Adaptációs kézikönyv

Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak

Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1 intézkedés Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben központi programjának „B” komponense (Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése) keretében. Szakmai vezető Kapcsáné Németi Júlia Munkacsoport-vezető Locsmándi Alajos Témavezető Czibere Csilla

Adaptációs kézikönyv
Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak

Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Budapest, 2008

Írták Földiné Koczor Tünde (2. fejezet) Giflo H. Péter (Adaptációs mátrix) Hernádi Krisztina (7 fejezet) . Jenei Andrea (Adaptációs mátrix) Kovácsevicsné Tóth Marianna (5. fejezet) Kőpatakiné Mészáros Mária (1. fejezet) Magvasi Ágnes (4. fejezet) Máténé Sej Jolán (8. fejezet) Megyeri Józsefné (Adaptációs mátrix) Montay Beáta (6. fejezet) Nagyné Tóth Ibolya (Adaptációs mátrix) Soós Jánosné (9. fejezet) Vargáné Mező Lilla (3. fejezet, Adaptációs mátrix) Az Inklúziós fogalomtárat összeállították Auer Éva, Csákvári Judit, Cseh Eleonóra, Dombainé Esztergomi Anna, Faragóné Bircsák Márta, Gájerné Balázs Gizella, Hódi Marianna, Kajáry Ildikó, Kis Erika, Kovács Krisztina, Köntösné Lőrincz Eszter, Megyeri Józsefné, Nagyné Tóth Ibolya, Őszi Tamásné, Róth Márta, Ruff Ágota, Szabó Borbála, Dr. Szabó Ákosné, Tihanyi Gabriella, Ursu Zsuzsanna, Vargáné Mező Lilla, Dr. Váry Ágnes Lektorálta Perlusz Andrea Virágné Katona Zsuzsanna Alkotószerkesztő Kőpatakiné Mészáros Mária Tipográfia és számítógépes grafika Pattantyus Gergely Borítóterv Dió Stúdió Borítófotó Pintér Márta Felelős szerkesztő Szerencsés Hajnalka ISSN 1789-2554 Azonosító: 7/211/B/4/ad/kk © Földiné Koczor Tünde, Giflo H. Péter, Hernádi Krisztina, Kovácsevicsné Tóth Marianna, Kőpatakiné Mészáros Mária, Magvasi Ágnes, Máténé Sej Jolán, Megyeri Józsefné, Montay Beáta, Nagyné Tóth Ibolya, Soós Jánosné, Vargáné Mező Lilla, 2008 © Kôpatakiné Mészáros Mária alkotószerkesztő, 2008 © Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.

TarTalom
Kedves Pedagógus! ...................................................................................................... 9 1. RÉSZ. ADAPTÁCIÓS DIALÓGUS ......................................................................... 1 1 1. fejezet. Az adaptáció felértékelődése (Kôpatakiné Mészáros Mária) ........................ 13 Együttműködésre „ítélve” ................................................................................................. 1 3 A változásoktól mégis félni kell? ........................................................................................ 17 Miért kompetencia? ........................................................................................................... 20 2. fejezet. A kompetencia (Földiné Koczor Tünde) ........................................................ 21 A kompetencia értelmezése ............................................................................................. 21 Kulcskompetenciák ........................................................................................................... 23 Mit jelent a mindennapi munkánkban a kompetenciafejlesztés? ........................................ 25 3. fejezet. Betekintés a diagnosztikai eljárásokba (Vargáné Mezô Lilla) ...................... 31 Együttműködés nélkül nem megy ..................................................................................... 31 Mi okoz gondot a tanítónak, a tanárnak? ........................................................................... 32 Amikor a korrepetálás nem használ .................................................................................. 32 A pedagógiai diagnózis ...................................................................................................... 33 Hogyan változott a fogyatékosság értelmezése? Az orvosi-pszichológiai megközelítéstől a pedagógiai-társadalmi megközelítés felé ........................................................................ 33 Gyógypedagógiai, pszichológiai, pedagógiai diagnosztika, diagnózis .................................. 37 A tanulási képességek fejlesztésének lehetősége .............................................................. 41 A tanulási problémák értelmezése, rendszerezése ........................................................... 42 Az óvoda szerepe a gyermekek fejlesztésében ................................................................ 51 Az iskolai fejlesztés ............................................................................................................ 53 4. fejezet. Módszerek (Magvasi Ágnes) ........................................................................ 56 A pedagógiai módszer ....................................................................................................... 56 A „kivételesek” vannak többen ......................................................................................... 58 A befogadás vagy inklúzió szükségszerűsége .................................................................... 61 Pedagógiai módszerek szerepe, funkciója, célja ................................................................ 63 Hogyan jelennek meg a helyi nevelési tervben, pedagógiai programban, helyi tantervben a módszerek? ............................................................................................................... 82

5

5. fejezet. A követelmény (Kovácsevicsné Tóth Marianna) ............................................. 85 Mit jelent a követelmény? .................................................................................................. 86 A követelmény megjelenése különböző célrendszeri szinteken ....................................... 86 A követelmények tartalma, szerkezete ............................................................................. 87 Általános pedagógiai követelmények ................................................................................ 87 A kompetencia alapú programcsomagok követelményrendszere .................................... 90 A kompetencia alapú programcsomagok és a sajátos nevelési igényű tanulók .................. 94 A sajátos nevelési igényű tanulók és a Nat ........................................................................ 96 A minimális kompetencia .................................................................................................. 98 Az intézmény mindennapjai .............................................................................................. 99 6. fejezet. Az értékelés (Montay Beáta) ..................................................................... 103 A pedagógiai értékelés .................................................................................................... 104 Az értékelés „tárgya” ...................................................................................................... 105 Mit értékelünk? ................................................................................................................ 109 Értékelés a kompetencia alapú programcsomagokban ..................................................... 1 10 Az iskola értékelési rendszerének újragondolása .............................................................. 1 12 Az értékelési rendszer megjelenése az intézményi dokumentumokban .......................... 1 19 7. fejezet. Habilitáció-rehabilitáció (Hernádi Krisztina) .............................................. 123 A fogalom értelmezése ................................................................................................... 123 A habilitáció-rehabilitáció szerepe, funkciója, célja ......................................................... 124 A habilitáció-rehabilitáció szerepe az oktatásban ............................................................ 126 A „hozott tudás” és a habilitáció-rehabilitáció ................................................................ 129 A habilitáció-rehabilitáció megjelenése az intézményi gyakorlatban ................................ 1 30 Elmozdulás a hagyományos pedagógiai gyakorlattól – a kompetencia alapú programcsomagok ....................................................................................................... 1 33 A tanulásszervezési formák sérülésspecifikus igényekhez igazodó megválasztása .......... 1 34 A habilitáció-rehabilitáció jelentősége a pedagógiai programban ..................................... 1 36 8. fejezet. A tanulási környezet (Máténé Sej Jolán) ................................................... 139 A tanulási környezet értelmezése .................................................................................... 1 39 A tanulási környezet kialakítása ....................................................................................... 141 A nyitott iskola felé vezető lépések ................................................................................. 142 A tanulási környezet változásának folyamata az intézményben ...................................... 151 A változás folyamata ......................................................................................................... 153 A tanulási környezet megjelenése az intézményi dokumentumokban ............................ 154

6

9. fejezet. Az egyéni fejlesztési terv (Soós Jánosné) ................................................... 157 Mi az egyéni fejlesztési terv? ............................................................................................. 157 Egyéni fejlesztési terv az inkluzív intézményben .............................................................. 159 Gyakorlati tanácsok .......................................................................................................... 167 Kontrollvizsgálatok végzése ............................................................................................ 169 Függelék az Adaptációs dialógushoz ...................................................................... A kompetencia ................................................................................................................ Vizsgáló és fejlesztő eljárások gyűjteménye a tanulási nehézségek szűrése és fejlesztése köréből .......................................................................................................... A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora ........................................... 171 173 181 186

2. RÉSZ. ADAPTÁCIÓS MÁTRIX (Giflo H. Péter – Jenei Andrea – Nagyné Tóth Ibolya – Megyeri Józsefné – Vargáné Mezô Lilla) ...................................................................... 191 3. RÉSZ. INKLÚZIÓS FOGALOMTÁR ................................................................... 417 AjÁNLOTT ÉS FeLHASZNÁLT IRODALOM ......................................................... 491

7

Kedves Pedagógus!
A kiadvány, amit a kezében tart, egy fejlesztés kiemelkedően fontos mérföldköve. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának 2.1-es intézkedése keretében 2004 óta folyik az a fejlesztő munka, amelynek célja a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása a közoktatás területén. E program keretében került sor azoknak a szolgáltatásoknak a kialakítására, amelyekkel a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelését vállaló intézmények munkáját segítjük. E munka meghatározó részét tette ki – többek között – az integrált oktatás know-how-jának kifejlesztése, azon belül is egyrészt a kompetencia alapú programcsomagok adaptálása a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttneveléshez, másrészt a programcsomagokat adaptáló integráló intézmények támogatása. Az Adaptációs kézikönyv ennek a több mint hároméves munkának az eredménye. Alcíme is jelzi azt a szándékot, mely szerint gyakorlati útmutatót kínálunk az integráló pedagógusoknak. A siker kulcsa, kedves pedagógusok, az Önök kezében van. Önöknek, az együttnevelés felelősségteljes feladatát vállaló, többségi iskolában tanító kollégáinknak szeretnénk elsősorban segítséget nyújtani, hogy korszerű ismeretek elsajátításával, ezzel együtt meglévő tudásuk felszínre hozásával és tapasztalataik beépítésével legyenek eredményesek a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a kiadvány a legszélesebb – nemcsak szakmai – közönség érdeklődésére is számot tarthat, hiszen az „adaptivitást mindvégig a változó feltételekhez való alkalmazkodásként értelmezzük és a fejlődés alapjának tekintjük”. Ennek pedig – pedagógiai értelemben – nem lehet más a célja, mint az olyan – befogadó – iskola megteremtése, amely legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy minden tanulója számára biztosítsa az oktatás folyamataiban egyéni képességeinek és fejlődési ütemének megfelelő részvételt. Ehhez tekintjük eszköznek a kompetencia alapú programcsomagokat. Könyvünk három fő részből áll. Az Adaptációs dialógus szerzői azokat a tartalmakat mutatják be, amelyek átgondolása nélkül nem vagy csak nagyon nehezen lehetséges a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének tudatos, tervezett és szervezett keretek közötti megvalósítása. A különböző részek pilléreket kívánnak biztosítani mindazok számára, akik tudják, hogy a gyermekek különbözők, és az óvodáknak, iskoláknak kell felkészíteniük őket egyedi fejlődési útjaik eredményes beteljesítéséhez.

9

Az Adaptációs mátrix abban segíti az eligazodást, hogy a kompetencia alapú programcsomagokhoz elkészült gyakorlati segítségek (sérülésspecifikus ajánlások, SNI-szempontú mintamodulok, módszertani útmutatók és jó gyakorlatok) koncentráltan a sérülés típusára, az egyéni képességekre biztosítsák az intézmények számára megvalósítható, de az intézményi tudást figyelembe vevő adaptációs folyamat támogatását. Az Inklúziós fogalomtár tartalmazza mindazokat az alapfogalmakat, a gyógypedagógia területét érintő, nevelési és oktatási folyamatokhoz kapcsolódó kifejezéseket, amelyek segítik a sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos tevékenységeknek az intézményi alapdokumentumokban való megjelenését és a pedagógiai folyamatok tervezését. Budapest, 2007 október . A fejlesztők és szerzők nevében: Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

10

rész aDaPTÁCIÓS DIalÓ GUS .1.

.

hanem megfelelő alkotó. megoldások kialakítása. A részt vevő pedagógusok. hogy a fejlesztések középpontjába egyértelműen a tanuló egyén kerül. játékokban való részvétel is. fejezet Az adaptáció felértékelődése A fejezetben szót ejtünk az adaptációs kézikönyv céljáról. hogy a fejlesztések fókuszába a diákok kompetenciáit állítjuk – vagyis statikus tudáselemek helyett alkalmazható és fejleszthető készségek. szakértők és diákok egyenrangú partnersége nélkül az eredmények legfeljebb átmenetiek lehetnek. hogy a tanulás ezenkívül magában foglalja készségek.I. a legfontosabb következménye. Ezért minden pedagógiai fejlesztés fontos eleme az egyéni tanulást elősegítő módszerek. amelynek során sokkal több lesz az ismerős. képességek kialakítását tekintjük a pedagógiai munka céljának –. A pedagógiai fejlesztéseknek ma már figyelembe kell venniük. ha a részt vevő pedagógusok nem egyszerű „beszállítók” vagy kipróbálók. a fejlesztés – több okból is – bizonyosan kisebb hatékonyságú lesz. mint az ismeretlen dolog. Úgy ejtünk szót a pedagógiai munkáról. A fejezetet írta: Kőpatakiné Mészáros Mária Együttműködésre „ítélve” A pedagógiai fejlesztések kulcseleme. a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő kompetencia alapú programcsomagok bevezetésének előnyeiről. Annak. intézményvezetők. azaz: üzenetet olvasunk a biológiából a pedagógia számára. a sajátos nevelési igényű tanulók A tanulásfogalom ma már nem szűkül le tények és lexikai ismeretek akaratlagos elsajátítására.  13 . fenntartók.és/ vagy közösségi tevékenységekben. és hogy nemcsak tudatos koncentráció eredménye lehet – és legtöbbször nem is akkor a leghatékonyabb –. képességek elsajátítását is. A fejlesztések akkor lesznek a legeredményesebbek. elterjesztése. Kompetenciafejlesztés elképzelhetetlen a tanulás egyéniesítése nélkül. és megismerjük az angliai pettyesaraszoló lepke történetét. hanem valójában ők az aktív fejlesztők. hogy az érintettek magukénak érezzék azt. Kedves Pedagógus! A kötetben olyan sétára hívjuk Önöket.

és 1950-re 90%-ban ez a változat vált uralkodóvá Angliában. szakértők szerint a 21 században a boldoguláshoz az egyik legfontosabb az élethosszig . A – némiképpen játékos – feladatokat azért illesztettük be. miközben azt eszköznek tekinti az együttnevelés eredményes megvalósításához. hogy az intézményi nevelés mennyire képes az elvárásokhoz alkalmazkodni. Ezért fontosnak tartjuk kijelenteni. hogy a tanulók boldogulásában kulcskérdés. a Biston betularia esete. Ezt követően egyre több fekete (melanikus) pettyesaraszolót találtak az angliai Manchester közelében. 14 . hogy régi módszerekkel nem lehet az új kihívásokra felkészülni és felkészíteni. hogy ez a TÉT – vagyis: tanulás egy Életen át. hogy tisztán és egyértelműen fogalmazott jelentésekből induljunk ki.1. és azzal magyarázták. a kompetencia alapú programcsomagok adaptációjáról. Ennek a lepkefajnak létezik egy pöttyös világosszürke és egy fekete változata. új tudások megszerzésére alkalmasak. és azzal is tisztában vagyunk. hogy az adaptivitást mindvégig a változó feltételekhez való alkalmazkodásként értelmezzük és a fejlődés alapjának tekintjük. Az ANGlIAI PEttyEsArAszoló lEPKE üzENEtE Kedves Pedagógus! Ez a kötet a kompetencia alapú programcsomagok adaptálását segíti az intézmények pedagógusai számára. angol kifejezéssel: a life long learning (lll). mert ezek az egyéni kompetenciák fejlesztésére. kezdjünk hozzá! Hiszen mindannyian tudjuk. Ezt a folyamatot „ipari melanizmusnak” nevezték el. lényeges kérdések értelmezésénél elengedhetetlen. Kérjük. Hogy közben Önöknek is tanulni kell? természetesen. az együttműködésről. hogy közben ötleteket adunk a szokatlan feladatok közötti eligazodásban. tartó tanulás. hogy az ipari forradalom előtt a fák törzsét világos színű zuzmók borították. olvassa el az alábbi történetet! Az evolúció egyik leggyakrabban hangoztatott „bizonyítéka” az angliai pettyesaraszoló lepke. rész Adaptációs dialógus inkluzív neveléséről-oktatásáról. új tudások birtokába juttatjuk Önöket. A történet szerint 1850 előtt a legtöbb pettyesaraszoló világosszürke volt. a tanulók helytállására esélyt adni. Azt is mondhatnánk. így az azokon pihenő sötétebb színárnyalatú lepkék könnyebben észrevehetőek voltak. a pedagógiai tevékenység nagy problémáiról. segítünk a döntő lépések megtételében. új ismeretek. rajta.

2. vagyis az alkalmazkodás a megváltozott feltételekhez a biológiában a . hogy mennyire vagyunk erre képesek. nagyban múlik a nevelésen és az oktatáson. c) A technika támogatásával megsokszorozhatjuk képességeinket. túlélés és a fejlődés alapja. változáshoz. mit üzen a számunkra! 1 Az adaptivitás. a sötét fakérgeket pedig még jobban befeketítette a korom. amely képes a természetes szelekció törvényszerűségeinek tompítására.1. A biológiában a túlélést jelenti egy-egy faj számára. d) A jog megteremtette a társadalmi együttélés szabályait. Kedves Pedagógus! A nevelési-oktatási intézmények környezete erőteljesen változik. Az ipari forradalom idején viszont a zuzmók az iparosodott vidékeken elhaltak a fákról. Az. lássuk. A kényelmes. A turbulencia a környezetünk jellemzője – vagyis a változás gyors és nagy volumenű. így ekkor a madarak főleg a világosabbakat ehették meg. b) Az orvostudomány segíti a biológiai hátrányok leküzdését. Azok az élőlények lesznek sikeresek. A régi módszerekkel azonban nem lehet sem felkészülni. Társadalmunk sikere és az egyének boldogsága-boldogulása nagymértékben múlik azon. De nézzük csak. akkor nem igényel nagy erőfeszítést. A pedagógia mint eszköz Korunk egyik legnagyobb kihívása tehát az alkalmazkodás a hihetetlen mértékben felgyorsult fejlődéshez. milyen lehetőségeink vannak a drámai következmények elkerülésére. 3. sok ezer (tízezer) évig tartó útvonalkeresésnek vége. 4. A sötét háttér miatt a sötét lepkék észrevétlenebbek maradtak a fák törzsén. amelyek képesek alkalmazkodni a környezet változásaihoz. hogy megfeleljünk a megváltozott elvárásoknak. a CIvIlIzÁCIÓ ÁlDÁSaI A lehetőségek gazdag tárháza: a) Az ember számára a modern társadalom olyan környezetet jelent. Akár fenyegetésként is olvashatnánk a pettyesaraszoló történetét. sem felkészíteni arra. fejezet Az adaptáció felértékelődése A madarak tehát feltehetően a fekete lepkéket ették meg. ha a változásokhoz jól tud alkalmazkodni. hogy a gyerekek intézményes nevelése képes-e igazodni a gyorsan átalakuló feltéte15 . e) A nevelés felkészít a társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodásra. Ha az átalakulás lassú és folyamatos.

hogy a tanulás sajátosan az egyénre jellemző folyamat? Tudnak-e olyan feltételeket teremteni. Hogyan igazítsuk a tanórát a tanuló egyéni igényeihez? A kompetencia alapú programcsomagok adaptációjának megvalósításával. Kedves Pedagógus! Az eredményes tanulásszervezés kulcseleme: a tanítás-tanulás folyamatának tudatos megtervezése. melyek között minden egyes gyerek saját ütemében. amelynek segítségével a programcsomagokat sikeresen adaptálhatja az Ön intézményének sajátosságaihoz. egy olyan tervezési algoritmust ajánlunk a figyelmébe. 1. egyéni módon tanul és fejlődik? Az adaptív tanulásszervezés e kérdésekre igennel válaszol. ábra – 2. hogy a kompetencia alapú programcsomagok éppen az Ön munkáját segítsék. b) lehetővé teszi a tanár előzetes tudásának alkalmazását.. 3. és a lehető legjobban illeszkedjenek a tanulói összetétel jellegzetességeihez.. c) Kezelhetővé teszi a kompetencia alapú programcsomag tartalmainak adekvát felhasználását. Annak érdekében. 16 . amely szerint a tanulás lényege nem az ismeretek elsajátítása. Adaptáció és adaptációs algoritmus A jelen nemzetközi pedagógiai gyakorlatában előtérbe került a tanulás személyre szervezése. Képesek-e az iskolák és a bennük dolgozó szakemberek munkájukat a tanulás folyamata köré szervezni? Képesek-e figyelembe venni. aktivizálását. rész Adaptációs dialógus lekhez. 4. akik az Ön osztályába járnak. Ehhez a fejlődéshez bizonyos feltételek szükségesek. a pedagógus feladata pedig éppen ezek megteremtése. A tervezési algoritmus előnye: a) Megkönnyíti a tanítási-tanulási folyamat tervezését. azokról a tanulókról szóljanak. d) A tanulói portfólió segítségével lehetővé teszi a reflektáló tanári magatartás kialakulását.. Erről lesz szó a továbbiakban. lépés). 5. hanem a személyiség különböző komponenseinek az egyénre jellemző fejlődése.1. egyéniesítése. ezzel növeli motiváltságát a folyamatban való részvételre (l.

vonat.1. mit tart a legnagyobb akadályozó tényezőnek. és milyen segítséget igényelne leginkább a sikeres együttműködés érdekében. hogy bizonytalanná válunk. ábra Tervezési algoritmus A változásoktól mégis félni kell? Tudjuk.) menetrendje. ahhoz inkább ragaszkodunk – de azért ez nem okoz számunkra komoly problémát. félelmekkel. ha nem a megszokott rend fogad otthon. ha változik az autóbusz (villamos. Nem szívesen tesszük. azt érezzük. hogy ha az íróasztalunk egy másik sarokba kerül. mert amit már megszoktunk. akkor tele vagyunk kételyekkel. hogy Ön miben tudna a leginkább aktivizálódni. félelmeit az adaptációs tevékenységgel kapcsolatban. Írja le. fejezet Az adaptáció felértékelődése 1. Közben azt is fogalmazza meg. HÉV stb. reményeit. ehhez alkalmazkodnunk kell. ossza meg velünk gondjait. Kedves Pedagógus! Kérjük. Ha a változás hirtelen következik be és sokféle dolgot befolyásol az életünkben. 17 . Így van ez most is.

............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................. ...................... ............................................ ............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ ............................................................. .................................................................................................................. 18 ........................................ 3................................................................ ................................................................................... .............................................................................. ........................................................................................................ .......................................................................................................................................................................................... .............................................................................. .......................................................................... ................................................................. ....................................................................................................................................................................... A pedagógiai gyakorlatom változtatását leginkább akadályozó tényezők: ................................................................................................................................ ...................................... ......................................................................................... Amit a változás eredményességéhez én hozzáadok: ........................ 2.............................................................................................................................................................................................................. ............................................ .....................................................1........ .................................................................................................................................................................................................................................................................................................. ........................................................ rész Adaptációs dialógus 1 A jelenlegi pedagógiai gyakorlatom jellemzői: .................................................................................................................................................................................................................................. ................. .............................................................. .......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

.................................................................................. Amiben képeznem kell magam: .................................................................................................................................................................................................................................................................. ............................ ....................................................................................................1........................................... .................................................................................................................................................................................................................................................................................. ................... ....................................................... ............................................................................................................................ ...................................................................................................................... ........................................... ........................................................ ................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................. ........................................ ............. ............................................................................................................................................... 5................................................................ ........................................................................................................................................................... Amit már most tudok: .................................... .......... fejezet Az adaptáció felértékelődése 4...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... 19 ...... Amiben segítségre van szükségem az adaptáció során: ................................................................................................. ............... 6.................................................................................................................. ...................................................................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................. ......................................................................... .....................................................................................................................................................

az újra való nyitottság jellemezzen bennünket. kínáljuk lehetőségként ezt a könyvet. segíteni a kompetencia alapú fejlesztés alkalmazásának intézményi gyakorlattá válását. Minden egyes olyan tevékenységnek. keressék a megoldásokat együtt! Ha nem megy. akkor kérjenek szakértői segítséget! Miért kompetencia? Ebben a témában kompetensnek érzem magam! Meg tudom csinálni! – halljuk a környezetünkben. Kedves Pedagógus! Annak érdekében.1. Kérjük. amelyet együtt végzünk ennek a könyvnek a lapjain. hogy a sikerekre koncentrálnánk? Jó ez? Azt gondoljuk. Ez határozottan jó érzés – pedagógusnak. ossza meg tudását. A fejlesztéshez pedig csakis a pontos helyzetelemzés. a helyes „diagnózis” segíthet hozzá bennünket. módszerünk: adaptív utak kínálata a kompetencia alapú programcsomagokat befogadni és alkalmazni kívánó integráló/inkluzív intézmények számára. de gondjait is munkatársaival. a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttnevelésére. rész Adaptációs dialógus Egész eddigi tevékenységünk azt célozta. a minőségi változást eredményező intézményi innovációk serkentése-megvalósítása. és örömet is okozzon. hogy a tanulási erőfeszítés Önnek és tanítványainak kevesebb bizonytalansággal és több sikerrel járjon. igen. és mondjuk-érezzük mi is gyakran a fenti mondatokat. Eszközünk. hogy derűs együttműködésben. tanítványnak egyaránt. Ezért Ön jogosan teheti fel a kérdést: miért kezdjük a problémák felsorolásával – ahelyett. Célunk az intézmény és az Ön meglévő tudásának aktivizálása és beillesztése az új keretekbe. Feladatunk új útvonalakat kínálni a differenciált igények kielégítésére. 20 . a fejlesztés a feladata és az értelme.

magyarázat ismert. illetékességet. egyéb emocionális tényezők”. hanem fáklya. ügyesség. Több körülírás. és értelmet nyer Szent-Györgyi Albert mondása: „A gyerek feje nem edény. Nagy József 2 . amit lángra kell lobbantani. „alapvetően értelmi jellegű (kognitív alapú) tulajdonság. amit meg kell tölteni. hivatkozott értelmezéseket! 2. ábra A kompetencia fogalmának néhány értelmezése Forrás Idegen szavak és kifejezések szótára Pedagógiai lexikon Értelmezés latin eredetű szó. Kitérünk a transzferábilitás és a többfunkciós szerep részletezésére. Kedves Pedagógus! tekintsük át a leginkább használatos.” A fejezetet írta: Földiné Koczor Tünde A kompetencia értelmezése A kompetencia fogalmának értelmezésében a pedagógiát és a pszichológiát hívjuk segítségül – miközben nem hagyjuk figyelmen kívül a munkaerőpiac elvárásait sem. de fontos szerepet játszanak benne a motivációs elemek. Alkalmasság.2. A kompetencia meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság (Nagy. hogy miért került a gondolkodás – és az iskolai élet – középpontjába a kompetencia alapú fejlesztés. pontos definíció még nem született. fejezet A kompetencia A fejezetben megismerjük a kompetencia definícióit. de általánosan elfogadott. képességek. A fogalmat különböző tudományágak képviselői értelmezték saját szemszögükből. 2000.). jogosultságot és szakértelmet jelent. és rávilágítunk arra.

Az ismeretek. A kompetencia fogalma a kognitív pedagógiai szakirodalomban a következőképpen jelenik meg: a kompetencia a „tudásnak arra a formájára utal. Implementation of ‘Education and Training 2010’ Work programme. amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz. 2 2 European Commission. és így alkalmazása is természetes könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg. képességek és készségek kapnak szerepet. erős gazdasági versenyre. amely által a személy képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. 2006. be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A tantervben e kompetenciák. Elemei: ismeret. politikai demokráalaptanterv ciára. alapvető elemei. hogy személyisékulcskompetencia gét kiteljesíthesse és fejleszthesse. majd végtelenül sokféle gondolat megfogalmazására alkalmazzuk. hasznosítható tudás egyik kategóriája (Csapó. attitűd. A döntést szolgáló motívumok. Kulcskompetencia – Nemzeti A modern. ha képes megoldani az ahhoz a tevékenységhez tartozó szokásos feladatokat).). az Európai referencia Keret. készség. képességek. a viselkedést lehetővé tevő képességek összefüggő rendszere (Kardos.). Working Group B „Key competences”. és – azokat komponensrendszerekként értelmezve – komplex képességek. 2004. életszerű tapasztalatok révén történik. ahogy az anyanyelvet megtanuljuk. A Nemzeti alaptanterv ezekre tételesen épít. A második értelmezés az ember által elvégezhető tevékenységekhez. Csapó Benő Első értelmezésben a kompetencia alapúság a tanterv taxonómiáját meghatározó szakmai elkötelezettséget jelenti. szociális és speciális kompetenciák) jelöli meg. többfunkciós egyrendszerben2 definiált nyolc sége. A kompetencia alapú tanterv hátterében egy olyan személyiségelmélet húzódik. képességek. magatartási és viselkedési jegyek összessége. 22 . tevékenységek. készségek. Hasonlóan ahhoz.” Ebben a tekintetben a kompetencia az értékes. amelynek elsajátítása természetes közegben. képességek) rendszerének leglényegesebb. megoldható feladatokhoz köti a kompetenciákat (valaki kompetens valamilyen tevékenységgel összefüggésben. megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák (tudások. érvényes. továbbá fejlesztési feladatok. készségek és attitűdök transzferábilis. Directorate. General for Education and Culture (2004). rész Adaptációs dialógus Forrás Kardos lídia Értelmezés Azon elvárható ismeretek. mindig feltételezve mögöttük egy tudásrendszert is. tudás alapú. az érzelmek. az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó. készségek és rutinok hierarchikusan felépített rendszerét használja. Key Competences for Lifelong Learning. amely a személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat (személyes. kognitív. A European Reference Framework.1.

amelyeket az egyén fontosnak ítél (pl. amelyek a munkaadók számára fontos és az iskolában kialakítandó (kulcs)kompetenciákat tartalmazzák. amelyekkel kapcsolatban korábban konszenzus alakult ki. szociális szerepek: olyan attitűdök. ha az egyes tagállamok oktatási rendszerei korszerűsödnek. – Önértékelés. Kulcskompetenciák Kedves Pedagógus! Az Európai Unió szándéka nagyon világos. – Motivációk: azon tényezők. a hasznosság oldaláról közelít. Ezt csak úgy lehet megvalósítani.2. 2. mivel mindkét megközelítés művelői azt szorgalmazzák. Összefoglalva A kompetencia alapú képzés az előre meghatározott kompetenciák megszerzésére irányul. amelyek irányítják a viselkedést. A két gondolat nem teljesen különböző. hogy a közoktatási rendszer minél eredményesebben készítse fel a társadalom tagjait a sikeres felnőtt lét szerepeire. siker stb. összeérnek. A pragmatikus megközelítés célja olyan kompetencialisták összeállítása.). és jobban illeszkednek a munkaerő-piaci elvárásokhoz. a másik a személyiség tudatos fejlesztéséből indul ki. A (kulcs)kompetenciával foglalkozó szakirodalomban alapvetően kétféle megközelítéssel találkozunk: 1. ha az iskola – erre tudatosan fókuszálva – kialakítja azokat a kulcskompetenciákat. – Személyiségvonások: pszichikai. 23 . fejezet A kompetencia Az EGyÉN szINtJÉN lÉVő KoMPEtENCIÁK ÖsszEtEVőI – Ismeretek. a karakter. a tudás: információk. – Készségek. a társadalmi igényekhez. Jól látszik. hogy a versenyképesség fenntartása és növelése csak akkor lehetséges. karrier. értékek. az egyik a társadalmi szükségletek. fizikai jellemzők. jártasságok: a feladatok teljesítésének képességét adják. amelyekkel az egyén rendelkezik.

szociális és állampolgári kompetenciák). Az Európa Tanács 2000 márciusában elfogadott lisszaboni határozata 2010-ig Európát a világ legversenyképesebb. 8. kulturális tudatosság. 24 . amelynek részeként lényeges feladat a kulcskompetenciák azonosítása és fejlesztési lehetőségük megtalálása. A boldogság. hogy az egyéni célkitűzései elérésére törekedjen (kulturális tőke megszerzése). legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává kívánja fejleszteni. képességek. matematikai műveltség. anyanyelvi kommunikáció. 3. tanulási kompetencia (a tanulás megtanulása). 3. A kulcskompetencia fogalmának értelmezésében három szempontot feltétlenül érdemes figyelembe venni. 5. aktív állampolgárként tud részt venni a társadalom életében (társadalmi tőke megszerzése). nyitottságot. . Az azonosított kulcskompetenciák: 1. képes az élethosszig tartó tanulásra és arra. A kulcskompetenciáknak ki kell alakulni a kötelező oktatás végére. 2. interkulturális. 7 vállalkozói képességek. de tanulást.1. A kulcskompetenciák birtokában az egyén 1. érdeklődő hozzáállást is magukban foglalnak. 4. Ennek érdekében sajátos célokat fogalmazott meg az oktatás számára is. attitűdök és adottságok készletét jelentik. Jelentőségük azonban sokkal tágabban értelmezendő: a sikeres önmegvalósítást támogató készségek. mert ezek a tudás alapú társadalomban és a gazdaságban való érvényesüléshez nélkülözhetetlenek. valamint természettudományos és technikai kompetenciák. személyközi és állampolgári kompetenciák (interperszonális. amelyekre minden embernek szüksége van a személyes fejlődése és a sikeres munkavállalása érdekében. a kiegyensúlyozottság elérése a kulcskompetenciák megléte nélkül elképzelhetetlen. képessé válik arra. Összegezve: a kulcskompetenciák azon legfontosabb képességek összességét jelentik. rész Adaptációs dialógus A kulcskompetenciák elsősorban a munkaerő-piaci elvárások kapcsán merülnek fel. Fejlesztését a társadalom – az életben való boldogulás érdekében – elvárja az iskolától. A célok megvalósításának egyik eszköze a kompetenciafejlesztés. képességeinek megfelelő munkát találjon (humán tőke megszerzése). 2. információs és kommunikációs technológia (digitális kompetencia). 6. idegen nyelvi kommunikáció. hogy képzettségének.

2. német. amely előtte áll. amit szeretni fog. 3 25 . hogy az ember megtanuljon tanulni. fejezet A kompetencia AMIÉrt Az IsKolÁN A VIlÁG szEME… A kulcskompetenciákkal elsősorban az iskolának kell felvérteznie a fiatalokat. kezelni. illetve az • életpálya-építési kompetenciák területét. megismerje a jól végzett munka örömét. de kialakításuk nem köthető konkrét tantárgyakhoz. hogy felébredjen a tudásvágya. amit csinál. illetve kulcskompetenciákat tantárgyaktól független fejlesztési feladatként – keresztkompetenciaként – kell felfogni. Ezt célozza az uniós támogatással megvalósuló hazai fejlesztés3 is: a központi programban – az óvodákban és iskolákban felhasználható – oktatási programcsomagok kidolgozására került sor. • a matematikai. A jelzett képességeket.” (Szent-Györgyi Albert) Mindenki szeretné érezni. meg tudja oldani a jelentkező feladatokat és képes helytállni Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3. szintén kulcsfontosságú • szociális. megízlelje az alkotás izgalmát. illetve magyar mint idegen nyelv). megtanulja szeretni. életviteli és környezeti kompetenciákat. hogy képes megbirkózni azzal a problémával. francia.1 intézkedés: Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésének támogatása. • az idegen nyelvi (angol. – valamint az EU támogatási politikájában kiemelt célként megjelenő. és megtalálja azt a munkát. A fejlesztés hat kiemelt kompetenciaterületet érintett: – az eszköz jellegű kompetenciák közül • a szövegértési-szövegalkotási. • az informatikai és médiahasználati (IKT) kompetenciát. Mit jelent a mindennapi munkánkban a kompetenciafejlesztés? „Az iskola arra való.

„Ha a teknősbékát arra kényszerítjük. amelyben a gyerek önmaga lehet. hogy úgy fusson. Nagyban segíti a kompetencia érzésének megerősödését a gyerekekben az.1. gondozó szerepét ölti magára. A KoMPEtENs tANUló Minden gyereknek joga van ahhoz. az állapoton nem tud javítani. olvasnak. Az iskolai munkában elsődlegesen az a feladatunk. A gyerekek nagyon különböző sebességgel reagálnak. alkalmazkodnak. ha megtapasztalhatja a kompetencia érzését. A címke semmilyen célt nem szolgál. harmonizálás. a tanuló pedig a segítségre szoruló betegét. A KoMPEtENs PEDAGóGUs A pedagógus és a tanuló között kölcsönös kapcsolatnak kell kialakulni. hogy nem tehetünk semmit. problémás stb. Nyilvánvaló. ha 26 . hogy a gyerekek számára lehetővé tegyük a kompetenciaérzés megtapasztalását a tanulási folyamatban – ennek birtokában könnyebben eljuthatnak más területeken is a kompetencia érzéséig. Ha a pedagógus és az iskola átveszi és ráilleszti a diákra a pszichológiai címkéket (hiperaktív. felzárkóztatás. mert azt sugallja. beszélnek.). értenek meg dolgokat. És ha a versenylónak nem engedjük meg. hogy a gyerekek különbözőek. hogy egyenrangú felekként érintkezhessenek egymással. a helyzeten csak ront. mint a teknős – ebbe a versenyló pusztul bele” – mondta Selye János. Hogyan fejleszti egy felelősen gondolkodó iskola a lehető legtöbb tanulójának tanulását? Elvben három orientáció lehetséges: korrekció. – A harmonizálás megelőző jellegű. Azaz mindenki szereti magát kompetensnek érezni. örömmel járjon a saját lakókörzetében élő többi gyerekkel együtt iskolába. hogy sikereket elérve. hogy olyan tanítási szituációt teremtünk. A tanuló csak akkor lesz a tanulásban motivált. írnak. adottságokkal rendelkezik. Nem mindenki egyforma gyors. autista. rész Adaptációs dialógus az adott szituációban. A pedagógus a segítő. – A korrekció és a felzárkóztatás „gyógyító” jellegű – alapvetően a gyereket akarják alkalmassá tenni az iskolára. hogy gyorsabban haladjon. partneri kapcsolat. ahol cél a problematikus tanítási helyzetek megelőzése azzal. mint a versenyló – belepusztul. mindegyikük más tulajdonságokkal. A kialakuló kapcsolat könynyen sérülhet már a nevelési-oktatási folyamat elején. Így a probléma újabb megerősítést kap. akkor a pedagógus és a diák között nem lehet kölcsönös.

és értékelik azért. hogyan lehetne többet kihozni magából. kialakíthatunk egy olyan környezetet. a gyerek lemaradásának oka máshol keresendő. kevesebb időt ad nekik a válaszadásra. A legtöbb gyerek ingergazdag környezetben nő fel. hogy a sikereket ők maguk érték el. a gyerek nem képes többre. Erre kitűnő lehetőséget teremt a differenciálás. A lényeg. hiányosságaival együtt. intelligencia. ha alkalmazkodunk ezekhez a különbségekhez. Kedves Pedagógus! Ha a tanulási és munkatempó. amit a pedagógus gondol. érdeklődés és adottság különbségeit természetesnek tekintjük. A magyarázat nagyon egyszerű: ha a diáknak nincs önbizalma. Igyekezzünk annyi időt adni a tanulóknak. hogy semmit sem tehet. mert kudarcosan nem lehet tanítani). az ember dadog. akkor gyakran meggyőzi magát. Megtapasztalják a tanulói kompetencia érzését. Úgy érzik. Mi pedig fogadjuk el őket. A kialakult helyzetben a pedagógus és a tanuló egyaránt rosszul érzi magát. hogy a munkájuk során szabad tévedni. hibákat követ el. Öntudatlanul is ritkábban adja meg a szót ezeknek a tanulóknak. Nem tudja. amely bőségesen kínál számára tanulási lehetőségeket. elbizonytalanítják a pedagógust. A képességek nagy részét a gyerekek nem az iskolában sajátítják el. A tanítás akkor lesz jó. A gyermekeknél ez még inkább így van. ha az embernek gyorsabban kell a feladatát elvégezni annál. akik megtapasztalhatták. rosszul olvas el szavakat. próbálnak alkudozni. Az ember állandóan képességei fejlesztésére törekszik. „Nem akarok társasozni!” „Most nincs kedvem fogócskát játszani!” „Majd később olvassunk. Az eredmény nyilvánvaló: az elbátortalanodott tanuló azt teszi. Azok a tanulók. Ilyenkor jelentkeznek a hibák: az írás olvashatatlanná válik. akik hagyományos keretek között nem tudnak lépést tartani a többiekkel. amennyire szükségük van. A gyerek szinte mindenre (saját korlátain túl is) képes akar lenni. hogy a diákok fogadják el önmagukat. ami. hogy legközelebb is sikerrel járnak majd. mint amit bír. egyre több mindenre lesznek képesek: rájönnek. Nagyon fárasztó az. amelyben mindenkit elfogadnak olyannak. hogy értenek valamihez. gyakran bele sem kezd a munkába vagy játékba. Ha a pedagógus meg akar szabadulni a sikertelenség érzésétől (márpedig meg akar. ritkábban dicséri őket. a feladatokat megkerülni. a helyzetüket és társaikat. emiatt a tanulás folyamatában kompetensnek érzik magukat.2. jó?” – mondják a tanulók. fejezet A kompetencia ezt az egyszerű tényt jobban figyelembe vesszük. amilyen. elhiszik. hogy a sokféle tevékenység hatására tudásuk növekszik. Fontos. hogy mindenki legyen önmaga: hibáival. ha ezeket a lehetősége- 27 . Azok a gyerekek. halogatni.

Kedves Pedagógus! Mi segíthet kialakítani a diákban a kompetencia érzését? Kínálatunk a következő. rész Adaptációs dialógus ket. a támogató tanulási környezetet kialakítjuk az iskola tanulási folyamatában (ezzel részletesen foglalkozik majd a 8. elmélkedésre! – Adjunk szabad mozgásteret! – Építsünk be különböző szinteket a tanításba. interaktívan kis csoporttal. hogy nagyon fontosnak tartjuk a közös munkát és egymás segítését! – Ösztönözzük a gyerekeket arra. vegyük figyelembe a különböző munkastílusokat és vérmérsékleteket! 28 . hogy az órával kapcsolatban elismerést vagy kritikát fejezzenek ki! – A tanítás legyen interaktív! Lehessen mindenki önmaga! – Mindenkit tekintsünk önmagának. fejezet: A tanulási környezet). fogadjuk el a természetes különbségeket! – Adjunk időt a gondolkodásra.1. hogy az az osztály minden tagjának megfelelhessen! – Dolgozzunk az egész osztállyal. ne címkézzünk. hogy hallani akarjuk a véleményüket! – Érzékeltessük a gyerekekkel. A kapcsolat – Helyezzünk megfelelő hangsúlyt az interakciókra! – A „személyek” szintjén történő kapcsolatnak a kölcsönös tisztelet és a bizalom legyen az alapja! – Szorgalmazzuk az aktív párbeszédet! – Vegyük figyelembe a gyerekek kívánságait és érdeklődési körét! – Éreztessük. a gyereket saját magához mérjük a tanulási folyamatban. és alkalmazkodjunk az egyes tanuló igényeihez is! – A munka és tanulás ütemét igazítsuk az egyénekhez.

A KoMPEtENCIAFEJlEsztÉs Az INtÉzMÉNyI GyAKorlAtBAN „Nem a tanterv kormányozza az iskolát. hogy a gyerekeket képességeik.” (Kiss Árpád) Hol jelenik meg a kompetencia alapú szemlélet az iskolák alapdokumentumai között? A kérdés megválaszolásához tekintsük át a következô oldalon szereplô összehasonlító táblázatot! 29 . hogy saját tapasztalataikra építhessenek! Elvárás – Legyenek komoly elvárásaink. mindig csak az érintettel közöljük! Iskolán kívüli környezet – A tanítás attól lesz művészet. – Építsünk a már meglévő tudásukra! – Kérdezzünk rá a gyerekek gondolatmenetére! – Adjunk lehetőséget a gyerekeknek arra. hanem a körülményekkel számoló nevelési terv. önbecsülését! – Dicsérjünk nyilvánosan.2. az értékelésnek. de a hibákat ne nyilvánosan javítsuk. de ezek mindig legyenek összhangban a gyerekek képességeivel és adottságaival! – Az elvárásainkat tegyük egyértelművé a gyerekek előtt! A tanulói kompetencia kialakításában fontos szerepe van a módszereknek. Ehhez jó módszer az iskolán kívüli környezet lehetőségeinek bevitele az iskolába. ismereteik bővítésére készteti. önbecsülés – Erősítsük a diákok önbizalmát. az osztályszervezésnek. hogy mindenki hallja. fejezet A kompetencia Önbizalom. Ezekről részletesen a későbbi fejezetekben lesz szó.

A kompetencia alapú programcsomagok bevezetésekor a tanítási-tanulási folyamat során alapvető feladat a kompetenciák fejlesztése. Ha a kiindulás más. hogy azok hozzájáruljanak a kompetenciák fejlesztéséhez. Az Irodalomban további olvasnivalót ajánlunk érdeklődésének kielégítéséhez.1. feltételezve. feladatok. az alapelvek. A hagyományos nevelési program változtatásra szorul. rész Adaptációs dialógus 1. eljárások tekintetében egyértelműen tükröznie kell a korszerű szemléletet. hogy a különbségek alapvetőek. történeti áttekintést talál a Függelékben. erre alapozva kell a hatalmas tudásanyagból az elsajátítandó ismeretanyagot és az elsajátítandó tevékenységeket kiválasztani úgy. táblázat A hagyományos és a kompetencia alapú program néhány jellemzője Hagyományos program Mire alapoz? a tartalomra Célkitűzései általánosak Mi áll a középpontban? a tanítás Milyen orientációjú? elméletorientált Milyen haladásra készül? csoportos Mire tervez? időegységre Értékelése általános szempontú teljesítmény szempontú teljesítményre egyéni gyakorlatorientált a tanulás specifikusak a kompetenciára Kompetencia alapú program Jól látszik. hogy annak elsajátítása a személyiség fejlődését eredményezi. Kedves Pedagógus! Amennyiben a fejezet felkeltette az érdeklődését. eszközök. célok. a témával kapcsolatban érdekes kiegészítő elemzéseket. 30 . akkor minden megváltozik A hagyományos tanterv az elsajátítandó ismeretanyagból indul ki. Ebből kiindulva.

fejlődési módja. A pedagógiai segítségnyújtás lehetőségeit és módját megismerve tudatosabban és hatékonyabban tudja napi pedagógiai munkájában hasznosítani ezek elemeit. akiknek viselkedése. A fejezetet írta: Vargáné Mező Lilla Együttműködés nélkül nem megy Kedves Pedagógus! Önnek. kulcsszerepével a pedagógiai munkában. keresve az együttnevelés során alakuló szakmaközi együttműködés útjait. Vannak gyerekek. Olvashatunk a tanulási zavarokról. hogy némelyik gyermek figyelmét a szeretett játék is csak rövid időre köti le. alkalmazásának lehetőségeivel a pedagógiai gyakorlatban.3. Már az óvodában észrevehető. Minden gyermek. a nevelési tanácsadó munkatársa. üteme lényegesen eltér a többiekétől. hallanak vagy nem tudnak megszámolni két gesztenyét. illetve az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGyMI) gyógypedagógusa. vizsgálatok és fejlesztő eljárások bemutatásával. másoknak a beszéddel van gondja. az iskolapszichológus. a legismertebb nézetek. a szakértői bizottság tagja. s ezzel zavarják a csoport életét. akadnak. 31 . a fejlesztőpedagógus. Általában gondot okoznak azok. a befogadó pedagógusnak a téma áttekintéséhez szeretnénk segítséget nyújtani a fogalmak tisztázásával. Együttműködő partnere lehet a szülő. esetleg mozgásos ügyetlenségük tűnik fel. Az együttnevelésben domináns szerepet kap az együttműködés. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A fejezetben megismerkedünk a diagnosztika alapfogalmaival. akik rosszul látnak. azok hátterérôl és a fejlesztés lehetôségeirôl. A fejezet kitér a szakmaközi együttműködés szükségességére az együttnevelésben. pedagógiai kollégái.és tanulói csoportban vannak eltérő teljesítményt mutató gyermekek – pozitív és negatív irányban egyaránt. akiknek rajzát az óvónő sosem tudja megdicsérni.

a megjelenési és határterületi problémákkal az utóbbi húsz évben számos vizsgálat foglalkozott. hogy csak egy-egy képesség vagy részképesség területén mutatkozik eltérés. melyek ezeknek a tanulási nehézségeknek a gyanújelei. gyökereinek feltárása és a megoldás nem egyedül a tanítóra. a fejlesztés lehetőségeinek megtalálása. nem érzékszervi fogyatékosok. de nem tudja. a tanító idejekorán tudná. akinek sérültsége szemmel látható. Az óvodában tapasztalt „furcsaságok” vagy eltérések az iskolai évek alatt tanulásban jelentkező nehézségekhez vezethetnek. Mi okoz gondot a tanítónak. hogy az általában jól bevált módszerek néhány tanuló esetében miért mondanak csődöt. mert olyan problémával találja magát szemben. és mit tehet megelőzésükre. Néhány továbbképzés sem oldja ezeket a feszültségeket. számos kutatást publikáltak Magyarországon és külföldön is. A tanulási zavarok. és intelligenciájuk is átlagosnak mondható – mégis tanulási nehézségeik vannak. Nem érti. írás elsajátításával. hogyan. Halmozódásuk következtében a gyerekek egyre több kudarcot élnek meg. Ezek hatására csökken önbizalmuk. a tanárnak? Az. mert a probléma azonosítása. Felismerésük. Jó lenne. Többnyire az olvasás. amikor munkája eredménytelenségével szembesül. azonosításuk. de gyakran előfordul. tanárra vár – szakmaközi együttműködést igényel. célszerű vizsgálati metódusokat és terápiás eljárásokat dolgoztak ki. a sorozatos sikertelenségek megkeserítik tanulóéveiket. Szenved a család és nyugtalan a pedagógus is. rész Adaptációs dialógus Ezek a problémák később sem szűnnek meg. A tanulási problémák sokfélék.1. A problémás gyerekek sokfélék. amelyre nem készítették fel. Van. a megfelelő terápiás javaslat megtalálása szakmai együttműködések során valósul meg – egyszeri vizsgálat nem elegendő hozzá. ha az óvónő. gyakoroltat – gyakran eredménytelenül. tanulási nehézségek okaival. A gondot leginkább azok a tanulók okozzák. a diagnózis felállítása. illetve hova fordulhat segítségért. Segíteni is szeretne. 32 . a matematikatanulással küszködnek vagy figyelemzavar jellemzi őket. Amikor a korrepetálás nem használ A jó szándékú pedagógus segít – korrepetál. akik laikus szemmel is látható módon nem mozgáskorlátozottak.

2. pszichológiai. Egyértelmű a törekvés a „címke” meghatározására. pontosítására vonatkozik (a szóhasználat szerint „defektológia” a gyógypedagógia elnevezése). az orvostudomány területén használatos kifejezés. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A pedagógiai diagnózis A bevezetőből is kitűnik. A diagnosztika a betegségek felismerésének tudománya és gyakorlata. gazdasági. A fogalom a pedagógia szakterületére a gyógypedagógia révén került.3. a diagnózis felállítása. A későbbiekben ezt váltotta fel a sok szempontú (orvosi. század elején az orvostudományra. a kísérleti pszichológiára és a gyermektanulmányozásra építették munkásságukat. kórisme. gyógyítva nevelés is. hogy 1. de a gyógypedagógiai intézményekben megvalósuló nevelés. amelynek elsődleges feladata – sajnálatos módon – a szelekció szolgálata volt. Az – elkülönítetten működő – gyógypedagógiai intézményhálózat kialakulásának mozgatóerői szociális. 33 . amikor nemcsak a tipizálás alapult kizárólag orvosi-biológiai szempontokon. Hogyan változott a fogyatékosság értelmezése? Az orvosi-pszichológiai megközelítéstől a pedagógiaitársadalmi megközelítés felé A magyarországi gyógypedagógia tudományos megalapozói a 20. A szakértői bizottságok vizsgáló teamjében napjainkban is kötelezően részt vesz orvos munkatárs. úgynevezett komplex gyógypedagógiai tipológiaalkotás. pedagógiai. Az ilyen pedagógiai modellekben mindenütt speciális tanterveket használnak. Ennek egy általánosan alkalmazott algoritmusa. Ez a múlt század végéig az akkori szocialista országokban mindenütt így volt. szociológiai). azonosítása. A latin és görög eredetű diagnózis szó elsősorban az egészségügy. a gyermekben van a hiba. A korszak jellemzője. ezért a diagnózis elsősorban a deficitek megállapítására. utalva ennek a szakterületnek eleinte az orvostudománnyal a mainál szorosabb kapcsolatára. hogy a fogyatékos tanulók nevelését-oktatását a defektus oldaláról közelítik meg. és a szegregációt. Az erre épülő pedagógia a károsodásra összpontosít. pedagógiai oldalról is megjelentek. diagnosztikának tekinti a betegség felismerésének és megállapításának tudományát. és a gyógypedagógus szerepe kizárólagos. hogy a tanulási nehézségek kezelésének kulcskérdése a probléma felismerése. Az Orvosi szótár hasonlóan fogalmaz. az elkülönített kezelést preferálja. Jelentése: kórmeghatározás.

34 . amelynek elérését az intézményfenntartók finanszírozására vonatkozó szabályozás is segíti. A gyűjtőfogalmakhoz nagyon gazdag tipológiarendszer és definíciókészlet társul. és nem a csoportok és típusok szerinti osztályozás és címkézés. kollégiumi ellátás igénybevételét tették szükségessé. 1981. nemritkán a családtól is. hogy orvostudományi alapon.) módosításáig. átfogó kifejezés a sajátos nevelési igényű gyermek. A mai felfogásban a diagnosztizáló és értékelő folyamatoknak az egyes egyének nevelési szükségletének megállapítása a feladata. hogy a külön intézményrendszerben megvalósuló nevelésnek-oktatásnak – az iskolán túli társadalmi beilleszkedés tekintetében – komoly hátrányai is mutatkoztak. illetve a gyermekek különböző standard csoportokba sorolása. Ma már az jellemzi a közoktatást. Ezt szakmailag megalapozta az a tény. A tipológiák egyre differenciáltabbak lettek. Az iskoláztatás szempontjából fontos – EU-konform – új.1. a TIPolÓGIÁk Általánosan jellemző. magyar megfelelője ennek fordítása. Az eredeti kifejezés. A gyógypedagógiai iskolákba javasoltak köre egyre körülírtabb. Célként megjelenik az integráció. Hazánkban ez volt a jellemző egészen 2003-ig. hiszen ezek az intézmények általában a lakóhelytől távol lévén. Napjainkban az orvosi/biológiai megközelítéssel szemben erősödik a nevelési/társadalmi megközelítés. hívei az orvosi kategóriák. Eleinte az „abnormálisok” és betegségben szenvedők számára alakultak iskolák. rész Adaptációs dialógus A gyógypedagógiai intézményrendszer kialakulásának következménye lett a tartós elzárás a társadalomtól. 2005. 4 OECD: Organisation of Economic Cooperation and Development – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. mindegyikben a fő. amikor a törvényben a fogyatékos megnevezést felváltotta a sajátos nevelési igényű elnevezés. a közoktatási törvény (Kt. Az elkülönített iskoláztatás preferálódik. hogy a legtöbb területen működnek együttnevelő (befogadó) intézmények. tanuló (sNI) fogalom.). A nemzetközi gyakorlatban jelentkező együttnevelési irányzat hatására az 1980-as évektől kezdődően egyre erősödött az integrációs törekvés hazánkban is. A szóhasználat a következő: anomália = fejlődésmenetében sérült. így bővülnek a képzési formák között a választási lehetőségek a sajátos nevelési igényű tanulók számára is (KőpataKi. a special educational needs (sEN) az oECD4-től származik.és alcsoportok és típusok széles skálájával (GordoSné. a biológiai kritériumok alkalmazását látják célravezetőnek. azokra korlátozódik.). orvosi szempontból történt a fogyatékossági kategóriák kialakítása. defektus = fogyatékos. akiknek fejlődésmenete valamilyen káros hatásra fellépő állapot következtében tartósan megsérült.

hogy a pszichés fejlôdési zavarai miatt sajátos nevelési igényû gyermek.” (Forrás: OKM tanévkezdô kiadvány.okm. magatartási nehézséggel küzd. magatartási nehézséggel küzdô gyermek. Magyarországon a közoktatásról szóló 1993. Az új rendszer mûködésérôl e könyv nyomdába adásakor még nincsenek tapasztalataink – a szerk. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A sAJÁtos NEVElÉsI IGÉNyű GyErMEKEK Az OECD által készített nemzetközi összehasonlító tanulmány5 három nagyobb csoportját különböztette meg a speciális oktatási szükségletnek. március 15-ig kell azoknak a gyermekeknek.3.gov. majd ezt . a tanuló beilleszkedési. 5 6 35 . Függetlenül attól. hogy az említett körbe tartozó gyermekek. hogy a gyermek. akik a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okokra vissza nem vezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. tanuló a felülvizsgálatot követôen kikerül-e a sajátos nevelési igényûek körébôl. tanulóknak az iratait megküldeni a nevelési tanácsadó részére. több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. beszédfogyatékos. www. törvény 2003. a „B” kategóriába a nem szervi rendellenességen alapuló tanulási nehézségekből fakadó szükségletek. ennek alapján szakvélemény készítése. Ennek értelmében az „A” kategóriába tartoznak a szervi rendellenességen alapuló fogyatékosságból. tanulók küzdenek-e a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének tartós és súlyos rendellenességével vagy sem.agency. A nevelésüket-oktatásukat végző iskola a helyi tantervét az iskolatípusra kiadott – választható – kerettantervek és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai Special Needs Education. könyvünk kéziratának lezárta. valamint a gyermek fejlesztô foglalkoztatása a pedagógus és a szülô bevonásával”. kulturális vagy nyelvi jellemző (például kisebbségek vagy bevándorlók). „A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása. tanulási. az visszavezethetô-e organikus okokra vagy sem. 2008.european. „…a szakértôi és rehabilitációs bizottság azt vizsgálja. melyek alapja valamilyen társadalmi. Amennyiben igen. E vizsgálatokat 2007 december 31-ig kell lebonyolítaniuk a szakértôi és rehabilitációs bizottságoknak.org 2000 Régebbi elnevezéssel: a pszichés fejlôdés zavara miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. tanuló fogalmát. A jogszabály elrendelte a – korábbi fogalommal – pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottnak diagnosztizált gyermekek felülvizsgálatát. értelmi. a „C” kategóriába pedig az olyan speciális szükségletek. tanuló: az a gyermek. b) a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra vissza nem vezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra visszavezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. évi LXXIX. évi módosítása vezette be a sajátos nevelési igényű gyermek. nyomdai elôkészítése közben is. augusztus 31-ig a juttatások és a költségvetési támogatások szempontjából e körbe tartozónak kell tekinteni. E törvény szerint 121. tanuló. sajátos nevelési igényű gyermek. www. érzékszervi.hu) A jogszabály használja a beilleszkedési. tanulási. § 29. tanuló fogalmat. A sajátos nevelési igény meghatározása – különösen annak b) pontja – az elmúlt idôszakban többször is megváltozott. követôen 2008. aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi. autista.

1. BNO A Betegségek Nemzetközi Osztályozása verzióját (BNO-IX. Az együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. §-a szerint a beilleszkedési. magatartási nehézséggel küzdő gyermek. A BNO-X. illetve fogadja el. oktató iskola a helyi tantervének elkészítésénél a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét is figyelembe veszi. rész Adaptációs dialógus oktatásának irányelvében7 foglaltak figyelembevételével készíti el. tanulási. hogy a 2004ben kiadott magyar fordítás már mellőzi a betegség kifejezést. és a „Funkció- 7 2/2005. tanuló […] a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. (III. 1. A WHO8 – többek között magyar – szakértői folyamatosan dolgoznak ezek korszerűsítésén. az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. a 2001-től máig használt változat. osztÁlyozÁsI rENDszErEK Az osztályozási rendszerek rövid áttekintése azért fontos. 8 World Health Organization = Egészségügyi Világszervezet. Az orvosi szempontú megközelítéstől való elmozdulást jelzi. Az őket a többi tanulóval együtt nevelő. s elsősorban az orvosi/egészségügyi gyakorlat számára készültek. A törvény 30.) 1980 óta használták Magyarországon az akkor még gyógypedagógiai áthelyező bizottságok. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. 36 . az óvodai nevelés. mert segít értelmezni a sajátos nevelési igényû tanulók szakvéleményében olvasható kódokat. A szakértők által kidolgozott nemzetközi osztályozási rendszerek a nemzetek fogyatékosságértelmezéseit közelítik.

az iskolai teljesítmény specifikus rendellenességei és a kevert specifikus fejlődési zavarok leírásai találhatók. – a XVII. diagnózis A kutatások. a DSM-IV-TRTM-ben került sor. amely főcsoportokból és azon belül újabb alfanumerikus alrendszerekből épül fel. hogy a külön megsegítésre. Gyógypedagógiai. A pedagógiai célú kereső ilyen diagnózisokat és besorolási kritériumokat talál: . pszichológiai. Így. A cél az. főcsoportban: A szem és függelékeinek betegségei (H00–H59). – a VI. főcsoportban: Az idegrendszer betegségei (G00–G99). többletszolgáltatásokra jogosultak körét meg lehessen határozni.3. hogy minden. főcsoportban: Veleszületett rendellenességek. funkcionális akadályozottsággal. DSM A „mentális és viselkedészavarok” részletező jellemzésére és a kritériumok meghatározására egy másik osztályozási rendszerben. deformitások és chromosoma abnormitások (Q100–Q99). a tanuló diagnózisa és besorolási kódja alapján is nyilvánvaló lesz. tanuló megkapja azt a többletszolgáltatást. pedagógiai diagnosztika. gyógypedagógiai segítséget. A már említett BNO-X. amikor az Ön iskolájába vagy osztályába sajátos nevelési igényű tanuló érkezik. – a VIII. fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása” (FNO) kódot is alkalmazza a vizsgálatok során. – a VII. A vizsgálatokra. amely biztosítja számára is a társadalmi integrációja eléréséhez szükséges optimális életminőséget. kategóriák felállítására azért van szükség. illetve képességzavarral küzdő gyermek. a tudományos felismerések és a társadalom igényei a diagnosztika fejlődését eredményezik. hogy milyen gyógypedagógiai segítséggel végezheti sikeresen tanulmányait az integrált oktatás keretei között is. az V főcsoportban: Mentális és viselkedészavarok (F00–F99). – pl. 37 . főcsoportban: A fül és csecsnyúlvány megbetegedései (H60–H95). Ebben a viselkedés és az érzelmi-hangulati élet zavarai. alfanumerikus kódrendszer. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba képesség.

differenciál-. rész Adaptációs dialógus „A 20.és viselkedésproblémákkal küzdők (nehezen nevelhetők és inadaptáltak) 38 .vagy mozgásfogyatékosok) speciális diagnosztikája. folyamat-. nevelési. – a pszichikai képességek. egyes funkciók. nyomán) A DIAGNosztIzÁlÁs CÉlJA A fejlesztési. például tanulásdiagnosztika. beszéd.1. – bizonyos gyógypedagógiai (például logopédiai) tevékenységhez kapcsolódó diagnosztika.és viselkedésproblémák – teljesítmény. fejlesztési diagnosztika stb. például: – egy populáció (például értelmi. terápiás és rehabilitációs tevékenységének hatékonysága érdekében a gyógypedagógia komplex módon alkalmazza a státus-. század elején nemzetközileg is számon tartott magyar Ranschburg-féle gyógypedagógiai pszichodiagnosztika napjainkig folyamatosan differenciálódott. oktatási.” (Gerebenné. A fogyatékossági kategóriák jelölésére elfogadott kifejezések – Autizmus – Beszédfogyatékosság – Értelmi fogyatékosság – Hallássérült – Látássérült – Mozgáskorlátozott – Teljesítmény. – életkor-specifikus (például a korai életkori) kérdéseket tárgyaló gyógypedagógiai diagnosztika. – a nevelés-oktatás folyamata szempontjából releváns pedagógiai diagnosztika. ennek nyomán a specialisták számára sokféle lehetőség áll rendelkezésre. eljárásait és eredményeit. a személyiség sokirányú megismerését különböző standardizált eljárások bevonásával segítő gyógypedagógiai pszichodiagnosztika. 2004.

orális olvasási készség. az Irodalomban ajánlott művekben a betegségek nemzetközi osztályozása alapján részletes leírások találhatók a fenti diagnózisokról. a gyógypedagógiai ellátást biztosító intézményekről. az olvasási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét. azok kritériumairól. Az utóbbi évtizedekben lényegesen megnőtt a nem fogyatékos. mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. Ha érzékelési deficit van jelen. Az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg standardizált tesztekkel vizsgálva. Az információk hasznosak lehetnek a további munkájához. lényegesen alatta marad a személy biológiai kora. a képességfejlesztés módszereinek kidolgozása. Az előbbi zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az olvasási jártasságot igénylő mindennapi élettevékenységekre. hatásvizsgálat.és nyelvfejlődés zavara. Helyesírási nehézségek gyakran társulnak meghatározott olvasási zavarral. Társuló emocionális és viselkedészavarok gyakoriak az iskoláskorban. ami serdülőkorra megmarad. annak ellenére. a fejlesztésben részesülők képességrendszere változásainak követése terén. de tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek. fejezet Kedves Pedagógus! Betekintés a diagnosztikai eljárásokba Amennyiben a témából többet szeretne megtudni. Az utóbbi években számos kutatás. az ellátás különböző formáiról. végső soron a tanulási nehézséget mutató tanulók hatékony oktatásának. fejlesztés zajlott az iskolaalkalmasság. nevelésének segítése érdekében. hogy az olvasásban javulás tapasztalható.0 Meghatározott olvasási zavar (diszlexia) Az olvasási készség fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása nem írható kizárólag a látásélesség. Az oktatásügy megoldatlan problémái a pszichológiai és a pedagógiai kutatások és gyakorlat fejlesztését sürgetik. 39 . A DSM-IV-TRTM osztályozási rendszer leírásaiban az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességei (F81) közül idézzük példaként a diszlexia kritériumait: „– F81.3. Az olvasás fejlődési zavarait rendszerint megelőzi a beszéd. Az olvasáshoz szükséges részfeladatok: szófelismerés. a szellemi érettség vagy a nem megfelelő iskoláztatás rovására. tanulók száma. olvasásértési készség elsajátítása mind sérült. – Olvasási zavar Az olvasási teljesítmény. a képességvizsgálatok.

0).0). az iskolai. Kivéve: alexia k.m. a tanulási folyamatban reálisan tudja megállapítani. (R48. Miben segít a pedagógiai diagnosztika? A pedagógiai diagnosztikai ismeretek hozzájárulnak ahhoz. hogy a pedagógus. 40 . PSzICholÓGIaI éS PeDaGÓGIaI vIzSGÁlaTI mÓDSzerek A pszichológiai diagnosztika a személyiség-összetevőkre.n. célok meghatározásának. rész Adaptációs dialógus Idetartozik: »backward reading«. a beteg megtekintése. Orvosi diagnosztikai módszer a kikérdezés. diszlexia k. meghatározott (specifikus) olvasási retardáció. a fejlesztés megtervezésének. A PEDAGóGIAI JEllEGű DIAGNosztIzÁlÁs KÉrDÉsKÖrEI – A tanulási képesség állapotának. károsodást állapítja meg. röntgen). beállítódása) vizsgálata. a megfelelő módszerek megválasztásának. Az orvosi diagnózis az organikus sérülést.1.m. fejlődésének értékelése – a gyermek korábbi életszakaszából való orvosi-pszichológiai dokumentumainak ismerete – A tanítási-tanulási eredményesség elemzése – A pedagógus saját magatartásának (attitűd. kikérdezések.” orvoSI vIzSGÁlaTI mÓDSzerek A diagnosztika különböző vizsgálati módszerek alkalmazásával állapítja meg a diagnózist. Módszerei a megfigyelések. a laboratóriumi és a műszeres vizsgálatok (EKG. tesztek. A pedagógiai diagnosztika pedagógiai jellegű diagnosztizálást jelent. tanulási és a családi környezet minőségének feltárása – A tanulást megkönnyítő beavatkozási formák A diagnózis az alapja a kiindulópontok. a fejlesztő foglalkozáson. az alkalmazott módszerek adaptivitása.n. az emocionális élet zavaraihoz társuló olvasási nehézség (F93–). gyógypedagógus a tanítási órán. fejlődési diszlexia. az „értelmesség” fokára és a fejleszthetőségre vonatkozó megállapításokat fogalmaz meg. (R48.

Az eredményes pedagógiai diagnózis előfeltételei – Szakmai kompetencia (egyrészt ismeretek az adott szaktárgyban. optimalizálódnak. a munkamódok és tanulási technikák gyakorlása. tudatosan. 1998.) Az eredményes tanuláshoz vezető magatartás kialakításához szükséges a motiváció fejlesztése. tartósabbá válnak.). reakcióját. a didaktikai alapok. szándéktalan és szándékos tanulás – fejlesztéséről van szó. az adott tanuló fejlődéséről. a differenciált fejlesztés) – Pszichológiai ismeretek – A pedagógiai pszichológiai diagnosztika alkalmazni tudása (a kapott diagnosztikus információk értelmezésének és értékelésének módszertana) – Ismeretek a tanulási nehézségek lehetséges okairól és ezek értelmezéséről (a belső és külső feltételek és okok hatása a tanulási folyamatokra) (Mesterházi. másrészt ismeretek. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba értékelni a gyermek fejlettségi állapotát. tervszerűen. fejlesztési lehetőségeiről) – Didaktikai kompetencia (sokoldalú módszertani felkészültség. szocializáció és szociális tanulás. próbálkozás és problémamegoldás. viselkedését. 41 . Odafigyeléssel teheti ezt szakszerűen. játék és szimuláció. Az oktatás-nevelés folyamatában minden pedagógus diagnosztizál. készségek. a megfelelő feltételek megteremtése. amelyeknek köszönhetően új pszichikus rendszerek jönnek létre.3. és képes legyen mérlegelni saját bánásmódjának és elvárásainak várható hatását (Mesterházi. 1998. A tanulási képességek fejlesztésének lehetősége Olyan képességek – exploráció (felfedezés). teljesítményeinek változását. kommunikáció és szövegfeldolgozás. alkotás és alkotó tanulás. valamint tapasztalati és értelmező. képességek az adott korosztály. hierarchizálódnak. a meglévők átalakulnak.

Legáltalánosabban az olvasás-. Ebbe a csoportba tartozik a bármilyen ok – hiányzás. A szakirodalom ide sorolja a helytelen tanulási szokások okán bekövetkező lemaradást vagy az átlagosnál lassabb tanulási tempójú tanulók eseteit is. 42 . Jelölheti a különböző területeken megmutatkozó gyenge tanulmányi teljesítményt. Ebben az esetben van remény a gyors felzárkózásra. rész Adaptációs dialógus A tANUlóK KÉPEssÉGFEJlEsztÉsÉNEK tErülEtEI – Kognitív képességek – Kommunikációs képességek – Szociális képességek – Motoros képességek – Kreatív képességek – Orientációs képességek A tanulási problémák értelmezése. de enyhítésük vagy megszüntetésük érdekében szükség lehet speciális szakember átmeneti vagy tartós beavatkozására is. hogy a gyakorló pedagógusok sem látják tisztán a kérdést. Így érthető. Szinonimaként napjainkban még a tanulási rendellenesség és a tanulási nehézség kifejezéseket is használják. írásés számolászavar – vagyis a diszlexia. A tANUlÁsI NEHÉzsÉG A tanulási nehézség a tanulási problémák legenyhébb formája. Ezek az okok megszűnésével felszámolhatók. lehetnek könnyen oldhatóak. pszichés problémák – következtében kialakult lemaradás. egyenetlen tanulmányi eredményt. A tanulók problémáját érzékelve a tanító vagy a szülő átsegíti a tanulót a – többnyire átmeneti – nehézségen.1. a diszgráfia és a diszkalkulia – esetén alkalmazzák. rendszerezése A tanulási problémák lehetnek átmenetiek vagy tartósak. tANUlÁsI zAVAr A tanulási zavar fogalmának értelmezése a szakirodalomban nem egységes.

értelmi vagy más akadályozottságot. tartalmak és követelmények kereteit. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes nevelését.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelve kiadásáról. Fontos tudni! A többségi iskolákban a Sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelve9 alapján az iskola alakítja ki az egyéni tanulmányi célok. logopédusok segítségével megtanult olvasni. valamint megfelelő tanulásszervezési módok alkalmazásával és gyógypedagógus segítő közreműködésével. 1. ha összetett vagy súlyos a probléma. – javaslatot tesz az iskolában alkalmazott vagy az egységes gyógypedagógiai módszertani központból érkező gyógypedagógus habilitációs. Magyarországon a globális olvasástanítási módszer elterjedésével az olvasászavar gyakoribbá vált. (III. speciális eszközök. érzékszervi. hogy számos kérdésnek kell tisztázódnia a tanulási zavarok terén. akiknek egy része gyógypedagógiai intézményben. többségi iskolában tanulnak. 43 . és nem nélkülözheti a gyógypedagógiai megsegítést.). fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba Gyakoriság Az általános iskolai populációban előfordulási aránya nemzetközi számadatok alapján meghaladja a 15%-ot. A diszlexiások nagy része azonban a hagyományos olvasástanítási módszerrel. tanárok az egyéni tanulói igényekhez igazított differenciáló oktatással. 9 2/2005. 2004. rehabilitációs fejlesztő tevékenységére. és majd 30%-ra nőtt a problémás gyerekek aránya. – amely megállapítja a pedagógusok által gyanított testi. és előfordulása tekintetében csak bizonytalan becslésekbe lehet bocsátkozni (Gordosné. kiegészítve pedagógiai programját és helyi tantervét. mások integráltan. oktatását a tanítók. Ez a jelenség azt mutatja. A tanulásban akadályozottak között vannak azok a sajátos nevelési igényű tanulók. iránymutatásával valósíthatják meg. Segít ebben a szakvélemény. tANUlÁsI AKADÁlyozottsÁG Tanulási akadályozottságról akkor beszélünk.3.

Ha valakinek ez a feldolgozási módja gyengébb. A tanulási zavar társuló tünetként megjelenhet enyhe értelmi fogyatékosságnál. rész Adaptációs dialógus A tANUlÁsI zAVAr KrItÉrIUMAI – A kognitív funkciók alapján elvárható teljesítmény és a valódi teljesítmény közötti diszkrepancia – A megismerési (kognitív) funkciók rendellenes működése – Sajátos magatartás (pl. lépésről lépésre történő feldolgozást. olvasási. nehézség. aki már 1962-ben meghatározta a tanulási zavart. Az írás-olvasás-számolás megköveteli a szekvenciális. rendellenesség vagy megkésett fejlődés a beszéd. sarKady Kamilla és zsoLdos Márta vizsgálataik alapján elkülöníthetőnek tartják az értelmi fogyatékosoknak tanulási zavarokkal is küzdő populációját. ez a funkció az általában domináns bal agyféltekéhez kötődik. érzékszervi hiányosság vagy kulturális/oktatási tényezők okozzák. Szerinte ez olyan elmaradás. írási. ak44 . ezek az esetek is (specifikus) tanulási zavarnak tekinthetők. egymás utáni. érzelmi kiegyensúlyozatlanság. s az ilyen gyermeket nevelő családok.) A tanulási zavar súlyos formái kimerítik a sajátos nevelési igény kritériumait – így ezek a tanulók is a különleges gondozás körébe tartoznak. kontrollképtelenség. A tANUlÁsI zAVAroK szINDróMA A tanulási nehézségek új keletű kategória.1. A tanulási zavarok főleg tüneti szinten elkülönítettek. zavar) kifejezést Samuel KirKtől ered. nem honosodott meg a magyar nyelvben. DIszlExIÁs tANUlóBól KIVÁló oPErAtőr? A tanulási zavarokat igen gyakran a szokásostól eltérő információfeldolgozási mód okozza. A „FIMÓTA” a tünetcsoportot körülhatároló szavak: a figyelemzavar. amely hátterében diszfunkció és/vagy emocionális vagy viselkedési zavar áll. LászLó Zsuzsa pszichológus mozaikszót alkotott a probléma jelölésére Az örökmozgó gyerek című könyvében. a mozgászavar és a tanulási zavar rövidítéséből keletkezett. hiperaktivitás) (Dr. közoktatási intézmények is részesülnek a fogyatékos gyermekeket megillető ellátásokból. számolási folyamatokban vagy más iskolai tantárgyakban. A learning disability (tanulási képtelenség. érzékszervi sérülésnél és beszédhibáknál. Nem értelmi fogyatékosság.

egyidejű. ezért zavar esetén egyéb készségek is érintettek lehetnek. számolási nehézség. vizuális agnózia – a látott arcot csak hang alapján képes azonosítani). A kifejezés a „pszichogén” 45 . fejleszthetők. hogy a tanulási zavar csak bizonyos oldalról deficit. a zavarok hátterében minimális organikus sérülés áll. vizuális információfeldolgozás igen kiváló lehet. A német nyelvterületről származó POS (pszicho-organikus szindróma) elnevezést a magyarországi szakirodalom is átvette. Neuropszichológiai elméletek Ezen elméletek szerint a probléma oka az agy kisebb-nagyobb károsodása. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba kor nehézségei lesznek a tanulással. művész válhat belőle. hanem általánosan a tanulás zavart. A legtöbb esetben azonban kiderül. A tANUlÁsI zAVAroK KUtAtÁsÁt És tErÁPIÁJÁt MEGHAtÁrozó IrÁNyzAtoK A szindróma kutatásában négy fő meghatározó irányvonal figyelhető meg. Az információfelvételért felelős rendszer sérülése speciális funkciókiesésben nyilvánulhat meg (pl. A diszlexia terminus a tanulási zavarok egy jellegzetes tünetén. az olvasás megtanulásának nehézségén alapul. kiemelkedő teljesítményekre képes tudós. Ezen alapul a gyermekkori funkciózavarok terápiás lehetősége. akit kreatív gondolkodás. amelyek kialakíthatók. a lateralitás zavara és az emlékezet gyengesége. a finommotorika gyengesége. A tanulási zavarok ily módon csak iskolai teljesítményzavarként jelentkeznek. lépésről lépésre történő analizáló logikai út. a testséma. mint a hagyományos. és éppen olyan kiemelkedő teljesítményekhez vezethet. hanem más kognitív folyamatokban is. vizsgálati eredmény. A tanulási zavarok közül az olvasási problémák témában született a legtöbb tanulmány. és amennyiben az iskoláztatáson túljut a tanulási zavart mutató személy. hanem csupán szelektív következményekkel jár. A jobb agyféltekéhez kapcsolódó egészleges. Így a diszlexia tünetegyüttesébe beletartozik az olvasási problémák mellett számos egyéb deficit. Gyakran társul a diszlexiához beszédzavar.3. újszerű látásmód jellemez. Az ilyen gyerekeket a feldolgozási. Az információ felvételéért felelős rendszereken kívül más rendszerek felelősek az információ feldolgozásáért. Az olvasáshoz szükséges funkciók nemcsak az olvasásban vesznek részt. Nyilvánvaló. hogy nemcsak az olvasás tanulása. amely nem vezet általános mentális retardációhoz. vezérlési és aktivációs képesség hiányosságai jellemzik.

Programja az óvodai nevelésbe beépíthető mozgásos. A speciális feldolgozórendszerek érése mindig a biológiai. rész Adaptációs dialógus tényezők hangsúlyozásával a figyelmet a pszichológiai-pedagógiai beavatkozás szükségességére terelte. A percepciós és perceptuo-motoros elméletek A hangsúlyos diszfunkció területe szerint három csoportba sorolhatóak. és arra is magyarázatot ad. A tanulási zavarokkal küzdő gyerekeknél ritkán mutatható ki agyi organikus károsodás. téri-vizuális és auditív élményekhez. Ezen az alapon keletkezett az MCD (minimal cerebral dysfunction) kifejezés. A szenzomotoros rendszer differenciált fejlesztését célozza és nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre (sedLaK–sindeLar. idegrendszeri éréshez kapcsolódik. A perceptuo-motoros elméletekhez kapcsolódik hazánkban porKoLábné baLoGh Katalinnak a 70-es években a tanulási zavarok korai azonosítását célzó munkája. ezért a tanulási rendellenességeket egyre inkább az agy működésbeli rendellenességeivel hozták összefüggésbe. A prevenciót tekintette a tanulási zavarok csökkentésében a leghatékonyabb útnak. és óvodai prevenciós programot dolgozott ki (porKoLábné. amelynek során a gyerekek fokozott mértékben jutnak hozzá a testi-kinesztetikus. Széles körű kutatásokat kezdett. A tesztek láthatóvá teszik magát a szerveződést. Brigitte sindeLar a részképességek megfelelő működését és együttműködését tartja kulcsfontosságúnak.). Gyermekek esetében mindig figyelembe kell venni azt is. 1993. „kognitív terápia” együttes alkalmazását tartja a leginkább hatékonynak. hogy milyen szinten áll az adott funkció szerveződése életkoronként. a funkció épülését. ayres a tanulási zavarok oki hátterében a szenzoros integrációban mutatkozó deficitet látja. valamint a sérült funkció kis lépésekben történő felépítése. FöLdi Rita a mozgásterápiák és a célzott fejlesztés. ami a kevés ingert tartalmazó feladatok automatizálásával érhető el. pl. a nyelvi fejlődést előrejelzi a motoros fejlődés. A perceptuo-motoros zavarokat kiemelő teóriák szerint a perceptuo-motoros funkciók elégtelen integrációjának következménye a tanulásban mutatkozó zavar. pl. Az idegrendszer érésének elmaradása esetén elsősorban az idegrendszeri érést serkentő terápiás eljárások hatékonyak.). A fejlesztésben elsősorban az óvodás korosztályra koncentrált. 1992. Ez az elképzelés jól magyarázza a tanulási zavarok jelentkezését átlagos intelligencia mellett. mozgásterápiák. hogy értelmi fogyatékosok bizonyos képességeket illetően miért nyújthatnak kiemelkedő teljesítményt. 46 . Az észlelési és mozgási rendszerek összerendezettsége hiányzik. F.1. A teljesítményen kívül a megoldás módja is informatív tényező. játékos fejlesztés. 1.

A tanulási zavarok azonosításában jelentős a Wechsler-féle intelligenciateszt gyerekváltozata.3. a részképességek kiesésének mérésében pedig igen jól alkalmazható a snijders–Omen-féle intelligenciateszt. Meixner Ildikó pszichológus és gyógypedagógus a diszlexia kezelését és megelőzését nyelvi fejlesztéssel látta megoldhatónak (Meixner. inkább a perceptuális diszfunkció korrigálására igyekeznek megfelelő eljárásokat. Leary és munkatársai követelményeket állítottak a gyerekek elé. 3. de arról nem adnak információt. olyan fejlesztő programokat dolgoztak ki. Az oki tényezőket nem vizsgálják. amelyek ezeket a nyelvi hátrányokat hivatottak csökkenteni. ezáltal a helyes viselkedés megerősödött.). egy-egy készséget mérő vizsgálati eljárás is alkalmazható a tanulási zavarok diagnosztikájában: – a Bender-teszt a vizuo-motoros koordinációt és az alakszerveződési folyamat fejlettségét. Számos. és nem foglalkoznak a háttértényezőkkel. 1974. Pszicholingvisztikai elméletek Követôi a tanulási és viselkedésbeli problémákat a pszicholingvisztikai folyamatok rendellenességeire vezetik vissza. 47 . A vizuo-motoros integráció és a szemmozgások szerepét hangsúlyozó elméletek a szemmozgás és egyensúlyrendszer zavarait tekintik a tanulási rendellenességek okának. A tANUlÁsI zAVAroK VIzsGÁlAtÁrA AlKAlMAzott PszICHolóGIAI És PeDaGÓGIaI mÓDSzerek A BNO és a DSM-IV definíciói alapján a fő problématerületek meghatározhatók. a helytelen gátlódott. hogy a tanulási nehézség milyen funkciók elmaradására és sérülésére vezethető vissza. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba 2. Pszicholingvisztikai alapokra épült a Magyarországon a 60-as években megindult diszlexiaprevenciós és -terápiás munka is. fejlesztő programokat kialakítani a motoros és érzékelési funkciók megerősítésével. Behaviorista elméletek A tanulási zavarokat viselkedésbeli rendellenességnek tekintik. A FrostiG nevéhez fűződő percepciós elméletek az észlelésben mutatkozó deficittel foglalkoznak. és a tanulmányi és szociális célok elérését jutalmazták.

” (VASSNé KovÁCS Emőke szócikke. a vizsgált fő terület a téri orientáció.1988. organikus eltérései. amelyek a tünetet mérik. valamelyik tényező dominanciájával. Ide sorolhatóak azok az eljárások.1. a tényleges beilleszkedés és az iskolai teljesítmény elemzése (porKolábNé balogh Katalin. Diszlexia A Gyógypedagógiai lexikon így foglalja össze jellemzőit: „…a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó. Az MSSST (The Meeting School Street Screening Test) az észlelés. betoldás) azonosak. a különbség a tünetek mennyiségében. porKoLábné baLoGh Katalin (1987) a tanulási zavarok csoportos szűrésére alkalmas feladatsort dolgozott ki. a téri tájékozódás eltérései) – kiváltó tényezői lehetnek. mint ha a diszfunkciót okozó valamely vagy összes részképességgel foglalkozunk. A diszlexia tünetei az írásban is megjelennek. Az olvasás sok képesség harmonikus működését feltételezi. az iskoláskori kezelés eredményessége az említett képességek fejlettségétől. 2001. az életkortól és a kóroktani háttértől függ. a szókincs szegénységét említik. a tagolás (szavak szótagokra. kihagyás. az Inizanféle DPT (Dyslexia Prognostic Test) számos altesztet tartalmaz. A diszlexia miatti sorozatos kudarcélmények magatartászavarhoz vezethetnek. a sorozatelrendezés. Hiányosságaik (a látási. alakkonstancia. hallási észlelés. Ezek a készségek az írás-olvasás tanulásánál játszanak alapvető szerepet. A legújabb nézetek a fonológiai feldolgozás (szavak megjegyzése. arányában és fennmaradásában van. mert így célzott fejlesztéssel jobb eredmények érhetők el. A diszlexiások és a kezdő olvasók hibázásai (pl. a beszéd és az idői orientáció. érési késése. beszédhangokra bontása) zavarát. intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. képességprofil felállítása jelenti. és szignifikáns összefüggést mutatnak az iskolai teljesítmények minőségével. Hátterében a központi idegrendszer sérülései. tanulók képességeinek differenciált feltérképezése. Az óvodáskori megelőzés. lelki és környezeti okok különböző összefonódásban találhatók meg. működési zavara. betűcsere. mint például a meixner-féle olvasásteszt.) 48 . A felsorolt tesztvizsgálatok mellett fontos és folyamatos információkat nyújt a gyermek természetes élethelyzetekben – teljesítményhelyzetekben – való megfigyelése. a mozgásos összerendezettség. a motorium és a nyelvi készségek szintjén méri a várható tanulási akadályozottságot. az irányok. a térbeli összefüggések felismerése) méri. alak-háttér diszkrimináció. örökletesség. hangzási képük tárolása és előhívása). a térbeli helyzet felismerése. Az igazi segítséget a gyermekek. A nyelvi képességeket vizsgálja Gósy Mária GMP-tesztje. rész Adaptációs dialógus – a Frostig-teszt a vizuális-percepció faktorait (vizuo-motoros koordináció.). A multikauzális szemléletű vizsgálati eljárások több képességet mérnek.

2001. az ügyetlen diszpraxiás gyermekeknél. szövegtagolási problémák). amelyek gátolják a számtani gondolkodást. számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. miközben más teljesítmények pl. az izomtónus-szabályozás. Az írásképesség.3. Felismerése komplex vizsgálattal. jobb-bal megkülönböztetésének zavara. Emellett hangképzési (laterális) és nyelvi zavarok is megfigyelhetők. a számjegy. A diszgráfia összetevői: a tartási és egyensúlyi folyamatok. (2) a diszlexia tüneteinek megjelenése az írásos tevékenységben. a szem-kéz koordináció. mint az olvasási zavar. Típusai: (1) az agráfia enyhébb formája. (4) pszichoreaktív diszkalkulia szorongás. gyermek. invariancia. nehezen olvasható írás. hibás. Értelmezése nem egységes. Óvodáskorban előrejelzője lehet a grafomotoros zavar. rajz jó színvonalúak.és kézmozgás. a külső szemizmok. mozgászavarral. (2) diszlexiával az akusztikus-szekvenciális rövid távú emlékezet gyengesége miatt. nem függ össze értelmi elmaradással.és felnőttkorban agyi sérülés hatására kialakult hibás írás. Típusai: (1) diszkalkulia a vizuális téri észlelés. mennyiségállandóság elve) megértésének. az olvasás-írás. amely nem társul olvasási zavarral. szabálytalan. számkép felismerésének. (4) diszgráfia a rossz mozgáskoordináció következtében. matematikai jelek. hibaanalízissel történik. jellemzője a rendezetlen. hallás-. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba Diszgráfia A lexikon meghatározása szerint: „…írászavar. nagyfokú észlelési aktivitást. kifejezések. Terápiája általános képességfejlesztés. a szabálytalan betűalakítás.” (GEREBENNé VÁRBíRÓ Katalin szócikke. a hang–betű átfordításának nehézsége. számok sorrendiségének. auditív és téri észlelés folyamatának zavarai. egyeztetésének. (3) Gerstmann-szindróma részjelensége: diszkalkulia és grafomotoros zavar. hibás írás. testséma zavarai következtében jó szintű beszélt-. 49 .) Diszkalkulia „Specifikus számolási zavar. mozgásminták anticipációját igényli. ujjagnózia. éngyengeség. görcsös. idegennyelvtanulás. a kinesztetikus. …Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. az ujj. Függ a gyermek pszichomotoros és grafomotoros fejlettségétől. érzelmi zavarok következtében. grafikus ábrázolásának. azaz a betűk grafikus reprodukciója kognitív és emocionális folyamatok összműködésének eredménye. nyelvtani szabályok alkalmazásának. írottnyelv-használattal. a testfeleket összehangoló kétoldali integráció. kevésbé kutatott. tanítási problémával. Főbb tünetei: különböző számtani műveletek. látás-. Képességfejlesztéssel jól befolyásolható. (3) a BNo–110 értelmében a helyesírási képesség specifikus zavara (hangzók időtartamának hibás megkülönböztetése. szabályok (pl.

gyengébb feladattartás. Terápia: önértékelés megerősítése (baLázs.1.). Jellemzői: alacsony éberségi szint. mint depresszió. 50 . azzal együtt járó.” (GEREBENNé VÁRBíRÓ Katalin szócikke. Igen nagy százalékban társul tanulási zavarral és emocionális problémákkal. 1999. a motiváció felkeltése és erősítése (baLázs. szorongás. fáradékonyság és szétszórtság. A következô ábra szemléletesen foglalja össze a tanulási problémák fajtáit. Irodalom). Részletes pedagógiai vizsgálata megtalálható a Logopédiai vizsgálatok kézikönyve című kötetben (l. valamint a preventív. Figyelemzavar A magatartászavar kategóriái10 közé tartozó figyelemzavar is önálló diagnosztikus kategória. Terápia: egyéni vagy csoportos figyelemfejlesztő gyakorlatok. rész Adaptációs dialógus a matematikai ismeretek elsajátítását segítő egyéni fejlesztő programok. agresszivitás. 10 Magatartászavar: figyelemzavar. gátoltság. fokozott szemléltetés (pl. a túlzott aktivitás és impulzivitás. 2001. Montessori-eszközök. színes rudak.). hiperaktivitás. alulmotiváltság. visszahúzódás. Jellegzetessége a nyugtalanság. túlfűtöttség. lényegében attól eltérő kórkép. fejlesztő vagy felzárkóztató programban részt vevő szakemberek kompetenciáját. disszocialitás. Hiperaktivitás A figyelemzavarhoz társuló. Pszichoterápiában lényeges az önértékelés megerősítése. 1999. ujjak használatának bevonása).) Gyakorisága: 5-6%.

fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba 3. HA óVóNő? Az óvodai évek alatt átgondolt. fejlesztése. A fejlesztés eszközei a fejlesztő játékok. mozgáskoordináció. ábra A tanulási problémák összefoglaló csoportosítása Forrás: Farkasné. az emlékezet. amelyek segítségével megvalósul az alapvető pszichikus funkciók – pl. a figyelem. 51 . a fogalmi gondolkodás. a téri percepció. Az óvoda szerepe a gyermekek fejlesztésében MIt tEHEt ÖN. testséma kialakulása. jól szerkesztett. a perceptuo-motoros funkciók – egész sora. az egyedi problémákat is figyelembe vevő megelőző program következetes megvalósításával a lassan érő gyermekek kiegyenlített fejlődése zömében biztosítható. Az óvodai nevelési program tartalmazza az elvi kereteket.3. 2006. a kreativitás stb.

illetve milyen mértékű az elmaradás. hogy vannak-e egyenlőtlenségek és azok mely területet érintik. Az óvodák játéktára egy-egy funkció fejlesztésére sokoldalúan közelítő fejlesztőjáték-variációkat tartalmaz. 2. valamint a testséma/tériorientáció. rész Adaptációs dialógus Az óvónő felelőssége a gyermekekkel való szakszerű foglalkozás. korrekció kérdései az iskolaérettség kialakulásának összefüggő. osztálytól 8.és a finommozgások. A vizsgálat célja az elmaradás mértékének és a tanulási zavar típusának feltárása és a kompetens fejlesztő személy kijelölése.1. A nagy. szűrőeljárásokkal. amelyek az iskoláskorban tanulási zavarokat okozhatnak. játékos fejlesztés. amely a gyerekek részképességeit vizsgálja elsősorban az olvasáshoz. A játékokkal aztán játszani kell. hogy a játékgyártók és -forgalmazók ízlése és érdeke optimális irányban változzon. az 5–7 éves óvodás és iskolát kezdő gyerekek számára kifejlesztett komplex vizsgálóeszköz és képességfejlesztő program. pl. a sindelar-féle vizsgáló eljárás. beszédkészség. hogy ne maradjanak rejtve olyan részképességkiesések. és számos kudarc megelőzhető. észlelési funkciók. közösen – elsődleges az együttjátszó felnőtt modellfunkciója.  52 . figyelem. íráshoz. amelyek az alapvető pszichikus folyamatok szintjén jelzik. A súlyosabb Alkalmazására az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara által indított képzés készít fel. az MSSST tanulási zavart előrejelző szűrőteszt óvodáskorban vagy a mozgásérettség vizsgálata. A vizsgálat végzésére szóló jogosultságot az óvónők számos pedagógus-továbbképzésen sajátíthatják el. változata 2. A kisgyermekek mozgásos játékai átvihetők a képi információs anyagra. Milyen szűrőeljárásokat alkalmazzunk? Minden olyan eljárás megfelelő. Az utóbbi évtizedekben a játékkultúra terén óriási fejlődés történt. Olyan teljesítményvizsgálatokkal. emlékezet fejlettségének megismerése szükséges ahhoz. A megelőzés és a kompenzáció. sz. Azonban éppen az időben történő felismerés érdekében ötéves korban valamilyen diagnosztikai eljárással kontrollálni kell a gyerek képességeit. Felismerhetők-e a részképességzavarok óvodáskorban? Igen. Így még iskolakezdés előtt sor kerülhet a problémát mutató gyerekek fejlesztésére. sikerült elérni. osztályig kidolgozott. de egymást nem helyettesíthető területei. számoláshoz szükséges területeken. sindelar–ZsOldOs-program 1.

53 . amelynek lényege az „egyéni” haladás biztosítása. Komplex foglalkozási formákban életkori sávokra bontva tartalmazza az ajánlott nevelési feladatokat. Részletesebben l. a Függelékben. illetve egyéni fejlesztés szükség szerinti megszervezése.3. felzárkózás helyett egyre nagyobb mértékű lesz a lemaradás. a hiányok pótlása. amelyek alapján az egyéni fejlettségi szinthez igazodó tervezés valósulhat meg (porKoLábné. hogy a gyermek valamilyen tanulási problémával küzd. 2 13 L. HA tANÍtó VAGy tANÁr? A képességek differenciált vizsgálatára alkalmas eszköz a DIFER és a NEBULÓ képességfejlesztő program. A kompetencia fejezetben írottakat. csoporton belüli vagy csoporton kívüli kiscsoportos. aki mindig korrepetálásra2 jár. Így évek állnak rendelkezésre az ötödik osztályba lépés feltételeként meghatározott tudásszint elérésére. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba esetek elkerülése érdekében már ekkor el kell kezdeni a preventív pedagógiai munkát. 2004. de még nem általános – így gyakran csak az iskolában derül ki.). MIt KEll tUDNI A KoMPlEx PrEVENCIós óVoDAI ProGrAMról? Segíti az óvodapedagógus mindennapi gyakorlati munkáját és a fejlesztésben való részvételét. Az iskolai fejlesztés A FEJlEsztÉs AlAPJA A PoNtos DIAGNózIs Az óvodai szűrés és fejlesztés egyre szélesebb körben valósul meg. Ő az. illetve megerősítésére szolgálnak. Sindelarnak a részképességkiesés vagy -gyengeség területének azonosítására kidolgozott vizsgálati módszerei és a korrekciót szolgáló gyakorlatok a gyenge pontok feltárására.13 Az állapotfelmérés után a tanuló tudásszintjéhez. állapotához igazított fejlesztő programot és fejlesztési ütemet követve történhet a felzárkóztató munka. A vizsgálat eredményéből származó további feladat az átlagostól eltérő iskola-előkészítés. MIt tEHEt ÖN. de az nem hozza meg a várt eredményt.

sikere a pedagógus sikere is. módszerek ismerete és alkalmazása. az egyénre szabott oktatás a csoportmunka. rész Adaptációs dialógus A folyamatos továbbhaladás biztosítása 1–3. eszközi segítség biztosításával képesek részt venni a munkában. A tanulók teljesítményének szöveges minősítése is hozzájárulhat az iskolai kudarcok csökkentéséhez – a tanuló kudarca a pedagógus kudarca is. mutatva a kognitív és az affektív feltételek elválaszthatatlan összefüggését. A látássérültek számára kifejlesztett képernyőolvasó készülék biztosíthatja. a tevékenységen alapuló tanulásszervezés külön terhei megtérülnek. A tanórákon egyénre szabott feladatokkal. szakvélemény alapján minél hamarabb igénybe lehessen venni szakember segítségét. Célszerű a fejlesztőpedagógussal való együttműködés. tErÁPIA VAGy KorrEPEtÁlÁs? A tanulási zavar gyanúja esetén érdemes szakértői bizottság vizsgálatát is kérni. ha kell. Általánosan a logopédus kompetenciájába tartozik a diszlexia súlyos eseteivel való foglalkozás. a tanulási stratégiák megkomponálása és használata a tanulási képességek rendszerének fontos tényezői. 54 . évfolyamon és az egyéni fejlesztés lehetősége nagy felelősséget ruház a pedagógusra. Segít a technika! A diszlexiás tanulók hosszú évek fejlesztő munkája után is nehezen olvasók maradnak. hogy amennyiben sajátos nevelési igényről van szó. A hatékony tanulási technikák elsajátításában sok tanuló segítséget igényel. A felső tagozat vagy a középiskola nagy tananyagának felolvasása nagyon megterheli a szülőt.1. Kedves Pedagógus! A tanulási zavarral küzdő tanulók a terápiás megsegítésen kívül a tanítótól is egyéni megsegítést igényelnek. A képességekkel szoros összefüggéseket mutató tanulási szokások és stílusok átvezetnek az affektív feltételek területére. és tudatosságot feltételez. A tanulási technikák. hogy a diszlexiás tanuló a szkenner segítségével számítógépbe vitt szövegeket auditív csatornán fogadja – mentesítve ezzel a családot a napi többórás felolvasástól évek hosszú során. és sikerélményhez juthatnak. A differenciálás.

Speciális szakember. s az egyes funkciók elmaradása egy év alatt korrekciós fejlesztés keretében remélhetőleg behozható. aki korszerű pszichológiai ismeretek birtokában ismeri a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit. aki részt vett fejlesztőpedagógus-képzésben. hogy a vizsgálatot a nevelési tanácsadók végzik a szülő kérésére vagy az óvoda javaslatára. Jártas a prevenciós és a korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak alkalmazásában óvodai. Érdemes megismerkedni velük! 55 . A fejlesztőpedagógus A fejlesztőpedagógus az átlagos IQ-val rendelkező. a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit. tanító vagy gyógypedagógus. iskolai csoportban és egyéni fejlesztési formában.3. a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. Kedves Pedagógus! Fontos tudnia. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A diszgráfiás tanulóknak szintén segítőtársa lehet a számítógép – kiváltva a számukra frusztráló írást. 3–10 éves korosztály pedagógusa. nem fogyatékos. akkor egy év felmentést javasolnak. számos fejlesztő gyakorlatsor látott már napvilágot. Új szemléletű és kompetenciájú pedagógus: olyan óvodapedagógus. Ha a gyermek fejlettségi szintje egyenetlen. Egy csokorra valót a teljesség igénye nélkül válogatva ajánlunk a Függelékben.

amelyek a tanárt mint az ismeretek birtokosát veszik alapul. Ugyancsak alacsony hatékonyságúak azok a „jól bejáratott” módszerek. de a nemzetközi viszonylatokra is vonatkoznak. MIt JElENt A MóDszEr KIFEJEzÉs? Dr. a Nat 2003 az alkalmazott módszerektől a következőket várja el: 56 . a tömegoktatást kiterjeszteni kívánó társadalom az oktatás hatékonyságának válságtüneteit fogalmazza meg. közvetítheti egy mese tartalmának fejtegetését vagy a Pitagorasz-tételt.4.” A fejezetet írta: Magvasi Ágnes A pedagógiai módszer Kedves Pedagógus! A szaksajtó évek óta az oktatás hatékonyságának ellentmondásairól számol be – ezek nemcsak a magyar oktatási helyzetre. A módszerek tehát mindig azt a tartalmat hordozzák. Leírja az inkluzív iskola jellemzőit. hogy a kompetencia alapú programcsomagok bevezetése. függetlenül a tehetségétől és a hátterétől. fejezet Módszerek A fejezet bemutatja a kompetencia alapú oktatás programcsomagjaiban használt módszereket. hogy önmagában tartalom nélküli. Másmás jelenségkörben. de minden fejlett. hogy a lehetőségeihez mérten a legjobb legyen. ez nem a kiválóság elleni merénylet. amellyel a pedagógus megtölti őket. Spencer KaGan a módszerről azt írja. illetve azok eszközként való használata hogyan segít megvalósítani a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttnevelését – mindezt összekapcsolva a módszertani megújulással. hanem annak megvalósítása. Ez a fejezet abban ad segítséget. A hagyományos ismeretközlő iskola egyirányú kommunikációjával mára ellehetetlenült. hisz a „tanár beszél” módszer pl. A közoktatás alapdokumentuma. gazdagítva a pedagógusok eszköztárát. A tartalommal megtöltött módszer pedig maga a tanulási tevékenység. A fejezet David Miliband gondolatából indul ki: „Minden egyes gyermeknek megadatik. javaslatot tesz azok alkalmazására.

eljárások kiépítése. – az emlékezet erősítése. – a gondolkodási kultúra művelése. értékeknek és módszereknek egy adott társadalom vagy szűkebben egy tudományos közönség minden tagja által elfogadott összegzését jelenti. hanem a nagyon is tényszerű jelen. mert saját pedagógusszerepében is keresi a sikert.” (horváth. június. mert belátja. 2006. de paradigmaváltás…” – majd némi malíciával így folytatja: „…osztálytermi szinten a reformok elzúgtak a fejüket behúzó pedagógusok felett. módszereinek elsajátítása. a számfogalom fejlesztése). eVilág. gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: – az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása. Módszertani és szakmai ismereteit pedig folyamatosan meg kell újítani. kormányváltás és irányváltás még inkább. mert felelősséget érez a rá bízott gyermek életpályája iránt. amelyeknek a hagyományos ismeretközpontú pedagógia és az erre kiépülő szervezeti rendszere nem képes megfelelni. hisz az ő kezében van a jövő minősége. 57 . – az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése. Paradigmaváltásra14 van szükség az oktatási rendszer egész területén. horváth Attila oktatásunk paradigmaváltásáról így fogalmaz: „volt tankönyvváltás meg tantervváltás is. a célszerű rögzítési módszerek kialakítása. hisz a sikeres tanítási folyamat ezen is múlik. – a csoportos tanulás módszerei. fejezet Módszerek „Az eredményes tanulás módszereinek. – az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás. – az egyénre szabott tanulási módszerek. – az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása.” A pedagógia felé a társadalmi környezet – a fejlődésének felgyorsulása folytán – olyan új elvárásokat fogalmaz meg. 2003. századi rezsimben működik. aki szándékosan emelt fővel állt a reformok hullámai között.4. szerepét. Vagy azért. vélekedéseknek. technikáinak elsajátíttatása. az íráskészség. – a kooperatív csoportmunka. hogy az élethosszig tartó tanulás a pedagógus számára nem jövő.) Kedves Pedagógus! Ön valószínűleg azon kisebbséghez tartozik. Át kell gondolni minden pedagógusnak a tanítási folyamatban elfoglalt helyét. vagy azért.” Varga Csaba: A Régi és az Új Paradigma. 14 Paradigma: „…a gondolkodásoknak. és az iskola mint rendszer egész anakronisztikusan poszt-XIX.

A tantervek (elvileg) a gyermekek mentális fejlődésének a kereteit adják meg. de korántsem oldja meg azt. hogy egy-egy kész58 . Az azonos mentális életkoron belül az egyéni képességek tovább differenciálódnak. másrészt a fejlődés természetéből. a „kivételesek” valóban többen vannak. Ez azt jelenti. Az ábrán jól látható. 1971. ábra A mentális és a valós életkor Forrás: Varga.1. hogy a „kivételek” – az átlag alatt vagy átlag felett lévők – az adott életkorú gyermekeknek a háromnegyedét teszik ki. 25%-ának íródnak! A rugalmas iskolakezdés némiképpen enyhít a problémán. a többiek. hosszabb időszakot átfogó fejlődési folyamat során a különbségek mértéke is változhat. pontosan 10 éves gyermek közül a mentális életkorok az alábbi szóródásban voltak tetten érhetők: 4. hogy a 10 évesek negyedrészének mentális életkora azonos az életkorával. a „mások”. Kedves Pedagógus! Az átlagos mentális fejlettség kijelölése azt eredményezi. rész Adaptációs dialógus A „kivételesek” vannak többen Ma az iskolába járó gyermekek tanulástartalma gyakorlatilag életkorhoz kötött. 100. „Egyrészt az egyes pszichológiai tulajdonságok tekintetében a gyerekek közötti különbségek más-más módon alakulhatnak. …Régi pedagógiai tapasztalat. különböző tempójából következően. hogy a tantervek az érintett populáció kb.

