Adaptációs kézikönyv

Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak

Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1 intézkedés Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben központi programjának „B” komponense (Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése) keretében. Szakmai vezető Kapcsáné Németi Júlia Munkacsoport-vezető Locsmándi Alajos Témavezető Czibere Csilla

Adaptációs kézikönyv
Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak

Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Budapest, 2008

Írták Földiné Koczor Tünde (2. fejezet) Giflo H. Péter (Adaptációs mátrix) Hernádi Krisztina (7 fejezet) . Jenei Andrea (Adaptációs mátrix) Kovácsevicsné Tóth Marianna (5. fejezet) Kőpatakiné Mészáros Mária (1. fejezet) Magvasi Ágnes (4. fejezet) Máténé Sej Jolán (8. fejezet) Megyeri Józsefné (Adaptációs mátrix) Montay Beáta (6. fejezet) Nagyné Tóth Ibolya (Adaptációs mátrix) Soós Jánosné (9. fejezet) Vargáné Mező Lilla (3. fejezet, Adaptációs mátrix) Az Inklúziós fogalomtárat összeállították Auer Éva, Csákvári Judit, Cseh Eleonóra, Dombainé Esztergomi Anna, Faragóné Bircsák Márta, Gájerné Balázs Gizella, Hódi Marianna, Kajáry Ildikó, Kis Erika, Kovács Krisztina, Köntösné Lőrincz Eszter, Megyeri Józsefné, Nagyné Tóth Ibolya, Őszi Tamásné, Róth Márta, Ruff Ágota, Szabó Borbála, Dr. Szabó Ákosné, Tihanyi Gabriella, Ursu Zsuzsanna, Vargáné Mező Lilla, Dr. Váry Ágnes Lektorálta Perlusz Andrea Virágné Katona Zsuzsanna Alkotószerkesztő Kőpatakiné Mészáros Mária Tipográfia és számítógépes grafika Pattantyus Gergely Borítóterv Dió Stúdió Borítófotó Pintér Márta Felelős szerkesztő Szerencsés Hajnalka ISSN 1789-2554 Azonosító: 7/211/B/4/ad/kk © Földiné Koczor Tünde, Giflo H. Péter, Hernádi Krisztina, Kovácsevicsné Tóth Marianna, Kőpatakiné Mészáros Mária, Magvasi Ágnes, Máténé Sej Jolán, Megyeri Józsefné, Montay Beáta, Nagyné Tóth Ibolya, Soós Jánosné, Vargáné Mező Lilla, 2008 © Kôpatakiné Mészáros Mária alkotószerkesztő, 2008 © Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.

TarTalom
Kedves Pedagógus! ...................................................................................................... 9 1. RÉSZ. ADAPTÁCIÓS DIALÓGUS ......................................................................... 1 1 1. fejezet. Az adaptáció felértékelődése (Kôpatakiné Mészáros Mária) ........................ 13 Együttműködésre „ítélve” ................................................................................................. 1 3 A változásoktól mégis félni kell? ........................................................................................ 17 Miért kompetencia? ........................................................................................................... 20 2. fejezet. A kompetencia (Földiné Koczor Tünde) ........................................................ 21 A kompetencia értelmezése ............................................................................................. 21 Kulcskompetenciák ........................................................................................................... 23 Mit jelent a mindennapi munkánkban a kompetenciafejlesztés? ........................................ 25 3. fejezet. Betekintés a diagnosztikai eljárásokba (Vargáné Mezô Lilla) ...................... 31 Együttműködés nélkül nem megy ..................................................................................... 31 Mi okoz gondot a tanítónak, a tanárnak? ........................................................................... 32 Amikor a korrepetálás nem használ .................................................................................. 32 A pedagógiai diagnózis ...................................................................................................... 33 Hogyan változott a fogyatékosság értelmezése? Az orvosi-pszichológiai megközelítéstől a pedagógiai-társadalmi megközelítés felé ........................................................................ 33 Gyógypedagógiai, pszichológiai, pedagógiai diagnosztika, diagnózis .................................. 37 A tanulási képességek fejlesztésének lehetősége .............................................................. 41 A tanulási problémák értelmezése, rendszerezése ........................................................... 42 Az óvoda szerepe a gyermekek fejlesztésében ................................................................ 51 Az iskolai fejlesztés ............................................................................................................ 53 4. fejezet. Módszerek (Magvasi Ágnes) ........................................................................ 56 A pedagógiai módszer ....................................................................................................... 56 A „kivételesek” vannak többen ......................................................................................... 58 A befogadás vagy inklúzió szükségszerűsége .................................................................... 61 Pedagógiai módszerek szerepe, funkciója, célja ................................................................ 63 Hogyan jelennek meg a helyi nevelési tervben, pedagógiai programban, helyi tantervben a módszerek? ............................................................................................................... 82

5

5. fejezet. A követelmény (Kovácsevicsné Tóth Marianna) ............................................. 85 Mit jelent a követelmény? .................................................................................................. 86 A követelmény megjelenése különböző célrendszeri szinteken ....................................... 86 A követelmények tartalma, szerkezete ............................................................................. 87 Általános pedagógiai követelmények ................................................................................ 87 A kompetencia alapú programcsomagok követelményrendszere .................................... 90 A kompetencia alapú programcsomagok és a sajátos nevelési igényű tanulók .................. 94 A sajátos nevelési igényű tanulók és a Nat ........................................................................ 96 A minimális kompetencia .................................................................................................. 98 Az intézmény mindennapjai .............................................................................................. 99 6. fejezet. Az értékelés (Montay Beáta) ..................................................................... 103 A pedagógiai értékelés .................................................................................................... 104 Az értékelés „tárgya” ...................................................................................................... 105 Mit értékelünk? ................................................................................................................ 109 Értékelés a kompetencia alapú programcsomagokban ..................................................... 1 10 Az iskola értékelési rendszerének újragondolása .............................................................. 1 12 Az értékelési rendszer megjelenése az intézményi dokumentumokban .......................... 1 19 7. fejezet. Habilitáció-rehabilitáció (Hernádi Krisztina) .............................................. 123 A fogalom értelmezése ................................................................................................... 123 A habilitáció-rehabilitáció szerepe, funkciója, célja ......................................................... 124 A habilitáció-rehabilitáció szerepe az oktatásban ............................................................ 126 A „hozott tudás” és a habilitáció-rehabilitáció ................................................................ 129 A habilitáció-rehabilitáció megjelenése az intézményi gyakorlatban ................................ 1 30 Elmozdulás a hagyományos pedagógiai gyakorlattól – a kompetencia alapú programcsomagok ....................................................................................................... 1 33 A tanulásszervezési formák sérülésspecifikus igényekhez igazodó megválasztása .......... 1 34 A habilitáció-rehabilitáció jelentősége a pedagógiai programban ..................................... 1 36 8. fejezet. A tanulási környezet (Máténé Sej Jolán) ................................................... 139 A tanulási környezet értelmezése .................................................................................... 1 39 A tanulási környezet kialakítása ....................................................................................... 141 A nyitott iskola felé vezető lépések ................................................................................. 142 A tanulási környezet változásának folyamata az intézményben ...................................... 151 A változás folyamata ......................................................................................................... 153 A tanulási környezet megjelenése az intézményi dokumentumokban ............................ 154

6

9. fejezet. Az egyéni fejlesztési terv (Soós Jánosné) ................................................... 157 Mi az egyéni fejlesztési terv? ............................................................................................. 157 Egyéni fejlesztési terv az inkluzív intézményben .............................................................. 159 Gyakorlati tanácsok .......................................................................................................... 167 Kontrollvizsgálatok végzése ............................................................................................ 169 Függelék az Adaptációs dialógushoz ...................................................................... A kompetencia ................................................................................................................ Vizsgáló és fejlesztő eljárások gyűjteménye a tanulási nehézségek szűrése és fejlesztése köréből .......................................................................................................... A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora ........................................... 171 173 181 186

2. RÉSZ. ADAPTÁCIÓS MÁTRIX (Giflo H. Péter – Jenei Andrea – Nagyné Tóth Ibolya – Megyeri Józsefné – Vargáné Mezô Lilla) ...................................................................... 191 3. RÉSZ. INKLÚZIÓS FOGALOMTÁR ................................................................... 417 AjÁNLOTT ÉS FeLHASZNÁLT IRODALOM ......................................................... 491

7

Kedves Pedagógus!
A kiadvány, amit a kezében tart, egy fejlesztés kiemelkedően fontos mérföldköve. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának 2.1-es intézkedése keretében 2004 óta folyik az a fejlesztő munka, amelynek célja a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása a közoktatás területén. E program keretében került sor azoknak a szolgáltatásoknak a kialakítására, amelyekkel a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelését vállaló intézmények munkáját segítjük. E munka meghatározó részét tette ki – többek között – az integrált oktatás know-how-jának kifejlesztése, azon belül is egyrészt a kompetencia alapú programcsomagok adaptálása a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttneveléshez, másrészt a programcsomagokat adaptáló integráló intézmények támogatása. Az Adaptációs kézikönyv ennek a több mint hároméves munkának az eredménye. Alcíme is jelzi azt a szándékot, mely szerint gyakorlati útmutatót kínálunk az integráló pedagógusoknak. A siker kulcsa, kedves pedagógusok, az Önök kezében van. Önöknek, az együttnevelés felelősségteljes feladatát vállaló, többségi iskolában tanító kollégáinknak szeretnénk elsősorban segítséget nyújtani, hogy korszerű ismeretek elsajátításával, ezzel együtt meglévő tudásuk felszínre hozásával és tapasztalataik beépítésével legyenek eredményesek a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a kiadvány a legszélesebb – nemcsak szakmai – közönség érdeklődésére is számot tarthat, hiszen az „adaptivitást mindvégig a változó feltételekhez való alkalmazkodásként értelmezzük és a fejlődés alapjának tekintjük”. Ennek pedig – pedagógiai értelemben – nem lehet más a célja, mint az olyan – befogadó – iskola megteremtése, amely legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy minden tanulója számára biztosítsa az oktatás folyamataiban egyéni képességeinek és fejlődési ütemének megfelelő részvételt. Ehhez tekintjük eszköznek a kompetencia alapú programcsomagokat. Könyvünk három fő részből áll. Az Adaptációs dialógus szerzői azokat a tartalmakat mutatják be, amelyek átgondolása nélkül nem vagy csak nagyon nehezen lehetséges a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének tudatos, tervezett és szervezett keretek közötti megvalósítása. A különböző részek pilléreket kívánnak biztosítani mindazok számára, akik tudják, hogy a gyermekek különbözők, és az óvodáknak, iskoláknak kell felkészíteniük őket egyedi fejlődési útjaik eredményes beteljesítéséhez.

9

Az Adaptációs mátrix abban segíti az eligazodást, hogy a kompetencia alapú programcsomagokhoz elkészült gyakorlati segítségek (sérülésspecifikus ajánlások, SNI-szempontú mintamodulok, módszertani útmutatók és jó gyakorlatok) koncentráltan a sérülés típusára, az egyéni képességekre biztosítsák az intézmények számára megvalósítható, de az intézményi tudást figyelembe vevő adaptációs folyamat támogatását. Az Inklúziós fogalomtár tartalmazza mindazokat az alapfogalmakat, a gyógypedagógia területét érintő, nevelési és oktatási folyamatokhoz kapcsolódó kifejezéseket, amelyek segítik a sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos tevékenységeknek az intézményi alapdokumentumokban való megjelenését és a pedagógiai folyamatok tervezését. Budapest, 2007 október . A fejlesztők és szerzők nevében: Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

10

rész aDaPTÁCIÓS DIalÓ GUS .1.

.

a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő kompetencia alapú programcsomagok bevezetésének előnyeiről. ha a részt vevő pedagógusok nem egyszerű „beszállítók” vagy kipróbálók. hogy a fejlesztések középpontjába egyértelműen a tanuló egyén kerül. játékokban való részvétel is. Úgy ejtünk szót a pedagógiai munkáról. A pedagógiai fejlesztéseknek ma már figyelembe kell venniük. és hogy nemcsak tudatos koncentráció eredménye lehet – és legtöbbször nem is akkor a leghatékonyabb –.  13 . intézményvezetők. a fejlesztés – több okból is – bizonyosan kisebb hatékonyságú lesz. A fejezetet írta: Kőpatakiné Mészáros Mária Együttműködésre „ítélve” A pedagógiai fejlesztések kulcseleme. Annak. A részt vevő pedagógusok. hogy a fejlesztések fókuszába a diákok kompetenciáit állítjuk – vagyis statikus tudáselemek helyett alkalmazható és fejleszthető készségek. hanem valójában ők az aktív fejlesztők. és megismerjük az angliai pettyesaraszoló lepke történetét.és/ vagy közösségi tevékenységekben. a legfontosabb következménye. hogy a tanulás ezenkívül magában foglalja készségek. mint az ismeretlen dolog. képességek elsajátítását is. hogy az érintettek magukénak érezzék azt. szakértők és diákok egyenrangú partnersége nélkül az eredmények legfeljebb átmenetiek lehetnek. Ezért minden pedagógiai fejlesztés fontos eleme az egyéni tanulást elősegítő módszerek. képességek kialakítását tekintjük a pedagógiai munka céljának –. fejezet Az adaptáció felértékelődése A fejezetben szót ejtünk az adaptációs kézikönyv céljáról. amelynek során sokkal több lesz az ismerős. Kedves Pedagógus! A kötetben olyan sétára hívjuk Önöket. A fejlesztések akkor lesznek a legeredményesebbek. hanem megfelelő alkotó. Kompetenciafejlesztés elképzelhetetlen a tanulás egyéniesítése nélkül. fenntartók.I. azaz: üzenetet olvasunk a biológiából a pedagógia számára. elterjesztése. a sajátos nevelési igényű tanulók A tanulásfogalom ma már nem szűkül le tények és lexikai ismeretek akaratlagos elsajátítására. megoldások kialakítása.

a tanulók helytállására esélyt adni. Kérjük. Ezért fontosnak tartjuk kijelenteni.1. így az azokon pihenő sötétebb színárnyalatú lepkék könnyebben észrevehetőek voltak. szakértők szerint a 21 században a boldoguláshoz az egyik legfontosabb az élethosszig . lényeges kérdések értelmezésénél elengedhetetlen. hogy közben ötleteket adunk a szokatlan feladatok közötti eligazodásban. hogy az adaptivitást mindvégig a változó feltételekhez való alkalmazkodásként értelmezzük és a fejlődés alapjának tekintjük. olvassa el az alábbi történetet! Az evolúció egyik leggyakrabban hangoztatott „bizonyítéka” az angliai pettyesaraszoló lepke. Azt is mondhatnánk. a Biston betularia esete. új ismeretek. Ezt követően egyre több fekete (melanikus) pettyesaraszolót találtak az angliai Manchester közelében. A – némiképpen játékos – feladatokat azért illesztettük be. új tudások birtokába juttatjuk Önöket. hogy ez a TÉT – vagyis: tanulás egy Életen át. Hogy közben Önöknek is tanulni kell? természetesen. új tudások megszerzésére alkalmasak. a kompetencia alapú programcsomagok adaptációjáról. és azzal magyarázták. A történet szerint 1850 előtt a legtöbb pettyesaraszoló világosszürke volt. mert ezek az egyéni kompetenciák fejlesztésére. Az ANGlIAI PEttyEsArAszoló lEPKE üzENEtE Kedves Pedagógus! Ez a kötet a kompetencia alapú programcsomagok adaptálását segíti az intézmények pedagógusai számára. az együttműködésről. hogy a tanulók boldogulásában kulcskérdés. miközben azt eszköznek tekinti az együttnevelés eredményes megvalósításához. hogy az ipari forradalom előtt a fák törzsét világos színű zuzmók borították. segítünk a döntő lépések megtételében. rajta. 14 . tartó tanulás. hogy tisztán és egyértelműen fogalmazott jelentésekből induljunk ki. és azzal is tisztában vagyunk. Ennek a lepkefajnak létezik egy pöttyös világosszürke és egy fekete változata. a pedagógiai tevékenység nagy problémáiról. Ezt a folyamatot „ipari melanizmusnak” nevezték el. angol kifejezéssel: a life long learning (lll). kezdjünk hozzá! Hiszen mindannyian tudjuk. és 1950-re 90%-ban ez a változat vált uralkodóvá Angliában. rész Adaptációs dialógus inkluzív neveléséről-oktatásáról. hogy az intézményi nevelés mennyire képes az elvárásokhoz alkalmazkodni. hogy régi módszerekkel nem lehet az új kihívásokra felkészülni és felkészíteni.

Azok az élőlények lesznek sikeresek. amelyek képesek alkalmazkodni a környezet változásaihoz. amely képes a természetes szelekció törvényszerűségeinek tompítására. De nézzük csak. A turbulencia a környezetünk jellemzője – vagyis a változás gyors és nagy volumenű. vagyis az alkalmazkodás a megváltozott feltételekhez a biológiában a . sem felkészíteni arra. túlélés és a fejlődés alapja. A biológiában a túlélést jelenti egy-egy faj számára. változáshoz. Társadalmunk sikere és az egyének boldogsága-boldogulása nagymértékben múlik azon. Kedves Pedagógus! A nevelési-oktatási intézmények környezete erőteljesen változik. mit üzen a számunkra! 1 Az adaptivitás. Akár fenyegetésként is olvashatnánk a pettyesaraszoló történetét. A pedagógia mint eszköz Korunk egyik legnagyobb kihívása tehát az alkalmazkodás a hihetetlen mértékben felgyorsult fejlődéshez. Az ipari forradalom idején viszont a zuzmók az iparosodott vidékeken elhaltak a fákról. milyen lehetőségeink vannak a drámai következmények elkerülésére. fejezet Az adaptáció felértékelődése A madarak tehát feltehetően a fekete lepkéket ették meg. hogy a gyerekek intézményes nevelése képes-e igazodni a gyorsan átalakuló feltéte15 . akkor nem igényel nagy erőfeszítést. 2. lássuk. Az. 3. A régi módszerekkel azonban nem lehet sem felkészülni.1. a sötét fakérgeket pedig még jobban befeketítette a korom. Ha az átalakulás lassú és folyamatos. nagyban múlik a nevelésen és az oktatáson. így ekkor a madarak főleg a világosabbakat ehették meg. ha a változásokhoz jól tud alkalmazkodni. sok ezer (tízezer) évig tartó útvonalkeresésnek vége. a CIvIlIzÁCIÓ ÁlDÁSaI A lehetőségek gazdag tárháza: a) Az ember számára a modern társadalom olyan környezetet jelent. b) Az orvostudomány segíti a biológiai hátrányok leküzdését. e) A nevelés felkészít a társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodásra. hogy mennyire vagyunk erre képesek. hogy megfeleljünk a megváltozott elvárásoknak. d) A jog megteremtette a társadalmi együttélés szabályait. c) A technika támogatásával megsokszorozhatjuk képességeinket. 4. A sötét háttér miatt a sötét lepkék észrevétlenebbek maradtak a fák törzsén. A kényelmes.

aktivizálását. 5. ezzel növeli motiváltságát a folyamatban való részvételre (l. Annak érdekében. a pedagógus feladata pedig éppen ezek megteremtése. Hogyan igazítsuk a tanórát a tanuló egyéni igényeihez? A kompetencia alapú programcsomagok adaptációjának megvalósításával. egyéni módon tanul és fejlődik? Az adaptív tanulásszervezés e kérdésekre igennel válaszol. A tervezési algoritmus előnye: a) Megkönnyíti a tanítási-tanulási folyamat tervezését.. egyéniesítése. rész Adaptációs dialógus lekhez.1.. hogy a tanulás sajátosan az egyénre jellemző folyamat? Tudnak-e olyan feltételeket teremteni. b) lehetővé teszi a tanár előzetes tudásának alkalmazását. 1. és a lehető legjobban illeszkedjenek a tanulói összetétel jellegzetességeihez. Adaptáció és adaptációs algoritmus A jelen nemzetközi pedagógiai gyakorlatában előtérbe került a tanulás személyre szervezése. ábra – 2. Képesek-e az iskolák és a bennük dolgozó szakemberek munkájukat a tanulás folyamata köré szervezni? Képesek-e figyelembe venni. melyek között minden egyes gyerek saját ütemében. c) Kezelhetővé teszi a kompetencia alapú programcsomag tartalmainak adekvát felhasználását. 3. egy olyan tervezési algoritmust ajánlunk a figyelmébe. Erről lesz szó a továbbiakban. akik az Ön osztályába járnak. Ehhez a fejlődéshez bizonyos feltételek szükségesek. Kedves Pedagógus! Az eredményes tanulásszervezés kulcseleme: a tanítás-tanulás folyamatának tudatos megtervezése. lépés). 16 . azokról a tanulókról szóljanak. amely szerint a tanulás lényege nem az ismeretek elsajátítása.. hanem a személyiség különböző komponenseinek az egyénre jellemző fejlődése. d) A tanulói portfólió segítségével lehetővé teszi a reflektáló tanári magatartás kialakulását. hogy a kompetencia alapú programcsomagok éppen az Ön munkáját segítsék. amelynek segítségével a programcsomagokat sikeresen adaptálhatja az Ön intézményének sajátosságaihoz. 4.

vonat. azt érezzük. ha változik az autóbusz (villamos. akkor tele vagyunk kételyekkel. mit tart a legnagyobb akadályozó tényezőnek. Így van ez most is. ha nem a megszokott rend fogad otthon. hogy ha az íróasztalunk egy másik sarokba kerül. Írja le. Nem szívesen tesszük. reményeit. hogy Ön miben tudna a leginkább aktivizálódni. HÉV stb. 17 .) menetrendje. ehhez alkalmazkodnunk kell. Ha a változás hirtelen következik be és sokféle dolgot befolyásol az életünkben. és milyen segítséget igényelne leginkább a sikeres együttműködés érdekében. Kedves Pedagógus! Kérjük. ábra Tervezési algoritmus A változásoktól mégis félni kell? Tudjuk. félelmekkel. ahhoz inkább ragaszkodunk – de azért ez nem okoz számunkra komoly problémát.1. félelmeit az adaptációs tevékenységgel kapcsolatban. hogy bizonytalanná válunk. ossza meg velünk gondjait. mert amit már megszoktunk. Közben azt is fogalmazza meg. fejezet Az adaptáció felértékelődése 1.

...................... ...................................................................... 3........................................................................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... ...................................................................... ................................................................ A pedagógiai gyakorlatom változtatását leginkább akadályozó tényezők: ................................... .. ............................... . ......................................................................................................................................................................................................1........ ................................................ .............................................. ................................................................... 18 .................................................... .................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................. rész Adaptációs dialógus 1 A jelenlegi pedagógiai gyakorlatom jellemzői: .......................... ... 2.......................................................................................................................................................... .............................................................................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................. ........................................................................... ............................................................ ................................................................... Amit a változás eredményességéhez én hozzáadok: ............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................. ............................... .......................................................................................................................................................... ..............................................................................................................................................................................................................

.................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................................................................................................................... ............................................................................................. .................................................................................................................. .................................................................................................................. ............... Amiben segítségre van szükségem az adaptáció során: ....................................................... ........................................................................................................... ................................................................................................................................................................................... fejezet Az adaptáció felértékelődése 4.................................................................................................................................................................................................................................................................................................... .............................................................. ................................................ 19 .................................................................................................................................. ....................................... ....................................... ............................................................................................................... ................... Amiben képeznem kell magam: ................................................................ 5.......... Amit már most tudok: .........................................................................................................................................................................................................................................................1........................................... ........... 6.............................................................................................................................................................................. ......................................................................... ................................. ............................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................. .................................................................

Kérjük. módszerünk: adaptív utak kínálata a kompetencia alapú programcsomagokat befogadni és alkalmazni kívánó integráló/inkluzív intézmények számára. amelyet együtt végzünk ennek a könyvnek a lapjain. ossza meg tudását. Eszközünk. Kedves Pedagógus! Annak érdekében. az újra való nyitottság jellemezzen bennünket. a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttnevelésére. igen. hogy a sikerekre koncentrálnánk? Jó ez? Azt gondoljuk. A fejlesztéshez pedig csakis a pontos helyzetelemzés. Feladatunk új útvonalakat kínálni a differenciált igények kielégítésére. Ez határozottan jó érzés – pedagógusnak. és örömet is okozzon. kínáljuk lehetőségként ezt a könyvet. Célunk az intézmény és az Ön meglévő tudásának aktivizálása és beillesztése az új keretekbe. a helyes „diagnózis” segíthet hozzá bennünket. hogy a tanulási erőfeszítés Önnek és tanítványainak kevesebb bizonytalansággal és több sikerrel járjon. akkor kérjenek szakértői segítséget! Miért kompetencia? Ebben a témában kompetensnek érzem magam! Meg tudom csinálni! – halljuk a környezetünkben. a minőségi változást eredményező intézményi innovációk serkentése-megvalósítása. és mondjuk-érezzük mi is gyakran a fenti mondatokat. 20 . segíteni a kompetencia alapú fejlesztés alkalmazásának intézményi gyakorlattá válását. keressék a megoldásokat együtt! Ha nem megy. rész Adaptációs dialógus Egész eddigi tevékenységünk azt célozta. hogy derűs együttműködésben. tanítványnak egyaránt. a fejlesztés a feladata és az értelme. de gondjait is munkatársaival. Minden egyes olyan tevékenységnek.1. Ezért Ön jogosan teheti fel a kérdést: miért kezdjük a problémák felsorolásával – ahelyett.

jogosultságot és szakértelmet jelent. Több körülírás. ábra A kompetencia fogalmának néhány értelmezése Forrás Idegen szavak és kifejezések szótára Pedagógiai lexikon Értelmezés latin eredetű szó. képességek. fejezet A kompetencia A fejezetben megismerjük a kompetencia definícióit. A fogalmat különböző tudományágak képviselői értelmezték saját szemszögükből. pontos definíció még nem született. Kitérünk a transzferábilitás és a többfunkciós szerep részletezésére. amit meg kell tölteni.2. Kedves Pedagógus! tekintsük át a leginkább használatos. magyarázat ismert. 2000. Alkalmasság. A kompetencia meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság (Nagy.” A fejezetet írta: Földiné Koczor Tünde A kompetencia értelmezése A kompetencia fogalmának értelmezésében a pedagógiát és a pszichológiát hívjuk segítségül – miközben nem hagyjuk figyelmen kívül a munkaerőpiac elvárásait sem. hogy miért került a gondolkodás – és az iskolai élet – középpontjába a kompetencia alapú fejlesztés.). hivatkozott értelmezéseket! 2. és rávilágítunk arra. ügyesség. de fontos szerepet játszanak benne a motivációs elemek. Nagy József 2 . de általánosan elfogadott. és értelmet nyer Szent-Györgyi Albert mondása: „A gyerek feje nem edény. illetékességet. amit lángra kell lobbantani. „alapvetően értelmi jellegű (kognitív alapú) tulajdonság. hanem fáklya. egyéb emocionális tényezők”.

A második értelmezés az ember által elvégezhető tevékenységekhez.” Ebben a tekintetben a kompetencia az értékes. és – azokat komponensrendszerekként értelmezve – komplex képességek. kognitív. megoldható feladatokhoz köti a kompetenciákat (valaki kompetens valamilyen tevékenységgel összefüggésben. attitűd. amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz. be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. az érzelmek. ha képes megoldani az ahhoz a tevékenységhez tartozó szokásos feladatokat). amely által a személy képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. szociális és speciális kompetenciák) jelöli meg. Directorate. Hasonlóan ahhoz. A European Reference Framework. Key Competences for Lifelong Learning.1. képességek. képességek) rendszerének leglényegesebb. mindig feltételezve mögöttük egy tudásrendszert is. készségek. 2 2 European Commission. 2006. Elemei: ismeret. amely a személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat (személyes. A Nemzeti alaptanterv ezekre tételesen épít. A döntést szolgáló motívumok. General for Education and Culture (2004). hogy személyisékulcskompetencia gét kiteljesíthesse és fejleszthesse. ahogy az anyanyelvet megtanuljuk. az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó. Working Group B „Key competences”. készségek és attitűdök transzferábilis.Az ismeretek. hasznosítható tudás egyik kategóriája (Csapó. készségek és rutinok hierarchikusan felépített rendszerét használja. magatartási és viselkedési jegyek összessége. rész Adaptációs dialógus Forrás Kardos lídia Értelmezés Azon elvárható ismeretek. A tantervben e kompetenciák. 22 . az Európai referencia Keret. A kompetencia alapú tanterv hátterében egy olyan személyiségelmélet húzódik. 2004. A kompetencia fogalma a kognitív pedagógiai szakirodalomban a következőképpen jelenik meg: a kompetencia a „tudásnak arra a formájára utal. majd végtelenül sokféle gondolat megfogalmazására alkalmazzuk. képességek és készségek kapnak szerepet. tevékenységek.). érvényes. alapvető elemei. képességek.). amelynek elsajátítása természetes közegben. Kulcskompetencia – Nemzeti A modern. a viselkedést lehetővé tevő képességek összefüggő rendszere (Kardos. készség. megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák (tudások. Implementation of ‘Education and Training 2010’ Work programme. Csapó Benő Első értelmezésben a kompetencia alapúság a tanterv taxonómiáját meghatározó szakmai elkötelezettséget jelenti. erős gazdasági versenyre. politikai demokráalaptanterv ciára. és így alkalmazása is természetes könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg. tudás alapú. továbbá fejlesztési feladatok. életszerű tapasztalatok révén történik. többfunkciós egyrendszerben2 definiált nyolc sége.

a tudás: információk. ha az egyes tagállamok oktatási rendszerei korszerűsödnek. fejezet A kompetencia Az EGyÉN szINtJÉN lÉVő KoMPEtENCIÁK ÖsszEtEVőI – Ismeretek. A (kulcs)kompetenciával foglalkozó szakirodalomban alapvetően kétféle megközelítéssel találkozunk: 1. – Önértékelés. hogy a közoktatási rendszer minél eredményesebben készítse fel a társadalom tagjait a sikeres felnőtt lét szerepeire. ha az iskola – erre tudatosan fókuszálva – kialakítja azokat a kulcskompetenciákat. és jobban illeszkednek a munkaerő-piaci elvárásokhoz. a társadalmi igényekhez. 2. jártasságok: a feladatok teljesítésének képességét adják. 23 . szociális szerepek: olyan attitűdök. – Személyiségvonások: pszichikai. siker stb. amelyekkel kapcsolatban korábban konszenzus alakult ki. hogy a versenyképesség fenntartása és növelése csak akkor lehetséges. összeérnek. amelyek irányítják a viselkedést. mivel mindkét megközelítés művelői azt szorgalmazzák. Kulcskompetenciák Kedves Pedagógus! Az Európai Unió szándéka nagyon világos. a karakter.). Ezt csak úgy lehet megvalósítani. amelyeket az egyén fontosnak ítél (pl. amelyek a munkaadók számára fontos és az iskolában kialakítandó (kulcs)kompetenciákat tartalmazzák.2. értékek. a hasznosság oldaláról közelít. karrier. amelyekkel az egyén rendelkezik. A pragmatikus megközelítés célja olyan kompetencialisták összeállítása. – Készségek. A két gondolat nem teljesen különböző. Jól látszik. az egyik a társadalmi szükségletek. fizikai jellemzők. – Motivációk: azon tényezők. Összefoglalva A kompetencia alapú képzés az előre meghatározott kompetenciák megszerzésére irányul. a másik a személyiség tudatos fejlesztéséből indul ki.

nyitottságot. A célok megvalósításának egyik eszköze a kompetenciafejlesztés. 7 vállalkozói képességek. hogy képzettségének. legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává kívánja fejleszteni. 5. 6. 4. amelyekre minden embernek szüksége van a személyes fejlődése és a sikeres munkavállalása érdekében. attitűdök és adottságok készletét jelentik. A boldogság. képességeinek megfelelő munkát találjon (humán tőke megszerzése). 2. képességek. Jelentőségük azonban sokkal tágabban értelmezendő: a sikeres önmegvalósítást támogató készségek. Összegezve: a kulcskompetenciák azon legfontosabb képességek összességét jelentik. Ennek érdekében sajátos célokat fogalmazott meg az oktatás számára is. 24 . de tanulást. valamint természettudományos és technikai kompetenciák. személyközi és állampolgári kompetenciák (interperszonális. amelynek részeként lényeges feladat a kulcskompetenciák azonosítása és fejlesztési lehetőségük megtalálása. képes az élethosszig tartó tanulásra és arra. 3. Az Európa Tanács 2000 márciusában elfogadott lisszaboni határozata 2010-ig Európát a világ legversenyképesebb. kulturális tudatosság. hogy az egyéni célkitűzései elérésére törekedjen (kulturális tőke megszerzése). matematikai műveltség. . szociális és állampolgári kompetenciák). mert ezek a tudás alapú társadalomban és a gazdaságban való érvényesüléshez nélkülözhetetlenek. anyanyelvi kommunikáció. idegen nyelvi kommunikáció. aktív állampolgárként tud részt venni a társadalom életében (társadalmi tőke megszerzése). 2. képessé válik arra. interkulturális.1. A kulcskompetenciák birtokában az egyén 1. érdeklődő hozzáállást is magukban foglalnak. A kulcskompetencia fogalmának értelmezésében három szempontot feltétlenül érdemes figyelembe venni. 8. tanulási kompetencia (a tanulás megtanulása). A kulcskompetenciáknak ki kell alakulni a kötelező oktatás végére. Fejlesztését a társadalom – az életben való boldogulás érdekében – elvárja az iskolától. Az azonosított kulcskompetenciák: 1. rész Adaptációs dialógus A kulcskompetenciák elsősorban a munkaerő-piaci elvárások kapcsán merülnek fel. 3. a kiegyensúlyozottság elérése a kulcskompetenciák megléte nélkül elképzelhetetlen. információs és kommunikációs technológia (digitális kompetencia).

amit szeretni fog. • az idegen nyelvi (angol. fejezet A kompetencia AMIÉrt Az IsKolÁN A VIlÁG szEME… A kulcskompetenciákkal elsősorban az iskolának kell felvérteznie a fiatalokat. illetve kulcskompetenciákat tantárgyaktól független fejlesztési feladatként – keresztkompetenciaként – kell felfogni. A jelzett képességeket.2. – valamint az EU támogatási politikájában kiemelt célként megjelenő. hogy képes megbirkózni azzal a problémával. illetve magyar mint idegen nyelv). német. • a matematikai. illetve az • életpálya-építési kompetenciák területét. hogy felébredjen a tudásvágya. amely előtte áll. • az informatikai és médiahasználati (IKT) kompetenciát. megtanulja szeretni. kezelni. és megtalálja azt a munkát. 3 25 . meg tudja oldani a jelentkező feladatokat és képes helytállni Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3. amit csinál. de kialakításuk nem köthető konkrét tantárgyakhoz.1 intézkedés: Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésének támogatása. hogy az ember megtanuljon tanulni. életviteli és környezeti kompetenciákat. szintén kulcsfontosságú • szociális. A fejlesztés hat kiemelt kompetenciaterületet érintett: – az eszköz jellegű kompetenciák közül • a szövegértési-szövegalkotási. megismerje a jól végzett munka örömét.” (Szent-Györgyi Albert) Mindenki szeretné érezni. megízlelje az alkotás izgalmát. francia. Ezt célozza az uniós támogatással megvalósuló hazai fejlesztés3 is: a központi programban – az óvodákban és iskolákban felhasználható – oktatási programcsomagok kidolgozására került sor. Mit jelent a mindennapi munkánkban a kompetenciafejlesztés? „Az iskola arra való.

harmonizálás. akkor a pedagógus és a diák között nem lehet kölcsönös.1. hogy sikereket elérve. értenek meg dolgokat. Nyilvánvaló. A gyerekek nagyon különböző sebességgel reagálnak. mert azt sugallja. Hogyan fejleszti egy felelősen gondolkodó iskola a lehető legtöbb tanulójának tanulását? Elvben három orientáció lehetséges: korrekció. A címke semmilyen célt nem szolgál. mint a versenyló – belepusztul.). Nagyban segíti a kompetencia érzésének megerősödését a gyerekekben az. – A korrekció és a felzárkóztatás „gyógyító” jellegű – alapvetően a gyereket akarják alkalmassá tenni az iskolára. mindegyikük más tulajdonságokkal. ha megtapasztalhatja a kompetencia érzését. hogy egyenrangú felekként érintkezhessenek egymással. alkalmazkodnak. hogy nem tehetünk semmit. adottságokkal rendelkezik. És ha a versenylónak nem engedjük meg. olvasnak. a tanuló pedig a segítségre szoruló betegét. A kialakuló kapcsolat könynyen sérülhet már a nevelési-oktatási folyamat elején. rész Adaptációs dialógus az adott szituációban. Ha a pedagógus és az iskola átveszi és ráilleszti a diákra a pszichológiai címkéket (hiperaktív. örömmel járjon a saját lakókörzetében élő többi gyerekkel együtt iskolába. Így a probléma újabb megerősítést kap. hogy a gyerekek különbözőek. A pedagógus a segítő. írnak. ahol cél a problematikus tanítási helyzetek megelőzése azzal. hogy olyan tanítási szituációt teremtünk. Azaz mindenki szereti magát kompetensnek érezni. a helyzeten csak ront. A KoMPEtENs tANUló Minden gyereknek joga van ahhoz. hogy a gyerekek számára lehetővé tegyük a kompetenciaérzés megtapasztalását a tanulási folyamatban – ennek birtokában könnyebben eljuthatnak más területeken is a kompetencia érzéséig. beszélnek. Nem mindenki egyforma gyors. hogy úgy fusson. „Ha a teknősbékát arra kényszerítjük. A tanuló csak akkor lesz a tanulásban motivált. gondozó szerepét ölti magára. autista. Az iskolai munkában elsődlegesen az a feladatunk. hogy gyorsabban haladjon. felzárkóztatás. amelyben a gyerek önmaga lehet. problémás stb. mint a teknős – ebbe a versenyló pusztul bele” – mondta Selye János. – A harmonizálás megelőző jellegű. az állapoton nem tud javítani. ha 26 . A KoMPEtENs PEDAGóGUs A pedagógus és a tanuló között kölcsönös kapcsolatnak kell kialakulni. partneri kapcsolat.

amely bőségesen kínál számára tanulási lehetőségeket. hogy a munkájuk során szabad tévedni. intelligencia. jó?” – mondják a tanulók. fejezet A kompetencia ezt az egyszerű tényt jobban figyelembe vesszük. hogyan lehetne többet kihozni magából. Azok a tanulók. elbizonytalanítják a pedagógust. ha az embernek gyorsabban kell a feladatát elvégezni annál. amelyben mindenkit elfogadnak olyannak. hibákat követ el. az ember dadog. Mi pedig fogadjuk el őket. A lényeg. Azok a gyerekek. akik megtapasztalhatták. hiányosságaival együtt. A legtöbb gyerek ingergazdag környezetben nő fel. Úgy érzik. próbálnak alkudozni. mert kudarcosan nem lehet tanítani). ritkábban dicséri őket. a gyerek nem képes többre. A gyermekeknél ez még inkább így van. amit a pedagógus gondol. a feladatokat megkerülni. Nem tudja. egyre több mindenre lesznek képesek: rájönnek. mint amit bír. Ha a pedagógus meg akar szabadulni a sikertelenség érzésétől (márpedig meg akar. érdeklődés és adottság különbségeit természetesnek tekintjük. amennyire szükségük van. hogy mindenki legyen önmaga: hibáival. Kedves Pedagógus! Ha a tanulási és munkatempó. A képességek nagy részét a gyerekek nem az iskolában sajátítják el. hogy legközelebb is sikerrel járnak majd. ami. Erre kitűnő lehetőséget teremt a differenciálás. Az eredmény nyilvánvaló: az elbátortalanodott tanuló azt teszi. A magyarázat nagyon egyszerű: ha a diáknak nincs önbizalma. elhiszik. akkor gyakran meggyőzi magát. halogatni. amilyen. kevesebb időt ad nekik a válaszadásra. Nagyon fárasztó az. hogy semmit sem tehet. „Nem akarok társasozni!” „Most nincs kedvem fogócskát játszani!” „Majd később olvassunk. A gyerek szinte mindenre (saját korlátain túl is) képes akar lenni. gyakran bele sem kezd a munkába vagy játékba. emiatt a tanulás folyamatában kompetensnek érzik magukat. kialakíthatunk egy olyan környezetet.2. Öntudatlanul is ritkábban adja meg a szót ezeknek a tanulóknak. akik hagyományos keretek között nem tudnak lépést tartani a többiekkel. Fontos. és értékelik azért. a helyzetüket és társaikat. ha alkalmazkodunk ezekhez a különbségekhez. a gyerek lemaradásának oka máshol keresendő. hogy értenek valamihez. A tanítás akkor lesz jó. Igyekezzünk annyi időt adni a tanulóknak. hogy a sokféle tevékenység hatására tudásuk növekszik. ha ezeket a lehetősége- 27 . A kialakult helyzetben a pedagógus és a tanuló egyaránt rosszul érzi magát. hogy a diákok fogadják el önmagukat. Ilyenkor jelentkeznek a hibák: az írás olvashatatlanná válik. rosszul olvas el szavakat. hogy a sikereket ők maguk érték el. Megtapasztalják a tanulói kompetencia érzését. Az ember állandóan képességei fejlesztésére törekszik.

a gyereket saját magához mérjük a tanulási folyamatban. Kedves Pedagógus! Mi segíthet kialakítani a diákban a kompetencia érzését? Kínálatunk a következő. hogy az az osztály minden tagjának megfelelhessen! – Dolgozzunk az egész osztállyal. A kapcsolat – Helyezzünk megfelelő hangsúlyt az interakciókra! – A „személyek” szintjén történő kapcsolatnak a kölcsönös tisztelet és a bizalom legyen az alapja! – Szorgalmazzuk az aktív párbeszédet! – Vegyük figyelembe a gyerekek kívánságait és érdeklődési körét! – Éreztessük. hogy hallani akarjuk a véleményüket! – Érzékeltessük a gyerekekkel. a támogató tanulási környezetet kialakítjuk az iskola tanulási folyamatában (ezzel részletesen foglalkozik majd a 8. fogadjuk el a természetes különbségeket! – Adjunk időt a gondolkodásra. hogy az órával kapcsolatban elismerést vagy kritikát fejezzenek ki! – A tanítás legyen interaktív! Lehessen mindenki önmaga! – Mindenkit tekintsünk önmagának. elmélkedésre! – Adjunk szabad mozgásteret! – Építsünk be különböző szinteket a tanításba. vegyük figyelembe a különböző munkastílusokat és vérmérsékleteket! 28 . és alkalmazkodjunk az egyes tanuló igényeihez is! – A munka és tanulás ütemét igazítsuk az egyénekhez. hogy nagyon fontosnak tartjuk a közös munkát és egymás segítését! – Ösztönözzük a gyerekeket arra. fejezet: A tanulási környezet). ne címkézzünk. rész Adaptációs dialógus ket. interaktívan kis csoporttal.1.

hogy mindenki hallja. hanem a körülményekkel számoló nevelési terv. Ehhez jó módszer az iskolán kívüli környezet lehetőségeinek bevitele az iskolába. hogy a gyerekeket képességeik. az értékelésnek.2. önbecsülését! – Dicsérjünk nyilvánosan. ismereteik bővítésére készteti. önbecsülés – Erősítsük a diákok önbizalmát. – Építsünk a már meglévő tudásukra! – Kérdezzünk rá a gyerekek gondolatmenetére! – Adjunk lehetőséget a gyerekeknek arra. A KoMPEtENCIAFEJlEsztÉs Az INtÉzMÉNyI GyAKorlAtBAN „Nem a tanterv kormányozza az iskolát. mindig csak az érintettel közöljük! Iskolán kívüli környezet – A tanítás attól lesz művészet. az osztályszervezésnek.” (Kiss Árpád) Hol jelenik meg a kompetencia alapú szemlélet az iskolák alapdokumentumai között? A kérdés megválaszolásához tekintsük át a következô oldalon szereplô összehasonlító táblázatot! 29 . de a hibákat ne nyilvánosan javítsuk. Ezekről részletesen a későbbi fejezetekben lesz szó. de ezek mindig legyenek összhangban a gyerekek képességeivel és adottságaival! – Az elvárásainkat tegyük egyértelművé a gyerekek előtt! A tanulói kompetencia kialakításában fontos szerepe van a módszereknek. hogy saját tapasztalataikra építhessenek! Elvárás – Legyenek komoly elvárásaink. fejezet A kompetencia Önbizalom.

feltételezve. Ha a kiindulás más. A kompetencia alapú programcsomagok bevezetésekor a tanítási-tanulási folyamat során alapvető feladat a kompetenciák fejlesztése. 30 . Az Irodalomban további olvasnivalót ajánlunk érdeklődésének kielégítéséhez. hogy azok hozzájáruljanak a kompetenciák fejlesztéséhez. eszközök. az alapelvek. hogy a különbségek alapvetőek. a témával kapcsolatban érdekes kiegészítő elemzéseket. akkor minden megváltozik A hagyományos tanterv az elsajátítandó ismeretanyagból indul ki. táblázat A hagyományos és a kompetencia alapú program néhány jellemzője Hagyományos program Mire alapoz? a tartalomra Célkitűzései általánosak Mi áll a középpontban? a tanítás Milyen orientációjú? elméletorientált Milyen haladásra készül? csoportos Mire tervez? időegységre Értékelése általános szempontú teljesítmény szempontú teljesítményre egyéni gyakorlatorientált a tanulás specifikusak a kompetenciára Kompetencia alapú program Jól látszik. A hagyományos nevelési program változtatásra szorul. eljárások tekintetében egyértelműen tükröznie kell a korszerű szemléletet. Kedves Pedagógus! Amennyiben a fejezet felkeltette az érdeklődését. feladatok. erre alapozva kell a hatalmas tudásanyagból az elsajátítandó ismeretanyagot és az elsajátítandó tevékenységeket kiválasztani úgy.1. hogy annak elsajátítása a személyiség fejlődését eredményezi. rész Adaptációs dialógus 1. célok. Ebből kiindulva. történeti áttekintést talál a Függelékben.

és tanulói csoportban vannak eltérő teljesítményt mutató gyermekek – pozitív és negatív irányban egyaránt. pedagógiai kollégái. hogy némelyik gyermek figyelmét a szeretett játék is csak rövid időre köti le.3. esetleg mozgásos ügyetlenségük tűnik fel. a fejlesztőpedagógus. hallanak vagy nem tudnak megszámolni két gesztenyét. A fejezetet írta: Vargáné Mező Lilla Együttműködés nélkül nem megy Kedves Pedagógus! Önnek. akadnak. a szakértői bizottság tagja. Az együttnevelésben domináns szerepet kap az együttműködés. kulcsszerepével a pedagógiai munkában. azok hátterérôl és a fejlesztés lehetôségeirôl. keresve az együttnevelés során alakuló szakmaközi együttműködés útjait. s ezzel zavarják a csoport életét. 31 . vizsgálatok és fejlesztő eljárások bemutatásával. fejlődési módja. Vannak gyerekek. Már az óvodában észrevehető. A fejezet kitér a szakmaközi együttműködés szükségességére az együttnevelésben. Általában gondot okoznak azok. A pedagógiai segítségnyújtás lehetőségeit és módját megismerve tudatosabban és hatékonyabban tudja napi pedagógiai munkájában hasznosítani ezek elemeit. alkalmazásának lehetőségeivel a pedagógiai gyakorlatban. akiknek viselkedése. akik rosszul látnak. Olvashatunk a tanulási zavarokról. az iskolapszichológus. a legismertebb nézetek. akiknek rajzát az óvónő sosem tudja megdicsérni. illetve az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGyMI) gyógypedagógusa. a befogadó pedagógusnak a téma áttekintéséhez szeretnénk segítséget nyújtani a fogalmak tisztázásával. Együttműködő partnere lehet a szülő. Minden gyermek. a nevelési tanácsadó munkatársa. üteme lényegesen eltér a többiekétől. másoknak a beszéddel van gondja. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A fejezetben megismerkedünk a diagnosztika alapfogalmaival.

mert a probléma azonosítása. gyakoroltat – gyakran eredménytelenül. írás elsajátításával. a tanárnak? Az. Jó lenne. A problémás gyerekek sokfélék. Nem érti. Néhány továbbképzés sem oldja ezeket a feszültségeket. tanulási nehézségek okaival. Többnyire az olvasás. célszerű vizsgálati metódusokat és terápiás eljárásokat dolgoztak ki. A gondot leginkább azok a tanulók okozzák. Halmozódásuk következtében a gyerekek egyre több kudarcot élnek meg. Segíteni is szeretne. Szenved a család és nyugtalan a pedagógus is. hogyan. Felismerésük. akik laikus szemmel is látható módon nem mozgáskorlátozottak. melyek ezeknek a tanulási nehézségeknek a gyanújelei. és intelligenciájuk is átlagosnak mondható – mégis tanulási nehézségeik vannak. hogy csak egy-egy képesség vagy részképesség területén mutatkozik eltérés. Van. illetve hova fordulhat segítségért. gyökereinek feltárása és a megoldás nem egyedül a tanítóra. A tanulási zavarok.1. a matematikatanulással küszködnek vagy figyelemzavar jellemzi őket. de nem tudja. a megjelenési és határterületi problémákkal az utóbbi húsz évben számos vizsgálat foglalkozott. a sorozatos sikertelenségek megkeserítik tanulóéveiket. a megfelelő terápiás javaslat megtalálása szakmai együttműködések során valósul meg – egyszeri vizsgálat nem elegendő hozzá. akinek sérültsége szemmel látható. hogy az általában jól bevált módszerek néhány tanuló esetében miért mondanak csődöt. a tanító idejekorán tudná. Ezek hatására csökken önbizalmuk. nem érzékszervi fogyatékosok. tanárra vár – szakmaközi együttműködést igényel. Mi okoz gondot a tanítónak. a diagnózis felállítása. Amikor a korrepetálás nem használ A jó szándékú pedagógus segít – korrepetál. amikor munkája eredménytelenségével szembesül. és mit tehet megelőzésükre. ha az óvónő. számos kutatást publikáltak Magyarországon és külföldön is. azonosításuk. A tanulási problémák sokfélék. mert olyan problémával találja magát szemben. de gyakran előfordul. 32 . rész Adaptációs dialógus Ezek a problémák később sem szűnnek meg. a fejlesztés lehetőségeinek megtalálása. amelyre nem készítették fel. Az óvodában tapasztalt „furcsaságok” vagy eltérések az iskolai évek alatt tanulásban jelentkező nehézségekhez vezethetnek.

Az – elkülönítetten működő – gyógypedagógiai intézményhálózat kialakulásának mozgatóerői szociális. Ennek egy általánosan alkalmazott algoritmusa. az orvostudomány területén használatos kifejezés.3. A szakértői bizottságok vizsgáló teamjében napjainkban is kötelezően részt vesz orvos munkatárs. pontosítására vonatkozik (a szóhasználat szerint „defektológia” a gyógypedagógia elnevezése). 2. szociológiai). hogy a fogyatékos tanulók nevelését-oktatását a defektus oldaláról közelítik meg. azonosítása. és a gyógypedagógus szerepe kizárólagos. Az ilyen pedagógiai modellekben mindenütt speciális tanterveket használnak. gyógyítva nevelés is. kórisme. és a szegregációt. a kísérleti pszichológiára és a gyermektanulmányozásra építették munkásságukat. a diagnózis felállítása. Az Orvosi szótár hasonlóan fogalmaz. A fogalom a pedagógia szakterületére a gyógypedagógia révén került. amelynek elsődleges feladata – sajnálatos módon – a szelekció szolgálata volt. amikor nemcsak a tipizálás alapult kizárólag orvosi-biológiai szempontokon. század elején az orvostudományra. A diagnosztika a betegségek felismerésének tudománya és gyakorlata. a gyermekben van a hiba. diagnosztikának tekinti a betegség felismerésének és megállapításának tudományát. pedagógiai. de a gyógypedagógiai intézményekben megvalósuló nevelés. Hogyan változott a fogyatékosság értelmezése? Az orvosi-pszichológiai megközelítéstől a pedagógiaitársadalmi megközelítés felé A magyarországi gyógypedagógia tudományos megalapozói a 20. Ez a múlt század végéig az akkori szocialista országokban mindenütt így volt. 33 . úgynevezett komplex gyógypedagógiai tipológiaalkotás. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A pedagógiai diagnózis A bevezetőből is kitűnik. Az erre épülő pedagógia a károsodásra összpontosít. A latin és görög eredetű diagnózis szó elsősorban az egészségügy. utalva ennek a szakterületnek eleinte az orvostudománnyal a mainál szorosabb kapcsolatára. ezért a diagnózis elsősorban a deficitek megállapítására. az elkülönített kezelést preferálja. hogy 1. A későbbiekben ezt váltotta fel a sok szempontú (orvosi. hogy a tanulási nehézségek kezelésének kulcskérdése a probléma felismerése. Egyértelmű a törekvés a „címke” meghatározására. A korszak jellemzője. Jelentése: kórmeghatározás. gazdasági. pszichológiai. pedagógiai oldalról is megjelentek.

hiszen ezek az intézmények általában a lakóhelytől távol lévén. A gyógypedagógiai iskolákba javasoltak köre egyre körülírtabb. így bővülnek a képzési formák között a választási lehetőségek a sajátos nevelési igényű tanulók számára is (KőpataKi. azokra korlátozódik. Ma már az jellemzi a közoktatást. magyar megfelelője ennek fordítása. A gyűjtőfogalmakhoz nagyon gazdag tipológiarendszer és definíciókészlet társul. hogy a legtöbb területen működnek együttnevelő (befogadó) intézmények. 4 OECD: Organisation of Economic Cooperation and Development – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. A tipológiák egyre differenciáltabbak lettek. kollégiumi ellátás igénybevételét tették szükségessé. Célként megjelenik az integráció.). amelynek elérését az intézményfenntartók finanszírozására vonatkozó szabályozás is segíti. mindegyikben a fő. 2005. hívei az orvosi kategóriák. defektus = fogyatékos.). és nem a csoportok és típusok szerinti osztályozás és címkézés. orvosi szempontból történt a fogyatékossági kategóriák kialakítása. Az iskoláztatás szempontjából fontos – EU-konform – új. Az eredeti kifejezés. a közoktatási törvény (Kt. Hazánkban ez volt a jellemző egészen 2003-ig.1. illetve a gyermekek különböző standard csoportokba sorolása. Napjainkban az orvosi/biológiai megközelítéssel szemben erősödik a nevelési/társadalmi megközelítés. Az elkülönített iskoláztatás preferálódik. akiknek fejlődésmenete valamilyen káros hatásra fellépő állapot következtében tartósan megsérült. 1981. 34 . a biológiai kritériumok alkalmazását látják célravezetőnek. rész Adaptációs dialógus A gyógypedagógiai intézményrendszer kialakulásának következménye lett a tartós elzárás a társadalomtól. Ezt szakmailag megalapozta az a tény. a TIPolÓGIÁk Általánosan jellemző. Eleinte az „abnormálisok” és betegségben szenvedők számára alakultak iskolák. A szóhasználat a következő: anomália = fejlődésmenetében sérült.) módosításáig. amikor a törvényben a fogyatékos megnevezést felváltotta a sajátos nevelési igényű elnevezés. nemritkán a családtól is. A mai felfogásban a diagnosztizáló és értékelő folyamatoknak az egyes egyének nevelési szükségletének megállapítása a feladata. a special educational needs (sEN) az oECD4-től származik. hogy orvostudományi alapon. A nemzetközi gyakorlatban jelentkező együttnevelési irányzat hatására az 1980-as évektől kezdődően egyre erősödött az integrációs törekvés hazánkban is. tanuló (sNI) fogalom. átfogó kifejezés a sajátos nevelési igényű gyermek. hogy a külön intézményrendszerben megvalósuló nevelésnek-oktatásnak – az iskolán túli társadalmi beilleszkedés tekintetében – komoly hátrányai is mutatkoztak.és alcsoportok és típusok széles skálájával (GordoSné.

az visszavezethetô-e organikus okokra vagy sem.” (Forrás: OKM tanévkezdô kiadvány. követôen 2008. Az új rendszer mûködésérôl e könyv nyomdába adásakor még nincsenek tapasztalataink – a szerk. b) a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra vissza nem vezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. tanuló a felülvizsgálatot követôen kikerül-e a sajátos nevelési igényûek körébôl. valamint a gyermek fejlesztô foglalkoztatása a pedagógus és a szülô bevonásával”. könyvünk kéziratának lezárta. Függetlenül attól. 2008. tanuló fogalmat.okm. tanulási. a tanuló beilleszkedési.european. kulturális vagy nyelvi jellemző (például kisebbségek vagy bevándorlók).hu) A jogszabály használja a beilleszkedési. magatartási nehézséggel küzd. sajátos nevelési igényű gyermek. E törvény szerint 121. Ennek értelmében az „A” kategóriába tartoznak a szervi rendellenességen alapuló fogyatékosságból. 5 6 35 . több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. autista. a „C” kategóriába pedig az olyan speciális szükségletek. www. A jogszabály elrendelte a – korábbi fogalommal – pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottnak diagnosztizált gyermekek felülvizsgálatát. aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi.gov.3. tanuló. tanulók küzdenek-e a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének tartós és súlyos rendellenességével vagy sem. „A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása. melyek alapja valamilyen társadalmi. évi LXXIX. tanuló: az a gyermek. törvény 2003. március 15-ig kell azoknak a gyermekeknek.agency. a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra visszavezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. augusztus 31-ig a juttatások és a költségvetési támogatások szempontjából e körbe tartozónak kell tekinteni. Magyarországon a közoktatásról szóló 1993. A sajátos nevelési igény meghatározása – különösen annak b) pontja – az elmúlt idôszakban többször is megváltozott. hogy a pszichés fejlôdési zavarai miatt sajátos nevelési igényû gyermek. hogy az említett körbe tartozó gyermekek. hogy a gyermek. tanulási. www. beszédfogyatékos. érzékszervi. értelmi.org 2000 Régebbi elnevezéssel: a pszichés fejlôdés zavara miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. „…a szakértôi és rehabilitációs bizottság azt vizsgálja. akik a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okokra vissza nem vezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. majd ezt . E vizsgálatokat 2007 december 31-ig kell lebonyolítaniuk a szakértôi és rehabilitációs bizottságoknak. évi módosítása vezette be a sajátos nevelési igényű gyermek. Amennyiben igen. nyomdai elôkészítése közben is. ennek alapján szakvélemény készítése. A nevelésüket-oktatásukat végző iskola a helyi tantervét az iskolatípusra kiadott – választható – kerettantervek és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai Special Needs Education. tanulóknak az iratait megküldeni a nevelési tanácsadó részére. tanuló fogalmát. § 29. magatartási nehézséggel küzdô gyermek. a „B” kategóriába a nem szervi rendellenességen alapuló tanulási nehézségekből fakadó szükségletek. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A sAJÁtos NEVElÉsI IGÉNyű GyErMEKEK Az OECD által készített nemzetközi összehasonlító tanulmány5 három nagyobb csoportját különböztette meg a speciális oktatási szükségletnek.

tanuló […] a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás. 36 . Az őket a többi tanulóval együtt nevelő. §-a szerint a beilleszkedési. 8 World Health Organization = Egészségügyi Világszervezet. A WHO8 – többek között magyar – szakértői folyamatosan dolgoznak ezek korszerűsítésén. rész Adaptációs dialógus oktatásának irányelvében7 foglaltak figyelembevételével készíti el. s elsősorban az orvosi/egészségügyi gyakorlat számára készültek. hogy a 2004ben kiadott magyar fordítás már mellőzi a betegség kifejezést. illetve fogadja el. magatartási nehézséggel küzdő gyermek. A BNO-X. osztÁlyozÁsI rENDszErEK Az osztályozási rendszerek rövid áttekintése azért fontos. az óvodai nevelés. Az orvosi szempontú megközelítéstől való elmozdulást jelzi. A törvény 30. Az együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. A szakértők által kidolgozott nemzetközi osztályozási rendszerek a nemzetek fogyatékosságértelmezéseit közelítik.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. 1. mert segít értelmezni a sajátos nevelési igényû tanulók szakvéleményében olvasható kódokat.) 1980 óta használták Magyarországon az akkor még gyógypedagógiai áthelyező bizottságok. oktató iskola a helyi tantervének elkészítésénél a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét is figyelembe veszi. BNO A Betegségek Nemzetközi Osztályozása verzióját (BNO-IX. a 2001-től máig használt változat. az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.1. tanulási. (III. és a „Funkció- 7 2/2005.

– a VII. 37 . amely főcsoportokból és azon belül újabb alfanumerikus alrendszerekből épül fel. – a XVII. a tanuló diagnózisa és besorolási kódja alapján is nyilvánvaló lesz. az V főcsoportban: Mentális és viselkedészavarok (F00–F99). tanuló megkapja azt a többletszolgáltatást. a DSM-IV-TRTM-ben került sor. Gyógypedagógiai. amely biztosítja számára is a társadalmi integrációja eléréséhez szükséges optimális életminőséget. az iskolai teljesítmény specifikus rendellenességei és a kevert specifikus fejlődési zavarok leírásai találhatók.3. Ebben a viselkedés és az érzelmi-hangulati élet zavarai. A már említett BNO-X. gyógypedagógiai segítséget. – pl. pedagógiai diagnosztika. funkcionális akadályozottsággal. fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása” (FNO) kódot is alkalmazza a vizsgálatok során. amikor az Ön iskolájába vagy osztályába sajátos nevelési igényű tanuló érkezik. alfanumerikus kódrendszer. A pedagógiai célú kereső ilyen diagnózisokat és besorolási kritériumokat talál: . főcsoportban: Az idegrendszer betegségei (G00–G99). többletszolgáltatásokra jogosultak körét meg lehessen határozni. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba képesség. hogy milyen gyógypedagógiai segítséggel végezheti sikeresen tanulmányait az integrált oktatás keretei között is. – a VI. főcsoportban: A szem és függelékeinek betegségei (H00–H59). DSM A „mentális és viselkedészavarok” részletező jellemzésére és a kritériumok meghatározására egy másik osztályozási rendszerben. pszichológiai. diagnózis A kutatások. kategóriák felállítására azért van szükség. – a VIII. főcsoportban: A fül és csecsnyúlvány megbetegedései (H60–H95). Így. a tudományos felismerések és a társadalom igényei a diagnosztika fejlődését eredményezik. illetve képességzavarral küzdő gyermek. főcsoportban: Veleszületett rendellenességek. deformitások és chromosoma abnormitások (Q100–Q99). hogy a külön megsegítésre. hogy minden. A cél az. A vizsgálatokra.

– a nevelés-oktatás folyamata szempontjából releváns pedagógiai diagnosztika. a személyiség sokirányú megismerését különböző standardizált eljárások bevonásával segítő gyógypedagógiai pszichodiagnosztika.vagy mozgásfogyatékosok) speciális diagnosztikája. beszéd. differenciál-. század elején nemzetközileg is számon tartott magyar Ranschburg-féle gyógypedagógiai pszichodiagnosztika napjainkig folyamatosan differenciálódott. eljárásait és eredményeit. fejlesztési diagnosztika stb. oktatási.és viselkedésproblémákkal küzdők (nehezen nevelhetők és inadaptáltak) 38 . például: – egy populáció (például értelmi. például tanulásdiagnosztika. nyomán) A DIAGNosztIzÁlÁs CÉlJA A fejlesztési.” (Gerebenné. nevelési. terápiás és rehabilitációs tevékenységének hatékonysága érdekében a gyógypedagógia komplex módon alkalmazza a státus-. egyes funkciók. – életkor-specifikus (például a korai életkori) kérdéseket tárgyaló gyógypedagógiai diagnosztika. folyamat-. 2004. – a pszichikai képességek. A fogyatékossági kategóriák jelölésére elfogadott kifejezések – Autizmus – Beszédfogyatékosság – Értelmi fogyatékosság – Hallássérült – Látássérült – Mozgáskorlátozott – Teljesítmény. rész Adaptációs dialógus „A 20.1. ennek nyomán a specialisták számára sokféle lehetőség áll rendelkezésre. – bizonyos gyógypedagógiai (például logopédiai) tevékenységhez kapcsolódó diagnosztika.és viselkedésproblémák – teljesítmény.

végső soron a tanulási nehézséget mutató tanulók hatékony oktatásának. A DSM-IV-TRTM osztályozási rendszer leírásaiban az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességei (F81) közül idézzük példaként a diszlexia kritériumait: „– F81. azok kritériumairól. Társuló emocionális és viselkedészavarok gyakoriak az iskoláskorban.0 Meghatározott olvasási zavar (diszlexia) Az olvasási készség fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása nem írható kizárólag a látásélesség. hogy az olvasásban javulás tapasztalható. olvasásértési készség elsajátítása mind sérült. de tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek. Helyesírási nehézségek gyakran társulnak meghatározott olvasási zavarral. Az olvasáshoz szükséges részfeladatok: szófelismerés. a képességvizsgálatok. Az oktatásügy megoldatlan problémái a pszichológiai és a pedagógiai kutatások és gyakorlat fejlesztését sürgetik. Az információk hasznosak lehetnek a további munkájához. Az utóbbi évtizedekben lényegesen megnőtt a nem fogyatékos. fejezet Kedves Pedagógus! Betekintés a diagnosztikai eljárásokba Amennyiben a témából többet szeretne megtudni.és nyelvfejlődés zavara. 39 . fejlesztés zajlott az iskolaalkalmasság. Az előbbi zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az olvasási jártasságot igénylő mindennapi élettevékenységekre. lényegesen alatta marad a személy biológiai kora. Ha érzékelési deficit van jelen. a gyógypedagógiai ellátást biztosító intézményekről. annak ellenére. orális olvasási készség. – Olvasási zavar Az olvasási teljesítmény. tanulók száma. az Irodalomban ajánlott művekben a betegségek nemzetközi osztályozása alapján részletes leírások találhatók a fenti diagnózisokról. hatásvizsgálat. az olvasási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét. nevelésének segítése érdekében. ami serdülőkorra megmarad. Az olvasás fejlődési zavarait rendszerint megelőzi a beszéd. Az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg standardizált tesztekkel vizsgálva. a szellemi érettség vagy a nem megfelelő iskoláztatás rovására. Az utóbbi években számos kutatás.3. a képességfejlesztés módszereinek kidolgozása. az ellátás különböző formáiról. a fejlesztésben részesülők képességrendszere változásainak követése terén. mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak.

károsodást állapítja meg.n. hogy a pedagógus. a beteg megtekintése. meghatározott (specifikus) olvasási retardáció. gyógypedagógus a tanítási órán. (R48. Az orvosi diagnózis az organikus sérülést. A pedagógiai diagnosztika pedagógiai jellegű diagnosztizálást jelent. fejlődési diszlexia.m. beállítódása) vizsgálata. célok meghatározásának. Kivéve: alexia k. az „értelmesség” fokára és a fejleszthetőségre vonatkozó megállapításokat fogalmaz meg. röntgen). kikérdezések. tanulási és a családi környezet minőségének feltárása – A tanulást megkönnyítő beavatkozási formák A diagnózis az alapja a kiindulópontok. az alkalmazott módszerek adaptivitása.m. a fejlesztés megtervezésének. fejlődésének értékelése – a gyermek korábbi életszakaszából való orvosi-pszichológiai dokumentumainak ismerete – A tanítási-tanulási eredményesség elemzése – A pedagógus saját magatartásának (attitűd. A PEDAGóGIAI JEllEGű DIAGNosztIzÁlÁs KÉrDÉsKÖrEI – A tanulási képesség állapotának.0). Miben segít a pedagógiai diagnosztika? A pedagógiai diagnosztikai ismeretek hozzájárulnak ahhoz. az iskolai. az emocionális élet zavaraihoz társuló olvasási nehézség (F93–).n. 40 . a laboratóriumi és a műszeres vizsgálatok (EKG. a megfelelő módszerek megválasztásának. tesztek.1. a fejlesztő foglalkozáson. diszlexia k. rész Adaptációs dialógus Idetartozik: »backward reading«. PSzICholÓGIaI éS PeDaGÓGIaI vIzSGÁlaTI mÓDSzerek A pszichológiai diagnosztika a személyiség-összetevőkre. Orvosi diagnosztikai módszer a kikérdezés.0).” orvoSI vIzSGÁlaTI mÓDSzerek A diagnosztika különböző vizsgálati módszerek alkalmazásával állapítja meg a diagnózist. (R48. Módszerei a megfigyelések. a tanulási folyamatban reálisan tudja megállapítani.

szocializáció és szociális tanulás. másrészt ismeretek. kommunikáció és szövegfeldolgozás.) Az eredményes tanuláshoz vezető magatartás kialakításához szükséges a motiváció fejlesztése. tervszerűen. tartósabbá válnak. Odafigyeléssel teheti ezt szakszerűen. és képes legyen mérlegelni saját bánásmódjának és elvárásainak várható hatását (Mesterházi. valamint tapasztalati és értelmező. próbálkozás és problémamegoldás. hierarchizálódnak. a munkamódok és tanulási technikák gyakorlása. játék és szimuláció. a differenciált fejlesztés) – Pszichológiai ismeretek – A pedagógiai pszichológiai diagnosztika alkalmazni tudása (a kapott diagnosztikus információk értelmezésének és értékelésének módszertana) – Ismeretek a tanulási nehézségek lehetséges okairól és ezek értelmezéséről (a belső és külső feltételek és okok hatása a tanulási folyamatokra) (Mesterházi. szándéktalan és szándékos tanulás – fejlesztéséről van szó. az adott tanuló fejlődéséről. teljesítményeinek változását.3. képességek az adott korosztály. Az eredményes pedagógiai diagnózis előfeltételei – Szakmai kompetencia (egyrészt ismeretek az adott szaktárgyban. Az oktatás-nevelés folyamatában minden pedagógus diagnosztizál. viselkedését. A tanulási képességek fejlesztésének lehetősége Olyan képességek – exploráció (felfedezés). fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba értékelni a gyermek fejlettségi állapotát. tudatosan. alkotás és alkotó tanulás. a meglévők átalakulnak. optimalizálódnak. a megfelelő feltételek megteremtése. 1998. fejlesztési lehetőségeiről) – Didaktikai kompetencia (sokoldalú módszertani felkészültség.). reakcióját. amelyeknek köszönhetően új pszichikus rendszerek jönnek létre. 41 . a didaktikai alapok. készségek. 1998.

1. írásés számolászavar – vagyis a diszlexia. hogy a gyakorló pedagógusok sem látják tisztán a kérdést. egyenetlen tanulmányi eredményt. tANUlÁsI zAVAr A tanulási zavar fogalmának értelmezése a szakirodalomban nem egységes. de enyhítésük vagy megszüntetésük érdekében szükség lehet speciális szakember átmeneti vagy tartós beavatkozására is. Legáltalánosabban az olvasás-. A szakirodalom ide sorolja a helytelen tanulási szokások okán bekövetkező lemaradást vagy az átlagosnál lassabb tanulási tempójú tanulók eseteit is. Ezek az okok megszűnésével felszámolhatók. Jelölheti a különböző területeken megmutatkozó gyenge tanulmányi teljesítményt. 42 . A tANUlÁsI NEHÉzsÉG A tanulási nehézség a tanulási problémák legenyhébb formája. Ebbe a csoportba tartozik a bármilyen ok – hiányzás. a diszgráfia és a diszkalkulia – esetén alkalmazzák. A tanulók problémáját érzékelve a tanító vagy a szülő átsegíti a tanulót a – többnyire átmeneti – nehézségen. Ebben az esetben van remény a gyors felzárkózásra. rész Adaptációs dialógus A tANUlóK KÉPEssÉGFEJlEsztÉsÉNEK tErülEtEI – Kognitív képességek – Kommunikációs képességek – Szociális képességek – Motoros képességek – Kreatív képességek – Orientációs képességek A tanulási problémák értelmezése. pszichés problémák – következtében kialakult lemaradás. rendszerezése A tanulási problémák lehetnek átmenetiek vagy tartósak. Így érthető. Szinonimaként napjainkban még a tanulási rendellenesség és a tanulási nehézség kifejezéseket is használják. lehetnek könnyen oldhatóak.

) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelve kiadásáról. valamint megfelelő tanulásszervezési módok alkalmazásával és gyógypedagógus segítő közreműködésével. A tanulásban akadályozottak között vannak azok a sajátos nevelési igényű tanulók. és nem nélkülözheti a gyógypedagógiai megsegítést. hogy számos kérdésnek kell tisztázódnia a tanulási zavarok terén. és előfordulása tekintetében csak bizonytalan becslésekbe lehet bocsátkozni (Gordosné. Magyarországon a globális olvasástanítási módszer elterjedésével az olvasászavar gyakoribbá vált. kiegészítve pedagógiai programját és helyi tantervét. iránymutatásával valósíthatják meg. 1. A diszlexiások nagy része azonban a hagyományos olvasástanítási módszerrel. tanárok az egyéni tanulói igényekhez igazított differenciáló oktatással. 9 2/2005. ha összetett vagy súlyos a probléma. többségi iskolában tanulnak.). Segít ebben a szakvélemény. speciális eszközök. Ez a jelenség azt mutatja. 43 . – javaslatot tesz az iskolában alkalmazott vagy az egységes gyógypedagógiai módszertani központból érkező gyógypedagógus habilitációs. akiknek egy része gyógypedagógiai intézményben. rehabilitációs fejlesztő tevékenységére. és majd 30%-ra nőtt a problémás gyerekek aránya. (III. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba Gyakoriság Az általános iskolai populációban előfordulási aránya nemzetközi számadatok alapján meghaladja a 15%-ot. értelmi vagy más akadályozottságot.3. érzékszervi. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes nevelését. logopédusok segítségével megtanult olvasni. 2004. – amely megállapítja a pedagógusok által gyanított testi. tANUlÁsI AKADÁlyozottsÁG Tanulási akadályozottságról akkor beszélünk. oktatását a tanítók. mások integráltan. tartalmak és követelmények kereteit. Fontos tudni! A többségi iskolákban a Sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelve9 alapján az iskola alakítja ki az egyéni tanulmányi célok.

írási. ez a funkció az általában domináns bal agyféltekéhez kötődik. ezek az esetek is (specifikus) tanulási zavarnak tekinthetők. aki már 1962-ben meghatározta a tanulási zavart. s az ilyen gyermeket nevelő családok. egymás utáni. a mozgászavar és a tanulási zavar rövidítéséből keletkezett. Az írás-olvasás-számolás megköveteli a szekvenciális. sarKady Kamilla és zsoLdos Márta vizsgálataik alapján elkülöníthetőnek tartják az értelmi fogyatékosoknak tanulási zavarokkal is küzdő populációját. A tanulási zavar társuló tünetként megjelenhet enyhe értelmi fogyatékosságnál.1. A „FIMÓTA” a tünetcsoportot körülhatároló szavak: a figyelemzavar. hiperaktivitás) (Dr. közoktatási intézmények is részesülnek a fogyatékos gyermekeket megillető ellátásokból. A tANUlÁsI zAVAroK szINDróMA A tanulási nehézségek új keletű kategória. amely hátterében diszfunkció és/vagy emocionális vagy viselkedési zavar áll. nem honosodott meg a magyar nyelvben. érzelmi kiegyensúlyozatlanság. rész Adaptációs dialógus A tANUlÁsI zAVAr KrItÉrIUMAI – A kognitív funkciók alapján elvárható teljesítmény és a valódi teljesítmény közötti diszkrepancia – A megismerési (kognitív) funkciók rendellenes működése – Sajátos magatartás (pl. DIszlExIÁs tANUlóBól KIVÁló oPErAtőr? A tanulási zavarokat igen gyakran a szokásostól eltérő információfeldolgozási mód okozza. kontrollképtelenség. érzékszervi hiányosság vagy kulturális/oktatási tényezők okozzák. számolási folyamatokban vagy más iskolai tantárgyakban. zavar) kifejezést Samuel KirKtől ered. Szerinte ez olyan elmaradás. ak44 . LászLó Zsuzsa pszichológus mozaikszót alkotott a probléma jelölésére Az örökmozgó gyerek című könyvében. olvasási. Ha valakinek ez a feldolgozási módja gyengébb. lépésről lépésre történő feldolgozást.) A tanulási zavar súlyos formái kimerítik a sajátos nevelési igény kritériumait – így ezek a tanulók is a különleges gondozás körébe tartoznak. Nem értelmi fogyatékosság. A learning disability (tanulási képtelenség. nehézség. érzékszervi sérülésnél és beszédhibáknál. rendellenesség vagy megkésett fejlődés a beszéd. A tanulási zavarok főleg tüneti szinten elkülönítettek.

Az információfelvételért felelős rendszer sérülése speciális funkciókiesésben nyilvánulhat meg (pl.3. Az információ felvételéért felelős rendszereken kívül más rendszerek felelősek az információ feldolgozásáért. a zavarok hátterében minimális organikus sérülés áll. A kifejezés a „pszichogén” 45 . Így a diszlexia tünetegyüttesébe beletartozik az olvasási problémák mellett számos egyéb deficit. hogy a tanulási zavar csak bizonyos oldalról deficit. és éppen olyan kiemelkedő teljesítményekhez vezethet. A tanulási zavarok ily módon csak iskolai teljesítményzavarként jelentkeznek. hogy nemcsak az olvasás tanulása. ezért zavar esetén egyéb készségek is érintettek lehetnek. vizuális információfeldolgozás igen kiváló lehet. Az ilyen gyerekeket a feldolgozási. A tANUlÁsI zAVAroK KUtAtÁsÁt És tErÁPIÁJÁt MEGHAtÁrozó IrÁNyzAtoK A szindróma kutatásában négy fő meghatározó irányvonal figyelhető meg. és amennyiben az iskoláztatáson túljut a tanulási zavart mutató személy. Nyilvánvaló. amely nem vezet általános mentális retardációhoz. a lateralitás zavara és az emlékezet gyengesége. Az olvasáshoz szükséges funkciók nemcsak az olvasásban vesznek részt. számolási nehézség. vizsgálati eredmény. a testséma. hanem más kognitív folyamatokban is. művész válhat belőle. amelyek kialakíthatók. A diszlexia terminus a tanulási zavarok egy jellegzetes tünetén. Gyakran társul a diszlexiához beszédzavar. egyidejű. vizuális agnózia – a látott arcot csak hang alapján képes azonosítani). akit kreatív gondolkodás. az olvasás megtanulásának nehézségén alapul. Neuropszichológiai elméletek Ezen elméletek szerint a probléma oka az agy kisebb-nagyobb károsodása. A legtöbb esetben azonban kiderül. vezérlési és aktivációs képesség hiányosságai jellemzik. fejleszthetők. lépésről lépésre történő analizáló logikai út. a finommotorika gyengesége. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba kor nehézségei lesznek a tanulással. hanem általánosan a tanulás zavart. mint a hagyományos. újszerű látásmód jellemez. hanem csupán szelektív következményekkel jár. kiemelkedő teljesítményekre képes tudós. A német nyelvterületről származó POS (pszicho-organikus szindróma) elnevezést a magyarországi szakirodalom is átvette. A tanulási zavarok közül az olvasási problémák témában született a legtöbb tanulmány. Ezen alapul a gyermekkori funkciózavarok terápiás lehetősége. A jobb agyféltekéhez kapcsolódó egészleges.

mozgásterápiák. és arra is magyarázatot ad. pl. Széles körű kutatásokat kezdett. A szenzomotoros rendszer differenciált fejlesztését célozza és nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre (sedLaK–sindeLar. hogy milyen szinten áll az adott funkció szerveződése életkoronként. 46 . A tesztek láthatóvá teszik magát a szerveződést. játékos fejlesztés. Gyermekek esetében mindig figyelembe kell venni azt is. Programja az óvodai nevelésbe beépíthető mozgásos. A perceptuo-motoros elméletekhez kapcsolódik hazánkban porKoLábné baLoGh Katalinnak a 70-es években a tanulási zavarok korai azonosítását célzó munkája. A perceptuo-motoros zavarokat kiemelő teóriák szerint a perceptuo-motoros funkciók elégtelen integrációjának következménye a tanulásban mutatkozó zavar. 1. ayres a tanulási zavarok oki hátterében a szenzoros integrációban mutatkozó deficitet látja. a nyelvi fejlődést előrejelzi a motoros fejlődés. téri-vizuális és auditív élményekhez. A fejlesztésben elsősorban az óvodás korosztályra koncentrált. A teljesítményen kívül a megoldás módja is informatív tényező. A prevenciót tekintette a tanulási zavarok csökkentésében a leghatékonyabb útnak. FöLdi Rita a mozgásterápiák és a célzott fejlesztés. A speciális feldolgozórendszerek érése mindig a biológiai. „kognitív terápia” együttes alkalmazását tartja a leginkább hatékonynak. hogy értelmi fogyatékosok bizonyos képességeket illetően miért nyújthatnak kiemelkedő teljesítményt. valamint a sérült funkció kis lépésekben történő felépítése.).1. Ezen az alapon keletkezett az MCD (minimal cerebral dysfunction) kifejezés. rész Adaptációs dialógus tényezők hangsúlyozásával a figyelmet a pszichológiai-pedagógiai beavatkozás szükségességére terelte. A percepciós és perceptuo-motoros elméletek A hangsúlyos diszfunkció területe szerint három csoportba sorolhatóak. 1992. idegrendszeri éréshez kapcsolódik.). pl. Ez az elképzelés jól magyarázza a tanulási zavarok jelentkezését átlagos intelligencia mellett. amelynek során a gyerekek fokozott mértékben jutnak hozzá a testi-kinesztetikus. F. ezért a tanulási rendellenességeket egyre inkább az agy működésbeli rendellenességeivel hozták összefüggésbe. és óvodai prevenciós programot dolgozott ki (porKoLábné. 1993. Az idegrendszer érésének elmaradása esetén elsősorban az idegrendszeri érést serkentő terápiás eljárások hatékonyak. ami a kevés ingert tartalmazó feladatok automatizálásával érhető el. a funkció épülését. Brigitte sindeLar a részképességek megfelelő működését és együttműködését tartja kulcsfontosságúnak. Az észlelési és mozgási rendszerek összerendezettsége hiányzik. A tanulási zavarokkal küzdő gyerekeknél ritkán mutatható ki agyi organikus károsodás.

3. Pszicholingvisztikai elméletek Követôi a tanulási és viselkedésbeli problémákat a pszicholingvisztikai folyamatok rendellenességeire vezetik vissza. A tanulási zavarok azonosításában jelentős a Wechsler-féle intelligenciateszt gyerekváltozata. hogy a tanulási nehézség milyen funkciók elmaradására és sérülésére vezethető vissza. Az oki tényezőket nem vizsgálják. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba 2. Meixner Ildikó pszichológus és gyógypedagógus a diszlexia kezelését és megelőzését nyelvi fejlesztéssel látta megoldhatónak (Meixner.). ezáltal a helyes viselkedés megerősödött. és nem foglalkoznak a háttértényezőkkel. de arról nem adnak információt. amelyek ezeket a nyelvi hátrányokat hivatottak csökkenteni. olyan fejlesztő programokat dolgoztak ki. 1974. Leary és munkatársai követelményeket állítottak a gyerekek elé. Behaviorista elméletek A tanulási zavarokat viselkedésbeli rendellenességnek tekintik. Számos. és a tanulmányi és szociális célok elérését jutalmazták. 47 . 3. a helytelen gátlódott. A vizuo-motoros integráció és a szemmozgások szerepét hangsúlyozó elméletek a szemmozgás és egyensúlyrendszer zavarait tekintik a tanulási rendellenességek okának. egy-egy készséget mérő vizsgálati eljárás is alkalmazható a tanulási zavarok diagnosztikájában: – a Bender-teszt a vizuo-motoros koordinációt és az alakszerveződési folyamat fejlettségét. A FrostiG nevéhez fűződő percepciós elméletek az észlelésben mutatkozó deficittel foglalkoznak. inkább a perceptuális diszfunkció korrigálására igyekeznek megfelelő eljárásokat. fejlesztő programokat kialakítani a motoros és érzékelési funkciók megerősítésével. Pszicholingvisztikai alapokra épült a Magyarországon a 60-as években megindult diszlexiaprevenciós és -terápiás munka is. A tANUlÁsI zAVAroK VIzsGÁlAtÁrA AlKAlMAzott PszICHolóGIAI És PeDaGÓGIaI mÓDSzerek A BNO és a DSM-IV definíciói alapján a fő problématerületek meghatározhatók. a részképességek kiesésének mérésében pedig igen jól alkalmazható a snijders–Omen-féle intelligenciateszt.

beszédhangokra bontása) zavarát.1. az Inizanféle DPT (Dyslexia Prognostic Test) számos altesztet tartalmaz. Az olvasás sok képesség harmonikus működését feltételezi. a térbeli helyzet felismerése. és szignifikáns összefüggést mutatnak az iskolai teljesítmények minőségével. porKoLábné baLoGh Katalin (1987) a tanulási zavarok csoportos szűrésére alkalmas feladatsort dolgozott ki. az irányok. a sorozatelrendezés. mert így célzott fejlesztéssel jobb eredmények érhetők el. a vizsgált fő terület a téri orientáció.). A nyelvi képességeket vizsgálja Gósy Mária GMP-tesztje. A diszlexiások és a kezdő olvasók hibázásai (pl.” (VASSNé KovÁCS Emőke szócikke. amelyek a tünetet mérik. az életkortól és a kóroktani háttértől függ. mint például a meixner-féle olvasásteszt. intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. a szókincs szegénységét említik. mint ha a diszfunkciót okozó valamely vagy összes részképességgel foglalkozunk. rész Adaptációs dialógus – a Frostig-teszt a vizuális-percepció faktorait (vizuo-motoros koordináció. alak-háttér diszkrimináció. Az MSSST (The Meeting School Street Screening Test) az észlelés. a beszéd és az idői orientáció. a különbség a tünetek mennyiségében. örökletesség. A legújabb nézetek a fonológiai feldolgozás (szavak megjegyzése. az iskoláskori kezelés eredményessége az említett képességek fejlettségétől. Az óvodáskori megelőzés. kihagyás. a térbeli összefüggések felismerése) méri.) 48 . organikus eltérései. Hiányosságaik (a látási. hallási észlelés. Az igazi segítséget a gyermekek. A felsorolt tesztvizsgálatok mellett fontos és folyamatos információkat nyújt a gyermek természetes élethelyzetekben – teljesítményhelyzetekben – való megfigyelése. Ide sorolhatóak azok az eljárások. képességprofil felállítása jelenti. érési késése. a mozgásos összerendezettség.1988. működési zavara. betoldás) azonosak. tanulók képességeinek differenciált feltérképezése. Ezek a készségek az írás-olvasás tanulásánál játszanak alapvető szerepet. arányában és fennmaradásában van. Diszlexia A Gyógypedagógiai lexikon így foglalja össze jellemzőit: „…a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó. valamelyik tényező dominanciájával. A diszlexia miatti sorozatos kudarcélmények magatartászavarhoz vezethetnek. A diszlexia tünetei az írásban is megjelennek. a tagolás (szavak szótagokra. alakkonstancia. a téri tájékozódás eltérései) – kiváltó tényezői lehetnek. a motorium és a nyelvi készségek szintjén méri a várható tanulási akadályozottságot. Hátterében a központi idegrendszer sérülései. hangzási képük tárolása és előhívása). betűcsere. a tényleges beilleszkedés és az iskolai teljesítmény elemzése (porKolábNé balogh Katalin. 2001. lelki és környezeti okok különböző összefonódásban találhatók meg. A multikauzális szemléletű vizsgálati eljárások több képességet mérnek.

görcsös. számkép felismerésének. (2) a diszlexia tüneteinek megjelenése az írásos tevékenységben. amelyek gátolják a számtani gondolkodást. (4) pszichoreaktív diszkalkulia szorongás. grafikus ábrázolásának. hibás. nagyfokú észlelési aktivitást. Felismerése komplex vizsgálattal. Függ a gyermek pszichomotoros és grafomotoros fejlettségétől. amely nem társul olvasási zavarral. a számjegy. nehezen olvasható írás. ujjagnózia. Az írásképesség. matematikai jelek. invariancia. (2) diszlexiával az akusztikus-szekvenciális rövid távú emlékezet gyengesége miatt. szabályok (pl. nyelvtani szabályok alkalmazásának. szabálytalan.és kézmozgás. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba Diszgráfia A lexikon meghatározása szerint: „…írászavar. jellemzője a rendezetlen. a szem-kéz koordináció. idegennyelvtanulás. számok sorrendiségének. egyeztetésének.és felnőttkorban agyi sérülés hatására kialakult hibás írás. Típusai: (1) diszkalkulia a vizuális téri észlelés.) Diszkalkulia „Specifikus számolási zavar. Terápiája általános képességfejlesztés.3. Főbb tünetei: különböző számtani műveletek. a hang–betű átfordításának nehézsége. gyermek. a kinesztetikus. az izomtónus-szabályozás. tanítási problémával. mozgásminták anticipációját igényli. szövegtagolási problémák). mennyiségállandóság elve) megértésének. a külső szemizmok. auditív és téri észlelés folyamatának zavarai.” (GEREBENNé VÁRBíRÓ Katalin szócikke. jobb-bal megkülönböztetésének zavara. hibaanalízissel történik. mint az olvasási zavar. Képességfejlesztéssel jól befolyásolható. …Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. Emellett hangképzési (laterális) és nyelvi zavarok is megfigyelhetők. Típusai: (1) az agráfia enyhébb formája. (3) Gerstmann-szindróma részjelensége: diszkalkulia és grafomotoros zavar. nem függ össze értelmi elmaradással. az ujj. azaz a betűk grafikus reprodukciója kognitív és emocionális folyamatok összműködésének eredménye. miközben más teljesítmények pl. számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. 49 . A diszgráfia összetevői: a tartási és egyensúlyi folyamatok. írottnyelv-használattal. az olvasás-írás. Értelmezése nem egységes. látás-. testséma zavarai következtében jó szintű beszélt-. (3) a BNo–110 értelmében a helyesírási képesség specifikus zavara (hangzók időtartamának hibás megkülönböztetése. kifejezések. Óvodáskorban előrejelzője lehet a grafomotoros zavar. a testfeleket összehangoló kétoldali integráció. éngyengeség. az ügyetlen diszpraxiás gyermekeknél. rajz jó színvonalúak. 2001. hallás-. mozgászavarral. a szabálytalan betűalakítás. hibás írás. érzelmi zavarok következtében. kevésbé kutatott. (4) diszgráfia a rossz mozgáskoordináció következtében.

valamint a preventív. Montessori-eszközök. azzal együtt járó. Pszichoterápiában lényeges az önértékelés megerősítése.1. Részletes pedagógiai vizsgálata megtalálható a Logopédiai vizsgálatok kézikönyve című kötetben (l.). agresszivitás. Terápia: egyéni vagy csoportos figyelemfejlesztő gyakorlatok. Hiperaktivitás A figyelemzavarhoz társuló. fokozott szemléltetés (pl. gyengébb feladattartás. ujjak használatának bevonása). 10 Magatartászavar: figyelemzavar. túlfűtöttség. Terápia: önértékelés megerősítése (baLázs.” (GEREBENNé VÁRBíRÓ Katalin szócikke. gátoltság. visszahúzódás. 1999. Igen nagy százalékban társul tanulási zavarral és emocionális problémákkal. színes rudak. Jellegzetessége a nyugtalanság. szorongás.). Figyelemzavar A magatartászavar kategóriái10 közé tartozó figyelemzavar is önálló diagnosztikus kategória. hiperaktivitás. disszocialitás. fejlesztő vagy felzárkóztató programban részt vevő szakemberek kompetenciáját. 2001. A következô ábra szemléletesen foglalja össze a tanulási problémák fajtáit. alulmotiváltság. 1999. mint depresszió. a motiváció felkeltése és erősítése (baLázs. 50 . fáradékonyság és szétszórtság. rész Adaptációs dialógus a matematikai ismeretek elsajátítását segítő egyéni fejlesztő programok. lényegében attól eltérő kórkép. a túlzott aktivitás és impulzivitás. Irodalom). Jellemzői: alacsony éberségi szint.) Gyakorisága: 5-6%.

fejlesztése. a téri percepció. mozgáskoordináció. jól szerkesztett. Az óvodai nevelési program tartalmazza az elvi kereteket.3. testséma kialakulása. az egyedi problémákat is figyelembe vevő megelőző program következetes megvalósításával a lassan érő gyermekek kiegyenlített fejlődése zömében biztosítható. HA óVóNő? Az óvodai évek alatt átgondolt. amelyek segítségével megvalósul az alapvető pszichikus funkciók – pl. 51 . a fogalmi gondolkodás. ábra A tanulási problémák összefoglaló csoportosítása Forrás: Farkasné. az emlékezet. A fejlesztés eszközei a fejlesztő játékok. a perceptuo-motoros funkciók – egész sora. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba 3. Az óvoda szerepe a gyermekek fejlesztésében MIt tEHEt ÖN. a kreativitás stb. 2006. a figyelem.

 52 . sikerült elérni. valamint a testséma/tériorientáció. amelyek az alapvető pszichikus folyamatok szintjén jelzik. számoláshoz szükséges területeken. A játékokkal aztán játszani kell. játékos fejlesztés. rész Adaptációs dialógus Az óvónő felelőssége a gyermekekkel való szakszerű foglalkozás. változata 2. íráshoz. korrekció kérdései az iskolaérettség kialakulásának összefüggő. Azonban éppen az időben történő felismerés érdekében ötéves korban valamilyen diagnosztikai eljárással kontrollálni kell a gyerek képességeit. amely a gyerekek részképességeit vizsgálja elsősorban az olvasáshoz. figyelem. hogy a játékgyártók és -forgalmazók ízlése és érdeke optimális irányban változzon. észlelési funkciók. Így még iskolakezdés előtt sor kerülhet a problémát mutató gyerekek fejlesztésére. A nagy. osztálytól 8. Olyan teljesítményvizsgálatokkal. Az utóbbi évtizedekben a játékkultúra terén óriási fejlődés történt. amelyek az iskoláskorban tanulási zavarokat okozhatnak. hogy ne maradjanak rejtve olyan részképességkiesések.és a finommozgások. emlékezet fejlettségének megismerése szükséges ahhoz. szűrőeljárásokkal. az MSSST tanulási zavart előrejelző szűrőteszt óvodáskorban vagy a mozgásérettség vizsgálata. az 5–7 éves óvodás és iskolát kezdő gyerekek számára kifejlesztett komplex vizsgálóeszköz és képességfejlesztő program. pl. A súlyosabb Alkalmazására az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara által indított képzés készít fel. és számos kudarc megelőzhető. osztályig kidolgozott. beszédkészség. Felismerhetők-e a részképességzavarok óvodáskorban? Igen. közösen – elsődleges az együttjátszó felnőtt modellfunkciója. illetve milyen mértékű az elmaradás. a sindelar-féle vizsgáló eljárás. Milyen szűrőeljárásokat alkalmazzunk? Minden olyan eljárás megfelelő. 2.1. sindelar–ZsOldOs-program 1. A megelőzés és a kompenzáció. Az óvodák játéktára egy-egy funkció fejlesztésére sokoldalúan közelítő fejlesztőjáték-variációkat tartalmaz. A vizsgálat célja az elmaradás mértékének és a tanulási zavar típusának feltárása és a kompetens fejlesztő személy kijelölése. A kisgyermekek mozgásos játékai átvihetők a képi információs anyagra. hogy vannak-e egyenlőtlenségek és azok mely területet érintik. sz. A vizsgálat végzésére szóló jogosultságot az óvónők számos pedagógus-továbbképzésen sajátíthatják el. de egymást nem helyettesíthető területei.

Komplex foglalkozási formákban életkori sávokra bontva tartalmazza az ajánlott nevelési feladatokat. a Függelékben. Sindelarnak a részképességkiesés vagy -gyengeség területének azonosítására kidolgozott vizsgálati módszerei és a korrekciót szolgáló gyakorlatok a gyenge pontok feltárására. illetve megerősítésére szolgálnak. de az nem hozza meg a várt eredményt. Így évek állnak rendelkezésre az ötödik osztályba lépés feltételeként meghatározott tudásszint elérésére. aki mindig korrepetálásra2 jár. 2 13 L. hogy a gyermek valamilyen tanulási problémával küzd. állapotához igazított fejlesztő programot és fejlesztési ütemet követve történhet a felzárkóztató munka.13 Az állapotfelmérés után a tanuló tudásszintjéhez. amelyek alapján az egyéni fejlettségi szinthez igazodó tervezés valósulhat meg (porKoLábné. Az iskolai fejlesztés A FEJlEsztÉs AlAPJA A PoNtos DIAGNózIs Az óvodai szűrés és fejlesztés egyre szélesebb körben valósul meg. Ő az. csoporton belüli vagy csoporton kívüli kiscsoportos. Részletesebben l. HA tANÍtó VAGy tANÁr? A képességek differenciált vizsgálatára alkalmas eszköz a DIFER és a NEBULÓ képességfejlesztő program. MIt tEHEt ÖN. 2004. amelynek lényege az „egyéni” haladás biztosítása. 53 . fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba esetek elkerülése érdekében már ekkor el kell kezdeni a preventív pedagógiai munkát. A vizsgálat eredményéből származó további feladat az átlagostól eltérő iskola-előkészítés. MIt KEll tUDNI A KoMPlEx PrEVENCIós óVoDAI ProGrAMról? Segíti az óvodapedagógus mindennapi gyakorlati munkáját és a fejlesztésben való részvételét. illetve egyéni fejlesztés szükség szerinti megszervezése. a hiányok pótlása. felzárkózás helyett egyre nagyobb mértékű lesz a lemaradás.3. de még nem általános – így gyakran csak az iskolában derül ki. A kompetencia fejezetben írottakat.).

és tudatosságot feltételez. hogy a diszlexiás tanuló a szkenner segítségével számítógépbe vitt szövegeket auditív csatornán fogadja – mentesítve ezzel a családot a napi többórás felolvasástól évek hosszú során. Célszerű a fejlesztőpedagógussal való együttműködés. hogy amennyiben sajátos nevelési igényről van szó. módszerek ismerete és alkalmazása. rész Adaptációs dialógus A folyamatos továbbhaladás biztosítása 1–3. 54 . Segít a technika! A diszlexiás tanulók hosszú évek fejlesztő munkája után is nehezen olvasók maradnak. ha kell. sikere a pedagógus sikere is. mutatva a kognitív és az affektív feltételek elválaszthatatlan összefüggését. a tanulási stratégiák megkomponálása és használata a tanulási képességek rendszerének fontos tényezői. tErÁPIA VAGy KorrEPEtÁlÁs? A tanulási zavar gyanúja esetén érdemes szakértői bizottság vizsgálatát is kérni. szakvélemény alapján minél hamarabb igénybe lehessen venni szakember segítségét. A tanórákon egyénre szabott feladatokkal. A látássérültek számára kifejlesztett képernyőolvasó készülék biztosíthatja. A felső tagozat vagy a középiskola nagy tananyagának felolvasása nagyon megterheli a szülőt. A tanulók teljesítményének szöveges minősítése is hozzájárulhat az iskolai kudarcok csökkentéséhez – a tanuló kudarca a pedagógus kudarca is.1. A hatékony tanulási technikák elsajátításában sok tanuló segítséget igényel. és sikerélményhez juthatnak. évfolyamon és az egyéni fejlesztés lehetősége nagy felelősséget ruház a pedagógusra. A tanulási technikák. A képességekkel szoros összefüggéseket mutató tanulási szokások és stílusok átvezetnek az affektív feltételek területére. Kedves Pedagógus! A tanulási zavarral küzdő tanulók a terápiás megsegítésen kívül a tanítótól is egyéni megsegítést igényelnek. az egyénre szabott oktatás a csoportmunka. A differenciálás. eszközi segítség biztosításával képesek részt venni a munkában. a tevékenységen alapuló tanulásszervezés külön terhei megtérülnek. Általánosan a logopédus kompetenciájába tartozik a diszlexia súlyos eseteivel való foglalkozás.

Jártas a prevenciós és a korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak alkalmazásában óvodai. hogy a vizsgálatot a nevelési tanácsadók végzik a szülő kérésére vagy az óvoda javaslatára. aki részt vett fejlesztőpedagógus-képzésben. a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit. Érdemes megismerkedni velük! 55 . Speciális szakember. számos fejlesztő gyakorlatsor látott már napvilágot. tanító vagy gyógypedagógus. akkor egy év felmentést javasolnak. nem fogyatékos. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A diszgráfiás tanulóknak szintén segítőtársa lehet a számítógép – kiváltva a számukra frusztráló írást. s az egyes funkciók elmaradása egy év alatt korrekciós fejlesztés keretében remélhetőleg behozható. iskolai csoportban és egyéni fejlesztési formában. 3–10 éves korosztály pedagógusa.3. Egy csokorra valót a teljesség igénye nélkül válogatva ajánlunk a Függelékben. aki korszerű pszichológiai ismeretek birtokában ismeri a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit. Ha a gyermek fejlettségi szintje egyenetlen. Kedves Pedagógus! Fontos tudnia. Új szemléletű és kompetenciájú pedagógus: olyan óvodapedagógus. a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. A fejlesztőpedagógus A fejlesztőpedagógus az átlagos IQ-val rendelkező.

a tömegoktatást kiterjeszteni kívánó társadalom az oktatás hatékonyságának válságtüneteit fogalmazza meg. függetlenül a tehetségétől és a hátterétől. amelyek a tanárt mint az ismeretek birtokosát veszik alapul.4. A tartalommal megtöltött módszer pedig maga a tanulási tevékenység. de minden fejlett.” A fejezetet írta: Magvasi Ágnes A pedagógiai módszer Kedves Pedagógus! A szaksajtó évek óta az oktatás hatékonyságának ellentmondásairól számol be – ezek nemcsak a magyar oktatási helyzetre. de a nemzetközi viszonylatokra is vonatkoznak. hogy a kompetencia alapú programcsomagok bevezetése. hogy a lehetőségeihez mérten a legjobb legyen. Ez a fejezet abban ad segítséget. Leírja az inkluzív iskola jellemzőit. Másmás jelenségkörben. közvetítheti egy mese tartalmának fejtegetését vagy a Pitagorasz-tételt. hanem annak megvalósítása. A fejezet David Miliband gondolatából indul ki: „Minden egyes gyermeknek megadatik. A módszerek tehát mindig azt a tartalmat hordozzák. illetve azok eszközként való használata hogyan segít megvalósítani a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttnevelését – mindezt összekapcsolva a módszertani megújulással. fejezet Módszerek A fejezet bemutatja a kompetencia alapú oktatás programcsomagjaiban használt módszereket. a Nat 2003 az alkalmazott módszerektől a következőket várja el: 56 . ez nem a kiválóság elleni merénylet. amellyel a pedagógus megtölti őket. gazdagítva a pedagógusok eszköztárát. hisz a „tanár beszél” módszer pl. A hagyományos ismeretközlő iskola egyirányú kommunikációjával mára ellehetetlenült. MIt JElENt A MóDszEr KIFEJEzÉs? Dr. hogy önmagában tartalom nélküli. Ugyancsak alacsony hatékonyságúak azok a „jól bejáratott” módszerek. javaslatot tesz azok alkalmazására. A közoktatás alapdokumentuma. Spencer KaGan a módszerről azt írja.

– a csoportos tanulás módszerei. Át kell gondolni minden pedagógusnak a tanítási folyamatban elfoglalt helyét.” (horváth. századi rezsimben működik. hanem a nagyon is tényszerű jelen. eVilág. de paradigmaváltás…” – majd némi malíciával így folytatja: „…osztálytermi szinten a reformok elzúgtak a fejüket behúzó pedagógusok felett. Paradigmaváltásra14 van szükség az oktatási rendszer egész területén. 57 . hisz a sikeres tanítási folyamat ezen is múlik. mert belátja. – a kooperatív csoportmunka. és az iskola mint rendszer egész anakronisztikusan poszt-XIX. – az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. 14 Paradigma: „…a gondolkodásoknak. kormányváltás és irányváltás még inkább. gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: – az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása. hisz az ő kezében van a jövő minősége. mert saját pedagógusszerepében is keresi a sikert. – az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése. – az egyénre szabott tanulási módszerek.” A pedagógia felé a társadalmi környezet – a fejlődésének felgyorsulása folytán – olyan új elvárásokat fogalmaz meg. mert felelősséget érez a rá bízott gyermek életpályája iránt. értékeknek és módszereknek egy adott társadalom vagy szűkebben egy tudományos közönség minden tagja által elfogadott összegzését jelenti. Módszertani és szakmai ismereteit pedig folyamatosan meg kell újítani.) Kedves Pedagógus! Ön valószínűleg azon kisebbséghez tartozik. eljárások kiépítése. amelyeknek a hagyományos ismeretközpontú pedagógia és az erre kiépülő szervezeti rendszere nem képes megfelelni. hogy az élethosszig tartó tanulás a pedagógus számára nem jövő. technikáinak elsajátíttatása. – a gondolkodási kultúra művelése.4. a célszerű rögzítési módszerek kialakítása. – az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás. Vagy azért. az íráskészség. a számfogalom fejlesztése). vagy azért.” Varga Csaba: A Régi és az Új Paradigma. 2003. aki szándékosan emelt fővel állt a reformok hullámai között. módszereinek elsajátítása. vélekedéseknek. 2006. – az emlékezet erősítése. fejezet Módszerek „Az eredményes tanulás módszereinek. horváth Attila oktatásunk paradigmaváltásáról így fogalmaz: „volt tankönyvváltás meg tantervváltás is. június. szerepét.

a többiek. Az ábrán jól látható. „Egyrészt az egyes pszichológiai tulajdonságok tekintetében a gyerekek közötti különbségek más-más módon alakulhatnak. A tantervek (elvileg) a gyermekek mentális fejlődésének a kereteit adják meg. Kedves Pedagógus! Az átlagos mentális fejlettség kijelölése azt eredményezi. másrészt a fejlődés természetéből. de korántsem oldja meg azt. hogy a „kivételek” – az átlag alatt vagy átlag felett lévők – az adott életkorú gyermekeknek a háromnegyedét teszik ki. rész Adaptációs dialógus A „kivételesek” vannak többen Ma az iskolába járó gyermekek tanulástartalma gyakorlatilag életkorhoz kötött. 100. 1971. hogy a 10 évesek negyedrészének mentális életkora azonos az életkorával. különböző tempójából következően. Ez azt jelenti. a „kivételesek” valóban többen vannak.1. hosszabb időszakot átfogó fejlődési folyamat során a különbségek mértéke is változhat. hogy a tantervek az érintett populáció kb. a „mások”. ábra A mentális és a valós életkor Forrás: Varga. 25%-ának íródnak! A rugalmas iskolakezdés némiképpen enyhít a problémán. Az azonos mentális életkoron belül az egyéni képességek tovább differenciálódnak. hogy egy-egy kész58 . …Régi pedagógiai tapasztalat. pontosan 10 éves gyermek közül a mentális életkorok az alábbi szóródásban voltak tetten érhetők: 4.

2003. Magyarországon az iskolarendszer saját hatékonyságát az elmúlt 20-25 évben úgy kívánta növelni. magyar szempontból megdöbbentő és lehangoló eredménye az volt. akik valamilyen – a tanuláshoz nélkülözhetetlen – részképességük fejlődésében zavart szenvednek. ahol kevés izgalmas dolgot lehet tenni. hogy a megfelelôen fejlődő gyermekek mellett a korosztályba tartoznak azok a gyermekek is. gondolja végig ezeket egyenként a saját gyakorlatára vonatkozóan. esetleg valamilyen születési vagy szerzett probléma miatt sajátos nevelési igényűek. családjával. melynek egyik következménye a felnőttoktatásban való alacsony részvétel. fejezet Módszerek ség vagy képesség fejlődése lassan indul. amelyeket a társadalmi folyamatok alakulása (gyors változása) idézett elő.” (mOlnár–csapó. akik azt állítják az iskoláról. Kedves Pedagógus! Az oktatási gyakorlat megújulásának szükségességét jelzi annak alacsony hatékonyságú működése és az oktatás felé irányuló társadalmi elvárások megváltozása is. A következô táblázatban összegyűjtöttük azokat a pedagógiai gyakorlatra vonatkozó következményeket.és a helyi tantervi követelmények jelenleg elsősorban az ismeretanyag elsajátításának mennyiségi mutatóin keresztül mérhetők. ezek pedig nem veszik figyelembe a fent vázolt különböző fejlődési ütemeket. hogy unalmas hely.) Bonyolítja az iskola nevelési szituációját. aztán felgyorsul. hogy az azonos képességűek összeválogatásának különböző módszereit preferálta. A PISA 2000 vizsgálat ennek az alacsony hatékonyságát ékesen bizonyította. Kérjük. (Sajnos a PISA-vizsgálat 2003-as eredményeiben szinte semmilyen tekintetben nincs lényeges eltérés. majd egy lassuló fázissal közelít a végső állapothoz.) A PIsA-vizsgálatnak egyik. hogy a 32 ország tanulói közül a magyar gyerekek között vannak a legtöbben.4. Így a szegregációk egész sorát produkálta. A keret. Beszélgessen erről kollégáival. A tanulást segítő kompetenciák kialakítására a mai oktatási rendszer nem fektet elég hangsúlyt. 59 .

