P. 1
adaptacios_kezikonyv

adaptacios_kezikonyv

|Views: 983|Likes:

More info:

Published by: Mária Sikéné Buczkó on Feb 29, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

06/17/2014

pdf

text

original

Adaptációs kézikönyv

Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak

Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1 intézkedés Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben központi programjának „B” komponense (Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése) keretében. Szakmai vezető Kapcsáné Németi Júlia Munkacsoport-vezető Locsmándi Alajos Témavezető Czibere Csilla

Adaptációs kézikönyv
Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak

Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Budapest, 2008

Írták Földiné Koczor Tünde (2. fejezet) Giflo H. Péter (Adaptációs mátrix) Hernádi Krisztina (7 fejezet) . Jenei Andrea (Adaptációs mátrix) Kovácsevicsné Tóth Marianna (5. fejezet) Kőpatakiné Mészáros Mária (1. fejezet) Magvasi Ágnes (4. fejezet) Máténé Sej Jolán (8. fejezet) Megyeri Józsefné (Adaptációs mátrix) Montay Beáta (6. fejezet) Nagyné Tóth Ibolya (Adaptációs mátrix) Soós Jánosné (9. fejezet) Vargáné Mező Lilla (3. fejezet, Adaptációs mátrix) Az Inklúziós fogalomtárat összeállították Auer Éva, Csákvári Judit, Cseh Eleonóra, Dombainé Esztergomi Anna, Faragóné Bircsák Márta, Gájerné Balázs Gizella, Hódi Marianna, Kajáry Ildikó, Kis Erika, Kovács Krisztina, Köntösné Lőrincz Eszter, Megyeri Józsefné, Nagyné Tóth Ibolya, Őszi Tamásné, Róth Márta, Ruff Ágota, Szabó Borbála, Dr. Szabó Ákosné, Tihanyi Gabriella, Ursu Zsuzsanna, Vargáné Mező Lilla, Dr. Váry Ágnes Lektorálta Perlusz Andrea Virágné Katona Zsuzsanna Alkotószerkesztő Kőpatakiné Mészáros Mária Tipográfia és számítógépes grafika Pattantyus Gergely Borítóterv Dió Stúdió Borítófotó Pintér Márta Felelős szerkesztő Szerencsés Hajnalka ISSN 1789-2554 Azonosító: 7/211/B/4/ad/kk © Földiné Koczor Tünde, Giflo H. Péter, Hernádi Krisztina, Kovácsevicsné Tóth Marianna, Kőpatakiné Mészáros Mária, Magvasi Ágnes, Máténé Sej Jolán, Megyeri Józsefné, Montay Beáta, Nagyné Tóth Ibolya, Soós Jánosné, Vargáné Mező Lilla, 2008 © Kôpatakiné Mészáros Mária alkotószerkesztő, 2008 © Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.

TarTalom
Kedves Pedagógus! ...................................................................................................... 9 1. RÉSZ. ADAPTÁCIÓS DIALÓGUS ......................................................................... 1 1 1. fejezet. Az adaptáció felértékelődése (Kôpatakiné Mészáros Mária) ........................ 13 Együttműködésre „ítélve” ................................................................................................. 1 3 A változásoktól mégis félni kell? ........................................................................................ 17 Miért kompetencia? ........................................................................................................... 20 2. fejezet. A kompetencia (Földiné Koczor Tünde) ........................................................ 21 A kompetencia értelmezése ............................................................................................. 21 Kulcskompetenciák ........................................................................................................... 23 Mit jelent a mindennapi munkánkban a kompetenciafejlesztés? ........................................ 25 3. fejezet. Betekintés a diagnosztikai eljárásokba (Vargáné Mezô Lilla) ...................... 31 Együttműködés nélkül nem megy ..................................................................................... 31 Mi okoz gondot a tanítónak, a tanárnak? ........................................................................... 32 Amikor a korrepetálás nem használ .................................................................................. 32 A pedagógiai diagnózis ...................................................................................................... 33 Hogyan változott a fogyatékosság értelmezése? Az orvosi-pszichológiai megközelítéstől a pedagógiai-társadalmi megközelítés felé ........................................................................ 33 Gyógypedagógiai, pszichológiai, pedagógiai diagnosztika, diagnózis .................................. 37 A tanulási képességek fejlesztésének lehetősége .............................................................. 41 A tanulási problémák értelmezése, rendszerezése ........................................................... 42 Az óvoda szerepe a gyermekek fejlesztésében ................................................................ 51 Az iskolai fejlesztés ............................................................................................................ 53 4. fejezet. Módszerek (Magvasi Ágnes) ........................................................................ 56 A pedagógiai módszer ....................................................................................................... 56 A „kivételesek” vannak többen ......................................................................................... 58 A befogadás vagy inklúzió szükségszerűsége .................................................................... 61 Pedagógiai módszerek szerepe, funkciója, célja ................................................................ 63 Hogyan jelennek meg a helyi nevelési tervben, pedagógiai programban, helyi tantervben a módszerek? ............................................................................................................... 82

5

5. fejezet. A követelmény (Kovácsevicsné Tóth Marianna) ............................................. 85 Mit jelent a követelmény? .................................................................................................. 86 A követelmény megjelenése különböző célrendszeri szinteken ....................................... 86 A követelmények tartalma, szerkezete ............................................................................. 87 Általános pedagógiai követelmények ................................................................................ 87 A kompetencia alapú programcsomagok követelményrendszere .................................... 90 A kompetencia alapú programcsomagok és a sajátos nevelési igényű tanulók .................. 94 A sajátos nevelési igényű tanulók és a Nat ........................................................................ 96 A minimális kompetencia .................................................................................................. 98 Az intézmény mindennapjai .............................................................................................. 99 6. fejezet. Az értékelés (Montay Beáta) ..................................................................... 103 A pedagógiai értékelés .................................................................................................... 104 Az értékelés „tárgya” ...................................................................................................... 105 Mit értékelünk? ................................................................................................................ 109 Értékelés a kompetencia alapú programcsomagokban ..................................................... 1 10 Az iskola értékelési rendszerének újragondolása .............................................................. 1 12 Az értékelési rendszer megjelenése az intézményi dokumentumokban .......................... 1 19 7. fejezet. Habilitáció-rehabilitáció (Hernádi Krisztina) .............................................. 123 A fogalom értelmezése ................................................................................................... 123 A habilitáció-rehabilitáció szerepe, funkciója, célja ......................................................... 124 A habilitáció-rehabilitáció szerepe az oktatásban ............................................................ 126 A „hozott tudás” és a habilitáció-rehabilitáció ................................................................ 129 A habilitáció-rehabilitáció megjelenése az intézményi gyakorlatban ................................ 1 30 Elmozdulás a hagyományos pedagógiai gyakorlattól – a kompetencia alapú programcsomagok ....................................................................................................... 1 33 A tanulásszervezési formák sérülésspecifikus igényekhez igazodó megválasztása .......... 1 34 A habilitáció-rehabilitáció jelentősége a pedagógiai programban ..................................... 1 36 8. fejezet. A tanulási környezet (Máténé Sej Jolán) ................................................... 139 A tanulási környezet értelmezése .................................................................................... 1 39 A tanulási környezet kialakítása ....................................................................................... 141 A nyitott iskola felé vezető lépések ................................................................................. 142 A tanulási környezet változásának folyamata az intézményben ...................................... 151 A változás folyamata ......................................................................................................... 153 A tanulási környezet megjelenése az intézményi dokumentumokban ............................ 154

6

9. fejezet. Az egyéni fejlesztési terv (Soós Jánosné) ................................................... 157 Mi az egyéni fejlesztési terv? ............................................................................................. 157 Egyéni fejlesztési terv az inkluzív intézményben .............................................................. 159 Gyakorlati tanácsok .......................................................................................................... 167 Kontrollvizsgálatok végzése ............................................................................................ 169 Függelék az Adaptációs dialógushoz ...................................................................... A kompetencia ................................................................................................................ Vizsgáló és fejlesztő eljárások gyűjteménye a tanulási nehézségek szűrése és fejlesztése köréből .......................................................................................................... A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora ........................................... 171 173 181 186

2. RÉSZ. ADAPTÁCIÓS MÁTRIX (Giflo H. Péter – Jenei Andrea – Nagyné Tóth Ibolya – Megyeri Józsefné – Vargáné Mezô Lilla) ...................................................................... 191 3. RÉSZ. INKLÚZIÓS FOGALOMTÁR ................................................................... 417 AjÁNLOTT ÉS FeLHASZNÁLT IRODALOM ......................................................... 491

7

Kedves Pedagógus!
A kiadvány, amit a kezében tart, egy fejlesztés kiemelkedően fontos mérföldköve. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának 2.1-es intézkedése keretében 2004 óta folyik az a fejlesztő munka, amelynek célja a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása a közoktatás területén. E program keretében került sor azoknak a szolgáltatásoknak a kialakítására, amelyekkel a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelését vállaló intézmények munkáját segítjük. E munka meghatározó részét tette ki – többek között – az integrált oktatás know-how-jának kifejlesztése, azon belül is egyrészt a kompetencia alapú programcsomagok adaptálása a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttneveléshez, másrészt a programcsomagokat adaptáló integráló intézmények támogatása. Az Adaptációs kézikönyv ennek a több mint hároméves munkának az eredménye. Alcíme is jelzi azt a szándékot, mely szerint gyakorlati útmutatót kínálunk az integráló pedagógusoknak. A siker kulcsa, kedves pedagógusok, az Önök kezében van. Önöknek, az együttnevelés felelősségteljes feladatát vállaló, többségi iskolában tanító kollégáinknak szeretnénk elsősorban segítséget nyújtani, hogy korszerű ismeretek elsajátításával, ezzel együtt meglévő tudásuk felszínre hozásával és tapasztalataik beépítésével legyenek eredményesek a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a kiadvány a legszélesebb – nemcsak szakmai – közönség érdeklődésére is számot tarthat, hiszen az „adaptivitást mindvégig a változó feltételekhez való alkalmazkodásként értelmezzük és a fejlődés alapjának tekintjük”. Ennek pedig – pedagógiai értelemben – nem lehet más a célja, mint az olyan – befogadó – iskola megteremtése, amely legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy minden tanulója számára biztosítsa az oktatás folyamataiban egyéni képességeinek és fejlődési ütemének megfelelő részvételt. Ehhez tekintjük eszköznek a kompetencia alapú programcsomagokat. Könyvünk három fő részből áll. Az Adaptációs dialógus szerzői azokat a tartalmakat mutatják be, amelyek átgondolása nélkül nem vagy csak nagyon nehezen lehetséges a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének tudatos, tervezett és szervezett keretek közötti megvalósítása. A különböző részek pilléreket kívánnak biztosítani mindazok számára, akik tudják, hogy a gyermekek különbözők, és az óvodáknak, iskoláknak kell felkészíteniük őket egyedi fejlődési útjaik eredményes beteljesítéséhez.

9

Az Adaptációs mátrix abban segíti az eligazodást, hogy a kompetencia alapú programcsomagokhoz elkészült gyakorlati segítségek (sérülésspecifikus ajánlások, SNI-szempontú mintamodulok, módszertani útmutatók és jó gyakorlatok) koncentráltan a sérülés típusára, az egyéni képességekre biztosítsák az intézmények számára megvalósítható, de az intézményi tudást figyelembe vevő adaptációs folyamat támogatását. Az Inklúziós fogalomtár tartalmazza mindazokat az alapfogalmakat, a gyógypedagógia területét érintő, nevelési és oktatási folyamatokhoz kapcsolódó kifejezéseket, amelyek segítik a sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos tevékenységeknek az intézményi alapdokumentumokban való megjelenését és a pedagógiai folyamatok tervezését. Budapest, 2007 október . A fejlesztők és szerzők nevében: Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

10

1. rész aDaPTÁCIÓS DIalÓ GUS .

.

ha a részt vevő pedagógusok nem egyszerű „beszállítók” vagy kipróbálók. intézményvezetők. képességek kialakítását tekintjük a pedagógiai munka céljának –. megoldások kialakítása. és hogy nemcsak tudatos koncentráció eredménye lehet – és legtöbbször nem is akkor a leghatékonyabb –. szakértők és diákok egyenrangú partnersége nélkül az eredmények legfeljebb átmenetiek lehetnek. azaz: üzenetet olvasunk a biológiából a pedagógia számára. fenntartók. hogy a fejlesztések középpontjába egyértelműen a tanuló egyén kerül. A fejlesztések akkor lesznek a legeredményesebbek. Ezért minden pedagógiai fejlesztés fontos eleme az egyéni tanulást elősegítő módszerek. Kompetenciafejlesztés elképzelhetetlen a tanulás egyéniesítése nélkül.  13 . a fejlesztés – több okból is – bizonyosan kisebb hatékonyságú lesz. amelynek során sokkal több lesz az ismerős. a sajátos nevelési igényű tanulók A tanulásfogalom ma már nem szűkül le tények és lexikai ismeretek akaratlagos elsajátítására. A pedagógiai fejlesztéseknek ma már figyelembe kell venniük. A fejezetet írta: Kőpatakiné Mészáros Mária Együttműködésre „ítélve” A pedagógiai fejlesztések kulcseleme. Kedves Pedagógus! A kötetben olyan sétára hívjuk Önöket. A részt vevő pedagógusok. hanem valójában ők az aktív fejlesztők. hanem megfelelő alkotó.I. és megismerjük az angliai pettyesaraszoló lepke történetét. mint az ismeretlen dolog. fejezet Az adaptáció felértékelődése A fejezetben szót ejtünk az adaptációs kézikönyv céljáról. hogy a fejlesztések fókuszába a diákok kompetenciáit állítjuk – vagyis statikus tudáselemek helyett alkalmazható és fejleszthető készségek. hogy az érintettek magukénak érezzék azt. képességek elsajátítását is. hogy a tanulás ezenkívül magában foglalja készségek. játékokban való részvétel is. Úgy ejtünk szót a pedagógiai munkáról.és/ vagy közösségi tevékenységekben. a legfontosabb következménye. a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő kompetencia alapú programcsomagok bevezetésének előnyeiről. elterjesztése. Annak.

hogy a tanulók boldogulásában kulcskérdés. kezdjünk hozzá! Hiszen mindannyian tudjuk. tartó tanulás. hogy ez a TÉT – vagyis: tanulás egy Életen át. a Biston betularia esete. hogy tisztán és egyértelműen fogalmazott jelentésekből induljunk ki. angol kifejezéssel: a life long learning (lll). az együttműködésről. és azzal magyarázták. új tudások birtokába juttatjuk Önöket. hogy közben ötleteket adunk a szokatlan feladatok közötti eligazodásban. Ezt követően egyre több fekete (melanikus) pettyesaraszolót találtak az angliai Manchester közelében. és 1950-re 90%-ban ez a változat vált uralkodóvá Angliában. rész Adaptációs dialógus inkluzív neveléséről-oktatásáról. Azt is mondhatnánk. Ezért fontosnak tartjuk kijelenteni. új tudások megszerzésére alkalmasak. hogy az ipari forradalom előtt a fák törzsét világos színű zuzmók borították. mert ezek az egyéni kompetenciák fejlesztésére. olvassa el az alábbi történetet! Az evolúció egyik leggyakrabban hangoztatott „bizonyítéka” az angliai pettyesaraszoló lepke. segítünk a döntő lépések megtételében. Az ANGlIAI PEttyEsArAszoló lEPKE üzENEtE Kedves Pedagógus! Ez a kötet a kompetencia alapú programcsomagok adaptálását segíti az intézmények pedagógusai számára. Kérjük. a pedagógiai tevékenység nagy problémáiról. A – némiképpen játékos – feladatokat azért illesztettük be. hogy az intézményi nevelés mennyire képes az elvárásokhoz alkalmazkodni. a kompetencia alapú programcsomagok adaptációjáról. hogy régi módszerekkel nem lehet az új kihívásokra felkészülni és felkészíteni. Ennek a lepkefajnak létezik egy pöttyös világosszürke és egy fekete változata. A történet szerint 1850 előtt a legtöbb pettyesaraszoló világosszürke volt. új ismeretek. rajta. Hogy közben Önöknek is tanulni kell? természetesen.1. 14 . lényeges kérdések értelmezésénél elengedhetetlen. hogy az adaptivitást mindvégig a változó feltételekhez való alkalmazkodásként értelmezzük és a fejlődés alapjának tekintjük. szakértők szerint a 21 században a boldoguláshoz az egyik legfontosabb az élethosszig . Ezt a folyamatot „ipari melanizmusnak” nevezték el. miközben azt eszköznek tekinti az együttnevelés eredményes megvalósításához. így az azokon pihenő sötétebb színárnyalatú lepkék könnyebben észrevehetőek voltak. a tanulók helytállására esélyt adni. és azzal is tisztában vagyunk.

Kedves Pedagógus! A nevelési-oktatási intézmények környezete erőteljesen változik. sok ezer (tízezer) évig tartó útvonalkeresésnek vége. Ha az átalakulás lassú és folyamatos. túlélés és a fejlődés alapja. amely képes a természetes szelekció törvényszerűségeinek tompítására.1. 3. A régi módszerekkel azonban nem lehet sem felkészülni. sem felkészíteni arra. változáshoz. milyen lehetőségeink vannak a drámai következmények elkerülésére. c) A technika támogatásával megsokszorozhatjuk képességeinket. Az. Társadalmunk sikere és az egyének boldogsága-boldogulása nagymértékben múlik azon. vagyis az alkalmazkodás a megváltozott feltételekhez a biológiában a . a CIvIlIzÁCIÓ ÁlDÁSaI A lehetőségek gazdag tárháza: a) Az ember számára a modern társadalom olyan környezetet jelent. így ekkor a madarak főleg a világosabbakat ehették meg. hogy mennyire vagyunk erre képesek. 2. fejezet Az adaptáció felértékelődése A madarak tehát feltehetően a fekete lepkéket ették meg. mit üzen a számunkra! 1 Az adaptivitás. a sötét fakérgeket pedig még jobban befeketítette a korom. b) Az orvostudomány segíti a biológiai hátrányok leküzdését. A kényelmes. amelyek képesek alkalmazkodni a környezet változásaihoz. nagyban múlik a nevelésen és az oktatáson. hogy a gyerekek intézményes nevelése képes-e igazodni a gyorsan átalakuló feltéte15 . Az ipari forradalom idején viszont a zuzmók az iparosodott vidékeken elhaltak a fákról. A turbulencia a környezetünk jellemzője – vagyis a változás gyors és nagy volumenű. De nézzük csak. A sötét háttér miatt a sötét lepkék észrevétlenebbek maradtak a fák törzsén. A pedagógia mint eszköz Korunk egyik legnagyobb kihívása tehát az alkalmazkodás a hihetetlen mértékben felgyorsult fejlődéshez. Akár fenyegetésként is olvashatnánk a pettyesaraszoló történetét. 4. ha a változásokhoz jól tud alkalmazkodni. d) A jog megteremtette a társadalmi együttélés szabályait. A biológiában a túlélést jelenti egy-egy faj számára. akkor nem igényel nagy erőfeszítést. Azok az élőlények lesznek sikeresek. e) A nevelés felkészít a társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodásra. hogy megfeleljünk a megváltozott elvárásoknak. lássuk.

Képesek-e az iskolák és a bennük dolgozó szakemberek munkájukat a tanulás folyamata köré szervezni? Képesek-e figyelembe venni. Hogyan igazítsuk a tanórát a tanuló egyéni igényeihez? A kompetencia alapú programcsomagok adaptációjának megvalósításával. 4. aktivizálását. egy olyan tervezési algoritmust ajánlunk a figyelmébe. amelynek segítségével a programcsomagokat sikeresen adaptálhatja az Ön intézményének sajátosságaihoz.. 16 . hanem a személyiség különböző komponenseinek az egyénre jellemző fejlődése. ezzel növeli motiváltságát a folyamatban való részvételre (l. rész Adaptációs dialógus lekhez. 3. Kedves Pedagógus! Az eredményes tanulásszervezés kulcseleme: a tanítás-tanulás folyamatának tudatos megtervezése. hogy a kompetencia alapú programcsomagok éppen az Ön munkáját segítsék. d) A tanulói portfólió segítségével lehetővé teszi a reflektáló tanári magatartás kialakulását. egyéni módon tanul és fejlődik? Az adaptív tanulásszervezés e kérdésekre igennel válaszol. és a lehető legjobban illeszkedjenek a tanulói összetétel jellegzetességeihez. 1. melyek között minden egyes gyerek saját ütemében. a pedagógus feladata pedig éppen ezek megteremtése. egyéniesítése. A tervezési algoritmus előnye: a) Megkönnyíti a tanítási-tanulási folyamat tervezését.. akik az Ön osztályába járnak. c) Kezelhetővé teszi a kompetencia alapú programcsomag tartalmainak adekvát felhasználását. hogy a tanulás sajátosan az egyénre jellemző folyamat? Tudnak-e olyan feltételeket teremteni. Erről lesz szó a továbbiakban. ábra – 2. azokról a tanulókról szóljanak. amely szerint a tanulás lényege nem az ismeretek elsajátítása. 5.. b) lehetővé teszi a tanár előzetes tudásának alkalmazását. Annak érdekében.1. Adaptáció és adaptációs algoritmus A jelen nemzetközi pedagógiai gyakorlatában előtérbe került a tanulás személyre szervezése. Ehhez a fejlődéshez bizonyos feltételek szükségesek. lépés).

mit tart a legnagyobb akadályozó tényezőnek. ossza meg velünk gondjait. hogy ha az íróasztalunk egy másik sarokba kerül. ehhez alkalmazkodnunk kell. Így van ez most is. ha nem a megszokott rend fogad otthon. és milyen segítséget igényelne leginkább a sikeres együttműködés érdekében.) menetrendje. Közben azt is fogalmazza meg. HÉV stb. mert amit már megszoktunk. azt érezzük. fejezet Az adaptáció felértékelődése 1. hogy bizonytalanná válunk. ahhoz inkább ragaszkodunk – de azért ez nem okoz számunkra komoly problémát. Nem szívesen tesszük. félelmeit az adaptációs tevékenységgel kapcsolatban. ha változik az autóbusz (villamos. Írja le. 17 . vonat. Ha a változás hirtelen következik be és sokféle dolgot befolyásol az életünkben. hogy Ön miben tudna a leginkább aktivizálódni. ábra Tervezési algoritmus A változásoktól mégis félni kell? Tudjuk. reményeit. Kedves Pedagógus! Kérjük. akkor tele vagyunk kételyekkel.1. félelmekkel.

.................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................... ......................................................................................................................... ...................................................................................................... .................................................... ......... .................................................................................................... ......................................................... ................................................................................................................... ............................................................................................................................... ................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ ........................................................................... 3................................................................... ..................................................................................... 2....................................................................................................................................................... Amit a változás eredményességéhez én hozzáadok: ................................................................................................................................................................................. rész Adaptációs dialógus 1 A jelenlegi pedagógiai gyakorlatom jellemzői: ........................................................ 18 ................................................................................................................................................ ...................................................................................................................................................................................................................... ....................................................................... ..... .......................................................................................... ........................................................................................................................................................................................................................... ................................................................................... A pedagógiai gyakorlatom változtatását leginkább akadályozó tényezők: .................................................. ...............................1..............

..... ........................................................................................... 5............................... Amiben segítségre van szükségem az adaptáció során: ............ ........................................................................ ........................................................................................... . ...................... ................................................................................................................................................................................................... 19 ................................................................................................................. ......................... ............................................................................ Amit már most tudok: ....................................................................................................................................................................................................................................................................................................... fejezet Az adaptáció felértékelődése 4............................................................................... .............................................................................................................................................................................................................................................................. .......................................................................................................... ........................................................................................... .............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................. .......................................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................1........... Amiben képeznem kell magam: ....................................................................................................... .................................................................................. .................... ............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................. ..................................................................................... ...................................................................................................................................................................................................................................................................... ................................................................................. 6............................................................ .....................................................................................................................................

Kedves Pedagógus! Annak érdekében. Célunk az intézmény és az Ön meglévő tudásának aktivizálása és beillesztése az új keretekbe. Eszközünk. tanítványnak egyaránt. igen. rész Adaptációs dialógus Egész eddigi tevékenységünk azt célozta. és örömet is okozzon. de gondjait is munkatársaival. Feladatunk új útvonalakat kínálni a differenciált igények kielégítésére. amelyet együtt végzünk ennek a könyvnek a lapjain. akkor kérjenek szakértői segítséget! Miért kompetencia? Ebben a témában kompetensnek érzem magam! Meg tudom csinálni! – halljuk a környezetünkben. Kérjük.1. keressék a megoldásokat együtt! Ha nem megy. Ez határozottan jó érzés – pedagógusnak. módszerünk: adaptív utak kínálata a kompetencia alapú programcsomagokat befogadni és alkalmazni kívánó integráló/inkluzív intézmények számára. és mondjuk-érezzük mi is gyakran a fenti mondatokat. kínáljuk lehetőségként ezt a könyvet. ossza meg tudását. a fejlesztés a feladata és az értelme. hogy derűs együttműködésben. a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttnevelésére. az újra való nyitottság jellemezzen bennünket. Ezért Ön jogosan teheti fel a kérdést: miért kezdjük a problémák felsorolásával – ahelyett. a minőségi változást eredményező intézményi innovációk serkentése-megvalósítása. Minden egyes olyan tevékenységnek. 20 . hogy a sikerekre koncentrálnánk? Jó ez? Azt gondoljuk. A fejlesztéshez pedig csakis a pontos helyzetelemzés. hogy a tanulási erőfeszítés Önnek és tanítványainak kevesebb bizonytalansággal és több sikerrel járjon. segíteni a kompetencia alapú fejlesztés alkalmazásának intézményi gyakorlattá válását. a helyes „diagnózis” segíthet hozzá bennünket.

ábra A kompetencia fogalmának néhány értelmezése Forrás Idegen szavak és kifejezések szótára Pedagógiai lexikon Értelmezés latin eredetű szó. Több körülírás. fejezet A kompetencia A fejezetben megismerjük a kompetencia definícióit. illetékességet. hivatkozott értelmezéseket! 2. „alapvetően értelmi jellegű (kognitív alapú) tulajdonság. Alkalmasság. Nagy József 2 . Kedves Pedagógus! tekintsük át a leginkább használatos. A kompetencia meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság (Nagy. pontos definíció még nem született. egyéb emocionális tényezők”. Kitérünk a transzferábilitás és a többfunkciós szerep részletezésére. 2000.). ügyesség. képességek. amit lángra kell lobbantani. és rávilágítunk arra. hanem fáklya. A fogalmat különböző tudományágak képviselői értelmezték saját szemszögükből.2. hogy miért került a gondolkodás – és az iskolai élet – középpontjába a kompetencia alapú fejlesztés. magyarázat ismert. és értelmet nyer Szent-Györgyi Albert mondása: „A gyerek feje nem edény. jogosultságot és szakértelmet jelent. de általánosan elfogadott. de fontos szerepet játszanak benne a motivációs elemek.” A fejezetet írta: Földiné Koczor Tünde A kompetencia értelmezése A kompetencia fogalmának értelmezésében a pedagógiát és a pszichológiát hívjuk segítségül – miközben nem hagyjuk figyelmen kívül a munkaerőpiac elvárásait sem. amit meg kell tölteni.

képességek és készségek kapnak szerepet. és – azokat komponensrendszerekként értelmezve – komplex képességek.Az ismeretek. Hasonlóan ahhoz. General for Education and Culture (2004). politikai demokráalaptanterv ciára. Working Group B „Key competences”. készségek. A kompetencia fogalma a kognitív pedagógiai szakirodalomban a következőképpen jelenik meg: a kompetencia a „tudásnak arra a formájára utal. Key Competences for Lifelong Learning. A tantervben e kompetenciák. A Nemzeti alaptanterv ezekre tételesen épít. többfunkciós egyrendszerben2 definiált nyolc sége. amelynek elsajátítása természetes közegben.). attitűd. továbbá fejlesztési feladatok. A döntést szolgáló motívumok. tevékenységek. Kulcskompetencia – Nemzeti A modern. kognitív. be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. az érzelmek. A European Reference Framework. rész Adaptációs dialógus Forrás Kardos lídia Értelmezés Azon elvárható ismeretek. tudás alapú. amely által a személy képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. majd végtelenül sokféle gondolat megfogalmazására alkalmazzuk. érvényes. mindig feltételezve mögöttük egy tudásrendszert is. életszerű tapasztalatok révén történik. erős gazdasági versenyre. a viselkedést lehetővé tevő képességek összefüggő rendszere (Kardos. képességek. képességek. 22 . A kompetencia alapú tanterv hátterében egy olyan személyiségelmélet húzódik.1. készségek és attitűdök transzferábilis. készségek és rutinok hierarchikusan felépített rendszerét használja. ha képes megoldani az ahhoz a tevékenységhez tartozó szokásos feladatokat). megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák (tudások. hogy személyisékulcskompetencia gét kiteljesíthesse és fejleszthesse. amely a személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat (személyes. A második értelmezés az ember által elvégezhető tevékenységekhez. Csapó Benő Első értelmezésben a kompetencia alapúság a tanterv taxonómiáját meghatározó szakmai elkötelezettséget jelenti.). készség. Directorate. Implementation of ‘Education and Training 2010’ Work programme. az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó. 2006. képességek) rendszerének leglényegesebb. megoldható feladatokhoz köti a kompetenciákat (valaki kompetens valamilyen tevékenységgel összefüggésben. és így alkalmazása is természetes könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg. 2 2 European Commission. hasznosítható tudás egyik kategóriája (Csapó. Elemei: ismeret. az Európai referencia Keret. szociális és speciális kompetenciák) jelöli meg. magatartási és viselkedési jegyek összessége. 2004. ahogy az anyanyelvet megtanuljuk. amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz. alapvető elemei.” Ebben a tekintetben a kompetencia az értékes.

amelyeket az egyén fontosnak ítél (pl. amelyek a munkaadók számára fontos és az iskolában kialakítandó (kulcs)kompetenciákat tartalmazzák. fejezet A kompetencia Az EGyÉN szINtJÉN lÉVő KoMPEtENCIÁK ÖsszEtEVőI – Ismeretek.2. Összefoglalva A kompetencia alapú képzés az előre meghatározott kompetenciák megszerzésére irányul. Ezt csak úgy lehet megvalósítani. siker stb. A pragmatikus megközelítés célja olyan kompetencialisták összeállítása. A (kulcs)kompetenciával foglalkozó szakirodalomban alapvetően kétféle megközelítéssel találkozunk: 1. – Személyiségvonások: pszichikai. mivel mindkét megközelítés művelői azt szorgalmazzák.). a hasznosság oldaláról közelít. hogy a közoktatási rendszer minél eredményesebben készítse fel a társadalom tagjait a sikeres felnőtt lét szerepeire. amelyekkel az egyén rendelkezik. összeérnek. – Motivációk: azon tényezők. hogy a versenyképesség fenntartása és növelése csak akkor lehetséges. szociális szerepek: olyan attitűdök. – Önértékelés. ha az egyes tagállamok oktatási rendszerei korszerűsödnek. ha az iskola – erre tudatosan fókuszálva – kialakítja azokat a kulcskompetenciákat. a karakter. karrier. és jobban illeszkednek a munkaerő-piaci elvárásokhoz. fizikai jellemzők. 23 . amelyekkel kapcsolatban korábban konszenzus alakult ki. az egyik a társadalmi szükségletek. amelyek irányítják a viselkedést. A két gondolat nem teljesen különböző. értékek. – Készségek. a tudás: információk. a másik a személyiség tudatos fejlesztéséből indul ki. Kulcskompetenciák Kedves Pedagógus! Az Európai Unió szándéka nagyon világos. Jól látszik. a társadalmi igényekhez. jártasságok: a feladatok teljesítésének képességét adják. 2.

2. aktív állampolgárként tud részt venni a társadalom életében (társadalmi tőke megszerzése). 6. matematikai műveltség. legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává kívánja fejleszteni. rész Adaptációs dialógus A kulcskompetenciák elsősorban a munkaerő-piaci elvárások kapcsán merülnek fel. érdeklődő hozzáállást is magukban foglalnak. 24 . 8. személyközi és állampolgári kompetenciák (interperszonális. Az azonosított kulcskompetenciák: 1. szociális és állampolgári kompetenciák). 2. információs és kommunikációs technológia (digitális kompetencia). A kulcskompetenciáknak ki kell alakulni a kötelező oktatás végére. Jelentőségük azonban sokkal tágabban értelmezendő: a sikeres önmegvalósítást támogató készségek. képes az élethosszig tartó tanulásra és arra. 5. 3. 7 vállalkozói képességek. mert ezek a tudás alapú társadalomban és a gazdaságban való érvényesüléshez nélkülözhetetlenek. képességek. a kiegyensúlyozottság elérése a kulcskompetenciák megléte nélkül elképzelhetetlen. kulturális tudatosság. képessé válik arra. nyitottságot.1. 3. attitűdök és adottságok készletét jelentik. tanulási kompetencia (a tanulás megtanulása). Összegezve: a kulcskompetenciák azon legfontosabb képességek összességét jelentik. amelyekre minden embernek szüksége van a személyes fejlődése és a sikeres munkavállalása érdekében. hogy az egyéni célkitűzései elérésére törekedjen (kulturális tőke megszerzése). valamint természettudományos és technikai kompetenciák. idegen nyelvi kommunikáció. interkulturális. képességeinek megfelelő munkát találjon (humán tőke megszerzése). . A célok megvalósításának egyik eszköze a kompetenciafejlesztés. 4. de tanulást. Az Európa Tanács 2000 márciusában elfogadott lisszaboni határozata 2010-ig Európát a világ legversenyképesebb. Fejlesztését a társadalom – az életben való boldogulás érdekében – elvárja az iskolától. Ennek érdekében sajátos célokat fogalmazott meg az oktatás számára is. A kulcskompetenciák birtokában az egyén 1. hogy képzettségének. anyanyelvi kommunikáció. A kulcskompetencia fogalmának értelmezésében három szempontot feltétlenül érdemes figyelembe venni. amelynek részeként lényeges feladat a kulcskompetenciák azonosítása és fejlesztési lehetőségük megtalálása. A boldogság.

• az idegen nyelvi (angol. hogy az ember megtanuljon tanulni. szintén kulcsfontosságú • szociális.1 intézkedés: Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésének támogatása. és megtalálja azt a munkát.2. amit szeretni fog. életviteli és környezeti kompetenciákat. illetve az • életpálya-építési kompetenciák területét. illetve kulcskompetenciákat tantárgyaktól független fejlesztési feladatként – keresztkompetenciaként – kell felfogni. meg tudja oldani a jelentkező feladatokat és képes helytállni Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3. fejezet A kompetencia AMIÉrt Az IsKolÁN A VIlÁG szEME… A kulcskompetenciákkal elsősorban az iskolának kell felvérteznie a fiatalokat. illetve magyar mint idegen nyelv).” (Szent-Györgyi Albert) Mindenki szeretné érezni. Mit jelent a mindennapi munkánkban a kompetenciafejlesztés? „Az iskola arra való. • az informatikai és médiahasználati (IKT) kompetenciát. megízlelje az alkotás izgalmát. hogy felébredjen a tudásvágya. de kialakításuk nem köthető konkrét tantárgyakhoz. Ezt célozza az uniós támogatással megvalósuló hazai fejlesztés3 is: a központi programban – az óvodákban és iskolákban felhasználható – oktatási programcsomagok kidolgozására került sor. kezelni. amely előtte áll. német. A fejlesztés hat kiemelt kompetenciaterületet érintett: – az eszköz jellegű kompetenciák közül • a szövegértési-szövegalkotási. – valamint az EU támogatási politikájában kiemelt célként megjelenő. A jelzett képességeket. 3 25 . francia. megtanulja szeretni. amit csinál. • a matematikai. megismerje a jól végzett munka örömét. hogy képes megbirkózni azzal a problémával.

Az iskolai munkában elsődlegesen az a feladatunk. örömmel járjon a saját lakókörzetében élő többi gyerekkel együtt iskolába.). mint a versenyló – belepusztul. felzárkóztatás. beszélnek. értenek meg dolgokat. – A harmonizálás megelőző jellegű. rész Adaptációs dialógus az adott szituációban. hogy a gyerekek különbözőek. A KoMPEtENs PEDAGóGUs A pedagógus és a tanuló között kölcsönös kapcsolatnak kell kialakulni. hogy sikereket elérve. – A korrekció és a felzárkóztatás „gyógyító” jellegű – alapvetően a gyereket akarják alkalmassá tenni az iskolára. mert azt sugallja. „Ha a teknősbékát arra kényszerítjük. hogy gyorsabban haladjon. hogy úgy fusson. a tanuló pedig a segítségre szoruló betegét. És ha a versenylónak nem engedjük meg. akkor a pedagógus és a diák között nem lehet kölcsönös. ha megtapasztalhatja a kompetencia érzését. mindegyikük más tulajdonságokkal. A pedagógus a segítő. alkalmazkodnak. olvasnak. a helyzeten csak ront. Nem mindenki egyforma gyors. A gyerekek nagyon különböző sebességgel reagálnak. adottságokkal rendelkezik. hogy a gyerekek számára lehetővé tegyük a kompetenciaérzés megtapasztalását a tanulási folyamatban – ennek birtokában könnyebben eljuthatnak más területeken is a kompetencia érzéséig. amelyben a gyerek önmaga lehet. Azaz mindenki szereti magát kompetensnek érezni. Nyilvánvaló. Hogyan fejleszti egy felelősen gondolkodó iskola a lehető legtöbb tanulójának tanulását? Elvben három orientáció lehetséges: korrekció. hogy nem tehetünk semmit. ha 26 . A tanuló csak akkor lesz a tanulásban motivált. problémás stb. A kialakuló kapcsolat könynyen sérülhet már a nevelési-oktatási folyamat elején. gondozó szerepét ölti magára.1. hogy egyenrangú felekként érintkezhessenek egymással. írnak. harmonizálás. A KoMPEtENs tANUló Minden gyereknek joga van ahhoz. A címke semmilyen célt nem szolgál. autista. az állapoton nem tud javítani. Nagyban segíti a kompetencia érzésének megerősödését a gyerekekben az. hogy olyan tanítási szituációt teremtünk. ahol cél a problematikus tanítási helyzetek megelőzése azzal. mint a teknős – ebbe a versenyló pusztul bele” – mondta Selye János. Ha a pedagógus és az iskola átveszi és ráilleszti a diákra a pszichológiai címkéket (hiperaktív. Így a probléma újabb megerősítést kap. partneri kapcsolat.

hogyan lehetne többet kihozni magából. a gyerek lemaradásának oka máshol keresendő. ha ezeket a lehetősége- 27 . próbálnak alkudozni. Nagyon fárasztó az. Mi pedig fogadjuk el őket. ha alkalmazkodunk ezekhez a különbségekhez. hogy a sikereket ők maguk érték el. a feladatokat megkerülni. amely bőségesen kínál számára tanulási lehetőségeket. A tanítás akkor lesz jó. és értékelik azért. hogy a diákok fogadják el önmagukat. kialakíthatunk egy olyan környezetet.2. hogy a munkájuk során szabad tévedni. a gyerek nem képes többre. amennyire szükségük van. Erre kitűnő lehetőséget teremt a differenciálás. Öntudatlanul is ritkábban adja meg a szót ezeknek a tanulóknak. emiatt a tanulás folyamatában kompetensnek érzik magukat. halogatni. Az eredmény nyilvánvaló: az elbátortalanodott tanuló azt teszi. A kialakult helyzetben a pedagógus és a tanuló egyaránt rosszul érzi magát. A legtöbb gyerek ingergazdag környezetben nő fel. „Nem akarok társasozni!” „Most nincs kedvem fogócskát játszani!” „Majd később olvassunk. akik megtapasztalhatták. Ha a pedagógus meg akar szabadulni a sikertelenség érzésétől (márpedig meg akar. elhiszik. hogy legközelebb is sikerrel járnak majd. A lényeg. érdeklődés és adottság különbségeit természetesnek tekintjük. Ilyenkor jelentkeznek a hibák: az írás olvashatatlanná válik. hogy a sokféle tevékenység hatására tudásuk növekszik. az ember dadog. Megtapasztalják a tanulói kompetencia érzését. ha az embernek gyorsabban kell a feladatát elvégezni annál. Igyekezzünk annyi időt adni a tanulóknak. egyre több mindenre lesznek képesek: rájönnek. hogy semmit sem tehet. A magyarázat nagyon egyszerű: ha a diáknak nincs önbizalma. mint amit bír. A gyermekeknél ez még inkább így van. amelyben mindenkit elfogadnak olyannak. hiányosságaival együtt. Nem tudja. ami. akik hagyományos keretek között nem tudnak lépést tartani a többiekkel. hogy mindenki legyen önmaga: hibáival. Kedves Pedagógus! Ha a tanulási és munkatempó. akkor gyakran meggyőzi magát. fejezet A kompetencia ezt az egyszerű tényt jobban figyelembe vesszük. a helyzetüket és társaikat. Az ember állandóan képességei fejlesztésére törekszik. Fontos. A képességek nagy részét a gyerekek nem az iskolában sajátítják el. hibákat követ el. Azok a tanulók. jó?” – mondják a tanulók. kevesebb időt ad nekik a válaszadásra. Úgy érzik. hogy értenek valamihez. rosszul olvas el szavakat. gyakran bele sem kezd a munkába vagy játékba. elbizonytalanítják a pedagógust. Azok a gyerekek. amit a pedagógus gondol. A gyerek szinte mindenre (saját korlátain túl is) képes akar lenni. intelligencia. amilyen. ritkábban dicséri őket. mert kudarcosan nem lehet tanítani).

ne címkézzünk. Kedves Pedagógus! Mi segíthet kialakítani a diákban a kompetencia érzését? Kínálatunk a következő. hogy nagyon fontosnak tartjuk a közös munkát és egymás segítését! – Ösztönözzük a gyerekeket arra. vegyük figyelembe a különböző munkastílusokat és vérmérsékleteket! 28 . elmélkedésre! – Adjunk szabad mozgásteret! – Építsünk be különböző szinteket a tanításba. hogy hallani akarjuk a véleményüket! – Érzékeltessük a gyerekekkel. A kapcsolat – Helyezzünk megfelelő hangsúlyt az interakciókra! – A „személyek” szintjén történő kapcsolatnak a kölcsönös tisztelet és a bizalom legyen az alapja! – Szorgalmazzuk az aktív párbeszédet! – Vegyük figyelembe a gyerekek kívánságait és érdeklődési körét! – Éreztessük. fogadjuk el a természetes különbségeket! – Adjunk időt a gondolkodásra. és alkalmazkodjunk az egyes tanuló igényeihez is! – A munka és tanulás ütemét igazítsuk az egyénekhez. fejezet: A tanulási környezet).1. interaktívan kis csoporttal. hogy az órával kapcsolatban elismerést vagy kritikát fejezzenek ki! – A tanítás legyen interaktív! Lehessen mindenki önmaga! – Mindenkit tekintsünk önmagának. rész Adaptációs dialógus ket. hogy az az osztály minden tagjának megfelelhessen! – Dolgozzunk az egész osztállyal. a támogató tanulási környezetet kialakítjuk az iskola tanulási folyamatában (ezzel részletesen foglalkozik majd a 8. a gyereket saját magához mérjük a tanulási folyamatban.

mindig csak az érintettel közöljük! Iskolán kívüli környezet – A tanítás attól lesz művészet.2. hogy saját tapasztalataikra építhessenek! Elvárás – Legyenek komoly elvárásaink. az osztályszervezésnek. az értékelésnek. Ehhez jó módszer az iskolán kívüli környezet lehetőségeinek bevitele az iskolába. hanem a körülményekkel számoló nevelési terv. de a hibákat ne nyilvánosan javítsuk. Ezekről részletesen a későbbi fejezetekben lesz szó.” (Kiss Árpád) Hol jelenik meg a kompetencia alapú szemlélet az iskolák alapdokumentumai között? A kérdés megválaszolásához tekintsük át a következô oldalon szereplô összehasonlító táblázatot! 29 . önbecsülését! – Dicsérjünk nyilvánosan. önbecsülés – Erősítsük a diákok önbizalmát. A KoMPEtENCIAFEJlEsztÉs Az INtÉzMÉNyI GyAKorlAtBAN „Nem a tanterv kormányozza az iskolát. fejezet A kompetencia Önbizalom. hogy a gyerekeket képességeik. hogy mindenki hallja. ismereteik bővítésére készteti. – Építsünk a már meglévő tudásukra! – Kérdezzünk rá a gyerekek gondolatmenetére! – Adjunk lehetőséget a gyerekeknek arra. de ezek mindig legyenek összhangban a gyerekek képességeivel és adottságaival! – Az elvárásainkat tegyük egyértelművé a gyerekek előtt! A tanulói kompetencia kialakításában fontos szerepe van a módszereknek.

az alapelvek. Az Irodalomban további olvasnivalót ajánlunk érdeklődésének kielégítéséhez. 30 . Ha a kiindulás más. eszközök. A hagyományos nevelési program változtatásra szorul. hogy azok hozzájáruljanak a kompetenciák fejlesztéséhez. akkor minden megváltozik A hagyományos tanterv az elsajátítandó ismeretanyagból indul ki. célok. erre alapozva kell a hatalmas tudásanyagból az elsajátítandó ismeretanyagot és az elsajátítandó tevékenységeket kiválasztani úgy. feltételezve. Kedves Pedagógus! Amennyiben a fejezet felkeltette az érdeklődését. táblázat A hagyományos és a kompetencia alapú program néhány jellemzője Hagyományos program Mire alapoz? a tartalomra Célkitűzései általánosak Mi áll a középpontban? a tanítás Milyen orientációjú? elméletorientált Milyen haladásra készül? csoportos Mire tervez? időegységre Értékelése általános szempontú teljesítmény szempontú teljesítményre egyéni gyakorlatorientált a tanulás specifikusak a kompetenciára Kompetencia alapú program Jól látszik. történeti áttekintést talál a Függelékben. hogy annak elsajátítása a személyiség fejlődését eredményezi. rész Adaptációs dialógus 1. hogy a különbségek alapvetőek. a témával kapcsolatban érdekes kiegészítő elemzéseket.1. A kompetencia alapú programcsomagok bevezetésekor a tanítási-tanulási folyamat során alapvető feladat a kompetenciák fejlesztése. feladatok. Ebből kiindulva. eljárások tekintetében egyértelműen tükröznie kell a korszerű szemléletet.

a szakértői bizottság tagja. a befogadó pedagógusnak a téma áttekintéséhez szeretnénk segítséget nyújtani a fogalmak tisztázásával. Vannak gyerekek. az iskolapszichológus. fejlődési módja. A fejezet kitér a szakmaközi együttműködés szükségességére az együttnevelésben. hogy némelyik gyermek figyelmét a szeretett játék is csak rövid időre köti le. keresve az együttnevelés során alakuló szakmaközi együttműködés útjait. akiknek viselkedése. vizsgálatok és fejlesztő eljárások bemutatásával. a legismertebb nézetek. alkalmazásának lehetőségeivel a pedagógiai gyakorlatban. Az együttnevelésben domináns szerepet kap az együttműködés. s ezzel zavarják a csoport életét. esetleg mozgásos ügyetlenségük tűnik fel. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A fejezetben megismerkedünk a diagnosztika alapfogalmaival. 31 . illetve az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGyMI) gyógypedagógusa. hallanak vagy nem tudnak megszámolni két gesztenyét.és tanulói csoportban vannak eltérő teljesítményt mutató gyermekek – pozitív és negatív irányban egyaránt. pedagógiai kollégái. Már az óvodában észrevehető. akadnak. a nevelési tanácsadó munkatársa. akiknek rajzát az óvónő sosem tudja megdicsérni. a fejlesztőpedagógus. akik rosszul látnak. A pedagógiai segítségnyújtás lehetőségeit és módját megismerve tudatosabban és hatékonyabban tudja napi pedagógiai munkájában hasznosítani ezek elemeit. A fejezetet írta: Vargáné Mező Lilla Együttműködés nélkül nem megy Kedves Pedagógus! Önnek. azok hátterérôl és a fejlesztés lehetôségeirôl. Minden gyermek. kulcsszerepével a pedagógiai munkában.3. üteme lényegesen eltér a többiekétől. Általában gondot okoznak azok. Olvashatunk a tanulási zavarokról. Együttműködő partnere lehet a szülő. másoknak a beszéddel van gondja.

illetve hova fordulhat segítségért. rész Adaptációs dialógus Ezek a problémák később sem szűnnek meg. és intelligenciájuk is átlagosnak mondható – mégis tanulási nehézségeik vannak. akinek sérültsége szemmel látható. Nem érti. a tanító idejekorán tudná. Jó lenne. Többnyire az olvasás. számos kutatást publikáltak Magyarországon és külföldön is.1. írás elsajátításával. akik laikus szemmel is látható módon nem mozgáskorlátozottak. ha az óvónő. A problémás gyerekek sokfélék. de nem tudja. Amikor a korrepetálás nem használ A jó szándékú pedagógus segít – korrepetál. Halmozódásuk következtében a gyerekek egyre több kudarcot élnek meg. A gondot leginkább azok a tanulók okozzák. tanárra vár – szakmaközi együttműködést igényel. mert olyan problémával találja magát szemben. Szenved a család és nyugtalan a pedagógus is. Az óvodában tapasztalt „furcsaságok” vagy eltérések az iskolai évek alatt tanulásban jelentkező nehézségekhez vezethetnek. a megjelenési és határterületi problémákkal az utóbbi húsz évben számos vizsgálat foglalkozott. amelyre nem készítették fel. Segíteni is szeretne. Van. a fejlesztés lehetőségeinek megtalálása. A tanulási problémák sokfélék. hogyan. tanulási nehézségek okaival. mert a probléma azonosítása. Mi okoz gondot a tanítónak. a matematikatanulással küszködnek vagy figyelemzavar jellemzi őket. Ezek hatására csökken önbizalmuk. azonosításuk. célszerű vizsgálati metódusokat és terápiás eljárásokat dolgoztak ki. gyökereinek feltárása és a megoldás nem egyedül a tanítóra. amikor munkája eredménytelenségével szembesül. Felismerésük. 32 . a megfelelő terápiás javaslat megtalálása szakmai együttműködések során valósul meg – egyszeri vizsgálat nem elegendő hozzá. Néhány továbbképzés sem oldja ezeket a feszültségeket. hogy az általában jól bevált módszerek néhány tanuló esetében miért mondanak csődöt. és mit tehet megelőzésükre. hogy csak egy-egy képesség vagy részképesség területén mutatkozik eltérés. melyek ezeknek a tanulási nehézségeknek a gyanújelei. a diagnózis felállítása. gyakoroltat – gyakran eredménytelenül. a sorozatos sikertelenségek megkeserítik tanulóéveiket. de gyakran előfordul. nem érzékszervi fogyatékosok. a tanárnak? Az. A tanulási zavarok.

hogy 1. Ennek egy általánosan alkalmazott algoritmusa. Az Orvosi szótár hasonlóan fogalmaz. Jelentése: kórmeghatározás. század elején az orvostudományra. pedagógiai oldalról is megjelentek. a kísérleti pszichológiára és a gyermektanulmányozásra építették munkásságukat. a gyermekben van a hiba. és a gyógypedagógus szerepe kizárólagos. 33 . pedagógiai. A fogalom a pedagógia szakterületére a gyógypedagógia révén került. kórisme. amelynek elsődleges feladata – sajnálatos módon – a szelekció szolgálata volt. és a szegregációt. gazdasági.3. ezért a diagnózis elsősorban a deficitek megállapítására. 2. amikor nemcsak a tipizálás alapult kizárólag orvosi-biológiai szempontokon. A későbbiekben ezt váltotta fel a sok szempontú (orvosi. diagnosztikának tekinti a betegség felismerésének és megállapításának tudományát. A korszak jellemzője. Egyértelmű a törekvés a „címke” meghatározására. Az – elkülönítetten működő – gyógypedagógiai intézményhálózat kialakulásának mozgatóerői szociális. azonosítása. A diagnosztika a betegségek felismerésének tudománya és gyakorlata. hogy a fogyatékos tanulók nevelését-oktatását a defektus oldaláról közelítik meg. hogy a tanulási nehézségek kezelésének kulcskérdése a probléma felismerése. az orvostudomány területén használatos kifejezés. a diagnózis felállítása. az elkülönített kezelést preferálja. utalva ennek a szakterületnek eleinte az orvostudománnyal a mainál szorosabb kapcsolatára. Az erre épülő pedagógia a károsodásra összpontosít. de a gyógypedagógiai intézményekben megvalósuló nevelés. pontosítására vonatkozik (a szóhasználat szerint „defektológia” a gyógypedagógia elnevezése). úgynevezett komplex gyógypedagógiai tipológiaalkotás. Ez a múlt század végéig az akkori szocialista országokban mindenütt így volt. szociológiai). fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A pedagógiai diagnózis A bevezetőből is kitűnik. pszichológiai. Az ilyen pedagógiai modellekben mindenütt speciális tanterveket használnak. A latin és görög eredetű diagnózis szó elsősorban az egészségügy. Hogyan változott a fogyatékosság értelmezése? Az orvosi-pszichológiai megközelítéstől a pedagógiaitársadalmi megközelítés felé A magyarországi gyógypedagógia tudományos megalapozói a 20. gyógyítva nevelés is. A szakértői bizottságok vizsgáló teamjében napjainkban is kötelezően részt vesz orvos munkatárs.