(Sajnos a PISA-vizsgálat 2003-as eredményeiben szinte semmilyen tekintetben nincs lényeges eltérés. A tanulást segítő kompetenciák kialakítására a mai oktatási rendszer nem fektet elég hangsúlyt. amelyeket a társadalmi folyamatok alakulása (gyors változása) idézett elő. A PISA 2000 vizsgálat ennek az alacsony hatékonyságát ékesen bizonyította. esetleg valamilyen születési vagy szerzett probléma miatt sajátos nevelési igényűek. aztán felgyorsul. A keret. majd egy lassuló fázissal közelít a végső állapothoz. Kérjük. 59 . családjával. akik valamilyen – a tanuláshoz nélkülözhetetlen – részképességük fejlődésében zavart szenvednek. hogy az azonos képességűek összeválogatásának különböző módszereit preferálta. A következô táblázatban összegyűjtöttük azokat a pedagógiai gyakorlatra vonatkozó következményeket. ahol kevés izgalmas dolgot lehet tenni. Így a szegregációk egész sorát produkálta. magyar szempontból megdöbbentő és lehangoló eredménye az volt. Kedves Pedagógus! Az oktatási gyakorlat megújulásának szükségességét jelzi annak alacsony hatékonyságú működése és az oktatás felé irányuló társadalmi elvárások megváltozása is.) Bonyolítja az iskola nevelési szituációját.és a helyi tantervi követelmények jelenleg elsősorban az ismeretanyag elsajátításának mennyiségi mutatóin keresztül mérhetők. ezek pedig nem veszik figyelembe a fent vázolt különböző fejlődési ütemeket. hogy unalmas hely. akik azt állítják az iskoláról. hogy a megfelelôen fejlődő gyermekek mellett a korosztályba tartoznak azok a gyermekek is. hogy a 32 ország tanulói közül a magyar gyerekek között vannak a legtöbben.” (mOlnár–csapó.4. gondolja végig ezeket egyenként a saját gyakorlatára vonatkozóan. Magyarországon az iskolarendszer saját hatékonyságát az elmúlt 20-25 évben úgy kívánta növelni. 2003. fejezet Módszerek ség vagy képesség fejlődése lassan indul.) A PIsA-vizsgálatnak egyik. Beszélgessen erről kollégáival. melynek egyik következménye a felnőttoktatásban való alacsony részvétel.

Új életminôséget. (Motiválás az élethosszig tartó tanulásra. a személyiség gazdagításának sokféle lehetôségére. Megváltoztak a társadalmi környezet iskolával szembeni elvárásai. magatartást. etnikai hovatartozás stb.) hatékony kezelésének képességét. hogy kellôen hosszú idô alatt sikerre vihetjük a „mindent megtanítani” elvet. KôpataKi. a toleranciát. a differenciált és rugalmas módszertani repertoárt. Az LLL nem azt jelenti. Bővültek a pedagógiai szakmai ismeretek pl.1. – Az életesély növekedése okán a gyermekeknek jártasságot kell biztosítani a társas kapcsolatok terén is. vállalnia kellett egyfajta szolgáltató szerepet. élni tud és együtt tud élni másokkal” – mondja a Jacques Delors-jelentés. szociális helyzet. Koncepciója nem azonos a „jó pap is holtig tanul” közmondás jelentésével. A felnövő nemzedék társadalomba való sikeres beilleszkedése függ attól. Elvárják tőle a hiteles és felhasználható szakmai tudást. 15 Az élethosszig tartó tanulás kifejezést (lifelong learning) a 70-es évek óta használják. rész Adaptációs dialógus 2. és a cselekvô ember úrrá tud lenni a nehézségeken. – Feladatul kapta az iskola az érték. hanem kiterjed az általános mûveltség minden területére. Átrendeződik a formális és informális tanulás aránya és fontossága a tanulási folyamatban. amelyben feloldódnak a konfliktusok. foglalkoztatással kapcsolatos ismeretek állandó megújítását jelenti. vagyis az. hogy a megszerzett tudást tudjuk használni más környezetben. Megnő a tudástranszfer értéke. A tudományos eredmények és a pedagógiai gyakorlat kapcsolata. 2005. – Az alapvető ismeretek elsajátításán és képességek kialakításán kívül az iskolának ki kell alakítani a diákban egy magas szintű gondolkodási és kommunikációs készséget. táblázat A pedagógiai gyakorlat (és benne a módszerek) megújulását sürgető társadalmi folyamatok A társadalmi folyamatok alakulása. – a mérésről. – a tananyag elrendezésének alternatív módozatairól. a kognitív pszichológia. Következményük a pedagógiai gyakorlatra Mindent nem lehet megtanulni – az élethosszig tartó tanulásra kell felkészülni-felkészíteni15.) 15 60 . Az LLL nemcsak a munkával. Megváltoznak a tudásszerzés helyszínei és időtényezői. a motivációkutatás). – a képességek fejleszthetőségéről. az empátiát. körülmények között. Nem ő az ismeret egyedüli hordozója.és normaközvetítést. A formális tanulás mellett egyre nagyobb mennyiségben adnak ismereteket. amelyek az élethosszig tartó tanulásban majd segítségükre lesznek. a különbségek (eltérő képességek. A pedagógus szerepe megváltozik. hogy el tud-e igazodni az információk özönében. Szembe kell néznünk a ténnyel: ez nem csak a közoktatási intézmények falai között valósulhat meg. – olyan stabil kompetenciákat kell a tanulóknak a közoktatásban megszerezniük. – a gondolkodási műveletekről (ebben partner az agykutatás. „A tudás társadalmához vezet. értékelésről. a tudományok fejlődése A tudományos-technikai fejlődés mennyiségi robbanást hozott az ismeretek terén. tanulási kultúrát jelent. amit a tanulási képességek fejlődése nem követett (nem követhetett). helyzetben. tudást az informális tanulás alkalmai.

Kedves Pedagógus! Fontos tudnunk. a hallássérülteket vagy a gyengénlátókat. gyógypedagógiai vagy pedagógiai asszisztens). az integráció segítésére pedagógiai tanácsadó szolgálatot hozhatnak létre. ha elég kitartó és szorgalmas. logopédia szakos gyógypedagógus tanár vagy terapeuta. A speciális (gyógypedagógiai) intézmények a szükségletekre. hogy esélyt adjon minden gyermeknek képességei kibontakoztatására. A tanórák sikere mindig akkor a legintenzívebb. Az inkluzív iskolában munkatársként megjelenhetnek azok a segítő szakemberek. A szabad iskolaválasztás joga őket és szüleiket is megilleti. ahol bármelyik gyermek megvalósíthatja álmait. Feltételeit. A tananyag. de az igazán rugalmas pedagógus mindig megtalálja a módját.4. mozgásterapeuta. MIről IsMErJüK MEG. Mindez azért is 61 . hogy az inkluzív intézmények előkészítő terepei lehetnek egy olyan társadalomnak. akár csoportos munkáról. hogyan késztetheti a nebulókat aktív ismeretszerzésre. S ha valakinek. esetleg az egyéb okok miatt sajátos nevelést igénylő gyermekek csoportját. eszközrendszerét és módszereit úgy válogatja meg. a társadalomba való aktív beilleszkedésre. akár egyéni fejlesztésről van szó. a kék szeműeknek és a barna szeműeknek. fejezet Módszerek A befogadás vagy inklúzió szükségszerűsége Az inklúzió mára az európai iskoláktól elvárt gyakorlat. gyógypedagógus. Az egyéni fejlesztési terv – a benne megjelenő problematikus területek fejlesztése miatt – a pedagógus számára minden óra tervezésénél olyan támpontokat ad. HoGy EGy IsKolA BEFoGADó (INKlUzÍV)? A befogadó iskola figyel a tanulói különbségekre. ha nem egy módszer jelenik meg benne. ugyanúgy nem kényszeríthetjük külön szegregált közösségekbe a kerekesszékben ülőket. akik a tanítási gyakorlatban a pedagógus segítségére vannak (iskolapszichológus. hogy a tanórákat követően ők is be tudjanak kapcsolódni a szabad idejét töltő gyermekközösség életébe: az osztálytársak baráti közösségeivel fenn tudják tartani a kapcsolatot a tanítási szünetekben vagy – betegségük esetén – számíthassanak a közel lakó osztálytársak segítő támogatására. akár differenciálásról. ahol az esélyegyenlőség nem puszta szólam. Ahogy nincs külön társadalma a soványaknak és a kövéreknek. esetleg a tantárgy maga bizonyos mértékig behatárolja a választható módszereket. amelyek az óra módszereit is behatárolják. nekik aztán igazán fontos lenne a lakóhelyükhöz legközelebbi iskola befogadó magatartása.

A tanárok azokat a tanítási módszereket alkalmazzák. 2. vizuális tanulók. – az eltérő tanulási stílusokat (hallás után tanulók. hogy képessé váljon saját tanulása hatékony irányítására. 4. 6. A dokumentum előírja az egységes alapokra épülő differenciálást és a kiemelt fejlesztési feladatokban a tanítás-tanulás olyan szemléleti egységét. – az emocionális különbségeket. A tanítási folyamatban megjelenik a fejlesztő értékelés. Amelyik iskola ezeket a szempontokat szem előtt tartja. ségleteinek alaposabb feltérképezésében. 5. A tanulók haladási ütemének megfelelően tervezik a munkát. mert a sok eltérő képességű gyermek egyéni fejlesztéséhez szükség van diagnosztikára. A kompetencia alapú képzést oktatási alapdokumentumunk (Nat) elvárja az intézményektől azzal. kinesztetikus tanulók. 7 Együttműködnek a szülőkkel. Az SNI-gyermekek esetében ezek a diagnosztikus mérések szakemberek bevonásával történnnek. ami további segítség lehet a gyermek szük. Az egy osztályban tanító nevelők folyamatos interakcióban vannak egymással az eredményes személyi előrehaladás érdekében. globális tanulók). Tervezéskor figyelembe veszik a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteit. s az erre épített egyéni fejlesztési tervet is az ő segítségükkel tudja elkészíteni az osztálytanító vagy a szaktanár. amelyek kialakítása. amelyek kielégítik a tanulók eltérő igényeit. az már a hagyományos tantárgyi struktúrát is csak nehézkesen tudja továbbműködtetni. Munkánk így válhat valóban hitelessé. A szülőkkel való megbeszélésekre szintén szerencsés elhívni a szakembert. amely megnyilvánul például a tantárgyközi kapcsolatokban – ezzel a hagyományos iskolai keretek máris szétfeszítődtek. Segítenek a tanulónak önismerete fejlesztésében annak érdekében. 3. 62 . fejlesztése az oktatási folyamat során meghatározó fontosságú (részletesebben l. analitikus tanulók. HoGyAN MűKÖDIK A BEFoGADó IsKolA? 1.1. Ehhez figyelembe veszik: – az eltérő szociokulturális hátteret. rész Adaptációs dialógus fontos. hogy megnevezi azokat a kulcskompetenciákat. a kompetenciáról szóló fejezetben).

annak oka többek között: – pedagógusaink nagy százaléka ezekben a módszerekben van „otthon”. A következőkben azokat a tanítási módszereket gyűjtöttük csokorba. a frontális osztálymunka módszereivel képtelenség teljesíteni. „A lényeges előrelépéshez ma már nem nagy alapelvek deklarálására. s mindössze 3. (Ezek az adatok megközelítő átlagértékeket jelentenek. amikor ezek a módszerek a célravezetők vagy – hatékonyan egészítik ki az új oktatási módszereket.4. hanem sok apró részlet tisztázására.5%-ot tesz ki a szaglás. hogy az iskola belső struktúrájának és szokásrendszerének.) Ez is egy ok arra. (Pl. és segítik a befogadó iskolák pedagógusainak hatékony tanítását. szervezési módszerekkel. hogy a verbális ismeretközlés kiegészítés nélküli hatékonyságát megkérdőjelezzük. kb. a tantárgy tömbösítése. fejezet Módszerek Kedves Pedagógus! Általános ellenvetés az újítással szemben. tantárgyi integráció. hogy a kompetenciák kialakítását a hagyományos ismeretközlő iskolai keretek között. de beilleszthetők.” (Csapó Benő) A pedagógiai módszerek szerepe. hogy a csökkenő kötelező óraszámok az egyes tantárgyakra olyan kis mennyiségű órakeretet tesznek felhasználhatóvá. funkciója. A hallás útján az információk 11%-a jut el hozzánk. – vannak oktatási szituációk. a tantárgyi „szegregáció” feloldásával ezek a problémák orvosolhatók. 83%-ot a látás útján kapjuk. 1. célja HAGyoMÁNyos PEDAGóGIAI MóDszErEK A külvilágról a legtöbb információt. – az oktatás folyamatába hosszabb vagy rövidebb ideig. 63 . elmélyült fejlesztő munkára van szükség. hogy ha azokat a teljes tanítási évre szétosztjuk.5%-ot a tapintás és 1%-ot az ízlelés útján szerzett információk aránya. oktatási folyamatának újragondolása megtörténjen. epochális oktatás.) Önmagában ez a tény is elég volna. Az adatok arról győznek meg. A hagyományostól eltérő tervezési. Ami miatt mégis ez fordul elô leginkább. amelyek a Nat elvárásainak megfelelnek. blokkosítás. hatékonyságuk szinte alig mérhető.

a lényegkiemelés technikájának gyakoroltatásával. és a tanuló általában a passzív befogadó. amelynek során törvényszerűségek. a tanulók képességbeli különbségei. és 20-25 percnél hosszabb monoton. mindenki ugyanazt a feladatot végzi. Mindkét esetben monologikus oktatási módszerről beszélhetünk. részletes kifejtésére szolgál. 64 . Alkalmazására akkor van szükség. amelyet más forrásból nem lehet elérni. ahol a pedagógusé az aktív szerep. – ha a cél az érdeklődés felkeltése. Az ilyen módszerek esetében a pedagógus nem differenciál. – ha az információkat csak rövid ideig kell megjegyezni. Hossza 15 perctől 2 óráig terjedhet. összefüggések megértését segíti elő a pedagógus. fogalmak. Típusát tekintve lehet: – értelmező: fogalmak. vagy meg kell szakítanunk a frontális munkát a tanulók aktívvá tétele érdekében kérdésekkel. kifejtés. rész Adaptációs dialógus Előadás Olyan szóbeli közlési módszer. Általában az elbeszélés és a magyarázat elemeit is meg lehet találni benne. szemléltetéssel. ha: – olyan információ közlése a cél. amely egy téma logikus. részösszefoglalások beiktatásával vagy az ismeretek rögzítését szolgáló feladatok adásával. ha az ismereteket még más módszerekkel is rögzítik. személyiségbeli eltérései nem kerülnek előtérbe. összegzés. passzív befogadásra még a felnőtt sem képes. Szerkezetét tekintve három fő részből áll: bevezetés. megértetésére alkalmazzuk. – egy tananyag bevezetésénél. Az előadást vagy a rövidebb idejű magyarázatot kötni kell a tanulók előző ismereteihez. Magyarázat Szintén tanári közlés. segíteni lehet a tanulóknak az elhangzott szöveg jegyzetelésében. – okfeltáró: a különböző (természeti vagy társadalmi) jelenségek okainak megértésére.1. kifejezések értelmének magyarázatát adja. Ezért kombinálni szükséges olyan feladatokkal. amelyek aktív szerepet adnak a gyermeknek hallgatás közben. szabályok. A magyarázatok időtartamukat tekintve – a kisgyerekek esetében – az 5-10 percet nem haladhatják meg. – leíró: egy szerkezet vagy folyamat bemutatására szolgál.

de általában a tanítás folyamatában is kiemelt szerepe van. A módszer három lényeges alkotóeleme: – a strukturálás (a megbeszélés menetének tudatos irányítása). a gondolkodásra ösztönöz. összehasonlításra ösztönöznek. – véleményt kérő (művészeti alkotások. következtetések levonására. 65 . Különböző kérdéstípusok eltérő gondolkodási műveletet aktivizálnak. A kérdések funkciói: – diagnosztizáló: az óra anyagát alátámasztó előismeretek feltárására irányul. A tanár a tanulókkal folyamatos interakcióban van. tanári kérdések segítségével maguk jönnek rá a megoldásra. hogy a kérdést követően hagyjunk időt. s a tanulói válaszok alakíthatják az óra menetét. Miért ez a véleményed…?). önértékelés). A tanulók aktívak. Szükségszerű tehát a verbális információ megerősítése. fejezet Módszerek Az óra menetét ilyenkor mindenképpen a verbális közlés határozza meg. kísérleti szituációk megítélése. – gondolkodtató: okok. – a kérdezés (az alábbiakban részletezzük) és – a tanulók tevékenységének értékelése (ez utóbbit külön fejezetben tárgyaljuk). – érzelmek kifejezését elősegítő (Hogy tetszett…?. indítékok keresésére. Keresd meg…!). összefüggések feltárására. és ha a befogadás intenzitását figyelembe vesszük. általánosításra. A csend a legaktívabb tanulói tevékenységre. A kérdés A kérdés a megbeszélés fő eszköze. Rakd össze…!. akkor a gyermeknek nem is a legerősebb információfelfogó bázisát célozzuk meg. – instruáló: ha a munka elvégzésére ösztönzünk vele (Sorold fel…!. A megbeszélés Az oktatásban leggyakrabban használt dialogikus közlési módszer. Fontos. képzettársításra. A megbeszélés formái: – a konkretizáló megbeszélés és – a kérdve kifejtés. – ellenőrző: a tanulók tudásszintjét vizsgáljuk.4.

. elemzésre. A jó kérdezés jellemzői: – A jó kérdés pontos. ha…? Milyen megoldást javasolna…? Forrás: Bárdossy–Dudás–Pethőné–Priskinné. világos. rövid. A tények felidézésére. a tananyaghoz szükséges előzetes ismeret feltárására vagy a tanult ismeretek összefoglalására használhatjuk (Hogy nevezzük…?. – Segítségével differenciáltan tudjuk kezelni a tanulók válaszait. mikor. 3. rész Adaptációs dialógus A kérdések két alapcsoportra oszthatók: A szűk tanári kérdésekre egyetlen helyes válasz adható. Fejlesztik a gondolkodást (Hogy látod…? Mi a véleményed…?). táblázat A kérdésfeltevés és a gondolkodás szintjei közötti kapcsolat Bloom taxonómiája szerint Példa a feladatmeghatározásokra Nevezze meg…! sorolja fel…! Válassza ki…! Képzelje el…! Mondjon példát…! Egészítse ki…! Használja fel…! Változtassa meg…! számítsa ki…! találja meg. pl. egyértelmű. melyik…? Mit gondol…? Milyennek képzeli…? Miért…? Hogyan foglalná össze…? Hogyan példázza…? Hogyan áll kapcsolatban…? Megértés Alkalmazás Magasabb rendű műveletek Elemzés (analízis) Egybefoglalás (szintézis) Mik a tulajdonságai…? Hogyan csoportosítaná…? Miben hasonlít…? Mire következtet…? Mi lenne. Mi a feladata…?). bloom taxonómiája szerint a kérdések a gondolkodás szintjei szerint az alábbi módon csoportosíthatók. 66 . – Fejleszti a gondolkodást. milyen. – Figyelembe veszi a tanulók értelmi színvonalát. értékelésre ösztönöznek. A tág tanári kérdésekre többféle jó válasz lehetséges.1. hogyan. mi. 2002.! Illusztrálja…! Vázolja fel…! Hasonlítsa össze…! Csoportosítsa…! tervezze meg…! Javasoljon megoldást…! A gondolkodás színterei (kognitív taxonómia) Alapműveletek Ismeret Példa a kérdésfeltevésre Ki. mit.

vagy későbbi kiadás alapján. A kommunikációs készséget erősíti a „Ki vagyok?” módszer. és a kártyák másik oldalára leírják. A tanulók párban dolgoznak. Minden kérdéshez új „szakértőt” kell keresni. A társak csak igennel és nemmel válaszolhatnak. aki tud válaszolni a munkalapon lévő valamelyik kérdésre. találóskérdés-készítés). s a kártyák kérdéseit megválaszolják (KaGan. egy szó az egyik oldalon és szótári meghatározása stb. (A találgatásban segíthet pl. – Elmélyíthetjük az ismereteket. Lényege: minden diák kap egy feladatlapot. és 5-5 db kártyát átadnak társuknak. hogy társaiktól három kérdéssel kérhetnek segítséget. aki aláírásával bizonyítja. A kártya másik oldalán valamilyen „behívó formula” van. ami az adott kérdésre vonatkozik (pl. hogy kitalálják úgy. nevét kell. A munkalapra a válaszoló szavait kell rögzíteni. fejezet Módszerek A kérdések gyakori. információkérő vagy az előzetes meditációt segítő kérdéseket.). a „Találj valakit”. 2001. hogy a tanulók kártyákat készítenek azokból a kérdésekből. vagy későbbi kiadás alapján). Mire használhatók? – Segítségükkel kiválóan lehet a tanórán differenciálni (egyéni feladatlapok kérdései). – Játékosabbá tehetjük az órát vele (barkohba. A gyermekek egy labda körbedobásával egymást kérdezik a tanult anyag ismereteiből. kijavíthatjuk a hiányos vagy téves ismeretet: • A villámkártyák a bevésési folyamatot segítik. visszakapják a kártyájukat. élőlény stb. ahol a gyermekek a tanárnak tesznek fel vitaindító. Kooperatív munkaforma pl. • Dobj egy kérdést: A csoport a tanultak ellenőrzésére vagy készségfejlesztésre alkalmazhatja. Gondoltam egy számot…. – Egybeköthetjük a gondolkodást mozgással pl. amire a válasz egy szám. hatékony eszközei a tanításnak. a Keveredj! Állj meg! Csoportosulj! kooperatív módszerrel. fejleszthetjük a kommunikatív készséget pl. amelyeket az előzetes tesztnél elrontottak. irodalmi hős. A gyermekek a hátukra tűzött híres ember. hogy a gyermekek körbejárnak. A nehézségi fok emelhető a segítségnyújtás csökkentésével.) (KaGan. és leírja egy villámkártyára. és ha tudják a választ. amelynek lényege. felváltva kérdezik egymást. Lényege. „a tanár válaszol” módszerrel. és az osztályban körbejárva keresnie kell valakit. A kérdésekre adható válaszokat megvitatják csoporton belül.) 67 . – Erősíthetjük a társas kapcsolatokat. a táblára kifüggesztett lista. A diákok ekkor a válasznak megfelelő számú csoportokba tömörülnek. 2001. hogy a válasz helyes.4. miközben a tanár feltesz egy kérdést. A következő lépésben kicserélik villámkártyáikat valamelyik csoporttal. • Feladatcsere: A csoport minden tagja kidolgoz egy ismétlő kérdést az anyagból.

jelenségek észlelése. és használjuk is. hogy a verbális közlés mellett fontos a tárgyak. amely rengeteg lehetőséget ad a vizuális megerősítésre. Ugyanezt éri el a pedagógus. Alkalmazása előtt a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a vita alapvető szabályait és magatartásmódját (türelem. ha kabinetrendszer van. hogy hívóképes betűk és számok. rész Adaptációs dialógus Vita A megbeszélés magasabb formája. – a kommunikációs készség javítását. ahol a tanár háttérből irányít (vitavezető). később mértékegységek. – az interperszonális kapcsolatok minőségi javulását. a magnetofon és a számítógép. Dialogikus közlési módszer. videomagnó. nyelvtani szabályok díszítik a falakat. Az idősebb korosztálynál. – valamennyi a közvetlen szemléltetést célozza. A hagyományosan frontális megerősítő módszer mellett a csoport. megszokott látvány. Az alsós osztálytermekben a kicsiknél mindennapos. preparátumok. a szaktanterem jellegének megfelelő faliképek. DVD.1. ha ötletek. metszetek. a tévé. A modern kor számos technikai berendezéssel siet segítségünkre. Az ismeretek elsajátításán túl erősen aktívgondolkodás. tolerancia. Szemléltetés A hagyományos és a korszerű pedagógiai módszerek egyike sem nélkülözheti a szemléltetést.vagy egyéni munkában is használhatjuk.). elemzése is. értékelő álláspontok sokszínűsége várható. Modellek. gépek. az írásvetítők. a modern technikát is felhasználó formáját ismerjük. kitömött állatok. A diavetítők. Hatékonyan akkor szervezhető. ha kísérleteket mutat be vagy végeztet az osztállyal. Ez a módszer segíti: – a tantárgyi tudás elmélyítését. 68 . Azóta a szemléltetésnek a korszerű pedagógiában számos. Már CoMenius is felismerte. Jelentős szerep jut a tanulóknak. Az emberi megtapasztalás hétköznapi alapesete az érzékszerveink útján történő információszerzés. A körültekintő tanító kis kézi könyvtárat is tart az osztályteremben.és kommunikációskészség-fejlesztő módszer. hangszerek és ritmushangszerek stb. és az írásvetítő is megszokott eszköz. vitakultúra stb. ábrák találhatók a teremben. – a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését és – a közösségépítésre is pozitív hatása van. ásványok.

4. érdeklődési kör. mindenki önállóan dolgozik. minél közelebb kerül a gyermekhez a megtapasztalható valóság. – veleszületett adottságbeli különbségek (szomatikus. 69 . vallási.). Annál hatékonyabb a szemléltetés. szövegalkotás stb. Szemléltetésnél az irányító a tanár. képalkotás. Mikor érdemes ezekkel a módszerekkel élnie a pedagógusnak? – Ha lehetőség szerint mindenkinek szükségletei szerint szeretnénk feladatot kiosztani. idegrendszeri). A pedagógus által nyújtott segítség személyre szabott. Rétegmunka A tanulók bizonyos fejlesztési célok. fejezet Módszerek a projektor és az interaktív táblák: mind megannyi lehetőség a közvetett információszerzésre. etnikai különbségek stb. – Ha egyéni alkotómunka a feladat (tárgyak létrehozása. azonos feladatot kapnak csoporton belül. motiváció stb. – Ha a csoporton belül a követelmények eltérnek egymástól [pl. a diák feladata a megfigyelés. Differenciálás A differenciálás a tanulók egyéni különbségeinek figyelembevétele a tanítás folyamatában. hozott ismeretek. vegetatív. – a tanuló személyiségéből adódó különbségek (attitűd.). Az egyéni különbségek lehetnek: – a szociális háttérből adódóak (értékrend. fejlesztendő területek alapján kerülnek eltérő csoportokba. Ezt a munkaformát részben egyénre szabott munkaformának nevezzük. tanulásban akadályozott gyermek(ek) van(nak) a csoportban]. szokásrend.). EGyÉNI tANUlÁsI MóDszErEK A tanulók személyi adottságára építő pedagógiai módszerek közül először az egyénre figyelő individuális módszereket tekintjük át. de az egyes gyermekek között nincs együttműködés.

) A részképesség-problémás gyermekek esetében a fejlesztőpedagógussal kell ugyanezeket a lépéseket megtenni. figyelembe kell venni a szakvéleményben megfogalmazottakat. A differenciáláskor emellett külön kell figyelnie az inkluzív iskolában tanító nevelőnek a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A tanítás folyamatában fontos a bizalom megtapasztalása. ismerik és tudják használni az önálló munkához szükséges eszközöket és rendelkeznek időérzékkel. a kapkodás a lassan haladó gyermekek között éppúgy előfordul. – az ismeret rögzítésére alkalmas feladatok. Az ismeret elsajátítása szerint: – a hiányok pótlására alkalmas feladatok. Ezért a tanítónak ezeket először ki kell alakítani. ebben segítségünkre lehet. rész Adaptációs dialógus A kulcskompetenciák fejlesztésénél jelentős szerepet kaphat a differenciált oktatás. Pl. (Ha lehetőség van a nevelőtestületben mozgásterapeutát alkalmazni részmunkaidőben – aki lehet tanfolyamot végzett tanító kolléga is –. ezzel segítve az önismeret fejlesztését. (Célszerű az utóbbi esetben a tervezés időszakában kikérni az iskolai vagy az utazó gyógypedagógus véleményét. a finommotorika fejlesztésében. mint a gyorsan haladók között. Táblára kiakasztjuk a feladatok megoldását vagy borítékban az asztalra tesszük.) 70 .1. amely az esélyegyenlőség megteremtésének alappillére lehet. esetleg amíg nincs gyakorlatunk a fejlesztés ütemezésében. a reális énkép kialakulását. A különböző munkatempóra tekintettel: A tanulók munkatempójának eltérő volta mindannyiunk számára ismert. Ha részképességzavart mutató vagy tanulásban akadályozott gyermek/tanuló esetében alkalmazzuk a differenciálást. a gyermek személyiségének stabilabbá tételében. a feladatok tartalmát is megbeszélni a szakemberekkel. Differenciált óravezetésnél alkalmat lehet adni a tanulóknak. A differenciált feladatok kiválasztása. képesek az önellenőrzésre. Az okok feltárása után meg kell határoznunk a fejlesztés irányát és módját. sokat segíthet a koncentrációkészség. – a rögzített ismeret elmélyítésére. ha az órán a gyermek számára lehetővé tesszük az önellenőrzést. A szórt figyelem. A differenciálás csak akkor oldható meg sikeresen. felhasználására szolgáló feladatok. ha a gyermekek rendelkeznek önálló tanulási technikákkal. a részképesség-problémával küzdő gyermekek szakértői véleményében gyakran olvasható az időkedvezmény kérése. személyre szóló összeállítása mindig diagnosztikus tájékozódás után történik. Differenciálásnál a feladatokat különböző szempontok szerint állíthatjuk össze. a tanulásban akadályozott gyermek esetében az egyéni fejlesztési tervet. a hosszan tartó koncentráció hiánya. hogy a megfelelő szintet maguk válasszák.

– amit hallunk. sem az értékeléskor. annak a 70%-át. A pedagógus mindig a fejlesztési célnak megfelelően foglalkozik a csoportokkal. sajátosságaihoz mért sikert. Ugyancsak lényeges a csoportok – a fejlesztési célnak megfelelő – változó összetételének lehetôsége és rugalmas alakítása. fejezet Módszerek A gyorsabban haladók számára mindig legyen „időkitöltő feladatlap”. előzetes ismereteit és az egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különbségeket. annak 90%-át (!) vagyunk képesek megjegyezni (zaKárné. Pozitív viszony van a tanuló és a pedagógus között. Ebből adódóan a tanítási órákon az ismeret több érzékszerven keresztüli megtapasztalása.). – és amit önállóan kipróbálunk és végrehajtunk. – amit olvasunk. a 30%-át. ha a tanuló valamilyen ok miatt egyéni haladási ütemben való munkára kap engedélyt az igazgatótól. tanulási stratégiáját.4. annak az 50%-át. 2004. aki minden gyermek számára biztosítani tudja a képességeihez. de vigyáz arra. adottságait. (Ezt a módszert akkor érdemes alkalmazni például. a 20%-át. 71 .) A tANUlóK KÖzÖsEN VÉGzEtt tANUlÁsI tEVÉKENysÉGEI A tanuláspszichológia mérési adatai szerint annak. sem a folyamat során. – amit egyszerre látunk és hallunk. jártasságát. Nincs kapcsolat a társakkal. Az oktatás gyakorlatában ezért a módszerek kombinálása vagy új komplex technikák bevezetése szükségszerű. illetve a tudás aktív megszerzése lényegesen nagyobb hatékonyságot előfeltételez. hogy mindegyik csoporttal foglalkozzon személyesen is. a 10%-át. Az értékelés az önmaga eredményeihez képest végzett előrehaladáson alapul. Individualizált munka A pedagógus figyelembe veszi a gyermek egyéni haladási ütemét. vagy a sajnátos nevelési igénye ezt a munkaformát teszi szükségessé az adott sérült vagy eltérő fejlődésű terület miatt. – amit látunk. – amiről magunk beszélünk.

hol tartanak. feldolgozása. aki többé nem ismeretet továbbít. pl. 72 . mi segítette a munkát. Mire ügyeljen a pedagógus a problémamegoldás folyamatában a különböző szakaszokban? – A probléma megértésekor: keresni (kerestetni) kell a tanulókkal a probléma okát. Ha elakadtak.1. miközben általános sémáink is fejlődnek. problémát fogalmaz meg. hogy a maguk számára megfogalmazzák. információk felkutatása és átadása. Komolyabb gond esetén a szünet beiktatása gyakran segít. Így tehát a ráfordított idő az eredmény hatékonyságában busásan megtérül. – A megoldás folyamatában a pedagógus számos eszközzel segítheti a tanulókat. hasonló feladat keresése. a megoldás megtervezése. Lehetőséget biztosít a gyermeknek arra. a feladat leegyszerűsítése. hanem kérdez. a lényeges és lényegtelen információk elkülönítése. amelyeket a problémamegoldás során alkalmazni tudnak. 90%-át vagyunk képesek megjegyezni. összefüggések keresésére ösztönöz. rész Adaptációs dialógus A felfedezéses tanulás Az információrobbanás eredményeként hatalmas ismeretbázis áll a tanuló rendelkezésére. A megvalósítás folyamán a résztvevők között vita alakulhat ki. szükséges lehet a tanári segítség. de csak az akadály elhárításáig. hogy a meglévő tudás és az új szituáció találkozásából új. az új helyzethez igazítva máskor is alkalmazni tudják (tudástanszfer). érdeklődését mozgósítjuk. mi a következő lépés. 2006. hogy annak az ismeretnek. Láttuk. a feladat modellezése. hogy a tanulót gondolkodásra késztesse. hogy amit egy konkrét probléma megoldásánál megtanultak. A felfedezéses tanulás folyamán a pedagógus facilitátori szerepet tölt be. ahol szembesülhetnek a különböző elképzelések. A felfedezéses tanulásban megváltozik a tanár szerepe. A felfedezéses tanítás során az általános sémák segítségével egyedi problémák kerülnek megoldásra. Mi az ismeretlen? – A probléma elemzésekor: meg kell ismertetni a gyerekekkel olyan eljárásokat. kutatásos tanulás időigényes. Felfedezhetik. magasabb rendű tudással kerüljön ki. hol tévedtek (Knausz.). a félbehagyott munka motiváló erő is lehet. A felfedezéses. Feladata. amit önállóan kipróbálunk és végrehajtunk. azt némileg átalakítva. Viszont az aktív tanulással a tanuló kíváncsiságát. megoldási javaslatok erősségei és gyengeségei. A pedagógiai feladat tehát nem az ismeretek. A felfedezéssel a tanulók nemcsak érdekesebben tesznek szert ismeretre. hanem azok rendszerezése. Kérdéseivel ösztönzi a gyermekeket. hanem mást is tanulnak. Érdeklődő figyelemmel kísérheti munkájukat. – A munka befejezését követően a résztvevőkkel együtt ki kell értékelni a munka folyamatát: mi okozott problémát.

a kerekasztal. a kooperatív tanulás nemzetközi szakértője. eszközfigyelő. a kommunikációs és az együttműködési készséget segítenek kialakítani. (Pl. ha az egész csoport sikere mindegyik tag sikerének a függvénye. hanem kifejezetten stimulálja az emberi agy ezen alkotómunkáját. Az egyéni felelősség átélése fontos része a kooperatív tanulásszervezés sikerének. amikor az adott órán (foglalkozáson) a munka folyamata valamely részterületének felelősévé tesszük a csoporttagokat (időfelelős. de nincs szó kooperációról. feladatmester. vagy ha valamelyik csoporttag nem teljesít. Az egyenlő részvétel a kooperatív csoportokban a szerepelosztással kezdődik. amely szerint az ismeretek elsajátítása mindig alkotó. visszatekintő. A diákok mindkettőben körönként vesznek részt. táblázat A kooperatív tanulás négy alapelve Építő egymásrautaltság Akkor jelentkezik. 2005. Pl. a számonkérés és a gyakorlás élénkítésére. azaz konstruktív módon történik: az emberi agy az ismereteket nemcsak befogadja. befogadására. és a pontszámok összeadása adja ki a csoporteredményt. kérdésfelvezető. hogy a könnyebben tanuló diák segít társának a feladat megértésében. A pedagógusnak a csoportos munka szervezésénél mindig figyelembe kell venni az egyenlő részvétel kritériumát. akkor az egész csoport alulteljesít. mindössze csoportmunkáról beszélünk.4.) A kooperatív módszerek az információszerzésen túl a gondolkodási. a szóforgó vagy ennek írásos megnyilvánulása. hanem filozófia is – állítja Norm Green. újjáteremti. hanem szortírozza.). konstruktivitását. 4. Utóbbinál pedig a részfeladatok megoldásával áll össze a csoport eredménye. Minden tevékenység 4-6 fős csoportokban zajlik. a tanulók órai aktivitása a sokszorosára nő. pontfelelős módszer vagy a feladatért felelős módszer. rendszerezi.” (óhidy. csendkapitány stb. Az előzőben mindenki önállóan megírja a tesztet. jegyző. fejezet Módszerek Kooperatív tanulás „A kooperatív tanulás nemcsak tanítási módszer. A kooperatív tanulási forma – ahogy a többi cselekvő tanulási forma is – a hagyományos tanulási módszerekkel szemben nemcsak megengedi.) Mindkét módszer a tanulási folyamat számos területén alkalmazható pl. hogy az mielőbb eljusson a jó megoldásig. Elősegítik a tanulói aktivitást. Ha a négy feltétel valamelyike hiányzik. Egyéni felelősség Egyenlő részvétel Párhuzamos interakciók Forrás: Kagan. átalakítja. Ehhez olyan új módszereket kell kidolgozni vagy a már meglévőkből felhasználni. 73 . Ebben az esetben várható. A kooperatív tanulás mint módszer a konstruktív tanulási elméletre épül. amelyek az egyéni teljesítmények összeadásával lesznek értékelve. 2001. új ismeretek előkészítésére.

A frontális osztálymunkában a tanulók mindössze 10 percig jutnak szóhoz.) Kedves Pedagógus! A kooperatív tanulás szervezése más pedagógusattitűdöt. a papír körbemegy. nem mindegy. a párhuzamos interakcióknak köszönhetően az egy főre jutó aktív időszak akár 5 perc is lehet. Pozitív tapasztalat. A foglalkozásterv épülhet a kooperatív tanulásszervezés valamely kész mintatervére. foglalkozásvázlat készítését. akkor 74 . több hétig is célszerű együtt hagyni a csoportokat a szociális kompetenciák fejlesztése miatt. illetve. Ebben az esetben ugyanis a tanulók órai aktivitása a sokszorosára nőtt. olvassa el. Amennyiben előre tervezett heterogén csoport dolgozik együtt. Ez a módszer a közösség tagjai közötti kooperáció eredményeként létrejövő konszenzus elérésére tanítja meg a gyerekeket. 2005. A hagyományos óraszervezésnél ez az aktív idő is szétosztandó a tanulók között. Így a tanulók egy főre jutó kommunikációja a tanórán 20 másodperc. mint a hagyományos tanítás. Ha véletlenszerű csoportalakítást preferálunk. majd a másik szerepel előre meghatározott ideig) vagy a páros forgószínpad (amikor a pár tagjai felváltva neveznek meg dolgokat vagy dobnak be ötleteket) a kooperatív választás. képességeket kíván. Összegyűjtöttük Önnek a kooperatív tanulás szervezéséhez szükséges alapvető tudásokat. Az első diák a feladatnak megfelelően leír valamit. c) Miután a kooperatív módszerek sokasága szól a csoportos interakcióról. (Meg kell jegyezni ugyanakkor. ha biztosak vagyunk a kooperatív módszerek használatában. hogy a kooperatív módszerek miért sikeresebbek minden eddigi módszernél. hogy a kooperatív tanulást alkalmazó tanulók a konszenzusra törekvő szemléletet átviszik az élet más területeire is. ahol nemcsak az egyidejű interakciónak. de szóban. Ha csak ezt a 10 percet a tanár a kooperatív óraszervezéssel oldaná meg.) A párhuzamos interakciók önmagában magyarázatot adhatnak arra. ami 15-szöröse a hagyományos óravezetés során az egy tanulóra jutó időnek. a hagyományos tanórába beillesztve is hatékonyan alkalmazhatjuk őket. a félidő módszer (először a pár egyik tagja. „A kooperatív életszemlélet kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködést és a közösség minden tagjának egyéni teljesítményét előtérbe állító szemléletet jelent. és próbálja azokat a saját gyakorlatába illeszteni! a) Nem nélkülözheti a tanóra előzetes tervezését.1. Kérjük. hogy a páros munka alapvetően nem kooperatív módszer. hogy a csoportalakítást hogyan végezzük. Pármunkánál pedig pl. ha csak egy vagy néhány módszert ismerünk. A szóforgóban ugyanez történik.” (óhidy. rész Adaptációs dialógus A kerekasztal esetében a diákok egy tollat és egy papírt használnak. hisz a tanári felszólításra mindig csak egy tanuló válaszol. más készségeket. a többi idő a tanáré. de az egyenlő részvételnek is megfelelnek a szereplők. akkor saját tervünkre. b) Abban az esetben. azután továbbadja a bal oldali társának. innen a neve: kerekasztal.

hogy az értékelés nem csak a tanár privilégiuma. e) Miután a tanulás cselekvések sorozata. A tervezésnél meg kell feleltetni egymásnak a célokat. előkészíteni. a szociális tanulásnak és a tapasztalati tanulásnak. d) A tantermi környezetet úgy kell kialakítani. Fontos. amely szerint a tanulás komplex folyamat. (Hogyan tudtatok együtt dolgozni. f) Az óra tervezésénél a pedagógus a tanulói tevékenységek megtervezésére koncentrál. volt-e vita stb. és a tanárra figyel (csendjel). amely a tanárt. A folyamatos interiorizáció a társas viselkedést is alakítja. a csoporton belül differenciáltan. Ezért a kooperatív óra tervezésében összhangban kell lennie az ismeretszerzésnek.?) Projekt „A projekt olyan oktatásszervezési eljárás. a képességeknek megfelelően adjuk a feladatokat. 75 . feladatokat és a módszereket. a téma feldolgozásának mélységét és a pedagógusok gyakorlatát. sokszorosítani. Ha lehet. tantárgycsoportokat interdiszciplináris módon. képzelőerőt. A foglalkozás végén mi is végezzünk önértékelést. céltudatos tevékenységgé alakítva a gyermeki kíváncsiságot. érzelmi. Ekkor kell az óra szükséges eszközeit is kiválasztani.” (Pedagógiai lexikon) A projekt a gyermekek teljes személyiségét. egy központi téma köré csoportosítva tanítjuk. Az időtényezőnél figyelembe kell venni a gyermekek életkorát.4. amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. és ne legyenek tiltó megfogalmazások. hogy ez utóbbiból ne legyen sok. g) Az órán fontos a szerepek kiosztása. hogy jobban alkalmazkodjon a tanulók szükségleteihez. értelmi. együttműködésre is ki kell terjednie. fejezet Módszerek a csoportok összetételét gyakrabban kell változtatni. amelynek hatására mindenki abbahagyja a munkát. az időkeret meghatározása. a tanulót és a tanulási környezetet is magában foglalja. Célszerű megállapodni a közösséggel egy olyan jelben. A projekt időtartamát tekintve az egynapostól a többhetesig (általában 2-6) terjed. ugyanakkor ne okozzon nehézséget. Olyan tanulási egység. ha a táblára vagy a tanárra kell figyelni. A tanulói értékelésnek a teljesítményen túl a kooperatív készségekre. mert ilyenkor igen ritkán alakul ki ideális csoportösszetétel. de soha ne feledjük. A módszer vállalása esetén az egyes tantárgyakat. Ez a módszer egyszerre vár el együttműködést a tanulóktól és a pedagógusoktól. A projekt azon az alapelven nyugszik. ezért a tanulási folyamat az órán mozgással és zajjal jár. Könnyen léphessenek egymással kapcsolatba a csoporton belül. Magunk számára tervezzünk megfigyelési szempontokat. a közösen elfogadott szabályok megalkotása és következetes betartása. h) A foglalkozásokat mindig a tanulói értékeléssel és önértékeléssel zárjuk. motorikus adottságaikat is figyelembe veszi a tanítás folyamatában. amelynek központjában a probléma áll.

A tanítás tematikus megközelítése a gyermek fejlődésének intellektuális. A kivitelezés olyan cselekvő együttműködés. segítve ezzel a gondolkodás fejlesztését. a projektzáráskor pedig eredményeiket nyilvánosság előtt bemutatják. amelynek során a tanulói csoportok a döntéshozók. ekkor a tanári motiváció és a segítség tudatos jelenléte is döntő szerepet kap. A tervezést követő megvalósítás is többlépcsős folyamat. 76 . A kivitelezés időszakában lehetőség van a szükséges korrekciók megtételére. figyelembe véve a tanulók tudásszintjét. elősegíti az új ismeretek és készségek megszerzéséhez szükséges tanulási technikák felfedezését és kipróbálását. rész Adaptációs dialógus Ebbe a folyamatba a tanuló magával hozza előzetes ismereteit. Megszűnik a verbális képességek előnye. 2. alkotó részese a tanítási folyamatnak. érzelmi és fizikai oldalait helyezi előtérbe. hisz a téma kiválasztásától folyamatos a tanulókkal való interakció. ugyanakkor a pedagógus stratégiai gondolkodását is szinten tartja. vesz részt a prezentációban. hisz a gyermek vagy ifjú közönség előtt mutatja be munkáját. másodszor a megvalósítás folyamán. Ez a mozzanat az önértékelés és önbecsülés kialakításának fontos momentuma. és ezek közé egyéni módon kapcsolja be az új ismereteket. és a különböző képességek azonos súllyal vehetnek részt a közösen választott probléma megoldásában. a kisebb egységek tervezésekor. A projektmódszerben fokozott szerepet kap a tervezés. a koordináció és a bátorítás. a tolerancia képességének fejlesztését. a segítségnyújtás. a pedagógus pedig koordinál és a segítségnyújtás különböző módozatait alkalmazza. A résztémák változatos tevékenységei sikerhez juttathatják az eltérő tanulói személyiségeket. az összefüggések felismerésére. első körben a folyamat egészének a megtervezését jelenti. A projekt megvalósításának szakaszait a következô folyamatábra foglalja össze. amely 1. A tanuló tehát a projekt során aktív. melynek során meghatározott képességekhez és ismerethez kívánjuk eljuttatni a gyerekeket. tapasztalatait.1. a projektszakaszok összegzését követően jelenik meg. A munkafolyamat során és a projektzárás előtt a csoportok folyamatosan értékelik saját munkájukat. Ebben a folyamatban a tanár feladata elsősorban a tanácsadás. az egymásra figyelés. mely alatt egész személyisége formálódik és az új ismeret befogadásához szükséges kompetenciái fejlődnek. szociális. A közös tevékenység elősegíti a kommunikációs készségek. A projekt utat nyit a különböző tantárgyi ismeretek integrációjára.

Ezek lehetnek a hagyományos értelemben vett tantárgyak. művészetek. hogy a pedagógus sokkal kevesebb gyermekkel van kapcsolatban az adott blokkok tanítása idején. összedolgozása (pl. de lehetnek tantárgyblokkok vagy műveltségterületek is. így a módszer lehetővé teszi a fejlesztő értékelés bevezetését is. A mindennapos találkozás a gyerekekkel lehetővé teszi jobb megismerésüket. fejezet Módszerek 5. társadalomtudományi tantárgyblokk).4. 77 . ábra A projekt megvalósításának szakaszai Epochális oktatás Ebben a típusú oktatási formában (az ’epocha’ görög szóból. bár a tanulásban akadályozott gyermekek esetében ez az értékelési forma jogszabályban előírt kötelezettség. A fejlesztő értékelés a befogadó iskola egyik sajátos jellemzője. Az epochális oktatás előnye. időszak) három-négy hetes időszakok vannak meghatározva. Miután az epochális oktatásban egy adott tantárgy vagy tantárgyblokk nagyobb mennyiségű anyagrészét dolgozzák fel többféle megközelítésben. Ez a rendszer lehetővé teszi. jelentése: korszak. amelyekben egy adott témakör tanítása zajlik. változatos eszközrendszerrel. természettudományi. kikerülhetetlen az osztályban tanító nevelők kooperációja. és a nevelőnek könnyebb valóban személyre szóló feladatokat meghatározni részükre. hogy a gyerekek figyelme tartósan egy-egy területre koncentrálódjon.

Az epocha abban különbözik a projekttől. könyvtár. A történetet meghallgatva kell bizonyos kérdésben dönteni vagy a szereplők cselekvését megítélni. hanem hosszabb időszak: ez a tanulók korától. Szerepjáték. etikai problémahelyzetet hordozhatnak. amelyek pl. drámapedagógiai módszerek a tanításban Mindenekelőtt: ez a módszer nem elsősorban a magyart tanítóknak vagy a magyar szakosoknak szól. az egyéni döntéseket pedig közösen megbeszélni. 78 . jól felszerelt információs bázis. A kisgyermekeknél segíti a megnyilatkozást. hogy változatos eszközrendszer. döntési helyzeteket. Az igazán elmélyült közös munkához 60-90 perces egységekre lehet szükség. Egy történelmi esemény körülményei. amelyet közös gyakorlással. dilemmákat élnek át segítségünkkel tanítványaink. számítógépes eszközpark álljon rendelkezésre. bábokkal) kezdeményezzük. a gyermek összefüggéseiben is láthatja a problémát. koncentrációképességétől. történetet olyan plasztikusan meséltünk el az osztálynak. az empátiagyakorlatot alkalmaztuk. hogy nem feltétlen egyetlen témát dolgoz fel és nem (vagy nem mindig) záródik konkrét produktummal. Ebben a tanítási módszerben a házi feladat kisebb jelentőséggel bír.1. amelyet több héten át dolgoztak fel. Ha az előbbi helyzetet racionális. spontán elsajátítással töltenek. – Közös döntések: fiktív vagy valódi történetekhez kapcsolódó játékformák. egy idegen nyelvi környezet vagy egy elképzelt film jelenetének megelevenítése lehet például a feladat. hogy rövid ideig tartó döbbent csönd után záporoztak a vélemények vagy a kérdések. hisz a tanulók mindennap találkoznak a tantárggyal. Miután minden nagyobb blokk végén összefoglalnak. – A szituációs játékok a döntési helyzetektől abban különböznek. tantárgyi blokkal. ha a szituációs játékot eszközökkel (pl. egy családi konfliktus. hogy egy helyzetet. hogy itt el is kell játszani a szituációt. Öntudatlanul vagy tudatosan a drámapedagógia eszközét. Megnő az idő. A tanítási óra nem a hagyományos 45 perc. problémafeltáró gondolatokkal fűszerezve döntési szituációvá alakítjuk. rész Adaptációs dialógus Az epochális tanításnál fontos feltétel. Mindannyiunk gyakorlatában előfordult már. azt a témacsoportot. a gyermekek és a nevelők közös megegyezésétől függ. Fontos a szerepek tisztázása és a szerephez tartozó magatartási normák figyelembevétele.

eszközök. Operatív tervei között ugyanis az aktív társadalom (élethosszig tartó tanulás-képzés). természeti jelenségek szimulációja terepasztalon. aki nem tud anyanyelvén kívül még egy idegen nyelvet. tudomány) mellett hangsúlyos szerep jut az információs társadalom (informatika. a történések logikai összefüggéseit.4. de a szabályai szigorúbbak. számítógépes szimulációs programok stb. A helyzetek megélése fejleszti az empátiát és a kreativitást. az okos társadalom (oktatás. A fenti módszerek kísérletet tesznek a tudás személyesebbé tételére. megérteni a tárgyak. Az INForMÁCIós És KoMMUNIKÁCIós tECHNIKA (IKt) szErEPE A tANÍtÁs MóDszErtANI MEGÚJUlÁsÁBAN Az 1990-es évek közepén hallottam egy előadást a pedagógia előtt álló kihívásokról. az néma lesz. és a sommázott előrevetítést a mai napig nem feledhetem. Ennek a jóslatnak az igazságát tükrözi az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007–2013) is. ami élményszerű. 2005. fejezet Módszerek – Tablót készíthetünk egy nagy történelmi esemény vagy irodalmi mű kapcsán. A gyermeknek lehetősége van biztonságos körülmények között megtapasztalni. A szerepeken keresztül interakcióba lép a tanuló és a karakter személyisége. tartós tudást biztosít. Szimulációs játékok Összekapcsolhatók az előbbi módszerrel. kutatás.). természeti vagy társadalmi folyamatok működésének folyamatát.). az potenciális analfabétának fog számítani. 79 . (Adott időben hol voltak? Mit csináltak? Mire gondoltak? Mi történt velük?) A mozaikokból érdekes tabló kerekedik ki. Kollégák! Az előttünk álló évszázadnak már az elején. saját döntéseik következményét. aki pedig nem rendelkezik elfogadható felhasználói ismeretekkel a digitális technológiák terén. a jelenség lényegét képezzük le ilyenkor (pl. Szimuláció a valóság absztrakciója. fejlesztés) kiépítésének (danCsó. a kicsiknél kerékpáros ügyességi pályák kiépítése. tőzsdejáték. amikor a korban élt különböző helyzetű és eltérő tulajdonságú emberek karaktereit kell megformálni különböző idősíkokban a szereplőknek.

ennek elmélyítése. tananyagkezelő keretrendszer) egyben a tananyagok megjelenítésére és előállítására is alkalmas. segítheti az egyéni felkészülést. (danCsó. A számítógép alapesetben csak eszköz. – Az LMS-ben (Learning Management System. az internet és az egyéb digitális technikák lehetőségeit. rész Adaptációs dialógus Az IKT alapú oktatási módszerek fejlesztésére az alábbi lehetőségek nyílnak. lehetőséget nyújthat a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére. – Könnyedén és nagy hatékonysággal egészíti ki a projektoktatás vagy a kooperatív foglalkozások eszközrendszerét. amely képlékenyen tud illeszkedni a legkülönbözőbb tanítási stratégiákhoz. az értékelést. – A CBT (Computer Based Teaching. az egyéni haladást. uo. és támogatják az adminisztrációt. Ezért a módszerek között szólnunk kell használatáról. tanulásszervezési keretrendszer) a digitalizált tartalmak a kereszthivatkozások révén lehetővé teszik az interdiszciplináris gondolkodást.. Ha viszont figyelembe vesszük. és könnyedén alkalmazható bármelyik módszer esetében. – Az LCMS (Learning Content Management System. hogy az új információs technológia a tanítási folyamat főszereplője is lehet. amely lehetőséget nyújt a helytől és időtől független tanulásra. kezelése.) Fejlesztésre vár a digitális oktatási tananyagok tanításának a magyar viszonyokra kidolgozott és hatékony módszertana. akkor be kell látnunk. Érezhető viszont ennek az eszközrendszernek a tanítási-tanulási folyamaton átívelő meghatározó ereje. 80 . Célszerű minden alsós tanterembe – a fejlesztés és a személyre szóló tanulási folyamat érdekében – számítógépet elhelyezni. – A multimédiás prezentáció az oktatásban legelterjedtebb frontális módszertant támogatja. Már jelenleg is számtalan lehetőségét tudjuk felsorolni a számítógéppel támogatott oktatásnak. – Az e-learning az önálló tanulás eszköze. és segítheti új típusú módszertan alkalmazását.1. rendszerezése és hatékony felhasználása. Az inkluzív iskola nem nélkülözheti a számítógépes fejlesztő programok segítségét a sajátos nevelési igényű tanulók esetében sem. hogy a tanítás alapvető célja minden tantárgyban az információszerzés. hatékonyabb előadás tartását teszi lehetővé. 2005. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program keretében kifejlesztett kompetencia alapú oktatási programcsomagok több programja tudatosan felhasználja a számítógépek. számítógéppel segített tanítás) interaktív elemekkel teheti hatékonyabbá az oktatást.

felépítésére. hogy szembesítik a tanulót tudásszintjével. – Változatos órai felhasználást kínál a Sulinet Digitális Tudásbázisa (SDT). mozgóképek. Az eszköz a hallássérült gyermekek fejlesztésére alkalmas. esetleg a tanárok és a tanulók nálunk még szokatlan webes kommunikációjához. de hatékonyan segít a részképességeikben sérült gyermekek fejlesztésében is (a program térítésmentesen hozzáférhető). hangok. prezentációk létrehozására. amelyek segítik az igazodást a tanulók egyéni haladási üteméhez. oktatóprogramok. prezentációkat készíthetnek a segítségükkel. önálló alkotások. PowerPoint. Ha az iskola rendelkezik saját honlappal. 81 . azonnal kiértékelve a választ (pl.4. digitális fényképezőgép) a számítógép lehetőséget ad tanulókísérletek dokumentálására. – Az internet lehetőséget ad az információk másokkal való megosztására is. képaláírásokat. amelyben a technikai értékállóságot és az újrafelhasználhatóságot tartották szem előtt az alkotók. A különbözô szoftverek felhasználása (pl. a projektek vagy a tanulók számítógépre készített prezentációi közreadhatók. – Az internetes levelezőprogramok jó alkalmat teremthetnek a nyelvtudás elmélyítéséhez. szemléltetőanyagok. – A fejlesztő segítő programokra példa: KocSor András – báCsi János – MihaLoviCs Jenő Beszédmester című programja. – A csatlakoztatható eszközök felhasználásával (webkamera. – Digitális képekkel és/vagy a számítógépre szkennelt szemléltetőanyagokkal változatos óraszervezés végezhető. Az egymástól elkülönülő tudáselemek. A tanulók a képeket megadott rendszer szerint csoportosíthatják. a tanulói partnerkapcsolatok kiépítéséhez. tudástesztek). képek. alkotó tevékenységgé formálhatja az új ismeretek feldolgozását. fejezet Módszerek – A digitális kultúra elterjesztését szolgálják azok a digitális tananyagok. elemzéseket. animációs eljárások kínálata gazdag. Excel. Paint) élményszerűvé. nyelvi oktatóprogramok. Másik típusuk a tudás elmélyítését szolgálja azzal. így végtelen variációs lehetőséget adnak a tanórák színesítésére.

Nagyban segíti az óvoda–iskola átmenetet. csakúgy. óVoDA–IsKolA ÁtMENEt Az iskolába kerülő kisgyermek ugyanazt a napirendet várja az iskolától. 82 . akkor az óvoda kezdi a sort. mint az ingergazdag. hisz a kommunikációs. hogy az új környezet okozta stresszt minél alacsonyabb szintre tegyék.1. akkor ezek a szokásrendek jelentősen eltérhetnek. amely idő alatt a tanító a játékszituációkban megismerheti leendő tanítványait. sok ismeretet nyújtó környezetből jövőké. a narratív kompetenciák alapjainak lerakása már óvodáskorban kiemelt szerepet kap. beszoktatási időszakkal kezdeni az évet. a közösségi magatartás kialakításában. hanem informálódik a szülőktől és az óvónőktől a leendő tanítványok fontos tulajdonságairól. rész Adaptációs dialógus Hogyan jelennek meg a helyi nevelési tervben. hogy a fogadott gyermek szociális környezete milyen. amelyben előző nap még az óvodában része volt. Igen sok iskola figyel arra is. az önfegyelemre nevelésben. Az óvodában a legfontosabb nevelő eszköz a közös játék. esetleg közös kirándulás keretében. lépésről lépésre bevezetve őket az iskolai szokásrendszerbe. A kisgyermeket életkori sajátosságából adódóan a játék segíti a kapcsolatteremtésben. a szabályok követésében. szokásairól: akár kérdőíveken vagy adatlapokon. helyi tantervben a módszerek? ÓvoDa Ha a kulcskompetenciák kialakítása és fejlesztése érdekében rakjuk össze módszertárunkat. Az óvodai közösségek nevelési tervei igen eltérőek lehetnek a tekintetben. Az ingerszegény környezetből érkező kicsik önállóságra nevelése más alapokról indítható. Persze nem előre tanítja a kicsiket. mint a szabálykövető magatartás kialakítása vagy az együttműködő magatartás megalapozása. pedagógiai programban. hogy a tanítók már az iskolakezdés előtt megismerkedjenek a gyerekekkel. Ha több óvodából jöttek a tanulók. ha az iskola „előre dolgozik”. Célszerű tehát az óvodai napirendhez hasonlító. a világ jelenségeinek megismerésében. Jó gyakorlata van erre a pécsi Csokonai Általános Iskola és a budapesti Gyermekek Háza pedagógusainak.

ha elfogadó. a társas kapcsolatok. a taneszközök önálló használatát és rendben tartását (ezt az óvoda természetesen előkészítette). Ha a gyermekek fáradtabbak. képességeik fejlesztésében. Célszerű olyan tankönyveket használni. hanem az osztályban 83 .4. feladatot tartalmaznak. és különböző mennyiségű. önmaguk megismerésében. mert kicsengettek. az egyénre szabott fejlesztés alapvető feltételét teremtettük meg. csökkenteni kell az ismeretátadásra szánt időt. (A szigetvári Istvánffy Általános Iskola munkarendje jó példa erre. A FElső tAGozAtoN És A KÖzÉPIsKolÁBAN A felső tagozat. Ha az induló mérést minden gyerekkel elvégezzük. módszerek megtalálásában. Az általános iskola egymásra épülő rendszerében az alsó tagozatnak kulcsfontosságú szerepe van a gyermekek egyéni adottságainak széles körű feltárásában. vagy a tanítás menetébe az eszköz elkészítését is be kell tervezni. készségeik. amelyek ma még hiányosan állnak a pedagógus rendelkezésére. WinKLer Márta a Becsöngettek című módszertani kazettán körjátékokat játszik az elsős gyerekekkel. eltérő mélységű ismeretet. amelyek az alsó tagozatban kialakultak. ha épít azokra a szokásrendekre. amelyek figyelembe veszik ezt. Ezek a felmérések segítenek bennünket abban. majd a középiskola soktanáros rendszere akkor tud hatékonyan működni. tanulási stratégiákra és módszerekre.) Az iskolában a gyermeknek meg kell tanulnia az önkiszolgálást. hisz a szabály elfogadására a közös játékok a legmeggyőzőbbek. Alsó tagozatban az osztállyal és a pedagógussal együtt töltött idő egy egységes egész. nem célszerű erőszakkal megszakítani azért. ezért azt nem mindig lehet 45 percre osztani. Ezeknek a feladatoknak csak akkor tudnak eleget tenni a tanítók. A különböző haladási ütemű tanulók esetében biztosítani kell a tananyag alternatív feldolgozását. fejezet Módszerek Az Első osztÁlyBAN Az elsősök „beszoktatási” ideje alatt célszerű a DIFER képességvizsgálatot elvégezni minden elsőssel (a problémát mutató gyermekkel kapcsolatosan erre minden iskolát jogszabály kötelez). Ha a tanár nem önálló individuumként próbál a zárt ajtók mögött csodát tenni. ezért az óra tervezésekor a taneszközt vagy saját maga készíti el. Az aktív tanulást a megfelelő taneszközök teszik lehetővé. a nekik leginkább megfelelő tanulási utak. szokásrendek kialakításában. ha pedig belefeledkeztek a munkába. bizalomteljes légkört alakítanak ki. hogy – a gyermek fejlődését önmagához viszonyítva – objektív képet kapjunk a hozzáadott pedagógiai értékről is.

mint a motiváció kiépítésének. egyre önállóbbá teszi tanítványait. azok mozgósítása. Magában foglalja a tanítást-tanulást csakúgy. Meg kell tanulni egymás felé nyitni. kialakításának lehetőségeit. támogat. rész Adaptációs dialógus tanító nevelőkkel közösen együttműködő tanári teamet alkotva keresnek hatékony megoldásokat az iskola előtt tornyosuló új kihívásokra. fejlesztése. Kedves Pedagógus! A tanítási-tanulási folyamatban Ön az. orientál. Bárki megrekedhet alacsony értelmi szinten.1. aki informál. hogy az oktatás komplex interaktív folyamat. egymástól tanulni. Ennek segítéséhez szükséges az Ön elméleti és gyakorlati tudása. aszociális lehet. személyes és szakmai képességei. Ez a nevelők között is kooperációt jelent. 84 . mert tudja. feltárása. és bárki önfejlesztő személyiséggé fejlődhet. Az ember öröklötten nyitott rendszer. az autonómiát és a szabadságot. Az alapdokumentumokban megfogalmazott célok megvalósítása csak akkor lesz napi gyakorlat. ha a közös értékrend és módszertani bázis is mögötte áll. kialakítja bennük az önszabályozás készségét.

Felmerül a kérdés: mi alapján készítsünk tanmenetet? Milyen módszerrel mérjük fel a gyerekeket? Hogyan és mit értékeljünk? Jól határozzuk-e meg a követelményeket? Egyáltalán: hogyan határozható meg a követelmény például az önismeret. hogy a kompetencia alapú oktatási programcsomagokat alkalmazza a tanítási óráin. a tanári. az oktatási folyamatot. Együttgondolkodásra hív minden kollégát. A minimumkövetelmények meghatározásának buktatóit érintve olyan fogalmakat ismertet. az önállóság vagy az együttműködési készség fejlesztésére? Mindez színesedik. amelyek meghatározzák az egész éves munkát. ha a csoportban sokféle háttérrel rendelkező vagy sajátos nevelési igényű tanulók is vannak. A fejezetet írta: Kovácsevicsné Tóth Marianna A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása új kihívás mindannyiunknak. akkor ismerkedjen meg az alábbi címsorok alatt található szöveggel: − Mit jelent a követelmény? − A követelmény megjelenése különböző célrendszeri szinteken − A követelmények tartalma. hiszen a tartalmak megismerése után meg kell tervezni az éves munkát. Amennyiben az elméleti rész érdekli. a követelményrendszereket. tanulói stratégiát. a differenciált követelmények ismérveit. szerkezete a gyakorlati vonatkozásokat. aki vállalta azt a feladatot. a mindennapi pedagógiai munkában közvetlenül használható tudásokat az alábbi fejezetrészek tartalmazzák: − Általános pedagógiai követelmények − A kognitív követelmények értelmezése − A kompetencia alapú programcsomagok követelményrendszere 85 . fejezet A követelmény A fejezet felidézi a követelmény fogalmát. Számukra hogyan kell meghatározni a kompetenciaterületek követelményeit? Kedves Pedagógus! Ez a fejezet elméleti és gyakorlati megközelítéseket egyaránt tartalmaz.5.

1996. – valamint konkrét (főként témákhoz. évfolyamokra bontva. képességeket és ismereteket. nemcsak az oktatásban résztvevők ellenőrzésére és értékelésére. – kerettantervi. vizsgákhoz kapcsolódó) követelményeket (pedaGóGiai KisLexiKon. – intézményi.). altémákhoz. A követelmény megjelenése különböző célrendszeri szinteken A követelményterületek és a bennük kifejtett követelmények meghatározzák azt a tudásszintet. hanem a céllal kapcsolatos folyamatban végzendő minden tevékenységre irányul. rész Adaptációs dialógus Mit jelent a követelmény? Ha röviden akarunk erre a kérdésre válaszolni: a követelmény tanulási cél. – tantárgyi. b) Az általános fejlesztési követelmények az egyes műveltségi területekkel kapcsolatban jelennek meg két nagyobb szakaszra: az 1–6. A követelmény célkategória. szabályozásának és értékelésének céljait. amelyek a különböző képességű és érettségű tanulóktól az egyes szakaszok végén elvárhatók. Ebből következően a tantervi követelményekből következtethetjük ki a tanulás és a tanítás tervezésének. Ennél azonban jóval összetettebb ez a fogalom.1. A pedagógiai célrendszeren belül az oktatási cél és tartalom valójában a tantervi követelményekben fut össze. – szakmai képesítési. A Nemzeti alaptantervben a követelmények különböző szinten és formákban jelennek meg: a) A közös követelmények az iskolai oktatás egészére vonatkoznak. Ha a követelményeket általánosításuk (részletezettségük) foka szerint rendszerezzük. és a 9–10. A Pedagógiai lexikon szerint a követelmény a tanulásszervezés célkategóriája és az értékelés alapja. 86 . akkor megkülönböztethetünk – alaptantervi.

a tanítás.. AFFEKtÍV KÖVEtElMÉNyEK Az affektív követelmények a beállítódással.5. vagyis azt. Általános pedagógiai követelmények A pedagógiai szakirodalomban a követelmények taxonomizálásával már találkozhattunk. fejezet A követelmény c) A részletes követelmények – a tananyag. 1985. hogy az adott szabály. a követelményekből levezetett taxonómiákkal kapcsolatos elméleti alapozó munka megkezdése az amerikai Benjamin bloom nevéhez fűződik. vagyis azt. norma követése vagy a tudás felhasználása ösztönössé válik.] A követelményrendszerek a személyiség és a tanulás különböző módjait próbálják megragadni. A hierarchikus elrendezés fő vezérelve az interiorizáció16. a képzés tervezett eredményeit legátfogóbban a tantervi követelmények és a tantervi követelményekből konstruált tantervi követelményrendszerek (követelménytaxonómiák) képezik le. Ebben az összefüggésben az interiorizáció a belsővé válást jelenti. bloom és munkatársai megtervezték a tanulási célok taxonómiáját.). a tananyaghoz kapcsolt fejlesztési követelmények (kompetenciák. valamint nomos (törvény) szavakból származik.. [A taxonómia a görög taxis (rend). Ezekkel a követelményekkel a saját tantárgyaink feladatmeghatározása során nap mint nap dolgozunk. emocionális viselkedéssel kapcsolatos célokat rendszerezik. A követelmények tartalma. hogy a tanítási programban a megadott tananyag elsajátításával a tanulóknak mire kell képessé válniuk (báthory. meggyőződéssel. képességek) és a minimális teljesítmény a 4. 16 87 . a pedagógiai célok három körét: – az affektív. 6. A követelmények rendszerezésével. szerkezete A tanulás. és 10. 8. – a pszichomotoros és – a kognitív követelmények rendszerét. évfolyamokra fogalmazódnak meg.

” A pszichomotoros célok tehát nem választhatók el a kognitív és az affektív elsajátítástól. az iskolai tanulás más területein kiegészítik az affektív és a kognitív követelményeket. a mozgási sebesség növelésének képessége. „A pszichomotoros követelmények domináns jelentőségűek a testnevelésben. Az affektív célok persze nem választhatók el a kognitív és a pszichomotoros elsajátítástól. légköre) érdeklődéssé fejleszthető. a sportban. hasonló mozgások szimultán és egymást követő végzésének képessége – Automatizálás: rutin és spontán mozgások végrehajtása 88 . képességekkel kapcsolatos tanulási célokat rendszerezik. A hierarchikus elrendezés vezérelve a komplexitás. Ettől kezdve már nagyrészt belsővé válik a folyamat. módosítások elvégzése – Artikuláció: különböző mozgások koordinálása. Ha az érdeklődés kialakult. felesleges mozdulatok kiküszöbölése. megpróbálhatjuk az érdeklődést értékeinkkel áthatni. Ez a taxonómia a mozgáskoordináció egyre bonyolultabb formáit kísérli meg.1. a gyakorlati tevékenységekben. rész Adaptációs dialógus „A nyitottság és az explorációs készség kedvező külső hatások eredményeként (ilyen például a tanítás-tanulás stílusa. Szintjei: – Utánzás: mozgások másolása. jellemképző erővé alakítása (világnézet) PszICHoMotoros KÖVEtElMÉNyEK A pszichomotoros követelmények a mozgásos készségekkel. a szakmatanulásban. attitűdök és értékek befogadására – válaszadás: reagálás érdeklődések. attitűdök és értékek szerint – Értékek kialakítása: értékbeli különbségek érzékeltetése – értékrendszer kialakítása – Az értékrendszer belső. izomkoordináció nélküli mozgások – Manipuláció: szenzoros korrekciók végrehajtása. amit külső hatásokkal egyre nehezebben tudunk szabályozni.” Szintjei: – Befogadás: készség az érdeklődések.

elméletek és rendszerek ismerete – Megértés • Egyszerű összefüggések megértése • Bonyolultabb összefüggések megértése (értelmezés. hogy mit és milyen szinten kell megtanulni. fejezet A követelmény KoGNItÍV KÖVEtElMÉNyEK A kognitív követelmények az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tanulás céljait. az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tudás rendszerét írják le. megtanítani.5. Ezt a követelménycsoportot a későbbiekben még érintjük. A kognitív követelmények arra válaszolnak. konvenciók és szabályok ismerete • Alapelvek. átkódolás. törvények. továbbfejlesztés) – Alkalmazás • Alkalmazás ismert szituációban • Alkalmazás új szituációban – Magasabb rendű műveletek • Analízis • Szintézis • Értékelés 89 . transzformálás. Szintjei: – Ismeret • Tények és elemi információk ismerete • Fogalmak.

módszereket konkrét és sajátos esetekben használni. Számos szakirodalomban olvashattunk a kulcskompetenciák tartalmáról. ket. ábra A kognitív követelmények értelmezése A kognitív taxonómia egyes szintjeinek értelmezése Példák a kognitív taxonómia egyes szintjeire Ismeret A tanuló képes tényeket. elveket. A tanuló képes megtalálni az ismeretlent az egyenletben. amit közöltek vele. és összerakni ezeket egy egésszé. amire felkészítettük a gyerekeket. Forrás: Falus–Szivák. A tanuló meg tudja határozni az energia fogalmát. hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba. közös programok kiválasztása és szervezése stb. A tanuló le tud fordítani egy bekezdést angolról magyarra.kolában folyó konkrét események – pl. Alkalmazás A tanuló képes az elméleti ismereteket. részeire bontani. a szaben tesznek eleget a kritériumoknak. A tanuló képes összefüggő dolgozatot írni a nyaralásról. rész Adaptációs dialógus 6. Analízis A tanuló képes a közlést összetevő elemeire. a vitás kérdések rendezése. fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül. hogy az osztályban-isalkotni arról. Szintézis A tanuló képes az elemekkel. hogy anyagok és módszerek mennyi. 1996.1. képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni. A kompetencia alapú programcsomagok követelményrendszere A követelményekben azt fogalmazzuk meg. Megértés A tanuló megérti. A tanuló képes a barométer segítségével előre jelezni az időt. A tanuló el tudja magyarázni az I. világháború kitörésének okát. bályok kialakítása. módszereA tanuló fel tudja sorolni az európai királyságokat. Értékelés A tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket A tanuló képes megítélni. 21–22. fogalmakat. szabályokat felismerni vagy felidézni. A tanuló példát tud mondani egyenes vonalú egyenletes mozgásra. részekkel dolgozni. 90 . Magasabb rendű műveletek A tanuló képes összehasonlítani különböző társadalmi körök politikai célkitűzéseit. szabályokat. és fel tudja sorolni a fajtáit. – mennyiben felelnek meg a demokratizmus szabályainak.

2005. A követelmények megfogalmazása is ennek szellemében történik. A KoMPEtENCIACsoMAGoK MoDUlJAINAK JEllEMzőI – A tanulókat állítja középpontba. – Tudja érvekkel alátámasztani álláspontját. – Sikeresen elvégzendő tevékenységeket határoz meg. hogy a kulcskompetenciák az autonóm személyiség kifejlődését. a megismerés örömének felfedeztetésével. értékelését. A képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlődést befolyásoló érzelmi. (Cseh–hódi. – Jelezze a problémáit. AttItűDÖt VÁrUNK El A tANUlótól? – Legyen érdeklődő és kíváncsi. – Vegye figyelembe mások véleményét. amelyeket jól szervezett ismeretekre és alapkészségekre lehet ráépíteni. fejezet A követelmény feladatáról. alkalmazások várhatók el a tanulóktól egy-egy pedagógiai szakasz végére. A követelmények tartalma meghatározza. a gyermekek együttműködését igénylő tevékenységek szervezésével. A követelmények rendszere – a céloktól egészen a kompetenciaterületek közös és sajátos. ellenőrzését. A gyakorlatban mindig tartsuk szem előtt. amelyek segítségével adott teljesítmények (alkalmazások) teljesítése lehetővé válik. például a pozitív énkép kialakításával. jelentőségéről. általános és részletes fejlesztési követelményeiig – fokozatos elmélyülést jelöl meg. ismeretek. kibontakozását segítik. – Legyen együttműködő. – Tudja megváltoztatni álláspontját érvek hatására. – Szokásokat. A tantárgyi követelményrendszer kellően orientálja a tanulás-tanítási folyamat irányítását.) MIlyEN MAGAtArtÁst. motivációs tényezők megerősítésével. – Meghatározza azokat a képességeket. – Nem csupán ismereteket emel ki. komplex tudást jelenítenek meg. magatartásformákat jelöl meg. 91 .5. hogy milyen tudás. – Fogalmazzon meg kérdéseket.

hogy a diáknak miben kell még fejlődnie. Ha a két „főszereplő” (pedagógus–tanuló) pozitív viszonyulása adott. A követelmények teljesítése érdekében egyénre szóló fejlesztést alakíthat ki. (KőpataKi – sinGer. MIlyEN MAGAtArtÁst. követelmények megvalósítása. – Tegye lehetővé. Mindenképpen törekedjünk arra. – Teremtsen lehetőséget az aktív tanuláshoz. hogy objektíven állapítsuk meg a követelményt. hogy a követelmények eléggé konkrétak legyenek ahhoz. hogy alapul szolgálhassanak az ellenőrzés-értékelés számára. tanulási. mikor. – Ösztönözze és bátorítsa a diákokat. és objektíven értékeljünk – az egyéni képességekhez mért teljesítményelvárásokat jelöljünk ki. mit. értelmezési problémáit.1. Ezzel mindössze a tanulók ismereteit kérik számon. vajon helyesen határoztuk-e meg a követelményeket. hogyan. – Segítse elő. (Adjon teret a vitára!) – Kövesse nyomon a tanulók tanulását. A pedagógus nyomon tudja követni a tanuló gondolkodási folyamatát. lehetnek olyan követelmények is. mennyi” kezdetű kérdéseket használják. amelyeket a modulok elsajátíttatása során határozunk meg. hogy a tanulók pontosan lássák a tanulás célját. gondolkodásának szintjei közül 92 . – Találjon alternatívákat a megoldásokra. Az eredményesség esetében a viszonyítási alap a célok. és azokat mérjük. rész Adaptációs dialógus – Legyen képes mások helyzetébe beleélni magát. akkor a célok meghatározása után mindannyiuk érdeke.) Kedves Pedagógus! A tananyag meghatározása után gyakran elbizonytalanodunk. hogy a tanulók egymástól is tanuljanak. A pedagógusok a tanuló „tudásának” ellenőrzésére a leggyakrabban a „ki. – Fogalmazzon meg önálló gondolatokat az anyaggal kapcsolatosan. AttItűDÖt VÁrUNK El A PEDAGóGUstól? – Segítse elő a diákok folyamatos részvételét az órai munkában. melyik. 2005. Ezeknek a követelményeknek a teljesítése visszajelzést ad a pedagógusnak arról.

Számítsa ki…! Demonstrálja…!. Határozza meg…!. 2005. Találja meg…! A magasabb rendű műveletek közül az elemzés (analízis) szintjén a tanuló képes az adott tartalmat összetevőire. változtassa meg…!. módszereket konkrét és sajátos esetekben használni. alapján). módszereket. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Mi az alapötlete…?. nem adnak segítséget a megjegyzés. Milyennek képzeli…?. részeire bontani. Mit gondol…?. elveket. Különböztesse meg…!. ha a tanuló képes tényeket. fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül. elemeire. Rajzolja le…! Alkalmazás szintjén a tanuló képes az elméleti ismereteket. szabályokat. amit közöltek vele. A GoNDolKoDÁs szINtJEI. Sorolja fel…!. hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba. fejezet A követelmény pedig nem aktivizálják a szintetizálást. Mondjon példát…!. A tANÁrI KÉrDÉsEK És A KÖVEtElMÉNyEK Ismeretről beszélünk. Hogyan áll kapcsolatban…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Használja fel…!.5. A következő összefoglaló ötletet adhat számunkra a differenciált követelménymegfogalmazásban (KőpataKi–sinGer. Egészítse ki…!. 93 . amikor a tanuló megérti. a rögzítés lehetőségére. Válassza ki…!. fogalmakat. nem segítik – és nem is ellenőrzik – a megértést. szabályokat felismerni vagy felidézni. Hogyan foglalná össze…? Miért gondolja így…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Képzelje el…!. hanem az azon a szinten megfogalmazható követelmények példáival is. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Hogyan példázza…?. Jelölje meg…! Megértésről van szó. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Ki? Mi? Mikor? Hol? Hogyan? Mennyi? Milyen? Melyik…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Nevezze meg…!. Módosítsa…!. a tanulói gondolkodás szintjeihez nemcsak a segítő kérdések gyűjteményének kínálatával. az analízist. Magyarázza el…!.

Mi történne. Mit gondol…?. Hasonlítsa össze…!. Bizonyítsa be…!. Mi lenne. Milyen feltételeket szabna…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Döntse el…!. Hogyan csoportosítaná…?. indítékai…?. Milyen megoldást javasolna…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Csoportosítsa…!. Tervezze meg…!. Mik az okai. amikor a tanuló képes az elemekkel. Értékelje…!. Miben hasonlít. készítene egy új…?. miben különbözik…?. Következtesse ki…! Egybefoglalás (szintézis) történik akkor. Kapcsolja össze…!. vizsgálja meg…!. Rangsorolja…! A kompetencia alapú programcsomagok és a sajátos nevelési igényű tanulók NyItott IsKolÁK – BEFoGADó IsKolÁK – INKlUzÍV IsKolÁK A befogadó (inkluzív iskolák) kialakításához vezető folyamat kétféle módon is megközelíthető. Javasoljon megoldást…! értékeléskor a tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket alkotni arról. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Egyetért-e…?. ítélje meg…!. vázolja fel…!. Becsülje fel… !. összerakni ezeket egy egésszé. ha…?. Ilyenkor alkalmazza a kritikai gondolkodását. Hogyan döntene…?. Hogyan rangsorolná…?. képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni. részekkel dolgozni. Mi a legfontosabb…?. Bontsa elemeire…!. rész Adaptációs dialógus Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Mik a részei vagy tulajdonságai…?. hogy anyagok és módszerek mennyiben tesznek eleget a kritériumoknak.1. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Mire következtet…?. Alkossa meg…!. ha …-val/-vel kombinálnánk…?. Illusztrálja…!. Milyen gondolatokat fűzne…?. Egyrészt a nyitott iskolák szervezeti és tartalmi kereteik átalakításával alkalmassá válnak a kulcskompetenciák fejlesztésére. Hogyan tervezne. Mivel tudná bizonyítani…? Ezen a szinten a feladat meghatározások lehetnek: ossza fel…!. a fejlesztési 94 .

Az inklúzió viszont arra keresi a választ. ezt nem lehet a szülőre/tanulóra hárítani. hogy az iskolák átlagra szabott tananyaga nagyon kevés gyereknek felel meg igazán: az adott tárgyban. esetleg elmaradnak. amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják. téma. A differenciálás lehetőségei széles körűek az iskolákban: módszertan. közvetítési mód. ha a kérdésünk nem az a gyermekhez: Mi a probléma veled?. mint a többiek. hogy jobban haladj? (Cseh–hódi.) INtEGrÁCIó VAGy INKlÚzIó? A pedagógiai gyakorlat különbséget tesz integráció és inklúzió között. Mivel minden gyermek más. 2005. Az inkluzív intézmények kezelni tudják az átlagtól bármilyen módon eltérő (tehetséges. ahol együttes fejlesztéssel. követelményszint. hátrányos helyzetű.5. együttneveléssel biztosítani tudják a tanulók individuális fejlődését (podráCzKy. legyenek képesek alkalmazkodni az elvárt szinthez. sajátos nevelési igényű) gyermekek együttnevelését is. Kedves Pedagógus! tapasztaltuk. lemaradó. addig az inklúzió esetében újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket. hogy az integrált tanulók hasonló teljesítményt nyújtsanak. tananyagban tehetségesebb tanulók unatkoznak. szervezési keretek stb. amelyek lépéseket tesznek a kulcskompetenciák fejlesztésére orientált pedagógiai gyakorlat kialakítására. A sokféle okból egyéni segítségre szoruló gyereknek meg kell kapnia a sikeres továbbhaladáshoz szükséges támogatást az iskolában. Az integráció esetében azt várja az intézmény. újrakezdő. hogy hogyan lehetséges a tanulási folyamatokban minden gyerek közreműködő részvételét egyéni képességének és fejlődési ütemének megfelelően biztosítani. Másrészt azok az iskolák. míg a többiek nehézségekkel küzdenek. a problémák kezeléséhez akkor jutunk a legközelebb.). fejezet A követelmény programok befogadására – és ebből adódóan a különböző gyermekek együtt történő fejlesztésére. Míg az integráció során az iskola meglévő struktúráiba helyezik a gyermekeket. A pedagógiai gyakorlat megújításához. hanem: Mire vagy képes? Mire van szükséged. szorongó. tananyagból rövidebb-hosszabb ideig nehézségei támadnak. 2003. 95 . hogy valamilyen tárgyból. olyan befogadó közeget tudnak teremteni. a tanítás-tanulás színterén a legfontosabb elem az egyéni differenciálás – hiszen minden tanulóval előfordul tanulmányai idején.

1. szükségleteit.17 Az Irányelvek hat fejlesztési területet ír elő.) A sAJÁtos NEVElÉsI IGÉNyű tANUlóKHoz IGAzÍtott KÖVEtElMÉNyEK MEGJElENÍtÉsE A HElyI tANtErVBEN Amennyiben SNI-tanuló van a csoportban. hogy minden gyermek. 20.” (nat. ahol erre szükség van. Ennek főbb területei: – „A követelmények teljesítéshez hosszabb idősávok.1. lehetőségeihez. Ennek során azonban szükség van a tanulók fogyatékosságaihoz. függetlenül attól. követelmények kialakítása és ellenőrzése. megkülönböztetés és elkülönítés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésben. – az iskolák segítő megkülönböztetéssel. környezetükben tájékozódni 17 A helyi tantervek kialakítása során figyelembe kell venni A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét és A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét [2/2005. A sajátos nevelési igényű tanulók és a Nat Az SNI-tanulók esetében a Nat egységes követelményrendszerét kell alapul venni. (III. egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat a követelmények elérésében. hanem az is. keretek megjelölése ott. differenciáltan. hogy megismerjük-e a gyermekek igényeit. 1995. 96 . elengedhetetlenül fontos. és azokra megfelelő pedagógiai válaszokat adunk-e. – az előírt minimális teljesítményekre szükség esetén sajátos. hogy a tanulók önmagukat minél jobban ellássák. hogy valamely sérülés vagy egyéb ok következtében fejlődésében akadályozott. Az inklúzió (együttnevelés) megvalósításával azt a célt tűzik ki az intézmények. rész Adaptációs dialógus A pedagógiai gyakorlat során nemcsak az a fő kérdés. A tananyag kiválasztásában és a követelményekben is a cselekvőképesség kialakítása. hogy tanulóink teljesítik-e a tantervi követelményeket. a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak. hogy a kolléga alaposan tanulmányozza az SNI-tanulók neveléséről-oktatásáról szóló Irányelveket. korlátaihoz és sajátos szükségleteihez való igazodásra. elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve. Cél. a mindennapi élethelyzetek problémáinak és megoldásuknak gyakorlása a legfontosabb szempont.) OM-rendelet].

akkor a többségi iskolák számára készült tantervi tananyag belső struktúráját át kell dolgozni. 97 . A tanterv újszerűsége abban áll. – A taneszközök felsorolásánál külön kell utalni az SNI-tanulók tankönyveire. Így csökkenthetjük a kudarcélményt. a csoportos teljesítmény is tanulásról. – A tantervben párhuzamosan jeleníthetők meg a témakörök. szociális és kommunikációs képességeik fejlődjenek. az olvasási gyakorlatlanság. amely egyrészt a tanórai differenciált fejlesztést segíti. tudásról. illetve a többségi tanulókra vonatkoztatva egyaránt. hogy nem az iskolai követelmények.5. – Részletesen. segédkönyveire és segédeszközeire. Milyen elvárással találkozunk. továbbá a befogadó iskolák helyi tantervei. alkalmazásról ad bizonyítékot. A kompetencia alapú programcsomagok bevezetése az integrált tanterv segítségével válhat hatékonnyá. Előtérben áll a formatív és a diagnosztizáló. Segítséget ad ehhez a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának tantervi irányelve. A KUDArC ElKErülÉsE Ha minden pozitív megnyilvánulást értékelünk. a hozzárendelt követelmény és az értékelés teljes egységben jelenik meg. összefüggések. ha integráló tantervet alkotunk? – Ha szükséges. Ezek lehetnek a szövegértéssel kapcsolatosak – általános szövegértési nehézség. tények visszakeresésének problémái –. a lehető legnagyobb önállóságra tegyenek szert. egyértelműen kell meghatározni a továbbhaladás feltételeit az SNI-. adatok. Az is előfordul. a szókinccsel kapcsolatos problémák. valamint a folyamatba épített ellenőrzés. – Az értékelés formája és módja tantárgyanként kidolgozott. hogy a többségi tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók számára a témakör. és ezzel szinkronban fogalmazódnak meg a követelmények az adott témakörhöz rendelve a többségi iskola tanulóinak és az SNI-tanulóknak. a kapcsolódó ismeretek hiánya. másrészt alapja az egyéni habilitációs-rehabilitációs program készítésének. Az SNI-tanulók kudarcainak hátterében sokféle dolog állhat. – Minden tantárgynál évfolyamonként kidolgozott a habilitáció/rehabilitáció. fejezet A követelmény tudjanak. szövegből való következtetés.

Az integrált tanulóink számára is meg kell határoznunk modulonként a számukra teljesíthető követelményeket. s ha ennek valamely láncszeme. Ez ellenkezik a nevelési céljainkkal. a további tanulást megalapozó. mert ekkor folyik a tanuláshoz szükséges alapvető készségek. 98 . azaz csak a relatíve egyszerűbb és könnyebb követelmények közül választunk. tanmenetben – többször fogalmaztuk újra a tantárgyi minimumot. – A követelmények megjelölésénél figyelembe vesszük az Irányelvet. fejlődnek. lépcsőfoka hiányzik. képességek kiépítése. de a készségek-képességek hosszú folyamatban alakulnak. Munkánk során – pedagógiai programban. eltérő korábbi iskolai követelmények. Az oPErACIoNAlIzÁlt KÖVEtElMÉNy Az egyes követelményeket a helyi tantervek témákra. az első osztályban különösen nagy jelentősége van. Ebben az esetben „gondolkodókra” és „nem gondolkodókra” osztjuk a gyerekeket. a folyamat egészében megreked vagy visszafejlődik.1. annak is az elején. biztosan működő szintre való fejlesztése. sávok szisztematizált felépítésének az általános iskola kezdő szakaszában. mindig tartsa szem előtt. szintek. helyi tantervben. feladatokban tervezhetők és írhatók le. A követelményminimum meghatározásánál két eset lehetséges: – A kognitív követelmények közül „kihasítjuk” a minimális kompetencia körét. A témákra. A minimális kompetencia Korábban már említést tettünk a differenciált követelményekről. A fokozatok. hiányzó tanulási képességek) állnak a kudarcok hátterében. rész Adaptációs dialógus hanem a felhalmozott hátrányok (alapkészségek. Integrált tanulóink számára is meg kell határoznunk a számukra teljesíthető követelményeket. különböző előismeretek hiánya. altémákra lebontott követelmények tanulói tevékenységekben. hogy az ismereteket „az egyik óráról a másikra” lehet elsajátítani. Kedves Pedagógus! Kérjük. altémákra lebontott szintjén kell megfogalmazni. amelyek akár tanulási-magatartási zavarok keletkezésében és fennmaradásában is szerepet játszhatnak.

az alkalmazás. ugyanakkor a legbonyolultabb feladat megoldásában is jelen kell lennie mind a négy taxonómiai szintnek „magasabb” fokon.). ez az. A kellően pontosított. hogy „alacsonyabb” fokon a reprodukálás. A pedagógus nyomon tudja követni a tanuló gondolkodási folyamatát. amelynek Ön is tagja. A gyakorlatban mindent ennek kell alárendelni. Az a testület. szintézis és értékelés) már a legelemibb komplex feladatban is egyszerre jelenik meg „alacsonyabb” fokon. fejezet A követelmény Ha komplex feladatokat fogalmazunk meg.5. akkor azt mondhatjuk. megalapozottabbá a tanulásszervezést. akkor a témák. hogy a gyermek adottságainak megfelelő képességei kifejlődjenek. helyi tantervét. hogy gondolja a pedagógiai programját. Ha helyi tantervet készít a tantestület. az sNI-tanulókkal való hatékony együttműködés megvalósításához kulcskérdés. hogy az iskola minden gyermeket hozzásegítsen a tőle elvárható legjobb teljesítményhez. 1983. A követelmények teljesítése visszajelzést ad a nevelőnek arról. hogy a négy taxonómiai szint (az ismeret. A követelmények teljesítése érdekében egyénre szóló fejlesztést alakíthat ki. Kedves Pedagógus! A kompetencia alapú programcsomagok moduljainak feldolgozásához. Az intézmény mindennapjai A társadalom és az egyén érdeke is. operacionalizált követelmények tehetik objektívabbá az 18 értékelést. hogy a diáknak miben kell még fejlődnie. 18 99 . Integráló helyi tantervet készített például a Konrád Ignác Általános Iskola nevelőtestülete Kétújfalun. altémák szintjére kell lebontani a követelményeket. újra kell. valamint az analízis. ami kiemelkedik a többi közül (bárdossy. Legfeljebb arról lehet szó. „magasabb” fokon a produkálás a túlsúlyos mozzanat. hogy az új tudások hogyan épülnek be az Ön mindennapi munkájába és az intézmény életébe. a megértés.

A megvalósításhoz újragondolt tanítási-tanulási stratégiára van szükség. táblázat A követelmények megjelenése az intézményi dokumentumokban Dokumentum Pedagógiai program Nevelési terv Helyi tanterv Minőségirányítási program továbbképzési terv Tanmenetek tematikus tervek Heti tervek Egyéni fejlesztési tervek A gyógypedagógus által készített részletes „Egyéni fejlesztési terv”19 19 A megjelenés területei Cél. – A megtervezett célok a következő kérdésekre válaszolnak: Mit tanulok a modulból? Mit kell elérnem? – A megtervezett tevékenységek a következő kérdésekre válaszolnak: Mi teszek annak érdekében. Jó. a fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével történhet. képességfejlesztés Kompetenciák megerősítése A MoDUloK ÁltAl MEGHAtÁrozott ÚJ FElADAtoK – A tanítási-tanulási folyamat újfajta tervezése.és feladatrendszer és minden tartalmi elem A partnerek együttműködése Új módszertani képzések témák. rész Adaptációs dialógus 5. altémák. taneszközök tanulási stratégia Készség-. szervezése. értékelése – Az SNI-tanulók tanulási képességeinek fejlesztése – A gyerekek egyéni tanulási kultúrájának felépítése – Az SNI módszertani szempontok érvényesülése a sérülés csoportja szerint Ennek érdekében valamennyi sajátos nevelési igényű tanuló tanítása során ajánlott szem előtt tartani. 2005. ha a pedagógus minden modul tanítása előtt a tanulókkal megbeszéli a modul célját. hogy a kitűzött célokat elérjem? Milyen feladatokat teljesítek? Ezt a foglalkozást – a törvény szerint – az SNI-gyermek számára csak szakirányú végzettségû gyógypedagógus biztosíthatja. a készségek tanítása direkt oktatás segítségével megy végbe. módszerek. a szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével lesz eredményes.). a végzendő tevékenységeket és az értékelés módját. hogy az információ tanítása bemutatás segítségével.1. 19 100 . a gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével hatékony (Cseh–hódi.

milyen tevékenységek és milyen elvégzett feladatok alapján. hiszen az elvek nem csak a szummatív értékelésre fókuszálnak. 2002. fejezet A követelmény – Az értékelések a következő kérdésekre válaszolnak: Kik fogják értékelni a teljesítményemet (tanár?. Így a gyakorló pedagógus az értékelést nem csupán osztályzásra használhatja.5. 101 .) Az intézmények helyi pedagógiai programjában az ellenőrzés és az értékelés elveinek valódi értelmezése nagy segítséget adhat az ellenőrzési-értékelési technikák változatos felhasználására. hogyan történik az értékelés? (bárdossy. csoport?)? Milyen produktumok. én?.

.

a pedagógusok jó része úgy érzi. hanem – azok alapvetését. Valószínű. fejezet Az értékelés A fejezet feltárja az értékelés sokféle dimenzióját. formáival. Annyi szó esett már erről az elmúlt években. szemléletét – a „hagyományos” órákon is. sőt jogszabály-értelmezés látott napvilágot.6. hiszen a modulok által felkínált (és igényelt) értékelési formákat nemcsak ott kell jól alkalmazni.és állapotértékelés jellegzetességeit. Kedves Pedagógus! A sokféle új feladatot egy komplex iskolai környezetben kell megvalósítani. értékelés. de – reményeink szerint – néhány fontos dologra rávilágít. a mindennapi gyakorlat szempontjából – ahogy erre sokan panaszkodnak – alig lett egyszerűbb és világosabb az árnyalt. mert nemcsak a félévi. amely az értékelés témájában megszületett. hogy változtatni is kell azon. A fejezetet írta: Montay Beáta Amint elhangzik ez a szó. akiknek az integrált nevelését Ön vállalta s szívügyének tartja! A következő néhány oldal nyilvánvalóan nem pótolja azt a könyvtárnyi szakirodalmat. év végi. szem előtt tartva az egész iskola értékrendjét (értékelési rendszerét) s azokat a sajátos nevelési igényű gyermekeket. mégis. hanem a mindennapi értékelési gyakorlatukat is át kell gondolniuk. s ezzel segítséget nyújt. oly sok elemzés. megismertet az értékelés funkcióival. megmutatja az alkalmazásukat. hiszen csak így lesz egységes a tanítási és benne az értékelési gyakorlat. mintha darázs csípte volna meg. Azt is bemutatja. mit jelent a tanulók fejlődésének folyamatos. Mindegyikükre nehéz feladat hárul. személyre szabott értékelés mibenléte. az újítani – és megújulni – szándékozó pedagógusok közé tartoznak. hogyan függ össze az értékelés és a mérés. Körüljárja a folyamat. egyéni nyomon követése. 103 . Akik vállalkoztak a kompetencia alapú programcsomagok használatára.

1. az iskolának. – az értékeléssel. hogy él bennünk az igény. Nyilván eszünkbe jut nem egy olyan eset. Minden esetben vizsgálnunk kell. Közvetlenül a diákok teljesítményének. s mint ilyen. nagyon fontos összetevője. Amit az iskola elsősorban értékel. viselkedésének és személyiségfejlődésének. máig érvényes tényezőre hívja fel a figyelmet. melynek során megállapítjuk. hogy a diákok teljesítményének. hogy mely célokat milyen szinten sikerült elérni. Biztos vagyok benne. A célok. A három tényező között dinamikus kölcsönhatás van. azt mondhatjuk. az oktatási rendszernek az értékelése. hogy pedagógiai gyakorlatunkban a mindennapok során folyamatosan értékeljük tanítványainkat. Valamennyien tisztában vagyunk vele. és több fontos. s az értékelés információt ad arról. közvetve azonban a pedagógiai folyamat egészének. hogy didaktikai feladat vagy módszer. 20 Nem tisztázott. de olyan is. A célok határozzák meg. értékelő pedagógiai mozzanatok összessége. Az értékelés folyamat. teljesítmény). viselkedésének értékelésénél azt mértük. az a gyerek. Hagyományosan ennek a tanulóra irányuló tanári tevékenységnek a következményei is a tanulókat érintik. hogy mit kell értékelnünk. 104 . rész Adaptációs dialógus A pedagógiai értékelés A mindennapi szóhasználatban az értékelés még ma is inkább az ellenőrzéshez. a pedagógusnak. melyek a tevékenységekből származnak. oktatásban három alapvető elemmel kell számolnunk: – a célokkal (elvárt viselkedés. hogy sikerült-e elérni a kitűzött célokat. amelyre büszkék vagyunk. Ha egészen röviden próbáljuk definiálni a pedagógiai értékelést. sőt gyakran terhelik. a tágabb tanulási folyamat egyik. A nevelésben. a tevékenységek és az értékelés dinamikus kölcsönhatásban vannak egymással. illetve módon tettük-e. amivel a tanulókat megismertettük a tevékenységek során. és hogy ezt a felkínált tanulási tapasztalatoknak megfelelő szinten. mintsem a folyamathoz kapcsolódik. – a diákok tanulási tapasztalataival. Egy kicsit más megközelítésben: szabályozó szerepet betöltő pedagógiai módszer20. hogy tanítói-tanári hivatásunkat egyre tudatosabban végezzük. illetve kérdeztük-e. tayLer értékelési modellje Magyarországon az 1970-es évek óta ismert. az osztálynak. amire ma már azt gondoljuk: nem ezt vagy nem így kellett volna csinálni. melyeket a nevelési-oktatási programon keresztül el kell érni. visszajelzések elmélete és gyakorlata.

hogy szem előtt tartsuk: az értékelés a nevelés-oktatás szerves része. Ez utóbbi közül döntő fontosságú a tanulók életének. fejezet Az értékelés Értékelési gyakorlatunk tudatosabbá tételéhez elengedhetetlen. egyéni nyomon követése. 7. mit jelent a tanulók fejlődésének folyamatos. s nem elkülönült tevékenység. az énkép kialakulása vagy a pályaválasztási orientáció.6. ide tartozik az önértékelés is ** Fejlesztés: diagnosztikai. ábra Az értékelés funkciói Visszacsatolás* Járulékos funkciók Értékelés Fejlesztés** Szelekció Motiválás * Visszacsatolás: megerősítés. prognosztikai 105 . kontroll. korrekció. tisztában kell lennünk az értékelés funkcióival. Az értékelés „tárgya” Az ÉrtÉKElÉs FUNKCIóI – Visszacsatolás – Fejlesztés – Motiválás – Szelekció – Járulékos funkciók (7 ábra) . és látnunk kell azt is. s nem utolsósorban azt. Fontos. hogyan függ össze az értékelés és a mérés. hogy melyik mikor alkalmazható.és állapotértékelés különbségét – ezek funkcióit és jelentőségét –. személyiségfejlődésének szempontjából az önértékelés. az önismeret. hogy értsük a folyamat. pontosan meg kell tudnunk különböztetni az értékelés formáit.

önmagához képest mennyit fejlődött. beavatkozások. 106 . záró minősítés. Célja Alkalmazása A pedagógus szerepköre A tanulási nehézségeket. Nem a folyamat) minősítése minősít. hanem a tanulá. amelyeket el kell végeznünk azelőtt. illetve korrekciót kínál. újabb korrekciós lépésekre van szükség. Nem a tudás egészét. egy konkrét feladat) elmondhatjuk tanítványunknak. hogy az illető a rangsorban milyen helyet foglal el. kívánatos szinthez képest hogyan teljesít valaki. s mik a további közös (!) tennivalók. a tanítási-tanulási folyamat végén: összegző. a még szükséges korrekciós lépések elvégzése után ezzel az értékeléssel lezártnak tekinthetünk egy folyamatot. – A minősítő szakaszt megelőzően (!) a lezáró. hogy „továbblépjen”. hogy a javítási lehetőségeket is felkínálja. irányítás. Megmutatja. Ellenőrző.1. egy adott óra. segítés. segítő. hogy a pedagógiai folyamatot eredményesebbé tegyük. táblázat Az értékelés módjai Mikor alkalmazzuk? Diagnosztikus Pedagógiai döntések. még mit kell elsajátítania. hogy a záró mérésbe. teljesítménye elég-e ahhoz. segítő. értékelésbe belekezdenénk. s ezekhez az értékelési módokhoz többféle – de nem tetszőleges – értékelési formát társíthatunk. hanem a tudás bizonyos elemeit (részfolyamatokat) értékeli. „bíró” Például: A tanulási egység végén. – Új ismeret és készség kialakításának kezdetekor (Elsô lépésként diagnosztikus mérés és értékelés). Ennek eredménye mutatja meg azokat a korrekciós lépéseket. hogy ő – az egyéni fejlődési útján – már mit tud. alapján. hibákat differenciáltan mutatja meg oly módon. Szummatív A fejlesztések. Információszerzés a diákok aktuális állapotáról. év végi tudáspróbák megíratása előtt szükség van a diagnosztikus mérésre. Jelzi azt is. Ha a tanuló a szummatív mérést nem tudja megfelelő szinten teljesíteni. A folyamat közbeni A tanuló (és a tanár. tanácsadó Például: Egy tanulási egységen belül (legyen az témakör. Formatív A tanítási-tanulási folyamat közben – folyamatosan. 6. fejlesztések előtt. tanácsadó Például: A félévi.az elért teljesítmény si sikereket erősíti meg. tudásszintjéről annak érdekében. „osztályozó akció” előtt. rész Adaptációs dialógus Az ÉrtÉKElÉs MóDJAI És ForMÁI Az értékelés különböző funkcióinak más-más értékelési mód felel meg. hogy egy adott.

valamint ezek variációi elnevezésüktől. Individuumra orientált A tanulók pillanatnyi viselkedését. mi a viszonyítás alapja. használat idejüktől függetlenül minősítő jellegűek. Problémát okozhat. de nem lehet szöveges-minősítő vagy osztályzat. a tantervi követelményekhez viszonyítjuk. Ha az értékelési formákat összevetjük az értékelési módokkal. teljesítményükhöz – viszonyítjuk. teljesítményét önmagukhoz – korábbi viselkedésükhöz. metakommunikációs jelzésekkel vagy az eddig felsoroltak bármiféle kombinációjával.6. 107 . Ebben az esetben mi. Fajtái: – a szociális normaorientációt alkalmazó. A formatív. Az ÉrtÉKElÉs VIszoNyÍtÁsI KÖrE Minden értékelés viszonyítás. Normára orientált A tanuló teljesítményének értékelésekor az átlaghoz viszonyítunk. – a normaátlaghoz viszonyító. tehát folyamat közbeni visszajelzésünk nem lehet minősítő. pedagógusok tanácsadói. láthatjuk. s nem „bírói” szerepben vagyunk. ha értékelésünk során nem tisztázzuk kellően. hogy az „ártatlan” piros pontok és más színű társaik. táblázat Az értékelések fajtái a viszonyítás alapja szerint Kritériumra orientált A diákok személyes teljesítményét a kitűzött tanulási célokhoz pl. fejlesztő értékelésénél ugyanez a helyzet. hogy egy diagnosztikus értékelés formája (pl. az év eleji ismétlés) lehet pontérték. Fontos azonban azzal is tisztában lennünk. 7. fejezet Az értékelés Az értékelési formák – Szöveges-leíró (szóban vagy írásban) – Pontérték – Százalék – Önértékelés (szóban vagy írásban) – Szöveges-minősítő – Osztályzat – Kifejezhető még az értékelés szimbólumokkal. Az értékelés viszonyítási alapjait figyelembe véve háromféle értékelést különböztetünk meg. százalék vagy akár önértékelés.