„A tudás társadalmához vezet. a motivációkutatás). és a cselekvô ember úrrá tud lenni a nehézségeken. az empátiát. magatartást. – olyan stabil kompetenciákat kell a tanulóknak a közoktatásban megszerezniük. A tudományos eredmények és a pedagógiai gyakorlat kapcsolata. KôpataKi. – a mérésről. táblázat A pedagógiai gyakorlat (és benne a módszerek) megújulását sürgető társadalmi folyamatok A társadalmi folyamatok alakulása. – a gondolkodási műveletekről (ebben partner az agykutatás.és normaközvetítést. amelyben feloldódnak a konfliktusok.) hatékony kezelésének képességét. szociális helyzet. tanulási kultúrát jelent. Következményük a pedagógiai gyakorlatra Mindent nem lehet megtanulni – az élethosszig tartó tanulásra kell felkészülni-felkészíteni15. Szembe kell néznünk a ténnyel: ez nem csak a közoktatási intézmények falai között valósulhat meg. Átrendeződik a formális és informális tanulás aránya és fontossága a tanulási folyamatban. foglalkoztatással kapcsolatos ismeretek állandó megújítását jelenti. Az LLL nemcsak a munkával. a toleranciát. A felnövő nemzedék társadalomba való sikeres beilleszkedése függ attól. élni tud és együtt tud élni másokkal” – mondja a Jacques Delors-jelentés. hanem kiterjed az általános mûveltség minden területére. Nem ő az ismeret egyedüli hordozója. tudást az informális tanulás alkalmai.) 15 60 . A formális tanulás mellett egyre nagyobb mennyiségben adnak ismereteket. amelyek az élethosszig tartó tanulásban majd segítségükre lesznek. 15 Az élethosszig tartó tanulás kifejezést (lifelong learning) a 70-es évek óta használják. – Az alapvető ismeretek elsajátításán és képességek kialakításán kívül az iskolának ki kell alakítani a diákban egy magas szintű gondolkodási és kommunikációs készséget. a tudományok fejlődése A tudományos-technikai fejlődés mennyiségi robbanást hozott az ismeretek terén. értékelésről. – a képességek fejleszthetőségéről. Koncepciója nem azonos a „jó pap is holtig tanul” közmondás jelentésével. – a tananyag elrendezésének alternatív módozatairól. (Motiválás az élethosszig tartó tanulásra. körülmények között. hogy kellôen hosszú idô alatt sikerre vihetjük a „mindent megtanítani” elvet. – Feladatul kapta az iskola az érték. amit a tanulási képességek fejlődése nem követett (nem követhetett). a különbségek (eltérő képességek. vagyis az. etnikai hovatartozás stb. Megnő a tudástranszfer értéke. vállalnia kellett egyfajta szolgáltató szerepet. a differenciált és rugalmas módszertani repertoárt. Elvárják tőle a hiteles és felhasználható szakmai tudást. hogy el tud-e igazodni az információk özönében. A pedagógus szerepe megváltozik.1. hogy a megszerzett tudást tudjuk használni más környezetben. Bővültek a pedagógiai szakmai ismeretek pl. helyzetben. a kognitív pszichológia. Az LLL nem azt jelenti. Megváltoztak a társadalmi környezet iskolával szembeni elvárásai. Új életminôséget. a személyiség gazdagításának sokféle lehetôségére. rész Adaptációs dialógus 2. – Az életesély növekedése okán a gyermekeknek jártasságot kell biztosítani a társas kapcsolatok terén is. 2005. Megváltoznak a tudásszerzés helyszínei és időtényezői.

amelyek az óra módszereit is behatárolják. gyógypedagógus. A szabad iskolaválasztás joga őket és szüleiket is megilleti. az integráció segítésére pedagógiai tanácsadó szolgálatot hozhatnak létre. Feltételeit. ugyanúgy nem kényszeríthetjük külön szegregált közösségekbe a kerekesszékben ülőket. hogyan késztetheti a nebulókat aktív ismeretszerzésre. MIről IsMErJüK MEG. ha nem egy módszer jelenik meg benne. esetleg az egyéb okok miatt sajátos nevelést igénylő gyermekek csoportját. fejezet Módszerek A befogadás vagy inklúzió szükségszerűsége Az inklúzió mára az európai iskoláktól elvárt gyakorlat. a társadalomba való aktív beilleszkedésre. esetleg a tantárgy maga bizonyos mértékig behatárolja a választható módszereket. Mindez azért is 61 . Az egyéni fejlesztési terv – a benne megjelenő problematikus területek fejlesztése miatt – a pedagógus számára minden óra tervezésénél olyan támpontokat ad. a kék szeműeknek és a barna szeműeknek. Ahogy nincs külön társadalma a soványaknak és a kövéreknek. akár csoportos munkáról. A speciális (gyógypedagógiai) intézmények a szükségletekre. eszközrendszerét és módszereit úgy válogatja meg. de az igazán rugalmas pedagógus mindig megtalálja a módját. ahol az esélyegyenlőség nem puszta szólam. Kedves Pedagógus! Fontos tudnunk. HoGy EGy IsKolA BEFoGADó (INKlUzÍV)? A befogadó iskola figyel a tanulói különbségekre. ahol bármelyik gyermek megvalósíthatja álmait. hogy esélyt adjon minden gyermeknek képességei kibontakoztatására. akik a tanítási gyakorlatban a pedagógus segítségére vannak (iskolapszichológus. logopédia szakos gyógypedagógus tanár vagy terapeuta. A tananyag. hogy az inkluzív intézmények előkészítő terepei lehetnek egy olyan társadalomnak. akár egyéni fejlesztésről van szó. A tanórák sikere mindig akkor a legintenzívebb. a hallássérülteket vagy a gyengénlátókat. gyógypedagógiai vagy pedagógiai asszisztens). hogy a tanórákat követően ők is be tudjanak kapcsolódni a szabad idejét töltő gyermekközösség életébe: az osztálytársak baráti közösségeivel fenn tudják tartani a kapcsolatot a tanítási szünetekben vagy – betegségük esetén – számíthassanak a közel lakó osztálytársak segítő támogatására. mozgásterapeuta. nekik aztán igazán fontos lenne a lakóhelyükhöz legközelebbi iskola befogadó magatartása.4. Az inkluzív iskolában munkatársként megjelenhetnek azok a segítő szakemberek. ha elég kitartó és szorgalmas. S ha valakinek. akár differenciálásról.

A szülőkkel való megbeszélésekre szintén szerencsés elhívni a szakembert. Segítenek a tanulónak önismerete fejlesztésében annak érdekében. Az egy osztályban tanító nevelők folyamatos interakcióban vannak egymással az eredményes személyi előrehaladás érdekében. Ehhez figyelembe veszik: – az eltérő szociokulturális hátteret. fejlesztése az oktatási folyamat során meghatározó fontosságú (részletesebben l. 5. 62 . A kompetencia alapú képzést oktatási alapdokumentumunk (Nat) elvárja az intézményektől azzal. A tanulók haladási ütemének megfelelően tervezik a munkát. vizuális tanulók. analitikus tanulók. s az erre épített egyéni fejlesztési tervet is az ő segítségükkel tudja elkészíteni az osztálytanító vagy a szaktanár. 4. Tervezéskor figyelembe veszik a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteit. Munkánk így válhat valóban hitelessé. 6.1. mert a sok eltérő képességű gyermek egyéni fejlesztéséhez szükség van diagnosztikára. A tanárok azokat a tanítási módszereket alkalmazzák. globális tanulók). 7 Együttműködnek a szülőkkel. amelyek kialakítása. ami további segítség lehet a gyermek szük. – az eltérő tanulási stílusokat (hallás után tanulók. hogy képessé váljon saját tanulása hatékony irányítására. Amelyik iskola ezeket a szempontokat szem előtt tartja. rész Adaptációs dialógus fontos. az már a hagyományos tantárgyi struktúrát is csak nehézkesen tudja továbbműködtetni. A tanítási folyamatban megjelenik a fejlesztő értékelés. amely megnyilvánul például a tantárgyközi kapcsolatokban – ezzel a hagyományos iskolai keretek máris szétfeszítődtek. hogy megnevezi azokat a kulcskompetenciákat. – az emocionális különbségeket. ségleteinek alaposabb feltérképezésében. amelyek kielégítik a tanulók eltérő igényeit. 3. 2. A dokumentum előírja az egységes alapokra épülő differenciálást és a kiemelt fejlesztési feladatokban a tanítás-tanulás olyan szemléleti egységét. Az SNI-gyermekek esetében ezek a diagnosztikus mérések szakemberek bevonásával történnnek. kinesztetikus tanulók. HoGyAN MűKÖDIK A BEFoGADó IsKolA? 1. a kompetenciáról szóló fejezetben).

epochális oktatás.) Önmagában ez a tény is elég volna. 1. hogy a csökkenő kötelező óraszámok az egyes tantárgyakra olyan kis mennyiségű órakeretet tesznek felhasználhatóvá. elmélyült fejlesztő munkára van szükség. A hagyományostól eltérő tervezési.4. 63 . a tantárgyi „szegregáció” feloldásával ezek a problémák orvosolhatók. annak oka többek között: – pedagógusaink nagy százaléka ezekben a módszerekben van „otthon”. funkciója. a frontális osztálymunka módszereivel képtelenség teljesíteni. amikor ezek a módszerek a célravezetők vagy – hatékonyan egészítik ki az új oktatási módszereket. „A lényeges előrelépéshez ma már nem nagy alapelvek deklarálására. (Pl. hatékonyságuk szinte alig mérhető. A hallás útján az információk 11%-a jut el hozzánk. hogy ha azokat a teljes tanítási évre szétosztjuk. hogy a verbális ismeretközlés kiegészítés nélküli hatékonyságát megkérdőjelezzük. tantárgyi integráció. – vannak oktatási szituációk. 83%-ot a látás útján kapjuk. s mindössze 3. (Ezek az adatok megközelítő átlagértékeket jelentenek. A következőkben azokat a tanítási módszereket gyűjtöttük csokorba. célja HAGyoMÁNyos PEDAGóGIAI MóDszErEK A külvilágról a legtöbb információt. Ami miatt mégis ez fordul elô leginkább. hogy az iskola belső struktúrájának és szokásrendszerének.) Ez is egy ok arra. oktatási folyamatának újragondolása megtörténjen. hogy a kompetenciák kialakítását a hagyományos ismeretközlő iskolai keretek között. hanem sok apró részlet tisztázására. de beilleszthetők. blokkosítás.” (Csapó Benő) A pedagógiai módszerek szerepe. kb. szervezési módszerekkel. fejezet Módszerek Kedves Pedagógus! Általános ellenvetés az újítással szemben. a tantárgy tömbösítése.5%-ot a tapintás és 1%-ot az ízlelés útján szerzett információk aránya.5%-ot tesz ki a szaglás. – az oktatás folyamatába hosszabb vagy rövidebb ideig. amelyek a Nat elvárásainak megfelelnek. és segítik a befogadó iskolák pedagógusainak hatékony tanítását. Az adatok arról győznek meg.

összegzés. amelynek során törvényszerűségek. összefüggések megértését segíti elő a pedagógus.1. és 20-25 percnél hosszabb monoton. – leíró: egy szerkezet vagy folyamat bemutatására szolgál. Ezért kombinálni szükséges olyan feladatokkal. ha az ismereteket még más módszerekkel is rögzítik. 64 . rész Adaptációs dialógus Előadás Olyan szóbeli közlési módszer. – okfeltáró: a különböző (természeti vagy társadalmi) jelenségek okainak megértésére. a lényegkiemelés technikájának gyakoroltatásával. – egy tananyag bevezetésénél. amely egy téma logikus. Hossza 15 perctől 2 óráig terjedhet. amelyek aktív szerepet adnak a gyermeknek hallgatás közben. személyiségbeli eltérései nem kerülnek előtérbe. mindenki ugyanazt a feladatot végzi. Típusát tekintve lehet: – értelmező: fogalmak. Mindkét esetben monologikus oktatási módszerről beszélhetünk. – ha az információkat csak rövid ideig kell megjegyezni. Az ilyen módszerek esetében a pedagógus nem differenciál. – ha a cél az érdeklődés felkeltése. kifejtés. Magyarázat Szintén tanári közlés. A magyarázatok időtartamukat tekintve – a kisgyerekek esetében – az 5-10 percet nem haladhatják meg. Általában az elbeszélés és a magyarázat elemeit is meg lehet találni benne. részletes kifejtésére szolgál. és a tanuló általában a passzív befogadó. vagy meg kell szakítanunk a frontális munkát a tanulók aktívvá tétele érdekében kérdésekkel. Az előadást vagy a rövidebb idejű magyarázatot kötni kell a tanulók előző ismereteihez. Szerkezetét tekintve három fő részből áll: bevezetés. megértetésére alkalmazzuk. szemléltetéssel. a tanulók képességbeli különbségei. ha: – olyan információ közlése a cél. fogalmak. ahol a pedagógusé az aktív szerep. szabályok. amelyet más forrásból nem lehet elérni. passzív befogadásra még a felnőtt sem képes. segíteni lehet a tanulóknak az elhangzott szöveg jegyzetelésében. kifejezések értelmének magyarázatát adja. részösszefoglalások beiktatásával vagy az ismeretek rögzítését szolgáló feladatok adásával. Alkalmazására akkor van szükség.

A módszer három lényeges alkotóeleme: – a strukturálás (a megbeszélés menetének tudatos irányítása). kísérleti szituációk megítélése. Különböző kérdéstípusok eltérő gondolkodási műveletet aktivizálnak. Fontos. – a kérdezés (az alábbiakban részletezzük) és – a tanulók tevékenységének értékelése (ez utóbbit külön fejezetben tárgyaljuk). általánosításra. A kérdés A kérdés a megbeszélés fő eszköze. összehasonlításra ösztönöznek. – érzelmek kifejezését elősegítő (Hogy tetszett…?. A csend a legaktívabb tanulói tevékenységre. – gondolkodtató: okok. 65 . következtetések levonására. képzettársításra. indítékok keresésére. Rakd össze…!. A tanár a tanulókkal folyamatos interakcióban van. a gondolkodásra ösztönöz. akkor a gyermeknek nem is a legerősebb információfelfogó bázisát célozzuk meg. fejezet Módszerek Az óra menetét ilyenkor mindenképpen a verbális közlés határozza meg. – instruáló: ha a munka elvégzésére ösztönzünk vele (Sorold fel…!. Miért ez a véleményed…?). összefüggések feltárására. Keresd meg…!). A megbeszélés Az oktatásban leggyakrabban használt dialogikus közlési módszer. s a tanulói válaszok alakíthatják az óra menetét. A tanulók aktívak.4. tanári kérdések segítségével maguk jönnek rá a megoldásra. de általában a tanítás folyamatában is kiemelt szerepe van. és ha a befogadás intenzitását figyelembe vesszük. – véleményt kérő (művészeti alkotások. A kérdések funkciói: – diagnosztizáló: az óra anyagát alátámasztó előismeretek feltárására irányul. A megbeszélés formái: – a konkretizáló megbeszélés és – a kérdve kifejtés. – ellenőrző: a tanulók tudásszintjét vizsgáljuk. Szükségszerű tehát a verbális információ megerősítése. hogy a kérdést követően hagyjunk időt. önértékelés).

milyen. hogyan.! Illusztrálja…! Vázolja fel…! Hasonlítsa össze…! Csoportosítsa…! tervezze meg…! Javasoljon megoldást…! A gondolkodás színterei (kognitív taxonómia) Alapműveletek Ismeret Példa a kérdésfeltevésre Ki. bloom taxonómiája szerint a kérdések a gondolkodás szintjei szerint az alábbi módon csoportosíthatók. egyértelmű. ha…? Milyen megoldást javasolna…? Forrás: Bárdossy–Dudás–Pethőné–Priskinné. Mi a feladata…?). rövid. 66 . mit. pl. melyik…? Mit gondol…? Milyennek képzeli…? Miért…? Hogyan foglalná össze…? Hogyan példázza…? Hogyan áll kapcsolatban…? Megértés Alkalmazás Magasabb rendű műveletek Elemzés (analízis) Egybefoglalás (szintézis) Mik a tulajdonságai…? Hogyan csoportosítaná…? Miben hasonlít…? Mire következtet…? Mi lenne. 2002. elemzésre. 3. értékelésre ösztönöznek. A jó kérdezés jellemzői: – A jó kérdés pontos. a tananyaghoz szükséges előzetes ismeret feltárására vagy a tanult ismeretek összefoglalására használhatjuk (Hogy nevezzük…?. – Figyelembe veszi a tanulók értelmi színvonalát. – Fejleszti a gondolkodást. táblázat A kérdésfeltevés és a gondolkodás szintjei közötti kapcsolat Bloom taxonómiája szerint Példa a feladatmeghatározásokra Nevezze meg…! sorolja fel…! Válassza ki…! Képzelje el…! Mondjon példát…! Egészítse ki…! Használja fel…! Változtassa meg…! számítsa ki…! találja meg. – Segítségével differenciáltan tudjuk kezelni a tanulók válaszait. mi.. mikor. rész Adaptációs dialógus A kérdések két alapcsoportra oszthatók: A szűk tanári kérdésekre egyetlen helyes válasz adható.1. A tág tanári kérdésekre többféle jó válasz lehetséges. világos. Fejlesztik a gondolkodást (Hogy látod…? Mi a véleményed…?). A tények felidézésére.

A munkalapra a válaszoló szavait kell rögzíteni. ami az adott kérdésre vonatkozik (pl. – Elmélyíthetjük az ismereteket. hatékony eszközei a tanításnak. – Játékosabbá tehetjük az órát vele (barkohba. információkérő vagy az előzetes meditációt segítő kérdéseket. hogy társaiktól három kérdéssel kérhetnek segítséget. s a kártyák kérdéseit megválaszolják (KaGan. élőlény stb. és 5-5 db kártyát átadnak társuknak. A gyermekek egy labda körbedobásával egymást kérdezik a tanult anyag ismereteiből. visszakapják a kártyájukat. 2001. 2001. találóskérdés-készítés). A következő lépésben kicserélik villámkártyáikat valamelyik csoporttal. Minden kérdéshez új „szakértőt” kell keresni. A nehézségi fok emelhető a segítségnyújtás csökkentésével. fejleszthetjük a kommunikatív készséget pl.) (KaGan. a „Találj valakit”. „a tanár válaszol” módszerrel. ahol a gyermekek a tanárnak tesznek fel vitaindító. Lényege: minden diák kap egy feladatlapot. aki aláírásával bizonyítja. aki tud válaszolni a munkalapon lévő valamelyik kérdésre. – Egybeköthetjük a gondolkodást mozgással pl. Kooperatív munkaforma pl. • Feladatcsere: A csoport minden tagja kidolgoz egy ismétlő kérdést az anyagból. Mire használhatók? – Segítségükkel kiválóan lehet a tanórán differenciálni (egyéni feladatlapok kérdései). A társak csak igennel és nemmel válaszolhatnak. A kommunikációs készséget erősíti a „Ki vagyok?” módszer. miközben a tanár feltesz egy kérdést. Lényege.). vagy későbbi kiadás alapján). és leírja egy villámkártyára. (A találgatásban segíthet pl. – Erősíthetjük a társas kapcsolatokat. és ha tudják a választ. kijavíthatjuk a hiányos vagy téves ismeretet: • A villámkártyák a bevésési folyamatot segítik. a Keveredj! Állj meg! Csoportosulj! kooperatív módszerrel. felváltva kérdezik egymást. és az osztályban körbejárva keresnie kell valakit. és a kártyák másik oldalára leírják. A kártya másik oldalán valamilyen „behívó formula” van. hogy kitalálják úgy. a táblára kifüggesztett lista. Gondoltam egy számot…. A diákok ekkor a válasznak megfelelő számú csoportokba tömörülnek. amelyeket az előzetes tesztnél elrontottak.) 67 . amelynek lényege. • Dobj egy kérdést: A csoport a tanultak ellenőrzésére vagy készségfejlesztésre alkalmazhatja.4. nevét kell. irodalmi hős. fejezet Módszerek A kérdések gyakori. amire a válasz egy szám. hogy a tanulók kártyákat készítenek azokból a kérdésekből. egy szó az egyik oldalon és szótári meghatározása stb. A kérdésekre adható válaszokat megvitatják csoporton belül. A gyermekek a hátukra tűzött híres ember. A tanulók párban dolgoznak. vagy későbbi kiadás alapján. hogy a válasz helyes. hogy a gyermekek körbejárnak.

elemzése is. később mértékegységek.és kommunikációskészség-fejlesztő módszer. hogy a verbális közlés mellett fontos a tárgyak. Már CoMenius is felismerte. Azóta a szemléltetésnek a korszerű pedagógiában számos. Ez a módszer segíti: – a tantárgyi tudás elmélyítését. Szemléltetés A hagyományos és a korszerű pedagógiai módszerek egyike sem nélkülözheti a szemléltetést. Az idősebb korosztálynál. gépek. vitakultúra stb. A körültekintő tanító kis kézi könyvtárat is tart az osztályteremben. ha kísérleteket mutat be vagy végeztet az osztállyal. A diavetítők.). Dialogikus közlési módszer. értékelő álláspontok sokszínűsége várható. a modern technikát is felhasználó formáját ismerjük. a tévé. preparátumok. a magnetofon és a számítógép. rész Adaptációs dialógus Vita A megbeszélés magasabb formája. Az emberi megtapasztalás hétköznapi alapesete az érzékszerveink útján történő információszerzés. ha ötletek. – valamennyi a közvetlen szemléltetést célozza. az írásvetítők. Hatékonyan akkor szervezhető. ásványok. Jelentős szerep jut a tanulóknak. ha kabinetrendszer van. amely rengeteg lehetőséget ad a vizuális megerősítésre. megszokott látvány. és az írásvetítő is megszokott eszköz. – a kommunikációs készség javítását. hogy hívóképes betűk és számok. ahol a tanár háttérből irányít (vitavezető). Alkalmazása előtt a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a vita alapvető szabályait és magatartásmódját (türelem. nyelvtani szabályok díszítik a falakat. videomagnó. – a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését és – a közösségépítésre is pozitív hatása van. Az ismeretek elsajátításán túl erősen aktívgondolkodás. a szaktanterem jellegének megfelelő faliképek. metszetek. A hagyományosan frontális megerősítő módszer mellett a csoport. A modern kor számos technikai berendezéssel siet segítségünkre. jelenségek észlelése. és használjuk is. Ugyanezt éri el a pedagógus. ábrák találhatók a teremben. tolerancia. kitömött állatok. hangszerek és ritmushangszerek stb. Az alsós osztálytermekben a kicsiknél mindennapos. Modellek. 68 .1. – az interperszonális kapcsolatok minőségi javulását. DVD.vagy egyéni munkában is használhatjuk.

– Ha egyéni alkotómunka a feladat (tárgyak létrehozása. szokásrend. fejezet Módszerek a projektor és az interaktív táblák: mind megannyi lehetőség a közvetett információszerzésre. EGyÉNI tANUlÁsI MóDszErEK A tanulók személyi adottságára építő pedagógiai módszerek közül először az egyénre figyelő individuális módszereket tekintjük át. Az egyéni különbségek lehetnek: – a szociális háttérből adódóak (értékrend. mindenki önállóan dolgozik. Mikor érdemes ezekkel a módszerekkel élnie a pedagógusnak? – Ha lehetőség szerint mindenkinek szükségletei szerint szeretnénk feladatot kiosztani. A pedagógus által nyújtott segítség személyre szabott. – a tanuló személyiségéből adódó különbségek (attitűd. vallási. a diák feladata a megfigyelés.4. – veleszületett adottságbeli különbségek (szomatikus. fejlesztendő területek alapján kerülnek eltérő csoportokba.). tanulásban akadályozott gyermek(ek) van(nak) a csoportban]. de az egyes gyermekek között nincs együttműködés.). Differenciálás A differenciálás a tanulók egyéni különbségeinek figyelembevétele a tanítás folyamatában. – Ha a csoporton belül a követelmények eltérnek egymástól [pl. azonos feladatot kapnak csoporton belül. 69 . idegrendszeri). érdeklődési kör. szövegalkotás stb. minél közelebb kerül a gyermekhez a megtapasztalható valóság. Szemléltetésnél az irányító a tanár.). Annál hatékonyabb a szemléltetés. Ezt a munkaformát részben egyénre szabott munkaformának nevezzük. hozott ismeretek. etnikai különbségek stb. képalkotás. motiváció stb. vegetatív. Rétegmunka A tanulók bizonyos fejlesztési célok.

a feladatok tartalmát is megbeszélni a szakemberekkel. sokat segíthet a koncentrációkészség. – az ismeret rögzítésére alkalmas feladatok.) A részképesség-problémás gyermekek esetében a fejlesztőpedagógussal kell ugyanezeket a lépéseket megtenni. A különböző munkatempóra tekintettel: A tanulók munkatempójának eltérő volta mindannyiunk számára ismert. ha az órán a gyermek számára lehetővé tesszük az önellenőrzést. A szórt figyelem. (Ha lehetőség van a nevelőtestületben mozgásterapeutát alkalmazni részmunkaidőben – aki lehet tanfolyamot végzett tanító kolléga is –. Differenciált óravezetésnél alkalmat lehet adni a tanulóknak. amely az esélyegyenlőség megteremtésének alappillére lehet. figyelembe kell venni a szakvéleményben megfogalmazottakat. (Célszerű az utóbbi esetben a tervezés időszakában kikérni az iskolai vagy az utazó gyógypedagógus véleményét. a reális énkép kialakulását. képesek az önellenőrzésre. – a rögzített ismeret elmélyítésére. Pl. a gyermek személyiségének stabilabbá tételében. a tanulásban akadályozott gyermek esetében az egyéni fejlesztési tervet. Differenciálásnál a feladatokat különböző szempontok szerint állíthatjuk össze. a finommotorika fejlesztésében. esetleg amíg nincs gyakorlatunk a fejlesztés ütemezésében. A differenciálás csak akkor oldható meg sikeresen. Táblára kiakasztjuk a feladatok megoldását vagy borítékban az asztalra tesszük. felhasználására szolgáló feladatok. A tanítás folyamatában fontos a bizalom megtapasztalása.) 70 . mint a gyorsan haladók között. A differenciált feladatok kiválasztása. rész Adaptációs dialógus A kulcskompetenciák fejlesztésénél jelentős szerepet kaphat a differenciált oktatás. ha a gyermekek rendelkeznek önálló tanulási technikákkal. ezzel segítve az önismeret fejlesztését. a részképesség-problémával küzdő gyermekek szakértői véleményében gyakran olvasható az időkedvezmény kérése. ismerik és tudják használni az önálló munkához szükséges eszközöket és rendelkeznek időérzékkel. Az okok feltárása után meg kell határoznunk a fejlesztés irányát és módját. ebben segítségünkre lehet. személyre szóló összeállítása mindig diagnosztikus tájékozódás után történik. A differenciáláskor emellett külön kell figyelnie az inkluzív iskolában tanító nevelőnek a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire.1. a hosszan tartó koncentráció hiánya. Az ismeret elsajátítása szerint: – a hiányok pótlására alkalmas feladatok. a kapkodás a lassan haladó gyermekek között éppúgy előfordul. Ha részképességzavart mutató vagy tanulásban akadályozott gyermek/tanuló esetében alkalmazzuk a differenciálást. Ezért a tanítónak ezeket először ki kell alakítani. hogy a megfelelő szintet maguk válasszák.

annak az 50%-át. aki minden gyermek számára biztosítani tudja a képességeihez. Ugyancsak lényeges a csoportok – a fejlesztési célnak megfelelő – változó összetételének lehetôsége és rugalmas alakítása. Individualizált munka A pedagógus figyelembe veszi a gyermek egyéni haladási ütemét. 2004. ha a tanuló valamilyen ok miatt egyéni haladási ütemben való munkára kap engedélyt az igazgatótól. annak a 70%-át. – amit hallunk.). előzetes ismereteit és az egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különbségeket. (Ezt a módszert akkor érdemes alkalmazni például. Az oktatás gyakorlatában ezért a módszerek kombinálása vagy új komplex technikák bevezetése szükségszerű. A pedagógus mindig a fejlesztési célnak megfelelően foglalkozik a csoportokkal. – és amit önállóan kipróbálunk és végrehajtunk. a 20%-át. 71 . illetve a tudás aktív megszerzése lényegesen nagyobb hatékonyságot előfeltételez. fejezet Módszerek A gyorsabban haladók számára mindig legyen „időkitöltő feladatlap”. – amit látunk.) A tANUlóK KÖzÖsEN VÉGzEtt tANUlÁsI tEVÉKENysÉGEI A tanuláspszichológia mérési adatai szerint annak. jártasságát. annak 90%-át (!) vagyunk képesek megjegyezni (zaKárné. adottságait. sem az értékeléskor. sem a folyamat során. Pozitív viszony van a tanuló és a pedagógus között. vagy a sajnátos nevelési igénye ezt a munkaformát teszi szükségessé az adott sérült vagy eltérő fejlődésű terület miatt. tanulási stratégiáját. – amit egyszerre látunk és hallunk. de vigyáz arra. Nincs kapcsolat a társakkal. – amiről magunk beszélünk.4. hogy mindegyik csoporttal foglalkozzon személyesen is. – amit olvasunk. a 10%-át. a 30%-át. Az értékelés az önmaga eredményeihez képest végzett előrehaladáson alapul. sajátosságaihoz mért sikert. Ebből adódóan a tanítási órákon az ismeret több érzékszerven keresztüli megtapasztalása.

a feladat leegyszerűsítése. hogy annak az ismeretnek. Mire ügyeljen a pedagógus a problémamegoldás folyamatában a különböző szakaszokban? – A probléma megértésekor: keresni (kerestetni) kell a tanulókkal a probléma okát. kutatásos tanulás időigényes. Láttuk. azt némileg átalakítva. ahol szembesülhetnek a különböző elképzelések. megoldási javaslatok erősségei és gyengeségei. Így tehát a ráfordított idő az eredmény hatékonyságában busásan megtérül. összefüggések keresésére ösztönöz. amit önállóan kipróbálunk és végrehajtunk. hogy a maguk számára megfogalmazzák. a feladat modellezése. hol tartanak. hogy a meglévő tudás és az új szituáció találkozásából új. amelyeket a problémamegoldás során alkalmazni tudnak. A felfedezéses. mi segítette a munkát. aki többé nem ismeretet továbbít. a lényeges és lényegtelen információk elkülönítése. hanem kérdez. az új helyzethez igazítva máskor is alkalmazni tudják (tudástanszfer). problémát fogalmaz meg. A felfedezéses tanulásban megváltozik a tanár szerepe. hasonló feladat keresése. mi a következő lépés. hanem mást is tanulnak. Viszont az aktív tanulással a tanuló kíváncsiságát. 72 .). Feladata. 90%-át vagyunk képesek megjegyezni. miközben általános sémáink is fejlődnek. 2006. A felfedezéses tanítás során az általános sémák segítségével egyedi problémák kerülnek megoldásra. információk felkutatása és átadása. feldolgozása. Érdeklődő figyelemmel kísérheti munkájukat. Mi az ismeretlen? – A probléma elemzésekor: meg kell ismertetni a gyerekekkel olyan eljárásokat. Lehetőséget biztosít a gyermeknek arra. a megoldás megtervezése. Kérdéseivel ösztönzi a gyermekeket. Felfedezhetik. hol tévedtek (Knausz. A felfedezéses tanulás folyamán a pedagógus facilitátori szerepet tölt be. rész Adaptációs dialógus A felfedezéses tanulás Az információrobbanás eredményeként hatalmas ismeretbázis áll a tanuló rendelkezésére. de csak az akadály elhárításáig. szükséges lehet a tanári segítség. magasabb rendű tudással kerüljön ki. a félbehagyott munka motiváló erő is lehet. – A megoldás folyamatában a pedagógus számos eszközzel segítheti a tanulókat. Komolyabb gond esetén a szünet beiktatása gyakran segít. hogy amit egy konkrét probléma megoldásánál megtanultak. pl. hogy a tanulót gondolkodásra késztesse. A megvalósítás folyamán a résztvevők között vita alakulhat ki. A pedagógiai feladat tehát nem az ismeretek. – A munka befejezését követően a résztvevőkkel együtt ki kell értékelni a munka folyamatát: mi okozott problémát.1. A felfedezéssel a tanulók nemcsak érdekesebben tesznek szert ismeretre. hanem azok rendszerezése. érdeklődését mozgósítjuk. Ha elakadtak.

4. Az egyéni felelősség átélése fontos része a kooperatív tanulásszervezés sikerének. a kommunikációs és az együttműködési készséget segítenek kialakítani. a kerekasztal. Minden tevékenység 4-6 fős csoportokban zajlik. a szóforgó vagy ennek írásos megnyilvánulása. Ebben az esetben várható. pontfelelős módszer vagy a feladatért felelős módszer. Az előzőben mindenki önállóan megírja a tesztet.) Mindkét módszer a tanulási folyamat számos területén alkalmazható pl. hanem kifejezetten stimulálja az emberi agy ezen alkotómunkáját.). A kooperatív tanulás mint módszer a konstruktív tanulási elméletre épül. amelyek az egyéni teljesítmények összeadásával lesznek értékelve. Ha a négy feltétel valamelyike hiányzik. táblázat A kooperatív tanulás négy alapelve Építő egymásrautaltság Akkor jelentkezik. és a pontszámok összeadása adja ki a csoporteredményt. rendszerezi. A pedagógusnak a csoportos munka szervezésénél mindig figyelembe kell venni az egyenlő részvétel kritériumát. kérdésfelvezető. amely szerint az ismeretek elsajátítása mindig alkotó. vagy ha valamelyik csoporttag nem teljesít.) A kooperatív módszerek az információszerzésen túl a gondolkodási. Elősegítik a tanulói aktivitást. a tanulók órai aktivitása a sokszorosára nő. jegyző. ha az egész csoport sikere mindegyik tag sikerének a függvénye. A diákok mindkettőben körönként vesznek részt. Ehhez olyan új módszereket kell kidolgozni vagy a már meglévőkből felhasználni. átalakítja. akkor az egész csoport alulteljesít. visszatekintő. 2005. Egyéni felelősség Egyenlő részvétel Párhuzamos interakciók Forrás: Kagan. Utóbbinál pedig a részfeladatok megoldásával áll össze a csoport eredménye. hogy a könnyebben tanuló diák segít társának a feladat megértésében. a kooperatív tanulás nemzetközi szakértője. új ismeretek előkészítésére. mindössze csoportmunkáról beszélünk. 2001. (Pl. hogy az mielőbb eljusson a jó megoldásig. fejezet Módszerek Kooperatív tanulás „A kooperatív tanulás nemcsak tanítási módszer. a számonkérés és a gyakorlás élénkítésére. amikor az adott órán (foglalkozáson) a munka folyamata valamely részterületének felelősévé tesszük a csoporttagokat (időfelelős.” (óhidy. Pl. befogadására. csendkapitány stb. konstruktivitását. feladatmester. Az egyenlő részvétel a kooperatív csoportokban a szerepelosztással kezdődik. újjáteremti. 4. de nincs szó kooperációról. eszközfigyelő. azaz konstruktív módon történik: az emberi agy az ismereteket nemcsak befogadja. A kooperatív tanulási forma – ahogy a többi cselekvő tanulási forma is – a hagyományos tanulási módszerekkel szemben nemcsak megengedi. hanem szortírozza. hanem filozófia is – állítja Norm Green. 73 .

Pármunkánál pedig pl. de szóban. ha csak egy vagy néhány módszert ismerünk. olvassa el. a többi idő a tanáré. ami 15-szöröse a hagyományos óravezetés során az egy tanulóra jutó időnek. képességeket kíván. (Meg kell jegyezni ugyanakkor. A frontális osztálymunkában a tanulók mindössze 10 percig jutnak szóhoz. innen a neve: kerekasztal. majd a másik szerepel előre meghatározott ideig) vagy a páros forgószínpad (amikor a pár tagjai felváltva neveznek meg dolgokat vagy dobnak be ötleteket) a kooperatív választás. Ha csak ezt a 10 percet a tanár a kooperatív óraszervezéssel oldaná meg. hisz a tanári felszólításra mindig csak egy tanuló válaszol. és próbálja azokat a saját gyakorlatába illeszteni! a) Nem nélkülözheti a tanóra előzetes tervezését. Ez a módszer a közösség tagjai közötti kooperáció eredményeként létrejövő konszenzus elérésére tanítja meg a gyerekeket. illetve. a papír körbemegy.) A párhuzamos interakciók önmagában magyarázatot adhatnak arra. akkor saját tervünkre. akkor 74 . a félidő módszer (először a pár egyik tagja. Amennyiben előre tervezett heterogén csoport dolgozik együtt. Az első diák a feladatnak megfelelően leír valamit. Pozitív tapasztalat. ahol nemcsak az egyidejű interakciónak. mint a hagyományos tanítás. Kérjük. Ha véletlenszerű csoportalakítást preferálunk.) Kedves Pedagógus! A kooperatív tanulás szervezése más pedagógusattitűdöt. a hagyományos tanórába beillesztve is hatékonyan alkalmazhatjuk őket. hogy a csoportalakítást hogyan végezzük. Így a tanulók egy főre jutó kommunikációja a tanórán 20 másodperc.1. azután továbbadja a bal oldali társának. rész Adaptációs dialógus A kerekasztal esetében a diákok egy tollat és egy papírt használnak. nem mindegy. c) Miután a kooperatív módszerek sokasága szól a csoportos interakcióról. de az egyenlő részvételnek is megfelelnek a szereplők. Ebben az esetben ugyanis a tanulók órai aktivitása a sokszorosára nőtt. más készségeket. Összegyűjtöttük Önnek a kooperatív tanulás szervezéséhez szükséges alapvető tudásokat. A hagyományos óraszervezésnél ez az aktív idő is szétosztandó a tanulók között. „A kooperatív életszemlélet kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködést és a közösség minden tagjának egyéni teljesítményét előtérbe állító szemléletet jelent. hogy a páros munka alapvetően nem kooperatív módszer. 2005. b) Abban az esetben. A foglalkozásterv épülhet a kooperatív tanulásszervezés valamely kész mintatervére.” (óhidy. hogy a kooperatív tanulást alkalmazó tanulók a konszenzusra törekvő szemléletet átviszik az élet más területeire is. ha biztosak vagyunk a kooperatív módszerek használatában. hogy a kooperatív módszerek miért sikeresebbek minden eddigi módszernél. foglalkozásvázlat készítését. A szóforgóban ugyanez történik. a párhuzamos interakcióknak köszönhetően az egy főre jutó aktív időszak akár 5 perc is lehet. több hétig is célszerű együtt hagyni a csoportokat a szociális kompetenciák fejlesztése miatt.

Ezért a kooperatív óra tervezésében összhangban kell lennie az ismeretszerzésnek. ugyanakkor ne okozzon nehézséget. feladatokat és a módszereket. a téma feldolgozásának mélységét és a pedagógusok gyakorlatát. a szociális tanulásnak és a tapasztalati tanulásnak. (Hogyan tudtatok együtt dolgozni. A tervezésnél meg kell feleltetni egymásnak a célokat. mert ilyenkor igen ritkán alakul ki ideális csoportösszetétel. együttműködésre is ki kell terjednie. Magunk számára tervezzünk megfigyelési szempontokat. képzelőerőt. A projekt azon az alapelven nyugszik. hogy jobban alkalmazkodjon a tanulók szükségleteihez. A folyamatos interiorizáció a társas viselkedést is alakítja. Olyan tanulási egység. amely szerint a tanulás komplex folyamat. ezért a tanulási folyamat az órán mozgással és zajjal jár. A módszer vállalása esetén az egyes tantárgyakat. de soha ne feledjük. egy központi téma köré csoportosítva tanítjuk. Ekkor kell az óra szükséges eszközeit is kiválasztani. előkészíteni. f) Az óra tervezésénél a pedagógus a tanulói tevékenységek megtervezésére koncentrál. g) Az órán fontos a szerepek kiosztása. A projekt időtartamát tekintve az egynapostól a többhetesig (általában 2-6) terjed. a tanulót és a tanulási környezetet is magában foglalja. d) A tantermi környezetet úgy kell kialakítani. volt-e vita stb. fejezet Módszerek a csoportok összetételét gyakrabban kell változtatni. Fontos. a képességeknek megfelelően adjuk a feladatokat. 75 . céltudatos tevékenységgé alakítva a gyermeki kíváncsiságot. a közösen elfogadott szabályok megalkotása és következetes betartása. amelynek hatására mindenki abbahagyja a munkát. hogy az értékelés nem csak a tanár privilégiuma.?) Projekt „A projekt olyan oktatásszervezési eljárás. és a tanárra figyel (csendjel).” (Pedagógiai lexikon) A projekt a gyermekek teljes személyiségét. Könnyen léphessenek egymással kapcsolatba a csoporton belül. tantárgycsoportokat interdiszciplináris módon. A foglalkozás végén mi is végezzünk önértékelést. sokszorosítani. a csoporton belül differenciáltan. Ez a módszer egyszerre vár el együttműködést a tanulóktól és a pedagógusoktól. Az időtényezőnél figyelembe kell venni a gyermekek életkorát. és ne legyenek tiltó megfogalmazások. amelynek központjában a probléma áll. az időkeret meghatározása. amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. h) A foglalkozásokat mindig a tanulói értékeléssel és önértékeléssel zárjuk. értelmi. A tanulói értékelésnek a teljesítményen túl a kooperatív készségekre. Ha lehet. ha a táblára vagy a tanárra kell figyelni. érzelmi.4. Célszerű megállapodni a közösséggel egy olyan jelben. amely a tanárt. motorikus adottságaikat is figyelembe veszi a tanítás folyamatában. hogy ez utóbbiból ne legyen sok. e) Miután a tanulás cselekvések sorozata.

amely 1. a segítségnyújtás. A tervezést követő megvalósítás is többlépcsős folyamat. a pedagógus pedig koordinál és a segítségnyújtás különböző módozatait alkalmazza. alkotó részese a tanítási folyamatnak. és ezek közé egyéni módon kapcsolja be az új ismereteket. A munkafolyamat során és a projektzárás előtt a csoportok folyamatosan értékelik saját munkájukat. a kisebb egységek tervezésekor. a projektszakaszok összegzését követően jelenik meg. az egymásra figyelés. 2. ugyanakkor a pedagógus stratégiai gondolkodását is szinten tartja. melynek során meghatározott képességekhez és ismerethez kívánjuk eljuttatni a gyerekeket. Megszűnik a verbális képességek előnye. hisz a téma kiválasztásától folyamatos a tanulókkal való interakció. A közös tevékenység elősegíti a kommunikációs készségek. A tanítás tematikus megközelítése a gyermek fejlődésének intellektuális. A tanuló tehát a projekt során aktív. A projekt megvalósításának szakaszait a következô folyamatábra foglalja össze. vesz részt a prezentációban. A kivitelezés időszakában lehetőség van a szükséges korrekciók megtételére. szociális. A projektmódszerben fokozott szerepet kap a tervezés. elősegíti az új ismeretek és készségek megszerzéséhez szükséges tanulási technikák felfedezését és kipróbálását. 76 . rész Adaptációs dialógus Ebbe a folyamatba a tanuló magával hozza előzetes ismereteit. az összefüggések felismerésére. másodszor a megvalósítás folyamán. amelynek során a tanulói csoportok a döntéshozók. a koordináció és a bátorítás. Ebben a folyamatban a tanár feladata elsősorban a tanácsadás. és a különböző képességek azonos súllyal vehetnek részt a közösen választott probléma megoldásában. segítve ezzel a gondolkodás fejlesztését. Ez a mozzanat az önértékelés és önbecsülés kialakításának fontos momentuma. ekkor a tanári motiváció és a segítség tudatos jelenléte is döntő szerepet kap. a projektzáráskor pedig eredményeiket nyilvánosság előtt bemutatják. érzelmi és fizikai oldalait helyezi előtérbe. A résztémák változatos tevékenységei sikerhez juttathatják az eltérő tanulói személyiségeket. tapasztalatait. A kivitelezés olyan cselekvő együttműködés. első körben a folyamat egészének a megtervezését jelenti. a tolerancia képességének fejlesztését. hisz a gyermek vagy ifjú közönség előtt mutatja be munkáját.1. mely alatt egész személyisége formálódik és az új ismeret befogadásához szükséges kompetenciái fejlődnek. A projekt utat nyit a különböző tantárgyi ismeretek integrációjára. figyelembe véve a tanulók tudásszintjét.

A mindennapos találkozás a gyerekekkel lehetővé teszi jobb megismerésüket. amelyekben egy adott témakör tanítása zajlik. természettudományi. fejezet Módszerek 5. A fejlesztő értékelés a befogadó iskola egyik sajátos jellemzője. változatos eszközrendszerrel. kikerülhetetlen az osztályban tanító nevelők kooperációja. és a nevelőnek könnyebb valóban személyre szóló feladatokat meghatározni részükre. művészetek. 77 . jelentése: korszak. de lehetnek tantárgyblokkok vagy műveltségterületek is. társadalomtudományi tantárgyblokk). hogy a pedagógus sokkal kevesebb gyermekkel van kapcsolatban az adott blokkok tanítása idején. Miután az epochális oktatásban egy adott tantárgy vagy tantárgyblokk nagyobb mennyiségű anyagrészét dolgozzák fel többféle megközelítésben. hogy a gyerekek figyelme tartósan egy-egy területre koncentrálódjon. Ezek lehetnek a hagyományos értelemben vett tantárgyak. időszak) három-négy hetes időszakok vannak meghatározva. ábra A projekt megvalósításának szakaszai Epochális oktatás Ebben a típusú oktatási formában (az ’epocha’ görög szóból. így a módszer lehetővé teszi a fejlesztő értékelés bevezetését is. Ez a rendszer lehetővé teszi. bár a tanulásban akadályozott gyermekek esetében ez az értékelési forma jogszabályban előírt kötelezettség. Az epochális oktatás előnye.4. összedolgozása (pl.

1. 78 . azt a témacsoportot. bábokkal) kezdeményezzük. ha a szituációs játékot eszközökkel (pl. a gyermekek és a nevelők közös megegyezésétől függ. jól felszerelt információs bázis. Szerepjáték. A történetet meghallgatva kell bizonyos kérdésben dönteni vagy a szereplők cselekvését megítélni. amelyek pl. Ebben a tanítási módszerben a házi feladat kisebb jelentőséggel bír. döntési helyzeteket. koncentrációképességétől. hogy itt el is kell játszani a szituációt. Az igazán elmélyült közös munkához 60-90 perces egységekre lehet szükség. számítógépes eszközpark álljon rendelkezésre. történetet olyan plasztikusan meséltünk el az osztálynak. Az epocha abban különbözik a projekttől. hogy rövid ideig tartó döbbent csönd után záporoztak a vélemények vagy a kérdések. egy idegen nyelvi környezet vagy egy elképzelt film jelenetének megelevenítése lehet például a feladat. Miután minden nagyobb blokk végén összefoglalnak. Mindannyiunk gyakorlatában előfordult már. Fontos a szerepek tisztázása és a szerephez tartozó magatartási normák figyelembevétele. drámapedagógiai módszerek a tanításban Mindenekelőtt: ez a módszer nem elsősorban a magyart tanítóknak vagy a magyar szakosoknak szól. a gyermek összefüggéseiben is láthatja a problémát. problémafeltáró gondolatokkal fűszerezve döntési szituációvá alakítjuk. hogy egy helyzetet. az egyéni döntéseket pedig közösen megbeszélni. hisz a tanulók mindennap találkoznak a tantárggyal. hogy nem feltétlen egyetlen témát dolgoz fel és nem (vagy nem mindig) záródik konkrét produktummal. spontán elsajátítással töltenek. Egy történelmi esemény körülményei. – A szituációs játékok a döntési helyzetektől abban különböznek. Megnő az idő. A kisgyermekeknél segíti a megnyilatkozást. A tanítási óra nem a hagyományos 45 perc. egy családi konfliktus. – Közös döntések: fiktív vagy valódi történetekhez kapcsolódó játékformák. amelyet több héten át dolgoztak fel. Ha az előbbi helyzetet racionális. könyvtár. Öntudatlanul vagy tudatosan a drámapedagógia eszközét. tantárgyi blokkal. hogy változatos eszközrendszer. amelyet közös gyakorlással. etikai problémahelyzetet hordozhatnak. hanem hosszabb időszak: ez a tanulók korától. dilemmákat élnek át segítségünkkel tanítványaink. az empátiagyakorlatot alkalmaztuk. rész Adaptációs dialógus Az epochális tanításnál fontos feltétel.

Szimuláció a valóság absztrakciója.4. A helyzetek megélése fejleszti az empátiát és a kreativitást. ami élményszerű. A fenti módszerek kísérletet tesznek a tudás személyesebbé tételére. saját döntéseik következményét. a történések logikai összefüggéseit. A gyermeknek lehetősége van biztonságos körülmények között megtapasztalni. aki nem tud anyanyelvén kívül még egy idegen nyelvet. megérteni a tárgyak.). tudomány) mellett hangsúlyos szerep jut az információs társadalom (informatika. kutatás. Operatív tervei között ugyanis az aktív társadalom (élethosszig tartó tanulás-képzés). fejlesztés) kiépítésének (danCsó. természeti jelenségek szimulációja terepasztalon.). A szerepeken keresztül interakcióba lép a tanuló és a karakter személyisége. az potenciális analfabétának fog számítani. természeti vagy társadalmi folyamatok működésének folyamatát. tartós tudást biztosít. számítógépes szimulációs programok stb. fejezet Módszerek – Tablót készíthetünk egy nagy történelmi esemény vagy irodalmi mű kapcsán. aki pedig nem rendelkezik elfogadható felhasználói ismeretekkel a digitális technológiák terén. az néma lesz. amikor a korban élt különböző helyzetű és eltérő tulajdonságú emberek karaktereit kell megformálni különböző idősíkokban a szereplőknek. (Adott időben hol voltak? Mit csináltak? Mire gondoltak? Mi történt velük?) A mozaikokból érdekes tabló kerekedik ki. a jelenség lényegét képezzük le ilyenkor (pl. eszközök. a kicsiknél kerékpáros ügyességi pályák kiépítése. az okos társadalom (oktatás. 79 . Az INForMÁCIós És KoMMUNIKÁCIós tECHNIKA (IKt) szErEPE A tANÍtÁs MóDszErtANI MEGÚJUlÁsÁBAN Az 1990-es évek közepén hallottam egy előadást a pedagógia előtt álló kihívásokról. és a sommázott előrevetítést a mai napig nem feledhetem. Ennek a jóslatnak az igazságát tükrözi az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007–2013) is. Szimulációs játékok Összekapcsolhatók az előbbi módszerrel. 2005. de a szabályai szigorúbbak. Kollégák! Az előttünk álló évszázadnak már az elején. tőzsdejáték.

ennek elmélyítése. akkor be kell látnunk. Az inkluzív iskola nem nélkülözheti a számítógépes fejlesztő programok segítségét a sajátos nevelési igényű tanulók esetében sem. – Az LCMS (Learning Content Management System. uo. amely lehetőséget nyújt a helytől és időtől független tanulásra. (danCsó. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program keretében kifejlesztett kompetencia alapú oktatási programcsomagok több programja tudatosan felhasználja a számítógépek..) Fejlesztésre vár a digitális oktatási tananyagok tanításának a magyar viszonyokra kidolgozott és hatékony módszertana. Már jelenleg is számtalan lehetőségét tudjuk felsorolni a számítógéppel támogatott oktatásnak. Ha viszont figyelembe vesszük. hogy az új információs technológia a tanítási folyamat főszereplője is lehet. hogy a tanítás alapvető célja minden tantárgyban az információszerzés. az internet és az egyéb digitális technikák lehetőségeit. lehetőséget nyújthat a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére. az értékelést. – A CBT (Computer Based Teaching. az egyéni haladást. – Az e-learning az önálló tanulás eszköze. tananyagkezelő keretrendszer) egyben a tananyagok megjelenítésére és előállítására is alkalmas. Érezhető viszont ennek az eszközrendszernek a tanítási-tanulási folyamaton átívelő meghatározó ereje. amely képlékenyen tud illeszkedni a legkülönbözőbb tanítási stratégiákhoz. Ezért a módszerek között szólnunk kell használatáról. rendszerezése és hatékony felhasználása. hatékonyabb előadás tartását teszi lehetővé. és támogatják az adminisztrációt. és segítheti új típusú módszertan alkalmazását. – A multimédiás prezentáció az oktatásban legelterjedtebb frontális módszertant támogatja. rész Adaptációs dialógus Az IKT alapú oktatási módszerek fejlesztésére az alábbi lehetőségek nyílnak. számítógéppel segített tanítás) interaktív elemekkel teheti hatékonyabbá az oktatást. és könnyedén alkalmazható bármelyik módszer esetében. 80 . Célszerű minden alsós tanterembe – a fejlesztés és a személyre szóló tanulási folyamat érdekében – számítógépet elhelyezni. – Az LMS-ben (Learning Management System.1. A számítógép alapesetben csak eszköz. kezelése. 2005. – Könnyedén és nagy hatékonysággal egészíti ki a projektoktatás vagy a kooperatív foglalkozások eszközrendszerét. segítheti az egyéni felkészülést. tanulásszervezési keretrendszer) a digitalizált tartalmak a kereszthivatkozások révén lehetővé teszik az interdiszciplináris gondolkodást.

– Változatos órai felhasználást kínál a Sulinet Digitális Tudásbázisa (SDT). 81 . Az egymástól elkülönülő tudáselemek. – Az internetes levelezőprogramok jó alkalmat teremthetnek a nyelvtudás elmélyítéséhez. – A csatlakoztatható eszközök felhasználásával (webkamera. Az eszköz a hallássérült gyermekek fejlesztésére alkalmas. animációs eljárások kínálata gazdag. képek. felépítésére. a tanulói partnerkapcsolatok kiépítéséhez. alkotó tevékenységgé formálhatja az új ismeretek feldolgozását. Ha az iskola rendelkezik saját honlappal. elemzéseket. hogy szembesítik a tanulót tudásszintjével. amelyek segítik az igazodást a tanulók egyéni haladási üteméhez. de hatékonyan segít a részképességeikben sérült gyermekek fejlesztésében is (a program térítésmentesen hozzáférhető). fejezet Módszerek – A digitális kultúra elterjesztését szolgálják azok a digitális tananyagok. szemléltetőanyagok. hangok. nyelvi oktatóprogramok. – Digitális képekkel és/vagy a számítógépre szkennelt szemléltetőanyagokkal változatos óraszervezés végezhető. esetleg a tanárok és a tanulók nálunk még szokatlan webes kommunikációjához. amelyben a technikai értékállóságot és az újrafelhasználhatóságot tartották szem előtt az alkotók. Paint) élményszerűvé. azonnal kiértékelve a választ (pl. A különbözô szoftverek felhasználása (pl. képaláírásokat. oktatóprogramok. Excel. így végtelen variációs lehetőséget adnak a tanórák színesítésére. digitális fényképezőgép) a számítógép lehetőséget ad tanulókísérletek dokumentálására. mozgóképek. önálló alkotások. tudástesztek). – Az internet lehetőséget ad az információk másokkal való megosztására is. a projektek vagy a tanulók számítógépre készített prezentációi közreadhatók. PowerPoint. prezentációk létrehozására. prezentációkat készíthetnek a segítségükkel. Másik típusuk a tudás elmélyítését szolgálja azzal. A tanulók a képeket megadott rendszer szerint csoportosíthatják. – A fejlesztő segítő programokra példa: KocSor András – báCsi János – MihaLoviCs Jenő Beszédmester című programja.4.

a közösségi magatartás kialakításában. Persze nem előre tanítja a kicsiket. hisz a kommunikációs. Az óvodában a legfontosabb nevelő eszköz a közös játék. sok ismeretet nyújtó környezetből jövőké. Igen sok iskola figyel arra is. Az ingerszegény környezetből érkező kicsik önállóságra nevelése más alapokról indítható. szokásairól: akár kérdőíveken vagy adatlapokon. hanem informálódik a szülőktől és az óvónőktől a leendő tanítványok fontos tulajdonságairól. Az óvodai közösségek nevelési tervei igen eltérőek lehetnek a tekintetben. amelyben előző nap még az óvodában része volt. ha az iskola „előre dolgozik”. akkor az óvoda kezdi a sort. mint a szabálykövető magatartás kialakítása vagy az együttműködő magatartás megalapozása. hogy az új környezet okozta stresszt minél alacsonyabb szintre tegyék. az önfegyelemre nevelésben.1. A kisgyermeket életkori sajátosságából adódóan a játék segíti a kapcsolatteremtésben. hogy a fogadott gyermek szociális környezete milyen. akkor ezek a szokásrendek jelentősen eltérhetnek. pedagógiai programban. Célszerű tehát az óvodai napirendhez hasonlító. esetleg közös kirándulás keretében. hogy a tanítók már az iskolakezdés előtt megismerkedjenek a gyerekekkel. rész Adaptációs dialógus Hogyan jelennek meg a helyi nevelési tervben. a világ jelenségeinek megismerésében. beszoktatási időszakkal kezdeni az évet. Jó gyakorlata van erre a pécsi Csokonai Általános Iskola és a budapesti Gyermekek Háza pedagógusainak. 82 . Ha több óvodából jöttek a tanulók. óVoDA–IsKolA ÁtMENEt Az iskolába kerülő kisgyermek ugyanazt a napirendet várja az iskolától. helyi tantervben a módszerek? ÓvoDa Ha a kulcskompetenciák kialakítása és fejlesztése érdekében rakjuk össze módszertárunkat. amely idő alatt a tanító a játékszituációkban megismerheti leendő tanítványait. a szabályok követésében. lépésről lépésre bevezetve őket az iskolai szokásrendszerbe. csakúgy. mint az ingergazdag. a narratív kompetenciák alapjainak lerakása már óvodáskorban kiemelt szerepet kap. Nagyban segíti az óvoda–iskola átmenetet.

képességeik fejlesztésében. feladatot tartalmaznak. csökkenteni kell az ismeretátadásra szánt időt. Célszerű olyan tankönyveket használni.4. ha épít azokra a szokásrendekre. fejezet Módszerek Az Első osztÁlyBAN Az elsősök „beszoktatási” ideje alatt célszerű a DIFER képességvizsgálatot elvégezni minden elsőssel (a problémát mutató gyermekkel kapcsolatosan erre minden iskolát jogszabály kötelez). bizalomteljes légkört alakítanak ki. Ha a gyermekek fáradtabbak. amelyek az alsó tagozatban kialakultak. hogy – a gyermek fejlődését önmagához viszonyítva – objektív képet kapjunk a hozzáadott pedagógiai értékről is. Ha az induló mérést minden gyerekkel elvégezzük. A FElső tAGozAtoN És A KÖzÉPIsKolÁBAN A felső tagozat. Az aktív tanulást a megfelelő taneszközök teszik lehetővé. a nekik leginkább megfelelő tanulási utak. nem célszerű erőszakkal megszakítani azért. (A szigetvári Istvánffy Általános Iskola munkarendje jó példa erre. mert kicsengettek. szokásrendek kialakításában. önmaguk megismerésében. ha pedig belefeledkeztek a munkába. amelyek figyelembe veszik ezt. Ezeknek a feladatoknak csak akkor tudnak eleget tenni a tanítók. ezért azt nem mindig lehet 45 percre osztani. ezért az óra tervezésekor a taneszközt vagy saját maga készíti el. módszerek megtalálásában. hanem az osztályban 83 . amelyek ma még hiányosan állnak a pedagógus rendelkezésére. Az általános iskola egymásra épülő rendszerében az alsó tagozatnak kulcsfontosságú szerepe van a gyermekek egyéni adottságainak széles körű feltárásában. eltérő mélységű ismeretet. készségeik. és különböző mennyiségű. Ezek a felmérések segítenek bennünket abban. WinKLer Márta a Becsöngettek című módszertani kazettán körjátékokat játszik az elsős gyerekekkel. majd a középiskola soktanáros rendszere akkor tud hatékonyan működni. Alsó tagozatban az osztállyal és a pedagógussal együtt töltött idő egy egységes egész. ha elfogadó. az egyénre szabott fejlesztés alapvető feltételét teremtettük meg. A különböző haladási ütemű tanulók esetében biztosítani kell a tananyag alternatív feldolgozását.) Az iskolában a gyermeknek meg kell tanulnia az önkiszolgálást. tanulási stratégiákra és módszerekre. vagy a tanítás menetébe az eszköz elkészítését is be kell tervezni. hisz a szabály elfogadására a közös játékok a legmeggyőzőbbek. Ha a tanár nem önálló individuumként próbál a zárt ajtók mögött csodát tenni. a társas kapcsolatok. a taneszközök önálló használatát és rendben tartását (ezt az óvoda természetesen előkészítette).

egyre önállóbbá teszi tanítványait. Ez a nevelők között is kooperációt jelent.1. hogy az oktatás komplex interaktív folyamat. Az ember öröklötten nyitott rendszer. feltárása. aszociális lehet. Bárki megrekedhet alacsony értelmi szinten. Az alapdokumentumokban megfogalmazott célok megvalósítása csak akkor lesz napi gyakorlat. kialakítja bennük az önszabályozás készségét. Magában foglalja a tanítást-tanulást csakúgy. az autonómiát és a szabadságot. kialakításának lehetőségeit. és bárki önfejlesztő személyiséggé fejlődhet. egymástól tanulni. fejlesztése. Meg kell tanulni egymás felé nyitni. orientál. mint a motiváció kiépítésének. rész Adaptációs dialógus tanító nevelőkkel közösen együttműködő tanári teamet alkotva keresnek hatékony megoldásokat az iskola előtt tornyosuló új kihívásokra. támogat. aki informál. azok mozgósítása. Kedves Pedagógus! A tanítási-tanulási folyamatban Ön az. 84 . személyes és szakmai képességei. Ennek segítéséhez szükséges az Ön elméleti és gyakorlati tudása. mert tudja. ha a közös értékrend és módszertani bázis is mögötte áll.

a követelményrendszereket. a differenciált követelmények ismérveit. fejezet A követelmény A fejezet felidézi a követelmény fogalmát. szerkezete a gyakorlati vonatkozásokat. hogy a kompetencia alapú oktatási programcsomagokat alkalmazza a tanítási óráin. a mindennapi pedagógiai munkában közvetlenül használható tudásokat az alábbi fejezetrészek tartalmazzák: − Általános pedagógiai követelmények − A kognitív követelmények értelmezése − A kompetencia alapú programcsomagok követelményrendszere 85 . a tanári. az önállóság vagy az együttműködési készség fejlesztésére? Mindez színesedik. Amennyiben az elméleti rész érdekli. Együttgondolkodásra hív minden kollégát. A fejezetet írta: Kovácsevicsné Tóth Marianna A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása új kihívás mindannyiunknak. Felmerül a kérdés: mi alapján készítsünk tanmenetet? Milyen módszerrel mérjük fel a gyerekeket? Hogyan és mit értékeljünk? Jól határozzuk-e meg a követelményeket? Egyáltalán: hogyan határozható meg a követelmény például az önismeret. amelyek meghatározzák az egész éves munkát. A minimumkövetelmények meghatározásának buktatóit érintve olyan fogalmakat ismertet. az oktatási folyamatot.5. ha a csoportban sokféle háttérrel rendelkező vagy sajátos nevelési igényű tanulók is vannak. Számukra hogyan kell meghatározni a kompetenciaterületek követelményeit? Kedves Pedagógus! Ez a fejezet elméleti és gyakorlati megközelítéseket egyaránt tartalmaz. akkor ismerkedjen meg az alábbi címsorok alatt található szöveggel: − Mit jelent a követelmény? − A követelmény megjelenése különböző célrendszeri szinteken − A követelmények tartalma. hiszen a tartalmak megismerése után meg kell tervezni az éves munkát. tanulói stratégiát. aki vállalta azt a feladatot.

évfolyamokra bontva. Ennél azonban jóval összetettebb ez a fogalom. b) Az általános fejlesztési követelmények az egyes műveltségi területekkel kapcsolatban jelennek meg két nagyobb szakaszra: az 1–6. amelyek a különböző képességű és érettségű tanulóktól az egyes szakaszok végén elvárhatók. A pedagógiai célrendszeren belül az oktatási cél és tartalom valójában a tantervi követelményekben fut össze. szabályozásának és értékelésének céljait. Ebből következően a tantervi követelményekből következtethetjük ki a tanulás és a tanítás tervezésének. A Pedagógiai lexikon szerint a követelmény a tanulásszervezés célkategóriája és az értékelés alapja. és a 9–10. A követelmény célkategória. képességeket és ismereteket.). akkor megkülönböztethetünk – alaptantervi. nemcsak az oktatásban résztvevők ellenőrzésére és értékelésére. – kerettantervi. – intézményi. – szakmai képesítési. 86 . A Nemzeti alaptantervben a követelmények különböző szinten és formákban jelennek meg: a) A közös követelmények az iskolai oktatás egészére vonatkoznak. Ha a követelményeket általánosításuk (részletezettségük) foka szerint rendszerezzük. vizsgákhoz kapcsolódó) követelményeket (pedaGóGiai KisLexiKon.1. rész Adaptációs dialógus Mit jelent a követelmény? Ha röviden akarunk erre a kérdésre válaszolni: a követelmény tanulási cél. – valamint konkrét (főként témákhoz. 1996. altémákhoz. – tantárgyi. A követelmény megjelenése különböző célrendszeri szinteken A követelményterületek és a bennük kifejtett követelmények meghatározzák azt a tudásszintet. hanem a céllal kapcsolatos folyamatban végzendő minden tevékenységre irányul.

. 6.] A követelményrendszerek a személyiség és a tanulás különböző módjait próbálják megragadni.). a követelményekből levezetett taxonómiákkal kapcsolatos elméleti alapozó munka megkezdése az amerikai Benjamin bloom nevéhez fűződik. Általános pedagógiai követelmények A pedagógiai szakirodalomban a követelmények taxonomizálásával már találkozhattunk. 16 87 . [A taxonómia a görög taxis (rend). vagyis azt. bloom és munkatársai megtervezték a tanulási célok taxonómiáját. A hierarchikus elrendezés fő vezérelve az interiorizáció16. és 10. hogy az adott szabály. – a pszichomotoros és – a kognitív követelmények rendszerét. vagyis azt. a pedagógiai célok három körét: – az affektív. 1985. évfolyamokra fogalmazódnak meg. Ebben az összefüggésben az interiorizáció a belsővé válást jelenti. norma követése vagy a tudás felhasználása ösztönössé válik. 8.. AFFEKtÍV KÖVEtElMÉNyEK Az affektív követelmények a beállítódással. szerkezete A tanulás. Ezekkel a követelményekkel a saját tantárgyaink feladatmeghatározása során nap mint nap dolgozunk. emocionális viselkedéssel kapcsolatos célokat rendszerezik. képességek) és a minimális teljesítmény a 4. meggyőződéssel.5. fejezet A követelmény c) A részletes követelmények – a tananyag. a képzés tervezett eredményeit legátfogóbban a tantervi követelmények és a tantervi követelményekből konstruált tantervi követelményrendszerek (követelménytaxonómiák) képezik le. a tanítás. A követelmények tartalma. valamint nomos (törvény) szavakból származik. a tananyaghoz kapcsolt fejlesztési követelmények (kompetenciák. hogy a tanítási programban a megadott tananyag elsajátításával a tanulóknak mire kell képessé válniuk (báthory. A követelmények rendszerezésével.

hasonló mozgások szimultán és egymást követő végzésének képessége – Automatizálás: rutin és spontán mozgások végrehajtása 88 . a mozgási sebesség növelésének képessége. „A pszichomotoros követelmények domináns jelentőségűek a testnevelésben. Szintjei: – Utánzás: mozgások másolása. megpróbálhatjuk az érdeklődést értékeinkkel áthatni. jellemképző erővé alakítása (világnézet) PszICHoMotoros KÖVEtElMÉNyEK A pszichomotoros követelmények a mozgásos készségekkel. módosítások elvégzése – Artikuláció: különböző mozgások koordinálása. felesleges mozdulatok kiküszöbölése. képességekkel kapcsolatos tanulási célokat rendszerezik.” A pszichomotoros célok tehát nem választhatók el a kognitív és az affektív elsajátítástól. Ez a taxonómia a mozgáskoordináció egyre bonyolultabb formáit kísérli meg. attitűdök és értékek szerint – Értékek kialakítása: értékbeli különbségek érzékeltetése – értékrendszer kialakítása – Az értékrendszer belső. rész Adaptációs dialógus „A nyitottság és az explorációs készség kedvező külső hatások eredményeként (ilyen például a tanítás-tanulás stílusa. A hierarchikus elrendezés vezérelve a komplexitás. Ha az érdeklődés kialakult. Az affektív célok persze nem választhatók el a kognitív és a pszichomotoros elsajátítástól. az iskolai tanulás más területein kiegészítik az affektív és a kognitív követelményeket. Ettől kezdve már nagyrészt belsővé válik a folyamat. légköre) érdeklődéssé fejleszthető. a szakmatanulásban. attitűdök és értékek befogadására – válaszadás: reagálás érdeklődések.” Szintjei: – Befogadás: készség az érdeklődések. a gyakorlati tevékenységekben. amit külső hatásokkal egyre nehezebben tudunk szabályozni. a sportban.1. izomkoordináció nélküli mozgások – Manipuláció: szenzoros korrekciók végrehajtása.

törvények. Ezt a követelménycsoportot a későbbiekben még érintjük. az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tudás rendszerét írják le. átkódolás. konvenciók és szabályok ismerete • Alapelvek. továbbfejlesztés) – Alkalmazás • Alkalmazás ismert szituációban • Alkalmazás új szituációban – Magasabb rendű műveletek • Analízis • Szintézis • Értékelés 89 . Szintjei: – Ismeret • Tények és elemi információk ismerete • Fogalmak. transzformálás. A kognitív követelmények arra válaszolnak. megtanítani. hogy mit és milyen szinten kell megtanulni.5. elméletek és rendszerek ismerete – Megértés • Egyszerű összefüggések megértése • Bonyolultabb összefüggések megértése (értelmezés. fejezet A követelmény KoGNItÍV KÖVEtElMÉNyEK A kognitív követelmények az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tanulás céljait.

bályok kialakítása. a vitás kérdések rendezése. rész Adaptációs dialógus 6. 1996. hogy anyagok és módszerek mennyi.kolában folyó konkrét események – pl. A tanuló meg tudja határozni az energia fogalmát.1. hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba. elveket. A tanuló képes megtalálni az ismeretlent az egyenletben. 90 . A tanuló képes összefüggő dolgozatot írni a nyaralásról. részeire bontani. Értékelés A tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket A tanuló képes megítélni. világháború kitörésének okát. fogalmakat. Forrás: Falus–Szivák. A kompetencia alapú programcsomagok követelményrendszere A követelményekben azt fogalmazzuk meg. részekkel dolgozni. fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül. 21–22. szabályokat. Alkalmazás A tanuló képes az elméleti ismereteket. és összerakni ezeket egy egésszé. Számos szakirodalomban olvashattunk a kulcskompetenciák tartalmáról. A tanuló le tud fordítani egy bekezdést angolról magyarra. ábra A kognitív követelmények értelmezése A kognitív taxonómia egyes szintjeinek értelmezése Példák a kognitív taxonómia egyes szintjeire Ismeret A tanuló képes tényeket. Megértés A tanuló megérti. A tanuló képes a barométer segítségével előre jelezni az időt. és fel tudja sorolni a fajtáit. képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni. a szaben tesznek eleget a kritériumoknak. szabályokat felismerni vagy felidézni. Magasabb rendű műveletek A tanuló képes összehasonlítani különböző társadalmi körök politikai célkitűzéseit. közös programok kiválasztása és szervezése stb. A tanuló példát tud mondani egyenes vonalú egyenletes mozgásra. módszereA tanuló fel tudja sorolni az európai királyságokat. amire felkészítettük a gyerekeket. ket. Analízis A tanuló képes a közlést összetevő elemeire. Szintézis A tanuló képes az elemekkel. amit közöltek vele. – mennyiben felelnek meg a demokratizmus szabályainak. hogy az osztályban-isalkotni arról. A tanuló el tudja magyarázni az I. módszereket konkrét és sajátos esetekben használni.

– Meghatározza azokat a képességeket. ellenőrzését. értékelését. – Tudja érvekkel alátámasztani álláspontját. a gyermekek együttműködését igénylő tevékenységek szervezésével. amelyeket jól szervezett ismeretekre és alapkészségekre lehet ráépíteni. A gyakorlatban mindig tartsuk szem előtt. motivációs tényezők megerősítésével. a megismerés örömének felfedeztetésével. – Szokásokat. általános és részletes fejlesztési követelményeiig – fokozatos elmélyülést jelöl meg. – Sikeresen elvégzendő tevékenységeket határoz meg. hogy a kulcskompetenciák az autonóm személyiség kifejlődését. magatartásformákat jelöl meg. kibontakozását segítik. – Jelezze a problémáit. – Vegye figyelembe mások véleményét. – Legyen együttműködő. A képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlődést befolyásoló érzelmi. hogy milyen tudás. A követelmények tartalma meghatározza. AttItűDÖt VÁrUNK El A tANUlótól? – Legyen érdeklődő és kíváncsi. fejezet A követelmény feladatáról.) MIlyEN MAGAtArtÁst. komplex tudást jelenítenek meg. – Fogalmazzon meg kérdéseket. – Tudja megváltoztatni álláspontját érvek hatására. A KoMPEtENCIACsoMAGoK MoDUlJAINAK JEllEMzőI – A tanulókat állítja középpontba. (Cseh–hódi.5. A követelmények megfogalmazása is ennek szellemében történik. A követelmények rendszere – a céloktól egészen a kompetenciaterületek közös és sajátos. – Nem csupán ismereteket emel ki. ismeretek. például a pozitív énkép kialakításával. jelentőségéről. 91 . alkalmazások várhatók el a tanulóktól egy-egy pedagógiai szakasz végére. A tantárgyi követelményrendszer kellően orientálja a tanulás-tanítási folyamat irányítását. amelyek segítségével adott teljesítmények (alkalmazások) teljesítése lehetővé válik. 2005.

követelmények megvalósítása. Mindenképpen törekedjünk arra. – Segítse elő. mikor. hogy a követelmények eléggé konkrétak legyenek ahhoz. hogy a diáknak miben kell még fejlődnie. hogyan. mit. A követelmények teljesítése érdekében egyénre szóló fejlesztést alakíthat ki. mennyi” kezdetű kérdéseket használják.) Kedves Pedagógus! A tananyag meghatározása után gyakran elbizonytalanodunk. MIlyEN MAGAtArtÁst. értelmezési problémáit. hogy objektíven állapítsuk meg a követelményt. Ezzel mindössze a tanulók ismereteit kérik számon. (Adjon teret a vitára!) – Kövesse nyomon a tanulók tanulását. – Ösztönözze és bátorítsa a diákokat. Ezeknek a követelményeknek a teljesítése visszajelzést ad a pedagógusnak arról. hogy a tanulók pontosan lássák a tanulás célját. és azokat mérjük. AttItűDÖt VÁrUNK El A PEDAGóGUstól? – Segítse elő a diákok folyamatos részvételét az órai munkában. – Teremtsen lehetőséget az aktív tanuláshoz. amelyeket a modulok elsajátíttatása során határozunk meg. hogy a tanulók egymástól is tanuljanak. – Találjon alternatívákat a megoldásokra. hogy alapul szolgálhassanak az ellenőrzés-értékelés számára. A pedagógusok a tanuló „tudásának” ellenőrzésére a leggyakrabban a „ki. rész Adaptációs dialógus – Legyen képes mások helyzetébe beleélni magát.1. A pedagógus nyomon tudja követni a tanuló gondolkodási folyamatát. akkor a célok meghatározása után mindannyiuk érdeke. (KőpataKi – sinGer. Ha a két „főszereplő” (pedagógus–tanuló) pozitív viszonyulása adott. gondolkodásának szintjei közül 92 . tanulási. – Tegye lehetővé. 2005. lehetnek olyan követelmények is. melyik. és objektíven értékeljünk – az egyéni képességekhez mért teljesítményelvárásokat jelöljünk ki. vajon helyesen határoztuk-e meg a követelményeket. Az eredményesség esetében a viszonyítási alap a célok. – Fogalmazzon meg önálló gondolatokat az anyaggal kapcsolatosan.

Jelölje meg…! Megértésről van szó. Módosítsa…!. amit közöltek vele. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Ki? Mi? Mikor? Hol? Hogyan? Mennyi? Milyen? Melyik…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Nevezze meg…!. Határozza meg…!. Válassza ki…!. 93 . Hogyan foglalná össze…? Miért gondolja így…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Képzelje el…!. Magyarázza el…!. részeire bontani. Találja meg…! A magasabb rendű műveletek közül az elemzés (analízis) szintjén a tanuló képes az adott tartalmat összetevőire. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Hogyan példázza…?. az analízist. hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba. Mondjon példát…!. A GoNDolKoDÁs szINtJEI. Mit gondol…?. A következő összefoglaló ötletet adhat számunkra a differenciált követelménymegfogalmazásban (KőpataKi–sinGer. hanem az azon a szinten megfogalmazható követelmények példáival is. ha a tanuló képes tényeket. a rögzítés lehetőségére. fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül. amikor a tanuló megérti. Számítsa ki…! Demonstrálja…!. Hogyan áll kapcsolatban…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Használja fel…!. 2005. elveket. módszereket. Egészítse ki…!. változtassa meg…!. fogalmakat. fejezet A követelmény pedig nem aktivizálják a szintetizálást. Sorolja fel…!. Rajzolja le…! Alkalmazás szintjén a tanuló képes az elméleti ismereteket. A tANÁrI KÉrDÉsEK És A KÖVEtElMÉNyEK Ismeretről beszélünk. szabályokat. Különböztesse meg…!. a tanulói gondolkodás szintjeihez nemcsak a segítő kérdések gyűjteményének kínálatával. Milyennek képzeli…?.5. elemeire. nem segítik – és nem is ellenőrzik – a megértést. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Mi az alapötlete…?. alapján). módszereket konkrét és sajátos esetekben használni. nem adnak segítséget a megjegyzés. szabályokat felismerni vagy felidézni.

Becsülje fel… !. Miben hasonlít. készítene egy új…?. Bontsa elemeire…!. Milyen megoldást javasolna…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Csoportosítsa…!. Hogyan tervezne. hogy anyagok és módszerek mennyiben tesznek eleget a kritériumoknak. Mik az okai. képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Mire következtet…?. Mi a legfontosabb…?. Tervezze meg…!. Milyen feltételeket szabna…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Döntse el…!. Milyen gondolatokat fűzne…?. rész Adaptációs dialógus Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Mik a részei vagy tulajdonságai…?. Mivel tudná bizonyítani…? Ezen a szinten a feladat meghatározások lehetnek: ossza fel…!. miben különbözik…?. Hogyan rangsorolná…?. indítékai…?. Mi történne. Kapcsolja össze…!. összerakni ezeket egy egésszé. Javasoljon megoldást…! értékeléskor a tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket alkotni arról. ha…?. Mi lenne. a fejlesztési 94 . Értékelje…!. Egyrészt a nyitott iskolák szervezeti és tartalmi kereteik átalakításával alkalmassá válnak a kulcskompetenciák fejlesztésére. vázolja fel…!. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Egyetért-e…?.1. Alkossa meg…!. Mit gondol…?. Hasonlítsa össze…!. vizsgálja meg…!. Következtesse ki…! Egybefoglalás (szintézis) történik akkor. amikor a tanuló képes az elemekkel. Hogyan csoportosítaná…?. Illusztrálja…!. Ilyenkor alkalmazza a kritikai gondolkodását. Hogyan döntene…?. részekkel dolgozni. Bizonyítsa be…!. ítélje meg…!. Rangsorolja…! A kompetencia alapú programcsomagok és a sajátos nevelési igényű tanulók NyItott IsKolÁK – BEFoGADó IsKolÁK – INKlUzÍV IsKolÁK A befogadó (inkluzív iskolák) kialakításához vezető folyamat kétféle módon is megközelíthető. ha …-val/-vel kombinálnánk…?.

a tanítás-tanulás színterén a legfontosabb elem az egyéni differenciálás – hiszen minden tanulóval előfordul tanulmányai idején. amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják. esetleg elmaradnak. Az inkluzív intézmények kezelni tudják az átlagtól bármilyen módon eltérő (tehetséges. a problémák kezeléséhez akkor jutunk a legközelebb. Kedves Pedagógus! tapasztaltuk. tananyagból rövidebb-hosszabb ideig nehézségei támadnak. Az integráció esetében azt várja az intézmény. 2005. 2003. lemaradó. addig az inklúzió esetében újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket. sajátos nevelési igényű) gyermekek együttnevelését is. hogy valamilyen tárgyból. hogy az integrált tanulók hasonló teljesítményt nyújtsanak. hanem: Mire vagy képes? Mire van szükséged. Másrészt azok az iskolák. amelyek lépéseket tesznek a kulcskompetenciák fejlesztésére orientált pedagógiai gyakorlat kialakítására. tananyagban tehetségesebb tanulók unatkoznak. együttneveléssel biztosítani tudják a tanulók individuális fejlődését (podráCzKy. míg a többiek nehézségekkel küzdenek. ahol együttes fejlesztéssel. ha a kérdésünk nem az a gyermekhez: Mi a probléma veled?.) INtEGrÁCIó VAGy INKlÚzIó? A pedagógiai gyakorlat különbséget tesz integráció és inklúzió között. fejezet A követelmény programok befogadására – és ebből adódóan a különböző gyermekek együtt történő fejlesztésére. hátrányos helyzetű. téma. A pedagógiai gyakorlat megújításához. hogy az iskolák átlagra szabott tananyaga nagyon kevés gyereknek felel meg igazán: az adott tárgyban. mint a többiek. követelményszint. újrakezdő. szorongó. szervezési keretek stb. közvetítési mód. legyenek képesek alkalmazkodni az elvárt szinthez. Mivel minden gyermek más. Az inklúzió viszont arra keresi a választ. Míg az integráció során az iskola meglévő struktúráiba helyezik a gyermekeket. olyan befogadó közeget tudnak teremteni. ezt nem lehet a szülőre/tanulóra hárítani. hogy hogyan lehetséges a tanulási folyamatokban minden gyerek közreműködő részvételét egyéni képességének és fejlődési ütemének megfelelően biztosítani. hogy jobban haladj? (Cseh–hódi. 95 . A sokféle okból egyéni segítségre szoruló gyereknek meg kell kapnia a sikeres továbbhaladáshoz szükséges támogatást az iskolában.).5. A differenciálás lehetőségei széles körűek az iskolákban: módszertan.

Ennek főbb területei: – „A követelmények teljesítéshez hosszabb idősávok. 1. hogy megismerjük-e a gyermekek igényeit.) A sAJÁtos NEVElÉsI IGÉNyű tANUlóKHoz IGAzÍtott KÖVEtElMÉNyEK MEGJElENÍtÉsE A HElyI tANtErVBEN Amennyiben SNI-tanuló van a csoportban. ahol erre szükség van. 96 . szükségleteit. hogy minden gyermek. (III. rész Adaptációs dialógus A pedagógiai gyakorlat során nemcsak az a fő kérdés. és azokra megfelelő pedagógiai válaszokat adunk-e. A tananyag kiválasztásában és a követelményekben is a cselekvőképesség kialakítása. 20. Az inklúzió (együttnevelés) megvalósításával azt a célt tűzik ki az intézmények. lehetőségeihez. A sajátos nevelési igényű tanulók és a Nat Az SNI-tanulók esetében a Nat egységes követelményrendszerét kell alapul venni. Cél. a mindennapi élethelyzetek problémáinak és megoldásuknak gyakorlása a legfontosabb szempont. elengedhetetlenül fontos. differenciáltan. 1995. elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve. hogy valamely sérülés vagy egyéb ok következtében fejlődésében akadályozott. függetlenül attól. keretek megjelölése ott. hogy a kolléga alaposan tanulmányozza az SNI-tanulók neveléséről-oktatásáról szóló Irányelveket. a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak. követelmények kialakítása és ellenőrzése. – az előírt minimális teljesítményekre szükség esetén sajátos. hanem az is.17 Az Irányelvek hat fejlesztési területet ír elő. – az iskolák segítő megkülönböztetéssel.” (nat. egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat a követelmények elérésében. hogy a tanulók önmagukat minél jobban ellássák. Ennek során azonban szükség van a tanulók fogyatékosságaihoz. hogy tanulóink teljesítik-e a tantervi követelményeket.1. korlátaihoz és sajátos szükségleteihez való igazodásra.) OM-rendelet]. környezetükben tájékozódni 17 A helyi tantervek kialakítása során figyelembe kell venni A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét és A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét [2/2005. megkülönböztetés és elkülönítés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésben.

szövegből való következtetés. fejezet A követelmény tudjanak.5. Az SNI-tanulók kudarcainak hátterében sokféle dolog állhat. amely egyrészt a tanórai differenciált fejlesztést segíti. Segítséget ad ehhez a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának tantervi irányelve. szociális és kommunikációs képességeik fejlődjenek. Az is előfordul. az olvasási gyakorlatlanság. továbbá a befogadó iskolák helyi tantervei. összefüggések. ha integráló tantervet alkotunk? – Ha szükséges. Milyen elvárással találkozunk. valamint a folyamatba épített ellenőrzés. illetve a többségi tanulókra vonatkoztatva egyaránt. A tanterv újszerűsége abban áll. – A tantervben párhuzamosan jeleníthetők meg a témakörök. a csoportos teljesítmény is tanulásról. egyértelműen kell meghatározni a továbbhaladás feltételeit az SNI-. a szókinccsel kapcsolatos problémák. a hozzárendelt követelmény és az értékelés teljes egységben jelenik meg. tények visszakeresésének problémái –. adatok. – Részletesen. és ezzel szinkronban fogalmazódnak meg a követelmények az adott témakörhöz rendelve a többségi iskola tanulóinak és az SNI-tanulóknak. Előtérben áll a formatív és a diagnosztizáló. 97 . A kompetencia alapú programcsomagok bevezetése az integrált tanterv segítségével válhat hatékonnyá. segédkönyveire és segédeszközeire. hogy nem az iskolai követelmények. alkalmazásról ad bizonyítékot. akkor a többségi iskolák számára készült tantervi tananyag belső struktúráját át kell dolgozni. tudásról. a kapcsolódó ismeretek hiánya. Így csökkenthetjük a kudarcélményt. – Minden tantárgynál évfolyamonként kidolgozott a habilitáció/rehabilitáció. A KUDArC ElKErülÉsE Ha minden pozitív megnyilvánulást értékelünk. hogy a többségi tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók számára a témakör. Ezek lehetnek a szövegértéssel kapcsolatosak – általános szövegértési nehézség. – Az értékelés formája és módja tantárgyanként kidolgozott. a lehető legnagyobb önállóságra tegyenek szert. – A taneszközök felsorolásánál külön kell utalni az SNI-tanulók tankönyveire. másrészt alapja az egyéni habilitációs-rehabilitációs program készítésének.

1. különböző előismeretek hiánya. Kedves Pedagógus! Kérjük. feladatokban tervezhetők és írhatók le. biztosan működő szintre való fejlesztése. Ez ellenkezik a nevelési céljainkkal. de a készségek-képességek hosszú folyamatban alakulnak. Munkánk során – pedagógiai programban. hogy az ismereteket „az egyik óráról a másikra” lehet elsajátítani. szintek. helyi tantervben. A témákra. rész Adaptációs dialógus hanem a felhalmozott hátrányok (alapkészségek. az első osztályban különösen nagy jelentősége van. Ebben az esetben „gondolkodókra” és „nem gondolkodókra” osztjuk a gyerekeket. A minimális kompetencia Korábban már említést tettünk a differenciált követelményekről. 98 . altémákra lebontott követelmények tanulói tevékenységekben. s ha ennek valamely láncszeme. fejlődnek. képességek kiépítése. altémákra lebontott szintjén kell megfogalmazni. Az integrált tanulóink számára is meg kell határoznunk modulonként a számukra teljesíthető követelményeket. – A követelmények megjelölésénél figyelembe vesszük az Irányelvet. sávok szisztematizált felépítésének az általános iskola kezdő szakaszában. mindig tartsa szem előtt. a folyamat egészében megreked vagy visszafejlődik. Az oPErACIoNAlIzÁlt KÖVEtElMÉNy Az egyes követelményeket a helyi tantervek témákra. mert ekkor folyik a tanuláshoz szükséges alapvető készségek. eltérő korábbi iskolai követelmények. A követelményminimum meghatározásánál két eset lehetséges: – A kognitív követelmények közül „kihasítjuk” a minimális kompetencia körét. lépcsőfoka hiányzik. hiányzó tanulási képességek) állnak a kudarcok hátterében. amelyek akár tanulási-magatartási zavarok keletkezésében és fennmaradásában is szerepet játszhatnak. A fokozatok. Integrált tanulóink számára is meg kell határoznunk a számukra teljesíthető követelményeket. azaz csak a relatíve egyszerűbb és könnyebb követelmények közül választunk. tanmenetben – többször fogalmaztuk újra a tantárgyi minimumot. a további tanulást megalapozó. annak is az elején.

akkor a témák. A követelmények teljesítése visszajelzést ad a nevelőnek arról. Integráló helyi tantervet készített például a Konrád Ignác Általános Iskola nevelőtestülete Kétújfalun. ami kiemelkedik a többi közül (bárdossy. A követelmények teljesítése érdekében egyénre szóló fejlesztést alakíthat ki. ugyanakkor a legbonyolultabb feladat megoldásában is jelen kell lennie mind a négy taxonómiai szintnek „magasabb” fokon. hogy „alacsonyabb” fokon a reprodukálás. A gyakorlatban mindent ennek kell alárendelni. Legfeljebb arról lehet szó. az sNI-tanulókkal való hatékony együttműködés megvalósításához kulcskérdés. „magasabb” fokon a produkálás a túlsúlyos mozzanat. hogy az iskola minden gyermeket hozzásegítsen a tőle elvárható legjobb teljesítményhez. hogy az új tudások hogyan épülnek be az Ön mindennapi munkájába és az intézmény életébe. operacionalizált követelmények tehetik objektívabbá az 18 értékelést. altémák szintjére kell lebontani a követelményeket. helyi tantervét. valamint az analízis. amelynek Ön is tagja. Kedves Pedagógus! A kompetencia alapú programcsomagok moduljainak feldolgozásához.5. hogy a diáknak miben kell még fejlődnie. A kellően pontosított. 1983.). újra kell. fejezet A követelmény Ha komplex feladatokat fogalmazunk meg. hogy a gyermek adottságainak megfelelő képességei kifejlődjenek. szintézis és értékelés) már a legelemibb komplex feladatban is egyszerre jelenik meg „alacsonyabb” fokon. az alkalmazás. A pedagógus nyomon tudja követni a tanuló gondolkodási folyamatát. Az intézmény mindennapjai A társadalom és az egyén érdeke is. Az a testület. hogy gondolja a pedagógiai programját. a megértés. Ha helyi tantervet készít a tantestület. hogy a négy taxonómiai szint (az ismeret. megalapozottabbá a tanulásszervezést. akkor azt mondhatjuk. 18 99 . ez az.

). a gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével hatékony (Cseh–hódi. képességfejlesztés Kompetenciák megerősítése A MoDUloK ÁltAl MEGHAtÁrozott ÚJ FElADAtoK – A tanítási-tanulási folyamat újfajta tervezése.1. értékelése – Az SNI-tanulók tanulási képességeinek fejlesztése – A gyerekek egyéni tanulási kultúrájának felépítése – Az SNI módszertani szempontok érvényesülése a sérülés csoportja szerint Ennek érdekében valamennyi sajátos nevelési igényű tanuló tanítása során ajánlott szem előtt tartani. altémák. a végzendő tevékenységeket és az értékelés módját. rész Adaptációs dialógus 5. hogy a kitűzött célokat elérjem? Milyen feladatokat teljesítek? Ezt a foglalkozást – a törvény szerint – az SNI-gyermek számára csak szakirányú végzettségû gyógypedagógus biztosíthatja. hogy az információ tanítása bemutatás segítségével. – A megtervezett célok a következő kérdésekre válaszolnak: Mit tanulok a modulból? Mit kell elérnem? – A megtervezett tevékenységek a következő kérdésekre válaszolnak: Mi teszek annak érdekében. A megvalósításhoz újragondolt tanítási-tanulási stratégiára van szükség. a készségek tanítása direkt oktatás segítségével megy végbe. 19 100 . ha a pedagógus minden modul tanítása előtt a tanulókkal megbeszéli a modul célját. 2005. szervezése. módszerek. a fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével történhet. Jó. táblázat A követelmények megjelenése az intézményi dokumentumokban Dokumentum Pedagógiai program Nevelési terv Helyi tanterv Minőségirányítási program továbbképzési terv Tanmenetek tematikus tervek Heti tervek Egyéni fejlesztési tervek A gyógypedagógus által készített részletes „Egyéni fejlesztési terv”19 19 A megjelenés területei Cél.és feladatrendszer és minden tartalmi elem A partnerek együttműködése Új módszertani képzések témák. taneszközök tanulási stratégia Készség-. a szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével lesz eredményes.

5. hogyan történik az értékelés? (bárdossy. 101 . hiszen az elvek nem csak a szummatív értékelésre fókuszálnak. 2002.) Az intézmények helyi pedagógiai programjában az ellenőrzés és az értékelés elveinek valódi értelmezése nagy segítséget adhat az ellenőrzési-értékelési technikák változatos felhasználására. milyen tevékenységek és milyen elvégzett feladatok alapján. csoport?)? Milyen produktumok. én?. Így a gyakorló pedagógus az értékelést nem csupán osztályzásra használhatja. fejezet A követelmény – Az értékelések a következő kérdésekre válaszolnak: Kik fogják értékelni a teljesítményemet (tanár?.

.

a pedagógusok jó része úgy érzi. szem előtt tartva az egész iskola értékrendjét (értékelési rendszerét) s azokat a sajátos nevelési igényű gyermekeket. 103 . megmutatja az alkalmazásukat. mert nemcsak a félévi. egyéni nyomon követése. de – reményeink szerint – néhány fontos dologra rávilágít. év végi. a mindennapi gyakorlat szempontjából – ahogy erre sokan panaszkodnak – alig lett egyszerűbb és világosabb az árnyalt. Annyi szó esett már erről az elmúlt években. formáival. sőt jogszabály-értelmezés látott napvilágot. hanem a mindennapi értékelési gyakorlatukat is át kell gondolniuk. Mindegyikükre nehéz feladat hárul.6. s ezzel segítséget nyújt. oly sok elemzés. értékelés. hogyan függ össze az értékelés és a mérés. megismertet az értékelés funkcióival. az újítani – és megújulni – szándékozó pedagógusok közé tartoznak. Kedves Pedagógus! A sokféle új feladatot egy komplex iskolai környezetben kell megvalósítani. akiknek az integrált nevelését Ön vállalta s szívügyének tartja! A következő néhány oldal nyilvánvalóan nem pótolja azt a könyvtárnyi szakirodalmat. Valószínű. mit jelent a tanulók fejlődésének folyamatos. fejezet Az értékelés A fejezet feltárja az értékelés sokféle dimenzióját. személyre szabott értékelés mibenléte. hogy változtatni is kell azon. mégis. amely az értékelés témájában megszületett. hiszen a modulok által felkínált (és igényelt) értékelési formákat nemcsak ott kell jól alkalmazni. hiszen csak így lesz egységes a tanítási és benne az értékelési gyakorlat.és állapotértékelés jellegzetességeit. hanem – azok alapvetését. A fejezetet írta: Montay Beáta Amint elhangzik ez a szó. Körüljárja a folyamat. szemléletét – a „hagyományos” órákon is. Akik vállalkoztak a kompetencia alapú programcsomagok használatára. Azt is bemutatja. mintha darázs csípte volna meg.

Közvetlenül a diákok teljesítményének. viselkedésének és személyiségfejlődésének. a tevékenységek és az értékelés dinamikus kölcsönhatásban vannak egymással. viselkedésének értékelésénél azt mértük. hogy mit kell értékelnünk. hogy pedagógiai gyakorlatunkban a mindennapok során folyamatosan értékeljük tanítványainkat. visszajelzések elmélete és gyakorlata. hogy tanítói-tanári hivatásunkat egyre tudatosabban végezzük. Nyilván eszünkbe jut nem egy olyan eset. A három tényező között dinamikus kölcsönhatás van. Ha egészen röviden próbáljuk definiálni a pedagógiai értékelést. Minden esetben vizsgálnunk kell. az oktatási rendszernek az értékelése. hogy a diákok teljesítményének. és több fontos. melynek során megállapítjuk. A célok. oktatásban három alapvető elemmel kell számolnunk: – a célokkal (elvárt viselkedés. amelyre büszkék vagyunk. melyeket a nevelési-oktatási programon keresztül el kell érni. amivel a tanulókat megismertettük a tevékenységek során. de olyan is. s az értékelés információt ad arról. tayLer értékelési modellje Magyarországon az 1970-es évek óta ismert. Biztos vagyok benne. – az értékeléssel. – a diákok tanulási tapasztalataival. 104 . 20 Nem tisztázott. és hogy ezt a felkínált tanulási tapasztalatoknak megfelelő szinten. nagyon fontos összetevője. hogy didaktikai feladat vagy módszer. teljesítmény). melyek a tevékenységekből származnak. sőt gyakran terhelik. a tágabb tanulási folyamat egyik. Az értékelés folyamat. illetve kérdeztük-e. a pedagógusnak. illetve módon tettük-e. mintsem a folyamathoz kapcsolódik. Egy kicsit más megközelítésben: szabályozó szerepet betöltő pedagógiai módszer20. s mint ilyen. közvetve azonban a pedagógiai folyamat egészének. hogy él bennünk az igény. az iskolának. értékelő pedagógiai mozzanatok összessége. Valamennyien tisztában vagyunk vele. amire ma már azt gondoljuk: nem ezt vagy nem így kellett volna csinálni. Amit az iskola elsősorban értékel. A célok határozzák meg. rész Adaptációs dialógus A pedagógiai értékelés A mindennapi szóhasználatban az értékelés még ma is inkább az ellenőrzéshez.1. hogy mely célokat milyen szinten sikerült elérni. máig érvényes tényezőre hívja fel a figyelmet. A nevelésben. azt mondhatjuk. az a gyerek. hogy sikerült-e elérni a kitűzött célokat. az osztálynak. Hagyományosan ennek a tanulóra irányuló tanári tevékenységnek a következményei is a tanulókat érintik.

hogyan függ össze az értékelés és a mérés. ábra Az értékelés funkciói Visszacsatolás* Járulékos funkciók Értékelés Fejlesztés** Szelekció Motiválás * Visszacsatolás: megerősítés.6. személyiségfejlődésének szempontjából az önértékelés. hogy melyik mikor alkalmazható. fejezet Az értékelés Értékelési gyakorlatunk tudatosabbá tételéhez elengedhetetlen. korrekció. hogy értsük a folyamat. tisztában kell lennünk az értékelés funkcióival. s nem utolsósorban azt. Fontos. mit jelent a tanulók fejlődésének folyamatos. hogy szem előtt tartsuk: az értékelés a nevelés-oktatás szerves része. és látnunk kell azt is. pontosan meg kell tudnunk különböztetni az értékelés formáit. az önismeret. ide tartozik az önértékelés is ** Fejlesztés: diagnosztikai. 7.és állapotértékelés különbségét – ezek funkcióit és jelentőségét –. Az értékelés „tárgya” Az ÉrtÉKElÉs FUNKCIóI – Visszacsatolás – Fejlesztés – Motiválás – Szelekció – Járulékos funkciók (7 ábra) . prognosztikai 105 . egyéni nyomon követése. Ez utóbbi közül döntő fontosságú a tanulók életének. kontroll. az énkép kialakulása vagy a pályaválasztási orientáció. s nem elkülönült tevékenység.

még mit kell elsajátítania. újabb korrekciós lépésekre van szükség. Megmutatja. tanácsadó Például: A félévi. Nem a folyamat) minősítése minősít. Nem a tudás egészét. – A minősítő szakaszt megelőzően (!) a lezáró. kívánatos szinthez képest hogyan teljesít valaki. táblázat Az értékelés módjai Mikor alkalmazzuk? Diagnosztikus Pedagógiai döntések. Ha a tanuló a szummatív mérést nem tudja megfelelő szinten teljesíteni. Jelzi azt is. értékelésbe belekezdenénk. Formatív A tanítási-tanulási folyamat közben – folyamatosan. alapján. fejlesztések előtt. segítő. hogy a pedagógiai folyamatot eredményesebbé tegyük. teljesítménye elég-e ahhoz.1. A folyamat közbeni A tanuló (és a tanár. a tanítási-tanulási folyamat végén: összegző. 106 . hogy az illető a rangsorban milyen helyet foglal el. rész Adaptációs dialógus Az ÉrtÉKElÉs MóDJAI És ForMÁI Az értékelés különböző funkcióinak más-más értékelési mód felel meg. hogy a javítási lehetőségeket is felkínálja. „bíró” Például: A tanulási egység végén. tudásszintjéről annak érdekében. amelyeket el kell végeznünk azelőtt. hogy ő – az egyéni fejlődési útján – már mit tud. illetve korrekciót kínál. Ellenőrző. – Új ismeret és készség kialakításának kezdetekor (Elsô lépésként diagnosztikus mérés és értékelés). hanem a tudás bizonyos elemeit (részfolyamatokat) értékeli. záró minősítés. a még szükséges korrekciós lépések elvégzése után ezzel az értékeléssel lezártnak tekinthetünk egy folyamatot. irányítás.az elért teljesítmény si sikereket erősíti meg. beavatkozások. Ennek eredménye mutatja meg azokat a korrekciós lépéseket. év végi tudáspróbák megíratása előtt szükség van a diagnosztikus mérésre. tanácsadó Például: Egy tanulási egységen belül (legyen az témakör. segítő. hogy egy adott. Szummatív A fejlesztések. s mik a további közös (!) tennivalók. Információszerzés a diákok aktuális állapotáról. hogy „továbblépjen”. hanem a tanulá. hogy a záró mérésbe. s ezekhez az értékelési módokhoz többféle – de nem tetszőleges – értékelési formát társíthatunk. 6. egy konkrét feladat) elmondhatjuk tanítványunknak. Célja Alkalmazása A pedagógus szerepköre A tanulási nehézségeket. egy adott óra. „osztályozó akció” előtt. segítés. önmagához képest mennyit fejlődött. hibákat differenciáltan mutatja meg oly módon.

tehát folyamat közbeni visszajelzésünk nem lehet minősítő.6. metakommunikációs jelzésekkel vagy az eddig felsoroltak bármiféle kombinációjával. Az értékelés viszonyítási alapjait figyelembe véve háromféle értékelést különböztetünk meg. táblázat Az értékelések fajtái a viszonyítás alapja szerint Kritériumra orientált A diákok személyes teljesítményét a kitűzött tanulási célokhoz pl. Fajtái: – a szociális normaorientációt alkalmazó. teljesítményükhöz – viszonyítjuk. 7. hogy az „ártatlan” piros pontok és más színű társaik. Az ÉrtÉKElÉs VIszoNyÍtÁsI KÖrE Minden értékelés viszonyítás. A formatív. fejezet Az értékelés Az értékelési formák – Szöveges-leíró (szóban vagy írásban) – Pontérték – Százalék – Önértékelés (szóban vagy írásban) – Szöveges-minősítő – Osztályzat – Kifejezhető még az értékelés szimbólumokkal. használat idejüktől függetlenül minősítő jellegűek. Individuumra orientált A tanulók pillanatnyi viselkedését. Ha az értékelési formákat összevetjük az értékelési módokkal. Ebben az esetben mi. Fontos azonban azzal is tisztában lennünk. valamint ezek variációi elnevezésüktől. de nem lehet szöveges-minősítő vagy osztályzat. Normára orientált A tanuló teljesítményének értékelésekor az átlaghoz viszonyítunk. ha értékelésünk során nem tisztázzuk kellően. Problémát okozhat. a tantervi követelményekhez viszonyítjuk. az év eleji ismétlés) lehet pontérték. pedagógusok tanácsadói. fejlesztő értékelésénél ugyanez a helyzet. – a normaátlaghoz viszonyító. százalék vagy akár önértékelés. 107 . hogy egy diagnosztikus értékelés formája (pl. mi a viszonyítás alapja. teljesítményét önmagukhoz – korábbi viselkedésükhöz. láthatjuk. s nem „bírói” szerepben vagyunk.

megfelelő szinten érvényes. A sajátos nevelési igényű tanulóinknak is erre van szükségük. a szövegértés. ártalmas és diszkriminatív. Kerüljük – nagyon helyesen – az osztálytársak egymáshoz hasonlításának bármilyen módját. a gyakorlatban ezek átszűrődnek egész személyiségünkön. hogy a tanulók teljesítményét az osztályátlaghoz igazítani.23 Az önmagához viszonyító értékelés esetében elsősorban az értékelés formatív funkcióját használva az egyéni úton haladást segítjük. hogy egy tanítási-tanulási egység végén – természetesen jól megválasztott célok és megfelelő tevékenységek után – a diákok elsajátították-e mindazt. amit előre meghatároztunk. Inkluzív oktatás esetében nem nehéz belátni. hogy tanítványaink a szakaszokon belül egyéni fejlődési. Ezek hiányában – pl. A szociális normaorientációt – amikor az osztály teljesítményének átlagát vesszük alapul – ma már igyekszünk száműzni pedagógiai gyakorlatunkból. ha az egyes tanulók teljesítményét ún. Itt kell megjegyezni. Mindez a sajátos nevelési igényű tanulóknál nemcsak hogy így optimális. rész Adaptációs dialógus A kritériumra orientált értékelés esetében előfordulhat. amelyet annak sajátossága határoz meg. normaátlaghoz. S ne feledjük. A kritériumra orientált értékelést a tanulási folyamaton belül az egyes tantervi témák lezárásakor vagy az általunk belső fejlődési szakaszoknak nevezett egységek végén célszerű alkalmazni. érési ütemüknek megfelelően haladhassanak. a differenciált tanulásszervezésről részletesen olvashattunk a Módszerek című fejezetben. szövegalkotás területéhez pedig megkezdték a megkívánt standard mérési eszközök elkészítését. és hogy a tanulási folyamaton belül valamennyi gyerek efelé halad – egyéni utakon. hogy a kritériumok megfogalmazása nem elég pontos. A kompetencia alapú programcsomagok közül a matematikához már készültek félévi és év végi mérések. a differenciálásba2 és az egyéni haladási tempót lehetővé tevő tanítási stratégiákba22. kompetenciák elsajátításában van egy optimálisan elérendő végcél. amelyekkel objektíve(bbe)n megállapíthatók. kipróbált és megbízható mérőeszközök tölthetik be a fenti funkciót. a diákokat egymáshoz hasonlítgatni egyszerűen életveszélyes. Fontos. készségek. Ezek olyan mérőeszközök (nem csak feladatlapok!). hiszen csak a szakmailag korrekt módon kifejlesztett. hogy a standardok létrehozása hosszabb folyamat. 23 Könyvünk kéziratának lezárta után ebben lehetséges változás. egyéni tempóban. A differenciálás meghatározása megtalálható a Fogalomtárban. nem beszélve azok értelmezéséről.1. hanem csak így valósítható meg! Ezen a ponton óhatatlanul beleütközünk egy másik. standardokhoz viszonyítjuk. a programcsomagok többségéhez – ma még csak az értékelést segítő szempontsorokat lehet használni. 2 108 . Tudjuk. értékeléssel is összefüggő „kérdéskörbe”. hogy az ismeretek. Megfelelőbb módja a normára orientált értékelésnek. 22 A tanulási-tanítási stratégiák leírása megtalálható a Fogalomtárban.