A nemzetközi gyakorlatban jelentkező együttnevelési irányzat hatására az 1980-as évektől kezdődően egyre erősödött az integrációs törekvés hazánkban is. 2005. Ezt szakmailag megalapozta az a tény. hiszen ezek az intézmények általában a lakóhelytől távol lévén. Ma már az jellemzi a közoktatást. amelynek elérését az intézményfenntartók finanszírozására vonatkozó szabályozás is segíti.). hogy a legtöbb területen működnek együttnevelő (befogadó) intézmények. kollégiumi ellátás igénybevételét tették szükségessé. a TIPolÓGIÁk Általánosan jellemző. amikor a törvényben a fogyatékos megnevezést felváltotta a sajátos nevelési igényű elnevezés. defektus = fogyatékos.) módosításáig. hívei az orvosi kategóriák. Az elkülönített iskoláztatás preferálódik. átfogó kifejezés a sajátos nevelési igényű gyermek. Eleinte az „abnormálisok” és betegségben szenvedők számára alakultak iskolák. Hazánkban ez volt a jellemző egészen 2003-ig. hogy orvostudományi alapon. így bővülnek a képzési formák között a választási lehetőségek a sajátos nevelési igényű tanulók számára is (KőpataKi.). 34 . és nem a csoportok és típusok szerinti osztályozás és címkézés. Az iskoláztatás szempontjából fontos – EU-konform – új. A gyógypedagógiai iskolákba javasoltak köre egyre körülírtabb. orvosi szempontból történt a fogyatékossági kategóriák kialakítása. A gyűjtőfogalmakhoz nagyon gazdag tipológiarendszer és definíciókészlet társul. Az eredeti kifejezés.1.és alcsoportok és típusok széles skálájával (GordoSné. azokra korlátozódik. a biológiai kritériumok alkalmazását látják célravezetőnek. 1981. rész Adaptációs dialógus A gyógypedagógiai intézményrendszer kialakulásának következménye lett a tartós elzárás a társadalomtól. Napjainkban az orvosi/biológiai megközelítéssel szemben erősödik a nevelési/társadalmi megközelítés. a közoktatási törvény (Kt. magyar megfelelője ennek fordítása. Célként megjelenik az integráció. akiknek fejlődésmenete valamilyen káros hatásra fellépő állapot következtében tartósan megsérült. A szóhasználat a következő: anomália = fejlődésmenetében sérült. hogy a külön intézményrendszerben megvalósuló nevelésnek-oktatásnak – az iskolán túli társadalmi beilleszkedés tekintetében – komoly hátrányai is mutatkoztak. illetve a gyermekek különböző standard csoportokba sorolása. nemritkán a családtól is. A mai felfogásban a diagnosztizáló és értékelő folyamatoknak az egyes egyének nevelési szükségletének megállapítása a feladata. a special educational needs (sEN) az oECD4-től származik. tanuló (sNI) fogalom. mindegyikben a fő. A tipológiák egyre differenciáltabbak lettek. 4 OECD: Organisation of Economic Cooperation and Development – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet.

european. „A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása. kulturális vagy nyelvi jellemző (például kisebbségek vagy bevándorlók). törvény 2003. www.3. A sajátos nevelési igény meghatározása – különösen annak b) pontja – az elmúlt idôszakban többször is megváltozott. Ennek értelmében az „A” kategóriába tartoznak a szervi rendellenességen alapuló fogyatékosságból. www. tanulási. 5 6 35 . akik a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okokra vissza nem vezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. E törvény szerint 121. tanuló fogalmát. tanulóknak az iratait megküldeni a nevelési tanácsadó részére. tanulási. § 29. a „C” kategóriába pedig az olyan speciális szükségletek. a „B” kategóriába a nem szervi rendellenességen alapuló tanulási nehézségekből fakadó szükségletek. nyomdai elôkészítése közben is. magatartási nehézséggel küzdô gyermek. sajátos nevelési igényű gyermek.okm.” (Forrás: OKM tanévkezdô kiadvány. az visszavezethetô-e organikus okokra vagy sem. tanuló: az a gyermek. Az új rendszer mûködésérôl e könyv nyomdába adásakor még nincsenek tapasztalataink – a szerk. aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi.agency. hogy az említett körbe tartozó gyermekek.org 2000 Régebbi elnevezéssel: a pszichés fejlôdés zavara miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. b) a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra vissza nem vezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. a tanuló beilleszkedési. értelmi.gov. Függetlenül attól. autista. augusztus 31-ig a juttatások és a költségvetési támogatások szempontjából e körbe tartozónak kell tekinteni. ennek alapján szakvélemény készítése. a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra visszavezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. érzékszervi. A jogszabály elrendelte a – korábbi fogalommal – pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottnak diagnosztizált gyermekek felülvizsgálatát. hogy a pszichés fejlôdési zavarai miatt sajátos nevelési igényû gyermek. beszédfogyatékos. 2008. több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. magatartási nehézséggel küzd. évi LXXIX. melyek alapja valamilyen társadalmi. évi módosítása vezette be a sajátos nevelési igényű gyermek. majd ezt . A nevelésüket-oktatásukat végző iskola a helyi tantervét az iskolatípusra kiadott – választható – kerettantervek és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai Special Needs Education. Amennyiben igen. tanulók küzdenek-e a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének tartós és súlyos rendellenességével vagy sem. valamint a gyermek fejlesztô foglalkoztatása a pedagógus és a szülô bevonásával”. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A sAJÁtos NEVElÉsI IGÉNyű GyErMEKEK Az OECD által készített nemzetközi összehasonlító tanulmány5 három nagyobb csoportját különböztette meg a speciális oktatási szükségletnek.hu) A jogszabály használja a beilleszkedési. Magyarországon a közoktatásról szóló 1993. követôen 2008. tanuló fogalmat. könyvünk kéziratának lezárta. „…a szakértôi és rehabilitációs bizottság azt vizsgálja. tanuló. E vizsgálatokat 2007 december 31-ig kell lebonyolítaniuk a szakértôi és rehabilitációs bizottságoknak. tanuló a felülvizsgálatot követôen kikerül-e a sajátos nevelési igényûek körébôl. hogy a gyermek. március 15-ig kell azoknak a gyermekeknek.

(III. Az orvosi szempontú megközelítéstől való elmozdulást jelzi. tanulási. tanuló […] a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. s elsősorban az orvosi/egészségügyi gyakorlat számára készültek. Az őket a többi tanulóval együtt nevelő.1. a 2001-től máig használt változat. BNO A Betegségek Nemzetközi Osztályozása verzióját (BNO-IX. az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A szakértők által kidolgozott nemzetközi osztályozási rendszerek a nemzetek fogyatékosságértelmezéseit közelítik.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. A WHO8 – többek között magyar – szakértői folyamatosan dolgoznak ezek korszerűsítésén. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás. A BNO-X.) 1980 óta használták Magyarországon az akkor még gyógypedagógiai áthelyező bizottságok. illetve fogadja el. 36 . és a „Funkció- 7 2/2005. az óvodai nevelés. rész Adaptációs dialógus oktatásának irányelvében7 foglaltak figyelembevételével készíti el. A törvény 30. 1. hogy a 2004ben kiadott magyar fordítás már mellőzi a betegség kifejezést. Az együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. oktató iskola a helyi tantervének elkészítésénél a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét is figyelembe veszi. mert segít értelmezni a sajátos nevelési igényû tanulók szakvéleményében olvasható kódokat. magatartási nehézséggel küzdő gyermek. osztÁlyozÁsI rENDszErEK Az osztályozási rendszerek rövid áttekintése azért fontos. 8 World Health Organization = Egészségügyi Világszervezet. §-a szerint a beilleszkedési.

A pedagógiai célú kereső ilyen diagnózisokat és besorolási kritériumokat talál: . hogy milyen gyógypedagógiai segítséggel végezheti sikeresen tanulmányait az integrált oktatás keretei között is. tanuló megkapja azt a többletszolgáltatást. Gyógypedagógiai. A már említett BNO-X. főcsoportban: Veleszületett rendellenességek. – a VIII. kategóriák felállítására azért van szükség. az V főcsoportban: Mentális és viselkedészavarok (F00–F99). a tanuló diagnózisa és besorolási kódja alapján is nyilvánvaló lesz. 37 . Ebben a viselkedés és az érzelmi-hangulati élet zavarai. – a XVII. az iskolai teljesítmény specifikus rendellenességei és a kevert specifikus fejlődési zavarok leírásai találhatók. deformitások és chromosoma abnormitások (Q100–Q99).3. hogy minden. A cél az. diagnózis A kutatások. – a VII. alfanumerikus kódrendszer. amikor az Ön iskolájába vagy osztályába sajátos nevelési igényű tanuló érkezik. fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása” (FNO) kódot is alkalmazza a vizsgálatok során. illetve képességzavarral küzdő gyermek. A vizsgálatokra. amely biztosítja számára is a társadalmi integrációja eléréséhez szükséges optimális életminőséget. a DSM-IV-TRTM-ben került sor. pedagógiai diagnosztika. – pl. DSM A „mentális és viselkedészavarok” részletező jellemzésére és a kritériumok meghatározására egy másik osztályozási rendszerben. Így. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba képesség. főcsoportban: A szem és függelékeinek betegségei (H00–H59). a tudományos felismerések és a társadalom igényei a diagnosztika fejlődését eredményezik. – a VI. hogy a külön megsegítésre. funkcionális akadályozottsággal. pszichológiai. gyógypedagógiai segítséget. főcsoportban: A fül és csecsnyúlvány megbetegedései (H60–H95). főcsoportban: Az idegrendszer betegségei (G00–G99). amely főcsoportokból és azon belül újabb alfanumerikus alrendszerekből épül fel. többletszolgáltatásokra jogosultak körét meg lehessen határozni.

oktatási. például tanulásdiagnosztika. ennek nyomán a specialisták számára sokféle lehetőség áll rendelkezésre. például: – egy populáció (például értelmi. beszéd. rész Adaptációs dialógus „A 20. eljárásait és eredményeit. folyamat-. – a pszichikai képességek. – életkor-specifikus (például a korai életkori) kérdéseket tárgyaló gyógypedagógiai diagnosztika. fejlesztési diagnosztika stb. A fogyatékossági kategóriák jelölésére elfogadott kifejezések – Autizmus – Beszédfogyatékosság – Értelmi fogyatékosság – Hallássérült – Látássérült – Mozgáskorlátozott – Teljesítmény. differenciál-. egyes funkciók. nyomán) A DIAGNosztIzÁlÁs CÉlJA A fejlesztési.1. – a nevelés-oktatás folyamata szempontjából releváns pedagógiai diagnosztika.és viselkedésproblémákkal küzdők (nehezen nevelhetők és inadaptáltak) 38 . 2004.vagy mozgásfogyatékosok) speciális diagnosztikája. a személyiség sokirányú megismerését különböző standardizált eljárások bevonásával segítő gyógypedagógiai pszichodiagnosztika. terápiás és rehabilitációs tevékenységének hatékonysága érdekében a gyógypedagógia komplex módon alkalmazza a státus-. – bizonyos gyógypedagógiai (például logopédiai) tevékenységhez kapcsolódó diagnosztika.és viselkedésproblémák – teljesítmény. nevelési.” (Gerebenné. század elején nemzetközileg is számon tartott magyar Ranschburg-féle gyógypedagógiai pszichodiagnosztika napjainkig folyamatosan differenciálódott.

hogy az olvasásban javulás tapasztalható. A DSM-IV-TRTM osztályozási rendszer leírásaiban az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességei (F81) közül idézzük példaként a diszlexia kritériumait: „– F81. végső soron a tanulási nehézséget mutató tanulók hatékony oktatásának. Az utóbbi évtizedekben lényegesen megnőtt a nem fogyatékos. Ha érzékelési deficit van jelen. Az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg standardizált tesztekkel vizsgálva. az ellátás különböző formáiról. az olvasási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét. orális olvasási készség. mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. Helyesírási nehézségek gyakran társulnak meghatározott olvasási zavarral. lényegesen alatta marad a személy biológiai kora. 39 . a szellemi érettség vagy a nem megfelelő iskoláztatás rovására. a gyógypedagógiai ellátást biztosító intézményekről. nevelésének segítése érdekében. annak ellenére. Az olvasás fejlődési zavarait rendszerint megelőzi a beszéd. olvasásértési készség elsajátítása mind sérült. Az információk hasznosak lehetnek a további munkájához. – Olvasási zavar Az olvasási teljesítmény.és nyelvfejlődés zavara. ami serdülőkorra megmarad. Az oktatásügy megoldatlan problémái a pszichológiai és a pedagógiai kutatások és gyakorlat fejlesztését sürgetik.3. Az utóbbi években számos kutatás. Társuló emocionális és viselkedészavarok gyakoriak az iskoláskorban.0 Meghatározott olvasási zavar (diszlexia) Az olvasási készség fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása nem írható kizárólag a látásélesség. azok kritériumairól. de tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek. a képességvizsgálatok. hatásvizsgálat. fejezet Kedves Pedagógus! Betekintés a diagnosztikai eljárásokba Amennyiben a témából többet szeretne megtudni. Az előbbi zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az olvasási jártasságot igénylő mindennapi élettevékenységekre. fejlesztés zajlott az iskolaalkalmasság. a képességfejlesztés módszereinek kidolgozása. Az olvasáshoz szükséges részfeladatok: szófelismerés. tanulók száma. az Irodalomban ajánlott művekben a betegségek nemzetközi osztályozása alapján részletes leírások találhatók a fenti diagnózisokról. a fejlesztésben részesülők képességrendszere változásainak követése terén.

fejlődésének értékelése – a gyermek korábbi életszakaszából való orvosi-pszichológiai dokumentumainak ismerete – A tanítási-tanulási eredményesség elemzése – A pedagógus saját magatartásának (attitűd.0). Orvosi diagnosztikai módszer a kikérdezés. (R48. diszlexia k. Miben segít a pedagógiai diagnosztika? A pedagógiai diagnosztikai ismeretek hozzájárulnak ahhoz. tanulási és a családi környezet minőségének feltárása – A tanulást megkönnyítő beavatkozási formák A diagnózis az alapja a kiindulópontok.” orvoSI vIzSGÁlaTI mÓDSzerek A diagnosztika különböző vizsgálati módszerek alkalmazásával állapítja meg a diagnózist. kikérdezések. az emocionális élet zavaraihoz társuló olvasási nehézség (F93–).1. gyógypedagógus a tanítási órán. beállítódása) vizsgálata. A pedagógiai diagnosztika pedagógiai jellegű diagnosztizálást jelent. az alkalmazott módszerek adaptivitása. az „értelmesség” fokára és a fejleszthetőségre vonatkozó megállapításokat fogalmaz meg. Módszerei a megfigyelések.n. a tanulási folyamatban reálisan tudja megállapítani. (R48. fejlődési diszlexia.m. célok meghatározásának. 40 .m.0).n. a laboratóriumi és a műszeres vizsgálatok (EKG. a megfelelő módszerek megválasztásának. PSzICholÓGIaI éS PeDaGÓGIaI vIzSGÁlaTI mÓDSzerek A pszichológiai diagnosztika a személyiség-összetevőkre. meghatározott (specifikus) olvasási retardáció. a fejlesztő foglalkozáson. a beteg megtekintése. Az orvosi diagnózis az organikus sérülést. Kivéve: alexia k. károsodást állapítja meg. tesztek. rész Adaptációs dialógus Idetartozik: »backward reading«. röntgen). az iskolai. hogy a pedagógus. a fejlesztés megtervezésének. A PEDAGóGIAI JEllEGű DIAGNosztIzÁlÁs KÉrDÉsKÖrEI – A tanulási képesség állapotának.

optimalizálódnak. 1998. valamint tapasztalati és értelmező. a megfelelő feltételek megteremtése. Odafigyeléssel teheti ezt szakszerűen.). a differenciált fejlesztés) – Pszichológiai ismeretek – A pedagógiai pszichológiai diagnosztika alkalmazni tudása (a kapott diagnosztikus információk értelmezésének és értékelésének módszertana) – Ismeretek a tanulási nehézségek lehetséges okairól és ezek értelmezéséről (a belső és külső feltételek és okok hatása a tanulási folyamatokra) (Mesterházi. reakcióját. szándéktalan és szándékos tanulás – fejlesztéséről van szó. kommunikáció és szövegfeldolgozás. viselkedését. a munkamódok és tanulási technikák gyakorlása. amelyeknek köszönhetően új pszichikus rendszerek jönnek létre. A tanulási képességek fejlesztésének lehetősége Olyan képességek – exploráció (felfedezés). tervszerűen. képességek az adott korosztály. szocializáció és szociális tanulás. és képes legyen mérlegelni saját bánásmódjának és elvárásainak várható hatását (Mesterházi. az adott tanuló fejlődéséről. a meglévők átalakulnak. Az oktatás-nevelés folyamatában minden pedagógus diagnosztizál. tartósabbá válnak. készségek. próbálkozás és problémamegoldás. a didaktikai alapok.3. fejlesztési lehetőségeiről) – Didaktikai kompetencia (sokoldalú módszertani felkészültség. 41 . fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba értékelni a gyermek fejlettségi állapotát.) Az eredményes tanuláshoz vezető magatartás kialakításához szükséges a motiváció fejlesztése. alkotás és alkotó tanulás. Az eredményes pedagógiai diagnózis előfeltételei – Szakmai kompetencia (egyrészt ismeretek az adott szaktárgyban. teljesítményeinek változását. hierarchizálódnak. játék és szimuláció. tudatosan. másrészt ismeretek. 1998.

Ebben az esetben van remény a gyors felzárkózásra. egyenetlen tanulmányi eredményt. rendszerezése A tanulási problémák lehetnek átmenetiek vagy tartósak. lehetnek könnyen oldhatóak. Jelölheti a különböző területeken megmutatkozó gyenge tanulmányi teljesítményt. a diszgráfia és a diszkalkulia – esetén alkalmazzák.1. A tANUlÁsI NEHÉzsÉG A tanulási nehézség a tanulási problémák legenyhébb formája. írásés számolászavar – vagyis a diszlexia. Ezek az okok megszűnésével felszámolhatók. 42 . rész Adaptációs dialógus A tANUlóK KÉPEssÉGFEJlEsztÉsÉNEK tErülEtEI – Kognitív képességek – Kommunikációs képességek – Szociális képességek – Motoros képességek – Kreatív képességek – Orientációs képességek A tanulási problémák értelmezése. A tanulók problémáját érzékelve a tanító vagy a szülő átsegíti a tanulót a – többnyire átmeneti – nehézségen. A szakirodalom ide sorolja a helytelen tanulási szokások okán bekövetkező lemaradást vagy az átlagosnál lassabb tanulási tempójú tanulók eseteit is. Így érthető. pszichés problémák – következtében kialakult lemaradás. Legáltalánosabban az olvasás-. hogy a gyakorló pedagógusok sem látják tisztán a kérdést. Szinonimaként napjainkban még a tanulási rendellenesség és a tanulási nehézség kifejezéseket is használják. tANUlÁsI zAVAr A tanulási zavar fogalmának értelmezése a szakirodalomban nem egységes. de enyhítésük vagy megszüntetésük érdekében szükség lehet speciális szakember átmeneti vagy tartós beavatkozására is. Ebbe a csoportba tartozik a bármilyen ok – hiányzás.

9 2/2005. Ez a jelenség azt mutatja. érzékszervi. Fontos tudni! A többségi iskolákban a Sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelve9 alapján az iskola alakítja ki az egyéni tanulmányi célok. A tanulásban akadályozottak között vannak azok a sajátos nevelési igényű tanulók. tartalmak és követelmények kereteit. ha összetett vagy súlyos a probléma. 43 . speciális eszközök. hogy számos kérdésnek kell tisztázódnia a tanulási zavarok terén. tanárok az egyéni tanulói igényekhez igazított differenciáló oktatással. tANUlÁsI AKADÁlyozottsÁG Tanulási akadályozottságról akkor beszélünk. és majd 30%-ra nőtt a problémás gyerekek aránya. – amely megállapítja a pedagógusok által gyanított testi. logopédusok segítségével megtanult olvasni. akiknek egy része gyógypedagógiai intézményben. – javaslatot tesz az iskolában alkalmazott vagy az egységes gyógypedagógiai módszertani központból érkező gyógypedagógus habilitációs. valamint megfelelő tanulásszervezési módok alkalmazásával és gyógypedagógus segítő közreműködésével. mások integráltan. 2004. többségi iskolában tanulnak. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes nevelését. és előfordulása tekintetében csak bizonytalan becslésekbe lehet bocsátkozni (Gordosné. kiegészítve pedagógiai programját és helyi tantervét. Magyarországon a globális olvasástanítási módszer elterjedésével az olvasászavar gyakoribbá vált. A diszlexiások nagy része azonban a hagyományos olvasástanítási módszerrel. 1. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba Gyakoriság Az általános iskolai populációban előfordulási aránya nemzetközi számadatok alapján meghaladja a 15%-ot.3.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelve kiadásáról. rehabilitációs fejlesztő tevékenységére. iránymutatásával valósíthatják meg. (III. oktatását a tanítók. értelmi vagy más akadályozottságot.). és nem nélkülözheti a gyógypedagógiai megsegítést. Segít ebben a szakvélemény.

nehézség. ak44 . rész Adaptációs dialógus A tANUlÁsI zAVAr KrItÉrIUMAI – A kognitív funkciók alapján elvárható teljesítmény és a valódi teljesítmény közötti diszkrepancia – A megismerési (kognitív) funkciók rendellenes működése – Sajátos magatartás (pl. A tanulási zavar társuló tünetként megjelenhet enyhe értelmi fogyatékosságnál. érzékszervi hiányosság vagy kulturális/oktatási tényezők okozzák. A „FIMÓTA” a tünetcsoportot körülhatároló szavak: a figyelemzavar. rendellenesség vagy megkésett fejlődés a beszéd. aki már 1962-ben meghatározta a tanulási zavart. Nem értelmi fogyatékosság. amely hátterében diszfunkció és/vagy emocionális vagy viselkedési zavar áll. A learning disability (tanulási képtelenség. egymás utáni. A tanulási zavarok főleg tüneti szinten elkülönítettek. közoktatási intézmények is részesülnek a fogyatékos gyermekeket megillető ellátásokból.) A tanulási zavar súlyos formái kimerítik a sajátos nevelési igény kritériumait – így ezek a tanulók is a különleges gondozás körébe tartoznak. érzékszervi sérülésnél és beszédhibáknál. s az ilyen gyermeket nevelő családok. sarKady Kamilla és zsoLdos Márta vizsgálataik alapján elkülöníthetőnek tartják az értelmi fogyatékosoknak tanulási zavarokkal is küzdő populációját. A tANUlÁsI zAVAroK szINDróMA A tanulási nehézségek új keletű kategória. Ha valakinek ez a feldolgozási módja gyengébb. ez a funkció az általában domináns bal agyféltekéhez kötődik. zavar) kifejezést Samuel KirKtől ered. a mozgászavar és a tanulási zavar rövidítéséből keletkezett. Szerinte ez olyan elmaradás. írási. LászLó Zsuzsa pszichológus mozaikszót alkotott a probléma jelölésére Az örökmozgó gyerek című könyvében. olvasási. ezek az esetek is (specifikus) tanulási zavarnak tekinthetők.1. számolási folyamatokban vagy más iskolai tantárgyakban. Az írás-olvasás-számolás megköveteli a szekvenciális. DIszlExIÁs tANUlóBól KIVÁló oPErAtőr? A tanulási zavarokat igen gyakran a szokásostól eltérő információfeldolgozási mód okozza. hiperaktivitás) (Dr. nem honosodott meg a magyar nyelvben. érzelmi kiegyensúlyozatlanság. lépésről lépésre történő feldolgozást. kontrollképtelenség.

vizuális információfeldolgozás igen kiváló lehet. a testséma. hanem más kognitív folyamatokban is. egyidejű. hanem csupán szelektív következményekkel jár. hogy a tanulási zavar csak bizonyos oldalról deficit. A jobb agyféltekéhez kapcsolódó egészleges. és éppen olyan kiemelkedő teljesítményekhez vezethet. A legtöbb esetben azonban kiderül. fejleszthetők. és amennyiben az iskoláztatáson túljut a tanulási zavart mutató személy. A kifejezés a „pszichogén” 45 . A tanulási zavarok ily módon csak iskolai teljesítményzavarként jelentkeznek. újszerű látásmód jellemez. a zavarok hátterében minimális organikus sérülés áll. amelyek kialakíthatók. hogy nemcsak az olvasás tanulása. a finommotorika gyengesége. kiemelkedő teljesítményekre képes tudós. számolási nehézség. vizuális agnózia – a látott arcot csak hang alapján képes azonosítani). Az információ felvételéért felelős rendszereken kívül más rendszerek felelősek az információ feldolgozásáért. amely nem vezet általános mentális retardációhoz. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba kor nehézségei lesznek a tanulással. A diszlexia terminus a tanulási zavarok egy jellegzetes tünetén. Az információfelvételért felelős rendszer sérülése speciális funkciókiesésben nyilvánulhat meg (pl. Ezen alapul a gyermekkori funkciózavarok terápiás lehetősége. Nyilvánvaló. Így a diszlexia tünetegyüttesébe beletartozik az olvasási problémák mellett számos egyéb deficit. A tANUlÁsI zAVAroK KUtAtÁsÁt És tErÁPIÁJÁt MEGHAtÁrozó IrÁNyzAtoK A szindróma kutatásában négy fő meghatározó irányvonal figyelhető meg. hanem általánosan a tanulás zavart. A tanulási zavarok közül az olvasási problémák témában született a legtöbb tanulmány. az olvasás megtanulásának nehézségén alapul. vezérlési és aktivációs képesség hiányosságai jellemzik. akit kreatív gondolkodás. Gyakran társul a diszlexiához beszédzavar.3. lépésről lépésre történő analizáló logikai út. a lateralitás zavara és az emlékezet gyengesége. Neuropszichológiai elméletek Ezen elméletek szerint a probléma oka az agy kisebb-nagyobb károsodása. vizsgálati eredmény. Az olvasáshoz szükséges funkciók nemcsak az olvasásban vesznek részt. ezért zavar esetén egyéb készségek is érintettek lehetnek. mint a hagyományos. Az ilyen gyerekeket a feldolgozási. A német nyelvterületről származó POS (pszicho-organikus szindróma) elnevezést a magyarországi szakirodalom is átvette. művész válhat belőle.

A szenzomotoros rendszer differenciált fejlesztését célozza és nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre (sedLaK–sindeLar. játékos fejlesztés. ami a kevés ingert tartalmazó feladatok automatizálásával érhető el. és óvodai prevenciós programot dolgozott ki (porKoLábné. a funkció épülését. Az idegrendszer érésének elmaradása esetén elsősorban az idegrendszeri érést serkentő terápiás eljárások hatékonyak. 46 . valamint a sérült funkció kis lépésekben történő felépítése. Programja az óvodai nevelésbe beépíthető mozgásos. FöLdi Rita a mozgásterápiák és a célzott fejlesztés. F. Az észlelési és mozgási rendszerek összerendezettsége hiányzik. 1. téri-vizuális és auditív élményekhez. A percepciós és perceptuo-motoros elméletek A hangsúlyos diszfunkció területe szerint három csoportba sorolhatóak. Brigitte sindeLar a részképességek megfelelő működését és együttműködését tartja kulcsfontosságúnak. Gyermekek esetében mindig figyelembe kell venni azt is. és arra is magyarázatot ad. pl. ayres a tanulási zavarok oki hátterében a szenzoros integrációban mutatkozó deficitet látja. A perceptuo-motoros zavarokat kiemelő teóriák szerint a perceptuo-motoros funkciók elégtelen integrációjának következménye a tanulásban mutatkozó zavar. idegrendszeri éréshez kapcsolódik.). Ez az elképzelés jól magyarázza a tanulási zavarok jelentkezését átlagos intelligencia mellett. A fejlesztésben elsősorban az óvodás korosztályra koncentrált. Széles körű kutatásokat kezdett.1. mozgásterápiák. a nyelvi fejlődést előrejelzi a motoros fejlődés. 1992. hogy értelmi fogyatékosok bizonyos képességeket illetően miért nyújthatnak kiemelkedő teljesítményt. pl. rész Adaptációs dialógus tényezők hangsúlyozásával a figyelmet a pszichológiai-pedagógiai beavatkozás szükségességére terelte. A prevenciót tekintette a tanulási zavarok csökkentésében a leghatékonyabb útnak. hogy milyen szinten áll az adott funkció szerveződése életkoronként. „kognitív terápia” együttes alkalmazását tartja a leginkább hatékonynak. A tanulási zavarokkal küzdő gyerekeknél ritkán mutatható ki agyi organikus károsodás. A speciális feldolgozórendszerek érése mindig a biológiai.). ezért a tanulási rendellenességeket egyre inkább az agy működésbeli rendellenességeivel hozták összefüggésbe. A perceptuo-motoros elméletekhez kapcsolódik hazánkban porKoLábné baLoGh Katalinnak a 70-es években a tanulási zavarok korai azonosítását célzó munkája. A teljesítményen kívül a megoldás módja is informatív tényező. amelynek során a gyerekek fokozott mértékben jutnak hozzá a testi-kinesztetikus. 1993. Ezen az alapon keletkezett az MCD (minimal cerebral dysfunction) kifejezés. A tesztek láthatóvá teszik magát a szerveződést.

inkább a perceptuális diszfunkció korrigálására igyekeznek megfelelő eljárásokat. a részképességek kiesésének mérésében pedig igen jól alkalmazható a snijders–Omen-féle intelligenciateszt.). Az oki tényezőket nem vizsgálják. 1974. hogy a tanulási nehézség milyen funkciók elmaradására és sérülésére vezethető vissza. A vizuo-motoros integráció és a szemmozgások szerepét hangsúlyozó elméletek a szemmozgás és egyensúlyrendszer zavarait tekintik a tanulási rendellenességek okának. ezáltal a helyes viselkedés megerősödött. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba 2. és a tanulmányi és szociális célok elérését jutalmazták. Számos. Leary és munkatársai követelményeket állítottak a gyerekek elé. A tANUlÁsI zAVAroK VIzsGÁlAtÁrA AlKAlMAzott PszICHolóGIAI És PeDaGÓGIaI mÓDSzerek A BNO és a DSM-IV definíciói alapján a fő problématerületek meghatározhatók. A FrostiG nevéhez fűződő percepciós elméletek az észlelésben mutatkozó deficittel foglalkoznak. de arról nem adnak információt. és nem foglalkoznak a háttértényezőkkel. olyan fejlesztő programokat dolgoztak ki.3. a helytelen gátlódott. 3. fejlesztő programokat kialakítani a motoros és érzékelési funkciók megerősítésével. Behaviorista elméletek A tanulási zavarokat viselkedésbeli rendellenességnek tekintik. Pszicholingvisztikai elméletek Követôi a tanulási és viselkedésbeli problémákat a pszicholingvisztikai folyamatok rendellenességeire vezetik vissza. Meixner Ildikó pszichológus és gyógypedagógus a diszlexia kezelését és megelőzését nyelvi fejlesztéssel látta megoldhatónak (Meixner. egy-egy készséget mérő vizsgálati eljárás is alkalmazható a tanulási zavarok diagnosztikájában: – a Bender-teszt a vizuo-motoros koordinációt és az alakszerveződési folyamat fejlettségét. amelyek ezeket a nyelvi hátrányokat hivatottak csökkenteni. Pszicholingvisztikai alapokra épült a Magyarországon a 60-as években megindult diszlexiaprevenciós és -terápiás munka is. 47 . A tanulási zavarok azonosításában jelentős a Wechsler-féle intelligenciateszt gyerekváltozata.

Ide sorolhatóak azok az eljárások. alakkonstancia. és szignifikáns összefüggést mutatnak az iskolai teljesítmények minőségével.1. a különbség a tünetek mennyiségében. Hátterében a központi idegrendszer sérülései. porKoLábné baLoGh Katalin (1987) a tanulási zavarok csoportos szűrésére alkalmas feladatsort dolgozott ki. Az óvodáskori megelőzés. betoldás) azonosak. működési zavara. mert így célzott fejlesztéssel jobb eredmények érhetők el. a sorozatelrendezés. A multikauzális szemléletű vizsgálati eljárások több képességet mérnek. a szókincs szegénységét említik. a mozgásos összerendezettség. Diszlexia A Gyógypedagógiai lexikon így foglalja össze jellemzőit: „…a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó. az irányok. örökletesség. a tagolás (szavak szótagokra. kihagyás. intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség.” (VASSNé KovÁCS Emőke szócikke. alak-háttér diszkrimináció. beszédhangokra bontása) zavarát. Az olvasás sok képesség harmonikus működését feltételezi. A diszlexiások és a kezdő olvasók hibázásai (pl. arányában és fennmaradásában van. a térbeli összefüggések felismerése) méri. Ezek a készségek az írás-olvasás tanulásánál játszanak alapvető szerepet. a térbeli helyzet felismerése. A diszlexia miatti sorozatos kudarcélmények magatartászavarhoz vezethetnek. mint például a meixner-féle olvasásteszt. képességprofil felállítása jelenti. rész Adaptációs dialógus – a Frostig-teszt a vizuális-percepció faktorait (vizuo-motoros koordináció. amelyek a tünetet mérik. organikus eltérései. a motorium és a nyelvi készségek szintjén méri a várható tanulási akadályozottságot. A felsorolt tesztvizsgálatok mellett fontos és folyamatos információkat nyújt a gyermek természetes élethelyzetekben – teljesítményhelyzetekben – való megfigyelése. a vizsgált fő terület a téri orientáció. betűcsere. az iskoláskori kezelés eredményessége az említett képességek fejlettségétől. Az igazi segítséget a gyermekek.1988. hangzási képük tárolása és előhívása). 2001. az Inizanféle DPT (Dyslexia Prognostic Test) számos altesztet tartalmaz. hallási észlelés. Az MSSST (The Meeting School Street Screening Test) az észlelés.). A diszlexia tünetei az írásban is megjelennek. az életkortól és a kóroktani háttértől függ. a téri tájékozódás eltérései) – kiváltó tényezői lehetnek. a tényleges beilleszkedés és az iskolai teljesítmény elemzése (porKolábNé balogh Katalin. lelki és környezeti okok különböző összefonódásban találhatók meg. valamelyik tényező dominanciájával.) 48 . érési késése. mint ha a diszfunkciót okozó valamely vagy összes részképességgel foglalkozunk. A nyelvi képességeket vizsgálja Gósy Mária GMP-tesztje. Hiányosságaik (a látási. A legújabb nézetek a fonológiai feldolgozás (szavak megjegyzése. a beszéd és az idői orientáció. tanulók képességeinek differenciált feltérképezése.

kifejezések. az izomtónus-szabályozás. számok sorrendiségének. hallás-. (2) a diszlexia tüneteinek megjelenése az írásos tevékenységben. egyeztetésének. grafikus ábrázolásának. a kinesztetikus. mozgásminták anticipációját igényli. a hang–betű átfordításának nehézsége. mint az olvasási zavar. Függ a gyermek pszichomotoros és grafomotoros fejlettségétől. kevésbé kutatott. az olvasás-írás. ujjagnózia. a szabálytalan betűalakítás. Felismerése komplex vizsgálattal. szabálytalan. hibás írás.és kézmozgás. Óvodáskorban előrejelzője lehet a grafomotoros zavar. nagyfokú észlelési aktivitást. hibás.) Diszkalkulia „Specifikus számolási zavar. az ügyetlen diszpraxiás gyermekeknél. 49 . a számjegy. miközben más teljesítmények pl. nem függ össze értelmi elmaradással. (3) Gerstmann-szindróma részjelensége: diszkalkulia és grafomotoros zavar. matematikai jelek.” (GEREBENNé VÁRBíRÓ Katalin szócikke. testséma zavarai következtében jó szintű beszélt-. 2001. Képességfejlesztéssel jól befolyásolható. hibaanalízissel történik. látás-. Főbb tünetei: különböző számtani műveletek. nyelvtani szabályok alkalmazásának. jobb-bal megkülönböztetésének zavara. rajz jó színvonalúak. Típusai: (1) az agráfia enyhébb formája. nehezen olvasható írás. szövegtagolási problémák). a testfeleket összehangoló kétoldali integráció. szabályok (pl. számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. a külső szemizmok. Terápiája általános képességfejlesztés. (2) diszlexiával az akusztikus-szekvenciális rövid távú emlékezet gyengesége miatt. idegennyelvtanulás. Értelmezése nem egységes. (3) a BNo–110 értelmében a helyesírási képesség specifikus zavara (hangzók időtartamának hibás megkülönböztetése. írottnyelv-használattal. számkép felismerésének. (4) pszichoreaktív diszkalkulia szorongás. jellemzője a rendezetlen. …Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. gyermek. mennyiségállandóság elve) megértésének. éngyengeség. görcsös. Típusai: (1) diszkalkulia a vizuális téri észlelés. auditív és téri észlelés folyamatának zavarai.3. A diszgráfia összetevői: a tartási és egyensúlyi folyamatok. érzelmi zavarok következtében. amely nem társul olvasási zavarral. a szem-kéz koordináció. mozgászavarral. amelyek gátolják a számtani gondolkodást. azaz a betűk grafikus reprodukciója kognitív és emocionális folyamatok összműködésének eredménye. Az írásképesség. Emellett hangképzési (laterális) és nyelvi zavarok is megfigyelhetők. (4) diszgráfia a rossz mozgáskoordináció következtében.és felnőttkorban agyi sérülés hatására kialakult hibás írás. tanítási problémával. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba Diszgráfia A lexikon meghatározása szerint: „…írászavar. invariancia. az ujj.

gátoltság.1. színes rudak. rész Adaptációs dialógus a matematikai ismeretek elsajátítását segítő egyéni fejlesztő programok. 10 Magatartászavar: figyelemzavar.). 50 . alulmotiváltság. Figyelemzavar A magatartászavar kategóriái10 közé tartozó figyelemzavar is önálló diagnosztikus kategória. Pszichoterápiában lényeges az önértékelés megerősítése. visszahúzódás.). ujjak használatának bevonása). Irodalom). A következô ábra szemléletesen foglalja össze a tanulási problémák fajtáit. Terápia: önértékelés megerősítése (baLázs. hiperaktivitás. Terápia: egyéni vagy csoportos figyelemfejlesztő gyakorlatok. azzal együtt járó. Montessori-eszközök.” (GEREBENNé VÁRBíRÓ Katalin szócikke. 1999. valamint a preventív. 2001. mint depresszió. fáradékonyság és szétszórtság. Jellemzői: alacsony éberségi szint. szorongás. fokozott szemléltetés (pl. gyengébb feladattartás. túlfűtöttség. Jellegzetessége a nyugtalanság. fejlesztő vagy felzárkóztató programban részt vevő szakemberek kompetenciáját. Részletes pedagógiai vizsgálata megtalálható a Logopédiai vizsgálatok kézikönyve című kötetben (l. agresszivitás. lényegében attól eltérő kórkép.) Gyakorisága: 5-6%. Igen nagy százalékban társul tanulási zavarral és emocionális problémákkal. a motiváció felkeltése és erősítése (baLázs. disszocialitás. Hiperaktivitás A figyelemzavarhoz társuló. a túlzott aktivitás és impulzivitás. 1999.

Az óvoda szerepe a gyermekek fejlesztésében MIt tEHEt ÖN. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba 3. HA óVóNő? Az óvodai évek alatt átgondolt. 2006. Az óvodai nevelési program tartalmazza az elvi kereteket. a figyelem. a perceptuo-motoros funkciók – egész sora. jól szerkesztett. testséma kialakulása. a kreativitás stb. mozgáskoordináció. A fejlesztés eszközei a fejlesztő játékok. a fogalmi gondolkodás. amelyek segítségével megvalósul az alapvető pszichikus funkciók – pl. 51 . a téri percepció.3. az emlékezet. az egyedi problémákat is figyelembe vevő megelőző program következetes megvalósításával a lassan érő gyermekek kiegyenlített fejlődése zömében biztosítható. ábra A tanulási problémák összefoglaló csoportosítása Forrás: Farkasné. fejlesztése.

A nagy. amelyek az iskoláskorban tanulási zavarokat okozhatnak.1. amely a gyerekek részképességeit vizsgálja elsősorban az olvasáshoz. Így még iskolakezdés előtt sor kerülhet a problémát mutató gyerekek fejlesztésére. sikerült elérni. amelyek az alapvető pszichikus folyamatok szintjén jelzik. szűrőeljárásokkal. Az óvodák játéktára egy-egy funkció fejlesztésére sokoldalúan közelítő fejlesztőjáték-variációkat tartalmaz. A kisgyermekek mozgásos játékai átvihetők a képi információs anyagra. osztályig kidolgozott. beszédkészség. A megelőzés és a kompenzáció. Az utóbbi évtizedekben a játékkultúra terén óriási fejlődés történt. de egymást nem helyettesíthető területei.és a finommozgások. Olyan teljesítményvizsgálatokkal. Azonban éppen az időben történő felismerés érdekében ötéves korban valamilyen diagnosztikai eljárással kontrollálni kell a gyerek képességeit. A vizsgálat végzésére szóló jogosultságot az óvónők számos pedagógus-továbbképzésen sajátíthatják el. Felismerhetők-e a részképességzavarok óvodáskorban? Igen. korrekció kérdései az iskolaérettség kialakulásának összefüggő. hogy vannak-e egyenlőtlenségek és azok mely területet érintik. játékos fejlesztés. valamint a testséma/tériorientáció. Milyen szűrőeljárásokat alkalmazzunk? Minden olyan eljárás megfelelő. rész Adaptációs dialógus Az óvónő felelőssége a gyermekekkel való szakszerű foglalkozás. hogy ne maradjanak rejtve olyan részképességkiesések. észlelési funkciók. 2. A vizsgálat célja az elmaradás mértékének és a tanulási zavar típusának feltárása és a kompetens fejlesztő személy kijelölése. sindelar–ZsOldOs-program 1. íráshoz. számoláshoz szükséges területeken. pl. osztálytól 8. a sindelar-féle vizsgáló eljárás. közösen – elsődleges az együttjátszó felnőtt modellfunkciója. hogy a játékgyártók és -forgalmazók ízlése és érdeke optimális irányban változzon. A súlyosabb Alkalmazására az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara által indított képzés készít fel. emlékezet fejlettségének megismerése szükséges ahhoz. az MSSST tanulási zavart előrejelző szűrőteszt óvodáskorban vagy a mozgásérettség vizsgálata. sz. és számos kudarc megelőzhető. figyelem. változata 2. az 5–7 éves óvodás és iskolát kezdő gyerekek számára kifejlesztett komplex vizsgálóeszköz és képességfejlesztő program. illetve milyen mértékű az elmaradás. A játékokkal aztán játszani kell.  52 .

2 13 L. A kompetencia fejezetben írottakat. illetve megerősítésére szolgálnak. de az nem hozza meg a várt eredményt. MIt KEll tUDNI A KoMPlEx PrEVENCIós óVoDAI ProGrAMról? Segíti az óvodapedagógus mindennapi gyakorlati munkáját és a fejlesztésben való részvételét. A vizsgálat eredményéből származó további feladat az átlagostól eltérő iskola-előkészítés.). felzárkózás helyett egyre nagyobb mértékű lesz a lemaradás. de még nem általános – így gyakran csak az iskolában derül ki. csoporton belüli vagy csoporton kívüli kiscsoportos. 53 . amelynek lényege az „egyéni” haladás biztosítása.13 Az állapotfelmérés után a tanuló tudásszintjéhez. HA tANÍtó VAGy tANÁr? A képességek differenciált vizsgálatára alkalmas eszköz a DIFER és a NEBULÓ képességfejlesztő program. Komplex foglalkozási formákban életkori sávokra bontva tartalmazza az ajánlott nevelési feladatokat. a hiányok pótlása.3. hogy a gyermek valamilyen tanulási problémával küzd. Így évek állnak rendelkezésre az ötödik osztályba lépés feltételeként meghatározott tudásszint elérésére. Sindelarnak a részképességkiesés vagy -gyengeség területének azonosítására kidolgozott vizsgálati módszerei és a korrekciót szolgáló gyakorlatok a gyenge pontok feltárására. Az iskolai fejlesztés A FEJlEsztÉs AlAPJA A PoNtos DIAGNózIs Az óvodai szűrés és fejlesztés egyre szélesebb körben valósul meg. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba esetek elkerülése érdekében már ekkor el kell kezdeni a preventív pedagógiai munkát. amelyek alapján az egyéni fejlettségi szinthez igazodó tervezés valósulhat meg (porKoLábné. 2004. a Függelékben. Részletesebben l. illetve egyéni fejlesztés szükség szerinti megszervezése. Ő az. állapotához igazított fejlesztő programot és fejlesztési ütemet követve történhet a felzárkóztató munka. aki mindig korrepetálásra2 jár. MIt tEHEt ÖN.

rész Adaptációs dialógus A folyamatos továbbhaladás biztosítása 1–3. Általánosan a logopédus kompetenciájába tartozik a diszlexia súlyos eseteivel való foglalkozás. hogy amennyiben sajátos nevelési igényről van szó.1. Kedves Pedagógus! A tanulási zavarral küzdő tanulók a terápiás megsegítésen kívül a tanítótól is egyéni megsegítést igényelnek. A felső tagozat vagy a középiskola nagy tananyagának felolvasása nagyon megterheli a szülőt. mutatva a kognitív és az affektív feltételek elválaszthatatlan összefüggését. és sikerélményhez juthatnak. évfolyamon és az egyéni fejlesztés lehetősége nagy felelősséget ruház a pedagógusra. A képességekkel szoros összefüggéseket mutató tanulási szokások és stílusok átvezetnek az affektív feltételek területére. 54 . a tevékenységen alapuló tanulásszervezés külön terhei megtérülnek. A tanulási technikák. módszerek ismerete és alkalmazása. A differenciálás. eszközi segítség biztosításával képesek részt venni a munkában. szakvélemény alapján minél hamarabb igénybe lehessen venni szakember segítségét. ha kell. hogy a diszlexiás tanuló a szkenner segítségével számítógépbe vitt szövegeket auditív csatornán fogadja – mentesítve ezzel a családot a napi többórás felolvasástól évek hosszú során. és tudatosságot feltételez. A tanórákon egyénre szabott feladatokkal. A tanulók teljesítményének szöveges minősítése is hozzájárulhat az iskolai kudarcok csökkentéséhez – a tanuló kudarca a pedagógus kudarca is. sikere a pedagógus sikere is. A látássérültek számára kifejlesztett képernyőolvasó készülék biztosíthatja. A hatékony tanulási technikák elsajátításában sok tanuló segítséget igényel. Segít a technika! A diszlexiás tanulók hosszú évek fejlesztő munkája után is nehezen olvasók maradnak. az egyénre szabott oktatás a csoportmunka. Célszerű a fejlesztőpedagógussal való együttműködés. a tanulási stratégiák megkomponálása és használata a tanulási képességek rendszerének fontos tényezői. tErÁPIA VAGy KorrEPEtÁlÁs? A tanulási zavar gyanúja esetén érdemes szakértői bizottság vizsgálatát is kérni.

hogy a vizsgálatot a nevelési tanácsadók végzik a szülő kérésére vagy az óvoda javaslatára. Új szemléletű és kompetenciájú pedagógus: olyan óvodapedagógus. s az egyes funkciók elmaradása egy év alatt korrekciós fejlesztés keretében remélhetőleg behozható. a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit.3. tanító vagy gyógypedagógus. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A diszgráfiás tanulóknak szintén segítőtársa lehet a számítógép – kiváltva a számukra frusztráló írást. aki korszerű pszichológiai ismeretek birtokában ismeri a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit. Egy csokorra valót a teljesség igénye nélkül válogatva ajánlunk a Függelékben. Speciális szakember. számos fejlesztő gyakorlatsor látott már napvilágot. A fejlesztőpedagógus A fejlesztőpedagógus az átlagos IQ-val rendelkező. Kedves Pedagógus! Fontos tudnia. nem fogyatékos. Érdemes megismerkedni velük! 55 . a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. Jártas a prevenciós és a korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak alkalmazásában óvodai. iskolai csoportban és egyéni fejlesztési formában. Ha a gyermek fejlettségi szintje egyenetlen. akkor egy év felmentést javasolnak. 3–10 éves korosztály pedagógusa. aki részt vett fejlesztőpedagógus-képzésben.

A közoktatás alapdokumentuma. javaslatot tesz azok alkalmazására. hanem annak megvalósítása. hisz a „tanár beszél” módszer pl. hogy önmagában tartalom nélküli. MIt JElENt A MóDszEr KIFEJEzÉs? Dr. A fejezet David Miliband gondolatából indul ki: „Minden egyes gyermeknek megadatik. Ugyancsak alacsony hatékonyságúak azok a „jól bejáratott” módszerek. fejezet Módszerek A fejezet bemutatja a kompetencia alapú oktatás programcsomagjaiban használt módszereket. A hagyományos ismeretközlő iskola egyirányú kommunikációjával mára ellehetetlenült. A tartalommal megtöltött módszer pedig maga a tanulási tevékenység. Ez a fejezet abban ad segítséget.” A fejezetet írta: Magvasi Ágnes A pedagógiai módszer Kedves Pedagógus! A szaksajtó évek óta az oktatás hatékonyságának ellentmondásairól számol be – ezek nemcsak a magyar oktatási helyzetre. Másmás jelenségkörben. hogy a lehetőségeihez mérten a legjobb legyen. gazdagítva a pedagógusok eszköztárát. közvetítheti egy mese tartalmának fejtegetését vagy a Pitagorasz-tételt. amellyel a pedagógus megtölti őket. a tömegoktatást kiterjeszteni kívánó társadalom az oktatás hatékonyságának válságtüneteit fogalmazza meg. ez nem a kiválóság elleni merénylet. a Nat 2003 az alkalmazott módszerektől a következőket várja el: 56 .4. Spencer KaGan a módszerről azt írja. A módszerek tehát mindig azt a tartalmat hordozzák. illetve azok eszközként való használata hogyan segít megvalósítani a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttnevelését – mindezt összekapcsolva a módszertani megújulással. de minden fejlett. függetlenül a tehetségétől és a hátterétől. Leírja az inkluzív iskola jellemzőit. de a nemzetközi viszonylatokra is vonatkoznak. hogy a kompetencia alapú programcsomagok bevezetése. amelyek a tanárt mint az ismeretek birtokosát veszik alapul.

hisz az ő kezében van a jövő minősége. mert belátja. kormányváltás és irányváltás még inkább. vélekedéseknek. a számfogalom fejlesztése). – az emlékezet erősítése. mert saját pedagógusszerepében is keresi a sikert. 57 . – az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás. – az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése. mert felelősséget érez a rá bízott gyermek életpályája iránt. századi rezsimben működik. a célszerű rögzítési módszerek kialakítása. – a csoportos tanulás módszerei. 2006.4. vagy azért. Paradigmaváltásra14 van szükség az oktatási rendszer egész területén. – az egyénre szabott tanulási módszerek. hisz a sikeres tanítási folyamat ezen is múlik. Vagy azért. Módszertani és szakmai ismereteit pedig folyamatosan meg kell újítani. gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: – az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása. június.) Kedves Pedagógus! Ön valószínűleg azon kisebbséghez tartozik. – az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. értékeknek és módszereknek egy adott társadalom vagy szűkebben egy tudományos közönség minden tagja által elfogadott összegzését jelenti. hogy az élethosszig tartó tanulás a pedagógus számára nem jövő. hanem a nagyon is tényszerű jelen.” Varga Csaba: A Régi és az Új Paradigma. – a gondolkodási kultúra művelése. – a kooperatív csoportmunka.” A pedagógia felé a társadalmi környezet – a fejlődésének felgyorsulása folytán – olyan új elvárásokat fogalmaz meg. aki szándékosan emelt fővel állt a reformok hullámai között. 14 Paradigma: „…a gondolkodásoknak. horváth Attila oktatásunk paradigmaváltásáról így fogalmaz: „volt tankönyvváltás meg tantervváltás is. technikáinak elsajátíttatása. szerepét. eVilág. 2003. módszereinek elsajátítása. és az iskola mint rendszer egész anakronisztikusan poszt-XIX. Át kell gondolni minden pedagógusnak a tanítási folyamatban elfoglalt helyét. fejezet Módszerek „Az eredményes tanulás módszereinek. eljárások kiépítése. az íráskészség.” (horváth. amelyeknek a hagyományos ismeretközpontú pedagógia és az erre kiépülő szervezeti rendszere nem képes megfelelni. de paradigmaváltás…” – majd némi malíciával így folytatja: „…osztálytermi szinten a reformok elzúgtak a fejüket behúzó pedagógusok felett.

a „mások”. hogy a 10 évesek negyedrészének mentális életkora azonos az életkorával. hogy a „kivételek” – az átlag alatt vagy átlag felett lévők – az adott életkorú gyermekeknek a háromnegyedét teszik ki. pontosan 10 éves gyermek közül a mentális életkorok az alábbi szóródásban voltak tetten érhetők: 4. különböző tempójából következően. rész Adaptációs dialógus A „kivételesek” vannak többen Ma az iskolába járó gyermekek tanulástartalma gyakorlatilag életkorhoz kötött. 100. Az azonos mentális életkoron belül az egyéni képességek tovább differenciálódnak. 25%-ának íródnak! A rugalmas iskolakezdés némiképpen enyhít a problémán. hogy a tantervek az érintett populáció kb. …Régi pedagógiai tapasztalat. de korántsem oldja meg azt. „Egyrészt az egyes pszichológiai tulajdonságok tekintetében a gyerekek közötti különbségek más-más módon alakulhatnak.1. A tantervek (elvileg) a gyermekek mentális fejlődésének a kereteit adják meg. hosszabb időszakot átfogó fejlődési folyamat során a különbségek mértéke is változhat. a többiek. Az ábrán jól látható. ábra A mentális és a valós életkor Forrás: Varga. hogy egy-egy kész58 . 1971. Ez azt jelenti. Kedves Pedagógus! Az átlagos mentális fejlettség kijelölése azt eredményezi. másrészt a fejlődés természetéből. a „kivételesek” valóban többen vannak.

59 . A PISA 2000 vizsgálat ennek az alacsony hatékonyságát ékesen bizonyította. ahol kevés izgalmas dolgot lehet tenni. Kérjük. hogy az azonos képességűek összeválogatásának különböző módszereit preferálta. akik valamilyen – a tanuláshoz nélkülözhetetlen – részképességük fejlődésében zavart szenvednek. majd egy lassuló fázissal közelít a végső állapothoz.) Bonyolítja az iskola nevelési szituációját. hogy unalmas hely. ezek pedig nem veszik figyelembe a fent vázolt különböző fejlődési ütemeket.) A PIsA-vizsgálatnak egyik. hogy a megfelelôen fejlődő gyermekek mellett a korosztályba tartoznak azok a gyermekek is.4. Beszélgessen erről kollégáival. esetleg valamilyen születési vagy szerzett probléma miatt sajátos nevelési igényűek. (Sajnos a PISA-vizsgálat 2003-as eredményeiben szinte semmilyen tekintetben nincs lényeges eltérés. Kedves Pedagógus! Az oktatási gyakorlat megújulásának szükségességét jelzi annak alacsony hatékonyságú működése és az oktatás felé irányuló társadalmi elvárások megváltozása is.és a helyi tantervi követelmények jelenleg elsősorban az ismeretanyag elsajátításának mennyiségi mutatóin keresztül mérhetők. Magyarországon az iskolarendszer saját hatékonyságát az elmúlt 20-25 évben úgy kívánta növelni. hogy a 32 ország tanulói közül a magyar gyerekek között vannak a legtöbben. aztán felgyorsul. családjával. A következô táblázatban összegyűjtöttük azokat a pedagógiai gyakorlatra vonatkozó következményeket. Így a szegregációk egész sorát produkálta. amelyeket a társadalmi folyamatok alakulása (gyors változása) idézett elő. magyar szempontból megdöbbentő és lehangoló eredménye az volt. A tanulást segítő kompetenciák kialakítására a mai oktatási rendszer nem fektet elég hangsúlyt. melynek egyik következménye a felnőttoktatásban való alacsony részvétel. A keret. fejezet Módszerek ség vagy képesség fejlődése lassan indul.” (mOlnár–csapó. gondolja végig ezeket egyenként a saját gyakorlatára vonatkozóan. akik azt állítják az iskoláról. 2003.