22 A tanulási-tanítási stratégiák leírása megtalálható a Fogalomtárban. hogy a kritériumok megfogalmazása nem elég pontos. A kritériumra orientált értékelést a tanulási folyamaton belül az egyes tantervi témák lezárásakor vagy az általunk belső fejlődési szakaszoknak nevezett egységek végén célszerű alkalmazni. A differenciálás meghatározása megtalálható a Fogalomtárban. a differenciált tanulásszervezésről részletesen olvashattunk a Módszerek című fejezetben. Kerüljük – nagyon helyesen – az osztálytársak egymáshoz hasonlításának bármilyen módját. készségek. hanem csak így valósítható meg! Ezen a ponton óhatatlanul beleütközünk egy másik. 23 Könyvünk kéziratának lezárta után ebben lehetséges változás. a differenciálásba2 és az egyéni haladási tempót lehetővé tevő tanítási stratégiákba22. értékeléssel is összefüggő „kérdéskörbe”. hogy egy tanítási-tanulási egység végén – természetesen jól megválasztott célok és megfelelő tevékenységek után – a diákok elsajátították-e mindazt. amelyet annak sajátossága határoz meg. hogy a tanulók teljesítményét az osztályátlaghoz igazítani. a szövegértés. ártalmas és diszkriminatív. amelyekkel objektíve(bbe)n megállapíthatók. normaátlaghoz. ha az egyes tanulók teljesítményét ún. Inkluzív oktatás esetében nem nehéz belátni. A szociális normaorientációt – amikor az osztály teljesítményének átlagát vesszük alapul – ma már igyekszünk száműzni pedagógiai gyakorlatunkból. hiszen csak a szakmailag korrekt módon kifejlesztett. egyéni tempóban. S ne feledjük. és hogy a tanulási folyamaton belül valamennyi gyerek efelé halad – egyéni utakon. érési ütemüknek megfelelően haladhassanak. nem beszélve azok értelmezéséről.1. Itt kell megjegyezni. A sajátos nevelési igényű tanulóinknak is erre van szükségük.23 Az önmagához viszonyító értékelés esetében elsősorban az értékelés formatív funkcióját használva az egyéni úton haladást segítjük. Ezek olyan mérőeszközök (nem csak feladatlapok!). A kompetencia alapú programcsomagok közül a matematikához már készültek félévi és év végi mérések. Tudjuk. a gyakorlatban ezek átszűrődnek egész személyiségünkön. a diákokat egymáshoz hasonlítgatni egyszerűen életveszélyes. kompetenciák elsajátításában van egy optimálisan elérendő végcél. Mindez a sajátos nevelési igényű tanulóknál nemcsak hogy így optimális. megfelelő szinten érvényes. hogy tanítványaink a szakaszokon belül egyéni fejlődési. rész Adaptációs dialógus A kritériumra orientált értékelés esetében előfordulhat. standardokhoz viszonyítjuk. a programcsomagok többségéhez – ma még csak az értékelést segítő szempontsorokat lehet használni. hogy a standardok létrehozása hosszabb folyamat. szövegalkotás területéhez pedig megkezdték a megkívánt standard mérési eszközök elkészítését. kipróbált és megbízható mérőeszközök tölthetik be a fenti funkciót. Ezek hiányában – pl. 2 108 . amit előre meghatároztunk. Fontos. Megfelelőbb módja a normára orientált értékelésnek. hogy az ismeretek.

Mindezekből következik. A csapda abban rejlik. 109 . Ha emellett még az iskolák többségében frontálisan zajlik a tanítás.6. Annál is inkább. ahol az értékelés folyamatára helyeződik a hangsúly. Ebben az esetben az értékelésünknek arra kell rávilágítania. ennyi a gyerek tudása. hogy tudást értékelünk. amikor folyamatos. de az iskola dominánsan ismeretközlő funkciója s az ennek megfelelő frontális tanulásszervezés erre alkalmatlan. osztályozzuk). fejezet Az értékelés Mit értékelünk? Legtöbbször azt hisszük. mivel az alapkészségek kivételével a gyakorlatban még csak kialakulóban vannak a készségek és főleg a kompetenciák fejlesztésének tartalmai és módszerei. de közben ismereteket értékelünk. amiből tudni fogja.24) Van azonban valami. Sőt. A kompetencia alapú programcsomagok mindenképpen segítséget nyújtanak a cél elérésében. teljesítmény nyomon követésére szinte nincs is lehetőség. Az ő optimális fejlesztésük differenciált tanulásszervezés nélkül semmiképpen sem valósítható meg! Az érem másik oldala: a hagyományos pedagógia gyakorlat magát az értékelést is akciókban valósítja meg. Az adott pillanat adott teljesítménye után pedig azt mondjuk. hibái. (A programcsomagok moduljaiban szereplő értékelési szempontok. hanem minősítjük (pl. pedig a gyakorlatban többnyire még mindig az aktuális pillanatban „felmutatott” aktuális ismereteket. hogy sikeresebb legyen. amiről nem felejtkezhetünk el. akkor érdekes lehet a gyerek (és a szülő) számára. személyre szabott és személynek szóló. Ezekből az akciókból kellene a tanulóknak – saját fejlődésük érdekében – gyakorlati következtetéseket levonni. szempontsorok már ennek a kívánalomnak igyekeznek megfelelni. hogy valóban könnyebb az ismereteket értékelni. 24 Részletesebben megtalálható A kompetencia című fejezetben. A frontális tanítástól hiába szeretnénk hatékony készségfejlesztést várni. ezt a feladatot nem tudja ellátni! A nagyon különböző gyerekek különböző fejlődési ütem szerint fejlődő nagyon különböző készségeit csak az azokhoz rugalmasan alkalmazkodó. ezeket gyakran nem is csak értékeljük. Gyakran esik szó a különböző készségek alakításáról. fejlődés. hogy megtanulta-e a leckét vagy jól oldotta-e meg az aznapi feladatot. hozzáigazítható differenciált tanulásszervezéssel lehet hatékonyan fejleszteni! Ez különösen igaz a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében. Ha aktuális tudást értékelünk. miként tanulja meg a legközelebbi leckét úgy. azaz differenciált a visszajelzés. Olyan formáló visszajelzést kell adnunk a felelőnek. hogy megfelelő értékelésnek azt tekinthetjük. a felelet erényei. Készségeket. kompetenciákat fejlesztő iskoláról beszélünk. hogy mik voltak pl. akkor az egyéni haladás.

hogy az értékelendő tudástartalmak – s ma már ezekkel egyenrangúan az elsajátított képességek és kompetenciák – együtt változnak a tudásról alkotott nézetek változásaival. illetve erősödését. 27 A kompetenciákról részletesen tájékozódhatnak A kompetencia című fejezetben. Természetes dolog. differenciált értékelés a legmegfelelőbb. Összefoglalva A korszerű értékelés folyamat jellegű. hogy figyelembe vegye a gyermek személyiségét.) – A minősítő jellegű („folyamatzáró”) értékelés esetén az objektivitás. a kritériumorientáltság érvényesítése a legfőbb szempont. – Az értékelésnek „feladata”. mint értékelésünk szempontjaira utaló tartalmakat. Ennek megfelelően egy adott tantárgyi teljesítmény értékelésekor is látnunk kell. – Diagnosztikus és formatív értékelés esetében a szöveges. – Motivációs szempontból segíti a diákok belső motivációinak kialakulását. 25 110 . rész Adaptációs dialógus A MINősÉGI IsKolAI tUDÁs Napjainkban egyre hangsúlyosabbá válik az életszerű helyzetekhez köthető. s benne a következő elvek érvényesülnek: – Egyértelműen szétválnak az értékelés különböző funkcióihoz tartozó tevékenységek. s az eltérő funkciókhoz különböző értékelési formák kapcsolódnak. – A tanulást segítő értékelésben kiemelt szerep jut a diagnosztikus és a formatív értékelési eszközöknek és eljárásoknak. eszköz jellegű. kulcsképességet26. s olyan megközelítést alkalmazzon. ún. Értékelés a kompetencia alapú programcsomagokban A kompetencia alapú programcsomagok fejlesztői az alábbi (a korszerű értékelést meghatározó) elvekből kiindulva kezdték meg munkájukat. amely csak eszközi szerepet játszik a tanuló önértékelési folyamataiban. számoljon azzal. bemért. hogy az egy olyan külső szabályozó szerepet betöltő visszajelzés. s ezen beA minőségi iskolai tudás jellemzőiről a Fogalomtárban olvashatnak (l. illetve elsajátíttatásának igénye. alkalmazható tudás25 elsajátításának.1. megbízhatóak és megfelelő szinten érvényesek. de rövid leírásuk megtalálható a Fogalomtárban is. eszköz jellegû tudás szócikkek). kompetenciaegyüttest27 értékelünk. milyen tudást. amelyek korrekt módon kifejlesztettek. Ilyenkor kell meghatározó szerephez jutniuk azoknak a mérési eszközöknek (pl. hogy sikerorientált vagy kudarctűrő-e a tanuló. standardizált teszteknek). intelligens. 26 A kulcskompetenciák leírása megtalálható a Fogalomtárban. alkalmazható tudás. (Pl. mely leginkább szolgálja fejlődését. – Az értékelést annak tudatában javasolt alkalmazni. Ezeket felfoghatjuk szinte úgy is.

azok moduljait használják. A fejlesztőkkel szemben támasztott igények – minden kompetenciaterületen – a következők voltak: – A modulokban megjelenő értékelés a modulok szerves részét képezze. – Adjon információt arról. s hogy ezekkel a „saját lehetőségekkel” mennyire élt. – A modulok értékelési eljárásai. reális önértékelés kialakulását segítse. – Az értékelési módok közül kiemelt szerep jusson a formatív értékelésnek. fejezet Az értékelés lül az értékelés rendszerének kialakítását. hogy a tanuló saját lehetőségeihez mérten mennyit fejlődött. (Az értékelés semmiképp sem kelthet szorongást!) – A modulokban lehetőséget kell adni nemcsak az egyéni. Az elért eredmények viszonyítási alapjaként – akár egyéni. szempontsorok. ha a képzési csomagokat. Azaz: az értékelés individuumra orientált legyen. – Az értékelés hangsúlyosan jelenítse meg. értékelő tevékenységek leírásai – magukban a modulokban szerepelnek. hogy milyen értékelési feladatokat érdemes megszerveznie az alkalmazóknak. A mára elkészült programcsomagok tartalmaznak leírásokat azzal kapcsolatban. ajánlások. hanem a csoport általi értékelésre. Az idegen nyelvi modulokban megtalálható „piros pontok”-ról a kötet olvasói tudják. Az eredmények visszajelzése mindig a pozitív. a moDUlok érTékeléSI alaPelveI28 – Az értékelés ne minősítsen. – Az értékelés korrekciós funkciója alapján adjon útmutatást a továbbhaladásra. folyamategységre jellemző funkcióival. amely nem minősíti a tanulók személyiségét.  . Azaz: a tanulási eredmények visszajelzése olyan legyen. önértékelésre is. a folyamatra. akár csoportmunkáról van szó – mindig csak a korábbi „saját” eredmény szolgáljon.6. hogy a tanulóknak a modulban megjelölt célokat (a tanulási folyamatban elvárható tanulási eredményeket) milyen szinten sikerült elérni. 28 Bár minden területet nem találunk meg minden kompetencia alapú programcsomagban. A konkrét. hanem fejlődési állapotról számoljon be. de az ott leírt értékelési szempontok és egyéb ajánlások az általunk felsorolt elveket követik. hogy általában a szummatív értékelés eszközei – egyedüli alkalmazásukat a kötet szerzői nem ajánlják. formái legyenek összhangban az értékelés aktuális. adott modulhoz kötött megfontolások – pl.

a tanórák légköre. változatos tanítási stratégiáival – segíteni igyekszik a diákok belső motivációinak erősödését. rész Adaptációs dialógus – A modulokban elsősorban olyan tanulást segítő értékelések legyenek. amelyeket mint keretfeltételeket szoktunk emlegetni. A modulleírásokban szereplő értékelési szempontok. eszközök. Az iskola értékelési rendszerének újragondolása szüKsÉG VAN-E A VÁltoztAtÁsrA? A pedagógiai értékelési folyamat minden korban – így napjainkban is – tükrözi az adott oktatási. az együttműködési képességek szintjének visszajelzései. amelyet az iskola megjelenít. cselekvésre. A fenti felsorolásból jól látszik. hogy a modulokon belül elkülönítetten jelennek meg az egyén és a csoport értékelésének szempontjai. 2 . szempontsorok – figyelembe véve még a modulokban megjelölt „képességfejlesztés fókuszait” is – valóban a tanulási célok megvalósulására irányítják a figyelmet. az iskola hagyományaiból áll. amely a jogszabályi elvárásokon túl az adott pedagóguscsoport értékrendjéből. a tanítási-tanulási folyamat során a tanulóktól megkívánt aktivitás mértéke. olyan tényezőitől sem. fejlesztése is igen nagy hangsúlyt kap. felfedezésre építő szemléletével. A tantestületi elgondolások közé sorolhatóak például a következők: a tanítás során alkalmazott munkaformák. elgondolásaiból. éves rend. ezáltal segítsék az önértékelés. amelyek lehetőséget adnak a differenciált visszajelzésre. módszerek. – Jelenjen meg bennük az önreflexióra késztetés. hiszen az értékelés szempontjai között hangsúlyosan ott vannak a gondolkodási és kommunikációs. hogy a kompetencia alapú fejlesztés az értelmi intelligencia területe mellett az érzelmi-szociális intelligencia fejlesztésére. heti-. A felsoroltak mind részét képezik annak a komplex pedagógiai rendszernek. Több programcsomag esetében is megfigyelhető. azaz megjelölik az értékelés tartalmát. A modulok értékelésében a korszerű tudásról vallott nézetek is megjelennek. Ezek a szempontok választ adnak a „mit értékelünk” kérdésre is. Az értékelési rendszer nem független az iskola egyéb. ezek egyensúlyba helyezésére is gondot fordít. a pedagógusok szerepfelfogása és attitűdje. Ilyenek például a napi-. az önismeret. nevelési intézmény értékorientációját. Ez pedig jelzi.1. hogy az értékelési szempontok között a személyes és szociális kompetenciák fejlettsége. Minden iskolai testületnek van egy nagyjából megragadható attitűdrendszere. a reális énkép kialakulását. Az értékelés – karöltve a modulok aktív.

követelmények) ** Szerepattitűdök (pedagógus. A sajátos nevelési igényű tanulókat integráló iskolákban. hisz csak ezáltal lehet megjeleníteni. Kedves Pedagógus! Ha Ön és kollégái úgy gondolják. fontos. A differenciált.6. Az intézmény értékelési rendszeréről egyfajta tájékoztatást nyújt az is. differenciáltan tanítanak). szülő…) 113 . diák. s a prioritásokra rátalálniuk. tudásról vallott nézetek (megjelenik a pedagógiai programban. Ehhez kíván segítséget nyújtani az alábbi ábra. hogy számba vegyék. ott az értékelési rendszernek is ehhez kell igazodnia. annak elfogadásáról való vélekedése is. A befolyásoló tényezők számbavételén túl elsősorban az összefüggéseket kell keresniük. azaz differenciált bánásmódot alkalmaznak (pl. 8. tantervben – tananyag. s továbbfejlődésének mi a legoptimálisabb útja. árnyalt értékelés az integráló iskolákban elengedhetetlen. ahol a személyiségfejlesztés során elfogadják az egyéni sajátosságokat és alkalmazkodnak azokhoz. hogy mennyiben jellemzi a másság elfogadására épülő pozitív értékelési attitűd. ábra Az iskola arculatát meghatározó tényezők Nevelésioktatási elvek* Tanulási környezet Az iskola arculata Tanulásitanítási stratégiák Szerepek – attitûdök** Értékelési rendszer * Nevelési-oktatási elvek: értékről. fejezet Az értékelés Minden iskola értékorientációjához hozzátartozik a „másságról”. hogy az adott gyermek önmaga lehetőségeihez képest hol tart. hogy iskolájukban szükség van a jelenlegi értékelési rendszer megváltoztatására. mely tényezők befolyásolják a változtatást. módja.

a teljes gyermeki személyiség megismerésének szükségessége. milyenek a tanulási szokásaik. akkor ezt a funkciót is képes betölteni. akkor az komolyan hozzájárulhat a speciális. 31 A témáról részletes tájékoztatást adnak a Betekintés a diagnosztikai eljárásokba és a Habilitációrehabilitáció fejezetek. nem annyira az értékelések módja. A tanulói személyiség megismerése alapelveinek. Érdemes azonban hangsúlyozni – és ezzel újra a kompetencia alapú programcsomagokra fókuszálni –. azaz gyakran és eredményesen használnak.30 Az egyéni nyomon követés Ahhoz. Ha formatív értékelésünk árnyalt. hogy oktató. módszereinek. melyek azok a tanulási technikák.31 Azt. Ha az általunk alkalmazott tanulói értékelés olyan. amelyeket már elsajátítottak.1. 30 A tanulási stílusokról. hogy a mindennapok során leggyakrabban használt fejlesztő értékelésnek nemcsak a tanulás segítésében lehet nagy szerepe. hogy értékeléseink közül melyek alkalmasak az egyéni nyomon követésre. hanem az egyéni fejlődés nyomon követésében is. hogy tanítványainknak milyen a tanulási stílusa. Az INKlUzÍV IsKolÁKAt ÉrINtő. differenciált segítségnyújtás megtervezéséhez. az egyénre szabott pedagógiai fejlesztéshez. tágabb környezetének elvárásai is befolyásolják. Egyértelművé válik a gyerekek folyamatos megfigyelésének. ÉrtÉKElÉssEl ÖsszEFüGGő sPECIÁlIs FElADAtoK A tanítási-tanulási folyamat során a napi visszajelzéseken van a hangsúly. rész Adaptációs dialógus A fentieken kívül az iskola arculatát hagyományai és szűkebb. személyre szabott értékelés jelentőségének az elfogadásával az inkluzív iskolákban felértékelődik a tanulói megismerés fontossága. Ennek a gondolatnak. a tanulási szokásokról és a tanulási technikákról tájékozódhat a Fogalomtárban. nevelő munkánkat jó színvonalon elláthassuk. 29 114 . a teljesítmények menet közbeni rögzítésének. amely az egyéni fejlődés nyomon követésére is alkalmas. differenciált (azaz személyre szabott) és szöveges. megszokott pedagógusi tennivalóinkat egyrészt újakkal kell kiegészítenünk. mintsem azok formája dönti el. helyszíneinek és főbb területeinek leírása megtalálható a Fogalomtárban.29 Érdemes figyelmet fordítani arra is. valamint az árnyalt. másrészt tudatosabbá kell tennünk azokat.

bemutató és egyben értékelő funkciót is betölthet. az sikerré változhat!) A portfólió lehetőséget adhat a diák és a pedagógus közötti írásbeli párbeszédre is. amely az értékelési folyamat része. Ezek közül való az „egyéni gyűjtőmappa”. A tanuló „bővített portfóliójában” benne lehetnek az illető gyermekre vonatkozó diagnosztikus és folyamat közbeni mérések és értékelések. de minden esetben figyelembe veszik az adott gyermek speciális problémáját és helyzetét. Társuló dokumentumként hozzájuk kapcsolódhatnak még az általunk – osztálytanítóként. s nem értelmezések!). (Ne feledjük. Így pl. semmiképp nem „megkülönböztető ajándék”! A portfólió alkalmazóinak megállapodása szerint – s ebbe a körbe természetesen beletartoznak a diákok is! – a gyűjtemény többféle dolgot tartalmazhat. minden tanítványunknak „jár”. Szervesen illeszkedik (illeszkedhet) az egyéni fejlesztési tervhez. tanuláshoz. és az egyéni tanulási tervhez. 115 . valamint azok a folyamatzáró mérések és értékelések. osztályfőnökként. amely a differenciált osztálymunka során bármely tanuló egyéni haladásának dokumentuma. a diákok tanulmányi haladását. kedvesek – akár egyéni érdeklődés miatt – az alkotóknak. Sőt. az egyéni portfólió. illetve egy ehhez nagyon hasonló – talán divatosabb névvel illetett – gyűjtemény. illetve ennek dokumentálására pályánk során szinte mindannyian kitaláltunk már hol jobban. hol kevésbé jól működő módszereket. amelyek különösen fontosak.6. amelyet sajátos nevelési igényű tanuló esetében habilitációs és rehabilitációs célokkal és feladatokkal a gyógypedagógus valósít meg. amelyek tartósabban gondot jelentettek a tanuló számára. társakhoz való viszonyát. amikor már túljutottunk egy nehézségen. Az egyéni portfólió tehát gyűjtő. s valóban. a gyereket tanító szaktanárként – készített tanulói megfigyelések (hangsúlyosan megfigyelések. Olyan dokumentum. amelyek a lehetőségekhez mérten objektívek. – esetleg olyan munkákat is. amelynek jelentőségét talán ma még nem is érzékeljük kellő mértékben. nemcsak a sajátos nevelési igényűekről. Valamennyi tanítványunkról érdemes portfóliót készíteni. – olyan tanulói munkákat. – olyan tanulói munkákat. amelyek legjobb teljesítményei „tulajdonosuknak”. ez a gyűjtemény – ha összeállítására és folyamatos karbantartására rászánjuk magunkat –. fejezet Az értékelés A portfólió Az egyéni fejlődés nyomon követésére. személyiségük fejlődését többféle módon követhetjük. A portfólió (a tanulói munkák gyűjteménye) ma már egyre gyakrabban alkalmazott – egyben értékelési – eszköz a világ legkülönbözőbb iskoláiban.

Mérés-értékelés az osztályban Kedves Pedagógus! Az inkluzív iskolákban egy olyan konszenzusokra és teammunkára jellemző légkör alakul ki. rész Adaptációs dialógus A portfólióról. tudja. az segíti az optimális fejlődést. – megtapasztalhatja saját felelősségét fejlődésének. hisz magánéletünkből is tudjuk – szülőként.1. hogy az iskola értékorientációja. hiszen a sajátos nevelési igényű tanulók fejlődését ezek segítik a legjobban! Az önértékelés Az önértékelés a mai iskolai gyakorlatban még ritkábban alkalmazott értékelési fajta. amelyben „az osztály falain belül pedig azt csinálok. (pl. egyező értékrend és elvárásrendszer nyújt igazán biztonságot. tanári. aki már alkalmazza a tanulói értékelés során az önértékelést. amit én akarok” mondat ismeretlen. S mivel az önértékelő képesség fejlődését többféle tényező is befolyásolja. hogy az inkluzív iskolák értékelési rendszerében az alkalmazott értékelési módok közül a diagnosztikus és a formatív értékelés még fontosabb helyre kerül. – mérlegelheti a tanulási folyamatba befektetett energiáinak és az elért eredményeknek a viszonyát. az osztályteremben alkalmazott mérési. tanulói szerepek és attitűdök. első lépésként ezeket kell számba vennünk. tanulmányi teljesítményének alakulásában. egyben visszajelezheti) saját tudását. kialakulásának folyamatát tervezni kell. értékelési rendszere összhangban legyen saját értékelési gyakorlatunkkal. Lényeges tehát. hogy ez sem működik magától – kialakításának. Örülhetünk ennek. 116 . Az önértékelés során a tanuló: – felmérheti (tudatosan átgondolhatja. pedagógiai mikrotörténések). az egyéni fejlődés nyomon követéséről gondolkodva ismét tetten érhető – amit az integráció kapcsán talán nem is lehet eléggé hangsúlyozni –. gyerekként megtapasztalhattuk –. pedig a pedagógiai értékelés igen fontos részét képezi. értékelési eljárásainkkal vagy akár csak értékelési attitűdünkkel. a tanórák légköre. Az. hogy az egységes. alkalmazott tanulási stratégiák.

Szilágyi Imréné szakmai bizottsági tag Néhány gondolat a modulokban megjelenő értékelés korrekciójához címmel megjelent írása. mert figyelmünket az értékelés általános tartalmára fókuszálják. hogy a programcsomagokhoz még nem készültek el a szükséges és tervezett országos standardok. fejezet Az értékelés A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazásával még egy új értékelési orientáció is megjelent! Az alábbi szempontsorok közreadása azért fontos. A következő három – különösen fontosnak vélt – terület érintését javaslom a modulokban: – tanulási eredmények. (Az igazsághoz azért hozzátartozik. ötletessége 32 A munkaanyag Dr. A matematikai kompetenciaterület tart ebből a szempontból „legelőrébb”. itt már megszülettek az első – félévi és év végi – mérések. hogy ezek a konkrét. de remélhető. nagyobb gyakorlatunk van egy ilyen „egzakt tudományhoz” mérőanyagot összeállítani. Az összeállítás (kézirat) a szövegértésszövegalkotás kompetenciaterület fejlesztőinek készült. mint korrekt módon kifejlesztett. – az önálló tanulás képességének főbb összetevői. értelmezés) helyessége • A tapasztalatszerzés eredményessége • A problémamegoldás sikeressége • A megoldás eredetisége. 117 . – a tanulás sikerességét meghatározó érzelmi. viszonyulások. összefüggések.6. Ez a terület még nem rendelkezik standard mérési eszközökkel. következtetések. információk. lényegkiemelés. A három kiemelt terület példákkal jellemzett tartalma: – Tanulási eredmények • Felismeréshez való eljutás (pl. erkölcsi. alaposan átgondolt szempontok képesek pótolni a jelenlegi hiányt. megbízható mérőeszközt alkotni a szociális kompetenciák fejlesztésének területéhez!) Az alább bemutatott értékelési szempontsorok a szövegértés-szövegalkotás területéhez készültek. Példa az értékelés megjelenésére – a szövegértés-szövegalkotás modulokban32 Az értékelés tartalma többféle megközelítésű lehet. Korábban már említettük. akarati tényezők.

hangnem • Segítségadás. nyelvi megformáltsága • A vállalt feladat teljesítése. a feladat előírásaihoz – Az önálló tanulás képességének főbb összetevői: • Kíváncsiság. emlékezet. a megnyilatkozások gyakorisága • Feladattudat. erkölcsi. a segítség elfogadása • A tanulási követelményekkel való azonosulás • Alkalmazkodás a közösség szabályaihoz. rész Adaptációs dialógus • A válaszadás helyessége. kitartás • Munkamegosztás. az ebből adódó szerepvállalás • A feladat teljesítéséért vállalt kölcsönös felelősség • Megbízhatóság • Együttműködés.1. a megoldás kritériumoknak való megfelelése • A megszerzett tudás célszerű felhasználása. megoldási stratégia kialakítása • Problémafelvető. tolerancia. az új problémák iránti nyitottság • A feladat értelmezése • A probléma felismerése. rendszerezése 118 . mennyisége • A tanulási feladatokban való részvétel intenzitása. képzelet. megfigyelés. akarati tényezők. gondolkodási műveletek • Az előzetes tudás mozgósítása új problémahelyzetben • Információs források kezelése • Információk rendezése. a probléma megoldását segítő kérdések megfogalmazása • Többféle megoldás keresése • Döntés • Koncentrált figyelem. viszonyulások • A feladat vállalása • A feladatvégzés motiváltsága. bővülése új elemekkel – A tanulás sikerességét meghatározó érzelmi.

6. Ennek megfelelően az értékelés kapcsán is megjelennek olyan új szempontok. s eligazítást nyújtanak számunkra mindennapi tanítási-mérési-értékelési gyakorlatunkat illetően is! Napjainkban az iskolákkal szemben támasztott fő elvárás. a csoportmunkában való részvételre vonatkoznak. 119 . teremtse meg az esélyegyenlőséget. hibajavítás • Reflektálás. narráció • Gazdálkodás az idővel. amelyek elsősorban vagy kizárólag az egyéni értékelésre. illetve szelekcióban betöltött funkciója a programcsomagok. modulok alkalmazása során nem működhet! Az értékelési rendszer megjelenése az intézményi dokumentumokban Az intézmény értékelési rendszerének minden esetben illeszkednie kell az iskola komplex szakmai-integrált pedagógiai programjába. Az iskola csökkentse a „családi háttértényezők” másságából adódó különbözőségeket. amelyet többféle intézményi dokumentumban is rögzíteni kell. tanítsa meg őket a kooperációra. munkaritmus • Monotóniatűrés • A megkezdett feladat befejezése Az értékelési szempontok kiválasztását meghatározó tényezők – A modul által bemutatott tanulási egység pedagógiai célja (Mit lehet megtanítani a felhasználásával? Milyen fejlesztésekre teremt feltételt? (l. diákjait készítse fel a 21. század kihívásaira. A képességfejlesztés fókuszai) – A modulban alkalmazott módszerek és tanulásszervezési módok – Az egyes fejlesztési csoportok tevékenységével kapcsolatos elvárások A fenti szempontsorok „túlmutatnak” a modulokon. Végül egy nagyon fontos tudnivaló: az értékelés fegyelmezési. hogy az oktatás eredményessége. véleményalkotás. fejezet Az értékelés • A megoldás helyességének ellenőrzése. A törvényesség igényén túl az iskola eredményességét is jelzi a helyi pedagógiai rendszer és az alkalmazott értékelés koherenciája. hatékonysága növekedjék. illetve elsősorban vagy kizárólag a csoportmunkára. Az értékelési rendszer olyan „terület”.

hogy mely tevékenységeket kell elvégezniük. hiszen ez a dokumentum mint iránytű segíti a munkánkat. a beszámoltatás. osztályig. vagy a félévi értékelőknél más műfajú értékelést szeretne bevezetni. Így pl. hogy a változtatás tervezését épp azok tudják meg utoljára. Köztudomású. És ne feledkezzen el tanítványairól sem! Egy demokratikusan működő intézményben nem fordulhat elő. 7 lábjegyzet. ezeket a változtatásokat engedélyeztetnie kell. Azokban az iskolákban. 120 .1. 34 3. A felsorolt dokumentumok módosításakor természetesen az iskolaszéknek is van beleszólási. A változtatás tervezésekor fontos. ha nem is ilyen részletes. Az „integrált” helyi tantervben együtt – egymás mellett – jelenik meg. 5. kifejtő módon. a pedagógiai programban érdemes azt nemcsak ismertetni.) 2. hanem példákkal is illusztrálni. hogy a benne foglaltak mindennemű megváltoztatása is csak a fenntartó engedélyével lehetséges. (Ha az iskola pl. hogy a pedagógiai programot az intézmény fenntartója hagyja jóvá. A minőségirányítási programnak szintén rögzítenie kell az intézmény értékelési rendszerét. úgy gondolja. A pedagógiai programnak elengedhetetlen része az intézményben alkalmazott értékelések részletes leírása. osztályig alkalmazza. műfajilag33 milyen értékelést tart a legmegfelelőbbnek. az év végi. a tanulói teljesítmény minősítésének formáit. A tanterv által megjelölt követelmények és a továbbhaladás feltételei utalnak az iskola értékorientációjára. Inklúzió esetében természetesen az Irányelvekről sem feledkezhetünk el. Az inkluzív iskolák pedagógiai programjuk megalkotásakor kötelezően veszik figyelembe. az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit. 4. ismereteket kell elsajátítaniuk az egyazon osztályba járó különböző szükségletű tanulóknak. hanem a 6. hogy mely értékelési módokat és formákat használja az intézmény. értékelési gyakorlatára. Ebből következik. hogy az iskola vezetése erről se feledkezzen el. félévi és a folyamat közbeni értékelések bemutatására. véleményezési joga. Kiterjed ez az értékelési alapelvek megfogalmazására.” 34 L. „Az iskola pedagógiai programja határozza meg a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. hogy a szöveges értékelést – élve a törvényi lehetőségekkel – nem a 4. hanem a testület által kialakított) értékelési rendszer van. Az értékelés a pedagógiai programnak részét képező helyi tantervben is megjelenik. ahol saját (nem adaptált. milyen készségeket. akiket az a leginkább érint! 33 Nat 2003. arra is. rész Adaptációs dialógus 1. .

mindennel összefügg –. tanmeneteit. hogy legyen. hogy mindig. Ezek szükség szerinti átalakítása azonban „csak” belső munkát igényel. minden.) Kedves Pedagógus! Ha eljutnak a változtatás igényéhez és igenléséhez. 2 . az egész tantestület közös ügye kell.6. iskolájuk vezetősége külső segítséget is igénybe vehet. (A csak két dolog miatt került idézőjelbe: egyrészt ilyenkor még rengeteg az átgondolni. másrészt a változtatások elfogadása ebben az esetben sem lehet csak vezetői döntés. az adaptációs szakértők a fejlesztések intézményi sajátosságokat figyelembe vevő megvalósítását koordinálják. amely legjobban igazodik intézményükhöz. fejezet Az értékelés Az intézmény értékelési rendszerének módosítása természetesen befolyásolja az iskola munkaterveit. A mentorok a szervezeti folyamatokat segítik. támogatják olyan cselekvési terv kialakításával.és tennivaló – tapasztalhatjuk. sőt még az egyéni fejlesztési terveket is.

.

politikai értelemben. magában foglalja az érintettek alkalmasságát. amely által az érintett egyén eléri fizikai. szakma tükrében. A folyamatot tekintve a kezelés válik hangsúlyossá. Használjuk jogi. orVosI És GyóGyPEDAGóGIAI szEMPoNtÚ MEGKÖzElÍtÉs Orvosi szempontból Általában a függőség csökkentése áll a középpontban. hogy az érintett személy egyéni körülményeinek megfelelően. megint mások felsôfokú tanulmányaik közben.7 fejezet . más orvosi kezelések alkalmával. Van. A rehabilitáció fogalmat számos tudományág és tevékenység alkalmazza. adekvátan élhessen. foglalkozási. feltárja az inkluzív intézményben zajló nevelésioktatási folyamatok sajátosságait. A kifejezés alatt általában visszahelyezést értünk. illetve egy megelőző. Habilitáció-rehabilitáció A fejezet körbejárja a habilitáció. a normális élethez szükséges feltételek megteremtését célozza meg. orvosi. Ha mélyebben értelmezzük. Az orvosi rehabilitáció komplex tevékenység. a társadalmi hasznosság helyreállítását és magát a folyamatot is – természetesen mindig az adott tudományág. rehabilitáció kérdéskörét. bemutatja a szakmaközi együttműködés jelentőségét. társadalmi értelemben vett teljes életviteléhez kialakítható maximális képességeit. feltételezetten jobb helyzet. szociális. jelentéstartalmában mindig megjelenik az adott helyzet jobbítására való törekvés. aki történelmi tanulmányai során. 123 . A fejezetet írta: Hernádi Krisztina A fogalom értelmezése Kedves Pedagógus! A habilitáció és a rehabilitáció fogalmával mindannyian találkoztunk már. a képességek fejlesztése a lehetőségek határáig arra. bár elsődlegesen az egészségi és funkcionális állapot helyreállítását. lelki. állapot.

egészségügyi rehabilitáció stb. hogy a rehabilitáció kifejezés „visszahelyezés” értelemben használható-e vagy célszerűbb „beillesztésként” értelmezni. a fejlesztés. 124 . és elsősorban az orvosi. Korábban a gyakorlat leginkább a felnőtt korú. sem irányítása nem köthető kizárólagosan egyetlen szakterülethez. Így valósul meg az az összetett gyakorlat. Ez a gondolat elvezet bennünket a habilitáció fogalmához. szociális gondoskodás stb. mivel a beillesztés és visszahelyezés mozzanatai gyakran nem különíthetők el. irányítással igyekszik megszüntetni. Napjainkban azonban egyre hangsúlyosabbá válik a nevelés-oktatás. a fogyatékos személyek megismertetése a médián keresztül) a minél teljesebb beilleszkedés érdekében. célja A rehabilitáció a gyógypedagógia egyik alapfogalma. annak ellenére. védőmunkahelyek.).) A gyakorlatban nem határolódik el élesen a két fogalom. amely átfogja a gyógypedagógiai tevékenységek teljes körét – speciális gondozás. jótékonysági. éppen ezért sem megvalósítása. ha a sérülés. akadályozott életvezetésű személyekre irányult. szakemberhez sem. A rehabilitáció a szervezett támogatásokra koncentrált (életkörülmények javítása. oktatás. amelyben minden tevékenység a rehabilitációs célra. fejlesztés. Abban az esetben. karitatív megközelítés dominált. Ekkor használjuk a habilitáció (beillesztés) kifejezést. szociális gondozás) és a társadalomra irányul (előítéletek felszámolása. fogyatékossággal élő egyén izoláltságát szakszerű segítséggel. hogy esetenként egészen eltérőek a feladatok és a megoldási módok. veleszületett hallássérülésnél a korszerű hallásnevelés és a szájról olvasás preferálása. A szakirodalomban leginkább a rehabilitáció megjelölés terjedt el. (Pl. visszaállítani. rész Adaptációs dialógus Gyógypedagógiai szempontból Gyógypedagógiai szempontból felmerül a kérdés. akadályozottság veleszületett vagy kora gyermekkorban elszenvedett károsodás következménye. nem tekinthető önálló szakmának. amit szeretnék megközelíteni. A habilitáció-rehabilitáció szerepe. amely csak a különböző szakterületek és szakemberek együttműködésének megvalósítása esetén nyer gyakorlati értelmet. nevelés.1. egy-egy folyamatban párhuzamosan is megjelennek. Elsősorban egy olyan komplex szemléletet jelent. amely az akadályozott. vagyis a sérült. A rehabilitáció a társadalmi tevékenységformák egyike. nem adekvát a rehabilitáció (visszahelyezés) használata. hiszen ilyen esetben nem beszélhetünk egy korábbi. jobb helyzetről. amely a sikeres társadalmi beilleszkedést célozza. funkciója. akadályozott ember megsegítésére (gyógypedagógiai segítség.

hogy a fogyatékos emberek a mindennapi folyamatokban (oktatás. oktatási. segítőkészsége nélkül! Teljes rehabilitációról beszélünk. egymást segítve jelennek meg. Az érintkezés feltételeinek biztosítása magában foglalja a társadalom tagjainak érzékennyé tételét (társadalmi befogadás). ehhez meg kell adniuk minden információt a sérült ember és hozzátartozói számára. rövidebb vagy hosszabb távú döntéseket. foglalkoztatási. szórakozik. Kiemelendő a különböző rehabilitációs törekvések összhangjának megteremtése egy közös cél érdekében – az egymás melletti. célkitűzései között szerepel. Életkori sajátosságaiknak megfelelően vesznek részt a társadalom mindennapi életében. A korszerű szemlélet a rehabilitációt folyamatként fogja fel. fogyatékos ember esetében. pedagógiai. ahol a társadalom többi tagja él. egymástól független tevékenységek helyett. sport. Ez természetesen nem történhet meg a társadalom ép tagjainak el. ha az akadályozott. szociális és gyermekvédelmi ellátás. A folyamat sikerkritériuma. (Ebben nyújtanak segítséget például az érdekvédelmi szervezetek. és szabad idejüket ott töltik.7. kultúra) kapcsolatot létesítsenek és tartsanak fenn más emberekkel. foglalkoztatás. módszerek. terápiák összességét. dolgoznak. s ehhez a szolgáltatásokat szükséges a lakóhelyhez minél közelebb biztosítani. Ezek a fokozatok egymásra épülnek. A komplexitás mutatkozik meg abban is. szociális rendszerekben valósul meg. társadalmi (szociális) célú rehabilitáció. célkitűzéseinek egyformán kell érvényesülnie minden akadályozott. A rehabilitációs szolgáltatások legfőbb elveinek.és befogadása. amely az egészségügyi. A sérült emberek is ott élnek.) A rehabilitáció elvei. képzési. intézményes segítségnyújtást igényel. A szolgáltatást biztosítóknak ki kell alakítaniuk a választás lehetőségét. hogy a sérültet eljuttatja a társadalmi adaptációig. de az adott közösség tevékeny tagja. 125 . a megfelelő kommunikációs eszközök és technikák használatát (pl. de a folyamat során gyakran párhuzamosan. hogy azok birtokában hozhassák meg a nekik leginkább megfelelő. valamint a társadalmi és gazdasági intézmények legszélesebb körével. eszközök. a fizikai helyváltoztatáshoz szükséges sajátos körülmények erősítését (akadálymentes közlekedés). hogy a rehabilitáció magában foglalja a be-/visszailleszkedést segítő eljárások. támogatni kell az akadályozott ember képességeit és tudatos döntéseit. és amely csak a különböző tudással rendelkező szakemberek együttműködése révén lehet sikeres és eredményes. dolgozik. fogyatékos felnőtt továbbra is szervezett. toleranciája. átképzési. Részleges a rehabilitáció akkor. mentálhigiénés. kommunikációs akadálymentesítés). fejezet Habilitáció-rehabilitáció Az érintettek oldaláról megközelítve a rehabilitációs tevékenység általában több fokozatban valósul meg: orvosi. ha a sérült egyén felnőtté válásakor önálló életvezetésre képes.

akadályozott fejlődésű gyermekek fejleszthetőségével. ámde annak életét mégis erősen befolyásoló változásokra. alternatív pedagógiák felé fordulással. oktatás. Számos társadalmi-gazdasági folyamat eredményeként felerősödtek azok a törekvések. A munkaerőpiac elvárásai leértékelték a gyorsan elavuló lexikális tudást.. amelyet főként az oktatással szembeni külső elvárások megváltozása kényszerített ki. amely a lehető legnagyobb mértékben illeszkedik az egyén individuális igé126 . az aktuális törvénymódosítások hatása stb. amelyek újraértékelték az oktatás feladatait. nevelhetőségével. ami közvetlenül befolyásolta az iskola életét: például a Nat megjelenése. Szükségessé vált az iskolarendszernek a kompetencia alapú nevelés. A gyógypedagógia a képességet a sérült. E kihívások nem kis részben a munka világában zajló változásokban gyökereztek. Az oktatáspolitikai fejlesztések fontos célkitűzése volt. hanem látszólag az iskolától távolabb zajló. részben az akadályozott fejlődés okaként magyarázza. rehabilitáció a képességzavarok mérséklésére irányul. a helyi tantervek kialakulása.1. amelyek a kisiskolás korban elsajátított alapképességekre és -készségekre. hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára olyan optimális képzési kínálatot biztosítson. terápia. Nemcsak arra gondolunk itt. taníthatóságával kapcsolatban közelíti meg. s felértékeltek bizonyos készségeket és attitűdöket. Ez a változás részben a különböző alapkészségek kiművelésének előtérbe kerülését jelentette. oktatás és képzés irányába való fejlesztése. majd pedig az oktatási szolgáltatások minőségének középpontba állításával és újradefiniálásával reagált. a pedagógiai programok létrejötte. rész Adaptációs dialógus A habilitáció-rehabilitáció szerepe az oktatásban VÁltozÁsoK Az oKtAtÁsI rENDszErBEN Kedves Pedagógus! Az elmúlt évtizedben radikális pedagógiai paradigmaváltás tanúi lehettünk. mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételei. A gyógypedagógiai fejlesztés. mindenekelőtt felülvizsgálták az iskolában elsajátítandó tudásra vonatkozó elgondolásokat. szükségletek hívták életre a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében a kompetencia alapú programcsomagokat. a szöveges értékelés bevezetése. Az új természetű elvárásokra a nyolcvanas–kilencvenes években az oktatás az ún. mint például az élethosszig tartó tanulásra és a csoportmunkára való alkalmasságot. továbbá a kulcskompetenciák fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Ezek a változások. A képességproblémákat részben a sérülések hatására kialakuló fogyatékosság következményeként. speciális eljárásaival a képességek fejlődésének akadályozottságát csökkenti.

Az egészséges és a sajátos nevelési igényű gyermekek közé húzott mesterséges vonal nem annyira egyértelmű a gyakorlatban. tulajdonságokat sajátíthat el. Ennek az alkotmány mellett a legnyilvánvalóbb jele az ún. amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek speciális eszközökkel és elkülönített intézményekben történő fejlesztéséből adódnak. akik minden különösebb erőfeszítés nélkül követni tudják – természetesen sérülésspecifikus módszerek alkalmazásával – a többségi intézmények számára összeállított pedagógiai programokat. évi XXVI. Ugyanakkor vannak olyan akadályozott gyermekek. az egészségesek közé sorolt gyermek mutat olyan komoly tanulási problémákat. hogy a későbbiekben egyenlő esélyekkel vegyen részt a társadalom életében. . század második felétől az esélyegyenlőség gondolatának térhódításával egyre több helyen jelentek meg a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatására irányuló törekvések. Számos. hogy azokkal az előnyökkel. a 20. a többségi iskolába járó. Az utóbbi évtizedben egyre erősödő társadalmi nyomás jelent meg az integráció irányába. fejezet Habilitáció-rehabilitáció nyeihez. 1998. A habilitáció-rehabilitáció legfőbb célkitűzése – a társadalomba való beillesztés – inkluzív körülmények között hatékonyabb lehet. amelyek megkönnyítik számára. A tapasztalatok azt mutatják. A törvényi változások mellett ki kell emelni. hogy a szegregált oktatási modellen alapuló intézményrendszer egyre nagyobb gondokkal küzd. épp szegregált volta miatt felerősíti az érintettek izolációját. CXXV törvény. komoly hátrányok járnak együtt a nem akadályozott emberekkel való érintkezés beszűkülése. A közoktatási rendszerre nehezedő társadalmi elvárásokra és az oktatás-nevelés során felmerülő gyakorlati problémákra jelenthet egyfajta választ a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja a többségi intézményekbe.7. és hozzáférhetővé teszi számára a többségi oktatási rendszer kínálatait. Az elkülönített gyógypedagógiai iskoláztatás ellentmondása. hogy bár legfontosabb céljai között szerepel a sérültek társadalmi integrációja. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. Egyrészt az egészséges társak pozitív. a szociális kapcsolatokban történő fontos tanulási folyamatok elmaradása miatt. 35 127 . képességeihez és tanulási előfeltételeihez. másrészt a fogyatékos gyermek olyan alapvető készségeket. elfogadó attitűdjének alakulása segíti a szociális beilleszkedést. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. esélyegyenlőségi törvény35 megjelenése volt. amelyek leküzdéséhez speciális szakismeret szükséges. A HABIlItÁCIó-rEHABIlItÁCIóVAl Az INtEGrÁCIó FElÉ Bár hazánkban még mindig az elkülönített gyógypedagógiai iskoláztatás dominál.

és ez fordítva is igaz: az oktatásnak része a rehabilitációs tevékenység. egyoldalú. a kialakult és a hiányzó vagy sérült képességektől. Ezt szolgálja például az óvodai logopédiai szűrés vagy más egyéb kidolgozott 36 37 2.) OM-rendelethez. 128 . sérülésspecifikus feltételeket kell teremteni az oktatásban is. de a törvény lehetőséget biztosít külön rehabilitációs foglalkozásokra egyéni vagy kiscsoportos formában. a szocializáció. a differenciált. Ennek szellemében az iskolai habilitációs-rehabilitációs tevékenység a nevelés-oktatás teljes folyamatában jelen van. súlyosságától. Az Irányelv a sikeres együttnevelés megvalósítását a habilitációs-rehabilitációs szemlélet érvényesülésében látja. A korábbiaknál hangsúlyosabbá válik a kora gyermekkorban megkezdett komplex gondozás. 52. a tanulók állapotához alkalmazkodó. valamint a szolgáltató és individuális fejlesztést végző funkció. A magyarországi rehabilitációs tevékenység szemléletmódja az integráción át az inklúzióig vezető utat járja be napjainkban.és képességfejlesztés. Kt. minél korábban felmerül szükségessége. fejlesztés. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a korai felismerés. A sérült gyermekek hagyományosan kialakult izolált. diagnózis és a korai fejlesztés. amelyek lehetővé teszik a gyermekek optimális szocializációját.és normaközvetítés. a társadalmi integrációt segítő. Függ a sérülés típusától. ismeretelárasztó. (III. KIINDUlóPoNt A habilitációs-rehabilitációs tevékenység természetesen mindig az érintett egyénből indul ki. 1.1. Annál sikeresebb. Mára már nem az a kérdés. számú melléklet a 2/2005. hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása együtt történjen-e ép társaikkal vagy külön a speciális intézményekben. § (6). oktatásközpontú iskoláztatása helyett egyre erőteljesebb hangsúlyt kap a készség.37 Az oktatás. funkcióktól stb. A fogyatékossággal kapcsolatos problémák megközelítése napjainkban az együttnevelést tekinti kulcsfontosságúnak a sérült emberek társadalomba illeszkedése területén. még inkább felértékelődik az együttnevelés. szakképzés és a lehetséges társadalmi (re)habilitáció. Ennek érdekében olyan. az életkortól. a képességeket maximálisan kibontakoztató speciális nevelés-oktatás. a kialakulás idejétől. A kérdés így módosult: hogyan? Ehhez nyújt segítséget a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve36 (amely egyaránt vonatkozik a többségi iskolában történő együttnevelésre és az elkülönített gyógypedagógiai oktatásra is). a képzés a rehabilitációs folyamat meghatározó eleme. rész Adaptációs dialógus Ha a szociális integráció megvalósulása mentén szemléljük a sajátos nevelési igényű gyermekek pedagógiai fejlesztésének különböző lehetséges formáit. az érték.

az egyéni anyanyelvi fejlesztés (hallássérülteknél). Sok esetben a megelőzés és az egészségügyi célú rehabilitáció is hangsúlyossá válik. pályaorientáció (tanulásban akadályozottaknál). A „hozott tudás” és a habilitáció-rehabilitáció A habilitációs-rehabilitációs tevékenység mindig a meglévő kapacitások talajára épít.és folyamatdiagnosztikai eljárások alkalmazása válik hangsúlyossá. A Sajátos nevelési igényű 129 . Ez alapján állítható fel egyfajta prognózis. korrekciója. akadályozott személy látens erőit mozgósítja. A korábban jellemző állapotdiagnózis mellett vagy helyett egyre inkább a fejlesztő. (Pl. gyógypedagógiai. az életviteli technikák elsajátítása. Ilyen az ép érzékszervek működésének gondozása (pl. emlékezet fejlesztése. A vizsgálati eredmények. pedagógiai. A sérülésből fakadóan természetesen számos feladat hárul a rehabilitációt segítő szakemberekre. a tájékozódásra nevelés (közlekedési önállóság autistáknál) stb. a személyiség fejlesztése. valamint hogy ezeket milyen ellátással. fejezet Habilitáció-rehabilitáció vizsgálati eljárás. jellemzik komplexitását. a szemészeti ellátás és a fülészeti gondozás kiemelt fontosságú. a kognitív és emocionális képességek-készségek terápiás fejlesztése sem. melyeknek jelentős szerep jut a fogyatékosság kompenzációjában. mely intézmény biztosítja. A bizottság által kiadott szakvélemény tartalmazza a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat. ezért a látás védelme. Természetesen a fenti példák csak szemléltetik a rehabilitációs tevékenység sokrétűségét. A sérült. amely természetesen szintén változhat a folyamat során. pszichológiai) vizsgálat alapján. a dinamikus. a sajátos nevelési igényű gyermek fogadására vállalkozó intézmény képes-e a többletszolgáltatások biztosítására. A rehabilitációt elősegítő kompenzációs technikák megtanítását példázza a siket tanuló kommunikációját segítő akusztikus figyelem. kontrollvizsgálatokkal megerősített vagy korrigált diagnózis képezi a rehabilitációs tevékenységek kiindulópontját. Ennek köszönhetően egyre több feltétel adott az időben megkezdett habilitációhoz-rehabilitációhoz.) Nem hagyható el a rehabilitációs feladatok sorából a szocializáció. a súlyosan hallássérült tanulóknál az információk szerzésében nagy szerepet játszik a vizuális csatorna. A szakértői és rehabilitációs bizottságok állapítják meg a fogyatékosság tényét. hogy meggyőződjön arról. látássérülteknél a látásmaradvány kihasználását célzó fejlesztés). Hangsúlyos. differenciált rehabilitációs feladatként jelentkezhet a segédeszközök használatának megtanítása (mozgáskorlátozottaknál). A szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. komplex (orvosi. a mentálhigiénés fejlesztés. enélkül azonban elképzelhetetlen a rehabilitációs terv elkészítése. egyéni.7.

az adott sérülés jellemzőiről való tudás elengedhetetlen feltétele a hatékony. alakítása az együttnevelés alapja. amelyek nyitottak az új szakmai és társadalmi kihívásokra. pozitív szemlélettel rendelkező pedagógus elfogadja. A pedagógus integrációhoz való viszonya nagymértékben befolyásolja az együttnevelés sikerességét. ezáltal mások a szükségletei is. kompetenciájának mozgósítása. hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal kell rendelkezniük. A gyermekközpontú. önképzésben vegyenek részt. empátia. az osztálytermi folyamatokat ennek megfelelően alakítva differenciáltan foglalkozhat minden egyes tanulóval. gyermekszerető pedagógusok alkossák a testületet. készek a befogadásra. A fogyatékosságok sokfélesége miatt fontos. gazdag módszertani kultúrával rendelkező. hogy türelmes. A habilitáció-rehabilitáció megjelenése az intézményi gyakorlatban Hazánkban évről évre egyre több azoknak az intézményeknek a száma. Fontos. A befogadó pedagógusok 130 . amelyek megléte. A pedagógusoknak magas szintű pedagógiai. empátia. szélesítése az együttnevelés alapvető feladata. pszichológiai képességekkel (elfogadás. rész Adaptációs dialógus gyermekek iskolai nevelésének. A tantestület döntésével az intézményvezető és az intézmény pedagógusai felelősséget vállalnak az ott tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek egyenlő esélyeinek biztosításáért a gyermekek társadalomba való beillesztése érdekében. hogy a tantestület tagjai folyamatos továbbképzésben. eltérőek a megoldási módjai és sajátos bánásmódot igényel. sikeres együttnevelésnek. tudásának. hogy minden gyermek más.1. A pozitív attitűd. a másságot tolerálni tudó. tolerancia azok a személyiségjegyek. A tanítási helyzeteket. A tantestület szemléletének alakítása. A NEVElőtEstülEt szErEPE Figyelembe kell venni a nevelőtestület beállítódását. oktatásának irányelve a gyógypedagógia valamennyi szakterületére kitérve részletes útmutatást ad az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs feladatokra vonatkozóan. tUDÁsBőVÍtÉs ÖNKÉPzÉssEl A sajátos nevelési igényű gyermekekről. formálása.

rehabilitációs fejlesztés feladata. valamint lefekteti az integrált nevelés személyi és tárgyi feltételeit. Ha az iskola vállalkozik az együttnevelésre. helyi tanterv) is megjelennek a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének-oktatásának rehabilitációs szempontjai. meghatározza. a fogyatékosság típusa szerinti korrektív. valamint az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények segítségét. . A fenntartóval történt egyeztetés után az együttnevelés vállalt feladatát az iskola alapító okiratában is rögzíti. az integrált tanuló segítésére ún. A többségi iskolák úgy is részt vehetnek a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában. időkeretek és a követelményeket érintő változások.5. mert így megoldható a sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges habilitációs. amelyekben hangsúlyosak az egyéni fejlettségi szinthez viszonyított fejlődés. 131 . A befogadó intézmény igénybe veheti az utazó gyógypedagógiai hálózatot működtető intézmények. Erre a közoktatási törvény lehetőséget ad. Ebben a folyamatban remélhetőleg állandó segítőtársai lesznek a gyermek szülei és a gyógypedagógus. Gyógypedagógus foglalkoztatása azonban célszerű. s azokkal a módszertani eljárásokkal. az érintett pedagógusok továbbképzésének lehetővé tétele (tanfolyamidíj-. segédeszközeivel. fejezet Habilitáció-rehabilitáció ismereteket szerezhetnek szakkönyvekből. útiköltség-térítés. hogy az intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását-nevelését. A többségi iskola pedagógusa a sajátos nevelési igényű gyermek osztályba kerülésekor egy számára ismeretlen területtel találkozik. Ugyanakkor a sérült gyermek sikeres haladásáért elsősorban ő vállalja a felelősséget. kompenzatív. A befogadó iskola helyi dokumentumaiban (pedagógiai program. nevelésében. terápiás fejlesztési célok. ha nincs a tanulók fogyatékosságának megfelelő szakos gyógypedagógus alkalmazottjuk.38 Az egységes gyógypedagógiai módszertani intéz38 L. gyógypedagógus. speciális tartalmak. illetve a speciális gyógypedagógiai intézményekben töltött óralátogatások alkalmával konkrét tapasztalatot gyűjthetnek. amelyek még hatékonyabbá tehetik munkájukat. a sérülésspecifikus fejlesztéshez a speciális tan. biztosítania kell a szükséges tárgyi feltételeket (pl. A befogadás sajátos pedagógiai feladatainak megoldása felveti a személyi feltételek kérdését [pl. Az alapító okiratban szerepel. gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása. helyettesítés). hogy milyen típusú sérüléssel fogadja a tanulókat. illetve ő szembesül a sajátos nevelési szükségletekkel a mindennapok során. fejlesztés és a speciális tantervi követelmények.7. 7 lábjegyzet (1.). „mentor” megbízása].és segédeszközöket). tanfolyamok keretében. differenciált. Itt megismerkedhetnek a sérült tanulók taneszközeivel.

a pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatköréből a szaktanácsadást. hiszen a pedagógusok azt szokták meg. biomérnök. Még a versenytársak is együttműködésre törekednek egymás gyengítése helyett. lehet. amelynek feladata az oktatási. hogy együtt erősebbek lehetnek. terapeuta stb. A rendszeres megbeszélések szabályos keretek között azt a célt szolgálják. az utazó gyógypedagógus. családvédelmi szakember stb. tájékoztatás. Nemcsak a szülők. közös program. A sajátos nevelési igényű gyermekekre irányuló rehabilitációs feladatok megvalósítása érdekében különböző szakemberek működnek együtt. gyógyulásába vetett hite múlik. A kialakult pedagógiai kultúrától ez most még talán idegen. a közös munkát támogatva tevékenykedjenek a sajátos nevelési igényű gyermek fejlődése érdekében. A gyereknevelésben mindig fontos volt. A család megismerése a szociális kompetencia fejlesztésének egyénre szabott tervezéséhez nyújt információkat. napközis tanár stb.).1. Az utógondozást – azaz a műtét eredményességéhez való hozzájárulást – terapeuta végzi. Persze iskolai példánk is van: az iskolai rendezvények sikeréhez a pedagógus. 132 . az együttműködésre való hajlandóság soha nem értékelődött fel olyan erősen. gyógytornász. s egyben lehetőség szerint a teammunka részévé is kell. logopédus. akik eddig más intézményben dolgoztak. gyermekorvos. mert tudják. hogy az egységes nevelés érdekében a különböző iskolai szereplők – osztályfőnök. pszichológus. a teammunka. Más szakmákban ennek már hagyománya van. az élelmiszerbeszerzésben és elkészítésében járatos szakember. belgyógyász szakorvos és sebész nélkül. a munkaerőpiac szereplői jelentek meg az iskola holdudvarában. – egyetértésével teljenek a hétköznapok. a kölcsönös tájékozódás. optimizmusa. A szAKEMBErEK EGyüttMűKÖDÉsE Kedves Pedagógus! Az együttműködési képesség. együttműködésük minőségén a páciens motiváltsága. A szakemberek együttműködése nélkül nem képzelhető el eredmény. A családdal történő kapcsolatfelvétel a gyógypedagógia területét érintő problémakörökben a hatékonyság fontos eleme. de az utóbbi időben az iskolán kívüli szereplőkkel való együttműködés is előtérbe került. mint az utóbbi években. hogy váljon. hanem egymást segítve. gyógyulni akarása. Egy bonyolultabb orvosi műtét nem végezhető el informatikus. hanem – sajátos nevelési igényű tanuló esetében különösen – azok a szakemberek is (gyógypedagógus. a műsorok elektronikai berendezéseihez esetleg a villamosmérnök apuka segítségét is jó néven vesszük. pszichológus. a továbbtanuláskor megjelenő választott intézmény pedagógusai. hogy az osztályukban jelentkező problémákra maguk keresik meg a megoldást. Emellett azonban alapvető szükséglet a tervszerű. szaktanár. pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése. A team tagjai a tanulót tanító pedagógusok. rész Adaptációs dialógus mény a pedagógiai szakszolgálat feladatköréből vállalhatja-elláthatja a gyógypedagógiai tanácsadást. hogy a szakemberek ne egymás mellett.

hogy a heterogén csoportok sokszínűsége. hanem osztálytermi szinten is. készségeinek.) 133 . tudására szükség van. nemcsak intézményi. tudásszintjének megfelelően foglalkozott a gyerekekkel. fejezet Habilitáció-rehabilitáció elmozdulás a hagyományos pedagógiai gyakorlattól – a kompetencia alapú programcsomagok A többségi intézmények „nyitása” a sajátos nevelési igényű gyermekek felvételére egyben a hagyományos pedagógiai koncepciótól való eltávolodást is jelenti. Ez kifejezetten kedvező a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása szempontjából. toleranciája. eljárások és a csoportbontás alkalmazása nemcsak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek jelentik a sikeres. kevésbé éli meg újszerű helyzetnek a kompetencia alapú programok alkalmazását és a sajátos nevelési igényű gyermek befogadását. annak – legalább részleges – elfogadását. A differenciálás bevezetése vagy folytatása elengedhetetlen az integrált nevelés megvalósítása során. hiszen a csoportfeladat teljesítéséhez minden gyerek közreműködésére. amely szükségessé teszi az egyéni bánásmód elvének és gyakorlatának előtérbe helyezését. A programcsomagok szakmai koncepciója alapvető tényként kezeli az iskolába lépő gyermekek heterogenitását. az egyénnek leginkább megfelelő módszer megtalálásában. A differenciálás során ugyanis eddig is képességeinek. A kompetencia alapú programcsomagok bevezetésével és a befogadással minőségi változás. aki eddig is differenciáltan foglalkozott tanítványaival. a megszokottól eltérő módszerek. Ebben a tanulási formában a pedagógus feladata „pusztán” a gyerekek munkájának támogatása. A kooperatív technikák bevezetése. tréningeken ezek a tanulásszervezési módok elsajátíthatóak. szakirodalomban tanulmányozhatóak. hanem a tanulócsoport minden tagja számára hasznosak. Ennek során fejlődik a tanulók együttműködési készsége. megújulás történik. koordinálása. a pedagógusok módszertani alkalmazkodása az eltérő szükségletekhez kiaknázatlan lehetőségeket hordoz a pedagógiai munka színvonalának emelésére. A sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése ezen nem változtat. örömteli tanulás feltételeit. (A különböző pedagógiai műhelyek által szervezett tanfolyamokon. Az a pedagógus. Segít a különböző tanulási módszerek elsajátításában.7.

rehabilitációs foglalkozásokra. hogy a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztéseit figyelembe véve megteremtsék az iskola szabadidős tevékenységeibe való bekapcsolódás lehetőségét is. – a terápiás készenléti foktól. a tehetséggondozás. Az órarendet célszerű úgy összeállítani.1. A heti időkeret fogyatékossági csoportonként változó. A gyógypedagógiai intézménybe járó tanulókhoz hasonlóan az integráltan nevelt gyermekek számára is lehetőséget biztosít a törvény a tanórákon túli egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs. hogy a tanulócsoporton belül kisebb csoportként a sajátos nevelési igényű gyermekek elkülönüljenek. szociális beilleszkedést gátló tényezők elhárításáig. § (6). – a tevékenység helyszínétől. hogy a gyerekek napirendjébe beleférjenek a fejlesztő. rész Adaptációs dialógus A tanulásszervezési formák sérülésspecifikus igényekhez igazodó megválasztása E formák megválasztása függ: – a sérülés típusától. A rehabilitációs szemlélet érvényesülésével elkerülhető az a veszély. A kompetencia alapú programcsomagok a heterogén csoportképzést mint a valós társadalmi kép megjelenítését részesítik előnyben. Az egész napos oktatási forma pl. A habilitációsrehabilitációs foglalkozások egyéni vagy csoportos formában is tarthatók. habilitációs és rehabilitációs foglalkozások. 52. 134 . szakvélemény alapján az iskola a törvényi szabályozásnak megfelelően a meghatározott időkeret terhé39 Kt. illetve a tanulást.39 A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások egyéni tanulmányi terv alapján valósulnak meg. A sajátos nevelési igényű tanulót befogadó többségi intézmény különböző intézkedéseket tesz a meghatározott módszertani változtatásoktól kezdve az objektív akadályozó tényezők minél teljesebb felszámolásáig. a meGvalÓSUlÁS SzervezéSe A habilitációs-rehabilitációs tevékenységek különböző színtereken valósulnak meg a gyakorlatban. a felzárkóztatás és a szabadidős tevékenység is. lehetőséget ad a sokszínű iskolai tevékenységre. arra. Időkerete a heti tanítási óra meghatározott százaléka – a foglalkozások tömbösíthetők. Továbbá: ha a tanulókat egyes tantárgyakból. tananyagrészekből mentesítették a minősítés és az értékelés alól.

mennyit? – Együttműködési lehetőségek feltérképezése – Segédanyagok. A kötelező habilitációs-rehabilitációs foglalkozások dokumentálása központilag kiadott egyéni fejlődési lapon40 történik. eszközök számbavétele A habilitációs-rehabilitációs foglalkozások anyagának. pszichológus. fejlődési üteméhez alkalmazkodó fejlesztési stratégia kidolgozása. rehabilitációs fejlesztés tervezése. illetve egyéb szakember bevonásával. lényeges elem a rendszeres pedagógiai diagnosztizálás. tapasztalatainak feljegyzése folyamatosan folyik. 135 . Fő lépései: – A fejlesztendő területek számbavétele – A feladatok meghatározása – Időterv összeállítása: mit. fejezet Habilitáció-rehabilitáció re egyéni foglalkoztatást szervez részükre – az egyéni fejlesztési terv alapján – gyógypedagógus. Gyógypedagógus közreműködésével történik a tanítási órákba beépülő habilitációs. a fejletlen vagy sérült funkció feltérképezésével. 2. melynek célja a gyermek fejlettségi szintjéhez. 40 Kt. A HABIlItÁCIós. a rendelkezésre álló diagnosztikus adatok. A tanórákon kívül Kiemelt jelentőségű a tanórán kívüli szabadidős tevékenységekben rejlő habilitációs-rehabilitációs fejlesztés lehetősége. mikor. majd a konzultáció is. A foglalkozásokat azonban vele megosztva vagy az ő iránymutatásával végezheti a többségi pedagógus vagy a szakirányú végzettséggel nem rendelkező fejlesztőpedagógus is. pedagógiai szakszolgálatoktól. A fentiek ismeretében fejlesztési terv készül. Ez alapján készül el a következő időszak terve. Szakember segítsége kérhető az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményektől. rEHABIlItÁCIós CÉlÚ FEJlEsztÉs MEGVAlósÍtÁsA A tevékenység a gyermek képességeinek. A tanórán kívüli habilitációs-rehabilitációs tevékenység végzése gyógypedagógus kompetenciája.7. vizsgálati eredmények értékelésével indul. logopédus. §. amelyet írásban rögzít a gyógypedagógus.

hiszen a valódi integráció lényege az elfogadott és viszonzott kapcsolatrendszerben rejlik. Az integráció sikeressége elsősorban a kooperatív készség érettségén múlik (sajátos nevelési igényű tanuló. az önálló életvezetésre. A habilitáció-rehabilitáció jelentősége a pedagógiai programban Ha egy többségi iskola elkötelezi magát az együttnevelés mellett. rész Adaptációs dialógus A sokrétű szabadidős program fejlesztő hatással van a közösségi. akadályozottság indokol. hanem a sajátos nevelési igényű gyermekek háttere és személyisége. kompenzáló szemléletnek. és amelyek túlmutatnak a tantárgyi követelményeken. ismeretekhez jutnak a sajátos nevelési igényű tanulók. Ezek közé tartozik a helyi pedagógiai program módosítása is – szinte valamennyi fejezetet érintve – a habilitációs. iskola). fejleszteni kell őket. amelyek a szélesebb társadalom felé nyitnak utat a sérült gyermekek számára (szabályok betartása. A nevelő munka egészét át kell hatnia a korrektív. feladatainak. A sajátos nevelési igényű 136 .). viselkedési módok stb. A tanórán kívüli tevékenységek lehetőséget biztosítanak olyan más jellegű – manuális. Nevelni. rehabilitációs szemlélet tükrében. Ez a gyakorlatban egyrészt egy képességfejlesztés elvű tananyag-kiválasztást. másrészt egyéni megközelítésű módszerkiválasztást és tanulásszervezést jelent. s megalapozzák azokat a képességeket és készségeket. céljainak. tanulócsoport. zenei. eszközeinek és eljárásainak meghatározásakor a sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi beilleszkedésének és a sérülés okozta hátrányok lehetséges csökkentésének elérése kiemelt jelentőségűvé válik. felkészíteni őket a társadalomba való minél eredményesebb beilleszkedésre. A terápiás szemléletű oktató-nevelő munka a nevelés valamennyi területére vonatkozik. amelyet nem csupán sérülés. társas kapcsolatok alakulására. Ennek rendkívül nagy jelentősége van. a társas dimenzió fejlesztését célzó tevékenységek integráló szerepet tölthetnek be. számítástechnikai – tevékenységekre. nyelvi. biztosítani az érettségüknek megfelelő tevékenységi formákat. amelyek képességeik szerint megfelelőek számukra. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveinek. amelyek fogyatékosságukat kompenzálva sikerélményhez juttatják a sérült tanulókat. az elsődleges teendők adminisztratív jellegűek. A szabadidős tevékenységekben rejlő rehabilitációs lehetőségek által olyan hasznos pluszinformációkhoz. Hangsúlyos szerepet kap a differenciált és sokoldalú egyéni fejlesztés. pedagógus. Amennyiben differenciáltan tervezett a gyermek fejlődési folyamata.1.

és segédeszközök gyűjteménye. hogy az megfeleljen a gyerekek sokféleségének és egyéni adottságainak. Szükségessé válik az értékelés eszközrendszerének módosítása. nevelőtestületetet érintő kérdések. tehát dominál a differenciálás szemlélete. fejezet Habilitáció-rehabilitáció gyermekeknek különös hangsúllyal van szükségük az egyéni. szakmaközi együttműködési kapcsolatok (szakmai szervezetek. amely a megerősítést szolgálja.7. Célszerű egy évfolyamokra és tantárgyakra és/vagy kompetenciaterületekre lebontott habilitációs-rehabilitációs tantervet kidolgozni. A komplex személyiségfejlesztést segítik az iskola habilitációs. Bár a két tevékenység tartalma és funkciója nem azonos. Kiemelt hangsúlyt kap a motiváló célú és erejű értékelés. a sérült képességek korrekciójának területeivel. meglévők adaptálása a szakma széles körű összefogásával. A szAKMAI MUNKAKÖzÖssÉGEK szErEPE A hagyományos tantárgyi tartalmak mellett a kompetenciák (képességek. A helyi tanterv kibővül az integráltan tanulók körének és a fejlesztésükhöz kapcsolódó céloknak. szeretetteljes bánásmódra. sem a képességekhez kidolgozott standard mérések – a szakmai munkaközösségek kiemelt feladatává válik a kompetenciák fejlettségének méréséhez szükséges módszerek kidolgozása. Bővülnek a szakmai. a terápiák megjelenésével. de a mindennapi gyakorlatban szorosan összekapcsolódnak. amely a tanítási órákba beépülő habilitációs-rehabilitációs fejlesztés alapdokumentuma. korrekciós. 137 . fejlesztő terápiás szemléletű tevékenységei. hogy a gyógypedagógia területére nincsenek sem a tudásszinthez. azaz a személyre szabottság elve. a nevelésoktatás és fejlesztés – a szokásosnál nagyobb mértékű – időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokkal. rehabilitációs. feladatoknak a meghatározásával. támogató intézmények). tevékenységek) jelentősége felerősödik. A tanulók értékelésének alapja minden esetben a tanuló önmagához mért fejlődése. attitűdök. bővítése oly módon. illetve a kötelező pedagógiai célú habilitációs. valamint a szükséges tan. Ennek érdekében – tekintve. A pedagógiai program végrehajtását biztosító személyi és tárgyi feltételek között megjelennek az együttnevelés eredményes megvalósítását célzó. így az ellenőrzés-értékelés egységként való kezelése előtérbe kerül. rehabilitációs foglalkozások tartalmával. a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazására.

.

regények az önálló információszerzést. amelyik az osztályban zajlik.és módszerbeli megújulást kíván a felhasználó pedagógusoktól. a játékok az együttműködés. új pedagógiai és tanulás-lélektani megközelítése segíti a tudás megszerzésének folyamatát. módszertani tudása.és játékpolcok sorakoznak. az iskolákban való intenzív szerepe teszi lehetővé a tanuló aktív részvételét a saját tanulási folyamatában. A tanulási környezet szűkebb értelemben összefoglaló elnevezése mindazoknak a tárgyi és infrastrukturális feltételeknek. a padsorok keretei közé szorított élettér kitágul – a polcokon lévő lexikonok. mert egyrészt a taneszközök jelentős választéka. fejezet A tanulási környezet A fejezet bemutatja a tanulási környezet jelentőségét. pedagógiai és tanuláslélektani szempontból fontos környezet. amelyekről a tanulók bármikor bármit levehetnek. támogató társadalmi környezetet. együttműködést elfogadó. amelyek kialakítása elősegíti 139 . valamint a hatékonyságot növelő. különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésére. a kikapcsolódás örömét adják. A következő fejezetben a tanulási környezet kialakításához szeretnénk segítséget nyújtani. Ha az osztályteremben nyitott könyves. A tanulási környezet értelmezése A tanulási környezet tágabb értelemben az a fizikai. a tartalmas időtöltést szolgálják. akkor a szűk. A fejezetet írta: Máténé Sej jolán Kedves Pedagógus! A kompetencia alapú programcsomagok használata rendszer. amelyben a tanulás végbemegy. másrészt a pedagógus szerepének gazdagodása.8. felértékelődését a nevelési-oktatási folyamatban. kizárólag az ő utasítása alapján. A tanulási folyamatban egyre jelentősebb szerepe van a tudatosan tervezett tanulási környezetnek. A kedvező tanulási környezet magában foglalja az iskola hatékonyan működő belső. akkor díszletei maradnak annak a tevékenységnek. Ha a szekrények csak a pedagógus zsebében lapuló kulccsal nyithatók.

füzetek. − A képességfejlesztés nem folyhat differenciáltan.1. Kedves Pedagógus! Figyeljük meg. A tanulási környezet tudatos kialakítása tehát objektív kereteket és egyben előfeltételeket biztosít a differenciált tanulásszervezéshez. ábra A tanulási környezet értelmezésének átfogó modellje 140 . a tantestület! − A tanuló nem tudja kibontakoztatni képességeit. betűk emléknyoma) nem épülnek biztos alapokra. ha a tanulási környezet kialakítására nem fordít elegendő figyelmet az iskola. − A tanulók ismeretszerzéséhez szükséges legfontosabb képzetek (számfogalom. − A speciális módszerek önmagukban nem lehetnek eredményesek. amennyiben az iskola épületében nincs ehhez elegendő – sokféle. az egyénre szabott. innovációk bevitelét a pedagógiai gyakorlatba. ha a rendelkezésre álló tanszerek (tankönyvek. rész Adaptációs dialógus a tanuló aktivitását. ha a foglalkozásokon nem adunk kezükbe megfelelő – szemléltető és az érzékszervi csatornákat aktivizáló – fejlesztő eszközöket. segédeszközök) nem a preventív-fejlesztő-kompenzáló folyamatot erősítik. ha az osztálytermek berendezése gátolja a csoportmunka kialakítását. változatos tevékenységi formát biztosító – színtér. milyen következményekkel jár. kompetencia alapú pedagógiai munkához. 9. kompetenciáinak fejlődését.

asztalok stb. textúra alkalmazása. ahol lehetőség van a másokkal való találkozásra. ahol szabadon kibontakoztathatja.. stimuláló ingerek: változatos színek. A tanulási környezet kialakítása A tANUlÁsI KÖrNyEzEt szErEPE A HAtÉKoNy PEDAGóGIAI MUNKÁBAN A környezet erősen befolyásolja a tanulók érzelmi. amelyben a tanuló jól érzi magát. – Zárt és nyitott helyek összekötése: az agynak – különösen a fejlődő és a tanuló agynak – sok oxigénre van szüksége. a pedagógus elkötelezettsége. – A motivációnövelés: nyilvános helyeken kifüggeszthetünk olyan feliratokat és szimbólumokat. így könnyebben összefüggésbe tudják hozni az egyes terméket annak tulajdonosával. – Érzelmi biztonság megteremtése: a szorongás mértékét a lehető legkisebbre kell csökkenteni. A megfelelő környezetben és a megfelelő technikákat alkalmazva elérhetővé válik. teljes személyiségét. Sok kutatás kimutatta már a stressz. beszélgetésre és tapasztalatcserére. rendszeresen végzett mozgásos gyakorlatok. udvar. gyerekek által készített rajzok és ábrák kifüggesztése. amelyek erősítik a közösséghez tartozás és a koherencia érzését. Célestin Freinet pedig úgy vélte. figyelmeztető (korlátozó) táblák helyett 141 . fejezet A tanulási környezet A nevelési-oktatási folyamat eredményességét támogató tanulási környezet kialakításához szükséges feltételek: nevelőtestületi szemlélet.8. tanulás folyamatában a legfontosabb szempont az. hogy olyan környezetet kell kialakítani. egészségesen bontakozzék ki. Ezért nagyon fontosak a szabadban. Legjobb. hogy a fejlődő szervezet harmonikusan. pihenőhely. végső soron önmagát. – Csoportos helyek kialakítása: társalgó. társas és intellektuális fejlődését. MIrE FIGyElJüNK A tANUlÁsI KÖrNyEzEt KIAlAKÍtÁsAKor? – Gazdag. Maria Montessori szerint a gyermekekben eredendő késztetés él a környezet megismerésére. ha ezek a gyerekek alkotásai közül kerülnek ki. hogy a tanítás. partneri kapcsolatok. fejlesztheti képességeit. a félelem tanulást gátló hatását. módszertan. amely leghatékonyabban a saját tevékenység során történik. Ennek érdekében a tiltó.

ötleteket adó. Nevelő-oktató munkánk hatékonyságának növelése érdekében nagyobb szerepet kell szánnunk a tanulási környezetnek. tréning célja a transzfer: a tanultak más helyzetekben való alkalmazása. – változatos helyek kialakítása: minden képzés. Ahhoz. – Minden forrás elérhetővé tétele a tanulók számára: a tanulás egyik legújabb irányzata. Ez például egy olyan osztálytermet jelent. 142 . hogy tanulni nemcsak a tanártól. hogy kifejezzék identitásukat. vannak nyitott könyvespolcok szótárakkal. ahol egyedül. hogy az iskolában megteremtsük az élethosszig tartó tanulás alapjait.1. – Személyes helyek megléte: minden diák számára fontos. és megengedni. ahol van olyan asztal. A kompetencia alapú programcsomagok segítséget nyújtanak ehhez. autonómabbak. Erősíteni kell a diákokban azt a szemléletet és gyakorlatot. Ezért ugyanazt az anyagot mutassuk be minél többféle módon. A következő oldalakon a tanulási környezet kialakításához adunk konkrét ötleteket. ahová visszavonulhatnak. és jobban vigyáznak környezetük tárgyaira is. és van olyan is. A nyitott iskola felé vezető lépések Az integrált nevelés legfontosabb kérdése. hogy otthon és az iskolában is legyen egy olyan helye. ahol csoportban lehet dolgozni. hogy személyessé tegyék saját helyüket és hogy territoriális viselkedést gyakorolhassanak. ahol intraperszonális intelligenciájukat használva elmélkedhetnek. hanem az osztályteremben és az iskolában lehet. Ez kifejezi számukra az egyediséget. tágítani kell a tanulási környezetet. oktatás. aktivitásra és tevékenységre ösztönző színterekre van szükség. hogyan biztosítható a sajátos nevelési szükséglet kielégítése. amely az adott tanulási epizódban az ötletek gyors kialakulását segíti elő. a Multiple Chance Learning (többszörös lehetőség a tanulásra) azt javasolja. ahol másokhoz csatlakozva interperszonális intelligenciájuk segítségével megvitathatnak bizonyos kérdéseket. mint olyanokra. hogy a befogadó intézményekben miként teremthetők meg a szükséges feltételek. együttműködőbbek ilyen környezetben. A diákok sokkal felszabadultabbak. amelyet kizárólag a sajátjának érezhet. lexikonokkal és térképekkel. rész Adaptációs dialógus ingergazdag. formában. hogy az oktatási és a környezeti elrendezés olyan változatosságát biztosítsuk. színben és helyen. – Aktív és passzív helyek biztosítása: a tanulóknak éppen úgy szükségük van olyan helyekre.

ha nemcsak a hagyományos tantermek rendszerében gondolkodunk. és egyre inkább teret kell engednünk a kötetlenebb. Gyermek. Miért fontos ez? A komplex tanulás. kis helyen tárolhatók. valamint a padló vegyszerállósága. azok hozzáférését tanuló és tanár számára egyaránt. amelyek egymásba rakhatók. Célszerű közös használatú szertárral összekapcsolni. Az iskola meghatározottnak tűnő belső elrendezése jelentősen változtatható. A foglalkozások sokszínűségén túl el kell szakadnunk a papírhoz-ceruzához kötődő tanítási módszerektől. a szellőztetés. Kedves Pedagógus! A táblázat segítségével gondolja végig. ha a pedagógus tanulásvezető szerepe a tanulói tevékenykedtetést erősíti. ha a tanuló feláll a pad mellől. térelválasztással csoportos és önálló (elmélyült) tanulásra kialakított helyeket is tervezzünk a helyiségen belül. fejezet A tanulási környezet Az IsKolA BElső KÖrNyEzEtÉNEK KIAlAKÍtÁsA Az iskola épülete. hanem hatással van a tanulási terek megközelítésére is. gondolják végig saját lehetőségeiket! Legfontosabb nevelési-oktatási egységek tantermek (az osztálycsoportok „otthonai”) szaktantermi egységek Könyvtár és stúdióegység többcélú nagyterem Kialakításuk fő szempontjai A padló is tanulási színtérré válik. Ennek érdekében fontos olyan székekkel. 143 . ezért burkolata kényelmes és könnyen tisztítható legyen. helyiségei Az intézményben célszerű különböző méretű és többfunkciós termeket kialakítani. egyenletes megvilágítás. Mindez csak akkor képzelhető el. ha a csoportok közös munkájához elegendő tér áll rendelkezésre. Hasznosak a mozgatható eszköztárolók. és az információk kereséséhez számítógépet vagy a könyvtárat is igénybe lehet venni. asztalokkal berendezni. változatosabb és gyakorlatiasabb feladatoknak. foglalkozásokra is alkalmassá tehető.és felnőttrendezvényekre. ha az intézmény központjában található. Egy helyen kell biztosítania valamennyi információhordozót. a képességfejlesztés előtérbe helyezése nem csupán az ismeretelsajátítás folyamatát reformálja meg. lényeges szempont a szórt. Ideális.8.

feltöltődésre (kávézó-. fejlesztőhelyiségek. „mentálhigiénés szoba”) Igazgatási-tanári egység Közös használatú terek (pl. sportegység. amely általában már a bejáratnál segítséget nyújt az épületben való tájékozódáshoz. tábla). sokféle anyag megmunkálására alkalmas helyiség. Játékhoz. az egyensúly és a téri tájékozódás terén gyengeséget mutató tanulók fokozott felügyeletet igényelnek. csúszásgátlóval ellátott lépcsőfokokkal erősíteni kell. dobogóval kombinált. Az olvasni még nem tudó tanulók miatt célszerű színekkel. beszélgetősarok). szőnyegen ülnek a gyerekek. amelyek sokszor feszültségoldó-kompenzáló-egyensúlyozó szerepet is betöltenek a személyiségfejlődés folyamatában. a magatartási. A mozgáskoordináció. dramatizálásra alkalmas színtér. zsibongó. információs blokknak. Célszerű kihasználni a foglalkozások sokszínűsége érdekében ezeket a színtereket is. Az iskolai terek kialakításában kiemelt szerepe van az ún. rész Adaptációs dialógus Legfontosabb nevelési-oktatási egységek Műhely Kialakításuk fő szempontjai Általánosan használható. közlekedőfolyosók) tankonyha. meghitt környezetben lehet foglalkozást tartani. mozgásfejlesztéshez. Minden embernek szüksége van képességei kibontakoztatásához önkifejezési lehetőségekre. ahol a padok helyett fotelben. aula. „színpaddal”. otthonosan berendezett. művészi tevékenységekhez kiválóan alkalmasak. biztonságos nyílászárókkal. Biztosítson feltételeket a tanácskozásra (nagyméretű asztal. audiovizuális technikával felszerelt termek. Az egyéni al144 . Mindezt és a hozzá kapcsolódó siker érzését biztosítanunk kell a tanulók számára is. saját szintjén kipróbálva a legalapvetőbb gyakorlati tevékenységeket. kisebb helyiségek (pl. tornaterem többcélú. beilleszkedési problémák pedig alacsonyabb szintű önkontrollt feltételeznek. Az impulzív. amely inkluzív intézmény esetén hatványozottan érvényes. esetleg tanszoba Az iskola belső környezetének kialakítása során lényeges a tanulói biztonság. Ideális. amelyet órarend szerint valamennyi csoport használhat. az elmélyült felkészülésre (kisebb asztalok) és a pihenésre. figyelemproblémákkal küzdő tanuló veszélyérzete gyengébb az átlagosnál. konyhai munkák gyakorlásához egyszeri felszerelést igényel. Műanyag harmonikafallal több kis teremre is osztható szükség szerint. tisztíthatósága és a terem akusztikai sajátosságai jelentik a kialakítás fő szempontjait. udvarral). Háztartási. Kiemelt szempont a padló csúszásmentes anyaga és a sporteszközök biztonságos (tanulóktól elzárt) tárolása. pihenésre.1. amelynek kialakítása során a berendezés és a burkolatok kopásállósága. ábrákkal is megkülönböztetni az egyes útvonalakat. szükség szerint felnőttek is használhatják esetmegbeszélésre. ha összenyitható a szabad térrel (sportpályával. amelyet lépcsőkorlátokkal.

mégis kisebb szigeteket képeznek az iskolán belül (növényekkel. térelválasztóval elkülönítve). A téri orientációs problémákkal küzdő kisiskolások lehetőleg a táblával. a Függelékben hasznos tanácsokat találhat arra vonatkozóan. hogy a gyermek asztalát elfordítjuk. A figyelemzavar. Ezek a kötetlen helyszínek oldják az iskolai élet szabályozottságát. a pedagógussal szemben üljenek. A gyerekek és felnőttek közös együttlétéhez és a csendes. festmények. hogy az többféle munkaformát (frontális. ugyanakkor lehetőséget kínálnak az egyéni különbségek érvényesítéséhez. ahol forgószínpadszerűen mindenki bemutatkozhat. Ehhez mobilizálható.8. amelyek összefüggő teret (pl.) és a padló egy részének tanulási tereppé alakításával (szőnyeggel. de nem foglalnak sok helyet. inkább a többiek alkalmazkodjanak hozzá. az impulzivitás. variálható kisebb asztalokra és székekre van szükség. jobb. A foglalkozások sokrétűsége több színtér kialakításával biztosítható: térelválasztással (polcok. A csoportmunka szervezésében az adott tanuló helye tehát ne változzon. párnákkal) mindez egy termen belül is megoldható. harmonikafal stb. aulát) alkothatnak. kézműves alkotások stb.) tárháza lehet az a kiállítótér. csoportos. helyét változtatjuk. fejezet A tanulási környezet kotások (rajzok. hogyan alakíthatunk ki megfelelő tanulási környezetet látássérült tanuló számára. páros és egyéni foglalkozást) is lehetővé tegyen. előtt. Egyszerű. Ezt a folyamatot nem zavarhatjuk meg azzal. önálló munkához/ pihenéshez olyan klubszerű színtereket is kialakíthatunk. frusztráltságot is kiválthat az arra érzékeny tanulókból. mögött) először mindig azonos helyzetben alakítsuk ki. Jó szolgálatot tesznek a trapéz alakú asztalok. 145 . és irányítsa a figyelmet a legfontosabb tanulnivalókra. A sok szín és forma zavarja a tájékozódást. függöny. jól elhatárolt felületek és témakörönként külön falon csoportosított applikációk jelentik a legnagyobb segítséget a gyermekeknek az ismeretek vizuális bevésésében. Kedves Pedagógus! Ha az Ön osztályába látássérült tanuló jár. A termek díszítése legyen mértéktartó. egy zsibongót. lekerekített élű bútorokkal rendezzük be a balesetek megelőzése érdekében. A tájékozódás biztos pontjait (bal. amelyek különböző formákban illeszthetők egymás mellé. növények. az önkontroll bármilyen problémájának fennállásakor a tantermeket stabil. A termek berendezése A tantermek berendezésének legfőbb kritériuma.

Ennek erősítését szolgálja. Nemcsak vonalzót és körzőt takar. Amennyiben iskolaotthonos rendszerben szerveződik az osztály élete. hanem alkalmazásra serkent. hanem használati tárgy. hogy célszerű olyan terem berendezése. használjuk azt. ahová a tanár a legtöbb kommunikációs jelzést küldi. rész Adaptációs dialógus A rend és a rendszer a környezetünkben hozzájárul a biztonság. Minden osztályban van egy aktivitási tér. 146 . ha a valóságos. amely belépéskor inkább szoba. rajzasztal. ahonnan nehezebb követni a foglalkozás menetét. hanem komplex módon kapcsolódik mindennapi életünkhöz. Nem egy-egy kiragadott képességet vagy ismeretet céloz. Az eszközök tárháza tehát nem a tantárgyak köré csoportosítható. fontos a tanszerek tárolásához megfelelő tárolószekrényekről. nem egyoldalúak. nem a kieső területre. mint tanterem benyomását kelti. A foglalkozásokon előforduló interakciók egyre inkább a párbeszédről szólnak. könnyebben ellazulnak. a jelzések áramlatába kell ültetni. a kiszámíthatóság érzéséhez és ezzel a lelki egyensúly fenntartásához is. fentiek mellett a jól tisztíthatóság kiemelt szemponttá válik a bútorok kiválasztásakor. A helyiségek kialakításánál már szóba került. bármely foglalkozáson használható. Ennek ellenkezője viszont felerősítheti a magatartási. A képességek. otthonos környezetben. A fejlesztő eszköz akkor segíti ezt a folyamatot. ha a mindennapi életben is találkozunk vele. számítógépasztal. fotel. térképet és telefonkönyvet is. és eleve előbb kilép a feladathelyzetből és nagyobb valószínűséggel köti le magát más tevékenységekkel. életszerű helyzetekben is alkalmazni tudjuk őket. Az adott gyermeket ide. másféle tevékenységeket is jobban elfogadnak az eltérő. füzeteken és íróeszközökön kívüli. beilleszkedési problémákat. Sokféle tevékenység közben fokozottan szennyeződik a bútorzat. hanem menetrendet. a gyakorlati élet leképezését jeleníti meg. Tehát a berendezések beszerzésekor gondoljunk tágabb értelemben a tanulási tevékenységre: ülőgarnitúra. tv/videó-állvány stb. akár egyéni polcokról gondoskodni. mind pedig a figyelem fenntartásában fontos szerepe van az ültetésnek. a tanuló társadalmi beilleszkedésének folyamatát elősegítő eszközöket. Az eszköz egyre inkább a valóság. A magatartási problémákat mutató gyermek esetében mind a motiváció. A gyermekek szívesebben jönnek be ide. összetett módon kéri számon az elsajátítottakat.1. A fejlesztő eszközök A fejlesztő eszköz kategóriája tágabb értelemben magában foglalja a tankönyveken. és nem a felnőtt felé fordulás a cél. Nem elvont szimbólum. ha az ültetésnél – legfőképpen a csoportos és páros munka szervezésekor – a tanulók közti kommunikációnak adunk teret. a készségek akkor alakulnak átfogó kompetenciává.

fejezet A tanulási környezet A tanulást segítő eszközök A tanulást segítő eszközök egy lehetséges csoportosítását látjuk a következő táblázatban. hivatalos formák kipróbálása. 147 .és számformák különböző anyagokból. paraván. többféle méretben. bábok. szóbeli kommunikációs gyakorlatok szituációk elemzése. prezentáció. amely az osztályban tanító pedagógus részvételével zajlik. feldolgozása. táblázat A tanulást segítő eszközök eszközcsoportok tapintható betű. súlyossága és az adott gyermek állapota alapján szükséges speciális gyógyászati. kártyák. szemléltetőeszközök sport. iratmásolatok. a tárház kiegészítését Ön is folytathatja. megbeszélése Vizuális figyelem. 8. számítógép internet-hozzáféréssel számítógép-oktató szoftverek számítógép. szituációs játék. menetrendek. másolása. telefonkönyv lexikonok.és számképzetek megerősítése érdekében számfogalom kialakítása. kérelemminták térképek. A sajátos nevelési igény típusa. önéletrajz-. újságok Nyomtatványok. video. kezelése szerepjáték. hívóképek Kockák Hangszerek és zörejkeltésre alkalmas tárgyak Modellek.és DVD-tár Képek. dramatizálás. élethelyzetek megjelenítése. észlelés és emlékezet fejlesztése Összefüggések megértése. vizuális megerősítés minden ismeretanyaghoz A mindennapi testmozgás és mozgásfejlesztés eszköztára (ne csak a testnevelők férjenek hozzá) szabálytudat és -tűrés.és játékszerek társasjátékok Díszletek. írásbeli kommunikációs gyakorlatok különböző címzettel és céllal tájékozódási gyakorlatok Ismeretszerzési gyakorlatok Önálló tanulás tanulói portfólió. számlépcsők építése Auditív figyelem. jelmezek. a grafomotoros képességek terén gyengeséget mutató gyermeknek adjunk lehetőséget a nagyobb vonalközű írás. csekkek. a finommozgások koordinálása. észlelés és emlékezet fejlesztése Adatok kitöltése. enciklopédiák. CD-tár. pendrive. levél-. maszkok (színpad/dobogó) Filmek. fejlesztő és taneszközök kiválasztása gyógypedagógusi kompetencia. A gyűjtés. katalógusok. projektor/kivetítő Funkciójuk Érzékszervi megerősítés a betű.8.és a nagyobb rácsozatú matematikafüzet használatára. csoportos projektek tervezése és bemutatása A füzetek kiválasztása A téri tájékozódás. siker és kudarc átélése.

148 . az együttműködni kész és képes szakembergárda pluszenergiát. a szülôi házzal való partneri együttműködésre tehát kiemelt figyelmet kell fordítani. hogy az intézményben zajló fejlesztéseket. gyógypedagógus. esetmegbeszélések pedagógus. továbbá az iskolai és családi élethelyzetek megismerése. s ehhez a támogató iskolai környezet. szülő-. Toleránsabb. információt. azok célját. ajánlunk erre néhány ötletet: − Diákklubok kötetlen és tematikus formában − sport-.1. rész Adaptációs dialógus Kedves Pedagógus! A tanulók iskolai helyzetekben sokat tudnak tanulni egymástól. A szülőkkel. A szülők közösséget alkotva ismerhetik meg egymás problémáját. gyermekvédelmi szakember részvételével A szülőK BEVoNÁsA Az IsKolAI MUNKÁBA Nagyon fontos feladat. hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek/fiatalok szüleinek pszichés terhekkel. fejlesztőpedagógus. Az együttműködés alapja a kölcsönös bizalom. háttértudást adhat – kell is. A legújabb pedagógiai fejlesztések közül a kompetencia alapú programcsomagok bevezetése lehetőséget ad ennek megvalósítására. forgószínpad vagy akadályverseny jelleggel − Vetélkedők a természetben − Diák-. stressztöbblettel is meg kell küzdeniük. pedagógusklubok a résztvevők igényeire építve − szupervíziók. Amennyiben az egymástól tanulás lehetőségeinek tárházát bővíteni szeretné. tematikáját. A szülői munkaközösség erősítése és bevonása döntő lépés lehet ebben a folyamatban. Az iskolának. szülő. a pedagógusnak azzal is számolnia kell. elfogadóbb szemlélettel alakítják az iskola informális csatornáit és ezáltal légkörét. tartalmait a szülők is megismerjék. értik meg eltérő szerepeiket és ennek segítségével tudnak támaszt nyújtani egymásnak. Kiindulópontja lehetnek a befogadó társadalomnak. hogy adjon számukra. pszichológus. játékfoglalkozások tanulói szervezésben − Vetélkedők az iskola helyiségeiben.

az esetkezelő. 149 . befogadás – beszélgetés integrált szülői közösségben – Közös programszervezés. kompetencia alapú programcsomagról) – Esetek. szakmai szolgálatok. Az iskola külső környezetével (civil szervezetek. kulturális és szabadidős intézmények stb. egyéni tanácsadó.és álláspont-egyeztető szakmai vitáknak. támogató társadalmi környezetet! A pedagógusok egymás közötti és külső szakemberekkel folytatott „stábmegbeszélései” a gyerekek. érdek. fejezet A tanulási környezet A szülői közösségek alakulását segítő programok – Tájékoztatás az aktuális fejlesztésekről (pl. problémák megbeszélése egymás közt. a megoldási stratégiák kidolgozásának. meghívott előadókkal – Tájékoztatók a különböző támogatási formákról – A pályaválasztás – tematikus sorozat külső szervezetek bevonásával A Külső PArtNErEKKEl tÖrtÉNő EGyüttMűKÖDÉs A kompetencia alapú programcsomagokat használó pedagógusok munkájuk hatékonyságának növelése érdekében keressék az együttműködő. szociális és egészségügyi intézmények. spontán beszélgetés a másságról – Szakember (pl. felkért pszichológus) által vezetett feszültségoldó tréning szülőknek – „Nem vagyok egyedül” – kiscsoportos beszélgetés az SNI-gyermekek szülei részére – Elfogadás. ami a minél eredményesebb társadalmi beilleszkedés szempontjából nagy jelentőséggel bír.) való együttműködés tág tanulási színteret biztosít a diákok számára. a szakmai önkontrollnak) fontos terepét jelenthetik. a döntés-előkészítő. kirándulás gyerekekkel és nélkülük is – Szülőklubsorozat a szülők által kért témákról. pedagógiai. az esetmegbeszéléseknek. egyéni konzultációs tapasztalatok közzétételének. fiatalok érdekében végzett munkának (a saját szaktudás megosztásának.8.

fiziológiai tulajdonságainak. sokrétű ismeretszerzés.1. idegrendszeri érettségének felmérése. A szociokulturális hátrány. illetve a pszichés problémák kezelése. intézmények Egészségügy − Védőnői és gyermekorvosi hálózat − Gyermek-ideggondozó szociális.és lelkisegítség-nyújtás − Gyermekjóléti és Családsegítő Központ − Pszichológus (Nevelési tanácsadó) − Kulturális intézmények − Múzeumok − Köz. ábra Az iskola külső környezete Egészségügy Foglalkoztatás ISKOLA Szociális. enyhítése.és lelkisegítségnyújtás Sport és szabadidô Kulturális intézmények KIKKEl És MIÉrt FoNtos EGyüttMűKÖDNI? 9. 150 . táblázat Az iskolával együttműködő partnerek Tevékenységi terület.és gyermekkönyvtárak − színház. művészeti nevelés. pontos ismerete. rész Adaptációs dialógus 10. mozik − Hangversenytermek Szerepük az együttműködésben A gyermekek egészségi állapotának. terhelhetőségének.

Pedagógiai terület − Korai Fejlesztő Központ − Nevelési tanácsadó − tanulási Képességet Vizsgáló rehabilitációs és szakértői Bizottság − Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény − Pedagógiai szak. a helyes pályaválasztás. akik az intézmény pedagógiai munkáját kívülről. fejleszthetőségének pontos feltérképezése és az egyénre szabott pedagógiai fejlesztés érdekében. intézmények sport.és szakmai szolgáltatások Közlekedésbiztonsági. speciális. Az iskola és a pedagógusközösség feladata. szokásformálás. tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatásához járulnak hozzá. A kapcsolódási területek egymást generálják. mintaadás a tanulók számára.8. fejezet A tanulási környezet Tevékenységi terület. tűzvédelmi. 151 . állapotának. uszoda. hogy saját településén és régióján belül megkeresse azokat az intézményeket és szakembereket. alapítványok rendőrség.és szabadidő − sportlétesítmények (jégpálya. tűzoltóság. amennyiben a tanulást segítő tényezők tudatos alkalmazása megtörténik. mentők Szerepük az együttműködésben A szabadidő hasznos eltöltése. új és újabb lehetőségeket hoznak létre. sportpálya) − Környezetvédelmi szervezetek (erdei iskola. balesetvédelmi szempontú foglalkozások. cél és érték megtalálása a munkában. differenciált segítségnyújtás a tanulók képességeinek. arborétum) − Civil szervezetek − Gyermekházak Foglalkoztatás − Megyei Munkaügyi Központ − regionális Munkaerőképző Központ − Civil foglalkoztató szervezetek. áldozatvédelmi. de ugyanakkor közvetlenül segíthetik. programok szervezése. Pályaorientáció. A tanulási környezet változásának folyamata az intézményben A VÁltozÁs AlAPJAI A kompetencia alapú programcsomagok a gyermekek.

Alapvető szükségletté válik a sajátos nevelési igényű tanuló gazdag eszközigénye.és osztálytársak A tanuló adottságai. személyisége és képességei A tanuló családja.és játszóhelyek az intézményben (az osztályokban)? • Rendelkezésre állnak-e helyiségek. a szocializációs funkció milyen szerepet tölt be az intézményben? – A tanítás igazodik-e a gyermekek szükségleteihez? • Milyen szempontok figyelembevételével történik az órarend összeállítása? • Minden tanítási napon megfelelő-e a tanulók mozgásmennyisége? • Figyelembe veszik-e a tanulók egyéni terhelhetőségét? 152 . a gyakorlati életből vett tárgyak jelentősége növekszik. mellettük a tágabb értelemben vett fejlesztő eszközök. szociokulturális háttere A kompetencia alapú pedagógiában a hagyományos taneszközök szerepe csökken.1. rész Adaptációs dialógus A VÁltozÁs MEGtErVEzÉsÉt BEFolyÁsoló tÉNyEzőK Objektív tényezők Az iskola épülete. A befolyásoló tényezők a következő kérdések végiggondolását teszik szükségessé. – Felkészült-e az intézmény egésze a változtatásra? • Milyen az iskola szocioemocionális légköre? • Tudatosan történik-e a tanítási napok tervezése? • Milyen a tantermek kialakítása? • Milyen funkciót tölt be az iskolaépület díszítése? • Vannak-e pihenő. eszközök a nem hagyományos foglalkozásokhoz? • A nevelés. Szintén nagyobb hangsúlyt kap a módszerek és a tanulási környezet egymásra utaltsága. tananyag a gyógypedagógus A csoport. játékok. egysége. amely sok esetben iránymutató ép társaik hatékony fejlesztéséhez is. színterei A tanterem berendezése speciális taneszközök Hagyományos taneszközök Gyógyászati segédeszközök Az osztály létszáma Szubjektív tényezők A nevelőtestület szemlélete Az adott pedagógusok személyisége speciális módszerek Alkalmazott tanterv.

Szakmai nap. fejezet A tanulási környezet • Működik-e a differenciált tanulásszervezés? • Számonkéréskor figyelembe veszik-e a tanulók heti és napi teljesítményingadozását? – Sikerült-e kialakítani az eredményes tanulás feltételeit? • Tisztában vannak-e a tanulók motivációs bázisával? • Kialakultak-e eredményes tanulási szokások? – Hogyan történik a tanulási folyamat értékelése? • Alkalmazzák-e a szóbeli értékelést? • Elég figyelmet szentelnek-e az „amit tudsz” hangsúlyozására? • Teljesítménybeli megakadás esetén képesek-e a „hogyan tovább” hangsúlyozására? • Képesek-e a segítségadás különböző módjainak alkalmazására? – Vannak-e kialakult együttműködési formák a szülőkkel? • Vannak-e nyílt napok? • Milyen a szülői értekezletek. összegezni a véleményeket. Ez segíti a közösséget saját helyzetének feltérképezésében és a kihasználatlan kapacitások felszínre hozásában egyaránt. légköre? • Működik-e szülők klubja? • Léteznek-e közös szervezésű iskolai programok? Mi a szülői munkaközösség szerepe? • Tartanak-e a szülők és pedagógusok között esetmegbeszéléseket? • Tartanak-e a szülők és pedagógusok között együttgondolkodó. Továbbképzések a kompetencia alapú pedagógia alapjairól 2. nevelőtestületi felkészítés a módszertani megújulás területeiről és az intézményi helyzetfelmérés eredményéről 153 . A változás folyamata A tANUlÁsI KÖrNyEzEt MEGVÁltoztAtÁsÁNAK lÉPÉsEI 1. fogadóórák tartalma.8. feszültségoldó beszélgetéseket? A változások tervezése előtt érdemes ezekről a kérdésekről teamekben beszélgetni. ötleteket.

A tanulási környezet átalakításának intézkedési terve (feladatok. pályázati támogatás) függvényében 8. – taneszközök. 4. esetleges átalakítások és berendezés lebonyolítása 9. sok (pl. Rendkívül fontos az iskolai dokumentumok. foglalkozási tervek kidolgozása a megváltozott tanulási színterekhez illeszkedve 10. szak154 . – a termek berendezésének terve. hogy a pedagógiai. speciális eszközök használatának megtervezése. Mind a tervek elkészítése.1. Órarendek. Elégedettségi vizsgálat a beválásról a tanév végén A tanulási környezet megjelenése az intézményi dokumentumokban A többségi általános iskolákban a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadásával járó útkeresés jelentős minőségi javulást eredményez a nevelő-oktató munkában. a csoportok terveinek módosítása. – a fejlesztő eszközök listájának összeállítása. az új program kidolgozása . programok felülvizsgálata és a partnerkapcsolatok szélesítése. délutános nevelő. Beszerzések. a helyiségek kihasználásának terve. mind pedig a programok módosítása a következő – lehetséges – szereplők jelenlétét és aktív együttgondolkodását igényli: a tanulók képviselője. hogy minden gyermeket elfogadunk olyannak. Vezetői elhatározás és nevelőtestületi együttműködés szükséges ahhoz. rész Adaptációs dialógus 3. osztályfőnök. elfogadása 6. 5. minőségirányítási programokban a befogadó szemlélet és a változtatás szándéka konkrétan megjelenjen. felelősök. Iskolai dokumentumok (PP MIP) módosítása. amivé válni képes. ellenőrzés megtervezése) 7 Forrástervezés és ütemezés az intézmény anyagi lehetőségei és egyéb forrá. Csoportmunkák a tantestületi tagok részvételével a pedagógiai program és a helyi tanterv alapján: – az iskola épületének. a szülők képviselője. és azzá neveljük. Tantestületi vita. amilyen. Az élethosszig tartó tanulás motivációs bázisának a megalapozásában rendkívül nagy jelentőséggel bír annak a gondolatnak a megjelenése az iskolák küldetésnyilatkozatában.

és taneszközjegyzék − A tanuló. a pedagógus és a szülő együttműködési lehetőségei − Ellenőrzési területek − Partneri kapcsolatok bővítése − Intézményi fejlesztési tervek. 10. minőségi körök feladatai − továbbképzések tervezése a kompetencia alapú tanulás és a tanulási környezet témáiban − továbbképzés tervezése forrásbővítési céllal (pályázatírás. könyvtáros. fejlesztőpedagógus. szabadidő-szervező. a fejlesztésbe Minőségirányítási Program továbbképzési és beiskolázási terv Munkatervek tanmenetek.8. gazdasági vezető. gyermekvédelmi felelős. projekttervezés témában) A tanulási környezet folyamatos fejlesztésének feladatai Az új színterek és eszközök beépítése a foglalkoztatásba. iskolavezetés. egyéni fejlesztési tervek 155 . fejezet A tanulási környezet tanár valamennyi területről. táblázat A dokumentumokba való beépítés Dokumentum Pedagógiai Program Beépítés helye − személyiségfejlesztés − Képességek kibontakoztatása − A taneszközök kiválasztásának elvei − tankönyv. gyógypedagógus. informatikus. pszichológus.