Sőt. hogy megtanulta-e a leckét vagy jól oldotta-e meg az aznapi feladatot. amikor folyamatos. akkor érdekes lehet a gyerek (és a szülő) számára. de közben ismereteket értékelünk. hogy mik voltak pl. szempontsorok már ennek a kívánalomnak igyekeznek megfelelni. Ha emellett még az iskolák többségében frontálisan zajlik a tanítás. Ebben az esetben az értékelésünknek arra kell rávilágítania. osztályozzuk). Az ő optimális fejlesztésük differenciált tanulásszervezés nélkül semmiképpen sem valósítható meg! Az érem másik oldala: a hagyományos pedagógia gyakorlat magát az értékelést is akciókban valósítja meg. hogy megfelelő értékelésnek azt tekinthetjük. teljesítmény nyomon követésére szinte nincs is lehetőség. mivel az alapkészségek kivételével a gyakorlatban még csak kialakulóban vannak a készségek és főleg a kompetenciák fejlesztésének tartalmai és módszerei. hanem minősítjük (pl. személyre szabott és személynek szóló. hogy tudást értékelünk. fejlődés. miként tanulja meg a legközelebbi leckét úgy. de az iskola dominánsan ismeretközlő funkciója s az ennek megfelelő frontális tanulásszervezés erre alkalmatlan. kompetenciákat fejlesztő iskoláról beszélünk. Az adott pillanat adott teljesítménye után pedig azt mondjuk. 109 . a felelet erényei. amiről nem felejtkezhetünk el. ahol az értékelés folyamatára helyeződik a hangsúly. Olyan formáló visszajelzést kell adnunk a felelőnek. Gyakran esik szó a különböző készségek alakításáról. A csapda abban rejlik. 24 Részletesebben megtalálható A kompetencia című fejezetben. (A programcsomagok moduljaiban szereplő értékelési szempontok. ezeket gyakran nem is csak értékeljük. amiből tudni fogja. A frontális tanítástól hiába szeretnénk hatékony készségfejlesztést várni. hogy valóban könnyebb az ismereteket értékelni. fejezet Az értékelés Mit értékelünk? Legtöbbször azt hisszük. azaz differenciált a visszajelzés. Ezekből az akciókból kellene a tanulóknak – saját fejlődésük érdekében – gyakorlati következtetéseket levonni. Mindezekből következik. Annál is inkább. pedig a gyakorlatban többnyire még mindig az aktuális pillanatban „felmutatott” aktuális ismereteket. ennyi a gyerek tudása. ezt a feladatot nem tudja ellátni! A nagyon különböző gyerekek különböző fejlődési ütem szerint fejlődő nagyon különböző készségeit csak az azokhoz rugalmasan alkalmazkodó. Készségeket.24) Van azonban valami.6. Ha aktuális tudást értékelünk. hibái. hozzáigazítható differenciált tanulásszervezéssel lehet hatékonyan fejleszteni! Ez különösen igaz a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében. hogy sikeresebb legyen. akkor az egyéni haladás. A kompetencia alapú programcsomagok mindenképpen segítséget nyújtanak a cél elérésében.

s az eltérő funkciókhoz különböző értékelési formák kapcsolódnak. milyen tudást. kulcsképességet26. 25 110 . eszköz jellegû tudás szócikkek). illetve erősödését. bemért. – Motivációs szempontból segíti a diákok belső motivációinak kialakulását. a kritériumorientáltság érvényesítése a legfőbb szempont. s olyan megközelítést alkalmazzon. s ezen beA minőségi iskolai tudás jellemzőiről a Fogalomtárban olvashatnak (l. (Pl. amely csak eszközi szerepet játszik a tanuló önértékelési folyamataiban. Értékelés a kompetencia alapú programcsomagokban A kompetencia alapú programcsomagok fejlesztői az alábbi (a korszerű értékelést meghatározó) elvekből kiindulva kezdték meg munkájukat. rész Adaptációs dialógus A MINősÉGI IsKolAI tUDÁs Napjainkban egyre hangsúlyosabbá válik az életszerű helyzetekhez köthető. 27 A kompetenciákról részletesen tájékozódhatnak A kompetencia című fejezetben. ún. hogy sikerorientált vagy kudarctűrő-e a tanuló. amelyek korrekt módon kifejlesztettek. differenciált értékelés a legmegfelelőbb.1. alkalmazható tudás. Ilyenkor kell meghatározó szerephez jutniuk azoknak a mérési eszközöknek (pl. hogy figyelembe vegye a gyermek személyiségét. – Az értékelésnek „feladata”. hogy az egy olyan külső szabályozó szerepet betöltő visszajelzés. standardizált teszteknek). kompetenciaegyüttest27 értékelünk. alkalmazható tudás25 elsajátításának. Természetes dolog. Összefoglalva A korszerű értékelés folyamat jellegű. hogy az értékelendő tudástartalmak – s ma már ezekkel egyenrangúan az elsajátított képességek és kompetenciák – együtt változnak a tudásról alkotott nézetek változásaival. számoljon azzal. Ennek megfelelően egy adott tantárgyi teljesítmény értékelésekor is látnunk kell. Ezeket felfoghatjuk szinte úgy is.) – A minősítő jellegű („folyamatzáró”) értékelés esetén az objektivitás. megbízhatóak és megfelelő szinten érvényesek. mint értékelésünk szempontjaira utaló tartalmakat. de rövid leírásuk megtalálható a Fogalomtárban is. illetve elsajátíttatásának igénye. – Diagnosztikus és formatív értékelés esetében a szöveges. – Az értékelést annak tudatában javasolt alkalmazni. eszköz jellegű. mely leginkább szolgálja fejlődését. intelligens. 26 A kulcskompetenciák leírása megtalálható a Fogalomtárban. s benne a következő elvek érvényesülnek: – Egyértelműen szétválnak az értékelés különböző funkcióihoz tartozó tevékenységek. – A tanulást segítő értékelésben kiemelt szerep jut a diagnosztikus és a formatív értékelési eszközöknek és eljárásoknak.

adott modulhoz kötött megfontolások – pl. hogy általában a szummatív értékelés eszközei – egyedüli alkalmazásukat a kötet szerzői nem ajánlják. (Az értékelés semmiképp sem kelthet szorongást!) – A modulokban lehetőséget kell adni nemcsak az egyéni. A mára elkészült programcsomagok tartalmaznak leírásokat azzal kapcsolatban. de az ott leírt értékelési szempontok és egyéb ajánlások az általunk felsorolt elveket követik. Az elért eredmények viszonyítási alapjaként – akár egyéni. ajánlások. hogy milyen értékelési feladatokat érdemes megszerveznie az alkalmazóknak. akár csoportmunkáról van szó – mindig csak a korábbi „saját” eredmény szolgáljon. Azaz: a tanulási eredmények visszajelzése olyan legyen. – Adjon információt arról. formái legyenek összhangban az értékelés aktuális. azok moduljait használják. hanem fejlődési állapotról számoljon be. Azaz: az értékelés individuumra orientált legyen. Az idegen nyelvi modulokban megtalálható „piros pontok”-ról a kötet olvasói tudják. ha a képzési csomagokat. – Az értékelés hangsúlyosan jelenítse meg. folyamategységre jellemző funkcióival. – A modulok értékelési eljárásai. önértékelésre is. A fejlesztőkkel szemben támasztott igények – minden kompetenciaterületen – a következők voltak: – A modulokban megjelenő értékelés a modulok szerves részét képezze. a folyamatra. – Az értékelés korrekciós funkciója alapján adjon útmutatást a továbbhaladásra. 28 Bár minden területet nem találunk meg minden kompetencia alapú programcsomagban. a moDUlok érTékeléSI alaPelveI28 – Az értékelés ne minősítsen. hogy a tanuló saját lehetőségeihez mérten mennyit fejlődött. fejezet Az értékelés lül az értékelés rendszerének kialakítását. hanem a csoport általi értékelésre. szempontsorok. hogy a tanulóknak a modulban megjelölt célokat (a tanulási folyamatban elvárható tanulási eredményeket) milyen szinten sikerült elérni.  . – Az értékelési módok közül kiemelt szerep jusson a formatív értékelésnek. amely nem minősíti a tanulók személyiségét. s hogy ezekkel a „saját lehetőségekkel” mennyire élt. reális önértékelés kialakulását segítse. A konkrét.6. Az eredmények visszajelzése mindig a pozitív. értékelő tevékenységek leírásai – magukban a modulokban szerepelnek.

amely a jogszabályi elvárásokon túl az adott pedagóguscsoport értékrendjéből. éves rend. rész Adaptációs dialógus – A modulokban elsősorban olyan tanulást segítő értékelések legyenek. hiszen az értékelés szempontjai között hangsúlyosan ott vannak a gondolkodási és kommunikációs. Ez pedig jelzi. amelyeket mint keretfeltételeket szoktunk emlegetni. hogy az értékelési szempontok között a személyes és szociális kompetenciák fejlettsége. A tantestületi elgondolások közé sorolhatóak például a következők: a tanítás során alkalmazott munkaformák. – Jelenjen meg bennük az önreflexióra késztetés. Ezek a szempontok választ adnak a „mit értékelünk” kérdésre is. eszközök. azaz megjelölik az értékelés tartalmát. heti-. hogy a modulokon belül elkülönítetten jelennek meg az egyén és a csoport értékelésének szempontjai. A modulok értékelésében a korszerű tudásról vallott nézetek is megjelennek. ezáltal segítsék az önértékelés. olyan tényezőitől sem. Az értékelés – karöltve a modulok aktív. A felsoroltak mind részét képezik annak a komplex pedagógiai rendszernek. az együttműködési képességek szintjének visszajelzései. módszerek. 2 .1. Ilyenek például a napi-. Az iskola értékelési rendszerének újragondolása szüKsÉG VAN-E A VÁltoztAtÁsrA? A pedagógiai értékelési folyamat minden korban – így napjainkban is – tükrözi az adott oktatási. amelyek lehetőséget adnak a differenciált visszajelzésre. Minden iskolai testületnek van egy nagyjából megragadható attitűdrendszere. a reális énkép kialakulását. Az értékelési rendszer nem független az iskola egyéb. cselekvésre. szempontsorok – figyelembe véve még a modulokban megjelölt „képességfejlesztés fókuszait” is – valóban a tanulási célok megvalósulására irányítják a figyelmet. a pedagógusok szerepfelfogása és attitűdje. fejlesztése is igen nagy hangsúlyt kap. a tanórák légköre. amelyet az iskola megjelenít. Több programcsomag esetében is megfigyelhető. az iskola hagyományaiból áll. elgondolásaiból. A fenti felsorolásból jól látszik. A modulleírásokban szereplő értékelési szempontok. hogy a kompetencia alapú fejlesztés az értelmi intelligencia területe mellett az érzelmi-szociális intelligencia fejlesztésére. ezek egyensúlyba helyezésére is gondot fordít. változatos tanítási stratégiáival – segíteni igyekszik a diákok belső motivációinak erősödését. nevelési intézmény értékorientációját. a tanítási-tanulási folyamat során a tanulóktól megkívánt aktivitás mértéke. felfedezésre építő szemléletével. az önismeret.

annak elfogadásáról való vélekedése is. tudásról vallott nézetek (megjelenik a pedagógiai programban. A differenciált. s a prioritásokra rátalálniuk. A befolyásoló tényezők számbavételén túl elsősorban az összefüggéseket kell keresniük. azaz differenciált bánásmódot alkalmaznak (pl. hogy az adott gyermek önmaga lehetőségeihez képest hol tart. s továbbfejlődésének mi a legoptimálisabb útja. követelmények) ** Szerepattitűdök (pedagógus. A sajátos nevelési igényű tanulókat integráló iskolákban. diák. hogy számba vegyék. ott az értékelési rendszernek is ehhez kell igazodnia. módja.6. fontos. tantervben – tananyag. mely tényezők befolyásolják a változtatást. fejezet Az értékelés Minden iskola értékorientációjához hozzátartozik a „másságról”. hogy iskolájukban szükség van a jelenlegi értékelési rendszer megváltoztatására. hisz csak ezáltal lehet megjeleníteni. Ehhez kíván segítséget nyújtani az alábbi ábra. 8. Kedves Pedagógus! Ha Ön és kollégái úgy gondolják. ábra Az iskola arculatát meghatározó tényezők Nevelésioktatási elvek* Tanulási környezet Az iskola arculata Tanulásitanítási stratégiák Szerepek – attitûdök** Értékelési rendszer * Nevelési-oktatási elvek: értékről. hogy mennyiben jellemzi a másság elfogadására épülő pozitív értékelési attitűd. szülő…) 113 . Az intézmény értékelési rendszeréről egyfajta tájékoztatást nyújt az is. differenciáltan tanítanak). árnyalt értékelés az integráló iskolákban elengedhetetlen. ahol a személyiségfejlesztés során elfogadják az egyéni sajátosságokat és alkalmazkodnak azokhoz.

Ha formatív értékelésünk árnyalt. a tanulási szokásokról és a tanulási technikákról tájékozódhat a Fogalomtárban. Ennek a gondolatnak. valamint az árnyalt. megszokott pedagógusi tennivalóinkat egyrészt újakkal kell kiegészítenünk. Ha az általunk alkalmazott tanulói értékelés olyan. rész Adaptációs dialógus A fentieken kívül az iskola arculatát hagyományai és szűkebb. a teljesítmények menet közbeni rögzítésének. mintsem azok formája dönti el. amelyeket már elsajátítottak. Egyértelművé válik a gyerekek folyamatos megfigyelésének. Az INKlUzÍV IsKolÁKAt ÉrINtő. hogy oktató. amely az egyéni fejlődés nyomon követésére is alkalmas. melyek azok a tanulási technikák. Érdemes azonban hangsúlyozni – és ezzel újra a kompetencia alapú programcsomagokra fókuszálni –. differenciált (azaz személyre szabott) és szöveges. hogy a mindennapok során leggyakrabban használt fejlesztő értékelésnek nemcsak a tanulás segítésében lehet nagy szerepe.29 Érdemes figyelmet fordítani arra is. hogy értékeléseink közül melyek alkalmasak az egyéni nyomon követésre. differenciált segítségnyújtás megtervezéséhez. nem annyira az értékelések módja. 29 114 . akkor ezt a funkciót is képes betölteni. ÉrtÉKElÉssEl ÖsszEFüGGő sPECIÁlIs FElADAtoK A tanítási-tanulási folyamat során a napi visszajelzéseken van a hangsúly. módszereinek.30 Az egyéni nyomon követés Ahhoz. hogy tanítványainknak milyen a tanulási stílusa.31 Azt. A tanulói személyiség megismerése alapelveinek. milyenek a tanulási szokásaik. azaz gyakran és eredményesen használnak. személyre szabott értékelés jelentőségének az elfogadásával az inkluzív iskolákban felértékelődik a tanulói megismerés fontossága. másrészt tudatosabbá kell tennünk azokat. hanem az egyéni fejlődés nyomon követésében is. 31 A témáról részletes tájékoztatást adnak a Betekintés a diagnosztikai eljárásokba és a Habilitációrehabilitáció fejezetek. a teljes gyermeki személyiség megismerésének szükségessége. akkor az komolyan hozzájárulhat a speciális. helyszíneinek és főbb területeinek leírása megtalálható a Fogalomtárban. tágabb környezetének elvárásai is befolyásolják. nevelő munkánkat jó színvonalon elláthassuk. az egyénre szabott pedagógiai fejlesztéshez.1. 30 A tanulási stílusokról.

amelyek különösen fontosak. amelyek legjobb teljesítményei „tulajdonosuknak”. társakhoz való viszonyát. bemutató és egyben értékelő funkciót is betölthet. illetve ennek dokumentálására pályánk során szinte mindannyian kitaláltunk már hol jobban. minden tanítványunknak „jár”. amelyek tartósabban gondot jelentettek a tanuló számára. az egyéni portfólió. a gyereket tanító szaktanárként – készített tanulói megfigyelések (hangsúlyosan megfigyelések. – olyan tanulói munkákat. Valamennyi tanítványunkról érdemes portfóliót készíteni. hol kevésbé jól működő módszereket. illetve egy ehhez nagyon hasonló – talán divatosabb névvel illetett – gyűjtemény. osztályfőnökként. személyiségük fejlődését többféle módon követhetjük. Szervesen illeszkedik (illeszkedhet) az egyéni fejlesztési tervhez. A portfólió (a tanulói munkák gyűjteménye) ma már egyre gyakrabban alkalmazott – egyben értékelési – eszköz a világ legkülönbözőbb iskoláiban. amikor már túljutottunk egy nehézségen. semmiképp nem „megkülönböztető ajándék”! A portfólió alkalmazóinak megállapodása szerint – s ebbe a körbe természetesen beletartoznak a diákok is! – a gyűjtemény többféle dolgot tartalmazhat. s nem értelmezések!).6. amely az értékelési folyamat része. Sőt. a diákok tanulmányi haladását. amely a differenciált osztálymunka során bármely tanuló egyéni haladásának dokumentuma. nemcsak a sajátos nevelési igényűekről. Az egyéni portfólió tehát gyűjtő. és az egyéni tanulási tervhez. A tanuló „bővített portfóliójában” benne lehetnek az illető gyermekre vonatkozó diagnosztikus és folyamat közbeni mérések és értékelések. kedvesek – akár egyéni érdeklődés miatt – az alkotóknak. ez a gyűjtemény – ha összeállítására és folyamatos karbantartására rászánjuk magunkat –. de minden esetben figyelembe veszik az adott gyermek speciális problémáját és helyzetét. amelyet sajátos nevelési igényű tanuló esetében habilitációs és rehabilitációs célokkal és feladatokkal a gyógypedagógus valósít meg. Társuló dokumentumként hozzájuk kapcsolódhatnak még az általunk – osztálytanítóként. az sikerré változhat!) A portfólió lehetőséget adhat a diák és a pedagógus közötti írásbeli párbeszédre is. – olyan tanulói munkákat. fejezet Az értékelés A portfólió Az egyéni fejlődés nyomon követésére. tanuláshoz. Ezek közül való az „egyéni gyűjtőmappa”. s valóban. amelyek a lehetőségekhez mérten objektívek. 115 . amelynek jelentőségét talán ma még nem is érzékeljük kellő mértékben. – esetleg olyan munkákat is. Olyan dokumentum. valamint azok a folyamatzáró mérések és értékelések. (Ne feledjük. Így pl.

hogy az iskola értékorientációja. az segíti az optimális fejlődést. gyerekként megtapasztalhattuk –. hogy az inkluzív iskolák értékelési rendszerében az alkalmazott értékelési módok közül a diagnosztikus és a formatív értékelés még fontosabb helyre kerül. egyező értékrend és elvárásrendszer nyújt igazán biztonságot. tudja. 116 . aki már alkalmazza a tanulói értékelés során az önértékelést. az osztályteremben alkalmazott mérési. S mivel az önértékelő képesség fejlődését többféle tényező is befolyásolja. egyben visszajelezheti) saját tudását. kialakulásának folyamatát tervezni kell. – megtapasztalhatja saját felelősségét fejlődésének. tanulmányi teljesítményének alakulásában. Mérés-értékelés az osztályban Kedves Pedagógus! Az inkluzív iskolákban egy olyan konszenzusokra és teammunkára jellemző légkör alakul ki. az egyéni fejlődés nyomon követéséről gondolkodva ismét tetten érhető – amit az integráció kapcsán talán nem is lehet eléggé hangsúlyozni –. pedagógiai mikrotörténések). Örülhetünk ennek. pedig a pedagógiai értékelés igen fontos részét képezi. Az önértékelés során a tanuló: – felmérheti (tudatosan átgondolhatja. alkalmazott tanulási stratégiák. értékelési rendszere összhangban legyen saját értékelési gyakorlatunkkal. első lépésként ezeket kell számba vennünk. amit én akarok” mondat ismeretlen. tanulói szerepek és attitűdök. a tanórák légköre.1. hiszen a sajátos nevelési igényű tanulók fejlődését ezek segítik a legjobban! Az önértékelés Az önértékelés a mai iskolai gyakorlatban még ritkábban alkalmazott értékelési fajta. hogy az egységes. Lényeges tehát. hogy ez sem működik magától – kialakításának. amelyben „az osztály falain belül pedig azt csinálok. értékelési eljárásainkkal vagy akár csak értékelési attitűdünkkel. (pl. rész Adaptációs dialógus A portfólióról. tanári. – mérlegelheti a tanulási folyamatba befektetett energiáinak és az elért eredményeknek a viszonyát. Az. hisz magánéletünkből is tudjuk – szülőként.

(Az igazsághoz azért hozzátartozik. – a tanulás sikerességét meghatározó érzelmi. információk. 117 . viszonyulások. Az összeállítás (kézirat) a szövegértésszövegalkotás kompetenciaterület fejlesztőinek készült. erkölcsi. összefüggések. fejezet Az értékelés A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazásával még egy új értékelési orientáció is megjelent! Az alábbi szempontsorok közreadása azért fontos. alaposan átgondolt szempontok képesek pótolni a jelenlegi hiányt. következtetések. mert figyelmünket az értékelés általános tartalmára fókuszálják. A matematikai kompetenciaterület tart ebből a szempontból „legelőrébb”. de remélhető. mint korrekt módon kifejlesztett.6. A három kiemelt terület példákkal jellemzett tartalma: – Tanulási eredmények • Felismeréshez való eljutás (pl. értelmezés) helyessége • A tapasztalatszerzés eredményessége • A problémamegoldás sikeressége • A megoldás eredetisége. itt már megszülettek az első – félévi és év végi – mérések. A következő három – különösen fontosnak vélt – terület érintését javaslom a modulokban: – tanulási eredmények. Példa az értékelés megjelenésére – a szövegértés-szövegalkotás modulokban32 Az értékelés tartalma többféle megközelítésű lehet. Korábban már említettük. megbízható mérőeszközt alkotni a szociális kompetenciák fejlesztésének területéhez!) Az alább bemutatott értékelési szempontsorok a szövegértés-szövegalkotás területéhez készültek. lényegkiemelés. Ez a terület még nem rendelkezik standard mérési eszközökkel. akarati tényezők. Szilágyi Imréné szakmai bizottsági tag Néhány gondolat a modulokban megjelenő értékelés korrekciójához címmel megjelent írása. hogy ezek a konkrét. nagyobb gyakorlatunk van egy ilyen „egzakt tudományhoz” mérőanyagot összeállítani. hogy a programcsomagokhoz még nem készültek el a szükséges és tervezett országos standardok. ötletessége 32 A munkaanyag Dr. – az önálló tanulás képességének főbb összetevői.

az új problémák iránti nyitottság • A feladat értelmezése • A probléma felismerése. gondolkodási műveletek • Az előzetes tudás mozgósítása új problémahelyzetben • Információs források kezelése • Információk rendezése. erkölcsi. kitartás • Munkamegosztás.1. az ebből adódó szerepvállalás • A feladat teljesítéséért vállalt kölcsönös felelősség • Megbízhatóság • Együttműködés. hangnem • Segítségadás. megfigyelés. akarati tényezők. megoldási stratégia kialakítása • Problémafelvető. emlékezet. a segítség elfogadása • A tanulási követelményekkel való azonosulás • Alkalmazkodás a közösség szabályaihoz. képzelet. rész Adaptációs dialógus • A válaszadás helyessége. rendszerezése 118 . a megoldás kritériumoknak való megfelelése • A megszerzett tudás célszerű felhasználása. mennyisége • A tanulási feladatokban való részvétel intenzitása. a feladat előírásaihoz – Az önálló tanulás képességének főbb összetevői: • Kíváncsiság. nyelvi megformáltsága • A vállalt feladat teljesítése. a megnyilatkozások gyakorisága • Feladattudat. viszonyulások • A feladat vállalása • A feladatvégzés motiváltsága. bővülése új elemekkel – A tanulás sikerességét meghatározó érzelmi. a probléma megoldását segítő kérdések megfogalmazása • Többféle megoldás keresése • Döntés • Koncentrált figyelem. tolerancia.

119 . diákjait készítse fel a 21. amelyek elsősorban vagy kizárólag az egyéni értékelésre. Ennek megfelelően az értékelés kapcsán is megjelennek olyan új szempontok. hatékonysága növekedjék. hogy az oktatás eredményessége. teremtse meg az esélyegyenlőséget. narráció • Gazdálkodás az idővel. amelyet többféle intézményi dokumentumban is rögzíteni kell. Az iskola csökkentse a „családi háttértényezők” másságából adódó különbözőségeket. illetve szelekcióban betöltött funkciója a programcsomagok. s eligazítást nyújtanak számunkra mindennapi tanítási-mérési-értékelési gyakorlatunkat illetően is! Napjainkban az iskolákkal szemben támasztott fő elvárás. fejezet Az értékelés • A megoldás helyességének ellenőrzése. modulok alkalmazása során nem működhet! Az értékelési rendszer megjelenése az intézményi dokumentumokban Az intézmény értékelési rendszerének minden esetben illeszkednie kell az iskola komplex szakmai-integrált pedagógiai programjába. század kihívásaira. illetve elsősorban vagy kizárólag a csoportmunkára. véleményalkotás. tanítsa meg őket a kooperációra. A képességfejlesztés fókuszai) – A modulban alkalmazott módszerek és tanulásszervezési módok – Az egyes fejlesztési csoportok tevékenységével kapcsolatos elvárások A fenti szempontsorok „túlmutatnak” a modulokon. a csoportmunkában való részvételre vonatkoznak. hibajavítás • Reflektálás. Végül egy nagyon fontos tudnivaló: az értékelés fegyelmezési.6. munkaritmus • Monotóniatűrés • A megkezdett feladat befejezése Az értékelési szempontok kiválasztását meghatározó tényezők – A modul által bemutatott tanulási egység pedagógiai célja (Mit lehet megtanítani a felhasználásával? Milyen fejlesztésekre teremt feltételt? (l. Az értékelési rendszer olyan „terület”. A törvényesség igényén túl az iskola eredményességét is jelzi a helyi pedagógiai rendszer és az alkalmazott értékelés koherenciája.

4. 34 3. „Az iskola pedagógiai programja határozza meg a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. Az értékelés a pedagógiai programnak részét képező helyi tantervben is megjelenik. milyen készségeket. véleményezési joga. hanem példákkal is illusztrálni. A felsorolt dokumentumok módosításakor természetesen az iskolaszéknek is van beleszólási. Az „integrált” helyi tantervben együtt – egymás mellett – jelenik meg. . hiszen ez a dokumentum mint iránytű segíti a munkánkat.) 2. A pedagógiai programnak elengedhetetlen része az intézményben alkalmazott értékelések részletes leírása. hogy a szöveges értékelést – élve a törvényi lehetőségekkel – nem a 4. a pedagógiai programban érdemes azt nemcsak ismertetni. 120 . arra is. Így pl. értékelési gyakorlatára. osztályig alkalmazza. A változtatás tervezésekor fontos. vagy a félévi értékelőknél más műfajú értékelést szeretne bevezetni. kifejtő módon. hogy mely tevékenységeket kell elvégezniük. félévi és a folyamat közbeni értékelések bemutatására. A tanterv által megjelölt követelmények és a továbbhaladás feltételei utalnak az iskola értékorientációjára. hogy a pedagógiai programot az intézmény fenntartója hagyja jóvá. műfajilag33 milyen értékelést tart a legmegfelelőbbnek. Inklúzió esetében természetesen az Irányelvekről sem feledkezhetünk el. 5.1. ahol saját (nem adaptált. hanem a testület által kialakított) értékelési rendszer van. a beszámoltatás. Ebből következik. Köztudomású. ezeket a változtatásokat engedélyeztetnie kell. hanem a 6. 7 lábjegyzet. úgy gondolja. hogy a változtatás tervezését épp azok tudják meg utoljára. a tanulói teljesítmény minősítésének formáit. akiket az a leginkább érint! 33 Nat 2003. Azokban az iskolákban.” 34 L. hogy az iskola vezetése erről se feledkezzen el. hogy mely értékelési módokat és formákat használja az intézmény. az év végi. Az inkluzív iskolák pedagógiai programjuk megalkotásakor kötelezően veszik figyelembe. Kiterjed ez az értékelési alapelvek megfogalmazására. az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit. hogy a benne foglaltak mindennemű megváltoztatása is csak a fenntartó engedélyével lehetséges. rész Adaptációs dialógus 1. ismereteket kell elsajátítaniuk az egyazon osztályba járó különböző szükségletű tanulóknak. (Ha az iskola pl. osztályig. És ne feledkezzen el tanítványairól sem! Egy demokratikusan működő intézményben nem fordulhat elő. A minőségirányítási programnak szintén rögzítenie kell az intézmény értékelési rendszerét. ha nem is ilyen részletes.

A mentorok a szervezeti folyamatokat segítik. Ezek szükség szerinti átalakítása azonban „csak” belső munkát igényel. az egész tantestület közös ügye kell. sőt még az egyéni fejlesztési terveket is. az adaptációs szakértők a fejlesztések intézményi sajátosságokat figyelembe vevő megvalósítását koordinálják. tanmeneteit.6. másrészt a változtatások elfogadása ebben az esetben sem lehet csak vezetői döntés. hogy mindig. fejezet Az értékelés Az intézmény értékelési rendszerének módosítása természetesen befolyásolja az iskola munkaterveit. minden. támogatják olyan cselekvési terv kialakításával. 2 .) Kedves Pedagógus! Ha eljutnak a változtatás igényéhez és igenléséhez. hogy legyen. amely legjobban igazodik intézményükhöz.és tennivaló – tapasztalhatjuk. iskolájuk vezetősége külső segítséget is igénybe vehet. mindennel összefügg –. (A csak két dolog miatt került idézőjelbe: egyrészt ilyenkor még rengeteg az átgondolni.

.

Ha mélyebben értelmezzük. orvosi. szakma tükrében. hogy az érintett személy egyéni körülményeinek megfelelően. A rehabilitáció fogalmat számos tudományág és tevékenység alkalmazza. szociális. A folyamatot tekintve a kezelés válik hangsúlyossá. foglalkozási. a normális élethez szükséges feltételek megteremtését célozza meg. megint mások felsôfokú tanulmányaik közben. rehabilitáció kérdéskörét. politikai értelemben. Habilitáció-rehabilitáció A fejezet körbejárja a habilitáció. magában foglalja az érintettek alkalmasságát. feltárja az inkluzív intézményben zajló nevelésioktatási folyamatok sajátosságait. adekvátan élhessen. Az orvosi rehabilitáció komplex tevékenység. orVosI És GyóGyPEDAGóGIAI szEMPoNtÚ MEGKÖzElÍtÉs Orvosi szempontból Általában a függőség csökkentése áll a középpontban. Használjuk jogi. jelentéstartalmában mindig megjelenik az adott helyzet jobbítására való törekvés. bár elsődlegesen az egészségi és funkcionális állapot helyreállítását. Van. társadalmi értelemben vett teljes életviteléhez kialakítható maximális képességeit. A fejezetet írta: Hernádi Krisztina A fogalom értelmezése Kedves Pedagógus! A habilitáció és a rehabilitáció fogalmával mindannyian találkoztunk már. illetve egy megelőző. feltételezetten jobb helyzet. a képességek fejlesztése a lehetőségek határáig arra.7 fejezet . más orvosi kezelések alkalmával. A kifejezés alatt általában visszahelyezést értünk. 123 . bemutatja a szakmaközi együttműködés jelentőségét. a társadalmi hasznosság helyreállítását és magát a folyamatot is – természetesen mindig az adott tudományág. aki történelmi tanulmányai során. lelki. állapot. amely által az érintett egyén eléri fizikai.

amit szeretnék megközelíteni. A habilitáció-rehabilitáció szerepe. célja A rehabilitáció a gyógypedagógia egyik alapfogalma. karitatív megközelítés dominált. szociális gondozás) és a társadalomra irányul (előítéletek felszámolása. a fogyatékos személyek megismertetése a médián keresztül) a minél teljesebb beilleszkedés érdekében. vagyis a sérült. éppen ezért sem megvalósítása. ha a sérülés. amely az akadályozott. A szakirodalomban leginkább a rehabilitáció megjelölés terjedt el. fejlesztés. védőmunkahelyek. hogy a rehabilitáció kifejezés „visszahelyezés” értelemben használható-e vagy célszerűbb „beillesztésként” értelmezni. akadályozott ember megsegítésére (gyógypedagógiai segítség. veleszületett hallássérülésnél a korszerű hallásnevelés és a szájról olvasás preferálása. funkciója. szociális gondoskodás stb. Napjainkban azonban egyre hangsúlyosabbá válik a nevelés-oktatás. amely átfogja a gyógypedagógiai tevékenységek teljes körét – speciális gondozás. Ez a gondolat elvezet bennünket a habilitáció fogalmához. A rehabilitáció a szervezett támogatásokra koncentrált (életkörülmények javítása. irányítással igyekszik megszüntetni. A rehabilitáció a társadalmi tevékenységformák egyike. amelyben minden tevékenység a rehabilitációs célra. Abban az esetben. amely a sikeres társadalmi beilleszkedést célozza. amely csak a különböző szakterületek és szakemberek együttműködésének megvalósítása esetén nyer gyakorlati értelmet. 124 . jobb helyzetről. szakemberhez sem. rész Adaptációs dialógus Gyógypedagógiai szempontból Gyógypedagógiai szempontból felmerül a kérdés. annak ellenére. egészségügyi rehabilitáció stb. akadályozottság veleszületett vagy kora gyermekkorban elszenvedett károsodás következménye. Elsősorban egy olyan komplex szemléletet jelent. visszaállítani. és elsősorban az orvosi. nem tekinthető önálló szakmának. mivel a beillesztés és visszahelyezés mozzanatai gyakran nem különíthetők el. Korábban a gyakorlat leginkább a felnőtt korú. jótékonysági. akadályozott életvezetésű személyekre irányult. nem adekvát a rehabilitáció (visszahelyezés) használata. (Pl. sem irányítása nem köthető kizárólagosan egyetlen szakterülethez. hogy esetenként egészen eltérőek a feladatok és a megoldási módok. fogyatékossággal élő egyén izoláltságát szakszerű segítséggel. Ekkor használjuk a habilitáció (beillesztés) kifejezést. nevelés.) A gyakorlatban nem határolódik el élesen a két fogalom. oktatás.). a fejlesztés. Így valósul meg az az összetett gyakorlat. hiszen ilyen esetben nem beszélhetünk egy korábbi.1. egy-egy folyamatban párhuzamosan is megjelennek.

szociális rendszerekben valósul meg. intézményes segítségnyújtást igényel. sport. toleranciája. terápiák összességét. Életkori sajátosságaiknak megfelelően vesznek részt a társadalom mindennapi életében. egymástól független tevékenységek helyett. valamint a társadalmi és gazdasági intézmények legszélesebb körével. szórakozik. Részleges a rehabilitáció akkor. de a folyamat során gyakran párhuzamosan. ha az akadályozott. célkitűzései között szerepel. dolgoznak. módszerek. kommunikációs akadálymentesítés). A folyamat sikerkritériuma. társadalmi (szociális) célú rehabilitáció.7. Ezek a fokozatok egymásra épülnek. célkitűzéseinek egyformán kell érvényesülnie minden akadályozott. hogy a sérültet eljuttatja a társadalmi adaptációig. egymást segítve jelennek meg. s ehhez a szolgáltatásokat szükséges a lakóhelyhez minél közelebb biztosítani. ehhez meg kell adniuk minden információt a sérült ember és hozzátartozói számára. a fizikai helyváltoztatáshoz szükséges sajátos körülmények erősítését (akadálymentes közlekedés). Kiemelendő a különböző rehabilitációs törekvések összhangjának megteremtése egy közös cél érdekében – az egymás melletti. pedagógiai. eszközök. foglalkoztatás. a megfelelő kommunikációs eszközök és technikák használatát (pl. A sérült emberek is ott élnek. amely az egészségügyi. mentálhigiénés. fejezet Habilitáció-rehabilitáció Az érintettek oldaláról megközelítve a rehabilitációs tevékenység általában több fokozatban valósul meg: orvosi. foglalkoztatási. A rehabilitációs szolgáltatások legfőbb elveinek. segítőkészsége nélkül! Teljes rehabilitációról beszélünk.) A rehabilitáció elvei. A szolgáltatást biztosítóknak ki kell alakítaniuk a választás lehetőségét. oktatási. fogyatékos ember esetében. dolgozik. hogy azok birtokában hozhassák meg a nekik leginkább megfelelő. átképzési. Az érintkezés feltételeinek biztosítása magában foglalja a társadalom tagjainak érzékennyé tételét (társadalmi befogadás). fogyatékos felnőtt továbbra is szervezett. szociális és gyermekvédelmi ellátás. rövidebb vagy hosszabb távú döntéseket. és szabad idejüket ott töltik. de az adott közösség tevékeny tagja. A komplexitás mutatkozik meg abban is. ahol a társadalom többi tagja él. hogy a fogyatékos emberek a mindennapi folyamatokban (oktatás. és amely csak a különböző tudással rendelkező szakemberek együttműködése révén lehet sikeres és eredményes. hogy a rehabilitáció magában foglalja a be-/visszailleszkedést segítő eljárások.és befogadása. 125 . képzési. ha a sérült egyén felnőtté válásakor önálló életvezetésre képes. kultúra) kapcsolatot létesítsenek és tartsanak fenn más emberekkel. támogatni kell az akadályozott ember képességeit és tudatos döntéseit. (Ebben nyújtanak segítséget például az érdekvédelmi szervezetek. A korszerű szemlélet a rehabilitációt folyamatként fogja fel. Ez természetesen nem történhet meg a társadalom ép tagjainak el.

szükségletek hívták életre a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében a kompetencia alapú programcsomagokat. a helyi tantervek kialakulása. továbbá a kulcskompetenciák fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. A képességproblémákat részben a sérülések hatására kialakuló fogyatékosság következményeként. Szükségessé vált az iskolarendszernek a kompetencia alapú nevelés. Számos társadalmi-gazdasági folyamat eredményeként felerősödtek azok a törekvések. terápia. A gyógypedagógia a képességet a sérült. taníthatóságával kapcsolatban közelíti meg. hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára olyan optimális képzési kínálatot biztosítson. részben az akadályozott fejlődés okaként magyarázza. Ez a változás részben a különböző alapkészségek kiművelésének előtérbe kerülését jelentette. rehabilitáció a képességzavarok mérséklésére irányul. A munkaerőpiac elvárásai leértékelték a gyorsan elavuló lexikális tudást. az aktuális törvénymódosítások hatása stb. ámde annak életét mégis erősen befolyásoló változásokra. Nemcsak arra gondolunk itt. akadályozott fejlődésű gyermekek fejleszthetőségével. speciális eljárásaival a képességek fejlődésének akadályozottságát csökkenti. mint például az élethosszig tartó tanulásra és a csoportmunkára való alkalmasságot. nevelhetőségével. alternatív pedagógiák felé fordulással. ami közvetlenül befolyásolta az iskola életét: például a Nat megjelenése. majd pedig az oktatási szolgáltatások minőségének középpontba állításával és újradefiniálásával reagált. Ezek a változások.1. mindenekelőtt felülvizsgálták az iskolában elsajátítandó tudásra vonatkozó elgondolásokat. Az új természetű elvárásokra a nyolcvanas–kilencvenes években az oktatás az ún. E kihívások nem kis részben a munka világában zajló változásokban gyökereztek. A gyógypedagógiai fejlesztés. rész Adaptációs dialógus A habilitáció-rehabilitáció szerepe az oktatásban VÁltozÁsoK Az oKtAtÁsI rENDszErBEN Kedves Pedagógus! Az elmúlt évtizedben radikális pedagógiai paradigmaváltás tanúi lehettünk. s felértékeltek bizonyos készségeket és attitűdöket. Az oktatáspolitikai fejlesztések fontos célkitűzése volt. a szöveges értékelés bevezetése. a pedagógiai programok létrejötte. amely a lehető legnagyobb mértékben illeszkedik az egyén individuális igé126 . amelyek a kisiskolás korban elsajátított alapképességekre és -készségekre. hanem látszólag az iskolától távolabb zajló. amelyet főként az oktatással szembeni külső elvárások megváltozása kényszerített ki. oktatás és képzés irányába való fejlesztése. mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételei. oktatás. amelyek újraértékelték az oktatás feladatait..

a többségi iskolába járó. A törvényi változások mellett ki kell emelni. épp szegregált volta miatt felerősíti az érintettek izolációját. 35 127 . Ennek az alkotmány mellett a legnyilvánvalóbb jele az ún. A tapasztalatok azt mutatják. 1998. A HABIlItÁCIó-rEHABIlItÁCIóVAl Az INtEGrÁCIó FElÉ Bár hazánkban még mindig az elkülönített gyógypedagógiai iskoláztatás dominál. a szociális kapcsolatokban történő fontos tanulási folyamatok elmaradása miatt. A habilitáció-rehabilitáció legfőbb célkitűzése – a társadalomba való beillesztés – inkluzív körülmények között hatékonyabb lehet. komoly hátrányok járnak együtt a nem akadályozott emberekkel való érintkezés beszűkülése. Számos. tulajdonságokat sajátíthat el. hogy azokkal az előnyökkel. akik minden különösebb erőfeszítés nélkül követni tudják – természetesen sérülésspecifikus módszerek alkalmazásával – a többségi intézmények számára összeállított pedagógiai programokat. hogy bár legfontosabb céljai között szerepel a sérültek társadalmi integrációja. . CXXV törvény. Az elkülönített gyógypedagógiai iskoláztatás ellentmondása. évi XXVI. az egészségesek közé sorolt gyermek mutat olyan komoly tanulási problémákat. a 20. hogy a későbbiekben egyenlő esélyekkel vegyen részt a társadalom életében. Az utóbbi évtizedben egyre erősödő társadalmi nyomás jelent meg az integráció irányába. Az egészséges és a sajátos nevelési igényű gyermekek közé húzott mesterséges vonal nem annyira egyértelmű a gyakorlatban. esélyegyenlőségi törvény35 megjelenése volt. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. Egyrészt az egészséges társak pozitív. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. Ugyanakkor vannak olyan akadályozott gyermekek. másrészt a fogyatékos gyermek olyan alapvető készségeket. amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek speciális eszközökkel és elkülönített intézményekben történő fejlesztéséből adódnak. képességeihez és tanulási előfeltételeihez. század második felétől az esélyegyenlőség gondolatának térhódításával egyre több helyen jelentek meg a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatására irányuló törekvések. amelyek leküzdéséhez speciális szakismeret szükséges. A közoktatási rendszerre nehezedő társadalmi elvárásokra és az oktatás-nevelés során felmerülő gyakorlati problémákra jelenthet egyfajta választ a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja a többségi intézményekbe. és hozzáférhetővé teszi számára a többségi oktatási rendszer kínálatait.7. hogy a szegregált oktatási modellen alapuló intézményrendszer egyre nagyobb gondokkal küzd. elfogadó attitűdjének alakulása segíti a szociális beilleszkedést. amelyek megkönnyítik számára. fejezet Habilitáció-rehabilitáció nyeihez.

még inkább felértékelődik az együttnevelés. a szocializáció. ismeretelárasztó. Annál sikeresebb. fejlesztés.) OM-rendelethez. Kt. (III. a képességeket maximálisan kibontakoztató speciális nevelés-oktatás.és képességfejlesztés. szakképzés és a lehetséges társadalmi (re)habilitáció. Ennek szellemében az iskolai habilitációs-rehabilitációs tevékenység a nevelés-oktatás teljes folyamatában jelen van.és normaközvetítés. sérülésspecifikus feltételeket kell teremteni az oktatásban is. Függ a sérülés típusától. rész Adaptációs dialógus Ha a szociális integráció megvalósulása mentén szemléljük a sajátos nevelési igényű gyermekek pedagógiai fejlesztésének különböző lehetséges formáit. Ezt szolgálja például az óvodai logopédiai szűrés vagy más egyéb kidolgozott 36 37 2. a tanulók állapotához alkalmazkodó. A magyarországi rehabilitációs tevékenység szemléletmódja az integráción át az inklúzióig vezető utat járja be napjainkban. 1. egyoldalú. az érték. 52. KIINDUlóPoNt A habilitációs-rehabilitációs tevékenység természetesen mindig az érintett egyénből indul ki. A kérdés így módosult: hogyan? Ehhez nyújt segítséget a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve36 (amely egyaránt vonatkozik a többségi iskolában történő együttnevelésre és az elkülönített gyógypedagógiai oktatásra is). de a törvény lehetőséget biztosít külön rehabilitációs foglalkozásokra egyéni vagy kiscsoportos formában. Az Irányelv a sikeres együttnevelés megvalósítását a habilitációs-rehabilitációs szemlélet érvényesülésében látja. § (6). oktatásközpontú iskoláztatása helyett egyre erőteljesebb hangsúlyt kap a készség. Ennek érdekében olyan. A korábbiaknál hangsúlyosabbá válik a kora gyermekkorban megkezdett komplex gondozás. súlyosságától. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a korai felismerés. a társadalmi integrációt segítő. Mára már nem az a kérdés. az életkortól.37 Az oktatás. a kialakulás idejétől. minél korábban felmerül szükségessége. a képzés a rehabilitációs folyamat meghatározó eleme. számú melléklet a 2/2005. és ez fordítva is igaz: az oktatásnak része a rehabilitációs tevékenység. a differenciált. funkcióktól stb. diagnózis és a korai fejlesztés. 128 .1. valamint a szolgáltató és individuális fejlesztést végző funkció. hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása együtt történjen-e ép társaikkal vagy külön a speciális intézményekben. A fogyatékossággal kapcsolatos problémák megközelítése napjainkban az együttnevelést tekinti kulcsfontosságúnak a sérült emberek társadalomba illeszkedése területén. A sérült gyermekek hagyományosan kialakult izolált. a kialakult és a hiányzó vagy sérült képességektől. amelyek lehetővé teszik a gyermekek optimális szocializációját.

A szakértői és rehabilitációs bizottságok állapítják meg a fogyatékosság tényét. a személyiség fejlesztése. A „hozott tudás” és a habilitáció-rehabilitáció A habilitációs-rehabilitációs tevékenység mindig a meglévő kapacitások talajára épít. melyeknek jelentős szerep jut a fogyatékosság kompenzációjában. enélkül azonban elképzelhetetlen a rehabilitációs terv elkészítése. a kognitív és emocionális képességek-készségek terápiás fejlesztése sem. a sajátos nevelési igényű gyermek fogadására vállalkozó intézmény képes-e a többletszolgáltatások biztosítására.és folyamatdiagnosztikai eljárások alkalmazása válik hangsúlyossá. A vizsgálati eredmények. komplex (orvosi. az életviteli technikák elsajátítása. a tájékozódásra nevelés (közlekedési önállóság autistáknál) stb. A sérülésből fakadóan természetesen számos feladat hárul a rehabilitációt segítő szakemberekre. mely intézmény biztosítja. Hangsúlyos. kontrollvizsgálatokkal megerősített vagy korrigált diagnózis képezi a rehabilitációs tevékenységek kiindulópontját. emlékezet fejlesztése. gyógypedagógiai. pedagógiai. pszichológiai) vizsgálat alapján. differenciált rehabilitációs feladatként jelentkezhet a segédeszközök használatának megtanítása (mozgáskorlátozottaknál). pályaorientáció (tanulásban akadályozottaknál). az egyéni anyanyelvi fejlesztés (hallássérülteknél). hogy meggyőződjön arról. jellemzik komplexitását. a mentálhigiénés fejlesztés. Ennek köszönhetően egyre több feltétel adott az időben megkezdett habilitációhoz-rehabilitációhoz. A szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. Természetesen a fenti példák csak szemléltetik a rehabilitációs tevékenység sokrétűségét. amely természetesen szintén változhat a folyamat során. Ez alapján állítható fel egyfajta prognózis. (Pl. a szemészeti ellátás és a fülészeti gondozás kiemelt fontosságú. akadályozott személy látens erőit mozgósítja. Ilyen az ép érzékszervek működésének gondozása (pl. korrekciója. A bizottság által kiadott szakvélemény tartalmazza a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat. a dinamikus. egyéni.) Nem hagyható el a rehabilitációs feladatok sorából a szocializáció. A Sajátos nevelési igényű 129 . látássérülteknél a látásmaradvány kihasználását célzó fejlesztés). A rehabilitációt elősegítő kompenzációs technikák megtanítását példázza a siket tanuló kommunikációját segítő akusztikus figyelem.7. valamint hogy ezeket milyen ellátással. fejezet Habilitáció-rehabilitáció vizsgálati eljárás. ezért a látás védelme. Sok esetben a megelőzés és az egészségügyi célú rehabilitáció is hangsúlyossá válik. A sérült. A korábban jellemző állapotdiagnózis mellett vagy helyett egyre inkább a fejlesztő. a súlyosan hallássérült tanulóknál az információk szerzésében nagy szerepet játszik a vizuális csatorna.

empátia. hogy minden gyermek más. oktatásának irányelve a gyógypedagógia valamennyi szakterületére kitérve részletes útmutatást ad az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs feladatokra vonatkozóan. hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal kell rendelkezniük. pozitív szemlélettel rendelkező pedagógus elfogadja. alakítása az együttnevelés alapja. A pedagógus integrációhoz való viszonya nagymértékben befolyásolja az együttnevelés sikerességét. szélesítése az együttnevelés alapvető feladata. tolerancia azok a személyiségjegyek. sikeres együttnevelésnek. A tanítási helyzeteket. A befogadó pedagógusok 130 . kompetenciájának mozgósítása. Fontos. gyermekszerető pedagógusok alkossák a testületet. pszichológiai képességekkel (elfogadás. A NEVElőtEstülEt szErEPE Figyelembe kell venni a nevelőtestület beállítódását. A habilitáció-rehabilitáció megjelenése az intézményi gyakorlatban Hazánkban évről évre egyre több azoknak az intézményeknek a száma. formálása. rész Adaptációs dialógus gyermekek iskolai nevelésének. empátia. amelyek megléte. készek a befogadásra. A pozitív attitűd. az adott sérülés jellemzőiről való tudás elengedhetetlen feltétele a hatékony. amelyek nyitottak az új szakmai és társadalmi kihívásokra. az osztálytermi folyamatokat ennek megfelelően alakítva differenciáltan foglalkozhat minden egyes tanulóval. A tantestület szemléletének alakítása. A tantestület döntésével az intézményvezető és az intézmény pedagógusai felelősséget vállalnak az ott tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek egyenlő esélyeinek biztosításáért a gyermekek társadalomba való beillesztése érdekében. önképzésben vegyenek részt. eltérőek a megoldási módjai és sajátos bánásmódot igényel. A pedagógusoknak magas szintű pedagógiai. tUDÁsBőVÍtÉs ÖNKÉPzÉssEl A sajátos nevelési igényű gyermekekről. a másságot tolerálni tudó. ezáltal mások a szükségletei is. gazdag módszertani kultúrával rendelkező. hogy a tantestület tagjai folyamatos továbbképzésben.1. tudásának. hogy türelmes. A gyermekközpontú. A fogyatékosságok sokfélesége miatt fontos.

az érintett pedagógusok továbbképzésének lehetővé tétele (tanfolyamidíj-. hogy az intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását-nevelését. gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása. amelyekben hangsúlyosak az egyéni fejlettségi szinthez viszonyított fejlődés. A befogadó intézmény igénybe veheti az utazó gyógypedagógiai hálózatot működtető intézmények. A befogadás sajátos pedagógiai feladatainak megoldása felveti a személyi feltételek kérdését [pl. differenciált. A fenntartóval történt egyeztetés után az együttnevelés vállalt feladatát az iskola alapító okiratában is rögzíti. speciális tartalmak.7. terápiás fejlesztési célok. 7 lábjegyzet (1. A befogadó iskola helyi dokumentumaiban (pedagógiai program. rehabilitációs fejlesztés feladata. Ugyanakkor a sérült gyermek sikeres haladásáért elsősorban ő vállalja a felelősséget. Gyógypedagógus foglalkoztatása azonban célszerű. valamint lefekteti az integrált nevelés személyi és tárgyi feltételeit. 131 . segédeszközeivel. illetve ő szembesül a sajátos nevelési szükségletekkel a mindennapok során. a fogyatékosság típusa szerinti korrektív. fejlesztés és a speciális tantervi követelmények. kompenzatív. helyettesítés).és segédeszközöket). valamint az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények segítségét. A többségi iskolák úgy is részt vehetnek a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában. tanfolyamok keretében. helyi tanterv) is megjelennek a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének-oktatásának rehabilitációs szempontjai. biztosítania kell a szükséges tárgyi feltételeket (pl. meghatározza. . az integrált tanuló segítésére ún. gyógypedagógus. Az alapító okiratban szerepel. a sérülésspecifikus fejlesztéshez a speciális tan. Ha az iskola vállalkozik az együttnevelésre. fejezet Habilitáció-rehabilitáció ismereteket szerezhetnek szakkönyvekből. útiköltség-térítés. mert így megoldható a sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges habilitációs.5. Ebben a folyamatban remélhetőleg állandó segítőtársai lesznek a gyermek szülei és a gyógypedagógus. Itt megismerkedhetnek a sérült tanulók taneszközeivel. ha nincs a tanulók fogyatékosságának megfelelő szakos gyógypedagógus alkalmazottjuk. amelyek még hatékonyabbá tehetik munkájukat. hogy milyen típusú sérüléssel fogadja a tanulókat. „mentor” megbízása].). Erre a közoktatási törvény lehetőséget ad. időkeretek és a követelményeket érintő változások. s azokkal a módszertani eljárásokkal. illetve a speciális gyógypedagógiai intézményekben töltött óralátogatások alkalmával konkrét tapasztalatot gyűjthetnek. A többségi iskola pedagógusa a sajátos nevelési igényű gyermek osztályba kerülésekor egy számára ismeretlen területtel találkozik.38 Az egységes gyógypedagógiai módszertani intéz38 L. nevelésében.

hiszen a pedagógusok azt szokták meg. A szAKEMBErEK EGyüttMűKÖDÉsE Kedves Pedagógus! Az együttműködési képesség. pszichológus. akik eddig más intézményben dolgoztak. Az utógondozást – azaz a műtét eredményességéhez való hozzájárulást – terapeuta végzi.). hogy az egységes nevelés érdekében a különböző iskolai szereplők – osztályfőnök. gyógyulásába vetett hite múlik. Még a versenytársak is együttműködésre törekednek egymás gyengítése helyett.1. gyermekorvos. Nemcsak a szülők. A team tagjai a tanulót tanító pedagógusok. gyógyulni akarása. a közös munkát támogatva tevékenykedjenek a sajátos nevelési igényű gyermek fejlődése érdekében. A rendszeres megbeszélések szabályos keretek között azt a célt szolgálják. hanem egymást segítve. hogy együtt erősebbek lehetnek. mert tudják. hogy az osztályukban jelentkező problémákra maguk keresik meg a megoldást. pszichológus. pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése. terapeuta stb. családvédelmi szakember stb. a továbbtanuláskor megjelenő választott intézmény pedagógusai. a műsorok elektronikai berendezéseihez esetleg a villamosmérnök apuka segítségét is jó néven vesszük. optimizmusa. amelynek feladata az oktatási. hogy váljon. s egyben lehetőség szerint a teammunka részévé is kell. közös program. 132 . A családdal történő kapcsolatfelvétel a gyógypedagógia területét érintő problémakörökben a hatékonyság fontos eleme. a munkaerőpiac szereplői jelentek meg az iskola holdudvarában. az utazó gyógypedagógus. A gyereknevelésben mindig fontos volt. A kialakult pedagógiai kultúrától ez most még talán idegen. az élelmiszerbeszerzésben és elkészítésében járatos szakember. rész Adaptációs dialógus mény a pedagógiai szakszolgálat feladatköréből vállalhatja-elláthatja a gyógypedagógiai tanácsadást. a kölcsönös tájékozódás. az együttműködésre való hajlandóság soha nem értékelődött fel olyan erősen. logopédus. Emellett azonban alapvető szükséglet a tervszerű. A szakemberek együttműködése nélkül nem képzelhető el eredmény. hanem – sajátos nevelési igényű tanuló esetében különösen – azok a szakemberek is (gyógypedagógus. Persze iskolai példánk is van: az iskolai rendezvények sikeréhez a pedagógus. lehet. hogy a szakemberek ne egymás mellett. együttműködésük minőségén a páciens motiváltsága. Más szakmákban ennek már hagyománya van. A család megismerése a szociális kompetencia fejlesztésének egyénre szabott tervezéséhez nyújt információkat. belgyógyász szakorvos és sebész nélkül. tájékoztatás. a teammunka. Egy bonyolultabb orvosi műtét nem végezhető el informatikus. a pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatköréből a szaktanácsadást. A sajátos nevelési igényű gyermekekre irányuló rehabilitációs feladatok megvalósítása érdekében különböző szakemberek működnek együtt. mint az utóbbi években. biomérnök. – egyetértésével teljenek a hétköznapok. szaktanár. gyógytornász. de az utóbbi időben az iskolán kívüli szereplőkkel való együttműködés is előtérbe került. napközis tanár stb.

annak – legalább részleges – elfogadását. a pedagógusok módszertani alkalmazkodása az eltérő szükségletekhez kiaknázatlan lehetőségeket hordoz a pedagógiai munka színvonalának emelésére. kevésbé éli meg újszerű helyzetnek a kompetencia alapú programok alkalmazását és a sajátos nevelési igényű gyermek befogadását. toleranciája. A programcsomagok szakmai koncepciója alapvető tényként kezeli az iskolába lépő gyermekek heterogenitását. a megszokottól eltérő módszerek. szakirodalomban tanulmányozhatóak. amely szükségessé teszi az egyéni bánásmód elvének és gyakorlatának előtérbe helyezését. Ez kifejezetten kedvező a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása szempontjából. A differenciálás bevezetése vagy folytatása elengedhetetlen az integrált nevelés megvalósítása során. nemcsak intézményi. tudásszintjének megfelelően foglalkozott a gyerekekkel. A differenciálás során ugyanis eddig is képességeinek. Ennek során fejlődik a tanulók együttműködési készsége. fejezet Habilitáció-rehabilitáció elmozdulás a hagyományos pedagógiai gyakorlattól – a kompetencia alapú programcsomagok A többségi intézmények „nyitása” a sajátos nevelési igényű gyermekek felvételére egyben a hagyományos pedagógiai koncepciótól való eltávolodást is jelenti. eljárások és a csoportbontás alkalmazása nemcsak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek jelentik a sikeres.) 133 . aki eddig is differenciáltan foglalkozott tanítványaival. hogy a heterogén csoportok sokszínűsége. hiszen a csoportfeladat teljesítéséhez minden gyerek közreműködésére. A kooperatív technikák bevezetése. A kompetencia alapú programcsomagok bevezetésével és a befogadással minőségi változás. hanem osztálytermi szinten is. az egyénnek leginkább megfelelő módszer megtalálásában. A sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése ezen nem változtat. Ebben a tanulási formában a pedagógus feladata „pusztán” a gyerekek munkájának támogatása. koordinálása.7. megújulás történik. Segít a különböző tanulási módszerek elsajátításában. hanem a tanulócsoport minden tagja számára hasznosak. Az a pedagógus. örömteli tanulás feltételeit. tudására szükség van. tréningeken ezek a tanulásszervezési módok elsajátíthatóak. készségeinek. (A különböző pedagógiai műhelyek által szervezett tanfolyamokon.

hogy a tanulócsoporton belül kisebb csoportként a sajátos nevelési igényű gyermekek elkülönüljenek. 134 . Az egész napos oktatási forma pl. A kompetencia alapú programcsomagok a heterogén csoportképzést mint a valós társadalmi kép megjelenítését részesítik előnyben. tananyagrészekből mentesítették a minősítés és az értékelés alól. a tehetséggondozás. habilitációs és rehabilitációs foglalkozások. A sajátos nevelési igényű tanulót befogadó többségi intézmény különböző intézkedéseket tesz a meghatározott módszertani változtatásoktól kezdve az objektív akadályozó tényezők minél teljesebb felszámolásáig. a meGvalÓSUlÁS SzervezéSe A habilitációs-rehabilitációs tevékenységek különböző színtereken valósulnak meg a gyakorlatban. A heti időkeret fogyatékossági csoportonként változó. A habilitációsrehabilitációs foglalkozások egyéni vagy csoportos formában is tarthatók. lehetőséget ad a sokszínű iskolai tevékenységre. arra. A rehabilitációs szemlélet érvényesülésével elkerülhető az a veszély. a felzárkóztatás és a szabadidős tevékenység is. Az órarendet célszerű úgy összeállítani. hogy a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztéseit figyelembe véve megteremtsék az iskola szabadidős tevékenységeibe való bekapcsolódás lehetőségét is. – a tevékenység helyszínétől. A gyógypedagógiai intézménybe járó tanulókhoz hasonlóan az integráltan nevelt gyermekek számára is lehetőséget biztosít a törvény a tanórákon túli egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs. 52. illetve a tanulást. – a terápiás készenléti foktól. hogy a gyerekek napirendjébe beleférjenek a fejlesztő. rehabilitációs foglalkozásokra. Időkerete a heti tanítási óra meghatározott százaléka – a foglalkozások tömbösíthetők. rész Adaptációs dialógus A tanulásszervezési formák sérülésspecifikus igényekhez igazodó megválasztása E formák megválasztása függ: – a sérülés típusától.1.39 A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások egyéni tanulmányi terv alapján valósulnak meg. szakvélemény alapján az iskola a törvényi szabályozásnak megfelelően a meghatározott időkeret terhé39 Kt. szociális beilleszkedést gátló tényezők elhárításáig. § (6). Továbbá: ha a tanulókat egyes tantárgyakból.

135 . A HABIlItÁCIós. eszközök számbavétele A habilitációs-rehabilitációs foglalkozások anyagának. a fejletlen vagy sérült funkció feltérképezésével. §. A tanórákon kívül Kiemelt jelentőségű a tanórán kívüli szabadidős tevékenységekben rejlő habilitációs-rehabilitációs fejlesztés lehetősége. a rendelkezésre álló diagnosztikus adatok. illetve egyéb szakember bevonásával. fejezet Habilitáció-rehabilitáció re egyéni foglalkoztatást szervez részükre – az egyéni fejlesztési terv alapján – gyógypedagógus. Ez alapján készül el a következő időszak terve. rEHABIlItÁCIós CÉlÚ FEJlEsztÉs MEGVAlósÍtÁsA A tevékenység a gyermek képességeinek. Gyógypedagógus közreműködésével történik a tanítási órákba beépülő habilitációs. majd a konzultáció is.7. logopédus. melynek célja a gyermek fejlettségi szintjéhez. A fentiek ismeretében fejlesztési terv készül. mennyit? – Együttműködési lehetőségek feltérképezése – Segédanyagok. lényeges elem a rendszeres pedagógiai diagnosztizálás. A tanórán kívüli habilitációs-rehabilitációs tevékenység végzése gyógypedagógus kompetenciája. 40 Kt. tapasztalatainak feljegyzése folyamatosan folyik. vizsgálati eredmények értékelésével indul. pszichológus. mikor. A kötelező habilitációs-rehabilitációs foglalkozások dokumentálása központilag kiadott egyéni fejlődési lapon40 történik. Szakember segítsége kérhető az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményektől. A foglalkozásokat azonban vele megosztva vagy az ő iránymutatásával végezheti a többségi pedagógus vagy a szakirányú végzettséggel nem rendelkező fejlesztőpedagógus is. pedagógiai szakszolgálatoktól. amelyet írásban rögzít a gyógypedagógus. fejlődési üteméhez alkalmazkodó fejlesztési stratégia kidolgozása. Fő lépései: – A fejlesztendő területek számbavétele – A feladatok meghatározása – Időterv összeállítása: mit. 2. rehabilitációs fejlesztés tervezése.

társas kapcsolatok alakulására. A nevelő munka egészét át kell hatnia a korrektív. céljainak. fejleszteni kell őket. A szabadidős tevékenységekben rejlő rehabilitációs lehetőségek által olyan hasznos pluszinformációkhoz. hiszen a valódi integráció lényege az elfogadott és viszonzott kapcsolatrendszerben rejlik. A tanórán kívüli tevékenységek lehetőséget biztosítanak olyan más jellegű – manuális.). Hangsúlyos szerepet kap a differenciált és sokoldalú egyéni fejlesztés. ismeretekhez jutnak a sajátos nevelési igényű tanulók. amelyek a szélesebb társadalom felé nyitnak utat a sérült gyermekek számára (szabályok betartása. feladatainak. a társas dimenzió fejlesztését célzó tevékenységek integráló szerepet tölthetnek be. rész Adaptációs dialógus A sokrétű szabadidős program fejlesztő hatással van a közösségi. az elsődleges teendők adminisztratív jellegűek. amelyek fogyatékosságukat kompenzálva sikerélményhez juttatják a sérült tanulókat. nyelvi. amelyet nem csupán sérülés. Amennyiben differenciáltan tervezett a gyermek fejlődési folyamata. tanulócsoport.1. viselkedési módok stb. s megalapozzák azokat a képességeket és készségeket. A sajátos nevelési igényű 136 . pedagógus. az önálló életvezetésre. iskola). felkészíteni őket a társadalomba való minél eredményesebb beilleszkedésre. Ez a gyakorlatban egyrészt egy képességfejlesztés elvű tananyag-kiválasztást. A terápiás szemléletű oktató-nevelő munka a nevelés valamennyi területére vonatkozik. Nevelni. A habilitáció-rehabilitáció jelentősége a pedagógiai programban Ha egy többségi iskola elkötelezi magát az együttnevelés mellett. Az integráció sikeressége elsősorban a kooperatív készség érettségén múlik (sajátos nevelési igényű tanuló. Ezek közé tartozik a helyi pedagógiai program módosítása is – szinte valamennyi fejezetet érintve – a habilitációs. Ennek rendkívül nagy jelentősége van. rehabilitációs szemlélet tükrében. számítástechnikai – tevékenységekre. kompenzáló szemléletnek. másrészt egyéni megközelítésű módszerkiválasztást és tanulásszervezést jelent. és amelyek túlmutatnak a tantárgyi követelményeken. biztosítani az érettségüknek megfelelő tevékenységi formákat. amelyek képességeik szerint megfelelőek számukra. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveinek. akadályozottság indokol. hanem a sajátos nevelési igényű gyermekek háttere és személyisége. eszközeinek és eljárásainak meghatározásakor a sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi beilleszkedésének és a sérülés okozta hátrányok lehetséges csökkentésének elérése kiemelt jelentőségűvé válik. zenei.

valamint a szükséges tan. fejlesztő terápiás szemléletű tevékenységei. A szAKMAI MUNKAKÖzÖssÉGEK szErEPE A hagyományos tantárgyi tartalmak mellett a kompetenciák (képességek. tevékenységek) jelentősége felerősödik. feladatoknak a meghatározásával. nevelőtestületetet érintő kérdések. Ennek érdekében – tekintve. így az ellenőrzés-értékelés egységként való kezelése előtérbe kerül. Bár a két tevékenység tartalma és funkciója nem azonos. a nevelésoktatás és fejlesztés – a szokásosnál nagyobb mértékű – időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokkal. 137 . hogy az megfeleljen a gyerekek sokféleségének és egyéni adottságainak. fejezet Habilitáció-rehabilitáció gyermekeknek különös hangsúllyal van szükségük az egyéni. a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazására. Szükségessé válik az értékelés eszközrendszerének módosítása. meglévők adaptálása a szakma széles körű összefogásával. szeretetteljes bánásmódra. bővítése oly módon. Bővülnek a szakmai.és segédeszközök gyűjteménye. korrekciós. támogató intézmények). de a mindennapi gyakorlatban szorosan összekapcsolódnak. sem a képességekhez kidolgozott standard mérések – a szakmai munkaközösségek kiemelt feladatává válik a kompetenciák fejlettségének méréséhez szükséges módszerek kidolgozása. Célszerű egy évfolyamokra és tantárgyakra és/vagy kompetenciaterületekre lebontott habilitációs-rehabilitációs tantervet kidolgozni. tehát dominál a differenciálás szemlélete. A helyi tanterv kibővül az integráltan tanulók körének és a fejlesztésükhöz kapcsolódó céloknak.7. szakmaközi együttműködési kapcsolatok (szakmai szervezetek. rehabilitációs. hogy a gyógypedagógia területére nincsenek sem a tudásszinthez. illetve a kötelező pedagógiai célú habilitációs. attitűdök. A komplex személyiségfejlesztést segítik az iskola habilitációs. Kiemelt hangsúlyt kap a motiváló célú és erejű értékelés. rehabilitációs foglalkozások tartalmával. amely a tanítási órákba beépülő habilitációs-rehabilitációs fejlesztés alapdokumentuma. a sérült képességek korrekciójának területeivel. azaz a személyre szabottság elve. A pedagógiai program végrehajtását biztosító személyi és tárgyi feltételek között megjelennek az együttnevelés eredményes megvalósítását célzó. A tanulók értékelésének alapja minden esetben a tanuló önmagához mért fejlődése. a terápiák megjelenésével. amely a megerősítést szolgálja.

.

kizárólag az ő utasítása alapján. pedagógiai és tanuláslélektani szempontból fontos környezet. különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésére. módszertani tudása. a kikapcsolódás örömét adják.és játékpolcok sorakoznak. az iskolákban való intenzív szerepe teszi lehetővé a tanuló aktív részvételét a saját tanulási folyamatában. A következő fejezetben a tanulási környezet kialakításához szeretnénk segítséget nyújtani. felértékelődését a nevelési-oktatási folyamatban.és módszerbeli megújulást kíván a felhasználó pedagógusoktól. a játékok az együttműködés. A kedvező tanulási környezet magában foglalja az iskola hatékonyan működő belső.8. Ha a szekrények csak a pedagógus zsebében lapuló kulccsal nyithatók. A tanulási környezet szűkebb értelemben összefoglaló elnevezése mindazoknak a tárgyi és infrastrukturális feltételeknek. fejezet A tanulási környezet A fejezet bemutatja a tanulási környezet jelentőségét. mert egyrészt a taneszközök jelentős választéka. Ha az osztályteremben nyitott könyves. A tanulási környezet értelmezése A tanulási környezet tágabb értelemben az a fizikai. valamint a hatékonyságot növelő. a tartalmas időtöltést szolgálják. regények az önálló információszerzést. amelyek kialakítása elősegíti 139 . új pedagógiai és tanulás-lélektani megközelítése segíti a tudás megszerzésének folyamatát. A fejezetet írta: Máténé Sej jolán Kedves Pedagógus! A kompetencia alapú programcsomagok használata rendszer. támogató társadalmi környezetet. másrészt a pedagógus szerepének gazdagodása. akkor díszletei maradnak annak a tevékenységnek. amelyekről a tanulók bármikor bármit levehetnek. a padsorok keretei közé szorított élettér kitágul – a polcokon lévő lexikonok. amelyik az osztályban zajlik. akkor a szűk. együttműködést elfogadó. amelyben a tanulás végbemegy. A tanulási folyamatban egyre jelentősebb szerepe van a tudatosan tervezett tanulási környezetnek.

ha a tanulási környezet kialakítására nem fordít elegendő figyelmet az iskola. milyen következményekkel jár. változatos tevékenységi formát biztosító – színtér. ábra A tanulási környezet értelmezésének átfogó modellje 140 . az egyénre szabott. füzetek. − A tanulók ismeretszerzéséhez szükséges legfontosabb képzetek (számfogalom. ha a rendelkezésre álló tanszerek (tankönyvek. segédeszközök) nem a preventív-fejlesztő-kompenzáló folyamatot erősítik. innovációk bevitelét a pedagógiai gyakorlatba. a tantestület! − A tanuló nem tudja kibontakoztatni képességeit.1. rész Adaptációs dialógus a tanuló aktivitását. − A speciális módszerek önmagukban nem lehetnek eredményesek. A tanulási környezet tudatos kialakítása tehát objektív kereteket és egyben előfeltételeket biztosít a differenciált tanulásszervezéshez. − A képességfejlesztés nem folyhat differenciáltan. betűk emléknyoma) nem épülnek biztos alapokra. Kedves Pedagógus! Figyeljük meg. kompetencia alapú pedagógiai munkához. amennyiben az iskola épületében nincs ehhez elegendő – sokféle. ha a foglalkozásokon nem adunk kezükbe megfelelő – szemléltető és az érzékszervi csatornákat aktivizáló – fejlesztő eszközöket. 9. ha az osztálytermek berendezése gátolja a csoportmunka kialakítását. kompetenciáinak fejlődését.

Ennek érdekében a tiltó. a félelem tanulást gátló hatását. hogy a fejlődő szervezet harmonikusan. – A motivációnövelés: nyilvános helyeken kifüggeszthetünk olyan feliratokat és szimbólumokat. asztalok stb. MIrE FIGyElJüNK A tANUlÁsI KÖrNyEzEt KIAlAKÍtÁsAKor? – Gazdag. Ezért nagyon fontosak a szabadban. textúra alkalmazása. amelyek erősítik a közösséghez tartozás és a koherencia érzését. partneri kapcsolatok. ahol szabadon kibontakoztathatja. beszélgetésre és tapasztalatcserére..8. hogy olyan környezetet kell kialakítani. Maria Montessori szerint a gyermekekben eredendő késztetés él a környezet megismerésére. gyerekek által készített rajzok és ábrák kifüggesztése. fejlesztheti képességeit. így könnyebben összefüggésbe tudják hozni az egyes terméket annak tulajdonosával. ahol lehetőség van a másokkal való találkozásra. Sok kutatás kimutatta már a stressz. tanulás folyamatában a legfontosabb szempont az. teljes személyiségét. a pedagógus elkötelezettsége. fejezet A tanulási környezet A nevelési-oktatási folyamat eredményességét támogató tanulási környezet kialakításához szükséges feltételek: nevelőtestületi szemlélet. társas és intellektuális fejlődését. stimuláló ingerek: változatos színek. hogy a tanítás. figyelmeztető (korlátozó) táblák helyett 141 . ha ezek a gyerekek alkotásai közül kerülnek ki. módszertan. A megfelelő környezetben és a megfelelő technikákat alkalmazva elérhetővé válik. amely leghatékonyabban a saját tevékenység során történik. – Érzelmi biztonság megteremtése: a szorongás mértékét a lehető legkisebbre kell csökkenteni. rendszeresen végzett mozgásos gyakorlatok. pihenőhely. Legjobb. amelyben a tanuló jól érzi magát. A tanulási környezet kialakítása A tANUlÁsI KÖrNyEzEt szErEPE A HAtÉKoNy PEDAGóGIAI MUNKÁBAN A környezet erősen befolyásolja a tanulók érzelmi. – Csoportos helyek kialakítása: társalgó. Célestin Freinet pedig úgy vélte. végső soron önmagát. – Zárt és nyitott helyek összekötése: az agynak – különösen a fejlődő és a tanuló agynak – sok oxigénre van szüksége. udvar. egészségesen bontakozzék ki.

A nyitott iskola felé vezető lépések Az integrált nevelés legfontosabb kérdése. A következő oldalakon a tanulási környezet kialakításához adunk konkrét ötleteket. – Aktív és passzív helyek biztosítása: a tanulóknak éppen úgy szükségük van olyan helyekre. autonómabbak. Erősíteni kell a diákokban azt a szemléletet és gyakorlatot. színben és helyen. együttműködőbbek ilyen környezetben. ahol másokhoz csatlakozva interperszonális intelligenciájuk segítségével megvitathatnak bizonyos kérdéseket. tréning célja a transzfer: a tanultak más helyzetekben való alkalmazása. lexikonokkal és térképekkel. ahol intraperszonális intelligenciájukat használva elmélkedhetnek. A diákok sokkal felszabadultabbak. ötleteket adó. és jobban vigyáznak környezetük tárgyaira is. oktatás. hogy a befogadó intézményekben miként teremthetők meg a szükséges feltételek. aktivitásra és tevékenységre ösztönző színterekre van szükség. hogy tanulni nemcsak a tanártól. – Minden forrás elérhetővé tétele a tanulók számára: a tanulás egyik legújabb irányzata. Ez kifejezi számukra az egyediséget. Ez például egy olyan osztálytermet jelent. hogy személyessé tegyék saját helyüket és hogy territoriális viselkedést gyakorolhassanak. – változatos helyek kialakítása: minden képzés. ahová visszavonulhatnak. hanem az osztályteremben és az iskolában lehet. formában. hogy kifejezzék identitásukat. ahol csoportban lehet dolgozni. a Multiple Chance Learning (többszörös lehetőség a tanulásra) azt javasolja. 142 . rész Adaptációs dialógus ingergazdag. mint olyanokra. hogy az oktatási és a környezeti elrendezés olyan változatosságát biztosítsuk. ahol egyedül. vannak nyitott könyvespolcok szótárakkal. – Személyes helyek megléte: minden diák számára fontos. Ahhoz. Ezért ugyanazt az anyagot mutassuk be minél többféle módon. hogy az iskolában megteremtsük az élethosszig tartó tanulás alapjait. és van olyan is. amelyet kizárólag a sajátjának érezhet. hogy otthon és az iskolában is legyen egy olyan helye. tágítani kell a tanulási környezetet. Nevelő-oktató munkánk hatékonyságának növelése érdekében nagyobb szerepet kell szánnunk a tanulási környezetnek. hogyan biztosítható a sajátos nevelési szükséglet kielégítése. ahol van olyan asztal. és megengedni.1. A kompetencia alapú programcsomagok segítséget nyújtanak ehhez. amely az adott tanulási epizódban az ötletek gyors kialakulását segíti elő.

Hasznosak a mozgatható eszköztárolók. és egyre inkább teret kell engednünk a kötetlenebb. valamint a padló vegyszerállósága. ha a tanuló feláll a pad mellől. Ideális. helyiségei Az intézményben célszerű különböző méretű és többfunkciós termeket kialakítani. Az iskola meghatározottnak tűnő belső elrendezése jelentősen változtatható.8. ha a csoportok közös munkájához elegendő tér áll rendelkezésre. Gyermek. ha az intézmény központjában található. a szellőztetés. egyenletes megvilágítás. A foglalkozások sokszínűségén túl el kell szakadnunk a papírhoz-ceruzához kötődő tanítási módszerektől. ha nemcsak a hagyományos tantermek rendszerében gondolkodunk. ha a pedagógus tanulásvezető szerepe a tanulói tevékenykedtetést erősíti. és az információk kereséséhez számítógépet vagy a könyvtárat is igénybe lehet venni. Ennek érdekében fontos olyan székekkel. 143 . asztalokkal berendezni. Egy helyen kell biztosítania valamennyi információhordozót. foglalkozásokra is alkalmassá tehető. lényeges szempont a szórt. a képességfejlesztés előtérbe helyezése nem csupán az ismeretelsajátítás folyamatát reformálja meg. fejezet A tanulási környezet Az IsKolA BElső KÖrNyEzEtÉNEK KIAlAKÍtÁsA Az iskola épülete. azok hozzáférését tanuló és tanár számára egyaránt.és felnőttrendezvényekre. Miért fontos ez? A komplex tanulás. ezért burkolata kényelmes és könnyen tisztítható legyen. amelyek egymásba rakhatók. gondolják végig saját lehetőségeiket! Legfontosabb nevelési-oktatási egységek tantermek (az osztálycsoportok „otthonai”) szaktantermi egységek Könyvtár és stúdióegység többcélú nagyterem Kialakításuk fő szempontjai A padló is tanulási színtérré válik. Kedves Pedagógus! A táblázat segítségével gondolja végig. hanem hatással van a tanulási terek megközelítésére is. Célszerű közös használatú szertárral összekapcsolni. kis helyen tárolhatók. térelválasztással csoportos és önálló (elmélyült) tanulásra kialakított helyeket is tervezzünk a helyiségen belül. Mindez csak akkor képzelhető el. változatosabb és gyakorlatiasabb feladatoknak.

amelyek sokszor feszültségoldó-kompenzáló-egyensúlyozó szerepet is betöltenek a személyiségfejlődés folyamatában. meghitt környezetben lehet foglalkozást tartani. Az impulzív. Ideális. figyelemproblémákkal küzdő tanuló veszélyérzete gyengébb az átlagosnál. amelyet lépcsőkorlátokkal. Mindezt és a hozzá kapcsolódó siker érzését biztosítanunk kell a tanulók számára is. amely inkluzív intézmény esetén hatványozottan érvényes. udvarral). Játékhoz. amelynek kialakítása során a berendezés és a burkolatok kopásállósága. „színpaddal”. Célszerű kihasználni a foglalkozások sokszínűsége érdekében ezeket a színtereket is. esetleg tanszoba Az iskola belső környezetének kialakítása során lényeges a tanulói biztonság. mozgásfejlesztéshez. az egyensúly és a téri tájékozódás terén gyengeséget mutató tanulók fokozott felügyeletet igényelnek. a magatartási. szőnyegen ülnek a gyerekek. dramatizálásra alkalmas színtér. A mozgáskoordináció. otthonosan berendezett. Az egyéni al144 . csúszásgátlóval ellátott lépcsőfokokkal erősíteni kell. az elmélyült felkészülésre (kisebb asztalok) és a pihenésre. audiovizuális technikával felszerelt termek. aula. beilleszkedési problémák pedig alacsonyabb szintű önkontrollt feltételeznek. Az olvasni még nem tudó tanulók miatt célszerű színekkel. Az iskolai terek kialakításában kiemelt szerepe van az ún. ha összenyitható a szabad térrel (sportpályával. Háztartási. „mentálhigiénés szoba”) Igazgatási-tanári egység Közös használatú terek (pl. információs blokknak. tornaterem többcélú. rész Adaptációs dialógus Legfontosabb nevelési-oktatási egységek Műhely Kialakításuk fő szempontjai Általánosan használható. sportegység. pihenésre. amelyet órarend szerint valamennyi csoport használhat. dobogóval kombinált. közlekedőfolyosók) tankonyha. konyhai munkák gyakorlásához egyszeri felszerelést igényel. beszélgetősarok). ábrákkal is megkülönböztetni az egyes útvonalakat. tábla). ahol a padok helyett fotelben. szükség szerint felnőttek is használhatják esetmegbeszélésre. fejlesztőhelyiségek. tisztíthatósága és a terem akusztikai sajátosságai jelentik a kialakítás fő szempontjait. Kiemelt szempont a padló csúszásmentes anyaga és a sporteszközök biztonságos (tanulóktól elzárt) tárolása. művészi tevékenységekhez kiválóan alkalmasak. Műanyag harmonikafallal több kis teremre is osztható szükség szerint. sokféle anyag megmunkálására alkalmas helyiség. kisebb helyiségek (pl. biztonságos nyílászárókkal. amely általában már a bejáratnál segítséget nyújt az épületben való tájékozódáshoz. zsibongó. saját szintjén kipróbálva a legalapvetőbb gyakorlati tevékenységeket. feltöltődésre (kávézó-.1. Biztosítson feltételeket a tanácskozásra (nagyméretű asztal. Minden embernek szüksége van képességei kibontakoztatásához önkifejezési lehetőségekre.

A termek berendezése A tantermek berendezésének legfőbb kritériuma. A gyerekek és felnőttek közös együttlétéhez és a csendes. A téri orientációs problémákkal küzdő kisiskolások lehetőleg a táblával. frusztráltságot is kiválthat az arra érzékeny tanulókból. 145 . párnákkal) mindez egy termen belül is megoldható. festmények. de nem foglalnak sok helyet. jobb. önálló munkához/ pihenéshez olyan klubszerű színtereket is kialakíthatunk. A csoportmunka szervezésében az adott tanuló helye tehát ne változzon. lekerekített élű bútorokkal rendezzük be a balesetek megelőzése érdekében. és irányítsa a figyelmet a legfontosabb tanulnivalókra. harmonikafal stb. előtt. csoportos. A figyelemzavar. Egyszerű. A termek díszítése legyen mértéktartó. Ezt a folyamatot nem zavarhatjuk meg azzal. ahol forgószínpadszerűen mindenki bemutatkozhat.) tárháza lehet az a kiállítótér. Kedves Pedagógus! Ha az Ön osztályába látássérült tanuló jár.) és a padló egy részének tanulási tereppé alakításával (szőnyeggel. a Függelékben hasznos tanácsokat találhat arra vonatkozóan. A sok szín és forma zavarja a tájékozódást. az impulzivitás. helyét változtatjuk. inkább a többiek alkalmazkodjanak hozzá. a pedagógussal szemben üljenek. az önkontroll bármilyen problémájának fennállásakor a tantermeket stabil. függöny. Ehhez mobilizálható. amelyek összefüggő teret (pl. fejezet A tanulási környezet kotások (rajzok. hogy az többféle munkaformát (frontális. A foglalkozások sokrétűsége több színtér kialakításával biztosítható: térelválasztással (polcok. A tájékozódás biztos pontjait (bal. mégis kisebb szigeteket képeznek az iskolán belül (növényekkel. hogyan alakíthatunk ki megfelelő tanulási környezetet látássérült tanuló számára. aulát) alkothatnak. térelválasztóval elkülönítve). Ezek a kötetlen helyszínek oldják az iskolai élet szabályozottságát. amelyek különböző formákban illeszthetők egymás mellé. növények. kézműves alkotások stb. páros és egyéni foglalkozást) is lehetővé tegyen.8. variálható kisebb asztalokra és székekre van szükség. ugyanakkor lehetőséget kínálnak az egyéni különbségek érvényesítéséhez. Jó szolgálatot tesznek a trapéz alakú asztalok. mögött) először mindig azonos helyzetben alakítsuk ki. hogy a gyermek asztalát elfordítjuk. jól elhatárolt felületek és témakörönként külön falon csoportosított applikációk jelentik a legnagyobb segítséget a gyermekeknek az ismeretek vizuális bevésésében. egy zsibongót.

fontos a tanszerek tárolásához megfelelő tárolószekrényekről. hanem használati tárgy. a jelzések áramlatába kell ültetni. Tehát a berendezések beszerzésekor gondoljunk tágabb értelemben a tanulási tevékenységre: ülőgarnitúra. A foglalkozásokon előforduló interakciók egyre inkább a párbeszédről szólnak. beilleszkedési problémákat. és nem a felnőtt felé fordulás a cél. rész Adaptációs dialógus A rend és a rendszer a környezetünkben hozzájárul a biztonság.1. nem a kieső területre. tv/videó-állvány stb. Az eszközök tárháza tehát nem a tantárgyak köré csoportosítható. hanem alkalmazásra serkent. A képességek. a gyakorlati élet leképezését jeleníti meg. Minden osztályban van egy aktivitási tér. bármely foglalkozáson használható. rajzasztal. akár egyéni polcokról gondoskodni. Nem egy-egy kiragadott képességet vagy ismeretet céloz. könnyebben ellazulnak. A gyermekek szívesebben jönnek be ide. ha az ültetésnél – legfőképpen a csoportos és páros munka szervezésekor – a tanulók közti kommunikációnak adunk teret. A magatartási problémákat mutató gyermek esetében mind a motiváció. otthonos környezetben. és eleve előbb kilép a feladathelyzetből és nagyobb valószínűséggel köti le magát más tevékenységekkel. füzeteken és íróeszközökön kívüli. Sokféle tevékenység közben fokozottan szennyeződik a bútorzat. használjuk azt. Nem elvont szimbólum. ha a valóságos. A helyiségek kialakításánál már szóba került. A fejlesztő eszközök A fejlesztő eszköz kategóriája tágabb értelemben magában foglalja a tankönyveken. ha a mindennapi életben is találkozunk vele. számítógépasztal. másféle tevékenységeket is jobban elfogadnak az eltérő. Ennek erősítését szolgálja. fotel. Ennek ellenkezője viszont felerősítheti a magatartási. Az eszköz egyre inkább a valóság. ahonnan nehezebb követni a foglalkozás menetét. fentiek mellett a jól tisztíthatóság kiemelt szemponttá válik a bútorok kiválasztásakor. mind pedig a figyelem fenntartásában fontos szerepe van az ültetésnek. hogy célszerű olyan terem berendezése. a készségek akkor alakulnak átfogó kompetenciává. hanem menetrendet. 146 . hanem komplex módon kapcsolódik mindennapi életünkhöz. Amennyiben iskolaotthonos rendszerben szerveződik az osztály élete. életszerű helyzetekben is alkalmazni tudjuk őket. A fejlesztő eszköz akkor segíti ezt a folyamatot. Nemcsak vonalzót és körzőt takar. a kiszámíthatóság érzéséhez és ezzel a lelki egyensúly fenntartásához is. amely belépéskor inkább szoba. a tanuló társadalmi beilleszkedésének folyamatát elősegítő eszközöket. mint tanterem benyomását kelti. összetett módon kéri számon az elsajátítottakat. Az adott gyermeket ide. nem egyoldalúak. térképet és telefonkönyvet is. ahová a tanár a legtöbb kommunikációs jelzést küldi.

megbeszélése Vizuális figyelem. menetrendek. újságok Nyomtatványok. 147 .és játékszerek társasjátékok Díszletek. kezelése szerepjáték. A sajátos nevelési igény típusa. dramatizálás. a grafomotoros képességek terén gyengeséget mutató gyermeknek adjunk lehetőséget a nagyobb vonalközű írás. kérelemminták térképek. jelmezek. táblázat A tanulást segítő eszközök eszközcsoportok tapintható betű. iratmásolatok. 8. csoportos projektek tervezése és bemutatása A füzetek kiválasztása A téri tájékozódás. szóbeli kommunikációs gyakorlatok szituációk elemzése. levél-.és számképzetek megerősítése érdekében számfogalom kialakítása. projektor/kivetítő Funkciójuk Érzékszervi megerősítés a betű. észlelés és emlékezet fejlesztése Adatok kitöltése. vizuális megerősítés minden ismeretanyaghoz A mindennapi testmozgás és mozgásfejlesztés eszköztára (ne csak a testnevelők férjenek hozzá) szabálytudat és -tűrés. kártyák. amely az osztályban tanító pedagógus részvételével zajlik. pendrive. csekkek. a finommozgások koordinálása.és DVD-tár Képek. bábok.és számformák különböző anyagokból. önéletrajz-. telefonkönyv lexikonok. élethelyzetek megjelenítése. számlépcsők építése Auditív figyelem. észlelés és emlékezet fejlesztése Összefüggések megértése. másolása. hivatalos formák kipróbálása. fejezet A tanulási környezet A tanulást segítő eszközök A tanulást segítő eszközök egy lehetséges csoportosítását látjuk a következő táblázatban. szemléltetőeszközök sport. enciklopédiák. súlyossága és az adott gyermek állapota alapján szükséges speciális gyógyászati. többféle méretben. hívóképek Kockák Hangszerek és zörejkeltésre alkalmas tárgyak Modellek. feldolgozása. paraván. írásbeli kommunikációs gyakorlatok különböző címzettel és céllal tájékozódási gyakorlatok Ismeretszerzési gyakorlatok Önálló tanulás tanulói portfólió. számítógép internet-hozzáféréssel számítógép-oktató szoftverek számítógép. A gyűjtés. CD-tár. prezentáció. video. a tárház kiegészítését Ön is folytathatja. szituációs játék. siker és kudarc átélése. maszkok (színpad/dobogó) Filmek. fejlesztő és taneszközök kiválasztása gyógypedagógusi kompetencia.és a nagyobb rácsozatú matematikafüzet használatára.8. katalógusok.

továbbá az iskolai és családi élethelyzetek megismerése. Az iskolának. hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek/fiatalok szüleinek pszichés terhekkel. hogy adjon számukra. háttértudást adhat – kell is. tartalmait a szülők is megismerjék. s ehhez a támogató iskolai környezet. információt. A legújabb pedagógiai fejlesztések közül a kompetencia alapú programcsomagok bevezetése lehetőséget ad ennek megvalósítására. fejlesztőpedagógus. gyermekvédelmi szakember részvételével A szülőK BEVoNÁsA Az IsKolAI MUNKÁBA Nagyon fontos feladat. értik meg eltérő szerepeiket és ennek segítségével tudnak támaszt nyújtani egymásnak.1. 148 . A szülői munkaközösség erősítése és bevonása döntő lépés lehet ebben a folyamatban. forgószínpad vagy akadályverseny jelleggel − Vetélkedők a természetben − Diák-. esetmegbeszélések pedagógus. pszichológus. elfogadóbb szemlélettel alakítják az iskola informális csatornáit és ezáltal légkörét. gyógypedagógus. Toleránsabb. Amennyiben az egymástól tanulás lehetőségeinek tárházát bővíteni szeretné. azok célját. a szülôi házzal való partneri együttműködésre tehát kiemelt figyelmet kell fordítani. A szülőkkel. az együttműködni kész és képes szakembergárda pluszenergiát. rész Adaptációs dialógus Kedves Pedagógus! A tanulók iskolai helyzetekben sokat tudnak tanulni egymástól. szülő. stressztöbblettel is meg kell küzdeniük. tematikáját. a pedagógusnak azzal is számolnia kell. Kiindulópontja lehetnek a befogadó társadalomnak. Az együttműködés alapja a kölcsönös bizalom. ajánlunk erre néhány ötletet: − Diákklubok kötetlen és tematikus formában − sport-. hogy az intézményben zajló fejlesztéseket. szülő-. pedagógusklubok a résztvevők igényeire építve − szupervíziók. játékfoglalkozások tanulói szervezésben − Vetélkedők az iskola helyiségeiben. A szülők közösséget alkotva ismerhetik meg egymás problémáját.

a szakmai önkontrollnak) fontos terepét jelenthetik. kirándulás gyerekekkel és nélkülük is – Szülőklubsorozat a szülők által kért témákról. problémák megbeszélése egymás közt. pedagógiai. Az iskola külső környezetével (civil szervezetek. egyéni konzultációs tapasztalatok közzétételének. spontán beszélgetés a másságról – Szakember (pl. a megoldási stratégiák kidolgozásának. támogató társadalmi környezetet! A pedagógusok egymás közötti és külső szakemberekkel folytatott „stábmegbeszélései” a gyerekek.8. 149 . szakmai szolgálatok. kulturális és szabadidős intézmények stb.és álláspont-egyeztető szakmai vitáknak. az esetkezelő. egyéni tanácsadó.) való együttműködés tág tanulási színteret biztosít a diákok számára. a döntés-előkészítő. érdek. befogadás – beszélgetés integrált szülői közösségben – Közös programszervezés. felkért pszichológus) által vezetett feszültségoldó tréning szülőknek – „Nem vagyok egyedül” – kiscsoportos beszélgetés az SNI-gyermekek szülei részére – Elfogadás. az esetmegbeszéléseknek. meghívott előadókkal – Tájékoztatók a különböző támogatási formákról – A pályaválasztás – tematikus sorozat külső szervezetek bevonásával A Külső PArtNErEKKEl tÖrtÉNő EGyüttMűKÖDÉs A kompetencia alapú programcsomagokat használó pedagógusok munkájuk hatékonyságának növelése érdekében keressék az együttműködő. fiatalok érdekében végzett munkának (a saját szaktudás megosztásának. ami a minél eredményesebb társadalmi beilleszkedés szempontjából nagy jelentőséggel bír. szociális és egészségügyi intézmények. fejezet A tanulási környezet A szülői közösségek alakulását segítő programok – Tájékoztatás az aktuális fejlesztésekről (pl. kompetencia alapú programcsomagról) – Esetek.

fiziológiai tulajdonságainak. művészeti nevelés. 150 . pontos ismerete. A szociokulturális hátrány.és lelkisegítségnyújtás Sport és szabadidô Kulturális intézmények KIKKEl És MIÉrt FoNtos EGyüttMűKÖDNI? 9. mozik − Hangversenytermek Szerepük az együttműködésben A gyermekek egészségi állapotának.1. táblázat Az iskolával együttműködő partnerek Tevékenységi terület. intézmények Egészségügy − Védőnői és gyermekorvosi hálózat − Gyermek-ideggondozó szociális. ábra Az iskola külső környezete Egészségügy Foglalkoztatás ISKOLA Szociális.és gyermekkönyvtárak − színház. idegrendszeri érettségének felmérése. rész Adaptációs dialógus 10. illetve a pszichés problémák kezelése. terhelhetőségének. sokrétű ismeretszerzés. enyhítése.és lelkisegítség-nyújtás − Gyermekjóléti és Családsegítő Központ − Pszichológus (Nevelési tanácsadó) − Kulturális intézmények − Múzeumok − Köz.

tűzoltóság. 151 .és szabadidő − sportlétesítmények (jégpálya. állapotának. fejleszthetőségének pontos feltérképezése és az egyénre szabott pedagógiai fejlesztés érdekében.és szakmai szolgáltatások Közlekedésbiztonsági. sportpálya) − Környezetvédelmi szervezetek (erdei iskola. mentők Szerepük az együttműködésben A szabadidő hasznos eltöltése. tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatásához járulnak hozzá. amennyiben a tanulást segítő tényezők tudatos alkalmazása megtörténik. A kapcsolódási területek egymást generálják. A tanulási környezet változásának folyamata az intézményben A VÁltozÁs AlAPJAI A kompetencia alapú programcsomagok a gyermekek. Az iskola és a pedagógusközösség feladata. szokásformálás. arborétum) − Civil szervezetek − Gyermekházak Foglalkoztatás − Megyei Munkaügyi Központ − regionális Munkaerőképző Központ − Civil foglalkoztató szervezetek. mintaadás a tanulók számára. balesetvédelmi szempontú foglalkozások. hogy saját településén és régióján belül megkeresse azokat az intézményeket és szakembereket.8. a helyes pályaválasztás. intézmények sport. új és újabb lehetőségeket hoznak létre. áldozatvédelmi. akik az intézmény pedagógiai munkáját kívülről. differenciált segítségnyújtás a tanulók képességeinek. Pályaorientáció. tűzvédelmi. speciális. Pedagógiai terület − Korai Fejlesztő Központ − Nevelési tanácsadó − tanulási Képességet Vizsgáló rehabilitációs és szakértői Bizottság − Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény − Pedagógiai szak. de ugyanakkor közvetlenül segíthetik. fejezet A tanulási környezet Tevékenységi terület. programok szervezése. cél és érték megtalálása a munkában. alapítványok rendőrség. uszoda.

eszközök a nem hagyományos foglalkozásokhoz? • A nevelés. mellettük a tágabb értelemben vett fejlesztő eszközök. A befolyásoló tényezők a következő kérdések végiggondolását teszik szükségessé. amely sok esetben iránymutató ép társaik hatékony fejlesztéséhez is. a gyakorlati életből vett tárgyak jelentősége növekszik. tananyag a gyógypedagógus A csoport. – Felkészült-e az intézmény egésze a változtatásra? • Milyen az iskola szocioemocionális légköre? • Tudatosan történik-e a tanítási napok tervezése? • Milyen a tantermek kialakítása? • Milyen funkciót tölt be az iskolaépület díszítése? • Vannak-e pihenő. szociokulturális háttere A kompetencia alapú pedagógiában a hagyományos taneszközök szerepe csökken. rész Adaptációs dialógus A VÁltozÁs MEGtErVEzÉsÉt BEFolyÁsoló tÉNyEzőK Objektív tényezők Az iskola épülete.és játszóhelyek az intézményben (az osztályokban)? • Rendelkezésre állnak-e helyiségek. játékok. színterei A tanterem berendezése speciális taneszközök Hagyományos taneszközök Gyógyászati segédeszközök Az osztály létszáma Szubjektív tényezők A nevelőtestület szemlélete Az adott pedagógusok személyisége speciális módszerek Alkalmazott tanterv. egysége. Alapvető szükségletté válik a sajátos nevelési igényű tanuló gazdag eszközigénye. Szintén nagyobb hangsúlyt kap a módszerek és a tanulási környezet egymásra utaltsága.1. személyisége és képességei A tanuló családja. a szocializációs funkció milyen szerepet tölt be az intézményben? – A tanítás igazodik-e a gyermekek szükségleteihez? • Milyen szempontok figyelembevételével történik az órarend összeállítása? • Minden tanítási napon megfelelő-e a tanulók mozgásmennyisége? • Figyelembe veszik-e a tanulók egyéni terhelhetőségét? 152 .és osztálytársak A tanuló adottságai.

ötleteket. fejezet A tanulási környezet • Működik-e a differenciált tanulásszervezés? • Számonkéréskor figyelembe veszik-e a tanulók heti és napi teljesítményingadozását? – Sikerült-e kialakítani az eredményes tanulás feltételeit? • Tisztában vannak-e a tanulók motivációs bázisával? • Kialakultak-e eredményes tanulási szokások? – Hogyan történik a tanulási folyamat értékelése? • Alkalmazzák-e a szóbeli értékelést? • Elég figyelmet szentelnek-e az „amit tudsz” hangsúlyozására? • Teljesítménybeli megakadás esetén képesek-e a „hogyan tovább” hangsúlyozására? • Képesek-e a segítségadás különböző módjainak alkalmazására? – Vannak-e kialakult együttműködési formák a szülőkkel? • Vannak-e nyílt napok? • Milyen a szülői értekezletek. fogadóórák tartalma. Továbbképzések a kompetencia alapú pedagógia alapjairól 2. nevelőtestületi felkészítés a módszertani megújulás területeiről és az intézményi helyzetfelmérés eredményéről 153 . A változás folyamata A tANUlÁsI KÖrNyEzEt MEGVÁltoztAtÁsÁNAK lÉPÉsEI 1. feszültségoldó beszélgetéseket? A változások tervezése előtt érdemes ezekről a kérdésekről teamekben beszélgetni.8. Ez segíti a közösséget saját helyzetének feltérképezésében és a kihasználatlan kapacitások felszínre hozásában egyaránt. Szakmai nap. légköre? • Működik-e szülők klubja? • Léteznek-e közös szervezésű iskolai programok? Mi a szülői munkaközösség szerepe? • Tartanak-e a szülők és pedagógusok között esetmegbeszéléseket? • Tartanak-e a szülők és pedagógusok között együttgondolkodó. összegezni a véleményeket.

hogy minden gyermeket elfogadunk olyannak. programok felülvizsgálata és a partnerkapcsolatok szélesítése. Órarendek. minőségirányítási programokban a befogadó szemlélet és a változtatás szándéka konkrétan megjelenjen. Iskolai dokumentumok (PP MIP) módosítása. Tantestületi vita. Rendkívül fontos az iskolai dokumentumok. esetleges átalakítások és berendezés lebonyolítása 9. hogy a pedagógiai. sok (pl. a csoportok terveinek módosítása. osztályfőnök. rész Adaptációs dialógus 3. Mind a tervek elkészítése. a helyiségek kihasználásának terve. ellenőrzés megtervezése) 7 Forrástervezés és ütemezés az intézmény anyagi lehetőségei és egyéb forrá. elfogadása 6. 4.1. Elégedettségi vizsgálat a beválásról a tanév végén A tanulási környezet megjelenése az intézményi dokumentumokban A többségi általános iskolákban a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadásával járó útkeresés jelentős minőségi javulást eredményez a nevelő-oktató munkában. 5. amivé válni képes. mind pedig a programok módosítása a következő – lehetséges – szereplők jelenlétét és aktív együttgondolkodását igényli: a tanulók képviselője. – a fejlesztő eszközök listájának összeállítása. – taneszközök. délutános nevelő. Beszerzések. A tanulási környezet átalakításának intézkedési terve (feladatok. foglalkozási tervek kidolgozása a megváltozott tanulási színterekhez illeszkedve 10. – a termek berendezésének terve. speciális eszközök használatának megtervezése. Csoportmunkák a tantestületi tagok részvételével a pedagógiai program és a helyi tanterv alapján: – az iskola épületének. és azzá neveljük. amilyen. a szülők képviselője. Vezetői elhatározás és nevelőtestületi együttműködés szükséges ahhoz. Az élethosszig tartó tanulás motivációs bázisának a megalapozásában rendkívül nagy jelentőséggel bír annak a gondolatnak a megjelenése az iskolák küldetésnyilatkozatában. felelősök. az új program kidolgozása . pályázati támogatás) függvényében 8. szak154 .

gyógypedagógus. egyéni fejlesztési tervek 155 . pszichológus. gazdasági vezető. iskolavezetés. informatikus. minőségi körök feladatai − továbbképzések tervezése a kompetencia alapú tanulás és a tanulási környezet témáiban − továbbképzés tervezése forrásbővítési céllal (pályázatírás. 10.és taneszközjegyzék − A tanuló. projekttervezés témában) A tanulási környezet folyamatos fejlesztésének feladatai Az új színterek és eszközök beépítése a foglalkoztatásba. könyvtáros.8. a fejlesztésbe Minőségirányítási Program továbbképzési és beiskolázási terv Munkatervek tanmenetek. táblázat A dokumentumokba való beépítés Dokumentum Pedagógiai Program Beépítés helye − személyiségfejlesztés − Képességek kibontakoztatása − A taneszközök kiválasztásának elvei − tankönyv. fejezet A tanulási környezet tanár valamennyi területről. fejlesztőpedagógus. a pedagógus és a szülő együttműködési lehetőségei − Ellenőrzési területek − Partneri kapcsolatok bővítése − Intézményi fejlesztési tervek. szabadidő-szervező. gyermekvédelmi felelős.

.

azonban annak is tanúi vagyunk. Az egyéni fejlesztési tervünk is akkor lehet igazán eredményt hozó. ha pontosan értjük ennek a kifejezésnek a lényegét. 2004.” (Goethe) A fejezetet írta: Soós jánosné Minden pedagógus célja. tulajdonképpen rosszabbá tesszük. amilyen. hogy tanítványai a lehető legjobban fejlődjenek. majd határozzuk meg a műfaját. eredményesek. sikeresek legyenek. fejezet Az egyéni fejlesztési terv A fejezet választ ad arra a kérdésre. hogy konkrét személyre egyéniesített fejlesztési tervet nem mutathatunk be. s tárjuk fel magunk ennek a kifejezésnek a lényegét.). amelyek az individualizált oktatási-nevelési folyamatokra. Kedves Pedagógus! Ebben a fejezetben az egyéni fejlesztési terv készítésének elméleti és gyakorlati kérdéseit vesszük számba. mivel ennek tartalma a sajátos nevelési igény típusától és az adott gyermektől függően változik. Mi az egyéni fejlesztési terv? Bármely feladatvégzésünk akkor lehet csak igazán eredményes. arra épülő fejlesztési tevékenység. a speciális egyéni szükségletek kielégítésére helyezik a hangsúlyt” (Gerebenné. De ha olyannak vesszük. vagyis arra kaphatunk választ: hogyan készüljön a jó egyéni fejlesztési terv. Tekintsünk el a „kész” szakirodalmi definíció felidézésétől. megvalósuljon az egyéni sajátosságokhoz igazított. 157 . akkor azzá tesszük őt. amilyennek lennie kell. amit tennünk kell. s ez ölt formát az egyéni fejlesztési tervben. Azt azonban tudnunk kell. hogy „egyre szélesebb körben terjednek azok az eljárások. akiknek erre szükségük van. Tudjuk: nincs „egyedül üdvözítő” út. amivé lehetne. hogy azoknál a tanulóknál. ha értjük azt. A cél elérését segíti.9. Ez megalapozott tervezőmunkát igényel. hogyan valósul meg az egyéni fejlesztés. és mit jelent alapelve: „ha az embert olyannak vesszük.

– súlyossági foka. annak egyéni sajátosságaihoz igazított. más tanulóra nem alkalmazható. – A fejlődési folyamat adott szakaszaihoz adott környezeti feltételek szükségesek. az a fejlődési folyamatban kedvezőtlen változásokat idézhet elő. hogy az érési folyamat egyes szakaszaiban a szükséges környezeti feltételek adottak legyenek. MItől „EGyÉNI” A FEJlEsztÉsI tErV? Attól. technikák alkalmazásával segítjük. lehetővé tesszük. – A belső érési folyamat (minden emberben) genetikailag meghatározott program irányításával megy végbe. – képességei. módszerek. – A fejlődést a belső érés és a környezet kölcsönhatása határozza meg. – Az ép genetikai program optimális kibontakozása csakis a megfelelô környezeti feltételek biztosítása mellett megy végbe. Az egyéni sajátosság a gyermek/tanuló – sajátos nevelési igényének típusa. – egyéni fejlődési sajátosságai. amelynek során úgy „avatkozunk be” a gyermek fejlődési menetébe. 158 . – egyéni aktuális állapota. – a kialakulás ideje. – Ha a környezeti feltételek nem vagy nem megfelelően biztosítottak. – életkora. hogy a környezeti feltételeket illesztjük az érési folyamathoz: ez a fejlesztés lényege! A fejlesztés az a tevékenység. – Ennek megelőzésére. korrigálására szükség van „beavatkozásra”. hogy megfelelő eljárások.1. mert kizárólag egy adott gyermek/tanuló fejlesztéséhez készül. kialakult készségei. rész Adaptációs dialógus MI A FEJlEsztÉs? – A fejlesztés fogalma elválaszthatatlan a fejlődés fogalmától. ami azt jelenti.

