetővé a látássérültek pedagógiája és a hallássérültek pedagógiája ismereteinek felhasználását. encephalitis) is okozhatják. a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlődése. esetleg lehetetlen.8%-a). A hallásveszteség mértékétől függően módosulhat a megismerő tevékenység. rész Inklúziós fogalomtár mint a nyelvi kommunikáció általános akadályozottsága. siket-vakság A halmozott fogyatékosságon belül egy külön csoportot képező súlyos állapot. Nemcsak a végtagok. szociális kompetencia 472 . hallássérülés SNI → sajátos nevelési igény SNI-gyermek → sajátos nevelési igényű gyermek spasztikus (görcsös) bénulás Leggyakrabban a születés körüli időszakban alakulnak ki (cerebrális parézis: pl. hanem azokon túlmenő speciális eszközök és módszerek alkalmazását igényli. az alsó fokú intézményrendszer része. akik akadályozott fejlődésük folytán a többségi általános iskolában nem tudnak eredményesen tanulni.4–2. az akaratlagos mozgások kivitelezése nehezített. agyvérzés következtében). amelyek nélkül az adott szakma vagy foglalkozás nem gyakorolható sikeresen. tanulásban akadályozott) gyermekek/fiatalok járnak (a tanköteles népesség 2. továbbá a mimikai és a beszédizmok működése is zavart szenvedhet.

a vízben végzett mozgástanítás mellett célirányos mozgásgyakorlatokkal végzett. rotációgyakorlást. akinek látásélessége a két szemén együtt. fekve végzett vagy víz alatti tornakezelés. Végezhető fürdőkádban vagy egyéb. A subaquális torna a vízbiztonság kialakítása. akár egy végtag tornáztatására alkalmas edényben is. az ellátás módjára. tanulási képességek. tudásszint felmérése. a tanulási képesség vizsgálata. valamint az ellátáshoz kapcsolódó. A hallássérültek egyik lehetséges kiegészítő vagy alternatív információs csatornája a hallókészülékkel segített hallás mellett a hallássérülés mértékével arányosan. Sz szájról olvasás A beszéd megértése a beszélő beszédszervei mozgásának és arckifejezésének megfigyelése alapján. a tudásszint és az iskolai teljesítmények mérése. speciális korrekciós feladatokat is elláthat: kontraktúranyújtást. A szakvélemény megállapítja a fogyatékosság tényét. szakértői és rehabilitációs bizottságok A tanulási képességeket vizsgáló vagy az országos ~ komplex vizsgálat (értelmi képességek. ülve. 473 . súlyos fokban látássérült Az a személy. orvosi. a személyiségvizsgálat. A ~ beiskolázással kapcsolatos feladataikon túl időszakos kontrollvizsgálatokat is végeznek.1 között van. igénybe vehető pedagógiai szakszolgálatra. eszközellátást is. korrigáltan (bármilyen látásjavító eszközzel) a teljes látáshoz (vízus = 1) viszonyítottan 0–0. formájára és helyére. szakértői vélemény A ~ (javaslat) kialakítása a komplex – pedagógiai. és javaslatot tesz a gyermek speciális gondozás keretében történő ellátására. A bizottságok szükség esetén javasolják a tantárgyi felmentést. pszichológiai – vizsgálat során az értelmi képességek vizsgálata. valamint a sérülést kiváltó okok organikus hátterének feltárását célzó (szak)orvosi vizsgálat eredményeire alapozottan történik. Ezen belül megkülönböztetünk vakságot és aliglátást. az ezt kiegészítő képességvizsgálatok. valamint a sérülés hátterében lévő organikus okok feltérképezését célzó orvosi vizsgálat) alapján szakvéleményt készítenek.Sz spina bifida → gerinchasadék subaquális torna A vízben állva. légzésirányítást stb. személyiségvizsgálat.

a jó közérzet megőrzése. fejlesztés vonatkozásában a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek/tanulók ép társaiktól való elkülönítését jelenti. a szürkehályog-operáció után és a szem szabálytalan felületi görbültsége miatt a szemész szakorvos által javasolt optikai segédeszköz. rész Inklúziós fogalomtár szakmai szolgáltatás területei – – – – – – – Pedagógiai szaktanácsadás Pedagógiai értékelés Pedagógiai tájékoztatás Pedagógiai igazgatási szolgáltatás Pedagógus-továbbképzés Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése Tanulói tájékoztatás és tanácsadás szakszolgálatok alapintézményei – – – – – – – – Gyógypedagógiai tanácsadó Korai fejlesztő és tanácsadó központ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Nevelési tanácsadó Logopédiai intézet Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadó Konduktív pedagógiai intézmény → pedagógiai szakszolgálat szegregáció Jelentése elkülönítés (latin). szenzomotoros koordináció Minden olyan cselekvésnél. A nevelés. értelmi. szemüveg A szem nem megfelelő törőereje (rövidlátó. integráció személyes kompetencia Funkciója a személy túlélése. A szem-kéz. védelme. lelki egészség. a szervezet és a személyiség stabilizálása. eszközökhöz vagy partnerekhez kell alkalmazkodni. szoros kapcsolat van az érzékelés és mozgás között.3. a testi. oktatás. túllátó). érzékszervi. valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési. tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott) megfelelô intézményekben. létezése. halmozottan fogyatékos. → befogadás. A gyermek fényérzékenysége esetén fényszűrő bevonattal látják el. szem- 474 . ahol a tárgyakhoz. a fogyatékosság típusának (például testi. autista. beszédfogyatékos. fejlődése.

különösen a formatív. erős motivációs hatással bír. amely az egyéb képességektől elszigetelten mutatkozik meg. azok figyelembevételével valósuljon meg. zenei vagy rajztehetség. a rendkívül jó gépies memória. kompetencia alapú. amelyek képessé teszik az embert arra. hogy a mindenkori szituációhoz alkalmazkodni lehessen. → autizmus színlátás A szem ideghártyájának csapjai 390–760 nm hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásra érzékenyek. a színtelítettség (szaturáció) és a színfényesség (erősség vagy luminozitás). hogy az ne mások kárára történjen. szigetszerű képesség Kiemelkedő tehetség egyetlen területen. hogy egy adott interakción belül elérje a kívánt célját oly módon. Ezek jellemzői: a színárnyalat (tónus). kognitív kompetencia. készségek. szóbeli értékelés Az értékelő és az értékelt személyes jelenlétét feltételező. → általános kompetencia. tapintás. Az egyes hullámhossztartományok különböző színérzetet keltenek. fejlesztő értékelés. kulcskompetencia. szociális készségek Reakciók. Állandó szenzoros visszajelzésre van szükség ahhoz.Sz test funkcionális egységet alkot. létérdekeinek sérelme nélkül. Előnyei: közvetlen alkalmazhatóság. A szociális beilleszkedés képtelensége. verbális és metakommunikatív csatornát alkalmazó pedagógiai módszer. személyes kompetencia 475 . bőrérzékelés és a térbeli tájékozódás játszik szerepet. speciális kompetencia. Ez a motoros adaptációs készség a fejlődés folyamán bővül és finomodik. a csoport stb. szociális inkompetencia A társadalmi elvárásoknak való megfelelni képtelenség. A vizuomotoros koordináció mellett a hallás. Autizmussal élő embereknél az átlag népességben előforduló eseteknél sokkal gyakoribb pl. kompetencia. amelyek elősegítik a társadalmi beilleszkedést. illetve rendszerszabályozó elem. hogy az egyéni érdek érvényesítése a másik ember. Funkciója az. képességek. szociális kompetencia Ismeretek.