.

mivel ennek tartalma a sajátos nevelési igény típusától és az adott gyermektől függően változik. sikeresek legyenek. s ez ölt formát az egyéni fejlesztési tervben. 157 . amivé lehetne. azonban annak is tanúi vagyunk. Ez megalapozott tervezőmunkát igényel. arra épülő fejlesztési tevékenység. hogy tanítványai a lehető legjobban fejlődjenek. hogy konkrét személyre egyéniesített fejlesztési tervet nem mutathatunk be. hogy „egyre szélesebb körben terjednek azok az eljárások. Mi az egyéni fejlesztési terv? Bármely feladatvégzésünk akkor lehet csak igazán eredményes. vagyis arra kaphatunk választ: hogyan készüljön a jó egyéni fejlesztési terv. hogyan valósul meg az egyéni fejlesztés. De ha olyannak vesszük. hogy azoknál a tanulóknál. amilyen. amilyennek lennie kell. a speciális egyéni szükségletek kielégítésére helyezik a hangsúlyt” (Gerebenné. és mit jelent alapelve: „ha az embert olyannak vesszük. amelyek az individualizált oktatási-nevelési folyamatokra. ha pontosan értjük ennek a kifejezésnek a lényegét. 2004. akiknek erre szükségük van. Azt azonban tudnunk kell. fejezet Az egyéni fejlesztési terv A fejezet választ ad arra a kérdésre. megvalósuljon az egyéni sajátosságokhoz igazított. ha értjük azt. Kedves Pedagógus! Ebben a fejezetben az egyéni fejlesztési terv készítésének elméleti és gyakorlati kérdéseit vesszük számba. akkor azzá tesszük őt.). Tudjuk: nincs „egyedül üdvözítő” út. A cél elérését segíti. amit tennünk kell. Az egyéni fejlesztési tervünk is akkor lehet igazán eredményt hozó. eredményesek. tulajdonképpen rosszabbá tesszük. s tárjuk fel magunk ennek a kifejezésnek a lényegét. Tekintsünk el a „kész” szakirodalmi definíció felidézésétől. majd határozzuk meg a műfaját.” (Goethe) A fejezetet írta: Soós jánosné Minden pedagógus célja.9.

– A belső érési folyamat (minden emberben) genetikailag meghatározott program irányításával megy végbe. rész Adaptációs dialógus MI A FEJlEsztÉs? – A fejlesztés fogalma elválaszthatatlan a fejlődés fogalmától. technikák alkalmazásával segítjük. módszerek. – a kialakulás ideje. Az egyéni sajátosság a gyermek/tanuló – sajátos nevelési igényének típusa. MItől „EGyÉNI” A FEJlEsztÉsI tErV? Attól. kialakult készségei. – életkora. – Ha a környezeti feltételek nem vagy nem megfelelően biztosítottak. 158 . hogy a környezeti feltételeket illesztjük az érési folyamathoz: ez a fejlesztés lényege! A fejlesztés az a tevékenység. – A fejlődési folyamat adott szakaszaihoz adott környezeti feltételek szükségesek. – Az ép genetikai program optimális kibontakozása csakis a megfelelô környezeti feltételek biztosítása mellett megy végbe.1. más tanulóra nem alkalmazható. – képességei. – A fejlődést a belső érés és a környezet kölcsönhatása határozza meg. lehetővé tesszük. hogy megfelelő eljárások. amelynek során úgy „avatkozunk be” a gyermek fejlődési menetébe. az a fejlődési folyamatban kedvezőtlen változásokat idézhet elő. – egyéni fejlődési sajátosságai. hogy az érési folyamat egyes szakaszaiban a szükséges környezeti feltételek adottak legyenek. mert kizárólag egy adott gyermek/tanuló fejlesztéséhez készül. annak egyéni sajátosságaihoz igazított. ami azt jelenti. – Ennek megelőzésére. – egyéni aktuális állapota. – súlyossági foka. korrigálására szükség van „beavatkozásra”.

Egyéni fejlesztési terv az inkluzív intézményben Akik olyan iskolában tanítanak. A sorrend egyben a tervezési dokumentumok egymásra épülését is jelzi. hogy kik sorolhatók a sajátos nevelési igényű tanulók körébe. 2. A pedagógiai folyamatban mindez a gyermekek/tanulók nevelésével-oktatásával-fejlesztésével kapcsolatos tevékenységre értendő. és képessé teszik őket az ismeretszerzési folyamatban való eredményes részvételre. 3. módszereit. iskola stb. ahol sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása folyik. fejezet Az egyéni fejlesztési terv – meglévő ismeretei. Az egyéni fejlesztési terv az iskolai pedagógiai folyamat olyan speciális tervezési dokumentuma. a közoktatási törvény határozza meg. Az iskolai alapító okiratban foglaltaktól függően vannak jelen az intézményben a különböző típusú sajátos nevelési igényű tanulók. a pedagógiai program. A pedagógiai tervezés iskolai szintű dokumentumai: . amely segíti az egyéni sajátosságokhoz igazított. helyi tanterv. bekapcsolódásra. Az iskolai nevelési-oktatási tevékenység alappillére a gondos pedagógiai tervezőmunka. benne a nevelési program.) megfigyelésével állapítható meg. hanem azt is. hogy ezek a tanulók a többi tanulóval egy közösségben.9. egyéni fejlesztési tervek. nemcsak egyszerűen azt vállalták. Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV IllEszKEDÉsE Általánosságban a terv egy jövőbeli cselekvés lépéseit. egy osztályban vehetnek részt az oktatásban. a szükséges környezeti feltételeket rögzíti. hogy lehetővé teszik számukra a többi tanulóval való együtthaladást. Azt. amely kiterjed az iskolai pedagógiai folyamat minden elemére és szintjére. 159 . – szűkebb és tágabb környezete (család. tematikus tervek – tanmenetek. egyénre szabott fejlesztést.

komplex jellegű. – a tananyag. Funkciója. Az egyéni fejlesztési terv célja. fokozása.1. fejlesztő célú eljárások által válik lehetővé. sérülésspecifikus fejlesztése. rész Adaptációs dialógus A tanuló egyediségéhez igazított fejlesztés feltételezi. képességek kialakítása. Az egyéni fejlesztési terv biztosítja. hogy segítségével valósuljon meg a tanuló egyéni adottságaihoz igazodó. valamint a fejlesztési követelmények tanulókhoz igazodó differenciálása. Ez a fejlesztési folyamat a megtervezett terápiás. valamint bővebben l. amelyek lehetnek: – korrigálás. 41 Ebben segít: a 2/2005. – egyéni haladási ütem. igazodva az egyéni sajátosságokhoz. hogy a fejlesztés minden időpontban a tanuló aktuális állapotához igazodhasson. s a tanuló képessé váljék a tanulási-ismeretszerzési folyamatban való aktív és eredményes részvételre. – a fejlődésben jelentősen elmaradt területek feltárása és megsegítése. hogy csökkenjen az akadályozott fejlődésből eredő hátrány. KoLozsvári. a képességdeficit.) OM-rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvének kiadásáról. – a hiányzó pszichikus funkciók. – a tanuló fejlődésének megállapítására leginkább alkalmas értékelés alkalmazása. amely a tanuló „sérülésspecifikus” fejlesztésének alapja. hogy az inkluzív intézményben ismerjék tanulóik jellemzőit41. hogy a fejlesztési folyamat egyes szakaszai egymásra épüljenek. hogy ilyen fejlődési menet ténylegesen megvalósulhasson. az Irodalomban: iLLyés. ransChburG. a szakemberek együttműködésére építő. 1998.. tanulási tempó biztosítása. korrekciós. (III. 2002. – egyéni tanulási technikák kialakítása. Ez a tervezési tevékenység jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben. – a különböző képességeket fejlesztő eljárások és feladatok összehangolása. szakmailag kellően megalapozott. kompenzálás. folyamata tudatos. – a sérült pszichikus funkciók fejlesztése. hogy az ismeretszerzési folyamat minél kevesebb nehézséget jelentsen számára. 160 . – az elért részeredmények által a tanuló motiváltságának elősegítése.. Optimális eset. ha a tanuló fejlődésének menete. 2000. 1. tervszerű. Ahhoz. szükséges a gondos pedagógiai tervezés. – a pszichikus struktúrák megváltoztatása.

valamint az Irányelvekben – Kt. fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (a továbbiakban: egyéni továbbhaladás) engedélyez. Ha a tanulót egyes tantárgyakból. Tanórai munkájába is tudatosan be tudja építeni az érintett tanulók speciális fejlesztésének elemeit. § (4): „Ha az első–negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi […] lehetővé kell tenni. a sajátos nevelési igénynek megfelelô differenciálás. vagy részére az egyéni adottságához. Használatával lehetővé válik. vezérfonal és támpont. a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól. § (9): „A sajátos nevelési igényű tanulót.” – Kt. eszközeit a sajátos nevelési igényű tanulók egyediségéhez igazítsa. 30.” – Kt. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez.” – Irányelvek 2. KÖtElEző-E EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErVEt KÉszÍtENI? Jogszabályi előírások a közoktatási törvényben. tanulási. 70. ha egyéni adottsága. melléklet 1. oktatásában. tempóját.: A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében.9. § (7): „Az első évfolyamra felvett tanulót.5. magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból. illetve a beilleszkedési. a tanulási folyamat szerkezetét. hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól. fejezet Az egyéni fejlesztési terv Az egyéni fejlesztési terv a pedagógus napi munkájához is segítséget ad. fejlettsége szükségessé teszi – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint. sz. az iskola […] egyéni foglalkozást szervez részére. 71. fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során […] g): terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján… 161 . így a pedagógiai folyamat egészében érvényesíthető. tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. hogy a pedagógus az oktatási-nevelési folyamatot. a tanulás szervezését.

rész Adaptációs dialógus Szakmai szükségszerűség – Irányelvek 2. gyógypedagógusok. nem vállalja át sem az „újrata162 . ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít [Irányelvek 1. Mit tartalmazzon az egyéni fejlesztési terv? Egyelőre sem a tartalomra. hogy ezt az egyéni fejlesztési tervet a gyógypedagógus/terapeuta készíti el. Az integrált nevelés a különböző szakemberek (többségi intézmények pedagógusai. pont) – Az általános iskolai pedagógus szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít.3. azaz az egyéni fejlesztési terv készítésénél is meg kell jelennie. hogy pótolja a tanulónál a tanórán el nem sajátított ismereteket. Sem a forma. tehát egyértelmű. A fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján történik. hanem adott esetben az általános iskolai pedagógusnak is. melléklet 1. egyéb speciális szakemberek) tervezett és tudatos együttműködése keretében lehet eredményes. Az egyéni fejlesztési terv funkcióját tekintve nem arra készül. (Irányelvek 1. oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs. sz.3.) Adott tanulóra készült egyéni fejlesztési terv készítésében a gyógypedagógus és az általános iskolai pedagógus is részt vesz. ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében.5. b) pont]. Kinek kell elkészítenie az egyéni fejlesztési tervet? – A habilitációs. hogy egyéni fejlesztési tervet nem kizárólag gyógypedagógusnak kell készítenie.3.1. oktatás céljából individuális módszereket. sem a terjedelem önmagában nem minősít. rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés gyógypedagógiai tanári/terapeuta kompetencia. sem a formára.3.: …pedagógus. ezt pedig minden esetben az adekvát tartalom alapozza meg. (Irányelvek 1. Ebből az következik. a differenciált nevelés. Ennek a tervezett és tudatos együttműködésnek a tanuló fejlesztési folyamatának tervezésénél. technikákat alkalmaz. Bármely tervezési dokumentum használhatóságát a tanulási eredmények minősítik. sem a terjedelemre kötelező érvényű előírások nincsenek. közreműködés az integrált nevelés.5. aki b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít. és 1.5. ezt követően a konzultációban. – A gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája … 3.

részletezett) – A fejlesztés területei (ezen belül területenként: cél. az „egymás mellettiség” helyett az együttes tevékenységnek ad keretet. kiscsoportos formában) 163 . mindössze az elindulást segítő ötlettár. feladatok. eszköz) – A fejlesztés értékelésének szempontjai – A hatások és változások megállapításának módja. évfolyama • A sajátos nevelési igény típusa – súlyossági foka • Anamnesztikus adatok • Szakértői bizottság szakvéleményében foglalt státus. fejlesztési javaslatok – A pedagógus saját megfigyelésein. általános. – A fejlesztés megvalósulásának keretei (tanórai keretek között vagy tanórán kívül. Az egyéni fejlesztési tervben éppen azt az új környezetet rögzítjük. változhatnak. Az alábbiakban javaslatot teszünk az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeire – és ez valóban javaslat. amire a tanulónak a további eredményes fejlődéséhez az adott időszakban szüksége van (vö. módszer. az értékelés eredményeinek hasznosítása a motivációban. dokumentálása. de igazán az „minősíti”. további fejlesztésben stb. fejezet Az egyéni fejlesztési terv nulás”. természetesen az egy adott tanulóhoz készített egyéni fejlesztési terv tartalmi elemei – speciális helyzetének ismeretében – ettől a javaslattól eltérhetnek. egyéb szakemberek megfigyelésein. A tapasztalatok alapján az eredményt hozó egyéni fejlesztési terv hatékonyan ötvözi a pedagógiai folyamatban-fejlesztésben közreműködő valamennyi szakember munkáját.9. felmérésein alapuló státus. Kedves Pedagógus! Mint már szó volt róla: az egyéni fejlesztési terv „jóságát” sokféle dolog megmutathatja. az egyén eredményes fejlesztését szolgálja. diagnózis. fejlődés-fejlesztés összefüggése). eljárás. felmérésein alapuló vélemény – A fejlesztés célkitűzései (elsődleges. JAVAslAt Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV tArtAlMI ElEMEIrE – Bevezető adatok • A tanuló neve. sem a korrepetálás feladatát. gyakorisága. hogy az egyénről szól. egyéni.

Az egyéni fejlesztési terv készítésében részt vevők számbavétele 2. rész Adaptációs dialógus – A fejlesztő foglalkozások gyakorisága. mert ez lesz az újabb fejlesztési terv alapja. amelyek alapján a fejlesztés eredményességének összegzett tapasztalatai. indokolt esetben természetesen ezt lehet módosítani. a tanórát – hogyan strukturáljuk. de ezen idő alatt is szükség van a menet közben bekövetkezett változások megállapítására. a súlyosság foka. mivel a sajátos nevelési igény típusától és súlyossági fokától függően egyénenként változhatnak a tananyag. hogy a tanulási folyamatban a tanulásra rendelkezésre álló időt – pl.1. s ezt milyen feladatok. eszközök. logopédia. ez pedig másfajta gondolkodásmódot is feltételez. eljárások – Kiegészítő egyéb szolgáltatások jelzése (pl. Az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeiből következtetni lehet arra is. Legrövidebb időtartam három hónap. hogyan illeszthető hatékonyan a tanulási folyamatba. a tanuló életkora és aktuális állapota határozza meg.) Célszerű összegyűjteni a tanulói produktumokat. foglalkozásokat. Erre egységes útmutatót nem lehet adni.) Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV KÉszÍtÉsÉNEK GyAKorlAtI lÉPÉsEI Legalább három lépés jól körüljárható. eljárások. gyógytestnevelés. MIlyEN IDőtArtAMrA KÉszülJÖN EGy ADott EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV? Az időtartamot minden esetben a sajátos nevelési igény típusa. Ezek: 1. s indokolt esetben a szükséges módosítások megtételére. hogy alaposan gondolja át. fentebb: Javaslat az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeire. történhet ez írásos formában is. készítse elő a tanórákat. Az egyéni fejlesztési terv készítésének algoritmusa 164 . mikor és mennyi időt fordítunk a sajátos nevelési igényű tanuló tanórába épített fejlesztésére. a módszerek és a fejlesztést megalapozó egyéb körülmények. pl. Az egyéni fejlesztési terven alapuló tanítás. Egy tanulmányi évnél hosszabb időtartamra semmiképpen nem ajánlott tervezni. időtartama – A foglalkozásokon alkalmazott módszerek. illetve fejlesztés mindenképpen nagyfokú tudatosságot. a helyzethez adekvát döntések sorát igényli a pedagógusoktól. A sajátos nevelési igényű tanuló eredményes fejlesztése azt is igényli a pedagógustól. pszichológiai terápia stb. az erre épülő további fejlesztési javaslatok rögzítése is történjen meg. Egyénenkénti döntést igényel az is. (L. megfelelő szakmai kompetenciákat. foglalkozási vázlat készítésével. gyakorlatok keretében valósítjuk meg. óravázlat.

165 . hogy a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása-fejlesztése „többszereplős” tevékenység. a gyógypedagógus (akinek a sajátos nevelési igény típusának megfelelő képesítéssel kell rendelkeznie). fejezet Az egyéni fejlesztési terv 3. első lépése? – Milyen további lépések következnek egymás után? (Valamennyi lépést sorra venni és sorba rendezni. Az egyéni fejlesztési terv tartalmának alakulása alapvetően a jelzett szakemberek szakmai kompetenciájának. 1999. A folyamat „kulcsszereplői” és egyben a speciális fejlesztési stratégia kialakítói (majd alkalmazói) az eltérő szakmai kompetenciákkal rendelkező szakemberek: az általános iskolai pedagógus. konduktor. Az egyéni fejlesztési terv alkalmazása. hiszen „róla szól az iskola”. mi az a plusz. Ajánlott kérdések köre a terv készítése előtt (horváth.9. attitűdjének. Szükség esetén: pszichológus. gyógytestnevelő – a kör tovább bővülhet. és ezáltal a tevékenységük eredményességére is. kik azok. 110–111. Az eltérő szakmai kompetenciákkal rendelkező szakemberek szakismerete.) – Mennyi időt igényel a teljes folyamat? (Értsd: a tervkészítés folyamata. Ez nem szűkíthető le kizárólag a gyógypedagógus által összeállított „sérülésspecifikus” – azaz a sajátos nevelési igény típusa szerinti – fejlesztési stratégiára. hogy a folyamat megfelel-e az elvárásoknak? (A folyamattal szemben támasztott követelmények – megfelel-e a funkciójának?) – Lehetséges hibaforrások számbavétele. A főszereplő természetesen a tanuló. alapján) – Kik a folyamat érintettjei (kik vesznek részt benne.) – Hogyan tudjuk meg. amit az egyéni fejlesztési terv készítése jelent adott tanuló esetén?) – Gondoljuk át újra a teljes folyamatot! Az egyéni fejlesztési terv készítésében részt vevők számbavétele Abból az evidens megállapításból indulunk ki. pedagógiai-módszertani kultúrájának függvénye. akiket a folyamat valamilyen módon érint)? – Mi a folyamat kezdete. Az adott tanuló egyéni fejlesztési tervében ötvöződik a fejlesztésben közreműködő valamennyi szakember tevékenysége. Egy adott tanuló fejlődéséhez össze kell hangolni az egyes szakemberek speciális fejlesztő tevékenységét. – Mi a hozzáadott érték? (Vagyis: pl. pedagógiai kultúrája pozitívan hathat egymásra. érte történik minden.

Konzultáció – A tanulóról rendelkezésre álló valamennyi információ rendezése – Egyéb szakemberek (pl. Esetmegbeszélés – esetismertetés – Az adott tanuló aktuális helyzetének részletes feltárása – A gyermek/tanuló megelőző iskolai (óvodai) pályája – A szakértői bizottság szakvéleményének részletes megismerése. rögzítése (időpont. Az egyéni fejlesztési terv készítésének algoritmusa 1. a szakmai kompetenciaköröket. pszichológus. diagnózis. felmérések elvégzése (pedagógus. Természetesen valakinek a tervezési folyamatot (majd a megvalósulást) koordinálni kell. szaktanár) észrevételeivel. ebben: anamnézis. pedagógiai szakszolgálati terápiájáról stb. – Munkaszervezeti formák egyeztetése. elemzése. Egyeztetés – Az érintett szakemberek egyeztetik az együttműködés szervezési feladatait és szervezeti kereteit. köztes konzultációs lehetőség. fejlesztési javaslat. javaslataival 166 . helyszín.) 2. Ez lehet az osztályfőnök vagy a folyamat más szereplője. a vizsgálat területi eredményei. javaslatai – Kiegészítés a szülők és a gyermekkel/tanulóval foglalkozó más pedagógusok (pl. – Az előkészítő szakasz feladatainak személyhez delegálása – A tanuló előző vizsgálati dokumentumainak összegyűjtése – Kiegészítő információk a tanuló megelôző iskolai (vagy óvodai) munkájáról. gyógypedagógus) – Cél a jó szintű képességek feltárása. a lehetséges hátráltató tényezők. orvos) észrevételei. elérhetőség stb. elakadási pontok azonosítása 4. eredmények rögzítése. téma. rész Adaptációs dialógus s egy egységes fejlesztési stratégiában ölt formát.1. a tanulóval kapcsolatos összes eddigi fejlesztő eljárás felsorolása (a szakértői bizottság szakvéleményének értelmezésében a gyógypedagógus közreműködése nélkülözhetetlen) 3. napközis nevelő. Kiegészítő megfigyelések.

hogy sikerült-e „jó” egyéni fejlesztési tervet készíteni. vagyis azt. Ezúton válik lehetővé. – Az egyéni fejlesztési terv alkalmazásáról. hiszen a családi háttér. adatvédelem. hanem a többi szereplőre és a folyamatra is vonatkozik. eredményességéről kapjon rendszeres tájékoztatást a nevelőtestület (ki? milyen időközönként? milyen formában?). kereteket. fejezet Az egyéni fejlesztési terv 5.). felelősség személyhez delegálása). – Az egyéni fejlesztési terv készítésének és az alkalmazás ellenőrzésének meghatározása – IMIP (Intézményi Minőségirányítási Program). milyen formában stb. Ebben sokat segít a fejlesztés értékelése. Fontos kialakítani az iskolai gyakorlatban azokat a formákat. illetve egyéb iskolai foglalkozások keretébe is. hogy valamennyi érintett pedagógus ismerje a tanulóra készített egyéni fejlesztési tervet. amelyek alkalmasak szakmai műhelymunkára. Egyéni fejlesztési terv összeállítása – Az egyes szakemberek speciális terveinek beépítése. – Az egyéni fejlesztési terv mint írott dokumentum helye legyen pontosan meghatározott (hol? kinél? hozzáférhetőség. – A fejlesztési terv készítésének éves munkatervben történő rögzítése (felelős. a szülő az egyik legfontosabb társunk a tanuló fejlesztésének folyamatában. a tanóra. pedagógiai ellenőrzési terv stb. Célszerű a félévi és év végi vezetői beszámolókban ezt a munkát is tükröztetni. Gyakorlati tanácsok – Kapjon kellő hangsúlyt a szülőkkel való egyeztetés.9. Az egyéni fejlesztési tervre alapozva a pedagógus a tanuló fejlesztését beépítheti a tanulási folyamatba. határidő). A szakmai műhelyekben kialakuló alkotó légkör az egész iskola pedagógiai tevékenységet pozitívan befolyásolhatja. Ehhez szükséges. milyen rendszerességgel. 167 . hogy az egyéni fejlesztési terv az iskolai pedagógiai tevékenység szerves részévé váljék. összeillesztése Az egyéni fejlesztési terv alkalmazása A tanuló fejlődésének eredményei fogják visszaigazolni a tervezőmunka megalapozottságát. bevonásuk a folyamatba (ki. amely nemcsak a tanulóra.

: egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeivel – pl. korrigáló. a fejlesztés tempója az egyén fejlődési üteméhez igazodik. vezetése az általános iskolai pedagógus feladata. a fejlesztési terület. 168 . Pl. hogy mely esetekben lehet ettől eltekinteni. Az Irányelv az egyes sajátos nevelési igény típusainál meghatározza. az időpont. az integráltan oktatott tanulók fejlesztésére vonatkozó célokat. helyi tantervében és egyéb pedagógiai tervezési dokumentumaiban. fejlesztési terület). kiterjed a személyiség egészére. feladatokat. Tü-357 r. a foglalkozás tartalmának. hiányainak pótlására. illetve azt is rögzíti. kompenzáló elemeket tartalmaz a bio-. hogy a pedagógiai program. cél. Azoknak az általános iskoláknak. a kiemelt fejlesztési feladatokat. A központilag kiadott nyomtatvány külíve: A. tartalmakat. a betétívet a rehabilitációs foglalkozást végző gyógypedagógus vezeti. alkalmazására utalnak. pszicho-. Az alapdokumentum a pedagógiai program. A külív a tanuló adatait . kölcsönösen hatnak egymásra. Ennek a feladatnak az elvégzését nem lehet megkerülni. és megalapozza az ismeretelsajátítási folyamatban való részvétel lehetőségét. Természetes. tartalmazza. amelyek vállalták az SNI-tanulók integrált nevelését-oktatását. hogy a helyi tanterv készítésénél miképp történjen a Nat alkalmazása. Jelzi műveltségtartalmanként a szükséges módosításokat.1. amely a meglévő pozitív értékekből indul ki. a meglévő kompetenciákra építkezik. amely az adott iskolára vonatkozó szakmai stratégiát fogalmazza meg. r. követelményeket meg kell jeleníteniük az iskola pedagógiai programjában. egymásra épülnek. szociális szféra módosulásának.sz. a tantárgyi tartalmak és követelmények módosítását az Irányelv figyelembevételével lehet elvégezni. hiszen adott tanuló esetében az adekvát egyéni fejlesztési terv összeállítását ez teszi lehetővé (vö.sz. terápiás. Az iskola pedagógiai tervezési dokumentumai szorosan összefüggenek egymással. Az egyéni fejlôdési lap vezetésének kötelezőségét az Irányelv írja elő – kötelezően a 2005–2006-os tanévtől az első évfolyamos tanulók esetében (sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásakor). illetve a helyi tanterv megfelelő elemeinél meg kell jelenniük azoknak a tartalmaknak és tevékenységi formáknak. amelyek az egyéni fejlesztési tervek készítésére. és belíve: A. Tü-356. rész Adaptációs dialógus Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV És Az IsKolAI AlAPDoKUMENtUMoK Az iskolának jogszabályban meghatározott legitim pedagógiai tervezési dokumentumokkal kell rendelkeznie. Kedves Pedagógus! Ne feledjük: a fejlesztés komplex tevékenység. módszereinek jelölésével. tevékenységeket.

A kontrollvizsgálat időpontját az általános iskola kíséri figyelemmel. A kontrollvizsgálat keretében készült szakvélemény fontos támpontot jelent a sajátos nevelési igényű tanuló további fejlesztéséhez. fejezet Az egyéni fejlesztési terv Az egyéni fejlődési lap nem helyettesíti és nem váltja ki az egyéni fejlesztési tervet. a tanuló egyéni fejlesztési tervét ennek figyelembevételével szükséges felülvizsgálni és módosítani. ő jelzi az illetékes szakértői bizottságnak az adott tanévben kötelezően megvizsgálandó tanulók névsorát. az elvégzett munka dokumentálására szolgál. Kedves Pedagógus! Befejezésképpen biztatásként egy kínai mondást ajánlunk figyelmébe: „Ne félj a lassú növekedéstől! Az egy helyben állástól tarts!” 169 .9. Kontrollvizsgálatok végzése A sajátos nevelési igény megállapítását előíró jogszabályok tartalmazzák a kötelezően elvégzendő kontrollvizsgálati eljárást. mindkét dokumentumnak más a funkciója. Az egyik tanügy-igazgatási. Célszerű az egyéni fejlesztési tervben meghatározott eredményértékelést és a kontrollvizsgálaton készült szakvéleményt összehangolni. természetesen a két dokumentumnak tartalmilag összhangban kell lenni egymással. a másik egy tervezési dokumentum.

.

FüGGE lÉK az aDaPTÁCIÓS DIalÓGUShoz .

.

amely azt vizsgálja. Az ötödik év végén a tanulók mintegy húsz százaléka rendelkezik az arányosság fogalmával. hogy nem tud megfelelő kép173 . az általános iskola harmadik osztályától a középiskola harmadik osztályáig mérték fel. alkalmazni. A kérdésre a tanulóknak egyetlen számmal kell válaszolniuk: hányadik jelig fog érni ez a víz a keskenyebb hengerben.a A kompetencia Érdekes háttéradatok. Mintegy négyötödük úgy kezdi meg a fizika tanulását. A leírás közli. valószínűleg az arányossággal kapcsolatos feladatokat is helyesen oldanák meg. amelyet bármely helyzetben biztonsággal képesek felismerni. A feladat megoldását széles életkori intervallumban. hogy ismeretek helyett olyan összefüggések birtoklására van szükség. az ott a hatodik jelig fog érni. amelyen egy szélesebb és egy keskenyebb üveghenger látható. Meggyőző példa erre egy több külföldi felmérésben is felhasznált. Az arányosság. […] A középiskola harmadik évfolyamán is csak a tanulók 5 százaléka tud egy ilyen feladatot megoldani. hogy a tanulók képesek-e az egyenes arányosságról gondolkodni (proportional reasoning). hogy ha a víz másfélszeresére nő az egyik hengerben. képesek-e egy gyakorlati helyzetet tükröző feladatban helyes ítéletet alkotni. újabb magyarázatok A kompetencia értelmezése minden esetben arra utal. ugyanazt a feladatot adták fel mindegyik (páratlan) évfolyamon. ha úgy tennénk fel a kérdést. a lineáris összefüggés fogalmának birtoklására lenne szükség. matematikaórán képesek bonyolult egyenleteket megoldani. A szöveg szerint ezután a szélesebb hengert a hatodik jelig öntjük vízzel. Addigra már több mint tíz év matematikai tanulmányain vannak túl. Ebben a konkrét esetben mindössze annak felismerésére lenne szükség. ahogy azt az órán megszokták. Hasonlóképpen problematikusak az alacsonyabb évfolyamok adatai is. nem ez a végső célja. hogy ha a szélesebb hengerben a negyedik jelig érő vizet átöntjük a keskenyebb hengerbe. másfélszer mutatkozik többnek a másikban is. közismert feladat. A feladat maga egy ábrát tartalmaz. Csakhogy a matematika tanulásának nem ez a lényege. amelyeket bármilyen helyzetben felismerünk és biztonsággal alkalmazunk.

ha a mélyebb megértéshez szükséges alapelvnek nincsenek birtokában? Számos további. és a gyakorlás abbamarad – fokozatosan kikopnak a memóriából. órák. hogy tudásukat át tudják vinni egy új területre. hetediktôl a kémiában is. begyakorolja az átváltási feladatokat. készségek azután – amint a megfelelő leckéken túl vannak. 174 . arra fordítottuk-e. ezt a hányadost nevezzük sebességnek? Milyen minőségű megértést várhatunk el tőlük? Az első kérdés. A méterek. percek közötti átváltás egyszerű lineáris transzformáció. és a feladatgyűjtemények összes feladatát – és a hasonlóan ismerős feladatot – nagy biztonsággal megoldják. Ha még a feladatok megoldásának menetét is alaposan begyakorolják. amit az eredménnyel kapcsolatban megfogalmazhatunk: érdemes-e annyi időt és energiát fektetni a matematika tanításába (a matematika az egyik legmagasabb óraszámban tanított tantárgy). Ezek az ismeretek. lineáris összefüggéssel megismerkednek a fizikában. amelyekben ugyancsak arányokról van szó? A gyerekek többsége a leckéket többnyire csak memorizálhatja. ha a tanulók mintegy harmada végül nem tudja használni a tudását egy ilyen egyszerű helyzetben. a feladatok megoldását begyakorolhatja. hogyan kell azokba az adatokat behelyettesíteni. Hogyan alakul ki az ő esetükben például a sebesség fogalma? Hogyan fogják megérteni. majd a nyolcadik végére a 0 százalékos szint alá süllyed. Vidákovich Tibor 2001-es és 2002-es.1. amiért e tárgyakat valóban érdemes tanulni. A mértékváltást azonban a tanulók többsége nem úgy tanulja meg. mint a lineáris összefüggések egy speciális esetét. a készségeiket is fejlesztettük. amire a tanulóknak valóban szükségük van? A tanulók természetesen megtanulják a sebesség definícióját. hogy mindaz. De vajon elvárhatjuk-e. Jól gazdálkodtunk-e az idővel. anélkül. hatást gyakorolhatna rájuk. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz zetet alkotni a lineáris összefüggésekről. a mértékváltással kapcsolatos feladatok megoldásának készsége a negyedik osztály végén körülbelül 5 százalékos szintet ér el. Lehet. hogy egyenletes mozgásnál az út és az idő hányadosa állandó. centiméterek. megtanulják a megfelelő képleteket és azt is. milliméterek vagy a napok. akkor úgy tűnik. hogy a tanulók bizonyos szakértelemre tesznek szert e feladatok megoldásában. hanem csak memorizálja a konkrét szabályokat. a Szegedi Tudományegyetemen folyó vizsgálataiból tudjuk. oldatokkal kapcsolatos leckéket. De hogyan értik meg a kémiai összefüggéseket az arány fogalma nélkül? Mit tud nekik mondani a kémia a reakcióegyenletekben szereplő anyagok tömegeinek arányáról? Hogyan értik meg a keverékekkel.

hogy a valaha megtanult és a jelenleg birtokunkban lévő tudás mennyisége között óriási a különbség. készségek stb. század elején jól látszott. átadását. hanem magában foglalja az információ és a tudás megszerzését. komponensek (motívumok. Ezért a munkaadók másfajta tudást várnak el. Az is ismert mindenki előtt. Felmerül tehát a kérdés: a dolgozatokkal és a feleletekkel mért tudás valóban valódi tudás-e? Minden korban. hogy a tudást készség szintjén sajátítsák el a tanulók. Az ember alapvető létfunkciója a túlélés (az egyén és a faj túlélése): – a személy önmagát szolgáló viselkedése (személyes kompetencia). társadalmat szolgáló viselkedés (szociális kompetencia). A fent említett tényezők miatt olyan elméleti és gyakorlati pedagógiára van szükség. Ide tartozik minden. az informatikai eszközök magabiztos használata. hogy kerüljön.) és komponensrendszerek kialakulását állítja a középpontba. Talán mindenki tapasztalta már. A munka világának átalakulása miatt napjaink ideális emberének egyik fontos tulajdonsága. hogy ez a kettő sok esetben nem esik egybe. az intézményi nevelést megfelelő tartalommal kell megtölteni. A munka már nemcsak a feladat elvégzését jelenti. Az ismeretek egyre gyorsuló elavulása és az IKT (információs és kommunikációs technológiák) rohamos fejlődése miatt a munkaerőpiacon való maradás feltétele az állandó tovább. Tehát új pedagógiai szemléletmódra van szükség.A kompetencia Történeti kitekintés A 21. hogy a gyermekközpontúság elve kiüresedett. rögzítettünk. az információk szelektálása. Ebben meghatározó módszer az élményszerű tapasztalatszerzés. amit valaha megtanultunk. A tantervbe a tudás alkalmazásának képessége kell. A pedagógia két alaptémája a tudás és az embereszmény. A hagyományos iskolai tudás a rögzített tudás. hogy fejlődőképes. A gyermek lelki növekedésében a spontán szocializáció nem elégséges. melynek célja. azaz alkalmazás-központú oktatást kell megvalósítani. Ezen tudás alapja a közepes távú memória.és átképzés. hogy a diákok alig valamit tudnak felidézni a néhány hónapja tanultakból. amihez szükséges az önálló ismeretszerzés képessége. Egyre inkább terjed a távoktatás. a családi nevelést nem lehet mellőzni. 175 . ismeretek. és minden helyzetben képesek legyenek azt alkalmazni életük során. amely a pszichikus rendszerek. mint régebben. Ez a kompetencia alapú oktatás. valamint annak az egyéni felelősségvállaláson múló azonnali felhasználását. a biztos szövegértés. Mit tart(ott) az iskola tudásnak? Mit vár az élet a tudástól? Hallhatjuk. azaz az élethosszig tartó tanulásra. a logikus gondolkodás. társadalomban a pedagógia feladata az embereszmény megfogalmazása. – közösséget. készen áll az új ismeretek elsajátítására. tapasztalhatjuk. a tudás gyakorlati hasznosítása.

ezek az egzisztenciális: – a személyes. amelyek nélkül egy adott szakma vagy foglalkozás nem gyakorolható sikeresen. – a szociális. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz Ezen két kompetencia működésének feltétele a kognitív kompetencia. ábra A személyiség funkcionális modellje (Nagy József alapján) 176 . Az általános képzés az általános kompetenciák kialakítására törekszik. Ez azon kompetenciák összessége. amelyek megteremtik az alapot ahhoz. A speciális kompetencia azon szakmaspecifikus kompetenciák összessége. amelyeket egy adott nevelési helyzetben. hogy a speciális (funkcionális) kompetenciák kialakíthatóak legyenek. A meghatározó kompetenciák Tehát minden emberben négy meghatározó kompetencia fejlődik ki. 11. Ezek együttesen alkotják az általános kompetenciát. amelyet egyszerűen értelemnek nevezhetünk. képzésben mindenkinek el kell sajátítani. – a kognitív és – a speciális kompetenciák.1.

– a speciális kompetencia kialakítása a szakképzés feladata. minták.” A személyes kompetencia sajátos (öröklött) és tanult komponensekből szervezi a viselkedést. célja a testi-lelki egészség. eredményességének és igényességének növelését jelenti. vagyis a szokások. Az iskola feladata a személyes kompetencia fejlődésének segítése. párképző) 177 . meggyőződések. kötődési. MEGVAlósÍtóJA Másképpen: szociális kölcsönhatás. Ennek eredményeként a személyes kompetencia az egészséges és kulturált életmódot egyre eredményesebben szolgálja. „Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését. Egyes komponensek előnyösen. Ennek megvalósulása a személyes kompetencia fejlettségi szintjétől függ. rangsorképző. szoCIÁlIs (tÁrsAs) KoMPEtENCIA – A tÁrsAs KÖlCsÖNHAtÁsoK szErVEzőJE. optimális működése. A szociális kompetencia az emberek. – a kognitív kompetencia fejlődésének segítése az oktatás. kapcsolat. a jó közérzet. közösségek. A szociális kompetencia fejlődése lényegét tekintve a szociális komponenskészletek gyarapodása. gondozási. szervezetének. amelyet az aktuális helyzet. arckifejezések) • Öröklött szociális hajlamok (pl. értékrend és a szociális képességek határoznak meg. A szociális komponenskészlet – Szociális motívumok • Öröklött rutinok (pl. ismeretek elsajátítása. mások hátrányosan befolyásolhatják a személyes életmódot.A kompetencia A PEDAGóGIA FőBB tErülEtEI Az EGyEs KoMPEtENCIÁK FEJlőDÉsÉNEK tüKrÉBEN – A szociális és személyes kompetencia fejlődésének segítése a nevelés. a jólét. amely a viselkedésben nyilvánul meg. léTezéSe Minden ember érdeke. készségek. ezért a nevelés feladata az előnyös komponensek arányának növelése és a hátrányos komponensek arányának csökkentése. személyiségének stabilizálása. csoportok közötti viszony. szEMÉlyEs (PErszoNÁlIs) KoMPEtENCIA – Az EGyÉN tÚlÉlÉsE. attitűdök.

– drámatechnikák. empátia • Környezeti viselkedés • Szociális érdekérvényesítés: segítés. konfliktuskezelés. – a család (gondozó-gyermek kapcsolat. működtetése. vezetés. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz • Szociális elsajátítási motívumok • Tanult rutinok és szokások • Szociális attitűdök és meggyőződések • Szociális értékek és normák – Szociális készségek. szerepjátékok. A felmérések szerint a munkavállalók ilyen jellegű kvalitása azonban egyre inkább hiányos.1. fejlesztése A szociális kompetencia maga a társadalmi beilleszkedés. – az óvoda. a csapatmunka képessége. iskola. Ezért az iskolának a szociális kompetencia fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. A szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei: – modellnyújtás. az biztos sikerre számíthat. fenntartása. kötődés). – a társadalom. Ha egy cég valamennyi munkatársa rendelkezik ilyen kvalitással. képességek • Szociális kommunikáció: kapcsolatteremtés. – kooperatív tanulás. tolerancia. kultúra. A szociális kompetencia fejlődését befolyásoló tényezők: – az egyén maga. 178 . versengés • Szociális szervezés: társas szerveződések létrehozása. együttműködés. – fejlesztő tréningek. Az óriáscégek kifejezetten az ilyen személyiségeket igyekeznek megtalálni toborzási tevékenységük során. – megerősítés.

átalakítását. közlését. – igényszint. fejleszthető.A kompetencia KoGNItÍV KoMPEtENCIA – ÉrtElEM. ezért a kognitív kompetencia biztosítja a nevelés fő irányát. produktumot hozzon létre. kognitív képességek – ide tartozik a gondolkodási képesség. 3. Részei: 1. ebből épülnek fel az információkezelő készségek. tárolását megvalósító pszichikus komponensrendszer. MEGIsMErÉs A kognitív kompetencia az információk vételét. amely az új tudás megszerzésének eszköze. A kognitív kompetencia a készség. A kognitív kompetencia önmagában is összetett. – ambíció.és kompetenciafejlesztés középpontjában a kognitív kompetencia áll. – alkotásvágy. A kognitív képességek fejlesztése a tanulási képességet segíti. Valamennyi speciális kompetencia sajátos produktumainak első példányai a tág értelemben vett alkotás eredményei. hogy az ember saját és mások érdekében valamilyen állapotváltozást. 2.és képességfejlesztést értékközvetítő folyamatba szervezi. – kötelességtudat. létrehozását. tanulható. Tehát valamennyi speciális kompetenciának az alkotóképesség. A fontosabb kognitív motívumok: – megismerési vágy. – játékszeretet. A gyermekek értelmi fejlesztése nem csupán a fejük új ismeretekkel történő megtöltését jelenti. A speciális kompetenciák fejlesztése 179 . sPECIÁlIs KoMPEtENCIA A speciális kompetencia funkciója. a tehetség az általános alapja. Az iskolai tudás. hanem az ismeretek kezelését is. kódolását. – tanulási sikervágy és kudarcfélelem. – felfedezési vágy. Enélkül semmit nem tudunk véghezvinni. kognitív készségek – elemi műveletekből épülnek fel. kognitív rutinok – ezek rendszere önkiegészítő.

a szakiskolákban. ábra Alapvető kompetenciák kulcskompetenciái 180 . 12. a felsőoktatásban.1. ábra Az alapvető kompetenciák 13. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz a szakmai képzés feladata. valamint a nem iskolarendszerű képzések keretei között zajlanak.

haszonnal forgathatják óvónők.a Vizsgáló és fejlesztő eljárások gyűjteménye a tanulási nehézségek szűrése és fejlesztése köréből Az alábbi gyűjtemény módszertani segítséget nyújt a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését vállaló pedagógusoknak. Így a nagymozgás. a szenzomotoros integráció és a perceptuomotoros készségek fejlesztésére találhatnak gyakorlatokat elsősorban óvodás. Debrecen. Palásthy Ildikó: Tanulási zavarok. A szóbeli instrukciókat tartalmazó fejlesztési gyakorlatok különösen a tanulási zavar tünetegyüttes korrekciójára ajánlottak. – beszéd. fejlesztő gyakorlatok42 A tanulási zavarokról elméleti áttekintést is nyújtó kiadvány gyakorlatai egyénileg és csoportosan is alkalmazhatók a következő területek fejlesztését célozva: – érzékelés. – mozgás. 181 . Az ismertetett fejlesztő eljárások a pszichomotoros fejlődés alapterületére vonatkoznak. – az énről való tudás. észlelés. 42 Pedellus Tankönyvkiadó. Alkalmazása előzetes felkészítést nem igényel. 2004. – figyelem. – gondolkodás.és iskoláskorú gyerekek fejlesztéséhez. tanítók és szülők is. 1. Pinczésné dr. – emlékezet.

az országos helyzetképet. Dr. A feladatok használatával jól megállapíthatók a gyermek figyelmi működésének gyenge és erős pontjai. Szeged. vegyes életkorú tanulók kiscsoportos fejlesztésére használható. A tanítás/tanulás eredményességét alapvetően meghatározza a figyelmi működés színvonala. 44 OKI PTK. DIFER Programcsomag43 A programcsomag célja az eredményes iskolakezdés segítése. Torda Ágnes Figyelemfejlesztő programja44 Hátránykompenzáló. viszonyítási alapokat. – tapasztalati következtetés. A figyelmi működés mérése és fejlesztése magában foglalja a diagnosztikus mérés és a tényleges teljesítményre épülő fejlesztés mozzanatait. diagnosztikus fejlesztő program az információfelvétel szervezettségének és hatékonyságának mérésére és a tanulási teljesítmény növelésére. A legmegbízhatóbb iskolakezdési szűrést lehetővé tevő eszköz. 2000. A kritikus elemi készségektől nagymértékben függ az első évfolyamokon elsajátítandó alapkészségek eredményessége. osztályos.1. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz 2. – elemi számolási készség. a tennivalókat leíró könyvet és a gyerekek fejlődésének nyomon követését szolgáló Fejlődési mutató című füzet kitöltött mintaváltozatát és az írólapot tartalmazza. amit az egyénre szabott. 182 . – relációszókincs. Ezek a következők: – írásmozgás-koordináció. Alkalmas az úgynevezett kritikus elemi készségek fejlettségének vizsgálatára. – tapasztalati összefüggés-kezelés képességének fejlettsége és – a szocialitás fejlettsége. A gyermekek különböző jellegű figyelmi problémáinak meghatározása után a képességfejlesztő program alkalmazásával célzottan kompenzálhatjuk a zavart működést. Mozaik Kiadó. A csomag nyolc tesztből álló tesztrendszert. – beszédhallás. 2004. A program az általános iskola alsó szakaszában 1–4. osztályos gyermekeknek. felzárkóztató képességfejlesztő program figyelmi problémákkal küzdő 1–4. 3. Budapest. differenciált feladatkijelölésben célsze43 FazeKasné Fenyvesi Margit – Józsa Krisztián – naGy József – vidáKoviCh Tibor: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4–8 évesek számára.

ugrás. Az alapozó terápia – a mozgásterápia mint módszer Ez a mozgásterápia deLaCato (1963) és Marton Éva nevéhez fűződik. A program arra is alkalmas. Deák és Társa Kiadó. úszásmozdulat. amelyen a normálisan fejlődő gyermek átmegy: a fejemelések és fejfordítások. Marton Éva szerint: „minden olyan mozgásminta fontos és fejlesztendő. A kiadványhoz szervesen kapcsolódik a Nebuló című képességfejlesztő feladatgyűjtemény. s közreadja az alkalmazás során nyert tapasztalatokat. illetve annak nyelvi készségéért felelős területei nem érettek rá. hogy a gyermek azért nem képes az olvasásra. mert idegrendszere. Helmut Weyhreter: Figyelj oda jobban! A koncentrálóképesség zavarai és a fejlesztés lehetőségei. gurulás. Pápa. 6. írásra. 1995. és segítséget nyújt a probléma leküzdéséhez. ezért az idegrendszeri struktúrák nem készek a funkció Városi Nevelési Tanácsadó. Rávilágít a kisebb-nagyobb koncentrációs zavarok okaira. kúszás. felülés. mászás. így ezt „nagymozgásoknak” nevezi.Vizsgáló és fejlesztô eljárások gyûjteménye… rű felhasználni. szökdelések és végül a dominancia megválasztásának és begyakorlásának ügyességi játékai”. 4. Szolnok. 5. Az egyedfejlődés során az emberi idegrendszer megismétli a törzsfejlődés fontosabb állomásait. Gyenei Melinda – Szautner Jánosné – Szigeti Gizella: A tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban (fejlesztő program) – Tanítói segédlet a „NEBULÓ” című képességfejlesztő feladatgyűjteményhez45 A feladatgyűjtemény egy tanévre kidolgozott fejlesztő programot ismertet. tanulási típusára vonatkozóan. bemutatva a hozzá kapcsolódó vizsgálati módszereket. hason fekvő homorítás. Ezek a fejlődési sort (is) képező mozgásminták adják az alapozó terápia gerincét. 2000. Helmut Weyhreter: Figyelj oda jobban!46 A szerző német pszichológus. járás és annak változatai. Az eredeti Delacato-terápiát teljesen átalakítva Marton Éva egy sokkal hatékonyabb terápiát dolgozott ki. hogy megállapításokat tegyünk a gyermek kognitív stílusára. aki a tanulási és az iskolai teljesítményekkel kapcsolatos problémák terén szerzett tanácsadói tapasztalatokat. 45 46 183 . a két kiadvány együtt oktatócsomagot képezve a pedagógus és a tanulási zavarokkal küzdő gyermekek számára nyújthat hatékony segítséget. A terápia elméleti alapvetése az.

és közöl fejlesztőfoglalkozás-vázlatokat is a gyakorlati hasznosíthatóságot célozva.és mozgásvizsgáló teszt alkalmazása a készségfejlesztés szolgálatában. hogy a különböző fogyatékosságok mellett. 1993. hogy ha egy gyermek nem tud olvasni. A pedagógus 28 évi tapasztalatát gyűjtötte össze a közreadott fejlesztő programokban. Ligeti Csákné: Fejlesztő foglalkozások kisiskolások számára. 1999/4–5. számban megjelent cikk folytatása. Fejlesztő Pedagógia. akkor érdemes megvizsgálni. 8. Csatári Árpádné: Gondolatok az újfajta fejlesztésről. Enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek lehetnek-e diszlexiások? Természetesen ilyenkor az alapfogyatékosság miatt összetettebb vizsgálatokra és körültekintőbb terápiára van szükség. 7.1. amelyeket együttműködő szülő is végezhet. Budapest. ez nem jelenti azt. – Lakatos Katalin: Az iskolaéretlenség korai felismerése: állapot. 47 48 Fejlesztő Pedagógia. Ajánljuk még – Dr. hogy a mozgásfejlődésében és a humán mozgásfejlődési mintáiban nincs-e elmaradottsága. Ebből következik a feltételezés. Tárogató Kiadó. eredményeiről. 184 . – Csabay Katalin: Lexi. Majorné Szathmári Erzsébet: A GMP-teszt használata tanulásban akadályozott (enyhe fokban értelmi fogyatékos) tanulóknál47 Bár a tanulási zavarokat a fogyatékosságoktól független deficitnek tekintjük. 1996/2–3. 1996/4. problémáiról48 A lassan fejlődő. azokkal együtt ne jelentkezhetne. Fejlesztő Pedagógia. A diszlexia vizsgálatához célszerű vizsgálati eljárás kiválasztásáról és a terápia tapasztalatainak elemzéséről nyújt részletes beszámolót a szerző. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz befogadására vagy kibontására. Ismerteti egy-két terület fejlesztési eljárásait. Iskola-előkészítő munkatankönyv 5–7 éveseknek a diszlexia megelőzéséhez. illetve elmaradt gyermekek hiányosságainak kompenzálására összeállított feladatsorokkal egy tanéven keresztül heti két alkalommal végzett fejlesztő program eredményeiről számol be. Az 1995/5–6.

Göncöl Kiadó. Budapest. – Rosta Katalin – Arany Ildikó – File Edit: Színezd ki… és rajzolj te is! Íráskészséget fejlesztő feladatlap-gyűjtemény 4–7 éves gyerekeknek. – Adamikné Dr. Iskola-előkészítő munkatankönyv 6–7 éveseknek a diszlexia megelőzéséhez. – Rosta Katalin – Kocsis Lászlóné: Ez volnék én? Testsémafejlesztő feladatlap-gyűjtemény. Jászó Anna: A beszédpercepció fejlettségének szerepe az olvasás-írás elsajátításában és tanításában. 1993.Vizsgáló és fejlesztô eljárások gyûjteménye… – Csabay Katalin: Lexi iskolás lesz. . Nemzeti Tankönyvkiadó. 185 . – Egri Katalin – File Edit: Színezd ki… és számolj te is! Számoláskészséget fejlesztő feladatlap-gyűjtemény 4–7 éves gyerekeknek. Fejlesztő Pedagógia. Göncöl Kiadó. PSZMP Budapest. Budapest. 1990. Budapest. 1996/2–3. 1997 . 1993.

hogy segítség nélkül is ráleljen a helyes útra. ezzel jelezve az eltérő szintmagasságot. Ezeket a taktilis vagy optikai vonalakat azonban meg kell szüntetni. – Világítás. állítható lamellák. amelyek bizonyos Minden adaptáció előfeltétele. A lépcsőfokok szélei. valamint a közvetlenül a lépcsőszakasz előtti vagy mögötti terület kontrasztos színek vagy a textúra segítségével jelölhetők meg.49 – Kontrasztok. Minden gyermek csak nyerhet az ablakok lesötétítése révén (pl. A fény visszaverődése a szembe jelentősen csökkenti a legtöbb látássérült gyermek vizuális észlelési lehetőségeit. • A nagy üvegfelületek pl. ahol a külső fény szabályozható. úgy nagyméretű szimbólumokkal (pl. A látássérült gyermeknek olyan helyre van szüksége az osztályteremben. ami erősíti az osztálytársak felé irányuló elfogadását. A kevesebb adaptáció csökkenti a látássérült gyermek függését a külső segítségtől. • Az iskolatáskák ne heverjenek szanaszét a padlón. rolók. ám éppen szükséges mértékű kiigazítást hajtsuk végre. a háttér színéhez képest kontrasztot alkotó kéz vagy más ábra segítségével) kell felhívni rájuk a figyelmet. és ezt követően pontosan megfigyeljük. A korlátokat színkontraszt segítségével lehet kiemelni a falakhoz és a lépcsőkhöz képest.a A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora A) Gyengénlátó. oszlopok vagy fűtőtestek) feltűnő színűre festeni. 49 186 . hogy a változtatásokra meddig van szüksége. A környező falakhoz képest világosabb vagy sötétebb ajtók és ajtókeretek segítik a tájékozódást. hogy megállapítsuk a látássérült gyermek tényleges szükségleteit. Ha nem küszöbölhetők ki. Kerülni kell a vakító fényt. Például a terelővonalak lényeges segítséget jelenthetnek a látássérült tanuló tájékozódásában az első hetekben. aliglátó tanulók környezetének adaptálásához alaPelvek A lehető legkevesebb. függönyök). üvegajtók minden gyermek számára veszélyt jelentenek. – Akadályok. Célszerű a csarnokokban vagy folyosókon található akadályokat (pl. amikor a tanuló már megtanulta.

illetve rajz között. aki a bal szemével lát jobban. ha alaposan megtisztítják. látássegítő eszközöket úgy kell elhelyezni. Ha a tanulónak ezenkívül egyedi megvilágításra van szüksége. Az is javítja a kontraszthatást. A modern fehér táblák (whiteboard). Braille-írógépeket és Braille-írással készült. – A számítógépeket és más számítástechnikai eszközöket. hogy a látássérült tanuló az egyik szemére rosszabbul. míg a jobb szemével jobban látó az osztályterem bal oldalán. és a bevonatát fel kell újítani. úgy annak más helyet kell találni. – A látássérült gyermekeknek sokat segít a változtatható magasságú vagy megdönthető lapú asztal vagy a könyvtámaszték. A sárga. Gyakran előfordul. videovetítések vagy írásvetítővel végzett munka során). ha az a gyermek. – A látássérült gyermeknek rendszerint a táblához közeli helyre van szüksége. az osztályterem jobb oldalán ül. mint a sötét színű.A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora helyzetekben le. fehér vagy pasztellszínű kréta jobb kontrasztot teremt. A padlófelület legyen matt.vagy behúzhatók (pl. – Mozgás. • Ki kell próbálni. A tábla legyen sötét és matt. A pedagógus kézírása legyen világos és jól olvasható. hogy a látássérült gyermek a helyéről is gond nélkül elolvashassa őket. a másikra pedig jobban lát. hogy az bal. hogy könnyen megközelíthetőek legyenek a látássérült gyermek ülőhelyéről. Ez nemcsak az olvasást könnyíti meg. hanem megelőzi az esetleges nyak. illetve nagyméretű betűkkel nyomtatott könyveket. Az ilyen asztal felületét célszerű csúszásgátló fóliával bevonni. Így jobban megfigyelheti a táblán lévő szövegeket vagy rajzokat. 187 . Ha a tanári asztal akadályozza a látássérült gyermek hozzáférését a táblához. Célszerű megengedni a látássérült gyermek számára. hogy milyen nagyságú betűket és számokat kell a táblára írni ahhoz. hogy ne vakítson.vagy hátfájást és a gerincoszlop torzulásait is. – A tábla. – A számítógép vagy a képernyőolvasó készülék számára egy külön kis asztalra van szükség a tanuló ülőhelye mellett. a fényforrást úgy kell elhelyezni. ezért az ülőhely kiválasztásánál ezzel is számolni kell: célszerű.vagy jobbkezességéhez igazodjon. ülőhely. amelyekre szárazon is letörölhető filctollakkal írnak. a legtöbb látássérült gyermek számára is könnyebben felismerhetővé teszik a táblára írottakat. segítséget kérhet valamelyik társától. ha az elhasználódás folytán elmosódnak a kontrasztok a háttér és az írás. hogy elhagyja ülőhelyét.

asztalok. polcok. kontrasztos. amennyiben ezek a vonalak kézzel. ha elöl és egy helyben marad. hogy újra megleljék a környezetükben található tárgyakat és azok helyét. ezért célszerű. – A Braille-szimbólumok vagy más domborművű jelek segítenek a gyermekeknek abban. amikor már nincs többé szükség rájuk. textilből vagy műanyagból készült vonalak könnyen eltávolíthatók. jó. 188 . a sorközöknek és a táblára írtak áttekinthetőségének is. – Ha a pedagógus felír valamit a táblára. Ha az egész osztályhoz szól. AUDItÍV tÁMPoNtoK – A szőnyegek és függönyök tompíthatják a nemkívánatos zörejeket. ha az osztály zajszintjét a lehető legalacsonyabbra korlátozzuk. A padlón vagy a falon elhelyezett. A fontos helyiségeket (könyvtár. A jelölések legyenek a gyermek szemmagasságában. Ez megkönnyíti a látássérült gyermek számára – és minden bizonnyal a többiek számára is – az odafigyelést. azaz beszéd közben nem járkál. ha a sorokat beszámozzák. célszerű. szaktárgyi termek.1. osztálytermek. Néhány látássérült gyermeknek segítséget jelent. hogy a látássérült tanuló akusztikailag is befogadhassa. a szóközöknek. Az ajtók. a gardróbszekrények akasztói vagy a gyermekek zárható fiókjai szükség esetén ilyen feliratokkal láthatók el. szimbólumokkal vagy betűkkel jelölhetjük meg. iskolatitkárság. – Mivel a látássérült emberek fokozottan rá vannak utalva az akusztikus információkra. színes számokkal. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz • Az olvashatóság szempontjából a kontraszton és a betűméreten kívül jelentősége van még az írásképnek. WC) – ha szükséges – nagyméretű. ha a leírt szöveget egyidejűleg hangosan fel is olvassa. – Jelölések. lábbal vagy a bottal kitapogathatók. B) Vak tanulók környezetének adaptálásához tAKtIlIs (tAPINtHAtó) tÁMPoNtoK – A megfelelő terelővonalak segítséget nyújthatnak a tanulónak a helyiségek megtalálásában.

– Dönthető lapú asztal. – Vezetőcsíkok a padlón az osztályban való tájékozódáshoz. – Ha a tanuló nem látja az első sorból a táblát. – Táskák felszedése a földről. hogy megakadályozzuk a fényvisszaverődést. a tanári asztalt helyezzük oldalra. – A számítógépet a tanuló asztala mellé kell helyezni. Osztályterem tanulók nélkül – A beeső fény csökkentése. – Szobanövények eltávolítása a sarokból. Osztályterem tanulókkal – A látássérült gyermek ültetése az első sorba. akadálymentes helyre. nagyméretű jelölés az osztályterem ajtaján. – Lépcsőkorlát vagy kezdő lépcsőfok kontrasztos jelölése. más. – A padlóburkolaton vagy a falambérián vezetőcsík elhelyezése. – Táskák felakasztása a padok oldalára. a két szem eltérő teljesítményéhez alkalmazkodva középre vagy jobb. 189 .A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora MEGolDÁsI lEHEtősÉGEK Folyosó – Tapintható vagy színes. illetve bal oldalra (általában a középső hely válik be legjobban). és az első padot toljuk előbbre.

.

rész aDaPTÁCIÓS mÁTrIX .2.

.

illetve idegen nyelvi és életpálya-építési kompetenciaterületekhez. Ismeretet nyújtanak a korai fejlesztés jelentőségéről. mintegy összefoglalásként utat mutat a differenciált igények kielégítéséhez. Programunk1 számos kiadvánnyal segíti a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttnevelését. Aki azonban „kevésnek” érzi ezt az ismeretanyagot. hanem általános utalásokat. a befogadó pedagógus figyelmébe a tanított kompetenciaterületre vonatkozóan elsősorban az Ajánlás(oka)t. a szakirodalmi ajánlások tudásanyagával és a kompetenciaterületekhez kapcsolódó Bevezetőkkel3 tovább szélesítheti pedagógiai kultúráját. életviteli és környezeti. Az integrált tanulók más-más testi és érzékszervi állapotban. eltérő képességekkel és tudás birtokában érkeznek az óvodákba. segédanyagok közötti tájékozódást segíti. iskolákba. elveket tartalmaznak a szövegértési-szövegalkotási. 2 A kéziratot 2007 augusztusában zártuk le. az intézményvezetők a Módszertani intézményi útmutató és a Jó gyakorlatok tanulmányozásával indíthatják el vagy folytathatják intézményi innovációikat. matematikai. Az Ajánlásokban szereplő gyógypedagógiai ismeretek elegendő tudást nyújtanak az eredményes fejlesztő munkához. a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok munkájáról. Az egyéni képességeik tudatos és tervszerű fejlesztése elsősorban a befogadó pedagógus felelőssége. hogy az integráló pedagógus hol tájékozódhat bővebben is az őt érdeklő területekről. az SNI-szempontú moduladaptációkat. átfogó képet adnak a kompetencia alapú programcsomagokról. Ezek a preambulumok nem sérülésspecifikusak. Ez a fejezet az eddig2 megjelent kiadványok.1 intézkedés központi program „B” komponens (Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése). szociális. 193 . valamint az óvodai integrációs programhoz. megadjuk ezen ismeretek forrását: azaz jelezzük. a Sérülésspecifikus eszközrendszert és a Dokumentációs útmutatót ajánljuk.  Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív program 2.Bevezetô Kedves Pedagógus! Ez a fejezet a befogadó pedagógusnak – Önnek mint a pedagógiai folyamatot meghatározó kulcsszereplőnek – szeretne segítséget nyújtani a fejlesztésközpontú pedagógiai munka eredményes megvalósításához és a kompetencia alapú oktatási programcsomagok sikeres alkalmazásához. 3 Kompetenciaterületenként egy-egy önálló kötet készült. az integráció törvényi hátteréről és annak tanügyi vonatkozásairól. Hogyan használja ezt a fejezetet? Ebben a részben – fogyatékossági területenként haladva – a kompetencia alapú programcsomagokat alkalmazni kívánó – integráló – pedagógusok számára rövid summáriumokban − összegezzük a hatékony munka végzéséhez szükséges ismereteket és − röviden bemutatva a kompetenciaterülethez készült kiadványokat.

a Módszertani intézményi útmutató és a Dokumentációs útmutató nyomtatásban. 5 A kiadványok kizárólag oktatási céllal használhatók. Az Eszköztár és a Jó gyakorlatok elektronikusan érhető el. a támogató családi háttér. 123456             194 . A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját még közvetve sem szolgálhatja. a pályázati nyertes intézmények számára rendelkezésre állnak. rész Adaptációs mátrix Az Ajánlások. Innen már a megfelelő linkre kattintva eléri a keresett dokumentumot.2. a motivált és többlettudás elsajátítására kész pedagógus együttes jelenléte. Minden kiadvány esetében ezt az elérési útvonalat használja. 4 Az elérési útvonal: www. kereskedelmi forgalomba nem hozhatók. a programcsomagok alkalmazásához készült SNI-szempontú mintamodulok CD-n jelentek meg. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának feltétele: a sikeres jó prognózisú. Az adatbank folyamatosan frissül.sulinovadatbak.hu ➝ sajátos nevelési igényűek együttnevelése ➝ adatbank. Adatbankunkban4 ugyanakkor valamennyi kiadványunk elektronikus állománya (pdf vagy word formátumban) elérhető. személyiségében alkalmas gyermek. Ez utóbbi minden bizonnyal teljesült. letölthető és a felhasználási feltételek5 betartásával használható. a felkészült gyógypedagógus.

A változások ellenére a kézirat szövegén nem változtattunk. 6 A változások lényege röviden: a hatályos jogszabály 121. §-a 29. évi – többször módosított – lxxIx. aki […] a) testi. tanuló: az a gyermek. tekintettel arra. b) a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra vissza nem vezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd.Bevezetô Kitérô A pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság sajátos nevelési igényként történô értelmezése a közoktatásról szóló 1993. beszédfogyatékos. használható tudást tartalmaz. ha e hiánypótló kiadvány mihamarabb az integráló pedagógusok kezébe kerülhet. érzékszervi. Úgy véljük. értelmi.) 195 . (Ez utóbbi kategóriába tartoznak a diszlexiás. A jogszabály könyvünk kéziratának lezárása és nyomdai elôkészítése közben következtek be. pontja szerint: sajátos nevelési igényû gyermek. a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra visszavezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. autista. és Ön ebben a formában is haszonnal tudja forgatni együttnevelô munkája során. hogy (1) az új rendszer mûködésérôl jelenleg még nincsenek tapasztalataink. diszgráfiás gyermekek. (2) az Ajánlások és a programcsomagok adaptálásához készült mintamodulok a törvény változása elôtt elkészültek. továbbá (3) szeretnénk. törvény elmúlt idôszakban történô módosításaival61 átalakult. több fogyatékosság együttes elôfordulása esetén halmozottan fogyatékos. tanuló. hogy munkánk az új keretek között is releváns. diszkalkuliás.) (A szerk.

lapozzon az Önt érdeklő kiadványhoz! 2. 398 . ahol a segédanyag rövid ismertetőjét olvashatja. táblázat A Sajátos nevelési igényű gyermekek. 363 320 322 298 300 302 274 276 278 253 255 231 233 235 237 208 210 212 214 szociális. hogy az Ön osztályába járó integrált tanuló sajátos nevelési szükségleteinek alaposabb megismeréséhez milyen kiadványok állnak a rendelkezésére. 357 358 375 Tanulásban akadályozott vak 267 395 . tanulók együttnevelését segítő kiadványok Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek. A számok a fejezet oldalszámát jelölik. 370 389 412 220 243 263 286 310 332 353 371 391 414 355 373 393 222 245 265 288 312 jó gyakorlatok Matematika 206 229 251 272 296 318 339 318.196 Útmutatók sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez Mintamodulok sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez Dokumentációs útmutató Eszközök 216 239 257 280 304 324 345 364 381 404 383 406 326 347 366 385 408 259 282 306 328 349 368 387 410 218 241 261 284 308 330 351 330. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez SNI-gyermek szövegóvodai értés-szönevelés vegalkotás Autizmussal élő 202 204 Beszédfogyatékos 224 227 értelmileg akadályozott Gyengénlátó 247 249 267 270 Mozgáskorlátozott 291 242 Nagyothalló 314 316 Pszichés fejlődés zavaraival küzdő 334 337 súlyos hallássérült 314. 360 361 379 402 377 400 341 343 322. rész Adaptációs mátrix 1. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen Életpályanyelv építés Módszertani intézményi útmutató Kedves Pedagógus! A következő táblázatból kikeresheti.

szociális. táblázat. dobi hátát!” tájékozódási gyakorlatok saját testen testrészekre rámutatás jobb kézzel. évfolyam számára készült moduljaiból válogattak. kiszínezése Egésztest-körberajzolás Kettősérintés-gyakorlat szövegértés-szövegalkotás – Alapozás „Dobi. életviteli és környezeti kompetenciák) „A” típusú programcsomagjainak az 1–2. A kompetencia alapú programcsomagok SNI-szempontú adaptálásához készült mintamodulok rendszere7 Az osztályban tanuló SNI-gyermek autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott KompetenModul címe ciaterület Bébifóka – gyík – kukac Kutya – lopakodó macska – oroszlán Öreg medve – pók – nyuszi testérzet-erősítő páros versenyek Golyókutató csapatverseny Összeragadt testrészek játék Kezek körberajzolása. matematika. jobb oldalon és középen 7 A mintamodulok készítői négy kompetenciaterület (szövegértés-szövegalkotás. vak 197 .2. életpálya-építés.

rész és egész vak 198 Az osztályban tanuló SNI-gyermek KompetenModul címe ciaterület .autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott testrészekre rámutatás másik kézzel. másik oldalon és középen testrészekre rámutatás szeriális nehezítéssel „Mozdulj a varázsjelre”-játék Pillangók szállnak fára szivárvány zseblámpafény-fogócska A cica az erdőben A kesztyű öt ujja – tíz kicsi indián Fonaljátékok Kötés szövegértés-szövegalkotás – Alapozás horgolás Favágók – 45 perces mintamodul az alapozó szakaszhoz szem-kéz koordináció és alak-háttér differenciálás II.

tempó – Nyelvtörők mesehallgatás szövegértés-szövegalkotás – Beszédfejlesztés Versek hangerő. rész – tapasztalatszerzés az anyanyelv szintjeiről 199 . szintjeiről Építkezünk 2. nyelvtörők – ritmus. tempó – rongyszőnyeg.Az osztályban tanuló SNI-gyermek autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott vak KompetenModul címe ciaterület térbeli helyzet. négy testvér Mondókák.és hangszínváltásra – Mi volnék? Hóesésben… Építkezünk 1 rész – tapasztalatszerzés az anyanyelv . mellet ki! A hangok világa Mondókák. szappanbuborék fújása légzőgyakorlatok mozgással – torna – Hasat ki. nyelvtörők – ritmus. térbeli viszony. alakállandóság szövegértés-szövegalkotás – Alapozás A vizuális emlékezet fejlesztése Auditív készségeket fejlesztő feladatok légzőgyakorlatok mozgással – Gyertyafújás.

– Nyelvi kifejezések meglátása érzékeléseink. Hallás vak 200 Az osztályban tanuló SNI-gyermek KompetenModul címe ciaterület . – „ő kezdte!” Dráma I.rokon értelmű szavak szövegalkotás – A beszédre késztetés játékai szövegalkotás – Mondatalkotás szövegalkotás – Mondatfűzés szövegalkotás – Meseszövés szövegalkotás – Analógiás szövegalkotás Életjátékok II.autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott szótagolás 1 . szókincsfejlesztés – szógyűjtési játékok – 1 rész . szókincsfejlesztés . – segíts. – Nyelvi kifejezések meglátása érzékeléseink. észleléseink alapján 1 látás . szótagolás 2. szókincsfejlesztés – szógyűjtési játékok – 2. Dráma I. szövegértés-szövegalkotás – Beszédfejlesztés Életjátékok IV. észleléseink alapján 2. eltévedtem! Életjátékok V. rész szókincsfejlesztés – Mondatbővítés – 1 rész . – ünnepek 1 rész .

és bennfoglalótábla (2. modul) Nyitott mondatok. matematika A 9-es szorzó. évfolyam) Agyagozás 2. számolási eljárások (1 évfolyam. kevesebb. áll a bál!” (1 évfolyam) . jelzések. (2. évfolyam. modul) vak 201 . bennfoglalás maradékkal (2. modul) . 35. ugyanannyi (1 évfolyam. Én és a világ – Étkezzünk egészségesen! szociális kompetenciák Én és a világ – Játék a szabadban Én és a világ – Mozogni jó! „Itt a Farsang. (1 évfolyam) . Jancsi! (2. 33.Az osztályban tanuló SNI-gyermek autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott KompetenModul címe ciaterület szövegértésszövegalkotás – Beszédfejlesztés Dráma III. – Jelek. szülők és kicsinyeik az állatvilágban (1 évfolyam) . évfolyam. 49. Életpálya-építés ügyességi játékok – Kelj fel. 5. Nemezelés 2. modul) . kifejezések jelentése 1 rész . évfolyam) „Elvégeztük az aratást…” (2. évfolyam) több. – A verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése Dráma IV.

Budapest. mint pl. 8 202 Kompetenciaterület Kiadvány típusa .  oldal). vizuális nevelés. oldal). anyanyelvi fejlesztés. oldal). közösségi nevelés és társas kapcsolatok alakítása (→ 22–28. a gyermekek jó eséllyel részesülhetnek korai fejlesztésben. zene. suliNova Kht.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. Amennyiben a tünetek már a korábbi életszakaszokban megnyilvánulnak. mozgásfejlesztés. anyanyelv. Óvodai nevelés.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.. ismérvét. játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás. 2006. legsúlyosabbak. tanulók együttneveléséhez (→ 1. Az Ajánlás8 áttekinti az autizmusspektrum-zavar valamennyi elméleti vonatkozását. hagyomány. élő és élettelen környezet. tehát az óvodáskor első felében a legtípusosabbak. oldal). Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. táblázat) Gájerné Balázs Gizella (szerk. táblázat) – Eszköztár (→ 1. matematika – speciális szempontokat kínál (→ 28–32. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az autizmussal élő kisgyermekeknél a tünetek 3-5 éves korban. szokásrendszerek kialakítása. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. ezenkívül gyakorlati segítségként ismerteti a hazai ellátó intézményhálózat adta lehetőségeket az óvodapedagógusok számára (→ 5–1 1. Részletesen instruálja – az óvodai nevelés fő céljának tekintett – szociális és kommunikációs készségek fejlesztését (→ 19–21. irodalom. Nevelési területenként – játéktevékenység. Speciális szempontokat és eljárásmódokat kínál az alapvető óvodapedagógiai tevékenységekhez.

Autizmussal élô gyermek – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár • Asperger-szindróma • atípusos autizmus • autista • autizmus • autizmusspektrum-zavarok • augmentatív kommunikáció • autoagresszió • babzsák program • Bliss-nyelv • centrális koherencia problémák • echolália • epilepsziával élô gyermekek nevelése • gyermekkori autizmus • kortárs segítő autizmussal élő gyermek számára • Lorna Wing triásza • Lorna Wing-féle típusok • napirend autizmussal élők számára • neologizmus • pervazív fejlôdési zavar • preverbális kommunikáció autizmusban • protetikus környezet • reciprok szociális interakció • repetitív vislekedés • szigetszerű képesség • szterotip túlmozgások – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban és kiadványunk bibliográfiájában 203 .

Részletes algoritmus és példatár áll az integráló pedagógus rendelkezésére e tárgyban (→ 10–19. 204 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . az autizmussal élő tanulók szükségleteiről. valamint ismeretszerzési módszerek részletes leírásával segíti az autista/autisztikus tanuló – vélhetően nem problémamentes – együttnevelését (→ 22–24. oldal).. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás9 információkat nyújt az → autizmusspektrum-zavar10 jellemzőiről. oldal). a képesség. szövegalkotásról. Tájékoztatást nyújt a kompetenciaterület témaköreiről: a beszédről. az Inklúziós fogalomtárban. hetedik és kilencedik évfolyamon (→ 10–23. nehézségeiről. a tanulói mérés és értékelés speciális szempontrendszerének és metodikájának leírása (→ 25–31. suliNova Kht. valamint az ötödik. íráshasználatról.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. oldal). beszédértésről. az olvasásról. 10 Az így kiemelt fogalmak bővebb kifejtését l. valamint a taneszköz-kiválasztás. Kiemelten fontos terület autista gyermekek esetében a szociális kompetenciák fejlesztése. oldal).Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Hatékony és „gyermekbarát” tér-idő szervezési ötletekkel. tanulásszervezési formák. erősségeiről.  Hivatkozás az Ajánlás oldalszámára. 2006. olykor – →  protetikus  környezetszervezésen és permanens motiváción át – a szocializációs alapok megteremtése. A kereszttantervi modulokhoz és a tanórán kívüli programokhoz készült ajánlások támpontot adnak az integráló pedagógus munkájához. Ez a → pervazív fejlődési zavar kiváltképp a szocializáció.  Az inklúzió sikerét valószínűsítheti a pedagógustól és a tanulócsoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformák ismertetése. de talán más kompetenciaterületek fejlesztése is kudarcra ítélt (→ 24–25. Általában kívánatos a befogadó és 9 Janoch Mónika (szerk. Kiemelten foglalkozik az →  autista gyermek inklúziós szükségleteivel. Budapest. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. az írott szöveg megértéséről és az írásról. mert ezek nélkül igen bajos integrált nevelésük. oldal). a kommunikáció és a rugalmas viselkedésszervezés és gondolkodás gátoltságában – gyakorta társuló sérülésekkel – nyilvánul meg (→ 7–10.és készségfejlesztés területeivel és sérülésspecifikus metódusaival az alapozó időszakban. oldal11). Szövegértés-szövegalkotás.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.Autizmussal élô gyermek befogadott gyermekek mérési. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 203. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. értékelési rendszerét közös alapelvek mentén megalkotni. Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. tanulók együttneveléséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 205 . táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. de ez autista tanulók esetében nem lehetséges. táblázat) – Eszköztár (→ 1. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az adatbankban. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek.

mérés. miközben sokan közülük kiemelkedően tehetségesek lehetnek egy-egy területen. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az autizmussal élő tanulók rendkívül sérülékenyek. szöveges feladatok megoldása. rendszerezés.. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Többek között ehhez és speciálisan a matematikai kompetenciaterülethez ad tájékoztatást az Ajánlás2 (→ 7–10. Fontos tehát. Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. oldal) Ehhez a sikerhez. oldal). induktív. utazó gyógypedagógusi segítséggel is – komoly szakmai bravúr! (→ 10–1. Matematika. mennyiségi következtetés. suliNova Kht. 2006. igényeiknek megfelelő szintű beilleszkedést. valószínűségi következtetés. valamint az értő gonddal készült. tehetségük kibontakozását. táblázat) Szaffner Éva (szerk. táblázat) – Eszköztár (→ 1. alkalmazott módszerekről. A befogadó. A számolás. eszközökről. a matematika kompetenciaterület műveléséhez kínál az Ajánlás értékes tudásokat az autista gyermekek és fiatalok intelligenciastruktúrájáról. számlálás. metakogníció. kombinatív gondolkodás. deduktív következtetés elsajátíttatása az → autista gyermek speciális információfeldolgozása miatt – még rendszeres egyéni fejlesztéssel. a matematika kultúrterülethez elengedhetetlen képességek és készségek fejlesztésének algoritmusairól és dinamikájáról. 2 206 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . becslés. tanulók együttneveléséhez (→ 1. Budapest. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal) Bízvást hagyatkozhat a pedagógus a gyógypedagógiai gyakorlatban kikristályosodott tér-idő szervezési ötlettárra. problémamegoldás.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. tanulásszervezési formákról. konkrét példákon prezentált folyamatleírásokra. (→ 19–29.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. hogy a többségi intézmények pedagógusai mélyebben értsék meg az autizmus természetét. érzékenyek. szakszerű támogatást nyújtó iskolai környezet lehetővé teheti számukra is a képességeiknek.

a 203. az adatbankban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.Autizmussal élô gyermek – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 207 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

valamint eszközrendszerét. a világ megismerését.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. mind a befogadott gyermekek szociáliskompetencia-művelése hatékony és élményszerű lesz – az integráló pedagógus érdemeként (→ 25–29. →  Autista gyermekek esetében a szociális kompetencia „az a bizonyos archimedesi pont”: a sérülés tüneti epicentruma. 2006. az autista személyiség együttnevelésének mikéntjét. Szociális. Megalapozott lehet optimizmusunk. Az autizmussal élő gyermek fejlesztésének középpontjában a szociális és kommunikációs készségek állnak. A szociális fejlődés minőségi károsodása esetükben ugyanis alapvetően gátolja a tanulás folyamatát.. ugyanakkor a fejlődés kiinduló helye is. a szociális kompetencia részterületeit és azok kialakításának módozait. suliNova Kht. ő készíti el az együttnevelődő gyermek egyéni fejlesztési tervét. Mindezek figyelembevételével készült a részletes. és szükség szerint konzultál az integráló iskola pedagógusaival. Lásd még autizmus témakörben – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. oldal). Természetesen utazó gyógypedagógus segíti az inklúziós törekvéseket. oldal). életviteli és környezeti kompetenciák. Az Ajánlás13 részletesen és igényesen taglalja az autizmus változatos tüneteit. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. (→ 7–25. hogy a speciális tanulásszervezési eljárások. a zavar spektrum jellegének ismérveit. a reális kimeneti elvárásokat.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. táblázat) Őszi Tamásné (szerk. évfolyamra egy adaptált modul: Én és a világ – Játék a szabadban) (→ 2. A munka e témakörben irodalmi és vonatkozó jogszabályi ajánlásokkal is szolgál. Budapest. 13 208 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . valamit habilitációs/rehabilitációs fejlesztő foglalkozásokat tart számára. a pedagógiai gyakorlat mindennapjaiban szinte kézikönyvként hasznosítható munka. az ajánlott mérési-értékelési rendszerek alkalmazásával mind a befogadó. a képességfejlesztés részterületeit. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Kulcskompetenciához érkezett az integráló pedagógus.

 táblázat) – Eszköztár (→ 1. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Autizmussal élô gyermek – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az adatbankban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók együttneveléséhez (→ 1. a 203. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 209 . táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók.

ezért fontos. oldal). a beszédfejlesztés (összefüggő beszéd és interakciók). oldal). a prezentáció és az internet használata (→ 1 1–12. többek között: – a beszélt nyelv elsajátításának késése vagy teljes hiánya alternatív kommunikációs módok kompenzációs célú alkalmazása nélkül. vezérmotívumai a motiváció. A programcsomagokhoz készült autizmusspecifikus ajánlások mindegyike tartalmazza a szindrómával kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókat (a diagnózis alapja. suliNova Kht. Budapest. a nyitottság. Idegen nyelv. 14 210 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . az együttműködés. az írásbeliség kialakításában és fejlesztésében (→ 1 3–34.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a kreativitás. oldal). a fejlődési zavar változatos tünetei.. hogy a pedagógusok felkészülhessenek fogadásukra. így a pedagógusok bármely kompetenciaterület esetében megtalálják a fejlődési zavarral kapcsolatos alapfogalmakat egységes szemléletben.  oldal) kérdésekben.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. Az idegen nyelv lexikális elsajátításában a jó képességű autista tanulót segítheti kiváló mechanikus memóriája. – sztereotip. Az idegen nyelvi kompetenciaterület általános oktatási-nevelési céljai. Horvát Krisztina (szerk.  valamint speciális módszertani (→ 35–3. repetitív nyelvhasználat folytán. Kommunikációs sajátosságai azonban nehezíthetik azt. oldal) és tanulásszervezési (→ 34. az autonómia. Az Ajánlásban14 részletes algoritmusok segítik – valamenynyi évfolyamra vonatkozóan – az autista gyermeket integráltan nevelő-oktató pedagógus munkáját a szövegértés. – a társalgási készségek zavara miatt. hosszú távú megtartó emlékezete. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az → autizmusspektrum-zavarokkal élő gyermekek között kiváló nyelvi és intellektuális képességű tanulókat is találunk. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. 2006. – az életkornak megfelelő spontán mintha-játék és társas utánzáson alapuló játék hiánya folytán (→ 10. a tanulás tanulása. a pozitív énkép. módszertani alapelvek).

a 203. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez (→ 1. az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Autizmussal élô gyermek Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. kiadványunk bibliográfiájában 2 . illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

hogy az autizmussal élő emberek számára nagy nehézségekbe ütközik a mindennapokban való eligazodás.és társismeret – Éljük az életet – A természet – a mi világunk – Egészséges életmód – Foglalkozások – Hősök. 15 22 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . súlyosan nehezíti életpálya-építési stratégiájukat.és viselkedésbeli készségek sérültek a legmarkánsabban. Budapest. az emberi nexusok megértése és kapcsolatok kialakítása. példaképek. továbbá az azok keretében felmerülő nehézségek kezelésének javaslatai (→ 29–30. 1–1 Az Ajánlás15 gyakorlatorientált formában. oldal és 40. az értékelési metódusok (→ 25–27. Szociális.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek.. életviteli és környezeti kompetenciák) – beárnyékolja jövőképüket.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. 32–34 oldal) és az integráció valamennyi résztvevőjétől elvárható magatartási formák ismertetése. oldal). nagy egyéniségek – Tanulásmódszertan (→ 19–24. tiszteletet érdemlő. a kooperativitás. innovatív munkáját – az életpálya-építés kompetenciaterület programcsomaghoz készített ajánlásához az irodalom. a gondolkodás. A szerző – ismerve az autista gyermekek és fiatalok integrált nevelését vállaló kollégák nehéz. a kommunikációs. a mindennapok pedagógiai szükségleteit követve gyarapítja az integráló pedagógus autizmusspecifikus mesterségbeli eszköztárát az 1–6. évfolyamra vonatkozóan. suliNova Kht. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Reálisan – értő segítség nélkül – ezek spontán megjelenésére nem számíthatunk (→ 1 5. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az autizmusspektrum-zavar esetében – többek között – a szociális. a hétköznapi élethelyzetek. oldal). életpálya-építés. a következő témakörök mentén: – Ön. oldal) kívül négy varázsigét is melCzibere Csilla – Vígh Katalin (szerk. tanulók kompetenciaalapú fejlesztéséhez. oldal). 2006.. Ebből adódik. Mindez – a szociális kompetenciák defektusával korrelációt mutatva (→ Ajánlások autizmussal élő gyermekek.és eszközjegyzéken (→ 34–3. Segítséget jelent a tanulásszervezési formák.

valamint kiadványunk bibliográfiájában. tanulók együttneveléséhez (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. évfolyamra: A természet a mi világunk – „Itt a farsang. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. áll a bál!”) (→ 2. táblázat) – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. a 203. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tolerancia. 213 . használja hát őket sikerrel! Lásd még autizmus témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (Egy adaptált modul az 1.Autizmussal élô gyermek lékelt: empátia. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. E kellékeknek Ön már birtokában van. emberismeret és humor. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

az → autista gyermekek integrációjának szükségességéről. tanulók együttneveléséhez • Dokumentációs útmutató (→ 1. valamint a rugalmas viselkedésszervezés minőségi károsodása. kompenzálnia és tolerálnia kell a befogadó közegnek. Ehhez nyújt segítséget az Útmutató16.): Módszertani intézményi útmutató autizmussal élő gyermekek. az autizmusspektrum-zavar pszichológiai és pedagógiai kritériumairól. de a speciális fejlesztés és habilitáció nem nélkülözhető. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Természetesen legfontosabb az integrációs attitűd. Megismerheti az integráció szereplőit és azok teendőit. oldal). 2007 . Budapest. céljáról. az integrációs törekvésekről. az Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szolgáltatásainak és elérhetőségeinek leírása (→ 17–21. Követendő szempontokat ajánl az együttnevelés – valamennyi résztvevő számára! – sikeres és pozitív megéléséhez (→ 1 3–1.. optimális magatartásformáit. Segítségül rendelkezésre áll az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények és más speciális intézmények integrációs tevékenység. Hasznos információkhoz juthat az érdeklődő az autizmusspecifikus ellátórendszer fejlődésének magyar vonatkozásairól. a klasszikus (→ gyermekkori autizmus) és az → Asperger-szindróma differenciáldiagnosztikai kritériumairól (→ 23–24. táblázat) Gájerné Balázs Gizella – Őszi Tamásné (szerk. A szakanyagot mellékletek teszik teljessé a vonatkozó jogszabályokról. Lásd még autizmus témakörben: – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. suliNova Kht. hogy minden autizmussal élő gyermek esetében a megjelenő tünetek alapja: a szociális és kommunikációs készségek. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. feladatairól és lehetőségeiről. oldal). tanulók együttneveléséhez.és feladatrendszerének ismertetése. Tudnia.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az autizmusspecifikus fejlesztés alapja a rendkívül változatos tüneteket mutató személyek közös szükségleteinek felismerése. többek között a Budapesti Korai Fejlesztő Központ. 16 214 . oldal).

autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Autizmussal élô gyermek – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. valamint kiadványunk bibliográfiájában 215 . illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 203. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban.

amelyek támogatják orientációjukat és ebből adódóan biztonságérzetüket. illetve eszközcsoportok: tér-idő szervezés. Az eszközkatalógus jól használható. valamint részletes használati tanácsok és szakszavak szótára (→ Inklúziós fogalomtár) teszi teljessé a sérülésspecifikus eszközkatalógust.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az autizmusspektrum-zavarral élő kisgyermekek. olyan sajátos eszközökre. fiatalok esetében a minőségi károsodás főképp a kommunikáció.. tanulók együttneveléséhez. 17 216 . Educatio Kht. a funkció és felhasználás területe szerint kategóriákba rendezett eszközök. folyamatábrák. Ennek megfelelően az autizmussal élő gyermekeknek az élettér valamennyi szegmensét érintő speciális segítségre van szükségük. foglalkozások és a gyermek helyének vizuális támogatásai. A saját szótár és a füzetvezetési segédletek jól egészítik ki a személyi számítógép és egyéb audiovizuális eszközök adta lehetőségeket. folyamatleírások. Képsorozatok. 2008. a fejlesztő eszközök képei. Budapest. az önálló tanulói tevékenység szervezéséhez. a tanuló asztala. A szocializáció és a kommunikáció támogatásának értékes eszközei a Szociális történetek. Gosztonyi Nóra – Szaffner Éva (szerk. napirend (→ napirend autizmussal élők számára). a gyakorlatban már bizonyítottan bevált orientációs segítségeket ajánl a szabad idő. tehát a személyiség egészét érintő állapotváltozás. tematikusan rendezett Eszközrendszer17. a napló. színes ábrákon és fényképeken bemutatva a speciális tankönyveket és eszközöket. valamint egyéb írott és rajzolt viselkedésszabályok. Az autizmus pervazív (→ pervazív fejlődési zavar).): Sérülésspecifikus eszköztár autizmussal élő gyermekek. Ehhez ad segítséget az integráló pedagógusnak a gondosan kimunkált. az én-könyv. tanterem. óvodai csoportszoba/iskolai tanterem és egyéb helyiségei. a szociális viselkedésformák és a szűkebb-tágabb környezet ingereire adott rugalmas reakciók deficitjében mutatkozik meg. tágabb és szűkebb környezet vizuális adaptációja.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. a 203. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek.Autizmussal élô gyermek Lásd még autizmus témakörben: – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. az adatbankban. tanulók együttneveléséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 217 .

  Az Útmutató mellékletei valódi empirikus segítséget jelentenek az integráló pedagógusok munkájához. Témánk szempontjából elengedhetetlen az integráltan nevelődő autista tanulókkal kapcsolatos intézményi dokumentumok – tanügyi.): Útmutató autizmussal élő gyermekek. a szakértői javaslat. a szülői dokumentumok. Tájékoztat az autizmussal élő gyermek élethelyzeteiről. Többek között a komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálat. A dokumentumok közlése mellett megvilágítja azok tartalmát. oldal).Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató18 áttekintést ad azokról a dokumentumokról. a fejlesztési elvek rendszere. 18 218 . az egyéni fejlesztési terv. felmentés. gyermekvédelmi. a fejlesztő eszközök és a szakszavak szótára témájában. a mérés-értékelés dokumentumai (a befogadás sikerének méréséhez!). a felmentési kérelem. Dokumentációs útmutató. (→ –9. fejlődési-fejlesztési (terápiák. Részletes ismertetést kap a pedagógus a pedagógiai-pszichológiai státusz szakanyagairól: a komplex pedagógiai-pszichológiai vizsgálatról. adatkezelési szabályzat – ismerete (→ 1 3–20. a vonatkozó jogszabálygyűjtemény. pedagógiai vélemény). mentesítés. Budapest. esettanulmány és a befogadó iskola felelős döntése utáni teendők. Gosztonyi Nóra – Őszi Tamásné (szerk. szakértői javaslatról. a szakértői véleményről. Egy esetleírás kapcsán konkrét jellemzés is áll a pedagógus rendelkezésére. amelyek az autizmusspektrum-zavarral élő gyermekek diagnosztizálása és ellátása során leggyakrabban előfordulnak.. a gyermekpszichiátriai vélemény. tanulók együttneveléséhez. egyéni fejlesztési terv. az iskolalátogatási bizonyítvány. 2007 . a → pervazív fejlődési zavar jellegzetességeiről – bár ez általánosságban a széles skála és variabilitás miatt nehézkes. pedagógiaiszakmai. az értesítő. oldal) Megtalálhatóak továbbá a gyermekkel érkező dokumentumok. suliNova Kht. jelentését és a gyermek életében betöltött jelentőségüket.

autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 203. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 219 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani intézményi útmutató (→ 1.Autizmussal élô gyermek Lásd még autizmus témakörben:  – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Eszköztár (→ 1. az adatbankban.

a módszerekre. Valamennyi modul külön értéke az integrativitás. táblázat) 220 . megfelelő használatára a modulok végén találhatók javaslatok. – Sérülésspecifikus ajánlások. ajánlások: – A képességfejlesztés fókuszai. ötletek. – A feldolgozás menetében található ajánlásoknak. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. Az → autista gyermekek együttneveléséhez két moduladaptáció készült. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. az eszközökre vonatkozóan. – Szociális. illetve elhagyása mindenképpen szükséges az autista gyermek integrált nevelésekor. lebonyolítására. amelyek megtanítása.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. Lásd még autizmus témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. gyermekbarát. – Az eszközök. tanulók együttneveléséhez. életviteli és környezeti kompetenciák: Én és a világ – Játék a szabadban – Életpálya-építés: A természet: a mi világunk – Népszokások. áll a bál!” A modulok céljának és az autista gyermek fejlesztési céljainak megfelelően a következő területeken találhatóak kiegészítések. a differenciálásra. azaz a célzottakon kívül valamennyi modul erősíti a többi kompetenciaterületet is. feladatlapok módosítására. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A sajátos nevelési igényű gyermekek számára a kulcskompetenciáik fejlesztéséhez gondosan kimunkált. – A modulvázlatban ajánlások a célcsoportra. Itt olvashatóak azok a tartalmak is. kiegészítéseknek megfelelően a modulvázlatok kiegészítése is megtörtént. adaptálására találhatóak jó tanácsok. „Itt a farsang. a munkaformákra. – A feldolgozás menetében mind a tanári. élménypedagógiai elemekkel gazdagított foglalkozási modulok állnak az integráló pedagógusok rendelkezésére. mind a tanulói tevékenységek megszervezésére.

 táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 22 .Autizmussal élô gyermek – Eszköztár (→ 1. a 203. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az adatbankban.

hiszen → Asperger-szindrómás kisgyermek is nevel a Szivárvány Óvoda. A program alkalmazásának legfontosabb feltétele az autizmusban képzett szakember folyamatos segítő jelenléte. speciális osztályterem berendezése. Tárgyi feltételként elengedhetetlen a protetikus környezet kialakítása. SNI-gyermek 19 A Jó gyakorlatokat az adatbankból érheti el. amelyek kineziológiai elemeket tartalmaznak. drámapedagógia alkalmazása.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok DEÁK-DIÁK ÁltAlÁNos IsKolA19 Az iskola tartósan vállalta a szoros partneri együttműködést. a ráhangoló gyakorlatok. 222 . szülők és integrációt vállaló intézmények egy-egy gyermek esetében az Autizmus Kutatócsoporthoz fordulhattak szakmai tanácsokért. A programban újszerű a drámajáték. L. Az együttműködés komplex rendszert alkot és 1–8. Ezek egyes részei mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesnek bizonyulnak. lábjegyzet. Noha a program nem autizmusspecifikus. évfolyamra kidolgozott. valamint a társas kapcsolatok és a kommunikációs képességek fejlesztését. megmentve autista tanulóit a „kényszerű” magántanulói státusztól. bizonyítottan alkalmazható körükben is. 4. az Autizmus Alapítvány kapcsolódó akkreditált tanfolyamainak elvégzése és rendszeres szupervízió igénybevétele. sz. de egyes elemei önmagukban is használhatóak. Szakemberek. szIVÁrVÁNy óVoDA MoNtEssorI-MóDszErE Kiemelt területként kezeli a szociális-emocionális.

tananyagkiválasztás és -feldolgozás. Lásd még autizmus témakörben:  – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. Freinet. türelmes. erősödik az együttműködési készség. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segíti a munkatankönyv jellegű Gyermekek Háza tankönyvcsalád. Dokumentációs útmutató (→ 1. KülÖNÖs tEKINtEttEl Az INtEGrÁlt NEVElÉsrE Ajánlható a program mindazoknak az óvodáknak. a 203. A GyErMEKEK HÁzA INtEGrÁCIós GyAKorlAtA…20 Az 1993–94-es tanév óta a Gyermekek Háza a megfelelő differenciált tanulásszervezés. a kooperatív. differenciáltan dolgoznak fel. biztosítva az individualizált nevelést. szociális és kognitív habilitációját. a tanulók tevékenységére épülő módszerek. 223 . amelyet teljes tantestületeknek és társult pedagógusközösségeknek ajánl. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. tanulók együttneveléséhez. A vegyes összetételű csoportokban a társas kapcsolatok pozitívan alakulnak. az adatbankban. Egy-egy témakört több szinten. avagy integrált nevelés a gyakorlatban címmel. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Autizmussal élô gyermek KAtICA DIFFErENCIÁlt KÉPEssÉG.És KÉszsÉGFEJlEsztő ProGrAM. Speciális terápiák – Montessori. az autista kisgyermekek kommunikációs. és az egyéni speciális fejlesztést legalább utazótanárral meg tudják oldani. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1. HRG. a gyermekek egymáshoz való kapcsolatában tükröződik a tolerancia. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 20  Teljes néven: A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. a drámapedagógia folyamatos alkalmazása és az egész személyiségre figyelő szöveges értékelés által biztosítani tudja minden tanulója számára a hatékony. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához. Sindelar. ahol a pedagógusok elfogadó környezetet tudnak teremteni. Módszertani intézményi útmutató. inkluzív tanulási környezetet. segítőkész magatartás. Ayres (→ Ayres-módszer) – prognosztizálják az együttnevelés sikerét. A program 2004ben új képzést akkreditáltatott Hatékony iskolát mindenkinek.

a gyermekkel. más szakemberekkel való megfelelő kapcsolattartás érdekében. Az Ajánlás bemutatja a beszédfogyatékosság legfontosabb jellemzőit. hogy az élettani beszédhibák megjelenése egybeesik a nyelv és a beszéd intenzív fejlődésének időszakával. kötetlenebbül történik az ismeretek átadása is. Budapest. segítséget és számtalan ötletet kínálva az óvodapedagógusoknak. hogyan készíthetik elő a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermek együttnevelését. az elfogadás mint pedagógiai attitűd integrációt nagyban segítő szerepéről. 2006. Ez az Ajánlás2 abban nyújt segítséget. példák segítségével a gyermekek képességeit a játékon. minden helyzetben meg tudja valósítani. Az alaptüneteket a korai felismerés érdekében mutatja be. Ebben a tevékenységben segíti az óvónőt az óvoda logopédusa vagy az utazó logopédus. oldal) A sérült beszédfejlődés nagyban befolyásolja a gondolkodás és az ismeretszerzés minőségét. Így sokkal szabadabban. fajtáit.. (→ 10. A beszédfolyamat összetett jellege miatt az egyes tényezők érési elmaradásának gyakran hosszú ideig nincsenek egyértelmű jelei. (→ 5–9. A kompetencia alapú programcsomag komplex fejlesztési tervei ennek szellemében születtek. Az óvónők az Ajánlásban szereplő tanácsok. oldal) Hernádi Krisztina (szerk. hiszen a 3–7 éves korú beszédhibás gyermekek nevelése az óvodai élet mindennapos része. 2 224 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Felhívja a figyelmet arra. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A beszédfogyatékos gyermekek óvodai együttnevelése sok óvodában természetszerűen megvalósul. valamint az együttműködés lehetőségeiről – és ebben az óvónő fontos szerepéről a szülővel. (→ 10–12. Olvashatnak a pedagógustól és a csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformákról. Óvodai nevelés. aminek következménye lehet az egyenetlen értelmi fejlődés és a diszharmonikus személyiség. a tevékenységeken keresztüli képességfejlesztéssel komplex módon tudják megvalósítani. ezért nehezíti a beszédfogyatékosság korai felismerését. suliNova Kht. hogy az óvónő a beszédfogyatékos gyermekek csoporton belüli beszédfejlesztését minden foglalkozáson. oldal) Az Ajánlásból megtudhatják az óvodapedagógusok.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez.

Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. ~ zavara • beszédfogyatékosság. játékok közben is ösztönözzük beszédre a gyermeket. oldal) – Eszköztár (→ 1. Ezekről részletesen olvashatnak tevékenységi területenként. oldal).és készségfejlesztő program. ~ás • diszgráfia • diszkalkulia • diszlexia 225 . matematika. példák. ~ sérülése • diszfázia. oldal). táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár • anartria • auditív • auditív differenciálás • auditív diszkrimináció • beszédakadályozottság • beszédészlelés. Az irodalom. tanulók együttneveléséhez. beszédfogyatékos személy • beszédmotoros folyamat. Arra vonatkozóan. zene. A szókincs gazdagítása szervesen kapcsolódhat minden fejlesztési területhez. élő és élettelen környezet tevékenységi területein leírt tevékenységek. anyanyelv. hogy az óvónő ezek alapján új helyzetekben hasonló típusú fejlesztési lehetőségeket találjon ki (→ 14–23. tanácsok találhatóak a tevékenységet befolyásoló beszédfogyatékosságra és tünetekre kiterjedően. A beszédfogyatékos gyermek speciális nevelési szükségletei miatt az óvodai nevelési kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési tervét. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. mozgásfejlesztés. hogy ez hogyan valósítható meg. A példák igen jól alkalmazhatóak arra.Beszédfogyatékos gyermek A beszédfogyatékos gyermekek csoporton belüli fejlesztését az általános fejlesztési célok és a nyelvi fejlesztési célok határozzák meg. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az ajánlott játékokat néhány esetben módosítani szükséges (→ 12–14. vizuális nevelés. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség.

az adatbankban. rész Adaptációs mátrix • diszlexia-reedukáció • diszlexia-prevenciós módszer • diszpraxia • dizartria • Frostig-terápia • grafomotoros fejlesztés • grafomotoros zavar • hallásfigyelem • kommunikációs zavar • laterális dominancia • lateralitás • logopédus • Meixner-módszer • mutizmus • organikus idegrendszeri sérülés • részképességzavar • vizuomotoros koordináció – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 226 .2.

a gyógypedagógus és más segítő szakemberek. (→ 1 1–1. melyek azok a beszédsérülések. hogy a többségi iskolában dolgozó integráló pedagógus alapvető ismeretekhez jusson a beszédfogyatékos gyermekek szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztéséhez.  oldal) (→ diszlexia-reedukáció.és írástanulására legalkalmasabb – diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszert. amelyek ezt a kompetenciaterületet sokkal inkább érintik..Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. diszlexia. Alapvető információkat szerezhet a beszédfogyatékosság fajtáiról. a megfelelő motivációs bázis. suliNova Kht. diszgráfia esetén részletes leírások olvashatóak a súlyosan beszédsérült tanuló megváltozott tanulási készségeiről. oldal) Az Ajánlás a készségfejlesztés fontosságát hangsúlyozza. A személyiség egészének komplex fejlesztése. a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása a pedagógus feladata. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás22 ismereteket. és azt is. nehézségeivel. (→ 1–19. a megfelelő terápiás eljárások alapelveiről. oldal) Megtudhatja. Elegendő ahhoz. 22 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 227 . ha beszédfogyatékos gyermek tanul az osztályban. 2006. valamint a szülők segítségével növelni tudja.  Meixner-módszer) Részletesen foglalkozik a szövegértés. amelyek kiemelten fontosak. Jenei Andrea (szerk. (→ 9–1 oldal) A pedagógus megismerheti a beszédfogyatékosság fogalmát 1. szövegalkotásával kapcsolatban. kiemelt jelentőséggel a beszédfogyatékos gyermek szövegértésével. Budapest. (→ 23–24. amelyek nem vagy csak kismértékben befolyásolják a szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztését.  és a beszédfogyatékos tanuló jellemzőit. Megismerheti azokat a fejlesztési feladatokat. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. hogy melyek azok a beszédfogyatékosságok.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. képességeiről. hisz ez minden kompetenciaterület fejlesztésének elengedhetetlen alapja és az élethosszig tartó tanulás egyik előfeltétele. illetve kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. Az Ajánlás röviden bemutatja – a beszédfogyatékos gyermek olvasás. → Beszédészlelés. Munkájának hatékonyságát az utazó logopédus. ~ zavara. kutatásnak. Szövegértés-szövegalkotás. szövegalkotás fogalmával. tanuláshoz való viszonyáról. információkat nyújt a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez.

a differenciálás fontosságáról. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez.2. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. a módszerek megfelelő kiválasztásáról. részletesen → 2. oldal) Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (az alapozó szakasz és a beszédfejlesztés szakaszának moduljai 1–2. évolyamon. a pedagógus felkészüléséről. rész Adaptációs mátrix Felhívja a figyelmet a beszédfogyatékosság. olvasás. (→ 24–27. a gyermekcsoport felkészítéséről. az adatbankban. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. az integrált nevelés során használt eszközökről és az értékelés alapelveiről is. szövegértés összefüggéseire és egységben való kezelésére. oldal) – Eszköztár (→ 1. évfolyamoknak megfelelően konkrét segítséget talál. a 225–226. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 228 . oldal) Alapvető ismeretekhez juthat tanulásszervezési formákról. (→ 33–40. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. oldal) A pedagógus témaköröknek. (→ 28–31. beszédértés. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.és készségfejlesztő program. ami megkönnyítheti az integrált nevelésre-oktatásra való felkészülését. Dokumentációs útmutató (→ 1. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

(→ 1 1–17. Budapest. főként a matematikai kompetencia fejlesztésére vonatkozóan. Elemzi a matematikai kompetencia elemeit a beszédfogyatékosság Jenei Andrea (szerk. amelyek nem vagy csak kismértékben befolyásolják a matematikai kompetencia fejlesztését. van-e kapcsolat az anyanyelvi készségek szintje és a matematikai készségek fejlődése között. az befolyásolja-e a matematika tanulását. (→ 7–14. amelyek kiemelten fontosak. suliNova Kht. a megfelelő terápiás eljárások alapelveiről. Az Ajánlás a készség-. 23 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 229 . tanuláshoz való viszonyáról. a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása a pedagógus feladata. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. illetve kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. hogy melyek azok a beszédfogyatékossági fajták. képességeiről. az olvasás és az írás rendszereivel. ha beszédfogyatékos gyermek tanul az osztályban.  ~  zavara. ugyanakkor számos kapcsolata van a beszéd. (→ 17. a megfelelő motivációs bázis.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Matematika. ha igen.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek.  diszgráfia esetén részletes leírások olvashatóak a súlyosan beszédsérült tanuló megváltozott tanulási készségeiről. és azt is. Munkájának hatékonyságát az utazó logopédus.. a gyógypedagógus és más segítő szakemberek. 2006.  oldal) Fontos gondolata ennek a résznek az a megállapítás. Alapvető ismeretet ad a beszédfogyatékosság fajtáiról. kutatásnak. hogy a többségi iskolában dolgozó integráló pedagógus alapvető ismeretekhez jusson a beszédfogyatékos gyermekekről. Olyan fejlesztési feladatokat ismertet. valamint a szülők segítségével növelni tudja. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás23 információkat nyújt a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez. Meghatározza a beszédfogyatékosság és a beszédfogyatékos tanuló fogalmát. → Beszédészlelés. Az Ajánlás a matematika programcsomaggal párhuzamosan olvasva a matematikatanítás és a matematikai kompetencia fejlesztésének minden lényeges területéről ír. hogy ugyan a számolási képesség elkülönülten szerveződött rendszer. oldal) Bemutatja. A személyiség egészének komplex fejlesztése. mely beszédsérülések tünetei befolyásolják leginkább a kompetenciaterület fejlesztését. oldal) Megtudhatjuk. Elegendő ahhoz.  diszlexia. képességfejlesztés fontosságát hangsúlyozza.

 táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. az adatbankban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal) Az alsóbb évfolyamokra részletesebb ajánlásokat fogalmaz meg. A pedagógusok évfolyamonként és témakörökre lebontva képet kapnak arról. a matematika tanulásakor jó időben kapott segítség a beszédfogyatékos gyermek problémáit megelőzheti. és melyek azok a követelmények. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. és a 35. rész Adaptációs mátrix szempontjából. amelyek teljesítése a beszédfogyatékos gyermektől nem elvárható. a gyermekcsoport felkészítéséről. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség.és készségfejlesztő program. az integrált matematikatanítás során alkalmazható eszközökről és az értékelés alapelveiről is. és a 49. mit. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. a 225–226. Dokumentációs útmutató (→ 1. hogy beszédfogyatékos gyermek együttnevelése esetén mit célszerű változtatniuk. valamint kiadványunk bibliográfiájában 230 . (→ 35–42. oldal) – Eszköztár (→ 1.2. modul adaptációi. a differenciálás fontosságáról. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a módszerek megfelelő kiválasztásáról. 2. → 2. hogy az időben elkezdett terápiás eljárások. oldal) A matematikát oktató tanító/tanár alapvető ismeretekhez juthat a különböző tanulásszervezési formákról. (→ 19–34. modul adaptációi. hogyan javasolt másképp tanítaniuk. oldal) Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. évfolyamra a 33. kiemelve. évfolyamra az 5. részletesebben l. (→ 18–19. a felkészülésről. tanulók együttneveléséhez. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

2006. témaköröknek megfelelően részletesen tájékozódhatunk minden beszédhibára kiterjedően azokról a sajátosságokról. 24 Kompetenciaterület 231 . Budapest. egyéni és sérülésből adódó sajátosságainak megfelelően történjen.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Szociális.  oldal) A programcsomag céljai és feladatai összhangban vannak a beszédfogyatékos tanulók speciális szükségleteinek kielégítésével. a helyes tanulási Auer Mária Éva (szerk. oldal) Olvashatunk arról. elemzésével ad tanácsokat arra. oldal) Az Ajánlásban hangsúlyozottan szerepel. Elegendő ahhoz. módosítási lehetőségekről. hogy a többségi iskolában dolgozó integráló pedagógus alapvető ismeretekhez jusson a beszédfogyatékos gyermekek szociális. Röviden bemutatja mindhárom típusú programcsomagban a várható kimeneti elvárásokat is. hogy a beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében az ép beszélő környezet jelentős szempont. szociális. információkat nyújt a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez. ezért az egyéni sajátosságok figyelembevételével az integrált nevelés megvalósításának szolgálatába állíthatóak. suliNova Kht. tanulásszervezési formái. életviteli és környezeti kompetenciák fejlődését elősegítő programcsomag szinte minden fejlesztési feladata segíti az integrációs tevékenységet. tartalmai kiválóan alkalmasak a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére. kutatásnak. ezért integrált keretek közt történő oktatásuk minden olyan esetben támogatandó. A szociális. Az Ajánlás szerkesztője éppen ezért a beszédfogyatékos gyermek pszichés. (→ 1 1–18. (→ 9–1 1. amikor a gyermek különleges gondozási igényét a fogadó iskola biztosítani tudja.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. illetve kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. oldal) A programcsomag módszerei. (→ 8–9. A beszédfogyatékos gyermekek együttnevelése során alkalmazott módszerekről. hogy a szülőkkel való kapcsolattartás hogyan valósuljon meg. hogy a szociális kompetenciák fejlesztése a beszédsérült gyermek életkori. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás24 ismereteket. javaslatokról. kommunikációs jellemzőinek bemutatásával. életviteli és környezeti kompetenciák. életviteli és környezeti kompetenciájának fejlesztéséhez. amelyek befolyásolják a szociális kompetencia fejlesztését.. (→ 19–25.

az adatbankban. és találunk benne egy modulleírást sérülésspecifikus ajánlásokkal. évfolyamra Én és a világ – Étkezzünk egészségesen modul adaptációja. táblázat) – Jó gyakorlatok – Pedagógiai tárgyú • Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon (Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Óvodája. oldal) Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. a 225–226. részletesebben l. hasznos. amelyek segíthetnek a szociális kompetencia fejlesztésében.  oldal). Általános Iskolája. rész Adaptációs mátrix szokások kialakításáról szintén hasznos ismereteket olvashatunk. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.  oldal) Olvashatunk az értékelés szempontjairól (→ 32–33.  oldal) Részletes ajánlások találhatóak a kompetenciaterület sajátosságából fakadó speciális módszerek alkalmazására. (→ 33–35. a mindennapi tanítási gyakorlatunkat segítő eljárásokról. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. logopédiai terápiában használt eszközöket. Előkészítő Szakiskolája és Egységes Pedagógiai Szakszolgálata) • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. (→ 27–31.  oldal) Az eszközök bemutatásánál megismerhetjük azokat a speciális. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. (→ 2–27. (→ 32.2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 232 . táblázat) – Eszköztár (→ 1. → 2.

