Adaptációs kézikönyv

Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak

Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1 intézkedés Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben központi programjának „B” komponense (Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése) keretében. Szakmai vezető Kapcsáné Németi Júlia Munkacsoport-vezető Locsmándi Alajos Témavezető Czibere Csilla

Adaptációs kézikönyv
Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak

Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Budapest, 2008

Írták Földiné Koczor Tünde (2. fejezet) Giflo H. Péter (Adaptációs mátrix) Hernádi Krisztina (7 fejezet) . Jenei Andrea (Adaptációs mátrix) Kovácsevicsné Tóth Marianna (5. fejezet) Kőpatakiné Mészáros Mária (1. fejezet) Magvasi Ágnes (4. fejezet) Máténé Sej Jolán (8. fejezet) Megyeri Józsefné (Adaptációs mátrix) Montay Beáta (6. fejezet) Nagyné Tóth Ibolya (Adaptációs mátrix) Soós Jánosné (9. fejezet) Vargáné Mező Lilla (3. fejezet, Adaptációs mátrix) Az Inklúziós fogalomtárat összeállították Auer Éva, Csákvári Judit, Cseh Eleonóra, Dombainé Esztergomi Anna, Faragóné Bircsák Márta, Gájerné Balázs Gizella, Hódi Marianna, Kajáry Ildikó, Kis Erika, Kovács Krisztina, Köntösné Lőrincz Eszter, Megyeri Józsefné, Nagyné Tóth Ibolya, Őszi Tamásné, Róth Márta, Ruff Ágota, Szabó Borbála, Dr. Szabó Ákosné, Tihanyi Gabriella, Ursu Zsuzsanna, Vargáné Mező Lilla, Dr. Váry Ágnes Lektorálta Perlusz Andrea Virágné Katona Zsuzsanna Alkotószerkesztő Kőpatakiné Mészáros Mária Tipográfia és számítógépes grafika Pattantyus Gergely Borítóterv Dió Stúdió Borítófotó Pintér Márta Felelős szerkesztő Szerencsés Hajnalka ISSN 1789-2554 Azonosító: 7/211/B/4/ad/kk © Földiné Koczor Tünde, Giflo H. Péter, Hernádi Krisztina, Kovácsevicsné Tóth Marianna, Kőpatakiné Mészáros Mária, Magvasi Ágnes, Máténé Sej Jolán, Megyeri Józsefné, Montay Beáta, Nagyné Tóth Ibolya, Soós Jánosné, Vargáné Mező Lilla, 2008 © Kôpatakiné Mészáros Mária alkotószerkesztő, 2008 © Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.

TarTalom
Kedves Pedagógus! ...................................................................................................... 9 1. RÉSZ. ADAPTÁCIÓS DIALÓGUS ......................................................................... 1 1 1. fejezet. Az adaptáció felértékelődése (Kôpatakiné Mészáros Mária) ........................ 13 Együttműködésre „ítélve” ................................................................................................. 1 3 A változásoktól mégis félni kell? ........................................................................................ 17 Miért kompetencia? ........................................................................................................... 20 2. fejezet. A kompetencia (Földiné Koczor Tünde) ........................................................ 21 A kompetencia értelmezése ............................................................................................. 21 Kulcskompetenciák ........................................................................................................... 23 Mit jelent a mindennapi munkánkban a kompetenciafejlesztés? ........................................ 25 3. fejezet. Betekintés a diagnosztikai eljárásokba (Vargáné Mezô Lilla) ...................... 31 Együttműködés nélkül nem megy ..................................................................................... 31 Mi okoz gondot a tanítónak, a tanárnak? ........................................................................... 32 Amikor a korrepetálás nem használ .................................................................................. 32 A pedagógiai diagnózis ...................................................................................................... 33 Hogyan változott a fogyatékosság értelmezése? Az orvosi-pszichológiai megközelítéstől a pedagógiai-társadalmi megközelítés felé ........................................................................ 33 Gyógypedagógiai, pszichológiai, pedagógiai diagnosztika, diagnózis .................................. 37 A tanulási képességek fejlesztésének lehetősége .............................................................. 41 A tanulási problémák értelmezése, rendszerezése ........................................................... 42 Az óvoda szerepe a gyermekek fejlesztésében ................................................................ 51 Az iskolai fejlesztés ............................................................................................................ 53 4. fejezet. Módszerek (Magvasi Ágnes) ........................................................................ 56 A pedagógiai módszer ....................................................................................................... 56 A „kivételesek” vannak többen ......................................................................................... 58 A befogadás vagy inklúzió szükségszerűsége .................................................................... 61 Pedagógiai módszerek szerepe, funkciója, célja ................................................................ 63 Hogyan jelennek meg a helyi nevelési tervben, pedagógiai programban, helyi tantervben a módszerek? ............................................................................................................... 82

5

5. fejezet. A követelmény (Kovácsevicsné Tóth Marianna) ............................................. 85 Mit jelent a követelmény? .................................................................................................. 86 A követelmény megjelenése különböző célrendszeri szinteken ....................................... 86 A követelmények tartalma, szerkezete ............................................................................. 87 Általános pedagógiai követelmények ................................................................................ 87 A kompetencia alapú programcsomagok követelményrendszere .................................... 90 A kompetencia alapú programcsomagok és a sajátos nevelési igényű tanulók .................. 94 A sajátos nevelési igényű tanulók és a Nat ........................................................................ 96 A minimális kompetencia .................................................................................................. 98 Az intézmény mindennapjai .............................................................................................. 99 6. fejezet. Az értékelés (Montay Beáta) ..................................................................... 103 A pedagógiai értékelés .................................................................................................... 104 Az értékelés „tárgya” ...................................................................................................... 105 Mit értékelünk? ................................................................................................................ 109 Értékelés a kompetencia alapú programcsomagokban ..................................................... 1 10 Az iskola értékelési rendszerének újragondolása .............................................................. 1 12 Az értékelési rendszer megjelenése az intézményi dokumentumokban .......................... 1 19 7. fejezet. Habilitáció-rehabilitáció (Hernádi Krisztina) .............................................. 123 A fogalom értelmezése ................................................................................................... 123 A habilitáció-rehabilitáció szerepe, funkciója, célja ......................................................... 124 A habilitáció-rehabilitáció szerepe az oktatásban ............................................................ 126 A „hozott tudás” és a habilitáció-rehabilitáció ................................................................ 129 A habilitáció-rehabilitáció megjelenése az intézményi gyakorlatban ................................ 1 30 Elmozdulás a hagyományos pedagógiai gyakorlattól – a kompetencia alapú programcsomagok ....................................................................................................... 1 33 A tanulásszervezési formák sérülésspecifikus igényekhez igazodó megválasztása .......... 1 34 A habilitáció-rehabilitáció jelentősége a pedagógiai programban ..................................... 1 36 8. fejezet. A tanulási környezet (Máténé Sej Jolán) ................................................... 139 A tanulási környezet értelmezése .................................................................................... 1 39 A tanulási környezet kialakítása ....................................................................................... 141 A nyitott iskola felé vezető lépések ................................................................................. 142 A tanulási környezet változásának folyamata az intézményben ...................................... 151 A változás folyamata ......................................................................................................... 153 A tanulási környezet megjelenése az intézményi dokumentumokban ............................ 154

6

9. fejezet. Az egyéni fejlesztési terv (Soós Jánosné) ................................................... 157 Mi az egyéni fejlesztési terv? ............................................................................................. 157 Egyéni fejlesztési terv az inkluzív intézményben .............................................................. 159 Gyakorlati tanácsok .......................................................................................................... 167 Kontrollvizsgálatok végzése ............................................................................................ 169 Függelék az Adaptációs dialógushoz ...................................................................... A kompetencia ................................................................................................................ Vizsgáló és fejlesztő eljárások gyűjteménye a tanulási nehézségek szűrése és fejlesztése köréből .......................................................................................................... A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora ........................................... 171 173 181 186

2. RÉSZ. ADAPTÁCIÓS MÁTRIX (Giflo H. Péter – Jenei Andrea – Nagyné Tóth Ibolya – Megyeri Józsefné – Vargáné Mezô Lilla) ...................................................................... 191 3. RÉSZ. INKLÚZIÓS FOGALOMTÁR ................................................................... 417 AjÁNLOTT ÉS FeLHASZNÁLT IRODALOM ......................................................... 491

7

Kedves Pedagógus!
A kiadvány, amit a kezében tart, egy fejlesztés kiemelkedően fontos mérföldköve. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának 2.1-es intézkedése keretében 2004 óta folyik az a fejlesztő munka, amelynek célja a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása a közoktatás területén. E program keretében került sor azoknak a szolgáltatásoknak a kialakítására, amelyekkel a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelését vállaló intézmények munkáját segítjük. E munka meghatározó részét tette ki – többek között – az integrált oktatás know-how-jának kifejlesztése, azon belül is egyrészt a kompetencia alapú programcsomagok adaptálása a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttneveléshez, másrészt a programcsomagokat adaptáló integráló intézmények támogatása. Az Adaptációs kézikönyv ennek a több mint hároméves munkának az eredménye. Alcíme is jelzi azt a szándékot, mely szerint gyakorlati útmutatót kínálunk az integráló pedagógusoknak. A siker kulcsa, kedves pedagógusok, az Önök kezében van. Önöknek, az együttnevelés felelősségteljes feladatát vállaló, többségi iskolában tanító kollégáinknak szeretnénk elsősorban segítséget nyújtani, hogy korszerű ismeretek elsajátításával, ezzel együtt meglévő tudásuk felszínre hozásával és tapasztalataik beépítésével legyenek eredményesek a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a kiadvány a legszélesebb – nemcsak szakmai – közönség érdeklődésére is számot tarthat, hiszen az „adaptivitást mindvégig a változó feltételekhez való alkalmazkodásként értelmezzük és a fejlődés alapjának tekintjük”. Ennek pedig – pedagógiai értelemben – nem lehet más a célja, mint az olyan – befogadó – iskola megteremtése, amely legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy minden tanulója számára biztosítsa az oktatás folyamataiban egyéni képességeinek és fejlődési ütemének megfelelő részvételt. Ehhez tekintjük eszköznek a kompetencia alapú programcsomagokat. Könyvünk három fő részből áll. Az Adaptációs dialógus szerzői azokat a tartalmakat mutatják be, amelyek átgondolása nélkül nem vagy csak nagyon nehezen lehetséges a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének tudatos, tervezett és szervezett keretek közötti megvalósítása. A különböző részek pilléreket kívánnak biztosítani mindazok számára, akik tudják, hogy a gyermekek különbözők, és az óvodáknak, iskoláknak kell felkészíteniük őket egyedi fejlődési útjaik eredményes beteljesítéséhez.

9

Az Adaptációs mátrix abban segíti az eligazodást, hogy a kompetencia alapú programcsomagokhoz elkészült gyakorlati segítségek (sérülésspecifikus ajánlások, SNI-szempontú mintamodulok, módszertani útmutatók és jó gyakorlatok) koncentráltan a sérülés típusára, az egyéni képességekre biztosítsák az intézmények számára megvalósítható, de az intézményi tudást figyelembe vevő adaptációs folyamat támogatását. Az Inklúziós fogalomtár tartalmazza mindazokat az alapfogalmakat, a gyógypedagógia területét érintő, nevelési és oktatási folyamatokhoz kapcsolódó kifejezéseket, amelyek segítik a sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos tevékenységeknek az intézményi alapdokumentumokban való megjelenését és a pedagógiai folyamatok tervezését. Budapest, 2007 október . A fejlesztők és szerzők nevében: Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

10

1. rész aDaPTÁCIÓS DIalÓ GUS .

.

A pedagógiai fejlesztéseknek ma már figyelembe kell venniük. fejezet Az adaptáció felértékelődése A fejezetben szót ejtünk az adaptációs kézikönyv céljáról. a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő kompetencia alapú programcsomagok bevezetésének előnyeiről. ha a részt vevő pedagógusok nem egyszerű „beszállítók” vagy kipróbálók. Kedves Pedagógus! A kötetben olyan sétára hívjuk Önöket. intézményvezetők. hanem valójában ők az aktív fejlesztők. amelynek során sokkal több lesz az ismerős. fenntartók.I. és hogy nemcsak tudatos koncentráció eredménye lehet – és legtöbbször nem is akkor a leghatékonyabb –. és megismerjük az angliai pettyesaraszoló lepke történetét. a sajátos nevelési igényű tanulók A tanulásfogalom ma már nem szűkül le tények és lexikai ismeretek akaratlagos elsajátítására. azaz: üzenetet olvasunk a biológiából a pedagógia számára. a legfontosabb következménye. hanem megfelelő alkotó. képességek elsajátítását is. A fejezetet írta: Kőpatakiné Mészáros Mária Együttműködésre „ítélve” A pedagógiai fejlesztések kulcseleme. játékokban való részvétel is.és/ vagy közösségi tevékenységekben. hogy a fejlesztések fókuszába a diákok kompetenciáit állítjuk – vagyis statikus tudáselemek helyett alkalmazható és fejleszthető készségek. szakértők és diákok egyenrangú partnersége nélkül az eredmények legfeljebb átmenetiek lehetnek. hogy a tanulás ezenkívül magában foglalja készségek. A részt vevő pedagógusok. hogy a fejlesztések középpontjába egyértelműen a tanuló egyén kerül. A fejlesztések akkor lesznek a legeredményesebbek. Ezért minden pedagógiai fejlesztés fontos eleme az egyéni tanulást elősegítő módszerek.  13 . elterjesztése. mint az ismeretlen dolog. Kompetenciafejlesztés elképzelhetetlen a tanulás egyéniesítése nélkül. képességek kialakítását tekintjük a pedagógiai munka céljának –. Úgy ejtünk szót a pedagógiai munkáról. Annak. hogy az érintettek magukénak érezzék azt. megoldások kialakítása. a fejlesztés – több okból is – bizonyosan kisebb hatékonyságú lesz.

Ezért fontosnak tartjuk kijelenteni. hogy tisztán és egyértelműen fogalmazott jelentésekből induljunk ki. hogy régi módszerekkel nem lehet az új kihívásokra felkészülni és felkészíteni. és azzal is tisztában vagyunk. hogy az intézményi nevelés mennyire képes az elvárásokhoz alkalmazkodni. az együttműködésről. és 1950-re 90%-ban ez a változat vált uralkodóvá Angliában. Ezt követően egyre több fekete (melanikus) pettyesaraszolót találtak az angliai Manchester közelében. segítünk a döntő lépések megtételében. új tudások megszerzésére alkalmasak. 14 . hogy a tanulók boldogulásában kulcskérdés. angol kifejezéssel: a life long learning (lll). új ismeretek. szakértők szerint a 21 században a boldoguláshoz az egyik legfontosabb az élethosszig . tartó tanulás.1. hogy az adaptivitást mindvégig a változó feltételekhez való alkalmazkodásként értelmezzük és a fejlődés alapjának tekintjük. A – némiképpen játékos – feladatokat azért illesztettük be. rajta. a kompetencia alapú programcsomagok adaptációjáról. hogy az ipari forradalom előtt a fák törzsét világos színű zuzmók borították. a Biston betularia esete. a pedagógiai tevékenység nagy problémáiról. olvassa el az alábbi történetet! Az evolúció egyik leggyakrabban hangoztatott „bizonyítéka” az angliai pettyesaraszoló lepke. új tudások birtokába juttatjuk Önöket. Azt is mondhatnánk. Az ANGlIAI PEttyEsArAszoló lEPKE üzENEtE Kedves Pedagógus! Ez a kötet a kompetencia alapú programcsomagok adaptálását segíti az intézmények pedagógusai számára. miközben azt eszköznek tekinti az együttnevelés eredményes megvalósításához. hogy közben ötleteket adunk a szokatlan feladatok közötti eligazodásban. A történet szerint 1850 előtt a legtöbb pettyesaraszoló világosszürke volt. Ezt a folyamatot „ipari melanizmusnak” nevezték el. mert ezek az egyéni kompetenciák fejlesztésére. hogy ez a TÉT – vagyis: tanulás egy Életen át. kezdjünk hozzá! Hiszen mindannyian tudjuk. Hogy közben Önöknek is tanulni kell? természetesen. Ennek a lepkefajnak létezik egy pöttyös világosszürke és egy fekete változata. lényeges kérdések értelmezésénél elengedhetetlen. a tanulók helytállására esélyt adni. Kérjük. rész Adaptációs dialógus inkluzív neveléséről-oktatásáról. így az azokon pihenő sötétebb színárnyalatú lepkék könnyebben észrevehetőek voltak. és azzal magyarázták.

Az ipari forradalom idején viszont a zuzmók az iparosodott vidékeken elhaltak a fákról. amelyek képesek alkalmazkodni a környezet változásaihoz. hogy mennyire vagyunk erre képesek. Ha az átalakulás lassú és folyamatos. Társadalmunk sikere és az egyének boldogsága-boldogulása nagymértékben múlik azon. A régi módszerekkel azonban nem lehet sem felkészülni. nagyban múlik a nevelésen és az oktatáson. ha a változásokhoz jól tud alkalmazkodni. De nézzük csak. A kényelmes. A biológiában a túlélést jelenti egy-egy faj számára. hogy a gyerekek intézményes nevelése képes-e igazodni a gyorsan átalakuló feltéte15 . túlélés és a fejlődés alapja. Akár fenyegetésként is olvashatnánk a pettyesaraszoló történetét. A sötét háttér miatt a sötét lepkék észrevétlenebbek maradtak a fák törzsén. akkor nem igényel nagy erőfeszítést. mit üzen a számunkra! 1 Az adaptivitás. b) Az orvostudomány segíti a biológiai hátrányok leküzdését. A turbulencia a környezetünk jellemzője – vagyis a változás gyors és nagy volumenű. c) A technika támogatásával megsokszorozhatjuk képességeinket. A pedagógia mint eszköz Korunk egyik legnagyobb kihívása tehát az alkalmazkodás a hihetetlen mértékben felgyorsult fejlődéshez. Azok az élőlények lesznek sikeresek. 3. Kedves Pedagógus! A nevelési-oktatási intézmények környezete erőteljesen változik. változáshoz. Az. a CIvIlIzÁCIÓ ÁlDÁSaI A lehetőségek gazdag tárháza: a) Az ember számára a modern társadalom olyan környezetet jelent.1. így ekkor a madarak főleg a világosabbakat ehették meg. milyen lehetőségeink vannak a drámai következmények elkerülésére. fejezet Az adaptáció felértékelődése A madarak tehát feltehetően a fekete lepkéket ették meg. sem felkészíteni arra. sok ezer (tízezer) évig tartó útvonalkeresésnek vége. a sötét fakérgeket pedig még jobban befeketítette a korom. 2. 4. e) A nevelés felkészít a társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodásra. lássuk. amely képes a természetes szelekció törvényszerűségeinek tompítására. vagyis az alkalmazkodás a megváltozott feltételekhez a biológiában a . d) A jog megteremtette a társadalmi együttélés szabályait. hogy megfeleljünk a megváltozott elvárásoknak.

azokról a tanulókról szóljanak. 5. melyek között minden egyes gyerek saját ütemében. hogy a kompetencia alapú programcsomagok éppen az Ön munkáját segítsék. aktivizálását. a pedagógus feladata pedig éppen ezek megteremtése. c) Kezelhetővé teszi a kompetencia alapú programcsomag tartalmainak adekvát felhasználását. 1. egy olyan tervezési algoritmust ajánlunk a figyelmébe.. Adaptáció és adaptációs algoritmus A jelen nemzetközi pedagógiai gyakorlatában előtérbe került a tanulás személyre szervezése. b) lehetővé teszi a tanár előzetes tudásának alkalmazását. Képesek-e az iskolák és a bennük dolgozó szakemberek munkájukat a tanulás folyamata köré szervezni? Képesek-e figyelembe venni. amely szerint a tanulás lényege nem az ismeretek elsajátítása. 3. egyéniesítése. Erről lesz szó a továbbiakban. Hogyan igazítsuk a tanórát a tanuló egyéni igényeihez? A kompetencia alapú programcsomagok adaptációjának megvalósításával. lépés).1.. és a lehető legjobban illeszkedjenek a tanulói összetétel jellegzetességeihez. hogy a tanulás sajátosan az egyénre jellemző folyamat? Tudnak-e olyan feltételeket teremteni. Ehhez a fejlődéshez bizonyos feltételek szükségesek. A tervezési algoritmus előnye: a) Megkönnyíti a tanítási-tanulási folyamat tervezését. ábra – 2.. rész Adaptációs dialógus lekhez. hanem a személyiség különböző komponenseinek az egyénre jellemző fejlődése. Annak érdekében. d) A tanulói portfólió segítségével lehetővé teszi a reflektáló tanári magatartás kialakulását. ezzel növeli motiváltságát a folyamatban való részvételre (l. 16 . amelynek segítségével a programcsomagokat sikeresen adaptálhatja az Ön intézményének sajátosságaihoz. 4. akik az Ön osztályába járnak. egyéni módon tanul és fejlődik? Az adaptív tanulásszervezés e kérdésekre igennel válaszol. Kedves Pedagógus! Az eredményes tanulásszervezés kulcseleme: a tanítás-tanulás folyamatának tudatos megtervezése.

félelmekkel. mert amit már megszoktunk. ha nem a megszokott rend fogad otthon. Írja le. HÉV stb. azt érezzük. reményeit.) menetrendje. ehhez alkalmazkodnunk kell. fejezet Az adaptáció felértékelődése 1. ahhoz inkább ragaszkodunk – de azért ez nem okoz számunkra komoly problémát. ábra Tervezési algoritmus A változásoktól mégis félni kell? Tudjuk. Kedves Pedagógus! Kérjük. hogy bizonytalanná válunk. félelmeit az adaptációs tevékenységgel kapcsolatban. és milyen segítséget igényelne leginkább a sikeres együttműködés érdekében. akkor tele vagyunk kételyekkel. mit tart a legnagyobb akadályozó tényezőnek. 17 .1. ha változik az autóbusz (villamos. Nem szívesen tesszük. ossza meg velünk gondjait. hogy Ön miben tudna a leginkább aktivizálódni. Ha a változás hirtelen következik be és sokféle dolgot befolyásol az életünkben. hogy ha az íróasztalunk egy másik sarokba kerül. Közben azt is fogalmazza meg. vonat. Így van ez most is.

.................................................................................................. ..................................................................................................................................................... ............................................................................................... ..... rész Adaptációs dialógus 1 A jelenlegi pedagógiai gyakorlatom jellemzői: ............................................................................... .................................................................................................... 3................................................................................................................................................................................... .............................. ........... Amit a változás eredményességéhez én hozzáadok: .................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................. .............. ............................................ ........................................................................................ .................................................................. .............................................................................................................................................................. ........................................................................................................... ......................................................................................................... 2.................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... ...... ............................................................................................................................................................................................ 18 ........................... ...................................................................................................................... ...................................................................................................................... ............................................................................................................................ A pedagógiai gyakorlatom változtatását leginkább akadályozó tényezők: ....................................... .. ...................................1..................... .......................................................................................................................................................... ...............................................................................................................................................................................................................................................

.................................................................................. .............................................................................................................................................................................................................................................. .................................... ............................................................................................................... .... ................................................................................................................................................................................................................. 19 ................................................. Amiben képeznem kell magam: ............. Amiben segítségre van szükségem az adaptáció során: ............................................................................ .................... ........... .......................................................................................................................................................................................................................... ..1........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... ........................... ............................................................................................................................................................................................................................................................................. ................... ............................... .......................................................................................................................................................... fejezet Az adaptáció felértékelődése 4.............................. ............................................................................................................................................................................................................................................................. ................................................... ................. ............ ........................................................................................................................................................................................................................ 5........................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ 6..................................................................................................................................... .............................. Amit már most tudok: ...............................................................................................................

ossza meg tudását. A fejlesztéshez pedig csakis a pontos helyzetelemzés. 20 . akkor kérjenek szakértői segítséget! Miért kompetencia? Ebben a témában kompetensnek érzem magam! Meg tudom csinálni! – halljuk a környezetünkben. Eszközünk. Minden egyes olyan tevékenységnek. hogy a sikerekre koncentrálnánk? Jó ez? Azt gondoljuk. a minőségi változást eredményező intézményi innovációk serkentése-megvalósítása. és mondjuk-érezzük mi is gyakran a fenti mondatokat. tanítványnak egyaránt. segíteni a kompetencia alapú fejlesztés alkalmazásának intézményi gyakorlattá válását. és örömet is okozzon. Célunk az intézmény és az Ön meglévő tudásának aktivizálása és beillesztése az új keretekbe. Feladatunk új útvonalakat kínálni a differenciált igények kielégítésére. kínáljuk lehetőségként ezt a könyvet. Kérjük. módszerünk: adaptív utak kínálata a kompetencia alapú programcsomagokat befogadni és alkalmazni kívánó integráló/inkluzív intézmények számára. Kedves Pedagógus! Annak érdekében. hogy a tanulási erőfeszítés Önnek és tanítványainak kevesebb bizonytalansággal és több sikerrel járjon. de gondjait is munkatársaival. rész Adaptációs dialógus Egész eddigi tevékenységünk azt célozta. igen. amelyet együtt végzünk ennek a könyvnek a lapjain. a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttnevelésére. keressék a megoldásokat együtt! Ha nem megy.1. Ez határozottan jó érzés – pedagógusnak. Ezért Ön jogosan teheti fel a kérdést: miért kezdjük a problémák felsorolásával – ahelyett. az újra való nyitottság jellemezzen bennünket. a fejlesztés a feladata és az értelme. a helyes „diagnózis” segíthet hozzá bennünket. hogy derűs együttműködésben.

képességek. „alapvetően értelmi jellegű (kognitív alapú) tulajdonság. ügyesség. jogosultságot és szakértelmet jelent. ábra A kompetencia fogalmának néhány értelmezése Forrás Idegen szavak és kifejezések szótára Pedagógiai lexikon Értelmezés latin eredetű szó.” A fejezetet írta: Földiné Koczor Tünde A kompetencia értelmezése A kompetencia fogalmának értelmezésében a pedagógiát és a pszichológiát hívjuk segítségül – miközben nem hagyjuk figyelmen kívül a munkaerőpiac elvárásait sem. A kompetencia meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság (Nagy.). hanem fáklya. de fontos szerepet játszanak benne a motivációs elemek. pontos definíció még nem született. és rávilágítunk arra. hogy miért került a gondolkodás – és az iskolai élet – középpontjába a kompetencia alapú fejlesztés. Több körülírás. A fogalmat különböző tudományágak képviselői értelmezték saját szemszögükből. egyéb emocionális tényezők”. amit meg kell tölteni. 2000. Kedves Pedagógus! tekintsük át a leginkább használatos. hivatkozott értelmezéseket! 2. Nagy József 2 . fejezet A kompetencia A fejezetben megismerjük a kompetencia definícióit. amit lángra kell lobbantani.2. Alkalmasság. de általánosan elfogadott. Kitérünk a transzferábilitás és a többfunkciós szerep részletezésére. illetékességet. és értelmet nyer Szent-Györgyi Albert mondása: „A gyerek feje nem edény. magyarázat ismert.

alapvető elemei. mindig feltételezve mögöttük egy tudásrendszert is. rész Adaptációs dialógus Forrás Kardos lídia Értelmezés Azon elvárható ismeretek. készségek. megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák (tudások. Hasonlóan ahhoz. amely a személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat (személyes. A kompetencia alapú tanterv hátterében egy olyan személyiségelmélet húzódik. A kompetencia fogalma a kognitív pedagógiai szakirodalomban a következőképpen jelenik meg: a kompetencia a „tudásnak arra a formájára utal. megoldható feladatokhoz köti a kompetenciákat (valaki kompetens valamilyen tevékenységgel összefüggésben. ahogy az anyanyelvet megtanuljuk. A tantervben e kompetenciák. A Nemzeti alaptanterv ezekre tételesen épít. tevékenységek. amely által a személy képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. továbbá fejlesztési feladatok.” Ebben a tekintetben a kompetencia az értékes. A második értelmezés az ember által elvégezhető tevékenységekhez. készségek és attitűdök transzferábilis. attitűd. 2004. Working Group B „Key competences”. be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. General for Education and Culture (2004). 2 2 European Commission. Csapó Benő Első értelmezésben a kompetencia alapúság a tanterv taxonómiáját meghatározó szakmai elkötelezettséget jelenti.Az ismeretek. amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz. képességek. szociális és speciális kompetenciák) jelöli meg. és – azokat komponensrendszerekként értelmezve – komplex képességek. Kulcskompetencia – Nemzeti A modern. 2006. az Európai referencia Keret. az érzelmek. Directorate. politikai demokráalaptanterv ciára.). Elemei: ismeret. képességek) rendszerének leglényegesebb. Key Competences for Lifelong Learning.). készség. erős gazdasági versenyre. kognitív.1. magatartási és viselkedési jegyek összessége. 22 . életszerű tapasztalatok révén történik. Implementation of ‘Education and Training 2010’ Work programme. majd végtelenül sokféle gondolat megfogalmazására alkalmazzuk. képességek és készségek kapnak szerepet. érvényes. ha képes megoldani az ahhoz a tevékenységhez tartozó szokásos feladatokat). A European Reference Framework. és így alkalmazása is természetes könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg. az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó. a viselkedést lehetővé tevő képességek összefüggő rendszere (Kardos. készségek és rutinok hierarchikusan felépített rendszerét használja. többfunkciós egyrendszerben2 definiált nyolc sége. képességek. amelynek elsajátítása természetes közegben. tudás alapú. hogy személyisékulcskompetencia gét kiteljesíthesse és fejleszthesse. hasznosítható tudás egyik kategóriája (Csapó. A döntést szolgáló motívumok.

amelyekkel az egyén rendelkezik. – Önértékelés. szociális szerepek: olyan attitűdök. a tudás: információk. amelyek a munkaadók számára fontos és az iskolában kialakítandó (kulcs)kompetenciákat tartalmazzák. a hasznosság oldaláról közelít. Kulcskompetenciák Kedves Pedagógus! Az Európai Unió szándéka nagyon világos. összeérnek. – Személyiségvonások: pszichikai. a társadalmi igényekhez. amelyekkel kapcsolatban korábban konszenzus alakult ki. ha az iskola – erre tudatosan fókuszálva – kialakítja azokat a kulcskompetenciákat. a másik a személyiség tudatos fejlesztéséből indul ki. az egyik a társadalmi szükségletek. siker stb. amelyek irányítják a viselkedést. 2. fizikai jellemzők. 23 . – Készségek. A (kulcs)kompetenciával foglalkozó szakirodalomban alapvetően kétféle megközelítéssel találkozunk: 1. ha az egyes tagállamok oktatási rendszerei korszerűsödnek. jártasságok: a feladatok teljesítésének képességét adják. – Motivációk: azon tényezők. mivel mindkét megközelítés művelői azt szorgalmazzák. Ezt csak úgy lehet megvalósítani. fejezet A kompetencia Az EGyÉN szINtJÉN lÉVő KoMPEtENCIÁK ÖsszEtEVőI – Ismeretek. hogy a közoktatási rendszer minél eredményesebben készítse fel a társadalom tagjait a sikeres felnőtt lét szerepeire. hogy a versenyképesség fenntartása és növelése csak akkor lehetséges. és jobban illeszkednek a munkaerő-piaci elvárásokhoz. karrier. értékek. Összefoglalva A kompetencia alapú képzés az előre meghatározott kompetenciák megszerzésére irányul.). Jól látszik.2. A két gondolat nem teljesen különböző. amelyeket az egyén fontosnak ítél (pl. a karakter. A pragmatikus megközelítés célja olyan kompetencialisták összeállítása.

matematikai műveltség. anyanyelvi kommunikáció. A boldogság. idegen nyelvi kommunikáció. Az azonosított kulcskompetenciák: 1. 3. 3. 5. rész Adaptációs dialógus A kulcskompetenciák elsősorban a munkaerő-piaci elvárások kapcsán merülnek fel. képes az élethosszig tartó tanulásra és arra. Jelentőségük azonban sokkal tágabban értelmezendő: a sikeres önmegvalósítást támogató készségek. aktív állampolgárként tud részt venni a társadalom életében (társadalmi tőke megszerzése). képességek. 8. A kulcskompetenciáknak ki kell alakulni a kötelező oktatás végére. érdeklődő hozzáállást is magukban foglalnak. A célok megvalósításának egyik eszköze a kompetenciafejlesztés. 2. tanulási kompetencia (a tanulás megtanulása). hogy képzettségének. 6. kulturális tudatosság. információs és kommunikációs technológia (digitális kompetencia). 2. valamint természettudományos és technikai kompetenciák. Fejlesztését a társadalom – az életben való boldogulás érdekében – elvárja az iskolától. 24 . legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává kívánja fejleszteni. de tanulást. képessé válik arra. Összegezve: a kulcskompetenciák azon legfontosabb képességek összességét jelentik. hogy az egyéni célkitűzései elérésére törekedjen (kulturális tőke megszerzése). interkulturális. 7 vállalkozói képességek. Ennek érdekében sajátos célokat fogalmazott meg az oktatás számára is. mert ezek a tudás alapú társadalomban és a gazdaságban való érvényesüléshez nélkülözhetetlenek. Az Európa Tanács 2000 márciusában elfogadott lisszaboni határozata 2010-ig Európát a világ legversenyképesebb. A kulcskompetencia fogalmának értelmezésében három szempontot feltétlenül érdemes figyelembe venni. nyitottságot. képességeinek megfelelő munkát találjon (humán tőke megszerzése). amelyekre minden embernek szüksége van a személyes fejlődése és a sikeres munkavállalása érdekében. A kulcskompetenciák birtokában az egyén 1. szociális és állampolgári kompetenciák). 4. személyközi és állampolgári kompetenciák (interperszonális.1. a kiegyensúlyozottság elérése a kulcskompetenciák megléte nélkül elképzelhetetlen. . amelynek részeként lényeges feladat a kulcskompetenciák azonosítása és fejlesztési lehetőségük megtalálása. attitűdök és adottságok készletét jelentik.

illetve magyar mint idegen nyelv). illetve kulcskompetenciákat tantárgyaktól független fejlesztési feladatként – keresztkompetenciaként – kell felfogni. • az idegen nyelvi (angol. fejezet A kompetencia AMIÉrt Az IsKolÁN A VIlÁG szEME… A kulcskompetenciákkal elsősorban az iskolának kell felvérteznie a fiatalokat. amit szeretni fog. német. hogy képes megbirkózni azzal a problémával. illetve az • életpálya-építési kompetenciák területét. de kialakításuk nem köthető konkrét tantárgyakhoz. és megtalálja azt a munkát. hogy felébredjen a tudásvágya.2. francia.1 intézkedés: Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésének támogatása. kezelni. amely előtte áll. A jelzett képességeket. – valamint az EU támogatási politikájában kiemelt célként megjelenő. A fejlesztés hat kiemelt kompetenciaterületet érintett: – az eszköz jellegű kompetenciák közül • a szövegértési-szövegalkotási. megtanulja szeretni. amit csinál. hogy az ember megtanuljon tanulni. Ezt célozza az uniós támogatással megvalósuló hazai fejlesztés3 is: a központi programban – az óvodákban és iskolákban felhasználható – oktatási programcsomagok kidolgozására került sor. • a matematikai. megismerje a jól végzett munka örömét. Mit jelent a mindennapi munkánkban a kompetenciafejlesztés? „Az iskola arra való.” (Szent-Györgyi Albert) Mindenki szeretné érezni. meg tudja oldani a jelentkező feladatokat és képes helytállni Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3. • az informatikai és médiahasználati (IKT) kompetenciát. szintén kulcsfontosságú • szociális. 3 25 . életviteli és környezeti kompetenciákat. megízlelje az alkotás izgalmát.

hogy a gyerekek különbözőek. A kialakuló kapcsolat könynyen sérülhet már a nevelési-oktatási folyamat elején. A KoMPEtENs tANUló Minden gyereknek joga van ahhoz. ha megtapasztalhatja a kompetencia érzését. hogy olyan tanítási szituációt teremtünk. mint a versenyló – belepusztul. És ha a versenylónak nem engedjük meg. értenek meg dolgokat. a helyzeten csak ront. hogy a gyerekek számára lehetővé tegyük a kompetenciaérzés megtapasztalását a tanulási folyamatban – ennek birtokában könnyebben eljuthatnak más területeken is a kompetencia érzéséig. Azaz mindenki szereti magát kompetensnek érezni. olvasnak. mert azt sugallja. A KoMPEtENs PEDAGóGUs A pedagógus és a tanuló között kölcsönös kapcsolatnak kell kialakulni. partneri kapcsolat. Nagyban segíti a kompetencia érzésének megerősödését a gyerekekben az. felzárkóztatás. hogy gyorsabban haladjon. gondozó szerepét ölti magára. Így a probléma újabb megerősítést kap. alkalmazkodnak. Nyilvánvaló.1. hogy sikereket elérve. A címke semmilyen célt nem szolgál. – A harmonizálás megelőző jellegű. ha 26 .). hogy úgy fusson. hogy nem tehetünk semmit. akkor a pedagógus és a diák között nem lehet kölcsönös. – A korrekció és a felzárkóztatás „gyógyító” jellegű – alapvetően a gyereket akarják alkalmassá tenni az iskolára. Az iskolai munkában elsődlegesen az a feladatunk. örömmel járjon a saját lakókörzetében élő többi gyerekkel együtt iskolába. A pedagógus a segítő. harmonizálás. A tanuló csak akkor lesz a tanulásban motivált. autista. mint a teknős – ebbe a versenyló pusztul bele” – mondta Selye János. beszélnek. „Ha a teknősbékát arra kényszerítjük. Ha a pedagógus és az iskola átveszi és ráilleszti a diákra a pszichológiai címkéket (hiperaktív. A gyerekek nagyon különböző sebességgel reagálnak. amelyben a gyerek önmaga lehet. mindegyikük más tulajdonságokkal. rész Adaptációs dialógus az adott szituációban. Nem mindenki egyforma gyors. hogy egyenrangú felekként érintkezhessenek egymással. Hogyan fejleszti egy felelősen gondolkodó iskola a lehető legtöbb tanulójának tanulását? Elvben három orientáció lehetséges: korrekció. ahol cél a problematikus tanítási helyzetek megelőzése azzal. az állapoton nem tud javítani. írnak. problémás stb. adottságokkal rendelkezik. a tanuló pedig a segítségre szoruló betegét.

hibákat követ el. érdeklődés és adottság különbségeit természetesnek tekintjük. mint amit bír. ami. ritkábban dicséri őket. ha ezeket a lehetősége- 27 . A magyarázat nagyon egyszerű: ha a diáknak nincs önbizalma. mert kudarcosan nem lehet tanítani). Nagyon fárasztó az. hogy értenek valamihez. a gyerek lemaradásának oka máshol keresendő. ha alkalmazkodunk ezekhez a különbségekhez. Az ember állandóan képességei fejlesztésére törekszik. Igyekezzünk annyi időt adni a tanulóknak. amilyen. hogy mindenki legyen önmaga: hibáival. emiatt a tanulás folyamatában kompetensnek érzik magukat. a feladatokat megkerülni. Kedves Pedagógus! Ha a tanulási és munkatempó. próbálnak alkudozni. halogatni. jó?” – mondják a tanulók. rosszul olvas el szavakat. gyakran bele sem kezd a munkába vagy játékba. amelyben mindenkit elfogadnak olyannak. és értékelik azért. intelligencia. „Nem akarok társasozni!” „Most nincs kedvem fogócskát játszani!” „Majd később olvassunk. az ember dadog. amit a pedagógus gondol. hogyan lehetne többet kihozni magából. A gyerek szinte mindenre (saját korlátain túl is) képes akar lenni. kevesebb időt ad nekik a válaszadásra. ha az embernek gyorsabban kell a feladatát elvégezni annál. elhiszik. akik megtapasztalhatták. hogy a sikereket ők maguk érték el. Mi pedig fogadjuk el őket. hogy a munkájuk során szabad tévedni. Megtapasztalják a tanulói kompetencia érzését. hogy legközelebb is sikerrel járnak majd. a helyzetüket és társaikat. Erre kitűnő lehetőséget teremt a differenciálás. akik hagyományos keretek között nem tudnak lépést tartani a többiekkel. akkor gyakran meggyőzi magát.2. A gyermekeknél ez még inkább így van. egyre több mindenre lesznek képesek: rájönnek. Nem tudja. A képességek nagy részét a gyerekek nem az iskolában sajátítják el. amely bőségesen kínál számára tanulási lehetőségeket. elbizonytalanítják a pedagógust. Fontos. Azok a tanulók. Az eredmény nyilvánvaló: az elbátortalanodott tanuló azt teszi. Úgy érzik. A kialakult helyzetben a pedagógus és a tanuló egyaránt rosszul érzi magát. hogy semmit sem tehet. Öntudatlanul is ritkábban adja meg a szót ezeknek a tanulóknak. amennyire szükségük van. A lényeg. kialakíthatunk egy olyan környezetet. a gyerek nem képes többre. Azok a gyerekek. hiányosságaival együtt. A legtöbb gyerek ingergazdag környezetben nő fel. A tanítás akkor lesz jó. Ilyenkor jelentkeznek a hibák: az írás olvashatatlanná válik. Ha a pedagógus meg akar szabadulni a sikertelenség érzésétől (márpedig meg akar. hogy a diákok fogadják el önmagukat. fejezet A kompetencia ezt az egyszerű tényt jobban figyelembe vesszük. hogy a sokféle tevékenység hatására tudásuk növekszik.

elmélkedésre! – Adjunk szabad mozgásteret! – Építsünk be különböző szinteket a tanításba. interaktívan kis csoporttal. hogy hallani akarjuk a véleményüket! – Érzékeltessük a gyerekekkel.1. és alkalmazkodjunk az egyes tanuló igényeihez is! – A munka és tanulás ütemét igazítsuk az egyénekhez. a támogató tanulási környezetet kialakítjuk az iskola tanulási folyamatában (ezzel részletesen foglalkozik majd a 8. ne címkézzünk. hogy az órával kapcsolatban elismerést vagy kritikát fejezzenek ki! – A tanítás legyen interaktív! Lehessen mindenki önmaga! – Mindenkit tekintsünk önmagának. vegyük figyelembe a különböző munkastílusokat és vérmérsékleteket! 28 . a gyereket saját magához mérjük a tanulási folyamatban. A kapcsolat – Helyezzünk megfelelő hangsúlyt az interakciókra! – A „személyek” szintjén történő kapcsolatnak a kölcsönös tisztelet és a bizalom legyen az alapja! – Szorgalmazzuk az aktív párbeszédet! – Vegyük figyelembe a gyerekek kívánságait és érdeklődési körét! – Éreztessük. hogy az az osztály minden tagjának megfelelhessen! – Dolgozzunk az egész osztállyal. fogadjuk el a természetes különbségeket! – Adjunk időt a gondolkodásra. rész Adaptációs dialógus ket. fejezet: A tanulási környezet). Kedves Pedagógus! Mi segíthet kialakítani a diákban a kompetencia érzését? Kínálatunk a következő. hogy nagyon fontosnak tartjuk a közös munkát és egymás segítését! – Ösztönözzük a gyerekeket arra.

– Építsünk a már meglévő tudásukra! – Kérdezzünk rá a gyerekek gondolatmenetére! – Adjunk lehetőséget a gyerekeknek arra. az osztályszervezésnek. Ehhez jó módszer az iskolán kívüli környezet lehetőségeinek bevitele az iskolába. hogy mindenki hallja. hogy a gyerekeket képességeik. az értékelésnek. fejezet A kompetencia Önbizalom. önbecsülését! – Dicsérjünk nyilvánosan. hogy saját tapasztalataikra építhessenek! Elvárás – Legyenek komoly elvárásaink. A KoMPEtENCIAFEJlEsztÉs Az INtÉzMÉNyI GyAKorlAtBAN „Nem a tanterv kormányozza az iskolát. de a hibákat ne nyilvánosan javítsuk. de ezek mindig legyenek összhangban a gyerekek képességeivel és adottságaival! – Az elvárásainkat tegyük egyértelművé a gyerekek előtt! A tanulói kompetencia kialakításában fontos szerepe van a módszereknek. ismereteik bővítésére készteti. önbecsülés – Erősítsük a diákok önbizalmát. Ezekről részletesen a későbbi fejezetekben lesz szó.” (Kiss Árpád) Hol jelenik meg a kompetencia alapú szemlélet az iskolák alapdokumentumai között? A kérdés megválaszolásához tekintsük át a következô oldalon szereplô összehasonlító táblázatot! 29 . mindig csak az érintettel közöljük! Iskolán kívüli környezet – A tanítás attól lesz művészet. hanem a körülményekkel számoló nevelési terv.2.

Kedves Pedagógus! Amennyiben a fejezet felkeltette az érdeklődését. eszközök. A kompetencia alapú programcsomagok bevezetésekor a tanítási-tanulási folyamat során alapvető feladat a kompetenciák fejlesztése. rész Adaptációs dialógus 1. Az Irodalomban további olvasnivalót ajánlunk érdeklődésének kielégítéséhez. történeti áttekintést talál a Függelékben. feltételezve. erre alapozva kell a hatalmas tudásanyagból az elsajátítandó ismeretanyagot és az elsajátítandó tevékenységeket kiválasztani úgy. célok. feladatok.1. táblázat A hagyományos és a kompetencia alapú program néhány jellemzője Hagyományos program Mire alapoz? a tartalomra Célkitűzései általánosak Mi áll a középpontban? a tanítás Milyen orientációjú? elméletorientált Milyen haladásra készül? csoportos Mire tervez? időegységre Értékelése általános szempontú teljesítmény szempontú teljesítményre egyéni gyakorlatorientált a tanulás specifikusak a kompetenciára Kompetencia alapú program Jól látszik. eljárások tekintetében egyértelműen tükröznie kell a korszerű szemléletet. Ha a kiindulás más. a témával kapcsolatban érdekes kiegészítő elemzéseket. Ebből kiindulva. akkor minden megváltozik A hagyományos tanterv az elsajátítandó ismeretanyagból indul ki. hogy annak elsajátítása a személyiség fejlődését eredményezi. az alapelvek. hogy a különbségek alapvetőek. 30 . hogy azok hozzájáruljanak a kompetenciák fejlesztéséhez. A hagyományos nevelési program változtatásra szorul.

pedagógiai kollégái. akik rosszul látnak. fejlődési módja. keresve az együttnevelés során alakuló szakmaközi együttműködés útjait. akiknek viselkedése. Általában gondot okoznak azok. üteme lényegesen eltér a többiekétől. Már az óvodában észrevehető. kulcsszerepével a pedagógiai munkában. s ezzel zavarják a csoport életét. 31 . a legismertebb nézetek. Vannak gyerekek. A fejezet kitér a szakmaközi együttműködés szükségességére az együttnevelésben. másoknak a beszéddel van gondja. alkalmazásának lehetőségeivel a pedagógiai gyakorlatban. akadnak. az iskolapszichológus. A pedagógiai segítségnyújtás lehetőségeit és módját megismerve tudatosabban és hatékonyabban tudja napi pedagógiai munkájában hasznosítani ezek elemeit. a szakértői bizottság tagja. hogy némelyik gyermek figyelmét a szeretett játék is csak rövid időre köti le. Olvashatunk a tanulási zavarokról. vizsgálatok és fejlesztő eljárások bemutatásával. hallanak vagy nem tudnak megszámolni két gesztenyét. Az együttnevelésben domináns szerepet kap az együttműködés. a fejlesztőpedagógus.3. azok hátterérôl és a fejlesztés lehetôségeirôl. A fejezetet írta: Vargáné Mező Lilla Együttműködés nélkül nem megy Kedves Pedagógus! Önnek. a nevelési tanácsadó munkatársa. akiknek rajzát az óvónő sosem tudja megdicsérni. illetve az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGyMI) gyógypedagógusa. Minden gyermek.és tanulói csoportban vannak eltérő teljesítményt mutató gyermekek – pozitív és negatív irányban egyaránt. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A fejezetben megismerkedünk a diagnosztika alapfogalmaival. a befogadó pedagógusnak a téma áttekintéséhez szeretnénk segítséget nyújtani a fogalmak tisztázásával. esetleg mozgásos ügyetlenségük tűnik fel. Együttműködő partnere lehet a szülő.

írás elsajátításával. a diagnózis felállítása. melyek ezeknek a tanulási nehézségeknek a gyanújelei. A tanulási problémák sokfélék. de nem tudja. Jó lenne. Mi okoz gondot a tanítónak. Amikor a korrepetálás nem használ A jó szándékú pedagógus segít – korrepetál. a sorozatos sikertelenségek megkeserítik tanulóéveiket. 32 . tanulási nehézségek okaival. Ezek hatására csökken önbizalmuk. Felismerésük. de gyakran előfordul. Többnyire az olvasás. amelyre nem készítették fel. amikor munkája eredménytelenségével szembesül. gyökereinek feltárása és a megoldás nem egyedül a tanítóra. tanárra vár – szakmaközi együttműködést igényel. illetve hova fordulhat segítségért. azonosításuk. számos kutatást publikáltak Magyarországon és külföldön is. Segíteni is szeretne. a matematikatanulással küszködnek vagy figyelemzavar jellemzi őket. nem érzékszervi fogyatékosok. Néhány továbbképzés sem oldja ezeket a feszültségeket. a tanító idejekorán tudná. hogyan. Szenved a család és nyugtalan a pedagógus is. Halmozódásuk következtében a gyerekek egyre több kudarcot élnek meg. a fejlesztés lehetőségeinek megtalálása. Van. rész Adaptációs dialógus Ezek a problémák később sem szűnnek meg. hogy az általában jól bevált módszerek néhány tanuló esetében miért mondanak csődöt. mert a probléma azonosítása. és intelligenciájuk is átlagosnak mondható – mégis tanulási nehézségeik vannak. célszerű vizsgálati metódusokat és terápiás eljárásokat dolgoztak ki. A gondot leginkább azok a tanulók okozzák. A problémás gyerekek sokfélék. A tanulási zavarok. a megfelelő terápiás javaslat megtalálása szakmai együttműködések során valósul meg – egyszeri vizsgálat nem elegendő hozzá. a tanárnak? Az. akinek sérültsége szemmel látható. és mit tehet megelőzésükre. a megjelenési és határterületi problémákkal az utóbbi húsz évben számos vizsgálat foglalkozott.1. mert olyan problémával találja magát szemben. Az óvodában tapasztalt „furcsaságok” vagy eltérések az iskolai évek alatt tanulásban jelentkező nehézségekhez vezethetnek. akik laikus szemmel is látható módon nem mozgáskorlátozottak. hogy csak egy-egy képesség vagy részképesség területén mutatkozik eltérés. ha az óvónő. Nem érti. gyakoroltat – gyakran eredménytelenül.

diagnosztikának tekinti a betegség felismerésének és megállapításának tudományát. A szakértői bizottságok vizsgáló teamjében napjainkban is kötelezően részt vesz orvos munkatárs. úgynevezett komplex gyógypedagógiai tipológiaalkotás. Ennek egy általánosan alkalmazott algoritmusa. hogy 1. század elején az orvostudományra. de a gyógypedagógiai intézményekben megvalósuló nevelés. az orvostudomány területén használatos kifejezés. gyógyítva nevelés is. A fogalom a pedagógia szakterületére a gyógypedagógia révén került. szociológiai). Az erre épülő pedagógia a károsodásra összpontosít. Egyértelmű a törekvés a „címke” meghatározására. hogy a fogyatékos tanulók nevelését-oktatását a defektus oldaláról közelítik meg.3. Az ilyen pedagógiai modellekben mindenütt speciális tanterveket használnak. amikor nemcsak a tipizálás alapult kizárólag orvosi-biológiai szempontokon. Az Orvosi szótár hasonlóan fogalmaz. pontosítására vonatkozik (a szóhasználat szerint „defektológia” a gyógypedagógia elnevezése). az elkülönített kezelést preferálja. a kísérleti pszichológiára és a gyermektanulmányozásra építették munkásságukat. Hogyan változott a fogyatékosság értelmezése? Az orvosi-pszichológiai megközelítéstől a pedagógiaitársadalmi megközelítés felé A magyarországi gyógypedagógia tudományos megalapozói a 20. pszichológiai. A korszak jellemzője. utalva ennek a szakterületnek eleinte az orvostudománnyal a mainál szorosabb kapcsolatára. Ez a múlt század végéig az akkori szocialista országokban mindenütt így volt. A későbbiekben ezt váltotta fel a sok szempontú (orvosi. 33 . 2. és a szegregációt. gazdasági. amelynek elsődleges feladata – sajnálatos módon – a szelekció szolgálata volt. és a gyógypedagógus szerepe kizárólagos. A latin és görög eredetű diagnózis szó elsősorban az egészségügy. azonosítása. hogy a tanulási nehézségek kezelésének kulcskérdése a probléma felismerése. kórisme. pedagógiai oldalról is megjelentek. A diagnosztika a betegségek felismerésének tudománya és gyakorlata. a gyermekben van a hiba. pedagógiai. Az – elkülönítetten működő – gyógypedagógiai intézményhálózat kialakulásának mozgatóerői szociális. ezért a diagnózis elsősorban a deficitek megállapítására. Jelentése: kórmeghatározás. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A pedagógiai diagnózis A bevezetőből is kitűnik. a diagnózis felállítása.

Az iskoláztatás szempontjából fontos – EU-konform – új. átfogó kifejezés a sajátos nevelési igényű gyermek.) módosításáig. a special educational needs (sEN) az oECD4-től származik. hogy a külön intézményrendszerben megvalósuló nevelésnek-oktatásnak – az iskolán túli társadalmi beilleszkedés tekintetében – komoly hátrányai is mutatkoztak. magyar megfelelője ennek fordítása. kollégiumi ellátás igénybevételét tették szükségessé. defektus = fogyatékos. A gyógypedagógiai iskolákba javasoltak köre egyre körülírtabb. hívei az orvosi kategóriák. amelynek elérését az intézményfenntartók finanszírozására vonatkozó szabályozás is segíti. 2005. a TIPolÓGIÁk Általánosan jellemző.). és nem a csoportok és típusok szerinti osztályozás és címkézés.1. nemritkán a családtól is. a közoktatási törvény (Kt. hogy orvostudományi alapon. tanuló (sNI) fogalom. amikor a törvényben a fogyatékos megnevezést felváltotta a sajátos nevelési igényű elnevezés. Hazánkban ez volt a jellemző egészen 2003-ig. A szóhasználat a következő: anomália = fejlődésmenetében sérült.). 34 . hogy a legtöbb területen működnek együttnevelő (befogadó) intézmények. mindegyikben a fő. Az elkülönített iskoláztatás preferálódik. 1981. 4 OECD: Organisation of Economic Cooperation and Development – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. A tipológiák egyre differenciáltabbak lettek. azokra korlátozódik. rész Adaptációs dialógus A gyógypedagógiai intézményrendszer kialakulásának következménye lett a tartós elzárás a társadalomtól. hiszen ezek az intézmények általában a lakóhelytől távol lévén. A nemzetközi gyakorlatban jelentkező együttnevelési irányzat hatására az 1980-as évektől kezdődően egyre erősödött az integrációs törekvés hazánkban is.és alcsoportok és típusok széles skálájával (GordoSné. így bővülnek a képzési formák között a választási lehetőségek a sajátos nevelési igényű tanulók számára is (KőpataKi. A mai felfogásban a diagnosztizáló és értékelő folyamatoknak az egyes egyének nevelési szükségletének megállapítása a feladata. Célként megjelenik az integráció. Ezt szakmailag megalapozta az a tény. a biológiai kritériumok alkalmazását látják célravezetőnek. Az eredeti kifejezés. illetve a gyermekek különböző standard csoportokba sorolása. Napjainkban az orvosi/biológiai megközelítéssel szemben erősödik a nevelési/társadalmi megközelítés. akiknek fejlődésmenete valamilyen káros hatásra fellépő állapot következtében tartósan megsérült. Ma már az jellemzi a közoktatást. A gyűjtőfogalmakhoz nagyon gazdag tipológiarendszer és definíciókészlet társul. Eleinte az „abnormálisok” és betegségben szenvedők számára alakultak iskolák. orvosi szempontból történt a fogyatékossági kategóriák kialakítása.

A nevelésüket-oktatásukat végző iskola a helyi tantervét az iskolatípusra kiadott – választható – kerettantervek és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai Special Needs Education.3. majd ezt . aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi. évi módosítása vezette be a sajátos nevelési igényű gyermek. törvény 2003. több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. www. valamint a gyermek fejlesztô foglalkoztatása a pedagógus és a szülô bevonásával”. sajátos nevelési igényű gyermek. § 29. követôen 2008. tanulók küzdenek-e a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének tartós és súlyos rendellenességével vagy sem.gov.european. tanulási. magatartási nehézséggel küzdô gyermek. tanuló a felülvizsgálatot követôen kikerül-e a sajátos nevelési igényûek körébôl. tanulóknak az iratait megküldeni a nevelési tanácsadó részére. évi LXXIX. beszédfogyatékos. tanuló: az a gyermek. 5 6 35 . „…a szakértôi és rehabilitációs bizottság azt vizsgálja. hogy a gyermek.hu) A jogszabály használja a beilleszkedési.org 2000 Régebbi elnevezéssel: a pszichés fejlôdés zavara miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. a tanuló beilleszkedési. a „B” kategóriába a nem szervi rendellenességen alapuló tanulási nehézségekből fakadó szükségletek. tanuló fogalmát. tanulási. „A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása. 2008. E vizsgálatokat 2007 december 31-ig kell lebonyolítaniuk a szakértôi és rehabilitációs bizottságoknak. érzékszervi. kulturális vagy nyelvi jellemző (például kisebbségek vagy bevándorlók). hogy az említett körbe tartozó gyermekek.agency. az visszavezethetô-e organikus okokra vagy sem. nyomdai elôkészítése közben is. a „C” kategóriába pedig az olyan speciális szükségletek. E törvény szerint 121. Ennek értelmében az „A” kategóriába tartoznak a szervi rendellenességen alapuló fogyatékosságból. A jogszabály elrendelte a – korábbi fogalommal – pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottnak diagnosztizált gyermekek felülvizsgálatát. augusztus 31-ig a juttatások és a költségvetési támogatások szempontjából e körbe tartozónak kell tekinteni. Az új rendszer mûködésérôl e könyv nyomdába adásakor még nincsenek tapasztalataink – a szerk. autista. Magyarországon a közoktatásról szóló 1993. tanuló fogalmat. magatartási nehézséggel küzd. ennek alapján szakvélemény készítése. könyvünk kéziratának lezárta. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A sAJÁtos NEVElÉsI IGÉNyű GyErMEKEK Az OECD által készített nemzetközi összehasonlító tanulmány5 három nagyobb csoportját különböztette meg a speciális oktatási szükségletnek. a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra visszavezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. értelmi. melyek alapja valamilyen társadalmi. b) a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra vissza nem vezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. A sajátos nevelési igény meghatározása – különösen annak b) pontja – az elmúlt idôszakban többször is megváltozott. hogy a pszichés fejlôdési zavarai miatt sajátos nevelési igényû gyermek. tanuló. akik a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okokra vissza nem vezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzdenek.okm. március 15-ig kell azoknak a gyermekeknek. Függetlenül attól. Amennyiben igen. www.” (Forrás: OKM tanévkezdô kiadvány.

mert segít értelmezni a sajátos nevelési igényû tanulók szakvéleményében olvasható kódokat.1. az óvodai nevelés. hogy a 2004ben kiadott magyar fordítás már mellőzi a betegség kifejezést. BNO A Betegségek Nemzetközi Osztályozása verzióját (BNO-IX. illetve fogadja el. rész Adaptációs dialógus oktatásának irányelvében7 foglaltak figyelembevételével készíti el. A törvény 30. és a „Funkció- 7 2/2005. Az őket a többi tanulóval együtt nevelő. az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. 8 World Health Organization = Egészségügyi Világszervezet. (III.) 1980 óta használták Magyarországon az akkor még gyógypedagógiai áthelyező bizottságok. magatartási nehézséggel küzdő gyermek. A BNO-X. Az együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. §-a szerint a beilleszkedési. 1. tanulási. A szakértők által kidolgozott nemzetközi osztályozási rendszerek a nemzetek fogyatékosságértelmezéseit közelítik. osztÁlyozÁsI rENDszErEK Az osztályozási rendszerek rövid áttekintése azért fontos. s elsősorban az orvosi/egészségügyi gyakorlat számára készültek. a 2001-től máig használt változat. oktató iskola a helyi tantervének elkészítésénél a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét is figyelembe veszi. A WHO8 – többek között magyar – szakértői folyamatosan dolgoznak ezek korszerűsítésén. 36 . tanuló […] a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. Az orvosi szempontú megközelítéstől való elmozdulást jelzi. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás.

fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása” (FNO) kódot is alkalmazza a vizsgálatok során. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba képesség. funkcionális akadályozottsággal. diagnózis A kutatások. tanuló megkapja azt a többletszolgáltatást. hogy milyen gyógypedagógiai segítséggel végezheti sikeresen tanulmányait az integrált oktatás keretei között is. 37 . Ebben a viselkedés és az érzelmi-hangulati élet zavarai. illetve képességzavarral küzdő gyermek. főcsoportban: Veleszületett rendellenességek.3. – a XVII. amikor az Ön iskolájába vagy osztályába sajátos nevelési igényű tanuló érkezik. amely biztosítja számára is a társadalmi integrációja eléréséhez szükséges optimális életminőséget. deformitások és chromosoma abnormitások (Q100–Q99). A már említett BNO-X. A pedagógiai célú kereső ilyen diagnózisokat és besorolási kritériumokat talál: . amely főcsoportokból és azon belül újabb alfanumerikus alrendszerekből épül fel. Gyógypedagógiai. gyógypedagógiai segítséget. – pl. a tanuló diagnózisa és besorolási kódja alapján is nyilvánvaló lesz. az iskolai teljesítmény specifikus rendellenességei és a kevert specifikus fejlődési zavarok leírásai találhatók. hogy minden. hogy a külön megsegítésre. – a VII. főcsoportban: Az idegrendszer betegségei (G00–G99). – a VIII. kategóriák felállítására azért van szükség. pszichológiai. a DSM-IV-TRTM-ben került sor. az V főcsoportban: Mentális és viselkedészavarok (F00–F99). A cél az. Így. pedagógiai diagnosztika. DSM A „mentális és viselkedészavarok” részletező jellemzésére és a kritériumok meghatározására egy másik osztályozási rendszerben. A vizsgálatokra. többletszolgáltatásokra jogosultak körét meg lehessen határozni. alfanumerikus kódrendszer. a tudományos felismerések és a társadalom igényei a diagnosztika fejlődését eredményezik. főcsoportban: A szem és függelékeinek betegségei (H00–H59). – a VI. főcsoportban: A fül és csecsnyúlvány megbetegedései (H60–H95).

” (Gerebenné. A fogyatékossági kategóriák jelölésére elfogadott kifejezések – Autizmus – Beszédfogyatékosság – Értelmi fogyatékosság – Hallássérült – Látássérült – Mozgáskorlátozott – Teljesítmény. egyes funkciók.és viselkedésproblémák – teljesítmény. terápiás és rehabilitációs tevékenységének hatékonysága érdekében a gyógypedagógia komplex módon alkalmazza a státus-. például: – egy populáció (például értelmi. eljárásait és eredményeit. folyamat-. differenciál-. század elején nemzetközileg is számon tartott magyar Ranschburg-féle gyógypedagógiai pszichodiagnosztika napjainkig folyamatosan differenciálódott. nyomán) A DIAGNosztIzÁlÁs CÉlJA A fejlesztési. a személyiség sokirányú megismerését különböző standardizált eljárások bevonásával segítő gyógypedagógiai pszichodiagnosztika. – életkor-specifikus (például a korai életkori) kérdéseket tárgyaló gyógypedagógiai diagnosztika. ennek nyomán a specialisták számára sokféle lehetőség áll rendelkezésre. beszéd.és viselkedésproblémákkal küzdők (nehezen nevelhetők és inadaptáltak) 38 . nevelési. – bizonyos gyógypedagógiai (például logopédiai) tevékenységhez kapcsolódó diagnosztika. oktatási. rész Adaptációs dialógus „A 20. – a nevelés-oktatás folyamata szempontjából releváns pedagógiai diagnosztika.1. – a pszichikai képességek. például tanulásdiagnosztika. 2004.vagy mozgásfogyatékosok) speciális diagnosztikája. fejlesztési diagnosztika stb.

Az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg standardizált tesztekkel vizsgálva. az Irodalomban ajánlott művekben a betegségek nemzetközi osztályozása alapján részletes leírások találhatók a fenti diagnózisokról. a szellemi érettség vagy a nem megfelelő iskoláztatás rovására. Az utóbbi évtizedekben lényegesen megnőtt a nem fogyatékos. a fejlesztésben részesülők képességrendszere változásainak követése terén.3. olvasásértési készség elsajátítása mind sérült. fejezet Kedves Pedagógus! Betekintés a diagnosztikai eljárásokba Amennyiben a témából többet szeretne megtudni. ami serdülőkorra megmarad. nevelésének segítése érdekében. 39 . orális olvasási készség. Az oktatásügy megoldatlan problémái a pszichológiai és a pedagógiai kutatások és gyakorlat fejlesztését sürgetik. a képességvizsgálatok. Ha érzékelési deficit van jelen. Helyesírási nehézségek gyakran társulnak meghatározott olvasási zavarral. lényegesen alatta marad a személy biológiai kora. végső soron a tanulási nehézséget mutató tanulók hatékony oktatásának. a gyógypedagógiai ellátást biztosító intézményekről. Az olvasás fejlődési zavarait rendszerint megelőzi a beszéd. Az olvasáshoz szükséges részfeladatok: szófelismerés. annak ellenére. hogy az olvasásban javulás tapasztalható. Az utóbbi években számos kutatás.0 Meghatározott olvasási zavar (diszlexia) Az olvasási készség fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása nem írható kizárólag a látásélesség. de tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek.és nyelvfejlődés zavara. a képességfejlesztés módszereinek kidolgozása. Társuló emocionális és viselkedészavarok gyakoriak az iskoláskorban. mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. – Olvasási zavar Az olvasási teljesítmény. A DSM-IV-TRTM osztályozási rendszer leírásaiban az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességei (F81) közül idézzük példaként a diszlexia kritériumait: „– F81. azok kritériumairól. az ellátás különböző formáiról. hatásvizsgálat. az olvasási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét. Az előbbi zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az olvasási jártasságot igénylő mindennapi élettevékenységekre. Az információk hasznosak lehetnek a további munkájához. fejlesztés zajlott az iskolaalkalmasság. tanulók száma.

meghatározott (specifikus) olvasási retardáció. a fejlesztő foglalkozáson. a megfelelő módszerek megválasztásának. tesztek. a tanulási folyamatban reálisan tudja megállapítani. PSzICholÓGIaI éS PeDaGÓGIaI vIzSGÁlaTI mÓDSzerek A pszichológiai diagnosztika a személyiség-összetevőkre. A pedagógiai diagnosztika pedagógiai jellegű diagnosztizálást jelent. az emocionális élet zavaraihoz társuló olvasási nehézség (F93–).m.n. fejlődésének értékelése – a gyermek korábbi életszakaszából való orvosi-pszichológiai dokumentumainak ismerete – A tanítási-tanulási eredményesség elemzése – A pedagógus saját magatartásának (attitűd. a beteg megtekintése.1. 40 . Miben segít a pedagógiai diagnosztika? A pedagógiai diagnosztikai ismeretek hozzájárulnak ahhoz. rész Adaptációs dialógus Idetartozik: »backward reading«. (R48. Kivéve: alexia k.n. az iskolai. A PEDAGóGIAI JEllEGű DIAGNosztIzÁlÁs KÉrDÉsKÖrEI – A tanulási képesség állapotának. gyógypedagógus a tanítási órán. célok meghatározásának. Az orvosi diagnózis az organikus sérülést. diszlexia k.0). (R48. az „értelmesség” fokára és a fejleszthetőségre vonatkozó megállapításokat fogalmaz meg. Módszerei a megfigyelések. tanulási és a családi környezet minőségének feltárása – A tanulást megkönnyítő beavatkozási formák A diagnózis az alapja a kiindulópontok.0). a fejlesztés megtervezésének. az alkalmazott módszerek adaptivitása. beállítódása) vizsgálata.” orvoSI vIzSGÁlaTI mÓDSzerek A diagnosztika különböző vizsgálati módszerek alkalmazásával állapítja meg a diagnózist. röntgen). károsodást állapítja meg.m. a laboratóriumi és a műszeres vizsgálatok (EKG. kikérdezések. hogy a pedagógus. fejlődési diszlexia. Orvosi diagnosztikai módszer a kikérdezés.

3. szocializáció és szociális tanulás. az adott tanuló fejlődéséről. készségek. amelyeknek köszönhetően új pszichikus rendszerek jönnek létre. teljesítményeinek változását. valamint tapasztalati és értelmező. szándéktalan és szándékos tanulás – fejlesztéséről van szó. optimalizálódnak. fejlesztési lehetőségeiről) – Didaktikai kompetencia (sokoldalú módszertani felkészültség. a munkamódok és tanulási technikák gyakorlása. kommunikáció és szövegfeldolgozás.) Az eredményes tanuláshoz vezető magatartás kialakításához szükséges a motiváció fejlesztése. tervszerűen. Az oktatás-nevelés folyamatában minden pedagógus diagnosztizál. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba értékelni a gyermek fejlettségi állapotát. alkotás és alkotó tanulás. és képes legyen mérlegelni saját bánásmódjának és elvárásainak várható hatását (Mesterházi. 41 .). hierarchizálódnak. a differenciált fejlesztés) – Pszichológiai ismeretek – A pedagógiai pszichológiai diagnosztika alkalmazni tudása (a kapott diagnosztikus információk értelmezésének és értékelésének módszertana) – Ismeretek a tanulási nehézségek lehetséges okairól és ezek értelmezéséről (a belső és külső feltételek és okok hatása a tanulási folyamatokra) (Mesterházi. viselkedését. a megfelelő feltételek megteremtése. tudatosan. képességek az adott korosztály. reakcióját. másrészt ismeretek. próbálkozás és problémamegoldás. 1998. játék és szimuláció. a meglévők átalakulnak. a didaktikai alapok. Odafigyeléssel teheti ezt szakszerűen. tartósabbá válnak. Az eredményes pedagógiai diagnózis előfeltételei – Szakmai kompetencia (egyrészt ismeretek az adott szaktárgyban. A tanulási képességek fejlesztésének lehetősége Olyan képességek – exploráció (felfedezés). 1998.

Ezek az okok megszűnésével felszámolhatók. Ebben az esetben van remény a gyors felzárkózásra. A tanulók problémáját érzékelve a tanító vagy a szülő átsegíti a tanulót a – többnyire átmeneti – nehézségen. A tANUlÁsI NEHÉzsÉG A tanulási nehézség a tanulási problémák legenyhébb formája. Legáltalánosabban az olvasás-. tANUlÁsI zAVAr A tanulási zavar fogalmának értelmezése a szakirodalomban nem egységes. egyenetlen tanulmányi eredményt. 42 . a diszgráfia és a diszkalkulia – esetén alkalmazzák. Így érthető. de enyhítésük vagy megszüntetésük érdekében szükség lehet speciális szakember átmeneti vagy tartós beavatkozására is. pszichés problémák – következtében kialakult lemaradás. rendszerezése A tanulási problémák lehetnek átmenetiek vagy tartósak. Szinonimaként napjainkban még a tanulási rendellenesség és a tanulási nehézség kifejezéseket is használják. hogy a gyakorló pedagógusok sem látják tisztán a kérdést. lehetnek könnyen oldhatóak. írásés számolászavar – vagyis a diszlexia.1. rész Adaptációs dialógus A tANUlóK KÉPEssÉGFEJlEsztÉsÉNEK tErülEtEI – Kognitív képességek – Kommunikációs képességek – Szociális képességek – Motoros képességek – Kreatív képességek – Orientációs képességek A tanulási problémák értelmezése. Ebbe a csoportba tartozik a bármilyen ok – hiányzás. A szakirodalom ide sorolja a helytelen tanulási szokások okán bekövetkező lemaradást vagy az átlagosnál lassabb tanulási tempójú tanulók eseteit is. Jelölheti a különböző területeken megmutatkozó gyenge tanulmányi teljesítményt.

speciális eszközök. 2004. kiegészítve pedagógiai programját és helyi tantervét. akiknek egy része gyógypedagógiai intézményben. érzékszervi. – javaslatot tesz az iskolában alkalmazott vagy az egységes gyógypedagógiai módszertani központból érkező gyógypedagógus habilitációs. hogy számos kérdésnek kell tisztázódnia a tanulási zavarok terén. valamint megfelelő tanulásszervezési módok alkalmazásával és gyógypedagógus segítő közreműködésével. logopédusok segítségével megtanult olvasni. ha összetett vagy súlyos a probléma. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba Gyakoriság Az általános iskolai populációban előfordulási aránya nemzetközi számadatok alapján meghaladja a 15%-ot. Magyarországon a globális olvasástanítási módszer elterjedésével az olvasászavar gyakoribbá vált. oktatását a tanítók. Segít ebben a szakvélemény. (III. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes nevelését. mások integráltan. tANUlÁsI AKADÁlyozottsÁG Tanulási akadályozottságról akkor beszélünk. 43 .) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelve kiadásáról. rehabilitációs fejlesztő tevékenységére. A tanulásban akadályozottak között vannak azok a sajátos nevelési igényű tanulók. Ez a jelenség azt mutatja. – amely megállapítja a pedagógusok által gyanított testi. és nem nélkülözheti a gyógypedagógiai megsegítést.). és majd 30%-ra nőtt a problémás gyerekek aránya.3. tanárok az egyéni tanulói igényekhez igazított differenciáló oktatással. és előfordulása tekintetében csak bizonytalan becslésekbe lehet bocsátkozni (Gordosné. A diszlexiások nagy része azonban a hagyományos olvasástanítási módszerrel. 1. többségi iskolában tanulnak. iránymutatásával valósíthatják meg. tartalmak és követelmények kereteit. 9 2/2005. értelmi vagy más akadályozottságot. Fontos tudni! A többségi iskolákban a Sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelve9 alapján az iskola alakítja ki az egyéni tanulmányi célok.

amely hátterében diszfunkció és/vagy emocionális vagy viselkedési zavar áll.) A tanulási zavar súlyos formái kimerítik a sajátos nevelési igény kritériumait – így ezek a tanulók is a különleges gondozás körébe tartoznak. számolási folyamatokban vagy más iskolai tantárgyakban. A tanulási zavar társuló tünetként megjelenhet enyhe értelmi fogyatékosságnál. zavar) kifejezést Samuel KirKtől ered. DIszlExIÁs tANUlóBól KIVÁló oPErAtőr? A tanulási zavarokat igen gyakran a szokásostól eltérő információfeldolgozási mód okozza. érzékszervi sérülésnél és beszédhibáknál. A learning disability (tanulási képtelenség.1. nem honosodott meg a magyar nyelvben. közoktatási intézmények is részesülnek a fogyatékos gyermekeket megillető ellátásokból. hiperaktivitás) (Dr. olvasási. A „FIMÓTA” a tünetcsoportot körülhatároló szavak: a figyelemzavar. A tANUlÁsI zAVAroK szINDróMA A tanulási nehézségek új keletű kategória. a mozgászavar és a tanulási zavar rövidítéséből keletkezett. LászLó Zsuzsa pszichológus mozaikszót alkotott a probléma jelölésére Az örökmozgó gyerek című könyvében. kontrollképtelenség. aki már 1962-ben meghatározta a tanulási zavart. egymás utáni. s az ilyen gyermeket nevelő családok. rendellenesség vagy megkésett fejlődés a beszéd. lépésről lépésre történő feldolgozást. Nem értelmi fogyatékosság. nehézség. ezek az esetek is (specifikus) tanulási zavarnak tekinthetők. ez a funkció az általában domináns bal agyféltekéhez kötődik. érzelmi kiegyensúlyozatlanság. ak44 . Szerinte ez olyan elmaradás. sarKady Kamilla és zsoLdos Márta vizsgálataik alapján elkülöníthetőnek tartják az értelmi fogyatékosoknak tanulási zavarokkal is küzdő populációját. rész Adaptációs dialógus A tANUlÁsI zAVAr KrItÉrIUMAI – A kognitív funkciók alapján elvárható teljesítmény és a valódi teljesítmény közötti diszkrepancia – A megismerési (kognitív) funkciók rendellenes működése – Sajátos magatartás (pl. írási. A tanulási zavarok főleg tüneti szinten elkülönítettek. Az írás-olvasás-számolás megköveteli a szekvenciális. Ha valakinek ez a feldolgozási módja gyengébb. érzékszervi hiányosság vagy kulturális/oktatási tényezők okozzák.

amelyek kialakíthatók. vizuális agnózia – a látott arcot csak hang alapján képes azonosítani). A tanulási zavarok közül az olvasási problémák témában született a legtöbb tanulmány. A kifejezés a „pszichogén” 45 . Nyilvánvaló. és éppen olyan kiemelkedő teljesítményekhez vezethet. ezért zavar esetén egyéb készségek is érintettek lehetnek. A tanulási zavarok ily módon csak iskolai teljesítményzavarként jelentkeznek. vezérlési és aktivációs képesség hiányosságai jellemzik. az olvasás megtanulásának nehézségén alapul. hanem csupán szelektív következményekkel jár. hanem általánosan a tanulás zavart. kiemelkedő teljesítményekre képes tudós. Az információfelvételért felelős rendszer sérülése speciális funkciókiesésben nyilvánulhat meg (pl. A jobb agyféltekéhez kapcsolódó egészleges. Az információ felvételéért felelős rendszereken kívül más rendszerek felelősek az információ feldolgozásáért. amely nem vezet általános mentális retardációhoz. lépésről lépésre történő analizáló logikai út. akit kreatív gondolkodás. Neuropszichológiai elméletek Ezen elméletek szerint a probléma oka az agy kisebb-nagyobb károsodása. Az olvasáshoz szükséges funkciók nemcsak az olvasásban vesznek részt. A legtöbb esetben azonban kiderül. a testséma. hogy nemcsak az olvasás tanulása. a lateralitás zavara és az emlékezet gyengesége. újszerű látásmód jellemez. A diszlexia terminus a tanulási zavarok egy jellegzetes tünetén. művész válhat belőle. a zavarok hátterében minimális organikus sérülés áll. vizuális információfeldolgozás igen kiváló lehet. a finommotorika gyengesége. Az ilyen gyerekeket a feldolgozási. számolási nehézség. A tANUlÁsI zAVAroK KUtAtÁsÁt És tErÁPIÁJÁt MEGHAtÁrozó IrÁNyzAtoK A szindróma kutatásában négy fő meghatározó irányvonal figyelhető meg.3. egyidejű. mint a hagyományos. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba kor nehézségei lesznek a tanulással. Így a diszlexia tünetegyüttesébe beletartozik az olvasási problémák mellett számos egyéb deficit. hogy a tanulási zavar csak bizonyos oldalról deficit. Gyakran társul a diszlexiához beszédzavar. és amennyiben az iskoláztatáson túljut a tanulási zavart mutató személy. fejleszthetők. Ezen alapul a gyermekkori funkciózavarok terápiás lehetősége. A német nyelvterületről származó POS (pszicho-organikus szindróma) elnevezést a magyarországi szakirodalom is átvette. vizsgálati eredmény. hanem más kognitív folyamatokban is.

Az idegrendszer érésének elmaradása esetén elsősorban az idegrendszeri érést serkentő terápiás eljárások hatékonyak. pl. hogy értelmi fogyatékosok bizonyos képességeket illetően miért nyújthatnak kiemelkedő teljesítményt. A percepciós és perceptuo-motoros elméletek A hangsúlyos diszfunkció területe szerint három csoportba sorolhatóak. A perceptuo-motoros zavarokat kiemelő teóriák szerint a perceptuo-motoros funkciók elégtelen integrációjának következménye a tanulásban mutatkozó zavar. A tesztek láthatóvá teszik magát a szerveződést. 1993. valamint a sérült funkció kis lépésekben történő felépítése. játékos fejlesztés. A prevenciót tekintette a tanulási zavarok csökkentésében a leghatékonyabb útnak.). 1. 46 . idegrendszeri éréshez kapcsolódik. rész Adaptációs dialógus tényezők hangsúlyozásával a figyelmet a pszichológiai-pedagógiai beavatkozás szükségességére terelte. A teljesítményen kívül a megoldás módja is informatív tényező. és óvodai prevenciós programot dolgozott ki (porKoLábné.). Gyermekek esetében mindig figyelembe kell venni azt is. ami a kevés ingert tartalmazó feladatok automatizálásával érhető el. F. téri-vizuális és auditív élményekhez. A tanulási zavarokkal küzdő gyerekeknél ritkán mutatható ki agyi organikus károsodás. Brigitte sindeLar a részképességek megfelelő működését és együttműködését tartja kulcsfontosságúnak. A speciális feldolgozórendszerek érése mindig a biológiai. 1992. „kognitív terápia” együttes alkalmazását tartja a leginkább hatékonynak. Ez az elképzelés jól magyarázza a tanulási zavarok jelentkezését átlagos intelligencia mellett.1. ayres a tanulási zavarok oki hátterében a szenzoros integrációban mutatkozó deficitet látja. hogy milyen szinten áll az adott funkció szerveződése életkoronként. és arra is magyarázatot ad. Ezen az alapon keletkezett az MCD (minimal cerebral dysfunction) kifejezés. Az észlelési és mozgási rendszerek összerendezettsége hiányzik. Széles körű kutatásokat kezdett. A fejlesztésben elsősorban az óvodás korosztályra koncentrált. A perceptuo-motoros elméletekhez kapcsolódik hazánkban porKoLábné baLoGh Katalinnak a 70-es években a tanulási zavarok korai azonosítását célzó munkája. pl. A szenzomotoros rendszer differenciált fejlesztését célozza és nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre (sedLaK–sindeLar. Programja az óvodai nevelésbe beépíthető mozgásos. amelynek során a gyerekek fokozott mértékben jutnak hozzá a testi-kinesztetikus. a funkció épülését. FöLdi Rita a mozgásterápiák és a célzott fejlesztés. mozgásterápiák. ezért a tanulási rendellenességeket egyre inkább az agy működésbeli rendellenességeivel hozták összefüggésbe. a nyelvi fejlődést előrejelzi a motoros fejlődés.

Leary és munkatársai követelményeket állítottak a gyerekek elé. és nem foglalkoznak a háttértényezőkkel. egy-egy készséget mérő vizsgálati eljárás is alkalmazható a tanulási zavarok diagnosztikájában: – a Bender-teszt a vizuo-motoros koordinációt és az alakszerveződési folyamat fejlettségét. Behaviorista elméletek A tanulási zavarokat viselkedésbeli rendellenességnek tekintik. Meixner Ildikó pszichológus és gyógypedagógus a diszlexia kezelését és megelőzését nyelvi fejlesztéssel látta megoldhatónak (Meixner. Az oki tényezőket nem vizsgálják. de arról nem adnak információt. 47 . A FrostiG nevéhez fűződő percepciós elméletek az észlelésben mutatkozó deficittel foglalkoznak. Számos. hogy a tanulási nehézség milyen funkciók elmaradására és sérülésére vezethető vissza. 1974. Pszicholingvisztikai elméletek Követôi a tanulási és viselkedésbeli problémákat a pszicholingvisztikai folyamatok rendellenességeire vezetik vissza.). amelyek ezeket a nyelvi hátrányokat hivatottak csökkenteni. A vizuo-motoros integráció és a szemmozgások szerepét hangsúlyozó elméletek a szemmozgás és egyensúlyrendszer zavarait tekintik a tanulási rendellenességek okának.3. fejlesztő programokat kialakítani a motoros és érzékelési funkciók megerősítésével. olyan fejlesztő programokat dolgoztak ki. ezáltal a helyes viselkedés megerősödött. a helytelen gátlódott. 3. a részképességek kiesésének mérésében pedig igen jól alkalmazható a snijders–Omen-féle intelligenciateszt. A tanulási zavarok azonosításában jelentős a Wechsler-féle intelligenciateszt gyerekváltozata. A tANUlÁsI zAVAroK VIzsGÁlAtÁrA AlKAlMAzott PszICHolóGIAI És PeDaGÓGIaI mÓDSzerek A BNO és a DSM-IV definíciói alapján a fő problématerületek meghatározhatók. Pszicholingvisztikai alapokra épült a Magyarországon a 60-as években megindult diszlexiaprevenciós és -terápiás munka is. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba 2. és a tanulmányi és szociális célok elérését jutalmazták. inkább a perceptuális diszfunkció korrigálására igyekeznek megfelelő eljárásokat.

Diszlexia A Gyógypedagógiai lexikon így foglalja össze jellemzőit: „…a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó. a tagolás (szavak szótagokra. Az óvodáskori megelőzés.) 48 .1988.” (VASSNé KovÁCS Emőke szócikke. az életkortól és a kóroktani háttértől függ. az Inizanféle DPT (Dyslexia Prognostic Test) számos altesztet tartalmaz. A legújabb nézetek a fonológiai feldolgozás (szavak megjegyzése. a térbeli helyzet felismerése. az iskoláskori kezelés eredményessége az említett képességek fejlettségétől. mint például a meixner-féle olvasásteszt. Hátterében a központi idegrendszer sérülései. Az olvasás sok képesség harmonikus működését feltételezi. intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Ide sorolhatóak azok az eljárások. organikus eltérései. 2001. amelyek a tünetet mérik.1. Az MSSST (The Meeting School Street Screening Test) az észlelés. a különbség a tünetek mennyiségében. a sorozatelrendezés. A nyelvi képességeket vizsgálja Gósy Mária GMP-tesztje. Hiányosságaik (a látási. mint ha a diszfunkciót okozó valamely vagy összes részképességgel foglalkozunk. A diszlexiások és a kezdő olvasók hibázásai (pl. porKoLábné baLoGh Katalin (1987) a tanulási zavarok csoportos szűrésére alkalmas feladatsort dolgozott ki. kihagyás. alakkonstancia.). a térbeli összefüggések felismerése) méri. érési késése. a téri tájékozódás eltérései) – kiváltó tényezői lehetnek. beszédhangokra bontása) zavarát. a mozgásos összerendezettség. Az igazi segítséget a gyermekek. A diszlexia tünetei az írásban is megjelennek. a szókincs szegénységét említik. és szignifikáns összefüggést mutatnak az iskolai teljesítmények minőségével. A multikauzális szemléletű vizsgálati eljárások több képességet mérnek. arányában és fennmaradásában van. lelki és környezeti okok különböző összefonódásban találhatók meg. az irányok. betűcsere. alak-háttér diszkrimináció. a motorium és a nyelvi készségek szintjén méri a várható tanulási akadályozottságot. működési zavara. a tényleges beilleszkedés és az iskolai teljesítmény elemzése (porKolábNé balogh Katalin. a beszéd és az idői orientáció. Ezek a készségek az írás-olvasás tanulásánál játszanak alapvető szerepet. A diszlexia miatti sorozatos kudarcélmények magatartászavarhoz vezethetnek. örökletesség. képességprofil felállítása jelenti. betoldás) azonosak. valamelyik tényező dominanciájával. rész Adaptációs dialógus – a Frostig-teszt a vizuális-percepció faktorait (vizuo-motoros koordináció. hangzási képük tárolása és előhívása). mert így célzott fejlesztéssel jobb eredmények érhetők el. a vizsgált fő terület a téri orientáció. hallási észlelés. A felsorolt tesztvizsgálatok mellett fontos és folyamatos információkat nyújt a gyermek természetes élethelyzetekben – teljesítményhelyzetekben – való megfigyelése. tanulók képességeinek differenciált feltérképezése.

(3) a BNo–110 értelmében a helyesírási képesség specifikus zavara (hangzók időtartamának hibás megkülönböztetése. gyermek. görcsös. írottnyelv-használattal. érzelmi zavarok következtében.3. (2) diszlexiával az akusztikus-szekvenciális rövid távú emlékezet gyengesége miatt. kifejezések. a szem-kéz koordináció. a testfeleket összehangoló kétoldali integráció. számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége.” (GEREBENNé VÁRBíRÓ Katalin szócikke. hibaanalízissel történik. számkép felismerésének.) Diszkalkulia „Specifikus számolási zavar. látás-. miközben más teljesítmények pl. szabályok (pl. ujjagnózia. amely nem társul olvasási zavarral. hibás írás. nyelvtani szabályok alkalmazásának. Emellett hangképzési (laterális) és nyelvi zavarok is megfigyelhetők. Típusai: (1) diszkalkulia a vizuális téri észlelés. (4) pszichoreaktív diszkalkulia szorongás. mennyiségállandóság elve) megértésének. (4) diszgráfia a rossz mozgáskoordináció következtében. nehezen olvasható írás. a külső szemizmok. invariancia. a hang–betű átfordításának nehézsége. éngyengeség. az ujj. 2001. egyeztetésének. a számjegy. auditív és téri észlelés folyamatának zavarai. idegennyelvtanulás. azaz a betűk grafikus reprodukciója kognitív és emocionális folyamatok összműködésének eredménye. tanítási problémával. az olvasás-írás. (3) Gerstmann-szindróma részjelensége: diszkalkulia és grafomotoros zavar. kevésbé kutatott. Függ a gyermek pszichomotoros és grafomotoros fejlettségétől. számok sorrendiségének. jobb-bal megkülönböztetésének zavara. testséma zavarai következtében jó szintű beszélt-. Terápiája általános képességfejlesztés. A diszgráfia összetevői: a tartási és egyensúlyi folyamatok. (2) a diszlexia tüneteinek megjelenése az írásos tevékenységben. amelyek gátolják a számtani gondolkodást. matematikai jelek. rajz jó színvonalúak. mint az olvasási zavar. mozgásminták anticipációját igényli. 49 .és kézmozgás. szövegtagolási problémák). mozgászavarral. hallás-. Típusai: (1) az agráfia enyhébb formája. az izomtónus-szabályozás. Értelmezése nem egységes. a kinesztetikus. Az írásképesség. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba Diszgráfia A lexikon meghatározása szerint: „…írászavar. Főbb tünetei: különböző számtani műveletek. az ügyetlen diszpraxiás gyermekeknél. nagyfokú észlelési aktivitást. Felismerése komplex vizsgálattal. a szabálytalan betűalakítás. jellemzője a rendezetlen. grafikus ábrázolásának. nem függ össze értelmi elmaradással. Óvodáskorban előrejelzője lehet a grafomotoros zavar. szabálytalan. Képességfejlesztéssel jól befolyásolható. hibás.és felnőttkorban agyi sérülés hatására kialakult hibás írás. …Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája.

ujjak használatának bevonása). 10 Magatartászavar: figyelemzavar.1. disszocialitás. lényegében attól eltérő kórkép. valamint a preventív.). hiperaktivitás. A következô ábra szemléletesen foglalja össze a tanulási problémák fajtáit. a motiváció felkeltése és erősítése (baLázs. Irodalom). rész Adaptációs dialógus a matematikai ismeretek elsajátítását segítő egyéni fejlesztő programok. fejlesztő vagy felzárkóztató programban részt vevő szakemberek kompetenciáját. fáradékonyság és szétszórtság. agresszivitás. Részletes pedagógiai vizsgálata megtalálható a Logopédiai vizsgálatok kézikönyve című kötetben (l.) Gyakorisága: 5-6%. 50 . azzal együtt járó. mint depresszió. Terápia: egyéni vagy csoportos figyelemfejlesztő gyakorlatok. Montessori-eszközök. túlfűtöttség. Pszichoterápiában lényeges az önértékelés megerősítése. 1999. Terápia: önértékelés megerősítése (baLázs. 2001. gyengébb feladattartás. 1999. szorongás. gátoltság. Jellegzetessége a nyugtalanság. visszahúzódás. fokozott szemléltetés (pl. Hiperaktivitás A figyelemzavarhoz társuló. alulmotiváltság. Figyelemzavar A magatartászavar kategóriái10 közé tartozó figyelemzavar is önálló diagnosztikus kategória.” (GEREBENNé VÁRBíRÓ Katalin szócikke. Jellemzői: alacsony éberségi szint. Igen nagy százalékban társul tanulási zavarral és emocionális problémákkal.). színes rudak. a túlzott aktivitás és impulzivitás.

Az óvodai nevelési program tartalmazza az elvi kereteket. az egyedi problémákat is figyelembe vevő megelőző program következetes megvalósításával a lassan érő gyermekek kiegyenlített fejlődése zömében biztosítható. 2006. a kreativitás stb.3. A fejlesztés eszközei a fejlesztő játékok. a figyelem. Az óvoda szerepe a gyermekek fejlesztésében MIt tEHEt ÖN. a téri percepció. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba 3. amelyek segítségével megvalósul az alapvető pszichikus funkciók – pl. a perceptuo-motoros funkciók – egész sora. mozgáskoordináció. az emlékezet. HA óVóNő? Az óvodai évek alatt átgondolt. fejlesztése. jól szerkesztett. 51 . a fogalmi gondolkodás. testséma kialakulása. ábra A tanulási problémák összefoglaló csoportosítása Forrás: Farkasné.

beszédkészség. az 5–7 éves óvodás és iskolát kezdő gyerekek számára kifejlesztett komplex vizsgálóeszköz és képességfejlesztő program. A nagy. változata 2. A megelőzés és a kompenzáció. emlékezet fejlettségének megismerése szükséges ahhoz. íráshoz.  52 . amelyek az alapvető pszichikus folyamatok szintjén jelzik. A kisgyermekek mozgásos játékai átvihetők a képi információs anyagra. Az utóbbi évtizedekben a játékkultúra terén óriási fejlődés történt. 2. sindelar–ZsOldOs-program 1. és számos kudarc megelőzhető. Így még iskolakezdés előtt sor kerülhet a problémát mutató gyerekek fejlesztésére. osztályig kidolgozott. Olyan teljesítményvizsgálatokkal. korrekció kérdései az iskolaérettség kialakulásának összefüggő. figyelem. számoláshoz szükséges területeken. valamint a testséma/tériorientáció. hogy ne maradjanak rejtve olyan részképességkiesések. Azonban éppen az időben történő felismerés érdekében ötéves korban valamilyen diagnosztikai eljárással kontrollálni kell a gyerek képességeit. Felismerhetők-e a részképességzavarok óvodáskorban? Igen. az MSSST tanulási zavart előrejelző szűrőteszt óvodáskorban vagy a mozgásérettség vizsgálata. A vizsgálat célja az elmaradás mértékének és a tanulási zavar típusának feltárása és a kompetens fejlesztő személy kijelölése. amely a gyerekek részképességeit vizsgálja elsősorban az olvasáshoz. de egymást nem helyettesíthető területei. játékos fejlesztés. a sindelar-féle vizsgáló eljárás. szűrőeljárásokkal. pl. hogy a játékgyártók és -forgalmazók ízlése és érdeke optimális irányban változzon. Az óvodák játéktára egy-egy funkció fejlesztésére sokoldalúan közelítő fejlesztőjáték-variációkat tartalmaz. illetve milyen mértékű az elmaradás. sz. osztálytól 8. sikerült elérni. amelyek az iskoláskorban tanulási zavarokat okozhatnak.1. közösen – elsődleges az együttjátszó felnőtt modellfunkciója. A súlyosabb Alkalmazására az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara által indított képzés készít fel. Milyen szűrőeljárásokat alkalmazzunk? Minden olyan eljárás megfelelő. hogy vannak-e egyenlőtlenségek és azok mely területet érintik. A játékokkal aztán játszani kell. rész Adaptációs dialógus Az óvónő felelőssége a gyermekekkel való szakszerű foglalkozás. észlelési funkciók. A vizsgálat végzésére szóló jogosultságot az óvónők számos pedagógus-továbbképzésen sajátíthatják el.és a finommozgások.

2004. a Függelékben. a hiányok pótlása. illetve megerősítésére szolgálnak. de még nem általános – így gyakran csak az iskolában derül ki. Ő az. amelyek alapján az egyéni fejlettségi szinthez igazodó tervezés valósulhat meg (porKoLábné. hogy a gyermek valamilyen tanulási problémával küzd. Sindelarnak a részképességkiesés vagy -gyengeség területének azonosítására kidolgozott vizsgálati módszerei és a korrekciót szolgáló gyakorlatok a gyenge pontok feltárására. 2 13 L. MIt tEHEt ÖN. amelynek lényege az „egyéni” haladás biztosítása.).3.13 Az állapotfelmérés után a tanuló tudásszintjéhez. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba esetek elkerülése érdekében már ekkor el kell kezdeni a preventív pedagógiai munkát. állapotához igazított fejlesztő programot és fejlesztési ütemet követve történhet a felzárkóztató munka. Részletesebben l. felzárkózás helyett egyre nagyobb mértékű lesz a lemaradás. aki mindig korrepetálásra2 jár. Komplex foglalkozási formákban életkori sávokra bontva tartalmazza az ajánlott nevelési feladatokat. A kompetencia fejezetben írottakat. illetve egyéni fejlesztés szükség szerinti megszervezése. HA tANÍtó VAGy tANÁr? A képességek differenciált vizsgálatára alkalmas eszköz a DIFER és a NEBULÓ képességfejlesztő program. Az iskolai fejlesztés A FEJlEsztÉs AlAPJA A PoNtos DIAGNózIs Az óvodai szűrés és fejlesztés egyre szélesebb körben valósul meg. 53 . csoporton belüli vagy csoporton kívüli kiscsoportos. Így évek állnak rendelkezésre az ötödik osztályba lépés feltételeként meghatározott tudásszint elérésére. MIt KEll tUDNI A KoMPlEx PrEVENCIós óVoDAI ProGrAMról? Segíti az óvodapedagógus mindennapi gyakorlati munkáját és a fejlesztésben való részvételét. de az nem hozza meg a várt eredményt. A vizsgálat eredményéből származó további feladat az átlagostól eltérő iskola-előkészítés.

A hatékony tanulási technikák elsajátításában sok tanuló segítséget igényel. ha kell. a tevékenységen alapuló tanulásszervezés külön terhei megtérülnek. és sikerélményhez juthatnak. módszerek ismerete és alkalmazása. és tudatosságot feltételez.1. rész Adaptációs dialógus A folyamatos továbbhaladás biztosítása 1–3. sikere a pedagógus sikere is. A felső tagozat vagy a középiskola nagy tananyagának felolvasása nagyon megterheli a szülőt. A tanulók teljesítményének szöveges minősítése is hozzájárulhat az iskolai kudarcok csökkentéséhez – a tanuló kudarca a pedagógus kudarca is. eszközi segítség biztosításával képesek részt venni a munkában. évfolyamon és az egyéni fejlesztés lehetősége nagy felelősséget ruház a pedagógusra. A tanórákon egyénre szabott feladatokkal. A képességekkel szoros összefüggéseket mutató tanulási szokások és stílusok átvezetnek az affektív feltételek területére. mutatva a kognitív és az affektív feltételek elválaszthatatlan összefüggését. hogy amennyiben sajátos nevelési igényről van szó. tErÁPIA VAGy KorrEPEtÁlÁs? A tanulási zavar gyanúja esetén érdemes szakértői bizottság vizsgálatát is kérni. szakvélemény alapján minél hamarabb igénybe lehessen venni szakember segítségét. A differenciálás. Célszerű a fejlesztőpedagógussal való együttműködés. A látássérültek számára kifejlesztett képernyőolvasó készülék biztosíthatja. A tanulási technikák. Segít a technika! A diszlexiás tanulók hosszú évek fejlesztő munkája után is nehezen olvasók maradnak. 54 . Kedves Pedagógus! A tanulási zavarral küzdő tanulók a terápiás megsegítésen kívül a tanítótól is egyéni megsegítést igényelnek. a tanulási stratégiák megkomponálása és használata a tanulási képességek rendszerének fontos tényezői. Általánosan a logopédus kompetenciájába tartozik a diszlexia súlyos eseteivel való foglalkozás. az egyénre szabott oktatás a csoportmunka. hogy a diszlexiás tanuló a szkenner segítségével számítógépbe vitt szövegeket auditív csatornán fogadja – mentesítve ezzel a családot a napi többórás felolvasástól évek hosszú során.

Jártas a prevenciós és a korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak alkalmazásában óvodai. a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit. aki korszerű pszichológiai ismeretek birtokában ismeri a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit. Egy csokorra valót a teljesség igénye nélkül válogatva ajánlunk a Függelékben. s az egyes funkciók elmaradása egy év alatt korrekciós fejlesztés keretében remélhetőleg behozható. Speciális szakember. nem fogyatékos. számos fejlesztő gyakorlatsor látott már napvilágot. A fejlesztőpedagógus A fejlesztőpedagógus az átlagos IQ-val rendelkező. Kedves Pedagógus! Fontos tudnia.3. Ha a gyermek fejlettségi szintje egyenetlen. Új szemléletű és kompetenciájú pedagógus: olyan óvodapedagógus. akkor egy év felmentést javasolnak. a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. Érdemes megismerkedni velük! 55 . fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A diszgráfiás tanulóknak szintén segítőtársa lehet a számítógép – kiváltva a számukra frusztráló írást. aki részt vett fejlesztőpedagógus-képzésben. tanító vagy gyógypedagógus. 3–10 éves korosztály pedagógusa. iskolai csoportban és egyéni fejlesztési formában. hogy a vizsgálatot a nevelési tanácsadók végzik a szülő kérésére vagy az óvoda javaslatára.

hisz a „tanár beszél” módszer pl. A módszerek tehát mindig azt a tartalmat hordozzák.” A fejezetet írta: Magvasi Ágnes A pedagógiai módszer Kedves Pedagógus! A szaksajtó évek óta az oktatás hatékonyságának ellentmondásairól számol be – ezek nemcsak a magyar oktatási helyzetre. ez nem a kiválóság elleni merénylet. A közoktatás alapdokumentuma. hogy önmagában tartalom nélküli. Ugyancsak alacsony hatékonyságúak azok a „jól bejáratott” módszerek. de a nemzetközi viszonylatokra is vonatkoznak. javaslatot tesz azok alkalmazására. hogy a lehetőségeihez mérten a legjobb legyen. A hagyományos ismeretközlő iskola egyirányú kommunikációjával mára ellehetetlenült. Ez a fejezet abban ad segítséget. Spencer KaGan a módszerről azt írja. amelyek a tanárt mint az ismeretek birtokosát veszik alapul. a Nat 2003 az alkalmazott módszerektől a következőket várja el: 56 . Leírja az inkluzív iskola jellemzőit. MIt JElENt A MóDszEr KIFEJEzÉs? Dr. függetlenül a tehetségétől és a hátterétől. közvetítheti egy mese tartalmának fejtegetését vagy a Pitagorasz-tételt. amellyel a pedagógus megtölti őket. hogy a kompetencia alapú programcsomagok bevezetése. hanem annak megvalósítása. fejezet Módszerek A fejezet bemutatja a kompetencia alapú oktatás programcsomagjaiban használt módszereket. a tömegoktatást kiterjeszteni kívánó társadalom az oktatás hatékonyságának válságtüneteit fogalmazza meg. gazdagítva a pedagógusok eszköztárát. A fejezet David Miliband gondolatából indul ki: „Minden egyes gyermeknek megadatik. A tartalommal megtöltött módszer pedig maga a tanulási tevékenység.4. de minden fejlett. Másmás jelenségkörben. illetve azok eszközként való használata hogyan segít megvalósítani a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttnevelését – mindezt összekapcsolva a módszertani megújulással.

– az egyénre szabott tanulási módszerek. értékeknek és módszereknek egy adott társadalom vagy szűkebben egy tudományos közönség minden tagja által elfogadott összegzését jelenti. – az emlékezet erősítése. mert saját pedagógusszerepében is keresi a sikert. – a csoportos tanulás módszerei. Át kell gondolni minden pedagógusnak a tanítási folyamatban elfoglalt helyét. 2003.” Varga Csaba: A Régi és az Új Paradigma. – az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése. hogy az élethosszig tartó tanulás a pedagógus számára nem jövő. Vagy azért. – a gondolkodási kultúra művelése. hisz az ő kezében van a jövő minősége.4. és az iskola mint rendszer egész anakronisztikusan poszt-XIX. – az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. a célszerű rögzítési módszerek kialakítása. szerepét. amelyeknek a hagyományos ismeretközpontú pedagógia és az erre kiépülő szervezeti rendszere nem képes megfelelni. kormányváltás és irányváltás még inkább. gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: – az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása. 2006.” (horváth. fejezet Módszerek „Az eredményes tanulás módszereinek. június. módszereinek elsajátítása. vagy azért. mert belátja. technikáinak elsajátíttatása. Paradigmaváltásra14 van szükség az oktatási rendszer egész területén. de paradigmaváltás…” – majd némi malíciával így folytatja: „…osztálytermi szinten a reformok elzúgtak a fejüket behúzó pedagógusok felett. a számfogalom fejlesztése). hanem a nagyon is tényszerű jelen. 57 . hisz a sikeres tanítási folyamat ezen is múlik. mert felelősséget érez a rá bízott gyermek életpályája iránt. eVilág. – az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás. eljárások kiépítése. aki szándékosan emelt fővel állt a reformok hullámai között. Módszertani és szakmai ismereteit pedig folyamatosan meg kell újítani. századi rezsimben működik.” A pedagógia felé a társadalmi környezet – a fejlődésének felgyorsulása folytán – olyan új elvárásokat fogalmaz meg.) Kedves Pedagógus! Ön valószínűleg azon kisebbséghez tartozik. az íráskészség. horváth Attila oktatásunk paradigmaváltásáról így fogalmaz: „volt tankönyvváltás meg tantervváltás is. vélekedéseknek. – a kooperatív csoportmunka. 14 Paradigma: „…a gondolkodásoknak.

25%-ának íródnak! A rugalmas iskolakezdés némiképpen enyhít a problémán.1. ábra A mentális és a valós életkor Forrás: Varga. Az azonos mentális életkoron belül az egyéni képességek tovább differenciálódnak. Az ábrán jól látható. de korántsem oldja meg azt. különböző tempójából következően. A tantervek (elvileg) a gyermekek mentális fejlődésének a kereteit adják meg. Ez azt jelenti. hogy egy-egy kész58 . a többiek. a „mások”. 1971. hosszabb időszakot átfogó fejlődési folyamat során a különbségek mértéke is változhat. pontosan 10 éves gyermek közül a mentális életkorok az alábbi szóródásban voltak tetten érhetők: 4. 100. hogy a „kivételek” – az átlag alatt vagy átlag felett lévők – az adott életkorú gyermekeknek a háromnegyedét teszik ki. hogy a tantervek az érintett populáció kb. másrészt a fejlődés természetéből. Kedves Pedagógus! Az átlagos mentális fejlettség kijelölése azt eredményezi. …Régi pedagógiai tapasztalat. a „kivételesek” valóban többen vannak. rész Adaptációs dialógus A „kivételesek” vannak többen Ma az iskolába járó gyermekek tanulástartalma gyakorlatilag életkorhoz kötött. hogy a 10 évesek negyedrészének mentális életkora azonos az életkorával. „Egyrészt az egyes pszichológiai tulajdonságok tekintetében a gyerekek közötti különbségek más-más módon alakulhatnak.

Beszélgessen erről kollégáival. aztán felgyorsul. melynek egyik következménye a felnőttoktatásban való alacsony részvétel. 59 . A PISA 2000 vizsgálat ennek az alacsony hatékonyságát ékesen bizonyította.) A PIsA-vizsgálatnak egyik. Kérjük.4. ezek pedig nem veszik figyelembe a fent vázolt különböző fejlődési ütemeket. akik valamilyen – a tanuláshoz nélkülözhetetlen – részképességük fejlődésében zavart szenvednek. hogy a megfelelôen fejlődő gyermekek mellett a korosztályba tartoznak azok a gyermekek is. A következô táblázatban összegyűjtöttük azokat a pedagógiai gyakorlatra vonatkozó következményeket. hogy unalmas hely.és a helyi tantervi követelmények jelenleg elsősorban az ismeretanyag elsajátításának mennyiségi mutatóin keresztül mérhetők.) Bonyolítja az iskola nevelési szituációját. Magyarországon az iskolarendszer saját hatékonyságát az elmúlt 20-25 évben úgy kívánta növelni. Így a szegregációk egész sorát produkálta. ahol kevés izgalmas dolgot lehet tenni. fejezet Módszerek ség vagy képesség fejlődése lassan indul. amelyeket a társadalmi folyamatok alakulása (gyors változása) idézett elő. hogy az azonos képességűek összeválogatásának különböző módszereit preferálta. hogy a 32 ország tanulói közül a magyar gyerekek között vannak a legtöbben. (Sajnos a PISA-vizsgálat 2003-as eredményeiben szinte semmilyen tekintetben nincs lényeges eltérés. Kedves Pedagógus! Az oktatási gyakorlat megújulásának szükségességét jelzi annak alacsony hatékonyságú működése és az oktatás felé irányuló társadalmi elvárások megváltozása is. A tanulást segítő kompetenciák kialakítására a mai oktatási rendszer nem fektet elég hangsúlyt. A keret. esetleg valamilyen születési vagy szerzett probléma miatt sajátos nevelési igényűek. gondolja végig ezeket egyenként a saját gyakorlatára vonatkozóan. majd egy lassuló fázissal közelít a végső állapothoz. családjával.” (mOlnár–csapó. magyar szempontból megdöbbentő és lehangoló eredménye az volt. 2003. akik azt állítják az iskoláról.