tanácsadás önállóan vagy más szakemberekkel együttműködve. szomatopedagógus Mozgáskorlátozott gyermekek. 3. a mozgáskorlátozottak speciális pedagógiája. A ~ a mozgáskorlátozott embert egész személyiségében. Képzésük az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán történik. különösen a szabadságfok/kreativitás növekedésének és a proszocialitás erősödésének szándékos segítése. nevelés. előzetes szempontok alapján. képességeinek összességében tekinti. oktatás. Tevékenysége a minden irányú prevenció és fejlesztés. Három alapvető műfajt különböztet meg a szakirodalom. értékeli. előzetesen meghatározott és kötelezően alkalmazandó szempontok nélküli szöveges értékelés. fiatalok és felnőttek tanár vagy terapeuta gyógypedagógusa. szomatopedagógia A gyógypedagógia egyik szakterülete. foglalkoztatás. elsajátítja az együttélés szabályait. illetve annak következményeinek megfigyelése révén történő tanulás. szociopátia A társadalomba való beilleszkedés nehezített valamilyen külső vagy belső ok miatt. szöveges értékelés Írásbeli tanulóértékelési forma. Vagyis megtanul emberi módon élni és viselkedni. 476 . és rehabilitációs szükségletei szerint vonja be a gyógypedagógia hatásrendszerébe. amelynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét. nyomtatott skála szerinti értékelés. 1. szocializáció A társadalomba való beilleszkedés folyamata. rész Inklúziós fogalomtár szociális nevelés A szociális kompetencia fejlődésének.3. szabadon fogalmazott szöveg. 2. szociális tanulás A mások viselkedésének. de léteznek ezek variánsai is. Szabad. a szomatopedagógiai terápia. előre meghatározott.

a gyakorlati tapasztalatokból kiinduló és azokhoz visszacsatoló. ujjak tördelése stb. az együttműködés és a kommunikáció problémáira és konfliktusaira reflektáló. az oktatási célok. illetve a hallássérültekkel foglalkozó pedagógiai terület. szurdopedagógus A hallássérültek nevelésére felkészített gyógypedagógiai tanár. tananyag Ismeretek. amelyet a hallássérültek tanárai végeznek egyéni foglalkozások keretében. tapintási. a beszédérthetőséget fejlesztő tevékenység. a tic. szaglási. szurdopedagógia Hallássérültek gyógypedagógiája. az ujjszopás. több képesség- 477 . tanulásban akadályozottság Az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei. A rögződött ismétlődő. tekintet nélkül a gyermekek életkorára. a fej és a test elalvás előtti ritmikus himbálása. A hallássérült gyermekekkel az erre a szakterületre specializálódott gyógypedagógusok.T sztereotip túlmozgások Feszültséglevezető. Értelmileg akadályozottaknál gyakori. T támpont Érzékszerveink által érzékelhető viszonyítási pont a környezetünkben. a tanulási célok elérése érdekében a pedagógus kiválaszt. „gépies” túlmozgások igen sokfélék. szupervízió A szakmai interakcióra. a hallássérültek tanárai foglalkoznak. ismétlődő mozgások. a hajtépés. a körömrágás. a szájharapdálás. szabályozott tanácsadási folyamat. készségek és képességek rendszere. illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán kialakuló. látási. amelyet a korszerű műveltség egészéből. pl. Lehet hallási. amelyek nem célirányosak. elrendez. szurdologopédia A szurdologopédia a hallássérültek kiejtését.

A ~ megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a hagyományos általános iskolai feltételek között. Ha az elsődleges sérülés következtében több funkcióterület is károsodik. tanulási zavarban szenvedő gyermek Azok a gyermekek. az ellátás módjára. de az iskolai követelményeknek képtelenek eleget tenni. alkati sajátosságok. de nem jelentenek betegséget. b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét. auditív. → halmozott fogyatékosság tartáshibák A testtartás olyan változatai. társuló fogyatékosságok jönnek létre. pl. Azok az elváltozások tartoznak ide. formájára és helyére. társuló fogyatékosság A halmozottan fogyatékosoknál (akadályozottaknál) a tüneti képet a létrehozó primér sérülés keletkezésének ideje. súlyossága és a fogyatékosságok sokféle kombinációja befolyásolja. tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság A pedagógiai szakszolgálatok egyik formája. amelyek eltérnek ugyan a szabályostól. Ez esetben azonban nem elkülönült fogyatékosságok összegződéséről van szó. tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására. A tartási rendellenesség kiváltó oka lehet a hát. tartási rendellenességek → tartáshibák 478 . amelyeknél a gerinc fiziológiás görbületei megváltoznak. környezeti tényezők. az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. tanulásiképesség-zavar. rész Inklúziós fogalomtár területet érintő. A segítség a gyermek egyéni fejlesztését és a tanulási környezetnek az ő számára megfelelő alakítását egyaránt jelenti.3.és törzsizomzat csökkent teherbíró képessége mellett a rossz testtartás. külön segítségadás nélkül történő fejlesztést. vizuális. az akaraterő hiánya. a kényelemszeretet. tartós és átfogó tanulási nehézség. vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek. az elváltozás funkcionális. pszichés tényezők. a mozgásszegény életmód. akik átlagos vagy átlag feletti intelligenciával rendelkeznek. Náluk a fő tantárgyak elsajátításához szükséges elsődleges pszichológiai folyamatok zavartak. hanem egy sajátos új szerveződésről. mozgásos információfeldolgozás nehézségei stb. strukturális elváltozás nincs és amelyek aktív izomerővel korrigálhatók. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell a) a fogyatékosság szűrése.