. a megfelelő tartalmak. Az idegen nyelv elsajátítása mellett – azon keresztül – a nyelvi készségek. információkat tartalmazza. amelyek a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez szükségesek. oldal) Az idegennyelv-tanítás. Budapest. a beszédfogyatékosság fajtáit. 25 Kompetenciaterület 233 . amelyet eddig is használt a nyelvórákon. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. figyelem. beszűkítve ezzel további életlehetőségeit. hogy a nyelvoktatás személyre szabott és személyhez szóló legyen. oldal) A szerkesztő a képességek. valamint a megfelelő terápiás eljárások alapelveit. kutatásnak. (→ 10–1 3. ezért a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos tanulók számára is jól alkalmazhatóak. Számos olyan gyakorlattal. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás25 azokat az idegen nyelvi kompetencia fejlesztéséhez szükséges alapvető ismereteket. A többségi iskolában dolgozó nyelvtanár olyan tudáshoz juthat a beszédfogyatékosságról. (→ 14. kompetenciák személyre szabott fejlesztését. A kiadvány a feladatok bemutatásával a bennük rejlő speciális fejlesztési lehetőségekre irányítja a figyelmet. munkaformák. 2006. a sérülésspecifikus szükségletekhez igazodó differenciált foglalkoztatást és az egyéni fejlődési ütemhez való rugalmas alkalmazkodást hangsúlyozza az idegen nyelv tanításakor.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Az idegen nyelvi programcsomagok lehetőséget biztosítanak arra. A programcsomagok moduláris rendszere remek lehetőséget nyújt a tanár számára. játékkal találkozhat. beszédmotoros ügyesség fejlesztése kiemelt szempontként jelentkezik az Ajánlásban (→ 14–23. eszközök kiválasztása felelősségteljes döntést igényel. amelyek elsősorban az alapozó időszak fejlesztési alkalmaira adnak példát. Nyelvi szintekre tesznek ajánlásokat. Idegen nyelv.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. A nyelvi kompetenciák fejlesztését bemutató fejezetben a pedagógus többnyire olyan feladatokat talál. oldal). rugalmasan igazíthatóak a gyermek képességstruktúrájához. oldal) Megismerheti a beszédfogyatékos tanulók jellemzőit. hogy a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos Hernádi Krisztina (szerk. nyelvi memória. (→ 9–10. módszerek. amely kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. suliNova Kht. hiszen a beszédfogyatékosok e műveltségi területtől való megfosztása a gyermeket kizárhatja a későbbi felsőoktatásból.

(→ 24–2. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.  oldal). oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. oldal) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldal) A csoportdinamikai tényezők az idegennyelv-tanulás esetében fontos motivációs források. a csoportmunka. az adatbankban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Jól működő. módszereket alkalmazzon. önszabályozó. a magyar mint idegen nyelv tanításáról. valamint kiadványunk bibliográfiájában 234 . mentesítés. A komplex készségfejlesztés mellett fontos feladat a részképességek kibontakoztatása.2. jól megválasztott feladatok segítségével történjen. az értékelés alapelveiről. felmentés és tanulásszervezés következményei → 27–28. kooperáció is gördülékenyebb (→ 2–30. oldal. és találhatunk az Ajánlásban egy óravázlatot is. Dokumentációs útmutató (→ 1. Különösen fontos. egymásra kíváncsi tagokból álló nyelvi csoportban a nyelvtanulás intenzívebb és könnyedebb lehet. pármunka. rész Adaptációs mátrix tanuló speciális nevelési szükségleteinek megfelelő anyagokat. a tanítás során használható eszközökről. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. hogy a nyelvi kompetenciák fejlesztése sérülésspecifikus módszerek. fejlesztése. Olvashatunk még a pedagógustól és a nem sérült tanulóktól elvárható magatartásformákról. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. összetartó. a 225–226.

  oldal). Budapest. Az időben elkezdett és tudatos. az olvasott szöveg pontos megértésének.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. illetve meglétük esetén csökkentése. készségének kialakítása. oldal) A témakörök ismertetése és kiegészítése során megállapítja. A kiadvány tartalmazza a beszédfogyatékosok főbb képességfejlesztési elveit és területeit 1–6. Mindezen célok megvalósításához adnak az Ajánlás26 szerkesztői a mindennapokban a kompetenciafejlesztés során alkalmazható ismereteket. hogy a beszédfogyatékos tanulók életpálya-építési kompetenciájának fejlesztésében ugyanazok a terápiás alapelvek érvényesülnek. 26 Kompetenciaterület 235 . az írásbeli közlés helyességének. érdekeit. 2006. oldal) Hernádi Krisztina – Tóth Lászlóné (szerk. Szükséges a tanulók intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő olvasás/írás jártasságának. meghatározza a kimeneti elvárásokat az alapfok és a középfok végén. a beszédfogyatékosságot mint állapotot megismertetni az adott tanulóval és a befogadó osztályközösséggel. életpálya-építés lehetővé teszi a sikeres társadalmi integrációt és az egyéni sikeresség. Hangsúlyozzák. Témakörönként és évfolyamonként konkrét példákat kínálva teszi gyakorlatcentrikussá ajánlásait. öröm. boldog élet megvalósítását. a tanuló egyéni sajátosságait és a beszédfogyatékosság típusát. (Természetesen mindig figyelembe véve az érintett tanuló személyiségi jogait.) Fontosnak tartja körbejárni az adott beszédfogyatékosságot. évfolyamon. Javasolja az egyes témaköröknél. valamint azokat az oktatási többletfeladatokat. mint a logopédiai terápia során. tanácsokat. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. hogy ezek tartalma nem sérti a beszédfogyatékos gyermekek érzékenységét. hangsúlyozva a fejlődés lehetőségeit és a segítségnyújtás fontosságát és módjait. amelyek az életpálya-építési kompetencia fejlesztési céljainak eléréséhez szükségesek. életpálya-építés.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. ahová ez illeszkedik.. Ismertetik a beszédfogyatékosságok fajtáit. (→ 1–22. súlyosságát figyelembe vevő pályaorientáció. a kórképre épülő másodlagos tünetek kialakulásának megelőzése. (→ 23–32. és 7–12. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az életpálya-építés a beszédfogyatékos gyermekek nevelésében-oktatásában kiemelt fontosságú. suliNova Kht. a többi gyermek életkori sajátosságait. jellemzőit (→ 7–1. valamint a tanuló kifejezőképességének fejlesztése.

nagy egyéniségek témakör – Szülők és kicsinyeik az állatvilágban modul adaptációja. amelyeknek feldolgozása fokozott figyelmet vagy más módszert. szövegértési-szövegalkotási problémák stb. segédeszközök biztosítására. ennek ellenére az esetek többségében a 7–12. Dokumentációs útmutató (→ 1. komplex terápiában részesül az 1–6. a verbális kifejezőkészség akadályozottsága. intenzív. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon. évfolyamon. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. (Pl.és készségfejlesztő program. tanulók együttneveléséhez. (→ 32–3. rész Adaptációs mátrix A beszédfogyatékos tanulók többsége hosszan tartó. eredményes tanulási folyamatban. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. évfolyamra Hősök.) Ennek következtében továbbra is szüksége van speciális. hogy az adott tünet szempontjából melyek azok az érintett témakörök. amit célszerű otthoni gyakorlásra és tanulásra is biztosítani. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. az adatbankban. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 236 . mint pl. példaképek. illetve a Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. évfolyamon mégis maradványtünetek gátolhatják a zökkenőmentes. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. részletesebben l.2. → 2. tanulásszervezési eljárást igényel. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Befejezésül ismerteti a beszédfogyatékos tanulók tanítása során alkalmazható módszereket. a pedagógustól elvárható magatartásformákat. oldal) – Eszköztár (→ 1. egyéni megsegítésre. oldal) Az Ajánlás a beszédfogyatékosság fő tünetei alapján elemzi a kompetenciaterület témaköreit és felhívja az olvasó figyelmét arra. valamint az értékelés alapelveit is. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a nyomtatott szöveg hanganyagváltozata. a 225–226. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. munkaformákat.

hátrányairól. diszgráfia leküzdésében. Koordináló tevékenységükkel ezt a fontos munkát is segíthetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények. Az Útmutatóból megismerhetik a magyar logopédiai élet fejlődését és azokat a jogszabályok adta lehetőségeket. valamint az érdeklődő szakembereket és szülőket. valamint speciálisan a beszédfogyatékos gyermekek integrációjáról is.. Olvashatnak a logopédiai hálózat fejlődéséről. Ezen túlmenően az együttnevelés megkönnyítése érdekében diagnosztikus tevékenységgel. a → diszlexia. a logopédiai centrumok. amelyek a mai közoktatási gyakorlat számára biztosítják a sajátos nevelési igényű gyermekek közül a beszédfogyatékosok korszerű integrációját. új szerepkörrel bíró általános pedagógia intézményeiben. Ványi Ágnes – Róth Márta: Útmutató beszédfogyatékos gyermekek.és iskoláskorú gyermekek beszédbeli rendellenességeiről. tanácsadással segíti a többségi pedagógusokat és a szülőket a beszédzavarok. oldal)  A szerzők ismertetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) létrehozásának törvényi hátterét és azokat a szakmai szolgáltatásokat. A szerzők kiemelt fontosságúnak tartják. suliNova Kht. hogy a logopédia kompetenciahatárainak megtartásával megfelelően találja meg a helyét a megváltozott. decentrumok előnyeiről. A logopédia és a logopédusok feladatai az elmúlt évek oktatáspolitikai változásainak hatására módosultak. az óvodás. a logopédiai szolgáltatás speciális megjelenési formáiról.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások SNI-gyermek Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató27 a beszédfogyatékos gyermekek intézményi ellátásáról tájékoztatja az integrálás lehetőségeivel foglalkozó intézményvezetőket. feltételeinek megteremtése és lebonyolítása. pedagógusoknak. (→ 5–7. az integrációról általában. oldal) E rendszerben természetesen a logopédus legjelentősebb feladata a terápiás munka szervezése. amelyekkel segítségére lehetnek a befogadó intézményeknek. Módszertani intézményi útmutató. 2007 . tanulók együttneveléséhez. 27 237 . Olvashatnak a beszédfogyatékosságok súlyosság szerinti osztályozásáról. a beszédfogyatékos gyermekek együttnevelését vállaló többségi pedagógusokat. Budapest. (→ 7–20.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. (→ 21. oldal)  A kiadvány bemutatja azokat az utazótanári feladatokat. rész Adaptációs mátrix A beszédfogyatékosok integrációját elősegítő Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények 2004 szeptemberétől működnek. (→ 25–2. történetét. oldal) Az utolsó fejezet bemutatja az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként működő Fővárosi Beszédjavító Intézet munkáját. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. táblázat)  – Eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 238 . tanulók együttneveléséhez. amelyek lehetőséget biztosítanak a többségi pedagógusok számára a beszédfogyatékos gyermek együttneveléséhez szükséges feltételek megteremtésében. oldal)  Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek.2. az adatbankban. a 225–226. A fejezetben olvasható kulcsszavak a gyógypedagógus és a többségi pedagógus együttműködésének szükségességét hangsúlyozzák. (→ 23–25. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. integrációt segítő elméleti és gyakorlati tevékenységét. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1.

A mindennapi nevelés-oktatás során is alkalmazhatóak. hogy ezáltal a gyermek teljes testével tapasztalja meg azt. hogy „A játékon keresztül tanulni kényelmes és sokkal eredményesebb. 28 239 . amelyek csak a logopédiai terápia során alkalmazhatóak. A leírások rövid magyarázatokkal. amelyek speciálisan a beszédfogyatékos gyermekek fejlesztésére alkalmasak. kiképzett gyógypedagógus és pszichológus szakember végezheti el. A szerzők olyan terápiás eljárásokkal. a speciális vizsgáló eljárásokról. Felhívják a kollégák figyelmét arra. tanári segédletek bemutatása történik meg. Rövid. 2008. segédleteket. tanulói. a fejlesztés elveit és lehetőségeit. a leírt eszköz. fejlesztő játékokat – a beszédfogyatékosság tüneteinek megfelelően mutatja be. eszköVányi Ágnes (szerk. mint merev tanulási helyzetbe vonni a gyermeket. Megismerhetik a játék mint fejlesztő eszköz használatát. hogy fizikailag megragadjunk valamit.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások SNI-gyermek Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóból28 a pedagógusok megismerhetik azokat az eszközöket. Az integráló pedagógusok megismerhetik a különböző beszédhibákat és kezelésüket. A beszéd-rendellenességek tüneteinek megfelelően olyan játékokkal. tanári segédletekről olvashatnak. A speciális eszközök alkalmazása többek között lehetővé teszi a magas színvonalú differenciálást is. érthető definíció után a terápia tartalmáról. tanulók együttneveléséhez. Külön fejezet szól azokról az eszközökről. A további fejezetekben a többségi pedagógusok által is használható játékok és az ezekhez szükséges eszközök. vidám dolog. A játék mulatságos. és lehetőséget ad arra. ismertetőkkel ellátottak. A gyermekkorban ez a legfontosabb. A szerzők kiemelik.” Kiemelik a játékban és a játékszerekben rejlő fejlesztési lehetőségek fontosságát.. Ezeket logopédusi tanácsadás mellett beépíthetik az oktatás folyamatába. a tanítási folyamatba beépíthetőek. hogy a vizsgáló eljárásokat csak az arra felkészült. kiadványokról. mert alapképzettségük és a fejlesztő eszköz jellege ezt lehetővé teszi. segédanyag fényképét is megtekinthetik. Budapest. Az eszközöket – játékokat. amelyeket a pedagógusok maguk is alkalmazhatnak. Educatio Kht. eszközökkel is megismertetnek. eszközökről. tanulói. A játék kiválasztásának és a fejlesztés hatékonyságának szempontjaira is ajánlásokat tesznek.): Sérülésspecifikus eszköztár beszédfogyatékos gyermekek.

Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 240 . beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. rész Adaptációs mátrix zökkel ismerkedhetnek meg a többségi pedagógusok.2. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. A beszédfogyatékos gyermekek sikeres integrációja érdekében az ismertetett eszközök használatára szüksége lehet az integráló pedagógusnak is. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Ehhez nyújt hasznos segítséget a kiadvány. amelyeket a logopédusok nap mint nap használnak. a 225–226. tanulók együttneveléséhez. az adatbankban. Dokumentációs útmutató. Módszertani intézményi útmutató (→ 1.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóból29 a többségi pedagógusok megismerhetik azokat a legfontosabb dokumentumokat. 29 241 . amelyeknek szere- Róth Márta – Ványi Ágnes: Útmutató beszédfogyatékos gyermekek. gyermekvédelmi és egyéb dokumentumokról. megvalósítása. §-ához szerkesztett 2. Dokumentációs útmutató. 1–1 A szerzők bemutatják a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó intézményi dokumentumokat. differenciáldiagnózis felállítása. A beszédfogyatékos gyermekeket az Országos Beszédvizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálja. Ennek ismeretében lehetséges a pontos diagnózis. 2007 .. a gyermekek integrációját elősegítő tanügyi dokumentumokat. E célból azok az adatok kezelhetők. valamint olvashatunk azokról a módosításokról. amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. tanulók együttneveléséhez. a logopédiai kezelés megkezdése. Részletes leírás található a gyermekkel érkező orvosi. (→ 1 5–1. amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. Ismertetik a logopédiai terápia során használatos dokumentációs rendszert: az egyéni fejlesztési tervet. oldal)    A nevelési-oktatási intézmény tartja nyilván azokat az adatokat. oldal). a felhasználható terápiás lehetőségeket és az ehhez alkalmazható eszközöket. leírásokat találhatunk a közoktatási dokumentumokról. a logopédiai fejlesztő munkát kísérő adminisztrációt. Budapest. amelyek a beszédfogyatékos gyermeket kísérik: az orvosi-gyógypedagógiai-pszichológiai szakvéleményeket. A vizsgálat eredményeit a szakértői bizottság szakértői véleményben rögzíti. Olvashatnak a komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatról és annak részeiről. oldal) A közoktatási intézmények3–1 ben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatokat a közoktatási törvény 40. Az útmutatóban egy fiktív szakértői vélemény és annak értelmezése is megtalálható (→ 1 3. Az Útmutatóban definíciókat. A dokumentáció megismerése minden. suliNova Kht. a forgalmi naplót és a nyilvántartási tasakot. számú melléklet határozza meg. illetve az osztályban folyó differenciált együttnevelés megtervezése. (→ 1 5. a munkanaplót. a gyermekkel foglalkozó pedagógus számára hasznos lehet.

A logopédiai kezelés során megfogalmazott célokat. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldal)  Olvashatunk még az Útmutatóban a mentesítés és tanulásszervezés következményeiről. (→ 17–19. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 242 . a 225–226. az adatbankban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. eszközöket. feladatokat. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. A terápiás program a beszédterápiás munka számára tantervi funkciót lát el. tanulók együttneveléséhez. rész Adaptációs mátrix pelniük kell ezekben. (→ 20–27. valamint a beszédfogyatékossághoz kapcsolódó BNO-kódok felsorolását is megtalálhatjuk. műszereket is bemutatja. Az Útmutató beszédfogyatékossági típusokra lebontva részletesen ismerteti a beszédfogyatékos gyermekek számára összeállított terápiás programokat. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. ha sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésére vállalkozik az intézmény.2. fejlesztésével összefüggő dokumentumok bemutatása a lehetséges fejlesztési eljárások. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. oldal)  A gyermek fejlődésével.és készségfejlesztő program. táblázat) – Jó gyakorlatok: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. a befogadás sikerének méréséről. a vonatkozó törvényekről és rendeletekről. terápiás tartalmakat. terápiák bemutatásán keresztül történik.

ajánlásokat ismerhetnek meg. megfelelő használatára a modulok végén találhatók javaslatok (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció). ezért kívánatos a modulok és az Ajánlások együttes használata. munkaformákra. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A beszédfogyatékos gyermekek együttnevelését segítő adaptált modulok konkrét. differenciálásra. lebonyolítására. a mindennapokban használható javaslatokat. és tették ezzel alkalmassá őket arra. 1 szociális) gyógypedagógus-logopédusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. 1 életpálya-építési. − A feldolgozás menetében található ajánlásoknak. 243 . amelyek megtanítása. kiegészítéseknek megfelelően a modulvázlatok kiegészítése is megtörtént (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció). eszközökre vonatkozóan (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció) − A feldolgozás menetében mind a tanári. A modul céljának és a beszédfogyatékos gyermek fejlesztési céljainak megfelelően a következő területeken találhatóak kiegészítések. − Az eszközök. Olvasásuk közben olyan. módosító eljárásokat. adaptálására találhatóak jó tanácsok. A modulokban nem szerepelnek olyan általános tudnivalók. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. A kiválasztott modulokat (4 matematikai. hogy a beszédfogyatékos gyermekek együttnevelése során alkalmazhatóak legyenek. feladatlapok módosítására. 20 szövegértési–szövegalkotási. mind a tanulói tevékenységek megszervezésére. ötletek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások SNI-gyermek Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. módszerekre. Itt olvashatóak azok a tartalmak is. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. amelyeket az Ajánlások tartalmaznak. ajánlások: − A képességfejlesztés fókuszai (matematika moduladaptációk beszédfogyatékos gyermekeknek) − Sérülésspecifikus ajánlások (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció) − Ajánlások a célcsoportra. illetve elhagyása mindenképpen szükséges a beszédfogyatékos gyermek integrált nevelésekor (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció).

 táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldal) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. az adatbankban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. nagy egyéniségek témakör – Szülők és kicsinyeik az állatvilágban Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. modul) − Szociális. és 35. évfolyamra (5. 2 adaptált modul a 2. Dokumentációs útmutató (→ 1. rész Adaptációs mátrix Beszédfogyatékos szempontú mintamodulok (a modulok részletes áttekintése a → 2. tanulók együttneveléséhez. és 49. életviteli és környezeti kompetenciák: 1 adaptált modul az 1. a 225–226. évfolyamra (33. évfolyamra: Én és a világ – Étkezzünk egészségesen! − Életpálya-építési kompetenciaterület: 1 adaptált modul az 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 244 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. évfolyamra: Hősök. táblázatban): − Szövegértés-szövegalkotás: 20 adaptált modul az 1–2. évfolyam alapozó és beszédfejlesztô szakaszához − Matematika: 2 adaptált modul az 1. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. modul).2. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. példaképek.

és eszközgyűjtemény” – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez A program célja azoknak a részképességeknek a fejlesztése. óVoDÁBAN És IsKolÁBAN – Pedagógiai tárgyú • Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon A fejlesztés célja ezzel a gyakorlattal a nyugodt. játékot. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódók: SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában A nevelés során alkalmazott szemléltetés. a szükséges speciális módszerek. Olyan fejlesztő program. amely mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesen használható. terápiás eljárások. akár egy-egy feladatot. a feszültségek és problémák feloldása úgy. az egészséges és az SNI-gyermekek kommunikációs készségének. a problémát maga keresi és oldja meg. 245 SNI-gyermek . eszközök bemutatása. együttműködésüknek fejlesztése. melyek könynyebbé teszik az alap-kultúrtechnikák sikeres elsajátítását. különös tekintettel az integrált nevelésre A program célja a másságot elfogadó környezet megteremtése. technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. hogy a gyermek saját irányítása alatt áll. módszerek. speciális didaktikai eljárások. feladat. alkalmazkodóképességüknek. – A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képességés készségfejlesztő program.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok óVoDÁBAN – A szakmai és szakszolgáltatók. békés légkör megteremtése. A program részleteiben is alkalmazható. részképességeinek. önállóságuknak. akár egyes fejezeteket kiemelve. • „JÁTÉKA játék-.

a matematikai logika és a közösségfejlesztés területén a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében. rehabilitációs foglalkozásokon lehetőséget biztosít a részképességek. A Lőrincz-féle fajátékrendszer a nevelő-oktató munkában és a habilitációs. IsKolÁBAN – „Mucsi palánták” – „Palánta” fejlesztő-felzárkóztató-integrációs-képességkibontakoztató program Mucsiban 246 .2. rész Adaptációs mátrix • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában.

  oldal). Módszertani intézményi útmutató). étkezés. amúgy igen lényeges szegmensein kívül középpontba helyezi a közösségi élet szokásainak megalapozását. Természetesen mindezt játéktevékenységbe ágyazottan. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. a testséma. gyermekcentrikus szemlélettel teszi. Hangsúlyos a nagymozgások. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek.. Az Ajánlás tartalmazza az értelmileg akadályozott kisgyermekek sikeres integrációjának „receptgyűjteményét”. a matematikai. öltözés-vetkőzés. valamint a korai fejlesztés fontosságáról (→ 5–12. az ének-zenei készségek (→ 12–38. A szerző részletesen kimunkált foglalkozási formákat és tartalmakat tár az olvasó elé a pszichomotoros és kognitív funkciók területeiről. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. szülők. Módszertani intézményi útmutató. oldal és Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. Óvodai nevelés. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldal) . szobatisztaság.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. a beszéd. testedzés –. a kommunikáció. Kompetenciaterület Kiadvány típusa 247 . az együttnevelés valamennyi szereplőjének (befogadó és integrált kisgyermekek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. WC-használat. a vizuális percepció. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. a szociabilitás és a szűkebb-tágabb környezet ismeretének kiművelése. suliNova Kht. óvodapedagógusok. a finommotorika. A környezeti és egészségnevelési program a szokásos – testápolás. 2006. a kommunikáció. tanulók együttneveléséhez. táblázat) 30 Szabó Borbála (szerk. a munka jellegű tevékenységek és hagyományok ápolását (→ 3–38. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásból30 az integráló pedagógus hasznos információkhoz jut a törvényi vonatkozásokon túl az Óvodai nevelés irányelveiről. tanulók együttneveléséhez. Budapest. gyógypedagógus és más segítő szakemberek) szerepéről. Kiemelt fejlesztési területek a kooperáció. valamint az iskolába való átmenet segítését is.

különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár • anartria • autoagresszió • bazális stimuláció • beszédterápia • Dévény-féle speciális manuális technika • echolália • epilepsziával élô gyermekek nevelése • értelmi akadályozottság • értelmi fogyatékosság • fejlesztô felkészítés • genopátia • halmozott fogyatékosság. az adatbankban.2. rész Adaptációs mátrix – Jó gyakorlatok: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség.és készségfejlesztő program. oligofrénpedagógus • organikus idegrendszeri sérülés • pszichomotoros fejlesztés • pszichomotoros zavarok • sztereotip túlmozgások • tanulásban akadályozottság • társuló fogyatékosság – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. halomozottan fogyatékos • korai fejlesztés és gondozás • kóros reflexek • oligofrénpedagógia. valamint kiadványunk bibliográfiájában 248 .

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Kompetenciaterület Értelmileg akadályozott gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. 2006. valamint tanulásszervezési leírást. eszköztárjavaslatot nyújt át a szerző az integráló pedagógusnak. az első önálló verbális szövegalkotásokig. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. suliNova Kht. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (9 adaptált modul az alapozás és a beszédfejlesztés szakaszaihoz) (→ 2. későbbi életkorban pedig tanulásban akadályozottak (régen kisegítő) iskoláiban tanultak. egyéni fejlesztési. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a testséma és percepció fejlesztésén át vezet az út a szóbeli szöveg megértéséig. Szövegértés-szövegalkotás. Az értelmileg akadályozott (értelmi képességeikben középsúlyos fokban sérült) gyermekek integrációja kisgyermekkorban. Budapest. de kellő realitásérzékkel mutatja be az értelmileg akadályozott gyermekek fejlődési és tanulási sajátosságait..és finommozgások koordinációján. oldal) Ezen a bizonyos úton Ön nem lesz egyedül. oldal) A nyelvi kompetenciák kialakítása kis lépésekben.  oldal) Részletes. A szövegértés-szövegalkotás programcsomag Ajánlása31 a kimunkált elméleti alapokon túl gyakorlatorientált ismereteket is kínál. (→ 38–40. táblázat) Szabó Borbála (szerk. mind a külföldi elméletek hangsúlyozzák a speciális nevelési szükségletű gyermekek integrációjának fontosságát. konkrét példákkal illusztrált módszertani. a fokozatosság elve mentén valósulhat meg. a valódi olvasásig és írásig. bölcsôdében és óvodában terjedt el. Többségi iskolákban történő együttnevelésük – a kevés vidéki példától eltekintve – napjainkban még nem jellemző.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. magatartászavarral küzdő vagy tanulásban akadályozott gyermekekről beszélnek. munkáját mindvégig segíti az utazó gyógypedagógus. 31 SNI-gyermek 249 . életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Mind a hazai. (→ 7–12. Szeretettel. A nagy. taunlók kompetencia alapú fejlesztéséhez. (→ 12–38. de többnyire ilyenkor érzékszervi sérültekről és a tanulási.

rész Adaptációs mátrix – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1.2. különös tekintettel a „Hatékony iskolát mindenkinek. tanulók együttneveléséhez. a 248. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: a Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. táblázat) – Eszköztár (→ 1. avagy integrált nevelés a gyakorlatban” című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához32 – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 32 A Gyermekek Háza jó képességű Down-szindrómás gyermekeket is fogad. 250 . Módszertani intézményi útmutató.

(→ Eszköztár) A matematikai kompetencia fejlesztésének kulcsterületei: – elemi tapasztalatok gyűjtése a tárgyak kiterjedéséről. Kajáry Ildikó – Ruttkai Leventéné (szerk. kivonás).Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Kompetenciaterület Értelmileg akadályozott gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. – rendszerezés. oldal). – szöveges feladatok. formai tulajdonságairól. – pénzhasználat.. változások érzékelése. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Az Ajánlás33 jól használható segítsége Önnek az értelmileg akadályozott gyermek – nemcsak – matematikai kompetenciájának fejlesztése során. Matematika. – különbségek. deduktív következtetés (→ 8–9. – tárgyak mennyiségi. viszonyítások. becslés. Az általános alapelveken. mérés. a tankönyvek. Természetesen az Ön eszköztárából nem hiányozhat a fejlesztési feladatok sora sem: – a szükséges alapkészségek kialakítása. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. gyakorlása. – alapvető tér. számítás. – tárgyak tulajdonságok szerinti csoportosítása. számlálás. Budapest. – mennyiségekkel végzett műveletek (többnyire csak összeadás. – számolás. metakogníció. – térbeli és időbeli tájékozódás. összehasonlítások. alapvetéseken. valószínűségi szemlélet. kombinatív gondolkodás. – induktív. formai tulajdonságainak megismerése. – mennyiségi következtetés. jellemzőkön és szempontrendszereken túlmenően részletező és empirikus megközelítésű információkat kínál az integráló pedagógusnak a tanítási-tanulási folyamat irányításához. – mennyiségfogalom kialakítása.és időbeli relációk alkalmazása. az egyéni fejlesztési tervek készítéséhez és értelmezéséhez. 2006. – mértékegységek. mérések. 33 SNI-gyermek 251 . taneszközök alkalmazásához és a „reálisan optimista” kimeneti elvárásokhoz. – mennyiségek felismerése. suliNova Kht.

évfolyamra (49. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.) és két adaptált modul a 2. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: a Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához [egy adaptált modul az 1. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.2. táblázat) – Eszköztár (→ 1.)] (→ 2.. az adatbankban. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. munkáját segíti az utazó gyógypedagógus és ajánlott integrációs szakanyagaink. rész Adaptációs mátrix Mindezek megvalósításában Ön nem lesz egyedül. 35. Dokumentációs útmutató (→ 1. a 248. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. évfolyamra (33. valamint kiadványunk bibliográfiájában 252 . tanulók együttneveléséhez.

színtereit. A kiadvány részletesen tárgyalja a felmerülő problémák megoldási lehetőségeit. az életvezetési technikák elsajátítására. a mérés-értékelés specifikumairól mind alap-. de azok megélése. Budapest. és 25. mint a többségi gyermekeket. életviteli és környezeti kompetenciaterület alkalmas a szocializációs képességek kiemelt fejlesztésére.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. a kommunikáció. oldal). a beszéd fejlődésének sajátos útja. 34 SNI-gyermek 253 . a lassú tanulási tempó. Átfogó képet kap az olvasó az egyes képességfejlesztési területek kimeneti elvárásairól. valamint egy konkrét modul szakmai elemzése. életviteli és környezeti kompetenciák. Szociális. gyakoroltatására. a személyiség gazdagítására. (→ 7–8. a mozgás. az önkiszolgálás. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Az értelmileg akadályozott gyermek személyiségfejlődését jelentősen módosítja a kommunikáció. Az értelmileg akadályozott gyermekeket ugyanazok a (pozitív és negatív) társadalmi hatások érik. feltételezve a szociális-kulturális közeg meglétét. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.. mind középfokon (→ 1–19. Csákvári Judit (szerk. a toleráns magatartásra nevelésre és nem utolsósorban az eredményes társadalmi integráció feltételeinek megteremtésére. a figyelem ingadozása. A sajátos nevelési igény szükségletre.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Kompetenciaterület Értelmileg akadályozott gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a kognitív funkciók és az általános tájékozottság fejlesztésének metódusait. tanulásszervezési formáit és eszközeit. betegségek. feldolgozása és a rájuk adott válaszok speciálisak. az alacsony fokú terhelhetőség. Jelentős adaptációs segítséget jelent az integráló pedagógus számára a programtervben megjelenő témakörök. a megismerő funkciók késleltetettsége. problémára. a szociabilitás. 2006. maga az értelmi sérülés mértéke és az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok. oldal) Ezen specialitások kezeléséhez és az integráltan nevelődő értelmileg akadályozott gyermek eredményes habilitációjához nagymértékben hozzájárul az Ajánlás34. a személyes vonásokra utal. suliNova Kht. A szociális.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 254 . táblázat) – Eszköztár (→ 1. A mozgás szerepe.2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. fontossága az egészséges életmód kialakításában) (→ 2. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. rész Adaptációs mátrix Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (két adaptált modul az 1. évfolyamra: Én és a világ – Étkezzünk egészségesen. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 248. az adatbankban. tanulók együttneveléséhez.

személyiség. oldal) A kiadvány számos információt tartalmaz az önálló életvitelre még felnőttkorban sem képes fiatalok megsegítésének intézményi hátteréről. Módszertani intézményi útmutató. életpálya-építés. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (egy adaptált modul az 1. − az „iskolapadon túli lehetőségek” alapos kimunkálás után kerültek az olvasó elé. − a szociabilitás. (→ –12. Akár családban marad. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. évfolyamra: Hősök. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. suliNova Kht. táblázat) – Eszköztár (→ 1. 35 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 255 .): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. táblázat) Ari Pálma Katalin – Czibere Csilla (szerk. többek között az értelmi fogyatékosok napközi otthonáról. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás35 ismerteti az értelmi fogyatékosság kóroki tényezőit. fejlődési anomáliáit. Dokumentációs útmutató (→ 1. − a tehetséggondozás. az Ön segítségével mindenképpen hasznát veszi a felkínált kompetenciafejlesztési lehetőségeknek.és közösségfejlesztés.. tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek.  oldal  és  Módszertani  intézményi  útmutató). nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) (→ 2. a szociális foglalkoztatójáról és egyéb célszervezetekről (→ 1 3–14. Budapest. példaképek. (→ 12–1 3. akár intézményi elhelyezésben él majd felnőttként az értelmileg akadályozott fiatal. oldal) Az életpálya-építési kompetencia szempontjából legrelevánsabb témák. valamint – a szegregált és integrált nevelés adta lehetőségek felvázolásával – azok korrekciós lehetőségeit. 2006.

rész Adaptációs mátrix – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 248. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 256 .2.

együttnevelésük lehetőségeiről és az integráció valamennyi szereplőjének státuszáról. Budapest. illetve az integráció szereplőinek ismerete.  oldal). suliNova Kht. lehetőségeiről és teendőiről. szolgáltatásairól. útmutatók javaslatai − Kapcsolattartás a befogadó intézmény vezetésével és pedagógusaival − Utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése – egyéni fejlesztési terv készítése − Az SNI-tanuló egyéni fejlesztése. a segítő és nehezítő tényezők. 36 257 . Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények céljáról.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató36 információkat nyújt a sajátos nevelési igényű tanulók képzésének történetéről. a pedagógusközösség – befogadó és befogadott részről egyaránt – és az intézményfenntartó segítő attitűdje. Komoly sikerkritérium a családok. a habilitáció-rehabilitáció megvalósítása − Módszertani segítségnyújtás. 2007 . a gyermekcsoport. A befogadott gyermek/tanuló és pedagógusai azonban nem nélkülözhetik az EGYMI-k segítségét (→ 1 3–23. Az inkluzív intézmény pedagógusainak segítséget jelent az óvodai nevelés és az iskolai oktatás sajátos alapelveinek.. Módszertani intézményi útmutató. „klienseiről”. a befogadó intézményeknek kínált szolgáltatásra kiemelten szeretnénk felhívni a figyelmet. tanmenetek. − Pedagógiai Program – inklúziós módosítási javaslatok − Tantervek. szak.és szakmai szolgáltatásairól teljes körű képet kap az olvasó. szervezeti felépítéséről. Néhány. tanulók együttneveléséhez. tréningek szervezése és tartása többségi pedagógusok részére − Vonatkozó szakirodalom-gyűjtemény gondozása − Szülői klub működtetése − Integráló intézmények felkutatása és regisztrálása Kajáry Ildikó – Ruttkai Leventéné: Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. konzultációs lehetőségek − Speciális ellenőrzési-mérési-értékelési rendszerek felkínálása − Gyógypedagógiai metodikai és eszközrendszer frissítése − Az SNI-gyermekek reális pályaorientációjának és továbbtanulásának segítése − Továbbképzések.

pedagógiai optimizmust és – nem utolsósorban – speciális tudásokat kíván a pedagógustól. Dokumentációs útmutató (→ 1. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 248. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Tiszteletre méltó vállalásához kíván Önnek segítséget nyújtani ez a kiadvány.2. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 258 . rész Adaptációs mátrix Az értelmileg akadályozott tanulók integrált nevelése többségi közoktatási intézményekben elhivatottságot. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

Tájékoztat a sajátos nevelési igényű gyermek eszközhasználatának és játéktevékenységének sajátosságairól. játékok. − vizuális percepció. − alak-háttér konstancia. Educatio Kht. térészlelés. − szem-kéz koordináció. − vizuomotoros koordináció. − komplex vizuális-akusztikus figyelem. − hangszín-differenciálás. 37 259 . füzetek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az értelmileg akadályozott gyermekek. − szín-. − szemmozgás. Ezek lehetnek a köznapi élet tárgyai. 2008. Általában elmondható. Ruttkay Leventéné – Kajáry Ildikó (szerk. illetve a használati módozatokról. hogy az értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztéséhez nagyon sok és gyakori eszközhasználat szükséges.): Sérülésspecifikus eszköztár értelmileg akadályozott gyermekek. − hallási diszkrimináció. − akusztikus ingerkeltés. szemléltetőeszközök. − ritmusérzék. A regiszter funkció és használat helye szerint rendszerez: tantermi berendezések. Budapest.és kompetenciaterületeket: − auditív figyelem. − auditív észlelés. tanulók együttneveléséhez. számítástechnikai eszközök. Az ajánlott képességfejlesztő eszközök differenciált sora ad tájékoztatást a lehetőségekről. tanulók együttnevelését segítő eszközrendszer37 több mint ötven színes ábra segítségével – képes mellékletként – ad e témában átfogó képet az integráló pedagógusoknak. forma-. munkafüzetek. − taktilis észlelés. képességfejlesztő szoftverek. speciális taneszközök. − beszédhallás. készség. taneszközök. feladatgyűjtemények. tankönyvek. audiovizuális és más technikai eszközök.. kiemelten az alábbi fejlesztendő képesség-.

− megfigyelőképesség. íz-. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. − időrelációban való tájékozódás. hallás-. − szín-. Dokumentációs útmutató (→ 1. egyeztetések. lateralitás. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. − látás-. − szám. tanulók együttneveléséhez. − rész–egész viszony. később „tantárgyak” művelésében. Az alapkészségek fejlesztésén túl számos speciális eszköz segíti a gyermek és pedagógus közös munkáját az egyes kompetenciaterületek. formakiterjedés. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. rész Adaptációs mátrix − testséma. − ok-okozati kapcsolatok. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek.2. − analízis-szintézis. az adatbankban. színes ábrái. fejlesztő eszközök képei. − téri orientáció. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a 248. − reprodukciós képesség. − fogalmi gondolkodás. valamint részletes használati tanácsok és szakszótár teszi teljessé a sérülésspecifikus eszközkatalógust. szagérzékelés komplex finomítása. Képsorozatok. valamint kiadványunk bibliográfiájában 260 .és mennyiségfogalom kialakítása.

évi LXXIX. SzMSz. oktatási intézményektől származó dokumentumok. törvény a közoktatásról és módosításai. Nat. bizonyítvány. helyi tanterv. pedagógiai vélemény. tanulók együttneveléséhez. a tanulói mérés-értékelés dokumentumai. továbbképzések dokumentációja. és intézményi nevelésének minden területéhez szervesen illeszkedik. jegyzőkönyvek. a teljes inklúziós dokumentációs rendszert tartalmazza: − jogszabályok (1993. értekezletek szakmai jegyzőkönyvei). egyéni tanulói órarend és terápia. órarend. adatkezelési szabályzat. házirend. etikai kódex. feljegyzések. Kerettanterv. 2007 . nevelési. felmentés. − a befogadó intézmény és a módszertani intézmény közötti dokumentumok (intézmények közötti megállapodás. 38 261 . évi LXXVI. értesítő. − az SNI-gyermekkel az intézménybe érkező dokumentumok (szülői dokumentumok. napló. szakmai munkaterv. egyéni fejlesztési terv. egészségügyi dokumentációk. Mellékleteként jelennek meg: − Szülői nyilatkozat a gyermek adatairól − Anamnézis − Orvosi javaslat − Gyógyszerszedés rendje − Szakvélemény Kajáry Ildikó – Ruttkai Leventéné: Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. Budapest. tanúsítvány. suliNova Kht. A gyűjtemény kiterjed az értelmileg akadályozott gyermek teljes tanulói életútjára.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató38 teljessége és dokumentummintái nélkülözhetetlen gyakorlati segítséget nyújtanak az integráló pedagógusok számára. gondozási. − befogadó intézményi dokumentumok (alapító okirat.. partneri elégedettség mérése). Dokumentációs útmutató. 1993. tantárgyfelosztás. Irányelvek. szakértői bizottsági felülvizsgálatot kérő lap. pedagógiai program. munkaköri leírások. a pszichológiai-pedagógiai státusz dokumentumai). többször módosított törvény a szakképzésről).

Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. a 248. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 262 .2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. rész Adaptációs mátrix − Tanulócsoport felkészítése az új osztálytárs fogadására (osztályfőnöki óra tervezete) − Az értelmileg akadályozott tanulók teljesítményének mérése és értékelése Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók együttneveléséhez. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Eszköztár (→ 1.

lebonyolítására. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés Az értelmileg akadályozott gyermekek együttnevelését segítő kompetencia alapú modulok konkrét. – ajánlások a célcsoportra.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. eszközökre vonatkozóan. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. A kiválasztott modulokat értelmileg akadályozott gyermekeket tanító gyógypedagógusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. – a feldolgozás menete mind a tanári.) és két adaptált modul a 2. A modulokban nem szerepelnek azok az általános tudnivalók. – sérülésspecifikus ajánlások. és 35. módosító eljárásokat. táblázat) – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. évfolyamra (33. és ezzel tették alkalmassá az együttnevelés során történő alkalmazásra. élménypedagógiai elemekkel gazdagított foglalkozási modulokat ismerhetnek meg. évfolyamra (49. munkaformákra. illetve elhagyása mindenképpen szükséges az értelmileg akadályozott gyermek integrált nevelésekor. Olyan. ajánlások: – a képességfejlesztés fókuszai. A modulok céljának és az értelmileg akadályozott gyermek fejlesztési céljainak megfelelően a következő területeken találhatóak kiegészítések. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. Ezért javasolt a támogató rendszerben feltüntetett Ajánlások és a modulok együttes használata. továbbá itt olvashatóak azok a tartalmak is. amelyek az Ajánlásokban találhatók meg. amelyek megtanítása. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. differenciálásra. módszerekre. a mindennapokban használható javaslatokat. adaptálására vonatkozóan.) 263 . mind a tanulói tevékenységek megszervezésére. táblázat) • Szövegértés-szövegalkotás: 5 adaptált modul az alapozó szakaszhoz és 4 adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszhoz • Matematika: egy adaptált modul az 1.

nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. évfolyamra (Én és a világ – Étkezzünk egészségesen és A mozgás szerepe. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 264 . rész Adaptációs mátrix – – – – • Szociális. a 248. fontossága az egészséges életmód kialakításában) • Életpálya-építés: egy adaptált modul az 1. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. táblázat) Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) Eszköztár (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. példaképek. az adatbankban.2. oldalon Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani intézményi útmutató. évfolyamra (Hősök.

a drámapedagógia folyamatos alkalmazása és az egész személyiségre figyelő szöveges értékelés által biztosítani tudja minden tanulója számára a hatékony. Fontosnak tartják a gyermeki szabadságot. szenzoros-integrációs terápia. biztosítva az individualizált nevelést. diszlexia-diszkalkulia prevenció. témakörökben gondolkodik. KAtICA DIFFErENCIÁlt KÉPEssÉG. Montessori-. HRG. Egy-egy témakört több szinten. és az egyéni speciális fejlesztést legalább egy utazó gyógypedagógus biztosítja. A program 2004-ben új képzést akkreditáltatott Hatékony iskolát mindenkinek. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. Sikeresen alkalmazott speciális terápiák segítik az SNI-kisgyermekek fejlődését: logopédia. a kooperatív. ahol a pedagógusok elfogadó környezetet tudnak teremteni. avagy integrált nevelés a gyakorlatban címmel. Frostig-terápia. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához SNI-gyermek 265 . differenciáltan dolgoznak fel. Ayres-terápia.És KÉszsÉGFEJlEsztő ProGrAM. a tanulók tevékenységére épülő módszerek. Freinet-. preventív gyógytorna. folyamatos napirendi struktúrát igényel.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok A GyErMEKEK HÁzA INtEGrÁCIós GyAKorlAtA39 Az 1993–94-es tanév óta a Gyermekek Háza a megfelelő differenciált tanulásszervezés. az aktivitás élményének szükségességét. Sindelar-program. Mindazoknak az óvodáknak ajánljuk. amelyet teljes tantestületeknek és társult pedagógusközösségeknek ajánl. komplexitásra törekszik. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segíti a munkatankönyv jellegű Gyermekek Háza tankönyvcsalád. inkluzív tanulási környezetet. tananyag-kiválasztás és -feldolgozás. KülÖNÖs tEKINtEttEl Az INtEGrÁlt NEVElÉsrE Nevelési programjuk önálló. 39 Teljes néven: A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata.

a Kultúradoboz. Alapelve: önállóság és önkéntesség a döntéshozataltól a program zárásáig. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Értékdoboz – Zsolnai József útmutatásai alapján –. az adatbankban. Nem hét. Értelmileg akadályozott gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Mindezeket integrálja magában saját fejlesztésű „Iskolamester” szoftverük. hanem humán szolgáltató rendszer. amelyre alapozhat a Hétszínes Centrum. a 248. FElKÉszülÉs Az ÖNÁlló ÉlEtVItElrE – lAKóottHoN ProGram A Budapesti Mozgásjavító Általános Iskola. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. hanem „ezerszínű kincsestárukban” szerepel a gyermekek által lektorált Hétszínes program. fiatalok és felnőttek esetében lényegesen több felnőtti segítséggel – komoly értékeket képvisel. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Dokumentációs útmutató (→ 1. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. . HÉtszÍNEs ÖNFEJlEsztő ProGrAM A Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Marcali) által kidolgozott pedagógiai és technikai innovációsor. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. közvetlen tapasztalatszerzés útján. valamint kiadványunk bibliográfiájában 266 . Módszertani intézményi útmutató. Nem önálló intézmény. rész Adaptációs mátrix ÖNÁllósÁG.2. valamint a mögötte felhalmozott tudás jelenti azt a szellemi biztonságot. évfolyamos diákjai külvilágról szerzett ismereteit széles körben. tanulók együttneveléséhez. Képességfejlesztő Doboz. kevés felnőtti megsegítéssel igyekszik pótoltatni e programmal. Módszertani Intézmény és Diákotthon 7 és 8.

Budapest. A látássérülés gyanújeleit tartalmazó szempontsorra érdemes odafigyelni (→ 7–8. ha a látássérült gyermeket fogadó óvodapedagógusok elsajátítják a látássérültek pedagógiájának alapismereteit. oldal)! − A gyengénlátás – a vaksággal és →  aliglátással ellentétben – részleges érzékszervi fogyatékosság.. A látássérült gyermekek minden tevékenységet együtt végezhetnek társaikkal. a megvalósítás során elvégezni a szükséges korrekciókat. folyamatosan csökkenteni a balesetveszélyt. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A megfelelő differenciálás csak akkor lehet sikeres. mozgásos vagy egyéb károsodást nem von törvényszerűen maga után (→  5–7. Az Ajánlásnak40 az együttnevelés sikere szempontjából kiemelten fontos részei: − A → látássérülésről szakvéleményből és a szülőktől kapott információk alapján tájékozódhat az óvónő. segíteni a beilleszkedést a tapasztalatokat pedig felhasználni a következő napok munkájában. szakmai kihívás. de megvalósítható feladat. A gyengénlátók iskolái módszertani központokat működtetve vesznek részt az óvodapedagógusok tiflopedagógiai szempontú továbbképzésében. suliNova Kht. a sajátos igényeikhez adaptálni a módszereket. hiszen célszerű naponta biztosítani a megfelelő eszközöket. sérülésspecifikus – a gyermek egyéni igényeit figyelembe vevő és ahhoz igazodó – adaptációval jól használhatók a többségi óvodába befogadott súlyosan látássérült gyermekek esetén is. A gyengénlátó és az aliglátó gyermekek együttnevelése folyamatos figyelmet igényel a napi felkészülés során és a csoportban végzett munkában egyaránt. utazótanárai közvetlen segítséget is nyújtanak. A befogadó óvodapedagógus igazi kreatív alkotómunka elé néz.  Hegyiné Honyek Katalin (szerk.): Ajánlások látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Óvodai nevelés. oldal). 2006. újragondolni. ha megteremtjük számukra a szükséges biztonságos körülményeket és célspecifikus játékeszközöket. Mindez nem kevés. A programban részletesen kidolgozott fejlesztési tervek és tématervek megfelelő. amely semmiféle értelmi. 40 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 267 .

zeneterápia. Dokumentációs útmutató (→ 1. Ez a rész alkotja az ajánlás gerincét. (→ 9–10. a beilleszkedés segítésének lehetőségeit és az akadálymentesítés szempontjait. (→ 1 1–12. Módszertani intézményi útmutató. A gyengénlátó és az aliglátó gyermek fejlesztése szakmaközi együttműködéssel. tanulók együttneveléséhez. Az Ajánlás minden egyes fejlesztési területhez speciális szempontok alapján összeállított. (→ 10–1 1. vízhez szoktatás. rész Adaptációs mátrix − Az együttnevelés alapelve az egyénre szóló. logopédia. (→ 12. oldal) − Az önkiszolgálás fejlesztése is egyéni segítést igényel. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. a fejlesztőpedagógiai. táblázat) – Eszköztár (→ 1.2. „táncház” foglalkozások (kiscsoportban). oldal)  − Beszoktatás idején kulcsfontosságú feladat a tárgyi környezet megismertetésének és a társakkal való találkozásnak a megkönnyítése. differenciált bánásmód középpontba helyezése. tájékozódásfejlesztés. oldal)  − A → látásnevelés a maradék látás kihasználásának képességére irányuló fejlesztés. a látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus iránymutatásával: látásnevelés. oldal) − Óvodában az alábbi többletszolgáltatások javasolhatók egyénre szabott fejlesztési terv alapján. ~ távolra • érzékszervi fogyatékosság • fényérzékelők • gyengénlátó • hangárnyék • hangos könyv • haptikus észlelés • képernyőnagyító programok • képernyőolvasó programok 268 . gyógytorna. az óvónő munkáját segítő javaslatokat tartalmaz. gyógypedagógiai lovagoltatás. (→ 1 3–22. mozgás-. manuális technikák elsajátítása. az óvodapedagógiai és a gyógypedagógiai szaktudást ötvözve történik. oldal) − A sikeres integráció kulcsszereplője az óvodapedagógus. szenzoros integrációs terápia. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • adaptáció (látási) • adaptált környezet • akkomodáció • akuszto-taktilis módszer • alak-háttér észlelés • aliglátás • éleslátás közelre. Az Ajánlás részletezi a látássérült gyermek érkezése előtti felkészülés feladatait.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 269 . tiflopedagógus • tiflotechnika • ujjolvasók • vak • verbalizmus • veszélyeztetett látás • vízus – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. ~ szakos tanár. nagyító • mozgástréner látássérült személyek számára • nagyító • nagytárgylátó • okulomotoros funkciók • olvasótelevízió • optikai segédeszközök • pedagógiai látásvizsgálat • pontírás • progrediáló szembetegség • súlyos fokban látássérült • szemüveg • színlátás • távcsőszemüveg • térlátás • tiflopedagógia.Gyengénlátó gyermek • kontrasztérzékenység • közvetlen szemléltetés • látási funkciók • látásnevelés • látássérülés • látássérültek pedagógiája. ~ szakos terapeuta • letapogató olvasás • lupe l. az adatbankban.

A vizuális jellegű megismerőtevékenység sérült területei miatt e kompetenciaterületen is tapasztalható akadályozottság – sérül a vizuális differenciálóképesség. majd eszközszintű használata minden más terület sikerességét alapvetően befolyásolja. A pedagógus tájékozódását segítő Ajánlás41 súlypontjai: − A sajátos nevelési igény azonosításához szükséges gyógypedagógiai szempontú fogalmak magyarázata az okok részletezésével és a pedagógiai konzekvenciák levonásával (→ 7–1 5.. a betűtanításra szánt kellő idő. gondolatok (→ 23–24. 41 270 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . a tanuló és mások számára olvasható íráskép. oldal) − Íráshasználat és az írásbeli szövegalkotás tanítása – késleltetett írástanítás. a saját tapasztalatokon és érzékleteken kialakuló ismeretszerző tevékenység. technikák. (→ 20–21. feltételei (→ 19–20. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az olvasás és az írás. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. az olvasástechnikai készség fejlesztése (→ 17– 18. Az olvasás és az írás megtanulása nem cél. ugyanakkor a látássérülésből eredő szinte valamennyi hátrány terheli. oldal) − A cél: rendezett. oldal)  Dr. az írástanulás nehézségei.  oldal) − Témakörök – általános jellegű ajánlások. Budapest.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. Szövegértés-szövegalkotás. a látás-mozgás koordináció. hanganyagok és a számítógép létjogosultsága a látássérültek oktatásában. Mint a művelődés még ma is egyik legfontosabb eszköze. a szótagolás fontossága. a grafomotoros képességek. szóbeli szövegalkotás tanításának kulcskérdései: az olvasókönyv kiválasztása. oldal) − A képességfejlesztési és oktatási többletfeladatok a középfokban (→ 22–23. suliNova Kht. hatással van a kulturális szükségletek kielégítésére. oldal) − A szövegértést fejlesztő pedagógiai módszerek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. oldal)  − A szövegértés. az olvasástanítási módszer. A másolás. az anyanyelvi képességek kialakítása. Az alap-kultúrtechnikák elsajátításának és művelésének nehézségeit kompenzáló praktikus fogások. végső soron az egyén egész életére. 2006. hanem eszköz minden más ismeret és tantárgy megtanulásához. Horváthné Mészáros Márta (szerk. tollbamondás és diktálás tanítása (→ 21–22.

gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók együttneveléséhez. adaptált és speciális tanulói segédletek alkalmazása (→ 30–32. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.Gyengénlátó gyermek − Tanulásszervezési formák alkalmazása – elsődleges szempont a láthatóság feltételeinek megteremtése (→ 24–2. amely a helyes önértékelés és önbecsülés alapja (→ 32–33. táblázat) – Eszköztár (→ 1. az adatbankban. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület (14 adaptált modul az alapozó szakaszra és 1 adaptált modul beszédfejlesztés szakaszra) (részletesen → 2. oldal). oldal)  − Akadálymentesítés és az információhoz jutás megkönnyítésének apró fogásai tanári demonstrációs eszközök esetén. valamint kiadványunk bibliográfiájában 271 . táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. oldal) − A tanulási folyamat keretében alkalmazott módszerek (→ 2–28. a többletenergia elismerése. táblázat) – Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. oldal) − A pedagógustól és a tanulócsoporttól elvárható magatartásformák (→ 28–29. ugyanakkor a reális értékelés. Dokumentációs útmutató (→ 1. a 268–269. oldal) Az értékelés kulcsszava lehet az „önmagához mért erőfeszítés”. Módszertani intézményi útmutató. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

(→ 1 3–17. Ez a törekvés tanulásszervezési alapelvként is megfogalmazódik.. − geometriai rajzolásokhoz a vonalzó. amely figyelembe veszi az objektív teljesítményt. suliNova Kht.  oldal) A látássérülés pedagógiai következménye befolyásolja a tanuló elhelyezését a tanteremben. Budapest. alaklátás. szükségessé teszi az akadálymentesítést és a láthatóság biztosítását. 42 272 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . úgymint a kompenzációs technikák tanítására törekvés. (→ 7–9. fiatalt.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. oldal) A gyengénlátó és aliglátó tanulónak többletidőre van szüksége feladatainak elvégzéséhez: − meg kell elégedni az alacsonyabb elemszámú rendszerekkel való feladatvégzéssel. Ezt támogatja a differenciált és reális követelménytámasztáson alapuló. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. igazságos értékelés. Az Ajánlás szemészeti és pedagógiai megközelítésű leírása elegendő alapot szolgáltat a befogadó pedagógusnak a sajátos nevelési igény azonosításához. vizuális figyelem. 2006. sorrendiség. a látássérült tanulónak nyújtott optimális egyéni tanári megsegítés vagy önállóságra neveCseh Eleonóra (szerk. oldal)  Az Eredményes tanulásszervezési formák c. de semmit helyette”. tekintve. a vizuális emlékezet és képzelet. hogy a gyengénlátás az egész életvezetésre kiható tényező. a tanulót a kompenzáló technikák megtanulásával lehet az önálló ismeretszerzés irányába fejleszteni. Matematika. fejezetben fontos alapelveket emel ki a szerző. és értelmezi a szakorvosi leletek jelzéseit.): Ajánlások gyengénlátó gyermekek. 30. kisebb pontatlanságokat meg kell engedni. az önállóság kiteljesedése felé vezeti a látássérült gyermeket. A befogadó pedagógus és tanulóközösség a látássérült tanuló sajátos nevelési igényére mindig tekintettel van – nem túlkímélő és nem kíméletlen következetességgel –. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás42 mottója lehet: „tegyenek meg mindent érte. memória. (→ 9–12. a kommunikációs készség. a sablon és a körző használata segítséggel történhet. − mérések végrehajtásánál megengedhető nagyobb eltérés. oldal) A matematika oktatása során sokféle képesség fejlesztésére van lehetőség: megfigyelőképesség. a fejlődésben bejárt utat és a befektetett energiát is. Leírja a gyengénlátást okozó leggyakoribb szembetegségeket.. (→ 17–18.

hogy megmutathassa. zsebszámológép. tanulók együttneveléséhez. (→ 18–19. oldal) A programcsomag sokféle játékot használ.  oldal) A befogadó pedagógus számára olyan elvárásokat fogalmaz meg az Ajánlás. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. A verbalitást igénylő játékok nem okoznak gondot. oldal)  Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. a 268–269. (→ 22–24. kapjon lehetőséget. jel. (→ 19– 20. valamint kiadványunk bibliográfiájában 273 . egyéni szerkesztési eszközök. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.Gyengénlátó gyermek lés a megfelelően megválasztott tanulásszervezési formával. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.  oldal) A kiadvány a matematika taneszközeihez – mérőeszközök. adni is képes. az adatbankban.és térmértani modellező. A szokásos módszerek alkalmazása során a látássérült lassabb haladására és segítésigényére folyamatosan figyelemmel kell lennie a pedagógusnak.és számkártyák. ugyanúgy. (→ 20–22. oldal) A szerző ötleteket kínál páros és csoportos munkaformák szervezésére. koordináta-rendszer – adaptációs javaslatokat sorakoztat fel. (→ 25– 28. sík. színes rúd. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az iskolai élet minden helyszínére és percére vonatkozik. Dienes-készlet. táblázatok. Módszertani intézményi útmutató. testés síkidomkészlet. kalkulátor. amelyek túlmutatnak a kompetenciaterületen: a befogadó szemlélet az iskola minden programjára. A közösség tapintatosan irányított önszabályozó szerepét meghagyó szélsőségmentes. mint a többiek. nemcsak kapni. jó légkörben a látássérült tanuló. térképek. de az eszközigényesek esetében a gyengénlátó tanulók számára az eszközök és szabályok adaptálására rendszerint szükség van. táblázat) – Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1.

43 274 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . (→ 7–9. Mégis mind az együttnevelés. egyszerű.. teljesítésük fáradságot sem jelent. valamint az iskolai nevelés soktényezős és -változós rendszerében azokat a pszichológiai és nevelési szempontból a tanuló szociális közérzetét meghatározó elemeket és hatásokat. A másság elfogadása. suliNova Kht. oldal) Paraszkay Sára (szerk. életviteli és környezeti kompetenciák. a környezet megélése és hatásai. A leírt helyzetek és viszonylatok a mindennapi iskolai életre jellemzőek. 2006.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Fontos a kompenzálás képességének fejlesztése. konfliktushelyzet vagy magatartási tendencia. A szerző a látássérülésből és következményeiből általánosan érvényes megállapításokra nem vállalkozik.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. a gyermeket egyenrangú partnernek kell tekinteni! (→ 9–17. amelyeket a befogadó iskola pedagógusainak szem előtt kell tartaniuk az együttnevelés során. (→ 18–19. az átlagos gyengénlátó segítség nélkül nem tud a többségi iskolában boldogulni. a nevelési hatásokra bekövetkező lehetséges változásokat elemzi az iskolai élet szereplői közötti kölcsönhatások tükrében. A tematikus áttekintés segíti a feldolgozást: − A gyengénlátás határértékei között levőket a jellemzés érdekében három csoportra osztja: a gyengénlátás felső határán levők alig térnek el az ép látású tanulótól. viselkedési szituáció. úgynevezett aliglátó tanuló pedig rendszeres és szakirányú segítség nélkül nem képes a többségi iskola követelményeinek megfelelni. mind a gyógypedagógiai nevelés tapasztalatai alapján összegyűjtötte és leírta a személyiség fejlődése. folyamatában értelmezhető egy nevelési. oldal) − Alapkövetelmény az integrációra történő jó felkészítés. amely a reális énkép kialakulását is elősegíti. hiszen mindig csak az egyedi esetet vizsgálva. oldal) − A sajátos nevelési igény alapján kinek-kinek a saját képességprofilja szerint lehet kijelölni életkoronként a fejlesztésre szoruló területeket. a látássérülés hatásait. előítéletek nélküli tudomásulvétele nem elegendő. Budapest. Szociális. könnyen azonosíthatóak: a pedagógusoknak szóló javaslatai praktikusak. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. az alacsony → vízusú. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás43 a gyengénlátó tanulók fejlődését.

életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. táblázat) – Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. oldal) − Pedagógiai módszertanilag a differenciálás. a megfelelő életrend kialakítása. (→ 20. Mozogni jó!) (→ 2. hanem az azokban alkalmazott tevékenységek jelentik a nehézséget. az aktív részvétel és a motiváltság fenntartása elengedhetetlen. az adatbankban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. annál több hátrányt okoz a látássérülés. Minél több a látást. oldal) − Az egyetlen biztos mérce: a mindenkori optimális terhelés fenntartása. táblázat) – Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. a követelmények. oldal) − A látóképesség. a többoldalú érzékszervi megerősítés. írást és olvasást igénylő tevékenység. Módszertani intézményi útmutató. a tanuló képességei és igényei folyamatosan változhatnak. évfolyamra (Én és a világ: Étkezzünk egészségesen. (→ 21. oldal) − A gyengénlátó gyermek számára nem a tanulásszervezési formák. mások pedig szükségessé válhatnak. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. (→ 27–29. a pontos vizuális megkülönböztetést. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – Szociális. ennek megfelelően egyes eszközök később szükségtelenné. a szabadidő hasznos eltöltése. a 268–269. Dokumentációs útmutató (→ 1.Gyengénlátó gyermek − A programtantervben felsorolt témák között a gyengénlátás szempontjából kiemelten fontos témakörök: az egészség és egészséges életmód. (→ 21– 23. tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. (→ 29–31. valamint kiadványunk bibliográfiájában 275 . táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

rugalmasságot igényel. Nagyon fontos. A számítógép nagy segítséget nyújthat. (→ 1 1. Idegen nyelv. azaz a vizuális kultúrára épül. A szöveg elrendezése. oszlopok egymástól való világos elkülönülése segít a gyengénlátó tanulónak a papíron. a felmerülő szakmai kérdések esetén és a segédeszközök kiválasztásánál mindig forduljon gyógypedagógushoz. A tanár számára a látássérült tanuló nyelvoktatása többletmunkát. suliNova Kht. a szövegben történő gyorsabb tájékozódásban. aki maga is látássérült. a bekezdések. nehézséget. címek.  oldal) − A nyelvi fejlesztés három szintjének nyelvi fejlesztési céljait szolgáló képességfejlesztési gyakorlatokat mély empátiával. 44 276 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . A legtöbb → gyengénlátó tanuló képes lépést tartani ép látású társaival a nyelvtanulás során. Rendkívül fontosnak tartja az idegen nyelvek tanulása iránti érdeklődés felkeltését már kisiskolás korban. oldal) − A nyelvtanulás közben a különböző képességek fejlesztése kapcsán számos ötletet kap a befogadó pedagógus a látássérült tanulók bevonására.. drámajátékra. hogy a sikeres együttműködés érdekében tájékozódjon a gyermek látássérülésének mértékéről. a szülő és az utazótanár között. oldal) − A programcsomagok minden érzékszervet bekapcsolnak a nyelvtanításba.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. Budapest. egészen részletekbe menő apHoffmann Rita (szerk. (→ 9–10. A második idegen nyelv tanítása történhet az első idegen nyelvhez kapcsolódó ajánlások alapján. amelyek nem alkalmazhatók látássérült tanulók esetében. rajzokra. de a feladatok nagy része adaptálható. tagolása.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. de ugyanakkor sok örömet és sikerélményt is okozhat. 2006. hogy a látó társadalom milyen nehezen azonosítja a gyengénlátás okozta problémát. Példákkal érzékelteti. Az ajánlás súlypontjai a következők: − A látássérülés következményeként az olvasáshoz. pluszfeladatokat jelent. Alsóbb évfolyamokon különösen fontos a szoros és rendszeres kapcsolattartás a pedagógus. számos feladat képekre. (→ 1 1–18. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás44 szerzője nyelvtanár. az íráshoz hasonlóan a saját kézírás olvasása is nehézséggel jár. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. kreativitást. Vannak olyan feladatok.

 oldal) − Az idegen nyelvi programcsomagok nagy hangsúlyt fektetnek a kooperatív tanulási formákra. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutató gyengénlátó. valamint kiadványunk bibliográfiájában 277 . oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó. Rendkívüli fontosságú ez a fejezet! (→ 18–29. (→ 33–34. az egyéni különbségeket figyelembe vevő értékelés megfelel a látássérült tanulók igényeinek. hogy a lap ne legyen zsúfolt. aliglátó gyermekek. (→ 31–33. és maximálisan figyelembe véve a látássérült sajátos nevelési igényét tűzdeli meg a szerző praktikus javaslatokkal. amelyeket világosan válasszunk el egymástól! Nagyon fontos.  oldal)  − A feladatlapok készítésénél tartsuk szem előtt.Gyengénlátó gyermek rólékossággal gondolja át. aliglátó gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldal) − Az értékelés alapelvei azonosak a látókéval. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. hogy a gyengénlátó tanulónak legalább 14-16 pontos. (→ 29. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a pár. félkövér betűkkel nyomtatott feladatlapra van szüksége! Egy oldalra kevés feladatot tegyünk. a 268–269.és csoportmunkára. tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1.

Budapest. látóképességének mértéke. Az Ajánlás45 a gyengénlátó és a látásmaradványukat praktikusan használó látó-halló módon tanuló aliglátó gyermekek együttnevelését. (→ 7–12. ahol elégedett. intelligenciája. alkalmazkodóképességét. Az igazi boldogság az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésében az lesz. A látásteljesítményről tájékoztat a szakvélemény. a szociális kompetenciák és a látássérüléssel kapCzibere Csilla – Hódi Marianna (szerk. hogy jobban megértse a látássérülés miatt sajátos nevelési igényű tanulót és szüleit. az uszodában.vagy egyszeműség. amely megváltoztatja a tanuló megismerőtevékenységét. Az iskolába kerülő gyengénlátó tanuló fejlődésének sok területén küzd lemaradásokkal. → térlátás. színérzékelés. két. Az osztály..Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. 45 278 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . hogy a látássérült tanuló a látást igénylő feladatvégzés során mindig teljesítőképessége felső határa közelében dolgozik – ennek hatékonyságát fokozza a motiváció. személyiségvonásai stb. a befogadó pedagógus munkáját segíti. a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot. A pedagógusnak minél több információval kell rendelkeznie az SNI-tanulóról – szembetegsége. s a javaslatok nyomán gazdagítsa pedagógiai módszertani kultúráját. a differenciálással biztosítható siker. a sérült tanuló és az Ön közös munkája első megközelítésre talán nehéznek tűnik. suliNova Kht. a gondolkodási képességek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A látássérülés a szem. de a látássérült tanuló fejlődése egyre több pedagógiai sikert és örömöt szerez a tanár számára is. Mindvégig szem előtt kell tartani. és nevelési elveik megismerése is hasznos lehet a pedagógiai munka szempontjából. a változatosság. a kiszámíthatóság. személyiségét.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. életpálya-építés. megbecsült gyógymasszőrként dolgozik. oldal)  A látássérülés következtében a stratégiaalkotás. Segítségére lesz abban. amikor látássérült tanítványa meghívja a diplomaosztó ünnepségére vagy szembetalálkozik vele pl. a hatékony kommunikáció. Különösen fontos a szembetegséggel járó veszélyeztetettség ismerete. ám a szülőtől is sok praktikus ismeretet szerezhetünk. 2006. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.

aliglátó gyermekek. Differenciált követelménytámasztás javasolt az irreális (metakommunikációs képesség) vagy veszélyeztető területeken. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) és egy adaptált modul a 2.  oldal) Egyénre szabott. sérülés indokolta módosítások. (→ 30–31. módszertani ajánlások figyelembevétele javasolt a látássérült tanuló eredményes részvétele érdekében. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Ajánlások gyengénlátó. hogy a látássérült tanuló sikeresen oldja meg feladatait bármely tanulásszervezési forma választása esetén. a 268–269. (→ 20–28.Gyengénlátó gyermek csolatos kompetenciák. táblázat) – Eszköztár (→ 1. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. hogy a gyengénlátó tanuló részt vegyen az osztály munkájában. habilitációs és rehabilitációs szempontokat sorakoztat fel. Jancsi!”) (→ 2. oldal) Az egyéni segítés és a feltételek biztosítása szükséges ahhoz. (→ 2–20. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 279 . évfolyamra (Hősök. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. A kiadvány az egyes részterületekhez sérülésspecifikus fejlesztési javaslatokat és eljárásokat. Módszertani intézményi útmutató.  oldal) A sajátos nevelési igény meghatározó a tanári szemléltetőeszközök megválasztásában is. példaképek. képességterületének fejlesztése átível az alapfoktól a középfok végéig. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. aliglátó gyermekek. hogy jelenjenek. sikerélményhez jusson. Egyes területek témaköreihez speciális módszerek ajánlottak. táblázat) – Útmutató gyengénlátó. (→ 33–37. évfolyamra (Mindennapjaink – Népi gyerekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel. az adatbankban. engedmények a tanuló értékelése során is meg kell. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – életpálya-építés: egy adaptált modul az 1. oldal) A modulokban megjelenő tanulási módszerek mindegyike alkalmas arra. (→ 37–38. oldal) A programtervek egyes témaköreivel kapcsolatos kiegészítések. (→ 28–29.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató46 sérülésspecifikus szempontú áttekintést ad az együttnevelést alapvetően meghatározó tudnivalókról. Módszertani intézményi útmutató. Az útmutatóban az alábbi témákban tájékozódhat: − A fogyatékossági terület első Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye fejlődésének bemutatása. amely a napjainkban jellemző szerepkörök kialakulásához vezetett: az ép gyermekekkel. hogy a látássérült gyermeket fejlesztő minden pedagógiai munka alapja és a sikeres együttnevelés kiindulópontja a sajátos nevelési igény figyelembevétele. oktatható. együttnevelésének segítése és a gyógypedagógiai intézményt választó szülők gyermekeinek nevelése-oktatása. (→ 5–. tanulók együttneveléséhez. az integráció jogszabályi hátterének és a pedagógiai többletszolgáltatásoknak a felvázolása (→ 7–10. A kiadvány – a szerzők szándéka szerint – szemléletformáló is: hangsúlyozza. oldal) − Az integráltan oktatott látássérült tanuló. Budapest.és tanulóközösség. oldal) Jankó-Brezovay Pálné – Mándi Tiborné: Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. oldal) − Az integráló oktatással kapcsolatos alapfogalmak magyarázata. → aliglátás azonosításához. a család és az osztálytársak szüleinek fogadókészsége. amely a fejlesztés speciális szempontjait is meghatározza. gyengénlátó gyermekek.. tanulókkal együtt nevelhető. megismerheti a látássérülés pedagógiai következményeit. tanulók integrációjának. Pedagógusok és látássérült gyermeket nevelő szülők is hasznos ismereteket szerezhetnek a látássérült gyermek fejlesztéséről és az ebben közreműködők tennivalóiról. 2007 . valamint a többségi iskola pedagógusainak felkészültsége és a segítők tevékenysége – alapvető tudnivalók az integrációról (→ 10–14. A befogadó pedagógus támpontokat talál a gyengénlátás. oldal) − A látássérülés szemészeti és pedagógiai szempontú értelmezése és az ebből következő sajátos nevelési igény meghatározása (→ –7. 46 280 . a befogadó iskola pedagógusai a gyermek. az integrációt segítő egységes gyógypedagógiai módszertani intézményről és a többségi iskolák pedagógusai számára elérhető szakmai segítségnyújtásról. suliNova Kht.

 oldal)  Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Útmutató gyengénlátó. Módszertani Intézménye és Diákotthona) • Integrációs tanácsadó tanárok iskolalátogatásának szempontjai (Gyengénlátók Általános Iskolája. a nyújtott pedagógiai szakszolgáltatások. aliglátó gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. Dokumentációs útmutató (→ 1. rehabilitációs fejlesztésének és a befogadó pedagógusok szakmai segítésének kulcsszereplői − Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények kialakulása. az adatbankban. Módszertani Intézménye és Diákotthona) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • Szakmai nyílt napok (Gyengénlátók Általános Iskolája. valamint kiadványunk bibliográfiájában 281 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Gyengénlátó gyermek − A gyengénlátó tanuló speciális habilitációs. tanulók együttneveléséhez. szerepe. célja és feladatai. a szakemberek kompetenciája (→ 1 5–2. a 268–269. az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény elérhetősége. ellátó és fejlesztő tevékenysége. valamint a szakmai pedagógiai szolgáltatások.

A taneszközök és a játékboltokban kapható fejlesztő játékok mellett számos egyedi tervezésű és kialakítású eszköz. A kiadvány a speciális fejlesztő eszközöket tematikus csoportokba sorolja. utalva a fejlesztendő problématerületre vagy életkorra és az elérhetőségre is.. A gyűjtemény eszközeihez fűzött tartalmi összefoglalók közvetlenül segíthetik a speciális fejlesztési tervek összeállítását és az egyéni vagy csoportos nevelő. Budapest. szükség van rájuk az integráló nevelésre.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A gyengénlátó és az aliglátó tanulók. játék a felhasználás során a fejlesztés szolgálatában speciális eszközzé. feladatgyűjtemények Hegyiné Honyek Katalin – Mándi Tibroné – Paraszkay Sára: Sérülésspecifikus eszköztár gyengénlátó és aliglátó gyermekek. Kívánatos. tanítónak egyaránt. Educatio Kht. Az eszköz kiválasztását és gyakorlati használatát megkönnyíti a lényegre törő. tulajdonságaik azonosítását. fejlesztő játékoknak a szokásostól gyakran eltérő alkalmazására és sokoldalú felhasználási lehetőségére – így válik egy-egy szokványos eszköz. praktikus szempontokat előtérbe helyező bemutatás. s az eszköz lényeges jegyeinek rövid leírása után a gyakorlati használatot segítő ajánlásokat fogalmaznak meg. tanulók akadálymentesítésének eszközei és megoldásai – Speciális füzetek. segítve Önt a megfelelő eszköz kiválasztásában és használatában. adaptáció is megtalálható az eszköztárban. Kiemelik az együttnevelés szempontjainak megfelelő alkalmazásokat. 2008. Saját tapasztalataik átadásával ötleteket adnak az eszközöknek. A szerzők ennek során kitérnek az alkalmazás indokoltságára. oktató munkát. hogy a speciális eszközök ne csak a gyógypedagógusnak álljanak rendelkezésére. Az eszközöket és a használatot érintő lényegi elemeik. gyermekek fejlesztése során és életvitelében hangsúlyt kap a speciális eszközök használata. Az Útmutató47 célja. oktatásra vállalkozó intézményekben is. megértését a leírást kiegészítő fotók segítik. és nagy segítséget nyújtanak a differenciált egyéni fejlesztéshez a tanulónak. Támpontok az eszköztárban való tájékozódás segítésére: – A sajátos nevelési igényű gyermekek. hogy bemutassa ezeket az eszközöket. domború felületű szemléltetőábrák. 47 282 . tanulók együttneveléséhez.

aliglátó gyermekek. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Gyengénlátó gyermek – A speciális eszközök műveltségi területek szerint csoportosítottak. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó. Dokumentációs útmutató (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. Segítik a speciális fejlesztési tervek összeállítását és az egyéni vagy csoportos nevelő. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez: az Eszközök című fejezetek (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 268–269. A megfelelő eszköz növeli a fejlesztő tevékenység hatékonyságát. valamint kiadványunk bibliográfiájában 283 . táblázat) – Útmutató gyengénlátó. aliglátó gyermekek. Az információhoz jutást segítő modern technológiák és megoldások a funkcionális korlátok leküzdése révén segítik elő a sérült gyermek részvételét szűkebb és tágabb környezete mindennapjaiban. tanulók együttneveléséhez. oktató munkát az együttnevelés viszonyai között is. az adatbankban.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok

Kiadvány típusa

Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató

Az együttnevelésre való felkészülés során, illetve a napi pedagógiai munkában a befogadó intézmények felelőssége a dokumentumok ismerete és figyelembevétele vagy kiegészítése. Az Útmutató48 célja a tájékoztatás, valamint – a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó dokumentumrendszer bemutatása révén – az együttnevelés megkönnyítése a többségi pedagógusok számára. A kiadvány eligazítja Önt a gyengénlátás miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók befogadásával és az együttneveléssel kapcsolatos jogszabályok között. Bemutatja az együttnevelés sérülésspecifikus feltételeit, a bekerülés körülményeit, a tervezést meghatározó speciális szempontokat, a befogadó iskolák, pedagógusok kötelezettségeit. A sajátos nevelési igény következtében számos írásos anyag készül az évek során. Egyrészt külső, másrészt a közoktatási intézményben keletkező dokumentumokról van szó. A különböző orvosi, pszichológiai és pedagógiai vizsgálatok dokumentumai követik a gyermeket az óvodába, iskolába, és az oktatási-nevelési folyamatra is hatással vannak. Ezeket a befogadó intézményben létrehozott, vezetett, kiállított dokumentumokkal együtt a gyengénlátó gyermek, tanuló személyi anyagaként érdemes külön gyűjteni. Az útmutatót mellékletek – szemészeti szakkifejezések glosszáriuma, Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO-kódok), jogszabálygyűjtemény, esetismertetések – gazdagítják. A dokumentációs útmutató részletezőbb tematikus bemutatása: – A szerző él a különböző, egészségügyi ellátásról vagy veszélyeztetettségről szóló iratok nyújtotta értelmezési lehetőségekkel (→ 5–7. oldal). – Az útmutató részletesen foglalkozik a gyengénlátó, aliglátó gyermek, tanuló fejlődésével, fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai és pszichológiai szakvélemények, javaslatok értelmezésével, bemutatja a szakértői bizottság munkáját. Részletezi a látássérülés miatt kialakuló sajátos nevelési igényt (→ 7–10.  oldal).

Mándi Tiborné: Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató. suliNova Kht., Budapest, 2007 .
48

284

Gyengénlátó gyermek

– A kórokokról a pedagógiai folyamatban hasznosítható tudásokat közöl. (→ 10–14. oldal) – A közoktatási intézményben keletkező szakmai, tanügyi és gyermekvédelmi dokumentumok vezetése, számontartása és figyelembevétele az együttnevelés során a befogadó iskola, a befogadó pedagógus kötelezettsége. (→ 14–18. oldal) – Kitér a gyengénlátó gyermek, tanuló fejlesztésében fontos eljárások és a fejlődés, fejlesztés, a mérés-értékelés dokumentumainak bemutatására is. Példát nyújt az utazótanárral való együttműködés dokumentálására. (→ 18–25. oldal) – A pedagógiai munkához szükséges dokumentumokhoz való hozzáférést jogszabályok és intézményi belső szabályzatok írják elő. A kiadványban megjelennek az adatkezelés szempontjából leglényegesebb ismérvek. (→ 25–2. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Útmutató gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

285

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika

Kiadvány típusa

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés

A segédlet mintagyűjtemény a befogadó pedagógusok számára. A látássérült gyermekek oktatásával, nevelésével foglalkozó szerzők a differenciált tevékenykedtetést lehetővé tevő változtatási javaslatokban rövid, érthető, konkrét megoldásokat fogalmaznak meg. Befogadó pedagógusként jó mintára lelhet a látássérült tanulók együttneveléséhez, s osztályában Ön is választhat hasonló megoldásokat, kialakíthat hasonló feltételeket és tárgyi környezetet a napi pedagógiai munkában. A legfontosabb adaptációs szempontok – példákkal: – A szerzők a támogató rendszert kiegészítve eredményre vezető megoldásokat tartalmazó szakírásokkal bővítették az ajánlott irodalmak sorát, ezenkívül a gyengénlátók számára készített korrekciós feladatlap-gyűjteményeket ajánlanak, amelyekből mintalapot is mellékelnek. – Felhívják a figyelmet a veszélyeztetettség helyzeteire, s példákat nyújtanak adekvát megoldások kialakítására pl. a látóképesség egyéni feltérképezésének szükségessége, nagyítás optimális mértéke, színhatás, kontraszt. – Ötletet adnak az olvasás-írás tanítást alapozó képességek pl. vizuális megfigyelés, vizuális emlékezet fejlesztésére. – Megismerhető a szemléltető-, manipulációs és demonstrációs eszközök, segédletek készítésének és célszerű használatának módja, pl. a feladatlap-készítés kritériumai, az írásvetítő használata, táblázatokkal történő munkák. – Hangsúlyozottan szükséges a teljesítőképessége felső határán teljesítő látássérült gyermek motivációjának a fenntartása. – A csoportos tevékenykedés nehézségeire is praktikus megoldások találhatóak. – A szóbeliség a gyengénlátó számára kompenzáló tényező, amit a tanulásban önmagától is kiemelten alkalmaz, tehát gyakorlása szintén fontos.

286

Gyengénlátó gyermek

Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat) • Szövegértés-szövegalkotás: 14 adaptált modul az alapozó szakasz moduljaihoz, 1 adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszához • Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. évfolyamra – Én és a világ: Étkezzünk egészségesen, Mozogni jó! • Életpálya-építés: 1 adaptált modul az 1. évfolyamra – Hősök, példaképek, nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban és egy adaptált modul a 2. évfolyamra (Mindennapjaink – Népi gyerekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel, Jancsi!”) – Ajánlások gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

287

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok

A Gyengénlátók Általános Iskolája Módszertani Intézményének jó gyakorlatai
Az integráló oktatás, nevelés segítésében harmincéves tapasztalattal rendelkező módszertani intézmény hat jó gyakorlata minden Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménynek ajánlható. A jó gyakorlatok között van olyan, amely az integrált tanulónak, illetve a szülőknek nyújt közvetlen segítséget, van olyan, amely a pedagógust támogatja elsősorban, négy pedig az együttnevelés minőségét hivatott javítani nem egy célcsoportra fókuszálva, hanem komplex módon minden résztvevőt támogatva. A szAKMAI És szAKszolGÁltAtóK, IllEtVE A BEFoGADó INtÉzMÉNyEK szErVEzEtFEJlEsztÉsÉHEz KAPCsolóDÓ Szakmai nyílt napok A program célja gyógypedagógiai kompetencia nyújtása az együttnevelésben részt vevő intézmények pedagógusai számára bemutatóórák, szimulációs gyakorlat, előadás, egyéni konzultáció és csoportos beszélgetés keretében. A pedagógusok tapasztalatot szerezhetnek a gyengénlátás, aliglátás mibenlétérôl és a megsegítés módjáról a speciális eljárások, módszerek, eszközök bemutatásán keresztül, s lehetőség nyílik konzultációra is. Integrációs tanácsadó tanárok iskolalátogatásának szempontjai A jó gyakorlat célja az integrált oktatásban részt vevő gyengénlátó tanuló helyzetének minél alaposabb megismerése, a sikeres integrációt segítő szakmai tanácshoz konkrét tapasztalati bázis teremtése, valamint a gyógypedagógus munkájának hatékonyabbá tétele. A szempontsor eszköz az integráció nyomon követésére a sérülésspecifikus sajátosságok, eszközök, feltételek figyelembevételével. 288

SNI-gyermek

Gyengénlátó gyermek

Kérdőív befogadó pedagógusoknak, látássérült tanulóknak Egy-egy iskolalátogatás alkalmával a módszer alkalmazása lehetővé teszi a tanuló egyéni szükségleteinek, a tanulással, a beilleszkedéssel kapcsolatos problémáknak a felderítését, közös megbeszélését, valamint a sikerekre, nehézségekre, az alkalmazott tanulási technikákra, a segédeszközökre, az önálló tanulás fokára irányuló kérdések nyomán a sérülésspecifikus, tanulási folyamathoz igazodó tanárnak, tanulónak szóló tanácsadást. A befogadó iskolák pedagógusa és az integrációt segítő gyógypedagógus együttműködésének dokumentuma, a „Ne felejts! dosszié” Az integrációval kapcsolatos hatékony szakmaközi együttműködés eszköze az általános iskolai tanulmányok alatt használható, szükség szerint bővíthető dokumentumgyűjtemény, amely a szakmai kapcsolattartás alapja. Tartalma: általános információk, a tanuló sajátos nevelési igényéről szóló információk, valamint a befogadó pedagógusnak és az utazótanárnak az integráló oktatás, nevelés minőségét javító megállapodásai és ajánlásai. Alkalmas az integráció során a sajátos nevelési igényből fakadó különleges bánásmód megvalósulásának nyomon követésére. PEDAGóGIAI tÁrGyÚ Útmutató és gyakorlóanyag a telepített olvasókészülék használatának elsajátításához Az alacsony látásteljesítményű gyengénlátó gyerekek számára a vizuális ismeretszerzést, a sík írás-olvasás elsajátítását egy korszerű technikai eszköz teszi lehetővé: képernyőből, kamerából és mozgatható asztallapból álló elektronikus nagyító készülék. A tanuláshoz, íráshoz, olvasáshoz, szemléltetéshez, szerkesztéshez és a mindennapi technikák elsajátításához használható készülék beállításait, a kereső funkciók és a „szem-képernyő-kéz” koordináció elsajátítását segíti a tanulónak szóló gyakorlóanyag és a pedagógusnak szóló módszertani ajánlás.

289

2. rész Adaptációs mátrix

Csoportos iskola-előkészítő foglalkozás és a szülők iskolája komplex programja A komplex egyéni fejlesztést kiegészítő csoportos fejlesztés a → látásnevelés mellett elsősorban a látássérülés miatt lassabban fejlődő képességek fejlesztésére irányul. Egyidejűleg a program keretében a gyermekek szülei klubszerű foglalkozásokon vesznek részt, ahol választ kapnak kérdéseikre, szemészeti, pszichológiai előadásokat hallgathatnak, és nevelési témákról beszélgethetnek. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

290

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Kiadvány típusa

Mozgáskorlátozott gyermek Ajánlások

Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az Ajánlás49 bevezeti az olvasót a mozgás idegrendszeri szervezésébe, fiziológiájába (→ 5–.  oldal), illetve a mozgás korlátozottsága okán kialakult funkcionális alkalmazkodás akadályozottságába.  (→ –7.  oldal) A szerző a leggyakrabban előforduló kórformák szerint részletesen jellemzi és a mozgáskorlátozott gyermeket (→ 8–1 1. oldal), és az együttnevelést végző pedagógus számára gyakorlati tanácsokat ad. Megfogalmazza a sajátos nevelési igényű kisgyermek sikeres óvodai együttneveléséhez szükséges személyi (→ 12–1. oldal) és tárgyi feltételeket (→ 1.  oldal), külön felhívja a figyelmet az óvodapedagógus és a → szomatopedagógus együttműködésének alapelveire és tartalmára. Hangsúlyozza, hogy a környezeti adaptáció a gyermek függőségének csökkentését szolgálja. Az Ajánlásban megjelennek azok a speciális szempontok, amelyeket a mozgáskorlátozott gyermek fejlesztési tervének elkészítésénél figyelembe kell venni. Problémákat és ezek megoldására vonatkozó javaslatokat tartalmaz a játék, az anyanyelv, a zene, a vizuális nevelés, a matematika, illetve a mozgásfejlesztés területén (→ 1–2. oldal).  Módszertani ajánlást is kap az olvasó (→ 2–27. oldal), amely egyrészt a mozgáskorlátozott kisgyermek fejlődését szolgálja, másrészt nagyobb biztonságot ad a többségi pedagógusnak. E célokat szolgálja az óvoda–iskola átmenet (→ 27–29. oldal) témakörének e fogyatékossági terület specifikumaival való kiegészítése, amelyben konkrét javaslatok fogalmazódnak meg. A mérés-értékelés sajátos szempontjainak kifejtése, illetve a speciális eszközök felsorolása – megjelölve a használat módját és a fejlesztendő területet – nagyban segítik a sajátos nevelési igényű gyermek sikeres integrációját (→ 29–31. oldal).

Dr. Bernolák Béláné: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. Óvodai nevelés. suliNova Kht., Budapest, 2006.
49 

Kompetenciaterület

291

2. rész Adaptációs mátrix

Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók, illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési, oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola, Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár • adaptált környezet • augmentatív kommunikáció • Ayres-mószer • beszédterápia • Bobath-módszer • boccsa • Dévény-féle speciális manuális technika • diplégia spasztika l. Little-kór • ergoterápia l. rehabilitációs foglalkoztató terápia • evésterápia • fizioterapeuta l. gyógytornász • fizioterápia • funkciósérülés, funkciózavar mozgáskorlátozottaknál • gyógyászati segédeszközök • gyógytorna, ~ász • hidroterápia • izomsorvadás • járógép(ek) • konduktív pedagógia • konduktor • kontraktúra • koordinációs zavarok • korai fejlesztés és gondozás • kóros reflexek • könnyített testnevelés • kutyás terápia • Little-kór • lovas (hippo-) terápia • mindennapos tevékenység 292

Mozgáskorlátozott gyermek

• motoros zavar • mozgáskorlátozott, ~ság • mozgásnevelés • mozgásnevelő • mozgásterápia • mozgászavar • munkatevékenység mozgáskorlátozott gyermek esetén • ortézis • PCS képkommunikációs rendszer • petyhüdt jellegû bénulás • protézis • reflexgátló helyzetek • rehabilitációs eszközök és segítô megoldások • spasztikus (görcsös) bénulás • subaquális torna • szomatopedagógia • szomatopedagógus • tartáshiba • testi fogyatékos • testközeli segédeszközök • testtávoli segédeszközök • törpenövés • túlmozgás • végtagdeformitás • végtaghiány – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Bernolák Béláné: Együtt a többiekkel – egy-másért. Előadás-gyűjtemény a mozgáskorlátozott gyermekek integrált neveléséről. Budapest, Bicebóca Alapítvány, 2001.)

293

  oldal) és a csoport nem sérült tagjaitól (→ 28–30. illetve a mindennapos tevékenységeket segítik eredményesebbé tenni. oldal) meglévő ismereteit kiegészítheti az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos speciális tudnivalókkal. A szerző részletesen bemutatja a mozgáskorlátozott gyermek megismerőtevékenységének speciális jellemzőit. Budapest. a speciális eszközök bemutatása (→ 31–33. amelyeket hasznos gyakorlati tanácsokkal egészít ki. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. táblázat) Ágoston Gabriella: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. Részletesen kifejti a képességfejlesztés területeit.. oldal) Az együttnevelésben dolgozó többségi pedagógus a különböző tanulásszervezési formákról. Szövegértés-szövegalkotás. 2006. részletesen → 2. külön kiemelve a fejlesztésükhöz szükséges alapelveket (→ 10–17. oldal) az iskolai munkát. amelyek az együttnevelésben részt vevő mozgáskorlátozott tanulóknál leggyakrabban előfordulnak. oldal). Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (11 adaptált modul a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület alapozó szakasz moduljaihoz.  oldal). a szövegértés és szövegalkotás témaköreit. az értékelés elveinek megfogalmazása (→ 34–35. és segítségére van az integráló pedagógusnak a sérülésből fakadó sajátos pedagógiai feladatok ellátásában. (→ 18–20. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. A felsorolást a pedagógiai szükségletek szervezik (→ 7–10. illetve a pedagógiai módszerekről (→ 20–27. Az együttnevelésben a pedagógustól (→ 27–28. oldal). nyolc adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszához. suliNova Kht.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.  oldal) elvárható magatartásformák megjelölése. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás50 elején azok a kórformaleírások szerepelnek. 50  294 Kompetenciaterület Kiadvány típusa .

oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. 4. 279–288. valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Rosta Katalin – Sósné Pintye Mária: A mozgás. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Gyógypedagógiai Szemle.) 295 . a 292–293. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.és testsémafejlesztés összefüggései és szerepük a diszlexia-prevencióban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. XXIII. évf.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. Dokumentációs útmutató   (→ 1. szám. az adatbankban. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez.

évfolyamra (33. oldal) és a csoport nem sérült tagjaitól (→ 2–27. A szerző nagy hangsúlyt fektet a képességfejlesztés területeinek ismertetésére.  Az együttnevelésben dolgozó többségi pedagógus a különböző tanulásszervezési formákról és módszerekről meglévő ismereteit kiegészítheti az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos speciális tudnivalókkal. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás51 az együttnevelésben részt vevő mozgáskorlátozott tanulóknál leggyakrabban előforduló diagnózisok ismertetésével kezdődik. Ezeket hasznos gyakorlati tanácsokkal egészíti ki. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. Segítséget nyújt az integráló pedagógusnak a sérülésből fakadó sajátos pedagógiai feladatok ellátásában. oldal). 51  296 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . suliNova Kht. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Matematika. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához a matematikai kompetenciaterületen [két adaptált modul az 1. (→ 22–24. külön elemezve a mozgáskorlátozott tanulók matematikai kompetenciáinak összetevőit. illetve azok az egyéb hasznos tudnivalók. oldal). E felsorolás a pedagógiai szükségletek alapján áll össze (→ 7–10.és középfokon egyaránt.. évfolyamra (5. a fejlesztésükhöz szükséges alapelveket alap.)] (→ 2. táblázat) Nagyné Fatalin Andrea: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. oldal) elvárható magatartásformák megfogalmazása. az értékelési módszerek bemutatása (→ 28–29. két adaptált modul a 2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal).  oldal). és 35.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A mindennapi osztálymunkát segíti a pedagógustól (→ 24–25. és 49. amelyek kitérnek a környezet kialakításán túl például a helyes ülés vagy a munkaszervezés sérülésspecifikus követelményeire. Budapest. Külön kitér a kimeneti elvárásokra. 2006. az elvárható és a nem elvárható teljesítményekre (→ 1 1–21.).

valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Horváth Dezsőné: Gondolatok az integrációról mozgássérültek esetében. Módszertani intézményi útmutató. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. táblázat) – Eszköztár (→ 1.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek.) 297 . mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az adatbankban. tanulók együttneveléséhez. Fejlesztő Pedagógia. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. 2000. szám. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. 6. a 292–293. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. 24–27 . Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

a „B” (→ 19–21. oldal). Pontról pontra végigvezeti az olvasót a programcsomag témakörein. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. személyiségét (→ 1 3. oldal). a mozgáskorlátozott gyermekek kognitív sajátosságait (→ 9– 10. táblázat) Dombainé Esztergomi Anna: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. oldal). évfolyamra – Én és a világ – Étkezzünk egészségesen) (→ 2. kommunikációját (→ 10–1 1.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. oldal). Külön foglalkozik a csoport nem sérült tagjainak felkészítésével.  oldal). képességfejlesztésük sajátos3–1 ságait. 52  298 Kompetenciaterület Kiadvány típusa .és középszint kimeneti elvárásait az „A” (→ 1 5–18. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás52 részletesen bemutatja a leggyakrabban előforduló kórformákat (→ 7–9. suliNova Kht. az alap. oldal). életviteli és környezeti kompetenciák. szerepeket (→ 33–35. illetve a kommunikáció lehetőségeivel (→ 3.  oldal). illetve a „C” (→ 21–23. átszőve azokat a fogyatékossági terület speciális ismereteivel (→ 23–27. oldal) és a pedagógiai módszereket (→ 29–33. a segítségnyújtás. az értékelés elveinek megfogalmazása (→ 42. A mozgáskorlátozott tanuló önálló életvitelét segítő speciális eszközök bemutatása (→ 37–41. Budapest. életviteli és környezeti kompetenciaterületen (egy adaptált modul az 1. oldal). Összefoglalja az ajánlott tanulásszervezési formákat (→ 28–29. Szociális. A pedagógiai eredményesség érdekében jelöli meg az Ajánlás a pedagógustól elvárható magatartásformákat. oldal).  oldal). 2006.  oldal) eredményesebbé teszik a sajátos nevelési igényű gyermek együttnevelését. tudnivalókkal. kiegészítve az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos speciális eljárásokkal. oldal). Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához a szociális. ol1–1 dal) és fejlesztésük alapelveit (→ 1 5.. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal) típusú programcsomagokra vonatkoztatva.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. 1. szám. Dokumentációs útmutató (→ 1. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Gyógypedagógiai Szemle.) 299 .Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. 1991. a 292–293. 25–33. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Benczúr Miklósné: Mozgásfogyatékosok integrált oktatásának helyzete egy felmérés tükrében. tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Eszköztár (→ 1.

Az eszközök felsorolása (→ 24–2.. évfolyam (→ 17–19. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. hogy a károsodás egy igen összetett következményrendszerben hat. Idegen nyelv. oldal). Budapest. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés . amelyet a fogyatékossági terület sajátosságaival kiegészített Ajánlás is tartalmaz (→ 19–20. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. A bemutatott tanulásszervezési formák a mozgáskorlátozott tanulók számára az idegen nyelv hatékony elsajátítását segítik (→ 20–22. 53  300 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 2. A képességfejlesztés kifejtésénél a vezérlő elv az. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.  oldal) jelentősen hozzájárulhatnak a programcsomag sikeres adaptálásához. évfolyam (→ 1 3–17. oldal).  oldal). oldal). hogy a multikulturális környezet iskolai megjelenése miatt szerepet kap a magyar mint idegen nyelv.  oldal) nyelvi tevékenységeinek sajátosságai. illetve egy minta óravázlat (→ 31–32. az értékelés alapelveinek megjelenítése (→ 30.  oldal). A programcsomag korszerűségét mutatja. táblázat) Bán Éva – Sebők Zsuzsa: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. oldal) áttekintése pedig gyakorlati segítséget nyújt az integráló pedagógusnak. 2006. a különböző kórformákból fakadó pedagógiai problémák gyakorlati megoldásai (→ 2–30. oldal). Módszertani intézményi útmutató. oldal). így nagyon részletesen jelennek meg mind az 1–6. rész Adaptációs mátrix élõ Autizmussal Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. az együttnevelésben dolgozó pedagógustól (→ 22–23.Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek A szerzők a mozgáskorlátozott gyermek sérülésspecifikus bemutatásával kezdik az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztéséhez írt Ajánlásukat53 (→ 7–1 3. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. mind a 7–12. tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató   (→ 1.  oldal). táblázat) – Eszköztár (→ 1. illetve a csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformák (→ 23–24. suliNova Kht.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Nemzeti Tankönyvkiadó. valamint kiadványunk bibliográfiájában [különösen: Papp Gabriella: Válogatás az integrált nevelés szakirodalmából (fordításgyűjtemény). az adatbankban. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. a 292–293.Mozgáskorlátozott gyermek – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési.] 301 . 1994. Budapest. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. oldal). oldal). oldal). táblázat) Czibere Csilla – Zsbánné Forrai Judit: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek.. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. népi mesterségek – Agyagozás 2. Mindezekre azért van szüksége az együttnevelésben dolgozó pedagógusnak. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal) és a csoport nem sérült tagjaitól (→ 3–37. diagnózisok ismertetésével. oldal). családjuk különleges szerepére (→ 17–18. 54  302 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . A szerzők külön kitérnek a mozgáskorlátozott gyermekek személyiségének jellemzésére (→ 1 5–1. illetve az értékelési alapelveket (→ 38.  A mozgáskorlátozott tanulók képességfejlesztésének sajátosságai általánosan. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. de szemléletesen kerülnek bemutatásra (→ 22–24.) (→ 2. évfolyam számára – Foglalkozások.  Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához a életpálya-építési kompetenciaterületen (egy adaptált modul a 2. oldal). oldal). majd a rehabilitációs feladatok megfogalmazásával vezeti be az olvasót a mozgáskorlátozott tanulók életpálya-építésébe (→ 8–14. Kitér a mozgássérülés-specifikus fejlesztési javaslatokra (→ 24–28. tehát pedagógiai következményei is vannak (→ 14–1 5. oldal) és a fontosabb témakörökre is az életpálya-építés kompetenciaterületen belül (→ 30–32. 2006. oldal) elvárható magatartásformákat. suliNova Kht. életpálya-építés. amelyek az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermek nevelésével-oktatásával kapcsolatosak. oldal). és összefoglalja azokat a pedagógiai alapelveket (→ 32–33. Az együttnevelés sikeressége érdekében tekinti át a pedagógustól (→ 34– 3. mert a sérülés a tanulási folyamat akadályozója is lehet. Budapest. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás54 a leggyakrabban előforduló kórformák. oldal) és nevelésük-oktatásuk kiemelt feladataira (→ 20–22. oldal).

kihívás a közoktatásban. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Oktatási Minisztérium. Módszertani intézményi útmutató. 29–35. az adatbankban.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. a 292–293. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. 1999. Dokumentációs útmutató (→ 1. Budapest. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók.): évkönyv a magyar köznevelésről.] 303 . illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. valamint kiadványunk bibliográfiájában [különösen: Illyés Sándor: Együtt vagy külön? Kihívás a fogyatékos gyermekek intézményes nevelésében. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. In Hoffmann Rózsa (szerk. tanulók együttneveléséhez. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola.

 táblázat) – Eszköztár (→ 1. 55  304 . Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) egyre gyakrabban felmerülő fogalom. megmagyarázzák a speciális fogalmakat (→ 5–1 1.  oldal). grafikonokkal és táblázatokkal alátámasztva az intézmény jelentőségét. A szerzők bemutatják az EGYMI szolgáltatásait (→ 23–28. 2007 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). illetve az iskola két tagozatát. Budapest. Az integráció elméleti összefoglalását a gyakorlati támogatás elemzése követi (→ 14–1 oldal).. oldal). melyhez szervesen csatlakozik az együttnevelés szerep5. oldal).  lőinek felsorolása és optimális magatartásuk leírása (→ 1 5–18. tanulók együttneveléséhez. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. másrészt maguknak az integráció szereplőinek. A kiadvány részletesen bemutatja a Mozgásjavító Általános Iskola. oldal). Educatio Kht. Módszertani intézményi útmutató. illetve felépítését (→ 28–31. kórformák esetén (→ 1 1–14. Módszertani Intézmény és Diákotthon száz évre visszatekintő múltját (→ 18–19. támogatást kíván nyújtani egyrészt azoknak az intézményeknek. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek.  oldal)  és a jelenkor speciális intézményét.  oldal). táblázat) Ágoston Gabriella – Kis Erika – Zsbánné Forrai Judit: Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. Bevezetik az olvasót a mozgáskorlátozottak nevelésének-oktatásának sajátosságaiba. Kiemelik az alaptevékenységek mellett a speciális szolgáltatásokat (→ 19–23. amelyek a mozgáskorlátozott gyermekek együttnevelését vállalják.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató55 segítséget. rehabilitációs feladatokat fogalmaznak meg a leggyakrabban előforduló diagnózisok.

az adatbankban. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 292–293. felkészülés az önálló életvitelre – lakóotthon program – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. valamint kiadványunk bibliográfiájában 305 .és értelmileg akadályozott gyermekek iskolai keretek között történő „terápiás fejlesztő programja” • Önállóság. mozgás.Mozgáskorlátozott gyermek – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. Módszertani Intézmény és Diákotthon) • Súlyosan és halmozottan fogyatékos. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

2008. hogy ezen a területen minden megoldás. Educatio Kht. 56  306 . taneszközöket. melyek a tantermi folyamatok sikerességét növelik. tanulók együttneveléséhez. Külön fejezetet szentelnek azoknak a sérülésspecifikus technikai segédeszközöknek. anyag. életminőségét nem befolyásolhatja. A szerzők azt hangsúlyozzák. amely az érintett személy számára megfelel. Az eszközgyűjteményben a környezeti adaptációt megkönnyítő eszközök algoritmikus rendszerben. az udvar és az épület témakörökben. Budapest. Az Útmutató támpontokat és ötleteket ad a mozgáskorlátozott tanuló önkiszolgálásának megkönnyítéséhez is. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók együttneveléséhez. adaptáció alkalmazható. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. Ezt az elvet képviselve az Útmutató56 gyakorlati segítséget nyújt a mozgáskorlátozott gyermekeket nevelő többségi intézmények számára.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az akadályozott ember életvitelét környezete nem határozhatja meg. képekkel illusztrálva követik egymást a közlekedés. táblázat) Dombainé Esztergomi Anna – Szöllősyné Juhász Csilla: Sérülésspecifikus eszköztár mozgáskorlátozott gyermekek. amelyek nélkül a mozgáskorlátozott gyermek tanulása. Az iskolai fejlesztő munkát segítik azok az eszközök. A szerzők gyakorló gyógypedagógusként mutatják be és ajánlják azokat az asztalokat.. kommunikációja. Módszertani intézményi útmutató. szabadságát nem korlátozhatja. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. illetve a finommotorika fejlesztéséhez. amelyek sokoldalú felhasználhatóságuk révén hozzájárulnak a nagymozgások. élete elképzelhetetlen. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek.

az adatbankban. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. a 292–293. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 307 .Mozgáskorlátozott gyermek – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési.

a szakszavak jegyzéke magyarázatokkal (→ 32–37. felhívja a figyelmet a mozgáskorlátozott gyermek/tanuló együttnevelésében a tanügyi dokumentumok vezetése kapcsán megjelenő specifikumokra (→ 10–1 3. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). oldal). az alkalmazott eljárásokat. oldal). Budapest. a gyakran előforduló kórformák (→ 24–31.. oldal).  oldal) megfogalmazásához. terápiákat. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. orvosi. a mozgáskorlátozottsággal összefüggő BNO-kódok (→ 20–23. oldal). Dokumentációs útmutató. pszichológiai dokumentumok között (→ –7. oldal). táblázat) Kiss Erika – Kollár Katalin – Ursu Zsuzsa: Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. A szerzők összegyűjtötték azokat a fejlesztési eljárásokat.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató57 eligazítást nyújt a gyermek mozgáskorlátozottságával kapcsolatban készülő dokumentumok rendszeréről. a javaslat tartalmát (→ 8–9. amelyek e dokumentumok tanulmányozása kapcsán gyakran felmerülnek (→ 5. amelyeket a mozgáskorlátozott gyermekek sikeres integrációja érdekében különböző szakemberek végeznek (→ 1 5. Részletesen ismerteti a szakértői vizsgálat menetét. 57  308 . Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. 2007 . A mellékletekben megtalálhatóak az együttnevelést támogató jogszabályok (→ 19. tanulók együttneveléséhez. oldal). illetve pedagógiai. oldal). oldal). Az Útmutató eligazítja az olvasót a mozgáskorlátozott gyermekkel érkező egészségügyi. oldal) és a mérés-értékelés sajátos szempontjainak (→ 1–17. Mintát adnak a pedagógiai vé3–1 lemény (→ 1. suliNova Kht. illetve egy szakértői javaslat mintája is (→ 38–39.  oldal). Megjelöl olyan kulcsszavakat.

Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. az adatbankban. tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. valamint kiadványunk bibliográfiájában 309 . Módszertani intézményi útmutató. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. a 292–293. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

típusproblémák megjelölésével. speciális vagy adaptált eszközök ajánlásával. valamint a szövegértési és szövegalkotási területeken. szociális. modul) és 2 adaptált modul a 2. életviteli és környezeti. évfolyamra (33.) 310 . Javaslatokat tesznek a differenciálásra – szervesen kapcsolódva a különböző kompetenciaterületekhez készült Ajánlásokhoz. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A mozgáskorlátozott tanulók együttnevelésében dolgozó pedagógusok számára 25 kompetencia alapú adaptált modul áll rendelkezésre az életpálya-építési. Az adaptálók – Dombainé Esztergomi Anna és Kiss Erika – gyakorló gyógypedagógusként sérülésspecifikus módszerek. és ezáltal járulnak hozzá a mozgáskorlátozott tanulók együttnevelésének sikeréhez. testhelyzetek. évfolyamra (5. kommunikációs nehézségeire. évfolyamra (Foglalkozások. Mozgáskorlátozott gyermekek együttneveléséhez az alábbi mintamodulok készültek (→ 2. Végigvezetik az olvasót azokon a változtatási pontokon. és 49. táblázat) – Szövegértés-szövegalkotás: 11 adaptált modul a kompetenciaterület alapozó szakaszához és 8 adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszához – Matematika: 2 adaptált modul az 1. Felhívják a figyelmet a mozgáskorlátozott gyermek ismeretszerzési. és 35. évfolyamra (Én és a világ – Étkezzünk egészségesen) – 1 adaptált modul a 2. modul) – Szociális. illetve a foglalkozás menetébe illesztett ötletekkel hathatós segítséget nyújtanak a konkrét tanulási-tanítási folyamatok végrehajtásában. illetve a csoport nem sérült tagjai számára szóló instrukciókra. amelyek a modul alkalmazásának hatékonyságát biztosítják.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. életviteli és környezeti kompetenciák: 1 adaptált modul az 1. a számolási és matematikai. népi mesterségek – Agyagozás 2.

 táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. valamint kiadványunk bibliográfiájában 311 . Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. az adatbankban. a 292–293. táblázat) – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1.Mozgáskorlátozott gyermek Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

ellátási kérdésekben – a hatékony fejlesztés érdekében – a gyermekkel foglalkozó minden szakember (pl. pszichológus. amely szerint a mozgáskorlátozott gyermekeket sem zárhatja ki sérülésük a kreatív. FElKÉszülÉs Az ÖNÁlló ÉlEtVItElrE – lAKóottHoN ProGram Az önálló életvitel kipróbálásának lehetőségével az intézmény megteremti az esélyegyenlőség alapjait a 7–8. pedagógiai asszisztens. oKtAtÁsI ElVEK MEGVAlósÍtÁsÁBAN A mozgáskorlátozott gyermeket (együtt)nevelő intézmények számára a jó gyakorlat bevezetése abban segíthet. amelyek lehetővé teszik a személyiség megnyilvánulásait. gondozási. ÖNÁllósÁG. orvos. osztályos mozgáskorlátozott tanulóknál. hogy felmerülő nevelési. gyógypedagógus. 312 SNI-gyermek . eszközrendszert – a hozzájuk kapcsolódó technikai megoldásokkal –. pedagógus. gyógyászatisegédeszköz-ügyintéző) és a szülő tájékozott legyen. Ezért kínálja azokat a megjelenítési formákat.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok A szAKMAI EGyüttMűKÖDÉs (tEAMMUNKA) GyAKorlAtA Az EGysÉGEs NEVElÉsI. oktatási. önkifejező alkotók világából. KoMPlEx MűVÉszEtI NEVElÉs Ez a jó gyakorlat azt az alapelvet teljesíti ki. a környezettel való kommunikációt.

az adatbankban. hogy képessé tegye őket környezetük egyre bővülő megismerésére. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.És ÉrtElMIlEG AKADÁlyozott GyErMEKEK IsKolAI KErEtEK KÖzÖtt tÖrtÉNő „tErÁPIÁs FEJlEsztő ProGrAMJA” Ebben a programban a súlyosan és halmozottan sérült tanulók olyan fejlesztést kapnak iskolai keretek között. tanulók együttneveléséhez. a saját életük mindennapjaiban való tevékenyebb részvételre.Mozgáskorlátozott gyermek sÚlyosAN És HAlMozottAN FoGyAtÉKos. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. a 292–293. MozGÁs. Dokumentációs útmutató (→ 1. aminek eredményeképpen jobb minőségű életet élhetnek. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. amely arra törekszik. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 313 . továbbá egyszerű társas kapcsolatok kialakítására.

Kompetenciaterületenként kapunk részletes módszertani segítséget. 2006. A hallássérülésrôl lásd még: Útmutató nagyothalló gyermekek. A vizuális nevelés. kognitív funkcióira. oldal). a hallássérült gyermek számára is változtatás nélkül játszható tevékenységet tartalmaz. a szükséges kapcsolatrendszer kialakítását. illusztrációval és többszöri ismétléssel közel hozhatjuk Dr. Nagy segítséget jelent a befogadók óvodák számára a speciális szempontokkal történő megismerkedés nevelési területenként. oldal). suliNova Kht.  oldal. a befogadáshoz szükséges feltételek megteremtésének lehetőségét. különösen a manuális tevékenység és a gyűjtőmunka során. oldal). Budapest. Óvodai nevelés. milyen következményei vannak a gyermekek beszédfejlődésére. Közérthető módon leírja. Részletesen bemutatja a megfelelő intézmény kiválasztásának szempontjait. hiszen az integrált nevelés olyan komplex kapcsolatrendszer optimális működését feltételezi. mi a → hallássérülés (→ 5–7.  oldal). oldal). hogy e tevékenységekben a hallássérült gyermekek is teljes értékűen részt vegyenek. milyen speciális eszközöket használnak a hallássérült gyermekek (→ 7–8. a fogadó pedagógus és az integrációt segítő gyógypedagógus egymással együttműködve tevékenykedik (→ 10–1. Az irodalom. anyanyelv fejlesztési terület az egyik legproblematikusabb. mivel a versek. Tárgyalja az óvodai kompetenciaterület és az integráció kapcsolatát (→ 9–10. ugyanakkor előzetes feldolgozással. Módszertani intézményi útmutató 8–14. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez – Szövegértés-szövegalkotás (10–1. A hagyomány fejlesztési tervei szinte kivétel nélkül alkalmasak arra. a mozgásfejlesztés és a matematika azon területek közé tartozik. Ajánlások nagyothalló gyermekek. a mesék hallás utáni megértése nehézséget jelent a hallássérült gyermekek számára. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás58 összefoglalja mindazokat az ismereteket. tanulók együttneveléséhez. a szülő. 58  314 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Perlusz Andrea: Ajánlások nagyothalló gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. A játékajánló fejlesztési terület nagyon sok jó.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. amelyekben a hallássérült gyermekek jó vagy akár jobb teljesítmény elérésére képesek halló csoporttársaiknál.. melyek szükségesek a hallássérült gyermekek fogadásához a többségi óvodákban. melynek során a hallássérült gyermek.

amelyeket figyelembe kell venni az értékelés során (→ 20–21. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. A környezetismeret fejlesztési terület témái nagyon sok lehetőséget kínálnak a hallássérült kisgyermekek számára. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Gyakorlati tanácsaival a hallássérült gyermekek befogadását segíti. valamint kiadványunk bibliográfiájában 315 . A tevékenységek legnagyobb részébe változtatás nélkül be tudnak kapcsolódni. az előzetes információgyűjtés (→ 1–19. értékelés témakörnél részletesen kitér mindazokra a sajátos szempontokra. táblázat) – Eszköztár (→ 1. A szerző a mérés. tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • adó-vevő készülék • hallókészülék • audiogram • jelnyelv • audiológia • nagyothalló • audiométer • pedoaudiológia • auditív • posztlinguális hallássérülés • auditív differenciálás • prelinguális hallássérülés • auditív diszkrimináció • siket • auditív verbális terápia • szájról olvasás • beszédérthetőség • szurdologopédia • beszédmegértés • szurdopedagógia • érzékszervi fogyatékosság • szurdopedagógus • hallásfigyelem • ujjábécé • hallásmérés • hallásnevelés • hallássérülés – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Nagyothalló gyermek hozzájuk e foglalkozások tartalmát is. Bár tisztán énekelni valószínűleg nem tudnak. oldal). bár nagyon fontos számukra a megfelelő szemléltetés. az adatbankban. a részletes módszertani tanácsok megkönnyítik az óvónők mindennapi tevékenységét az integráció során. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. és a zenehallgatásból is csak többet-kevesebbet hallhatnak. ugyanakkor a zenedarabok ritmusát képesek érzékelni. oldal). A zene fejlesztési terület témái és feladatai sem állnak túl messze tőlük. Módszertani intézményi útmutató.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. suliNova Kht. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. oktatása. Felhívja a figyelmet arra is. 2006. s mindez hozzásegíti a nagyothalló gyermekeket. és erőfeszítésekre sarkallja. módszeres eljárásokat is meg kell változtatni. mintegy kiindulópontként a sajátos nevelési igényű gyermekek eltérő fejlődésének megértéséhez.  Bemutatja a → hallássérülés következtében megjelenő nyelvi rendellenességeket. ami által beszédkésztetése jobb lesz. Budapest. ismeretszerzési módok. ezért a tartalmak elemzésével és a szövegértési-szövegalkotási kompetenciák fejlesztési sajátosságainak feltárásával nyújt segítséget az Ajánlás készítője a mindennapi pedagógiai munkához. és mindezek kapcsán szó esik a beszéd kialakulásáról és fejlődéséről is. 59  316 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . hogy a várható nehézségek ellenére fontos a hallássérült gyermekek integrált nevelése. amelyek nem alkalmazhatók hallássérült gyermekek esetében. hogy felnőttkorukban teljes értékű életet élhessenek. módszerek. szövegalkotási sajátosságairól. és a differenciált tananyagfeldolgozáson kívül a tanulásszervezési módokat és a feladatok megoldását segítő módszereket. mert a halló környezet gazdagabb beszédpéldája fejleszti a gyermek kommunikációját. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásban59 olvashatunk a nagyothalló tanulók szövegértési.  oldal). A beszélő környezet a gyermeket erősen készteti a beszédre. a szövegalkotást és a szövegértést érinti leginkább. különösen a hallásveszteség és a szövegértési.. Megfogalmazza azt is. A halló társakkal való együttlét magasabb beszédszintet eredményez. hogy vannak olyan pedagógiai eljárások. szövegalkotási képesség összefüggéseinek vonatkozásában (→ 10–1. A nagyothalló gyermekeknél a hallás hiánya vagy tökéletlen volta a nyelvi kifejezőképesség területeit. Urbánné Deres Judit: Ajánlások nagyothalló gyermekek. Szövegértés-szövegalkotás.

Módszertani intézményi útmutató. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Nagyothalló gyermek Lásd még nagyothallás témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. a 315. tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 317 . táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. táblázat) – 25 adaptált modul a szövegértésiszövegalkotási kompetenciaterület alapozó és beszédfejlesztési szakaszához – Ajánlások nagyothalló gyermekek.

a tudásról való tudás.. A nyelvi nehézségek és az absztrakt gondolkodás nehézségei miatt gondot okozhat számukra – még felsőbb osztályokban is – a metakogníció. hogy számolnunk kell a nyelvi hátrányból és a mindennapi tapasztalatok hiányosságából fakadó megértési zavarokkal. hogy minden fogalom. amely a hallássérült gyermekek oktatásához. kommunikációs. Ugyanakkor – mint ahogy a kiadvány is megfogalmazza – sok hallássérült gyermek számára vonzó terület lehet a számok világa. hivatását szerető pedagógustól.és problémamegoldó gondolatmenet előzetes vagy utólagos megfogalmazása. 2006. Matematika. ahol a nyelv nélkül is sikereket érhetnek el és kiteljesedhetnek. a többi érzékszerv lehetőség szerinti bevonásának. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. A hallássérült gyermekek matematikaoktatása során valamennyi képességfejlesztési részterületen kettős feladatot kell teljesíteni.): Ajánlások nagyothalló gyermekek. Budapest. gondolkodásbeli tapasztalati hátrány csökkentését. A valóságban. neveléséhez szükséges. Egyrészt a halló gyermekek általános iskolájának tantervében előírt tananyag elsajátíttatását. a feladat. Mészáros Judit (szerk. taktilis megtapasztalásának. A szerzô felhívja a figyelmet arra. a matematikai tartalmak motoros. Első olvasásra talán ijesztőnek tűnik a befogadó pedagógus számára az a sok új információ. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásban60 olvashatunk a → hallássérülés legfontosabb jellemzőiről és hatásukról a matematika tanulására. A hallássérültek matematikaoktatásakor az emlékezeti teljesítmény növelése érdekében törekednünk kell arra. Megismerkedhetünk a hallássérült tanulók matematikaoktatása során alkalmazott általános módszertani alapelvekkel és – részletesen – a hallássérült gyermekek matematikaoktatása során használható speciális módszerekkel. szabály jelentést kapjon a gyermek számára. valamint az ahhoz kapcsolódó követelmények teljesítését. kinesztéziás.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. suliNova Kht. a gyakorlatban azonban hamar kiderül. Hangsúlyossá kell válnia a konkrét élménynek. 60  318 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . hogy ez a szép feladat nem kíván sokkal többet egy empatikus. szöveg. Másrészt a hallássérülés miatt kialakult nyelvi. az abban benne foglalt képességek fejlesztését.

nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Módszertani intézményi útmutató. a 315.Nagyothalló gyermek mint gondoskodást és gondolkodást a gyermek életének megkönnyítéséről a befogadó közösségben. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 319 . tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. az adatbankban.

hogy a → nagyothallás következményeivel mennyire van tisztában. a tevékenység és tevékenykedés (szóbeli. Ezért lényeges egyik oldalról a közösségi szokások. oldal). 61  320 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Az Ajánlásban61 olvashatunk a hallássérülés következményeiről a szociális alkalmazkodás területén (→ 7–10. Szociális. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. mintanyújtással. életviteli képességek fejlesztése. hang). oldal). tesznek javaslatot a módszerek kiválasztására. Urbánné Deres Judit – Dr. A szociális. 2006. Budapest. suliNova Kht. érvényesül-e a szociális tanulás kölcsönössége. nem értik az őket érő ingerek jelentését vagy nem tudják megítélni azok fontosságát. az életkori sajátosságokhoz igazodó fejlesztése elengedhetetlen és a legfontosabb.és a kortárs csoport. másik oldalról az elfogadás és a proszociális viselkedésformák tanítása pl. az ezekből levont tapasztalatok. magatartásformák. A szerzők életkori sajátosságokhoz igazodva fejtik ki véleményüket.. Felhívják a figyelmet arra. az ismeretszerzés és a képességfejlesztés új lehetőségét nyitják meg a gyermek fejlesztője előtt. hogy ezeknek a képességeknek állandó. azonban ennek a fejlesztőmunkának a legfontosabb kompetenciája a szociális és életviteli képességek fejlesztése. Váry Ágnes (szerk. írásbeli). tisztában vannak-e a metakommunikációs lehetőségekkel. Tudják-e. cselekvéses. mennyire „fogadóképes” a gyermeket körülvevő felnőtt. hogy a nagyothalló gyermeknek az →  auditív csatornák mellett más. Ez az információfelvételi és -értelmezési nehézség magatartási problémákat vagy beilleszkedési nehézséget okozhat. mert meghatározza a nagyothalló gyermek életpályáját és az integráció sikerességét. életviteli és környezeti kompetenciák.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. mert nem éri elegendő külső inger (pl. Tudjuk. hogy sok múlik azon. alkalmazására (→ 12–18. Használnak-e más kommunikációs utakat. A nagyothalló tanulóknál a szociális kompetenciák fejlődése már a kezdetekben zavart szenved. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az új kihívások a pedagógiában a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését támogatják és segítik.): Ajánlások nagyothalló gyermekek. elsősorban vizuális csatornákat is igénybe kell venni az interakcióhoz.

a 315. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 321 . táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Ajánlások nagyothalló gyermekek. az adatbankban. tanulási és emocionális integráció sikerességét. Módszertani intézményi útmutató. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. fontossága az egészséges életmód kialakításában – Mozogni jó!) (→ 2. elfogadó és befogadó környezet nagymértékben befolyásolja a társadalmi. évfolyamra (Én és a világ – Játék a szabadban.Nagyothalló gyermek A nagyothalló gyermek szociális kompetenciáinak fejlesztése során a támogató. életviteli és környezeti kompetenciaterület: két adaptált modul az 1. Lásd még nagyothallás témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához  –  szociális. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. A mozgás szerepe.

A közepes fokú hallássérült gyermekeknél az idegen nyelv tanulása is nehezített.és intraperszonális. zenei. Így a – különböző fokban – hallássérült tanulók is lehetőséget kapnak olyan tevékenység végzésére.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. hogy a tanulók – ha anyanyelvi szintjük engedi – lehetőséget kaphassanak az idegen nyelv elsajátítására. Budapest. amely viszonylag kevesebb nehézséget jelent számukra. A súlyos fokú hallássérülés esetében fontos. Kifejti.. kifejezések túlnyomó többsége ismert számukra. nyomtatottszöveg. Ezzel növeli a tanulók motivációját. és a megértést segíti a szituáció. hogy az enyhe fokban nagyothalló integrált gyermekek képesek az idegen nyelv elsajátítására a többi gyermekkel együtt. Az Ajánlás készítője bemutatja a hallássérülés fokozatait. mint a halló társaiknak. 62  322 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . A súlyos fokú → nagyothallás esetében az idegen nyelv tanulásánál döntő szerepe van az írott. ezzel nemcsak a halló gyerekeknek biztosít lehetőséget az egyéni differenciálásra. hatásukat a nyelvre és a nyelvelsajátításra. vizuális. Ebben az esetben kiemelten fontos a hallássérültekkel foglalkozó gyógypedagógus tanácsadó munkája. auditív. Idegen nyelv. ha a szavak. A hallássérült gyermekeknél az anyanyelvi fejlettség jelentősen meghatározza az elérhető idegen nyelvi szintet. Mivel a Kreatív kommunikációs programcsomag figyelembe veszi az egyéni nyelvelsajátítás jellemzőit (pl. Urbán Emese: Ajánlások nagyothalló gyermekek. ha a megfelelő feltételeket biztosítják nekik az osztályban. térbeli. testi-kinesztetikus. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.és csoportorientált tanulók). Csak akkor képesek követni a társalgást. inter. érdeklődését. logikai-matematikai). suliNova Kht. illetve vizualizálható nyelvi bemenetnek. és sikerélményhez juttatja őket. az egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztés és az egyéni megsegítés. Azonban → hallássérülésük miatt az órán kívüli nyelvtudás bővítésének lehetőségei korlátozottabbak számukra. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás62 együtt tárgyalja az enyhe fokban nagyothallótól a középsúlyoson át a súlyos hallássérült gyermekek idegennyelv-tanításának sérülésspecifikus sajátosságait. valamint a különböző intelligenciafajtákat (nyelvi. kinesztetikus. 2006.

Nagyothalló gyermek Cochlea implantált gyermekek idegennyelv-tanítása során a vizuális csatornák bevonása mellett fontos a hallás és a → hallásfigyelem fejlesztése. illetve a hallássérült egyéni megsegítése. és képesek legyenek a beszélt idegen nyelv jó megértésére és használatára. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók együttneveléséhez. az adatbankban. Az enyhe vagy középsúlyos nagyothallónál a vizuális megerősítés mellett hatékony lehet a főleg verbális előkészítő szakasz. Az ép hallású gyermekek idegennyelv-oktatása során megfogalmazott általános fejlesztési célok vonatkoznak a hallássérült tanulókra is. A módszertani ajánlásokat részletesen kidolgozott minta óravázlatok is alátámasztják. valamint kiadványunk bibliográfiájában 323 . Egyéni megsegítés és fejlesztés mellett felhasználhatók az ép hallású tanulók idegennyelv-elsajátítása során alkalmazott módszerek és eszközök. A hallássérültek hatékony idegennyelv-tanításának egyik fontos feltétele az osztálykeretben folyó fejlesztés során a hallásállapot és a képességstruktúra figyelembevétele. azonban a súlyos nagyothallóknál és siketeknél fontos az olvasás és írás aránylag korábbi használata. a 315. Módszertani intézményi útmutató. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. hogy a készülék által nyújtott lehetőségeket minél jobban ki tudják használni. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. de a kompetenciák fejlesztési lehetőségei némileg módosulnak az auditív input korlátozottsága vagy hiánya miatt.

az eltérő fejlődési utak és szükségletek figyelembevételével. az iskolai tevékenységek hosszú távú és egymásra épülő tevékenységrendszerével. az egészség megőrzésére. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A programcsomag egész szemléletével. a verbálisan bonyolított teammunka. munkaerő-piaci felkészültségre tegyenek szert. ahol az információk írásosan is elérhetőek. Olyan módszertani sokszínűséget kínál. módszereivel. tevékenységeknek. mint halló kortársaikénak: alkalmassá váljanak egy élhető életre. a hallásfok. s a koncentrált. Tehát a pedagógus legfontosabb feladata azoknak a módszereknek. a személyiség és a készségek szintje sorolható. A pályaalkalmasságot tekintve a hallássérültek esetében elsősorban azok a pályák jöhetnek számításba. Az iskolai fejlesztés kiemelt feladata a felnőtt élet szerepeire való felkészítés. képesek legyenek adottságaiknak. 324 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Az objektív feltételek a korlátozott szakmatanulás és az elhelyezkedési lehetőség. amely alkalmas a hallássérült gyermekek befogadására. a sokszínű tanulói tevékenységek szervezésével hozzájárul a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának támogatásához. lényegi szerepet a közvetlen kommunikáció. a jövő tervezésének képességére. amelyet önállóságra neveléssel lehet megoldani. önálló feladatmegoldás a döntő.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A szubjektív tényezők közé a beszédszint. kidolgozott moduljaival. amelyeknél nem játszik meghatározó. eljárásoknak a megtalálása. a tanulási-tanítási folyamat átszervezésével pedig biztosítja számukra az inkluzív nevelkedés lehetőségét. egészséges életmódra. E folyamat során megismerhetjük a gyermekek személyiségét és azokat a tényezőket. amelyek hozzájárulnak az önálló életvitel mind teljesebb eléréséhez. képességeiknek megfelelő pálya választására. A hallássérült gyermekek esetében a pályaválasztásnak szubjektív és objektív feltételei is vannak. amelyek a gyermekek felnőtt életének meghatározói lehetnek. A hallássérült gyermekek életpálya-építési képességfejlesztésének éppúgy az a célja.

évfolyam számára (A természet: a mi világunk – Népszokások. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában Czibere Csilla – Köntösné Lőrincz Eszter: Ajánlások nagyothalló gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. 2006. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. 63  325 . Módszertani intézményi útmutató. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. „Elvégeztük az aratást…”) (→ 2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. Lásd még nagyothallás témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – életpálya-építési kompetenciaterület: egy adaptált modul az 1. táblázat) – Ajánlások nagyothalló gyermekek. évfolyamra (A természet: a mi világunk. „Itt a farsang. és még alaposabban megismerhetjük a nagyothalló gyermekek sajátos igényeit. a 315. az adatbankban.Nagyothalló gyermek Mindezeknek a kérdéseknek a részletes kifejtését olvashatjuk ebben az Ajánlásban63. Budapest. Minden hónap valakié. suliNova Kht. életpálya-építés.. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. áll a bál!”) és egy adaptált modul a 2.

Támpontokat találhatunk a → hallássérülés. az integrációt segítő módszereket és alkalmazott technikákat. amelyek a nagyothalló gyermekek együttnevelését vállalják. szak. A Dr. Az → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények tanácsadással. szervezeti felépítéséről. pedagógiai asszisztenseknek. Módszertani intézményi útmutató. hogy együtt vállalt céljaik megvalósításához az integráció teljes feladatrendszerét. „klienseiről”. jövőjének meghatározó tudományos alapot teremtettek. Budapest. suliNova Kht. Köntösné Lőrincz Eszter – Dr. szolgáltatást nyújt egyrészt azoknak az intézményeknek. Módszertani Intézmény. Török Béla Óvoda. amelyre a nehéz. gyógyító pedagógiai hátteret. az integráló munka egyes elemeinek megerősítésével. amelyek a hallássérült gyermekek sorsának.és szakmai szolgáltatásairól. feladatrendszerét. tanuló gyermekek életét. azokat az interdiszciplínákat. terapeutáknak és szülőknek. másrészt maguknak az integráció szereplőinek: óvodapedagógusoknak. szolgáltatásairól. 64  326 . nevelőtanároknak. családtagoknak. Feltárják az évszázadokra visszatekintő orvosi. 2007 . Fontos feladatuknak tekintik. a családokat és pedagógusokat felelősséggel terhelő kihívás kötelezi. tanulók együttneveléséhez. → nagyothallás azonosításához. szinte végigkísérik a többségi iskolákban nevelkedő. neveléstörténeti. Speciális Szakiskola. Diákotthon és Gyermekotthon szolgáltatásainak és elérhetőségeinek bemutatásán keresztül az olvasó teljes körű képet kap ezen intézmények céljáról. amelyek folyamatosan segítik az együttnevelést. Általános Iskola. a halló gyermekközösségben élő hallássérült gyermekek pedagógiai útjának mindenre kiterjedő támogatásával szeretnének közreműködni abban a munkában.. Váry Ágnes: Útmutató hallássérült gyermekek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató64 segítséget. támogatást. Az Útmutató átláthatóvá és érthetővé teszi az integráció céljait. megismerhetjük a hallássérülés pedagógiai következményeit. A befogadott gyermek/tanuló és pedagógusai azonban nem nélkülözhetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények segítségét. általános iskolai és középiskolai pedagógusoknak. folyamatát és gyakorlatát feltárják az integráció szereplőinek.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók együttneveléséhez.Nagyothalló gyermek Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 315. az adatbankban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 327 .

Az eszközcsoportok jellemzése. tisztíthatók. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) Köntösné Lôrincz Eszter – Nagyné Tóth Ibolya – Urbánné Deres Judit: Sérülésspecifikus eszköztár hallássérült gyermekek. hogy melyek a pedagógiai tevékenységünk eredményes támogatását szolgáló legszükségesebb eszközök. a nyelvfejlődést. A speciális eszközök bemutatása a mindennapi életben való alkalmazáshoz nyújt ismereteket mindazoknak. amelyek sokoldalú felhasználást tesznek lehetővé. Dokumentációs útmutató (→ 1. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek.. 2008. A bemutatott eszközök megismerését. szülőknek. taneszközök. Az Útmutatóból65 megismerhetjük. alkalmazása. akik a hallássérültek pedagógiájában eddig még nem voltak járatosak. tanulók együttneveléséhez. Educatio Kht. a kommunikációt elősegítő játékok.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A súlyos hallássérült gyermekeknél jelentkező nyelvi nehézségek. illetve a szókincsfejlesztést. 65  328 . tanulók együttneveléséhez. az életvitelt segítő eszközök gyógyászati segédeszközök használata. fejlesztő és terápiás eszközök. A gazdag játékválasztékban olyan játékok szerepelnek. kommunikációs zavarok miatt nagyon fontos a megfelelő speciális segédeszközök. jól tárolhatók. Budapest. iskolák pedagógusainak. tankönyvek. esztétikusak. Módszertani intézményi útmutató. bemutatása a funkció. A választás és a kiválasztás nehéz. alkalmazását ajánljuk mindenkinek. a felhasználási terület és a sérülésspecifikus használat szerint történik: speciális segédeszközök. a tanulást. aki hallássérült gyermekekkel foglalkozik. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. gyógypedagógusoknak. a többségi óvodák. bonyolult munkáját könnyíti meg az eszközrendszer bemutatása és a módszertani ajánlások. taneszközök ismerete. és alkalmasak a gyermekek tevékenykedtetésére is. játékok.

nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 329 . a 315.Nagyothalló gyermek – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

Váry Ágnes: Útmutató nagyothalló gyermekek. azok használatának pedagógiai vonatkozásait. s ezekkel kapcsolatban hasznos gyakorlati tanácsokat fogalmaz meg (→ 12–17. A komplex pszichológiai-pedagógiai vizsgálat alapján készült szakvélemény biztosítja a hallássérült gyermek számára a különleges gondozásra való jogot (→ 10–12. amelyek egészségügyi és pedagógiai ellátásuk során keletkeznek. amelyek tartalmazzák a hallásvizsgálati eredményeket. a → hallókészülékkel vagy cochleáris implanttal történő ellátást. oldal).Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A hallássérült gyermekeket a diagnózis megállapításától végigkísérik mindazok a dokumentumok. tanulók együttneveléséhez. Ezen dokumentu- Köntösné Lőrincz Eszter – Nagyné Heidenwolf Erzsébet – Pintér Beatrix – Urbánné Deres Judit – Dr. A kiadvány részletesen bemutatja a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadásával megváltoztatandó intézményi dokumentumokat. úgymint Együttműködési megállapodás. 2007 . Itt ismerkedhetünk meg az egyéni fejlesztési tervek készítésével. a vizsgáló eljárásokkal és a pedagógiai vélemény megírásának szempontjaival is. a különböző terápiákkal. A pedagógiai-pszichológiai státusz dokumentuma többek között a szakértői vélemény. amelyet hallássérült gyermekek esetében a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ készít el (→ 9–10. Pedagógiai program. suliNova Kht. értelmezésével az általánoshoz képest mélyebb. Milyen dokumentumokról van szó? A → hallássérüléssel kapcsolatos egészségügyi dokumentumokról. Dokumentációs útmutató. Szervezeti és Működési Szabályzat. A következő nagy témakör a hallássérült gyermekek fejlődésével. oldal). jól használható információkat adjanak át. hogy a dokumentumok megismertetésével.. A gyermekkel foglalkozó szakembereknek munkájuk során tisztában kell lenni ezek szerepével. 66  330 . tudniuk kell azokat helyesen értelmezni. oldal). felhasználni. Az Úmutató66 készítői arra vállalkoznak. speciálisabb. Budapest. fejlesztésével foglalkozó dokumentumok csoportja. Alapító okirat.

Módszertani intézményi útmutató (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 315. oldal). oldal). Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. módszertani ajánlásokat is megfogalmazva a befogadó intézmények számára (→ 28–29. az adatbankban. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Végezetül áttekinti a a sikeres együttnevelés megvalósítását biztosító jogi és szakmai garanciákat (→ 31–34. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. oldal). Foglalkozik az anyag a pedagógiai mérés-értékelés kérdéskörével is. A mellékletek remek kiegészítői az ismertetett dokumentumoknak.Nagyothalló gyermek mokat számos. tanulók együttneveléséhez. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 331 . a mindennapi pedagógiai munka során használható példával is illusztrálják a szerzők (→ 17–27.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika

Kiadvány típusa

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia, a szövegértés-szövegalkotás és az életpálya-építés területéről készített, 6–9 éves gyermekek számára készült moduladaptációk áttanulmányozását azért javasoljuk, mert többféle feladat differenciált megvalósításához adnak támpontokat, és részletes módszertani segítséget nyújtanak a nagyothalló gyermekek különböző feladatokba történő bevonására. Felhívják a figyelmet a segítségadás fontosságára és a lehetséges megoldásokra. A felsorakoztatott példák alkalmazása biztosítja a hallássérült tanulók tanulási folyamatban való aktív közreműködését és ismeretszerzését. A különböző tananyagtartalmak feldolgozásának menetében olyan ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyek a tanórára való felkészülésben, az óra vezetésében, a tanulásszervezési mód kiválasztásában segítik a befogadó pedagógusokat. A sajátos nevelési igény figyelembevétele a pedagógus rendszeres, előzetes (többlet) felkészülését jelenti – ám ennek eredményeként a hallássérült tanuló is aktív részese lehet a tanórák minden mozzanatának. Nagyothalló gyermekek együttneveléséhez az alábbi mintamodulok készültek: – Szövegértés–szövegalkotás: 24 adaptált modul az alapozó és a beszédfejlesztés szakaszához (részletesen → 2. táblázat) – Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. évfolyamra (Én és a világ – Játék a szabadban; A mozgás szerepe, fontossága az egészséges életmód kialakításában – Mozogni jó!) – Életpálya-építés: egy adaptált modul az 1. évfolyam számára (A természet: a mi világunk – Népszokások. „Itt a farsang, áll a bál!”) és egy adaptált modul a 2. évfolyamra (A természet: a mi világunk. Minden hónap valakié. „Elvégeztük az aratást…”)

332

Nagyothalló gyermek

Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 315. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

333

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

E csoportba67 nagyon sokféle kórkép tartozik. A sajátos nevelési igényű óvodáskorú gyermekeket integráló pedagógusok számára e területre vonatkozóan két Ajánlás68 is készült: az egyik a magatartászavarok, a másik a → részképességzavarok miatt a nevelési folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek együttneveléséhez. Mindkét ajánlás tisztázza az alapfogalmakat, a zavarok megnyilvánulási formáit, tüneteit, kritériumait, és felsorolja kialakulásának okait (→ I. 5–10. oldal; II. 5–. oldal). A kiadvány fontos szempontokat és tanácsokat fogalmaz meg hiperaktív gyermekek fogadásához, a befogadás előkészítéséhez. Ismerteti a pedagógustól és a csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformákat. Hangsúlyozza, hogy a gyermek számára az óvónő a minta, akit az óvodás gondolkodás nélkül követ. Az ő attitűdje sugárzik a többi gyermekre is; ha ő természetesen elfogadó, akkor a gyermekek is azok lesznek (→ I. 1 3. oldal). 1–1 Az óvodai nevelés kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési tervében található, ajánlott játékok számos esetben adaptálásra, módosításra szorulnak, ha az integrációban magatartászavarral küzdő gyermek vesz részt. A kötet a különböző tevékenységi területeken belül az adaptációs lehetőségekre hívja fel a figyelmet néhány lehetőség bemutatásával. Mennyiségi és minőségi változtatásokat javasol, ezeket példákkal is szemlélteti (→ I. 1 3–22.  oldal).  Részképességzavarral küzdő gyermekek együttnevelésére vállalkozó óvodapedagógus számára az Ajánlás hasznos információkat nyújt a részképességzavarok rendszeréről és a zavarok tüneteiről. A tünetekhez kapcsolva „Ő az, …” kezdetű mondatokkal bemutatja, hogy az adott tünet hogyan jelentkezhet az óvodáskorú gyermek mindennapos tevékenységeiben (→ II. 8–18. oldal). A szerző a befoga-

L. a pszichés fejlôdés zavaraival kapcsolatban a 195. oldalon írtakat. Venterné Balogh Angelika: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez I. (magatartászavar esetén). Óvodai nevelés; Dr. László Zoltánné: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez II. (részképességzavar esetén). Óvodai nevelés. suliNova Kht., Budapest, 2006.
67 68 

334

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô gyermek

dás előkészítése és eredményessége alapjaként az együttműködést írja le. Részletesen ismerteti az együttműködő felek feladatait, szerepét. Az óvodai nevelés kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési tervének játékait a részképességzavarral küzdő gyermek szükségleteihez igazítva alkalmazhatják a pedagógusok. A szerkesztő javasolja, hogy hagyjanak több időt a gyakorlásra, ismétlések beiktatására. Egy-egy előkészítő részben a tervezett foglalkozáshoz, játékhoz szükséges ismeretek, készségek megalapozása történhet, ezzel segítve azt, hogy a részképességzavarral küzdő gyermek is gond nélkül, örömmel, sikeresen vegyen részt a játékban. A különböző tevékenységi területeken belül az adaptációs lehetőségekre hívja fel a figyelmet néhány példa bemutatásával. A fejlesztési területek ismertetése után a játékgyűjteményből kiemeli azokat a játékokat, amelyek alkalmazása különösen eredményes lehet a → részképességzavarral küzdő gyerekek fejlesztése során (→ II. 20–33. oldal).  Célszerű a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekeket nevelő óvónőknek mindkét Ajánlást megismerni. Gyakran előfordul, hogy a magatartászavarral küzdő vagy hiperaktív gyermekek másodlagos tünetként részképességzavarokat produkálnak, és fordítva. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség- és készségfejlesztő program, különös tekintettel az integrált nevelésre • A szakmai és szakszolgáltatók, illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár • alak-háttér észlelés • autoagresszió • Ayres-módszer • borderline • diszgráfia • diszkalkulia 335

2. rész Adaptációs mátrix

diszlexia diszlexia-prevenció diszlexia-prevenciós módszer fejlesztô osztály Frostig-terápia grafomotoros fejlesztés grafomotoros zavar hiperaktivitás (hiperkinézis) kognitívviselkedés-módosítás laterális dominancia lateralitás MCD (minimális cerebrális diszfunkció), POS (pszichoorganikus szindróma) • Meixner-módszer • motoros zavarok • pszeudodebilitás • pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermek • pszichomotoros fejlesztés • pszichomotoros zavarok • pszichopedagógia, pszichopedagógus • részképességzavarok • szociális nevelés • szociális tanulás • szociopátia • tanulási zavarban szenvedô gyermek • vizuális percepciós zavarok • vizuomotoros koordináció – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában • • • • • • • • • • • •

336

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

E csoportba nagyon sokféle kórkép tartozik. Az Ajánlásból69 a hiperkinetikus zavarral és a magatartászavarral küzdő tanulók szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztéséhez kaphat az olvasó hasznos ismereteket, kézzelfogható, a tanítási gyakorlatban alkalmazható tanácsokat. Megismerhetjük az alapfogalmakat, a gyermekek különböző funkcióinak jellemzőit és azt, hogy ezek eltérései hogyan befolyásolják őket a tanulási folyamatban. Mivel a magyar terminológia nem egységes, a kiadvány a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában szereplő elnevezéseket használja (→ –9. oldal). A kompetencia alapú program legnagyobb pozitívuma, hogy bőségesen és személyre szabottan hagy időt a készségek automatizálódására, amely alapfeltétele az olvasás-írás készségszintű elsajátításának. Nem azt hangsúlyozza, hogy mihamarabb el kell érni bizonyos szinteket, hanem a minőségi előrejutásra törekszik. Ez azért fontos a hiperkinetikus zavarral és a magatartászavarral küzdő tanulók fejlesztésénél, mert az egyes részterületeken belül is hullámzó teljesítményt mutató gyermekek esetében nehezen prognosztizálható, hogy adott időtartamon belül milyen eredményt hoz a fejlesztés. Az egyéni eltérések figyelembevétele nagyon fontos. A szerkesztők ismertetik a speciális készségfejlesztés területeit, illetve azokat az alapfok végére várható eredményeket, amelyeket a sajátos nevelési igényű gyermek teljesíthet (→ 9–12. oldal). A tanítás során alkalmazható hasznos tanácsokat olvashatunk arról, hogy agresszív vagy regresszív magatartásformák esetén mi a teendő, milyenek legyenek a pedagógus viselkedési és magatartásformái (→ 12–1 5. és 25–31. oldal). A programcsomag témaköreinek feldolgozása ajánlott az adott csoport minden tanulója számára. A szerkesztők azonban felhívják a figyelmet a lehetséges nehézségekre, és javaslatokkal segítik a feldolgozást. Speciális fejlesztési lehetőségeket mutatnak be a napi készségfejlesztő tevékenységek – pl. a beszélgetőkör, a mesehallgatás, a ritmikus mozgások – és az általános alapozás során. Gya69  Henger Krisztina – Juhász Sarolta – Nagy Krisztina: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szövegértés-szövegalkotás. suliNova Kht., Budapest, 2006.

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

337

2. rész Adaptációs mátrix

korlati tanácsokat adnak a beszédkészség fejlesztéséhez, a szóbeli és írásbeli szöveg megértéséhez és alkotásához, az íráskép kialakításához, a betűírás előkészítéséhez, az írás jelrendszerének megtanításához stb (→ 1 5–20. oldal). Olvashatunk a hiperkinetikus zavarral és a magatartászavarral küzdő tanulók együttnevelése során legalkalmasabb tanulásszervezési formákról, részletesen a kooperatív tanulás fogalmáról és alapelveiről, módszereiről (→ 20–25.  oldal).  Mivel a magatartás-terápiának, a hiperaktív és magatartás-zavaros gyermekek kezelésének alapvető kérdése a jutalmazás és a büntetés, a kiadvány kitér a jutalmazás és büntetés technikáira is (30–31. oldal).  Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat): 1 adaptált modul a szövegértés-szövegalkotás beszédfejlesztő szakaszához és 1 adaptált modul a beszédfejlesztő szakaszhoz – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 335–336. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

338

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

E csoportba nagyon sokféle kórkép tartozik. Az Ajánlás70 részletesen mutatja be ezt a tanulócsoportot, alcsoportok és típusok szerint tisztázza a fogalmakat (→ 7–1 5. oldal). A tanulási zavarok típusai szerint három alcsoportot különböztet meg. A részképességzavar a komplex teljesítmények – olvasás, írás, számolás – elsajátítását és kivitelezését lehetővé tevő megismerő- és mozgásos funkciók területén mutatkozó deficit, amely az intelligenciaszinttől független. A komplex tanulási zavarok speciális tanulási nehézségek, amelyek az alap-kultúrtechnikák elsajátítása során jelentkeznek. Az Ajánlás tisztázza a viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok fogalmait, és a pedagógusok számára fontos nevelési konzekvenciák áttekintésével ad hasznos tanácsokat. A komplex tanulási zavarok között részletesen foglalkozik a matematikai kompetenciát leginkább befolyásoló → diszkalkuliával. A képességfejlesztésre vonatkozó általános megállapítások mellett olvashatunk gyakorlati tanácsokat is. Az Ajánlás abban is segítséget nyújt, hogy a képességfejlesztés során milyen részképességek fejlesztésére hogyan nyílik lehetőségünk (→ 1–17.  oldal). A személyiség és a társas kompetenciák fejlesztésére a „Komplex személyiség- és magatartás-fejlesztő program” gyakorlatait ajánlja (→ 17–18. oldal). A Képességfejlesztés c. fejezetben a matematikai kompetenciaterületek fejlesztésével, a képességfejlesztési és kimeneti rendszer ismertetésével segíti a gyakorló pedagógusokat (→ 18–24. oldal). Témakörönként bemutatja a kívánt tartalmakat, amelyek általános megfogalmazását nehezíti, hogy a gyermek kognitív készségeinek fejlődése nagyban függ a fogyatékosság fajtájától, kezelésétől, a terápia intenzitásától és a gyermek egyéni fejlődési tempójától. Emiatt nagyon nehéz egyértelműen megfogalmazni azokat a várható tudástartalmakat, amelyekig a gyermek a 4. évfolyam végére eljut. Felsorolja a különös pedagógiai odafigyelést igénylő témaköröket, javaslatokat tesz ezek megtanítására. Évfolyamokra lebontva bemutatja az elvárható és a nem elvárható teljesítményeket (→ 24–43. oldal).
Megyeri Józsefné (szerk.): Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Matematika. suliNova Kht., Budapest, 2006.
70 

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

339

2. rész Adaptációs mátrix

A matematikát tanító pedagógus alapvető ismeretekhez juthat a különböző tanulásszervezési formákról, a differenciálás fontosságáról, a módszerek megfelelő kiválasztásáról, a pedagógus felkészüléséről, a gyermekcsoport felkészítéséről, az integrált matematikatanítás során használt eszközökről és az értékelés alapelveiről is. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához. A matematikai kompetenciaterületen 1 adaptált modul az 1. évfolyam számára (49. modul) és 1 adaptált modul a 2. évfolyam számára (33. modul) (→ 2. táblázat) – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 335–336. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

340

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az Ajánlás71 a tanulók közül a hiperkinetikus zavarral és figyelemzavarral élő tanulók együttneveléséhez ad hasznos tanácsokat. Szükséges azonban az ebbe a fogyatékossági típusba tartozó gyermekek szélesebb körű megismerése és a fogalmak alaposabb tisztázása (→ Ajánlások… Matematika, 7–1 5. oldal). A szerkesztő bemutatja a magatartás-zavaros gyermekek csoportjait, definiálja a → hiperaktivitás és a figyelemzavar fogalmát. Leírja a fenti csoportokba tartozó tanulók általános jellemzőit, felsorolja pozitív tulajdonságaikat. Hangsúlyozza, hogy a hiperkinetikus zavarral és figyelemzavarral élő tanulók együttneveléséhez mindig szükséges szakemberek bevonása (→ 7–1 1. oldal). Leszögezi, hogy a magatartászavarok és a hiperkinetikus zavarok két különböző területet ölelnek fel. Külön BNO-kóddal rendelkeznek, különböző diagnosztikai eljárások kapcsolhatóak hozzájuk, és más-más terápiás megközelítésben kell foglalkozni velük. A társas készségek és képességek fejlesztését, azaz a szociális kompetencia kialakítását a magatartási problémával küzdő gyermekek esetében is társaikhoz hasonló mértékben kell megvalósítani. Szükséges azonban az időkeret szétválasztása a többségi iskolás populáció, valamint a hiperaktív gyermekek esetében. Táblázattal szemlélteti a szerkesztő, hogy az egyes kompetenciaterületek egységesek, a pedagógusnak mindössze az adott kompetencia kialakítására fordított időkeret esetében szükséges differenciálnia (→ 1 3. oldal). 1–1 Az elérendő attitűd- és képességcsoportok sérülésspecifikus leírásai alkalmával ismerteti a lehetséges problémákat, erősségeket, a pedagógus feladatait – mit várhat el, hogyan viselkedjen az attitűdök kialakításakor, formálásakor, a szociális képességek fejlesztésekor. Megfogalmazza a szakaszok végén elvárható követelményeket. (→ 1–19. oldal) A programcsomagok témakörei a mindennapi élet színtereit, feladatait és felelősségeit bemutató, szemléletformáló ismereteket nyújtanak, ezért kiindulópontjai lehetnek a speciális nevelési szükségletű gyermekek későbbi, zökkenőmentes társadalmi beilleszkedésének, társas életének. Az egyes progRózsa Mária (szerk.): Ajánlások a pszichés fejlôdés zavaraival küzdô gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. suliNova Kht., Budapest, 2006.
71 

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

341

 táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. A speciális vonatkozásokat egy-egy nagyobb témakörben összegyűjtve javasol módosítási lehetőségeket (→ 19–30. Dokumentációs útmutató (→ 1. az adatbankban. Magatartási zavarral. valamint kiadványunk bibliográfiájában 342 . oldal).2.  Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. eredményes pedagógiai attitűdöket mutat be (→ 33– 34. valamint hiperaktivitással küzdő gyermekek esetében jól alkalmazható tanulásszervezési formákat. rész Adaptációs mátrix ramcsomagok esetében azokat a témaköröket emeli ki. módszereket. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint a → hiperaktivitással küzdő gyermekek nevelése során. amelyek feldolgozása során valamilyen speciális szempont figyelembevétele szükséges a magatartási zavarral. oldal). tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 335–336. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Módszertani intézményi útmutató.

A magatartás-zavaros gyermek pedig azért süvít az autójával. oldal). de nem lép rá. hogy azon az órán is biztosítsunk önálló munkát.. ha ez fiziJávori Ildikó (szerk. suliNova Kht. A nyelvoktatás során alkalom adódhat egyéb speciális képességfejlesztésre. oldal). 72  Kompetenciaterület Kiadvány típusa 343 . mert ugyan neki van. hogy hiperkinetikus zavar és magatartászavar esetén milyen fejlesztési lehetőségek adódnak a mozgás.  E tanulók sokfélesége miatt az egyéni különbségek számottevőek. oldal). azért nem használja a féket. Célszerű kis létszámú osztálytermekben a speciális tárgyi és személyi feltételek biztosítása. 2006.” (Dr. Budapest. Idegen nyelv. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.): Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. mely szerint „…a közúti forgalomban az autót vezető hiperkinetikus szindrómás gyermek száguldozik. mert az ő autójában nincs fék. a figyelem és a személyiség fejlesztésében.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A szerző ajánlja. tanítását. valamint Ajánlások… Matematika. oldal). célokat és a specifikus nyelvi fejlesztési célokat (→ 1 3–17. A kompetencia alapú programcsomag legnagyobb pozitívuma. Egymásra építi az általános fejlesztési folyamatokat. a testtudat. Gyarmathy Éva) A pszichés fejlődés zavarainak további formáit nem mutatja be (→ Irányelv. Részletesen elemzi viszont azokat a pszichés jellemzőket. ami alapfeltétele a készségszintű idegen nyelvi kommunikáció elsajátításának. nem használja a féket azért.  oldal). Tartalmazza az adott sajátos nevelési igényhez nem illeszkedő tartalmakat is (→ 17–25. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás72 a hiperkinetikus zavar és a magatartászavar fogalmait tisztázza szemléletes példával.  A hiperkinetikus zavarral küzdő diákok integrált nevelésének feltétele a megfelelő tanulásszervezési módok kiválasztása. amikor az osztály ugyan dolgozik. idegennyelv-oktatását (→ 8–1 3. amelynek lehetőségeit a programcsomag témaköreinek megfelelően ismerteti a kiadvány. de a hiperkinetikus vagy a magatartás-zavaros tanuló már fáradt. és nem tud a többiekkel együttműködni. Legjobb. amelyek befolyásolják a hiperkinetikus zavarral és magatartászavarral küzdő gyermekek tanulását. 7–18. ez elengedhetetlen feltétele a viszonylag zavartalan oktatás megvalósításának (→ 25–29. hogy bőségesen és személyre szabottan hagy időt a készségek automatizálódására. Az általános fejlesztési célok ismertetéséből megtudhatjuk.

ha aktív és tevékenységszintű élményeket nyújtunk az órákon (→ 29–30. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. hogy a legfőbb cél az idegen nyelv iránti figyelem felkeltése. amely kifejezetten – de nem csak neki – erre a célra van berendezve (→ 2. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek.  oldal). táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 335–336. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Olvashatunk még a pedagógusnak javasolt kommunikációs formákról. a pedagógiai asszisztens segítségének lehetőségeiről és az integrált tanórák felépítéséről. elvonulhat egy olyan helyre az osztályban. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. kiléphet a szituációból. rész Adaptációs mátrix kai eltávolodást is jelent.2. ami csakis úgy lehetséges. Módszertani intézményi útmutató. valamint kiadványunk bibliográfiájában 344 . Dokumentációs útmutató (→ 1. oldal). Megismerhetjük az egyéni megsegítés lehetőségeit a különböző tanulásszervezési helyzetekben. tanulók együttneveléséhez. a tanítás során felhasználható eszközökről. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Hangsúlyozza. az értékelési alapelvekről. valamint az alkalmazott módszereket is. az adatbankban.

az adott sérüléstípusba tartozó gyermek más. amely igen bonyolult problémaegyüttest takar (→ 5–1 1. évfolyamokon.  A képességfejlesztés és a témakörök ismertetése során hangsúlyozza. és ennek megfelelően differenciáltan ajánl lehetőségeket a módosításra. Mindvégig szem előtt tartja a pszichés fejlődési zavar komplexitását. hogy a sajátos nevelési igényű tanulótól nem elvárható.): Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. Talán a sajátos nevelési igény variabilitása itt mutatkozik meg leginkább: nem lehetséges a mindennapokban jól használt. tanulási zavar stb. ezért más bánásmódot igényel. amelyre kiválóan alkalmasnak tartja a Komplex személyiség. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. hogy az e csoportba tartozó gyermekek és fiatalok csoportja igen heterogén. A tanulási korlátokat olyan komplex főfogalomnak tekinti. akár tanórán kívüli keretben alkalmazhatónak tartja. Sérülésspecifikusan feltérképezi a témakörök módosításának lehetőségeit. hiszen minden. általában jól bevált eszköztárral élni.és magatartás-fejlesztő program moduljait. mentálhigiénés foglalkozásokon és akár óratervi.. hogy a speciális megsegítések hatására felzárkózzon az osztály szintjéhez. Ezeket a tanulók életkorának megfelelően. Az Ajánlás73 részletesen mutatja be az adott tanulócsoportot. 73  Kompetenciaterület Kiadvány típusa 345 .Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. koncentrikusan bővülve-mélyülve habilitációs órákon. Ismerteti az életpálya-építési kompetencia fejlesztésének témaköreit. Ennek megfelelően részletesen ismerteti a tanulási és magatartászavarral küzdő tanulók főbb képességfejlesztési elveit és területeit 1–6. Évfolyamonként kiegészíti a témákat. A komplex tanulási zavar esetén gyakran jelentkező szövegértési nehézség és egyéb maradványHernádi Krisztina (szerk.). alcsoportok és típusok szerint tisztázza a mindennapok során szinonimaként használt fogalmakat (tanulási nehézség. Budapest. szükség szerint kiegészíti olyan habilitációs-rehabilitációs ajánlásokkal. oldal). Fokozott figyelmet fordít a társas kompetenciák fejlesztésére. valamint konkrét példákkal teszi gyakorlatcentrikussá ajánlásait. életpálya-építés. amelyek az adott kompetencia fejlesztéséhez szükségesek. oldal). mindig az egyéni fejlesztési terv a kimeneti elvárás és az értékelés megállapításának alapja (→ 12–17. A kimeneti elvárások megállapításakor hangsúlyozza. valamint 7–12.. suliNova Kht. 2006. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek E csoportba nagyon sokféle kórkép tartozik.

tanulók együttneveléséhez.2. munkaformákat. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Fontosnak tartja. rész Adaptációs mátrix tünetek kompenzálásához gyakorlati tanácsokat ad. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.. hogy nagyobb eséllyel induljanak az életpálya építésében. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. hogy a komplex tanulási zavarral küzdő tanulóknak az információkezeléshez már a korai időszaktól számítógépet és informatikai ismereteket kell biztosítani. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint a szövegértési– szövegalkotási kompetencia és az életpálya-építési kompetencia fejlesztésének összekapcsolását hangsúlyozza. évfolyam (Mindennapjaink – Népi gyermekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel Jancsi!) számára (→ 2. Módszertani intézményi útmutató. évfolyam számára (Népi mesterségek. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. példaképek. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) és 1 adaptált modul a 2. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához az életpálya-építési kompetenciaterületen: 2 adaptált modul az 1. Befejezésül ismerteti az alkalmazható módszereket. Dokumentációs útmutató (→ 1. valamint az értékelés alapelveit is. a 335–336. az élethosszig tartó tanulásban (→ 17–29. táblázat) – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. a pedagógustól elvárható magatartásformákat. valamint kiadványunk bibliográfiájában 346 . Hősök. foglalkozások: Nemezelés 2. az adatbankban.  oldal).

a pedagógusközösség. Az inkluzív pedagógia megvalósulásának egyik pillére az → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények. oldal). Budapest. Csákvári Judit – Süvegesné Rudán Margit: Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. oldal). a pedagógus. Az iskola. a pedagógusközösség és a módszertani intézmény szakembereinek folyamatos párbeszéde biztosíthatja a beilleszkedés és befogadás folyamatának szakmai hátterét (→ 17–22. formáiról. hogy egy iskola profiljába az integráció hivatalosan is bekerülhessen (→ 14–1   5. a gyermekcsoport..  oldal). majd ismerteti az ebbe a csoportba tartozó gyermekekkel foglalkozó szakma múltját (→ 5–. lehetőségeiről. érthető leírásait találhatják az olvasók. gyógypedagógiában használatos kórképeket a többségi pedagógusok is megismerik. és leírják azt is. a pszichés fejlődés zavara miatt akadályozott gyermek. ahol mód nyílik az együttműködés megvalósítására. Módszertani intézményi útmutató. a segítő szakemberek és a civil szervezetek rövid bemutatása olvasható az Útmutatóban (→ 1 5–17. a család. 74  347 . A megfelelő intézményi ellátás lényege a szakmaközi megközelítés és a szakmák. ha a különböző.  oldal). ezért azonosítják az együttnevelés szereplőit és az együttnevelésben elfoglalt helyüket. szakemberek közötti kooperáció. 2007 .Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató74 a pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési. feltételeiről.  Az útmutatóban hasznos információkat találhatnak az integráció céljáról. Az útmutatóban a sajátos nevelési igény hátterében álló diagnózisoknak és azok pedagógiai konzekvenciáinak köznapi. A gyermek és családja. tanulók együttneveléséhez. oldal). Az integráció sikeres megvalósításában a szakemberek kooperációját kiemelt fontosságúnak tekintik. Éppen ezért hasznos. suliNova Kht. mi szükséges ahhoz. A szerzők összefoglalják a pedagógiai többletszolgáltatások lehetőségeit. A szerzők három nagy csoportban ismertetik a tanulási zavarokat (→ 8–1 3. tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyerekek kifejezés bevezetésének előzményeit mutatja be.

rész Adaptációs mátrix Az általában szegregált gyógypedagógiai intézményekből funkcióbővüléssel létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekben jelennek meg azok a szolgáltatások. az adatbankban. megszerzett gyógypedagógiai tapasztalatával segítik az integrált nevelést. gyakran (akár jó értelemben véve is) stresszt jelentenek. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Dokumentációs útmutató (→ 1. A pszichés fejlődés zavaraival küzdő népesség ellátásának speciális területe a gyógypedagógiai pszichológiai munka. oldal). táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 348 . Különböző formákban vehetnek részt az integráció megvalósításában: képzőszolgáltató központtá alakulhatnak. az integrációt segítő munka bázisaivá válhatnak. a 335–336. Céljuk és feladatuk a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók teljes körű ellátása. amelyek az ott dolgozó szakemberek tudásával. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. amelyek vállalják ezen gyermekek együttnevelését és megsegítését (→ 22–23. E feladatok ellátásában vállalnak jelentős részt azok az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények vagy bizonyos speciális feladatokat vállaló intézmények. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez.2. fontos tehát a pszichológiai. esetenként pszichiátriai szakszolgáltatási rendszer kiépítése is. A problémák sokrétűsége az integrációs folyamat összes résztvevőjének komoly pszichés terhet.

ezzel is hozzájárulva a habilitáció-rehabilitáció legfontosabb céljához.. tanulók együttneveléséhez. differenciált osztálymunkával. érthető magyarázatokat. egymástól igen eltérő. Budapest. illetve a korai kisiskoláskort célzó beavatkozások kiemelt jelentőségűek az eredményesség és a másodlagos problémák megelőzésének szempontjából. legyenek azok modern elektronikai. ezért a szerzők ezeket ismertetik. a gyermek személyiségének harmonikus fejlődéséhez. A pszichés fejlődés zavara nem egységes diagnózis. A pszichés fejlődés zavarával küzdő gyerekek esetében a preventív jellegű. speciális taneszközök vagy valamely régről ismert játék újszerű felhasználási módja. 2008. másrészt a szakember Csákvári Judit – Darvasi Lászlóné – Demeter Gáborné: Sérülésspecifikus eszköztár a pszichés fejlődés zavaraival küzdô gyermekek. Többféle. fő jellemzőiről. számítástechnikai eszközök. illetve csoportos szervezeti keretben is használható eszközöket. Ennek megfelelően az Útmutatóban az eszközcsoportok kiválasztása az osztálytermi folyamatok esetében döntően az alsó szakaszban alkalmazható megsegítést helyezi előtérbe. Rövid. hogy gyógypedagógiai. 75  349 . Ezért a szerzôk bemutatják az iskolai készségek fejlesztését. definíciókat olvashatnak az érdeklődők a pszichés fejlődés zavarával küzdő gyerekek lehetséges diagnózisairól. Természetes tehát. egymástól eredetüket és következményeiket tekintve is különböző probléma gyûjtôneve. pszichológiai gondozásuk. A szerzők ismertetik az eszközválasztás szempontjait is. hogy problémának. tantermi berendezések. Az egyes problématípusokon belül a kiadvány ismerteti egyrészt az osztálytermi foglalkozásokba beépíthető. terápiás jellegű folyamatok és eszközök aránya megnő. amelyek – a terápiás és osztálytermi munkában egyaránt – a sajátos nevelési igényű gyermekek minél sikeresebb integrációját teszik lehetővé. fejlesztési célnak megfelelően választhassák ki az eszközöket. Ezek az ismertetők abban segítenek. valamint a viselkedés és az érzelmi élet zavarainak terápiáját szolgáló különféle eszközöket.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóban75 a szerzők röviden bemutatják azoknak eszközöknek a körét. suliNova Kht. fejlesztésük más-más eljárást és eszközt igényel. A későbbi életkorban felismert sajátos nevelési igény kielégítése esetén az egyéni.

tanulási segédletek. amelyeknek használata speciális kompetenciát igényel. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. hogy az eszköz hol kapható. A bemutatott eszközök mintát jelentenek a kiválasztáshoz. A katalógusban berendezési tárgyak.és eszközgyűjtemény – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. tankönyvek. illetve készített egyéb eszközök is használhatók. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. amelynek analógiájára a megcélzott fejlesztési területre forgalmazott. A fejlesztési területek egymásra épülését a bemutatott képek sorrendje segíti. habilitációs-rehabilitációs foglalkozások keretében. Módszertani intézményi útmutató. pedagógusokat. a 335–336. valamint kiadványunk bibliográfiájában 350 . gyermekkönyvek. egyéni fejlesztés útján alkalmazható eszközcsoportokat. rész Adaptációs mátrix irányításával. feladat. Az útmutató készítői végül az eszközök helyes használatát és alkalmazási lehetőségeit bemutató hasznos tanácsokkal látják el a szülőket. táblázat) – Jó gyakorlatok – pedagógiai tárgyú • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában • Játéka játék-.2. fejlesztő játékok leírásai találhatók. Minden rövid leírást az eszközről készült fénykép követ. szoftverek. tanulók együttneveléséhez. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. és szerepel annak megjelölése is. az adatbankban. valamint leírást olvashatnak azokról a terápiás eszközökről is. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.

illetve az általuk kiadott szakértői véleményt ismertetik a szerzők (→ –1 5. az egyéni továbbhaladás. sajátos nevelési igényeit kielégítő ellátáshoz. hogy hozzájut-e a számára megfelelő. azokról rövid ismertetőt közöl. Megtudhatják. az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs. kortárs csoport. A kiadvány áttekinti a leggyakrabban előforduló diagnózisokat. suliNova Kht. olvasható információhordozóvá válnak. Dokumentációs útmutató. amelyekben a pedagógus felismerheti a nap mint nap használt. tanulók együttneveléséhez. rehabilitációs foglalkozás biztosításának kérdéseiről. az orvosi és gyógypedagógiai szakvélemények papírok sokasága helyett érthető. problémákat.. szolgáltatás. hogy a sajátos nevelési igényű gyermek állapotát a törvényben meghatározott módon diagnosztizálják. hallott ismérveket. oldal) A pszichés fejlődés zavarával küzdő gyermek sorsának alakulása nagymértékben függ attól. SNI-gyermek – származó idézetek vezetik be. a mentesítés. 76  351 . Részletesen olvashatnak az egy tanévnél hosszabb idő. hogy intézményi szinten milyen. Csákvári Judit – Süvegesné Rudán Margit: Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. oldal). Budapest.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatót76 minden intézményvezető és pedagógus hatékonyan tudja felhasználni saját dokumentációs munkájában. különleges jogosultság igénybevételének feltétele. (→ 5–. Olvashatnak a sajátos nevelési igényű gyermekek pályaképéről születésüktől az iskola megkezdéséig és – a dokumentációs rendszer ismertetésén keresztül – iskolai életútjukról is. Ezeket a szövegeket – mintegy keretbe foglalva – a közvetlen szereplőktől – szülő. áttekinthető. és ráirányítja a figyelmet a befogadó intézmény felelősségére és teendőire a dokumentumok kezelésével és megalkotásával kapcsolatosan. és tartalmazza a diagnózis BNO-besorolását is. A kiadvány érthetővé teszi a jog és orvostudomány kategóriáit a pszichés fejlődés zavarával küzdő gyermekkel kapcsolatban. a gyermekek jogait biztosító követelményeknek kell megfelelni. Minden – a jogszabályokban rögzített – ellátás. Áttanulmányozása után a szakértői vélemények. 2007 . Ezért az útmutatóban a közoktatási törvény által meghatározott diagnózisalkotó intézményhálózatot.

2. rész Adaptációs mátrix minősítés. A szerzők hangsúlyozzák. sz. sz. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. melléklet). oldal). Módszertani intézményi útmutató (→ 1. hogy milyen feltételeket kell az intézménynek teljesíteni ahhoz. A kiadványt mellékletek teszik teljessé.és készségfejlesztő program. különös tekintettel az integrált nevelésre • A szakmai és szakszolgáltatók. az adatbankban. és ismerteti a szakértői vélemény javaslatainak intézményi szintű konzekvenciáit is (→ 19–24. értékelés alóli felmentés. oldal). táblázat) – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. hogy sajátos nevelési igényű tanuló integrált nevelésére-oktatására vállalkozhasson. sz. valamint kiadványunk bibliográfiájában 352 . tanulók együttneveléséhez. a 335–336. Ezek tartalmazzák a vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat (1. Az Útmutató eligazít abban is. melléklet). módosítani és megőrizni a befogadáshoz szükséges dokumentumokat. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának (BNO) leírásait (2. hogy a befogadó intézmény feladata kiállítani. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. évfolyamismétlés lehetőségeiről (→ 1 5-  1. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. melléklet) és a szakterülethez tartozó kulcsfogalmak magyarázatát (3.

módosító eljárásokat. (→ Ajánlások… Matematika. Az iskolai oktatás. Ennek érdekében a modulokban található ajánlások a következő területekre vonatkoznak: − A főbb. Az időben észrevett korai jelek és a tudatosan alkalmazott játékos. illetve enyhíthetőek a problémák. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a pszichés fejlődés zavarait mutató gyermekek együttnevelésére vállalkozó többségi pedagógusok számára. akik az adaptációban a mindennapokban használható javaslatokat.  oldal).és csoportmunkában − Pótfeladatok alkalmazása 353 . kompetenciafejlesztését befolyásoló tünetek felsorolása − Javasolt tanári tevékenységek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. elvárható. hogy csökkenjen a tanulási zavarral küzdő gyermekek száma vagy a tanulási zavar súlyosságának a mértéke. ajánlásokat ismerhetnek meg. A gyermekek aktuális képesség. az egyéni megsegítés a pedagógiai. módszerekre. a tanulócsoport. ami nem várható el az osztálytársaktól a pár. rehabilitációs ellátás az akadályok jellegétől függ. szemléltetésre − Az önirányítás.és készségszintjét kiindulásként figyelembe vevő fejlesztéssel kiküszöbölhetőek. A kiválasztott modulokat gyógypedagógusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. hogy a tanulási zavarral küzdő gyermekek együttnevelése során alkalmazhatóak legyenek. a kívánt tartalom elsajátítását. Az e csoportba tartozó gyermekek köre igen heterogén. valamint a sajátos nevelési igényű gyermek szomatikus és pszichés fejlettségéhez igazítani. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A kompetencia alapú modulok konkrét. a figyelem zavara és a motoros nyugtalanság miatt fokozottan szükséges a pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulóknak támasz és megerősítés. A fejlesztés haladási ütemét javasolt az osztály. módszertanilag megalapozott fejlesztő munka hozzájárulhat. Nagyfokú eltérés tapasztalható a tünetek jellegében. a kísérő problémák megjelenésében stb. a zavar súlyosságában. a fejlődés ütemében. ellenőrzésre. és tették azokat alkalmassá arra.  Tanulási zavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. 7–18. illetve nem elvárható tanulói tevékenységek beillesztése – ez a feldolgozás menetének leírásában jelenik meg − Javaslatok tanulásszervezési eljárásokra. valamint a habilitációs. tanórákon tapasztalható. segítségnyújtási lehetőségekre.

évfolyam számára (Éljük az életet! – Mindennapjaink – Népi gyermekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel.. játékok. az adatbankban. Dokumentációs útmutató (→ 1. modul) és 1 adaptált modul a 2. Jancsi!) Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) − Szövegértés–szövegalkotás: 1 adaptált modul a beszédfejlesztő szakaszhoz − Matematika: 1 adaptált modul az 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. évfolyam számára (Népi mesterségek. táblázat) – Jó gyakorlatok: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 354 .és készségfejlesztő program. különös tekintettel az integrált nevelésre • A szakmai és szakszolgáltatók. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) és 1 adaptált modul a 2. rész Adaptációs mátrix − Kéttanáros modell vagy a pedagógiai asszisztens jelenléte − Nagyon fontos. és az adott gyermek képességeinek megfelelő feladatot végeztesse − Minden sajátos nevelési igényű tanuló a saját fejlesztési terve szerint haladjon − Egyes tananyagtartalmak. évfolyam számára (33. Módszertani intézményi útmutató. a 335–336. táblázat) – Eszköztár (→ 1. foglalkozások: Nemezelés 2. szabályok elsajátítása csak előzetes rehabilitációs tevékenység után elvárható – ezek a modulrész megfelelő soraiban találhatók A pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek együttneveléséhez az alábbi mintamodulok készültek (→ 2. Hősök. hogy a tanító az → utazó gyógypedagógussal együttműködve differenciáljon. évfolyam számára (49. tanulók együttneveléséhez. modul) − Életpálya-építés: 2 adaptált modul az 1. példaképek.2.

és készségfejlesztő program. technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. Olyan fejlesztő program. 355 SNI-gyermek . a feszültségek és problémák feloldása úgy. a problémát maga keresi és oldja meg.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok óVoDÁBAN A szakmai és szakszolgáltatók. különös tekintettel az integrált nevelésre A program célja a másságot elfogadó környezet megteremtése. az egészséges és fogyatékos gyermekek kommunikációs készségének. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó – Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában A nevelés során alkalmazott szemléltetés. alkalmazkodóképességüknek. módszerek. a szükséges speciális módszerek. önállóságuknak. amely mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesen használható. együttműködésüknek fejlesztése. A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó – Katica differenciált képesség. részképességeinek. békés légkör megteremtése. óVoDÁBAN És IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon A fejlesztés célja ezzel a gyakorlattal a nyugodt. A fejlesztő program vegyes és azonos életkorú csoportokban egyaránt jól alkalmazható. eszközök bemutatása. hogy a gyermek saját irányítása alatt áll. terápiás eljárások. speciális didaktikai eljárások.

rehabilitációs foglalkozásokon is lehetőséget biztosít a részképességek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.2. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 356 . inkluzív tanulási környezet kialakítását. – A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában A nevelő-oktató munkában és a habilitációs. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a 335–336. Módszertani intézményi útmutató. tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. amelyek könynyebbé teszik az alap-kultúrtechnikák sikeres elsajátítását. a délelőtti órákkal párhuzamosan egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. a matematikai logika és a közösségfejlesztés területén a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére. és heti 2-3-4 alkalommal. integráltan nevelik. Dokumentációs útmutató (→ 1. amely biztosíthatja minden tanuló számára a hatékony. az adatbankban. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. – A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. A program részleteiben is alkalmazható. hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat együtt. rész Adaptációs mátrix – „Játéka játék-. IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – „Mucsi palánták” – „Palánta” fejlesztő-felzárkóztató-integrációs-képességkibontakoztató program Mucsiban A Palánta program lényege. feladat. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segítik a Gyermekek Háza tankönyvcsaládjának munkatankönyv jellegű kötetei.és eszközgyűjtemény” – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez A program célja azoknak a részképességeknek a fejlesztése. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához A Gyermekek Háza program e képzésével felkínálja olyan innovatív szemlélet alakítását.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az Óvodai nevelés területén közös Ajánlás készült a nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez. Részletesebben → 314. oldal. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: • adaptált környezet • hallásmérés • adó-vevô készülék • hallásfigyelem • audiogram • hallásnevelés • audiológia • hallókészülék • audiométer • jelnyelv • auditív • korai fejlesztés és gondozás • auditív differenciálás • nagyothalló • auditív diszkrimináció • pedoaudiológia • auditív verbális terápia • posztlinguális hallássérülés • augmentatív (segített) kom• prelinguális hallássérülés munikáció • siket • beszédérthetôség • siket-vakság • beszédmegértés • szájról olvasás • cochleáris implantáció • ujjábécé • érzékszervi fogyatékosság • fonomimikai jelek – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

357

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

A súlyosan hallássérült gyermekek társadalmi integrációjának egyik alapfeltétele, hogy olyan anyanyelvi műveltség birtokába juttassuk el őket is, amely a társadalom által megkívánt, az egyén szempontjából is lényeges és teljesíthető. Az anyanyelvi műveltség a különféle tudástartalmak megközelítésének és elsajátításának is feltétele. A szövegértési-szövegalkotási kompetencia területén az adott szituációhoz kapcsolódó, a szituáció összetevőinek megfelelő nyelvhasználati képességet tudjuk fejleszteni. Az Ajánlás77 hangsúlyozza, hogy a → hallássérülés következményes jelenségei elsősorban a beszédfunkciókra terjednek ki. Ezen keresztül módosul a gyermek megismerő tevékenysége, de a hallássérülés nem érinti az intelligenciát, az értelmi képességeket. A súlyos fokú hallássérülés nyelvi kihatásai leginkább az artikuláció, a grammatika és a szókincs területét érintik. A szövegértés problémája természetszerűleg nemcsak az élőbeszéd megértését nehezíti, hanem olvasás közben is jelentkezik. Ugyanakkor ezek a kommunikációs akadályok nem feltétlenül jelennek meg minden hallássérült gyermeknél. A pedagógiai gyakorlatban sok türelemre, differenciált követelménytámasztásra, az értékelésnél pedig az egyéni sajátosságok figyelembevételére van szükség. Az Ajánlás a súlyosan hallássérült gyermekek sajátos igényeinek megismerésén túl széles körű módszertani és tanulásszervezési ismereteket is nyújt (→ 20–24. oldal). Az integráció sikere – a hallássérült tanuló együttnevelésre való alkalmasságán túl – döntően a befogadó pedagógus és a → szurdopedagógus szakmaközi együttműködésén, a felelősségteljes közös gondolkodás kialakulásán és a szülői támogatáson múlik. Az együttnevelés vállalása a befogadó iskola számára komoly innovációs tevékenységgel jár.

Nagyné Tóth Ibolya: Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szövegértés-szövegalkotás. suliNova Kht., Budapest, 2006.
77 

358

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

súlyos hallássérült gyermek

Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat): 3 adaptált modul az 1. évfolyam számára a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület beszédfejlesztés szakaszához és 1 adaptált modul a 2. évfolyam számára a beszédfejlesztés szakaszához – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon . – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

359

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

A matematikai kompetencia területén közös Ajánlás készült a nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez. Részletesebben lásd: → 318–319. oldal.

360

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

A szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületre kidolgozott programcsomag az integráltan fejlesztett hallássérült gyermekek számára olyan tevékenységek széles körét biztosítja, amelyek hozzájárulnak a nyelvi képességek, az ehhez szorosan kapcsolódó szociális képességek sokoldalú fejlődéséhez. Pedagógusok számára a módszerek gazdag tárházát vonultatja fel a program. Az Ajánlás78 bemutatja, hogy milyen következményei vannak a → hallássérülésnek a szociális alkalmazkodásban (→ 7–9.  oldal). Lényeges hangsúlyozni, hogy nem maga a hallássérülés, hanem annak következményei hatnak a szociális érettségre, az érzelmi alkalmazkodásra, a tanulási stratégiákra (→ Ajánlások… Életpálya-építés 9–12. oldal). A hallássérült gyermeket segíteni kell abban, hogy társas kapcsolatai kialakuljanak és fejlődjenek, erre időt, teret és alkalmat kell biztosítani. Kiemelt szerepük van a fejlődés folyamatában a felnőttmodellek által megjelenített szociális normáknak, amelyekkel a gyermekek azonosulnak. Az Ajánlás bemutatja az integráció várható előnyeit a hallássérült gyermek, az osztálytársak, a befogadó pedagógusok szempontjából. Őszintén szól az integráció lehetséges hátrányairól is (→ 9–10. oldal). Részletesen megismerhetjük a kiemelt fejlesztési feladatokat, a speciális fejlesztési területeket és a tanulási folyamat keretében alkalmazott módszerek sajátosságait. A hallássérült gyermek fejlesztése csak akkor lehet sikeres, ha a választott módszerek alkalmazása során figyelembe veszik a sérülésspecifikus szempontokat is. A témakörök elemzése a súlyosan hallássérült gyermekek speciális szempontjainak figyelembevételével történik (→ 1–19. oldal). A befogadó pedagógus, a gyógypedagógus, a szülő együttműködése, közös munkája hatására a hallássérült gyermekek szociális, életviteli kompetenciái,

Nagyné Heidenwolf Erzsébet (szerk.): Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. suliNova Kht., Budapest, 2006.
78 

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

361

2. rész Adaptációs mátrix

tudatossága, együttműködési készsége, információfeldolgozó és -elemző készségei, döntési képessége megfelelően fejlődhetnek. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat): 1 adaptált modul az 1. évfolyam számára a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Én és a világ: Játék a szabadban c. moduljához – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon . – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

362

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az életpálya-építési kompetenciaterület adaptációjánál az együttnevelést vállaló pedagógusoknak meg kell ismerkedniük a súlyos hallássérült gyermek szükségleteivel, amelyek kielégítésére feltétlenül megoldást kell találni. A hallássérült gyermekek integrált nevelése eredményesebb lehet a vázolt módszerek és tanulásszervezési formák változatos alkalmazásával (→ 12–1 3., 28–31. oldal).  Részletesen szó esik a hallássérült gyermekek speciális nevelési szükségleteit meghatározó tényezőkről, a → hallássérülés közvetlen és másodlagos következményeiről, a speciális módszerekről és eszközökről (→ 7–12. oldal). Megismerkedhetünk a súlyosan hallássérült tanuló képességfejlesztésének speciális elveivel és az oktatási többletfeladatokkal (→ 1 5. és 18–21. oldal). A hallássérült gyermekek beilleszkedésének támogatására főként az ember és társadalom, a művészetek és az életpálya-építési ismeretek műveltségi területen belül szervezett szocializálódást segítő játékok, szerepvállalások alkalmasak. Ilyen pl. bábjáték, kézműves tevékenység, drámajáték, gyűjtőmunka, kulturális tevékenységek. A hallássérült fiatalok pályaválasztásának szubjektív meghatározói a beszédszint, a hallásfok, a személyiség és a készségek szintje. Objektív meghatározó a szakmatanulás és az elhelyezkedési lehetőség korlátozott volta. A választás során kiesnek mindazok a pályák, amelyek balesetveszélyesek a számukra, illetve azok, amelyekben a beszéd, a beszédmegértés központi szerepet tölt be. Ebből következik, hogy az iskolai munka során a szubjektív meghatározók megerősítésére kell a hangsúlyt helyezni, mert ezáltal enyhül az objektív meghatározók korlátozó szerepe. A jobb nyelvi alaptól eredményesebb közép- és felsőfokú tanulás, sikeresebb társadalmi beilleszkedés várható. A munkavállalás szempontjából meghatározó a kiegyensúlyozott személyiség, a kapcsolatokra való nyitottság, az érdeklődés és a fogyatékosság egészséges elfogadása. Hangsúlyos szerepet kap a sajátos nevelési igényű tanuló saját erősségeinek, korlátainak felismerése, elfogadása, ez alapján egy reális jövőkép felállítása. A pedagógus és a társak feladata empátiával, türelemmel segíteni a fiatalt. Amennyiben a sajátos nevelési igényű gyermek egyéni igényeinek megfelelő oktatásban részesül, akkor hozzáférhet az egyedi képességeinek és igé363

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

2. rész Adaptációs mátrix

nyeinek megfelelő munkához is, s így válhat a társadalom elismert, elégedett tagjává. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon . – Jó gyakorlat • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

364

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Szövegértés-szövegalkotás

SNI-gyermek

Az idegen nyelvi kompetencia területén közös Ajánlás készült a nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez. Részletesebben lásd: → 322–323. oldal.

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

365

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok

Kiadvány típusa

Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató

Az Útmutató79 a hallássérültek kaposvári iskolája tevékenységét mutatja be. Az intézmény több mint százéves múltra tekint vissza a hallássérült gyermekek nevelése-oktatása terén. Az eltelt időben sokrétű és gazdag szakmai tapasztalat halmozódott fel az intézményben, amelynek megismerése segítségére lehet a többségi iskoláknak is. A kiadványból információhoz juthatunk a hallásról, annak fontosságáról, a hallássérültek orvosi és pedagógiai rehabilitációjáról (→ 7–9. oldal; Ajánlások… Szövegértés-szövegalkotás 7–8. oldal). Az Útmutató részletezi az utazótanári szakszolgálat kialakulását, tevékenységét, az alkalmazott módszereket, az intézményi többletszolgáltatásokat, szakmai szolgáltatásokat (→ 12–17., 19–22. oldal). Olvashatunk az együttnevelés szereplőinek feladatairól, felkészülésük, felkészítésük módjáról (→ 17–18.  oldal; Útmutató… Dokumentációs útmutató 12–1 3. oldal; Ajánlások… Szövegértés-szövegalkotás 2–28. oldal). Javaslatot fogalmaz meg a befogadó pedagógus és az → utazó  gyógypedagógiai tanár együttműködésére, feladatmegosztására. Betekintést nyújt a család, a szülő felkészítésének módszertanába, felhívja a figyelmet a szülő, a pedagógus, a → szurdopedagógus együttműködésére (→ 21–22. oldal). Az anyagban megtalálható a hallássérültek magyarországi iskoláinak jegyzéke és szolgáltatásaik összefoglalója is (→ 25–2. oldal). Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat)

Nagyné Heidenwolf Erzsébet – Nagyné Tóth Ibolya: Útmutató hallássérült gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató. suliNova Kht., Budapest, 2007 .
79 

366

hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 367 . – Jó gyakorlat • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.súlyos hallássérült gyermek – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 357 oldalon .

Módszertani intézményi útmutató. 2008. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a tanulást. Az eszközcsoportok jellemzése. akik a hallássérültek pedagógiájában eddig még nem voltak járatosak. a többségi óvodák. jól tárolhatók. A bemutatott eszközök megismerését. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Budapest. a 357 oldalon . A speciális eszközök bemutatása a mindennapi életben való alkalmazáshoz nyújt ismereteket mindazoknak. a felhasználási terület és a sérülésspecifikus használat szerint történik: speciális segédeszközök. szülőknek. A gazdag játékválasztékban olyan játékok szerepelnek. az életvitelt segítő eszközök használata. Az Útmutatóból80 megismerhetjük. 80  368 . Dokumentációs útmutató (→ 1. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek. A választás és a kiválasztás nehéz. aki hallássérült gyermekekkel foglalkozik. iskolák pedagógusainak. gyógypedagógusoknak. és alkalmasak a gyermekek tevékenykedtetésére is.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A súlyos hallássérülteknél jelentkező nyelvi nehézségek. a nyelvfejlődést. játékok. taneszközök. Köntösné Lőrincz Eszter – Nagyné Tóth Ibolya– Urbánné Deres Judit: Sérülésspecifikus eszköztár hallássérült gyermekek. kommunikációs zavarok miatt nagyon fontos a megfelelő speciális segédeszközök. amelyek különösen sokoldalú felhasználást tesznek lehetővé. esztétikusak. hogy melyek a pedagógiai tevékenységet eredményesen támogató legszükségesebb eszközök. tanulók együttneveléséhez. a kommunikációt elősegítő játékok. alkalmazását ajánljuk mindenkinek. fejlesztő és terápiás eszközök. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek.. bemutatása a funkció. tanulók együttneveléséhez. taneszközök ismerete. Educatio Kht. bonyolult munkáját könnyíti meg az eszközrendszer bemutatása és a módszertani ajánlások. tankönyvek. tisztíthatók. illetve a szókincsfejlesztést. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. alkalmazása.

az adatbankban.súlyos hallássérült gyermek – Jó gyakorlat: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 369 .

Részletesebben lásd: → 330–331.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez közös Dokumentációs útmutató készült. 370 . oldal.

módosító eljárásokat. hogy a feladatokat különböző differenciált szinteken oldják meg a gyerekek. A jól megszervezett csoportmunkában a siket tanuló is aktív. A szövegértés-szövegalkotás modulok kiemelten foglalkoznak a hallássérült gyermekek szókincsfejlesztésének lehetőségével. A mintamodul ötleteket ad az együttnevelés célszerű tanulásszervezési megoldásaira. Az adaptált modulokban nem szerepelnek olyan általános tudnivalók. 371 . módszertani kérdéseivel. a befogadó pedagógus további adaptációs munkájához. amelyek a kompetencia alapú programcsomagokhoz készített Ajánlásokban vannak. változatos feladatok elősegítik a siket gyerekek verbális kifejezőkészségének. ezért javasolt a modulok és az Ajánlások együttes használata. és lehetőség van arra is. A szociális. nyelvi szintjének fejlődését. Olyan. A részletesen kidolgozott tananyag-feldolgozási példák megoldásai biztosítják a súlyosan hallássérült tanuló ismeretszerzését és a tanulási folyamatban való aktív közreműködését. és ezzel tették azokat alkalmassá a hallássérült gyermekek együttnevelése során történő alkalmazásra. hiszen a hallássérült tanuló támaszkodhat társai segítségére. a mindennapokban használható javaslatokat. mert sokféle didaktikai feladat differenciált megvalósításához nyújtanak segítséget. A modulok megvalósítása során nagyon jól kihasználhatók a kooperatív munkában rejlő előnyök. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. ajánlásokat ismerhetnek meg. sikeres résztvevő lehet. A logikusan felépített. A kiválasztott modulokat hallássérültek pedagógiája szakos gyakorló gyógypedagógusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. A sajátos nevelési igény figyelembevétele a pedagógus rendszeres előzetes plusz felkészülését jelenti – ám ennek eredményeként a súlyosan hallássérült tanuló is aktív részese lehet a tanórák minden mozzanatának. életviteli és környezeti kompetencia területéről készített moduladaptáció áttanulmányozását azért javasoljuk különösen. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A súlyos hallássérült gyermekek együttneveléséhez adaptált kompetencia alapú modulok konkrét.

a 357 oldalon . tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 372 . Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. életviteli és környezeti kompetenciák: 1 adaptált modul az 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. évfolyam számára a beszédfejlesztés szakaszához és 1 adaptált modul a 2.2. – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. táblázat) • Szövegértés-szövegalkotás: 3 adaptált modul az 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. évfolyam számára a beszédfejlesztés szakaszához • Szociális. rész Adaptációs mátrix Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. Módszertani intézményi útmutató. évfolyam számára (Én és a világ: Játék a szabadban) – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek.

milyen nehézségek merülhetnek fel a bevezetés során. Intézményi minőségirányítási rendszerükben teljes fejezetet szentelnek az integrációnak. és kitérnek a szükséges eszközigény meghatározására is. valamint speciális tevékenységként utazó → szurdopedagógus. érzékszervi és más fogyatékos tanulók integrált oktatását.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok A szEGEDI FEKEtE IstVÁN ÁltAlÁNos IsKolA INtEGrÁCIós tEVÉKENysÉGÉNEK BEMUtAtÁsA A dokumentumból megismerhetjük az iskola integrációs tevékenységének kialakulását. és megfogalmazzák. a segítségnyújtás lehetőségeit intézményükben. kapcsolataik alakulásáról. Pedagógiai programjukban szerepel alapelveik. tanulók együttneveléséhez – Módszertani  intézményi útmutató14–28. hogy bemutatják: hogyan alakítható ki sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó utazótanári hálózat az innovatív többségi általános iskola szervezésében. milyen esetekben tartják hatékonynak gyakorlatukat.  Útmutató  nagyothalló gyermekek. Kidolgozták a hallás. általános műveltséget megalapozó általános iskolai oktatása”. Ehhez megfogalmazzák céljaikat. illetve a sikeres integráció feltételeinek megfogalmazására. kinek ajánlják a jó gyakorlatuk adaptációját. amelyet pályázatuk mellékleteként megtalálhatunk. Az intézmény alapító okiratában megtalálható a „fogyatékos tanulók nappali rendszerű.és mozgássérült tanulók integrált oktatására. szervezetfejlesztési tevékenységükről.és mozgássérült gyerekek értékelésének rendszerét. oldal). SNI-gyermek 373 . Beszámolnak a személyi és tárgyi feltételek megteremtéséről. Az intézmény szakértői véleménnyel rendelkező testi. előzményeit. Külön fejezetet szentelnek a hallás. Meghatározzák. kitérnek arra is. tanulók együttneveléséhez  –  Módszertani  intézményi  útmutató  27.  oldal. céljaik és értékeik között a sajátos nevelési igényű gyermekek segítése. illetve utazó → konduktor státusz működtetését vállalta (→ Útmutató hallássérült gyermekek. A jó gyakorlat újszerűsége abban rejlik.

a 357 oldalon . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az adatbankban.2. szervezéséhez. rész Adaptációs mátrix A jó gyakorlat megismerése. szervezeti átalakulásának kimunkálásához. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 374 . Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. adaptációja segítséget nyújt az új. az integráció iránt fogékony általános iskolák tevékenységének kialakításához.

 oldal). A sérülésspecifikus fejlesztés érdekében a szerző kiemeli a fejlesztés főbb területeit (→ 18–20.. fejlesztésének főbb lépéseiről.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. suliNova Kht. a tanítási gyakorlatban hasznosítható tanácsokat. mit takar a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalma. oldal). A kompetencia alapú programcsomag képességfejlesztésre vonatkozó része nagyon jól áttekinthető és jól alkalmazható. Budapest. illetve nem elvárható tartalmakról. 2006. Foglalkozik az adott pedagógiai szakasz kiemelten kezelendő jellemzőivel. A képességfejlesztés a tanulásban akadályozott gyermekek tanítása során kiemelt jelentőségű feladat. és ezek eltérései hogyan befolyásolják őket a tanulási folyamatban (→ 7–17.és szövegrészletekkel illusztrálva ír az értő olvasás kialakításának. A szerző kiemeli. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. A nevelés bevezető és kezdő szakaszára (1–4. részletes fejlesztési programja teljes mértékben figyelembe veszi a tanulásban akadályozott gyerekek fejlődési sajátosságait. megindokolja ajánlásait. Az olvasás tanításában hangsúlyozza a → Meixnermódszer használatát. oldal). példák. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásból81 a tanulásban akadályozott tanuló szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztéséhez kaphat az olvasó hasznos ismereteket. gyakorlati példákkal. helyettesítő tevékenységek felsorolásával ad tanácsokat 5–9. vers.  oldal). hogy kapjanak a nevelés minden szakaszában (→ 28–29. mi jellemző a tanulásban akadályozott gyermekek különböző funkcióira.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Szövegértés-szövegalkotás. Részletesen. évfolyamig a tanuRottmayer Jenő (szerk. 81  Kompetenciaterület Kiadvány típusa 375 . felvázolva a módszer előnyeit. kézzelfogható. évfolyam) írt szövegértési és szövegalkotási programtanterv koncepciója. de helyet kell. A sérült képességstruktúra meghatározza a képességfejlesztés területeit és módjait. hogy a tanulásban akadályozott gyermekek szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztésekor az alapszakasz kiemelt fejlesztési területei más hangsúllyal. Megtudhatjuk. és ajánlásokat tesz a befogadás és alkotás képességeinek fejlesztéséhez. Minden szakaszban megfogalmazza a képességfejlesztés kimeneti elvárásait (→ 20–27. Mindhárom típusú programtantervhez évfolyamonként és témánként ajánlásokat fogalmaz meg az elvárható.

tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. szabad tanulás. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 3 adaptált modul az 1. rész Adaptációs mátrix lásban akadályozott gyermekek együttnevelésére. táblázat) – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. az adatbankban. oligof• Ayres-módszer rénpedagógus • diszgráfia • organikus idegrendszeri • diszkalkulia sérülés • diszlexia • pszeudodebilitás • diszlexia-prevenció • pszichés fejlôdés zavarai mi• diszlexia-prevenciós módszer att a nevelési-tanulási folya• epilepsziával élô gyermekek matban tartósan és súlyosan nevelése akadályozott • értelmi akadályozottság • részképességzavarok • értelmi fogyatékosság • szurdologopédia • laterális dominancia • szurdopedagagógia. valamint kiadványunk bibliográfiájában 376 . táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. a tanítás során javasolt eszközökről és az értékelésről. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • alak-háttér észlelés • oligofrénpedagógia. Módszertani intézményi útmutató.2. a tantárgyak integrált tanításának lehetőségeiről. módszerekről. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Felsőbb évfolyamokon is a tevékenykedtetésre helyezi a hangsúlyt (→ 28–37. szur• lateralitás dopedagógus • tanulásban akadályozottság – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. elvárható magatartásformákról. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. évfolyam számára a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület alapozó és beszédfejlesztő szakaszához és 1 adaptált modul a 2.  Olvashatunk még tanulásszervezési formákról pl. oldal). évfolyam számára a beszédfejlesztő szakaszhoz (→ 2.

Eredményes oktatásukhoz a tanulási módszerek széles skálájából lehet választani. Budapest.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. visszajelzéssel. a gyerekek munkájának megtervezése nagyon tudatos előkészületeket.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. a kommunikációs képességek és a kreativitás fejlesztésében. 2006. és meghatározza a képességfejlesztés kiemelt területeit: a megfigyelőképesség. Az ehhez alkalmazható tanulásszervezési eljárások és módszerek megfelelő kiválasztására olvashatnak az érdeklődők hasznos tanácsokat. a tömbösített. ismétléssel. a másikuknak reprodukálni vagy alkalmazni.  Hangsúlyozza. mérések.  oldal). Míg az egyiküknek például csak ráismerni. kitér az ál értelmi fogyatékosság problémakörére is (→ 7. analógiásan megoldható feladattal. geometria. A gondolkodási. a tanulók ismeretét kívánja. A sok. példákat (→ 18–24. egy-egy témakört intenzíven feldolgozó tanulási szakaszok alkalmazását (→ 10–18.. alapozó. megnevezni kell. Matematika. Felsorolja az enyhe értelmi fogyatékosság kialakulásának leggyakoribb okait és az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott gyermekek fejlődési. relációk. algebra. nevelhetőségi sajátosságait az észlelés és a kivitelezés-végrehajtás problémáinak meghatározásával (→ 7–10. fejlesztő. oldal). A tanórák fő célkitűzése az elsődleges bevésés elősegítése és a gyakorlási lehetőségek biztosítása. valószínűség matematikai fejlesztési területein az elvárható követelményeket sorolja fel a bevezető. Megfogalmaz speciális teljesítményelvárásokat. sorozatok. suliNova Kht. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. kezdő. megszilárdító szakasz végén. hogy a tanulásban akadályozott tanulók számára előírt továbbhaladási szintek ugyanazon osztályfokon jelentősen eltérnek a többi tanulótól elvárhatótól. statisztika. megismerési módszerek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás82 definiálja a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát. Cseh Eleonóra (szerk. Tanulásban akadályozott gyermekek matematikatanítása során javasolja az átfogó témák feldolgozását. számtan. oldal). azonnali javítással minden gyermeket el lehet juttatni a minimálisan elvárható szintig. függvények. A differenciálás valamelyik formáját szinte egyetlen órán sem lehet kikerülni. 82 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 377 . oldal). a gyakori ellenőrzéssel.

az adatbankban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. rész Adaptációs mátrix A szerkesztő kiemeli. tanulók együttneveléséhez (→ 1. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. oldal) – Eszköztár (→ 1. oldal). Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. hogy a programtantervben szereplő valamennyi szemléltetőeszköz alkalmazható a tanulásban akadályozott tanulók tanításában-tanulásában is. mintát és példát is leír (→ 27–30. valamint kiadványunk bibliográfiájában 378 . oldal). a 376. Használatukhoz néhány fontos tanácsot. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7.2. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

hanem a későbbi évfolyamoknál is. Kiemeli a tanulásban akadályozott gyermekeknél várhatóan nehézséget okozó témákat. oldal).  A képességek fejlesztését kiemelt jelentőségűnek tartja. esetleges elhagyására. oldal). Szociális. Ismerteti a tanulásban akadályozott gyermekek jellemző tanulási tulajdonságait és a különböző fejlesztési területeket a tanulásban akadályozott tanulók érzékelésében (→ –8. korrekciós. rehabilitációs (terápiás) célú pedagógiai eljárások alkalmazását javasolja. kapcsos könyv létrehozása a tanulásban akadályozott tanulók iskoláinak különböző évfolyamain használt tankönyvek.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. hol.  A tanulásban akadályozott gyermekek egészségnevelési és környezeti nevelési programjának bemutatásával a szerkesztő a sérült személyiség egészének figyelembevételével sajátos fejlesztő. 2006. szabályozásáról.és serdülőkorúakra (→ 1 3–1. feltételeiről (→ 9–1 3.  Az alkalmazható munkaformák. oldal). oldal).  oldal). Papházi Éva (szerk.. Ábrával szemlélteti. Javaslatait mindhárom programcsomagra kidolgozva. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. javaslatokat tesz azok módosítására. motoros. Részletes leírást olvashatunk az integrált oktatás lehetőségeiről. 83 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 379 . módszerek széles körét mutatja be programcsomagonként. suliNova Kht.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Az érzékszervi tapasztalatszerzést hangsúlyozza nemcsak az első négy évben. témakörönként teszi meg (→ 22–23. habilitációs. Az eszközök használatával kapcsolatosan hasznos tanácsokat fogalmaz meg. amelyek fejlesztése az egyes pedagógiai szakaszokban nélkülözhetetlen (→ 1–18. munkafüzetek.).  oldal). kommunikációs stb. mint pl. Ismerteti azokat a képességeket (gondolkodási. Budapest. hogyan helyezkedik el a tanulási akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság a tanulási korlátok között. életviteli és környezeti kompetenciák. speciális taneszközök figyelembevételével (→ 2–27. A témakörök tartalmai jól szolgálják a kitűzött képességfejlesztési célokat. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás83 definiálja a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát. Feladatok és tevékenységek ismertetésével ajánlásokat ad kisiskolás.

 oldal) – Eszköztár (→ 1.2. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. tanulók együttneveléséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 380 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. évfolyam számára (Én és a világ: Játék a szabadban) (→ 2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. a 376. táblázat) – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. rész Adaptációs mátrix Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 1 adaptált modul az 1. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. oldal). az adatbankban.

Az Ajánlás kiemelt jelentősége. évfolyamon részletesen bemutatja a nyelvi fejlesztési célokat. alkalmazható ismeretet ad. Idegen nyelv. hogy az iskolai tanulási környezet. hogy a gyermekekben kialakuljon az idegen nyelv tanulása iránti érdeklődés. a feldolgozáskor azonban ajánlja. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Az 1–6. a beszéd.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. 84 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 381 . évfolyamon. Olyan gyakorlati tanácsokat kapunk.  oldal). oldal). mint a tanórákon alkalmazható olvasást előkészítő és fejlesztő gyakorlatok vagy az olvasási technika fejlesztésére vonatkozó ajánlások (→ 9–22.. fejlesztését tartja fontosnak. német) is kidolgozottak. Az akadályozottság képességbeli eltéréseit. és példákkal.  Az általános és a nyelvi fejlesztési célok és az azokhoz kapcsolódó ajánlások elolvasása a tanulásban akadályozott gyermekek oktatásához-neveléséhez nagyon sok hasznos. A szerző a kompetencia alapú programcsomagban található összes témakör tanítását szükségesnek tartja. megállapítja. suliNova Kht. az idegen nyelv tanításának gyermekközpontú kialakítása enyhíthet a tanulásban akadályozott gyermekek hátrányain (→ 8–9. évfolyamokon elsődleges cél. gyakorlatokkal segíti a nyelvtanárokat az eligazodásban. hogy ezek a tanácsok a szövegértés. az írásbeli szövegalkotás minden főbb vonatkozásában két nyelvre (angol. hogy az enyhén értelmi fogyatékos gyerekek a tanulásban akadályozott gyermekek egyik alcsoportját képezik. 2006. valamint a 7–12. A szerkesztő kiemeli. oldal). az észlelés és a kivitelezésvégrehajtás zavarának tüneteit részletesen ismerteti (→ 7–8. tanulási zavar. leírja az elvárható tartalmakat. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás84 tisztázza a tanulási korlát fogalmát és fokozatait (tanulási nehézség. Az 1–6. A tanulásban akadályozott gyermekek idegennyelvtanulásánál a szóbeliség kialakítását. ezt a későbbi évfolyamokon mélyíthetik el. az elsajátítás során jelentkező problémákat. Játékosan és cselekvésbe ágyazott tanulás útján megismerkedhetnek az idegen nyelv alapjaival. Sokkal több ismétlés- Jaksa Éva (szerk. tanulási akadályozottság). hogy a nyelvtanárok vegyék figyelembe: a tanulásban akadályozott gyermekek szótanulási képessége és az alkalmazás lehetőségei is akadályozottak. Budapest.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.

Dokumentációs útmutató. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 376. amelyet a szerkesztő német és angol nyelvre is elkészített. Az Ajánlás további részeiben a pedagógustól és a tanulócsoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformákról és az értékelés alapelveiről ír. tanulók együttneveléséhez (→ 1. amelyek alkalmazásával valóban egyénre szabottan. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). táblázat) Módszertani intézményi útmutató. A szerző olyan differenciált tanítás-tanulásszervezési eljárásokat. oldal). oldal) – Eszköztár (→ 1. az adatbankban. Néhány példával és tanáccsal segíti az eligazodást a témakörök feldolgozásában (→ 22. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 382 . Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. rész Adaptációs mátrix re és újrafeldolgozásra lehet szükségük. módszereket mutat be. a gyermekek képességeihez igazodva tervezhetjük meg a tanulás folyamatát (→ 22–2. A mellékletben egy óravázlat található.2. A gyermek fejlődésével. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek.