159 . 2. A pedagógiai tervezés iskolai szintű dokumentumai: . Az iskolai alapító okiratban foglaltaktól függően vannak jelen az intézményben a különböző típusú sajátos nevelési igényű tanulók. nemcsak egyszerűen azt vállalták. egyéni fejlesztési tervek. és képessé teszik őket az ismeretszerzési folyamatban való eredményes részvételre. amely kiterjed az iskolai pedagógiai folyamat minden elemére és szintjére. – szűkebb és tágabb környezete (család. egyénre szabott fejlesztést. tematikus tervek – tanmenetek. Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV IllEszKEDÉsE Általánosságban a terv egy jövőbeli cselekvés lépéseit. ahol sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása folyik. amely segíti az egyéni sajátosságokhoz igazított. a közoktatási törvény határozza meg. helyi tanterv. Az iskolai nevelési-oktatási tevékenység alappillére a gondos pedagógiai tervezőmunka. A sorrend egyben a tervezési dokumentumok egymásra épülését is jelzi. hogy lehetővé teszik számukra a többi tanulóval való együtthaladást. a pedagógiai program. hanem azt is.9. Azt.) megfigyelésével állapítható meg. fejezet Az egyéni fejlesztési terv – meglévő ismeretei. módszereit. hogy kik sorolhatók a sajátos nevelési igényű tanulók körébe. hogy ezek a tanulók a többi tanulóval egy közösségben. benne a nevelési program. A pedagógiai folyamatban mindez a gyermekek/tanulók nevelésével-oktatásával-fejlesztésével kapcsolatos tevékenységre értendő. iskola stb. Egyéni fejlesztési terv az inkluzív intézményben Akik olyan iskolában tanítanak. egy osztályban vehetnek részt az oktatásban. 3. bekapcsolódásra. a szükséges környezeti feltételeket rögzíti. Az egyéni fejlesztési terv az iskolai pedagógiai folyamat olyan speciális tervezési dokumentuma.

amely a tanuló „sérülésspecifikus” fejlesztésének alapja. fejlesztő célú eljárások által válik lehetővé. korrekciós.. valamint bővebben l. hogy az ismeretszerzési folyamat minél kevesebb nehézséget jelentsen számára. 1. – a pszichikus struktúrák megváltoztatása. ha a tanuló fejlődésének menete. s a tanuló képessé váljék a tanulási-ismeretszerzési folyamatban való aktív és eredményes részvételre. – a hiányzó pszichikus funkciók. hogy az inkluzív intézményben ismerjék tanulóik jellemzőit41. 2000. – a fejlődésben jelentősen elmaradt területek feltárása és megsegítése. rész Adaptációs dialógus A tanuló egyediségéhez igazított fejlesztés feltételezi.. 41 Ebben segít: a 2/2005. Az egyéni fejlesztési terv biztosítja. KoLozsvári. sérülésspecifikus fejlesztése. 160 . az Irodalomban: iLLyés. a képességdeficit. hogy a fejlesztés minden időpontban a tanuló aktuális állapotához igazodhasson. Ahhoz. amelyek lehetnek: – korrigálás. 1998. tervszerű. képességek kialakítása. Ez a tervezési tevékenység jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben. szakmailag kellően megalapozott. – a különböző képességeket fejlesztő eljárások és feladatok összehangolása. – egyéni haladási ütem. hogy ilyen fejlődési menet ténylegesen megvalósulhasson. folyamata tudatos. (III. 2002. a szakemberek együttműködésére építő. hogy segítségével valósuljon meg a tanuló egyéni adottságaihoz igazodó. tanulási tempó biztosítása. ransChburG. – a tananyag. hogy csökkenjen az akadályozott fejlődésből eredő hátrány. – az elért részeredmények által a tanuló motiváltságának elősegítése. hogy a fejlesztési folyamat egyes szakaszai egymásra épüljenek. komplex jellegű. Optimális eset. Az egyéni fejlesztési terv célja.1. Funkciója. valamint a fejlesztési követelmények tanulókhoz igazodó differenciálása.) OM-rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvének kiadásáról. kompenzálás. – egyéni tanulási technikák kialakítása. igazodva az egyéni sajátosságokhoz. fokozása. – a tanuló fejlődésének megállapítására leginkább alkalmas értékelés alkalmazása. – a sérült pszichikus funkciók fejlesztése. Ez a fejlesztési folyamat a megtervezett terápiás. szükséges a gondos pedagógiai tervezés.

ha egyéni adottsága. § (7): „Az első évfolyamra felvett tanulót. fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során […] g): terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján… 161 .: A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében. a tanulási folyamat szerkezetét. a sajátos nevelési igénynek megfelelô differenciálás. melléklet 1. Ha a tanulót egyes tantárgyakból. Használatával lehetővé válik. valamint az Irányelvekben – Kt. tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól.” – Kt. vagy részére az egyéni adottságához. tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. sz. 71.” – Kt. § (4): „Ha az első–negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi […] lehetővé kell tenni.9. fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (a továbbiakban: egyéni továbbhaladás) engedélyez. 30. eszközeit a sajátos nevelési igényű tanulók egyediségéhez igazítsa.5. oktatásában. fejezet Az egyéni fejlesztési terv Az egyéni fejlesztési terv a pedagógus napi munkájához is segítséget ad. 70. magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból.” – Irányelvek 2. tanulási. fejlettsége szükségessé teszi – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint. vezérfonal és támpont. Tanórai munkájába is tudatosan be tudja építeni az érintett tanulók speciális fejlesztésének elemeit. az iskola […] egyéni foglalkozást szervez részére. § (9): „A sajátos nevelési igényű tanulót. KÖtElEző-E EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErVEt KÉszÍtENI? Jogszabályi előírások a közoktatási törvényben. hogy a pedagógus az oktatási-nevelési folyamatot. tempóját. illetve a beilleszkedési. a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól. a tanulás szervezését. hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. így a pedagógiai folyamat egészében érvényesíthető.

– A gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája … 3.3. (Irányelvek 1. sz. b) pont]. Mit tartalmazzon az egyéni fejlesztési terv? Egyelőre sem a tartalomra.3. ezt pedig minden esetben az adekvát tartalom alapozza meg. Kinek kell elkészítenie az egyéni fejlesztési tervet? – A habilitációs. sem a terjedelem önmagában nem minősít. rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében.5.3. Az integrált nevelés a különböző szakemberek (többségi intézmények pedagógusai.) Adott tanulóra készült egyéni fejlesztési terv készítésében a gyógypedagógus és az általános iskolai pedagógus is részt vesz. Ebből az következik. ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján történik. oktatás céljából individuális módszereket. aki b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít.5. technikákat alkalmaz. közreműködés az integrált nevelés. melléklet 1. Az egyéni fejlesztési terv funkcióját tekintve nem arra készül. tehát egyértelmű. egyéb speciális szakemberek) tervezett és tudatos együttműködése keretében lehet eredményes.5.1. és 1. Bármely tervezési dokumentum használhatóságát a tanulási eredmények minősítik. gyógypedagógusok. hogy pótolja a tanulónál a tanórán el nem sajátított ismereteket. ezt követően a konzultációban. hogy ezt az egyéni fejlesztési tervet a gyógypedagógus/terapeuta készíti el. nem vállalja át sem az „újrata162 .3. rész Adaptációs dialógus Szakmai szükségszerűség – Irányelvek 2. Sem a forma. hogy egyéni fejlesztési tervet nem kizárólag gyógypedagógusnak kell készítenie. sem a terjedelemre kötelező érvényű előírások nincsenek. pont) – Az általános iskolai pedagógus szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít. hanem adott esetben az általános iskolai pedagógusnak is. ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít [Irányelvek 1. sem a formára. Ennek a tervezett és tudatos együttműködésnek a tanuló fejlesztési folyamatának tervezésénél. a differenciált nevelés. azaz az egyéni fejlesztési terv készítésénél is meg kell jelennie.: …pedagógus. rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés gyógypedagógiai tanári/terapeuta kompetencia. oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs. (Irányelvek 1.

további fejlesztésben stb. JAVAslAt Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV tArtAlMI ElEMEIrE – Bevezető adatok • A tanuló neve. eljárás. Az alábbiakban javaslatot teszünk az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeire – és ez valóban javaslat. részletezett) – A fejlesztés területei (ezen belül területenként: cél. felmérésein alapuló vélemény – A fejlesztés célkitűzései (elsődleges. fejlődés-fejlesztés összefüggése). az egyén eredményes fejlesztését szolgálja. feladatok. sem a korrepetálás feladatát. az értékelés eredményeinek hasznosítása a motivációban. felmérésein alapuló státus. fejezet Az egyéni fejlesztési terv nulás”. diagnózis. A tapasztalatok alapján az eredményt hozó egyéni fejlesztési terv hatékonyan ötvözi a pedagógiai folyamatban-fejlesztésben közreműködő valamennyi szakember munkáját. mindössze az elindulást segítő ötlettár. – A fejlesztés megvalósulásának keretei (tanórai keretek között vagy tanórán kívül. egyéni. módszer. egyéb szakemberek megfigyelésein. Kedves Pedagógus! Mint már szó volt róla: az egyéni fejlesztési terv „jóságát” sokféle dolog megmutathatja. változhatnak. de igazán az „minősíti”. amire a tanulónak a további eredményes fejlődéséhez az adott időszakban szüksége van (vö. fejlesztési javaslatok – A pedagógus saját megfigyelésein. eszköz) – A fejlesztés értékelésének szempontjai – A hatások és változások megállapításának módja. természetesen az egy adott tanulóhoz készített egyéni fejlesztési terv tartalmi elemei – speciális helyzetének ismeretében – ettől a javaslattól eltérhetnek. dokumentálása. Az egyéni fejlesztési tervben éppen azt az új környezetet rögzítjük. az „egymás mellettiség” helyett az együttes tevékenységnek ad keretet. általános.9. hogy az egyénről szól. kiscsoportos formában) 163 . gyakorisága. évfolyama • A sajátos nevelési igény típusa – súlyossági foka • Anamnesztikus adatok • Szakértői bizottság szakvéleményében foglalt státus.

Erre egységes útmutatót nem lehet adni. eljárások. eszközök.1. a helyzethez adekvát döntések sorát igényli a pedagógusoktól. mikor és mennyi időt fordítunk a sajátos nevelési igényű tanuló tanórába épített fejlesztésére. pl. MIlyEN IDőtArtAMrA KÉszülJÖN EGy ADott EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV? Az időtartamot minden esetben a sajátos nevelési igény típusa. de ezen idő alatt is szükség van a menet közben bekövetkezett változások megállapítására. (L. a súlyosság foka. óravázlat. Az egyéni fejlesztési terv készítésének algoritmusa 164 . pszichológiai terápia stb. logopédia. mert ez lesz az újabb fejlesztési terv alapja.) Célszerű összegyűjteni a tanulói produktumokat. a tanórát – hogyan strukturáljuk. mivel a sajátos nevelési igény típusától és súlyossági fokától függően egyénenként változhatnak a tananyag. rész Adaptációs dialógus – A fejlesztő foglalkozások gyakorisága. eljárások – Kiegészítő egyéb szolgáltatások jelzése (pl. Az egyéni fejlesztési terven alapuló tanítás. fentebb: Javaslat az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeire. Egy tanulmányi évnél hosszabb időtartamra semmiképpen nem ajánlott tervezni. s indokolt esetben a szükséges módosítások megtételére. hogyan illeszthető hatékonyan a tanulási folyamatba. ez pedig másfajta gondolkodásmódot is feltételez. A sajátos nevelési igényű tanuló eredményes fejlesztése azt is igényli a pedagógustól. illetve fejlesztés mindenképpen nagyfokú tudatosságot. történhet ez írásos formában is. s ezt milyen feladatok. foglalkozási vázlat készítésével. gyakorlatok keretében valósítjuk meg.) Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV KÉszÍtÉsÉNEK GyAKorlAtI lÉPÉsEI Legalább három lépés jól körüljárható. Legrövidebb időtartam három hónap. indokolt esetben természetesen ezt lehet módosítani. Az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeiből következtetni lehet arra is. gyógytestnevelés. a módszerek és a fejlesztést megalapozó egyéb körülmények. Az egyéni fejlesztési terv készítésében részt vevők számbavétele 2. hogy a tanulási folyamatban a tanulásra rendelkezésre álló időt – pl. hogy alaposan gondolja át. az erre épülő további fejlesztési javaslatok rögzítése is történjen meg. készítse elő a tanórákat. Ezek: 1. megfelelő szakmai kompetenciákat. Egyénenkénti döntést igényel az is. a tanuló életkora és aktuális állapota határozza meg. foglalkozásokat. amelyek alapján a fejlesztés eredményességének összegzett tapasztalatai. időtartama – A foglalkozásokon alkalmazott módszerek.

Az egyéni fejlesztési terv alkalmazása. gyógytestnevelő – a kör tovább bővülhet. Szükség esetén: pszichológus. kik azok. – Mi a hozzáadott érték? (Vagyis: pl. amit az egyéni fejlesztési terv készítése jelent adott tanuló esetén?) – Gondoljuk át újra a teljes folyamatot! Az egyéni fejlesztési terv készítésében részt vevők számbavétele Abból az evidens megállapításból indulunk ki. Egy adott tanuló fejlődéséhez össze kell hangolni az egyes szakemberek speciális fejlesztő tevékenységét. a gyógypedagógus (akinek a sajátos nevelési igény típusának megfelelő képesítéssel kell rendelkeznie). hogy a folyamat megfelel-e az elvárásoknak? (A folyamattal szemben támasztott követelmények – megfelel-e a funkciójának?) – Lehetséges hibaforrások számbavétele.) – Mennyi időt igényel a teljes folyamat? (Értsd: a tervkészítés folyamata.) – Hogyan tudjuk meg. A folyamat „kulcsszereplői” és egyben a speciális fejlesztési stratégia kialakítói (majd alkalmazói) az eltérő szakmai kompetenciákkal rendelkező szakemberek: az általános iskolai pedagógus. érte történik minden. Az egyéni fejlesztési terv tartalmának alakulása alapvetően a jelzett szakemberek szakmai kompetenciájának. mi az a plusz. pedagógiai kultúrája pozitívan hathat egymásra. 165 . Az adott tanuló egyéni fejlesztési tervében ötvöződik a fejlesztésben közreműködő valamennyi szakember tevékenysége. és ezáltal a tevékenységük eredményességére is. A főszereplő természetesen a tanuló. Az eltérő szakmai kompetenciákkal rendelkező szakemberek szakismerete. alapján) – Kik a folyamat érintettjei (kik vesznek részt benne. attitűdjének. fejezet Az egyéni fejlesztési terv 3. pedagógiai-módszertani kultúrájának függvénye. hogy a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása-fejlesztése „többszereplős” tevékenység. 110–111. konduktor. első lépése? – Milyen további lépések következnek egymás után? (Valamennyi lépést sorra venni és sorba rendezni. Ajánlott kérdések köre a terv készítése előtt (horváth. Ez nem szűkíthető le kizárólag a gyógypedagógus által összeállított „sérülésspecifikus” – azaz a sajátos nevelési igény típusa szerinti – fejlesztési stratégiára.9. akiket a folyamat valamilyen módon érint)? – Mi a folyamat kezdete. 1999. hiszen „róla szól az iskola”.

1. felmérések elvégzése (pedagógus. a tanulóval kapcsolatos összes eddigi fejlesztő eljárás felsorolása (a szakértői bizottság szakvéleményének értelmezésében a gyógypedagógus közreműködése nélkülözhetetlen) 3. diagnózis. orvos) észrevételei. gyógypedagógus) – Cél a jó szintű képességek feltárása. napközis nevelő. Természetesen valakinek a tervezési folyamatot (majd a megvalósulást) koordinálni kell. Kiegészítő megfigyelések. rögzítése (időpont. Esetmegbeszélés – esetismertetés – Az adott tanuló aktuális helyzetének részletes feltárása – A gyermek/tanuló megelőző iskolai (óvodai) pályája – A szakértői bizottság szakvéleményének részletes megismerése. javaslataival 166 . rész Adaptációs dialógus s egy egységes fejlesztési stratégiában ölt formát. – Az előkészítő szakasz feladatainak személyhez delegálása – A tanuló előző vizsgálati dokumentumainak összegyűjtése – Kiegészítő információk a tanuló megelôző iskolai (vagy óvodai) munkájáról. Egyeztetés – Az érintett szakemberek egyeztetik az együttműködés szervezési feladatait és szervezeti kereteit. a szakmai kompetenciaköröket. pedagógiai szakszolgálati terápiájáról stb. téma. elemzése. Ez lehet az osztályfőnök vagy a folyamat más szereplője. a vizsgálat területi eredményei. helyszín. Konzultáció – A tanulóról rendelkezésre álló valamennyi információ rendezése – Egyéb szakemberek (pl. javaslatai – Kiegészítés a szülők és a gyermekkel/tanulóval foglalkozó más pedagógusok (pl. Az egyéni fejlesztési terv készítésének algoritmusa 1.) 2. ebben: anamnézis. köztes konzultációs lehetőség. – Munkaszervezeti formák egyeztetése. a lehetséges hátráltató tényezők. eredmények rögzítése. szaktanár) észrevételeivel. elérhetőség stb. elakadási pontok azonosítása 4. fejlesztési javaslat. pszichológus.

hogy sikerült-e „jó” egyéni fejlesztési tervet készíteni. adatvédelem. a tanóra. Fontos kialakítani az iskolai gyakorlatban azokat a formákat. Ezúton válik lehetővé. amely nemcsak a tanulóra. Az egyéni fejlesztési tervre alapozva a pedagógus a tanuló fejlesztését beépítheti a tanulási folyamatba.9. hiszen a családi háttér. A szakmai műhelyekben kialakuló alkotó légkör az egész iskola pedagógiai tevékenységet pozitívan befolyásolhatja. határidő). 167 . fejezet Az egyéni fejlesztési terv 5. összeillesztése Az egyéni fejlesztési terv alkalmazása A tanuló fejlődésének eredményei fogják visszaigazolni a tervezőmunka megalapozottságát. kereteket. Egyéni fejlesztési terv összeállítása – Az egyes szakemberek speciális terveinek beépítése. hanem a többi szereplőre és a folyamatra is vonatkozik. – Az egyéni fejlesztési terv készítésének és az alkalmazás ellenőrzésének meghatározása – IMIP (Intézményi Minőségirányítási Program). milyen formában stb. illetve egyéb iskolai foglalkozások keretébe is. a szülő az egyik legfontosabb társunk a tanuló fejlesztésének folyamatában. Célszerű a félévi és év végi vezetői beszámolókban ezt a munkát is tükröztetni. Ebben sokat segít a fejlesztés értékelése. – A fejlesztési terv készítésének éves munkatervben történő rögzítése (felelős. bevonásuk a folyamatba (ki. eredményességéről kapjon rendszeres tájékoztatást a nevelőtestület (ki? milyen időközönként? milyen formában?). pedagógiai ellenőrzési terv stb. hogy az egyéni fejlesztési terv az iskolai pedagógiai tevékenység szerves részévé váljék. amelyek alkalmasak szakmai műhelymunkára. – Az egyéni fejlesztési terv alkalmazásáról. felelősség személyhez delegálása). – Az egyéni fejlesztési terv mint írott dokumentum helye legyen pontosan meghatározott (hol? kinél? hozzáférhetőség. milyen rendszerességgel. Ehhez szükséges. Gyakorlati tanácsok – Kapjon kellő hangsúlyt a szülőkkel való egyeztetés. hogy valamennyi érintett pedagógus ismerje a tanulóra készített egyéni fejlesztési tervet.). vagyis azt.

1. Pl. korrigáló. a tantárgyi tartalmak és követelmények módosítását az Irányelv figyelembevételével lehet elvégezni. r. amelyek vállalták az SNI-tanulók integrált nevelését-oktatását. Kedves Pedagógus! Ne feledjük: a fejlesztés komplex tevékenység. az integráltan oktatott tanulók fejlesztésére vonatkozó célokat. hogy mely esetekben lehet ettől eltekinteni. amelyek az egyéni fejlesztési tervek készítésére. Tü-357 r. Ennek a feladatnak az elvégzését nem lehet megkerülni. módszereinek jelölésével. amely az adott iskolára vonatkozó szakmai stratégiát fogalmazza meg. hogy a pedagógiai program. tartalmakat.: egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeivel – pl. Az Irányelv az egyes sajátos nevelési igény típusainál meghatározza. tartalmazza. a foglalkozás tartalmának. terápiás. az időpont. Jelzi műveltségtartalmanként a szükséges módosításokat. Az alapdokumentum a pedagógiai program. és megalapozza az ismeretelsajátítási folyamatban való részvétel lehetőségét.sz. vezetése az általános iskolai pedagógus feladata. a betétívet a rehabilitációs foglalkozást végző gyógypedagógus vezeti. kiterjed a személyiség egészére. helyi tantervében és egyéb pedagógiai tervezési dokumentumaiban. szociális szféra módosulásának. rész Adaptációs dialógus Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV És Az IsKolAI AlAPDoKUMENtUMoK Az iskolának jogszabályban meghatározott legitim pedagógiai tervezési dokumentumokkal kell rendelkeznie. feladatokat. és belíve: A. Az iskola pedagógiai tervezési dokumentumai szorosan összefüggenek egymással. pszicho-. követelményeket meg kell jeleníteniük az iskola pedagógiai programjában. Az egyéni fejlôdési lap vezetésének kötelezőségét az Irányelv írja elő – kötelezően a 2005–2006-os tanévtől az első évfolyamos tanulók esetében (sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásakor). Természetes. a fejlesztés tempója az egyén fejlődési üteméhez igazodik.sz. amely a meglévő pozitív értékekből indul ki. 168 . illetve a helyi tanterv megfelelő elemeinél meg kell jelenniük azoknak a tartalmaknak és tevékenységi formáknak. kölcsönösen hatnak egymásra. A központilag kiadott nyomtatvány külíve: A. Azoknak az általános iskoláknak. tevékenységeket. egymásra épülnek. kompenzáló elemeket tartalmaz a bio-. fejlesztési terület). hiszen adott tanuló esetében az adekvát egyéni fejlesztési terv összeállítását ez teszi lehetővé (vö. A külív a tanuló adatait . a kiemelt fejlesztési feladatokat. a meglévő kompetenciákra építkezik. illetve azt is rögzíti. cél. hogy a helyi tanterv készítésénél miképp történjen a Nat alkalmazása. hiányainak pótlására. Tü-356. alkalmazására utalnak. a fejlesztési terület.

9. Kedves Pedagógus! Befejezésképpen biztatásként egy kínai mondást ajánlunk figyelmébe: „Ne félj a lassú növekedéstől! Az egy helyben állástól tarts!” 169 . ő jelzi az illetékes szakértői bizottságnak az adott tanévben kötelezően megvizsgálandó tanulók névsorát. Célszerű az egyéni fejlesztési tervben meghatározott eredményértékelést és a kontrollvizsgálaton készült szakvéleményt összehangolni. Az egyik tanügy-igazgatási. mindkét dokumentumnak más a funkciója. a másik egy tervezési dokumentum. az elvégzett munka dokumentálására szolgál. A kontrollvizsgálat keretében készült szakvélemény fontos támpontot jelent a sajátos nevelési igényű tanuló további fejlesztéséhez. Kontrollvizsgálatok végzése A sajátos nevelési igény megállapítását előíró jogszabályok tartalmazzák a kötelezően elvégzendő kontrollvizsgálati eljárást. természetesen a két dokumentumnak tartalmilag összhangban kell lenni egymással. a tanuló egyéni fejlesztési tervét ennek figyelembevételével szükséges felülvizsgálni és módosítani. A kontrollvizsgálat időpontját az általános iskola kíséri figyelemmel. fejezet Az egyéni fejlesztési terv Az egyéni fejlődési lap nem helyettesíti és nem váltja ki az egyéni fejlesztési tervet.

.

FüGGE lÉK az aDaPTÁCIÓS DIalÓGUShoz .

.

A feladat megoldását széles életkori intervallumban. másfélszer mutatkozik többnek a másikban is. […] A középiskola harmadik évfolyamán is csak a tanulók 5 százaléka tud egy ilyen feladatot megoldani. A kérdésre a tanulóknak egyetlen számmal kell válaszolniuk: hányadik jelig fog érni ez a víz a keskenyebb hengerben. matematikaórán képesek bonyolult egyenleteket megoldani. Hasonlóképpen problematikusak az alacsonyabb évfolyamok adatai is. hogy ha a szélesebb hengerben a negyedik jelig érő vizet átöntjük a keskenyebb hengerbe. amelyen egy szélesebb és egy keskenyebb üveghenger látható.a A kompetencia Érdekes háttéradatok. Az arányosság. közismert feladat. A leírás közli. hogy a tanulók képesek-e az egyenes arányosságról gondolkodni (proportional reasoning). Addigra már több mint tíz év matematikai tanulmányain vannak túl. A szöveg szerint ezután a szélesebb hengert a hatodik jelig öntjük vízzel. hogy ismeretek helyett olyan összefüggések birtoklására van szükség. Meggyőző példa erre egy több külföldi felmérésben is felhasznált. ahogy azt az órán megszokták. nem ez a végső célja. képesek-e egy gyakorlati helyzetet tükröző feladatban helyes ítéletet alkotni. ugyanazt a feladatot adták fel mindegyik (páratlan) évfolyamon. alkalmazni. A feladat maga egy ábrát tartalmaz. amely azt vizsgálja. az ott a hatodik jelig fog érni. valószínűleg az arányossággal kapcsolatos feladatokat is helyesen oldanák meg. Ebben a konkrét esetben mindössze annak felismerésére lenne szükség. a lineáris összefüggés fogalmának birtoklására lenne szükség. az általános iskola harmadik osztályától a középiskola harmadik osztályáig mérték fel. ha úgy tennénk fel a kérdést. amelyeket bármilyen helyzetben felismerünk és biztonsággal alkalmazunk. hogy nem tud megfelelő kép173 . Csakhogy a matematika tanulásának nem ez a lényege. újabb magyarázatok A kompetencia értelmezése minden esetben arra utal. Mintegy négyötödük úgy kezdi meg a fizika tanulását. Az ötödik év végén a tanulók mintegy húsz százaléka rendelkezik az arányosság fogalmával. amelyet bármely helyzetben biztonsággal képesek felismerni. hogy ha a víz másfélszeresére nő az egyik hengerben.

De hogyan értik meg a kémiai összefüggéseket az arány fogalma nélkül? Mit tud nekik mondani a kémia a reakcióegyenletekben szereplő anyagok tömegeinek arányáról? Hogyan értik meg a keverékekkel. hogy tudásukat át tudják vinni egy új területre. majd a nyolcadik végére a 0 százalékos szint alá süllyed. percek közötti átváltás egyszerű lineáris transzformáció. a feladatok megoldását begyakorolhatja. mint a lineáris összefüggések egy speciális esetét. ezt a hányadost nevezzük sebességnek? Milyen minőségű megértést várhatunk el tőlük? Az első kérdés. megtanulják a megfelelő képleteket és azt is. akkor úgy tűnik. órák. hogy a tanulók bizonyos szakértelemre tesznek szert e feladatok megoldásában. amit az eredménnyel kapcsolatban megfogalmazhatunk: érdemes-e annyi időt és energiát fektetni a matematika tanításába (a matematika az egyik legmagasabb óraszámban tanított tantárgy). ha a tanulók mintegy harmada végül nem tudja használni a tudását egy ilyen egyszerű helyzetben. arra fordítottuk-e. Lehet. Jól gazdálkodtunk-e az idővel. hanem csak memorizálja a konkrét szabályokat. Hogyan alakul ki az ő esetükben például a sebesség fogalma? Hogyan fogják megérteni. 174 . oldatokkal kapcsolatos leckéket.1. és a feladatgyűjtemények összes feladatát – és a hasonlóan ismerős feladatot – nagy biztonsággal megoldják. hatást gyakorolhatna rájuk. a Szegedi Tudományegyetemen folyó vizsgálataiból tudjuk. készségek azután – amint a megfelelő leckéken túl vannak. ha a mélyebb megértéshez szükséges alapelvnek nincsenek birtokában? Számos további. amire a tanulóknak valóban szükségük van? A tanulók természetesen megtanulják a sebesség definícióját. hogy mindaz. a mértékváltással kapcsolatos feladatok megoldásának készsége a negyedik osztály végén körülbelül 5 százalékos szintet ér el. anélkül. amiért e tárgyakat valóban érdemes tanulni. Ha még a feladatok megoldásának menetét is alaposan begyakorolják. Vidákovich Tibor 2001-es és 2002-es. De vajon elvárhatjuk-e. Ezek az ismeretek. centiméterek. és a gyakorlás abbamarad – fokozatosan kikopnak a memóriából. hetediktôl a kémiában is. A mértékváltást azonban a tanulók többsége nem úgy tanulja meg. a készségeiket is fejlesztettük. A méterek. lineáris összefüggéssel megismerkednek a fizikában. hogyan kell azokba az adatokat behelyettesíteni. amelyekben ugyancsak arányokról van szó? A gyerekek többsége a leckéket többnyire csak memorizálhatja. hogy egyenletes mozgásnál az út és az idő hányadosa állandó. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz zetet alkotni a lineáris összefüggésekről. milliméterek vagy a napok. begyakorolja az átváltási feladatokat.

tapasztalhatjuk. készen áll az új ismeretek elsajátítására. Ide tartozik minden. melynek célja. Tehát új pedagógiai szemléletmódra van szükség. komponensek (motívumok. az informatikai eszközök magabiztos használata. Ezen tudás alapja a közepes távú memória. amit valaha megtanultunk. hogy fejlődőképes. átadását. hogy ez a kettő sok esetben nem esik egybe. hogy a diákok alig valamit tudnak felidézni a néhány hónapja tanultakból. valamint annak az egyéni felelősségvállaláson múló azonnali felhasználását. – közösséget. társadalomban a pedagógia feladata az embereszmény megfogalmazása. azaz az élethosszig tartó tanulásra. rögzítettünk.) és komponensrendszerek kialakulását állítja a középpontba. a biztos szövegértés. amihez szükséges az önálló ismeretszerzés képessége. Az is ismert mindenki előtt. a családi nevelést nem lehet mellőzni. hogy a tudást készség szintjén sajátítsák el a tanulók. Felmerül tehát a kérdés: a dolgozatokkal és a feleletekkel mért tudás valóban valódi tudás-e? Minden korban. hogy a gyermekközpontúság elve kiüresedett. és minden helyzetben képesek legyenek azt alkalmazni életük során. hanem magában foglalja az információ és a tudás megszerzését. Az ismeretek egyre gyorsuló elavulása és az IKT (információs és kommunikációs technológiák) rohamos fejlődése miatt a munkaerőpiacon való maradás feltétele az állandó tovább. az intézményi nevelést megfelelő tartalommal kell megtölteni. A tantervbe a tudás alkalmazásának képessége kell. A fent említett tényezők miatt olyan elméleti és gyakorlati pedagógiára van szükség. A munka már nemcsak a feladat elvégzését jelenti. A munka világának átalakulása miatt napjaink ideális emberének egyik fontos tulajdonsága. Ez a kompetencia alapú oktatás. Mit tart(ott) az iskola tudásnak? Mit vár az élet a tudástól? Hallhatjuk. A pedagógia két alaptémája a tudás és az embereszmény. A hagyományos iskolai tudás a rögzített tudás. 175 .A kompetencia Történeti kitekintés A 21. mint régebben. ismeretek.és átképzés. a tudás gyakorlati hasznosítása. amely a pszichikus rendszerek. az információk szelektálása. készségek stb. társadalmat szolgáló viselkedés (szociális kompetencia). század elején jól látszott. Az ember alapvető létfunkciója a túlélés (az egyén és a faj túlélése): – a személy önmagát szolgáló viselkedése (személyes kompetencia). Ezért a munkaadók másfajta tudást várnak el. hogy a valaha megtanult és a jelenleg birtokunkban lévő tudás mennyisége között óriási a különbség. Ebben meghatározó módszer az élményszerű tapasztalatszerzés. azaz alkalmazás-központú oktatást kell megvalósítani. A gyermek lelki növekedésében a spontán szocializáció nem elégséges. Egyre inkább terjed a távoktatás. Talán mindenki tapasztalta már. a logikus gondolkodás. hogy kerüljön.

ábra A személyiség funkcionális modellje (Nagy József alapján) 176 . Az általános képzés az általános kompetenciák kialakítására törekszik. 11. – a kognitív és – a speciális kompetenciák. hogy a speciális (funkcionális) kompetenciák kialakíthatóak legyenek. képzésben mindenkinek el kell sajátítani. Ezek együttesen alkotják az általános kompetenciát. A speciális kompetencia azon szakmaspecifikus kompetenciák összessége. amelyek nélkül egy adott szakma vagy foglalkozás nem gyakorolható sikeresen. Ez azon kompetenciák összessége. ezek az egzisztenciális: – a személyes. amelyet egyszerűen értelemnek nevezhetünk. A meghatározó kompetenciák Tehát minden emberben négy meghatározó kompetencia fejlődik ki.1. amelyek megteremtik az alapot ahhoz. amelyeket egy adott nevelési helyzetben. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz Ezen két kompetencia működésének feltétele a kognitív kompetencia. – a szociális.

közösségek. célja a testi-lelki egészség.A kompetencia A PEDAGóGIA FőBB tErülEtEI Az EGyEs KoMPEtENCIÁK FEJlőDÉsÉNEK tüKrÉBEN – A szociális és személyes kompetencia fejlődésének segítése a nevelés. mások hátrányosan befolyásolhatják a személyes életmódot. „Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését. meggyőződések. csoportok közötti viszony. amelyet az aktuális helyzet. A szociális komponenskészlet – Szociális motívumok • Öröklött rutinok (pl. személyiségének stabilizálása. vagyis a szokások. kötődési. minták. léTezéSe Minden ember érdeke. optimális működése. attitűdök. szoCIÁlIs (tÁrsAs) KoMPEtENCIA – A tÁrsAs KÖlCsÖNHAtÁsoK szErVEzőJE. Egyes komponensek előnyösen. ezért a nevelés feladata az előnyös komponensek arányának növelése és a hátrányos komponensek arányának csökkentése. Ennek megvalósulása a személyes kompetencia fejlettségi szintjétől függ. gondozási. rangsorképző. A szociális kompetencia az emberek. szEMÉlyEs (PErszoNÁlIs) KoMPEtENCIA – Az EGyÉN tÚlÉlÉsE. Ennek eredményeként a személyes kompetencia az egészséges és kulturált életmódot egyre eredményesebben szolgálja. arckifejezések) • Öröklött szociális hajlamok (pl. eredményességének és igényességének növelését jelenti. készségek. A szociális kompetencia fejlődése lényegét tekintve a szociális komponenskészletek gyarapodása. a jó közérzet. értékrend és a szociális képességek határoznak meg. a jólét. Az iskola feladata a személyes kompetencia fejlődésének segítése. MEGVAlósÍtóJA Másképpen: szociális kölcsönhatás. amely a viselkedésben nyilvánul meg. kapcsolat. szervezetének. – a speciális kompetencia kialakítása a szakképzés feladata. ismeretek elsajátítása. párképző) 177 . – a kognitív kompetencia fejlődésének segítése az oktatás.” A személyes kompetencia sajátos (öröklött) és tanult komponensekből szervezi a viselkedést.

A felmérések szerint a munkavállalók ilyen jellegű kvalitása azonban egyre inkább hiányos. A szociális kompetencia fejlődését befolyásoló tényezők: – az egyén maga. 178 . Ha egy cég valamennyi munkatársa rendelkezik ilyen kvalitással. képességek • Szociális kommunikáció: kapcsolatteremtés. szerepjátékok. Ezért az iskolának a szociális kompetencia fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. kultúra. kötődés). a csapatmunka képessége. – a társadalom. – a család (gondozó-gyermek kapcsolat. versengés • Szociális szervezés: társas szerveződések létrehozása. – kooperatív tanulás. – drámatechnikák. – fejlesztő tréningek. iskola. vezetés. A szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei: – modellnyújtás. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz • Szociális elsajátítási motívumok • Tanult rutinok és szokások • Szociális attitűdök és meggyőződések • Szociális értékek és normák – Szociális készségek. fenntartása. fejlesztése A szociális kompetencia maga a társadalmi beilleszkedés. együttműködés. – az óvoda. konfliktuskezelés.1. az biztos sikerre számíthat. empátia • Környezeti viselkedés • Szociális érdekérvényesítés: segítés. működtetése. Az óriáscégek kifejezetten az ilyen személyiségeket igyekeznek megtalálni toborzási tevékenységük során. tolerancia. – megerősítés.

átalakítását. produktumot hozzon létre. MEGIsMErÉs A kognitív kompetencia az információk vételét. kódolását. ebből épülnek fel az információkezelő készségek. tanulható. sPECIÁlIs KoMPEtENCIA A speciális kompetencia funkciója.A kompetencia KoGNItÍV KoMPEtENCIA – ÉrtElEM. A speciális kompetenciák fejlesztése 179 . – felfedezési vágy. kognitív képességek – ide tartozik a gondolkodási képesség. kognitív rutinok – ezek rendszere önkiegészítő. közlését. A fontosabb kognitív motívumok: – megismerési vágy. – tanulási sikervágy és kudarcfélelem. 3. kognitív készségek – elemi műveletekből épülnek fel. Enélkül semmit nem tudunk véghezvinni. – alkotásvágy.és kompetenciafejlesztés középpontjában a kognitív kompetencia áll. hogy az ember saját és mások érdekében valamilyen állapotváltozást. A gyermekek értelmi fejlesztése nem csupán a fejük új ismeretekkel történő megtöltését jelenti. létrehozását. ezért a kognitív kompetencia biztosítja a nevelés fő irányát. Részei: 1. Tehát valamennyi speciális kompetenciának az alkotóképesség. tárolását megvalósító pszichikus komponensrendszer. fejleszthető. A kognitív képességek fejlesztése a tanulási képességet segíti. hanem az ismeretek kezelését is. – kötelességtudat. Valamennyi speciális kompetencia sajátos produktumainak első példányai a tág értelemben vett alkotás eredményei. A kognitív kompetencia önmagában is összetett. amely az új tudás megszerzésének eszköze. a tehetség az általános alapja. – igényszint.és képességfejlesztést értékközvetítő folyamatba szervezi. A kognitív kompetencia a készség. Az iskolai tudás. – ambíció. 2. – játékszeretet.

ábra Az alapvető kompetenciák 13. valamint a nem iskolarendszerű képzések keretei között zajlanak. a felsőoktatásban.1. ábra Alapvető kompetenciák kulcskompetenciái 180 . rész Függelék az Adaptációs dialógushoz a szakmai képzés feladata. 12. a szakiskolákban.

Így a nagymozgás. 1. tanítók és szülők is. – gondolkodás.és iskoláskorú gyerekek fejlesztéséhez. fejlesztő gyakorlatok42 A tanulási zavarokról elméleti áttekintést is nyújtó kiadvány gyakorlatai egyénileg és csoportosan is alkalmazhatók a következő területek fejlesztését célozva: – érzékelés. – mozgás. Pinczésné dr. – figyelem. Palásthy Ildikó: Tanulási zavarok. észlelés. A szóbeli instrukciókat tartalmazó fejlesztési gyakorlatok különösen a tanulási zavar tünetegyüttes korrekciójára ajánlottak. haszonnal forgathatják óvónők. Debrecen.a Vizsgáló és fejlesztő eljárások gyűjteménye a tanulási nehézségek szűrése és fejlesztése köréből Az alábbi gyűjtemény módszertani segítséget nyújt a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését vállaló pedagógusoknak. – emlékezet. 42 Pedellus Tankönyvkiadó. 181 . Alkalmazása előzetes felkészítést nem igényel. 2004. – beszéd. Az ismertetett fejlesztő eljárások a pszichomotoros fejlődés alapterületére vonatkoznak. – az énről való tudás. a szenzomotoros integráció és a perceptuomotoros készségek fejlesztésére találhatnak gyakorlatokat elsősorban óvodás.

– elemi számolási készség. – relációszókincs. differenciált feladatkijelölésben célsze43 FazeKasné Fenyvesi Margit – Józsa Krisztián – naGy József – vidáKoviCh Tibor: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4–8 évesek számára. 3. A csomag nyolc tesztből álló tesztrendszert. Mozaik Kiadó. A gyermekek különböző jellegű figyelmi problémáinak meghatározása után a képességfejlesztő program alkalmazásával célzottan kompenzálhatjuk a zavart működést. diagnosztikus fejlesztő program az információfelvétel szervezettségének és hatékonyságának mérésére és a tanulási teljesítmény növelésére. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz 2. Ezek a következők: – írásmozgás-koordináció. Dr. 182 . felzárkóztató képességfejlesztő program figyelmi problémákkal küzdő 1–4. osztályos. Torda Ágnes Figyelemfejlesztő programja44 Hátránykompenzáló. A tanítás/tanulás eredményességét alapvetően meghatározza a figyelmi működés színvonala. – tapasztalati következtetés. viszonyítási alapokat. 2004. 44 OKI PTK. Szeged. vegyes életkorú tanulók kiscsoportos fejlesztésére használható. A kritikus elemi készségektől nagymértékben függ az első évfolyamokon elsajátítandó alapkészségek eredményessége. osztályos gyermekeknek. – tapasztalati összefüggés-kezelés képességének fejlettsége és – a szocialitás fejlettsége. az országos helyzetképet. – beszédhallás. a tennivalókat leíró könyvet és a gyerekek fejlődésének nyomon követését szolgáló Fejlődési mutató című füzet kitöltött mintaváltozatát és az írólapot tartalmazza. 2000. A legmegbízhatóbb iskolakezdési szűrést lehetővé tevő eszköz. Alkalmas az úgynevezett kritikus elemi készségek fejlettségének vizsgálatára. DIFER Programcsomag43 A programcsomag célja az eredményes iskolakezdés segítése. A figyelmi működés mérése és fejlesztése magában foglalja a diagnosztikus mérés és a tényleges teljesítményre épülő fejlesztés mozzanatait. amit az egyénre szabott.1. Budapest. A feladatok használatával jól megállapíthatók a gyermek figyelmi működésének gyenge és erős pontjai. A program az általános iskola alsó szakaszában 1–4.

tanulási típusára vonatkozóan. így ezt „nagymozgásoknak” nevezi. járás és annak változatai. 2000. A kiadványhoz szervesen kapcsolódik a Nebuló című képességfejlesztő feladatgyűjtemény. aki a tanulási és az iskolai teljesítményekkel kapcsolatos problémák terén szerzett tanácsadói tapasztalatokat. felülés. bemutatva a hozzá kapcsolódó vizsgálati módszereket. illetve annak nyelvi készségéért felelős területei nem érettek rá. hogy a gyermek azért nem képes az olvasásra. A program arra is alkalmas. Helmut Weyhreter: Figyelj oda jobban! A koncentrálóképesség zavarai és a fejlesztés lehetőségei. 6. amelyen a normálisan fejlődő gyermek átmegy: a fejemelések és fejfordítások. Az eredeti Delacato-terápiát teljesen átalakítva Marton Éva egy sokkal hatékonyabb terápiát dolgozott ki. ezért az idegrendszeri struktúrák nem készek a funkció Városi Nevelési Tanácsadó. 45 46 183 . Az egyedfejlődés során az emberi idegrendszer megismétli a törzsfejlődés fontosabb állomásait. Gyenei Melinda – Szautner Jánosné – Szigeti Gizella: A tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban (fejlesztő program) – Tanítói segédlet a „NEBULÓ” című képességfejlesztő feladatgyűjteményhez45 A feladatgyűjtemény egy tanévre kidolgozott fejlesztő programot ismertet. írásra. 1995. Szolnok.Vizsgáló és fejlesztô eljárások gyûjteménye… rű felhasználni. 4. Helmut Weyhreter: Figyelj oda jobban!46 A szerző német pszichológus. kúszás. s közreadja az alkalmazás során nyert tapasztalatokat. hogy megállapításokat tegyünk a gyermek kognitív stílusára. mert idegrendszere. Ezek a fejlődési sort (is) képező mozgásminták adják az alapozó terápia gerincét. Rávilágít a kisebb-nagyobb koncentrációs zavarok okaira. hason fekvő homorítás. úszásmozdulat. Deák és Társa Kiadó. A terápia elméleti alapvetése az. Pápa. és segítséget nyújt a probléma leküzdéséhez. Marton Éva szerint: „minden olyan mozgásminta fontos és fejlesztendő. szökdelések és végül a dominancia megválasztásának és begyakorlásának ügyességi játékai”. gurulás. 5. a két kiadvány együtt oktatócsomagot képezve a pedagógus és a tanulási zavarokkal küzdő gyermekek számára nyújthat hatékony segítséget. mászás. Az alapozó terápia – a mozgásterápia mint módszer Ez a mozgásterápia deLaCato (1963) és Marton Éva nevéhez fűződik. ugrás.

1. Iskola-előkészítő munkatankönyv 5–7 éveseknek a diszlexia megelőzéséhez. hogy a különböző fogyatékosságok mellett. 47 48 Fejlesztő Pedagógia. hogy a mozgásfejlődésében és a humán mozgásfejlődési mintáiban nincs-e elmaradottsága. A pedagógus 28 évi tapasztalatát gyűjtötte össze a közreadott fejlesztő programokban. – Lakatos Katalin: Az iskolaéretlenség korai felismerése: állapot. amelyeket együttműködő szülő is végezhet. Enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek lehetnek-e diszlexiások? Természetesen ilyenkor az alapfogyatékosság miatt összetettebb vizsgálatokra és körültekintőbb terápiára van szükség. számban megjelent cikk folytatása. Ebből következik a feltételezés. Ligeti Csákné: Fejlesztő foglalkozások kisiskolások számára. hogy ha egy gyermek nem tud olvasni. Fejlesztő Pedagógia. 8. Majorné Szathmári Erzsébet: A GMP-teszt használata tanulásban akadályozott (enyhe fokban értelmi fogyatékos) tanulóknál47 Bár a tanulási zavarokat a fogyatékosságoktól független deficitnek tekintjük. Csatári Árpádné: Gondolatok az újfajta fejlesztésről. illetve elmaradt gyermekek hiányosságainak kompenzálására összeállított feladatsorokkal egy tanéven keresztül heti két alkalommal végzett fejlesztő program eredményeiről számol be. Ismerteti egy-két terület fejlesztési eljárásait. 1999/4–5. akkor érdemes megvizsgálni. 1996/4. azokkal együtt ne jelentkezhetne. 7. problémáiról48 A lassan fejlődő. 1996/2–3. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz befogadására vagy kibontására. Budapest. A diszlexia vizsgálatához célszerű vizsgálati eljárás kiválasztásáról és a terápia tapasztalatainak elemzéséről nyújt részletes beszámolót a szerző. – Csabay Katalin: Lexi. 184 . Tárogató Kiadó.és mozgásvizsgáló teszt alkalmazása a készségfejlesztés szolgálatában. eredményeiről. ez nem jelenti azt. 1993. Fejlesztő Pedagógia. Az 1995/5–6. és közöl fejlesztőfoglalkozás-vázlatokat is a gyakorlati hasznosíthatóságot célozva. Ajánljuk még – Dr.

– Rosta Katalin – Arany Ildikó – File Edit: Színezd ki… és rajzolj te is! Íráskészséget fejlesztő feladatlap-gyűjtemény 4–7 éves gyerekeknek. 1996/2–3. Göncöl Kiadó. – Adamikné Dr. Budapest. 1993. Budapest. Göncöl Kiadó. Nemzeti Tankönyvkiadó. – Egri Katalin – File Edit: Színezd ki… és számolj te is! Számoláskészséget fejlesztő feladatlap-gyűjtemény 4–7 éves gyerekeknek. PSZMP Budapest. Jászó Anna: A beszédpercepció fejlettségének szerepe az olvasás-írás elsajátításában és tanításában. 1997 . . Fejlesztő Pedagógia.Vizsgáló és fejlesztô eljárások gyûjteménye… – Csabay Katalin: Lexi iskolás lesz. Budapest. – Rosta Katalin – Kocsis Lászlóné: Ez volnék én? Testsémafejlesztő feladatlap-gyűjtemény. 185 . Iskola-előkészítő munkatankönyv 6–7 éveseknek a diszlexia megelőzéséhez. 1990. 1993.

A környező falakhoz képest világosabb vagy sötétebb ajtók és ajtókeretek segítik a tájékozódást.49 – Kontrasztok. hogy segítség nélkül is ráleljen a helyes útra.a A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora A) Gyengénlátó. amikor a tanuló már megtanulta. rolók. valamint a közvetlenül a lépcsőszakasz előtti vagy mögötti terület kontrasztos színek vagy a textúra segítségével jelölhetők meg. • Az iskolatáskák ne heverjenek szanaszét a padlón. A látássérült gyermeknek olyan helyre van szüksége az osztályteremben. – Világítás. Célszerű a csarnokokban vagy folyosókon található akadályokat (pl. üvegajtók minden gyermek számára veszélyt jelentenek. A fény visszaverődése a szembe jelentősen csökkenti a legtöbb látássérült gyermek vizuális észlelési lehetőségeit. A korlátokat színkontraszt segítségével lehet kiemelni a falakhoz és a lépcsőkhöz képest. A kevesebb adaptáció csökkenti a látássérült gyermek függését a külső segítségtől. ahol a külső fény szabályozható. Ha nem küszöbölhetők ki. a háttér színéhez képest kontrasztot alkotó kéz vagy más ábra segítségével) kell felhívni rájuk a figyelmet. oszlopok vagy fűtőtestek) feltűnő színűre festeni. Például a terelővonalak lényeges segítséget jelenthetnek a látássérült tanuló tájékozódásában az első hetekben. Kerülni kell a vakító fényt. Minden gyermek csak nyerhet az ablakok lesötétítése révén (pl. hogy megállapítsuk a látássérült gyermek tényleges szükségleteit. ami erősíti az osztálytársak felé irányuló elfogadását. A lépcsőfokok szélei. és ezt követően pontosan megfigyeljük. függönyök). aliglátó tanulók környezetének adaptálásához alaPelvek A lehető legkevesebb. hogy a változtatásokra meddig van szüksége. Ezeket a taktilis vagy optikai vonalakat azonban meg kell szüntetni. úgy nagyméretű szimbólumokkal (pl. 49 186 . ám éppen szükséges mértékű kiigazítást hajtsuk végre. állítható lamellák. ezzel jelezve az eltérő szintmagasságot. • A nagy üvegfelületek pl. amelyek bizonyos Minden adaptáció előfeltétele. – Akadályok.

A padlófelület legyen matt. Így jobban megfigyelheti a táblán lévő szövegeket vagy rajzokat. A sárga. úgy annak más helyet kell találni. hogy milyen nagyságú betűket és számokat kell a táblára írni ahhoz. hogy a látássérült tanuló az egyik szemére rosszabbul. Ez nemcsak az olvasást könnyíti meg. • Ki kell próbálni. Gyakran előfordul. Braille-írógépeket és Braille-írással készült. – A látássérült gyermeknek rendszerint a táblához közeli helyre van szüksége. a legtöbb látássérült gyermek számára is könnyebben felismerhetővé teszik a táblára írottakat. illetve nagyméretű betűkkel nyomtatott könyveket. fehér vagy pasztellszínű kréta jobb kontrasztot teremt. ha alaposan megtisztítják. – A tábla. ha az a gyermek. hanem megelőzi az esetleges nyak. a fényforrást úgy kell elhelyezni. Ha a tanári asztal akadályozza a látássérült gyermek hozzáférését a táblához. A modern fehér táblák (whiteboard). ülőhely. 187 . hogy könnyen megközelíthetőek legyenek a látássérült gyermek ülőhelyéről. A pedagógus kézírása legyen világos és jól olvasható. amelyekre szárazon is letörölhető filctollakkal írnak. illetve rajz között. míg a jobb szemével jobban látó az osztályterem bal oldalán. Az is javítja a kontraszthatást.vagy jobbkezességéhez igazodjon. hogy a látássérült gyermek a helyéről is gond nélkül elolvashassa őket. a másikra pedig jobban lát. – A látássérült gyermekeknek sokat segít a változtatható magasságú vagy megdönthető lapú asztal vagy a könyvtámaszték. hogy ne vakítson.A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora helyzetekben le. az osztályterem jobb oldalán ül. mint a sötét színű. – Mozgás. – A számítógépeket és más számítástechnikai eszközöket. A tábla legyen sötét és matt. hogy elhagyja ülőhelyét. videovetítések vagy írásvetítővel végzett munka során). ezért az ülőhely kiválasztásánál ezzel is számolni kell: célszerű. látássegítő eszközöket úgy kell elhelyezni. ha az elhasználódás folytán elmosódnak a kontrasztok a háttér és az írás.vagy behúzhatók (pl. segítséget kérhet valamelyik társától. aki a bal szemével lát jobban. Célszerű megengedni a látássérült gyermek számára. hogy az bal. Az ilyen asztal felületét célszerű csúszásgátló fóliával bevonni.vagy hátfájást és a gerincoszlop torzulásait is. és a bevonatát fel kell újítani. Ha a tanulónak ezenkívül egyedi megvilágításra van szüksége. – A számítógép vagy a képernyőolvasó készülék számára egy külön kis asztalra van szükség a tanuló ülőhelye mellett.

textilből vagy műanyagból készült vonalak könnyen eltávolíthatók. hogy a látássérült tanuló akusztikailag is befogadhassa. színes számokkal.1. ha a leírt szöveget egyidejűleg hangosan fel is olvassa. A jelölések legyenek a gyermek szemmagasságában. B) Vak tanulók környezetének adaptálásához tAKtIlIs (tAPINtHAtó) tÁMPoNtoK – A megfelelő terelővonalak segítséget nyújthatnak a tanulónak a helyiségek megtalálásában. a gardróbszekrények akasztói vagy a gyermekek zárható fiókjai szükség esetén ilyen feliratokkal láthatók el. a sorközöknek és a táblára írtak áttekinthetőségének is. – A Braille-szimbólumok vagy más domborművű jelek segítenek a gyermekeknek abban. célszerű. – Mivel a látássérült emberek fokozottan rá vannak utalva az akusztikus információkra. – Ha a pedagógus felír valamit a táblára. amennyiben ezek a vonalak kézzel. ha elöl és egy helyben marad. amikor már nincs többé szükség rájuk. szimbólumokkal vagy betűkkel jelölhetjük meg. WC) – ha szükséges – nagyméretű. asztalok. azaz beszéd közben nem járkál. kontrasztos. jó. iskolatitkárság. hogy újra megleljék a környezetükben található tárgyakat és azok helyét. lábbal vagy a bottal kitapogathatók. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz • Az olvashatóság szempontjából a kontraszton és a betűméreten kívül jelentősége van még az írásképnek. szaktárgyi termek. Néhány látássérült gyermeknek segítséget jelent. Ha az egész osztályhoz szól. a szóközöknek. Az ajtók. Ez megkönnyíti a látássérült gyermek számára – és minden bizonnyal a többiek számára is – az odafigyelést. A padlón vagy a falon elhelyezett. ha a sorokat beszámozzák. ha az osztály zajszintjét a lehető legalacsonyabbra korlátozzuk. AUDItÍV tÁMPoNtoK – A szőnyegek és függönyök tompíthatják a nemkívánatos zörejeket. osztálytermek. ezért célszerű. – Jelölések. 188 . polcok. A fontos helyiségeket (könyvtár.

akadálymentes helyre. – Táskák felszedése a földről. a két szem eltérő teljesítményéhez alkalmazkodva középre vagy jobb. – Táskák felakasztása a padok oldalára. nagyméretű jelölés az osztályterem ajtaján. – Lépcsőkorlát vagy kezdő lépcsőfok kontrasztos jelölése. illetve bal oldalra (általában a középső hely válik be legjobban). – Szobanövények eltávolítása a sarokból. más. – A padlóburkolaton vagy a falambérián vezetőcsík elhelyezése. Osztályterem tanulók nélkül – A beeső fény csökkentése. – Ha a tanuló nem látja az első sorból a táblát. hogy megakadályozzuk a fényvisszaverődést. – A számítógépet a tanuló asztala mellé kell helyezni. a tanári asztalt helyezzük oldalra. 189 .A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora MEGolDÁsI lEHEtősÉGEK Folyosó – Tapintható vagy színes. és az első padot toljuk előbbre. Osztályterem tanulókkal – A látássérült gyermek ültetése az első sorba. – Vezetőcsíkok a padlón az osztályban való tájékozódáshoz. – Dönthető lapú asztal.

.

rész aDaPTÁCIÓS mÁTrIX .2.

.

az intézményvezetők a Módszertani intézményi útmutató és a Jó gyakorlatok tanulmányozásával indíthatják el vagy folytathatják intézményi innovációikat.1 intézkedés központi program „B” komponens (Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése). megadjuk ezen ismeretek forrását: azaz jelezzük. Programunk1 számos kiadvánnyal segíti a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttnevelését. Az egyéni képességeik tudatos és tervszerű fejlesztése elsősorban a befogadó pedagógus felelőssége.Bevezetô Kedves Pedagógus! Ez a fejezet a befogadó pedagógusnak – Önnek mint a pedagógiai folyamatot meghatározó kulcsszereplőnek – szeretne segítséget nyújtani a fejlesztésközpontú pedagógiai munka eredményes megvalósításához és a kompetencia alapú oktatási programcsomagok sikeres alkalmazásához.  Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív program 2. Az integrált tanulók más-más testi és érzékszervi állapotban. Ez a fejezet az eddig2 megjelent kiadványok. szociális. 193 . iskolákba. az integráció törvényi hátteréről és annak tanügyi vonatkozásairól. 2 A kéziratot 2007 augusztusában zártuk le. a befogadó pedagógus figyelmébe a tanított kompetenciaterületre vonatkozóan elsősorban az Ajánlás(oka)t. mintegy összefoglalásként utat mutat a differenciált igények kielégítéséhez. elveket tartalmaznak a szövegértési-szövegalkotási. hogy az integráló pedagógus hol tájékozódhat bővebben is az őt érdeklő területekről. életviteli és környezeti. a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok munkájáról. valamint az óvodai integrációs programhoz. segédanyagok közötti tájékozódást segíti. 3 Kompetenciaterületenként egy-egy önálló kötet készült. Ezek a preambulumok nem sérülésspecifikusak. illetve idegen nyelvi és életpálya-építési kompetenciaterületekhez. eltérő képességekkel és tudás birtokában érkeznek az óvodákba. az SNI-szempontú moduladaptációkat. átfogó képet adnak a kompetencia alapú programcsomagokról. Ismeretet nyújtanak a korai fejlesztés jelentőségéről. Hogyan használja ezt a fejezetet? Ebben a részben – fogyatékossági területenként haladva – a kompetencia alapú programcsomagokat alkalmazni kívánó – integráló – pedagógusok számára rövid summáriumokban − összegezzük a hatékony munka végzéséhez szükséges ismereteket és − röviden bemutatva a kompetenciaterülethez készült kiadványokat. Aki azonban „kevésnek” érzi ezt az ismeretanyagot. a Sérülésspecifikus eszközrendszert és a Dokumentációs útmutatót ajánljuk. matematikai. hanem általános utalásokat. a szakirodalmi ajánlások tudásanyagával és a kompetenciaterületekhez kapcsolódó Bevezetőkkel3 tovább szélesítheti pedagógiai kultúráját. Az Ajánlásokban szereplő gyógypedagógiai ismeretek elegendő tudást nyújtanak az eredményes fejlesztő munkához.

Minden kiadvány esetében ezt az elérési útvonalat használja. Innen már a megfelelő linkre kattintva eléri a keresett dokumentumot. a felkészült gyógypedagógus. a támogató családi háttér. a programcsomagok alkalmazásához készült SNI-szempontú mintamodulok CD-n jelentek meg.sulinovadatbak. Az Eszköztár és a Jó gyakorlatok elektronikusan érhető el. Az adatbank folyamatosan frissül. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának feltétele: a sikeres jó prognózisú. a pályázati nyertes intézmények számára rendelkezésre állnak. kereskedelmi forgalomba nem hozhatók. a Módszertani intézményi útmutató és a Dokumentációs útmutató nyomtatásban.2. letölthető és a felhasználási feltételek5 betartásával használható. rész Adaptációs mátrix Az Ajánlások. személyiségében alkalmas gyermek. 123456             194 .hu ➝ sajátos nevelési igényűek együttnevelése ➝ adatbank. Adatbankunkban4 ugyanakkor valamennyi kiadványunk elektronikus állománya (pdf vagy word formátumban) elérhető. 5 A kiadványok kizárólag oktatási céllal használhatók. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját még közvetve sem szolgálhatja. a motivált és többlettudás elsajátítására kész pedagógus együttes jelenléte. Ez utóbbi minden bizonnyal teljesült. 4 Az elérési útvonal: www.

aki […] a) testi. autista. diszkalkuliás. tanuló. törvény elmúlt idôszakban történô módosításaival61 átalakult. érzékszervi. továbbá (3) szeretnénk. hogy munkánk az új keretek között is releváns. pontja szerint: sajátos nevelési igényû gyermek. Úgy véljük. tekintettel arra. diszgráfiás gyermekek. évi – többször módosított – lxxIx. A jogszabály könyvünk kéziratának lezárása és nyomdai elôkészítése közben következtek be. hogy (1) az új rendszer mûködésérôl jelenleg még nincsenek tapasztalataink. ha e hiánypótló kiadvány mihamarabb az integráló pedagógusok kezébe kerülhet. A változások ellenére a kézirat szövegén nem változtattunk. több fogyatékosság együttes elôfordulása esetén halmozottan fogyatékos. használható tudást tartalmaz. tanuló: az a gyermek. §-a 29. 6 A változások lényege röviden: a hatályos jogszabály 121. értelmi. a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra visszavezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd.) (A szerk.Bevezetô Kitérô A pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság sajátos nevelési igényként történô értelmezése a közoktatásról szóló 1993. (2) az Ajánlások és a programcsomagok adaptálásához készült mintamodulok a törvény változása elôtt elkészültek. (Ez utóbbi kategóriába tartoznak a diszlexiás. beszédfogyatékos. b) a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra vissza nem vezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. és Ön ebben a formában is haszonnal tudja forgatni együttnevelô munkája során.) 195 .

életviteli és környezeti kompetenciák Idegen Életpályanyelv építés Módszertani intézményi útmutató Kedves Pedagógus! A következő táblázatból kikeresheti. hogy az Ön osztályába járó integrált tanuló sajátos nevelési szükségleteinek alaposabb megismeréséhez milyen kiadványok állnak a rendelkezésére. ahol a segédanyag rövid ismertetőjét olvashatja. 363 320 322 298 300 302 274 276 278 253 255 231 233 235 237 208 210 212 214 szociális. 360 361 379 402 377 400 341 343 322. rész Adaptációs mátrix 1. 357 358 375 Tanulásban akadályozott vak 267 395 . 370 389 412 220 243 263 286 310 332 353 371 391 414 355 373 393 222 245 265 288 312 jó gyakorlatok Matematika 206 229 251 272 296 318 339 318.196 Útmutatók sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez Mintamodulok sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez Dokumentációs útmutató Eszközök 216 239 257 280 304 324 345 364 381 404 383 406 326 347 366 385 408 259 282 306 328 349 368 387 410 218 241 261 284 308 330 351 330. táblázat A Sajátos nevelési igényű gyermekek. lapozzon az Önt érdeklő kiadványhoz! 2. A számok a fejezet oldalszámát jelölik. tanulók együttnevelését segítő kiadványok Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez SNI-gyermek szövegóvodai értés-szönevelés vegalkotás Autizmussal élő 202 204 Beszédfogyatékos 224 227 értelmileg akadályozott Gyengénlátó 247 249 267 270 Mozgáskorlátozott 291 242 Nagyothalló 314 316 Pszichés fejlődés zavaraival küzdő 334 337 súlyos hallássérült 314. 398 .

kiszínezése Egésztest-körberajzolás Kettősérintés-gyakorlat szövegértés-szövegalkotás – Alapozás „Dobi. szociális. vak 197 . matematika. A kompetencia alapú programcsomagok SNI-szempontú adaptálásához készült mintamodulok rendszere7 Az osztályban tanuló SNI-gyermek autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott KompetenModul címe ciaterület Bébifóka – gyík – kukac Kutya – lopakodó macska – oroszlán Öreg medve – pók – nyuszi testérzet-erősítő páros versenyek Golyókutató csapatverseny Összeragadt testrészek játék Kezek körberajzolása.2. táblázat. évfolyam számára készült moduljaiból válogattak. dobi hátát!” tájékozódási gyakorlatok saját testen testrészekre rámutatás jobb kézzel. életviteli és környezeti kompetenciák) „A” típusú programcsomagjainak az 1–2. jobb oldalon és középen 7 A mintamodulok készítői négy kompetenciaterület (szövegértés-szövegalkotás. életpálya-építés.

másik oldalon és középen testrészekre rámutatás szeriális nehezítéssel „Mozdulj a varázsjelre”-játék Pillangók szállnak fára szivárvány zseblámpafény-fogócska A cica az erdőben A kesztyű öt ujja – tíz kicsi indián Fonaljátékok Kötés szövegértés-szövegalkotás – Alapozás horgolás Favágók – 45 perces mintamodul az alapozó szakaszhoz szem-kéz koordináció és alak-háttér differenciálás II. rész és egész vak 198 Az osztályban tanuló SNI-gyermek KompetenModul címe ciaterület .autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott testrészekre rámutatás másik kézzel.

szintjeiről Építkezünk 2. tempó – rongyszőnyeg. nyelvtörők – ritmus. mellet ki! A hangok világa Mondókák. rész – tapasztalatszerzés az anyanyelv szintjeiről 199 . nyelvtörők – ritmus. alakállandóság szövegértés-szövegalkotás – Alapozás A vizuális emlékezet fejlesztése Auditív készségeket fejlesztő feladatok légzőgyakorlatok mozgással – Gyertyafújás. tempó – Nyelvtörők mesehallgatás szövegértés-szövegalkotás – Beszédfejlesztés Versek hangerő. négy testvér Mondókák.Az osztályban tanuló SNI-gyermek autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott vak KompetenModul címe ciaterület térbeli helyzet.és hangszínváltásra – Mi volnék? Hóesésben… Építkezünk 1 rész – tapasztalatszerzés az anyanyelv . szappanbuborék fújása légzőgyakorlatok mozgással – torna – Hasat ki. térbeli viszony.

– segíts. Hallás vak 200 Az osztályban tanuló SNI-gyermek KompetenModul címe ciaterület .rokon értelmű szavak szövegalkotás – A beszédre késztetés játékai szövegalkotás – Mondatalkotás szövegalkotás – Mondatfűzés szövegalkotás – Meseszövés szövegalkotás – Analógiás szövegalkotás Életjátékok II.autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott szótagolás 1 . Dráma I. – Nyelvi kifejezések meglátása érzékeléseink. eltévedtem! Életjátékok V. szókincsfejlesztés . észleléseink alapján 2. – „ő kezdte!” Dráma I. – ünnepek 1 rész . szövegértés-szövegalkotás – Beszédfejlesztés Életjátékok IV. rész szókincsfejlesztés – Mondatbővítés – 1 rész . szótagolás 2. szókincsfejlesztés – szógyűjtési játékok – 1 rész . észleléseink alapján 1 látás . szókincsfejlesztés – szógyűjtési játékok – 2. – Nyelvi kifejezések meglátása érzékeléseink.

bennfoglalás maradékkal (2. – Jelek. modul) . évfolyam) Agyagozás 2.és bennfoglalótábla (2. (2. kevesebb. Nemezelés 2. 33. – A verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése Dráma IV. évfolyam) több. évfolyam) „Elvégeztük az aratást…” (2. Jancsi! (2. jelzések. Én és a világ – Étkezzünk egészségesen! szociális kompetenciák Én és a világ – Játék a szabadban Én és a világ – Mozogni jó! „Itt a Farsang. áll a bál!” (1 évfolyam) . ugyanannyi (1 évfolyam. évfolyam. 35. évfolyam. számolási eljárások (1 évfolyam. modul) . szülők és kicsinyeik az állatvilágban (1 évfolyam) . matematika A 9-es szorzó. kifejezések jelentése 1 rész . modul) vak 201 . Életpálya-építés ügyességi játékok – Kelj fel. 49. modul) Nyitott mondatok.Az osztályban tanuló SNI-gyermek autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott KompetenModul címe ciaterület szövegértésszövegalkotás – Beszédfejlesztés Dráma III. 5. (1 évfolyam) .

a gyermekek jó eséllyel részesülhetnek korai fejlesztésben. játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás. mint pl. Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. 2006. suliNova Kht. Budapest..  oldal). anyanyelvi fejlesztés. tehát az óvodáskor első felében a legtípusosabbak. anyanyelv. irodalom. 8 202 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . ismérvét. Speciális szempontokat és eljárásmódokat kínál az alapvető óvodapedagógiai tevékenységekhez. Amennyiben a tünetek már a korábbi életszakaszokban megnyilvánulnak. tanulók együttneveléséhez (→ 1.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. szokásrendszerek kialakítása. legsúlyosabbak. vizuális nevelés. oldal). táblázat) Gájerné Balázs Gizella (szerk. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. oldal). matematika – speciális szempontokat kínál (→ 28–32.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. táblázat) – Eszköztár (→ 1. ezenkívül gyakorlati segítségként ismerteti a hazai ellátó intézményhálózat adta lehetőségeket az óvodapedagógusok számára (→ 5–1 1. élő és élettelen környezet. hagyomány. közösségi nevelés és társas kapcsolatok alakítása (→ 22–28. Az Ajánlás8 áttekinti az autizmusspektrum-zavar valamennyi elméleti vonatkozását. Nevelési területenként – játéktevékenység. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. mozgásfejlesztés. Óvodai nevelés. Részletesen instruálja – az óvodai nevelés fő céljának tekintett – szociális és kommunikációs készségek fejlesztését (→ 19–21. oldal). zene. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az autizmussal élő kisgyermekeknél a tünetek 3-5 éves korban.

az adatbankban és kiadványunk bibliográfiájában 203 . illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár • Asperger-szindróma • atípusos autizmus • autista • autizmus • autizmusspektrum-zavarok • augmentatív kommunikáció • autoagresszió • babzsák program • Bliss-nyelv • centrális koherencia problémák • echolália • epilepsziával élô gyermekek nevelése • gyermekkori autizmus • kortárs segítő autizmussal élő gyermek számára • Lorna Wing triásza • Lorna Wing-féle típusok • napirend autizmussal élők számára • neologizmus • pervazív fejlôdési zavar • preverbális kommunikáció autizmusban • protetikus környezet • reciprok szociális interakció • repetitív vislekedés • szigetszerű képesség • szterotip túlmozgások – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Autizmussal élô gyermek – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók.

Tájékoztatást nyújt a kompetenciaterület témaköreiről: a beszédről. oldal). de talán más kompetenciaterületek fejlesztése is kudarcra ítélt (→ 24–25.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Ez a → pervazív fejlődési zavar kiváltképp a szocializáció. a kommunikáció és a rugalmas viselkedésszervezés és gondolkodás gátoltságában – gyakorta társuló sérülésekkel – nyilvánul meg (→ 7–10. oldal). beszédértésről. 2006. valamint a taneszköz-kiválasztás. 10 Az így kiemelt fogalmak bővebb kifejtését l. oldal11). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. szövegalkotásról. Hatékony és „gyermekbarát” tér-idő szervezési ötletekkel. íráshasználatról. tanulásszervezési formák. Kiemelten fontos terület autista gyermekek esetében a szociális kompetenciák fejlesztése. Budapest. valamint ismeretszerzési módszerek részletes leírásával segíti az autista/autisztikus tanuló – vélhetően nem problémamentes – együttnevelését (→ 22–24. oldal). Részletes algoritmus és példatár áll az integráló pedagógus rendelkezésére e tárgyban (→ 10–19. az autizmussal élő tanulók szükségleteiről.. Kiemelten foglalkozik az →  autista gyermek inklúziós szükségleteivel. Általában kívánatos a befogadó és 9 Janoch Mónika (szerk. hetedik és kilencedik évfolyamon (→ 10–23. 204 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . erősségeiről. a tanulói mérés és értékelés speciális szempontrendszerének és metodikájának leírása (→ 25–31.  Hivatkozás az Ajánlás oldalszámára. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás9 információkat nyújt az → autizmusspektrum-zavar10 jellemzőiről. olykor – →  protetikus  környezetszervezésen és permanens motiváción át – a szocializációs alapok megteremtése. valamint az ötödik. A kereszttantervi modulokhoz és a tanórán kívüli programokhoz készült ajánlások támpontot adnak az integráló pedagógus munkájához. a képesség. az írott szöveg megértéséről és az írásról. az Inklúziós fogalomtárban. oldal). nehézségeiről.  Az inklúzió sikerét valószínűsítheti a pedagógustól és a tanulócsoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformák ismertetése. mert ezek nélkül igen bajos integrált nevelésük. oldal). suliNova Kht. az olvasásról.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek.és készségfejlesztés területeivel és sérülésspecifikus metódusaival az alapozó időszakban. Szövegértés-szövegalkotás.

autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 203. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. valamint kiadványunk bibliográfiájában 205 . táblázat) – Eszköztár (→ 1. de ez autista tanulók esetében nem lehetséges. értékelési rendszerét közös alapelvek mentén megalkotni. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az adatbankban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek.Autizmussal élô gyermek befogadott gyermekek mérési. tanulók együttneveléséhez (→ 1. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek.

miközben sokan közülük kiemelkedően tehetségesek lehetnek egy-egy területen. alkalmazott módszerekről. problémamegoldás. kombinatív gondolkodás. induktív. utazó gyógypedagógusi segítséggel is – komoly szakmai bravúr! (→ 10–1. oldal) Bízvást hagyatkozhat a pedagógus a gyógypedagógiai gyakorlatban kikristályosodott tér-idő szervezési ötlettárra. oldal). életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az autizmussal élő tanulók rendkívül sérülékenyek. metakogníció. mennyiségi következtetés. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. suliNova Kht. tehetségük kibontakozását. tanulásszervezési formákról. valamint az értő gonddal készült. szöveges feladatok megoldása.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. érzékenyek. táblázat) Szaffner Éva (szerk. számlálás. becslés. Többek között ehhez és speciálisan a matematikai kompetenciaterülethez ad tájékoztatást az Ajánlás2 (→ 7–10. 2 206 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Fontos tehát. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. A számolás. eszközökről. mérés. konkrét példákon prezentált folyamatleírásokra. rendszerezés. deduktív következtetés elsajátíttatása az → autista gyermek speciális információfeldolgozása miatt – még rendszeres egyéni fejlesztéssel. (→ 19–29. szakszerű támogatást nyújtó iskolai környezet lehetővé teheti számukra is a képességeiknek. Budapest. 2006. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a matematika kompetenciaterület műveléséhez kínál az Ajánlás értékes tudásokat az autista gyermekek és fiatalok intelligenciastruktúrájáról. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. A befogadó. oldal) Ehhez a sikerhez. a matematika kultúrterülethez elengedhetetlen képességek és készségek fejlesztésének algoritmusairól és dinamikájáról. hogy a többségi intézmények pedagógusai mélyebben értsék meg az autizmus természetét. Matematika. tanulók együttneveléséhez (→ 1. igényeiknek megfelelő szintű beilleszkedést.. valószínűségi következtetés.

az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 203. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 207 . autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Autizmussal élô gyermek – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók.

a szociális kompetencia részterületeit és azok kialakításának módozait. Mindezek figyelembevételével készült a részletes. →  Autista gyermekek esetében a szociális kompetencia „az a bizonyos archimedesi pont”: a sérülés tüneti epicentruma. valamit habilitációs/rehabilitációs fejlesztő foglalkozásokat tart számára. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Kulcskompetenciához érkezett az integráló pedagógus. Természetesen utazó gyógypedagógus segíti az inklúziós törekvéseket. oldal). A munka e témakörben irodalmi és vonatkozó jogszabályi ajánlásokkal is szolgál. Szociális. Lásd még autizmus témakörben – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. Az Ajánlás13 részletesen és igényesen taglalja az autizmus változatos tüneteit. a világ megismerését. ő készíti el az együttnevelődő gyermek egyéni fejlesztési tervét. a képességfejlesztés részterületeit. Megalapozott lehet optimizmusunk.. (→ 7–25. a reális kimeneti elvárásokat. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. 13 208 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . az autista személyiség együttnevelésének mikéntjét. a zavar spektrum jellegének ismérveit. valamint eszközrendszerét. az ajánlott mérési-értékelési rendszerek alkalmazásával mind a befogadó. mind a befogadott gyermekek szociáliskompetencia-művelése hatékony és élményszerű lesz – az integráló pedagógus érdemeként (→ 25–29. hogy a speciális tanulásszervezési eljárások. ugyanakkor a fejlődés kiinduló helye is. 2006. életviteli és környezeti kompetenciák. Budapest. suliNova Kht.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a pedagógiai gyakorlat mindennapjaiban szinte kézikönyvként hasznosítható munka. Az autizmussal élő gyermek fejlesztésének középpontjában a szociális és kommunikációs készségek állnak. és szükség szerint konzultál az integráló iskola pedagógusaival. oldal). évfolyamra egy adaptált modul: Én és a világ – Játék a szabadban) (→ 2.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. táblázat) Őszi Tamásné (szerk. A szociális fejlődés minőségi károsodása esetükben ugyanis alapvetően gátolja a tanulás folyamatát.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 209 . táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Autizmussal élô gyermek – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 203. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók együttneveléséhez (→ 1.

Az idegen nyelv lexikális elsajátításában a jó képességű autista tanulót segítheti kiváló mechanikus memóriája. oldal) és tanulásszervezési (→ 34. Idegen nyelv. hogy a pedagógusok felkészülhessenek fogadásukra. Kommunikációs sajátosságai azonban nehezíthetik azt. oldal). az írásbeliség kialakításában és fejlesztésében (→ 1 3–34. 14 210 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . repetitív nyelvhasználat folytán. ezért fontos. – az életkornak megfelelő spontán mintha-játék és társas utánzáson alapuló játék hiánya folytán (→ 10. A programcsomagokhoz készült autizmusspecifikus ajánlások mindegyike tartalmazza a szindrómával kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókat (a diagnózis alapja. – a társalgási készségek zavara miatt. 2006. a fejlődési zavar változatos tünetei. Horvát Krisztina (szerk. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Budapest. a beszédfejlesztés (összefüggő beszéd és interakciók). a tanulás tanulása. a prezentáció és az internet használata (→ 1 1–12. a pozitív énkép. így a pedagógusok bármely kompetenciaterület esetében megtalálják a fejlődési zavarral kapcsolatos alapfogalmakat egységes szemléletben. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az → autizmusspektrum-zavarokkal élő gyermekek között kiváló nyelvi és intellektuális képességű tanulókat is találunk.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. a nyitottság. oldal). vezérmotívumai a motiváció. Az idegen nyelvi kompetenciaterület általános oktatási-nevelési céljai. hosszú távú megtartó emlékezete. – sztereotip. többek között: – a beszélt nyelv elsajátításának késése vagy teljes hiánya alternatív kommunikációs módok kompenzációs célú alkalmazása nélkül.  oldal) kérdésekben.  valamint speciális módszertani (→ 35–3.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. az autonómia. Az Ajánlásban14 részletes algoritmusok segítik – valamenynyi évfolyamra vonatkozóan – az autista gyermeket integráltan nevelő-oktató pedagógus munkáját a szövegértés. suliNova Kht. módszertani alapelvek).. a kreativitás. oldal). az együttműködés.

autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. kiadványunk bibliográfiájában 2 . az adatbankban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók együttneveléséhez (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók.Autizmussal élô gyermek Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a 203. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek.

Szociális. életpálya-építés. tiszteletet érdemlő. a kommunikációs.és viselkedésbeli készségek sérültek a legmarkánsabban. oldal és 40. oldal). példaképek. a gondolkodás.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. Ebből adódik. súlyosan nehezíti életpálya-építési stratégiájukat. suliNova Kht. továbbá az azok keretében felmerülő nehézségek kezelésének javaslatai (→ 29–30. az emberi nexusok megértése és kapcsolatok kialakítása. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az autizmusspektrum-zavar esetében – többek között – a szociális. A szerző – ismerve az autista gyermekek és fiatalok integrált nevelését vállaló kollégák nehéz.és társismeret – Éljük az életet – A természet – a mi világunk – Egészséges életmód – Foglalkozások – Hősök. Budapest.és eszközjegyzéken (→ 34–3. innovatív munkáját – az életpálya-építés kompetenciaterület programcsomaghoz készített ajánlásához az irodalom.. Segítséget jelent a tanulásszervezési formák. a kooperativitás. 1–1 Az Ajánlás15 gyakorlatorientált formában. évfolyamra vonatkozóan. oldal). oldal) kívül négy varázsigét is melCzibere Csilla – Vígh Katalin (szerk. életviteli és környezeti kompetenciák) – beárnyékolja jövőképüket. hogy az autizmussal élő emberek számára nagy nehézségekbe ütközik a mindennapokban való eligazodás. Reálisan – értő segítség nélkül – ezek spontán megjelenésére nem számíthatunk (→ 1 5. a hétköznapi élethelyzetek. 32–34 oldal) és az integráció valamennyi résztvevőjétől elvárható magatartási formák ismertetése.. a következő témakörök mentén: – Ön. 15 22 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . oldal). a mindennapok pedagógiai szükségleteit követve gyarapítja az integráló pedagógus autizmusspecifikus mesterségbeli eszköztárát az 1–6. 2006. az értékelési metódusok (→ 25–27. Mindez – a szociális kompetenciák defektusával korrelációt mutatva (→ Ajánlások autizmussal élő gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. nagy egyéniségek – Tanulásmódszertan (→ 19–24. tanulók kompetenciaalapú fejlesztéséhez.

valamint kiadványunk bibliográfiájában. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. az adatbankban. táblázat) – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. a 203. áll a bál!”) (→ 2. 213 . használja hát őket sikerrel! Lásd még autizmus témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (Egy adaptált modul az 1. évfolyamra: A természet a mi világunk – „Itt a farsang. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Autizmussal élô gyermek lékelt: empátia. tanulók együttneveléséhez (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tolerancia. E kellékeknek Ön már birtokában van. emberismeret és humor.

Tudnia. a klasszikus (→ gyermekkori autizmus) és az → Asperger-szindróma differenciáldiagnosztikai kritériumairól (→ 23–24. Budapest. kompenzálnia és tolerálnia kell a befogadó közegnek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez. oldal).és feladatrendszerének ismertetése. Hasznos információkhoz juthat az érdeklődő az autizmusspecifikus ellátórendszer fejlődésének magyar vonatkozásairól. oldal). de a speciális fejlesztés és habilitáció nem nélkülözhető. Megismerheti az integráció szereplőit és azok teendőit. suliNova Kht. oldal). tanulók együttneveléséhez • Dokumentációs útmutató (→ 1. feladatairól és lehetőségeiről.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az autizmusspecifikus fejlesztés alapja a rendkívül változatos tüneteket mutató személyek közös szükségleteinek felismerése. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. többek között a Budapesti Korai Fejlesztő Központ. az autizmusspektrum-zavar pszichológiai és pedagógiai kritériumairól. Segítségül rendelkezésre áll az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények és más speciális intézmények integrációs tevékenység. az integrációs törekvésekről. A szakanyagot mellékletek teszik teljessé a vonatkozó jogszabályokról.): Módszertani intézményi útmutató autizmussal élő gyermekek. táblázat) Gájerné Balázs Gizella – Őszi Tamásné (szerk. Lásd még autizmus témakörben: – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. Követendő szempontokat ajánl az együttnevelés – valamennyi résztvevő számára! – sikeres és pozitív megéléséhez (→ 1 3–1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint a rugalmas viselkedésszervezés minőségi károsodása.. az → autista gyermekek integrációjának szükségességéről. optimális magatartásformáit. hogy minden autizmussal élő gyermek esetében a megjelenő tünetek alapja: a szociális és kommunikációs készségek. Természetesen legfontosabb az integrációs attitűd. céljáról. az Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szolgáltatásainak és elérhetőségeinek leírása (→ 17–21. 16 214 . Ehhez nyújt segítséget az Útmutató16. 2007 .

valamint kiadványunk bibliográfiájában 215 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Autizmussal élô gyermek – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. az adatbankban. a 203.

fiatalok esetében a minőségi károsodás főképp a kommunikáció. a napló. a fejlesztő eszközök képei. olyan sajátos eszközökre. napirend (→ napirend autizmussal élők számára). Budapest. illetve eszközcsoportok: tér-idő szervezés. a gyakorlatban már bizonyítottan bevált orientációs segítségeket ajánl a szabad idő. óvodai csoportszoba/iskolai tanterem és egyéb helyiségei. A saját szótár és a füzetvezetési segédletek jól egészítik ki a személyi számítógép és egyéb audiovizuális eszközök adta lehetőségeket. folyamatleírások. az önálló tanulói tevékenység szervezéséhez. 17 216 . Gosztonyi Nóra – Szaffner Éva (szerk. Képsorozatok. tanterem. A szocializáció és a kommunikáció támogatásának értékes eszközei a Szociális történetek. foglalkozások és a gyermek helyének vizuális támogatásai. az én-könyv. tematikusan rendezett Eszközrendszer17. a funkció és felhasználás területe szerint kategóriákba rendezett eszközök. Ehhez ad segítséget az integráló pedagógusnak a gondosan kimunkált. valamint részletes használati tanácsok és szakszavak szótára (→ Inklúziós fogalomtár) teszi teljessé a sérülésspecifikus eszközkatalógust. valamint egyéb írott és rajzolt viselkedésszabályok. a tanuló asztala. a szociális viselkedésformák és a szűkebb-tágabb környezet ingereire adott rugalmas reakciók deficitjében mutatkozik meg. színes ábrákon és fényképeken bemutatva a speciális tankönyveket és eszközöket. amelyek támogatják orientációjukat és ebből adódóan biztonságérzetüket. tehát a személyiség egészét érintő állapotváltozás.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az autizmusspektrum-zavarral élő kisgyermekek. folyamatábrák. Ennek megfelelően az autizmussal élő gyermekeknek az élettér valamennyi szegmensét érintő speciális segítségre van szükségük. tágabb és szűkebb környezet vizuális adaptációja. 2008. tanulók együttneveléséhez.): Sérülésspecifikus eszköztár autizmussal élő gyermekek.. Az eszközkatalógus jól használható. Az autizmus pervazív (→ pervazív fejlődési zavar). Educatio Kht.

autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a 203. valamint kiadványunk bibliográfiájában 217 . tanulók együttneveléséhez (→ 1. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.Autizmussal élô gyermek Lásd még autizmus témakörben: – Ajánlások autizmussal élő gyermekek.

Egy esetleírás kapcsán konkrét jellemzés is áll a pedagógus rendelkezésére. a vonatkozó jogszabálygyűjtemény. oldal) Megtalálhatóak továbbá a gyermekkel érkező dokumentumok. a felmentési kérelem. a mérés-értékelés dokumentumai (a befogadás sikerének méréséhez!). a szülői dokumentumok.): Útmutató autizmussal élő gyermekek. a szakértői javaslat. 18 218 . Részletes ismertetést kap a pedagógus a pedagógiai-pszichológiai státusz szakanyagairól: a komplex pedagógiai-pszichológiai vizsgálatról. egyéni fejlesztési terv. 2007 . esettanulmány és a befogadó iskola felelős döntése utáni teendők. suliNova Kht.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató18 áttekintést ad azokról a dokumentumokról. (→ –9. pedagógiaiszakmai. a gyermekpszichiátriai vélemény. adatkezelési szabályzat – ismerete (→ 1 3–20. felmentés. A dokumentumok közlése mellett megvilágítja azok tartalmát. amelyek az autizmusspektrum-zavarral élő gyermekek diagnosztizálása és ellátása során leggyakrabban előfordulnak. Budapest. Témánk szempontjából elengedhetetlen az integráltan nevelődő autista tanulókkal kapcsolatos intézményi dokumentumok – tanügyi. a szakértői véleményről. a fejlesztő eszközök és a szakszavak szótára témájában. Tájékoztat az autizmussal élő gyermek élethelyzeteiről. a fejlesztési elvek rendszere. tanulók együttneveléséhez. pedagógiai vélemény). az egyéni fejlesztési terv. jelentését és a gyermek életében betöltött jelentőségüket. Dokumentációs útmutató. gyermekvédelmi.. Többek között a komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálat.  Az Útmutató mellékletei valódi empirikus segítséget jelentenek az integráló pedagógusok munkájához. a → pervazív fejlődési zavar jellegzetességeiről – bár ez általánosságban a széles skála és variabilitás miatt nehézkes. mentesítés. oldal). fejlődési-fejlesztési (terápiák. szakértői javaslatról. az értesítő. az iskolalátogatási bizonyítvány. Gosztonyi Nóra – Őszi Tamásné (szerk.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 219 . táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Autizmussal élô gyermek Lásd még autizmus témakörben:  – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. a 203. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

lebonyolítására. tanulók együttneveléséhez. illetve elhagyása mindenképpen szükséges az autista gyermek integrált nevelésekor. Itt olvashatóak azok a tartalmak is. feladatlapok módosítására. amelyek megtanítása. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. Valamennyi modul külön értéke az integrativitás. megfelelő használatára a modulok végén találhatók javaslatok. áll a bál!” A modulok céljának és az autista gyermek fejlesztési céljainak megfelelően a következő területeken találhatóak kiegészítések. „Itt a farsang. az eszközökre vonatkozóan. – Sérülésspecifikus ajánlások. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. mind a tanulói tevékenységek megszervezésére. – Az eszközök. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A sajátos nevelési igényű gyermekek számára a kulcskompetenciáik fejlesztéséhez gondosan kimunkált. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. ajánlások: – A képességfejlesztés fókuszai. azaz a célzottakon kívül valamennyi modul erősíti a többi kompetenciaterületet is. gyermekbarát. táblázat) 220 . a munkaformákra. táblázat) – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. a differenciálásra. Az → autista gyermekek együttneveléséhez két moduladaptáció készült. – A feldolgozás menetében mind a tanári. életviteli és környezeti kompetenciák: Én és a világ – Játék a szabadban – Életpálya-építés: A természet: a mi világunk – Népszokások. élménypedagógiai elemekkel gazdagított foglalkozási modulok állnak az integráló pedagógusok rendelkezésére.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. adaptálására találhatóak jó tanácsok. Lásd még autizmus témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. kiegészítéseknek megfelelően a modulvázlatok kiegészítése is megtörtént. ötletek. – A modulvázlatban ajánlások a célcsoportra. – Szociális. – A feldolgozás menetében található ajánlásoknak. a módszerekre.

illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 203. valamint kiadványunk bibliográfiájában 22 .Autizmussal élô gyermek – Eszköztár (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az adatbankban. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók.

lábjegyzet. Noha a program nem autizmusspecifikus. A programban újszerű a drámajáték. megmentve autista tanulóit a „kényszerű” magántanulói státusztól. L. az Autizmus Alapítvány kapcsolódó akkreditált tanfolyamainak elvégzése és rendszeres szupervízió igénybevétele. valamint a társas kapcsolatok és a kommunikációs képességek fejlesztését. szülők és integrációt vállaló intézmények egy-egy gyermek esetében az Autizmus Kutatócsoporthoz fordulhattak szakmai tanácsokért. SNI-gyermek 19 A Jó gyakorlatokat az adatbankból érheti el. Ezek egyes részei mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesnek bizonyulnak. Az együttműködés komplex rendszert alkot és 1–8. speciális osztályterem berendezése. hiszen → Asperger-szindrómás kisgyermek is nevel a Szivárvány Óvoda. évfolyamra kidolgozott. a ráhangoló gyakorlatok.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok DEÁK-DIÁK ÁltAlÁNos IsKolA19 Az iskola tartósan vállalta a szoros partneri együttműködést. Tárgyi feltételként elengedhetetlen a protetikus környezet kialakítása. 222 . Szakemberek. de egyes elemei önmagukban is használhatóak. drámapedagógia alkalmazása. sz. bizonyítottan alkalmazható körükben is. 4. A program alkalmazásának legfontosabb feltétele az autizmusban képzett szakember folyamatos segítő jelenléte. szIVÁrVÁNy óVoDA MoNtEssorI-MóDszErE Kiemelt területként kezeli a szociális-emocionális. amelyek kineziológiai elemeket tartalmaznak.

Dokumentációs útmutató (→ 1. inkluzív tanulási környezetet.Autizmussal élô gyermek KAtICA DIFFErENCIÁlt KÉPEssÉG. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Sindelar. A program 2004ben új képzést akkreditáltatott Hatékony iskolát mindenkinek. biztosítva az individualizált nevelést. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. tanulók együttneveléséhez. az autista kisgyermekek kommunikációs. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Módszertani intézményi útmutató. és az egyéni speciális fejlesztést legalább utazótanárral meg tudják oldani. avagy integrált nevelés a gyakorlatban címmel. a kooperatív.És KÉszsÉGFEJlEsztő ProGrAM. a tanulók tevékenységére épülő módszerek. ahol a pedagógusok elfogadó környezetet tudnak teremteni. 223 . a drámapedagógia folyamatos alkalmazása és az egész személyiségre figyelő szöveges értékelés által biztosítani tudja minden tanulója számára a hatékony. Ayres (→ Ayres-módszer) – prognosztizálják az együttnevelés sikerét. Freinet. A GyErMEKEK HÁzA INtEGrÁCIós GyAKorlAtA…20 Az 1993–94-es tanév óta a Gyermekek Háza a megfelelő differenciált tanulásszervezés. szociális és kognitív habilitációját. a gyermekek egymáshoz való kapcsolatában tükröződik a tolerancia. HRG. amelyet teljes tantestületeknek és társult pedagógusközösségeknek ajánl. KülÖNÖs tEKINtEttEl Az INtEGrÁlt NEVElÉsrE Ajánlható a program mindazoknak az óvodáknak. Egy-egy témakört több szinten. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához. differenciáltan dolgoznak fel. Speciális terápiák – Montessori. türelmes. az adatbankban. tananyagkiválasztás és -feldolgozás. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segíti a munkatankönyv jellegű Gyermekek Háza tankönyvcsalád. a 203. A vegyes összetételű csoportokban a társas kapcsolatok pozitívan alakulnak. valamint kiadványunk bibliográfiájában 20  Teljes néven: A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. erősödik az együttműködési készség. segítőkész magatartás. Lásd még autizmus témakörben:  – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1.

A kompetencia alapú programcsomag komplex fejlesztési tervei ennek szellemében születtek. hogy az óvónő a beszédfogyatékos gyermekek csoporton belüli beszédfejlesztését minden foglalkozáson. kötetlenebbül történik az ismeretek átadása is. Az Ajánlás bemutatja a beszédfogyatékosság legfontosabb jellemzőit. hogy az élettani beszédhibák megjelenése egybeesik a nyelv és a beszéd intenzív fejlődésének időszakával.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. példák segítségével a gyermekek képességeit a játékon. Ez az Ajánlás2 abban nyújt segítséget.. Az alaptüneteket a korai felismerés érdekében mutatja be. (→ 5–9. ezért nehezíti a beszédfogyatékosság korai felismerését. Felhívja a figyelmet arra. Ebben a tevékenységben segíti az óvónőt az óvoda logopédusa vagy az utazó logopédus. A beszédfolyamat összetett jellege miatt az egyes tényezők érési elmaradásának gyakran hosszú ideig nincsenek egyértelmű jelei. fajtáit. oldal) Az Ajánlásból megtudhatják az óvodapedagógusok. (→ 10–12. más szakemberekkel való megfelelő kapcsolattartás érdekében. suliNova Kht. 2 224 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . hiszen a 3–7 éves korú beszédhibás gyermekek nevelése az óvodai élet mindennapos része. minden helyzetben meg tudja valósítani. 2006. Budapest. hogyan készíthetik elő a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermek együttnevelését. Olvashatnak a pedagógustól és a csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformákról. segítséget és számtalan ötletet kínálva az óvodapedagógusoknak. oldal) Hernádi Krisztina (szerk. az elfogadás mint pedagógiai attitűd integrációt nagyban segítő szerepéről. (→ 10. a gyermekkel. Így sokkal szabadabban. a tevékenységeken keresztüli képességfejlesztéssel komplex módon tudják megvalósítani. aminek következménye lehet az egyenetlen értelmi fejlődés és a diszharmonikus személyiség. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A beszédfogyatékos gyermekek óvodai együttnevelése sok óvodában természetszerűen megvalósul. Az óvónők az Ajánlásban szereplő tanácsok. Óvodai nevelés.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. valamint az együttműködés lehetőségeiről – és ebben az óvónő fontos szerepéről a szülővel. oldal) A sérült beszédfejlődés nagyban befolyásolja a gondolkodás és az ismeretszerzés minőségét.

mozgásfejlesztés.Beszédfogyatékos gyermek A beszédfogyatékos gyermekek csoporton belüli fejlesztését az általános fejlesztési célok és a nyelvi fejlesztési célok határozzák meg. oldal) – Eszköztár (→ 1. A szókincs gazdagítása szervesen kapcsolódhat minden fejlesztési területhez. zene. az ajánlott játékokat néhány esetben módosítani szükséges (→ 12–14. A példák igen jól alkalmazhatóak arra. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók együttneveléséhez. hogy az óvónő ezek alapján új helyzetekben hasonló típusú fejlesztési lehetőségeket találjon ki (→ 14–23. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. élő és élettelen környezet tevékenységi területein leírt tevékenységek. tanácsok találhatóak a tevékenységet befolyásoló beszédfogyatékosságra és tünetekre kiterjedően.és készségfejlesztő program. beszédfogyatékos személy • beszédmotoros folyamat. vizuális nevelés. ~ás • diszgráfia • diszkalkulia • diszlexia 225 . táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. anyanyelv. példák. játékok közben is ösztönözzük beszédre a gyermeket. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár • anartria • auditív • auditív differenciálás • auditív diszkrimináció • beszédakadályozottság • beszédészlelés. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. matematika. Arra vonatkozóan. Dokumentációs útmutató (→ 1. Ezekről részletesen olvashatnak tevékenységi területenként. Az irodalom. oldal). oldal). A beszédfogyatékos gyermek speciális nevelési szükségletei miatt az óvodai nevelési kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési tervét. hogy ez hogyan valósítható meg. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. ~ sérülése • diszfázia. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. ~ zavara • beszédfogyatékosság.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 226 . rész Adaptációs mátrix • diszlexia-reedukáció • diszlexia-prevenciós módszer • diszpraxia • dizartria • Frostig-terápia • grafomotoros fejlesztés • grafomotoros zavar • hallásfigyelem • kommunikációs zavar • laterális dominancia • lateralitás • logopédus • Meixner-módszer • mutizmus • organikus idegrendszeri sérülés • részképességzavar • vizuomotoros koordináció – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.2. az adatbankban.

amelyek nem vagy csak kismértékben befolyásolják a szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztését. amelyek ezt a kompetenciaterületet sokkal inkább érintik. oldal) Az Ajánlás a készségfejlesztés fontosságát hangsúlyozza. suliNova Kht. diszlexia. a megfelelő motivációs bázis. kiemelt jelentőséggel a beszédfogyatékos gyermek szövegértésével. ~ zavara. A személyiség egészének komplex fejlesztése.  Meixner-módszer) Részletesen foglalkozik a szövegértés. amelyek kiemelten fontosak. → Beszédészlelés. valamint a szülők segítségével növelni tudja.és írástanulására legalkalmasabb – diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszert. hisz ez minden kompetenciaterület fejlesztésének elengedhetetlen alapja és az élethosszig tartó tanulás egyik előfeltétele. a megfelelő terápiás eljárások alapelveiről. (→ 23–24. szövegalkotásával kapcsolatban. nehézségeivel. illetve kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak..  és a beszédfogyatékos tanuló jellemzőit. Megismerheti azokat a fejlesztési feladatokat. a gyógypedagógus és más segítő szakemberek. és azt is. Szövegértés-szövegalkotás. diszgráfia esetén részletes leírások olvashatóak a súlyosan beszédsérült tanuló megváltozott tanulási készségeiről. Munkájának hatékonyságát az utazó logopédus. képességeiről. oldal) Megtudhatja.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. kutatásnak.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. 2006. a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása a pedagógus feladata. (→ 1 1–1.  oldal) (→ diszlexia-reedukáció. (→ 9–1 oldal) A pedagógus megismerheti a beszédfogyatékosság fogalmát 1. Jenei Andrea (szerk. információkat nyújt a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez. szövegalkotás fogalmával. Budapest. ha beszédfogyatékos gyermek tanul az osztályban. 22 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 227 . Az Ajánlás röviden bemutatja – a beszédfogyatékos gyermek olvasás. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás22 ismereteket. Elegendő ahhoz. (→ 1–19. melyek azok a beszédsérülések. tanuláshoz való viszonyáról. hogy melyek azok a beszédfogyatékosságok. hogy a többségi iskolában dolgozó integráló pedagógus alapvető ismeretekhez jusson a beszédfogyatékos gyermekek szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztéséhez. Alapvető információkat szerezhet a beszédfogyatékosság fajtáiról.

tanulók együttneveléséhez. (→ 24–27. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. (→ 33–40. a 225–226. az adatbankban. a pedagógus felkészüléséről. rész Adaptációs mátrix Felhívja a figyelmet a beszédfogyatékosság. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. oldal) Alapvető ismeretekhez juthat tanulásszervezési formákról. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. beszédértés. a módszerek megfelelő kiválasztásáról. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. olvasás.2. oldal) A pedagógus témaköröknek. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. szövegértés összefüggéseire és egységben való kezelésére. a gyermekcsoport felkészítéséről. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. részletesen → 2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 228 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a differenciálás fontosságáról. Dokumentációs útmutató (→ 1.és készségfejlesztő program. (→ 28–31. évolyamon. ami megkönnyítheti az integrált nevelésre-oktatásra való felkészülését. oldal) Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (az alapozó szakasz és a beszédfejlesztés szakaszának moduljai 1–2. évfolyamoknak megfelelően konkrét segítséget talál. oldal) – Eszköztár (→ 1. az integrált nevelés során használt eszközökről és az értékelés alapelveiről is.

a megfelelő motivációs bázis. ha igen. (→ 17. az olvasás és az írás rendszereivel. illetve kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak.  oldal) Fontos gondolata ennek a résznek az a megállapítás. ugyanakkor számos kapcsolata van a beszéd..  diszgráfia esetén részletes leírások olvashatóak a súlyosan beszédsérült tanuló megváltozott tanulási készségeiről. hogy ugyan a számolási képesség elkülönülten szerveződött rendszer.  diszlexia. képességfejlesztés fontosságát hangsúlyozza. a megfelelő terápiás eljárások alapelveiről. Meghatározza a beszédfogyatékosság és a beszédfogyatékos tanuló fogalmát. amelyek nem vagy csak kismértékben befolyásolják a matematikai kompetencia fejlesztését. Munkájának hatékonyságát az utazó logopédus. Matematika. Az Ajánlás a készség-. ha beszédfogyatékos gyermek tanul az osztályban. (→ 7–14. → Beszédészlelés. kutatásnak. Elemzi a matematikai kompetencia elemeit a beszédfogyatékosság Jenei Andrea (szerk. 2006. (→ 1 1–17. Budapest.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. tanuláshoz való viszonyáról. van-e kapcsolat az anyanyelvi készségek szintje és a matematikai készségek fejlődése között. Elegendő ahhoz. 23 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 229 .): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. oldal) Megtudhatjuk. Olyan fejlesztési feladatokat ismertet. a gyógypedagógus és más segítő szakemberek. az befolyásolja-e a matematika tanulását. hogy a többségi iskolában dolgozó integráló pedagógus alapvető ismeretekhez jusson a beszédfogyatékos gyermekekről. hogy melyek azok a beszédfogyatékossági fajták. suliNova Kht. valamint a szülők segítségével növelni tudja. főként a matematikai kompetencia fejlesztésére vonatkozóan. oldal) Bemutatja. A személyiség egészének komplex fejlesztése. Alapvető ismeretet ad a beszédfogyatékosság fajtáiról. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás23 információkat nyújt a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez. képességeiről. a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása a pedagógus feladata. mely beszédsérülések tünetei befolyásolják leginkább a kompetenciaterület fejlesztését. és azt is.  ~  zavara. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. amelyek kiemelten fontosak. Az Ajánlás a matematika programcsomaggal párhuzamosan olvasva a matematikatanítás és a matematikai kompetencia fejlesztésének minden lényeges területéről ír.

(→ 19–34. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. hogyan javasolt másképp tanítaniuk. valamint kiadványunk bibliográfiájában 230 . a gyermekcsoport felkészítéséről. az integrált matematikatanítás során alkalmazható eszközökről és az értékelés alapelveiről is. részletesebben l. a differenciálás fontosságáról. a módszerek megfelelő kiválasztásáról. modul adaptációi.2. rész Adaptációs mátrix szempontjából. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. és melyek azok a követelmények. Dokumentációs útmutató (→ 1. (→ 35–42. A pedagógusok évfolyamonként és témakörökre lebontva képet kapnak arról. → 2. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. és a 49. hogy az időben elkezdett terápiás eljárások. a felkészülésről. a matematika tanulásakor jó időben kapott segítség a beszédfogyatékos gyermek problémáit megelőzheti. oldal) Az alsóbb évfolyamokra részletesebb ajánlásokat fogalmaz meg. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. (→ 18–19. évfolyamra a 33. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek.és készségfejlesztő program. az adatbankban. hogy beszédfogyatékos gyermek együttnevelése esetén mit célszerű változtatniuk. kiemelve. évfolyamra az 5. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. oldal) Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. 2. oldal) – Eszköztár (→ 1. amelyek teljesítése a beszédfogyatékos gyermektől nem elvárható. tanulók együttneveléséhez. a 225–226. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. modul adaptációi. mit. és a 35. oldal) A matematikát oktató tanító/tanár alapvető ismeretekhez juthat a különböző tanulásszervezési formákról.