és továbbképző programok megvalósítására. torzításmentes. a tantárgyi tananyagtartalmak. tájékozódásban és közlekedésben játszik szerepet. Az egyes osztályokon belül szigorúan azonos elvek szerint történik a besorolás. Az egy-egy szemünk által befogható látótér az ún. megkonstruálni a tantárgyi célok. különleges lencserendszer. amely a hierarchia elve alapján igyekszik kategorizálni bizonyos pedagógiai fogalmakat. Ez a látási funkció elsősorban a mozgásban. előzményei vannak-lehetnek meghatározott ismeretek elsajátításának. Kétszemes (binokuláris) és egyszemes (monokuláris) változatban kapható. abszolút látótér. meghatározott követelmények teljesítése. gondolkodási és – korlátozottan – cselekvési műveletek elsajátítására irányul. hogy az elemek kiadják az adott osztály teljességét. téri helyzet. A (pedagógiai) taxonómia olyan osztályozási rendszer. meghatározott (személyes. amely közel hozza a képet.T távcsőszemüveg Nagy fényerejű. azaz a magasabb szint magában foglalja és tételezi az alacsonyabbat. speciális) kompetenciák fejlődésének. 479 . legtöbbször pedagógiai célokat. rendszerezés tudománya. taxonómia Az osztályozás. meghatározott képességek kifejlődésének. mégpedig úgy. elöl–hátul. amelyet mozdulatlan szemállás és fejtartás mellett egyszerre észlelünk. illetve az egyes osztályok és alosztályok között hierarchia van. segít mérlegelni azt. taxonómiai gondolkodásmód A ~ segít átgondolni. megtervezett tudásszintek érdekében. tanfolyami jellegű alap. Zárt rendszerű oktatás. szociális. Az elemek. Az előtét alkalmazásával közelre (olvasás. a tantárgy egészére érvényes követelmények egymásra épülő rendszerét. főiskolai. Előírt és tananyaggá rendezett ismeretek. távoktatás A tanulás távirányításának egyik formája. a posztgraduális képzésre és különböző. térbeli kapcsolatok észlelése Azt a képességet jelenti. milyen tervezhető előfeltételei. meghatározott készségek megtanulásának. kognitív. fölött–alatt) lokalizáljuk. Látótéren a környezetnek azon részét értjük. egyetemi oktatásra az első végzettség megszerzése érdekében. térlátás Perifériális látás. hogy a dolgokat önmagunkhoz viszonyítva (bal–jobb. változtatható gyújtótávolságú teleobjektív. ily módon alkalmas az iskolai. írás) és távolra (táblai szövegek) is használható. amelynek mértéke 85-90° minden irányban.

valamint a hétköznapi szóhasználatban. 480 . felnőttek fejlesztésére. Az 1985-ös oktatási törvény eltörölte az enyhén értelmi fogyatékosok általános iskolájának pejoratívnak ítélt – kisegítő iskola – megnevezését. amely lehetővé teszi. a munkavégzést és a szabadidő kulturált eltöltését. A „testi én” érzése fokozatosan alakul ki 3 éves korra. testséma Önmagunkról alkotott térbeli kép. bot. nevelés. járókeret. oktatása. nevelése. az önművelést. tudatos ismerete. adaptációs) eszköz és eljárás. tiflopedagógia Látássérültek gyógypedagógiája. Tárgya a látássérülés által meghatározott tanulás. fejlesztés. az információfelvételt. ortopéd cipő. megkönnyíti a látássérülteknek a világ megismerését. minden iskola általános lett. sín. valamint a test és a test részei közötti térbeli viszonyok leképezése. törvényszerűségeinek feltárása. Differenciált fejlődése 4–9 éves kor között zajlik. A fejlett ~ kialakulásához téri tájékozódás és mintázott környezet szükséges. nevelésére. testtávoli segédeszközök Pl. mechanikus kerekesszék. csökkenthetők a látássérülés másodlagos kihatásai. a test és környezete. elektromos. korzett. rész Inklúziós fogalomtár testi fogyatékos → mozgáskorlátozott testközeli segédeszközök Pl. a tanulást. oktatására felkészített gyógypedagógus. azoknak az eljárásoknak és módszereknek kidolgozása. tiflopedagógus A látássérült gyermekek. a szocializáció és a sikeres rehabilitáció érdekében megelőzhetők. ami elbizonytalanította a speciális iskolák szakmai szempontú azonosíthatóságát is. amelyekkel optimálisan megvalósítható a látássérült egyén fejlesztése. tiflotechnika Minden olyan (optikai. funkcionális egységbe való összerendeződése az agyban.3. oktatás vizsgálata. fűző járógép. többségi iskola A korábban gyakran alkalmazott normál általános iskola megnevezést váltotta ki a pedagógiai és gyógypedagógiai szakirodalomban.

Kapcsolatot tart a szociális szolgálatok munkatársaival. a beszéd is nehéz vagy lehetetlen. 481 . U ujjábécé (Daktil-nyelv) Valamennyi beszédhangot egy-egy kézjel jelenít meg. foglalkozásokon. speciális nevelési igényű gyermekeknek az iskolában. Vízus 0. túlmozgás mozgáskorlátozott gyermekek esetén (athetosis) A cerebrális parézisben szenvedők akaratlan mozgásai.02 körüli. a befogadó és az inkluzív iskola kontextusaiban jelenik meg. aki gyógypedagógiai szakszolgáltatás keretében nyújt nevelési segítséget vagy a gyermek otthonában történő foglalkozásokkal. Feladatai: Ellátja a gyermek fejlesztését. de mint rendszeres információforrást és kommunikációs készséget nem tudják használni. vagy az integráltan tanuló. Tanácsot ad a szülőnek. Továbbképzéseket szervez. ujjolvasók Az aliglátók egy csoportja. felhívja a figyelmet a leggyakrabban előforduló problémákra. bemutatja a leghatékonyabb módszereket.és hangképző izmokat is. A mozgás érintheti a mimikai.V A többségi iskola megnevezés elsősorban az integráló. → aliglátás utazó gyógypedagógiai tanár Az a szakember. lassú lefolyásúak. légző. amelyek várhatóan nehézséget jelentenek a gyermeknek. eljárásokat. tájékoztatót tart a tantestületnek. V vak Súlyos fokban látássérült. Látásmaradványuk elegendő a síkírás optikai és/vagy elektronikus eszközzel történő olvasásához. Figyelemmel kíséri a törvényben előírt feltételek teljesítését. a gyermek nyálzik. ritmustalanok és mozgásindításra hevesebbé válnak. az órákra történő közös felkészülés keretében kiemeli azokat a mozzanatokat. Segíti a befogadó pedagógus munkáját: tanárasszisztensként jelen van a tanítási órákon. A fényérzékelés teljes hiányát jelenti. konzultációs lehetőséget biztosít. Az arckifejezés bizarr. megoldási javaslatokat tesz. amelyek a központi idegrendszer extrapiramidális pályáinak sérülése következtében alakulnak ki. óvodában. A céltalan mozgások rendszerint a végtagok distalis részein nyilvánulnak meg. Az emóciók nagy mozgásviharral járnak.