A pedagógus szerepe megváltozik. hogy el tud-e igazodni az információk özönében. – Feladatul kapta az iskola az érték. amit a tanulási képességek fejlődése nem követett (nem követhetett). hogy kellôen hosszú idô alatt sikerre vihetjük a „mindent megtanítani” elvet. – a mérésről. vagyis az. Megváltoztak a társadalmi környezet iskolával szembeni elvárásai. (Motiválás az élethosszig tartó tanulásra. szociális helyzet. amelyek az élethosszig tartó tanulásban majd segítségükre lesznek. helyzetben.1. foglalkoztatással kapcsolatos ismeretek állandó megújítását jelenti. a differenciált és rugalmas módszertani repertoárt. a tudományok fejlődése A tudományos-technikai fejlődés mennyiségi robbanást hozott az ismeretek terén. – a képességek fejleszthetőségéről. a különbségek (eltérő képességek.) hatékony kezelésének képességét.) 15 60 . táblázat A pedagógiai gyakorlat (és benne a módszerek) megújulását sürgető társadalmi folyamatok A társadalmi folyamatok alakulása. tudást az informális tanulás alkalmai. a kognitív pszichológia. Bővültek a pedagógiai szakmai ismeretek pl. a személyiség gazdagításának sokféle lehetôségére. körülmények között. Megváltoznak a tudásszerzés helyszínei és időtényezői. Koncepciója nem azonos a „jó pap is holtig tanul” közmondás jelentésével. – Az életesély növekedése okán a gyermekeknek jártasságot kell biztosítani a társas kapcsolatok terén is. Megnő a tudástranszfer értéke. – Az alapvető ismeretek elsajátításán és képességek kialakításán kívül az iskolának ki kell alakítani a diákban egy magas szintű gondolkodási és kommunikációs készséget. hogy a megszerzett tudást tudjuk használni más környezetben. és a cselekvô ember úrrá tud lenni a nehézségeken. Új életminôséget. Elvárják tőle a hiteles és felhasználható szakmai tudást. – a tananyag elrendezésének alternatív módozatairól. 15 Az élethosszig tartó tanulás kifejezést (lifelong learning) a 70-es évek óta használják. a motivációkutatás). – a gondolkodási műveletekről (ebben partner az agykutatás. Következményük a pedagógiai gyakorlatra Mindent nem lehet megtanulni – az élethosszig tartó tanulásra kell felkészülni-felkészíteni15. A tudományos eredmények és a pedagógiai gyakorlat kapcsolata. élni tud és együtt tud élni másokkal” – mondja a Jacques Delors-jelentés. tanulási kultúrát jelent. 2005. vállalnia kellett egyfajta szolgáltató szerepet. „A tudás társadalmához vezet. KôpataKi. az empátiát. értékelésről. Az LLL nem azt jelenti. Átrendeződik a formális és informális tanulás aránya és fontossága a tanulási folyamatban. magatartást. rész Adaptációs dialógus 2. a toleranciát. Szembe kell néznünk a ténnyel: ez nem csak a közoktatási intézmények falai között valósulhat meg. etnikai hovatartozás stb.és normaközvetítést. A formális tanulás mellett egyre nagyobb mennyiségben adnak ismereteket. hanem kiterjed az általános mûveltség minden területére. A felnövő nemzedék társadalomba való sikeres beilleszkedése függ attól. Nem ő az ismeret egyedüli hordozója. – olyan stabil kompetenciákat kell a tanulóknak a közoktatásban megszerezniük. Az LLL nemcsak a munkával. amelyben feloldódnak a konfliktusok.

a kék szeműeknek és a barna szeműeknek. hogy az inkluzív intézmények előkészítő terepei lehetnek egy olyan társadalomnak. ha nem egy módszer jelenik meg benne. A tanórák sikere mindig akkor a legintenzívebb. akár differenciálásról. hogyan késztetheti a nebulókat aktív ismeretszerzésre. amelyek az óra módszereit is behatárolják. gyógypedagógus. Az egyéni fejlesztési terv – a benne megjelenő problematikus területek fejlesztése miatt – a pedagógus számára minden óra tervezésénél olyan támpontokat ad. fejezet Módszerek A befogadás vagy inklúzió szükségszerűsége Az inklúzió mára az európai iskoláktól elvárt gyakorlat. ahol az esélyegyenlőség nem puszta szólam. az integráció segítésére pedagógiai tanácsadó szolgálatot hozhatnak létre. a társadalomba való aktív beilleszkedésre. A szabad iskolaválasztás joga őket és szüleiket is megilleti.4. Az inkluzív iskolában munkatársként megjelenhetnek azok a segítő szakemberek. esetleg az egyéb okok miatt sajátos nevelést igénylő gyermekek csoportját. a hallássérülteket vagy a gyengénlátókat. hogy esélyt adjon minden gyermeknek képességei kibontakoztatására. esetleg a tantárgy maga bizonyos mértékig behatárolja a választható módszereket. ha elég kitartó és szorgalmas. mozgásterapeuta. akár csoportos munkáról. S ha valakinek. gyógypedagógiai vagy pedagógiai asszisztens). ugyanúgy nem kényszeríthetjük külön szegregált közösségekbe a kerekesszékben ülőket. de az igazán rugalmas pedagógus mindig megtalálja a módját. logopédia szakos gyógypedagógus tanár vagy terapeuta. A speciális (gyógypedagógiai) intézmények a szükségletekre. eszközrendszerét és módszereit úgy válogatja meg. akár egyéni fejlesztésről van szó. Kedves Pedagógus! Fontos tudnunk. Feltételeit. akik a tanítási gyakorlatban a pedagógus segítségére vannak (iskolapszichológus. Mindez azért is 61 . HoGy EGy IsKolA BEFoGADó (INKlUzÍV)? A befogadó iskola figyel a tanulói különbségekre. nekik aztán igazán fontos lenne a lakóhelyükhöz legközelebbi iskola befogadó magatartása. Ahogy nincs külön társadalma a soványaknak és a kövéreknek. A tananyag. hogy a tanórákat követően ők is be tudjanak kapcsolódni a szabad idejét töltő gyermekközösség életébe: az osztálytársak baráti közösségeivel fenn tudják tartani a kapcsolatot a tanítási szünetekben vagy – betegségük esetén – számíthassanak a közel lakó osztálytársak segítő támogatására. MIről IsMErJüK MEG. ahol bármelyik gyermek megvalósíthatja álmait.

analitikus tanulók. amelyek kialakítása. – az emocionális különbségeket. A tanítási folyamatban megjelenik a fejlesztő értékelés. hogy megnevezi azokat a kulcskompetenciákat.1. fejlesztése az oktatási folyamat során meghatározó fontosságú (részletesebben l. amelyek kielégítik a tanulók eltérő igényeit. 4. vizuális tanulók. Az egy osztályban tanító nevelők folyamatos interakcióban vannak egymással az eredményes személyi előrehaladás érdekében. Tervezéskor figyelembe veszik a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteit. rész Adaptációs dialógus fontos. 2. 62 . HoGyAN MűKÖDIK A BEFoGADó IsKolA? 1. globális tanulók). Az SNI-gyermekek esetében ezek a diagnosztikus mérések szakemberek bevonásával történnnek. hogy képessé váljon saját tanulása hatékony irányítására. 3. A tanárok azokat a tanítási módszereket alkalmazzák. A szülőkkel való megbeszélésekre szintén szerencsés elhívni a szakembert. s az erre épített egyéni fejlesztési tervet is az ő segítségükkel tudja elkészíteni az osztálytanító vagy a szaktanár. 5. amely megnyilvánul például a tantárgyközi kapcsolatokban – ezzel a hagyományos iskolai keretek máris szétfeszítődtek. a kompetenciáról szóló fejezetben). ami további segítség lehet a gyermek szük. ségleteinek alaposabb feltérképezésében. Segítenek a tanulónak önismerete fejlesztésében annak érdekében. A tanulók haladási ütemének megfelelően tervezik a munkát. A dokumentum előírja az egységes alapokra épülő differenciálást és a kiemelt fejlesztési feladatokban a tanítás-tanulás olyan szemléleti egységét. 7 Együttműködnek a szülőkkel. A kompetencia alapú képzést oktatási alapdokumentumunk (Nat) elvárja az intézményektől azzal. Munkánk így válhat valóban hitelessé. Amelyik iskola ezeket a szempontokat szem előtt tartja. mert a sok eltérő képességű gyermek egyéni fejlesztéséhez szükség van diagnosztikára. Ehhez figyelembe veszik: – az eltérő szociokulturális hátteret. kinesztetikus tanulók. – az eltérő tanulási stílusokat (hallás után tanulók. 6. az már a hagyományos tantárgyi struktúrát is csak nehézkesen tudja továbbműködtetni.

amikor ezek a módszerek a célravezetők vagy – hatékonyan egészítik ki az új oktatási módszereket. hogy ha azokat a teljes tanítási évre szétosztjuk. epochális oktatás. célja HAGyoMÁNyos PEDAGóGIAI MóDszErEK A külvilágról a legtöbb információt. elmélyült fejlesztő munkára van szükség. 63 . hogy a csökkenő kötelező óraszámok az egyes tantárgyakra olyan kis mennyiségű órakeretet tesznek felhasználhatóvá. hatékonyságuk szinte alig mérhető. de beilleszthetők. blokkosítás. s mindössze 3. fejezet Módszerek Kedves Pedagógus! Általános ellenvetés az újítással szemben.4. 1. (Ezek az adatok megközelítő átlagértékeket jelentenek. 83%-ot a látás útján kapjuk.” (Csapó Benő) A pedagógiai módszerek szerepe. hogy az iskola belső struktúrájának és szokásrendszerének. hogy a verbális ismeretközlés kiegészítés nélküli hatékonyságát megkérdőjelezzük. „A lényeges előrelépéshez ma már nem nagy alapelvek deklarálására. szervezési módszerekkel. A hallás útján az információk 11%-a jut el hozzánk. hogy a kompetenciák kialakítását a hagyományos ismeretközlő iskolai keretek között. (Pl. – az oktatás folyamatába hosszabb vagy rövidebb ideig. a frontális osztálymunka módszereivel képtelenség teljesíteni. amelyek a Nat elvárásainak megfelelnek. a tantárgy tömbösítése. a tantárgyi „szegregáció” feloldásával ezek a problémák orvosolhatók. oktatási folyamatának újragondolása megtörténjen. tantárgyi integráció. és segítik a befogadó iskolák pedagógusainak hatékony tanítását. A hagyományostól eltérő tervezési.5%-ot tesz ki a szaglás. – vannak oktatási szituációk.5%-ot a tapintás és 1%-ot az ízlelés útján szerzett információk aránya.) Ez is egy ok arra. annak oka többek között: – pedagógusaink nagy százaléka ezekben a módszerekben van „otthon”. hanem sok apró részlet tisztázására. Ami miatt mégis ez fordul elô leginkább.) Önmagában ez a tény is elég volna. A következőkben azokat a tanítási módszereket gyűjtöttük csokorba. Az adatok arról győznek meg. kb. funkciója.

– leíró: egy szerkezet vagy folyamat bemutatására szolgál. segíteni lehet a tanulóknak az elhangzott szöveg jegyzetelésében. szemléltetéssel. passzív befogadásra még a felnőtt sem képes. megértetésére alkalmazzuk. a lényegkiemelés technikájának gyakoroltatásával. – okfeltáró: a különböző (természeti vagy társadalmi) jelenségek okainak megértésére. Általában az elbeszélés és a magyarázat elemeit is meg lehet találni benne. amelyek aktív szerepet adnak a gyermeknek hallgatás közben. kifejezések értelmének magyarázatát adja. Alkalmazására akkor van szükség. amelyet más forrásból nem lehet elérni. Mindkét esetben monologikus oktatási módszerről beszélhetünk. Szerkezetét tekintve három fő részből áll: bevezetés. Az ilyen módszerek esetében a pedagógus nem differenciál. mindenki ugyanazt a feladatot végzi. ha az ismereteket még más módszerekkel is rögzítik. összefüggések megértését segíti elő a pedagógus. A magyarázatok időtartamukat tekintve – a kisgyerekek esetében – az 5-10 percet nem haladhatják meg. amelynek során törvényszerűségek. Az előadást vagy a rövidebb idejű magyarázatot kötni kell a tanulók előző ismereteihez. Magyarázat Szintén tanári közlés. – ha az információkat csak rövid ideig kell megjegyezni. amely egy téma logikus. és a tanuló általában a passzív befogadó. Típusát tekintve lehet: – értelmező: fogalmak. – ha a cél az érdeklődés felkeltése. részösszefoglalások beiktatásával vagy az ismeretek rögzítését szolgáló feladatok adásával. fogalmak. ha: – olyan információ közlése a cél. vagy meg kell szakítanunk a frontális munkát a tanulók aktívvá tétele érdekében kérdésekkel. – egy tananyag bevezetésénél. és 20-25 percnél hosszabb monoton.1. 64 . rész Adaptációs dialógus Előadás Olyan szóbeli közlési módszer. Ezért kombinálni szükséges olyan feladatokkal. Hossza 15 perctől 2 óráig terjedhet. személyiségbeli eltérései nem kerülnek előtérbe. összegzés. részletes kifejtésére szolgál. szabályok. ahol a pedagógusé az aktív szerep. kifejtés. a tanulók képességbeli különbségei.

Szükségszerű tehát a verbális információ megerősítése. A megbeszélés Az oktatásban leggyakrabban használt dialogikus közlési módszer. fejezet Módszerek Az óra menetét ilyenkor mindenképpen a verbális közlés határozza meg. a gondolkodásra ösztönöz. A módszer három lényeges alkotóeleme: – a strukturálás (a megbeszélés menetének tudatos irányítása). akkor a gyermeknek nem is a legerősebb információfelfogó bázisát célozzuk meg. – érzelmek kifejezését elősegítő (Hogy tetszett…?. A kérdés A kérdés a megbeszélés fő eszköze. önértékelés). Keresd meg…!). kísérleti szituációk megítélése. A kérdések funkciói: – diagnosztizáló: az óra anyagát alátámasztó előismeretek feltárására irányul. következtetések levonására. A megbeszélés formái: – a konkretizáló megbeszélés és – a kérdve kifejtés. képzettársításra. de általában a tanítás folyamatában is kiemelt szerepe van. – ellenőrző: a tanulók tudásszintjét vizsgáljuk. A tanár a tanulókkal folyamatos interakcióban van. s a tanulói válaszok alakíthatják az óra menetét.4. hogy a kérdést követően hagyjunk időt. – a kérdezés (az alábbiakban részletezzük) és – a tanulók tevékenységének értékelése (ez utóbbit külön fejezetben tárgyaljuk). – véleményt kérő (művészeti alkotások. Fontos. Rakd össze…!. összefüggések feltárására. Különböző kérdéstípusok eltérő gondolkodási műveletet aktivizálnak. általánosításra. tanári kérdések segítségével maguk jönnek rá a megoldásra. indítékok keresésére. – instruáló: ha a munka elvégzésére ösztönzünk vele (Sorold fel…!. – gondolkodtató: okok. A csend a legaktívabb tanulói tevékenységre. Miért ez a véleményed…?). 65 . és ha a befogadás intenzitását figyelembe vesszük. A tanulók aktívak. összehasonlításra ösztönöznek.

! Illusztrálja…! Vázolja fel…! Hasonlítsa össze…! Csoportosítsa…! tervezze meg…! Javasoljon megoldást…! A gondolkodás színterei (kognitív taxonómia) Alapműveletek Ismeret Példa a kérdésfeltevésre Ki. elemzésre. 66 . Mi a feladata…?). – Fejleszti a gondolkodást.. – Figyelembe veszi a tanulók értelmi színvonalát. melyik…? Mit gondol…? Milyennek képzeli…? Miért…? Hogyan foglalná össze…? Hogyan példázza…? Hogyan áll kapcsolatban…? Megértés Alkalmazás Magasabb rendű műveletek Elemzés (analízis) Egybefoglalás (szintézis) Mik a tulajdonságai…? Hogyan csoportosítaná…? Miben hasonlít…? Mire következtet…? Mi lenne. A tág tanári kérdésekre többféle jó válasz lehetséges. Fejlesztik a gondolkodást (Hogy látod…? Mi a véleményed…?). 3. A jó kérdezés jellemzői: – A jó kérdés pontos. mikor. mi. mit.1. – Segítségével differenciáltan tudjuk kezelni a tanulók válaszait. ha…? Milyen megoldást javasolna…? Forrás: Bárdossy–Dudás–Pethőné–Priskinné. rövid. A tények felidézésére. milyen. értékelésre ösztönöznek. bloom taxonómiája szerint a kérdések a gondolkodás szintjei szerint az alábbi módon csoportosíthatók. rész Adaptációs dialógus A kérdések két alapcsoportra oszthatók: A szűk tanári kérdésekre egyetlen helyes válasz adható. egyértelmű. a tananyaghoz szükséges előzetes ismeret feltárására vagy a tanult ismeretek összefoglalására használhatjuk (Hogy nevezzük…?. pl. világos. 2002. táblázat A kérdésfeltevés és a gondolkodás szintjei közötti kapcsolat Bloom taxonómiája szerint Példa a feladatmeghatározásokra Nevezze meg…! sorolja fel…! Válassza ki…! Képzelje el…! Mondjon példát…! Egészítse ki…! Használja fel…! Változtassa meg…! számítsa ki…! találja meg. hogyan.

vagy későbbi kiadás alapján. élőlény stb.4. A társak csak igennel és nemmel válaszolhatnak. és 5-5 db kártyát átadnak társuknak. aki tud válaszolni a munkalapon lévő valamelyik kérdésre. Minden kérdéshez új „szakértőt” kell keresni. – Erősíthetjük a társas kapcsolatokat. • Dobj egy kérdést: A csoport a tanultak ellenőrzésére vagy készségfejlesztésre alkalmazhatja. 2001. és a kártyák másik oldalára leírják.). A kártya másik oldalán valamilyen „behívó formula” van. (A találgatásban segíthet pl. A következő lépésben kicserélik villámkártyáikat valamelyik csoporttal. hogy a tanulók kártyákat készítenek azokból a kérdésekből.) (KaGan. Kooperatív munkaforma pl. Mire használhatók? – Segítségükkel kiválóan lehet a tanórán differenciálni (egyéni feladatlapok kérdései). nevét kell. amire a válasz egy szám. hogy társaiktól három kérdéssel kérhetnek segítséget. miközben a tanár feltesz egy kérdést. fejleszthetjük a kommunikatív készséget pl. aki aláírásával bizonyítja. amelynek lényege. irodalmi hős. A kommunikációs készséget erősíti a „Ki vagyok?” módszer. egy szó az egyik oldalon és szótári meghatározása stb. hatékony eszközei a tanításnak. fejezet Módszerek A kérdések gyakori. amelyeket az előzetes tesztnél elrontottak.) 67 . A munkalapra a válaszoló szavait kell rögzíteni. hogy kitalálják úgy. • Feladatcsere: A csoport minden tagja kidolgoz egy ismétlő kérdést az anyagból. információkérő vagy az előzetes meditációt segítő kérdéseket. Lényege: minden diák kap egy feladatlapot. és leírja egy villámkártyára. a Keveredj! Állj meg! Csoportosulj! kooperatív módszerrel. kijavíthatjuk a hiányos vagy téves ismeretet: • A villámkártyák a bevésési folyamatot segítik. 2001. hogy a gyermekek körbejárnak. A gyermekek egy labda körbedobásával egymást kérdezik a tanult anyag ismereteiből. hogy a válasz helyes. és ha tudják a választ. a táblára kifüggesztett lista. találóskérdés-készítés). ami az adott kérdésre vonatkozik (pl. A gyermekek a hátukra tűzött híres ember. visszakapják a kártyájukat. Gondoltam egy számot…. A diákok ekkor a válasznak megfelelő számú csoportokba tömörülnek. a „Találj valakit”. A kérdésekre adható válaszokat megvitatják csoporton belül. „a tanár válaszol” módszerrel. és az osztályban körbejárva keresnie kell valakit. felváltva kérdezik egymást. A tanulók párban dolgoznak. Lényege. – Játékosabbá tehetjük az órát vele (barkohba. vagy későbbi kiadás alapján). – Elmélyíthetjük az ismereteket. A nehézségi fok emelhető a segítségnyújtás csökkentésével. – Egybeköthetjük a gondolkodást mozgással pl. s a kártyák kérdéseit megválaszolják (KaGan. ahol a gyermekek a tanárnak tesznek fel vitaindító.

Alkalmazása előtt a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a vita alapvető szabályait és magatartásmódját (türelem. A diavetítők. Ez a módszer segíti: – a tantárgyi tudás elmélyítését. ha ötletek. a szaktanterem jellegének megfelelő faliképek. elemzése is. Ugyanezt éri el a pedagógus. Hatékonyan akkor szervezhető. és az írásvetítő is megszokott eszköz. – valamennyi a közvetlen szemléltetést célozza. Azóta a szemléltetésnek a korszerű pedagógiában számos. ábrák találhatók a teremben. gépek. Modellek. később mértékegységek. A hagyományosan frontális megerősítő módszer mellett a csoport. hogy hívóképes betűk és számok.és kommunikációskészség-fejlesztő módszer. ha kabinetrendszer van.vagy egyéni munkában is használhatjuk. metszetek. hogy a verbális közlés mellett fontos a tárgyak. A modern kor számos technikai berendezéssel siet segítségünkre. megszokott látvány. ha kísérleteket mutat be vagy végeztet az osztállyal. Az ismeretek elsajátításán túl erősen aktívgondolkodás. ahol a tanár háttérből irányít (vitavezető). – az interperszonális kapcsolatok minőségi javulását. A körültekintő tanító kis kézi könyvtárat is tart az osztályteremben. Az emberi megtapasztalás hétköznapi alapesete az érzékszerveink útján történő információszerzés. kitömött állatok. nyelvtani szabályok díszítik a falakat.1. értékelő álláspontok sokszínűsége várható. vitakultúra stb. Már CoMenius is felismerte. és használjuk is. a tévé. hangszerek és ritmushangszerek stb. videomagnó. Jelentős szerep jut a tanulóknak. Az alsós osztálytermekben a kicsiknél mindennapos. – a kommunikációs készség javítását. Az idősebb korosztálynál. jelenségek észlelése. Szemléltetés A hagyományos és a korszerű pedagógiai módszerek egyike sem nélkülözheti a szemléltetést. – a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését és – a közösségépítésre is pozitív hatása van.). Dialogikus közlési módszer. rész Adaptációs dialógus Vita A megbeszélés magasabb formája. az írásvetítők. preparátumok. DVD. a magnetofon és a számítógép. tolerancia. amely rengeteg lehetőséget ad a vizuális megerősítésre. ásványok. a modern technikát is felhasználó formáját ismerjük. 68 .

tanulásban akadályozott gyermek(ek) van(nak) a csoportban]. vegetatív. motiváció stb. A pedagógus által nyújtott segítség személyre szabott. hozott ismeretek. érdeklődési kör. Mikor érdemes ezekkel a módszerekkel élnie a pedagógusnak? – Ha lehetőség szerint mindenkinek szükségletei szerint szeretnénk feladatot kiosztani.4. – Ha egyéni alkotómunka a feladat (tárgyak létrehozása.). szövegalkotás stb. de az egyes gyermekek között nincs együttműködés. Differenciálás A differenciálás a tanulók egyéni különbségeinek figyelembevétele a tanítás folyamatában. 69 . – Ha a csoporton belül a követelmények eltérnek egymástól [pl. EGyÉNI tANUlÁsI MóDszErEK A tanulók személyi adottságára építő pedagógiai módszerek közül először az egyénre figyelő individuális módszereket tekintjük át. idegrendszeri). azonos feladatot kapnak csoporton belül. Az egyéni különbségek lehetnek: – a szociális háttérből adódóak (értékrend. vallási. szokásrend. képalkotás. minél közelebb kerül a gyermekhez a megtapasztalható valóság.). Szemléltetésnél az irányító a tanár. etnikai különbségek stb. – a tanuló személyiségéből adódó különbségek (attitűd. – veleszületett adottságbeli különbségek (szomatikus. Ezt a munkaformát részben egyénre szabott munkaformának nevezzük.). fejezet Módszerek a projektor és az interaktív táblák: mind megannyi lehetőség a közvetett információszerzésre. Annál hatékonyabb a szemléltetés. mindenki önállóan dolgozik. fejlesztendő területek alapján kerülnek eltérő csoportokba. Rétegmunka A tanulók bizonyos fejlesztési célok. a diák feladata a megfigyelés.

Differenciálásnál a feladatokat különböző szempontok szerint állíthatjuk össze. Pl. esetleg amíg nincs gyakorlatunk a fejlesztés ütemezésében. amely az esélyegyenlőség megteremtésének alappillére lehet. Az okok feltárása után meg kell határoznunk a fejlesztés irányát és módját. a gyermek személyiségének stabilabbá tételében.1. figyelembe kell venni a szakvéleményben megfogalmazottakat. A differenciált feladatok kiválasztása. (Ha lehetőség van a nevelőtestületben mozgásterapeutát alkalmazni részmunkaidőben – aki lehet tanfolyamot végzett tanító kolléga is –. Táblára kiakasztjuk a feladatok megoldását vagy borítékban az asztalra tesszük. Ha részképességzavart mutató vagy tanulásban akadályozott gyermek/tanuló esetében alkalmazzuk a differenciálást. Az ismeret elsajátítása szerint: – a hiányok pótlására alkalmas feladatok. (Célszerű az utóbbi esetben a tervezés időszakában kikérni az iskolai vagy az utazó gyógypedagógus véleményét. Differenciált óravezetésnél alkalmat lehet adni a tanulóknak. A szórt figyelem. hogy a megfelelő szintet maguk válasszák. a kapkodás a lassan haladó gyermekek között éppúgy előfordul. ha az órán a gyermek számára lehetővé tesszük az önellenőrzést. ismerik és tudják használni az önálló munkához szükséges eszközöket és rendelkeznek időérzékkel. a finommotorika fejlesztésében. személyre szóló összeállítása mindig diagnosztikus tájékozódás után történik. A tanítás folyamatában fontos a bizalom megtapasztalása. A különböző munkatempóra tekintettel: A tanulók munkatempójának eltérő volta mindannyiunk számára ismert. felhasználására szolgáló feladatok. ezzel segítve az önismeret fejlesztését. sokat segíthet a koncentrációkészség. ha a gyermekek rendelkeznek önálló tanulási technikákkal. a reális énkép kialakulását. rész Adaptációs dialógus A kulcskompetenciák fejlesztésénél jelentős szerepet kaphat a differenciált oktatás. a feladatok tartalmát is megbeszélni a szakemberekkel. – az ismeret rögzítésére alkalmas feladatok. Ezért a tanítónak ezeket először ki kell alakítani. a tanulásban akadályozott gyermek esetében az egyéni fejlesztési tervet.) A részképesség-problémás gyermekek esetében a fejlesztőpedagógussal kell ugyanezeket a lépéseket megtenni. a hosszan tartó koncentráció hiánya. A differenciáláskor emellett külön kell figyelnie az inkluzív iskolában tanító nevelőnek a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. mint a gyorsan haladók között. ebben segítségünkre lehet. képesek az önellenőrzésre.) 70 . a részképesség-problémával küzdő gyermekek szakértői véleményében gyakran olvasható az időkedvezmény kérése. – a rögzített ismeret elmélyítésére. A differenciálás csak akkor oldható meg sikeresen.

ha a tanuló valamilyen ok miatt egyéni haladási ütemben való munkára kap engedélyt az igazgatótól. 71 .4. Pozitív viszony van a tanuló és a pedagógus között. annak 90%-át (!) vagyunk képesek megjegyezni (zaKárné.) A tANUlóK KÖzÖsEN VÉGzEtt tANUlÁsI tEVÉKENysÉGEI A tanuláspszichológia mérési adatai szerint annak. a 10%-át. – amit egyszerre látunk és hallunk. – amit látunk. (Ezt a módszert akkor érdemes alkalmazni például. sajátosságaihoz mért sikert. – amit hallunk. – amit olvasunk. Az oktatás gyakorlatában ezért a módszerek kombinálása vagy új komplex technikák bevezetése szükségszerű. a 30%-át. annak az 50%-át. 2004. annak a 70%-át. sem az értékeléskor. hogy mindegyik csoporttal foglalkozzon személyesen is. jártasságát. a 20%-át. vagy a sajnátos nevelési igénye ezt a munkaformát teszi szükségessé az adott sérült vagy eltérő fejlődésű terület miatt. Ugyancsak lényeges a csoportok – a fejlesztési célnak megfelelő – változó összetételének lehetôsége és rugalmas alakítása. tanulási stratégiáját. Individualizált munka A pedagógus figyelembe veszi a gyermek egyéni haladási ütemét. Nincs kapcsolat a társakkal. aki minden gyermek számára biztosítani tudja a képességeihez.). de vigyáz arra. előzetes ismereteit és az egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különbségeket. – amiről magunk beszélünk. fejezet Módszerek A gyorsabban haladók számára mindig legyen „időkitöltő feladatlap”. illetve a tudás aktív megszerzése lényegesen nagyobb hatékonyságot előfeltételez. sem a folyamat során. adottságait. A pedagógus mindig a fejlesztési célnak megfelelően foglalkozik a csoportokkal. – és amit önállóan kipróbálunk és végrehajtunk. Az értékelés az önmaga eredményeihez képest végzett előrehaladáson alapul. Ebből adódóan a tanítási órákon az ismeret több érzékszerven keresztüli megtapasztalása.

szükséges lehet a tanári segítség. hogy annak az ismeretnek. Érdeklődő figyelemmel kísérheti munkájukat. információk felkutatása és átadása. mi a következő lépés. megoldási javaslatok erősségei és gyengeségei. de csak az akadály elhárításáig. hol tartanak. hogy a meglévő tudás és az új szituáció találkozásából új. Ha elakadtak. mi segítette a munkát. a feladat modellezése. a félbehagyott munka motiváló erő is lehet. hanem kérdez. hogy amit egy konkrét probléma megoldásánál megtanultak. magasabb rendű tudással kerüljön ki. feldolgozása. aki többé nem ismeretet továbbít. hogy a maguk számára megfogalmazzák. Komolyabb gond esetén a szünet beiktatása gyakran segít. 2006. Kérdéseivel ösztönzi a gyermekeket. 72 . pl. érdeklődését mozgósítjuk. a lényeges és lényegtelen információk elkülönítése. miközben általános sémáink is fejlődnek. Mi az ismeretlen? – A probléma elemzésekor: meg kell ismertetni a gyerekekkel olyan eljárásokat. amit önállóan kipróbálunk és végrehajtunk.1.). Láttuk. hol tévedtek (Knausz. rész Adaptációs dialógus A felfedezéses tanulás Az információrobbanás eredményeként hatalmas ismeretbázis áll a tanuló rendelkezésére. a feladat leegyszerűsítése. – A munka befejezését követően a résztvevőkkel együtt ki kell értékelni a munka folyamatát: mi okozott problémát. ahol szembesülhetnek a különböző elképzelések. hasonló feladat keresése. azt némileg átalakítva. a megoldás megtervezése. A megvalósítás folyamán a résztvevők között vita alakulhat ki. hanem azok rendszerezése. Lehetőséget biztosít a gyermeknek arra. Így tehát a ráfordított idő az eredmény hatékonyságában busásan megtérül. amelyeket a problémamegoldás során alkalmazni tudnak. A felfedezéses tanulásban megváltozik a tanár szerepe. hanem mást is tanulnak. az új helyzethez igazítva máskor is alkalmazni tudják (tudástanszfer). A pedagógiai feladat tehát nem az ismeretek. Felfedezhetik. Feladata. problémát fogalmaz meg. A felfedezéses tanulás folyamán a pedagógus facilitátori szerepet tölt be. A felfedezéses tanítás során az általános sémák segítségével egyedi problémák kerülnek megoldásra. összefüggések keresésére ösztönöz. A felfedezéses. hogy a tanulót gondolkodásra késztesse. kutatásos tanulás időigényes. 90%-át vagyunk képesek megjegyezni. Mire ügyeljen a pedagógus a problémamegoldás folyamatában a különböző szakaszokban? – A probléma megértésekor: keresni (kerestetni) kell a tanulókkal a probléma okát. – A megoldás folyamatában a pedagógus számos eszközzel segítheti a tanulókat. A felfedezéssel a tanulók nemcsak érdekesebben tesznek szert ismeretre. Viszont az aktív tanulással a tanuló kíváncsiságát.

hogy a könnyebben tanuló diák segít társának a feladat megértésében. azaz konstruktív módon történik: az emberi agy az ismereteket nemcsak befogadja. kérdésfelvezető. rendszerezi. a tanulók órai aktivitása a sokszorosára nő. Elősegítik a tanulói aktivitást. 2005. a kooperatív tanulás nemzetközi szakértője. feladatmester. Az egyenlő részvétel a kooperatív csoportokban a szerepelosztással kezdődik. Ehhez olyan új módszereket kell kidolgozni vagy a már meglévőkből felhasználni.” (óhidy. a szóforgó vagy ennek írásos megnyilvánulása. pontfelelős módszer vagy a feladatért felelős módszer. konstruktivitását. Minden tevékenység 4-6 fős csoportokban zajlik. Egyéni felelősség Egyenlő részvétel Párhuzamos interakciók Forrás: Kagan. Utóbbinál pedig a részfeladatok megoldásával áll össze a csoport eredménye. hanem filozófia is – állítja Norm Green. újjáteremti. A diákok mindkettőben körönként vesznek részt. Pl. A kooperatív tanulási forma – ahogy a többi cselekvő tanulási forma is – a hagyományos tanulási módszerekkel szemben nemcsak megengedi. 4. és a pontszámok összeadása adja ki a csoporteredményt. Ebben az esetben várható. (Pl. vagy ha valamelyik csoporttag nem teljesít.) A kooperatív módszerek az információszerzésen túl a gondolkodási. hogy az mielőbb eljusson a jó megoldásig. Ha a négy feltétel valamelyike hiányzik. amelyek az egyéni teljesítmények összeadásával lesznek értékelve. de nincs szó kooperációról. visszatekintő.) Mindkét módszer a tanulási folyamat számos területén alkalmazható pl. csendkapitány stb. hanem szortírozza. befogadására. Az előzőben mindenki önállóan megírja a tesztet. akkor az egész csoport alulteljesít. a kerekasztal. Az egyéni felelősség átélése fontos része a kooperatív tanulásszervezés sikerének. eszközfigyelő.). jegyző. új ismeretek előkészítésére. 73 . 2001. a számonkérés és a gyakorlás élénkítésére. amikor az adott órán (foglalkozáson) a munka folyamata valamely részterületének felelősévé tesszük a csoporttagokat (időfelelős. A pedagógusnak a csoportos munka szervezésénél mindig figyelembe kell venni az egyenlő részvétel kritériumát. ha az egész csoport sikere mindegyik tag sikerének a függvénye. átalakítja. A kooperatív tanulás mint módszer a konstruktív tanulási elméletre épül. hanem kifejezetten stimulálja az emberi agy ezen alkotómunkáját. mindössze csoportmunkáról beszélünk. a kommunikációs és az együttműködési készséget segítenek kialakítani.4. amely szerint az ismeretek elsajátítása mindig alkotó. táblázat A kooperatív tanulás négy alapelve Építő egymásrautaltság Akkor jelentkezik. fejezet Módszerek Kooperatív tanulás „A kooperatív tanulás nemcsak tanítási módszer.

ha csak egy vagy néhány módszert ismerünk. Ez a módszer a közösség tagjai közötti kooperáció eredményeként létrejövő konszenzus elérésére tanítja meg a gyerekeket. innen a neve: kerekasztal. a párhuzamos interakcióknak köszönhetően az egy főre jutó aktív időszak akár 5 perc is lehet. más készségeket. hogy a páros munka alapvetően nem kooperatív módszer. és próbálja azokat a saját gyakorlatába illeszteni! a) Nem nélkülözheti a tanóra előzetes tervezését. Összegyűjtöttük Önnek a kooperatív tanulás szervezéséhez szükséges alapvető tudásokat. a többi idő a tanáré. b) Abban az esetben. „A kooperatív életszemlélet kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködést és a közösség minden tagjának egyéni teljesítményét előtérbe állító szemléletet jelent.1. Ebben az esetben ugyanis a tanulók órai aktivitása a sokszorosára nőtt. Kérjük. A foglalkozásterv épülhet a kooperatív tanulásszervezés valamely kész mintatervére. majd a másik szerepel előre meghatározott ideig) vagy a páros forgószínpad (amikor a pár tagjai felváltva neveznek meg dolgokat vagy dobnak be ötleteket) a kooperatív választás. képességeket kíván. a félidő módszer (először a pár egyik tagja. Amennyiben előre tervezett heterogén csoport dolgozik együtt. Így a tanulók egy főre jutó kommunikációja a tanórán 20 másodperc. akkor saját tervünkre. hogy a kooperatív módszerek miért sikeresebbek minden eddigi módszernél. hisz a tanári felszólításra mindig csak egy tanuló válaszol. akkor 74 . Ha csak ezt a 10 percet a tanár a kooperatív óraszervezéssel oldaná meg. 2005.) Kedves Pedagógus! A kooperatív tanulás szervezése más pedagógusattitűdöt. c) Miután a kooperatív módszerek sokasága szól a csoportos interakcióról. ami 15-szöröse a hagyományos óravezetés során az egy tanulóra jutó időnek. foglalkozásvázlat készítését. nem mindegy. Ha véletlenszerű csoportalakítást preferálunk. azután továbbadja a bal oldali társának. Pozitív tapasztalat. illetve. rész Adaptációs dialógus A kerekasztal esetében a diákok egy tollat és egy papírt használnak. de szóban. olvassa el. A frontális osztálymunkában a tanulók mindössze 10 percig jutnak szóhoz. mint a hagyományos tanítás. (Meg kell jegyezni ugyanakkor. a hagyományos tanórába beillesztve is hatékonyan alkalmazhatjuk őket. A hagyományos óraszervezésnél ez az aktív idő is szétosztandó a tanulók között.” (óhidy. de az egyenlő részvételnek is megfelelnek a szereplők. ahol nemcsak az egyidejű interakciónak. Az első diák a feladatnak megfelelően leír valamit. A szóforgóban ugyanez történik. ha biztosak vagyunk a kooperatív módszerek használatában. hogy a kooperatív tanulást alkalmazó tanulók a konszenzusra törekvő szemléletet átviszik az élet más területeire is. több hétig is célszerű együtt hagyni a csoportokat a szociális kompetenciák fejlesztése miatt. Pármunkánál pedig pl. a papír körbemegy. hogy a csoportalakítást hogyan végezzük.) A párhuzamos interakciók önmagában magyarázatot adhatnak arra.

feladatokat és a módszereket. Célszerű megállapodni a közösséggel egy olyan jelben. Fontos. a közösen elfogadott szabályok megalkotása és következetes betartása. d) A tantermi környezetet úgy kell kialakítani. Könnyen léphessenek egymással kapcsolatba a csoporton belül. érzelmi. A módszer vállalása esetén az egyes tantárgyakat. ugyanakkor ne okozzon nehézséget. de soha ne feledjük. (Hogyan tudtatok együtt dolgozni. a téma feldolgozásának mélységét és a pedagógusok gyakorlatát. a csoporton belül differenciáltan. 75 . értelmi. Ekkor kell az óra szükséges eszközeit is kiválasztani. és ne legyenek tiltó megfogalmazások. a szociális tanulásnak és a tapasztalati tanulásnak. h) A foglalkozásokat mindig a tanulói értékeléssel és önértékeléssel zárjuk. mert ilyenkor igen ritkán alakul ki ideális csoportösszetétel. Ezért a kooperatív óra tervezésében összhangban kell lennie az ismeretszerzésnek. ha a táblára vagy a tanárra kell figyelni. a képességeknek megfelelően adjuk a feladatokat. előkészíteni.4. amelynek hatására mindenki abbahagyja a munkát.” (Pedagógiai lexikon) A projekt a gyermekek teljes személyiségét. Ez a módszer egyszerre vár el együttműködést a tanulóktól és a pedagógusoktól. a tanulót és a tanulási környezetet is magában foglalja. motorikus adottságaikat is figyelembe veszi a tanítás folyamatában. g) Az órán fontos a szerepek kiosztása. Magunk számára tervezzünk megfigyelési szempontokat. sokszorosítani. A folyamatos interiorizáció a társas viselkedést is alakítja. volt-e vita stb. A tervezésnél meg kell feleltetni egymásnak a célokat. az időkeret meghatározása. A foglalkozás végén mi is végezzünk önértékelést. amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. együttműködésre is ki kell terjednie. A projekt időtartamát tekintve az egynapostól a többhetesig (általában 2-6) terjed. Olyan tanulási egység. tantárgycsoportokat interdiszciplináris módon. amely a tanárt. amelynek központjában a probléma áll. fejezet Módszerek a csoportok összetételét gyakrabban kell változtatni. és a tanárra figyel (csendjel). A tanulói értékelésnek a teljesítményen túl a kooperatív készségekre. hogy az értékelés nem csak a tanár privilégiuma. Az időtényezőnél figyelembe kell venni a gyermekek életkorát. amely szerint a tanulás komplex folyamat. f) Az óra tervezésénél a pedagógus a tanulói tevékenységek megtervezésére koncentrál. ezért a tanulási folyamat az órán mozgással és zajjal jár. A projekt azon az alapelven nyugszik. hogy ez utóbbiból ne legyen sok. e) Miután a tanulás cselekvések sorozata. hogy jobban alkalmazkodjon a tanulók szükségleteihez. Ha lehet. képzelőerőt.?) Projekt „A projekt olyan oktatásszervezési eljárás. céltudatos tevékenységgé alakítva a gyermeki kíváncsiságot. egy központi téma köré csoportosítva tanítjuk.

A tanítás tematikus megközelítése a gyermek fejlődésének intellektuális. ekkor a tanári motiváció és a segítség tudatos jelenléte is döntő szerepet kap. elősegíti az új ismeretek és készségek megszerzéséhez szükséges tanulási technikák felfedezését és kipróbálását. melynek során meghatározott képességekhez és ismerethez kívánjuk eljuttatni a gyerekeket. a projektzáráskor pedig eredményeiket nyilvánosság előtt bemutatják.1. szociális. első körben a folyamat egészének a megtervezését jelenti. az egymásra figyelés. A kivitelezés időszakában lehetőség van a szükséges korrekciók megtételére. A tervezést követő megvalósítás is többlépcsős folyamat. A projekt utat nyit a különböző tantárgyi ismeretek integrációjára. amelynek során a tanulói csoportok a döntéshozók. a kisebb egységek tervezésekor. a segítségnyújtás. A résztémák változatos tevékenységei sikerhez juttathatják az eltérő tanulói személyiségeket. A kivitelezés olyan cselekvő együttműködés. alkotó részese a tanítási folyamatnak. a tolerancia képességének fejlesztését. hisz a téma kiválasztásától folyamatos a tanulókkal való interakció. amely 1. A projekt megvalósításának szakaszait a következô folyamatábra foglalja össze. ugyanakkor a pedagógus stratégiai gondolkodását is szinten tartja. 76 . és a különböző képességek azonos súllyal vehetnek részt a közösen választott probléma megoldásában. Ez a mozzanat az önértékelés és önbecsülés kialakításának fontos momentuma. figyelembe véve a tanulók tudásszintjét. Megszűnik a verbális képességek előnye. és ezek közé egyéni módon kapcsolja be az új ismereteket. a pedagógus pedig koordinál és a segítségnyújtás különböző módozatait alkalmazza. segítve ezzel a gondolkodás fejlesztését. 2. a projektszakaszok összegzését követően jelenik meg. Ebben a folyamatban a tanár feladata elsősorban a tanácsadás. az összefüggések felismerésére. másodszor a megvalósítás folyamán. a koordináció és a bátorítás. hisz a gyermek vagy ifjú közönség előtt mutatja be munkáját. A tanuló tehát a projekt során aktív. rész Adaptációs dialógus Ebbe a folyamatba a tanuló magával hozza előzetes ismereteit. A projektmódszerben fokozott szerepet kap a tervezés. mely alatt egész személyisége formálódik és az új ismeret befogadásához szükséges kompetenciái fejlődnek. érzelmi és fizikai oldalait helyezi előtérbe. A munkafolyamat során és a projektzárás előtt a csoportok folyamatosan értékelik saját munkájukat. A közös tevékenység elősegíti a kommunikációs készségek. tapasztalatait. vesz részt a prezentációban.

A fejlesztő értékelés a befogadó iskola egyik sajátos jellemzője. változatos eszközrendszerrel. jelentése: korszak. A mindennapos találkozás a gyerekekkel lehetővé teszi jobb megismerésüket. Ezek lehetnek a hagyományos értelemben vett tantárgyak. kikerülhetetlen az osztályban tanító nevelők kooperációja. de lehetnek tantárgyblokkok vagy műveltségterületek is. Ez a rendszer lehetővé teszi. így a módszer lehetővé teszi a fejlesztő értékelés bevezetését is. Miután az epochális oktatásban egy adott tantárgy vagy tantárgyblokk nagyobb mennyiségű anyagrészét dolgozzák fel többféle megközelítésben. társadalomtudományi tantárgyblokk). 77 . és a nevelőnek könnyebb valóban személyre szóló feladatokat meghatározni részükre. fejezet Módszerek 5. természettudományi. összedolgozása (pl. művészetek. Az epochális oktatás előnye. amelyekben egy adott témakör tanítása zajlik. ábra A projekt megvalósításának szakaszai Epochális oktatás Ebben a típusú oktatási formában (az ’epocha’ görög szóból. időszak) három-négy hetes időszakok vannak meghatározva.4. hogy a pedagógus sokkal kevesebb gyermekkel van kapcsolatban az adott blokkok tanítása idején. bár a tanulásban akadályozott gyermekek esetében ez az értékelési forma jogszabályban előírt kötelezettség. hogy a gyerekek figyelme tartósan egy-egy területre koncentrálódjon.

ha a szituációs játékot eszközökkel (pl. egy idegen nyelvi környezet vagy egy elképzelt film jelenetének megelevenítése lehet például a feladat. Egy történelmi esemény körülményei. dilemmákat élnek át segítségünkkel tanítványaink. spontán elsajátítással töltenek. Mindannyiunk gyakorlatában előfordult már. Ebben a tanítási módszerben a házi feladat kisebb jelentőséggel bír.1. könyvtár. azt a témacsoportot. hogy itt el is kell játszani a szituációt. amelyet több héten át dolgoztak fel. hogy egy helyzetet. a gyermek összefüggéseiben is láthatja a problémát. etikai problémahelyzetet hordozhatnak. Fontos a szerepek tisztázása és a szerephez tartozó magatartási normák figyelembevétele. – A szituációs játékok a döntési helyzetektől abban különböznek. Szerepjáték. egy családi konfliktus. a gyermekek és a nevelők közös megegyezésétől függ. – Közös döntések: fiktív vagy valódi történetekhez kapcsolódó játékformák. történetet olyan plasztikusan meséltünk el az osztálynak. Ha az előbbi helyzetet racionális. tantárgyi blokkal. rész Adaptációs dialógus Az epochális tanításnál fontos feltétel. bábokkal) kezdeményezzük. Az igazán elmélyült közös munkához 60-90 perces egységekre lehet szükség. az egyéni döntéseket pedig közösen megbeszélni. amelyek pl. drámapedagógiai módszerek a tanításban Mindenekelőtt: ez a módszer nem elsősorban a magyart tanítóknak vagy a magyar szakosoknak szól. jól felszerelt információs bázis. Az epocha abban különbözik a projekttől. A tanítási óra nem a hagyományos 45 perc. az empátiagyakorlatot alkalmaztuk. hogy nem feltétlen egyetlen témát dolgoz fel és nem (vagy nem mindig) záródik konkrét produktummal. hogy változatos eszközrendszer. hogy rövid ideig tartó döbbent csönd után záporoztak a vélemények vagy a kérdések. amelyet közös gyakorlással. számítógépes eszközpark álljon rendelkezésre. problémafeltáró gondolatokkal fűszerezve döntési szituációvá alakítjuk. Megnő az idő. 78 . Öntudatlanul vagy tudatosan a drámapedagógia eszközét. A kisgyermekeknél segíti a megnyilatkozást. koncentrációképességétől. Miután minden nagyobb blokk végén összefoglalnak. döntési helyzeteket. A történetet meghallgatva kell bizonyos kérdésben dönteni vagy a szereplők cselekvését megítélni. hanem hosszabb időszak: ez a tanulók korától. hisz a tanulók mindennap találkoznak a tantárggyal.