. hogy a szülőkkel való kapcsolattartás hogyan valósuljon meg. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás24 ismereteket. életviteli és környezeti kompetenciák fejlődését elősegítő programcsomag szinte minden fejlesztési feladata segíti az integrációs tevékenységet. A szociális. ezért az egyéni sajátosságok figyelembevételével az integrált nevelés megvalósításának szolgálatába állíthatóak. tartalmai kiválóan alkalmasak a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére. oldal) Az Ajánlásban hangsúlyozottan szerepel. Röviden bemutatja mindhárom típusú programcsomagban a várható kimeneti elvárásokat is. oldal) Olvashatunk arról. suliNova Kht. illetve kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. 2006. elemzésével ad tanácsokat arra. életviteli és környezeti kompetenciák. (→ 8–9. amelyek befolyásolják a szociális kompetencia fejlesztését. a helyes tanulási Auer Mária Éva (szerk. Az Ajánlás szerkesztője éppen ezért a beszédfogyatékos gyermek pszichés. A beszédfogyatékos gyermekek együttnevelése során alkalmazott módszerekről.  oldal) A programcsomag céljai és feladatai összhangban vannak a beszédfogyatékos tanulók speciális szükségleteinek kielégítésével. javaslatokról. (→ 19–25. kommunikációs jellemzőinek bemutatásával. Szociális. oldal) A programcsomag módszerei. témaköröknek megfelelően részletesen tájékozódhatunk minden beszédhibára kiterjedően azokról a sajátosságokról. (→ 9–1 1. életviteli és környezeti kompetenciájának fejlesztéséhez. hogy a többségi iskolában dolgozó integráló pedagógus alapvető ismeretekhez jusson a beszédfogyatékos gyermekek szociális. módosítási lehetőségekről. ezért integrált keretek közt történő oktatásuk minden olyan esetben támogatandó. tanulásszervezési formái. (→ 1 1–18. amikor a gyermek különleges gondozási igényét a fogadó iskola biztosítani tudja. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. információkat nyújt a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. egyéni és sérülésből adódó sajátosságainak megfelelően történjen. hogy a szociális kompetenciák fejlesztése a beszédsérült gyermek életkori. Budapest. kutatásnak. szociális. hogy a beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében az ép beszélő környezet jelentős szempont. Elegendő ahhoz. 24 Kompetenciaterület 231 .

amelyek segíthetnek a szociális kompetencia fejlesztésében. (→ 32.  oldal) Részletes ajánlások találhatóak a kompetenciaterület sajátosságából fakadó speciális módszerek alkalmazására. Előkészítő Szakiskolája és Egységes Pedagógiai Szakszolgálata) • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. (→ 33–35.  oldal) Az eszközök bemutatásánál megismerhetjük azokat a speciális. (→ 2–27. évfolyamra Én és a világ – Étkezzünk egészségesen modul adaptációja. → 2. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. rész Adaptációs mátrix szokások kialakításáról szintén hasznos ismereteket olvashatunk. részletesebben l. táblázat) – Jó gyakorlatok – Pedagógiai tárgyú • Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon (Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Óvodája.  oldal). az adatbankban. hasznos. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. (→ 27–31. oldal) Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. Általános Iskolája.2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 232 . és találunk benne egy modulleírást sérülésspecifikus ajánlásokkal. a 225–226. a mindennapi tanítási gyakorlatunkat segítő eljárásokról. logopédiai terápiában használt eszközöket. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek.  oldal) Olvashatunk az értékelés szempontjairól (→ 32–33.

beszűkítve ezzel további életlehetőségeit. (→ 14. Idegen nyelv. valamint a megfelelő terápiás eljárások alapelveit. nyelvi memória. a sérülésspecifikus szükségletekhez igazodó differenciált foglalkoztatást és az egyéni fejlődési ütemhez való rugalmas alkalmazkodást hangsúlyozza az idegen nyelv tanításakor. hiszen a beszédfogyatékosok e műveltségi területtől való megfosztása a gyermeket kizárhatja a későbbi felsőoktatásból. Az idegen nyelvi programcsomagok lehetőséget biztosítanak arra. Nyelvi szintekre tesznek ajánlásokat. játékkal találkozhat. amelyek a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez szükségesek. Budapest. 2006. figyelem. hogy a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos Hernádi Krisztina (szerk. a megfelelő tartalmak. oldal) Megismerheti a beszédfogyatékos tanulók jellemzőit. A többségi iskolában dolgozó nyelvtanár olyan tudáshoz juthat a beszédfogyatékosságról.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. módszerek. rugalmasan igazíthatóak a gyermek képességstruktúrájához. ezért a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos tanulók számára is jól alkalmazhatóak. eszközök kiválasztása felelősségteljes döntést igényel. (→ 9–10. beszédmotoros ügyesség fejlesztése kiemelt szempontként jelentkezik az Ajánlásban (→ 14–23..Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. hogy a nyelvoktatás személyre szabott és személyhez szóló legyen. amelyet eddig is használt a nyelvórákon. kompetenciák személyre szabott fejlesztését. A programcsomagok moduláris rendszere remek lehetőséget nyújt a tanár számára. Számos olyan gyakorlattal. a beszédfogyatékosság fajtáit. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. 25 Kompetenciaterület 233 . A kiadvány a feladatok bemutatásával a bennük rejlő speciális fejlesztési lehetőségekre irányítja a figyelmet. kutatásnak. Az idegen nyelv elsajátítása mellett – azon keresztül – a nyelvi készségek. amelyek elsősorban az alapozó időszak fejlesztési alkalmaira adnak példát. oldal) A szerkesztő a képességek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás25 azokat az idegen nyelvi kompetencia fejlesztéséhez szükséges alapvető ismereteket. oldal) Az idegennyelv-tanítás. suliNova Kht. oldal). munkaformák. A nyelvi kompetenciák fejlesztését bemutató fejezetben a pedagógus többnyire olyan feladatokat talál. információkat tartalmazza. amely kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. (→ 10–1 3.

önszabályozó. valamint kiadványunk bibliográfiájában 234 . A komplex készségfejlesztés mellett fontos feladat a részképességek kibontakoztatása. az értékelés alapelveiről. rész Adaptációs mátrix tanuló speciális nevelési szükségleteinek megfelelő anyagokat. jól megválasztott feladatok segítségével történjen. Dokumentációs útmutató (→ 1. és találhatunk az Ajánlásban egy óravázlatot is. tanulók együttneveléséhez. fejlesztése. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. oldal. pármunka. hogy a nyelvi kompetenciák fejlesztése sérülésspecifikus módszerek. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. Olvashatunk még a pedagógustól és a nem sérült tanulóktól elvárható magatartásformákról. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. mentesítés. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. (→ 24–2.2. a csoportmunka. módszereket alkalmazzon. Különösen fontos. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Jól működő. a tanítás során használható eszközökről. összetartó. egymásra kíváncsi tagokból álló nyelvi csoportban a nyelvtanulás intenzívebb és könnyedebb lehet. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.  oldal). oldal) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldal) A csoportdinamikai tényezők az idegennyelv-tanulás esetében fontos motivációs források. kooperáció is gördülékenyebb (→ 2–30. a magyar mint idegen nyelv tanításáról. az adatbankban. felmentés és tanulásszervezés következményei → 27–28. a 225–226.

  oldal). illetve meglétük esetén csökkentése. hogy a beszédfogyatékos tanulók életpálya-építési kompetenciájának fejlesztésében ugyanazok a terápiás alapelvek érvényesülnek. tanácsokat. a többi gyermek életkori sajátosságait. Hangsúlyozzák. mint a logopédiai terápia során.. Ismertetik a beszédfogyatékosságok fajtáit. érdekeit. életpálya-építés. boldog élet megvalósítását. (Természetesen mindig figyelembe véve az érintett tanuló személyiségi jogait. és 7–12. a kórképre épülő másodlagos tünetek kialakulásának megelőzése. a beszédfogyatékosságot mint állapotot megismertetni az adott tanulóval és a befogadó osztályközösséggel. Mindezen célok megvalósításához adnak az Ajánlás26 szerkesztői a mindennapokban a kompetenciafejlesztés során alkalmazható ismereteket. hangsúlyozva a fejlődés lehetőségeit és a segítségnyújtás fontosságát és módjait. az olvasott szöveg pontos megértésének. Az időben elkezdett és tudatos.) Fontosnak tartja körbejárni az adott beszédfogyatékosságot. meghatározza a kimeneti elvárásokat az alapfok és a középfok végén. (→ 1–22. oldal) A témakörök ismertetése és kiegészítése során megállapítja. hogy ezek tartalma nem sérti a beszédfogyatékos gyermekek érzékenységét. súlyosságát figyelembe vevő pályaorientáció.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az életpálya-építés a beszédfogyatékos gyermekek nevelésében-oktatásában kiemelt fontosságú. évfolyamon. (→ 23–32. amelyek az életpálya-építési kompetencia fejlesztési céljainak eléréséhez szükségesek. oldal) Hernádi Krisztina – Tóth Lászlóné (szerk. valamint a tanuló kifejezőképességének fejlesztése. jellemzőit (→ 7–1. életpálya-építés lehetővé teszi a sikeres társadalmi integrációt és az egyéni sikeresség. ahová ez illeszkedik. Szükséges a tanulók intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő olvasás/írás jártasságának. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. a tanuló egyéni sajátosságait és a beszédfogyatékosság típusát. az írásbeli közlés helyességének. Témakörönként és évfolyamonként konkrét példákat kínálva teszi gyakorlatcentrikussá ajánlásait. A kiadvány tartalmazza a beszédfogyatékosok főbb képességfejlesztési elveit és területeit 1–6. valamint azokat az oktatási többletfeladatokat. suliNova Kht. Javasolja az egyes témaköröknél. 26 Kompetenciaterület 235 . Budapest.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. készségének kialakítása. 2006. öröm.

illetve a Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. amit célszerű otthoni gyakorlásra és tanulásra is biztosítani. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. évfolyamon. (Pl. évfolyamra Hősök. részletesebben l. évfolyamon mégis maradványtünetek gátolhatják a zökkenőmentes. segédeszközök biztosítására. mint pl. a 225–226. egyéni megsegítésre. komplex terápiában részesül az 1–6.2. amelyeknek feldolgozása fokozott figyelmet vagy más módszert.) Ennek következtében továbbra is szüksége van speciális.és készségfejlesztő program. intenzív. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. (→ 32–3. tanulók együttneveléséhez. szövegértési-szövegalkotási problémák stb. valamint az értékelés alapelveit is. Dokumentációs útmutató (→ 1. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. → 2. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. munkaformákat. tanulásszervezési eljárást igényel. ennek ellenére az esetek többségében a 7–12. hogy az adott tünet szempontjából melyek azok az érintett témakörök. rész Adaptációs mátrix A beszédfogyatékos tanulók többsége hosszan tartó. a verbális kifejezőkészség akadályozottsága. a nyomtatott szöveg hanganyagváltozata. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. eredményes tanulási folyamatban. Befejezésül ismerteti a beszédfogyatékos tanulók tanítása során alkalmazható módszereket. oldal) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon. nagy egyéniségek témakör – Szülők és kicsinyeik az állatvilágban modul adaptációja. valamint kiadványunk bibliográfiájában 236 . táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. példaképek. oldal) Az Ajánlás a beszédfogyatékosság fő tünetei alapján elemzi a kompetenciaterület témaköreit és felhívja az olvasó figyelmét arra. a pedagógustól elvárható magatartásformákat.

új szerepkörrel bíró általános pedagógia intézményeiben. Az Útmutatóból megismerhetik a magyar logopédiai élet fejlődését és azokat a jogszabályok adta lehetőségeket. (→ 5–7. tanácsadással segíti a többségi pedagógusokat és a szülőket a beszédzavarok. a → diszlexia. Koordináló tevékenységükkel ezt a fontos munkát is segíthetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények. a logopédiai szolgáltatás speciális megjelenési formáiról. A szerzők kiemelt fontosságúnak tartják. (→ 7–20. decentrumok előnyeiről. oldal)  A szerzők ismertetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) létrehozásának törvényi hátterét és azokat a szakmai szolgáltatásokat. 2007 .Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások SNI-gyermek Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató27 a beszédfogyatékos gyermekek intézményi ellátásáról tájékoztatja az integrálás lehetőségeivel foglalkozó intézményvezetőket. az integrációról általában. Olvashatnak a logopédiai hálózat fejlődéséről. tanulók együttneveléséhez. oldal) E rendszerben természetesen a logopédus legjelentősebb feladata a terápiás munka szervezése. 27 237 .és iskoláskorú gyermekek beszédbeli rendellenességeiről. valamint speciálisan a beszédfogyatékos gyermekek integrációjáról is.. Olvashatnak a beszédfogyatékosságok súlyosság szerinti osztályozásáról. a logopédiai centrumok. feltételeinek megteremtése és lebonyolítása. Módszertani intézményi útmutató. hogy a logopédia kompetenciahatárainak megtartásával megfelelően találja meg a helyét a megváltozott. amelyek a mai közoktatási gyakorlat számára biztosítják a sajátos nevelési igényű gyermekek közül a beszédfogyatékosok korszerű integrációját. suliNova Kht. A logopédia és a logopédusok feladatai az elmúlt évek oktatáspolitikai változásainak hatására módosultak. diszgráfia leküzdésében. hátrányairól. az óvodás. a beszédfogyatékos gyermekek együttnevelését vállaló többségi pedagógusokat. Ezen túlmenően az együttnevelés megkönnyítése érdekében diagnosztikus tevékenységgel. Ványi Ágnes – Róth Márta: Útmutató beszédfogyatékos gyermekek. pedagógusoknak. amelyekkel segítségére lehetnek a befogadó intézményeknek. valamint az érdeklődő szakembereket és szülőket. Budapest.

 oldal)  Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. (→ 21. oldal)  A kiadvány bemutatja azokat az utazótanári feladatokat. az adatbankban. A fejezetben olvasható kulcsszavak a gyógypedagógus és a többségi pedagógus együttműködésének szükségességét hangsúlyozzák. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.2. oldal) Az utolsó fejezet bemutatja az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként működő Fővárosi Beszédjavító Intézet munkáját. Dokumentációs útmutató (→ 1. amelyek lehetőséget biztosítanak a többségi pedagógusok számára a beszédfogyatékos gyermek együttneveléséhez szükséges feltételek megteremtésében. táblázat)  – Eszköztár (→ 1. rész Adaptációs mátrix A beszédfogyatékosok integrációját elősegítő Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények 2004 szeptemberétől működnek. történetét. valamint kiadványunk bibliográfiájában 238 . (→ 23–25. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 225–226. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. tanulók együttneveléséhez. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. integrációt segítő elméleti és gyakorlati tevékenységét. (→ 25–2.

a speciális vizsgáló eljárásokról. Ezeket logopédusi tanácsadás mellett beépíthetik az oktatás folyamatába. tanári segédletek bemutatása történik meg. a leírt eszköz. A további fejezetekben a többségi pedagógusok által is használható játékok és az ezekhez szükséges eszközök.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások SNI-gyermek Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóból28 a pedagógusok megismerhetik azokat az eszközöket. A mindennapi nevelés-oktatás során is alkalmazhatóak. 28 239 . 2008. eszközökkel is megismertetnek. Rövid. Külön fejezet szól azokról az eszközökről. eszközökről. Felhívják a kollégák figyelmét arra. A gyermekkorban ez a legfontosabb. tanári segédletekről olvashatnak. A speciális eszközök alkalmazása többek között lehetővé teszi a magas színvonalú differenciálást is. tanulók együttneveléséhez. Budapest. A szerzők kiemelik.): Sérülésspecifikus eszköztár beszédfogyatékos gyermekek. hogy ezáltal a gyermek teljes testével tapasztalja meg azt. hogy a vizsgáló eljárásokat csak az arra felkészült. mert alapképzettségük és a fejlesztő eszköz jellege ezt lehetővé teszi. Megismerhetik a játék mint fejlesztő eszköz használatát. A játék mulatságos. Az integráló pedagógusok megismerhetik a különböző beszédhibákat és kezelésüket.. és lehetőséget ad arra. a fejlesztés elveit és lehetőségeit. eszköVányi Ágnes (szerk. kiadványokról. a tanítási folyamatba beépíthetőek. hogy fizikailag megragadjunk valamit. hogy „A játékon keresztül tanulni kényelmes és sokkal eredményesebb. tanulói. A szerzők olyan terápiás eljárásokkal. fejlesztő játékokat – a beszédfogyatékosság tüneteinek megfelelően mutatja be. amelyek csak a logopédiai terápia során alkalmazhatóak. A beszéd-rendellenességek tüneteinek megfelelően olyan játékokkal. mint merev tanulási helyzetbe vonni a gyermeket. amelyeket a pedagógusok maguk is alkalmazhatnak. A leírások rövid magyarázatokkal.” Kiemelik a játékban és a játékszerekben rejlő fejlesztési lehetőségek fontosságát. amelyek speciálisan a beszédfogyatékos gyermekek fejlesztésére alkalmasak. ismertetőkkel ellátottak. Az eszközöket – játékokat. érthető definíció után a terápia tartalmáról. A játék kiválasztásának és a fejlesztés hatékonyságának szempontjaira is ajánlásokat tesznek. kiképzett gyógypedagógus és pszichológus szakember végezheti el. tanulói. segédleteket. Educatio Kht. segédanyag fényképét is megtekinthetik. vidám dolog.

Módszertani intézményi útmutató (→ 1. rész Adaptációs mátrix zökkel ismerkedhetnek meg a többségi pedagógusok. az adatbankban. Dokumentációs útmutató. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók együttneveléséhez. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 240 . a 225–226. amelyeket a logopédusok nap mint nap használnak.2. Ehhez nyújt hasznos segítséget a kiadvány. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. A beszédfogyatékos gyermekek sikeres integrációja érdekében az ismertetett eszközök használatára szüksége lehet az integráló pedagógusnak is.

§-ához szerkesztett 2. oldal) A közoktatási intézmények3–1 ben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatokat a közoktatási törvény 40. E célból azok az adatok kezelhetők. Az útmutatóban egy fiktív szakértői vélemény és annak értelmezése is megtalálható (→ 1 3. a gyermekek integrációját elősegítő tanügyi dokumentumokat. Részletes leírás található a gyermekkel érkező orvosi. számú melléklet határozza meg. 29 241 . illetve az osztályban folyó differenciált együttnevelés megtervezése.. Budapest. A vizsgálat eredményeit a szakértői bizottság szakértői véleményben rögzíti. a logopédiai fejlesztő munkát kísérő adminisztrációt. Az Útmutatóban definíciókat. oldal)    A nevelési-oktatási intézmény tartja nyilván azokat az adatokat. A beszédfogyatékos gyermekeket az Országos Beszédvizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálja. leírásokat találhatunk a közoktatási dokumentumokról. Olvashatnak a komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatról és annak részeiről. a felhasználható terápiás lehetőségeket és az ehhez alkalmazható eszközöket. amelyeknek szere- Róth Márta – Ványi Ágnes: Útmutató beszédfogyatékos gyermekek. Ismertetik a logopédiai terápia során használatos dokumentációs rendszert: az egyéni fejlesztési tervet. A dokumentáció megismerése minden. amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 2007 . a forgalmi naplót és a nyilvántartási tasakot. a munkanaplót. gyermekvédelmi és egyéb dokumentumokról. (→ 1 5. megvalósítása. tanulók együttneveléséhez. amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. a gyermekkel foglalkozó pedagógus számára hasznos lehet. amelyek a beszédfogyatékos gyermeket kísérik: az orvosi-gyógypedagógiai-pszichológiai szakvéleményeket. Dokumentációs útmutató.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóból29 a többségi pedagógusok megismerhetik azokat a legfontosabb dokumentumokat. oldal). Ennek ismeretében lehetséges a pontos diagnózis. suliNova Kht. valamint olvashatunk azokról a módosításokról. a logopédiai kezelés megkezdése. differenciáldiagnózis felállítása. 1–1 A szerzők bemutatják a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó intézményi dokumentumokat. (→ 1 5–1.

A terápiás program a beszédterápiás munka számára tantervi funkciót lát el. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a befogadás sikerének méréséről. feladatokat. rész Adaptációs mátrix pelniük kell ezekben. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. fejlesztésével összefüggő dokumentumok bemutatása a lehetséges fejlesztési eljárások. terápiák bemutatásán keresztül történik. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. oldal)  A gyermek fejlődésével. ha sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésére vállalkozik az intézmény. (→ 20–27. Az Útmutató beszédfogyatékossági típusokra lebontva részletesen ismerteti a beszédfogyatékos gyermekek számára összeállított terápiás programokat. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. (→ 17–19. oldal)  Olvashatunk még az Útmutatóban a mentesítés és tanulásszervezés következményeiről. A logopédiai kezelés során megfogalmazott célokat. az adatbankban. műszereket is bemutatja. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. tanulók együttneveléséhez. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 225–226.2. terápiás tartalmakat. a vonatkozó törvényekről és rendeletekről. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint a beszédfogyatékossághoz kapcsolódó BNO-kódok felsorolását is megtalálhatjuk. táblázat) – Jó gyakorlatok: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. eszközöket. valamint kiadványunk bibliográfiájában 242 .és készségfejlesztő program.

1 életpálya-építési. ezért kívánatos a modulok és az Ajánlások együttes használata. hogy a beszédfogyatékos gyermekek együttnevelése során alkalmazhatóak legyenek. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. A modulokban nem szerepelnek olyan általános tudnivalók. kiegészítéseknek megfelelően a modulvázlatok kiegészítése is megtörtént (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció). és tették ezzel alkalmassá őket arra. megfelelő használatára a modulok végén találhatók javaslatok (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció). 243 . A kiválasztott modulokat (4 matematikai. amelyek megtanítása. illetve elhagyása mindenképpen szükséges a beszédfogyatékos gyermek integrált nevelésekor (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció). 20 szövegértési–szövegalkotási. ötletek. − Az eszközök. ajánlások: − A képességfejlesztés fókuszai (matematika moduladaptációk beszédfogyatékos gyermekeknek) − Sérülésspecifikus ajánlások (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció) − Ajánlások a célcsoportra. módosító eljárásokat. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. A modul céljának és a beszédfogyatékos gyermek fejlesztési céljainak megfelelően a következő területeken találhatóak kiegészítések. Olvasásuk közben olyan. eszközökre vonatkozóan (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció) − A feldolgozás menetében mind a tanári. a mindennapokban használható javaslatokat. ajánlásokat ismerhetnek meg.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások SNI-gyermek Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. amelyeket az Ajánlások tartalmaznak. feladatlapok módosítására. differenciálásra. módszerekre. adaptálására találhatóak jó tanácsok. 1 szociális) gyógypedagógus-logopédusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. mind a tanulói tevékenységek megszervezésére. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A beszédfogyatékos gyermekek együttnevelését segítő adaptált modulok konkrét. lebonyolítására. Itt olvashatóak azok a tartalmak is. munkaformákra. − A feldolgozás menetében található ajánlásoknak.

és 49. évfolyamra (33. táblázatban): − Szövegértés-szövegalkotás: 20 adaptált modul az 1–2. nagy egyéniségek témakör – Szülők és kicsinyeik az állatvilágban Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. 2 adaptált modul a 2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 244 . évfolyamra: Hősök. tanulók együttneveléséhez. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. évfolyamra (5. Dokumentációs útmutató (→ 1. példaképek. rész Adaptációs mátrix Beszédfogyatékos szempontú mintamodulok (a modulok részletes áttekintése a → 2. modul) − Szociális. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. évfolyamra: Én és a világ – Étkezzünk egészségesen! − Életpálya-építési kompetenciaterület: 1 adaptált modul az 1. az adatbankban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. évfolyam alapozó és beszédfejlesztô szakaszához − Matematika: 2 adaptált modul az 1. oldal) – Eszköztár (→ 1. modul). és 35. a 225–226. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.2. életviteli és környezeti kompetenciák: 1 adaptált modul az 1. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek.

az egészséges és az SNI-gyermekek kommunikációs készségének. békés légkör megteremtése. különös tekintettel az integrált nevelésre A program célja a másságot elfogadó környezet megteremtése. alkalmazkodóképességüknek. A program részleteiben is alkalmazható. • „JÁTÉKA játék-.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok óVoDÁBAN – A szakmai és szakszolgáltatók. akár egy-egy feladatot. technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. eszközök bemutatása. akár egyes fejezeteket kiemelve.és eszközgyűjtemény” – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez A program célja azoknak a részképességeknek a fejlesztése. óVoDÁBAN És IsKolÁBAN – Pedagógiai tárgyú • Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon A fejlesztés célja ezzel a gyakorlattal a nyugodt. részképességeinek. játékot. módszerek. amely mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesen használható. Olyan fejlesztő program. melyek könynyebbé teszik az alap-kultúrtechnikák sikeres elsajátítását. együttműködésüknek fejlesztése. speciális didaktikai eljárások. önállóságuknak. 245 SNI-gyermek . a problémát maga keresi és oldja meg. terápiás eljárások. hogy a gyermek saját irányítása alatt áll. a feszültségek és problémák feloldása úgy. – A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képességés készségfejlesztő program. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódók: SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában A nevelés során alkalmazott szemléltetés. a szükséges speciális módszerek. feladat.

A Lőrincz-féle fajátékrendszer a nevelő-oktató munkában és a habilitációs. a matematikai logika és a közösségfejlesztés területén a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében.2. rehabilitációs foglalkozásokon lehetőséget biztosít a részképességek. rész Adaptációs mátrix • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában. IsKolÁBAN – „Mucsi palánták” – „Palánta” fejlesztő-felzárkóztató-integrációs-képességkibontakoztató program Mucsiban 246 .

amúgy igen lényeges szegmensein kívül középpontba helyezi a közösségi élet szokásainak megalapozását. a munka jellegű tevékenységek és hagyományok ápolását (→ 3–38. öltözés-vetkőzés. Budapest. az ének-zenei készségek (→ 12–38. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. a szociabilitás és a szűkebb-tágabb környezet ismeretének kiművelése. az együttnevelés valamennyi szereplőjének (befogadó és integrált kisgyermekek. Kompetenciaterület Kiadvány típusa 247 . testedzés –. valamint az iskolába való átmenet segítését is. a vizuális percepció. a kommunikáció. WC-használat. tanulók együttneveléséhez. táblázat) 30 Szabó Borbála (szerk. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a kommunikáció. tanulók együttneveléséhez. A környezeti és egészségnevelési program a szokásos – testápolás. szobatisztaság. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásból30 az integráló pedagógus hasznos információkhoz jut a törvényi vonatkozásokon túl az Óvodai nevelés irányelveiről. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. Természetesen mindezt játéktevékenységbe ágyazottan. oldal és Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. gyógypedagógus és más segítő szakemberek) szerepéről. Óvodai nevelés. a beszéd. étkezés. szülők. 2006. suliNova Kht. valamint a korai fejlesztés fontosságáról (→ 5–12. A szerző részletesen kimunkált foglalkozási formákat és tartalmakat tár az olvasó elé a pszichomotoros és kognitív funkciók területeiről. Az Ajánlás tartalmazza az értelmileg akadályozott kisgyermekek sikeres integrációjának „receptgyűjteményét”. óvodapedagógusok. gyermekcentrikus szemlélettel teszi. Hangsúlyos a nagymozgások. Dokumentációs útmutató (→ 1. a testséma. oldal) . a matematikai. a finommotorika.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. Módszertani intézményi útmutató.  oldal). Kiemelt fejlesztési területek a kooperáció. Módszertani intézményi útmutató).

valamint kiadványunk bibliográfiájában 248 .2. halomozottan fogyatékos • korai fejlesztés és gondozás • kóros reflexek • oligofrénpedagógia. az adatbankban. rész Adaptációs mátrix – Jó gyakorlatok: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. oligofrénpedagógus • organikus idegrendszeri sérülés • pszichomotoros fejlesztés • pszichomotoros zavarok • sztereotip túlmozgások • tanulásban akadályozottság • társuló fogyatékosság – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár • anartria • autoagresszió • bazális stimuláció • beszédterápia • Dévény-féle speciális manuális technika • echolália • epilepsziával élô gyermekek nevelése • értelmi akadályozottság • értelmi fogyatékosság • fejlesztô felkészítés • genopátia • halmozott fogyatékosság.és készségfejlesztő program.

egyéni fejlesztési. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. mind a külföldi elméletek hangsúlyozzák a speciális nevelési szükségletű gyermekek integrációjának fontosságát. A szövegértés-szövegalkotás programcsomag Ajánlása31 a kimunkált elméleti alapokon túl gyakorlatorientált ismereteket is kínál. munkáját mindvégig segíti az utazó gyógypedagógus. (→ 38–40.  oldal) Részletes. de kellő realitásérzékkel mutatja be az értelmileg akadályozott gyermekek fejlődési és tanulási sajátosságait. valamint tanulásszervezési leírást. konkrét példákkal illusztrált módszertani. (→ 12–38.. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (9 adaptált modul az alapozás és a beszédfejlesztés szakaszaihoz) (→ 2. Szeretettel. 2006. a valódi olvasásig és írásig. de többnyire ilyenkor érzékszervi sérültekről és a tanulási.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Kompetenciaterület Értelmileg akadályozott gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Mind a hazai. Budapest. a testséma és percepció fejlesztésén át vezet az út a szóbeli szöveg megértéséig.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. oldal) Ezen a bizonyos úton Ön nem lesz egyedül. a fokozatosság elve mentén valósulhat meg. az első önálló verbális szövegalkotásokig. bölcsôdében és óvodában terjedt el. Többségi iskolákban történő együttnevelésük – a kevés vidéki példától eltekintve – napjainkban még nem jellemző. suliNova Kht. későbbi életkorban pedig tanulásban akadályozottak (régen kisegítő) iskoláiban tanultak. A nagy. Az értelmileg akadályozott (értelmi képességeikben középsúlyos fokban sérült) gyermekek integrációja kisgyermekkorban. oldal) A nyelvi kompetenciák kialakítása kis lépésekben. eszköztárjavaslatot nyújt át a szerző az integráló pedagógusnak. magatartászavarral küzdő vagy tanulásban akadályozott gyermekekről beszélnek. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. (→ 7–12.és finommozgások koordinációján. taunlók kompetencia alapú fejlesztéséhez. 31 SNI-gyermek 249 . táblázat) Szabó Borbála (szerk. Szövegértés-szövegalkotás.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. különös tekintettel a „Hatékony iskolát mindenkinek. avagy integrált nevelés a gyakorlatban” című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához32 – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.2. rész Adaptációs mátrix – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. az adatbankban. a 248. tanulók együttneveléséhez. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Dokumentációs útmutató (→ 1. 250 . valamint kiadványunk bibliográfiájában 32 A Gyermekek Háza jó képességű Down-szindrómás gyermekeket is fogad. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: a Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Eszköztár (→ 1.

életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Az Ajánlás33 jól használható segítsége Önnek az értelmileg akadályozott gyermek – nemcsak – matematikai kompetenciájának fejlesztése során. – rendszerezés. Az általános alapelveken. 33 SNI-gyermek 251 . a tankönyvek. – különbségek.és időbeli relációk alkalmazása. számítás. – szöveges feladatok. – mennyiségi következtetés.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. összehasonlítások. – mértékegységek. taneszközök alkalmazásához és a „reálisan optimista” kimeneti elvárásokhoz. suliNova Kht. kivonás). kombinatív gondolkodás. alapvetéseken. Budapest. formai tulajdonságairól. mérések. 2006. az egyéni fejlesztési tervek készítéséhez és értelmezéséhez. Matematika. Kajáry Ildikó – Ruttkai Leventéné (szerk. – tárgyak tulajdonságok szerinti csoportosítása. valószínűségi szemlélet. – induktív. metakogníció. gyakorlása.. – mennyiségfogalom kialakítása. becslés. oldal). – pénzhasználat. – mennyiségekkel végzett műveletek (többnyire csak összeadás. – mennyiségek felismerése. – térbeli és időbeli tájékozódás. – tárgyak mennyiségi. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. változások érzékelése. – alapvető tér. viszonyítások. formai tulajdonságainak megismerése. – számolás.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Kompetenciaterület Értelmileg akadályozott gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. számlálás. Természetesen az Ön eszköztárából nem hiányozhat a fejlesztési feladatok sora sem: – a szükséges alapkészségek kialakítása. deduktív következtetés (→ 8–9. mérés. jellemzőkön és szempontrendszereken túlmenően részletező és empirikus megközelítésű információkat kínál az integráló pedagógusnak a tanítási-tanulási folyamat irányításához. (→ Eszköztár) A matematikai kompetencia fejlesztésének kulcsterületei: – elemi tapasztalatok gyűjtése a tárgyak kiterjedéséről.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Módszertani intézményi útmutató.) és két adaptált modul a 2. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. évfolyamra (33. tanulók együttneveléséhez. rész Adaptációs mátrix Mindezek megvalósításában Ön nem lesz egyedül. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a 248.2. évfolyamra (49. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek.. munkáját segíti az utazó gyógypedagógus és ajánlott integrációs szakanyagaink. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 252 . az adatbankban. 35.)] (→ 2. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: a Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Dokumentációs útmutató (→ 1. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához [egy adaptált modul az 1.

életviteli és környezeti kompetenciaterület alkalmas a szocializációs képességek kiemelt fejlesztésére. a megismerő funkciók késleltetettsége. a kommunikáció.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. suliNova Kht. az önkiszolgálás. a mozgás. betegségek. mint a többségi gyermekeket. 2006. oldal) Ezen specialitások kezeléséhez és az integráltan nevelődő értelmileg akadályozott gyermek eredményes habilitációjához nagymértékben hozzájárul az Ajánlás34. valamint egy konkrét modul szakmai elemzése. a szociabilitás. a személyes vonásokra utal. Átfogó képet kap az olvasó az egyes képességfejlesztési területek kimeneti elvárásairól. feltételezve a szociális-kulturális közeg meglétét. a kognitív funkciók és az általános tájékozottság fejlesztésének metódusait. a mérés-értékelés specifikumairól mind alap-.. a beszéd fejlődésének sajátos útja. Budapest. a lassú tanulási tempó. A sajátos nevelési igény szükségletre. az alacsony fokú terhelhetőség. Az értelmileg akadályozott gyermekeket ugyanazok a (pozitív és negatív) társadalmi hatások érik. Jelentős adaptációs segítséget jelent az integráló pedagógus számára a programtervben megjelenő témakörök. színtereit. 34 SNI-gyermek 253 . oldal). maga az értelmi sérülés mértéke és az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok. Csákvári Judit (szerk. a személyiség gazdagítására. a figyelem ingadozása. Szociális. mind középfokon (→ 1–19. a toleráns magatartásra nevelésre és nem utolsósorban az eredményes társadalmi integráció feltételeinek megteremtésére. de azok megélése. A szociális. A kiadvány részletesen tárgyalja a felmerülő problémák megoldási lehetőségeit. az életvezetési technikák elsajátítására. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Az értelmileg akadályozott gyermek személyiségfejlődését jelentősen módosítja a kommunikáció. és 25. életviteli és környezeti kompetenciák.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Kompetenciaterület Értelmileg akadályozott gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. tanulásszervezési formáit és eszközeit. gyakoroltatására. (→ 7–8. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. problémára. feldolgozása és a rájuk adott válaszok speciálisak.

rész Adaptációs mátrix Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (két adaptált modul az 1. fontossága az egészséges életmód kialakításában) (→ 2. táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 254 .2. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. az adatbankban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. A mozgás szerepe. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 248. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Dokumentációs útmutató (→ 1. évfolyamra: Én és a világ – Étkezzünk egészségesen. Módszertani intézményi útmutató.

Módszertani intézményi útmutató.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. (→ –12. 35 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 255 . Akár családban marad. az Ön segítségével mindenképpen hasznát veszi a felkínált kompetenciafejlesztési lehetőségeknek. többek között az értelmi fogyatékosok napközi otthonáról. akár intézményi elhelyezésben él majd felnőttként az értelmileg akadályozott fiatal. (→ 12–1 3. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás35 ismerteti az értelmi fogyatékosság kóroki tényezőit. személyiség. 2006. suliNova Kht. életpálya-építés. fejlődési anomáliáit.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal) Az életpálya-építési kompetencia szempontjából legrelevánsabb témák. a szociális foglalkoztatójáról és egyéb célszervezetekről (→ 1 3–14. Budapest.és közösségfejlesztés. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. valamint – a szegregált és integrált nevelés adta lehetőségek felvázolásával – azok korrekciós lehetőségeit. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek.  oldal  és  Módszertani  intézményi  útmutató). − a tehetséggondozás. tanulók együttneveléséhez. − az „iskolapadon túli lehetőségek” alapos kimunkálás után kerültek az olvasó elé. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1.. − a szociabilitás. évfolyamra: Hősök. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) (→ 2. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (egy adaptált modul az 1. oldal) A kiadvány számos információt tartalmaz az önálló életvitelre még felnőttkorban sem képes fiatalok megsegítésének intézményi hátteréről. táblázat) Ari Pálma Katalin – Czibere Csilla (szerk. példaképek. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek.

rész Adaptációs mátrix – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 248. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 256 . az adatbankban.2.

a habilitáció-rehabilitáció megvalósítása − Módszertani segítségnyújtás. − Pedagógiai Program – inklúziós módosítási javaslatok − Tantervek. a gyermekcsoport. konzultációs lehetőségek − Speciális ellenőrzési-mérési-értékelési rendszerek felkínálása − Gyógypedagógiai metodikai és eszközrendszer frissítése − Az SNI-gyermekek reális pályaorientációjának és továbbtanulásának segítése − Továbbképzések.  oldal). Az inkluzív intézmény pedagógusainak segítséget jelent az óvodai nevelés és az iskolai oktatás sajátos alapelveinek. A befogadott gyermek/tanuló és pedagógusai azonban nem nélkülözhetik az EGYMI-k segítségét (→ 1 3–23. 2007 .. tréningek szervezése és tartása többségi pedagógusok részére − Vonatkozó szakirodalom-gyűjtemény gondozása − Szülői klub működtetése − Integráló intézmények felkutatása és regisztrálása Kajáry Ildikó – Ruttkai Leventéné: Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. Néhány. tanmenetek. szervezeti felépítéséről. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények céljáról. Komoly sikerkritérium a családok. útmutatók javaslatai − Kapcsolattartás a befogadó intézmény vezetésével és pedagógusaival − Utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése – egyéni fejlesztési terv készítése − Az SNI-tanuló egyéni fejlesztése. „klienseiről”.és szakmai szolgáltatásairól teljes körű képet kap az olvasó. a pedagógusközösség – befogadó és befogadott részről egyaránt – és az intézményfenntartó segítő attitűdje. lehetőségeiről és teendőiről. Budapest. együttnevelésük lehetőségeiről és az integráció valamennyi szereplőjének státuszáról. szolgáltatásairól. tanulók együttneveléséhez. a segítő és nehezítő tényezők. illetve az integráció szereplőinek ismerete. szak. 36 257 . suliNova Kht. Módszertani intézményi útmutató.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató36 információkat nyújt a sajátos nevelési igényű tanulók képzésének történetéről. a befogadó intézményeknek kínált szolgáltatásra kiemelten szeretnénk felhívni a figyelmet.

2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 258 . az adatbankban. Dokumentációs útmutató (→ 1. pedagógiai optimizmust és – nem utolsósorban – speciális tudásokat kíván a pedagógustól. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók együttneveléséhez. rész Adaptációs mátrix Az értelmileg akadályozott tanulók integrált nevelése többségi közoktatási intézményekben elhivatottságot. a 248. Tiszteletre méltó vállalásához kíván Önnek segítséget nyújtani ez a kiadvány. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1.

tankönyvek. − alak-háttér konstancia. Az ajánlott képességfejlesztő eszközök differenciált sora ad tájékoztatást a lehetőségekről. hogy az értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztéséhez nagyon sok és gyakori eszközhasználat szükséges. Ezek lehetnek a köznapi élet tárgyai. − komplex vizuális-akusztikus figyelem. 2008. − akusztikus ingerkeltés. − vizuális percepció.és kompetenciaterületeket: − auditív figyelem. 37 259 . Általában elmondható. játékok. Educatio Kht.): Sérülésspecifikus eszköztár értelmileg akadályozott gyermekek. A regiszter funkció és használat helye szerint rendszerez: tantermi berendezések. − hallási diszkrimináció. − szem-kéz koordináció. − ritmusérzék. audiovizuális és más technikai eszközök.. tanulók együttnevelését segítő eszközrendszer37 több mint ötven színes ábra segítségével – képes mellékletként – ad e témában átfogó képet az integráló pedagógusoknak. speciális taneszközök. − taktilis észlelés. − beszédhallás. szemléltetőeszközök. füzetek. − hangszín-differenciálás. tanulók együttneveléséhez. feladatgyűjtemények. illetve a használati módozatokról. képességfejlesztő szoftverek. forma-. − vizuomotoros koordináció. − szín-. taneszközök. készség.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az értelmileg akadályozott gyermekek. munkafüzetek. Ruttkay Leventéné – Kajáry Ildikó (szerk. − auditív észlelés. − szemmozgás. számítástechnikai eszközök. térészlelés. Budapest. Tájékoztat a sajátos nevelési igényű gyermek eszközhasználatának és játéktevékenységének sajátosságairól. kiemelten az alábbi fejlesztendő képesség-.

íz-. egyeztetések. táblázat) – Eszköztár (→ 1. − ok-okozati kapcsolatok. hallás-. tanulók együttneveléséhez. − szám. rész Adaptációs mátrix − testséma. − analízis-szintézis. lateralitás. színes ábrái. a 248. fejlesztő eszközök képei. − megfigyelőképesség. − fogalmi gondolkodás. Az alapkészségek fejlesztésén túl számos speciális eszköz segíti a gyermek és pedagógus közös munkáját az egyes kompetenciaterületek. Képsorozatok. − szín-. − látás-. valamint kiadványunk bibliográfiájában 260 . formakiterjedés. − rész–egész viszony. az adatbankban. Módszertani intézményi útmutató. − téri orientáció. később „tantárgyak” művelésében. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint részletes használati tanácsok és szakszótár teszi teljessé a sérülésspecifikus eszközkatalógust.2.és mennyiségfogalom kialakítása. szagérzékelés komplex finomítása. Dokumentációs útmutató (→ 1. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. − időrelációban való tájékozódás. − reprodukciós képesség. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.

egyéni tanulói órarend és terápia. SzMSz. órarend. 2007 . többször módosított törvény a szakképzésről). A gyűjtemény kiterjed az értelmileg akadályozott gyermek teljes tanulói életútjára. bizonyítvány. partneri elégedettség mérése). gondozási. − a befogadó intézmény és a módszertani intézmény közötti dokumentumok (intézmények közötti megállapodás. nevelési. Dokumentációs útmutató. − az SNI-gyermekkel az intézménybe érkező dokumentumok (szülői dokumentumok. pedagógiai vélemény. adatkezelési szabályzat. suliNova Kht. Budapest.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató38 teljessége és dokumentummintái nélkülözhetetlen gyakorlati segítséget nyújtanak az integráló pedagógusok számára. a pszichológiai-pedagógiai státusz dokumentumai). egyéni fejlesztési terv. Mellékleteként jelennek meg: − Szülői nyilatkozat a gyermek adatairól − Anamnézis − Orvosi javaslat − Gyógyszerszedés rendje − Szakvélemény Kajáry Ildikó – Ruttkai Leventéné: Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. évi LXXVI.. etikai kódex. felmentés. és intézményi nevelésének minden területéhez szervesen illeszkedik. munkaköri leírások. Irányelvek. jegyzőkönyvek. továbbképzések dokumentációja. Kerettanterv. évi LXXIX. szakmai munkaterv. helyi tanterv. tanulók együttneveléséhez. pedagógiai program. házirend. szakértői bizottsági felülvizsgálatot kérő lap. feljegyzések. a tanulói mérés-értékelés dokumentumai. a teljes inklúziós dokumentációs rendszert tartalmazza: − jogszabályok (1993. 1993. Nat. egészségügyi dokumentációk. 38 261 . oktatási intézményektől származó dokumentumok. törvény a közoktatásról és módosításai. napló. − befogadó intézményi dokumentumok (alapító okirat. értekezletek szakmai jegyzőkönyvei). tanúsítvány. tantárgyfelosztás. értesítő.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a 248. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. tanulók együttneveléséhez. az adatbankban. Módszertani intézményi útmutató. Dokumentációs útmutató (→ 1. rész Adaptációs mátrix − Tanulócsoport felkészítése az új osztálytárs fogadására (osztályfőnöki óra tervezete) − Az értelmileg akadályozott tanulók teljesítményének mérése és értékelése Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 262 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.2.

eszközökre vonatkozóan. ajánlások: – a képességfejlesztés fókuszai. a mindennapokban használható javaslatokat. A modulok céljának és az értelmileg akadályozott gyermek fejlesztési céljainak megfelelően a következő területeken találhatóak kiegészítések. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. táblázat) • Szövegértés-szövegalkotás: 5 adaptált modul az alapozó szakaszhoz és 4 adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszhoz • Matematika: egy adaptált modul az 1. adaptálására vonatkozóan. mind a tanulói tevékenységek megszervezésére. – a feldolgozás menete mind a tanári. és ezzel tették alkalmassá az együttnevelés során történő alkalmazásra. differenciálásra. – sérülésspecifikus ajánlások. amelyek az Ajánlásokban találhatók meg. A modulokban nem szerepelnek azok az általános tudnivalók. – ajánlások a célcsoportra. A kiválasztott modulokat értelmileg akadályozott gyermekeket tanító gyógypedagógusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. élménypedagógiai elemekkel gazdagított foglalkozási modulokat ismerhetnek meg.) 263 . Olyan. Ezért javasolt a támogató rendszerben feltüntetett Ajánlások és a modulok együttes használata. munkaformákra. módosító eljárásokat. lebonyolítására. évfolyamra (49. továbbá itt olvashatóak azok a tartalmak is. évfolyamra (33.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés Az értelmileg akadályozott gyermekek együttnevelését segítő kompetencia alapú modulok konkrét. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. amelyek megtanítása.) és két adaptált modul a 2. módszerekre. illetve elhagyása mindenképpen szükséges az értelmileg akadályozott gyermek integrált nevelésekor. és 35. táblázat) – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2.

nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. az adatbankban. táblázat) Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. rész Adaptációs mátrix – – – – • Szociális. táblázat) Eszköztár (→ 1. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 264 . példaképek. évfolyamra (Én és a világ – Étkezzünk egészségesen és A mozgás szerepe. Módszertani intézményi útmutató.2. tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. a 248. fontossága az egészséges életmód kialakításában) • Életpálya-építés: egy adaptált modul az 1. oldalon Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. évfolyamra (Hősök.

a tanulók tevékenységére épülő módszerek. KAtICA DIFFErENCIÁlt KÉPEssÉG. preventív gyógytorna. Freinet-. a kooperatív. az aktivitás élményének szükségességét. HRG. Egy-egy témakört több szinten. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. szenzoros-integrációs terápia. avagy integrált nevelés a gyakorlatban címmel. tananyag-kiválasztás és -feldolgozás. Montessori-. Mindazoknak az óvodáknak ajánljuk. ahol a pedagógusok elfogadó környezetet tudnak teremteni. Ayres-terápia. amelyet teljes tantestületeknek és társult pedagógusközösségeknek ajánl. a drámapedagógia folyamatos alkalmazása és az egész személyiségre figyelő szöveges értékelés által biztosítani tudja minden tanulója számára a hatékony.És KÉszsÉGFEJlEsztő ProGrAM. Sindelar-program. Frostig-terápia. A program 2004-ben új képzést akkreditáltatott Hatékony iskolát mindenkinek. és az egyéni speciális fejlesztést legalább egy utazó gyógypedagógus biztosítja. témakörökben gondolkodik. folyamatos napirendi struktúrát igényel. Fontosnak tartják a gyermeki szabadságot. Sikeresen alkalmazott speciális terápiák segítik az SNI-kisgyermekek fejlődését: logopédia. komplexitásra törekszik.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok A GyErMEKEK HÁzA INtEGrÁCIós GyAKorlAtA39 Az 1993–94-es tanév óta a Gyermekek Háza a megfelelő differenciált tanulásszervezés. biztosítva az individualizált nevelést. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához SNI-gyermek 265 . diszlexia-diszkalkulia prevenció. KülÖNÖs tEKINtEttEl Az INtEGrÁlt NEVElÉsrE Nevelési programjuk önálló. differenciáltan dolgoznak fel. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segíti a munkatankönyv jellegű Gyermekek Háza tankönyvcsalád. inkluzív tanulási környezetet. 39 Teljes néven: A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata.

közvetlen tapasztalatszerzés útján. fiatalok és felnőttek esetében lényegesen több felnőtti segítséggel – komoly értékeket képvisel. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. HÉtszÍNEs ÖNFEJlEsztő ProGrAM A Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Marcali) által kidolgozott pedagógiai és technikai innovációsor. hanem humán szolgáltató rendszer. hanem „ezerszínű kincsestárukban” szerepel a gyermekek által lektorált Hétszínes program. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. évfolyamos diákjai külvilágról szerzett ismereteit széles körben. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. amelyre alapozhat a Hétszínes Centrum. az adatbankban. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.2. Értelmileg akadályozott gyermekek. Mindezeket integrálja magában saját fejlesztésű „Iskolamester” szoftverük. . Értékdoboz – Zsolnai József útmutatásai alapján –. Képességfejlesztő Doboz. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Módszertani Intézmény és Diákotthon 7 és 8. kevés felnőtti megsegítéssel igyekszik pótoltatni e programmal. valamint a mögötte felhalmozott tudás jelenti azt a szellemi biztonságot. Nem hét. a 248. Módszertani intézményi útmutató. rész Adaptációs mátrix ÖNÁllósÁG. Alapelve: önállóság és önkéntesség a döntéshozataltól a program zárásáig. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 266 . FElKÉszülÉs Az ÖNÁlló ÉlEtVItElrE – lAKóottHoN ProGram A Budapesti Mozgásjavító Általános Iskola. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Nem önálló intézmény. a Kultúradoboz.

A gyengénlátók iskolái módszertani központokat működtetve vesznek részt az óvodapedagógusok tiflopedagógiai szempontú továbbképzésében. ha a látássérült gyermeket fogadó óvodapedagógusok elsajátítják a látássérültek pedagógiájának alapismereteit. a megvalósítás során elvégezni a szükséges korrekciókat. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A megfelelő differenciálás csak akkor lehet sikeres.): Ajánlások látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. hiszen célszerű naponta biztosítani a megfelelő eszközöket. újragondolni. a sajátos igényeikhez adaptálni a módszereket. ha megteremtjük számukra a szükséges biztonságos körülményeket és célspecifikus játékeszközöket. folyamatosan csökkenteni a balesetveszélyt. segíteni a beilleszkedést a tapasztalatokat pedig felhasználni a következő napok munkájában.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. szakmai kihívás. sérülésspecifikus – a gyermek egyéni igényeit figyelembe vevő és ahhoz igazodó – adaptációval jól használhatók a többségi óvodába befogadott súlyosan látássérült gyermekek esetén is. oldal). Óvodai nevelés. A látássérült gyermekek minden tevékenységet együtt végezhetnek társaikkal. A gyengénlátó és az aliglátó gyermekek együttnevelése folyamatos figyelmet igényel a napi felkészülés során és a csoportban végzett munkában egyaránt. mozgásos vagy egyéb károsodást nem von törvényszerűen maga után (→  5–7. Mindez nem kevés. A programban részletesen kidolgozott fejlesztési tervek és tématervek megfelelő. utazótanárai közvetlen segítséget is nyújtanak. 40 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 267 . oldal)! − A gyengénlátás – a vaksággal és →  aliglátással ellentétben – részleges érzékszervi fogyatékosság.. Budapest. A látássérülés gyanújeleit tartalmazó szempontsorra érdemes odafigyelni (→ 7–8. suliNova Kht. 2006. A befogadó óvodapedagógus igazi kreatív alkotómunka elé néz. amely semmiféle értelmi.  Hegyiné Honyek Katalin (szerk. de megvalósítható feladat. Az Ajánlásnak40 az együttnevelés sikere szempontjából kiemelten fontos részei: − A → látássérülésről szakvéleményből és a szülőktől kapott információk alapján tájékozódhat az óvónő.

a látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus iránymutatásával: látásnevelés. Módszertani intézményi útmutató. szenzoros integrációs terápia. zeneterápia. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. tájékozódásfejlesztés. „táncház” foglalkozások (kiscsoportban). táblázat) – Inklúziós fogalomtár • adaptáció (látási) • adaptált környezet • akkomodáció • akuszto-taktilis módszer • alak-háttér észlelés • aliglátás • éleslátás közelre. logopédia. manuális technikák elsajátítása. vízhez szoktatás. oldal) − Óvodában az alábbi többletszolgáltatások javasolhatók egyénre szabott fejlesztési terv alapján. oldal) − Az önkiszolgálás fejlesztése is egyéni segítést igényel. (→ 9–10. Dokumentációs útmutató (→ 1. A gyengénlátó és az aliglátó gyermek fejlesztése szakmaközi együttműködéssel. oldal)  − A → látásnevelés a maradék látás kihasználásának képességére irányuló fejlesztés. differenciált bánásmód középpontba helyezése. (→ 1 3–22. a beilleszkedés segítésének lehetőségeit és az akadálymentesítés szempontjait. az óvodapedagógiai és a gyógypedagógiai szaktudást ötvözve történik. ~ távolra • érzékszervi fogyatékosság • fényérzékelők • gyengénlátó • hangárnyék • hangos könyv • haptikus észlelés • képernyőnagyító programok • képernyőolvasó programok 268 . táblázat) – Eszköztár (→ 1. (→ 10–1 1. mozgás-. gyógytorna. (→ 12. (→ 1 1–12. Ez a rész alkotja az ajánlás gerincét.2. oldal)  − Beszoktatás idején kulcsfontosságú feladat a tárgyi környezet megismertetésének és a társakkal való találkozásnak a megkönnyítése. oldal) − A sikeres integráció kulcsszereplője az óvodapedagógus. az óvónő munkáját segítő javaslatokat tartalmaz. Az Ajánlás minden egyes fejlesztési területhez speciális szempontok alapján összeállított. Az Ajánlás részletezi a látássérült gyermek érkezése előtti felkészülés feladatait. tanulók együttneveléséhez. gyógypedagógiai lovagoltatás. rész Adaptációs mátrix − Az együttnevelés alapelve az egyénre szóló. a fejlesztőpedagógiai.

nagyító • mozgástréner látássérült személyek számára • nagyító • nagytárgylátó • okulomotoros funkciók • olvasótelevízió • optikai segédeszközök • pedagógiai látásvizsgálat • pontírás • progrediáló szembetegség • súlyos fokban látássérült • szemüveg • színlátás • távcsőszemüveg • térlátás • tiflopedagógia. ~ szakos terapeuta • letapogató olvasás • lupe l. ~ szakos tanár.Gyengénlátó gyermek • kontrasztérzékenység • közvetlen szemléltetés • látási funkciók • látásnevelés • látássérülés • látássérültek pedagógiája. tiflopedagógus • tiflotechnika • ujjolvasók • vak • verbalizmus • veszélyeztetett látás • vízus – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 269 .

Szövegértés-szövegalkotás. oldal) − Íráshasználat és az írásbeli szövegalkotás tanítása – késleltetett írástanítás. A pedagógus tájékozódását segítő Ajánlás41 súlypontjai: − A sajátos nevelési igény azonosításához szükséges gyógypedagógiai szempontú fogalmak magyarázata az okok részletezésével és a pedagógiai konzekvenciák levonásával (→ 7–1 5.. oldal) − A cél: rendezett. hanem eszköz minden más ismeret és tantárgy megtanulásához. a látás-mozgás koordináció. Horváthné Mészáros Márta (szerk. Az alap-kultúrtechnikák elsajátításának és művelésének nehézségeit kompenzáló praktikus fogások. (→ 20–21. hanganyagok és a számítógép létjogosultsága a látássérültek oktatásában. technikák. a saját tapasztalatokon és érzékleteken kialakuló ismeretszerző tevékenység. a tanuló és mások számára olvasható íráskép. 2006. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. az olvasástanítási módszer. oldal)  Dr. Budapest. 41 270 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . szóbeli szövegalkotás tanításának kulcskérdései: az olvasókönyv kiválasztása. oldal)  − A szövegértés. ugyanakkor a látássérülésből eredő szinte valamennyi hátrány terheli. az írástanulás nehézségei. majd eszközszintű használata minden más terület sikerességét alapvetően befolyásolja. oldal) − A szövegértést fejlesztő pedagógiai módszerek. a betűtanításra szánt kellő idő. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az olvasás és az írás. tollbamondás és diktálás tanítása (→ 21–22.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. hatással van a kulturális szükségletek kielégítésére. A vizuális jellegű megismerőtevékenység sérült területei miatt e kompetenciaterületen is tapasztalható akadályozottság – sérül a vizuális differenciálóképesség. gondolatok (→ 23–24. feltételei (→ 19–20. a szótagolás fontossága. az anyanyelvi képességek kialakítása. az olvasástechnikai készség fejlesztése (→ 17– 18. suliNova Kht. végső soron az egyén egész életére. oldal) − A képességfejlesztési és oktatási többletfeladatok a középfokban (→ 22–23.  oldal) − Témakörök – általános jellegű ajánlások.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. A másolás. a grafomotoros képességek. Mint a művelődés még ma is egyik legfontosabb eszköze. Az olvasás és az írás megtanulása nem cél.

Módszertani intézményi útmutató. amely a helyes önértékelés és önbecsülés alapja (→ 32–33. oldal) Az értékelés kulcsszava lehet az „önmagához mért erőfeszítés”. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldal). Dokumentációs útmutató (→ 1. oldal) − A pedagógustól és a tanulócsoporttól elvárható magatartásformák (→ 28–29. oldal) − A tanulási folyamat keretében alkalmazott módszerek (→ 2–28. adaptált és speciális tanulói segédletek alkalmazása (→ 30–32. ugyanakkor a reális értékelés. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 271 . táblázat) – Eszköztár (→ 1. a többletenergia elismerése. táblázat) – Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az adatbankban. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület (14 adaptált modul az alapozó szakaszra és 1 adaptált modul beszédfejlesztés szakaszra) (részletesen → 2. oldal)  − Akadálymentesítés és az információhoz jutás megkönnyítésének apró fogásai tanári demonstrációs eszközök esetén. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek.Gyengénlátó gyermek − Tanulásszervezési formák alkalmazása – elsődleges szempont a láthatóság feltételeinek megteremtése (→ 24–2. a 268–269.

hogy a gyengénlátás az egész életvezetésre kiható tényező. Ez a törekvés tanulásszervezési alapelvként is megfogalmazódik. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.  oldal) A látássérülés pedagógiai következménye befolyásolja a tanuló elhelyezését a tanteremben. amely figyelembe veszi az objektív teljesítményt. tekintve. de semmit helyette”. Ezt támogatja a differenciált és reális követelménytámasztáson alapuló..Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. (→ 9–12. − geometriai rajzolásokhoz a vonalzó. a vizuális emlékezet és képzelet. 30. szükségessé teszi az akadálymentesítést és a láthatóság biztosítását. (→ 1 3–17. a kommunikációs készség. fiatalt. suliNova Kht. − mérések végrehajtásánál megengedhető nagyobb eltérés. vizuális figyelem. Budapest. fejezetben fontos alapelveket emel ki a szerző. kisebb pontatlanságokat meg kell engedni. a fejlődésben bejárt utat és a befektetett energiát is. 42 272 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . (→ 17–18. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás42 mottója lehet: „tegyenek meg mindent érte. memória.. oldal) A gyengénlátó és aliglátó tanulónak többletidőre van szüksége feladatainak elvégzéséhez: − meg kell elégedni az alacsonyabb elemszámú rendszerekkel való feladatvégzéssel. (→ 7–9. a tanulót a kompenzáló technikák megtanulásával lehet az önálló ismeretszerzés irányába fejleszteni. Az Ajánlás szemészeti és pedagógiai megközelítésű leírása elegendő alapot szolgáltat a befogadó pedagógusnak a sajátos nevelési igény azonosításához. 2006. alaklátás. sorrendiség. oldal) A matematika oktatása során sokféle képesség fejlesztésére van lehetőség: megfigyelőképesség. A befogadó pedagógus és tanulóközösség a látássérült tanuló sajátos nevelési igényére mindig tekintettel van – nem túlkímélő és nem kíméletlen következetességgel –. oldal)  Az Eredményes tanulásszervezési formák c.): Ajánlások gyengénlátó gyermekek. és értelmezi a szakorvosi leletek jelzéseit. a sablon és a körző használata segítséggel történhet. Matematika. Leírja a gyengénlátást okozó leggyakoribb szembetegségeket. úgymint a kompenzációs technikák tanítására törekvés. a látássérült tanulónak nyújtott optimális egyéni tanári megsegítés vagy önállóságra neveCseh Eleonóra (szerk. az önállóság kiteljesedése felé vezeti a látássérült gyermeket. igazságos értékelés.

az iskolai élet minden helyszínére és percére vonatkozik. mint a többiek. Módszertani intézményi útmutató. A közösség tapintatosan irányított önszabályozó szerepét meghagyó szélsőségmentes. sík.és számkártyák. oldal)  Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. Dienes-készlet. táblázat) – Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. térképek. oldal) A szerző ötleteket kínál páros és csoportos munkaformák szervezésére. a 268–269.  oldal) A befogadó pedagógus számára olyan elvárásokat fogalmaz meg az Ajánlás. kalkulátor.és térmértani modellező. táblázatok.  oldal) A kiadvány a matematika taneszközeihez – mérőeszközök. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. koordináta-rendszer – adaptációs javaslatokat sorakoztat fel. jó légkörben a látássérült tanuló. tanulók együttneveléséhez. (→ 25– 28. amelyek túlmutatnak a kompetenciaterületen: a befogadó szemlélet az iskola minden programjára. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. adni is képes. nemcsak kapni.Gyengénlátó gyermek lés a megfelelően megválasztott tanulásszervezési formával. A szokásos módszerek alkalmazása során a látássérült lassabb haladására és segítésigényére folyamatosan figyelemmel kell lennie a pedagógusnak. kapjon lehetőséget. valamint kiadványunk bibliográfiájában 273 . gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. (→ 19– 20. oldal) A programcsomag sokféle játékot használ. színes rúd. (→ 22–24. A verbalitást igénylő játékok nem okoznak gondot. (→ 18–19. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. jel. testés síkidomkészlet. egyéni szerkesztési eszközök. hogy megmutathassa. de az eszközigényesek esetében a gyengénlátó tanulók számára az eszközök és szabályok adaptálására rendszerint szükség van. zsebszámológép. ugyanúgy. (→ 20–22.

a gyermeket egyenrangú partnernek kell tekinteni! (→ 9–17. előítéletek nélküli tudomásulvétele nem elegendő. Budapest. A szerző a látássérülésből és következményeiből általánosan érvényes megállapításokra nem vállalkozik. suliNova Kht. 2006. úgynevezett aliglátó tanuló pedig rendszeres és szakirányú segítség nélkül nem képes a többségi iskola követelményeinek megfelelni. (→ 18–19.. A leírt helyzetek és viszonylatok a mindennapi iskolai életre jellemzőek. egyszerű. Mégis mind az együttnevelés. amely a reális énkép kialakulását is elősegíti. a látássérülés hatásait. valamint az iskolai nevelés soktényezős és -változós rendszerében azokat a pszichológiai és nevelési szempontból a tanuló szociális közérzetét meghatározó elemeket és hatásokat. Fontos a kompenzálás képességének fejlesztése.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. teljesítésük fáradságot sem jelent. az átlagos gyengénlátó segítség nélkül nem tud a többségi iskolában boldogulni. (→ 7–9.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. A másság elfogadása. az alacsony → vízusú. mind a gyógypedagógiai nevelés tapasztalatai alapján összegyűjtötte és leírta a személyiség fejlődése. Szociális. a nevelési hatásokra bekövetkező lehetséges változásokat elemzi az iskolai élet szereplői közötti kölcsönhatások tükrében. folyamatában értelmezhető egy nevelési. oldal) − Alapkövetelmény az integrációra történő jó felkészítés. viselkedési szituáció. könnyen azonosíthatóak: a pedagógusoknak szóló javaslatai praktikusak. hiszen mindig csak az egyedi esetet vizsgálva. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. A tematikus áttekintés segíti a feldolgozást: − A gyengénlátás határértékei között levőket a jellemzés érdekében három csoportra osztja: a gyengénlátás felső határán levők alig térnek el az ép látású tanulótól. oldal) Paraszkay Sára (szerk. a környezet megélése és hatásai. oldal) − A sajátos nevelési igény alapján kinek-kinek a saját képességprofilja szerint lehet kijelölni életkoronként a fejlesztésre szoruló területeket. amelyeket a befogadó iskola pedagógusainak szem előtt kell tartaniuk az együttnevelés során. életviteli és környezeti kompetenciák. 43 274 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . konfliktushelyzet vagy magatartási tendencia. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás43 a gyengénlátó tanulók fejlődését.

 táblázat) – Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. (→ 27–29. oldal) − Pedagógiai módszertanilag a differenciálás. a szabadidő hasznos eltöltése. életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. mások pedig szükségessé válhatnak. oldal) − Az egyetlen biztos mérce: a mindenkori optimális terhelés fenntartása. tanulók együttneveléséhez. (→ 20. táblázat) – Eszköztár (→ 1. írást és olvasást igénylő tevékenység. a követelmények. oldal) − A gyengénlátó gyermek számára nem a tanulásszervezési formák. az aktív részvétel és a motiváltság fenntartása elengedhetetlen. (→ 21– 23. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani intézményi útmutató. a tanuló képességei és igényei folyamatosan változhatnak. a megfelelő életrend kialakítása. a többoldalú érzékszervi megerősítés. az adatbankban. annál több hátrányt okoz a látássérülés. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Dokumentációs útmutató (→ 1. (→ 29–31. ennek megfelelően egyes eszközök később szükségtelenné. a pontos vizuális megkülönböztetést. évfolyamra (Én és a világ: Étkezzünk egészségesen. oldal) − A látóképesség.Gyengénlátó gyermek − A programtantervben felsorolt témák között a gyengénlátás szempontjából kiemelten fontos témakörök: az egészség és egészséges életmód. valamint kiadványunk bibliográfiájában 275 . (→ 21. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Minél több a látást. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 268–269. Mozogni jó!) (→ 2. hanem az azokban alkalmazott tevékenységek jelentik a nehézséget. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – Szociális. táblázat) – Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek.

A legtöbb → gyengénlátó tanuló képes lépést tartani ép látású társaival a nyelvtanulás során. Az ajánlás súlypontjai a következők: − A látássérülés következményeként az olvasáshoz. drámajátékra. Nagyon fontos. a felmerülő szakmai kérdések esetén és a segédeszközök kiválasztásánál mindig forduljon gyógypedagógushoz. nehézséget. kreativitást. A számítógép nagy segítséget nyújthat. hogy a látó társadalom milyen nehezen azonosítja a gyengénlátás okozta problémát. a szövegben történő gyorsabb tájékozódásban. A szöveg elrendezése. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás44 szerzője nyelvtanár. (→ 9–10. Példákkal érzékelteti. rugalmasságot igényel. amelyek nem alkalmazhatók látássérült tanulók esetében. rajzokra. számos feladat képekre.. A tanár számára a látássérült tanuló nyelvoktatása többletmunkát. Rendkívül fontosnak tartja az idegen nyelvek tanulása iránti érdeklődés felkeltését már kisiskolás korban. suliNova Kht. Idegen nyelv. (→ 1 1–18. címek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. azaz a vizuális kultúrára épül. a bekezdések.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. oszlopok egymástól való világos elkülönülése segít a gyengénlátó tanulónak a papíron. pluszfeladatokat jelent. az íráshoz hasonlóan a saját kézírás olvasása is nehézséggel jár. 44 276 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . oldal) − A programcsomagok minden érzékszervet bekapcsolnak a nyelvtanításba. a szülő és az utazótanár között. 2006. Alsóbb évfolyamokon különösen fontos a szoros és rendszeres kapcsolattartás a pedagógus. Budapest. de ugyanakkor sok örömet és sikerélményt is okozhat. aki maga is látássérült. hogy a sikeres együttműködés érdekében tájékozódjon a gyermek látássérülésének mértékéről. Vannak olyan feladatok. tagolása. oldal) − A nyelvtanulás közben a különböző képességek fejlesztése kapcsán számos ötletet kap a befogadó pedagógus a látássérült tanulók bevonására. egészen részletekbe menő apHoffmann Rita (szerk. A második idegen nyelv tanítása történhet az első idegen nyelvhez kapcsolódó ajánlások alapján.  oldal) − A nyelvi fejlesztés három szintjének nyelvi fejlesztési céljait szolgáló képességfejlesztési gyakorlatokat mély empátiával. (→ 1 1. de a feladatok nagy része adaptálható.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.

 oldal) − Az értékelés alapelvei azonosak a látókéval. Rendkívüli fontosságú ez a fejezet! (→ 18–29. Módszertani intézményi útmutató. (→ 29. hogy a lap ne legyen zsúfolt. (→ 31–33.  oldal)  − A feladatlapok készítésénél tartsuk szem előtt. valamint kiadványunk bibliográfiájában 277 . a 268–269. táblázat) – Eszköztár (→ 1. félkövér betűkkel nyomtatott feladatlapra van szüksége! Egy oldalra kevés feladatot tegyünk. táblázat) – Útmutató gyengénlátó. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Gyengénlátó gyermek rólékossággal gondolja át. az egyéni különbségeket figyelembe vevő értékelés megfelel a látássérült tanulók igényeinek. amelyeket világosan válasszunk el egymástól! Nagyon fontos. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az adatbankban. és maximálisan figyelembe véve a látássérült sajátos nevelési igényét tűzdeli meg a szerző praktikus javaslatokkal. hogy a gyengénlátó tanulónak legalább 14-16 pontos. tanulók együttneveléséhez. oldal) − Az idegen nyelvi programcsomagok nagy hangsúlyt fektetnek a kooperatív tanulási formákra. Dokumentációs útmutató (→ 1.és csoportmunkára. aliglátó gyermekek. a pár. (→ 33–34. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó. aliglátó gyermekek.

az uszodában. intelligenciája. személyiségét. Az igazi boldogság az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésében az lesz. de a látássérült tanuló fejlődése egyre több pedagógiai sikert és örömöt szerez a tanár számára is. Az iskolába kerülő gyengénlátó tanuló fejlődésének sok területén küzd lemaradásokkal. alkalmazkodóképességét. A pedagógusnak minél több információval kell rendelkeznie az SNI-tanulóról – szembetegsége. a változatosság. a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot. s a javaslatok nyomán gazdagítsa pedagógiai módszertani kultúráját. megbecsült gyógymasszőrként dolgozik. Budapest. a szociális kompetenciák és a látássérüléssel kapCzibere Csilla – Hódi Marianna (szerk. ahol elégedett. suliNova Kht. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Különösen fontos a szembetegséggel járó veszélyeztetettség ismerete. 2006. Mindvégig szem előtt kell tartani. személyiségvonásai stb. 45 278 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . a kiszámíthatóság. a sérült tanuló és az Ön közös munkája első megközelítésre talán nehéznek tűnik. két. Az osztály. és nevelési elveik megismerése is hasznos lehet a pedagógiai munka szempontjából. a befogadó pedagógus munkáját segíti. a hatékony kommunikáció. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A látássérülés a szem. színérzékelés. Segítségére lesz abban.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. ám a szülőtől is sok praktikus ismeretet szerezhetünk..Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. hogy jobban megértse a látássérülés miatt sajátos nevelési igényű tanulót és szüleit. (→ 7–12. A látásteljesítményről tájékoztat a szakvélemény. látóképességének mértéke. oldal)  A látássérülés következtében a stratégiaalkotás. a differenciálással biztosítható siker. → térlátás. amikor látássérült tanítványa meghívja a diplomaosztó ünnepségére vagy szembetalálkozik vele pl. a gondolkodási képességek. Az Ajánlás45 a gyengénlátó és a látásmaradványukat praktikusan használó látó-halló módon tanuló aliglátó gyermekek együttnevelését. életpálya-építés. hogy a látássérült tanuló a látást igénylő feladatvégzés során mindig teljesítőképessége felső határa közelében dolgozik – ennek hatékonyságát fokozza a motiváció.vagy egyszeműség. amely megváltoztatja a tanuló megismerőtevékenységét.

módszertani ajánlások figyelembevétele javasolt a látássérült tanuló eredményes részvétele érdekében. hogy a gyengénlátó tanuló részt vegyen az osztály munkájában. Módszertani intézményi útmutató. oldal) A modulokban megjelenő tanulási módszerek mindegyike alkalmas arra. táblázat) – Ajánlások gyengénlátó. évfolyamra (Hősök. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldal) A programtervek egyes témaköreivel kapcsolatos kiegészítések. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. (→ 28–29. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) és egy adaptált modul a 2. (→ 33–37. példaképek. oldal) Az egyéni segítés és a feltételek biztosítása szükséges ahhoz. hogy a látássérült tanuló sikeresen oldja meg feladatait bármely tanulásszervezési forma választása esetén. képességterületének fejlesztése átível az alapfoktól a középfok végéig.  oldal) Egyénre szabott. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – életpálya-építés: egy adaptált modul az 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 279 . (→ 2–20. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. A kiadvány az egyes részterületekhez sérülésspecifikus fejlesztési javaslatokat és eljárásokat. hogy jelenjenek.  oldal) A sajátos nevelési igény meghatározó a tanári szemléltetőeszközök megválasztásában is. Jancsi!”) (→ 2. engedmények a tanuló értékelése során is meg kell.Gyengénlátó gyermek csolatos kompetenciák. (→ 20–28. a 268–269. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Útmutató gyengénlátó. az adatbankban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. habilitációs és rehabilitációs szempontokat sorakoztat fel. sérülés indokolta módosítások. (→ 37–38. Differenciált követelménytámasztás javasolt az irreális (metakommunikációs képesség) vagy veszélyeztető területeken. aliglátó gyermekek. tanulók együttneveléséhez. aliglátó gyermekek. Egyes területek témaköreihez speciális módszerek ajánlottak. évfolyamra (Mindennapjaink – Népi gyerekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel. sikerélményhez jusson. (→ 30–31.

 → aliglátás azonosításához. Az útmutatóban az alábbi témákban tájékozódhat: − A fogyatékossági terület első Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye fejlődésének bemutatása. tanulók együttneveléséhez. oldal) − A látássérülés szemészeti és pedagógiai szempontú értelmezése és az ebből következő sajátos nevelési igény meghatározása (→ –7. 46 280 . A befogadó pedagógus támpontokat talál a gyengénlátás. Módszertani intézményi útmutató. megismerheti a látássérülés pedagógiai következményeit. oktatható. gyengénlátó gyermekek. oldal) − Az integráló oktatással kapcsolatos alapfogalmak magyarázata.. hogy a látássérült gyermeket fejlesztő minden pedagógiai munka alapja és a sikeres együttnevelés kiindulópontja a sajátos nevelési igény figyelembevétele. amely a napjainkban jellemző szerepkörök kialakulásához vezetett: az ép gyermekekkel. 2007 . valamint a többségi iskola pedagógusainak felkészültsége és a segítők tevékenysége – alapvető tudnivalók az integrációról (→ 10–14.és tanulóközösség. tanulók integrációjának. az integráció jogszabályi hátterének és a pedagógiai többletszolgáltatásoknak a felvázolása (→ 7–10. tanulókkal együtt nevelhető. oldal) − Az integráltan oktatott látássérült tanuló. Pedagógusok és látássérült gyermeket nevelő szülők is hasznos ismereteket szerezhetnek a látássérült gyermek fejlesztéséről és az ebben közreműködők tennivalóiról. az integrációt segítő egységes gyógypedagógiai módszertani intézményről és a többségi iskolák pedagógusai számára elérhető szakmai segítségnyújtásról. A kiadvány – a szerzők szándéka szerint – szemléletformáló is: hangsúlyozza. suliNova Kht. a befogadó iskola pedagógusai a gyermek. a család és az osztálytársak szüleinek fogadókészsége. Budapest. oldal) Jankó-Brezovay Pálné – Mándi Tiborné: Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató46 sérülésspecifikus szempontú áttekintést ad az együttnevelést alapvetően meghatározó tudnivalókról. amely a fejlesztés speciális szempontjait is meghatározza. együttnevelésének segítése és a gyógypedagógiai intézményt választó szülők gyermekeinek nevelése-oktatása. (→ 5–.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 281 . az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény elérhetősége. ellátó és fejlesztő tevékenysége. Módszertani Intézménye és Diákotthona) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Dokumentációs útmutató (→ 1.Gyengénlátó gyermek − A gyengénlátó tanuló speciális habilitációs. aliglátó gyermekek. a szakemberek kompetenciája (→ 1 5–2. a nyújtott pedagógiai szakszolgáltatások. Módszertani Intézménye és Diákotthona) • Integrációs tanácsadó tanárok iskolalátogatásának szempontjai (Gyengénlátók Általános Iskolája. táblázat) – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. valamint a szakmai pedagógiai szolgáltatások. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az adatbankban. oldal)  Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Útmutató gyengénlátó. rehabilitációs fejlesztésének és a befogadó pedagógusok szakmai segítésének kulcsszereplői − Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények kialakulása. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • Szakmai nyílt napok (Gyengénlátók Általános Iskolája. a 268–269. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez. szerepe. célja és feladatai. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

tanulók akadálymentesítésének eszközei és megoldásai – Speciális füzetek. Educatio Kht. Budapest. A gyűjtemény eszközeihez fűzött tartalmi összefoglalók közvetlenül segíthetik a speciális fejlesztési tervek összeállítását és az egyéni vagy csoportos nevelő. adaptáció is megtalálható az eszköztárban. hogy a speciális eszközök ne csak a gyógypedagógusnak álljanak rendelkezésére. Támpontok az eszköztárban való tájékozódás segítésére: – A sajátos nevelési igényű gyermekek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A gyengénlátó és az aliglátó tanulók. tulajdonságaik azonosítását. hogy bemutassa ezeket az eszközöket. Az eszköz kiválasztását és gyakorlati használatát megkönnyíti a lényegre törő. oktató munkát. utalva a fejlesztendő problématerületre vagy életkorra és az elérhetőségre is. Kívánatos. szükség van rájuk az integráló nevelésre. játék a felhasználás során a fejlesztés szolgálatában speciális eszközzé. feladatgyűjtemények Hegyiné Honyek Katalin – Mándi Tibroné – Paraszkay Sára: Sérülésspecifikus eszköztár gyengénlátó és aliglátó gyermekek. fejlesztő játékoknak a szokásostól gyakran eltérő alkalmazására és sokoldalú felhasználási lehetőségére – így válik egy-egy szokványos eszköz. Az Útmutató47 célja. A taneszközök és a játékboltokban kapható fejlesztő játékok mellett számos egyedi tervezésű és kialakítású eszköz. gyermekek fejlesztése során és életvitelében hangsúlyt kap a speciális eszközök használata. 47 282 . segítve Önt a megfelelő eszköz kiválasztásában és használatában. megértését a leírást kiegészítő fotók segítik. domború felületű szemléltetőábrák. A kiadvány a speciális fejlesztő eszközöket tematikus csoportokba sorolja. Kiemelik az együttnevelés szempontjainak megfelelő alkalmazásokat. tanítónak egyaránt.. és nagy segítséget nyújtanak a differenciált egyéni fejlesztéshez a tanulónak. s az eszköz lényeges jegyeinek rövid leírása után a gyakorlati használatot segítő ajánlásokat fogalmaznak meg. praktikus szempontokat előtérbe helyező bemutatás. A szerzők ennek során kitérnek az alkalmazás indokoltságára. tanulók együttneveléséhez. 2008. Az eszközöket és a használatot érintő lényegi elemeik. oktatásra vállalkozó intézményekben is. Saját tapasztalataik átadásával ötleteket adnak az eszközöknek.

 táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 283 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez: az Eszközök című fejezetek (→ 1.Gyengénlátó gyermek – A speciális eszközök műveltségi területek szerint csoportosítottak. Módszertani intézményi útmutató. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. oktató munkát az együttnevelés viszonyai között is. az adatbankban. Az információhoz jutást segítő modern technológiák és megoldások a funkcionális korlátok leküzdése révén segítik elő a sérült gyermek részvételét szűkebb és tágabb környezete mindennapjaiban. Dokumentációs útmutató (→ 1. aliglátó gyermekek. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó. Segítik a speciális fejlesztési tervek összeállítását és az egyéni vagy csoportos nevelő. aliglátó gyermekek. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók együttneveléséhez. a 268–269. A megfelelő eszköz növeli a fejlesztő tevékenység hatékonyságát. táblázat) – Útmutató gyengénlátó.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok

Kiadvány típusa

Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató

Az együttnevelésre való felkészülés során, illetve a napi pedagógiai munkában a befogadó intézmények felelőssége a dokumentumok ismerete és figyelembevétele vagy kiegészítése. Az Útmutató48 célja a tájékoztatás, valamint – a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó dokumentumrendszer bemutatása révén – az együttnevelés megkönnyítése a többségi pedagógusok számára. A kiadvány eligazítja Önt a gyengénlátás miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók befogadásával és az együttneveléssel kapcsolatos jogszabályok között. Bemutatja az együttnevelés sérülésspecifikus feltételeit, a bekerülés körülményeit, a tervezést meghatározó speciális szempontokat, a befogadó iskolák, pedagógusok kötelezettségeit. A sajátos nevelési igény következtében számos írásos anyag készül az évek során. Egyrészt külső, másrészt a közoktatási intézményben keletkező dokumentumokról van szó. A különböző orvosi, pszichológiai és pedagógiai vizsgálatok dokumentumai követik a gyermeket az óvodába, iskolába, és az oktatási-nevelési folyamatra is hatással vannak. Ezeket a befogadó intézményben létrehozott, vezetett, kiállított dokumentumokkal együtt a gyengénlátó gyermek, tanuló személyi anyagaként érdemes külön gyűjteni. Az útmutatót mellékletek – szemészeti szakkifejezések glosszáriuma, Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO-kódok), jogszabálygyűjtemény, esetismertetések – gazdagítják. A dokumentációs útmutató részletezőbb tematikus bemutatása: – A szerző él a különböző, egészségügyi ellátásról vagy veszélyeztetettségről szóló iratok nyújtotta értelmezési lehetőségekkel (→ 5–7. oldal). – Az útmutató részletesen foglalkozik a gyengénlátó, aliglátó gyermek, tanuló fejlődésével, fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai és pszichológiai szakvélemények, javaslatok értelmezésével, bemutatja a szakértői bizottság munkáját. Részletezi a látássérülés miatt kialakuló sajátos nevelési igényt (→ 7–10.  oldal).

Mándi Tiborné: Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató. suliNova Kht., Budapest, 2007 .
48

284

Gyengénlátó gyermek

– A kórokokról a pedagógiai folyamatban hasznosítható tudásokat közöl. (→ 10–14. oldal) – A közoktatási intézményben keletkező szakmai, tanügyi és gyermekvédelmi dokumentumok vezetése, számontartása és figyelembevétele az együttnevelés során a befogadó iskola, a befogadó pedagógus kötelezettsége. (→ 14–18. oldal) – Kitér a gyengénlátó gyermek, tanuló fejlesztésében fontos eljárások és a fejlődés, fejlesztés, a mérés-értékelés dokumentumainak bemutatására is. Példát nyújt az utazótanárral való együttműködés dokumentálására. (→ 18–25. oldal) – A pedagógiai munkához szükséges dokumentumokhoz való hozzáférést jogszabályok és intézményi belső szabályzatok írják elő. A kiadványban megjelennek az adatkezelés szempontjából leglényegesebb ismérvek. (→ 25–2. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Útmutató gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

285

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika

Kiadvány típusa

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés

A segédlet mintagyűjtemény a befogadó pedagógusok számára. A látássérült gyermekek oktatásával, nevelésével foglalkozó szerzők a differenciált tevékenykedtetést lehetővé tevő változtatási javaslatokban rövid, érthető, konkrét megoldásokat fogalmaznak meg. Befogadó pedagógusként jó mintára lelhet a látássérült tanulók együttneveléséhez, s osztályában Ön is választhat hasonló megoldásokat, kialakíthat hasonló feltételeket és tárgyi környezetet a napi pedagógiai munkában. A legfontosabb adaptációs szempontok – példákkal: – A szerzők a támogató rendszert kiegészítve eredményre vezető megoldásokat tartalmazó szakírásokkal bővítették az ajánlott irodalmak sorát, ezenkívül a gyengénlátók számára készített korrekciós feladatlap-gyűjteményeket ajánlanak, amelyekből mintalapot is mellékelnek. – Felhívják a figyelmet a veszélyeztetettség helyzeteire, s példákat nyújtanak adekvát megoldások kialakítására pl. a látóképesség egyéni feltérképezésének szükségessége, nagyítás optimális mértéke, színhatás, kontraszt. – Ötletet adnak az olvasás-írás tanítást alapozó képességek pl. vizuális megfigyelés, vizuális emlékezet fejlesztésére. – Megismerhető a szemléltető-, manipulációs és demonstrációs eszközök, segédletek készítésének és célszerű használatának módja, pl. a feladatlap-készítés kritériumai, az írásvetítő használata, táblázatokkal történő munkák. – Hangsúlyozottan szükséges a teljesítőképessége felső határán teljesítő látássérült gyermek motivációjának a fenntartása. – A csoportos tevékenykedés nehézségeire is praktikus megoldások találhatóak. – A szóbeliség a gyengénlátó számára kompenzáló tényező, amit a tanulásban önmagától is kiemelten alkalmaz, tehát gyakorlása szintén fontos.

286

Gyengénlátó gyermek

Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat) • Szövegértés-szövegalkotás: 14 adaptált modul az alapozó szakasz moduljaihoz, 1 adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszához • Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. évfolyamra – Én és a világ: Étkezzünk egészségesen, Mozogni jó! • Életpálya-építés: 1 adaptált modul az 1. évfolyamra – Hősök, példaképek, nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban és egy adaptált modul a 2. évfolyamra (Mindennapjaink – Népi gyerekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel, Jancsi!”) – Ajánlások gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

287

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok

A Gyengénlátók Általános Iskolája Módszertani Intézményének jó gyakorlatai
Az integráló oktatás, nevelés segítésében harmincéves tapasztalattal rendelkező módszertani intézmény hat jó gyakorlata minden Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménynek ajánlható. A jó gyakorlatok között van olyan, amely az integrált tanulónak, illetve a szülőknek nyújt közvetlen segítséget, van olyan, amely a pedagógust támogatja elsősorban, négy pedig az együttnevelés minőségét hivatott javítani nem egy célcsoportra fókuszálva, hanem komplex módon minden résztvevőt támogatva. A szAKMAI És szAKszolGÁltAtóK, IllEtVE A BEFoGADó INtÉzMÉNyEK szErVEzEtFEJlEsztÉsÉHEz KAPCsolóDÓ Szakmai nyílt napok A program célja gyógypedagógiai kompetencia nyújtása az együttnevelésben részt vevő intézmények pedagógusai számára bemutatóórák, szimulációs gyakorlat, előadás, egyéni konzultáció és csoportos beszélgetés keretében. A pedagógusok tapasztalatot szerezhetnek a gyengénlátás, aliglátás mibenlétérôl és a megsegítés módjáról a speciális eljárások, módszerek, eszközök bemutatásán keresztül, s lehetőség nyílik konzultációra is. Integrációs tanácsadó tanárok iskolalátogatásának szempontjai A jó gyakorlat célja az integrált oktatásban részt vevő gyengénlátó tanuló helyzetének minél alaposabb megismerése, a sikeres integrációt segítő szakmai tanácshoz konkrét tapasztalati bázis teremtése, valamint a gyógypedagógus munkájának hatékonyabbá tétele. A szempontsor eszköz az integráció nyomon követésére a sérülésspecifikus sajátosságok, eszközök, feltételek figyelembevételével. 288

SNI-gyermek

Gyengénlátó gyermek

Kérdőív befogadó pedagógusoknak, látássérült tanulóknak Egy-egy iskolalátogatás alkalmával a módszer alkalmazása lehetővé teszi a tanuló egyéni szükségleteinek, a tanulással, a beilleszkedéssel kapcsolatos problémáknak a felderítését, közös megbeszélését, valamint a sikerekre, nehézségekre, az alkalmazott tanulási technikákra, a segédeszközökre, az önálló tanulás fokára irányuló kérdések nyomán a sérülésspecifikus, tanulási folyamathoz igazodó tanárnak, tanulónak szóló tanácsadást. A befogadó iskolák pedagógusa és az integrációt segítő gyógypedagógus együttműködésének dokumentuma, a „Ne felejts! dosszié” Az integrációval kapcsolatos hatékony szakmaközi együttműködés eszköze az általános iskolai tanulmányok alatt használható, szükség szerint bővíthető dokumentumgyűjtemény, amely a szakmai kapcsolattartás alapja. Tartalma: általános információk, a tanuló sajátos nevelési igényéről szóló információk, valamint a befogadó pedagógusnak és az utazótanárnak az integráló oktatás, nevelés minőségét javító megállapodásai és ajánlásai. Alkalmas az integráció során a sajátos nevelési igényből fakadó különleges bánásmód megvalósulásának nyomon követésére. PEDAGóGIAI tÁrGyÚ Útmutató és gyakorlóanyag a telepített olvasókészülék használatának elsajátításához Az alacsony látásteljesítményű gyengénlátó gyerekek számára a vizuális ismeretszerzést, a sík írás-olvasás elsajátítását egy korszerű technikai eszköz teszi lehetővé: képernyőből, kamerából és mozgatható asztallapból álló elektronikus nagyító készülék. A tanuláshoz, íráshoz, olvasáshoz, szemléltetéshez, szerkesztéshez és a mindennapi technikák elsajátításához használható készülék beállításait, a kereső funkciók és a „szem-képernyő-kéz” koordináció elsajátítását segíti a tanulónak szóló gyakorlóanyag és a pedagógusnak szóló módszertani ajánlás.

289

2. rész Adaptációs mátrix

Csoportos iskola-előkészítő foglalkozás és a szülők iskolája komplex programja A komplex egyéni fejlesztést kiegészítő csoportos fejlesztés a → látásnevelés mellett elsősorban a látássérülés miatt lassabban fejlődő képességek fejlesztésére irányul. Egyidejűleg a program keretében a gyermekek szülei klubszerű foglalkozásokon vesznek részt, ahol választ kapnak kérdéseikre, szemészeti, pszichológiai előadásokat hallgathatnak, és nevelési témákról beszélgethetnek. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

290

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Kiadvány típusa

Mozgáskorlátozott gyermek Ajánlások

Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az Ajánlás49 bevezeti az olvasót a mozgás idegrendszeri szervezésébe, fiziológiájába (→ 5–.  oldal), illetve a mozgás korlátozottsága okán kialakult funkcionális alkalmazkodás akadályozottságába.  (→ –7.  oldal) A szerző a leggyakrabban előforduló kórformák szerint részletesen jellemzi és a mozgáskorlátozott gyermeket (→ 8–1 1. oldal), és az együttnevelést végző pedagógus számára gyakorlati tanácsokat ad. Megfogalmazza a sajátos nevelési igényű kisgyermek sikeres óvodai együttneveléséhez szükséges személyi (→ 12–1. oldal) és tárgyi feltételeket (→ 1.  oldal), külön felhívja a figyelmet az óvodapedagógus és a → szomatopedagógus együttműködésének alapelveire és tartalmára. Hangsúlyozza, hogy a környezeti adaptáció a gyermek függőségének csökkentését szolgálja. Az Ajánlásban megjelennek azok a speciális szempontok, amelyeket a mozgáskorlátozott gyermek fejlesztési tervének elkészítésénél figyelembe kell venni. Problémákat és ezek megoldására vonatkozó javaslatokat tartalmaz a játék, az anyanyelv, a zene, a vizuális nevelés, a matematika, illetve a mozgásfejlesztés területén (→ 1–2. oldal).  Módszertani ajánlást is kap az olvasó (→ 2–27. oldal), amely egyrészt a mozgáskorlátozott kisgyermek fejlődését szolgálja, másrészt nagyobb biztonságot ad a többségi pedagógusnak. E célokat szolgálja az óvoda–iskola átmenet (→ 27–29. oldal) témakörének e fogyatékossági terület specifikumaival való kiegészítése, amelyben konkrét javaslatok fogalmazódnak meg. A mérés-értékelés sajátos szempontjainak kifejtése, illetve a speciális eszközök felsorolása – megjelölve a használat módját és a fejlesztendő területet – nagyban segítik a sajátos nevelési igényű gyermek sikeres integrációját (→ 29–31. oldal).

Dr. Bernolák Béláné: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. Óvodai nevelés. suliNova Kht., Budapest, 2006.
49 

Kompetenciaterület

291

2. rész Adaptációs mátrix

Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók, illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési, oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola, Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár • adaptált környezet • augmentatív kommunikáció • Ayres-mószer • beszédterápia • Bobath-módszer • boccsa • Dévény-féle speciális manuális technika • diplégia spasztika l. Little-kór • ergoterápia l. rehabilitációs foglalkoztató terápia • evésterápia • fizioterapeuta l. gyógytornász • fizioterápia • funkciósérülés, funkciózavar mozgáskorlátozottaknál • gyógyászati segédeszközök • gyógytorna, ~ász • hidroterápia • izomsorvadás • járógép(ek) • konduktív pedagógia • konduktor • kontraktúra • koordinációs zavarok • korai fejlesztés és gondozás • kóros reflexek • könnyített testnevelés • kutyás terápia • Little-kór • lovas (hippo-) terápia • mindennapos tevékenység 292

Mozgáskorlátozott gyermek

• motoros zavar • mozgáskorlátozott, ~ság • mozgásnevelés • mozgásnevelő • mozgásterápia • mozgászavar • munkatevékenység mozgáskorlátozott gyermek esetén • ortézis • PCS képkommunikációs rendszer • petyhüdt jellegû bénulás • protézis • reflexgátló helyzetek • rehabilitációs eszközök és segítô megoldások • spasztikus (görcsös) bénulás • subaquális torna • szomatopedagógia • szomatopedagógus • tartáshiba • testi fogyatékos • testközeli segédeszközök • testtávoli segédeszközök • törpenövés • túlmozgás • végtagdeformitás • végtaghiány – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Bernolák Béláné: Együtt a többiekkel – egy-másért. Előadás-gyűjtemény a mozgáskorlátozott gyermekek integrált neveléséről. Budapest, Bicebóca Alapítvány, 2001.)

293

az értékelés elveinek megfogalmazása (→ 34–35. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (11 adaptált modul a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület alapozó szakasz moduljaihoz. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás50 elején azok a kórformaleírások szerepelnek. a speciális eszközök bemutatása (→ 31–33. Szövegértés-szövegalkotás. és segítségére van az integráló pedagógusnak a sérülésből fakadó sajátos pedagógiai feladatok ellátásában. külön kiemelve a fejlesztésükhöz szükséges alapelveket (→ 10–17. illetve a mindennapos tevékenységeket segítik eredményesebbé tenni. a szövegértés és szövegalkotás témaköreit. oldal). suliNova Kht. oldal) Az együttnevelésben dolgozó többségi pedagógus a különböző tanulásszervezési formákról. amelyeket hasznos gyakorlati tanácsokkal egészít ki. részletesen → 2. Budapest. A szerző részletesen bemutatja a mozgáskorlátozott gyermek megismerőtevékenységének speciális jellemzőit. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Részletesen kifejti a képességfejlesztés területeit.. táblázat) Ágoston Gabriella: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. illetve a pedagógiai módszerekről (→ 20–27. 50  294 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . A felsorolást a pedagógiai szükségletek szervezik (→ 7–10. (→ 18–20. oldal) az iskolai munkát. oldal) meglévő ismereteit kiegészítheti az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos speciális tudnivalókkal. oldal).  oldal) elvárható magatartásformák megjelölése.  oldal) és a csoport nem sérült tagjaitól (→ 28–30. 2006. Az együttnevelésben a pedagógustól (→ 27–28.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. amelyek az együttnevelésben részt vevő mozgáskorlátozott tanulóknál leggyakrabban előfordulnak.  oldal). táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. nyolc adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszához.

a 292–293. Módszertani intézményi útmutató. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. évf. szám. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Eszköztár (→ 1.és testsémafejlesztés összefüggései és szerepük a diszlexia-prevencióban. valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Rosta Katalin – Sósné Pintye Mária: A mozgás.) 295 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Dokumentációs útmutató   (→ 1. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. az adatbankban. Gyógypedagógiai Szemle. XXIII. 4. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. 279–288.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. táblázat) Nagyné Fatalin Andrea: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. a fejlesztésükhöz szükséges alapelveket alap. 2006. két adaptált modul a 2. oldal). suliNova Kht. az elvárható és a nem elvárható teljesítményekre (→ 1 1–21. Külön kitér a kimeneti elvárásokra. Matematika. évfolyamra (5. Ezeket hasznos gyakorlati tanácsokkal egészíti ki. oldal).  oldal). 51  296 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . az értékelési módszerek bemutatása (→ 28–29.  Az együttnevelésben dolgozó többségi pedagógus a különböző tanulásszervezési formákról és módszerekről meglévő ismereteit kiegészítheti az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos speciális tudnivalókkal. oldal) elvárható magatartásformák megfogalmazása.és középfokon egyaránt. és 35. A mindennapi osztálymunkát segíti a pedagógustól (→ 24–25. illetve azok az egyéb hasznos tudnivalók. oldal).. külön elemezve a mozgáskorlátozott tanulók matematikai kompetenciáinak összetevőit. A szerző nagy hangsúlyt fektet a képességfejlesztés területeinek ismertetésére. amelyek kitérnek a környezet kialakításán túl például a helyes ülés vagy a munkaszervezés sérülésspecifikus követelményeire. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás51 az együttnevelésben részt vevő mozgáskorlátozott tanulóknál leggyakrabban előforduló diagnózisok ismertetésével kezdődik. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. (→ 22–24. évfolyamra (33.). Budapest.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.)] (→ 2. E felsorolás a pedagógiai szükségletek alapján áll össze (→ 7–10. Segítséget nyújt az integráló pedagógusnak a sérülésből fakadó sajátos pedagógiai feladatok ellátásában. és 49. oldal) és a csoport nem sérült tagjaitól (→ 2–27. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához a matematikai kompetenciaterületen [két adaptált modul az 1.

Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. tanulók együttneveléséhez. 2000. Fejlesztő Pedagógia. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. 24–27 . 6.) 297 . a 292–293. valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Horváth Dezsőné: Gondolatok az integrációról mozgássérültek esetében. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. szám. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. Módszertani intézményi útmutató. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. Dokumentációs útmutató (→ 1. az adatbankban.

illetve a kommunikáció lehetőségeivel (→ 3. A mozgáskorlátozott tanuló önálló életvitelét segítő speciális eszközök bemutatása (→ 37–41. életviteli és környezeti kompetenciaterületen (egy adaptált modul az 1. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás52 részletesen bemutatja a leggyakrabban előforduló kórformákat (→ 7–9.. a segítségnyújtás. szerepeket (→ 33–35. évfolyamra – Én és a világ – Étkezzünk egészségesen) (→ 2. oldal) és a pedagógiai módszereket (→ 29–33.és középszint kimeneti elvárásait az „A” (→ 1 5–18. életviteli és környezeti kompetenciák. az alap. 2006. oldal). ol1–1 dal) és fejlesztésük alapelveit (→ 1 5.  oldal) eredményesebbé teszik a sajátos nevelési igényű gyermek együttnevelését. táblázat) Dombainé Esztergomi Anna: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. oldal). oldal).  oldal). suliNova Kht. Külön foglalkozik a csoport nem sérült tagjainak felkészítésével. Szociális. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához a szociális. Budapest. az értékelés elveinek megfogalmazása (→ 42. személyiségét (→ 1 3. oldal). kiegészítve az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos speciális eljárásokkal. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.  oldal). Összefoglalja az ajánlott tanulásszervezési formákat (→ 28–29. a mozgáskorlátozott gyermekek kognitív sajátosságait (→ 9– 10. átszőve azokat a fogyatékossági terület speciális ismereteivel (→ 23–27. A pedagógiai eredményesség érdekében jelöli meg az Ajánlás a pedagógustól elvárható magatartásformákat. oldal). kommunikációját (→ 10–1 1. illetve a „C” (→ 21–23. tudnivalókkal.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. képességfejlesztésük sajátos3–1 ságait. oldal). a „B” (→ 19–21. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal).  oldal). oldal) típusú programcsomagokra vonatkoztatva. Pontról pontra végigvezeti az olvasót a programcsomag témakörein. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. oldal). 52  298 Kompetenciaterület Kiadvány típusa .

Dokumentációs útmutató (→ 1. 25–33. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. 1. az adatbankban. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Benczúr Miklósné: Mozgásfogyatékosok integrált oktatásának helyzete egy felmérés tükrében. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Gyógypedagógiai Szemle. 1991. a 292–293. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. táblázat) – Eszköztár (→ 1. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. szám. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Módszertani intézményi útmutató.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. tanulók együttneveléséhez.) 299 .

 táblázat) Bán Éva – Sebők Zsuzsa: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek.. Az eszközök felsorolása (→ 24–2. hogy a károsodás egy igen összetett következményrendszerben hat. évfolyam (→ 17–19.  oldal). A bemutatott tanulásszervezési formák a mozgáskorlátozott tanulók számára az idegen nyelv hatékony elsajátítását segítik (→ 20–22.Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek A szerzők a mozgáskorlátozott gyermek sérülésspecifikus bemutatásával kezdik az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztéséhez írt Ajánlásukat53 (→ 7–1 3. A programcsomag korszerűségét mutatja.  oldal) jelentősen hozzájárulhatnak a programcsomag sikeres adaptálásához. az együttnevelésben dolgozó pedagógustól (→ 22–23. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.  oldal) nyelvi tevékenységeinek sajátosságai. Módszertani intézményi útmutató. amelyet a fogyatékossági terület sajátosságaival kiegészített Ajánlás is tartalmaz (→ 19–20. a különböző kórformákból fakadó pedagógiai problémák gyakorlati megoldásai (→ 2–30. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldal). rész Adaptációs mátrix élõ Autizmussal Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A képességfejlesztés kifejtésénél a vezérlő elv az. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. illetve a csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformák (→ 23–24. Idegen nyelv. 2006. oldal). Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. oldal).  oldal). az értékelés alapelveinek megjelenítése (→ 30. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. oldal). életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés . suliNova Kht. mind a 7–12. Budapest. évfolyam (→ 1 3–17. tanulók együttneveléséhez. hogy a multikulturális környezet iskolai megjelenése miatt szerepet kap a magyar mint idegen nyelv.  oldal). Dokumentációs útmutató   (→ 1. illetve egy minta óravázlat (→ 31–32. oldal). oldal) áttekintése pedig gyakorlati segítséget nyújt az integráló pedagógusnak. így nagyon részletesen jelennek meg mind az 1–6. 53  300 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 2.

illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. 1994. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Nemzeti Tankönyvkiadó. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.] 301 . az adatbankban. Budapest.Mozgáskorlátozott gyermek – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. valamint kiadványunk bibliográfiájában [különösen: Papp Gabriella: Válogatás az integrált nevelés szakirodalmából (fordításgyűjtemény). oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. a 292–293.

 oldal). oldal). Mindezekre azért van szüksége az együttnevelésben dolgozó pedagógusnak.. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás54 a leggyakrabban előforduló kórformák. mert a sérülés a tanulási folyamat akadályozója is lehet. oldal). táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. illetve az értékelési alapelveket (→ 38. és összefoglalja azokat a pedagógiai alapelveket (→ 32–33.  Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához a életpálya-építési kompetenciaterületen (egy adaptált modul a 2. majd a rehabilitációs feladatok megfogalmazásával vezeti be az olvasót a mozgáskorlátozott tanulók életpálya-építésébe (→ 8–14.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. oldal) és a fontosabb témakörökre is az életpálya-építés kompetenciaterületen belül (→ 30–32. 2006. oldal). A szerzők külön kitérnek a mozgáskorlátozott gyermekek személyiségének jellemzésére (→ 1 5–1. oldal) és a csoport nem sérült tagjaitól (→ 3–37. évfolyam számára – Foglalkozások. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. oldal). 54  302 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . oldal).) (→ 2. oldal) elvárható magatartásformákat. de szemléletesen kerülnek bemutatásra (→ 22–24. tehát pedagógiai következményei is vannak (→ 14–1 5. oldal). oldal). amelyek az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermek nevelésével-oktatásával kapcsolatosak. táblázat) Czibere Csilla – Zsbánné Forrai Judit: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. suliNova Kht.  A mozgáskorlátozott tanulók képességfejlesztésének sajátosságai általánosan. Kitér a mozgássérülés-specifikus fejlesztési javaslatokra (→ 24–28. népi mesterségek – Agyagozás 2. diagnózisok ismertetésével. Budapest. Az együttnevelés sikeressége érdekében tekinti át a pedagógustól (→ 34– 3. oldal) és nevelésük-oktatásuk kiemelt feladataira (→ 20–22. családjuk különleges szerepére (→ 17–18. életpálya-építés. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.

Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. a 292–293. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.): évkönyv a magyar köznevelésről. Dokumentációs útmutató (→ 1. kihívás a közoktatásban. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. In Hoffmann Rózsa (szerk. valamint kiadványunk bibliográfiájában [különösen: Illyés Sándor: Együtt vagy külön? Kihívás a fogyatékos gyermekek intézményes nevelésében. Módszertani intézményi útmutató. 29–35. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. Budapest. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. Oktatási Minisztérium. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez. 1999.] 303 . az adatbankban.

Bevezetik az olvasót a mozgáskorlátozottak nevelésének-oktatásának sajátosságaiba. rehabilitációs feladatokat fogalmaznak meg a leggyakrabban előforduló diagnózisok.  oldal). megmagyarázzák a speciális fogalmakat (→ 5–1 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Az integráció elméleti összefoglalását a gyakorlati támogatás elemzése követi (→ 14–1 oldal). 55  304 . Módszertani intézményi útmutató. grafikonokkal és táblázatokkal alátámasztva az intézmény jelentőségét. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek.  lőinek felsorolása és optimális magatartásuk leírása (→ 1 5–18. támogatást kíván nyújtani egyrészt azoknak az intézményeknek. illetve felépítését (→ 28–31. tanulók együttneveléséhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató55 segítséget. tanulók együttneveléséhez. Módszertani Intézmény és Diákotthon száz évre visszatekintő múltját (→ 18–19. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. táblázat) Ágoston Gabriella – Kis Erika – Zsbánné Forrai Judit: Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. oldal).  oldal)  és a jelenkor speciális intézményét. Educatio Kht. Kiemelik az alaptevékenységek mellett a speciális szolgáltatásokat (→ 19–23. A szerzők bemutatják az EGYMI szolgáltatásait (→ 23–28. 2007 . illetve az iskola két tagozatát. amelyek a mozgáskorlátozott gyermekek együttnevelését vállalják. kórformák esetén (→ 1 1–14. oldal). Dokumentációs útmutató (→ 1. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) egyre gyakrabban felmerülő fogalom. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. másrészt maguknak az integráció szereplőinek.. oldal). Budapest. melyhez szervesen csatlakozik az együttnevelés szerep5. A kiadvány részletesen bemutatja a Mozgásjavító Általános Iskola.  oldal).

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az adatbankban. a 292–293. felkészülés az önálló életvitelre – lakóotthon program – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési.és értelmileg akadályozott gyermekek iskolai keretek között történő „terápiás fejlesztő programja” • Önállóság. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. Módszertani Intézmény és Diákotthon) • Súlyosan és halmozottan fogyatékos. mozgás. valamint kiadványunk bibliográfiájában 305 .Mozgáskorlátozott gyermek – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók.

melyek a tantermi folyamatok sikerességét növelik. hogy ezen a területen minden megoldás. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. tanulók együttneveléséhez. amelyek nélkül a mozgáskorlátozott gyermek tanulása. táblázat) Dombainé Esztergomi Anna – Szöllősyné Juhász Csilla: Sérülésspecifikus eszköztár mozgáskorlátozott gyermekek. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. Ezt az elvet képviselve az Útmutató56 gyakorlati segítséget nyújt a mozgáskorlátozott gyermekeket nevelő többségi intézmények számára. szabadságát nem korlátozhatja. amely az érintett személy számára megfelel. 56  306 .. Az eszközgyűjteményben a környezeti adaptációt megkönnyítő eszközök algoritmikus rendszerben. 2008. kommunikációja. Educatio Kht. taneszközöket. A szerzők gyakorló gyógypedagógusként mutatják be és ajánlják azokat az asztalokat. tanulók együttneveléséhez. illetve a finommotorika fejlesztéséhez. Az Útmutató támpontokat és ötleteket ad a mozgáskorlátozott tanuló önkiszolgálásának megkönnyítéséhez is. A szerzők azt hangsúlyozzák. amelyek sokoldalú felhasználhatóságuk révén hozzájárulnak a nagymozgások. Külön fejezetet szentelnek azoknak a sérülésspecifikus technikai segédeszközöknek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az akadályozott ember életvitelét környezete nem határozhatja meg. Az iskolai fejlesztő munkát segítik azok az eszközök. adaptáció alkalmazható. anyag. Budapest. Módszertani intézményi útmutató. az udvar és az épület témakörökben. Dokumentációs útmutató (→ 1. életminőségét nem befolyásolhatja. élete elképzelhetetlen. képekkel illusztrálva követik egymást a közlekedés. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.