téri helyzet észlelése. a fejet érő ütés. verbális kommunikáció A verbális (nyelvi) kommunikáció a kommunikáció egyik fajtája. A ~ ép érzékszervek mellett is felléphetnek. az orvosi ellátás mellett. hogy a látást és a mozgást célzottan összekapcsoljuk. Veszélyeztető mozgásformák és körülmények: erős rázkódás-csúszdázás. mondattanilag tagolt formában (beszéd. Fő területei: vizuomotoros koordináció. amelynek zavara megakadályozza a vizuális ingerek felismerését.és idegrendszeri betegségek. Megfelelő fejlesztési eljárásokkal csökkenthetőek. nagy fizikai erőkifejtés-emelés. → grafomotoros zavar vizuomotoros koordináció A ~ azt a képességet jelenti. cipelés. verbalizmus látássérült személyek esetén Felszínes. vizuális percepciós zavarok A vizuális percepció egy képesség. Alapvető képesség. Az úszás mindenkinek ajánlható. a csontváz fejlődési rendellenességei. Alkalmazása során az információközlés nyelvileg szerkesztett.3. veszélyeztetett látás A gyermekek látásmaradványának védelmében. erőlködés.és működésbeli rendellenességeinek gyűjtőneve. de okozhatják ízületi. Szükségessé válhat segédeszköz használata. egyes szembetegségekhez szigorú mozgáskorlátozó előírások tartoznak (nagyfokú rövidlátás-myópia. szem-láb és szem-kéz-láb koordinációról. kellőképpen meg nem értett ismereteket tükröző üres beszéd. méret. a tárgyi tudás hiányát. vizuális vagy taktilis úton érzékel. szóáradat. fordított testhelyzetek. valamint balesetek is. szemműtétek után). A ~ leggyakoribb okai a végtaghiányok. 482 . fejenállás. ugrálás. Beszélhetünk szem-kéz. szemlencseficam-luxatio. zöldhályog-glaucoma. kapcsolatba hozását korábbi tapasztalatokkal. Műtéti korrekció csak az esetek egy részében lehetséges. írás) történik. alak-háttér észlelés. és a kód ismeretében feldolgoz. amelyet a fogadó fél auditív. labdajátékok. rész Inklúziós fogalomtár végtagdeformitások A végtagok alak-. izom. alakkonstancia. amely előfeltétele az írástanulásnak és mindenféle munka elvégzésének. Majdnem minden emberi cselekvésnél szükség van a ~ra. térbeli kapcsolatok észlelése. megkülönböztetését. illetve anyagcsereés rendszerbetegségei.

1.hu/download/363.htm SzakIroDalom A gyógypedagógiai felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményei.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról (10–21.gov.autizmus. rendelet módosításáról szóló 4/2007 (I.hu/oldal.. Budapest.doc http://www.php?tipus=cikk&kod=2006-03-ta-Bardossy-Befogado http://www. Budapest.hu (Magyar Virtuális Enciklopédia: Vándor András esélyegyenlőség szócikke) http://www. §) A társadalombiztosítási támogatással rendelhető.shtml http://www.) ESzCsM . §. 24.okm. 30.wikipedia.sulinet. Az ép látás mértéke 1. Jele: V Mértékét leggyakrabban tizedes törttel jelölik. a támogatás összegéről és mértékéről.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Nemzeti alaptanterv 2003 – Oktatási Minisztérium.hu/ErtelmezoSzotar.A szócikkek forrásai vízus Látásélesség. A V mellé írt .hu oNlINE ForrÁsoK http://ecml.hu/ErtelmezoSzotar.hu/pedlex (Online Pedagógiai Lexikon) http://www. www.shtml http://www. A mozgástréner munkaközösség munkatársainak közlése 483 .hu/empir/htm/tan_zavar. illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről. (VI. 22–23. 2/2005. (IV 29. §.doc http://hu. 118.human.enc. 24.szolnok-ped. a szem teljesítőképességének egyik legfontosabb adata.hu/anyagok/majanlas3. A központi látás élességét jellemző. 33. 121.opkm. törvény a közoktatásról [22. forgalmazás. 2004. §. felső szám a jobb szemre vonatkozik.kando. § (12). § (1). évi – többször módosított – LXXIX. (III.) EüM rendelet . kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről szóló 19/2003. 1999. §. §] 14/1994. A szócikkek forrásai JoGszABÁlyoK 1993.autizmus. valamint a rendelés.org/wiki/Fonomimikai_%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9 http://ncsszi. 34. 36.oki. §.

Budapest. Budapest. Budapest. Könyvtár és Információtudományi Tanszék. Budapest. Budapest. In Kisgyermekek.hu/anyagok/majanlas3. 1994. Bárdossy Ildikó: A szentlőrinci iskolakísérlet tantervi munkálatairól (1978–1983). Balázs Anna – Farkas Edit – Őszi Tamásné: Óvodai Program Pervazív Fejlődési Zavarban Szenvedő Gyermekeket Nevelő Óvodák Számára. 2000. Balázs Anna: Az autista gyermekek az óvodában és az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó. verbalizmus látássérült személyek esetén) Gordosné Szabó Anna (homogén gátlás) Hortobágyi Katalin (projekt módszer) Horváth H. Attila (egyéni bánásmód) Jakab Zoltán (észlelés) Kotschy Beáta (kooperatív tanulás) Kozma Ildikó (konduktív pedagógia) Lányiné Engelmayer Ágnes (utazó gyógypedagógiai tanár) Páli Judit (fejlesztő osztály) Porkolábné Balogh Katalin (testséma) Réthy Endréné (fokozatosság elve) Petriné Feyér Judit (reflektív tanulás) 484 . Akadémiai Kiadó. . autizmus) Ballér Endre (korrekciós tevékenység) Csocsán Lászlóné (Braille-írás. Budapest. 1986/10. Osiris.doc Adorján Katalin – Damó Eszter: A diszlexia-veszélyeztetettség és a diszlexia jelenségköre. Alston. Baron-Cohen.): Idegen szavak és kifejezések szótára. 2004. Bagdy Emőke meghatározása [on-line] http://ncsszi. Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk. Tankönyvkiadó.): Gyógypedagógiai alapismeretek.A szócikkek forrásai A vakok információszerzésének lehetőségei: számítógép és az internet adta előnyök (készítette: Várhelyi Eszter). [A szócikkek szerzői: Balázs Anna (autisták. JPTE Tanárképző Intézet Pedagógiai Tanszék. 2002.hu/tanterv/OVIPRO98. Berzsenyi Dániel Főiskola Természettudományi Kar. C1 modul 20. Akadémiai Kiadó. Pedagógiai Szemle.: Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. 4–9 éves gyermekeket nevelő pedagógusok kézikönyve. 187 . Jane: A kézírási képességek szekvenciája és szerkezete. RAABE. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. – Bolton.): Pedagógiai lexikon.: Katona Nóra) In Torda Ágnes: Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Budapest. látásnevelés) Fehér Katalin (diagnosztikus értékelés. 2000.autizmus. Akadémiai Kislexikon.doc Bakos Ferenc (szerk. Budapest. epochális rendszer. 2005. S. P Autizmus. Atkinson és munkatársai: Pszichológia. 1990. nagy problémák. Keraban Könyvkiadó. hu/01200/01224/01224. dr.pdf Bárdossy Ildikó: A curriculumfejlesztés alapkérdései. (Ford. Osiris Kiadó.oszk. 1997 . [on-line] http://mek. 1985. [on-line] http://www. In Illyés Sándor (szerk. Budapest. Jean – Taylor. 1997 . Pécs.