és a cselekvô ember úrrá tud lenni a nehézségeken. a különbségek (eltérő képességek. Elvárják tőle a hiteles és felhasználható szakmai tudást. Az LLL nemcsak a munkával. szociális helyzet. hogy el tud-e igazodni az információk özönében. – a gondolkodási műveletekről (ebben partner az agykutatás. amit a tanulási képességek fejlődése nem követett (nem követhetett).) hatékony kezelésének képességét.1. – Az életesély növekedése okán a gyermekeknek jártasságot kell biztosítani a társas kapcsolatok terén is. Megváltoznak a tudásszerzés helyszínei és időtényezői. a kognitív pszichológia. a differenciált és rugalmas módszertani repertoárt. Megnő a tudástranszfer értéke.és normaközvetítést. hogy a megszerzett tudást tudjuk használni más környezetben. Az LLL nem azt jelenti. amelyben feloldódnak a konfliktusok. vállalnia kellett egyfajta szolgáltató szerepet. rész Adaptációs dialógus 2. Koncepciója nem azonos a „jó pap is holtig tanul” közmondás jelentésével. Következményük a pedagógiai gyakorlatra Mindent nem lehet megtanulni – az élethosszig tartó tanulásra kell felkészülni-felkészíteni15. vagyis az. 15 Az élethosszig tartó tanulás kifejezést (lifelong learning) a 70-es évek óta használják. a személyiség gazdagításának sokféle lehetôségére. – olyan stabil kompetenciákat kell a tanulóknak a közoktatásban megszerezniük. „A tudás társadalmához vezet. – a mérésről. tanulási kultúrát jelent. tudást az informális tanulás alkalmai. A felnövő nemzedék társadalomba való sikeres beilleszkedése függ attól. magatartást. Szembe kell néznünk a ténnyel: ez nem csak a közoktatási intézmények falai között valósulhat meg. Megváltoztak a társadalmi környezet iskolával szembeni elvárásai.) 15 60 . A formális tanulás mellett egyre nagyobb mennyiségben adnak ismereteket. a motivációkutatás). etnikai hovatartozás stb. hogy kellôen hosszú idô alatt sikerre vihetjük a „mindent megtanítani” elvet. Nem ő az ismeret egyedüli hordozója. a tudományok fejlődése A tudományos-technikai fejlődés mennyiségi robbanást hozott az ismeretek terén. (Motiválás az élethosszig tartó tanulásra. az empátiát. a toleranciát. Átrendeződik a formális és informális tanulás aránya és fontossága a tanulási folyamatban. Új életminôséget. körülmények között. hanem kiterjed az általános mûveltség minden területére. foglalkoztatással kapcsolatos ismeretek állandó megújítását jelenti. értékelésről. – Az alapvető ismeretek elsajátításán és képességek kialakításán kívül az iskolának ki kell alakítani a diákban egy magas szintű gondolkodási és kommunikációs készséget. – Feladatul kapta az iskola az érték. Bővültek a pedagógiai szakmai ismeretek pl. amelyek az élethosszig tartó tanulásban majd segítségükre lesznek. – a képességek fejleszthetőségéről. A tudományos eredmények és a pedagógiai gyakorlat kapcsolata. KôpataKi. táblázat A pedagógiai gyakorlat (és benne a módszerek) megújulását sürgető társadalmi folyamatok A társadalmi folyamatok alakulása. 2005. A pedagógus szerepe megváltozik. helyzetben. élni tud és együtt tud élni másokkal” – mondja a Jacques Delors-jelentés. – a tananyag elrendezésének alternatív módozatairól.

Az inkluzív iskolában munkatársként megjelenhetnek azok a segítő szakemberek. A speciális (gyógypedagógiai) intézmények a szükségletekre. Mindez azért is 61 . A tananyag. HoGy EGy IsKolA BEFoGADó (INKlUzÍV)? A befogadó iskola figyel a tanulói különbségekre. hogy a tanórákat követően ők is be tudjanak kapcsolódni a szabad idejét töltő gyermekközösség életébe: az osztálytársak baráti közösségeivel fenn tudják tartani a kapcsolatot a tanítási szünetekben vagy – betegségük esetén – számíthassanak a közel lakó osztálytársak segítő támogatására. a társadalomba való aktív beilleszkedésre. hogy az inkluzív intézmények előkészítő terepei lehetnek egy olyan társadalomnak. ha elég kitartó és szorgalmas. akár csoportos munkáról. eszközrendszerét és módszereit úgy válogatja meg. ahol bármelyik gyermek megvalósíthatja álmait. ugyanúgy nem kényszeríthetjük külön szegregált közösségekbe a kerekesszékben ülőket. hogy esélyt adjon minden gyermeknek képességei kibontakoztatására. amelyek az óra módszereit is behatárolják. ha nem egy módszer jelenik meg benne. MIről IsMErJüK MEG. gyógypedagógus. logopédia szakos gyógypedagógus tanár vagy terapeuta. A tanórák sikere mindig akkor a legintenzívebb. esetleg az egyéb okok miatt sajátos nevelést igénylő gyermekek csoportját. a kék szeműeknek és a barna szeműeknek. hogyan késztetheti a nebulókat aktív ismeretszerzésre. Feltételeit. fejezet Módszerek A befogadás vagy inklúzió szükségszerűsége Az inklúzió mára az európai iskoláktól elvárt gyakorlat. gyógypedagógiai vagy pedagógiai asszisztens). Ahogy nincs külön társadalma a soványaknak és a kövéreknek. S ha valakinek. Az egyéni fejlesztési terv – a benne megjelenő problematikus területek fejlesztése miatt – a pedagógus számára minden óra tervezésénél olyan támpontokat ad. az integráció segítésére pedagógiai tanácsadó szolgálatot hozhatnak létre. a hallássérülteket vagy a gyengénlátókat. ahol az esélyegyenlőség nem puszta szólam. esetleg a tantárgy maga bizonyos mértékig behatárolja a választható módszereket. akik a tanítási gyakorlatban a pedagógus segítségére vannak (iskolapszichológus. mozgásterapeuta. akár differenciálásról.4. nekik aztán igazán fontos lenne a lakóhelyükhöz legközelebbi iskola befogadó magatartása. de az igazán rugalmas pedagógus mindig megtalálja a módját. Kedves Pedagógus! Fontos tudnunk. akár egyéni fejlesztésről van szó. A szabad iskolaválasztás joga őket és szüleiket is megilleti.

Ehhez figyelembe veszik: – az eltérő szociokulturális hátteret. Amelyik iskola ezeket a szempontokat szem előtt tartja. hogy megnevezi azokat a kulcskompetenciákat.1. az már a hagyományos tantárgyi struktúrát is csak nehézkesen tudja továbbműködtetni. A tanítási folyamatban megjelenik a fejlesztő értékelés. ségleteinek alaposabb feltérképezésében. A tanulók haladási ütemének megfelelően tervezik a munkát. a kompetenciáról szóló fejezetben). A tanárok azokat a tanítási módszereket alkalmazzák. amely megnyilvánul például a tantárgyközi kapcsolatokban – ezzel a hagyományos iskolai keretek máris szétfeszítődtek. amelyek kialakítása. Segítenek a tanulónak önismerete fejlesztésében annak érdekében. kinesztetikus tanulók. 7 Együttműködnek a szülőkkel. 3. Munkánk így válhat valóban hitelessé. hogy képessé váljon saját tanulása hatékony irányítására. HoGyAN MűKÖDIK A BEFoGADó IsKolA? 1. 6. rész Adaptációs dialógus fontos. vizuális tanulók. 4. ami további segítség lehet a gyermek szük. 5. – az emocionális különbségeket. 2. 62 . Tervezéskor figyelembe veszik a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteit. fejlesztése az oktatási folyamat során meghatározó fontosságú (részletesebben l. A szülőkkel való megbeszélésekre szintén szerencsés elhívni a szakembert. amelyek kielégítik a tanulók eltérő igényeit. s az erre épített egyéni fejlesztési tervet is az ő segítségükkel tudja elkészíteni az osztálytanító vagy a szaktanár. mert a sok eltérő képességű gyermek egyéni fejlesztéséhez szükség van diagnosztikára. analitikus tanulók. Az SNI-gyermekek esetében ezek a diagnosztikus mérések szakemberek bevonásával történnnek. A dokumentum előírja az egységes alapokra épülő differenciálást és a kiemelt fejlesztési feladatokban a tanítás-tanulás olyan szemléleti egységét. Az egy osztályban tanító nevelők folyamatos interakcióban vannak egymással az eredményes személyi előrehaladás érdekében. globális tanulók). – az eltérő tanulási stílusokat (hallás után tanulók. A kompetencia alapú képzést oktatási alapdokumentumunk (Nat) elvárja az intézményektől azzal.

amelyek a Nat elvárásainak megfelelnek. tantárgyi integráció.4. Ami miatt mégis ez fordul elô leginkább. blokkosítás. elmélyült fejlesztő munkára van szükség. oktatási folyamatának újragondolása megtörténjen. – vannak oktatási szituációk. Az adatok arról győznek meg.5%-ot a tapintás és 1%-ot az ízlelés útján szerzett információk aránya. A hagyományostól eltérő tervezési. 1. epochális oktatás.) Önmagában ez a tény is elég volna. s mindössze 3. hogy a kompetenciák kialakítását a hagyományos ismeretközlő iskolai keretek között. (Ezek az adatok megközelítő átlagértékeket jelentenek. hogy a csökkenő kötelező óraszámok az egyes tantárgyakra olyan kis mennyiségű órakeretet tesznek felhasználhatóvá. de beilleszthetők. – az oktatás folyamatába hosszabb vagy rövidebb ideig. A következőkben azokat a tanítási módszereket gyűjtöttük csokorba.” (Csapó Benő) A pedagógiai módszerek szerepe. célja HAGyoMÁNyos PEDAGóGIAI MóDszErEK A külvilágról a legtöbb információt. a frontális osztálymunka módszereivel képtelenség teljesíteni. „A lényeges előrelépéshez ma már nem nagy alapelvek deklarálására. funkciója. és segítik a befogadó iskolák pedagógusainak hatékony tanítását. hogy az iskola belső struktúrájának és szokásrendszerének. kb. (Pl. hatékonyságuk szinte alig mérhető. A hallás útján az információk 11%-a jut el hozzánk. hanem sok apró részlet tisztázására. fejezet Módszerek Kedves Pedagógus! Általános ellenvetés az újítással szemben. 83%-ot a látás útján kapjuk. a tantárgyi „szegregáció” feloldásával ezek a problémák orvosolhatók. annak oka többek között: – pedagógusaink nagy százaléka ezekben a módszerekben van „otthon”. hogy ha azokat a teljes tanítási évre szétosztjuk.5%-ot tesz ki a szaglás. amikor ezek a módszerek a célravezetők vagy – hatékonyan egészítik ki az új oktatási módszereket. szervezési módszerekkel. 63 . a tantárgy tömbösítése. hogy a verbális ismeretközlés kiegészítés nélküli hatékonyságát megkérdőjelezzük.) Ez is egy ok arra.

összegzés. részösszefoglalások beiktatásával vagy az ismeretek rögzítését szolgáló feladatok adásával. Az előadást vagy a rövidebb idejű magyarázatot kötni kell a tanulók előző ismereteihez. A magyarázatok időtartamukat tekintve – a kisgyerekek esetében – az 5-10 percet nem haladhatják meg. Alkalmazására akkor van szükség. kifejtés. amelyek aktív szerepet adnak a gyermeknek hallgatás közben. és a tanuló általában a passzív befogadó. ahol a pedagógusé az aktív szerep. amely egy téma logikus. vagy meg kell szakítanunk a frontális munkát a tanulók aktívvá tétele érdekében kérdésekkel. amelyet más forrásból nem lehet elérni. mindenki ugyanazt a feladatot végzi. Hossza 15 perctől 2 óráig terjedhet. személyiségbeli eltérései nem kerülnek előtérbe. megértetésére alkalmazzuk. a tanulók képességbeli különbségei. 64 . Az ilyen módszerek esetében a pedagógus nem differenciál. – okfeltáró: a különböző (természeti vagy társadalmi) jelenségek okainak megértésére. – ha a cél az érdeklődés felkeltése. ha: – olyan információ közlése a cél. kifejezések értelmének magyarázatát adja. rész Adaptációs dialógus Előadás Olyan szóbeli közlési módszer. Általában az elbeszélés és a magyarázat elemeit is meg lehet találni benne. részletes kifejtésére szolgál. Mindkét esetben monologikus oktatási módszerről beszélhetünk. és 20-25 percnél hosszabb monoton. a lényegkiemelés technikájának gyakoroltatásával. – ha az információkat csak rövid ideig kell megjegyezni. szabályok. – leíró: egy szerkezet vagy folyamat bemutatására szolgál. fogalmak. Szerkezetét tekintve három fő részből áll: bevezetés.1. Magyarázat Szintén tanári közlés. segíteni lehet a tanulóknak az elhangzott szöveg jegyzetelésében. Ezért kombinálni szükséges olyan feladatokkal. szemléltetéssel. – egy tananyag bevezetésénél. passzív befogadásra még a felnőtt sem képes. Típusát tekintve lehet: – értelmező: fogalmak. ha az ismereteket még más módszerekkel is rögzítik. amelynek során törvényszerűségek. összefüggések megértését segíti elő a pedagógus.

kísérleti szituációk megítélése. A csend a legaktívabb tanulói tevékenységre. Keresd meg…!). Különböző kérdéstípusok eltérő gondolkodási műveletet aktivizálnak. – ellenőrző: a tanulók tudásszintjét vizsgáljuk. – instruáló: ha a munka elvégzésére ösztönzünk vele (Sorold fel…!. Rakd össze…!. A megbeszélés Az oktatásban leggyakrabban használt dialogikus közlési módszer. és ha a befogadás intenzitását figyelembe vesszük.4. Fontos. általánosításra. Miért ez a véleményed…?). de általában a tanítás folyamatában is kiemelt szerepe van. önértékelés). képzettársításra. hogy a kérdést követően hagyjunk időt. A kérdések funkciói: – diagnosztizáló: az óra anyagát alátámasztó előismeretek feltárására irányul. – érzelmek kifejezését elősegítő (Hogy tetszett…?. A kérdés A kérdés a megbeszélés fő eszköze. a gondolkodásra ösztönöz. összehasonlításra ösztönöznek. – véleményt kérő (művészeti alkotások. tanári kérdések segítségével maguk jönnek rá a megoldásra. – a kérdezés (az alábbiakban részletezzük) és – a tanulók tevékenységének értékelése (ez utóbbit külön fejezetben tárgyaljuk). s a tanulói válaszok alakíthatják az óra menetét. összefüggések feltárására. indítékok keresésére. A módszer három lényeges alkotóeleme: – a strukturálás (a megbeszélés menetének tudatos irányítása). fejezet Módszerek Az óra menetét ilyenkor mindenképpen a verbális közlés határozza meg. Szükségszerű tehát a verbális információ megerősítése. 65 . A tanulók aktívak. A tanár a tanulókkal folyamatos interakcióban van. – gondolkodtató: okok. akkor a gyermeknek nem is a legerősebb információfelfogó bázisát célozzuk meg. A megbeszélés formái: – a konkretizáló megbeszélés és – a kérdve kifejtés. következtetések levonására.

– Figyelembe veszi a tanulók értelmi színvonalát.! Illusztrálja…! Vázolja fel…! Hasonlítsa össze…! Csoportosítsa…! tervezze meg…! Javasoljon megoldást…! A gondolkodás színterei (kognitív taxonómia) Alapműveletek Ismeret Példa a kérdésfeltevésre Ki. pl. 66 . A tág tanári kérdésekre többféle jó válasz lehetséges. mit. – Fejleszti a gondolkodást. mi. Mi a feladata…?). egyértelmű. bloom taxonómiája szerint a kérdések a gondolkodás szintjei szerint az alábbi módon csoportosíthatók. a tananyaghoz szükséges előzetes ismeret feltárására vagy a tanult ismeretek összefoglalására használhatjuk (Hogy nevezzük…?. Fejlesztik a gondolkodást (Hogy látod…? Mi a véleményed…?). rész Adaptációs dialógus A kérdések két alapcsoportra oszthatók: A szűk tanári kérdésekre egyetlen helyes válasz adható. mikor. táblázat A kérdésfeltevés és a gondolkodás szintjei közötti kapcsolat Bloom taxonómiája szerint Példa a feladatmeghatározásokra Nevezze meg…! sorolja fel…! Válassza ki…! Képzelje el…! Mondjon példát…! Egészítse ki…! Használja fel…! Változtassa meg…! számítsa ki…! találja meg. 3. – Segítségével differenciáltan tudjuk kezelni a tanulók válaszait.. értékelésre ösztönöznek.1. rövid. melyik…? Mit gondol…? Milyennek képzeli…? Miért…? Hogyan foglalná össze…? Hogyan példázza…? Hogyan áll kapcsolatban…? Megértés Alkalmazás Magasabb rendű műveletek Elemzés (analízis) Egybefoglalás (szintézis) Mik a tulajdonságai…? Hogyan csoportosítaná…? Miben hasonlít…? Mire következtet…? Mi lenne. 2002. hogyan. világos. A tények felidézésére. elemzésre. A jó kérdezés jellemzői: – A jó kérdés pontos. ha…? Milyen megoldást javasolna…? Forrás: Bárdossy–Dudás–Pethőné–Priskinné. milyen.

Lényege: minden diák kap egy feladatlapot. amelynek lényege. amelyeket az előzetes tesztnél elrontottak. és a kártyák másik oldalára leírják. A kommunikációs készséget erősíti a „Ki vagyok?” módszer. hogy a tanulók kártyákat készítenek azokból a kérdésekből. Mire használhatók? – Segítségükkel kiválóan lehet a tanórán differenciálni (egyéni feladatlapok kérdései). vagy későbbi kiadás alapján). s a kártyák kérdéseit megválaszolják (KaGan. – Erősíthetjük a társas kapcsolatokat. ahol a gyermekek a tanárnak tesznek fel vitaindító. a „Találj valakit”. 2001. élőlény stb. találóskérdés-készítés). hatékony eszközei a tanításnak. ami az adott kérdésre vonatkozik (pl. vagy későbbi kiadás alapján. amire a válasz egy szám. – Elmélyíthetjük az ismereteket. A kártya másik oldalán valamilyen „behívó formula” van. A tanulók párban dolgoznak. • Dobj egy kérdést: A csoport a tanultak ellenőrzésére vagy készségfejlesztésre alkalmazhatja. hogy a gyermekek körbejárnak. hogy a válasz helyes.4. és 5-5 db kártyát átadnak társuknak. – Játékosabbá tehetjük az órát vele (barkohba. Lényege. fejezet Módszerek A kérdések gyakori. és leírja egy villámkártyára.) 67 . nevét kell. irodalmi hős. aki tud válaszolni a munkalapon lévő valamelyik kérdésre. Minden kérdéshez új „szakértőt” kell keresni. és az osztályban körbejárva keresnie kell valakit.) (KaGan. információkérő vagy az előzetes meditációt segítő kérdéseket. A kérdésekre adható válaszokat megvitatják csoporton belül. A diákok ekkor a válasznak megfelelő számú csoportokba tömörülnek. A következő lépésben kicserélik villámkártyáikat valamelyik csoporttal. és ha tudják a választ. kijavíthatjuk a hiányos vagy téves ismeretet: • A villámkártyák a bevésési folyamatot segítik. A nehézségi fok emelhető a segítségnyújtás csökkentésével. hogy kitalálják úgy. A gyermekek egy labda körbedobásával egymást kérdezik a tanult anyag ismereteiből. a táblára kifüggesztett lista. felváltva kérdezik egymást. A munkalapra a válaszoló szavait kell rögzíteni. A társak csak igennel és nemmel válaszolhatnak. Gondoltam egy számot…. (A találgatásban segíthet pl. egy szó az egyik oldalon és szótári meghatározása stb. fejleszthetjük a kommunikatív készséget pl. – Egybeköthetjük a gondolkodást mozgással pl.). 2001. A gyermekek a hátukra tűzött híres ember. miközben a tanár feltesz egy kérdést. aki aláírásával bizonyítja. visszakapják a kártyájukat. „a tanár válaszol” módszerrel. Kooperatív munkaforma pl. hogy társaiktól három kérdéssel kérhetnek segítséget. • Feladatcsere: A csoport minden tagja kidolgoz egy ismétlő kérdést az anyagból. a Keveredj! Állj meg! Csoportosulj! kooperatív módszerrel.

amely rengeteg lehetőséget ad a vizuális megerősítésre. a magnetofon és a számítógép. hogy a verbális közlés mellett fontos a tárgyak. kitömött állatok. tolerancia. – a kommunikációs készség javítását. ábrák találhatók a teremben. metszetek. Már CoMenius is felismerte. vitakultúra stb. Azóta a szemléltetésnek a korszerű pedagógiában számos. Ugyanezt éri el a pedagógus. a modern technikát is felhasználó formáját ismerjük. elemzése is. és az írásvetítő is megszokott eszköz. ha kabinetrendszer van. A hagyományosan frontális megerősítő módszer mellett a csoport. Modellek. Az emberi megtapasztalás hétköznapi alapesete az érzékszerveink útján történő információszerzés. a tévé. hangszerek és ritmushangszerek stb. később mértékegységek. – a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését és – a közösségépítésre is pozitív hatása van. az írásvetítők. Hatékonyan akkor szervezhető. videomagnó. Az ismeretek elsajátításán túl erősen aktívgondolkodás. rész Adaptációs dialógus Vita A megbeszélés magasabb formája. A diavetítők. ásványok. a szaktanterem jellegének megfelelő faliképek. ha ötletek. gépek.és kommunikációskészség-fejlesztő módszer.).1. nyelvtani szabályok díszítik a falakat. és használjuk is. jelenségek észlelése. ahol a tanár háttérből irányít (vitavezető). megszokott látvány. Az alsós osztálytermekben a kicsiknél mindennapos. Jelentős szerep jut a tanulóknak. Dialogikus közlési módszer. A körültekintő tanító kis kézi könyvtárat is tart az osztályteremben.vagy egyéni munkában is használhatjuk. DVD. preparátumok. – valamennyi a közvetlen szemléltetést célozza. Ez a módszer segíti: – a tantárgyi tudás elmélyítését. 68 . értékelő álláspontok sokszínűsége várható. Szemléltetés A hagyományos és a korszerű pedagógiai módszerek egyike sem nélkülözheti a szemléltetést. Alkalmazása előtt a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a vita alapvető szabályait és magatartásmódját (türelem. ha kísérleteket mutat be vagy végeztet az osztállyal. A modern kor számos technikai berendezéssel siet segítségünkre. Az idősebb korosztálynál. – az interperszonális kapcsolatok minőségi javulását. hogy hívóképes betűk és számok.

a diák feladata a megfigyelés. – a tanuló személyiségéből adódó különbségek (attitűd. képalkotás.4. Annál hatékonyabb a szemléltetés.). tanulásban akadályozott gyermek(ek) van(nak) a csoportban]. fejlesztendő területek alapján kerülnek eltérő csoportokba. vegetatív. minél közelebb kerül a gyermekhez a megtapasztalható valóság. Szemléltetésnél az irányító a tanár. Differenciálás A differenciálás a tanulók egyéni különbségeinek figyelembevétele a tanítás folyamatában. vallási. – Ha a csoporton belül a követelmények eltérnek egymástól [pl. – veleszületett adottságbeli különbségek (szomatikus. érdeklődési kör. etnikai különbségek stb. de az egyes gyermekek között nincs együttműködés. Rétegmunka A tanulók bizonyos fejlesztési célok. hozott ismeretek. Mikor érdemes ezekkel a módszerekkel élnie a pedagógusnak? – Ha lehetőség szerint mindenkinek szükségletei szerint szeretnénk feladatot kiosztani. mindenki önállóan dolgozik. – Ha egyéni alkotómunka a feladat (tárgyak létrehozása. 69 . A pedagógus által nyújtott segítség személyre szabott.). idegrendszeri). azonos feladatot kapnak csoporton belül.). szokásrend. Az egyéni különbségek lehetnek: – a szociális háttérből adódóak (értékrend. motiváció stb. EGyÉNI tANUlÁsI MóDszErEK A tanulók személyi adottságára építő pedagógiai módszerek közül először az egyénre figyelő individuális módszereket tekintjük át. szövegalkotás stb. Ezt a munkaformát részben egyénre szabott munkaformának nevezzük. fejezet Módszerek a projektor és az interaktív táblák: mind megannyi lehetőség a közvetett információszerzésre.

Az ismeret elsajátítása szerint: – a hiányok pótlására alkalmas feladatok. esetleg amíg nincs gyakorlatunk a fejlesztés ütemezésében. a részképesség-problémával küzdő gyermekek szakértői véleményében gyakran olvasható az időkedvezmény kérése. A különböző munkatempóra tekintettel: A tanulók munkatempójának eltérő volta mindannyiunk számára ismert. – az ismeret rögzítésére alkalmas feladatok.) 70 . A differenciálás csak akkor oldható meg sikeresen. rész Adaptációs dialógus A kulcskompetenciák fejlesztésénél jelentős szerepet kaphat a differenciált oktatás. A szórt figyelem. a kapkodás a lassan haladó gyermekek között éppúgy előfordul. a hosszan tartó koncentráció hiánya. a tanulásban akadályozott gyermek esetében az egyéni fejlesztési tervet. Ezért a tanítónak ezeket először ki kell alakítani. képesek az önellenőrzésre. ebben segítségünkre lehet. A tanítás folyamatában fontos a bizalom megtapasztalása. Ha részképességzavart mutató vagy tanulásban akadályozott gyermek/tanuló esetében alkalmazzuk a differenciálást. A differenciált feladatok kiválasztása. (Célszerű az utóbbi esetben a tervezés időszakában kikérni az iskolai vagy az utazó gyógypedagógus véleményét. ezzel segítve az önismeret fejlesztését. amely az esélyegyenlőség megteremtésének alappillére lehet. mint a gyorsan haladók között. (Ha lehetőség van a nevelőtestületben mozgásterapeutát alkalmazni részmunkaidőben – aki lehet tanfolyamot végzett tanító kolléga is –. a gyermek személyiségének stabilabbá tételében. a feladatok tartalmát is megbeszélni a szakemberekkel. – a rögzített ismeret elmélyítésére. a reális énkép kialakulását. ismerik és tudják használni az önálló munkához szükséges eszközöket és rendelkeznek időérzékkel.1. személyre szóló összeállítása mindig diagnosztikus tájékozódás után történik. hogy a megfelelő szintet maguk válasszák. ha a gyermekek rendelkeznek önálló tanulási technikákkal. a finommotorika fejlesztésében.) A részképesség-problémás gyermekek esetében a fejlesztőpedagógussal kell ugyanezeket a lépéseket megtenni. Táblára kiakasztjuk a feladatok megoldását vagy borítékban az asztalra tesszük. Differenciált óravezetésnél alkalmat lehet adni a tanulóknak. sokat segíthet a koncentrációkészség. Az okok feltárása után meg kell határoznunk a fejlesztés irányát és módját. A differenciáláskor emellett külön kell figyelnie az inkluzív iskolában tanító nevelőnek a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. felhasználására szolgáló feladatok. Pl. figyelembe kell venni a szakvéleményben megfogalmazottakat. ha az órán a gyermek számára lehetővé tesszük az önellenőrzést. Differenciálásnál a feladatokat különböző szempontok szerint állíthatjuk össze.

sem a folyamat során.) A tANUlóK KÖzÖsEN VÉGzEtt tANUlÁsI tEVÉKENysÉGEI A tanuláspszichológia mérési adatai szerint annak. Az értékelés az önmaga eredményeihez képest végzett előrehaladáson alapul. ha a tanuló valamilyen ok miatt egyéni haladási ütemben való munkára kap engedélyt az igazgatótól. előzetes ismereteit és az egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különbségeket. 71 . jártasságát. de vigyáz arra.4. a 30%-át. – amit egyszerre látunk és hallunk. a 20%-át. sajátosságaihoz mért sikert. Pozitív viszony van a tanuló és a pedagógus között. fejezet Módszerek A gyorsabban haladók számára mindig legyen „időkitöltő feladatlap”. aki minden gyermek számára biztosítani tudja a képességeihez. – amit látunk. Individualizált munka A pedagógus figyelembe veszi a gyermek egyéni haladási ütemét. adottságait. annak az 50%-át. sem az értékeléskor. Ugyancsak lényeges a csoportok – a fejlesztési célnak megfelelő – változó összetételének lehetôsége és rugalmas alakítása. – és amit önállóan kipróbálunk és végrehajtunk. a 10%-át. vagy a sajnátos nevelési igénye ezt a munkaformát teszi szükségessé az adott sérült vagy eltérő fejlődésű terület miatt. Az oktatás gyakorlatában ezért a módszerek kombinálása vagy új komplex technikák bevezetése szükségszerű. annak 90%-át (!) vagyunk képesek megjegyezni (zaKárné. hogy mindegyik csoporttal foglalkozzon személyesen is. illetve a tudás aktív megszerzése lényegesen nagyobb hatékonyságot előfeltételez. Ebből adódóan a tanítási órákon az ismeret több érzékszerven keresztüli megtapasztalása.). Nincs kapcsolat a társakkal. (Ezt a módszert akkor érdemes alkalmazni például. tanulási stratégiáját. – amiről magunk beszélünk. 2004. – amit olvasunk. A pedagógus mindig a fejlesztési célnak megfelelően foglalkozik a csoportokkal. – amit hallunk. annak a 70%-át.

A felfedezéses tanulásban megváltozik a tanár szerepe. pl. Feladata. – A munka befejezését követően a résztvevőkkel együtt ki kell értékelni a munka folyamatát: mi okozott problémát. Mire ügyeljen a pedagógus a problémamegoldás folyamatában a különböző szakaszokban? – A probléma megértésekor: keresni (kerestetni) kell a tanulókkal a probléma okát. miközben általános sémáink is fejlődnek. hogy a maguk számára megfogalmazzák. hasonló feladat keresése. Komolyabb gond esetén a szünet beiktatása gyakran segít. Viszont az aktív tanulással a tanuló kíváncsiságát. A felfedezéssel a tanulók nemcsak érdekesebben tesznek szert ismeretre. érdeklődését mozgósítjuk. hogy annak az ismeretnek. szükséges lehet a tanári segítség. összefüggések keresésére ösztönöz. azt némileg átalakítva. hol tévedtek (Knausz. hol tartanak. 2006. mi segítette a munkát. – A megoldás folyamatában a pedagógus számos eszközzel segítheti a tanulókat. Érdeklődő figyelemmel kísérheti munkájukat. Kérdéseivel ösztönzi a gyermekeket. ahol szembesülhetnek a különböző elképzelések. A felfedezéses tanítás során az általános sémák segítségével egyedi problémák kerülnek megoldásra. A felfedezéses. 72 . hanem kérdez.). a megoldás megtervezése.1. a feladat leegyszerűsítése. mi a következő lépés. A felfedezéses tanulás folyamán a pedagógus facilitátori szerepet tölt be. amelyeket a problémamegoldás során alkalmazni tudnak. a lényeges és lényegtelen információk elkülönítése. Felfedezhetik. megoldási javaslatok erősségei és gyengeségei. hogy a meglévő tudás és az új szituáció találkozásából új. problémát fogalmaz meg. de csak az akadály elhárításáig. Lehetőséget biztosít a gyermeknek arra. 90%-át vagyunk képesek megjegyezni. aki többé nem ismeretet továbbít. amit önállóan kipróbálunk és végrehajtunk. Ha elakadtak. információk felkutatása és átadása. a feladat modellezése. A pedagógiai feladat tehát nem az ismeretek. hanem mást is tanulnak. hogy a tanulót gondolkodásra késztesse. magasabb rendű tudással kerüljön ki. az új helyzethez igazítva máskor is alkalmazni tudják (tudástanszfer). hanem azok rendszerezése. Így tehát a ráfordított idő az eredmény hatékonyságában busásan megtérül. Láttuk. kutatásos tanulás időigényes. hogy amit egy konkrét probléma megoldásánál megtanultak. a félbehagyott munka motiváló erő is lehet. feldolgozása. rész Adaptációs dialógus A felfedezéses tanulás Az információrobbanás eredményeként hatalmas ismeretbázis áll a tanuló rendelkezésére. Mi az ismeretlen? – A probléma elemzésekor: meg kell ismertetni a gyerekekkel olyan eljárásokat. A megvalósítás folyamán a résztvevők között vita alakulhat ki.

hanem szortírozza. kérdésfelvezető. A kooperatív tanulási forma – ahogy a többi cselekvő tanulási forma is – a hagyományos tanulási módszerekkel szemben nemcsak megengedi. konstruktivitását. A pedagógusnak a csoportos munka szervezésénél mindig figyelembe kell venni az egyenlő részvétel kritériumát. Minden tevékenység 4-6 fős csoportokban zajlik. A kooperatív tanulás mint módszer a konstruktív tanulási elméletre épül. Egyéni felelősség Egyenlő részvétel Párhuzamos interakciók Forrás: Kagan. új ismeretek előkészítésére. fejezet Módszerek Kooperatív tanulás „A kooperatív tanulás nemcsak tanítási módszer. a kommunikációs és az együttműködési készséget segítenek kialakítani. Pl. a szóforgó vagy ennek írásos megnyilvánulása. jegyző. Ebben az esetben várható. befogadására. feladatmester. Az előzőben mindenki önállóan megírja a tesztet.). Utóbbinál pedig a részfeladatok megoldásával áll össze a csoport eredménye. 73 . vagy ha valamelyik csoporttag nem teljesít. (Pl. amelyek az egyéni teljesítmények összeadásával lesznek értékelve. rendszerezi. de nincs szó kooperációról. hanem filozófia is – állítja Norm Green.4. 2005. Elősegítik a tanulói aktivitást. hogy a könnyebben tanuló diák segít társának a feladat megértésében. Ha a négy feltétel valamelyike hiányzik. akkor az egész csoport alulteljesít. ha az egész csoport sikere mindegyik tag sikerének a függvénye. 4. a számonkérés és a gyakorlás élénkítésére. a kerekasztal. Az egyenlő részvétel a kooperatív csoportokban a szerepelosztással kezdődik. A diákok mindkettőben körönként vesznek részt. a kooperatív tanulás nemzetközi szakértője. hogy az mielőbb eljusson a jó megoldásig. pontfelelős módszer vagy a feladatért felelős módszer. átalakítja.” (óhidy. mindössze csoportmunkáról beszélünk. táblázat A kooperatív tanulás négy alapelve Építő egymásrautaltság Akkor jelentkezik. hanem kifejezetten stimulálja az emberi agy ezen alkotómunkáját. eszközfigyelő. újjáteremti. visszatekintő. csendkapitány stb.) A kooperatív módszerek az információszerzésen túl a gondolkodási. amikor az adott órán (foglalkozáson) a munka folyamata valamely részterületének felelősévé tesszük a csoporttagokat (időfelelős. Az egyéni felelősség átélése fontos része a kooperatív tanulásszervezés sikerének. Ehhez olyan új módszereket kell kidolgozni vagy a már meglévőkből felhasználni. amely szerint az ismeretek elsajátítása mindig alkotó.) Mindkét módszer a tanulási folyamat számos területén alkalmazható pl. 2001. azaz konstruktív módon történik: az emberi agy az ismereteket nemcsak befogadja. a tanulók órai aktivitása a sokszorosára nő. és a pontszámok összeadása adja ki a csoporteredményt.

A foglalkozásterv épülhet a kooperatív tanulásszervezés valamely kész mintatervére. Ebben az esetben ugyanis a tanulók órai aktivitása a sokszorosára nőtt. Összegyűjtöttük Önnek a kooperatív tanulás szervezéséhez szükséges alapvető tudásokat. A hagyományos óraszervezésnél ez az aktív idő is szétosztandó a tanulók között. olvassa el. több hétig is célszerű együtt hagyni a csoportokat a szociális kompetenciák fejlesztése miatt. hogy a páros munka alapvetően nem kooperatív módszer. b) Abban az esetben. a hagyományos tanórába beillesztve is hatékonyan alkalmazhatjuk őket. azután továbbadja a bal oldali társának. „A kooperatív életszemlélet kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködést és a közösség minden tagjának egyéni teljesítményét előtérbe állító szemléletet jelent.1. Pozitív tapasztalat. más készségeket. Amennyiben előre tervezett heterogén csoport dolgozik együtt. Kérjük. (Meg kell jegyezni ugyanakkor. 2005. foglalkozásvázlat készítését. Ha csak ezt a 10 percet a tanár a kooperatív óraszervezéssel oldaná meg. a papír körbemegy. akkor 74 . nem mindegy. de szóban. a félidő módszer (először a pár egyik tagja. ha biztosak vagyunk a kooperatív módszerek használatában. és próbálja azokat a saját gyakorlatába illeszteni! a) Nem nélkülözheti a tanóra előzetes tervezését. a párhuzamos interakcióknak köszönhetően az egy főre jutó aktív időszak akár 5 perc is lehet. A szóforgóban ugyanez történik. Pármunkánál pedig pl. mint a hagyományos tanítás. majd a másik szerepel előre meghatározott ideig) vagy a páros forgószínpad (amikor a pár tagjai felváltva neveznek meg dolgokat vagy dobnak be ötleteket) a kooperatív választás. hogy a kooperatív tanulást alkalmazó tanulók a konszenzusra törekvő szemléletet átviszik az élet más területeire is. Az első diák a feladatnak megfelelően leír valamit.) A párhuzamos interakciók önmagában magyarázatot adhatnak arra.) Kedves Pedagógus! A kooperatív tanulás szervezése más pedagógusattitűdöt. innen a neve: kerekasztal. illetve. ahol nemcsak az egyidejű interakciónak. ha csak egy vagy néhány módszert ismerünk. A frontális osztálymunkában a tanulók mindössze 10 percig jutnak szóhoz. a többi idő a tanáré. c) Miután a kooperatív módszerek sokasága szól a csoportos interakcióról.” (óhidy. hogy a kooperatív módszerek miért sikeresebbek minden eddigi módszernél. de az egyenlő részvételnek is megfelelnek a szereplők. Ha véletlenszerű csoportalakítást preferálunk. ami 15-szöröse a hagyományos óravezetés során az egy tanulóra jutó időnek. képességeket kíván. hisz a tanári felszólításra mindig csak egy tanuló válaszol. hogy a csoportalakítást hogyan végezzük. Ez a módszer a közösség tagjai közötti kooperáció eredményeként létrejövő konszenzus elérésére tanítja meg a gyerekeket. rész Adaptációs dialógus A kerekasztal esetében a diákok egy tollat és egy papírt használnak. Így a tanulók egy főre jutó kommunikációja a tanórán 20 másodperc. akkor saját tervünkre.

A projekt azon az alapelven nyugszik. Olyan tanulási egység. előkészíteni. a közösen elfogadott szabályok megalkotása és következetes betartása.” (Pedagógiai lexikon) A projekt a gyermekek teljes személyiségét. amely szerint a tanulás komplex folyamat. (Hogyan tudtatok együtt dolgozni. ugyanakkor ne okozzon nehézséget. ha a táblára vagy a tanárra kell figyelni. A tanulói értékelésnek a teljesítményen túl a kooperatív készségekre. Ezért a kooperatív óra tervezésében összhangban kell lennie az ismeretszerzésnek. a tanulót és a tanulási környezetet is magában foglalja. hogy jobban alkalmazkodjon a tanulók szükségleteihez. amelynek központjában a probléma áll. amelynek hatására mindenki abbahagyja a munkát. ezért a tanulási folyamat az órán mozgással és zajjal jár. A módszer vállalása esetén az egyes tantárgyakat. együttműködésre is ki kell terjednie. A tervezésnél meg kell feleltetni egymásnak a célokat. céltudatos tevékenységgé alakítva a gyermeki kíváncsiságot. amely a tanárt. Fontos. Célszerű megállapodni a közösséggel egy olyan jelben. képzelőerőt. az időkeret meghatározása. érzelmi. a csoporton belül differenciáltan. a szociális tanulásnak és a tapasztalati tanulásnak. 75 . a képességeknek megfelelően adjuk a feladatokat. Ha lehet. g) Az órán fontos a szerepek kiosztása. hogy az értékelés nem csak a tanár privilégiuma. h) A foglalkozásokat mindig a tanulói értékeléssel és önértékeléssel zárjuk. A folyamatos interiorizáció a társas viselkedést is alakítja. egy központi téma köré csoportosítva tanítjuk. sokszorosítani. amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. feladatokat és a módszereket. motorikus adottságaikat is figyelembe veszi a tanítás folyamatában. hogy ez utóbbiból ne legyen sok. a téma feldolgozásának mélységét és a pedagógusok gyakorlatát. d) A tantermi környezetet úgy kell kialakítani. Ez a módszer egyszerre vár el együttműködést a tanulóktól és a pedagógusoktól. f) Az óra tervezésénél a pedagógus a tanulói tevékenységek megtervezésére koncentrál. volt-e vita stb. és ne legyenek tiltó megfogalmazások. fejezet Módszerek a csoportok összetételét gyakrabban kell változtatni. Magunk számára tervezzünk megfigyelési szempontokat. Ekkor kell az óra szükséges eszközeit is kiválasztani. A projekt időtartamát tekintve az egynapostól a többhetesig (általában 2-6) terjed. A foglalkozás végén mi is végezzünk önértékelést. Az időtényezőnél figyelembe kell venni a gyermekek életkorát. Könnyen léphessenek egymással kapcsolatba a csoporton belül.4. és a tanárra figyel (csendjel). e) Miután a tanulás cselekvések sorozata. mert ilyenkor igen ritkán alakul ki ideális csoportösszetétel.?) Projekt „A projekt olyan oktatásszervezési eljárás. de soha ne feledjük. tantárgycsoportokat interdiszciplináris módon. értelmi.

A munkafolyamat során és a projektzárás előtt a csoportok folyamatosan értékelik saját munkájukat. rész Adaptációs dialógus Ebbe a folyamatba a tanuló magával hozza előzetes ismereteit. Megszűnik a verbális képességek előnye. figyelembe véve a tanulók tudásszintjét. a projektszakaszok összegzését követően jelenik meg. 76 . segítve ezzel a gondolkodás fejlesztését. hisz a gyermek vagy ifjú közönség előtt mutatja be munkáját. A tanuló tehát a projekt során aktív. az összefüggések felismerésére. az egymásra figyelés. a projektzáráskor pedig eredményeiket nyilvánosság előtt bemutatják. A kivitelezés olyan cselekvő együttműködés. alkotó részese a tanítási folyamatnak. vesz részt a prezentációban. a tolerancia képességének fejlesztését. A projekt utat nyit a különböző tantárgyi ismeretek integrációjára. a kisebb egységek tervezésekor. szociális. A projekt megvalósításának szakaszait a következô folyamatábra foglalja össze. A tervezést követő megvalósítás is többlépcsős folyamat. ekkor a tanári motiváció és a segítség tudatos jelenléte is döntő szerepet kap. hisz a téma kiválasztásától folyamatos a tanulókkal való interakció. érzelmi és fizikai oldalait helyezi előtérbe. 2. A projektmódszerben fokozott szerepet kap a tervezés. Ez a mozzanat az önértékelés és önbecsülés kialakításának fontos momentuma. első körben a folyamat egészének a megtervezését jelenti. ugyanakkor a pedagógus stratégiai gondolkodását is szinten tartja. amelynek során a tanulói csoportok a döntéshozók. másodszor a megvalósítás folyamán. és a különböző képességek azonos súllyal vehetnek részt a közösen választott probléma megoldásában. a segítségnyújtás. A kivitelezés időszakában lehetőség van a szükséges korrekciók megtételére. elősegíti az új ismeretek és készségek megszerzéséhez szükséges tanulási technikák felfedezését és kipróbálását. melynek során meghatározott képességekhez és ismerethez kívánjuk eljuttatni a gyerekeket. tapasztalatait. A közös tevékenység elősegíti a kommunikációs készségek. a koordináció és a bátorítás. A tanítás tematikus megközelítése a gyermek fejlődésének intellektuális. amely 1.1. Ebben a folyamatban a tanár feladata elsősorban a tanácsadás. a pedagógus pedig koordinál és a segítségnyújtás különböző módozatait alkalmazza. és ezek közé egyéni módon kapcsolja be az új ismereteket. A résztémák változatos tevékenységei sikerhez juttathatják az eltérő tanulói személyiségeket. mely alatt egész személyisége formálódik és az új ismeret befogadásához szükséges kompetenciái fejlődnek.

77 . összedolgozása (pl. A mindennapos találkozás a gyerekekkel lehetővé teszi jobb megismerésüket. természettudományi. de lehetnek tantárgyblokkok vagy műveltségterületek is. társadalomtudományi tantárgyblokk). időszak) három-négy hetes időszakok vannak meghatározva. hogy a gyerekek figyelme tartósan egy-egy területre koncentrálódjon. Ezek lehetnek a hagyományos értelemben vett tantárgyak. ábra A projekt megvalósításának szakaszai Epochális oktatás Ebben a típusú oktatási formában (az ’epocha’ görög szóból. jelentése: korszak. kikerülhetetlen az osztályban tanító nevelők kooperációja. fejezet Módszerek 5. művészetek. amelyekben egy adott témakör tanítása zajlik. Ez a rendszer lehetővé teszi. Miután az epochális oktatásban egy adott tantárgy vagy tantárgyblokk nagyobb mennyiségű anyagrészét dolgozzák fel többféle megközelítésben. bár a tanulásban akadályozott gyermekek esetében ez az értékelési forma jogszabályban előírt kötelezettség. A fejlesztő értékelés a befogadó iskola egyik sajátos jellemzője.4. változatos eszközrendszerrel. és a nevelőnek könnyebb valóban személyre szóló feladatokat meghatározni részükre. hogy a pedagógus sokkal kevesebb gyermekkel van kapcsolatban az adott blokkok tanítása idején. Az epochális oktatás előnye. így a módszer lehetővé teszi a fejlesztő értékelés bevezetését is.

drámapedagógiai módszerek a tanításban Mindenekelőtt: ez a módszer nem elsősorban a magyart tanítóknak vagy a magyar szakosoknak szól. Ebben a tanítási módszerben a házi feladat kisebb jelentőséggel bír. hogy nem feltétlen egyetlen témát dolgoz fel és nem (vagy nem mindig) záródik konkrét produktummal. jól felszerelt információs bázis. ha a szituációs játékot eszközökkel (pl. Szerepjáték. 78 . hogy változatos eszközrendszer. A kisgyermekeknél segíti a megnyilatkozást. bábokkal) kezdeményezzük. Miután minden nagyobb blokk végén összefoglalnak. Ha az előbbi helyzetet racionális. amelyek pl. – Közös döntések: fiktív vagy valódi történetekhez kapcsolódó játékformák. koncentrációképességétől. egy családi konfliktus. az egyéni döntéseket pedig közösen megbeszélni. hogy egy helyzetet. hogy itt el is kell játszani a szituációt. hanem hosszabb időszak: ez a tanulók korától. történetet olyan plasztikusan meséltünk el az osztálynak. azt a témacsoportot. az empátiagyakorlatot alkalmaztuk. etikai problémahelyzetet hordozhatnak. Öntudatlanul vagy tudatosan a drámapedagógia eszközét. – A szituációs játékok a döntési helyzetektől abban különböznek. A történetet meghallgatva kell bizonyos kérdésben dönteni vagy a szereplők cselekvését megítélni. dilemmákat élnek át segítségünkkel tanítványaink. Az epocha abban különbözik a projekttől. Az igazán elmélyült közös munkához 60-90 perces egységekre lehet szükség. amelyet több héten át dolgoztak fel. számítógépes eszközpark álljon rendelkezésre. problémafeltáró gondolatokkal fűszerezve döntési szituációvá alakítjuk. könyvtár. Egy történelmi esemény körülményei. hogy rövid ideig tartó döbbent csönd után záporoztak a vélemények vagy a kérdések. amelyet közös gyakorlással.1. a gyermekek és a nevelők közös megegyezésétől függ. Fontos a szerepek tisztázása és a szerephez tartozó magatartási normák figyelembevétele. Megnő az idő. rész Adaptációs dialógus Az epochális tanításnál fontos feltétel. döntési helyzeteket. hisz a tanulók mindennap találkoznak a tantárggyal. spontán elsajátítással töltenek. Mindannyiunk gyakorlatában előfordult már. a gyermek összefüggéseiben is láthatja a problémát. tantárgyi blokkal. egy idegen nyelvi környezet vagy egy elképzelt film jelenetének megelevenítése lehet például a feladat. A tanítási óra nem a hagyományos 45 perc.

a kicsiknél kerékpáros ügyességi pályák kiépítése.). A szerepeken keresztül interakcióba lép a tanuló és a karakter személyisége. amikor a korban élt különböző helyzetű és eltérő tulajdonságú emberek karaktereit kell megformálni különböző idősíkokban a szereplőknek. Kollégák! Az előttünk álló évszázadnak már az elején. tőzsdejáték. aki nem tud anyanyelvén kívül még egy idegen nyelvet. természeti vagy társadalmi folyamatok működésének folyamatát. és a sommázott előrevetítést a mai napig nem feledhetem. az néma lesz. aki pedig nem rendelkezik elfogadható felhasználói ismeretekkel a digitális technológiák terén. természeti jelenségek szimulációja terepasztalon. A helyzetek megélése fejleszti az empátiát és a kreativitást. Az INForMÁCIós És KoMMUNIKÁCIós tECHNIKA (IKt) szErEPE A tANÍtÁs MóDszErtANI MEGÚJUlÁsÁBAN Az 1990-es évek közepén hallottam egy előadást a pedagógia előtt álló kihívásokról. A fenti módszerek kísérletet tesznek a tudás személyesebbé tételére. tudomány) mellett hangsúlyos szerep jut az információs társadalom (informatika. eszközök. a történések logikai összefüggéseit. saját döntéseik következményét. Operatív tervei között ugyanis az aktív társadalom (élethosszig tartó tanulás-képzés). de a szabályai szigorúbbak. kutatás. ami élményszerű. A gyermeknek lehetősége van biztonságos körülmények között megtapasztalni. megérteni a tárgyak.). fejezet Módszerek – Tablót készíthetünk egy nagy történelmi esemény vagy irodalmi mű kapcsán. az okos társadalom (oktatás. 79 . Szimulációs játékok Összekapcsolhatók az előbbi módszerrel. (Adott időben hol voltak? Mit csináltak? Mire gondoltak? Mi történt velük?) A mozaikokból érdekes tabló kerekedik ki. tartós tudást biztosít. az potenciális analfabétának fog számítani. fejlesztés) kiépítésének (danCsó.4. számítógépes szimulációs programok stb. Szimuláció a valóság absztrakciója. Ennek a jóslatnak az igazságát tükrözi az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007–2013) is. 2005. a jelenség lényegét képezzük le ilyenkor (pl.

ennek elmélyítése. az egyéni haladást. Az inkluzív iskola nem nélkülözheti a számítógépes fejlesztő programok segítségét a sajátos nevelési igényű tanulók esetében sem. amely képlékenyen tud illeszkedni a legkülönbözőbb tanítási stratégiákhoz. az internet és az egyéb digitális technikák lehetőségeit. Ha viszont figyelembe vesszük. kezelése. – A multimédiás prezentáció az oktatásban legelterjedtebb frontális módszertant támogatja. számítógéppel segített tanítás) interaktív elemekkel teheti hatékonyabbá az oktatást. Célszerű minden alsós tanterembe – a fejlesztés és a személyre szóló tanulási folyamat érdekében – számítógépet elhelyezni.. amely lehetőséget nyújt a helytől és időtől független tanulásra. rendszerezése és hatékony felhasználása. Ezért a módszerek között szólnunk kell használatáról. tananyagkezelő keretrendszer) egyben a tananyagok megjelenítésére és előállítására is alkalmas. – A CBT (Computer Based Teaching. – Az LCMS (Learning Content Management System. rész Adaptációs dialógus Az IKT alapú oktatási módszerek fejlesztésére az alábbi lehetőségek nyílnak. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program keretében kifejlesztett kompetencia alapú oktatási programcsomagok több programja tudatosan felhasználja a számítógépek. 80 . az értékelést. (danCsó. tanulásszervezési keretrendszer) a digitalizált tartalmak a kereszthivatkozások révén lehetővé teszik az interdiszciplináris gondolkodást. hatékonyabb előadás tartását teszi lehetővé. – Az LMS-ben (Learning Management System. és könnyedén alkalmazható bármelyik módszer esetében.1. hogy az új információs technológia a tanítási folyamat főszereplője is lehet. és segítheti új típusú módszertan alkalmazását. Már jelenleg is számtalan lehetőségét tudjuk felsorolni a számítógéppel támogatott oktatásnak. akkor be kell látnunk. uo.) Fejlesztésre vár a digitális oktatási tananyagok tanításának a magyar viszonyokra kidolgozott és hatékony módszertana. segítheti az egyéni felkészülést. – Az e-learning az önálló tanulás eszköze. hogy a tanítás alapvető célja minden tantárgyban az információszerzés. lehetőséget nyújthat a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére. A számítógép alapesetben csak eszköz. – Könnyedén és nagy hatékonysággal egészíti ki a projektoktatás vagy a kooperatív foglalkozások eszközrendszerét. 2005. Érezhető viszont ennek az eszközrendszernek a tanítási-tanulási folyamaton átívelő meghatározó ereje. és támogatják az adminisztrációt.

alkotó tevékenységgé formálhatja az új ismeretek feldolgozását. Paint) élményszerűvé. 81 . amelyben a technikai értékállóságot és az újrafelhasználhatóságot tartották szem előtt az alkotók. a projektek vagy a tanulók számítógépre készített prezentációi közreadhatók.4. amelyek segítik az igazodást a tanulók egyéni haladási üteméhez. a tanulói partnerkapcsolatok kiépítéséhez. digitális fényképezőgép) a számítógép lehetőséget ad tanulókísérletek dokumentálására. önálló alkotások. Ha az iskola rendelkezik saját honlappal. prezentációkat készíthetnek a segítségükkel. Az egymástól elkülönülő tudáselemek. A tanulók a képeket megadott rendszer szerint csoportosíthatják. képek. prezentációk létrehozására. Másik típusuk a tudás elmélyítését szolgálja azzal. PowerPoint. A különbözô szoftverek felhasználása (pl. hangok. Excel. tudástesztek). felépítésére. szemléltetőanyagok. így végtelen variációs lehetőséget adnak a tanórák színesítésére. esetleg a tanárok és a tanulók nálunk még szokatlan webes kommunikációjához. elemzéseket. hogy szembesítik a tanulót tudásszintjével. fejezet Módszerek – A digitális kultúra elterjesztését szolgálják azok a digitális tananyagok. oktatóprogramok. képaláírásokat. de hatékonyan segít a részképességeikben sérült gyermekek fejlesztésében is (a program térítésmentesen hozzáférhető). – Az internetes levelezőprogramok jó alkalmat teremthetnek a nyelvtudás elmélyítéséhez. – Digitális képekkel és/vagy a számítógépre szkennelt szemléltetőanyagokkal változatos óraszervezés végezhető. nyelvi oktatóprogramok. mozgóképek. azonnal kiértékelve a választ (pl. – Az internet lehetőséget ad az információk másokkal való megosztására is. animációs eljárások kínálata gazdag. – A fejlesztő segítő programokra példa: KocSor András – báCsi János – MihaLoviCs Jenő Beszédmester című programja. Az eszköz a hallássérült gyermekek fejlesztésére alkalmas. – A csatlakoztatható eszközök felhasználásával (webkamera. – Változatos órai felhasználást kínál a Sulinet Digitális Tudásbázisa (SDT).

amely idő alatt a tanító a játékszituációkban megismerheti leendő tanítványait. Az óvodában a legfontosabb nevelő eszköz a közös játék. a világ jelenségeinek megismerésében. ha az iskola „előre dolgozik”. mint a szabálykövető magatartás kialakítása vagy az együttműködő magatartás megalapozása. hogy a fogadott gyermek szociális környezete milyen. hogy a tanítók már az iskolakezdés előtt megismerkedjenek a gyerekekkel. 82 . óVoDA–IsKolA ÁtMENEt Az iskolába kerülő kisgyermek ugyanazt a napirendet várja az iskolától. lépésről lépésre bevezetve őket az iskolai szokásrendszerbe. akkor az óvoda kezdi a sort. helyi tantervben a módszerek? ÓvoDa Ha a kulcskompetenciák kialakítása és fejlesztése érdekében rakjuk össze módszertárunkat. Persze nem előre tanítja a kicsiket. beszoktatási időszakkal kezdeni az évet. Jó gyakorlata van erre a pécsi Csokonai Általános Iskola és a budapesti Gyermekek Háza pedagógusainak. a közösségi magatartás kialakításában. a narratív kompetenciák alapjainak lerakása már óvodáskorban kiemelt szerepet kap. Az ingerszegény környezetből érkező kicsik önállóságra nevelése más alapokról indítható. Célszerű tehát az óvodai napirendhez hasonlító. hogy az új környezet okozta stresszt minél alacsonyabb szintre tegyék. hanem informálódik a szülőktől és az óvónőktől a leendő tanítványok fontos tulajdonságairól. a szabályok követésében. Igen sok iskola figyel arra is. szokásairól: akár kérdőíveken vagy adatlapokon. sok ismeretet nyújtó környezetből jövőké. akkor ezek a szokásrendek jelentősen eltérhetnek. esetleg közös kirándulás keretében. Az óvodai közösségek nevelési tervei igen eltérőek lehetnek a tekintetben. az önfegyelemre nevelésben. hisz a kommunikációs.1. mint az ingergazdag. amelyben előző nap még az óvodában része volt. pedagógiai programban. Ha több óvodából jöttek a tanulók. rész Adaptációs dialógus Hogyan jelennek meg a helyi nevelési tervben. csakúgy. A kisgyermeket életkori sajátosságából adódóan a játék segíti a kapcsolatteremtésben. Nagyban segíti az óvoda–iskola átmenetet.

Ha a tanár nem önálló individuumként próbál a zárt ajtók mögött csodát tenni. amelyek figyelembe veszik ezt. hanem az osztályban 83 . tanulási stratégiákra és módszerekre. fejezet Módszerek Az Első osztÁlyBAN Az elsősök „beszoktatási” ideje alatt célszerű a DIFER képességvizsgálatot elvégezni minden elsőssel (a problémát mutató gyermekkel kapcsolatosan erre minden iskolát jogszabály kötelez).4. (A szigetvári Istvánffy Általános Iskola munkarendje jó példa erre. Az aktív tanulást a megfelelő taneszközök teszik lehetővé. ha épít azokra a szokásrendekre. Az általános iskola egymásra épülő rendszerében az alsó tagozatnak kulcsfontosságú szerepe van a gyermekek egyéni adottságainak széles körű feltárásában. Célszerű olyan tankönyveket használni. amelyek az alsó tagozatban kialakultak. hisz a szabály elfogadására a közös játékok a legmeggyőzőbbek. csökkenteni kell az ismeretátadásra szánt időt. Ezek a felmérések segítenek bennünket abban. amelyek ma még hiányosan állnak a pedagógus rendelkezésére. a nekik leginkább megfelelő tanulási utak.) Az iskolában a gyermeknek meg kell tanulnia az önkiszolgálást. WinKLer Márta a Becsöngettek című módszertani kazettán körjátékokat játszik az elsős gyerekekkel. önmaguk megismerésében. ha pedig belefeledkeztek a munkába. ezért azt nem mindig lehet 45 percre osztani. Ha a gyermekek fáradtabbak. és különböző mennyiségű. mert kicsengettek. Ezeknek a feladatoknak csak akkor tudnak eleget tenni a tanítók. ha elfogadó. Ha az induló mérést minden gyerekkel elvégezzük. hogy – a gyermek fejlődését önmagához viszonyítva – objektív képet kapjunk a hozzáadott pedagógiai értékről is. A különböző haladási ütemű tanulók esetében biztosítani kell a tananyag alternatív feldolgozását. a társas kapcsolatok. az egyénre szabott fejlesztés alapvető feltételét teremtettük meg. módszerek megtalálásában. ezért az óra tervezésekor a taneszközt vagy saját maga készíti el. feladatot tartalmaznak. majd a középiskola soktanáros rendszere akkor tud hatékonyan működni. képességeik fejlesztésében. vagy a tanítás menetébe az eszköz elkészítését is be kell tervezni. nem célszerű erőszakkal megszakítani azért. Alsó tagozatban az osztállyal és a pedagógussal együtt töltött idő egy egységes egész. szokásrendek kialakításában. A FElső tAGozAtoN És A KÖzÉPIsKolÁBAN A felső tagozat. a taneszközök önálló használatát és rendben tartását (ezt az óvoda természetesen előkészítette). bizalomteljes légkört alakítanak ki. eltérő mélységű ismeretet. készségeik.

rész Adaptációs dialógus tanító nevelőkkel közösen együttműködő tanári teamet alkotva keresnek hatékony megoldásokat az iskola előtt tornyosuló új kihívásokra. és bárki önfejlesztő személyiséggé fejlődhet. mint a motiváció kiépítésének. egymástól tanulni. Az alapdokumentumokban megfogalmazott célok megvalósítása csak akkor lesz napi gyakorlat. aszociális lehet. 84 . Bárki megrekedhet alacsony értelmi szinten. azok mozgósítása. Meg kell tanulni egymás felé nyitni. orientál. egyre önállóbbá teszi tanítványait. ha a közös értékrend és módszertani bázis is mögötte áll. Magában foglalja a tanítást-tanulást csakúgy.1. Ez a nevelők között is kooperációt jelent. kialakítja bennük az önszabályozás készségét. az autonómiát és a szabadságot. mert tudja. támogat. fejlesztése. aki informál. Ennek segítéséhez szükséges az Ön elméleti és gyakorlati tudása. Az ember öröklötten nyitott rendszer. Kedves Pedagógus! A tanítási-tanulási folyamatban Ön az. személyes és szakmai képességei. kialakításának lehetőségeit. hogy az oktatás komplex interaktív folyamat. feltárása.

ha a csoportban sokféle háttérrel rendelkező vagy sajátos nevelési igényű tanulók is vannak. fejezet A követelmény A fejezet felidézi a követelmény fogalmát. hogy a kompetencia alapú oktatási programcsomagokat alkalmazza a tanítási óráin. az oktatási folyamatot. amelyek meghatározzák az egész éves munkát. a mindennapi pedagógiai munkában közvetlenül használható tudásokat az alábbi fejezetrészek tartalmazzák: − Általános pedagógiai követelmények − A kognitív követelmények értelmezése − A kompetencia alapú programcsomagok követelményrendszere 85 . a tanári. az önállóság vagy az együttműködési készség fejlesztésére? Mindez színesedik. hiszen a tartalmak megismerése után meg kell tervezni az éves munkát. aki vállalta azt a feladatot.5. A fejezetet írta: Kovácsevicsné Tóth Marianna A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása új kihívás mindannyiunknak. Számukra hogyan kell meghatározni a kompetenciaterületek követelményeit? Kedves Pedagógus! Ez a fejezet elméleti és gyakorlati megközelítéseket egyaránt tartalmaz. Együttgondolkodásra hív minden kollégát. tanulói stratégiát. a differenciált követelmények ismérveit. Amennyiben az elméleti rész érdekli. a követelményrendszereket. A minimumkövetelmények meghatározásának buktatóit érintve olyan fogalmakat ismertet. akkor ismerkedjen meg az alábbi címsorok alatt található szöveggel: − Mit jelent a követelmény? − A követelmény megjelenése különböző célrendszeri szinteken − A követelmények tartalma. Felmerül a kérdés: mi alapján készítsünk tanmenetet? Milyen módszerrel mérjük fel a gyerekeket? Hogyan és mit értékeljünk? Jól határozzuk-e meg a követelményeket? Egyáltalán: hogyan határozható meg a követelmény például az önismeret. szerkezete a gyakorlati vonatkozásokat.

– valamint konkrét (főként témákhoz. A Pedagógiai lexikon szerint a követelmény a tanulásszervezés célkategóriája és az értékelés alapja. – kerettantervi. akkor megkülönböztethetünk – alaptantervi. nemcsak az oktatásban résztvevők ellenőrzésére és értékelésére. évfolyamokra bontva. 86 . A követelmény célkategória. hanem a céllal kapcsolatos folyamatban végzendő minden tevékenységre irányul.1. A pedagógiai célrendszeren belül az oktatási cél és tartalom valójában a tantervi követelményekben fut össze. A követelmény megjelenése különböző célrendszeri szinteken A követelményterületek és a bennük kifejtett követelmények meghatározzák azt a tudásszintet. – intézményi. képességeket és ismereteket. amelyek a különböző képességű és érettségű tanulóktól az egyes szakaszok végén elvárhatók. A Nemzeti alaptantervben a követelmények különböző szinten és formákban jelennek meg: a) A közös követelmények az iskolai oktatás egészére vonatkoznak. altémákhoz. és a 9–10. Ha a követelményeket általánosításuk (részletezettségük) foka szerint rendszerezzük. szabályozásának és értékelésének céljait. rész Adaptációs dialógus Mit jelent a követelmény? Ha röviden akarunk erre a kérdésre válaszolni: a követelmény tanulási cél. b) Az általános fejlesztési követelmények az egyes műveltségi területekkel kapcsolatban jelennek meg két nagyobb szakaszra: az 1–6.). vizsgákhoz kapcsolódó) követelményeket (pedaGóGiai KisLexiKon. 1996. – tantárgyi. – szakmai képesítési. Ennél azonban jóval összetettebb ez a fogalom. Ebből következően a tantervi követelményekből következtethetjük ki a tanulás és a tanítás tervezésének.

5. a tananyaghoz kapcsolt fejlesztési követelmények (kompetenciák. képességek) és a minimális teljesítmény a 4. Ebben az összefüggésben az interiorizáció a belsővé válást jelenti. norma követése vagy a tudás felhasználása ösztönössé válik. a követelményekből levezetett taxonómiákkal kapcsolatos elméleti alapozó munka megkezdése az amerikai Benjamin bloom nevéhez fűződik. meggyőződéssel. bloom és munkatársai megtervezték a tanulási célok taxonómiáját.. Ezekkel a követelményekkel a saját tantárgyaink feladatmeghatározása során nap mint nap dolgozunk. a képzés tervezett eredményeit legátfogóbban a tantervi követelmények és a tantervi követelményekből konstruált tantervi követelményrendszerek (követelménytaxonómiák) képezik le. vagyis azt. A követelmények rendszerezésével. [A taxonómia a görög taxis (rend). Általános pedagógiai követelmények A pedagógiai szakirodalomban a követelmények taxonomizálásával már találkozhattunk. 1985.. fejezet A követelmény c) A részletes követelmények – a tananyag. A hierarchikus elrendezés fő vezérelve az interiorizáció16. 16 87 . a pedagógiai célok három körét: – az affektív. valamint nomos (törvény) szavakból származik. hogy a tanítási programban a megadott tananyag elsajátításával a tanulóknak mire kell képessé válniuk (báthory.).] A követelményrendszerek a személyiség és a tanulás különböző módjait próbálják megragadni. AFFEKtÍV KÖVEtElMÉNyEK Az affektív követelmények a beállítódással. A követelmények tartalma. vagyis azt. 6. emocionális viselkedéssel kapcsolatos célokat rendszerezik. hogy az adott szabály. – a pszichomotoros és – a kognitív követelmények rendszerét. 8. évfolyamokra fogalmazódnak meg. szerkezete A tanulás. és 10. a tanítás.

rész Adaptációs dialógus „A nyitottság és az explorációs készség kedvező külső hatások eredményeként (ilyen például a tanítás-tanulás stílusa. Ha az érdeklődés kialakult. Az affektív célok persze nem választhatók el a kognitív és a pszichomotoros elsajátítástól. a gyakorlati tevékenységekben.1.” Szintjei: – Befogadás: készség az érdeklődések. Ettől kezdve már nagyrészt belsővé válik a folyamat. légköre) érdeklődéssé fejleszthető. a szakmatanulásban. attitűdök és értékek szerint – Értékek kialakítása: értékbeli különbségek érzékeltetése – értékrendszer kialakítása – Az értékrendszer belső. képességekkel kapcsolatos tanulási célokat rendszerezik. „A pszichomotoros követelmények domináns jelentőségűek a testnevelésben.” A pszichomotoros célok tehát nem választhatók el a kognitív és az affektív elsajátítástól. jellemképző erővé alakítása (világnézet) PszICHoMotoros KÖVEtElMÉNyEK A pszichomotoros követelmények a mozgásos készségekkel. az iskolai tanulás más területein kiegészítik az affektív és a kognitív követelményeket. megpróbálhatjuk az érdeklődést értékeinkkel áthatni. izomkoordináció nélküli mozgások – Manipuláció: szenzoros korrekciók végrehajtása. módosítások elvégzése – Artikuláció: különböző mozgások koordinálása. hasonló mozgások szimultán és egymást követő végzésének képessége – Automatizálás: rutin és spontán mozgások végrehajtása 88 . a sportban. Ez a taxonómia a mozgáskoordináció egyre bonyolultabb formáit kísérli meg. A hierarchikus elrendezés vezérelve a komplexitás. a mozgási sebesség növelésének képessége. felesleges mozdulatok kiküszöbölése. amit külső hatásokkal egyre nehezebben tudunk szabályozni. Szintjei: – Utánzás: mozgások másolása. attitűdök és értékek befogadására – válaszadás: reagálás érdeklődések.

transzformálás. Ezt a követelménycsoportot a későbbiekben még érintjük.5. elméletek és rendszerek ismerete – Megértés • Egyszerű összefüggések megértése • Bonyolultabb összefüggések megértése (értelmezés. megtanítani. Szintjei: – Ismeret • Tények és elemi információk ismerete • Fogalmak. hogy mit és milyen szinten kell megtanulni. továbbfejlesztés) – Alkalmazás • Alkalmazás ismert szituációban • Alkalmazás új szituációban – Magasabb rendű műveletek • Analízis • Szintézis • Értékelés 89 . az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tudás rendszerét írják le. átkódolás. törvények. fejezet A követelmény KoGNItÍV KÖVEtElMÉNyEK A kognitív követelmények az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tanulás céljait. konvenciók és szabályok ismerete • Alapelvek. A kognitív követelmények arra válaszolnak.

bályok kialakítása. módszereket konkrét és sajátos esetekben használni. és fel tudja sorolni a fajtáit. Szintézis A tanuló képes az elemekkel. és összerakni ezeket egy egésszé. közös programok kiválasztása és szervezése stb. Alkalmazás A tanuló képes az elméleti ismereteket. Számos szakirodalomban olvashattunk a kulcskompetenciák tartalmáról. részekkel dolgozni. részeire bontani. 90 . A tanuló képes megtalálni az ismeretlent az egyenletben. hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba. Forrás: Falus–Szivák. Magasabb rendű műveletek A tanuló képes összehasonlítani különböző társadalmi körök politikai célkitűzéseit. amit közöltek vele. képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni. Értékelés A tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket A tanuló képes megítélni. hogy anyagok és módszerek mennyi. szabályokat felismerni vagy felidézni. 1996. a szaben tesznek eleget a kritériumoknak.1. A tanuló példát tud mondani egyenes vonalú egyenletes mozgásra. ábra A kognitív követelmények értelmezése A kognitív taxonómia egyes szintjeinek értelmezése Példák a kognitív taxonómia egyes szintjeire Ismeret A tanuló képes tényeket. fogalmakat. A tanuló meg tudja határozni az energia fogalmát. A tanuló képes a barométer segítségével előre jelezni az időt. rész Adaptációs dialógus 6.kolában folyó konkrét események – pl. Megértés A tanuló megérti. 21–22. A kompetencia alapú programcsomagok követelményrendszere A követelményekben azt fogalmazzuk meg. A tanuló el tudja magyarázni az I. A tanuló le tud fordítani egy bekezdést angolról magyarra. amire felkészítettük a gyerekeket. világháború kitörésének okát. Analízis A tanuló képes a közlést összetevő elemeire. szabályokat. ket. A tanuló képes összefüggő dolgozatot írni a nyaralásról. a vitás kérdések rendezése. elveket. hogy az osztályban-isalkotni arról. módszereA tanuló fel tudja sorolni az európai királyságokat. – mennyiben felelnek meg a demokratizmus szabályainak. fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül.

– Tudja érvekkel alátámasztani álláspontját. amelyek segítségével adott teljesítmények (alkalmazások) teljesítése lehetővé válik. komplex tudást jelenítenek meg.) MIlyEN MAGAtArtÁst. alkalmazások várhatók el a tanulóktól egy-egy pedagógiai szakasz végére. – Szokásokat. 2005. ellenőrzését. A gyakorlatban mindig tartsuk szem előtt.5. hogy milyen tudás. – Meghatározza azokat a képességeket. amelyeket jól szervezett ismeretekre és alapkészségekre lehet ráépíteni. jelentőségéről. 91 . kibontakozását segítik. a megismerés örömének felfedeztetésével. – Fogalmazzon meg kérdéseket. motivációs tényezők megerősítésével. A tantárgyi követelményrendszer kellően orientálja a tanulás-tanítási folyamat irányítását. A követelmények tartalma meghatározza. fejezet A követelmény feladatáról. A követelmények rendszere – a céloktól egészen a kompetenciaterületek közös és sajátos. – Legyen együttműködő. – Vegye figyelembe mások véleményét. A követelmények megfogalmazása is ennek szellemében történik. – Sikeresen elvégzendő tevékenységeket határoz meg. – Tudja megváltoztatni álláspontját érvek hatására. (Cseh–hódi. AttItűDÖt VÁrUNK El A tANUlótól? – Legyen érdeklődő és kíváncsi. ismeretek. értékelését. magatartásformákat jelöl meg. a gyermekek együttműködését igénylő tevékenységek szervezésével. – Nem csupán ismereteket emel ki. például a pozitív énkép kialakításával. általános és részletes fejlesztési követelményeiig – fokozatos elmélyülést jelöl meg. A képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlődést befolyásoló érzelmi. A KoMPEtENCIACsoMAGoK MoDUlJAINAK JEllEMzőI – A tanulókat állítja középpontba. – Jelezze a problémáit. hogy a kulcskompetenciák az autonóm személyiség kifejlődését.

A követelmények teljesítése érdekében egyénre szóló fejlesztést alakíthat ki. Mindenképpen törekedjünk arra. MIlyEN MAGAtArtÁst. hogy a követelmények eléggé konkrétak legyenek ahhoz. (KőpataKi – sinGer. és objektíven értékeljünk – az egyéni képességekhez mért teljesítményelvárásokat jelöljünk ki. hogy alapul szolgálhassanak az ellenőrzés-értékelés számára. mikor. Az eredményesség esetében a viszonyítási alap a célok. – Ösztönözze és bátorítsa a diákokat. – Teremtsen lehetőséget az aktív tanuláshoz. AttItűDÖt VÁrUNK El A PEDAGóGUstól? – Segítse elő a diákok folyamatos részvételét az órai munkában. amelyeket a modulok elsajátíttatása során határozunk meg. hogy a tanulók pontosan lássák a tanulás célját. (Adjon teret a vitára!) – Kövesse nyomon a tanulók tanulását.1. – Fogalmazzon meg önálló gondolatokat az anyaggal kapcsolatosan. követelmények megvalósítása. rész Adaptációs dialógus – Legyen képes mások helyzetébe beleélni magát. – Segítse elő. – Tegye lehetővé.) Kedves Pedagógus! A tananyag meghatározása után gyakran elbizonytalanodunk. Ha a két „főszereplő” (pedagógus–tanuló) pozitív viszonyulása adott. melyik. Ezzel mindössze a tanulók ismereteit kérik számon. vajon helyesen határoztuk-e meg a követelményeket. hogy a diáknak miben kell még fejlődnie. – Találjon alternatívákat a megoldásokra. és azokat mérjük. hogyan. Ezeknek a követelményeknek a teljesítése visszajelzést ad a pedagógusnak arról. hogy a tanulók egymástól is tanuljanak. tanulási. mennyi” kezdetű kérdéseket használják. 2005. akkor a célok meghatározása után mindannyiuk érdeke. gondolkodásának szintjei közül 92 . lehetnek olyan követelmények is. értelmezési problémáit. mit. A pedagógusok a tanuló „tudásának” ellenőrzésére a leggyakrabban a „ki. hogy objektíven állapítsuk meg a követelményt. A pedagógus nyomon tudja követni a tanuló gondolkodási folyamatát.

Magyarázza el…!. 93 . hanem az azon a szinten megfogalmazható követelmények példáival is. Rajzolja le…! Alkalmazás szintjén a tanuló képes az elméleti ismereteket. nem adnak segítséget a megjegyzés. A GoNDolKoDÁs szINtJEI. Hogyan áll kapcsolatban…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Használja fel…!. részeire bontani. az analízist. A tANÁrI KÉrDÉsEK És A KÖVEtElMÉNyEK Ismeretről beszélünk. Mit gondol…?. alapján). nem segítik – és nem is ellenőrzik – a megértést. Válassza ki…!. ha a tanuló képes tényeket. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Mi az alapötlete…?. Határozza meg…!. Mondjon példát…!. Találja meg…! A magasabb rendű műveletek közül az elemzés (analízis) szintjén a tanuló képes az adott tartalmat összetevőire. elemeire. szabályokat. változtassa meg…!. Számítsa ki…! Demonstrálja…!. elveket. Jelölje meg…! Megértésről van szó. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Ki? Mi? Mikor? Hol? Hogyan? Mennyi? Milyen? Melyik…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Nevezze meg…!. A következő összefoglaló ötletet adhat számunkra a differenciált követelménymegfogalmazásban (KőpataKi–sinGer.5. Módosítsa…!. hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba. fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül. Hogyan foglalná össze…? Miért gondolja így…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Képzelje el…!. 2005. Különböztesse meg…!. Milyennek képzeli…?. módszereket. a rögzítés lehetőségére. amit közöltek vele. szabályokat felismerni vagy felidézni. fogalmakat. fejezet A követelmény pedig nem aktivizálják a szintetizálást. módszereket konkrét és sajátos esetekben használni. Egészítse ki…!. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Hogyan példázza…?. Sorolja fel…!. a tanulói gondolkodás szintjeihez nemcsak a segítő kérdések gyűjteményének kínálatával. amikor a tanuló megérti.

Értékelje…!. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Egyetért-e…?. indítékai…?. Milyen gondolatokat fűzne…?. Milyen megoldást javasolna…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Csoportosítsa…!. részekkel dolgozni. Mi történne. Mi lenne. Rangsorolja…! A kompetencia alapú programcsomagok és a sajátos nevelési igényű tanulók NyItott IsKolÁK – BEFoGADó IsKolÁK – INKlUzÍV IsKolÁK A befogadó (inkluzív iskolák) kialakításához vezető folyamat kétféle módon is megközelíthető. miben különbözik…?. Hogyan csoportosítaná…?. Kapcsolja össze…!. Miben hasonlít. vizsgálja meg…!. Milyen feltételeket szabna…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Döntse el…!. ítélje meg…!. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Mire következtet…?. Egyrészt a nyitott iskolák szervezeti és tartalmi kereteik átalakításával alkalmassá válnak a kulcskompetenciák fejlesztésére. Mik az okai. Hasonlítsa össze…!. Illusztrálja…!. Mivel tudná bizonyítani…? Ezen a szinten a feladat meghatározások lehetnek: ossza fel…!. Mit gondol…?. összerakni ezeket egy egésszé. Bizonyítsa be…!. ha …-val/-vel kombinálnánk…?. Ilyenkor alkalmazza a kritikai gondolkodását. készítene egy új…?. Becsülje fel… !. Tervezze meg…!. Következtesse ki…! Egybefoglalás (szintézis) történik akkor. a fejlesztési 94 . Hogyan döntene…?. amikor a tanuló képes az elemekkel. Hogyan tervezne. rész Adaptációs dialógus Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Mik a részei vagy tulajdonságai…?.1. Alkossa meg…!. Mi a legfontosabb…?. vázolja fel…!. Javasoljon megoldást…! értékeléskor a tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket alkotni arról. képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni. Bontsa elemeire…!. Hogyan rangsorolná…?. ha…?. hogy anyagok és módszerek mennyiben tesznek eleget a kritériumoknak.

addig az inklúzió esetében újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket. együttneveléssel biztosítani tudják a tanulók individuális fejlődését (podráCzKy. közvetítési mód. hogy valamilyen tárgyból. hogy az iskolák átlagra szabott tananyaga nagyon kevés gyereknek felel meg igazán: az adott tárgyban. lemaradó.) INtEGrÁCIó VAGy INKlÚzIó? A pedagógiai gyakorlat különbséget tesz integráció és inklúzió között. 95 . 2005. szervezési keretek stb. A pedagógiai gyakorlat megújításához. legyenek képesek alkalmazkodni az elvárt szinthez. amelyek lépéseket tesznek a kulcskompetenciák fejlesztésére orientált pedagógiai gyakorlat kialakítására. tananyagban tehetségesebb tanulók unatkoznak. a tanítás-tanulás színterén a legfontosabb elem az egyéni differenciálás – hiszen minden tanulóval előfordul tanulmányai idején. esetleg elmaradnak. A sokféle okból egyéni segítségre szoruló gyereknek meg kell kapnia a sikeres továbbhaladáshoz szükséges támogatást az iskolában. hogy az integrált tanulók hasonló teljesítményt nyújtsanak. sajátos nevelési igényű) gyermekek együttnevelését is. Míg az integráció során az iskola meglévő struktúráiba helyezik a gyermekeket. Az integráció esetében azt várja az intézmény. A differenciálás lehetőségei széles körűek az iskolákban: módszertan. követelményszint. hogy jobban haladj? (Cseh–hódi. Az inklúzió viszont arra keresi a választ. Kedves Pedagógus! tapasztaltuk. Mivel minden gyermek más. hátrányos helyzetű. téma. ezt nem lehet a szülőre/tanulóra hárítani. olyan befogadó közeget tudnak teremteni. Az inkluzív intézmények kezelni tudják az átlagtól bármilyen módon eltérő (tehetséges.5. ha a kérdésünk nem az a gyermekhez: Mi a probléma veled?. hanem: Mire vagy képes? Mire van szükséged. 2003. szorongó. tananyagból rövidebb-hosszabb ideig nehézségei támadnak. míg a többiek nehézségekkel küzdenek. a problémák kezeléséhez akkor jutunk a legközelebb. amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják.). fejezet A követelmény programok befogadására – és ebből adódóan a különböző gyermekek együtt történő fejlesztésére. Másrészt azok az iskolák. hogy hogyan lehetséges a tanulási folyamatokban minden gyerek közreműködő részvételét egyéni képességének és fejlődési ütemének megfelelően biztosítani. újrakezdő. mint a többiek. ahol együttes fejlesztéssel.

– az előírt minimális teljesítményekre szükség esetén sajátos.) OM-rendelet]. keretek megjelölése ott. Cél. hogy megismerjük-e a gyermekek igényeit. Ennek főbb területei: – „A követelmények teljesítéshez hosszabb idősávok. (III. követelmények kialakítása és ellenőrzése. hogy a kolléga alaposan tanulmányozza az SNI-tanulók neveléséről-oktatásáról szóló Irányelveket. elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve. – az iskolák segítő megkülönböztetéssel. ahol erre szükség van. hogy valamely sérülés vagy egyéb ok következtében fejlődésében akadályozott. megkülönböztetés és elkülönítés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésben. rész Adaptációs dialógus A pedagógiai gyakorlat során nemcsak az a fő kérdés. függetlenül attól.1. 20. korlátaihoz és sajátos szükségleteihez való igazodásra. A sajátos nevelési igényű tanulók és a Nat Az SNI-tanulók esetében a Nat egységes követelményrendszerét kell alapul venni. elengedhetetlenül fontos. szükségleteit. 1. a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak. egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat a követelmények elérésében. 1995. hogy tanulóink teljesítik-e a tantervi követelményeket. Az inklúzió (együttnevelés) megvalósításával azt a célt tűzik ki az intézmények. Ennek során azonban szükség van a tanulók fogyatékosságaihoz.) A sAJÁtos NEVElÉsI IGÉNyű tANUlóKHoz IGAzÍtott KÖVEtElMÉNyEK MEGJElENÍtÉsE A HElyI tANtErVBEN Amennyiben SNI-tanuló van a csoportban. 96 . környezetükben tájékozódni 17 A helyi tantervek kialakítása során figyelembe kell venni A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét és A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét [2/2005. lehetőségeihez.17 Az Irányelvek hat fejlesztési területet ír elő. hogy minden gyermek. A tananyag kiválasztásában és a követelményekben is a cselekvőképesség kialakítása. hogy a tanulók önmagukat minél jobban ellássák.” (nat. differenciáltan. hanem az is. és azokra megfelelő pedagógiai válaszokat adunk-e. a mindennapi élethelyzetek problémáinak és megoldásuknak gyakorlása a legfontosabb szempont.

szociális és kommunikációs képességeik fejlődjenek. – A tantervben párhuzamosan jeleníthetők meg a témakörök. a lehető legnagyobb önállóságra tegyenek szert. adatok. A tanterv újszerűsége abban áll. továbbá a befogadó iskolák helyi tantervei. Az is előfordul. – Minden tantárgynál évfolyamonként kidolgozott a habilitáció/rehabilitáció. Segítséget ad ehhez a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának tantervi irányelve. – Az értékelés formája és módja tantárgyanként kidolgozott. hogy a többségi tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók számára a témakör. Milyen elvárással találkozunk. Az SNI-tanulók kudarcainak hátterében sokféle dolog állhat. a hozzárendelt követelmény és az értékelés teljes egységben jelenik meg. – Részletesen. Így csökkenthetjük a kudarcélményt. a szókinccsel kapcsolatos problémák. segédkönyveire és segédeszközeire. egyértelműen kell meghatározni a továbbhaladás feltételeit az SNI-. – A taneszközök felsorolásánál külön kell utalni az SNI-tanulók tankönyveire. tények visszakeresésének problémái –. Ezek lehetnek a szövegértéssel kapcsolatosak – általános szövegértési nehézség. a csoportos teljesítmény is tanulásról. szövegből való következtetés. ha integráló tantervet alkotunk? – Ha szükséges. alkalmazásról ad bizonyítékot. összefüggések. az olvasási gyakorlatlanság. hogy nem az iskolai követelmények. 97 . és ezzel szinkronban fogalmazódnak meg a követelmények az adott témakörhöz rendelve a többségi iskola tanulóinak és az SNI-tanulóknak. tudásról. illetve a többségi tanulókra vonatkoztatva egyaránt. másrészt alapja az egyéni habilitációs-rehabilitációs program készítésének. Előtérben áll a formatív és a diagnosztizáló. amely egyrészt a tanórai differenciált fejlesztést segíti. A kompetencia alapú programcsomagok bevezetése az integrált tanterv segítségével válhat hatékonnyá. valamint a folyamatba épített ellenőrzés.5. fejezet A követelmény tudjanak. akkor a többségi iskolák számára készült tantervi tananyag belső struktúráját át kell dolgozni. A KUDArC ElKErülÉsE Ha minden pozitív megnyilvánulást értékelünk. a kapcsolódó ismeretek hiánya.

amelyek akár tanulási-magatartási zavarok keletkezésében és fennmaradásában is szerepet játszhatnak. – A követelmények megjelölésénél figyelembe vesszük az Irányelvet. rész Adaptációs dialógus hanem a felhalmozott hátrányok (alapkészségek. Integrált tanulóink számára is meg kell határoznunk a számukra teljesíthető követelményeket. szintek. hiányzó tanulási képességek) állnak a kudarcok hátterében. fejlődnek. altémákra lebontott követelmények tanulói tevékenységekben. A témákra. altémákra lebontott szintjén kell megfogalmazni. A követelményminimum meghatározásánál két eset lehetséges: – A kognitív követelmények közül „kihasítjuk” a minimális kompetencia körét. képességek kiépítése. Ez ellenkezik a nevelési céljainkkal. annak is az elején. biztosan működő szintre való fejlesztése. A minimális kompetencia Korábban már említést tettünk a differenciált követelményekről. feladatokban tervezhetők és írhatók le. eltérő korábbi iskolai követelmények. mindig tartsa szem előtt. Ebben az esetben „gondolkodókra” és „nem gondolkodókra” osztjuk a gyerekeket. azaz csak a relatíve egyszerűbb és könnyebb követelmények közül választunk. Kedves Pedagógus! Kérjük. a folyamat egészében megreked vagy visszafejlődik. Az oPErACIoNAlIzÁlt KÖVEtElMÉNy Az egyes követelményeket a helyi tantervek témákra. A fokozatok. s ha ennek valamely láncszeme. Az integrált tanulóink számára is meg kell határoznunk modulonként a számukra teljesíthető követelményeket. hogy az ismereteket „az egyik óráról a másikra” lehet elsajátítani. lépcsőfoka hiányzik. különböző előismeretek hiánya. az első osztályban különösen nagy jelentősége van. sávok szisztematizált felépítésének az általános iskola kezdő szakaszában.1. tanmenetben – többször fogalmaztuk újra a tantárgyi minimumot. a további tanulást megalapozó. de a készségek-képességek hosszú folyamatban alakulnak. 98 . Munkánk során – pedagógiai programban. helyi tantervben. mert ekkor folyik a tanuláshoz szükséges alapvető készségek.

A kellően pontosított. hogy „alacsonyabb” fokon a reprodukálás. A gyakorlatban mindent ennek kell alárendelni. A pedagógus nyomon tudja követni a tanuló gondolkodási folyamatát. a megértés. A követelmények teljesítése visszajelzést ad a nevelőnek arról. akkor azt mondhatjuk. újra kell. 18 99 . hogy a gyermek adottságainak megfelelő képességei kifejlődjenek. hogy a diáknak miben kell még fejlődnie. Kedves Pedagógus! A kompetencia alapú programcsomagok moduljainak feldolgozásához. operacionalizált követelmények tehetik objektívabbá az 18 értékelést. megalapozottabbá a tanulásszervezést. amelynek Ön is tagja. hogy az iskola minden gyermeket hozzásegítsen a tőle elvárható legjobb teljesítményhez. Az intézmény mindennapjai A társadalom és az egyén érdeke is. szintézis és értékelés) már a legelemibb komplex feladatban is egyszerre jelenik meg „alacsonyabb” fokon. ugyanakkor a legbonyolultabb feladat megoldásában is jelen kell lennie mind a négy taxonómiai szintnek „magasabb” fokon. az sNI-tanulókkal való hatékony együttműködés megvalósításához kulcskérdés. Legfeljebb arról lehet szó. hogy az új tudások hogyan épülnek be az Ön mindennapi munkájába és az intézmény életébe. ez az. ami kiemelkedik a többi közül (bárdossy. A követelmények teljesítése érdekében egyénre szóló fejlesztést alakíthat ki. Integráló helyi tantervet készített például a Konrád Ignác Általános Iskola nevelőtestülete Kétújfalun. helyi tantervét. Az a testület. hogy a négy taxonómiai szint (az ismeret. Ha helyi tantervet készít a tantestület. valamint az analízis. hogy gondolja a pedagógiai programját. altémák szintjére kell lebontani a követelményeket. fejezet A követelmény Ha komplex feladatokat fogalmazunk meg.). 1983.5. az alkalmazás. „magasabb” fokon a produkálás a túlsúlyos mozzanat. akkor a témák.

a gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével hatékony (Cseh–hódi. szervezése. ha a pedagógus minden modul tanítása előtt a tanulókkal megbeszéli a modul célját. a szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével lesz eredményes. képességfejlesztés Kompetenciák megerősítése A MoDUloK ÁltAl MEGHAtÁrozott ÚJ FElADAtoK – A tanítási-tanulási folyamat újfajta tervezése. hogy az információ tanítása bemutatás segítségével. értékelése – Az SNI-tanulók tanulási képességeinek fejlesztése – A gyerekek egyéni tanulási kultúrájának felépítése – Az SNI módszertani szempontok érvényesülése a sérülés csoportja szerint Ennek érdekében valamennyi sajátos nevelési igényű tanuló tanítása során ajánlott szem előtt tartani. a fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével történhet. 19 100 .és feladatrendszer és minden tartalmi elem A partnerek együttműködése Új módszertani képzések témák. a végzendő tevékenységeket és az értékelés módját. taneszközök tanulási stratégia Készség-. hogy a kitűzött célokat elérjem? Milyen feladatokat teljesítek? Ezt a foglalkozást – a törvény szerint – az SNI-gyermek számára csak szakirányú végzettségû gyógypedagógus biztosíthatja. módszerek. A megvalósításhoz újragondolt tanítási-tanulási stratégiára van szükség. a készségek tanítása direkt oktatás segítségével megy végbe. – A megtervezett célok a következő kérdésekre válaszolnak: Mit tanulok a modulból? Mit kell elérnem? – A megtervezett tevékenységek a következő kérdésekre válaszolnak: Mi teszek annak érdekében.1. 2005. táblázat A követelmények megjelenése az intézményi dokumentumokban Dokumentum Pedagógiai program Nevelési terv Helyi tanterv Minőségirányítási program továbbképzési terv Tanmenetek tematikus tervek Heti tervek Egyéni fejlesztési tervek A gyógypedagógus által készített részletes „Egyéni fejlesztési terv”19 19 A megjelenés területei Cél. rész Adaptációs dialógus 5. Jó. altémák.).

fejezet A követelmény – Az értékelések a következő kérdésekre válaszolnak: Kik fogják értékelni a teljesítményemet (tanár?.5. Így a gyakorló pedagógus az értékelést nem csupán osztályzásra használhatja. milyen tevékenységek és milyen elvégzett feladatok alapján. hogyan történik az értékelés? (bárdossy. hiszen az elvek nem csak a szummatív értékelésre fókuszálnak. 101 . csoport?)? Milyen produktumok. 2002.) Az intézmények helyi pedagógiai programjában az ellenőrzés és az értékelés elveinek valódi értelmezése nagy segítséget adhat az ellenőrzési-értékelési technikák változatos felhasználására. én?.

.

103 . mit jelent a tanulók fejlődésének folyamatos. év végi. Azt is bemutatja. mert nemcsak a félévi.és állapotértékelés jellegzetességeit. de – reményeink szerint – néhány fontos dologra rávilágít. szem előtt tartva az egész iskola értékrendjét (értékelési rendszerét) s azokat a sajátos nevelési igényű gyermekeket. hanem – azok alapvetését. egyéni nyomon követése. hiszen csak így lesz egységes a tanítási és benne az értékelési gyakorlat.6. mégis. hiszen a modulok által felkínált (és igényelt) értékelési formákat nemcsak ott kell jól alkalmazni. Kedves Pedagógus! A sokféle új feladatot egy komplex iskolai környezetben kell megvalósítani. A fejezetet írta: Montay Beáta Amint elhangzik ez a szó. Valószínű. személyre szabott értékelés mibenléte. szemléletét – a „hagyományos” órákon is. értékelés. s ezzel segítséget nyújt. amely az értékelés témájában megszületett. sőt jogszabály-értelmezés látott napvilágot. Akik vállalkoztak a kompetencia alapú programcsomagok használatára. a mindennapi gyakorlat szempontjából – ahogy erre sokan panaszkodnak – alig lett egyszerűbb és világosabb az árnyalt. az újítani – és megújulni – szándékozó pedagógusok közé tartoznak. megismertet az értékelés funkcióival. formáival. Körüljárja a folyamat. akiknek az integrált nevelését Ön vállalta s szívügyének tartja! A következő néhány oldal nyilvánvalóan nem pótolja azt a könyvtárnyi szakirodalmat. mintha darázs csípte volna meg. a pedagógusok jó része úgy érzi. hogy változtatni is kell azon. megmutatja az alkalmazásukat. Annyi szó esett már erről az elmúlt években. fejezet Az értékelés A fejezet feltárja az értékelés sokféle dimenzióját. oly sok elemzés. hogyan függ össze az értékelés és a mérés. Mindegyikükre nehéz feladat hárul. hanem a mindennapi értékelési gyakorlatukat is át kell gondolniuk.

a tevékenységek és az értékelés dinamikus kölcsönhatásban vannak egymással. Minden esetben vizsgálnunk kell. Ha egészen röviden próbáljuk definiálni a pedagógiai értékelést. és hogy ezt a felkínált tanulási tapasztalatoknak megfelelő szinten. közvetve azonban a pedagógiai folyamat egészének. amire ma már azt gondoljuk: nem ezt vagy nem így kellett volna csinálni. illetve kérdeztük-e. hogy mely célokat milyen szinten sikerült elérni. Amit az iskola elsősorban értékel. sőt gyakran terhelik. s az értékelés információt ad arról. mintsem a folyamathoz kapcsolódik. viselkedésének értékelésénél azt mértük. hogy didaktikai feladat vagy módszer. melyeket a nevelési-oktatási programon keresztül el kell érni. hogy a diákok teljesítményének. amivel a tanulókat megismertettük a tevékenységek során. oktatásban három alapvető elemmel kell számolnunk: – a célokkal (elvárt viselkedés. de olyan is. visszajelzések elmélete és gyakorlata. Valamennyien tisztában vagyunk vele. hogy él bennünk az igény. Közvetlenül a diákok teljesítményének. hogy sikerült-e elérni a kitűzött célokat. tayLer értékelési modellje Magyarországon az 1970-es évek óta ismert. Biztos vagyok benne. Hagyományosan ennek a tanulóra irányuló tanári tevékenységnek a következményei is a tanulókat érintik. az a gyerek. teljesítmény). rész Adaptációs dialógus A pedagógiai értékelés A mindennapi szóhasználatban az értékelés még ma is inkább az ellenőrzéshez. viselkedésének és személyiségfejlődésének. az osztálynak. A nevelésben. az iskolának. melynek során megállapítjuk. és több fontos. az oktatási rendszernek az értékelése. máig érvényes tényezőre hívja fel a figyelmet. Az értékelés folyamat. A célok határozzák meg. 104 . amelyre büszkék vagyunk. 20 Nem tisztázott. Egy kicsit más megközelítésben: szabályozó szerepet betöltő pedagógiai módszer20. A célok. nagyon fontos összetevője. a tágabb tanulási folyamat egyik. Nyilván eszünkbe jut nem egy olyan eset. azt mondhatjuk. A három tényező között dinamikus kölcsönhatás van. a pedagógusnak. s mint ilyen. illetve módon tettük-e. melyek a tevékenységekből származnak. hogy mit kell értékelnünk. – a diákok tanulási tapasztalataival. értékelő pedagógiai mozzanatok összessége. hogy tanítói-tanári hivatásunkat egyre tudatosabban végezzük. – az értékeléssel. hogy pedagógiai gyakorlatunkban a mindennapok során folyamatosan értékeljük tanítványainkat.1.

korrekció. kontroll. s nem utolsósorban azt. fejezet Az értékelés Értékelési gyakorlatunk tudatosabbá tételéhez elengedhetetlen. ide tartozik az önértékelés is ** Fejlesztés: diagnosztikai. tisztában kell lennünk az értékelés funkcióival. az énkép kialakulása vagy a pályaválasztási orientáció.és állapotértékelés különbségét – ezek funkcióit és jelentőségét –. hogyan függ össze az értékelés és a mérés. hogy melyik mikor alkalmazható. Az értékelés „tárgya” Az ÉrtÉKElÉs FUNKCIóI – Visszacsatolás – Fejlesztés – Motiválás – Szelekció – Járulékos funkciók (7 ábra) . Fontos. pontosan meg kell tudnunk különböztetni az értékelés formáit. hogy szem előtt tartsuk: az értékelés a nevelés-oktatás szerves része. Ez utóbbi közül döntő fontosságú a tanulók életének. prognosztikai 105 . s nem elkülönült tevékenység. és látnunk kell azt is. személyiségfejlődésének szempontjából az önértékelés. 7. az önismeret. ábra Az értékelés funkciói Visszacsatolás* Járulékos funkciók Értékelés Fejlesztés** Szelekció Motiválás * Visszacsatolás: megerősítés. egyéni nyomon követése.6. hogy értsük a folyamat. mit jelent a tanulók fejlődésének folyamatos.

beavatkozások.1. hogy egy adott. hogy a javítási lehetőségeket is felkínálja. s mik a további közös (!) tennivalók. segítő. hanem a tanulá. a tanítási-tanulási folyamat végén: összegző. önmagához képest mennyit fejlődött. Ha a tanuló a szummatív mérést nem tudja megfelelő szinten teljesíteni. hogy a pedagógiai folyamatot eredményesebbé tegyük. Nem a folyamat) minősítése minősít. táblázat Az értékelés módjai Mikor alkalmazzuk? Diagnosztikus Pedagógiai döntések. Ellenőrző. 106 . hanem a tudás bizonyos elemeit (részfolyamatokat) értékeli. s ezekhez az értékelési módokhoz többféle – de nem tetszőleges – értékelési formát társíthatunk. alapján. záró minősítés. irányítás. „osztályozó akció” előtt. – Új ismeret és készség kialakításának kezdetekor (Elsô lépésként diagnosztikus mérés és értékelés). hibákat differenciáltan mutatja meg oly módon. segítő. 6. egy adott óra. teljesítménye elég-e ahhoz. fejlesztések előtt. a még szükséges korrekciós lépések elvégzése után ezzel az értékeléssel lezártnak tekinthetünk egy folyamatot. tudásszintjéről annak érdekében. rész Adaptációs dialógus Az ÉrtÉKElÉs MóDJAI És ForMÁI Az értékelés különböző funkcióinak más-más értékelési mód felel meg. még mit kell elsajátítania.az elért teljesítmény si sikereket erősíti meg. Ennek eredménye mutatja meg azokat a korrekciós lépéseket. egy konkrét feladat) elmondhatjuk tanítványunknak. Információszerzés a diákok aktuális állapotáról. hogy az illető a rangsorban milyen helyet foglal el. Célja Alkalmazása A pedagógus szerepköre A tanulási nehézségeket. tanácsadó Például: A félévi. tanácsadó Például: Egy tanulási egységen belül (legyen az témakör. Szummatív A fejlesztések. értékelésbe belekezdenénk. – A minősítő szakaszt megelőzően (!) a lezáró. hogy a záró mérésbe. hogy „továbblépjen”. illetve korrekciót kínál. amelyeket el kell végeznünk azelőtt. Jelzi azt is. hogy ő – az egyéni fejlődési útján – már mit tud. A folyamat közbeni A tanuló (és a tanár. kívánatos szinthez képest hogyan teljesít valaki. Megmutatja. év végi tudáspróbák megíratása előtt szükség van a diagnosztikus mérésre. Nem a tudás egészét. újabb korrekciós lépésekre van szükség. Formatív A tanítási-tanulási folyamat közben – folyamatosan. segítés. „bíró” Például: A tanulási egység végén.

7. táblázat Az értékelések fajtái a viszonyítás alapja szerint Kritériumra orientált A diákok személyes teljesítményét a kitűzött tanulási célokhoz pl. Fontos azonban azzal is tisztában lennünk. használat idejüktől függetlenül minősítő jellegűek. láthatjuk. 107 . Ebben az esetben mi. tehát folyamat közbeni visszajelzésünk nem lehet minősítő. teljesítményükhöz – viszonyítjuk. de nem lehet szöveges-minősítő vagy osztályzat. Individuumra orientált A tanulók pillanatnyi viselkedését.6. fejezet Az értékelés Az értékelési formák – Szöveges-leíró (szóban vagy írásban) – Pontérték – Százalék – Önértékelés (szóban vagy írásban) – Szöveges-minősítő – Osztályzat – Kifejezhető még az értékelés szimbólumokkal. Problémát okozhat. Fajtái: – a szociális normaorientációt alkalmazó. százalék vagy akár önértékelés. metakommunikációs jelzésekkel vagy az eddig felsoroltak bármiféle kombinációjával. Normára orientált A tanuló teljesítményének értékelésekor az átlaghoz viszonyítunk. ha értékelésünk során nem tisztázzuk kellően. Az értékelés viszonyítási alapjait figyelembe véve háromféle értékelést különböztetünk meg. hogy az „ártatlan” piros pontok és más színű társaik. az év eleji ismétlés) lehet pontérték. fejlesztő értékelésénél ugyanez a helyzet. teljesítményét önmagukhoz – korábbi viselkedésükhöz. Ha az értékelési formákat összevetjük az értékelési módokkal. Az ÉrtÉKElÉs VIszoNyÍtÁsI KÖrE Minden értékelés viszonyítás. pedagógusok tanácsadói. hogy egy diagnosztikus értékelés formája (pl. A formatív. s nem „bírói” szerepben vagyunk. – a normaátlaghoz viszonyító. a tantervi követelményekhez viszonyítjuk. valamint ezek variációi elnevezésüktől. mi a viszonyítás alapja.

hogy egy tanítási-tanulási egység végén – természetesen jól megválasztott célok és megfelelő tevékenységek után – a diákok elsajátították-e mindazt. 22 A tanulási-tanítási stratégiák leírása megtalálható a Fogalomtárban. egyéni tempóban. kipróbált és megbízható mérőeszközök tölthetik be a fenti funkciót. rész Adaptációs dialógus A kritériumra orientált értékelés esetében előfordulhat. a differenciálásba2 és az egyéni haladási tempót lehetővé tevő tanítási stratégiákba22. és hogy a tanulási folyamaton belül valamennyi gyerek efelé halad – egyéni utakon. Inkluzív oktatás esetében nem nehéz belátni. Kerüljük – nagyon helyesen – az osztálytársak egymáshoz hasonlításának bármilyen módját. normaátlaghoz. amelyet annak sajátossága határoz meg. 23 Könyvünk kéziratának lezárta után ebben lehetséges változás. Mindez a sajátos nevelési igényű tanulóknál nemcsak hogy így optimális. a differenciált tanulásszervezésről részletesen olvashattunk a Módszerek című fejezetben. amelyekkel objektíve(bbe)n megállapíthatók. Fontos. hogy a kritériumok megfogalmazása nem elég pontos. S ne feledjük. hiszen csak a szakmailag korrekt módon kifejlesztett.1. ha az egyes tanulók teljesítményét ún. a szövegértés. hogy tanítványaink a szakaszokon belül egyéni fejlődési. megfelelő szinten érvényes. Ezek olyan mérőeszközök (nem csak feladatlapok!). értékeléssel is összefüggő „kérdéskörbe”. A kompetencia alapú programcsomagok közül a matematikához már készültek félévi és év végi mérések. A kritériumra orientált értékelést a tanulási folyamaton belül az egyes tantervi témák lezárásakor vagy az általunk belső fejlődési szakaszoknak nevezett egységek végén célszerű alkalmazni. a diákokat egymáshoz hasonlítgatni egyszerűen életveszélyes. hogy a standardok létrehozása hosszabb folyamat. A differenciálás meghatározása megtalálható a Fogalomtárban. Tudjuk. a programcsomagok többségéhez – ma még csak az értékelést segítő szempontsorokat lehet használni. a gyakorlatban ezek átszűrődnek egész személyiségünkön. szövegalkotás területéhez pedig megkezdték a megkívánt standard mérési eszközök elkészítését. nem beszélve azok értelmezéséről. érési ütemüknek megfelelően haladhassanak. A sajátos nevelési igényű tanulóinknak is erre van szükségük. Itt kell megjegyezni.23 Az önmagához viszonyító értékelés esetében elsősorban az értékelés formatív funkcióját használva az egyéni úton haladást segítjük. hogy az ismeretek. 2 108 . A szociális normaorientációt – amikor az osztály teljesítményének átlagát vesszük alapul – ma már igyekszünk száműzni pedagógiai gyakorlatunkból. standardokhoz viszonyítjuk. kompetenciák elsajátításában van egy optimálisan elérendő végcél. hogy a tanulók teljesítményét az osztályátlaghoz igazítani. ártalmas és diszkriminatív. Ezek hiányában – pl. amit előre meghatároztunk. hanem csak így valósítható meg! Ezen a ponton óhatatlanul beleütközünk egy másik. Megfelelőbb módja a normára orientált értékelésnek. készségek.