A fenti módszerek kísérletet tesznek a tudás személyesebbé tételére. Szimulációs játékok Összekapcsolhatók az előbbi módszerrel. Az INForMÁCIós És KoMMUNIKÁCIós tECHNIKA (IKt) szErEPE A tANÍtÁs MóDszErtANI MEGÚJUlÁsÁBAN Az 1990-es évek közepén hallottam egy előadást a pedagógia előtt álló kihívásokról. ami élményszerű. számítógépes szimulációs programok stb. aki pedig nem rendelkezik elfogadható felhasználói ismeretekkel a digitális technológiák terén.). az néma lesz. az potenciális analfabétának fog számítani. Ennek a jóslatnak az igazságát tükrözi az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007–2013) is.). saját döntéseik következményét. a kicsiknél kerékpáros ügyességi pályák kiépítése. megérteni a tárgyak. a jelenség lényegét képezzük le ilyenkor (pl. az okos társadalom (oktatás. aki nem tud anyanyelvén kívül még egy idegen nyelvet. természeti jelenségek szimulációja terepasztalon. A gyermeknek lehetősége van biztonságos körülmények között megtapasztalni. tőzsdejáték. kutatás. a történések logikai összefüggéseit. tudomány) mellett hangsúlyos szerep jut az információs társadalom (informatika. amikor a korban élt különböző helyzetű és eltérő tulajdonságú emberek karaktereit kell megformálni különböző idősíkokban a szereplőknek. (Adott időben hol voltak? Mit csináltak? Mire gondoltak? Mi történt velük?) A mozaikokból érdekes tabló kerekedik ki. és a sommázott előrevetítést a mai napig nem feledhetem. természeti vagy társadalmi folyamatok működésének folyamatát. tartós tudást biztosít. Kollégák! Az előttünk álló évszázadnak már az elején. fejlesztés) kiépítésének (danCsó. A helyzetek megélése fejleszti az empátiát és a kreativitást. 2005.4. 79 . eszközök. A szerepeken keresztül interakcióba lép a tanuló és a karakter személyisége. Szimuláció a valóság absztrakciója. de a szabályai szigorúbbak. Operatív tervei között ugyanis az aktív társadalom (élethosszig tartó tanulás-képzés). fejezet Módszerek – Tablót készíthetünk egy nagy történelmi esemény vagy irodalmi mű kapcsán.

segítheti az egyéni felkészülést. Célszerű minden alsós tanterembe – a fejlesztés és a személyre szóló tanulási folyamat érdekében – számítógépet elhelyezni. akkor be kell látnunk. A számítógép alapesetben csak eszköz. Ezért a módszerek között szólnunk kell használatáról. és segítheti új típusú módszertan alkalmazását. Az inkluzív iskola nem nélkülözheti a számítógépes fejlesztő programok segítségét a sajátos nevelési igényű tanulók esetében sem. – Az LMS-ben (Learning Management System. – A CBT (Computer Based Teaching. hatékonyabb előadás tartását teszi lehetővé. 80 . amely lehetőséget nyújt a helytől és időtől független tanulásra. rész Adaptációs dialógus Az IKT alapú oktatási módszerek fejlesztésére az alábbi lehetőségek nyílnak. és könnyedén alkalmazható bármelyik módszer esetében. – Az LCMS (Learning Content Management System. – A multimédiás prezentáció az oktatásban legelterjedtebb frontális módszertant támogatja.) Fejlesztésre vár a digitális oktatási tananyagok tanításának a magyar viszonyokra kidolgozott és hatékony módszertana. és támogatják az adminisztrációt. (danCsó. Érezhető viszont ennek az eszközrendszernek a tanítási-tanulási folyamaton átívelő meghatározó ereje. kezelése. amely képlékenyen tud illeszkedni a legkülönbözőbb tanítási stratégiákhoz. Már jelenleg is számtalan lehetőségét tudjuk felsorolni a számítógéppel támogatott oktatásnak. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program keretében kifejlesztett kompetencia alapú oktatási programcsomagok több programja tudatosan felhasználja a számítógépek. 2005. rendszerezése és hatékony felhasználása. uo. – Az e-learning az önálló tanulás eszköze. az internet és az egyéb digitális technikák lehetőségeit. – Könnyedén és nagy hatékonysággal egészíti ki a projektoktatás vagy a kooperatív foglalkozások eszközrendszerét.. az egyéni haladást. Ha viszont figyelembe vesszük. tananyagkezelő keretrendszer) egyben a tananyagok megjelenítésére és előállítására is alkalmas. számítógéppel segített tanítás) interaktív elemekkel teheti hatékonyabbá az oktatást. ennek elmélyítése.1. tanulásszervezési keretrendszer) a digitalizált tartalmak a kereszthivatkozások révén lehetővé teszik az interdiszciplináris gondolkodást. az értékelést. hogy az új információs technológia a tanítási folyamat főszereplője is lehet. hogy a tanítás alapvető célja minden tantárgyban az információszerzés. lehetőséget nyújthat a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére.

hogy szembesítik a tanulót tudásszintjével. A tanulók a képeket megadott rendszer szerint csoportosíthatják. szemléltetőanyagok. képek. a projektek vagy a tanulók számítógépre készített prezentációi közreadhatók. – Az internetes levelezőprogramok jó alkalmat teremthetnek a nyelvtudás elmélyítéséhez. alkotó tevékenységgé formálhatja az új ismeretek feldolgozását. A különbözô szoftverek felhasználása (pl. fejezet Módszerek – A digitális kultúra elterjesztését szolgálják azok a digitális tananyagok. – A csatlakoztatható eszközök felhasználásával (webkamera. tudástesztek). prezentációkat készíthetnek a segítségükkel. de hatékonyan segít a részképességeikben sérült gyermekek fejlesztésében is (a program térítésmentesen hozzáférhető). Paint) élményszerűvé. így végtelen variációs lehetőséget adnak a tanórák színesítésére. a tanulói partnerkapcsolatok kiépítéséhez. önálló alkotások. Excel. Másik típusuk a tudás elmélyítését szolgálja azzal. mozgóképek. – Digitális képekkel és/vagy a számítógépre szkennelt szemléltetőanyagokkal változatos óraszervezés végezhető. Az eszköz a hallássérült gyermekek fejlesztésére alkalmas. hangok. amelyek segítik az igazodást a tanulók egyéni haladási üteméhez. digitális fényképezőgép) a számítógép lehetőséget ad tanulókísérletek dokumentálására. nyelvi oktatóprogramok. prezentációk létrehozására. elemzéseket. képaláírásokat. – A fejlesztő segítő programokra példa: KocSor András – báCsi János – MihaLoviCs Jenő Beszédmester című programja. – Változatos órai felhasználást kínál a Sulinet Digitális Tudásbázisa (SDT). PowerPoint. animációs eljárások kínálata gazdag. azonnal kiértékelve a választ (pl. Ha az iskola rendelkezik saját honlappal. felépítésére. amelyben a technikai értékállóságot és az újrafelhasználhatóságot tartották szem előtt az alkotók. esetleg a tanárok és a tanulók nálunk még szokatlan webes kommunikációjához. oktatóprogramok. Az egymástól elkülönülő tudáselemek. 81 .4. – Az internet lehetőséget ad az információk másokkal való megosztására is.

amely idő alatt a tanító a játékszituációkban megismerheti leendő tanítványait. Jó gyakorlata van erre a pécsi Csokonai Általános Iskola és a budapesti Gyermekek Háza pedagógusainak. A kisgyermeket életkori sajátosságából adódóan a játék segíti a kapcsolatteremtésben. hogy a tanítók már az iskolakezdés előtt megismerkedjenek a gyerekekkel. Célszerű tehát az óvodai napirendhez hasonlító. a szabályok követésében. rész Adaptációs dialógus Hogyan jelennek meg a helyi nevelési tervben. hogy a fogadott gyermek szociális környezete milyen. csakúgy.1. pedagógiai programban. a világ jelenségeinek megismerésében. esetleg közös kirándulás keretében. beszoktatási időszakkal kezdeni az évet. helyi tantervben a módszerek? ÓvoDa Ha a kulcskompetenciák kialakítása és fejlesztése érdekében rakjuk össze módszertárunkat. 82 . mint az ingergazdag. mint a szabálykövető magatartás kialakítása vagy az együttműködő magatartás megalapozása. Az óvodában a legfontosabb nevelő eszköz a közös játék. sok ismeretet nyújtó környezetből jövőké. hogy az új környezet okozta stresszt minél alacsonyabb szintre tegyék. Nagyban segíti az óvoda–iskola átmenetet. Igen sok iskola figyel arra is. lépésről lépésre bevezetve őket az iskolai szokásrendszerbe. óVoDA–IsKolA ÁtMENEt Az iskolába kerülő kisgyermek ugyanazt a napirendet várja az iskolától. az önfegyelemre nevelésben. Persze nem előre tanítja a kicsiket. ha az iskola „előre dolgozik”. Ha több óvodából jöttek a tanulók. a narratív kompetenciák alapjainak lerakása már óvodáskorban kiemelt szerepet kap. akkor az óvoda kezdi a sort. szokásairól: akár kérdőíveken vagy adatlapokon. amelyben előző nap még az óvodában része volt. a közösségi magatartás kialakításában. akkor ezek a szokásrendek jelentősen eltérhetnek. Az ingerszegény környezetből érkező kicsik önállóságra nevelése más alapokról indítható. hisz a kommunikációs. Az óvodai közösségek nevelési tervei igen eltérőek lehetnek a tekintetben. hanem informálódik a szülőktől és az óvónőktől a leendő tanítványok fontos tulajdonságairól.

ezért az óra tervezésekor a taneszközt vagy saját maga készíti el. A FElső tAGozAtoN És A KÖzÉPIsKolÁBAN A felső tagozat. vagy a tanítás menetébe az eszköz elkészítését is be kell tervezni. a nekik leginkább megfelelő tanulási utak. Ezeknek a feladatoknak csak akkor tudnak eleget tenni a tanítók. módszerek megtalálásában. WinKLer Márta a Becsöngettek című módszertani kazettán körjátékokat játszik az elsős gyerekekkel. ezért azt nem mindig lehet 45 percre osztani. mert kicsengettek. az egyénre szabott fejlesztés alapvető feltételét teremtettük meg. Célszerű olyan tankönyveket használni. Ha a gyermekek fáradtabbak. amelyek figyelembe veszik ezt. amelyek az alsó tagozatban kialakultak. Az aktív tanulást a megfelelő taneszközök teszik lehetővé.4. ha épít azokra a szokásrendekre. A különböző haladási ütemű tanulók esetében biztosítani kell a tananyag alternatív feldolgozását. szokásrendek kialakításában. hogy – a gyermek fejlődését önmagához viszonyítva – objektív képet kapjunk a hozzáadott pedagógiai értékről is. képességeik fejlesztésében. ha pedig belefeledkeztek a munkába. eltérő mélységű ismeretet. hisz a szabály elfogadására a közös játékok a legmeggyőzőbbek. bizalomteljes légkört alakítanak ki.) Az iskolában a gyermeknek meg kell tanulnia az önkiszolgálást. készségeik. csökkenteni kell az ismeretátadásra szánt időt. Ha az induló mérést minden gyerekkel elvégezzük. Alsó tagozatban az osztállyal és a pedagógussal együtt töltött idő egy egységes egész. a taneszközök önálló használatát és rendben tartását (ezt az óvoda természetesen előkészítette). a társas kapcsolatok. fejezet Módszerek Az Első osztÁlyBAN Az elsősök „beszoktatási” ideje alatt célszerű a DIFER képességvizsgálatot elvégezni minden elsőssel (a problémát mutató gyermekkel kapcsolatosan erre minden iskolát jogszabály kötelez). hanem az osztályban 83 . nem célszerű erőszakkal megszakítani azért. tanulási stratégiákra és módszerekre. Ezek a felmérések segítenek bennünket abban. Az általános iskola egymásra épülő rendszerében az alsó tagozatnak kulcsfontosságú szerepe van a gyermekek egyéni adottságainak széles körű feltárásában. és különböző mennyiségű. amelyek ma még hiányosan állnak a pedagógus rendelkezésére. ha elfogadó. (A szigetvári Istvánffy Általános Iskola munkarendje jó példa erre. Ha a tanár nem önálló individuumként próbál a zárt ajtók mögött csodát tenni. majd a középiskola soktanáros rendszere akkor tud hatékonyan működni. feladatot tartalmaznak. önmaguk megismerésében.

és bárki önfejlesztő személyiséggé fejlődhet. rész Adaptációs dialógus tanító nevelőkkel közösen együttműködő tanári teamet alkotva keresnek hatékony megoldásokat az iskola előtt tornyosuló új kihívásokra. egyre önállóbbá teszi tanítványait. kialakítja bennük az önszabályozás készségét. egymástól tanulni. személyes és szakmai képességei. aki informál. Ez a nevelők között is kooperációt jelent. Az ember öröklötten nyitott rendszer. Magában foglalja a tanítást-tanulást csakúgy. orientál. támogat. Bárki megrekedhet alacsony értelmi szinten. kialakításának lehetőségeit. hogy az oktatás komplex interaktív folyamat. ha a közös értékrend és módszertani bázis is mögötte áll. Az alapdokumentumokban megfogalmazott célok megvalósítása csak akkor lesz napi gyakorlat. azok mozgósítása. fejlesztése. mert tudja. mint a motiváció kiépítésének. aszociális lehet. Ennek segítéséhez szükséges az Ön elméleti és gyakorlati tudása. feltárása. az autonómiát és a szabadságot. 84 .1. Kedves Pedagógus! A tanítási-tanulási folyamatban Ön az. Meg kell tanulni egymás felé nyitni.

szerkezete a gyakorlati vonatkozásokat. amelyek meghatározzák az egész éves munkát. hiszen a tartalmak megismerése után meg kell tervezni az éves munkát. a követelményrendszereket. a mindennapi pedagógiai munkában közvetlenül használható tudásokat az alábbi fejezetrészek tartalmazzák: − Általános pedagógiai követelmények − A kognitív követelmények értelmezése − A kompetencia alapú programcsomagok követelményrendszere 85 . Felmerül a kérdés: mi alapján készítsünk tanmenetet? Milyen módszerrel mérjük fel a gyerekeket? Hogyan és mit értékeljünk? Jól határozzuk-e meg a követelményeket? Egyáltalán: hogyan határozható meg a követelmény például az önismeret. ha a csoportban sokféle háttérrel rendelkező vagy sajátos nevelési igényű tanulók is vannak. hogy a kompetencia alapú oktatási programcsomagokat alkalmazza a tanítási óráin. akkor ismerkedjen meg az alábbi címsorok alatt található szöveggel: − Mit jelent a követelmény? − A követelmény megjelenése különböző célrendszeri szinteken − A követelmények tartalma. a differenciált követelmények ismérveit. a tanári. aki vállalta azt a feladatot. Számukra hogyan kell meghatározni a kompetenciaterületek követelményeit? Kedves Pedagógus! Ez a fejezet elméleti és gyakorlati megközelítéseket egyaránt tartalmaz. fejezet A követelmény A fejezet felidézi a követelmény fogalmát. A fejezetet írta: Kovácsevicsné Tóth Marianna A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása új kihívás mindannyiunknak. tanulói stratégiát. Amennyiben az elméleti rész érdekli. A minimumkövetelmények meghatározásának buktatóit érintve olyan fogalmakat ismertet. az oktatási folyamatot. Együttgondolkodásra hív minden kollégát. az önállóság vagy az együttműködési készség fejlesztésére? Mindez színesedik.5.

b) Az általános fejlesztési követelmények az egyes műveltségi területekkel kapcsolatban jelennek meg két nagyobb szakaszra: az 1–6. hanem a céllal kapcsolatos folyamatban végzendő minden tevékenységre irányul. – kerettantervi.). évfolyamokra bontva. – szakmai képesítési. 86 . képességeket és ismereteket. és a 9–10. A Nemzeti alaptantervben a követelmények különböző szinten és formákban jelennek meg: a) A közös követelmények az iskolai oktatás egészére vonatkoznak. A követelmény célkategória. vizsgákhoz kapcsolódó) követelményeket (pedaGóGiai KisLexiKon. Ebből következően a tantervi követelményekből következtethetjük ki a tanulás és a tanítás tervezésének. – valamint konkrét (főként témákhoz. A pedagógiai célrendszeren belül az oktatási cél és tartalom valójában a tantervi követelményekben fut össze. Ha a követelményeket általánosításuk (részletezettségük) foka szerint rendszerezzük. rész Adaptációs dialógus Mit jelent a követelmény? Ha röviden akarunk erre a kérdésre válaszolni: a követelmény tanulási cél. nemcsak az oktatásban résztvevők ellenőrzésére és értékelésére. A követelmény megjelenése különböző célrendszeri szinteken A követelményterületek és a bennük kifejtett követelmények meghatározzák azt a tudásszintet.1. – intézményi. amelyek a különböző képességű és érettségű tanulóktól az egyes szakaszok végén elvárhatók. Ennél azonban jóval összetettebb ez a fogalom. – tantárgyi. akkor megkülönböztethetünk – alaptantervi. 1996. altémákhoz. szabályozásának és értékelésének céljait. A Pedagógiai lexikon szerint a követelmény a tanulásszervezés célkategóriája és az értékelés alapja.

A hierarchikus elrendezés fő vezérelve az interiorizáció16. a pedagógiai célok három körét: – az affektív. a képzés tervezett eredményeit legátfogóbban a tantervi követelmények és a tantervi követelményekből konstruált tantervi követelményrendszerek (követelménytaxonómiák) képezik le. szerkezete A tanulás. évfolyamokra fogalmazódnak meg. A követelmények rendszerezésével. A követelmények tartalma. Ebben az összefüggésben az interiorizáció a belsővé válást jelenti.] A követelményrendszerek a személyiség és a tanulás különböző módjait próbálják megragadni. 1985.). meggyőződéssel.. és 10.. bloom és munkatársai megtervezték a tanulási célok taxonómiáját. 16 87 . emocionális viselkedéssel kapcsolatos célokat rendszerezik. képességek) és a minimális teljesítmény a 4. 8. Általános pedagógiai követelmények A pedagógiai szakirodalomban a követelmények taxonomizálásával már találkozhattunk. Ezekkel a követelményekkel a saját tantárgyaink feladatmeghatározása során nap mint nap dolgozunk. vagyis azt. vagyis azt. norma követése vagy a tudás felhasználása ösztönössé válik. AFFEKtÍV KÖVEtElMÉNyEK Az affektív követelmények a beállítódással. valamint nomos (törvény) szavakból származik. a tananyaghoz kapcsolt fejlesztési követelmények (kompetenciák. a követelményekből levezetett taxonómiákkal kapcsolatos elméleti alapozó munka megkezdése az amerikai Benjamin bloom nevéhez fűződik. [A taxonómia a görög taxis (rend). a tanítás. 6.5. – a pszichomotoros és – a kognitív követelmények rendszerét. hogy a tanítási programban a megadott tananyag elsajátításával a tanulóknak mire kell képessé válniuk (báthory. fejezet A követelmény c) A részletes követelmények – a tananyag. hogy az adott szabály.

a szakmatanulásban. Az affektív célok persze nem választhatók el a kognitív és a pszichomotoros elsajátítástól. az iskolai tanulás más területein kiegészítik az affektív és a kognitív követelményeket. a mozgási sebesség növelésének képessége. a sportban. képességekkel kapcsolatos tanulási célokat rendszerezik.1. légköre) érdeklődéssé fejleszthető.” Szintjei: – Befogadás: készség az érdeklődések. izomkoordináció nélküli mozgások – Manipuláció: szenzoros korrekciók végrehajtása. Ha az érdeklődés kialakult. Ettől kezdve már nagyrészt belsővé válik a folyamat. a gyakorlati tevékenységekben. attitűdök és értékek befogadására – válaszadás: reagálás érdeklődések. Szintjei: – Utánzás: mozgások másolása. hasonló mozgások szimultán és egymást követő végzésének képessége – Automatizálás: rutin és spontán mozgások végrehajtása 88 . rész Adaptációs dialógus „A nyitottság és az explorációs készség kedvező külső hatások eredményeként (ilyen például a tanítás-tanulás stílusa. A hierarchikus elrendezés vezérelve a komplexitás. Ez a taxonómia a mozgáskoordináció egyre bonyolultabb formáit kísérli meg. „A pszichomotoros követelmények domináns jelentőségűek a testnevelésben. attitűdök és értékek szerint – Értékek kialakítása: értékbeli különbségek érzékeltetése – értékrendszer kialakítása – Az értékrendszer belső. megpróbálhatjuk az érdeklődést értékeinkkel áthatni. felesleges mozdulatok kiküszöbölése. módosítások elvégzése – Artikuláció: különböző mozgások koordinálása. jellemképző erővé alakítása (világnézet) PszICHoMotoros KÖVEtElMÉNyEK A pszichomotoros követelmények a mozgásos készségekkel. amit külső hatásokkal egyre nehezebben tudunk szabályozni.” A pszichomotoros célok tehát nem választhatók el a kognitív és az affektív elsajátítástól.

Ezt a követelménycsoportot a későbbiekben még érintjük.5. törvények. megtanítani. transzformálás. az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tudás rendszerét írják le. fejezet A követelmény KoGNItÍV KÖVEtElMÉNyEK A kognitív követelmények az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tanulás céljait. A kognitív követelmények arra válaszolnak. hogy mit és milyen szinten kell megtanulni. elméletek és rendszerek ismerete – Megértés • Egyszerű összefüggések megértése • Bonyolultabb összefüggések megértése (értelmezés. konvenciók és szabályok ismerete • Alapelvek. Szintjei: – Ismeret • Tények és elemi információk ismerete • Fogalmak. átkódolás. továbbfejlesztés) – Alkalmazás • Alkalmazás ismert szituációban • Alkalmazás új szituációban – Magasabb rendű műveletek • Analízis • Szintézis • Értékelés 89 .

közös programok kiválasztása és szervezése stb. és összerakni ezeket egy egésszé. a szaben tesznek eleget a kritériumoknak. rész Adaptációs dialógus 6. – mennyiben felelnek meg a demokratizmus szabályainak. hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba. hogy az osztályban-isalkotni arról. Analízis A tanuló képes a közlést összetevő elemeire. a vitás kérdések rendezése. elveket. képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni. Szintézis A tanuló képes az elemekkel. Magasabb rendű műveletek A tanuló képes összehasonlítani különböző társadalmi körök politikai célkitűzéseit. A tanuló meg tudja határozni az energia fogalmát. szabályokat. fogalmakat. A tanuló képes megtalálni az ismeretlent az egyenletben. világháború kitörésének okát. A tanuló el tudja magyarázni az I. ket. Értékelés A tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket A tanuló képes megítélni. A tanuló képes összefüggő dolgozatot írni a nyaralásról. módszereA tanuló fel tudja sorolni az európai királyságokat. Megértés A tanuló megérti. A tanuló példát tud mondani egyenes vonalú egyenletes mozgásra. 21–22. bályok kialakítása. Alkalmazás A tanuló képes az elméleti ismereteket. amit közöltek vele. ábra A kognitív követelmények értelmezése A kognitív taxonómia egyes szintjeinek értelmezése Példák a kognitív taxonómia egyes szintjeire Ismeret A tanuló képes tényeket. szabályokat felismerni vagy felidézni.kolában folyó konkrét események – pl.1. A tanuló képes a barométer segítségével előre jelezni az időt. részeire bontani. részekkel dolgozni. A kompetencia alapú programcsomagok követelményrendszere A követelményekben azt fogalmazzuk meg. Számos szakirodalomban olvashattunk a kulcskompetenciák tartalmáról. és fel tudja sorolni a fajtáit. módszereket konkrét és sajátos esetekben használni. 90 . amire felkészítettük a gyerekeket. fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül. Forrás: Falus–Szivák. A tanuló le tud fordítani egy bekezdést angolról magyarra. hogy anyagok és módszerek mennyi. 1996.

– Vegye figyelembe mások véleményét. hogy milyen tudás. komplex tudást jelenítenek meg. – Tudja megváltoztatni álláspontját érvek hatására. például a pozitív énkép kialakításával. ismeretek. A követelmények megfogalmazása is ennek szellemében történik. A tantárgyi követelményrendszer kellően orientálja a tanulás-tanítási folyamat irányítását. – Tudja érvekkel alátámasztani álláspontját. – Meghatározza azokat a képességeket. – Fogalmazzon meg kérdéseket. 2005. (Cseh–hódi. AttItűDÖt VÁrUNK El A tANUlótól? – Legyen érdeklődő és kíváncsi. ellenőrzését.5. 91 . amelyek segítségével adott teljesítmények (alkalmazások) teljesítése lehetővé válik. fejezet A követelmény feladatáról.) MIlyEN MAGAtArtÁst. a megismerés örömének felfedeztetésével. hogy a kulcskompetenciák az autonóm személyiség kifejlődését. A követelmények rendszere – a céloktól egészen a kompetenciaterületek közös és sajátos. – Sikeresen elvégzendő tevékenységeket határoz meg. általános és részletes fejlesztési követelményeiig – fokozatos elmélyülést jelöl meg. A követelmények tartalma meghatározza. – Nem csupán ismereteket emel ki. jelentőségéről. A KoMPEtENCIACsoMAGoK MoDUlJAINAK JEllEMzőI – A tanulókat állítja középpontba. motivációs tényezők megerősítésével. kibontakozását segítik. A gyakorlatban mindig tartsuk szem előtt. – Legyen együttműködő. amelyeket jól szervezett ismeretekre és alapkészségekre lehet ráépíteni. – Szokásokat. alkalmazások várhatók el a tanulóktól egy-egy pedagógiai szakasz végére. – Jelezze a problémáit. A képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlődést befolyásoló érzelmi. értékelését. a gyermekek együttműködését igénylő tevékenységek szervezésével. magatartásformákat jelöl meg.

– Találjon alternatívákat a megoldásokra. tanulási. és objektíven értékeljünk – az egyéni képességekhez mért teljesítményelvárásokat jelöljünk ki. 2005. amelyeket a modulok elsajátíttatása során határozunk meg. mennyi” kezdetű kérdéseket használják. AttItűDÖt VÁrUNK El A PEDAGóGUstól? – Segítse elő a diákok folyamatos részvételét az órai munkában. melyik. – Teremtsen lehetőséget az aktív tanuláshoz. MIlyEN MAGAtArtÁst. A követelmények teljesítése érdekében egyénre szóló fejlesztést alakíthat ki. mit. lehetnek olyan követelmények is. – Ösztönözze és bátorítsa a diákokat. rész Adaptációs dialógus – Legyen képes mások helyzetébe beleélni magát. hogy alapul szolgálhassanak az ellenőrzés-értékelés számára. értelmezési problémáit. követelmények megvalósítása. Mindenképpen törekedjünk arra. A pedagógusok a tanuló „tudásának” ellenőrzésére a leggyakrabban a „ki. – Tegye lehetővé. hogy a követelmények eléggé konkrétak legyenek ahhoz. mikor. Ezeknek a követelményeknek a teljesítése visszajelzést ad a pedagógusnak arról.1. hogy objektíven állapítsuk meg a követelményt. (Adjon teret a vitára!) – Kövesse nyomon a tanulók tanulását. Az eredményesség esetében a viszonyítási alap a célok. (KőpataKi – sinGer. – Segítse elő. Ezzel mindössze a tanulók ismereteit kérik számon.) Kedves Pedagógus! A tananyag meghatározása után gyakran elbizonytalanodunk. hogy a tanulók pontosan lássák a tanulás célját. akkor a célok meghatározása után mindannyiuk érdeke. hogyan. gondolkodásának szintjei közül 92 . – Fogalmazzon meg önálló gondolatokat az anyaggal kapcsolatosan. vajon helyesen határoztuk-e meg a követelményeket. és azokat mérjük. A pedagógus nyomon tudja követni a tanuló gondolkodási folyamatát. hogy a tanulók egymástól is tanuljanak. Ha a két „főszereplő” (pedagógus–tanuló) pozitív viszonyulása adott. hogy a diáknak miben kell még fejlődnie.

szabályokat felismerni vagy felidézni. részeire bontani. elemeire. fejezet A követelmény pedig nem aktivizálják a szintetizálást. hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba. Sorolja fel…!. Találja meg…! A magasabb rendű műveletek közül az elemzés (analízis) szintjén a tanuló képes az adott tartalmat összetevőire. nem adnak segítséget a megjegyzés. fogalmakat. változtassa meg…!. fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül. nem segítik – és nem is ellenőrzik – a megértést. a tanulói gondolkodás szintjeihez nemcsak a segítő kérdések gyűjteményének kínálatával. Határozza meg…!. amikor a tanuló megérti. Módosítsa…!. 2005. A tANÁrI KÉrDÉsEK És A KÖVEtElMÉNyEK Ismeretről beszélünk. Számítsa ki…! Demonstrálja…!. Egészítse ki…!. Mit gondol…?. módszereket konkrét és sajátos esetekben használni. Hogyan foglalná össze…? Miért gondolja így…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Képzelje el…!. szabályokat. amit közöltek vele. Rajzolja le…! Alkalmazás szintjén a tanuló képes az elméleti ismereteket. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Hogyan példázza…?. hanem az azon a szinten megfogalmazható követelmények példáival is. Hogyan áll kapcsolatban…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Használja fel…!. elveket. Különböztesse meg…!. alapján). az analízist. Jelölje meg…! Megértésről van szó.5. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Ki? Mi? Mikor? Hol? Hogyan? Mennyi? Milyen? Melyik…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Nevezze meg…!. A GoNDolKoDÁs szINtJEI. módszereket. Magyarázza el…!. Mondjon példát…!. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Mi az alapötlete…?. Milyennek képzeli…?. A következő összefoglaló ötletet adhat számunkra a differenciált követelménymegfogalmazásban (KőpataKi–sinGer. Válassza ki…!. a rögzítés lehetőségére. ha a tanuló képes tényeket. 93 .

Illusztrálja…!. összerakni ezeket egy egésszé. Bizonyítsa be…!. vizsgálja meg…!. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Egyetért-e…?.1. Mi lenne. Kapcsolja össze…!. képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni. Alkossa meg…!. Következtesse ki…! Egybefoglalás (szintézis) történik akkor. a fejlesztési 94 . vázolja fel…!. Értékelje…!. Hogyan rangsorolná…?. Rangsorolja…! A kompetencia alapú programcsomagok és a sajátos nevelési igényű tanulók NyItott IsKolÁK – BEFoGADó IsKolÁK – INKlUzÍV IsKolÁK A befogadó (inkluzív iskolák) kialakításához vezető folyamat kétféle módon is megközelíthető. Mit gondol…?. indítékai…?. Milyen gondolatokat fűzne…?. ha …-val/-vel kombinálnánk…?. Becsülje fel… !. Ilyenkor alkalmazza a kritikai gondolkodását. Hogyan döntene…?. Milyen megoldást javasolna…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Csoportosítsa…!. Mik az okai. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Mire következtet…?. amikor a tanuló képes az elemekkel. készítene egy új…?. Tervezze meg…!. miben különbözik…?. Bontsa elemeire…!. részekkel dolgozni. ítélje meg…!. rész Adaptációs dialógus Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Mik a részei vagy tulajdonságai…?. ha…?. Hogyan tervezne. Hasonlítsa össze…!. Miben hasonlít. Javasoljon megoldást…! értékeléskor a tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket alkotni arról. Mivel tudná bizonyítani…? Ezen a szinten a feladat meghatározások lehetnek: ossza fel…!. Mi történne. hogy anyagok és módszerek mennyiben tesznek eleget a kritériumoknak. Hogyan csoportosítaná…?. Milyen feltételeket szabna…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Döntse el…!. Egyrészt a nyitott iskolák szervezeti és tartalmi kereteik átalakításával alkalmassá válnak a kulcskompetenciák fejlesztésére. Mi a legfontosabb…?.

hogy az iskolák átlagra szabott tananyaga nagyon kevés gyereknek felel meg igazán: az adott tárgyban. közvetítési mód. hanem: Mire vagy képes? Mire van szükséged. míg a többiek nehézségekkel küzdenek. sajátos nevelési igényű) gyermekek együttnevelését is. a problémák kezeléséhez akkor jutunk a legközelebb.5. Míg az integráció során az iskola meglévő struktúráiba helyezik a gyermekeket. 2005. tananyagban tehetségesebb tanulók unatkoznak. hogy az integrált tanulók hasonló teljesítményt nyújtsanak. Az integráció esetében azt várja az intézmény. a tanítás-tanulás színterén a legfontosabb elem az egyéni differenciálás – hiszen minden tanulóval előfordul tanulmányai idején. ahol együttes fejlesztéssel.) INtEGrÁCIó VAGy INKlÚzIó? A pedagógiai gyakorlat különbséget tesz integráció és inklúzió között. hogy hogyan lehetséges a tanulási folyamatokban minden gyerek közreműködő részvételét egyéni képességének és fejlődési ütemének megfelelően biztosítani. együttneveléssel biztosítani tudják a tanulók individuális fejlődését (podráCzKy. fejezet A követelmény programok befogadására – és ebből adódóan a különböző gyermekek együtt történő fejlesztésére. amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják. 2003. lemaradó. hátrányos helyzetű. esetleg elmaradnak.). A differenciálás lehetőségei széles körűek az iskolákban: módszertan. szervezési keretek stb. ha a kérdésünk nem az a gyermekhez: Mi a probléma veled?. olyan befogadó közeget tudnak teremteni. mint a többiek. 95 . Kedves Pedagógus! tapasztaltuk. hogy jobban haladj? (Cseh–hódi. legyenek képesek alkalmazkodni az elvárt szinthez. téma. hogy valamilyen tárgyból. ezt nem lehet a szülőre/tanulóra hárítani. Mivel minden gyermek más. amelyek lépéseket tesznek a kulcskompetenciák fejlesztésére orientált pedagógiai gyakorlat kialakítására. A sokféle okból egyéni segítségre szoruló gyereknek meg kell kapnia a sikeres továbbhaladáshoz szükséges támogatást az iskolában. addig az inklúzió esetében újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket. Az inkluzív intézmények kezelni tudják az átlagtól bármilyen módon eltérő (tehetséges. A pedagógiai gyakorlat megújításához. követelményszint. Másrészt azok az iskolák. tananyagból rövidebb-hosszabb ideig nehézségei támadnak. újrakezdő. Az inklúzió viszont arra keresi a választ. szorongó.

hanem az is.) OM-rendelet]. elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve. egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat a követelmények elérésében. hogy a kolléga alaposan tanulmányozza az SNI-tanulók neveléséről-oktatásáról szóló Irányelveket. 20. Cél. hogy a tanulók önmagukat minél jobban ellássák. függetlenül attól.) A sAJÁtos NEVElÉsI IGÉNyű tANUlóKHoz IGAzÍtott KÖVEtElMÉNyEK MEGJElENÍtÉsE A HElyI tANtErVBEN Amennyiben SNI-tanuló van a csoportban. (III. hogy valamely sérülés vagy egyéb ok következtében fejlődésében akadályozott. a mindennapi élethelyzetek problémáinak és megoldásuknak gyakorlása a legfontosabb szempont. és azokra megfelelő pedagógiai válaszokat adunk-e. elengedhetetlenül fontos. a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak. hogy megismerjük-e a gyermekek igényeit. – az iskolák segítő megkülönböztetéssel. környezetükben tájékozódni 17 A helyi tantervek kialakítása során figyelembe kell venni A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét és A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét [2/2005. lehetőségeihez. Ennek főbb területei: – „A követelmények teljesítéshez hosszabb idősávok. szükségleteit. megkülönböztetés és elkülönítés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésben. rész Adaptációs dialógus A pedagógiai gyakorlat során nemcsak az a fő kérdés. 1995. ahol erre szükség van. A tananyag kiválasztásában és a követelményekben is a cselekvőképesség kialakítása.” (nat. 1. követelmények kialakítása és ellenőrzése. hogy minden gyermek. keretek megjelölése ott. hogy tanulóink teljesítik-e a tantervi követelményeket. korlátaihoz és sajátos szükségleteihez való igazodásra. A sajátos nevelési igényű tanulók és a Nat Az SNI-tanulók esetében a Nat egységes követelményrendszerét kell alapul venni. differenciáltan.17 Az Irányelvek hat fejlesztési területet ír elő. Ennek során azonban szükség van a tanulók fogyatékosságaihoz.1. – az előírt minimális teljesítményekre szükség esetén sajátos. 96 . Az inklúzió (együttnevelés) megvalósításával azt a célt tűzik ki az intézmények.

ha integráló tantervet alkotunk? – Ha szükséges. illetve a többségi tanulókra vonatkoztatva egyaránt. Ezek lehetnek a szövegértéssel kapcsolatosak – általános szövegértési nehézség. összefüggések. – A taneszközök felsorolásánál külön kell utalni az SNI-tanulók tankönyveire. továbbá a befogadó iskolák helyi tantervei. – Minden tantárgynál évfolyamonként kidolgozott a habilitáció/rehabilitáció. alkalmazásról ad bizonyítékot. Milyen elvárással találkozunk. Így csökkenthetjük a kudarcélményt. Az is előfordul. hogy nem az iskolai követelmények. és ezzel szinkronban fogalmazódnak meg a követelmények az adott témakörhöz rendelve a többségi iskola tanulóinak és az SNI-tanulóknak. Előtérben áll a formatív és a diagnosztizáló. egyértelműen kell meghatározni a továbbhaladás feltételeit az SNI-. 97 . A kompetencia alapú programcsomagok bevezetése az integrált tanterv segítségével válhat hatékonnyá. Segítséget ad ehhez a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának tantervi irányelve. A tanterv újszerűsége abban áll. szövegből való következtetés. az olvasási gyakorlatlanság. A KUDArC ElKErülÉsE Ha minden pozitív megnyilvánulást értékelünk. szociális és kommunikációs képességeik fejlődjenek. – A tantervben párhuzamosan jeleníthetők meg a témakörök. a hozzárendelt követelmény és az értékelés teljes egységben jelenik meg. tények visszakeresésének problémái –. valamint a folyamatba épített ellenőrzés. a lehető legnagyobb önállóságra tegyenek szert. Az SNI-tanulók kudarcainak hátterében sokféle dolog állhat. a kapcsolódó ismeretek hiánya. tudásról. másrészt alapja az egyéni habilitációs-rehabilitációs program készítésének. akkor a többségi iskolák számára készült tantervi tananyag belső struktúráját át kell dolgozni. a szókinccsel kapcsolatos problémák. – Az értékelés formája és módja tantárgyanként kidolgozott. adatok.5. hogy a többségi tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók számára a témakör. – Részletesen. fejezet A követelmény tudjanak. amely egyrészt a tanórai differenciált fejlesztést segíti. a csoportos teljesítmény is tanulásról. segédkönyveire és segédeszközeire.

Az integrált tanulóink számára is meg kell határoznunk modulonként a számukra teljesíthető követelményeket. amelyek akár tanulási-magatartási zavarok keletkezésében és fennmaradásában is szerepet játszhatnak. sávok szisztematizált felépítésének az általános iskola kezdő szakaszában. annak is az elején. 98 . helyi tantervben. szintek. A követelményminimum meghatározásánál két eset lehetséges: – A kognitív követelmények közül „kihasítjuk” a minimális kompetencia körét. mert ekkor folyik a tanuláshoz szükséges alapvető készségek. a folyamat egészében megreked vagy visszafejlődik.1. altémákra lebontott követelmények tanulói tevékenységekben. altémákra lebontott szintjén kell megfogalmazni. azaz csak a relatíve egyszerűbb és könnyebb követelmények közül választunk. s ha ennek valamely láncszeme. lépcsőfoka hiányzik. a további tanulást megalapozó. Ez ellenkezik a nevelési céljainkkal. fejlődnek. Munkánk során – pedagógiai programban. eltérő korábbi iskolai követelmények. de a készségek-képességek hosszú folyamatban alakulnak. Kedves Pedagógus! Kérjük. A fokozatok. rész Adaptációs dialógus hanem a felhalmozott hátrányok (alapkészségek. hiányzó tanulási képességek) állnak a kudarcok hátterében. – A követelmények megjelölésénél figyelembe vesszük az Irányelvet. hogy az ismereteket „az egyik óráról a másikra” lehet elsajátítani. Ebben az esetben „gondolkodókra” és „nem gondolkodókra” osztjuk a gyerekeket. képességek kiépítése. tanmenetben – többször fogalmaztuk újra a tantárgyi minimumot. biztosan működő szintre való fejlesztése. Integrált tanulóink számára is meg kell határoznunk a számukra teljesíthető követelményeket. A minimális kompetencia Korábban már említést tettünk a differenciált követelményekről. különböző előismeretek hiánya. feladatokban tervezhetők és írhatók le. Az oPErACIoNAlIzÁlt KÖVEtElMÉNy Az egyes követelményeket a helyi tantervek témákra. az első osztályban különösen nagy jelentősége van. mindig tartsa szem előtt. A témákra.

Az intézmény mindennapjai A társadalom és az egyén érdeke is. „magasabb” fokon a produkálás a túlsúlyos mozzanat. helyi tantervét. A követelmények teljesítése érdekében egyénre szóló fejlesztést alakíthat ki. újra kell. hogy a diáknak miben kell még fejlődnie. az alkalmazás. valamint az analízis. akkor a témák. amelynek Ön is tagja. hogy az új tudások hogyan épülnek be az Ön mindennapi munkájába és az intézmény életébe. altémák szintjére kell lebontani a követelményeket. fejezet A követelmény Ha komplex feladatokat fogalmazunk meg. Integráló helyi tantervet készített például a Konrád Ignác Általános Iskola nevelőtestülete Kétújfalun. hogy gondolja a pedagógiai programját. hogy az iskola minden gyermeket hozzásegítsen a tőle elvárható legjobb teljesítményhez. az sNI-tanulókkal való hatékony együttműködés megvalósításához kulcskérdés. 18 99 . Legfeljebb arról lehet szó. hogy a négy taxonómiai szint (az ismeret. hogy a gyermek adottságainak megfelelő képességei kifejlődjenek. megalapozottabbá a tanulásszervezést. hogy „alacsonyabb” fokon a reprodukálás. a megértés. Az a testület. A pedagógus nyomon tudja követni a tanuló gondolkodási folyamatát.5. A követelmények teljesítése visszajelzést ad a nevelőnek arról. Kedves Pedagógus! A kompetencia alapú programcsomagok moduljainak feldolgozásához. operacionalizált követelmények tehetik objektívabbá az 18 értékelést. ami kiemelkedik a többi közül (bárdossy. szintézis és értékelés) már a legelemibb komplex feladatban is egyszerre jelenik meg „alacsonyabb” fokon. A gyakorlatban mindent ennek kell alárendelni. 1983. A kellően pontosított. ugyanakkor a legbonyolultabb feladat megoldásában is jelen kell lennie mind a négy taxonómiai szintnek „magasabb” fokon. Ha helyi tantervet készít a tantestület.). ez az. akkor azt mondhatjuk.

értékelése – Az SNI-tanulók tanulási képességeinek fejlesztése – A gyerekek egyéni tanulási kultúrájának felépítése – Az SNI módszertani szempontok érvényesülése a sérülés csoportja szerint Ennek érdekében valamennyi sajátos nevelési igényű tanuló tanítása során ajánlott szem előtt tartani. hogy a kitűzött célokat elérjem? Milyen feladatokat teljesítek? Ezt a foglalkozást – a törvény szerint – az SNI-gyermek számára csak szakirányú végzettségû gyógypedagógus biztosíthatja. a gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével hatékony (Cseh–hódi. rész Adaptációs dialógus 5. a végzendő tevékenységeket és az értékelés módját. 19 100 . taneszközök tanulási stratégia Készség-. hogy az információ tanítása bemutatás segítségével. Jó. a szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével lesz eredményes. a fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével történhet. szervezése. módszerek.). a készségek tanítása direkt oktatás segítségével megy végbe. képességfejlesztés Kompetenciák megerősítése A MoDUloK ÁltAl MEGHAtÁrozott ÚJ FElADAtoK – A tanítási-tanulási folyamat újfajta tervezése. – A megtervezett célok a következő kérdésekre válaszolnak: Mit tanulok a modulból? Mit kell elérnem? – A megtervezett tevékenységek a következő kérdésekre válaszolnak: Mi teszek annak érdekében. A megvalósításhoz újragondolt tanítási-tanulási stratégiára van szükség. táblázat A követelmények megjelenése az intézményi dokumentumokban Dokumentum Pedagógiai program Nevelési terv Helyi tanterv Minőségirányítási program továbbképzési terv Tanmenetek tematikus tervek Heti tervek Egyéni fejlesztési tervek A gyógypedagógus által készített részletes „Egyéni fejlesztési terv”19 19 A megjelenés területei Cél. ha a pedagógus minden modul tanítása előtt a tanulókkal megbeszéli a modul célját. altémák. 2005.1.és feladatrendszer és minden tartalmi elem A partnerek együttműködése Új módszertani képzések témák.

5. milyen tevékenységek és milyen elvégzett feladatok alapján. 101 . hiszen az elvek nem csak a szummatív értékelésre fókuszálnak. 2002. fejezet A követelmény – Az értékelések a következő kérdésekre válaszolnak: Kik fogják értékelni a teljesítményemet (tanár?. én?. Így a gyakorló pedagógus az értékelést nem csupán osztályzásra használhatja.) Az intézmények helyi pedagógiai programjában az ellenőrzés és az értékelés elveinek valódi értelmezése nagy segítséget adhat az ellenőrzési-értékelési technikák változatos felhasználására. hogyan történik az értékelés? (bárdossy. csoport?)? Milyen produktumok.

.

s ezzel segítséget nyújt. szem előtt tartva az egész iskola értékrendjét (értékelési rendszerét) s azokat a sajátos nevelési igényű gyermekeket. akiknek az integrált nevelését Ön vállalta s szívügyének tartja! A következő néhány oldal nyilvánvalóan nem pótolja azt a könyvtárnyi szakirodalmat. amely az értékelés témájában megszületett. hanem a mindennapi értékelési gyakorlatukat is át kell gondolniuk. formáival.és állapotértékelés jellegzetességeit. fejezet Az értékelés A fejezet feltárja az értékelés sokféle dimenzióját. hogyan függ össze az értékelés és a mérés. értékelés. mert nemcsak a félévi. oly sok elemzés. év végi. hiszen a modulok által felkínált (és igényelt) értékelési formákat nemcsak ott kell jól alkalmazni. hiszen csak így lesz egységes a tanítási és benne az értékelési gyakorlat. 103 . szemléletét – a „hagyományos” órákon is. megmutatja az alkalmazásukat. Azt is bemutatja. hogy változtatni is kell azon. a pedagógusok jó része úgy érzi. A fejezetet írta: Montay Beáta Amint elhangzik ez a szó. Valószínű. mit jelent a tanulók fejlődésének folyamatos. Akik vállalkoztak a kompetencia alapú programcsomagok használatára. a mindennapi gyakorlat szempontjából – ahogy erre sokan panaszkodnak – alig lett egyszerűbb és világosabb az árnyalt. mégis. Annyi szó esett már erről az elmúlt években. Körüljárja a folyamat.6. az újítani – és megújulni – szándékozó pedagógusok közé tartoznak. Mindegyikükre nehéz feladat hárul. egyéni nyomon követése. sőt jogszabály-értelmezés látott napvilágot. de – reményeink szerint – néhány fontos dologra rávilágít. hanem – azok alapvetését. mintha darázs csípte volna meg. megismertet az értékelés funkcióival. Kedves Pedagógus! A sokféle új feladatot egy komplex iskolai környezetben kell megvalósítani. személyre szabott értékelés mibenléte.

hogy tanítói-tanári hivatásunkat egyre tudatosabban végezzük. hogy mely célokat milyen szinten sikerült elérni. közvetve azonban a pedagógiai folyamat egészének. sőt gyakran terhelik. hogy mit kell értékelnünk. az osztálynak. amivel a tanulókat megismertettük a tevékenységek során. a tágabb tanulási folyamat egyik. melynek során megállapítjuk. Biztos vagyok benne. – az értékeléssel. A célok. Valamennyien tisztában vagyunk vele. melyek a tevékenységekből származnak. 20 Nem tisztázott. Minden esetben vizsgálnunk kell. és több fontos. visszajelzések elmélete és gyakorlata. amelyre büszkék vagyunk. Amit az iskola elsősorban értékel. mintsem a folyamathoz kapcsolódik. tayLer értékelési modellje Magyarországon az 1970-es évek óta ismert. viselkedésének értékelésénél azt mértük. és hogy ezt a felkínált tanulási tapasztalatoknak megfelelő szinten. amire ma már azt gondoljuk: nem ezt vagy nem így kellett volna csinálni. máig érvényes tényezőre hívja fel a figyelmet. az oktatási rendszernek az értékelése. Nyilván eszünkbe jut nem egy olyan eset. hogy pedagógiai gyakorlatunkban a mindennapok során folyamatosan értékeljük tanítványainkat. teljesítmény). Egy kicsit más megközelítésben: szabályozó szerepet betöltő pedagógiai módszer20. A nevelésben. értékelő pedagógiai mozzanatok összessége. oktatásban három alapvető elemmel kell számolnunk: – a célokkal (elvárt viselkedés. illetve kérdeztük-e. Az értékelés folyamat. Ha egészen röviden próbáljuk definiálni a pedagógiai értékelést. de olyan is. illetve módon tettük-e. nagyon fontos összetevője. azt mondhatjuk. Közvetlenül a diákok teljesítményének. melyeket a nevelési-oktatási programon keresztül el kell érni. Hagyományosan ennek a tanulóra irányuló tanári tevékenységnek a következményei is a tanulókat érintik. viselkedésének és személyiségfejlődésének. A célok határozzák meg. – a diákok tanulási tapasztalataival. hogy él bennünk az igény. hogy sikerült-e elérni a kitűzött célokat. a pedagógusnak. 104 . az a gyerek. s az értékelés információt ad arról. hogy a diákok teljesítményének. A három tényező között dinamikus kölcsönhatás van.1. a tevékenységek és az értékelés dinamikus kölcsönhatásban vannak egymással. rész Adaptációs dialógus A pedagógiai értékelés A mindennapi szóhasználatban az értékelés még ma is inkább az ellenőrzéshez. az iskolának. s mint ilyen. hogy didaktikai feladat vagy módszer.

az önismeret. tisztában kell lennünk az értékelés funkcióival.és állapotértékelés különbségét – ezek funkcióit és jelentőségét –. Fontos. mit jelent a tanulók fejlődésének folyamatos. pontosan meg kell tudnunk különböztetni az értékelés formáit. s nem utolsósorban azt. személyiségfejlődésének szempontjából az önértékelés. hogy szem előtt tartsuk: az értékelés a nevelés-oktatás szerves része. ábra Az értékelés funkciói Visszacsatolás* Járulékos funkciók Értékelés Fejlesztés** Szelekció Motiválás * Visszacsatolás: megerősítés. fejezet Az értékelés Értékelési gyakorlatunk tudatosabbá tételéhez elengedhetetlen. korrekció. ide tartozik az önértékelés is ** Fejlesztés: diagnosztikai. prognosztikai 105 . Az értékelés „tárgya” Az ÉrtÉKElÉs FUNKCIóI – Visszacsatolás – Fejlesztés – Motiválás – Szelekció – Járulékos funkciók (7 ábra) . egyéni nyomon követése.6. hogyan függ össze az értékelés és a mérés. s nem elkülönült tevékenység. Ez utóbbi közül döntő fontosságú a tanulók életének. 7. hogy melyik mikor alkalmazható. és látnunk kell azt is. kontroll. hogy értsük a folyamat. az énkép kialakulása vagy a pályaválasztási orientáció.

Ennek eredménye mutatja meg azokat a korrekciós lépéseket. Ellenőrző. Szummatív A fejlesztések. – Új ismeret és készség kialakításának kezdetekor (Elsô lépésként diagnosztikus mérés és értékelés). év végi tudáspróbák megíratása előtt szükség van a diagnosztikus mérésre. Nem a folyamat) minősítése minősít. A folyamat közbeni A tanuló (és a tanár. tanácsadó Például: A félévi. – A minősítő szakaszt megelőzően (!) a lezáró. hogy a záró mérésbe. hibákat differenciáltan mutatja meg oly módon. irányítás. rész Adaptációs dialógus Az ÉrtÉKElÉs MóDJAI És ForMÁI Az értékelés különböző funkcióinak más-más értékelési mód felel meg. Megmutatja. illetve korrekciót kínál. egy adott óra. segítés. hogy „továbblépjen”. hogy a javítási lehetőségeket is felkínálja.1. Formatív A tanítási-tanulási folyamat közben – folyamatosan. hogy a pedagógiai folyamatot eredményesebbé tegyük. hogy egy adott. teljesítménye elég-e ahhoz. még mit kell elsajátítania. táblázat Az értékelés módjai Mikor alkalmazzuk? Diagnosztikus Pedagógiai döntések. amelyeket el kell végeznünk azelőtt. beavatkozások. „osztályozó akció” előtt. alapján. hogy az illető a rangsorban milyen helyet foglal el. önmagához képest mennyit fejlődött. segítő. Nem a tudás egészét. újabb korrekciós lépésekre van szükség. kívánatos szinthez képest hogyan teljesít valaki. értékelésbe belekezdenénk. segítő. „bíró” Például: A tanulási egység végén. 106 . a még szükséges korrekciós lépések elvégzése után ezzel az értékeléssel lezártnak tekinthetünk egy folyamatot. 6. Ha a tanuló a szummatív mérést nem tudja megfelelő szinten teljesíteni. s ezekhez az értékelési módokhoz többféle – de nem tetszőleges – értékelési formát társíthatunk. Információszerzés a diákok aktuális állapotáról. tudásszintjéről annak érdekében. Célja Alkalmazása A pedagógus szerepköre A tanulási nehézségeket. hogy ő – az egyéni fejlődési útján – már mit tud. fejlesztések előtt. s mik a további közös (!) tennivalók. záró minősítés. tanácsadó Például: Egy tanulási egységen belül (legyen az témakör. egy konkrét feladat) elmondhatjuk tanítványunknak.az elért teljesítmény si sikereket erősíti meg. hanem a tudás bizonyos elemeit (részfolyamatokat) értékeli. hanem a tanulá. Jelzi azt is. a tanítási-tanulási folyamat végén: összegző.

a tantervi követelményekhez viszonyítjuk. Problémát okozhat.6. 107 . s nem „bírói” szerepben vagyunk. de nem lehet szöveges-minősítő vagy osztályzat. tehát folyamat közbeni visszajelzésünk nem lehet minősítő. valamint ezek variációi elnevezésüktől. az év eleji ismétlés) lehet pontérték. 7. hogy az „ártatlan” piros pontok és más színű társaik. Ebben az esetben mi. százalék vagy akár önértékelés. táblázat Az értékelések fajtái a viszonyítás alapja szerint Kritériumra orientált A diákok személyes teljesítményét a kitűzött tanulási célokhoz pl. Individuumra orientált A tanulók pillanatnyi viselkedését. használat idejüktől függetlenül minősítő jellegűek. Normára orientált A tanuló teljesítményének értékelésekor az átlaghoz viszonyítunk. fejlesztő értékelésénél ugyanez a helyzet. fejezet Az értékelés Az értékelési formák – Szöveges-leíró (szóban vagy írásban) – Pontérték – Százalék – Önértékelés (szóban vagy írásban) – Szöveges-minősítő – Osztályzat – Kifejezhető még az értékelés szimbólumokkal. teljesítményét önmagukhoz – korábbi viselkedésükhöz. Az értékelés viszonyítási alapjait figyelembe véve háromféle értékelést különböztetünk meg. teljesítményükhöz – viszonyítjuk. hogy egy diagnosztikus értékelés formája (pl. metakommunikációs jelzésekkel vagy az eddig felsoroltak bármiféle kombinációjával. láthatjuk. ha értékelésünk során nem tisztázzuk kellően. pedagógusok tanácsadói. A formatív. – a normaátlaghoz viszonyító. Fajtái: – a szociális normaorientációt alkalmazó. Fontos azonban azzal is tisztában lennünk. Az ÉrtÉKElÉs VIszoNyÍtÁsI KÖrE Minden értékelés viszonyítás. Ha az értékelési formákat összevetjük az értékelési módokkal. mi a viszonyítás alapja.

A sajátos nevelési igényű tanulóinknak is erre van szükségük. és hogy a tanulási folyamaton belül valamennyi gyerek efelé halad – egyéni utakon. kipróbált és megbízható mérőeszközök tölthetik be a fenti funkciót. hogy a tanulók teljesítményét az osztályátlaghoz igazítani. ártalmas és diszkriminatív. Tudjuk. hanem csak így valósítható meg! Ezen a ponton óhatatlanul beleütközünk egy másik. a gyakorlatban ezek átszűrődnek egész személyiségünkön. 23 Könyvünk kéziratának lezárta után ebben lehetséges változás. S ne feledjük. A kritériumra orientált értékelést a tanulási folyamaton belül az egyes tantervi témák lezárásakor vagy az általunk belső fejlődési szakaszoknak nevezett egységek végén célszerű alkalmazni. készségek. hiszen csak a szakmailag korrekt módon kifejlesztett. a differenciált tanulásszervezésről részletesen olvashattunk a Módszerek című fejezetben.23 Az önmagához viszonyító értékelés esetében elsősorban az értékelés formatív funkcióját használva az egyéni úton haladást segítjük. A szociális normaorientációt – amikor az osztály teljesítményének átlagát vesszük alapul – ma már igyekszünk száműzni pedagógiai gyakorlatunkból. a differenciálásba2 és az egyéni haladási tempót lehetővé tevő tanítási stratégiákba22. megfelelő szinten érvényes. hogy a standardok létrehozása hosszabb folyamat. kompetenciák elsajátításában van egy optimálisan elérendő végcél. hogy a kritériumok megfogalmazása nem elég pontos. Ezek olyan mérőeszközök (nem csak feladatlapok!). hogy az ismeretek. A kompetencia alapú programcsomagok közül a matematikához már készültek félévi és év végi mérések.1. egyéni tempóban. Ezek hiányában – pl. A differenciálás meghatározása megtalálható a Fogalomtárban. 22 A tanulási-tanítási stratégiák leírása megtalálható a Fogalomtárban. normaátlaghoz. amelyekkel objektíve(bbe)n megállapíthatók. hogy egy tanítási-tanulási egység végén – természetesen jól megválasztott célok és megfelelő tevékenységek után – a diákok elsajátították-e mindazt. a szövegértés. Fontos. Kerüljük – nagyon helyesen – az osztálytársak egymáshoz hasonlításának bármilyen módját. Megfelelőbb módja a normára orientált értékelésnek. a diákokat egymáshoz hasonlítgatni egyszerűen életveszélyes. értékeléssel is összefüggő „kérdéskörbe”. rész Adaptációs dialógus A kritériumra orientált értékelés esetében előfordulhat. amit előre meghatároztunk. ha az egyes tanulók teljesítményét ún. a programcsomagok többségéhez – ma még csak az értékelést segítő szempontsorokat lehet használni. standardokhoz viszonyítjuk. Itt kell megjegyezni. szövegalkotás területéhez pedig megkezdték a megkívánt standard mérési eszközök elkészítését. amelyet annak sajátossága határoz meg. hogy tanítványaink a szakaszokon belül egyéni fejlődési. Inkluzív oktatás esetében nem nehéz belátni. érési ütemüknek megfelelően haladhassanak. 2 108 . Mindez a sajátos nevelési igényű tanulóknál nemcsak hogy így optimális. nem beszélve azok értelmezéséről.