Mozgáskorlátozott gyermek – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 307 . Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 292–293. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési.

felhívja a figyelmet a mozgáskorlátozott gyermek/tanuló együttnevelésében a tanügyi dokumentumok vezetése kapcsán megjelenő specifikumokra (→ 10–1 3. Mintát adnak a pedagógiai vé3–1 lemény (→ 1. oldal). Az Útmutató eligazítja az olvasót a mozgáskorlátozott gyermekkel érkező egészségügyi. A szerzők összegyűjtötték azokat a fejlesztési eljárásokat. 2007 .  oldal) megfogalmazásához. a gyakran előforduló kórformák (→ 24–31. a javaslat tartalmát (→ 8–9. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). oldal).. A mellékletekben megtalálhatóak az együttnevelést támogató jogszabályok (→ 19. illetve pedagógiai. amelyeket a mozgáskorlátozott gyermekek sikeres integrációja érdekében különböző szakemberek végeznek (→ 1 5. Budapest.  oldal). a szakszavak jegyzéke magyarázatokkal (→ 32–37. táblázat) Kiss Erika – Kollár Katalin – Ursu Zsuzsa: Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. tanulók együttneveléséhez. Megjelöl olyan kulcsszavakat. Dokumentációs útmutató. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. amelyek e dokumentumok tanulmányozása kapcsán gyakran felmerülnek (→ 5. terápiákat. oldal). illetve egy szakértői javaslat mintája is (→ 38–39. oldal). oldal) és a mérés-értékelés sajátos szempontjainak (→ 1–17.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató57 eligazítást nyújt a gyermek mozgáskorlátozottságával kapcsolatban készülő dokumentumok rendszeréről. oldal). Részletesen ismerteti a szakértői vizsgálat menetét. oldal). 57  308 . oldal). az alkalmazott eljárásokat. oldal). suliNova Kht. orvosi. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. a mozgáskorlátozottsággal összefüggő BNO-kódok (→ 20–23. pszichológiai dokumentumok között (→ –7.

oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. az adatbankban. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 292–293. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. valamint kiadványunk bibliográfiájában 309 . Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

Felhívják a figyelmet a mozgáskorlátozott gyermek ismeretszerzési. speciális vagy adaptált eszközök ajánlásával. és 35. évfolyamra (Én és a világ – Étkezzünk egészségesen) – 1 adaptált modul a 2. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A mozgáskorlátozott tanulók együttnevelésében dolgozó pedagógusok számára 25 kompetencia alapú adaptált modul áll rendelkezésre az életpálya-építési. modul) – Szociális. amelyek a modul alkalmazásának hatékonyságát biztosítják. életviteli és környezeti.) 310 . testhelyzetek. illetve a foglalkozás menetébe illesztett ötletekkel hathatós segítséget nyújtanak a konkrét tanulási-tanítási folyamatok végrehajtásában. szociális. valamint a szövegértési és szövegalkotási területeken. típusproblémák megjelölésével. évfolyamra (33. a számolási és matematikai. Végigvezetik az olvasót azokon a változtatási pontokon. népi mesterségek – Agyagozás 2. évfolyamra (Foglalkozások. modul) és 2 adaptált modul a 2.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. és 49. Az adaptálók – Dombainé Esztergomi Anna és Kiss Erika – gyakorló gyógypedagógusként sérülésspecifikus módszerek. évfolyamra (5. kommunikációs nehézségeire. táblázat) – Szövegértés-szövegalkotás: 11 adaptált modul a kompetenciaterület alapozó szakaszához és 8 adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszához – Matematika: 2 adaptált modul az 1. Javaslatokat tesznek a differenciálásra – szervesen kapcsolódva a különböző kompetenciaterületekhez készült Ajánlásokhoz. Mozgáskorlátozott gyermekek együttneveléséhez az alábbi mintamodulok készültek (→ 2. életviteli és környezeti kompetenciák: 1 adaptált modul az 1. és ezáltal járulnak hozzá a mozgáskorlátozott tanulók együttnevelésének sikeréhez. illetve a csoport nem sérült tagjai számára szóló instrukciókra.

Mozgáskorlátozott gyermek Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 311 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. Dokumentációs útmutató (→ 1. a 292–293. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. táblázat) – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

pszichológus. amelyek lehetővé teszik a személyiség megnyilvánulásait. pedagógiai asszisztens. oKtAtÁsI ElVEK MEGVAlósÍtÁsÁBAN A mozgáskorlátozott gyermeket (együtt)nevelő intézmények számára a jó gyakorlat bevezetése abban segíthet. pedagógus. gyógyászatisegédeszköz-ügyintéző) és a szülő tájékozott legyen. Ezért kínálja azokat a megjelenítési formákat. FElKÉszülÉs Az ÖNÁlló ÉlEtVItElrE – lAKóottHoN ProGram Az önálló életvitel kipróbálásának lehetőségével az intézmény megteremti az esélyegyenlőség alapjait a 7–8. orvos. hogy felmerülő nevelési. 312 SNI-gyermek . oktatási. önkifejező alkotók világából. gondozási. ellátási kérdésekben – a hatékony fejlesztés érdekében – a gyermekkel foglalkozó minden szakember (pl.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok A szAKMAI EGyüttMűKÖDÉs (tEAMMUNKA) GyAKorlAtA Az EGysÉGEs NEVElÉsI. eszközrendszert – a hozzájuk kapcsolódó technikai megoldásokkal –. gyógypedagógus. a környezettel való kommunikációt. osztályos mozgáskorlátozott tanulóknál. ÖNÁllósÁG. KoMPlEx MűVÉszEtI NEVElÉs Ez a jó gyakorlat azt az alapelvet teljesíti ki. amely szerint a mozgáskorlátozott gyermekeket sem zárhatja ki sérülésük a kreatív.

Dokumentációs útmutató (→ 1. aminek eredményeképpen jobb minőségű életet élhetnek.Mozgáskorlátozott gyermek sÚlyosAN És HAlMozottAN FoGyAtÉKos. a 292–293. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.És ÉrtElMIlEG AKADÁlyozott GyErMEKEK IsKolAI KErEtEK KÖzÖtt tÖrtÉNő „tErÁPIÁs FEJlEsztő ProGrAMJA” Ebben a programban a súlyosan és halmozottan sérült tanulók olyan fejlesztést kapnak iskolai keretek között. MozGÁs. hogy képessé tegye őket környezetük egyre bővülő megismerésére. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Eszköztár (→ 1. továbbá egyszerű társas kapcsolatok kialakítására. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 313 . mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. amely arra törekszik. a saját életük mindennapjaiban való tevékenyebb részvételre.

a mozgásfejlesztés és a matematika azon területek közé tartozik. Tárgyalja az óvodai kompetenciaterület és az integráció kapcsolatát (→ 9–10. a befogadáshoz szükséges feltételek megteremtésének lehetőségét. kognitív funkcióira. Részletesen bemutatja a megfelelő intézmény kiválasztásának szempontjait. A vizuális nevelés. milyen speciális eszközöket használnak a hallássérült gyermekek (→ 7–8. melyek szükségesek a hallássérült gyermekek fogadásához a többségi óvodákban. ugyanakkor előzetes feldolgozással. milyen következményei vannak a gyermekek beszédfejlődésére. Budapest. 2006. mi a → hallássérülés (→ 5–7. Közérthető módon leírja. a hallássérült gyermek számára is változtatás nélkül játszható tevékenységet tartalmaz. a fogadó pedagógus és az integrációt segítő gyógypedagógus egymással együttműködve tevékenykedik (→ 10–1. anyanyelv fejlesztési terület az egyik legproblematikusabb. Ajánlások nagyothalló gyermekek. illusztrációval és többszöri ismétléssel közel hozhatjuk Dr. a szülő. Óvodai nevelés. oldal). a mesék hallás utáni megértése nehézséget jelent a hallássérült gyermekek számára. a szükséges kapcsolatrendszer kialakítását. melynek során a hallássérült gyermek. Kompetenciaterületenként kapunk részletes módszertani segítséget. A hallássérülésrôl lásd még: Útmutató nagyothalló gyermekek. A hagyomány fejlesztési tervei szinte kivétel nélkül alkalmasak arra.  oldal). különösen a manuális tevékenység és a gyűjtőmunka során. oldal).. hogy e tevékenységekben a hallássérült gyermekek is teljes értékűen részt vegyenek. Perlusz Andrea: Ajánlások nagyothalló gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. A játékajánló fejlesztési terület nagyon sok jó. 58  314 Kompetenciaterület Kiadvány típusa .Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Nagy segítséget jelent a befogadók óvodák számára a speciális szempontokkal történő megismerkedés nevelési területenként. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez – Szövegértés-szövegalkotás (10–1. Az irodalom. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás58 összefoglalja mindazokat az ismereteket.  oldal. mivel a versek. hiszen az integrált nevelés olyan komplex kapcsolatrendszer optimális működését feltételezi. amelyekben a hallássérült gyermekek jó vagy akár jobb teljesítmény elérésére képesek halló csoporttársaiknál. oldal). tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató 8–14. oldal). suliNova Kht.

ugyanakkor a zenedarabok ritmusát képesek érzékelni. a részletes módszertani tanácsok megkönnyítik az óvónők mindennapi tevékenységét az integráció során. Gyakorlati tanácsaival a hallássérült gyermekek befogadását segíti. táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 315 . A tevékenységek legnagyobb részébe változtatás nélkül be tudnak kapcsolódni. bár nagyon fontos számukra a megfelelő szemléltetés. értékelés témakörnél részletesen kitér mindazokra a sajátos szempontokra. Módszertani intézményi útmutató. amelyeket figyelembe kell venni az értékelés során (→ 20–21. az előzetes információgyűjtés (→ 1–19. A szerző a mérés. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. Bár tisztán énekelni valószínűleg nem tudnak. oldal). az adatbankban. és a zenehallgatásból is csak többet-kevesebbet hallhatnak. tanulók együttneveléséhez. A zene fejlesztési terület témái és feladatai sem állnak túl messze tőlük. A környezetismeret fejlesztési terület témái nagyon sok lehetőséget kínálnak a hallássérült kisgyermekek számára.Nagyothalló gyermek hozzájuk e foglalkozások tartalmát is. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • adó-vevő készülék • hallókészülék • audiogram • jelnyelv • audiológia • nagyothalló • audiométer • pedoaudiológia • auditív • posztlinguális hallássérülés • auditív differenciálás • prelinguális hallássérülés • auditív diszkrimináció • siket • auditív verbális terápia • szájról olvasás • beszédérthetőség • szurdologopédia • beszédmegértés • szurdopedagógia • érzékszervi fogyatékosság • szurdopedagógus • hallásfigyelem • ujjábécé • hallásmérés • hallásnevelés • hallássérülés – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

Urbánné Deres Judit: Ajánlások nagyothalló gyermekek. oktatása. módszerek. A beszélő környezet a gyermeket erősen készteti a beszédre. amelyek nem alkalmazhatók hallássérült gyermekek esetében. Felhívja a figyelmet arra is. ezért a tartalmak elemzésével és a szövegértési-szövegalkotási kompetenciák fejlesztési sajátosságainak feltárásával nyújt segítséget az Ajánlás készítője a mindennapi pedagógiai munkához. hogy felnőttkorukban teljes értékű életet élhessenek. szövegalkotási sajátosságairól. s mindez hozzásegíti a nagyothalló gyermekeket. ami által beszédkésztetése jobb lesz. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásban59 olvashatunk a nagyothalló tanulók szövegértési. és erőfeszítésekre sarkallja. ismeretszerzési módok. módszeres eljárásokat is meg kell változtatni. 2006. a szövegalkotást és a szövegértést érinti leginkább.. A nagyothalló gyermekeknél a hallás hiánya vagy tökéletlen volta a nyelvi kifejezőképesség területeit. szövegalkotási képesség összefüggéseinek vonatkozásában (→ 10–1. és mindezek kapcsán szó esik a beszéd kialakulásáról és fejlődéséről is. Szövegértés-szövegalkotás. 59  316 Kompetenciaterület Kiadvány típusa .  Bemutatja a → hallássérülés következtében megjelenő nyelvi rendellenességeket. A halló társakkal való együttlét magasabb beszédszintet eredményez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. mintegy kiindulópontként a sajátos nevelési igényű gyermekek eltérő fejlődésének megértéséhez. Megfogalmazza azt is. hogy a várható nehézségek ellenére fontos a hallássérült gyermekek integrált nevelése. Budapest. mert a halló környezet gazdagabb beszédpéldája fejleszti a gyermek kommunikációját. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. különösen a hallásveszteség és a szövegértési. hogy vannak olyan pedagógiai eljárások. suliNova Kht.  oldal). és a differenciált tananyagfeldolgozáson kívül a tanulásszervezési módokat és a feladatok megoldását segítő módszereket.

Dokumentációs útmutató (→ 1. a 315. táblázat) – 25 adaptált modul a szövegértésiszövegalkotási kompetenciaterület alapozó és beszédfejlesztési szakaszához – Ajánlások nagyothalló gyermekek.Nagyothalló gyermek Lásd még nagyothallás témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. az adatbankban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 317 . Módszertani intézményi útmutató.

a feladat. A szerzô felhívja a figyelmet arra. 2006. gondolkodásbeli tapasztalati hátrány csökkentését. Matematika. Hangsúlyossá kell válnia a konkrét élménynek. szöveg. kinesztéziás. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásban60 olvashatunk a → hallássérülés legfontosabb jellemzőiről és hatásukról a matematika tanulására. suliNova Kht. taktilis megtapasztalásának. a gyakorlatban azonban hamar kiderül. Másrészt a hallássérülés miatt kialakult nyelvi. 60  318 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . A hallássérültek matematikaoktatásakor az emlékezeti teljesítmény növelése érdekében törekednünk kell arra. a többi érzékszerv lehetőség szerinti bevonásának. hivatását szerető pedagógustól.): Ajánlások nagyothalló gyermekek. a tudásról való tudás. hogy ez a szép feladat nem kíván sokkal többet egy empatikus. kommunikációs. A nyelvi nehézségek és az absztrakt gondolkodás nehézségei miatt gondot okozhat számukra – még felsőbb osztályokban is – a metakogníció. Mészáros Judit (szerk. Ugyanakkor – mint ahogy a kiadvány is megfogalmazza – sok hallássérült gyermek számára vonzó terület lehet a számok világa. az abban benne foglalt képességek fejlesztését. neveléséhez szükséges. hogy minden fogalom. Egyrészt a halló gyermekek általános iskolájának tantervében előírt tananyag elsajátíttatását. Megismerkedhetünk a hallássérült tanulók matematikaoktatása során alkalmazott általános módszertani alapelvekkel és – részletesen – a hallássérült gyermekek matematikaoktatása során használható speciális módszerekkel. szabály jelentést kapjon a gyermek számára. Budapest. A hallássérült gyermekek matematikaoktatása során valamennyi képességfejlesztési részterületen kettős feladatot kell teljesíteni. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a matematikai tartalmak motoros.és problémamegoldó gondolatmenet előzetes vagy utólagos megfogalmazása. valamint az ahhoz kapcsolódó követelmények teljesítését.. A valóságban. ahol a nyelv nélkül is sikereket érhetnek el és kiteljesedhetnek. Első olvasásra talán ijesztőnek tűnik a befogadó pedagógus számára az a sok új információ. amely a hallássérült gyermekek oktatásához. hogy számolnunk kell a nyelvi hátrányból és a mindennapi tapasztalatok hiányosságából fakadó megértési zavarokkal.

Nagyothalló gyermek mint gondoskodást és gondolkodást a gyermek életének megkönnyítéséről a befogadó közösségben. tanulók együttneveléséhez. a 315. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. az adatbankban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 319 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1.

A szociális. hang). Szociális. nem értik az őket érő ingerek jelentését vagy nem tudják megítélni azok fontosságát. elsősorban vizuális csatornákat is igénybe kell venni az interakcióhoz. oldal). Ezért lényeges egyik oldalról a közösségi szokások. oldal). Tudják-e. írásbeli). érvényesül-e a szociális tanulás kölcsönössége. Tudjuk. A szerzők életkori sajátosságokhoz igazodva fejtik ki véleményüket. hogy a nagyothalló gyermeknek az →  auditív csatornák mellett más.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. életviteli és környezeti kompetenciák. hogy sok múlik azon. Urbánné Deres Judit – Dr. alkalmazására (→ 12–18. az ezekből levont tapasztalatok.): Ajánlások nagyothalló gyermekek. mert nem éri elegendő külső inger (pl. mintanyújtással. 2006. cselekvéses. A nagyothalló tanulóknál a szociális kompetenciák fejlődése már a kezdetekben zavart szenved. másik oldalról az elfogadás és a proszociális viselkedésformák tanítása pl. hogy a → nagyothallás következményeivel mennyire van tisztában.és a kortárs csoport. mennyire „fogadóképes” a gyermeket körülvevő felnőtt. mert meghatározza a nagyothalló gyermek életpályáját és az integráció sikerességét. Váry Ágnes (szerk. tesznek javaslatot a módszerek kiválasztására. suliNova Kht. Az Ajánlásban61 olvashatunk a hallássérülés következményeiről a szociális alkalmazkodás területén (→ 7–10. a tevékenység és tevékenykedés (szóbeli. az ismeretszerzés és a képességfejlesztés új lehetőségét nyitják meg a gyermek fejlesztője előtt. életviteli képességek fejlesztése.. az életkori sajátosságokhoz igazodó fejlesztése elengedhetetlen és a legfontosabb. magatartásformák. 61  320 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az új kihívások a pedagógiában a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését támogatják és segítik. Felhívják a figyelmet arra. hogy ezeknek a képességeknek állandó. azonban ennek a fejlesztőmunkának a legfontosabb kompetenciája a szociális és életviteli képességek fejlesztése. Használnak-e más kommunikációs utakat. tisztában vannak-e a metakommunikációs lehetőségekkel. Budapest. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Ez az információfelvételi és -értelmezési nehézség magatartási problémákat vagy beilleszkedési nehézséget okozhat.

az adatbankban.Nagyothalló gyermek A nagyothalló gyermek szociális kompetenciáinak fejlesztése során a támogató. életviteli és környezeti kompetenciaterület: két adaptált modul az 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. A mozgás szerepe. fontossága az egészséges életmód kialakításában – Mozogni jó!) (→ 2. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Lásd még nagyothallás témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához  –  szociális. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulási és emocionális integráció sikerességét. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. évfolyamra (Én és a világ – Játék a szabadban. elfogadó és befogadó környezet nagymértékben befolyásolja a társadalmi. a 315. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 321 . táblázat) – Ajánlások nagyothalló gyermekek. tanulók együttneveléséhez.

Budapest.. inter. és sikerélményhez juttatja őket. térbeli. testi-kinesztetikus. Mivel a Kreatív kommunikációs programcsomag figyelembe veszi az egyéni nyelvelsajátítás jellemzőit (pl. logikai-matematikai). Az Ajánlás készítője bemutatja a hallássérülés fokozatait. Így a – különböző fokban – hallássérült tanulók is lehetőséget kapnak olyan tevékenység végzésére. auditív. és a megértést segíti a szituáció. ha a szavak. Csak akkor képesek követni a társalgást. 2006. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás62 együtt tárgyalja az enyhe fokban nagyothallótól a középsúlyoson át a súlyos hallássérült gyermekek idegennyelv-tanításának sérülésspecifikus sajátosságait.és intraperszonális. A közepes fokú hallássérült gyermekeknél az idegen nyelv tanulása is nehezített. mint a halló társaiknak. A súlyos fokú hallássérülés esetében fontos. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. illetve vizualizálható nyelvi bemenetnek. Ebben az esetben kiemelten fontos a hallássérültekkel foglalkozó gyógypedagógus tanácsadó munkája. nyomtatottszöveg. Idegen nyelv. 62  322 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Urbán Emese: Ajánlások nagyothalló gyermekek. az egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztés és az egyéni megsegítés. Azonban → hallássérülésük miatt az órán kívüli nyelvtudás bővítésének lehetőségei korlátozottabbak számukra. Kifejti. érdeklődését. zenei. amely viszonylag kevesebb nehézséget jelent számukra. ha a megfelelő feltételeket biztosítják nekik az osztályban. valamint a különböző intelligenciafajtákat (nyelvi. Ezzel növeli a tanulók motivációját. vizuális. A súlyos fokú → nagyothallás esetében az idegen nyelv tanulásánál döntő szerepe van az írott.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. kifejezések túlnyomó többsége ismert számukra. kinesztetikus. hogy az enyhe fokban nagyothalló integrált gyermekek képesek az idegen nyelv elsajátítására a többi gyermekkel együtt. A hallássérült gyermekeknél az anyanyelvi fejlettség jelentősen meghatározza az elérhető idegen nyelvi szintet. hatásukat a nyelvre és a nyelvelsajátításra. ezzel nemcsak a halló gyerekeknek biztosít lehetőséget az egyéni differenciálásra.és csoportorientált tanulók). suliNova Kht. hogy a tanulók – ha anyanyelvi szintjük engedi – lehetőséget kaphassanak az idegen nyelv elsajátítására.

Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.Nagyothalló gyermek Cochlea implantált gyermekek idegennyelv-tanítása során a vizuális csatornák bevonása mellett fontos a hallás és a → hallásfigyelem fejlesztése. A módszertani ajánlásokat részletesen kidolgozott minta óravázlatok is alátámasztják. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Eszköztár (→1. Az ép hallású gyermekek idegennyelv-oktatása során megfogalmazott általános fejlesztési célok vonatkoznak a hallássérült tanulókra is. Egyéni megsegítés és fejlesztés mellett felhasználhatók az ép hallású tanulók idegennyelv-elsajátítása során alkalmazott módszerek és eszközök. hogy a készülék által nyújtott lehetőségeket minél jobban ki tudják használni. de a kompetenciák fejlesztési lehetőségei némileg módosulnak az auditív input korlátozottsága vagy hiánya miatt. tanulók együttneveléséhez. A hallássérültek hatékony idegennyelv-tanításának egyik fontos feltétele az osztálykeretben folyó fejlesztés során a hallásállapot és a képességstruktúra figyelembevétele. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. Az enyhe vagy középsúlyos nagyothallónál a vizuális megerősítés mellett hatékony lehet a főleg verbális előkészítő szakasz. az adatbankban. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. illetve a hallássérült egyéni megsegítése. azonban a súlyos nagyothallóknál és siketeknél fontos az olvasás és írás aránylag korábbi használata. a 315. valamint kiadványunk bibliográfiájában 323 . és képesek legyenek a beszélt idegen nyelv jó megértésére és használatára.

amely alkalmas a hallássérült gyermekek befogadására. eljárásoknak a megtalálása. A pályaalkalmasságot tekintve a hallássérültek esetében elsősorban azok a pályák jöhetnek számításba. módszereivel. a verbálisan bonyolított teammunka. A hallássérült gyermekek életpálya-építési képességfejlesztésének éppúgy az a célja. amelyeknél nem játszik meghatározó. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A programcsomag egész szemléletével. lényegi szerepet a közvetlen kommunikáció.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. amelyek a gyermekek felnőtt életének meghatározói lehetnek. A hallássérült gyermekek esetében a pályaválasztásnak szubjektív és objektív feltételei is vannak. s a koncentrált. a jövő tervezésének képességére. képességeiknek megfelelő pálya választására. az eltérő fejlődési utak és szükségletek figyelembevételével. a hallásfok. A szubjektív tényezők közé a beszédszint. amelyet önállóságra neveléssel lehet megoldani. 324 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . mint halló kortársaikénak: alkalmassá váljanak egy élhető életre. az iskolai tevékenységek hosszú távú és egymásra épülő tevékenységrendszerével. a személyiség és a készségek szintje sorolható. amelyek hozzájárulnak az önálló életvitel mind teljesebb eléréséhez. képesek legyenek adottságaiknak. Olyan módszertani sokszínűséget kínál. az egészség megőrzésére. tevékenységeknek. E folyamat során megismerhetjük a gyermekek személyiségét és azokat a tényezőket. ahol az információk írásosan is elérhetőek. egészséges életmódra. kidolgozott moduljaival. a tanulási-tanítási folyamat átszervezésével pedig biztosítja számukra az inkluzív nevelkedés lehetőségét. munkaerő-piaci felkészültségre tegyenek szert. Az iskolai fejlesztés kiemelt feladata a felnőtt élet szerepeire való felkészítés. Tehát a pedagógus legfontosabb feladata azoknak a módszereknek. önálló feladatmegoldás a döntő. a sokszínű tanulói tevékenységek szervezésével hozzájárul a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának támogatásához. Az objektív feltételek a korlátozott szakmatanulás és az elhelyezkedési lehetőség.

Módszertani intézményi útmutató. évfolyamra (A természet: a mi világunk. évfolyam számára (A természet: a mi világunk – Népszokások. Dokumentációs útmutató (→ 1.. 63  325 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Budapest. a 315. táblázat) – Ajánlások nagyothalló gyermekek. életpálya-építés. tanulók együttneveléséhez. „Elvégeztük az aratást…”) (→ 2. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. áll a bál!”) és egy adaptált modul a 2. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. és még alaposabban megismerhetjük a nagyothalló gyermekek sajátos igényeit. valamint kiadványunk bibliográfiájában Czibere Csilla – Köntösné Lőrincz Eszter: Ajánlások nagyothalló gyermekek. „Itt a farsang. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Lásd még nagyothallás témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – életpálya-építési kompetenciaterület: egy adaptált modul az 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. 2006. az adatbankban. suliNova Kht.Nagyothalló gyermek Mindezeknek a kérdéseknek a részletes kifejtését olvashatjuk ebben az Ajánlásban63. Minden hónap valakié. táblázat) – Eszköztár (→ 1.

a családokat és pedagógusokat felelősséggel terhelő kihívás kötelezi. szolgáltatásairól. jövőjének meghatározó tudományos alapot teremtettek. Támpontokat találhatunk a → hallássérülés. suliNova Kht. támogatást. Módszertani Intézmény. Diákotthon és Gyermekotthon szolgáltatásainak és elérhetőségeinek bemutatásán keresztül az olvasó teljes körű képet kap ezen intézmények céljáról. gyógyító pedagógiai hátteret. Váry Ágnes: Útmutató hallássérült gyermekek. amelyek folyamatosan segítik az együttnevelést. azokat az interdiszciplínákat. amelyre a nehéz. folyamatát és gyakorlatát feltárják az integráció szereplőinek. általános iskolai és középiskolai pedagógusoknak. 64  326 . Általános Iskola. az integráló munka egyes elemeinek megerősítésével. 2007 . Feltárják az évszázadokra visszatekintő orvosi. A Dr. megismerhetjük a hallássérülés pedagógiai következményeit. tanulók együttneveléséhez. „klienseiről”. Köntösné Lőrincz Eszter – Dr. szervezeti felépítéséről. amelyek a hallássérült gyermekek sorsának. Módszertani intézményi útmutató. szolgáltatást nyújt egyrészt azoknak az intézményeknek. amelyek a nagyothalló gyermekek együttnevelését vállalják.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató64 segítséget. feladatrendszerét. A befogadott gyermek/tanuló és pedagógusai azonban nem nélkülözhetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények segítségét. másrészt maguknak az integráció szereplőinek: óvodapedagógusoknak. a halló gyermekközösségben élő hallássérült gyermekek pedagógiai útjának mindenre kiterjedő támogatásával szeretnének közreműködni abban a munkában. nevelőtanároknak.és szakmai szolgáltatásairól. családtagoknak. pedagógiai asszisztenseknek. Az Útmutató átláthatóvá és érthetővé teszi az integráció céljait. Budapest. → nagyothallás azonosításához. szinte végigkísérik a többségi iskolákban nevelkedő. Az → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények tanácsadással.. neveléstörténeti. tanuló gyermekek életét. hogy együtt vállalt céljaik megvalósításához az integráció teljes feladatrendszerét. terapeutáknak és szülőknek. Fontos feladatuknak tekintik. Török Béla Óvoda. Speciális Szakiskola. szak. az integrációt segítő módszereket és alkalmazott technikákat.

Dokumentációs útmutató (→ 1. az adatbankban. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 315. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Nagyothalló gyermek Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 327 . táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek.

az életvitelt segítő eszközök gyógyászati segédeszközök használata. a tanulást. tankönyvek. játékok. A bemutatott eszközök megismerését. jól tárolhatók. 2008. A speciális eszközök bemutatása a mindennapi életben való alkalmazáshoz nyújt ismereteket mindazoknak. illetve a szókincsfejlesztést. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. iskolák pedagógusainak. Az eszközcsoportok jellemzése. Dokumentációs útmutató (→ 1. esztétikusak. taneszközök. bonyolult munkáját könnyíti meg az eszközrendszer bemutatása és a módszertani ajánlások. alkalmazása. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. tisztíthatók. amelyek sokoldalú felhasználást tesznek lehetővé. a nyelvfejlődést. tanulók együttneveléséhez. akik a hallássérültek pedagógiájában eddig még nem voltak járatosak. és alkalmasak a gyermekek tevékenykedtetésére is. A választás és a kiválasztás nehéz.. Az Útmutatóból65 megismerhetjük. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. a többségi óvodák. Budapest. Educatio Kht. alkalmazását ajánljuk mindenkinek. hogy melyek a pedagógiai tevékenységünk eredményes támogatását szolgáló legszükségesebb eszközök. 65  328 . a felhasználási terület és a sérülésspecifikus használat szerint történik: speciális segédeszközök.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A súlyos hallássérült gyermekeknél jelentkező nyelvi nehézségek. tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató. taneszközök ismerete. szülőknek. bemutatása a funkció. A gazdag játékválasztékban olyan játékok szerepelnek. táblázat) Köntösné Lôrincz Eszter – Nagyné Tóth Ibolya – Urbánné Deres Judit: Sérülésspecifikus eszköztár hallássérült gyermekek. kommunikációs zavarok miatt nagyon fontos a megfelelő speciális segédeszközök. aki hallássérült gyermekekkel foglalkozik. fejlesztő és terápiás eszközök. gyógypedagógusoknak. a kommunikációt elősegítő játékok.

nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 329 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Nagyothalló gyermek – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. a 315.

felhasználni. suliNova Kht. oldal). A komplex pszichológiai-pedagógiai vizsgálat alapján készült szakvélemény biztosítja a hallássérült gyermek számára a különleges gondozásra való jogot (→ 10–12. A gyermekkel foglalkozó szakembereknek munkájuk során tisztában kell lenni ezek szerepével. A következő nagy témakör a hallássérült gyermekek fejlődésével. 66  330 . Alapító okirat. úgymint Együttműködési megállapodás. speciálisabb. azok használatának pedagógiai vonatkozásait. Ezen dokumentu- Köntösné Lőrincz Eszter – Nagyné Heidenwolf Erzsébet – Pintér Beatrix – Urbánné Deres Judit – Dr. tudniuk kell azokat helyesen értelmezni. oldal). Szervezeti és Működési Szabályzat. amelyet hallássérült gyermekek esetében a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ készít el (→ 9–10. Budapest. Az Úmutató66 készítői arra vállalkoznak. Milyen dokumentumokról van szó? A → hallássérüléssel kapcsolatos egészségügyi dokumentumokról. Dokumentációs útmutató. értelmezésével az általánoshoz képest mélyebb. amelyek tartalmazzák a hallásvizsgálati eredményeket. a → hallókészülékkel vagy cochleáris implanttal történő ellátást. fejlesztésével foglalkozó dokumentumok csoportja. jól használható információkat adjanak át. 2007 .. A pedagógiai-pszichológiai státusz dokumentuma többek között a szakértői vélemény.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A hallássérült gyermekeket a diagnózis megállapításától végigkísérik mindazok a dokumentumok. hogy a dokumentumok megismertetésével. amelyek egészségügyi és pedagógiai ellátásuk során keletkeznek. a különböző terápiákkal. s ezekkel kapcsolatban hasznos gyakorlati tanácsokat fogalmaz meg (→ 12–17. oldal). a vizsgáló eljárásokkal és a pedagógiai vélemény megírásának szempontjaival is. A kiadvány részletesen bemutatja a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadásával megváltoztatandó intézményi dokumentumokat. tanulók együttneveléséhez. Itt ismerkedhetünk meg az egyéni fejlesztési tervek készítésével. Váry Ágnes: Útmutató nagyothalló gyermekek. Pedagógiai program.

 oldal). Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. módszertani ajánlásokat is megfogalmazva a befogadó intézmények számára (→ 28–29. valamint kiadványunk bibliográfiájában 331 .Nagyothalló gyermek mokat számos. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. oldal). Végezetül áttekinti a a sikeres együttnevelés megvalósítását biztosító jogi és szakmai garanciákat (→ 31–34. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. a mindennapi pedagógiai munka során használható példával is illusztrálják a szerzők (→ 17–27. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Foglalkozik az anyag a pedagógiai mérés-értékelés kérdéskörével is. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. A mellékletek remek kiegészítői az ismertetett dokumentumoknak. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 315. oldal).

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika

Kiadvány típusa

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia, a szövegértés-szövegalkotás és az életpálya-építés területéről készített, 6–9 éves gyermekek számára készült moduladaptációk áttanulmányozását azért javasoljuk, mert többféle feladat differenciált megvalósításához adnak támpontokat, és részletes módszertani segítséget nyújtanak a nagyothalló gyermekek különböző feladatokba történő bevonására. Felhívják a figyelmet a segítségadás fontosságára és a lehetséges megoldásokra. A felsorakoztatott példák alkalmazása biztosítja a hallássérült tanulók tanulási folyamatban való aktív közreműködését és ismeretszerzését. A különböző tananyagtartalmak feldolgozásának menetében olyan ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyek a tanórára való felkészülésben, az óra vezetésében, a tanulásszervezési mód kiválasztásában segítik a befogadó pedagógusokat. A sajátos nevelési igény figyelembevétele a pedagógus rendszeres, előzetes (többlet) felkészülését jelenti – ám ennek eredményeként a hallássérült tanuló is aktív részese lehet a tanórák minden mozzanatának. Nagyothalló gyermekek együttneveléséhez az alábbi mintamodulok készültek: – Szövegértés–szövegalkotás: 24 adaptált modul az alapozó és a beszédfejlesztés szakaszához (részletesen → 2. táblázat) – Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. évfolyamra (Én és a világ – Játék a szabadban; A mozgás szerepe, fontossága az egészséges életmód kialakításában – Mozogni jó!) – Életpálya-építés: egy adaptált modul az 1. évfolyam számára (A természet: a mi világunk – Népszokások. „Itt a farsang, áll a bál!”) és egy adaptált modul a 2. évfolyamra (A természet: a mi világunk. Minden hónap valakié. „Elvégeztük az aratást…”)

332

Nagyothalló gyermek

Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 315. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

333

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

E csoportba67 nagyon sokféle kórkép tartozik. A sajátos nevelési igényű óvodáskorú gyermekeket integráló pedagógusok számára e területre vonatkozóan két Ajánlás68 is készült: az egyik a magatartászavarok, a másik a → részképességzavarok miatt a nevelési folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek együttneveléséhez. Mindkét ajánlás tisztázza az alapfogalmakat, a zavarok megnyilvánulási formáit, tüneteit, kritériumait, és felsorolja kialakulásának okait (→ I. 5–10. oldal; II. 5–. oldal). A kiadvány fontos szempontokat és tanácsokat fogalmaz meg hiperaktív gyermekek fogadásához, a befogadás előkészítéséhez. Ismerteti a pedagógustól és a csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformákat. Hangsúlyozza, hogy a gyermek számára az óvónő a minta, akit az óvodás gondolkodás nélkül követ. Az ő attitűdje sugárzik a többi gyermekre is; ha ő természetesen elfogadó, akkor a gyermekek is azok lesznek (→ I. 1 3. oldal). 1–1 Az óvodai nevelés kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési tervében található, ajánlott játékok számos esetben adaptálásra, módosításra szorulnak, ha az integrációban magatartászavarral küzdő gyermek vesz részt. A kötet a különböző tevékenységi területeken belül az adaptációs lehetőségekre hívja fel a figyelmet néhány lehetőség bemutatásával. Mennyiségi és minőségi változtatásokat javasol, ezeket példákkal is szemlélteti (→ I. 1 3–22.  oldal).  Részképességzavarral küzdő gyermekek együttnevelésére vállalkozó óvodapedagógus számára az Ajánlás hasznos információkat nyújt a részképességzavarok rendszeréről és a zavarok tüneteiről. A tünetekhez kapcsolva „Ő az, …” kezdetű mondatokkal bemutatja, hogy az adott tünet hogyan jelentkezhet az óvodáskorú gyermek mindennapos tevékenységeiben (→ II. 8–18. oldal). A szerző a befoga-

L. a pszichés fejlôdés zavaraival kapcsolatban a 195. oldalon írtakat. Venterné Balogh Angelika: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez I. (magatartászavar esetén). Óvodai nevelés; Dr. László Zoltánné: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez II. (részképességzavar esetén). Óvodai nevelés. suliNova Kht., Budapest, 2006.
67 68 

334

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô gyermek

dás előkészítése és eredményessége alapjaként az együttműködést írja le. Részletesen ismerteti az együttműködő felek feladatait, szerepét. Az óvodai nevelés kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési tervének játékait a részképességzavarral küzdő gyermek szükségleteihez igazítva alkalmazhatják a pedagógusok. A szerkesztő javasolja, hogy hagyjanak több időt a gyakorlásra, ismétlések beiktatására. Egy-egy előkészítő részben a tervezett foglalkozáshoz, játékhoz szükséges ismeretek, készségek megalapozása történhet, ezzel segítve azt, hogy a részképességzavarral küzdő gyermek is gond nélkül, örömmel, sikeresen vegyen részt a játékban. A különböző tevékenységi területeken belül az adaptációs lehetőségekre hívja fel a figyelmet néhány példa bemutatásával. A fejlesztési területek ismertetése után a játékgyűjteményből kiemeli azokat a játékokat, amelyek alkalmazása különösen eredményes lehet a → részképességzavarral küzdő gyerekek fejlesztése során (→ II. 20–33. oldal).  Célszerű a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekeket nevelő óvónőknek mindkét Ajánlást megismerni. Gyakran előfordul, hogy a magatartászavarral küzdő vagy hiperaktív gyermekek másodlagos tünetként részképességzavarokat produkálnak, és fordítva. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség- és készségfejlesztő program, különös tekintettel az integrált nevelésre • A szakmai és szakszolgáltatók, illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár • alak-háttér észlelés • autoagresszió • Ayres-módszer • borderline • diszgráfia • diszkalkulia 335

2. rész Adaptációs mátrix

diszlexia diszlexia-prevenció diszlexia-prevenciós módszer fejlesztô osztály Frostig-terápia grafomotoros fejlesztés grafomotoros zavar hiperaktivitás (hiperkinézis) kognitívviselkedés-módosítás laterális dominancia lateralitás MCD (minimális cerebrális diszfunkció), POS (pszichoorganikus szindróma) • Meixner-módszer • motoros zavarok • pszeudodebilitás • pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermek • pszichomotoros fejlesztés • pszichomotoros zavarok • pszichopedagógia, pszichopedagógus • részképességzavarok • szociális nevelés • szociális tanulás • szociopátia • tanulási zavarban szenvedô gyermek • vizuális percepciós zavarok • vizuomotoros koordináció – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában • • • • • • • • • • • •

336

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

E csoportba nagyon sokféle kórkép tartozik. Az Ajánlásból69 a hiperkinetikus zavarral és a magatartászavarral küzdő tanulók szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztéséhez kaphat az olvasó hasznos ismereteket, kézzelfogható, a tanítási gyakorlatban alkalmazható tanácsokat. Megismerhetjük az alapfogalmakat, a gyermekek különböző funkcióinak jellemzőit és azt, hogy ezek eltérései hogyan befolyásolják őket a tanulási folyamatban. Mivel a magyar terminológia nem egységes, a kiadvány a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában szereplő elnevezéseket használja (→ –9. oldal). A kompetencia alapú program legnagyobb pozitívuma, hogy bőségesen és személyre szabottan hagy időt a készségek automatizálódására, amely alapfeltétele az olvasás-írás készségszintű elsajátításának. Nem azt hangsúlyozza, hogy mihamarabb el kell érni bizonyos szinteket, hanem a minőségi előrejutásra törekszik. Ez azért fontos a hiperkinetikus zavarral és a magatartászavarral küzdő tanulók fejlesztésénél, mert az egyes részterületeken belül is hullámzó teljesítményt mutató gyermekek esetében nehezen prognosztizálható, hogy adott időtartamon belül milyen eredményt hoz a fejlesztés. Az egyéni eltérések figyelembevétele nagyon fontos. A szerkesztők ismertetik a speciális készségfejlesztés területeit, illetve azokat az alapfok végére várható eredményeket, amelyeket a sajátos nevelési igényű gyermek teljesíthet (→ 9–12. oldal). A tanítás során alkalmazható hasznos tanácsokat olvashatunk arról, hogy agresszív vagy regresszív magatartásformák esetén mi a teendő, milyenek legyenek a pedagógus viselkedési és magatartásformái (→ 12–1 5. és 25–31. oldal). A programcsomag témaköreinek feldolgozása ajánlott az adott csoport minden tanulója számára. A szerkesztők azonban felhívják a figyelmet a lehetséges nehézségekre, és javaslatokkal segítik a feldolgozást. Speciális fejlesztési lehetőségeket mutatnak be a napi készségfejlesztő tevékenységek – pl. a beszélgetőkör, a mesehallgatás, a ritmikus mozgások – és az általános alapozás során. Gya69  Henger Krisztina – Juhász Sarolta – Nagy Krisztina: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szövegértés-szövegalkotás. suliNova Kht., Budapest, 2006.

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

337

2. rész Adaptációs mátrix

korlati tanácsokat adnak a beszédkészség fejlesztéséhez, a szóbeli és írásbeli szöveg megértéséhez és alkotásához, az íráskép kialakításához, a betűírás előkészítéséhez, az írás jelrendszerének megtanításához stb (→ 1 5–20. oldal). Olvashatunk a hiperkinetikus zavarral és a magatartászavarral küzdő tanulók együttnevelése során legalkalmasabb tanulásszervezési formákról, részletesen a kooperatív tanulás fogalmáról és alapelveiről, módszereiről (→ 20–25.  oldal).  Mivel a magatartás-terápiának, a hiperaktív és magatartás-zavaros gyermekek kezelésének alapvető kérdése a jutalmazás és a büntetés, a kiadvány kitér a jutalmazás és büntetés technikáira is (30–31. oldal).  Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat): 1 adaptált modul a szövegértés-szövegalkotás beszédfejlesztő szakaszához és 1 adaptált modul a beszédfejlesztő szakaszhoz – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 335–336. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

338

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

E csoportba nagyon sokféle kórkép tartozik. Az Ajánlás70 részletesen mutatja be ezt a tanulócsoportot, alcsoportok és típusok szerint tisztázza a fogalmakat (→ 7–1 5. oldal). A tanulási zavarok típusai szerint három alcsoportot különböztet meg. A részképességzavar a komplex teljesítmények – olvasás, írás, számolás – elsajátítását és kivitelezését lehetővé tevő megismerő- és mozgásos funkciók területén mutatkozó deficit, amely az intelligenciaszinttől független. A komplex tanulási zavarok speciális tanulási nehézségek, amelyek az alap-kultúrtechnikák elsajátítása során jelentkeznek. Az Ajánlás tisztázza a viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok fogalmait, és a pedagógusok számára fontos nevelési konzekvenciák áttekintésével ad hasznos tanácsokat. A komplex tanulási zavarok között részletesen foglalkozik a matematikai kompetenciát leginkább befolyásoló → diszkalkuliával. A képességfejlesztésre vonatkozó általános megállapítások mellett olvashatunk gyakorlati tanácsokat is. Az Ajánlás abban is segítséget nyújt, hogy a képességfejlesztés során milyen részképességek fejlesztésére hogyan nyílik lehetőségünk (→ 1–17.  oldal). A személyiség és a társas kompetenciák fejlesztésére a „Komplex személyiség- és magatartás-fejlesztő program” gyakorlatait ajánlja (→ 17–18. oldal). A Képességfejlesztés c. fejezetben a matematikai kompetenciaterületek fejlesztésével, a képességfejlesztési és kimeneti rendszer ismertetésével segíti a gyakorló pedagógusokat (→ 18–24. oldal). Témakörönként bemutatja a kívánt tartalmakat, amelyek általános megfogalmazását nehezíti, hogy a gyermek kognitív készségeinek fejlődése nagyban függ a fogyatékosság fajtájától, kezelésétől, a terápia intenzitásától és a gyermek egyéni fejlődési tempójától. Emiatt nagyon nehéz egyértelműen megfogalmazni azokat a várható tudástartalmakat, amelyekig a gyermek a 4. évfolyam végére eljut. Felsorolja a különös pedagógiai odafigyelést igénylő témaköröket, javaslatokat tesz ezek megtanítására. Évfolyamokra lebontva bemutatja az elvárható és a nem elvárható teljesítményeket (→ 24–43. oldal).
Megyeri Józsefné (szerk.): Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Matematika. suliNova Kht., Budapest, 2006.
70 

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

339

2. rész Adaptációs mátrix

A matematikát tanító pedagógus alapvető ismeretekhez juthat a különböző tanulásszervezési formákról, a differenciálás fontosságáról, a módszerek megfelelő kiválasztásáról, a pedagógus felkészüléséről, a gyermekcsoport felkészítéséről, az integrált matematikatanítás során használt eszközökről és az értékelés alapelveiről is. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához. A matematikai kompetenciaterületen 1 adaptált modul az 1. évfolyam számára (49. modul) és 1 adaptált modul a 2. évfolyam számára (33. modul) (→ 2. táblázat) – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 335–336. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

340

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az Ajánlás71 a tanulók közül a hiperkinetikus zavarral és figyelemzavarral élő tanulók együttneveléséhez ad hasznos tanácsokat. Szükséges azonban az ebbe a fogyatékossági típusba tartozó gyermekek szélesebb körű megismerése és a fogalmak alaposabb tisztázása (→ Ajánlások… Matematika, 7–1 5. oldal). A szerkesztő bemutatja a magatartás-zavaros gyermekek csoportjait, definiálja a → hiperaktivitás és a figyelemzavar fogalmát. Leírja a fenti csoportokba tartozó tanulók általános jellemzőit, felsorolja pozitív tulajdonságaikat. Hangsúlyozza, hogy a hiperkinetikus zavarral és figyelemzavarral élő tanulók együttneveléséhez mindig szükséges szakemberek bevonása (→ 7–1 1. oldal). Leszögezi, hogy a magatartászavarok és a hiperkinetikus zavarok két különböző területet ölelnek fel. Külön BNO-kóddal rendelkeznek, különböző diagnosztikai eljárások kapcsolhatóak hozzájuk, és más-más terápiás megközelítésben kell foglalkozni velük. A társas készségek és képességek fejlesztését, azaz a szociális kompetencia kialakítását a magatartási problémával küzdő gyermekek esetében is társaikhoz hasonló mértékben kell megvalósítani. Szükséges azonban az időkeret szétválasztása a többségi iskolás populáció, valamint a hiperaktív gyermekek esetében. Táblázattal szemlélteti a szerkesztő, hogy az egyes kompetenciaterületek egységesek, a pedagógusnak mindössze az adott kompetencia kialakítására fordított időkeret esetében szükséges differenciálnia (→ 1 3. oldal). 1–1 Az elérendő attitűd- és képességcsoportok sérülésspecifikus leírásai alkalmával ismerteti a lehetséges problémákat, erősségeket, a pedagógus feladatait – mit várhat el, hogyan viselkedjen az attitűdök kialakításakor, formálásakor, a szociális képességek fejlesztésekor. Megfogalmazza a szakaszok végén elvárható követelményeket. (→ 1–19. oldal) A programcsomagok témakörei a mindennapi élet színtereit, feladatait és felelősségeit bemutató, szemléletformáló ismereteket nyújtanak, ezért kiindulópontjai lehetnek a speciális nevelési szükségletű gyermekek későbbi, zökkenőmentes társadalmi beilleszkedésének, társas életének. Az egyes progRózsa Mária (szerk.): Ajánlások a pszichés fejlôdés zavaraival küzdô gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. suliNova Kht., Budapest, 2006.
71 

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

341

 táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.2. A speciális vonatkozásokat egy-egy nagyobb témakörben összegyűjtve javasol módosítási lehetőségeket (→ 19–30.  Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. a 335–336. amelyek feldolgozása során valamilyen speciális szempont figyelembevétele szükséges a magatartási zavarral. az adatbankban. Módszertani intézményi útmutató. tanulók együttneveléséhez. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 342 . Magatartási zavarral. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. rész Adaptációs mátrix ramcsomagok esetében azokat a témaköröket emeli ki. táblázat) – Eszköztár (→ 1. eredményes pedagógiai attitűdöket mutat be (→ 33– 34. Dokumentációs útmutató (→ 1. valamint a → hiperaktivitással küzdő gyermekek nevelése során. oldal). valamint hiperaktivitással küzdő gyermekek esetében jól alkalmazható tanulásszervezési formákat. módszereket. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.

a testtudat. A magatartás-zavaros gyermek pedig azért süvít az autójával. és nem tud a többiekkel együttműködni. oldal). A kompetencia alapú programcsomag legnagyobb pozitívuma. ez elengedhetetlen feltétele a viszonylag zavartalan oktatás megvalósításának (→ 25–29. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. idegennyelv-oktatását (→ 8–1 3. Egymásra építi az általános fejlesztési folyamatokat. oldal). mert az ő autójában nincs fék. de nem lép rá. ami alapfeltétele a készségszintű idegen nyelvi kommunikáció elsajátításának. amelyek befolyásolják a hiperkinetikus zavarral és magatartászavarral küzdő gyermekek tanulását. mert ugyan neki van. Célszerű kis létszámú osztálytermekben a speciális tárgyi és személyi feltételek biztosítása. hogy bőségesen és személyre szabottan hagy időt a készségek automatizálódására. Az általános fejlesztési célok ismertetéséből megtudhatjuk. Tartalmazza az adott sajátos nevelési igényhez nem illeszkedő tartalmakat is (→ 17–25.  A hiperkinetikus zavarral küzdő diákok integrált nevelésének feltétele a megfelelő tanulásszervezési módok kiválasztása. oldal).): Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. a figyelem és a személyiség fejlesztésében. Budapest. nem használja a féket azért. valamint Ajánlások… Matematika. célokat és a specifikus nyelvi fejlesztési célokat (→ 1 3–17. 72  Kompetenciaterület Kiadvány típusa 343 . mely szerint „…a közúti forgalomban az autót vezető hiperkinetikus szindrómás gyermek száguldozik.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás72 a hiperkinetikus zavar és a magatartászavar fogalmait tisztázza szemléletes példával. amikor az osztály ugyan dolgozik.” (Dr. Részletesen elemzi viszont azokat a pszichés jellemzőket. 7–18. A nyelvoktatás során alkalom adódhat egyéb speciális képességfejlesztésre. Legjobb. ha ez fiziJávori Ildikó (szerk. 2006. amelynek lehetőségeit a programcsomag témaköreinek megfelelően ismerteti a kiadvány. hogy azon az órán is biztosítsunk önálló munkát.  E tanulók sokfélesége miatt az egyéni különbségek számottevőek. A szerző ajánlja.. hogy hiperkinetikus zavar és magatartászavar esetén milyen fejlesztési lehetőségek adódnak a mozgás. azért nem használja a féket. de a hiperkinetikus vagy a magatartás-zavaros tanuló már fáradt. suliNova Kht. tanítását.  oldal). oldal). Gyarmathy Éva) A pszichés fejlődés zavarainak további formáit nem mutatja be (→ Irányelv. Idegen nyelv.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 344 .  oldal). táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. ami csakis úgy lehetséges. oldal). elvonulhat egy olyan helyre az osztályban. Hangsúlyozza. Olvashatunk még a pedagógusnak javasolt kommunikációs formákról. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. az értékelési alapelvekről. a tanítás során felhasználható eszközökről. az adatbankban. a 335–336. hogy a legfőbb cél az idegen nyelv iránti figyelem felkeltése. a pedagógiai asszisztens segítségének lehetőségeiről és az integrált tanórák felépítéséről. Megismerhetjük az egyéni megsegítés lehetőségeit a különböző tanulásszervezési helyzetekben. ha aktív és tevékenységszintű élményeket nyújtunk az órákon (→ 29–30. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. kiléphet a szituációból.2. valamint az alkalmazott módszereket is. rész Adaptációs mátrix kai eltávolodást is jelent. amely kifejezetten – de nem csak neki – erre a célra van berendezve (→ 2. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1.

és magatartás-fejlesztő program moduljait. hogy a speciális megsegítések hatására felzárkózzon az osztály szintjéhez.  A képességfejlesztés és a témakörök ismertetése során hangsúlyozza. mindig az egyéni fejlesztési terv a kimeneti elvárás és az értékelés megállapításának alapja (→ 12–17. hiszen minden. Budapest.. akár tanórán kívüli keretben alkalmazhatónak tartja.. amelyek az adott kompetencia fejlesztéséhez szükségesek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. hogy a sajátos nevelési igényű tanulótól nem elvárható.). Talán a sajátos nevelési igény variabilitása itt mutatkozik meg leginkább: nem lehetséges a mindennapokban jól használt. valamint 7–12. oldal). Mindvégig szem előtt tartja a pszichés fejlődési zavar komplexitását. koncentrikusan bővülve-mélyülve habilitációs órákon. amelyre kiválóan alkalmasnak tartja a Komplex személyiség. valamint konkrét példákkal teszi gyakorlatcentrikussá ajánlásait. A komplex tanulási zavar esetén gyakran jelentkező szövegértési nehézség és egyéb maradványHernádi Krisztina (szerk. oldal). az adott sérüléstípusba tartozó gyermek más. Fokozott figyelmet fordít a társas kompetenciák fejlesztésére. évfolyamokon. Az Ajánlás73 részletesen mutatja be az adott tanulócsoportot. életpálya-építés. ezért más bánásmódot igényel. A kimeneti elvárások megállapításakor hangsúlyozza. Ezeket a tanulók életkorának megfelelően. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek E csoportba nagyon sokféle kórkép tartozik. mentálhigiénés foglalkozásokon és akár óratervi. 2006. Ennek megfelelően részletesen ismerteti a tanulási és magatartászavarral küzdő tanulók főbb képességfejlesztési elveit és területeit 1–6. tanulási zavar stb. és ennek megfelelően differenciáltan ajánl lehetőségeket a módosításra. A tanulási korlátokat olyan komplex főfogalomnak tekinti. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.): Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. Évfolyamonként kiegészíti a témákat. Ismerteti az életpálya-építési kompetencia fejlesztésének témaköreit. 73  Kompetenciaterület Kiadvány típusa 345 . általában jól bevált eszköztárral élni. Sérülésspecifikusan feltérképezi a témakörök módosításának lehetőségeit. alcsoportok és típusok szerint tisztázza a mindennapok során szinonimaként használt fogalmakat (tanulási nehézség. hogy az e csoportba tartozó gyermekek és fiatalok csoportja igen heterogén. amely igen bonyolult problémaegyüttest takar (→ 5–1 1. szükség szerint kiegészíti olyan habilitációs-rehabilitációs ajánlásokkal. suliNova Kht.

nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) és 1 adaptált modul a 2. évfolyam számára (Népi mesterségek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. rész Adaptációs mátrix tünetek kompenzálásához gyakorlati tanácsokat ad. munkaformákat. táblázat) – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a pedagógustól elvárható magatartásformákat. hogy a komplex tanulási zavarral küzdő tanulóknak az információkezeléshez már a korai időszaktól számítógépet és informatikai ismereteket kell biztosítani. évfolyam (Mindennapjaink – Népi gyermekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel Jancsi!) számára (→ 2. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához az életpálya-építési kompetenciaterületen: 2 adaptált modul az 1.. valamint az értékelés alapelveit is. Befejezésül ismerteti az alkalmazható módszereket. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 346 . az élethosszig tartó tanulásban (→ 17–29. valamint a szövegértési– szövegalkotási kompetencia és az életpálya-építési kompetencia fejlesztésének összekapcsolását hangsúlyozza. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Eszköztár (→ 1. foglalkozások: Nemezelés 2. Hősök. Dokumentációs útmutató (→ 1. Fontosnak tartja.2.  oldal). az adatbankban. példaképek. hogy nagyobb eséllyel induljanak az életpálya építésében. a 335–336. Módszertani intézményi útmutató. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

mi szükséges ahhoz. A szerzők három nagy csoportban ismertetik a tanulási zavarokat (→ 8–1 3. 2007 . majd ismerteti az ebbe a csoportba tartozó gyermekekkel foglalkozó szakma múltját (→ 5–. Az integráció sikeres megvalósításában a szakemberek kooperációját kiemelt fontosságúnak tekintik. a gyermekcsoport. Csákvári Judit – Süvegesné Rudán Margit: Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. ahol mód nyílik az együttműködés megvalósítására. A gyermek és családja. Az iskola. a pszichés fejlődés zavara miatt akadályozott gyermek. a pedagógus.  Az útmutatóban hasznos információkat találhatnak az integráció céljáról. tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyerekek kifejezés bevezetésének előzményeit mutatja be. Módszertani intézményi útmutató. A megfelelő intézményi ellátás lényege a szakmaközi megközelítés és a szakmák. A szerzők összefoglalják a pedagógiai többletszolgáltatások lehetőségeit.  oldal). formáiról. érthető leírásait találhatják az olvasók. hogy egy iskola profiljába az integráció hivatalosan is bekerülhessen (→ 14–1   5. Az útmutatóban a sajátos nevelési igény hátterében álló diagnózisoknak és azok pedagógiai konzekvenciáinak köznapi.  oldal). oldal). a pedagógusközösség.. a pedagógusközösség és a módszertani intézmény szakembereinek folyamatos párbeszéde biztosíthatja a beilleszkedés és befogadás folyamatának szakmai hátterét (→ 17–22. 74  347 . suliNova Kht. Éppen ezért hasznos. feltételeiről. ha a különböző. ezért azonosítják az együttnevelés szereplőit és az együttnevelésben elfoglalt helyüket. a segítő szakemberek és a civil szervezetek rövid bemutatása olvasható az Útmutatóban (→ 1 5–17. és leírják azt is. gyógypedagógiában használatos kórképeket a többségi pedagógusok is megismerik. lehetőségeiről. szakemberek közötti kooperáció. tanulók együttneveléséhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató74 a pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési. oldal). Az inkluzív pedagógia megvalósulásának egyik pillére az → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények. oldal). a család. Budapest.

E feladatok ellátásában vállalnak jelentős részt azok az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények vagy bizonyos speciális feladatokat vállaló intézmények. amelyek az ott dolgozó szakemberek tudásával. A pszichés fejlődés zavaraival küzdő népesség ellátásának speciális területe a gyógypedagógiai pszichológiai munka. megszerzett gyógypedagógiai tapasztalatával segítik az integrált nevelést. esetenként pszichiátriai szakszolgáltatási rendszer kiépítése is. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. rész Adaptációs mátrix Az általában szegregált gyógypedagógiai intézményekből funkcióbővüléssel létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekben jelennek meg azok a szolgáltatások. az integrációt segítő munka bázisaivá válhatnak. gyakran (akár jó értelemben véve is) stresszt jelentenek.2. Dokumentációs útmutató (→ 1. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. a 335–336. az adatbankban. amelyek vállalják ezen gyermekek együttnevelését és megsegítését (→ 22–23. tanulók együttneveléséhez. Céljuk és feladatuk a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók teljes körű ellátása. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Különböző formákban vehetnek részt az integráció megvalósításában: képzőszolgáltató központtá alakulhatnak. valamint kiadványunk bibliográfiájában 348 . A problémák sokrétűsége az integrációs folyamat összes résztvevőjének komoly pszichés terhet. fontos tehát a pszichológiai. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldal).

legyenek azok modern elektronikai. illetve a korai kisiskoláskort célzó beavatkozások kiemelt jelentőségűek az eredményesség és a másodlagos problémák megelőzésének szempontjából. a gyermek személyiségének harmonikus fejlődéséhez. Ezek az ismertetők abban segítenek. fő jellemzőiről. érthető magyarázatokat. tanulók együttneveléséhez. A későbbi életkorban felismert sajátos nevelési igény kielégítése esetén az egyéni. hogy gyógypedagógiai. hogy problémának. A pszichés fejlődés zavarával küzdő gyerekek esetében a preventív jellegű. Rövid. Ennek megfelelően az Útmutatóban az eszközcsoportok kiválasztása az osztálytermi folyamatok esetében döntően az alsó szakaszban alkalmazható megsegítést helyezi előtérbe. Budapest. suliNova Kht.. 2008. tantermi berendezések. Természetes tehát. pszichológiai gondozásuk.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóban75 a szerzők röviden bemutatják azoknak eszközöknek a körét. illetve csoportos szervezeti keretben is használható eszközöket. ezért a szerzők ezeket ismertetik. definíciókat olvashatnak az érdeklődők a pszichés fejlődés zavarával küzdő gyerekek lehetséges diagnózisairól. Az egyes problématípusokon belül a kiadvány ismerteti egyrészt az osztálytermi foglalkozásokba beépíthető. egymástól igen eltérő. másrészt a szakember Csákvári Judit – Darvasi Lászlóné – Demeter Gáborné: Sérülésspecifikus eszköztár a pszichés fejlődés zavaraival küzdô gyermekek. 75  349 . terápiás jellegű folyamatok és eszközök aránya megnő. speciális taneszközök vagy valamely régről ismert játék újszerű felhasználási módja. differenciált osztálymunkával. számítástechnikai eszközök. amelyek – a terápiás és osztálytermi munkában egyaránt – a sajátos nevelési igényű gyermekek minél sikeresebb integrációját teszik lehetővé. egymástól eredetüket és következményeiket tekintve is különböző probléma gyûjtôneve. A szerzők ismertetik az eszközválasztás szempontjait is. fejlesztési célnak megfelelően választhassák ki az eszközöket. fejlesztésük más-más eljárást és eszközt igényel. Ezért a szerzôk bemutatják az iskolai készségek fejlesztését. valamint a viselkedés és az érzelmi élet zavarainak terápiáját szolgáló különféle eszközöket. ezzel is hozzájárulva a habilitáció-rehabilitáció legfontosabb céljához. Többféle. A pszichés fejlődés zavara nem egységes diagnózis.

szoftverek. A bemutatott eszközök mintát jelentenek a kiválasztáshoz. táblázat) – Jó gyakorlatok – pedagógiai tárgyú • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában • Játéka játék-. tankönyvek. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. gyermekkönyvek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. A katalógusban berendezési tárgyak. az adatbankban. a 335–336. amelynek analógiájára a megcélzott fejlesztési területre forgalmazott. habilitációs-rehabilitációs foglalkozások keretében. egyéni fejlesztés útján alkalmazható eszközcsoportokat. valamint leírást olvashatnak azokról a terápiás eszközökről is. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. hogy az eszköz hol kapható. tanulási segédletek.és eszközgyűjtemény – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. fejlesztő játékok leírásai találhatók. pedagógusokat. rész Adaptációs mátrix irányításával. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. Minden rövid leírást az eszközről készült fénykép követ. Dokumentációs útmutató (→ 1. illetve készített egyéb eszközök is használhatók. feladat. A fejlesztési területek egymásra épülését a bemutatott képek sorrendje segíti. Módszertani intézményi útmutató. és szerepel annak megjelölése is. Az útmutató készítői végül az eszközök helyes használatát és alkalmazási lehetőségeit bemutató hasznos tanácsokkal látják el a szülőket. amelyeknek használata speciális kompetenciát igényel.2. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 350 . tanulók együttneveléséhez.

hogy intézményi szinten milyen. Olvashatnak a sajátos nevelési igényű gyermekek pályaképéről születésüktől az iskola megkezdéséig és – a dokumentációs rendszer ismertetésén keresztül – iskolai életútjukról is. Csákvári Judit – Süvegesné Rudán Margit: Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. a mentesítés. Budapest. (→ 5–.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatót76 minden intézményvezető és pedagógus hatékonyan tudja felhasználni saját dokumentációs munkájában. problémákat. Ezért az útmutatóban a közoktatási törvény által meghatározott diagnózisalkotó intézményhálózatot. sajátos nevelési igényeit kielégítő ellátáshoz. és tartalmazza a diagnózis BNO-besorolását is. A kiadvány érthetővé teszi a jog és orvostudomány kategóriáit a pszichés fejlődés zavarával küzdő gyermekkel kapcsolatban. azokról rövid ismertetőt közöl. Minden – a jogszabályokban rögzített – ellátás.. 76  351 . rehabilitációs foglalkozás biztosításának kérdéseiről. az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs. suliNova Kht. Részletesen olvashatnak az egy tanévnél hosszabb idő. kortárs csoport. áttekinthető. Megtudhatják. oldal) A pszichés fejlődés zavarával küzdő gyermek sorsának alakulása nagymértékben függ attól. Dokumentációs útmutató. Áttanulmányozása után a szakértői vélemények. illetve az általuk kiadott szakértői véleményt ismertetik a szerzők (→ –1 5. SNI-gyermek – származó idézetek vezetik be. az orvosi és gyógypedagógiai szakvélemények papírok sokasága helyett érthető. a gyermekek jogait biztosító követelményeknek kell megfelelni. hallott ismérveket. A kiadvány áttekinti a leggyakrabban előforduló diagnózisokat. hogy a sajátos nevelési igényű gyermek állapotát a törvényben meghatározott módon diagnosztizálják. különleges jogosultság igénybevételének feltétele. az egyéni továbbhaladás. hogy hozzájut-e a számára megfelelő. olvasható információhordozóvá válnak. oldal). 2007 . amelyekben a pedagógus felismerheti a nap mint nap használt. Ezeket a szövegeket – mintegy keretbe foglalva – a közvetlen szereplőktől – szülő. és ráirányítja a figyelmet a befogadó intézmény felelősségére és teendőire a dokumentumok kezelésével és megalkotásával kapcsolatosan. szolgáltatás. tanulók együttneveléséhez.

rész Adaptációs mátrix minősítés. A szerzők hangsúlyozzák. és ismerteti a szakértői vélemény javaslatainak intézményi szintű konzekvenciáit is (→ 19–24. oldal). táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. különös tekintettel az integrált nevelésre • A szakmai és szakszolgáltatók. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók együttneveléséhez. sz. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. sz. táblázat) – Eszköztár (→ 1.2. évfolyamismétlés lehetőségeiről (→ 1 5-  1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. melléklet). sz. melléklet). a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. hogy sajátos nevelési igényű tanuló integrált nevelésére-oktatására vállalkozhasson.és készségfejlesztő program. Az Útmutató eligazít abban is. értékelés alóli felmentés. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 352 . hogy milyen feltételeket kell az intézménynek teljesíteni ahhoz. Ezek tartalmazzák a vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat (1. hogy a befogadó intézmény feladata kiállítani. A kiadványt mellékletek teszik teljessé. táblázat) – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. a 335–336. melléklet) és a szakterülethez tartozó kulcsfogalmak magyarázatát (3. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának (BNO) leírásait (2. az adatbankban. módosítani és megőrizni a befogadáshoz szükséges dokumentumokat.

az egyéni megsegítés a pedagógiai. A fejlesztés haladási ütemét javasolt az osztály. segítségnyújtási lehetőségekre. (→ Ajánlások… Matematika. illetve enyhíthetőek a problémák.és készségszintjét kiindulásként figyelembe vevő fejlesztéssel kiküszöbölhetőek. módosító eljárásokat. Az iskolai oktatás. a kívánt tartalom elsajátítását. szemléltetésre − Az önirányítás. rehabilitációs ellátás az akadályok jellegétől függ.  oldal). Az időben észrevett korai jelek és a tudatosan alkalmazott játékos. elvárható.  Tanulási zavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. valamint a sajátos nevelési igényű gyermek szomatikus és pszichés fejlettségéhez igazítani. tanórákon tapasztalható. illetve nem elvárható tanulói tevékenységek beillesztése – ez a feldolgozás menetének leírásában jelenik meg − Javaslatok tanulásszervezési eljárásokra. akik az adaptációban a mindennapokban használható javaslatokat. a zavar súlyosságában. a fejlődés ütemében. Nagyfokú eltérés tapasztalható a tünetek jellegében. ellenőrzésre. a kísérő problémák megjelenésében stb. A gyermekek aktuális képesség. módszerekre. módszertanilag megalapozott fejlesztő munka hozzájárulhat.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. Ennek érdekében a modulokban található ajánlások a következő területekre vonatkoznak: − A főbb. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A kompetencia alapú modulok konkrét. valamint a habilitációs. ami nem várható el az osztálytársaktól a pár. 7–18. a tanulócsoport. ajánlásokat ismerhetnek meg. és tették azokat alkalmassá arra. Az e csoportba tartozó gyermekek köre igen heterogén. A kiválasztott modulokat gyógypedagógusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a pszichés fejlődés zavarait mutató gyermekek együttnevelésére vállalkozó többségi pedagógusok számára. a figyelem zavara és a motoros nyugtalanság miatt fokozottan szükséges a pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulóknak támasz és megerősítés. hogy a tanulási zavarral küzdő gyermekek együttnevelése során alkalmazhatóak legyenek. hogy csökkenjen a tanulási zavarral küzdő gyermekek száma vagy a tanulási zavar súlyosságának a mértéke. kompetenciafejlesztését befolyásoló tünetek felsorolása − Javasolt tanári tevékenységek.és csoportmunkában − Pótfeladatok alkalmazása 353 .

modul) és 1 adaptált modul a 2.. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) és 1 adaptált modul a 2. a 335–336. Módszertani intézményi útmutató. modul) − Életpálya-építés: 2 adaptált modul az 1. hogy a tanító az → utazó gyógypedagógussal együttműködve differenciáljon. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. és az adott gyermek képességeinek megfelelő feladatot végeztesse − Minden sajátos nevelési igényű tanuló a saját fejlesztési terve szerint haladjon − Egyes tananyagtartalmak. foglalkozások: Nemezelés 2. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. szabályok elsajátítása csak előzetes rehabilitációs tevékenység után elvárható – ezek a modulrész megfelelő soraiban találhatók A pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek együttneveléséhez az alábbi mintamodulok készültek (→ 2. az adatbankban. példaképek. évfolyam számára (49. valamint kiadványunk bibliográfiájában 354 . évfolyam számára (Népi mesterségek.és készségfejlesztő program.2. játékok. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Jancsi!) Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. Hősök. különös tekintettel az integrált nevelésre • A szakmai és szakszolgáltatók. évfolyam számára (33. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) − Szövegértés–szövegalkotás: 1 adaptált modul a beszédfejlesztő szakaszhoz − Matematika: 1 adaptált modul az 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. rész Adaptációs mátrix − Kéttanáros modell vagy a pedagógiai asszisztens jelenléte − Nagyon fontos. évfolyam számára (Éljük az életet! – Mindennapjaink – Népi gyermekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel.

speciális didaktikai eljárások. technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó – Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában A nevelés során alkalmazott szemléltetés. módszerek. óVoDÁBAN És IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon A fejlesztés célja ezzel a gyakorlattal a nyugodt. hogy a gyermek saját irányítása alatt áll. önállóságuknak. terápiás eljárások. eszközök bemutatása.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok óVoDÁBAN A szakmai és szakszolgáltatók. Olyan fejlesztő program. békés légkör megteremtése. A fejlesztő program vegyes és azonos életkorú csoportokban egyaránt jól alkalmazható. amely mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesen használható. az egészséges és fogyatékos gyermekek kommunikációs készségének.és készségfejlesztő program. a problémát maga keresi és oldja meg. részképességeinek. A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó – Katica differenciált képesség. együttműködésüknek fejlesztése. a szükséges speciális módszerek. 355 SNI-gyermek . a feszültségek és problémák feloldása úgy. alkalmazkodóképességüknek. különös tekintettel az integrált nevelésre A program célja a másságot elfogadó környezet megteremtése.

Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segítik a Gyermekek Háza tankönyvcsaládjának munkatankönyv jellegű kötetei. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat együtt. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. – A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. rész Adaptációs mátrix – „Játéka játék-. integráltan nevelik. feladat. amely biztosíthatja minden tanuló számára a hatékony. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. amelyek könynyebbé teszik az alap-kultúrtechnikák sikeres elsajátítását. Módszertani intézményi útmutató. IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – „Mucsi palánták” – „Palánta” fejlesztő-felzárkóztató-integrációs-képességkibontakoztató program Mucsiban A Palánta program lényege. inkluzív tanulási környezet kialakítását. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához A Gyermekek Háza program e képzésével felkínálja olyan innovatív szemlélet alakítását. tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a délelőtti órákkal párhuzamosan egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. – A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában A nevelő-oktató munkában és a habilitációs. a matematikai logika és a közösségfejlesztés területén a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. rehabilitációs foglalkozásokon is lehetőséget biztosít a részképességek. a 335–336. az adatbankban.2.és eszközgyűjtemény” – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez A program célja azoknak a részképességeknek a fejlesztése. és heti 2-3-4 alkalommal. A program részleteiben is alkalmazható. valamint kiadványunk bibliográfiájában 356 . táblázat) – Eszköztár (→ 1.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az Óvodai nevelés területén közös Ajánlás készült a nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez. Részletesebben → 314. oldal. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: • adaptált környezet • hallásmérés • adó-vevô készülék • hallásfigyelem • audiogram • hallásnevelés • audiológia • hallókészülék • audiométer • jelnyelv • auditív • korai fejlesztés és gondozás • auditív differenciálás • nagyothalló • auditív diszkrimináció • pedoaudiológia • auditív verbális terápia • posztlinguális hallássérülés • augmentatív (segített) kom• prelinguális hallássérülés munikáció • siket • beszédérthetôség • siket-vakság • beszédmegértés • szájról olvasás • cochleáris implantáció • ujjábécé • érzékszervi fogyatékosság • fonomimikai jelek – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

357

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

A súlyosan hallássérült gyermekek társadalmi integrációjának egyik alapfeltétele, hogy olyan anyanyelvi műveltség birtokába juttassuk el őket is, amely a társadalom által megkívánt, az egyén szempontjából is lényeges és teljesíthető. Az anyanyelvi műveltség a különféle tudástartalmak megközelítésének és elsajátításának is feltétele. A szövegértési-szövegalkotási kompetencia területén az adott szituációhoz kapcsolódó, a szituáció összetevőinek megfelelő nyelvhasználati képességet tudjuk fejleszteni. Az Ajánlás77 hangsúlyozza, hogy a → hallássérülés következményes jelenségei elsősorban a beszédfunkciókra terjednek ki. Ezen keresztül módosul a gyermek megismerő tevékenysége, de a hallássérülés nem érinti az intelligenciát, az értelmi képességeket. A súlyos fokú hallássérülés nyelvi kihatásai leginkább az artikuláció, a grammatika és a szókincs területét érintik. A szövegértés problémája természetszerűleg nemcsak az élőbeszéd megértését nehezíti, hanem olvasás közben is jelentkezik. Ugyanakkor ezek a kommunikációs akadályok nem feltétlenül jelennek meg minden hallássérült gyermeknél. A pedagógiai gyakorlatban sok türelemre, differenciált követelménytámasztásra, az értékelésnél pedig az egyéni sajátosságok figyelembevételére van szükség. Az Ajánlás a súlyosan hallássérült gyermekek sajátos igényeinek megismerésén túl széles körű módszertani és tanulásszervezési ismereteket is nyújt (→ 20–24. oldal). Az integráció sikere – a hallássérült tanuló együttnevelésre való alkalmasságán túl – döntően a befogadó pedagógus és a → szurdopedagógus szakmaközi együttműködésén, a felelősségteljes közös gondolkodás kialakulásán és a szülői támogatáson múlik. Az együttnevelés vállalása a befogadó iskola számára komoly innovációs tevékenységgel jár.

Nagyné Tóth Ibolya: Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szövegértés-szövegalkotás. suliNova Kht., Budapest, 2006.
77 

358

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

súlyos hallássérült gyermek

Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat): 3 adaptált modul az 1. évfolyam számára a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület beszédfejlesztés szakaszához és 1 adaptált modul a 2. évfolyam számára a beszédfejlesztés szakaszához – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon . – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

359

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

A matematikai kompetencia területén közös Ajánlás készült a nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez. Részletesebben lásd: → 318–319. oldal.

360

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

A szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületre kidolgozott programcsomag az integráltan fejlesztett hallássérült gyermekek számára olyan tevékenységek széles körét biztosítja, amelyek hozzájárulnak a nyelvi képességek, az ehhez szorosan kapcsolódó szociális képességek sokoldalú fejlődéséhez. Pedagógusok számára a módszerek gazdag tárházát vonultatja fel a program. Az Ajánlás78 bemutatja, hogy milyen következményei vannak a → hallássérülésnek a szociális alkalmazkodásban (→ 7–9.  oldal). Lényeges hangsúlyozni, hogy nem maga a hallássérülés, hanem annak következményei hatnak a szociális érettségre, az érzelmi alkalmazkodásra, a tanulási stratégiákra (→ Ajánlások… Életpálya-építés 9–12. oldal). A hallássérült gyermeket segíteni kell abban, hogy társas kapcsolatai kialakuljanak és fejlődjenek, erre időt, teret és alkalmat kell biztosítani. Kiemelt szerepük van a fejlődés folyamatában a felnőttmodellek által megjelenített szociális normáknak, amelyekkel a gyermekek azonosulnak. Az Ajánlás bemutatja az integráció várható előnyeit a hallássérült gyermek, az osztálytársak, a befogadó pedagógusok szempontjából. Őszintén szól az integráció lehetséges hátrányairól is (→ 9–10. oldal). Részletesen megismerhetjük a kiemelt fejlesztési feladatokat, a speciális fejlesztési területeket és a tanulási folyamat keretében alkalmazott módszerek sajátosságait. A hallássérült gyermek fejlesztése csak akkor lehet sikeres, ha a választott módszerek alkalmazása során figyelembe veszik a sérülésspecifikus szempontokat is. A témakörök elemzése a súlyosan hallássérült gyermekek speciális szempontjainak figyelembevételével történik (→ 1–19. oldal). A befogadó pedagógus, a gyógypedagógus, a szülő együttműködése, közös munkája hatására a hallássérült gyermekek szociális, életviteli kompetenciái,

Nagyné Heidenwolf Erzsébet (szerk.): Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. suliNova Kht., Budapest, 2006.
78 

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

361

2. rész Adaptációs mátrix

tudatossága, együttműködési készsége, információfeldolgozó és -elemző készségei, döntési képessége megfelelően fejlődhetnek. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat): 1 adaptált modul az 1. évfolyam számára a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Én és a világ: Játék a szabadban c. moduljához – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon . – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

362

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az életpálya-építési kompetenciaterület adaptációjánál az együttnevelést vállaló pedagógusoknak meg kell ismerkedniük a súlyos hallássérült gyermek szükségleteivel, amelyek kielégítésére feltétlenül megoldást kell találni. A hallássérült gyermekek integrált nevelése eredményesebb lehet a vázolt módszerek és tanulásszervezési formák változatos alkalmazásával (→ 12–1 3., 28–31. oldal).  Részletesen szó esik a hallássérült gyermekek speciális nevelési szükségleteit meghatározó tényezőkről, a → hallássérülés közvetlen és másodlagos következményeiről, a speciális módszerekről és eszközökről (→ 7–12. oldal). Megismerkedhetünk a súlyosan hallássérült tanuló képességfejlesztésének speciális elveivel és az oktatási többletfeladatokkal (→ 1 5. és 18–21. oldal). A hallássérült gyermekek beilleszkedésének támogatására főként az ember és társadalom, a művészetek és az életpálya-építési ismeretek műveltségi területen belül szervezett szocializálódást segítő játékok, szerepvállalások alkalmasak. Ilyen pl. bábjáték, kézműves tevékenység, drámajáték, gyűjtőmunka, kulturális tevékenységek. A hallássérült fiatalok pályaválasztásának szubjektív meghatározói a beszédszint, a hallásfok, a személyiség és a készségek szintje. Objektív meghatározó a szakmatanulás és az elhelyezkedési lehetőség korlátozott volta. A választás során kiesnek mindazok a pályák, amelyek balesetveszélyesek a számukra, illetve azok, amelyekben a beszéd, a beszédmegértés központi szerepet tölt be. Ebből következik, hogy az iskolai munka során a szubjektív meghatározók megerősítésére kell a hangsúlyt helyezni, mert ezáltal enyhül az objektív meghatározók korlátozó szerepe. A jobb nyelvi alaptól eredményesebb közép- és felsőfokú tanulás, sikeresebb társadalmi beilleszkedés várható. A munkavállalás szempontjából meghatározó a kiegyensúlyozott személyiség, a kapcsolatokra való nyitottság, az érdeklődés és a fogyatékosság egészséges elfogadása. Hangsúlyos szerepet kap a sajátos nevelési igényű tanuló saját erősségeinek, korlátainak felismerése, elfogadása, ez alapján egy reális jövőkép felállítása. A pedagógus és a társak feladata empátiával, türelemmel segíteni a fiatalt. Amennyiben a sajátos nevelési igényű gyermek egyéni igényeinek megfelelő oktatásban részesül, akkor hozzáférhet az egyedi képességeinek és igé363

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

2. rész Adaptációs mátrix

nyeinek megfelelő munkához is, s így válhat a társadalom elismert, elégedett tagjává. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon . – Jó gyakorlat • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

364

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Szövegértés-szövegalkotás

SNI-gyermek

Az idegen nyelvi kompetencia területén közös Ajánlás készült a nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez. Részletesebben lásd: → 322–323. oldal.

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

365

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok

Kiadvány típusa

Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató

Az Útmutató79 a hallássérültek kaposvári iskolája tevékenységét mutatja be. Az intézmény több mint százéves múltra tekint vissza a hallássérült gyermekek nevelése-oktatása terén. Az eltelt időben sokrétű és gazdag szakmai tapasztalat halmozódott fel az intézményben, amelynek megismerése segítségére lehet a többségi iskoláknak is. A kiadványból információhoz juthatunk a hallásról, annak fontosságáról, a hallássérültek orvosi és pedagógiai rehabilitációjáról (→ 7–9. oldal; Ajánlások… Szövegértés-szövegalkotás 7–8. oldal). Az Útmutató részletezi az utazótanári szakszolgálat kialakulását, tevékenységét, az alkalmazott módszereket, az intézményi többletszolgáltatásokat, szakmai szolgáltatásokat (→ 12–17., 19–22. oldal). Olvashatunk az együttnevelés szereplőinek feladatairól, felkészülésük, felkészítésük módjáról (→ 17–18.  oldal; Útmutató… Dokumentációs útmutató 12–1 3. oldal; Ajánlások… Szövegértés-szövegalkotás 2–28. oldal). Javaslatot fogalmaz meg a befogadó pedagógus és az → utazó  gyógypedagógiai tanár együttműködésére, feladatmegosztására. Betekintést nyújt a család, a szülő felkészítésének módszertanába, felhívja a figyelmet a szülő, a pedagógus, a → szurdopedagógus együttműködésére (→ 21–22. oldal). Az anyagban megtalálható a hallássérültek magyarországi iskoláinak jegyzéke és szolgáltatásaik összefoglalója is (→ 25–2. oldal). Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat)

Nagyné Heidenwolf Erzsébet – Nagyné Tóth Ibolya: Útmutató hallássérült gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató. suliNova Kht., Budapest, 2007 .
79 

366

az adatbankban. a 357 oldalon . valamint kiadványunk bibliográfiájában 367 .súlyos hallássérült gyermek – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. – Jó gyakorlat • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A súlyos hallássérülteknél jelentkező nyelvi nehézségek. taneszközök. illetve a szókincsfejlesztést. tanulók együttneveléséhez. tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.. fejlesztő és terápiás eszközök. a kommunikációt elősegítő játékok. bemutatása a funkció. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 357 oldalon . Dokumentációs útmutató (→ 1. Az eszközcsoportok jellemzése. a nyelvfejlődést. amelyek különösen sokoldalú felhasználást tesznek lehetővé. akik a hallássérültek pedagógiájában eddig még nem voltak járatosak. 80  368 . tisztíthatók. taneszközök ismerete. aki hallássérült gyermekekkel foglalkozik. jól tárolhatók. esztétikusak. bonyolult munkáját könnyíti meg az eszközrendszer bemutatása és a módszertani ajánlások. Az Útmutatóból80 megismerhetjük. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. szülőknek. a többségi óvodák. alkalmazása. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. az életvitelt segítő eszközök használata. és alkalmasak a gyermekek tevékenykedtetésére is. 2008. A gazdag játékválasztékban olyan játékok szerepelnek. Módszertani intézményi útmutató. tankönyvek. Educatio Kht. alkalmazását ajánljuk mindenkinek. A speciális eszközök bemutatása a mindennapi életben való alkalmazáshoz nyújt ismereteket mindazoknak. A választás és a kiválasztás nehéz. iskolák pedagógusainak. gyógypedagógusoknak. Budapest. A bemutatott eszközök megismerését. hogy melyek a pedagógiai tevékenységet eredményesen támogató legszükségesebb eszközök. kommunikációs zavarok miatt nagyon fontos a megfelelő speciális segédeszközök. játékok. a felhasználási terület és a sérülésspecifikus használat szerint történik: speciális segédeszközök. a tanulást. Köntösné Lőrincz Eszter – Nagyné Tóth Ibolya– Urbánné Deres Judit: Sérülésspecifikus eszköztár hallássérült gyermekek.

súlyos hallássérült gyermek – Jó gyakorlat: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 369 .

Részletesebben lásd: → 330–331. oldal.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez közös Dokumentációs útmutató készült. 370 .

Olyan. A jól megszervezett csoportmunkában a siket tanuló is aktív. nyelvi szintjének fejlődését. A modulok megvalósítása során nagyon jól kihasználhatók a kooperatív munkában rejlő előnyök. A logikusan felépített. hogy a feladatokat különböző differenciált szinteken oldják meg a gyerekek. változatos feladatok elősegítik a siket gyerekek verbális kifejezőkészségének. életviteli és környezeti kompetencia területéről készített moduladaptáció áttanulmányozását azért javasoljuk különösen. A szociális. A kiválasztott modulokat hallássérültek pedagógiája szakos gyakorló gyógypedagógusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. ajánlásokat ismerhetnek meg. módszertani kérdéseivel. 371 . A mintamodul ötleteket ad az együttnevelés célszerű tanulásszervezési megoldásaira. és ezzel tették azokat alkalmassá a hallássérült gyermekek együttnevelése során történő alkalmazásra. A szövegértés-szövegalkotás modulok kiemelten foglalkoznak a hallássérült gyermekek szókincsfejlesztésének lehetőségével. mert sokféle didaktikai feladat differenciált megvalósításához nyújtanak segítséget. a befogadó pedagógus további adaptációs munkájához. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A súlyos hallássérült gyermekek együttneveléséhez adaptált kompetencia alapú modulok konkrét. A sajátos nevelési igény figyelembevétele a pedagógus rendszeres előzetes plusz felkészülését jelenti – ám ennek eredményeként a súlyosan hallássérült tanuló is aktív részese lehet a tanórák minden mozzanatának. sikeres résztvevő lehet. és lehetőség van arra is. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. amelyek a kompetencia alapú programcsomagokhoz készített Ajánlásokban vannak. módosító eljárásokat. A részletesen kidolgozott tananyag-feldolgozási példák megoldásai biztosítják a súlyosan hallássérült tanuló ismeretszerzését és a tanulási folyamatban való aktív közreműködését.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. hiszen a hallássérült tanuló támaszkodhat társai segítségére. a mindennapokban használható javaslatokat. ezért javasolt a modulok és az Ajánlások együttes használata. Az adaptált modulokban nem szerepelnek olyan általános tudnivalók.

2. – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. évfolyam számára (Én és a világ: Játék a szabadban) – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. valamint kiadványunk bibliográfiájában 372 . az adatbankban. a 357 oldalon . évfolyam számára a beszédfejlesztés szakaszához és 1 adaptált modul a 2. táblázat) • Szövegértés-szövegalkotás: 3 adaptált modul az 1. tanulók együttneveléséhez. évfolyam számára a beszédfejlesztés szakaszához • Szociális. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. rész Adaptációs mátrix Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. életviteli és környezeti kompetenciák: 1 adaptált modul az 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1.

kinek ajánlják a jó gyakorlatuk adaptációját. hogy bemutatják: hogyan alakítható ki sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó utazótanári hálózat az innovatív többségi általános iskola szervezésében. SNI-gyermek 373 . Meghatározzák. Az intézmény alapító okiratában megtalálható a „fogyatékos tanulók nappali rendszerű. amelyet pályázatuk mellékleteként megtalálhatunk. Ehhez megfogalmazzák céljaikat. A jó gyakorlat újszerűsége abban rejlik. előzményeit.és mozgássérült gyerekek értékelésének rendszerét. és megfogalmazzák. tanulók együttneveléséhez – Módszertani  intézményi útmutató14–28. milyen esetekben tartják hatékonynak gyakorlatukat. oldal). Intézményi minőségirányítási rendszerükben teljes fejezetet szentelnek az integrációnak. Az intézmény szakértői véleménnyel rendelkező testi. illetve utazó → konduktor státusz működtetését vállalta (→ Útmutató hallássérült gyermekek. valamint speciális tevékenységként utazó → szurdopedagógus. milyen nehézségek merülhetnek fel a bevezetés során.és mozgássérült tanulók integrált oktatására. Beszámolnak a személyi és tárgyi feltételek megteremtéséről. céljaik és értékeik között a sajátos nevelési igényű gyermekek segítése. szervezetfejlesztési tevékenységükről. és kitérnek a szükséges eszközigény meghatározására is. általános műveltséget megalapozó általános iskolai oktatása”. kitérnek arra is. érzékszervi és más fogyatékos tanulók integrált oktatását. tanulók együttneveléséhez  –  Módszertani  intézményi  útmutató  27. illetve a sikeres integráció feltételeinek megfogalmazására.  Útmutató  nagyothalló gyermekek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok A szEGEDI FEKEtE IstVÁN ÁltAlÁNos IsKolA INtEGrÁCIós tEVÉKENysÉGÉNEK BEMUtAtÁsA A dokumentumból megismerhetjük az iskola integrációs tevékenységének kialakulását. a segítségnyújtás lehetőségeit intézményükben.  oldal. Kidolgozták a hallás. Külön fejezetet szentelnek a hallás. Pedagógiai programjukban szerepel alapelveik. kapcsolataik alakulásáról.

szervezeti átalakulásának kimunkálásához. adaptációja segítséget nyújt az új. rész Adaptációs mátrix A jó gyakorlat megismerése. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. szervezéséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek. az adatbankban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 374 . – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez. a 357 oldalon . Módszertani intézményi útmutató. az integráció iránt fogékony általános iskolák tevékenységének kialakításához.2.

illetve nem elvárható tartalmakról. Részletesen. Budapest. A nevelés bevezető és kezdő szakaszára (1–4. példák. 2006. Szövegértés-szövegalkotás. 81  Kompetenciaterület Kiadvány típusa 375 . A sérült képességstruktúra meghatározza a képességfejlesztés területeit és módjait. és ezek eltérései hogyan befolyásolják őket a tanulási folyamatban (→ 7–17.. vers. mi jellemző a tanulásban akadályozott gyermekek különböző funkcióira. A szerző kiemeli. megindokolja ajánlásait. oldal). részletes fejlesztési programja teljes mértékben figyelembe veszi a tanulásban akadályozott gyerekek fejlődési sajátosságait. Megtudhatjuk. évfolyam) írt szövegértési és szövegalkotási programtanterv koncepciója. A kompetencia alapú programcsomag képességfejlesztésre vonatkozó része nagyon jól áttekinthető és jól alkalmazható. a tanítási gyakorlatban hasznosítható tanácsokat. Mindhárom típusú programtantervhez évfolyamonként és témánként ajánlásokat fogalmaz meg az elvárható. mit takar a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalma. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásból81 a tanulásban akadályozott tanuló szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztéséhez kaphat az olvasó hasznos ismereteket. A képességfejlesztés a tanulásban akadályozott gyermekek tanítása során kiemelt jelentőségű feladat. hogy a tanulásban akadályozott gyermekek szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztésekor az alapszakasz kiemelt fejlesztési területei más hangsúllyal. Foglalkozik az adott pedagógiai szakasz kiemelten kezelendő jellemzőivel. hogy kapjanak a nevelés minden szakaszában (→ 28–29. suliNova Kht. A sérülésspecifikus fejlesztés érdekében a szerző kiemeli a fejlesztés főbb területeit (→ 18–20. kézzelfogható.és szövegrészletekkel illusztrálva ír az értő olvasás kialakításának. gyakorlati példákkal.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. de helyet kell. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. és ajánlásokat tesz a befogadás és alkotás képességeinek fejlesztéséhez. oldal).  oldal). fejlesztésének főbb lépéseiről. évfolyamig a tanuRottmayer Jenő (szerk. Minden szakaszban megfogalmazza a képességfejlesztés kimeneti elvárásait (→ 20–27. Az olvasás tanításában hangsúlyozza a → Meixnermódszer használatát. oldal).): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. felvázolva a módszer előnyeit. helyettesítő tevékenységek felsorolásával ad tanácsokat 5–9.

Módszertani intézményi útmutató. elvárható magatartásformákról. a tanítás során javasolt eszközökről és az értékelésről.  Olvashatunk még tanulásszervezési formákról pl. a tantárgyak integrált tanításának lehetőségeiről. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 3 adaptált modul az 1. szabad tanulás. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • alak-háttér észlelés • oligofrénpedagógia.2. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 376 . oldal). évfolyam számára a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület alapozó és beszédfejlesztő szakaszához és 1 adaptált modul a 2. rész Adaptációs mátrix lásban akadályozott gyermekek együttnevelésére. szur• lateralitás dopedagógus • tanulásban akadályozottság – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók együttneveléséhez. módszerekről. Dokumentációs útmutató (→ 1. évfolyam számára a beszédfejlesztő szakaszhoz (→ 2. az adatbankban. Felsőbb évfolyamokon is a tevékenykedtetésre helyezi a hangsúlyt (→ 28–37. oligof• Ayres-módszer rénpedagógus • diszgráfia • organikus idegrendszeri • diszkalkulia sérülés • diszlexia • pszeudodebilitás • diszlexia-prevenció • pszichés fejlôdés zavarai mi• diszlexia-prevenciós módszer att a nevelési-tanulási folya• epilepsziával élô gyermekek matban tartósan és súlyosan nevelése akadályozott • értelmi akadályozottság • részképességzavarok • értelmi fogyatékosság • szurdologopédia • laterális dominancia • szurdopedagagógia.

hogy a tanulásban akadályozott tanulók számára előírt továbbhaladási szintek ugyanazon osztályfokon jelentősen eltérnek a többi tanulótól elvárhatótól. számtan. A sok. mérések. Tanulásban akadályozott gyermekek matematikatanítása során javasolja az átfogó témák feldolgozását. geometria. Felsorolja az enyhe értelmi fogyatékosság kialakulásának leggyakoribb okait és az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott gyermekek fejlődési. a tanulók ismeretét kívánja. visszajelzéssel. oldal). nevelhetőségi sajátosságait az észlelés és a kivitelezés-végrehajtás problémáinak meghatározásával (→ 7–10. kitér az ál értelmi fogyatékosság problémakörére is (→ 7. relációk. és meghatározza a képességfejlesztés kiemelt területeit: a megfigyelőképesség. sorozatok. A tanórák fő célkitűzése az elsődleges bevésés elősegítése és a gyakorlási lehetőségek biztosítása. a gyerekek munkájának megtervezése nagyon tudatos előkészületeket. Cseh Eleonóra (szerk. ismétléssel. suliNova Kht. megszilárdító szakasz végén. egy-egy témakört intenzíven feldolgozó tanulási szakaszok alkalmazását (→ 10–18. megnevezni kell. Megfogalmaz speciális teljesítményelvárásokat. 2006. oldal). Eredményes oktatásukhoz a tanulási módszerek széles skálájából lehet választani.  Hangsúlyozza. Míg az egyiküknek például csak ráismerni. A differenciálás valamelyik formáját szinte egyetlen órán sem lehet kikerülni.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. megismerési módszerek. Az ehhez alkalmazható tanulásszervezési eljárások és módszerek megfelelő kiválasztására olvashatnak az érdeklődők hasznos tanácsokat. függvények.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. kezdő. statisztika. 82 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 377 . példákat (→ 18–24. valószínűség matematikai fejlesztési területein az elvárható követelményeket sorolja fel a bevezető. alapozó. A gondolkodási. azonnali javítással minden gyermeket el lehet juttatni a minimálisan elvárható szintig. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás82 definiálja a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát. algebra. a másikuknak reprodukálni vagy alkalmazni. oldal). a kommunikációs képességek és a kreativitás fejlesztésében.  oldal). analógiásan megoldható feladattal. fejlesztő. a gyakori ellenőrzéssel. a tömbösített. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Budapest. Matematika..

2. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. tanulók együttneveléséhez (→ 1. hogy a programtantervben szereplő valamennyi szemléltetőeszköz alkalmazható a tanulásban akadályozott tanulók tanításában-tanulásában is. rész Adaptációs mátrix A szerkesztő kiemeli. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 378 . táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. a 376. oldal). Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. Használatukhoz néhány fontos tanácsot. mintát és példát is leír (→ 27–30. oldal) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

és serdülőkorúakra (→ 1 3–1.. hogyan helyezkedik el a tanulási akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság a tanulási korlátok között. Javaslatait mindhárom programcsomagra kidolgozva.  A képességek fejlesztését kiemelt jelentőségűnek tartja. javaslatokat tesz azok módosítására. oldal). hanem a későbbi évfolyamoknál is. esetleges elhagyására. oldal). suliNova Kht. 2006. életviteli és környezeti kompetenciák. munkafüzetek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Ismerteti a tanulásban akadályozott gyermekek jellemző tanulási tulajdonságait és a különböző fejlesztési területeket a tanulásban akadályozott tanulók érzékelésében (→ –8. motoros. amelyek fejlesztése az egyes pedagógiai szakaszokban nélkülözhetetlen (→ 1–18. témakörönként teszi meg (→ 22–23. habilitációs. korrekciós. Budapest. Kiemeli a tanulásban akadályozott gyermekeknél várhatóan nehézséget okozó témákat.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. Ábrával szemlélteti. kapcsos könyv létrehozása a tanulásban akadályozott tanulók iskoláinak különböző évfolyamain használt tankönyvek. kommunikációs stb. hol.).  oldal). Részletes leírást olvashatunk az integrált oktatás lehetőségeiről. rehabilitációs (terápiás) célú pedagógiai eljárások alkalmazását javasolja.  oldal). szabályozásáról.  A tanulásban akadályozott gyermekek egészségnevelési és környezeti nevelési programjának bemutatásával a szerkesztő a sérült személyiség egészének figyelembevételével sajátos fejlesztő. speciális taneszközök figyelembevételével (→ 2–27. mint pl. 83 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 379 . Szociális. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Feladatok és tevékenységek ismertetésével ajánlásokat ad kisiskolás. oldal). módszerek széles körét mutatja be programcsomagonként. A témakörök tartalmai jól szolgálják a kitűzött képességfejlesztési célokat. oldal). Papházi Éva (szerk. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás83 definiálja a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát. feltételeiről (→ 9–1 3. Ismerteti azokat a képességeket (gondolkodási. Az eszközök használatával kapcsolatosan hasznos tanácsokat fogalmaz meg. Az érzékszervi tapasztalatszerzést hangsúlyozza nemcsak az első négy évben.  Az alkalmazható munkaformák.

 táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. évfolyam számára (Én és a világ: Játék a szabadban) (→ 2. oldal). rész Adaptációs mátrix Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 1 adaptált modul az 1. az adatbankban. a 376. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 380 . Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. tanulók együttneveléséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28.2. táblázat) – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. oldal) – Eszköztár (→ 1. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7.

Idegen nyelv.  Az általános és a nyelvi fejlesztési célok és az azokhoz kapcsolódó ajánlások elolvasása a tanulásban akadályozott gyermekek oktatásához-neveléséhez nagyon sok hasznos.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. évfolyamon részletesen bemutatja a nyelvi fejlesztési célokat. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. gyakorlatokkal segíti a nyelvtanárokat az eligazodásban. Játékosan és cselekvésbe ágyazott tanulás útján megismerkedhetnek az idegen nyelv alapjaival. ezt a későbbi évfolyamokon mélyíthetik el. leírja az elvárható tartalmakat. Az 1–6. az észlelés és a kivitelezésvégrehajtás zavarának tüneteit részletesen ismerteti (→ 7–8. Az akadályozottság képességbeli eltéréseit. suliNova Kht. a feldolgozáskor azonban ajánlja. német) is kidolgozottak. 2006. az elsajátítás során jelentkező problémákat. Az 1–6.. hogy a gyermekekben kialakuljon az idegen nyelv tanulása iránti érdeklődés. tanulási akadályozottság). megállapítja. Budapest. Az Ajánlás kiemelt jelentősége. Sokkal több ismétlés- Jaksa Éva (szerk. évfolyamokon elsődleges cél.  oldal). fejlesztését tartja fontosnak. A szerző a kompetencia alapú programcsomagban található összes témakör tanítását szükségesnek tartja. hogy az enyhén értelmi fogyatékos gyerekek a tanulásban akadályozott gyermekek egyik alcsoportját képezik. valamint a 7–12. A szerkesztő kiemeli. mint a tanórákon alkalmazható olvasást előkészítő és fejlesztő gyakorlatok vagy az olvasási technika fejlesztésére vonatkozó ajánlások (→ 9–22. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás84 tisztázza a tanulási korlát fogalmát és fokozatait (tanulási nehézség. hogy ezek a tanácsok a szövegértés. tanulási zavar. az írásbeli szövegalkotás minden főbb vonatkozásában két nyelvre (angol. hogy az iskolai tanulási környezet. hogy a nyelvtanárok vegyék figyelembe: a tanulásban akadályozott gyermekek szótanulási képessége és az alkalmazás lehetőségei is akadályozottak. és példákkal. oldal). az idegen nyelv tanításának gyermekközpontú kialakítása enyhíthet a tanulásban akadályozott gyermekek hátrányain (→ 8–9. 84 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 381 . évfolyamon. alkalmazható ismeretet ad. Olyan gyakorlati tanácsokat kapunk. A tanulásban akadályozott gyermekek idegennyelvtanulásánál a szóbeliség kialakítását. oldal). a beszéd.

 táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. módszereket mutat be. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. amelyek alkalmazásával valóban egyénre szabottan. Néhány példával és tanáccsal segíti az eligazodást a témakörök feldolgozásában (→ 22. A szerző olyan differenciált tanítás-tanulásszervezési eljárásokat. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók együttneveléséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató. rész Adaptációs mátrix re és újrafeldolgozásra lehet szükségük. A mellékletben egy óravázlat található. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. valamint kiadványunk bibliográfiájában 382 . oldal) – Eszköztár (→ 1. a 376. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.2. a gyermekek képességeihez igazodva tervezhetjük meg a tanulás folyamatát (→ 22–2. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. oldal). Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. amelyet a szerkesztő német és angol nyelvre is elkészített. táblázat) Módszertani intézményi útmutató. az adatbankban. Az Ajánlás további részeiben a pedagógustól és a tanulócsoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformákról és az értékelés alapelveiről ír. oldal). A gyermek fejlődésével.

hogy tanulásban akadályozott gyermekek tanításában alkalmazzák. Képességés kompetenciaterületenként elemzi. néhány témakör tartalmához a tanulásban akadályozottság miatt speciális kiegészítéseket tesz. A képességfejlesztés kimeneti elvárásai is olvashatók (→ 14–18. hogy a tanulásban akadályozott gyermekek életpálya-építési kompetenciáját milyen speciális nevelési szükségletek figyelembevételével lehet hatékonyan fejleszteni. oldal). amelyek az életpálya-építés kompetenciájának fejlesztését célozzák tanulásban akadályozott gyermekek együttnevelése során.  A programtantervekben megjelenő témakörök mindegyike alkalmas arra. A képességfejlesztés részterületeinek ismertetése során a szerkesztő az adaptálás lehetőségeit mutatja be. Budapest. A képességfejlesztés biztosítja a nevelő-oktató-fejlesztő munka alapelveinek érvényesülését. a differenciálás megvalósulását. 2006. Az életpálya-építés kompetencia alapú programcsomag képességfejlesztő eljárásait – a sajátos nevelési igényre ügyelve – a tanulásban akadályozott gyermekkel való munkában szinte teljességgel lehet alkalmazni. oldal). életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásban85 olyan hasznos. A szerkesztők meghatározzák a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát. A tevékenységek megvalósításához módszertani ajánlásokat ad a szerkesztő. Felsorolják kialakulásának leggyakoribb okait és az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott gyermekek fejlődési. a motiválás. Hangsúlyozza.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. életpálya-építés.. tanácsokat ad. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. tanulási folyamatainak sajátosságait (→ 7–10. A kiadvány felsorolja azokat a területeket. ahol ezek a rendellenességek megtapasztalhatóak (→ 10–1 1. zavaraiban. suliNova Kht. Részletesen olvashatnak a tanulásban akaCzibere Csilla – Kisvári Anna (szerk. nevelhetőségi jellemzőit. oldal). gyakorlati tanácsokat. nem azonos az ismerettel. 85 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 383 . Néhány témakör tartalmához a tanulásban akadályozottság által megkívánt speciális kiegészítés szükséges az életpálya-építés kompetenciájának kialakításához. hogy a képesség a tudás része. az eredményes képességfejlesztés lehetőségét (→ 1 1–14. javaslatokat olvashat az érdeklődő pedagógus. A tanulási akadályozottság megmutatkozik a különböző képességek fejlődésének lelassulásában. az aktivizálás. oldal).Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.

évfolyam számára az életpályaépítés kompetenciaterületen (Hősök. oldal). oldal) – Eszköztár (→ 1. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) (→ 2. rész Adaptációs mátrix dályozott tanulóknál alkalmazott tanulás-módszertani alapelvekről (→ 18–23. A mellékletben a tanulásban akadályozott gyermekek számára is alkalmas portfóliós mintalap és egy modulleírás olvasható. tanulók együttneveléséhez (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. példaképek. az adatbankban. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. módszereket. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 1 adaptált modul az 1. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. valamint kiadványunk bibliográfiájában 384 . egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. a tanártól és a nem sérült tanulóktól elvárható magatartásformákat és az értékelés alapelveit.2.  Ismerteti a tanulásszervezési formákat. a 376. táblázat) – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek.  oldal).

Pedagógiai szempontból definiálják a tanulásban akadályozottság fogalmát. feladatait.. oktató. Budapest. oldal). suliNova Kht. oldal). oldal). amely elvezetett a szegregált intézményi rendszertől az integráció mai állásáig. oktatása heterogén csoportokban azt jelenti. Ezeket egyrészt a befogadó intézmény pedagógusai nyújtják differenciált. valamint ismertetik a szakemberek integrált oktatás során alkalmazható együttműködésének formáit. ha az igényeinek megfelelő feltételek rendelkezésre állnak.” (→ 5. nevelő. Szakemberei segíthetnek a tanuló gyógypedagógiai/pedagógiai diagnózisának értelmezésében. fejlesztő terápiás tevékenységhez. oldal) E gondolat értelmében mutatják be azt az utat. Módszertani intézményi útmutató. Papp Gabriella – Faragóné Bircsák Márta: Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. 2007 . tanórai vagy tanórán kívüli. hogy kortárs csoportjaikkal együtt nevelve. individuális munkaszervezéssel a tanulói és munkatársi együttműködés keretében. Az integrációra való alkalmasság eszerint a fogadó környezet tulajdonsága elsősorban. A tanulásban akadályozott gyermekek nevelése. amely egyrészt a gyógypedagógus közvetlen munkája által az utazótanári hálózat keretében valósul meg belső vagy külső differenciálással.  Elemzik az integráció célját. másrészt a kéttanáros modell keretében. ahol a gyógypedagógus a tanítási folyamat számottevő Dr. feladatait az integrált koncepcióban és a hagyományos oktatásban (12. felsorolják a zavarok megnyilvánulási formáit (→ 7. másrészt igénybe vehetik a gyógypedagógia kompetenciakörébe tartozó tudásokat is (→ 8–1 3. 86  385 . megvalósítási lehetőségeit. oktatva kapják meg a speciális nevelési szükségleteikből fakadó többletszolgáltatásokat. „Az EGYMI szolgáltatást nyújt az iskolai. tanulók együttneveléséhez. oldal). inkluzív iskolák megvalósulásáig (→ . Táblázattal szemléltetik a tanárok munkaszituációját.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A szerzők86 alapvetése: „Minden gyermek integrálható. a fejlesztő eljárások. terápiák kijelölésében és megvalósításában. nem pedig az akadályozott gyermeké. A gyógypedagógusi kompetenciába tartozó szolgáltatásokat az → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (a továbbiakban EGYMI) nyújtja az általános iskoláknak. és amely elvezethet a minőségi.

mint pl. a 376. oldal 3. a másik egy többcélú. ábra). Az Útmutató utolsó részében – egy-egy intézményi példával – bemutatják azt a kétféle intézménytípust. egységes gyógypedagógiai intézmény alapítása. Az egyik a többcélú.2. Az intézkedések. valamint kiadványunk bibliográfiájában 386 . az adatbankban. Általános Iskola. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. 33. §-ában leírtak alapján működhet. pl. valamint a gyermek útját a tanulási probléma jelentkezésétől a többségi iskolába kerülésig (→ 19. szakmai szolgáltatásait.” (→ 1 3–19. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. ezzel segítve a további tájékozódást. oldal) A szerzők ismertetik az EGYMI szakszolgálatként ellátott feladatköreit. rész Adaptációs mátrix részébe közvetlenül bekapcsolódik. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. célját. tanulók együttneveléséhez. Szakiskola és EGYMI. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. a Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. feladatkörök szabályozásának jogszabályi hátterére hivatkoznak minden esetben. ami a Kt. tevékenységformáit és típusait. Száraznád Nevelési Oktatási központ Óvoda. közös igazgatású közoktatási intézmény.