Annál is inkább. Olyan formáló visszajelzést kell adnunk a felelőnek. fejlődés. Ebben az esetben az értékelésünknek arra kell rávilágítania. amiből tudni fogja. ezeket gyakran nem is csak értékeljük. amiről nem felejtkezhetünk el. A frontális tanítástól hiába szeretnénk hatékony készségfejlesztést várni. (A programcsomagok moduljaiban szereplő értékelési szempontok. kompetenciákat fejlesztő iskoláról beszélünk. a felelet erényei. miként tanulja meg a legközelebbi leckét úgy. teljesítmény nyomon követésére szinte nincs is lehetőség. amikor folyamatos. ennyi a gyerek tudása. fejezet Az értékelés Mit értékelünk? Legtöbbször azt hisszük. hibái. pedig a gyakorlatban többnyire még mindig az aktuális pillanatban „felmutatott” aktuális ismereteket. Ha aktuális tudást értékelünk. hogy mik voltak pl. Az ő optimális fejlesztésük differenciált tanulásszervezés nélkül semmiképpen sem valósítható meg! Az érem másik oldala: a hagyományos pedagógia gyakorlat magát az értékelést is akciókban valósítja meg.24) Van azonban valami. ahol az értékelés folyamatára helyeződik a hangsúly. de az iskola dominánsan ismeretközlő funkciója s az ennek megfelelő frontális tanulásszervezés erre alkalmatlan. A csapda abban rejlik. azaz differenciált a visszajelzés. 109 . hanem minősítjük (pl. hozzáigazítható differenciált tanulásszervezéssel lehet hatékonyan fejleszteni! Ez különösen igaz a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében. osztályozzuk). A kompetencia alapú programcsomagok mindenképpen segítséget nyújtanak a cél elérésében. Készségeket. hogy megfelelő értékelésnek azt tekinthetjük. Ha emellett még az iskolák többségében frontálisan zajlik a tanítás. személyre szabott és személynek szóló. 24 Részletesebben megtalálható A kompetencia című fejezetben. akkor érdekes lehet a gyerek (és a szülő) számára.6. hogy megtanulta-e a leckét vagy jól oldotta-e meg az aznapi feladatot. ezt a feladatot nem tudja ellátni! A nagyon különböző gyerekek különböző fejlődési ütem szerint fejlődő nagyon különböző készségeit csak az azokhoz rugalmasan alkalmazkodó. Az adott pillanat adott teljesítménye után pedig azt mondjuk. szempontsorok már ennek a kívánalomnak igyekeznek megfelelni. hogy valóban könnyebb az ismereteket értékelni. mivel az alapkészségek kivételével a gyakorlatban még csak kialakulóban vannak a készségek és főleg a kompetenciák fejlesztésének tartalmai és módszerei. Mindezekből következik. hogy tudást értékelünk. Ezekből az akciókból kellene a tanulóknak – saját fejlődésük érdekében – gyakorlati következtetéseket levonni. Sőt. akkor az egyéni haladás. hogy sikeresebb legyen. de közben ismereteket értékelünk. Gyakran esik szó a különböző készségek alakításáról.

milyen tudást. illetve elsajátíttatásának igénye. mely leginkább szolgálja fejlődését. s ezen beA minőségi iskolai tudás jellemzőiről a Fogalomtárban olvashatnak (l. mint értékelésünk szempontjaira utaló tartalmakat. eszköz jellegû tudás szócikkek). de rövid leírásuk megtalálható a Fogalomtárban is. bemért. standardizált teszteknek). 26 A kulcskompetenciák leírása megtalálható a Fogalomtárban. Értékelés a kompetencia alapú programcsomagokban A kompetencia alapú programcsomagok fejlesztői az alábbi (a korszerű értékelést meghatározó) elvekből kiindulva kezdték meg munkájukat. 25 110 . Ennek megfelelően egy adott tantárgyi teljesítmény értékelésekor is látnunk kell. intelligens. amelyek korrekt módon kifejlesztettek. Ezeket felfoghatjuk szinte úgy is. megbízhatóak és megfelelő szinten érvényesek.) – A minősítő jellegű („folyamatzáró”) értékelés esetén az objektivitás. (Pl. s az eltérő funkciókhoz különböző értékelési formák kapcsolódnak. – A tanulást segítő értékelésben kiemelt szerep jut a diagnosztikus és a formatív értékelési eszközöknek és eljárásoknak.1. kulcsképességet26. amely csak eszközi szerepet játszik a tanuló önértékelési folyamataiban. – Az értékelést annak tudatában javasolt alkalmazni. differenciált értékelés a legmegfelelőbb. kompetenciaegyüttest27 értékelünk. 27 A kompetenciákról részletesen tájékozódhatnak A kompetencia című fejezetben. s benne a következő elvek érvényesülnek: – Egyértelműen szétválnak az értékelés különböző funkcióihoz tartozó tevékenységek. – Az értékelésnek „feladata”. hogy sikerorientált vagy kudarctűrő-e a tanuló. eszköz jellegű. hogy figyelembe vegye a gyermek személyiségét. – Diagnosztikus és formatív értékelés esetében a szöveges. a kritériumorientáltság érvényesítése a legfőbb szempont. ún. számoljon azzal. hogy az értékelendő tudástartalmak – s ma már ezekkel egyenrangúan az elsajátított képességek és kompetenciák – együtt változnak a tudásról alkotott nézetek változásaival. Összefoglalva A korszerű értékelés folyamat jellegű. rész Adaptációs dialógus A MINősÉGI IsKolAI tUDÁs Napjainkban egyre hangsúlyosabbá válik az életszerű helyzetekhez köthető. – Motivációs szempontból segíti a diákok belső motivációinak kialakulását. alkalmazható tudás. Természetes dolog. s olyan megközelítést alkalmazzon. Ilyenkor kell meghatározó szerephez jutniuk azoknak a mérési eszközöknek (pl. alkalmazható tudás25 elsajátításának. illetve erősödését. hogy az egy olyan külső szabályozó szerepet betöltő visszajelzés.

– Az értékelés hangsúlyosan jelenítse meg. ha a képzési csomagokat. amely nem minősíti a tanulók személyiségét. (Az értékelés semmiképp sem kelthet szorongást!) – A modulokban lehetőséget kell adni nemcsak az egyéni. akár csoportmunkáról van szó – mindig csak a korábbi „saját” eredmény szolgáljon. Azaz: a tanulási eredmények visszajelzése olyan legyen. s hogy ezekkel a „saját lehetőségekkel” mennyire élt.6. szempontsorok. hogy a tanuló saját lehetőségeihez mérten mennyit fejlődött. hogy általában a szummatív értékelés eszközei – egyedüli alkalmazásukat a kötet szerzői nem ajánlják. fejezet Az értékelés lül az értékelés rendszerének kialakítását. hogy milyen értékelési feladatokat érdemes megszerveznie az alkalmazóknak. Azaz: az értékelés individuumra orientált legyen. A konkrét. értékelő tevékenységek leírásai – magukban a modulokban szerepelnek. Az idegen nyelvi modulokban megtalálható „piros pontok”-ról a kötet olvasói tudják. A mára elkészült programcsomagok tartalmaznak leírásokat azzal kapcsolatban. hogy a tanulóknak a modulban megjelölt célokat (a tanulási folyamatban elvárható tanulási eredményeket) milyen szinten sikerült elérni. Az eredmények visszajelzése mindig a pozitív.  . – A modulok értékelési eljárásai. A fejlesztőkkel szemben támasztott igények – minden kompetenciaterületen – a következők voltak: – A modulokban megjelenő értékelés a modulok szerves részét képezze. – Adjon információt arról. hanem fejlődési állapotról számoljon be. adott modulhoz kötött megfontolások – pl. a moDUlok érTékeléSI alaPelveI28 – Az értékelés ne minősítsen. folyamategységre jellemző funkcióival. formái legyenek összhangban az értékelés aktuális. a folyamatra. ajánlások. de az ott leírt értékelési szempontok és egyéb ajánlások az általunk felsorolt elveket követik. Az elért eredmények viszonyítási alapjaként – akár egyéni. hanem a csoport általi értékelésre. – Az értékelés korrekciós funkciója alapján adjon útmutatást a továbbhaladásra. azok moduljait használják. önértékelésre is. reális önértékelés kialakulását segítse. – Az értékelési módok közül kiemelt szerep jusson a formatív értékelésnek. 28 Bár minden területet nem találunk meg minden kompetencia alapú programcsomagban.

a tanítási-tanulási folyamat során a tanulóktól megkívánt aktivitás mértéke. amelyet az iskola megjelenít. A felsoroltak mind részét képezik annak a komplex pedagógiai rendszernek. változatos tanítási stratégiáival – segíteni igyekszik a diákok belső motivációinak erősödését. nevelési intézmény értékorientációját. cselekvésre. A fenti felsorolásból jól látszik. az önismeret. heti-. rész Adaptációs dialógus – A modulokban elsősorban olyan tanulást segítő értékelések legyenek. A modulleírásokban szereplő értékelési szempontok. fejlesztése is igen nagy hangsúlyt kap. Az értékelés – karöltve a modulok aktív. hogy a kompetencia alapú fejlesztés az értelmi intelligencia területe mellett az érzelmi-szociális intelligencia fejlesztésére. módszerek. a pedagógusok szerepfelfogása és attitűdje. Több programcsomag esetében is megfigyelhető. – Jelenjen meg bennük az önreflexióra késztetés. hogy az értékelési szempontok között a személyes és szociális kompetenciák fejlettsége. A tantestületi elgondolások közé sorolhatóak például a következők: a tanítás során alkalmazott munkaformák. ezáltal segítsék az önértékelés. hogy a modulokon belül elkülönítetten jelennek meg az egyén és a csoport értékelésének szempontjai. a tanórák légköre. az iskola hagyományaiból áll. Ilyenek például a napi-. szempontsorok – figyelembe véve még a modulokban megjelölt „képességfejlesztés fókuszait” is – valóban a tanulási célok megvalósulására irányítják a figyelmet. felfedezésre építő szemléletével. Ez pedig jelzi.1. éves rend. 2 . hiszen az értékelés szempontjai között hangsúlyosan ott vannak a gondolkodási és kommunikációs. Az értékelési rendszer nem független az iskola egyéb. eszközök. azaz megjelölik az értékelés tartalmát. amely a jogszabályi elvárásokon túl az adott pedagóguscsoport értékrendjéből. Ezek a szempontok választ adnak a „mit értékelünk” kérdésre is. elgondolásaiból. az együttműködési képességek szintjének visszajelzései. A modulok értékelésében a korszerű tudásról vallott nézetek is megjelennek. olyan tényezőitől sem. Az iskola értékelési rendszerének újragondolása szüKsÉG VAN-E A VÁltoztAtÁsrA? A pedagógiai értékelési folyamat minden korban – így napjainkban is – tükrözi az adott oktatási. Minden iskolai testületnek van egy nagyjából megragadható attitűdrendszere. amelyek lehetőséget adnak a differenciált visszajelzésre. ezek egyensúlyba helyezésére is gondot fordít. a reális énkép kialakulását. amelyeket mint keretfeltételeket szoktunk emlegetni.

differenciáltan tanítanak). annak elfogadásáról való vélekedése is. hogy az adott gyermek önmaga lehetőségeihez képest hol tart. A sajátos nevelési igényű tanulókat integráló iskolákban. A differenciált. hogy mennyiben jellemzi a másság elfogadására épülő pozitív értékelési attitűd. azaz differenciált bánásmódot alkalmaznak (pl. Ehhez kíván segítséget nyújtani az alábbi ábra. s továbbfejlődésének mi a legoptimálisabb útja.6. szülő…) 113 . diák. ahol a személyiségfejlesztés során elfogadják az egyéni sajátosságokat és alkalmazkodnak azokhoz. hogy számba vegyék. ott az értékelési rendszernek is ehhez kell igazodnia. módja. fontos. tantervben – tananyag. A befolyásoló tényezők számbavételén túl elsősorban az összefüggéseket kell keresniük. hisz csak ezáltal lehet megjeleníteni. követelmények) ** Szerepattitűdök (pedagógus. árnyalt értékelés az integráló iskolákban elengedhetetlen. Kedves Pedagógus! Ha Ön és kollégái úgy gondolják. Az intézmény értékelési rendszeréről egyfajta tájékoztatást nyújt az is. s a prioritásokra rátalálniuk. hogy iskolájukban szükség van a jelenlegi értékelési rendszer megváltoztatására. fejezet Az értékelés Minden iskola értékorientációjához hozzátartozik a „másságról”. ábra Az iskola arculatát meghatározó tényezők Nevelésioktatási elvek* Tanulási környezet Az iskola arculata Tanulásitanítási stratégiák Szerepek – attitûdök** Értékelési rendszer * Nevelési-oktatási elvek: értékről. 8. tudásról vallott nézetek (megjelenik a pedagógiai programban. mely tényezők befolyásolják a változtatást.

amelyeket már elsajátítottak. Ennek a gondolatnak. 31 A témáról részletes tájékoztatást adnak a Betekintés a diagnosztikai eljárásokba és a Habilitációrehabilitáció fejezetek. az egyénre szabott pedagógiai fejlesztéshez. akkor az komolyan hozzájárulhat a speciális. módszereinek. helyszíneinek és főbb területeinek leírása megtalálható a Fogalomtárban. a teljesítmények menet közbeni rögzítésének. hogy értékeléseink közül melyek alkalmasak az egyéni nyomon követésre. ÉrtÉKElÉssEl ÖsszEFüGGő sPECIÁlIs FElADAtoK A tanítási-tanulási folyamat során a napi visszajelzéseken van a hangsúly. a teljes gyermeki személyiség megismerésének szükségessége.29 Érdemes figyelmet fordítani arra is. hogy oktató. nem annyira az értékelések módja. melyek azok a tanulási technikák. rész Adaptációs dialógus A fentieken kívül az iskola arculatát hagyományai és szűkebb. 30 A tanulási stílusokról. személyre szabott értékelés jelentőségének az elfogadásával az inkluzív iskolákban felértékelődik a tanulói megismerés fontossága. Érdemes azonban hangsúlyozni – és ezzel újra a kompetencia alapú programcsomagokra fókuszálni –. Ha formatív értékelésünk árnyalt. hogy tanítványainknak milyen a tanulási stílusa. másrészt tudatosabbá kell tennünk azokat. hogy a mindennapok során leggyakrabban használt fejlesztő értékelésnek nemcsak a tanulás segítésében lehet nagy szerepe. amely az egyéni fejlődés nyomon követésére is alkalmas. Egyértelművé válik a gyerekek folyamatos megfigyelésének. a tanulási szokásokról és a tanulási technikákról tájékozódhat a Fogalomtárban.31 Azt. differenciált (azaz személyre szabott) és szöveges. Ha az általunk alkalmazott tanulói értékelés olyan. Az INKlUzÍV IsKolÁKAt ÉrINtő. nevelő munkánkat jó színvonalon elláthassuk. azaz gyakran és eredményesen használnak. milyenek a tanulási szokásaik.30 Az egyéni nyomon követés Ahhoz. 29 114 . tágabb környezetének elvárásai is befolyásolják.1. megszokott pedagógusi tennivalóinkat egyrészt újakkal kell kiegészítenünk. akkor ezt a funkciót is képes betölteni. differenciált segítségnyújtás megtervezéséhez. mintsem azok formája dönti el. A tanulói személyiség megismerése alapelveinek. valamint az árnyalt. hanem az egyéni fejlődés nyomon követésében is.

a diákok tanulmányi haladását. amely az értékelési folyamat része. s nem értelmezések!). hol kevésbé jól működő módszereket. és az egyéni tanulási tervhez. – esetleg olyan munkákat is. semmiképp nem „megkülönböztető ajándék”! A portfólió alkalmazóinak megállapodása szerint – s ebbe a körbe természetesen beletartoznak a diákok is! – a gyűjtemény többféle dolgot tartalmazhat. Ezek közül való az „egyéni gyűjtőmappa”. amelyek különösen fontosak. ez a gyűjtemény – ha összeállítására és folyamatos karbantartására rászánjuk magunkat –. társakhoz való viszonyát. amelyet sajátos nevelési igényű tanuló esetében habilitációs és rehabilitációs célokkal és feladatokkal a gyógypedagógus valósít meg. A tanuló „bővített portfóliójában” benne lehetnek az illető gyermekre vonatkozó diagnosztikus és folyamat közbeni mérések és értékelések.6. de minden esetben figyelembe veszik az adott gyermek speciális problémáját és helyzetét. az sikerré változhat!) A portfólió lehetőséget adhat a diák és a pedagógus közötti írásbeli párbeszédre is. illetve egy ehhez nagyon hasonló – talán divatosabb névvel illetett – gyűjtemény. osztályfőnökként. s valóban. amelyek tartósabban gondot jelentettek a tanuló számára. amely a differenciált osztálymunka során bármely tanuló egyéni haladásának dokumentuma. amelynek jelentőségét talán ma még nem is érzékeljük kellő mértékben. amikor már túljutottunk egy nehézségen. a gyereket tanító szaktanárként – készített tanulói megfigyelések (hangsúlyosan megfigyelések. A portfólió (a tanulói munkák gyűjteménye) ma már egyre gyakrabban alkalmazott – egyben értékelési – eszköz a világ legkülönbözőbb iskoláiban. amelyek legjobb teljesítményei „tulajdonosuknak”. tanuláshoz. kedvesek – akár egyéni érdeklődés miatt – az alkotóknak. nemcsak a sajátos nevelési igényűekről. – olyan tanulói munkákat. Valamennyi tanítványunkról érdemes portfóliót készíteni. – olyan tanulói munkákat. fejezet Az értékelés A portfólió Az egyéni fejlődés nyomon követésére. bemutató és egyben értékelő funkciót is betölthet. minden tanítványunknak „jár”. Az egyéni portfólió tehát gyűjtő. Így pl. valamint azok a folyamatzáró mérések és értékelések. 115 . amelyek a lehetőségekhez mérten objektívek. személyiségük fejlődését többféle módon követhetjük. Szervesen illeszkedik (illeszkedhet) az egyéni fejlesztési tervhez. az egyéni portfólió. Sőt. (Ne feledjük. Olyan dokumentum. illetve ennek dokumentálására pályánk során szinte mindannyian kitaláltunk már hol jobban. Társuló dokumentumként hozzájuk kapcsolódhatnak még az általunk – osztálytanítóként.

hisz magánéletünkből is tudjuk – szülőként. az osztályteremben alkalmazott mérési. hiszen a sajátos nevelési igényű tanulók fejlődését ezek segítik a legjobban! Az önértékelés Az önértékelés a mai iskolai gyakorlatban még ritkábban alkalmazott értékelési fajta. Mérés-értékelés az osztályban Kedves Pedagógus! Az inkluzív iskolákban egy olyan konszenzusokra és teammunkára jellemző légkör alakul ki. egyben visszajelezheti) saját tudását. egyező értékrend és elvárásrendszer nyújt igazán biztonságot. Az. az segíti az optimális fejlődést. Örülhetünk ennek. (pl. – megtapasztalhatja saját felelősségét fejlődésének. első lépésként ezeket kell számba vennünk. S mivel az önértékelő képesség fejlődését többféle tényező is befolyásolja. 116 . hogy az egységes. tudja. kialakulásának folyamatát tervezni kell. – mérlegelheti a tanulási folyamatba befektetett energiáinak és az elért eredményeknek a viszonyát. hogy az iskola értékorientációja. az egyéni fejlődés nyomon követéséről gondolkodva ismét tetten érhető – amit az integráció kapcsán talán nem is lehet eléggé hangsúlyozni –. alkalmazott tanulási stratégiák. pedig a pedagógiai értékelés igen fontos részét képezi.1. amit én akarok” mondat ismeretlen. rész Adaptációs dialógus A portfólióról. tanári. Az önértékelés során a tanuló: – felmérheti (tudatosan átgondolhatja. értékelési eljárásainkkal vagy akár csak értékelési attitűdünkkel. pedagógiai mikrotörténések). Lényeges tehát. tanulmányi teljesítményének alakulásában. a tanórák légköre. hogy az inkluzív iskolák értékelési rendszerében az alkalmazott értékelési módok közül a diagnosztikus és a formatív értékelés még fontosabb helyre kerül. értékelési rendszere összhangban legyen saját értékelési gyakorlatunkkal. aki már alkalmazza a tanulói értékelés során az önértékelést. tanulói szerepek és attitűdök. hogy ez sem működik magától – kialakításának. amelyben „az osztály falain belül pedig azt csinálok. gyerekként megtapasztalhattuk –.

(Az igazsághoz azért hozzátartozik. Ez a terület még nem rendelkezik standard mérési eszközökkel. – a tanulás sikerességét meghatározó érzelmi. fejezet Az értékelés A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazásával még egy új értékelési orientáció is megjelent! Az alábbi szempontsorok közreadása azért fontos. A három kiemelt terület példákkal jellemzett tartalma: – Tanulási eredmények • Felismeréshez való eljutás (pl. összefüggések. alaposan átgondolt szempontok képesek pótolni a jelenlegi hiányt. – az önálló tanulás képességének főbb összetevői. viszonyulások. Példa az értékelés megjelenésére – a szövegértés-szövegalkotás modulokban32 Az értékelés tartalma többféle megközelítésű lehet. Szilágyi Imréné szakmai bizottsági tag Néhány gondolat a modulokban megjelenő értékelés korrekciójához címmel megjelent írása. de remélhető. mint korrekt módon kifejlesztett. A matematikai kompetenciaterület tart ebből a szempontból „legelőrébb”. akarati tényezők. megbízható mérőeszközt alkotni a szociális kompetenciák fejlesztésének területéhez!) Az alább bemutatott értékelési szempontsorok a szövegértés-szövegalkotás területéhez készültek. Az összeállítás (kézirat) a szövegértésszövegalkotás kompetenciaterület fejlesztőinek készült. hogy a programcsomagokhoz még nem készültek el a szükséges és tervezett országos standardok. mert figyelmünket az értékelés általános tartalmára fókuszálják. ötletessége 32 A munkaanyag Dr. A következő három – különösen fontosnak vélt – terület érintését javaslom a modulokban: – tanulási eredmények. következtetések. erkölcsi. lényegkiemelés. Korábban már említettük. itt már megszülettek az első – félévi és év végi – mérések. 117 . hogy ezek a konkrét. információk. értelmezés) helyessége • A tapasztalatszerzés eredményessége • A problémamegoldás sikeressége • A megoldás eredetisége. nagyobb gyakorlatunk van egy ilyen „egzakt tudományhoz” mérőanyagot összeállítani.6.

megfigyelés. az ebből adódó szerepvállalás • A feladat teljesítéséért vállalt kölcsönös felelősség • Megbízhatóság • Együttműködés. rész Adaptációs dialógus • A válaszadás helyessége. gondolkodási műveletek • Az előzetes tudás mozgósítása új problémahelyzetben • Információs források kezelése • Információk rendezése. nyelvi megformáltsága • A vállalt feladat teljesítése. tolerancia. megoldási stratégia kialakítása • Problémafelvető.1. az új problémák iránti nyitottság • A feladat értelmezése • A probléma felismerése. a megoldás kritériumoknak való megfelelése • A megszerzett tudás célszerű felhasználása. erkölcsi. a megnyilatkozások gyakorisága • Feladattudat. rendszerezése 118 . viszonyulások • A feladat vállalása • A feladatvégzés motiváltsága. a segítség elfogadása • A tanulási követelményekkel való azonosulás • Alkalmazkodás a közösség szabályaihoz. mennyisége • A tanulási feladatokban való részvétel intenzitása. a probléma megoldását segítő kérdések megfogalmazása • Többféle megoldás keresése • Döntés • Koncentrált figyelem. kitartás • Munkamegosztás. akarati tényezők. emlékezet. bővülése új elemekkel – A tanulás sikerességét meghatározó érzelmi. hangnem • Segítségadás. a feladat előírásaihoz – Az önálló tanulás képességének főbb összetevői: • Kíváncsiság. képzelet.

véleményalkotás. Az iskola csökkentse a „családi háttértényezők” másságából adódó különbözőségeket. hibajavítás • Reflektálás. s eligazítást nyújtanak számunkra mindennapi tanítási-mérési-értékelési gyakorlatunkat illetően is! Napjainkban az iskolákkal szemben támasztott fő elvárás. század kihívásaira. narráció • Gazdálkodás az idővel. diákjait készítse fel a 21. modulok alkalmazása során nem működhet! Az értékelési rendszer megjelenése az intézményi dokumentumokban Az intézmény értékelési rendszerének minden esetben illeszkednie kell az iskola komplex szakmai-integrált pedagógiai programjába. Az értékelési rendszer olyan „terület”. 119 . illetve elsősorban vagy kizárólag a csoportmunkára.6. tanítsa meg őket a kooperációra. illetve szelekcióban betöltött funkciója a programcsomagok. a csoportmunkában való részvételre vonatkoznak. Ennek megfelelően az értékelés kapcsán is megjelennek olyan új szempontok. hatékonysága növekedjék. fejezet Az értékelés • A megoldás helyességének ellenőrzése. teremtse meg az esélyegyenlőséget. Végül egy nagyon fontos tudnivaló: az értékelés fegyelmezési. amelyet többféle intézményi dokumentumban is rögzíteni kell. A törvényesség igényén túl az iskola eredményességét is jelzi a helyi pedagógiai rendszer és az alkalmazott értékelés koherenciája. munkaritmus • Monotóniatűrés • A megkezdett feladat befejezése Az értékelési szempontok kiválasztását meghatározó tényezők – A modul által bemutatott tanulási egység pedagógiai célja (Mit lehet megtanítani a felhasználásával? Milyen fejlesztésekre teremt feltételt? (l. amelyek elsősorban vagy kizárólag az egyéni értékelésre. hogy az oktatás eredményessége. A képességfejlesztés fókuszai) – A modulban alkalmazott módszerek és tanulásszervezési módok – Az egyes fejlesztési csoportok tevékenységével kapcsolatos elvárások A fenti szempontsorok „túlmutatnak” a modulokon.

úgy gondolja. (Ha az iskola pl. ha nem is ilyen részletes. véleményezési joga. 120 . akiket az a leginkább érint! 33 Nat 2003. osztályig. hiszen ez a dokumentum mint iránytű segíti a munkánkat. vagy a félévi értékelőknél más műfajú értékelést szeretne bevezetni. kifejtő módon. A változtatás tervezésekor fontos. A tanterv által megjelölt követelmények és a továbbhaladás feltételei utalnak az iskola értékorientációjára.1. hanem példákkal is illusztrálni. hanem a testület által kialakított) értékelési rendszer van. A minőségirányítási programnak szintén rögzítenie kell az intézmény értékelési rendszerét. hogy a változtatás tervezését épp azok tudják meg utoljára. 5. a tanulói teljesítmény minősítésének formáit. hogy a szöveges értékelést – élve a törvényi lehetőségekkel – nem a 4. hogy a benne foglaltak mindennemű megváltoztatása is csak a fenntartó engedélyével lehetséges. osztályig alkalmazza. És ne feledkezzen el tanítványairól sem! Egy demokratikusan működő intézményben nem fordulhat elő. Az értékelés a pedagógiai programnak részét képező helyi tantervben is megjelenik. Az inkluzív iskolák pedagógiai programjuk megalkotásakor kötelezően veszik figyelembe. A pedagógiai programnak elengedhetetlen része az intézményben alkalmazott értékelések részletes leírása. Azokban az iskolákban. arra is. hogy mely értékelési módokat és formákat használja az intézmény. Kiterjed ez az értékelési alapelvek megfogalmazására. az év végi. „Az iskola pedagógiai programja határozza meg a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. Köztudomású. Az „integrált” helyi tantervben együtt – egymás mellett – jelenik meg.) 2. hogy az iskola vezetése erről se feledkezzen el. A felsorolt dokumentumok módosításakor természetesen az iskolaszéknek is van beleszólási.” 34 L. a beszámoltatás. milyen készségeket. ismereteket kell elsajátítaniuk az egyazon osztályba járó különböző szükségletű tanulóknak. félévi és a folyamat közbeni értékelések bemutatására. rész Adaptációs dialógus 1. Így pl. Ebből következik. műfajilag33 milyen értékelést tart a legmegfelelőbbnek. az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit. 34 3. Inklúzió esetében természetesen az Irányelvekről sem feledkezhetünk el. 7 lábjegyzet. értékelési gyakorlatára. ezeket a változtatásokat engedélyeztetnie kell. hogy a pedagógiai programot az intézmény fenntartója hagyja jóvá. hogy mely tevékenységeket kell elvégezniük. 4. a pedagógiai programban érdemes azt nemcsak ismertetni. . ahol saját (nem adaptált. hanem a 6.

amely legjobban igazodik intézményükhöz.6. tanmeneteit.) Kedves Pedagógus! Ha eljutnak a változtatás igényéhez és igenléséhez. támogatják olyan cselekvési terv kialakításával. fejezet Az értékelés Az intézmény értékelési rendszerének módosítása természetesen befolyásolja az iskola munkaterveit. az egész tantestület közös ügye kell. A mentorok a szervezeti folyamatokat segítik. az adaptációs szakértők a fejlesztések intézményi sajátosságokat figyelembe vevő megvalósítását koordinálják.és tennivaló – tapasztalhatjuk. másrészt a változtatások elfogadása ebben az esetben sem lehet csak vezetői döntés. 2 . mindennel összefügg –. hogy legyen. sőt még az egyéni fejlesztési terveket is. hogy mindig. Ezek szükség szerinti átalakítása azonban „csak” belső munkát igényel. iskolájuk vezetősége külső segítséget is igénybe vehet. minden. (A csak két dolog miatt került idézőjelbe: egyrészt ilyenkor még rengeteg az átgondolni.

.

A kifejezés alatt általában visszahelyezést értünk. orvosi. magában foglalja az érintettek alkalmasságát. állapot. Van. orVosI És GyóGyPEDAGóGIAI szEMPoNtÚ MEGKÖzElÍtÉs Orvosi szempontból Általában a függőség csökkentése áll a középpontban. megint mások felsôfokú tanulmányaik közben. Ha mélyebben értelmezzük. a képességek fejlesztése a lehetőségek határáig arra. amely által az érintett egyén eléri fizikai.7 fejezet . jelentéstartalmában mindig megjelenik az adott helyzet jobbítására való törekvés. szakma tükrében. A fejezetet írta: Hernádi Krisztina A fogalom értelmezése Kedves Pedagógus! A habilitáció és a rehabilitáció fogalmával mindannyian találkoztunk már. A folyamatot tekintve a kezelés válik hangsúlyossá. feltételezetten jobb helyzet. más orvosi kezelések alkalmával. politikai értelemben. bár elsődlegesen az egészségi és funkcionális állapot helyreállítását. Használjuk jogi. a társadalmi hasznosság helyreállítását és magát a folyamatot is – természetesen mindig az adott tudományág. illetve egy megelőző. bemutatja a szakmaközi együttműködés jelentőségét. adekvátan élhessen. aki történelmi tanulmányai során. rehabilitáció kérdéskörét. lelki. Az orvosi rehabilitáció komplex tevékenység. A rehabilitáció fogalmat számos tudományág és tevékenység alkalmazza. 123 . Habilitáció-rehabilitáció A fejezet körbejárja a habilitáció. foglalkozási. a normális élethez szükséges feltételek megteremtését célozza meg. feltárja az inkluzív intézményben zajló nevelésioktatási folyamatok sajátosságait. hogy az érintett személy egyéni körülményeinek megfelelően. társadalmi értelemben vett teljes életviteléhez kialakítható maximális képességeit. szociális.

veleszületett hallássérülésnél a korszerű hallásnevelés és a szájról olvasás preferálása. szociális gondozás) és a társadalomra irányul (előítéletek felszámolása. amely a sikeres társadalmi beilleszkedést célozza.). hogy a rehabilitáció kifejezés „visszahelyezés” értelemben használható-e vagy célszerűbb „beillesztésként” értelmezni. A szakirodalomban leginkább a rehabilitáció megjelölés terjedt el. oktatás. jobb helyzetről. amely átfogja a gyógypedagógiai tevékenységek teljes körét – speciális gondozás. amit szeretnék megközelíteni. akadályozott ember megsegítésére (gyógypedagógiai segítség. annak ellenére. hogy esetenként egészen eltérőek a feladatok és a megoldási módok. a fejlesztés. jótékonysági. ha a sérülés. Ekkor használjuk a habilitáció (beillesztés) kifejezést. A rehabilitáció a szervezett támogatásokra koncentrált (életkörülmények javítása. Napjainkban azonban egyre hangsúlyosabbá válik a nevelés-oktatás. fogyatékossággal élő egyén izoláltságát szakszerű segítséggel. karitatív megközelítés dominált. 124 . (Pl. sem irányítása nem köthető kizárólagosan egyetlen szakterülethez. Elsősorban egy olyan komplex szemléletet jelent.) A gyakorlatban nem határolódik el élesen a két fogalom. Abban az esetben. védőmunkahelyek. akadályozott életvezetésű személyekre irányult. visszaállítani. A habilitáció-rehabilitáció szerepe. szociális gondoskodás stb. irányítással igyekszik megszüntetni. célja A rehabilitáció a gyógypedagógia egyik alapfogalma. a fogyatékos személyek megismertetése a médián keresztül) a minél teljesebb beilleszkedés érdekében. vagyis a sérült. akadályozottság veleszületett vagy kora gyermekkorban elszenvedett károsodás következménye. hiszen ilyen esetben nem beszélhetünk egy korábbi. mivel a beillesztés és visszahelyezés mozzanatai gyakran nem különíthetők el. nem tekinthető önálló szakmának. fejlesztés. egészségügyi rehabilitáció stb. nevelés. A rehabilitáció a társadalmi tevékenységformák egyike. funkciója. nem adekvát a rehabilitáció (visszahelyezés) használata. amely csak a különböző szakterületek és szakemberek együttműködésének megvalósítása esetén nyer gyakorlati értelmet. éppen ezért sem megvalósítása. Így valósul meg az az összetett gyakorlat. amelyben minden tevékenység a rehabilitációs célra. egy-egy folyamatban párhuzamosan is megjelennek. és elsősorban az orvosi. rész Adaptációs dialógus Gyógypedagógiai szempontból Gyógypedagógiai szempontból felmerül a kérdés.1. Ez a gondolat elvezet bennünket a habilitáció fogalmához. szakemberhez sem. Korábban a gyakorlat leginkább a felnőtt korú. amely az akadályozott.

foglalkoztatás. sport. pedagógiai. toleranciája. A korszerű szemlélet a rehabilitációt folyamatként fogja fel. amely az egészségügyi. Az érintkezés feltételeinek biztosítása magában foglalja a társadalom tagjainak érzékennyé tételét (társadalmi befogadás). intézményes segítségnyújtást igényel. foglalkoztatási. ahol a társadalom többi tagja él. A sérült emberek is ott élnek. s ehhez a szolgáltatásokat szükséges a lakóhelyhez minél közelebb biztosítani. segítőkészsége nélkül! Teljes rehabilitációról beszélünk. a fizikai helyváltoztatáshoz szükséges sajátos körülmények erősítését (akadálymentes közlekedés). rövidebb vagy hosszabb távú döntéseket.és befogadása. és amely csak a különböző tudással rendelkező szakemberek együttműködése révén lehet sikeres és eredményes. támogatni kell az akadályozott ember képességeit és tudatos döntéseit. Ezek a fokozatok egymásra épülnek. kultúra) kapcsolatot létesítsenek és tartsanak fenn más emberekkel. hogy azok birtokában hozhassák meg a nekik leginkább megfelelő. A folyamat sikerkritériuma. a megfelelő kommunikációs eszközök és technikák használatát (pl. de a folyamat során gyakran párhuzamosan. dolgoznak. célkitűzéseinek egyformán kell érvényesülnie minden akadályozott. A rehabilitációs szolgáltatások legfőbb elveinek. (Ebben nyújtanak segítséget például az érdekvédelmi szervezetek. szociális és gyermekvédelmi ellátás. egymástól független tevékenységek helyett. képzési. hogy a sérültet eljuttatja a társadalmi adaptációig. hogy a rehabilitáció magában foglalja a be-/visszailleszkedést segítő eljárások. ha a sérült egyén felnőtté válásakor önálló életvezetésre képes. Kiemelendő a különböző rehabilitációs törekvések összhangjának megteremtése egy közös cél érdekében – az egymás melletti. terápiák összességét. A szolgáltatást biztosítóknak ki kell alakítaniuk a választás lehetőségét. ha az akadályozott. A komplexitás mutatkozik meg abban is. fejezet Habilitáció-rehabilitáció Az érintettek oldaláról megközelítve a rehabilitációs tevékenység általában több fokozatban valósul meg: orvosi. eszközök. módszerek.7. célkitűzései között szerepel. oktatási. társadalmi (szociális) célú rehabilitáció. hogy a fogyatékos emberek a mindennapi folyamatokban (oktatás. szórakozik. Ez természetesen nem történhet meg a társadalom ép tagjainak el. fogyatékos felnőtt továbbra is szervezett. szociális rendszerekben valósul meg. dolgozik. mentálhigiénés. kommunikációs akadálymentesítés). egymást segítve jelennek meg. fogyatékos ember esetében. valamint a társadalmi és gazdasági intézmények legszélesebb körével. és szabad idejüket ott töltik. Életkori sajátosságaiknak megfelelően vesznek részt a társadalom mindennapi életében. 125 . Részleges a rehabilitáció akkor.) A rehabilitáció elvei. de az adott közösség tevékeny tagja. ehhez meg kell adniuk minden információt a sérült ember és hozzátartozói számára. átképzési.

s felértékeltek bizonyos készségeket és attitűdöket. Az oktatáspolitikai fejlesztések fontos célkitűzése volt. hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára olyan optimális képzési kínálatot biztosítson. amelyet főként az oktatással szembeni külső elvárások megváltozása kényszerített ki. Ez a változás részben a különböző alapkészségek kiművelésének előtérbe kerülését jelentette. oktatás. alternatív pedagógiák felé fordulással. Számos társadalmi-gazdasági folyamat eredményeként felerősödtek azok a törekvések. majd pedig az oktatási szolgáltatások minőségének középpontba állításával és újradefiniálásával reagált. a pedagógiai programok létrejötte. speciális eljárásaival a képességek fejlődésének akadályozottságát csökkenti. Szükségessé vált az iskolarendszernek a kompetencia alapú nevelés. szükségletek hívták életre a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében a kompetencia alapú programcsomagokat. részben az akadályozott fejlődés okaként magyarázza. nevelhetőségével. Ezek a változások. akadályozott fejlődésű gyermekek fejleszthetőségével. ami közvetlenül befolyásolta az iskola életét: például a Nat megjelenése. ámde annak életét mégis erősen befolyásoló változásokra. rehabilitáció a képességzavarok mérséklésére irányul. Nemcsak arra gondolunk itt. A munkaerőpiac elvárásai leértékelték a gyorsan elavuló lexikális tudást. A gyógypedagógia a képességet a sérült. oktatás és képzés irányába való fejlesztése. amelyek újraértékelték az oktatás feladatait. a helyi tantervek kialakulása. terápia. amelyek a kisiskolás korban elsajátított alapképességekre és -készségekre.1. hanem látszólag az iskolától távolabb zajló. mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételei. a szöveges értékelés bevezetése. továbbá a kulcskompetenciák fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. A gyógypedagógiai fejlesztés. mint például az élethosszig tartó tanulásra és a csoportmunkára való alkalmasságot. Az új természetű elvárásokra a nyolcvanas–kilencvenes években az oktatás az ún. A képességproblémákat részben a sérülések hatására kialakuló fogyatékosság következményeként. mindenekelőtt felülvizsgálták az iskolában elsajátítandó tudásra vonatkozó elgondolásokat. taníthatóságával kapcsolatban közelíti meg. rész Adaptációs dialógus A habilitáció-rehabilitáció szerepe az oktatásban VÁltozÁsoK Az oKtAtÁsI rENDszErBEN Kedves Pedagógus! Az elmúlt évtizedben radikális pedagógiai paradigmaváltás tanúi lehettünk.. az aktuális törvénymódosítások hatása stb. amely a lehető legnagyobb mértékben illeszkedik az egyén individuális igé126 . E kihívások nem kis részben a munka világában zajló változásokban gyökereztek.

a többségi iskolába járó. épp szegregált volta miatt felerősíti az érintettek izolációját. A közoktatási rendszerre nehezedő társadalmi elvárásokra és az oktatás-nevelés során felmerülő gyakorlati problémákra jelenthet egyfajta választ a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja a többségi intézményekbe. Egyrészt az egészséges társak pozitív. az egészségesek közé sorolt gyermek mutat olyan komoly tanulási problémákat. a szociális kapcsolatokban történő fontos tanulási folyamatok elmaradása miatt. A habilitáció-rehabilitáció legfőbb célkitűzése – a társadalomba való beillesztés – inkluzív körülmények között hatékonyabb lehet. A tapasztalatok azt mutatják. hogy a szegregált oktatási modellen alapuló intézményrendszer egyre nagyobb gondokkal küzd. hogy bár legfontosabb céljai között szerepel a sérültek társadalmi integrációja. . hogy a későbbiekben egyenlő esélyekkel vegyen részt a társadalom életében. 35 127 . képességeihez és tanulási előfeltételeihez. A HABIlItÁCIó-rEHABIlItÁCIóVAl Az INtEGrÁCIó FElÉ Bár hazánkban még mindig az elkülönített gyógypedagógiai iskoláztatás dominál. évi XXVI. elfogadó attitűdjének alakulása segíti a szociális beilleszkedést. komoly hátrányok járnak együtt a nem akadályozott emberekkel való érintkezés beszűkülése. Ugyanakkor vannak olyan akadályozott gyermekek. amelyek leküzdéséhez speciális szakismeret szükséges. fejezet Habilitáció-rehabilitáció nyeihez. és hozzáférhetővé teszi számára a többségi oktatási rendszer kínálatait. hogy azokkal az előnyökkel. amelyek megkönnyítik számára. másrészt a fogyatékos gyermek olyan alapvető készségeket. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. CXXV törvény.7. Számos. amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek speciális eszközökkel és elkülönített intézményekben történő fejlesztéséből adódnak. a 20. Az elkülönített gyógypedagógiai iskoláztatás ellentmondása. Az egészséges és a sajátos nevelési igényű gyermekek közé húzott mesterséges vonal nem annyira egyértelmű a gyakorlatban. akik minden különösebb erőfeszítés nélkül követni tudják – természetesen sérülésspecifikus módszerek alkalmazásával – a többségi intézmények számára összeállított pedagógiai programokat. Az utóbbi évtizedben egyre erősödő társadalmi nyomás jelent meg az integráció irányába. tulajdonságokat sajátíthat el. esélyegyenlőségi törvény35 megjelenése volt. Ennek az alkotmány mellett a legnyilvánvalóbb jele az ún. 1998. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. A törvényi változások mellett ki kell emelni. század második felétől az esélyegyenlőség gondolatának térhódításával egyre több helyen jelentek meg a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatására irányuló törekvések.

1. Mára már nem az a kérdés. funkcióktól stb. A korábbiaknál hangsúlyosabbá válik a kora gyermekkorban megkezdett komplex gondozás. az életkortól. fejlesztés. a képzés a rehabilitációs folyamat meghatározó eleme. egyoldalú. Ezt szolgálja például az óvodai logopédiai szűrés vagy más egyéb kidolgozott 36 37 2.és képességfejlesztés. A magyarországi rehabilitációs tevékenység szemléletmódja az integráción át az inklúzióig vezető utat járja be napjainkban. a kialakulás idejétől.és normaközvetítés. de a törvény lehetőséget biztosít külön rehabilitációs foglalkozásokra egyéni vagy kiscsoportos formában. 52. még inkább felértékelődik az együttnevelés. a képességeket maximálisan kibontakoztató speciális nevelés-oktatás. a társadalmi integrációt segítő. KIINDUlóPoNt A habilitációs-rehabilitációs tevékenység természetesen mindig az érintett egyénből indul ki. valamint a szolgáltató és individuális fejlesztést végző funkció. hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása együtt történjen-e ép társaikkal vagy külön a speciális intézményekben. a differenciált.) OM-rendelethez. Az Irányelv a sikeres együttnevelés megvalósítását a habilitációs-rehabilitációs szemlélet érvényesülésében látja. sérülésspecifikus feltételeket kell teremteni az oktatásban is. minél korábban felmerül szükségessége. diagnózis és a korai fejlesztés. a kialakult és a hiányzó vagy sérült képességektől. Ennek érdekében olyan. Annál sikeresebb. szakképzés és a lehetséges társadalmi (re)habilitáció. számú melléklet a 2/2005. A sérült gyermekek hagyományosan kialakult izolált. § (6). Függ a sérülés típusától. az érték. rész Adaptációs dialógus Ha a szociális integráció megvalósulása mentén szemléljük a sajátos nevelési igényű gyermekek pedagógiai fejlesztésének különböző lehetséges formáit. 1. 128 . A fogyatékossággal kapcsolatos problémák megközelítése napjainkban az együttnevelést tekinti kulcsfontosságúnak a sérült emberek társadalomba illeszkedése területén. Ennek szellemében az iskolai habilitációs-rehabilitációs tevékenység a nevelés-oktatás teljes folyamatában jelen van.37 Az oktatás. (III. súlyosságától. Kt. a tanulók állapotához alkalmazkodó. a szocializáció. oktatásközpontú iskoláztatása helyett egyre erőteljesebb hangsúlyt kap a készség. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a korai felismerés. ismeretelárasztó. és ez fordítva is igaz: az oktatásnak része a rehabilitációs tevékenység. A kérdés így módosult: hogyan? Ehhez nyújt segítséget a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve36 (amely egyaránt vonatkozik a többségi iskolában történő együttnevelésre és az elkülönített gyógypedagógiai oktatásra is). amelyek lehetővé teszik a gyermekek optimális szocializációját.

Sok esetben a megelőzés és az egészségügyi célú rehabilitáció is hangsúlyossá válik. a tájékozódásra nevelés (közlekedési önállóság autistáknál) stb. az életviteli technikák elsajátítása. A Sajátos nevelési igényű 129 . emlékezet fejlesztése. pályaorientáció (tanulásban akadályozottaknál). komplex (orvosi. a személyiség fejlesztése. a sajátos nevelési igényű gyermek fogadására vállalkozó intézmény képes-e a többletszolgáltatások biztosítására. enélkül azonban elképzelhetetlen a rehabilitációs terv elkészítése. Hangsúlyos. Természetesen a fenti példák csak szemléltetik a rehabilitációs tevékenység sokrétűségét. egyéni. az egyéni anyanyelvi fejlesztés (hallássérülteknél). a szemészeti ellátás és a fülészeti gondozás kiemelt fontosságú. differenciált rehabilitációs feladatként jelentkezhet a segédeszközök használatának megtanítása (mozgáskorlátozottaknál). hogy meggyőződjön arról. A sérült. a súlyosan hallássérült tanulóknál az információk szerzésében nagy szerepet játszik a vizuális csatorna.7. Ennek köszönhetően egyre több feltétel adott az időben megkezdett habilitációhoz-rehabilitációhoz. kontrollvizsgálatokkal megerősített vagy korrigált diagnózis képezi a rehabilitációs tevékenységek kiindulópontját. látássérülteknél a látásmaradvány kihasználását célzó fejlesztés). A szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. (Pl. melyeknek jelentős szerep jut a fogyatékosság kompenzációjában. A „hozott tudás” és a habilitáció-rehabilitáció A habilitációs-rehabilitációs tevékenység mindig a meglévő kapacitások talajára épít. A bizottság által kiadott szakvélemény tartalmazza a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat. ezért a látás védelme. A szakértői és rehabilitációs bizottságok állapítják meg a fogyatékosság tényét. A korábban jellemző állapotdiagnózis mellett vagy helyett egyre inkább a fejlesztő. a kognitív és emocionális képességek-készségek terápiás fejlesztése sem. A sérülésből fakadóan természetesen számos feladat hárul a rehabilitációt segítő szakemberekre. fejezet Habilitáció-rehabilitáció vizsgálati eljárás. mely intézmény biztosítja. a dinamikus. akadályozott személy látens erőit mozgósítja. Ilyen az ép érzékszervek működésének gondozása (pl. pszichológiai) vizsgálat alapján. A vizsgálati eredmények. Ez alapján állítható fel egyfajta prognózis. pedagógiai. gyógypedagógiai. a mentálhigiénés fejlesztés.) Nem hagyható el a rehabilitációs feladatok sorából a szocializáció. amely természetesen szintén változhat a folyamat során. valamint hogy ezeket milyen ellátással. korrekciója. jellemzik komplexitását. A rehabilitációt elősegítő kompenzációs technikák megtanítását példázza a siket tanuló kommunikációját segítő akusztikus figyelem.és folyamatdiagnosztikai eljárások alkalmazása válik hangsúlyossá.

empátia. alakítása az együttnevelés alapja. a másságot tolerálni tudó. A pedagógus integrációhoz való viszonya nagymértékben befolyásolja az együttnevelés sikerességét. tUDÁsBőVÍtÉs ÖNKÉPzÉssEl A sajátos nevelési igényű gyermekekről. az osztálytermi folyamatokat ennek megfelelően alakítva differenciáltan foglalkozhat minden egyes tanulóval. gazdag módszertani kultúrával rendelkező. oktatásának irányelve a gyógypedagógia valamennyi szakterületére kitérve részletes útmutatást ad az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs feladatokra vonatkozóan. hogy a tantestület tagjai folyamatos továbbképzésben. ezáltal mások a szükségletei is. szélesítése az együttnevelés alapvető feladata. A pedagógusoknak magas szintű pedagógiai. az adott sérülés jellemzőiről való tudás elengedhetetlen feltétele a hatékony. önképzésben vegyenek részt. A gyermekközpontú. tudásának. A fogyatékosságok sokfélesége miatt fontos. tolerancia azok a személyiségjegyek. A tanítási helyzeteket. sikeres együttnevelésnek. A pozitív attitűd. eltérőek a megoldási módjai és sajátos bánásmódot igényel. készek a befogadásra. hogy minden gyermek más. A habilitáció-rehabilitáció megjelenése az intézményi gyakorlatban Hazánkban évről évre egyre több azoknak az intézményeknek a száma. pozitív szemlélettel rendelkező pedagógus elfogadja. formálása.1. pszichológiai képességekkel (elfogadás. empátia. A NEVElőtEstülEt szErEPE Figyelembe kell venni a nevelőtestület beállítódását. hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal kell rendelkezniük. hogy türelmes. gyermekszerető pedagógusok alkossák a testületet. A befogadó pedagógusok 130 . amelyek megléte. kompetenciájának mozgósítása. rész Adaptációs dialógus gyermekek iskolai nevelésének. Fontos. amelyek nyitottak az új szakmai és társadalmi kihívásokra. A tantestület szemléletének alakítása. A tantestület döntésével az intézményvezető és az intézmény pedagógusai felelősséget vállalnak az ott tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek egyenlő esélyeinek biztosításáért a gyermekek társadalomba való beillesztése érdekében.

útiköltség-térítés. .7. a fogyatékosság típusa szerinti korrektív. A fenntartóval történt egyeztetés után az együttnevelés vállalt feladatát az iskola alapító okiratában is rögzíti. speciális tartalmak. gyógypedagógus. 131 . Az alapító okiratban szerepel. Itt megismerkedhetnek a sérült tanulók taneszközeivel. biztosítania kell a szükséges tárgyi feltételeket (pl. helyi tanterv) is megjelennek a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének-oktatásának rehabilitációs szempontjai. fejlesztés és a speciális tantervi követelmények. differenciált. nevelésében. segédeszközeivel. Ugyanakkor a sérült gyermek sikeres haladásáért elsősorban ő vállalja a felelősséget. mert így megoldható a sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges habilitációs. Ha az iskola vállalkozik az együttnevelésre.38 Az egységes gyógypedagógiai módszertani intéz38 L. fejezet Habilitáció-rehabilitáció ismereteket szerezhetnek szakkönyvekből. A befogadás sajátos pedagógiai feladatainak megoldása felveti a személyi feltételek kérdését [pl. illetve a speciális gyógypedagógiai intézményekben töltött óralátogatások alkalmával konkrét tapasztalatot gyűjthetnek. amelyek még hatékonyabbá tehetik munkájukat. ha nincs a tanulók fogyatékosságának megfelelő szakos gyógypedagógus alkalmazottjuk. rehabilitációs fejlesztés feladata. az érintett pedagógusok továbbképzésének lehetővé tétele (tanfolyamidíj-. valamint az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények segítségét.5. s azokkal a módszertani eljárásokkal. hogy milyen típusú sérüléssel fogadja a tanulókat. valamint lefekteti az integrált nevelés személyi és tárgyi feltételeit. terápiás fejlesztési célok. Erre a közoktatási törvény lehetőséget ad. meghatározza. amelyekben hangsúlyosak az egyéni fejlettségi szinthez viszonyított fejlődés. A befogadó iskola helyi dokumentumaiban (pedagógiai program.és segédeszközöket). az integrált tanuló segítésére ún. „mentor” megbízása]. Gyógypedagógus foglalkoztatása azonban célszerű. gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása.). A többségi iskolák úgy is részt vehetnek a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában. Ebben a folyamatban remélhetőleg állandó segítőtársai lesznek a gyermek szülei és a gyógypedagógus. időkeretek és a követelményeket érintő változások. 7 lábjegyzet (1. kompenzatív. A többségi iskola pedagógusa a sajátos nevelési igényű gyermek osztályba kerülésekor egy számára ismeretlen területtel találkozik. hogy az intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását-nevelését. illetve ő szembesül a sajátos nevelési szükségletekkel a mindennapok során. A befogadó intézmény igénybe veheti az utazó gyógypedagógiai hálózatot működtető intézmények. helyettesítés). tanfolyamok keretében. a sérülésspecifikus fejlesztéshez a speciális tan.

tájékoztatás. Más szakmákban ennek már hagyománya van. hogy az egységes nevelés érdekében a különböző iskolai szereplők – osztályfőnök. a teammunka. családvédelmi szakember stb. 132 . A team tagjai a tanulót tanító pedagógusok. A rendszeres megbeszélések szabályos keretek között azt a célt szolgálják. szaktanár. A családdal történő kapcsolatfelvétel a gyógypedagógia területét érintő problémakörökben a hatékonyság fontos eleme. hogy váljon. az utazó gyógypedagógus. rész Adaptációs dialógus mény a pedagógiai szakszolgálat feladatköréből vállalhatja-elláthatja a gyógypedagógiai tanácsadást. A szAKEMBErEK EGyüttMűKÖDÉsE Kedves Pedagógus! Az együttműködési képesség. hogy az osztályukban jelentkező problémákra maguk keresik meg a megoldást. hanem egymást segítve. lehet. mint az utóbbi években. hogy együtt erősebbek lehetnek. A család megismerése a szociális kompetencia fejlesztésének egyénre szabott tervezéséhez nyújt információkat. hogy a szakemberek ne egymás mellett. gyógytornász. A sajátos nevelési igényű gyermekekre irányuló rehabilitációs feladatok megvalósítása érdekében különböző szakemberek működnek együtt. terapeuta stb. Persze iskolai példánk is van: az iskolai rendezvények sikeréhez a pedagógus. mert tudják. Nemcsak a szülők. hiszen a pedagógusok azt szokták meg. a műsorok elektronikai berendezéseihez esetleg a villamosmérnök apuka segítségét is jó néven vesszük. de az utóbbi időben az iskolán kívüli szereplőkkel való együttműködés is előtérbe került. logopédus. Egy bonyolultabb orvosi műtét nem végezhető el informatikus. pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése. pszichológus.1. Az utógondozást – azaz a műtét eredményességéhez való hozzájárulást – terapeuta végzi. – egyetértésével teljenek a hétköznapok. együttműködésük minőségén a páciens motiváltsága. A kialakult pedagógiai kultúrától ez most még talán idegen. akik eddig más intézményben dolgoztak. A szakemberek együttműködése nélkül nem képzelhető el eredmény. a pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatköréből a szaktanácsadást. gyógyulni akarása. pszichológus. a munkaerőpiac szereplői jelentek meg az iskola holdudvarában. hanem – sajátos nevelési igényű tanuló esetében különösen – azok a szakemberek is (gyógypedagógus. biomérnök. Emellett azonban alapvető szükséglet a tervszerű. az együttműködésre való hajlandóság soha nem értékelődött fel olyan erősen. s egyben lehetőség szerint a teammunka részévé is kell. belgyógyász szakorvos és sebész nélkül.). a továbbtanuláskor megjelenő választott intézmény pedagógusai. közös program. amelynek feladata az oktatási. a kölcsönös tájékozódás. az élelmiszerbeszerzésben és elkészítésében járatos szakember. a közös munkát támogatva tevékenykedjenek a sajátos nevelési igényű gyermek fejlődése érdekében. napközis tanár stb. gyermekorvos. Még a versenytársak is együttműködésre törekednek egymás gyengítése helyett. gyógyulásába vetett hite múlik. A gyereknevelésben mindig fontos volt. optimizmusa.

nemcsak intézményi. a pedagógusok módszertani alkalmazkodása az eltérő szükségletekhez kiaknázatlan lehetőségeket hordoz a pedagógiai munka színvonalának emelésére.) 133 . Segít a különböző tanulási módszerek elsajátításában. kevésbé éli meg újszerű helyzetnek a kompetencia alapú programok alkalmazását és a sajátos nevelési igényű gyermek befogadását. (A különböző pedagógiai műhelyek által szervezett tanfolyamokon. annak – legalább részleges – elfogadását. hanem a tanulócsoport minden tagja számára hasznosak. eljárások és a csoportbontás alkalmazása nemcsak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek jelentik a sikeres. az egyénnek leginkább megfelelő módszer megtalálásában.7. A kompetencia alapú programcsomagok bevezetésével és a befogadással minőségi változás. megújulás történik. A kooperatív technikák bevezetése. Az a pedagógus. toleranciája. hanem osztálytermi szinten is. tréningeken ezek a tanulásszervezési módok elsajátíthatóak. fejezet Habilitáció-rehabilitáció elmozdulás a hagyományos pedagógiai gyakorlattól – a kompetencia alapú programcsomagok A többségi intézmények „nyitása” a sajátos nevelési igényű gyermekek felvételére egyben a hagyományos pedagógiai koncepciótól való eltávolodást is jelenti. Ez kifejezetten kedvező a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása szempontjából. tudásszintjének megfelelően foglalkozott a gyerekekkel. a megszokottól eltérő módszerek. koordinálása. A programcsomagok szakmai koncepciója alapvető tényként kezeli az iskolába lépő gyermekek heterogenitását. amely szükségessé teszi az egyéni bánásmód elvének és gyakorlatának előtérbe helyezését. aki eddig is differenciáltan foglalkozott tanítványaival. hiszen a csoportfeladat teljesítéséhez minden gyerek közreműködésére. A sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése ezen nem változtat. örömteli tanulás feltételeit. hogy a heterogén csoportok sokszínűsége. tudására szükség van. Ebben a tanulási formában a pedagógus feladata „pusztán” a gyerekek munkájának támogatása. A differenciálás során ugyanis eddig is képességeinek. Ennek során fejlődik a tanulók együttműködési készsége. készségeinek. szakirodalomban tanulmányozhatóak. A differenciálás bevezetése vagy folytatása elengedhetetlen az integrált nevelés megvalósítása során.

§ (6). szociális beilleszkedést gátló tényezők elhárításáig. A rehabilitációs szemlélet érvényesülésével elkerülhető az a veszély. 134 . – a terápiás készenléti foktól. A heti időkeret fogyatékossági csoportonként változó. 52. hogy a gyerekek napirendjébe beleférjenek a fejlesztő. arra. Az órarendet célszerű úgy összeállítani. hogy a tanulócsoporton belül kisebb csoportként a sajátos nevelési igényű gyermekek elkülönüljenek. A habilitációsrehabilitációs foglalkozások egyéni vagy csoportos formában is tarthatók. habilitációs és rehabilitációs foglalkozások. rehabilitációs foglalkozásokra. a meGvalÓSUlÁS SzervezéSe A habilitációs-rehabilitációs tevékenységek különböző színtereken valósulnak meg a gyakorlatban. A gyógypedagógiai intézménybe járó tanulókhoz hasonlóan az integráltan nevelt gyermekek számára is lehetőséget biztosít a törvény a tanórákon túli egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs. tananyagrészekből mentesítették a minősítés és az értékelés alól.1. Továbbá: ha a tanulókat egyes tantárgyakból. A kompetencia alapú programcsomagok a heterogén csoportképzést mint a valós társadalmi kép megjelenítését részesítik előnyben. a felzárkóztatás és a szabadidős tevékenység is. A sajátos nevelési igényű tanulót befogadó többségi intézmény különböző intézkedéseket tesz a meghatározott módszertani változtatásoktól kezdve az objektív akadályozó tényezők minél teljesebb felszámolásáig. lehetőséget ad a sokszínű iskolai tevékenységre. rész Adaptációs dialógus A tanulásszervezési formák sérülésspecifikus igényekhez igazodó megválasztása E formák megválasztása függ: – a sérülés típusától. illetve a tanulást. a tehetséggondozás. szakvélemény alapján az iskola a törvényi szabályozásnak megfelelően a meghatározott időkeret terhé39 Kt. – a tevékenység helyszínétől. Időkerete a heti tanítási óra meghatározott százaléka – a foglalkozások tömbösíthetők. hogy a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztéseit figyelembe véve megteremtsék az iskola szabadidős tevékenységeibe való bekapcsolódás lehetőségét is. Az egész napos oktatási forma pl.39 A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások egyéni tanulmányi terv alapján valósulnak meg.

vizsgálati eredmények értékelésével indul.7. A kötelező habilitációs-rehabilitációs foglalkozások dokumentálása központilag kiadott egyéni fejlődési lapon40 történik. lényeges elem a rendszeres pedagógiai diagnosztizálás. Szakember segítsége kérhető az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményektől. Ez alapján készül el a következő időszak terve. A foglalkozásokat azonban vele megosztva vagy az ő iránymutatásával végezheti a többségi pedagógus vagy a szakirányú végzettséggel nem rendelkező fejlesztőpedagógus is. a rendelkezésre álló diagnosztikus adatok. rehabilitációs fejlesztés tervezése. melynek célja a gyermek fejlettségi szintjéhez. a fejletlen vagy sérült funkció feltérképezésével. A tanórákon kívül Kiemelt jelentőségű a tanórán kívüli szabadidős tevékenységekben rejlő habilitációs-rehabilitációs fejlesztés lehetősége. illetve egyéb szakember bevonásával. amelyet írásban rögzít a gyógypedagógus. A fentiek ismeretében fejlesztési terv készül. eszközök számbavétele A habilitációs-rehabilitációs foglalkozások anyagának. fejezet Habilitáció-rehabilitáció re egyéni foglalkoztatást szervez részükre – az egyéni fejlesztési terv alapján – gyógypedagógus. majd a konzultáció is. mennyit? – Együttműködési lehetőségek feltérképezése – Segédanyagok. 135 . Gyógypedagógus közreműködésével történik a tanítási órákba beépülő habilitációs. logopédus. A HABIlItÁCIós. mikor. 2. Fő lépései: – A fejlesztendő területek számbavétele – A feladatok meghatározása – Időterv összeállítása: mit. tapasztalatainak feljegyzése folyamatosan folyik. 40 Kt. pedagógiai szakszolgálatoktól. rEHABIlItÁCIós CÉlÚ FEJlEsztÉs MEGVAlósÍtÁsA A tevékenység a gyermek képességeinek. pszichológus. §. A tanórán kívüli habilitációs-rehabilitációs tevékenység végzése gyógypedagógus kompetenciája. fejlődési üteméhez alkalmazkodó fejlesztési stratégia kidolgozása.

Ennek rendkívül nagy jelentősége van. hiszen a valódi integráció lényege az elfogadott és viszonzott kapcsolatrendszerben rejlik. nyelvi. amelyek fogyatékosságukat kompenzálva sikerélményhez juttatják a sérült tanulókat. hanem a sajátos nevelési igényű gyermekek háttere és személyisége. Nevelni. másrészt egyéni megközelítésű módszerkiválasztást és tanulásszervezést jelent. Ezek közé tartozik a helyi pedagógiai program módosítása is – szinte valamennyi fejezetet érintve – a habilitációs. ismeretekhez jutnak a sajátos nevelési igényű tanulók. számítástechnikai – tevékenységekre. feladatainak. Hangsúlyos szerepet kap a differenciált és sokoldalú egyéni fejlesztés. felkészíteni őket a társadalomba való minél eredményesebb beilleszkedésre. Az integráció sikeressége elsősorban a kooperatív készség érettségén múlik (sajátos nevelési igényű tanuló. eszközeinek és eljárásainak meghatározásakor a sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi beilleszkedésének és a sérülés okozta hátrányok lehetséges csökkentésének elérése kiemelt jelentőségűvé válik. amelyek képességeik szerint megfelelőek számukra. rész Adaptációs dialógus A sokrétű szabadidős program fejlesztő hatással van a közösségi. az elsődleges teendők adminisztratív jellegűek. A nevelő munka egészét át kell hatnia a korrektív. amelyet nem csupán sérülés. akadályozottság indokol. az önálló életvezetésre. Ez a gyakorlatban egyrészt egy képességfejlesztés elvű tananyag-kiválasztást. biztosítani az érettségüknek megfelelő tevékenységi formákat. és amelyek túlmutatnak a tantárgyi követelményeken. viselkedési módok stb. tanulócsoport. A tanórán kívüli tevékenységek lehetőséget biztosítanak olyan más jellegű – manuális.). Amennyiben differenciáltan tervezett a gyermek fejlődési folyamata. pedagógus. rehabilitációs szemlélet tükrében. iskola). A terápiás szemléletű oktató-nevelő munka a nevelés valamennyi területére vonatkozik. A szabadidős tevékenységekben rejlő rehabilitációs lehetőségek által olyan hasznos pluszinformációkhoz. s megalapozzák azokat a képességeket és készségeket. társas kapcsolatok alakulására.1. A sajátos nevelési igényű 136 . fejleszteni kell őket. kompenzáló szemléletnek. céljainak. A habilitáció-rehabilitáció jelentősége a pedagógiai programban Ha egy többségi iskola elkötelezi magát az együttnevelés mellett. a társas dimenzió fejlesztését célzó tevékenységek integráló szerepet tölthetnek be. amelyek a szélesebb társadalom felé nyitnak utat a sérült gyermekek számára (szabályok betartása. zenei. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveinek.

attitűdök. bővítése oly módon. a terápiák megjelenésével. A szAKMAI MUNKAKÖzÖssÉGEK szErEPE A hagyományos tantárgyi tartalmak mellett a kompetenciák (képességek. A tanulók értékelésének alapja minden esetben a tanuló önmagához mért fejlődése. amely a tanítási órákba beépülő habilitációs-rehabilitációs fejlesztés alapdokumentuma. 137 . A pedagógiai program végrehajtását biztosító személyi és tárgyi feltételek között megjelennek az együttnevelés eredményes megvalósítását célzó. Kiemelt hangsúlyt kap a motiváló célú és erejű értékelés. hogy az megfeleljen a gyerekek sokféleségének és egyéni adottságainak. fejezet Habilitáció-rehabilitáció gyermekeknek különös hangsúllyal van szükségük az egyéni. Ennek érdekében – tekintve.7. rehabilitációs. szeretetteljes bánásmódra. de a mindennapi gyakorlatban szorosan összekapcsolódnak. Célszerű egy évfolyamokra és tantárgyakra és/vagy kompetenciaterületekre lebontott habilitációs-rehabilitációs tantervet kidolgozni. a sérült képességek korrekciójának területeivel. Bővülnek a szakmai. támogató intézmények). A helyi tanterv kibővül az integráltan tanulók körének és a fejlesztésükhöz kapcsolódó céloknak. a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazására. meglévők adaptálása a szakma széles körű összefogásával. tevékenységek) jelentősége felerősödik. fejlesztő terápiás szemléletű tevékenységei. amely a megerősítést szolgálja. így az ellenőrzés-értékelés egységként való kezelése előtérbe kerül. a nevelésoktatás és fejlesztés – a szokásosnál nagyobb mértékű – időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokkal. Bár a két tevékenység tartalma és funkciója nem azonos. korrekciós. szakmaközi együttműködési kapcsolatok (szakmai szervezetek. rehabilitációs foglalkozások tartalmával. hogy a gyógypedagógia területére nincsenek sem a tudásszinthez. tehát dominál a differenciálás szemlélete.és segédeszközök gyűjteménye. Szükségessé válik az értékelés eszközrendszerének módosítása. feladatoknak a meghatározásával. valamint a szükséges tan. illetve a kötelező pedagógiai célú habilitációs. azaz a személyre szabottság elve. sem a képességekhez kidolgozott standard mérések – a szakmai munkaközösségek kiemelt feladatává válik a kompetenciák fejlettségének méréséhez szükséges módszerek kidolgozása. nevelőtestületetet érintő kérdések. A komplex személyiségfejlesztést segítik az iskola habilitációs.

.

különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésére. A tanulási folyamatban egyre jelentősebb szerepe van a tudatosan tervezett tanulási környezetnek. az iskolákban való intenzív szerepe teszi lehetővé a tanuló aktív részvételét a saját tanulási folyamatában. A fejezetet írta: Máténé Sej jolán Kedves Pedagógus! A kompetencia alapú programcsomagok használata rendszer.és játékpolcok sorakoznak. akkor díszletei maradnak annak a tevékenységnek. együttműködést elfogadó. Ha az osztályteremben nyitott könyves. Ha a szekrények csak a pedagógus zsebében lapuló kulccsal nyithatók. a játékok az együttműködés. kizárólag az ő utasítása alapján. pedagógiai és tanuláslélektani szempontból fontos környezet. akkor a szűk. módszertani tudása.és módszerbeli megújulást kíván a felhasználó pedagógusoktól. amelyekről a tanulók bármikor bármit levehetnek. A tanulási környezet értelmezése A tanulási környezet tágabb értelemben az a fizikai. A kedvező tanulási környezet magában foglalja az iskola hatékonyan működő belső. amelyek kialakítása elősegíti 139 . a padsorok keretei közé szorított élettér kitágul – a polcokon lévő lexikonok. valamint a hatékonyságot növelő. a tartalmas időtöltést szolgálják. amelyik az osztályban zajlik. felértékelődését a nevelési-oktatási folyamatban. A következő fejezetben a tanulási környezet kialakításához szeretnénk segítséget nyújtani. mert egyrészt a taneszközök jelentős választéka. regények az önálló információszerzést.8. a kikapcsolódás örömét adják. másrészt a pedagógus szerepének gazdagodása. támogató társadalmi környezetet. fejezet A tanulási környezet A fejezet bemutatja a tanulási környezet jelentőségét. A tanulási környezet szűkebb értelemben összefoglaló elnevezése mindazoknak a tárgyi és infrastrukturális feltételeknek. új pedagógiai és tanulás-lélektani megközelítése segíti a tudás megszerzésének folyamatát. amelyben a tanulás végbemegy.

− A speciális módszerek önmagukban nem lehetnek eredményesek. segédeszközök) nem a preventív-fejlesztő-kompenzáló folyamatot erősítik. milyen következményekkel jár. az egyénre szabott. − A képességfejlesztés nem folyhat differenciáltan. rész Adaptációs dialógus a tanuló aktivitását. betűk emléknyoma) nem épülnek biztos alapokra. a tantestület! − A tanuló nem tudja kibontakoztatni képességeit. ha a tanulási környezet kialakítására nem fordít elegendő figyelmet az iskola. Kedves Pedagógus! Figyeljük meg. kompetenciáinak fejlődését. ha a foglalkozásokon nem adunk kezükbe megfelelő – szemléltető és az érzékszervi csatornákat aktivizáló – fejlesztő eszközöket. kompetencia alapú pedagógiai munkához. változatos tevékenységi formát biztosító – színtér. ábra A tanulási környezet értelmezésének átfogó modellje 140 . amennyiben az iskola épületében nincs ehhez elegendő – sokféle. A tanulási környezet tudatos kialakítása tehát objektív kereteket és egyben előfeltételeket biztosít a differenciált tanulásszervezéshez. füzetek. ha az osztálytermek berendezése gátolja a csoportmunka kialakítását. ha a rendelkezésre álló tanszerek (tankönyvek. − A tanulók ismeretszerzéséhez szükséges legfontosabb képzetek (számfogalom. 9.1. innovációk bevitelét a pedagógiai gyakorlatba.

egészségesen bontakozzék ki. a félelem tanulást gátló hatását. Célestin Freinet pedig úgy vélte. Legjobb. amely leghatékonyabban a saját tevékenység során történik. hogy a fejlődő szervezet harmonikusan. fejezet A tanulási környezet A nevelési-oktatási folyamat eredményességét támogató tanulási környezet kialakításához szükséges feltételek: nevelőtestületi szemlélet. figyelmeztető (korlátozó) táblák helyett 141 . Ezért nagyon fontosak a szabadban.8. fejlesztheti képességeit. hogy a tanítás. MIrE FIGyElJüNK A tANUlÁsI KÖrNyEzEt KIAlAKÍtÁsAKor? – Gazdag. rendszeresen végzett mozgásos gyakorlatok. ha ezek a gyerekek alkotásai közül kerülnek ki. Sok kutatás kimutatta már a stressz. módszertan. a pedagógus elkötelezettsége. A megfelelő környezetben és a megfelelő technikákat alkalmazva elérhetővé válik. udvar. végső soron önmagát. pihenőhely. ahol szabadon kibontakoztathatja. hogy olyan környezetet kell kialakítani. beszélgetésre és tapasztalatcserére. ahol lehetőség van a másokkal való találkozásra. – Érzelmi biztonság megteremtése: a szorongás mértékét a lehető legkisebbre kell csökkenteni. társas és intellektuális fejlődését. amelyek erősítik a közösséghez tartozás és a koherencia érzését. textúra alkalmazása. gyerekek által készített rajzok és ábrák kifüggesztése. – A motivációnövelés: nyilvános helyeken kifüggeszthetünk olyan feliratokat és szimbólumokat.. Ennek érdekében a tiltó. így könnyebben összefüggésbe tudják hozni az egyes terméket annak tulajdonosával. stimuláló ingerek: változatos színek. Maria Montessori szerint a gyermekekben eredendő késztetés él a környezet megismerésére. – Zárt és nyitott helyek összekötése: az agynak – különösen a fejlődő és a tanuló agynak – sok oxigénre van szüksége. teljes személyiségét. – Csoportos helyek kialakítása: társalgó. partneri kapcsolatok. A tanulási környezet kialakítása A tANUlÁsI KÖrNyEzEt szErEPE A HAtÉKoNy PEDAGóGIAI MUNKÁBAN A környezet erősen befolyásolja a tanulók érzelmi. tanulás folyamatában a legfontosabb szempont az. amelyben a tanuló jól érzi magát. asztalok stb.

Ezért ugyanazt az anyagot mutassuk be minél többféle módon. és jobban vigyáznak környezetük tárgyaira is. amely az adott tanulási epizódban az ötletek gyors kialakulását segíti elő. ahová visszavonulhatnak. ahol intraperszonális intelligenciájukat használva elmélkedhetnek. autonómabbak. vannak nyitott könyvespolcok szótárakkal. a Multiple Chance Learning (többszörös lehetőség a tanulásra) azt javasolja. aktivitásra és tevékenységre ösztönző színterekre van szükség. színben és helyen. Erősíteni kell a diákokban azt a szemléletet és gyakorlatot. hogy a befogadó intézményekben miként teremthetők meg a szükséges feltételek. együttműködőbbek ilyen környezetben. A nyitott iskola felé vezető lépések Az integrált nevelés legfontosabb kérdése. hogy az iskolában megteremtsük az élethosszig tartó tanulás alapjait. – Aktív és passzív helyek biztosítása: a tanulóknak éppen úgy szükségük van olyan helyekre. oktatás. A kompetencia alapú programcsomagok segítséget nyújtanak ehhez. ahol másokhoz csatlakozva interperszonális intelligenciájuk segítségével megvitathatnak bizonyos kérdéseket. hogyan biztosítható a sajátos nevelési szükséglet kielégítése. Ahhoz. A diákok sokkal felszabadultabbak. – Személyes helyek megléte: minden diák számára fontos. hanem az osztályteremben és az iskolában lehet. amelyet kizárólag a sajátjának érezhet. A következő oldalakon a tanulási környezet kialakításához adunk konkrét ötleteket. Nevelő-oktató munkánk hatékonyságának növelése érdekében nagyobb szerepet kell szánnunk a tanulási környezetnek. formában. hogy otthon és az iskolában is legyen egy olyan helye. Ez például egy olyan osztálytermet jelent. lexikonokkal és térképekkel. hogy kifejezzék identitásukat. – Minden forrás elérhetővé tétele a tanulók számára: a tanulás egyik legújabb irányzata. mint olyanokra. és van olyan is. ahol van olyan asztal. és megengedni. tréning célja a transzfer: a tanultak más helyzetekben való alkalmazása. tágítani kell a tanulási környezetet. rész Adaptációs dialógus ingergazdag. ötleteket adó. ahol csoportban lehet dolgozni. hogy az oktatási és a környezeti elrendezés olyan változatosságát biztosítsuk. – változatos helyek kialakítása: minden képzés. ahol egyedül. 142 .1. hogy tanulni nemcsak a tanártól. hogy személyessé tegyék saját helyüket és hogy territoriális viselkedést gyakorolhassanak. Ez kifejezi számukra az egyediséget.

Mindez csak akkor képzelhető el.és felnőttrendezvényekre. Kedves Pedagógus! A táblázat segítségével gondolja végig. ezért burkolata kényelmes és könnyen tisztítható legyen. Célszerű közös használatú szertárral összekapcsolni. kis helyen tárolhatók.8. ha az intézmény központjában található. A foglalkozások sokszínűségén túl el kell szakadnunk a papírhoz-ceruzához kötődő tanítási módszerektől. foglalkozásokra is alkalmassá tehető. lényeges szempont a szórt. fejezet A tanulási környezet Az IsKolA BElső KÖrNyEzEtÉNEK KIAlAKÍtÁsA Az iskola épülete. Gyermek. valamint a padló vegyszerállósága. ha nemcsak a hagyományos tantermek rendszerében gondolkodunk. a szellőztetés. helyiségei Az intézményben célszerű különböző méretű és többfunkciós termeket kialakítani. asztalokkal berendezni. és az információk kereséséhez számítógépet vagy a könyvtárat is igénybe lehet venni. változatosabb és gyakorlatiasabb feladatoknak. Egy helyen kell biztosítania valamennyi információhordozót. a képességfejlesztés előtérbe helyezése nem csupán az ismeretelsajátítás folyamatát reformálja meg. és egyre inkább teret kell engednünk a kötetlenebb. egyenletes megvilágítás. amelyek egymásba rakhatók. Miért fontos ez? A komplex tanulás. ha a pedagógus tanulásvezető szerepe a tanulói tevékenykedtetést erősíti. ha a tanuló feláll a pad mellől. Hasznosak a mozgatható eszköztárolók. gondolják végig saját lehetőségeiket! Legfontosabb nevelési-oktatási egységek tantermek (az osztálycsoportok „otthonai”) szaktantermi egységek Könyvtár és stúdióegység többcélú nagyterem Kialakításuk fő szempontjai A padló is tanulási színtérré válik. Ennek érdekében fontos olyan székekkel. hanem hatással van a tanulási terek megközelítésére is. 143 . azok hozzáférését tanuló és tanár számára egyaránt. térelválasztással csoportos és önálló (elmélyült) tanulásra kialakított helyeket is tervezzünk a helyiségen belül. Ideális. Az iskola meghatározottnak tűnő belső elrendezése jelentősen változtatható. ha a csoportok közös munkájához elegendő tér áll rendelkezésre.

konyhai munkák gyakorlásához egyszeri felszerelést igényel. meghitt környezetben lehet foglalkozást tartani. beilleszkedési problémák pedig alacsonyabb szintű önkontrollt feltételeznek. ábrákkal is megkülönböztetni az egyes útvonalakat. beszélgetősarok). Biztosítson feltételeket a tanácskozásra (nagyméretű asztal. „színpaddal”. saját szintjén kipróbálva a legalapvetőbb gyakorlati tevékenységeket. az egyensúly és a téri tájékozódás terén gyengeséget mutató tanulók fokozott felügyeletet igényelnek. művészi tevékenységekhez kiválóan alkalmasak. rész Adaptációs dialógus Legfontosabb nevelési-oktatási egységek Műhely Kialakításuk fő szempontjai Általánosan használható. amelyet órarend szerint valamennyi csoport használhat. dramatizálásra alkalmas színtér. Az iskolai terek kialakításában kiemelt szerepe van az ún. ha összenyitható a szabad térrel (sportpályával. udvarral). információs blokknak. dobogóval kombinált. figyelemproblémákkal küzdő tanuló veszélyérzete gyengébb az átlagosnál. tornaterem többcélú. audiovizuális technikával felszerelt termek. tábla). az elmélyült felkészülésre (kisebb asztalok) és a pihenésre. tisztíthatósága és a terem akusztikai sajátosságai jelentik a kialakítás fő szempontjait.1. Az egyéni al144 . sportegység. otthonosan berendezett. amely inkluzív intézmény esetén hatványozottan érvényes. zsibongó. ahol a padok helyett fotelben. „mentálhigiénés szoba”) Igazgatási-tanári egység Közös használatú terek (pl. Műanyag harmonikafallal több kis teremre is osztható szükség szerint. fejlesztőhelyiségek. amely általában már a bejáratnál segítséget nyújt az épületben való tájékozódáshoz. Minden embernek szüksége van képességei kibontakoztatásához önkifejezési lehetőségekre. kisebb helyiségek (pl. pihenésre. a magatartási. Ideális. Az impulzív. biztonságos nyílászárókkal. közlekedőfolyosók) tankonyha. Háztartási. Kiemelt szempont a padló csúszásmentes anyaga és a sporteszközök biztonságos (tanulóktól elzárt) tárolása. szőnyegen ülnek a gyerekek. amelyek sokszor feszültségoldó-kompenzáló-egyensúlyozó szerepet is betöltenek a személyiségfejlődés folyamatában. Az olvasni még nem tudó tanulók miatt célszerű színekkel. amelyet lépcsőkorlátokkal. amelynek kialakítása során a berendezés és a burkolatok kopásállósága. Célszerű kihasználni a foglalkozások sokszínűsége érdekében ezeket a színtereket is. esetleg tanszoba Az iskola belső környezetének kialakítása során lényeges a tanulói biztonság. Mindezt és a hozzá kapcsolódó siker érzését biztosítanunk kell a tanulók számára is. A mozgáskoordináció. feltöltődésre (kávézó-. aula. csúszásgátlóval ellátott lépcsőfokokkal erősíteni kell. Játékhoz. sokféle anyag megmunkálására alkalmas helyiség. szükség szerint felnőttek is használhatják esetmegbeszélésre. mozgásfejlesztéshez.

A sok szín és forma zavarja a tájékozódást. függöny. a Függelékben hasznos tanácsokat találhat arra vonatkozóan. előtt. térelválasztóval elkülönítve). de nem foglalnak sok helyet. amelyek különböző formákban illeszthetők egymás mellé. A téri orientációs problémákkal küzdő kisiskolások lehetőleg a táblával. párnákkal) mindez egy termen belül is megoldható. hogy az többféle munkaformát (frontális. lekerekített élű bútorokkal rendezzük be a balesetek megelőzése érdekében. az önkontroll bármilyen problémájának fennállásakor a tantermeket stabil. A foglalkozások sokrétűsége több színtér kialakításával biztosítható: térelválasztással (polcok. A termek díszítése legyen mértéktartó. fejezet A tanulási környezet kotások (rajzok. A figyelemzavar. hogy a gyermek asztalát elfordítjuk. amelyek összefüggő teret (pl. frusztráltságot is kiválthat az arra érzékeny tanulókból.) és a padló egy részének tanulási tereppé alakításával (szőnyeggel. mégis kisebb szigeteket képeznek az iskolán belül (növényekkel. helyét változtatjuk. csoportos. jobb. A gyerekek és felnőttek közös együttlétéhez és a csendes. A tájékozódás biztos pontjait (bal. kézműves alkotások stb. Ezek a kötetlen helyszínek oldják az iskolai élet szabályozottságát. harmonikafal stb. A termek berendezése A tantermek berendezésének legfőbb kritériuma. Kedves Pedagógus! Ha az Ön osztályába látássérült tanuló jár. növények. ugyanakkor lehetőséget kínálnak az egyéni különbségek érvényesítéséhez. 145 . mögött) először mindig azonos helyzetben alakítsuk ki. önálló munkához/ pihenéshez olyan klubszerű színtereket is kialakíthatunk.) tárháza lehet az a kiállítótér. Egyszerű. páros és egyéni foglalkozást) is lehetővé tegyen. ahol forgószínpadszerűen mindenki bemutatkozhat. Ehhez mobilizálható. az impulzivitás. A csoportmunka szervezésében az adott tanuló helye tehát ne változzon.8. variálható kisebb asztalokra és székekre van szükség. aulát) alkothatnak. inkább a többiek alkalmazkodjanak hozzá. Ezt a folyamatot nem zavarhatjuk meg azzal. egy zsibongót. és irányítsa a figyelmet a legfontosabb tanulnivalókra. Jó szolgálatot tesznek a trapéz alakú asztalok. hogyan alakíthatunk ki megfelelő tanulási környezetet látássérült tanuló számára. festmények. jól elhatárolt felületek és témakörönként külön falon csoportosított applikációk jelentik a legnagyobb segítséget a gyermekeknek az ismeretek vizuális bevésésében. a pedagógussal szemben üljenek.

Nemcsak vonalzót és körzőt takar. térképet és telefonkönyvet is. hanem komplex módon kapcsolódik mindennapi életünkhöz. Sokféle tevékenység közben fokozottan szennyeződik a bútorzat. könnyebben ellazulnak. Nem egy-egy kiragadott képességet vagy ismeretet céloz. a készségek akkor alakulnak átfogó kompetenciává. Ennek ellenkezője viszont felerősítheti a magatartási. ha a valóságos. hanem alkalmazásra serkent. otthonos környezetben. hanem használati tárgy. életszerű helyzetekben is alkalmazni tudjuk őket. füzeteken és íróeszközökön kívüli. Minden osztályban van egy aktivitási tér. fentiek mellett a jól tisztíthatóság kiemelt szemponttá válik a bútorok kiválasztásakor. A fejlesztő eszközök A fejlesztő eszköz kategóriája tágabb értelemben magában foglalja a tankönyveken. ahonnan nehezebb követni a foglalkozás menetét. A helyiségek kialakításánál már szóba került. fontos a tanszerek tárolásához megfelelő tárolószekrényekről. Nem elvont szimbólum. beilleszkedési problémákat. ha az ültetésnél – legfőképpen a csoportos és páros munka szervezésekor – a tanulók közti kommunikációnak adunk teret. összetett módon kéri számon az elsajátítottakat. a jelzések áramlatába kell ültetni. Amennyiben iskolaotthonos rendszerben szerveződik az osztály élete. Az eszközök tárháza tehát nem a tantárgyak köré csoportosítható. tv/videó-állvány stb. hanem menetrendet. nem egyoldalúak. bármely foglalkozáson használható. A képességek. Az adott gyermeket ide. számítógépasztal. hogy célszerű olyan terem berendezése. a tanuló társadalmi beilleszkedésének folyamatát elősegítő eszközöket. amely belépéskor inkább szoba. és eleve előbb kilép a feladathelyzetből és nagyobb valószínűséggel köti le magát más tevékenységekkel. használjuk azt. mind pedig a figyelem fenntartásában fontos szerepe van az ültetésnek. Ennek erősítését szolgálja. 146 . és nem a felnőtt felé fordulás a cél. nem a kieső területre. fotel. Az eszköz egyre inkább a valóság. ahová a tanár a legtöbb kommunikációs jelzést küldi. A magatartási problémákat mutató gyermek esetében mind a motiváció. mint tanterem benyomását kelti. A fejlesztő eszköz akkor segíti ezt a folyamatot. a gyakorlati élet leképezését jeleníti meg. ha a mindennapi életben is találkozunk vele. a kiszámíthatóság érzéséhez és ezzel a lelki egyensúly fenntartásához is. másféle tevékenységeket is jobban elfogadnak az eltérő. rész Adaptációs dialógus A rend és a rendszer a környezetünkben hozzájárul a biztonság. A gyermekek szívesebben jönnek be ide. akár egyéni polcokról gondoskodni.1. A foglalkozásokon előforduló interakciók egyre inkább a párbeszédről szólnak. rajzasztal. Tehát a berendezések beszerzésekor gondoljunk tágabb értelemben a tanulási tevékenységre: ülőgarnitúra.

és játékszerek társasjátékok Díszletek. 8. többféle méretben. pendrive. jelmezek. szituációs játék. számítógép internet-hozzáféréssel számítógép-oktató szoftverek számítógép. észlelés és emlékezet fejlesztése Adatok kitöltése. kérelemminták térképek. szóbeli kommunikációs gyakorlatok szituációk elemzése. számlépcsők építése Auditív figyelem. kártyák. súlyossága és az adott gyermek állapota alapján szükséges speciális gyógyászati. A sajátos nevelési igény típusa. a finommozgások koordinálása. táblázat A tanulást segítő eszközök eszközcsoportok tapintható betű. amely az osztályban tanító pedagógus részvételével zajlik. levél-. észlelés és emlékezet fejlesztése Összefüggések megértése.és számképzetek megerősítése érdekében számfogalom kialakítása. fejezet A tanulási környezet A tanulást segítő eszközök A tanulást segítő eszközök egy lehetséges csoportosítását látjuk a következő táblázatban. siker és kudarc átélése.8. paraván. hívóképek Kockák Hangszerek és zörejkeltésre alkalmas tárgyak Modellek. telefonkönyv lexikonok.és számformák különböző anyagokból. fejlesztő és taneszközök kiválasztása gyógypedagógusi kompetencia. újságok Nyomtatványok. a tárház kiegészítését Ön is folytathatja. önéletrajz-. iratmásolatok. élethelyzetek megjelenítése. szemléltetőeszközök sport. feldolgozása. a grafomotoros képességek terén gyengeséget mutató gyermeknek adjunk lehetőséget a nagyobb vonalközű írás. menetrendek. írásbeli kommunikációs gyakorlatok különböző címzettel és céllal tájékozódási gyakorlatok Ismeretszerzési gyakorlatok Önálló tanulás tanulói portfólió. maszkok (színpad/dobogó) Filmek. kezelése szerepjáték. katalógusok. megbeszélése Vizuális figyelem. vizuális megerősítés minden ismeretanyaghoz A mindennapi testmozgás és mozgásfejlesztés eszköztára (ne csak a testnevelők férjenek hozzá) szabálytudat és -tűrés. video. 147 . CD-tár. enciklopédiák. A gyűjtés. csekkek. bábok.és a nagyobb rácsozatú matematikafüzet használatára.és DVD-tár Képek. csoportos projektek tervezése és bemutatása A füzetek kiválasztása A téri tájékozódás. másolása. prezentáció. projektor/kivetítő Funkciójuk Érzékszervi megerősítés a betű. dramatizálás. hivatalos formák kipróbálása.

Az együttműködés alapja a kölcsönös bizalom. A szülők közösséget alkotva ismerhetik meg egymás problémáját. rész Adaptációs dialógus Kedves Pedagógus! A tanulók iskolai helyzetekben sokat tudnak tanulni egymástól. Toleránsabb. a pedagógusnak azzal is számolnia kell. pszichológus. fejlesztőpedagógus. hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek/fiatalok szüleinek pszichés terhekkel. tematikáját. az együttműködni kész és képes szakembergárda pluszenergiát. értik meg eltérő szerepeiket és ennek segítségével tudnak támaszt nyújtani egymásnak. a szülôi házzal való partneri együttműködésre tehát kiemelt figyelmet kell fordítani. szülő. szülő-. 148 . Amennyiben az egymástól tanulás lehetőségeinek tárházát bővíteni szeretné. hogy adjon számukra. gyermekvédelmi szakember részvételével A szülőK BEVoNÁsA Az IsKolAI MUNKÁBA Nagyon fontos feladat. információt. A legújabb pedagógiai fejlesztések közül a kompetencia alapú programcsomagok bevezetése lehetőséget ad ennek megvalósítására. A szülői munkaközösség erősítése és bevonása döntő lépés lehet ebben a folyamatban. A szülőkkel. Az iskolának. azok célját. továbbá az iskolai és családi élethelyzetek megismerése. ajánlunk erre néhány ötletet: − Diákklubok kötetlen és tematikus formában − sport-. játékfoglalkozások tanulói szervezésben − Vetélkedők az iskola helyiségeiben. gyógypedagógus. pedagógusklubok a résztvevők igényeire építve − szupervíziók. esetmegbeszélések pedagógus. elfogadóbb szemlélettel alakítják az iskola informális csatornáit és ezáltal légkörét.1. háttértudást adhat – kell is. forgószínpad vagy akadályverseny jelleggel − Vetélkedők a természetben − Diák-. tartalmait a szülők is megismerjék. s ehhez a támogató iskolai környezet. stressztöbblettel is meg kell küzdeniük. Kiindulópontja lehetnek a befogadó társadalomnak. hogy az intézményben zajló fejlesztéseket.

problémák megbeszélése egymás közt. kulturális és szabadidős intézmények stb. befogadás – beszélgetés integrált szülői közösségben – Közös programszervezés. meghívott előadókkal – Tájékoztatók a különböző támogatási formákról – A pályaválasztás – tematikus sorozat külső szervezetek bevonásával A Külső PArtNErEKKEl tÖrtÉNő EGyüttMűKÖDÉs A kompetencia alapú programcsomagokat használó pedagógusok munkájuk hatékonyságának növelése érdekében keressék az együttműködő. felkért pszichológus) által vezetett feszültségoldó tréning szülőknek – „Nem vagyok egyedül” – kiscsoportos beszélgetés az SNI-gyermekek szülei részére – Elfogadás. az esetkezelő.) való együttműködés tág tanulási színteret biztosít a diákok számára. pedagógiai. egyéni konzultációs tapasztalatok közzétételének. Az iskola külső környezetével (civil szervezetek. kompetencia alapú programcsomagról) – Esetek. spontán beszélgetés a másságról – Szakember (pl. a szakmai önkontrollnak) fontos terepét jelenthetik. fiatalok érdekében végzett munkának (a saját szaktudás megosztásának. 149 .és álláspont-egyeztető szakmai vitáknak. egyéni tanácsadó. támogató társadalmi környezetet! A pedagógusok egymás közötti és külső szakemberekkel folytatott „stábmegbeszélései” a gyerekek. fejezet A tanulási környezet A szülői közösségek alakulását segítő programok – Tájékoztatás az aktuális fejlesztésekről (pl. érdek.8. szociális és egészségügyi intézmények. az esetmegbeszéléseknek. szakmai szolgálatok. a megoldási stratégiák kidolgozásának. ami a minél eredményesebb társadalmi beilleszkedés szempontjából nagy jelentőséggel bír. kirándulás gyerekekkel és nélkülük is – Szülőklubsorozat a szülők által kért témákról. a döntés-előkészítő.

és lelkisegítségnyújtás Sport és szabadidô Kulturális intézmények KIKKEl És MIÉrt FoNtos EGyüttMűKÖDNI? 9. illetve a pszichés problémák kezelése. pontos ismerete.és gyermekkönyvtárak − színház. intézmények Egészségügy − Védőnői és gyermekorvosi hálózat − Gyermek-ideggondozó szociális. sokrétű ismeretszerzés. A szociokulturális hátrány. terhelhetőségének. idegrendszeri érettségének felmérése. táblázat Az iskolával együttműködő partnerek Tevékenységi terület. mozik − Hangversenytermek Szerepük az együttműködésben A gyermekek egészségi állapotának.1. rész Adaptációs dialógus 10. művészeti nevelés. 150 .és lelkisegítség-nyújtás − Gyermekjóléti és Családsegítő Központ − Pszichológus (Nevelési tanácsadó) − Kulturális intézmények − Múzeumok − Köz. ábra Az iskola külső környezete Egészségügy Foglalkoztatás ISKOLA Szociális. enyhítése. fiziológiai tulajdonságainak.

A tanulási környezet változásának folyamata az intézményben A VÁltozÁs AlAPJAI A kompetencia alapú programcsomagok a gyermekek. balesetvédelmi szempontú foglalkozások. akik az intézmény pedagógiai munkáját kívülről. tűzoltóság. mentők Szerepük az együttműködésben A szabadidő hasznos eltöltése. speciális. amennyiben a tanulást segítő tényezők tudatos alkalmazása megtörténik.és szabadidő − sportlétesítmények (jégpálya. arborétum) − Civil szervezetek − Gyermekházak Foglalkoztatás − Megyei Munkaügyi Központ − regionális Munkaerőképző Központ − Civil foglalkoztató szervezetek.és szakmai szolgáltatások Közlekedésbiztonsági.8. a helyes pályaválasztás. Pályaorientáció. de ugyanakkor közvetlenül segíthetik. intézmények sport. fejezet A tanulási környezet Tevékenységi terület. programok szervezése. uszoda. alapítványok rendőrség. fejleszthetőségének pontos feltérképezése és az egyénre szabott pedagógiai fejlesztés érdekében. Az iskola és a pedagógusközösség feladata. sportpálya) − Környezetvédelmi szervezetek (erdei iskola. 151 . szokásformálás. mintaadás a tanulók számára. hogy saját településén és régióján belül megkeresse azokat az intézményeket és szakembereket. állapotának. új és újabb lehetőségeket hoznak létre. áldozatvédelmi. tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatásához járulnak hozzá. Pedagógiai terület − Korai Fejlesztő Központ − Nevelési tanácsadó − tanulási Képességet Vizsgáló rehabilitációs és szakértői Bizottság − Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény − Pedagógiai szak. A kapcsolódási területek egymást generálják. differenciált segítségnyújtás a tanulók képességeinek. cél és érték megtalálása a munkában. tűzvédelmi.

eszközök a nem hagyományos foglalkozásokhoz? • A nevelés. amely sok esetben iránymutató ép társaik hatékony fejlesztéséhez is. tananyag a gyógypedagógus A csoport. személyisége és képességei A tanuló családja. a gyakorlati életből vett tárgyak jelentősége növekszik. Szintén nagyobb hangsúlyt kap a módszerek és a tanulási környezet egymásra utaltsága.és osztálytársak A tanuló adottságai. A befolyásoló tényezők a következő kérdések végiggondolását teszik szükségessé.és játszóhelyek az intézményben (az osztályokban)? • Rendelkezésre állnak-e helyiségek. egysége. játékok. – Felkészült-e az intézmény egésze a változtatásra? • Milyen az iskola szocioemocionális légköre? • Tudatosan történik-e a tanítási napok tervezése? • Milyen a tantermek kialakítása? • Milyen funkciót tölt be az iskolaépület díszítése? • Vannak-e pihenő. rész Adaptációs dialógus A VÁltozÁs MEGtErVEzÉsÉt BEFolyÁsoló tÉNyEzőK Objektív tényezők Az iskola épülete. színterei A tanterem berendezése speciális taneszközök Hagyományos taneszközök Gyógyászati segédeszközök Az osztály létszáma Szubjektív tényezők A nevelőtestület szemlélete Az adott pedagógusok személyisége speciális módszerek Alkalmazott tanterv. szociokulturális háttere A kompetencia alapú pedagógiában a hagyományos taneszközök szerepe csökken.1. Alapvető szükségletté válik a sajátos nevelési igényű tanuló gazdag eszközigénye. a szocializációs funkció milyen szerepet tölt be az intézményben? – A tanítás igazodik-e a gyermekek szükségleteihez? • Milyen szempontok figyelembevételével történik az órarend összeállítása? • Minden tanítási napon megfelelő-e a tanulók mozgásmennyisége? • Figyelembe veszik-e a tanulók egyéni terhelhetőségét? 152 . mellettük a tágabb értelemben vett fejlesztő eszközök.

nevelőtestületi felkészítés a módszertani megújulás területeiről és az intézményi helyzetfelmérés eredményéről 153 . összegezni a véleményeket. fogadóórák tartalma. Továbbképzések a kompetencia alapú pedagógia alapjairól 2. Ez segíti a közösséget saját helyzetének feltérképezésében és a kihasználatlan kapacitások felszínre hozásában egyaránt.8. légköre? • Működik-e szülők klubja? • Léteznek-e közös szervezésű iskolai programok? Mi a szülői munkaközösség szerepe? • Tartanak-e a szülők és pedagógusok között esetmegbeszéléseket? • Tartanak-e a szülők és pedagógusok között együttgondolkodó. fejezet A tanulási környezet • Működik-e a differenciált tanulásszervezés? • Számonkéréskor figyelembe veszik-e a tanulók heti és napi teljesítményingadozását? – Sikerült-e kialakítani az eredményes tanulás feltételeit? • Tisztában vannak-e a tanulók motivációs bázisával? • Kialakultak-e eredményes tanulási szokások? – Hogyan történik a tanulási folyamat értékelése? • Alkalmazzák-e a szóbeli értékelést? • Elég figyelmet szentelnek-e az „amit tudsz” hangsúlyozására? • Teljesítménybeli megakadás esetén képesek-e a „hogyan tovább” hangsúlyozására? • Képesek-e a segítségadás különböző módjainak alkalmazására? – Vannak-e kialakult együttműködési formák a szülőkkel? • Vannak-e nyílt napok? • Milyen a szülői értekezletek. A változás folyamata A tANUlÁsI KÖrNyEzEt MEGVÁltoztAtÁsÁNAK lÉPÉsEI 1. Szakmai nap. feszültségoldó beszélgetéseket? A változások tervezése előtt érdemes ezekről a kérdésekről teamekben beszélgetni. ötleteket.

az új program kidolgozása . Csoportmunkák a tantestületi tagok részvételével a pedagógiai program és a helyi tanterv alapján: – az iskola épületének. Vezetői elhatározás és nevelőtestületi együttműködés szükséges ahhoz. programok felülvizsgálata és a partnerkapcsolatok szélesítése. – a termek berendezésének terve. – taneszközök. és azzá neveljük. minőségirányítási programokban a befogadó szemlélet és a változtatás szándéka konkrétan megjelenjen. délutános nevelő. amilyen. Az élethosszig tartó tanulás motivációs bázisának a megalapozásában rendkívül nagy jelentőséggel bír annak a gondolatnak a megjelenése az iskolák küldetésnyilatkozatában. 4. sok (pl. speciális eszközök használatának megtervezése. mind pedig a programok módosítása a következő – lehetséges – szereplők jelenlétét és aktív együttgondolkodását igényli: a tanulók képviselője. szak154 . hogy a pedagógiai. felelősök. foglalkozási tervek kidolgozása a megváltozott tanulási színterekhez illeszkedve 10. elfogadása 6. Iskolai dokumentumok (PP MIP) módosítása. osztályfőnök. Rendkívül fontos az iskolai dokumentumok. Órarendek. rész Adaptációs dialógus 3. hogy minden gyermeket elfogadunk olyannak. ellenőrzés megtervezése) 7 Forrástervezés és ütemezés az intézmény anyagi lehetőségei és egyéb forrá. – a fejlesztő eszközök listájának összeállítása.1. Tantestületi vita. 5. pályázati támogatás) függvényében 8. A tanulási környezet átalakításának intézkedési terve (feladatok. a csoportok terveinek módosítása. Elégedettségi vizsgálat a beválásról a tanév végén A tanulási környezet megjelenése az intézményi dokumentumokban A többségi általános iskolákban a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadásával járó útkeresés jelentős minőségi javulást eredményez a nevelő-oktató munkában. Beszerzések. a helyiségek kihasználásának terve. a szülők képviselője. esetleges átalakítások és berendezés lebonyolítása 9. amivé válni képes. Mind a tervek elkészítése.

egyéni fejlesztési tervek 155 . informatikus. szabadidő-szervező. a pedagógus és a szülő együttműködési lehetőségei − Ellenőrzési területek − Partneri kapcsolatok bővítése − Intézményi fejlesztési tervek.8. könyvtáros. projekttervezés témában) A tanulási környezet folyamatos fejlesztésének feladatai Az új színterek és eszközök beépítése a foglalkoztatásba. fejezet A tanulási környezet tanár valamennyi területről. gazdasági vezető. 10. táblázat A dokumentumokba való beépítés Dokumentum Pedagógiai Program Beépítés helye − személyiségfejlesztés − Képességek kibontakoztatása − A taneszközök kiválasztásának elvei − tankönyv.és taneszközjegyzék − A tanuló. iskolavezetés. gyermekvédelmi felelős. fejlesztőpedagógus. a fejlesztésbe Minőségirányítási Program továbbképzési és beiskolázási terv Munkatervek tanmenetek. minőségi körök feladatai − továbbképzések tervezése a kompetencia alapú tanulás és a tanulási környezet témáiban − továbbképzés tervezése forrásbővítési céllal (pályázatírás. pszichológus. gyógypedagógus.

.

hogy „egyre szélesebb körben terjednek azok az eljárások. ha értjük azt.). akkor azzá tesszük őt. a speciális egyéni szükségletek kielégítésére helyezik a hangsúlyt” (Gerebenné. amelyek az individualizált oktatási-nevelési folyamatokra. Kedves Pedagógus! Ebben a fejezetben az egyéni fejlesztési terv készítésének elméleti és gyakorlati kérdéseit vesszük számba. majd határozzuk meg a műfaját. s tárjuk fel magunk ennek a kifejezésnek a lényegét. mivel ennek tartalma a sajátos nevelési igény típusától és az adott gyermektől függően változik. s ez ölt formát az egyéni fejlesztési tervben. 157 . vagyis arra kaphatunk választ: hogyan készüljön a jó egyéni fejlesztési terv. 2004. arra épülő fejlesztési tevékenység. amilyennek lennie kell. amit tennünk kell. fejezet Az egyéni fejlesztési terv A fejezet választ ad arra a kérdésre. ha pontosan értjük ennek a kifejezésnek a lényegét. amivé lehetne. eredményesek. Azt azonban tudnunk kell. és mit jelent alapelve: „ha az embert olyannak vesszük. De ha olyannak vesszük. tulajdonképpen rosszabbá tesszük. Az egyéni fejlesztési tervünk is akkor lehet igazán eredményt hozó.9. Tudjuk: nincs „egyedül üdvözítő” út.” (Goethe) A fejezetet írta: Soós jánosné Minden pedagógus célja. hogy tanítványai a lehető legjobban fejlődjenek. amilyen. A cél elérését segíti. hogy azoknál a tanulóknál. azonban annak is tanúi vagyunk. Ez megalapozott tervezőmunkát igényel. hogy konkrét személyre egyéniesített fejlesztési tervet nem mutathatunk be. megvalósuljon az egyéni sajátosságokhoz igazított. Tekintsünk el a „kész” szakirodalmi definíció felidézésétől. Mi az egyéni fejlesztési terv? Bármely feladatvégzésünk akkor lehet csak igazán eredményes. akiknek erre szükségük van. hogyan valósul meg az egyéni fejlesztés. sikeresek legyenek.

ami azt jelenti. mert kizárólag egy adott gyermek/tanuló fejlesztéséhez készül. hogy megfelelő eljárások. technikák alkalmazásával segítjük. – életkora. hogy az érési folyamat egyes szakaszaiban a szükséges környezeti feltételek adottak legyenek. – A fejlődési folyamat adott szakaszaihoz adott környezeti feltételek szükségesek. – képességei. – egyéni fejlődési sajátosságai. – Ha a környezeti feltételek nem vagy nem megfelelően biztosítottak. – Az ép genetikai program optimális kibontakozása csakis a megfelelô környezeti feltételek biztosítása mellett megy végbe. – Ennek megelőzésére. MItől „EGyÉNI” A FEJlEsztÉsI tErV? Attól. kialakult készségei. hogy a környezeti feltételeket illesztjük az érési folyamathoz: ez a fejlesztés lényege! A fejlesztés az a tevékenység. rész Adaptációs dialógus MI A FEJlEsztÉs? – A fejlesztés fogalma elválaszthatatlan a fejlődés fogalmától. más tanulóra nem alkalmazható. – egyéni aktuális állapota.1. az a fejlődési folyamatban kedvezőtlen változásokat idézhet elő. – a kialakulás ideje. korrigálására szükség van „beavatkozásra”. módszerek. – A belső érési folyamat (minden emberben) genetikailag meghatározott program irányításával megy végbe. annak egyéni sajátosságaihoz igazított. 158 . Az egyéni sajátosság a gyermek/tanuló – sajátos nevelési igényének típusa. – A fejlődést a belső érés és a környezet kölcsönhatása határozza meg. amelynek során úgy „avatkozunk be” a gyermek fejlődési menetébe. lehetővé tesszük. – súlyossági foka.

benne a nevelési program. hogy lehetővé teszik számukra a többi tanulóval való együtthaladást. hogy kik sorolhatók a sajátos nevelési igényű tanulók körébe. hogy ezek a tanulók a többi tanulóval egy közösségben. Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV IllEszKEDÉsE Általánosságban a terv egy jövőbeli cselekvés lépéseit. egy osztályban vehetnek részt az oktatásban. a közoktatási törvény határozza meg. A pedagógiai folyamatban mindez a gyermekek/tanulók nevelésével-oktatásával-fejlesztésével kapcsolatos tevékenységre értendő. Az egyéni fejlesztési terv az iskolai pedagógiai folyamat olyan speciális tervezési dokumentuma. 159 . Az iskolai alapító okiratban foglaltaktól függően vannak jelen az intézményben a különböző típusú sajátos nevelési igényű tanulók. – szűkebb és tágabb környezete (család. 3.9. nemcsak egyszerűen azt vállalták. tematikus tervek – tanmenetek. egyénre szabott fejlesztést. ahol sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása folyik. A sorrend egyben a tervezési dokumentumok egymásra épülését is jelzi. A pedagógiai tervezés iskolai szintű dokumentumai: . bekapcsolódásra. a szükséges környezeti feltételeket rögzíti. egyéni fejlesztési tervek. 2. módszereit. Az iskolai nevelési-oktatási tevékenység alappillére a gondos pedagógiai tervezőmunka. fejezet Az egyéni fejlesztési terv – meglévő ismeretei. amely segíti az egyéni sajátosságokhoz igazított. és képessé teszik őket az ismeretszerzési folyamatban való eredményes részvételre. hanem azt is. Egyéni fejlesztési terv az inkluzív intézményben Akik olyan iskolában tanítanak. iskola stb. Azt. a pedagógiai program.) megfigyelésével állapítható meg. amely kiterjed az iskolai pedagógiai folyamat minden elemére és szintjére. helyi tanterv.