Ha aktuális tudást értékelünk. Annál is inkább. amikor folyamatos. hibái. Az adott pillanat adott teljesítménye után pedig azt mondjuk. de az iskola dominánsan ismeretközlő funkciója s az ennek megfelelő frontális tanulásszervezés erre alkalmatlan. Olyan formáló visszajelzést kell adnunk a felelőnek. azaz differenciált a visszajelzés. Ezekből az akciókból kellene a tanulóknak – saját fejlődésük érdekében – gyakorlati következtetéseket levonni. pedig a gyakorlatban többnyire még mindig az aktuális pillanatban „felmutatott” aktuális ismereteket. Az ő optimális fejlesztésük differenciált tanulásszervezés nélkül semmiképpen sem valósítható meg! Az érem másik oldala: a hagyományos pedagógia gyakorlat magát az értékelést is akciókban valósítja meg. hogy sikeresebb legyen. Ebben az esetben az értékelésünknek arra kell rávilágítania. ahol az értékelés folyamatára helyeződik a hangsúly. 109 . hozzáigazítható differenciált tanulásszervezéssel lehet hatékonyan fejleszteni! Ez különösen igaz a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében. Készségeket. de közben ismereteket értékelünk. kompetenciákat fejlesztő iskoláról beszélünk. ennyi a gyerek tudása. ezeket gyakran nem is csak értékeljük. mivel az alapkészségek kivételével a gyakorlatban még csak kialakulóban vannak a készségek és főleg a kompetenciák fejlesztésének tartalmai és módszerei. hogy valóban könnyebb az ismereteket értékelni. (A programcsomagok moduljaiban szereplő értékelési szempontok.24) Van azonban valami.6. hogy tudást értékelünk. hogy mik voltak pl. fejezet Az értékelés Mit értékelünk? Legtöbbször azt hisszük. hanem minősítjük (pl. hogy megfelelő értékelésnek azt tekinthetjük. hogy megtanulta-e a leckét vagy jól oldotta-e meg az aznapi feladatot. osztályozzuk). ezt a feladatot nem tudja ellátni! A nagyon különböző gyerekek különböző fejlődési ütem szerint fejlődő nagyon különböző készségeit csak az azokhoz rugalmasan alkalmazkodó. miként tanulja meg a legközelebbi leckét úgy. akkor az egyéni haladás. amiről nem felejtkezhetünk el. személyre szabott és személynek szóló. a felelet erényei. Ha emellett még az iskolák többségében frontálisan zajlik a tanítás. akkor érdekes lehet a gyerek (és a szülő) számára. Sőt. teljesítmény nyomon követésére szinte nincs is lehetőség. Mindezekből következik. Gyakran esik szó a különböző készségek alakításáról. szempontsorok már ennek a kívánalomnak igyekeznek megfelelni. A kompetencia alapú programcsomagok mindenképpen segítséget nyújtanak a cél elérésében. A frontális tanítástól hiába szeretnénk hatékony készségfejlesztést várni. 24 Részletesebben megtalálható A kompetencia című fejezetben. amiből tudni fogja. A csapda abban rejlik. fejlődés.

(Pl. amely csak eszközi szerepet játszik a tanuló önértékelési folyamataiban. megbízhatóak és megfelelő szinten érvényesek. Ezeket felfoghatjuk szinte úgy is. s benne a következő elvek érvényesülnek: – Egyértelműen szétválnak az értékelés különböző funkcióihoz tartozó tevékenységek. eszköz jellegű. hogy sikerorientált vagy kudarctűrő-e a tanuló. – Az értékelésnek „feladata”. számoljon azzal. – Az értékelést annak tudatában javasolt alkalmazni. mint értékelésünk szempontjaira utaló tartalmakat. – A tanulást segítő értékelésben kiemelt szerep jut a diagnosztikus és a formatív értékelési eszközöknek és eljárásoknak. kompetenciaegyüttest27 értékelünk. 25 110 . alkalmazható tudás. – Motivációs szempontból segíti a diákok belső motivációinak kialakulását. illetve elsajátíttatásának igénye. illetve erősödését.) – A minősítő jellegű („folyamatzáró”) értékelés esetén az objektivitás. mely leginkább szolgálja fejlődését. Értékelés a kompetencia alapú programcsomagokban A kompetencia alapú programcsomagok fejlesztői az alábbi (a korszerű értékelést meghatározó) elvekből kiindulva kezdték meg munkájukat. a kritériumorientáltság érvényesítése a legfőbb szempont. standardizált teszteknek). hogy figyelembe vegye a gyermek személyiségét. 26 A kulcskompetenciák leírása megtalálható a Fogalomtárban. amelyek korrekt módon kifejlesztettek. differenciált értékelés a legmegfelelőbb. eszköz jellegû tudás szócikkek). s az eltérő funkciókhoz különböző értékelési formák kapcsolódnak. – Diagnosztikus és formatív értékelés esetében a szöveges. hogy az értékelendő tudástartalmak – s ma már ezekkel egyenrangúan az elsajátított képességek és kompetenciák – együtt változnak a tudásról alkotott nézetek változásaival. ún. Ilyenkor kell meghatározó szerephez jutniuk azoknak a mérési eszközöknek (pl. s olyan megközelítést alkalmazzon. milyen tudást. de rövid leírásuk megtalálható a Fogalomtárban is. bemért. alkalmazható tudás25 elsajátításának. s ezen beA minőségi iskolai tudás jellemzőiről a Fogalomtárban olvashatnak (l. intelligens. rész Adaptációs dialógus A MINősÉGI IsKolAI tUDÁs Napjainkban egyre hangsúlyosabbá válik az életszerű helyzetekhez köthető.1. Ennek megfelelően egy adott tantárgyi teljesítmény értékelésekor is látnunk kell. hogy az egy olyan külső szabályozó szerepet betöltő visszajelzés. Természetes dolog. 27 A kompetenciákról részletesen tájékozódhatnak A kompetencia című fejezetben. Összefoglalva A korszerű értékelés folyamat jellegű. kulcsképességet26.

hogy a tanulóknak a modulban megjelölt célokat (a tanulási folyamatban elvárható tanulási eredményeket) milyen szinten sikerült elérni. a moDUlok érTékeléSI alaPelveI28 – Az értékelés ne minősítsen. ha a képzési csomagokat. – Adjon információt arról. (Az értékelés semmiképp sem kelthet szorongást!) – A modulokban lehetőséget kell adni nemcsak az egyéni. A konkrét. hanem fejlődési állapotról számoljon be. szempontsorok. adott modulhoz kötött megfontolások – pl. A fejlesztőkkel szemben támasztott igények – minden kompetenciaterületen – a következők voltak: – A modulokban megjelenő értékelés a modulok szerves részét képezze. hogy általában a szummatív értékelés eszközei – egyedüli alkalmazásukat a kötet szerzői nem ajánlják. hanem a csoport általi értékelésre. formái legyenek összhangban az értékelés aktuális. folyamategységre jellemző funkcióival. amely nem minősíti a tanulók személyiségét. s hogy ezekkel a „saját lehetőségekkel” mennyire élt. 28 Bár minden területet nem találunk meg minden kompetencia alapú programcsomagban. Az eredmények visszajelzése mindig a pozitív. fejezet Az értékelés lül az értékelés rendszerének kialakítását.  . a folyamatra. önértékelésre is. Az elért eredmények viszonyítási alapjaként – akár egyéni. értékelő tevékenységek leírásai – magukban a modulokban szerepelnek. de az ott leírt értékelési szempontok és egyéb ajánlások az általunk felsorolt elveket követik. Azaz: az értékelés individuumra orientált legyen. ajánlások. – Az értékelés korrekciós funkciója alapján adjon útmutatást a továbbhaladásra. – A modulok értékelési eljárásai. – Az értékelési módok közül kiemelt szerep jusson a formatív értékelésnek. akár csoportmunkáról van szó – mindig csak a korábbi „saját” eredmény szolgáljon.6. A mára elkészült programcsomagok tartalmaznak leírásokat azzal kapcsolatban. Azaz: a tanulási eredmények visszajelzése olyan legyen. hogy milyen értékelési feladatokat érdemes megszerveznie az alkalmazóknak. hogy a tanuló saját lehetőségeihez mérten mennyit fejlődött. reális önértékelés kialakulását segítse. azok moduljait használják. Az idegen nyelvi modulokban megtalálható „piros pontok”-ról a kötet olvasói tudják. – Az értékelés hangsúlyosan jelenítse meg.

Az iskola értékelési rendszerének újragondolása szüKsÉG VAN-E A VÁltoztAtÁsrA? A pedagógiai értékelési folyamat minden korban – így napjainkban is – tükrözi az adott oktatási. amelyek lehetőséget adnak a differenciált visszajelzésre. felfedezésre építő szemléletével. szempontsorok – figyelembe véve még a modulokban megjelölt „képességfejlesztés fókuszait” is – valóban a tanulási célok megvalósulására irányítják a figyelmet. módszerek. amelyeket mint keretfeltételeket szoktunk emlegetni. – Jelenjen meg bennük az önreflexióra késztetés. a tanítási-tanulási folyamat során a tanulóktól megkívánt aktivitás mértéke. A fenti felsorolásból jól látszik. Az értékelési rendszer nem független az iskola egyéb. az iskola hagyományaiból áll. a tanórák légköre. éves rend. fejlesztése is igen nagy hangsúlyt kap. A modulleírásokban szereplő értékelési szempontok. hogy a modulokon belül elkülönítetten jelennek meg az egyén és a csoport értékelésének szempontjai. Ez pedig jelzi. elgondolásaiból.1. A modulok értékelésében a korszerű tudásról vallott nézetek is megjelennek. azaz megjelölik az értékelés tartalmát. A felsoroltak mind részét képezik annak a komplex pedagógiai rendszernek. heti-. A tantestületi elgondolások közé sorolhatóak például a következők: a tanítás során alkalmazott munkaformák. hogy az értékelési szempontok között a személyes és szociális kompetenciák fejlettsége. 2 . a reális énkép kialakulását. ezáltal segítsék az önértékelés. az önismeret. amely a jogszabályi elvárásokon túl az adott pedagóguscsoport értékrendjéből. cselekvésre. változatos tanítási stratégiáival – segíteni igyekszik a diákok belső motivációinak erősödését. Ezek a szempontok választ adnak a „mit értékelünk” kérdésre is. olyan tényezőitől sem. az együttműködési képességek szintjének visszajelzései. amelyet az iskola megjelenít. hiszen az értékelés szempontjai között hangsúlyosan ott vannak a gondolkodási és kommunikációs. eszközök. Több programcsomag esetében is megfigyelhető. Minden iskolai testületnek van egy nagyjából megragadható attitűdrendszere. a pedagógusok szerepfelfogása és attitűdje. hogy a kompetencia alapú fejlesztés az értelmi intelligencia területe mellett az érzelmi-szociális intelligencia fejlesztésére. Ilyenek például a napi-. Az értékelés – karöltve a modulok aktív. rész Adaptációs dialógus – A modulokban elsősorban olyan tanulást segítő értékelések legyenek. nevelési intézmény értékorientációját. ezek egyensúlyba helyezésére is gondot fordít.

A differenciált.6. hogy az adott gyermek önmaga lehetőségeihez képest hol tart. hogy iskolájukban szükség van a jelenlegi értékelési rendszer megváltoztatására. ott az értékelési rendszernek is ehhez kell igazodnia. ábra Az iskola arculatát meghatározó tényezők Nevelésioktatási elvek* Tanulási környezet Az iskola arculata Tanulásitanítási stratégiák Szerepek – attitûdök** Értékelési rendszer * Nevelési-oktatási elvek: értékről. Kedves Pedagógus! Ha Ön és kollégái úgy gondolják. fontos. hogy számba vegyék. azaz differenciált bánásmódot alkalmaznak (pl. szülő…) 113 . A sajátos nevelési igényű tanulókat integráló iskolákban. követelmények) ** Szerepattitűdök (pedagógus. ahol a személyiségfejlesztés során elfogadják az egyéni sajátosságokat és alkalmazkodnak azokhoz. hisz csak ezáltal lehet megjeleníteni. A befolyásoló tényezők számbavételén túl elsősorban az összefüggéseket kell keresniük. tudásról vallott nézetek (megjelenik a pedagógiai programban. annak elfogadásáról való vélekedése is. tantervben – tananyag. mely tényezők befolyásolják a változtatást. 8. Ehhez kíván segítséget nyújtani az alábbi ábra. hogy mennyiben jellemzi a másság elfogadására épülő pozitív értékelési attitűd. diák. differenciáltan tanítanak). Az intézmény értékelési rendszeréről egyfajta tájékoztatást nyújt az is. módja. s továbbfejlődésének mi a legoptimálisabb útja. s a prioritásokra rátalálniuk. árnyalt értékelés az integráló iskolákban elengedhetetlen. fejezet Az értékelés Minden iskola értékorientációjához hozzátartozik a „másságról”.

másrészt tudatosabbá kell tennünk azokat. a teljesítmények menet közbeni rögzítésének.1. hanem az egyéni fejlődés nyomon követésében is. Egyértelművé válik a gyerekek folyamatos megfigyelésének. mintsem azok formája dönti el. személyre szabott értékelés jelentőségének az elfogadásával az inkluzív iskolákban felértékelődik a tanulói megismerés fontossága. helyszíneinek és főbb területeinek leírása megtalálható a Fogalomtárban. differenciált segítségnyújtás megtervezéséhez. amelyeket már elsajátítottak. valamint az árnyalt. melyek azok a tanulási technikák. Ha az általunk alkalmazott tanulói értékelés olyan.31 Azt. azaz gyakran és eredményesen használnak. differenciált (azaz személyre szabott) és szöveges.30 Az egyéni nyomon követés Ahhoz. Az INKlUzÍV IsKolÁKAt ÉrINtő. hogy a mindennapok során leggyakrabban használt fejlesztő értékelésnek nemcsak a tanulás segítésében lehet nagy szerepe. ÉrtÉKElÉssEl ÖsszEFüGGő sPECIÁlIs FElADAtoK A tanítási-tanulási folyamat során a napi visszajelzéseken van a hangsúly. milyenek a tanulási szokásaik. módszereinek. a tanulási szokásokról és a tanulási technikákról tájékozódhat a Fogalomtárban. amely az egyéni fejlődés nyomon követésére is alkalmas. hogy oktató. 30 A tanulási stílusokról. a teljes gyermeki személyiség megismerésének szükségessége. akkor ezt a funkciót is képes betölteni. rész Adaptációs dialógus A fentieken kívül az iskola arculatát hagyományai és szűkebb. akkor az komolyan hozzájárulhat a speciális. Ha formatív értékelésünk árnyalt. hogy tanítványainknak milyen a tanulási stílusa. 29 114 . nevelő munkánkat jó színvonalon elláthassuk. tágabb környezetének elvárásai is befolyásolják.29 Érdemes figyelmet fordítani arra is. hogy értékeléseink közül melyek alkalmasak az egyéni nyomon követésre. A tanulói személyiség megismerése alapelveinek. 31 A témáról részletes tájékoztatást adnak a Betekintés a diagnosztikai eljárásokba és a Habilitációrehabilitáció fejezetek. Érdemes azonban hangsúlyozni – és ezzel újra a kompetencia alapú programcsomagokra fókuszálni –. Ennek a gondolatnak. megszokott pedagógusi tennivalóinkat egyrészt újakkal kell kiegészítenünk. nem annyira az értékelések módja. az egyénre szabott pedagógiai fejlesztéshez.

6. Társuló dokumentumként hozzájuk kapcsolódhatnak még az általunk – osztálytanítóként. amely a differenciált osztálymunka során bármely tanuló egyéni haladásának dokumentuma. társakhoz való viszonyát. semmiképp nem „megkülönböztető ajándék”! A portfólió alkalmazóinak megállapodása szerint – s ebbe a körbe természetesen beletartoznak a diákok is! – a gyűjtemény többféle dolgot tartalmazhat. kedvesek – akár egyéni érdeklődés miatt – az alkotóknak. illetve ennek dokumentálására pályánk során szinte mindannyian kitaláltunk már hol jobban. A portfólió (a tanulói munkák gyűjteménye) ma már egyre gyakrabban alkalmazott – egyben értékelési – eszköz a világ legkülönbözőbb iskoláiban. s valóban. tanuláshoz. bemutató és egyben értékelő funkciót is betölthet. Az egyéni portfólió tehát gyűjtő. 115 . osztályfőnökként. az sikerré változhat!) A portfólió lehetőséget adhat a diák és a pedagógus közötti írásbeli párbeszédre is. amelyet sajátos nevelési igényű tanuló esetében habilitációs és rehabilitációs célokkal és feladatokkal a gyógypedagógus valósít meg. valamint azok a folyamatzáró mérések és értékelések. A tanuló „bővített portfóliójában” benne lehetnek az illető gyermekre vonatkozó diagnosztikus és folyamat közbeni mérések és értékelések. a gyereket tanító szaktanárként – készített tanulói megfigyelések (hangsúlyosan megfigyelések. az egyéni portfólió. amelyek a lehetőségekhez mérten objektívek. fejezet Az értékelés A portfólió Az egyéni fejlődés nyomon követésére. Olyan dokumentum. amelyek tartósabban gondot jelentettek a tanuló számára. amelyek legjobb teljesítményei „tulajdonosuknak”. amelynek jelentőségét talán ma még nem is érzékeljük kellő mértékben. amelyek különösen fontosak. nemcsak a sajátos nevelési igényűekről. hol kevésbé jól működő módszereket. illetve egy ehhez nagyon hasonló – talán divatosabb névvel illetett – gyűjtemény. – olyan tanulói munkákat. amikor már túljutottunk egy nehézségen. Sőt. és az egyéni tanulási tervhez. s nem értelmezések!). ez a gyűjtemény – ha összeállítására és folyamatos karbantartására rászánjuk magunkat –. Szervesen illeszkedik (illeszkedhet) az egyéni fejlesztési tervhez. amely az értékelési folyamat része. minden tanítványunknak „jár”. a diákok tanulmányi haladását. (Ne feledjük. – olyan tanulói munkákat. Így pl. Ezek közül való az „egyéni gyűjtőmappa”. – esetleg olyan munkákat is. személyiségük fejlődését többféle módon követhetjük. Valamennyi tanítványunkról érdemes portfóliót készíteni. de minden esetben figyelembe veszik az adott gyermek speciális problémáját és helyzetét.

tanulmányi teljesítményének alakulásában. pedig a pedagógiai értékelés igen fontos részét képezi. (pl. egyező értékrend és elvárásrendszer nyújt igazán biztonságot. Az önértékelés során a tanuló: – felmérheti (tudatosan átgondolhatja. egyben visszajelezheti) saját tudását. alkalmazott tanulási stratégiák. rész Adaptációs dialógus A portfólióról. hogy az inkluzív iskolák értékelési rendszerében az alkalmazott értékelési módok közül a diagnosztikus és a formatív értékelés még fontosabb helyre kerül. gyerekként megtapasztalhattuk –. hogy ez sem működik magától – kialakításának. tanári. amelyben „az osztály falain belül pedig azt csinálok. az osztályteremben alkalmazott mérési. – megtapasztalhatja saját felelősségét fejlődésének. amit én akarok” mondat ismeretlen. Örülhetünk ennek. tanulói szerepek és attitűdök. hogy az egységes. értékelési eljárásainkkal vagy akár csak értékelési attitűdünkkel. S mivel az önértékelő képesség fejlődését többféle tényező is befolyásolja. Lényeges tehát. a tanórák légköre. első lépésként ezeket kell számba vennünk. tudja. Az. aki már alkalmazza a tanulói értékelés során az önértékelést. kialakulásának folyamatát tervezni kell. értékelési rendszere összhangban legyen saját értékelési gyakorlatunkkal. Mérés-értékelés az osztályban Kedves Pedagógus! Az inkluzív iskolákban egy olyan konszenzusokra és teammunkára jellemző légkör alakul ki. hogy az iskola értékorientációja. az segíti az optimális fejlődést.1. – mérlegelheti a tanulási folyamatba befektetett energiáinak és az elért eredményeknek a viszonyát. pedagógiai mikrotörténések). az egyéni fejlődés nyomon követéséről gondolkodva ismét tetten érhető – amit az integráció kapcsán talán nem is lehet eléggé hangsúlyozni –. 116 . hisz magánéletünkből is tudjuk – szülőként. hiszen a sajátos nevelési igényű tanulók fejlődését ezek segítik a legjobban! Az önértékelés Az önértékelés a mai iskolai gyakorlatban még ritkábban alkalmazott értékelési fajta.

de remélhető. A következő három – különösen fontosnak vélt – terület érintését javaslom a modulokban: – tanulási eredmények. akarati tényezők. – az önálló tanulás képességének főbb összetevői.6. A matematikai kompetenciaterület tart ebből a szempontból „legelőrébb”. megbízható mérőeszközt alkotni a szociális kompetenciák fejlesztésének területéhez!) Az alább bemutatott értékelési szempontsorok a szövegértés-szövegalkotás területéhez készültek. itt már megszülettek az első – félévi és év végi – mérések. ötletessége 32 A munkaanyag Dr. Szilágyi Imréné szakmai bizottsági tag Néhány gondolat a modulokban megjelenő értékelés korrekciójához címmel megjelent írása. fejezet Az értékelés A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazásával még egy új értékelési orientáció is megjelent! Az alábbi szempontsorok közreadása azért fontos. információk. következtetések. Ez a terület még nem rendelkezik standard mérési eszközökkel. értelmezés) helyessége • A tapasztalatszerzés eredményessége • A problémamegoldás sikeressége • A megoldás eredetisége. mint korrekt módon kifejlesztett. (Az igazsághoz azért hozzátartozik. nagyobb gyakorlatunk van egy ilyen „egzakt tudományhoz” mérőanyagot összeállítani. hogy ezek a konkrét. Példa az értékelés megjelenésére – a szövegértés-szövegalkotás modulokban32 Az értékelés tartalma többféle megközelítésű lehet. erkölcsi. – a tanulás sikerességét meghatározó érzelmi. alaposan átgondolt szempontok képesek pótolni a jelenlegi hiányt. 117 . Korábban már említettük. mert figyelmünket az értékelés általános tartalmára fókuszálják. összefüggések. A három kiemelt terület példákkal jellemzett tartalma: – Tanulási eredmények • Felismeréshez való eljutás (pl. lényegkiemelés. hogy a programcsomagokhoz még nem készültek el a szükséges és tervezett országos standardok. viszonyulások. Az összeállítás (kézirat) a szövegértésszövegalkotás kompetenciaterület fejlesztőinek készült.

az új problémák iránti nyitottság • A feladat értelmezése • A probléma felismerése. a megnyilatkozások gyakorisága • Feladattudat. erkölcsi. kitartás • Munkamegosztás. képzelet. megoldási stratégia kialakítása • Problémafelvető. a feladat előírásaihoz – Az önálló tanulás képességének főbb összetevői: • Kíváncsiság. viszonyulások • A feladat vállalása • A feladatvégzés motiváltsága. a megoldás kritériumoknak való megfelelése • A megszerzett tudás célszerű felhasználása.1. rendszerezése 118 . gondolkodási műveletek • Az előzetes tudás mozgósítása új problémahelyzetben • Információs források kezelése • Információk rendezése. akarati tényezők. hangnem • Segítségadás. nyelvi megformáltsága • A vállalt feladat teljesítése. emlékezet. a probléma megoldását segítő kérdések megfogalmazása • Többféle megoldás keresése • Döntés • Koncentrált figyelem. az ebből adódó szerepvállalás • A feladat teljesítéséért vállalt kölcsönös felelősség • Megbízhatóság • Együttműködés. tolerancia. rész Adaptációs dialógus • A válaszadás helyessége. bővülése új elemekkel – A tanulás sikerességét meghatározó érzelmi. megfigyelés. mennyisége • A tanulási feladatokban való részvétel intenzitása. a segítség elfogadása • A tanulási követelményekkel való azonosulás • Alkalmazkodás a közösség szabályaihoz.

illetve szelekcióban betöltött funkciója a programcsomagok. hogy az oktatás eredményessége. teremtse meg az esélyegyenlőséget. Végül egy nagyon fontos tudnivaló: az értékelés fegyelmezési. tanítsa meg őket a kooperációra. amelyet többféle intézményi dokumentumban is rögzíteni kell. hibajavítás • Reflektálás. A törvényesség igényén túl az iskola eredményességét is jelzi a helyi pedagógiai rendszer és az alkalmazott értékelés koherenciája. illetve elsősorban vagy kizárólag a csoportmunkára. 119 . diákjait készítse fel a 21. Az értékelési rendszer olyan „terület”. véleményalkotás. A képességfejlesztés fókuszai) – A modulban alkalmazott módszerek és tanulásszervezési módok – Az egyes fejlesztési csoportok tevékenységével kapcsolatos elvárások A fenti szempontsorok „túlmutatnak” a modulokon. amelyek elsősorban vagy kizárólag az egyéni értékelésre. munkaritmus • Monotóniatűrés • A megkezdett feladat befejezése Az értékelési szempontok kiválasztását meghatározó tényezők – A modul által bemutatott tanulási egység pedagógiai célja (Mit lehet megtanítani a felhasználásával? Milyen fejlesztésekre teremt feltételt? (l. narráció • Gazdálkodás az idővel. hatékonysága növekedjék. század kihívásaira. Ennek megfelelően az értékelés kapcsán is megjelennek olyan új szempontok. a csoportmunkában való részvételre vonatkoznak. fejezet Az értékelés • A megoldás helyességének ellenőrzése. modulok alkalmazása során nem működhet! Az értékelési rendszer megjelenése az intézményi dokumentumokban Az intézmény értékelési rendszerének minden esetben illeszkednie kell az iskola komplex szakmai-integrált pedagógiai programjába.6. s eligazítást nyújtanak számunkra mindennapi tanítási-mérési-értékelési gyakorlatunkat illetően is! Napjainkban az iskolákkal szemben támasztott fő elvárás. Az iskola csökkentse a „családi háttértényezők” másságából adódó különbözőségeket.

ismereteket kell elsajátítaniuk az egyazon osztályba járó különböző szükségletű tanulóknak. rész Adaptációs dialógus 1. Kiterjed ez az értékelési alapelvek megfogalmazására. hogy a pedagógiai programot az intézmény fenntartója hagyja jóvá. úgy gondolja. vagy a félévi értékelőknél más műfajú értékelést szeretne bevezetni. 7 lábjegyzet. hogy a benne foglaltak mindennemű megváltoztatása is csak a fenntartó engedélyével lehetséges. félévi és a folyamat közbeni értékelések bemutatására. a beszámoltatás. hogy az iskola vezetése erről se feledkezzen el. hogy mely tevékenységeket kell elvégezniük. hogy a változtatás tervezését épp azok tudják meg utoljára.” 34 L. hanem a testület által kialakított) értékelési rendszer van. ezeket a változtatásokat engedélyeztetnie kell. Így pl. Ebből következik. És ne feledkezzen el tanítványairól sem! Egy demokratikusan működő intézményben nem fordulhat elő. A változtatás tervezésekor fontos. az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit. 4. osztályig alkalmazza. hogy a szöveges értékelést – élve a törvényi lehetőségekkel – nem a 4. 5. „Az iskola pedagógiai programja határozza meg a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. milyen készségeket. hanem példákkal is illusztrálni. hiszen ez a dokumentum mint iránytű segíti a munkánkat. Inklúzió esetében természetesen az Irányelvekről sem feledkezhetünk el. véleményezési joga. a tanulói teljesítmény minősítésének formáit. Az inkluzív iskolák pedagógiai programjuk megalkotásakor kötelezően veszik figyelembe. akiket az a leginkább érint! 33 Nat 2003. értékelési gyakorlatára. műfajilag33 milyen értékelést tart a legmegfelelőbbnek. ahol saját (nem adaptált. az év végi. Az „integrált” helyi tantervben együtt – egymás mellett – jelenik meg. A pedagógiai programnak elengedhetetlen része az intézményben alkalmazott értékelések részletes leírása. (Ha az iskola pl. arra is. ha nem is ilyen részletes. A felsorolt dokumentumok módosításakor természetesen az iskolaszéknek is van beleszólási.1. a pedagógiai programban érdemes azt nemcsak ismertetni. . hanem a 6.) 2. Azokban az iskolákban. Az értékelés a pedagógiai programnak részét képező helyi tantervben is megjelenik. A minőségirányítási programnak szintén rögzítenie kell az intézmény értékelési rendszerét. 34 3. kifejtő módon. osztályig. A tanterv által megjelölt követelmények és a továbbhaladás feltételei utalnak az iskola értékorientációjára. hogy mely értékelési módokat és formákat használja az intézmény. Köztudomású. 120 .

hogy legyen. az egész tantestület közös ügye kell. mindennel összefügg –.) Kedves Pedagógus! Ha eljutnak a változtatás igényéhez és igenléséhez. (A csak két dolog miatt került idézőjelbe: egyrészt ilyenkor még rengeteg az átgondolni. minden.és tennivaló – tapasztalhatjuk. az adaptációs szakértők a fejlesztések intézményi sajátosságokat figyelembe vevő megvalósítását koordinálják. 2 . amely legjobban igazodik intézményükhöz. sőt még az egyéni fejlesztési terveket is. támogatják olyan cselekvési terv kialakításával. fejezet Az értékelés Az intézmény értékelési rendszerének módosítása természetesen befolyásolja az iskola munkaterveit. A mentorok a szervezeti folyamatokat segítik. másrészt a változtatások elfogadása ebben az esetben sem lehet csak vezetői döntés. hogy mindig. tanmeneteit.6. iskolájuk vezetősége külső segítséget is igénybe vehet. Ezek szükség szerinti átalakítása azonban „csak” belső munkát igényel.

.

A kifejezés alatt általában visszahelyezést értünk. Ha mélyebben értelmezzük. feltételezetten jobb helyzet. Habilitáció-rehabilitáció A fejezet körbejárja a habilitáció. adekvátan élhessen. A fejezetet írta: Hernádi Krisztina A fogalom értelmezése Kedves Pedagógus! A habilitáció és a rehabilitáció fogalmával mindannyian találkoztunk már. a társadalmi hasznosság helyreállítását és magát a folyamatot is – természetesen mindig az adott tudományág. szociális. a normális élethez szükséges feltételek megteremtését célozza meg. A rehabilitáció fogalmat számos tudományág és tevékenység alkalmazza. Van. politikai értelemben. társadalmi értelemben vett teljes életviteléhez kialakítható maximális képességeit. feltárja az inkluzív intézményben zajló nevelésioktatási folyamatok sajátosságait. magában foglalja az érintettek alkalmasságát. aki történelmi tanulmányai során. Az orvosi rehabilitáció komplex tevékenység. 123 . jelentéstartalmában mindig megjelenik az adott helyzet jobbítására való törekvés. foglalkozási. A folyamatot tekintve a kezelés válik hangsúlyossá. megint mások felsôfokú tanulmányaik közben. a képességek fejlesztése a lehetőségek határáig arra.7 fejezet . orvosi. szakma tükrében. más orvosi kezelések alkalmával. állapot. bemutatja a szakmaközi együttműködés jelentőségét. bár elsődlegesen az egészségi és funkcionális állapot helyreállítását. illetve egy megelőző. Használjuk jogi. hogy az érintett személy egyéni körülményeinek megfelelően. lelki. orVosI És GyóGyPEDAGóGIAI szEMPoNtÚ MEGKÖzElÍtÉs Orvosi szempontból Általában a függőség csökkentése áll a középpontban. rehabilitáció kérdéskörét. amely által az érintett egyén eléri fizikai.

akadályozott életvezetésű személyekre irányult. szociális gondoskodás stb. hiszen ilyen esetben nem beszélhetünk egy korábbi. Korábban a gyakorlat leginkább a felnőtt korú. funkciója. rész Adaptációs dialógus Gyógypedagógiai szempontból Gyógypedagógiai szempontból felmerül a kérdés. A rehabilitáció a szervezett támogatásokra koncentrált (életkörülmények javítása. egy-egy folyamatban párhuzamosan is megjelennek. nevelés. A rehabilitáció a társadalmi tevékenységformák egyike. 124 .1. hogy esetenként egészen eltérőek a feladatok és a megoldási módok. a fogyatékos személyek megismertetése a médián keresztül) a minél teljesebb beilleszkedés érdekében. nem tekinthető önálló szakmának. nem adekvát a rehabilitáció (visszahelyezés) használata. hogy a rehabilitáció kifejezés „visszahelyezés” értelemben használható-e vagy célszerűbb „beillesztésként” értelmezni. irányítással igyekszik megszüntetni. Ez a gondolat elvezet bennünket a habilitáció fogalmához. ha a sérülés. akadályozott ember megsegítésére (gyógypedagógiai segítség. A habilitáció-rehabilitáció szerepe. Elsősorban egy olyan komplex szemléletet jelent. vagyis a sérült. oktatás. Így valósul meg az az összetett gyakorlat. jótékonysági. és elsősorban az orvosi. Abban az esetben.). A szakirodalomban leginkább a rehabilitáció megjelölés terjedt el. amelyben minden tevékenység a rehabilitációs célra. Napjainkban azonban egyre hangsúlyosabbá válik a nevelés-oktatás. jobb helyzetről. amely átfogja a gyógypedagógiai tevékenységek teljes körét – speciális gondozás. amely csak a különböző szakterületek és szakemberek együttműködésének megvalósítása esetén nyer gyakorlati értelmet. sem irányítása nem köthető kizárólagosan egyetlen szakterülethez. amely a sikeres társadalmi beilleszkedést célozza. éppen ezért sem megvalósítása. annak ellenére. amely az akadályozott. fogyatékossággal élő egyén izoláltságát szakszerű segítséggel. célja A rehabilitáció a gyógypedagógia egyik alapfogalma. a fejlesztés.) A gyakorlatban nem határolódik el élesen a két fogalom. (Pl. fejlesztés. szakemberhez sem. amit szeretnék megközelíteni. egészségügyi rehabilitáció stb. mivel a beillesztés és visszahelyezés mozzanatai gyakran nem különíthetők el. veleszületett hallássérülésnél a korszerű hallásnevelés és a szájról olvasás preferálása. karitatív megközelítés dominált. védőmunkahelyek. visszaállítani. Ekkor használjuk a habilitáció (beillesztés) kifejezést. szociális gondozás) és a társadalomra irányul (előítéletek felszámolása. akadályozottság veleszületett vagy kora gyermekkorban elszenvedett károsodás következménye.

fejezet Habilitáció-rehabilitáció Az érintettek oldaláról megközelítve a rehabilitációs tevékenység általában több fokozatban valósul meg: orvosi. segítőkészsége nélkül! Teljes rehabilitációról beszélünk. dolgozik. a megfelelő kommunikációs eszközök és technikák használatát (pl. de az adott közösség tevékeny tagja. Ez természetesen nem történhet meg a társadalom ép tagjainak el. dolgoznak. átképzési. és szabad idejüket ott töltik. toleranciája. amely az egészségügyi. egymást segítve jelennek meg. ha az akadályozott. de a folyamat során gyakran párhuzamosan. célkitűzései között szerepel. 125 .) A rehabilitáció elvei. szociális rendszerekben valósul meg. Részleges a rehabilitáció akkor.és befogadása. mentálhigiénés. Kiemelendő a különböző rehabilitációs törekvések összhangjának megteremtése egy közös cél érdekében – az egymás melletti. fogyatékos felnőtt továbbra is szervezett. eszközök. (Ebben nyújtanak segítséget például az érdekvédelmi szervezetek. célkitűzéseinek egyformán kell érvényesülnie minden akadályozott. A sérült emberek is ott élnek. fogyatékos ember esetében. pedagógiai. képzési. módszerek. A korszerű szemlélet a rehabilitációt folyamatként fogja fel. ahol a társadalom többi tagja él. rövidebb vagy hosszabb távú döntéseket. A folyamat sikerkritériuma. szórakozik. sport. terápiák összességét. foglalkoztatás. intézményes segítségnyújtást igényel. társadalmi (szociális) célú rehabilitáció. hogy a sérültet eljuttatja a társadalmi adaptációig. hogy a rehabilitáció magában foglalja a be-/visszailleszkedést segítő eljárások. A rehabilitációs szolgáltatások legfőbb elveinek. s ehhez a szolgáltatásokat szükséges a lakóhelyhez minél közelebb biztosítani. Életkori sajátosságaiknak megfelelően vesznek részt a társadalom mindennapi életében. a fizikai helyváltoztatáshoz szükséges sajátos körülmények erősítését (akadálymentes közlekedés). egymástól független tevékenységek helyett. foglalkoztatási.7. oktatási. és amely csak a különböző tudással rendelkező szakemberek együttműködése révén lehet sikeres és eredményes. hogy azok birtokában hozhassák meg a nekik leginkább megfelelő. Az érintkezés feltételeinek biztosítása magában foglalja a társadalom tagjainak érzékennyé tételét (társadalmi befogadás). Ezek a fokozatok egymásra épülnek. ha a sérült egyén felnőtté válásakor önálló életvezetésre képes. ehhez meg kell adniuk minden információt a sérült ember és hozzátartozói számára. kommunikációs akadálymentesítés). hogy a fogyatékos emberek a mindennapi folyamatokban (oktatás. támogatni kell az akadályozott ember képességeit és tudatos döntéseit. kultúra) kapcsolatot létesítsenek és tartsanak fenn más emberekkel. A komplexitás mutatkozik meg abban is. valamint a társadalmi és gazdasági intézmények legszélesebb körével. szociális és gyermekvédelmi ellátás. A szolgáltatást biztosítóknak ki kell alakítaniuk a választás lehetőségét.

terápia. amelyek újraértékelték az oktatás feladatait. speciális eljárásaival a képességek fejlődésének akadályozottságát csökkenti. Az új természetű elvárásokra a nyolcvanas–kilencvenes években az oktatás az ún. majd pedig az oktatási szolgáltatások minőségének középpontba állításával és újradefiniálásával reagált. mindenekelőtt felülvizsgálták az iskolában elsajátítandó tudásra vonatkozó elgondolásokat. oktatás. továbbá a kulcskompetenciák fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. A gyógypedagógiai fejlesztés. s felértékeltek bizonyos készségeket és attitűdöket. részben az akadályozott fejlődés okaként magyarázza. az aktuális törvénymódosítások hatása stb. akadályozott fejlődésű gyermekek fejleszthetőségével. a pedagógiai programok létrejötte. hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára olyan optimális képzési kínálatot biztosítson. Ez a változás részben a különböző alapkészségek kiművelésének előtérbe kerülését jelentette. mint például az élethosszig tartó tanulásra és a csoportmunkára való alkalmasságot. Ezek a változások. nevelhetőségével. A gyógypedagógia a képességet a sérült.. hanem látszólag az iskolától távolabb zajló. a helyi tantervek kialakulása. A munkaerőpiac elvárásai leértékelték a gyorsan elavuló lexikális tudást. ami közvetlenül befolyásolta az iskola életét: például a Nat megjelenése. a szöveges értékelés bevezetése. ámde annak életét mégis erősen befolyásoló változásokra. rehabilitáció a képességzavarok mérséklésére irányul. Az oktatáspolitikai fejlesztések fontos célkitűzése volt. alternatív pedagógiák felé fordulással.1. rész Adaptációs dialógus A habilitáció-rehabilitáció szerepe az oktatásban VÁltozÁsoK Az oKtAtÁsI rENDszErBEN Kedves Pedagógus! Az elmúlt évtizedben radikális pedagógiai paradigmaváltás tanúi lehettünk. mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételei. Szükségessé vált az iskolarendszernek a kompetencia alapú nevelés. Számos társadalmi-gazdasági folyamat eredményeként felerősödtek azok a törekvések. szükségletek hívták életre a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében a kompetencia alapú programcsomagokat. E kihívások nem kis részben a munka világában zajló változásokban gyökereztek. A képességproblémákat részben a sérülések hatására kialakuló fogyatékosság következményeként. taníthatóságával kapcsolatban közelíti meg. amelyet főként az oktatással szembeni külső elvárások megváltozása kényszerített ki. Nemcsak arra gondolunk itt. oktatás és képzés irányába való fejlesztése. amely a lehető legnagyobb mértékben illeszkedik az egyén individuális igé126 . amelyek a kisiskolás korban elsajátított alapképességekre és -készségekre.

az egészségesek közé sorolt gyermek mutat olyan komoly tanulási problémákat.7. és hozzáférhetővé teszi számára a többségi oktatási rendszer kínálatait. amelyek megkönnyítik számára. elfogadó attitűdjének alakulása segíti a szociális beilleszkedést. a többségi iskolába járó. Az egészséges és a sajátos nevelési igényű gyermekek közé húzott mesterséges vonal nem annyira egyértelmű a gyakorlatban. 1998. képességeihez és tanulási előfeltételeihez. amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek speciális eszközökkel és elkülönített intézményekben történő fejlesztéséből adódnak. esélyegyenlőségi törvény35 megjelenése volt. Ugyanakkor vannak olyan akadályozott gyermekek. 35 127 . évi XXVI. A törvényi változások mellett ki kell emelni. a szociális kapcsolatokban történő fontos tanulási folyamatok elmaradása miatt. Az elkülönített gyógypedagógiai iskoláztatás ellentmondása. hogy a szegregált oktatási modellen alapuló intézményrendszer egyre nagyobb gondokkal küzd. tulajdonságokat sajátíthat el. hogy a későbbiekben egyenlő esélyekkel vegyen részt a társadalom életében. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. Számos. A tapasztalatok azt mutatják. fejezet Habilitáció-rehabilitáció nyeihez. Az utóbbi évtizedben egyre erősödő társadalmi nyomás jelent meg az integráció irányába. a 20. század második felétől az esélyegyenlőség gondolatának térhódításával egyre több helyen jelentek meg a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatására irányuló törekvések. Egyrészt az egészséges társak pozitív. másrészt a fogyatékos gyermek olyan alapvető készségeket. Ennek az alkotmány mellett a legnyilvánvalóbb jele az ún. akik minden különösebb erőfeszítés nélkül követni tudják – természetesen sérülésspecifikus módszerek alkalmazásával – a többségi intézmények számára összeállított pedagógiai programokat. . hogy azokkal az előnyökkel. komoly hátrányok járnak együtt a nem akadályozott emberekkel való érintkezés beszűkülése. A habilitáció-rehabilitáció legfőbb célkitűzése – a társadalomba való beillesztés – inkluzív körülmények között hatékonyabb lehet. A közoktatási rendszerre nehezedő társadalmi elvárásokra és az oktatás-nevelés során felmerülő gyakorlati problémákra jelenthet egyfajta választ a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja a többségi intézményekbe. CXXV törvény. A HABIlItÁCIó-rEHABIlItÁCIóVAl Az INtEGrÁCIó FElÉ Bár hazánkban még mindig az elkülönített gyógypedagógiai iskoláztatás dominál. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. hogy bár legfontosabb céljai között szerepel a sérültek társadalmi integrációja. épp szegregált volta miatt felerősíti az érintettek izolációját. amelyek leküzdéséhez speciális szakismeret szükséges.

A kérdés így módosult: hogyan? Ehhez nyújt segítséget a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve36 (amely egyaránt vonatkozik a többségi iskolában történő együttnevelésre és az elkülönített gyógypedagógiai oktatásra is). a kialakult és a hiányzó vagy sérült képességektől. fejlesztés. Az Irányelv a sikeres együttnevelés megvalósítását a habilitációs-rehabilitációs szemlélet érvényesülésében látja.37 Az oktatás. Ennek szellemében az iskolai habilitációs-rehabilitációs tevékenység a nevelés-oktatás teljes folyamatában jelen van. KIINDUlóPoNt A habilitációs-rehabilitációs tevékenység természetesen mindig az érintett egyénből indul ki.és normaközvetítés.) OM-rendelethez. A magyarországi rehabilitációs tevékenység szemléletmódja az integráción át az inklúzióig vezető utat járja be napjainkban. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a korai felismerés. még inkább felértékelődik az együttnevelés. Mára már nem az a kérdés. Ezt szolgálja például az óvodai logopédiai szűrés vagy más egyéb kidolgozott 36 37 2. hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása együtt történjen-e ép társaikkal vagy külön a speciális intézményekben. oktatásközpontú iskoláztatása helyett egyre erőteljesebb hangsúlyt kap a készség. A fogyatékossággal kapcsolatos problémák megközelítése napjainkban az együttnevelést tekinti kulcsfontosságúnak a sérült emberek társadalomba illeszkedése területén. Ennek érdekében olyan. súlyosságától. ismeretelárasztó. és ez fordítva is igaz: az oktatásnak része a rehabilitációs tevékenység. az életkortól. a szocializáció. számú melléklet a 2/2005. 128 . de a törvény lehetőséget biztosít külön rehabilitációs foglalkozásokra egyéni vagy kiscsoportos formában. valamint a szolgáltató és individuális fejlesztést végző funkció. diagnózis és a korai fejlesztés.1. az érték. 52. egyoldalú. 1. a képzés a rehabilitációs folyamat meghatározó eleme. Függ a sérülés típusától. funkcióktól stb. a tanulók állapotához alkalmazkodó. szakképzés és a lehetséges társadalmi (re)habilitáció. amelyek lehetővé teszik a gyermekek optimális szocializációját. A sérült gyermekek hagyományosan kialakult izolált. Kt. a kialakulás idejétől.és képességfejlesztés. a differenciált. minél korábban felmerül szükségessége. sérülésspecifikus feltételeket kell teremteni az oktatásban is. a képességeket maximálisan kibontakoztató speciális nevelés-oktatás. rész Adaptációs dialógus Ha a szociális integráció megvalósulása mentén szemléljük a sajátos nevelési igényű gyermekek pedagógiai fejlesztésének különböző lehetséges formáit. (III. Annál sikeresebb. a társadalmi integrációt segítő. § (6). A korábbiaknál hangsúlyosabbá válik a kora gyermekkorban megkezdett komplex gondozás.

fejezet Habilitáció-rehabilitáció vizsgálati eljárás. A „hozott tudás” és a habilitáció-rehabilitáció A habilitációs-rehabilitációs tevékenység mindig a meglévő kapacitások talajára épít. egyéni. Sok esetben a megelőzés és az egészségügyi célú rehabilitáció is hangsúlyossá válik.) Nem hagyható el a rehabilitációs feladatok sorából a szocializáció. (Pl. A sérült. az egyéni anyanyelvi fejlesztés (hallássérülteknél). a kognitív és emocionális képességek-készségek terápiás fejlesztése sem. A vizsgálati eredmények. a súlyosan hallássérült tanulóknál az információk szerzésében nagy szerepet játszik a vizuális csatorna. komplex (orvosi. A bizottság által kiadott szakvélemény tartalmazza a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat. A korábban jellemző állapotdiagnózis mellett vagy helyett egyre inkább a fejlesztő. Ennek köszönhetően egyre több feltétel adott az időben megkezdett habilitációhoz-rehabilitációhoz. Hangsúlyos. Természetesen a fenti példák csak szemléltetik a rehabilitációs tevékenység sokrétűségét. Ilyen az ép érzékszervek működésének gondozása (pl. látássérülteknél a látásmaradvány kihasználását célzó fejlesztés). A sérülésből fakadóan természetesen számos feladat hárul a rehabilitációt segítő szakemberekre. pedagógiai. melyeknek jelentős szerep jut a fogyatékosság kompenzációjában. gyógypedagógiai. korrekciója. ezért a látás védelme. emlékezet fejlesztése. enélkül azonban elképzelhetetlen a rehabilitációs terv elkészítése. a szemészeti ellátás és a fülészeti gondozás kiemelt fontosságú. pályaorientáció (tanulásban akadályozottaknál). az életviteli technikák elsajátítása. A szakértői és rehabilitációs bizottságok állapítják meg a fogyatékosság tényét. A szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. valamint hogy ezeket milyen ellátással. A rehabilitációt elősegítő kompenzációs technikák megtanítását példázza a siket tanuló kommunikációját segítő akusztikus figyelem. hogy meggyőződjön arról. a tájékozódásra nevelés (közlekedési önállóság autistáknál) stb.és folyamatdiagnosztikai eljárások alkalmazása válik hangsúlyossá. mely intézmény biztosítja. A Sajátos nevelési igényű 129 . Ez alapján állítható fel egyfajta prognózis. akadályozott személy látens erőit mozgósítja. a mentálhigiénés fejlesztés. pszichológiai) vizsgálat alapján. a sajátos nevelési igényű gyermek fogadására vállalkozó intézmény képes-e a többletszolgáltatások biztosítására. amely természetesen szintén változhat a folyamat során. differenciált rehabilitációs feladatként jelentkezhet a segédeszközök használatának megtanítása (mozgáskorlátozottaknál). a személyiség fejlesztése.7. a dinamikus. jellemzik komplexitását. kontrollvizsgálatokkal megerősített vagy korrigált diagnózis képezi a rehabilitációs tevékenységek kiindulópontját.

tUDÁsBőVÍtÉs ÖNKÉPzÉssEl A sajátos nevelési igényű gyermekekről. a másságot tolerálni tudó. hogy a tantestület tagjai folyamatos továbbképzésben. tudásának. A NEVElőtEstülEt szErEPE Figyelembe kell venni a nevelőtestület beállítódását. kompetenciájának mozgósítása. alakítása az együttnevelés alapja.1. empátia. A tantestület döntésével az intézményvezető és az intézmény pedagógusai felelősséget vállalnak az ott tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek egyenlő esélyeinek biztosításáért a gyermekek társadalomba való beillesztése érdekében. pozitív szemlélettel rendelkező pedagógus elfogadja. A pozitív attitűd. amelyek megléte. A gyermekközpontú. hogy türelmes. eltérőek a megoldási módjai és sajátos bánásmódot igényel. oktatásának irányelve a gyógypedagógia valamennyi szakterületére kitérve részletes útmutatást ad az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs feladatokra vonatkozóan. amelyek nyitottak az új szakmai és társadalmi kihívásokra. tolerancia azok a személyiségjegyek. A fogyatékosságok sokfélesége miatt fontos. ezáltal mások a szükségletei is. önképzésben vegyenek részt. formálása. az adott sérülés jellemzőiről való tudás elengedhetetlen feltétele a hatékony. gazdag módszertani kultúrával rendelkező. A befogadó pedagógusok 130 . empátia. szélesítése az együttnevelés alapvető feladata. A pedagógusoknak magas szintű pedagógiai. hogy minden gyermek más. A tanítási helyzeteket. készek a befogadásra. sikeres együttnevelésnek. Fontos. az osztálytermi folyamatokat ennek megfelelően alakítva differenciáltan foglalkozhat minden egyes tanulóval. hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal kell rendelkezniük. rész Adaptációs dialógus gyermekek iskolai nevelésének. gyermekszerető pedagógusok alkossák a testületet. A habilitáció-rehabilitáció megjelenése az intézményi gyakorlatban Hazánkban évről évre egyre több azoknak az intézményeknek a száma. A pedagógus integrációhoz való viszonya nagymértékben befolyásolja az együttnevelés sikerességét. pszichológiai képességekkel (elfogadás. A tantestület szemléletének alakítása.

helyettesítés). gyógypedagógus.7. amelyekben hangsúlyosak az egyéni fejlettségi szinthez viszonyított fejlődés.38 Az egységes gyógypedagógiai módszertani intéz38 L. az érintett pedagógusok továbbképzésének lehetővé tétele (tanfolyamidíj-. valamint lefekteti az integrált nevelés személyi és tárgyi feltételeit. terápiás fejlesztési célok. nevelésében. időkeretek és a követelményeket érintő változások. „mentor” megbízása].és segédeszközöket). fejlesztés és a speciális tantervi követelmények. 131 . Ugyanakkor a sérült gyermek sikeres haladásáért elsősorban ő vállalja a felelősséget. A befogadó intézmény igénybe veheti az utazó gyógypedagógiai hálózatot működtető intézmények. fejezet Habilitáció-rehabilitáció ismereteket szerezhetnek szakkönyvekből. Az alapító okiratban szerepel. hogy milyen típusú sérüléssel fogadja a tanulókat. valamint az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények segítségét. amelyek még hatékonyabbá tehetik munkájukat. biztosítania kell a szükséges tárgyi feltételeket (pl.5. helyi tanterv) is megjelennek a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének-oktatásának rehabilitációs szempontjai. rehabilitációs fejlesztés feladata. s azokkal a módszertani eljárásokkal. Gyógypedagógus foglalkoztatása azonban célszerű. útiköltség-térítés. az integrált tanuló segítésére ún.). . ha nincs a tanulók fogyatékosságának megfelelő szakos gyógypedagógus alkalmazottjuk. A befogadás sajátos pedagógiai feladatainak megoldása felveti a személyi feltételek kérdését [pl. differenciált. A többségi iskolák úgy is részt vehetnek a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában. illetve a speciális gyógypedagógiai intézményekben töltött óralátogatások alkalmával konkrét tapasztalatot gyűjthetnek. kompenzatív. tanfolyamok keretében. Erre a közoktatási törvény lehetőséget ad. speciális tartalmak. a sérülésspecifikus fejlesztéshez a speciális tan. mert így megoldható a sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges habilitációs. a fogyatékosság típusa szerinti korrektív. Itt megismerkedhetnek a sérült tanulók taneszközeivel. gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása. hogy az intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását-nevelését. meghatározza. 7 lábjegyzet (1. segédeszközeivel. Ha az iskola vállalkozik az együttnevelésre. A többségi iskola pedagógusa a sajátos nevelési igényű gyermek osztályba kerülésekor egy számára ismeretlen területtel találkozik. illetve ő szembesül a sajátos nevelési szükségletekkel a mindennapok során. A befogadó iskola helyi dokumentumaiban (pedagógiai program. A fenntartóval történt egyeztetés után az együttnevelés vállalt feladatát az iskola alapító okiratában is rögzíti. Ebben a folyamatban remélhetőleg állandó segítőtársai lesznek a gyermek szülei és a gyógypedagógus.