A hallássérült gyermek az óvodában. 75. 1993. 47–48. 158–159.gov. 1993. Budapest.): Pedoaudiológia. BGGYTF. Csányi Yvonne (szerk.) .A szócikkek forrásai Vajda Zsuzsa (kompetencia) Tóth Éva (hátrányos helyzet)] Benczúr Miklósné – Bernolák Béláné: Felelős vagyok érte. Tankönyvkiadó. Csányi Yvonne: A speciális szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése-oktatása. március. Benczúr Miklósné (szerk.. In Illyés Sándor (szerk. Budapest.): Gyógypedagógiai alapismeretek. In Gordosné Szabó Anna (szerk. 2005. 2004.és írásképesség zavarai.. Csányi Yvonne (szerk..): Diszkalkuliáról – pedagógusoknak.): Mozgásnevelés. (XII. 1994.): Bevezetés a hallássérültek pedagógiájába.pdf Brencsán János: Orvosi szótár. 2000. Bernolák Béláné – Fótiné Hoffmann Éva – Márkus Eszter – Szabó Ildikó: Együtt az iskolában. 2001. anyag) [on-line]: http://www.. 2000. Benczúr Miklósné: Mozgáskorlátozottság miatt módosult tanítás-tanulásszervezés speciális színtereken. 68. 1990. Benczúr Miklósné: Sérülésspecifikus mozgásnevelés.): Gyógypedagógiai alapismeretek. BNO–10. A mentális és viselkedészavarok osztályozása. 485 . Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola.. In Kis gyermekek. Bődör Jenő: A diszkalkulia pszichológiája. Budapest. Budapest. Dombainé Esztergomi Anna – Keleméri Dóra – Kiss Erika – Nádas Pál – Sárközi Judit: Gyógypedagógiai Szolgáltató Centrumok. Tankönyvkiadó. Csányi Yvonne: A hallássérült gyermek. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. 2007 május (Munka. 17 Korm. 204. 194. Budapest. Budapest.. 40. Akadémiai Kiadó. 143–144.okm. 2000. Mozgásjavító Általános Iskola. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest. Benczúr Miklósné: A mozgáskorlátozott gyermekek szomatopedagógiai nevelése az óvodában és az iskolában. Budapest. nagy problémák. 1990. 17 .–Reprográf Kft. 1995. Budapest. Csányi Yvonne – Urbán Károlyné – Simon Mária: Hallás-beszéd nevelés. In Mesterházi Zsuzsa (szerk. WHO–Magyar Pszichiátriai Társaság. 20. Budapest. Budapest.): Gyógyító pedagógia.. 22. In Illyés Sándor (szerk.. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Nemzeti Tankönyvkiadó. 36. FGYFK. 26. Budapest. Budapest. 537–538.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Klinikai leírás és diagnosztikus útmutató...hu/letolt/elektronikus_ugyintezes/nat_terv_ 070522. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Budapest. digitART Kft. R. Budapest 2000. bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft. Nevelés és terápia. Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat. Brassói Sándor – Balogh Lászlóné: A Nemzeti alaptanterv kiadásáról. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 1995. 242. Comer. 1991. 1999. 168.. 2000. 16.: A lélek betegségei – Pszichopatológia. rendelet módosításáról. In Illyés Sándor (szerk. Medicina Könyvkiadó Rt. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 30. Csépe Valéria: Az olvasás. Budapest. Osiris Kiadó. Budapest. Útmutató a mozgáskorlátozott gyermekek együttneveléséhez.

Gerebenné Várbíró Katalin: Szempontok a nyelvi fejlődés zavarának értelmezéséhez. Göllesz Viktor (szerk. 1994/Különszám dr. – Balogh I. In Illyés Sándor (szerk. 113.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Tankönyvkiadó. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. 108.. Mozaik Kiadó. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest. Budapest. .hu/oldal. Gósy Mária: A beszédképesség zavarai. 2004/3. Budapest. 2000. Budapest. Dr. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Fejlesztő Pedagógia. Dombainé Esztergomi Anna: Beszédképtelen és súlyos beszédhibás gyermekek kommunikációs lehetőségei. (Ford. Budapest. Gardi Zsuzsa (szerk. 1981. Egészségügyi Főiskolai Kar. Medicina Könyvkiadó Rt. 1991. Gyógypedagógiai Szemle. BGGYTF. OM.. Frith. 2004. Habók Anita: A szociális kompetencia fejlődése és fejlesztése nyelvórán. Gaál Éva: A tanulásban akadályozott gyermekek az óvodában és az iskolában. Budapest. Dr. szám 486 . 1969. a rejtély nyomában. php?tipus=cikk&kod=2006-02-mu-Tobbek-Fejleszto Fazekasné Fenyvesi Margit – Józsa Krisztián – Nagy József – Vidákovich Tibor: Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer 4–8 évesek számára (DIFER).): Gyógypedagógiai alapismeretek. In Kilenc évtized a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában.oki. 7–27 . Útmutató a mozgáskorlátozott gyermekek együttneveléséhez.A szócikkek forrásai Dombainé Esztergomi Anna – Menyhárt Henriett: A munkatevékenység helye a rehabilitációs folyamatban. Dr. 429–459. 1997 . 15–17 22–23. Gadó Márta: Látássérült kisgyermekek funkcionális látásának vizsgálata és stimulálása. Kandidátusi értekezés. Szeged. [on-line] http://www. 229. In 25 év a halmozottan fogyatékos gyermekek szolgálatában. In Illyés Sándor (szerk. Gerencsér Zs. Beszédterápia.): Gyógypedagógiai kórtan. Budapest. Fótiné Hoffmann Éva: Mozgásfogyatékosságból eredő sajátos oktatási feltételek. 2000. 106. Uta: Autizmus. In Huszár Ilona – Kullmann Lajos – Tringer László (szerk. Csonka Csabáné (szerk. MVGYOSZ. Fodor Ferenc – Péterffy Pál: Szemészeti funkcionális vizsgálatok. Budapest.): Szöveges értékelés – Ajánlás az általános iskolák 1–4. Gordosné Szabó Anna: Bevezető általános gyógypedagógiai alapismeretek. – Tringer K. Várbíró Katalin (szerk. 2000/Különszám 34–38. Pálhegyi Ferenc: A látás nélkül meghódított világ. Budapest. 35. Gudrun Schmitz. 12.: Huba Judit) In Torda Ágnes: Szemelvények a tanulási zavarok köréből.. 1995. Gyógypedagógiai Szemle. 161. 2004. Budapest. eszközei. 1989. 2004. Pálhegyi Ferenc: Formaészlelés tapintással. Orvostovábbképző Intézet. Medicina. 2000. a megsegítés módjai. In Bernolák Béláné – Fótiné Hoffmann Éva – Márkus Eszter – Szabó Ildikó: Együtt az iskolában. 2004. 1989. Erdélyiné Barakony Ilona – Kiss Ferenc – Pálnokné Pozsonyi Márta: A fejlesztő pedagógiai munka vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 1995. Budapest.): Fejlődési diszfázia. Budapest. Budapest. Kapocs. In Gerebenné dr. 69–78. Nemzeti Tankönyvkiadó.): A rehabilitáció gyakorlata. Akadémiai Kiadó. 1992.): Agysérültek mozgáskezelése (Bobath-módszer)..: A gyógytornász-fizioterapeuta feladatai a rehabilitációban. Detmold: A vizuális percepció fejlesztésére szolgáló Marianne Frostig program tapasztalatai. Budapest. évfolyama számára.