– egyéni tanulási technikák kialakítása. szükséges a gondos pedagógiai tervezés. Ez a fejlesztési folyamat a megtervezett terápiás. a képességdeficit. képességek kialakítása. Ez a tervezési tevékenység jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben. 1. hogy a fejlesztés minden időpontban a tanuló aktuális állapotához igazodhasson. amelyek lehetnek: – korrigálás. az Irodalomban: iLLyés.. 160 . szakmailag kellően megalapozott. hogy az ismeretszerzési folyamat minél kevesebb nehézséget jelentsen számára. Az egyéni fejlesztési terv célja. Az egyéni fejlesztési terv biztosítja. komplex jellegű. 41 Ebben segít: a 2/2005. – az elért részeredmények által a tanuló motiváltságának elősegítése. s a tanuló képessé váljék a tanulási-ismeretszerzési folyamatban való aktív és eredményes részvételre. ha a tanuló fejlődésének menete. 1998. tanulási tempó biztosítása. Funkciója. 2002. Ahhoz. ransChburG. – a fejlődésben jelentősen elmaradt területek feltárása és megsegítése. Optimális eset. tervszerű. hogy segítségével valósuljon meg a tanuló egyéni adottságaihoz igazodó. (III. – a különböző képességeket fejlesztő eljárások és feladatok összehangolása. amely a tanuló „sérülésspecifikus” fejlesztésének alapja. – egyéni haladási ütem. hogy a fejlesztési folyamat egyes szakaszai egymásra épüljenek. – a pszichikus struktúrák megváltoztatása. a szakemberek együttműködésére építő. KoLozsvári. – a sérült pszichikus funkciók fejlesztése. fejlesztő célú eljárások által válik lehetővé. folyamata tudatos. valamint bővebben l. hogy ilyen fejlődési menet ténylegesen megvalósulhasson. igazodva az egyéni sajátosságokhoz.. kompenzálás. hogy csökkenjen az akadályozott fejlődésből eredő hátrány.1. sérülésspecifikus fejlesztése. valamint a fejlesztési követelmények tanulókhoz igazodó differenciálása.) OM-rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvének kiadásáról. – a tananyag. – a hiányzó pszichikus funkciók. – a tanuló fejlődésének megállapítására leginkább alkalmas értékelés alkalmazása. fokozása. korrekciós. 2000. rész Adaptációs dialógus A tanuló egyediségéhez igazított fejlesztés feltételezi. hogy az inkluzív intézményben ismerjék tanulóik jellemzőit41.

70. az iskola […] egyéni foglalkozást szervez részére. fejlettsége szükségessé teszi – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint. oktatásában. magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból. KÖtElEző-E EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErVEt KÉszÍtENI? Jogszabályi előírások a közoktatási törvényben. § (4): „Ha az első–negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi […] lehetővé kell tenni. Tanórai munkájába is tudatosan be tudja építeni az érintett tanulók speciális fejlesztésének elemeit. sz. tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. tempóját. hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. a tanulási folyamat szerkezetét. vagy részére az egyéni adottságához. § (7): „Az első évfolyamra felvett tanulót. a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól.” – Irányelvek 2. hogy a pedagógus az oktatási-nevelési folyamatot. fejezet Az egyéni fejlesztési terv Az egyéni fejlesztési terv a pedagógus napi munkájához is segítséget ad. eszközeit a sajátos nevelési igényű tanulók egyediségéhez igazítsa. 71.5. a tanulás szervezését.” – Kt.” – Kt. illetve a beilleszkedési. melléklet 1. tanulási. fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során […] g): terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján… 161 . a sajátos nevelési igénynek megfelelô differenciálás. Ha a tanulót egyes tantárgyakból. 30. Használatával lehetővé válik. vezérfonal és támpont. ha egyéni adottsága. így a pedagógiai folyamat egészében érvényesíthető. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (a továbbiakban: egyéni továbbhaladás) engedélyez.9. valamint az Irányelvekben – Kt.: A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében. § (9): „A sajátos nevelési igényű tanulót. tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól.

egyéb speciális szakemberek) tervezett és tudatos együttműködése keretében lehet eredményes. Az egyéni fejlesztési terv funkcióját tekintve nem arra készül. Ennek a tervezett és tudatos együttműködésnek a tanuló fejlesztési folyamatának tervezésénél.3. Kinek kell elkészítenie az egyéni fejlesztési tervet? – A habilitációs. rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés gyógypedagógiai tanári/terapeuta kompetencia.: …pedagógus. hanem adott esetben az általános iskolai pedagógusnak is. hogy pótolja a tanulónál a tanórán el nem sajátított ismereteket. hogy ezt az egyéni fejlesztési tervet a gyógypedagógus/terapeuta készíti el. aki b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít. rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében. (Irányelvek 1. oktatás céljából individuális módszereket. sz. Bármely tervezési dokumentum használhatóságát a tanulási eredmények minősítik. A fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján történik. sem a formára.5. Ebből az következik.5. ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít [Irányelvek 1. Mit tartalmazzon az egyéni fejlesztési terv? Egyelőre sem a tartalomra. b) pont]. gyógypedagógusok. a differenciált nevelés.3. közreműködés az integrált nevelés. nem vállalja át sem az „újrata162 . Sem a forma. oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs. Az integrált nevelés a különböző szakemberek (többségi intézmények pedagógusai.1. ezt követően a konzultációban. tehát egyértelmű.3.5. sem a terjedelem önmagában nem minősít. sem a terjedelemre kötelező érvényű előírások nincsenek. technikákat alkalmaz. ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. – A gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája … 3. és 1.) Adott tanulóra készült egyéni fejlesztési terv készítésében a gyógypedagógus és az általános iskolai pedagógus is részt vesz. melléklet 1. azaz az egyéni fejlesztési terv készítésénél is meg kell jelennie. hogy egyéni fejlesztési tervet nem kizárólag gyógypedagógusnak kell készítenie. ezt pedig minden esetben az adekvát tartalom alapozza meg. (Irányelvek 1. pont) – Az általános iskolai pedagógus szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít.3. rész Adaptációs dialógus Szakmai szükségszerűség – Irányelvek 2.

hogy az egyénről szól. eszköz) – A fejlesztés értékelésének szempontjai – A hatások és változások megállapításának módja. további fejlesztésben stb. egyéb szakemberek megfigyelésein. feladatok. eljárás. dokumentálása. az értékelés eredményeinek hasznosítása a motivációban. felmérésein alapuló vélemény – A fejlesztés célkitűzései (elsődleges. fejlődés-fejlesztés összefüggése). az egyén eredményes fejlesztését szolgálja. változhatnak. Az egyéni fejlesztési tervben éppen azt az új környezetet rögzítjük. gyakorisága. JAVAslAt Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV tArtAlMI ElEMEIrE – Bevezető adatok • A tanuló neve. felmérésein alapuló státus. mindössze az elindulást segítő ötlettár. egyéni.9. kiscsoportos formában) 163 . A tapasztalatok alapján az eredményt hozó egyéni fejlesztési terv hatékonyan ötvözi a pedagógiai folyamatban-fejlesztésben közreműködő valamennyi szakember munkáját. Az alábbiakban javaslatot teszünk az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeire – és ez valóban javaslat. általános. részletezett) – A fejlesztés területei (ezen belül területenként: cél. évfolyama • A sajátos nevelési igény típusa – súlyossági foka • Anamnesztikus adatok • Szakértői bizottság szakvéleményében foglalt státus. módszer. fejlesztési javaslatok – A pedagógus saját megfigyelésein. az „egymás mellettiség” helyett az együttes tevékenységnek ad keretet. diagnózis. fejezet Az egyéni fejlesztési terv nulás”. amire a tanulónak a további eredményes fejlődéséhez az adott időszakban szüksége van (vö. – A fejlesztés megvalósulásának keretei (tanórai keretek között vagy tanórán kívül. Kedves Pedagógus! Mint már szó volt róla: az egyéni fejlesztési terv „jóságát” sokféle dolog megmutathatja. sem a korrepetálás feladatát. természetesen az egy adott tanulóhoz készített egyéni fejlesztési terv tartalmi elemei – speciális helyzetének ismeretében – ettől a javaslattól eltérhetnek. de igazán az „minősíti”.

Az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeiből következtetni lehet arra is. A sajátos nevelési igényű tanuló eredményes fejlesztése azt is igényli a pedagógustól. megfelelő szakmai kompetenciákat. óravázlat. pl. Az egyéni fejlesztési terven alapuló tanítás. de ezen idő alatt is szükség van a menet közben bekövetkezett változások megállapítására. hogy a tanulási folyamatban a tanulásra rendelkezésre álló időt – pl. gyakorlatok keretében valósítjuk meg. Legrövidebb időtartam három hónap. ez pedig másfajta gondolkodásmódot is feltételez. amelyek alapján a fejlesztés eredményességének összegzett tapasztalatai. Az egyéni fejlesztési terv készítésének algoritmusa 164 . a helyzethez adekvát döntések sorát igényli a pedagógusoktól. s indokolt esetben a szükséges módosítások megtételére. rész Adaptációs dialógus – A fejlesztő foglalkozások gyakorisága. a tanórát – hogyan strukturáljuk. gyógytestnevelés. s ezt milyen feladatok. indokolt esetben természetesen ezt lehet módosítani. fentebb: Javaslat az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeire. eljárások. logopédia. hogy alaposan gondolja át. Egyénenkénti döntést igényel az is. Erre egységes útmutatót nem lehet adni.) Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV KÉszÍtÉsÉNEK GyAKorlAtI lÉPÉsEI Legalább három lépés jól körüljárható. időtartama – A foglalkozásokon alkalmazott módszerek. az erre épülő további fejlesztési javaslatok rögzítése is történjen meg. a tanuló életkora és aktuális állapota határozza meg. Ezek: 1. mert ez lesz az újabb fejlesztési terv alapja. Egy tanulmányi évnél hosszabb időtartamra semmiképpen nem ajánlott tervezni. készítse elő a tanórákat. (L. hogyan illeszthető hatékonyan a tanulási folyamatba. a módszerek és a fejlesztést megalapozó egyéb körülmények. történhet ez írásos formában is. MIlyEN IDőtArtAMrA KÉszülJÖN EGy ADott EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV? Az időtartamot minden esetben a sajátos nevelési igény típusa. foglalkozási vázlat készítésével.1. mivel a sajátos nevelési igény típusától és súlyossági fokától függően egyénenként változhatnak a tananyag.) Célszerű összegyűjteni a tanulói produktumokat. foglalkozásokat. pszichológiai terápia stb. Az egyéni fejlesztési terv készítésében részt vevők számbavétele 2. illetve fejlesztés mindenképpen nagyfokú tudatosságot. mikor és mennyi időt fordítunk a sajátos nevelési igényű tanuló tanórába épített fejlesztésére. a súlyosság foka. eljárások – Kiegészítő egyéb szolgáltatások jelzése (pl. eszközök.

hogy a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása-fejlesztése „többszereplős” tevékenység. kik azok.) – Hogyan tudjuk meg. 110–111. gyógytestnevelő – a kör tovább bővülhet. érte történik minden. A folyamat „kulcsszereplői” és egyben a speciális fejlesztési stratégia kialakítói (majd alkalmazói) az eltérő szakmai kompetenciákkal rendelkező szakemberek: az általános iskolai pedagógus. Ez nem szűkíthető le kizárólag a gyógypedagógus által összeállított „sérülésspecifikus” – azaz a sajátos nevelési igény típusa szerinti – fejlesztési stratégiára. attitűdjének. – Mi a hozzáadott érték? (Vagyis: pl. hogy a folyamat megfelel-e az elvárásoknak? (A folyamattal szemben támasztott követelmények – megfelel-e a funkciójának?) – Lehetséges hibaforrások számbavétele. konduktor. amit az egyéni fejlesztési terv készítése jelent adott tanuló esetén?) – Gondoljuk át újra a teljes folyamatot! Az egyéni fejlesztési terv készítésében részt vevők számbavétele Abból az evidens megállapításból indulunk ki. Egy adott tanuló fejlődéséhez össze kell hangolni az egyes szakemberek speciális fejlesztő tevékenységét. első lépése? – Milyen további lépések következnek egymás után? (Valamennyi lépést sorra venni és sorba rendezni. mi az a plusz. fejezet Az egyéni fejlesztési terv 3. hiszen „róla szól az iskola”. a gyógypedagógus (akinek a sajátos nevelési igény típusának megfelelő képesítéssel kell rendelkeznie). Az adott tanuló egyéni fejlesztési tervében ötvöződik a fejlesztésben közreműködő valamennyi szakember tevékenysége. 1999. akiket a folyamat valamilyen módon érint)? – Mi a folyamat kezdete. Az eltérő szakmai kompetenciákkal rendelkező szakemberek szakismerete. 165 .9. Az egyéni fejlesztési terv tartalmának alakulása alapvetően a jelzett szakemberek szakmai kompetenciájának. és ezáltal a tevékenységük eredményességére is. Ajánlott kérdések köre a terv készítése előtt (horváth.) – Mennyi időt igényel a teljes folyamat? (Értsd: a tervkészítés folyamata. Szükség esetén: pszichológus. pedagógiai kultúrája pozitívan hathat egymásra. alapján) – Kik a folyamat érintettjei (kik vesznek részt benne. A főszereplő természetesen a tanuló. Az egyéni fejlesztési terv alkalmazása. pedagógiai-módszertani kultúrájának függvénye.

) 2. orvos) észrevételei.1. rögzítése (időpont. javaslatai – Kiegészítés a szülők és a gyermekkel/tanulóval foglalkozó más pedagógusok (pl. téma. – Az előkészítő szakasz feladatainak személyhez delegálása – A tanuló előző vizsgálati dokumentumainak összegyűjtése – Kiegészítő információk a tanuló megelôző iskolai (vagy óvodai) munkájáról. helyszín. elemzése. elakadási pontok azonosítása 4. napközis nevelő. a lehetséges hátráltató tényezők. Ez lehet az osztályfőnök vagy a folyamat más szereplője. pszichológus. fejlesztési javaslat. javaslataival 166 . felmérések elvégzése (pedagógus. köztes konzultációs lehetőség. gyógypedagógus) – Cél a jó szintű képességek feltárása. rész Adaptációs dialógus s egy egységes fejlesztési stratégiában ölt formát. Konzultáció – A tanulóról rendelkezésre álló valamennyi információ rendezése – Egyéb szakemberek (pl. Kiegészítő megfigyelések. Egyeztetés – Az érintett szakemberek egyeztetik az együttműködés szervezési feladatait és szervezeti kereteit. szaktanár) észrevételeivel. a szakmai kompetenciaköröket. a tanulóval kapcsolatos összes eddigi fejlesztő eljárás felsorolása (a szakértői bizottság szakvéleményének értelmezésében a gyógypedagógus közreműködése nélkülözhetetlen) 3. Természetesen valakinek a tervezési folyamatot (majd a megvalósulást) koordinálni kell. elérhetőség stb. diagnózis. a vizsgálat területi eredményei. Esetmegbeszélés – esetismertetés – Az adott tanuló aktuális helyzetének részletes feltárása – A gyermek/tanuló megelőző iskolai (óvodai) pályája – A szakértői bizottság szakvéleményének részletes megismerése. Az egyéni fejlesztési terv készítésének algoritmusa 1. ebben: anamnézis. – Munkaszervezeti formák egyeztetése. pedagógiai szakszolgálati terápiájáról stb. eredmények rögzítése.

– Az egyéni fejlesztési terv mint írott dokumentum helye legyen pontosan meghatározott (hol? kinél? hozzáférhetőség. kereteket. Ebben sokat segít a fejlesztés értékelése. 167 . a tanóra. Az egyéni fejlesztési tervre alapozva a pedagógus a tanuló fejlesztését beépítheti a tanulási folyamatba. – Az egyéni fejlesztési terv alkalmazásáról. A szakmai műhelyekben kialakuló alkotó légkör az egész iskola pedagógiai tevékenységet pozitívan befolyásolhatja. amely nemcsak a tanulóra. milyen rendszerességgel. milyen formában stb. Gyakorlati tanácsok – Kapjon kellő hangsúlyt a szülőkkel való egyeztetés. amelyek alkalmasak szakmai műhelymunkára. Célszerű a félévi és év végi vezetői beszámolókban ezt a munkát is tükröztetni. hiszen a családi háttér. hogy sikerült-e „jó” egyéni fejlesztési tervet készíteni. – A fejlesztési terv készítésének éves munkatervben történő rögzítése (felelős. adatvédelem. határidő). Ezúton válik lehetővé. összeillesztése Az egyéni fejlesztési terv alkalmazása A tanuló fejlődésének eredményei fogják visszaigazolni a tervezőmunka megalapozottságát. felelősség személyhez delegálása). hogy az egyéni fejlesztési terv az iskolai pedagógiai tevékenység szerves részévé váljék. bevonásuk a folyamatba (ki. vagyis azt. hogy valamennyi érintett pedagógus ismerje a tanulóra készített egyéni fejlesztési tervet. a szülő az egyik legfontosabb társunk a tanuló fejlesztésének folyamatában. hanem a többi szereplőre és a folyamatra is vonatkozik. Fontos kialakítani az iskolai gyakorlatban azokat a formákat. Ehhez szükséges.).9. pedagógiai ellenőrzési terv stb. illetve egyéb iskolai foglalkozások keretébe is. fejezet Az egyéni fejlesztési terv 5. – Az egyéni fejlesztési terv készítésének és az alkalmazás ellenőrzésének meghatározása – IMIP (Intézményi Minőségirányítási Program). eredményességéről kapjon rendszeres tájékoztatást a nevelőtestület (ki? milyen időközönként? milyen formában?). Egyéni fejlesztési terv összeállítása – Az egyes szakemberek speciális terveinek beépítése.

Az Irányelv az egyes sajátos nevelési igény típusainál meghatározza. szociális szféra módosulásának.1.sz. és belíve: A. Azoknak az általános iskoláknak. módszereinek jelölésével. A külív a tanuló adatait .sz. feladatokat. Ennek a feladatnak az elvégzését nem lehet megkerülni. Az iskola pedagógiai tervezési dokumentumai szorosan összefüggenek egymással. a betétívet a rehabilitációs foglalkozást végző gyógypedagógus vezeti. hiányainak pótlására. 168 . r. Természetes. korrigáló. Pl. kölcsönösen hatnak egymásra. vezetése az általános iskolai pedagógus feladata. Kedves Pedagógus! Ne feledjük: a fejlesztés komplex tevékenység. hogy a pedagógiai program. A központilag kiadott nyomtatvány külíve: A. illetve azt is rögzíti. tartalmakat.: egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeivel – pl. a kiemelt fejlesztési feladatokat. hogy a helyi tanterv készítésénél miképp történjen a Nat alkalmazása. amelyek az egyéni fejlesztési tervek készítésére. rész Adaptációs dialógus Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV És Az IsKolAI AlAPDoKUMENtUMoK Az iskolának jogszabályban meghatározott legitim pedagógiai tervezési dokumentumokkal kell rendelkeznie. illetve a helyi tanterv megfelelő elemeinél meg kell jelenniük azoknak a tartalmaknak és tevékenységi formáknak. helyi tantervében és egyéb pedagógiai tervezési dokumentumaiban. tartalmazza. és megalapozza az ismeretelsajátítási folyamatban való részvétel lehetőségét. hogy mely esetekben lehet ettől eltekinteni. az időpont. egymásra épülnek. a foglalkozás tartalmának. cél. a meglévő kompetenciákra építkezik. a fejlesztés tempója az egyén fejlődési üteméhez igazodik. az integráltan oktatott tanulók fejlesztésére vonatkozó célokat. pszicho-. kompenzáló elemeket tartalmaz a bio-. hiszen adott tanuló esetében az adekvát egyéni fejlesztési terv összeállítását ez teszi lehetővé (vö. a tantárgyi tartalmak és követelmények módosítását az Irányelv figyelembevételével lehet elvégezni. Az alapdokumentum a pedagógiai program. tevékenységeket. Tü-357 r. követelményeket meg kell jeleníteniük az iskola pedagógiai programjában. amely a meglévő pozitív értékekből indul ki. alkalmazására utalnak. amely az adott iskolára vonatkozó szakmai stratégiát fogalmazza meg. fejlesztési terület). Tü-356. amelyek vállalták az SNI-tanulók integrált nevelését-oktatását. a fejlesztési terület. Az egyéni fejlôdési lap vezetésének kötelezőségét az Irányelv írja elő – kötelezően a 2005–2006-os tanévtől az első évfolyamos tanulók esetében (sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásakor). kiterjed a személyiség egészére. Jelzi műveltségtartalmanként a szükséges módosításokat. terápiás.

A kontrollvizsgálat időpontját az általános iskola kíséri figyelemmel. ő jelzi az illetékes szakértői bizottságnak az adott tanévben kötelezően megvizsgálandó tanulók névsorát. a másik egy tervezési dokumentum. fejezet Az egyéni fejlesztési terv Az egyéni fejlődési lap nem helyettesíti és nem váltja ki az egyéni fejlesztési tervet. Az egyik tanügy-igazgatási. mindkét dokumentumnak más a funkciója. A kontrollvizsgálat keretében készült szakvélemény fontos támpontot jelent a sajátos nevelési igényű tanuló további fejlesztéséhez. természetesen a két dokumentumnak tartalmilag összhangban kell lenni egymással.9. Kedves Pedagógus! Befejezésképpen biztatásként egy kínai mondást ajánlunk figyelmébe: „Ne félj a lassú növekedéstől! Az egy helyben állástól tarts!” 169 . Célszerű az egyéni fejlesztési tervben meghatározott eredményértékelést és a kontrollvizsgálaton készült szakvéleményt összehangolni. a tanuló egyéni fejlesztési tervét ennek figyelembevételével szükséges felülvizsgálni és módosítani. Kontrollvizsgálatok végzése A sajátos nevelési igény megállapítását előíró jogszabályok tartalmazzák a kötelezően elvégzendő kontrollvizsgálati eljárást. az elvégzett munka dokumentálására szolgál.

.

FüGGE lÉK az aDaPTÁCIÓS DIalÓGUShoz .

.

A feladat maga egy ábrát tartalmaz. a lineáris összefüggés fogalmának birtoklására lenne szükség. ahogy azt az órán megszokták. amelyeket bármilyen helyzetben felismerünk és biztonsággal alkalmazunk. A leírás közli. az általános iskola harmadik osztályától a középiskola harmadik osztályáig mérték fel. A szöveg szerint ezután a szélesebb hengert a hatodik jelig öntjük vízzel. Csakhogy a matematika tanulásának nem ez a lényege. hogy ha a szélesebb hengerben a negyedik jelig érő vizet átöntjük a keskenyebb hengerbe. közismert feladat. amelyen egy szélesebb és egy keskenyebb üveghenger látható. az ott a hatodik jelig fog érni. ugyanazt a feladatot adták fel mindegyik (páratlan) évfolyamon. hogy ismeretek helyett olyan összefüggések birtoklására van szükség. másfélszer mutatkozik többnek a másikban is. Mintegy négyötödük úgy kezdi meg a fizika tanulását. Addigra már több mint tíz év matematikai tanulmányain vannak túl. […] A középiskola harmadik évfolyamán is csak a tanulók 5 százaléka tud egy ilyen feladatot megoldani. Meggyőző példa erre egy több külföldi felmérésben is felhasznált. amely azt vizsgálja. ha úgy tennénk fel a kérdést. matematikaórán képesek bonyolult egyenleteket megoldani. hogy ha a víz másfélszeresére nő az egyik hengerben. alkalmazni. A kérdésre a tanulóknak egyetlen számmal kell válaszolniuk: hányadik jelig fog érni ez a víz a keskenyebb hengerben. amelyet bármely helyzetben biztonsággal képesek felismerni. Az arányosság. képesek-e egy gyakorlati helyzetet tükröző feladatban helyes ítéletet alkotni. Ebben a konkrét esetben mindössze annak felismerésére lenne szükség. újabb magyarázatok A kompetencia értelmezése minden esetben arra utal. valószínűleg az arányossággal kapcsolatos feladatokat is helyesen oldanák meg. hogy nem tud megfelelő kép173 . A feladat megoldását széles életkori intervallumban. hogy a tanulók képesek-e az egyenes arányosságról gondolkodni (proportional reasoning). nem ez a végső célja.a A kompetencia Érdekes háttéradatok. Hasonlóképpen problematikusak az alacsonyabb évfolyamok adatai is. Az ötödik év végén a tanulók mintegy húsz százaléka rendelkezik az arányosság fogalmával.

begyakorolja az átváltási feladatokat. Vidákovich Tibor 2001-es és 2002-es. percek közötti átváltás egyszerű lineáris transzformáció. A méterek. készségek azután – amint a megfelelő leckéken túl vannak. órák. Hogyan alakul ki az ő esetükben például a sebesség fogalma? Hogyan fogják megérteni. hogy egyenletes mozgásnál az út és az idő hányadosa állandó.1. Lehet. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz zetet alkotni a lineáris összefüggésekről. Jól gazdálkodtunk-e az idővel. amire a tanulóknak valóban szükségük van? A tanulók természetesen megtanulják a sebesség definícióját. és a gyakorlás abbamarad – fokozatosan kikopnak a memóriából. akkor úgy tűnik. a feladatok megoldását begyakorolhatja. hatást gyakorolhatna rájuk. mint a lineáris összefüggések egy speciális esetét. a Szegedi Tudományegyetemen folyó vizsgálataiból tudjuk. A mértékváltást azonban a tanulók többsége nem úgy tanulja meg. hogy a tanulók bizonyos szakértelemre tesznek szert e feladatok megoldásában. ha a tanulók mintegy harmada végül nem tudja használni a tudását egy ilyen egyszerű helyzetben. ezt a hányadost nevezzük sebességnek? Milyen minőségű megértést várhatunk el tőlük? Az első kérdés. majd a nyolcadik végére a 0 százalékos szint alá süllyed. anélkül. és a feladatgyűjtemények összes feladatát – és a hasonlóan ismerős feladatot – nagy biztonsággal megoldják. hogyan kell azokba az adatokat behelyettesíteni. amit az eredménnyel kapcsolatban megfogalmazhatunk: érdemes-e annyi időt és energiát fektetni a matematika tanításába (a matematika az egyik legmagasabb óraszámban tanított tantárgy). lineáris összefüggéssel megismerkednek a fizikában. ha a mélyebb megértéshez szükséges alapelvnek nincsenek birtokában? Számos további. hanem csak memorizálja a konkrét szabályokat. Ezek az ismeretek. amiért e tárgyakat valóban érdemes tanulni. amelyekben ugyancsak arányokról van szó? A gyerekek többsége a leckéket többnyire csak memorizálhatja. arra fordítottuk-e. megtanulják a megfelelő képleteket és azt is. oldatokkal kapcsolatos leckéket. 174 . Ha még a feladatok megoldásának menetét is alaposan begyakorolják. a készségeiket is fejlesztettük. De hogyan értik meg a kémiai összefüggéseket az arány fogalma nélkül? Mit tud nekik mondani a kémia a reakcióegyenletekben szereplő anyagok tömegeinek arányáról? Hogyan értik meg a keverékekkel. a mértékváltással kapcsolatos feladatok megoldásának készsége a negyedik osztály végén körülbelül 5 százalékos szintet ér el. hetediktôl a kémiában is. hogy mindaz. milliméterek vagy a napok. hogy tudásukat át tudják vinni egy új területre. centiméterek. De vajon elvárhatjuk-e.

A gyermek lelki növekedésében a spontán szocializáció nem elégséges.és átképzés. Talán mindenki tapasztalta már. az információk szelektálása. hogy ez a kettő sok esetben nem esik egybe. hogy fejlődőképes. A hagyományos iskolai tudás a rögzített tudás. készségek stb. A tantervbe a tudás alkalmazásának képessége kell. hogy a tudást készség szintjén sajátítsák el a tanulók. a családi nevelést nem lehet mellőzni. a logikus gondolkodás. Egyre inkább terjed a távoktatás. Ebben meghatározó módszer az élményszerű tapasztalatszerzés. ismeretek. komponensek (motívumok. Az is ismert mindenki előtt. Az ember alapvető létfunkciója a túlélés (az egyén és a faj túlélése): – a személy önmagát szolgáló viselkedése (személyes kompetencia). azaz az élethosszig tartó tanulásra. amit valaha megtanultunk. társadalmat szolgáló viselkedés (szociális kompetencia). Felmerül tehát a kérdés: a dolgozatokkal és a feleletekkel mért tudás valóban valódi tudás-e? Minden korban. az informatikai eszközök magabiztos használata. hogy kerüljön. A munka világának átalakulása miatt napjaink ideális emberének egyik fontos tulajdonsága. Tehát új pedagógiai szemléletmódra van szükség. melynek célja. azaz alkalmazás-központú oktatást kell megvalósítani. a tudás gyakorlati hasznosítása. Ide tartozik minden. – közösséget. 175 .A kompetencia Történeti kitekintés A 21. A pedagógia két alaptémája a tudás és az embereszmény. század elején jól látszott. a biztos szövegértés. A fent említett tényezők miatt olyan elméleti és gyakorlati pedagógiára van szükség. valamint annak az egyéni felelősségvállaláson múló azonnali felhasználását. hanem magában foglalja az információ és a tudás megszerzését. amely a pszichikus rendszerek. Az ismeretek egyre gyorsuló elavulása és az IKT (információs és kommunikációs technológiák) rohamos fejlődése miatt a munkaerőpiacon való maradás feltétele az állandó tovább. A munka már nemcsak a feladat elvégzését jelenti. társadalomban a pedagógia feladata az embereszmény megfogalmazása. Mit tart(ott) az iskola tudásnak? Mit vár az élet a tudástól? Hallhatjuk.) és komponensrendszerek kialakulását állítja a középpontba. készen áll az új ismeretek elsajátítására. Ez a kompetencia alapú oktatás. hogy a gyermekközpontúság elve kiüresedett. átadását. hogy a diákok alig valamit tudnak felidézni a néhány hónapja tanultakból. hogy a valaha megtanult és a jelenleg birtokunkban lévő tudás mennyisége között óriási a különbség. Ezen tudás alapja a közepes távú memória. mint régebben. az intézményi nevelést megfelelő tartalommal kell megtölteni. rögzítettünk. tapasztalhatjuk. és minden helyzetben képesek legyenek azt alkalmazni életük során. amihez szükséges az önálló ismeretszerzés képessége. Ezért a munkaadók másfajta tudást várnak el.

képzésben mindenkinek el kell sajátítani. A speciális kompetencia azon szakmaspecifikus kompetenciák összessége. – a szociális. ezek az egzisztenciális: – a személyes. amelyet egyszerűen értelemnek nevezhetünk. amelyek nélkül egy adott szakma vagy foglalkozás nem gyakorolható sikeresen.1. Az általános képzés az általános kompetenciák kialakítására törekszik. hogy a speciális (funkcionális) kompetenciák kialakíthatóak legyenek. 11. Ezek együttesen alkotják az általános kompetenciát. ábra A személyiség funkcionális modellje (Nagy József alapján) 176 . amelyeket egy adott nevelési helyzetben. amelyek megteremtik az alapot ahhoz. Ez azon kompetenciák összessége. A meghatározó kompetenciák Tehát minden emberben négy meghatározó kompetencia fejlődik ki. – a kognitív és – a speciális kompetenciák. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz Ezen két kompetencia működésének feltétele a kognitív kompetencia.

szoCIÁlIs (tÁrsAs) KoMPEtENCIA – A tÁrsAs KÖlCsÖNHAtÁsoK szErVEzőJE. Az iskola feladata a személyes kompetencia fejlődésének segítése. párképző) 177 . szervezetének. minták. kapcsolat. értékrend és a szociális képességek határoznak meg. meggyőződések. személyiségének stabilizálása. A szociális kompetencia fejlődése lényegét tekintve a szociális komponenskészletek gyarapodása. – a speciális kompetencia kialakítása a szakképzés feladata. A szociális kompetencia az emberek. amely a viselkedésben nyilvánul meg. MEGVAlósÍtóJA Másképpen: szociális kölcsönhatás. A szociális komponenskészlet – Szociális motívumok • Öröklött rutinok (pl.A kompetencia A PEDAGóGIA FőBB tErülEtEI Az EGyEs KoMPEtENCIÁK FEJlőDÉsÉNEK tüKrÉBEN – A szociális és személyes kompetencia fejlődésének segítése a nevelés. a jólét. közösségek. gondozási. csoportok közötti viszony. ismeretek elsajátítása. attitűdök. mások hátrányosan befolyásolhatják a személyes életmódot. – a kognitív kompetencia fejlődésének segítése az oktatás. a jó közérzet. készségek. célja a testi-lelki egészség. kötődési. szEMÉlyEs (PErszoNÁlIs) KoMPEtENCIA – Az EGyÉN tÚlÉlÉsE. Ennek megvalósulása a személyes kompetencia fejlettségi szintjétől függ. amelyet az aktuális helyzet. léTezéSe Minden ember érdeke. ezért a nevelés feladata az előnyös komponensek arányának növelése és a hátrányos komponensek arányának csökkentése.” A személyes kompetencia sajátos (öröklött) és tanult komponensekből szervezi a viselkedést. vagyis a szokások. arckifejezések) • Öröklött szociális hajlamok (pl. Egyes komponensek előnyösen. optimális működése. eredményességének és igényességének növelését jelenti. rangsorképző. Ennek eredményeként a személyes kompetencia az egészséges és kulturált életmódot egyre eredményesebben szolgálja. „Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését.

tolerancia. – kooperatív tanulás. – drámatechnikák. fenntartása. a csapatmunka képessége. az biztos sikerre számíthat. A szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei: – modellnyújtás. 178 . fejlesztése A szociális kompetencia maga a társadalmi beilleszkedés. szerepjátékok. A szociális kompetencia fejlődését befolyásoló tényezők: – az egyén maga.1. – az óvoda. kultúra. Ha egy cég valamennyi munkatársa rendelkezik ilyen kvalitással. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz • Szociális elsajátítási motívumok • Tanult rutinok és szokások • Szociális attitűdök és meggyőződések • Szociális értékek és normák – Szociális készségek. Az óriáscégek kifejezetten az ilyen személyiségeket igyekeznek megtalálni toborzási tevékenységük során. empátia • Környezeti viselkedés • Szociális érdekérvényesítés: segítés. vezetés. iskola. versengés • Szociális szervezés: társas szerveződések létrehozása. képességek • Szociális kommunikáció: kapcsolatteremtés. konfliktuskezelés. A felmérések szerint a munkavállalók ilyen jellegű kvalitása azonban egyre inkább hiányos. együttműködés. – fejlesztő tréningek. – megerősítés. – a társadalom. működtetése. Ezért az iskolának a szociális kompetencia fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. – a család (gondozó-gyermek kapcsolat. kötődés).

A gyermekek értelmi fejlesztése nem csupán a fejük új ismeretekkel történő megtöltését jelenti. produktumot hozzon létre. 3. kognitív rutinok – ezek rendszere önkiegészítő. A speciális kompetenciák fejlesztése 179 . közlését.és képességfejlesztést értékközvetítő folyamatba szervezi. tárolását megvalósító pszichikus komponensrendszer. – játékszeretet. A kognitív kompetencia a készség. ezért a kognitív kompetencia biztosítja a nevelés fő irányát. – felfedezési vágy. – kötelességtudat. ebből épülnek fel az információkezelő készségek. A fontosabb kognitív motívumok: – megismerési vágy. – alkotásvágy. Valamennyi speciális kompetencia sajátos produktumainak első példányai a tág értelemben vett alkotás eredményei. kódolását. – igényszint. fejleszthető. A kognitív kompetencia önmagában is összetett. létrehozását. A kognitív képességek fejlesztése a tanulási képességet segíti. kognitív készségek – elemi műveletekből épülnek fel. Részei: 1. tanulható. amely az új tudás megszerzésének eszköze. – tanulási sikervágy és kudarcfélelem. – ambíció. Az iskolai tudás. Tehát valamennyi speciális kompetenciának az alkotóképesség. átalakítását.A kompetencia KoGNItÍV KoMPEtENCIA – ÉrtElEM. sPECIÁlIs KoMPEtENCIA A speciális kompetencia funkciója. hogy az ember saját és mások érdekében valamilyen állapotváltozást. MEGIsMErÉs A kognitív kompetencia az információk vételét. hanem az ismeretek kezelését is. a tehetség az általános alapja. Enélkül semmit nem tudunk véghezvinni. 2. kognitív képességek – ide tartozik a gondolkodási képesség.és kompetenciafejlesztés középpontjában a kognitív kompetencia áll.

ábra Alapvető kompetenciák kulcskompetenciái 180 . rész Függelék az Adaptációs dialógushoz a szakmai képzés feladata. valamint a nem iskolarendszerű képzések keretei között zajlanak. 12. ábra Az alapvető kompetenciák 13. a szakiskolákban. a felsőoktatásban.1.

Az ismertetett fejlesztő eljárások a pszichomotoros fejlődés alapterületére vonatkoznak. fejlesztő gyakorlatok42 A tanulási zavarokról elméleti áttekintést is nyújtó kiadvány gyakorlatai egyénileg és csoportosan is alkalmazhatók a következő területek fejlesztését célozva: – érzékelés. – gondolkodás. 2004. 181 . Így a nagymozgás. Debrecen. A szóbeli instrukciókat tartalmazó fejlesztési gyakorlatok különösen a tanulási zavar tünetegyüttes korrekciójára ajánlottak.a Vizsgáló és fejlesztő eljárások gyűjteménye a tanulási nehézségek szűrése és fejlesztése köréből Az alábbi gyűjtemény módszertani segítséget nyújt a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését vállaló pedagógusoknak. tanítók és szülők is. Pinczésné dr.és iskoláskorú gyerekek fejlesztéséhez. észlelés. – az énről való tudás. – emlékezet. – mozgás. haszonnal forgathatják óvónők. Alkalmazása előzetes felkészítést nem igényel. 42 Pedellus Tankönyvkiadó. – figyelem. 1. – beszéd. a szenzomotoros integráció és a perceptuomotoros készségek fejlesztésére találhatnak gyakorlatokat elsősorban óvodás. Palásthy Ildikó: Tanulási zavarok.

A feladatok használatával jól megállapíthatók a gyermek figyelmi működésének gyenge és erős pontjai. 44 OKI PTK. az országos helyzetképet. viszonyítási alapokat. Mozaik Kiadó. A kritikus elemi készségektől nagymértékben függ az első évfolyamokon elsajátítandó alapkészségek eredményessége. osztályos gyermekeknek. Torda Ágnes Figyelemfejlesztő programja44 Hátránykompenzáló. vegyes életkorú tanulók kiscsoportos fejlesztésére használható.1. A figyelmi működés mérése és fejlesztése magában foglalja a diagnosztikus mérés és a tényleges teljesítményre épülő fejlesztés mozzanatait. – tapasztalati összefüggés-kezelés képességének fejlettsége és – a szocialitás fejlettsége. differenciált feladatkijelölésben célsze43 FazeKasné Fenyvesi Margit – Józsa Krisztián – naGy József – vidáKoviCh Tibor: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4–8 évesek számára. Alkalmas az úgynevezett kritikus elemi készségek fejlettségének vizsgálatára. A program az általános iskola alsó szakaszában 1–4. a tennivalókat leíró könyvet és a gyerekek fejlődésének nyomon követését szolgáló Fejlődési mutató című füzet kitöltött mintaváltozatát és az írólapot tartalmazza. – elemi számolási készség. A legmegbízhatóbb iskolakezdési szűrést lehetővé tevő eszköz. – relációszókincs. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz 2. – beszédhallás. A tanítás/tanulás eredményességét alapvetően meghatározza a figyelmi működés színvonala. Szeged. Dr. Budapest. osztályos. Ezek a következők: – írásmozgás-koordináció. 182 . diagnosztikus fejlesztő program az információfelvétel szervezettségének és hatékonyságának mérésére és a tanulási teljesítmény növelésére. 2004. felzárkóztató képességfejlesztő program figyelmi problémákkal küzdő 1–4. amit az egyénre szabott. – tapasztalati következtetés. A csomag nyolc tesztből álló tesztrendszert. 2000. A gyermekek különböző jellegű figyelmi problémáinak meghatározása után a képességfejlesztő program alkalmazásával célzottan kompenzálhatjuk a zavart működést. DIFER Programcsomag43 A programcsomag célja az eredményes iskolakezdés segítése. 3.

ugrás. hogy megállapításokat tegyünk a gyermek kognitív stílusára. 45 46 183 . 4. járás és annak változatai. Az eredeti Delacato-terápiát teljesen átalakítva Marton Éva egy sokkal hatékonyabb terápiát dolgozott ki. Az egyedfejlődés során az emberi idegrendszer megismétli a törzsfejlődés fontosabb állomásait. mászás. gurulás. és segítséget nyújt a probléma leküzdéséhez. s közreadja az alkalmazás során nyert tapasztalatokat. A terápia elméleti alapvetése az. amelyen a normálisan fejlődő gyermek átmegy: a fejemelések és fejfordítások. Deák és Társa Kiadó. Rávilágít a kisebb-nagyobb koncentrációs zavarok okaira. Ezek a fejlődési sort (is) képező mozgásminták adják az alapozó terápia gerincét. Helmut Weyhreter: Figyelj oda jobban! A koncentrálóképesség zavarai és a fejlesztés lehetőségei. aki a tanulási és az iskolai teljesítményekkel kapcsolatos problémák terén szerzett tanácsadói tapasztalatokat. 1995. szökdelések és végül a dominancia megválasztásának és begyakorlásának ügyességi játékai”. kúszás. bemutatva a hozzá kapcsolódó vizsgálati módszereket. így ezt „nagymozgásoknak” nevezi. 2000. Az alapozó terápia – a mozgásterápia mint módszer Ez a mozgásterápia deLaCato (1963) és Marton Éva nevéhez fűződik. Marton Éva szerint: „minden olyan mozgásminta fontos és fejlesztendő. felülés. mert idegrendszere. illetve annak nyelvi készségéért felelős területei nem érettek rá. úszásmozdulat. írásra. ezért az idegrendszeri struktúrák nem készek a funkció Városi Nevelési Tanácsadó. Szolnok. hogy a gyermek azért nem képes az olvasásra. hason fekvő homorítás. A kiadványhoz szervesen kapcsolódik a Nebuló című képességfejlesztő feladatgyűjtemény. 6. Gyenei Melinda – Szautner Jánosné – Szigeti Gizella: A tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban (fejlesztő program) – Tanítói segédlet a „NEBULÓ” című képességfejlesztő feladatgyűjteményhez45 A feladatgyűjtemény egy tanévre kidolgozott fejlesztő programot ismertet. A program arra is alkalmas.Vizsgáló és fejlesztô eljárások gyûjteménye… rű felhasználni. a két kiadvány együtt oktatócsomagot képezve a pedagógus és a tanulási zavarokkal küzdő gyermekek számára nyújthat hatékony segítséget. 5. Pápa. tanulási típusára vonatkozóan. Helmut Weyhreter: Figyelj oda jobban!46 A szerző német pszichológus.

Tárogató Kiadó. A diszlexia vizsgálatához célszerű vizsgálati eljárás kiválasztásáról és a terápia tapasztalatainak elemzéséről nyújt részletes beszámolót a szerző. – Lakatos Katalin: Az iskolaéretlenség korai felismerése: állapot. amelyeket együttműködő szülő is végezhet. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz befogadására vagy kibontására. Majorné Szathmári Erzsébet: A GMP-teszt használata tanulásban akadályozott (enyhe fokban értelmi fogyatékos) tanulóknál47 Bár a tanulási zavarokat a fogyatékosságoktól független deficitnek tekintjük.és mozgásvizsgáló teszt alkalmazása a készségfejlesztés szolgálatában. Csatári Árpádné: Gondolatok az újfajta fejlesztésről. 1993. problémáiról48 A lassan fejlődő. számban megjelent cikk folytatása. Budapest. 1996/4. hogy a különböző fogyatékosságok mellett.1. Iskola-előkészítő munkatankönyv 5–7 éveseknek a diszlexia megelőzéséhez. 1999/4–5. Az 1995/5–6. 1996/2–3. Fejlesztő Pedagógia. Enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek lehetnek-e diszlexiások? Természetesen ilyenkor az alapfogyatékosság miatt összetettebb vizsgálatokra és körültekintőbb terápiára van szükség. Ismerteti egy-két terület fejlesztési eljárásait. ez nem jelenti azt. hogy a mozgásfejlődésében és a humán mozgásfejlődési mintáiban nincs-e elmaradottsága. 7. 8. – Csabay Katalin: Lexi. hogy ha egy gyermek nem tud olvasni. Fejlesztő Pedagógia. és közöl fejlesztőfoglalkozás-vázlatokat is a gyakorlati hasznosíthatóságot célozva. eredményeiről. Ligeti Csákné: Fejlesztő foglalkozások kisiskolások számára. 184 . 47 48 Fejlesztő Pedagógia. Ebből következik a feltételezés. akkor érdemes megvizsgálni. azokkal együtt ne jelentkezhetne. A pedagógus 28 évi tapasztalatát gyűjtötte össze a közreadott fejlesztő programokban. illetve elmaradt gyermekek hiányosságainak kompenzálására összeállított feladatsorokkal egy tanéven keresztül heti két alkalommal végzett fejlesztő program eredményeiről számol be. Ajánljuk még – Dr.

1990. Göncöl Kiadó. PSZMP Budapest. Jászó Anna: A beszédpercepció fejlettségének szerepe az olvasás-írás elsajátításában és tanításában. – Egri Katalin – File Edit: Színezd ki… és számolj te is! Számoláskészséget fejlesztő feladatlap-gyűjtemény 4–7 éves gyerekeknek. Budapest. Göncöl Kiadó.Vizsgáló és fejlesztô eljárások gyûjteménye… – Csabay Katalin: Lexi iskolás lesz. 1993. 1996/2–3. Budapest. Fejlesztő Pedagógia. 1993. 1997 . . Iskola-előkészítő munkatankönyv 6–7 éveseknek a diszlexia megelőzéséhez. – Rosta Katalin – Kocsis Lászlóné: Ez volnék én? Testsémafejlesztő feladatlap-gyűjtemény. 185 . – Adamikné Dr. Budapest. – Rosta Katalin – Arany Ildikó – File Edit: Színezd ki… és rajzolj te is! Íráskészséget fejlesztő feladatlap-gyűjtemény 4–7 éves gyerekeknek. Nemzeti Tankönyvkiadó.

A lépcsőfokok szélei. • A nagy üvegfelületek pl. a háttér színéhez képest kontrasztot alkotó kéz vagy más ábra segítségével) kell felhívni rájuk a figyelmet. amelyek bizonyos Minden adaptáció előfeltétele. A környező falakhoz képest világosabb vagy sötétebb ajtók és ajtókeretek segítik a tájékozódást. valamint a közvetlenül a lépcsőszakasz előtti vagy mögötti terület kontrasztos színek vagy a textúra segítségével jelölhetők meg. rolók. hogy megállapítsuk a látássérült gyermek tényleges szükségleteit.a A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora A) Gyengénlátó.49 – Kontrasztok. 49 186 . A kevesebb adaptáció csökkenti a látássérült gyermek függését a külső segítségtől. Ezeket a taktilis vagy optikai vonalakat azonban meg kell szüntetni. aliglátó tanulók környezetének adaptálásához alaPelvek A lehető legkevesebb. Minden gyermek csak nyerhet az ablakok lesötétítése révén (pl. Kerülni kell a vakító fényt. A korlátokat színkontraszt segítségével lehet kiemelni a falakhoz és a lépcsőkhöz képest. oszlopok vagy fűtőtestek) feltűnő színűre festeni. úgy nagyméretű szimbólumokkal (pl. A látássérült gyermeknek olyan helyre van szüksége az osztályteremben. – Világítás. üvegajtók minden gyermek számára veszélyt jelentenek. és ezt követően pontosan megfigyeljük. függönyök). állítható lamellák. ami erősíti az osztálytársak felé irányuló elfogadását. ahol a külső fény szabályozható. amikor a tanuló már megtanulta. ám éppen szükséges mértékű kiigazítást hajtsuk végre. hogy segítség nélkül is ráleljen a helyes útra. hogy a változtatásokra meddig van szüksége. A fény visszaverődése a szembe jelentősen csökkenti a legtöbb látássérült gyermek vizuális észlelési lehetőségeit. Ha nem küszöbölhetők ki. • Az iskolatáskák ne heverjenek szanaszét a padlón. ezzel jelezve az eltérő szintmagasságot. Célszerű a csarnokokban vagy folyosókon található akadályokat (pl. Például a terelővonalak lényeges segítséget jelenthetnek a látássérült tanuló tájékozódásában az első hetekben. – Akadályok.

Így jobban megfigyelheti a táblán lévő szövegeket vagy rajzokat. Ha a tanulónak ezenkívül egyedi megvilágításra van szüksége. hogy milyen nagyságú betűket és számokat kell a táblára írni ahhoz. a legtöbb látássérült gyermek számára is könnyebben felismerhetővé teszik a táblára írottakat. látássegítő eszközöket úgy kell elhelyezni. hogy a látássérült tanuló az egyik szemére rosszabbul. úgy annak más helyet kell találni. Célszerű megengedni a látássérült gyermek számára.vagy hátfájást és a gerincoszlop torzulásait is. ha az a gyermek. Az is javítja a kontraszthatást. hogy elhagyja ülőhelyét. videovetítések vagy írásvetítővel végzett munka során). illetve rajz között. és a bevonatát fel kell újítani.A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora helyzetekben le. aki a bal szemével lát jobban. – A látássérült gyermekeknek sokat segít a változtatható magasságú vagy megdönthető lapú asztal vagy a könyvtámaszték. – A számítógépeket és más számítástechnikai eszközöket. segítséget kérhet valamelyik társától. Gyakran előfordul. hogy az bal. Ha a tanári asztal akadályozza a látássérült gyermek hozzáférését a táblához. hogy könnyen megközelíthetőek legyenek a látássérült gyermek ülőhelyéről. hanem megelőzi az esetleges nyak. Az ilyen asztal felületét célszerű csúszásgátló fóliával bevonni. ezért az ülőhely kiválasztásánál ezzel is számolni kell: célszerű. A padlófelület legyen matt.vagy jobbkezességéhez igazodjon. A modern fehér táblák (whiteboard). amelyekre szárazon is letörölhető filctollakkal írnak. míg a jobb szemével jobban látó az osztályterem bal oldalán. a fényforrást úgy kell elhelyezni. Braille-írógépeket és Braille-írással készült. 187 . hogy ne vakítson. illetve nagyméretű betűkkel nyomtatott könyveket. ülőhely. A tábla legyen sötét és matt. A pedagógus kézírása legyen világos és jól olvasható. hogy a látássérült gyermek a helyéről is gond nélkül elolvashassa őket. fehér vagy pasztellszínű kréta jobb kontrasztot teremt. a másikra pedig jobban lát.vagy behúzhatók (pl. – A számítógép vagy a képernyőolvasó készülék számára egy külön kis asztalra van szükség a tanuló ülőhelye mellett. Ez nemcsak az olvasást könnyíti meg. A sárga. az osztályterem jobb oldalán ül. mint a sötét színű. – A tábla. ha az elhasználódás folytán elmosódnak a kontrasztok a háttér és az írás. – Mozgás. – A látássérült gyermeknek rendszerint a táblához közeli helyre van szüksége. ha alaposan megtisztítják. • Ki kell próbálni.

a szóközöknek. azaz beszéd közben nem járkál. hogy újra megleljék a környezetükben található tárgyakat és azok helyét. – Ha a pedagógus felír valamit a táblára. A fontos helyiségeket (könyvtár. ha a sorokat beszámozzák. Ez megkönnyíti a látássérült gyermek számára – és minden bizonnyal a többiek számára is – az odafigyelést. lábbal vagy a bottal kitapogathatók. A jelölések legyenek a gyermek szemmagasságában. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz • Az olvashatóság szempontjából a kontraszton és a betűméreten kívül jelentősége van még az írásképnek. amikor már nincs többé szükség rájuk. hogy a látássérült tanuló akusztikailag is befogadhassa. célszerű. polcok. – Jelölések. amennyiben ezek a vonalak kézzel. – A Braille-szimbólumok vagy más domborművű jelek segítenek a gyermekeknek abban. osztálytermek. Az ajtók. a gardróbszekrények akasztói vagy a gyermekek zárható fiókjai szükség esetén ilyen feliratokkal láthatók el. Ha az egész osztályhoz szól. Néhány látássérült gyermeknek segítséget jelent. ezért célszerű. a sorközöknek és a táblára írtak áttekinthetőségének is. AUDItÍV tÁMPoNtoK – A szőnyegek és függönyök tompíthatják a nemkívánatos zörejeket. ha elöl és egy helyben marad. WC) – ha szükséges – nagyméretű. B) Vak tanulók környezetének adaptálásához tAKtIlIs (tAPINtHAtó) tÁMPoNtoK – A megfelelő terelővonalak segítséget nyújthatnak a tanulónak a helyiségek megtalálásában. A padlón vagy a falon elhelyezett. ha a leírt szöveget egyidejűleg hangosan fel is olvassa. színes számokkal. – Mivel a látássérült emberek fokozottan rá vannak utalva az akusztikus információkra. szaktárgyi termek. szimbólumokkal vagy betűkkel jelölhetjük meg. ha az osztály zajszintjét a lehető legalacsonyabbra korlátozzuk. textilből vagy műanyagból készült vonalak könnyen eltávolíthatók. asztalok. iskolatitkárság. kontrasztos.1. jó. 188 .

– Ha a tanuló nem látja az első sorból a táblát. – A számítógépet a tanuló asztala mellé kell helyezni. 189 . – Vezetőcsíkok a padlón az osztályban való tájékozódáshoz. a két szem eltérő teljesítményéhez alkalmazkodva középre vagy jobb. – Dönthető lapú asztal. és az első padot toljuk előbbre. – A padlóburkolaton vagy a falambérián vezetőcsík elhelyezése. – Táskák felakasztása a padok oldalára. akadálymentes helyre. Osztályterem tanulók nélkül – A beeső fény csökkentése. – Szobanövények eltávolítása a sarokból. – Lépcsőkorlát vagy kezdő lépcsőfok kontrasztos jelölése. illetve bal oldalra (általában a középső hely válik be legjobban).A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora MEGolDÁsI lEHEtősÉGEK Folyosó – Tapintható vagy színes. – Táskák felszedése a földről. más. nagyméretű jelölés az osztályterem ajtaján. Osztályterem tanulókkal – A látássérült gyermek ültetése az első sorba. a tanári asztalt helyezzük oldalra. hogy megakadályozzuk a fényvisszaverődést.

.

rész aDaPTÁCIÓS mÁTrIX .2.

.

Bevezetô Kedves Pedagógus! Ez a fejezet a befogadó pedagógusnak – Önnek mint a pedagógiai folyamatot meghatározó kulcsszereplőnek – szeretne segítséget nyújtani a fejlesztésközpontú pedagógiai munka eredményes megvalósításához és a kompetencia alapú oktatási programcsomagok sikeres alkalmazásához. a befogadó pedagógus figyelmébe a tanított kompetenciaterületre vonatkozóan elsősorban az Ajánlás(oka)t. Hogyan használja ezt a fejezetet? Ebben a részben – fogyatékossági területenként haladva – a kompetencia alapú programcsomagokat alkalmazni kívánó – integráló – pedagógusok számára rövid summáriumokban − összegezzük a hatékony munka végzéséhez szükséges ismereteket és − röviden bemutatva a kompetenciaterülethez készült kiadványokat. mintegy összefoglalásként utat mutat a differenciált igények kielégítéséhez. megadjuk ezen ismeretek forrását: azaz jelezzük. matematikai. az intézményvezetők a Módszertani intézményi útmutató és a Jó gyakorlatok tanulmányozásával indíthatják el vagy folytathatják intézményi innovációikat. eltérő képességekkel és tudás birtokában érkeznek az óvodákba. 193 . Ezek a preambulumok nem sérülésspecifikusak. szociális. 2 A kéziratot 2007 augusztusában zártuk le. a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok munkájáról. iskolákba. Ismeretet nyújtanak a korai fejlesztés jelentőségéről. Az egyéni képességeik tudatos és tervszerű fejlesztése elsősorban a befogadó pedagógus felelőssége. Az integrált tanulók más-más testi és érzékszervi állapotban.  Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív program 2. 3 Kompetenciaterületenként egy-egy önálló kötet készült. valamint az óvodai integrációs programhoz. a Sérülésspecifikus eszközrendszert és a Dokumentációs útmutatót ajánljuk. átfogó képet adnak a kompetencia alapú programcsomagokról. életviteli és környezeti. hogy az integráló pedagógus hol tájékozódhat bővebben is az őt érdeklő területekről. a szakirodalmi ajánlások tudásanyagával és a kompetenciaterületekhez kapcsolódó Bevezetőkkel3 tovább szélesítheti pedagógiai kultúráját. segédanyagok közötti tájékozódást segíti. Aki azonban „kevésnek” érzi ezt az ismeretanyagot. elveket tartalmaznak a szövegértési-szövegalkotási. hanem általános utalásokat. Ez a fejezet az eddig2 megjelent kiadványok. Programunk1 számos kiadvánnyal segíti a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttnevelését. illetve idegen nyelvi és életpálya-építési kompetenciaterületekhez. az integráció törvényi hátteréről és annak tanügyi vonatkozásairól.1 intézkedés központi program „B” komponens (Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése). Az Ajánlásokban szereplő gyógypedagógiai ismeretek elegendő tudást nyújtanak az eredményes fejlesztő munkához. az SNI-szempontú moduladaptációkat.

a programcsomagok alkalmazásához készült SNI-szempontú mintamodulok CD-n jelentek meg. a motivált és többlettudás elsajátítására kész pedagógus együttes jelenléte. rész Adaptációs mátrix Az Ajánlások. kereskedelmi forgalomba nem hozhatók. személyiségében alkalmas gyermek. 4 Az elérési útvonal: www. Ez utóbbi minden bizonnyal teljesült. Adatbankunkban4 ugyanakkor valamennyi kiadványunk elektronikus állománya (pdf vagy word formátumban) elérhető. 5 A kiadványok kizárólag oktatási céllal használhatók. letölthető és a felhasználási feltételek5 betartásával használható. a Módszertani intézményi útmutató és a Dokumentációs útmutató nyomtatásban.hu ➝ sajátos nevelési igényűek együttnevelése ➝ adatbank. Innen már a megfelelő linkre kattintva eléri a keresett dokumentumot. Minden kiadvány esetében ezt az elérési útvonalat használja. a pályázati nyertes intézmények számára rendelkezésre állnak. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját még közvetve sem szolgálhatja.sulinovadatbak. a támogató családi háttér. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának feltétele: a sikeres jó prognózisú. Az adatbank folyamatosan frissül. 123456             194 . Az Eszköztár és a Jó gyakorlatok elektronikusan érhető el.2. a felkészült gyógypedagógus.

tanuló. tekintettel arra. autista. ha e hiánypótló kiadvány mihamarabb az integráló pedagógusok kezébe kerülhet. hogy (1) az új rendszer mûködésérôl jelenleg még nincsenek tapasztalataink. a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra visszavezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. továbbá (3) szeretnénk. törvény elmúlt idôszakban történô módosításaival61 átalakult. aki […] a) testi. pontja szerint: sajátos nevelési igényû gyermek. 6 A változások lényege röviden: a hatályos jogszabály 121.) 195 . hogy munkánk az új keretek között is releváns. évi – többször módosított – lxxIx. és Ön ebben a formában is haszonnal tudja forgatni együttnevelô munkája során. értelmi. A jogszabály könyvünk kéziratának lezárása és nyomdai elôkészítése közben következtek be. §-a 29. használható tudást tartalmaz. több fogyatékosság együttes elôfordulása esetén halmozottan fogyatékos.Bevezetô Kitérô A pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság sajátos nevelési igényként történô értelmezése a közoktatásról szóló 1993. (2) az Ajánlások és a programcsomagok adaptálásához készült mintamodulok a törvény változása elôtt elkészültek. tanuló: az a gyermek.) (A szerk. b) a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra vissza nem vezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. beszédfogyatékos. érzékszervi. (Ez utóbbi kategóriába tartoznak a diszlexiás. diszgráfiás gyermekek. A változások ellenére a kézirat szövegén nem változtattunk. Úgy véljük. diszkalkuliás.

ahol a segédanyag rövid ismertetőjét olvashatja.196 Útmutatók sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez Mintamodulok sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez Dokumentációs útmutató Eszközök 216 239 257 280 304 324 345 364 381 404 383 406 326 347 366 385 408 259 282 306 328 349 368 387 410 218 241 261 284 308 330 351 330. 370 389 412 220 243 263 286 310 332 353 371 391 414 355 373 393 222 245 265 288 312 jó gyakorlatok Matematika 206 229 251 272 296 318 339 318. rész Adaptációs mátrix 1. 398 . hogy az Ön osztályába járó integrált tanuló sajátos nevelési szükségleteinek alaposabb megismeréséhez milyen kiadványok állnak a rendelkezésére. 360 361 379 402 377 400 341 343 322. 363 320 322 298 300 302 274 276 278 253 255 231 233 235 237 208 210 212 214 szociális. lapozzon az Önt érdeklő kiadványhoz! 2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez SNI-gyermek szövegóvodai értés-szönevelés vegalkotás Autizmussal élő 202 204 Beszédfogyatékos 224 227 értelmileg akadályozott Gyengénlátó 247 249 267 270 Mozgáskorlátozott 291 242 Nagyothalló 314 316 Pszichés fejlődés zavaraival küzdő 334 337 súlyos hallássérült 314. A számok a fejezet oldalszámát jelölik. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen Életpályanyelv építés Módszertani intézményi útmutató Kedves Pedagógus! A következő táblázatból kikeresheti. tanulók együttnevelését segítő kiadványok Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek. 357 358 375 Tanulásban akadályozott vak 267 395 . táblázat A Sajátos nevelési igényű gyermekek.

2. szociális. életviteli és környezeti kompetenciák) „A” típusú programcsomagjainak az 1–2. vak 197 . táblázat. matematika. évfolyam számára készült moduljaiból válogattak. A kompetencia alapú programcsomagok SNI-szempontú adaptálásához készült mintamodulok rendszere7 Az osztályban tanuló SNI-gyermek autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott KompetenModul címe ciaterület Bébifóka – gyík – kukac Kutya – lopakodó macska – oroszlán Öreg medve – pók – nyuszi testérzet-erősítő páros versenyek Golyókutató csapatverseny Összeragadt testrészek játék Kezek körberajzolása. életpálya-építés. jobb oldalon és középen 7 A mintamodulok készítői négy kompetenciaterület (szövegértés-szövegalkotás. kiszínezése Egésztest-körberajzolás Kettősérintés-gyakorlat szövegértés-szövegalkotás – Alapozás „Dobi. dobi hátát!” tájékozódási gyakorlatok saját testen testrészekre rámutatás jobb kézzel.

másik oldalon és középen testrészekre rámutatás szeriális nehezítéssel „Mozdulj a varázsjelre”-játék Pillangók szállnak fára szivárvány zseblámpafény-fogócska A cica az erdőben A kesztyű öt ujja – tíz kicsi indián Fonaljátékok Kötés szövegértés-szövegalkotás – Alapozás horgolás Favágók – 45 perces mintamodul az alapozó szakaszhoz szem-kéz koordináció és alak-háttér differenciálás II.autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott testrészekre rámutatás másik kézzel. rész és egész vak 198 Az osztályban tanuló SNI-gyermek KompetenModul címe ciaterület .

és hangszínváltásra – Mi volnék? Hóesésben… Építkezünk 1 rész – tapasztalatszerzés az anyanyelv . tempó – Nyelvtörők mesehallgatás szövegértés-szövegalkotás – Beszédfejlesztés Versek hangerő. szintjeiről Építkezünk 2. tempó – rongyszőnyeg. négy testvér Mondókák. nyelvtörők – ritmus. szappanbuborék fújása légzőgyakorlatok mozgással – torna – Hasat ki. mellet ki! A hangok világa Mondókák.Az osztályban tanuló SNI-gyermek autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott vak KompetenModul címe ciaterület térbeli helyzet. rész – tapasztalatszerzés az anyanyelv szintjeiről 199 . térbeli viszony. nyelvtörők – ritmus. alakállandóság szövegértés-szövegalkotás – Alapozás A vizuális emlékezet fejlesztése Auditív készségeket fejlesztő feladatok légzőgyakorlatok mozgással – Gyertyafújás.

– ünnepek 1 rész .autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott szótagolás 1 . szókincsfejlesztés . eltévedtem! Életjátékok V. észleléseink alapján 1 látás . Dráma I. szövegértés-szövegalkotás – Beszédfejlesztés Életjátékok IV. rész szókincsfejlesztés – Mondatbővítés – 1 rész . – Nyelvi kifejezések meglátása érzékeléseink.rokon értelmű szavak szövegalkotás – A beszédre késztetés játékai szövegalkotás – Mondatalkotás szövegalkotás – Mondatfűzés szövegalkotás – Meseszövés szövegalkotás – Analógiás szövegalkotás Életjátékok II. észleléseink alapján 2. szókincsfejlesztés – szógyűjtési játékok – 1 rész . – Nyelvi kifejezések meglátása érzékeléseink. – „ő kezdte!” Dráma I. – segíts. szókincsfejlesztés – szógyűjtési játékok – 2. szótagolás 2. Hallás vak 200 Az osztályban tanuló SNI-gyermek KompetenModul címe ciaterület .

49. évfolyam. évfolyam. kevesebb. 35. Én és a világ – Étkezzünk egészségesen! szociális kompetenciák Én és a világ – Játék a szabadban Én és a világ – Mozogni jó! „Itt a Farsang. számolási eljárások (1 évfolyam. Jancsi! (2. (1 évfolyam) . bennfoglalás maradékkal (2. évfolyam) „Elvégeztük az aratást…” (2. Életpálya-építés ügyességi játékok – Kelj fel. modul) Nyitott mondatok. 5. áll a bál!” (1 évfolyam) . ugyanannyi (1 évfolyam. évfolyam) több. 33. jelzések. matematika A 9-es szorzó. modul) . évfolyam) Agyagozás 2.és bennfoglalótábla (2. kifejezések jelentése 1 rész . modul) . – Jelek. szülők és kicsinyeik az állatvilágban (1 évfolyam) . (2. Nemezelés 2. modul) vak 201 . – A verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése Dráma IV.Az osztályban tanuló SNI-gyermek autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott KompetenModul címe ciaterület szövegértésszövegalkotás – Beszédfejlesztés Dráma III.

legsúlyosabbak.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Az Ajánlás8 áttekinti az autizmusspektrum-zavar valamennyi elméleti vonatkozását. tehát az óvodáskor első felében a legtípusosabbak. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. ismérvét. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az autizmussal élő kisgyermekeknél a tünetek 3-5 éves korban.. élő és élettelen környezet. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Óvodai nevelés. táblázat) Gájerné Balázs Gizella (szerk. oldal). vizuális nevelés.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. 2006. zene.  oldal). mozgásfejlesztés. anyanyelv. matematika – speciális szempontokat kínál (→ 28–32. oldal). anyanyelvi fejlesztés. irodalom. 8 202 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Nevelési területenként – játéktevékenység. oldal). ezenkívül gyakorlati segítségként ismerteti a hazai ellátó intézményhálózat adta lehetőségeket az óvodapedagógusok számára (→ 5–1 1. hagyomány. Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. mint pl. Speciális szempontokat és eljárásmódokat kínál az alapvető óvodapedagógiai tevékenységekhez. közösségi nevelés és társas kapcsolatok alakítása (→ 22–28. Budapest. szokásrendszerek kialakítása. a gyermekek jó eséllyel részesülhetnek korai fejlesztésben. játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás. Részletesen instruálja – az óvodai nevelés fő céljának tekintett – szociális és kommunikációs készségek fejlesztését (→ 19–21. tanulók együttneveléséhez (→ 1. suliNova Kht. Amennyiben a tünetek már a korábbi életszakaszokban megnyilvánulnak.

az adatbankban és kiadványunk bibliográfiájában 203 . illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár • Asperger-szindróma • atípusos autizmus • autista • autizmus • autizmusspektrum-zavarok • augmentatív kommunikáció • autoagresszió • babzsák program • Bliss-nyelv • centrális koherencia problémák • echolália • epilepsziával élô gyermekek nevelése • gyermekkori autizmus • kortárs segítő autizmussal élő gyermek számára • Lorna Wing triásza • Lorna Wing-féle típusok • napirend autizmussal élők számára • neologizmus • pervazív fejlôdési zavar • preverbális kommunikáció autizmusban • protetikus környezet • reciprok szociális interakció • repetitív vislekedés • szigetszerű képesség • szterotip túlmozgások – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Autizmussal élô gyermek – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók.

204 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Budapest. valamint ismeretszerzési módszerek részletes leírásával segíti az autista/autisztikus tanuló – vélhetően nem problémamentes – együttnevelését (→ 22–24. A kereszttantervi modulokhoz és a tanórán kívüli programokhoz készült ajánlások támpontot adnak az integráló pedagógus munkájához. íráshasználatról.és készségfejlesztés területeivel és sérülésspecifikus metódusaival az alapozó időszakban. Általában kívánatos a befogadó és 9 Janoch Mónika (szerk. a tanulói mérés és értékelés speciális szempontrendszerének és metodikájának leírása (→ 25–31. oldal). 10 Az így kiemelt fogalmak bővebb kifejtését l. 2006. a képesség. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. erősségeiről. oldal). de talán más kompetenciaterületek fejlesztése is kudarcra ítélt (→ 24–25. valamint az ötödik. Hatékony és „gyermekbarát” tér-idő szervezési ötletekkel.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a kommunikáció és a rugalmas viselkedésszervezés és gondolkodás gátoltságában – gyakorta társuló sérülésekkel – nyilvánul meg (→ 7–10. oldal).. Ez a → pervazív fejlődési zavar kiváltképp a szocializáció. mert ezek nélkül igen bajos integrált nevelésük. oldal11). Kiemelten fontos terület autista gyermekek esetében a szociális kompetenciák fejlesztése. nehézségeiről.  Az inklúzió sikerét valószínűsítheti a pedagógustól és a tanulócsoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformák ismertetése. Tájékoztatást nyújt a kompetenciaterület témaköreiről: a beszédről. beszédértésről. az autizmussal élő tanulók szükségleteiről. suliNova Kht. Szövegértés-szövegalkotás. tanulásszervezési formák. Részletes algoritmus és példatár áll az integráló pedagógus rendelkezésére e tárgyban (→ 10–19. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás9 információkat nyújt az → autizmusspektrum-zavar10 jellemzőiről. oldal). olykor – →  protetikus  környezetszervezésen és permanens motiváción át – a szocializációs alapok megteremtése. hetedik és kilencedik évfolyamon (→ 10–23.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. Kiemelten foglalkozik az →  autista gyermek inklúziós szükségleteivel. az olvasásról. valamint a taneszköz-kiválasztás. oldal).  Hivatkozás az Ajánlás oldalszámára. az írott szöveg megértéséről és az írásról. az Inklúziós fogalomtárban. szövegalkotásról.

illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. értékelési rendszerét közös alapelvek mentén megalkotni. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. valamint kiadványunk bibliográfiájában 205 .Autizmussal élô gyermek befogadott gyermekek mérési. tanulók együttneveléséhez (→ 1. a 203. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. de ez autista tanulók esetében nem lehetséges. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1.

2 206 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . szakszerű támogatást nyújtó iskolai környezet lehetővé teheti számukra is a képességeiknek. rendszerezés. kombinatív gondolkodás. eszközökről. konkrét példákon prezentált folyamatleírásokra. Budapest. érzékenyek.. (→ 19–29. igényeiknek megfelelő szintű beilleszkedést. szöveges feladatok megoldása. induktív. tehetségük kibontakozását. valamint az értő gonddal készült. oldal). tanulásszervezési formákról. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. deduktív következtetés elsajátíttatása az → autista gyermek speciális információfeldolgozása miatt – még rendszeres egyéni fejlesztéssel. Matematika. oldal) Ehhez a sikerhez. számlálás. A befogadó. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a matematika kultúrterülethez elengedhetetlen képességek és készségek fejlesztésének algoritmusairól és dinamikájáról.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a matematika kompetenciaterület műveléséhez kínál az Ajánlás értékes tudásokat az autista gyermekek és fiatalok intelligenciastruktúrájáról. suliNova Kht. alkalmazott módszerekről. Többek között ehhez és speciálisan a matematikai kompetenciaterülethez ad tájékoztatást az Ajánlás2 (→ 7–10. mennyiségi következtetés. valószínűségi következtetés. tanulók együttneveléséhez (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az autizmussal élő tanulók rendkívül sérülékenyek. becslés. utazó gyógypedagógusi segítséggel is – komoly szakmai bravúr! (→ 10–1. miközben sokan közülük kiemelkedően tehetségesek lehetnek egy-egy területen. A számolás. mérés. Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. 2006. oldal) Bízvást hagyatkozhat a pedagógus a gyógypedagógiai gyakorlatban kikristályosodott tér-idő szervezési ötlettárra. hogy a többségi intézmények pedagógusai mélyebben értsék meg az autizmus természetét. táblázat) Szaffner Éva (szerk. táblázat) – Eszköztár (→ 1. metakogníció. Fontos tehát. problémamegoldás.

Autizmussal élô gyermek – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 203. valamint kiadványunk bibliográfiájában 207 . autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az adatbankban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

. a zavar spektrum jellegének ismérveit. évfolyamra egy adaptált modul: Én és a világ – Játék a szabadban) (→ 2. és szükség szerint konzultál az integráló iskola pedagógusaival. ő készíti el az együttnevelődő gyermek egyéni fejlesztési tervét. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Az Ajánlás13 részletesen és igényesen taglalja az autizmus változatos tüneteit. Az autizmussal élő gyermek fejlesztésének középpontjában a szociális és kommunikációs készségek állnak. hogy a speciális tanulásszervezési eljárások. az autista személyiség együttnevelésének mikéntjét. Megalapozott lehet optimizmusunk. Mindezek figyelembevételével készült a részletes. Lásd még autizmus témakörben – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. Természetesen utazó gyógypedagógus segíti az inklúziós törekvéseket. Szociális.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. valamint eszközrendszerét. (→ 7–25. a világ megismerését. a képességfejlesztés részterületeit. ugyanakkor a fejlődés kiinduló helye is. →  Autista gyermekek esetében a szociális kompetencia „az a bizonyos archimedesi pont”: a sérülés tüneti epicentruma. valamit habilitációs/rehabilitációs fejlesztő foglalkozásokat tart számára. 13 208 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . a pedagógiai gyakorlat mindennapjaiban szinte kézikönyvként hasznosítható munka. Budapest. táblázat) Őszi Tamásné (szerk. a reális kimeneti elvárásokat. oldal). oldal). mind a befogadott gyermekek szociáliskompetencia-művelése hatékony és élményszerű lesz – az integráló pedagógus érdemeként (→ 25–29. életviteli és környezeti kompetenciák. az ajánlott mérési-értékelési rendszerek alkalmazásával mind a befogadó. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Kulcskompetenciához érkezett az integráló pedagógus. a szociális kompetencia részterületeit és azok kialakításának módozait. A munka e témakörben irodalmi és vonatkozó jogszabályi ajánlásokkal is szolgál. A szociális fejlődés minőségi károsodása esetükben ugyanis alapvetően gátolja a tanulás folyamatát. 2006. suliNova Kht.

Autizmussal élô gyermek – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók együttneveléséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 209 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 203. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók.

– a társalgási készségek zavara miatt. vezérmotívumai a motiváció. a beszédfejlesztés (összefüggő beszéd és interakciók). A programcsomagokhoz készült autizmusspecifikus ajánlások mindegyike tartalmazza a szindrómával kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókat (a diagnózis alapja.. 14 210 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . a nyitottság. a fejlődési zavar változatos tünetei. 2006. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. suliNova Kht. Az idegen nyelv lexikális elsajátításában a jó képességű autista tanulót segítheti kiváló mechanikus memóriája. ezért fontos. repetitív nyelvhasználat folytán.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. – az életkornak megfelelő spontán mintha-játék és társas utánzáson alapuló játék hiánya folytán (→ 10. oldal) és tanulásszervezési (→ 34. Az Ajánlásban14 részletes algoritmusok segítik – valamenynyi évfolyamra vonatkozóan – az autista gyermeket integráltan nevelő-oktató pedagógus munkáját a szövegértés. a pozitív énkép. többek között: – a beszélt nyelv elsajátításának késése vagy teljes hiánya alternatív kommunikációs módok kompenzációs célú alkalmazása nélkül. oldal). Az idegen nyelvi kompetenciaterület általános oktatási-nevelési céljai. az autonómia. Kommunikációs sajátosságai azonban nehezíthetik azt. hosszú távú megtartó emlékezete. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az → autizmusspektrum-zavarokkal élő gyermekek között kiváló nyelvi és intellektuális képességű tanulókat is találunk.  valamint speciális módszertani (→ 35–3.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. oldal). a tanulás tanulása.  oldal) kérdésekben. a prezentáció és az internet használata (→ 1 1–12. az együttműködés. így a pedagógusok bármely kompetenciaterület esetében megtalálják a fejlődési zavarral kapcsolatos alapfogalmakat egységes szemléletben. Idegen nyelv. – sztereotip. hogy a pedagógusok felkészülhessenek fogadásukra. Horvát Krisztina (szerk. Budapest. oldal). módszertani alapelvek). a kreativitás. az írásbeliség kialakításában és fejlesztésében (→ 1 3–34.

illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. tanulók együttneveléséhez (→ 1. az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.Autizmussal élô gyermek Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. kiadványunk bibliográfiájában 2 . a 203.

innovatív munkáját – az életpálya-építés kompetenciaterület programcsomaghoz készített ajánlásához az irodalom. oldal és 40. évfolyamra vonatkozóan. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.és viselkedésbeli készségek sérültek a legmarkánsabban. oldal) kívül négy varázsigét is melCzibere Csilla – Vígh Katalin (szerk. Reálisan – értő segítség nélkül – ezek spontán megjelenésére nem számíthatunk (→ 1 5. a kooperativitás. Ebből adódik.. az emberi nexusok megértése és kapcsolatok kialakítása. életviteli és környezeti kompetenciák) – beárnyékolja jövőképüket. nagy egyéniségek – Tanulásmódszertan (→ 19–24. a gondolkodás. a mindennapok pedagógiai szükségleteit követve gyarapítja az integráló pedagógus autizmusspecifikus mesterségbeli eszköztárát az 1–6. életpálya-építés. a hétköznapi élethelyzetek. az értékelési metódusok (→ 25–27. oldal). A szerző – ismerve az autista gyermekek és fiatalok integrált nevelését vállaló kollégák nehéz. tiszteletet érdemlő. 1–1 Az Ajánlás15 gyakorlatorientált formában. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az autizmusspektrum-zavar esetében – többek között – a szociális. Segítséget jelent a tanulásszervezési formák. példaképek. Budapest..): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. Mindez – a szociális kompetenciák defektusával korrelációt mutatva (→ Ajánlások autizmussal élő gyermekek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Szociális. tanulók kompetenciaalapú fejlesztéséhez. 2006.és eszközjegyzéken (→ 34–3. továbbá az azok keretében felmerülő nehézségek kezelésének javaslatai (→ 29–30. oldal). 32–34 oldal) és az integráció valamennyi résztvevőjétől elvárható magatartási formák ismertetése. oldal). súlyosan nehezíti életpálya-építési stratégiájukat. hogy az autizmussal élő emberek számára nagy nehézségekbe ütközik a mindennapokban való eligazodás.és társismeret – Éljük az életet – A természet – a mi világunk – Egészséges életmód – Foglalkozások – Hősök. 15 22 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . a következő témakörök mentén: – Ön. a kommunikációs. suliNova Kht.

 táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. áll a bál!”) (→ 2. E kellékeknek Ön már birtokában van. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tolerancia. 213 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. emberismeret és humor. tanulók együttneveléséhez (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. évfolyamra: A természet a mi világunk – „Itt a farsang. az adatbankban. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Ajánlások autizmussal élő gyermekek.Autizmussal élô gyermek lékelt: empátia. valamint kiadványunk bibliográfiájában. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. a 203. használja hát őket sikerrel! Lásd még autizmus témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (Egy adaptált modul az 1.

 táblázat) Gájerné Balázs Gizella – Őszi Tamásné (szerk. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek.és feladatrendszerének ismertetése. tanulók együttneveléséhez • Dokumentációs útmutató (→ 1. Követendő szempontokat ajánl az együttnevelés – valamennyi résztvevő számára! – sikeres és pozitív megéléséhez (→ 1 3–1. az autizmusspektrum-zavar pszichológiai és pedagógiai kritériumairól. hogy minden autizmussal élő gyermek esetében a megjelenő tünetek alapja: a szociális és kommunikációs készségek. Megismerheti az integráció szereplőit és azok teendőit. valamint a rugalmas viselkedésszervezés minőségi károsodása. többek között a Budapesti Korai Fejlesztő Központ. kompenzálnia és tolerálnia kell a befogadó közegnek.. tanulók együttneveléséhez. A szakanyagot mellékletek teszik teljessé a vonatkozó jogszabályokról. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szolgáltatásainak és elérhetőségeinek leírása (→ 17–21. az → autista gyermekek integrációjának szükségességéről. céljáról. optimális magatartásformáit. 2007 . oldal). suliNova Kht. oldal). táblázat) – Eszköztár (→ 1. Természetesen legfontosabb az integrációs attitűd. de a speciális fejlesztés és habilitáció nem nélkülözhető.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az autizmusspecifikus fejlesztés alapja a rendkívül változatos tüneteket mutató személyek közös szükségleteinek felismerése. Hasznos információkhoz juthat az érdeklődő az autizmusspecifikus ellátórendszer fejlődésének magyar vonatkozásairól. Ehhez nyújt segítséget az Útmutató16. Segítségül rendelkezésre áll az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények és más speciális intézmények integrációs tevékenység. az integrációs törekvésekről. 16 214 . feladatairól és lehetőségeiről.): Módszertani intézményi útmutató autizmussal élő gyermekek. a klasszikus (→ gyermekkori autizmus) és az → Asperger-szindróma differenciáldiagnosztikai kritériumairól (→ 23–24. Budapest. Tudnia. Lásd még autizmus témakörben: – Ajánlások autizmussal élő gyermekek.

illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 203. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 215 .Autizmussal élô gyermek – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók.

folyamatleírások. A saját szótár és a füzetvezetési segédletek jól egészítik ki a személyi számítógép és egyéb audiovizuális eszközök adta lehetőségeket.): Sérülésspecifikus eszköztár autizmussal élő gyermekek. foglalkozások és a gyermek helyének vizuális támogatásai. folyamatábrák. Budapest. Az autizmus pervazív (→ pervazív fejlődési zavar). tanulók együttneveléséhez. tehát a személyiség egészét érintő állapotváltozás. Ennek megfelelően az autizmussal élő gyermekeknek az élettér valamennyi szegmensét érintő speciális segítségre van szükségük. A szocializáció és a kommunikáció támogatásának értékes eszközei a Szociális történetek.. tematikusan rendezett Eszközrendszer17. az önálló tanulói tevékenység szervezéséhez. a tanuló asztala. valamint részletes használati tanácsok és szakszavak szótára (→ Inklúziós fogalomtár) teszi teljessé a sérülésspecifikus eszközkatalógust. Educatio Kht. tanterem. 17 216 . tágabb és szűkebb környezet vizuális adaptációja. a funkció és felhasználás területe szerint kategóriákba rendezett eszközök. a gyakorlatban már bizonyítottan bevált orientációs segítségeket ajánl a szabad idő. a fejlesztő eszközök képei. olyan sajátos eszközökre. a napló.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az autizmusspektrum-zavarral élő kisgyermekek. óvodai csoportszoba/iskolai tanterem és egyéb helyiségei. Az eszközkatalógus jól használható. illetve eszközcsoportok: tér-idő szervezés. napirend (→ napirend autizmussal élők számára). Ehhez ad segítséget az integráló pedagógusnak a gondosan kimunkált. valamint egyéb írott és rajzolt viselkedésszabályok. Gosztonyi Nóra – Szaffner Éva (szerk. a szociális viselkedésformák és a szűkebb-tágabb környezet ingereire adott rugalmas reakciók deficitjében mutatkozik meg. 2008. amelyek támogatják orientációjukat és ebből adódóan biztonságérzetüket. fiatalok esetében a minőségi károsodás főképp a kommunikáció. Képsorozatok. színes ábrákon és fényképeken bemutatva a speciális tankönyveket és eszközöket. az én-könyv.

autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 217 . illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. tanulók együttneveléséhez (→ 1. a 203. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Autizmussal élô gyermek Lásd még autizmus témakörben: – Ajánlások autizmussal élő gyermekek.

Témánk szempontjából elengedhetetlen az integráltan nevelődő autista tanulókkal kapcsolatos intézményi dokumentumok – tanügyi.. Tájékoztat az autizmussal élő gyermek élethelyzeteiről. mentesítés. 18 218 . a szülői dokumentumok.  Az Útmutató mellékletei valódi empirikus segítséget jelentenek az integráló pedagógusok munkájához. pedagógiai vélemény). jelentését és a gyermek életében betöltött jelentőségüket. adatkezelési szabályzat – ismerete (→ 1 3–20. oldal) Megtalálhatóak továbbá a gyermekkel érkező dokumentumok. gyermekvédelmi. a fejlesztő eszközök és a szakszavak szótára témájában. pedagógiaiszakmai. esettanulmány és a befogadó iskola felelős döntése utáni teendők. a szakértői véleményről. Részletes ismertetést kap a pedagógus a pedagógiai-pszichológiai státusz szakanyagairól: a komplex pedagógiai-pszichológiai vizsgálatról. a felmentési kérelem. tanulók együttneveléséhez. felmentés. a mérés-értékelés dokumentumai (a befogadás sikerének méréséhez!). suliNova Kht. a → pervazív fejlődési zavar jellegzetességeiről – bár ez általánosságban a széles skála és variabilitás miatt nehézkes. a szakértői javaslat. a fejlesztési elvek rendszere. szakértői javaslatról. (→ –9. fejlődési-fejlesztési (terápiák.): Útmutató autizmussal élő gyermekek. A dokumentumok közlése mellett megvilágítja azok tartalmát. Dokumentációs útmutató. a gyermekpszichiátriai vélemény. Többek között a komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálat. Egy esetleírás kapcsán konkrét jellemzés is áll a pedagógus rendelkezésére. Gosztonyi Nóra – Őszi Tamásné (szerk.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató18 áttekintést ad azokról a dokumentumokról. oldal). Budapest. az egyéni fejlesztési terv. amelyek az autizmusspektrum-zavarral élő gyermekek diagnosztizálása és ellátása során leggyakrabban előfordulnak. az értesítő. a vonatkozó jogszabálygyűjtemény. 2007 . egyéni fejlesztési terv. az iskolalátogatási bizonyítvány.

az adatbankban. tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a 203.Autizmussal élô gyermek Lásd még autizmus témakörben:  – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 219 . táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

– A modulvázlatban ajánlások a célcsoportra. Lásd még autizmus témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. az eszközökre vonatkozóan. Valamennyi modul külön értéke az integrativitás. áll a bál!” A modulok céljának és az autista gyermek fejlesztési céljainak megfelelően a következő területeken találhatóak kiegészítések. gyermekbarát. ajánlások: – A képességfejlesztés fókuszai. tanulók együttneveléséhez. azaz a célzottakon kívül valamennyi modul erősíti a többi kompetenciaterületet is. táblázat) – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. amelyek megtanítása. a munkaformákra. kiegészítéseknek megfelelően a modulvázlatok kiegészítése is megtörtént.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. táblázat) 220 . élménypedagógiai elemekkel gazdagított foglalkozási modulok állnak az integráló pedagógusok rendelkezésére. illetve elhagyása mindenképpen szükséges az autista gyermek integrált nevelésekor. a módszerekre. – A feldolgozás menetében található ajánlásoknak. adaptálására találhatóak jó tanácsok. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. feladatlapok módosítására. – Az eszközök. – Sérülésspecifikus ajánlások. Itt olvashatóak azok a tartalmak is. a differenciálásra. Az → autista gyermekek együttneveléséhez két moduladaptáció készült. ötletek. – Szociális. – A feldolgozás menetében mind a tanári. lebonyolítására. életviteli és környezeti kompetenciák: Én és a világ – Játék a szabadban – Életpálya-építés: A természet: a mi világunk – Népszokások. mind a tanulói tevékenységek megszervezésére. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A sajátos nevelési igényű gyermekek számára a kulcskompetenciáik fejlesztéséhez gondosan kimunkált. megfelelő használatára a modulok végén találhatók javaslatok. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. „Itt a farsang. Módszertani intézményi útmutató (→ 1.

a 203. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Autizmussal élô gyermek – Eszköztár (→ 1. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 22 . illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

Noha a program nem autizmusspecifikus. Tárgyi feltételként elengedhetetlen a protetikus környezet kialakítása. évfolyamra kidolgozott. Ezek egyes részei mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesnek bizonyulnak. Az együttműködés komplex rendszert alkot és 1–8. szIVÁrVÁNy óVoDA MoNtEssorI-MóDszErE Kiemelt területként kezeli a szociális-emocionális. 222 . amelyek kineziológiai elemeket tartalmaznak. hiszen → Asperger-szindrómás kisgyermek is nevel a Szivárvány Óvoda. bizonyítottan alkalmazható körükben is. A program alkalmazásának legfontosabb feltétele az autizmusban képzett szakember folyamatos segítő jelenléte. lábjegyzet. speciális osztályterem berendezése.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok DEÁK-DIÁK ÁltAlÁNos IsKolA19 Az iskola tartósan vállalta a szoros partneri együttműködést. a ráhangoló gyakorlatok. 4. az Autizmus Alapítvány kapcsolódó akkreditált tanfolyamainak elvégzése és rendszeres szupervízió igénybevétele. megmentve autista tanulóit a „kényszerű” magántanulói státusztól. szülők és integrációt vállaló intézmények egy-egy gyermek esetében az Autizmus Kutatócsoporthoz fordulhattak szakmai tanácsokért. Szakemberek. A programban újszerű a drámajáték. de egyes elemei önmagukban is használhatóak. sz. SNI-gyermek 19 A Jó gyakorlatokat az adatbankból érheti el. L. valamint a társas kapcsolatok és a kommunikációs képességek fejlesztését. drámapedagógia alkalmazása.

KülÖNÖs tEKINtEttEl Az INtEGrÁlt NEVElÉsrE Ajánlható a program mindazoknak az óvodáknak. segítőkész magatartás. inkluzív tanulási környezetet. az autista kisgyermekek kommunikációs. HRG. Módszertani intézményi útmutató. Egy-egy témakört több szinten. avagy integrált nevelés a gyakorlatban címmel. Freinet. A vegyes összetételű csoportokban a társas kapcsolatok pozitívan alakulnak.És KÉszsÉGFEJlEsztő ProGrAM.Autizmussal élô gyermek KAtICA DIFFErENCIÁlt KÉPEssÉG. A program 2004ben új képzést akkreditáltatott Hatékony iskolát mindenkinek. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. a tanulók tevékenységére épülő módszerek. a drámapedagógia folyamatos alkalmazása és az egész személyiségre figyelő szöveges értékelés által biztosítani tudja minden tanulója számára a hatékony. valamint kiadványunk bibliográfiájában 20  Teljes néven: A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Sindelar. szociális és kognitív habilitációját. 223 . a kooperatív. a gyermekek egymáshoz való kapcsolatában tükröződik a tolerancia. táblázat) – Eszköztár (→ 1. és az egyéni speciális fejlesztést legalább utazótanárral meg tudják oldani. Speciális terápiák – Montessori. Ayres (→ Ayres-módszer) – prognosztizálják az együttnevelés sikerét. türelmes. erősödik az együttműködési készség. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. biztosítva az individualizált nevelést. Lásd még autizmus témakörben:  – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. a 203. differenciáltan dolgoznak fel. amelyet teljes tantestületeknek és társult pedagógusközösségeknek ajánl. tanulók együttneveléséhez. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segíti a munkatankönyv jellegű Gyermekek Háza tankönyvcsalád. az adatbankban. A GyErMEKEK HÁzA INtEGrÁCIós GyAKorlAtA…20 Az 1993–94-es tanév óta a Gyermekek Háza a megfelelő differenciált tanulásszervezés. tananyagkiválasztás és -feldolgozás. Dokumentációs útmutató (→ 1. ahol a pedagógusok elfogadó környezetet tudnak teremteni.

Ez az Ajánlás2 abban nyújt segítséget. kötetlenebbül történik az ismeretek átadása is. Az Ajánlás bemutatja a beszédfogyatékosság legfontosabb jellemzőit. (→ 10. minden helyzetben meg tudja valósítani. A kompetencia alapú programcsomag komplex fejlesztési tervei ennek szellemében születtek. Budapest. Óvodai nevelés. a gyermekkel. segítséget és számtalan ötletet kínálva az óvodapedagógusoknak. oldal) Hernádi Krisztina (szerk. suliNova Kht.. Az óvónők az Ajánlásban szereplő tanácsok. Olvashatnak a pedagógustól és a csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformákról. 2006. hiszen a 3–7 éves korú beszédhibás gyermekek nevelése az óvodai élet mindennapos része. A beszédfolyamat összetett jellege miatt az egyes tényezők érési elmaradásának gyakran hosszú ideig nincsenek egyértelmű jelei. aminek következménye lehet az egyenetlen értelmi fejlődés és a diszharmonikus személyiség.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. fajtáit. valamint az együttműködés lehetőségeiről – és ebben az óvónő fontos szerepéről a szülővel. az elfogadás mint pedagógiai attitűd integrációt nagyban segítő szerepéről. Így sokkal szabadabban. oldal) Az Ajánlásból megtudhatják az óvodapedagógusok. hogyan készíthetik elő a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermek együttnevelését. más szakemberekkel való megfelelő kapcsolattartás érdekében. a tevékenységeken keresztüli képességfejlesztéssel komplex módon tudják megvalósítani. hogy az óvónő a beszédfogyatékos gyermekek csoporton belüli beszédfejlesztését minden foglalkozáson. Ebben a tevékenységben segíti az óvónőt az óvoda logopédusa vagy az utazó logopédus.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Az alaptüneteket a korai felismerés érdekében mutatja be. oldal) A sérült beszédfejlődés nagyban befolyásolja a gondolkodás és az ismeretszerzés minőségét. 2 224 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . hogy az élettani beszédhibák megjelenése egybeesik a nyelv és a beszéd intenzív fejlődésének időszakával. (→ 10–12. ezért nehezíti a beszédfogyatékosság korai felismerését. (→ 5–9. példák segítségével a gyermekek képességeit a játékon. Felhívja a figyelmet arra. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A beszédfogyatékos gyermekek óvodai együttnevelése sok óvodában természetszerűen megvalósul.

Arra vonatkozóan. ~ sérülése • diszfázia. zene. játékok közben is ösztönözzük beszédre a gyermeket. hogy az óvónő ezek alapján új helyzetekben hasonló típusú fejlesztési lehetőségeket találjon ki (→ 14–23. anyanyelv. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanácsok találhatóak a tevékenységet befolyásoló beszédfogyatékosságra és tünetekre kiterjedően. mozgásfejlesztés. Dokumentációs útmutató (→ 1. ~ás • diszgráfia • diszkalkulia • diszlexia 225 . vizuális nevelés. tanulók együttneveléséhez. A szókincs gazdagítása szervesen kapcsolódhat minden fejlesztési területhez. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. hogy ez hogyan valósítható meg. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. példák. A példák igen jól alkalmazhatóak arra. oldal). beszédfogyatékos személy • beszédmotoros folyamat. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. oldal) – Eszköztár (→ 1.Beszédfogyatékos gyermek A beszédfogyatékos gyermekek csoporton belüli fejlesztését az általános fejlesztési célok és a nyelvi fejlesztési célok határozzák meg. élő és élettelen környezet tevékenységi területein leírt tevékenységek. A beszédfogyatékos gyermek speciális nevelési szükségletei miatt az óvodai nevelési kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési tervét. Az irodalom. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. oldal). különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár • anartria • auditív • auditív differenciálás • auditív diszkrimináció • beszédakadályozottság • beszédészlelés. matematika. az ajánlott játékokat néhány esetben módosítani szükséges (→ 12–14. Ezekről részletesen olvashatnak tevékenységi területenként.és készségfejlesztő program. ~ zavara • beszédfogyatékosság. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség.

2. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 226 . rész Adaptációs mátrix • diszlexia-reedukáció • diszlexia-prevenciós módszer • diszpraxia • dizartria • Frostig-terápia • grafomotoros fejlesztés • grafomotoros zavar • hallásfigyelem • kommunikációs zavar • laterális dominancia • lateralitás • logopédus • Meixner-módszer • mutizmus • organikus idegrendszeri sérülés • részképességzavar • vizuomotoros koordináció – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

(→ 9–1 oldal) A pedagógus megismerheti a beszédfogyatékosság fogalmát 1. ha beszédfogyatékos gyermek tanul az osztályban. ~ zavara. diszgráfia esetén részletes leírások olvashatóak a súlyosan beszédsérült tanuló megváltozott tanulási készségeiről. valamint a szülők segítségével növelni tudja. Alapvető információkat szerezhet a beszédfogyatékosság fajtáiról. hogy a többségi iskolában dolgozó integráló pedagógus alapvető ismeretekhez jusson a beszédfogyatékos gyermekek szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztéséhez. Az Ajánlás röviden bemutatja – a beszédfogyatékos gyermek olvasás. Budapest. Elegendő ahhoz.  Meixner-módszer) Részletesen foglalkozik a szövegértés. képességeiről.  oldal) (→ diszlexia-reedukáció. (→ 23–24. kutatásnak. nehézségeivel. diszlexia. szövegalkotás fogalmával. amelyek kiemelten fontosak. (→ 1–19. Munkájának hatékonyságát az utazó logopédus.és írástanulására legalkalmasabb – diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszert. hogy melyek azok a beszédfogyatékosságok. (→ 1 1–1. kiemelt jelentőséggel a beszédfogyatékos gyermek szövegértésével. Jenei Andrea (szerk. Szövegértés-szövegalkotás.. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. 2006. a megfelelő terápiás eljárások alapelveiről. amelyek nem vagy csak kismértékben befolyásolják a szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztését. amelyek ezt a kompetenciaterületet sokkal inkább érintik. információkat nyújt a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez. illetve kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. a gyógypedagógus és más segítő szakemberek. tanuláshoz való viszonyáról. a megfelelő motivációs bázis. a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása a pedagógus feladata. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás22 ismereteket.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. oldal) Megtudhatja. A személyiség egészének komplex fejlesztése. suliNova Kht. → Beszédészlelés. hisz ez minden kompetenciaterület fejlesztésének elengedhetetlen alapja és az élethosszig tartó tanulás egyik előfeltétele.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Megismerheti azokat a fejlesztési feladatokat. melyek azok a beszédsérülések.  és a beszédfogyatékos tanuló jellemzőit. oldal) Az Ajánlás a készségfejlesztés fontosságát hangsúlyozza. 22 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 227 . szövegalkotásával kapcsolatban. és azt is.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 228 . olvasás. a pedagógus felkészüléséről. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek.és készségfejlesztő program. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. tanulók együttneveléséhez. évolyamon. oldal) – Eszköztár (→ 1. részletesen → 2. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. a gyermekcsoport felkészítéséről. évfolyamoknak megfelelően konkrét segítséget talál. oldal) Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (az alapozó szakasz és a beszédfejlesztés szakaszának moduljai 1–2. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.2. szövegértés összefüggéseire és egységben való kezelésére. (→ 33–40. (→ 24–27. az adatbankban. rész Adaptációs mátrix Felhívja a figyelmet a beszédfogyatékosság. oldal) A pedagógus témaköröknek. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. ami megkönnyítheti az integrált nevelésre-oktatásra való felkészülését. a módszerek megfelelő kiválasztásáról. a differenciálás fontosságáról. az integrált nevelés során használt eszközökről és az értékelés alapelveiről is. oldal) Alapvető ismeretekhez juthat tanulásszervezési formákról. (→ 28–31. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Dokumentációs útmutató (→ 1. a 225–226. beszédértés.

ha beszédfogyatékos gyermek tanul az osztályban. Budapest. 23 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 229 . oldal) Bemutatja. Munkájának hatékonyságát az utazó logopédus. ugyanakkor számos kapcsolata van a beszéd.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. a megfelelő motivációs bázis. tanuláshoz való viszonyáról. és azt is.. (→ 1 1–17. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás23 információkat nyújt a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez. ha igen. amelyek kiemelten fontosak.  diszlexia. van-e kapcsolat az anyanyelvi készségek szintje és a matematikai készségek fejlődése között.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. illetve kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. Elegendő ahhoz. a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása a pedagógus feladata. Alapvető ismeretet ad a beszédfogyatékosság fajtáiról. Meghatározza a beszédfogyatékosság és a beszédfogyatékos tanuló fogalmát.  diszgráfia esetén részletes leírások olvashatóak a súlyosan beszédsérült tanuló megváltozott tanulási készségeiről. hogy melyek azok a beszédfogyatékossági fajták. az befolyásolja-e a matematika tanulását. valamint a szülők segítségével növelni tudja. oldal) Megtudhatjuk. Elemzi a matematikai kompetencia elemeit a beszédfogyatékosság Jenei Andrea (szerk. → Beszédészlelés. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. a megfelelő terápiás eljárások alapelveiről. 2006. (→ 7–14. suliNova Kht. Matematika. hogy a többségi iskolában dolgozó integráló pedagógus alapvető ismeretekhez jusson a beszédfogyatékos gyermekekről. amelyek nem vagy csak kismértékben befolyásolják a matematikai kompetencia fejlesztését. főként a matematikai kompetencia fejlesztésére vonatkozóan. A személyiség egészének komplex fejlesztése.  ~  zavara. mely beszédsérülések tünetei befolyásolják leginkább a kompetenciaterület fejlesztését. képességeiről. a gyógypedagógus és más segítő szakemberek. kutatásnak. Az Ajánlás a készség-. az olvasás és az írás rendszereivel. hogy ugyan a számolási képesség elkülönülten szerveződött rendszer. Az Ajánlás a matematika programcsomaggal párhuzamosan olvasva a matematikatanítás és a matematikai kompetencia fejlesztésének minden lényeges területéről ír. (→ 17. Olyan fejlesztési feladatokat ismertet.  oldal) Fontos gondolata ennek a résznek az a megállapítás. képességfejlesztés fontosságát hangsúlyozza.

különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. kiemelve. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. részletesebben l. évfolyamra a 33. mit. oldal) Az alsóbb évfolyamokra részletesebb ajánlásokat fogalmaz meg. valamint kiadványunk bibliográfiájában 230 . 2. → 2. oldal) A matematikát oktató tanító/tanár alapvető ismeretekhez juthat a különböző tanulásszervezési formákról. oldal) Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. hogy az időben elkezdett terápiás eljárások. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. a matematika tanulásakor jó időben kapott segítség a beszédfogyatékos gyermek problémáit megelőzheti. a 225–226. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. és melyek azok a követelmények. az adatbankban. tanulók együttneveléséhez. amelyek teljesítése a beszédfogyatékos gyermektől nem elvárható. modul adaptációi. oldal) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. modul adaptációi. A pedagógusok évfolyamonként és témakörökre lebontva képet kapnak arról. évfolyamra az 5. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. a gyermekcsoport felkészítéséről.2. a módszerek megfelelő kiválasztásáról. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.és készségfejlesztő program. és a 35. a differenciálás fontosságáról. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. a felkészülésről. és a 49. (→ 18–19. hogy beszédfogyatékos gyermek együttnevelése esetén mit célszerű változtatniuk. (→ 35–42. hogyan javasolt másképp tanítaniuk. Dokumentációs útmutató (→ 1. (→ 19–34. rész Adaptációs mátrix szempontjából. az integrált matematikatanítás során alkalmazható eszközökről és az értékelés alapelveiről is.

 oldal) Olvashatunk arról.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. suliNova Kht. Szociális. módosítási lehetőségekről. témaköröknek megfelelően részletesen tájékozódhatunk minden beszédhibára kiterjedően azokról a sajátosságokról. szociális. életviteli és környezeti kompetenciájának fejlesztéséhez. (→ 19–25. tanulásszervezési formái. (→ 8–9. (→ 1 1–18. 2006. ezért integrált keretek közt történő oktatásuk minden olyan esetben támogatandó. Budapest. kutatásnak. A szociális.  oldal) A programcsomag céljai és feladatai összhangban vannak a beszédfogyatékos tanulók speciális szükségleteinek kielégítésével. információkat nyújt a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez. kommunikációs jellemzőinek bemutatásával. amelyek befolyásolják a szociális kompetencia fejlesztését. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. elemzésével ad tanácsokat arra. tartalmai kiválóan alkalmasak a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére. életviteli és környezeti kompetenciák fejlődését elősegítő programcsomag szinte minden fejlesztési feladata segíti az integrációs tevékenységet. javaslatokról. életviteli és környezeti kompetenciák. A beszédfogyatékos gyermekek együttnevelése során alkalmazott módszerekről. oldal) Az Ajánlásban hangsúlyozottan szerepel.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. hogy a többségi iskolában dolgozó integráló pedagógus alapvető ismeretekhez jusson a beszédfogyatékos gyermekek szociális. Röviden bemutatja mindhárom típusú programcsomagban a várható kimeneti elvárásokat is. ezért az egyéni sajátosságok figyelembevételével az integrált nevelés megvalósításának szolgálatába állíthatóak. (→ 9–1 1. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás24 ismereteket. oldal) A programcsomag módszerei. Elegendő ahhoz. egyéni és sérülésből adódó sajátosságainak megfelelően történjen. hogy a beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében az ép beszélő környezet jelentős szempont. hogy a szociális kompetenciák fejlesztése a beszédsérült gyermek életkori. hogy a szülőkkel való kapcsolattartás hogyan valósuljon meg. illetve kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. 24 Kompetenciaterület 231 .. amikor a gyermek különleges gondozási igényét a fogadó iskola biztosítani tudja. Az Ajánlás szerkesztője éppen ezért a beszédfogyatékos gyermek pszichés. a helyes tanulási Auer Mária Éva (szerk.

  oldal) Olvashatunk az értékelés szempontjairól (→ 32–33. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Előkészítő Szakiskolája és Egységes Pedagógiai Szakszolgálata) • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. részletesebben l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 232 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. hasznos. amelyek segíthetnek a szociális kompetencia fejlesztésében. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. (→ 27–31.  oldal) Részletes ajánlások találhatóak a kompetenciaterület sajátosságából fakadó speciális módszerek alkalmazására. → 2.  oldal) Az eszközök bemutatásánál megismerhetjük azokat a speciális. (→ 32.2. táblázat) – Eszköztár (→ 1. (→ 33–35. évfolyamra Én és a világ – Étkezzünk egészségesen modul adaptációja. Általános Iskolája. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a 225–226. (→ 2–27. és találunk benne egy modulleírást sérülésspecifikus ajánlásokkal.  oldal). logopédiai terápiában használt eszközöket. táblázat) – Jó gyakorlatok – Pedagógiai tárgyú • Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon (Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Óvodája. a mindennapi tanítási gyakorlatunkat segítő eljárásokról. rész Adaptációs mátrix szokások kialakításáról szintén hasznos ismereteket olvashatunk. oldal) Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1.

): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. Számos olyan gyakorlattal. eszközök kiválasztása felelősségteljes döntést igényel. 2006. A nyelvi kompetenciák fejlesztését bemutató fejezetben a pedagógus többnyire olyan feladatokat talál. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás25 azokat az idegen nyelvi kompetencia fejlesztéséhez szükséges alapvető ismereteket. figyelem. beszédmotoros ügyesség fejlesztése kiemelt szempontként jelentkezik az Ajánlásban (→ 14–23.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. amely kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. rugalmasan igazíthatóak a gyermek képességstruktúrájához. ezért a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos tanulók számára is jól alkalmazhatóak. (→ 9–10. a beszédfogyatékosság fajtáit. A programcsomagok moduláris rendszere remek lehetőséget nyújt a tanár számára. amelyek elsősorban az alapozó időszak fejlesztési alkalmaira adnak példát. munkaformák. Nyelvi szintekre tesznek ajánlásokat. a megfelelő tartalmak. a sérülésspecifikus szükségletekhez igazodó differenciált foglalkoztatást és az egyéni fejlődési ütemhez való rugalmas alkalmazkodást hangsúlyozza az idegen nyelv tanításakor. nyelvi memória. oldal) A szerkesztő a képességek. Idegen nyelv.. valamint a megfelelő terápiás eljárások alapelveit. 25 Kompetenciaterület 233 . A többségi iskolában dolgozó nyelvtanár olyan tudáshoz juthat a beszédfogyatékosságról. A kiadvány a feladatok bemutatásával a bennük rejlő speciális fejlesztési lehetőségekre irányítja a figyelmet. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. hogy a nyelvoktatás személyre szabott és személyhez szóló legyen. oldal) Az idegennyelv-tanítás. beszűkítve ezzel további életlehetőségeit. hogy a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos Hernádi Krisztina (szerk. információkat tartalmazza. (→ 14. Az idegen nyelv elsajátítása mellett – azon keresztül – a nyelvi készségek. módszerek. játékkal találkozhat. amelyet eddig is használt a nyelvórákon. oldal). amelyek a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez szükségesek. suliNova Kht. kutatásnak. Budapest. (→ 10–1 3. Az idegen nyelvi programcsomagok lehetőséget biztosítanak arra. oldal) Megismerheti a beszédfogyatékos tanulók jellemzőit. kompetenciák személyre szabott fejlesztését. hiszen a beszédfogyatékosok e műveltségi területtől való megfosztása a gyermeket kizárhatja a későbbi felsőoktatásból.

(→ 24–2. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a csoportmunka. a tanítás során használható eszközökről. tanulók együttneveléséhez. a magyar mint idegen nyelv tanításáról. kooperáció is gördülékenyebb (→ 2–30. valamint kiadványunk bibliográfiájában 234 . Különösen fontos. az értékelés alapelveiről. önszabályozó. A komplex készségfejlesztés mellett fontos feladat a részképességek kibontakoztatása. egymásra kíváncsi tagokból álló nyelvi csoportban a nyelvtanulás intenzívebb és könnyedebb lehet. és találhatunk az Ajánlásban egy óravázlatot is. összetartó. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. fejlesztése. módszereket alkalmazzon. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. mentesítés. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. jól megválasztott feladatok segítségével történjen. oldal. hogy a nyelvi kompetenciák fejlesztése sérülésspecifikus módszerek. az adatbankban. Olvashatunk még a pedagógustól és a nem sérült tanulóktól elvárható magatartásformákról.  oldal). pármunka. rész Adaptációs mátrix tanuló speciális nevelési szükségleteinek megfelelő anyagokat. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 225–226. felmentés és tanulásszervezés következményei → 27–28. oldal) A csoportdinamikai tényezők az idegennyelv-tanulás esetében fontos motivációs források. oldal) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.2. Jól működő.

életpálya-építés. A kiadvány tartalmazza a beszédfogyatékosok főbb képességfejlesztési elveit és területeit 1–6.  oldal). mint a logopédiai terápia során. amelyek az életpálya-építési kompetencia fejlesztési céljainak eléréséhez szükségesek. készségének kialakítása. az olvasott szöveg pontos megértésének. Budapest. érdekeit. suliNova Kht. valamint a tanuló kifejezőképességének fejlesztése. illetve meglétük esetén csökkentése. évfolyamon. Témakörönként és évfolyamonként konkrét példákat kínálva teszi gyakorlatcentrikussá ajánlásait. a kórképre épülő másodlagos tünetek kialakulásának megelőzése. Hangsúlyozzák. oldal) Hernádi Krisztina – Tóth Lászlóné (szerk. Ismertetik a beszédfogyatékosságok fajtáit. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az életpálya-építés a beszédfogyatékos gyermekek nevelésében-oktatásában kiemelt fontosságú. oldal) A témakörök ismertetése és kiegészítése során megállapítja. Szükséges a tanulók intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő olvasás/írás jártasságának. tanácsokat. ahová ez illeszkedik. hogy ezek tartalma nem sérti a beszédfogyatékos gyermekek érzékenységét. a beszédfogyatékosságot mint állapotot megismertetni az adott tanulóval és a befogadó osztályközösséggel. a tanuló egyéni sajátosságait és a beszédfogyatékosság típusát. hogy a beszédfogyatékos tanulók életpálya-építési kompetenciájának fejlesztésében ugyanazok a terápiás alapelvek érvényesülnek. valamint azokat az oktatási többletfeladatokat. súlyosságát figyelembe vevő pályaorientáció. 2006. 26 Kompetenciaterület 235 . meghatározza a kimeneti elvárásokat az alapfok és a középfok végén.) Fontosnak tartja körbejárni az adott beszédfogyatékosságot. (→ 1–22. a többi gyermek életkori sajátosságait. Az időben elkezdett és tudatos.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. és 7–12. öröm. Javasolja az egyes témaköröknél. Mindezen célok megvalósításához adnak az Ajánlás26 szerkesztői a mindennapokban a kompetenciafejlesztés során alkalmazható ismereteket. az írásbeli közlés helyességének. boldog élet megvalósítását. (Természetesen mindig figyelembe véve az érintett tanuló személyiségi jogait. hangsúlyozva a fejlődés lehetőségeit és a segítségnyújtás fontosságát és módjait. jellemzőit (→ 7–1. (→ 23–32.. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. életpálya-építés lehetővé teszi a sikeres társadalmi integrációt és az egyéni sikeresség.

mint pl. oldal) – Eszköztár (→ 1. amelyeknek feldolgozása fokozott figyelmet vagy más módszert. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon. évfolyamra Hősök.és készségfejlesztő program. a nyomtatott szöveg hanganyagváltozata. tanulók együttneveléséhez. munkaformákat. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. hogy az adott tünet szempontjából melyek azok az érintett témakörök. példaképek. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. (Pl. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. amit célszerű otthoni gyakorlásra és tanulásra is biztosítani. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. szövegértési-szövegalkotási problémák stb.) Ennek következtében továbbra is szüksége van speciális. évfolyamon mégis maradványtünetek gátolhatják a zökkenőmentes. komplex terápiában részesül az 1–6. eredményes tanulási folyamatban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. illetve a Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. egyéni megsegítésre. segédeszközök biztosítására. részletesebben l. oldal) Az Ajánlás a beszédfogyatékosság fő tünetei alapján elemzi a kompetenciaterület témaköreit és felhívja az olvasó figyelmét arra. Dokumentációs útmutató (→ 1. → 2. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 236 . valamint az értékelés alapelveit is. rész Adaptációs mátrix A beszédfogyatékos tanulók többsége hosszan tartó.2. intenzív. (→ 32–3. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. a pedagógustól elvárható magatartásformákat. nagy egyéniségek témakör – Szülők és kicsinyeik az állatvilágban modul adaptációja. évfolyamon. ennek ellenére az esetek többségében a 7–12. tanulásszervezési eljárást igényel. Befejezésül ismerteti a beszédfogyatékos tanulók tanítása során alkalmazható módszereket. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. a verbális kifejezőkészség akadályozottsága. a 225–226.

hogy a logopédia kompetenciahatárainak megtartásával megfelelően találja meg a helyét a megváltozott. tanulók együttneveléséhez. decentrumok előnyeiről. Olvashatnak a beszédfogyatékosságok súlyosság szerinti osztályozásáról. Ezen túlmenően az együttnevelés megkönnyítése érdekében diagnosztikus tevékenységgel. Ványi Ágnes – Róth Márta: Útmutató beszédfogyatékos gyermekek.és iskoláskorú gyermekek beszédbeli rendellenességeiről. A szerzők kiemelt fontosságúnak tartják. Koordináló tevékenységükkel ezt a fontos munkát is segíthetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények. Módszertani intézményi útmutató. hátrányairól. pedagógusoknak.. Budapest. 2007 . a → diszlexia. suliNova Kht. Az Útmutatóból megismerhetik a magyar logopédiai élet fejlődését és azokat a jogszabályok adta lehetőségeket. Olvashatnak a logopédiai hálózat fejlődéséről. A logopédia és a logopédusok feladatai az elmúlt évek oktatáspolitikai változásainak hatására módosultak. a beszédfogyatékos gyermekek együttnevelését vállaló többségi pedagógusokat. tanácsadással segíti a többségi pedagógusokat és a szülőket a beszédzavarok. valamint speciálisan a beszédfogyatékos gyermekek integrációjáról is. valamint az érdeklődő szakembereket és szülőket. a logopédiai centrumok. az óvodás. amelyekkel segítségére lehetnek a befogadó intézményeknek. oldal)  A szerzők ismertetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) létrehozásának törvényi hátterét és azokat a szakmai szolgáltatásokat. oldal) E rendszerben természetesen a logopédus legjelentősebb feladata a terápiás munka szervezése. az integrációról általában. amelyek a mai közoktatási gyakorlat számára biztosítják a sajátos nevelési igényű gyermekek közül a beszédfogyatékosok korszerű integrációját. a logopédiai szolgáltatás speciális megjelenési formáiról. (→ 7–20. új szerepkörrel bíró általános pedagógia intézményeiben.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások SNI-gyermek Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató27 a beszédfogyatékos gyermekek intézményi ellátásáról tájékoztatja az integrálás lehetőségeivel foglalkozó intézményvezetőket. diszgráfia leküzdésében. (→ 5–7. feltételeinek megteremtése és lebonyolítása. 27 237 .

amelyek lehetőséget biztosítanak a többségi pedagógusok számára a beszédfogyatékos gyermek együttneveléséhez szükséges feltételek megteremtésében. oldal) Az utolsó fejezet bemutatja az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként működő Fővárosi Beszédjavító Intézet munkáját. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 238 . integrációt segítő elméleti és gyakorlati tevékenységét. táblázat)  – Eszköztár (→ 1. oldal)  A kiadvány bemutatja azokat az utazótanári feladatokat. a 225–226. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. Dokumentációs útmutató (→ 1.2. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. rész Adaptációs mátrix A beszédfogyatékosok integrációját elősegítő Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények 2004 szeptemberétől működnek. (→ 23–25. történetét. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. (→ 25–2. (→ 21. A fejezetben olvasható kulcsszavak a gyógypedagógus és a többségi pedagógus együttműködésének szükségességét hangsúlyozzák. oldal)  Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek.

amelyek csak a logopédiai terápia során alkalmazhatóak. Budapest. A szerzők olyan terápiás eljárásokkal. 2008. Megismerhetik a játék mint fejlesztő eszköz használatát. amelyeket a pedagógusok maguk is alkalmazhatnak. Külön fejezet szól azokról az eszközökről. hogy „A játékon keresztül tanulni kényelmes és sokkal eredményesebb. Rövid. Felhívják a kollégák figyelmét arra. tanulói. A speciális eszközök alkalmazása többek között lehetővé teszi a magas színvonalú differenciálást is.): Sérülésspecifikus eszköztár beszédfogyatékos gyermekek. a speciális vizsgáló eljárásokról. A további fejezetekben a többségi pedagógusok által is használható játékok és az ezekhez szükséges eszközök. A játék kiválasztásának és a fejlesztés hatékonyságának szempontjaira is ajánlásokat tesznek. Ezeket logopédusi tanácsadás mellett beépíthetik az oktatás folyamatába. a tanítási folyamatba beépíthetőek. Educatio Kht. mint merev tanulási helyzetbe vonni a gyermeket. tanulók együttneveléséhez. vidám dolog. 28 239 . Az eszközöket – játékokat. a leírt eszköz. tanulói. kiadványokról. eszközökkel is megismertetnek. segédanyag fényképét is megtekinthetik. A szerzők kiemelik. kiképzett gyógypedagógus és pszichológus szakember végezheti el. a fejlesztés elveit és lehetőségeit. A játék mulatságos. és lehetőséget ad arra. A gyermekkorban ez a legfontosabb. mert alapképzettségük és a fejlesztő eszköz jellege ezt lehetővé teszi. ismertetőkkel ellátottak. fejlesztő játékokat – a beszédfogyatékosság tüneteinek megfelelően mutatja be. A beszéd-rendellenességek tüneteinek megfelelően olyan játékokkal. segédleteket. eszköVányi Ágnes (szerk. amelyek speciálisan a beszédfogyatékos gyermekek fejlesztésére alkalmasak. hogy a vizsgáló eljárásokat csak az arra felkészült. hogy ezáltal a gyermek teljes testével tapasztalja meg azt.” Kiemelik a játékban és a játékszerekben rejlő fejlesztési lehetőségek fontosságát. A mindennapi nevelés-oktatás során is alkalmazhatóak. érthető definíció után a terápia tartalmáról. eszközökről. hogy fizikailag megragadjunk valamit.. tanári segédletek bemutatása történik meg. A leírások rövid magyarázatokkal.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások SNI-gyermek Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóból28 a pedagógusok megismerhetik azokat az eszközöket. Az integráló pedagógusok megismerhetik a különböző beszédhibákat és kezelésüket. tanári segédletekről olvashatnak.

a 225–226. tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. az adatbankban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. amelyeket a logopédusok nap mint nap használnak. rész Adaptációs mátrix zökkel ismerkedhetnek meg a többségi pedagógusok. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. Ehhez nyújt hasznos segítséget a kiadvány. A beszédfogyatékos gyermekek sikeres integrációja érdekében az ismertetett eszközök használatára szüksége lehet az integráló pedagógusnak is.2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 240 . Dokumentációs útmutató.

A dokumentáció megismerése minden. amelyek a beszédfogyatékos gyermeket kísérik: az orvosi-gyógypedagógiai-pszichológiai szakvéleményeket.. amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. differenciáldiagnózis felállítása. suliNova Kht. Ennek ismeretében lehetséges a pontos diagnózis. a munkanaplót. Budapest. gyermekvédelmi és egyéb dokumentumokról. a logopédiai fejlesztő munkát kísérő adminisztrációt. A vizsgálat eredményeit a szakértői bizottság szakértői véleményben rögzíti. Az útmutatóban egy fiktív szakértői vélemény és annak értelmezése is megtalálható (→ 1 3. A beszédfogyatékos gyermekeket az Országos Beszédvizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálja. 29 241 . Dokumentációs útmutató. oldal) A közoktatási intézmények3–1 ben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatokat a közoktatási törvény 40. (→ 1 5–1. amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. a gyermekek integrációját elősegítő tanügyi dokumentumokat. Részletes leírás található a gyermekkel érkező orvosi. Olvashatnak a komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatról és annak részeiről. a gyermekkel foglalkozó pedagógus számára hasznos lehet. megvalósítása. a felhasználható terápiás lehetőségeket és az ehhez alkalmazható eszközöket. oldal). (→ 1 5. számú melléklet határozza meg. a logopédiai kezelés megkezdése. valamint olvashatunk azokról a módosításokról. oldal)    A nevelési-oktatási intézmény tartja nyilván azokat az adatokat. §-ához szerkesztett 2. tanulók együttneveléséhez. a forgalmi naplót és a nyilvántartási tasakot. 2007 . E célból azok az adatok kezelhetők. Ismertetik a logopédiai terápia során használatos dokumentációs rendszert: az egyéni fejlesztési tervet. 1–1 A szerzők bemutatják a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó intézményi dokumentumokat. illetve az osztályban folyó differenciált együttnevelés megtervezése. amelyeknek szere- Róth Márta – Ványi Ágnes: Útmutató beszédfogyatékos gyermekek. Az Útmutatóban definíciókat.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóból29 a többségi pedagógusok megismerhetik azokat a legfontosabb dokumentumokat. leírásokat találhatunk a közoktatási dokumentumokról.

(→ 20–27. A terápiás program a beszédterápiás munka számára tantervi funkciót lát el. a 225–226. műszereket is bemutatja. terápiás tartalmakat. rész Adaptációs mátrix pelniük kell ezekben. az adatbankban. Az Útmutató beszédfogyatékossági típusokra lebontva részletesen ismerteti a beszédfogyatékos gyermekek számára összeállított terápiás programokat.2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 242 . a befogadás sikerének méréséről. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.és készségfejlesztő program. eszközöket. oldal)  Olvashatunk még az Útmutatóban a mentesítés és tanulásszervezés következményeiről. tanulók együttneveléséhez. A logopédiai kezelés során megfogalmazott célokat. a vonatkozó törvényekről és rendeletekről. ha sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésére vállalkozik az intézmény. (→ 17–19. fejlesztésével összefüggő dokumentumok bemutatása a lehetséges fejlesztési eljárások. feladatokat. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. táblázat) – Jó gyakorlatok: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. oldal)  A gyermek fejlődésével. valamint a beszédfogyatékossághoz kapcsolódó BNO-kódok felsorolását is megtalálhatjuk. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. terápiák bemutatásán keresztül történik.

Itt olvashatóak azok a tartalmak is. eszközökre vonatkozóan (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció) − A feldolgozás menetében mind a tanári. Olvasásuk közben olyan. adaptálására találhatóak jó tanácsok. − Az eszközök. illetve elhagyása mindenképpen szükséges a beszédfogyatékos gyermek integrált nevelésekor (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció). differenciálásra. feladatlapok módosítására. 1 szociális) gyógypedagógus-logopédusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. mind a tanulói tevékenységek megszervezésére. A modul céljának és a beszédfogyatékos gyermek fejlesztési céljainak megfelelően a következő területeken találhatóak kiegészítések. A modulokban nem szerepelnek olyan általános tudnivalók. ajánlásokat ismerhetnek meg. 20 szövegértési–szövegalkotási. módosító eljárásokat. kiegészítéseknek megfelelően a modulvázlatok kiegészítése is megtörtént (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció). hogy a beszédfogyatékos gyermekek együttnevelése során alkalmazhatóak legyenek. munkaformákra. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. módszerekre. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A beszédfogyatékos gyermekek együttnevelését segítő adaptált modulok konkrét. megfelelő használatára a modulok végén találhatók javaslatok (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció). ezért kívánatos a modulok és az Ajánlások együttes használata. amelyek megtanítása. a mindennapokban használható javaslatokat. ajánlások: − A képességfejlesztés fókuszai (matematika moduladaptációk beszédfogyatékos gyermekeknek) − Sérülésspecifikus ajánlások (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció) − Ajánlások a célcsoportra. amelyeket az Ajánlások tartalmaznak. A kiválasztott modulokat (4 matematikai. ötletek. 1 életpálya-építési. 243 . lebonyolítására. és tették ezzel alkalmassá őket arra. − A feldolgozás menetében található ajánlásoknak.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások SNI-gyermek Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.

példaképek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 244 . évfolyamra (33. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. modul) − Szociális. évfolyamra (5. oldal) – Eszköztár (→ 1. nagy egyéniségek témakör – Szülők és kicsinyeik az állatvilágban Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. táblázatban): − Szövegértés-szövegalkotás: 20 adaptált modul az 1–2. tanulók együttneveléséhez. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. évfolyamra: Én és a világ – Étkezzünk egészségesen! − Életpálya-építési kompetenciaterület: 1 adaptált modul az 1. és 35. és 49. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. rész Adaptációs mátrix Beszédfogyatékos szempontú mintamodulok (a modulok részletes áttekintése a → 2. 2 adaptált modul a 2. a 225–226. Dokumentációs útmutató (→ 1. évfolyam alapozó és beszédfejlesztô szakaszához − Matematika: 2 adaptált modul az 1. modul). táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. az adatbankban. évfolyamra: Hősök.2. életviteli és környezeti kompetenciák: 1 adaptált modul az 1.

• „JÁTÉKA játék-. – A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képességés készségfejlesztő program. feladat. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódók: SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában A nevelés során alkalmazott szemléltetés. játékot.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok óVoDÁBAN – A szakmai és szakszolgáltatók. módszerek. részképességeinek. hogy a gyermek saját irányítása alatt áll. a szükséges speciális módszerek. eszközök bemutatása. óVoDÁBAN És IsKolÁBAN – Pedagógiai tárgyú • Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon A fejlesztés célja ezzel a gyakorlattal a nyugodt. a feszültségek és problémák feloldása úgy. melyek könynyebbé teszik az alap-kultúrtechnikák sikeres elsajátítását. különös tekintettel az integrált nevelésre A program célja a másságot elfogadó környezet megteremtése. akár egy-egy feladatot. technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. A program részleteiben is alkalmazható. az egészséges és az SNI-gyermekek kommunikációs készségének. amely mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesen használható. akár egyes fejezeteket kiemelve. 245 SNI-gyermek . speciális didaktikai eljárások. önállóságuknak. terápiás eljárások. a problémát maga keresi és oldja meg. együttműködésüknek fejlesztése. Olyan fejlesztő program. alkalmazkodóképességüknek. békés légkör megteremtése.és eszközgyűjtemény” – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez A program célja azoknak a részképességeknek a fejlesztése.

a matematikai logika és a közösségfejlesztés területén a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében. IsKolÁBAN – „Mucsi palánták” – „Palánta” fejlesztő-felzárkóztató-integrációs-képességkibontakoztató program Mucsiban 246 . rehabilitációs foglalkozásokon lehetőséget biztosít a részképességek. rész Adaptációs mátrix • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában.2. A Lőrincz-féle fajátékrendszer a nevelő-oktató munkában és a habilitációs.

suliNova Kht. szülők. oldal) . Budapest. tanulók együttneveléséhez. 2006. Az Ajánlás tartalmazza az értelmileg akadályozott kisgyermekek sikeres integrációjának „receptgyűjteményét”.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. valamint az iskolába való átmenet segítését is. WC-használat. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásból30 az integráló pedagógus hasznos információkhoz jut a törvényi vonatkozásokon túl az Óvodai nevelés irányelveiről. szobatisztaság. A környezeti és egészségnevelési program a szokásos – testápolás. gyermekcentrikus szemlélettel teszi. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. oldal és Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. a matematikai. öltözés-vetkőzés. a munka jellegű tevékenységek és hagyományok ápolását (→ 3–38. a vizuális percepció. a kommunikáció.  oldal). Kompetenciaterület Kiadvány típusa 247 . A szerző részletesen kimunkált foglalkozási formákat és tartalmakat tár az olvasó elé a pszichomotoros és kognitív funkciók területeiről. tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató). a finommotorika. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. a beszéd. Óvodai nevelés. óvodapedagógusok. Kiemelt fejlesztési területek a kooperáció. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a kommunikáció. étkezés. az együttnevelés valamennyi szereplőjének (befogadó és integrált kisgyermekek. Hangsúlyos a nagymozgások. a szociabilitás és a szűkebb-tágabb környezet ismeretének kiművelése.. valamint a korai fejlesztés fontosságáról (→ 5–12. az ének-zenei készségek (→ 12–38. testedzés –. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) 30 Szabó Borbála (szerk. a testséma. amúgy igen lényeges szegmensein kívül középpontba helyezi a közösségi élet szokásainak megalapozását. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Természetesen mindezt játéktevékenységbe ágyazottan. gyógypedagógus és más segítő szakemberek) szerepéről. Dokumentációs útmutató (→ 1.

rész Adaptációs mátrix – Jó gyakorlatok: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. oligofrénpedagógus • organikus idegrendszeri sérülés • pszichomotoros fejlesztés • pszichomotoros zavarok • sztereotip túlmozgások • tanulásban akadályozottság • társuló fogyatékosság – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár • anartria • autoagresszió • bazális stimuláció • beszédterápia • Dévény-féle speciális manuális technika • echolália • epilepsziával élô gyermekek nevelése • értelmi akadályozottság • értelmi fogyatékosság • fejlesztô felkészítés • genopátia • halmozott fogyatékosság. az adatbankban.2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 248 . halomozottan fogyatékos • korai fejlesztés és gondozás • kóros reflexek • oligofrénpedagógia.és készségfejlesztő program.

. (→ 7–12. bölcsôdében és óvodában terjedt el. Többségi iskolákban történő együttnevelésük – a kevés vidéki példától eltekintve – napjainkban még nem jellemző. taunlók kompetencia alapú fejlesztéséhez. A nagy. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Mind a hazai. valamint tanulásszervezési leírást. 2006. Szövegértés-szövegalkotás. (→ 38–40. a fokozatosság elve mentén valósulhat meg. (→ 12–38. a testséma és percepció fejlesztésén át vezet az út a szóbeli szöveg megértéséig. mind a külföldi elméletek hangsúlyozzák a speciális nevelési szükségletű gyermekek integrációjának fontosságát.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. A szövegértés-szövegalkotás programcsomag Ajánlása31 a kimunkált elméleti alapokon túl gyakorlatorientált ismereteket is kínál. munkáját mindvégig segíti az utazó gyógypedagógus. táblázat) Szabó Borbála (szerk. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (9 adaptált modul az alapozás és a beszédfejlesztés szakaszaihoz) (→ 2. oldal) A nyelvi kompetenciák kialakítása kis lépésekben. az első önálló verbális szövegalkotásokig.  oldal) Részletes. eszköztárjavaslatot nyújt át a szerző az integráló pedagógusnak. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.és finommozgások koordinációján. egyéni fejlesztési. de kellő realitásérzékkel mutatja be az értelmileg akadályozott gyermekek fejlődési és tanulási sajátosságait. későbbi életkorban pedig tanulásban akadályozottak (régen kisegítő) iskoláiban tanultak. suliNova Kht. Budapest. Szeretettel. a valódi olvasásig és írásig. de többnyire ilyenkor érzékszervi sérültekről és a tanulási. Az értelmileg akadályozott (értelmi képességeikben középsúlyos fokban sérült) gyermekek integrációja kisgyermekkorban. oldal) Ezen a bizonyos úton Ön nem lesz egyedül. 31 SNI-gyermek 249 . táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. konkrét példákkal illusztrált módszertani. magatartászavarral küzdő vagy tanulásban akadályozott gyermekekről beszélnek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Kompetenciaterület Értelmileg akadályozott gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.

Dokumentációs útmutató (→ 1.2. rész Adaptációs mátrix – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. tanulók együttneveléséhez. avagy integrált nevelés a gyakorlatban” című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához32 – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. különös tekintettel a „Hatékony iskolát mindenkinek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: a Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. Módszertani intézményi útmutató. 250 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 32 A Gyermekek Háza jó képességű Down-szindrómás gyermekeket is fogad. a 248. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az adatbankban.

33 SNI-gyermek 251 . kivonás). változások érzékelése. a tankönyvek. suliNova Kht.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. Az általános alapelveken. – tárgyak mennyiségi. számlálás. – mértékegységek. – mennyiségek felismerése. – rendszerezés. Kajáry Ildikó – Ruttkai Leventéné (szerk. – különbségek. – mennyiségi következtetés. metakogníció. – alapvető tér. – induktív. Természetesen az Ön eszköztárából nem hiányozhat a fejlesztési feladatok sora sem: – a szükséges alapkészségek kialakítása. 2006.. – szöveges feladatok. formai tulajdonságainak megismerése. becslés. – tárgyak tulajdonságok szerinti csoportosítása. mérések. – térbeli és időbeli tájékozódás. – számolás. oldal). kombinatív gondolkodás.és időbeli relációk alkalmazása. formai tulajdonságairól. – mennyiségfogalom kialakítása. összehasonlítások. viszonyítások. számítás. gyakorlása. – pénzhasználat. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Az Ajánlás33 jól használható segítsége Önnek az értelmileg akadályozott gyermek – nemcsak – matematikai kompetenciájának fejlesztése során. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. – mennyiségekkel végzett műveletek (többnyire csak összeadás. (→ Eszköztár) A matematikai kompetencia fejlesztésének kulcsterületei: – elemi tapasztalatok gyűjtése a tárgyak kiterjedéséről. mérés. Matematika. jellemzőkön és szempontrendszereken túlmenően részletező és empirikus megközelítésű információkat kínál az integráló pedagógusnak a tanítási-tanulási folyamat irányításához. Budapest. deduktív következtetés (→ 8–9. valószínűségi szemlélet.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Kompetenciaterület Értelmileg akadályozott gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. taneszközök alkalmazásához és a „reálisan optimista” kimeneti elvárásokhoz. az egyéni fejlesztési tervek készítéséhez és értelmezéséhez. alapvetéseken.

2. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: a Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. 35. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. évfolyamra (49. az adatbankban. Módszertani intézményi útmutató. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához [egy adaptált modul az 1. rész Adaptációs mátrix Mindezek megvalósításában Ön nem lesz egyedül. Dokumentációs útmutató (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 252 . értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 248. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók együttneveléséhez. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.) és két adaptált modul a 2.)] (→ 2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1.. munkáját segíti az utazó gyógypedagógus és ajánlott integrációs szakanyagaink. évfolyamra (33.

feldolgozása és a rájuk adott válaszok speciálisak. Átfogó képet kap az olvasó az egyes képességfejlesztési területek kimeneti elvárásairól. az életvezetési technikák elsajátítására. betegségek. Jelentős adaptációs segítséget jelent az integráló pedagógus számára a programtervben megjelenő témakörök. és 25. a személyiség gazdagítására. a megismerő funkciók késleltetettsége. mint a többségi gyermekeket. problémára. (→ 7–8.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. A sajátos nevelési igény szükségletre. a kognitív funkciók és az általános tájékozottság fejlesztésének metódusait. a beszéd fejlődésének sajátos útja. tanulásszervezési formáit és eszközeit. oldal). életviteli és környezeti kompetenciák. feltételezve a szociális-kulturális közeg meglétét. valamint egy konkrét modul szakmai elemzése. a mérés-értékelés specifikumairól mind alap-. életviteli és környezeti kompetenciaterület alkalmas a szocializációs képességek kiemelt fejlesztésére. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. az alacsony fokú terhelhetőség. A kiadvány részletesen tárgyalja a felmerülő problémák megoldási lehetőségeit. mind középfokon (→ 1–19. gyakoroltatására. de azok megélése. Csákvári Judit (szerk.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Kompetenciaterület Értelmileg akadályozott gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A szociális. a figyelem ingadozása. színtereit. Az értelmileg akadályozott gyermekeket ugyanazok a (pozitív és negatív) társadalmi hatások érik. a szociabilitás. Budapest. 2006. a kommunikáció. a mozgás. maga az értelmi sérülés mértéke és az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok. a lassú tanulási tempó. a toleráns magatartásra nevelésre és nem utolsósorban az eredményes társadalmi integráció feltételeinek megteremtésére. a személyes vonásokra utal. az önkiszolgálás. 34 SNI-gyermek 253 . oldal) Ezen specialitások kezeléséhez és az integráltan nevelődő értelmileg akadályozott gyermek eredményes habilitációjához nagymértékben hozzájárul az Ajánlás34.. Szociális. suliNova Kht. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Az értelmileg akadályozott gyermek személyiségfejlődését jelentősen módosítja a kommunikáció.

 táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. az adatbankban.2. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató. fontossága az egészséges életmód kialakításában) (→ 2. a 248. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 254 . táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. évfolyamra: Én és a világ – Étkezzünk egészségesen. rész Adaptációs mátrix Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (két adaptált modul az 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. A mozgás szerepe. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás35 ismerteti az értelmi fogyatékosság kóroki tényezőit. táblázat) – Eszköztár (→ 1. akár intézményi elhelyezésben él majd felnőttként az értelmileg akadályozott fiatal. évfolyamra: Hősök. táblázat) Ari Pálma Katalin – Czibere Csilla (szerk.  oldal  és  Módszertani  intézményi  útmutató). életpálya-építés. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. − a tehetséggondozás. fejlődési anomáliáit. az Ön segítségével mindenképpen hasznát veszi a felkínált kompetenciafejlesztési lehetőségeknek. Módszertani intézményi útmutató. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Budapest. többek között az értelmi fogyatékosok napközi otthonáról. oldal) Az életpálya-építési kompetencia szempontjából legrelevánsabb témák.és közösségfejlesztés. Dokumentációs útmutató (→ 1. Akár családban marad. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. személyiség. − az „iskolapadon túli lehetőségek” alapos kimunkálás után kerültek az olvasó elé. 35 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 255 .): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. valamint – a szegregált és integrált nevelés adta lehetőségek felvázolásával – azok korrekciós lehetőségeit. suliNova Kht.. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (egy adaptált modul az 1. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) (→ 2. 2006. oldal) A kiadvány számos információt tartalmaz az önálló életvitelre még felnőttkorban sem képes fiatalok megsegítésének intézményi hátteréről. (→ –12. tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. a szociális foglalkoztatójáról és egyéb célszervezetekről (→ 1 3–14. (→ 12–1 3.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. példaképek. − a szociabilitás.

2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 256 . a 248. az adatbankban. rész Adaptációs mátrix – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

a befogadó intézményeknek kínált szolgáltatásra kiemelten szeretnénk felhívni a figyelmet. − Pedagógiai Program – inklúziós módosítási javaslatok − Tantervek.  oldal).. Néhány. szolgáltatásairól. Komoly sikerkritérium a családok. a pedagógusközösség – befogadó és befogadott részről egyaránt – és az intézményfenntartó segítő attitűdje. útmutatók javaslatai − Kapcsolattartás a befogadó intézmény vezetésével és pedagógusaival − Utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése – egyéni fejlesztési terv készítése − Az SNI-tanuló egyéni fejlesztése. tréningek szervezése és tartása többségi pedagógusok részére − Vonatkozó szakirodalom-gyűjtemény gondozása − Szülői klub működtetése − Integráló intézmények felkutatása és regisztrálása Kajáry Ildikó – Ruttkai Leventéné: Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. konzultációs lehetőségek − Speciális ellenőrzési-mérési-értékelési rendszerek felkínálása − Gyógypedagógiai metodikai és eszközrendszer frissítése − Az SNI-gyermekek reális pályaorientációjának és továbbtanulásának segítése − Továbbképzések. a habilitáció-rehabilitáció megvalósítása − Módszertani segítségnyújtás. Budapest. tanulók együttneveléséhez. „klienseiről”. 36 257 . szervezeti felépítéséről. A befogadott gyermek/tanuló és pedagógusai azonban nem nélkülözhetik az EGYMI-k segítségét (→ 1 3–23. együttnevelésük lehetőségeiről és az integráció valamennyi szereplőjének státuszáról. Az inkluzív intézmény pedagógusainak segítséget jelent az óvodai nevelés és az iskolai oktatás sajátos alapelveinek. Módszertani intézményi útmutató. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények céljáról. illetve az integráció szereplőinek ismerete. szak. lehetőségeiről és teendőiről. 2007 .és szakmai szolgáltatásairól teljes körű képet kap az olvasó. a gyermekcsoport. a segítő és nehezítő tényezők.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató36 információkat nyújt a sajátos nevelési igényű tanulók képzésének történetéről. tanmenetek. suliNova Kht.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 258 . pedagógiai optimizmust és – nem utolsósorban – speciális tudásokat kíván a pedagógustól. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. rész Adaptációs mátrix Az értelmileg akadályozott tanulók integrált nevelése többségi közoktatási intézményekben elhivatottságot. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók együttneveléséhez.2. az adatbankban. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 248. Tiszteletre méltó vállalásához kíván Önnek segítséget nyújtani ez a kiadvány.

feladatgyűjtemények. Az ajánlott képességfejlesztő eszközök differenciált sora ad tájékoztatást a lehetőségekről. munkafüzetek. számítástechnikai eszközök.és kompetenciaterületeket: − auditív figyelem. illetve a használati módozatokról. − beszédhallás. szemléltetőeszközök. − szem-kéz koordináció. − taktilis észlelés. tanulók együttneveléséhez. Budapest. A regiszter funkció és használat helye szerint rendszerez: tantermi berendezések. 2008. forma-.. taneszközök. audiovizuális és más technikai eszközök. tankönyvek. − szín-. Ezek lehetnek a köznapi élet tárgyai. − alak-háttér konstancia. térészlelés. Tájékoztat a sajátos nevelési igényű gyermek eszközhasználatának és játéktevékenységének sajátosságairól. − ritmusérzék.): Sérülésspecifikus eszköztár értelmileg akadályozott gyermekek. játékok. − hallási diszkrimináció. − vizuális percepció. − akusztikus ingerkeltés. készség. kiemelten az alábbi fejlesztendő képesség-. − hangszín-differenciálás.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az értelmileg akadályozott gyermekek. Általában elmondható. Ruttkay Leventéné – Kajáry Ildikó (szerk. képességfejlesztő szoftverek. − komplex vizuális-akusztikus figyelem. tanulók együttnevelését segítő eszközrendszer37 több mint ötven színes ábra segítségével – képes mellékletként – ad e témában átfogó képet az integráló pedagógusoknak. − auditív észlelés. hogy az értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztéséhez nagyon sok és gyakori eszközhasználat szükséges. 37 259 . speciális taneszközök. − szemmozgás. − vizuomotoros koordináció. füzetek. Educatio Kht.

Az alapkészségek fejlesztésén túl számos speciális eszköz segíti a gyermek és pedagógus közös munkáját az egyes kompetenciaterületek. rész Adaptációs mátrix − testséma. Módszertani intézményi útmutató. tanulók együttneveléséhez. fejlesztő eszközök képei. − megfigyelőképesség. lateralitás. az adatbankban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. − téri orientáció. − fogalmi gondolkodás. − szám. valamint részletes használati tanácsok és szakszótár teszi teljessé a sérülésspecifikus eszközkatalógust. szagérzékelés komplex finomítása. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. később „tantárgyak” művelésében. Képsorozatok. − reprodukciós képesség.és mennyiségfogalom kialakítása. − időrelációban való tájékozódás. − szín-. formakiterjedés. a 248. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. egyeztetések. − rész–egész viszony. − látás-. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. hallás-. − analízis-szintézis. valamint kiadványunk bibliográfiájában 260 . színes ábrái. − ok-okozati kapcsolatok. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. íz-. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.2. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek.

szakmai munkaterv. partneri elégedettség mérése).Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató38 teljessége és dokumentummintái nélkülözhetetlen gyakorlati segítséget nyújtanak az integráló pedagógusok számára. napló. 2007 . többször módosított törvény a szakképzésről). Irányelvek. a tanulói mérés-értékelés dokumentumai. nevelési. jegyzőkönyvek. munkaköri leírások. a pszichológiai-pedagógiai státusz dokumentumai). adatkezelési szabályzat. Budapest. bizonyítvány. − befogadó intézményi dokumentumok (alapító okirat. és intézményi nevelésének minden területéhez szervesen illeszkedik. − a befogadó intézmény és a módszertani intézmény közötti dokumentumok (intézmények közötti megállapodás. tanulók együttneveléséhez. szakértői bizottsági felülvizsgálatot kérő lap. felmentés. A gyűjtemény kiterjed az értelmileg akadályozott gyermek teljes tanulói életútjára. házirend. Dokumentációs útmutató. továbbképzések dokumentációja. etikai kódex. suliNova Kht. Nat. helyi tanterv. egyéni fejlesztési terv. évi LXXVI.. Kerettanterv. tanúsítvány. egyéni tanulói órarend és terápia. pedagógiai vélemény. gondozási. értekezletek szakmai jegyzőkönyvei). tantárgyfelosztás. évi LXXIX. Mellékleteként jelennek meg: − Szülői nyilatkozat a gyermek adatairól − Anamnézis − Orvosi javaslat − Gyógyszerszedés rendje − Szakvélemény Kajáry Ildikó – Ruttkai Leventéné: Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. a teljes inklúziós dokumentációs rendszert tartalmazza: − jogszabályok (1993. órarend. pedagógiai program. 1993. oktatási intézményektől származó dokumentumok. SzMSz. − az SNI-gyermekkel az intézménybe érkező dokumentumok (szülői dokumentumok. 38 261 . értesítő. törvény a közoktatásról és módosításai. feljegyzések. egészségügyi dokumentációk.

Dokumentációs útmutató (→ 1. az adatbankban. tanulók együttneveléséhez. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 262 . rész Adaptációs mátrix − Tanulócsoport felkészítése az új osztálytárs fogadására (osztályfőnöki óra tervezete) − Az értelmileg akadályozott tanulók teljesítményének mérése és értékelése Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.2. a 248. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1.

differenciálásra. és ezzel tették alkalmassá az együttnevelés során történő alkalmazásra. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. élménypedagógiai elemekkel gazdagított foglalkozási modulokat ismerhetnek meg. módszerekre. és 35. eszközökre vonatkozóan. A modulok céljának és az értelmileg akadályozott gyermek fejlesztési céljainak megfelelően a következő területeken találhatóak kiegészítések.) és két adaptált modul a 2. évfolyamra (49. A modulokban nem szerepelnek azok az általános tudnivalók. – ajánlások a célcsoportra. – sérülésspecifikus ajánlások. amelyek az Ajánlásokban találhatók meg.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés Az értelmileg akadályozott gyermekek együttnevelését segítő kompetencia alapú modulok konkrét. amelyek megtanítása. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. mind a tanulói tevékenységek megszervezésére.) 263 . a mindennapokban használható javaslatokat. Ezért javasolt a támogató rendszerben feltüntetett Ajánlások és a modulok együttes használata. lebonyolítására. táblázat) • Szövegértés-szövegalkotás: 5 adaptált modul az alapozó szakaszhoz és 4 adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszhoz • Matematika: egy adaptált modul az 1. módosító eljárásokat. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. évfolyamra (33. – a feldolgozás menete mind a tanári. adaptálására vonatkozóan. illetve elhagyása mindenképpen szükséges az értelmileg akadályozott gyermek integrált nevelésekor. táblázat) – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. ajánlások: – a képességfejlesztés fókuszai. továbbá itt olvashatóak azok a tartalmak is. munkaformákra. Olyan. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. A kiválasztott modulokat értelmileg akadályozott gyermekeket tanító gyógypedagógusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal.

tanulók együttneveléséhez. a 248. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. évfolyamra (Hősök. Dokumentációs útmutató (→ 1. az adatbankban. Módszertani intézményi útmutató. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. évfolyamra (Én és a világ – Étkezzünk egészségesen és A mozgás szerepe. fontossága az egészséges életmód kialakításában) • Életpálya-építés: egy adaptált modul az 1. rész Adaptációs mátrix – – – – • Szociális.2. táblázat) Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 264 . táblázat) Eszköztár (→ 1. példaképek. oldalon Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

a drámapedagógia folyamatos alkalmazása és az egész személyiségre figyelő szöveges értékelés által biztosítani tudja minden tanulója számára a hatékony. inkluzív tanulási környezetet.És KÉszsÉGFEJlEsztő ProGrAM. az aktivitás élményének szükségességét. Egy-egy témakört több szinten. diszlexia-diszkalkulia prevenció. KAtICA DIFFErENCIÁlt KÉPEssÉG. tananyag-kiválasztás és -feldolgozás. Sikeresen alkalmazott speciális terápiák segítik az SNI-kisgyermekek fejlődését: logopédia. Ayres-terápia. ahol a pedagógusok elfogadó környezetet tudnak teremteni. Montessori-. folyamatos napirendi struktúrát igényel. Sindelar-program.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok A GyErMEKEK HÁzA INtEGrÁCIós GyAKorlAtA39 Az 1993–94-es tanév óta a Gyermekek Háza a megfelelő differenciált tanulásszervezés. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segíti a munkatankönyv jellegű Gyermekek Háza tankönyvcsalád. a kooperatív. avagy integrált nevelés a gyakorlatban címmel. komplexitásra törekszik. KülÖNÖs tEKINtEttEl Az INtEGrÁlt NEVElÉsrE Nevelési programjuk önálló. 39 Teljes néven: A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. szenzoros-integrációs terápia. amelyet teljes tantestületeknek és társult pedagógusközösségeknek ajánl. témakörökben gondolkodik. preventív gyógytorna. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához SNI-gyermek 265 . és az egyéni speciális fejlesztést legalább egy utazó gyógypedagógus biztosítja. HRG. Fontosnak tartják a gyermeki szabadságot. a tanulók tevékenységére épülő módszerek. Frostig-terápia. Mindazoknak az óvodáknak ajánljuk. Freinet-. biztosítva az individualizált nevelést. A program 2004-ben új képzést akkreditáltatott Hatékony iskolát mindenkinek. differenciáltan dolgoznak fel.

rész Adaptációs mátrix ÖNÁllósÁG. kevés felnőtti megsegítéssel igyekszik pótoltatni e programmal. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Mindezeket integrálja magában saját fejlesztésű „Iskolamester” szoftverük. fiatalok és felnőttek esetében lényegesen több felnőtti segítséggel – komoly értékeket képvisel. Módszertani Intézmény és Diákotthon 7 és 8. tanulók együttneveléséhez. FElKÉszülÉs Az ÖNÁlló ÉlEtVItElrE – lAKóottHoN ProGram A Budapesti Mozgásjavító Általános Iskola. a 248. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. hanem humán szolgáltató rendszer. évfolyamos diákjai külvilágról szerzett ismereteit széles körben. Alapelve: önállóság és önkéntesség a döntéshozataltól a program zárásáig. Nem hét. valamint kiadványunk bibliográfiájában 266 .2. Értékdoboz – Zsolnai József útmutatásai alapján –. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. a Kultúradoboz. Nem önálló intézmény. Képességfejlesztő Doboz. . táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. Értelmileg akadályozott gyermekek. amelyre alapozhat a Hétszínes Centrum. közvetlen tapasztalatszerzés útján. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. valamint a mögötte felhalmozott tudás jelenti azt a szellemi biztonságot. hanem „ezerszínű kincsestárukban” szerepel a gyermekek által lektorált Hétszínes program. HÉtszÍNEs ÖNFEJlEsztő ProGrAM A Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Marcali) által kidolgozott pedagógiai és technikai innovációsor. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1.

ha megteremtjük számukra a szükséges biztonságos körülményeket és célspecifikus játékeszközöket. szakmai kihívás. segíteni a beilleszkedést a tapasztalatokat pedig felhasználni a következő napok munkájában. a sajátos igényeikhez adaptálni a módszereket. 40 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 267 .Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A gyengénlátó és az aliglátó gyermekek együttnevelése folyamatos figyelmet igényel a napi felkészülés során és a csoportban végzett munkában egyaránt. Mindez nem kevés. A látássérült gyermekek minden tevékenységet együtt végezhetnek társaikkal.): Ajánlások látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. oldal). utazótanárai közvetlen segítséget is nyújtanak. a megvalósítás során elvégezni a szükséges korrekciókat. amely semmiféle értelmi. Az Ajánlásnak40 az együttnevelés sikere szempontjából kiemelten fontos részei: − A → látássérülésről szakvéleményből és a szülőktől kapott információk alapján tájékozódhat az óvónő. 2006. Budapest.  Hegyiné Honyek Katalin (szerk. hiszen célszerű naponta biztosítani a megfelelő eszközöket. A programban részletesen kidolgozott fejlesztési tervek és tématervek megfelelő. A befogadó óvodapedagógus igazi kreatív alkotómunka elé néz. oldal)! − A gyengénlátás – a vaksággal és →  aliglátással ellentétben – részleges érzékszervi fogyatékosság. Óvodai nevelés.. mozgásos vagy egyéb károsodást nem von törvényszerűen maga után (→  5–7. de megvalósítható feladat. suliNova Kht. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A megfelelő differenciálás csak akkor lehet sikeres. újragondolni. ha a látássérült gyermeket fogadó óvodapedagógusok elsajátítják a látássérültek pedagógiájának alapismereteit. A gyengénlátók iskolái módszertani központokat működtetve vesznek részt az óvodapedagógusok tiflopedagógiai szempontú továbbképzésében. folyamatosan csökkenteni a balesetveszélyt. A látássérülés gyanújeleit tartalmazó szempontsorra érdemes odafigyelni (→ 7–8. sérülésspecifikus – a gyermek egyéni igényeit figyelembe vevő és ahhoz igazodó – adaptációval jól használhatók a többségi óvodába befogadott súlyosan látássérült gyermekek esetén is.

tájékozódásfejlesztés. Az Ajánlás részletezi a látássérült gyermek érkezése előtti felkészülés feladatait. szenzoros integrációs terápia. (→ 10–1 1. rész Adaptációs mátrix − Az együttnevelés alapelve az egyénre szóló. mozgás-. táblázat) – Eszköztár (→ 1. az óvónő munkáját segítő javaslatokat tartalmaz. a beilleszkedés segítésének lehetőségeit és az akadálymentesítés szempontjait. logopédia. manuális technikák elsajátítása. oldal) − Az önkiszolgálás fejlesztése is egyéni segítést igényel. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • adaptáció (látási) • adaptált környezet • akkomodáció • akuszto-taktilis módszer • alak-háttér észlelés • aliglátás • éleslátás közelre. gyógypedagógiai lovagoltatás. differenciált bánásmód középpontba helyezése. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. (→ 1 3–22. (→ 1 1–12. oldal)  − A → látásnevelés a maradék látás kihasználásának képességére irányuló fejlesztés. a látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus iránymutatásával: látásnevelés. Dokumentációs útmutató (→ 1. a fejlesztőpedagógiai. tanulók együttneveléséhez. vízhez szoktatás. ~ távolra • érzékszervi fogyatékosság • fényérzékelők • gyengénlátó • hangárnyék • hangos könyv • haptikus észlelés • képernyőnagyító programok • képernyőolvasó programok 268 . A gyengénlátó és az aliglátó gyermek fejlesztése szakmaközi együttműködéssel. zeneterápia. Ez a rész alkotja az ajánlás gerincét. oldal)  − Beszoktatás idején kulcsfontosságú feladat a tárgyi környezet megismertetésének és a társakkal való találkozásnak a megkönnyítése. gyógytorna. (→ 12. Módszertani intézményi útmutató. Az Ajánlás minden egyes fejlesztési területhez speciális szempontok alapján összeállított. oldal) − A sikeres integráció kulcsszereplője az óvodapedagógus. az óvodapedagógiai és a gyógypedagógiai szaktudást ötvözve történik. (→ 9–10.2. oldal) − Óvodában az alábbi többletszolgáltatások javasolhatók egyénre szabott fejlesztési terv alapján. „táncház” foglalkozások (kiscsoportban).

Gyengénlátó gyermek • kontrasztérzékenység • közvetlen szemléltetés • látási funkciók • látásnevelés • látássérülés • látássérültek pedagógiája. ~ szakos terapeuta • letapogató olvasás • lupe l. nagyító • mozgástréner látássérült személyek számára • nagyító • nagytárgylátó • okulomotoros funkciók • olvasótelevízió • optikai segédeszközök • pedagógiai látásvizsgálat • pontírás • progrediáló szembetegség • súlyos fokban látássérült • szemüveg • színlátás • távcsőszemüveg • térlátás • tiflopedagógia. ~ szakos tanár. tiflopedagógus • tiflotechnika • ujjolvasók • vak • verbalizmus • veszélyeztetett látás • vízus – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 269 . az adatbankban.

 oldal)  Dr. A pedagógus tájékozódását segítő Ajánlás41 súlypontjai: − A sajátos nevelési igény azonosításához szükséges gyógypedagógiai szempontú fogalmak magyarázata az okok részletezésével és a pedagógiai konzekvenciák levonásával (→ 7–1 5. szóbeli szövegalkotás tanításának kulcskérdései: az olvasókönyv kiválasztása. gondolatok (→ 23–24. végső soron az egyén egész életére. a látás-mozgás koordináció. Budapest. majd eszközszintű használata minden más terület sikerességét alapvetően befolyásolja.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. tollbamondás és diktálás tanítása (→ 21–22. suliNova Kht. Szövegértés-szövegalkotás. a tanuló és mások számára olvasható íráskép. hanganyagok és a számítógép létjogosultsága a látássérültek oktatásában. 2006.  oldal) − Témakörök – általános jellegű ajánlások. Horváthné Mészáros Márta (szerk.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a grafomotoros képességek. az olvasástanítási módszer. oldal) − A képességfejlesztési és oktatási többletfeladatok a középfokban (→ 22–23. hatással van a kulturális szükségletek kielégítésére. Az alap-kultúrtechnikák elsajátításának és művelésének nehézségeit kompenzáló praktikus fogások. a betűtanításra szánt kellő idő. Az olvasás és az írás megtanulása nem cél. a szótagolás fontossága. az olvasástechnikai készség fejlesztése (→ 17– 18. A vizuális jellegű megismerőtevékenység sérült területei miatt e kompetenciaterületen is tapasztalható akadályozottság – sérül a vizuális differenciálóképesség. oldal)  − A szövegértés. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. az anyanyelvi képességek kialakítása. A másolás. az írástanulás nehézségei. oldal) − A szövegértést fejlesztő pedagógiai módszerek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az olvasás és az írás. (→ 20–21. oldal) − Íráshasználat és az írásbeli szövegalkotás tanítása – késleltetett írástanítás.. 41 270 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . oldal) − A cél: rendezett. feltételei (→ 19–20. hanem eszköz minden más ismeret és tantárgy megtanulásához. a saját tapasztalatokon és érzékleteken kialakuló ismeretszerző tevékenység. technikák. Mint a művelődés még ma is egyik legfontosabb eszköze. ugyanakkor a látássérülésből eredő szinte valamennyi hátrány terheli.

 oldal). gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. ugyanakkor a reális értékelés. a 268–269. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület (14 adaptált modul az alapozó szakaszra és 1 adaptált modul beszédfejlesztés szakaszra) (részletesen → 2. oldal) − A pedagógustól és a tanulócsoporttól elvárható magatartásformák (→ 28–29. adaptált és speciális tanulói segédletek alkalmazása (→ 30–32. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók együttneveléséhez. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani intézményi útmutató. a többletenergia elismerése. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 271 . az adatbankban. oldal) − A tanulási folyamat keretében alkalmazott módszerek (→ 2–28. táblázat) – Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. amely a helyes önértékelés és önbecsülés alapja (→ 32–33. oldal) Az értékelés kulcsszava lehet az „önmagához mért erőfeszítés”. táblázat) – Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. oldal)  − Akadálymentesítés és az információhoz jutás megkönnyítésének apró fogásai tanári demonstrációs eszközök esetén.Gyengénlátó gyermek − Tanulásszervezési formák alkalmazása – elsődleges szempont a láthatóság feltételeinek megteremtése (→ 24–2.

Leírja a gyengénlátást okozó leggyakoribb szembetegségeket. igazságos értékelés. és értelmezi a szakorvosi leletek jelzéseit. oldal) A matematika oktatása során sokféle képesség fejlesztésére van lehetőség: megfigyelőképesség. Ezt támogatja a differenciált és reális követelménytámasztáson alapuló. (→ 1 3–17. alaklátás. sorrendiség. memória. tekintve. Matematika. 42 272 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . a látássérült tanulónak nyújtott optimális egyéni tanári megsegítés vagy önállóságra neveCseh Eleonóra (szerk. fiatalt. úgymint a kompenzációs technikák tanítására törekvés. a vizuális emlékezet és képzelet. hogy a gyengénlátás az egész életvezetésre kiható tényező. − mérések végrehajtásánál megengedhető nagyobb eltérés. fejezetben fontos alapelveket emel ki a szerző. szükségessé teszi az akadálymentesítést és a láthatóság biztosítását.. − geometriai rajzolásokhoz a vonalzó. Ez a törekvés tanulásszervezési alapelvként is megfogalmazódik. 2006. amely figyelembe veszi az objektív teljesítményt. (→ 9–12. de semmit helyette”. a kommunikációs készség. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás42 mottója lehet: „tegyenek meg mindent érte. 30. (→ 7–9. oldal)  Az Eredményes tanulásszervezési formák c. kisebb pontatlanságokat meg kell engedni.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. az önállóság kiteljesedése felé vezeti a látássérült gyermeket. vizuális figyelem. A befogadó pedagógus és tanulóközösség a látássérült tanuló sajátos nevelési igényére mindig tekintettel van – nem túlkímélő és nem kíméletlen következetességgel –.  oldal) A látássérülés pedagógiai következménye befolyásolja a tanuló elhelyezését a tanteremben.. oldal) A gyengénlátó és aliglátó tanulónak többletidőre van szüksége feladatainak elvégzéséhez: − meg kell elégedni az alacsonyabb elemszámú rendszerekkel való feladatvégzéssel. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. a tanulót a kompenzáló technikák megtanulásával lehet az önálló ismeretszerzés irányába fejleszteni. Budapest. Az Ajánlás szemészeti és pedagógiai megközelítésű leírása elegendő alapot szolgáltat a befogadó pedagógusnak a sajátos nevelési igény azonosításához. a fejlődésben bejárt utat és a befektetett energiát is. suliNova Kht.): Ajánlások gyengénlátó gyermekek. (→ 17–18. a sablon és a körző használata segítséggel történhet.

Dokumentációs útmutató (→ 1. jel. kapjon lehetőséget. nemcsak kapni. mint a többiek. (→ 22–24. egyéni szerkesztési eszközök. térképek. de az eszközigényesek esetében a gyengénlátó tanulók számára az eszközök és szabályok adaptálására rendszerint szükség van. oldal) A programcsomag sokféle játékot használ. sík. A közösség tapintatosan irányított önszabályozó szerepét meghagyó szélsőségmentes. tanulók együttneveléséhez. (→ 25– 28. az adatbankban. Dienes-készlet. amelyek túlmutatnak a kompetenciaterületen: a befogadó szemlélet az iskola minden programjára. (→ 18–19. kalkulátor. jó légkörben a látássérült tanuló. A szokásos módszerek alkalmazása során a látássérült lassabb haladására és segítésigényére folyamatosan figyelemmel kell lennie a pedagógusnak. színes rúd. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. (→ 19– 20. zsebszámológép. táblázat) – Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 273 . táblázat) – Eszköztár (→ 1.és térmértani modellező. a 268–269. oldal) A szerző ötleteket kínál páros és csoportos munkaformák szervezésére.és számkártyák. (→ 20–22. hogy megmutathassa. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.Gyengénlátó gyermek lés a megfelelően megválasztott tanulásszervezési formával. testés síkidomkészlet. koordináta-rendszer – adaptációs javaslatokat sorakoztat fel. oldal)  Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. A verbalitást igénylő játékok nem okoznak gondot.  oldal) A befogadó pedagógus számára olyan elvárásokat fogalmaz meg az Ajánlás. adni is képes. az iskolai élet minden helyszínére és percére vonatkozik. táblázatok.  oldal) A kiadvány a matematika taneszközeihez – mérőeszközök. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. ugyanúgy.

az átlagos gyengénlátó segítség nélkül nem tud a többségi iskolában boldogulni. konfliktushelyzet vagy magatartási tendencia. Fontos a kompenzálás képességének fejlesztése. oldal) − A sajátos nevelési igény alapján kinek-kinek a saját képességprofilja szerint lehet kijelölni életkoronként a fejlesztésre szoruló területeket. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás43 a gyengénlátó tanulók fejlődését. hiszen mindig csak az egyedi esetet vizsgálva. amelyeket a befogadó iskola pedagógusainak szem előtt kell tartaniuk az együttnevelés során. egyszerű. a látássérülés hatásait. oldal) − Alapkövetelmény az integrációra történő jó felkészítés. oldal) Paraszkay Sára (szerk. A szerző a látássérülésből és következményeiből általánosan érvényes megállapításokra nem vállalkozik. a gyermeket egyenrangú partnernek kell tekinteni! (→ 9–17. mind a gyógypedagógiai nevelés tapasztalatai alapján összegyűjtötte és leírta a személyiség fejlődése. könnyen azonosíthatóak: a pedagógusoknak szóló javaslatai praktikusak. (→ 18–19. A leírt helyzetek és viszonylatok a mindennapi iskolai életre jellemzőek. Szociális. A tematikus áttekintés segíti a feldolgozást: − A gyengénlátás határértékei között levőket a jellemzés érdekében három csoportra osztja: a gyengénlátás felső határán levők alig térnek el az ép látású tanulótól. életviteli és környezeti kompetenciák. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. suliNova Kht. 43 274 Kompetenciaterület Kiadvány típusa .): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. folyamatában értelmezhető egy nevelési. 2006. valamint az iskolai nevelés soktényezős és -változós rendszerében azokat a pszichológiai és nevelési szempontból a tanuló szociális közérzetét meghatározó elemeket és hatásokat. Budapest. előítéletek nélküli tudomásulvétele nem elegendő. teljesítésük fáradságot sem jelent. (→ 7–9.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. viselkedési szituáció. Mégis mind az együttnevelés. úgynevezett aliglátó tanuló pedig rendszeres és szakirányú segítség nélkül nem képes a többségi iskola követelményeinek megfelelni. a nevelési hatásokra bekövetkező lehetséges változásokat elemzi az iskolai élet szereplői közötti kölcsönhatások tükrében. amely a reális énkép kialakulását is elősegíti.. az alacsony → vízusú. A másság elfogadása. a környezet megélése és hatásai.

 oldal) − Pedagógiai módszertanilag a differenciálás. a megfelelő életrend kialakítása. a tanuló képességei és igényei folyamatosan változhatnak. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. (→ 29–31. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. (→ 20. oldal) − A látóképesség. táblázat) – Eszköztár (→ 1. életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. a pontos vizuális megkülönböztetést. a szabadidő hasznos eltöltése. a többoldalú érzékszervi megerősítés. (→ 21. Minél több a látást. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. oldal) − Az egyetlen biztos mérce: a mindenkori optimális terhelés fenntartása. tanulók együttneveléséhez. a követelmények. oldal) − A gyengénlátó gyermek számára nem a tanulásszervezési formák. ennek megfelelően egyes eszközök később szükségtelenné. (→ 21– 23. táblázat) – Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. évfolyamra (Én és a világ: Étkezzünk egészségesen.Gyengénlátó gyermek − A programtantervben felsorolt témák között a gyengénlátás szempontjából kiemelten fontos témakörök: az egészség és egészséges életmód. táblázat) – Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. Mozogni jó!) (→ 2. a 268–269. mások pedig szükségessé válhatnak. írást és olvasást igénylő tevékenység. az aktív részvétel és a motiváltság fenntartása elengedhetetlen. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – Szociális. (→ 27–29. annál több hátrányt okoz a látássérülés. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 275 . hanem az azokban alkalmazott tevékenységek jelentik a nehézséget.

számos feladat képekre. oldal) − A nyelvtanulás közben a különböző képességek fejlesztése kapcsán számos ötletet kap a befogadó pedagógus a látássérült tanulók bevonására. Alsóbb évfolyamokon különösen fontos a szoros és rendszeres kapcsolattartás a pedagógus. A szöveg elrendezése. azaz a vizuális kultúrára épül. a felmerülő szakmai kérdések esetén és a segédeszközök kiválasztásánál mindig forduljon gyógypedagógushoz. rajzokra. tagolása. címek. Az ajánlás súlypontjai a következők: − A látássérülés következményeként az olvasáshoz. Nagyon fontos. Példákkal érzékelteti. rugalmasságot igényel. de ugyanakkor sok örömet és sikerélményt is okozhat. kreativitást. Vannak olyan feladatok. (→ 1 1. 44 276 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás44 szerzője nyelvtanár. A számítógép nagy segítséget nyújthat. Idegen nyelv. nehézséget. drámajátékra. Rendkívül fontosnak tartja az idegen nyelvek tanulása iránti érdeklődés felkeltését már kisiskolás korban. amelyek nem alkalmazhatók látássérült tanulók esetében.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. a szövegben történő gyorsabb tájékozódásban. (→ 9–10.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A második idegen nyelv tanítása történhet az első idegen nyelvhez kapcsolódó ajánlások alapján. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. suliNova Kht. A tanár számára a látássérült tanuló nyelvoktatása többletmunkát. az íráshoz hasonlóan a saját kézírás olvasása is nehézséggel jár. oldal) − A programcsomagok minden érzékszervet bekapcsolnak a nyelvtanításba. 2006. a szülő és az utazótanár között.. hogy a sikeres együttműködés érdekében tájékozódjon a gyermek látássérülésének mértékéről. pluszfeladatokat jelent. hogy a látó társadalom milyen nehezen azonosítja a gyengénlátás okozta problémát. aki maga is látássérült. a bekezdések. oszlopok egymástól való világos elkülönülése segít a gyengénlátó tanulónak a papíron. egészen részletekbe menő apHoffmann Rita (szerk. Budapest.  oldal) − A nyelvi fejlesztés három szintjének nyelvi fejlesztési céljait szolgáló képességfejlesztési gyakorlatokat mély empátiával. de a feladatok nagy része adaptálható. A legtöbb → gyengénlátó tanuló képes lépést tartani ép látású társaival a nyelvtanulás során. (→ 1 1–18.

 oldal) − Az idegen nyelvi programcsomagok nagy hangsúlyt fektetnek a kooperatív tanulási formákra. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. hogy a lap ne legyen zsúfolt. az egyéni különbségeket figyelembe vevő értékelés megfelel a látássérült tanulók igényeinek. amelyeket világosan válasszunk el egymástól! Nagyon fontos. táblázat) – Útmutató gyengénlátó. a 268–269. félkövér betűkkel nyomtatott feladatlapra van szüksége! Egy oldalra kevés feladatot tegyünk. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Rendkívüli fontosságú ez a fejezet! (→ 18–29. oldal) − Az értékelés alapelvei azonosak a látókéval. (→ 29. Dokumentációs útmutató (→ 1. (→ 31–33. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó. a pár. hogy a gyengénlátó tanulónak legalább 14-16 pontos.Gyengénlátó gyermek rólékossággal gondolja át. (→ 33–34. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Módszertani intézményi útmutató. tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 277 . aliglátó gyermekek.és csoportmunkára. az adatbankban. és maximálisan figyelembe véve a látássérült sajátos nevelési igényét tűzdeli meg a szerző praktikus javaslatokkal. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. aliglátó gyermekek.  oldal)  − A feladatlapok készítésénél tartsuk szem előtt.

): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. Az iskolába kerülő gyengénlátó tanuló fejlődésének sok területén küzd lemaradásokkal. Mindvégig szem előtt kell tartani. A pedagógusnak minél több információval kell rendelkeznie az SNI-tanulóról – szembetegsége. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. intelligenciája. a befogadó pedagógus munkáját segíti. hogy jobban megértse a látássérülés miatt sajátos nevelési igényű tanulót és szüleit. az uszodában. a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot. és nevelési elveik megismerése is hasznos lehet a pedagógiai munka szempontjából. suliNova Kht. a kiszámíthatóság. a differenciálással biztosítható siker. Budapest. oldal)  A látássérülés következtében a stratégiaalkotás. hogy a látássérült tanuló a látást igénylő feladatvégzés során mindig teljesítőképessége felső határa közelében dolgozik – ennek hatékonyságát fokozza a motiváció..vagy egyszeműség. két. a sérült tanuló és az Ön közös munkája első megközelítésre talán nehéznek tűnik. ahol elégedett. Az igazi boldogság az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésében az lesz. alkalmazkodóképességét. megbecsült gyógymasszőrként dolgozik. Az Ajánlás45 a gyengénlátó és a látásmaradványukat praktikusan használó látó-halló módon tanuló aliglátó gyermekek együttnevelését. Különösen fontos a szembetegséggel járó veszélyeztetettség ismerete. színérzékelés. a szociális kompetenciák és a látássérüléssel kapCzibere Csilla – Hódi Marianna (szerk. személyiségét. 45 278 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . amely megváltoztatja a tanuló megismerőtevékenységét. (→ 7–12. A látásteljesítményről tájékoztat a szakvélemény. 2006. ám a szülőtől is sok praktikus ismeretet szerezhetünk. a változatosság. személyiségvonásai stb. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A látássérülés a szem. a hatékony kommunikáció. → térlátás.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. látóképességének mértéke. de a látássérült tanuló fejlődése egyre több pedagógiai sikert és örömöt szerez a tanár számára is. amikor látássérült tanítványa meghívja a diplomaosztó ünnepségére vagy szembetalálkozik vele pl. Segítségére lesz abban. s a javaslatok nyomán gazdagítsa pedagógiai módszertani kultúráját. Az osztály. a gondolkodási képességek. életpálya-építés.

módszertani ajánlások figyelembevétele javasolt a látássérült tanuló eredményes részvétele érdekében. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. (→ 30–31. A kiadvány az egyes részterületekhez sérülésspecifikus fejlesztési javaslatokat és eljárásokat. évfolyamra (Mindennapjaink – Népi gyerekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel. (→ 20–28. példaképek. hogy a látássérült tanuló sikeresen oldja meg feladatait bármely tanulásszervezési forma választása esetén. (→ 28–29. hogy a gyengénlátó tanuló részt vegyen az osztály munkájában. valamint kiadványunk bibliográfiájában 279 . képességterületének fejlesztése átível az alapfoktól a középfok végéig. Jancsi!”) (→ 2.  oldal) A sajátos nevelési igény meghatározó a tanári szemléltetőeszközök megválasztásában is. oldal) Az egyéni segítés és a feltételek biztosítása szükséges ahhoz.  oldal) Egyénre szabott. aliglátó gyermekek. tanulók együttneveléséhez. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. (→ 2–20. sérülés indokolta módosítások. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – életpálya-építés: egy adaptált modul az 1. engedmények a tanuló értékelése során is meg kell. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. sikerélményhez jusson. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Differenciált követelménytámasztás javasolt az irreális (metakommunikációs képesség) vagy veszélyeztető területeken. (→ 33–37. Módszertani intézményi útmutató. az adatbankban. hogy jelenjenek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Útmutató gyengénlátó.Gyengénlátó gyermek csolatos kompetenciák. táblázat) – Ajánlások gyengénlátó. a 268–269. aliglátó gyermekek. oldal) A programtervek egyes témaköreivel kapcsolatos kiegészítések. habilitációs és rehabilitációs szempontokat sorakoztat fel. Dokumentációs útmutató (→ 1. (→ 37–38. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) és egy adaptált modul a 2. oldal) A modulokban megjelenő tanulási módszerek mindegyike alkalmas arra. évfolyamra (Hősök. Egyes területek témaköreihez speciális módszerek ajánlottak.

hogy a látássérült gyermeket fejlesztő minden pedagógiai munka alapja és a sikeres együttnevelés kiindulópontja a sajátos nevelési igény figyelembevétele. tanulók integrációjának. oldal) − Az integráltan oktatott látássérült tanuló. oktatható.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató46 sérülésspecifikus szempontú áttekintést ad az együttnevelést alapvetően meghatározó tudnivalókról.és tanulóközösség. Budapest. valamint a többségi iskola pedagógusainak felkészültsége és a segítők tevékenysége – alapvető tudnivalók az integrációról (→ 10–14. az integrációt segítő egységes gyógypedagógiai módszertani intézményről és a többségi iskolák pedagógusai számára elérhető szakmai segítségnyújtásról. gyengénlátó gyermekek. együttnevelésének segítése és a gyógypedagógiai intézményt választó szülők gyermekeinek nevelése-oktatása. oldal) − Az integráló oktatással kapcsolatos alapfogalmak magyarázata. Pedagógusok és látássérült gyermeket nevelő szülők is hasznos ismereteket szerezhetnek a látássérült gyermek fejlesztéséről és az ebben közreműködők tennivalóiról.. (→ 5–. amely a napjainkban jellemző szerepkörök kialakulásához vezetett: az ép gyermekekkel. a család és az osztálytársak szüleinek fogadókészsége. → aliglátás azonosításához. a befogadó iskola pedagógusai a gyermek. oldal) − A látássérülés szemészeti és pedagógiai szempontú értelmezése és az ebből következő sajátos nevelési igény meghatározása (→ –7. 46 280 . megismerheti a látássérülés pedagógiai következményeit. tanulók együttneveléséhez. az integráció jogszabályi hátterének és a pedagógiai többletszolgáltatásoknak a felvázolása (→ 7–10. Az útmutatóban az alábbi témákban tájékozódhat: − A fogyatékossági terület első Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye fejlődésének bemutatása. Módszertani intézményi útmutató. tanulókkal együtt nevelhető. suliNova Kht. oldal) Jankó-Brezovay Pálné – Mándi Tiborné: Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. amely a fejlesztés speciális szempontjait is meghatározza. A kiadvány – a szerzők szándéka szerint – szemléletformáló is: hangsúlyozza. A befogadó pedagógus támpontokat talál a gyengénlátás. 2007 .

a nyújtott pedagógiai szakszolgáltatások. célja és feladatai. rehabilitációs fejlesztésének és a befogadó pedagógusok szakmai segítésének kulcsszereplői − Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények kialakulása. Módszertani Intézménye és Diákotthona) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Módszertani Intézménye és Diákotthona) • Integrációs tanácsadó tanárok iskolalátogatásának szempontjai (Gyengénlátók Általános Iskolája. Dokumentációs útmutató (→ 1. az adatbankban. az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény elérhetősége. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • Szakmai nyílt napok (Gyengénlátók Általános Iskolája. valamint kiadványunk bibliográfiájában 281 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. oldal)  Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Útmutató gyengénlátó. táblázat) – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. a szakemberek kompetenciája (→ 1 5–2. táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint a szakmai pedagógiai szolgáltatások. a 268–269. aliglátó gyermekek. ellátó és fejlesztő tevékenysége.Gyengénlátó gyermek − A gyengénlátó tanuló speciális habilitációs. tanulók együttneveléséhez. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. szerepe.

utalva a fejlesztendő problématerületre vagy életkorra és az elérhetőségre is. Budapest. 2008. játék a felhasználás során a fejlesztés szolgálatában speciális eszközzé. feladatgyűjtemények Hegyiné Honyek Katalin – Mándi Tibroné – Paraszkay Sára: Sérülésspecifikus eszköztár gyengénlátó és aliglátó gyermekek. A taneszközök és a játékboltokban kapható fejlesztő játékok mellett számos egyedi tervezésű és kialakítású eszköz. tanulók együttneveléséhez. domború felületű szemléltetőábrák. Az Útmutató47 célja. tanulók akadálymentesítésének eszközei és megoldásai – Speciális füzetek. s az eszköz lényeges jegyeinek rövid leírása után a gyakorlati használatot segítő ajánlásokat fogalmaznak meg. megértését a leírást kiegészítő fotók segítik. Kívánatos. segítve Önt a megfelelő eszköz kiválasztásában és használatában. Támpontok az eszköztárban való tájékozódás segítésére: – A sajátos nevelési igényű gyermekek..Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A gyengénlátó és az aliglátó tanulók. oktató munkát. fejlesztő játékoknak a szokásostól gyakran eltérő alkalmazására és sokoldalú felhasználási lehetőségére – így válik egy-egy szokványos eszköz. A kiadvány a speciális fejlesztő eszközöket tematikus csoportokba sorolja. szükség van rájuk az integráló nevelésre. Az eszközöket és a használatot érintő lényegi elemeik. hogy a speciális eszközök ne csak a gyógypedagógusnak álljanak rendelkezésére. Az eszköz kiválasztását és gyakorlati használatát megkönnyíti a lényegre törő. Saját tapasztalataik átadásával ötleteket adnak az eszközöknek. gyermekek fejlesztése során és életvitelében hangsúlyt kap a speciális eszközök használata. A szerzők ennek során kitérnek az alkalmazás indokoltságára. hogy bemutassa ezeket az eszközöket. 47 282 . A gyűjtemény eszközeihez fűzött tartalmi összefoglalók közvetlenül segíthetik a speciális fejlesztési tervek összeállítását és az egyéni vagy csoportos nevelő. és nagy segítséget nyújtanak a differenciált egyéni fejlesztéshez a tanulónak. Kiemelik az együttnevelés szempontjainak megfelelő alkalmazásokat. oktatásra vállalkozó intézményekben is. tanítónak egyaránt. adaptáció is megtalálható az eszköztárban. tulajdonságaik azonosítását. Educatio Kht. praktikus szempontokat előtérbe helyező bemutatás.

oktató munkát az együttnevelés viszonyai között is. A megfelelő eszköz növeli a fejlesztő tevékenység hatékonyságát. tanulók együttneveléséhez. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó. táblázat) – Útmutató gyengénlátó. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez: az Eszközök című fejezetek (→ 1. Az információhoz jutást segítő modern technológiák és megoldások a funkcionális korlátok leküzdése révén segítik elő a sérült gyermek részvételét szűkebb és tágabb környezete mindennapjaiban. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 283 . a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani intézményi útmutató. aliglátó gyermekek.Gyengénlátó gyermek – A speciális eszközök műveltségi területek szerint csoportosítottak. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Segítik a speciális fejlesztési tervek összeállítását és az egyéni vagy csoportos nevelő. Dokumentációs útmutató (→ 1. aliglátó gyermekek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok

Kiadvány típusa

Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató

Az együttnevelésre való felkészülés során, illetve a napi pedagógiai munkában a befogadó intézmények felelőssége a dokumentumok ismerete és figyelembevétele vagy kiegészítése. Az Útmutató48 célja a tájékoztatás, valamint – a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó dokumentumrendszer bemutatása révén – az együttnevelés megkönnyítése a többségi pedagógusok számára. A kiadvány eligazítja Önt a gyengénlátás miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók befogadásával és az együttneveléssel kapcsolatos jogszabályok között. Bemutatja az együttnevelés sérülésspecifikus feltételeit, a bekerülés körülményeit, a tervezést meghatározó speciális szempontokat, a befogadó iskolák, pedagógusok kötelezettségeit. A sajátos nevelési igény következtében számos írásos anyag készül az évek során. Egyrészt külső, másrészt a közoktatási intézményben keletkező dokumentumokról van szó. A különböző orvosi, pszichológiai és pedagógiai vizsgálatok dokumentumai követik a gyermeket az óvodába, iskolába, és az oktatási-nevelési folyamatra is hatással vannak. Ezeket a befogadó intézményben létrehozott, vezetett, kiállított dokumentumokkal együtt a gyengénlátó gyermek, tanuló személyi anyagaként érdemes külön gyűjteni. Az útmutatót mellékletek – szemészeti szakkifejezések glosszáriuma, Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO-kódok), jogszabálygyűjtemény, esetismertetések – gazdagítják. A dokumentációs útmutató részletezőbb tematikus bemutatása: – A szerző él a különböző, egészségügyi ellátásról vagy veszélyeztetettségről szóló iratok nyújtotta értelmezési lehetőségekkel (→ 5–7. oldal). – Az útmutató részletesen foglalkozik a gyengénlátó, aliglátó gyermek, tanuló fejlődésével, fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai és pszichológiai szakvélemények, javaslatok értelmezésével, bemutatja a szakértői bizottság munkáját. Részletezi a látássérülés miatt kialakuló sajátos nevelési igényt (→ 7–10.  oldal).

Mándi Tiborné: Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató. suliNova Kht., Budapest, 2007 .
48

284

Gyengénlátó gyermek

– A kórokokról a pedagógiai folyamatban hasznosítható tudásokat közöl. (→ 10–14. oldal) – A közoktatási intézményben keletkező szakmai, tanügyi és gyermekvédelmi dokumentumok vezetése, számontartása és figyelembevétele az együttnevelés során a befogadó iskola, a befogadó pedagógus kötelezettsége. (→ 14–18. oldal) – Kitér a gyengénlátó gyermek, tanuló fejlesztésében fontos eljárások és a fejlődés, fejlesztés, a mérés-értékelés dokumentumainak bemutatására is. Példát nyújt az utazótanárral való együttműködés dokumentálására. (→ 18–25. oldal) – A pedagógiai munkához szükséges dokumentumokhoz való hozzáférést jogszabályok és intézményi belső szabályzatok írják elő. A kiadványban megjelennek az adatkezelés szempontjából leglényegesebb ismérvek. (→ 25–2. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Útmutató gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

285

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika

Kiadvány típusa

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés

A segédlet mintagyűjtemény a befogadó pedagógusok számára. A látássérült gyermekek oktatásával, nevelésével foglalkozó szerzők a differenciált tevékenykedtetést lehetővé tevő változtatási javaslatokban rövid, érthető, konkrét megoldásokat fogalmaznak meg. Befogadó pedagógusként jó mintára lelhet a látássérült tanulók együttneveléséhez, s osztályában Ön is választhat hasonló megoldásokat, kialakíthat hasonló feltételeket és tárgyi környezetet a napi pedagógiai munkában. A legfontosabb adaptációs szempontok – példákkal: – A szerzők a támogató rendszert kiegészítve eredményre vezető megoldásokat tartalmazó szakírásokkal bővítették az ajánlott irodalmak sorát, ezenkívül a gyengénlátók számára készített korrekciós feladatlap-gyűjteményeket ajánlanak, amelyekből mintalapot is mellékelnek. – Felhívják a figyelmet a veszélyeztetettség helyzeteire, s példákat nyújtanak adekvát megoldások kialakítására pl. a látóképesség egyéni feltérképezésének szükségessége, nagyítás optimális mértéke, színhatás, kontraszt. – Ötletet adnak az olvasás-írás tanítást alapozó képességek pl. vizuális megfigyelés, vizuális emlékezet fejlesztésére. – Megismerhető a szemléltető-, manipulációs és demonstrációs eszközök, segédletek készítésének és célszerű használatának módja, pl. a feladatlap-készítés kritériumai, az írásvetítő használata, táblázatokkal történő munkák. – Hangsúlyozottan szükséges a teljesítőképessége felső határán teljesítő látássérült gyermek motivációjának a fenntartása. – A csoportos tevékenykedés nehézségeire is praktikus megoldások találhatóak. – A szóbeliség a gyengénlátó számára kompenzáló tényező, amit a tanulásban önmagától is kiemelten alkalmaz, tehát gyakorlása szintén fontos.

286

Gyengénlátó gyermek

Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat) • Szövegértés-szövegalkotás: 14 adaptált modul az alapozó szakasz moduljaihoz, 1 adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszához • Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. évfolyamra – Én és a világ: Étkezzünk egészségesen, Mozogni jó! • Életpálya-építés: 1 adaptált modul az 1. évfolyamra – Hősök, példaképek, nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban és egy adaptált modul a 2. évfolyamra (Mindennapjaink – Népi gyerekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel, Jancsi!”) – Ajánlások gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

287

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok

A Gyengénlátók Általános Iskolája Módszertani Intézményének jó gyakorlatai
Az integráló oktatás, nevelés segítésében harmincéves tapasztalattal rendelkező módszertani intézmény hat jó gyakorlata minden Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménynek ajánlható. A jó gyakorlatok között van olyan, amely az integrált tanulónak, illetve a szülőknek nyújt közvetlen segítséget, van olyan, amely a pedagógust támogatja elsősorban, négy pedig az együttnevelés minőségét hivatott javítani nem egy célcsoportra fókuszálva, hanem komplex módon minden résztvevőt támogatva. A szAKMAI És szAKszolGÁltAtóK, IllEtVE A BEFoGADó INtÉzMÉNyEK szErVEzEtFEJlEsztÉsÉHEz KAPCsolóDÓ Szakmai nyílt napok A program célja gyógypedagógiai kompetencia nyújtása az együttnevelésben részt vevő intézmények pedagógusai számára bemutatóórák, szimulációs gyakorlat, előadás, egyéni konzultáció és csoportos beszélgetés keretében. A pedagógusok tapasztalatot szerezhetnek a gyengénlátás, aliglátás mibenlétérôl és a megsegítés módjáról a speciális eljárások, módszerek, eszközök bemutatásán keresztül, s lehetőség nyílik konzultációra is. Integrációs tanácsadó tanárok iskolalátogatásának szempontjai A jó gyakorlat célja az integrált oktatásban részt vevő gyengénlátó tanuló helyzetének minél alaposabb megismerése, a sikeres integrációt segítő szakmai tanácshoz konkrét tapasztalati bázis teremtése, valamint a gyógypedagógus munkájának hatékonyabbá tétele. A szempontsor eszköz az integráció nyomon követésére a sérülésspecifikus sajátosságok, eszközök, feltételek figyelembevételével. 288

SNI-gyermek

Gyengénlátó gyermek

Kérdőív befogadó pedagógusoknak, látássérült tanulóknak Egy-egy iskolalátogatás alkalmával a módszer alkalmazása lehetővé teszi a tanuló egyéni szükségleteinek, a tanulással, a beilleszkedéssel kapcsolatos problémáknak a felderítését, közös megbeszélését, valamint a sikerekre, nehézségekre, az alkalmazott tanulási technikákra, a segédeszközökre, az önálló tanulás fokára irányuló kérdések nyomán a sérülésspecifikus, tanulási folyamathoz igazodó tanárnak, tanulónak szóló tanácsadást. A befogadó iskolák pedagógusa és az integrációt segítő gyógypedagógus együttműködésének dokumentuma, a „Ne felejts! dosszié” Az integrációval kapcsolatos hatékony szakmaközi együttműködés eszköze az általános iskolai tanulmányok alatt használható, szükség szerint bővíthető dokumentumgyűjtemény, amely a szakmai kapcsolattartás alapja. Tartalma: általános információk, a tanuló sajátos nevelési igényéről szóló információk, valamint a befogadó pedagógusnak és az utazótanárnak az integráló oktatás, nevelés minőségét javító megállapodásai és ajánlásai. Alkalmas az integráció során a sajátos nevelési igényből fakadó különleges bánásmód megvalósulásának nyomon követésére. PEDAGóGIAI tÁrGyÚ Útmutató és gyakorlóanyag a telepített olvasókészülék használatának elsajátításához Az alacsony látásteljesítményű gyengénlátó gyerekek számára a vizuális ismeretszerzést, a sík írás-olvasás elsajátítását egy korszerű technikai eszköz teszi lehetővé: képernyőből, kamerából és mozgatható asztallapból álló elektronikus nagyító készülék. A tanuláshoz, íráshoz, olvasáshoz, szemléltetéshez, szerkesztéshez és a mindennapi technikák elsajátításához használható készülék beállításait, a kereső funkciók és a „szem-képernyő-kéz” koordináció elsajátítását segíti a tanulónak szóló gyakorlóanyag és a pedagógusnak szóló módszertani ajánlás.

289

2. rész Adaptációs mátrix

Csoportos iskola-előkészítő foglalkozás és a szülők iskolája komplex programja A komplex egyéni fejlesztést kiegészítő csoportos fejlesztés a → látásnevelés mellett elsősorban a látássérülés miatt lassabban fejlődő képességek fejlesztésére irányul. Egyidejűleg a program keretében a gyermekek szülei klubszerű foglalkozásokon vesznek részt, ahol választ kapnak kérdéseikre, szemészeti, pszichológiai előadásokat hallgathatnak, és nevelési témákról beszélgethetnek. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

290

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Kiadvány típusa

Mozgáskorlátozott gyermek Ajánlások

Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az Ajánlás49 bevezeti az olvasót a mozgás idegrendszeri szervezésébe, fiziológiájába (→ 5–.  oldal), illetve a mozgás korlátozottsága okán kialakult funkcionális alkalmazkodás akadályozottságába.  (→ –7.  oldal) A szerző a leggyakrabban előforduló kórformák szerint részletesen jellemzi és a mozgáskorlátozott gyermeket (→ 8–1 1. oldal), és az együttnevelést végző pedagógus számára gyakorlati tanácsokat ad. Megfogalmazza a sajátos nevelési igényű kisgyermek sikeres óvodai együttneveléséhez szükséges személyi (→ 12–1. oldal) és tárgyi feltételeket (→ 1.  oldal), külön felhívja a figyelmet az óvodapedagógus és a → szomatopedagógus együttműködésének alapelveire és tartalmára. Hangsúlyozza, hogy a környezeti adaptáció a gyermek függőségének csökkentését szolgálja. Az Ajánlásban megjelennek azok a speciális szempontok, amelyeket a mozgáskorlátozott gyermek fejlesztési tervének elkészítésénél figyelembe kell venni. Problémákat és ezek megoldására vonatkozó javaslatokat tartalmaz a játék, az anyanyelv, a zene, a vizuális nevelés, a matematika, illetve a mozgásfejlesztés területén (→ 1–2. oldal).  Módszertani ajánlást is kap az olvasó (→ 2–27. oldal), amely egyrészt a mozgáskorlátozott kisgyermek fejlődését szolgálja, másrészt nagyobb biztonságot ad a többségi pedagógusnak. E célokat szolgálja az óvoda–iskola átmenet (→ 27–29. oldal) témakörének e fogyatékossági terület specifikumaival való kiegészítése, amelyben konkrét javaslatok fogalmazódnak meg. A mérés-értékelés sajátos szempontjainak kifejtése, illetve a speciális eszközök felsorolása – megjelölve a használat módját és a fejlesztendő területet – nagyban segítik a sajátos nevelési igényű gyermek sikeres integrációját (→ 29–31. oldal).

Dr. Bernolák Béláné: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. Óvodai nevelés. suliNova Kht., Budapest, 2006.
49 

Kompetenciaterület

291

2. rész Adaptációs mátrix

Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók, illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési, oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola, Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár • adaptált környezet • augmentatív kommunikáció • Ayres-mószer • beszédterápia • Bobath-módszer • boccsa • Dévény-féle speciális manuális technika • diplégia spasztika l. Little-kór • ergoterápia l. rehabilitációs foglalkoztató terápia • evésterápia • fizioterapeuta l. gyógytornász • fizioterápia • funkciósérülés, funkciózavar mozgáskorlátozottaknál • gyógyászati segédeszközök • gyógytorna, ~ász • hidroterápia • izomsorvadás • járógép(ek) • konduktív pedagógia • konduktor • kontraktúra • koordinációs zavarok • korai fejlesztés és gondozás • kóros reflexek • könnyített testnevelés • kutyás terápia • Little-kór • lovas (hippo-) terápia • mindennapos tevékenység 292

Mozgáskorlátozott gyermek

• motoros zavar • mozgáskorlátozott, ~ság • mozgásnevelés • mozgásnevelő • mozgásterápia • mozgászavar • munkatevékenység mozgáskorlátozott gyermek esetén • ortézis • PCS képkommunikációs rendszer • petyhüdt jellegû bénulás • protézis • reflexgátló helyzetek • rehabilitációs eszközök és segítô megoldások • spasztikus (görcsös) bénulás • subaquális torna • szomatopedagógia • szomatopedagógus • tartáshiba • testi fogyatékos • testközeli segédeszközök • testtávoli segédeszközök • törpenövés • túlmozgás • végtagdeformitás • végtaghiány – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Bernolák Béláné: Együtt a többiekkel – egy-másért. Előadás-gyűjtemény a mozgáskorlátozott gyermekek integrált neveléséről. Budapest, Bicebóca Alapítvány, 2001.)

293

  oldal) és a csoport nem sérült tagjaitól (→ 28–30. Budapest. Az együttnevelésben a pedagógustól (→ 27–28. oldal) az iskolai munkát. oldal) Az együttnevelésben dolgozó többségi pedagógus a különböző tanulásszervezési formákról. amelyeket hasznos gyakorlati tanácsokkal egészít ki. A felsorolást a pedagógiai szükségletek szervezik (→ 7–10. 50  294 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . táblázat) Ágoston Gabriella: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. 2006. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. oldal). A szerző részletesen bemutatja a mozgáskorlátozott gyermek megismerőtevékenységének speciális jellemzőit. (→ 18–20. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás50 elején azok a kórformaleírások szerepelnek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.  oldal) elvárható magatartásformák megjelölése. illetve a mindennapos tevékenységeket segítik eredményesebbé tenni. illetve a pedagógiai módszerekről (→ 20–27. suliNova Kht. Szövegértés-szövegalkotás. és segítségére van az integráló pedagógusnak a sérülésből fakadó sajátos pedagógiai feladatok ellátásában. nyolc adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszához. a szövegértés és szövegalkotás témaköreit. Részletesen kifejti a képességfejlesztés területeit. részletesen → 2.. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. amelyek az együttnevelésben részt vevő mozgáskorlátozott tanulóknál leggyakrabban előfordulnak. az értékelés elveinek megfogalmazása (→ 34–35.  oldal). külön kiemelve a fejlesztésükhöz szükséges alapelveket (→ 10–17. oldal). a speciális eszközök bemutatása (→ 31–33. oldal) meglévő ismereteit kiegészítheti az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos speciális tudnivalókkal. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (11 adaptált modul a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület alapozó szakasz moduljaihoz.

szám.és testsémafejlesztés összefüggései és szerepük a diszlexia-prevencióban. XXIII.) 295 . 279–288. Gyógypedagógiai Szemle.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. tanulók együttneveléséhez. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Rosta Katalin – Sósné Pintye Mária: A mozgás. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Módszertani intézményi útmutató. Dokumentációs útmutató   (→ 1. a 292–293. 4. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. évf. az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Eszköztár (→ 1.

 oldal) elvárható magatartásformák megfogalmazása..)] (→ 2. évfolyamra (33. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás51 az együttnevelésben részt vevő mozgáskorlátozott tanulóknál leggyakrabban előforduló diagnózisok ismertetésével kezdődik. oldal). táblázat) Nagyné Fatalin Andrea: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek.). Külön kitér a kimeneti elvárásokra. 2006. és 35. az elvárható és a nem elvárható teljesítményekre (→ 1 1–21. Budapest. oldal). külön elemezve a mozgáskorlátozott tanulók matematikai kompetenciáinak összetevőit. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. és 49. amelyek kitérnek a környezet kialakításán túl például a helyes ülés vagy a munkaszervezés sérülésspecifikus követelményeire. két adaptált modul a 2. suliNova Kht.  Az együttnevelésben dolgozó többségi pedagógus a különböző tanulásszervezési formákról és módszerekről meglévő ismereteit kiegészítheti az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos speciális tudnivalókkal. oldal). (→ 22–24. E felsorolás a pedagógiai szükségletek alapján áll össze (→ 7–10. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. a fejlesztésükhöz szükséges alapelveket alap. A mindennapi osztálymunkát segíti a pedagógustól (→ 24–25. A szerző nagy hangsúlyt fektet a képességfejlesztés területeinek ismertetésére.és középfokon egyaránt. Ezeket hasznos gyakorlati tanácsokkal egészíti ki. az értékelési módszerek bemutatása (→ 28–29.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. 51  296 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. évfolyamra (5. illetve azok az egyéb hasznos tudnivalók. oldal) és a csoport nem sérült tagjaitól (→ 2–27. Segítséget nyújt az integráló pedagógusnak a sérülésből fakadó sajátos pedagógiai feladatok ellátásában.  oldal). Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához a matematikai kompetenciaterületen [két adaptált modul az 1. Matematika.

az adatbankban. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. szám. tanulók együttneveléséhez. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Dokumentációs útmutató (→ 1. Fejlesztő Pedagógia. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Horváth Dezsőné: Gondolatok az integrációról mozgássérültek esetében. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 292–293. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. 24–27 . 2000. 6.) 297 . Módszertani intézményi útmutató.

illetve a kommunikáció lehetőségeivel (→ 3. a mozgáskorlátozott gyermekek kognitív sajátosságait (→ 9– 10. oldal) és a pedagógiai módszereket (→ 29–33.  oldal) eredményesebbé teszik a sajátos nevelési igényű gyermek együttnevelését. Budapest. oldal). táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához a szociális. A mozgáskorlátozott tanuló önálló életvitelét segítő speciális eszközök bemutatása (→ 37–41. kiegészítve az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos speciális eljárásokkal. 2006. életviteli és környezeti kompetenciaterületen (egy adaptált modul az 1. A pedagógiai eredményesség érdekében jelöli meg az Ajánlás a pedagógustól elvárható magatartásformákat. oldal). a segítségnyújtás.és középszint kimeneti elvárásait az „A” (→ 1 5–18. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás52 részletesen bemutatja a leggyakrabban előforduló kórformákat (→ 7–9. oldal). az alap. képességfejlesztésük sajátos3–1 ságait. táblázat) Dombainé Esztergomi Anna: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek.  oldal). illetve a „C” (→ 21–23. Szociális. kommunikációját (→ 10–1 1. tudnivalókkal.  oldal). évfolyamra – Én és a világ – Étkezzünk egészségesen) (→ 2. oldal). suliNova Kht. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. ol1–1 dal) és fejlesztésük alapelveit (→ 1 5. oldal).Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.  oldal). átszőve azokat a fogyatékossági terület speciális ismereteivel (→ 23–27. személyiségét (→ 1 3. oldal). oldal). oldal) típusú programcsomagokra vonatkoztatva. Külön foglalkozik a csoport nem sérült tagjainak felkészítésével. szerepeket (→ 33–35. 52  298 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . oldal). Pontról pontra végigvezeti az olvasót a programcsomag témakörein. életviteli és környezeti kompetenciák. a „B” (→ 19–21.. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az értékelés elveinek megfogalmazása (→ 42. Összefoglalja az ajánlott tanulásszervezési formákat (→ 28–29.

tanulók együttneveléséhez. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Módszertani intézményi útmutató. 1. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1. 25–33. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Benczúr Miklósné: Mozgásfogyatékosok integrált oktatásának helyzete egy felmérés tükrében. a 292–293. szám. 1991. Gyógypedagógiai Szemle.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. Dokumentációs útmutató (→ 1.) 299 . illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési.

hogy a károsodás egy igen összetett következményrendszerben hat. A bemutatott tanulásszervezési formák a mozgáskorlátozott tanulók számára az idegen nyelv hatékony elsajátítását segítik (→ 20–22. mind a 7–12. Budapest.Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek A szerzők a mozgáskorlátozott gyermek sérülésspecifikus bemutatásával kezdik az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztéséhez írt Ajánlásukat53 (→ 7–1 3. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. táblázat) Bán Éva – Sebők Zsuzsa: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek.  oldal) nyelvi tevékenységeinek sajátosságai. oldal). évfolyam (→ 17–19.  oldal). táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. A programcsomag korszerűségét mutatja. az értékelés alapelveinek megjelenítése (→ 30. illetve egy minta óravázlat (→ 31–32. A képességfejlesztés kifejtésénél a vezérlő elv az. évfolyam (→ 1 3–17. oldal) áttekintése pedig gyakorlati segítséget nyújt az integráló pedagógusnak. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.  oldal). Idegen nyelv. Dokumentációs útmutató   (→ 1. az együttnevelésben dolgozó pedagógustól (→ 22–23. oldal).  oldal). táblázat) – Eszköztár (→ 1. hogy a multikulturális környezet iskolai megjelenése miatt szerepet kap a magyar mint idegen nyelv.. oldal). Az eszközök felsorolása (→ 24–2. 53  300 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 2. rész Adaptációs mátrix élõ Autizmussal Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. illetve a csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformák (→ 23–24. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. oldal). suliNova Kht. 2006. oldal). a különböző kórformákból fakadó pedagógiai problémák gyakorlati megoldásai (→ 2–30. így nagyon részletesen jelennek meg mind az 1–6.  oldal) jelentősen hozzájárulhatnak a programcsomag sikeres adaptálásához. Módszertani intézményi útmutató. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés . amelyet a fogyatékossági terület sajátosságaival kiegészített Ajánlás is tartalmaz (→ 19–20. tanulók együttneveléséhez.

oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola.] 301 . 1994. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 292–293. Nemzeti Tankönyvkiadó. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Budapest. az adatbankban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési.Mozgáskorlátozott gyermek – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. valamint kiadványunk bibliográfiájában [különösen: Papp Gabriella: Válogatás az integrált nevelés szakirodalmából (fordításgyűjtemény). oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

 oldal). diagnózisok ismertetésével. illetve az értékelési alapelveket (→ 38. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás54 a leggyakrabban előforduló kórformák. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. 2006.  A mozgáskorlátozott tanulók képességfejlesztésének sajátosságai általánosan. táblázat) Czibere Csilla – Zsbánné Forrai Judit: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek.) (→ 2. amelyek az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermek nevelésével-oktatásával kapcsolatosak. Budapest. Mindezekre azért van szüksége az együttnevelésben dolgozó pedagógusnak. oldal) elvárható magatartásformákat. 54  302 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . oldal). és összefoglalja azokat a pedagógiai alapelveket (→ 32–33. családjuk különleges szerepére (→ 17–18. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. suliNova Kht. oldal). de szemléletesen kerülnek bemutatásra (→ 22–24. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). oldal). népi mesterségek – Agyagozás 2. tehát pedagógiai következményei is vannak (→ 14–1 5.  Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához a életpálya-építési kompetenciaterületen (egy adaptált modul a 2.. életpálya-építés. oldal) és a csoport nem sérült tagjaitól (→ 3–37. oldal) és nevelésük-oktatásuk kiemelt feladataira (→ 20–22. mert a sérülés a tanulási folyamat akadályozója is lehet. A szerzők külön kitérnek a mozgáskorlátozott gyermekek személyiségének jellemzésére (→ 1 5–1. Kitér a mozgássérülés-specifikus fejlesztési javaslatokra (→ 24–28. oldal) és a fontosabb témakörökre is az életpálya-építés kompetenciaterületen belül (→ 30–32. oldal). oldal). évfolyam számára – Foglalkozások. majd a rehabilitációs feladatok megfogalmazásával vezeti be az olvasót a mozgáskorlátozott tanulók életpálya-építésébe (→ 8–14. Az együttnevelés sikeressége érdekében tekinti át a pedagógustól (→ 34– 3.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.

] 303 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. In Hoffmann Rózsa (szerk. az adatbankban. Budapest. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Oktatási Minisztérium. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók.): évkönyv a magyar köznevelésről. valamint kiadványunk bibliográfiájában [különösen: Illyés Sándor: Együtt vagy külön? Kihívás a fogyatékos gyermekek intézményes nevelésében. kihívás a közoktatásban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. Dokumentációs útmutató (→ 1. 1999. tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató. 29–35. a 292–293. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek.

  lőinek felsorolása és optimális magatartásuk leírása (→ 1 5–18. A szerzők bemutatják az EGYMI szolgáltatásait (→ 23–28. oldal). rehabilitációs feladatokat fogalmaznak meg a leggyakrabban előforduló diagnózisok. A kiadvány részletesen bemutatja a Mozgásjavító Általános Iskola. tanulók együttneveléséhez.  oldal). táblázat) – Eszköztár (→ 1. Kiemelik az alaptevékenységek mellett a speciális szolgáltatásokat (→ 19–23. Dokumentációs útmutató (→ 1. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. 55  304 . melyhez szervesen csatlakozik az együttnevelés szerep5.. Módszertani Intézmény és Diákotthon száz évre visszatekintő múltját (→ 18–19. Budapest. tanulók együttneveléséhez. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) egyre gyakrabban felmerülő fogalom.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató55 segítséget. oldal). támogatást kíván nyújtani egyrészt azoknak az intézményeknek. oldal). illetve az iskola két tagozatát. másrészt maguknak az integráció szereplőinek. kórformák esetén (→ 1 1–14. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek.  oldal). táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. Az integráció elméleti összefoglalását a gyakorlati támogatás elemzése követi (→ 14–1 oldal). táblázat) Ágoston Gabriella – Kis Erika – Zsbánné Forrai Judit: Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. Educatio Kht. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. illetve felépítését (→ 28–31. grafikonokkal és táblázatokkal alátámasztva az intézmény jelentőségét. 2007 . Bevezetik az olvasót a mozgáskorlátozottak nevelésének-oktatásának sajátosságaiba.  oldal)  és a jelenkor speciális intézményét. megmagyarázzák a speciális fogalmakat (→ 5–1 1. amelyek a mozgáskorlátozott gyermekek együttnevelését vállalják. oldal).

és értelmileg akadályozott gyermekek iskolai keretek között történő „terápiás fejlesztő programja” • Önállóság. mozgás.Mozgáskorlátozott gyermek – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. Módszertani Intézmény és Diákotthon) • Súlyosan és halmozottan fogyatékos. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 305 . a 292–293. felkészülés az önálló életvitelre – lakóotthon program – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. az adatbankban.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az akadályozott ember életvitelét környezete nem határozhatja meg. Az eszközgyűjteményben a környezeti adaptációt megkönnyítő eszközök algoritmikus rendszerben. taneszközöket. élete elképzelhetetlen. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. amely az érintett személy számára megfelel. amelyek sokoldalú felhasználhatóságuk révén hozzájárulnak a nagymozgások. A szerzők gyakorló gyógypedagógusként mutatják be és ajánlják azokat az asztalokat. Dokumentációs útmutató (→ 1. Külön fejezetet szentelnek azoknak a sérülésspecifikus technikai segédeszközöknek. szabadságát nem korlátozhatja. melyek a tantermi folyamatok sikerességét növelik. adaptáció alkalmazható. Ezt az elvet képviselve az Útmutató56 gyakorlati segítséget nyújt a mozgáskorlátozott gyermekeket nevelő többségi intézmények számára. életminőségét nem befolyásolhatja. az udvar és az épület témakörökben. tanulók együttneveléséhez. 56  306 . amelyek nélkül a mozgáskorlátozott gyermek tanulása. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. Budapest. tanulók együttneveléséhez. A szerzők azt hangsúlyozzák. anyag. Módszertani intézményi útmutató. képekkel illusztrálva követik egymást a közlekedés. Az Útmutató támpontokat és ötleteket ad a mozgáskorlátozott tanuló önkiszolgálásának megkönnyítéséhez is. kommunikációja. hogy ezen a területen minden megoldás. Educatio Kht. táblázat) Dombainé Esztergomi Anna – Szöllősyné Juhász Csilla: Sérülésspecifikus eszköztár mozgáskorlátozott gyermekek.. Az iskolai fejlesztő munkát segítik azok az eszközök. 2008. illetve a finommotorika fejlesztéséhez. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 307 . mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. az adatbankban.Mozgáskorlátozott gyermek – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. a 292–293.

az alkalmazott eljárásokat. a javaslat tartalmát (→ 8–9.  oldal) megfogalmazásához. illetve egy szakértői javaslat mintája is (→ 38–39. A szerzők összegyűjtötték azokat a fejlesztési eljárásokat. táblázat) Kiss Erika – Kollár Katalin – Ursu Zsuzsa: Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. pszichológiai dokumentumok között (→ –7. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). terápiákat. 2007 . oldal). a gyakran előforduló kórformák (→ 24–31. Mintát adnak a pedagógiai vé3–1 lemény (→ 1. Részletesen ismerteti a szakértői vizsgálat menetét. amelyek e dokumentumok tanulmányozása kapcsán gyakran felmerülnek (→ 5. oldal).Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató57 eligazítást nyújt a gyermek mozgáskorlátozottságával kapcsolatban készülő dokumentumok rendszeréről. Megjelöl olyan kulcsszavakat. A mellékletekben megtalálhatóak az együttnevelést támogató jogszabályok (→ 19. oldal). oldal). felhívja a figyelmet a mozgáskorlátozott gyermek/tanuló együttnevelésében a tanügyi dokumentumok vezetése kapcsán megjelenő specifikumokra (→ 10–1 3. oldal). oldal). a szakszavak jegyzéke magyarázatokkal (→ 32–37. orvosi. Budapest. tanulók együttneveléséhez.. Az Útmutató eligazítja az olvasót a mozgáskorlátozott gyermekkel érkező egészségügyi. oldal). Dokumentációs útmutató. illetve pedagógiai. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. oldal) és a mérés-értékelés sajátos szempontjainak (→ 1–17.  oldal). 57  308 . oldal). suliNova Kht. a mozgáskorlátozottsággal összefüggő BNO-kódok (→ 20–23. amelyeket a mozgáskorlátozott gyermekek sikeres integrációja érdekében különböző szakemberek végeznek (→ 1 5. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2.