A rendszeres megbeszélések szabályos keretek között azt a célt szolgálják. a kölcsönös tájékozódás. A család megismerése a szociális kompetencia fejlesztésének egyénre szabott tervezéséhez nyújt információkat. A team tagjai a tanulót tanító pedagógusok. az élelmiszerbeszerzésben és elkészítésében járatos szakember. gyógytornász. szaktanár. terapeuta stb. biomérnök. a közös munkát támogatva tevékenykedjenek a sajátos nevelési igényű gyermek fejlődése érdekében. belgyógyász szakorvos és sebész nélkül. Nemcsak a szülők. de az utóbbi időben az iskolán kívüli szereplőkkel való együttműködés is előtérbe került. logopédus. mert tudják. A szAKEMBErEK EGyüttMűKÖDÉsE Kedves Pedagógus! Az együttműködési képesség. pszichológus. A kialakult pedagógiai kultúrától ez most még talán idegen.1. pszichológus. a teammunka. – egyetértésével teljenek a hétköznapok. Egy bonyolultabb orvosi műtét nem végezhető el informatikus. Emellett azonban alapvető szükséglet a tervszerű. az utazó gyógypedagógus. tájékoztatás. hogy az osztályukban jelentkező problémákra maguk keresik meg a megoldást.). hogy együtt erősebbek lehetnek. Az utógondozást – azaz a műtét eredményességéhez való hozzájárulást – terapeuta végzi. A sajátos nevelési igényű gyermekekre irányuló rehabilitációs feladatok megvalósítása érdekében különböző szakemberek működnek együtt. családvédelmi szakember stb. gyógyulni akarása. hogy váljon. amelynek feladata az oktatási. rész Adaptációs dialógus mény a pedagógiai szakszolgálat feladatköréből vállalhatja-elláthatja a gyógypedagógiai tanácsadást. együttműködésük minőségén a páciens motiváltsága. 132 . gyermekorvos. napközis tanár stb. lehet. mint az utóbbi években. a műsorok elektronikai berendezéseihez esetleg a villamosmérnök apuka segítségét is jó néven vesszük. pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése. A gyereknevelésben mindig fontos volt. optimizmusa. a továbbtanuláskor megjelenő választott intézmény pedagógusai. a munkaerőpiac szereplői jelentek meg az iskola holdudvarában. Más szakmákban ennek már hagyománya van. közös program. gyógyulásába vetett hite múlik. hogy a szakemberek ne egymás mellett. hanem egymást segítve. A szakemberek együttműködése nélkül nem képzelhető el eredmény. akik eddig más intézményben dolgoztak. Még a versenytársak is együttműködésre törekednek egymás gyengítése helyett. s egyben lehetőség szerint a teammunka részévé is kell. hogy az egységes nevelés érdekében a különböző iskolai szereplők – osztályfőnök. Persze iskolai példánk is van: az iskolai rendezvények sikeréhez a pedagógus. hanem – sajátos nevelési igényű tanuló esetében különösen – azok a szakemberek is (gyógypedagógus. hiszen a pedagógusok azt szokták meg. a pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatköréből a szaktanácsadást. az együttműködésre való hajlandóság soha nem értékelődött fel olyan erősen. A családdal történő kapcsolatfelvétel a gyógypedagógia területét érintő problémakörökben a hatékonyság fontos eleme.

A differenciálás bevezetése vagy folytatása elengedhetetlen az integrált nevelés megvalósítása során. aki eddig is differenciáltan foglalkozott tanítványaival. Ennek során fejlődik a tanulók együttműködési készsége. tudásszintjének megfelelően foglalkozott a gyerekekkel. amely szükségessé teszi az egyéni bánásmód elvének és gyakorlatának előtérbe helyezését. eljárások és a csoportbontás alkalmazása nemcsak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek jelentik a sikeres. Ebben a tanulási formában a pedagógus feladata „pusztán” a gyerekek munkájának támogatása. a pedagógusok módszertani alkalmazkodása az eltérő szükségletekhez kiaknázatlan lehetőségeket hordoz a pedagógiai munka színvonalának emelésére. A differenciálás során ugyanis eddig is képességeinek. tudására szükség van. hiszen a csoportfeladat teljesítéséhez minden gyerek közreműködésére. koordinálása.7. Az a pedagógus.) 133 . toleranciája. fejezet Habilitáció-rehabilitáció elmozdulás a hagyományos pedagógiai gyakorlattól – a kompetencia alapú programcsomagok A többségi intézmények „nyitása” a sajátos nevelési igényű gyermekek felvételére egyben a hagyományos pedagógiai koncepciótól való eltávolodást is jelenti. készségeinek. A kompetencia alapú programcsomagok bevezetésével és a befogadással minőségi változás. szakirodalomban tanulmányozhatóak. A kooperatív technikák bevezetése. a megszokottól eltérő módszerek. megújulás történik. kevésbé éli meg újszerű helyzetnek a kompetencia alapú programok alkalmazását és a sajátos nevelési igényű gyermek befogadását. A sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése ezen nem változtat. az egyénnek leginkább megfelelő módszer megtalálásában. (A különböző pedagógiai műhelyek által szervezett tanfolyamokon. hogy a heterogén csoportok sokszínűsége. nemcsak intézményi. Ez kifejezetten kedvező a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása szempontjából. hanem a tanulócsoport minden tagja számára hasznosak. hanem osztálytermi szinten is. A programcsomagok szakmai koncepciója alapvető tényként kezeli az iskolába lépő gyermekek heterogenitását. Segít a különböző tanulási módszerek elsajátításában. tréningeken ezek a tanulásszervezési módok elsajátíthatóak. annak – legalább részleges – elfogadását. örömteli tanulás feltételeit.

§ (6). A habilitációsrehabilitációs foglalkozások egyéni vagy csoportos formában is tarthatók. rész Adaptációs dialógus A tanulásszervezési formák sérülésspecifikus igényekhez igazodó megválasztása E formák megválasztása függ: – a sérülés típusától. szociális beilleszkedést gátló tényezők elhárításáig. Továbbá: ha a tanulókat egyes tantárgyakból. Időkerete a heti tanítási óra meghatározott százaléka – a foglalkozások tömbösíthetők. A rehabilitációs szemlélet érvényesülésével elkerülhető az a veszély. 52. rehabilitációs foglalkozásokra. hogy a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztéseit figyelembe véve megteremtsék az iskola szabadidős tevékenységeibe való bekapcsolódás lehetőségét is.1. arra. illetve a tanulást. A sajátos nevelési igényű tanulót befogadó többségi intézmény különböző intézkedéseket tesz a meghatározott módszertani változtatásoktól kezdve az objektív akadályozó tényezők minél teljesebb felszámolásáig. lehetőséget ad a sokszínű iskolai tevékenységre. A kompetencia alapú programcsomagok a heterogén csoportképzést mint a valós társadalmi kép megjelenítését részesítik előnyben. a felzárkóztatás és a szabadidős tevékenység is. habilitációs és rehabilitációs foglalkozások. hogy a tanulócsoporton belül kisebb csoportként a sajátos nevelési igényű gyermekek elkülönüljenek. a meGvalÓSUlÁS SzervezéSe A habilitációs-rehabilitációs tevékenységek különböző színtereken valósulnak meg a gyakorlatban. Az egész napos oktatási forma pl. – a terápiás készenléti foktól. – a tevékenység helyszínétől.39 A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások egyéni tanulmányi terv alapján valósulnak meg. A heti időkeret fogyatékossági csoportonként változó. a tehetséggondozás. tananyagrészekből mentesítették a minősítés és az értékelés alól. 134 . szakvélemény alapján az iskola a törvényi szabályozásnak megfelelően a meghatározott időkeret terhé39 Kt. A gyógypedagógiai intézménybe járó tanulókhoz hasonlóan az integráltan nevelt gyermekek számára is lehetőséget biztosít a törvény a tanórákon túli egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs. Az órarendet célszerű úgy összeállítani. hogy a gyerekek napirendjébe beleférjenek a fejlesztő.

Szakember segítsége kérhető az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményektől. Fő lépései: – A fejlesztendő területek számbavétele – A feladatok meghatározása – Időterv összeállítása: mit. melynek célja a gyermek fejlettségi szintjéhez. vizsgálati eredmények értékelésével indul. pedagógiai szakszolgálatoktól. fejlődési üteméhez alkalmazkodó fejlesztési stratégia kidolgozása. eszközök számbavétele A habilitációs-rehabilitációs foglalkozások anyagának. Gyógypedagógus közreműködésével történik a tanítási órákba beépülő habilitációs. fejezet Habilitáció-rehabilitáció re egyéni foglalkoztatást szervez részükre – az egyéni fejlesztési terv alapján – gyógypedagógus. rehabilitációs fejlesztés tervezése. §. A tanórán kívüli habilitációs-rehabilitációs tevékenység végzése gyógypedagógus kompetenciája. mikor. 40 Kt. 135 . A HABIlItÁCIós. A foglalkozásokat azonban vele megosztva vagy az ő iránymutatásával végezheti a többségi pedagógus vagy a szakirányú végzettséggel nem rendelkező fejlesztőpedagógus is. majd a konzultáció is. rEHABIlItÁCIós CÉlÚ FEJlEsztÉs MEGVAlósÍtÁsA A tevékenység a gyermek képességeinek. Ez alapján készül el a következő időszak terve. a rendelkezésre álló diagnosztikus adatok. 2. logopédus.7. amelyet írásban rögzít a gyógypedagógus. A kötelező habilitációs-rehabilitációs foglalkozások dokumentálása központilag kiadott egyéni fejlődési lapon40 történik. illetve egyéb szakember bevonásával. lényeges elem a rendszeres pedagógiai diagnosztizálás. A fentiek ismeretében fejlesztési terv készül. pszichológus. tapasztalatainak feljegyzése folyamatosan folyik. a fejletlen vagy sérült funkció feltérképezésével. A tanórákon kívül Kiemelt jelentőségű a tanórán kívüli szabadidős tevékenységekben rejlő habilitációs-rehabilitációs fejlesztés lehetősége. mennyit? – Együttműködési lehetőségek feltérképezése – Segédanyagok.

viselkedési módok stb. pedagógus. amelyek fogyatékosságukat kompenzálva sikerélményhez juttatják a sérült tanulókat. ismeretekhez jutnak a sajátos nevelési igényű tanulók. rehabilitációs szemlélet tükrében. Ez a gyakorlatban egyrészt egy képességfejlesztés elvű tananyag-kiválasztást. amelyet nem csupán sérülés.1. amelyek a szélesebb társadalom felé nyitnak utat a sérült gyermekek számára (szabályok betartása. biztosítani az érettségüknek megfelelő tevékenységi formákat. A nevelő munka egészét át kell hatnia a korrektív. Ennek rendkívül nagy jelentősége van. az önálló életvezetésre. amelyek képességeik szerint megfelelőek számukra. másrészt egyéni megközelítésű módszerkiválasztást és tanulásszervezést jelent. az elsődleges teendők adminisztratív jellegűek. akadályozottság indokol. kompenzáló szemléletnek. Hangsúlyos szerepet kap a differenciált és sokoldalú egyéni fejlesztés. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveinek. és amelyek túlmutatnak a tantárgyi követelményeken. Nevelni. hiszen a valódi integráció lényege az elfogadott és viszonzott kapcsolatrendszerben rejlik. A sajátos nevelési igényű 136 . tanulócsoport.). feladatainak. A szabadidős tevékenységekben rejlő rehabilitációs lehetőségek által olyan hasznos pluszinformációkhoz. A habilitáció-rehabilitáció jelentősége a pedagógiai programban Ha egy többségi iskola elkötelezi magát az együttnevelés mellett. iskola). céljainak. felkészíteni őket a társadalomba való minél eredményesebb beilleszkedésre. Ezek közé tartozik a helyi pedagógiai program módosítása is – szinte valamennyi fejezetet érintve – a habilitációs. a társas dimenzió fejlesztését célzó tevékenységek integráló szerepet tölthetnek be. hanem a sajátos nevelési igényű gyermekek háttere és személyisége. Az integráció sikeressége elsősorban a kooperatív készség érettségén múlik (sajátos nevelési igényű tanuló. társas kapcsolatok alakulására. zenei. eszközeinek és eljárásainak meghatározásakor a sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi beilleszkedésének és a sérülés okozta hátrányok lehetséges csökkentésének elérése kiemelt jelentőségűvé válik. A terápiás szemléletű oktató-nevelő munka a nevelés valamennyi területére vonatkozik. fejleszteni kell őket. rész Adaptációs dialógus A sokrétű szabadidős program fejlesztő hatással van a közösségi. nyelvi. Amennyiben differenciáltan tervezett a gyermek fejlődési folyamata. számítástechnikai – tevékenységekre. s megalapozzák azokat a képességeket és készségeket. A tanórán kívüli tevékenységek lehetőséget biztosítanak olyan más jellegű – manuális.

Bár a két tevékenység tartalma és funkciója nem azonos. szeretetteljes bánásmódra. attitűdök. A komplex személyiségfejlesztést segítik az iskola habilitációs. rehabilitációs foglalkozások tartalmával. fejlesztő terápiás szemléletű tevékenységei. illetve a kötelező pedagógiai célú habilitációs. hogy az megfeleljen a gyerekek sokféleségének és egyéni adottságainak. amely a megerősítést szolgálja. A helyi tanterv kibővül az integráltan tanulók körének és a fejlesztésükhöz kapcsolódó céloknak. tevékenységek) jelentősége felerősödik. Célszerű egy évfolyamokra és tantárgyakra és/vagy kompetenciaterületekre lebontott habilitációs-rehabilitációs tantervet kidolgozni. hogy a gyógypedagógia területére nincsenek sem a tudásszinthez. szakmaközi együttműködési kapcsolatok (szakmai szervezetek. a sérült képességek korrekciójának területeivel. korrekciós. A szAKMAI MUNKAKÖzÖssÉGEK szErEPE A hagyományos tantárgyi tartalmak mellett a kompetenciák (képességek. támogató intézmények). A tanulók értékelésének alapja minden esetben a tanuló önmagához mért fejlődése. feladatoknak a meghatározásával. a terápiák megjelenésével. de a mindennapi gyakorlatban szorosan összekapcsolódnak. fejezet Habilitáció-rehabilitáció gyermekeknek különös hangsúllyal van szükségük az egyéni. Ennek érdekében – tekintve.7. tehát dominál a differenciálás szemlélete. A pedagógiai program végrehajtását biztosító személyi és tárgyi feltételek között megjelennek az együttnevelés eredményes megvalósítását célzó. így az ellenőrzés-értékelés egységként való kezelése előtérbe kerül. amely a tanítási órákba beépülő habilitációs-rehabilitációs fejlesztés alapdokumentuma. Szükségessé válik az értékelés eszközrendszerének módosítása. rehabilitációs.és segédeszközök gyűjteménye. a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazására. meglévők adaptálása a szakma széles körű összefogásával. nevelőtestületetet érintő kérdések. 137 . valamint a szükséges tan. Bővülnek a szakmai. a nevelésoktatás és fejlesztés – a szokásosnál nagyobb mértékű – időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokkal. bővítése oly módon. sem a képességekhez kidolgozott standard mérések – a szakmai munkaközösségek kiemelt feladatává válik a kompetenciák fejlettségének méréséhez szükséges módszerek kidolgozása. azaz a személyre szabottság elve. Kiemelt hangsúlyt kap a motiváló célú és erejű értékelés.

.

akkor díszletei maradnak annak a tevékenységnek. amelyek kialakítása elősegíti 139 . A fejezetet írta: Máténé Sej jolán Kedves Pedagógus! A kompetencia alapú programcsomagok használata rendszer. új pedagógiai és tanulás-lélektani megközelítése segíti a tudás megszerzésének folyamatát. amelyekről a tanulók bármikor bármit levehetnek. együttműködést elfogadó. A tanulási folyamatban egyre jelentősebb szerepe van a tudatosan tervezett tanulási környezetnek. A tanulási környezet értelmezése A tanulási környezet tágabb értelemben az a fizikai. az iskolákban való intenzív szerepe teszi lehetővé a tanuló aktív részvételét a saját tanulási folyamatában. mert egyrészt a taneszközök jelentős választéka. másrészt a pedagógus szerepének gazdagodása. A következő fejezetben a tanulási környezet kialakításához szeretnénk segítséget nyújtani. regények az önálló információszerzést. amelyben a tanulás végbemegy. a játékok az együttműködés.8. amelyik az osztályban zajlik.és módszerbeli megújulást kíván a felhasználó pedagógusoktól. a kikapcsolódás örömét adják. támogató társadalmi környezetet. fejezet A tanulási környezet A fejezet bemutatja a tanulási környezet jelentőségét. A tanulási környezet szűkebb értelemben összefoglaló elnevezése mindazoknak a tárgyi és infrastrukturális feltételeknek.és játékpolcok sorakoznak. A kedvező tanulási környezet magában foglalja az iskola hatékonyan működő belső. pedagógiai és tanuláslélektani szempontból fontos környezet. különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésére. a tartalmas időtöltést szolgálják. módszertani tudása. a padsorok keretei közé szorított élettér kitágul – a polcokon lévő lexikonok. felértékelődését a nevelési-oktatási folyamatban. valamint a hatékonyságot növelő. kizárólag az ő utasítása alapján. akkor a szűk. Ha a szekrények csak a pedagógus zsebében lapuló kulccsal nyithatók. Ha az osztályteremben nyitott könyves.

A tanulási környezet tudatos kialakítása tehát objektív kereteket és egyben előfeltételeket biztosít a differenciált tanulásszervezéshez. a tantestület! − A tanuló nem tudja kibontakoztatni képességeit. ha a rendelkezésre álló tanszerek (tankönyvek. segédeszközök) nem a preventív-fejlesztő-kompenzáló folyamatot erősítik. változatos tevékenységi formát biztosító – színtér. füzetek. innovációk bevitelét a pedagógiai gyakorlatba. − A tanulók ismeretszerzéséhez szükséges legfontosabb képzetek (számfogalom. kompetencia alapú pedagógiai munkához. milyen következményekkel jár. betűk emléknyoma) nem épülnek biztos alapokra. az egyénre szabott. ha a foglalkozásokon nem adunk kezükbe megfelelő – szemléltető és az érzékszervi csatornákat aktivizáló – fejlesztő eszközöket. kompetenciáinak fejlődését. rész Adaptációs dialógus a tanuló aktivitását. − A speciális módszerek önmagukban nem lehetnek eredményesek. ha az osztálytermek berendezése gátolja a csoportmunka kialakítását. ha a tanulási környezet kialakítására nem fordít elegendő figyelmet az iskola. − A képességfejlesztés nem folyhat differenciáltan.1. ábra A tanulási környezet értelmezésének átfogó modellje 140 . amennyiben az iskola épületében nincs ehhez elegendő – sokféle. 9. Kedves Pedagógus! Figyeljük meg.

hogy olyan környezetet kell kialakítani. partneri kapcsolatok. amelyek erősítik a közösséghez tartozás és a koherencia érzését. Maria Montessori szerint a gyermekekben eredendő késztetés él a környezet megismerésére. gyerekek által készített rajzok és ábrák kifüggesztése. asztalok stb. hogy a tanítás. módszertan. hogy a fejlődő szervezet harmonikusan. ha ezek a gyerekek alkotásai közül kerülnek ki. Ezért nagyon fontosak a szabadban. – Zárt és nyitott helyek összekötése: az agynak – különösen a fejlődő és a tanuló agynak – sok oxigénre van szüksége. Sok kutatás kimutatta már a stressz. stimuláló ingerek: változatos színek. – Érzelmi biztonság megteremtése: a szorongás mértékét a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Célestin Freinet pedig úgy vélte.. Ennek érdekében a tiltó. amely leghatékonyabban a saját tevékenység során történik. ahol szabadon kibontakoztathatja. rendszeresen végzett mozgásos gyakorlatok. tanulás folyamatában a legfontosabb szempont az. A megfelelő környezetben és a megfelelő technikákat alkalmazva elérhetővé válik. A tanulási környezet kialakítása A tANUlÁsI KÖrNyEzEt szErEPE A HAtÉKoNy PEDAGóGIAI MUNKÁBAN A környezet erősen befolyásolja a tanulók érzelmi. egészségesen bontakozzék ki. végső soron önmagát. így könnyebben összefüggésbe tudják hozni az egyes terméket annak tulajdonosával. figyelmeztető (korlátozó) táblák helyett 141 . fejezet A tanulási környezet A nevelési-oktatási folyamat eredményességét támogató tanulási környezet kialakításához szükséges feltételek: nevelőtestületi szemlélet. társas és intellektuális fejlődését. a pedagógus elkötelezettsége. ahol lehetőség van a másokkal való találkozásra. a félelem tanulást gátló hatását. fejlesztheti képességeit. amelyben a tanuló jól érzi magát. udvar.8. MIrE FIGyElJüNK A tANUlÁsI KÖrNyEzEt KIAlAKÍtÁsAKor? – Gazdag. – Csoportos helyek kialakítása: társalgó. teljes személyiségét. – A motivációnövelés: nyilvános helyeken kifüggeszthetünk olyan feliratokat és szimbólumokat. beszélgetésre és tapasztalatcserére. textúra alkalmazása. Legjobb. pihenőhely.

ahová visszavonulhatnak. vannak nyitott könyvespolcok szótárakkal. Ez például egy olyan osztálytermet jelent. Erősíteni kell a diákokban azt a szemléletet és gyakorlatot. Nevelő-oktató munkánk hatékonyságának növelése érdekében nagyobb szerepet kell szánnunk a tanulási környezetnek. A következő oldalakon a tanulási környezet kialakításához adunk konkrét ötleteket. – változatos helyek kialakítása: minden képzés. A nyitott iskola felé vezető lépések Az integrált nevelés legfontosabb kérdése. – Minden forrás elérhetővé tétele a tanulók számára: a tanulás egyik legújabb irányzata. Ahhoz. hogy az oktatási és a környezeti elrendezés olyan változatosságát biztosítsuk. ahol intraperszonális intelligenciájukat használva elmélkedhetnek. autonómabbak. és jobban vigyáznak környezetük tárgyaira is. tréning célja a transzfer: a tanultak más helyzetekben való alkalmazása. tágítani kell a tanulási környezetet. hogy otthon és az iskolában is legyen egy olyan helye. a Multiple Chance Learning (többszörös lehetőség a tanulásra) azt javasolja. oktatás. rész Adaptációs dialógus ingergazdag. hogy a befogadó intézményekben miként teremthetők meg a szükséges feltételek. hanem az osztályteremben és az iskolában lehet. ahol csoportban lehet dolgozni. A diákok sokkal felszabadultabbak. – Aktív és passzív helyek biztosítása: a tanulóknak éppen úgy szükségük van olyan helyekre. hogy tanulni nemcsak a tanártól. 142 . Ezért ugyanazt az anyagot mutassuk be minél többféle módon. és megengedni. színben és helyen. formában.1. lexikonokkal és térképekkel. hogy személyessé tegyék saját helyüket és hogy territoriális viselkedést gyakorolhassanak. ötleteket adó. Ez kifejezi számukra az egyediséget. együttműködőbbek ilyen környezetben. ahol másokhoz csatlakozva interperszonális intelligenciájuk segítségével megvitathatnak bizonyos kérdéseket. A kompetencia alapú programcsomagok segítséget nyújtanak ehhez. és van olyan is. mint olyanokra. aktivitásra és tevékenységre ösztönző színterekre van szükség. hogyan biztosítható a sajátos nevelési szükséglet kielégítése. hogy kifejezzék identitásukat. amelyet kizárólag a sajátjának érezhet. – Személyes helyek megléte: minden diák számára fontos. hogy az iskolában megteremtsük az élethosszig tartó tanulás alapjait. ahol van olyan asztal. amely az adott tanulási epizódban az ötletek gyors kialakulását segíti elő. ahol egyedül.

ha a tanuló feláll a pad mellől.és felnőttrendezvényekre. Ennek érdekében fontos olyan székekkel. azok hozzáférését tanuló és tanár számára egyaránt. Ideális. Miért fontos ez? A komplex tanulás. asztalokkal berendezni. ezért burkolata kényelmes és könnyen tisztítható legyen. Egy helyen kell biztosítania valamennyi információhordozót. helyiségei Az intézményben célszerű különböző méretű és többfunkciós termeket kialakítani. Mindez csak akkor képzelhető el. 143 . Célszerű közös használatú szertárral összekapcsolni. és az információk kereséséhez számítógépet vagy a könyvtárat is igénybe lehet venni. ha a csoportok közös munkájához elegendő tér áll rendelkezésre. változatosabb és gyakorlatiasabb feladatoknak. A foglalkozások sokszínűségén túl el kell szakadnunk a papírhoz-ceruzához kötődő tanítási módszerektől. Az iskola meghatározottnak tűnő belső elrendezése jelentősen változtatható. gondolják végig saját lehetőségeiket! Legfontosabb nevelési-oktatási egységek tantermek (az osztálycsoportok „otthonai”) szaktantermi egységek Könyvtár és stúdióegység többcélú nagyterem Kialakításuk fő szempontjai A padló is tanulási színtérré válik. amelyek egymásba rakhatók. Kedves Pedagógus! A táblázat segítségével gondolja végig. egyenletes megvilágítás. és egyre inkább teret kell engednünk a kötetlenebb. fejezet A tanulási környezet Az IsKolA BElső KÖrNyEzEtÉNEK KIAlAKÍtÁsA Az iskola épülete. foglalkozásokra is alkalmassá tehető.8. Gyermek. térelválasztással csoportos és önálló (elmélyült) tanulásra kialakított helyeket is tervezzünk a helyiségen belül. kis helyen tárolhatók. ha nemcsak a hagyományos tantermek rendszerében gondolkodunk. ha az intézmény központjában található. lényeges szempont a szórt. valamint a padló vegyszerállósága. hanem hatással van a tanulási terek megközelítésére is. ha a pedagógus tanulásvezető szerepe a tanulói tevékenykedtetést erősíti. a szellőztetés. Hasznosak a mozgatható eszköztárolók. a képességfejlesztés előtérbe helyezése nem csupán az ismeretelsajátítás folyamatát reformálja meg.

amelyet lépcsőkorlátokkal. ha összenyitható a szabad térrel (sportpályával. amely általában már a bejáratnál segítséget nyújt az épületben való tájékozódáshoz. az elmélyült felkészülésre (kisebb asztalok) és a pihenésre. Kiemelt szempont a padló csúszásmentes anyaga és a sporteszközök biztonságos (tanulóktól elzárt) tárolása. információs blokknak. konyhai munkák gyakorlásához egyszeri felszerelést igényel. közlekedőfolyosók) tankonyha. mozgásfejlesztéshez. dobogóval kombinált. Mindezt és a hozzá kapcsolódó siker érzését biztosítanunk kell a tanulók számára is. beilleszkedési problémák pedig alacsonyabb szintű önkontrollt feltételeznek. zsibongó. Az olvasni még nem tudó tanulók miatt célszerű színekkel. Biztosítson feltételeket a tanácskozásra (nagyméretű asztal. fejlesztőhelyiségek. Célszerű kihasználni a foglalkozások sokszínűsége érdekében ezeket a színtereket is. tornaterem többcélú. pihenésre. ahol a padok helyett fotelben. Minden embernek szüksége van képességei kibontakoztatásához önkifejezési lehetőségekre. figyelemproblémákkal küzdő tanuló veszélyérzete gyengébb az átlagosnál. biztonságos nyílászárókkal. audiovizuális technikával felszerelt termek. feltöltődésre (kávézó-. „mentálhigiénés szoba”) Igazgatási-tanári egység Közös használatú terek (pl. csúszásgátlóval ellátott lépcsőfokokkal erősíteni kell. kisebb helyiségek (pl. ábrákkal is megkülönböztetni az egyes útvonalakat. beszélgetősarok). amelyet órarend szerint valamennyi csoport használhat. tisztíthatósága és a terem akusztikai sajátosságai jelentik a kialakítás fő szempontjait. sportegység. szükség szerint felnőttek is használhatják esetmegbeszélésre. amelynek kialakítása során a berendezés és a burkolatok kopásállósága. dramatizálásra alkalmas színtér. saját szintjén kipróbálva a legalapvetőbb gyakorlati tevékenységeket. otthonosan berendezett. „színpaddal”. Az egyéni al144 . a magatartási. Műanyag harmonikafallal több kis teremre is osztható szükség szerint. amelyek sokszor feszültségoldó-kompenzáló-egyensúlyozó szerepet is betöltenek a személyiségfejlődés folyamatában. Az impulzív.1. meghitt környezetben lehet foglalkozást tartani. amely inkluzív intézmény esetén hatványozottan érvényes. az egyensúly és a téri tájékozódás terén gyengeséget mutató tanulók fokozott felügyeletet igényelnek. A mozgáskoordináció. Az iskolai terek kialakításában kiemelt szerepe van az ún. esetleg tanszoba Az iskola belső környezetének kialakítása során lényeges a tanulói biztonság. művészi tevékenységekhez kiválóan alkalmasak. sokféle anyag megmunkálására alkalmas helyiség. tábla). aula. rész Adaptációs dialógus Legfontosabb nevelési-oktatási egységek Műhely Kialakításuk fő szempontjai Általánosan használható. Ideális. Játékhoz. udvarral). Háztartási. szőnyegen ülnek a gyerekek.

egy zsibongót. festmények. amelyek összefüggő teret (pl. fejezet A tanulási környezet kotások (rajzok. csoportos. térelválasztóval elkülönítve). az önkontroll bármilyen problémájának fennállásakor a tantermeket stabil. helyét változtatjuk. hogyan alakíthatunk ki megfelelő tanulási környezetet látássérült tanuló számára. Ehhez mobilizálható. hogy a gyermek asztalát elfordítjuk. 145 . Ezt a folyamatot nem zavarhatjuk meg azzal. előtt. jobb. A termek díszítése legyen mértéktartó. növények. jól elhatárolt felületek és témakörönként külön falon csoportosított applikációk jelentik a legnagyobb segítséget a gyermekeknek az ismeretek vizuális bevésésében. a Függelékben hasznos tanácsokat találhat arra vonatkozóan. mégis kisebb szigeteket képeznek az iskolán belül (növényekkel. párnákkal) mindez egy termen belül is megoldható. ahol forgószínpadszerűen mindenki bemutatkozhat. harmonikafal stb. önálló munkához/ pihenéshez olyan klubszerű színtereket is kialakíthatunk. A csoportmunka szervezésében az adott tanuló helye tehát ne változzon. A figyelemzavar. inkább a többiek alkalmazkodjanak hozzá. Egyszerű. ugyanakkor lehetőséget kínálnak az egyéni különbségek érvényesítéséhez.8. Kedves Pedagógus! Ha az Ön osztályába látássérült tanuló jár.) tárháza lehet az a kiállítótér. mögött) először mindig azonos helyzetben alakítsuk ki. hogy az többféle munkaformát (frontális. lekerekített élű bútorokkal rendezzük be a balesetek megelőzése érdekében. A termek berendezése A tantermek berendezésének legfőbb kritériuma. de nem foglalnak sok helyet. A gyerekek és felnőttek közös együttlétéhez és a csendes. A téri orientációs problémákkal küzdő kisiskolások lehetőleg a táblával. függöny.) és a padló egy részének tanulási tereppé alakításával (szőnyeggel. és irányítsa a figyelmet a legfontosabb tanulnivalókra. variálható kisebb asztalokra és székekre van szükség. az impulzivitás. Jó szolgálatot tesznek a trapéz alakú asztalok. A sok szín és forma zavarja a tájékozódást. kézműves alkotások stb. amelyek különböző formákban illeszthetők egymás mellé. A tájékozódás biztos pontjait (bal. páros és egyéni foglalkozást) is lehetővé tegyen. aulát) alkothatnak. frusztráltságot is kiválthat az arra érzékeny tanulókból. A foglalkozások sokrétűsége több színtér kialakításával biztosítható: térelválasztással (polcok. a pedagógussal szemben üljenek. Ezek a kötetlen helyszínek oldják az iskolai élet szabályozottságát.

A magatartási problémákat mutató gyermek esetében mind a motiváció. Nem egy-egy kiragadott képességet vagy ismeretet céloz. és nem a felnőtt felé fordulás a cél. Az eszköz egyre inkább a valóság. hanem komplex módon kapcsolódik mindennapi életünkhöz. Ennek ellenkezője viszont felerősítheti a magatartási. amely belépéskor inkább szoba. térképet és telefonkönyvet is. a kiszámíthatóság érzéséhez és ezzel a lelki egyensúly fenntartásához is. a jelzések áramlatába kell ültetni. bármely foglalkozáson használható. a gyakorlati élet leképezését jeleníti meg. hanem menetrendet. könnyebben ellazulnak. akár egyéni polcokról gondoskodni. ha a valóságos. a tanuló társadalmi beilleszkedésének folyamatát elősegítő eszközöket. A fejlesztő eszköz akkor segíti ezt a folyamatot. ha az ültetésnél – legfőképpen a csoportos és páros munka szervezésekor – a tanulók közti kommunikációnak adunk teret. füzeteken és íróeszközökön kívüli. használjuk azt. Sokféle tevékenység közben fokozottan szennyeződik a bútorzat. A foglalkozásokon előforduló interakciók egyre inkább a párbeszédről szólnak. fontos a tanszerek tárolásához megfelelő tárolószekrényekről. Nemcsak vonalzót és körzőt takar. ahonnan nehezebb követni a foglalkozás menetét. fentiek mellett a jól tisztíthatóság kiemelt szemponttá válik a bútorok kiválasztásakor. Az eszközök tárháza tehát nem a tantárgyak köré csoportosítható. hanem használati tárgy. összetett módon kéri számon az elsajátítottakat. mind pedig a figyelem fenntartásában fontos szerepe van az ültetésnek. hogy célszerű olyan terem berendezése. nem egyoldalúak. otthonos környezetben. A fejlesztő eszközök A fejlesztő eszköz kategóriája tágabb értelemben magában foglalja a tankönyveken. életszerű helyzetekben is alkalmazni tudjuk őket. Minden osztályban van egy aktivitási tér. A helyiségek kialakításánál már szóba került. fotel. a készségek akkor alakulnak átfogó kompetenciává. ahová a tanár a legtöbb kommunikációs jelzést küldi. nem a kieső területre. Tehát a berendezések beszerzésekor gondoljunk tágabb értelemben a tanulási tevékenységre: ülőgarnitúra. A képességek. rajzasztal. mint tanterem benyomását kelti. Az adott gyermeket ide. rész Adaptációs dialógus A rend és a rendszer a környezetünkben hozzájárul a biztonság. ha a mindennapi életben is találkozunk vele. 146 .1. Amennyiben iskolaotthonos rendszerben szerveződik az osztály élete. beilleszkedési problémákat. Ennek erősítését szolgálja. tv/videó-állvány stb. és eleve előbb kilép a feladathelyzetből és nagyobb valószínűséggel köti le magát más tevékenységekkel. másféle tevékenységeket is jobban elfogadnak az eltérő. hanem alkalmazásra serkent. számítógépasztal. A gyermekek szívesebben jönnek be ide. Nem elvont szimbólum.

telefonkönyv lexikonok. élethelyzetek megjelenítése. enciklopédiák.és a nagyobb rácsozatú matematikafüzet használatára. prezentáció. észlelés és emlékezet fejlesztése Összefüggések megértése. hivatalos formák kipróbálása. projektor/kivetítő Funkciójuk Érzékszervi megerősítés a betű. önéletrajz-. kezelése szerepjáték. iratmásolatok. amely az osztályban tanító pedagógus részvételével zajlik. csekkek. 147 . A gyűjtés. a finommozgások koordinálása. megbeszélése Vizuális figyelem. paraván. hívóképek Kockák Hangszerek és zörejkeltésre alkalmas tárgyak Modellek. siker és kudarc átélése. újságok Nyomtatványok. menetrendek. A sajátos nevelési igény típusa. 8. észlelés és emlékezet fejlesztése Adatok kitöltése. pendrive. video. levél-. számlépcsők építése Auditív figyelem. feldolgozása. írásbeli kommunikációs gyakorlatok különböző címzettel és céllal tájékozódási gyakorlatok Ismeretszerzési gyakorlatok Önálló tanulás tanulói portfólió. maszkok (színpad/dobogó) Filmek. kártyák. dramatizálás. csoportos projektek tervezése és bemutatása A füzetek kiválasztása A téri tájékozódás. katalógusok. szituációs játék.és DVD-tár Képek. fejezet A tanulási környezet A tanulást segítő eszközök A tanulást segítő eszközök egy lehetséges csoportosítását látjuk a következő táblázatban.és számképzetek megerősítése érdekében számfogalom kialakítása. táblázat A tanulást segítő eszközök eszközcsoportok tapintható betű. fejlesztő és taneszközök kiválasztása gyógypedagógusi kompetencia. bábok. szemléltetőeszközök sport. szóbeli kommunikációs gyakorlatok szituációk elemzése. CD-tár. számítógép internet-hozzáféréssel számítógép-oktató szoftverek számítógép.és számformák különböző anyagokból.és játékszerek társasjátékok Díszletek. vizuális megerősítés minden ismeretanyaghoz A mindennapi testmozgás és mozgásfejlesztés eszköztára (ne csak a testnevelők férjenek hozzá) szabálytudat és -tűrés.8. jelmezek. súlyossága és az adott gyermek állapota alapján szükséges speciális gyógyászati. a grafomotoros képességek terén gyengeséget mutató gyermeknek adjunk lehetőséget a nagyobb vonalközű írás. kérelemminták térképek. a tárház kiegészítését Ön is folytathatja. többféle méretben. másolása.

esetmegbeszélések pedagógus. Kiindulópontja lehetnek a befogadó társadalomnak. Toleránsabb. A szülőkkel. azok célját. hogy adjon számukra. hogy az intézményben zajló fejlesztéseket. játékfoglalkozások tanulói szervezésben − Vetélkedők az iskola helyiségeiben. A szülők közösséget alkotva ismerhetik meg egymás problémáját. ajánlunk erre néhány ötletet: − Diákklubok kötetlen és tematikus formában − sport-. szülő. elfogadóbb szemlélettel alakítják az iskola informális csatornáit és ezáltal légkörét. gyermekvédelmi szakember részvételével A szülőK BEVoNÁsA Az IsKolAI MUNKÁBA Nagyon fontos feladat. A szülői munkaközösség erősítése és bevonása döntő lépés lehet ebben a folyamatban. Az iskolának. pszichológus. értik meg eltérő szerepeiket és ennek segítségével tudnak támaszt nyújtani egymásnak. szülő-. A legújabb pedagógiai fejlesztések közül a kompetencia alapú programcsomagok bevezetése lehetőséget ad ennek megvalósítására. rész Adaptációs dialógus Kedves Pedagógus! A tanulók iskolai helyzetekben sokat tudnak tanulni egymástól. fejlesztőpedagógus. stressztöbblettel is meg kell küzdeniük. Amennyiben az egymástól tanulás lehetőségeinek tárházát bővíteni szeretné.1. tematikáját. s ehhez a támogató iskolai környezet. a pedagógusnak azzal is számolnia kell. gyógypedagógus. információt. háttértudást adhat – kell is. 148 . tartalmait a szülők is megismerjék. forgószínpad vagy akadályverseny jelleggel − Vetélkedők a természetben − Diák-. a szülôi házzal való partneri együttműködésre tehát kiemelt figyelmet kell fordítani. az együttműködni kész és képes szakembergárda pluszenergiát. Az együttműködés alapja a kölcsönös bizalom. pedagógusklubok a résztvevők igényeire építve − szupervíziók. hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek/fiatalok szüleinek pszichés terhekkel. továbbá az iskolai és családi élethelyzetek megismerése.

ami a minél eredményesebb társadalmi beilleszkedés szempontjából nagy jelentőséggel bír. az esetkezelő.és álláspont-egyeztető szakmai vitáknak. 149 . pedagógiai. a szakmai önkontrollnak) fontos terepét jelenthetik. érdek. a megoldási stratégiák kidolgozásának. a döntés-előkészítő. spontán beszélgetés a másságról – Szakember (pl.) való együttműködés tág tanulási színteret biztosít a diákok számára. felkért pszichológus) által vezetett feszültségoldó tréning szülőknek – „Nem vagyok egyedül” – kiscsoportos beszélgetés az SNI-gyermekek szülei részére – Elfogadás. szakmai szolgálatok. Az iskola külső környezetével (civil szervezetek. kirándulás gyerekekkel és nélkülük is – Szülőklubsorozat a szülők által kért témákról. szociális és egészségügyi intézmények. problémák megbeszélése egymás közt. egyéni konzultációs tapasztalatok közzétételének.8. befogadás – beszélgetés integrált szülői közösségben – Közös programszervezés. fejezet A tanulási környezet A szülői közösségek alakulását segítő programok – Tájékoztatás az aktuális fejlesztésekről (pl. kulturális és szabadidős intézmények stb. fiatalok érdekében végzett munkának (a saját szaktudás megosztásának. az esetmegbeszéléseknek. egyéni tanácsadó. meghívott előadókkal – Tájékoztatók a különböző támogatási formákról – A pályaválasztás – tematikus sorozat külső szervezetek bevonásával A Külső PArtNErEKKEl tÖrtÉNő EGyüttMűKÖDÉs A kompetencia alapú programcsomagokat használó pedagógusok munkájuk hatékonyságának növelése érdekében keressék az együttműködő. támogató társadalmi környezetet! A pedagógusok egymás közötti és külső szakemberekkel folytatott „stábmegbeszélései” a gyerekek. kompetencia alapú programcsomagról) – Esetek.

illetve a pszichés problémák kezelése. sokrétű ismeretszerzés. ábra Az iskola külső környezete Egészségügy Foglalkoztatás ISKOLA Szociális. művészeti nevelés. fiziológiai tulajdonságainak.és lelkisegítségnyújtás Sport és szabadidô Kulturális intézmények KIKKEl És MIÉrt FoNtos EGyüttMűKÖDNI? 9. 150 . idegrendszeri érettségének felmérése. rész Adaptációs dialógus 10.és gyermekkönyvtárak − színház.és lelkisegítség-nyújtás − Gyermekjóléti és Családsegítő Központ − Pszichológus (Nevelési tanácsadó) − Kulturális intézmények − Múzeumok − Köz. táblázat Az iskolával együttműködő partnerek Tevékenységi terület. terhelhetőségének.1. enyhítése. mozik − Hangversenytermek Szerepük az együttműködésben A gyermekek egészségi állapotának. A szociokulturális hátrány. pontos ismerete. intézmények Egészségügy − Védőnői és gyermekorvosi hálózat − Gyermek-ideggondozó szociális.

A kapcsolódási területek egymást generálják. akik az intézmény pedagógiai munkáját kívülről. fejezet A tanulási környezet Tevékenységi terület. cél és érték megtalálása a munkában. tűzvédelmi. új és újabb lehetőségeket hoznak létre. állapotának. speciális. mentők Szerepük az együttműködésben A szabadidő hasznos eltöltése. differenciált segítségnyújtás a tanulók képességeinek. 151 . amennyiben a tanulást segítő tényezők tudatos alkalmazása megtörténik. fejleszthetőségének pontos feltérképezése és az egyénre szabott pedagógiai fejlesztés érdekében. áldozatvédelmi. hogy saját településén és régióján belül megkeresse azokat az intézményeket és szakembereket.és szabadidő − sportlétesítmények (jégpálya. mintaadás a tanulók számára. A tanulási környezet változásának folyamata az intézményben A VÁltozÁs AlAPJAI A kompetencia alapú programcsomagok a gyermekek. a helyes pályaválasztás. tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatásához járulnak hozzá. de ugyanakkor közvetlenül segíthetik.és szakmai szolgáltatások Közlekedésbiztonsági. tűzoltóság.8. programok szervezése. alapítványok rendőrség. balesetvédelmi szempontú foglalkozások. szokásformálás. uszoda. Pedagógiai terület − Korai Fejlesztő Központ − Nevelési tanácsadó − tanulási Képességet Vizsgáló rehabilitációs és szakértői Bizottság − Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény − Pedagógiai szak. Pályaorientáció. arborétum) − Civil szervezetek − Gyermekházak Foglalkoztatás − Megyei Munkaügyi Központ − regionális Munkaerőképző Központ − Civil foglalkoztató szervezetek. intézmények sport. sportpálya) − Környezetvédelmi szervezetek (erdei iskola. Az iskola és a pedagógusközösség feladata.

Alapvető szükségletté válik a sajátos nevelési igényű tanuló gazdag eszközigénye.1. rész Adaptációs dialógus A VÁltozÁs MEGtErVEzÉsÉt BEFolyÁsoló tÉNyEzőK Objektív tényezők Az iskola épülete.és játszóhelyek az intézményben (az osztályokban)? • Rendelkezésre állnak-e helyiségek. a szocializációs funkció milyen szerepet tölt be az intézményben? – A tanítás igazodik-e a gyermekek szükségleteihez? • Milyen szempontok figyelembevételével történik az órarend összeállítása? • Minden tanítási napon megfelelő-e a tanulók mozgásmennyisége? • Figyelembe veszik-e a tanulók egyéni terhelhetőségét? 152 . – Felkészült-e az intézmény egésze a változtatásra? • Milyen az iskola szocioemocionális légköre? • Tudatosan történik-e a tanítási napok tervezése? • Milyen a tantermek kialakítása? • Milyen funkciót tölt be az iskolaépület díszítése? • Vannak-e pihenő. Szintén nagyobb hangsúlyt kap a módszerek és a tanulási környezet egymásra utaltsága.és osztálytársak A tanuló adottságai. tananyag a gyógypedagógus A csoport. a gyakorlati életből vett tárgyak jelentősége növekszik. eszközök a nem hagyományos foglalkozásokhoz? • A nevelés. személyisége és képességei A tanuló családja. játékok. színterei A tanterem berendezése speciális taneszközök Hagyományos taneszközök Gyógyászati segédeszközök Az osztály létszáma Szubjektív tényezők A nevelőtestület szemlélete Az adott pedagógusok személyisége speciális módszerek Alkalmazott tanterv. amely sok esetben iránymutató ép társaik hatékony fejlesztéséhez is. egysége. szociokulturális háttere A kompetencia alapú pedagógiában a hagyományos taneszközök szerepe csökken. mellettük a tágabb értelemben vett fejlesztő eszközök. A befolyásoló tényezők a következő kérdések végiggondolását teszik szükségessé.

Ez segíti a közösséget saját helyzetének feltérképezésében és a kihasználatlan kapacitások felszínre hozásában egyaránt. Továbbképzések a kompetencia alapú pedagógia alapjairól 2. fogadóórák tartalma. légköre? • Működik-e szülők klubja? • Léteznek-e közös szervezésű iskolai programok? Mi a szülői munkaközösség szerepe? • Tartanak-e a szülők és pedagógusok között esetmegbeszéléseket? • Tartanak-e a szülők és pedagógusok között együttgondolkodó. nevelőtestületi felkészítés a módszertani megújulás területeiről és az intézményi helyzetfelmérés eredményéről 153 . ötleteket. feszültségoldó beszélgetéseket? A változások tervezése előtt érdemes ezekről a kérdésekről teamekben beszélgetni. összegezni a véleményeket. A változás folyamata A tANUlÁsI KÖrNyEzEt MEGVÁltoztAtÁsÁNAK lÉPÉsEI 1. fejezet A tanulási környezet • Működik-e a differenciált tanulásszervezés? • Számonkéréskor figyelembe veszik-e a tanulók heti és napi teljesítményingadozását? – Sikerült-e kialakítani az eredményes tanulás feltételeit? • Tisztában vannak-e a tanulók motivációs bázisával? • Kialakultak-e eredményes tanulási szokások? – Hogyan történik a tanulási folyamat értékelése? • Alkalmazzák-e a szóbeli értékelést? • Elég figyelmet szentelnek-e az „amit tudsz” hangsúlyozására? • Teljesítménybeli megakadás esetén képesek-e a „hogyan tovább” hangsúlyozására? • Képesek-e a segítségadás különböző módjainak alkalmazására? – Vannak-e kialakult együttműködési formák a szülőkkel? • Vannak-e nyílt napok? • Milyen a szülői értekezletek.8. Szakmai nap.

Tantestületi vita. mind pedig a programok módosítása a következő – lehetséges – szereplők jelenlétét és aktív együttgondolkodását igényli: a tanulók képviselője. hogy a pedagógiai. – taneszközök. Mind a tervek elkészítése. amivé válni képes. speciális eszközök használatának megtervezése. amilyen. Órarendek. Vezetői elhatározás és nevelőtestületi együttműködés szükséges ahhoz. esetleges átalakítások és berendezés lebonyolítása 9. a csoportok terveinek módosítása. – a fejlesztő eszközök listájának összeállítása.1. pályázati támogatás) függvényében 8. sok (pl. és azzá neveljük. felelősök. foglalkozási tervek kidolgozása a megváltozott tanulási színterekhez illeszkedve 10. A tanulási környezet átalakításának intézkedési terve (feladatok. ellenőrzés megtervezése) 7 Forrástervezés és ütemezés az intézmény anyagi lehetőségei és egyéb forrá. Csoportmunkák a tantestületi tagok részvételével a pedagógiai program és a helyi tanterv alapján: – az iskola épületének. minőségirányítási programokban a befogadó szemlélet és a változtatás szándéka konkrétan megjelenjen. 4. rész Adaptációs dialógus 3. az új program kidolgozása . hogy minden gyermeket elfogadunk olyannak. szak154 . Az élethosszig tartó tanulás motivációs bázisának a megalapozásában rendkívül nagy jelentőséggel bír annak a gondolatnak a megjelenése az iskolák küldetésnyilatkozatában. osztályfőnök. Iskolai dokumentumok (PP MIP) módosítása. 5. a helyiségek kihasználásának terve. programok felülvizsgálata és a partnerkapcsolatok szélesítése. délutános nevelő. Beszerzések. – a termek berendezésének terve. elfogadása 6. Rendkívül fontos az iskolai dokumentumok. a szülők képviselője. Elégedettségi vizsgálat a beválásról a tanév végén A tanulási környezet megjelenése az intézményi dokumentumokban A többségi általános iskolákban a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadásával járó útkeresés jelentős minőségi javulást eredményez a nevelő-oktató munkában.

minőségi körök feladatai − továbbképzések tervezése a kompetencia alapú tanulás és a tanulási környezet témáiban − továbbképzés tervezése forrásbővítési céllal (pályázatírás. 10. pszichológus.és taneszközjegyzék − A tanuló. gyermekvédelmi felelős.8. könyvtáros. fejezet A tanulási környezet tanár valamennyi területről. szabadidő-szervező. gyógypedagógus. iskolavezetés. egyéni fejlesztési tervek 155 . fejlesztőpedagógus. gazdasági vezető. a pedagógus és a szülő együttműködési lehetőségei − Ellenőrzési területek − Partneri kapcsolatok bővítése − Intézményi fejlesztési tervek. informatikus. táblázat A dokumentumokba való beépítés Dokumentum Pedagógiai Program Beépítés helye − személyiségfejlesztés − Képességek kibontakoztatása − A taneszközök kiválasztásának elvei − tankönyv. a fejlesztésbe Minőségirányítási Program továbbképzési és beiskolázási terv Munkatervek tanmenetek. projekttervezés témában) A tanulási környezet folyamatos fejlesztésének feladatai Az új színterek és eszközök beépítése a foglalkoztatásba.

.

2004. amivé lehetne. 157 .” (Goethe) A fejezetet írta: Soós jánosné Minden pedagógus célja. amit tennünk kell. mivel ennek tartalma a sajátos nevelési igény típusától és az adott gyermektől függően változik. Az egyéni fejlesztési tervünk is akkor lehet igazán eredményt hozó. amelyek az individualizált oktatási-nevelési folyamatokra. hogyan valósul meg az egyéni fejlesztés. arra épülő fejlesztési tevékenység. hogy tanítványai a lehető legjobban fejlődjenek. ha pontosan értjük ennek a kifejezésnek a lényegét. s ez ölt formát az egyéni fejlesztési tervben. eredményesek. megvalósuljon az egyéni sajátosságokhoz igazított. vagyis arra kaphatunk választ: hogyan készüljön a jó egyéni fejlesztési terv. hogy azoknál a tanulóknál.). azonban annak is tanúi vagyunk. és mit jelent alapelve: „ha az embert olyannak vesszük. fejezet Az egyéni fejlesztési terv A fejezet választ ad arra a kérdésre. sikeresek legyenek. amilyennek lennie kell. akkor azzá tesszük őt. tulajdonképpen rosszabbá tesszük. s tárjuk fel magunk ennek a kifejezésnek a lényegét. De ha olyannak vesszük. akiknek erre szükségük van. Tekintsünk el a „kész” szakirodalmi definíció felidézésétől. Azt azonban tudnunk kell. hogy konkrét személyre egyéniesített fejlesztési tervet nem mutathatunk be. hogy „egyre szélesebb körben terjednek azok az eljárások. Tudjuk: nincs „egyedül üdvözítő” út. Kedves Pedagógus! Ebben a fejezetben az egyéni fejlesztési terv készítésének elméleti és gyakorlati kérdéseit vesszük számba. A cél elérését segíti.9. a speciális egyéni szükségletek kielégítésére helyezik a hangsúlyt” (Gerebenné. ha értjük azt. Mi az egyéni fejlesztési terv? Bármely feladatvégzésünk akkor lehet csak igazán eredményes. amilyen. Ez megalapozott tervezőmunkát igényel. majd határozzuk meg a műfaját.

mert kizárólag egy adott gyermek/tanuló fejlesztéséhez készül. Az egyéni sajátosság a gyermek/tanuló – sajátos nevelési igényének típusa. ami azt jelenti. korrigálására szükség van „beavatkozásra”. – súlyossági foka. – A fejlődési folyamat adott szakaszaihoz adott környezeti feltételek szükségesek. amelynek során úgy „avatkozunk be” a gyermek fejlődési menetébe. módszerek. – A belső érési folyamat (minden emberben) genetikailag meghatározott program irányításával megy végbe. 158 . – A fejlődést a belső érés és a környezet kölcsönhatása határozza meg. rész Adaptációs dialógus MI A FEJlEsztÉs? – A fejlesztés fogalma elválaszthatatlan a fejlődés fogalmától. – Az ép genetikai program optimális kibontakozása csakis a megfelelô környezeti feltételek biztosítása mellett megy végbe. MItől „EGyÉNI” A FEJlEsztÉsI tErV? Attól. hogy megfelelő eljárások. – képességei. – Ennek megelőzésére. – a kialakulás ideje. hogy az érési folyamat egyes szakaszaiban a szükséges környezeti feltételek adottak legyenek. – egyéni aktuális állapota. annak egyéni sajátosságaihoz igazított. hogy a környezeti feltételeket illesztjük az érési folyamathoz: ez a fejlesztés lényege! A fejlesztés az a tevékenység. az a fejlődési folyamatban kedvezőtlen változásokat idézhet elő. – egyéni fejlődési sajátosságai.1. – életkora. lehetővé tesszük. kialakult készségei. – Ha a környezeti feltételek nem vagy nem megfelelően biztosítottak. technikák alkalmazásával segítjük. más tanulóra nem alkalmazható.

ahol sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása folyik. Egyéni fejlesztési terv az inkluzív intézményben Akik olyan iskolában tanítanak. helyi tanterv. fejezet Az egyéni fejlesztési terv – meglévő ismeretei. egyénre szabott fejlesztést. a szükséges környezeti feltételeket rögzíti. hogy kik sorolhatók a sajátos nevelési igényű tanulók körébe. egy osztályban vehetnek részt az oktatásban. a közoktatási törvény határozza meg. bekapcsolódásra. Azt. hogy lehetővé teszik számukra a többi tanulóval való együtthaladást. iskola stb. A sorrend egyben a tervezési dokumentumok egymásra épülését is jelzi. 2. Az iskolai alapító okiratban foglaltaktól függően vannak jelen az intézményben a különböző típusú sajátos nevelési igényű tanulók. Az egyéni fejlesztési terv az iskolai pedagógiai folyamat olyan speciális tervezési dokumentuma. és képessé teszik őket az ismeretszerzési folyamatban való eredményes részvételre. amely kiterjed az iskolai pedagógiai folyamat minden elemére és szintjére. 3. amely segíti az egyéni sajátosságokhoz igazított. tematikus tervek – tanmenetek. benne a nevelési program. A pedagógiai folyamatban mindez a gyermekek/tanulók nevelésével-oktatásával-fejlesztésével kapcsolatos tevékenységre értendő. a pedagógiai program. Az iskolai nevelési-oktatási tevékenység alappillére a gondos pedagógiai tervezőmunka. egyéni fejlesztési tervek. nemcsak egyszerűen azt vállalták.) megfigyelésével állapítható meg. 159 .9. – szűkebb és tágabb környezete (család. módszereit. Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV IllEszKEDÉsE Általánosságban a terv egy jövőbeli cselekvés lépéseit. hanem azt is. hogy ezek a tanulók a többi tanulóval egy közösségben. A pedagógiai tervezés iskolai szintű dokumentumai: .