szomatopedagógia.): Inkluzív nevelés: Ajánlások látássérült gyermekek. Budapest.. 2000. Óvodai élet.) 10–16. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.. 2001. 79. évf. Medicina Könyvkiadó Rt. Kulmann Lajos: A mozgáskárosodás. tanulók. Ormai Vera (szerk. Bp. 91.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Idézet: 13. 1993. 158–168.. 2000. Budapest. 316. 15. kötet. (2000.): A rehabilitáció gyakorlata. Krathwohl fogalma. In Horányi Annabella – Kósáné Dr. In Illyés Sándor (szerk. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó. In Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. 2005/2–3. 19.): Gyermekneurológia. In Illyés Sándor (szerk. 1985. Budapest.A szócikkek forrásai Hári Mária: Konduktív nevelés az óvodában és iskolában. 2000.. 2000... Medicina. szurdologopédia. Huszár Ilona – Kullmann Lajos – Tringer László (szerk. Medicina Könyvkiadó Rt.pdf Hegyiné Honyek Katalin (szerk. Krúdy Erzsébet (szerk. Havasi Ágnes: vizuális segítség autizmussal élő személyek kommunikációjának fejlesztésében. Budapest 1986. 91–92. Dr. 2000. Budapest. Nagy Erika: A kommunikáció fejlődése – gyermekkori beszédzavarok. 561–571. Huba Judit: Integráció alulnézetből. Tankönyvkiadó. hallásnevelés. Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola. Kaposvár. Fejlesztő Pedagógia.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.): Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásához. 8. differenciális pedagógia. In Schablauerné Kertész K. Mesterházi Zsuzsa (szerk. Budapest. Budapest.): Pedagógusok és pszichológusok/Együttműködés a szocializációs zavarok megelőzéséért. Óvodai nevelés. Nemzeti Tankönyvkiadó.): Brencsán Orvosi Szótár. 85.. 76. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 202–204. sz.): Gyógypedagógiai alapismeretek a tanító és óvodapedagógus képzésben. szájról olvasás. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.): Gyógypedagógiai alapismeretek.. Illyés Sándor: Fogyatékosság. In Falus Iván (szerk. Kotschy Beáta: Az oktatás célrendszere. Jáky Ilona: A verbális kommunikáció gyermekkori zavara – az elektív mutizmus. Budapest. 49. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Tankönyvkiadó. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 352.. oldal Illyés Sándor (szerk. In Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai Lexikon. In Illyés Sándor (szerk. Kovács Krisztina: Látássérült gyermekek az óvodában és az iskolában. 2000.): Gyógypedagógiai alapismeretek. [on-line] http://www. Huba Judit: Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában I.): Gyógypedagógiai alapismeretek. kompetencia alapú fejlesztéséhez. 2. 13. 18. Budapest. 2000. szurdopedagógus) 487 . Budapest. Mesterházi Zsuzsa: A gyógypedagógia mint tudomány. 5–20. 1998. suliNova Kht. Kálmánchey Rozália (szerk. jelnyelv..foka. speciális nevelési szükséglet. szomatopedagógus) Csányi Yvonne (audiológia. 2006.. 2001. Budapest. (szerk. Budapest.hu/szolgaltatasok/havasi. [A szócikkek szerzői: Benczúr Miklósné (mozgáskorlátozottak. 150–152.