Mind a magyar-. mint pl. csoport: Taneszközök Tanulásban akadályozott gyermekek részére nincsenek speciális. 87 387 . az iskoláskor elején történik meg. amelyek nemcsak tanulásban akadályozott tanulóknál. Budapest. a játékok. kérdéseivel foglalkoznak. tankönyveket. szilárd struktúrák és rituálék szerepének ismertetésével. szoftvereket és terápiás eszközöket ismerhetünk meg. Célszerű az eszközökkel hoszszabb ideig manipuláltatni. a tanulásban akadályozott gyermekek írástanítása során célszerű ceruzafogót és a gyengénlátó gyermeknél használt széles vonalazású füzeteket használni. Ezért a szerzôk ismertetik az iskolába lépéshez szükséges képességeket és az iskolakészültség fontosabb elemeit. segédleteket is.. amelyeket a pedagógusok maguk is el tudnak készíteni. Segítenek a helyes kiválasztásban. és bemutatják a szükséges képességekkel nem rendelkező gyermekek jellemzőit. csak az ő részükre készített taneszközök. A funkció és a felhasználás területei szerint három nagy csoportban mutatják be az eszközöket. munkafüzeteket. A szerzők hasznos. és több eszközválasztási lehetőséget biztosítani számukra. a tanterem berendezésének. mind pedig a matematikatanítás során használt eszközök alkalmazhatók. csoport: Tantermi berendezések A szerzők az iskola klímájának.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóból87 taneszközöket. feladatgyűjteményeket. Tantárgyanként felsorolják azokat a tankönyveket. 2008. A szerzők célja a tanulásban akadályozott gyermekek oktatását-nevelését segítő. – 1. hanem a komoly tanulási nehézséget mutató gyermek tanítása során is eredméAri Pálma – Szekeres Ágota: Sérülésspecifikus eszköztár tanulásban akadályozott gyermekek. eszközcsoportokat. tanulók együttneveléséhez. és bemutatnak olyan játékokat. a tanító személyének. – 2. konkrét javaslatokat fogalmaznak meg. A tanulásban akadályozottság felismerése általában az óvodáskor végén. ugyanakkor a többségi gyermekek számára is hasznos eszközök bemutatása. Konkrét támpontokat nyújtanak az iskolába lépéshez szükséges képességekkel kapcsolatosan. Educatio Kht.

feladat. rész Adaptációs mátrix nyesek lehetnek. csoport: Fejlesztő és terápiás eszközök. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (az Ajánlások Eszközök c. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. fejezetei) (→ 1. a 376. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. oldal) – Jó gyakorlat – Pedagógiai tárgyú • Játéka játék-. oldal). mint ép társaik.és eszközgyűjtemény – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. és megtalálhatjuk a bemutatott eszköz képét és árát is. Az eszközökről rövid ismertetéseket olvashatunk. kiegészítése. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. játékok A szerzők fejlesztési területenként írják le azokat a nehézségeket. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. tanulók együttneveléséhez (→ 1. Hangsúlyozzák. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. hogy a tanulásban akadályozott gyermekek ugyanazokat a taneszközöket. de a sérüléstől és az egyéni képességek szintjétől függően szükséges azok differenciált alkalmazása. Ehhez ajánl tantárgyanként képességfejlesztő feladatlapokat. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. Bemutatják az egyéni fejlesztés és tanórai differenciálás során alkalmazható terápiás eszközöket. amelyek a tanulási folyamatban befolyásolják a tanulásban akadályozott gyermeket. tankönyveket használhatják. a Gyermekek Háza tankönyvcsaládját és számítástechnikai eszközöket. könyveket. A taneszközöket leírásokkal ismertetik és fényképpel szemléltetik. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. – 3. valamint kiadványunk bibliográfiájában 388 . az adatbankban.2.

  A szerzők célszerűnek tartják. a feladat ellátására jogosult szakemberek segítségét.  Az Útmutatóból megismerhetjük a tanulásban akadályozott gyermeket nevelő család életútját az iskolaválasztás előtt. a Frostig-teszt és a Bender-próba ismertetését (→ 12–18. családrajzok. a Goodenough-rajzteszt. A kiadvány bemutatja azokat a dokumentumokat a zárójelentéstől a szakértői véleményig. példákkal.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató88 olyan információkat tartalmaz. oldal). amelyekkel más gyermekek nem. A szerzők példákkal. A szerzők érthetően. Ari Pálma – Szekeres Ágota: Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. és egy egyszerű. suliNova Kht. dokumentációval rendelkezhetnek. valamint a vizsgálat során alkalmazott eljárások tartalmáról.  A befogadó intézmények feladatait is megismerhetik az olvasók. Dokumentációs útmutató. oldal). 2007 . oldal). Olvashatunk a szakértői véleményt készítő team munkájáról. A tanulásban akadályozott gyermekek tanításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését biztosító szakmai dokumentumok módosítását részletesen bemutatják (→ 1 1–12. intelligenciavizsgálatok. hogy a módosítás során a befogadó intézmény pedagógusai felhasználják a sajátos nevelési igényű gyermekek szakellátását végző. oldal és 18–21. idézetekkel és mellékletekkel teszik kézzelfoghatóvá a fejlődési tesztek. amelyet minden sérült gyermek szülője átél. Budapest. A befogadó nevelési-oktatási intézményekbe kerülő gyermekek és családjaik számos olyan irattal. oldal). amelyek megkönnyíthetik és segíthetik a többségi pedagógusok és intézményvezetők munkáját a tanulásban akadályozott gyermekekkel való foglalkozáskor. idézetekkel illusztrálva mutatják be és jellemzik ezeket a speciális dokumentumokat. a szakértői vélemény egyes részeiről. tanulók együttneveléséhez. amelyekkel a gyermekek a befogadó közösségbe kerülnek (→ 9–1 1. és az elfogadásnak azt a nehéz időszakát. áttekinthető ábrával mutatják be a mindennapok során használt fogalmak egymáshoz való viszonyát (→ –7. A szerzők tisztázzák a tanulási korlátok fogalmát. Az Útmutatóban sérülési típusoknak megfelelően olvashatunk róluk. 88  389 ..

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. javasolják – megfelelő Tü. A gyermek fejlődésével. rész Adaptációs mátrix Bemutatják a tanügyi nyilvántartás dokumentumait. feladatairól. Mindezeket a szerzők törvényi hivatkozásokkal ellátva közlik. a habilitációs. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek.2. tárgyi. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. meghatározó tényezőiről. a 376. alapvető lépéseiről. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok ismertetése során áttekintést kapunk az egyéni fejlesztés törvényi hátteréről. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. számok és törvényi hivatkozás megadásával – a logopédiában használatos egyéni haladási és mulasztási napló vagy a gyógypedagógiai napló használatát. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 390 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. személyi feltételeiről. így bárki számára lehetővé válik. hogy az Útmutatóban olvasottakról még több információhoz jusson. az adatbankban. rehabilitációs tevékenység közös céljairól. tanulók együttneveléséhez.

Az elkészült kompetencia alapú modulok közül négy szövegértési-szövegalkotási. egy életpálya-építési. finommotorika témaköreire fókuszálnak. Arra hívják fel az adaptáció készítői a figyelmet.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. mozgásfejlesztés stb. a szókincs és érzékelés. – Szövegértés-szövegalkotás: három adaptált modul az 1. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban). – Az életpálya-építési modul jól felépített. példaképek. – A szociális. A modulokhoz írt ajánlások analógiás alkalmazásával más modulok tanórai felhasználása is megvalósítható. Az adaptációk a mindennapokban használható javaslatokat. ami segítséget jelent a differenciáláshoz. testsémafejlesztés. javaslatok a többi modul feldolgozása során is hasznosíthatók. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A tanulásban akadályozott gyermekek együttneveléséhez szükséges kompetencia alapú modulok konkrét. A modulfeldolgozás menetében konkrét tanácsokat. évfolyamon és ezen a kompetenciaterületen feladat. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. Tanulásban akadályozott gyermekek együttneveléséhez az alábbi moduladaptációk készültek el (→ 2. Az adaptáció készítői olyan modulokat választottak. ezért a tanulásban akadályozott gyermek képes lehet hatékonyan bekapcsolódni. modul különböző tevékenységeibe jól be tud kap391 . módosító eljárásokat. évfolyam számára az alapozó és beszédfejlesztő szakaszhoz és egy adaptált modul a 2. ajánlásokat tartalmaznak. Ezeknek a képességeknek a fejlesztése nemcsak 1. amelyekben az adott sérüléssel rendelkező tanulók legjellemzőbb tüneteit mutató területek – pl. életviteli és környezeti kompetencia moduljai közül az Én és a világ: Játék a szabadban c. ezért az ajánlásokban található tanácsok. szókincsfejlesztés. Jelzik az elvárható és nem elvárható tartalmakat. A moduladaptációk a tájékozódás. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. táblázat). észlelés fejlesztése és a nagymozgás. hogy a feldolgozás során a gyermekek olvasási szintjét vegyük figyelembe. javaslatokat fogalmaznak meg a tanári és a tanulói tevékenységben. évfolyam számára (Hősök. testtudat. 1 adaptált modul az 1. egy szociális modult láttak el gyógypedagógusok sérülésspecifikus ajánlásokkal. – kezelésére is lehetőség nyílik. évfolyam számára a beszédfejlesztő szakaszhoz.

Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 392 . táblázat) – Eszköztár (→ 1. az adatbankban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Felhívják a figyelmet a tanulásban akadályozott gyermek figyelmének ingadozásából és mozgásainak (esetleges) koordinálatlanságából eredő nehézségeikre. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l.2. a 376. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. rész Adaptációs mátrix csolódni a tanulásban akadályozott gyermek.

alkalmazkodóképességüknek. a szükséges speciális módszerek. 393 SNI-gyermek . Olyan fejlesztő program. óVoDÁBAN És IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon A fejlesztés célja ezzel a gyakorlattal a nyugodt. a problémát maga keresi és oldja meg. A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó – Katica differenciált képesség. amely mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesen használható. módszerek. az egészséges és fogyatékos gyermekek kommunikációs készségének. önállóságuknak. speciális didaktikai eljárások. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó – Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában A nevelés során alkalmazott szemléltetés. részképességeinek. terápiás eljárások. A fejlesztő program vegyes és azonos életkorú csoportokban egyaránt jól alkalmazható. különös tekintettel az integrált nevelésre A program célja a másságot elfogadó környezet megteremtése. együttműködésüknek fejlesztése. technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. a feszültségek és problémák feloldása úgy. eszközök bemutatása.és készségfejlesztő program.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok óVoDÁBAN A szakmai és szakszolgáltatók. hogy a gyermek saját irányítása alatt áll. békés légkör megteremtése.

különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. inkluzív tanulási környezet kialakítását. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. A nevelő-oktató munkában.2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. rész Adaptációs mátrix – „Játéka játék-. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához A Gyermekek Háza program e képzésével felkínálja olyan innovatív szemlélet alakítását. a matematikai logika és a közösségfejlesztés területén a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Módszertani intézményi útmutató. rehabilitációs foglalkozásokon is lehetőséget biztosít a részképességek. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 394 . és heti 2-3-4 alkalommal. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segítik a Gyermekek Háza tankönyvcsaládjának munkatankönyv jellegű kötetei. integráltan nevelik. amely biztosíthatja minden tanuló számára a hatékony. a délelőtti órákkal párhuzamosan egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. a habilitációs. IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – „Mucsi palánták” – „Palánta” fejlesztő-felzárkóztató-integrációs-képességkibontakoztató program Mucsiban A Palánta program lényege.és eszközgyűjtemény” – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez A program célja azoknak a részképességeknek a fejlesztése. tanulók együttneveléséhez. – A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. – A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában. amelyek könynyebbé teszik az alap-kultúrtechnikák sikeres elsajátítását. feladat. a 376. A program részleteiben is alkalmazható. hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat együtt. az adatbankban. Dokumentációs útmutató (→ 1.

a tapasztalatokat pedig felhasználni a következő napok munkájában. a sajátos igényeihez adaptálni a módszereket. A látássérült gyermekek minden tevékenységet együtt végezhetnek társaikkal.): Ajánlások látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. A vak gyermekek megismerő tevékenységében döntő jelentőséget kap a motoros-taktilis és a hallási érzékelés. Például folyamatosan csökkenteni a balesetveszélyt. kihívás. Budapest. biztonságos körülményeket megteremtjük. valamint a vak és aliglátó gyermekek együttneveléséhez (→ 27. A megfelelő differenciálás csak akkor lehet sikeres. A befogadó óvodapedagógus igazi kreatív alkotómunka elé néz. ha számukra a szükséges játékeszközöket. A szociális kompetencia és képességek alaHegyiné Honyek Katalin (szerk. A vakok iskolája módszertani központot működtetve vesz részt az óvodapedagógusok tiflopedagógiai szempontú továbbképzésében. sérülésspecifikus – a gyermek egyéni igényeit figyelembe vevő és ahhoz igazodó – adaptációval jól használhatóak a többségi óvodában. – A látássérülés hatása nagymértékben függ a látásmaradvány mértékétől. hiszen célszerű naponta biztosítani a megfelelő eszközöket.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. 2006.. majd a megvalósítás során elvégezni a szükséges korrekciókat. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az óvodai nevelés területén közös Ajánlás készült a gyengénlátó és aliglátó. de megvalósítható szakmai feladat. 89 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 395 .. különös tekintettel arra. oldal). Mindez nem kevés. utazótanárai közvetlen segítséget is nyújtanak. ha a látássérült gyermeket fogadó óvodapedagógusok elsajátítják a látássérültek pedagógiájának alapismereteit. Vak és aliglátó gyermekek együttnevelése esetén az Ajánlásnak89 az együttnevelés sikere szempontjából kiemelten fontos részei – Az óvónő számára szükséges a látássérülés megismerése. súlyosan látássérült gyermekek befogadása esetén is. 8. suliNova Kht. oldal). hogy mennyire támaszkodik a gyermek a látásmaradványra (→ 5. A programban részletesen kidolgozott fejlesztési tervek és fejlesztési tématervek megfelelő. Óvodai nevelés. segíteni a beilleszkedést. A vak és az aliglátó gyermekek együttnevelése folyamatos figyelmet igényel a napi felkészülés során és a csoportban végzett munkában egyaránt. újragondolni.

rész Adaptációs mátrix – – – – – kulását illetően alapvető önállósodási törekvéseinek figyelmen kívül hagyása vagy a túlzott féltés negatívan befolyásolja a gyermek aktivitását. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • adaptált környezet • akuszto-taktilis módszer • aliglátás • Braille • éleslátás közelre. illetve kognitív tevékenységek fejlesztésével – az óvodában történik. Aliglátók esetében a maradék látás kihasználására és fejlesztésére kell törekedni. differenciált bánásmód középpontba helyezése. Az együttnevelés alapelve az egyénre szóló. a beilleszkedés segítésének lehetőségeit és az akadálymentesítés szempontjait (→ 9–10. ~ távolra • érzékszervi fogyatékosság • fényérzékelők • gyengénlátó • hangárnyék • hangos könyv 396 . A vizuális benyomások hiánya csökkenti a lehetőségeket. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.2. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez. A sikeres integráció kulcsszereplője az óvodapedagógus. A vak és aliglátó gyermekek fejlesztése szakmaközi együttműködéssel. oldal). A tárgyi környezet megismertetése és a társakkal való találkozás megkönnyítése a beszoktatás idejének feladata (→ 1 1–12. oldal). növeli függőségét. Az Ajánlás részletezi a súlyosan látássérült gyermek érkezése előtti felkészülés feladatait. az eszközeivel való ismerkedésben gyógypedagógus segít (→ 23–24. tapintási diszkrimináció. a fejlesztő pedagógiai. Módszertani intézményi útmutató. de a nevelési módszerek és elvárások nagy hatással vannak a fejlődésre. oldal). Minden fejlesztési területhez speciális szempontoknak megfelelő részletekre is figyelő összeállítás segíti az óvónő munkáját. A pontírás-olvasás előkészítése – manipulációs készség. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. A játék a vak gyermek személyiségformálásának is alapvető eszköze. tájékozódási készség. az óvodapedagógiai és a gyógypedagógiai szaktudást ötvözve történik (→ 10–1 1. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. oldal). Dokumentációs útmutató (→ 1. Ez alkotja az ajánlás gerincét (→ 1 3–23. oldal).

~ szakos tanár. tiflopedagógus • tiflotechnika • ujjolvasók • vak • verbalizmus • veszélyeztetett látás • vízus – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban.vak gyermek • haptikus észlelés • korai fejlesztés és gondozás • látási funkciók • látásnevelés • látássérülés • látássérültek pedagógiája. ~ szakos terapeuta • letapogató olvasás • mozgástréner látássérült személyek számára • nagytárgylátó • okulomotoros funkciók • optikai segédeszközök • pontírás • progrediáló szembetegség • ritkasoros taneszközök • rövidírás • siket-vakság • súlyos fokban látássérült • szemüvegek • tiflopedagógia. valamint kiadványunk bibliográfiájában 397 .

 oldal). Budapest. A vakon született tanulók gyakran gazdag szókincsűek. a kommunikációra. A vizuális információszerzés nehezített. A pedagógus tájékoztatást kap a súlyos látássérültség fogalmáról. az ide tartozó szemészeti kategóriákról. magyarázat mint a leggyakrabban alkalmazott módszer minőségileg közvetett érzékelést jelent.. Szövegértés-szövegalkotás. gondolkodásáról.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. hangos könyvtár. Megismerheti a vak tanuló érzékelési korlátait és lehetőségeit. csökkent volta vagy teljes hiánya a valóság megismerésében és a kultúrtechnikák elsajátításában sajátos módszerek alkalmazását teszi szükségessé. A tapintás és a hallás mint vezető érzékelési mód. Megismerkedhet a látássérültek által használt legfontosabb eszközökkel pl. 1–1 A differenciálás eszköze az alapozó tantárgyak tanítása során az egyéni fejlesztés. Az aliglátás vagy a vakság következtében egyes képességek felértékelődnek. Az oktatás során kiemelt szerepet kap a beszéd. valamint a látássérülés hatása a képességek fejlődésére. a környezetével való kapcsolat kezdeményezésének a látók között szokványostól eltérő lehetőségéről. számítógép. a kognitív és a motoros funkciókra (→ 7–1 1. A beszélgetés. Az érdeklődő betekintést nyer a Braille-olvasás és -írás legfontosabb jelöléseibe. Célja a látás hiányából vagy az aliglátásból eredő hiányosságok komLőrinczné Kovács Terézia: Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. Az Ajánlás számos. ugyanakkor az érzékletes tapasztalatot nélkülöző tartalom hiánya verbalizmust eredményez. A súlyos fokban látássérült tanulók oktatásának alapeszköze a pontírás-olvasás rendszere. képernyőolvasó (→ 1 5. a Braille-írás és -olvasás megtanításának előkészítésébe. szkennelt tankönyv. suliNova Kht. a pontírás technikájába és eszközeibe. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. emlékezetre. 90 398 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Felhívja a figyelmet a gyógypedagógus segítségének fontosságára. A fejezet fontos altémái még: a haptikus érzékelés jellemzői és hatása a figyelemre. az együttnevelés során segítő megoldást mutat be. elsődleges információs csatorna kulcsfontosságúvá válik. 2006. gyakorlatáról. kritériumairól.  oldal). életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás90 részletes leírásából a befogadó pedagógus tájékozódhat a vak tanuló sajátosan épülő világáról. elmesélés.

témakörönként. a C modulban évfolyamonként a képességfejlesztési fókuszok. a 396–397 oldalon . Az Ajánlás legterjedelmesebb részét képezik a témakörönkénti javaslatok. A kötet végén szakirodalmi ajánlás található. A Módszerek című fejezet íráshoz. praktikumok.  oldal).  oldal). és joguk van ahhoz. diszkriminációmentesség és engedmények a követelményekben – az együttnevelés során különösen fontos témák (→ 43–4. oldal). táblázat) – Eszköztár (→ 1. méltányos. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. Az optimális fejlesztés megvalósításához a gyógypedagógussal való együttműködés elengedhetetlen (→ 18–19. a speciális megközelítés szükségességére vonatkozóan (→ 19–43. Dokumentációs útmutató (→ 1. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 399 . az adatbankban. A szerző az A modulban évfolyamonként. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Módszertani intézményi útmutató (A vak gyermekek módszertani intézményének feladatai (23–30. tananyagtartalmak. de mégis reális értékelési. esélyegyenlőség és eszközök szempontsor alapján tesz javaslatokat a megvalósítás lehetőségére. a B modulban évfolyamonként. mérési módszereket alkalmazzon (→ 54–55. eszközeire. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. hogy a pedagógus egyedi. korrigálása vagy a prevenció. szemléltetéshez kapcsolódó önállóságot fokozó.vak gyermek penzálása. ismeretek. egyéni sajátosságokat figyelembe vevő módszertani ötleteket tartalmaz. A vak tanulók integrációban sem nélkülözhetik a speciális eszközöket (→ 50–53. olvasáshoz. tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. oldal). oldal).  A tanulásszervezési javaslatok. ajánlott tevékenységek. tantárgyanként.

valamint gyermek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. érzékelési tapasztaBrumbauer Magdolna – Kusnyerik Emese – Ruff Ágota (szerk.és szakmaszeretetén. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás91 részletes információkat tartalmaz a látássérülés mibenlétéről. és célszerű a tevékenykedtetésre. speciális pedagógiai felkészültségén. 91  400 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Sok múlik a pedagógus empatikus hozzáállásán. egyéni eszközöket biztosít. Budapest. amelyek miatt az ép társak közösségében sorozatosan konfliktushelyzetek alakulhatnak ki. a súlyos fokú látássérülés pedagógiai következményeiről. A képességfejlesztés fókuszában a manipuláció. valamint a kombinatorikai feladatok és a speciáliseszköz-használat elsajátítása (→ 8–9. valamint a feladatok szintjén is. 2006. A többségi iskolába jelentkező súlyosan látássérült tanuló pedagógusainak nem egyedül kell szembenéznie a szokatlan nevelési. Kiemelten fejlesztendő területek: a számemlékezet. Differenciálni szükséges a célok. oldal). a tapasztalattól megerősödve lépjen tovább. Az érintett kompetenciaterület alapvetően az épen maradt funkciókra épít. oktatási helyzettel. Milyen fontos kérdésekben igazít el ez az Ajánlás? A súlyosan látássérültek matematikatanításának jellemzői című fejezet a befogadó pedagógus figyelmét a járható utakra irányítja. Matematika. Segítségül hívhatja a gyógypedagógus utazótanárt. a logikai. a fogalmak tartalmának bővítésére és az egyéni szükségletekhez adaptált eszközök biztosítására törekedni. hogy a nehézségekből. a látássérült tanuló akadályozott észlelési és cselekvési lehetőségeiről és a szociális nehézségekről. Az ezeken alapuló jó kapcsolatban pedagógiai ráhatással alakíthatja a tanuló ügyeit úgy. a hallási figyelem és az emlékezet fejlesztése áll. suliNova Kht. oldal és 14–1 5. útmutatók sora készült a befogadó többségi iskolák pedagógusai számára segítő szándékkal. konfliktusokból a vak tanuló önérzete sérülése nélkül..): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. a tartalmak és tevékenységek. Az eszközökkel kapcsolatos ajánlások lényege az a figyelmeztetés. a fejben történő műveletvégzés. innovatív készségén. többletmunka-vállalási készségén. az értékelésben egyéni szempontokat követ. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. és ajánlások. Támaszkodhat a vak tanuló számemlékezetére. hogy a vak tanulók oktatása-nevelése rendszeres szemléltetéshez.

– Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. legyenek azok eszközben.) (→ 2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a segítési módokat. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. Ez a fejezet témánk szempontjából különös jelentőséggel bír (→ 18–55. táblázat) – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. Az eszközök lehetnek azonosak a többségi iskolában használatosakkal. nehézségeit. számos ötletet sorakoztatnak fel. Az osztályközösség hozzáállása megkönnyítheti. a 396–397 oldalon . súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. modul) és 2 adaptált modul 2. azon belül témakörönként jelzik azokat az eltéréseket – a Programterv egyéb részeit változatlanul hagyva –. ha ismeri látásteljesítményét. lehetnek adaptált és speciális eszközök. Külön részletezik a pedagógus tennivalóit. oldal)! A szerzők évfolyamonként. bevált eljárásokra hívják fel a figyelmet. az adatbankban.vak gyermek latok gyűjtéséhez kötött. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 401 . Az értékelésben szerepet kaphatnak Braille-írású feladatlapok és a számítógép is (→ 10–1 1.  Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 1 adaptált modul az 1. oldal)! A szerzők a témakörök kapcsán sok jó módszert közölnek. évfolyamra a matematikai kompetenciaterületen (5. Dokumentációs útmutató (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Eszköztár (→ 1. és 35. Javasolt ezek részletes áttanulmányozása (→ 12–14. Egy-egy új eszköz bevezetésekor azonban mindig pluszidőre van szükség (→ 9–10. tananyagban vagy akár követelményekben megnyilvánuló különbségek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.  A pedagógus akkor tud adekvát segítséget nyújtani vak tanítványának. és 1 5–1. amelyek a súlyos fokban látássérültek matematikaoktatásában megjelennek 1–12. oldal). évfolyamig. oldal). de hátráltathatja is a látássérült gyermek beilleszkedését (→ 17–18. az őszinte érdeklődés a tanulóval kialakított jó kapcsolathoz vezető út. oldal). A beszélgetés. évfolyamra (33.

A lelki egyensúly eléréséhez a vakság összes hátrányának és terhének felismerése és elfogadása vezet. akik az írás-olvasás látó elsajátítására. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Pedagógiai megközelítésben súlyos fokban látássérültek – vakok – azok. Meg kell küzdeni az önismeret. Eltérés az ismeretszerSomorjai Ágnes (szerk. sajátosságait. oldal). korlátozottabbak a lehetőségeim. 92 402 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . A világot vakon másként kell megélni. a fogalomalkotás egész szerkezetére. illetve társadalmi integráció. hogy a többi ember rendelkezik egy olyan képességgel. tisztelet. a szociális viselkedés társadalmilag elvárható szabályainak elsajátítása. huzamosabb ideig tartó gyakorlására megfelelő segédeszköz alkalmazásával sem képesek. tudom. „Más vagyok. más utat szab a belső fejlődésnek. Ők a tapintó-halló életmódot tanulják. 2006. valamint a szociális képességek 3–1 fejlesztésének azon területeit (pl. amelyek nélkül nem valósulhat meg sikeres együttnevelés. de meg lehet élni. Szociális. és sokat segíthet az önállóság. kognitív funkciók. „én-funkciók” és szociális funkciók). Az oktató-nevelő munka fő célja ezen a kompetenciaterületen a kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezésének megtanítása. akik a vak gyermekkel foglalkoznak. Az Ajánlás meghatározza azokat a sérülésspecifikus pedagógiai alapelveket. önértékelés csapdáival is..Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A súlyosan látássérült gyerekek nagymértékben különböznek vizuális képességeikben. amivel én nem. a mások iránti empátia. a szociális érettség alakulásában (→ 7–1 1. Ennek a pozitív hozzáállásnak a kialakítása pedig közös feladata mindazoknak. a környező világ alapvetően haptikus és hallási érzékeléssel történő megismerési módját. A veleszületett. életviteli és környezeti kompetenciák. suliNova Kht. Az Ajánlás92 részletesen ismerteti a vakság legfontosabb jellemzőit. illetve az első életévekben kialakult sérülés más feltételeket jelent. Ezt az állapotot azonban természetesnek élem meg” – így gondolkodhat magáról. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.  oldal). türelem fejlesztése. A legkisebb maradéklátás is alapvető hatással lehet az érzékelés. A programtantervben megjelenő témakörök a vak gyermekek kompetencia alapú fejlesztésére is teljes mértékben alkalmazhatók.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. Budapest. célokat és feladatokat (→ 1 5.

a 396–397 oldalon . életviteli és környezeti kompetenciaterület értékeléséhez segítségül típusértékelő lapokat ajánl (→ 29–34. Dokumentációs útmutató (→ 1. s olyan témakör is akad. mérési módszerek alkalmazása. A feldolgozáshoz ötleteket. tanulót nevelő családoknak is (→ 1 3. ol1–1 dal). Javasolt – a pedagógiai programmal összhangban – egyedi értékelési. Módszertani intézményi útmutató. megoldási módokat javasol a szerző (→ 17–23. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l.  oldal) nagymértékben növeli a látássérült tanuló jó társas közérzetét az osztályban. Vannak olyan témakörök. oldal).  oldal) és a személyközpontú. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. mértani testek stb. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. eszközeiben. A tanulásszervezési formákkal kapcsolatos javaslatok betartása (→ 23–24. tanulók együttneveléséhez. amelyek a vizualitás hiánya miatt nehézséget okoznak. továbbképzés – a vak gyermeket. táblázat) – Eszköztár (→ 1. mélységében s a ráfordított időben jelenik meg. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.) a Vakok Általános Iskolájának tanszerkészítő műhelye gyárt és Módszertani Központja kölcsönöz (→ 27–28. amelynek a feldolgozása különös hangsúlyt kap. oldal).vak gyermek zés módjában. Speciális taneszközöket (pl. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. oldal). az adatbankban. Az Ajánlás a szociális. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. esetleg terjedelmében. abakusz. A vakok módszertani intézménye a befogadó intézményekkel (már 31 településen 60 intézménnyel) tartja a kapcsolatot és nyújt segítséget: tanácsadás. differenciáló pedagógiai módszerek alkalmazása (24–2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 403 . A munka értékelésekor célravezető a pozitív megerősítés előnyben részesítése és a hiányosságok megbeszélése.

az együttműködésre való képesség. aki nyelvtanár. drámajátékra. évfolyamon: a tanuló nyelvtanuláshoz való pozitív beállítódása.  oldal). évfolyamon: a kooperatív tanulási képességek. suliNova Kht. rajzokra. azaz a vizuális kultúrára épül. a számítógép (normál billentyűzeten tízujjas vakírás megtanulásával) és a képernyőolvasó és karakterfelismerő program. Ma Magyarországon a súlyosan látássérült általános iskolások kétharmada speciális intézményekben tanul. A gimnazisták mindegyike hagyományosan többségi iskolákban tanul.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.. a megismerési vágy. számos feladat képekre. oldal). A programcsomag igyekszik minden érzékszervet bekapcsolni a nyelvtanításba. de tanulásukat segíti a pontírás és -olvasás. a tanuló önbecsülésének. Budapest. A nyelvtanulás közben különböző képességek – az 1–6. amelyek nem alkalmazhatók vak tanulók esetében. a tudatosság. az interkulturális kompetenciák. Vannak olyan feladatok. Az idegen nyelven történő írás és olvasás elsajátításához is kívánatos lenne. de a feladatok nagy része adaptálható vagy tanári segítséggel megoldható. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. ha minden tanuló rendelkezne Braille-kijelzővel (→ 10–1 3. a tanulási stratégia. a kreatív kommunikáció. egyharmaduk országszerte látókkal együtt nevelkedik. motivációja. Flamich Mária (szerk. s maga is vak. A vakok speciális iskoláiban működő utazótanári szolgálat készséggel nyújt segítséget az egyéni tanulási szükségletek feltérképezésében és annak eldöntésében. Az idegen nyelv tanítása támaszkodhat a vak és az aligátó gyermekeknek a verbalitáshoz kötött tanulási folyamatokban általában mutatott kiemelkedő eredményeire. s számos ötletet kap erre a befogadó pedagógus (→ 1 3–20. a 7–12. önismeretének növekedése.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. 93  404 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Sem az első. sem a második idegen nyelv tanulása alól történő felmentés nem javasolt. hogy egy vak gyermek mely feladatokat képes elvégezni és milyen a segédeszközigénye. a célnyelvi kultúra minél szélesebb körű megismerésére törekvés. nincs rá szükség – így foglal állást az Ajánlás93 szerzője. a prezentációs készség. Idegen nyelv. az internet által nyújtott tanulási és kommunikációs lehetőségek – fejlesztését szolgáló feladatok megoldásába bevonható a vak tanuló. 2006.

az egyéni különbségeket figyelembe vevő reális értékelés megfelel a vak tanulók igényeinek (→ 33–35. ha egyéni megsegítésben is részesül. Segítő. a javítás módjára (→ 35–3.  oldal). Módszertani intézményi útmutató.  A tapasztalatok azt mutatják. a pár. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. az adatbankban. oldal). oldal). – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Óravázlat és irodalomjegyzék is segíti a vakok idegen nyelv tanítását vállaló tanár munkáját (→ 3–38. Rendkívüli fontosságú ez a két fejezet (→ 21–31. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. oldal)! Az idegen nyelvi programcsomagok nagy hangsúlyt fektetnek a kooperatív tanulási formákra. ha megismeri és elsajátítja a számára legelőnyösebb tanulási stratégiákat. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. A látássérült tanulók értékelésének alapelvei azonosak a látókéval. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldal).és csoportmunkára – ez sok szempontból hasznos a látássérült számára – a nyelvtanár ezzel segítheti a nehezebb szocializációjú vak tanuló beillesztését a munkába (→ 31–33. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 405 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a vak tanuló könnyebben tart lépést. áthidaló megoldások találhatók az íráshoz. amelyek a vak tanuló részvételét lehetővé teszik a nyelvi fejlesztés három szintjének fejlődését szolgáló képességfejlesztési gyakorlatokban. a 396–397 oldalon . olvasáshoz kötött feladatvégzésre. a hagyományos és elektronikus szótár használatára.vak gyermek A nyelvi fejlesztési célok című fejezetekben részletekbe menő javaslatok találhatóak. táblázat) – Eszköztár (→ 1.

az oktatás folyamatát megkönnyítő módszerekkel. Útmutatás a részletes kereséshez: – A látás hiánya módosítja a személy többi funkcióit. technikák körébe tartozó tantárgyak. arányosság. önértékelés. a látásnevelés és a testnevelés. majd tágabb környezetébe való beilleszkedésben nagymértékben segítik a sérülésspecifikus korrekciós. gépírás vagy a tájékozódás tanítása. eszközöket igénylő megoldásokat. mérés. -lejegyzéshez szükséges technikák megismerése és az ehhez szükséges eszközök biztosítása. gyakorlatokat. életpálya-építés. A témakörök elemzése kapcsán kifejezetten látássérültekre vonatkozó. képkészítés leírás alapján). tanulók együttneveléséhez.. hímzés. A látássérült tanulót a közvetlen. illetve zavar léphet fel a szociális funkciók (énkép. 3–1 – A képességfejlesztés minden részterületéhez találhatunk olyan kiegészítő tartalmakat. szabályosság stb. 94 406 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . helyváltoztatás). mint pl. tanulásszervezési módokkal ismerkedhet. – Részletesen tárgyalja az életpálya-építési kompetenciaterületen belül a vak tanulók esetén nem megoldható feladatokat (pl.). gondolkodás) és a motoros funkciók (cselekvés. kompenzációs tevékenységek. A manuális tevékenységek (pl. a kognitív (figyelem. oldal).): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. a sajátos technikákat. beilleszkedés) területén (→ 1 5. oldal). életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásból94 a befogadó pedagógus a látássérült gyermekek általános jellemzőinek felvázolása után – amely a funkcionális látás elemeit is bemutatja – a képességfejlesztés specialitásaival találkozhat. amelyeket egyéni fejlesztés keretében sajátítanak el: számítástechnikai ismeretek. ragasztás stb. vágás. 2006. amelyek alkalmazkodnak a vak és aliglátó tanulók lehetőségeihez és sajátosságaihoz. Tanulásmódszertan terén különösen fontos az információszerzéshez. A szerzők a kimeneti elvárásokban pedig a sajátosan vakos akadályozottság eredményes csökkentését tűzik ki célul (→ 1 5–18. emlékezet. -követéshez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Egyéni segítségadással az egyes Czibere Csilla – Szilágyi Vera (szerk. követelményeket.) a látássérült tanulóknak gyakran okoznak nehézséget (méretek betartása. suliNova Kht. Budapest.

tanulók együttneveléséhez. oldal). táblázat) – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek.vak gyermek eszközök használatának megtanításában fontos a fokozatosság szem előtt tartása és az aprólékosan kidolgozott lépésekkel haladás (→ 18–30. A vak gyermekek szüleivel folyamatos kapcsolattartás szükséges gyermekük korlátozott lehetőségű pályaválasztásának felkészítéséhez. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Dokumentációs útmutató (→ 1.) (→ 2.  oldal). a megváltozott munkaképességű dolgozókkal kapcsolatos rendelkezések megismertetése (→ 24–25. táblázat) – Eszköztár (→ 1. funkciókra (→ 35–39. – A rehabilitációs fejlesztés tantárgyai és feladatai mindig egyénre szabottan építenek a megmaradt képességekre. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 2 adaptált modul az 1. – A munkajogi ismeretek témánál javasolt a szociális ellátásokról szóló kiegészítések és speciális munkajogi rendelkezések pl. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 407 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. áll a bál!” és Népi mesterségek. foglalkozások – Nemezelés 2. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldal). évfolyam számára az életpályaépítési kompetenciaterületen (A természet: a mi világunk – Népszokások – „Itt a farsang. Módszertani intézményi útmutató. a 396–397 oldalon .

a befogadó iskola pedagógusai. tanulók integrációjának. oldal).  – Az integráló oktatással kapcsolatos alapfogalmak magyarázata. oldal). tanulókkal együtt nevelhető. a család és az osztálytársak szüleinek fogadó95  Lőrinczné Kovács Terézia – Ruff Ágota – Székelyné Kárpáti Ildikó: Útmutató vak és aliglátó gyermekek. az integráció jogszabályi hátterének és a pedagógiai többletszolgáltatásoknak a felvázolása (→ 9–1. 408 . amely a napjainkban jellemző szerepkörök kialakulásához vezetett: az ép gyermekekkel. az integrációt segítő → egységes  gyógypedagógiai módszertani intézményről és a többségi iskolák pedagógusai számára elérhető szakmai segítségnyújtásról. A befogadó pedagógus támpontokat talál a súlyos fokú látássérülések – vakság és aliglátás – azonosításához. vak gyermekek. Az Útmutatóban az alább jelölt témákban tájékozódhat: – A fogyatékossági terület országosan egyetlen Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye fejlődése. oldal). oktatható. a gyermek.  – Az integráltan oktatott látássérült tanuló..Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató95 sérülésspecifikus szempontú áttekintést ad az együttnevelést alapvetően meghatározó tudnivalókról. 2007 . suliNova Kht. amely a fejlesztés speciális szempontjait is meghatározza. A kiadvány a szerzők szándéka szerint szemléletformáló is – hangsúlyozza. tanulók együttneveléséhez. Budapest.és tanulóközösség. megismerheti a látássérülés pedagógiai következményeit. Módszertani intézményi útmutató. együttnevelésének segítése és a gyógypedagógiai intézményt választó szülők gyermekeinek nevelése-oktatása (→ 5–8. – A látássérülés szemészeti és pedagógiai szempontú értelmezése és az ebből következő sajátos nevelési igény meghatározása (→ 8–9. Pedagógusok és látássérült gyermeket nevelő szülők is hasznos ismereteket szerezhetnek a látássérült gyermek fejlesztéséről és az ebben közreműködők tennivalóiról. hogy a súlyos fokban látássérült gyermeket fejlesztő minden pedagógiai munka alapja és a sikeres együttnevelés kiindulópontja a sajátos nevelési igény figyelembevétele.

– Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. oldal). valamint a szakmai pedagógiai szolgáltatásokat. a 396–397 oldalon . Az Útmutató részletezi az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények kialakulását. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez. Mindenki számára feltárja ezen intézmények szolgáltatásának elérhetőségét és az → utazó gyógypedagógusok kompetenciáját (→ 22–32. rehabilitációs fejlesztése és a befogadó pedagógusok szakmai segítésének kulcsszereplői.vak gyermek készsége.  – A súlyosan látássérült tanuló speciális habilitációs. oldal). valamint a többségi iskola pedagógusainak felkészültsége és a segítők tevékenysége – alapvető tudnivalók az integrációról (→ 17–21. célját és feladatait. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. szerepét.  Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 409 . a nyújtott pedagógiai szakszolgáltatásokat. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1.

hallási figyelem fejlesz96 Báthori Adél – Ruff Ágota – Somorjai Ágnes – Székelyné Kárpáti Ildikó – Vincze Gábor: Sérülésspecifikus eszköztár vak és aliglátó gyermekek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A vak és az aliglátó tanulók. amelyek növelhetik a fejlesztő tevékenység hatékonyságát. s az eszköz lényeges jegyeinek rövid leírása után a gyakorlati használatot segítő ajánlásokat fogalmaznak meg. segíthetik a szülőket. Budapest. megértését a leírást kiegészítő fotók segítik. de ügyes szülők. segítse a pedagógust a megfelelő eszköz kiválasztásában és használatában. A füzet a speciális fejlesztő eszközöket tematikus csoportokba sorolja. 2008. szükség van rájuk az integráló nevelésre. A gyűjtemény eszközeihez fűzött tartalmi összefoglalók közvetlenül segíthetik a speciális fejlesztési tervek összeállítását és az egyéni vagy csoportos nevelő-oktató munkát. A kiadvány célja. A súlyos fokban látássérült gyermekek. gyermekek. és nagy segítséget nyújtanak a differenciált egyéni fejlesztéshez a tanulónak. tulajdonságaik azonosítását. utalva a fejlesztendő problématerületre vagy életkorra és az eszköz elérhetőségére. Az eszköz kiválasztását és gyakorlati használatát megkönnyíti a lényegre törő. fejlesztése során és életvitelében hangsúlyt kap a speciális eszközök használata. praktikus szempontokat előtérbe helyező bemutatás. Kívánatos. hogy bemutassa ezeket az eszközöket. Educatio Kht. Az Eszköztár96 szerzői ennek során kitérnek az alkalmazás indokoltságára. hogy a speciális eszközök ne csak a gyógypedagógusnak álljanak rendelkezésére. pedagógusokat céljaik elérésében. tanulók speciális eszközei közül számos egyedi tervezésű és kialakítású eszköz nincs bolti forgalomban. A tájékozódást segítő támpontok: − Az iskoláskor előtti életszakasz fejlesztési feladatait segítő eszközök széles területet érintenek – látásnevelés. Kiemelik az együttnevelés szempontjainak megfelelő alkalmazásokat. tanítónak egyaránt. tapintásfejlesztés. oktatásra vállalkozó intézményekben is.. Az eszközöket és a használatot érintő lényegi elemeik. pedagógusok is készíthetnek hasonlókat. egy részük kölcsönözhető a vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményéből. tanulók együttneveléséhez. 410 .

nagymozgás. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. − Az életvitelt segítő eszközök használata nagymértékben hozzájárul a vak gyermekek. mozgáskoordináció. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l.vak gyermek tése. Dokumentációs útmutató (→ 1. − A sérülésspecifikus fejlesztési területek sajátos terápiáinak eszközei. tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. − Társasjáték-adaptációk teszik lehetővé az együttjátszás örömét a vak és a látó gyermekeknek. az úszás előkészítése. az adatbankban. matematika) követik a felső tagozatos tantárgyakhoz kötött speciáliseszköz-csoportok (matematika. valamint kiadványunk bibliográfiájában 411 . finommozgások és manipuláció. később megélhetésének is egyik fontos eszköze a számítógép. kémia). táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. olvasás-írás. fizika. önkiszolgálás. földrajz. . Használatát számos hardver és szoftver könnyíti meg. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. − A vak tanulók információszerzésének és tanulásának. a 396–397 oldalon. tanulók fokozott önállóságához. − A kisiskolások tanításának speciális eszközeit (testnevelés.

Részletezi a vakság következtében kialakult sajátos nevelési igényt (→ 7–10.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató97 célja a tájékoztatás. 2007 . tanuló fejlődésével. A sajátos nevelési igény következtében az évek során számos írásos anyag készül. pszichológiai és pedagógiai vizsgálatok dokumentumai követik a gyermeket az óvodába. tanulók együttneveléséhez. Az Útmutató eligazít a súlyos fokú látássérülés miatt sajátos nevelési igényű gyermekek. valamint a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó dokumentumrendszer bemutatása révén a többségi pedagógusok számára az együttnevelés megkönnyítése. illetve a napi pedagógiai munkában a befogadó intézmények felelőssége.. − A gyermek. A kórokokra vonatkozó és a pedagógiai folyamatban hasznosítható tudásokat közöl. oldal). Budapest. a pedagógus feladata (→ 1 1–20. értelmezésével. tanuló személyi anyagaként érdemes külön gyűjteni. Ezeket a befogadó intézményben létrehozott. pedagógusok kötelezettségeit. − Az együttnevelés érinti a közoktatási intézményben keletkező dokumentumok (szakmai: alapító okirat. tanügyi: törzslap. a befogadó iskolák. a bekerülés körülményeit. oldal). A kiadvány részletes tematikája: − Bemutatja a szakértői bizottság munkáját. az óvodai nevelési program. tanulók befogadását és az együttnevelést szabályozó jogszabályok között. a helyi pedagógiai program. értékelésével kapcsolatos dokumentumok – egyéni fejlesztési terv. pedagógiai vélemény –. fejlesztésével. Ezeknek a dokumentumoknak a kialakítása. suliNova Kht. Bemutatja az együttnevelés sérülésspecifikus feltételeit. tanuló fejlődésével. A különböző orvosi. vezetett. munkanaplók) tartalmát is. Dokumentációs útmutató. iskolába. pszichológiai szakvélemények tartalmával. 412 . a mé97 Báthori Adél – Lőrinczné Kovács Terézia – Somorjai Ágnes – Székelyné Kárpáti Ildikó: Útmutató vak és aliglátó gyermekek. A dokumentumok ismerete és figyelembevétele vagy kiegészítése az együttnevelésre való felkészülés során. és az oktatási nevelési folyamatra is hatással vannak. terápiák. kiállított dokumentumokkal együtt a vak gyermek. Részletesen foglalkozik a vak és az aliglátó gyermek. fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai. vezetése a közoktatási intézmény.

− A személyiségi jogok védelmének tiszteletben tartásán alapuló adatkezelési előírásokról is talál tájékoztatást az olvasó (→ 2–27. az értékelés sajátosságai. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. .vak gyermek rés. a 396–397 oldalon. tanulók együttneveléséhez. BNOkódok. Módszertani intézményi útmutató. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. mentesítés és az érettségi kérdésében is pontos eligazítást ad az Útmutató (→ 20–25. esetismertetések. az adatbankban. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. iratminták. Sérülésspecifikus eszköztár (→ 1. kölcsönözhető eszközök listája. jogszabálygyűjtemény.  oldal). az egyéniesített tanulói megsegítés tanulásszervezési lehetősége és formái mind nagy érdeklődésre számot tartó témák az integrált vak tanulók szülei és pedagógusai számára. A felmentés.  Az Útmutatót mellékletek gazdagítják – szakkifejezések glosszáriuma. valamint kiadványunk bibliográfiájában 413 .

eszközi és módszerbeli megvalósítás ötletei egészítik ki. a megoldásokat a vak tanuló mondja. veszélyhelyzetek kiküszöbölése. A részletesen kidolgozott tananyagfeldolgozás-példák biztosítják a súlyosan látássérült tanuló ismeretszerzését és a tanulási folyamatban való aktív közreműködését. Braille-írású számkártya. megfelelő eszközök: a képek helyettesítése eszközökkel (dobókocka. tálkák. gombok. dominó. a haptikus információszerzés feltételei. − Sajátos „vakos” eszközök alkalmazása. a konkrét feladat leírását a technikai. Nyilvánvalóvá válik. pl. 414 . a befogadó pedagógus további adaptációs munkájához. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A matematika és az életpálya-építés területére készített moduladaptációk sokféle didaktikai feladat differenciált megvalósításához nyújtanak segítséget. pl. A modulok és modulrészletek a feldolgozás menetének adaptációi fejezetekben a következő területeken adnak eligazítást: − Kiegészítések a tanári és a tanulói tevékenységekhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. − A differenciálásra tett javaslatokat. − Javaslatok a látó társak és a vak tanuló közötti munkamegosztásra és együttműködésre – csoportmunkában pl. helyszínválasztás. de rendszeres. rögzíthető halmazkarikák. − A népszokásokkal ismerkedve: tánccal kísért dalhoz a koreográfia megtanításának módszerei. előzetes pluszfelkészülését jelenti – ám ennek eredményeként a vak tanuló is aktív részese lehet a tanórák minden mozzanatának. Braille-számegyenes. A támogató rendszert a vak tanulók oktatásának-nevelésének módszertani kérdéseiről szóló kiadványok egészítik ki. hogy a sajátos nevelési igény figyelembevétele a pedagógus viszonylag kevés. Braille-írógép. a táblázatot a látók töltik ki. − A vak tanuló sajátos nevelési igényeinek megfelelő egyéni segítségadás. a vak tanuló valódi pénzérméket használ). − Figyelem-felhívás a differenciált eszközhasználat tervezési szempontjaira – időfaktor. A mintamodulok ötleteket adnak az együttnevelés célszerű tanulásszervezési megoldásaira. − A látássérült tanuló bevonása az önértékelésbe és a közös erőfeszítésekre hangolás eszközös és technikai megoldása.

a 396–397 oldalon. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani intézményi útmutató [különösen: A speciális fejlesztés főbb területei (→ 12–1. évfolyam számára – A természet: a mi világunk – Népszokások – „Itt a farsang.vak gyermek − A maradék látás kihasználása mellett a vizuális ingerek helyettesítése. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Népi mesterségek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 415 . oldal). évfolyamra (5. Elkészült adaptációk: − Matematikai kompetenciaterületen: 1 adaptált modul az 1. az adatbankban. akusztikus és más információs csatornák bevonása. . súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. áll a bál!”. oldal)]. foglalkozások – Nemezelés 2. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. modul) − Életpálya-építési kompetenciaterületen: 2 adaptált modul az 1. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. modul) és 2 adaptált modul 2. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók együttneveléséhez. Az utazótanár legfontosabb feladatai (→ 25–2. évfolyamra (33. és 35.

.

3. rész INKl ÚzIós FoGAloM tÁr .

.

amely a természetes fejlődés. Destruktív alkalmazkodás pl. a technikai eszközök. az illető csak jó megvilágításban tudja látását használni. az üvöltözés és az elzárkózás. a problémák megbeszélése. az adaptált módszerek és az oktatásszervezés is. Konstruktív alkalmazkodás pl. Adaptációs problémát okoz pl. cochleáris implantátumhoz csatlakoztatható hangátviteli berendezés. a munkafolyamat-módosítások. a törekvés a viselkedés megváltoztatására vagy a helyzet jobbra fordulására való megértő várakozás. adaptáció (látási) A szem különböző fényviszonyokhoz történő alkalmazkodása. berendezési tárgyak. Valamely külső megoldással a sikeres mozgás. feladatvégzés támogatása. olyan lehetőség. a nevelő befolyásának és a gyakorlás hatására válik képességgé. Az adaptáció történhet a speciális szükségleteknek megfelelő.A A adaptáció Alkalmazkodás (szerv vagy érzékszerv alkalmazkodási képessége). a gyártó által már adaptációs célzattal készített eszközök beszerzésével vagy a kereskedelmi forgalomban kapható eszközök átalakításával. Ilyenek: a megfelelő testhelyzet. mozdulat. így gondoskodva a szürkületi látásról. adottság (diszpozíció) Egy képesség természetes vagy az emberrel vele született alapja. Lehet viszonylag általános és különleges. adaptált környezet (adaptációt segítő megoldások) Mindennapi használatra alkalmassá tett környezet. adaptáció (kapcsolatokban) Az alkalmazkodás olyan tevékenység. → képesség adó-vevő készülék Az URH rendszerű ~ hallókészülékhez. eszközök. amely hozzájárul egy emberi kapcsolat fenntartásához vagy megszűnéséhez. A beszélőtől való különböző távolság miatt a jelek változó hangerősségűek. a retinitis pigmentosa. adaptív Alkalmazkodáson alapuló. a készülékkel ez 419 . Használatával csökken a környezeti zajok zavaró hatása. Ha ezek a sejtek károsodnak. A látóideghártya pálcika alakú sejtjei már igen kis mennyiségű fény hatására ingerületbe jönnek.

de a megismerési folyamat során természetesen minden ép érzékszervet bevonnak az ismeretszerzésbe. affektív Érzelmi. akusztiko-taktilis módszer 420 . attitűdök. értékrendszer belső. Az elnevezés főleg a hallásra és a tapintásra utal. A hierarchikus elrendezés fő vezérelve az interiorizáció. meggyőződéssel. emocionális viselkedéssel kapcsolatos célokat rendszerezik. Jelentheti a közeli vagy távoli (esetenként mindkettő) látásélességnek az ép látáshoz viszonyított több mint 90 százalékos csökkenését. → kognitív követelménytaxonómiák.3. attitűdök. alak-háttér észlelés A Gestalt-pszichológia fogalma szerint a látómező egy jól elkülönülő alakból és környezetéből tevődik össze. 5. befogadás (készség érdeklődések. A beszédet a hallássérült gyermek közvetlenül veszi fel. értékrendszer kialakítása. akusztiko-taktilis módszer Ez az oktatási forma főleg a vakok oktatásában játszik központi szerepet. érzelemmel kapcsolatos. A szemlencse domborúságának növelésével és csökkentésével. Ilyenkor az illető ún. vagyis törőerejének fokozásával és csökkentésével biztosítja azt. amely speciális gyógypedagógiai módszerekkel befolyásolható. látássérülés. illetve nagyméretű látótérszűkületet. válaszadás (reagálás érdeklődések. Akkomodációs problémát okoz a szürkehályog miatti lencseeltávolító műtét. 3. Ha ez a képesség sérül. értékek szerint). értékek befogadására). Ebben az oktatási formában a beszéd mint ismeretátadási lehetőség nagyon fontos szerepet kap. affektív követelménytaxonómiák A beállítódással. értékek kialakítása (értékbeli különbségek érzékeltetése). 4. aphákiássá (lencsehíjassá) válik. pszichomotoros követelménytaxonómiák akkomodáció A szemlencse alkalmazkodási képessége különböző távolságokba történő fixálás esetén. kiiktatva a távolságot és a környezeti zajok nagy részét. a gyermek nem képes az összetett vizuális ingerhalmazból kiemelni a lényeges információt. hogy közelre és távolra is élesen lássunk. optikai eszközök. rész Inklúziós fogalomtár a jelenség is kiküszöbölhető. olvasótelevízió. jellemképző erővé alakítása. aliglátás A látóképesség olyan fokú sérülése. Az affektív célok nem választhatók el a kognitív és a pszichomotoros elsajátítástól. → látásélesség. 2. Egy lehetséges affektív követelményrendszer: 1.

A beteg személyiségére és betegsége előzményeire vonatkozó értesülések összessége. amely más helyzetekben is felhasználható. de korai nyelvi fejlődésében az érintett gyermek nem mutat késést. amely nagyon hasonlít az autizmusra. személyes kompetencia. Az anamnézis meghatározhatja az orvos. a mentális folyamatok hozzájárulnak az éberségi szint fenntartásához. az ajkak és nyelv mozgásának zavara. szociális kompetencia anamnézis Kórelőzmény. kompetencia alapú. A nyelv- 421 . Az agyba érkező információk. Az ~ növekedésével. sőt koraérett is lehet nyelvi szempontból. kulcskompetencia. → kognitív kompetencia. amelyben az elsajátítás történt. Az anartria a dizartria legsúlyosabb formája. illetve csökkenésével együtt jár a tudati szintek változása. izgatottsági. légzés és a beszéd-légzés koordináció nehézségei. amelyek megteremtik az alapot ahhoz. amely a beszédfolyamat irányításában részt vevő agyi központok. iskolai) kontextusban. nemcsak abban a (szervezett. anartria A beszédmozgások kivitelezésének súlyos zavara. speciális kompetencia. képzésben mindenkinek el kell sajátítani.A alkalmazható tudás A tudásnak az a formája. amelynek jellemzője a súlyos artikulációs zavar. általános kompetencia Azon kompetenciák összessége. a beszéd zenei elemeinek súlyos sérülése. teljesen érthetetlen beszéd. készenléti állapota. Arousal-szint Az idegi-hormonális rendszer éberségi. → dizartria andragógus Felnőttképzési szakember. Az EEG által regisztrált görbék az ~ bioelektronikai mutatói. kóros reflextevékenység. amelyeket egy adott nevelési helyzetben. Asperger-szindróma Olyan állapot. A tudat éberségi állapotának vegetatív alapja. a pszichológus vagy a gyógypedagógus további terápiás és korrekciós tevékenységét. nyálfolyás. pályák sérülése következtében jön létre. hogy a speciális (funkcionális) kompetenciák kialakíthatóak legyenek. kompetencia.

Láthatóak a bal fülre (× jelzéssel) és a jobb fülre (o jelzéssel) vonatkozó adatok. ha a rendellenes vagy károsodott fejlődés hároméves kor után kezdődik. amikor a gyermekek az autizmus jellegzetes jegyeit mutatják a három kulcsfontosságú terület (nyelvi fejlődés. A hallásélesség vonalgörbéje. a játéktevékenység fejlődése) közül kettőben.és a dB-értékek koordináta-rendszerben való ábrázolása.3. Utóbbi pedagógiai szempontból fontos. viselkedés. audiométer. Magatartás. → autizmusspektrum-zavarok attitűd 1. viselkedési mód. felvett szerep. de a harmadikban nem. Példa audiogramra 422 . magatartás. hogy a hallókészülék milyen mértékben javítja a hallási teljesítményt. vagyis a Hz. társas képességek fejlődése. póz. hallókészülék 1. → autizmusspektrum-zavarok athetosis → túlmozgás mozgáskorlátozott gyermek esetén atípusos autizmus Olyan esetekre fenntartott diagnosztikai kategória. Az Asperger-szindrómával élők intellektuálisan rendszerint az átlagos övezetbe tartoznak. szellemi beállítottság. hallássérülés. modor. innen olvasható le. Akkor is ezt a kategóriát használják. szerepjátszás. audiogram Az audiométerrel végzett hallásvizsgálat eredményének grafikus ábrázolása. → audiológia. valamint a hallókészülékes mérés értékei. rész Inklúziós fogalomtár használat ennek ellenére modoros és sztereotip. 3. ábra. 2.

auditív figyelem. Hallássérülteknél kiemelten fontos ennek a képességnek a fejlesztése. aki jelzi. hallásfigyelem auditív diszkrimináció Hallási megkülönböztető-képesség. A hallottak azonosságának. sajátosságot. → auditív differenciálás. hallásra alapozó. audiogram. a hallás útján történő élményszerzés segítségével tanul. azt a meghatározó tényezőt. hallásmérés. ideértve a hallássérültek hallásvizsgálatát. illetve már nem érzékel.vagy csontvezetéses fejhallgatóval juttatják a vizsgált személyhez. audiogram auditív Hallási. hogy milyen magas vagy erős hangot hall még meg. Az auditív tagolás analóg fogalom az auditív diszkriminációval. hallással kapcsolatos. → auditív diszkrimináció. fülészeti kezelését és hallókészülékes ellátását. illetve különbségének megállapítása. Pl. írás elsajátítása során is. hallás útján történő folyamatok. az olvasás. mely 16–16 000 Hz rezgésszám között változtatható magasságú és erősségű (a hallásküszöbértéknél halkabb dB-től maximum 125 dB-ig) hangokat ad. amikor nemcsak különbséget teszünk a hangok közt. → hallássérülés. hallássérülés audiométer Készülék a hallásélesség megállapítására. megkülönböztetni a beszédjellemzőket. auditív-verbális terápia auditív differenciálás Hallás útján történő különbségtétel. hangsor jellemzőit. amely alapján döntünk. szétválasztás.A audiológia A hallás élettanának. a nyelv kibontakoztatása. Ez a hallási képesség meghatározó a beszédtanulás. hangokat. → auditív differenciálás. Célja a kommunikációs kompetencia kialakítása. elkülönítés. patológiájának tudománya. → audiométer. auditív fejlesztés = hallásfejlesztés. auditív diszkrimináció. hogy a hallássérült személy ezáltal tudja elkülöníteni a különböző környezeti zajokat. hallásmérés. hallásfigyelem auditív-verbális terápia Hallás-beszéd fejlesztő módszer. 423 . szerez ismereteket. Pl. amelynek során a hallássérült gyermek az auditív (hallási) figyelés. A hangot lég. amely a halláshoz kötött. hanem pontosan megállapítjuk a hallott hang. auditív emlékezet stb. Minden olyan képesség jelzője.

változatos és spontán szerepjáték hiánya. képek. azonossághoz való ragaszkodás). Minden ~s rendszer több. Az autisták szociális. gesztusok. tárgyak). kommunikációs és a fantáziával összefüggő kognitív készségek fejlődési zavara. 424 . minőségi károsodás és elmaradás három területen: a reciprok szociális interakciókban (pl. általában súlyos fogyatékosság. jelnyelv és/vagy kommunikációs táblák (betűk. → auditív augmentatív (segített) kommunikáció Az érthető beszéd hiánya következtében súlyosan károsodott kommunikációs funkció átmeneti vagy tartós pótlására szolgáló kommunikációs rendszerek csoportja. A sérült ember nonverbális úton fejezi ki magát: hangjelzések. kölcsönösség a társkapcsolatokban). amely saját maga felé irányul. rajzok. érdeklődés. megfelelőbb elnevezéssel: autizmussal élő. viselkedés. kommunikációs és fantáziával kapcsolatos kognitív képessége sérült. A szociális. 2. a fő tünetek azonban azonosak: 1. a kommunikációban (pl. → autista. az élmények verbális kifejezése kerül előtérbe. autizmusspektrum-zavarok autizmusspektrum-zavarok Az autizmus klinikai képe sokféle lehet. Sajátos viselkedési tünetegyüttesről ismerhető fel. metakommunikáció. → autista. Mindehhez a nyelvi és auditív szintet ismerni kell. Ez a „triász” minden értelmi szint mellett előfordulhat. autizmus autoagresszió Az egyén agressziója. egyénre szabott kommunikációs eszközből áll. mert ezek csak együttesen fejleszthetők. aktivitás területén (pl. rész Inklúziós fogalomtár A hallásra való koncentrált figyelem szerepeltetése mellett a fejlesztés során a játékosság. fotók. a beszéd funkcionális használata). a szabad társalgás. → autizmusspektrum-zavarok autizmus A szó jelentése: ’önmagára irányultság’.3. a játék. manuális rendszerek. a korai kezdet. autista Autizmusban szenvedő személy. kommunikátorok segítségével.

a szenzoros integráció elvén alapuló komplex módszer a tanulási zavarok feltárására és terápiájára. a pedagógus és gyógypedagógus között partneri a viszony. Az „átlag” mint mérce szem előtt tartása helyett az egyedi. az egész tantestületben szemléletváltozás történik. íz-. fejlesztő tevékenysége. Tágabb értelemben a befogadó (inkluzív) nevelés-oktatás esetén a befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. akiknek fejlődésében az elemi tapasztalatszerzés korlátozott. amely átmeneti helyet foglal el az egyéni fejlesztés és a klasszikus frontális tanítási szituáció. Csoportos foglalkozás. → autista. amit az orális. autizmus. A többségi intézmények olyan jellegű nevelő. A fejlesztés középpontjában a szomatikus. akusztikus. A motoros válaszok sajáttest-élményen keresztüli aktivizálásával nyújt kompenzációs és egyben fejlesztő hatásokat.B Ayres-módszer Jean ayres ergoterapeuta. A „babzsák” helyzetben tanultak a különböző társas helyzetekben való részvételt alapozzák meg. a pedagógus a differenciáló. vibrációs és vesztibuláris ingerlés áll. befogadó intézményekben. amely elnevezését az ismert eszközről kapta. gondok esetén együtt változtatnak a módszereken.) a hibás mintázatú neuropszichológiai funkciók normalizálását segíti. gyermekpszichológus által kidolgozott. személyi feltételrendszert – a gyógypedagógus. Az óravezetés igazodik a gyermekhez. szükségletekre helyeződik a hangsúly. Speciális eszközrendszerével (hinták. B babzsák program A „babzsák” autizmusspecifikus játékos. labdák stb. önértékelésre is alkalmas pedagógia módszereivel dolgozik. amely a sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítja az igényüknek megfelelő individuális (egyénre szabott). → integráció 425 . sajátos tulajdonságokra. hálók. oktató. E megközelítés alapja az. autizmusspektrum-zavarok bazális stimuláció Terápiás módszer olyan értelmileg súlyosan akadályozott (súlyos értelmi fogyatékos) gyermekek és felnőttek számára. hogy minden gyermek „speciális”. differenciált ellátást és az ehhez szükséges tárgyi. érintési és vizuális információk és a kommunikációs képesség fejlesztése egészít ki. szag-. szociális-kommunikációs fejlesztő program. befogadás (inklúzió) Az integráció legfejlettebb foka: funkcionális integráció a megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel az ún. illetve a természetes élethelyzetek között. illetve egyéb szakember és az eszközök biztosítása tekintetében egyaránt.

írászavar. a kommunikációs és a tanulási képességben. hanglejtése és a hangképzés határozza meg. mondatok). amely egymásra épülő szintek és egymás mellett működő területek összehangolt munkájából áll. olvasás-. Elsősorban a prelinguális (beszéd kialakulása előtti) hallássérülések súlyosságával arányosan érintett a szókincs terjedelme és a nyelv grammatikai szabályainak elsajátítása. funkcionális okok következtében kialakuló súlyos érintettsége. Megjelenési formák: a beszédfejlődés súlyos elmaradása. a beszéd. hangsúlya.3. illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi. sajátos nevelési igény beszédakadályozottság A kommunikációs problémák átfogó megnevezése. Akusztikus szint: az agy észleli a bejövő jeleket. ritmusára stb. amelynek következtében átmeneti. 426 . → beszédfogyatékosság beszédérthetőség (hallássérülteknél) A ~et a hangzó beszéd ritmusa. a beszédfolyamatosság. amely megzavarja a gyermek nyelvi fejlődését. készségek (írás. rész Inklúziós fogalomtár befogadó iskola (inkluzív iskola) Olyan intézmény.és hangképzés sérülései. Fonetikai szint: a bejövő jelekből meghatározza a beszédhangot (beszédhang-differenciálás). beszédészlelés Komplex mechanizmus. annál több beszédhangot érint. → befogadás. Fonológiai szint: a hangok egymásra gyakorolt hatásának feldolgozása (szerialitás: szavak. valamint a szociális kapcsolatokban. beszédészlelés zavara A beszédészlelés komplex folyamatának bármely szintjén fellépő probléma. Az SNI-gyermekek számára biztosítja a sajátos igényük kielégítéséhez szükséges szakmai és tárgyi feltételeket. s kihathat a beszéd hangszínére.) elsajátítására. Minél súlyosabb a hallássérülés. idegennyelv-tanulás stb. olvasás. A zavar észlelésekor fontos a hallásvizsgálat mint differenciáldiagnosztikai szempont. → beszédészlelés beszédfogyatékosság A beszéd és nyelvi teljesítmények biológiai/organikus. dallama. ahol a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelődnek a többségi iskola növendékeivel. kihatással van az expresszív beszédre és a beszélt nyelvet feltételező egyéb képességek kialakulására.

megfelelő testhelyzet megtalálása. A beszédmotorium sérülését okozhatja a beszédszervek különböző eredetű sérülése vagy fejlődési rendellenessége vagy a központi idegrendszer sérülése. A ~ben a nyelvi elemeket a tarta- 427 . szókapcsolatok.B beszédfogyatékos személy A beszéd és nyelvi teljesítmények súlyos érintettségével küzdő személy. ~ sérülése A beszéd az emberi hang által létrehozott hangjelek szerkesztett rendszere. Ennek létrejöttéhez a finommotoros tevékenységek bonyolult kombinációját használjuk. Bliss-nyelv Az augmentatív kommunikációs módszerek közé sorolt. nonverbális grafikus jelképrendszer. amelyet – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jóváhagyásával – különböző kórformák. sajátos nevelési igény beszédmegértés (hallássérülteknél) Az elhangzó (a mások által kiejtett) szavak. Betegségek Nemzetközi Osztályozása Osztályozási rendszer.és ivásterápiában elért eredményeket is. vállöv ellazítása. → beszédfogyatékosság. elsősorban az orvosi gyakorlatban. betegségek. tartalmának megértése. egyensúlyfejlesztés. helyes mozgások kivitelezésének elősegítése. amit mesélnek neki. amire kérik. ezzel elősegíti a gyermek beilleszkedését szűkebb és tágabb környezetébe. mondatok és – legmagasabb szinten – a szövegek jelentésének. arra épülve korrigálja a sérült beszédet. beszédmotoros folyamat. ezért ellátásához a jogszabály által meghatározott sérülésspecifikus feltételek biztosítása szükséges. A terápia során felhasználják az evés. vagyis a beszédhangok kivitelezése akadályozott. Megalkotója Charles K. A jó beszédértés eredménye. amelynek következtében a jelek átvitele az agytól a beszédszervekig. megérti. hogy a gyermek tisztában van a szavak jelentésével. A beszédmegértés során a hallássérült gyermekek a hallássérülés súlyosságának arányával folyamodnak a szájról olvasáshoz. Fejlesztése intenzív logopédiai terápiát igényel. bLiss (1897–1985). fizikai és pszichikai zavarok meghatározására használnak osztályozási és dokumentációs céllal. A mozgásterápiából átvett elemek: kóros reflexek gátlása. lazítás. beszédterápia A ~ a mozgásterápia eredményeit felhasználva. A beszédfogyatékos gyermek sajátos nevelési igényű. fejkontroll kialakítása. Jó működése az összefüggések felismerését is segíti.

paralimpiai szám. valamint csapatjáték formájában is. vagyis határesetet képviselnek. borderline A pszichometriában azokat a személyeket jelenti. az izomtónus normalizálására épül. BNO → Betegségek Nemzetközi Osztályozása Bobath-módszer A bobath házaspár (Karel bobath neurológus és Berta bobath gyógytornász) által az 1940-es években kidolgozott módszer a cerebralparesis mozgásterápiás eljárása. hogy melyik tantárgyhoz tartozik – a blokk saját logikája szerint rendeződik. egyénileg és párosan. vagyis a kettő közti határon vannak. amely az egyéb technikákkal együtt elősegíti a fiziológiás tartást és az aktív. 428 . század elejétől vált elterjedtté a Braille-írás.3. A tantárgyblokk két vagy több tantárgy összevonásával keletkező tantervi egység. rész Inklúziós fogalomtár lommal értelemszerű összefüggésben levő jelképek ábrázolják. akiknek intelligenciahányadosa 70 és 80 között van. század végétől nemzetközileg elfogadott kultúrtechnika vakok számára. akinek érzelmi zavarai súlyosabbak. de még nem jutottak el a pszichózis szintjére. amelyen belül a tananyag – esetleg attól függetlenül is. A blokkok csak részben lépik át a tantárgyi diszciplínák határát. Magyarországon több módosítás után a 20. mint a neurózis. a párizsi Vakok Intézetének tanára által 1825-ben kidolgozott pontírás vakok számára. Játszható ülő és álló testhelyzetben. A módszer a reflexgátlásra. blokkosítás A tantárgyi koncentráció legfejlettebb formája. automatikus mozgásokat. A klinikai pszichológiában olyan személyt jelent. boccsa Speciális sportjáték. kerekesszékben és labdavezető csővel is. A 19. A kezelés a terapeuta akcióinak és a gyermek reakcióinak vég nélküli váltakozása. Braille ujjbegy nagyságú területen 6 pont (2×3-as mátrix) variációiból alkotta meg betűit és jeleit. Braille-írás Louis braiLLe (1809–1852). amelyek üzenethordozóként szolgálják a beszédképtelen személy kommunikációs törekvéseit. különösen súlyosan sérültek részére javasolható.

A sikeres műtét feltétele. audiológia curriculum Folyamatterv vagy program. tanulási. folyamatorientáló dokumentumoknak tekinthetők. közreműködő egyéneknek. tanítási folyamat (meghatározott tartalmi egységeihez hozzárendelhető) tervezését és leírását jelenti a céloktól az értékelésig. centráliskoherencia-problémák A világ megértéséhez elengedhetetlenül szükséges kívülről érkező információtömeget az autizmussal élő személy nem vagy nem megfelelő szinten képes egységes egészként szemlélni. amelyek a céloktól az értékelésig a „mit?” és a „hogyan?” egységére törekedve segítik. képzési programok) olyan értékjelölő. szabályt. hogy a hallás a beszédértést és a beszédfejlődést szolgálja. amelynek során a csiga (cochlea) elhalt szőrsejtjeinek működését pótolják a beültetett (implantált) elektródákkal. amely a belső fülhöz csatlakozik. egyértelműsítik és összehangolják felhasználóinak (a ~ok alapján dolgozó. → hallásmérés. → autizmusspektrum-zavarok cochleáris implantáció Súlyos fokú hallássérülteknél alkalmazott hallásjavító műtéti eljárás. A műtéten átesett gyermekkel azonnal meg kell indítani az intenzív habilitációt annak érdekében. D Daktil-nyelv → ujjábécé 429 . A tanulási. hogy a hallóideg. amelyek a tanítási-tanulási folyamat eredményeként valósulnak meg a korszerű műveltségfelfogást reprezentáló művelődési anyag feldolgozása során. A ~ok (folyamattervek.D C cél (oktatási) Az oktatás ~jai a tanulók személyiségfejlődésében bekövetkezett tervezett változások. ép legyen. ami a világ megértéséhez elengedhetetlenül szükséges. tanuló. egységes magyarázatot keresni. tanulást szabályozó és értékelő munkáját. csoportoknak) tanulásszervező. benne folyamatosan rendszert.

hogy van-e a csoportjában sajátos nevelési igényű gyermek vagy nincs – a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítja. problémáit tárják fel.3. Kézzel végzett módszer. diagnosztikus értékelés DIFeR Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer 4–8 évesek képességfejlődésének vizsgálatára. A pszichológiában elsősorban alkalmassági. → diagnózis diagnózis Az ember testi vagy lelki sajátosságainak. valamint balesetekből származó mozgásszervi betegségek rehabilitációjában alkalmaznak. hogy a pedagógus a tanulók közötti egyéni különbözőségek figyelembevételével határozza meg a tanulás tempóját és módszereit. eljárások és intézkedések összessége. reumás megbetegedések. a célzott kikérdezés. személyiségi és teljesítményi diagnózis alapján tervezik meg a megfelelő terápiát. korrigálják. amelynek során a pedagógus – függetlenül attól. majd visszaépítik az összműködésbe. → differenciálás 430 . A rehabilitációban a mozgásokat elemeikre bontják. amely lehetővé teszi. amelyet főleg agyi eredetű mozgászavarok. diagnosztikus értékelés Mindazon folyamatok. differenciálás Az a folyamat. illetve állapotának megállapítása a kórelőzmények feltárása (anamnézis). ortopédiai problémák. → differenciált foglalkozás differenciált foglalkozás A tanulás szervezésének azon módja. rész Inklúziós fogalomtár Dévény-féle speciális manuális technika dévény Anna által kidolgozott olyan mozgásrehabilitációs módszer. Akkor fejlesztő hatású. ha kizárja a tanulók merev csoportba sorolását. valamint pszichológiai tesztek segítségével. amelyek a pedagógiai folyamat adott szakaszának eredményeit. → sajátos nevelési igény. A klinikai gyakorlatban a betegségek okainak megállapítását és más betegségektől való megkülönböztetését jelenti. amely segítségével az izomcsoportok élettani helyzetét igyekeznek visszaállítani a rendellenes módon rögzült izom-ín-kötőszövet apparátus és az izompályák fellazítása segítségével.

sajátos nevelési igény diszgráfia Olyan írászavar. A tünetek intelligenciaszinttől függetlenek. téri elrendezés. oktatási problémáktól és környezeti hatástól független.). → diszfázia. részképességzavarok diszlexia Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. műveletek. A súlyos ~ gyermek sajátos nevelési igényű. artikulációs hibák. amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata. részképességzavarok diszkalkulia Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. valamint a kifejező beszéd jelentős érintettségében (motoros diszfázia). mely megnyilvánulhat a beszédészlelés és megértés (szenzoros diszfázia). másrészt a fonológiai-nyelvi jellemzők zavarában (nyelvtan. → sajátos nevelési igény. amely egyrészt az írás grafomotoros jellemzőinek zavarában (betűk felismerhetősége. helyesírás stb. Az olvasáselsajátítás folyama- 431 . produkciós sebesség. akinél a nyelvi szándék kifejezése és a nyelvi formák alkalmazási képessége között nagyfokú eltérés áll fenn. amely a matematikai fogalmak.) nyilvánul meg. szótöredékek. amely intelligenciaszinttől független súlyos olvasási és helyesírási gyengeségben nyilvánul meg. diszgrammatizmus. hangkihagyások stb. Az értelmi fejlődés zavarától. A tünetek (a beszédfejlődés késése.D disability → fogyatékosság diszfázia A beszéd és nyelvi fejlődés súlyos zavara. → sajátos nevelési igény. technikák elsajátítási és alkalmazási nehézségében jut kifejezésre. beszédfogyatékosság. ezért ellátásához a törvény által meghatározott sérülésspecifikus feltételek biztosítása szükséges. szabályok. Fejlesztése intenzív. sérült a gondolkodás. mondatszerkezet. jelek. szómegtalálási nehézség. és a későbbiekben iskolai teljesítményzavarok kiváltói lehetnek. komplex logopédiai terápiát igényel. a kisiskolás kort követően szemantikai és fogalmazási problémákkal társulnak.) a korai kortól tartósan fennállnak. központozás stb. → beszédészlelés zavara diszfáziás Az a beszéd és nyelvi fejlődés zavarával küzdő gyermek. a háttérben általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg.

mosakodás) végrehajtásának nehézsége. torz írás. anyagcserezavar következménye. helytelen eszközhasználat). szülési sérülés. amelynek célja. szövegértési problémák tapasztalhatók. 432 . tanult komplex mozgásfolyamatok tervezésének és kivitelezésének enyhébb fokú zavara. újra. Gyakran kíséri nyálfolyás. dizartria A beszédmozgások kivitelezésének zavara. educatio = nevelés). elmosódott. 2. átvetések. az olvasás során betűtévesztések. → diszlexia-reedukáció. → Meixner-módszer diszlexia-prevenciós módszer Az olvasás-helyesírási zavar kialakulásának óvodáskori megelőzését célzó eljárás. A módszer az olvasáshoz szükséges képességek. vágás. a célirányos mozgások. Megváltoznak a beszéd zenei elemei. gesztusok. Meixner-módszer. → anartria DSM-IV Az Amerikai Pszichiátriai Társaság kézikönyvének (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) negyedik átdolgozása.3. rosszul érthető. Hátterében különböző eredetű agykárosodás áll. csaknem teljesen érthetetlen beszéd. Jellemzője az artikulációs zavar. → Meixner-módszer diszpraxia A megszerzett mozgásos tapasztalat hiányos felhasználása. betoldások. főként a nyelvi készség fejlesztését célozza. hogy speciális elvek és módszerek alkalmazásával a diszlexiás gyermeket „újraneveljük” átlagos olvasóvá (re = vissza. háztartási gépek kezelése. Típusai: 1. csúnya. gyulladásos vagy érrendszeri megbetegedés. nehezen alakul ki a hang–betű kapcsolat. a beszéddallam és a hangerősség is. részképességzavarok diszlexia-reedukáció Meixner iLdiKó által kidolgozott terápiás eljárás. kivetések. tumor. komplex cselekvéssorok (pl. részben orrhangú. amelyben pszichiátriai kórképek osztályozása és diagnosztikus kritériumai szerepelnek. amely lehet fejlődési vagy genetikai rendellenesség. ügyetlengyermek-szindróma (pl. rész Inklúziós fogalomtár ta lelassul vagy megreked. sajátos nevelési igény.

Az ~ a szakértői vélemény és a pedagógus saját pedagógiai diagnózisa alapján készül. a betétívet a rehabilitációs foglalkozást végző gyógypedagógus vezeti a fejlesztési terület. évi – többször módosított – LXXIX. Az ~ gyakorlása a pedagógustól alapos pszichológiai és pedagógiai ismereteket és differenciált tevékenységet igényel. oktatásának segítése céljából.sz. az egyes területeken belül a fejlesztés célját. § a). amely lehetővé teszi az egyéni sajátosságokhoz igazított. → autizmusspektrum-zavarok egyéni bánásmód Az a nevelői magatartás és gyakorlat. Szükségleteiknek megfelelő ~ot igényelnek pl. tanulóval együtt történő nevelésének. amikor a nevelés során a pedagógus egyénileg. e). feladatát. az időpont. az utazószakember- 433 . eszközét. A külív a tanuló adatait tartalmazza. módszereinek jelölésével. r. egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek. tehát minden növendék személyiségét ismerve. a foglalkozás tartalmának. tanulók többi gyermekkel. Tartalmazza: a fejlesztés fő területeit. Az EGYMI – céljaival összhangban – elláthatja a közoktatásról szóló 1993. g) és h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait. a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek/tanulók. a felkészítés idejét. jelentés nélküli ismétlése. és belíve – A. Tü-357 r. A legtöbb esetben sztereotip viselkedésről van szó minden kommunikatív szándék nélkül. iskolai pedagógus feladata. Tü-356.sz. vezetése az általános . módszerét.e E echolália A kiejtett szavak vagy mondatok szinte visszhangszerű. egyénre szabott fejlesztést. b). egyéni fejlődési lap Tanügy-igazgatási dokumentum. ütemezését. szükségleteihez alkalmazkodva tervezi meg a tanuló számára a leghatékonyabb pedagógiai eljárásokat. A központilag kiadott nyomtatvány külíve – A. törvény 34. egyéni fejlesztési terv Az iskolai pedagógiai folyamat olyan speciális tervezési dokumentuma. eGYMI → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (eGYMI) ~.

Többféle rosszullét ismeretes: nagyroham. gyógytestnevelés. országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság elektronikus olvasókészülék → olvasótelevízió éleslátás közelre A 30 cm-en belüli jelek. képességek. gyengénlátás esetén 0. Formája lehet: gyógypedagógiai tanácsadás. § alapján látja el feladatait. konduktív pedagógiai ellátás. az új tanulási egység feldolgozása után elérendő tanulási célok teljesítéséhez. Jele: Vt (távoli vízus). beállítódások. Landolt-gyűrű. epilepsziával élő gyermekek nevelése Az epilepsziával élő gyermek rendszeres gyógyszeres kezelést és orvosi ellenőrzést igényel. törvény 34. továbbá országos szakértői és rehabilitációs tevékenység. egységes Pedagógiai Szolgálat A közoktatásról szóló 1993. logopédiai ellátás. Ammon-jel. tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység. nevelési tanácsadás. amelyek nélkülözhetetlenek egy új tanulási egység sikeres feldolgozásához. → egyéni fejlesztési terv. A látásélesség mértékéül azt a látószöget (legalább 1 szögperc) választották. Vizsgáló eszköze a Kettesy-féle vízustábla. egy- 434 . éleslátás távolra A 3-5 m-en túli jelek. amely szög alatt a tárgy két pontjáról a retinára eső fénysugarat még éppen meg tudjuk különböztetni.3 alatti.0. előzetes követelmények Olyan ismeretek. rész Inklúziós fogalomtár hálózat működtetését. korai fejlesztés és gondozás. e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatait. amely szög alatt a tárgy két pontjáról a retinára eső fénysugarat még éppen meg tudjuk különböztetni. logopédus.3. ábrák betűk felismerésének képessége. készségek. a törvény 36. ábrák. § (2) bekezdésének b). pályaválasztási tanácsadás. még tünetmentesség esetén is. fejlesztő felkészítés. Jele: Vk (közeli vízus). évi – többször módosított – LXXIX. Vizsgáló eszköze a Csapody-olvasópróba. A látásélesség mértékéül azt a látószöget (legalább 1 szögperc) választották. hogy mekkora betűket milyen távolságból tudunk elolvasni. betűk felismerésének képessége. általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működhet. továbbtanulási. továbbá az intézmény keretein belül óvodai. értékek számbavételét jelentik. Ép látás esetén a Vt = 1. Az eszköz azt vizsgálja.

az értelmi fejlődésre ható károsodások. tantárgyblokk a Waldorf-pedagógiában: egyes tantárgyakat egymással szorosan összekapcsolva. amelyekhez mint párhuzamos sérülések testi fogyatékosságok. szaglás. A kisrohamok figyelmetlenségnek. érzékeltetés Az érzékeltetés a mások vagy saját magunk által produkált beszédhangok ellenőrzését jelenti tapintás útján. amitől szoronghat. Ma a szurdopedagógusok lényegesen ritkábban alkalmazzák ezt az eljárást. látás. tapintás. kisroham. zöngés vagy zöngétlen voltát. Kialakulásában a fejlődésben már a legkorábbi időpontoktól is keletkező. organikus okok játszhatnak szerepet. többnyire egy-egy periódusban tanítanak. A gyermek pl. érzékleti modalitások Az egyes érzékletek (látás. epocha Tantárgyi rendszer.e szerű és összetett gócos roham. A korszerű hallókészülékek elterjedése előtt ez volt a súlyos hallássérültek beszéd-kiejtés tanításának egyik legfőbb eszköze. Az iskolás gyermek a rosszullétek hatását vele szemben megváltozott beállítódásnak élheti meg. a súlyos és a legsúlyosabb fokú mentális retardáció/értelmi fogyatékosság összefoglaló elnevezése. havonta váltják egymást a természettudományos és a társadalomtudományi tárgyak. (Pl. → sajátos nevelési igény érzékelés Nagyon egyszerű ingerekhez kapcsolódó tudatos tapasztalat. majd a saját gégéjére helyezett kezével érzékelte egy hang hosszúságát. ízlelés.) ergoterápia → rehabilitációs foglalkoztató terápia értelmileg akadályozottság A mérsékelt.és halláskárosodások vagy például epilepszia is kapcsolódhatnak. hallás. tanára. álmatag semmittevésnek tűnhetnek. bőrérzékletek). a túlzott féltés. aggályoskodás pedig önállótlanságát eredményezheti. 435 .

Ez a tantervi tananyagtartalom újragondolását is jelenti. nyelv.3. a szopóreflex kialakítása. kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt és a kultúraközvetítés szempontjából relevánsak. csomópontjait jelentik. fogalmait. vizuális percepció evésterápia Az ~ során a sérült kisgyermekek terápiás megsegítéssel járják végig az evés egészséges fejlődésmenetének lépcsőfokait. amelyben a tanulók kompetenciái (rutinok. Ennek lépései: a megfelelő testhelyzet megválasztása. képességek. A második szinten találhatók azok a tartalmak. elemzése és tanulságainak megbeszélése. Érdemes elkülöníteni két szintet. származás. majd leépítése. esetmegbeszélés Egy tipikus és aktuális helyzet elmélyült tanulmányozása. amely a vizuális vagy auditív információszerzést részlegesen vagy teljes mértékben akadályozza. hallássérülés. a harapóreflex kialakítása. eszköz jellegű tudás Az a tudás. az egyenlő bánásmód követelményét. a helyes nyelés elősegítése. fogyatékosság stb. s a következő lépcsőfok elérése a kitűzött rövid távú cél. helyneveit. nyelvtani szabályait stb. → látássérülés. rész Inklúziós fogalomtár érzékszervi fogyatékos Az érzékszervek (látás vagy hallás) valamely részének organikus vagy funkcionális sérülése. a kóros reflexeket gátló fogásmódok megkeresése. a rágás kialakítása. Mindig a gyermek aktuális szintjén avatkoznak be a folyamatba. személyeit. nyál nyelése. amely részletes felsorolás formájában megadja adott terület. Az első szinten az a tantervi tartalom található. életkor. amelyek több téma együttesét. észlelés (percepció) Összetett ingerek felfogása. témáit. tantárgy legfontosabb adatait. képleteit. műveit. készségek. majd leépítése. jártasságok) eltérő tudástartalmak mentén fejlődnek. illetve a diszkrimináció. illetve feldolgozása érzékszerveink segítségével. témaköreit. sajátos nevelési igény esélyegyenlőség A modern jogrendszerek alapvető elve. összefüggésekre. 436 . – alapján egyes személyekkel vagy személyek egyes csoportjaival szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez. → érzékelés. azaz minden olyan magatartás tilalmát jelenti. amely valamely tulajdonság – nem. Az ~ során a team a praktikus esetvezetési kérdésekkel foglalkozik. szexuális irányultság.

közlékeny. az nem tudást ad át. de maradhat a tevékenység szabályozási körén kívül is. őszinteség. melyeknek segítségével a cél elérhetővé válik. mindenekelőtt olyan csoportdinamikát. társaságkedvelő. a tanulási nehézségekkel. amelynek célja a tanulási célok meghatározása és a tanítás azokhoz történő igazítása. hanem mintegy megkönnyíti a tanulási folyamatot. interaktív módon történő értékelése. korai fejlesztés. cselekvőkész (személyiség). Azt a rávezetést. amelyben a gyermek ötödik életévét betölti. magatartási zavarokkal küzdő gyerekek számára szervezett osztály. Ez beépülhet a tevékenységbe. optimális feltételek megteremtését jelenti. motiváltság. fejlesztő értékelés A tanulók fejlődésének és tudásának gyakori. fejlesztő felkészítés A ~ képzési kötelezettséget jelent attól az évtől kezdôdôen. facilitátor A szó eredeti jelentése (könnyítô. konduktív ellátás.F extrovertált Érdeklődésével a külső világ felé forduló. a felzárkóztatás és sok esetben a tehetséggondozás. élénk. Megvalósítható otthoni ellátás. A képzési kötelezettség a tanköteles kor végéig tart. Így az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődést biztosító ~ben vesz részt. hogy a feladatokat a saját erejéből oldja meg. Pedagógiai szempontból azokat a feltételeket nevezzük így. amelyek hozzásegítik a diszfunkciós személyt. azoknak a módszereknek és fogásoknak a rendszerét jelenti. A ~ pedagógiai értelemben vett segítség. F facilitáció Könnyítés. nyitottság. intézményes ellátás. fejlesztő osztály Kis létszámú. segítés. segítô) arra utal. amelynek célja a megelőzés. amelyet bizalom. Ez a könnyítés elsősorban a tanuláshoz szükséges. egymásra figyelés és a másság tiszteletben tartása jellemez. illetve a gyermek hatéves koráig bölcsődei gondozás keretében. 437 . hogy aki ezt a szerepet vállalja.

masszázs. sajátos nevelési igénye. mozgási vagy értelmi funkcióiban (pl. továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. tájékozódásban. → aliglátás fizioterapeuta → gyógytornász fizioterápia Az ortopédiai betegségek kezelésében széles körűen alkalmazott különböző módszerek – elektroterápiás eljárások (iontophoresis. a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. egyéni fejlesztés során történő alkalmazásában. beszéd. fototerápia. hogy az optimális színvonalú legyen a különböző fejlettségű tanítványok számára. angol nyelvű megfelelője a disability. látás. ismeri a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit. felmentés kötelező tanórai foglalkozás alól Az igazgató részben vagy egészben felmentheti a tanulót – a gyakorlati képzés kivételével – az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. ultrahang. Jártas a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak óvodai. fényérzékelők Az aliglátók egy csoportja. fokozatosság elve Didaktikai alapelv. átmeneti vagy végleges hiányát jelenti. járás. a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit. kapcsolattartás a környezettel) szükséges képességek részleges vagy teljes.” A magyar kifejezés nemzetközi. A ~nek 438 . balneoterápia. aki korszerű pszichológiai ismeretek birtokában van. rövidhullámú terápia). módszert. gyógytorna stb. ha a tanuló egyéni adottságai. de látásmaradványukat fel tudják használni a közlekedésben. Vakos technikákat alkalmaznak. A fogyatékosság tehát a speciálisan emberi funkciók zavara. amely szerint a tanítandó tananyagot.3. fogyatékosság Az Egészségügyi Világszervezet. tárgyak mozgatása. a WHO meghatározása szerint: „Az ember normális érzékelő. nehézségi szintek mérlegelésével úgy választják ki. rész Inklúziós fogalomtár fejlesztő pedagógus Olyan speciális szakember. eljárást sajátos pedagógiai logika alapján. hidroterápia. Vízusuk csak a fényérzés szintjén van meg. – együttese. iskolai csoportban. szelektív ingeráram-kezelés.

anatómiai elváltozástól függetlenül is megjelenhet a mozgásszervek túlterhelése. tankönyvkészítés. → differenciálás fonomimikai jelek A hangok kiejtésére is utaló kézjelek.G érvényesülnie kell a tantervfejlesztés. az oldaliság. de tágabb értelemben használatos. a sántítás vagy a kéz ügyetlensége. a rajz. illetve kromoszóma-eltérés következtében. Ilyenek az izomgörcsök. ábra. grafomotoros zavar Az író-rajzoló mozgásképesség zavara. Frostig-terápia Az 1960-as években dolgozta ki Marianne FrostiG (1906–1985) osztrák ergoterapeuta. téri irányok. Az összes finommozgás-koordinációt igénylő tevékenység. grafomotorikus A szó jelentése írómozgást jelent. eszközök alkalmazása terén. funkciózavar (mozgáskorlátozott gyermek esetén) Fájdalomtól. térbeli összefüggések. pszichológus. alak-háttér megkülönböztetés. Funkciózavar pl. betű) motoros kivitelezése nehezített a testséma. A fejlesztő program a teszt eredménye alapján az egyéni szükségleteknek megfelelően kínál minden területhez fejlesztő feladatokat. a szem-kéz koordináció. A teszt a vizuális észlelés öt területét méri: szem-kéz koordináció. funkciósérülés. A grafikus kép (minta. grafomotoros fejlesztés A finommozgások koordinációja. tanítási módszerek. amelyek a mozgáskoordinációt. valamilyen tevékenység végzése közben. formaállandóság. 439 .és íráskészség fejlesztése. A program tesztből és fejlesztő feladatlapokból áll.és íráskészséggel kapcsolatos mozgások összefoglaló kifejezése. G genopátia Fejlődési rendellenesség gén-. a gazdaságos izommunkát rontják. szűkebb értelemben pedig a rajz. részképességzavar.

felnőttet pedig a tanulás. a szociális beilleszkedés szempontjából akadályozott.3. 2. vagy a látótér 10 foknál jobban beszűkült. 440 . részképességzavarok. túlzott megfelelési vágy. Pedagógiai szempontból a közelnézésben nyújtott teljesítmény a döntő. vizuális percepciós zavar gyengénlátó A vízus (látásélesség) a jobbik szemen kezelés és optikai segédeszközzel való korrekció után az ép látás 30%-a (V = 0. gondozási és egyéni fejlesztési feladatok megoldásából tevődik össze. átmeneti kémiai zavar. nem megfelelő mintakövetés stb. Legfőbb jellemzője a helytelen ceruzafogás. korlátozott élethelyzetűnek. szögletes. hogy felnőttkorra elmúlik. kisebbségi érzés. -olvasást sajátítanak el. A gyógypedagógia hagyományos alapfogalmát – a fogyatékosságot – ma már nem azonosítja a testi. biológiai sérüléssel. trauma.3) alatt van. mert a gyengénlátó gyermekek látó típusú síkírást. szociális (társadalmi): ingerszegény környezet. → látássérülés gyermekkori autizmus A Magyarországon is hatályos orvosi diagnosztikus rendszerben (BNO-10) az autizmus „klasszikus” formájának elnevezése. amelynek interdiszciplináris kapcsolatrendszere folyamatosan fejlődik. Tevékenysége a gyógypedagógus irányításával főleg mentálhigiénés. gyenge vagy túl erős vonalvezetés. rész Inklúziós fogalomtár a kialakult kezesség. érettségivel rendelkező személy. A ~ személy látását fel tudja használni a gyakorlati élet feladatainak megtervezéséhez és kivitelezéséhez. túlzott követelményszint stb. felismerhetetlenségig torz írás. szaggatott vonalvezetés. az ujjpozíció hiánya. keresztmodilitások (látási. a görcsös. terápiás és rehabilitációs dominanciájú komplex embertudomány. merev. → autizmusspektrum-zavarok gyógypedagógia Nevelési. → grafomotoros fejlesztés. mentális (értelmi): organikus agykárosodás.. hallási észlelés) zavara stb. a balról jobbra irányuló vonalvezetés és a csuklómozgás hiányos fejlettsége következtében. hanem következményes állapotnak tekinti. a fogyatékosnak minősített gyermeket. hanem a korai kezdetre utal. A „gyermekkori” jelző nem azt jelenti. pszichés (lelki): szorongás. elhanyagoló nevelés. határvonalak átlépése. szabálytalan betűalakítás és -kötés. gyógypedagógiai asszisztens ~ szakképesítéssel. A ~ okai lehetnek: 1. 3..

Munkája irányulhat pl. Olyan. Képzésük az egészségügyi főiskolai karokon történik. A gyógypedagógiai értelmezés szerint a veleszületett ok. belgyógyászati vagy egyéb elváltozás miatt sajátos. Képzésük a Semmelweis Egyetem Testnevelési Karán folyik. fejlődési rendellenesség vagy betegség miatt fejlődésben megzavart és ezért közösségi részvételben akadályozott gyermekekre (felnőttekre) irányul. gyógytestnevelés A gyermek speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása. a mozgásnevelés alapja. hogy fogyatékosságát megállapították. A különböző szervrendszerek működése ugyanakkor egymással kölcsönhatásban áll. akiknél a mozgásszervi. scoliotikus stb. H habilitáció Jelentése: képessé. alkalmassá tétel (latin). Gyógytestnevelés és könnyített testnevelés csak ~ képesítés birtokában tartható. amennyiben az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy. asztmás. kórosan kövér. A ~ szerepe leegyszerűsíthető a mozgásrendszer funkcióinak javítását célzó tevékenységre. gyógytornász (fizioterapeuta) Elsődleges feladata a mozgásrendszert érintő tünetet előidéző ok feltárása s ez alapján a terápia megválasztása. s bármelyik funkciózavara nagy valószínűséggel a mozgásrendszer működésére is hatással lesz.vagy könnyített testnevelésre utalja. az egészségi állapotot figyelembe vevő foglalkozások szükségesek. Orvosi javaslat alapján a tanuló a ~ mellett a testnevelési órán is részt vehet. szívbeteg. Azok számára indokolt. A gyógytorna pontos klinikai vizsgálat alapján meghatározott cél elérésére összeállított gyakorlatanyaggal és adekvátan illeszkedő ingersorozattal hoz létre funkciójavulást. de e meghatározás szerint terápiás eszköztára elsősorban a mozgásrendszerrel kapcsolatos. gyógytestnevelő Speciális képesítéssel rendelkező testnevelő tanár.H gyógypedagógiai szakszolgáltatás Szakmai tevékenység. gyógytorna Gyógyító céllal alkalmazott mozgásgyakorlás. A közoktatás szolgáltatásait minden fogyatékos gyermek „igényelheti” attól a pillanattól. amelynek intézményei az iskolák mellett működnek és a közoktatási rendszerbe tartoznak. 441 . aki a gyermekkori egészségügyi károsodások helyreállítását végzi a testnevelés módszereinek felhasználásával. gyermekekre.

Fajtái. a hangsúllyal. A modern technikai eszközök a ~ nélkülözhetetlen előfeltételei. A ~ lehetővé teszi a hang jelenlétének. rész Inklúziós fogalomtár a társadalom által biztosított. amelyek segítségével e személyeknek a közösségi életben való részvétele javítható. ami többéves folyamat. tudatos jelzésein alapul-e (pl. hirtelen és fokozatos. a dallammal és a szótagok számával. szavak és a kiejtett mondatok sorrendjét kódoljuk és felidézzük. hogy folyamatosan tájékoztasson a hallásállapotról. kiteljesíthető. hallásmérés hallásmérés Hallásvizsgálat. Rendszeres időközökben történő vizsgálat. hosszú–rövid. és eredménye sokban függ a kezdés időpontjától és a hangerősítés minőségétől. beszédaudiometria) vagy reflexválaszokat. posztlinguális hallássérültek ~e a felerősített hangok újratanulását jelenti. állandó és változó közötti különbségtételt. A fonémák. Az ún. → rehabilitáció hallásfigyelem Az a képesség. Az ún. tympanometria. prelinguális hallássérülteket meg kell tanítani hallani. hogy a vizsgált személy közreműködésén. 442 . hallásgörbe Az audiogramon ábrázolt görbe. Gyógypedagógiai megközelítésben olyan rendellenesség. A görbe a jobb és a bal fülön mért hallásveszteség típusát és mértékét mutatja. → audiológia hallásnevelés A hallássérültek hallási képességének fejlesztése gyógypedagógiai eljárásokkal. elektromos jeleket. Orvosi szempontból a hallószerv bármely részének sérülése. aszerint. tempójával kifejezett információkat feldolgozzuk. a magasabb frekvenciákon a hangok meghallása akadályozott. Az ép hallás audiogramon jelölt határa 20 dB. dobűri nyomásviszonyokat értékelnek (pl. Mivel a gyógypedagógiai habilitációra leggyakrabban veleszületett ok miatt van szükség. irányának és megszűnésének. szervezett tevékenységek és támogatások rendszere. ahol a sérülés időpontja. hallássérülés Csökkent hallási képesség (nagyothallás) vagy a hallás teljes hiánya (siketség). hogy a ritmussal.3. (ezt) a kifejezést részesítik előnyben a rehabilitációval ellentétben. Vezetéses hallássérüléskor a görbe mindvégig egyenletes lefutású és nem haladja meg a 60 dB-t. Idegi eredetű hallássérüléskor lefelé eső görbe. → audiogram. magas–mély. az egyszerű és az összetett. otoakusztikus emisszió) szubjektív és objektív csoportokba sorolhatók. illetve a kettő közötti átmeneti sáv. amelynek feladata. a hangos–halk.

a mozgásfunkciók. hallásvizsgálat →  hallásmérés hallókészülék Elemmel vagy akkumulátorral működő kisméretű hangerősítő eszköz. és több funkcióterületre kiterjedő fogyatékossággal jár. fiatal. Mértéke attól függ. amely egy vagy több biológiai sérülés/károsodás következményeként jön létre. az ún. amely a hallássérültek számára megkönnyíti a környezeti hangok felfogását. és elektromos jelekké alakítja át. Megszűnő vagy negatív hangárnyék: folyamatos leárnyékoló tárgy (pl. halmozott fogyatékosság Olyan állapot. A tapintás és a kinesztézis a tárgyak kézbevételekor. fal) megszűnésével megváltozó. társadalmi beilleszkedését több területre kiterjedő fogyatékosság nehezíti. 443 . és innen jutnak el a fülhöz. A tárgyak tapintással való észlelésekor a nyomásérzés mellett nagy szerepe van az izmaink mozgásából nyert közvetlen érzéki benyomásoknak. hanem sajátos egésszé. tapogatásakor nem külön-külön. felnőtt. Két típusa ismert: a pozitív és a negatív hangárnyék. A fülhallgatóban a felerősített jelek visszaalakulnak hanghullámokká. kinesztetikus érzékelésnek is. hogy milyen hangerőnél (dB) és mely frekvenciákon (Hz) van a hallásküszöb. hangárnyék A hangárnyék jelenség okozója a hangforrás és az észlelő közé kerülő tárgy vagy zaj. A levegőben terjedő hangrezgéseket egy érzékeny mikrofon fogja fel. akinek a fejlődését. Ezeket felerősíti a készülék nagyon kis méretű elektronikus erősítője. a verbális kommunikáció. haptikus észlelés Taktilo-motorikus észlelés. halmozottan fogyatékos Az a gyermek. valamint más megismerési funkciók. esetenként a személyiség és viselkedés zavara. Különféle összetételben és arányban lehet jelen az értelmi képességek. kerítés. a primer sérülés keletkezésének ideje. a hallás. egységes rendszerré ötvöződve nyújtanak információt.H mértéke és minősége miatt a beszédbeli kommunikáció spontán kialakulása zavart. A ~ személyek csoportja rendkívül heterogén. súlyossága és a fogyatékosságok sokféle kombinációja befolyásolja a tüneti képet. a látás. Belépő (pozitív) hangárnyék: a környezet hangjait leárnyékoló tárgy vagy zaj által okozott hangintenzitás-csökkenés. tanulását. felerősödő vagy gyengülő hangviszonyok.

mozgással. hiperaktivitás (hiperkinézis) Általában a kisiskolás kor előtt jelentkező. illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. „akit családi körülményei. keveredést okozhat. A közoktatási törvény szerint halmozottan hátrányos helyzetű gyermek.) annál kevésbé zavarják egymást önállóságukban. forrása sokféle lehet pl. rész Inklúziós fogalomtár hátrányos helyzet A ~ egzakt meghatározása nehéz. Kezelése viselkedésterápiás módszerekkel. zajos. Egyéni bánásmódra van szükség. kioltást. hiperkinézis → hiperaktivitás homogén gátlás Ranschburgsches Phaenomen = ransChburG-féle ~. A gyermek nyughatatlan. minél homogénebbek. ugrál. hidroterápia A mechanikai és a hőhatás alapján való kezelés indifferens vízben. Az etnikai kisebbséghez tartozás növeli a hátrányos helyzetre való esélyeket. gyakran figyelemzavarral jellemezhető állapot. szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett. … illetve a szüleinek nincs 8 általánosnál magasabb iskolai végzettsége”. minél heterogénebbek. az alacsony jövedelem. sőt a felnőttkoron át is elkísérik az érintettet. 444 . de a tünetek többsége enyhül. gyorsan vált tevékenységet. a szülők alacsony iskolai végzettsége. A vízfürdők. Eszerint az egymást érintő lelki tartalmak és folyamatok (érzetek. a család vagy az ép család hiánya. a környezet szocializációs ártalmai. törekvések stb. állandóan mozog. Pl. és annál inkább. lemosások. túlzott aktivitással. a vízben végzett tornakezelések. tanuló az.3. és akiket ezért az iskolai kudarc. Általában azokról a gyermekekről. gyógyszerrel lehetséges. képzetek. A ~ oka. Ezek között a csoportok között átfedések is vannak. akik „különböző okok miatt nem tudnak a többiekkel együtt haladni. a vizuálisan és akusztikusan hasonló b és d egymás utáni tanítása homogén gátlást. fiatalokról van szó. borogatások tartoznak ebbe a csoportba. A problémák az iskolás éveken. a lemorzsolódás és mindezek nyomán a társadalmi beilleszkedésre való képtelenség fenyeget”.

szociális. → befogadás. A sajátos nevelési igényű gyermekek integráló nevelésénél. oktatásánál a szelekciós mechanizmusok. ha gondok vannak. azok következményeit az integrált gyermek viseli. a „különnevelés” speciális közoktatási intézményekben. szegregáció 445 . Az egyén a társadalom által felállított követelményeknek. Ellentéte a szegregáció. illetve a gyógypedagógusra hárul minden probléma megoldása – csak az osztályfőnök vesz részt az integrálásban. Leggyakrabban a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek ép társaikkal történő együtt nevelését-oktatását értjük rajta a többségi közoktatási intézményekben. alatt vagy közvetlenül a szülés után kialakuló. diagnosztikai szempontok jelentősége csökken. inkább azokra a fejlesztési lehetőségekre helyeződik a hangsúly. és a tanulásban valamely oknál fogva akadályozott gyermekek együttnevelését jelenti ép társaikkal. kényszermozgásokkal is járhat. központi idegrendszeri károsodás által okozott. az óravezetés nem változik. inkluzív iskola → befogadó iskola inklúzió → befogadás integráció Az ~ fogalmát több tudomány is használja (matematika. Az integrált iskoláztatás szóösszetételben egy pedagógiai irányzatot jelöl. infantilis cerebrális parézis (CP) Kora gyermekkori agykárosodás. pszichikai vagy szociális ok miatt. Az együttnevelés szintjében jelentkező minőségi különbségek a fogadás (integráció) és a befogadás (inklúzió) kifejezésekkel értelmezhetőek. társulhat hozzá értelmi fogyatékosság és epilepszia is. általában két vagy négy végtagra kiterjedő görcsös (spasztikus) bénulás. Az ~ másfajta mozgászavarral. amelyek alkalmazkodnak az eltérő nevelési szükségletekhez. környezete elvárásainak képtelen eleget tenni valamilyen biológiai. Az integrált nevelés-oktatás többféle szinten valósulhat meg. szociológia). Fajtái: lokális. Az ~: fogadás. a szülés előtt. pszichológia. az orvosi. befogadó iskola.I I inadaptáció A környezethez való alkalmazkodás képtelensége. A tanítás módszere. Az idegrendszer károsodása végleges. funkcionális és fordított integráció.

az alapozó ismeretek tudományközi jellege. fejlesztéséről van szó. Két eleme érdemel különös figyelmet: a kreativitás fejlesztése. nevelése a család bevonásával. a feladatok. introvertált Befelé forduló. rész Inklúziós fogalomtár integrált tantárgy Tudományok. Testszerte az izomerő-egyensúly megváltozása miatt kontraktúrák. amelyek a harántcsíkolt izomzat fokozatos sorvadásával járnak (DMP: dystrophia musculorum progressiva). mint pl. funkciója. a tanulási folyamat akadályozottsága. de túlterhelni. Külső viselkedések. illetve a tanulási technikák sokoldalú alkalmazásának erősítése.3. a tantárgyi tudáselemek összekapcsolására helyeződik a fő hangsúly. 446 . tevékenységek különféle területeiből kiválasztott összetevőit úgy rendezi egységbe. a szülők. intelligens tudás Az ~ keretén belül a megtanultak belső összefüggéseire. de szakember irányításával történik. progresszív (fokozatosan „romló”) megbetegedések. az iskolai feladatvégzés. A tudástranszfer kialakításáról. más területekre történő átviteléről. családjának segítése. leképeződése. tanácsadás. interiorizáció Belsővé tétel. azaz a megtanultak új szituációban történő alkalmazásáról. saját belső lelki életét elemző (személyiség). problémák megoldása. minták belsővé válása. szívizmok is. szociabilitásának javítása. elsősorban a járás fokozatosan elvesznek. Fontos a rendszeres torna. irányított családi nevelés (mozgáskorlátozott gyermek esetén) A gyermek speciális fejlesztése. túlfárasztani az ilyen gyermeket nem szabad. Az akaratlagos mozgások. izomsorvadás Általában öröklődő. intellektuális inkompetencia Az intellektuális teljesítmények. iskolai nevelésének előkészítése. Az integráció alapja lehet a tárgy célja. hogy feloldja azok önállóságát. deformitások alakulhatnak ki. Célja a mozgásfogyatékos kisgyermekek pszichoszomatikus fejlődésének speciális megsegítése. károsodhatnak a légzőizmok. óvodai. illetve más családtagok segítségével.

amelyeket mintegy „menet közben” kell elsajátítani. beállítódások. jártasság Az operatív tevékenység (cselekvés). tevékenységek. az ismeretek alkalmazásának egyik művelete. angol nyelvű megfelelője az impairment. jelnyelvi tolmács Az akusztikus közlést jelnyelvre fordító szakember. Jelelés közben a személy mindkét kezét használja. a WHO meghatározása szerint: „Időszakos vagy állandó anatómiai.” A magyar kifejezés nemzetközi. készségek. amputált végtag. s közlését mimikával is megerősíti. beszűkült légzésfunkció. károsodás Az Egészségügyi Világszervezet. A károsodás tehát biológiai működési zavar. értékek). hogy a tanulási egységet záró követelmények teljesíthetők legyenek. szerv. kézi (manuális) jelekből álló rendszer. K kapcsolódó követelmények Olyan követelmények (ismeretek. jelnyelv (siketeké) A hallássérültek egyik kommunikációs lehetősége. amelynél minden kézjel egy-egy szónak felel meg. → adottság 447 . élettani vagy pszichológiai veszteséget vagy rendellenességet jelent (pl. képesség Velünk született vagy szerzett hajlandóság bizonyos feladatok elvégzésére.K J járógépek Az alsó végtagok támasztására. szorongás). sérült testrész. a tudás. rögzítésére szolgáló szerkezetek. (ki)fejleszteni annak érdekében.