– a különböző képességeket fejlesztő eljárások és feladatok összehangolása. 2002. hogy a fejlesztési folyamat egyes szakaszai egymásra épüljenek. Az egyéni fejlesztési terv célja. – a fejlődésben jelentősen elmaradt területek feltárása és megsegítése. hogy csökkenjen az akadályozott fejlődésből eredő hátrány. komplex jellegű. – a sérült pszichikus funkciók fejlesztése.1. hogy ilyen fejlődési menet ténylegesen megvalósulhasson. 41 Ebben segít: a 2/2005. ha a tanuló fejlődésének menete. kompenzálás. képességek kialakítása. Az egyéni fejlesztési terv biztosítja. Ez a fejlesztési folyamat a megtervezett terápiás. a képességdeficit. tanulási tempó biztosítása. (III.) OM-rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvének kiadásáról. – a tananyag. amelyek lehetnek: – korrigálás. amely a tanuló „sérülésspecifikus” fejlesztésének alapja. rész Adaptációs dialógus A tanuló egyediségéhez igazított fejlesztés feltételezi. – egyéni haladási ütem. hogy segítségével valósuljon meg a tanuló egyéni adottságaihoz igazodó. valamint a fejlesztési követelmények tanulókhoz igazodó differenciálása. Funkciója. korrekciós. ransChburG. 2000. Ez a tervezési tevékenység jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben. s a tanuló képessé váljék a tanulási-ismeretszerzési folyamatban való aktív és eredményes részvételre. – az elért részeredmények által a tanuló motiváltságának elősegítése. – a tanuló fejlődésének megállapítására leginkább alkalmas értékelés alkalmazása. 160 . folyamata tudatos. – a pszichikus struktúrák megváltoztatása. fejlesztő célú eljárások által válik lehetővé. hogy az ismeretszerzési folyamat minél kevesebb nehézséget jelentsen számára. fokozása. – egyéni tanulási technikák kialakítása. tervszerű. 1. Ahhoz. szükséges a gondos pedagógiai tervezés. 1998.. az Irodalomban: iLLyés.. hogy a fejlesztés minden időpontban a tanuló aktuális állapotához igazodhasson. Optimális eset. a szakemberek együttműködésére építő. sérülésspecifikus fejlesztése. valamint bővebben l. igazodva az egyéni sajátosságokhoz. hogy az inkluzív intézményben ismerjék tanulóik jellemzőit41. KoLozsvári. – a hiányzó pszichikus funkciók. szakmailag kellően megalapozott.

Használatával lehetővé válik.9.” – Kt. fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (a továbbiakban: egyéni továbbhaladás) engedélyez. vezérfonal és támpont. tanulási. illetve a beilleszkedési. a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól. fejlettsége szükségessé teszi – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint. Tanórai munkájába is tudatosan be tudja építeni az érintett tanulók speciális fejlesztésének elemeit. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. a tanulás szervezését.5. melléklet 1. vagy részére az egyéni adottságához. eszközeit a sajátos nevelési igényű tanulók egyediségéhez igazítsa. § (7): „Az első évfolyamra felvett tanulót. KÖtElEző-E EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErVEt KÉszÍtENI? Jogszabályi előírások a közoktatási törvényben. oktatásában. Ha a tanulót egyes tantárgyakból. hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. a sajátos nevelési igénynek megfelelô differenciálás. valamint az Irányelvekben – Kt. a tanulási folyamat szerkezetét. tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól. tempóját.” – Irányelvek 2. 70. így a pedagógiai folyamat egészében érvényesíthető. sz. magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból. tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.: A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében. hogy a pedagógus az oktatási-nevelési folyamatot. § (4): „Ha az első–negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi […] lehetővé kell tenni. 71. 30.” – Kt. fejezet Az egyéni fejlesztési terv Az egyéni fejlesztési terv a pedagógus napi munkájához is segítséget ad. fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során […] g): terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján… 161 . az iskola […] egyéni foglalkozást szervez részére. § (9): „A sajátos nevelési igényű tanulót. ha egyéni adottsága.

hogy pótolja a tanulónál a tanórán el nem sajátított ismereteket. hogy ezt az egyéni fejlesztési tervet a gyógypedagógus/terapeuta készíti el. azaz az egyéni fejlesztési terv készítésénél is meg kell jelennie. Ennek a tervezett és tudatos együttműködésnek a tanuló fejlesztési folyamatának tervezésénél. nem vállalja át sem az „újrata162 .3. Kinek kell elkészítenie az egyéni fejlesztési tervet? – A habilitációs. oktatás céljából individuális módszereket. sz.5. egyéb speciális szakemberek) tervezett és tudatos együttműködése keretében lehet eredményes.5. Az integrált nevelés a különböző szakemberek (többségi intézmények pedagógusai.5. a differenciált nevelés. Bármely tervezési dokumentum használhatóságát a tanulási eredmények minősítik. technikákat alkalmaz. közreműködés az integrált nevelés. gyógypedagógusok. Mit tartalmazzon az egyéni fejlesztési terv? Egyelőre sem a tartalomra. Sem a forma. sem a terjedelemre kötelező érvényű előírások nincsenek. tehát egyértelmű.1. sem a formára. sem a terjedelem önmagában nem minősít. – A gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája … 3. Az egyéni fejlesztési terv funkcióját tekintve nem arra készül. oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs. ezt követően a konzultációban. (Irányelvek 1. ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít [Irányelvek 1. A fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján történik. Ebből az következik. rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés gyógypedagógiai tanári/terapeuta kompetencia. ezt pedig minden esetben az adekvát tartalom alapozza meg.3. melléklet 1. hanem adott esetben az általános iskolai pedagógusnak is. aki b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít. hogy egyéni fejlesztési tervet nem kizárólag gyógypedagógusnak kell készítenie.: …pedagógus. rész Adaptációs dialógus Szakmai szükségszerűség – Irányelvek 2.3. (Irányelvek 1. és 1.) Adott tanulóra készült egyéni fejlesztési terv készítésében a gyógypedagógus és az általános iskolai pedagógus is részt vesz.3. b) pont]. ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. pont) – Az általános iskolai pedagógus szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít. rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében.

az „egymás mellettiség” helyett az együttes tevékenységnek ad keretet. felmérésein alapuló státus. fejezet Az egyéni fejlesztési terv nulás”. gyakorisága. Kedves Pedagógus! Mint már szó volt róla: az egyéni fejlesztési terv „jóságát” sokféle dolog megmutathatja. Az alábbiakban javaslatot teszünk az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeire – és ez valóban javaslat. az értékelés eredményeinek hasznosítása a motivációban. fejlesztési javaslatok – A pedagógus saját megfigyelésein. A tapasztalatok alapján az eredményt hozó egyéni fejlesztési terv hatékonyan ötvözi a pedagógiai folyamatban-fejlesztésben közreműködő valamennyi szakember munkáját. Az egyéni fejlesztési tervben éppen azt az új környezetet rögzítjük. évfolyama • A sajátos nevelési igény típusa – súlyossági foka • Anamnesztikus adatok • Szakértői bizottság szakvéleményében foglalt státus. eljárás. mindössze az elindulást segítő ötlettár. egyéb szakemberek megfigyelésein. az egyén eredményes fejlesztését szolgálja. dokumentálása. JAVAslAt Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV tArtAlMI ElEMEIrE – Bevezető adatok • A tanuló neve. – A fejlesztés megvalósulásának keretei (tanórai keretek között vagy tanórán kívül. fejlődés-fejlesztés összefüggése). sem a korrepetálás feladatát. de igazán az „minősíti”. módszer. felmérésein alapuló vélemény – A fejlesztés célkitűzései (elsődleges. természetesen az egy adott tanulóhoz készített egyéni fejlesztési terv tartalmi elemei – speciális helyzetének ismeretében – ettől a javaslattól eltérhetnek.9. változhatnak. feladatok. egyéni. eszköz) – A fejlesztés értékelésének szempontjai – A hatások és változások megállapításának módja. hogy az egyénről szól. általános. kiscsoportos formában) 163 . további fejlesztésben stb. amire a tanulónak a további eredményes fejlődéséhez az adott időszakban szüksége van (vö. részletezett) – A fejlesztés területei (ezen belül területenként: cél. diagnózis.

eljárások. hogy a tanulási folyamatban a tanulásra rendelkezésre álló időt – pl.1. logopédia. Egyénenkénti döntést igényel az is. A sajátos nevelési igényű tanuló eredményes fejlesztése azt is igényli a pedagógustól. a tanórát – hogyan strukturáljuk. eljárások – Kiegészítő egyéb szolgáltatások jelzése (pl. történhet ez írásos formában is. mert ez lesz az újabb fejlesztési terv alapja. Egy tanulmányi évnél hosszabb időtartamra semmiképpen nem ajánlott tervezni. a súlyosság foka. gyógytestnevelés. indokolt esetben természetesen ezt lehet módosítani. illetve fejlesztés mindenképpen nagyfokú tudatosságot. Az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeiből következtetni lehet arra is. időtartama – A foglalkozásokon alkalmazott módszerek. pl. (L. óravázlat. pszichológiai terápia stb.) Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV KÉszÍtÉsÉNEK GyAKorlAtI lÉPÉsEI Legalább három lépés jól körüljárható. rész Adaptációs dialógus – A fejlesztő foglalkozások gyakorisága. s indokolt esetben a szükséges módosítások megtételére. Az egyéni fejlesztési terv készítésében részt vevők számbavétele 2. gyakorlatok keretében valósítjuk meg. Ezek: 1. de ezen idő alatt is szükség van a menet közben bekövetkezett változások megállapítására. Az egyéni fejlesztési terven alapuló tanítás. amelyek alapján a fejlesztés eredményességének összegzett tapasztalatai. Erre egységes útmutatót nem lehet adni. hogy alaposan gondolja át. a tanuló életkora és aktuális állapota határozza meg. a módszerek és a fejlesztést megalapozó egyéb körülmények. eszközök. mivel a sajátos nevelési igény típusától és súlyossági fokától függően egyénenként változhatnak a tananyag. készítse elő a tanórákat. fentebb: Javaslat az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeire. foglalkozási vázlat készítésével. foglalkozásokat. a helyzethez adekvát döntések sorát igényli a pedagógusoktól. ez pedig másfajta gondolkodásmódot is feltételez. megfelelő szakmai kompetenciákat. hogyan illeszthető hatékonyan a tanulási folyamatba. mikor és mennyi időt fordítunk a sajátos nevelési igényű tanuló tanórába épített fejlesztésére.) Célszerű összegyűjteni a tanulói produktumokat. Az egyéni fejlesztési terv készítésének algoritmusa 164 . s ezt milyen feladatok. az erre épülő további fejlesztési javaslatok rögzítése is történjen meg. MIlyEN IDőtArtAMrA KÉszülJÖN EGy ADott EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV? Az időtartamot minden esetben a sajátos nevelési igény típusa. Legrövidebb időtartam három hónap.

A főszereplő természetesen a tanuló.) – Mennyi időt igényel a teljes folyamat? (Értsd: a tervkészítés folyamata. hogy a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása-fejlesztése „többszereplős” tevékenység. a gyógypedagógus (akinek a sajátos nevelési igény típusának megfelelő képesítéssel kell rendelkeznie). gyógytestnevelő – a kör tovább bővülhet. és ezáltal a tevékenységük eredményességére is. kik azok. fejezet Az egyéni fejlesztési terv 3. Ez nem szűkíthető le kizárólag a gyógypedagógus által összeállított „sérülésspecifikus” – azaz a sajátos nevelési igény típusa szerinti – fejlesztési stratégiára. alapján) – Kik a folyamat érintettjei (kik vesznek részt benne. hogy a folyamat megfelel-e az elvárásoknak? (A folyamattal szemben támasztott követelmények – megfelel-e a funkciójának?) – Lehetséges hibaforrások számbavétele. mi az a plusz. pedagógiai kultúrája pozitívan hathat egymásra. 110–111. amit az egyéni fejlesztési terv készítése jelent adott tanuló esetén?) – Gondoljuk át újra a teljes folyamatot! Az egyéni fejlesztési terv készítésében részt vevők számbavétele Abból az evidens megállapításból indulunk ki.9. konduktor. érte történik minden. Az egyéni fejlesztési terv tartalmának alakulása alapvetően a jelzett szakemberek szakmai kompetenciájának.) – Hogyan tudjuk meg. – Mi a hozzáadott érték? (Vagyis: pl. első lépése? – Milyen további lépések következnek egymás után? (Valamennyi lépést sorra venni és sorba rendezni. akiket a folyamat valamilyen módon érint)? – Mi a folyamat kezdete. Az egyéni fejlesztési terv alkalmazása. Az adott tanuló egyéni fejlesztési tervében ötvöződik a fejlesztésben közreműködő valamennyi szakember tevékenysége. Az eltérő szakmai kompetenciákkal rendelkező szakemberek szakismerete. attitűdjének. Szükség esetén: pszichológus. Egy adott tanuló fejlődéséhez össze kell hangolni az egyes szakemberek speciális fejlesztő tevékenységét. 165 . 1999. A folyamat „kulcsszereplői” és egyben a speciális fejlesztési stratégia kialakítói (majd alkalmazói) az eltérő szakmai kompetenciákkal rendelkező szakemberek: az általános iskolai pedagógus. pedagógiai-módszertani kultúrájának függvénye. hiszen „róla szól az iskola”. Ajánlott kérdések köre a terv készítése előtt (horváth.

Konzultáció – A tanulóról rendelkezésre álló valamennyi információ rendezése – Egyéb szakemberek (pl. a vizsgálat területi eredményei. Ez lehet az osztályfőnök vagy a folyamat más szereplője. gyógypedagógus) – Cél a jó szintű képességek feltárása. szaktanár) észrevételeivel. eredmények rögzítése. téma. a lehetséges hátráltató tényezők. orvos) észrevételei. javaslatai – Kiegészítés a szülők és a gyermekkel/tanulóval foglalkozó más pedagógusok (pl. Egyeztetés – Az érintett szakemberek egyeztetik az együttműködés szervezési feladatait és szervezeti kereteit. köztes konzultációs lehetőség. pszichológus. Természetesen valakinek a tervezési folyamatot (majd a megvalósulást) koordinálni kell. Kiegészítő megfigyelések. – Munkaszervezeti formák egyeztetése. elakadási pontok azonosítása 4. rész Adaptációs dialógus s egy egységes fejlesztési stratégiában ölt formát. napközis nevelő. ebben: anamnézis. diagnózis. – Az előkészítő szakasz feladatainak személyhez delegálása – A tanuló előző vizsgálati dokumentumainak összegyűjtése – Kiegészítő információk a tanuló megelôző iskolai (vagy óvodai) munkájáról. a szakmai kompetenciaköröket.1. Esetmegbeszélés – esetismertetés – Az adott tanuló aktuális helyzetének részletes feltárása – A gyermek/tanuló megelőző iskolai (óvodai) pályája – A szakértői bizottság szakvéleményének részletes megismerése. elemzése. fejlesztési javaslat. javaslataival 166 . elérhetőség stb. rögzítése (időpont. pedagógiai szakszolgálati terápiájáról stb.) 2. helyszín. Az egyéni fejlesztési terv készítésének algoritmusa 1. a tanulóval kapcsolatos összes eddigi fejlesztő eljárás felsorolása (a szakértői bizottság szakvéleményének értelmezésében a gyógypedagógus közreműködése nélkülözhetetlen) 3. felmérések elvégzése (pedagógus.

167 . vagyis azt. Ebben sokat segít a fejlesztés értékelése. – A fejlesztési terv készítésének éves munkatervben történő rögzítése (felelős. eredményességéről kapjon rendszeres tájékoztatást a nevelőtestület (ki? milyen időközönként? milyen formában?). Ehhez szükséges. illetve egyéb iskolai foglalkozások keretébe is. fejezet Az egyéni fejlesztési terv 5. kereteket. hanem a többi szereplőre és a folyamatra is vonatkozik. hogy valamennyi érintett pedagógus ismerje a tanulóra készített egyéni fejlesztési tervet. A szakmai műhelyekben kialakuló alkotó légkör az egész iskola pedagógiai tevékenységet pozitívan befolyásolhatja. bevonásuk a folyamatba (ki. – Az egyéni fejlesztési terv készítésének és az alkalmazás ellenőrzésének meghatározása – IMIP (Intézményi Minőségirányítási Program). hiszen a családi háttér. pedagógiai ellenőrzési terv stb. milyen formában stb. hogy sikerült-e „jó” egyéni fejlesztési tervet készíteni. a tanóra.). amelyek alkalmasak szakmai műhelymunkára. – Az egyéni fejlesztési terv mint írott dokumentum helye legyen pontosan meghatározott (hol? kinél? hozzáférhetőség. Egyéni fejlesztési terv összeállítása – Az egyes szakemberek speciális terveinek beépítése.9. Az egyéni fejlesztési tervre alapozva a pedagógus a tanuló fejlesztését beépítheti a tanulási folyamatba. összeillesztése Az egyéni fejlesztési terv alkalmazása A tanuló fejlődésének eredményei fogják visszaigazolni a tervezőmunka megalapozottságát. adatvédelem. amely nemcsak a tanulóra. – Az egyéni fejlesztési terv alkalmazásáról. a szülő az egyik legfontosabb társunk a tanuló fejlesztésének folyamatában. felelősség személyhez delegálása). Gyakorlati tanácsok – Kapjon kellő hangsúlyt a szülőkkel való egyeztetés. határidő). hogy az egyéni fejlesztési terv az iskolai pedagógiai tevékenység szerves részévé váljék. milyen rendszerességgel. Ezúton válik lehetővé. Fontos kialakítani az iskolai gyakorlatban azokat a formákat. Célszerű a félévi és év végi vezetői beszámolókban ezt a munkát is tükröztetni.

tartalmakat. és megalapozza az ismeretelsajátítási folyamatban való részvétel lehetőségét.sz. Az Irányelv az egyes sajátos nevelési igény típusainál meghatározza. Természetes. feladatokat.sz. kiterjed a személyiség egészére. tevékenységeket. Kedves Pedagógus! Ne feledjük: a fejlesztés komplex tevékenység. korrigáló. a kiemelt fejlesztési feladatokat. hiányainak pótlására. Ennek a feladatnak az elvégzését nem lehet megkerülni. helyi tantervében és egyéb pedagógiai tervezési dokumentumaiban.1. A külív a tanuló adatait . Tü-357 r. r. Az alapdokumentum a pedagógiai program. egymásra épülnek. vezetése az általános iskolai pedagógus feladata. rész Adaptációs dialógus Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV És Az IsKolAI AlAPDoKUMENtUMoK Az iskolának jogszabályban meghatározott legitim pedagógiai tervezési dokumentumokkal kell rendelkeznie. fejlesztési terület). illetve a helyi tanterv megfelelő elemeinél meg kell jelenniük azoknak a tartalmaknak és tevékenységi formáknak. kölcsönösen hatnak egymásra. amely a meglévő pozitív értékekből indul ki. A központilag kiadott nyomtatvány külíve: A. amelyek vállalták az SNI-tanulók integrált nevelését-oktatását. a fejlesztés tempója az egyén fejlődési üteméhez igazodik. az integráltan oktatott tanulók fejlesztésére vonatkozó célokat. hiszen adott tanuló esetében az adekvát egyéni fejlesztési terv összeállítását ez teszi lehetővé (vö. hogy a pedagógiai program. a fejlesztési terület. Az egyéni fejlôdési lap vezetésének kötelezőségét az Irányelv írja elő – kötelezően a 2005–2006-os tanévtől az első évfolyamos tanulók esetében (sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásakor). követelményeket meg kell jeleníteniük az iskola pedagógiai programjában. Tü-356. cél. szociális szféra módosulásának.: egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeivel – pl. Azoknak az általános iskoláknak. a foglalkozás tartalmának. tartalmazza. módszereinek jelölésével. alkalmazására utalnak. kompenzáló elemeket tartalmaz a bio-. hogy a helyi tanterv készítésénél miképp történjen a Nat alkalmazása. az időpont. terápiás. Jelzi műveltségtartalmanként a szükséges módosításokat. Az iskola pedagógiai tervezési dokumentumai szorosan összefüggenek egymással. illetve azt is rögzíti. Pl. a betétívet a rehabilitációs foglalkozást végző gyógypedagógus vezeti. amelyek az egyéni fejlesztési tervek készítésére. pszicho-. a tantárgyi tartalmak és követelmények módosítását az Irányelv figyelembevételével lehet elvégezni. a meglévő kompetenciákra építkezik. 168 . és belíve: A. amely az adott iskolára vonatkozó szakmai stratégiát fogalmazza meg. hogy mely esetekben lehet ettől eltekinteni.

ő jelzi az illetékes szakértői bizottságnak az adott tanévben kötelezően megvizsgálandó tanulók névsorát. az elvégzett munka dokumentálására szolgál. fejezet Az egyéni fejlesztési terv Az egyéni fejlődési lap nem helyettesíti és nem váltja ki az egyéni fejlesztési tervet. természetesen a két dokumentumnak tartalmilag összhangban kell lenni egymással. Kontrollvizsgálatok végzése A sajátos nevelési igény megállapítását előíró jogszabályok tartalmazzák a kötelezően elvégzendő kontrollvizsgálati eljárást. Célszerű az egyéni fejlesztési tervben meghatározott eredményértékelést és a kontrollvizsgálaton készült szakvéleményt összehangolni. a tanuló egyéni fejlesztési tervét ennek figyelembevételével szükséges felülvizsgálni és módosítani. A kontrollvizsgálat időpontját az általános iskola kíséri figyelemmel. A kontrollvizsgálat keretében készült szakvélemény fontos támpontot jelent a sajátos nevelési igényű tanuló további fejlesztéséhez. Az egyik tanügy-igazgatási. Kedves Pedagógus! Befejezésképpen biztatásként egy kínai mondást ajánlunk figyelmébe: „Ne félj a lassú növekedéstől! Az egy helyben állástól tarts!” 169 . a másik egy tervezési dokumentum. mindkét dokumentumnak más a funkciója.9.

.

FüGGE lÉK az aDaPTÁCIÓS DIalÓGUShoz .

.

amelyeket bármilyen helyzetben felismerünk és biztonsággal alkalmazunk. hogy ha a szélesebb hengerben a negyedik jelig érő vizet átöntjük a keskenyebb hengerbe. ahogy azt az órán megszokták. A kérdésre a tanulóknak egyetlen számmal kell válaszolniuk: hányadik jelig fog érni ez a víz a keskenyebb hengerben. A szöveg szerint ezután a szélesebb hengert a hatodik jelig öntjük vízzel. Csakhogy a matematika tanulásának nem ez a lényege. a lineáris összefüggés fogalmának birtoklására lenne szükség. hogy a tanulók képesek-e az egyenes arányosságról gondolkodni (proportional reasoning). […] A középiskola harmadik évfolyamán is csak a tanulók 5 százaléka tud egy ilyen feladatot megoldani. Hasonlóképpen problematikusak az alacsonyabb évfolyamok adatai is. hogy nem tud megfelelő kép173 . Meggyőző példa erre egy több külföldi felmérésben is felhasznált. hogy ismeretek helyett olyan összefüggések birtoklására van szükség. újabb magyarázatok A kompetencia értelmezése minden esetben arra utal. Ebben a konkrét esetben mindössze annak felismerésére lenne szükség. közismert feladat. A leírás közli. amelyen egy szélesebb és egy keskenyebb üveghenger látható. ugyanazt a feladatot adták fel mindegyik (páratlan) évfolyamon. az általános iskola harmadik osztályától a középiskola harmadik osztályáig mérték fel. ha úgy tennénk fel a kérdést. matematikaórán képesek bonyolult egyenleteket megoldani. amelyet bármely helyzetben biztonsággal képesek felismerni. hogy ha a víz másfélszeresére nő az egyik hengerben. amely azt vizsgálja. alkalmazni.a A kompetencia Érdekes háttéradatok. másfélszer mutatkozik többnek a másikban is. valószínűleg az arányossággal kapcsolatos feladatokat is helyesen oldanák meg. nem ez a végső célja. képesek-e egy gyakorlati helyzetet tükröző feladatban helyes ítéletet alkotni. Addigra már több mint tíz év matematikai tanulmányain vannak túl. A feladat megoldását széles életkori intervallumban. Az arányosság. az ott a hatodik jelig fog érni. Mintegy négyötödük úgy kezdi meg a fizika tanulását. Az ötödik év végén a tanulók mintegy húsz százaléka rendelkezik az arányosság fogalmával. A feladat maga egy ábrát tartalmaz.

a készségeiket is fejlesztettük. hogy a tanulók bizonyos szakértelemre tesznek szert e feladatok megoldásában. hogy egyenletes mozgásnál az út és az idő hányadosa állandó. Lehet. Jól gazdálkodtunk-e az idővel. hogy tudásukat át tudják vinni egy új területre. a feladatok megoldását begyakorolhatja. majd a nyolcadik végére a 0 százalékos szint alá süllyed. mint a lineáris összefüggések egy speciális esetét. Ha még a feladatok megoldásának menetét is alaposan begyakorolják. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz zetet alkotni a lineáris összefüggésekről. hanem csak memorizálja a konkrét szabályokat. anélkül. a mértékváltással kapcsolatos feladatok megoldásának készsége a negyedik osztály végén körülbelül 5 százalékos szintet ér el. 174 .1. hetediktôl a kémiában is. lineáris összefüggéssel megismerkednek a fizikában. a Szegedi Tudományegyetemen folyó vizsgálataiból tudjuk. oldatokkal kapcsolatos leckéket. milliméterek vagy a napok. és a feladatgyűjtemények összes feladatát – és a hasonlóan ismerős feladatot – nagy biztonsággal megoldják. akkor úgy tűnik. ezt a hányadost nevezzük sebességnek? Milyen minőségű megértést várhatunk el tőlük? Az első kérdés. centiméterek. amire a tanulóknak valóban szükségük van? A tanulók természetesen megtanulják a sebesség definícióját. begyakorolja az átváltási feladatokat. A mértékváltást azonban a tanulók többsége nem úgy tanulja meg. percek közötti átváltás egyszerű lineáris transzformáció. Ezek az ismeretek. amelyekben ugyancsak arányokról van szó? A gyerekek többsége a leckéket többnyire csak memorizálhatja. ha a mélyebb megértéshez szükséges alapelvnek nincsenek birtokában? Számos további. A méterek. ha a tanulók mintegy harmada végül nem tudja használni a tudását egy ilyen egyszerű helyzetben. hogyan kell azokba az adatokat behelyettesíteni. megtanulják a megfelelő képleteket és azt is. Vidákovich Tibor 2001-es és 2002-es. De vajon elvárhatjuk-e. De hogyan értik meg a kémiai összefüggéseket az arány fogalma nélkül? Mit tud nekik mondani a kémia a reakcióegyenletekben szereplő anyagok tömegeinek arányáról? Hogyan értik meg a keverékekkel. arra fordítottuk-e. órák. készségek azután – amint a megfelelő leckéken túl vannak. amiért e tárgyakat valóban érdemes tanulni. hogy mindaz. Hogyan alakul ki az ő esetükben például a sebesség fogalma? Hogyan fogják megérteni. hatást gyakorolhatna rájuk. és a gyakorlás abbamarad – fokozatosan kikopnak a memóriából. amit az eredménnyel kapcsolatban megfogalmazhatunk: érdemes-e annyi időt és energiát fektetni a matematika tanításába (a matematika az egyik legmagasabb óraszámban tanított tantárgy).

amely a pszichikus rendszerek. társadalomban a pedagógia feladata az embereszmény megfogalmazása. Mit tart(ott) az iskola tudásnak? Mit vár az élet a tudástól? Hallhatjuk. A munka már nemcsak a feladat elvégzését jelenti. Ez a kompetencia alapú oktatás. Talán mindenki tapasztalta már. hanem magában foglalja az információ és a tudás megszerzését. Az ismeretek egyre gyorsuló elavulása és az IKT (információs és kommunikációs technológiák) rohamos fejlődése miatt a munkaerőpiacon való maradás feltétele az állandó tovább. amihez szükséges az önálló ismeretszerzés képessége. amit valaha megtanultunk. a biztos szövegértés.A kompetencia Történeti kitekintés A 21. azaz alkalmazás-központú oktatást kell megvalósítani. ismeretek. század elején jól látszott. és minden helyzetben képesek legyenek azt alkalmazni életük során. az információk szelektálása. Az ember alapvető létfunkciója a túlélés (az egyén és a faj túlélése): – a személy önmagát szolgáló viselkedése (személyes kompetencia). Ide tartozik minden. a családi nevelést nem lehet mellőzni. hogy a valaha megtanult és a jelenleg birtokunkban lévő tudás mennyisége között óriási a különbség. készségek stb. komponensek (motívumok. A fent említett tényezők miatt olyan elméleti és gyakorlati pedagógiára van szükség. Ezen tudás alapja a közepes távú memória. melynek célja.és átképzés. Tehát új pedagógiai szemléletmódra van szükség. Ezért a munkaadók másfajta tudást várnak el. A munka világának átalakulása miatt napjaink ideális emberének egyik fontos tulajdonsága.) és komponensrendszerek kialakulását állítja a középpontba. A gyermek lelki növekedésében a spontán szocializáció nem elégséges. rögzítettünk. hogy a tudást készség szintjén sajátítsák el a tanulók. társadalmat szolgáló viselkedés (szociális kompetencia). mint régebben. hogy ez a kettő sok esetben nem esik egybe. a logikus gondolkodás. hogy fejlődőképes. 175 . A pedagógia két alaptémája a tudás és az embereszmény. azaz az élethosszig tartó tanulásra. hogy a diákok alig valamit tudnak felidézni a néhány hónapja tanultakból. valamint annak az egyéni felelősségvállaláson múló azonnali felhasználását. Az is ismert mindenki előtt. tapasztalhatjuk. az informatikai eszközök magabiztos használata. Egyre inkább terjed a távoktatás. hogy a gyermekközpontúság elve kiüresedett. hogy kerüljön. A tantervbe a tudás alkalmazásának képessége kell. Felmerül tehát a kérdés: a dolgozatokkal és a feleletekkel mért tudás valóban valódi tudás-e? Minden korban. a tudás gyakorlati hasznosítása. – közösséget. készen áll az új ismeretek elsajátítására. átadását. A hagyományos iskolai tudás a rögzített tudás. az intézményi nevelést megfelelő tartalommal kell megtölteni. Ebben meghatározó módszer az élményszerű tapasztalatszerzés.

amelyeket egy adott nevelési helyzetben. ezek az egzisztenciális: – a személyes.1. amelyek megteremtik az alapot ahhoz. amelyet egyszerűen értelemnek nevezhetünk. A speciális kompetencia azon szakmaspecifikus kompetenciák összessége. Ezek együttesen alkotják az általános kompetenciát. képzésben mindenkinek el kell sajátítani. – a szociális. A meghatározó kompetenciák Tehát minden emberben négy meghatározó kompetencia fejlődik ki. amelyek nélkül egy adott szakma vagy foglalkozás nem gyakorolható sikeresen. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz Ezen két kompetencia működésének feltétele a kognitív kompetencia. ábra A személyiség funkcionális modellje (Nagy József alapján) 176 . – a kognitív és – a speciális kompetenciák. hogy a speciális (funkcionális) kompetenciák kialakíthatóak legyenek. 11. Az általános képzés az általános kompetenciák kialakítására törekszik. Ez azon kompetenciák összessége.

meggyőződések. szervezetének. Ennek eredményeként a személyes kompetencia az egészséges és kulturált életmódot egyre eredményesebben szolgálja. Egyes komponensek előnyösen. A szociális kompetencia az emberek. vagyis a szokások. szoCIÁlIs (tÁrsAs) KoMPEtENCIA – A tÁrsAs KÖlCsÖNHAtÁsoK szErVEzőJE. A szociális komponenskészlet – Szociális motívumok • Öröklött rutinok (pl. párképző) 177 . a jólét. amelyet az aktuális helyzet.” A személyes kompetencia sajátos (öröklött) és tanult komponensekből szervezi a viselkedést. mások hátrányosan befolyásolhatják a személyes életmódot. rangsorképző. ezért a nevelés feladata az előnyös komponensek arányának növelése és a hátrányos komponensek arányának csökkentése. amely a viselkedésben nyilvánul meg. kötődési. szEMÉlyEs (PErszoNÁlIs) KoMPEtENCIA – Az EGyÉN tÚlÉlÉsE. csoportok közötti viszony. gondozási. – a speciális kompetencia kialakítása a szakképzés feladata. közösségek. – a kognitív kompetencia fejlődésének segítése az oktatás. személyiségének stabilizálása.A kompetencia A PEDAGóGIA FőBB tErülEtEI Az EGyEs KoMPEtENCIÁK FEJlőDÉsÉNEK tüKrÉBEN – A szociális és személyes kompetencia fejlődésének segítése a nevelés. eredményességének és igényességének növelését jelenti. célja a testi-lelki egészség. kapcsolat. léTezéSe Minden ember érdeke. attitűdök. optimális működése. Az iskola feladata a személyes kompetencia fejlődésének segítése. készségek. Ennek megvalósulása a személyes kompetencia fejlettségi szintjétől függ. „Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését. MEGVAlósÍtóJA Másképpen: szociális kölcsönhatás. ismeretek elsajátítása. arckifejezések) • Öröklött szociális hajlamok (pl. minták. a jó közérzet. értékrend és a szociális képességek határoznak meg. A szociális kompetencia fejlődése lényegét tekintve a szociális komponenskészletek gyarapodása.

működtetése. fejlesztése A szociális kompetencia maga a társadalmi beilleszkedés. együttműködés. – kooperatív tanulás. A felmérések szerint a munkavállalók ilyen jellegű kvalitása azonban egyre inkább hiányos. empátia • Környezeti viselkedés • Szociális érdekérvényesítés: segítés. az biztos sikerre számíthat. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz • Szociális elsajátítási motívumok • Tanult rutinok és szokások • Szociális attitűdök és meggyőződések • Szociális értékek és normák – Szociális készségek. – drámatechnikák. A szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei: – modellnyújtás. – az óvoda. Ha egy cég valamennyi munkatársa rendelkezik ilyen kvalitással. fenntartása. 178 . kötődés). versengés • Szociális szervezés: társas szerveződések létrehozása.1. A szociális kompetencia fejlődését befolyásoló tényezők: – az egyén maga. – a társadalom. – fejlesztő tréningek. – megerősítés. szerepjátékok. vezetés. iskola. – a család (gondozó-gyermek kapcsolat. konfliktuskezelés. Az óriáscégek kifejezetten az ilyen személyiségeket igyekeznek megtalálni toborzási tevékenységük során. a csapatmunka képessége. tolerancia. képességek • Szociális kommunikáció: kapcsolatteremtés. kultúra. Ezért az iskolának a szociális kompetencia fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell fektetni.

A kognitív kompetencia önmagában is összetett. A speciális kompetenciák fejlesztése 179 . amely az új tudás megszerzésének eszköze. A fontosabb kognitív motívumok: – megismerési vágy. kognitív rutinok – ezek rendszere önkiegészítő. sPECIÁlIs KoMPEtENCIA A speciális kompetencia funkciója. produktumot hozzon létre. Részei: 1. ezért a kognitív kompetencia biztosítja a nevelés fő irányát. hanem az ismeretek kezelését is. Enélkül semmit nem tudunk véghezvinni. kognitív képességek – ide tartozik a gondolkodási képesség. – tanulási sikervágy és kudarcfélelem. hogy az ember saját és mások érdekében valamilyen állapotváltozást. kódolását. a tehetség az általános alapja.és képességfejlesztést értékközvetítő folyamatba szervezi. A kognitív kompetencia a készség. – kötelességtudat. – igényszint. Tehát valamennyi speciális kompetenciának az alkotóképesség. 3.A kompetencia KoGNItÍV KoMPEtENCIA – ÉrtElEM.és kompetenciafejlesztés középpontjában a kognitív kompetencia áll. A kognitív képességek fejlesztése a tanulási képességet segíti. tanulható. ebből épülnek fel az információkezelő készségek. A gyermekek értelmi fejlesztése nem csupán a fejük új ismeretekkel történő megtöltését jelenti. Valamennyi speciális kompetencia sajátos produktumainak első példányai a tág értelemben vett alkotás eredményei. – játékszeretet. tárolását megvalósító pszichikus komponensrendszer. fejleszthető. létrehozását. Az iskolai tudás. 2. átalakítását. közlését. kognitív készségek – elemi műveletekből épülnek fel. – felfedezési vágy. MEGIsMErÉs A kognitív kompetencia az információk vételét. – alkotásvágy. – ambíció.

a szakiskolákban.1. ábra Az alapvető kompetenciák 13. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz a szakmai képzés feladata. ábra Alapvető kompetenciák kulcskompetenciái 180 . valamint a nem iskolarendszerű képzések keretei között zajlanak. 12. a felsőoktatásban.

– gondolkodás. – beszéd. – az énről való tudás. Debrecen. A szóbeli instrukciókat tartalmazó fejlesztési gyakorlatok különösen a tanulási zavar tünetegyüttes korrekciójára ajánlottak. Pinczésné dr. észlelés. Az ismertetett fejlesztő eljárások a pszichomotoros fejlődés alapterületére vonatkoznak. haszonnal forgathatják óvónők. tanítók és szülők is. 181 . 2004.a Vizsgáló és fejlesztő eljárások gyűjteménye a tanulási nehézségek szűrése és fejlesztése köréből Az alábbi gyűjtemény módszertani segítséget nyújt a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését vállaló pedagógusoknak. Alkalmazása előzetes felkészítést nem igényel. fejlesztő gyakorlatok42 A tanulási zavarokról elméleti áttekintést is nyújtó kiadvány gyakorlatai egyénileg és csoportosan is alkalmazhatók a következő területek fejlesztését célozva: – érzékelés. Így a nagymozgás. a szenzomotoros integráció és a perceptuomotoros készségek fejlesztésére találhatnak gyakorlatokat elsősorban óvodás. 42 Pedellus Tankönyvkiadó.és iskoláskorú gyerekek fejlesztéséhez. – mozgás. Palásthy Ildikó: Tanulási zavarok. – emlékezet. – figyelem. 1.

Alkalmas az úgynevezett kritikus elemi készségek fejlettségének vizsgálatára. osztályos gyermekeknek. A figyelmi működés mérése és fejlesztése magában foglalja a diagnosztikus mérés és a tényleges teljesítményre épülő fejlesztés mozzanatait. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz 2. 3. A csomag nyolc tesztből álló tesztrendszert. amit az egyénre szabott. A program az általános iskola alsó szakaszában 1–4. 182 . – beszédhallás. A legmegbízhatóbb iskolakezdési szűrést lehetővé tevő eszköz. Torda Ágnes Figyelemfejlesztő programja44 Hátránykompenzáló. az országos helyzetképet. vegyes életkorú tanulók kiscsoportos fejlesztésére használható. – tapasztalati összefüggés-kezelés képességének fejlettsége és – a szocialitás fejlettsége. A kritikus elemi készségektől nagymértékben függ az első évfolyamokon elsajátítandó alapkészségek eredményessége. A tanítás/tanulás eredményességét alapvetően meghatározza a figyelmi működés színvonala. 2000.1. A gyermekek különböző jellegű figyelmi problémáinak meghatározása után a képességfejlesztő program alkalmazásával célzottan kompenzálhatjuk a zavart működést. 2004. viszonyítási alapokat. felzárkóztató képességfejlesztő program figyelmi problémákkal küzdő 1–4. Mozaik Kiadó. Dr. – tapasztalati következtetés. DIFER Programcsomag43 A programcsomag célja az eredményes iskolakezdés segítése. diagnosztikus fejlesztő program az információfelvétel szervezettségének és hatékonyságának mérésére és a tanulási teljesítmény növelésére. Ezek a következők: – írásmozgás-koordináció. A feladatok használatával jól megállapíthatók a gyermek figyelmi működésének gyenge és erős pontjai. 44 OKI PTK. differenciált feladatkijelölésben célsze43 FazeKasné Fenyvesi Margit – Józsa Krisztián – naGy József – vidáKoviCh Tibor: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4–8 évesek számára. Szeged. Budapest. – relációszókincs. osztályos. a tennivalókat leíró könyvet és a gyerekek fejlődésének nyomon követését szolgáló Fejlődési mutató című füzet kitöltött mintaváltozatát és az írólapot tartalmazza. – elemi számolási készség.

6. 4. Marton Éva szerint: „minden olyan mozgásminta fontos és fejlesztendő. és segítséget nyújt a probléma leküzdéséhez. s közreadja az alkalmazás során nyert tapasztalatokat. Szolnok. aki a tanulási és az iskolai teljesítményekkel kapcsolatos problémák terén szerzett tanácsadói tapasztalatokat.Vizsgáló és fejlesztô eljárások gyûjteménye… rű felhasználni. felülés. Gyenei Melinda – Szautner Jánosné – Szigeti Gizella: A tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban (fejlesztő program) – Tanítói segédlet a „NEBULÓ” című képességfejlesztő feladatgyűjteményhez45 A feladatgyűjtemény egy tanévre kidolgozott fejlesztő programot ismertet. szökdelések és végül a dominancia megválasztásának és begyakorlásának ügyességi játékai”. mert idegrendszere. írásra. Pápa. kúszás. hogy megállapításokat tegyünk a gyermek kognitív stílusára. hogy a gyermek azért nem képes az olvasásra. Az egyedfejlődés során az emberi idegrendszer megismétli a törzsfejlődés fontosabb állomásait. Ezek a fejlődési sort (is) képező mozgásminták adják az alapozó terápia gerincét. 5. illetve annak nyelvi készségéért felelős területei nem érettek rá. amelyen a normálisan fejlődő gyermek átmegy: a fejemelések és fejfordítások. Helmut Weyhreter: Figyelj oda jobban! A koncentrálóképesség zavarai és a fejlesztés lehetőségei. a két kiadvány együtt oktatócsomagot képezve a pedagógus és a tanulási zavarokkal küzdő gyermekek számára nyújthat hatékony segítséget. járás és annak változatai. A kiadványhoz szervesen kapcsolódik a Nebuló című képességfejlesztő feladatgyűjtemény. gurulás. Az eredeti Delacato-terápiát teljesen átalakítva Marton Éva egy sokkal hatékonyabb terápiát dolgozott ki. így ezt „nagymozgásoknak” nevezi. A terápia elméleti alapvetése az. ugrás. hason fekvő homorítás. Helmut Weyhreter: Figyelj oda jobban!46 A szerző német pszichológus. Az alapozó terápia – a mozgásterápia mint módszer Ez a mozgásterápia deLaCato (1963) és Marton Éva nevéhez fűződik. 45 46 183 . Rávilágít a kisebb-nagyobb koncentrációs zavarok okaira. ezért az idegrendszeri struktúrák nem készek a funkció Városi Nevelési Tanácsadó. bemutatva a hozzá kapcsolódó vizsgálati módszereket. 2000. Deák és Társa Kiadó. A program arra is alkalmas. úszásmozdulat. 1995. mászás. tanulási típusára vonatkozóan.

– Csabay Katalin: Lexi. hogy ha egy gyermek nem tud olvasni. azokkal együtt ne jelentkezhetne. Budapest. illetve elmaradt gyermekek hiányosságainak kompenzálására összeállított feladatsorokkal egy tanéven keresztül heti két alkalommal végzett fejlesztő program eredményeiről számol be. Ismerteti egy-két terület fejlesztési eljárásait. Fejlesztő Pedagógia. 7. 8. és közöl fejlesztőfoglalkozás-vázlatokat is a gyakorlati hasznosíthatóságot célozva. Majorné Szathmári Erzsébet: A GMP-teszt használata tanulásban akadályozott (enyhe fokban értelmi fogyatékos) tanulóknál47 Bár a tanulási zavarokat a fogyatékosságoktól független deficitnek tekintjük. számban megjelent cikk folytatása. A diszlexia vizsgálatához célszerű vizsgálati eljárás kiválasztásáról és a terápia tapasztalatainak elemzéséről nyújt részletes beszámolót a szerző. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz befogadására vagy kibontására. Tárogató Kiadó.és mozgásvizsgáló teszt alkalmazása a készségfejlesztés szolgálatában. ez nem jelenti azt. 1993. Az 1995/5–6. 184 . problémáiról48 A lassan fejlődő. Ebből következik a feltételezés. Csatári Árpádné: Gondolatok az újfajta fejlesztésről. Iskola-előkészítő munkatankönyv 5–7 éveseknek a diszlexia megelőzéséhez. akkor érdemes megvizsgálni. A pedagógus 28 évi tapasztalatát gyűjtötte össze a közreadott fejlesztő programokban. eredményeiről. hogy a mozgásfejlődésében és a humán mozgásfejlődési mintáiban nincs-e elmaradottsága. Ajánljuk még – Dr. 1999/4–5. hogy a különböző fogyatékosságok mellett. Ligeti Csákné: Fejlesztő foglalkozások kisiskolások számára. – Lakatos Katalin: Az iskolaéretlenség korai felismerése: állapot. Fejlesztő Pedagógia. 47 48 Fejlesztő Pedagógia. amelyeket együttműködő szülő is végezhet. 1996/2–3. Enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek lehetnek-e diszlexiások? Természetesen ilyenkor az alapfogyatékosság miatt összetettebb vizsgálatokra és körültekintőbb terápiára van szükség. 1996/4.1.

1996/2–3. 1993. Budapest. Budapest. PSZMP Budapest. Budapest.Vizsgáló és fejlesztô eljárások gyûjteménye… – Csabay Katalin: Lexi iskolás lesz. Göncöl Kiadó. Jászó Anna: A beszédpercepció fejlettségének szerepe az olvasás-írás elsajátításában és tanításában. 1997 . . Iskola-előkészítő munkatankönyv 6–7 éveseknek a diszlexia megelőzéséhez. Nemzeti Tankönyvkiadó. – Egri Katalin – File Edit: Színezd ki… és számolj te is! Számoláskészséget fejlesztő feladatlap-gyűjtemény 4–7 éves gyerekeknek. – Rosta Katalin – Kocsis Lászlóné: Ez volnék én? Testsémafejlesztő feladatlap-gyűjtemény. Fejlesztő Pedagógia. 1993. 1990. 185 . – Rosta Katalin – Arany Ildikó – File Edit: Színezd ki… és rajzolj te is! Íráskészséget fejlesztő feladatlap-gyűjtemény 4–7 éves gyerekeknek. – Adamikné Dr. Göncöl Kiadó.

ezzel jelezve az eltérő szintmagasságot. A látássérült gyermeknek olyan helyre van szüksége az osztályteremben. függönyök). A kevesebb adaptáció csökkenti a látássérült gyermek függését a külső segítségtől. 49 186 . ám éppen szükséges mértékű kiigazítást hajtsuk végre. valamint a közvetlenül a lépcsőszakasz előtti vagy mögötti terület kontrasztos színek vagy a textúra segítségével jelölhetők meg. amikor a tanuló már megtanulta. üvegajtók minden gyermek számára veszélyt jelentenek. állítható lamellák. A környező falakhoz képest világosabb vagy sötétebb ajtók és ajtókeretek segítik a tájékozódást. amelyek bizonyos Minden adaptáció előfeltétele. hogy a változtatásokra meddig van szüksége. Célszerű a csarnokokban vagy folyosókon található akadályokat (pl. Ezeket a taktilis vagy optikai vonalakat azonban meg kell szüntetni. hogy megállapítsuk a látássérült gyermek tényleges szükségleteit. A lépcsőfokok szélei. hogy segítség nélkül is ráleljen a helyes útra. Például a terelővonalak lényeges segítséget jelenthetnek a látássérült tanuló tájékozódásában az első hetekben. oszlopok vagy fűtőtestek) feltűnő színűre festeni. • A nagy üvegfelületek pl.a A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora A) Gyengénlátó. Minden gyermek csak nyerhet az ablakok lesötétítése révén (pl. – Akadályok. a háttér színéhez képest kontrasztot alkotó kéz vagy más ábra segítségével) kell felhívni rájuk a figyelmet.49 – Kontrasztok. Kerülni kell a vakító fényt. aliglátó tanulók környezetének adaptálásához alaPelvek A lehető legkevesebb. rolók. Ha nem küszöbölhetők ki. – Világítás. • Az iskolatáskák ne heverjenek szanaszét a padlón. ahol a külső fény szabályozható. és ezt követően pontosan megfigyeljük. A korlátokat színkontraszt segítségével lehet kiemelni a falakhoz és a lépcsőkhöz képest. ami erősíti az osztálytársak felé irányuló elfogadását. úgy nagyméretű szimbólumokkal (pl. A fény visszaverődése a szembe jelentősen csökkenti a legtöbb látássérült gyermek vizuális észlelési lehetőségeit.

hogy elhagyja ülőhelyét. – A számítógépeket és más számítástechnikai eszközöket. Ez nemcsak az olvasást könnyíti meg. – A számítógép vagy a képernyőolvasó készülék számára egy külön kis asztalra van szükség a tanuló ülőhelye mellett. a fényforrást úgy kell elhelyezni. videovetítések vagy írásvetítővel végzett munka során). A tábla legyen sötét és matt. A padlófelület legyen matt. – A látássérült gyermeknek rendszerint a táblához közeli helyre van szüksége. Braille-írógépeket és Braille-írással készült. míg a jobb szemével jobban látó az osztályterem bal oldalán. Az is javítja a kontraszthatást. Gyakran előfordul. – A tábla. látássegítő eszközöket úgy kell elhelyezni. ezért az ülőhely kiválasztásánál ezzel is számolni kell: célszerű. a másikra pedig jobban lát. a legtöbb látássérült gyermek számára is könnyebben felismerhetővé teszik a táblára írottakat. illetve nagyméretű betűkkel nyomtatott könyveket. hogy a látássérült gyermek a helyéről is gond nélkül elolvashassa őket. – A látássérült gyermekeknek sokat segít a változtatható magasságú vagy megdönthető lapú asztal vagy a könyvtámaszték. ha az a gyermek. Az ilyen asztal felületét célszerű csúszásgátló fóliával bevonni. hogy a látássérült tanuló az egyik szemére rosszabbul. hogy az bal. Így jobban megfigyelheti a táblán lévő szövegeket vagy rajzokat. és a bevonatát fel kell újítani. Célszerű megengedni a látássérült gyermek számára. hogy könnyen megközelíthetőek legyenek a látássérült gyermek ülőhelyéről. Ha a tanulónak ezenkívül egyedi megvilágításra van szüksége.vagy behúzhatók (pl. amelyekre szárazon is letörölhető filctollakkal írnak. hanem megelőzi az esetleges nyak. A sárga. hogy ne vakítson. 187 . ülőhely. A modern fehér táblák (whiteboard). A pedagógus kézírása legyen világos és jól olvasható. ha alaposan megtisztítják. hogy milyen nagyságú betűket és számokat kell a táblára írni ahhoz. mint a sötét színű. – Mozgás. ha az elhasználódás folytán elmosódnak a kontrasztok a háttér és az írás. illetve rajz között. az osztályterem jobb oldalán ül. • Ki kell próbálni. aki a bal szemével lát jobban. Ha a tanári asztal akadályozza a látássérült gyermek hozzáférését a táblához. úgy annak más helyet kell találni.vagy hátfájást és a gerincoszlop torzulásait is. segítséget kérhet valamelyik társától.A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora helyzetekben le.vagy jobbkezességéhez igazodjon. fehér vagy pasztellszínű kréta jobb kontrasztot teremt.

B) Vak tanulók környezetének adaptálásához tAKtIlIs (tAPINtHAtó) tÁMPoNtoK – A megfelelő terelővonalak segítséget nyújthatnak a tanulónak a helyiségek megtalálásában. lábbal vagy a bottal kitapogathatók. A padlón vagy a falon elhelyezett. – A Braille-szimbólumok vagy más domborművű jelek segítenek a gyermekeknek abban. osztálytermek. polcok. iskolatitkárság. szaktárgyi termek. a gardróbszekrények akasztói vagy a gyermekek zárható fiókjai szükség esetén ilyen feliratokkal láthatók el. szimbólumokkal vagy betűkkel jelölhetjük meg. célszerű. – Jelölések. ezért célszerű. kontrasztos. hogy újra megleljék a környezetükben található tárgyakat és azok helyét. ha a sorokat beszámozzák. színes számokkal. WC) – ha szükséges – nagyméretű. ha az osztály zajszintjét a lehető legalacsonyabbra korlátozzuk. hogy a látássérült tanuló akusztikailag is befogadhassa. ha elöl és egy helyben marad. Ha az egész osztályhoz szól. 188 . a sorközöknek és a táblára írtak áttekinthetőségének is. textilből vagy műanyagból készült vonalak könnyen eltávolíthatók. A jelölések legyenek a gyermek szemmagasságában. Az ajtók. azaz beszéd közben nem járkál. asztalok. a szóközöknek. jó. Ez megkönnyíti a látássérült gyermek számára – és minden bizonnyal a többiek számára is – az odafigyelést. – Mivel a látássérült emberek fokozottan rá vannak utalva az akusztikus információkra.1. – Ha a pedagógus felír valamit a táblára. ha a leírt szöveget egyidejűleg hangosan fel is olvassa. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz • Az olvashatóság szempontjából a kontraszton és a betűméreten kívül jelentősége van még az írásképnek. A fontos helyiségeket (könyvtár. amennyiben ezek a vonalak kézzel. AUDItÍV tÁMPoNtoK – A szőnyegek és függönyök tompíthatják a nemkívánatos zörejeket. Néhány látássérült gyermeknek segítséget jelent. amikor már nincs többé szükség rájuk.