A kiadvány felsorolja azokat a területeket. A képességfejlesztés kimeneti elvárásai is olvashatók (→ 14–18. a motiválás. nem azonos az ismerettel. A tanulási akadályozottság megmutatkozik a különböző képességek fejlődésének lelassulásában. néhány témakör tartalmához a tanulásban akadályozottság miatt speciális kiegészítéseket tesz.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. az aktivizálás. suliNova Kht. gyakorlati tanácsokat. Néhány témakör tartalmához a tanulásban akadályozottság által megkívánt speciális kiegészítés szükséges az életpálya-építés kompetenciájának kialakításához. Felsorolják kialakulásának leggyakoribb okait és az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott gyermekek fejlődési. javaslatokat olvashat az érdeklődő pedagógus. a differenciálás megvalósulását. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásban85 olyan hasznos. tanulási folyamatainak sajátosságait (→ 7–10. Részletesen olvashatnak a tanulásban akaCzibere Csilla – Kisvári Anna (szerk. A képességfejlesztés biztosítja a nevelő-oktató-fejlesztő munka alapelveinek érvényesülését. amelyek az életpálya-építés kompetenciájának fejlesztését célozzák tanulásban akadályozott gyermekek együttnevelése során. oldal). az eredményes képességfejlesztés lehetőségét (→ 1 1–14. 2006. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. nevelhetőségi jellemzőit. Budapest.. hogy tanulásban akadályozott gyermekek tanításában alkalmazzák. tanácsokat ad. oldal). Hangsúlyozza. Képességés kompetenciaterületenként elemzi. A szerkesztők meghatározzák a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát. hogy a képesség a tudás része. zavaraiban. A képességfejlesztés részterületeinek ismertetése során a szerkesztő az adaptálás lehetőségeit mutatja be. ahol ezek a rendellenességek megtapasztalhatóak (→ 10–1 1. Az életpálya-építés kompetencia alapú programcsomag képességfejlesztő eljárásait – a sajátos nevelési igényre ügyelve – a tanulásban akadályozott gyermekkel való munkában szinte teljességgel lehet alkalmazni. 85 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 383 . oldal). A tevékenységek megvalósításához módszertani ajánlásokat ad a szerkesztő. életpálya-építés. oldal). hogy a tanulásban akadályozott gyermekek életpálya-építési kompetenciáját milyen speciális nevelési szükségletek figyelembevételével lehet hatékonyan fejleszteni.  A programtantervekben megjelenő témakörök mindegyike alkalmas arra.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 384 . oldal).  Ismerteti a tanulásszervezési formákat. tanulók együttneveléséhez (→ 1. rész Adaptációs mátrix dályozott tanulóknál alkalmazott tanulás-módszertani alapelvekről (→ 18–23.2. oldal) – Eszköztár (→ 1. a 376. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.  oldal). nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) (→ 2. módszereket. táblázat) – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. a tanártól és a nem sérült tanulóktól elvárható magatartásformákat és az értékelés alapelveit. évfolyam számára az életpályaépítés kompetenciaterületen (Hősök. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 1 adaptált modul az 1. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az adatbankban. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. A mellékletben a tanulásban akadályozott gyermekek számára is alkalmas portfóliós mintalap és egy modulleírás olvasható. példaképek.

oktató. másrészt igénybe vehetik a gyógypedagógia kompetenciakörébe tartozó tudásokat is (→ 8–1 3. fejlesztő terápiás tevékenységhez. oldal). inkluzív iskolák megvalósulásáig (→ . megvalósítási lehetőségeit. Szakemberei segíthetnek a tanuló gyógypedagógiai/pedagógiai diagnózisának értelmezésében. amely elvezetett a szegregált intézményi rendszertől az integráció mai állásáig. Az integrációra való alkalmasság eszerint a fogadó környezet tulajdonsága elsősorban. oldal). individuális munkaszervezéssel a tanulói és munkatársi együttműködés keretében.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A szerzők86 alapvetése: „Minden gyermek integrálható. ahol a gyógypedagógus a tanítási folyamat számottevő Dr. „Az EGYMI szolgáltatást nyújt az iskolai. oktatva kapják meg a speciális nevelési szükségleteikből fakadó többletszolgáltatásokat.” (→ 5. feladatait.. terápiák kijelölésében és megvalósításában.  Elemzik az integráció célját. hogy kortárs csoportjaikkal együtt nevelve. A gyógypedagógusi kompetenciába tartozó szolgáltatásokat az → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (a továbbiakban EGYMI) nyújtja az általános iskoláknak. A tanulásban akadályozott gyermekek nevelése. Pedagógiai szempontból definiálják a tanulásban akadályozottság fogalmát. oldal) E gondolat értelmében mutatják be azt az utat. tanulók együttneveléséhez. nem pedig az akadályozott gyermeké. másrészt a kéttanáros modell keretében. Budapest. oktatása heterogén csoportokban azt jelenti. 2007 . tanórai vagy tanórán kívüli. Módszertani intézményi útmutató. a fejlesztő eljárások. felsorolják a zavarok megnyilvánulási formáit (→ 7. és amely elvezethet a minőségi. oldal). feladatait az integrált koncepcióban és a hagyományos oktatásban (12. amely egyrészt a gyógypedagógus közvetlen munkája által az utazótanári hálózat keretében valósul meg belső vagy külső differenciálással. suliNova Kht. nevelő. ha az igényeinek megfelelő feltételek rendelkezésre állnak. Ezeket egyrészt a befogadó intézmény pedagógusai nyújtják differenciált. valamint ismertetik a szakemberek integrált oktatás során alkalmazható együttműködésének formáit. Táblázattal szemléltetik a tanárok munkaszituációját. oldal). 86  385 . Papp Gabriella – Faragóné Bircsák Márta: Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Szakiskola és EGYMI. Az egyik a többcélú. §-ában leírtak alapján működhet. oldal 3. a 376. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. valamint a gyermek útját a tanulási probléma jelentkezésétől a többségi iskolába kerülésig (→ 19. oldal) A szerzők ismertetik az EGYMI szakszolgálatként ellátott feladatköreit. szakmai szolgáltatásait. 33. ami a Kt. mint pl. feladatkörök szabályozásának jogszabályi hátterére hivatkoznak minden esetben. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. közös igazgatású közoktatási intézmény. ezzel segítve a további tájékozódást. valamint kiadványunk bibliográfiájában 386 .” (→ 1 3–19.2. az adatbankban. ábra). tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. Az Útmutató utolsó részében – egy-egy intézményi példával – bemutatják azt a kétféle intézménytípust. tevékenységformáit és típusait. Általános Iskola. rész Adaptációs mátrix részébe közvetlenül bekapcsolódik. Az intézkedések. pl. a másik egy többcélú. a Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. egységes gyógypedagógiai intézmény alapítása. Száraznád Nevelési Oktatási központ Óvoda. célját.

segédleteket is. feladatgyűjteményeket. csoport: Taneszközök Tanulásban akadályozott gyermekek részére nincsenek speciális. szoftvereket és terápiás eszközöket ismerhetünk meg. Célszerű az eszközökkel hoszszabb ideig manipuláltatni. Budapest. a tanító személyének. munkafüzeteket. Segítenek a helyes kiválasztásban.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóból87 taneszközöket. Educatio Kht. A szerzők célja a tanulásban akadályozott gyermekek oktatását-nevelését segítő. – 1. 2008. és bemutatnak olyan játékokat. hanem a komoly tanulási nehézséget mutató gyermek tanítása során is eredméAri Pálma – Szekeres Ágota: Sérülésspecifikus eszköztár tanulásban akadályozott gyermekek. és több eszközválasztási lehetőséget biztosítani számukra. eszközcsoportokat. kérdéseivel foglalkoznak. 87 387 . csak az ő részükre készített taneszközök. amelyek nemcsak tanulásban akadályozott tanulóknál. A funkció és a felhasználás területei szerint három nagy csoportban mutatják be az eszközöket. ugyanakkor a többségi gyermekek számára is hasznos eszközök bemutatása. a tanulásban akadályozott gyermekek írástanítása során célszerű ceruzafogót és a gyengénlátó gyermeknél használt széles vonalazású füzeteket használni. – 2. tanulók együttneveléséhez. amelyeket a pedagógusok maguk is el tudnak készíteni. mind pedig a matematikatanítás során használt eszközök alkalmazhatók. és bemutatják a szükséges képességekkel nem rendelkező gyermekek jellemzőit. az iskoláskor elején történik meg. Mind a magyar-. mint pl. Ezért a szerzôk ismertetik az iskolába lépéshez szükséges képességeket és az iskolakészültség fontosabb elemeit. konkrét javaslatokat fogalmaznak meg. a tanterem berendezésének. szilárd struktúrák és rituálék szerepének ismertetésével. A szerzők hasznos. tankönyveket.. A tanulásban akadályozottság felismerése általában az óvodáskor végén. a játékok. csoport: Tantermi berendezések A szerzők az iskola klímájának. Konkrét támpontokat nyújtanak az iskolába lépéshez szükséges képességekkel kapcsolatosan. Tantárgyanként felsorolják azokat a tankönyveket.

mint ép társaik. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez (→ 1. oldal) – Jó gyakorlat – Pedagógiai tárgyú • Játéka játék-. a 376.és eszközgyűjtemény – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. könyveket. amelyek a tanulási folyamatban befolyásolják a tanulásban akadályozott gyermeket. az adatbankban. feladat. Ehhez ajánl tantárgyanként képességfejlesztő feladatlapokat. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (az Ajánlások Eszközök c. csoport: Fejlesztő és terápiás eszközök. és megtalálhatjuk a bemutatott eszköz képét és árát is. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. Az eszközökről rövid ismertetéseket olvashatunk. de a sérüléstől és az egyéni képességek szintjétől függően szükséges azok differenciált alkalmazása. rész Adaptációs mátrix nyesek lehetnek. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. fejezetei) (→ 1. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. A taneszközöket leírásokkal ismertetik és fényképpel szemléltetik. – 3. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. kiegészítése. oldal). tankönyveket használhatják. a Gyermekek Háza tankönyvcsaládját és számítástechnikai eszközöket. játékok A szerzők fejlesztési területenként írják le azokat a nehézségeket. Bemutatják az egyéni fejlesztés és tanórai differenciálás során alkalmazható terápiás eszközöket. hogy a tanulásban akadályozott gyermekek ugyanazokat a taneszközöket. valamint kiadványunk bibliográfiájában 388 .2. Hangsúlyozzák.

A szerzők példákkal. 2007 .  A szerzők célszerűnek tartják. dokumentációval rendelkezhetnek. oldal és 18–21. 88  389 . a Goodenough-rajzteszt. A szerzők tisztázzák a tanulási korlátok fogalmát. amelyet minden sérült gyermek szülője átél. idézetekkel illusztrálva mutatják be és jellemzik ezeket a speciális dokumentumokat. valamint a vizsgálat során alkalmazott eljárások tartalmáról. a szakértői vélemény egyes részeiről.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató88 olyan információkat tartalmaz. oldal). hogy a módosítás során a befogadó intézmény pedagógusai felhasználják a sajátos nevelési igényű gyermekek szakellátását végző.  A befogadó intézmények feladatait is megismerhetik az olvasók. áttekinthető ábrával mutatják be a mindennapok során használt fogalmak egymáshoz való viszonyát (→ –7. idézetekkel és mellékletekkel teszik kézzelfoghatóvá a fejlődési tesztek. A befogadó nevelési-oktatási intézményekbe kerülő gyermekek és családjaik számos olyan irattal. oldal). a feladat ellátására jogosult szakemberek segítségét. tanulók együttneveléséhez.  Az Útmutatóból megismerhetjük a tanulásban akadályozott gyermeket nevelő család életútját az iskolaválasztás előtt. oldal). intelligenciavizsgálatok. Ari Pálma – Szekeres Ágota: Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. suliNova Kht. Olvashatunk a szakértői véleményt készítő team munkájáról. A kiadvány bemutatja azokat a dokumentumokat a zárójelentéstől a szakértői véleményig.. oldal). Dokumentációs útmutató. családrajzok. a Frostig-teszt és a Bender-próba ismertetését (→ 12–18. példákkal. amelyekkel a gyermekek a befogadó közösségbe kerülnek (→ 9–1 1. A tanulásban akadályozott gyermekek tanításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését biztosító szakmai dokumentumok módosítását részletesen bemutatják (→ 1 1–12. amelyekkel más gyermekek nem. Budapest. és egy egyszerű. és az elfogadásnak azt a nehéz időszakát. amelyek megkönnyíthetik és segíthetik a többségi pedagógusok és intézményvezetők munkáját a tanulásban akadályozott gyermekekkel való foglalkozáskor. Az Útmutatóban sérülési típusoknak megfelelően olvashatunk róluk. A szerzők érthetően.

hogy az Útmutatóban olvasottakról még több információhoz jusson. alapvető lépéseiről. így bárki számára lehetővé válik. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. az adatbankban. tárgyi. valamint kiadványunk bibliográfiájában 390 . tanulók együttneveléséhez. rész Adaptációs mátrix Bemutatják a tanügyi nyilvántartás dokumentumait.2. személyi feltételeiről. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. javasolják – megfelelő Tü. meghatározó tényezőiről. A gyermek fejlődésével. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a 376. Mindezeket a szerzők törvényi hivatkozásokkal ellátva közlik. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok ismertetése során áttekintést kapunk az egyéni fejlesztés törvényi hátteréről. számok és törvényi hivatkozás megadásával – a logopédiában használatos egyéni haladási és mulasztási napló vagy a gyógypedagógiai napló használatát. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a habilitációs. feladatairól. táblázat) – Eszköztár (→ 1. rehabilitációs tevékenység közös céljairól.

nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban). Ezeknek a képességeknek a fejlesztése nemcsak 1. évfolyam számára a beszédfejlesztő szakaszhoz. Az elkészült kompetencia alapú modulok közül négy szövegértési-szövegalkotási. – Az életpálya-építési modul jól felépített. A modulokhoz írt ajánlások analógiás alkalmazásával más modulok tanórai felhasználása is megvalósítható. táblázat). észlelés fejlesztése és a nagymozgás. testsémafejlesztés. életviteli és környezeti kompetencia moduljai közül az Én és a világ: Játék a szabadban c. ami segítséget jelent a differenciáláshoz. testtudat. ajánlásokat tartalmaznak. – A szociális. hogy a feldolgozás során a gyermekek olvasási szintjét vegyük figyelembe. A modulfeldolgozás menetében konkrét tanácsokat. – kezelésére is lehetőség nyílik. ezért a tanulásban akadályozott gyermek képes lehet hatékonyan bekapcsolódni. A moduladaptációk a tájékozódás. Az adaptáció készítői olyan modulokat választottak. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. Jelzik az elvárható és nem elvárható tartalmakat. amelyekben az adott sérüléssel rendelkező tanulók legjellemzőbb tüneteit mutató területek – pl. egy életpálya-építési. szókincsfejlesztés. modul különböző tevékenységeibe jól be tud kap391 . tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. Arra hívják fel az adaptáció készítői a figyelmet. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A tanulásban akadályozott gyermekek együttneveléséhez szükséges kompetencia alapú modulok konkrét. ezért az ajánlásokban található tanácsok. 1 adaptált modul az 1.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. javaslatokat fogalmaznak meg a tanári és a tanulói tevékenységben. módosító eljárásokat. példaképek. évfolyam számára (Hősök. javaslatok a többi modul feldolgozása során is hasznosíthatók. finommotorika témaköreire fókuszálnak. évfolyamon és ezen a kompetenciaterületen feladat. Az adaptációk a mindennapokban használható javaslatokat. egy szociális modult láttak el gyógypedagógusok sérülésspecifikus ajánlásokkal. a szókincs és érzékelés. – Szövegértés-szövegalkotás: három adaptált modul az 1. Tanulásban akadályozott gyermekek együttneveléséhez az alábbi moduladaptációk készültek el (→ 2. mozgásfejlesztés stb. évfolyam számára az alapozó és beszédfejlesztő szakaszhoz és egy adaptált modul a 2.

a 376. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. rész Adaptációs mátrix csolódni a tanulásban akadályozott gyermek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Felhívják a figyelmet a tanulásban akadályozott gyermek figyelmének ingadozásából és mozgásainak (esetleges) koordinálatlanságából eredő nehézségeikre. valamint kiadványunk bibliográfiájában 392 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek.2. az adatbankban.

technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. önállóságuknak. A fejlesztő program vegyes és azonos életkorú csoportokban egyaránt jól alkalmazható. a problémát maga keresi és oldja meg. óVoDÁBAN És IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon A fejlesztés célja ezzel a gyakorlattal a nyugodt. részképességeinek. speciális didaktikai eljárások.és készségfejlesztő program. terápiás eljárások. módszerek. 393 SNI-gyermek . illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó – Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában A nevelés során alkalmazott szemléltetés. a szükséges speciális módszerek. alkalmazkodóképességüknek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok óVoDÁBAN A szakmai és szakszolgáltatók. Olyan fejlesztő program. amely mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesen használható. a feszültségek és problémák feloldása úgy. az egészséges és fogyatékos gyermekek kommunikációs készségének. békés légkör megteremtése. különös tekintettel az integrált nevelésre A program célja a másságot elfogadó környezet megteremtése. eszközök bemutatása. A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó – Katica differenciált képesség. együttműködésüknek fejlesztése. hogy a gyermek saját irányítása alatt áll.

2. A nevelő-oktató munkában. a délelőtti órákkal párhuzamosan egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. és heti 2-3-4 alkalommal. integráltan nevelik. Módszertani intézményi útmutató. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. inkluzív tanulási környezet kialakítását. feladat. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segítik a Gyermekek Háza tankönyvcsaládjának munkatankönyv jellegű kötetei. – A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában. rész Adaptációs mátrix – „Játéka játék-. A program részleteiben is alkalmazható. a matematikai logika és a közösségfejlesztés területén a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében. – A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – „Mucsi palánták” – „Palánta” fejlesztő-felzárkóztató-integrációs-képességkibontakoztató program Mucsiban A Palánta program lényege. rehabilitációs foglalkozásokon is lehetőséget biztosít a részképességek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Eszköztár (→ 1.és eszközgyűjtemény” – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez A program célja azoknak a részképességeknek a fejlesztése. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat együtt. amelyek könynyebbé teszik az alap-kultúrtechnikák sikeres elsajátítását. a habilitációs. az adatbankban. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. amely biztosíthatja minden tanuló számára a hatékony. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához A Gyermekek Háza program e képzésével felkínálja olyan innovatív szemlélet alakítását. valamint kiadványunk bibliográfiájában 394 . a 376. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

hiszen célszerű naponta biztosítani a megfelelő eszközöket. Például folyamatosan csökkenteni a balesetveszélyt. majd a megvalósítás során elvégezni a szükséges korrekciókat.): Ajánlások látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. különös tekintettel arra. de megvalósítható szakmai feladat. újragondolni. 8. a sajátos igényeihez adaptálni a módszereket. A vak gyermekek megismerő tevékenységében döntő jelentőséget kap a motoros-taktilis és a hallási érzékelés. Mindez nem kevés. utazótanárai közvetlen segítséget is nyújtanak. oldal). Óvodai nevelés. 2006. biztonságos körülményeket megteremtjük. suliNova Kht. kihívás. A vak és az aliglátó gyermekek együttnevelése folyamatos figyelmet igényel a napi felkészülés során és a csoportban végzett munkában egyaránt. – A látássérülés hatása nagymértékben függ a látásmaradvány mértékétől. A vakok iskolája módszertani központot működtetve vesz részt az óvodapedagógusok tiflopedagógiai szempontú továbbképzésében. Budapest. a tapasztalatokat pedig felhasználni a következő napok munkájában. A szociális kompetencia és képességek alaHegyiné Honyek Katalin (szerk. ha a látássérült gyermeket fogadó óvodapedagógusok elsajátítják a látássérültek pedagógiájának alapismereteit. A programban részletesen kidolgozott fejlesztési tervek és fejlesztési tématervek megfelelő. segíteni a beilleszkedést. ha számukra a szükséges játékeszközöket. Vak és aliglátó gyermekek együttnevelése esetén az Ajánlásnak89 az együttnevelés sikere szempontjából kiemelten fontos részei – Az óvónő számára szükséges a látássérülés megismerése.. valamint a vak és aliglátó gyermekek együttneveléséhez (→ 27.. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az óvodai nevelés területén közös Ajánlás készült a gyengénlátó és aliglátó. hogy mennyire támaszkodik a gyermek a látásmaradványra (→ 5.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A látássérült gyermekek minden tevékenységet együtt végezhetnek társaikkal. 89 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 395 . oldal). sérülésspecifikus – a gyermek egyéni igényeit figyelembe vevő és ahhoz igazodó – adaptációval jól használhatóak a többségi óvodában. A befogadó óvodapedagógus igazi kreatív alkotómunka elé néz. A megfelelő differenciálás csak akkor lehet sikeres. súlyosan látássérült gyermekek befogadása esetén is.

Módszertani intézményi útmutató. oldal). növeli függőségét. Az együttnevelés alapelve az egyénre szóló. táblázat) – Eszköztár (→ 1. A vizuális benyomások hiánya csökkenti a lehetőségeket. Dokumentációs útmutató (→ 1. az óvodapedagógiai és a gyógypedagógiai szaktudást ötvözve történik (→ 10–1 1. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. oldal).2. a fejlesztő pedagógiai. rész Adaptációs mátrix – – – – – kulását illetően alapvető önállósodási törekvéseinek figyelmen kívül hagyása vagy a túlzott féltés negatívan befolyásolja a gyermek aktivitását. a beilleszkedés segítésének lehetőségeit és az akadálymentesítés szempontjait (→ 9–10. Az Ajánlás részletezi a súlyosan látássérült gyermek érkezése előtti felkészülés feladatait. tájékozódási készség. tapintási diszkrimináció. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • adaptált környezet • akuszto-taktilis módszer • aliglátás • Braille • éleslátás közelre. de a nevelési módszerek és elvárások nagy hatással vannak a fejlődésre. Minden fejlesztési területhez speciális szempontoknak megfelelő részletekre is figyelő összeállítás segíti az óvónő munkáját. az eszközeivel való ismerkedésben gyógypedagógus segít (→ 23–24. tanulók együttneveléséhez. Aliglátók esetében a maradék látás kihasználására és fejlesztésére kell törekedni. A játék a vak gyermek személyiségformálásának is alapvető eszköze. Ez alkotja az ajánlás gerincét (→ 1 3–23. A pontírás-olvasás előkészítése – manipulációs készség. differenciált bánásmód középpontba helyezése. A vak és aliglátó gyermekek fejlesztése szakmaközi együttműködéssel. ~ távolra • érzékszervi fogyatékosság • fényérzékelők • gyengénlátó • hangárnyék • hangos könyv 396 . oldal). A sikeres integráció kulcsszereplője az óvodapedagógus. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. oldal). oldal). illetve kognitív tevékenységek fejlesztésével – az óvodában történik. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. A tárgyi környezet megismertetése és a társakkal való találkozás megkönnyítése a beszoktatás idejének feladata (→ 1 1–12.

vak gyermek • haptikus észlelés • korai fejlesztés és gondozás • látási funkciók • látásnevelés • látássérülés • látássérültek pedagógiája. tiflopedagógus • tiflotechnika • ujjolvasók • vak • verbalizmus • veszélyeztetett látás • vízus – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 397 . ~ szakos terapeuta • letapogató olvasás • mozgástréner látássérült személyek számára • nagytárgylátó • okulomotoros funkciók • optikai segédeszközök • pontírás • progrediáló szembetegség • ritkasoros taneszközök • rövidírás • siket-vakság • súlyos fokban látássérült • szemüvegek • tiflopedagógia. az adatbankban. ~ szakos tanár.

Szövegértés-szövegalkotás. 2006. a kommunikációra. elmesélés. csökkent volta vagy teljes hiánya a valóság megismerésében és a kultúrtechnikák elsajátításában sajátos módszerek alkalmazását teszi szükségessé. A beszélgetés. az együttnevelés során segítő megoldást mutat be. Budapest. 90 398 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . A pedagógus tájékoztatást kap a súlyos látássérültség fogalmáról. suliNova Kht. Célja a látás hiányából vagy az aliglátásból eredő hiányosságok komLőrinczné Kovács Terézia: Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. Az Ajánlás számos. 1–1 A differenciálás eszköze az alapozó tantárgyak tanítása során az egyéni fejlesztés. Az oktatás során kiemelt szerepet kap a beszéd. A vizuális információszerzés nehezített. a Braille-írás és -olvasás megtanításának előkészítésébe. a kognitív és a motoros funkciókra (→ 7–1 1. a környezetével való kapcsolat kezdeményezésének a látók között szokványostól eltérő lehetőségéről. oldal). ugyanakkor az érzékletes tapasztalatot nélkülöző tartalom hiánya verbalizmust eredményez. szkennelt tankönyv. Megismerheti a vak tanuló érzékelési korlátait és lehetőségeit. Megismerkedhet a látássérültek által használt legfontosabb eszközökkel pl. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás90 részletes leírásából a befogadó pedagógus tájékozódhat a vak tanuló sajátosan épülő világáról. emlékezetre. számítógép. A súlyos fokban látássérült tanulók oktatásának alapeszköze a pontírás-olvasás rendszere. Az érdeklődő betekintést nyer a Braille-olvasás és -írás legfontosabb jelöléseibe. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. A tapintás és a hallás mint vezető érzékelési mód. A vakon született tanulók gyakran gazdag szókincsűek. kritériumairól. magyarázat mint a leggyakrabban alkalmazott módszer minőségileg közvetett érzékelést jelent. képernyőolvasó (→ 1 5. gondolkodásáról.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. hangos könyvtár. valamint a látássérülés hatása a képességek fejlődésére.. az ide tartozó szemészeti kategóriákról. A fejezet fontos altémái még: a haptikus érzékelés jellemzői és hatása a figyelemre. elsődleges információs csatorna kulcsfontosságúvá válik.  oldal). a pontírás technikájába és eszközeibe. Felhívja a figyelmet a gyógypedagógus segítségének fontosságára. Az aliglátás vagy a vakság következtében egyes képességek felértékelődnek. gyakorlatáról.

Az Ajánlás legterjedelmesebb részét képezik a témakörönkénti javaslatok. méltányos. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.  oldal).vak gyermek penzálása. korrigálása vagy a prevenció. az adatbankban. szemléltetéshez kapcsolódó önállóságot fokozó. valamint kiadványunk bibliográfiájában 399 . Az optimális fejlesztés megvalósításához a gyógypedagógussal való együttműködés elengedhetetlen (→ 18–19. tananyagtartalmak. egyéni sajátosságokat figyelembe vevő módszertani ötleteket tartalmaz. a C modulban évfolyamonként a képességfejlesztési fókuszok. mérési módszereket alkalmazzon (→ 54–55. oldal). Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. eszközeire. tantárgyanként. témakörönként. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. tanulók együttneveléséhez.  oldal). táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. a 396–397 oldalon . praktikumok. oldal). A Módszerek című fejezet íráshoz. diszkriminációmentesség és engedmények a követelményekben – az együttnevelés során különösen fontos témák (→ 43–4. esélyegyenlőség és eszközök szempontsor alapján tesz javaslatokat a megvalósítás lehetőségére. oldal). A szerző az A modulban évfolyamonként. ismeretek. A kötet végén szakirodalmi ajánlás található.  A tanulásszervezési javaslatok. hogy a pedagógus egyedi. de mégis reális értékelési. A vak tanulók integrációban sem nélkülözhetik a speciális eszközöket (→ 50–53. a speciális megközelítés szükségességére vonatkozóan (→ 19–43. a B modulban évfolyamonként. és joguk van ahhoz. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Módszertani intézményi útmutató (A vak gyermekek módszertani intézményének feladatai (23–30. olvasáshoz. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. ajánlott tevékenységek. oldal).

): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. Milyen fontos kérdésekben igazít el ez az Ajánlás? A súlyosan látássérültek matematikatanításának jellemzői című fejezet a befogadó pedagógus figyelmét a járható utakra irányítja. érzékelési tapasztaBrumbauer Magdolna – Kusnyerik Emese – Ruff Ágota (szerk. Matematika. Kiemelten fejlesztendő területek: a számemlékezet. suliNova Kht. speciális pedagógiai felkészültségén. útmutatók sora készült a befogadó többségi iskolák pedagógusai számára segítő szándékkal. Differenciálni szükséges a célok. Az ezeken alapuló jó kapcsolatban pedagógiai ráhatással alakíthatja a tanuló ügyeit úgy. a logikai. többletmunka-vállalási készségén. A képességfejlesztés fókuszában a manipuláció. és célszerű a tevékenykedtetésre. az értékelésben egyéni szempontokat követ. Segítségül hívhatja a gyógypedagógus utazótanárt.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. oldal és 14–1 5. valamint gyermek. oldal). a fejben történő műveletvégzés. hogy a nehézségekből. 2006. Az érintett kompetenciaterület alapvetően az épen maradt funkciókra épít. Sok múlik a pedagógus empatikus hozzáállásán. a tartalmak és tevékenységek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás91 részletes információkat tartalmaz a látássérülés mibenlétéről. 91  400 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . valamint a kombinatorikai feladatok és a speciáliseszköz-használat elsajátítása (→ 8–9. oktatási helyzettel. Az eszközökkel kapcsolatos ajánlások lényege az a figyelmeztetés. amelyek miatt az ép társak közösségében sorozatosan konfliktushelyzetek alakulhatnak ki. Támaszkodhat a vak tanuló számemlékezetére. a hallási figyelem és az emlékezet fejlesztése áll. A többségi iskolába jelentkező súlyosan látássérült tanuló pedagógusainak nem egyedül kell szembenéznie a szokatlan nevelési. innovatív készségén. hogy a vak tanulók oktatása-nevelése rendszeres szemléltetéshez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. valamint a feladatok szintjén is. egyéni eszközöket biztosít. és ajánlások.. Budapest.és szakmaszeretetén. a súlyos fokú látássérülés pedagógiai következményeiről. a látássérült tanuló akadályozott észlelési és cselekvési lehetőségeiről és a szociális nehézségekről. a fogalmak tartalmának bővítésére és az egyéni szükségletekhez adaptált eszközök biztosítására törekedni. konfliktusokból a vak tanuló önérzete sérülése nélkül. a tapasztalattól megerősödve lépjen tovább.

 táblázat) – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. amelyek a súlyos fokban látássérültek matematikaoktatásában megjelennek 1–12.) (→ 2. lehetnek adaptált és speciális eszközök. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek.  Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 1 adaptált modul az 1. oldal). bevált eljárásokra hívják fel a figyelmet. Az értékelésben szerepet kaphatnak Braille-írású feladatlapok és a számítógép is (→ 10–1 1. oldal). évfolyamig. Dokumentációs útmutató (→ 1. Ez a fejezet témánk szempontjából különös jelentőséggel bír (→ 18–55. oldal). modul) és 2 adaptált modul 2. oldal)! A szerzők évfolyamonként. tananyagban vagy akár követelményekben megnyilvánuló különbségek. nehézségeit. legyenek azok eszközben. az őszinte érdeklődés a tanulóval kialakított jó kapcsolathoz vezető út. Az osztályközösség hozzáállása megkönnyítheti. Külön részletezik a pedagógus tennivalóit. a 396–397 oldalon . évfolyamra (33. és 1 5–1. évfolyamra a matematikai kompetenciaterületen (5. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. számos ötletet sorakoztatnak fel. ha ismeri látásteljesítményét. és 35. a segítési módokat. oldal)! A szerzők a témakörök kapcsán sok jó módszert közölnek. Az eszközök lehetnek azonosak a többségi iskolában használatosakkal.vak gyermek latok gyűjtéséhez kötött. A beszélgetés. Javasolt ezek részletes áttanulmányozása (→ 12–14. valamint kiadványunk bibliográfiájában 401 . táblázat) – Eszköztár (→ 1. azon belül témakörönként jelzik azokat az eltéréseket – a Programterv egyéb részeit változatlanul hagyva –. Módszertani intézményi útmutató. Egy-egy új eszköz bevezetésekor azonban mindig pluszidőre van szükség (→ 9–10. de hátráltathatja is a látássérült gyermek beilleszkedését (→ 17–18. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.  A pedagógus akkor tud adekvát segítséget nyújtani vak tanítványának.

92 402 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . türelem fejlesztése. Az Ajánlás92 részletesen ismerteti a vakság legfontosabb jellemzőit. amelyek nélkül nem valósulhat meg sikeres együttnevelés. Az oktató-nevelő munka fő célja ezen a kompetenciaterületen a kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezésének megtanítása. „én-funkciók” és szociális funkciók). „Más vagyok. illetve az első életévekben kialakult sérülés más feltételeket jelent. valamint a szociális képességek 3–1 fejlesztésének azon területeit (pl. a szociális érettség alakulásában (→ 7–1 1. célokat és feladatokat (→ 1 5. tisztelet. oldal). önértékelés csapdáival is.  oldal). A lelki egyensúly eléréséhez a vakság összes hátrányának és terhének felismerése és elfogadása vezet. kognitív funkciók. Eltérés az ismeretszerSomorjai Ágnes (szerk. más utat szab a belső fejlődésnek. Ennek a pozitív hozzáállásnak a kialakítása pedig közös feladata mindazoknak. A legkisebb maradéklátás is alapvető hatással lehet az érzékelés. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Pedagógiai megközelítésben súlyos fokban látássérültek – vakok – azok.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. A világot vakon másként kell megélni. 2006.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. akik a vak gyermekkel foglalkoznak. suliNova Kht. A veleszületett. Az Ajánlás meghatározza azokat a sérülésspecifikus pedagógiai alapelveket. a környező világ alapvetően haptikus és hallási érzékeléssel történő megismerési módját. tudom. akik az írás-olvasás látó elsajátítására. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. de meg lehet élni. hogy a többi ember rendelkezik egy olyan képességgel. a fogalomalkotás egész szerkezetére. korlátozottabbak a lehetőségeim. illetve társadalmi integráció. a szociális viselkedés társadalmilag elvárható szabályainak elsajátítása. amivel én nem. huzamosabb ideig tartó gyakorlására megfelelő segédeszköz alkalmazásával sem képesek. sajátosságait.. A súlyosan látássérült gyerekek nagymértékben különböznek vizuális képességeikben. A programtantervben megjelenő témakörök a vak gyermekek kompetencia alapú fejlesztésére is teljes mértékben alkalmazhatók. Meg kell küzdeni az önismeret. Ezt az állapotot azonban természetesnek élem meg” – így gondolkodhat magáról. Ők a tapintó-halló életmódot tanulják. Budapest. a mások iránti empátia. életviteli és környezeti kompetenciák. és sokat segíthet az önállóság. Szociális.

A vakok módszertani intézménye a befogadó intézményekkel (már 31 településen 60 intézménnyel) tartja a kapcsolatot és nyújt segítséget: tanácsadás. s olyan témakör is akad.  oldal) nagymértékben növeli a látássérült tanuló jó társas közérzetét az osztályban. a 396–397 oldalon . oldal). Javasolt – a pedagógiai programmal összhangban – egyedi értékelési. mérési módszerek alkalmazása. Módszertani intézményi útmutató. mértani testek stb. továbbképzés – a vak gyermeket.vak gyermek zés módjában. Vannak olyan témakörök. ol1–1 dal). – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulót nevelő családoknak is (→ 1 3. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. differenciáló pedagógiai módszerek alkalmazása (24–2. A feldolgozáshoz ötleteket. amelyek a vizualitás hiánya miatt nehézséget okoznak. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Speciális taneszközöket (pl. oldal). táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Az Ajánlás a szociális. megoldási módokat javasol a szerző (→ 17–23. mélységében s a ráfordított időben jelenik meg. tanulók együttneveléséhez. esetleg terjedelmében. A tanulásszervezési formákkal kapcsolatos javaslatok betartása (→ 23–24. életviteli és környezeti kompetenciaterület értékeléséhez segítségül típusértékelő lapokat ajánl (→ 29–34. eszközeiben. abakusz. valamint kiadványunk bibliográfiájában 403 . súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. A munka értékelésekor célravezető a pozitív megerősítés előnyben részesítése és a hiányosságok megbeszélése. amelynek a feldolgozása különös hangsúlyt kap.) a Vakok Általános Iskolájának tanszerkészítő műhelye gyárt és Módszertani Központja kölcsönöz (→ 27–28.  oldal) és a személyközpontú. oldal). Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. az adatbankban.

a tanuló önbecsülésének. a tudatosság. motivációja.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. A nyelvtanulás közben különböző képességek – az 1–6. önismeretének növekedése. az internet által nyújtott tanulási és kommunikációs lehetőségek – fejlesztését szolgáló feladatok megoldásába bevonható a vak tanuló. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Sem az első. egyharmaduk országszerte látókkal együtt nevelkedik. A gimnazisták mindegyike hagyományosan többségi iskolákban tanul. a számítógép (normál billentyűzeten tízujjas vakírás megtanulásával) és a képernyőolvasó és karakterfelismerő program. rajzokra. 2006. de tanulásukat segíti a pontírás és -olvasás. a célnyelvi kultúra minél szélesebb körű megismerésére törekvés. nincs rá szükség – így foglal állást az Ajánlás93 szerzője. ha minden tanuló rendelkezne Braille-kijelzővel (→ 10–1 3. évfolyamon: a kooperatív tanulási képességek. Ma Magyarországon a súlyosan látássérült általános iskolások kétharmada speciális intézményekben tanul. sem a második idegen nyelv tanulása alól történő felmentés nem javasolt. aki nyelvtanár.. a 7–12. a tanulási stratégia. A vakok speciális iskoláiban működő utazótanári szolgálat készséggel nyújt segítséget az egyéni tanulási szükségletek feltérképezésében és annak eldöntésében. s maga is vak. azaz a vizuális kultúrára épül. 93  404 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . A programcsomag igyekszik minden érzékszervet bekapcsolni a nyelvtanításba. Idegen nyelv. s számos ötletet kap erre a befogadó pedagógus (→ 1 3–20. Az idegen nyelv tanítása támaszkodhat a vak és az aligátó gyermekeknek a verbalitáshoz kötött tanulási folyamatokban általában mutatott kiemelkedő eredményeire. drámajátékra. Vannak olyan feladatok. az együttműködésre való képesség. Budapest. oldal). hogy egy vak gyermek mely feladatokat képes elvégezni és milyen a segédeszközigénye. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. az interkulturális kompetenciák. a kreatív kommunikáció. évfolyamon: a tanuló nyelvtanuláshoz való pozitív beállítódása. a prezentációs készség. számos feladat képekre. a megismerési vágy. amelyek nem alkalmazhatók vak tanulók esetében. suliNova Kht. Az idegen nyelven történő írás és olvasás elsajátításához is kívánatos lenne. Flamich Mária (szerk. de a feladatok nagy része adaptálható vagy tanári segítséggel megoldható.  oldal).

az egyéni különbségeket figyelembe vevő reális értékelés megfelel a vak tanulók igényeinek (→ 33–35.  oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal)! Az idegen nyelvi programcsomagok nagy hangsúlyt fektetnek a kooperatív tanulási formákra. A látássérült tanulók értékelésének alapelvei azonosak a látókéval.és csoportmunkára – ez sok szempontból hasznos a látássérült számára – a nyelvtanár ezzel segítheti a nehezebb szocializációjú vak tanuló beillesztését a munkába (→ 31–33. az adatbankban. tanulók együttneveléséhez. a 396–397 oldalon . olvasáshoz kötött feladatvégzésre. a vak tanuló könnyebben tart lépést. oldal). amelyek a vak tanuló részvételét lehetővé teszik a nyelvi fejlesztés három szintjének fejlődését szolgáló képességfejlesztési gyakorlatokban. ha megismeri és elsajátítja a számára legelőnyösebb tanulási stratégiákat.vak gyermek A nyelvi fejlesztési célok című fejezetekben részletekbe menő javaslatok találhatóak. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldal). – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l.  A tapasztalatok azt mutatják. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldal). a javítás módjára (→ 35–3. Óravázlat és irodalomjegyzék is segíti a vakok idegen nyelv tanítását vállaló tanár munkáját (→ 3–38. Segítő. ha egyéni megsegítésben is részesül. áthidaló megoldások találhatók az íráshoz. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Rendkívüli fontosságú ez a két fejezet (→ 21–31. valamint kiadványunk bibliográfiájában 405 . a pár. a hagyományos és elektronikus szótár használatára.

amelyeket egyéni fejlesztés keretében sajátítanak el: számítástechnikai ismeretek.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. A szerzők a kimeneti elvárásokban pedig a sajátosan vakos akadályozottság eredményes csökkentését tűzik ki célul (→ 1 5–18. kompenzációs tevékenységek. A manuális tevékenységek (pl. beilleszkedés) területén (→ 1 5. -lejegyzéshez szükséges technikák megismerése és az ehhez szükséges eszközök biztosítása.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. oldal). Tanulásmódszertan terén különösen fontos az információszerzéshez. gyakorlatokat. technikák körébe tartozó tantárgyak. 3–1 – A képességfejlesztés minden részterületéhez találhatunk olyan kiegészítő tartalmakat. majd tágabb környezetébe való beilleszkedésben nagymértékben segítik a sérülésspecifikus korrekciós. oldal). Egyéni segítségadással az egyes Czibere Csilla – Szilágyi Vera (szerk. gondolkodás) és a motoros funkciók (cselekvés.. A témakörök elemzése kapcsán kifejezetten látássérültekre vonatkozó. suliNova Kht. képkészítés leírás alapján). a sajátos technikákat. mint pl. az oktatás folyamatát megkönnyítő módszerekkel. hímzés. követelményeket. arányosság. önértékelés. – Részletesen tárgyalja az életpálya-építési kompetenciaterületen belül a vak tanulók esetén nem megoldható feladatokat (pl. tanulók együttneveléséhez. Útmutatás a részletes kereséshez: – A látás hiánya módosítja a személy többi funkcióit. amelyek alkalmazkodnak a vak és aliglátó tanulók lehetőségeihez és sajátosságaihoz. a kognitív (figyelem. szabályosság stb. helyváltoztatás).) a látássérült tanulóknak gyakran okoznak nehézséget (méretek betartása. mérés. eszközöket igénylő megoldásokat. vágás. -követéshez.). életpálya-építés. ragasztás stb. a látásnevelés és a testnevelés. 94 406 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . tanulásszervezési módokkal ismerkedhet. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásból94 a befogadó pedagógus a látássérült gyermekek általános jellemzőinek felvázolása után – amely a funkcionális látás elemeit is bemutatja – a képességfejlesztés specialitásaival találkozhat. emlékezet. A látássérült tanulót a közvetlen. gépírás vagy a tájékozódás tanítása. 2006. Budapest. illetve zavar léphet fel a szociális funkciók (énkép.

A vak gyermekek szüleivel folyamatos kapcsolattartás szükséges gyermekük korlátozott lehetőségű pályaválasztásának felkészítéséhez.  oldal). – A munkajogi ismeretek témánál javasolt a szociális ellátásokról szóló kiegészítések és speciális munkajogi rendelkezések pl. az adatbankban. táblázat) – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 407 . súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. oldal). a megváltozott munkaképességű dolgozókkal kapcsolatos rendelkezések megismertetése (→ 24–25. foglalkozások – Nemezelés 2. – A rehabilitációs fejlesztés tantárgyai és feladatai mindig egyénre szabottan építenek a megmaradt képességekre. a 396–397 oldalon . Dokumentációs útmutató (→ 1. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. áll a bál!” és Népi mesterségek. oldal). táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 2 adaptált modul az 1. évfolyam számára az életpályaépítési kompetenciaterületen (A természet: a mi világunk – Népszokások – „Itt a farsang. táblázat) – Eszköztár (→ 1.vak gyermek eszközök használatának megtanításában fontos a fokozatosság szem előtt tartása és az aprólékosan kidolgozott lépésekkel haladás (→ 18–30. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. funkciókra (→ 35–39. Módszertani intézményi útmutató. tanulók együttneveléséhez.) (→ 2.

  – Az integráló oktatással kapcsolatos alapfogalmak magyarázata. tanulók együttneveléséhez. 2007 . A kiadvány a szerzők szándéka szerint szemléletformáló is – hangsúlyozza. – A látássérülés szemészeti és pedagógiai szempontú értelmezése és az ebből következő sajátos nevelési igény meghatározása (→ 8–9. hogy a súlyos fokban látássérült gyermeket fejlesztő minden pedagógiai munka alapja és a sikeres együttnevelés kiindulópontja a sajátos nevelési igény figyelembevétele. Módszertani intézményi útmutató. a befogadó iskola pedagógusai. oldal).és tanulóközösség. a család és az osztálytársak szüleinek fogadó95  Lőrinczné Kovács Terézia – Ruff Ágota – Székelyné Kárpáti Ildikó: Útmutató vak és aliglátó gyermekek. Pedagógusok és látássérült gyermeket nevelő szülők is hasznos ismereteket szerezhetnek a látássérült gyermek fejlesztéséről és az ebben közreműködők tennivalóiról.. tanulókkal együtt nevelhető. Budapest. megismerheti a látássérülés pedagógiai következményeit. amely a napjainkban jellemző szerepkörök kialakulásához vezetett: az ép gyermekekkel. suliNova Kht.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató95 sérülésspecifikus szempontú áttekintést ad az együttnevelést alapvetően meghatározó tudnivalókról.  – Az integráltan oktatott látássérült tanuló. 408 . oldal). Az Útmutatóban az alább jelölt témákban tájékozódhat: – A fogyatékossági terület országosan egyetlen Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye fejlődése. tanulók integrációjának. oktatható. az integrációt segítő → egységes  gyógypedagógiai módszertani intézményről és a többségi iskolák pedagógusai számára elérhető szakmai segítségnyújtásról. az integráció jogszabályi hátterének és a pedagógiai többletszolgáltatásoknak a felvázolása (→ 9–1. A befogadó pedagógus támpontokat talál a súlyos fokú látássérülések – vakság és aliglátás – azonosításához. oldal). vak gyermekek. a gyermek. együttnevelésének segítése és a gyógypedagógiai intézményt választó szülők gyermekeinek nevelése-oktatása (→ 5–8. amely a fejlesztés speciális szempontjait is meghatározza.

a nyújtott pedagógiai szakszolgáltatásokat. az adatbankban. Mindenki számára feltárja ezen intézmények szolgáltatásának elérhetőségét és az → utazó gyógypedagógusok kompetenciáját (→ 22–32. valamint kiadványunk bibliográfiájában 409 . célját és feladatait. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint a többségi iskola pedagógusainak felkészültsége és a segítők tevékenysége – alapvető tudnivalók az integrációról (→ 17–21.  – A súlyosan látássérült tanuló speciális habilitációs. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.vak gyermek készsége. a 396–397 oldalon . táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. oldal).  Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. valamint a szakmai pedagógiai szolgáltatásokat. rehabilitációs fejlesztése és a befogadó pedagógusok szakmai segítésének kulcsszereplői. szerepét. Az Útmutató részletezi az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények kialakulását. oldal). tanulók együttneveléséhez.

A kiadvány célja. tanítónak egyaránt. amelyek növelhetik a fejlesztő tevékenység hatékonyságát. és nagy segítséget nyújtanak a differenciált egyéni fejlesztéshez a tanulónak. 410 . segítse a pedagógust a megfelelő eszköz kiválasztásában és használatában. Az eszközöket és a használatot érintő lényegi elemeik. s az eszköz lényeges jegyeinek rövid leírása után a gyakorlati használatot segítő ajánlásokat fogalmaznak meg. Kívánatos. segíthetik a szülőket. de ügyes szülők. tanulók speciális eszközei közül számos egyedi tervezésű és kialakítású eszköz nincs bolti forgalomban. gyermekek. Educatio Kht. praktikus szempontokat előtérbe helyező bemutatás. tapintásfejlesztés. A füzet a speciális fejlesztő eszközöket tematikus csoportokba sorolja. A tájékozódást segítő támpontok: − Az iskoláskor előtti életszakasz fejlesztési feladatait segítő eszközök széles területet érintenek – látásnevelés. 2008. Az eszköz kiválasztását és gyakorlati használatát megkönnyíti a lényegre törő. megértését a leírást kiegészítő fotók segítik. tanulók együttneveléséhez. hallási figyelem fejlesz96 Báthori Adél – Ruff Ágota – Somorjai Ágnes – Székelyné Kárpáti Ildikó – Vincze Gábor: Sérülésspecifikus eszköztár vak és aliglátó gyermekek. Kiemelik az együttnevelés szempontjainak megfelelő alkalmazásokat. A súlyos fokban látássérült gyermekek. hogy bemutassa ezeket az eszközöket. tulajdonságaik azonosítását.. oktatásra vállalkozó intézményekben is. Az Eszköztár96 szerzői ennek során kitérnek az alkalmazás indokoltságára. egy részük kölcsönözhető a vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményéből.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A vak és az aliglátó tanulók. pedagógusok is készíthetnek hasonlókat. pedagógusokat céljaik elérésében. Budapest. A gyűjtemény eszközeihez fűzött tartalmi összefoglalók közvetlenül segíthetik a speciális fejlesztési tervek összeállítását és az egyéni vagy csoportos nevelő-oktató munkát. utalva a fejlesztendő problématerületre vagy életkorra és az eszköz elérhetőségére. fejlesztése során és életvitelében hangsúlyt kap a speciális eszközök használata. szükség van rájuk az integráló nevelésre. hogy a speciális eszközök ne csak a gyógypedagógusnak álljanak rendelkezésére.

 táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 411 . Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. − A vak tanulók információszerzésének és tanulásának. Használatát számos hardver és szoftver könnyíti meg.vak gyermek tése. − Az életvitelt segítő eszközök használata nagymértékben hozzájárul a vak gyermekek. − Társasjáték-adaptációk teszik lehetővé az együttjátszás örömét a vak és a látó gyermekeknek. az úszás előkészítése. Módszertani intézményi útmutató. önkiszolgálás. később megélhetésének is egyik fontos eszköze a számítógép. matematika) követik a felső tagozatos tantárgyakhoz kötött speciáliseszköz-csoportok (matematika. . az adatbankban. földrajz. − A kisiskolások tanításának speciális eszközeit (testnevelés. mozgáskoordináció. tanulók fokozott önállóságához. tanulók együttneveléséhez. − A sérülésspecifikus fejlesztési területek sajátos terápiáinak eszközei. olvasás-írás. fizika. a 396–397 oldalon. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. finommozgások és manipuláció. nagymozgás. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. kémia).

pedagógiai vélemény –. Bemutatja az együttnevelés sérülésspecifikus feltételeit. tanulók befogadását és az együttnevelést szabályozó jogszabályok között. A sajátos nevelési igény következtében az évek során számos írásos anyag készül. Budapest. A kórokokra vonatkozó és a pedagógiai folyamatban hasznosítható tudásokat közöl. tanügyi: törzslap. kiállított dokumentumokkal együtt a vak gyermek. pedagógusok kötelezettségeit. Részletezi a vakság következtében kialakult sajátos nevelési igényt (→ 7–10. Ezeknek a dokumentumoknak a kialakítása.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató97 célja a tájékoztatás. A kiadvány részletes tematikája: − Bemutatja a szakértői bizottság munkáját. A dokumentumok ismerete és figyelembevétele vagy kiegészítése az együttnevelésre való felkészülés során. 412 . a mé97 Báthori Adél – Lőrinczné Kovács Terézia – Somorjai Ágnes – Székelyné Kárpáti Ildikó: Útmutató vak és aliglátó gyermekek. pszichológiai szakvélemények tartalmával. Ezeket a befogadó intézményben létrehozott. valamint a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó dokumentumrendszer bemutatása révén a többségi pedagógusok számára az együttnevelés megkönnyítése. − A gyermek. 2007 . A különböző orvosi. a pedagógus feladata (→ 1 1–20. Részletesen foglalkozik a vak és az aliglátó gyermek. tanuló személyi anyagaként érdemes külön gyűjteni. tanulók együttneveléséhez. iskolába.. illetve a napi pedagógiai munkában a befogadó intézmények felelőssége. terápiák. és az oktatási nevelési folyamatra is hatással vannak. a bekerülés körülményeit. Az Útmutató eligazít a súlyos fokú látássérülés miatt sajátos nevelési igényű gyermekek. Dokumentációs útmutató. az óvodai nevelési program. értékelésével kapcsolatos dokumentumok – egyéni fejlesztési terv. vezetett. oldal). tanuló fejlődésével. fejlesztésével. a befogadó iskolák. pszichológiai és pedagógiai vizsgálatok dokumentumai követik a gyermeket az óvodába. értelmezésével. oldal). fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai. suliNova Kht. munkanaplók) tartalmát is. − Az együttnevelés érinti a közoktatási intézményben keletkező dokumentumok (szakmai: alapító okirat. a helyi pedagógiai program. vezetése a közoktatási intézmény. tanuló fejlődésével.

súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. az egyéniesített tanulói megsegítés tanulásszervezési lehetősége és formái mind nagy érdeklődésre számot tartó témák az integrált vak tanulók szülei és pedagógusai számára. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. A felmentés. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 413 . jogszabálygyűjtemény. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. iratminták. . mentesítés és az érettségi kérdésében is pontos eligazítást ad az Útmutató (→ 20–25.  oldal). BNOkódok. az értékelés sajátosságai. − A személyiségi jogok védelmének tiszteletben tartásán alapuló adatkezelési előírásokról is talál tájékoztatást az olvasó (→ 2–27. oldal).  Az Útmutatót mellékletek gazdagítják – szakkifejezések glosszáriuma. kölcsönözhető eszközök listája. tanulók együttneveléséhez. a 396–397 oldalon. Sérülésspecifikus eszköztár (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az adatbankban. esetismertetések.vak gyermek rés.

A modulok és modulrészletek a feldolgozás menetének adaptációi fejezetekben a következő területeken adnak eligazítást: − Kiegészítések a tanári és a tanulói tevékenységekhez. megfelelő eszközök: a képek helyettesítése eszközökkel (dobókocka. pl. gombok. a táblázatot a látók töltik ki. tálkák. eszközi és módszerbeli megvalósítás ötletei egészítik ki.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A matematika és az életpálya-építés területére készített moduladaptációk sokféle didaktikai feladat differenciált megvalósításához nyújtanak segítséget. dominó. Nyilvánvalóvá válik. a befogadó pedagógus további adaptációs munkájához. − A differenciálásra tett javaslatokat. hogy a sajátos nevelési igény figyelembevétele a pedagógus viszonylag kevés. A részletesen kidolgozott tananyagfeldolgozás-példák biztosítják a súlyosan látássérült tanuló ismeretszerzését és a tanulási folyamatban való aktív közreműködését. − A vak tanuló sajátos nevelési igényeinek megfelelő egyéni segítségadás. a vak tanuló valódi pénzérméket használ). helyszínválasztás. a konkrét feladat leírását a technikai. Braille-írású számkártya. előzetes pluszfelkészülését jelenti – ám ennek eredményeként a vak tanuló is aktív részese lehet a tanórák minden mozzanatának. a megoldásokat a vak tanuló mondja. − Javaslatok a látó társak és a vak tanuló közötti munkamegosztásra és együttműködésre – csoportmunkában pl. 414 . rögzíthető halmazkarikák. a haptikus információszerzés feltételei. Braille-számegyenes. A mintamodulok ötleteket adnak az együttnevelés célszerű tanulásszervezési megoldásaira. − A népszokásokkal ismerkedve: tánccal kísért dalhoz a koreográfia megtanításának módszerei. pl. veszélyhelyzetek kiküszöbölése. − Sajátos „vakos” eszközök alkalmazása. de rendszeres. − A látássérült tanuló bevonása az önértékelésbe és a közös erőfeszítésekre hangolás eszközös és technikai megoldása. A támogató rendszert a vak tanulók oktatásának-nevelésének módszertani kérdéseiről szóló kiadványok egészítik ki. Braille-írógép. − Figyelem-felhívás a differenciált eszközhasználat tervezési szempontjaira – időfaktor.

évfolyamra (5. évfolyamra (33. az adatbankban. tanulók együttneveléséhez. oldal)]. Az utazótanár legfontosabb feladatai (→ 25–2. Elkészült adaptációk: − Matematikai kompetenciaterületen: 1 adaptált modul az 1. modul) és 2 adaptált modul 2. évfolyam számára – A természet: a mi világunk – Népszokások – „Itt a farsang. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 396–397 oldalon. . foglalkozások – Nemezelés 2. Dokumentációs útmutató (→ 1. akusztikus és más információs csatornák bevonása. áll a bál!”. valamint kiadványunk bibliográfiájában 415 . táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. Módszertani intézményi útmutató [különösen: A speciális fejlesztés főbb területei (→ 12–1. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l.vak gyermek − A maradék látás kihasználása mellett a vizuális ingerek helyettesítése. Népi mesterségek. és 35. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldal). Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. modul) − Életpálya-építési kompetenciaterületen: 2 adaptált modul az 1.

.

rész INKl ÚzIós FoGAloM tÁr .3.

.

a gyártó által már adaptációs célzattal készített eszközök beszerzésével vagy a kereskedelmi forgalomban kapható eszközök átalakításával. adaptív Alkalmazkodáson alapuló. Valamely külső megoldással a sikeres mozgás. a technikai eszközök. Lehet viszonylag általános és különleges. Adaptációs problémát okoz pl. így gondoskodva a szürkületi látásról. A látóideghártya pálcika alakú sejtjei már igen kis mennyiségű fény hatására ingerületbe jönnek. A beszélőtől való különböző távolság miatt a jelek változó hangerősségűek. → képesség adó-vevő készülék Az URH rendszerű ~ hallókészülékhez. berendezési tárgyak. adaptáció (látási) A szem különböző fényviszonyokhoz történő alkalmazkodása. amely hozzájárul egy emberi kapcsolat fenntartásához vagy megszűnéséhez. az adaptált módszerek és az oktatásszervezés is. Destruktív alkalmazkodás pl. az üvöltözés és az elzárkózás. Ilyenek: a megfelelő testhelyzet. amely a természetes fejlődés. adaptáció (kapcsolatokban) Az alkalmazkodás olyan tevékenység. adaptált környezet (adaptációt segítő megoldások) Mindennapi használatra alkalmassá tett környezet. eszközök. Az adaptáció történhet a speciális szükségleteknek megfelelő. mozdulat. olyan lehetőség. Konstruktív alkalmazkodás pl. adottság (diszpozíció) Egy képesség természetes vagy az emberrel vele született alapja. a retinitis pigmentosa. az illető csak jó megvilágításban tudja látását használni. a problémák megbeszélése. Ha ezek a sejtek károsodnak. a törekvés a viselkedés megváltoztatására vagy a helyzet jobbra fordulására való megértő várakozás. a készülékkel ez 419 . feladatvégzés támogatása. cochleáris implantátumhoz csatlakoztatható hangátviteli berendezés.A A adaptáció Alkalmazkodás (szerv vagy érzékszerv alkalmazkodási képessége). a munkafolyamat-módosítások. Használatával csökken a környezeti zajok zavaró hatása. a nevelő befolyásának és a gyakorlás hatására válik képességgé.

2. Jelentheti a közeli vagy távoli (esetenként mindkettő) látásélességnek az ép látáshoz viszonyított több mint 90 százalékos csökkenését. A szemlencse domborúságának növelésével és csökkentésével. értékek befogadására). optikai eszközök. válaszadás (reagálás érdeklődések. olvasótelevízió. A hierarchikus elrendezés fő vezérelve az interiorizáció. Ha ez a képesség sérül. attitűdök. akusztiko-taktilis módszer 420 . kiiktatva a távolságot és a környezeti zajok nagy részét. pszichomotoros követelménytaxonómiák akkomodáció A szemlencse alkalmazkodási képessége különböző távolságokba történő fixálás esetén. Ebben az oktatási formában a beszéd mint ismeretátadási lehetőség nagyon fontos szerepet kap. befogadás (készség érdeklődések. értékek szerint). Egy lehetséges affektív követelményrendszer: 1. 5. de a megismerési folyamat során természetesen minden ép érzékszervet bevonnak az ismeretszerzésbe. → látásélesség. vagyis törőerejének fokozásával és csökkentésével biztosítja azt. értékrendszer belső. → kognitív követelménytaxonómiák. alak-háttér észlelés A Gestalt-pszichológia fogalma szerint a látómező egy jól elkülönülő alakból és környezetéből tevődik össze. affektív Érzelmi. attitűdök. 3. Akkomodációs problémát okoz a szürkehályog miatti lencseeltávolító műtét. értékek kialakítása (értékbeli különbségek érzékeltetése). akusztiko-taktilis módszer Ez az oktatási forma főleg a vakok oktatásában játszik központi szerepet. rész Inklúziós fogalomtár a jelenség is kiküszöbölhető. affektív követelménytaxonómiák A beállítódással. hogy közelre és távolra is élesen lássunk. a gyermek nem képes az összetett vizuális ingerhalmazból kiemelni a lényeges információt. jellemképző erővé alakítása. A beszédet a hallássérült gyermek közvetlenül veszi fel. látássérülés. Az affektív célok nem választhatók el a kognitív és a pszichomotoros elsajátítástól. aphákiássá (lencsehíjassá) válik. Az elnevezés főleg a hallásra és a tapintásra utal. Ilyenkor az illető ún. emocionális viselkedéssel kapcsolatos célokat rendszerezik. illetve nagyméretű látótérszűkületet. érzelemmel kapcsolatos. aliglátás A látóképesség olyan fokú sérülése. meggyőződéssel. 4.3. amely speciális gyógypedagógiai módszerekkel befolyásolható. értékrendszer kialakítása.

a beszéd zenei elemeinek súlyos sérülése. anartria A beszédmozgások kivitelezésének súlyos zavara. Az EEG által regisztrált görbék az ~ bioelektronikai mutatói. de korai nyelvi fejlődésében az érintett gyermek nem mutat késést. légzés és a beszéd-légzés koordináció nehézségei. Asperger-szindróma Olyan állapot. nyálfolyás. készenléti állapota. hogy a speciális (funkcionális) kompetenciák kialakíthatóak legyenek. kompetencia. kulcskompetencia. iskolai) kontextusban. speciális kompetencia. A tudat éberségi állapotának vegetatív alapja. képzésben mindenkinek el kell sajátítani. az ajkak és nyelv mozgásának zavara. amelyben az elsajátítás történt. amelyeket egy adott nevelési helyzetben. amely más helyzetekben is felhasználható. sőt koraérett is lehet nyelvi szempontból. nemcsak abban a (szervezett. amelynek jellemzője a súlyos artikulációs zavar. általános kompetencia Azon kompetenciák összessége. kóros reflextevékenység. személyes kompetencia. teljesen érthetetlen beszéd. Arousal-szint Az idegi-hormonális rendszer éberségi. amely nagyon hasonlít az autizmusra. A beteg személyiségére és betegsége előzményeire vonatkozó értesülések összessége. izgatottsági. Az agyba érkező információk. kompetencia alapú. amelyek megteremtik az alapot ahhoz. A nyelv- 421 . Az anamnézis meghatározhatja az orvos. pályák sérülése következtében jön létre. amely a beszédfolyamat irányításában részt vevő agyi központok. illetve csökkenésével együtt jár a tudati szintek változása. → kognitív kompetencia.A alkalmazható tudás A tudásnak az a formája. → dizartria andragógus Felnőttképzési szakember. Az ~ növekedésével. Az anartria a dizartria legsúlyosabb formája. szociális kompetencia anamnézis Kórelőzmény. a mentális folyamatok hozzájárulnak az éberségi szint fenntartásához. a pszichológus vagy a gyógypedagógus további terápiás és korrekciós tevékenységét.

vagyis a Hz. A hallásélesség vonalgörbéje. → autizmusspektrum-zavarok athetosis → túlmozgás mozgáskorlátozott gyermek esetén atípusos autizmus Olyan esetekre fenntartott diagnosztikai kategória. ha a rendellenes vagy károsodott fejlődés hároméves kor után kezdődik.3. Magatartás. hallássérülés. 3. szellemi beállítottság. modor. Akkor is ezt a kategóriát használják. amikor a gyermekek az autizmus jellegzetes jegyeit mutatják a három kulcsfontosságú terület (nyelvi fejlődés. póz. → audiológia. innen olvasható le. 2. viselkedési mód. → autizmusspektrum-zavarok attitűd 1. Utóbbi pedagógiai szempontból fontos. valamint a hallókészülékes mérés értékei.és a dB-értékek koordináta-rendszerben való ábrázolása. hallókészülék 1. audiométer. felvett szerep. szerepjátszás. magatartás. rész Inklúziós fogalomtár használat ennek ellenére modoros és sztereotip. a játéktevékenység fejlődése) közül kettőben. Példa audiogramra 422 . audiogram Az audiométerrel végzett hallásvizsgálat eredményének grafikus ábrázolása. viselkedés. Láthatóak a bal fülre (× jelzéssel) és a jobb fülre (o jelzéssel) vonatkozó adatok. társas képességek fejlődése. de a harmadikban nem. Az Asperger-szindrómával élők intellektuálisan rendszerint az átlagos övezetbe tartoznak. ábra. hogy a hallókészülék milyen mértékben javítja a hallási teljesítményt.

hogy milyen magas vagy erős hangot hall még meg. auditív figyelem. hallásfigyelem auditív diszkrimináció Hallási megkülönböztető-képesség. patológiájának tudománya. szerez ismereteket. Pl. hallásmérés. Az auditív tagolás analóg fogalom az auditív diszkriminációval. Célja a kommunikációs kompetencia kialakítása. hogy a hallássérült személy ezáltal tudja elkülöníteni a különböző környezeti zajokat. auditív diszkrimináció. sajátosságot. Pl. hanem pontosan megállapítjuk a hallott hang. hangsor jellemzőit. a nyelv kibontakoztatása. amikor nemcsak különbséget teszünk a hangok közt. 423 . az olvasás. megkülönböztetni a beszédjellemzőket. auditív-verbális terápia auditív differenciálás Hallás útján történő különbségtétel. amelynek során a hallássérült gyermek az auditív (hallási) figyelés. hangokat. audiogram auditív Hallási. azt a meghatározó tényezőt.A audiológia A hallás élettanának. Minden olyan képesség jelzője. → auditív diszkrimináció. → auditív differenciálás. aki jelzi. mely 16–16 000 Hz rezgésszám között változtatható magasságú és erősségű (a hallásküszöbértéknél halkabb dB-től maximum 125 dB-ig) hangokat ad. audiogram. auditív fejlesztés = hallásfejlesztés. elkülönítés. írás elsajátítása során is. A hallottak azonosságának. hallásmérés. → hallássérülés. Ez a hallási képesség meghatározó a beszédtanulás. auditív emlékezet stb. hallásfigyelem auditív-verbális terápia Hallás-beszéd fejlesztő módszer. ideértve a hallássérültek hallásvizsgálatát. → audiométer. fülészeti kezelését és hallókészülékes ellátását. hallássérülés audiométer Készülék a hallásélesség megállapítására. Hallássérülteknél kiemelten fontos ennek a képességnek a fejlesztése. illetve már nem érzékel. hallással kapcsolatos. a hallás útján történő élményszerzés segítségével tanul. → auditív differenciálás. amely alapján döntünk. amely a halláshoz kötött. illetve különbségének megállapítása. hallásra alapozó.vagy csontvezetéses fejhallgatóval juttatják a vizsgált személyhez. szétválasztás. hallás útján történő folyamatok. A hangot lég.

Az autisták szociális. amely saját maga felé irányul. a szabad társalgás. autista Autizmusban szenvedő személy. minőségi károsodás és elmaradás három területen: a reciprok szociális interakciókban (pl. aktivitás területén (pl. autizmus autoagresszió Az egyén agressziója. tárgyak). mert ezek csak együttesen fejleszthetők. 2. rajzok. manuális rendszerek. azonossághoz való ragaszkodás). a korai kezdet. kölcsönösség a társkapcsolatokban). A sérült ember nonverbális úton fejezi ki magát: hangjelzések. metakommunikáció. kommunikációs és fantáziával kapcsolatos kognitív képessége sérült. kommunikátorok segítségével. általában súlyos fogyatékosság. jelnyelv és/vagy kommunikációs táblák (betűk. fotók. Sajátos viselkedési tünetegyüttesről ismerhető fel. → autizmusspektrum-zavarok autizmus A szó jelentése: ’önmagára irányultság’. Ez a „triász” minden értelmi szint mellett előfordulhat.3. viselkedés. képek. 424 . kommunikációs és a fantáziával összefüggő kognitív készségek fejlődési zavara. Mindehhez a nyelvi és auditív szintet ismerni kell. a kommunikációban (pl. változatos és spontán szerepjáték hiánya. → autista. A szociális. gesztusok. → auditív augmentatív (segített) kommunikáció Az érthető beszéd hiánya következtében súlyosan károsodott kommunikációs funkció átmeneti vagy tartós pótlására szolgáló kommunikációs rendszerek csoportja. rész Inklúziós fogalomtár A hallásra való koncentrált figyelem szerepeltetése mellett a fejlesztés során a játékosság. egyénre szabott kommunikációs eszközből áll. a fő tünetek azonban azonosak: 1. a beszéd funkcionális használata). autizmusspektrum-zavarok autizmusspektrum-zavarok Az autizmus klinikai képe sokféle lehet. érdeklődés. az élmények verbális kifejezése kerül előtérbe. a játék. → autista. megfelelőbb elnevezéssel: autizmussal élő. Minden ~s rendszer több.

akiknek fejlődésében az elemi tapasztalatszerzés korlátozott. illetve egyéb szakember és az eszközök biztosítása tekintetében egyaránt. szükségletekre helyeződik a hangsúly. Speciális eszközrendszerével (hinták. akusztikus. amely a sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítja az igényüknek megfelelő individuális (egyénre szabott). A motoros válaszok sajáttest-élményen keresztüli aktivizálásával nyújt kompenzációs és egyben fejlesztő hatásokat. A többségi intézmények olyan jellegű nevelő. oktató. érintési és vizuális információk és a kommunikációs képesség fejlesztése egészít ki. A „babzsák” helyzetben tanultak a különböző társas helyzetekben való részvételt alapozzák meg. fejlesztő tevékenysége. a szenzoros integráció elvén alapuló komplex módszer a tanulási zavarok feltárására és terápiájára. az egész tantestületben szemléletváltozás történik. E megközelítés alapja az. autizmusspektrum-zavarok bazális stimuláció Terápiás módszer olyan értelmileg súlyosan akadályozott (súlyos értelmi fogyatékos) gyermekek és felnőttek számára. íz-. labdák stb. a pedagógus és gyógypedagógus között partneri a viszony. → integráció 425 . szociális-kommunikációs fejlesztő program. → autista. gondok esetén együtt változtatnak a módszereken. differenciált ellátást és az ehhez szükséges tárgyi. szag-. hálók. hogy minden gyermek „speciális”. Az óravezetés igazodik a gyermekhez. autizmus. Tágabb értelemben a befogadó (inkluzív) nevelés-oktatás esetén a befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. befogadó intézményekben. befogadás (inklúzió) Az integráció legfejlettebb foka: funkcionális integráció a megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel az ún. B babzsák program A „babzsák” autizmusspecifikus játékos. Az „átlag” mint mérce szem előtt tartása helyett az egyedi. gyermekpszichológus által kidolgozott.B Ayres-módszer Jean ayres ergoterapeuta. Csoportos foglalkozás. amit az orális.) a hibás mintázatú neuropszichológiai funkciók normalizálását segíti. a pedagógus a differenciáló. vibrációs és vesztibuláris ingerlés áll. amely átmeneti helyet foglal el az egyéni fejlesztés és a klasszikus frontális tanítási szituáció. sajátos tulajdonságokra. illetve a természetes élethelyzetek között. személyi feltételrendszert – a gyógypedagógus. önértékelésre is alkalmas pedagógia módszereivel dolgozik. A fejlesztés középpontjában a szomatikus. amely elnevezését az ismert eszközről kapta.

Akusztikus szint: az agy észleli a bejövő jeleket. olvasás-.és hangképzés sérülései. Minél súlyosabb a hallássérülés. rész Inklúziós fogalomtár befogadó iskola (inkluzív iskola) Olyan intézmény.) elsajátítására. hanglejtése és a hangképzés határozza meg. funkcionális okok következtében kialakuló súlyos érintettsége. készségek (írás. sajátos nevelési igény beszédakadályozottság A kommunikációs problémák átfogó megnevezése. ahol a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelődnek a többségi iskola növendékeivel. mondatok). illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi. amely megzavarja a gyermek nyelvi fejlődését. Megjelenési formák: a beszédfejlődés súlyos elmaradása. Az SNI-gyermekek számára biztosítja a sajátos igényük kielégítéséhez szükséges szakmai és tárgyi feltételeket. olvasás. Fonológiai szint: a hangok egymásra gyakorolt hatásának feldolgozása (szerialitás: szavak. A zavar észlelésekor fontos a hallásvizsgálat mint differenciáldiagnosztikai szempont. amelynek következtében átmeneti. 426 . írászavar. a beszédfolyamatosság. annál több beszédhangot érint. kihatással van az expresszív beszédre és a beszélt nyelvet feltételező egyéb képességek kialakulására. Fonetikai szint: a bejövő jelekből meghatározza a beszédhangot (beszédhang-differenciálás). amely egymásra épülő szintek és egymás mellett működő területek összehangolt munkájából áll. ritmusára stb. → befogadás. valamint a szociális kapcsolatokban. hangsúlya. s kihathat a beszéd hangszínére. a beszéd.3. beszédészlelés zavara A beszédészlelés komplex folyamatának bármely szintjén fellépő probléma. idegennyelv-tanulás stb. → beszédfogyatékosság beszédérthetőség (hallássérülteknél) A ~et a hangzó beszéd ritmusa. beszédészlelés Komplex mechanizmus. Elsősorban a prelinguális (beszéd kialakulása előtti) hallássérülések súlyosságával arányosan érintett a szókincs terjedelme és a nyelv grammatikai szabályainak elsajátítása. → beszédészlelés beszédfogyatékosság A beszéd és nyelvi teljesítmények biológiai/organikus. dallama. a kommunikációs és a tanulási képességben.

bLiss (1897–1985). A terápia során felhasználják az evés. A mozgásterápiából átvett elemek: kóros reflexek gátlása. ezzel elősegíti a gyermek beilleszkedését szűkebb és tágabb környezetébe. tartalmának megértése. Fejlesztése intenzív logopédiai terápiát igényel. lazítás. mondatok és – legmagasabb szinten – a szövegek jelentésének. A jó beszédértés eredménye. Megalkotója Charles K. Bliss-nyelv Az augmentatív kommunikációs módszerek közé sorolt. Betegségek Nemzetközi Osztályozása Osztályozási rendszer. amire kérik. betegségek. A ~ben a nyelvi elemeket a tarta- 427 . sajátos nevelési igény beszédmegértés (hallássérülteknél) Az elhangzó (a mások által kiejtett) szavak. amelyet – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jóváhagyásával – különböző kórformák. fejkontroll kialakítása. beszédmotoros folyamat. amelynek következtében a jelek átvitele az agytól a beszédszervekig. vagyis a beszédhangok kivitelezése akadályozott. amit mesélnek neki. → beszédfogyatékosság. ezért ellátásához a jogszabály által meghatározott sérülésspecifikus feltételek biztosítása szükséges. megérti. megfelelő testhelyzet megtalálása. vállöv ellazítása.és ivásterápiában elért eredményeket is. elsősorban az orvosi gyakorlatban.B beszédfogyatékos személy A beszéd és nyelvi teljesítmények súlyos érintettségével küzdő személy. Jó működése az összefüggések felismerését is segíti. hogy a gyermek tisztában van a szavak jelentésével. beszédterápia A ~ a mozgásterápia eredményeit felhasználva. helyes mozgások kivitelezésének elősegítése. fizikai és pszichikai zavarok meghatározására használnak osztályozási és dokumentációs céllal. ~ sérülése A beszéd az emberi hang által létrehozott hangjelek szerkesztett rendszere. Ennek létrejöttéhez a finommotoros tevékenységek bonyolult kombinációját használjuk. A beszédmegértés során a hallássérült gyermekek a hallássérülés súlyosságának arányával folyamodnak a szájról olvasáshoz. A beszédmotorium sérülését okozhatja a beszédszervek különböző eredetű sérülése vagy fejlődési rendellenessége vagy a központi idegrendszer sérülése. arra épülve korrigálja a sérült beszédet. A beszédfogyatékos gyermek sajátos nevelési igényű. szókapcsolatok. egyensúlyfejlesztés. nonverbális grafikus jelképrendszer.

amelyek üzenethordozóként szolgálják a beszédképtelen személy kommunikációs törekvéseit. egyénileg és párosan. kerekesszékben és labdavezető csővel is. blokkosítás A tantárgyi koncentráció legfejlettebb formája. 428 . automatikus mozgásokat. mint a neurózis. A kezelés a terapeuta akcióinak és a gyermek reakcióinak vég nélküli váltakozása. akiknek intelligenciahányadosa 70 és 80 között van. A blokkok csak részben lépik át a tantárgyi diszciplínák határát. amely az egyéb technikákkal együtt elősegíti a fiziológiás tartást és az aktív. század végétől nemzetközileg elfogadott kultúrtechnika vakok számára. valamint csapatjáték formájában is. BNO → Betegségek Nemzetközi Osztályozása Bobath-módszer A bobath házaspár (Karel bobath neurológus és Berta bobath gyógytornász) által az 1940-es években kidolgozott módszer a cerebralparesis mozgásterápiás eljárása. boccsa Speciális sportjáték. a párizsi Vakok Intézetének tanára által 1825-ben kidolgozott pontírás vakok számára. akinek érzelmi zavarai súlyosabbak. vagyis a kettő közti határon vannak. hogy melyik tantárgyhoz tartozik – a blokk saját logikája szerint rendeződik. Játszható ülő és álló testhelyzetben. különösen súlyosan sérültek részére javasolható. A 19. amelyen belül a tananyag – esetleg attól függetlenül is. A klinikai pszichológiában olyan személyt jelent. de még nem jutottak el a pszichózis szintjére. vagyis határesetet képviselnek. az izomtónus normalizálására épül.3. A tantárgyblokk két vagy több tantárgy összevonásával keletkező tantervi egység. Braille-írás Louis braiLLe (1809–1852). A módszer a reflexgátlásra. borderline A pszichometriában azokat a személyeket jelenti. paralimpiai szám. Braille ujjbegy nagyságú területen 6 pont (2×3-as mátrix) variációiból alkotta meg betűit és jeleit. Magyarországon több módosítás után a 20. század elejétől vált elterjedtté a Braille-írás. rész Inklúziós fogalomtár lommal értelemszerű összefüggésben levő jelképek ábrázolják.

→ hallásmérés. A ~ok (folyamattervek. közreműködő egyéneknek. hogy a hallóideg. ami a világ megértéséhez elengedhetetlenül szükséges. egységes magyarázatot keresni. audiológia curriculum Folyamatterv vagy program. benne folyamatosan rendszert. hogy a hallás a beszédértést és a beszédfejlődést szolgálja. egyértelműsítik és összehangolják felhasználóinak (a ~ok alapján dolgozó. amely a belső fülhöz csatlakozik. A tanulási. amelynek során a csiga (cochlea) elhalt szőrsejtjeinek működését pótolják a beültetett (implantált) elektródákkal. A sikeres műtét feltétele. folyamatorientáló dokumentumoknak tekinthetők. tanulást szabályozó és értékelő munkáját. képzési programok) olyan értékjelölő. amelyek a tanítási-tanulási folyamat eredményeként valósulnak meg a korszerű műveltségfelfogást reprezentáló művelődési anyag feldolgozása során. → autizmusspektrum-zavarok cochleáris implantáció Súlyos fokú hallássérülteknél alkalmazott hallásjavító műtéti eljárás. tanítási folyamat (meghatározott tartalmi egységeihez hozzárendelhető) tervezését és leírását jelenti a céloktól az értékelésig. csoportoknak) tanulásszervező. amelyek a céloktól az értékelésig a „mit?” és a „hogyan?” egységére törekedve segítik. tanuló. D Daktil-nyelv → ujjábécé 429 . szabályt. centráliskoherencia-problémák A világ megértéséhez elengedhetetlenül szükséges kívülről érkező információtömeget az autizmussal élő személy nem vagy nem megfelelő szinten képes egységes egészként szemlélni. tanulási. ép legyen. A műtéten átesett gyermekkel azonnal meg kell indítani az intenzív habilitációt annak érdekében.D C cél (oktatási) Az oktatás ~jai a tanulók személyiségfejlődésében bekövetkezett tervezett változások.

→ sajátos nevelési igény. korrigálják. Kézzel végzett módszer. A pszichológiában elsősorban alkalmassági. A rehabilitációban a mozgásokat elemeikre bontják. amelyet főleg agyi eredetű mozgászavarok.3. valamint balesetekből származó mozgásszervi betegségek rehabilitációjában alkalmaznak. reumás megbetegedések. valamint pszichológiai tesztek segítségével. személyiségi és teljesítményi diagnózis alapján tervezik meg a megfelelő terápiát. illetve állapotának megállapítása a kórelőzmények feltárása (anamnézis). amely lehetővé teszi. amelyek a pedagógiai folyamat adott szakaszának eredményeit. diagnosztikus értékelés Mindazon folyamatok. amely segítségével az izomcsoportok élettani helyzetét igyekeznek visszaállítani a rendellenes módon rögzült izom-ín-kötőszövet apparátus és az izompályák fellazítása segítségével. ortopédiai problémák. → diagnózis diagnózis Az ember testi vagy lelki sajátosságainak. amelynek során a pedagógus – függetlenül attól. → differenciált foglalkozás differenciált foglalkozás A tanulás szervezésének azon módja. Akkor fejlesztő hatású. → differenciálás 430 . problémáit tárják fel. ha kizárja a tanulók merev csoportba sorolását. majd visszaépítik az összműködésbe. eljárások és intézkedések összessége. rész Inklúziós fogalomtár Dévény-féle speciális manuális technika dévény Anna által kidolgozott olyan mozgásrehabilitációs módszer. a célzott kikérdezés. hogy van-e a csoportjában sajátos nevelési igényű gyermek vagy nincs – a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítja. hogy a pedagógus a tanulók közötti egyéni különbözőségek figyelembevételével határozza meg a tanulás tempóját és módszereit. differenciálás Az a folyamat. A klinikai gyakorlatban a betegségek okainak megállapítását és más betegségektől való megkülönböztetését jelenti. diagnosztikus értékelés DIFeR Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer 4–8 évesek képességfejlődésének vizsgálatára.

amely egyrészt az írás grafomotoros jellemzőinek zavarában (betűk felismerhetősége. artikulációs hibák. A tünetek intelligenciaszinttől függetlenek. komplex logopédiai terápiát igényel. sajátos nevelési igény diszgráfia Olyan írászavar. valamint a kifejező beszéd jelentős érintettségében (motoros diszfázia). → beszédészlelés zavara diszfáziás Az a beszéd és nyelvi fejlődés zavarával küzdő gyermek. diszgrammatizmus. másrészt a fonológiai-nyelvi jellemzők zavarában (nyelvtan. technikák elsajátítási és alkalmazási nehézségében jut kifejezésre. Fejlesztése intenzív. beszédfogyatékosság. szómegtalálási nehézség. helyesírás stb. szabályok. amely a matematikai fogalmak. → sajátos nevelési igény.). akinél a nyelvi szándék kifejezése és a nyelvi formák alkalmazási képessége között nagyfokú eltérés áll fenn. és a későbbiekben iskolai teljesítményzavarok kiváltói lehetnek. → diszfázia. oktatási problémáktól és környezeti hatástól független. A súlyos ~ gyermek sajátos nevelési igényű. központozás stb. a kisiskolás kort követően szemantikai és fogalmazási problémákkal társulnak. amely intelligenciaszinttől független súlyos olvasási és helyesírási gyengeségben nyilvánul meg. részképességzavarok diszkalkulia Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája.) a korai kortól tartósan fennállnak. téri elrendezés. jelek. hangkihagyások stb. Az értelmi fejlődés zavarától.) nyilvánul meg. részképességzavarok diszlexia Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. Az olvasáselsajátítás folyama- 431 . produkciós sebesség. mely megnyilvánulhat a beszédészlelés és megértés (szenzoros diszfázia). mondatszerkezet. műveletek. a háttérben általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg. ezért ellátásához a törvény által meghatározott sérülésspecifikus feltételek biztosítása szükséges. → sajátos nevelési igény. A tünetek (a beszédfejlődés késése.D disability → fogyatékosság diszfázia A beszéd és nyelvi fejlődés súlyos zavara. amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata. sérült a gondolkodás. szótöredékek.

→ Meixner-módszer diszlexia-prevenciós módszer Az olvasás-helyesírási zavar kialakulásának óvodáskori megelőzését célzó eljárás. az olvasás során betűtévesztések. anyagcserezavar következménye. amelynek célja. Megváltoznak a beszéd zenei elemei. 432 . hogy speciális elvek és módszerek alkalmazásával a diszlexiás gyermeket „újraneveljük” átlagos olvasóvá (re = vissza. háztartási gépek kezelése. részképességzavarok diszlexia-reedukáció Meixner iLdiKó által kidolgozott terápiás eljárás. educatio = nevelés). amely lehet fejlődési vagy genetikai rendellenesség. gesztusok. vágás. csúnya. tumor. → Meixner-módszer diszpraxia A megszerzett mozgásos tapasztalat hiányos felhasználása. a célirányos mozgások. helytelen eszközhasználat). Gyakran kíséri nyálfolyás. 2. A módszer az olvasáshoz szükséges képességek. ügyetlengyermek-szindróma (pl. amelyben pszichiátriai kórképek osztályozása és diagnosztikus kritériumai szerepelnek. dizartria A beszédmozgások kivitelezésének zavara. → diszlexia-reedukáció. átvetések. újra. mosakodás) végrehajtásának nehézsége. torz írás. Hátterében különböző eredetű agykárosodás áll. főként a nyelvi készség fejlesztését célozza. betoldások. kivetések.3. komplex cselekvéssorok (pl. Meixner-módszer. nehezen alakul ki a hang–betű kapcsolat. tanult komplex mozgásfolyamatok tervezésének és kivitelezésének enyhébb fokú zavara. Jellemzője az artikulációs zavar. csaknem teljesen érthetetlen beszéd. rész Inklúziós fogalomtár ta lelassul vagy megreked. részben orrhangú. sajátos nevelési igény. gyulladásos vagy érrendszeri megbetegedés. Típusai: 1. szülési sérülés. szövegértési problémák tapasztalhatók. rosszul érthető. elmosódott. a beszéddallam és a hangerősség is. → anartria DSM-IV Az Amerikai Pszichiátriai Társaság kézikönyvének (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) negyedik átdolgozása.

iskolai pedagógus feladata. az egyes területeken belül a fejlesztés célját. oktatásának segítése céljából. amikor a nevelés során a pedagógus egyénileg. eszközét. Az ~ gyakorlása a pedagógustól alapos pszichológiai és pedagógiai ismereteket és differenciált tevékenységet igényel. b). módszereinek jelölésével. szükségleteihez alkalmazkodva tervezi meg a tanuló számára a leghatékonyabb pedagógiai eljárásokat. Tü-356. a betétívet a rehabilitációs foglalkozást végző gyógypedagógus vezeti a fejlesztési terület. évi – többször módosított – LXXIX. a foglalkozás tartalmának. egyénre szabott fejlesztést. feladatát. módszerét. g) és h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait.sz. tehát minden növendék személyiségét ismerve.sz. a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek/tanulók. Tartalmazza: a fejlesztés fő területeit. törvény 34. egyéni fejlődési lap Tanügy-igazgatási dokumentum. az utazószakember- 433 . tanulóval együtt történő nevelésének. és belíve – A. egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek. Szükségleteiknek megfelelő ~ot igényelnek pl. egyéni fejlesztési terv Az iskolai pedagógiai folyamat olyan speciális tervezési dokumentuma. Tü-357 r. vezetése az általános . amely lehetővé teszi az egyéni sajátosságokhoz igazított. A központilag kiadott nyomtatvány külíve – A. e). Az ~ a szakértői vélemény és a pedagógus saját pedagógiai diagnózisa alapján készül. → autizmusspektrum-zavarok egyéni bánásmód Az a nevelői magatartás és gyakorlat. tanulók többi gyermekkel. eGYMI → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (eGYMI) ~. § a). az időpont.e E echolália A kiejtett szavak vagy mondatok szinte visszhangszerű. ütemezését. A legtöbb esetben sztereotip viselkedésről van szó minden kommunikatív szándék nélkül. r. A külív a tanuló adatait tartalmazza. Az EGYMI – céljaival összhangban – elláthatja a közoktatásról szóló 1993. jelentés nélküli ismétlése. a felkészítés idejét.

ábrák betűk felismerésének képessége. a törvény 36. éleslátás távolra A 3-5 m-en túli jelek. továbbá az intézmény keretein belül óvodai. képességek. egységes Pedagógiai Szolgálat A közoktatásról szóló 1993. Vizsgáló eszköze a Csapody-olvasópróba. egy- 434 . előzetes követelmények Olyan ismeretek. e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatait. konduktív pedagógiai ellátás. amely szög alatt a tárgy két pontjáról a retinára eső fénysugarat még éppen meg tudjuk különböztetni. Formája lehet: gyógypedagógiai tanácsadás. még tünetmentesség esetén is.3 alatti. A látásélesség mértékéül azt a látószöget (legalább 1 szögperc) választották. § alapján látja el feladatait. Az eszköz azt vizsgálja. A látásélesség mértékéül azt a látószöget (legalább 1 szögperc) választották. országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság elektronikus olvasókészülék → olvasótelevízió éleslátás közelre A 30 cm-en belüli jelek. gyógytestnevelés. pályaválasztási tanácsadás. törvény 34. beállítódások. nevelési tanácsadás. évi – többször módosított – LXXIX. Többféle rosszullét ismeretes: nagyroham.0.3. tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység. hogy mekkora betűket milyen távolságból tudunk elolvasni. rész Inklúziós fogalomtár hálózat működtetését. Vizsgáló eszköze a Kettesy-féle vízustábla. logopédus. Landolt-gyűrű. Jele: Vk (közeli vízus). Ammon-jel. korai fejlesztés és gondozás. értékek számbavételét jelentik. betűk felismerésének képessége. epilepsziával élő gyermekek nevelése Az epilepsziával élő gyermek rendszeres gyógyszeres kezelést és orvosi ellenőrzést igényel. ábrák. készségek. Ép látás esetén a Vt = 1. § (2) bekezdésének b). amely szög alatt a tárgy két pontjáról a retinára eső fénysugarat még éppen meg tudjuk különböztetni. általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működhet. → egyéni fejlesztési terv. továbbtanulási. fejlesztő felkészítés. az új tanulási egység feldolgozása után elérendő tanulási célok teljesítéséhez. amelyek nélkülözhetetlenek egy új tanulási egység sikeres feldolgozásához. gyengénlátás esetén 0. Jele: Vt (távoli vízus). logopédiai ellátás. továbbá országos szakértői és rehabilitációs tevékenység.

zöngés vagy zöngétlen voltát. A gyermek pl. Az iskolás gyermek a rosszullétek hatását vele szemben megváltozott beállítódásnak élheti meg. 435 . aggályoskodás pedig önállótlanságát eredményezheti. tantárgyblokk a Waldorf-pedagógiában: egyes tantárgyakat egymással szorosan összekapcsolva. érzékeltetés Az érzékeltetés a mások vagy saját magunk által produkált beszédhangok ellenőrzését jelenti tapintás útján. hallás. → sajátos nevelési igény érzékelés Nagyon egyszerű ingerekhez kapcsolódó tudatos tapasztalat. (Pl. kisroham. az értelmi fejlődésre ható károsodások. Kialakulásában a fejlődésben már a legkorábbi időpontoktól is keletkező. tanára. tapintás. a túlzott féltés. ízlelés. epocha Tantárgyi rendszer.) ergoterápia → rehabilitációs foglalkoztató terápia értelmileg akadályozottság A mérsékelt. majd a saját gégéjére helyezett kezével érzékelte egy hang hosszúságát. A kisrohamok figyelmetlenségnek. A korszerű hallókészülékek elterjedése előtt ez volt a súlyos hallássérültek beszéd-kiejtés tanításának egyik legfőbb eszköze. bőrérzékletek). többnyire egy-egy periódusban tanítanak. amitől szoronghat. szaglás.e szerű és összetett gócos roham. organikus okok játszhatnak szerepet.és halláskárosodások vagy például epilepszia is kapcsolódhatnak. Ma a szurdopedagógusok lényegesen ritkábban alkalmazzák ezt az eljárást. a súlyos és a legsúlyosabb fokú mentális retardáció/értelmi fogyatékosság összefoglaló elnevezése. havonta váltják egymást a természettudományos és a társadalomtudományi tárgyak. látás. érzékleti modalitások Az egyes érzékletek (látás. álmatag semmittevésnek tűnhetnek. amelyekhez mint párhuzamos sérülések testi fogyatékosságok.

jártasságok) eltérő tudástartalmak mentén fejlődnek. személyeit. Az ~ során a team a praktikus esetvezetési kérdésekkel foglalkozik. amelyek több téma együttesét. Ennek lépései: a megfelelő testhelyzet megválasztása. témaköreit. csomópontjait jelentik. nyelvtani szabályait stb. azaz minden olyan magatartás tilalmát jelenti. a szopóreflex kialakítása. tantárgy legfontosabb adatait. képességek. – alapján egyes személyekkel vagy személyek egyes csoportjaival szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez. amely részletes felsorolás formájában megadja adott terület. nyelv. nyál nyelése. a helyes nyelés elősegítése. amely valamely tulajdonság – nem. illetve a diszkrimináció. képleteit. észlelés (percepció) Összetett ingerek felfogása. kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt és a kultúraközvetítés szempontjából relevánsak. majd leépítése. helyneveit. Érdemes elkülöníteni két szintet. A második szinten találhatók azok a tartalmak. majd leépítése. Mindig a gyermek aktuális szintjén avatkoznak be a folyamatba. → látássérülés. szexuális irányultság. az egyenlő bánásmód követelményét. készségek. a harapóreflex kialakítása. Az első szinten az a tantervi tartalom található. illetve feldolgozása érzékszerveink segítségével. hallássérülés.3. amelyben a tanulók kompetenciái (rutinok. rész Inklúziós fogalomtár érzékszervi fogyatékos Az érzékszervek (látás vagy hallás) valamely részének organikus vagy funkcionális sérülése. eszköz jellegű tudás Az a tudás. a kóros reflexeket gátló fogásmódok megkeresése. Ez a tantervi tananyagtartalom újragondolását is jelenti. összefüggésekre. származás. s a következő lépcsőfok elérése a kitűzött rövid távú cél. 436 . vizuális percepció evésterápia Az ~ során a sérült kisgyermekek terápiás megsegítéssel járják végig az evés egészséges fejlődésmenetének lépcsőfokait. → érzékelés. életkor. amely a vizuális vagy auditív információszerzést részlegesen vagy teljes mértékben akadályozza. műveit. elemzése és tanulságainak megbeszélése. esetmegbeszélés Egy tipikus és aktuális helyzet elmélyült tanulmányozása. fogalmait. sajátos nevelési igény esélyegyenlőség A modern jogrendszerek alapvető elve. fogyatékosság stb. témáit. a rágás kialakítása.

Pedagógiai szempontból azokat a feltételeket nevezzük így. társaságkedvelő. a felzárkóztatás és sok esetben a tehetséggondozás. amelyek hozzásegítik a diszfunkciós személyt. hanem mintegy megkönnyíti a tanulási folyamatot. azoknak a módszereknek és fogásoknak a rendszerét jelenti. a tanulási nehézségekkel. 437 . facilitátor A szó eredeti jelentése (könnyítô. egymásra figyelés és a másság tiszteletben tartása jellemez. interaktív módon történő értékelése. konduktív ellátás. optimális feltételek megteremtését jelenti. de maradhat a tevékenység szabályozási körén kívül is. motiváltság. illetve a gyermek hatéves koráig bölcsődei gondozás keretében. őszinteség. amelyet bizalom.F extrovertált Érdeklődésével a külső világ felé forduló. közlékeny. mindenekelőtt olyan csoportdinamikát. segítô) arra utal. magatartási zavarokkal küzdő gyerekek számára szervezett osztály. Így az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődést biztosító ~ben vesz részt. fejlesztő osztály Kis létszámú. élénk. Ez a könnyítés elsősorban a tanuláshoz szükséges. az nem tudást ad át. intézményes ellátás. amelynek célja a tanulási célok meghatározása és a tanítás azokhoz történő igazítása. A ~ pedagógiai értelemben vett segítség. amelyben a gyermek ötödik életévét betölti. Ez beépülhet a tevékenységbe. A képzési kötelezettség a tanköteles kor végéig tart. hogy a feladatokat a saját erejéből oldja meg. melyeknek segítségével a cél elérhetővé válik. Azt a rávezetést. korai fejlesztés. fejlesztő felkészítés A ~ képzési kötelezettséget jelent attól az évtől kezdôdôen. nyitottság. amelynek célja a megelőzés. cselekvőkész (személyiség). segítés. F facilitáció Könnyítés. Megvalósítható otthoni ellátás. hogy aki ezt a szerepet vállalja. fejlesztő értékelés A tanulók fejlődésének és tudásának gyakori.

mozgási vagy értelmi funkcióiban (pl. ismeri a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit. fogyatékosság Az Egészségügyi Világszervezet. a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit.” A magyar kifejezés nemzetközi. fototerápia. amely szerint a tanítandó tananyagot. egyéni fejlesztés során történő alkalmazásában. sajátos nevelési igénye. fényérzékelők Az aliglátók egy csoportja. rövidhullámú terápia). kapcsolattartás a környezettel) szükséges képességek részleges vagy teljes. fokozatosság elve Didaktikai alapelv. szelektív ingeráram-kezelés. ha a tanuló egyéni adottságai. nehézségi szintek mérlegelésével úgy választják ki. Vízusuk csak a fényérzés szintjén van meg. A ~nek 438 . gyógytorna stb. átmeneti vagy végleges hiányát jelenti. rész Inklúziós fogalomtár fejlesztő pedagógus Olyan speciális szakember. módszert. eljárást sajátos pedagógiai logika alapján. felmentés kötelező tanórai foglalkozás alól Az igazgató részben vagy egészben felmentheti a tanulót – a gyakorlati képzés kivételével – az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. járás. látás. hogy az optimális színvonalú legyen a különböző fejlettségű tanítványok számára. A fogyatékosság tehát a speciálisan emberi funkciók zavara. → aliglátás fizioterapeuta → gyógytornász fizioterápia Az ortopédiai betegségek kezelésében széles körűen alkalmazott különböző módszerek – elektroterápiás eljárások (iontophoresis. beszéd. hidroterápia. a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. angol nyelvű megfelelője a disability. balneoterápia. masszázs. de látásmaradványukat fel tudják használni a közlekedésben.3. tájékozódásban. iskolai csoportban. tárgyak mozgatása. Vakos technikákat alkalmaznak. Jártas a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak óvodai. aki korszerű pszichológiai ismeretek birtokában van. ultrahang. – együttese. a WHO meghatározása szerint: „Az ember normális érzékelő. továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi.

betű) motoros kivitelezése nehezített a testséma. szűkebb értelemben pedig a rajz. valamilyen tevékenység végzése közben. → differenciálás fonomimikai jelek A hangok kiejtésére is utaló kézjelek. Funkciózavar pl. grafomotoros fejlesztés A finommozgások koordinációja. ábra. alak-háttér megkülönböztetés. az oldaliság. pszichológus. grafomotoros zavar Az író-rajzoló mozgásképesség zavara. Frostig-terápia Az 1960-as években dolgozta ki Marianne FrostiG (1906–1985) osztrák ergoterapeuta. A grafikus kép (minta. téri irányok.G érvényesülnie kell a tantervfejlesztés. tanítási módszerek.és íráskészséggel kapcsolatos mozgások összefoglaló kifejezése. anatómiai elváltozástól függetlenül is megjelenhet a mozgásszervek túlterhelése. A teszt a vizuális észlelés öt területét méri: szem-kéz koordináció. amelyek a mozgáskoordinációt. funkciósérülés. formaállandóság. a gazdaságos izommunkát rontják. grafomotorikus A szó jelentése írómozgást jelent. Ilyenek az izomgörcsök. a sántítás vagy a kéz ügyetlensége. A program tesztből és fejlesztő feladatlapokból áll. illetve kromoszóma-eltérés következtében.és íráskészség fejlesztése. funkciózavar (mozgáskorlátozott gyermek esetén) Fájdalomtól. 439 . Az összes finommozgás-koordinációt igénylő tevékenység. térbeli összefüggések. részképességzavar. A fejlesztő program a teszt eredménye alapján az egyéni szükségleteknek megfelelően kínál minden területhez fejlesztő feladatokat. de tágabb értelemben használatos. tankönyvkészítés. a rajz. G genopátia Fejlődési rendellenesség gén-. eszközök alkalmazása terén. a szem-kéz koordináció.

hallási észlelés) zavara stb. hanem következményes állapotnak tekinti.3) alatt van. 3. felnőttet pedig a tanulás. gyenge vagy túl erős vonalvezetés. túlzott követelményszint stb. A ~ személy látását fel tudja használni a gyakorlati élet feladatainak megtervezéséhez és kivitelezéséhez. szociális (társadalmi): ingerszegény környezet. szabálytalan betűalakítás és -kötés. Tevékenysége a gyógypedagógus irányításával főleg mentálhigiénés.3. korlátozott élethelyzetűnek. Legfőbb jellemzője a helytelen ceruzafogás. 2. átmeneti kémiai zavar. A „gyermekkori” jelző nem azt jelenti. részképességzavarok. keresztmodilitások (látási. -olvasást sajátítanak el. Pedagógiai szempontból a közelnézésben nyújtott teljesítmény a döntő. vizuális percepciós zavar gyengénlátó A vízus (látásélesség) a jobbik szemen kezelés és optikai segédeszközzel való korrekció után az ép látás 30%-a (V = 0. merev. kisebbségi érzés. az ujjpozíció hiánya. rész Inklúziós fogalomtár a kialakult kezesség. szaggatott vonalvezetés. a balról jobbra irányuló vonalvezetés és a csuklómozgás hiányos fejlettsége következtében. nem megfelelő mintakövetés stb. határvonalak átlépése. 440 . vagy a látótér 10 foknál jobban beszűkült. hogy felnőttkorra elmúlik. a görcsös. érettségivel rendelkező személy. biológiai sérüléssel. → látássérülés gyermekkori autizmus A Magyarországon is hatályos orvosi diagnosztikus rendszerben (BNO-10) az autizmus „klasszikus” formájának elnevezése.. gondozási és egyéni fejlesztési feladatok megoldásából tevődik össze. felismerhetetlenségig torz írás. → grafomotoros fejlesztés. hanem a korai kezdetre utal. túlzott megfelelési vágy. elhanyagoló nevelés. a fogyatékosnak minősített gyermeket. szögletes.. mentális (értelmi): organikus agykárosodás. A gyógypedagógia hagyományos alapfogalmát – a fogyatékosságot – ma már nem azonosítja a testi. terápiás és rehabilitációs dominanciájú komplex embertudomány. pszichés (lelki): szorongás. A ~ okai lehetnek: 1. mert a gyengénlátó gyermekek látó típusú síkírást. amelynek interdiszciplináris kapcsolatrendszere folyamatosan fejlődik. gyógypedagógiai asszisztens ~ szakképesítéssel. → autizmusspektrum-zavarok gyógypedagógia Nevelési. trauma. a szociális beilleszkedés szempontjából akadályozott.

A gyógypedagógiai értelmezés szerint a veleszületett ok. de e meghatározás szerint terápiás eszköztára elsősorban a mozgásrendszerrel kapcsolatos. gyógytestnevelő Speciális képesítéssel rendelkező testnevelő tanár. Munkája irányulhat pl. az egészségi állapotot figyelembe vevő foglalkozások szükségesek. 441 . Képzésük az egészségügyi főiskolai karokon történik. A különböző szervrendszerek működése ugyanakkor egymással kölcsönhatásban áll.H gyógypedagógiai szakszolgáltatás Szakmai tevékenység. alkalmassá tétel (latin). kórosan kövér. aki a gyermekkori egészségügyi károsodások helyreállítását végzi a testnevelés módszereinek felhasználásával.vagy könnyített testnevelésre utalja. gyógytorna Gyógyító céllal alkalmazott mozgásgyakorlás. belgyógyászati vagy egyéb elváltozás miatt sajátos. Olyan. Képzésük a Semmelweis Egyetem Testnevelési Karán folyik. fejlődési rendellenesség vagy betegség miatt fejlődésben megzavart és ezért közösségi részvételben akadályozott gyermekekre (felnőttekre) irányul. gyógytestnevelés A gyermek speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása. hogy fogyatékosságát megállapították. A ~ szerepe leegyszerűsíthető a mozgásrendszer funkcióinak javítását célzó tevékenységre. gyermekekre. szívbeteg. gyógytornász (fizioterapeuta) Elsődleges feladata a mozgásrendszert érintő tünetet előidéző ok feltárása s ez alapján a terápia megválasztása. asztmás. H habilitáció Jelentése: képessé. a mozgásnevelés alapja. s bármelyik funkciózavara nagy valószínűséggel a mozgásrendszer működésére is hatással lesz. Gyógytestnevelés és könnyített testnevelés csak ~ képesítés birtokában tartható. Orvosi javaslat alapján a tanuló a ~ mellett a testnevelési órán is részt vehet. akiknél a mozgásszervi. scoliotikus stb. A gyógytorna pontos klinikai vizsgálat alapján meghatározott cél elérésére összeállított gyakorlatanyaggal és adekvátan illeszkedő ingersorozattal hoz létre funkciójavulást. amennyiben az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy. amelynek intézményei az iskolák mellett működnek és a közoktatási rendszerbe tartoznak. Azok számára indokolt. A közoktatás szolgáltatásait minden fogyatékos gyermek „igényelheti” attól a pillanattól.