Budapest. Sindelar. tiflopedagógus. pontírás.): Gyógypedagógiai alapismeretek. BNO. normalizációs elv. 1988. Rottmayer Jenő tanulmánya a PRIZMA iskola számára Sillamy. tiflotechnika) Fehérné Kovács Zsuzsanna (kommunikációs zavar. Módszertani Intézmény és Diákotthon Csillagház Tagozata. Budapest. Spaller Árpád – Spaller Katalin: Gyógypedagógiai ismeretek tára. 2002. 2000. tiflopedagógia. végtaghiányok) Lányiné Engelmayer Ágnes (halmozott fogyatékosság. In Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. 1999. Budapest. Budapest. mozgáskorlátozottság. Frostig-terápia. . Papp László Tivadar: A látás károsodása. 192–193. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. speciális iskola) Vassné Kovács Emőke (diszlexia. Budapest. Nanszákné Dr. 65. P Balogh Katalin: A tanulási képességeket meghatározó pszichés funkciók fejlődése. diszfázia. 160. grafomotoros zavar. oligofrénpedagógus. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. MCD. Nagy Gyöngyi Mária: Közoktatási intézmények és szolgáltatások a fogyatékos gyermekek számára. Pedagógiai program. diszkalkulia. bazális stimuláció. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar. Budapest. Prónay Beáta: Siket-vaksággal élő gyermekek fejlesztő diagnosztikája és pedagógiai kísérése. 1996. Bliss-nyelv. nonverbális kommunikáció) Kulmann Lajos (habilitáció. Pedagógiai program és Helyi tanterv. Debrecen. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Paraszkay Sára: Közelről nézve. In P Balogh Katalin (szerk. In Illyés Sándor (szerk. Pataki László: Hallássérülés-hallási fogyatékosság. infantilis cerebrális parézis. Budapest. .): Gyógypedagógiai alapismeretek. 2004. N. diszpraxia. halmozott fogyatékos.: Pszichológiai lexikon. Budapest.A szócikkek forrásai Csocsán Lászlóné (aliglátás. pedagógiai látásvizsgálat. társult fogyatékosság) Mesterházi Zsuzsa (oligofrénpedagógia. In Illyés Sándor (szerk. Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon Halmozottan Fogyatékos Gyermekeket Oktató-Nevelő-Mozgásfejlesztő Tagozata.): Pedagógiai kislexikon. Budapest. végtagdeformitások. 2006. beszédben akadályozottság) Fodorné Földi Rita (mozgászavar) Hatos Gyula (epilepsziával élő gyermekek nevelése) Gereben Ferencné (Ayres-módszer. Corvina. rehabilitáció. Budapest. In Gordosné Szabó Anna (szerk. 2000. részképességzavarok) Kálmán Zsófia (augmentatív kommunikáció. grafomotoros fejlesztés. Budapest. 1998. Osiris Kiadó. Brigitte: Vizsgáló eljárás iskolás gyerekek részképesség-gyengeségeinek felismerésére a Tréningprogram használatához. Medicina. diszlexia-prevenciós módszer. 359–376. 2000. Cserfalvi Ilona (szerk. 1997 .): Iskolapszichológia. Budapest. Mozgásjavító Általános Iskola. 2001. Paraszkay Sára. Budapest. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Timp Kiadó. 1994. Little-kór. 488 . 166–167 . Nagy József: XXI.): Gyógyító pedagógia. 2004. század és nevelés. Osiris Kiadó. Smith – Mackie: Szociálpszichológia. logopédus)] Mészáros Tamás: Ortopédia és ortetika-protetika..

2003. Terápiás Fejlesztő Program. 2004. Budapest [on-line]: http://www. 11–12. Otto: Értelmi fogyatékosság. 592–3. Tinta Könyvkiadó.hu Vecsey Katalin (szerk. (A beszéd-rendellenességek terápiája. Subosits István: A beszédpedagógia alapjai.htm Tóthné Szilágyi Zsuzsa: Kompenzáló technikák alkalmazása (Ergotherápia). 12–20. Gyógypedagógiai Szemle. 1996. Iskolakultúra. június Vargáné Mező Lilla: Sajátos nevelési igényû tanulók együttneveléséről pedagógusoknak. intézményvezetőknek. Tótfalusi István: Idegen Szavak Etimológiai Szótára. Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. Akadémiai Kiadó. Tankönyvkiadó. Új Magyar Lexikon 1. A szülő helye a korai fejlesztés keretén belül. Budapest.foka. [on-line]: www.A szócikkek forrásai Speck. Budapest. 1982. 2000. Torda Ágnes (szerk.) In Illyés Sándor (szerk. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest. 1999. Elektív mutizmus. 1995. Módszertani Intézmény és Diákotthon Csillagház Tagozata. 489 . Zsolnai Anikó – Józsa Krisztián: A szociális készségek kritériumorientált fejlesztésének lehetőségei. 25 év a halmozottan fogyatékos gyermekek szolgálatában. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó. Torda Ágnes: Beszédhibás gyermekek az óvodában és az iskolában.oki.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.): Idegenszó-tár. Tóth Katalin – Vígh Katalin: Autizmussal és értelmi sérüléssel élő felnőttek munkakészségének fejlesztése és munkába állításuk feltételrendszere. 185. 2000/ Különszám. 2005.): Dysarthria (szöveggyűjtemény). Budapest.): Szemelvények a tanulási zavarok köréből. 69–78. Tótfalusi István (szerk. 1960. Beszédfogyatékosság. eVilág. Vakok Általános Iskolája: A mozgástréner munkaközösség munkatársai Varga Csaba: A Régi és az Új Paradigma. A beszédben való akadályozottság súlyosság szerinti osztályozása. Mozgásjavító Általános Iskola. Budapest.hu/szolgaltatasok/anyagok. (Kézirat) 1980. 2002/4.

.

AJÁNlott É s FE lHAszNÁlt Iro Dalom .

.

1986/10. Pedagógiai Szemle. Keraban Könyvkiadó. Báthory Zoltán: Tanulók. Budapest. Bíró Antalné (szerk. Pécsi Tudományegyetem. Budapest.): Pedagógiai kézikönyv. Tankönyvkiadó. Fejlesztő Pedagógia.): Pszichológiától pedagógiáig. http://www. 2000. JPTE Tanárképző Intézet Pedagógiai Tanszék. OKKER.Ajánlott és felhasznált irodalom 2/2005. Pécs. Budapest. törvény ❊ A DSM-IV diagnosztikai kritériumai. Animula. OPI. 1996/2–3. In Gyerekek. A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. A tanulás-tanítás programja. 1996. Az adaptív tanulásszervezésrôl.oki. Bárdossy Ildikó: A szentlőrinci iskolakísérlet tantervi munkálatairól (1978–1983). Szentlőrinc. Balog Éva (szerk. módszerek. Szakirodalmi szemelvénygyűjtemény a „Kudarc nélkül az iskolában” óvodai fejlesztő program használatához. 1993. www. évi LXXIX. nevelők… Moduljavaslatok.php?kod=MAG-szakmaiAdaptiv. 1.html Adamikné Dr. Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Bevezető. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. Tankönyvkiadó. 2002. Budapest. Palásthy Ildikó (szerk. Fejlesztő Pedagógia. 2–3. Ballér Endre: A nemzeti alaptantervtől az iskolai nevelő-oktató munka tervezéséig. iskolák – különbségek. 1997 . Budapest. Arany Erzsébet – Montay Beáta: Tanulói értékelési formák gazdagítása. november 16. Budapest. Arany Erzsébet – Girasek János – Pinczésné dr. Bárdossy Ildikó: A befogadó iskola és környezete. Bárdossy Ildikó: A curriculumfejlesztés alapkérdései. 1994. 2002. szerk. 1995. Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk. A Mentor Könyvesbolt és Beszédközpont szakirodalom-ajánlata. 1985. Báthory Zoltán (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára.) OM rendelet A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének és Sajátos nevelési igényű tanulók. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla – Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése. (III. Debrecen. Balázs János: Tanulási és magatartási zavarok neurobiológiai megközelítése. Dr. A Fővárosi Pedagógiai Napok (2004. Dr. 2005. Budapest. 2006/3. Pécs–Budapest.): Pedagógiai lexikon. Bárdossy Ildikó. Alex-Typo.) keretében Rónyai Tünde elhangzott előadása A koncentrálóképesség zavarai és a fejlesztés lehetőségei. 1999. Új Pedagógiai Szemle. iskolai oktatásának irányelvei kiadásáról. Akadémiai Kiadó. 493 . Deák és Társa Kiadó. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola. Jászó Anna: A beszédpercepció fejlettségének szerepe az olvasás-írás elsajátításában és tanításában.): Pszichológiai kislexikon.mentor-konyvesbolt. Budapest.): Pszichológiai vizsgáló módszerek gyűjteménye.hu/magdoc. 1977 . 1983.hu A sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan nevelő-oktató intézmények gyakorlata A szöveges értékelés. 1980. 2005. Bakos Ferenc (szerk.