Gyengénlátók számára a Windows 95. → észlelés kognitív kompetencia Funkciója a többi kompetencia szolgálata. tudása. XP az aliglátók számára a Recognita. képernyőolvasó programok A ~ mesterséges intelligenciák. személyes kompetencia. mind a Windows operációs rendszerek alkalmazását lehetővé teszik a látássérült emberek számára. A megfelelő minőségű nagyításhoz legalább 19 colos monitor szükséges. kompetencia alapú. amelyekkel az egyén az információkat begyűjti. Az észlelés. kulcskompetencia. JAWS. → általános kompetencia. terveket készít és problémákat old meg. amely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál.3. felfogja.. világértelmezése stb. kompetencia. kognitív funkciók Az emberi megismerő tevékenység pszichológiai hátterét biztosító funkciók. Ilyen programok pl. programok használatosak. Lunar . feladatuk a képernyőn megjelenő információk (internet is) elolvasása és továbbítása a beszélő vagy a Braille-kijelző rendszerek felé. ahogyan a személy azt értelmileg megismeri. speciális kompetencia. ZoomText. nélküle a többi kompetencia nem létezik. Mind a DOS. vagyis a világ. szociális kompetencia 448 . kisegítő iskola → speciális iskola kogníció Megismerés. Egy személy gondolatai. Mega. emlékezet és információfeldolgozás mentális folyamatai. Windows-Eyes (pontírású kijelzős) Brailab PC-k (hangos beszéddel megjelenítő). rész Inklúziós fogalomtár képernyőnagyító programok A gyengénlátók számára a képernyő speciális beállítását teszik lehetővé. 2000. készség A pedagógiában a cselekvés (és tevékenység) automatizált eleme. a Wintalker. 98.

→ kompenzáló technikák kompenzáló technikák ~ alatt értjük mindazokat az egyénre szabott fejlesztő eljárásokat és eszközöket. kompenzáló nevelés Jelentése: kiegyenlítő. törvények és szabályok. olvasás. valamint az írás. transzformálás. attól függően. amelyek – személyiségének másságát elfogadva – segítik a sérült embert sajátos kompetenciáinak és identitásának kialakításában. 4. megtanítani. fogalmak. illetve a halláscsökkenés mértéke. pótló (latin). amelyek a sérült területek funkcióját javítják. A kognitív követelmények bloom-féle taxonómiája: 1. a beszéd megértésében és kivitelezésében. számolás területén figyelhető meg. amely a viselkedést a gondolkodási mintázatok megváltoztatásával próbálja módosítani. elsősorban a hangadásban. bonyolultabb összefüggések megértése. értelmezés. → kompenzáló nevelés 449 . A modern gyógypedagógiai terápia az egyéni speciális nevelési szükségletek megismerésére támaszkodva fejleszti azokat az eljárásokat. az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tudás rendszerét írják le. alkalmazás (alkalmazás ismert szituációban. ismeret (tények és elemi információk. átkódolás. szintézis. valamint a személyiségfejlődést egyaránt érintheti. A ~ különösen az érzékszervi fogyatékosok nevelésében kapott nagy szerepet. hogy mely pszichikus funkciókra irányul. Olyan megsegítés ez. hogy mit és milyen szinten kell megtanulni. értékelés). a hiányzó funkciókat pedig helyettesítik. amelyet nem indokol a hallás. alkalmazás új szituációban). magasabb rendű műveletek (analízis. továbbfejlesztés). 2. A ~ arra válaszolnak. elméletek és rendszerek ismerete). 3. kommunikációs zavar A ~ a nyelv verbális és grafikus formáit. Jellemzője a normál nyelvelsajátítástól eltérő nyelvi fejlődés. Célja a maximális önállóság eléréséhez szükséges lehetőségek megteremtése. amely lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű gyermekek számára az egészséges gyermekekét megközelítő tevékenységek végzését. A különböző típusú fogyatékosságokkal élő személyek nevelésében más és más tartalma van. kognitívviselkedés-módosítás Olyan terápiás eljárás. a képességek kibontakoztatása.K kognitív követelménytaxonómiák Az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tanulás céljait. a hangzó beszédben. megértés (egyszerű összefüggések megértése. alapelvek.

3. rész Inklúziós fogalomtár

kompetencia
Jelentése: illetékesség. A mai köznyelvben kettős jelentése van: 1. illetékesség, hatáskör, jogosultság, 2. szakértelem, hozzáértés, alkalmasság. Pedagógiai szempontból a ~ meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasságot jelent. Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. Az énfejlődés fontos összetevője a gyermek számára annak tudatosulása, hogy folyamatosan bővül azon környezeti tényezők köre, amelyeket befolyásolni tud. A szakirodalom az emberek alap- vagy kulcsfontosságú tulajdonságaiként értelmezi a fogalmat, amelyek kialakításában az oktatásnak és a nevelésnek is meghatározó szerepe van. Létezik a kompetenciának olyan értelmezése is, amely a személyiség funkciórendszerének csak egy-egy oldalát veszi figyelembe, és ennek megfelelően elkülönít személyes, szociális, kognitív és speciális kompetenciákat. A kompetenciák olyan fogalomcsoportként is értelmezhetők, amelyeknek összetevői: a tudás, a készségek és az attitűdök. Az élethez, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges legfontosabbnak ítélt kompetenciák a kulcskompetenciák (pl. szociális, életviteli, idegen nyelvi, matematikai, szövegértési). Értelmezhető az egyén egy-egy szakterületen megnyilvánuló kompetenciája is. → általános kompetencia, kognitív kompetencia, kompetencia alapú, kulcskompetencia, speciális kompetencia, személyes kompetencia, szociális kompetencia

kompetencia alapú
1. A tanterv taxonómiáját meghatározó szakmai elkötelezettség. A ~ tanterv hátterében egy olyan személyiségelmélet húzódik, amely a személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat (személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciák) jelöli meg, és – azokat komponensrendszerekként értelmezve – komplex képességek, képességek, készségek és rutinok hierarchikusan felépített rendszerét használja. 2. Az ember által elvégezhető tevékenységekhez, megoldható feladatokhoz köti a kompetenciákat (valaki kompetens valamilyen tevékenységgel összefüggésben, ha képes megoldani az ahhoz a tevékenységhez tartozó szokásos feladatokat). A tantervben e kompetenciák, továbbá fejlesztési feladatok, tevékenységek, képességek és készségek kapnak szerepet, mindig feltételezve mögöttük egy tudásrendszert is. → általános kompetencia, kognitív kompetencia, kompetencia, kulcskompetencia, speciális kompetencia, személyes kompetencia, szociális kompetencia

konduktív pedagógia
pető andrás által a központi idegrendszer károsodása következtében mozgássérült gyermekek és felnőttek gyógyító nevelésére kialakított nevelési módszer. A ~ 1963-tól elkülönült a gyógypedagógiától és önállósult, önálló intézményi és képzési háttérrel működik. → konduktor

450

K

konduktor
A konduktív nevelésre képzett pedagógus, tanító. → konduktív pedagógia

kontraktúra
Az ízületi mozgáspálya különböző eredetű beszűkülése, ízületi deformitást okozó izomrövidülés, zsugorodás.

kontrasztérzékenység
A tárgy láthatóságát a környezete jelentős mértékben befolyásolja. Az alak és a háttér közötti árnyalat-, illetve intenzitásbeli különbséget nevezzük kontrasztnak. A ~ a vizuális ingernek annak hátterétől való megkülönböztetésének képessége. Jó kontrasztlátásra van szükség pl. arcfelismeréshez, a lépcsőfokok észleléséhez vagy sárgás papírlapon szürke betűk olvasásához.

kooperatív tanulás
A résztvevők együttműködésén alapuló kiscsoportos tanulásszervezési eljárás, amely különböző célok elérésére szerveződhet, segítheti az egyes tanulók tanulmányi fejlődését, illetve hozzájárulhat az együttműködéshez szükséges képességek és készségek kialakulásához, a reális önértékelés és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez.

koordináció
Olyan mozgás-összehangoltság, amely részben a központi idegrendszer által szabályozott automatikus funkció (mozgásindítás, mozgásfolyamat, befejezés), részben finoman megtervezett akaratlagos mozgások (meghatározott erővel, sebességgel, meghatározott időben) eredménye. → koordinációs zavarok

koordinációs zavarok
A koordináció az idegrendszer tervező, szervező, irányító működésének a függvénye, következésképpen a központi idegrendszert bármilyen életkorban ért sérülés, károsodás következményeként a mozgásszervezés is sérülhet, ~ jelentkezhetnek. → koordináció

korai fejlesztés és gondozás
Általában olyan vállalkozás, amelynek segítségével a veszélyeztetett fejlődésű, akadályozott gyermeket specifikus módon ösztönözzük arra, hogy képes legyen elérni korai tanulási sanszainak optimumát.

451

3. rész Inklúziós fogalomtár

kóros reflexek
A tónusos csecsemőreflexek, ha legkésőbb hat hónapos korig nem tűnnek el, ~ként vannak jelen. Jelenlétük megakadályozza az összerendezett akaratlagos mozgások megjelenését. Minél tovább maradnak fenn és minél erősebbek, annál rosszabb a prognózis (tónusos labirintusreflex, szimmetrikus tónusos nyaki reflex, aszimmetrikus tónusos nyaki reflex, Moro-reflex, fogóreflex a kézen és a lábon, keresztezett, fokozott támaszkodási reakció, negatív támaszkodási reakció, keresztezett nyújtási reflex, keresztezett hajlítási reflex).

korrekciós tevékenység
Átfogó pedagógiai értelemben a személyiség fejlődésében, a nevelésben, az oktatásban tapasztalt rendellenesség, hiányosság, elmaradás csökkentését, megszüntetését, kijavítását célzó tevékenység. Szűkebb, gyógypedagógiai értelmezése szerint a testi, pszichikai, szellemi téren fogyatékos, sérült gyermekek, felnőttek hiányosságainak enyhítését, leküzdését szolgáló, az egész nevelési, oktatási folyamatban érvényesítendő hatásrendszer.

kortárs segítő autizmussal élő gyermek számára
Az autizmussal élő gyermekek számára különösen nehezített lehet a kortársakkal való spontán együttműködés. A kortárs segítő olyan gyermek, akit szakember készített fel sérült társa tervezett és rendszeres segítésére. Lehetséges szerepei: az interakciók kezdeményezője, válaszolhat az autizmussal élő gyermek kezdeményezésére, segítheti társát az iskolai munkában, közös szabadidős tevékenységekben vehet részt. → autizmusspektrum-zavarok

kórtörténet
→ anamnézis

könnyített testnevelés
Könnyített testnevelési órára azokat a tanulókat kell besorolni, akik hosszabb betegség, kismértékű mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb más ok miatt a testnevelési órákon csak részben tudnak részt venni. Ez megoldható a testnevelési óra differenciált szervezésével, de szervezhető külön foglalkozás is számukra.

kötelező eszközjegyzék
A közoktatásért felelős minisztérium rendelete(i) alapján összeállított olyan lista, amely a közoktatásban szükséges – rendszerint központi forrásokból finanszírozott – taneszközöket kijelöli.

452

L

követelmény
Tanulási cél. A tanulásszervezés célkategóriája és az értékelés alapja. A pedagógiai célrendszeren belül az oktatási cél és tartalom valójában a tantervi követelményekben fut össze. Ebből következően a tantervi követelményekből közvetlenül és operatív módon következtethetjük ki a tanulás és a tanítás tervezésének, szabályozásának és értékelésének céljait. A követelmény tehát célkategória, amely a céllal kapcsolatos folyamatban végzendő minden tevékenységre irányul, nemcsak az oktatásban részt vevők ellenőrzésére és értékelésére.

kulcskompetencia
A modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre, politikai demokráciára, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák (tudások, készségek, képességek) rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei. A Nemzeti alaptanterv ezekre tételesen épít.

kutyás terápia
A kutyának a szociális gondozórendszerben kétféle szerepe van: az egyik a segítő kutya alkalmazása mozgáskorlátozott vagy vak emberek szolgálatában, a másik pedig a terápiás kutya alkalmazása. A kutyaterápiás foglalkozásokon a gyerekek és a kutya együtt dolgoznak, játszanak, különféle mozgásos, kommunikációs és szocializációs feladatokat hajtanak végre. Célkitűzések: mozgásállapot javítása, meglevő funkciók, képességek kihasználása, fejlesztése, érzékelési-észlelési tapasztalatok gyűjtése, személyiségfejlesztés stb.

L
látásélesség
→ vízus

látási funkciók
A szem és a szervezet egésze közötti kapcsolatból eredő fizikai, fiziológiai és pszichés működések, amelyek az egyén önálló életvitelét, kommunikációját, mozgását, tanulását és személyiségét befolyásolják. ~ az okulomotoros funkciók, akkomodáció, adaptáció, éleslátás közelre és távolra, térlátás, színlátás és kontrasztérzékenység. Az egyes szembetegségek különböző ~at károsíthatnak. → akkomodáció, adaptáció, éleslátás közelre, éleslátás távolra, térlátás, kontrasztérzékenység

453

3. rész Inklúziós fogalomtár

látásnevelés
A látás különböző funkcióinak és az agykérgi feldolgozás (vizuális figyelem, gondolkozás, képzelet stb.) gyógypedagógiai eszközökkel történő fejlesztése, amelynek eredményeképp javul a látás egyes részeinek vagy egészének működése. A gyakorlatban a ~ a meglévő látásteljesítmény maximális kihasználására nevelést jelenti. → látási funkciók

látássérülés
A látószerv valamely részének (szem, látóideg, agykérgi központ) organikus vagy funkcionális sérülése, amely a vizuális tapasztalatszerzést – a látáscsökkenés mértékétől függően – részlegesen vagy teljes mértékben akadályozza, és a látásélesség a jobbik szemen optikai eszközzel korrigálva 0,3-nél kevesebb vagy a látótér 20°-nál szűkebb. → látásélesség távolra, térlátás

látássérültek pedagógiája
A ~ a látássérülés személyiségre, információszerzésre, mozgásra-közlekedésre, mindennapi tevékenységek elvégzésére és életvitelre gyakorolt kihatásaival és a látás állapotának megítélésével, a látássérült személyek speciális fejlesztési, nevelési, oktatási és rehabilitációs szükségleteinek megállapításával és sajátos eszközökkel és módszerekkel történő biztosításával foglalkozó tudományág. → látássérülés

látássérültek pedagógiája szakos tanár
A látássérültek pedagógiája szaktudomány területein magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakember, aki alkalmas a közoktatás területein, a speciális és többségi óvodákban és iskolákban a látássérült gyermekek és fiatalok speciális eszközökkel és módszerekkel történő fejlesztésére, nevelésére és oktatására, valamint tanácsadásra. → látássérülés, látássérültek pedagógiája, befogadó iskola, speciális iskola

látássérültek pedagógiája szakos terapeuta
A látássérültek pedagógiája szaktudomány területein magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakember, aki alkalmas a közoktatási, szociális és rehabilitációs intézményekben ellátott látássérült kisgyermekek, fiatalok és felnőttek speciális terápiákkal történő fejlesztésére és tanácsadásra. → látássérülés, látássérültek pedagógiája, befogadó iskola, speciális iskola

454

L

laterális dominancia
Az egyik oldali szem, kéz, láb, fül használatának előnyben részesítése. Keresztezett a dominancia, ha a domináns szem és kéz (láb és kéz) az ellentétes testoldalon van. Kevert vagy nem teljes dominanciáról beszélünk, ha a gyermek nem következetes az egyik kéz (szem, láb) preferálásában. Ha teljes vagy majdnem teljes egyenlőség van a két oldal használata között, úgy kétoldalasságról beszélünk. Átalakított a dominancia, ha a gyermek korábban a másik kezét használta (átszoktatott balkezesség).

lateralitás
A saját testen való tájékozódás, a jobb és bal testfél megkülönböztetése, illetve az ebből származó téri irányok megkülönböztetése. A ~ nemcsak a jobb–bal irányok tudatosságát jelenti, hanem ezen ismeret internalizálását (belsővé válását). Ez teszi lehetővé a tájékozódást. Ha a ~ nem határozottan kialakult, akkor ez a téri irányokkal kapcsolatos tévesztések, zavarok kialakulásához vezethet.

letapogató olvasás
Az aliglátó gyermek látótere a közelhajolástól is beszűkül, amit az optikai segédeszközök tovább csökkentenek. Egyszerre csak 2-3 betűt lát, nem képes a szó globális felismerésére, olvasási tempója lassú.

Little-kór (diplégia spasztika)
Az infantilis cerebrális parézis (CP kora gyermekkori agykárosodás okozta bénulás) , egyik formája, amely nevét leírójáról, William John LittLe angol ortopéd sebészről kapta. Jellemzője a két alsó végtagra kiterjedő görcsös bénulás. A ~os gyermek járás közben alsó végtagjait keresztezi, és sarkát nem képes a talajra helyezni.

logopédus
A beszédben akadályozott gyermekek és felnőttek ellátására képesített gyógypedagógus. Tevékenységi köre a logopédiai kórformák vizsgálata, a megelőzés, a korai fejlesztés, illetve kezelés, kísérés és utógondozás. Ellátandó területek: beszéd- és nyelvfejlődésbeli elmaradások, artikulációs zavarok, beszédritmuszavarok, centrális beszédzavarok, hangképzési zavarok, parciális teljesítményzavarok. Munkáját a társtudományok szakembereivel együttműködésben végzi. → beszédfogyatékosság, gyógypedagógus

Lorna Wing triásza
Lorna WinG angol gyermekpszichiáter és munkatársai foglalták össze először, hogy az autizmusspektrum-zavarral élő gyermekek esetében három viselkedéses területen tapasztalunk minőségében eltérő fejlődést: a reciprok kommunikációban, a szociális

455

3. rész Inklúziós fogalomtár interakciókban, valamint a rugalmas viselkedésszervezésben. Ez adja a szindróma koherenciáját, egységességét. → autizmusspektrum-zavarok, Lorna Wing-féle típusok

Lorna Wing-féle típusok
Lorna WinG gyakorlati célból az autizmus négy típusát írta le. 1. izolált: a szociális környezetről nem vesz tudomást, nem beszél, mozgásos sztereotípiák jellemzik, általában halmozottan sérült; 2. passzív: nem kezdeményező, de közeledést eltűr, ezért jól fejleszthető; 3. aktív-bizarr: kezdeményező, de kapcsolatai nélkülözik a kölcsönösséget, felületesek, közlései gyakran inadekvátak, tartalmukban sztereotipek; 4. furcsa-merev: az erős kompenzációs igyekezet következtében felnőttkorra kialakuló viselkedés a jó értelmű, jó beszédszintű személyeknél. → autizmus, autizmusspektrum-zavarok. Lorna Wing triásza

lovas terápia (hippoterápia)
A lovas terápiának három ága van: a hippoterápia, a gyógypedagógiai lovaglás és lovas torna, valamint a lovaglás mint parasport. A terápiát hippoterapeuta képesítésű gyógytornász vagy szomatopedagógus végezheti. A terápia lényege, hogy a ló mozgásimpulzusai áttevődnek a rajta ülő emberre, és ez az egészséges járásnak megfelelő tartási és egyensúly-reakciókat vált ki. A proprioceptív és szenzomotoros hatások segítik a felegyenesedést és a helyes tónus kialakulását.

lupe
→ nagyító

M
magyar jelnyelv
A siket emberek közös nyelve, amelyet természetes úton sajátítanak el.

MCD (minimális cerebrális diszfunkció) vagy POS (pszichoorganikus szindróma)
Mindazon kismértékű agyi működési zavarok összefoglaló jelölése, amelyek jellegzetes pszichológiai és viselkedészavarban nyilvánulnak meg. A központi idegrendszer funkcionális rendellenességén alapul. Jellemzői: hiperaktivitás, figyelemzavar, impulzivitás, érzelmi labilitás, a perceptuomotoros funkció zavarai, mozgáskoordinációs zavarok, emlékezeti és gondolkodási funkciók zavarai, nyelvi, beszédészlelési és -megértési za-

456

M varok, speciális tanulási zavarok, EEG-rendellenességek. [BNO–10: F90–98; Közoktatási törvény: SNI-meghatározás b) pont.]

Meixner-módszer
Az olvasás-, írászavar megelőzésére, illetve kezelésére Meixner Ildikó által kidolgozott szintetikus felépítésű, a homogén gátlás kiküszöbölését szem előtt tartó, a fokozatosság elvét követő olvasástanítási eljárás. Központi szerepet kap az olvasáselsajátításhoz szükséges képességek fejlesztése, a hármas asszociációra (látás-hallás-beszédmozgás) alapozó betűtanítás, valamint az értelmezésre nagy hangsúlyt fektető szó-, mondat- és szövegolvasás. → diszlexia, homogén gátlás

mentor
Az integrált tanuló segítésével megbízható személy. E feladatkört betöltheti például az osztályfőnök vagy a gyermekvédelmi felelős, aki akkreditált speciális tanfolyamot végzett vagy posztgraduális integrációs tanári végzettséget szerzett. Az ő feladata a gyermek szüleivel, az utazótanárral, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsággal (TKVSZRB; testi-érzékszervi sérült tanuló esetében az országos TKVSZRB-vel) és a módszertani intézménnyel való kapcsolattartás. A ~ saját testületében is megbeszéli az integrált gyermeket érintő kérdéseket.

mindennapos tevékenység (ADL)
A mozgásrehabilitációnak az a területe, amelynek során a mozgáskorlátozott gyermek megtanul sérülésével élni, önmagát ellátni, és amelynek során mozgásállapotától és feladatmegoldó képességétől függően – sérülésspecifikus módon – életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységek végzésére válik képessé.

motoros zavar
Nem azonos a mozgáskorlátozottsággal (mozgásfogyatékossággal, testi fogyatékossággal stb.), a mozgáskárosodás kisebb mértékű. A ~kal küzdők körébe az inkoordinált mozgásképű, ügyetlenebb gyermekek tartoznak, akik azonban a napi gyakorlatban teljesítik mozgásfeladataikat. Enyhébb esetekben az „eltérés” kifejezést használjuk.

mozgásfogyatékos
→ mozgáskorlátozott

457

3. rész Inklúziós fogalomtár

mozgásfogyatékosság
→ mozgáskorlátozottság

mozgáskorlátozott
Gyógypedagógiai értelemben az a személy, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara következtében olyan jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, amelynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés, és a szocializáció csak nehezített körülmények között lehetséges.

mozgáskorlátozottság
A harmonikus és célszerű, jellegzetesen emberi mozgás mozgászavarok következtében létrejövő rendellenessége. A ~ lehet veleszületett vagy szerzett. A ~ nehezítheti a társadalmi kapcsolatokat, a tanulást, a munkavállalást, a közlekedést és a szabadidő eltöltésének bármely formáját.

mozgásnevelés
A ~ a mozgásterápia eszközrendszerét integrálja a nevelés, oktatás folyamatába, és olyan feltételeket teremt, amelyek a korszerű rehabilitációt szolgálják. Elsődleges feladata a károsodott mozgás javítása, így ennek megvalósítása során alkalmazza a gyógytorna aktív és passzív eljárásait, az orvosi rehabilitációt, a fizioterápia módszereit és eljárásait, a hidroterápiát, különböző terápiás eljárásokat, illetve azok elemeit (pl. bobath, FrostiG, ayres, PNF, PIR stb.), sérülésspecifikusan adaptált testnevelési mozgásanyagot, játékokat, sportokat, korrekciós és gyógyászati segédeszközöket, ergoterápiát.

mozgásnevelő
A mozgáskorlátozott gyermekek mozgásnevelését iskolai körülmények között végző szakember. Iskolai végzettsége szerint lehet gyógytornász, szomatopedagógus és terapeuta, valamint konduktor.

mozgásszervrendszer
Tartó része: csont- és ízületi rendszer. Mozgató része: izom- és idegrendszer. A tartó és mozgató rész egységes, egymástól elválaszthatatlan és egymást alapvetően befolyásoló tényezők, alaki és működési épségük határozza meg a fiziológiás tartási és mozgási funkciókat. Bármely rész sérülése, károsodása megbontja ezt az egységet, és különböző tartási és mozgási elváltozásokat eredményez.

mozgásterápia
Tágabb értelemben minden olyan célzott, adagolható, a kórtörténésre pozitívan ható mozgásforma, amellyel egészségmegőrző, megelőző, gyógyító, helyreállító ha-

458

N tást lehet gyakorolni az egész szervezet és az egyes szervek működésére. Szűkebb értelemben egyenlő a gyógytornával. A ~ célja a sérült tartási és mozgásfunkciók korrekciója.

mozgástréner látássérült személyek számára
A látássérültek közlekedéséhez szükséges különleges technikák oktatását végző szakember. Tájékozódás- és közlekedéstanár.

mozgászavar
A mozgások kivitelezésének nehézsége. Neurológiai értelemben valamely, a mozgásorganizációban részt vevő idegrendszeri struktúra sérülése vagy megbetegedése okozza. Leggyakrabban az agyi mozgató kéreg, a piramis és extrapiramidális pályarendszerek, a prefrontális kéreg és a kisagyi struktúrák érintettek. A ~ra elsődlegesen a nagymozgások koordinálatlansága a jellemző, amelynek következménye a finommozgások kivitelezésének nehézsége.

munkatevékenység (mozgáskorlátozott gyermekek esetén)
A mozgáskorlátozott gyermekek speciális tantárgya, amely integrált módon foglalja magában a manipuláció fejlesztését, az önkiszolgálás anyagát, amelybe alapfokon a háztartási ismeretek, kertgazdálkodás, majd a pályaorientáció is beletartozik. A munkatevékenység speciális módszere a funkcionális foglalkoztatás. Ennek lényege: speciális mozgás, mozgássor, mozgásminták gyakorlása különféle munkaformákkal, felhasználva az alkotásra szánt anyagok s azok megmunkálásához szükséges eszközök nyújtotta terápiás értékeket.

mutizmus
A kisgyermekkori pszichés megbetegedések körébe tartozó hibás védekező mechanizmus, amely a verbális kommunikáció megtagadásában nyilvánul meg. Célja a szorongás elleni védekezés. Fajtái (Weber alapján): a) totális mutizmus: egyáltalán nem teremt verbális kapcsolatot; b) elektív mutizmus: csak a családtagok szűk körével kommunikál, a számára idegen vagy nem kedvelt személlyel nem teremt verbális kontaktust.

N
nagyító (lupe)
A látássérültek számára használható nagyítók legfontosabb tulajdonságai: megfelelő fényerő, torzításmentesség, átmérő, mélységélesség, praktikus kivitelezés. A nagyítóerő növekedésével arányban csökken az átmérő és a mélységi élesség (kisebb területet fog be és csak bizonyos távolságból ad éles képet, tehát nehezebb használni).

459

Különleges optikai és/vagy elektronikus eszközökkel tudják a sík írás-olvasást elsajátítani.1 vízusértéket. a szociális közvetítéssel és az idővel kapcsolatos nehézségek egész sora. A napirend többek között állhat tárgyakból. illetve más emberek mentális állapotait (gondolatait. de megfelelő információk hiányában vagy az ellentmondó adatok miatt az ebben a csoportba tartozó más diagnózis nem adható. vágyait. Az autizmus pedagógiájában alkalmazása igen elterjedt. képekből vagy írott szavakból. hogy saját. → autizmus. Nagyobb objektumok. autizmusspektrum-zavarok napirend (autizmussal élő gyermek számára) A hellyel és idővel kapcsolatos információk érthető közlésére szolgáló. → pervazív fejlődési zavar 460 . egyénre szabott vizuális segítő eszköz. akinek látási élessége nem éri el a 0.) megértse. Az autizmussal élő személy korlátozottan képes vagy nem képes arra. mozgó tárgyak helyes érzékelésére képes. naiv tudatelméleti deficit Az autizmus jelenségeit legátfogóbban magyarázó pszichológiai elmélet („tudatteória” – Theory of Mind – TOM). és így azokról gondolkodni tudjon. súlyos nagyothallásnál 66–90 dB. szándékait stb. A hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. autizmusspektrum-zavarok negatív hangárnyék → hangárnyék nem meghatározott átható fejlődési zavar Olyan diagnosztikus kategória.3. de a többségük általában Braille-olvasó. → hallássérülés. hallásmérés nagytárgylátó Az aliglátók közé tartozó személy. rész Inklúziós fogalomtár nagyothallás Hallásvesztés. → autizmus. közepes nagyothallás esetén 46–65 dB. A beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30–45 dB. mert segítségével kiküszöbölhető az élő nyelvvel. amelyet csak azokra a zavarokra kell használni. amelyek kielégítik a pervazív fejlődési zavar kritériumait.

N neologizmus Jelentése: „új szó”. A egyén által alkotott szavak. → autizmusspektrum-zavarok nevelési tanácsadó Gyermekek és serdülők mentálhigiénés ellátásában közreműködő. de rendszerint nem maradnak fenn. A nonverbális üzenetek közvetítői a mimika. pedagógusok közvetlenül is fordulhatnak ide szaksegítségért. életfeltételeik normalizálását célzó mozgalomból kifejlődött átfogó elméleti koncepció. amelyek alkalmazása során nem szükséges a beszélt nyelv használata. tanulási nehézség megállapítása. a tekintet. beszédfejlődési zavar. értelmi fogyatékosság. mutizmus. normatíva A költségvetési törvényben egy naptári évre különböző jogcímen biztosított összeg. beilleszkedési zavar. Főként hallássérült vagy a verbális kommunikációjukban egyéb okok pl. emberhez méltó életük elismerését. módosíthatja. Kompetenciája – a különleges gondozásra való jogosultságot jelentő – magatartási. ~ a siketek jelnyelve és az ujjábécé is. autizmus. hangsúlyosabbá vagy világosabbá teheti egy-egy adott közlés értelmét. diszlexia. dallamossága. nonverbális kommunikáció Olyan kommunikációs forma. hátrányos nyelvi helyzet miatt gátolt halló gyerekek vizsgálata során alkalmazzák. Meg- 461 . diszkalkulia normalizációs elv A fogyatékossággal élő emberekről történő gondoskodás megváltoztatását. de mégis hordoznak valamilyen jelentést. amely minden tanulói jogviszonyban álló személy után jár az intézménynek. erőssége. Leginkább intelligenciavizsgáló és vizuomotoros. gyermekek. az oktatásügy keretei között térítésmentesen működő szakintézmény. kiegészítheti. Az autizmussal élő gyermekek esetén jellemző kommunikációs tünet. nonverbális tesztek Azon pszichológiai vizsgáló eljárások. valamint a beszédet kísérő nem nyelvi elemek. diszgráfia. amelynek használata során az ember nem szóbeli közlések útján továbbít információkat. a testtartás. amelyek nem szavai egyetlen nyelvnek sem. továbbá a beszéd sebessége. ellensúlyozhatja a szóbeli közléseket. Szülők. Az egészségesen fejlődő gyermekek nyelvében is gyakoriak. grafomotoros fejlettséget mérnek ilyen tesztekkel. a térközszabályozás. A ~ színezheti. pedagógiai szakszolgálat. a gesztus. szorongás. → hiperaktivitás. a hang magassága.

amelyek tanulói tevékenységekben. nyomon követés Gyermek/serdülő sorskövetése a tanulmányai befejezése – illetve más ok miatt a közoktatási intézmény keretei közül való kikerülése – után. elvárt tanulói tevékenységekre. pásztázó és tekintetváltó szemmozgásokat. írás. fiatalok vagy felnőttek nevelését. rehabilitációját szolgáló intézményekben a gyógypedagógiai feladatok ellátását végző oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár. képek. Funkcionálisan megkülönböztetünk követő. altémák szintjére lebontott. objektívabbá az értékelést. operacionalizált követelmények A témák. szín egyszerű és kényelmes alkalmazást tesz lehetővé. ábrák.3. O okulomotoros funkciók Látószervünk szenzoros és motoros egysége. feladatokra lebontott formában jeleníthetők meg. kontraszt. olvasótelevízió Felvevő kamerával összekapcsolt monitor. Használható olvasás. szerkesztés. feladatokban tervezhetők és írhatók le. apró élőlények testfelépítésének. illetve egyes pedagógusok szakmai-emberi kvalitásából eredő igény. Használata igen nagy gyakorlattal is lassú munkavégzést eredményez. A kellően pontosított követelmények tehetik megalapozottabbá a tanulásszervezést. rész Inklúziós fogalomtár igénylése a fenntartó feladata. Hasonlóan részletezett követelmények fogalmazódnak meg az egyéni feladattervek. háromdimenziós tárgyak. oligofrénpedagógus Az értelmileg vagy tanulásban akadályozott gyermekek. Hordozható változata az egyéni olvasókészülék. oktatását. fényerő. rajzok. amely az intézmények által leadott statisztikai adatok alapján történik. A szükség szerint állítható nagyítás. amely biztosítja. „műveletesített” követelmények. hogy a különböző irányokba való tekintés során a két szem megfelelően koordinált mozgásával a látott tárgy képe a két szem retinájának sárgafoltjaira essen. oligofrénpedagógia Az értelmi fogyatékosok pedagógiája. A vizsgakövetelmények ugyancsak pontosított. az egyéni curriculumok szintjén is. mozgásának megfigyelésére. A ~ lehet intézményes. A nyugalmi helyzet neve a fixáció. gondozását. pontosított. 462 .

rögzíti a mozgásszervek sérült részeit. súlyosságától. teljesítménylabilitás. Jelentősége abban áll. Olyan anyag. Tünetei (többek között): tanulási akadályozottság. gondolatai. konfliktusba kerül meglévő véleménye. A kialakuló tünetegyüttes függ a gyermek életkorától az ártalom időpontjában.P optikai segédeszközök Az optikai segédeszközök vagy a szem képalkotásának működését. nagyítók. egyben szolgáltatóközpontként is működnek. pedagógiai. amelyek alapvető célja a funkciók helyreállítása. képernyőnagyító programok. országos szakértői és rehabilitációs bizottság Feladata. de országos hatókörrel és egy-egy fogyatékossági szakterületen végzik tevékenységüket. organikus idegrendszeri sérülés Az agyat ért ártalmak. A társadalmi méretű ~ra akkor szokott sor kerülni. amelyet sokszor ezek átfogó (paradigma méretű) megváltoztatásával tud csak feloldani. koncentrációgyengeség. gondolkodás meglassulása. Feladatkörük az utóbbi években kibővült. hiedelmei. hozzáállás megváltoztatásával” – amely viszonylag kevés pszichikai energia- 463 . olvasótévék. a gipszkötés és a sín. Ez a ~. eszköz vagy készülék. P paradigmaváltás A paradigma a gondolkodásoknak. hogy a sajátos nevelési igény (SNI) tényét komplex – orvosi. Gyakran használt ortézis pl. hogy az ember néha krízisbe. Használatuk tanulással és rendszeres gyakorlással válik megfelelővé. vagy a tárgy látható képét változtatják meg. távcsőszemüvegek. akut betegségek lezajlása után különböző pszichés funkciók különböző mértékben károsodhatnak. hipermotoros nyugtalanság. ortézisek Olyan külsőleg alkalmazott segédeszközök. vélekedéseknek. részben az ártalom fajtájától. Az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok a fent leírtak értelmében. értékeknek és módszereknek egy adott társadalom – vagy szűkebben egy tudományos közönség – minden tagja által elfogadott összegzését jelenti. fáradékonyság. ellentmondásossága miatt és szerint. ismeretei stb. alkalmazkodóképesség gyengülése. amely védi. Működtetésük a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat kötelező feladata. a sérülés helyétől. diszlexia. gyógypedagógiai. ha a lakosság nagy részében áll fenn hasonló konfliktus. Ilyenek a szemüveg. diszgráfia. pszichológiai – vizsgálatokkal a közoktatási törvény szellemében megállapítsa. és csupán a „gondolkodás. beállítottsága.

A ~ben a nyelvi elemeket a tartalommal értelemszerű összefüggésben levő képek ábrázolják. A ~ kiterjed a gyermek közeli és távoli látásélességére. orvosi és hallókészülékkel való ellátására szakosodtak. percepció → észlelés 464 . szemüveggel. mindkét szemen egyszerre vizsgálja. pedagógiai és szakmai szolgáltatások alapintézményei − − − − − − Önkormányzati és országos pedagógiai intézetek Országos Közoktatási Intézet Nemzeti Szakképzési Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda Oktatáskutató Intézet pedagógiai szakszolgálat A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását segítő intézményhálózat. → augmentatív kommunikáció pedagógiai látásvizsgálat A ~ kiegészíti a szemészeti szakorvosi vizsgálatot. A pedagógustól a vizsgálati módszerek ismeretét és nagy gyakorlatot kívánó eljárás. PCS képkommunikációs rendszer Az augmentatív kommunikációs módszerek közé sorolt. látóterének nagyságára. Célja az optimális vizuális feltételek biztosítása a látássérült gyermekek tanulásához. pedoaudiológia Az audiológia azon területe. amelynek művelői a gyermekek hallásvizsgálatára. amelyek üzenethordozóként szolgálják a beszédképtelen személy kommunikációs törekvéseit. munkavégzéséhez. színlátására. A sérült látást a gyermek természetes környezetében. rész Inklúziós fogalomtár ráfordítást igényel – aránytalanul nagy alkotó energiákat lehet az elérendő közösségi célokra felszabadítani.3. amelyet legalább félévente célszerű elvégezni. nonverbális grafikus képrendszer.

A pontírást előállító nyomdagépek lehetővé tették az írás sokszorosítását. „papír nélküli” elektronikus Braille-kijelzők nagymértékben növelik. 465 . gyermekkori autizmus petyhüdt jellegű bénulás A gerincvelő mozgató idegsejtjeinek károsodása. irányok. Előállítási technikái: Braille-tábla. Társulhat hozzá érzészavar. nyelv kialakulása után fellépő hallássérülés. Picht-féle írógépek. pontírás A tapintásos észlelés feltételeinek leginkább a Braille-féle pontírás felel meg. különböző modalitások felfogásának nehézségeit jelentik. posztlinguális hallássérülés A beszéd.P percepciós zavarok A vizuális. Ma már a pontírás előállítása számítógépek segítségével történik. pervazív fejlődési zavar A személyiség fejlődésének egészét átható és általában fogyatékossági állapotot előidéző zavar. tónustalanná válnak vagy egyáltalán nincs mozgás. posztnatális sérülés A megszületést követő időszakban ható ártalom következtében kialakuló károsodás. atípusos autizmus. → észlelés perifériális látás → térlátás perinatális sérülés Olyan – általában fizikai vagy biológiai – trauma. az izmok ernyedtté. arányok. → Asperger-szindróma. A pontírásban olvasható információk mennyiségét napjainkban az ún. tartama és jellege szerint a fejlődésre gyakorolt hatása és a kezelés módja nagyon sokféle lehet. akusztikus. taktilis. amelyet a szülés körüli időszakban szenved el az újszülött. Mértéke. amelynek következtében az izomerő csökkent.és mozgásérzékelés. a vegetatív funkciók zavara és a végtagokon növekedésbeni visszamaradás is. Ebből adódik a formák. térdimenziók érzékelésének tévesztése. helyzet.

Kialakítása egyénre szabott. → retroaktív interferencia progrediáló szembetegség Olyan szembetegség.3. a mindennapi élethez kapcsolódó probléma áll. amely az orvosi beavatkozások ellenére is romló tendenciát mutat. tanárok és diákok közös tervező és kivitelező tevékenységére építő pedagógiai-didaktikai módszer. protetikus környezet A fejlődés érdekében fontos. ezért érthető. amelyek középpontjában egy többnyire gyakorlati természetű. működésbeli vagy egyéb hiányosságait pótolni lehet. látható dolgok egészítik ki.és az emlőprotézis. → autizmusspektrum-zavarok protézis Olyan szövetbarát szervrészletet pótló képlet. a térd. Legismertebb protézisfajták: a csípő-. amelynek révén az egyének saját személyiségfejlődésük alakítóivá válnak. rész Inklúziós fogalomtár pozitív hangárnyék → hangárnyék prevenció → megelőzés proaktív interakció Olyan folyamat. a hallásjavító készülék. A megismerő folyamatot olyan komplex feladatok – projektek – sorozataként szervezi meg. térbeli. amellyel a szervezet egyes betegségek következményeként kialakult. A vizuális környezeti támaszok funkció szerint: időbeli. projekt módszer A tanulók érdeklődésére. kiszámítható környezetet teremtünk számukra. proceduális és megerősítő jellegűek. hogy az autizmussal élő gyermekek változatos tevékenységekben vegyenek részt önállóan. helyettesítik. A segítő (protetikus) környezetben a beszédet konkrét. proaktív interferencia A korábbi tanulás zavaró hatása az új anyag tanulására és felidézésére. 466 . a kontaktlencse stb.

pszichomotoros követelménytaxonómiák A mozgásos készségekkel. az érzékelést.P pszeudodebilitás Olyan intellektuális elmaradások vagy inadekvát teljesítmények elnevezése. személyiségfejlesztésével foglalkozik. képességekkel kapcsolatos tanulási célokat rendszerezik. illetve az észlelést. pszichomotoros fejlesztés Olyan fejlesztési eljárás. a mutizmus. a lateralizáció és dominancia zavara. A hierarchikus elrendezés vezérelve a komplexitás. Tünetei: motoros zavarok. amelyek az enyhén értelmi fogyatékosság látszatát keltik. az észlelés területén mutatkozó tünetek és reakcióidőbeli eltérések.és viselkedészavarokkal küzdő gyermekek oktatásával és nevelésével. → diagnózis. pszichopedagógia A gyógypedagógia egyik ága. pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság A kifejezés a „más fogyatékos” gyűjtőfogalom helyett használatos. viselkedést megalapozó. hiperkinézis. a kóros hyperkinetikus és kóros aktivitászavar. pedig csak következményei bizonyos speciális részképességek kiesésének vagy magatartási zavaroknak. tanulási és/vagy magatartási tüneteket okozó zavarok köre. amely a teljesítmény. A pszichopedagógia a teljesítmény. diszgráfia. antiszociális. a mozgások pontosságában megnyilvánuló zavarok. a visszaemlékezést.és viselkedészavarok mindhárom fejlődésirányával (neurotikus. valamint azok által előkészített és azokkal összefüggésben álló más gyakorlási módokon keresztül fejleszti az össz-személyiséget. amely a mozgásakciókon és mozgásos cselekvéseken keresztül. a finommotorikában és a nagymotorikában jelentkező tünetek. Ide tartozik a diszlexia. valamint pszichotikus) foglalkozik. a motivációt és a cselekvést többé-kevésbé tudatosan egymáshoz kapcsoló állapotok és folyamatok. részképességzavarok pszichés funkciók Az emberi tudat tartalmait vagy az emberi átélést. hiperaktivitás. 467 . a mozgások tervezésének területén jelentkező eltérések. pszichomotoros zavarok Az egész személyiséget érintő. diszkalkulia. a gondolkodást.

R reciprok szociális interakció A kölcsönösséget igénylő szociális kapcsolatok területén minőségi károsodás jellemző az autizmussal élő személyeknél. kiteljesíthető. amelyek megtörik a kóros reflexeket és normalizálják a tónust (embriótartás. fejlődési rendellenesség. a szemkontaktus. öröm.és teljesítményzavarokkal küzdő gyermekek gyógyító nevelésével foglalkozik. betegség vagy baleset miatt fejlődésben megzavart és ezért közösségi részvételben akadályozott gyermekekre (felnőttekre) irányul. s így kialakítható a normális mozgás. Tágabb értelemben minden olyan szervezett társadalmi tevékenység. élmény kölcsönös megosztásában. visszaállítás (görög). a vigasz. szervezett tevékenységek. logikai egységekbe rendezi az információkat és előzetes tudásának felhasználható elemeit. aki a viselkedés. Ezért olyan kiinduló helyzeteket kell választani. négykézláb állás. gesztusok használatában. mivel azok akadályozzák az összerendezett akaratlagos mozgások megjelenését. → habilitáció 468 . → autizmusspektrum-zavarok reflektív tanulás A tanulás során a tanuló a problémára adott válasz előtt elemzi. → infantilis cerebrális parézis (CP) rehabilitáció Jelentése helyreállítás. Gyógypedagógiai értelmezés szerint a veleszületett ok.3. támogatások rendszere. a társadalom által biztosított. testtartás. sarokülés. ennek alapján érvekkel tudja alátámasztani megoldásait. amely az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került személyek társadalmi újrabeilleszkedését (integrációját) segíti elő. a kortárs kapcsolatokban. amelynek segítségével és a megmaradt képességekre alapozva e személyeknek a közösség életében való részvétele javítható. rész Inklúziós fogalomtár pszichopedagógus Gyógypedagógus. A kóros mozgásminták kikapcsolásával ki lehet váltani a helyzetreflexeket. hason fekvés kifelé forgatott lábakkal. Ezen tünetek megfigyelhetők a metakommunikációban. állás). arckifejezések. talpas ülés. Olyan. térdelés. reflexgátló helyzetek A CP kezelésének kiindulópontja a kóros reflexek megszakítása.

szociális és viselkedési zavarok (hiperaktivitás. amely az integrált tanuló sajátos igényével összefüggésben funkciókat. nehezítik a szociális fejlődést és alkalmazkodást. valamilyen tevékenység elvégzését. a helyváltoztatást. repetitív tevékenységek Ismétlődő elemekből álló tevékenység. rehabilitáció relaxáció Az izomtónus áthangolásának. a testhelyzet megtartását. a különböző felsővégtag-sérülésekhez és fogásmódokhoz adaptált íróeszközök.R rehabilitációs eszközök és segítő megoldások A kiesett funkciók pótlását. számolászavarok). rehabilitációs foglalkozás A sajátos nevelési igényhez alkalmazkodva olyan részben korrektív vagy kompenzatív jellegű fejlesztés. befogadás. retroaktív interferencia A később tanult dolgok zavaró hatása a korábban tanultak felidézésére. járást segítő támasztó eszközök (támbotok. amelyek az észlelés. ide sorolhatók a speciálisan kialakított ülőmodulok. sérülésük esetén visszaállításukat célozza. a testi és lelki ellazítás képességének kialakítására alkalmazható különböző eljárások összessége. figyelemzavar) formájában nyilvánulnak meg. fejlődési diszfázia. a nyelv. → autizmusspektrum-zavarok részképességzavarok A tanulási zavarok speciális alcsoportja: azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése. → integráció. járókák. Ilyen kényszeres. Iskolai teljesítményzavarok (olvasás-. → proaktív interferencia 469 . képességeket fejleszt. írás-. mankók). az oktatást. Ezek az úgynevezett testtávoli eszközök. segítik. A repetitív tünetek egész életen át fennmaradnak. fogantyúk stb. nyelvi és emlékezeti zavarok (megkésett beszédfejlődés. a mozgás. rögeszmés ismétlődés jellemzi az autistákat. a játékot stb. pöszeség és dadogás egyes formái). az emlékezet. viselkedés. a munkát. a figyelem és gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel és neurofiziológiai diszfunkciókon alapulnak.

S sajátos nevelési igény (SNI) Új. Célja a helytakarékosság és az írás gyorsaságának növelése. képezhetőségének az átlagtól eltérő. kulturális és/vagy nyelvi hátrányos helyzetre. rokkantság Az Egészségügyi Világszervezet.3.” A rokkantság tehát az embernek mint társadalmi lénynek a társadalmi szerepeiben. 470 . A ~ magyarországi értelmezése nem igazodik az EU-s országokéhoz: nem terjed ki a szociális. A leggyakoribb kifejezéseket és toldalékokat rövidítik. Az olvasás-írás elsajátításakor a ritka sor segíti a sortartás. jelenleg is többféle változata használatos. társas kapcsolatok. a WHO meghatározása szerint: „Az egyén kora. pszichológiai és szociális területen nyilvánul meg. szórakozás) tartós akadályozottsága. A ~ rendszere folyamatosan változik. fejlődik. funkcióiban bekövetkező zavara. sajátos nevelési igényről beszélünk. jellegzetes különbségeit fejezi ki. akiknek – a sérülés fajtájától és súlyosságától függően – különleges gondozási igényei vannak. keresőképesség. angol nyelvű megfelelője a handicap. A magyar kifejezés nemzetközi. önfenntartás. neme és társadalmi szerepei szerint elvárható mindennapi tevékenység (pl. átfogó (EU-konform). rész Inklúziós fogalomtár ritkasoros taneszközök A Picht-féle írógépen a Braille-betűk tanításakor alkalmaznak ritka sort (minden második sor üres). a hatályos magyar közoktatási törvényben sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók. iskoláztatási szempontú (nem diagnosztikus) népességfogalom: children/students with special needs (= speciális szükségletű gyermekek/tanulók). sajátos nevelési igényű gyermek Azoknál a gyermekeknél. a Braille-írásban alkalmazott 44 rövidítésből álló írásmód. így a gyermekek/fiatalok ezen része többletszolgáltatásokban nem vagy csak korlátozott módon részesül. rövidírás A magyar nyelv nyelvtani szabályrendszerére épülő. oktathatóságának. a sorvezetés és a lapon való tájékozódás kialakítását. és a tanuló nevelhetőségének. Ez a különleges gondozási igény biológiai. tanulás.

elsajátításának súlyos fokú nehezítettsége. Az irányelv annak a biztosítását szolgálja. fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg. vala- 471 . sajátos nevelési szükséglet A ~ a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú egyéniesítés igényét jelenti. pénzügyi többlettámogatások). fejlesztési tartalmat ír elő. a fejlesztés ne terhelje túl. a kiegészítő tárgyi és infrastrukturális feltételekre és a végső soron mindezekhez szükséges többletfinanszírozásra (személyi. fejlesztésre. hogy a fejlesztés az SNI-tanulók számára megfelelő közvetítés során valósuljon meg. oktatás tartalmában és a követelményekben is eltérések jelenhetnek meg. a sérült képességek rehabilitációs. hogy az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez. elhagyásának vagy egyszerűsítésének. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseire törekszik. Az irányelv egyaránt vonatkozik a gyógypedagógiai intézményrendszerben és az SNI-gyermekeket integráló óvodákban megvalósuló nevelésre. illetve új területek bevonásának lehetőségét. a nevelés. Célja. oktatás. a habilitációs. A ~nél a nevelés. dologi. Ennek következménye – az állapot fennmaradása esetén – a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége. irányadó.S sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Dokumentum. habilitációs célú korrekciójának területeit. Célja. segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való beilleszkedést. scoliosis → gerincferdülés siketség Súlyos fokú hallásveszteség (a beszédtartományban mért veszteség 90 dB alatti) áll fenn. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseire törekszik. fejlesztési tartalmat ír elő. fejlesztés. sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve Dokumentum. többféle szakértelemre. utal az ehhez szükséges másfajta. Az irányelv egyaránt érvényes a gyógypedagógiai intézményrendszerben és az SNItanulókat befogadó (inkluzív) iskolákban megvalósuló nevelésre. Ennek érdekében meghatározza a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának. rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. nevelési. amely minden gyermek számára szükséges irányadó nevelési. Annak a biztosítását szolgálja. az SNI-gyermekeket a nevelés. amely minden gyermek számára szükséges. hogy az SNI-tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangba kerüljenek. szokásosnál nagyobb mértékű kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. hogy az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek.

8%-a). A hallásveszteség mértékétől függően módosulhat a megismerő tevékenység. személyes kompetencia. a nyak és a törzs izmait is érintheti. kognitív kompetencia. kulcskompetencia. Nemcsak a végtagok. → általános kompetencia. A ~ba azok a 6–18 éves. az alsó fokú intézményrendszer része. tanulási és egyéb fejlődési szükségleteket eredményez. kompetencia. agyvérzés következtében). amelyben a látás. siket-vakság A halmozott fogyatékosságon belül egy külön csoportot képező súlyos állapot.4–2. rész Inklúziós fogalomtár mint a nyelvi kommunikáció általános akadályozottsága. a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlődése. speciális kompetencia Azon szakmaspecifikus kompetenciák összessége. amely nem teszi lehetővé a látássérültek pedagógiája és a hallássérültek pedagógiája ismereteinek felhasználását. kompetencia alapú. betegségek (pl. tanulásban akadályozott) gyermekek/fiatalok járnak (a tanköteles népesség 2. akik akadályozott fejlődésük folytán a többségi általános iskolában nem tudnak eredményesen tanulni. amelyek nélkül az adott szakma vagy foglalkozás nem gyakorolható sikeresen. hanem a fej. Eltérő tantervű iskola. A gyógypedagógiai iskolák egyik típusa. hanem azokon túlmenő speciális eszközök és módszerek alkalmazását igényli. továbbá a mimikai és a beszédizmok működése is zavart szenvedhet. esetleg lehetetlen. de a későbbi életkorban elszenvedett koponyasérülések. hallássérülés SNI → sajátos nevelési igény SNI-gyermek → sajátos nevelési igényű gyermek spasztikus (görcsös) bénulás Leggyakrabban a születés körüli időszakban alakulnak ki (cerebrális parézis: pl.3. szociális kompetencia 472 .és hallássérülés egyidejű jelenléte olyan sajátos kommunikációs. encephalitis) is okozhatják. nehezen tanuló (enyhén értelmi fogyatékos. A felső motoros neuron sérül. az akaratlagos mozgások kivitelezése nehezített. agyi hypoxia. speciális iskola Az 1985-ös oktatási törvény megjelenéséig: kisegítő iskola. → látássérülés.

valamint a sérülés hátterében lévő organikus okok feltérképezését célzó orvosi vizsgálat) alapján szakvéleményt készítenek. szakértői és rehabilitációs bizottságok A tanulási képességeket vizsgáló vagy az országos ~ komplex vizsgálat (értelmi képességek. a tudásszint és az iskolai teljesítmények mérése. az ezt kiegészítő képességvizsgálatok.Sz spina bifida → gerinchasadék subaquális torna A vízben állva. A szakvélemény megállapítja a fogyatékosság tényét. akár egy végtag tornáztatására alkalmas edényben is. A ~ beiskolázással kapcsolatos feladataikon túl időszakos kontrollvizsgálatokat is végeznek. 473 . igénybe vehető pedagógiai szakszolgálatra. a vízben végzett mozgástanítás mellett célirányos mozgásgyakorlatokkal végzett. eszközellátást is. a tanulási képesség vizsgálata. ülve. A hallássérültek egyik lehetséges kiegészítő vagy alternatív információs csatornája a hallókészülékkel segített hallás mellett a hallássérülés mértékével arányosan. fekve végzett vagy víz alatti tornakezelés. valamint a sérülést kiváltó okok organikus hátterének feltárását célzó (szak)orvosi vizsgálat eredményeire alapozottan történik. szakértői vélemény A ~ (javaslat) kialakítása a komplex – pedagógiai. rotációgyakorlást. és javaslatot tesz a gyermek speciális gondozás keretében történő ellátására.1 között van. valamint az ellátáshoz kapcsolódó. A subaquális torna a vízbiztonság kialakítása. tanulási képességek. A bizottságok szükség esetén javasolják a tantárgyi felmentést. speciális korrekciós feladatokat is elláthat: kontraktúranyújtást. orvosi. Ezen belül megkülönböztetünk vakságot és aliglátást. súlyos fokban látássérült Az a személy. akinek látásélessége a két szemén együtt. pszichológiai – vizsgálat során az értelmi képességek vizsgálata. tudásszint felmérése. személyiségvizsgálat. Sz szájról olvasás A beszéd megértése a beszélő beszédszervei mozgásának és arckifejezésének megfigyelése alapján. az ellátás módjára. légzésirányítást stb. a személyiségvizsgálat. korrigáltan (bármilyen látásjavító eszközzel) a teljes látáshoz (vízus = 1) viszonyítottan 0–0. formájára és helyére. Végezhető fürdőkádban vagy egyéb.

szem- 474 . a jó közérzet megőrzése. beszédfogyatékos. a fogyatékosság típusának (például testi. halmozottan fogyatékos. a szürkehályog-operáció után és a szem szabálytalan felületi görbültsége miatt a szemész szakorvos által javasolt optikai segédeszköz. autista. fejlődése. lelki egészség. A gyermek fényérzékenysége esetén fényszűrő bevonattal látják el. oktatás. → befogadás. valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési. tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott) megfelelô intézményekben. túllátó). a testi. fejlesztés vonatkozásában a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek/tanulók ép társaiktól való elkülönítését jelenti. szenzomotoros koordináció Minden olyan cselekvésnél. szoros kapcsolat van az érzékelés és mozgás között. eszközökhöz vagy partnerekhez kell alkalmazkodni. létezése. rész Inklúziós fogalomtár szakmai szolgáltatás területei – – – – – – – Pedagógiai szaktanácsadás Pedagógiai értékelés Pedagógiai tájékoztatás Pedagógiai igazgatási szolgáltatás Pedagógus-továbbképzés Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése Tanulói tájékoztatás és tanácsadás szakszolgálatok alapintézményei – – – – – – – – Gyógypedagógiai tanácsadó Korai fejlesztő és tanácsadó központ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Nevelési tanácsadó Logopédiai intézet Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadó Konduktív pedagógiai intézmény → pedagógiai szakszolgálat szegregáció Jelentése elkülönítés (latin). szemüveg A szem nem megfelelő törőereje (rövidlátó. értelmi. A nevelés. ahol a tárgyakhoz. védelme. érzékszervi. a szervezet és a személyiség stabilizálása. integráció személyes kompetencia Funkciója a személy túlélése. A szem-kéz.3.

erős motivációs hatással bír. speciális kompetencia. Ez a motoros adaptációs készség a fejlődés folyamán bővül és finomodik. A vizuomotoros koordináció mellett a hallás. verbális és metakommunikatív csatornát alkalmazó pedagógiai módszer. hogy a mindenkori szituációhoz alkalmazkodni lehessen. kompetencia. hogy az egyéni érdek érvényesítése a másik ember. azok figyelembevételével valósuljon meg. létérdekeinek sérelme nélkül. amelyek elősegítik a társadalmi beilleszkedést. készségek. Ezek jellemzői: a színárnyalat (tónus). tapintás. személyes kompetencia 475 . Funkciója az. képességek. szigetszerű képesség Kiemelkedő tehetség egyetlen területen. Állandó szenzoros visszajelzésre van szükség ahhoz. → autizmus színlátás A szem ideghártyájának csapjai 390–760 nm hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásra érzékenyek. bőrérzékelés és a térbeli tájékozódás játszik szerepet. A szociális beilleszkedés képtelensége. → általános kompetencia. szociális kompetencia Ismeretek. Autizmussal élő embereknél az átlag népességben előforduló eseteknél sokkal gyakoribb pl. szociális készségek Reakciók. fejlesztő értékelés. a csoport stb. különösen a formatív. zenei vagy rajztehetség. a rendkívül jó gépies memória. a színtelítettség (szaturáció) és a színfényesség (erősség vagy luminozitás). kompetencia alapú. illetve rendszerszabályozó elem. Előnyei: közvetlen alkalmazhatóság. kulcskompetencia. Az egyes hullámhossztartományok különböző színérzetet keltenek. szociális inkompetencia A társadalmi elvárásoknak való megfelelni képtelenség. szóbeli értékelés Az értékelő és az értékelt személyes jelenlétét feltételező. hogy egy adott interakción belül elérje a kívánt célját oly módon.Sz test funkcionális egységet alkot. amely az egyéb képességektől elszigetelten mutatkozik meg. amelyek képessé teszik az embert arra. kognitív kompetencia. hogy az ne mások kárára történjen.

előre meghatározott. szabadon fogalmazott szöveg. rész Inklúziós fogalomtár szociális nevelés A szociális kompetencia fejlődésének. szociális tanulás A mások viselkedésének. 1. tanácsadás önállóan vagy más szakemberekkel együttműködve. szöveges értékelés Írásbeli tanulóértékelési forma. Vagyis megtanul emberi módon élni és viselkedni.3. A ~ a mozgáskorlátozott embert egész személyiségében. fiatalok és felnőttek tanár vagy terapeuta gyógypedagógusa. képességeinek összességében tekinti. 3. szocializáció A társadalomba való beilleszkedés folyamata. 476 . Képzésük az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán történik. Három alapvető műfajt különböztet meg a szakirodalom. a szomatopedagógiai terápia. a mozgáskorlátozottak speciális pedagógiája. 2. elsajátítja az együttélés szabályait. szomatopedagógus Mozgáskorlátozott gyermekek. Szabad. amelynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét. nevelés. illetve annak következményeinek megfigyelése révén történő tanulás. oktatás. különösen a szabadságfok/kreativitás növekedésének és a proszocialitás erősödésének szándékos segítése. előzetesen meghatározott és kötelezően alkalmazandó szempontok nélküli szöveges értékelés. szociopátia A társadalomba való beilleszkedés nehezített valamilyen külső vagy belső ok miatt. foglalkoztatás. előzetes szempontok alapján. és rehabilitációs szükségletei szerint vonja be a gyógypedagógia hatásrendszerébe. de léteznek ezek variánsai is. szomatopedagógia A gyógypedagógia egyik szakterülete. nyomtatott skála szerinti értékelés. Tevékenysége a minden irányú prevenció és fejlesztés. értékeli.

amelyet a korszerű műveltség egészéből. elrendez. tapintási. pl. a tanulási célok elérése érdekében a pedagógus kiválaszt. tanulásban akadályozottság Az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei. több képesség- 477 . ujjak tördelése stb. az együttműködés és a kommunikáció problémáira és konfliktusaira reflektáló. a gyakorlati tapasztalatokból kiinduló és azokhoz visszacsatoló. a hajtépés. amelyet a hallássérültek tanárai végeznek egyéni foglalkozások keretében. készségek és képességek rendszere. az ujjszopás. szaglási. tekintet nélkül a gyermekek életkorára. Lehet hallási. A rögződött ismétlődő. „gépies” túlmozgások igen sokfélék. az oktatási célok. látási. a beszédérthetőséget fejlesztő tevékenység. A hallássérült gyermekekkel az erre a szakterületre specializálódott gyógypedagógusok. a szájharapdálás. a körömrágás. tananyag Ismeretek. szurdopedagógus A hallássérültek nevelésére felkészített gyógypedagógiai tanár. illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán kialakuló. a tic. szabályozott tanácsadási folyamat. amelyek nem célirányosak. ismétlődő mozgások.T sztereotip túlmozgások Feszültséglevezető. szupervízió A szakmai interakcióra. a fej és a test elalvás előtti ritmikus himbálása. szurdopedagógia Hallássérültek gyógypedagógiája. Értelmileg akadályozottaknál gyakori. T támpont Érzékszerveink által érzékelhető viszonyítási pont a környezetünkben. a hallássérültek tanárai foglalkoznak. illetve a hallássérültekkel foglalkozó pedagógiai terület. szurdologopédia A szurdologopédia a hallássérültek kiejtését.

amelyek eltérnek ugyan a szabályostól. a mozgásszegény életmód. az ellátás módjára. Náluk a fő tantárgyak elsajátításához szükséges elsődleges pszichológiai folyamatok zavartak. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell a) a fogyatékosság szűrése. tartási rendellenességek → tartáshibák 478 . tanulásiképesség-zavar. vizuális. tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására. súlyossága és a fogyatékosságok sokféle kombinációja befolyásolja.és törzsizomzat csökkent teherbíró képessége mellett a rossz testtartás. társuló fogyatékosság A halmozottan fogyatékosoknál (akadályozottaknál) a tüneti képet a létrehozó primér sérülés keletkezésének ideje. az akaraterő hiánya. tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság A pedagógiai szakszolgálatok egyik formája. Ez esetben azonban nem elkülönült fogyatékosságok összegződéséről van szó. formájára és helyére. b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét. de nem jelentenek betegséget. tanulási zavarban szenvedő gyermek Azok a gyermekek.3. rész Inklúziós fogalomtár területet érintő. az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. A tartási rendellenesség kiváltó oka lehet a hát. strukturális elváltozás nincs és amelyek aktív izomerővel korrigálhatók. alkati sajátosságok. A ~ megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a hagyományos általános iskolai feltételek között. A segítség a gyermek egyéni fejlesztését és a tanulási környezetnek az ő számára megfelelő alakítását egyaránt jelenti. külön segítségadás nélkül történő fejlesztést. a kényelemszeretet. hanem egy sajátos új szerveződésről. auditív. akik átlagos vagy átlag feletti intelligenciával rendelkeznek. környezeti tényezők. → halmozott fogyatékosság tartáshibák A testtartás olyan változatai. vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek. amelyeknél a gerinc fiziológiás görbületei megváltoznak. Azok az elváltozások tartoznak ide. mozgásos információfeldolgozás nehézségei stb. pl. tartós és átfogó tanulási nehézség. de az iskolai követelményeknek képtelenek eleget tenni. az elváltozás funkcionális. társuló fogyatékosságok jönnek létre. Ha az elsődleges sérülés következtében több funkcióterület is károsodik. pszichés tényezők.

térbeli kapcsolatok észlelése Azt a képességet jelenti. hogy az elemek kiadják az adott osztály teljességét. Zárt rendszerű oktatás. amelyet mozdulatlan szemállás és fejtartás mellett egyszerre észlelünk. előzményei vannak-lehetnek meghatározott ismeretek elsajátításának. térlátás Perifériális látás. ily módon alkalmas az iskolai. téri helyzet. taxonómia Az osztályozás. abszolút látótér. változtatható gyújtótávolságú teleobjektív. legtöbbször pedagógiai célokat. a tantárgy egészére érvényes követelmények egymásra épülő rendszerét. mégpedig úgy. megtervezett tudásszintek érdekében. illetve az egyes osztályok és alosztályok között hierarchia van. taxonómiai gondolkodásmód A ~ segít átgondolni. meghatározott (személyes. rendszerezés tudománya. Az egyes osztályokon belül szigorúan azonos elvek szerint történik a besorolás.T távcsőszemüveg Nagy fényerejű. Az egy-egy szemünk által befogható látótér az ún. tanfolyami jellegű alap.és továbbképző programok megvalósítására. Az előtét alkalmazásával közelre (olvasás. megkonstruálni a tantárgyi célok. a tantárgyi tananyagtartalmak. egyetemi oktatásra az első végzettség megszerzése érdekében. Az elemek. speciális) kompetenciák fejlődésének. azaz a magasabb szint magában foglalja és tételezi az alacsonyabbat. torzításmentes. távoktatás A tanulás távirányításának egyik formája. a posztgraduális képzésre és különböző. meghatározott készségek megtanulásának. főiskolai. Ez a látási funkció elsősorban a mozgásban. milyen tervezhető előfeltételei. írás) és távolra (táblai szövegek) is használható. gondolkodási és – korlátozottan – cselekvési műveletek elsajátítására irányul. elöl–hátul. Előírt és tananyaggá rendezett ismeretek. kognitív. amely közel hozza a képet. különleges lencserendszer. meghatározott követelmények teljesítése. szociális. hogy a dolgokat önmagunkhoz viszonyítva (bal–jobb. 479 . Kétszemes (binokuláris) és egyszemes (monokuláris) változatban kapható. segít mérlegelni azt. tájékozódásban és közlekedésben játszik szerepet. amelynek mértéke 85-90° minden irányban. Látótéren a környezetnek azon részét értjük. meghatározott képességek kifejlődésének. amely a hierarchia elve alapján igyekszik kategorizálni bizonyos pedagógiai fogalmakat. fölött–alatt) lokalizáljuk. A (pedagógiai) taxonómia olyan osztályozási rendszer.

adaptációs) eszköz és eljárás. többségi iskola A korábban gyakran alkalmazott normál általános iskola megnevezést váltotta ki a pedagógiai és gyógypedagógiai szakirodalomban. korzett. A „testi én” érzése fokozatosan alakul ki 3 éves korra. elektromos. funkcionális egységbe való összerendeződése az agyban. törvényszerűségeinek feltárása. fejlesztés. az önművelést. Tárgya a látássérülés által meghatározott tanulás. tiflopedagógus A látássérült gyermekek. Differenciált fejlődése 4–9 éves kor között zajlik. amely lehetővé teszi. ortopéd cipő.3. csökkenthetők a látássérülés másodlagos kihatásai. tudatos ismerete. azoknak az eljárásoknak és módszereknek kidolgozása. a munkavégzést és a szabadidő kulturált eltöltését. amelyekkel optimálisan megvalósítható a látássérült egyén fejlesztése. rész Inklúziós fogalomtár testi fogyatékos → mozgáskorlátozott testközeli segédeszközök Pl. A fejlett ~ kialakulásához téri tájékozódás és mintázott környezet szükséges. ami elbizonytalanította a speciális iskolák szakmai szempontú azonosíthatóságát is. Az 1985-ös oktatási törvény eltörölte az enyhén értelmi fogyatékosok általános iskolájának pejoratívnak ítélt – kisegítő iskola – megnevezését. tiflopedagógia Látássérültek gyógypedagógiája. nevelésére. oktatása. testséma Önmagunkról alkotott térbeli kép. valamint a test és a test részei közötti térbeli viszonyok leképezése. tiflotechnika Minden olyan (optikai. bot. nevelés. az információfelvételt. minden iskola általános lett. a test és környezete. járókeret. oktatás vizsgálata. 480 . sín. felnőttek fejlesztésére. fűző járógép. valamint a hétköznapi szóhasználatban. a szocializáció és a sikeres rehabilitáció érdekében megelőzhetők. oktatására felkészített gyógypedagógus. a tanulást. mechanikus kerekesszék. megkönnyíti a látássérülteknek a világ megismerését. testtávoli segédeszközök Pl. nevelése.

V A többségi iskola megnevezés elsősorban az integráló. Kapcsolatot tart a szociális szolgálatok munkatársaival. túlmozgás mozgáskorlátozott gyermekek esetén (athetosis) A cerebrális parézisben szenvedők akaratlan mozgásai. a beszéd is nehéz vagy lehetetlen. Továbbképzéseket szervez. az órákra történő közös felkészülés keretében kiemeli azokat a mozzanatokat. lassú lefolyásúak. A céltalan mozgások rendszerint a végtagok distalis részein nyilvánulnak meg. vagy az integráltan tanuló. a befogadó és az inkluzív iskola kontextusaiban jelenik meg. V vak Súlyos fokban látássérült. Látásmaradványuk elegendő a síkírás optikai és/vagy elektronikus eszközzel történő olvasásához. Segíti a befogadó pedagógus munkáját: tanárasszisztensként jelen van a tanítási órákon. tájékoztatót tart a tantestületnek. Az arckifejezés bizarr. a gyermek nyálzik. Figyelemmel kíséri a törvényben előírt feltételek teljesítését. U ujjábécé (Daktil-nyelv) Valamennyi beszédhangot egy-egy kézjel jelenít meg.02 körüli. ritmustalanok és mozgásindításra hevesebbé válnak. speciális nevelési igényű gyermekeknek az iskolában. aki gyógypedagógiai szakszolgáltatás keretében nyújt nevelési segítséget vagy a gyermek otthonában történő foglalkozásokkal. eljárásokat. → aliglátás utazó gyógypedagógiai tanár Az a szakember.és hangképző izmokat is. foglalkozásokon. felhívja a figyelmet a leggyakrabban előforduló problémákra. óvodában. de mint rendszeres információforrást és kommunikációs készséget nem tudják használni. megoldási javaslatokat tesz. 481 . légző. A fényérzékelés teljes hiányát jelenti. amelyek várhatóan nehézséget jelentenek a gyermeknek. Feladatai: Ellátja a gyermek fejlesztését. konzultációs lehetőséget biztosít. Tanácsot ad a szülőnek. Az emóciók nagy mozgásviharral járnak. amelyek a központi idegrendszer extrapiramidális pályáinak sérülése következtében alakulnak ki. bemutatja a leghatékonyabb módszereket. Vízus 0. A mozgás érintheti a mimikai. ujjolvasók Az aliglátók egy csoportja.

és a kód ismeretében feldolgoz. Fő területei: vizuomotoros koordináció. Majdnem minden emberi cselekvésnél szükség van a ~ra. szemlencseficam-luxatio. téri helyzet észlelése. méret. Megfelelő fejlesztési eljárásokkal csökkenthetőek. írás) történik. rész Inklúziós fogalomtár végtagdeformitások A végtagok alak-. kellőképpen meg nem értett ismereteket tükröző üres beszéd. 482 . verbalizmus látássérült személyek esetén Felszínes. Műtéti korrekció csak az esetek egy részében lehetséges. amelyet a fogadó fél auditív. Az úszás mindenkinek ajánlható. nagy fizikai erőkifejtés-emelés. Szükségessé válhat segédeszköz használata. alak-háttér észlelés. térbeli kapcsolatok észlelése. zöldhályog-glaucoma. Alapvető képesség. labdajátékok.és működésbeli rendellenességeinek gyűjtőneve. alakkonstancia. fejenállás.3. veszélyeztetett látás A gyermekek látásmaradványának védelmében. erőlködés. verbális kommunikáció A verbális (nyelvi) kommunikáció a kommunikáció egyik fajtája. A ~ ép érzékszervek mellett is felléphetnek. Alkalmazása során az információközlés nyelvileg szerkesztett. vizuális percepciós zavarok A vizuális percepció egy képesség. a csontváz fejlődési rendellenességei. az orvosi ellátás mellett. a tárgyi tudás hiányát. vizuális vagy taktilis úton érzékel. kapcsolatba hozását korábbi tapasztalatokkal. → grafomotoros zavar vizuomotoros koordináció A ~ azt a képességet jelenti. valamint balesetek is. Veszélyeztető mozgásformák és körülmények: erős rázkódás-csúszdázás. ugrálás. szemműtétek után). illetve anyagcsereés rendszerbetegségei. fordított testhelyzetek. izom. Beszélhetünk szem-kéz. a fejet érő ütés. amelynek zavara megakadályozza a vizuális ingerek felismerését. szóáradat. hogy a látást és a mozgást célzottan összekapcsoljuk. cipelés. megkülönböztetését. egyes szembetegségekhez szigorú mozgáskorlátozó előírások tartoznak (nagyfokú rövidlátás-myópia.és idegrendszeri betegségek. A ~ leggyakoribb okai a végtaghiányok. szem-láb és szem-kéz-láb koordinációról. mondattanilag tagolt formában (beszéd. amely előfeltétele az írástanulásnak és mindenféle munka elvégzésének. de okozhatják ízületi.

) EüM rendelet .sulinet. www.opkm.hu/oldal. §. 1. 30. 118.human. a szem teljesítőképességének egyik legfontosabb adata. 24. 33. 2004.szolnok-ped. §) A társadalombiztosítási támogatással rendelhető.hu (Magyar Virtuális Enciklopédia: Vándor András esélyegyenlőség szócikke) http://www. Az ép látás mértéke 1. Jele: V Mértékét leggyakrabban tizedes törttel jelölik. a támogatás összegéről és mértékéről. A V mellé írt . A szócikkek forrásai JoGszABÁlyoK 1993.enc. §.hu/ErtelmezoSzotar. §. 22–23. rendelet módosításáról szóló 4/2007 (I. forgalmazás. 2/2005.org/wiki/Fonomimikai_%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9 http://ncsszi. törvény a közoktatásról [22.hu/pedlex (Online Pedagógiai Lexikon) http://www.kando.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról (10–21.doc http://hu. § (1).hu/empir/htm/tan_zavar. § (12). 1999. (VI.php?tipus=cikk&kod=2006-03-ta-Bardossy-Befogado http://www. 34. 121.hu oNlINE ForrÁsoK http://ecml.autizmus. illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről. kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről szóló 19/2003.shtml http://www.hu/download/363.okm.A szócikkek forrásai vízus Látásélesség.hu/anyagok/majanlas3. A mozgástréner munkaközösség munkatársainak közlése 483 . Budapest.shtml http://www. felső szám a jobb szemre vonatkozik.wikipedia.gov.hu/ErtelmezoSzotar. §.htm SzakIroDalom A gyógypedagógiai felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményei. A központi látás élességét jellemző. évi – többször módosított – LXXIX.autizmus.doc http://www. (III. (IV 29.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Nemzeti alaptanterv 2003 – Oktatási Minisztérium. §. valamint a rendelés. 24.) ESzCsM .oki. Budapest. 36.. §] 14/1994.

JPTE Tanárképző Intézet Pedagógiai Tanszék. 2000. 2004. Budapest. Alston. Pécs. Baron-Cohen. 1990. 187 . (Ford. Jane: A kézírási képességek szekvenciája és szerkezete. Budapest. Budapest. Budapest. .hu/anyagok/majanlas3. – Bolton. P Autizmus. Budapest. 2005. RAABE. Keraban Könyvkiadó.: Katona Nóra) In Torda Ágnes: Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Akadémiai Kislexikon. [on-line] http://mek. Budapest. nagy problémák. Balázs Anna – Farkas Edit – Őszi Tamásné: Óvodai Program Pervazív Fejlődési Zavarban Szenvedő Gyermekeket Nevelő Óvodák Számára. Akadémiai Kiadó. In Kisgyermekek. hu/01200/01224/01224. Budapest.): Idegen szavak és kifejezések szótára. In Illyés Sándor (szerk.doc Bakos Ferenc (szerk. C1 modul 20. Budapest.): Pedagógiai lexikon. 1985. Akadémiai Kiadó. [on-line] http://www. 2002. Budapest. epochális rendszer. dr.autizmus. Attila (egyéni bánásmód) Jakab Zoltán (észlelés) Kotschy Beáta (kooperatív tanulás) Kozma Ildikó (konduktív pedagógia) Lányiné Engelmayer Ágnes (utazó gyógypedagógiai tanár) Páli Judit (fejlesztő osztály) Porkolábné Balogh Katalin (testséma) Réthy Endréné (fokozatosság elve) Petriné Feyér Judit (reflektív tanulás) 484 . 1997 .): Gyógypedagógiai alapismeretek. Pedagógiai Szemle. 1986/10. Osiris.doc Adorján Katalin – Damó Eszter: A diszlexia-veszélyeztetettség és a diszlexia jelenségköre.pdf Bárdossy Ildikó: A curriculumfejlesztés alapkérdései. Balázs Anna: Az autista gyermekek az óvodában és az iskolában. verbalizmus látássérült személyek esetén) Gordosné Szabó Anna (homogén gátlás) Hortobágyi Katalin (projekt módszer) Horváth H. autizmus) Ballér Endre (korrekciós tevékenység) Csocsán Lászlóné (Braille-írás.hu/tanterv/OVIPRO98. Berzsenyi Dániel Főiskola Természettudományi Kar.A szócikkek forrásai A vakok információszerzésének lehetőségei: számítógép és az internet adta előnyök (készítette: Várhelyi Eszter). Osiris Kiadó. Atkinson és munkatársai: Pszichológia. Könyvtár és Információtudományi Tanszék. Tankönyvkiadó. 4–9 éves gyermekeket nevelő pedagógusok kézikönyve. S. Nemzeti Tankönyvkiadó. Jean – Taylor. [A szócikkek szerzői: Balázs Anna (autisták. Bagdy Emőke meghatározása [on-line] http://ncsszi. 1994. Bárdossy Ildikó: A szentlőrinci iskolakísérlet tantervi munkálatairól (1978–1983).: Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás.oszk. 2000. 1997 . Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. látásnevelés) Fehér Katalin (diagnosztikus értékelés.

): Gyógypedagógiai alapismeretek. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola.): Bevezetés a hallássérültek pedagógiájába. digitART Kft. 2000. Dombainé Esztergomi Anna – Keleméri Dóra – Kiss Erika – Nádas Pál – Sárközi Judit: Gyógypedagógiai Szolgáltató Centrumok. Osiris Kiadó. 1999. anyag) [on-line]: http://www. 2000. 47–48. 40.. Nevelés és terápia. Budapest. rendelet módosításáról. In Illyés Sándor (szerk. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola. 36.. Benczúr Miklósné (szerk. 16. 204. Útmutató a mozgáskorlátozott gyermekek együttneveléséhez.gov. A hallássérült gyermek az óvodában. 30. Csányi Yvonne – Urbán Károlyné – Simon Mária: Hallás-beszéd nevelés. Brassói Sándor – Balogh Lászlóné: A Nemzeti alaptanterv kiadásáról. Tankönyvkiadó. Budapest. 17 . WHO–Magyar Pszichiátriai Társaság. Benczúr Miklósné: A mozgáskorlátozott gyermekek szomatopedagógiai nevelése az óvodában és az iskolában.): Pedoaudiológia. In Illyés Sándor (szerk. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar...okm. 143–144. Budapest... R. Budapest 2000. Budapest. 1994. Medicina Könyvkiadó Rt.): Gyógypedagógiai alapismeretek. 242.pdf Brencsán János: Orvosi szótár. A mentális és viselkedészavarok osztályozása. In Mesterházi Zsuzsa (szerk. Benczúr Miklósné: Mozgáskorlátozottság miatt módosult tanítás-tanulásszervezés speciális színtereken. Csépe Valéria: Az olvasás. bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. Comer. Klinikai leírás és diagnosztikus útmutató.): Gyógypedagógiai alapismeretek. 68. Budapest.és írásképesség zavarai. (XII. In Gordosné Szabó Anna (szerk. BNO–10.–Reprográf Kft. Budapest. Bődör Jenő: A diszkalkulia pszichológiája. 537–538. Akadémiai Kiadó. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 2005. 22. Budapest. Budapest. 75. 17 Korm.A szócikkek forrásai Vajda Zsuzsa (kompetencia) Tóth Éva (hátrányos helyzet)] Benczúr Miklósné – Bernolák Béláné: Felelős vagyok érte. 2007 május (Munka. 1995. 485 .. 1995. Budapest. Budapest. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft.): Mozgásnevelés. 1990. In Illyés Sándor (szerk. Benczúr Miklósné: Sérülésspecifikus mozgásnevelés. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest. 1991. FGYFK. 1993. 2000..): Diszkalkuliáról – pedagógusoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 168.. BGGYTF. Mozgásjavító Általános Iskola. Budapest. 2001. Csányi Yvonne (szerk. 158–159.: A lélek betegségei – Pszichopatológia. 194. Budapest. 2004. 26. Bernolák Béláné – Fótiné Hoffmann Éva – Márkus Eszter – Szabó Ildikó: Együtt az iskolában. Csányi Yvonne: A speciális szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése-oktatása. Csányi Yvonne (szerk. 1990. Budapest. In Kis gyermekek.): Gyógyító pedagógia. Budapest. Csányi Yvonne: A hallássérült gyermek. Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat. Tankönyvkiadó. március. nagy problémák.) .. 20.hu/letolt/elektronikus_ugyintezes/nat_terv_ 070522. Budapest. 1993. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola.. 2000.

Erdélyiné Barakony Ilona – Kiss Ferenc – Pálnokné Pozsonyi Márta: A fejlesztő pedagógiai munka vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 229.. [on-line] http://www.. a megsegítés módjai. 2004/3. 1997 . 2004.A szócikkek forrásai Dombainé Esztergomi Anna – Menyhárt Henriett: A munkatevékenység helye a rehabilitációs folyamatban. a rejtély nyomában. Tankönyvkiadó. Budapest. Gadó Márta: Látássérült kisgyermekek funkcionális látásának vizsgálata és stimulálása. php?tipus=cikk&kod=2006-02-mu-Tobbek-Fejleszto Fazekasné Fenyvesi Margit – Józsa Krisztián – Nagy József – Vidákovich Tibor: Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer 4–8 évesek számára (DIFER). 2004. 15–17 22–23. 35. – Tringer K. 69–78. Nemzeti Tankönyvkiadó. Dr. – Balogh I. Budapest. 1989. OM.: A gyógytornász-fizioterapeuta feladatai a rehabilitációban. Egészségügyi Főiskolai Kar. 1989. . Medicina. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 2000. Gudrun Schmitz. Budapest. Szeged.): Agysérültek mozgáskezelése (Bobath-módszer). 1994/Különszám dr. Budapest. 7–27 . (Ford. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest... Gyógypedagógiai Szemle. Gaál Éva: A tanulásban akadályozott gyermekek az óvodában és az iskolában. Akadémiai Kiadó. In 25 év a halmozottan fogyatékos gyermekek szolgálatában. Gardi Zsuzsa (szerk. 161. In Illyés Sándor (szerk.oki. 108. Várbíró Katalin (szerk. 2004. 2000.: Huba Judit) In Torda Ágnes: Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Budapest. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.): Gyógypedagógiai alapismeretek. In Illyés Sándor (szerk. szám 486 . 12. 1991. Budapest. Kandidátusi értekezés. eszközei. Mozaik Kiadó. MVGYOSZ. 429–459. BGGYTF. Fodor Ferenc – Péterffy Pál: Szemészeti funkcionális vizsgálatok. Dr. Budapest. 1969. Detmold: A vizuális percepció fejlesztésére szolgáló Marianne Frostig program tapasztalatai. Pálhegyi Ferenc: A látás nélkül meghódított világ. 2000/Különszám 34–38. Budapest.): A rehabilitáció gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó. Csonka Csabáné (szerk. Göllesz Viktor (szerk. Gósy Mária: A beszédképesség zavarai. Budapest. In Bernolák Béláné – Fótiné Hoffmann Éva – Márkus Eszter – Szabó Ildikó: Együtt az iskolában.): Fejlődési diszfázia. Budapest. Dombainé Esztergomi Anna: Beszédképtelen és súlyos beszédhibás gyermekek kommunikációs lehetőségei. 113. 2000.): Szöveges értékelés – Ajánlás az általános iskolák 1–4. 1995. Fejlesztő Pedagógia. Gordosné Szabó Anna: Bevezető általános gyógypedagógiai alapismeretek. Fótiné Hoffmann Éva: Mozgásfogyatékosságból eredő sajátos oktatási feltételek. Uta: Autizmus.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Habók Anita: A szociális kompetencia fejlődése és fejlesztése nyelvórán. Kapocs. 1995. In Gerebenné dr. 1992. 2004. Pálhegyi Ferenc: Formaészlelés tapintással. Budapest. Budapest.hu/oldal. 1981. évfolyama számára. 106. Budapest. Dr. In Huszár Ilona – Kullmann Lajos – Tringer László (szerk. Orvostovábbképző Intézet. In Kilenc évtized a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában. Gerencsér Zs. Beszédterápia. Gyógypedagógiai Szemle. Gerebenné Várbíró Katalin: Szempontok a nyelvi fejlődés zavarának értelmezéséhez.): Gyógypedagógiai kórtan. Frith. Útmutató a mozgáskorlátozott gyermekek együttneveléséhez.

Budapest. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. suliNova Kht. [A szócikkek szerzői: Benczúr Miklósné (mozgáskorlátozottak. 2000. In Illyés Sándor (szerk. szurdologopédia. Tankönyvkiadó. Nagy Erika: A kommunikáció fejlődése – gyermekkori beszédzavarok. In Schablauerné Kertész K. (2000. In Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. 561–571.): Gyermekneurológia.): Gyógypedagógiai Lexikon.. 2005/2–3. 2000.foka. 2006.. Kaposvár. 158–168. jelnyelv. kompetencia alapú fejlesztéséhez. In Illyés Sándor (szerk. évf.): Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásához. In Illyés Sándor (szerk.. Kulmann Lajos: A mozgáskárosodás. (szerk. 1993. 2000. 1998.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó. 15. Krathwohl fogalma.. In Horányi Annabella – Kósáné Dr. Budapest. 2000.): Gyógypedagógiai alapismeretek a tanító és óvodapedagógus képzésben.. Budapest. 19. 2000. Budapest. 8.hu/szolgaltatasok/havasi. Budapest 1986. 1985. 2000. 316. 150–152. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 79. Ormai Vera (szerk. Huszár Ilona – Kullmann Lajos – Tringer László (szerk. Bp. 18. 5–20. 85. Kovács Krisztina: Látássérült gyermekek az óvodában és az iskolában.. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.) 10–16. hallásnevelés. speciális nevelési szükséglet. Huba Judit: Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában I. In Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. szomatopedagógia. sz. Kotschy Beáta: Az oktatás célrendszere. 13. Medicina. Óvodai nevelés. Budapest. Budapest.pdf Hegyiné Honyek Katalin (szerk. szomatopedagógus) Csányi Yvonne (audiológia. 49.A szócikkek forrásai Hári Mária: Konduktív nevelés az óvodában és iskolában. differenciális pedagógia. oldal Illyés Sándor (szerk. Jáky Ilona: A verbális kommunikáció gyermekkori zavara – az elektív mutizmus. Idézet: 13. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest. 2001. Huba Judit: Integráció alulnézetből.): Pedagógusok és pszichológusok/Együttműködés a szocializációs zavarok megelőzéséért. Fejlesztő Pedagógia. Medicina Könyvkiadó Rt. Mesterházi Zsuzsa: A gyógypedagógia mint tudomány.): Brencsán Orvosi Szótár. szájról olvasás. Havasi Ágnes: vizuális segítség autizmussal élő személyek kommunikációjának fejlesztésében.. szurdopedagógus) 487 . Óvodai élet. 2000. Kálmánchey Rozália (szerk.. 91–92. Budapest. Mesterházi Zsuzsa (szerk. 91. Medicina Könyvkiadó Rt.. 202–204. tanulók.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest.. Budapest. Dr. Nemzeti Tankönyvkiadó. Krúdy Erzsébet (szerk. [on-line] http://www.): Inkluzív nevelés: Ajánlások látássérült gyermekek. 2001. 352. Illyés Sándor: Fogyatékosság. 2.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest. Budapest. 76.): A rehabilitáció gyakorlata. In Falus Iván (szerk. Tankönyvkiadó. kötet..

P Balogh Katalin: A tanulási képességeket meghatározó pszichés funkciók fejlődése. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Brigitte: Vizsgáló eljárás iskolás gyerekek részképesség-gyengeségeinek felismerésére a Tréningprogram használatához. grafomotoros fejlesztés.): Gyógypedagógiai alapismeretek. 2006. 166–167 . grafomotoros zavar. Smith – Mackie: Szociálpszichológia. tiflopedagógus. pontírás. 2000. Nanszákné Dr. Little-kór. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.A szócikkek forrásai Csocsán Lászlóné (aliglátás. Osiris Kiadó. 192–193.. In Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Osiris Kiadó. Prónay Beáta: Siket-vaksággal élő gyermekek fejlesztő diagnosztikája és pedagógiai kísérése. pedagógiai látásvizsgálat. Rottmayer Jenő tanulmánya a PRIZMA iskola számára Sillamy. 2004. Budapest. 1998. Papp László Tivadar: A látás károsodása. diszlexia-prevenciós módszer.): Iskolapszichológia. 2004. 1994. Corvina. Budapest.): Gyógyító pedagógia. 65. halmozott fogyatékos. Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon Halmozottan Fogyatékos Gyermekeket Oktató-Nevelő-Mozgásfejlesztő Tagozata. 1996. Bliss-nyelv. Budapest. beszédben akadályozottság) Fodorné Földi Rita (mozgászavar) Hatos Gyula (epilepsziával élő gyermekek nevelése) Gereben Ferencné (Ayres-módszer. MCD. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar. társult fogyatékosság) Mesterházi Zsuzsa (oligofrénpedagógia. végtaghiányok) Lányiné Engelmayer Ágnes (halmozott fogyatékosság. 2000.): Pedagógiai kislexikon. Cserfalvi Ilona (szerk. In Illyés Sándor (szerk. In Gordosné Szabó Anna (szerk. Budapest. 160.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Nagy Gyöngyi Mária: Közoktatási intézmények és szolgáltatások a fogyatékos gyermekek számára. Pedagógiai program. Budapest. Debrecen. BNO. oligofrénpedagógus. Pedagógiai program és Helyi tanterv. Budapest. Paraszkay Sára. tiflopedagógia. diszkalkulia. Medicina. . 1997 . In Illyés Sándor (szerk. végtagdeformitások. Frostig-terápia. Budapest. Mozgásjavító Általános Iskola. rehabilitáció. diszfázia. tiflotechnika) Fehérné Kovács Zsuzsanna (kommunikációs zavar. Budapest. Spaller Árpád – Spaller Katalin: Gyógypedagógiai ismeretek tára. 1988. normalizációs elv. 359–376. részképességzavarok) Kálmán Zsófia (augmentatív kommunikáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest. 1999. . N. Budapest. Budapest. Pataki László: Hallássérülés-hallási fogyatékosság. diszpraxia. Paraszkay Sára: Közelről nézve. bazális stimuláció. infantilis cerebrális parézis. Nagy József: XXI. nonverbális kommunikáció) Kulmann Lajos (habilitáció. mozgáskorlátozottság. 2001. 2000. logopédus)] Mészáros Tamás: Ortopédia és ortetika-protetika. Sindelar. század és nevelés. Budapest. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. 488 .: Pszichológiai lexikon. Timp Kiadó. Módszertani Intézmény és Diákotthon Csillagház Tagozata. In P Balogh Katalin (szerk. 2002. speciális iskola) Vassné Kovács Emőke (diszlexia. Budapest.

Budapest. A szülő helye a korai fejlesztés keretén belül.foka. A beszédben való akadályozottság súlyosság szerinti osztályozása.oki. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 185. Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. 2002/4. 2000. eVilág. [on-line]: www. (A beszéd-rendellenességek terápiája. Gyógypedagógiai Szemle. Tinta Könyvkiadó. Beszédfogyatékosság. Tótfalusi István: Idegen Szavak Etimológiai Szótára.): Idegenszó-tár. Vakok Általános Iskolája: A mozgástréner munkaközösség munkatársai Varga Csaba: A Régi és az Új Paradigma. Mozgásjavító Általános Iskola. Budapest [on-line]: http://www.hu/szolgaltatasok/anyagok. Akadémiai Kiadó. Terápiás Fejlesztő Program. Iskolakultúra. (Kézirat) 1980.A szócikkek forrásai Speck. 2004. 1982. 1960. 25 év a halmozottan fogyatékos gyermekek szolgálatában. Budapest. Tankönyvkiadó. 592–3. Tóth Katalin – Vígh Katalin: Autizmussal és értelmi sérüléssel élő felnőttek munkakészségének fejlesztése és munkába állításuk feltételrendszere. Budapest. Torda Ágnes: Beszédhibás gyermekek az óvodában és az iskolában. Tótfalusi István (szerk. 12–20. Elektív mutizmus. 489 . Budapest. 11–12. 1996. 1999. Budapest. 1995.): Dysarthria (szöveggyűjtemény). Otto: Értelmi fogyatékosság. intézményvezetőknek. Zsolnai Anikó – Józsa Krisztián: A szociális készségek kritériumorientált fejlesztésének lehetőségei. 2003. Subosits István: A beszédpedagógia alapjai. Módszertani Intézmény és Diákotthon Csillagház Tagozata. Torda Ágnes (szerk.) In Illyés Sándor (szerk.hu Vecsey Katalin (szerk. Nemzeti Tankönyvkiadó. június Vargáné Mező Lilla: Sajátos nevelési igényû tanulók együttneveléséről pedagógusoknak. Budapest.): Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Új Magyar Lexikon 1. Budapest. 2005.htm Tóthné Szilágyi Zsuzsa: Kompenzáló technikák alkalmazása (Ergotherápia). 2000/ Különszám. 69–78.

.

AJÁNlott É s FE lHAszNÁlt Iro Dalom .

.

mentor-konyvesbolt. 1985. Pécs. iskolák – különbségek. www. 1995. Arany Erzsébet – Montay Beáta: Tanulói értékelési formák gazdagítása. 1996/2–3. évi LXXIX. Ballér Endre: A nemzeti alaptantervtől az iskolai nevelő-oktató munka tervezéséig. 1999.): Pszichológiától pedagógiáig. 1997 . 1980.): Pedagógiai lexikon. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. Budapest. A tanulás-tanítás programja. Deák és Társa Kiadó. OPI.) keretében Rónyai Tünde elhangzott előadása A koncentrálóképesség zavarai és a fejlesztés lehetőségei. Arany Erzsébet – Girasek János – Pinczésné dr.): Pszichológiai kislexikon. Az adaptív tanulásszervezésrôl. Dr. Szentlőrinc. 2–3.): Pszichológiai vizsgáló módszerek gyűjteménye. Tankönyvkiadó. Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk. Keraban Könyvkiadó. Szakirodalmi szemelvénygyűjtemény a „Kudarc nélkül az iskolában” óvodai fejlesztő program használatához. 1996. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla – Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése. A Fővárosi Pedagógiai Napok (2004. 2005. Fejlesztő Pedagógia. Bakos Ferenc (szerk.hu A sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan nevelő-oktató intézmények gyakorlata A szöveges értékelés. Pécs–Budapest.oki. 1986/10. 1994. törvény ❊ A DSM-IV diagnosztikai kritériumai.hu/magdoc. Bíró Antalné (szerk.) OM rendelet A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének és Sajátos nevelési igényű tanulók. 1. Bevezető.php?kod=MAG-szakmaiAdaptiv. 2002.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola. Debrecen. (III. Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. 493 . Dr. Budapest. Bárdossy Ildikó. Budapest. Fejlesztő Pedagógia. A Mentor Könyvesbolt és Beszédközpont szakirodalom-ajánlata. Animula. Báthory Zoltán (szerk. Akadémiai Kiadó. OKKER. Alex-Typo. http://www. Budapest. Új Pedagógiai Szemle. Bárdossy Ildikó: A befogadó iskola és környezete. Pécsi Tudományegyetem. Budapest. 2000. módszerek.): Pedagógiai kézikönyv. In Gyerekek. 2002.Ajánlott és felhasznált irodalom 2/2005. szerk. Jászó Anna: A beszédpercepció fejlettségének szerepe az olvasás-írás elsajátításában és tanításában. Budapest. nevelők… Moduljavaslatok. iskolai oktatásának irányelvei kiadásáról.html Adamikné Dr. Bárdossy Ildikó: A curriculumfejlesztés alapkérdései. Báthory Zoltán: Tanulók. A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. Balázs János: Tanulási és magatartási zavarok neurobiológiai megközelítése. 1983. Balog Éva (szerk. Pedagógiai Szemle. 2006/3. Palásthy Ildikó (szerk. november 16. Bárdossy Ildikó: A szentlőrinci iskolakísérlet tantervi munkálatairól (1978–1983). Budapest. JPTE Tanárképző Intézet Pedagógiai Tanszék. 1977 . Budapest. 2005. Tankönyvkiadó. 1993.

OKI. 2004. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. F. OM. 2000. ELTE BGGYFK. 1996. Fejlesztő Pedagógia. Új Pedagógiai Szemle. november Dékány Judit – Dr. Farkasné Kristóf Zsuzsanna: Lehetőségek a tanulási problémák korai felismerésében és megelőzésében.és írásképesség zavarai. HEFOP 2. Földi Rita: Tanulási zavart okozó funkciózavarok differenciáldiagnosztikája. 1996/1. Előadás. Fatalin Andrea: A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséről – szülőknek.): A közoktatási intézmények tevékenységének tervezése és ellenőrzése. Budapest. 1999/4–5. Budapest. In Pőcze Gábor (szerk. július–augusztus Büki Péter: Ami a „fura” mögött van – Néhány lehetséges magyarázat a magatartászavarokra. 1993.) Szöveges értékelés – Ajánlás az általános iskolák 1–4.): Gyógypedagógiai alapismeretek. In A speciális szükségletű gyermek. Csányi Yvonne – Rózsáné Czigány Enikő: A magatartászavarokkal küzdő gyermekek integrált nevelése-oktatása. Osiris Kiadó.1 központi program B komponens 5. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. március Bognár Mária: Nyitott iskola és a társadalmi partnerek együttműködése. 494 . Juhász Ágnes: A számolási zavar jelei az óvodában és az iskolában. Csapó Benő: Tudás és iskola.: Tájékozottság és kompetencia. F. dr. Comenius Bt. In Illyés Sándor (szerk. Akadémiai Kiadó. 2001. kézirat. Czeglédy Gabriella: „Fejlődésképes” érdemjegyek. 2004/3. Csapó Benő: A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Új Pedagógiai Szemle. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 2001. Csapó Benő: Az iskolai tudás. Budapest. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. F. Csirmaz Mátyás: Gondolatok az értékelés kapcsán. Budapest. Budapest. 2005.. Budapest. Fejlesztő Pedagógia. 2004. Csonka Csabáné (szerk. Budapest. Új Pedagógiai Szemle. Budapest. Czike Bernadett: Osztályozás vagy szöveges értékelés? Taní-tani. Várkonyi Zs. Pécs. 2004. Budapest.Ajánlott és felhasznált irodalom Bognár Mária: A fejlesztő értékelés osztálytermi gyakorlata. Fejlesztő Pedagógia. projekt. Csonka Csabáné: Beszéljünk róla! Tanító. Csapó Benő: A tanulói teljesítmény értékelésének méréses módszerei.1. Budapest. 1. In Illyés Sándor (szerk. Fejlesztő Pedagógia. Új Pedagógiai Szemle. évfolyama számára. 1992/5. Csépe Valéria: Az olvasás. Csányi Yvonne: A speciális nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrált neveléseoktatása. Csányi Yvonne: Az integrálás kialakulásának mozgatórugói. LIX. 1997/2. Dancsó Tünde: Az információs és kommunikációs technológia fejlesztésének irányvonalai. Magyar Pszichológiai Szemle. 2006/6. OKI-konferencia Brassói Sándor – Hunya Márta – Vass Vilmos: Fejlesztő értékelés: az iskolai tanulás minőségének javítása. dr.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Cseh Eleonóra – Hódi Mariann: A tanulás témája a középiskolás korosztály idő előtti iskolaelhagyásának prevenciójában. 2001/6. 2005/1. 2006. Földi Rita: Neuropszichológiai vizsgálatok jelentősége a tanulási és viselkedészavarok diagnosztikájában. Budapest. Nyitott iskola – tanuló társadalom. Új Pedagógiai Szemle. 2005. 1978. Falus Iván – Szivák Judit: Didaktika. 2000. 1997 . 1998. neuropszichológiai eljárások. 2003.

Fejlesztő Pedagógia. Gereben Ferencné: Diagnosztika és gyógypedagógia. Gyenei Melinda – Szautner Jánosné – Szigeti Gizella: A tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban (Fejlesztő program).): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. szám (bőséges szakirodalom-jegyzeteket tartalmaz) Frostig. 1995. március Horváth Attila: Minőségbiztosítási technikák az óvodában és az iskolában. 1998/11. évfolyam... Comenius Bt.): Gyógyító pedagógia. Budapest. 2004. 68–76. Dr. (Ford. Budapest. 2004. Tankönyvkiadó. 2006. Gerebenné Várbíró Katalin: Auditív észlelési és beszédmegértési zavarok gyógypedagógiai pszichológiai megközelítésben. Gordosné Szabó Anna: Gyógypedagógia. Argumentum Kiadó. Kagan. Műszaki Kiadó. Szeged. 2002/6. Mozaik Kiadó. 1981. Spencer: Kooperatív tanulás. 1999.. 2004.oki. Gyarmathy Éva: A tanulási zavarok szindróma a szakirodalomban. 2004. Dr. Huba Judit: Integráció alulnézetből. Havas Péter: Az iskolai tanulás motívációjáról. XLVIII. Új Pedagógiai Szemle. 2005/2–3. Szolnok. Budapest. M.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Gergely Jenő: A gyógypedagógia pedagógiai-pszichológiai kérdéseiről. Illyés Sándor (szerk. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. OKAIM füzetek. Városi Nevelési Tanácsadó. Tanítói segédlet a „Nebuló” című képességfejlesztő feladatgyűjteményhez. Budapest. Illyés Sándor (szerk.): Gyerekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok. Budapest. 2001. 1999.: Program a vizuális észlelés fejlesztésére. 495 . Budapest. In Gósy Mária (szerk. szám. Pécs. Budapest. 2004. 1998/10. Ökonet Kiadó. 2005. Gyula. 2004. Új Pedagógiai Szemle.: Sándory Mihály) ELTE Bárczi Gusztáv Főiskolai Kar Könyvtára. Gyenei Melinda: Tanulási zavarok korrekciója a tanórákon. Bp. Új Pedagógiai Szemle. Nevelés és terápia. Dr. 2004. 2000. Gádor Anna – Kókayné Lányi Marietta: „értékeljünk