3. rész Inklúziós fogalomtár a társadalom által biztosított. ami többéves folyamat. hallássérülés Csökkent hallási képesség (nagyothallás) vagy a hallás teljes hiánya (siketség). → audiológia hallásnevelés A hallássérültek hallási képességének fejlesztése gyógypedagógiai eljárásokkal. A fonémák. a magasabb frekvenciákon a hangok meghallása akadályozott. Az ún. hogy a ritmussal. Rendszeres időközökben történő vizsgálat. amelyek segítségével e személyeknek a közösségi életben való részvétele javítható. A modern technikai eszközök a ~ nélkülözhetetlen előfeltételei. hallásgörbe Az audiogramon ábrázolt görbe. a hangsúllyal. elektromos jeleket. a hangos–halk. amelynek feladata. tempójával kifejezett információkat feldolgozzuk. és eredménye sokban függ a kezdés időpontjától és a hangerősítés minőségétől. 442 . Idegi eredetű hallássérüléskor lefelé eső görbe. posztlinguális hallássérültek ~e a felerősített hangok újratanulását jelenti. a dallammal és a szótagok számával. tympanometria. az egyszerű és az összetett. hogy folyamatosan tájékoztasson a hallásállapotról. tudatos jelzésein alapul-e (pl. szervezett tevékenységek és támogatások rendszere. hallásmérés hallásmérés Hallásvizsgálat. Orvosi szempontból a hallószerv bármely részének sérülése. beszédaudiometria) vagy reflexválaszokat. aszerint. állandó és változó közötti különbségtételt. irányának és megszűnésének. prelinguális hallássérülteket meg kell tanítani hallani. Gyógypedagógiai megközelítésben olyan rendellenesség. ahol a sérülés időpontja. Az ép hallás audiogramon jelölt határa 20 dB. hogy a vizsgált személy közreműködésén. Vezetéses hallássérüléskor a görbe mindvégig egyenletes lefutású és nem haladja meg a 60 dB-t. A ~ lehetővé teszi a hang jelenlétének. Az ún. kiteljesíthető. hosszú–rövid. → rehabilitáció hallásfigyelem Az a képesség. dobűri nyomásviszonyokat értékelnek (pl. szavak és a kiejtett mondatok sorrendjét kódoljuk és felidézzük. hirtelen és fokozatos. Fajtái. magas–mély. illetve a kettő közötti átmeneti sáv. A görbe a jobb és a bal fülön mért hallásveszteség típusát és mértékét mutatja. Mivel a gyógypedagógiai habilitációra leggyakrabban veleszületett ok miatt van szükség. → audiogram. (ezt) a kifejezést részesítik előnyben a rehabilitációval ellentétben. otoakusztikus emisszió) szubjektív és objektív csoportokba sorolhatók.

az ún. A fülhallgatóban a felerősített jelek visszaalakulnak hanghullámokká. és innen jutnak el a fülhöz.H mértéke és minősége miatt a beszédbeli kommunikáció spontán kialakulása zavart. tanulását. A ~ személyek csoportja rendkívül heterogén. hangárnyék A hangárnyék jelenség okozója a hangforrás és az észlelő közé kerülő tárgy vagy zaj. Megszűnő vagy negatív hangárnyék: folyamatos leárnyékoló tárgy (pl. felerősödő vagy gyengülő hangviszonyok. felnőtt. hallásvizsgálat →  hallásmérés hallókészülék Elemmel vagy akkumulátorral működő kisméretű hangerősítő eszköz. társadalmi beilleszkedését több területre kiterjedő fogyatékosság nehezíti. akinek a fejlődését. A tapintás és a kinesztézis a tárgyak kézbevételekor. és több funkcióterületre kiterjedő fogyatékossággal jár. valamint más megismerési funkciók. Belépő (pozitív) hangárnyék: a környezet hangjait leárnyékoló tárgy vagy zaj által okozott hangintenzitás-csökkenés. egységes rendszerré ötvöződve nyújtanak információt. A tárgyak tapintással való észlelésekor a nyomásérzés mellett nagy szerepe van az izmaink mozgásából nyert közvetlen érzéki benyomásoknak. amely a hallássérültek számára megkönnyíti a környezeti hangok felfogását. fal) megszűnésével megváltozó. kinesztetikus érzékelésnek is. Ezeket felerősíti a készülék nagyon kis méretű elektronikus erősítője. a látás. Két típusa ismert: a pozitív és a negatív hangárnyék. haptikus észlelés Taktilo-motorikus észlelés. fiatal. esetenként a személyiség és viselkedés zavara. a hallás. halmozott fogyatékosság Olyan állapot. amely egy vagy több biológiai sérülés/károsodás következményeként jön létre. a mozgásfunkciók. súlyossága és a fogyatékosságok sokféle kombinációja befolyásolja a tüneti képet. és elektromos jelekké alakítja át. a primer sérülés keletkezésének ideje. 443 . Különféle összetételben és arányban lehet jelen az értelmi képességek. hogy milyen hangerőnél (dB) és mely frekvenciákon (Hz) van a hallásküszöb. Mértéke attól függ. A levegőben terjedő hangrezgéseket egy érzékeny mikrofon fogja fel. halmozottan fogyatékos Az a gyermek. a verbális kommunikáció. kerítés. hanem sajátos egésszé. tapogatásakor nem külön-külön.

de a tünetek többsége enyhül. „akit családi körülményei. sőt a felnőttkoron át is elkísérik az érintettet. borogatások tartoznak ebbe a csoportba. Eszerint az egymást érintő lelki tartalmak és folyamatok (érzetek. akik „különböző okok miatt nem tudnak a többiekkel együtt haladni. rész Inklúziós fogalomtár hátrányos helyzet A ~ egzakt meghatározása nehéz. ugrál. és akiket ezért az iskolai kudarc. a vízben végzett tornakezelések. Egyéni bánásmódra van szükség. lemosások. minél heterogénebbek. forrása sokféle lehet pl. 444 . túlzott aktivitással. és annál inkább. gyorsan vált tevékenységet. állandóan mozog. Pl. mozgással. tanuló az. hidroterápia A mechanikai és a hőhatás alapján való kezelés indifferens vízben. hiperkinézis → hiperaktivitás homogén gátlás Ranschburgsches Phaenomen = ransChburG-féle ~. törekvések stb. a vizuálisan és akusztikusan hasonló b és d egymás utáni tanítása homogén gátlást. az alacsony jövedelem. gyógyszerrel lehetséges. képzetek. illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett. A problémák az iskolás éveken. Ezek között a csoportok között átfedések is vannak. hiperaktivitás (hiperkinézis) Általában a kisiskolás kor előtt jelentkező. gyakran figyelemzavarral jellemezhető állapot. … illetve a szüleinek nincs 8 általánosnál magasabb iskolai végzettsége”.) annál kevésbé zavarják egymást önállóságukban. Általában azokról a gyermekekről. Kezelése viselkedésterápiás módszerekkel. a szülők alacsony iskolai végzettsége. Az etnikai kisebbséghez tartozás növeli a hátrányos helyzetre való esélyeket. a környezet szocializációs ártalmai. kioltást. A vízfürdők. A gyermek nyughatatlan. a család vagy az ép család hiánya.3. fiatalokról van szó. A közoktatási törvény szerint halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. A ~ oka. zajos. a lemorzsolódás és mindezek nyomán a társadalmi beilleszkedésre való képtelenség fenyeget”. keveredést okozhat. minél homogénebbek.

amelyek alkalmazkodnak az eltérő nevelési szükségletekhez. szociális. kényszermozgásokkal is járhat. → befogadás. inkluzív iskola → befogadó iskola inklúzió → befogadás integráció Az ~ fogalmát több tudomány is használja (matematika. az óravezetés nem változik. társulhat hozzá értelmi fogyatékosság és epilepszia is. központi idegrendszeri károsodás által okozott. illetve a gyógypedagógusra hárul minden probléma megoldása – csak az osztályfőnök vesz részt az integrálásban. A sajátos nevelési igényű gyermekek integráló nevelésénél. Az egyén a társadalom által felállított követelményeknek. az orvosi. befogadó iskola. Az idegrendszer károsodása végleges. Ellentéte a szegregáció. pszichológia. Fajtái: lokális. Az ~: fogadás. pszichikai vagy szociális ok miatt. diagnosztikai szempontok jelentősége csökken. Az integrált nevelés-oktatás többféle szinten valósulhat meg. ha gondok vannak. környezete elvárásainak képtelen eleget tenni valamilyen biológiai. szociológia). Az együttnevelés szintjében jelentkező minőségi különbségek a fogadás (integráció) és a befogadás (inklúzió) kifejezésekkel értelmezhetőek. Az integrált iskoláztatás szóösszetételben egy pedagógiai irányzatot jelöl. szegregáció 445 . a szülés előtt. azok következményeit az integrált gyermek viseli. funkcionális és fordított integráció. és a tanulásban valamely oknál fogva akadályozott gyermekek együttnevelését jelenti ép társaikkal. Az ~ másfajta mozgászavarral. inkább azokra a fejlesztési lehetőségekre helyeződik a hangsúly. infantilis cerebrális parézis (CP) Kora gyermekkori agykárosodás.I I inadaptáció A környezethez való alkalmazkodás képtelensége. Leggyakrabban a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek ép társaikkal történő együtt nevelését-oktatását értjük rajta a többségi közoktatási intézményekben. a „különnevelés” speciális közoktatási intézményekben. alatt vagy közvetlenül a szülés után kialakuló. általában két vagy négy végtagra kiterjedő görcsös (spasztikus) bénulás. oktatásánál a szelekciós mechanizmusok. A tanítás módszere.

rész Inklúziós fogalomtár integrált tantárgy Tudományok. introvertált Befelé forduló. Két eleme érdemel különös figyelmet: a kreativitás fejlesztése. intelligens tudás Az ~ keretén belül a megtanultak belső összefüggéseire. leképeződése. más területekre történő átviteléről. funkciója. tanácsadás. saját belső lelki életét elemző (személyiség). szociabilitásának javítása. elsősorban a járás fokozatosan elvesznek. károsodhatnak a légzőizmok. de túlterhelni. nevelése a család bevonásával. minták belsővé válása. illetve más családtagok segítségével. azaz a megtanultak új szituációban történő alkalmazásáról. problémák megoldása. A tudástranszfer kialakításáról. Testszerte az izomerő-egyensúly megváltozása miatt kontraktúrák. interiorizáció Belsővé tétel. a tantárgyi tudáselemek összekapcsolására helyeződik a fő hangsúly.3. intellektuális inkompetencia Az intellektuális teljesítmények. fejlesztéséről van szó. családjának segítése. Az integráció alapja lehet a tárgy célja. izomsorvadás Általában öröklődő. 446 . az iskolai feladatvégzés. az alapozó ismeretek tudományközi jellege. hogy feloldja azok önállóságát. Célja a mozgásfogyatékos kisgyermekek pszichoszomatikus fejlődésének speciális megsegítése. mint pl. a feladatok. Fontos a rendszeres torna. túlfárasztani az ilyen gyermeket nem szabad. szívizmok is. a szülők. Külső viselkedések. deformitások alakulhatnak ki. a tanulási folyamat akadályozottsága. de szakember irányításával történik. illetve a tanulási technikák sokoldalú alkalmazásának erősítése. tevékenységek különféle területeiből kiválasztott összetevőit úgy rendezi egységbe. irányított családi nevelés (mozgáskorlátozott gyermek esetén) A gyermek speciális fejlesztése. progresszív (fokozatosan „romló”) megbetegedések. óvodai. Az akaratlagos mozgások. amelyek a harántcsíkolt izomzat fokozatos sorvadásával járnak (DMP: dystrophia musculorum progressiva). iskolai nevelésének előkészítése.

szorongás). a WHO meghatározása szerint: „Időszakos vagy állandó anatómiai. károsodás Az Egészségügyi Világszervezet. s közlését mimikával is megerősíti. beszűkült légzésfunkció. szerv. amelynél minden kézjel egy-egy szónak felel meg. rögzítésére szolgáló szerkezetek. a tudás. A károsodás tehát biológiai működési zavar. kézi (manuális) jelekből álló rendszer. hogy a tanulási egységet záró követelmények teljesíthetők legyenek. amputált végtag. angol nyelvű megfelelője az impairment. az ismeretek alkalmazásának egyik művelete. sérült testrész. készségek. értékek). (ki)fejleszteni annak érdekében. amelyeket mintegy „menet közben” kell elsajátítani.K J járógépek Az alsó végtagok támasztására. képesség Velünk született vagy szerzett hajlandóság bizonyos feladatok elvégzésére. jelnyelv (siketeké) A hallássérültek egyik kommunikációs lehetősége. jelnyelvi tolmács Az akusztikus közlést jelnyelvre fordító szakember. beállítódások. élettani vagy pszichológiai veszteséget vagy rendellenességet jelent (pl.” A magyar kifejezés nemzetközi. tevékenységek. → adottság 447 . Jelelés közben a személy mindkét kezét használja. K kapcsolódó követelmények Olyan követelmények (ismeretek. jártasság Az operatív tevékenység (cselekvés).

a Wintalker. kognitív funkciók Az emberi megismerő tevékenység pszichológiai hátterét biztosító funkciók. → általános kompetencia. kompetencia. amelyekkel az egyén az információkat begyűjti. tudása. kompetencia alapú. 98. feladatuk a képernyőn megjelenő információk (internet is) elolvasása és továbbítása a beszélő vagy a Braille-kijelző rendszerek felé. Az észlelés. mind a Windows operációs rendszerek alkalmazását lehetővé teszik a látássérült emberek számára. kulcskompetencia. készség A pedagógiában a cselekvés (és tevékenység) automatizált eleme. → észlelés kognitív kompetencia Funkciója a többi kompetencia szolgálata. A megfelelő minőségű nagyításhoz legalább 19 colos monitor szükséges. Ilyen programok pl. nélküle a többi kompetencia nem létezik. Mega. kisegítő iskola → speciális iskola kogníció Megismerés. személyes kompetencia. ahogyan a személy azt értelmileg megismeri. Egy személy gondolatai.3. ZoomText. világértelmezése stb. rész Inklúziós fogalomtár képernyőnagyító programok A gyengénlátók számára a képernyő speciális beállítását teszik lehetővé. Mind a DOS. programok használatosak. amely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál. speciális kompetencia. JAWS. Windows-Eyes (pontírású kijelzős) Brailab PC-k (hangos beszéddel megjelenítő). XP az aliglátók számára a Recognita. vagyis a világ. Lunar . felfogja. emlékezet és információfeldolgozás mentális folyamatai. Gyengénlátók számára a Windows 95.. 2000. terveket készít és problémákat old meg. szociális kompetencia 448 . képernyőolvasó programok A ~ mesterséges intelligenciák.

az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tudás rendszerét írják le. hogy mely pszichikus funkciókra irányul. magasabb rendű műveletek (analízis.K kognitív követelménytaxonómiák Az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tanulás céljait. valamint az írás. kommunikációs zavar A ~ a nyelv verbális és grafikus formáit. hogy mit és milyen szinten kell megtanulni. 4. alkalmazás (alkalmazás ismert szituációban. A ~ arra válaszolnak. transzformálás. elméletek és rendszerek ismerete). megtanítani. A ~ különösen az érzékszervi fogyatékosok nevelésében kapott nagy szerepet. szintézis. kognitívviselkedés-módosítás Olyan terápiás eljárás. 3. illetve a halláscsökkenés mértéke. ismeret (tények és elemi információk. A modern gyógypedagógiai terápia az egyéni speciális nevelési szükségletek megismerésére támaszkodva fejleszti azokat az eljárásokat. A kognitív követelmények bloom-féle taxonómiája: 1. a képességek kibontakoztatása. olvasás. elsősorban a hangadásban. a beszéd megértésében és kivitelezésében. megértés (egyszerű összefüggések megértése. a hangzó beszédben. törvények és szabályok. 2. alkalmazás új szituációban). átkódolás. amelyek – személyiségének másságát elfogadva – segítik a sérült embert sajátos kompetenciáinak és identitásának kialakításában. attól függően. Olyan megsegítés ez. értelmezés. Jellemzője a normál nyelvelsajátítástól eltérő nyelvi fejlődés. a hiányzó funkciókat pedig helyettesítik. kompenzáló nevelés Jelentése: kiegyenlítő. → kompenzáló technikák kompenzáló technikák ~ alatt értjük mindazokat az egyénre szabott fejlesztő eljárásokat és eszközöket. pótló (latin). amelyek a sérült területek funkcióját javítják. számolás területén figyelhető meg. valamint a személyiségfejlődést egyaránt érintheti. továbbfejlesztés). Célja a maximális önállóság eléréséhez szükséges lehetőségek megteremtése. amely lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű gyermekek számára az egészséges gyermekekét megközelítő tevékenységek végzését. A különböző típusú fogyatékosságokkal élő személyek nevelésében más és más tartalma van. → kompenzáló nevelés 449 . fogalmak. amelyet nem indokol a hallás. értékelés). bonyolultabb összefüggések megértése. alapelvek. amely a viselkedést a gondolkodási mintázatok megváltoztatásával próbálja módosítani.

3. rész Inklúziós fogalomtár

kompetencia
Jelentése: illetékesség. A mai köznyelvben kettős jelentése van: 1. illetékesség, hatáskör, jogosultság, 2. szakértelem, hozzáértés, alkalmasság. Pedagógiai szempontból a ~ meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasságot jelent. Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. Az énfejlődés fontos összetevője a gyermek számára annak tudatosulása, hogy folyamatosan bővül azon környezeti tényezők köre, amelyeket befolyásolni tud. A szakirodalom az emberek alap- vagy kulcsfontosságú tulajdonságaiként értelmezi a fogalmat, amelyek kialakításában az oktatásnak és a nevelésnek is meghatározó szerepe van. Létezik a kompetenciának olyan értelmezése is, amely a személyiség funkciórendszerének csak egy-egy oldalát veszi figyelembe, és ennek megfelelően elkülönít személyes, szociális, kognitív és speciális kompetenciákat. A kompetenciák olyan fogalomcsoportként is értelmezhetők, amelyeknek összetevői: a tudás, a készségek és az attitűdök. Az élethez, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges legfontosabbnak ítélt kompetenciák a kulcskompetenciák (pl. szociális, életviteli, idegen nyelvi, matematikai, szövegértési). Értelmezhető az egyén egy-egy szakterületen megnyilvánuló kompetenciája is. → általános kompetencia, kognitív kompetencia, kompetencia alapú, kulcskompetencia, speciális kompetencia, személyes kompetencia, szociális kompetencia

kompetencia alapú
1. A tanterv taxonómiáját meghatározó szakmai elkötelezettség. A ~ tanterv hátterében egy olyan személyiségelmélet húzódik, amely a személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat (személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciák) jelöli meg, és – azokat komponensrendszerekként értelmezve – komplex képességek, képességek, készségek és rutinok hierarchikusan felépített rendszerét használja. 2. Az ember által elvégezhető tevékenységekhez, megoldható feladatokhoz köti a kompetenciákat (valaki kompetens valamilyen tevékenységgel összefüggésben, ha képes megoldani az ahhoz a tevékenységhez tartozó szokásos feladatokat). A tantervben e kompetenciák, továbbá fejlesztési feladatok, tevékenységek, képességek és készségek kapnak szerepet, mindig feltételezve mögöttük egy tudásrendszert is. → általános kompetencia, kognitív kompetencia, kompetencia, kulcskompetencia, speciális kompetencia, személyes kompetencia, szociális kompetencia

konduktív pedagógia
pető andrás által a központi idegrendszer károsodása következtében mozgássérült gyermekek és felnőttek gyógyító nevelésére kialakított nevelési módszer. A ~ 1963-tól elkülönült a gyógypedagógiától és önállósult, önálló intézményi és képzési háttérrel működik. → konduktor

450

K

konduktor
A konduktív nevelésre képzett pedagógus, tanító. → konduktív pedagógia

kontraktúra
Az ízületi mozgáspálya különböző eredetű beszűkülése, ízületi deformitást okozó izomrövidülés, zsugorodás.

kontrasztérzékenység
A tárgy láthatóságát a környezete jelentős mértékben befolyásolja. Az alak és a háttér közötti árnyalat-, illetve intenzitásbeli különbséget nevezzük kontrasztnak. A ~ a vizuális ingernek annak hátterétől való megkülönböztetésének képessége. Jó kontrasztlátásra van szükség pl. arcfelismeréshez, a lépcsőfokok észleléséhez vagy sárgás papírlapon szürke betűk olvasásához.

kooperatív tanulás
A résztvevők együttműködésén alapuló kiscsoportos tanulásszervezési eljárás, amely különböző célok elérésére szerveződhet, segítheti az egyes tanulók tanulmányi fejlődését, illetve hozzájárulhat az együttműködéshez szükséges képességek és készségek kialakulásához, a reális önértékelés és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez.

koordináció
Olyan mozgás-összehangoltság, amely részben a központi idegrendszer által szabályozott automatikus funkció (mozgásindítás, mozgásfolyamat, befejezés), részben finoman megtervezett akaratlagos mozgások (meghatározott erővel, sebességgel, meghatározott időben) eredménye. → koordinációs zavarok

koordinációs zavarok
A koordináció az idegrendszer tervező, szervező, irányító működésének a függvénye, következésképpen a központi idegrendszert bármilyen életkorban ért sérülés, károsodás következményeként a mozgásszervezés is sérülhet, ~ jelentkezhetnek. → koordináció

korai fejlesztés és gondozás
Általában olyan vállalkozás, amelynek segítségével a veszélyeztetett fejlődésű, akadályozott gyermeket specifikus módon ösztönözzük arra, hogy képes legyen elérni korai tanulási sanszainak optimumát.

451

3. rész Inklúziós fogalomtár

kóros reflexek
A tónusos csecsemőreflexek, ha legkésőbb hat hónapos korig nem tűnnek el, ~ként vannak jelen. Jelenlétük megakadályozza az összerendezett akaratlagos mozgások megjelenését. Minél tovább maradnak fenn és minél erősebbek, annál rosszabb a prognózis (tónusos labirintusreflex, szimmetrikus tónusos nyaki reflex, aszimmetrikus tónusos nyaki reflex, Moro-reflex, fogóreflex a kézen és a lábon, keresztezett, fokozott támaszkodási reakció, negatív támaszkodási reakció, keresztezett nyújtási reflex, keresztezett hajlítási reflex).

korrekciós tevékenység
Átfogó pedagógiai értelemben a személyiség fejlődésében, a nevelésben, az oktatásban tapasztalt rendellenesség, hiányosság, elmaradás csökkentését, megszüntetését, kijavítását célzó tevékenység. Szűkebb, gyógypedagógiai értelmezése szerint a testi, pszichikai, szellemi téren fogyatékos, sérült gyermekek, felnőttek hiányosságainak enyhítését, leküzdését szolgáló, az egész nevelési, oktatási folyamatban érvényesítendő hatásrendszer.

kortárs segítő autizmussal élő gyermek számára
Az autizmussal élő gyermekek számára különösen nehezített lehet a kortársakkal való spontán együttműködés. A kortárs segítő olyan gyermek, akit szakember készített fel sérült társa tervezett és rendszeres segítésére. Lehetséges szerepei: az interakciók kezdeményezője, válaszolhat az autizmussal élő gyermek kezdeményezésére, segítheti társát az iskolai munkában, közös szabadidős tevékenységekben vehet részt. → autizmusspektrum-zavarok

kórtörténet
→ anamnézis

könnyített testnevelés
Könnyített testnevelési órára azokat a tanulókat kell besorolni, akik hosszabb betegség, kismértékű mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb más ok miatt a testnevelési órákon csak részben tudnak részt venni. Ez megoldható a testnevelési óra differenciált szervezésével, de szervezhető külön foglalkozás is számukra.

kötelező eszközjegyzék
A közoktatásért felelős minisztérium rendelete(i) alapján összeállított olyan lista, amely a közoktatásban szükséges – rendszerint központi forrásokból finanszírozott – taneszközöket kijelöli.

452

L

követelmény
Tanulási cél. A tanulásszervezés célkategóriája és az értékelés alapja. A pedagógiai célrendszeren belül az oktatási cél és tartalom valójában a tantervi követelményekben fut össze. Ebből következően a tantervi követelményekből közvetlenül és operatív módon következtethetjük ki a tanulás és a tanítás tervezésének, szabályozásának és értékelésének céljait. A követelmény tehát célkategória, amely a céllal kapcsolatos folyamatban végzendő minden tevékenységre irányul, nemcsak az oktatásban részt vevők ellenőrzésére és értékelésére.

kulcskompetencia
A modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre, politikai demokráciára, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák (tudások, készségek, képességek) rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei. A Nemzeti alaptanterv ezekre tételesen épít.

kutyás terápia
A kutyának a szociális gondozórendszerben kétféle szerepe van: az egyik a segítő kutya alkalmazása mozgáskorlátozott vagy vak emberek szolgálatában, a másik pedig a terápiás kutya alkalmazása. A kutyaterápiás foglalkozásokon a gyerekek és a kutya együtt dolgoznak, játszanak, különféle mozgásos, kommunikációs és szocializációs feladatokat hajtanak végre. Célkitűzések: mozgásállapot javítása, meglevő funkciók, képességek kihasználása, fejlesztése, érzékelési-észlelési tapasztalatok gyűjtése, személyiségfejlesztés stb.

L
látásélesség
→ vízus

látási funkciók
A szem és a szervezet egésze közötti kapcsolatból eredő fizikai, fiziológiai és pszichés működések, amelyek az egyén önálló életvitelét, kommunikációját, mozgását, tanulását és személyiségét befolyásolják. ~ az okulomotoros funkciók, akkomodáció, adaptáció, éleslátás közelre és távolra, térlátás, színlátás és kontrasztérzékenység. Az egyes szembetegségek különböző ~at károsíthatnak. → akkomodáció, adaptáció, éleslátás közelre, éleslátás távolra, térlátás, kontrasztérzékenység

453

3. rész Inklúziós fogalomtár

látásnevelés
A látás különböző funkcióinak és az agykérgi feldolgozás (vizuális figyelem, gondolkozás, képzelet stb.) gyógypedagógiai eszközökkel történő fejlesztése, amelynek eredményeképp javul a látás egyes részeinek vagy egészének működése. A gyakorlatban a ~ a meglévő látásteljesítmény maximális kihasználására nevelést jelenti. → látási funkciók

látássérülés
A látószerv valamely részének (szem, látóideg, agykérgi központ) organikus vagy funkcionális sérülése, amely a vizuális tapasztalatszerzést – a látáscsökkenés mértékétől függően – részlegesen vagy teljes mértékben akadályozza, és a látásélesség a jobbik szemen optikai eszközzel korrigálva 0,3-nél kevesebb vagy a látótér 20°-nál szűkebb. → látásélesség távolra, térlátás

látássérültek pedagógiája
A ~ a látássérülés személyiségre, információszerzésre, mozgásra-közlekedésre, mindennapi tevékenységek elvégzésére és életvitelre gyakorolt kihatásaival és a látás állapotának megítélésével, a látássérült személyek speciális fejlesztési, nevelési, oktatási és rehabilitációs szükségleteinek megállapításával és sajátos eszközökkel és módszerekkel történő biztosításával foglalkozó tudományág. → látássérülés

látássérültek pedagógiája szakos tanár
A látássérültek pedagógiája szaktudomány területein magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakember, aki alkalmas a közoktatás területein, a speciális és többségi óvodákban és iskolákban a látássérült gyermekek és fiatalok speciális eszközökkel és módszerekkel történő fejlesztésére, nevelésére és oktatására, valamint tanácsadásra. → látássérülés, látássérültek pedagógiája, befogadó iskola, speciális iskola

látássérültek pedagógiája szakos terapeuta
A látássérültek pedagógiája szaktudomány területein magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakember, aki alkalmas a közoktatási, szociális és rehabilitációs intézményekben ellátott látássérült kisgyermekek, fiatalok és felnőttek speciális terápiákkal történő fejlesztésére és tanácsadásra. → látássérülés, látássérültek pedagógiája, befogadó iskola, speciális iskola

454

L

laterális dominancia
Az egyik oldali szem, kéz, láb, fül használatának előnyben részesítése. Keresztezett a dominancia, ha a domináns szem és kéz (láb és kéz) az ellentétes testoldalon van. Kevert vagy nem teljes dominanciáról beszélünk, ha a gyermek nem következetes az egyik kéz (szem, láb) preferálásában. Ha teljes vagy majdnem teljes egyenlőség van a két oldal használata között, úgy kétoldalasságról beszélünk. Átalakított a dominancia, ha a gyermek korábban a másik kezét használta (átszoktatott balkezesség).

lateralitás
A saját testen való tájékozódás, a jobb és bal testfél megkülönböztetése, illetve az ebből származó téri irányok megkülönböztetése. A ~ nemcsak a jobb–bal irányok tudatosságát jelenti, hanem ezen ismeret internalizálását (belsővé válását). Ez teszi lehetővé a tájékozódást. Ha a ~ nem határozottan kialakult, akkor ez a téri irányokkal kapcsolatos tévesztések, zavarok kialakulásához vezethet.

letapogató olvasás
Az aliglátó gyermek látótere a közelhajolástól is beszűkül, amit az optikai segédeszközök tovább csökkentenek. Egyszerre csak 2-3 betűt lát, nem képes a szó globális felismerésére, olvasási tempója lassú.

Little-kór (diplégia spasztika)
Az infantilis cerebrális parézis (CP kora gyermekkori agykárosodás okozta bénulás) , egyik formája, amely nevét leírójáról, William John LittLe angol ortopéd sebészről kapta. Jellemzője a két alsó végtagra kiterjedő görcsös bénulás. A ~os gyermek járás közben alsó végtagjait keresztezi, és sarkát nem képes a talajra helyezni.

logopédus
A beszédben akadályozott gyermekek és felnőttek ellátására képesített gyógypedagógus. Tevékenységi köre a logopédiai kórformák vizsgálata, a megelőzés, a korai fejlesztés, illetve kezelés, kísérés és utógondozás. Ellátandó területek: beszéd- és nyelvfejlődésbeli elmaradások, artikulációs zavarok, beszédritmuszavarok, centrális beszédzavarok, hangképzési zavarok, parciális teljesítményzavarok. Munkáját a társtudományok szakembereivel együttműködésben végzi. → beszédfogyatékosság, gyógypedagógus

Lorna Wing triásza
Lorna WinG angol gyermekpszichiáter és munkatársai foglalták össze először, hogy az autizmusspektrum-zavarral élő gyermekek esetében három viselkedéses területen tapasztalunk minőségében eltérő fejlődést: a reciprok kommunikációban, a szociális

455

3. rész Inklúziós fogalomtár interakciókban, valamint a rugalmas viselkedésszervezésben. Ez adja a szindróma koherenciáját, egységességét. → autizmusspektrum-zavarok, Lorna Wing-féle típusok

Lorna Wing-féle típusok
Lorna WinG gyakorlati célból az autizmus négy típusát írta le. 1. izolált: a szociális környezetről nem vesz tudomást, nem beszél, mozgásos sztereotípiák jellemzik, általában halmozottan sérült; 2. passzív: nem kezdeményező, de közeledést eltűr, ezért jól fejleszthető; 3. aktív-bizarr: kezdeményező, de kapcsolatai nélkülözik a kölcsönösséget, felületesek, közlései gyakran inadekvátak, tartalmukban sztereotipek; 4. furcsa-merev: az erős kompenzációs igyekezet következtében felnőttkorra kialakuló viselkedés a jó értelmű, jó beszédszintű személyeknél. → autizmus, autizmusspektrum-zavarok. Lorna Wing triásza

lovas terápia (hippoterápia)
A lovas terápiának három ága van: a hippoterápia, a gyógypedagógiai lovaglás és lovas torna, valamint a lovaglás mint parasport. A terápiát hippoterapeuta képesítésű gyógytornász vagy szomatopedagógus végezheti. A terápia lényege, hogy a ló mozgásimpulzusai áttevődnek a rajta ülő emberre, és ez az egészséges járásnak megfelelő tartási és egyensúly-reakciókat vált ki. A proprioceptív és szenzomotoros hatások segítik a felegyenesedést és a helyes tónus kialakulását.

lupe
→ nagyító

M
magyar jelnyelv
A siket emberek közös nyelve, amelyet természetes úton sajátítanak el.

MCD (minimális cerebrális diszfunkció) vagy POS (pszichoorganikus szindróma)
Mindazon kismértékű agyi működési zavarok összefoglaló jelölése, amelyek jellegzetes pszichológiai és viselkedészavarban nyilvánulnak meg. A központi idegrendszer funkcionális rendellenességén alapul. Jellemzői: hiperaktivitás, figyelemzavar, impulzivitás, érzelmi labilitás, a perceptuomotoros funkció zavarai, mozgáskoordinációs zavarok, emlékezeti és gondolkodási funkciók zavarai, nyelvi, beszédészlelési és -megértési za-

456

M varok, speciális tanulási zavarok, EEG-rendellenességek. [BNO–10: F90–98; Közoktatási törvény: SNI-meghatározás b) pont.]

Meixner-módszer
Az olvasás-, írászavar megelőzésére, illetve kezelésére Meixner Ildikó által kidolgozott szintetikus felépítésű, a homogén gátlás kiküszöbölését szem előtt tartó, a fokozatosság elvét követő olvasástanítási eljárás. Központi szerepet kap az olvasáselsajátításhoz szükséges képességek fejlesztése, a hármas asszociációra (látás-hallás-beszédmozgás) alapozó betűtanítás, valamint az értelmezésre nagy hangsúlyt fektető szó-, mondat- és szövegolvasás. → diszlexia, homogén gátlás

mentor
Az integrált tanuló segítésével megbízható személy. E feladatkört betöltheti például az osztályfőnök vagy a gyermekvédelmi felelős, aki akkreditált speciális tanfolyamot végzett vagy posztgraduális integrációs tanári végzettséget szerzett. Az ő feladata a gyermek szüleivel, az utazótanárral, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsággal (TKVSZRB; testi-érzékszervi sérült tanuló esetében az országos TKVSZRB-vel) és a módszertani intézménnyel való kapcsolattartás. A ~ saját testületében is megbeszéli az integrált gyermeket érintő kérdéseket.

mindennapos tevékenység (ADL)
A mozgásrehabilitációnak az a területe, amelynek során a mozgáskorlátozott gyermek megtanul sérülésével élni, önmagát ellátni, és amelynek során mozgásállapotától és feladatmegoldó képességétől függően – sérülésspecifikus módon – életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységek végzésére válik képessé.

motoros zavar
Nem azonos a mozgáskorlátozottsággal (mozgásfogyatékossággal, testi fogyatékossággal stb.), a mozgáskárosodás kisebb mértékű. A ~kal küzdők körébe az inkoordinált mozgásképű, ügyetlenebb gyermekek tartoznak, akik azonban a napi gyakorlatban teljesítik mozgásfeladataikat. Enyhébb esetekben az „eltérés” kifejezést használjuk.

mozgásfogyatékos
→ mozgáskorlátozott

457

3. rész Inklúziós fogalomtár

mozgásfogyatékosság
→ mozgáskorlátozottság

mozgáskorlátozott
Gyógypedagógiai értelemben az a személy, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara következtében olyan jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, amelynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés, és a szocializáció csak nehezített körülmények között lehetséges.

mozgáskorlátozottság
A harmonikus és célszerű, jellegzetesen emberi mozgás mozgászavarok következtében létrejövő rendellenessége. A ~ lehet veleszületett vagy szerzett. A ~ nehezítheti a társadalmi kapcsolatokat, a tanulást, a munkavállalást, a közlekedést és a szabadidő eltöltésének bármely formáját.

mozgásnevelés
A ~ a mozgásterápia eszközrendszerét integrálja a nevelés, oktatás folyamatába, és olyan feltételeket teremt, amelyek a korszerű rehabilitációt szolgálják. Elsődleges feladata a károsodott mozgás javítása, így ennek megvalósítása során alkalmazza a gyógytorna aktív és passzív eljárásait, az orvosi rehabilitációt, a fizioterápia módszereit és eljárásait, a hidroterápiát, különböző terápiás eljárásokat, illetve azok elemeit (pl. bobath, FrostiG, ayres, PNF, PIR stb.), sérülésspecifikusan adaptált testnevelési mozgásanyagot, játékokat, sportokat, korrekciós és gyógyászati segédeszközöket, ergoterápiát.

mozgásnevelő
A mozgáskorlátozott gyermekek mozgásnevelését iskolai körülmények között végző szakember. Iskolai végzettsége szerint lehet gyógytornász, szomatopedagógus és terapeuta, valamint konduktor.

mozgásszervrendszer
Tartó része: csont- és ízületi rendszer. Mozgató része: izom- és idegrendszer. A tartó és mozgató rész egységes, egymástól elválaszthatatlan és egymást alapvetően befolyásoló tényezők, alaki és működési épségük határozza meg a fiziológiás tartási és mozgási funkciókat. Bármely rész sérülése, károsodása megbontja ezt az egységet, és különböző tartási és mozgási elváltozásokat eredményez.

mozgásterápia
Tágabb értelemben minden olyan célzott, adagolható, a kórtörténésre pozitívan ható mozgásforma, amellyel egészségmegőrző, megelőző, gyógyító, helyreállító ha-

458

N tást lehet gyakorolni az egész szervezet és az egyes szervek működésére. Szűkebb értelemben egyenlő a gyógytornával. A ~ célja a sérült tartási és mozgásfunkciók korrekciója.

mozgástréner látássérült személyek számára
A látássérültek közlekedéséhez szükséges különleges technikák oktatását végző szakember. Tájékozódás- és közlekedéstanár.

mozgászavar
A mozgások kivitelezésének nehézsége. Neurológiai értelemben valamely, a mozgásorganizációban részt vevő idegrendszeri struktúra sérülése vagy megbetegedése okozza. Leggyakrabban az agyi mozgató kéreg, a piramis és extrapiramidális pályarendszerek, a prefrontális kéreg és a kisagyi struktúrák érintettek. A ~ra elsődlegesen a nagymozgások koordinálatlansága a jellemző, amelynek következménye a finommozgások kivitelezésének nehézsége.

munkatevékenység (mozgáskorlátozott gyermekek esetén)
A mozgáskorlátozott gyermekek speciális tantárgya, amely integrált módon foglalja magában a manipuláció fejlesztését, az önkiszolgálás anyagát, amelybe alapfokon a háztartási ismeretek, kertgazdálkodás, majd a pályaorientáció is beletartozik. A munkatevékenység speciális módszere a funkcionális foglalkoztatás. Ennek lényege: speciális mozgás, mozgássor, mozgásminták gyakorlása különféle munkaformákkal, felhasználva az alkotásra szánt anyagok s azok megmunkálásához szükséges eszközök nyújtotta terápiás értékeket.

mutizmus
A kisgyermekkori pszichés megbetegedések körébe tartozó hibás védekező mechanizmus, amely a verbális kommunikáció megtagadásában nyilvánul meg. Célja a szorongás elleni védekezés. Fajtái (Weber alapján): a) totális mutizmus: egyáltalán nem teremt verbális kapcsolatot; b) elektív mutizmus: csak a családtagok szűk körével kommunikál, a számára idegen vagy nem kedvelt személlyel nem teremt verbális kontaktust.

N
nagyító (lupe)
A látássérültek számára használható nagyítók legfontosabb tulajdonságai: megfelelő fényerő, torzításmentesség, átmérő, mélységélesség, praktikus kivitelezés. A nagyítóerő növekedésével arányban csökken az átmérő és a mélységi élesség (kisebb területet fog be és csak bizonyos távolságból ad éles képet, tehát nehezebb használni).

459

hogy saját. autizmusspektrum-zavarok negatív hangárnyék → hangárnyék nem meghatározott átható fejlődési zavar Olyan diagnosztikus kategória.3. amelyek kielégítik a pervazív fejlődési zavar kritériumait. amelyet csak azokra a zavarokra kell használni. → autizmus. és így azokról gondolkodni tudjon. közepes nagyothallás esetén 46–65 dB. illetve más emberek mentális állapotait (gondolatait. naiv tudatelméleti deficit Az autizmus jelenségeit legátfogóbban magyarázó pszichológiai elmélet („tudatteória” – Theory of Mind – TOM). rész Inklúziós fogalomtár nagyothallás Hallásvesztés. A beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30–45 dB. de a többségük általában Braille-olvasó. A hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. akinek látási élessége nem éri el a 0.) megértse. hallásmérés nagytárgylátó Az aliglátók közé tartozó személy. mozgó tárgyak helyes érzékelésére képes. képekből vagy írott szavakból. súlyos nagyothallásnál 66–90 dB. vágyait. Különleges optikai és/vagy elektronikus eszközökkel tudják a sík írás-olvasást elsajátítani. A napirend többek között állhat tárgyakból. egyénre szabott vizuális segítő eszköz. a szociális közvetítéssel és az idővel kapcsolatos nehézségek egész sora. → autizmus. de megfelelő információk hiányában vagy az ellentmondó adatok miatt az ebben a csoportba tartozó más diagnózis nem adható. szándékait stb. autizmusspektrum-zavarok napirend (autizmussal élő gyermek számára) A hellyel és idővel kapcsolatos információk érthető közlésére szolgáló. → hallássérülés. mert segítségével kiküszöbölhető az élő nyelvvel.1 vízusértéket. Nagyobb objektumok. → pervazív fejlődési zavar 460 . Az autizmus pedagógiájában alkalmazása igen elterjedt. Az autizmussal élő személy korlátozottan képes vagy nem képes arra.

emberhez méltó életük elismerését. Az egészségesen fejlődő gyermekek nyelvében is gyakoriak. diszlexia. diszgráfia. de mégis hordoznak valamilyen jelentést. ellensúlyozhatja a szóbeli közléseket. mutizmus. a gesztus. A egyén által alkotott szavak. de rendszerint nem maradnak fenn. Az autizmussal élő gyermekek esetén jellemző kommunikációs tünet. amelynek használata során az ember nem szóbeli közlések útján továbbít információkat. a hang magassága. kiegészítheti. tanulási nehézség megállapítása. beszédfejlődési zavar. grafomotoros fejlettséget mérnek ilyen tesztekkel. valamint a beszédet kísérő nem nyelvi elemek. amelyek alkalmazása során nem szükséges a beszélt nyelv használata. A ~ színezheti. dallamossága. Főként hallássérült vagy a verbális kommunikációjukban egyéb okok pl. nonverbális kommunikáció Olyan kommunikációs forma. ~ a siketek jelnyelve és az ujjábécé is. A nonverbális üzenetek közvetítői a mimika. hangsúlyosabbá vagy világosabbá teheti egy-egy adott közlés értelmét. értelmi fogyatékosság. pedagógusok közvetlenül is fordulhatnak ide szaksegítségért. autizmus. a testtartás. szorongás. pedagógiai szakszolgálat. az oktatásügy keretei között térítésmentesen működő szakintézmény. beilleszkedési zavar. a térközszabályozás. Kompetenciája – a különleges gondozásra való jogosultságot jelentő – magatartási. továbbá a beszéd sebessége. amelyek nem szavai egyetlen nyelvnek sem. diszkalkulia normalizációs elv A fogyatékossággal élő emberekről történő gondoskodás megváltoztatását. a tekintet. gyermekek. erőssége. → hiperaktivitás. → autizmusspektrum-zavarok nevelési tanácsadó Gyermekek és serdülők mentálhigiénés ellátásában közreműködő. Leginkább intelligenciavizsgáló és vizuomotoros. normatíva A költségvetési törvényben egy naptári évre különböző jogcímen biztosított összeg. amely minden tanulói jogviszonyban álló személy után jár az intézménynek.N neologizmus Jelentése: „új szó”. Szülők. hátrányos nyelvi helyzet miatt gátolt halló gyerekek vizsgálata során alkalmazzák. nonverbális tesztek Azon pszichológiai vizsgáló eljárások. módosíthatja. életfeltételeik normalizálását célzó mozgalomból kifejlődött átfogó elméleti koncepció. Meg- 461 .

oktatását. altémák szintjére lebontott. nyomon követés Gyermek/serdülő sorskövetése a tanulmányai befejezése – illetve más ok miatt a közoktatási intézmény keretei közül való kikerülése – után. az egyéni curriculumok szintjén is. mozgásának megfigyelésére. amely az intézmények által leadott statisztikai adatok alapján történik. fiatalok vagy felnőttek nevelését. Hasonlóan részletezett követelmények fogalmazódnak meg az egyéni feladattervek. feladatokra lebontott formában jeleníthetők meg. A vizsgakövetelmények ugyancsak pontosított. szín egyszerű és kényelmes alkalmazást tesz lehetővé. apró élőlények testfelépítésének.3. hogy a különböző irányokba való tekintés során a két szem megfelelően koordinált mozgásával a látott tárgy képe a két szem retinájának sárgafoltjaira essen. Használható olvasás. kontraszt. ábrák. oligofrénpedagógus Az értelmileg vagy tanulásban akadályozott gyermekek. Funkcionálisan megkülönböztetünk követő. illetve egyes pedagógusok szakmai-emberi kvalitásából eredő igény. írás. Használata igen nagy gyakorlattal is lassú munkavégzést eredményez. O okulomotoros funkciók Látószervünk szenzoros és motoros egysége. fényerő. képek. szerkesztés. pásztázó és tekintetváltó szemmozgásokat. rehabilitációját szolgáló intézményekben a gyógypedagógiai feladatok ellátását végző oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár. amely biztosítja. feladatokban tervezhetők és írhatók le. gondozását. pontosított. „műveletesített” követelmények. objektívabbá az értékelést. oligofrénpedagógia Az értelmi fogyatékosok pedagógiája. A ~ lehet intézményes. operacionalizált követelmények A témák. rész Inklúziós fogalomtár igénylése a fenntartó feladata. A szükség szerint állítható nagyítás. rajzok. olvasótelevízió Felvevő kamerával összekapcsolt monitor. elvárt tanulói tevékenységekre. amelyek tanulói tevékenységekben. Hordozható változata az egyéni olvasókészülék. A nyugalmi helyzet neve a fixáció. A kellően pontosított követelmények tehetik megalapozottabbá a tanulásszervezést. háromdimenziós tárgyak. 462 .

gondolkodás meglassulása. vélekedéseknek. egyben szolgáltatóközpontként is működnek. Ez a ~. hiedelmei. részben az ártalom fajtájától. organikus idegrendszeri sérülés Az agyat ért ártalmak. teljesítménylabilitás. Tünetei (többek között): tanulási akadályozottság. súlyosságától. képernyőnagyító programok. gondolatai. ortézisek Olyan külsőleg alkalmazott segédeszközök. olvasótévék. amelyet sokszor ezek átfogó (paradigma méretű) megváltoztatásával tud csak feloldani. ismeretei stb. beállítottsága. eszköz vagy készülék. és csupán a „gondolkodás. hogy az ember néha krízisbe. Ilyenek a szemüveg. diszlexia. Jelentősége abban áll. értékeknek és módszereknek egy adott társadalom – vagy szűkebben egy tudományos közönség – minden tagja által elfogadott összegzését jelenti.P optikai segédeszközök Az optikai segédeszközök vagy a szem képalkotásának működését. ellentmondásossága miatt és szerint. rögzíti a mozgásszervek sérült részeit. hozzáállás megváltoztatásával” – amely viszonylag kevés pszichikai energia- 463 . amely védi. konfliktusba kerül meglévő véleménye. országos szakértői és rehabilitációs bizottság Feladata. gyógypedagógiai. a sérülés helyétől. vagy a tárgy látható képét változtatják meg. A társadalmi méretű ~ra akkor szokott sor kerülni. P paradigmaváltás A paradigma a gondolkodásoknak. Feladatkörük az utóbbi években kibővült. fáradékonyság. Az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok a fent leírtak értelmében. nagyítók. pedagógiai. hipermotoros nyugtalanság. A kialakuló tünetegyüttes függ a gyermek életkorától az ártalom időpontjában. távcsőszemüvegek. alkalmazkodóképesség gyengülése. Gyakran használt ortézis pl. akut betegségek lezajlása után különböző pszichés funkciók különböző mértékben károsodhatnak. ha a lakosság nagy részében áll fenn hasonló konfliktus. Használatuk tanulással és rendszeres gyakorlással válik megfelelővé. Működtetésük a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat kötelező feladata. diszgráfia. Olyan anyag. hogy a sajátos nevelési igény (SNI) tényét komplex – orvosi. pszichológiai – vizsgálatokkal a közoktatási törvény szellemében megállapítsa. a gipszkötés és a sín. koncentrációgyengeség. amelyek alapvető célja a funkciók helyreállítása. de országos hatókörrel és egy-egy fogyatékossági szakterületen végzik tevékenységüket.

PCS képkommunikációs rendszer Az augmentatív kommunikációs módszerek közé sorolt. amelynek művelői a gyermekek hallásvizsgálatára. amelyet legalább félévente célszerű elvégezni. munkavégzéséhez.3. pedagógiai és szakmai szolgáltatások alapintézményei − − − − − − Önkormányzati és országos pedagógiai intézetek Országos Közoktatási Intézet Nemzeti Szakképzési Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda Oktatáskutató Intézet pedagógiai szakszolgálat A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását segítő intézményhálózat. szemüveggel. A ~ kiterjed a gyermek közeli és távoli látásélességére. mindkét szemen egyszerre vizsgálja. A ~ben a nyelvi elemeket a tartalommal értelemszerű összefüggésben levő képek ábrázolják. amelyek üzenethordozóként szolgálják a beszédképtelen személy kommunikációs törekvéseit. A sérült látást a gyermek természetes környezetében. nonverbális grafikus képrendszer. pedoaudiológia Az audiológia azon területe. A pedagógustól a vizsgálati módszerek ismeretét és nagy gyakorlatot kívánó eljárás. Célja az optimális vizuális feltételek biztosítása a látássérült gyermekek tanulásához. → augmentatív kommunikáció pedagógiai látásvizsgálat A ~ kiegészíti a szemészeti szakorvosi vizsgálatot. színlátására. percepció → észlelés 464 . látóterének nagyságára. rész Inklúziós fogalomtár ráfordítást igényel – aránytalanul nagy alkotó energiákat lehet az elérendő közösségi célokra felszabadítani. orvosi és hallókészülékkel való ellátására szakosodtak.

Mértéke. helyzet. Ebből adódik a formák. az izmok ernyedtté. posztnatális sérülés A megszületést követő időszakban ható ártalom következtében kialakuló károsodás. akusztikus. atípusos autizmus. posztlinguális hallássérülés A beszéd. pontírás A tapintásos észlelés feltételeinek leginkább a Braille-féle pontírás felel meg. Picht-féle írógépek.és mozgásérzékelés. → Asperger-szindróma. pervazív fejlődési zavar A személyiség fejlődésének egészét átható és általában fogyatékossági állapotot előidéző zavar. A pontírást előállító nyomdagépek lehetővé tették az írás sokszorosítását. 465 . Ma már a pontírás előállítása számítógépek segítségével történik. Társulhat hozzá érzészavar. taktilis. térdimenziók érzékelésének tévesztése. tónustalanná válnak vagy egyáltalán nincs mozgás. → észlelés perifériális látás → térlátás perinatális sérülés Olyan – általában fizikai vagy biológiai – trauma. irányok. gyermekkori autizmus petyhüdt jellegű bénulás A gerincvelő mozgató idegsejtjeinek károsodása. A pontírásban olvasható információk mennyiségét napjainkban az ún.P percepciós zavarok A vizuális. „papír nélküli” elektronikus Braille-kijelzők nagymértékben növelik. arányok. nyelv kialakulása után fellépő hallássérülés. a vegetatív funkciók zavara és a végtagokon növekedésbeni visszamaradás is. Előállítási technikái: Braille-tábla. tartama és jellege szerint a fejlődésre gyakorolt hatása és a kezelés módja nagyon sokféle lehet. amelyet a szülés körüli időszakban szenved el az újszülött. amelynek következtében az izomerő csökkent. különböző modalitások felfogásának nehézségeit jelentik.

→ autizmusspektrum-zavarok protézis Olyan szövetbarát szervrészletet pótló képlet. 466 . hogy az autizmussal élő gyermekek változatos tevékenységekben vegyenek részt önállóan. amellyel a szervezet egyes betegségek következményeként kialakult. helyettesítik. proceduális és megerősítő jellegűek.3. protetikus környezet A fejlődés érdekében fontos. amelyek középpontjában egy többnyire gyakorlati természetű. A segítő (protetikus) környezetben a beszédet konkrét. proaktív interferencia A korábbi tanulás zavaró hatása az új anyag tanulására és felidézésére. a kontaktlencse stb. projekt módszer A tanulók érdeklődésére. amely az orvosi beavatkozások ellenére is romló tendenciát mutat. működésbeli vagy egyéb hiányosságait pótolni lehet. kiszámítható környezetet teremtünk számukra. látható dolgok egészítik ki. Legismertebb protézisfajták: a csípő-. → retroaktív interferencia progrediáló szembetegség Olyan szembetegség. tanárok és diákok közös tervező és kivitelező tevékenységére építő pedagógiai-didaktikai módszer.és az emlőprotézis. rész Inklúziós fogalomtár pozitív hangárnyék → hangárnyék prevenció → megelőzés proaktív interakció Olyan folyamat. a hallásjavító készülék. A megismerő folyamatot olyan komplex feladatok – projektek – sorozataként szervezi meg. a térd. amelynek révén az egyének saját személyiségfejlődésük alakítóivá válnak. ezért érthető. A vizuális környezeti támaszok funkció szerint: időbeli. térbeli. a mindennapi élethez kapcsolódó probléma áll. Kialakítása egyénre szabott.

P pszeudodebilitás Olyan intellektuális elmaradások vagy inadekvát teljesítmények elnevezése. személyiségfejlesztésével foglalkozik. részképességzavarok pszichés funkciók Az emberi tudat tartalmait vagy az emberi átélést. diszkalkulia. A pszichopedagógia a teljesítmény. amely a mozgásakciókon és mozgásos cselekvéseken keresztül. a mozgások pontosságában megnyilvánuló zavarok. a visszaemlékezést. a kóros hyperkinetikus és kóros aktivitászavar. amelyek az enyhén értelmi fogyatékosság látszatát keltik. Ide tartozik a diszlexia. pszichomotoros zavarok Az egész személyiséget érintő. tanulási és/vagy magatartási tüneteket okozó zavarok köre. az érzékelést. pszichomotoros fejlesztés Olyan fejlesztési eljárás. a gondolkodást. amely a teljesítmény. valamint pszichotikus) foglalkozik.és viselkedészavarok mindhárom fejlődésirányával (neurotikus. a lateralizáció és dominancia zavara. antiszociális. viselkedést megalapozó. a mutizmus. pedig csak következményei bizonyos speciális részképességek kiesésének vagy magatartási zavaroknak. → diagnózis. az észlelés területén mutatkozó tünetek és reakcióidőbeli eltérések. a finommotorikában és a nagymotorikában jelentkező tünetek. diszgráfia. pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság A kifejezés a „más fogyatékos” gyűjtőfogalom helyett használatos. hiperkinézis. képességekkel kapcsolatos tanulási célokat rendszerezik. a motivációt és a cselekvést többé-kevésbé tudatosan egymáshoz kapcsoló állapotok és folyamatok. illetve az észlelést.és viselkedészavarokkal küzdő gyermekek oktatásával és nevelésével. valamint azok által előkészített és azokkal összefüggésben álló más gyakorlási módokon keresztül fejleszti az össz-személyiséget. A hierarchikus elrendezés vezérelve a komplexitás. pszichomotoros követelménytaxonómiák A mozgásos készségekkel. hiperaktivitás. 467 . a mozgások tervezésének területén jelentkező eltérések. pszichopedagógia A gyógypedagógia egyik ága. Tünetei: motoros zavarok.

arckifejezések. Ezen tünetek megfigyelhetők a metakommunikációban. R reciprok szociális interakció A kölcsönösséget igénylő szociális kapcsolatok területén minőségi károsodás jellemző az autizmussal élő személyeknél. amelyek megtörik a kóros reflexeket és normalizálják a tónust (embriótartás. Ezért olyan kiinduló helyzeteket kell választani. a kortárs kapcsolatokban. a szemkontaktus. sarokülés. → infantilis cerebrális parézis (CP) rehabilitáció Jelentése helyreállítás. támogatások rendszere. betegség vagy baleset miatt fejlődésben megzavart és ezért közösségi részvételben akadályozott gyermekekre (felnőttekre) irányul. gesztusok használatában. a vigasz. logikai egységekbe rendezi az információkat és előzetes tudásának felhasználható elemeit. visszaállítás (görög). fejlődési rendellenesség. → autizmusspektrum-zavarok reflektív tanulás A tanulás során a tanuló a problémára adott válasz előtt elemzi. amelynek segítségével és a megmaradt képességekre alapozva e személyeknek a közösség életében való részvétele javítható. Gyógypedagógiai értelmezés szerint a veleszületett ok.3. s így kialakítható a normális mozgás. aki a viselkedés. kiteljesíthető. öröm. testtartás. → habilitáció 468 . négykézláb állás. Tágabb értelemben minden olyan szervezett társadalmi tevékenység. állás). reflexgátló helyzetek A CP kezelésének kiindulópontja a kóros reflexek megszakítása. A kóros mozgásminták kikapcsolásával ki lehet váltani a helyzetreflexeket.és teljesítményzavarokkal küzdő gyermekek gyógyító nevelésével foglalkozik. élmény kölcsönös megosztásában. mivel azok akadályozzák az összerendezett akaratlagos mozgások megjelenését. amely az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került személyek társadalmi újrabeilleszkedését (integrációját) segíti elő. térdelés. ennek alapján érvekkel tudja alátámasztani megoldásait. Olyan. rész Inklúziós fogalomtár pszichopedagógus Gyógypedagógus. hason fekvés kifelé forgatott lábakkal. talpas ülés. szervezett tevékenységek. a társadalom által biztosított.

a helyváltoztatást. a mozgás. repetitív tevékenységek Ismétlődő elemekből álló tevékenység. nyelvi és emlékezeti zavarok (megkésett beszédfejlődés. retroaktív interferencia A később tanult dolgok zavaró hatása a korábban tanultak felidézésére. az emlékezet. A repetitív tünetek egész életen át fennmaradnak. rehabilitáció relaxáció Az izomtónus áthangolásának. Ezek az úgynevezett testtávoli eszközök. a nyelv. amelyek az észlelés. a munkát. írás-. rehabilitációs foglalkozás A sajátos nevelési igényhez alkalmazkodva olyan részben korrektív vagy kompenzatív jellegű fejlesztés.R rehabilitációs eszközök és segítő megoldások A kiesett funkciók pótlását. amely az integrált tanuló sajátos igényével összefüggésben funkciókat. járókák. sérülésük esetén visszaállításukat célozza. figyelemzavar) formájában nyilvánulnak meg. valamilyen tevékenység elvégzését. ide sorolhatók a speciálisan kialakított ülőmodulok. pöszeség és dadogás egyes formái). rögeszmés ismétlődés jellemzi az autistákat. → autizmusspektrum-zavarok részképességzavarok A tanulási zavarok speciális alcsoportja: azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése. a testhelyzet megtartását. → integráció. szociális és viselkedési zavarok (hiperaktivitás. a figyelem és gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel és neurofiziológiai diszfunkciókon alapulnak. a játékot stb. segítik. Iskolai teljesítményzavarok (olvasás-. a testi és lelki ellazítás képességének kialakítására alkalmazható különböző eljárások összessége. Ilyen kényszeres. az oktatást. nehezítik a szociális fejlődést és alkalmazkodást. → proaktív interferencia 469 . járást segítő támasztó eszközök (támbotok. mankók). számolászavarok). fejlődési diszfázia. befogadás. fogantyúk stb. a különböző felsővégtag-sérülésekhez és fogásmódokhoz adaptált íróeszközök. viselkedés. képességeket fejleszt.

jellegzetes különbségeit fejezi ki. a hatályos magyar közoktatási törvényben sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók. rokkantság Az Egészségügyi Világszervezet. önfenntartás. a Braille-írásban alkalmazott 44 rövidítésből álló írásmód. funkcióiban bekövetkező zavara. a WHO meghatározása szerint: „Az egyén kora. tanulás. akiknek – a sérülés fajtájától és súlyosságától függően – különleges gondozási igényei vannak. keresőképesség. átfogó (EU-konform). fejlődik. rész Inklúziós fogalomtár ritkasoros taneszközök A Picht-féle írógépen a Braille-betűk tanításakor alkalmaznak ritka sort (minden második sor üres). sajátos nevelési igényről beszélünk. oktathatóságának. Ez a különleges gondozási igény biológiai.3. iskoláztatási szempontú (nem diagnosztikus) népességfogalom: children/students with special needs (= speciális szükségletű gyermekek/tanulók). kulturális és/vagy nyelvi hátrányos helyzetre. rövidírás A magyar nyelv nyelvtani szabályrendszerére épülő. A ~ magyarországi értelmezése nem igazodik az EU-s országokéhoz: nem terjed ki a szociális. sajátos nevelési igényű gyermek Azoknál a gyermekeknél. neme és társadalmi szerepei szerint elvárható mindennapi tevékenység (pl. angol nyelvű megfelelője a handicap. képezhetőségének az átlagtól eltérő. pszichológiai és szociális területen nyilvánul meg. szórakozás) tartós akadályozottsága. A leggyakoribb kifejezéseket és toldalékokat rövidítik. Célja a helytakarékosság és az írás gyorsaságának növelése. a sorvezetés és a lapon való tájékozódás kialakítását. így a gyermekek/fiatalok ezen része többletszolgáltatásokban nem vagy csak korlátozott módon részesül. 470 . jelenleg is többféle változata használatos.” A rokkantság tehát az embernek mint társadalmi lénynek a társadalmi szerepeiben. társas kapcsolatok. S sajátos nevelési igény (SNI) Új. A ~ rendszere folyamatosan változik. A magyar kifejezés nemzetközi. Az olvasás-írás elsajátításakor a ritka sor segíti a sortartás. és a tanuló nevelhetőségének.

a habilitációs. pénzügyi többlettámogatások). A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseire törekszik. A ~nél a nevelés. segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való beilleszkedést. Az irányelv egyaránt vonatkozik a gyógypedagógiai intézményrendszerben és az SNI-gyermekeket integráló óvodákban megvalósuló nevelésre. oktatás tartalmában és a követelményekben is eltérések jelenhetnek meg. habilitációs célú korrekciójának területeit. Célja. Az irányelv annak a biztosítását szolgálja. nevelési. Ennek érdekében meghatározza a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának. hogy az SNI-tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangba kerüljenek. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseire törekszik. fejlesztés. scoliosis → gerincferdülés siketség Súlyos fokú hallásveszteség (a beszédtartományban mért veszteség 90 dB alatti) áll fenn. oktatás. fejlesztésre. elsajátításának súlyos fokú nehezítettsége. hogy az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek.S sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Dokumentum. Célja. fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg. illetve új területek bevonásának lehetőségét. fejlesztési tartalmat ír elő. Az irányelv egyaránt érvényes a gyógypedagógiai intézményrendszerben és az SNItanulókat befogadó (inkluzív) iskolákban megvalósuló nevelésre. irányadó. a fejlesztés ne terhelje túl. rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. az SNI-gyermekeket a nevelés. fejlesztési tartalmat ír elő. hogy az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez. dologi. vala- 471 . többféle szakértelemre. a nevelés. a kiegészítő tárgyi és infrastrukturális feltételekre és a végső soron mindezekhez szükséges többletfinanszírozásra (személyi. Ennek következménye – az állapot fennmaradása esetén – a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége. hogy a fejlesztés az SNI-tanulók számára megfelelő közvetítés során valósuljon meg. amely minden gyermek számára szükséges. sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve Dokumentum. Annak a biztosítását szolgálja. szokásosnál nagyobb mértékű kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. sajátos nevelési szükséglet A ~ a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú egyéniesítés igényét jelenti. amely minden gyermek számára szükséges irányadó nevelési. elhagyásának vagy egyszerűsítésének. a sérült képességek rehabilitációs. utal az ehhez szükséges másfajta.

személyes kompetencia. továbbá a mimikai és a beszédizmok működése is zavart szenvedhet. betegségek (pl. speciális kompetencia Azon szakmaspecifikus kompetenciák összessége. tanulásban akadályozott) gyermekek/fiatalok járnak (a tanköteles népesség 2.3. akik akadályozott fejlődésük folytán a többségi általános iskolában nem tudnak eredményesen tanulni. A ~ba azok a 6–18 éves. A gyógypedagógiai iskolák egyik típusa. hanem a fej. amelyben a látás. → általános kompetencia. hanem azokon túlmenő speciális eszközök és módszerek alkalmazását igényli. Nemcsak a végtagok. de a későbbi életkorban elszenvedett koponyasérülések. tanulási és egyéb fejlődési szükségleteket eredményez. kulcskompetencia. Eltérő tantervű iskola. rész Inklúziós fogalomtár mint a nyelvi kommunikáció általános akadályozottsága. kognitív kompetencia. encephalitis) is okozhatják. speciális iskola Az 1985-ös oktatási törvény megjelenéséig: kisegítő iskola. A felső motoros neuron sérül. a nyak és a törzs izmait is érintheti. agyi hypoxia. agyvérzés következtében). kompetencia alapú. a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlődése. amely nem teszi lehetővé a látássérültek pedagógiája és a hallássérültek pedagógiája ismereteinek felhasználását.8%-a). nehezen tanuló (enyhén értelmi fogyatékos. kompetencia.4–2. A hallásveszteség mértékétől függően módosulhat a megismerő tevékenység. az akaratlagos mozgások kivitelezése nehezített. esetleg lehetetlen. → látássérülés. szociális kompetencia 472 .és hallássérülés egyidejű jelenléte olyan sajátos kommunikációs. az alsó fokú intézményrendszer része. amelyek nélkül az adott szakma vagy foglalkozás nem gyakorolható sikeresen. hallássérülés SNI → sajátos nevelési igény SNI-gyermek → sajátos nevelési igényű gyermek spasztikus (görcsös) bénulás Leggyakrabban a születés körüli időszakban alakulnak ki (cerebrális parézis: pl. siket-vakság A halmozott fogyatékosságon belül egy külön csoportot képező súlyos állapot.

valamint a sérülést kiváltó okok organikus hátterének feltárását célzó (szak)orvosi vizsgálat eredményeire alapozottan történik. eszközellátást is. korrigáltan (bármilyen látásjavító eszközzel) a teljes látáshoz (vízus = 1) viszonyítottan 0–0. A subaquális torna a vízbiztonság kialakítása. súlyos fokban látássérült Az a személy. a tanulási képesség vizsgálata. az ezt kiegészítő képességvizsgálatok. igénybe vehető pedagógiai szakszolgálatra. A szakvélemény megállapítja a fogyatékosság tényét. formájára és helyére. valamint a sérülés hátterében lévő organikus okok feltérképezését célzó orvosi vizsgálat) alapján szakvéleményt készítenek. a személyiségvizsgálat. személyiségvizsgálat. rotációgyakorlást. A bizottságok szükség esetén javasolják a tantárgyi felmentést. akár egy végtag tornáztatására alkalmas edényben is. akinek látásélessége a két szemén együtt. és javaslatot tesz a gyermek speciális gondozás keretében történő ellátására. pszichológiai – vizsgálat során az értelmi képességek vizsgálata. A hallássérültek egyik lehetséges kiegészítő vagy alternatív információs csatornája a hallókészülékkel segített hallás mellett a hallássérülés mértékével arányosan. 473 . ülve. Ezen belül megkülönböztetünk vakságot és aliglátást. orvosi. fekve végzett vagy víz alatti tornakezelés. légzésirányítást stb.Sz spina bifida → gerinchasadék subaquális torna A vízben állva. speciális korrekciós feladatokat is elláthat: kontraktúranyújtást. a tudásszint és az iskolai teljesítmények mérése. a vízben végzett mozgástanítás mellett célirányos mozgásgyakorlatokkal végzett.1 között van. tudásszint felmérése. tanulási képességek. az ellátás módjára. szakértői és rehabilitációs bizottságok A tanulási képességeket vizsgáló vagy az országos ~ komplex vizsgálat (értelmi képességek. valamint az ellátáshoz kapcsolódó. Végezhető fürdőkádban vagy egyéb. Sz szájról olvasás A beszéd megértése a beszélő beszédszervei mozgásának és arckifejezésének megfigyelése alapján. szakértői vélemény A ~ (javaslat) kialakítása a komplex – pedagógiai. A ~ beiskolázással kapcsolatos feladataikon túl időszakos kontrollvizsgálatokat is végeznek.

létezése. tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott) megfelelô intézményekben. A szem-kéz. szemüveg A szem nem megfelelő törőereje (rövidlátó. a testi. A nevelés. szoros kapcsolat van az érzékelés és mozgás között. fejlődése. valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési. halmozottan fogyatékos. lelki egészség. beszédfogyatékos. szenzomotoros koordináció Minden olyan cselekvésnél. szem- 474 . védelme. eszközökhöz vagy partnerekhez kell alkalmazkodni. a szervezet és a személyiség stabilizálása. oktatás. értelmi. a jó közérzet megőrzése. érzékszervi. → befogadás. fejlesztés vonatkozásában a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek/tanulók ép társaiktól való elkülönítését jelenti. integráció személyes kompetencia Funkciója a személy túlélése. autista.3. A gyermek fényérzékenysége esetén fényszűrő bevonattal látják el. rész Inklúziós fogalomtár szakmai szolgáltatás területei – – – – – – – Pedagógiai szaktanácsadás Pedagógiai értékelés Pedagógiai tájékoztatás Pedagógiai igazgatási szolgáltatás Pedagógus-továbbképzés Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése Tanulói tájékoztatás és tanácsadás szakszolgálatok alapintézményei – – – – – – – – Gyógypedagógiai tanácsadó Korai fejlesztő és tanácsadó központ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Nevelési tanácsadó Logopédiai intézet Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadó Konduktív pedagógiai intézmény → pedagógiai szakszolgálat szegregáció Jelentése elkülönítés (latin). a fogyatékosság típusának (például testi. túllátó). ahol a tárgyakhoz. a szürkehályog-operáció után és a szem szabálytalan felületi görbültsége miatt a szemész szakorvos által javasolt optikai segédeszköz.

Autizmussal élő embereknél az átlag népességben előforduló eseteknél sokkal gyakoribb pl. → általános kompetencia. fejlesztő értékelés. személyes kompetencia 475 . kognitív kompetencia. képességek. illetve rendszerszabályozó elem. tapintás. A vizuomotoros koordináció mellett a hallás. a rendkívül jó gépies memória. Ezek jellemzői: a színárnyalat (tónus). készségek. Állandó szenzoros visszajelzésre van szükség ahhoz. szóbeli értékelés Az értékelő és az értékelt személyes jelenlétét feltételező. speciális kompetencia. szigetszerű képesség Kiemelkedő tehetség egyetlen területen. a csoport stb. a színtelítettség (szaturáció) és a színfényesség (erősség vagy luminozitás). hogy a mindenkori szituációhoz alkalmazkodni lehessen. Funkciója az. szociális készségek Reakciók. kompetencia alapú. hogy egy adott interakción belül elérje a kívánt célját oly módon. Az egyes hullámhossztartományok különböző színérzetet keltenek. kompetencia. hogy az ne mások kárára történjen. szociális kompetencia Ismeretek. Ez a motoros adaptációs készség a fejlődés folyamán bővül és finomodik. hogy az egyéni érdek érvényesítése a másik ember. létérdekeinek sérelme nélkül. szociális inkompetencia A társadalmi elvárásoknak való megfelelni képtelenség. amelyek képessé teszik az embert arra. amelyek elősegítik a társadalmi beilleszkedést. erős motivációs hatással bír. verbális és metakommunikatív csatornát alkalmazó pedagógiai módszer.Sz test funkcionális egységet alkot. zenei vagy rajztehetség. bőrérzékelés és a térbeli tájékozódás játszik szerepet. azok figyelembevételével valósuljon meg. amely az egyéb képességektől elszigetelten mutatkozik meg. különösen a formatív. Előnyei: közvetlen alkalmazhatóság. → autizmus színlátás A szem ideghártyájának csapjai 390–760 nm hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásra érzékenyek. A szociális beilleszkedés képtelensége. kulcskompetencia.

fiatalok és felnőttek tanár vagy terapeuta gyógypedagógusa. előre meghatározott. illetve annak következményeinek megfigyelése révén történő tanulás. előzetesen meghatározott és kötelezően alkalmazandó szempontok nélküli szöveges értékelés. Képzésük az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán történik. előzetes szempontok alapján. Szabad. nyomtatott skála szerinti értékelés. szociopátia A társadalomba való beilleszkedés nehezített valamilyen külső vagy belső ok miatt. 3. értékeli. szocializáció A társadalomba való beilleszkedés folyamata. szomatopedagógia A gyógypedagógia egyik szakterülete. Vagyis megtanul emberi módon élni és viselkedni. Három alapvető műfajt különböztet meg a szakirodalom.3. a mozgáskorlátozottak speciális pedagógiája. szöveges értékelés Írásbeli tanulóértékelési forma. képességeinek összességében tekinti. és rehabilitációs szükségletei szerint vonja be a gyógypedagógia hatásrendszerébe. Tevékenysége a minden irányú prevenció és fejlesztés. A ~ a mozgáskorlátozott embert egész személyiségében. nevelés. rész Inklúziós fogalomtár szociális nevelés A szociális kompetencia fejlődésének. elsajátítja az együttélés szabályait. különösen a szabadságfok/kreativitás növekedésének és a proszocialitás erősödésének szándékos segítése. foglalkoztatás. szabadon fogalmazott szöveg. de léteznek ezek variánsai is. 1. szomatopedagógus Mozgáskorlátozott gyermekek. oktatás. tanácsadás önállóan vagy más szakemberekkel együttműködve. 2. szociális tanulás A mások viselkedésének. a szomatopedagógiai terápia. amelynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét. 476 .

készségek és képességek rendszere. a szájharapdálás. szurdologopédia A szurdologopédia a hallássérültek kiejtését. a körömrágás. „gépies” túlmozgások igen sokfélék. pl. amelyet a hallássérültek tanárai végeznek egyéni foglalkozások keretében. elrendez. amelyek nem célirányosak. szurdopedagógia Hallássérültek gyógypedagógiája. tapintási. T támpont Érzékszerveink által érzékelhető viszonyítási pont a környezetünkben. illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán kialakuló. több képesség- 477 . a beszédérthetőséget fejlesztő tevékenység.T sztereotip túlmozgások Feszültséglevezető. a tanulási célok elérése érdekében a pedagógus kiválaszt. amelyet a korszerű műveltség egészéből. Értelmileg akadályozottaknál gyakori. szaglási. tekintet nélkül a gyermekek életkorára. a fej és a test elalvás előtti ritmikus himbálása. szurdopedagógus A hallássérültek nevelésére felkészített gyógypedagógiai tanár. a hallássérültek tanárai foglalkoznak. az ujjszopás. illetve a hallássérültekkel foglalkozó pedagógiai terület. Lehet hallási. A rögződött ismétlődő. tananyag Ismeretek. A hallássérült gyermekekkel az erre a szakterületre specializálódott gyógypedagógusok. tanulásban akadályozottság Az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei. látási. a gyakorlati tapasztalatokból kiinduló és azokhoz visszacsatoló. az oktatási célok. szupervízió A szakmai interakcióra. a hajtépés. szabályozott tanácsadási folyamat. ujjak tördelése stb. a tic. ismétlődő mozgások. az együttműködés és a kommunikáció problémáira és konfliktusaira reflektáló.

külön segítségadás nélkül történő fejlesztést. társuló fogyatékosságok jönnek létre. Náluk a fő tantárgyak elsajátításához szükséges elsődleges pszichológiai folyamatok zavartak. tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság A pedagógiai szakszolgálatok egyik formája. alkati sajátosságok. mozgásos információfeldolgozás nehézségei stb. Ez esetben azonban nem elkülönült fogyatékosságok összegződéséről van szó. A tartási rendellenesség kiváltó oka lehet a hát. A ~ megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a hagyományos általános iskolai feltételek között. akik átlagos vagy átlag feletti intelligenciával rendelkeznek. → halmozott fogyatékosság tartáshibák A testtartás olyan változatai. tartós és átfogó tanulási nehézség. amelyek eltérnek ugyan a szabályostól. formájára és helyére. környezeti tényezők. a mozgásszegény életmód. strukturális elváltozás nincs és amelyek aktív izomerővel korrigálhatók. vizuális. az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. a kényelemszeretet. b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét. auditív. amelyeknél a gerinc fiziológiás görbületei megváltoznak. súlyossága és a fogyatékosságok sokféle kombinációja befolyásolja. pszichés tényezők. az akaraterő hiánya. vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek. tanulásiképesség-zavar. de az iskolai követelményeknek képtelenek eleget tenni. rész Inklúziós fogalomtár területet érintő. tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására. tanulási zavarban szenvedő gyermek Azok a gyermekek. tartási rendellenességek → tartáshibák 478 . az ellátás módjára. pl. Ha az elsődleges sérülés következtében több funkcióterület is károsodik. társuló fogyatékosság A halmozottan fogyatékosoknál (akadályozottaknál) a tüneti képet a létrehozó primér sérülés keletkezésének ideje. az elváltozás funkcionális.és törzsizomzat csökkent teherbíró képessége mellett a rossz testtartás.3. A segítség a gyermek egyéni fejlesztését és a tanulási környezetnek az ő számára megfelelő alakítását egyaránt jelenti. de nem jelentenek betegséget. Azok az elváltozások tartoznak ide. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell a) a fogyatékosság szűrése. hanem egy sajátos új szerveződésről.

mégpedig úgy. távoktatás A tanulás távirányításának egyik formája. A (pedagógiai) taxonómia olyan osztályozási rendszer. amely a hierarchia elve alapján igyekszik kategorizálni bizonyos pedagógiai fogalmakat. megtervezett tudásszintek érdekében. tájékozódásban és közlekedésben játszik szerepet. taxonómiai gondolkodásmód A ~ segít átgondolni. gondolkodási és – korlátozottan – cselekvési műveletek elsajátítására irányul. térbeli kapcsolatok észlelése Azt a képességet jelenti. Kétszemes (binokuláris) és egyszemes (monokuláris) változatban kapható. megkonstruálni a tantárgyi célok. amely közel hozza a képet. hogy az elemek kiadják az adott osztály teljességét. téri helyzet. főiskolai. fölött–alatt) lokalizáljuk. a posztgraduális képzésre és különböző.és továbbképző programok megvalósítására.T távcsőszemüveg Nagy fényerejű. előzményei vannak-lehetnek meghatározott ismeretek elsajátításának. Látótéren a környezetnek azon részét értjük. a tantárgyi tananyagtartalmak. meghatározott követelmények teljesítése. elöl–hátul. Az egy-egy szemünk által befogható látótér az ún. meghatározott készségek megtanulásának. Előírt és tananyaggá rendezett ismeretek. egyetemi oktatásra az első végzettség megszerzése érdekében. hogy a dolgokat önmagunkhoz viszonyítva (bal–jobb. milyen tervezhető előfeltételei. amelynek mértéke 85-90° minden irányban. azaz a magasabb szint magában foglalja és tételezi az alacsonyabbat. meghatározott képességek kifejlődésének. különleges lencserendszer. Az előtét alkalmazásával közelre (olvasás. legtöbbször pedagógiai célokat. kognitív. térlátás Perifériális látás. rendszerezés tudománya. írás) és távolra (táblai szövegek) is használható. torzításmentes. speciális) kompetenciák fejlődésének. Ez a látási funkció elsősorban a mozgásban. a tantárgy egészére érvényes követelmények egymásra épülő rendszerét. illetve az egyes osztályok és alosztályok között hierarchia van. változtatható gyújtótávolságú teleobjektív. tanfolyami jellegű alap. Az elemek. szociális. segít mérlegelni azt. abszolút látótér. Az egyes osztályokon belül szigorúan azonos elvek szerint történik a besorolás. ily módon alkalmas az iskolai. taxonómia Az osztályozás. Zárt rendszerű oktatás. meghatározott (személyes. 479 . amelyet mozdulatlan szemállás és fejtartás mellett egyszerre észlelünk.

Az 1985-ös oktatási törvény eltörölte az enyhén értelmi fogyatékosok általános iskolájának pejoratívnak ítélt – kisegítő iskola – megnevezését. sín. a szocializáció és a sikeres rehabilitáció érdekében megelőzhetők. nevelése. adaptációs) eszköz és eljárás. 480 . A fejlett ~ kialakulásához téri tájékozódás és mintázott környezet szükséges. elektromos. rész Inklúziós fogalomtár testi fogyatékos → mozgáskorlátozott testközeli segédeszközök Pl. az önművelést. csökkenthetők a látássérülés másodlagos kihatásai. fűző járógép. funkcionális egységbe való összerendeződése az agyban. a tanulást. azoknak az eljárásoknak és módszereknek kidolgozása. oktatás vizsgálata. a test és környezete. amelyekkel optimálisan megvalósítható a látássérült egyén fejlesztése. oktatására felkészített gyógypedagógus. járókeret. korzett. mechanikus kerekesszék.3. többségi iskola A korábban gyakran alkalmazott normál általános iskola megnevezést váltotta ki a pedagógiai és gyógypedagógiai szakirodalomban. megkönnyíti a látássérülteknek a világ megismerését. amely lehetővé teszi. tudatos ismerete. Differenciált fejlődése 4–9 éves kor között zajlik. nevelés. Tárgya a látássérülés által meghatározott tanulás. tiflotechnika Minden olyan (optikai. fejlesztés. az információfelvételt. bot. oktatása. felnőttek fejlesztésére. minden iskola általános lett. nevelésére. testtávoli segédeszközök Pl. valamint a test és a test részei közötti térbeli viszonyok leképezése. valamint a hétköznapi szóhasználatban. a munkavégzést és a szabadidő kulturált eltöltését. tiflopedagógus A látássérült gyermekek. ami elbizonytalanította a speciális iskolák szakmai szempontú azonosíthatóságát is. törvényszerűségeinek feltárása. A „testi én” érzése fokozatosan alakul ki 3 éves korra. tiflopedagógia Látássérültek gyógypedagógiája. testséma Önmagunkról alkotott térbeli kép. ortopéd cipő.

tájékoztatót tart a tantestületnek. Feladatai: Ellátja a gyermek fejlesztését. a befogadó és az inkluzív iskola kontextusaiban jelenik meg.02 körüli. U ujjábécé (Daktil-nyelv) Valamennyi beszédhangot egy-egy kézjel jelenít meg.V A többségi iskola megnevezés elsősorban az integráló. Segíti a befogadó pedagógus munkáját: tanárasszisztensként jelen van a tanítási órákon. Figyelemmel kíséri a törvényben előírt feltételek teljesítését. amelyek a központi idegrendszer extrapiramidális pályáinak sérülése következtében alakulnak ki. Továbbképzéseket szervez. 481 .és hangképző izmokat is. túlmozgás mozgáskorlátozott gyermekek esetén (athetosis) A cerebrális parézisben szenvedők akaratlan mozgásai. V vak Súlyos fokban látássérült. bemutatja a leghatékonyabb módszereket. speciális nevelési igényű gyermekeknek az iskolában. → aliglátás utazó gyógypedagógiai tanár Az a szakember. vagy az integráltan tanuló. Tanácsot ad a szülőnek. ujjolvasók Az aliglátók egy csoportja. Vízus 0. aki gyógypedagógiai szakszolgáltatás keretében nyújt nevelési segítséget vagy a gyermek otthonában történő foglalkozásokkal. légző. foglalkozásokon. felhívja a figyelmet a leggyakrabban előforduló problémákra. A mozgás érintheti a mimikai. konzultációs lehetőséget biztosít. amelyek várhatóan nehézséget jelentenek a gyermeknek. A céltalan mozgások rendszerint a végtagok distalis részein nyilvánulnak meg. ritmustalanok és mozgásindításra hevesebbé válnak. óvodában. de mint rendszeres információforrást és kommunikációs készséget nem tudják használni. lassú lefolyásúak. Kapcsolatot tart a szociális szolgálatok munkatársaival. Az arckifejezés bizarr. megoldási javaslatokat tesz. Látásmaradványuk elegendő a síkírás optikai és/vagy elektronikus eszközzel történő olvasásához. Az emóciók nagy mozgásviharral járnak. az órákra történő közös felkészülés keretében kiemeli azokat a mozzanatokat. a gyermek nyálzik. A fényérzékelés teljes hiányát jelenti. eljárásokat. a beszéd is nehéz vagy lehetetlen.

fejenállás. erőlködés. kapcsolatba hozását korábbi tapasztalatokkal. amelyet a fogadó fél auditív.3. Megfelelő fejlesztési eljárásokkal csökkenthetőek. hogy a látást és a mozgást célzottan összekapcsoljuk. térbeli kapcsolatok észlelése. Az úszás mindenkinek ajánlható. fordított testhelyzetek. izom. amelynek zavara megakadályozza a vizuális ingerek felismerését. ugrálás.és idegrendszeri betegségek. szemlencseficam-luxatio. a tárgyi tudás hiányát. Műtéti korrekció csak az esetek egy részében lehetséges. valamint balesetek is. és a kód ismeretében feldolgoz. illetve anyagcsereés rendszerbetegségei. a csontváz fejlődési rendellenességei. Fő területei: vizuomotoros koordináció. szem-láb és szem-kéz-láb koordinációról. Alkalmazása során az információközlés nyelvileg szerkesztett. Alapvető képesség. téri helyzet észlelése. verbális kommunikáció A verbális (nyelvi) kommunikáció a kommunikáció egyik fajtája. alak-háttér észlelés. szóáradat. veszélyeztetett látás A gyermekek látásmaradványának védelmében. rész Inklúziós fogalomtár végtagdeformitások A végtagok alak-. A ~ leggyakoribb okai a végtaghiányok.és működésbeli rendellenességeinek gyűjtőneve. nagy fizikai erőkifejtés-emelés. → grafomotoros zavar vizuomotoros koordináció A ~ azt a képességet jelenti. vizuális percepciós zavarok A vizuális percepció egy képesség. egyes szembetegségekhez szigorú mozgáskorlátozó előírások tartoznak (nagyfokú rövidlátás-myópia. 482 . az orvosi ellátás mellett. megkülönböztetését. de okozhatják ízületi. Veszélyeztető mozgásformák és körülmények: erős rázkódás-csúszdázás. vizuális vagy taktilis úton érzékel. verbalizmus látássérült személyek esetén Felszínes. A ~ ép érzékszervek mellett is felléphetnek. írás) történik. a fejet érő ütés. zöldhályog-glaucoma. Beszélhetünk szem-kéz. labdajátékok. Majdnem minden emberi cselekvésnél szükség van a ~ra. cipelés. amely előfeltétele az írástanulásnak és mindenféle munka elvégzésének. Szükségessé válhat segédeszköz használata. méret. kellőképpen meg nem értett ismereteket tükröző üres beszéd. mondattanilag tagolt formában (beszéd. szemműtétek után). alakkonstancia.

36.hu/pedlex (Online Pedagógiai Lexikon) http://www. forgalmazás. §. 1.doc http://hu. Az ép látás mértéke 1.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról (10–21. §. évi – többször módosított – LXXIX.hu (Magyar Virtuális Enciklopédia: Vándor András esélyegyenlőség szócikke) http://www.okm.sulinet. A V mellé írt . A szócikkek forrásai JoGszABÁlyoK 1993. 30.) EüM rendelet . valamint a rendelés.org/wiki/Fonomimikai_%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9 http://ncsszi. felső szám a jobb szemre vonatkozik. 22–23. §.human. Budapest. törvény a közoktatásról [22.kando..wikipedia. §) A társadalombiztosítási támogatással rendelhető.A szócikkek forrásai vízus Látásélesség.doc http://www.hu/empir/htm/tan_zavar. §.autizmus.php?tipus=cikk&kod=2006-03-ta-Bardossy-Befogado http://www.hu oNlINE ForrÁsoK http://ecml. (VI. a szem teljesítőképességének egyik legfontosabb adata.hu/anyagok/majanlas3.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Nemzeti alaptanterv 2003 – Oktatási Minisztérium. a támogatás összegéről és mértékéről. 2004.hu/oldal. 2/2005. (III. 34.hu/ErtelmezoSzotar. 24.htm SzakIroDalom A gyógypedagógiai felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményei.oki.shtml http://www. § (1). 1999. Jele: V Mértékét leggyakrabban tizedes törttel jelölik. §. 118.hu/download/363.hu/ErtelmezoSzotar.autizmus. 121. A központi látás élességét jellemző.shtml http://www. www. rendelet módosításáról szóló 4/2007 (I. Budapest.gov. §] 14/1994. § (12). illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről.enc. 24.szolnok-ped. (IV 29.) ESzCsM . A mozgástréner munkaközösség munkatársainak közlése 483 . kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről szóló 19/2003.opkm. 33.

In Illyés Sándor (szerk. [on-line] http://mek. Keraban Könyvkiadó. Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk. Budapest. Bárdossy Ildikó: A szentlőrinci iskolakísérlet tantervi munkálatairól (1978–1983). 1990. Budapest. 1994. P Autizmus. Pécs. verbalizmus látássérült személyek esetén) Gordosné Szabó Anna (homogén gátlás) Hortobágyi Katalin (projekt módszer) Horváth H. 4–9 éves gyermekeket nevelő pedagógusok kézikönyve. nagy problémák. S. Osiris.doc Adorján Katalin – Damó Eszter: A diszlexia-veszélyeztetettség és a diszlexia jelenségköre. dr. Budapest. Akadémiai Kiadó. Berzsenyi Dániel Főiskola Természettudományi Kar.hu/anyagok/majanlas3. Balázs Anna – Farkas Edit – Őszi Tamásné: Óvodai Program Pervazív Fejlődési Zavarban Szenvedő Gyermekeket Nevelő Óvodák Számára.autizmus. hu/01200/01224/01224. JPTE Tanárképző Intézet Pedagógiai Tanszék. 2005. Osiris Kiadó. C1 modul 20. 1997 . Attila (egyéni bánásmód) Jakab Zoltán (észlelés) Kotschy Beáta (kooperatív tanulás) Kozma Ildikó (konduktív pedagógia) Lányiné Engelmayer Ágnes (utazó gyógypedagógiai tanár) Páli Judit (fejlesztő osztály) Porkolábné Balogh Katalin (testséma) Réthy Endréné (fokozatosság elve) Petriné Feyér Judit (reflektív tanulás) 484 .oszk. epochális rendszer. Nemzeti Tankönyvkiadó. – Bolton. Alston. Bagdy Emőke meghatározása [on-line] http://ncsszi. [A szócikkek szerzői: Balázs Anna (autisták. Atkinson és munkatársai: Pszichológia. (Ford. Könyvtár és Információtudományi Tanszék. Budapest. RAABE. Jane: A kézírási képességek szekvenciája és szerkezete. Budapest. 2000. 1985. Baron-Cohen. [on-line] http://www. látásnevelés) Fehér Katalin (diagnosztikus értékelés. Budapest. 187 . 2000. Tankönyvkiadó. Akadémiai Kiadó. Akadémiai Kislexikon. 1997 . Balázs Anna: Az autista gyermekek az óvodában és az iskolában.hu/tanterv/OVIPRO98. . Budapest. 1986/10.: Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás.): Gyógypedagógiai alapismeretek.): Idegen szavak és kifejezések szótára. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.pdf Bárdossy Ildikó: A curriculumfejlesztés alapkérdései. Pedagógiai Szemle. Budapest. autizmus) Ballér Endre (korrekciós tevékenység) Csocsán Lászlóné (Braille-írás.doc Bakos Ferenc (szerk. 2004.A szócikkek forrásai A vakok információszerzésének lehetőségei: számítógép és az internet adta előnyök (készítette: Várhelyi Eszter). 2002.: Katona Nóra) In Torda Ágnes: Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Jean – Taylor.): Pedagógiai lexikon. In Kisgyermekek. Budapest.

Budapest. Budapest. 485 . BNO–10..): Pedoaudiológia. Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. Klinikai leírás és diagnosztikus útmutató. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola.. bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.. 2005. Budapest. anyag) [on-line]: http://www. Bernolák Béláné – Fótiné Hoffmann Éva – Márkus Eszter – Szabó Ildikó: Együtt az iskolában.): Mozgásnevelés. 1999. Budapest 2000. 168. 26. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. 1990. Tankönyvkiadó. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest. 47–48. 2000. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 16. 17 . Tankönyvkiadó. Benczúr Miklósné: A mozgáskorlátozott gyermekek szomatopedagógiai nevelése az óvodában és az iskolában. március. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft. Csépe Valéria: Az olvasás. 2000. 143–144. 40. In Mesterházi Zsuzsa (szerk. In Kis gyermekek. 1990. 75.és írásképesség zavarai. 242. 22. In Gordosné Szabó Anna (szerk.. rendelet módosításáról. Budapest.): Diszkalkuliáról – pedagógusoknak. 17 Korm. Benczúr Miklósné: Sérülésspecifikus mozgásnevelés. 1995. Nemzeti Tankönyvkiadó.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest. Csányi Yvonne – Urbán Károlyné – Simon Mária: Hallás-beszéd nevelés.. Csányi Yvonne: A hallássérült gyermek. In Illyés Sándor (szerk. Budapest.. Csányi Yvonne: A speciális szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése-oktatása. 20. A mentális és viselkedészavarok osztályozása. In Illyés Sándor (szerk. In Illyés Sándor (szerk. 194. 36. Budapest..): Gyógypedagógiai alapismeretek. Brassói Sándor – Balogh Lászlóné: A Nemzeti alaptanterv kiadásáról. WHO–Magyar Pszichiátriai Társaság. 68. Mozgásjavító Általános Iskola.. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest.–Reprográf Kft. Benczúr Miklósné: Mozgáskorlátozottság miatt módosult tanítás-tanulásszervezés speciális színtereken. Nevelés és terápia. digitART Kft. 2000.A szócikkek forrásai Vajda Zsuzsa (kompetencia) Tóth Éva (hátrányos helyzet)] Benczúr Miklósné – Bernolák Béláné: Felelős vagyok érte. Budapest. Benczúr Miklósné (szerk.: A lélek betegségei – Pszichopatológia.pdf Brencsán János: Orvosi szótár. Akadémiai Kiadó. 2001. (XII.gov. Csányi Yvonne (szerk. 1991. 30. R. 2004. Budapest. 1995. 2000. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola. 1994..): Bevezetés a hallássérültek pedagógiájába. 537–538. FGYFK.): Gyógyító pedagógia. 2007 május (Munka. Comer. Útmutató a mozgáskorlátozott gyermekek együttneveléséhez. 158–159. BGGYTF.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Csányi Yvonne (szerk.okm. 1993. Budapest. Budapest. Budapest.. Osiris Kiadó. Dombainé Esztergomi Anna – Keleméri Dóra – Kiss Erika – Nádas Pál – Sárközi Judit: Gyógypedagógiai Szolgáltató Centrumok.. A hallássérült gyermek az óvodában. 1993. nagy problémák.hu/letolt/elektronikus_ugyintezes/nat_terv_ 070522.) . 204. Budapest. Bődör Jenő: A diszkalkulia pszichológiája.

2004. a rejtély nyomában. . Tankönyvkiadó.: A gyógytornász-fizioterapeuta feladatai a rehabilitációban. Csonka Csabáné (szerk. szám 486 . Budapest. Pálhegyi Ferenc: A látás nélkül meghódított világ. 2000. Medicina Könyvkiadó Rt. Útmutató a mozgáskorlátozott gyermekek együttneveléséhez. Kandidátusi értekezés. Budapest. 108. 12. 1969. Nemzeti Tankönyvkiadó. Szeged. 1981. Uta: Autizmus. Budapest. 69–78. OM. In Huszár Ilona – Kullmann Lajos – Tringer László (szerk. 1994/Különszám dr. In Illyés Sándor (szerk. 35.): Fejlődési diszfázia. In Bernolák Béláné – Fótiné Hoffmann Éva – Márkus Eszter – Szabó Ildikó: Együtt az iskolában. 1997 . 229. Nemzeti Tankönyvkiadó. 7–27 . – Tringer K. Habók Anita: A szociális kompetencia fejlődése és fejlesztése nyelvórán.A szócikkek forrásai Dombainé Esztergomi Anna – Menyhárt Henriett: A munkatevékenység helye a rehabilitációs folyamatban. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Dr. Kapocs. Budapest. Dombainé Esztergomi Anna: Beszédképtelen és súlyos beszédhibás gyermekek kommunikációs lehetőségei.oki. Gerencsér Zs. Akadémiai Kiadó. Budapest. Budapest. 2004. Detmold: A vizuális percepció fejlesztésére szolgáló Marianne Frostig program tapasztalatai. Budapest.. eszközei. 113. 429–459. Budapest. In Illyés Sándor (szerk. 2000. Fótiné Hoffmann Éva: Mozgásfogyatékosságból eredő sajátos oktatási feltételek. 15–17 22–23. In Gerebenné dr. Göllesz Viktor (szerk. Dr.: Huba Judit) In Torda Ágnes: Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Gyógypedagógiai Szemle. Fejlesztő Pedagógia. (Ford. Budapest. Mozaik Kiadó. Gudrun Schmitz. MVGYOSZ. Gordosné Szabó Anna: Bevezető általános gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest. Dr.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest. 1989.): A rehabilitáció gyakorlata. 2004/3. Várbíró Katalin (szerk. 1992. Beszédterápia. 2004. Fodor Ferenc – Péterffy Pál: Szemészeti funkcionális vizsgálatok.. Gadó Márta: Látássérült kisgyermekek funkcionális látásának vizsgálata és stimulálása. In Kilenc évtized a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában. Gardi Zsuzsa (szerk. 2000/Különszám 34–38..): Agysérültek mozgáskezelése (Bobath-módszer).): Gyógypedagógiai alapismeretek.): Gyógypedagógiai kórtan. 106. Orvostovábbképző Intézet. Budapest.): Szöveges értékelés – Ajánlás az általános iskolák 1–4. In 25 év a halmozottan fogyatékos gyermekek szolgálatában. Budapest. Erdélyiné Barakony Ilona – Kiss Ferenc – Pálnokné Pozsonyi Márta: A fejlesztő pedagógiai munka vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Gyógypedagógiai Szemle. – Balogh I. Budapest. 1989. Gerebenné Várbíró Katalin: Szempontok a nyelvi fejlődés zavarának értelmezéséhez. Egészségügyi Főiskolai Kar.. Gaál Éva: A tanulásban akadályozott gyermekek az óvodában és az iskolában. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Gósy Mária: A beszédképesség zavarai. [on-line] http://www. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 2000. 1991. 1995. php?tipus=cikk&kod=2006-02-mu-Tobbek-Fejleszto Fazekasné Fenyvesi Margit – Józsa Krisztián – Nagy József – Vidákovich Tibor: Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer 4–8 évesek számára (DIFER). 2004. évfolyama számára. a megsegítés módjai. Medicina. 1995. BGGYTF. Pálhegyi Ferenc: Formaészlelés tapintással.hu/oldal. Frith. 161.

..foka. szomatopedagógus) Csányi Yvonne (audiológia. [on-line] http://www. kötet.) 10–16. oldal Illyés Sándor (szerk. Ormai Vera (szerk. 2000. Huszár Ilona – Kullmann Lajos – Tringer László (szerk.. 2000. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.): Pedagógusok és pszichológusok/Együttműködés a szocializációs zavarok megelőzéséért. Budapest.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest. 1985. Havasi Ágnes: vizuális segítség autizmussal élő személyek kommunikációjának fejlesztésében. 79. 2005/2–3.): Gyógypedagógiai alapismeretek. sz. 202–204.): Gyógypedagógiai alapismeretek. (szerk. szomatopedagógia.. Mesterházi Zsuzsa: A gyógypedagógia mint tudomány.): Inkluzív nevelés: Ajánlások látássérült gyermekek. Budapest 1986. Illyés Sándor: Fogyatékosság. 18. szurdopedagógus) 487 . ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. szájról olvasás. speciális nevelési szükséglet. 13. Budapest. Budapest.): Gyógypedagógiai Lexikon. Huba Judit: Integráció alulnézetből.. [A szócikkek szerzői: Benczúr Miklósné (mozgáskorlátozottak. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 76. In Illyés Sándor (szerk. Tankönyvkiadó. Medicina. Bp. 91–92. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.. Kovács Krisztina: Látássérült gyermekek az óvodában és az iskolában. Krathwohl fogalma. Nemzeti Tankönyvkiadó. suliNova Kht. 85.): Gyógypedagógiai alapismeretek a tanító és óvodapedagógus képzésben.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Kaposvár.. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Budapest.pdf Hegyiné Honyek Katalin (szerk.A szócikkek forrásai Hári Mária: Konduktív nevelés az óvodában és iskolában. Budapest. 49. differenciális pedagógia. Medicina Könyvkiadó Rt. In Illyés Sándor (szerk. 158–168. 2000. kompetencia alapú fejlesztéséhez. 2000. Budapest. 352.): A rehabilitáció gyakorlata. szurdologopédia. Krúdy Erzsébet (szerk. 2. Nagy Erika: A kommunikáció fejlődése – gyermekkori beszédzavarok. (2000. Idézet: 13. 2000. 316. In Horányi Annabella – Kósáné Dr.): Brencsán Orvosi Szótár. 19. In Illyés Sándor (szerk. Fejlesztő Pedagógia. jelnyelv. 2001. Tankönyvkiadó. Mesterházi Zsuzsa (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Kulmann Lajos: A mozgáskárosodás. In Schablauerné Kertész K. tanulók. Budapest. Óvodai élet. In Illyés Sándor (szerk. Huba Judit: Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában I. 1998. Dr. Budapest. 1993. In Falus Iván (szerk. Kotschy Beáta: Az oktatás célrendszere.hu/szolgaltatasok/havasi. Budapest. évf. 150–152. Jáky Ilona: A verbális kommunikáció gyermekkori zavara – az elektív mutizmus. 2006.. 561–571. Budapest. Kálmánchey Rozália (szerk. Óvodai nevelés. 2000. 91..): Gyermekneurológia.. Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola. 15. 2001. hallásnevelés.): Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásához.. In Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. 2000. 5–20. 8. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Medicina Könyvkiadó Rt.

Medicina. Budapest. halmozott fogyatékos. Budapest.): Gyógypedagógiai alapismeretek. nonverbális kommunikáció) Kulmann Lajos (habilitáció. N. Paraszkay Sára: Közelről nézve. 192–193. In Illyés Sándor (szerk. Rottmayer Jenő tanulmánya a PRIZMA iskola számára Sillamy. Pedagógiai program. beszédben akadályozottság) Fodorné Földi Rita (mozgászavar) Hatos Gyula (epilepsziával élő gyermekek nevelése) Gereben Ferencné (Ayres-módszer. Budapest. Módszertani Intézmény és Diákotthon Csillagház Tagozata. Nagy Gyöngyi Mária: Közoktatási intézmények és szolgáltatások a fogyatékos gyermekek számára. BNO. Sindelar. 2004. 2004.: Pszichológiai lexikon. Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon Halmozottan Fogyatékos Gyermekeket Oktató-Nevelő-Mozgásfejlesztő Tagozata. Osiris Kiadó. Budapest. tiflopedagógia. Brigitte: Vizsgáló eljárás iskolás gyerekek részképesség-gyengeségeinek felismerésére a Tréningprogram használatához. diszlexia-prevenciós módszer. infantilis cerebrális parézis. 2000. 1999.): Pedagógiai kislexikon. század és nevelés. Little-kór. pontírás. diszfázia. Mozgásjavító Általános Iskola. diszkalkulia. 359–376. 166–167 . 2006. normalizációs elv. mozgáskorlátozottság. oligofrénpedagógus. Budapest. Budapest. 2001. társult fogyatékosság) Mesterházi Zsuzsa (oligofrénpedagógia. Corvina. Bliss-nyelv. Pedagógiai program és Helyi tanterv.): Gyógyító pedagógia. Budapest. Prónay Beáta: Siket-vaksággal élő gyermekek fejlesztő diagnosztikája és pedagógiai kísérése. grafomotoros zavar. Budapest. MCD. Osiris Kiadó. Budapest. Paraszkay Sára. tiflotechnika) Fehérné Kovács Zsuzsanna (kommunikációs zavar. 2000. In Illyés Sándor (szerk. Nagy József: XXI. 160. In Gordosné Szabó Anna (szerk. speciális iskola) Vassné Kovács Emőke (diszlexia. diszpraxia. 1998. . Budapest. 1996.A szócikkek forrásai Csocsán Lászlóné (aliglátás. Budapest. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Spaller Árpád – Spaller Katalin: Gyógypedagógiai ismeretek tára. pedagógiai látásvizsgálat. Pataki László: Hallássérülés-hallási fogyatékosság. Timp Kiadó. rehabilitáció. 1997 . 2002. 1994. Budapest. 488 . Debrecen.): Gyógypedagógiai alapismeretek. In P Balogh Katalin (szerk. 2000. részképességzavarok) Kálmán Zsófia (augmentatív kommunikáció. Budapest. Frostig-terápia. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 1988. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. tiflopedagógus. grafomotoros fejlesztés. 65. Papp László Tivadar: A látás károsodása. . Cserfalvi Ilona (szerk. In Illyés Sándor (szerk..): Gyógypedagógiai alapismeretek. Smith – Mackie: Szociálpszichológia. logopédus)] Mészáros Tamás: Ortopédia és ortetika-protetika. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. végtaghiányok) Lányiné Engelmayer Ágnes (halmozott fogyatékosság. végtagdeformitások. P Balogh Katalin: A tanulási képességeket meghatározó pszichés funkciók fejlődése. bazális stimuláció. Nanszákné Dr.): Iskolapszichológia.

A beszédben való akadályozottság súlyosság szerinti osztályozása. 2005. Budapest. Elektív mutizmus.foka. 2000.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest [on-line]: http://www. Torda Ágnes: Beszédhibás gyermekek az óvodában és az iskolában. Budapest.A szócikkek forrásai Speck. Gyógypedagógiai Szemle. 1960. Budapest. 12–20. 1996. Tótfalusi István (szerk. 25 év a halmozottan fogyatékos gyermekek szolgálatában. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.hu Vecsey Katalin (szerk. 2003. 11–12.): Dysarthria (szöveggyűjtemény). Tankönyvkiadó. Tótfalusi István: Idegen Szavak Etimológiai Szótára.): Szemelvények a tanulási zavarok köréből. (A beszéd-rendellenességek terápiája.hu/szolgaltatasok/anyagok. 592–3. Terápiás Fejlesztő Program. 2000/ Különszám. 2004. 1999. Akadémiai Kiadó. 489 . Subosits István: A beszédpedagógia alapjai. [on-line]: www. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 1995. A szülő helye a korai fejlesztés keretén belül. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. június Vargáné Mező Lilla: Sajátos nevelési igényû tanulók együttneveléséről pedagógusoknak. Tóth Katalin – Vígh Katalin: Autizmussal és értelmi sérüléssel élő felnőttek munkakészségének fejlesztése és munkába állításuk feltételrendszere. intézményvezetőknek. eVilág.oki. Zsolnai Anikó – Józsa Krisztián: A szociális készségek kritériumorientált fejlesztésének lehetőségei. Tinta Könyvkiadó. Budapest. Vakok Általános Iskolája: A mozgástréner munkaközösség munkatársai Varga Csaba: A Régi és az Új Paradigma. Otto: Értelmi fogyatékosság. Budapest. 185.) In Illyés Sándor (szerk. (Kézirat) 1980. Új Magyar Lexikon 1. 2002/4.htm Tóthné Szilágyi Zsuzsa: Kompenzáló technikák alkalmazása (Ergotherápia).): Idegenszó-tár. Iskolakultúra. Módszertani Intézmény és Diákotthon Csillagház Tagozata. 1982. 69–78. Budapest. Torda Ágnes (szerk. Beszédfogyatékosság. Mozgásjavító Általános Iskola.

.

AJÁNlott É s FE lHAszNÁlt Iro Dalom .

.

): Pedagógiai kézikönyv. Tankönyvkiadó. 2000. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola. nevelők… Moduljavaslatok. 1996.) OM rendelet A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének és Sajátos nevelési igényű tanulók. Budapest. OKKER. http://www. Bárdossy Ildikó: A curriculumfejlesztés alapkérdései. Budapest. Fejlesztő Pedagógia. A Fővárosi Pedagógiai Napok (2004. Pécs. Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. évi LXXIX. iskolák – különbségek. 1983.oki. Budapest. 1999. Arany Erzsébet – Montay Beáta: Tanulói értékelési formák gazdagítása. Bárdossy Ildikó: A befogadó iskola és környezete.mentor-konyvesbolt. Ballér Endre: A nemzeti alaptantervtől az iskolai nevelő-oktató munka tervezéséig. Bárdossy Ildikó. Pécsi Tudományegyetem. Pécs–Budapest. OPI. Bíró Antalné (szerk. Jászó Anna: A beszédpercepció fejlettségének szerepe az olvasás-írás elsajátításában és tanításában. Báthory Zoltán: Tanulók. Egy differenciális tanításelmélet vázlata.): Pedagógiai lexikon. Pedagógiai Szemle. www. In Gyerekek. módszerek.): Idegen szavak és kifejezések szótára.): Pszichológiai kislexikon. Deák és Társa Kiadó. Budapest. Debrecen. 2002. 1996/2–3. A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. november 16. 1. Balog Éva (szerk. Arany Erzsébet – Girasek János – Pinczésné dr. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla – Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése. Dr. Bárdossy Ildikó: A szentlőrinci iskolakísérlet tantervi munkálatairól (1978–1983). Keraban Könyvkiadó. A tanulás-tanítás programja. Animula. Budapest.): Pszichológiától pedagógiáig. Fejlesztő Pedagógia. iskolai oktatásának irányelvei kiadásáról.hu/magdoc. 2–3.Ajánlott és felhasznált irodalom 2/2005. 2005. Az adaptív tanulásszervezésrôl. Bakos Ferenc (szerk. 2006/3. Dr.html Adamikné Dr. 2002.hu A sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan nevelő-oktató intézmények gyakorlata A szöveges értékelés. Báthory Zoltán (szerk. Akadémiai Kiadó. szerk. 1985. Balázs János: Tanulási és magatartási zavarok neurobiológiai megközelítése. 493 . törvény ❊ A DSM-IV diagnosztikai kritériumai.): Pszichológiai vizsgáló módszerek gyűjteménye. A Mentor Könyvesbolt és Beszédközpont szakirodalom-ajánlata. Bevezető. 1997 . (III. Budapest. Tankönyvkiadó. 1994.) keretében Rónyai Tünde elhangzott előadása A koncentrálóképesség zavarai és a fejlesztés lehetőségei. 1993. Budapest. 1980. Palásthy Ildikó (szerk. Szentlőrinc. 1977 . Szakirodalmi szemelvénygyűjtemény a „Kudarc nélkül az iskolában” óvodai fejlesztő program használatához. 1986/10. JPTE Tanárképző Intézet Pedagógiai Tanszék. 2005. Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk. Budapest.php?kod=MAG-szakmaiAdaptiv. Új Pedagógiai Szemle. Alex-Typo. 1995.

Czeglédy Gabriella: „Fejlődésképes” érdemjegyek. F. In A speciális szükségletű gyermek. Budapest. Műszaki Könyvkiadó. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. kézirat. F. dr. Új Pedagógiai Szemle. 494 . Falus Iván – Szivák Jud