Módszertani intézményi útmutató. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. táblázat) – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. tanulók együttneveléséhez. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 292–293. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 309 .

szociális. Az adaptálók – Dombainé Esztergomi Anna és Kiss Erika – gyakorló gyógypedagógusként sérülésspecifikus módszerek. évfolyamra (33. évfolyamra (Én és a világ – Étkezzünk egészségesen) – 1 adaptált modul a 2. Mozgáskorlátozott gyermekek együttneveléséhez az alábbi mintamodulok készültek (→ 2. illetve a csoport nem sérült tagjai számára szóló instrukciókra. testhelyzetek. Felhívják a figyelmet a mozgáskorlátozott gyermek ismeretszerzési. és ezáltal járulnak hozzá a mozgáskorlátozott tanulók együttnevelésének sikeréhez. évfolyamra (Foglalkozások. típusproblémák megjelölésével. kommunikációs nehézségeire. népi mesterségek – Agyagozás 2. modul) és 2 adaptált modul a 2.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. modul) – Szociális. táblázat) – Szövegértés-szövegalkotás: 11 adaptált modul a kompetenciaterület alapozó szakaszához és 8 adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszához – Matematika: 2 adaptált modul az 1. és 49. életviteli és környezeti. évfolyamra (5. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A mozgáskorlátozott tanulók együttnevelésében dolgozó pedagógusok számára 25 kompetencia alapú adaptált modul áll rendelkezésre az életpálya-építési. illetve a foglalkozás menetébe illesztett ötletekkel hathatós segítséget nyújtanak a konkrét tanulási-tanítási folyamatok végrehajtásában. amelyek a modul alkalmazásának hatékonyságát biztosítják. életviteli és környezeti kompetenciák: 1 adaptált modul az 1. Javaslatokat tesznek a differenciálásra – szervesen kapcsolódva a különböző kompetenciaterületekhez készült Ajánlásokhoz. valamint a szövegértési és szövegalkotási területeken. a számolási és matematikai. és 35. Végigvezetik az olvasót azokon a változtatási pontokon. speciális vagy adaptált eszközök ajánlásával.) 310 .

mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 311 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. Dokumentációs útmutató (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez. a 292–293. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Mozgáskorlátozott gyermek Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola.

FElKÉszülÉs Az ÖNÁlló ÉlEtVItElrE – lAKóottHoN ProGram Az önálló életvitel kipróbálásának lehetőségével az intézmény megteremti az esélyegyenlőség alapjait a 7–8. pszichológus. osztályos mozgáskorlátozott tanulóknál. ÖNÁllósÁG. amely szerint a mozgáskorlátozott gyermekeket sem zárhatja ki sérülésük a kreatív. pedagógiai asszisztens. a környezettel való kommunikációt. önkifejező alkotók világából. pedagógus. gyógypedagógus. eszközrendszert – a hozzájuk kapcsolódó technikai megoldásokkal –. orvos. KoMPlEx MűVÉszEtI NEVElÉs Ez a jó gyakorlat azt az alapelvet teljesíti ki. 312 SNI-gyermek . oktatási. ellátási kérdésekben – a hatékony fejlesztés érdekében – a gyermekkel foglalkozó minden szakember (pl. amelyek lehetővé teszik a személyiség megnyilvánulásait. gondozási. hogy felmerülő nevelési. gyógyászatisegédeszköz-ügyintéző) és a szülő tájékozott legyen.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok A szAKMAI EGyüttMűKÖDÉs (tEAMMUNKA) GyAKorlAtA Az EGysÉGEs NEVElÉsI. Ezért kínálja azokat a megjelenítési formákat. oKtAtÁsI ElVEK MEGVAlósÍtÁsÁBAN A mozgáskorlátozott gyermeket (együtt)nevelő intézmények számára a jó gyakorlat bevezetése abban segíthet.

az adatbankban. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. továbbá egyszerű társas kapcsolatok kialakítására. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Dokumentációs útmutató (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 313 . hogy képessé tegye őket környezetük egyre bővülő megismerésére. aminek eredményeképpen jobb minőségű életet élhetnek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. MozGÁs. amely arra törekszik.Mozgáskorlátozott gyermek sÚlyosAN És HAlMozottAN FoGyAtÉKos. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Módszertani intézményi útmutató. a saját életük mindennapjaiban való tevékenyebb részvételre. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a 292–293. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek.És ÉrtElMIlEG AKADÁlyozott GyErMEKEK IsKolAI KErEtEK KÖzÖtt tÖrtÉNő „tErÁPIÁs FEJlEsztő ProGrAMJA” Ebben a programban a súlyosan és halmozottan sérült tanulók olyan fejlesztést kapnak iskolai keretek között.

Perlusz Andrea: Ajánlások nagyothalló gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. milyen következményei vannak a gyermekek beszédfejlődésére. A vizuális nevelés. Az irodalom.  oldal. hogy e tevékenységekben a hallássérült gyermekek is teljes értékűen részt vegyenek. a hallássérült gyermek számára is változtatás nélkül játszható tevékenységet tartalmaz. Módszertani intézményi útmutató 8–14. milyen speciális eszközöket használnak a hallássérült gyermekek (→ 7–8. Közérthető módon leírja. Budapest. A hallássérülésrôl lásd még: Útmutató nagyothalló gyermekek. mivel a versek. amelyekben a hallássérült gyermekek jó vagy akár jobb teljesítmény elérésére képesek halló csoporttársaiknál. Óvodai nevelés. anyanyelv fejlesztési terület az egyik legproblematikusabb. Ajánlások nagyothalló gyermekek. a befogadáshoz szükséges feltételek megteremtésének lehetőségét. illusztrációval és többszöri ismétléssel közel hozhatjuk Dr. hiszen az integrált nevelés olyan komplex kapcsolatrendszer optimális működését feltételezi. 2006. Tárgyalja az óvodai kompetenciaterület és az integráció kapcsolatát (→ 9–10. melyek szükségesek a hallássérült gyermekek fogadásához a többségi óvodákban. a fogadó pedagógus és az integrációt segítő gyógypedagógus egymással együttműködve tevékenykedik (→ 10–1.  oldal). különösen a manuális tevékenység és a gyűjtőmunka során. a szükséges kapcsolatrendszer kialakítását. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás58 összefoglalja mindazokat az ismereteket.. a mesék hallás utáni megértése nehézséget jelent a hallássérült gyermekek számára. A hagyomány fejlesztési tervei szinte kivétel nélkül alkalmasak arra. Kompetenciaterületenként kapunk részletes módszertani segítséget. kognitív funkcióira. 58  314 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . a szülő. A játékajánló fejlesztési terület nagyon sok jó. oldal). oldal). melynek során a hallássérült gyermek. suliNova Kht. oldal). oldal). tanulók együttneveléséhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a mozgásfejlesztés és a matematika azon területek közé tartozik. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez – Szövegértés-szövegalkotás (10–1. Nagy segítséget jelent a befogadók óvodák számára a speciális szempontokkal történő megismerkedés nevelési területenként. ugyanakkor előzetes feldolgozással. Részletesen bemutatja a megfelelő intézmény kiválasztásának szempontjait. mi a → hallássérülés (→ 5–7.

A zene fejlesztési terület témái és feladatai sem állnak túl messze tőlük. A szerző a mérés. az adatbankban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Bár tisztán énekelni valószínűleg nem tudnak. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Gyakorlati tanácsaival a hallássérült gyermekek befogadását segíti. értékelés témakörnél részletesen kitér mindazokra a sajátos szempontokra. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. ugyanakkor a zenedarabok ritmusát képesek érzékelni. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. oldal). bár nagyon fontos számukra a megfelelő szemléltetés. A környezetismeret fejlesztési terület témái nagyon sok lehetőséget kínálnak a hallássérült kisgyermekek számára.Nagyothalló gyermek hozzájuk e foglalkozások tartalmát is. a részletes módszertani tanácsok megkönnyítik az óvónők mindennapi tevékenységét az integráció során. az előzetes információgyűjtés (→ 1–19. és a zenehallgatásból is csak többet-kevesebbet hallhatnak. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldal). tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 315 . amelyeket figyelembe kell venni az értékelés során (→ 20–21. A tevékenységek legnagyobb részébe változtatás nélkül be tudnak kapcsolódni. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • adó-vevő készülék • hallókészülék • audiogram • jelnyelv • audiológia • nagyothalló • audiométer • pedoaudiológia • auditív • posztlinguális hallássérülés • auditív differenciálás • prelinguális hallássérülés • auditív diszkrimináció • siket • auditív verbális terápia • szájról olvasás • beszédérthetőség • szurdologopédia • beszédmegértés • szurdopedagógia • érzékszervi fogyatékosság • szurdopedagógus • hallásfigyelem • ujjábécé • hallásmérés • hallásnevelés • hallássérülés – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani intézményi útmutató.

Szövegértés-szövegalkotás. Megfogalmazza azt is. Urbánné Deres Judit: Ajánlások nagyothalló gyermekek. Felhívja a figyelmet arra is. szövegalkotási sajátosságairól. különösen a hallásveszteség és a szövegértési. 59  316 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . mert a halló környezet gazdagabb beszédpéldája fejleszti a gyermek kommunikációját. hogy a várható nehézségek ellenére fontos a hallássérült gyermekek integrált nevelése. 2006. és a differenciált tananyagfeldolgozáson kívül a tanulásszervezési módokat és a feladatok megoldását segítő módszereket. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. ezért a tartalmak elemzésével és a szövegértési-szövegalkotási kompetenciák fejlesztési sajátosságainak feltárásával nyújt segítséget az Ajánlás készítője a mindennapi pedagógiai munkához. amelyek nem alkalmazhatók hallássérült gyermekek esetében. ismeretszerzési módok. módszeres eljárásokat is meg kell változtatni. és mindezek kapcsán szó esik a beszéd kialakulásáról és fejlődéséről is. mintegy kiindulópontként a sajátos nevelési igényű gyermekek eltérő fejlődésének megértéséhez. Budapest. és erőfeszítésekre sarkallja. hogy vannak olyan pedagógiai eljárások. A beszélő környezet a gyermeket erősen készteti a beszédre.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. s mindez hozzásegíti a nagyothalló gyermekeket.  oldal).. oktatása. a szövegalkotást és a szövegértést érinti leginkább. módszerek. hogy felnőttkorukban teljes értékű életet élhessenek. A halló társakkal való együttlét magasabb beszédszintet eredményez. suliNova Kht. ami által beszédkésztetése jobb lesz. szövegalkotási képesség összefüggéseinek vonatkozásában (→ 10–1.  Bemutatja a → hallássérülés következtében megjelenő nyelvi rendellenességeket. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásban59 olvashatunk a nagyothalló tanulók szövegértési. A nagyothalló gyermekeknél a hallás hiánya vagy tökéletlen volta a nyelvi kifejezőképesség területeit.

 táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek.Nagyothalló gyermek Lásd még nagyothallás témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. a 315. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Dokumentációs útmutató (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 317 . az adatbankban. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – 25 adaptált modul a szövegértésiszövegalkotási kompetenciaterület alapozó és beszédfejlesztési szakaszához – Ajánlások nagyothalló gyermekek.

Matematika. a tudásról való tudás. 60  318 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . a többi érzékszerv lehetőség szerinti bevonásának. amely a hallássérült gyermekek oktatásához. hogy minden fogalom. Egyrészt a halló gyermekek általános iskolájának tantervében előírt tananyag elsajátíttatását. A hallássérült gyermekek matematikaoktatása során valamennyi képességfejlesztési részterületen kettős feladatot kell teljesíteni.és problémamegoldó gondolatmenet előzetes vagy utólagos megfogalmazása. A hallássérültek matematikaoktatásakor az emlékezeti teljesítmény növelése érdekében törekednünk kell arra. suliNova Kht. ahol a nyelv nélkül is sikereket érhetnek el és kiteljesedhetnek. a gyakorlatban azonban hamar kiderül. A valóságban. Hangsúlyossá kell válnia a konkrét élménynek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásban60 olvashatunk a → hallássérülés legfontosabb jellemzőiről és hatásukról a matematika tanulására. A nyelvi nehézségek és az absztrakt gondolkodás nehézségei miatt gondot okozhat számukra – még felsőbb osztályokban is – a metakogníció. kommunikációs. Mészáros Judit (szerk. hogy ez a szép feladat nem kíván sokkal többet egy empatikus. hogy számolnunk kell a nyelvi hátrányból és a mindennapi tapasztalatok hiányosságából fakadó megértési zavarokkal. neveléséhez szükséges. kinesztéziás. A szerzô felhívja a figyelmet arra. Ugyanakkor – mint ahogy a kiadvány is megfogalmazza – sok hallássérült gyermek számára vonzó terület lehet a számok világa. taktilis megtapasztalásának. hivatását szerető pedagógustól. szöveg. szabály jelentést kapjon a gyermek számára. valamint az ahhoz kapcsolódó követelmények teljesítését. Másrészt a hallássérülés miatt kialakult nyelvi. 2006. Megismerkedhetünk a hallássérült tanulók matematikaoktatása során alkalmazott általános módszertani alapelvekkel és – részletesen – a hallássérült gyermekek matematikaoktatása során használható speciális módszerekkel. az abban benne foglalt képességek fejlesztését. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. a feladat.. Budapest.): Ajánlások nagyothalló gyermekek. Első olvasásra talán ijesztőnek tűnik a befogadó pedagógus számára az a sok új információ. gondolkodásbeli tapasztalati hátrány csökkentését. a matematikai tartalmak motoros.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. a 315. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban.Nagyothalló gyermek mint gondoskodást és gondolkodást a gyermek életének megkönnyítéséről a befogadó közösségben. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 319 . Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

magatartásformák. 61  320 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Szociális. cselekvéses. az ismeretszerzés és a képességfejlesztés új lehetőségét nyitják meg a gyermek fejlesztője előtt. Használnak-e más kommunikációs utakat. Budapest. Váry Ágnes (szerk. mert meghatározza a nagyothalló gyermek életpályáját és az integráció sikerességét. Tudják-e. érvényesül-e a szociális tanulás kölcsönössége.és a kortárs csoport. hogy a nagyothalló gyermeknek az →  auditív csatornák mellett más. az ezekből levont tapasztalatok. írásbeli). azonban ennek a fejlesztőmunkának a legfontosabb kompetenciája a szociális és életviteli képességek fejlesztése.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. oldal). A nagyothalló tanulóknál a szociális kompetenciák fejlődése már a kezdetekben zavart szenved. A szerzők életkori sajátosságokhoz igazodva fejtik ki véleményüket.): Ajánlások nagyothalló gyermekek. alkalmazására (→ 12–18. Felhívják a figyelmet arra. másik oldalról az elfogadás és a proszociális viselkedésformák tanítása pl. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az új kihívások a pedagógiában a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését támogatják és segítik. hogy sok múlik azon. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. mennyire „fogadóképes” a gyermeket körülvevő felnőtt. tisztában vannak-e a metakommunikációs lehetőségekkel. Urbánné Deres Judit – Dr. a tevékenység és tevékenykedés (szóbeli. Ezért lényeges egyik oldalról a közösségi szokások. Az Ajánlásban61 olvashatunk a hallássérülés következményeiről a szociális alkalmazkodás területén (→ 7–10. az életkori sajátosságokhoz igazodó fejlesztése elengedhetetlen és a legfontosabb. 2006.. mert nem éri elegendő külső inger (pl. hogy ezeknek a képességeknek állandó. tesznek javaslatot a módszerek kiválasztására. Tudjuk. mintanyújtással. suliNova Kht. Ez az információfelvételi és -értelmezési nehézség magatartási problémákat vagy beilleszkedési nehézséget okozhat. A szociális. életviteli és környezeti kompetenciák. hang). oldal). hogy a → nagyothallás következményeivel mennyire van tisztában. nem értik az őket érő ingerek jelentését vagy nem tudják megítélni azok fontosságát. elsősorban vizuális csatornákat is igénybe kell venni az interakcióhoz. életviteli képességek fejlesztése.

a 315. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 321 . táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. tanulási és emocionális integráció sikerességét. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.Nagyothalló gyermek A nagyothalló gyermek szociális kompetenciáinak fejlesztése során a támogató. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Lásd még nagyothallás témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához  –  szociális. táblázat) – Ajánlások nagyothalló gyermekek. életviteli és környezeti kompetenciaterület: két adaptált modul az 1. évfolyamra (Én és a világ – Játék a szabadban. fontossága az egészséges életmód kialakításában – Mozogni jó!) (→ 2. tanulók együttneveléséhez. A mozgás szerepe. elfogadó és befogadó környezet nagymértékben befolyásolja a társadalmi. Módszertani intézményi útmutató. Dokumentációs útmutató (→ 1.

Így a – különböző fokban – hallássérült tanulók is lehetőséget kapnak olyan tevékenység végzésére.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. illetve vizualizálható nyelvi bemenetnek. zenei. logikai-matematikai). Kifejti. ha a megfelelő feltételeket biztosítják nekik az osztályban. kinesztetikus.és csoportorientált tanulók).és intraperszonális. suliNova Kht. hogy a tanulók – ha anyanyelvi szintjük engedi – lehetőséget kaphassanak az idegen nyelv elsajátítására. Ezzel növeli a tanulók motivációját. valamint a különböző intelligenciafajtákat (nyelvi. auditív. Idegen nyelv. Mivel a Kreatív kommunikációs programcsomag figyelembe veszi az egyéni nyelvelsajátítás jellemzőit (pl. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. hogy az enyhe fokban nagyothalló integrált gyermekek képesek az idegen nyelv elsajátítására a többi gyermekkel együtt. amely viszonylag kevesebb nehézséget jelent számukra. testi-kinesztetikus.. Ebben az esetben kiemelten fontos a hallássérültekkel foglalkozó gyógypedagógus tanácsadó munkája. Az Ajánlás készítője bemutatja a hallássérülés fokozatait. az egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztés és az egyéni megsegítés. Azonban → hallássérülésük miatt az órán kívüli nyelvtudás bővítésének lehetőségei korlátozottabbak számukra. A hallássérült gyermekeknél az anyanyelvi fejlettség jelentősen meghatározza az elérhető idegen nyelvi szintet. és a megértést segíti a szituáció. ezzel nemcsak a halló gyerekeknek biztosít lehetőséget az egyéni differenciálásra. 2006. inter. hatásukat a nyelvre és a nyelvelsajátításra. térbeli. kifejezések túlnyomó többsége ismert számukra. ha a szavak. Csak akkor képesek követni a társalgást. A közepes fokú hallássérült gyermekeknél az idegen nyelv tanulása is nehezített. A súlyos fokú → nagyothallás esetében az idegen nyelv tanulásánál döntő szerepe van az írott. 62  322 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Budapest. vizuális. mint a halló társaiknak. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás62 együtt tárgyalja az enyhe fokban nagyothallótól a középsúlyoson át a súlyos hallássérült gyermekek idegennyelv-tanításának sérülésspecifikus sajátosságait. és sikerélményhez juttatja őket. érdeklődését. Urbán Emese: Ajánlások nagyothalló gyermekek. nyomtatottszöveg. A súlyos fokú hallássérülés esetében fontos.

Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. és képesek legyenek a beszélt idegen nyelv jó megértésére és használatára. Dokumentációs útmutató (→ 1. illetve a hallássérült egyéni megsegítése. táblázat) – Eszköztár (→1. a 315. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Egyéni megsegítés és fejlesztés mellett felhasználhatók az ép hallású tanulók idegennyelv-elsajátítása során alkalmazott módszerek és eszközök. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 323 . A hallássérültek hatékony idegennyelv-tanításának egyik fontos feltétele az osztálykeretben folyó fejlesztés során a hallásállapot és a képességstruktúra figyelembevétele. azonban a súlyos nagyothallóknál és siketeknél fontos az olvasás és írás aránylag korábbi használata.Nagyothalló gyermek Cochlea implantált gyermekek idegennyelv-tanítása során a vizuális csatornák bevonása mellett fontos a hallás és a → hallásfigyelem fejlesztése. Az ép hallású gyermekek idegennyelv-oktatása során megfogalmazott általános fejlesztési célok vonatkoznak a hallássérült tanulókra is. hogy a készülék által nyújtott lehetőségeket minél jobban ki tudják használni. Az enyhe vagy középsúlyos nagyothallónál a vizuális megerősítés mellett hatékony lehet a főleg verbális előkészítő szakasz. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. az adatbankban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. A módszertani ajánlásokat részletesen kidolgozott minta óravázlatok is alátámasztják. de a kompetenciák fejlesztési lehetőségei némileg módosulnak az auditív input korlátozottsága vagy hiánya miatt.

tevékenységeknek. A hallássérült gyermekek esetében a pályaválasztásnak szubjektív és objektív feltételei is vannak. A pályaalkalmasságot tekintve a hallássérültek esetében elsősorban azok a pályák jöhetnek számításba. Tehát a pedagógus legfontosabb feladata azoknak a módszereknek. a jövő tervezésének képességére. a személyiség és a készségek szintje sorolható. egészséges életmódra. Olyan módszertani sokszínűséget kínál. eljárásoknak a megtalálása. s a koncentrált. ahol az információk írásosan is elérhetőek. 324 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . kidolgozott moduljaival. amely alkalmas a hallássérült gyermekek befogadására. módszereivel. képességeiknek megfelelő pálya választására. amelyek hozzájárulnak az önálló életvitel mind teljesebb eléréséhez. az eltérő fejlődési utak és szükségletek figyelembevételével. amelyeknél nem játszik meghatározó. a tanulási-tanítási folyamat átszervezésével pedig biztosítja számukra az inkluzív nevelkedés lehetőségét.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. képesek legyenek adottságaiknak. az egészség megőrzésére. a hallásfok. munkaerő-piaci felkészültségre tegyenek szert. a verbálisan bonyolított teammunka. Az objektív feltételek a korlátozott szakmatanulás és az elhelyezkedési lehetőség. az iskolai tevékenységek hosszú távú és egymásra épülő tevékenységrendszerével. A hallássérült gyermekek életpálya-építési képességfejlesztésének éppúgy az a célja. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A programcsomag egész szemléletével. E folyamat során megismerhetjük a gyermekek személyiségét és azokat a tényezőket. mint halló kortársaikénak: alkalmassá váljanak egy élhető életre. amelyet önállóságra neveléssel lehet megoldani. amelyek a gyermekek felnőtt életének meghatározói lehetnek. önálló feladatmegoldás a döntő. a sokszínű tanulói tevékenységek szervezésével hozzájárul a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának támogatásához. Az iskolai fejlesztés kiemelt feladata a felnőtt élet szerepeire való felkészítés. lényegi szerepet a közvetlen kommunikáció. A szubjektív tényezők közé a beszédszint.

suliNova Kht. valamint kiadványunk bibliográfiájában Czibere Csilla – Köntösné Lőrincz Eszter: Ajánlások nagyothalló gyermekek. évfolyam számára (A természet: a mi világunk – Népszokások. Budapest. 63  325 . Módszertani intézményi útmutató. tanulók együttneveléséhez. 2006.. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban.Nagyothalló gyermek Mindezeknek a kérdéseknek a részletes kifejtését olvashatjuk ebben az Ajánlásban63. „Itt a farsang. táblázat) – Eszköztár (→ 1. és még alaposabban megismerhetjük a nagyothalló gyermekek sajátos igényeit. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. évfolyamra (A természet: a mi világunk. Lásd még nagyothallás témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – életpálya-építési kompetenciaterület: egy adaptált modul az 1. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. „Elvégeztük az aratást…”) (→ 2. táblázat) – Ajánlások nagyothalló gyermekek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Minden hónap valakié. áll a bál!”) és egy adaptált modul a 2. Dokumentációs útmutató (→ 1. életpálya-építés. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a 315.

64  326 . szolgáltatást nyújt egyrészt azoknak az intézményeknek. terapeutáknak és szülőknek. Feltárják az évszázadokra visszatekintő orvosi. Török Béla Óvoda. feladatrendszerét. szinte végigkísérik a többségi iskolákban nevelkedő.. neveléstörténeti. megismerhetjük a hallássérülés pedagógiai következményeit. általános iskolai és középiskolai pedagógusoknak. A befogadott gyermek/tanuló és pedagógusai azonban nem nélkülözhetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények segítségét. szak. Általános Iskola. → nagyothallás azonosításához. gyógyító pedagógiai hátteret. szervezeti felépítéséről. Diákotthon és Gyermekotthon szolgáltatásainak és elérhetőségeinek bemutatásán keresztül az olvasó teljes körű képet kap ezen intézmények céljáról. Az Útmutató átláthatóvá és érthetővé teszi az integráció céljait. amelyek a nagyothalló gyermekek együttnevelését vállalják. támogatást. tanuló gyermekek életét. azokat az interdiszciplínákat. Támpontokat találhatunk a → hallássérülés. az integrációt segítő módszereket és alkalmazott technikákat. Módszertani Intézmény. amelyek a hallássérült gyermekek sorsának.és szakmai szolgáltatásairól. amelyek folyamatosan segítik az együttnevelést. a családokat és pedagógusokat felelősséggel terhelő kihívás kötelezi. Budapest. a halló gyermekközösségben élő hallássérült gyermekek pedagógiai útjának mindenre kiterjedő támogatásával szeretnének közreműködni abban a munkában. Váry Ágnes: Útmutató hallássérült gyermekek. másrészt maguknak az integráció szereplőinek: óvodapedagógusoknak. nevelőtanároknak. jövőjének meghatározó tudományos alapot teremtettek. Speciális Szakiskola. Fontos feladatuknak tekintik. „klienseiről”. A Dr. Az → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények tanácsadással. családtagoknak. szolgáltatásairól. Módszertani intézményi útmutató. hogy együtt vállalt céljaik megvalósításához az integráció teljes feladatrendszerét. pedagógiai asszisztenseknek. tanulók együttneveléséhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató64 segítséget. folyamatát és gyakorlatát feltárják az integráció szereplőinek. az integráló munka egyes elemeinek megerősítésével. Köntösné Lőrincz Eszter – Dr. 2007 . suliNova Kht. amelyre a nehéz.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók együttneveléséhez. az adatbankban.Nagyothalló gyermek Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 327 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a 315. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

Az eszközcsoportok jellemzése. 2008. tankönyvek. táblázat) Köntösné Lôrincz Eszter – Nagyné Tóth Ibolya – Urbánné Deres Judit: Sérülésspecifikus eszköztár hallássérült gyermekek. és alkalmasak a gyermekek tevékenykedtetésére is. jól tárolhatók. illetve a szókincsfejlesztést. hogy melyek a pedagógiai tevékenységünk eredményes támogatását szolgáló legszükségesebb eszközök. A bemutatott eszközök megismerését. akik a hallássérültek pedagógiájában eddig még nem voltak járatosak. játékok. gyógypedagógusoknak. alkalmazását ajánljuk mindenkinek. Módszertani intézményi útmutató. kommunikációs zavarok miatt nagyon fontos a megfelelő speciális segédeszközök. A választás és a kiválasztás nehéz. amelyek sokoldalú felhasználást tesznek lehetővé. iskolák pedagógusainak.. tanulók együttneveléséhez. fejlesztő és terápiás eszközök. a felhasználási terület és a sérülésspecifikus használat szerint történik: speciális segédeszközök. A speciális eszközök bemutatása a mindennapi életben való alkalmazáshoz nyújt ismereteket mindazoknak. alkalmazása. tanulók együttneveléséhez. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. a nyelvfejlődést. taneszközök ismerete. aki hallássérült gyermekekkel foglalkozik. bonyolult munkáját könnyíti meg az eszközrendszer bemutatása és a módszertani ajánlások.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A súlyos hallássérült gyermekeknél jelentkező nyelvi nehézségek. 65  328 . szülőknek. Dokumentációs útmutató (→ 1. a tanulást. Educatio Kht. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Az Útmutatóból65 megismerhetjük. bemutatása a funkció. a kommunikációt elősegítő játékok. Budapest. esztétikusak. a többségi óvodák. A gazdag játékválasztékban olyan játékok szerepelnek. az életvitelt segítő eszközök gyógyászati segédeszközök használata. tisztíthatók. taneszközök.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 315. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 329 .Nagyothalló gyermek – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban.

A gyermekkel foglalkozó szakembereknek munkájuk során tisztában kell lenni ezek szerepével. oldal).. Ezen dokumentu- Köntösné Lőrincz Eszter – Nagyné Heidenwolf Erzsébet – Pintér Beatrix – Urbánné Deres Judit – Dr. amelyek egészségügyi és pedagógiai ellátásuk során keletkeznek. Pedagógiai program. s ezekkel kapcsolatban hasznos gyakorlati tanácsokat fogalmaz meg (→ 12–17. A pedagógiai-pszichológiai státusz dokumentuma többek között a szakértői vélemény. amelyek tartalmazzák a hallásvizsgálati eredményeket. felhasználni. Dokumentációs útmutató. hogy a dokumentumok megismertetésével. úgymint Együttműködési megállapodás. oldal). speciálisabb. Budapest. Szervezeti és Működési Szabályzat. A következő nagy témakör a hallássérült gyermekek fejlődésével. tudniuk kell azokat helyesen értelmezni. fejlesztésével foglalkozó dokumentumok csoportja. Váry Ágnes: Útmutató nagyothalló gyermekek. amelyet hallássérült gyermekek esetében a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ készít el (→ 9–10. tanulók együttneveléséhez. értelmezésével az általánoshoz képest mélyebb. jól használható információkat adjanak át. Az Úmutató66 készítői arra vállalkoznak. 2007 . Milyen dokumentumokról van szó? A → hallássérüléssel kapcsolatos egészségügyi dokumentumokról. A komplex pszichológiai-pedagógiai vizsgálat alapján készült szakvélemény biztosítja a hallássérült gyermek számára a különleges gondozásra való jogot (→ 10–12. azok használatának pedagógiai vonatkozásait. oldal). A kiadvány részletesen bemutatja a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadásával megváltoztatandó intézményi dokumentumokat.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A hallássérült gyermekeket a diagnózis megállapításától végigkísérik mindazok a dokumentumok. 66  330 . suliNova Kht. a → hallókészülékkel vagy cochleáris implanttal történő ellátást. a különböző terápiákkal. Alapító okirat. a vizsgáló eljárásokkal és a pedagógiai vélemény megírásának szempontjaival is. Itt ismerkedhetünk meg az egyéni fejlesztési tervek készítésével.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 331 .Nagyothalló gyermek mokat számos. Foglalkozik az anyag a pedagógiai mérés-értékelés kérdéskörével is. A mellékletek remek kiegészítői az ismertetett dokumentumoknak. oldal). a mindennapi pedagógiai munka során használható példával is illusztrálják a szerzők (→ 17–27. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. az adatbankban. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. módszertani ajánlásokat is megfogalmazva a befogadó intézmények számára (→ 28–29. Végezetül áttekinti a a sikeres együttnevelés megvalósítását biztosító jogi és szakmai garanciákat (→ 31–34. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. a 315. oldal). oldal). táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika

Kiadvány típusa

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia, a szövegértés-szövegalkotás és az életpálya-építés területéről készített, 6–9 éves gyermekek számára készült moduladaptációk áttanulmányozását azért javasoljuk, mert többféle feladat differenciált megvalósításához adnak támpontokat, és részletes módszertani segítséget nyújtanak a nagyothalló gyermekek különböző feladatokba történő bevonására. Felhívják a figyelmet a segítségadás fontosságára és a lehetséges megoldásokra. A felsorakoztatott példák alkalmazása biztosítja a hallássérült tanulók tanulási folyamatban való aktív közreműködését és ismeretszerzését. A különböző tananyagtartalmak feldolgozásának menetében olyan ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyek a tanórára való felkészülésben, az óra vezetésében, a tanulásszervezési mód kiválasztásában segítik a befogadó pedagógusokat. A sajátos nevelési igény figyelembevétele a pedagógus rendszeres, előzetes (többlet) felkészülését jelenti – ám ennek eredményeként a hallássérült tanuló is aktív részese lehet a tanórák minden mozzanatának. Nagyothalló gyermekek együttneveléséhez az alábbi mintamodulok készültek: – Szövegértés–szövegalkotás: 24 adaptált modul az alapozó és a beszédfejlesztés szakaszához (részletesen → 2. táblázat) – Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. évfolyamra (Én és a világ – Játék a szabadban; A mozgás szerepe, fontossága az egészséges életmód kialakításában – Mozogni jó!) – Életpálya-építés: egy adaptált modul az 1. évfolyam számára (A természet: a mi világunk – Népszokások. „Itt a farsang, áll a bál!”) és egy adaptált modul a 2. évfolyamra (A természet: a mi világunk. Minden hónap valakié. „Elvégeztük az aratást…”)

332

Nagyothalló gyermek

Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 315. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

333

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

E csoportba67 nagyon sokféle kórkép tartozik. A sajátos nevelési igényű óvodáskorú gyermekeket integráló pedagógusok számára e területre vonatkozóan két Ajánlás68 is készült: az egyik a magatartászavarok, a másik a → részképességzavarok miatt a nevelési folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek együttneveléséhez. Mindkét ajánlás tisztázza az alapfogalmakat, a zavarok megnyilvánulási formáit, tüneteit, kritériumait, és felsorolja kialakulásának okait (→ I. 5–10. oldal; II. 5–. oldal). A kiadvány fontos szempontokat és tanácsokat fogalmaz meg hiperaktív gyermekek fogadásához, a befogadás előkészítéséhez. Ismerteti a pedagógustól és a csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformákat. Hangsúlyozza, hogy a gyermek számára az óvónő a minta, akit az óvodás gondolkodás nélkül követ. Az ő attitűdje sugárzik a többi gyermekre is; ha ő természetesen elfogadó, akkor a gyermekek is azok lesznek (→ I. 1 3. oldal). 1–1 Az óvodai nevelés kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési tervében található, ajánlott játékok számos esetben adaptálásra, módosításra szorulnak, ha az integrációban magatartászavarral küzdő gyermek vesz részt. A kötet a különböző tevékenységi területeken belül az adaptációs lehetőségekre hívja fel a figyelmet néhány lehetőség bemutatásával. Mennyiségi és minőségi változtatásokat javasol, ezeket példákkal is szemlélteti (→ I. 1 3–22.  oldal).  Részképességzavarral küzdő gyermekek együttnevelésére vállalkozó óvodapedagógus számára az Ajánlás hasznos információkat nyújt a részképességzavarok rendszeréről és a zavarok tüneteiről. A tünetekhez kapcsolva „Ő az, …” kezdetű mondatokkal bemutatja, hogy az adott tünet hogyan jelentkezhet az óvodáskorú gyermek mindennapos tevékenységeiben (→ II. 8–18. oldal). A szerző a befoga-

L. a pszichés fejlôdés zavaraival kapcsolatban a 195. oldalon írtakat. Venterné Balogh Angelika: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez I. (magatartászavar esetén). Óvodai nevelés; Dr. László Zoltánné: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez II. (részképességzavar esetén). Óvodai nevelés. suliNova Kht., Budapest, 2006.
67 68 

334

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô gyermek

dás előkészítése és eredményessége alapjaként az együttműködést írja le. Részletesen ismerteti az együttműködő felek feladatait, szerepét. Az óvodai nevelés kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési tervének játékait a részképességzavarral küzdő gyermek szükségleteihez igazítva alkalmazhatják a pedagógusok. A szerkesztő javasolja, hogy hagyjanak több időt a gyakorlásra, ismétlések beiktatására. Egy-egy előkészítő részben a tervezett foglalkozáshoz, játékhoz szükséges ismeretek, készségek megalapozása történhet, ezzel segítve azt, hogy a részképességzavarral küzdő gyermek is gond nélkül, örömmel, sikeresen vegyen részt a játékban. A különböző tevékenységi területeken belül az adaptációs lehetőségekre hívja fel a figyelmet néhány példa bemutatásával. A fejlesztési területek ismertetése után a játékgyűjteményből kiemeli azokat a játékokat, amelyek alkalmazása különösen eredményes lehet a → részképességzavarral küzdő gyerekek fejlesztése során (→ II. 20–33. oldal).  Célszerű a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekeket nevelő óvónőknek mindkét Ajánlást megismerni. Gyakran előfordul, hogy a magatartászavarral küzdő vagy hiperaktív gyermekek másodlagos tünetként részképességzavarokat produkálnak, és fordítva. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség- és készségfejlesztő program, különös tekintettel az integrált nevelésre • A szakmai és szakszolgáltatók, illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár • alak-háttér észlelés • autoagresszió • Ayres-módszer • borderline • diszgráfia • diszkalkulia 335

2. rész Adaptációs mátrix

diszlexia diszlexia-prevenció diszlexia-prevenciós módszer fejlesztô osztály Frostig-terápia grafomotoros fejlesztés grafomotoros zavar hiperaktivitás (hiperkinézis) kognitívviselkedés-módosítás laterális dominancia lateralitás MCD (minimális cerebrális diszfunkció), POS (pszichoorganikus szindróma) • Meixner-módszer • motoros zavarok • pszeudodebilitás • pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermek • pszichomotoros fejlesztés • pszichomotoros zavarok • pszichopedagógia, pszichopedagógus • részképességzavarok • szociális nevelés • szociális tanulás • szociopátia • tanulási zavarban szenvedô gyermek • vizuális percepciós zavarok • vizuomotoros koordináció – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában • • • • • • • • • • • •

336

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

E csoportba nagyon sokféle kórkép tartozik. Az Ajánlásból69 a hiperkinetikus zavarral és a magatartászavarral küzdő tanulók szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztéséhez kaphat az olvasó hasznos ismereteket, kézzelfogható, a tanítási gyakorlatban alkalmazható tanácsokat. Megismerhetjük az alapfogalmakat, a gyermekek különböző funkcióinak jellemzőit és azt, hogy ezek eltérései hogyan befolyásolják őket a tanulási folyamatban. Mivel a magyar terminológia nem egységes, a kiadvány a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában szereplő elnevezéseket használja (→ –9. oldal). A kompetencia alapú program legnagyobb pozitívuma, hogy bőségesen és személyre szabottan hagy időt a készségek automatizálódására, amely alapfeltétele az olvasás-írás készségszintű elsajátításának. Nem azt hangsúlyozza, hogy mihamarabb el kell érni bizonyos szinteket, hanem a minőségi előrejutásra törekszik. Ez azért fontos a hiperkinetikus zavarral és a magatartászavarral küzdő tanulók fejlesztésénél, mert az egyes részterületeken belül is hullámzó teljesítményt mutató gyermekek esetében nehezen prognosztizálható, hogy adott időtartamon belül milyen eredményt hoz a fejlesztés. Az egyéni eltérések figyelembevétele nagyon fontos. A szerkesztők ismertetik a speciális készségfejlesztés területeit, illetve azokat az alapfok végére várható eredményeket, amelyeket a sajátos nevelési igényű gyermek teljesíthet (→ 9–12. oldal). A tanítás során alkalmazható hasznos tanácsokat olvashatunk arról, hogy agresszív vagy regresszív magatartásformák esetén mi a teendő, milyenek legyenek a pedagógus viselkedési és magatartásformái (→ 12–1 5. és 25–31. oldal). A programcsomag témaköreinek feldolgozása ajánlott az adott csoport minden tanulója számára. A szerkesztők azonban felhívják a figyelmet a lehetséges nehézségekre, és javaslatokkal segítik a feldolgozást. Speciális fejlesztési lehetőségeket mutatnak be a napi készségfejlesztő tevékenységek – pl. a beszélgetőkör, a mesehallgatás, a ritmikus mozgások – és az általános alapozás során. Gya69  Henger Krisztina – Juhász Sarolta – Nagy Krisztina: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szövegértés-szövegalkotás. suliNova Kht., Budapest, 2006.

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

337

2. rész Adaptációs mátrix

korlati tanácsokat adnak a beszédkészség fejlesztéséhez, a szóbeli és írásbeli szöveg megértéséhez és alkotásához, az íráskép kialakításához, a betűírás előkészítéséhez, az írás jelrendszerének megtanításához stb (→ 1 5–20. oldal). Olvashatunk a hiperkinetikus zavarral és a magatartászavarral küzdő tanulók együttnevelése során legalkalmasabb tanulásszervezési formákról, részletesen a kooperatív tanulás fogalmáról és alapelveiről, módszereiről (→ 20–25.  oldal).  Mivel a magatartás-terápiának, a hiperaktív és magatartás-zavaros gyermekek kezelésének alapvető kérdése a jutalmazás és a büntetés, a kiadvány kitér a jutalmazás és büntetés technikáira is (30–31. oldal).  Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat): 1 adaptált modul a szövegértés-szövegalkotás beszédfejlesztő szakaszához és 1 adaptált modul a beszédfejlesztő szakaszhoz – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 335–336. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

338

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

E csoportba nagyon sokféle kórkép tartozik. Az Ajánlás70 részletesen mutatja be ezt a tanulócsoportot, alcsoportok és típusok szerint tisztázza a fogalmakat (→ 7–1 5. oldal). A tanulási zavarok típusai szerint három alcsoportot különböztet meg. A részképességzavar a komplex teljesítmények – olvasás, írás, számolás – elsajátítását és kivitelezését lehetővé tevő megismerő- és mozgásos funkciók területén mutatkozó deficit, amely az intelligenciaszinttől független. A komplex tanulási zavarok speciális tanulási nehézségek, amelyek az alap-kultúrtechnikák elsajátítása során jelentkeznek. Az Ajánlás tisztázza a viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok fogalmait, és a pedagógusok számára fontos nevelési konzekvenciák áttekintésével ad hasznos tanácsokat. A komplex tanulási zavarok között részletesen foglalkozik a matematikai kompetenciát leginkább befolyásoló → diszkalkuliával. A képességfejlesztésre vonatkozó általános megállapítások mellett olvashatunk gyakorlati tanácsokat is. Az Ajánlás abban is segítséget nyújt, hogy a képességfejlesztés során milyen részképességek fejlesztésére hogyan nyílik lehetőségünk (→ 1–17.  oldal). A személyiség és a társas kompetenciák fejlesztésére a „Komplex személyiség- és magatartás-fejlesztő program” gyakorlatait ajánlja (→ 17–18. oldal). A Képességfejlesztés c. fejezetben a matematikai kompetenciaterületek fejlesztésével, a képességfejlesztési és kimeneti rendszer ismertetésével segíti a gyakorló pedagógusokat (→ 18–24. oldal). Témakörönként bemutatja a kívánt tartalmakat, amelyek általános megfogalmazását nehezíti, hogy a gyermek kognitív készségeinek fejlődése nagyban függ a fogyatékosság fajtájától, kezelésétől, a terápia intenzitásától és a gyermek egyéni fejlődési tempójától. Emiatt nagyon nehéz egyértelműen megfogalmazni azokat a várható tudástartalmakat, amelyekig a gyermek a 4. évfolyam végére eljut. Felsorolja a különös pedagógiai odafigyelést igénylő témaköröket, javaslatokat tesz ezek megtanítására. Évfolyamokra lebontva bemutatja az elvárható és a nem elvárható teljesítményeket (→ 24–43. oldal).
Megyeri Józsefné (szerk.): Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Matematika. suliNova Kht., Budapest, 2006.
70 

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

339

2. rész Adaptációs mátrix

A matematikát tanító pedagógus alapvető ismeretekhez juthat a különböző tanulásszervezési formákról, a differenciálás fontosságáról, a módszerek megfelelő kiválasztásáról, a pedagógus felkészüléséről, a gyermekcsoport felkészítéséről, az integrált matematikatanítás során használt eszközökről és az értékelés alapelveiről is. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához. A matematikai kompetenciaterületen 1 adaptált modul az 1. évfolyam számára (49. modul) és 1 adaptált modul a 2. évfolyam számára (33. modul) (→ 2. táblázat) – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 335–336. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

340

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az Ajánlás71 a tanulók közül a hiperkinetikus zavarral és figyelemzavarral élő tanulók együttneveléséhez ad hasznos tanácsokat. Szükséges azonban az ebbe a fogyatékossági típusba tartozó gyermekek szélesebb körű megismerése és a fogalmak alaposabb tisztázása (→ Ajánlások… Matematika, 7–1 5. oldal). A szerkesztő bemutatja a magatartás-zavaros gyermekek csoportjait, definiálja a → hiperaktivitás és a figyelemzavar fogalmát. Leírja a fenti csoportokba tartozó tanulók általános jellemzőit, felsorolja pozitív tulajdonságaikat. Hangsúlyozza, hogy a hiperkinetikus zavarral és figyelemzavarral élő tanulók együttneveléséhez mindig szükséges szakemberek bevonása (→ 7–1 1. oldal). Leszögezi, hogy a magatartászavarok és a hiperkinetikus zavarok két különböző területet ölelnek fel. Külön BNO-kóddal rendelkeznek, különböző diagnosztikai eljárások kapcsolhatóak hozzájuk, és más-más terápiás megközelítésben kell foglalkozni velük. A társas készségek és képességek fejlesztését, azaz a szociális kompetencia kialakítását a magatartási problémával küzdő gyermekek esetében is társaikhoz hasonló mértékben kell megvalósítani. Szükséges azonban az időkeret szétválasztása a többségi iskolás populáció, valamint a hiperaktív gyermekek esetében. Táblázattal szemlélteti a szerkesztő, hogy az egyes kompetenciaterületek egységesek, a pedagógusnak mindössze az adott kompetencia kialakítására fordított időkeret esetében szükséges differenciálnia (→ 1 3. oldal). 1–1 Az elérendő attitűd- és képességcsoportok sérülésspecifikus leírásai alkalmával ismerteti a lehetséges problémákat, erősségeket, a pedagógus feladatait – mit várhat el, hogyan viselkedjen az attitűdök kialakításakor, formálásakor, a szociális képességek fejlesztésekor. Megfogalmazza a szakaszok végén elvárható követelményeket. (→ 1–19. oldal) A programcsomagok témakörei a mindennapi élet színtereit, feladatait és felelősségeit bemutató, szemléletformáló ismereteket nyújtanak, ezért kiindulópontjai lehetnek a speciális nevelési szükségletű gyermekek későbbi, zökkenőmentes társadalmi beilleszkedésének, társas életének. Az egyes progRózsa Mária (szerk.): Ajánlások a pszichés fejlôdés zavaraival küzdô gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. suliNova Kht., Budapest, 2006.
71 

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

341

 táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. az adatbankban. eredményes pedagógiai attitűdöket mutat be (→ 33– 34. oldal). Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Eszköztár (→ 1. amelyek feldolgozása során valamilyen speciális szempont figyelembevétele szükséges a magatartási zavarral. a 335–336. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. A speciális vonatkozásokat egy-egy nagyobb témakörben összegyűjtve javasol módosítási lehetőségeket (→ 19–30. oldal). Módszertani intézményi útmutató. valamint kiadványunk bibliográfiájában 342 .2.  Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. valamint a → hiperaktivitással küzdő gyermekek nevelése során. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. módszereket. Magatartási zavarral. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint hiperaktivitással küzdő gyermekek esetében jól alkalmazható tanulásszervezési formákat. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. rész Adaptációs mátrix ramcsomagok esetében azokat a témaköröket emeli ki.

 oldal). idegennyelv-oktatását (→ 8–1 3. mert ugyan neki van.” (Dr. a testtudat. A nyelvoktatás során alkalom adódhat egyéb speciális képességfejlesztésre. a figyelem és a személyiség fejlesztésében. Budapest. A szerző ajánlja. mert az ő autójában nincs fék. Egymásra építi az általános fejlesztési folyamatokat. Célszerű kis létszámú osztálytermekben a speciális tárgyi és személyi feltételek biztosítása. hogy azon az órán is biztosítsunk önálló munkát.): Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. 7–18. ez elengedhetetlen feltétele a viszonylag zavartalan oktatás megvalósításának (→ 25–29. A magatartás-zavaros gyermek pedig azért süvít az autójával. tanítását. hogy hiperkinetikus zavar és magatartászavar esetén milyen fejlesztési lehetőségek adódnak a mozgás.. Legjobb. Idegen nyelv. ami alapfeltétele a készségszintű idegen nyelvi kommunikáció elsajátításának. 72  Kompetenciaterület Kiadvány típusa 343 . azért nem használja a féket. Tartalmazza az adott sajátos nevelési igényhez nem illeszkedő tartalmakat is (→ 17–25.  oldal). de a hiperkinetikus vagy a magatartás-zavaros tanuló már fáradt. A kompetencia alapú programcsomag legnagyobb pozitívuma. és nem tud a többiekkel együttműködni. 2006. mely szerint „…a közúti forgalomban az autót vezető hiperkinetikus szindrómás gyermek száguldozik. oldal). de nem lép rá. Az általános fejlesztési célok ismertetéséből megtudhatjuk. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás72 a hiperkinetikus zavar és a magatartászavar fogalmait tisztázza szemléletes példával. nem használja a féket azért. célokat és a specifikus nyelvi fejlesztési célokat (→ 1 3–17.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.  E tanulók sokfélesége miatt az egyéni különbségek számottevőek. valamint Ajánlások… Matematika. oldal). amikor az osztály ugyan dolgozik. Gyarmathy Éva) A pszichés fejlődés zavarainak további formáit nem mutatja be (→ Irányelv. ha ez fiziJávori Ildikó (szerk. hogy bőségesen és személyre szabottan hagy időt a készségek automatizálódására. amelyek befolyásolják a hiperkinetikus zavarral és magatartászavarral küzdő gyermekek tanulását. suliNova Kht.  A hiperkinetikus zavarral küzdő diákok integrált nevelésének feltétele a megfelelő tanulásszervezési módok kiválasztása. Részletesen elemzi viszont azokat a pszichés jellemzőket. oldal). amelynek lehetőségeit a programcsomag témaköreinek megfelelően ismerteti a kiadvány.

ha aktív és tevékenységszintű élményeket nyújtunk az órákon (→ 29–30. az értékelési alapelvekről. elvonulhat egy olyan helyre az osztályban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. ami csakis úgy lehetséges. valamint kiadványunk bibliográfiájában 344 . valamint az alkalmazott módszereket is. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Olvashatunk még a pedagógusnak javasolt kommunikációs formákról. Hangsúlyozza. hogy a legfőbb cél az idegen nyelv iránti figyelem felkeltése. az adatbankban. amely kifejezetten – de nem csak neki – erre a célra van berendezve (→ 2. Dokumentációs útmutató (→ 1.2. Megismerhetjük az egyéni megsegítés lehetőségeit a különböző tanulásszervezési helyzetekben. tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató. a pedagógiai asszisztens segítségének lehetőségeiről és az integrált tanórák felépítéséről. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Eszköztár (→ 1. rész Adaptációs mátrix kai eltávolodást is jelent. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. oldal).  oldal). a tanítás során felhasználható eszközökről. kiléphet a szituációból. a 335–336.

szükség szerint kiegészíti olyan habilitációs-rehabilitációs ajánlásokkal. tanulási zavar stb. általában jól bevált eszköztárral élni. alcsoportok és típusok szerint tisztázza a mindennapok során szinonimaként használt fogalmakat (tanulási nehézség. akár tanórán kívüli keretben alkalmazhatónak tartja. A tanulási korlátokat olyan komplex főfogalomnak tekinti.  A képességfejlesztés és a témakörök ismertetése során hangsúlyozza. ezért más bánásmódot igényel.és magatartás-fejlesztő program moduljait. évfolyamokon. Ezeket a tanulók életkorának megfelelően. Fokozott figyelmet fordít a társas kompetenciák fejlesztésére.. Évfolyamonként kiegészíti a témákat. A komplex tanulási zavar esetén gyakran jelentkező szövegértési nehézség és egyéb maradványHernádi Krisztina (szerk. az adott sérüléstípusba tartozó gyermek más. A kimeneti elvárások megállapításakor hangsúlyozza. suliNova Kht. Ennek megfelelően részletesen ismerteti a tanulási és magatartászavarral küzdő tanulók főbb képességfejlesztési elveit és területeit 1–6. életpálya-építés. hogy a sajátos nevelési igényű tanulótól nem elvárható. Sérülésspecifikusan feltérképezi a témakörök módosításának lehetőségeit. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek E csoportba nagyon sokféle kórkép tartozik.. amelyek az adott kompetencia fejlesztéséhez szükségesek.). hogy a speciális megsegítések hatására felzárkózzon az osztály szintjéhez. Talán a sajátos nevelési igény variabilitása itt mutatkozik meg leginkább: nem lehetséges a mindennapokban jól használt. Ismerteti az életpálya-építési kompetencia fejlesztésének témaköreit. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. oldal). Budapest.): Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. mindig az egyéni fejlesztési terv a kimeneti elvárás és az értékelés megállapításának alapja (→ 12–17. amely igen bonyolult problémaegyüttest takar (→ 5–1 1. valamint 7–12. amelyre kiválóan alkalmasnak tartja a Komplex személyiség. valamint konkrét példákkal teszi gyakorlatcentrikussá ajánlásait. hogy az e csoportba tartozó gyermekek és fiatalok csoportja igen heterogén. Mindvégig szem előtt tartja a pszichés fejlődési zavar komplexitását. Az Ajánlás73 részletesen mutatja be az adott tanulócsoportot. 73  Kompetenciaterület Kiadvány típusa 345 . mentálhigiénés foglalkozásokon és akár óratervi. és ennek megfelelően differenciáltan ajánl lehetőségeket a módosításra.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. 2006. koncentrikusan bővülve-mélyülve habilitációs órákon. hiszen minden. oldal).

tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint az értékelés alapelveit is. valamint kiadványunk bibliográfiájában 346 . nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) és 1 adaptált modul a 2. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. a 335–336. Befejezésül ismerteti az alkalmazható módszereket. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Eszköztár (→ 1.2. példaképek. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához az életpálya-építési kompetenciaterületen: 2 adaptált modul az 1. hogy a komplex tanulási zavarral küzdő tanulóknak az információkezeléshez már a korai időszaktól számítógépet és informatikai ismereteket kell biztosítani. az adatbankban.  oldal). hogy nagyobb eséllyel induljanak az életpálya építésében. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. munkaformákat.. Fontosnak tartja. évfolyam számára (Népi mesterségek. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az élethosszig tartó tanulásban (→ 17–29. évfolyam (Mindennapjaink – Népi gyermekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel Jancsi!) számára (→ 2. valamint a szövegértési– szövegalkotási kompetencia és az életpálya-építési kompetencia fejlesztésének összekapcsolását hangsúlyozza. rész Adaptációs mátrix tünetek kompenzálásához gyakorlati tanácsokat ad. foglalkozások: Nemezelés 2. a pedagógustól elvárható magatartásformákat. Hősök.

Az inkluzív pedagógia megvalósulásának egyik pillére az → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények. a család. ezért azonosítják az együttnevelés szereplőit és az együttnevelésben elfoglalt helyüket. és leírják azt is. a pedagógus. ha a különböző..Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató74 a pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési. A szerzők összefoglalják a pedagógiai többletszolgáltatások lehetőségeit. oldal). oldal). tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyerekek kifejezés bevezetésének előzményeit mutatja be.  oldal). a pedagógusközösség. A megfelelő intézményi ellátás lényege a szakmaközi megközelítés és a szakmák. hogy egy iskola profiljába az integráció hivatalosan is bekerülhessen (→ 14–1   5. Az útmutatóban a sajátos nevelési igény hátterében álló diagnózisoknak és azok pedagógiai konzekvenciáinak köznapi. Módszertani intézményi útmutató. oldal). a pszichés fejlődés zavara miatt akadályozott gyermek. a segítő szakemberek és a civil szervezetek rövid bemutatása olvasható az Útmutatóban (→ 1 5–17. Budapest. szakemberek közötti kooperáció. tanulók együttneveléséhez. érthető leírásait találhatják az olvasók. feltételeiről. A szerzők három nagy csoportban ismertetik a tanulási zavarokat (→ 8–1 3. mi szükséges ahhoz.  Az útmutatóban hasznos információkat találhatnak az integráció céljáról. Éppen ezért hasznos. suliNova Kht. Az integráció sikeres megvalósításában a szakemberek kooperációját kiemelt fontosságúnak tekintik.  oldal). Csákvári Judit – Süvegesné Rudán Margit: Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. gyógypedagógiában használatos kórképeket a többségi pedagógusok is megismerik. lehetőségeiről. a gyermekcsoport. Az iskola. majd ismerteti az ebbe a csoportba tartozó gyermekekkel foglalkozó szakma múltját (→ 5–. A gyermek és családja. a pedagógusközösség és a módszertani intézmény szakembereinek folyamatos párbeszéde biztosíthatja a beilleszkedés és befogadás folyamatának szakmai hátterét (→ 17–22. ahol mód nyílik az együttműködés megvalósítására. 2007 . 74  347 . formáiról.

2. amelyek az ott dolgozó szakemberek tudásával. amelyek vállalják ezen gyermekek együttnevelését és megsegítését (→ 22–23. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az integrációt segítő munka bázisaivá válhatnak. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. Különböző formákban vehetnek részt az integráció megvalósításában: képzőszolgáltató központtá alakulhatnak. Céljuk és feladatuk a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók teljes körű ellátása. gyakran (akár jó értelemben véve is) stresszt jelentenek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. megszerzett gyógypedagógiai tapasztalatával segítik az integrált nevelést. a 335–336. az adatbankban. rész Adaptációs mátrix Az általában szegregált gyógypedagógiai intézményekből funkcióbővüléssel létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekben jelennek meg azok a szolgáltatások. tanulók együttneveléséhez. esetenként pszichiátriai szakszolgáltatási rendszer kiépítése is. A problémák sokrétűsége az integrációs folyamat összes résztvevőjének komoly pszichés terhet. Dokumentációs útmutató (→ 1. fontos tehát a pszichológiai. valamint kiadványunk bibliográfiájában 348 . E feladatok ellátásában vállalnak jelentős részt azok az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények vagy bizonyos speciális feladatokat vállaló intézmények. A pszichés fejlődés zavaraival küzdő népesség ellátásának speciális területe a gyógypedagógiai pszichológiai munka. oldal).

Ezért a szerzôk bemutatják az iskolai készségek fejlesztését. 2008. Rövid. Ennek megfelelően az Útmutatóban az eszközcsoportok kiválasztása az osztálytermi folyamatok esetében döntően az alsó szakaszban alkalmazható megsegítést helyezi előtérbe.. speciális taneszközök vagy valamely régről ismert játék újszerű felhasználási módja. fejlesztési célnak megfelelően választhassák ki az eszközöket. legyenek azok modern elektronikai. számítástechnikai eszközök. hogy problémának. Az egyes problématípusokon belül a kiadvány ismerteti egyrészt az osztálytermi foglalkozásokba beépíthető. amelyek – a terápiás és osztálytermi munkában egyaránt – a sajátos nevelési igényű gyermekek minél sikeresebb integrációját teszik lehetővé. fő jellemzőiről. ezért a szerzők ezeket ismertetik. érthető magyarázatokat. A pszichés fejlődés zavarával küzdő gyerekek esetében a preventív jellegű. pszichológiai gondozásuk. illetve csoportos szervezeti keretben is használható eszközöket. tantermi berendezések. definíciókat olvashatnak az érdeklődők a pszichés fejlődés zavarával küzdő gyerekek lehetséges diagnózisairól. egymástól igen eltérő. illetve a korai kisiskoláskort célzó beavatkozások kiemelt jelentőségűek az eredményesség és a másodlagos problémák megelőzésének szempontjából. A szerzők ismertetik az eszközválasztás szempontjait is. fejlesztésük más-más eljárást és eszközt igényel. valamint a viselkedés és az érzelmi élet zavarainak terápiáját szolgáló különféle eszközöket. tanulók együttneveléséhez. egymástól eredetüket és következményeiket tekintve is különböző probléma gyûjtôneve. hogy gyógypedagógiai. Többféle. ezzel is hozzájárulva a habilitáció-rehabilitáció legfontosabb céljához. terápiás jellegű folyamatok és eszközök aránya megnő. másrészt a szakember Csákvári Judit – Darvasi Lászlóné – Demeter Gáborné: Sérülésspecifikus eszköztár a pszichés fejlődés zavaraival küzdô gyermekek. differenciált osztálymunkával.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóban75 a szerzők röviden bemutatják azoknak eszközöknek a körét. Budapest. A pszichés fejlődés zavara nem egységes diagnózis. suliNova Kht. Természetes tehát. Ezek az ismertetők abban segítenek. A későbbi életkorban felismert sajátos nevelési igény kielégítése esetén az egyéni. 75  349 . a gyermek személyiségének harmonikus fejlődéséhez.

Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. habilitációs-rehabilitációs foglalkozások keretében. A katalógusban berendezési tárgyak. tankönyvek. egyéni fejlesztés útján alkalmazható eszközcsoportokat.2. A bemutatott eszközök mintát jelentenek a kiválasztáshoz. szoftverek. Dokumentációs útmutató (→ 1. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. tanulási segédletek. feladat. gyermekkönyvek. az adatbankban. és szerepel annak megjelölése is. tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. amelyeknek használata speciális kompetenciát igényel. illetve készített egyéb eszközök is használhatók. fejlesztő játékok leírásai találhatók. rész Adaptációs mátrix irányításával. valamint kiadványunk bibliográfiájában 350 . A fejlesztési területek egymásra épülését a bemutatott képek sorrendje segíti. amelynek analógiájára a megcélzott fejlesztési területre forgalmazott. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Az útmutató készítői végül az eszközök helyes használatát és alkalmazási lehetőségeit bemutató hasznos tanácsokkal látják el a szülőket. valamint leírást olvashatnak azokról a terápiás eszközökről is. a 335–336. táblázat) – Jó gyakorlatok – pedagógiai tárgyú • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában • Játéka játék-. hogy az eszköz hol kapható. Minden rövid leírást az eszközről készült fénykép követ.és eszközgyűjtemény – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Módszertani intézményi útmutató. pedagógusokat.

illetve az általuk kiadott szakértői véleményt ismertetik a szerzők (→ –1 5. oldal). 76  351 . Csákvári Judit – Süvegesné Rudán Margit: Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. (→ 5–. sajátos nevelési igényeit kielégítő ellátáshoz. Áttanulmányozása után a szakértői vélemények. Minden – a jogszabályokban rögzített – ellátás. az egyéni továbbhaladás. különleges jogosultság igénybevételének feltétele. Megtudhatják. tanulók együttneveléséhez. Olvashatnak a sajátos nevelési igényű gyermekek pályaképéről születésüktől az iskola megkezdéséig és – a dokumentációs rendszer ismertetésén keresztül – iskolai életútjukról is. kortárs csoport. Részletesen olvashatnak az egy tanévnél hosszabb idő. Ezért az útmutatóban a közoktatási törvény által meghatározott diagnózisalkotó intézményhálózatot. és ráirányítja a figyelmet a befogadó intézmény felelősségére és teendőire a dokumentumok kezelésével és megalkotásával kapcsolatosan. hogy a sajátos nevelési igényű gyermek állapotát a törvényben meghatározott módon diagnosztizálják. amelyekben a pedagógus felismerheti a nap mint nap használt. 2007 . és tartalmazza a diagnózis BNO-besorolását is. a gyermekek jogait biztosító követelményeknek kell megfelelni. azokról rövid ismertetőt közöl. hallott ismérveket. szolgáltatás. áttekinthető. rehabilitációs foglalkozás biztosításának kérdéseiről. Dokumentációs útmutató. A kiadvány érthetővé teszi a jog és orvostudomány kategóriáit a pszichés fejlődés zavarával küzdő gyermekkel kapcsolatban..Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatót76 minden intézményvezető és pedagógus hatékonyan tudja felhasználni saját dokumentációs munkájában. az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs. oldal) A pszichés fejlődés zavarával küzdő gyermek sorsának alakulása nagymértékben függ attól. hogy intézményi szinten milyen. A kiadvány áttekinti a leggyakrabban előforduló diagnózisokat. Budapest. SNI-gyermek – származó idézetek vezetik be. olvasható információhordozóvá válnak. problémákat. suliNova Kht. az orvosi és gyógypedagógiai szakvélemények papírok sokasága helyett érthető. Ezeket a szövegeket – mintegy keretbe foglalva – a közvetlen szereplőktől – szülő. hogy hozzájut-e a számára megfelelő. a mentesítés.

 táblázat) – Eszköztár (→ 1.és készségfejlesztő program. rész Adaptációs mátrix minősítés. a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának (BNO) leírásait (2. A kiadványt mellékletek teszik teljessé. oldal).2. oldal). táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. évfolyamismétlés lehetőségeiről (→ 1 5-  1. tanulók együttneveléséhez. módosítani és megőrizni a befogadáshoz szükséges dokumentumokat. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. A szerzők hangsúlyozzák. melléklet). az adatbankban. a 335–336. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. értékelés alóli felmentés. sz. táblázat) – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. melléklet) és a szakterülethez tartozó kulcsfogalmak magyarázatát (3. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. sz. melléklet). különös tekintettel az integrált nevelésre • A szakmai és szakszolgáltatók. sz. Az Útmutató eligazít abban is. Ezek tartalmazzák a vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat (1. hogy a befogadó intézmény feladata kiállítani. és ismerteti a szakértői vélemény javaslatainak intézményi szintű konzekvenciáit is (→ 19–24. valamint kiadványunk bibliográfiájában 352 . hogy sajátos nevelési igényű tanuló integrált nevelésére-oktatására vállalkozhasson. hogy milyen feltételeket kell az intézménynek teljesíteni ahhoz. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

A gyermekek aktuális képesség. elvárható. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A kompetencia alapú modulok konkrét. Ennek érdekében a modulokban található ajánlások a következő területekre vonatkoznak: − A főbb. hogy csökkenjen a tanulási zavarral küzdő gyermekek száma vagy a tanulási zavar súlyosságának a mértéke. ajánlásokat ismerhetnek meg. valamint a habilitációs. kompetenciafejlesztését befolyásoló tünetek felsorolása − Javasolt tanári tevékenységek. a fejlődés ütemében. az egyéni megsegítés a pedagógiai. ellenőrzésre. módosító eljárásokat.  Tanulási zavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. Az időben észrevett korai jelek és a tudatosan alkalmazott játékos. szemléltetésre − Az önirányítás. hogy a tanulási zavarral küzdő gyermekek együttnevelése során alkalmazhatóak legyenek. A fejlesztés haladási ütemét javasolt az osztály. segítségnyújtási lehetőségekre. a kívánt tartalom elsajátítását. illetve enyhíthetőek a problémák. a kísérő problémák megjelenésében stb. módszertanilag megalapozott fejlesztő munka hozzájárulhat.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. illetve nem elvárható tanulói tevékenységek beillesztése – ez a feldolgozás menetének leírásában jelenik meg − Javaslatok tanulásszervezési eljárásokra. módszerekre. Az e csoportba tartozó gyermekek köre igen heterogén. ami nem várható el az osztálytársaktól a pár. és tették azokat alkalmassá arra.és csoportmunkában − Pótfeladatok alkalmazása 353 . valamint a sajátos nevelési igényű gyermek szomatikus és pszichés fejlettségéhez igazítani. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a pszichés fejlődés zavarait mutató gyermekek együttnevelésére vállalkozó többségi pedagógusok számára.  oldal). a figyelem zavara és a motoros nyugtalanság miatt fokozottan szükséges a pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulóknak támasz és megerősítés. rehabilitációs ellátás az akadályok jellegétől függ. akik az adaptációban a mindennapokban használható javaslatokat. tanórákon tapasztalható. (→ Ajánlások… Matematika. A kiválasztott modulokat gyógypedagógusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. Az iskolai oktatás. Nagyfokú eltérés tapasztalható a tünetek jellegében.és készségszintjét kiindulásként figyelembe vevő fejlesztéssel kiküszöbölhetőek. a tanulócsoport. a zavar súlyosságában. 7–18.

illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) és 1 adaptált modul a 2. modul) − Életpálya-építés: 2 adaptált modul az 1.és készségfejlesztő program. Jancsi!) Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. rész Adaptációs mátrix − Kéttanáros modell vagy a pedagógiai asszisztens jelenléte − Nagyon fontos. táblázat) – Jó gyakorlatok: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség.2. játékok. különös tekintettel az integrált nevelésre • A szakmai és szakszolgáltatók. hogy a tanító az → utazó gyógypedagógussal együttműködve differenciáljon. Hősök. évfolyam számára (49. és az adott gyermek képességeinek megfelelő feladatot végeztesse − Minden sajátos nevelési igényű tanuló a saját fejlesztési terve szerint haladjon − Egyes tananyagtartalmak. foglalkozások: Nemezelés 2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 354 . szabályok elsajátítása csak előzetes rehabilitációs tevékenység után elvárható – ezek a modulrész megfelelő soraiban találhatók A pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek együttneveléséhez az alábbi mintamodulok készültek (→ 2. az adatbankban. a 335–336. évfolyam számára (33. táblázat) − Szövegértés–szövegalkotás: 1 adaptált modul a beszédfejlesztő szakaszhoz − Matematika: 1 adaptált modul az 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. példaképek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. évfolyam számára (Éljük az életet! – Mindennapjaink – Népi gyermekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel. évfolyam számára (Népi mesterségek. tanulók együttneveléséhez. modul) és 1 adaptált modul a 2.. Módszertani intézményi útmutató. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.

óVoDÁBAN És IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon A fejlesztés célja ezzel a gyakorlattal a nyugodt. alkalmazkodóképességüknek. A fejlesztő program vegyes és azonos életkorú csoportokban egyaránt jól alkalmazható. technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. együttműködésüknek fejlesztése. hogy a gyermek saját irányítása alatt áll. békés légkör megteremtése. módszerek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok óVoDÁBAN A szakmai és szakszolgáltatók.és készségfejlesztő program. a szükséges speciális módszerek. 355 SNI-gyermek . a feszültségek és problémák feloldása úgy. terápiás eljárások. speciális didaktikai eljárások. különös tekintettel az integrált nevelésre A program célja a másságot elfogadó környezet megteremtése. az egészséges és fogyatékos gyermekek kommunikációs készségének. amely mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesen használható. önállóságuknak. részképességeinek. eszközök bemutatása. Olyan fejlesztő program. A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó – Katica differenciált képesség. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó – Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában A nevelés során alkalmazott szemléltetés. a problémát maga keresi és oldja meg.

a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. amelyek könynyebbé teszik az alap-kultúrtechnikák sikeres elsajátítását. a 335–336. inkluzív tanulási környezet kialakítását. az adatbankban. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. a matematikai logika és a közösségfejlesztés területén a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segítik a Gyermekek Háza tankönyvcsaládjának munkatankönyv jellegű kötetei. a délelőtti órákkal párhuzamosan egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. Dokumentációs útmutató (→ 1.és eszközgyűjtemény” – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez A program célja azoknak a részképességeknek a fejlesztése. valamint kiadványunk bibliográfiájában 356 . hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat együtt. táblázat) – Eszköztár (→ 1. rehabilitációs foglalkozásokon is lehetőséget biztosít a részképességek. A program részleteiben is alkalmazható. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához A Gyermekek Háza program e képzésével felkínálja olyan innovatív szemlélet alakítását.2. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. rész Adaptációs mátrix – „Játéka játék-. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók együttneveléséhez. IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – „Mucsi palánták” – „Palánta” fejlesztő-felzárkóztató-integrációs-képességkibontakoztató program Mucsiban A Palánta program lényege. – A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában A nevelő-oktató munkában és a habilitációs. és heti 2-3-4 alkalommal. feladat. Módszertani intézményi útmutató. – A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. amely biztosíthatja minden tanuló számára a hatékony. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. integráltan nevelik.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az Óvodai nevelés területén közös Ajánlás készült a nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez. Részletesebben → 314. oldal. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: • adaptált környezet • hallásmérés • adó-vevô készülék • hallásfigyelem • audiogram • hallásnevelés • audiológia • hallókészülék • audiométer • jelnyelv • auditív • korai fejlesztés és gondozás • auditív differenciálás • nagyothalló • auditív diszkrimináció • pedoaudiológia • auditív verbális terápia • posztlinguális hallássérülés • augmentatív (segített) kom• prelinguális hallássérülés munikáció • siket • beszédérthetôség • siket-vakság • beszédmegértés • szájról olvasás • cochleáris implantáció • ujjábécé • érzékszervi fogyatékosság • fonomimikai jelek – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

357

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

A súlyosan hallássérült gyermekek társadalmi integrációjának egyik alapfeltétele, hogy olyan anyanyelvi műveltség birtokába juttassuk el őket is, amely a társadalom által megkívánt, az egyén szempontjából is lényeges és teljesíthető. Az anyanyelvi műveltség a különféle tudástartalmak megközelítésének és elsajátításának is feltétele. A szövegértési-szövegalkotási kompetencia területén az adott szituációhoz kapcsolódó, a szituáció összetevőinek megfelelő nyelvhasználati képességet tudjuk fejleszteni. Az Ajánlás77 hangsúlyozza, hogy a → hallássérülés következményes jelenségei elsősorban a beszédfunkciókra terjednek ki. Ezen keresztül módosul a gyermek megismerő tevékenysége, de a hallássérülés nem érinti az intelligenciát, az értelmi képességeket. A súlyos fokú hallássérülés nyelvi kihatásai leginkább az artikuláció, a grammatika és a szókincs területét érintik. A szövegértés problémája természetszerűleg nemcsak az élőbeszéd megértését nehezíti, hanem olvasás közben is jelentkezik. Ugyanakkor ezek a kommunikációs akadályok nem feltétlenül jelennek meg minden hallássérült gyermeknél. A pedagógiai gyakorlatban sok türelemre, differenciált követelménytámasztásra, az értékelésnél pedig az egyéni sajátosságok figyelembevételére van szükség. Az Ajánlás a súlyosan hallássérült gyermekek sajátos igényeinek megismerésén túl széles körű módszertani és tanulásszervezési ismereteket is nyújt (→ 20–24. oldal). Az integráció sikere – a hallássérült tanuló együttnevelésre való alkalmasságán túl – döntően a befogadó pedagógus és a → szurdopedagógus szakmaközi együttműködésén, a felelősségteljes közös gondolkodás kialakulásán és a szülői támogatáson múlik. Az együttnevelés vállalása a befogadó iskola számára komoly innovációs tevékenységgel jár.

Nagyné Tóth Ibolya: Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szövegértés-szövegalkotás. suliNova Kht., Budapest, 2006.
77 

358

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

súlyos hallássérült gyermek

Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat): 3 adaptált modul az 1. évfolyam számára a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület beszédfejlesztés szakaszához és 1 adaptált modul a 2. évfolyam számára a beszédfejlesztés szakaszához – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon . – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

359

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

A matematikai kompetencia területén közös Ajánlás készült a nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez. Részletesebben lásd: → 318–319. oldal.

360

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

A szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületre kidolgozott programcsomag az integráltan fejlesztett hallássérült gyermekek számára olyan tevékenységek széles körét biztosítja, amelyek hozzájárulnak a nyelvi képességek, az ehhez szorosan kapcsolódó szociális képességek sokoldalú fejlődéséhez. Pedagógusok számára a módszerek gazdag tárházát vonultatja fel a program. Az Ajánlás78 bemutatja, hogy milyen következményei vannak a → hallássérülésnek a szociális alkalmazkodásban (→ 7–9.  oldal). Lényeges hangsúlyozni, hogy nem maga a hallássérülés, hanem annak következményei hatnak a szociális érettségre, az érzelmi alkalmazkodásra, a tanulási stratégiákra (→ Ajánlások… Életpálya-építés 9–12. oldal). A hallássérült gyermeket segíteni kell abban, hogy társas kapcsolatai kialakuljanak és fejlődjenek, erre időt, teret és alkalmat kell biztosítani. Kiemelt szerepük van a fejlődés folyamatában a felnőttmodellek által megjelenített szociális normáknak, amelyekkel a gyermekek azonosulnak. Az Ajánlás bemutatja az integráció várható előnyeit a hallássérült gyermek, az osztálytársak, a befogadó pedagógusok szempontjából. Őszintén szól az integráció lehetséges hátrányairól is (→ 9–10. oldal). Részletesen megismerhetjük a kiemelt fejlesztési feladatokat, a speciális fejlesztési területeket és a tanulási folyamat keretében alkalmazott módszerek sajátosságait. A hallássérült gyermek fejlesztése csak akkor lehet sikeres, ha a választott módszerek alkalmazása során figyelembe veszik a sérülésspecifikus szempontokat is. A témakörök elemzése a súlyosan hallássérült gyermekek speciális szempontjainak figyelembevételével történik (→ 1–19. oldal). A befogadó pedagógus, a gyógypedagógus, a szülő együttműködése, közös munkája hatására a hallássérült gyermekek szociális, életviteli kompetenciái,

Nagyné Heidenwolf Erzsébet (szerk.): Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. suliNova Kht., Budapest, 2006.
78 

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

361

2. rész Adaptációs mátrix

tudatossága, együttműködési készsége, információfeldolgozó és -elemző készségei, döntési képessége megfelelően fejlődhetnek. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat): 1 adaptált modul az 1. évfolyam számára a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Én és a világ: Játék a szabadban c. moduljához – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon . – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

362

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az életpálya-építési kompetenciaterület adaptációjánál az együttnevelést vállaló pedagógusoknak meg kell ismerkedniük a súlyos hallássérült gyermek szükségleteivel, amelyek kielégítésére feltétlenül megoldást kell találni. A hallássérült gyermekek integrált nevelése eredményesebb lehet a vázolt módszerek és tanulásszervezési formák változatos alkalmazásával (→ 12–1 3., 28–31. oldal).  Részletesen szó esik a hallássérült gyermekek speciális nevelési szükségleteit meghatározó tényezőkről, a → hallássérülés közvetlen és másodlagos következményeiről, a speciális módszerekről és eszközökről (→ 7–12. oldal). Megismerkedhetünk a súlyosan hallássérült tanuló képességfejlesztésének speciális elveivel és az oktatási többletfeladatokkal (→ 1 5. és 18–21. oldal). A hallássérült gyermekek beilleszkedésének támogatására főként az ember és társadalom, a művészetek és az életpálya-építési ismeretek műveltségi területen belül szervezett szocializálódást segítő játékok, szerepvállalások alkalmasak. Ilyen pl. bábjáték, kézműves tevékenység, drámajáték, gyűjtőmunka, kulturális tevékenységek. A hallássérült fiatalok pályaválasztásának szubjektív meghatározói a beszédszint, a hallásfok, a személyiség és a készségek szintje. Objektív meghatározó a szakmatanulás és az elhelyezkedési lehetőség korlátozott volta. A választás során kiesnek mindazok a pályák, amelyek balesetveszélyesek a számukra, illetve azok, amelyekben a beszéd, a beszédmegértés központi szerepet tölt be. Ebből következik, hogy az iskolai munka során a szubjektív meghatározók megerősítésére kell a hangsúlyt helyezni, mert ezáltal enyhül az objektív meghatározók korlátozó szerepe. A jobb nyelvi alaptól eredményesebb közép- és felsőfokú tanulás, sikeresebb társadalmi beilleszkedés várható. A munkavállalás szempontjából meghatározó a kiegyensúlyozott személyiség, a kapcsolatokra való nyitottság, az érdeklődés és a fogyatékosság egészséges elfogadása. Hangsúlyos szerepet kap a sajátos nevelési igényű tanuló saját erősségeinek, korlátainak felismerése, elfogadása, ez alapján egy reális jövőkép felállítása. A pedagógus és a társak feladata empátiával, türelemmel segíteni a fiatalt. Amennyiben a sajátos nevelési igényű gyermek egyéni igényeinek megfelelő oktatásban részesül, akkor hozzáférhet az egyedi képességeinek és igé363

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

2. rész Adaptációs mátrix

nyeinek megfelelő munkához is, s így válhat a társadalom elismert, elégedett tagjává. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon . – Jó gyakorlat • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

364

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Szövegértés-szövegalkotás

SNI-gyermek

Az idegen nyelvi kompetencia területén közös Ajánlás készült a nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez. Részletesebben lásd: → 322–323. oldal.

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

365

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok

Kiadvány típusa

Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató

Az Útmutató79 a hallássérültek kaposvári iskolája tevékenységét mutatja be. Az intézmény több mint százéves múltra tekint vissza a hallássérült gyermekek nevelése-oktatása terén. Az eltelt időben sokrétű és gazdag szakmai tapasztalat halmozódott fel az intézményben, amelynek megismerése segítségére lehet a többségi iskoláknak is. A kiadványból információhoz juthatunk a hallásról, annak fontosságáról, a hallássérültek orvosi és pedagógiai rehabilitációjáról (→ 7–9. oldal; Ajánlások… Szövegértés-szövegalkotás 7–8. oldal). Az Útmutató részletezi az utazótanári szakszolgálat kialakulását, tevékenységét, az alkalmazott módszereket, az intézményi többletszolgáltatásokat, szakmai szolgáltatásokat (→ 12–17., 19–22. oldal). Olvashatunk az együttnevelés szereplőinek feladatairól, felkészülésük, felkészítésük módjáról (→ 17–18.  oldal; Útmutató… Dokumentációs útmutató 12–1 3. oldal; Ajánlások… Szövegértés-szövegalkotás 2–28. oldal). Javaslatot fogalmaz meg a befogadó pedagógus és az → utazó  gyógypedagógiai tanár együttműködésére, feladatmegosztására. Betekintést nyújt a család, a szülő felkészítésének módszertanába, felhívja a figyelmet a szülő, a pedagógus, a → szurdopedagógus együttműködésére (→ 21–22. oldal). Az anyagban megtalálható a hallássérültek magyarországi iskoláinak jegyzéke és szolgáltatásaik összefoglalója is (→ 25–2. oldal). Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat)

Nagyné Heidenwolf Erzsébet – Nagyné Tóth Ibolya: Útmutató hallássérült gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató. suliNova Kht., Budapest, 2007 .
79 

366

– Jó gyakorlat • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 357 oldalon .súlyos hallássérült gyermek – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 367 . hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l.

80  368 . táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. akik a hallássérültek pedagógiájában eddig még nem voltak járatosak. A bemutatott eszközök megismerését. illetve a szókincsfejlesztést. iskolák pedagógusainak.. A speciális eszközök bemutatása a mindennapi életben való alkalmazáshoz nyújt ismereteket mindazoknak. szülőknek. a 357 oldalon . aki hallássérült gyermekekkel foglalkozik. Az eszközcsoportok jellemzése. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek. és alkalmasak a gyermekek tevékenykedtetésére is. A választás és a kiválasztás nehéz. Köntösné Lőrincz Eszter – Nagyné Tóth Ibolya– Urbánné Deres Judit: Sérülésspecifikus eszköztár hallássérült gyermekek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A súlyos hallássérülteknél jelentkező nyelvi nehézségek. gyógypedagógusoknak. tanulók együttneveléséhez. esztétikusak. Dokumentációs útmutató (→ 1. taneszközök ismerete. a kommunikációt elősegítő játékok. Educatio Kht. tankönyvek. a tanulást. jól tárolhatók. alkalmazása. alkalmazását ajánljuk mindenkinek. Módszertani intézményi útmutató. Az Útmutatóból80 megismerhetjük. bonyolult munkáját könnyíti meg az eszközrendszer bemutatása és a módszertani ajánlások. kommunikációs zavarok miatt nagyon fontos a megfelelő speciális segédeszközök. taneszközök. fejlesztő és terápiás eszközök. tanulók együttneveléséhez. tisztíthatók. A gazdag játékválasztékban olyan játékok szerepelnek. 2008. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a felhasználási terület és a sérülésspecifikus használat szerint történik: speciális segédeszközök. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. bemutatása a funkció. Budapest. az életvitelt segítő eszközök használata. játékok. a nyelvfejlődést. amelyek különösen sokoldalú felhasználást tesznek lehetővé. hogy melyek a pedagógiai tevékenységet eredményesen támogató legszükségesebb eszközök. a többségi óvodák.

az adatbankban.súlyos hallássérült gyermek – Jó gyakorlat: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 369 .

 oldal. 370 .Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez közös Dokumentációs útmutató készült. Részletesebben lásd: → 330–331.

371 . amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. módszertani kérdéseivel. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A súlyos hallássérült gyermekek együttneveléséhez adaptált kompetencia alapú modulok konkrét. hogy a feladatokat különböző differenciált szinteken oldják meg a gyerekek. A szociális. A modulok megvalósítása során nagyon jól kihasználhatók a kooperatív munkában rejlő előnyök. sikeres résztvevő lehet. változatos feladatok elősegítik a siket gyerekek verbális kifejezőkészségének. és lehetőség van arra is. mert sokféle didaktikai feladat differenciált megvalósításához nyújtanak segítséget. A sajátos nevelési igény figyelembevétele a pedagógus rendszeres előzetes plusz felkészülését jelenti – ám ennek eredményeként a súlyosan hallássérült tanuló is aktív részese lehet a tanórák minden mozzanatának. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. nyelvi szintjének fejlődését. A szövegértés-szövegalkotás modulok kiemelten foglalkoznak a hallássérült gyermekek szókincsfejlesztésének lehetőségével. életviteli és környezeti kompetencia területéről készített moduladaptáció áttanulmányozását azért javasoljuk különösen. hiszen a hallássérült tanuló támaszkodhat társai segítségére. és ezzel tették azokat alkalmassá a hallássérült gyermekek együttnevelése során történő alkalmazásra. a befogadó pedagógus további adaptációs munkájához.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. módosító eljárásokat. amelyek a kompetencia alapú programcsomagokhoz készített Ajánlásokban vannak. a mindennapokban használható javaslatokat. Az adaptált modulokban nem szerepelnek olyan általános tudnivalók. A logikusan felépített. A mintamodul ötleteket ad az együttnevelés célszerű tanulásszervezési megoldásaira. A jól megszervezett csoportmunkában a siket tanuló is aktív. ajánlásokat ismerhetnek meg. Olyan. A részletesen kidolgozott tananyag-feldolgozási példák megoldásai biztosítják a súlyosan hallássérült tanuló ismeretszerzését és a tanulási folyamatban való aktív közreműködését. ezért javasolt a modulok és az Ajánlások együttes használata. A kiválasztott modulokat hallássérültek pedagógiája szakos gyakorló gyógypedagógusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal.

 táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. az adatbankban. évfolyam számára a beszédfejlesztés szakaszához és 1 adaptált modul a 2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 372 . évfolyam számára (Én és a világ: Játék a szabadban) – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek. – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.2. életviteli és környezeti kompetenciák: 1 adaptált modul az 1. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 357 oldalon . táblázat) • Szövegértés-szövegalkotás: 3 adaptált modul az 1. rész Adaptációs mátrix Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. évfolyam számára a beszédfejlesztés szakaszához • Szociális. Módszertani intézményi útmutató.

Intézményi minőségirányítási rendszerükben teljes fejezetet szentelnek az integrációnak. általános műveltséget megalapozó általános iskolai oktatása”. érzékszervi és más fogyatékos tanulók integrált oktatását. kapcsolataik alakulásáról. illetve a sikeres integráció feltételeinek megfogalmazására. és kitérnek a szükséges eszközigény meghatározására is. Külön fejezetet szentelnek a hallás. és megfogalmazzák.  Útmutató  nagyothalló gyermekek. céljaik és értékeik között a sajátos nevelési igényű gyermekek segítése. milyen esetekben tartják hatékonynak gyakorlatukat. tanulók együttneveléséhez  –  Módszertani  intézményi  útmutató  27.és mozgássérült tanulók integrált oktatására. előzményeit. szervezetfejlesztési tevékenységükről. Pedagógiai programjukban szerepel alapelveik.  oldal. a segítségnyújtás lehetőségeit intézményükben. illetve utazó → konduktor státusz működtetését vállalta (→ Útmutató hallássérült gyermekek. valamint speciális tevékenységként utazó → szurdopedagógus. A jó gyakorlat újszerűsége abban rejlik. Ehhez megfogalmazzák céljaikat. Kidolgozták a hallás. SNI-gyermek 373 . Beszámolnak a személyi és tárgyi feltételek megteremtéséről. Az intézmény alapító okiratában megtalálható a „fogyatékos tanulók nappali rendszerű. oldal). milyen nehézségek merülhetnek fel a bevezetés során. tanulók együttneveléséhez – Módszertani  intézményi útmutató14–28. Meghatározzák. hogy bemutatják: hogyan alakítható ki sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó utazótanári hálózat az innovatív többségi általános iskola szervezésében. amelyet pályázatuk mellékleteként megtalálhatunk. kitérnek arra is.és mozgássérült gyerekek értékelésének rendszerét. Az intézmény szakértői véleménnyel rendelkező testi. kinek ajánlják a jó gyakorlatuk adaptációját.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok A szEGEDI FEKEtE IstVÁN ÁltAlÁNos IsKolA INtEGrÁCIós tEVÉKENysÉGÉNEK BEMUtAtÁsA A dokumentumból megismerhetjük az iskola integrációs tevékenységének kialakulását.

az integráció iránt fogékony általános iskolák tevékenységének kialakításához. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. szervezéséhez. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. tanulók együttneveléséhez. adaptációja segítséget nyújt az új.2. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 374 . a 357 oldalon . táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. szervezeti átalakulásának kimunkálásához. rész Adaptációs mátrix A jó gyakorlat megismerése. Módszertani intézményi útmutató. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.

példák. Megtudhatjuk. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Az olvasás tanításában hangsúlyozza a → Meixnermódszer használatát. a tanítási gyakorlatban hasznosítható tanácsokat. és ajánlásokat tesz a befogadás és alkotás képességeinek fejlesztéséhez. 2006. A szerző kiemeli. oldal). suliNova Kht. A kompetencia alapú programcsomag képességfejlesztésre vonatkozó része nagyon jól áttekinthető és jól alkalmazható. évfolyamig a tanuRottmayer Jenő (szerk. Mindhárom típusú programtantervhez évfolyamonként és témánként ajánlásokat fogalmaz meg az elvárható. A sérült képességstruktúra meghatározza a képességfejlesztés területeit és módjait. mit takar a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalma. Foglalkozik az adott pedagógiai szakasz kiemelten kezelendő jellemzőivel. kézzelfogható. Minden szakaszban megfogalmazza a képességfejlesztés kimeneti elvárásait (→ 20–27. felvázolva a módszer előnyeit.  oldal). A képességfejlesztés a tanulásban akadályozott gyermekek tanítása során kiemelt jelentőségű feladat.és szövegrészletekkel illusztrálva ír az értő olvasás kialakításának. fejlesztésének főbb lépéseiről. oldal). megindokolja ajánlásait. Szövegértés-szövegalkotás. 81  Kompetenciaterület Kiadvány típusa 375 . A nevelés bevezető és kezdő szakaszára (1–4.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.. Részletesen. vers. hogy kapjanak a nevelés minden szakaszában (→ 28–29.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. de helyet kell. oldal). gyakorlati példákkal. Budapest. helyettesítő tevékenységek felsorolásával ad tanácsokat 5–9. hogy a tanulásban akadályozott gyermekek szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztésekor az alapszakasz kiemelt fejlesztési területei más hangsúllyal. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásból81 a tanulásban akadályozott tanuló szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztéséhez kaphat az olvasó hasznos ismereteket. illetve nem elvárható tartalmakról. A sérülésspecifikus fejlesztés érdekében a szerző kiemeli a fejlesztés főbb területeit (→ 18–20. részletes fejlesztési programja teljes mértékben figyelembe veszi a tanulásban akadályozott gyerekek fejlődési sajátosságait. mi jellemző a tanulásban akadályozott gyermekek különböző funkcióira. és ezek eltérései hogyan befolyásolják őket a tanulási folyamatban (→ 7–17. évfolyam) írt szövegértési és szövegalkotási programtanterv koncepciója.

 táblázat) – Inklúziós fogalomtár • alak-háttér észlelés • oligofrénpedagógia. valamint kiadványunk bibliográfiájában 376 .2. oldal). táblázat) – Eszköztár (→ 1. oligof• Ayres-módszer rénpedagógus • diszgráfia • organikus idegrendszeri • diszkalkulia sérülés • diszlexia • pszeudodebilitás • diszlexia-prevenció • pszichés fejlôdés zavarai mi• diszlexia-prevenciós módszer att a nevelési-tanulási folya• epilepsziával élô gyermekek matban tartósan és súlyosan nevelése akadályozott • értelmi akadályozottság • részképességzavarok • értelmi fogyatékosság • szurdologopédia • laterális dominancia • szurdopedagagógia.  Olvashatunk még tanulásszervezési formákról pl. táblázat) – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Felsőbb évfolyamokon is a tevékenykedtetésre helyezi a hangsúlyt (→ 28–37. az adatbankban. szur• lateralitás dopedagógus • tanulásban akadályozottság – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a tantárgyak integrált tanításának lehetőségeiről. Dokumentációs útmutató (→ 1. módszerekről. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 3 adaptált modul az 1. elvárható magatartásformákról. a tanítás során javasolt eszközökről és az értékelésről. rész Adaptációs mátrix lásban akadályozott gyermekek együttnevelésére. évfolyam számára a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület alapozó és beszédfejlesztő szakaszához és 1 adaptált modul a 2. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. tanulók együttneveléséhez. szabad tanulás. évfolyam számára a beszédfejlesztő szakaszhoz (→ 2.

relációk. oldal). a gyerekek munkájának megtervezése nagyon tudatos előkészületeket.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. geometria. Megfogalmaz speciális teljesítményelvárásokat. Cseh Eleonóra (szerk. hogy a tanulásban akadályozott tanulók számára előírt továbbhaladási szintek ugyanazon osztályfokon jelentősen eltérnek a többi tanulótól elvárhatótól.. kitér az ál értelmi fogyatékosság problémakörére is (→ 7. analógiásan megoldható feladattal. statisztika. 2006. Matematika. Felsorolja az enyhe értelmi fogyatékosság kialakulásának leggyakoribb okait és az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott gyermekek fejlődési. Míg az egyiküknek például csak ráismerni. a gyakori ellenőrzéssel. példákat (→ 18–24. Az ehhez alkalmazható tanulásszervezési eljárások és módszerek megfelelő kiválasztására olvashatnak az érdeklődők hasznos tanácsokat.  Hangsúlyozza. A differenciálás valamelyik formáját szinte egyetlen órán sem lehet kikerülni. a másikuknak reprodukálni vagy alkalmazni. algebra. a tanulók ismeretét kívánja. valószínűség matematikai fejlesztési területein az elvárható követelményeket sorolja fel a bevezető. Tanulásban akadályozott gyermekek matematikatanítása során javasolja az átfogó témák feldolgozását. A tanórák fő célkitűzése az elsődleges bevésés elősegítése és a gyakorlási lehetőségek biztosítása.  oldal). suliNova Kht. fejlesztő. sorozatok. Budapest. egy-egy témakört intenzíven feldolgozó tanulási szakaszok alkalmazását (→ 10–18. azonnali javítással minden gyermeket el lehet juttatni a minimálisan elvárható szintig. és meghatározza a képességfejlesztés kiemelt területeit: a megfigyelőképesség. 82 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 377 . kezdő. Eredményes oktatásukhoz a tanulási módszerek széles skálájából lehet választani. megismerési módszerek. függvények. oldal). mérések. megnevezni kell. nevelhetőségi sajátosságait az észlelés és a kivitelezés-végrehajtás problémáinak meghatározásával (→ 7–10. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. alapozó. a kommunikációs képességek és a kreativitás fejlesztésében. ismétléssel. visszajelzéssel. megszilárdító szakasz végén. a tömbösített. A sok. számtan. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás82 definiálja a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát. A gondolkodási. oldal).Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.

Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. oldal). Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. mintát és példát is leír (→ 27–30. Használatukhoz néhány fontos tanácsot. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. az adatbankban. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. oldal).2. oldal) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. hogy a programtantervben szereplő valamennyi szemléltetőeszköz alkalmazható a tanulásban akadályozott tanulók tanításában-tanulásában is. rész Adaptációs mátrix A szerkesztő kiemeli. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 378 . a 376. tanulók együttneveléséhez (→ 1. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28.

hanem a későbbi évfolyamoknál is. korrekciós. hol. munkafüzetek. Ismerteti azokat a képességeket (gondolkodási. Javaslatait mindhárom programcsomagra kidolgozva. Az érzékszervi tapasztalatszerzést hangsúlyozza nemcsak az első négy évben. Részletes leírást olvashatunk az integrált oktatás lehetőségeiről. rehabilitációs (terápiás) célú pedagógiai eljárások alkalmazását javasolja. A témakörök tartalmai jól szolgálják a kitűzött képességfejlesztési célokat. kommunikációs stb. esetleges elhagyására.  A képességek fejlesztését kiemelt jelentőségűnek tartja. oldal). Ismerteti a tanulásban akadályozott gyermekek jellemző tanulási tulajdonságait és a különböző fejlesztési területeket a tanulásban akadályozott tanulók érzékelésében (→ –8. Feladatok és tevékenységek ismertetésével ajánlásokat ad kisiskolás. Az eszközök használatával kapcsolatosan hasznos tanácsokat fogalmaz meg. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás83 definiálja a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát. speciális taneszközök figyelembevételével (→ 2–27. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. mint pl..): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. suliNova Kht. módszerek széles körét mutatja be programcsomagonként. Ábrával szemlélteti. oldal).Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. motoros. oldal).  oldal). 2006. amelyek fejlesztése az egyes pedagógiai szakaszokban nélkülözhetetlen (→ 1–18.  oldal). szabályozásáról.). Kiemeli a tanulásban akadályozott gyermekeknél várhatóan nehézséget okozó témákat. hogyan helyezkedik el a tanulási akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság a tanulási korlátok között.  A tanulásban akadályozott gyermekek egészségnevelési és környezeti nevelési programjának bemutatásával a szerkesztő a sérült személyiség egészének figyelembevételével sajátos fejlesztő. témakörönként teszi meg (→ 22–23. 83 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 379 . javaslatokat tesz azok módosítására.és serdülőkorúakra (→ 1 3–1. Szociális. Budapest.  Az alkalmazható munkaformák. Papházi Éva (szerk. életviteli és környezeti kompetenciák. feltételeiről (→ 9–1 3. kapcsos könyv létrehozása a tanulásban akadályozott tanulók iskoláinak különböző évfolyamain használt tankönyvek. habilitációs.

egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. az adatbankban. táblázat) – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez (→ 1. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. évfolyam számára (Én és a világ: Játék a szabadban) (→ 2. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. rész Adaptációs mátrix Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 1 adaptált modul az 1. a 376. oldal) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.2. oldal). valamint kiadványunk bibliográfiájában 380 .

évfolyamon. A tanulásban akadályozott gyermekek idegennyelvtanulásánál a szóbeliség kialakítását. az írásbeli szövegalkotás minden főbb vonatkozásában két nyelvre (angol. oldal).  Az általános és a nyelvi fejlesztési célok és az azokhoz kapcsolódó ajánlások elolvasása a tanulásban akadályozott gyermekek oktatásához-neveléséhez nagyon sok hasznos.. mint a tanórákon alkalmazható olvasást előkészítő és fejlesztő gyakorlatok vagy az olvasási technika fejlesztésére vonatkozó ajánlások (→ 9–22. 84 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 381 . hogy ezek a tanácsok a szövegértés. Sokkal több ismétlés- Jaksa Éva (szerk. leírja az elvárható tartalmakat. 2006. az idegen nyelv tanításának gyermekközpontú kialakítása enyhíthet a tanulásban akadályozott gyermekek hátrányain (→ 8–9. hogy az enyhén értelmi fogyatékos gyerekek a tanulásban akadályozott gyermekek egyik alcsoportját képezik. Az 1–6. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. ezt a későbbi évfolyamokon mélyíthetik el. német) is kidolgozottak. az észlelés és a kivitelezésvégrehajtás zavarának tüneteit részletesen ismerteti (→ 7–8. és példákkal. A szerző a kompetencia alapú programcsomagban található összes témakör tanítását szükségesnek tartja. hogy az iskolai tanulási környezet.  oldal). évfolyamokon elsődleges cél. megállapítja. A szerkesztő kiemeli. valamint a 7–12. hogy a gyermekekben kialakuljon az idegen nyelv tanulása iránti érdeklődés. suliNova Kht. alkalmazható ismeretet ad. Olyan gyakorlati tanácsokat kapunk. oldal). Az Ajánlás kiemelt jelentősége. a beszéd. fejlesztését tartja fontosnak. Az 1–6. tanulási akadályozottság). Idegen nyelv. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás84 tisztázza a tanulási korlát fogalmát és fokozatait (tanulási nehézség. hogy a nyelvtanárok vegyék figyelembe: a tanulásban akadályozott gyermekek szótanulási képessége és az alkalmazás lehetőségei is akadályozottak. az elsajátítás során jelentkező problémákat. évfolyamon részletesen bemutatja a nyelvi fejlesztési célokat. Az akadályozottság képességbeli eltéréseit. Játékosan és cselekvésbe ágyazott tanulás útján megismerkedhetnek az idegen nyelv alapjaival. a feldolgozáskor azonban ajánlja.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. gyakorlatokkal segíti a nyelvtanárokat az eligazodásban. Budapest.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. tanulási zavar.

a 376. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. a gyermekek képességeihez igazodva tervezhetjük meg a tanulás folyamatát (→ 22–2. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. Néhány példával és tanáccsal segíti az eligazodást a témakörök feldolgozásában (→ 22. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. amelyet a szerkesztő német és angol nyelvre is elkészített. az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. oldal) – Eszköztár (→ 1. oldal). táblázat) Módszertani intézményi útmutató. rész Adaptációs mátrix re és újrafeldolgozásra lehet szükségük.2. amelyek alkalmazásával valóban egyénre szabottan. Dokumentációs útmutató. módszereket mutat be. A gyermek fejlődésével. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. Az Ajánlás további részeiben a pedagógustól és a tanulócsoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformákról és az értékelés alapelveiről ír. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 382 . oldal). A mellékletben egy óravázlat található. A szerző olyan differenciált tanítás-tanulásszervezési eljárásokat. tanulók együttneveléséhez (→ 1.

a motiválás. életpálya-építés. zavaraiban. oldal). az eredményes képességfejlesztés lehetőségét (→ 1 1–14. javaslatokat olvashat az érdeklődő pedagógus.  A programtantervekben megjelenő témakörök mindegyike alkalmas arra. az aktivizálás. Néhány témakör tartalmához a tanulásban akadályozottság által megkívánt speciális kiegészítés szükséges az életpálya-építés kompetenciájának kialakításához.. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. 2006. A tevékenységek megvalósításához módszertani ajánlásokat ad a szerkesztő. Hangsúlyozza. A kiadvány felsorolja azokat a területeket. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásban85 olyan hasznos. gyakorlati tanácsokat. A szerkesztők meghatározzák a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát. oldal). néhány témakör tartalmához a tanulásban akadályozottság miatt speciális kiegészítéseket tesz. 85 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 383 . A képességfejlesztés biztosítja a nevelő-oktató-fejlesztő munka alapelveinek érvényesülését. A képességfejlesztés részterületeinek ismertetése során a szerkesztő az adaptálás lehetőségeit mutatja be. ahol ezek a rendellenességek megtapasztalhatóak (→ 10–1 1. nem azonos az ismerettel. hogy a képesség a tudás része. oldal). A tanulási akadályozottság megmutatkozik a különböző képességek fejlődésének lelassulásában. suliNova Kht. hogy tanulásban akadályozott gyermekek tanításában alkalmazzák.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. tanácsokat ad. Képességés kompetenciaterületenként elemzi. A képességfejlesztés kimeneti elvárásai is olvashatók (→ 14–18. oldal).Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. tanulási folyamatainak sajátosságait (→ 7–10. Az életpálya-építés kompetencia alapú programcsomag képességfejlesztő eljárásait – a sajátos nevelési igényre ügyelve – a tanulásban akadályozott gyermekkel való munkában szinte teljességgel lehet alkalmazni. Felsorolják kialakulásának leggyakoribb okait és az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott gyermekek fejlődési. Részletesen olvashatnak a tanulásban akaCzibere Csilla – Kisvári Anna (szerk. a differenciálás megvalósulását. nevelhetőségi jellemzőit. hogy a tanulásban akadályozott gyermekek életpálya-építési kompetenciáját milyen speciális nevelési szükségletek figyelembevételével lehet hatékonyan fejleszteni. Budapest. amelyek az életpálya-építés kompetenciájának fejlesztését célozzák tanulásban akadályozott gyermekek együttnevelése során.

Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 1 adaptált modul az 1. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. táblázat) – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. oldal). tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a tanártól és a nem sérült tanulóktól elvárható magatartásformákat és az értékelés alapelveit. rész Adaptációs mátrix dályozott tanulóknál alkalmazott tanulás-módszertani alapelvekről (→ 18–23. valamint kiadványunk bibliográfiájában 384 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.2. A mellékletben a tanulásban akadályozott gyermekek számára is alkalmas portfóliós mintalap és egy modulleírás olvasható. tanulók együttneveléséhez (→ 1. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) (→ 2. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. a 376.  oldal). az adatbankban. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek.  Ismerteti a tanulásszervezési formákat. példaképek. évfolyam számára az életpályaépítés kompetenciaterületen (Hősök. oldal) – Eszköztár (→ 1. módszereket.

nem pedig az akadályozott gyermeké. felsorolják a zavarok megnyilvánulási formáit (→ 7. Papp Gabriella – Faragóné Bircsák Márta: Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. feladatait. feladatait az integrált koncepcióban és a hagyományos oktatásban (12.. Módszertani intézményi útmutató. inkluzív iskolák megvalósulásáig (→ . „Az EGYMI szolgáltatást nyújt az iskolai. Budapest. Az integrációra való alkalmasság eszerint a fogadó környezet tulajdonsága elsősorban. A tanulásban akadályozott gyermekek nevelése. fejlesztő terápiás tevékenységhez. amely elvezetett a szegregált intézményi rendszertől az integráció mai állásáig. oldal).  Elemzik az integráció célját. és amely elvezethet a minőségi. oktató. a fejlesztő eljárások. suliNova Kht. másrészt igénybe vehetik a gyógypedagógia kompetenciakörébe tartozó tudásokat is (→ 8–1 3. Szakemberei segíthetnek a tanuló gyógypedagógiai/pedagógiai diagnózisának értelmezésében. ha az igényeinek megfelelő feltételek rendelkezésre állnak. oldal). A gyógypedagógusi kompetenciába tartozó szolgáltatásokat az → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (a továbbiakban EGYMI) nyújtja az általános iskoláknak. Ezeket egyrészt a befogadó intézmény pedagógusai nyújtják differenciált. amely egyrészt a gyógypedagógus közvetlen munkája által az utazótanári hálózat keretében valósul meg belső vagy külső differenciálással. másrészt a kéttanáros modell keretében. valamint ismertetik a szakemberek integrált oktatás során alkalmazható együttműködésének formáit.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A szerzők86 alapvetése: „Minden gyermek integrálható. oktatása heterogén csoportokban azt jelenti.” (→ 5. oktatva kapják meg a speciális nevelési szükségleteikből fakadó többletszolgáltatásokat. megvalósítási lehetőségeit. 86  385 . ahol a gyógypedagógus a tanítási folyamat számottevő Dr. Pedagógiai szempontból definiálják a tanulásban akadályozottság fogalmát. Táblázattal szemléltetik a tanárok munkaszituációját. nevelő. oldal). tanulók együttneveléséhez. individuális munkaszervezéssel a tanulói és munkatársi együttműködés keretében. hogy kortárs csoportjaikkal együtt nevelve. 2007 . terápiák kijelölésében és megvalósításában. oldal) E gondolat értelmében mutatják be azt az utat. oldal). tanórai vagy tanórán kívüli.

tanulók együttneveléséhez. oldal 3. a 376. ami a Kt. Az Útmutató utolsó részében – egy-egy intézményi példával – bemutatják azt a kétféle intézménytípust. Szakiskola és EGYMI. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. Az egyik a többcélú. rész Adaptációs mátrix részébe közvetlenül bekapcsolódik. oldal) A szerzők ismertetik az EGYMI szakszolgálatként ellátott feladatköreit. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Általános Iskola. az adatbankban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.2. közös igazgatású közoktatási intézmény. pl. ábra). valamint a gyermek útját a tanulási probléma jelentkezésétől a többségi iskolába kerülésig (→ 19. mint pl. tevékenységformáit és típusait. ezzel segítve a további tájékozódást. Száraznád Nevelési Oktatási központ Óvoda. a másik egy többcélú. 33. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. egységes gyógypedagógiai intézmény alapítása. valamint kiadványunk bibliográfiájában 386 . szakmai szolgáltatásait.” (→ 1 3–19. célját. Az intézkedések. §-ában leírtak alapján működhet. feladatkörök szabályozásának jogszabályi hátterére hivatkoznak minden esetben. a Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény.

amelyeket a pedagógusok maguk is el tudnak készíteni. Célszerű az eszközökkel hoszszabb ideig manipuláltatni. A funkció és a felhasználás területei szerint három nagy csoportban mutatják be az eszközöket. csak az ő részükre készített taneszközök. a tanító személyének.. az iskoláskor elején történik meg. feladatgyűjteményeket. Ezért a szerzôk ismertetik az iskolába lépéshez szükséges képességeket és az iskolakészültség fontosabb elemeit. Segítenek a helyes kiválasztásban. Mind a magyar-. a tanulásban akadályozott gyermekek írástanítása során célszerű ceruzafogót és a gyengénlátó gyermeknél használt széles vonalazású füzeteket használni. A tanulásban akadályozottság felismerése általában az óvodáskor végén. – 1. és több eszközválasztási lehetőséget biztosítani számukra. konkrét javaslatokat fogalmaznak meg. munkafüzeteket. mind pedig a matematikatanítás során használt eszközök alkalmazhatók. mint pl. Konkrét támpontokat nyújtanak az iskolába lépéshez szükséges képességekkel kapcsolatosan. szoftvereket és terápiás eszközöket ismerhetünk meg. eszközcsoportokat. hanem a komoly tanulási nehézséget mutató gyermek tanítása során is eredméAri Pálma – Szekeres Ágota: Sérülésspecifikus eszköztár tanulásban akadályozott gyermekek. ugyanakkor a többségi gyermekek számára is hasznos eszközök bemutatása. csoport: Tantermi berendezések A szerzők az iskola klímájának. 87 387 .Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóból87 taneszközöket. Educatio Kht. amelyek nemcsak tanulásban akadályozott tanulóknál. Tantárgyanként felsorolják azokat a tankönyveket. kérdéseivel foglalkoznak. szilárd struktúrák és rituálék szerepének ismertetésével. csoport: Taneszközök Tanulásban akadályozott gyermekek részére nincsenek speciális. tanulók együttneveléséhez. A szerzők célja a tanulásban akadályozott gyermekek oktatását-nevelését segítő. 2008. A szerzők hasznos. Budapest. és bemutatják a szükséges képességekkel nem rendelkező gyermekek jellemzőit. a játékok. és bemutatnak olyan játékokat. segédleteket is. – 2. tankönyveket. a tanterem berendezésének.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. hogy a tanulásban akadályozott gyermekek ugyanazokat a taneszközöket. oldal). kiegészítése. de a sérüléstől és az egyéni képességek szintjétől függően szükséges azok differenciált alkalmazása. – 3. játékok A szerzők fejlesztési területenként írják le azokat a nehézségeket.2. Bemutatják az egyéni fejlesztés és tanórai differenciálás során alkalmazható terápiás eszközöket. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. Hangsúlyozzák. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. A taneszközöket leírásokkal ismertetik és fényképpel szemléltetik. a Gyermekek Háza tankönyvcsaládját és számítástechnikai eszközöket.és eszközgyűjtemény – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. csoport: Fejlesztő és terápiás eszközök. rész Adaptációs mátrix nyesek lehetnek. és megtalálhatjuk a bemutatott eszköz képét és árát is. feladat. Az eszközökről rövid ismertetéseket olvashatunk. mint ép társaik. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (az Ajánlások Eszközök c. Ehhez ajánl tantárgyanként képességfejlesztő feladatlapokat. valamint kiadványunk bibliográfiájában 388 . tanulók együttneveléséhez (→ 1. fejezetei) (→ 1. könyveket. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. oldal) – Jó gyakorlat – Pedagógiai tárgyú • Játéka játék-. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 376. tankönyveket használhatják. amelyek a tanulási folyamatban befolyásolják a tanulásban akadályozott gyermeket. az adatbankban. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek.

88  389 . oldal). intelligenciavizsgálatok. 2007 . és egy egyszerű. Budapest. Ari Pálma – Szekeres Ágota: Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. áttekinthető ábrával mutatják be a mindennapok során használt fogalmak egymáshoz való viszonyát (→ –7. amelyek megkönnyíthetik és segíthetik a többségi pedagógusok és intézményvezetők munkáját a tanulásban akadályozott gyermekekkel való foglalkozáskor. családrajzok. és az elfogadásnak azt a nehéz időszakát. A tanulásban akadályozott gyermekek tanításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését biztosító szakmai dokumentumok módosítását részletesen bemutatják (→ 1 1–12. A szerzők tisztázzák a tanulási korlátok fogalmát. oldal). a Goodenough-rajzteszt.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató88 olyan információkat tartalmaz. amelyekkel a gyermekek a befogadó közösségbe kerülnek (→ 9–1 1.  Az Útmutatóból megismerhetjük a tanulásban akadályozott gyermeket nevelő család életútját az iskolaválasztás előtt. dokumentációval rendelkezhetnek. a szakértői vélemény egyes részeiről. Dokumentációs útmutató. Olvashatunk a szakértői véleményt készítő team munkájáról. A szerzők példákkal. oldal). oldal és 18–21.  A szerzők célszerűnek tartják. oldal). amelyet minden sérült gyermek szülője átél. idézetekkel illusztrálva mutatják be és jellemzik ezeket a speciális dokumentumokat.  A befogadó intézmények feladatait is megismerhetik az olvasók. A kiadvány bemutatja azokat a dokumentumokat a zárójelentéstől a szakértői véleményig. a feladat ellátására jogosult szakemberek segítségét. A befogadó nevelési-oktatási intézményekbe kerülő gyermekek és családjaik számos olyan irattal.. példákkal. amelyekkel más gyermekek nem. hogy a módosítás során a befogadó intézmény pedagógusai felhasználják a sajátos nevelési igényű gyermekek szakellátását végző. Az Útmutatóban sérülési típusoknak megfelelően olvashatunk róluk. tanulók együttneveléséhez. valamint a vizsgálat során alkalmazott eljárások tartalmáról. idézetekkel és mellékletekkel teszik kézzelfoghatóvá a fejlődési tesztek. suliNova Kht. A szerzők érthetően. a Frostig-teszt és a Bender-próba ismertetését (→ 12–18.

rész Adaptációs mátrix Bemutatják a tanügyi nyilvántartás dokumentumait. személyi feltételeiről. valamint kiadványunk bibliográfiájában 390 . rehabilitációs tevékenység közös céljairól. így bárki számára lehetővé válik. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tárgyi. tanulók együttneveléséhez. számok és törvényi hivatkozás megadásával – a logopédiában használatos egyéni haladási és mulasztási napló vagy a gyógypedagógiai napló használatát. a 376. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok ismertetése során áttekintést kapunk az egyéni fejlesztés törvényi hátteréről. javasolják – megfelelő Tü. alapvető lépéseiről. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. A gyermek fejlődésével.2. meghatározó tényezőiről. az adatbankban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. hogy az Útmutatóban olvasottakról még több információhoz jusson. feladatairól. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. Mindezeket a szerzők törvényi hivatkozásokkal ellátva közlik. a habilitációs. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l.

– Az életpálya-építési modul jól felépített. javaslatokat fogalmaznak meg a tanári és a tanulói tevékenységben. modul különböző tevékenységeibe jól be tud kap391 . ajánlásokat tartalmaznak. testtudat. 1 adaptált modul az 1. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A tanulásban akadályozott gyermekek együttneveléséhez szükséges kompetencia alapú modulok konkrét. A modulokhoz írt ajánlások analógiás alkalmazásával más modulok tanórai felhasználása is megvalósítható. – A szociális. évfolyam számára az alapozó és beszédfejlesztő szakaszhoz és egy adaptált modul a 2. – kezelésére is lehetőség nyílik. Az adaptáció készítői olyan modulokat választottak. Arra hívják fel az adaptáció készítői a figyelmet. finommotorika témaköreire fókuszálnak. évfolyamon és ezen a kompetenciaterületen feladat. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban). módosító eljárásokat. Az adaptációk a mindennapokban használható javaslatokat. ezért az ajánlásokban található tanácsok. ami segítséget jelent a differenciáláshoz.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. Az elkészült kompetencia alapú modulok közül négy szövegértési-szövegalkotási. testsémafejlesztés. amelyekben az adott sérüléssel rendelkező tanulók legjellemzőbb tüneteit mutató területek – pl. egy életpálya-építési. – Szövegértés-szövegalkotás: három adaptált modul az 1. egy szociális modult láttak el gyógypedagógusok sérülésspecifikus ajánlásokkal. mozgásfejlesztés stb. hogy a feldolgozás során a gyermekek olvasási szintjét vegyük figyelembe. Jelzik az elvárható és nem elvárható tartalmakat. táblázat). példaképek. a szókincs és érzékelés. észlelés fejlesztése és a nagymozgás. A modulfeldolgozás menetében konkrét tanácsokat. ezért a tanulásban akadályozott gyermek képes lehet hatékonyan bekapcsolódni. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. évfolyam számára a beszédfejlesztő szakaszhoz. Ezeknek a képességeknek a fejlesztése nemcsak 1. évfolyam számára (Hősök. életviteli és környezeti kompetencia moduljai közül az Én és a világ: Játék a szabadban c. szókincsfejlesztés. Tanulásban akadályozott gyermekek együttneveléséhez az alábbi moduladaptációk készültek el (→ 2. javaslatok a többi modul feldolgozása során is hasznosíthatók. A moduladaptációk a tájékozódás.

 táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.2. Felhívják a figyelmet a tanulásban akadályozott gyermek figyelmének ingadozásából és mozgásainak (esetleges) koordinálatlanságából eredő nehézségeikre. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. a 376. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az adatbankban. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 392 . rész Adaptációs mátrix csolódni a tanulásban akadályozott gyermek.

óVoDÁBAN És IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon A fejlesztés célja ezzel a gyakorlattal a nyugodt. terápiás eljárások. részképességeinek. A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó – Katica differenciált képesség.és készségfejlesztő program. békés légkör megteremtése.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok óVoDÁBAN A szakmai és szakszolgáltatók. amely mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesen használható. önállóságuknak. alkalmazkodóképességüknek. különös tekintettel az integrált nevelésre A program célja a másságot elfogadó környezet megteremtése. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó – Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában A nevelés során alkalmazott szemléltetés. speciális didaktikai eljárások. Olyan fejlesztő program. A fejlesztő program vegyes és azonos életkorú csoportokban egyaránt jól alkalmazható. a feszültségek és problémák feloldása úgy. technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. eszközök bemutatása. 393 SNI-gyermek . módszerek. a szükséges speciális módszerek. a problémát maga keresi és oldja meg. az egészséges és fogyatékos gyermekek kommunikációs készségének. hogy a gyermek saját irányítása alatt áll. együttműködésüknek fejlesztése.

A program részleteiben is alkalmazható. Módszertani intézményi útmutató. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a 376.és eszközgyűjtemény” – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez A program célja azoknak a részképességeknek a fejlesztése. rész Adaptációs mátrix – „Játéka játék-.2. a matematikai logika és a közösségfejlesztés területén a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához A Gyermekek Háza program e képzésével felkínálja olyan innovatív szemlélet alakítását. amely biztosíthatja minden tanuló számára a hatékony. Dokumentációs útmutató (→ 1. a délelőtti órákkal párhuzamosan egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. a habilitációs. amelyek könynyebbé teszik az alap-kultúrtechnikák sikeres elsajátítását. feladat. A nevelő-oktató munkában. és heti 2-3-4 alkalommal. valamint kiadványunk bibliográfiájában 394 . – A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segítik a Gyermekek Háza tankönyvcsaládjának munkatankönyv jellegű kötetei. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. az adatbankban. IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – „Mucsi palánták” – „Palánta” fejlesztő-felzárkóztató-integrációs-képességkibontakoztató program Mucsiban A Palánta program lényege. – A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában. rehabilitációs foglalkozásokon is lehetőséget biztosít a részképességek. inkluzív tanulási környezet kialakítását. tanulók együttneveléséhez. integráltan nevelik. hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat együtt. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek.

biztonságos körülményeket megteremtjük. A vak és az aliglátó gyermekek együttnevelése folyamatos figyelmet igényel a napi felkészülés során és a csoportban végzett munkában egyaránt. 89 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 395 . utazótanárai közvetlen segítséget is nyújtanak. újragondolni.): Ajánlások látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. A megfelelő differenciálás csak akkor lehet sikeres. – A látássérülés hatása nagymértékben függ a látásmaradvány mértékétől. de megvalósítható szakmai feladat. A vak gyermekek megismerő tevékenységében döntő jelentőséget kap a motoros-taktilis és a hallási érzékelés. különös tekintettel arra. Vak és aliglátó gyermekek együttnevelése esetén az Ajánlásnak89 az együttnevelés sikere szempontjából kiemelten fontos részei – Az óvónő számára szükséges a látássérülés megismerése. A programban részletesen kidolgozott fejlesztési tervek és fejlesztési tématervek megfelelő. hogy mennyire támaszkodik a gyermek a látásmaradványra (→ 5. Óvodai nevelés. A látássérült gyermekek minden tevékenységet együtt végezhetnek társaikkal. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az óvodai nevelés területén közös Ajánlás készült a gyengénlátó és aliglátó.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. 2006. oldal).. Mindez nem kevés. majd a megvalósítás során elvégezni a szükséges korrekciókat. kihívás.. hiszen célszerű naponta biztosítani a megfelelő eszközöket. Például folyamatosan csökkenteni a balesetveszélyt. a sajátos igényeihez adaptálni a módszereket. ha számukra a szükséges játékeszközöket. a tapasztalatokat pedig felhasználni a következő napok munkájában. segíteni a beilleszkedést. suliNova Kht. súlyosan látássérült gyermekek befogadása esetén is. A szociális kompetencia és képességek alaHegyiné Honyek Katalin (szerk. ha a látássérült gyermeket fogadó óvodapedagógusok elsajátítják a látássérültek pedagógiájának alapismereteit. Budapest. A befogadó óvodapedagógus igazi kreatív alkotómunka elé néz. valamint a vak és aliglátó gyermekek együttneveléséhez (→ 27. oldal). 8. A vakok iskolája módszertani központot működtetve vesz részt az óvodapedagógusok tiflopedagógiai szempontú továbbképzésében. sérülésspecifikus – a gyermek egyéni igényeit figyelembe vevő és ahhoz igazodó – adaptációval jól használhatóak a többségi óvodában.

Ez alkotja az ajánlás gerincét (→ 1 3–23. A vak és aliglátó gyermekek fejlesztése szakmaközi együttműködéssel. oldal). A sikeres integráció kulcsszereplője az óvodapedagógus. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a fejlesztő pedagógiai. Az Ajánlás részletezi a súlyosan látássérült gyermek érkezése előtti felkészülés feladatait. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. növeli függőségét. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. tapintási diszkrimináció. oldal). Dokumentációs útmutató (→ 1. az óvodapedagógiai és a gyógypedagógiai szaktudást ötvözve történik (→ 10–1 1. illetve kognitív tevékenységek fejlesztésével – az óvodában történik. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • adaptált környezet • akuszto-taktilis módszer • aliglátás • Braille • éleslátás közelre. A vizuális benyomások hiánya csökkenti a lehetőségeket. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. a beilleszkedés segítésének lehetőségeit és az akadálymentesítés szempontjait (→ 9–10. de a nevelési módszerek és elvárások nagy hatással vannak a fejlődésre. tanulók együttneveléséhez. A tárgyi környezet megismertetése és a társakkal való találkozás megkönnyítése a beszoktatás idejének feladata (→ 1 1–12. differenciált bánásmód középpontba helyezése. oldal). Minden fejlesztési területhez speciális szempontoknak megfelelő részletekre is figyelő összeállítás segíti az óvónő munkáját. Az együttnevelés alapelve az egyénre szóló. A pontírás-olvasás előkészítése – manipulációs készség. oldal). ~ távolra • érzékszervi fogyatékosság • fényérzékelők • gyengénlátó • hangárnyék • hangos könyv 396 .2. A játék a vak gyermek személyiségformálásának is alapvető eszköze. tájékozódási készség. Aliglátók esetében a maradék látás kihasználására és fejlesztésére kell törekedni. rész Adaptációs mátrix – – – – – kulását illetően alapvető önállósodási törekvéseinek figyelmen kívül hagyása vagy a túlzott féltés negatívan befolyásolja a gyermek aktivitását. oldal). az eszközeivel való ismerkedésben gyógypedagógus segít (→ 23–24.

vak gyermek • haptikus észlelés • korai fejlesztés és gondozás • látási funkciók • látásnevelés • látássérülés • látássérültek pedagógiája. az adatbankban. ~ szakos terapeuta • letapogató olvasás • mozgástréner látássérült személyek számára • nagytárgylátó • okulomotoros funkciók • optikai segédeszközök • pontírás • progrediáló szembetegség • ritkasoros taneszközök • rövidírás • siket-vakság • súlyos fokban látássérült • szemüvegek • tiflopedagógia. tiflopedagógus • tiflotechnika • ujjolvasók • vak • verbalizmus • veszélyeztetett látás • vízus – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 397 . ~ szakos tanár.

magyarázat mint a leggyakrabban alkalmazott módszer minőségileg közvetett érzékelést jelent. suliNova Kht. ugyanakkor az érzékletes tapasztalatot nélkülöző tartalom hiánya verbalizmust eredményez. a környezetével való kapcsolat kezdeményezésének a látók között szokványostól eltérő lehetőségéről. kritériumairól. az együttnevelés során segítő megoldást mutat be. a Braille-írás és -olvasás megtanításának előkészítésébe. elmesélés. 1–1 A differenciálás eszköze az alapozó tantárgyak tanítása során az egyéni fejlesztés. Szövegértés-szövegalkotás. Célja a látás hiányából vagy az aliglátásból eredő hiányosságok komLőrinczné Kovács Terézia: Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. elsődleges információs csatorna kulcsfontosságúvá válik. A súlyos fokban látássérült tanulók oktatásának alapeszköze a pontírás-olvasás rendszere. A pedagógus tájékoztatást kap a súlyos látássérültség fogalmáról. Az Ajánlás számos. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás90 részletes leírásából a befogadó pedagógus tájékozódhat a vak tanuló sajátosan épülő világáról. gondolkodásáról.  oldal). Az érdeklődő betekintést nyer a Braille-olvasás és -írás legfontosabb jelöléseibe. gyakorlatáról. Megismerheti a vak tanuló érzékelési korlátait és lehetőségeit. A vakon született tanulók gyakran gazdag szókincsűek. képernyőolvasó (→ 1 5. hangos könyvtár. oldal). a kognitív és a motoros funkciókra (→ 7–1 1. Megismerkedhet a látássérültek által használt legfontosabb eszközökkel pl. az ide tartozó szemészeti kategóriákról. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. szkennelt tankönyv. a kommunikációra. számítógép. A tapintás és a hallás mint vezető érzékelési mód. 90 398 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . emlékezetre. csökkent volta vagy teljes hiánya a valóság megismerésében és a kultúrtechnikák elsajátításában sajátos módszerek alkalmazását teszi szükségessé. A fejezet fontos altémái még: a haptikus érzékelés jellemzői és hatása a figyelemre. Felhívja a figyelmet a gyógypedagógus segítségének fontosságára.. A vizuális információszerzés nehezített. Budapest. a pontírás technikájába és eszközeibe. Az oktatás során kiemelt szerepet kap a beszéd. Az aliglátás vagy a vakság következtében egyes képességek felértékelődnek. valamint a látássérülés hatása a képességek fejlődésére. 2006.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A beszélgetés.

Az Ajánlás legterjedelmesebb részét képezik a témakörönkénti javaslatok. méltányos. tanulók együttneveléséhez. oldal). és joguk van ahhoz. Módszertani intézményi útmutató (A vak gyermekek módszertani intézményének feladatai (23–30. Az optimális fejlesztés megvalósításához a gyógypedagógussal való együttműködés elengedhetetlen (→ 18–19. a B modulban évfolyamonként. oldal). a C modulban évfolyamonként a képességfejlesztési fókuszok.vak gyermek penzálása. A kötet végén szakirodalmi ajánlás található. praktikumok. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. diszkriminációmentesség és engedmények a követelményekben – az együttnevelés során különösen fontos témák (→ 43–4. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a speciális megközelítés szükségességére vonatkozóan (→ 19–43. korrigálása vagy a prevenció. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. esélyegyenlőség és eszközök szempontsor alapján tesz javaslatokat a megvalósítás lehetőségére. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. hogy a pedagógus egyedi. valamint kiadványunk bibliográfiájában 399 . ajánlott tevékenységek. szemléltetéshez kapcsolódó önállóságot fokozó. tantárgyanként. oldal). az adatbankban. tananyagtartalmak. A Módszerek című fejezet íráshoz.  oldal). a 396–397 oldalon . A vak tanulók integrációban sem nélkülözhetik a speciális eszközöket (→ 50–53. mérési módszereket alkalmazzon (→ 54–55. táblázat) – Eszköztár (→ 1. eszközeire.  A tanulásszervezési javaslatok. ismeretek. olvasáshoz. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. de mégis reális értékelési.  oldal). egyéni sajátosságokat figyelembe vevő módszertani ötleteket tartalmaz. oldal). A szerző az A modulban évfolyamonként. témakörönként.

Segítségül hívhatja a gyógypedagógus utazótanárt. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. valamint a kombinatorikai feladatok és a speciáliseszköz-használat elsajátítása (→ 8–9. Budapest. az értékelésben egyéni szempontokat követ.és szakmaszeretetén. a fejben történő műveletvégzés. oldal). oktatási helyzettel. konfliktusokból a vak tanuló önérzete sérülése nélkül. Kiemelten fejlesztendő területek: a számemlékezet. A képességfejlesztés fókuszában a manipuláció. valamint gyermek. suliNova Kht. érzékelési tapasztaBrumbauer Magdolna – Kusnyerik Emese – Ruff Ágota (szerk. valamint a feladatok szintjén is. Differenciálni szükséges a célok. és célszerű a tevékenykedtetésre. a fogalmak tartalmának bővítésére és az egyéni szükségletekhez adaptált eszközök biztosítására törekedni. és ajánlások. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás91 részletes információkat tartalmaz a látássérülés mibenlétéről. Sok múlik a pedagógus empatikus hozzáállásán. egyéni eszközöket biztosít. a látássérült tanuló akadályozott észlelési és cselekvési lehetőségeiről és a szociális nehézségekről. útmutatók sora készült a befogadó többségi iskolák pedagógusai számára segítő szándékkal. oldal és 14–1 5. Milyen fontos kérdésekben igazít el ez az Ajánlás? A súlyosan látássérültek matematikatanításának jellemzői című fejezet a befogadó pedagógus figyelmét a járható utakra irányítja. Az eszközökkel kapcsolatos ajánlások lényege az a figyelmeztetés. Matematika. többletmunka-vállalási készségén. Az ezeken alapuló jó kapcsolatban pedagógiai ráhatással alakíthatja a tanuló ügyeit úgy. a tartalmak és tevékenységek. A többségi iskolába jelentkező súlyosan látássérült tanuló pedagógusainak nem egyedül kell szembenéznie a szokatlan nevelési. speciális pedagógiai felkészültségén. innovatív készségén. hogy a nehézségekből. a súlyos fokú látássérülés pedagógiai következményeiről. 2006. Támaszkodhat a vak tanuló számemlékezetére. a logikai. a hallási figyelem és az emlékezet fejlesztése áll.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a tapasztalattól megerősödve lépjen tovább. hogy a vak tanulók oktatása-nevelése rendszeres szemléltetéshez.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek.. amelyek miatt az ép társak közösségében sorozatosan konfliktushelyzetek alakulhatnak ki. Az érintett kompetenciaterület alapvetően az épen maradt funkciókra épít. 91  400 Kompetenciaterület Kiadvány típusa .

az adatbankban. ha ismeri látásteljesítményét. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Külön részletezik a pedagógus tennivalóit. Egy-egy új eszköz bevezetésekor azonban mindig pluszidőre van szükség (→ 9–10. évfolyamig. oldal)! A szerzők a témakörök kapcsán sok jó módszert közölnek. oldal). amelyek a súlyos fokban látássérültek matematikaoktatásában megjelennek 1–12. oldal)! A szerzők évfolyamonként.  A pedagógus akkor tud adekvát segítséget nyújtani vak tanítványának. valamint kiadványunk bibliográfiájában 401 . évfolyamra a matematikai kompetenciaterületen (5. a segítési módokat. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. modul) és 2 adaptált modul 2. táblázat) – Eszköztár (→ 1. azon belül témakörönként jelzik azokat az eltéréseket – a Programterv egyéb részeit változatlanul hagyva –. de hátráltathatja is a látássérült gyermek beilleszkedését (→ 17–18.  Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 1 adaptált modul az 1. oldal). Az eszközök lehetnek azonosak a többségi iskolában használatosakkal. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. számos ötletet sorakoztatnak fel. Módszertani intézményi útmutató.vak gyermek latok gyűjtéséhez kötött. évfolyamra (33. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. és 35. nehézségeit. az őszinte érdeklődés a tanulóval kialakított jó kapcsolathoz vezető út. Az értékelésben szerepet kaphatnak Braille-írású feladatlapok és a számítógép is (→ 10–1 1. A beszélgetés. Az osztályközösség hozzáállása megkönnyítheti. bevált eljárásokra hívják fel a figyelmet. Ez a fejezet témánk szempontjából különös jelentőséggel bír (→ 18–55. a 396–397 oldalon . oldal). lehetnek adaptált és speciális eszközök.) (→ 2. Javasolt ezek részletes áttanulmányozása (→ 12–14. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók együttneveléséhez. tananyagban vagy akár követelményekben megnyilvánuló különbségek. legyenek azok eszközben. és 1 5–1.

„én-funkciók” és szociális funkciók). suliNova Kht. tisztelet. korlátozottabbak a lehetőségeim. de meg lehet élni. Az Ajánlás92 részletesen ismerteti a vakság legfontosabb jellemzőit. Az oktató-nevelő munka fő célja ezen a kompetenciaterületen a kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezésének megtanítása. huzamosabb ideig tartó gyakorlására megfelelő segédeszköz alkalmazásával sem képesek. Az Ajánlás meghatározza azokat a sérülésspecifikus pedagógiai alapelveket. sajátosságait.  oldal). Eltérés az ismeretszerSomorjai Ágnes (szerk.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. a mások iránti empátia. A súlyosan látássérült gyerekek nagymértékben különböznek vizuális képességeikben. Budapest. akik az írás-olvasás látó elsajátítására. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. A programtantervben megjelenő témakörök a vak gyermekek kompetencia alapú fejlesztésére is teljes mértékben alkalmazhatók. amelyek nélkül nem valósulhat meg sikeres együttnevelés. akik a vak gyermekkel foglalkoznak. A világot vakon másként kell megélni. Ennek a pozitív hozzáállásnak a kialakítása pedig közös feladata mindazoknak. célokat és feladatokat (→ 1 5. a szociális érettség alakulásában (→ 7–1 1. más utat szab a belső fejlődésnek. kognitív funkciók. tudom.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. hogy a többi ember rendelkezik egy olyan képességgel. A legkisebb maradéklátás is alapvető hatással lehet az érzékelés. A lelki egyensúly eléréséhez a vakság összes hátrányának és terhének felismerése és elfogadása vezet. Ők a tapintó-halló életmódot tanulják. önértékelés csapdáival is. illetve az első életévekben kialakult sérülés más feltételeket jelent. a fogalomalkotás egész szerkezetére. illetve társadalmi integráció. 92 402 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . „Más vagyok. oldal). életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Pedagógiai megközelítésben súlyos fokban látássérültek – vakok – azok. Szociális. a környező világ alapvetően haptikus és hallási érzékeléssel történő megismerési módját. A veleszületett. türelem fejlesztése. valamint a szociális képességek 3–1 fejlesztésének azon területeit (pl. életviteli és környezeti kompetenciák. Meg kell küzdeni az önismeret. Ezt az állapotot azonban természetesnek élem meg” – így gondolkodhat magáról. 2006. amivel én nem. a szociális viselkedés társadalmilag elvárható szabályainak elsajátítása. és sokat segíthet az önállóság..

eszközeiben. Dokumentációs útmutató (→ 1.  oldal) nagymértékben növeli a látássérült tanuló jó társas közérzetét az osztályban. mérési módszerek alkalmazása. abakusz. oldal). tanulók együttneveléséhez. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. ol1–1 dal).  oldal) és a személyközpontú. oldal). megoldási módokat javasol a szerző (→ 17–23. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. Javasolt – a pedagógiai programmal összhangban – egyedi értékelési. A vakok módszertani intézménye a befogadó intézményekkel (már 31 településen 60 intézménnyel) tartja a kapcsolatot és nyújt segítséget: tanácsadás.) a Vakok Általános Iskolájának tanszerkészítő műhelye gyárt és Módszertani Központja kölcsönöz (→ 27–28. táblázat) – Eszköztár (→ 1. A tanulásszervezési formákkal kapcsolatos javaslatok betartása (→ 23–24. A feldolgozáshoz ötleteket. Speciális taneszközöket (pl. a 396–397 oldalon . amelyek a vizualitás hiánya miatt nehézséget okoznak. mélységében s a ráfordított időben jelenik meg. valamint kiadványunk bibliográfiájában 403 . amelynek a feldolgozása különös hangsúlyt kap. Vannak olyan témakörök. esetleg terjedelmében. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. továbbképzés – a vak gyermeket. Módszertani intézményi útmutató. A munka értékelésekor célravezető a pozitív megerősítés előnyben részesítése és a hiányosságok megbeszélése. tanulót nevelő családoknak is (→ 1 3. az adatbankban. Az Ajánlás a szociális.vak gyermek zés módjában. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. oldal). differenciáló pedagógiai módszerek alkalmazása (24–2. életviteli és környezeti kompetenciaterület értékeléséhez segítségül típusértékelő lapokat ajánl (→ 29–34. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. mértani testek stb. s olyan témakör is akad.

suliNova Kht. Vannak olyan feladatok. drámajátékra. Az idegen nyelven történő írás és olvasás elsajátításához is kívánatos lenne. s maga is vak. Budapest.. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Sem az első. önismeretének növekedése. egyharmaduk országszerte látókkal együtt nevelkedik. de a feladatok nagy része adaptálható vagy tanári segítséggel megoldható.  oldal). motivációja. számos feladat képekre. évfolyamon: a tanuló nyelvtanuláshoz való pozitív beállítódása. Ma Magyarországon a súlyosan látássérült általános iskolások kétharmada speciális intézményekben tanul. hogy egy vak gyermek mely feladatokat képes elvégezni és milyen a segédeszközigénye. az internet által nyújtott tanulási és kommunikációs lehetőségek – fejlesztését szolgáló feladatok megoldásába bevonható a vak tanuló.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. ha minden tanuló rendelkezne Braille-kijelzővel (→ 10–1 3. A vakok speciális iskoláiban működő utazótanári szolgálat készséggel nyújt segítséget az egyéni tanulási szükségletek feltérképezésében és annak eldöntésében. A nyelvtanulás közben különböző képességek – az 1–6. a tanulási stratégia. az interkulturális kompetenciák. a megismerési vágy. azaz a vizuális kultúrára épül. a számítógép (normál billentyűzeten tízujjas vakírás megtanulásával) és a képernyőolvasó és karakterfelismerő program.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. oldal). a tanuló önbecsülésének. a célnyelvi kultúra minél szélesebb körű megismerésére törekvés. nincs rá szükség – így foglal állást az Ajánlás93 szerzője. Flamich Mária (szerk. az együttműködésre való képesség. a kreatív kommunikáció. 2006. Az idegen nyelv tanítása támaszkodhat a vak és az aligátó gyermekeknek a verbalitáshoz kötött tanulási folyamatokban általában mutatott kiemelkedő eredményeire. a tudatosság. sem a második idegen nyelv tanulása alól történő felmentés nem javasolt. A programcsomag igyekszik minden érzékszervet bekapcsolni a nyelvtanításba. rajzokra. Idegen nyelv. aki nyelvtanár. s számos ötletet kap erre a befogadó pedagógus (→ 1 3–20. a 7–12. évfolyamon: a kooperatív tanulási képességek. a prezentációs készség. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. de tanulásukat segíti a pontírás és -olvasás. A gimnazisták mindegyike hagyományosan többségi iskolákban tanul. 93  404 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . amelyek nem alkalmazhatók vak tanulók esetében.

  oldal). Dokumentációs útmutató (→ 1. amelyek a vak tanuló részvételét lehetővé teszik a nyelvi fejlesztés három szintjének fejlődését szolgáló képességfejlesztési gyakorlatokban. Rendkívüli fontosságú ez a két fejezet (→ 21–31. Módszertani intézményi útmutató.vak gyermek A nyelvi fejlesztési célok című fejezetekben részletekbe menő javaslatok találhatóak.  A tapasztalatok azt mutatják. a javítás módjára (→ 35–3. az egyéni különbségeket figyelembe vevő reális értékelés megfelel a vak tanulók igényeinek (→ 33–35. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). ha egyéni megsegítésben is részesül. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. Segítő. táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 405 . táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. oldal). a 396–397 oldalon . Óravázlat és irodalomjegyzék is segíti a vakok idegen nyelv tanítását vállaló tanár munkáját (→ 3–38. áthidaló megoldások találhatók az íráshoz. ha megismeri és elsajátítja a számára legelőnyösebb tanulási stratégiákat. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a hagyományos és elektronikus szótár használatára. olvasáshoz kötött feladatvégzésre. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a pár. oldal)! Az idegen nyelvi programcsomagok nagy hangsúlyt fektetnek a kooperatív tanulási formákra. az adatbankban.és csoportmunkára – ez sok szempontból hasznos a látássérült számára – a nyelvtanár ezzel segítheti a nehezebb szocializációjú vak tanuló beillesztését a munkába (→ 31–33. tanulók együttneveléséhez. A látássérült tanulók értékelésének alapelvei azonosak a látókéval. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. a vak tanuló könnyebben tart lépést. oldal).

2006. helyváltoztatás). eszközöket igénylő megoldásokat. életpálya-építés. önértékelés.) a látássérült tanulóknak gyakran okoznak nehézséget (méretek betartása. A látássérült tanulót a közvetlen. képkészítés leírás alapján). a kognitív (figyelem. gépírás vagy a tájékozódás tanítása. suliNova Kht. beilleszkedés) területén (→ 1 5. illetve zavar léphet fel a szociális funkciók (énkép. -lejegyzéshez szükséges technikák megismerése és az ehhez szükséges eszközök biztosítása.). mérés. A témakörök elemzése kapcsán kifejezetten látássérültekre vonatkozó. követelményeket. Budapest. Tanulásmódszertan terén különösen fontos az információszerzéshez. emlékezet. 94 406 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . A manuális tevékenységek (pl. mint pl.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. amelyek alkalmazkodnak a vak és aliglátó tanulók lehetőségeihez és sajátosságaihoz. gyakorlatokat. szabályosság stb.. a sajátos technikákat. oldal). ragasztás stb. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásból94 a befogadó pedagógus a látássérült gyermekek általános jellemzőinek felvázolása után – amely a funkcionális látás elemeit is bemutatja – a képességfejlesztés specialitásaival találkozhat. majd tágabb környezetébe való beilleszkedésben nagymértékben segítik a sérülésspecifikus korrekciós. arányosság. gondolkodás) és a motoros funkciók (cselekvés. vágás. 3–1 – A képességfejlesztés minden részterületéhez találhatunk olyan kiegészítő tartalmakat. -követéshez. az oktatás folyamatát megkönnyítő módszerekkel. technikák körébe tartozó tantárgyak. Útmutatás a részletes kereséshez: – A látás hiánya módosítja a személy többi funkcióit. A szerzők a kimeneti elvárásokban pedig a sajátosan vakos akadályozottság eredményes csökkentését tűzik ki célul (→ 1 5–18. tanulásszervezési módokkal ismerkedhet. hímzés. amelyeket egyéni fejlesztés keretében sajátítanak el: számítástechnikai ismeretek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. – Részletesen tárgyalja az életpálya-építési kompetenciaterületen belül a vak tanulók esetén nem megoldható feladatokat (pl. tanulók együttneveléséhez. Egyéni segítségadással az egyes Czibere Csilla – Szilágyi Vera (szerk. oldal). kompenzációs tevékenységek. a látásnevelés és a testnevelés.

– A munkajogi ismeretek témánál javasolt a szociális ellátásokról szóló kiegészítések és speciális munkajogi rendelkezések pl. a megváltozott munkaképességű dolgozókkal kapcsolatos rendelkezések megismertetése (→ 24–25. évfolyam számára az életpályaépítési kompetenciaterületen (A természet: a mi világunk – Népszokások – „Itt a farsang. funkciókra (→ 35–39. Módszertani intézményi útmutató. tanulók együttneveléséhez. foglalkozások – Nemezelés 2.) (→ 2. az adatbankban.vak gyermek eszközök használatának megtanításában fontos a fokozatosság szem előtt tartása és az aprólékosan kidolgozott lépésekkel haladás (→ 18–30. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 2 adaptált modul az 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. – A rehabilitációs fejlesztés tantárgyai és feladatai mindig egyénre szabottan építenek a megmaradt képességekre.  oldal). oldal). táblázat) – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. oldal). táblázat) – Eszköztár (→ 1. A vak gyermekek szüleivel folyamatos kapcsolattartás szükséges gyermekük korlátozott lehetőségű pályaválasztásának felkészítéséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. áll a bál!” és Népi mesterségek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 407 . súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 396–397 oldalon . táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

408 . A kiadvány a szerzők szándéka szerint szemléletformáló is – hangsúlyozza. a befogadó iskola pedagógusai. oktatható. 2007 . – A látássérülés szemészeti és pedagógiai szempontú értelmezése és az ebből következő sajátos nevelési igény meghatározása (→ 8–9.. a család és az osztálytársak szüleinek fogadó95  Lőrinczné Kovács Terézia – Ruff Ágota – Székelyné Kárpáti Ildikó: Útmutató vak és aliglátó gyermekek. oldal). tanulók együttneveléséhez. tanulók integrációjának.és tanulóközösség. Budapest. megismerheti a látássérülés pedagógiai következményeit. vak gyermekek. oldal). amely a napjainkban jellemző szerepkörök kialakulásához vezetett: az ép gyermekekkel. A befogadó pedagógus támpontokat talál a súlyos fokú látássérülések – vakság és aliglátás – azonosításához. Módszertani intézményi útmutató. suliNova Kht. Az Útmutatóban az alább jelölt témákban tájékozódhat: – A fogyatékossági terület országosan egyetlen Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye fejlődése. hogy a súlyos fokban látássérült gyermeket fejlesztő minden pedagógiai munka alapja és a sikeres együttnevelés kiindulópontja a sajátos nevelési igény figyelembevétele.  – Az integráltan oktatott látássérült tanuló. a gyermek. tanulókkal együtt nevelhető. Pedagógusok és látássérült gyermeket nevelő szülők is hasznos ismereteket szerezhetnek a látássérült gyermek fejlesztéséről és az ebben közreműködők tennivalóiról. oldal). amely a fejlesztés speciális szempontjait is meghatározza. az integrációt segítő → egységes  gyógypedagógiai módszertani intézményről és a többségi iskolák pedagógusai számára elérhető szakmai segítségnyújtásról.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató95 sérülésspecifikus szempontú áttekintést ad az együttnevelést alapvetően meghatározó tudnivalókról. együttnevelésének segítése és a gyógypedagógiai intézményt választó szülők gyermekeinek nevelése-oktatása (→ 5–8.  – Az integráló oktatással kapcsolatos alapfogalmak magyarázata. az integráció jogszabályi hátterének és a pedagógiai többletszolgáltatásoknak a felvázolása (→ 9–1.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a nyújtott pedagógiai szakszolgáltatásokat. valamint kiadványunk bibliográfiájában 409 .vak gyermek készsége. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. valamint a többségi iskola pedagógusainak felkészültsége és a segítők tevékenysége – alapvető tudnivalók az integrációról (→ 17–21. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez. a 396–397 oldalon . valamint a szakmai pedagógiai szolgáltatásokat. oldal). Mindenki számára feltárja ezen intézmények szolgáltatásának elérhetőségét és az → utazó gyógypedagógusok kompetenciáját (→ 22–32. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1. célját és feladatait. szerepét. Az Útmutató részletezi az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények kialakulását. rehabilitációs fejlesztése és a befogadó pedagógusok szakmai segítésének kulcsszereplői.  – A súlyosan látássérült tanuló speciális habilitációs. oldal).  Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. az adatbankban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Dokumentációs útmutató (→ 1.

A tájékozódást segítő támpontok: − Az iskoláskor előtti életszakasz fejlesztési feladatait segítő eszközök széles területet érintenek – látásnevelés. hogy a speciális eszközök ne csak a gyógypedagógusnak álljanak rendelkezésére. A súlyos fokban látássérült gyermekek. praktikus szempontokat előtérbe helyező bemutatás. Az eszközöket és a használatot érintő lényegi elemeik. pedagógusokat céljaik elérésében. oktatásra vállalkozó intézményekben is. de ügyes szülők.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A vak és az aliglátó tanulók. egy részük kölcsönözhető a vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményéből. Az eszköz kiválasztását és gyakorlati használatát megkönnyíti a lényegre törő. pedagógusok is készíthetnek hasonlókat. Az Eszköztár96 szerzői ennek során kitérnek az alkalmazás indokoltságára. fejlesztése során és életvitelében hangsúlyt kap a speciális eszközök használata. és nagy segítséget nyújtanak a differenciált egyéni fejlesztéshez a tanulónak. A gyűjtemény eszközeihez fűzött tartalmi összefoglalók közvetlenül segíthetik a speciális fejlesztési tervek összeállítását és az egyéni vagy csoportos nevelő-oktató munkát. szükség van rájuk az integráló nevelésre. amelyek növelhetik a fejlesztő tevékenység hatékonyságát. megértését a leírást kiegészítő fotók segítik. Kívánatos. segíthetik a szülőket. 2008. tanítónak egyaránt. A kiadvány célja.. gyermekek. hallási figyelem fejlesz96 Báthori Adél – Ruff Ágota – Somorjai Ágnes – Székelyné Kárpáti Ildikó – Vincze Gábor: Sérülésspecifikus eszköztár vak és aliglátó gyermekek. tanulók speciális eszközei közül számos egyedi tervezésű és kialakítású eszköz nincs bolti forgalomban. hogy bemutassa ezeket az eszközöket. 410 . s az eszköz lényeges jegyeinek rövid leírása után a gyakorlati használatot segítő ajánlásokat fogalmaznak meg. tulajdonságaik azonosítását. Budapest. segítse a pedagógust a megfelelő eszköz kiválasztásában és használatában. tapintásfejlesztés. Kiemelik az együttnevelés szempontjainak megfelelő alkalmazásokat. utalva a fejlesztendő problématerületre vagy életkorra és az eszköz elérhetőségére. tanulók együttneveléséhez. A füzet a speciális fejlesztő eszközöket tematikus csoportokba sorolja. Educatio Kht.

− A kisiskolások tanításának speciális eszközeit (testnevelés. − A vak tanulók információszerzésének és tanulásának. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. kémia). táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az úszás előkészítése. földrajz. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. . nagymozgás. önkiszolgálás. finommozgások és manipuláció. mozgáskoordináció. matematika) követik a felső tagozatos tantárgyakhoz kötött speciáliseszköz-csoportok (matematika. tanulók fokozott önállóságához. − A sérülésspecifikus fejlesztési területek sajátos terápiáinak eszközei. Dokumentációs útmutató (→ 1. az adatbankban. Módszertani intézményi útmutató. fizika. − Társasjáték-adaptációk teszik lehetővé az együttjátszás örömét a vak és a látó gyermekeknek. olvasás-írás.vak gyermek tése. Használatát számos hardver és szoftver könnyíti meg. a 396–397 oldalon. tanulók együttneveléséhez. később megélhetésének is egyik fontos eszköze a számítógép. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. − Az életvitelt segítő eszközök használata nagymértékben hozzájárul a vak gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 411 . Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek.

tanulók befogadását és az együttnevelést szabályozó jogszabályok között. terápiák. oldal). a befogadó iskolák. suliNova Kht. Részletezi a vakság következtében kialakult sajátos nevelési igényt (→ 7–10. Bemutatja az együttnevelés sérülésspecifikus feltételeit.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató97 célja a tájékoztatás. iskolába. kiállított dokumentumokkal együtt a vak gyermek. pszichológiai és pedagógiai vizsgálatok dokumentumai követik a gyermeket az óvodába. A dokumentumok ismerete és figyelembevétele vagy kiegészítése az együttnevelésre való felkészülés során. A kórokokra vonatkozó és a pedagógiai folyamatban hasznosítható tudásokat közöl. Dokumentációs útmutató. fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai. Ezeket a befogadó intézményben létrehozott. oldal).. a mé97 Báthori Adél – Lőrinczné Kovács Terézia – Somorjai Ágnes – Székelyné Kárpáti Ildikó: Útmutató vak és aliglátó gyermekek. Budapest. és az oktatási nevelési folyamatra is hatással vannak. a helyi pedagógiai program. − A gyermek. pedagógiai vélemény –. vezetett. tanuló fejlődésével. értékelésével kapcsolatos dokumentumok – egyéni fejlesztési terv. pszichológiai szakvélemények tartalmával. az óvodai nevelési program. Az Útmutató eligazít a súlyos fokú látássérülés miatt sajátos nevelési igényű gyermekek. tanuló fejlődésével. A kiadvány részletes tematikája: − Bemutatja a szakértői bizottság munkáját. pedagógusok kötelezettségeit. tanulók együttneveléséhez. 412 . 2007 . a pedagógus feladata (→ 1 1–20. Ezeknek a dokumentumoknak a kialakítása. tanuló személyi anyagaként érdemes külön gyűjteni. a bekerülés körülményeit. − Az együttnevelés érinti a közoktatási intézményben keletkező dokumentumok (szakmai: alapító okirat. valamint a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó dokumentumrendszer bemutatása révén a többségi pedagógusok számára az együttnevelés megkönnyítése. fejlesztésével. A különböző orvosi. munkanaplók) tartalmát is. vezetése a közoktatási intézmény. Részletesen foglalkozik a vak és az aliglátó gyermek. A sajátos nevelési igény következtében az évek során számos írásos anyag készül. tanügyi: törzslap. értelmezésével. illetve a napi pedagógiai munkában a befogadó intézmények felelőssége.

 oldal). Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. BNOkódok. Módszertani intézményi útmutató. a 396–397 oldalon. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. az értékelés sajátosságai. iratminták. esetismertetések. az egyéniesített tanulói megsegítés tanulásszervezési lehetősége és formái mind nagy érdeklődésre számot tartó témák az integrált vak tanulók szülei és pedagógusai számára. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 413 .  Az Útmutatót mellékletek gazdagítják – szakkifejezések glosszáriuma. az adatbankban. Sérülésspecifikus eszköztár (→ 1. jogszabálygyűjtemény. kölcsönözhető eszközök listája. A felmentés. − A személyiségi jogok védelmének tiszteletben tartásán alapuló adatkezelési előírásokról is talál tájékoztatást az olvasó (→ 2–27. mentesítés és az érettségi kérdésében is pontos eligazítást ad az Útmutató (→ 20–25.vak gyermek rés. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. .  oldal).

A részletesen kidolgozott tananyagfeldolgozás-példák biztosítják a súlyosan látássérült tanuló ismeretszerzését és a tanulási folyamatban való aktív közreműködését. helyszínválasztás. − A látássérült tanuló bevonása az önértékelésbe és a közös erőfeszítésekre hangolás eszközös és technikai megoldása. pl. A modulok és modulrészletek a feldolgozás menetének adaptációi fejezetekben a következő területeken adnak eligazítást: − Kiegészítések a tanári és a tanulói tevékenységekhez. rögzíthető halmazkarikák. A támogató rendszert a vak tanulók oktatásának-nevelésének módszertani kérdéseiről szóló kiadványok egészítik ki. hogy a sajátos nevelési igény figyelembevétele a pedagógus viszonylag kevés. − Sajátos „vakos” eszközök alkalmazása. − A differenciálásra tett javaslatokat. a megoldásokat a vak tanuló mondja. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A matematika és az életpálya-építés területére készített moduladaptációk sokféle didaktikai feladat differenciált megvalósításához nyújtanak segítséget. de rendszeres. a befogadó pedagógus további adaptációs munkájához. eszközi és módszerbeli megvalósítás ötletei egészítik ki. Braille-írógép. − Javaslatok a látó társak és a vak tanuló közötti munkamegosztásra és együttműködésre – csoportmunkában pl. tálkák. a vak tanuló valódi pénzérméket használ). gombok. − A népszokásokkal ismerkedve: tánccal kísért dalhoz a koreográfia megtanításának módszerei. Braille-számegyenes. a táblázatot a látók töltik ki. − Figyelem-felhívás a differenciált eszközhasználat tervezési szempontjaira – időfaktor. veszélyhelyzetek kiküszöbölése. dominó. A mintamodulok ötleteket adnak az együttnevelés célszerű tanulásszervezési megoldásaira. Nyilvánvalóvá válik. − A vak tanuló sajátos nevelési igényeinek megfelelő egyéni segítségadás. 414 . pl. előzetes pluszfelkészülését jelenti – ám ennek eredményeként a vak tanuló is aktív részese lehet a tanórák minden mozzanatának. megfelelő eszközök: a képek helyettesítése eszközökkel (dobókocka. a konkrét feladat leírását a technikai. a haptikus információszerzés feltételei. Braille-írású számkártya.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 415 . – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. modul) és 2 adaptált modul 2. . táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. évfolyam számára – A természet: a mi világunk – Népszokások – „Itt a farsang. oldal). Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a 396–397 oldalon. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. Elkészült adaptációk: − Matematikai kompetenciaterületen: 1 adaptált modul az 1.vak gyermek − A maradék látás kihasználása mellett a vizuális ingerek helyettesítése. az adatbankban. Az utazótanár legfontosabb feladatai (→ 25–2. évfolyamra (33. Módszertani intézményi útmutató [különösen: A speciális fejlesztés főbb területei (→ 12–1. oldal)]. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. áll a bál!”. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. foglalkozások – Nemezelés 2. tanulók együttneveléséhez. akusztikus és más információs csatornák bevonása. modul) − Életpálya-építési kompetenciaterületen: 2 adaptált modul az 1. évfolyamra (5. Népi mesterségek. és 35.

.

rész INKl ÚzIós FoGAloM tÁr .3.

.

cochleáris implantátumhoz csatlakoztatható hangátviteli berendezés. A látóideghártya pálcika alakú sejtjei már igen kis mennyiségű fény hatására ingerületbe jönnek. a technikai eszközök. adaptált környezet (adaptációt segítő megoldások) Mindennapi használatra alkalmassá tett környezet. Lehet viszonylag általános és különleges. a problémák megbeszélése. eszközök. így gondoskodva a szürkületi látásról. Ilyenek: a megfelelő testhelyzet. adaptív Alkalmazkodáson alapuló. az illető csak jó megvilágításban tudja látását használni. amely a természetes fejlődés. az adaptált módszerek és az oktatásszervezés is. adaptáció (kapcsolatokban) Az alkalmazkodás olyan tevékenység. Használatával csökken a környezeti zajok zavaró hatása. Az adaptáció történhet a speciális szükségleteknek megfelelő. az üvöltözés és az elzárkózás. Konstruktív alkalmazkodás pl. feladatvégzés támogatása. a készülékkel ez 419 . Valamely külső megoldással a sikeres mozgás. berendezési tárgyak. adottság (diszpozíció) Egy képesség természetes vagy az emberrel vele született alapja. a törekvés a viselkedés megváltoztatására vagy a helyzet jobbra fordulására való megértő várakozás. amely hozzájárul egy emberi kapcsolat fenntartásához vagy megszűnéséhez.A A adaptáció Alkalmazkodás (szerv vagy érzékszerv alkalmazkodási képessége). a munkafolyamat-módosítások. a retinitis pigmentosa. a gyártó által már adaptációs célzattal készített eszközök beszerzésével vagy a kereskedelmi forgalomban kapható eszközök átalakításával. Destruktív alkalmazkodás pl. a nevelő befolyásának és a gyakorlás hatására válik képességgé. mozdulat. Ha ezek a sejtek károsodnak. A beszélőtől való különböző távolság miatt a jelek változó hangerősségűek. olyan lehetőség. → képesség adó-vevő készülék Az URH rendszerű ~ hallókészülékhez. Adaptációs problémát okoz pl. adaptáció (látási) A szem különböző fényviszonyokhoz történő alkalmazkodása.

olvasótelevízió. Ha ez a képesség sérül. jellemképző erővé alakítása. → kognitív követelménytaxonómiák. Ebben az oktatási formában a beszéd mint ismeretátadási lehetőség nagyon fontos szerepet kap. A szemlencse domborúságának növelésével és csökkentésével. befogadás (készség érdeklődések. attitűdök. optikai eszközök. a gyermek nem képes az összetett vizuális ingerhalmazból kiemelni a lényeges információt. A beszédet a hallássérült gyermek közvetlenül veszi fel. értékek befogadására). hogy közelre és távolra is élesen lássunk. Jelentheti a közeli vagy távoli (esetenként mindkettő) látásélességnek az ép látáshoz viszonyított több mint 90 százalékos csökkenését. affektív Érzelmi. aphákiássá (lencsehíjassá) válik.3. emocionális viselkedéssel kapcsolatos célokat rendszerezik. de a megismerési folyamat során természetesen minden ép érzékszervet bevonnak az ismeretszerzésbe. 3. meggyőződéssel. illetve nagyméretű látótérszűkületet. értékrendszer kialakítása. alak-háttér észlelés A Gestalt-pszichológia fogalma szerint a látómező egy jól elkülönülő alakból és környezetéből tevődik össze. Az affektív célok nem választhatók el a kognitív és a pszichomotoros elsajátítástól. rész Inklúziós fogalomtár a jelenség is kiküszöbölhető. látássérülés. affektív követelménytaxonómiák A beállítódással. Akkomodációs problémát okoz a szürkehályog miatti lencseeltávolító műtét. akusztiko-taktilis módszer 420 . attitűdök. pszichomotoros követelménytaxonómiák akkomodáció A szemlencse alkalmazkodási képessége különböző távolságokba történő fixálás esetén. kiiktatva a távolságot és a környezeti zajok nagy részét. értékek szerint). Egy lehetséges affektív követelményrendszer: 1. értékrendszer belső. A hierarchikus elrendezés fő vezérelve az interiorizáció. válaszadás (reagálás érdeklődések. → látásélesség. aliglátás A látóképesség olyan fokú sérülése. amely speciális gyógypedagógiai módszerekkel befolyásolható. 2. akusztiko-taktilis módszer Ez az oktatási forma főleg a vakok oktatásában játszik központi szerepet. vagyis törőerejének fokozásával és csökkentésével biztosítja azt. érzelemmel kapcsolatos. értékek kialakítása (értékbeli különbségek érzékeltetése). 5. 4. Az elnevezés főleg a hallásra és a tapintásra utal. Ilyenkor az illető ún.

készenléti állapota. A beteg személyiségére és betegsége előzményeire vonatkozó értesülések összessége. → dizartria andragógus Felnőttképzési szakember. kulcskompetencia. amelyek megteremtik az alapot ahhoz. kóros reflextevékenység. teljesen érthetetlen beszéd. amelyeket egy adott nevelési helyzetben. szociális kompetencia anamnézis Kórelőzmény. általános kompetencia Azon kompetenciák összessége. személyes kompetencia. A tudat éberségi állapotának vegetatív alapja. A nyelv- 421 . Az ~ növekedésével. illetve csökkenésével együtt jár a tudati szintek változása. nemcsak abban a (szervezett. iskolai) kontextusban. a pszichológus vagy a gyógypedagógus további terápiás és korrekciós tevékenységét. anartria A beszédmozgások kivitelezésének súlyos zavara. → kognitív kompetencia. amelyben az elsajátítás történt. Az EEG által regisztrált görbék az ~ bioelektronikai mutatói. pályák sérülése következtében jön létre. amely nagyon hasonlít az autizmusra. hogy a speciális (funkcionális) kompetenciák kialakíthatóak legyenek. Az anartria a dizartria legsúlyosabb formája. amely más helyzetekben is felhasználható. a mentális folyamatok hozzájárulnak az éberségi szint fenntartásához. az ajkak és nyelv mozgásának zavara. amely a beszédfolyamat irányításában részt vevő agyi központok. speciális kompetencia. Arousal-szint Az idegi-hormonális rendszer éberségi. amelynek jellemzője a súlyos artikulációs zavar. légzés és a beszéd-légzés koordináció nehézségei. sőt koraérett is lehet nyelvi szempontból. Az agyba érkező információk. izgatottsági. nyálfolyás.A alkalmazható tudás A tudásnak az a formája. kompetencia. Az anamnézis meghatározhatja az orvos. kompetencia alapú. de korai nyelvi fejlődésében az érintett gyermek nem mutat késést. Asperger-szindróma Olyan állapot. a beszéd zenei elemeinek súlyos sérülése. képzésben mindenkinek el kell sajátítani.

de a harmadikban nem. audiogram Az audiométerrel végzett hallásvizsgálat eredményének grafikus ábrázolása. A hallásélesség vonalgörbéje. rész Inklúziós fogalomtár használat ennek ellenére modoros és sztereotip. magatartás. vagyis a Hz. hallássérülés. 2. Példa audiogramra 422 . audiométer. Utóbbi pedagógiai szempontból fontos. amikor a gyermekek az autizmus jellegzetes jegyeit mutatják a három kulcsfontosságú terület (nyelvi fejlődés. Az Asperger-szindrómával élők intellektuálisan rendszerint az átlagos övezetbe tartoznak. viselkedés. felvett szerep. hallókészülék 1. Akkor is ezt a kategóriát használják. 3.3. viselkedési mód. → autizmusspektrum-zavarok athetosis → túlmozgás mozgáskorlátozott gyermek esetén atípusos autizmus Olyan esetekre fenntartott diagnosztikai kategória. hogy a hallókészülék milyen mértékben javítja a hallási teljesítményt. → autizmusspektrum-zavarok attitűd 1. ha a rendellenes vagy károsodott fejlődés hároméves kor után kezdődik. Magatartás. Láthatóak a bal fülre (× jelzéssel) és a jobb fülre (o jelzéssel) vonatkozó adatok. ábra. póz. a játéktevékenység fejlődése) közül kettőben. modor.és a dB-értékek koordináta-rendszerben való ábrázolása. szellemi beállítottság. → audiológia. szerepjátszás. társas képességek fejlődése. valamint a hallókészülékes mérés értékei. innen olvasható le.

audiogram. hogy a hallássérült személy ezáltal tudja elkülöníteni a különböző környezeti zajokat. 423 . audiogram auditív Hallási. amely a halláshoz kötött. hallásra alapozó. a nyelv kibontakoztatása.vagy csontvezetéses fejhallgatóval juttatják a vizsgált személyhez. Hallássérülteknél kiemelten fontos ennek a képességnek a fejlesztése. auditív figyelem. auditív-verbális terápia auditív differenciálás Hallás útján történő különbségtétel. hangsor jellemzőit. fülészeti kezelését és hallókészülékes ellátását. aki jelzi. amely alapján döntünk. az olvasás. auditív fejlesztés = hallásfejlesztés. Az auditív tagolás analóg fogalom az auditív diszkriminációval. szerez ismereteket. illetve már nem érzékel. megkülönböztetni a beszédjellemzőket. Célja a kommunikációs kompetencia kialakítása. amelynek során a hallássérült gyermek az auditív (hallási) figyelés. → auditív differenciálás. Ez a hallási képesség meghatározó a beszédtanulás. ideértve a hallássérültek hallásvizsgálatát. amikor nemcsak különbséget teszünk a hangok közt. azt a meghatározó tényezőt. → hallássérülés. hallássérülés audiométer Készülék a hallásélesség megállapítására. Minden olyan képesség jelzője. sajátosságot. auditív emlékezet stb. → audiométer. hangokat. → auditív diszkrimináció. hallásfigyelem auditív-verbális terápia Hallás-beszéd fejlesztő módszer. Pl. hallásmérés. hallásmérés. auditív diszkrimináció. hallással kapcsolatos. hallás útján történő folyamatok. hanem pontosan megállapítjuk a hallott hang. illetve különbségének megállapítása. szétválasztás. patológiájának tudománya. mely 16–16 000 Hz rezgésszám között változtatható magasságú és erősségű (a hallásküszöbértéknél halkabb dB-től maximum 125 dB-ig) hangokat ad. Pl. → auditív differenciálás. írás elsajátítása során is. a hallás útján történő élményszerzés segítségével tanul. elkülönítés. A hangot lég.A audiológia A hallás élettanának. A hallottak azonosságának. hogy milyen magas vagy erős hangot hall még meg. hallásfigyelem auditív diszkrimináció Hallási megkülönböztető-képesség.

amely saját maga felé irányul. változatos és spontán szerepjáték hiánya. Sajátos viselkedési tünetegyüttesről ismerhető fel. képek. rajzok. a játék. a szabad társalgás. a kommunikációban (pl. jelnyelv és/vagy kommunikációs táblák (betűk. manuális rendszerek. 2. viselkedés. kommunikátorok segítségével. metakommunikáció. A sérült ember nonverbális úton fejezi ki magát: hangjelzések. a korai kezdet. minőségi károsodás és elmaradás három területen: a reciprok szociális interakciókban (pl. Az autisták szociális. általában súlyos fogyatékosság. 424 . a beszéd funkcionális használata). autista Autizmusban szenvedő személy. kommunikációs és a fantáziával összefüggő kognitív készségek fejlődési zavara.3. fotók. egyénre szabott kommunikációs eszközből áll. rész Inklúziós fogalomtár A hallásra való koncentrált figyelem szerepeltetése mellett a fejlesztés során a játékosság. kölcsönösség a társkapcsolatokban). → auditív augmentatív (segített) kommunikáció Az érthető beszéd hiánya következtében súlyosan károsodott kommunikációs funkció átmeneti vagy tartós pótlására szolgáló kommunikációs rendszerek csoportja. érdeklődés. → autista. gesztusok. → autizmusspektrum-zavarok autizmus A szó jelentése: ’önmagára irányultság’. az élmények verbális kifejezése kerül előtérbe. Ez a „triász” minden értelmi szint mellett előfordulhat. megfelelőbb elnevezéssel: autizmussal élő. mert ezek csak együttesen fejleszthetők. → autista. aktivitás területén (pl. tárgyak). kommunikációs és fantáziával kapcsolatos kognitív képessége sérült. Minden ~s rendszer több. autizmus autoagresszió Az egyén agressziója. azonossághoz való ragaszkodás). Mindehhez a nyelvi és auditív szintet ismerni kell. autizmusspektrum-zavarok autizmusspektrum-zavarok Az autizmus klinikai képe sokféle lehet. A szociális. a fő tünetek azonban azonosak: 1.

illetve a természetes élethelyzetek között. Tágabb értelemben a befogadó (inkluzív) nevelés-oktatás esetén a befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. az egész tantestületben szemléletváltozás történik.B Ayres-módszer Jean ayres ergoterapeuta. → autista. A többségi intézmények olyan jellegű nevelő. személyi feltételrendszert – a gyógypedagógus. szociális-kommunikációs fejlesztő program. Csoportos foglalkozás. a pedagógus a differenciáló. illetve egyéb szakember és az eszközök biztosítása tekintetében egyaránt. amely a sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítja az igényüknek megfelelő individuális (egyénre szabott). autizmus. differenciált ellátást és az ehhez szükséges tárgyi. amit az orális. íz-. labdák stb. A motoros válaszok sajáttest-élményen keresztüli aktivizálásával nyújt kompenzációs és egyben fejlesztő hatásokat. fejlesztő tevékenysége. önértékelésre is alkalmas pedagógia módszereivel dolgozik. → integráció 425 . akiknek fejlődésében az elemi tapasztalatszerzés korlátozott. szag-. a szenzoros integráció elvén alapuló komplex módszer a tanulási zavarok feltárására és terápiájára. szükségletekre helyeződik a hangsúly. A „babzsák” helyzetben tanultak a különböző társas helyzetekben való részvételt alapozzák meg. oktató. amely átmeneti helyet foglal el az egyéni fejlesztés és a klasszikus frontális tanítási szituáció. érintési és vizuális információk és a kommunikációs képesség fejlesztése egészít ki. gyermekpszichológus által kidolgozott. amely elnevezését az ismert eszközről kapta. A fejlesztés középpontjában a szomatikus. B babzsák program A „babzsák” autizmusspecifikus játékos. hogy minden gyermek „speciális”. hálók. gondok esetén együtt változtatnak a módszereken. befogadó intézményekben. Az óravezetés igazodik a gyermekhez. befogadás (inklúzió) Az integráció legfejlettebb foka: funkcionális integráció a megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel az ún. sajátos tulajdonságokra.) a hibás mintázatú neuropszichológiai funkciók normalizálását segíti. akusztikus. a pedagógus és gyógypedagógus között partneri a viszony. Az „átlag” mint mérce szem előtt tartása helyett az egyedi. Speciális eszközrendszerével (hinták. E megközelítés alapja az. vibrációs és vesztibuláris ingerlés áll. autizmusspektrum-zavarok bazális stimuláció Terápiás módszer olyan értelmileg súlyosan akadályozott (súlyos értelmi fogyatékos) gyermekek és felnőttek számára.

sajátos nevelési igény beszédakadályozottság A kommunikációs problémák átfogó megnevezése. a beszéd. → beszédészlelés beszédfogyatékosság A beszéd és nyelvi teljesítmények biológiai/organikus. a beszédfolyamatosság. amely egymásra épülő szintek és egymás mellett működő területek összehangolt munkájából áll. idegennyelv-tanulás stb. készségek (írás. rész Inklúziós fogalomtár befogadó iskola (inkluzív iskola) Olyan intézmény. hanglejtése és a hangképzés határozza meg. amelynek következtében átmeneti. ahol a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelődnek a többségi iskola növendékeivel. illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi. ritmusára stb. → beszédfogyatékosság beszédérthetőség (hallássérülteknél) A ~et a hangzó beszéd ritmusa. beszédészlelés zavara A beszédészlelés komplex folyamatának bármely szintjén fellépő probléma. dallama. Fonológiai szint: a hangok egymásra gyakorolt hatásának feldolgozása (szerialitás: szavak. beszédészlelés Komplex mechanizmus. Fonetikai szint: a bejövő jelekből meghatározza a beszédhangot (beszédhang-differenciálás). → befogadás. Minél súlyosabb a hallássérülés. valamint a szociális kapcsolatokban. olvasás-. mondatok). Megjelenési formák: a beszédfejlődés súlyos elmaradása. amely megzavarja a gyermek nyelvi fejlődését. hangsúlya.) elsajátítására. annál több beszédhangot érint. a kommunikációs és a tanulási képességben. s kihathat a beszéd hangszínére. Akusztikus szint: az agy észleli a bejövő jeleket. Elsősorban a prelinguális (beszéd kialakulása előtti) hallássérülések súlyosságával arányosan érintett a szókincs terjedelme és a nyelv grammatikai szabályainak elsajátítása. Az SNI-gyermekek számára biztosítja a sajátos igényük kielégítéséhez szükséges szakmai és tárgyi feltételeket. 426 . A zavar észlelésekor fontos a hallásvizsgálat mint differenciáldiagnosztikai szempont. kihatással van az expresszív beszédre és a beszélt nyelvet feltételező egyéb képességek kialakulására. funkcionális okok következtében kialakuló súlyos érintettsége. írászavar. olvasás.és hangképzés sérülései.3.

amelynek következtében a jelek átvitele az agytól a beszédszervekig. betegségek. lazítás. arra épülve korrigálja a sérült beszédet. Jó működése az összefüggések felismerését is segíti. beszédterápia A ~ a mozgásterápia eredményeit felhasználva. → beszédfogyatékosság. ezzel elősegíti a gyermek beilleszkedését szűkebb és tágabb környezetébe. A beszédfogyatékos gyermek sajátos nevelési igényű. szókapcsolatok. A mozgásterápiából átvett elemek: kóros reflexek gátlása. Megalkotója Charles K. elsősorban az orvosi gyakorlatban. beszédmotoros folyamat. egyensúlyfejlesztés. helyes mozgások kivitelezésének elősegítése. A jó beszédértés eredménye. Ennek létrejöttéhez a finommotoros tevékenységek bonyolult kombinációját használjuk. hogy a gyermek tisztában van a szavak jelentésével. Betegségek Nemzetközi Osztályozása Osztályozási rendszer. amit mesélnek neki. A ~ben a nyelvi elemeket a tarta- 427 . vagyis a beszédhangok kivitelezése akadályozott.B beszédfogyatékos személy A beszéd és nyelvi teljesítmények súlyos érintettségével küzdő személy. tartalmának megértése. nonverbális grafikus jelképrendszer. amire kérik. sajátos nevelési igény beszédmegértés (hallássérülteknél) Az elhangzó (a mások által kiejtett) szavak. Bliss-nyelv Az augmentatív kommunikációs módszerek közé sorolt. fejkontroll kialakítása. ~ sérülése A beszéd az emberi hang által létrehozott hangjelek szerkesztett rendszere. bLiss (1897–1985). vállöv ellazítása. amelyet – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jóváhagyásával – különböző kórformák. mondatok és – legmagasabb szinten – a szövegek jelentésének. megérti. Fejlesztése intenzív logopédiai terápiát igényel. A beszédmotorium sérülését okozhatja a beszédszervek különböző eredetű sérülése vagy fejlődési rendellenessége vagy a központi idegrendszer sérülése. A terápia során felhasználják az evés.és ivásterápiában elért eredményeket is. fizikai és pszichikai zavarok meghatározására használnak osztályozási és dokumentációs céllal. megfelelő testhelyzet megtalálása. A beszédmegértés során a hallássérült gyermekek a hallássérülés súlyosságának arányával folyamodnak a szájról olvasáshoz. ezért ellátásához a jogszabály által meghatározott sérülésspecifikus feltételek biztosítása szükséges.

Magyarországon több módosítás után a 20. különösen súlyosan sérültek részére javasolható. század végétől nemzetközileg elfogadott kultúrtechnika vakok számára. akinek érzelmi zavarai súlyosabbak. A módszer a reflexgátlásra. automatikus mozgásokat. A klinikai pszichológiában olyan személyt jelent. valamint csapatjáték formájában is. egyénileg és párosan. akiknek intelligenciahányadosa 70 és 80 között van. borderline A pszichometriában azokat a személyeket jelenti. század elejétől vált elterjedtté a Braille-írás. vagyis határesetet képviselnek. amelyek üzenethordozóként szolgálják a beszédképtelen személy kommunikációs törekvéseit. boccsa Speciális sportjáték. de még nem jutottak el a pszichózis szintjére. Braille ujjbegy nagyságú területen 6 pont (2×3-as mátrix) variációiból alkotta meg betűit és jeleit. A blokkok csak részben lépik át a tantárgyi diszciplínák határát. amely az egyéb technikákkal együtt elősegíti a fiziológiás tartást és az aktív. Játszható ülő és álló testhelyzetben. amelyen belül a tananyag – esetleg attól függetlenül is. az izomtónus normalizálására épül. A tantárgyblokk két vagy több tantárgy összevonásával keletkező tantervi egység. paralimpiai szám. mint a neurózis. BNO → Betegségek Nemzetközi Osztályozása Bobath-módszer A bobath házaspár (Karel bobath neurológus és Berta bobath gyógytornász) által az 1940-es években kidolgozott módszer a cerebralparesis mozgásterápiás eljárása. 428 . a párizsi Vakok Intézetének tanára által 1825-ben kidolgozott pontírás vakok számára. hogy melyik tantárgyhoz tartozik – a blokk saját logikája szerint rendeződik.3. kerekesszékben és labdavezető csővel is. A 19. blokkosítás A tantárgyi koncentráció legfejlettebb formája. rész Inklúziós fogalomtár lommal értelemszerű összefüggésben levő jelképek ábrázolják. Braille-írás Louis braiLLe (1809–1852). vagyis a kettő közti határon vannak. A kezelés a terapeuta akcióinak és a gyermek reakcióinak vég nélküli váltakozása.

hogy a hallóideg. amely a belső fülhöz csatlakozik. benne folyamatosan rendszert. csoportoknak) tanulásszervező. → autizmusspektrum-zavarok cochleáris implantáció Súlyos fokú hallássérülteknél alkalmazott hallásjavító műtéti eljárás. A műtéten átesett gyermekkel azonnal meg kell indítani az intenzív habilitációt annak érdekében. tanulást szabályozó és értékelő munkáját. A sikeres műtét feltétele. amelyek a céloktól az értékelésig a „mit?” és a „hogyan?” egységére törekedve segítik. szabályt. amelynek során a csiga (cochlea) elhalt szőrsejtjeinek működését pótolják a beültetett (implantált) elektródákkal. audiológia curriculum Folyamatterv vagy program. közreműködő egyéneknek. → hallásmérés. A ~ok (folyamattervek. tanítási folyamat (meghatározott tartalmi egységeihez hozzárendelhető) tervezését és leírását jelenti a céloktól az értékelésig. tanuló. ép legyen. tanulási. egyértelműsítik és összehangolják felhasználóinak (a ~ok alapján dolgozó. egységes magyarázatot keresni.D C cél (oktatási) Az oktatás ~jai a tanulók személyiségfejlődésében bekövetkezett tervezett változások. folyamatorientáló dokumentumoknak tekinthetők. képzési programok) olyan értékjelölő. centráliskoherencia-problémák A világ megértéséhez elengedhetetlenül szükséges kívülről érkező információtömeget az autizmussal élő személy nem vagy nem megfelelő szinten képes egységes egészként szemlélni. amelyek a tanítási-tanulási folyamat eredményeként valósulnak meg a korszerű műveltségfelfogást reprezentáló művelődési anyag feldolgozása során. hogy a hallás a beszédértést és a beszédfejlődést szolgálja. ami a világ megértéséhez elengedhetetlenül szükséges. A tanulási. D Daktil-nyelv → ujjábécé 429 .

A rehabilitációban a mozgásokat elemeikre bontják. a célzott kikérdezés. A pszichológiában elsősorban alkalmassági. Kézzel végzett módszer. reumás megbetegedések. Akkor fejlesztő hatású. ha kizárja a tanulók merev csoportba sorolását. diagnosztikus értékelés Mindazon folyamatok. → diagnózis diagnózis Az ember testi vagy lelki sajátosságainak. korrigálják. rész Inklúziós fogalomtár Dévény-féle speciális manuális technika dévény Anna által kidolgozott olyan mozgásrehabilitációs módszer. amelynek során a pedagógus – függetlenül attól. amely segítségével az izomcsoportok élettani helyzetét igyekeznek visszaállítani a rendellenes módon rögzült izom-ín-kötőszövet apparátus és az izompályák fellazítása segítségével. → differenciált foglalkozás differenciált foglalkozás A tanulás szervezésének azon módja. → sajátos nevelési igény. → differenciálás 430 . A klinikai gyakorlatban a betegségek okainak megállapítását és más betegségektől való megkülönböztetését jelenti. amelyet főleg agyi eredetű mozgászavarok. hogy a pedagógus a tanulók közötti egyéni különbözőségek figyelembevételével határozza meg a tanulás tempóját és módszereit. eljárások és intézkedések összessége. valamint balesetekből származó mozgásszervi betegségek rehabilitációjában alkalmaznak. amelyek a pedagógiai folyamat adott szakaszának eredményeit. valamint pszichológiai tesztek segítségével. problémáit tárják fel.3. diagnosztikus értékelés DIFeR Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer 4–8 évesek képességfejlődésének vizsgálatára. személyiségi és teljesítményi diagnózis alapján tervezik meg a megfelelő terápiát. illetve állapotának megállapítása a kórelőzmények feltárása (anamnézis). ortopédiai problémák. majd visszaépítik az összműködésbe. differenciálás Az a folyamat. amely lehetővé teszi. hogy van-e a csoportjában sajátos nevelési igényű gyermek vagy nincs – a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítja.

sajátos nevelési igény diszgráfia Olyan írászavar. téri elrendezés. amely egyrészt az írás grafomotoros jellemzőinek zavarában (betűk felismerhetősége. akinél a nyelvi szándék kifejezése és a nyelvi formák alkalmazási képessége között nagyfokú eltérés áll fenn. helyesírás stb. hangkihagyások stb. amely intelligenciaszinttől független súlyos olvasási és helyesírási gyengeségben nyilvánul meg. részképességzavarok diszlexia Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája.). mondatszerkezet. másrészt a fonológiai-nyelvi jellemzők zavarában (nyelvtan. diszgrammatizmus. → sajátos nevelési igény. komplex logopédiai terápiát igényel. technikák elsajátítási és alkalmazási nehézségében jut kifejezésre.) nyilvánul meg. beszédfogyatékosság. műveletek. Fejlesztése intenzív. és a későbbiekben iskolai teljesítményzavarok kiváltói lehetnek. → diszfázia. A tünetek (a beszédfejlődés késése. artikulációs hibák. → beszédészlelés zavara diszfáziás Az a beszéd és nyelvi fejlődés zavarával küzdő gyermek. központozás stb. valamint a kifejező beszéd jelentős érintettségében (motoros diszfázia). A súlyos ~ gyermek sajátos nevelési igényű. szómegtalálási nehézség. mely megnyilvánulhat a beszédészlelés és megértés (szenzoros diszfázia). → sajátos nevelési igény. ezért ellátásához a törvény által meghatározott sérülésspecifikus feltételek biztosítása szükséges. amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata.D disability → fogyatékosság diszfázia A beszéd és nyelvi fejlődés súlyos zavara. szótöredékek. szabályok. A tünetek intelligenciaszinttől függetlenek. a kisiskolás kort követően szemantikai és fogalmazási problémákkal társulnak.) a korai kortól tartósan fennállnak. Az értelmi fejlődés zavarától. a háttérben általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg. amely a matematikai fogalmak. részképességzavarok diszkalkulia Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. Az olvasáselsajátítás folyama- 431 . jelek. sérült a gondolkodás. produkciós sebesség. oktatási problémáktól és környezeti hatástól független.

Meixner-módszer. Típusai: 1. amelyben pszichiátriai kórképek osztályozása és diagnosztikus kritériumai szerepelnek. Gyakran kíséri nyálfolyás. háztartási gépek kezelése. ügyetlengyermek-szindróma (pl. átvetések. nehezen alakul ki a hang–betű kapcsolat. rosszul érthető. szövegértési problémák tapasztalhatók. → Meixner-módszer diszpraxia A megszerzett mozgásos tapasztalat hiányos felhasználása. helytelen eszközhasználat). torz írás. sajátos nevelési igény. gesztusok. csaknem teljesen érthetetlen beszéd. a célirányos mozgások. részben orrhangú. újra. hogy speciális elvek és módszerek alkalmazásával a diszlexiás gyermeket „újraneveljük” átlagos olvasóvá (re = vissza. amely lehet fejlődési vagy genetikai rendellenesség. csúnya. elmosódott. → Meixner-módszer diszlexia-prevenciós módszer Az olvasás-helyesírási zavar kialakulásának óvodáskori megelőzését célzó eljárás. kivetések. anyagcserezavar következménye. főként a nyelvi készség fejlesztését célozza. Hátterében különböző eredetű agykárosodás áll. educatio = nevelés). 2. mosakodás) végrehajtásának nehézsége. → diszlexia-reedukáció. vágás. a beszéddallam és a hangerősség is. rész Inklúziós fogalomtár ta lelassul vagy megreked. tanult komplex mozgásfolyamatok tervezésének és kivitelezésének enyhébb fokú zavara. az olvasás során betűtévesztések. Jellemzője az artikulációs zavar. gyulladásos vagy érrendszeri megbetegedés. amelynek célja. 432 . dizartria A beszédmozgások kivitelezésének zavara. tumor. részképességzavarok diszlexia-reedukáció Meixner iLdiKó által kidolgozott terápiás eljárás. komplex cselekvéssorok (pl.3. Megváltoznak a beszéd zenei elemei. szülési sérülés. A módszer az olvasáshoz szükséges képességek. betoldások. → anartria DSM-IV Az Amerikai Pszichiátriai Társaság kézikönyvének (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) negyedik átdolgozása.

a foglalkozás tartalmának. és belíve – A. b). r. Tartalmazza: a fejlesztés fő területeit. szükségleteihez alkalmazkodva tervezi meg a tanuló számára a leghatékonyabb pedagógiai eljárásokat. Az EGYMI – céljaival összhangban – elláthatja a közoktatásról szóló 1993.sz. törvény 34. Tü-357 r. eszközét. a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek/tanulók. tanulók többi gyermekkel. tanulóval együtt történő nevelésének. → autizmusspektrum-zavarok egyéni bánásmód Az a nevelői magatartás és gyakorlat. egyéni fejlesztési terv Az iskolai pedagógiai folyamat olyan speciális tervezési dokumentuma. Az ~ gyakorlása a pedagógustól alapos pszichológiai és pedagógiai ismereteket és differenciált tevékenységet igényel. § a). egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek. iskolai pedagógus feladata. egyéni fejlődési lap Tanügy-igazgatási dokumentum. évi – többször módosított – LXXIX. vezetése az általános .e E echolália A kiejtett szavak vagy mondatok szinte visszhangszerű. a felkészítés idejét. eGYMI → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (eGYMI) ~. módszereinek jelölésével. A legtöbb esetben sztereotip viselkedésről van szó minden kommunikatív szándék nélkül. A központilag kiadott nyomtatvány külíve – A. amikor a nevelés során a pedagógus egyénileg. A külív a tanuló adatait tartalmazza. Az ~ a szakértői vélemény és a pedagógus saját pedagógiai diagnózisa alapján készül. amely lehetővé teszi az egyéni sajátosságokhoz igazított. módszerét. oktatásának segítése céljából. e).sz. a betétívet a rehabilitációs foglalkozást végző gyógypedagógus vezeti a fejlesztési terület. az utazószakember- 433 . feladatát. jelentés nélküli ismétlése. g) és h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait. az egyes területeken belül a fejlesztés célját. ütemezését. tehát minden növendék személyiségét ismerve. Szükségleteiknek megfelelő ~ot igényelnek pl. egyénre szabott fejlesztést. Tü-356. az időpont.

→ egyéni fejlesztési terv. előzetes követelmények Olyan ismeretek. Formája lehet: gyógypedagógiai tanácsadás. epilepsziával élő gyermekek nevelése Az epilepsziával élő gyermek rendszeres gyógyszeres kezelést és orvosi ellenőrzést igényel. pályaválasztási tanácsadás. A látásélesség mértékéül azt a látószöget (legalább 1 szögperc) választották. tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység. általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működhet. évi – többször módosított – LXXIX. Ammon-jel. még tünetmentesség esetén is. Jele: Vt (távoli vízus). konduktív pedagógiai ellátás. továbbá országos szakértői és rehabilitációs tevékenység. az új tanulási egység feldolgozása után elérendő tanulási célok teljesítéséhez. rész Inklúziós fogalomtár hálózat működtetését. egységes Pedagógiai Szolgálat A közoktatásról szóló 1993. továbbá az intézmény keretein belül óvodai. Vizsgáló eszköze a Kettesy-féle vízustábla. gyógytestnevelés. a törvény 36. hogy mekkora betűket milyen távolságból tudunk elolvasni. fejlesztő felkészítés. éleslátás távolra A 3-5 m-en túli jelek. Az eszköz azt vizsgálja. logopédus. amelyek nélkülözhetetlenek egy új tanulási egység sikeres feldolgozásához.0. ábrák betűk felismerésének képessége. készségek.3. korai fejlesztés és gondozás. Többféle rosszullét ismeretes: nagyroham. törvény 34. § (2) bekezdésének b). A látásélesség mértékéül azt a látószöget (legalább 1 szögperc) választották. logopédiai ellátás. beállítódások. e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatait. ábrák. Jele: Vk (közeli vízus). Vizsgáló eszköze a Csapody-olvasópróba. Ép látás esetén a Vt = 1. értékek számbavételét jelentik.3 alatti. képességek. Landolt-gyűrű. amely szög alatt a tárgy két pontjáról a retinára eső fénysugarat még éppen meg tudjuk különböztetni. továbbtanulási. betűk felismerésének képessége. egy- 434 . gyengénlátás esetén 0. § alapján látja el feladatait. országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság elektronikus olvasókészülék → olvasótelevízió éleslátás közelre A 30 cm-en belüli jelek. nevelési tanácsadás. amely szög alatt a tárgy két pontjáról a retinára eső fénysugarat még éppen meg tudjuk különböztetni.

) ergoterápia → rehabilitációs foglalkoztató terápia értelmileg akadályozottság A mérsékelt. amitől szoronghat. aggályoskodás pedig önállótlanságát eredményezheti. ízlelés. többnyire egy-egy periódusban tanítanak. érzékleti modalitások Az egyes érzékletek (látás. majd a saját gégéjére helyezett kezével érzékelte egy hang hosszúságát. A kisrohamok figyelmetlenségnek. → sajátos nevelési igény érzékelés Nagyon egyszerű ingerekhez kapcsolódó tudatos tapasztalat. tanára. havonta váltják egymást a természettudományos és a társadalomtudományi tárgyak. szaglás. epocha Tantárgyi rendszer. hallás. érzékeltetés Az érzékeltetés a mások vagy saját magunk által produkált beszédhangok ellenőrzését jelenti tapintás útján.e szerű és összetett gócos roham. a súlyos és a legsúlyosabb fokú mentális retardáció/értelmi fogyatékosság összefoglaló elnevezése. bőrérzékletek). 435 . az értelmi fejlődésre ható károsodások. Az iskolás gyermek a rosszullétek hatását vele szemben megváltozott beállítódásnak élheti meg.és halláskárosodások vagy például epilepszia is kapcsolódhatnak. (Pl. Ma a szurdopedagógusok lényegesen ritkábban alkalmazzák ezt az eljárást. A korszerű hallókészülékek elterjedése előtt ez volt a súlyos hallássérültek beszéd-kiejtés tanításának egyik legfőbb eszköze. Kialakulásában a fejlődésben már a legkorábbi időpontoktól is keletkező. organikus okok játszhatnak szerepet. látás. a túlzott féltés. A gyermek pl. tapintás. álmatag semmittevésnek tűnhetnek. tantárgyblokk a Waldorf-pedagógiában: egyes tantárgyakat egymással szorosan összekapcsolva. zöngés vagy zöngétlen voltát. kisroham. amelyekhez mint párhuzamos sérülések testi fogyatékosságok.

A második szinten találhatók azok a tartalmak. fogalmait. elemzése és tanulságainak megbeszélése. képességek. rész Inklúziós fogalomtár érzékszervi fogyatékos Az érzékszervek (látás vagy hallás) valamely részének organikus vagy funkcionális sérülése. illetve feldolgozása érzékszerveink segítségével. helyneveit. képleteit. Érdemes elkülöníteni két szintet. a rágás kialakítása. észlelés (percepció) Összetett ingerek felfogása. Az első szinten az a tantervi tartalom található. nyelvtani szabályait stb. → látássérülés. szexuális irányultság. fogyatékosság stb. eszköz jellegű tudás Az a tudás. azaz minden olyan magatartás tilalmát jelenti.3. készségek. témáit. amelyek több téma együttesét. majd leépítése. a kóros reflexeket gátló fogásmódok megkeresése. majd leépítése. amelyben a tanulók kompetenciái (rutinok. Ennek lépései: a megfelelő testhelyzet megválasztása. jártasságok) eltérő tudástartalmak mentén fejlődnek. a harapóreflex kialakítása. esetmegbeszélés Egy tipikus és aktuális helyzet elmélyült tanulmányozása. – alapján egyes személyekkel vagy személyek egyes csoportjaival szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez. származás. amely részletes felsorolás formájában megadja adott terület. vizuális percepció evésterápia Az ~ során a sérült kisgyermekek terápiás megsegítéssel járják végig az evés egészséges fejlődésmenetének lépcsőfokait. amely a vizuális vagy auditív információszerzést részlegesen vagy teljes mértékben akadályozza. illetve a diszkrimináció. s a következő lépcsőfok elérése a kitűzött rövid távú cél. amely valamely tulajdonság – nem. sajátos nevelési igény esélyegyenlőség A modern jogrendszerek alapvető elve. kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt és a kultúraközvetítés szempontjából relevánsak. műveit. a szopóreflex kialakítása. csomópontjait jelentik. témaköreit. az egyenlő bánásmód követelményét. összefüggésekre. tantárgy legfontosabb adatait. → érzékelés. Mindig a gyermek aktuális szintjén avatkoznak be a folyamatba. személyeit. Az ~ során a team a praktikus esetvezetési kérdésekkel foglalkozik. a helyes nyelés elősegítése. életkor. nyelv. hallássérülés. nyál nyelése. Ez a tantervi tananyagtartalom újragondolását is jelenti. 436 .

F extrovertált Érdeklődésével a külső világ felé forduló. Ez beépülhet a tevékenységbe. Pedagógiai szempontból azokat a feltételeket nevezzük így. a tanulási nehézségekkel. hanem mintegy megkönnyíti a tanulási folyamatot. magatartási zavarokkal küzdő gyerekek számára szervezett osztály. melyeknek segítségével a cél elérhetővé válik. amelyben a gyermek ötödik életévét betölti. Azt a rávezetést. egymásra figyelés és a másság tiszteletben tartása jellemez. az nem tudást ad át. fejlesztő felkészítés A ~ képzési kötelezettséget jelent attól az évtől kezdôdôen. cselekvőkész (személyiség). optimális feltételek megteremtését jelenti. mindenekelőtt olyan csoportdinamikát. A ~ pedagógiai értelemben vett segítség. A képzési kötelezettség a tanköteles kor végéig tart. motiváltság. társaságkedvelő. segítés. illetve a gyermek hatéves koráig bölcsődei gondozás keretében. élénk. őszinteség. amelynek célja a megelőzés. a felzárkóztatás és sok esetben a tehetséggondozás. facilitátor A szó eredeti jelentése (könnyítô. nyitottság. intézményes ellátás. amelynek célja a tanulási célok meghatározása és a tanítás azokhoz történő igazítása. amelyek hozzásegítik a diszfunkciós személyt. interaktív módon történő értékelése. de maradhat a tevékenység szabályozási körén kívül is. segítô) arra utal. korai fejlesztés. Megvalósítható otthoni ellátás. hogy a feladatokat a saját erejéből oldja meg. Ez a könnyítés elsősorban a tanuláshoz szükséges. konduktív ellátás. fejlesztő értékelés A tanulók fejlődésének és tudásának gyakori. azoknak a módszereknek és fogásoknak a rendszerét jelenti. fejlesztő osztály Kis létszámú. közlékeny. amelyet bizalom. Így az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődést biztosító ~ben vesz részt. F facilitáció Könnyítés. 437 . hogy aki ezt a szerepet vállalja.

rész Inklúziós fogalomtár fejlesztő pedagógus Olyan speciális szakember. sajátos nevelési igénye. átmeneti vagy végleges hiányát jelenti. járás.” A magyar kifejezés nemzetközi. látás. kapcsolattartás a környezettel) szükséges képességek részleges vagy teljes. továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. masszázs. de látásmaradványukat fel tudják használni a közlekedésben. fokozatosság elve Didaktikai alapelv. aki korszerű pszichológiai ismeretek birtokában van. ismeri a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit.3. beszéd. rövidhullámú terápia). a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. tájékozódásban. amely szerint a tanítandó tananyagot. ha a tanuló egyéni adottságai. hogy az optimális színvonalú legyen a különböző fejlettségű tanítványok számára. iskolai csoportban. tárgyak mozgatása. angol nyelvű megfelelője a disability. hidroterápia. Vakos technikákat alkalmaznak. – együttese. Vízusuk csak a fényérzés szintjén van meg. nehézségi szintek mérlegelésével úgy választják ki. egyéni fejlesztés során történő alkalmazásában. Jártas a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak óvodai. fényérzékelők Az aliglátók egy csoportja. a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit. szelektív ingeráram-kezelés. fogyatékosság Az Egészségügyi Világszervezet. a WHO meghatározása szerint: „Az ember normális érzékelő. A fogyatékosság tehát a speciálisan emberi funkciók zavara. felmentés kötelező tanórai foglalkozás alól Az igazgató részben vagy egészben felmentheti a tanulót – a gyakorlati képzés kivételével – az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. A ~nek 438 . módszert. → aliglátás fizioterapeuta → gyógytornász fizioterápia Az ortopédiai betegségek kezelésében széles körűen alkalmazott különböző módszerek – elektroterápiás eljárások (iontophoresis. eljárást sajátos pedagógiai logika alapján. fototerápia. balneoterápia. ultrahang. gyógytorna stb. mozgási vagy értelmi funkcióiban (pl.

valamilyen tevékenység végzése közben. a rajz. a sántítás vagy a kéz ügyetlensége. illetve kromoszóma-eltérés következtében.G érvényesülnie kell a tantervfejlesztés. részképességzavar.és íráskészséggel kapcsolatos mozgások összefoglaló kifejezése. térbeli összefüggések. A program tesztből és fejlesztő feladatlapokból áll. a gazdaságos izommunkát rontják. funkciósérülés. Az összes finommozgás-koordinációt igénylő tevékenység. A teszt a vizuális észlelés öt területét méri: szem-kéz koordináció. Ilyenek az izomgörcsök. betű) motoros kivitelezése nehezített a testséma. G genopátia Fejlődési rendellenesség gén-. 439 . téri irányok. anatómiai elváltozástól függetlenül is megjelenhet a mozgásszervek túlterhelése. Frostig-terápia Az 1960-as években dolgozta ki Marianne FrostiG (1906–1985) osztrák ergoterapeuta.és íráskészség fejlesztése. alak-háttér megkülönböztetés. amelyek a mozgáskoordinációt. → differenciálás fonomimikai jelek A hangok kiejtésére is utaló kézjelek. A grafikus kép (minta. Funkciózavar pl. tankönyvkészítés. funkciózavar (mozgáskorlátozott gyermek esetén) Fájdalomtól. grafomotoros fejlesztés A finommozgások koordinációja. de tágabb értelemben használatos. pszichológus. formaállandóság. eszközök alkalmazása terén. ábra. grafomotorikus A szó jelentése írómozgást jelent. grafomotoros zavar Az író-rajzoló mozgásképesség zavara. tanítási módszerek. az oldaliság. szűkebb értelemben pedig a rajz. A fejlesztő program a teszt eredménye alapján az egyéni szükségleteknek megfelelően kínál minden területhez fejlesztő feladatokat. a szem-kéz koordináció.

→ grafomotoros fejlesztés. 3. szaggatott vonalvezetés. trauma. határvonalak átlépése. -olvasást sajátítanak el. a fogyatékosnak minősített gyermeket. A gyógypedagógia hagyományos alapfogalmát – a fogyatékosságot – ma már nem azonosítja a testi. hanem a korai kezdetre utal. merev. vizuális percepciós zavar gyengénlátó A vízus (látásélesség) a jobbik szemen kezelés és optikai segédeszközzel való korrekció után az ép látás 30%-a (V = 0.. rész Inklúziós fogalomtár a kialakult kezesség. elhanyagoló nevelés. felnőttet pedig a tanulás. részképességzavarok. Pedagógiai szempontból a közelnézésben nyújtott teljesítmény a döntő. szabálytalan betűalakítás és -kötés.3) alatt van. nem megfelelő mintakövetés stb. a görcsös. keresztmodilitások (látási. Legfőbb jellemzője a helytelen ceruzafogás. szögletes. kisebbségi érzés. mert a gyengénlátó gyermekek látó típusú síkírást. hogy felnőttkorra elmúlik. hanem következményes állapotnak tekinti. érettségivel rendelkező személy. → látássérülés gyermekkori autizmus A Magyarországon is hatályos orvosi diagnosztikus rendszerben (BNO-10) az autizmus „klasszikus” formájának elnevezése. hallási észlelés) zavara stb. A ~ okai lehetnek: 1. az ujjpozíció hiánya.. a szociális beilleszkedés szempontjából akadályozott. 440 . A ~ személy látását fel tudja használni a gyakorlati élet feladatainak megtervezéséhez és kivitelezéséhez. gondozási és egyéni fejlesztési feladatok megoldásából tevődik össze.3. amelynek interdiszciplináris kapcsolatrendszere folyamatosan fejlődik. korlátozott élethelyzetűnek. Tevékenysége a gyógypedagógus irányításával főleg mentálhigiénés. 2. → autizmusspektrum-zavarok gyógypedagógia Nevelési. gyenge vagy túl erős vonalvezetés. biológiai sérüléssel. túlzott követelményszint stb. vagy a látótér 10 foknál jobban beszűkült. A „gyermekkori” jelző nem azt jelenti. felismerhetetlenségig torz írás. szociális (társadalmi): ingerszegény környezet. terápiás és rehabilitációs dominanciájú komplex embertudomány. átmeneti kémiai zavar. a balról jobbra irányuló vonalvezetés és a csuklómozgás hiányos fejlettsége következtében. túlzott megfelelési vágy. mentális (értelmi): organikus agykárosodás. gyógypedagógiai asszisztens ~ szakképesítéssel. pszichés (lelki): szorongás.

de e meghatározás szerint terápiás eszköztára elsősorban a mozgásrendszerrel kapcsolatos. Gyógytestnevelés és könnyített testnevelés csak ~ képesítés birtokában tartható. az egészségi állapotot figyelembe vevő foglalkozások szükségesek. amelynek intézményei az iskolák mellett működnek és a közoktatási rendszerbe tartoznak. belgyógyászati vagy egyéb elváltozás miatt sajátos. A közoktatás szolgáltatásait minden fogyatékos gyermek „igényelheti” attól a pillanattól. Képzésük az egészségügyi főiskolai karokon történik.vagy könnyített testnevelésre utalja. A ~ szerepe leegyszerűsíthető a mozgásrendszer funkcióinak javítását célzó tevékenységre.H gyógypedagógiai szakszolgáltatás Szakmai tevékenység. A gyógypedagógiai értelmezés szerint a veleszületett ok. Olyan. Képzésük a Semmelweis Egyetem Testnevelési Karán folyik. gyermekekre. A különböző szervrendszerek működése ugyanakkor egymással kölcsönhatásban áll. A gyógytorna pontos klinikai vizsgálat alapján meghatározott cél elérésére összeállított gyakorlatanyaggal és adekvátan illeszkedő ingersorozattal hoz létre funkciójavulást. Munkája irányulhat pl. fejlődési rendellenesség vagy betegség miatt fejlődésben megzavart és ezért közösségi részvételben akadályozott gyermekekre (felnőttekre) irányul. gyógytorna Gyógyító céllal alkalmazott mozgásgyakorlás. asztmás. gyógytornász (fizioterapeuta) Elsődleges feladata a mozgásrendszert érintő tünetet előidéző ok feltárása s ez alapján a terápia megválasztása. alkalmassá tétel (latin). hogy fogyatékosságát megállapították. s bármelyik funkciózavara nagy valószínűséggel a mozgásrendszer működésére is hatással lesz. Azok számára indokolt. gyógytestnevelés A gyermek speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása. aki a gyermekkori egészségügyi károsodások helyreállítását végzi a testnevelés módszereinek felhasználásával. a mozgásnevelés alapja. gyógytestnevelő Speciális képesítéssel rendelkező testnevelő tanár. kórosan kövér. Orvosi javaslat alapján a tanuló a ~ mellett a testnevelési órán is részt vehet. scoliotikus stb. H habilitáció Jelentése: képessé. szívbeteg. 441 . amennyiben az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy. akiknél a mozgásszervi.

Rendszeres időközökben történő vizsgálat. magas–mély. Mivel a gyógypedagógiai habilitációra leggyakrabban veleszületett ok miatt van szükség. A fonémák. → audiológia hallásnevelés A hallássérültek hallási képességének fejlesztése gyógypedagógiai eljárásokkal. beszédaudiometria) vagy reflexválaszokat. Gyógypedagógiai megközelítésben olyan rendellenesség. Vezetéses hallássérüléskor a görbe mindvégig egyenletes lefutású és nem haladja meg a 60 dB-t. A ~ lehetővé teszi a hang jelenlétének. posztlinguális hallássérültek ~e a felerősített hangok újratanulását jelenti. hallásmérés hallásmérés Hallásvizsgálat. szavak és a kiejtett mondatok sorrendjét kódoljuk és felidézzük. illetve a kettő közötti átmeneti sáv. rész Inklúziós fogalomtár a társadalom által biztosított. → audiogram. a magasabb frekvenciákon a hangok meghallása akadályozott. a hangos–halk. amelynek feladata. hogy a ritmussal. a hangsúllyal. hosszú–rövid. Fajtái. hogy a vizsgált személy közreműködésén. tempójával kifejezett információkat feldolgozzuk. tympanometria. szervezett tevékenységek és támogatások rendszere. és eredménye sokban függ a kezdés időpontjától és a hangerősítés minőségétől. hirtelen és fokozatos. Az ún. amelyek segítségével e személyeknek a közösségi életben való részvétele javítható. A görbe a jobb és a bal fülön mért hallásveszteség típusát és mértékét mutatja. irányának és megszűnésének. ahol a sérülés időpontja. Orvosi szempontból a hallószerv bármely részének sérülése. → rehabilitáció hallásfigyelem Az a képesség. Az ép hallás audiogramon jelölt határa 20 dB. kiteljesíthető. hallásgörbe Az audiogramon ábrázolt görbe. hogy folyamatosan tájékoztasson a hallásállapotról. Idegi eredetű hallássérüléskor lefelé eső görbe. ami többéves folyamat. otoakusztikus emisszió) szubjektív és objektív csoportokba sorolhatók.3. elektromos jeleket. (ezt) a kifejezést részesítik előnyben a rehabilitációval ellentétben. a dallammal és a szótagok számával. A modern technikai eszközök a ~ nélkülözhetetlen előfeltételei. állandó és változó közötti különbségtételt. tudatos jelzésein alapul-e (pl. hallássérülés Csökkent hallási képesség (nagyothallás) vagy a hallás teljes hiánya (siketség). aszerint. az egyszerű és az összetett. Az ún. prelinguális hallássérülteket meg kell tanítani hallani. dobűri nyomásviszonyokat értékelnek (pl. 442 .

A tapintás és a kinesztézis a tárgyak kézbevételekor. valamint más megismerési funkciók. kerítés. hanem sajátos egésszé. súlyossága és a fogyatékosságok sokféle kombinációja befolyásolja a tüneti képet. A levegőben terjedő hangrezgéseket egy érzékeny mikrofon fogja fel. amely a hallássérültek számára megkönnyíti a környezeti hangok felfogását. a mozgásfunkciók. a hallás. tapogatásakor nem külön-külön. egységes rendszerré ötvöződve nyújtanak információt. haptikus észlelés Taktilo-motorikus észlelés. és innen jutnak el a fülhöz. hangárnyék A hangárnyék jelenség okozója a hangforrás és az észlelő közé kerülő tárgy vagy zaj. Mértéke attól függ. felerősödő vagy gyengülő hangviszonyok. hogy milyen hangerőnél (dB) és mely frekvenciákon (Hz) van a hallásküszöb. A ~ személyek csoportja rendkívül heterogén. Két típusa ismert: a pozitív és a negatív hangárnyék. Belépő (pozitív) hangárnyék: a környezet hangjait leárnyékoló tárgy vagy zaj által okozott hangintenzitás-csökkenés. a látás. A fülhallgatóban a felerősített jelek visszaalakulnak hanghullámokká. 443 . akinek a fejlődését. és elektromos jelekké alakítja át.H mértéke és minősége miatt a beszédbeli kommunikáció spontán kialakulása zavart. A tárgyak tapintással való észlelésekor a nyomásérzés mellett nagy szerepe van az izmaink mozgásából nyert közvetlen érzéki benyomásoknak. felnőtt. Megszűnő vagy negatív hangárnyék: folyamatos leárnyékoló tárgy (pl. a verbális kommunikáció. társadalmi beilleszkedését több területre kiterjedő fogyatékosság nehezíti. a primer sérülés keletkezésének ideje. fal) megszűnésével megváltozó. esetenként a személyiség és viselkedés zavara. és több funkcióterületre kiterjedő fogyatékossággal jár. amely egy vagy több biológiai sérülés/károsodás következményeként jön létre. fiatal. halmozottan fogyatékos Az a gyermek. Különféle összetételben és arányban lehet jelen az értelmi képességek. hallásvizsgálat →  hallásmérés hallókészülék Elemmel vagy akkumulátorral működő kisméretű hangerősítő eszköz. halmozott fogyatékosság Olyan állapot. kinesztetikus érzékelésnek is. Ezeket felerősíti a készülék nagyon kis méretű elektronikus erősítője. tanulását. az ún.