Új Pedagógiai Szemle. LIX. ELTE BGGYFK. Budapest. Akadémiai Kiadó. F. In A speciális szükségletű gyermek. In Illyés Sándor (szerk. Csépe Valéria: Az olvasás. Földi Rita: Neuropszichológiai vizsgálatok jelentősége a tanulási és viselkedészavarok diagnosztikájában. 2005. OKI. 2001. In Illyés Sándor (szerk. 2001. Osiris Kiadó. 2003. 2000. Várkonyi Zs. Farkasné Kristóf Zsuzsanna: Lehetőségek a tanulási problémák korai felismerésében és megelőzésében. Budapest. Csapó Benő: A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Fejlesztő Pedagógia. Csányi Yvonne: Az integrálás kialakulásának mozgatórugói. 2004. 2006. 2000. Budapest. OM. 1999/4–5.: Tájékozottság és kompetencia.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Magyar Pszichológiai Szemle. 2005/1. Csányi Yvonne – Rózsáné Czigány Enikő: A magatartászavarokkal küzdő gyermekek integrált nevelése-oktatása. Fejlesztő Pedagógia. F. Czeglédy Gabriella: „Fejlődésképes” érdemjegyek.1 központi program B komponens 5. Csirmaz Mátyás: Gondolatok az értékelés kapcsán. 2006/6. Budapest. 2001/6. Falus Iván – Szivák Judit: Didaktika. 2005. Budapest. Új Pedagógiai Szemle. Budapest. 1997 . Juhász Ágnes: A számolási zavar jelei az óvodában és az iskolában. Comenius Bt. Fejlesztő Pedagógia. Czike Bernadett: Osztályozás vagy szöveges értékelés? Taní-tani. 1978. F. Csapó Benő: Tudás és iskola. OKI-konferencia Brassói Sándor – Hunya Márta – Vass Vilmos: Fejlesztő értékelés: az iskolai tanulás minőségének javítása. Budapest. évfolyama számára. Fatalin Andrea: A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséről – szülőknek. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Csonka Csabáné: Beszéljünk róla! Tanító. március Bognár Mária: Nyitott iskola és a társadalmi partnerek együttműködése. 1993. Földi Rita: Tanulási zavart okozó funkciózavarok differenciáldiagnosztikája. július–augusztus Büki Péter: Ami a „fura” mögött van – Néhány lehetséges magyarázat a magatartászavarokra. 1996. Cseh Eleonóra – Hódi Mariann: A tanulás témája a középiskolás korosztály idő előtti iskolaelhagyásának prevenciójában. HEFOP 2. In Pőcze Gábor (szerk.): A közoktatási intézmények tevékenységének tervezése és ellenőrzése. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Dancsó Tünde: Az információs és kommunikációs technológia fejlesztésének irányvonalai. dr. 1997/2. 1998. Műszaki Könyvkiadó. Pécs. 1996/1. Csapó Benő: Az iskolai tudás.Ajánlott és felhasznált irodalom Bognár Mária: A fejlesztő értékelés osztálytermi gyakorlata. neuropszichológiai eljárások. 1992/5. 494 . projekt. 1.): Gyógypedagógiai alapismeretek. 2004. Budapest. Új Pedagógiai Szemle. 2004/3.) Szöveges értékelés – Ajánlás az általános iskolák 1–4. Fejlesztő Pedagógia. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest. Nyitott iskola – tanuló társadalom. kézirat. Budapest. Csapó Benő: A tanulói teljesítmény értékelésének méréses módszerei. Csonka Csabáné (szerk. dr. Új Pedagógiai Szemle..és írásképesség zavarai. Előadás. 2004.1. Csányi Yvonne: A speciális nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrált neveléseoktatása. Budapest. Új Pedagógiai Szemle. november Dékány Judit – Dr. Budapest.

1999. 2004. szám (bőséges szakirodalom-jegyzeteket tartalmaz) Frostig. 2000.. Fejlesztő Pedagógia. Új Pedagógiai Szemle. Budapest. Gerebenné Várbíró Katalin: Auditív észlelési és beszédmegértési zavarok gyógypedagógiai pszichológiai megközelítésben. Budapest. Szolnok. Budapest. Dr.): Logopédiai vizsgálatok kézikönyve. 2004. Új Pedagógiai Szemle. 1996. 2004. Pécs. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.php?tipus=cikk&kod=2003-03-ko-havas-iskolai Horváth Attila: Fejlesztő értékelés az intézménymenedzsmentben. Gereben Ferencné: Diagnosztika és gyógypedagógia. Szeged. Dr. 2004. Gordosné Szabó Anna: Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. Nevelés és terápia. Gyenei Melinda: Tanulási zavarok korrekciója a tanórákon. március Horváth Attila: Minőségbiztosítási technikák az óvodában és az iskolában. Jeney Lajos: Iskolai terek minősége. Budapest. 2004. Gyarmathy Éva: Tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvodában és az iskolában. Tanítói segédlet a „Nebuló” című képességfejlesztő feladatgyűjteményhez. 2001. szám. Új Pedagógiai Szemle. Zöld iskola. Huba Judit: Integráció alulnézetből. Illyés Sándor (szerk. 2004. Budapest. Juhász Ágnes (szerk.oki. OKAIM füzetek. 2005/2–3. Ökonet Kiadó.hu/oldal. Illyés Sándor (szerk. Tankönyvkiadó. 1981.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Bp. (Ford.. Városi Nevelési Tanácsadó. APC-Stúdió. Gyarmathy Éva: A tanulási zavarok szindróma a szakirodalomban. 495 . Műszaki Kiadó. évfolyam. 1995. 2004. Budapest. Gergely Jenő: A gyógypedagógia pedagógiai-pszichológiai kérdéseiről. Mozaik Kiadó. XLVIII. 2005. 1998/11. Gaál Éva – Jaksa Éva: A pedagógiai diagnózis értelmezése.. 1998/10. Spencer: Kooperatív tanulás. Fejlesztő Pedagógia – pedagógiai szakfolyóirat számai.Ajánlott és felhasznált irodalo