állandóan mozog. … illetve a szüleinek nincs 8 általánosnál magasabb iskolai végzettsége”. képzetek. minél heterogénebbek. „akit családi körülményei. szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett.) annál kevésbé zavarják egymást önállóságukban. keveredést okozhat. az alacsony jövedelem. fiatalokról van szó. mozgással. 444 . Kezelése viselkedésterápiás módszerekkel. a környezet szocializációs ártalmai. gyorsan vált tevékenységet. a lemorzsolódás és mindezek nyomán a társadalmi beilleszkedésre való képtelenség fenyeget”. A problémák az iskolás éveken. hiperkinézis → hiperaktivitás homogén gátlás Ranschburgsches Phaenomen = ransChburG-féle ~. zajos.3. törekvések stb. a szülők alacsony iskolai végzettsége. sőt a felnőttkoron át is elkísérik az érintettet. és annál inkább. Ezek között a csoportok között átfedések is vannak. a család vagy az ép család hiánya. hidroterápia A mechanikai és a hőhatás alapján való kezelés indifferens vízben. forrása sokféle lehet pl. akik „különböző okok miatt nem tudnak a többiekkel együtt haladni. gyakran figyelemzavarral jellemezhető állapot. a vízben végzett tornakezelések. a vizuálisan és akusztikusan hasonló b és d egymás utáni tanítása homogén gátlást. illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. és akiket ezért az iskolai kudarc. Pl. gyógyszerrel lehetséges. kioltást. de a tünetek többsége enyhül. Az etnikai kisebbséghez tartozás növeli a hátrányos helyzetre való esélyeket. túlzott aktivitással. Egyéni bánásmódra van szükség. A vízfürdők. Általában azokról a gyermekekről. Eszerint az egymást érintő lelki tartalmak és folyamatok (érzetek. ugrál. rész Inklúziós fogalomtár hátrányos helyzet A ~ egzakt meghatározása nehéz. borogatások tartoznak ebbe a csoportba. A közoktatási törvény szerint halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. hiperaktivitás (hiperkinézis) Általában a kisiskolás kor előtt jelentkező. minél homogénebbek. A ~ oka. tanuló az. lemosások. A gyermek nyughatatlan.

kényszermozgásokkal is járhat. pszichológia. oktatásánál a szelekciós mechanizmusok. Leggyakrabban a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek ép társaikkal történő együtt nevelését-oktatását értjük rajta a többségi közoktatási intézményekben. A tanítás módszere. környezete elvárásainak képtelen eleget tenni valamilyen biológiai. szegregáció 445 . Fajtái: lokális. befogadó iskola. ha gondok vannak. pszichikai vagy szociális ok miatt. Ellentéte a szegregáció. infantilis cerebrális parézis (CP) Kora gyermekkori agykárosodás. → befogadás. a „különnevelés” speciális közoktatási intézményekben. azok következményeit az integrált gyermek viseli. Az idegrendszer károsodása végleges. társulhat hozzá értelmi fogyatékosság és epilepszia is. inkább azokra a fejlesztési lehetőségekre helyeződik a hangsúly. az orvosi. központi idegrendszeri károsodás által okozott. Az ~: fogadás. amelyek alkalmazkodnak az eltérő nevelési szükségletekhez. Az egyén a társadalom által felállított követelményeknek. Az együttnevelés szintjében jelentkező minőségi különbségek a fogadás (integráció) és a befogadás (inklúzió) kifejezésekkel értelmezhetőek. funkcionális és fordított integráció. diagnosztikai szempontok jelentősége csökken. A sajátos nevelési igényű gyermekek integráló nevelésénél. általában két vagy négy végtagra kiterjedő görcsös (spasztikus) bénulás. és a tanulásban valamely oknál fogva akadályozott gyermekek együttnevelését jelenti ép társaikkal. a szülés előtt. illetve a gyógypedagógusra hárul minden probléma megoldása – csak az osztályfőnök vesz részt az integrálásban. szociális. inkluzív iskola → befogadó iskola inklúzió → befogadás integráció Az ~ fogalmát több tudomány is használja (matematika. Az ~ másfajta mozgászavarral. Az integrált iskoláztatás szóösszetételben egy pedagógiai irányzatot jelöl.I I inadaptáció A környezethez való alkalmazkodás képtelensége. Az integrált nevelés-oktatás többféle szinten valósulhat meg. alatt vagy közvetlenül a szülés után kialakuló. az óravezetés nem változik. szociológia).

interiorizáció Belsővé tétel. tanácsadás. intellektuális inkompetencia Az intellektuális teljesítmények. az alapozó ismeretek tudományközi jellege. introvertált Befelé forduló. rész Inklúziós fogalomtár integrált tantárgy Tudományok. illetve a tanulási technikák sokoldalú alkalmazásának erősítése. leképeződése. izomsorvadás Általában öröklődő. progresszív (fokozatosan „romló”) megbetegedések. a feladatok. óvodai. a tanulási folyamat akadályozottsága. iskolai nevelésének előkészítése. Az integráció alapja lehet a tárgy célja. Külső viselkedések. szívizmok is. szociabilitásának javítása. mint pl. Két eleme érdemel különös figyelmet: a kreativitás fejlesztése. irányított családi nevelés (mozgáskorlátozott gyermek esetén) A gyermek speciális fejlesztése. A tudástranszfer kialakításáról. azaz a megtanultak új szituációban történő alkalmazásáról. más területekre történő átviteléről. de túlterhelni. Fontos a rendszeres torna. intelligens tudás Az ~ keretén belül a megtanultak belső összefüggéseire. Célja a mozgásfogyatékos kisgyermekek pszichoszomatikus fejlődésének speciális megsegítése.3. illetve más családtagok segítségével. túlfárasztani az ilyen gyermeket nem szabad. fejlesztéséről van szó. minták belsővé válása. deformitások alakulhatnak ki. nevelése a család bevonásával. az iskolai feladatvégzés. károsodhatnak a légzőizmok. a tantárgyi tudáselemek összekapcsolására helyeződik a fő hangsúly. amelyek a harántcsíkolt izomzat fokozatos sorvadásával járnak (DMP: dystrophia musculorum progressiva). tevékenységek különféle területeiből kiválasztott összetevőit úgy rendezi egységbe. Testszerte az izomerő-egyensúly megváltozása miatt kontraktúrák. saját belső lelki életét elemző (személyiség). 446 . funkciója. de szakember irányításával történik. a szülők. Az akaratlagos mozgások. családjának segítése. elsősorban a járás fokozatosan elvesznek. problémák megoldása. hogy feloldja azok önállóságát.

károsodás Az Egészségügyi Világszervezet. a tudás. sérült testrész. amelynél minden kézjel egy-egy szónak felel meg. amputált végtag. rögzítésére szolgáló szerkezetek. Jelelés közben a személy mindkét kezét használja. → adottság 447 . értékek). A károsodás tehát biológiai működési zavar.K J járógépek Az alsó végtagok támasztására. képesség Velünk született vagy szerzett hajlandóság bizonyos feladatok elvégzésére. kézi (manuális) jelekből álló rendszer. az ismeretek alkalmazásának egyik művelete. a WHO meghatározása szerint: „Időszakos vagy állandó anatómiai. angol nyelvű megfelelője az impairment. jártasság Az operatív tevékenység (cselekvés). amelyeket mintegy „menet közben” kell elsajátítani. jelnyelv (siketeké) A hallássérültek egyik kommunikációs lehetősége.” A magyar kifejezés nemzetközi. (ki)fejleszteni annak érdekében. szorongás). hogy a tanulási egységet záró követelmények teljesíthetők legyenek. beállítódások. szerv. jelnyelvi tolmács Az akusztikus közlést jelnyelvre fordító szakember. élettani vagy pszichológiai veszteséget vagy rendellenességet jelent (pl. s közlését mimikával is megerősíti. K kapcsolódó követelmények Olyan követelmények (ismeretek. beszűkült légzésfunkció. tevékenységek. készségek.

Mind a DOS. XP az aliglátók számára a Recognita. programok használatosak. mind a Windows operációs rendszerek alkalmazását lehetővé teszik a látássérült emberek számára. kompetencia alapú. terveket készít és problémákat old meg. A megfelelő minőségű nagyításhoz legalább 19 colos monitor szükséges. Gyengénlátók számára a Windows 95. 2000. Az észlelés. JAWS. vagyis a világ. készség A pedagógiában a cselekvés (és tevékenység) automatizált eleme. személyes kompetencia. rész Inklúziós fogalomtár képernyőnagyító programok A gyengénlátók számára a képernyő speciális beállítását teszik lehetővé. tudása. → észlelés kognitív kompetencia Funkciója a többi kompetencia szolgálata. Ilyen programok pl. kulcskompetencia. szociális kompetencia 448 . Windows-Eyes (pontírású kijelzős) Brailab PC-k (hangos beszéddel megjelenítő). kompetencia. feladatuk a képernyőn megjelenő információk (internet is) elolvasása és továbbítása a beszélő vagy a Braille-kijelző rendszerek felé. amely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál. speciális kompetencia. világértelmezése stb. → általános kompetencia. ahogyan a személy azt értelmileg megismeri. képernyőolvasó programok A ~ mesterséges intelligenciák. a Wintalker. Mega.. kognitív funkciók Az emberi megismerő tevékenység pszichológiai hátterét biztosító funkciók. nélküle a többi kompetencia nem létezik. emlékezet és információfeldolgozás mentális folyamatai. ZoomText. 98. amelyekkel az egyén az információkat begyűjti.3. Lunar . kisegítő iskola → speciális iskola kogníció Megismerés. Egy személy gondolatai. felfogja.

kommunikációs zavar A ~ a nyelv verbális és grafikus formáit.K kognitív követelménytaxonómiák Az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tanulás céljait. fogalmak. alapelvek. A különböző típusú fogyatékosságokkal élő személyek nevelésében más és más tartalma van. amelyek a sérült területek funkcióját javítják. A modern gyógypedagógiai terápia az egyéni speciális nevelési szükségletek megismerésére támaszkodva fejleszti azokat az eljárásokat. alkalmazás (alkalmazás ismert szituációban. olvasás. számolás területén figyelhető meg. megértés (egyszerű összefüggések megértése. elméletek és rendszerek ismerete). → kompenzáló technikák kompenzáló technikák ~ alatt értjük mindazokat az egyénre szabott fejlesztő eljárásokat és eszközöket. elsősorban a hangadásban. ismeret (tények és elemi információk. bonyolultabb összefüggések megértése. megtanítani. amely lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű gyermekek számára az egészséges gyermekekét megközelítő tevékenységek végzését. valamint az írás. magasabb rendű műveletek (analízis. Jellemzője a normál nyelvelsajátítástól eltérő nyelvi fejlődés. A kognitív követelmények bloom-féle taxonómiája: 1. hogy mit és milyen szinten kell megtanulni. a hangzó beszédben. illetve a halláscsökkenés mértéke. amelyet nem indokol a hallás. 4. a beszéd megértésében és kivitelezésében. törvények és szabályok. 2. kompenzáló nevelés Jelentése: kiegyenlítő. A ~ különösen az érzékszervi fogyatékosok nevelésében kapott nagy szerepet. attól függően. pótló (latin). Célja a maximális önállóság eléréséhez szükséges lehetőségek megteremtése. átkódolás. transzformálás. valamint a személyiségfejlődést egyaránt érintheti. továbbfejlesztés). az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tudás rendszerét írják le. Olyan megsegítés ez. amelyek – személyiségének másságát elfogadva – segítik a sérült embert sajátos kompetenciáinak és identitásának kialakításában. hogy mely pszichikus funkciókra irányul. kognitívviselkedés-módosítás Olyan terápiás eljárás. A ~ arra válaszolnak. 3. alkalmazás új szituációban). amely a viselkedést a gondolkodási mintázatok megváltoztatásával próbálja módosítani. szintézis. → kompenzáló nevelés 449 . értékelés). értelmezés. a hiányzó funkciókat pedig helyettesítik. a képességek kibontakoztatása.

3. rész Inklúziós fogalomtár

kompetencia
Jelentése: illetékesség. A mai köznyelvben kettős jelentése van: 1. illetékesség, hatáskör, jogosultság, 2. szakértelem, hozzáértés, alkalmasság. Pedagógiai szempontból a ~ meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasságot jelent. Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. Az énfejlődés fontos összetevője a gyermek számára annak tudatosulása, hogy folyamatosan bővül azon környezeti tényezők köre, amelyeket befolyásolni tud. A szakirodalom az emberek alap- vagy kulcsfontosságú tulajdonságaiként értelmezi a fogalmat, amelyek kialakításában az oktatásnak és a nevelésnek is meghatározó szerepe van. Létezik a kompetenciának olyan értelmezése is, amely a személyiség funkciórendszerének csak egy-egy oldalát veszi figyelembe, és ennek megfelelően elkülönít személyes, szociális, kognitív és speciális kompetenciákat. A kompetenciák olyan fogalomcsoportként is értelmezhetők, amelyeknek összetevői: a tudás, a készségek és az attitűdök. Az élethez, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges legfontosabbnak ítélt kompetenciák a kulcskompetenciák (pl. szociális, életviteli, idegen nyelvi, matematikai, szövegértési). Értelmezhető az egyén egy-egy szakterületen megnyilvánuló kompetenciája is. → általános kompetencia, kognitív kompetencia, kompetencia alapú, kulcskompetencia, speciális kompetencia, személyes kompetencia, szociális kompetencia

kompetencia alapú
1. A tanterv taxonómiáját meghatározó szakmai elkötelezettség. A ~ tanterv hátterében egy olyan személyiségelmélet húzódik, amely a személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat (személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciák) jelöli meg, és – azokat komponensrendszerekként értelmezve – komplex képességek, képességek, készségek és rutinok hierarchikusan felépített rendszerét használja. 2. Az ember által elvégezhető tevékenységekhez, megoldható feladatokhoz köti a kompetenciákat (valaki kompetens valamilyen tevékenységgel összefüggésben, ha képes megoldani az ahhoz a tevékenységhez tartozó szokásos feladatokat). A tantervben e kompetenciák, továbbá fejlesztési feladatok, tevékenységek, képességek és készségek kapnak szerepet, mindig feltételezve mögöttük egy tudásrendszert is. → általános kompetencia, kognitív kompetencia, kompetencia, kulcskompetencia, speciális kompetencia, személyes kompetencia, szociális kompetencia

konduktív pedagógia
pető andrás által a központi idegrendszer károsodása következtében mozgássérült gyermekek és felnőttek gyógyító nevelésére kialakított nevelési módszer. A ~ 1963-tól elkülönült a gyógypedagógiától és önállósult, önálló intézményi és képzési háttérrel működik. → konduktor

450

K

konduktor
A konduktív nevelésre képzett pedagógus, tanító. → konduktív pedagógia

kontraktúra
Az ízületi mozgáspálya különböző eredetű beszűkülése, ízületi deformitást okozó izomrövidülés, zsugorodás.

kontrasztérzékenység
A tárgy láthatóságát a környezete jelentős mértékben befolyásolja. Az alak és a háttér közötti árnyalat-, illetve intenzitásbeli különbséget nevezzük kontrasztnak. A ~ a vizuális ingernek annak hátterétől való megkülönböztetésének képessége. Jó kontrasztlátásra van szükség pl. arcfelismeréshez, a lépcsőfokok észleléséhez vagy sárgás papírlapon szürke betűk olvasásához.

kooperatív tanulás
A résztvevők együttműködésén alapuló kiscsoportos tanulásszervezési eljárás, amely különböző célok elérésére szerveződhet, segítheti az egyes tanulók tanulmányi fejlődését, illetve hozzájárulhat az együttműködéshez szükséges képességek és készségek kialakulásához, a reális önértékelés és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez.

koordináció
Olyan mozgás-összehangoltság, amely részben a központi idegrendszer által szabályozott automatikus funkció (mozgásindítás, mozgásfolyamat, befejezés), részben finoman megtervezett akaratlagos mozgások (meghatározott erővel, sebességgel, meghatározott időben) eredménye. → koordinációs zavarok

koordinációs zavarok
A koordináció az idegrendszer tervező, szervező, irányító működésének a függvénye, következésképpen a központi idegrendszert bármilyen életkorban ért sérülés, károsodás következményeként a mozgásszervezés is sérülhet, ~ jelentkezhetnek. → koordináció

korai fejlesztés és gondozás
Általában olyan vállalkozás, amelynek segítségével a veszélyeztetett fejlődésű, akadályozott gyermeket specifikus módon ösztönözzük arra, hogy képes legyen elérni korai tanulási sanszainak optimumát.

451

3. rész Inklúziós fogalomtár

kóros reflexek
A tónusos csecsemőreflexek, ha legkésőbb hat hónapos korig nem tűnnek el, ~ként vannak jelen. Jelenlétük megakadályozza az összerendezett akaratlagos mozgások megjelenését. Minél tovább maradnak fenn és minél erősebbek, annál rosszabb a prognózis (tónusos labirintusreflex, szimmetrikus tónusos nyaki reflex, aszimmetrikus tónusos nyaki reflex, Moro-reflex, fogóreflex a kézen és a lábon, keresztezett, fokozott támaszkodási reakció, negatív támaszkodási reakció, keresztezett nyújtási reflex, keresztezett hajlítási reflex).

korrekciós tevékenység
Átfogó pedagógiai értelemben a személyiség fejlődésében, a nevelésben, az oktatásban tapasztalt rendellenesség, hiányosság, elmaradás csökkentését, megszüntetését, kijavítását célzó tevékenység. Szűkebb, gyógypedagógiai értelmezése szerint a testi, pszichikai, szellemi téren fogyatékos, sérült gyermekek, felnőttek hiányosságainak enyhítését, leküzdését szolgáló, az egész nevelési, oktatási folyamatban érvényesítendő hatásrendszer.

kortárs segítő autizmussal élő gyermek számára
Az autizmussal élő gyermekek számára különösen nehezített lehet a kortársakkal való spontán együttműködés. A kortárs segítő olyan gyermek, akit szakember készített fel sérült társa tervezett és rendszeres segítésére. Lehetséges szerepei: az interakciók kezdeményezője, válaszolhat az autizmussal élő gyermek kezdeményezésére, segítheti társát az iskolai munkában, közös szabadidős tevékenységekben vehet részt. → autizmusspektrum-zavarok

kórtörténet
→ anamnézis

könnyített testnevelés
Könnyített testnevelési órára azokat a tanulókat kell besorolni, akik hosszabb betegség, kismértékű mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb más ok miatt a testnevelési órákon csak részben tudnak részt venni. Ez megoldható a testnevelési óra differenciált szervezésével, de szervezhető külön foglalkozás is számukra.

kötelező eszközjegyzék
A közoktatásért felelős minisztérium rendelete(i) alapján összeállított olyan lista, amely a közoktatásban szükséges – rendszerint központi forrásokból finanszírozott – taneszközöket kijelöli.

452

L

követelmény
Tanulási cél. A tanulásszervezés célkategóriája és az értékelés alapja. A pedagógiai célrendszeren belül az oktatási cél és tartalom valójában a tantervi követelményekben fut össze. Ebből következően a tantervi követelményekből közvetlenül és operatív módon következtethetjük ki a tanulás és a tanítás tervezésének, szabályozásának és értékelésének céljait. A követelmény tehát célkategória, amely a céllal kapcsolatos folyamatban végzendő minden tevékenységre irányul, nemcsak az oktatásban részt vevők ellenőrzésére és értékelésére.

kulcskompetencia
A modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre, politikai demokráciára, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák (tudások, készségek, képességek) rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei. A Nemzeti alaptanterv ezekre tételesen épít.

kutyás terápia
A kutyának a szociális gondozórendszerben kétféle szerepe van: az egyik a segítő kutya alkalmazása mozgáskorlátozott vagy vak emberek szolgálatában, a másik pedig a terápiás kutya alkalmazása. A kutyaterápiás foglalkozásokon a gyerekek és a kutya együtt dolgoznak, játszanak, különféle mozgásos, kommunikációs és szocializációs feladatokat hajtanak végre. Célkitűzések: mozgásállapot javítása, meglevő funkciók, képességek kihasználása, fejlesztése, érzékelési-észlelési tapasztalatok gyűjtése, személyiségfejlesztés stb.

L
látásélesség
→ vízus

látási funkciók
A szem és a szervezet egésze közötti kapcsolatból eredő fizikai, fiziológiai és pszichés működések, amelyek az egyén önálló életvitelét, kommunikációját, mozgását, tanulását és személyiségét befolyásolják. ~ az okulomotoros funkciók, akkomodáció, adaptáció, éleslátás közelre és távolra, térlátás, színlátás és kontrasztérzékenység. Az egyes szembetegségek különböző ~at károsíthatnak. → akkomodáció, adaptáció, éleslátás közelre, éleslátás távolra, térlátás, kontrasztérzékenység

453

3. rész Inklúziós fogalomtár

látásnevelés
A látás különböző funkcióinak és az agykérgi feldolgozás (vizuális figyelem, gondolkozás, képzelet stb.) gyógypedagógiai eszközökkel történő fejlesztése, amelynek eredményeképp javul a látás egyes részeinek vagy egészének működése. A gyakorlatban a ~ a meglévő látásteljesítmény maximális kihasználására nevelést jelenti. → látási funkciók

látássérülés
A látószerv valamely részének (szem, látóideg, agykérgi központ) organikus vagy funkcionális sérülése, amely a vizuális tapasztalatszerzést – a látáscsökkenés mértékétől függően – részlegesen vagy teljes mértékben akadályozza, és a látásélesség a jobbik szemen optikai eszközzel korrigálva 0,3-nél kevesebb vagy a látótér 20°-nál szűkebb. → látásélesség távolra, térlátás

látássérültek pedagógiája
A ~ a látássérülés személyiségre, információszerzésre, mozgásra-közlekedésre, mindennapi tevékenységek elvégzésére és életvitelre gyakorolt kihatásaival és a látás állapotának megítélésével, a látássérült személyek speciális fejlesztési, nevelési, oktatási és rehabilitációs szükségleteinek megállapításával és sajátos eszközökkel és módszerekkel történő biztosításával foglalkozó tudományág. → látássérülés

látássérültek pedagógiája szakos tanár
A látássérültek pedagógiája szaktudomány területein magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakember, aki alkalmas a közoktatás területein, a speciális és többségi óvodákban és iskolákban a látássérült gyermekek és fiatalok speciális eszközökkel és módszerekkel történő fejlesztésére, nevelésére és oktatására, valamint tanácsadásra. → látássérülés, látássérültek pedagógiája, befogadó iskola, speciális iskola

látássérültek pedagógiája szakos terapeuta
A látássérültek pedagógiája szaktudomány területein magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakember, aki alkalmas a közoktatási, szociális és rehabilitációs intézményekben ellátott látássérült kisgyermekek, fiatalok és felnőttek speciális terápiákkal történő fejlesztésére és tanácsadásra. → látássérülés, látássérültek pedagógiája, befogadó iskola, speciális iskola

454

L

laterális dominancia
Az egyik oldali szem, kéz, láb, fül használatának előnyben részesítése. Keresztezett a dominancia, ha a domináns szem és kéz (láb és kéz) az ellentétes testoldalon van. Kevert vagy nem teljes dominanciáról beszélünk, ha a gyermek nem következetes az egyik kéz (szem, láb) preferálásában. Ha teljes vagy majdnem teljes egyenlőség van a két oldal használata között, úgy kétoldalasságról beszélünk. Átalakított a dominancia, ha a gyermek korábban a másik kezét használta (átszoktatott balkezesség).

lateralitás
A saját testen való tájékozódás, a jobb és bal testfél megkülönböztetése, illetve az ebből származó téri irányok megkülönböztetése. A ~ nemcsak a jobb–bal irányok tudatosságát jelenti, hanem ezen ismeret internalizálását (belsővé válását). Ez teszi lehetővé a tájékozódást. Ha a ~ nem határozottan kialakult, akkor ez a téri irányokkal kapcsolatos tévesztések, zavarok kialakulásához vezethet.

letapogató olvasás
Az aliglátó gyermek látótere a közelhajolástól is beszűkül, amit az optikai segédeszközök tovább csökkentenek. Egyszerre csak 2-3 betűt lát, nem képes a szó globális felismerésére, olvasási tempója lassú.

Little-kór (diplégia spasztika)
Az infantilis cerebrális parézis (CP kora gyermekkori agykárosodás okozta bénulás) , egyik formája, amely nevét leírójáról, William John LittLe angol ortopéd sebészről kapta. Jellemzője a két alsó végtagra kiterjedő görcsös bénulás. A ~os gyermek járás közben alsó végtagjait keresztezi, és sarkát nem képes a talajra helyezni.

logopédus
A beszédben akadályozott gyermekek és felnőttek ellátására képesített gyógypedagógus. Tevékenységi köre a logopédiai kórformák vizsgálata, a megelőzés, a korai fejlesztés, illetve kezelés, kísérés és utógondozás. Ellátandó területek: beszéd- és nyelvfejlődésbeli elmaradások, artikulációs zavarok, beszédritmuszavarok, centrális beszédzavarok, hangképzési zavarok, parciális teljesítményzavarok. Munkáját a társtudományok szakembereivel együttműködésben végzi. → beszédfogyatékosság, gyógypedagógus

Lorna Wing triásza
Lorna WinG angol gyermekpszichiáter és munkatársai foglalták össze először, hogy az autizmusspektrum-zavarral élő gyermekek esetében három viselkedéses területen tapasztalunk minőségében eltérő fejlődést: a reciprok kommunikációban, a szociális

455

3. rész Inklúziós fogalomtár interakciókban, valamint a rugalmas viselkedésszervezésben. Ez adja a szindróma koherenciáját, egységességét. → autizmusspektrum-zavarok, Lorna Wing-féle típusok

Lorna Wing-féle típusok
Lorna WinG gyakorlati célból az autizmus négy típusát írta le. 1. izolált: a szociális környezetről nem vesz tudomást, nem beszél, mozgásos sztereotípiák jellemzik, általában halmozottan sérült; 2. passzív: nem kezdeményező, de közeledést eltűr, ezért jól fejleszthető; 3. aktív-bizarr: kezdeményező, de kapcsolatai nélkülözik a kölcsönösséget, felületesek, közlései gyakran inadekvátak, tartalmukban sztereotipek; 4. furcsa-merev: az erős kompenzációs igyekezet következtében felnőttkorra kialakuló viselkedés a jó értelmű, jó beszédszintű személyeknél. → autizmus, autizmusspektrum-zavarok. Lorna Wing triásza

lovas terápia (hippoterápia)
A lovas terápiának három ága van: a hippoterápia, a gyógypedagógiai lovaglás és lovas torna, valamint a lovaglás mint parasport. A terápiát hippoterapeuta képesítésű gyógytornász vagy szomatopedagógus végezheti. A terápia lényege, hogy a ló mozgásimpulzusai áttevődnek a rajta ülő emberre, és ez az egészséges járásnak megfelelő tartási és egyensúly-reakciókat vált ki. A proprioceptív és szenzomotoros hatások segítik a felegyenesedést és a helyes tónus kialakulását.

lupe
→ nagyító

M
magyar jelnyelv
A siket emberek közös nyelve, amelyet természetes úton sajátítanak el.

MCD (minimális cerebrális diszfunkció) vagy POS (pszichoorganikus szindróma)
Mindazon kismértékű agyi működési zavarok összefoglaló jelölése, amelyek jellegzetes pszichológiai és viselkedészavarban nyilvánulnak meg. A központi idegrendszer funkcionális rendellenességén alapul. Jellemzői: hiperaktivitás, figyelemzavar, impulzivitás, érzelmi labilitás, a perceptuomotoros funkció zavarai, mozgáskoordinációs zavarok, emlékezeti és gondolkodási funkciók zavarai, nyelvi, beszédészlelési és -megértési za-

456

M varok, speciális tanulási zavarok, EEG-rendellenességek. [BNO–10: F90–98; Közoktatási törvény: SNI-meghatározás b) pont.]

Meixner-módszer
Az olvasás-, írászavar megelőzésére, illetve kezelésére Meixner Ildikó által kidolgozott szintetikus felépítésű, a homogén gátlás kiküszöbölését szem előtt tartó, a fokozatosság elvét követő olvasástanítási eljárás. Központi szerepet kap az olvasáselsajátításhoz szükséges képességek fejlesztése, a hármas asszociációra (látás-hallás-beszédmozgás) alapozó betűtanítás, valamint az értelmezésre nagy hangsúlyt fektető szó-, mondat- és szövegolvasás. → diszlexia, homogén gátlás

mentor
Az integrált tanuló segítésével megbízható személy. E feladatkört betöltheti például az osztályfőnök vagy a gyermekvédelmi felelős, aki akkreditált speciális tanfolyamot végzett vagy posztgraduális integrációs tanári végzettséget szerzett. Az ő feladata a gyermek szüleivel, az utazótanárral, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsággal (TKVSZRB; testi-érzékszervi sérült tanuló esetében az országos TKVSZRB-vel) és a módszertani intézménnyel való kapcsolattartás. A ~ saját testületében is megbeszéli az integrált gyermeket érintő kérdéseket.

mindennapos tevékenység (ADL)
A mozgásrehabilitációnak az a területe, amelynek során a mozgáskorlátozott gyermek megtanul sérülésével élni, önmagát ellátni, és amelynek során mozgásállapotától és feladatmegoldó képességétől függően – sérülésspecifikus módon – életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységek végzésére válik képessé.

motoros zavar
Nem azonos a mozgáskorlátozottsággal (mozgásfogyatékossággal, testi fogyatékossággal stb.), a mozgáskárosodás kisebb mértékű. A ~kal küzdők körébe az inkoordinált mozgásképű, ügyetlenebb gyermekek tartoznak, akik azonban a napi gyakorlatban teljesítik mozgásfeladataikat. Enyhébb esetekben az „eltérés” kifejezést használjuk.

mozgásfogyatékos
→ mozgáskorlátozott

457

3. rész Inklúziós fogalomtár

mozgásfogyatékosság
→ mozgáskorlátozottság

mozgáskorlátozott
Gyógypedagógiai értelemben az a személy, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara következtében olyan jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, amelynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés, és a szocializáció csak nehezített körülmények között lehetséges.

mozgáskorlátozottság
A harmonikus és célszerű, jellegzetesen emberi mozgás mozgászavarok következtében létrejövő rendellenessége. A ~ lehet veleszületett vagy szerzett. A ~ nehezítheti a társadalmi kapcsolatokat, a tanulást, a munkavállalást, a közlekedést és a szabadidő eltöltésének bármely formáját.

mozgásnevelés
A ~ a mozgásterápia eszközrendszerét integrálja a nevelés, oktatás folyamatába, és olyan feltételeket teremt, amelyek a korszerű rehabilitációt szolgálják. Elsődleges feladata a károsodott mozgás javítása, így ennek megvalósítása során alkalmazza a gyógytorna aktív és passzív eljárásait, az orvosi rehabilitációt, a fizioterápia módszereit és eljárásait, a hidroterápiát, különböző terápiás eljárásokat, illetve azok elemeit (pl. bobath, FrostiG, ayres, PNF, PIR stb.), sérülésspecifikusan adaptált testnevelési mozgásanyagot, játékokat, sportokat, korrekciós és gyógyászati segédeszközöket, ergoterápiát.

mozgásnevelő
A mozgáskorlátozott gyermekek mozgásnevelését iskolai körülmények között végző szakember. Iskolai végzettsége szerint lehet gyógytornász, szomatopedagógus és terapeuta, valamint konduktor.

mozgásszervrendszer
Tartó része: csont- és ízületi rendszer. Mozgató része: izom- és idegrendszer. A tartó és mozgató rész egységes, egymástól elválaszthatatlan és egymást alapvetően befolyásoló tényezők, alaki és működési épségük határozza meg a fiziológiás tartási és mozgási funkciókat. Bármely rész sérülése, károsodása megbontja ezt az egységet, és különböző tartási és mozgási elváltozásokat eredményez.

mozgásterápia
Tágabb értelemben minden olyan célzott, adagolható, a kórtörténésre pozitívan ható mozgásforma, amellyel egészségmegőrző, megelőző, gyógyító, helyreállító ha-

458

N tást lehet gyakorolni az egész szervezet és az egyes szervek működésére. Szűkebb értelemben egyenlő a gyógytornával. A ~ célja a sérült tartási és mozgásfunkciók korrekciója.

mozgástréner látássérült személyek számára
A látássérültek közlekedéséhez szükséges különleges technikák oktatását végző szakember. Tájékozódás- és közlekedéstanár.

mozgászavar
A mozgások kivitelezésének nehézsége. Neurológiai értelemben valamely, a mozgásorganizációban részt vevő idegrendszeri struktúra sérülése vagy megbetegedése okozza. Leggyakrabban az agyi mozgató kéreg, a piramis és extrapiramidális pályarendszerek, a prefrontális kéreg és a kisagyi struktúrák érintettek. A ~ra elsődlegesen a nagymozgások koordinálatlansága a jellemző, amelynek következménye a finommozgások kivitelezésének nehézsége.

munkatevékenység (mozgáskorlátozott gyermekek esetén)
A mozgáskorlátozott gyermekek speciális tantárgya, amely integrált módon foglalja magában a manipuláció fejlesztését, az önkiszolgálás anyagát, amelybe alapfokon a háztartási ismeretek, kertgazdálkodás, majd a pályaorientáció is beletartozik. A munkatevékenység speciális módszere a funkcionális foglalkoztatás. Ennek lényege: speciális mozgás, mozgássor, mozgásminták gyakorlása különféle munkaformákkal, felhasználva az alkotásra szánt anyagok s azok megmunkálásához szükséges eszközök nyújtotta terápiás értékeket.

mutizmus
A kisgyermekkori pszichés megbetegedések körébe tartozó hibás védekező mechanizmus, amely a verbális kommunikáció megtagadásában nyilvánul meg. Célja a szorongás elleni védekezés. Fajtái (Weber alapján): a) totális mutizmus: egyáltalán nem teremt verbális kapcsolatot; b) elektív mutizmus: csak a családtagok szűk körével kommunikál, a számára idegen vagy nem kedvelt személlyel nem teremt verbális kontaktust.

N
nagyító (lupe)
A látássérültek számára használható nagyítók legfontosabb tulajdonságai: megfelelő fényerő, torzításmentesség, átmérő, mélységélesség, praktikus kivitelezés. A nagyítóerő növekedésével arányban csökken az átmérő és a mélységi élesség (kisebb területet fog be és csak bizonyos távolságból ad éles képet, tehát nehezebb használni).

459

3. autizmusspektrum-zavarok negatív hangárnyék → hangárnyék nem meghatározott átható fejlődési zavar Olyan diagnosztikus kategória. Az autizmussal élő személy korlátozottan képes vagy nem képes arra. de megfelelő információk hiányában vagy az ellentmondó adatok miatt az ebben a csoportba tartozó más diagnózis nem adható. illetve más emberek mentális állapotait (gondolatait. de a többségük általában Braille-olvasó. képekből vagy írott szavakból. hogy saját. rész Inklúziós fogalomtár nagyothallás Hallásvesztés. A beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30–45 dB. → hallássérülés. és így azokról gondolkodni tudjon. amelyek kielégítik a pervazív fejlődési zavar kritériumait.) megértse. → autizmus. Nagyobb objektumok. A napirend többek között állhat tárgyakból. Különleges optikai és/vagy elektronikus eszközökkel tudják a sík írás-olvasást elsajátítani. a szociális közvetítéssel és az idővel kapcsolatos nehézségek egész sora. egyénre szabott vizuális segítő eszköz. szándékait stb.1 vízusértéket. A hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. hallásmérés nagytárgylátó Az aliglátók közé tartozó személy. súlyos nagyothallásnál 66–90 dB. autizmusspektrum-zavarok napirend (autizmussal élő gyermek számára) A hellyel és idővel kapcsolatos információk érthető közlésére szolgáló. mozgó tárgyak helyes érzékelésére képes. amelyet csak azokra a zavarokra kell használni. vágyait. naiv tudatelméleti deficit Az autizmus jelenségeit legátfogóbban magyarázó pszichológiai elmélet („tudatteória” – Theory of Mind – TOM). → pervazív fejlődési zavar 460 . mert segítségével kiküszöbölhető az élő nyelvvel. Az autizmus pedagógiájában alkalmazása igen elterjedt. → autizmus. akinek látási élessége nem éri el a 0. közepes nagyothallás esetén 46–65 dB.

~ a siketek jelnyelve és az ujjábécé is. → autizmusspektrum-zavarok nevelési tanácsadó Gyermekek és serdülők mentálhigiénés ellátásában közreműködő. szorongás. az oktatásügy keretei között térítésmentesen működő szakintézmény. a gesztus. pedagógiai szakszolgálat. életfeltételeik normalizálását célzó mozgalomból kifejlődött átfogó elméleti koncepció. beszédfejlődési zavar. Meg- 461 . Szülők. Az autizmussal élő gyermekek esetén jellemző kommunikációs tünet. a tekintet. A nonverbális üzenetek közvetítői a mimika. ellensúlyozhatja a szóbeli közléseket. amelynek használata során az ember nem szóbeli közlések útján továbbít információkat. értelmi fogyatékosság. továbbá a beszéd sebessége. Az egészségesen fejlődő gyermekek nyelvében is gyakoriak. beilleszkedési zavar. emberhez méltó életük elismerését. hangsúlyosabbá vagy világosabbá teheti egy-egy adott közlés értelmét. Főként hallássérült vagy a verbális kommunikációjukban egyéb okok pl. Leginkább intelligenciavizsgáló és vizuomotoros. mutizmus. de mégis hordoznak valamilyen jelentést. diszlexia. hátrányos nyelvi helyzet miatt gátolt halló gyerekek vizsgálata során alkalmazzák. A egyén által alkotott szavak. gyermekek. amelyek alkalmazása során nem szükséges a beszélt nyelv használata. autizmus. a testtartás. nonverbális tesztek Azon pszichológiai vizsgáló eljárások. valamint a beszédet kísérő nem nyelvi elemek. → hiperaktivitás. normatíva A költségvetési törvényben egy naptári évre különböző jogcímen biztosított összeg. Kompetenciája – a különleges gondozásra való jogosultságot jelentő – magatartási.N neologizmus Jelentése: „új szó”. a térközszabályozás. módosíthatja. diszgráfia. erőssége. tanulási nehézség megállapítása. pedagógusok közvetlenül is fordulhatnak ide szaksegítségért. diszkalkulia normalizációs elv A fogyatékossággal élő emberekről történő gondoskodás megváltoztatását. amelyek nem szavai egyetlen nyelvnek sem. a hang magassága. amely minden tanulói jogviszonyban álló személy után jár az intézménynek. kiegészítheti. grafomotoros fejlettséget mérnek ilyen tesztekkel. A ~ színezheti. dallamossága. de rendszerint nem maradnak fenn. nonverbális kommunikáció Olyan kommunikációs forma.

O okulomotoros funkciók Látószervünk szenzoros és motoros egysége. rehabilitációját szolgáló intézményekben a gyógypedagógiai feladatok ellátását végző oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár. képek. oligofrénpedagógia Az értelmi fogyatékosok pedagógiája. altémák szintjére lebontott. Hordozható változata az egyéni olvasókészülék. A ~ lehet intézményes. Hasonlóan részletezett követelmények fogalmazódnak meg az egyéni feladattervek. olvasótelevízió Felvevő kamerával összekapcsolt monitor. amely az intézmények által leadott statisztikai adatok alapján történik. pásztázó és tekintetváltó szemmozgásokat. háromdimenziós tárgyak. kontraszt. írás. feladatokra lebontott formában jeleníthetők meg. amelyek tanulói tevékenységekben. A vizsgakövetelmények ugyancsak pontosított. oktatását. ábrák. A kellően pontosított követelmények tehetik megalapozottabbá a tanulásszervezést. mozgásának megfigyelésére. illetve egyes pedagógusok szakmai-emberi kvalitásából eredő igény. rajzok. pontosított. szerkesztés. szín egyszerű és kényelmes alkalmazást tesz lehetővé. amely biztosítja. A szükség szerint állítható nagyítás. fényerő.3. feladatokban tervezhetők és írhatók le. nyomon követés Gyermek/serdülő sorskövetése a tanulmányai befejezése – illetve más ok miatt a közoktatási intézmény keretei közül való kikerülése – után. rész Inklúziós fogalomtár igénylése a fenntartó feladata. oligofrénpedagógus Az értelmileg vagy tanulásban akadályozott gyermekek. az egyéni curriculumok szintjén is. hogy a különböző irányokba való tekintés során a két szem megfelelően koordinált mozgásával a látott tárgy képe a két szem retinájának sárgafoltjaira essen. Használható olvasás. Funkcionálisan megkülönböztetünk követő. apró élőlények testfelépítésének. operacionalizált követelmények A témák. elvárt tanulói tevékenységekre. „műveletesített” követelmények. fiatalok vagy felnőttek nevelését. Használata igen nagy gyakorlattal is lassú munkavégzést eredményez. objektívabbá az értékelést. gondozását. A nyugalmi helyzet neve a fixáció. 462 .

P optikai segédeszközök Az optikai segédeszközök vagy a szem képalkotásának működését. hozzáállás megváltoztatásával” – amely viszonylag kevés pszichikai energia- 463 . Gyakran használt ortézis pl. amelyet sokszor ezek átfogó (paradigma méretű) megváltoztatásával tud csak feloldani. egyben szolgáltatóközpontként is működnek. amelyek alapvető célja a funkciók helyreállítása. Tünetei (többek között): tanulási akadályozottság. konfliktusba kerül meglévő véleménye. Feladatkörük az utóbbi években kibővült. vagy a tárgy látható képét változtatják meg. a sérülés helyétől. Olyan anyag. gyógypedagógiai. hogy a sajátos nevelési igény (SNI) tényét komplex – orvosi. ismeretei stb. P paradigmaváltás A paradigma a gondolkodásoknak. olvasótévék. beállítottsága. és csupán a „gondolkodás. súlyosságától. diszgráfia. amely védi. rögzíti a mozgásszervek sérült részeit. Jelentősége abban áll. pedagógiai. alkalmazkodóképesség gyengülése. pszichológiai – vizsgálatokkal a közoktatási törvény szellemében megállapítsa. akut betegségek lezajlása után különböző pszichés funkciók különböző mértékben károsodhatnak. teljesítménylabilitás. Használatuk tanulással és rendszeres gyakorlással válik megfelelővé. koncentrációgyengeség. távcsőszemüvegek. gondolkodás meglassulása. a gipszkötés és a sín. nagyítók. A kialakuló tünetegyüttes függ a gyermek életkorától az ártalom időpontjában. Az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok a fent leírtak értelmében. országos szakértői és rehabilitációs bizottság Feladata. gondolatai. Ez a ~. képernyőnagyító programok. hogy az ember néha krízisbe. részben az ártalom fajtájától. ortézisek Olyan külsőleg alkalmazott segédeszközök. diszlexia. értékeknek és módszereknek egy adott társadalom – vagy szűkebben egy tudományos közönség – minden tagja által elfogadott összegzését jelenti. Ilyenek a szemüveg. hiedelmei. fáradékonyság. organikus idegrendszeri sérülés Az agyat ért ártalmak. Működtetésük a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat kötelező feladata. hipermotoros nyugtalanság. eszköz vagy készülék. ha a lakosság nagy részében áll fenn hasonló konfliktus. vélekedéseknek. A társadalmi méretű ~ra akkor szokott sor kerülni. ellentmondásossága miatt és szerint. de országos hatókörrel és egy-egy fogyatékossági szakterületen végzik tevékenységüket.

amelynek művelői a gyermekek hallásvizsgálatára. nonverbális grafikus képrendszer. PCS képkommunikációs rendszer Az augmentatív kommunikációs módszerek közé sorolt. Célja az optimális vizuális feltételek biztosítása a látássérült gyermekek tanulásához. percepció → észlelés 464 . színlátására. mindkét szemen egyszerre vizsgálja. A sérült látást a gyermek természetes környezetében. rész Inklúziós fogalomtár ráfordítást igényel – aránytalanul nagy alkotó energiákat lehet az elérendő közösségi célokra felszabadítani. szemüveggel. A pedagógustól a vizsgálati módszerek ismeretét és nagy gyakorlatot kívánó eljárás. pedoaudiológia Az audiológia azon területe.3. orvosi és hallókészülékkel való ellátására szakosodtak. amelyek üzenethordozóként szolgálják a beszédképtelen személy kommunikációs törekvéseit. A ~ben a nyelvi elemeket a tartalommal értelemszerű összefüggésben levő képek ábrázolják. munkavégzéséhez. pedagógiai és szakmai szolgáltatások alapintézményei − − − − − − Önkormányzati és országos pedagógiai intézetek Országos Közoktatási Intézet Nemzeti Szakképzési Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda Oktatáskutató Intézet pedagógiai szakszolgálat A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását segítő intézményhálózat. → augmentatív kommunikáció pedagógiai látásvizsgálat A ~ kiegészíti a szemészeti szakorvosi vizsgálatot. A ~ kiterjed a gyermek közeli és távoli látásélességére. látóterének nagyságára. amelyet legalább félévente célszerű elvégezni.

→ Asperger-szindróma. taktilis. A pontírásban olvasható információk mennyiségét napjainkban az ún. térdimenziók érzékelésének tévesztése. tartama és jellege szerint a fejlődésre gyakorolt hatása és a kezelés módja nagyon sokféle lehet. amelynek következtében az izomerő csökkent. akusztikus. tónustalanná válnak vagy egyáltalán nincs mozgás.és mozgásérzékelés. Picht-féle írógépek. gyermekkori autizmus petyhüdt jellegű bénulás A gerincvelő mozgató idegsejtjeinek károsodása. Mértéke. 465 . pervazív fejlődési zavar A személyiség fejlődésének egészét átható és általában fogyatékossági állapotot előidéző zavar. amelyet a szülés körüli időszakban szenved el az újszülött.P percepciós zavarok A vizuális. pontírás A tapintásos észlelés feltételeinek leginkább a Braille-féle pontírás felel meg. a vegetatív funkciók zavara és a végtagokon növekedésbeni visszamaradás is. posztnatális sérülés A megszületést követő időszakban ható ártalom következtében kialakuló károsodás. helyzet. Ebből adódik a formák. nyelv kialakulása után fellépő hallássérülés. atípusos autizmus. különböző modalitások felfogásának nehézségeit jelentik. „papír nélküli” elektronikus Braille-kijelzők nagymértékben növelik. posztlinguális hallássérülés A beszéd. Ma már a pontírás előállítása számítógépek segítségével történik. → észlelés perifériális látás → térlátás perinatális sérülés Olyan – általában fizikai vagy biológiai – trauma. A pontírást előállító nyomdagépek lehetővé tették az írás sokszorosítását. az izmok ernyedtté. irányok. Előállítási technikái: Braille-tábla. arányok. Társulhat hozzá érzészavar.

amellyel a szervezet egyes betegségek következményeként kialakult. amelynek révén az egyének saját személyiségfejlődésük alakítóivá válnak. amely az orvosi beavatkozások ellenére is romló tendenciát mutat. projekt módszer A tanulók érdeklődésére. működésbeli vagy egyéb hiányosságait pótolni lehet. proceduális és megerősítő jellegűek. a hallásjavító készülék. a kontaktlencse stb. A vizuális környezeti támaszok funkció szerint: időbeli. látható dolgok egészítik ki. hogy az autizmussal élő gyermekek változatos tevékenységekben vegyenek részt önállóan. proaktív interferencia A korábbi tanulás zavaró hatása az új anyag tanulására és felidézésére. térbeli. A megismerő folyamatot olyan komplex feladatok – projektek – sorozataként szervezi meg. protetikus környezet A fejlődés érdekében fontos.3. a mindennapi élethez kapcsolódó probléma áll. a térd. Legismertebb protézisfajták: a csípő-. → retroaktív interferencia progrediáló szembetegség Olyan szembetegség. 466 . A segítő (protetikus) környezetben a beszédet konkrét. kiszámítható környezetet teremtünk számukra.és az emlőprotézis. amelyek középpontjában egy többnyire gyakorlati természetű. tanárok és diákok közös tervező és kivitelező tevékenységére építő pedagógiai-didaktikai módszer. rész Inklúziós fogalomtár pozitív hangárnyék → hangárnyék prevenció → megelőzés proaktív interakció Olyan folyamat. helyettesítik. → autizmusspektrum-zavarok protézis Olyan szövetbarát szervrészletet pótló képlet. Kialakítása egyénre szabott. ezért érthető.

pedig csak következményei bizonyos speciális részképességek kiesésének vagy magatartási zavaroknak. az érzékelést. hiperaktivitás.és viselkedészavarok mindhárom fejlődésirányával (neurotikus. a kóros hyperkinetikus és kóros aktivitászavar. a visszaemlékezést. amely a teljesítmény. valamint pszichotikus) foglalkozik. A hierarchikus elrendezés vezérelve a komplexitás. pszichopedagógia A gyógypedagógia egyik ága. képességekkel kapcsolatos tanulási célokat rendszerezik. tanulási és/vagy magatartási tüneteket okozó zavarok köre. pszichomotoros zavarok Az egész személyiséget érintő. a mozgások pontosságában megnyilvánuló zavarok. antiszociális. → diagnózis. valamint azok által előkészített és azokkal összefüggésben álló más gyakorlási módokon keresztül fejleszti az össz-személyiséget. a gondolkodást. amelyek az enyhén értelmi fogyatékosság látszatát keltik.és viselkedészavarokkal küzdő gyermekek oktatásával és nevelésével. hiperkinézis. pszichomotoros követelménytaxonómiák A mozgásos készségekkel. diszkalkulia. A pszichopedagógia a teljesítmény. a finommotorikában és a nagymotorikában jelentkező tünetek. a mutizmus. a motivációt és a cselekvést többé-kevésbé tudatosan egymáshoz kapcsoló állapotok és folyamatok.P pszeudodebilitás Olyan intellektuális elmaradások vagy inadekvát teljesítmények elnevezése. Ide tartozik a diszlexia. viselkedést megalapozó. pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság A kifejezés a „más fogyatékos” gyűjtőfogalom helyett használatos. személyiségfejlesztésével foglalkozik. Tünetei: motoros zavarok. pszichomotoros fejlesztés Olyan fejlesztési eljárás. diszgráfia. 467 . részképességzavarok pszichés funkciók Az emberi tudat tartalmait vagy az emberi átélést. illetve az észlelést. az észlelés területén mutatkozó tünetek és reakcióidőbeli eltérések. a lateralizáció és dominancia zavara. amely a mozgásakciókon és mozgásos cselekvéseken keresztül. a mozgások tervezésének területén jelentkező eltérések.

R reciprok szociális interakció A kölcsönösséget igénylő szociális kapcsolatok területén minőségi károsodás jellemző az autizmussal élő személyeknél. → habilitáció 468 . a társadalom által biztosított. kiteljesíthető. Gyógypedagógiai értelmezés szerint a veleszületett ok. talpas ülés. → infantilis cerebrális parézis (CP) rehabilitáció Jelentése helyreállítás. ennek alapján érvekkel tudja alátámasztani megoldásait. négykézláb állás. szervezett tevékenységek. a kortárs kapcsolatokban. reflexgátló helyzetek A CP kezelésének kiindulópontja a kóros reflexek megszakítása.3.és teljesítményzavarokkal küzdő gyermekek gyógyító nevelésével foglalkozik. állás). Tágabb értelemben minden olyan szervezett társadalmi tevékenység. gesztusok használatában. élmény kölcsönös megosztásában. arckifejezések. Ezért olyan kiinduló helyzeteket kell választani. amelynek segítségével és a megmaradt képességekre alapozva e személyeknek a közösség életében való részvétele javítható. rész Inklúziós fogalomtár pszichopedagógus Gyógypedagógus. Ezen tünetek megfigyelhetők a metakommunikációban. s így kialakítható a normális mozgás. aki a viselkedés. hason fekvés kifelé forgatott lábakkal. sarokülés. amelyek megtörik a kóros reflexeket és normalizálják a tónust (embriótartás. A kóros mozgásminták kikapcsolásával ki lehet váltani a helyzetreflexeket. betegség vagy baleset miatt fejlődésben megzavart és ezért közösségi részvételben akadályozott gyermekekre (felnőttekre) irányul. → autizmusspektrum-zavarok reflektív tanulás A tanulás során a tanuló a problémára adott válasz előtt elemzi. fejlődési rendellenesség. logikai egységekbe rendezi az információkat és előzetes tudásának felhasználható elemeit. testtartás. visszaállítás (görög). öröm. mivel azok akadályozzák az összerendezett akaratlagos mozgások megjelenését. Olyan. amely az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került személyek társadalmi újrabeilleszkedését (integrációját) segíti elő. a szemkontaktus. a vigasz. térdelés. támogatások rendszere.

a mozgás. retroaktív interferencia A később tanult dolgok zavaró hatása a korábban tanultak felidézésére. rehabilitációs foglalkozás A sajátos nevelési igényhez alkalmazkodva olyan részben korrektív vagy kompenzatív jellegű fejlesztés. a játékot stb. számolászavarok). amelyek az észlelés. a testi és lelki ellazítás képességének kialakítására alkalmazható különböző eljárások összessége. nehezítik a szociális fejlődést és alkalmazkodást.R rehabilitációs eszközök és segítő megoldások A kiesett funkciók pótlását. befogadás. az emlékezet. fejlődési diszfázia. a nyelv. a helyváltoztatást. → proaktív interferencia 469 . viselkedés. Ilyen kényszeres. → autizmusspektrum-zavarok részképességzavarok A tanulási zavarok speciális alcsoportja: azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése. a figyelem és gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel és neurofiziológiai diszfunkciókon alapulnak. fogantyúk stb. rögeszmés ismétlődés jellemzi az autistákat. nyelvi és emlékezeti zavarok (megkésett beszédfejlődés. pöszeség és dadogás egyes formái). segítik. ide sorolhatók a speciálisan kialakított ülőmodulok. sérülésük esetén visszaállításukat célozza. a munkát. képességeket fejleszt. figyelemzavar) formájában nyilvánulnak meg. amely az integrált tanuló sajátos igényével összefüggésben funkciókat. rehabilitáció relaxáció Az izomtónus áthangolásának. az oktatást. mankók). írás-. Iskolai teljesítményzavarok (olvasás-. repetitív tevékenységek Ismétlődő elemekből álló tevékenység. a különböző felsővégtag-sérülésekhez és fogásmódokhoz adaptált íróeszközök. → integráció. A repetitív tünetek egész életen át fennmaradnak. a testhelyzet megtartását. járást segítő támasztó eszközök (támbotok. valamilyen tevékenység elvégzését. Ezek az úgynevezett testtávoli eszközök. szociális és viselkedési zavarok (hiperaktivitás. járókák.

angol nyelvű megfelelője a handicap. tanulás. átfogó (EU-konform). Ez a különleges gondozási igény biológiai. sajátos nevelési igényű gyermek Azoknál a gyermekeknél.” A rokkantság tehát az embernek mint társadalmi lénynek a társadalmi szerepeiben. iskoláztatási szempontú (nem diagnosztikus) népességfogalom: children/students with special needs (= speciális szükségletű gyermekek/tanulók). önfenntartás. oktathatóságának. S sajátos nevelési igény (SNI) Új. neme és társadalmi szerepei szerint elvárható mindennapi tevékenység (pl. így a gyermekek/fiatalok ezen része többletszolgáltatásokban nem vagy csak korlátozott módon részesül. A leggyakoribb kifejezéseket és toldalékokat rövidítik. képezhetőségének az átlagtól eltérő. a sorvezetés és a lapon való tájékozódás kialakítását. és a tanuló nevelhetőségének. akiknek – a sérülés fajtájától és súlyosságától függően – különleges gondozási igényei vannak. A ~ magyarországi értelmezése nem igazodik az EU-s országokéhoz: nem terjed ki a szociális. pszichológiai és szociális területen nyilvánul meg. jelenleg is többféle változata használatos. kulturális és/vagy nyelvi hátrányos helyzetre. funkcióiban bekövetkező zavara. rész Inklúziós fogalomtár ritkasoros taneszközök A Picht-féle írógépen a Braille-betűk tanításakor alkalmaznak ritka sort (minden második sor üres). Az olvasás-írás elsajátításakor a ritka sor segíti a sortartás. sajátos nevelési igényről beszélünk. rövidírás A magyar nyelv nyelvtani szabályrendszerére épülő. jellegzetes különbségeit fejezi ki. A magyar kifejezés nemzetközi. társas kapcsolatok. keresőképesség. rokkantság Az Egészségügyi Világszervezet. szórakozás) tartós akadályozottsága. a Braille-írásban alkalmazott 44 rövidítésből álló írásmód. A ~ rendszere folyamatosan változik. a hatályos magyar közoktatási törvényben sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók. fejlődik.3. Célja a helytakarékosság és az írás gyorsaságának növelése. 470 . a WHO meghatározása szerint: „Az egyén kora.

hogy az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez. elhagyásának vagy egyszerűsítésének. sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve Dokumentum. hogy az SNI-tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangba kerüljenek. dologi. segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való beilleszkedést. a kiegészítő tárgyi és infrastrukturális feltételekre és a végső soron mindezekhez szükséges többletfinanszírozásra (személyi. utal az ehhez szükséges másfajta. Célja. irányadó. a sérült képességek rehabilitációs. scoliosis → gerincferdülés siketség Súlyos fokú hallásveszteség (a beszédtartományban mért veszteség 90 dB alatti) áll fenn. amely minden gyermek számára szükséges irányadó nevelési. a fejlesztés ne terhelje túl. vala- 471 . sajátos nevelési szükséglet A ~ a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú egyéniesítés igényét jelenti. Ennek érdekében meghatározza a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának. amely minden gyermek számára szükséges. Az irányelv annak a biztosítását szolgálja. az SNI-gyermekeket a nevelés. fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg. pénzügyi többlettámogatások). habilitációs célú korrekciójának területeit. szokásosnál nagyobb mértékű kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. nevelési. oktatás. illetve új területek bevonásának lehetőségét. Az irányelv egyaránt vonatkozik a gyógypedagógiai intézményrendszerben és az SNI-gyermekeket integráló óvodákban megvalósuló nevelésre. a habilitációs. Ennek következménye – az állapot fennmaradása esetén – a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége. oktatás tartalmában és a követelményekben is eltérések jelenhetnek meg. fejlesztési tartalmat ír elő. Annak a biztosítását szolgálja. rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. A ~nél a nevelés. Célja. fejlesztési tartalmat ír elő.S sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Dokumentum. többféle szakértelemre. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseire törekszik. hogy az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. a nevelés. Az irányelv egyaránt érvényes a gyógypedagógiai intézményrendszerben és az SNItanulókat befogadó (inkluzív) iskolákban megvalósuló nevelésre. fejlesztésre. elsajátításának súlyos fokú nehezítettsége. fejlesztés. hogy a fejlesztés az SNI-tanulók számára megfelelő közvetítés során valósuljon meg. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseire törekszik.

személyes kompetencia. agyvérzés következtében). szociális kompetencia 472 . speciális kompetencia Azon szakmaspecifikus kompetenciák összessége. amely nem teszi lehetővé a látássérültek pedagógiája és a hallássérültek pedagógiája ismereteinek felhasználását. akik akadályozott fejlődésük folytán a többségi általános iskolában nem tudnak eredményesen tanulni. encephalitis) is okozhatják. A hallásveszteség mértékétől függően módosulhat a megismerő tevékenység.4–2. a nyak és a törzs izmait is érintheti. nehezen tanuló (enyhén értelmi fogyatékos. betegségek (pl.3.8%-a). de a későbbi életkorban elszenvedett koponyasérülések. Eltérő tantervű iskola. agyi hypoxia. Nemcsak a végtagok. A gyógypedagógiai iskolák egyik típusa. a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlődése. A felső motoros neuron sérül. → látássérülés. tanulásban akadályozott) gyermekek/fiatalok járnak (a tanköteles népesség 2. speciális iskola Az 1985-ös oktatási törvény megjelenéséig: kisegítő iskola. hanem azokon túlmenő speciális eszközök és módszerek alkalmazását igényli. kulcskompetencia. esetleg lehetetlen. kompetencia. az akaratlagos mozgások kivitelezése nehezített. → általános kompetencia. kognitív kompetencia.és hallássérülés egyidejű jelenléte olyan sajátos kommunikációs. hallássérülés SNI → sajátos nevelési igény SNI-gyermek → sajátos nevelési igényű gyermek spasztikus (görcsös) bénulás Leggyakrabban a születés körüli időszakban alakulnak ki (cerebrális parézis: pl. hanem a fej. A ~ba azok a 6–18 éves. rész Inklúziós fogalomtár mint a nyelvi kommunikáció általános akadályozottsága. továbbá a mimikai és a beszédizmok működése is zavart szenvedhet. kompetencia alapú. amelyek nélkül az adott szakma vagy foglalkozás nem gyakorolható sikeresen. siket-vakság A halmozott fogyatékosságon belül egy külön csoportot képező súlyos állapot. amelyben a látás. az alsó fokú intézményrendszer része. tanulási és egyéb fejlődési szükségleteket eredményez.

akár egy végtag tornáztatására alkalmas edényben is. légzésirányítást stb. pszichológiai – vizsgálat során az értelmi képességek vizsgálata. ülve. valamint a sérülést kiváltó okok organikus hátterének feltárását célzó (szak)orvosi vizsgálat eredményeire alapozottan történik. A ~ beiskolázással kapcsolatos feladataikon túl időszakos kontrollvizsgálatokat is végeznek. A hallássérültek egyik lehetséges kiegészítő vagy alternatív információs csatornája a hallókészülékkel segített hallás mellett a hallássérülés mértékével arányosan. szakértői vélemény A ~ (javaslat) kialakítása a komplex – pedagógiai. valamint a sérülés hátterében lévő organikus okok feltérképezését célzó orvosi vizsgálat) alapján szakvéleményt készítenek. korrigáltan (bármilyen látásjavító eszközzel) a teljes látáshoz (vízus = 1) viszonyítottan 0–0. és javaslatot tesz a gyermek speciális gondozás keretében történő ellátására. Ezen belül megkülönböztetünk vakságot és aliglátást. a vízben végzett mozgástanítás mellett célirányos mozgásgyakorlatokkal végzett. az ellátás módjára. eszközellátást is. A subaquális torna a vízbiztonság kialakítása. fekve végzett vagy víz alatti tornakezelés. A szakvélemény megállapítja a fogyatékosság tényét. rotációgyakorlást. szakértői és rehabilitációs bizottságok A tanulási képességeket vizsgáló vagy az országos ~ komplex vizsgálat (értelmi képességek. orvosi.1 között van. a tudásszint és az iskolai teljesítmények mérése.Sz spina bifida → gerinchasadék subaquális torna A vízben állva. a tanulási képesség vizsgálata. az ezt kiegészítő képességvizsgálatok. tanulási képességek. Sz szájról olvasás A beszéd megértése a beszélő beszédszervei mozgásának és arckifejezésének megfigyelése alapján. 473 . valamint az ellátáshoz kapcsolódó. személyiségvizsgálat. A bizottságok szükség esetén javasolják a tantárgyi felmentést. igénybe vehető pedagógiai szakszolgálatra. speciális korrekciós feladatokat is elláthat: kontraktúranyújtást. akinek látásélessége a két szemén együtt. súlyos fokban látássérült Az a személy. formájára és helyére. tudásszint felmérése. a személyiségvizsgálat. Végezhető fürdőkádban vagy egyéb.

oktatás. értelmi. fejlődése. a jó közérzet megőrzése. létezése. szemüveg A szem nem megfelelő törőereje (rövidlátó. fejlesztés vonatkozásában a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek/tanulók ép társaiktól való elkülönítését jelenti. eszközökhöz vagy partnerekhez kell alkalmazkodni. A gyermek fényérzékenysége esetén fényszűrő bevonattal látják el. autista. a fogyatékosság típusának (például testi. a szürkehályog-operáció után és a szem szabálytalan felületi görbültsége miatt a szemész szakorvos által javasolt optikai segédeszköz. túllátó). lelki egészség. védelme. érzékszervi. A nevelés. a testi. → befogadás. tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott) megfelelô intézményekben. beszédfogyatékos. szenzomotoros koordináció Minden olyan cselekvésnél. rész Inklúziós fogalomtár szakmai szolgáltatás területei – – – – – – – Pedagógiai szaktanácsadás Pedagógiai értékelés Pedagógiai tájékoztatás Pedagógiai igazgatási szolgáltatás Pedagógus-továbbképzés Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése Tanulói tájékoztatás és tanácsadás szakszolgálatok alapintézményei – – – – – – – – Gyógypedagógiai tanácsadó Korai fejlesztő és tanácsadó központ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Nevelési tanácsadó Logopédiai intézet Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadó Konduktív pedagógiai intézmény → pedagógiai szakszolgálat szegregáció Jelentése elkülönítés (latin). integráció személyes kompetencia Funkciója a személy túlélése. halmozottan fogyatékos. szoros kapcsolat van az érzékelés és mozgás között. A szem-kéz.3. ahol a tárgyakhoz. szem- 474 . a szervezet és a személyiség stabilizálása. valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési.

fejlesztő értékelés. szóbeli értékelés Az értékelő és az értékelt személyes jelenlétét feltételező. bőrérzékelés és a térbeli tájékozódás játszik szerepet. azok figyelembevételével valósuljon meg. kognitív kompetencia. a rendkívül jó gépies memória. a csoport stb. erős motivációs hatással bír. létérdekeinek sérelme nélkül. → általános kompetencia. A szociális beilleszkedés képtelensége. tapintás. a színtelítettség (szaturáció) és a színfényesség (erősség vagy luminozitás). Állandó szenzoros visszajelzésre van szükség ahhoz. szociális inkompetencia A társadalmi elvárásoknak való megfelelni képtelenség. kompetencia alapú. hogy a mindenkori szituációhoz alkalmazkodni lehessen. kompetencia. személyes kompetencia 475 . szociális készségek Reakciók. illetve rendszerszabályozó elem. A vizuomotoros koordináció mellett a hallás. hogy egy adott interakción belül elérje a kívánt célját oly módon. → autizmus színlátás A szem ideghártyájának csapjai 390–760 nm hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásra érzékenyek. amely az egyéb képességektől elszigetelten mutatkozik meg. speciális kompetencia. hogy az ne mások kárára történjen. Ezek jellemzői: a színárnyalat (tónus). amelyek képessé teszik az embert arra. szociális kompetencia Ismeretek. Előnyei: közvetlen alkalmazhatóság. zenei vagy rajztehetség. Autizmussal élő embereknél az átlag népességben előforduló eseteknél sokkal gyakoribb pl. készségek. verbális és metakommunikatív csatornát alkalmazó pedagógiai módszer. különösen a formatív. szigetszerű képesség Kiemelkedő tehetség egyetlen területen. Funkciója az. képességek. kulcskompetencia.Sz test funkcionális egységet alkot. Ez a motoros adaptációs készség a fejlődés folyamán bővül és finomodik. hogy az egyéni érdek érvényesítése a másik ember. Az egyes hullámhossztartományok különböző színérzetet keltenek. amelyek elősegítik a társadalmi beilleszkedést.

elsajátítja az együttélés szabályait. Képzésük az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán történik. szociopátia A társadalomba való beilleszkedés nehezített valamilyen külső vagy belső ok miatt. A ~ a mozgáskorlátozott embert egész személyiségében. fiatalok és felnőttek tanár vagy terapeuta gyógypedagógusa. a mozgáskorlátozottak speciális pedagógiája. szomatopedagógus Mozgáskorlátozott gyermekek. szabadon fogalmazott szöveg. 3. 1. és rehabilitációs szükségletei szerint vonja be a gyógypedagógia hatásrendszerébe.3. Vagyis megtanul emberi módon élni és viselkedni. tanácsadás önállóan vagy más szakemberekkel együttműködve. előzetes szempontok alapján. képességeinek összességében tekinti. amelynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét. foglalkoztatás. különösen a szabadságfok/kreativitás növekedésének és a proszocialitás erősödésének szándékos segítése. a szomatopedagógiai terápia. értékeli. Szabad. szociális tanulás A mások viselkedésének. oktatás. előzetesen meghatározott és kötelezően alkalmazandó szempontok nélküli szöveges értékelés. rész Inklúziós fogalomtár szociális nevelés A szociális kompetencia fejlődésének. de léteznek ezek variánsai is. szocializáció A társadalomba való beilleszkedés folyamata. szöveges értékelés Írásbeli tanulóértékelési forma. nyomtatott skála szerinti értékelés. 2. illetve annak következményeinek megfigyelése révén történő tanulás. előre meghatározott. Három alapvető műfajt különböztet meg a szakirodalom. nevelés. 476 . Tevékenysége a minden irányú prevenció és fejlesztés. szomatopedagógia A gyógypedagógia egyik szakterülete.

T támpont Érzékszerveink által érzékelhető viszonyítási pont a környezetünkben. szupervízió A szakmai interakcióra. elrendez. illetve a hallássérültekkel foglalkozó pedagógiai terület. a gyakorlati tapasztalatokból kiinduló és azokhoz visszacsatoló. az ujjszopás. készségek és képességek rendszere. az együttműködés és a kommunikáció problémáira és konfliktusaira reflektáló. Lehet hallási. amelyet a hallássérültek tanárai végeznek egyéni foglalkozások keretében. A hallássérült gyermekekkel az erre a szakterületre specializálódott gyógypedagógusok. a fej és a test elalvás előtti ritmikus himbálása. szurdopedagógus A hallássérültek nevelésére felkészített gyógypedagógiai tanár. a beszédérthetőséget fejlesztő tevékenység. Értelmileg akadályozottaknál gyakori. szurdologopédia A szurdologopédia a hallássérültek kiejtését. a tanulási célok elérése érdekében a pedagógus kiválaszt. ismétlődő mozgások. „gépies” túlmozgások igen sokfélék. illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán kialakuló. a hajtépés. amelyek nem célirányosak. a tic. látási. több képesség- 477 . tapintási. a körömrágás. amelyet a korszerű műveltség egészéből. tekintet nélkül a gyermekek életkorára. A rögződött ismétlődő.T sztereotip túlmozgások Feszültséglevezető. szabályozott tanácsadási folyamat. tanulásban akadályozottság Az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei. szurdopedagógia Hallássérültek gyógypedagógiája. a szájharapdálás. az oktatási célok. tananyag Ismeretek. a hallássérültek tanárai foglalkoznak. pl. ujjak tördelése stb. szaglási.

az elváltozás funkcionális. A segítség a gyermek egyéni fejlesztését és a tanulási környezetnek az ő számára megfelelő alakítását egyaránt jelenti. Ez esetben azonban nem elkülönült fogyatékosságok összegződéséről van szó. amelyek eltérnek ugyan a szabályostól. a mozgásszegény életmód. az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. Azok az elváltozások tartoznak ide. akik átlagos vagy átlag feletti intelligenciával rendelkeznek. tartós és átfogó tanulási nehézség.3. mozgásos információfeldolgozás nehézségei stb. az ellátás módjára. tanulásiképesség-zavar. A ~ megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a hagyományos általános iskolai feltételek között. de az iskolai követelményeknek képtelenek eleget tenni. A tartási rendellenesség kiváltó oka lehet a hát. auditív. hanem egy sajátos új szerveződésről. → halmozott fogyatékosság tartáshibák A testtartás olyan változatai. külön segítségadás nélkül történő fejlesztést. tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására. vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek. súlyossága és a fogyatékosságok sokféle kombinációja befolyásolja. amelyeknél a gerinc fiziológiás görbületei megváltoznak. rész Inklúziós fogalomtár területet érintő. környezeti tényezők. strukturális elváltozás nincs és amelyek aktív izomerővel korrigálhatók. Náluk a fő tantárgyak elsajátításához szükséges elsődleges pszichológiai folyamatok zavartak. a kényelemszeretet. Ha az elsődleges sérülés következtében több funkcióterület is károsodik. formájára és helyére. de nem jelentenek betegséget.és törzsizomzat csökkent teherbíró képessége mellett a rossz testtartás. tanulási zavarban szenvedő gyermek Azok a gyermekek. társuló fogyatékosság A halmozottan fogyatékosoknál (akadályozottaknál) a tüneti képet a létrehozó primér sérülés keletkezésének ideje. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell a) a fogyatékosság szűrése. pl. társuló fogyatékosságok jönnek létre. alkati sajátosságok. vizuális. tartási rendellenességek → tartáshibák 478 . tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság A pedagógiai szakszolgálatok egyik formája. b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét. az akaraterő hiánya. pszichés tényezők.

megtervezett tudásszintek érdekében. fölött–alatt) lokalizáljuk. meghatározott képességek kifejlődésének. térlátás Perifériális látás. téri helyzet. térbeli kapcsolatok észlelése Azt a képességet jelenti. milyen tervezhető előfeltételei. Előírt és tananyaggá rendezett ismeretek. változtatható gyújtótávolságú teleobjektív. Az egyes osztályokon belül szigorúan azonos elvek szerint történik a besorolás. illetve az egyes osztályok és alosztályok között hierarchia van. abszolút látótér. a tantárgyi tananyagtartalmak. gondolkodási és – korlátozottan – cselekvési műveletek elsajátítására irányul. főiskolai. kognitív.T távcsőszemüveg Nagy fényerejű. speciális) kompetenciák fejlődésének. legtöbbször pedagógiai célokat. mégpedig úgy. meghatározott készségek megtanulásának.és továbbképző programok megvalósítására. taxonómia Az osztályozás. a tantárgy egészére érvényes követelmények egymásra épülő rendszerét. megkonstruálni a tantárgyi célok. Az előtét alkalmazásával közelre (olvasás. előzményei vannak-lehetnek meghatározott ismeretek elsajátításának. hogy a dolgokat önmagunkhoz viszonyítva (bal–jobb. rendszerezés tudománya. tájékozódásban és közlekedésben játszik szerepet. azaz a magasabb szint magában foglalja és tételezi az alacsonyabbat. meghatározott (személyes. A (pedagógiai) taxonómia olyan osztályozási rendszer. elöl–hátul. egyetemi oktatásra az első végzettség megszerzése érdekében. távoktatás A tanulás távirányításának egyik formája. amely közel hozza a képet. meghatározott követelmények teljesítése. írás) és távolra (táblai szövegek) is használható. Zárt rendszerű oktatás. segít mérlegelni azt. különleges lencserendszer. torzításmentes. Látótéren a környezetnek azon részét értjük. Az elemek. szociális. amely a hierarchia elve alapján igyekszik kategorizálni bizonyos pedagógiai fogalmakat. Kétszemes (binokuláris) és egyszemes (monokuláris) változatban kapható. amelynek mértéke 85-90° minden irányban. Az egy-egy szemünk által befogható látótér az ún. a posztgraduális képzésre és különböző. Ez a látási funkció elsősorban a mozgásban. ily módon alkalmas az iskolai. hogy az elemek kiadják az adott osztály teljességét. 479 . tanfolyami jellegű alap. amelyet mozdulatlan szemállás és fejtartás mellett egyszerre észlelünk. taxonómiai gondolkodásmód A ~ segít átgondolni.

adaptációs) eszköz és eljárás. a szocializáció és a sikeres rehabilitáció érdekében megelőzhetők. sín. fűző járógép. ami elbizonytalanította a speciális iskolák szakmai szempontú azonosíthatóságát is. nevelésére. testtávoli segédeszközök Pl. fejlesztés. A „testi én” érzése fokozatosan alakul ki 3 éves korra. nevelés. tiflopedagógia Látássérültek gyógypedagógiája. az önművelést. testséma Önmagunkról alkotott térbeli kép. többségi iskola A korábban gyakran alkalmazott normál általános iskola megnevezést váltotta ki a pedagógiai és gyógypedagógiai szakirodalomban. bot.3. nevelése. korzett. oktatás vizsgálata. az információfelvételt. elektromos. tudatos ismerete. minden iskola általános lett. oktatása. csökkenthetők a látássérülés másodlagos kihatásai. Differenciált fejlődése 4–9 éves kor között zajlik. felnőttek fejlesztésére. azoknak az eljárásoknak és módszereknek kidolgozása. a munkavégzést és a szabadidő kulturált eltöltését. funkcionális egységbe való összerendeződése az agyban. tiflopedagógus A látássérült gyermekek. mechanikus kerekesszék. a tanulást. oktatására felkészített gyógypedagógus. amely lehetővé teszi. Tárgya a látássérülés által meghatározott tanulás. amelyekkel optimálisan megvalósítható a látássérült egyén fejlesztése. törvényszerűségeinek feltárása. ortopéd cipő. valamint a test és a test részei közötti térbeli viszonyok leképezése. 480 . Az 1985-ös oktatási törvény eltörölte az enyhén értelmi fogyatékosok általános iskolájának pejoratívnak ítélt – kisegítő iskola – megnevezését. a test és környezete. A fejlett ~ kialakulásához téri tájékozódás és mintázott környezet szükséges. rész Inklúziós fogalomtár testi fogyatékos → mozgáskorlátozott testközeli segédeszközök Pl. járókeret. tiflotechnika Minden olyan (optikai. valamint a hétköznapi szóhasználatban. megkönnyíti a látássérülteknek a világ megismerését.

légző.és hangképző izmokat is. A fényérzékelés teljes hiányát jelenti. a gyermek nyálzik. felhívja a figyelmet a leggyakrabban előforduló problémákra. 481 . U ujjábécé (Daktil-nyelv) Valamennyi beszédhangot egy-egy kézjel jelenít meg. Az emóciók nagy mozgásviharral járnak. speciális nevelési igényű gyermekeknek az iskolában. túlmozgás mozgáskorlátozott gyermekek esetén (athetosis) A cerebrális parézisben szenvedők akaratlan mozgásai. de mint rendszeres információforrást és kommunikációs készséget nem tudják használni. óvodában. Feladatai: Ellátja a gyermek fejlesztését. tájékoztatót tart a tantestületnek. Segíti a befogadó pedagógus munkáját: tanárasszisztensként jelen van a tanítási órákon. megoldási javaslatokat tesz. eljárásokat. Továbbképzéseket szervez. Tanácsot ad a szülőnek.V A többségi iskola megnevezés elsősorban az integráló. A céltalan mozgások rendszerint a végtagok distalis részein nyilvánulnak meg. amelyek a központi idegrendszer extrapiramidális pályáinak sérülése következtében alakulnak ki. lassú lefolyásúak. konzultációs lehetőséget biztosít. Látásmaradványuk elegendő a síkírás optikai és/vagy elektronikus eszközzel történő olvasásához. vagy az integráltan tanuló. foglalkozásokon. ujjolvasók Az aliglátók egy csoportja. aki gyógypedagógiai szakszolgáltatás keretében nyújt nevelési segítséget vagy a gyermek otthonában történő foglalkozásokkal. bemutatja a leghatékonyabb módszereket. az órákra történő közös felkészülés keretében kiemeli azokat a mozzanatokat. → aliglátás utazó gyógypedagógiai tanár Az a szakember.02 körüli. Vízus 0. a beszéd is nehéz vagy lehetetlen. a befogadó és az inkluzív iskola kontextusaiban jelenik meg. Kapcsolatot tart a szociális szolgálatok munkatársaival. V vak Súlyos fokban látássérült. A mozgás érintheti a mimikai. ritmustalanok és mozgásindításra hevesebbé válnak. Figyelemmel kíséri a törvényben előírt feltételek teljesítését. amelyek várhatóan nehézséget jelentenek a gyermeknek. Az arckifejezés bizarr.

482 . nagy fizikai erőkifejtés-emelés. cipelés. fordított testhelyzetek. zöldhályog-glaucoma. Fő területei: vizuomotoros koordináció. A ~ ép érzékszervek mellett is felléphetnek. egyes szembetegségekhez szigorú mozgáskorlátozó előírások tartoznak (nagyfokú rövidlátás-myópia. A ~ leggyakoribb okai a végtaghiányok. a tárgyi tudás hiányát. verbalizmus látássérült személyek esetén Felszínes. hogy a látást és a mozgást célzottan összekapcsoljuk. vizuális percepciós zavarok A vizuális percepció egy képesség. Az úszás mindenkinek ajánlható. mondattanilag tagolt formában (beszéd. szem-láb és szem-kéz-láb koordinációról. Alapvető képesség. szóáradat. alak-háttér észlelés. ugrálás. kellőképpen meg nem értett ismereteket tükröző üres beszéd. veszélyeztetett látás A gyermekek látásmaradványának védelmében. kapcsolatba hozását korábbi tapasztalatokkal. Megfelelő fejlesztési eljárásokkal csökkenthetőek. írás) történik. és a kód ismeretében feldolgoz. izom. szemműtétek után). térbeli kapcsolatok észlelése. de okozhatják ízületi. verbális kommunikáció A verbális (nyelvi) kommunikáció a kommunikáció egyik fajtája. a fejet érő ütés. Alkalmazása során az információközlés nyelvileg szerkesztett. Majdnem minden emberi cselekvésnél szükség van a ~ra. amelyet a fogadó fél auditív.és működésbeli rendellenességeinek gyűjtőneve. vizuális vagy taktilis úton érzékel. méret. alakkonstancia. amelynek zavara megakadályozza a vizuális ingerek felismerését. illetve anyagcsereés rendszerbetegségei. rész Inklúziós fogalomtár végtagdeformitások A végtagok alak-.és idegrendszeri betegségek. szemlencseficam-luxatio. fejenállás. Műtéti korrekció csak az esetek egy részében lehetséges. amely előfeltétele az írástanulásnak és mindenféle munka elvégzésének. Beszélhetünk szem-kéz. Szükségessé válhat segédeszköz használata. az orvosi ellátás mellett. → grafomotoros zavar vizuomotoros koordináció A ~ azt a képességet jelenti. labdajátékok. téri helyzet észlelése. valamint balesetek is. megkülönböztetését.3. a csontváz fejlődési rendellenességei. Veszélyeztető mozgásformák és körülmények: erős rázkódás-csúszdázás. erőlködés.

www. valamint a rendelés. §) A társadalombiztosítási támogatással rendelhető. 2004. forgalmazás. illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről.hu oNlINE ForrÁsoK http://ecml. A V mellé írt . felső szám a jobb szemre vonatkozik.human. A központi látás élességét jellemző. §] 14/1994.szolnok-ped.htm SzakIroDalom A gyógypedagógiai felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményei.wikipedia.org/wiki/Fonomimikai_%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9 http://ncsszi. 22–23. §. (III. a támogatás összegéről és mértékéről.hu (Magyar Virtuális Enciklopédia: Vándor András esélyegyenlőség szócikke) http://www. Budapest.okm.enc. 121. 34.hu/empir/htm/tan_zavar.autizmus. 24. 24. 33.php?tipus=cikk&kod=2006-03-ta-Bardossy-Befogado http://www. 36.hu/ErtelmezoSzotar. rendelet módosításáról szóló 4/2007 (I. § (12).doc http://www.hu/oldal.hu/anyagok/majanlas3.A szócikkek forrásai vízus Látásélesség. 30.doc http://hu.opkm. §.gov.sulinet. 1. Budapest.) EüM rendelet . A mozgástréner munkaközösség munkatársainak közlése 483 .hu/pedlex (Online Pedagógiai Lexikon) http://www. Az ép látás mértéke 1. évi – többször módosított – LXXIX. (VI. (IV 29.kando. 2/2005. a szem teljesítőképességének egyik legfontosabb adata.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Nemzeti alaptanterv 2003 – Oktatási Minisztérium. §. § (1).oki. §.autizmus. 1999.) ESzCsM .. törvény a közoktatásról [22. §. Jele: V Mértékét leggyakrabban tizedes törttel jelölik.hu/ErtelmezoSzotar.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról (10–21. A szócikkek forrásai JoGszABÁlyoK 1993. kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről szóló 19/2003.shtml http://www.shtml http://www.hu/download/363. 118.

1997 . Alston. Akadémiai Kiadó. Jane: A kézírási képességek szekvenciája és szerkezete. Berzsenyi Dániel Főiskola Természettudományi Kar. 1990. Atkinson és munkatársai: Pszichológia. Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.hu/anyagok/majanlas3. C1 modul 20.doc Adorján Katalin – Damó Eszter: A diszlexia-veszélyeztetettség és a diszlexia jelenségköre.hu/tanterv/OVIPRO98. Osiris. látásnevelés) Fehér Katalin (diagnosztikus értékelés. Balázs Anna – Farkas Edit – Őszi Tamásné: Óvodai Program Pervazív Fejlődési Zavarban Szenvedő Gyermekeket Nevelő Óvodák Számára. Budapest. autizmus) Ballér Endre (korrekciós tevékenység) Csocsán Lászlóné (Braille-írás. Akadémiai Kislexikon. Jean – Taylor. Budapest.doc Bakos Ferenc (szerk. S. JPTE Tanárképző Intézet Pedagógiai Tanszék. Osiris Kiadó.: Katona Nóra) In Torda Ágnes: Szemelvények a tanulási zavarok köréből. hu/01200/01224/01224. Budapest. Budapest. nagy problémák. dr. 2000.oszk. Budapest. Bárdossy Ildikó: A szentlőrinci iskolakísérlet tantervi munkálatairól (1978–1983). Könyvtár és Információtudományi Tanszék. Attila (egyéni bánásmód) Jakab Zoltán (észlelés) Kotschy Beáta (kooperatív tanulás) Kozma Ildikó (konduktív pedagógia) Lányiné Engelmayer Ágnes (utazó gyógypedagógiai tanár) Páli Judit (fejlesztő osztály) Porkolábné Balogh Katalin (testséma) Réthy Endréné (fokozatosság elve) Petriné Feyér Judit (reflektív tanulás) 484 .autizmus. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. RAABE. In Kisgyermekek. Akadémiai Kiadó. 2000. 1986/10. [A szócikkek szerzői: Balázs Anna (autisták. Baron-Cohen. 1994. Pécs. 2005. (Ford. [on-line] http://www. 1985.): Pedagógiai lexikon. 2002. – Bolton. Balázs Anna: Az autista gyermekek az óvodában és az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó.A szócikkek forrásai A vakok információszerzésének lehetőségei: számítógép és az internet adta előnyök (készítette: Várhelyi Eszter).pdf Bárdossy Ildikó: A curriculumfejlesztés alapkérdései. [on-line] http://mek.): Idegen szavak és kifejezések szótára. In Illyés Sándor (szerk. 1997 . Budapest. . 4–9 éves gyermekeket nevelő pedagógusok kézikönyve. Tankönyvkiadó. Budapest. Budapest. 2004. P Autizmus. verbalizmus látássérült személyek esetén) Gordosné Szabó Anna (homogén gátlás) Hortobágyi Katalin (projekt módszer) Horváth H.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest. 187 . Pedagógiai Szemle. Bagdy Emőke meghatározása [on-line] http://ncsszi.: Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. epochális rendszer. Keraban Könyvkiadó.

Tankönyvkiadó. 26. Budapest..): Gyógypedagógiai alapismeretek.gov. Nevelés és terápia. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft. 36. 204.): Gyógypedagógiai alapismeretek.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Dombainé Esztergomi Anna – Keleméri Dóra – Kiss Erika – Nádas Pál – Sárközi Judit: Gyógypedagógiai Szolgáltató Centrumok.): Bevezetés a hallássérültek pedagógiájába. 1991. 158–159. Akadémiai Kiadó.. Budapest. Brassói Sándor – Balogh Lászlóné: A Nemzeti alaptanterv kiadásáról. 2007 május (Munka. (XII. digitART Kft. Benczúr Miklósné: A mozgáskorlátozott gyermekek szomatopedagógiai nevelése az óvodában és az iskolában. Budapest. 30. rendelet módosításáról. In Mesterházi Zsuzsa (szerk.. Mozgásjavító Általános Iskola.: A lélek betegségei – Pszichopatológia. A hallássérült gyermek az óvodában. 1999.) . BNO–10. Csányi Yvonne – Urbán Károlyné – Simon Mária: Hallás-beszéd nevelés.hu/letolt/elektronikus_ugyintezes/nat_terv_ 070522. In Kis gyermekek. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. 143–144. Csányi Yvonne: A speciális szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése-oktatása. 75. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 485 . Csányi Yvonne (szerk. A mentális és viselkedészavarok osztályozása.pdf Brencsán János: Orvosi szótár. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 1990. 68.): Gyógyító pedagógia. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 2004. 40.. Klinikai leírás és diagnosztikus útmutató. Benczúr Miklósné: Mozgáskorlátozottság miatt módosult tanítás-tanulásszervezés speciális színtereken. Budapest. 1994. 242. nagy problémák.A szócikkek forrásai Vajda Zsuzsa (kompetencia) Tóth Éva (hátrányos helyzet)] Benczúr Miklósné – Bernolák Béláné: Felelős vagyok érte.. R. 2000. In Gordosné Szabó Anna (szerk. Budapest. Bernolák Béláné – Fótiné Hoffmann Éva – Márkus Eszter – Szabó Ildikó: Együtt az iskolában. 47–48. anyag) [on-line]: http://www. Budapest. In Illyés Sándor (szerk.. 2000.okm. Budapest. Útmutató a mozgáskorlátozott gyermekek együttneveléséhez. Budapest. Budapest. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Csépe Valéria: Az olvasás. Csányi Yvonne (szerk. 20. 2000. 17 . 194. 1995. 1993. 17 Korm.): Mozgásnevelés. Benczúr Miklósné (szerk. Medicina Könyvkiadó Rt. 1990. 2001. Budapest. 2005. Nemzeti Tankönyvkiadó. Tankönyvkiadó.és írásképesség zavarai. 1995. In Illyés Sándor (szerk. Budapest 2000. Bődör Jenő: A diszkalkulia pszichológiája. bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.): Pedoaudiológia. 16.. Budapest. FGYFK. 1993. 2000. Comer. Osiris Kiadó. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. In Illyés Sándor (szerk. Csányi Yvonne: A hallássérült gyermek. március.): Diszkalkuliáról – pedagógusoknak. WHO–Magyar Pszichiátriai Társaság. Benczúr Miklósné: Sérülésspecifikus mozgásnevelés.. 537–538. Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat.. Budapest.–Reprográf Kft.. 22. Budapest. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola. BGGYTF. 168. Budapest.. Budapest. Budapest.

. Dr.: Huba Judit) In Torda Ágnes: Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Szeged.): Gyógypedagógiai alapismeretek. 1992. Göllesz Viktor (szerk. 2004/3.A szócikkek forrásai Dombainé Esztergomi Anna – Menyhárt Henriett: A munkatevékenység helye a rehabilitációs folyamatban. 1994/Különszám dr. Budapest. Pálhegyi Ferenc: Formaészlelés tapintással. Fejlesztő Pedagógia. 12. Uta: Autizmus. Fótiné Hoffmann Éva: Mozgásfogyatékosságból eredő sajátos oktatási feltételek. 108. 1989. Gadó Márta: Látássérült kisgyermekek funkcionális látásának vizsgálata és stimulálása. 2000. Beszédterápia. 2000/Különszám 34–38. 2004. Egészségügyi Főiskolai Kar. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. In Illyés Sándor (szerk. 1997 . 1989. BGGYTF. szám 486 .): Fejlődési diszfázia.: A gyógytornász-fizioterapeuta feladatai a rehabilitációban. In Gerebenné dr. Budapest. Fodor Ferenc – Péterffy Pál: Szemészeti funkcionális vizsgálatok. 113. Medicina. 35. a megsegítés módjai. Nemzeti Tankönyvkiadó. In Bernolák Béláné – Fótiné Hoffmann Éva – Márkus Eszter – Szabó Ildikó: Együtt az iskolában.. 1995. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Dombainé Esztergomi Anna: Beszédképtelen és súlyos beszédhibás gyermekek kommunikációs lehetőségei. Erdélyiné Barakony Ilona – Kiss Ferenc – Pálnokné Pozsonyi Márta: A fejlesztő pedagógiai munka vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.): Agysérültek mozgáskezelése (Bobath-módszer). Budapest. Habók Anita: A szociális kompetencia fejlődése és fejlesztése nyelvórán. Gerencsér Zs. Budapest. Gaál Éva: A tanulásban akadályozott gyermekek az óvodában és az iskolában. Budapest. Budapest. Frith.. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Gyógypedagógiai Szemle. Gerebenné Várbíró Katalin: Szempontok a nyelvi fejlődés zavarának értelmezéséhez. Nemzeti Tankönyvkiadó. Gósy Mária: A beszédképesség zavarai. Budapest. 229. Budapest. 7–27 .): Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest. évfolyama számára.hu/oldal. a rejtély nyomában. (Ford.): Szöveges értékelés – Ajánlás az általános iskolák 1–4. 15–17 22–23. Tankönyvkiadó. In Kilenc évtized a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában. 429–459. Akadémiai Kiadó. [on-line] http://www. Mozaik Kiadó. Gordosné Szabó Anna: Bevezető általános gyógypedagógiai alapismeretek. 2000. – Tringer K.): A rehabilitáció gyakorlata. Budapest. eszközei. Budapest. Kapocs. Budapest. 1981. In 25 év a halmozottan fogyatékos gyermekek szolgálatában. 2004. In Illyés Sándor (szerk. – Balogh I. Gardi Zsuzsa (szerk. MVGYOSZ. Dr.): Gyógypedagógiai kórtan. 1969. 69–78. Gyógypedagógiai Szemle. Dr. Medicina Könyvkiadó Rt. 2000. In Huszár Ilona – Kullmann Lajos – Tringer László (szerk. Gudrun Schmitz. Várbíró Katalin (szerk. Budapest. Csonka Csabáné (szerk. Detmold: A vizuális percepció fejlesztésére szolgáló Marianne Frostig program tapasztalatai. Útmutató a mozgáskorlátozott gyermekek együttneveléséhez. Kandidátusi értekezés. Budapest. php?tipus=cikk&kod=2006-02-mu-Tobbek-Fejleszto Fazekasné Fenyvesi Margit – Józsa Krisztián – Nagy József – Vidákovich Tibor: Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer 4–8 évesek számára (DIFER). . 2004.oki. Orvostovábbképző Intézet. Pálhegyi Ferenc: A látás nélkül meghódított világ.. 161. 106. 1991. OM. 1995. 2004.

Budapest..): Gyógypedagógiai alapismeretek. Kálmánchey Rozália (szerk. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.. Huszár Ilona – Kullmann Lajos – Tringer László (szerk. szájról olvasás. Idézet: 13. 2000. sz. tanulók.): Pedagógusok és pszichológusok/Együttműködés a szocializációs zavarok megelőzéséért. 2001. Nemzeti Tankönyvkiadó.) 10–16. Jáky Ilona: A verbális kommunikáció gyermekkori zavara – az elektív mutizmus. Budapest. In Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. 76. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Medicina Könyvkiadó Rt. Kotschy Beáta: Az oktatás célrendszere. 202–204. In Schablauerné Kertész K. 91. oldal Illyés Sándor (szerk. 316. Budapest.): Gyógypedagógiai alapismeretek. 2001.): Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest. In Horányi Annabella – Kósáné Dr.. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. In Illyés Sándor (szerk.. jelnyelv.hu/szolgaltatasok/havasi.): Gyógypedagógiai alapismeretek.): Gyermekneurológia.): Gyógypedagógiai Lexikon.): Gyógypedagógiai alapismeretek. 158–168. Budapest.. In Illyés Sándor (szerk. 15. Bp. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. In Falus Iván (szerk.A szócikkek forrásai Hári Mária: Konduktív nevelés az óvodában és iskolában. Medicina. 2000. 2000. Medicina Könyvkiadó Rt. Krathwohl fogalma.): Inkluzív nevelés: Ajánlások látássérült gyermekek. 85. Ormai Vera (szerk. 13. Nagy Erika: A kommunikáció fejlődése – gyermekkori beszédzavarok. In Illyés Sándor (szerk. 5–20. 19. 8. Budapest. Budapest. Óvodai élet. 150–152. 2000. 91–92. [on-line] http://www. Mesterházi Zsuzsa (szerk. 561–571. hallásnevelés. 2000. Óvodai nevelés. Nemzeti Tankönyvkiadó. Havasi Ágnes: vizuális segítség autizmussal élő személyek kommunikációjának fejlesztésében.. szurdopedagógus) 487 . ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Krúdy Erzsébet (szerk. Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola. Budapest. 2000. Budapest. Dr..): Brencsán Orvosi Szótár.. speciális nevelési szükséglet. 2006.. 18. kötet. Kovács Krisztina: Látássérült gyermekek az óvodában és az iskolában. 2000. Budapest 1986. (2000. [A szócikkek szerzői: Benczúr Miklósné (mozgáskorlátozottak. 79. szurdologopédia. 352. Tankönyvkiadó. 2. In Illyés Sándor (szerk. 1993. Mesterházi Zsuzsa: A gyógypedagógia mint tudomány. Huba Judit: Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában I. 1985. suliNova Kht. évf. (szerk. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Illyés Sándor: Fogyatékosság. Huba Judit: Integráció alulnézetből.): Gyógypedagógiai alapismeretek. 1998. 49. Kulmann Lajos: A mozgáskárosodás.foka. szomatopedagógus) Csányi Yvonne (audiológia. 2005/2–3. Budapest.pdf Hegyiné Honyek Katalin (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek a tanító és óvodapedagógus képzésben.): A rehabilitáció gyakorlata. differenciális pedagógia. Kaposvár. Budapest. Fejlesztő Pedagógia. Budapest. szomatopedagógia... kompetencia alapú fejlesztéséhez. Tankönyvkiadó.

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Rottmayer Jenő tanulmánya a PRIZMA iskola számára Sillamy. Timp Kiadó. Budapest. speciális iskola) Vassné Kovács Emőke (diszlexia. Brigitte: Vizsgáló eljárás iskolás gyerekek részképesség-gyengeségeinek felismerésére a Tréningprogram használatához. 1994. 2000. 65. 2004. 1988. rehabilitáció. tiflopedagógus. Módszertani Intézmény és Diákotthon Csillagház Tagozata.): Gyógypedagógiai alapismeretek. társult fogyatékosság) Mesterházi Zsuzsa (oligofrénpedagógia. század és nevelés. nonverbális kommunikáció) Kulmann Lajos (habilitáció. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Paraszkay Sára: Közelről nézve. Spaller Árpád – Spaller Katalin: Gyógypedagógiai ismeretek tára. Frostig-terápia. diszlexia-prevenciós módszer. beszédben akadályozottság) Fodorné Földi Rita (mozgászavar) Hatos Gyula (epilepsziával élő gyermekek nevelése) Gereben Ferencné (Ayres-módszer. Budapest. infantilis cerebrális parézis. In P Balogh Katalin (szerk.): Pedagógiai kislexikon. 1998. pedagógiai látásvizsgálat. végtaghiányok) Lányiné Engelmayer Ágnes (halmozott fogyatékosság. 2006. oligofrénpedagógus. N. tiflotechnika) Fehérné Kovács Zsuzsanna (kommunikációs zavar. részképességzavarok) Kálmán Zsófia (augmentatív kommunikáció. diszkalkulia. logopédus)] Mészáros Tamás: Ortopédia és ortetika-protetika.): Iskolapszichológia. 1996. végtagdeformitások. BNO.A szócikkek forrásai Csocsán Lászlóné (aliglátás. Budapest. 2001. 1999. 2000. 160.: Pszichológiai lexikon. Paraszkay Sára. Papp László Tivadar: A látás károsodása. Budapest. mozgáskorlátozottság. Corvina. normalizációs elv. Budapest. Budapest. Budapest. Bliss-nyelv. Debrecen. 359–376. 2004. In Illyés Sándor (szerk. In Illyés Sándor (szerk. pontírás. Budapest. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. In Gordosné Szabó Anna (szerk. Prónay Beáta: Siket-vaksággal élő gyermekek fejlesztő diagnosztikája és pedagógiai kísérése. 192–193. Budapest. Nagy Gyöngyi Mária: Közoktatási intézmények és szolgáltatások a fogyatékos gyermekek számára. . Pedagógiai program és Helyi tanterv. In Illyés Sándor (szerk. Pedagógiai program. Mozgásjavító Általános Iskola. P Balogh Katalin: A tanulási képességeket meghatározó pszichés funkciók fejlődése. 2002. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. MCD. 488 . 2000.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest. Pataki László: Hallássérülés-hallási fogyatékosság. grafomotoros zavar. Cserfalvi Ilona (szerk. halmozott fogyatékos.): Gyógyító pedagógia. Osiris Kiadó. diszfázia. . 1997 . Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon Halmozottan Fogyatékos Gyermekeket Oktató-Nevelő-Mozgásfejlesztő Tagozata. Nagy József: XXI. Osiris Kiadó. 166–167 . Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar. Budapest. Smith – Mackie: Szociálpszichológia. Medicina. Budapest. tiflopedagógia. diszpraxia. grafomotoros fejlesztés.): Gyógypedagógiai alapismeretek.. Little-kór. Budapest. bazális stimuláció. Nanszákné Dr. Sindelar.

489 . Mozgásjavító Általános Iskola. Tóth Katalin – Vígh Katalin: Autizmussal és értelmi sérüléssel élő felnőttek munkakészségének fejlesztése és munkába állításuk feltételrendszere. Új Magyar Lexikon 1. Budapest. 1995. 1960. 2000/ Különszám. 1982. 592–3.foka. intézményvezetőknek. június Vargáné Mező Lilla: Sajátos nevelési igényû tanulók együttneveléséről pedagógusoknak. Torda Ágnes (szerk. Akadémiai Kiadó.): Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Otto: Értelmi fogyatékosság. 2003.): Idegenszó-tár. 2004. 25 év a halmozottan fogyatékos gyermekek szolgálatában. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 2002/4.hu/szolgaltatasok/anyagok. (A beszéd-rendellenességek terápiája. Subosits István: A beszédpedagógia alapjai. Torda Ágnes: Beszédhibás gyermekek az óvodában és az iskolában. Budapest. Budapest [on-line]: http://www.htm Tóthné Szilágyi Zsuzsa: Kompenzáló technikák alkalmazása (Ergotherápia). 1999. Tinta Könyvkiadó. Tankönyvkiadó. Tótfalusi István (szerk. A beszédben való akadályozottság súlyosság szerinti osztályozása. Módszertani Intézmény és Diákotthon Csillagház Tagozata.hu Vecsey Katalin (szerk.A szócikkek forrásai Speck. eVilág. Zsolnai Anikó – Józsa Krisztián: A szociális készségek kritériumorientált fejlesztésének lehetőségei. 11–12.): Dysarthria (szöveggyűjtemény). Budapest. A szülő helye a korai fejlesztés keretén belül. Terápiás Fejlesztő Program. Budapest. Budapest. 1996. 12–20.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Gyógypedagógiai Szemle. 69–78.oki. Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. Elektív mutizmus. Tótfalusi István: Idegen Szavak Etimológiai Szótára. Iskolakultúra. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Beszédfogyatékosság. 185. 2005.) In Illyés Sándor (szerk. Vakok Általános Iskolája: A mozgástréner munkaközösség munkatársai Varga Csaba: A Régi és az Új Paradigma. Budapest. 2000. [on-line]: www. (Kézirat) 1980.

.

AJÁNlott É s FE lHAszNÁlt Iro Dalom .

.

Ajánlott és felhasznált irodalom 2/2005.php?kod=MAG-szakmaiAdaptiv. In Gyerekek. A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. 1996. Új Pedagógiai Szemle. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla – Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése. 1983. 1997 . Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Budapest. Bakos Ferenc (szerk. Akadémiai Kiadó.): Pedagógiai lexikon. Pécs. Pedagógiai Szemle.): Pedagógiai kézikönyv. 1980.html Adamikné Dr. A Mentor Könyvesbolt és Beszédközpont szakirodalom-ajánlata. Szentlőrinc.hu A sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan nevelő-oktató intézmények gyakorlata A szöveges értékelés. Animula.) OM rendelet A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének és Sajátos nevelési igényű tanulók. A tanulás-tanítás programja. Bárdossy Ildikó. Dr. 2006/3.) keretében Rónyai Tünde elhangzott előadása A koncentrálóképesség zavarai és a fejlesztés lehetőségei. 2–3. 2005. A Fővárosi Pedagógiai Napok (2004. OPI. OKKER. Báthory Zoltán (szerk.): Pszichológiai kislexikon. 1999.): Pszichológiai vizsgáló módszerek gyűjteménye. Az adaptív tanulásszervezésrôl.hu/magdoc. 1985. Dr. http://www. Budapest. Bevezető. Báthory Zoltán: Tanulók. szerk. 2005. Szakirodalmi szemelvénygyűjtemény a „Kudarc nélkül az iskolában” óvodai fejlesztő program használatához. iskolák – különbségek. (III. törvény ❊ A DSM-IV diagnosztikai kritériumai.): Pszichológiától pedagógiáig. Budapest. Pécs–Budapest. Bárdossy Ildikó: A curriculumfejlesztés alapkérdései. iskolai oktatásának irányelvei kiadásáról.mentor-konyvesbolt. 2002. Budapest. november 16. 1993. 2000. 1977 . Arany Erzsébet – Girasek János – Pinczésné dr. Keraban Könyvkiadó. Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk. Fejlesztő Pedagógia. 1. Tankönyvkiadó. Pécsi Tudományegyetem. Bárdossy Ildikó: A szentlőrinci iskolakísérlet tantervi munkálatairól (1978–1983). Palásthy Ildikó (szerk. Balog Éva (szerk. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola. 1995. módszerek.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest. Fejlesztő Pedagógia. Debrecen. Bárdossy Ildikó: A befogadó iskola és környezete. évi LXXIX. Ballér Endre: A nemzeti alaptantervtől az iskolai nevelő-oktató munka tervezéséig. 1986/10. Tankönyvkiadó. Bíró Antalné (szerk. Budapest. JPTE Tanárképző Intézet Pedagógiai Tanszék. Budapest.oki. www. Jászó Anna: A beszédpercepció fejlettségének szerepe az olvasás-írás elsajátításában és tanításában. 493 . nevelők… Moduljavaslatok. Balázs János: Tanulási és magatartási zavarok neurobiológiai megközelítése. 1996/2–3. 2002. Budapest. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. Arany Erzsébet – Montay Beáta: Tanulói értékelési formák gazdagítása. Alex-Typo. 1994. Deák és Társa Kiadó.

Fejlesztő Pedagógia. OM. Budapest. Új Pedagógiai Szemle. Fatalin Andrea: A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséről – szülőknek. 2000. Új Pedagógiai Szemle. Budapest. Budapest.. F. ELTE BGGYFK. évfolyama számára. OKI. Csapó Benő: A tanulói teljesítmény értékelésének méréses módszerei. Farkasné Kristóf Zsuzsanna: Lehetőségek a tanulási problémák korai felismerésében és megelőzésében. Budapest. LIX. 1998. Dancsó Tünde: Az információs és kommunikációs technológia fejlesztésének irányvonalai. Műszaki Könyvkiadó. 494 . Budapest. Új Pedagógiai Szemle. Osiris Kiadó. Budapest. 2005/1. 2004. Fejlesztő Pedagógia. Falus Iván – Szivák Judit: Didaktika. Földi Rita: Neuropszichológiai vizsgálatok jelentősége a tanulási és viselkedészavarok diagnosztikájában. 2000. 2006/6. In A speciális szükségletű gyermek.): A közoktatási intézmények tevékenységének tervezése és ellenőrzése. Budapest. Földi Rita: Tanulási zavart okozó funkciózavarok differenciáldiagnosztikája. 1978. Czike Bernadett: Osztályozás vagy szöveges értékelés? Taní-tani. In Illyés Sándor (szerk. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest. július–augusztus Büki Péter: Ami a „fura” mögött van – Néhány lehetséges magyarázat a magatartászavarokra. 1996. Comenius Bt. Csonka Csabáné (szerk. 2004. Fejlesztő Pedagógia. In Illyés Sándor (szerk. 2004. Előadás.és írásképesség zavarai. Budapest.): Gyógypedagógiai alapismeretek. F. Csapó Benő: Az iskolai tudás. Új Pedagógiai Szemle. Pécs. 2004/3. Csirmaz Mátyás: Gondolatok az értékelés kapcsán. HEFOP 2. 1992/5. Csapó Benő: Tudás és iskola. 2001.) Szöveges értékelés – Ajánlás az általános iskolák 1–4. 1. 2006. Csányi Yvonne: A speciális nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrált neveléseoktatása.Ajánlott és felhasznált irodalom Bognár Mária: A fejlesztő értékelés osztálytermi gyakorlata. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Cseh Eleonóra – Hódi Mariann: A tanulás témája a középiskolás korosztály idő előtti iskolaelhagyásának prevenciójában. 2003. Csányi Yvonne – Rózsáné Czigány Enikő: A magatartászavarokkal küzdő gyermekek integrált nevelése-oktatása. november Dékány Judit – Dr. F. Csonka Csabáné: Beszéljünk róla! Tanító. Czeglédy Gabriella: „Fejlődésképes” érdemjegyek. dr. OKI-konferencia Brassói Sándor – Hunya Márta – Vass Vilmos: Fejlesztő értékelés: az iskolai tanulás minőségének javítása. Budapest.1 központi program B komponens 5. 1993.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest.: Tájékozottság és kompetencia. 1999/4–5. 1997/2. In Pőcze Gábor (szerk. 2001/6. 2005. Csányi Yvonne: Az integrálás kialakulásának mozgatórugói. 2001. Csépe Valéria: Az olvasás.1. projekt. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Nyitott iskola – tanuló társadalom. neuropszichológiai eljárások. dr. 1997 . Fejlesztő Pedagógia. március Bognár Mária: Nyitott iskola és a társadalmi partnerek együttműködése. 1996/1. kézirat. Magyar Pszichológiai Szemle. Új Pedagógiai Szemle. 2005. Várkonyi Zs. Budapest. Csapó Benő: A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai Kiadó. Juhász Ágnes: A számolási zavar jelei az óvodában és az iskolában.

2006. Zöld iskola. 2004. Hunyady Györgyné – M. Városi Nevelési Tanácsadó. Dr. 1999. Budapest.): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. 1999. március Horváth Attila: Minőségbiztosítási technikák az óvodában és az iskolában. Jeney Lajos: Iskolai terek minősége.): Gyerekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok. Nikol. Budapest. 2001. Comenius Bt. In Gósy Mária (szerk. OKAIM füzetek. Mozaik Kiadó. Havas Péter: Az iskolai tanulás motívációjáról. Fejlesztő Pedagógia. 1996. 2006/3–4. 2005. 2002/6. Juhász Ágnes (szerk. Nádasi Mária: Osztályozás? Szöveges értékelés! Dinasztia Kiadó. Budapest. 2004. Gádor Anna – Kókayné Lányi Marietta: „értékeljünk árnyaltabban!” Budapest. Tanítói segédlet a „Nebuló” című képességfejlesztő feladatgyűjteményhez. 1998/10. Gyarmathy Éva: Tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvodában és az iskolában. Budapest. 2004. Huba Judit: Integráció alulnézetből. szám (bőséges szakirodalom-jegyzeteket tartalmaz) Frostig. évfolyam. M. Új Pedagógiai Szemle.php?tipus=cikk&kod=2003-03-ko-havas-iskolai Horváth Attila: Fejlesztő értékelés az intézménymenedzsmentben. Budapest. 2004. 1981.: Program a vizuális észlelés fejlesztésére. Budapest. Ökonet Kiadó. Pécs. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Gerebenné Várbíró Katalin: Auditív észlelési és beszédmegértési zavarok gyógypedagógiai pszichológiai megközelítésben. Budapest. Gergely Jenő: A gyógypedagógia pedagógiai-pszichológiai kérdéseiről.. Gaál Éva – Jaksa Éva: A pedagógiai diagnózis értelmezése.Ajánlott és felhasznált irodalom Fazekasné Fenyvesi Margit – Józsa Krisztián – Nagy József – Vidákovich Tibor: Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer 4–8 évesek számára (DIFER). Tankönyvkiadó.hu/oldal. 68–76.oki. Dr. In Gordosné Szabó Anna (szerk. Medicina. 1998/11. Gereben Ferencné: Diagno