– Táskák felakasztása a padok oldalára. Osztályterem tanulókkal – A látássérült gyermek ültetése az első sorba. – Szobanövények eltávolítása a sarokból. 189 . akadálymentes helyre. Osztályterem tanulók nélkül – A beeső fény csökkentése. – A padlóburkolaton vagy a falambérián vezetőcsík elhelyezése.A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora MEGolDÁsI lEHEtősÉGEK Folyosó – Tapintható vagy színes. – Dönthető lapú asztal. más. – Lépcsőkorlát vagy kezdő lépcsőfok kontrasztos jelölése. – Táskák felszedése a földről. és az első padot toljuk előbbre. hogy megakadályozzuk a fényvisszaverődést. illetve bal oldalra (általában a középső hely válik be legjobban). – A számítógépet a tanuló asztala mellé kell helyezni. – Ha a tanuló nem látja az első sorból a táblát. a tanári asztalt helyezzük oldalra. nagyméretű jelölés az osztályterem ajtaján. a két szem eltérő teljesítményéhez alkalmazkodva középre vagy jobb. – Vezetőcsíkok a padlón az osztályban való tájékozódáshoz.

.

rész aDaPTÁCIÓS mÁTrIX .2.

.

Bevezetô Kedves Pedagógus! Ez a fejezet a befogadó pedagógusnak – Önnek mint a pedagógiai folyamatot meghatározó kulcsszereplőnek – szeretne segítséget nyújtani a fejlesztésközpontú pedagógiai munka eredményes megvalósításához és a kompetencia alapú oktatási programcsomagok sikeres alkalmazásához. mintegy összefoglalásként utat mutat a differenciált igények kielégítéséhez. megadjuk ezen ismeretek forrását: azaz jelezzük. az SNI-szempontú moduladaptációkat. hanem általános utalásokat. Az integrált tanulók más-más testi és érzékszervi állapotban. elveket tartalmaznak a szövegértési-szövegalkotási. Programunk1 számos kiadvánnyal segíti a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttnevelését. Ismeretet nyújtanak a korai fejlesztés jelentőségéről. a befogadó pedagógus figyelmébe a tanított kompetenciaterületre vonatkozóan elsősorban az Ajánlás(oka)t. Hogyan használja ezt a fejezetet? Ebben a részben – fogyatékossági területenként haladva – a kompetencia alapú programcsomagokat alkalmazni kívánó – integráló – pedagógusok számára rövid summáriumokban − összegezzük a hatékony munka végzéséhez szükséges ismereteket és − röviden bemutatva a kompetenciaterülethez készült kiadványokat. Aki azonban „kevésnek” érzi ezt az ismeretanyagot. Ezek a preambulumok nem sérülésspecifikusak. 3 Kompetenciaterületenként egy-egy önálló kötet készült. szociális. 193 . segédanyagok közötti tájékozódást segíti. 2 A kéziratot 2007 augusztusában zártuk le. matematikai. Az egyéni képességeik tudatos és tervszerű fejlesztése elsősorban a befogadó pedagógus felelőssége. valamint az óvodai integrációs programhoz. az integráció törvényi hátteréről és annak tanügyi vonatkozásairól. a szakirodalmi ajánlások tudásanyagával és a kompetenciaterületekhez kapcsolódó Bevezetőkkel3 tovább szélesítheti pedagógiai kultúráját. Az Ajánlásokban szereplő gyógypedagógiai ismeretek elegendő tudást nyújtanak az eredményes fejlesztő munkához. átfogó képet adnak a kompetencia alapú programcsomagokról. az intézményvezetők a Módszertani intézményi útmutató és a Jó gyakorlatok tanulmányozásával indíthatják el vagy folytathatják intézményi innovációikat. iskolákba. Ez a fejezet az eddig2 megjelent kiadványok. a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok munkájáról. életviteli és környezeti. hogy az integráló pedagógus hol tájékozódhat bővebben is az őt érdeklő területekről. eltérő képességekkel és tudás birtokában érkeznek az óvodákba. illetve idegen nyelvi és életpálya-építési kompetenciaterületekhez.  Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív program 2. a Sérülésspecifikus eszközrendszert és a Dokumentációs útmutatót ajánljuk.1 intézkedés központi program „B” komponens (Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése).

Ez utóbbi minden bizonnyal teljesült. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját még közvetve sem szolgálhatja. Az adatbank folyamatosan frissül. Minden kiadvány esetében ezt az elérési útvonalat használja. a programcsomagok alkalmazásához készült SNI-szempontú mintamodulok CD-n jelentek meg.hu ➝ sajátos nevelési igényűek együttnevelése ➝ adatbank. a pályázati nyertes intézmények számára rendelkezésre állnak. Az Eszköztár és a Jó gyakorlatok elektronikusan érhető el. 4 Az elérési útvonal: www. a motivált és többlettudás elsajátítására kész pedagógus együttes jelenléte. rész Adaptációs mátrix Az Ajánlások. kereskedelmi forgalomba nem hozhatók. a Módszertani intézményi útmutató és a Dokumentációs útmutató nyomtatásban. 5 A kiadványok kizárólag oktatási céllal használhatók. személyiségében alkalmas gyermek. letölthető és a felhasználási feltételek5 betartásával használható.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának feltétele: a sikeres jó prognózisú. a felkészült gyógypedagógus. Adatbankunkban4 ugyanakkor valamennyi kiadványunk elektronikus állománya (pdf vagy word formátumban) elérhető.sulinovadatbak. Innen már a megfelelő linkre kattintva eléri a keresett dokumentumot. a támogató családi háttér. 123456             194 .

tekintettel arra. értelmi. továbbá (3) szeretnénk. (2) az Ajánlások és a programcsomagok adaptálásához készült mintamodulok a törvény változása elôtt elkészültek. érzékszervi. (Ez utóbbi kategóriába tartoznak a diszlexiás. 6 A változások lényege röviden: a hatályos jogszabály 121. tanuló: az a gyermek. évi – többször módosított – lxxIx. §-a 29. A változások ellenére a kézirat szövegén nem változtattunk. autista. diszkalkuliás. Úgy véljük. használható tudást tartalmaz. aki […] a) testi. A jogszabály könyvünk kéziratának lezárása és nyomdai elôkészítése közben következtek be.) 195 .Bevezetô Kitérô A pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság sajátos nevelési igényként történô értelmezése a közoktatásról szóló 1993. hogy (1) az új rendszer mûködésérôl jelenleg még nincsenek tapasztalataink. b) a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra vissza nem vezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. beszédfogyatékos. több fogyatékosság együttes elôfordulása esetén halmozottan fogyatékos. a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra visszavezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. ha e hiánypótló kiadvány mihamarabb az integráló pedagógusok kezébe kerülhet. diszgráfiás gyermekek. törvény elmúlt idôszakban történô módosításaival61 átalakult. tanuló. és Ön ebben a formában is haszonnal tudja forgatni együttnevelô munkája során. pontja szerint: sajátos nevelési igényû gyermek.) (A szerk. hogy munkánk az új keretek között is releváns.

363 320 322 298 300 302 274 276 278 253 255 231 233 235 237 208 210 212 214 szociális. 360 361 379 402 377 400 341 343 322. hogy az Ön osztályába járó integrált tanuló sajátos nevelési szükségleteinek alaposabb megismeréséhez milyen kiadványok állnak a rendelkezésére. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen Életpályanyelv építés Módszertani intézményi útmutató Kedves Pedagógus! A következő táblázatból kikeresheti. tanulók együttnevelését segítő kiadványok Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek. táblázat A Sajátos nevelési igényű gyermekek. 357 358 375 Tanulásban akadályozott vak 267 395 . A számok a fejezet oldalszámát jelölik. ahol a segédanyag rövid ismertetőjét olvashatja. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez SNI-gyermek szövegóvodai értés-szönevelés vegalkotás Autizmussal élő 202 204 Beszédfogyatékos 224 227 értelmileg akadályozott Gyengénlátó 247 249 267 270 Mozgáskorlátozott 291 242 Nagyothalló 314 316 Pszichés fejlődés zavaraival küzdő 334 337 súlyos hallássérült 314. lapozzon az Önt érdeklő kiadványhoz! 2.196 Útmutatók sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez Mintamodulok sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez Dokumentációs útmutató Eszközök 216 239 257 280 304 324 345 364 381 404 383 406 326 347 366 385 408 259 282 306 328 349 368 387 410 218 241 261 284 308 330 351 330. rész Adaptációs mátrix 1. 398 . 370 389 412 220 243 263 286 310 332 353 371 391 414 355 373 393 222 245 265 288 312 jó gyakorlatok Matematika 206 229 251 272 296 318 339 318.

dobi hátát!” tájékozódási gyakorlatok saját testen testrészekre rámutatás jobb kézzel. életviteli és környezeti kompetenciák) „A” típusú programcsomagjainak az 1–2. kiszínezése Egésztest-körberajzolás Kettősérintés-gyakorlat szövegértés-szövegalkotás – Alapozás „Dobi.2. vak 197 . évfolyam számára készült moduljaiból válogattak. A kompetencia alapú programcsomagok SNI-szempontú adaptálásához készült mintamodulok rendszere7 Az osztályban tanuló SNI-gyermek autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott KompetenModul címe ciaterület Bébifóka – gyík – kukac Kutya – lopakodó macska – oroszlán Öreg medve – pók – nyuszi testérzet-erősítő páros versenyek Golyókutató csapatverseny Összeragadt testrészek játék Kezek körberajzolása. életpálya-építés. matematika. táblázat. jobb oldalon és középen 7 A mintamodulok készítői négy kompetenciaterület (szövegértés-szövegalkotás. szociális.

autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott testrészekre rámutatás másik kézzel. rész és egész vak 198 Az osztályban tanuló SNI-gyermek KompetenModul címe ciaterület . másik oldalon és középen testrészekre rámutatás szeriális nehezítéssel „Mozdulj a varázsjelre”-játék Pillangók szállnak fára szivárvány zseblámpafény-fogócska A cica az erdőben A kesztyű öt ujja – tíz kicsi indián Fonaljátékok Kötés szövegértés-szövegalkotás – Alapozás horgolás Favágók – 45 perces mintamodul az alapozó szakaszhoz szem-kéz koordináció és alak-háttér differenciálás II.

mellet ki! A hangok világa Mondókák. nyelvtörők – ritmus.Az osztályban tanuló SNI-gyermek autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott vak KompetenModul címe ciaterület térbeli helyzet. tempó – Nyelvtörők mesehallgatás szövegértés-szövegalkotás – Beszédfejlesztés Versek hangerő. négy testvér Mondókák. térbeli viszony. rész – tapasztalatszerzés az anyanyelv szintjeiről 199 . szappanbuborék fújása légzőgyakorlatok mozgással – torna – Hasat ki. nyelvtörők – ritmus.és hangszínváltásra – Mi volnék? Hóesésben… Építkezünk 1 rész – tapasztalatszerzés az anyanyelv . alakállandóság szövegértés-szövegalkotás – Alapozás A vizuális emlékezet fejlesztése Auditív készségeket fejlesztő feladatok légzőgyakorlatok mozgással – Gyertyafújás. tempó – rongyszőnyeg. szintjeiről Építkezünk 2.

rész szókincsfejlesztés – Mondatbővítés – 1 rész . észleléseink alapján 1 látás . – Nyelvi kifejezések meglátása érzékeléseink. szövegértés-szövegalkotás – Beszédfejlesztés Életjátékok IV. észleléseink alapján 2. Hallás vak 200 Az osztályban tanuló SNI-gyermek KompetenModul címe ciaterület .rokon értelmű szavak szövegalkotás – A beszédre késztetés játékai szövegalkotás – Mondatalkotás szövegalkotás – Mondatfűzés szövegalkotás – Meseszövés szövegalkotás – Analógiás szövegalkotás Életjátékok II. szótagolás 2. szókincsfejlesztés – szógyűjtési játékok – 1 rész . – „ő kezdte!” Dráma I. szókincsfejlesztés . Dráma I. – ünnepek 1 rész . eltévedtem! Életjátékok V. – Nyelvi kifejezések meglátása érzékeléseink. – segíts. szókincsfejlesztés – szógyűjtési játékok – 2.autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott szótagolás 1 .

modul) Nyitott mondatok. számolási eljárások (1 évfolyam. jelzések. évfolyam. Jancsi! (2. modul) . 33. matematika A 9-es szorzó. Életpálya-építés ügyességi játékok – Kelj fel.és bennfoglalótábla (2. (2. áll a bál!” (1 évfolyam) . évfolyam) Agyagozás 2. – Jelek. 35. szülők és kicsinyeik az állatvilágban (1 évfolyam) . évfolyam) több. kifejezések jelentése 1 rész . (1 évfolyam) . modul) . Én és a világ – Étkezzünk egészségesen! szociális kompetenciák Én és a világ – Játék a szabadban Én és a világ – Mozogni jó! „Itt a Farsang.Az osztályban tanuló SNI-gyermek autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott KompetenModul címe ciaterület szövegértésszövegalkotás – Beszédfejlesztés Dráma III. ugyanannyi (1 évfolyam. bennfoglalás maradékkal (2. Nemezelés 2. 5. – A verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése Dráma IV. évfolyam. modul) vak 201 . 49. kevesebb. évfolyam) „Elvégeztük az aratást…” (2.

 oldal). ismérvét. közösségi nevelés és társas kapcsolatok alakítása (→ 22–28. zene. élő és élettelen környezet. suliNova Kht. Budapest. táblázat) Gájerné Balázs Gizella (szerk. 8 202 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . oldal). játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás. Részletesen instruálja – az óvodai nevelés fő céljának tekintett – szociális és kommunikációs készségek fejlesztését (→ 19–21. 2006. anyanyelvi fejlesztés. Amennyiben a tünetek már a korábbi életszakaszokban megnyilvánulnak.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Az Ajánlás8 áttekinti az autizmusspektrum-zavar valamennyi elméleti vonatkozását.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. Speciális szempontokat és eljárásmódokat kínál az alapvető óvodapedagógiai tevékenységekhez. oldal). hagyomány.  oldal). a gyermekek jó eséllyel részesülhetnek korai fejlesztésben. legsúlyosabbak. irodalom. anyanyelv. Nevelési területenként – játéktevékenység. táblázat) – Eszköztár (→ 1.. mint pl. tanulók együttneveléséhez (→ 1. Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. vizuális nevelés. ezenkívül gyakorlati segítségként ismerteti a hazai ellátó intézményhálózat adta lehetőségeket az óvodapedagógusok számára (→ 5–1 1. matematika – speciális szempontokat kínál (→ 28–32. mozgásfejlesztés. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az autizmussal élő kisgyermekeknél a tünetek 3-5 éves korban. szokásrendszerek kialakítása. Óvodai nevelés. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. tehát az óvodáskor első felében a legtípusosabbak.

illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár • Asperger-szindróma • atípusos autizmus • autista • autizmus • autizmusspektrum-zavarok • augmentatív kommunikáció • autoagresszió • babzsák program • Bliss-nyelv • centrális koherencia problémák • echolália • epilepsziával élô gyermekek nevelése • gyermekkori autizmus • kortárs segítő autizmussal élő gyermek számára • Lorna Wing triásza • Lorna Wing-féle típusok • napirend autizmussal élők számára • neologizmus • pervazív fejlôdési zavar • preverbális kommunikáció autizmusban • protetikus környezet • reciprok szociális interakció • repetitív vislekedés • szigetszerű képesség • szterotip túlmozgások – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban és kiadványunk bibliográfiájában 203 .Autizmussal élô gyermek – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók.

 Hivatkozás az Ajánlás oldalszámára. valamint az ötödik. a képesség. erősségeiről. oldal).): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. az Inklúziós fogalomtárban. oldal11). Hatékony és „gyermekbarát” tér-idő szervezési ötletekkel. oldal). oldal). olykor – →  protetikus  környezetszervezésen és permanens motiváción át – a szocializációs alapok megteremtése. Kiemelten foglalkozik az →  autista gyermek inklúziós szükségleteivel. a tanulói mérés és értékelés speciális szempontrendszerének és metodikájának leírása (→ 25–31. A kereszttantervi modulokhoz és a tanórán kívüli programokhoz készült ajánlások támpontot adnak az integráló pedagógus munkájához. valamint a taneszköz-kiválasztás. szövegalkotásról. Tájékoztatást nyújt a kompetenciaterület témaköreiről: a beszédről. oldal). Ez a → pervazív fejlődési zavar kiváltképp a szocializáció. mert ezek nélkül igen bajos integrált nevelésük. Kiemelten fontos terület autista gyermekek esetében a szociális kompetenciák fejlesztése. íráshasználatról. beszédértésről. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. az olvasásról. 204 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . suliNova Kht. nehézségeiről. valamint ismeretszerzési módszerek részletes leírásával segíti az autista/autisztikus tanuló – vélhetően nem problémamentes – együttnevelését (→ 22–24.és készségfejlesztés területeivel és sérülésspecifikus metódusaival az alapozó időszakban. tanulásszervezési formák. 10 Az így kiemelt fogalmak bővebb kifejtését l. Szövegértés-szövegalkotás. az autizmussal élő tanulók szükségleteiről.  Az inklúzió sikerét valószínűsítheti a pedagógustól és a tanulócsoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformák ismertetése. a kommunikáció és a rugalmas viselkedésszervezés és gondolkodás gátoltságában – gyakorta társuló sérülésekkel – nyilvánul meg (→ 7–10.. Részletes algoritmus és példatár áll az integráló pedagógus rendelkezésére e tárgyban (→ 10–19. oldal). 2006. de talán más kompetenciaterületek fejlesztése is kudarcra ítélt (→ 24–25. az írott szöveg megértéséről és az írásról. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás9 információkat nyújt az → autizmusspektrum-zavar10 jellemzőiről.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Általában kívánatos a befogadó és 9 Janoch Mónika (szerk. hetedik és kilencedik évfolyamon (→ 10–23. Budapest.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 205 . értékelési rendszerét közös alapelvek mentén megalkotni. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. tanulók együttneveléséhez (→ 1.Autizmussal élô gyermek befogadott gyermekek mérési. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. de ez autista tanulók esetében nem lehetséges. a 203. az adatbankban.

suliNova Kht. induktív. táblázat) Szaffner Éva (szerk. (→ 19–29. a matematika kompetenciaterület műveléséhez kínál az Ajánlás értékes tudásokat az autista gyermekek és fiatalok intelligenciastruktúrájáról. Budapest. A számolás. konkrét példákon prezentált folyamatleírásokra. számlálás. igényeiknek megfelelő szintű beilleszkedést. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. hogy a többségi intézmények pedagógusai mélyebben értsék meg az autizmus természetét. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldal) Ehhez a sikerhez. szakszerű támogatást nyújtó iskolai környezet lehetővé teheti számukra is a képességeiknek. kombinatív gondolkodás. oldal) Bízvást hagyatkozhat a pedagógus a gyógypedagógiai gyakorlatban kikristályosodott tér-idő szervezési ötlettárra. problémamegoldás. a matematika kultúrterülethez elengedhetetlen képességek és készségek fejlesztésének algoritmusairól és dinamikájáról. 2 206 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . szöveges feladatok megoldása. miközben sokan közülük kiemelkedően tehetségesek lehetnek egy-egy területen. valamint az értő gonddal készült. becslés. oldal). tehetségük kibontakozását. 2006.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. metakogníció. deduktív következtetés elsajátíttatása az → autista gyermek speciális információfeldolgozása miatt – még rendszeres egyéni fejlesztéssel. rendszerezés. tanulásszervezési formákról. érzékenyek. eszközökről. Matematika. Fontos tehát. alkalmazott módszerekről. Többek között ehhez és speciálisan a matematikai kompetenciaterülethez ad tájékoztatást az Ajánlás2 (→ 7–10. mérés. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. utazó gyógypedagógusi segítséggel is – komoly szakmai bravúr! (→ 10–1. A befogadó.. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az autizmussal élő tanulók rendkívül sérülékenyek. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. tanulók együttneveléséhez (→ 1. valószínűségi következtetés. mennyiségi következtetés.

illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 203. valamint kiadványunk bibliográfiájában 207 . az adatbankban.Autizmussal élô gyermek – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

mind a befogadott gyermekek szociáliskompetencia-művelése hatékony és élményszerű lesz – az integráló pedagógus érdemeként (→ 25–29. a világ megismerését. oldal). 13 208 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . a képességfejlesztés részterületeit. suliNova Kht. →  Autista gyermekek esetében a szociális kompetencia „az a bizonyos archimedesi pont”: a sérülés tüneti epicentruma. hogy a speciális tanulásszervezési eljárások. Mindezek figyelembevételével készült a részletes. valamit habilitációs/rehabilitációs fejlesztő foglalkozásokat tart számára. Budapest. a zavar spektrum jellegének ismérveit.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. az ajánlott mérési-értékelési rendszerek alkalmazásával mind a befogadó. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Kulcskompetenciához érkezett az integráló pedagógus. valamint eszközrendszerét. Az Ajánlás13 részletesen és igényesen taglalja az autizmus változatos tüneteit. 2006. A munka e témakörben irodalmi és vonatkozó jogszabályi ajánlásokkal is szolgál. A szociális fejlődés minőségi károsodása esetükben ugyanis alapvetően gátolja a tanulás folyamatát. Szociális. Lásd még autizmus témakörben – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. életviteli és környezeti kompetenciák. oldal). ugyanakkor a fejlődés kiinduló helye is. Megalapozott lehet optimizmusunk. (→ 7–25. az autista személyiség együttnevelésének mikéntjét. Természetesen utazó gyógypedagógus segíti az inklúziós törekvéseket. évfolyamra egy adaptált modul: Én és a világ – Játék a szabadban) (→ 2. a pedagógiai gyakorlat mindennapjaiban szinte kézikönyvként hasznosítható munka. táblázat) Őszi Tamásné (szerk. és szükség szerint konzultál az integráló iskola pedagógusaival. Az autizmussal élő gyermek fejlesztésének középpontjában a szociális és kommunikációs készségek állnak.. a reális kimeneti elvárásokat. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. a szociális kompetencia részterületeit és azok kialakításának módozait. ő készíti el az együttnevelődő gyermek egyéni fejlesztési tervét.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 209 . autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.Autizmussal élô gyermek – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. a 203. tanulók együttneveléséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban.

A programcsomagokhoz készült autizmusspecifikus ajánlások mindegyike tartalmazza a szindrómával kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókat (a diagnózis alapja. a beszédfejlesztés (összefüggő beszéd és interakciók). suliNova Kht. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. hogy a pedagógusok felkészülhessenek fogadásukra. oldal). Idegen nyelv.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. így a pedagógusok bármely kompetenciaterület esetében megtalálják a fejlődési zavarral kapcsolatos alapfogalmakat egységes szemléletben. 2006. a tanulás tanulása. Horvát Krisztina (szerk.  valamint speciális módszertani (→ 35–3. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az → autizmusspektrum-zavarokkal élő gyermekek között kiváló nyelvi és intellektuális képességű tanulókat is találunk. ezért fontos.. vezérmotívumai a motiváció. a pozitív énkép. Az idegen nyelvi kompetenciaterület általános oktatási-nevelési céljai. hosszú távú megtartó emlékezete.  oldal) kérdésekben. – a társalgási készségek zavara miatt. az együttműködés. a nyitottság.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. – az életkornak megfelelő spontán mintha-játék és társas utánzáson alapuló játék hiánya folytán (→ 10. oldal) és tanulásszervezési (→ 34. a kreativitás. repetitív nyelvhasználat folytán. módszertani alapelvek). – sztereotip. 14 210 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . az írásbeliség kialakításában és fejlesztésében (→ 1 3–34. Budapest. oldal). többek között: – a beszélt nyelv elsajátításának késése vagy teljes hiánya alternatív kommunikációs módok kompenzációs célú alkalmazása nélkül. a fejlődési zavar változatos tünetei. Kommunikációs sajátosságai azonban nehezíthetik azt. Az Ajánlásban14 részletes algoritmusok segítik – valamenynyi évfolyamra vonatkozóan – az autista gyermeket integráltan nevelő-oktató pedagógus munkáját a szövegértés. az autonómia. oldal). Az idegen nyelv lexikális elsajátításában a jó képességű autista tanulót segítheti kiváló mechanikus memóriája. a prezentáció és az internet használata (→ 1 1–12.

autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az adatbankban. kiadványunk bibliográfiájában 2 . a 203. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Eszköztár (→ 1.Autizmussal élô gyermek Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók együttneveléséhez (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Reálisan – értő segítség nélkül – ezek spontán megjelenésére nem számíthatunk (→ 1 5. a kooperativitás. 32–34 oldal) és az integráció valamennyi résztvevőjétől elvárható magatartási formák ismertetése.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. nagy egyéniségek – Tanulásmódszertan (→ 19–24.. a kommunikációs. az értékelési metódusok (→ 25–27. suliNova Kht.és társismeret – Éljük az életet – A természet – a mi világunk – Egészséges életmód – Foglalkozások – Hősök. továbbá az azok keretében felmerülő nehézségek kezelésének javaslatai (→ 29–30. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az autizmusspektrum-zavar esetében – többek között – a szociális. Segítséget jelent a tanulásszervezési formák.és eszközjegyzéken (→ 34–3. a gondolkodás. hogy az autizmussal élő emberek számára nagy nehézségekbe ütközik a mindennapokban való eligazodás. a mindennapok pedagógiai szükségleteit követve gyarapítja az integráló pedagógus autizmusspecifikus mesterségbeli eszköztárát az 1–6. 1–1 Az Ajánlás15 gyakorlatorientált formában.. oldal és 40. innovatív munkáját – az életpálya-építés kompetenciaterület programcsomaghoz készített ajánlásához az irodalom. oldal).Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. oldal). 15 22 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . oldal). példaképek. 2006. Szociális. Budapest. Ebből adódik. életviteli és környezeti kompetenciák) – beárnyékolja jövőképüket. évfolyamra vonatkozóan. oldal) kívül négy varázsigét is melCzibere Csilla – Vígh Katalin (szerk. A szerző – ismerve az autista gyermekek és fiatalok integrált nevelését vállaló kollégák nehéz. a hétköznapi élethelyzetek. életpálya-építés. a következő témakörök mentén: – Ön. tiszteletet érdemlő. Mindez – a szociális kompetenciák defektusával korrelációt mutatva (→ Ajánlások autizmussal élő gyermekek.és viselkedésbeli készségek sérültek a legmarkánsabban. tanulók kompetenciaalapú fejlesztéséhez. súlyosan nehezíti életpálya-építési stratégiájukat. az emberi nexusok megértése és kapcsolatok kialakítása.

213 . évfolyamra: A természet a mi világunk – „Itt a farsang. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában. használja hát őket sikerrel! Lásd még autizmus témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (Egy adaptált modul az 1. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek.Autizmussal élô gyermek lékelt: empátia. tolerancia. E kellékeknek Ön már birtokában van. táblázat) – Eszköztár (→ 1. áll a bál!”) (→ 2. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. a 203. az adatbankban. emberismeret és humor. tanulók együttneveléséhez (→ 1. táblázat) – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

2007 . tanulók együttneveléséhez. a klasszikus (→ gyermekkori autizmus) és az → Asperger-szindróma differenciáldiagnosztikai kritériumairól (→ 23–24. optimális magatartásformáit.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az autizmusspecifikus fejlesztés alapja a rendkívül változatos tüneteket mutató személyek közös szükségleteinek felismerése. Lásd még autizmus témakörben: – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint a rugalmas viselkedésszervezés minőségi károsodása. Hasznos információkhoz juthat az érdeklődő az autizmusspecifikus ellátórendszer fejlődésének magyar vonatkozásairól. tanulók együttneveléséhez • Dokumentációs útmutató (→ 1.és feladatrendszerének ismertetése. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. feladatairól és lehetőségeiről. oldal). Segítségül rendelkezésre áll az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények és más speciális intézmények integrációs tevékenység.): Módszertani intézményi útmutató autizmussal élő gyermekek. hogy minden autizmussal élő gyermek esetében a megjelenő tünetek alapja: a szociális és kommunikációs készségek. az integrációs törekvésekről. az autizmusspektrum-zavar pszichológiai és pedagógiai kritériumairól. Tudnia. kompenzálnia és tolerálnia kell a befogadó közegnek. oldal). oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. többek között a Budapesti Korai Fejlesztő Központ. táblázat) Gájerné Balázs Gizella – Őszi Tamásné (szerk. Követendő szempontokat ajánl az együttnevelés – valamennyi résztvevő számára! – sikeres és pozitív megéléséhez (→ 1 3–1.. Természetesen legfontosabb az integrációs attitűd. Ehhez nyújt segítséget az Útmutató16. az → autista gyermekek integrációjának szükségességéről. 16 214 . suliNova Kht. A szakanyagot mellékletek teszik teljessé a vonatkozó jogszabályokról. céljáról. Megismerheti az integráció szereplőit és azok teendőit. Budapest. de a speciális fejlesztés és habilitáció nem nélkülözhető. az Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szolgáltatásainak és elérhetőségeinek leírása (→ 17–21.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 215 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 203.Autizmussal élô gyermek – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

): Sérülésspecifikus eszköztár autizmussal élő gyermekek. a tanuló asztala. 17 216 . tágabb és szűkebb környezet vizuális adaptációja. Ennek megfelelően az autizmussal élő gyermekeknek az élettér valamennyi szegmensét érintő speciális segítségre van szükségük. Képsorozatok. folyamatleírások. a szociális viselkedésformák és a szűkebb-tágabb környezet ingereire adott rugalmas reakciók deficitjében mutatkozik meg. színes ábrákon és fényképeken bemutatva a speciális tankönyveket és eszközöket. tematikusan rendezett Eszközrendszer17. Az autizmus pervazív (→ pervazív fejlődési zavar). fiatalok esetében a minőségi károsodás főképp a kommunikáció. foglalkozások és a gyermek helyének vizuális támogatásai. tanterem. A saját szótár és a füzetvezetési segédletek jól egészítik ki a személyi számítógép és egyéb audiovizuális eszközök adta lehetőségeket. a gyakorlatban már bizonyítottan bevált orientációs segítségeket ajánl a szabad idő. A szocializáció és a kommunikáció támogatásának értékes eszközei a Szociális történetek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az autizmusspektrum-zavarral élő kisgyermekek. Ehhez ad segítséget az integráló pedagógusnak a gondosan kimunkált. 2008. a fejlesztő eszközök képei. óvodai csoportszoba/iskolai tanterem és egyéb helyiségei. olyan sajátos eszközökre. napirend (→ napirend autizmussal élők számára). valamint részletes használati tanácsok és szakszavak szótára (→ Inklúziós fogalomtár) teszi teljessé a sérülésspecifikus eszközkatalógust. amelyek támogatják orientációjukat és ebből adódóan biztonságérzetüket. a napló. Educatio Kht. folyamatábrák. Gosztonyi Nóra – Szaffner Éva (szerk.. az én-könyv. az önálló tanulói tevékenység szervezéséhez. tanulók együttneveléséhez. Az eszközkatalógus jól használható. illetve eszközcsoportok: tér-idő szervezés. a funkció és felhasználás területe szerint kategóriákba rendezett eszközök. tehát a személyiség egészét érintő állapotváltozás. valamint egyéb írott és rajzolt viselkedésszabályok. Budapest.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. tanulók együttneveléséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 217 .Autizmussal élô gyermek Lásd még autizmus témakörben: – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 203. az adatbankban.

Többek között a komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálat. a szakértői véleményről. suliNova Kht. a fejlesztő eszközök és a szakszavak szótára témájában. esettanulmány és a befogadó iskola felelős döntése utáni teendők.  Az Útmutató mellékletei valódi empirikus segítséget jelentenek az integráló pedagógusok munkájához. a szakértői javaslat. gyermekvédelmi. az iskolalátogatási bizonyítvány. a szülői dokumentumok. jelentését és a gyermek életében betöltött jelentőségüket. pedagógiai vélemény). adatkezelési szabályzat – ismerete (→ 1 3–20. Dokumentációs útmutató. pedagógiaiszakmai. tanulók együttneveléséhez. 2007 . szakértői javaslatról.. az értesítő. A dokumentumok közlése mellett megvilágítja azok tartalmát. 18 218 . fejlődési-fejlesztési (terápiák. Budapest. a → pervazív fejlődési zavar jellegzetességeiről – bár ez általánosságban a széles skála és variabilitás miatt nehézkes. Témánk szempontjából elengedhetetlen az integráltan nevelődő autista tanulókkal kapcsolatos intézményi dokumentumok – tanügyi. oldal). Gosztonyi Nóra – Őszi Tamásné (szerk. az egyéni fejlesztési terv. Részletes ismertetést kap a pedagógus a pedagógiai-pszichológiai státusz szakanyagairól: a komplex pedagógiai-pszichológiai vizsgálatról. a gyermekpszichiátriai vélemény. a mérés-értékelés dokumentumai (a befogadás sikerének méréséhez!). a vonatkozó jogszabálygyűjtemény. a felmentési kérelem.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató18 áttekintést ad azokról a dokumentumokról. (→ –9. oldal) Megtalálhatóak továbbá a gyermekkel érkező dokumentumok. Egy esetleírás kapcsán konkrét jellemzés is áll a pedagógus rendelkezésére. egyéni fejlesztési terv. felmentés.): Útmutató autizmussal élő gyermekek. Tájékoztat az autizmussal élő gyermek élethelyzeteiről. a fejlesztési elvek rendszere. amelyek az autizmusspektrum-zavarral élő gyermekek diagnosztizálása és ellátása során leggyakrabban előfordulnak. mentesítés.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 219 . a 203. az adatbankban. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. tanulók együttneveléséhez. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Autizmussal élô gyermek Lásd még autizmus témakörben:  – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

 táblázat) – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. élménypedagógiai elemekkel gazdagított foglalkozási modulok állnak az integráló pedagógusok rendelkezésére.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. táblázat) 220 . illetve elhagyása mindenképpen szükséges az autista gyermek integrált nevelésekor. ötletek. a differenciálásra. ajánlások: – A képességfejlesztés fókuszai. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. megfelelő használatára a modulok végén találhatók javaslatok. „Itt a farsang. gyermekbarát. mind a tanulói tevékenységek megszervezésére. – A feldolgozás menetében található ajánlásoknak. Valamennyi modul külön értéke az integrativitás. – A feldolgozás menetében mind a tanári. Lásd még autizmus témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. kiegészítéseknek megfelelően a modulvázlatok kiegészítése is megtörtént. amelyek megtanítása. – Az eszközök. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A sajátos nevelési igényű gyermekek számára a kulcskompetenciáik fejlesztéséhez gondosan kimunkált. – Szociális. életviteli és környezeti kompetenciák: Én és a világ – Játék a szabadban – Életpálya-építés: A természet: a mi világunk – Népszokások. Az → autista gyermekek együttneveléséhez két moduladaptáció készült. Itt olvashatóak azok a tartalmak is. tanulók együttneveléséhez. – A modulvázlatban ajánlások a célcsoportra. lebonyolítására. feladatlapok módosítására. áll a bál!” A modulok céljának és az autista gyermek fejlesztési céljainak megfelelően a következő területeken találhatóak kiegészítések. – Sérülésspecifikus ajánlások. a munkaformákra. az eszközökre vonatkozóan. adaptálására találhatóak jó tanácsok. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. azaz a célzottakon kívül valamennyi modul erősíti a többi kompetenciaterületet is. a módszerekre.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 22 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Autizmussal élô gyermek – Eszköztár (→ 1. az adatbankban. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 203.

A programban újszerű a drámajáték. évfolyamra kidolgozott. Noha a program nem autizmusspecifikus. Tárgyi feltételként elengedhetetlen a protetikus környezet kialakítása. Az együttműködés komplex rendszert alkot és 1–8. SNI-gyermek 19 A Jó gyakorlatokat az adatbankból érheti el. hiszen → Asperger-szindrómás kisgyermek is nevel a Szivárvány Óvoda. a ráhangoló gyakorlatok. Ezek egyes részei mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesnek bizonyulnak. megmentve autista tanulóit a „kényszerű” magántanulói státusztól. bizonyítottan alkalmazható körükben is. valamint a társas kapcsolatok és a kommunikációs képességek fejlesztését. 4. szülők és integrációt vállaló intézmények egy-egy gyermek esetében az Autizmus Kutatócsoporthoz fordulhattak szakmai tanácsokért. L. Szakemberek. de egyes elemei önmagukban is használhatóak. 222 . lábjegyzet.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok DEÁK-DIÁK ÁltAlÁNos IsKolA19 Az iskola tartósan vállalta a szoros partneri együttműködést. drámapedagógia alkalmazása. az Autizmus Alapítvány kapcsolódó akkreditált tanfolyamainak elvégzése és rendszeres szupervízió igénybevétele. speciális osztályterem berendezése. amelyek kineziológiai elemeket tartalmaznak. sz. szIVÁrVÁNy óVoDA MoNtEssorI-MóDszErE Kiemelt területként kezeli a szociális-emocionális. A program alkalmazásának legfontosabb feltétele az autizmusban képzett szakember folyamatos segítő jelenléte.

 táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. 223 . az adatbankban. Freinet. Lásd még autizmus témakörben:  – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. inkluzív tanulási környezetet. differenciáltan dolgoznak fel. a gyermekek egymáshoz való kapcsolatában tükröződik a tolerancia. A vegyes összetételű csoportokban a társas kapcsolatok pozitívan alakulnak. Egy-egy témakört több szinten. a tanulók tevékenységére épülő módszerek. erősödik az együttműködési készség. A program 2004ben új képzést akkreditáltatott Hatékony iskolát mindenkinek.Autizmussal élô gyermek KAtICA DIFFErENCIÁlt KÉPEssÉG. az autista kisgyermekek kommunikációs. HRG. ahol a pedagógusok elfogadó környezetet tudnak teremteni. KülÖNÖs tEKINtEttEl Az INtEGrÁlt NEVElÉsrE Ajánlható a program mindazoknak az óvodáknak. Ayres (→ Ayres-módszer) – prognosztizálják az együttnevelés sikerét. és az egyéni speciális fejlesztést legalább utazótanárral meg tudják oldani. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához. a drámapedagógia folyamatos alkalmazása és az egész személyiségre figyelő szöveges értékelés által biztosítani tudja minden tanulója számára a hatékony. Módszertani intézményi útmutató. szociális és kognitív habilitációját. tananyagkiválasztás és -feldolgozás.És KÉszsÉGFEJlEsztő ProGrAM. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 20  Teljes néven: A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. táblázat) – Eszköztár (→ 1. avagy integrált nevelés a gyakorlatban címmel. a 203. a kooperatív. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segíti a munkatankönyv jellegű Gyermekek Háza tankönyvcsalád. Speciális terápiák – Montessori. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. Dokumentációs útmutató (→ 1. segítőkész magatartás. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. türelmes. biztosítva az individualizált nevelést. amelyet teljes tantestületeknek és társult pedagógusközösségeknek ajánl. Sindelar. A GyErMEKEK HÁzA INtEGrÁCIós GyAKorlAtA…20 Az 1993–94-es tanév óta a Gyermekek Háza a megfelelő differenciált tanulásszervezés.

 oldal) Hernádi Krisztina (szerk. oldal) Az Ajánlásból megtudhatják az óvodapedagógusok. ezért nehezíti a beszédfogyatékosság korai felismerését. Óvodai nevelés.. kötetlenebbül történik az ismeretek átadása is. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A beszédfogyatékos gyermekek óvodai együttnevelése sok óvodában természetszerűen megvalósul. aminek következménye lehet az egyenetlen értelmi fejlődés és a diszharmonikus személyiség. Ebben a tevékenységben segíti az óvónőt az óvoda logopédusa vagy az utazó logopédus. Az Ajánlás bemutatja a beszédfogyatékosság legfontosabb jellemzőit. segítséget és számtalan ötletet kínálva az óvodapedagógusoknak.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. 2006. az elfogadás mint pedagógiai attitűd integrációt nagyban segítő szerepéről. A kompetencia alapú programcsomag komplex fejlesztési tervei ennek szellemében születtek. Olvashatnak a pedagógustól és a csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformákról. hogy az élettani beszédhibák megjelenése egybeesik a nyelv és a beszéd intenzív fejlődésének időszakával. más szakemberekkel való megfelelő kapcsolattartás érdekében. Budapest. Az óvónők az Ajánlásban szereplő tanácsok. oldal) A sérült beszédfejlődés nagyban befolyásolja a gondolkodás és az ismeretszerzés minőségét. hogyan készíthetik elő a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermek együttnevelését. hogy az óvónő a beszédfogyatékos gyermekek csoporton belüli beszédfejlesztését minden foglalkozáson. (→ 10–12. fajtáit. Így sokkal szabadabban. suliNova Kht. Az alaptüneteket a korai felismerés érdekében mutatja be.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. A beszédfolyamat összetett jellege miatt az egyes tényezők érési elmaradásának gyakran hosszú ideig nincsenek egyértelmű jelei. a gyermekkel. hiszen a 3–7 éves korú beszédhibás gyermekek nevelése az óvodai élet mindennapos része. példák segítségével a gyermekek képességeit a játékon. (→ 5–9. Ez az Ajánlás2 abban nyújt segítséget. a tevékenységeken keresztüli képességfejlesztéssel komplex módon tudják megvalósítani. 2 224 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Felhívja a figyelmet arra. valamint az együttműködés lehetőségeiről – és ebben az óvónő fontos szerepéről a szülővel. (→ 10. minden helyzetben meg tudja valósítani.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Az irodalom. játékok közben is ösztönözzük beszédre a gyermeket. Ezekről részletesen olvashatnak tevékenységi területenként. példák. ~ zavara • beszédfogyatékosság. oldal) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár • anartria • auditív • auditív differenciálás • auditív diszkrimináció • beszédakadályozottság • beszédészlelés. oldal). tanulók együttneveléséhez. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. hogy az óvónő ezek alapján új helyzetekben hasonló típusú fejlesztési lehetőségeket találjon ki (→ 14–23. anyanyelv. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. élő és élettelen környezet tevékenységi területein leírt tevékenységek. A példák igen jól alkalmazhatóak arra. Arra vonatkozóan. A beszédfogyatékos gyermek speciális nevelési szükségletei miatt az óvodai nevelési kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési tervét. beszédfogyatékos személy • beszédmotoros folyamat.Beszédfogyatékos gyermek A beszédfogyatékos gyermekek csoporton belüli fejlesztését az általános fejlesztési célok és a nyelvi fejlesztési célok határozzák meg. oldal).és készségfejlesztő program. ~ás • diszgráfia • diszkalkulia • diszlexia 225 . mozgásfejlesztés. matematika. ~ sérülése • diszfázia. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. tanácsok találhatóak a tevékenységet befolyásoló beszédfogyatékosságra és tünetekre kiterjedően. hogy ez hogyan valósítható meg. A szókincs gazdagítása szervesen kapcsolódhat minden fejlesztési területhez. az ajánlott játékokat néhány esetben módosítani szükséges (→ 12–14. vizuális nevelés. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. zene. Dokumentációs útmutató (→ 1.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 226 . rész Adaptációs mátrix • diszlexia-reedukáció • diszlexia-prevenciós módszer • diszpraxia • dizartria • Frostig-terápia • grafomotoros fejlesztés • grafomotoros zavar • hallásfigyelem • kommunikációs zavar • laterális dominancia • lateralitás • logopédus • Meixner-módszer • mutizmus • organikus idegrendszeri sérülés • részképességzavar • vizuomotoros koordináció – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban.2.

ha beszédfogyatékos gyermek tanul az osztályban. diszgráfia esetén részletes leírások olvashatóak a súlyosan beszédsérült tanuló megváltozott tanulási készségeiről. a megfelelő motivációs bázis. szövegalkotás fogalmával. melyek azok a beszédsérülések. 2006. hogy melyek azok a beszédfogyatékosságok. → Beszédészlelés. (→ 1 1–1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. a megfelelő terápiás eljárások alapelveiről. Budapest. A személyiség egészének komplex fejlesztése. oldal) Megtudhatja. valamint a szülők segítségével növelni tudja. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás22 ismereteket. diszlexia. Szövegértés-szövegalkotás. Jenei Andrea (szerk.  Meixner-módszer) Részletesen foglalkozik a szövegértés. hisz ez minden kompetenciaterület fejlesztésének elengedhetetlen alapja és az élethosszig tartó tanulás egyik előfeltétele. Megismerheti azokat a fejlesztési feladatokat. Alapvető információkat szerezhet a beszédfogyatékosság fajtáiról.  és a beszédfogyatékos tanuló jellemzőit. információkat nyújt a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez. tanuláshoz való viszonyáról. hogy a többségi iskolában dolgozó integráló pedagógus alapvető ismeretekhez jusson a beszédfogyatékos gyermekek szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztéséhez. és azt is. ~ zavara. amelyek ezt a kompetenciaterületet sokkal inkább érintik.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a gyógypedagógus és más segítő szakemberek. amelyek kiemelten fontosak. Munkájának hatékonyságát az utazó logopédus. szövegalkotásával kapcsolatban. amelyek nem vagy csak kismértékben befolyásolják a szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztését. kutatásnak. (→ 1–19. oldal) Az Ajánlás a készségfejlesztés fontosságát hangsúlyozza. képességeiről. Az Ajánlás röviden bemutatja – a beszédfogyatékos gyermek olvasás.  oldal) (→ diszlexia-reedukáció. suliNova Kht. (→ 9–1 oldal) A pedagógus megismerheti a beszédfogyatékosság fogalmát 1.. kiemelt jelentőséggel a beszédfogyatékos gyermek szövegértésével.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása a pedagógus feladata.és írástanulására legalkalmasabb – diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszert. illetve kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. (→ 23–24. Elegendő ahhoz. 22 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 227 . nehézségeivel.

(→ 33–40. a differenciálás fontosságáról. (→ 24–27. szövegértés összefüggéseire és egységben való kezelésére. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. évolyamon. évfolyamoknak megfelelően konkrét segítséget talál. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. oldal) Alapvető ismeretekhez juthat tanulásszervezési formákról. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. (→ 28–31. a pedagógus felkészüléséről. oldal) – Eszköztár (→ 1. a 225–226. valamint kiadványunk bibliográfiájában 228 . rész Adaptációs mátrix Felhívja a figyelmet a beszédfogyatékosság. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.és készségfejlesztő program. oldal) Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (az alapozó szakasz és a beszédfejlesztés szakaszának moduljai 1–2. részletesen → 2. a módszerek megfelelő kiválasztásáról. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. ami megkönnyítheti az integrált nevelésre-oktatásra való felkészülését. az adatbankban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. beszédértés. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. az integrált nevelés során használt eszközökről és az értékelés alapelveiről is. oldal) A pedagógus témaköröknek. tanulók együttneveléséhez.2. olvasás. Dokumentációs útmutató (→ 1. a gyermekcsoport felkészítéséről. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek.

és azt is. 23 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 229 . suliNova Kht. mely beszédsérülések tünetei befolyásolják leginkább a kompetenciaterület fejlesztését. Budapest. (→ 17.  diszgráfia esetén részletes leírások olvashatóak a súlyosan beszédsérült tanuló megváltozott tanulási készségeiről. van-e kapcsolat az anyanyelvi készségek szintje és a matematikai készségek fejlődése között.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.  ~  zavara. a megfelelő terápiás eljárások alapelveiről. oldal) Bemutatja. képességfejlesztés fontosságát hangsúlyozza. a megfelelő motivációs bázis. Elemzi a matematikai kompetencia elemeit a beszédfogyatékosság Jenei Andrea (szerk. illetve kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. ha beszédfogyatékos gyermek tanul az osztályban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Matematika. a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása a pedagógus feladata. Alapvető ismeretet ad a beszédfogyatékosság fajtáiról. Munkájának hatékonyságát az utazó logopédus. az olvasás és az írás rendszereivel. 2006.  oldal) Fontos gondolata ennek a résznek az a megállapítás. → Beszédészlelés. hogy a többségi iskolában dolgozó integráló pedagógus alapvető ismeretekhez jusson a beszédfogyatékos gyermekekről. amelyek kiemelten fontosak. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás23 információkat nyújt a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez. (→ 7–14. kutatásnak.. tanuláshoz való viszonyáról. oldal) Megtudhatjuk. A személyiség egészének komplex fejlesztése. főként a matematikai kompetencia fejlesztésére vonatkozóan. amelyek nem vagy csak kismértékben befolyásolják a matematikai kompetencia fejlesztését. Meghatározza a beszédfogyatékosság és a beszédfogyatékos tanuló fogalmát.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. a gyógypedagógus és más segítő szakemberek. (→ 1 1–17. hogy melyek azok a beszédfogyatékossági fajták. ha igen. Az Ajánlás a készség-. Elegendő ahhoz. hogy ugyan a számolási képesség elkülönülten szerveződött rendszer. valamint a szülők segítségével növelni tudja. az befolyásolja-e a matematika tanulását. Az Ajánlás a matematika programcsomaggal párhuzamosan olvasva a matematikatanítás és a matematikai kompetencia fejlesztésének minden lényeges területéről ír. képességeiről. Olyan fejlesztési feladatokat ismertet.  diszlexia. ugyanakkor számos kapcsolata van a beszéd.

(→ 19–34. és a 49. 2. oldal) Az alsóbb évfolyamokra részletesebb ajánlásokat fogalmaz meg. a 225–226. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. részletesebben l. és a 35. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az integrált matematikatanítás során alkalmazható eszközökről és az értékelés alapelveiről is. valamint kiadványunk bibliográfiájában 230 . → 2. hogy az időben elkezdett terápiás eljárások. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. kiemelve. a módszerek megfelelő kiválasztásáról. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. oldal) – Eszköztár (→ 1. amelyek teljesítése a beszédfogyatékos gyermektől nem elvárható. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. hogyan javasolt másképp tanítaniuk. az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. évfolyamra a 33. hogy beszédfogyatékos gyermek együttnevelése esetén mit célszerű változtatniuk.és készségfejlesztő program. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. (→ 35–42. a gyermekcsoport felkészítéséről. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. (→ 18–19. a felkészülésről.2. oldal) A matematikát oktató tanító/tanár alapvető ismeretekhez juthat a különböző tanulásszervezési formákról. rész Adaptációs mátrix szempontjából. A pedagógusok évfolyamonként és témakörökre lebontva képet kapnak arról. a matematika tanulásakor jó időben kapott segítség a beszédfogyatékos gyermek problémáit megelőzheti. és melyek azok a követelmények. modul adaptációi. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. évfolyamra az 5. mit. modul adaptációi. tanulók együttneveléséhez. oldal) Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. a differenciálás fontosságáról.

Az Ajánlás szerkesztője éppen ezért a beszédfogyatékos gyermek pszichés.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás24 ismereteket. egyéni és sérülésből adódó sajátosságainak megfelelően történjen.. 24 Kompetenciaterület 231 . (→ 19–25. amikor a gyermek különleges gondozási igényét a fogadó iskola biztosítani tudja.  oldal) A programcsomag céljai és feladatai összhangban vannak a beszédfogyatékos tanulók speciális szükségleteinek kielégítésével. életviteli és környezeti kompetenciájának fejlesztéséhez.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. szociális. 2006. illetve kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. ezért az egyéni sajátosságok figyelembevételével az integrált nevelés megvalósításának szolgálatába állíthatóak. A beszédfogyatékos gyermekek együttnevelése során alkalmazott módszerekről. oldal) Olvashatunk arról. életviteli és környezeti kompetenciák fejlődését elősegítő programcsomag szinte minden fejlesztési feladata segíti az integrációs tevékenységet. hogy a többségi iskolában dolgozó integráló pedagógus alapvető ismeretekhez jusson a beszédfogyatékos gyermekek szociális. amelyek befolyásolják a szociális kompetencia fejlesztését. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. oldal) Az Ajánlásban hangsúlyozottan szerepel. (→ 1 1–18. életviteli és környezeti kompetenciák. Elegendő ahhoz. elemzésével ad tanácsokat arra. Szociális. a helyes tanulási Auer Mária Éva (szerk. javaslatokról. Budapest. ezért integrált keretek közt történő oktatásuk minden olyan esetben támogatandó. kommunikációs jellemzőinek bemutatásával. hogy a szociális kompetenciák fejlesztése a beszédsérült gyermek életkori. Röviden bemutatja mindhárom típusú programcsomagban a várható kimeneti elvárásokat is. hogy a szülőkkel való kapcsolattartás hogyan valósuljon meg. módosítási lehetőségekről. tartalmai kiválóan alkalmasak a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére. témaköröknek megfelelően részletesen tájékozódhatunk minden beszédhibára kiterjedően azokról a sajátosságokról. kutatásnak. A szociális. tanulásszervezési formái. információkat nyújt a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez. (→ 9–1 1. suliNova Kht. (→ 8–9. oldal) A programcsomag módszerei. hogy a beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében az ép beszélő környezet jelentős szempont.

  oldal) Olvashatunk az értékelés szempontjairól (→ 32–33.  oldal) Az eszközök bemutatásánál megismerhetjük azokat a speciális. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. és találunk benne egy modulleírást sérülésspecifikus ajánlásokkal. (→ 32. amelyek segíthetnek a szociális kompetencia fejlesztésében.  oldal) Részletes ajánlások találhatóak a kompetenciaterület sajátosságából fakadó speciális módszerek alkalmazására. táblázat) – Jó gyakorlatok – Pedagógiai tárgyú • Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon (Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Óvodája. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. évfolyamra Én és a világ – Étkezzünk egészségesen modul adaptációja. Általános Iskolája. (→ 27–31. → 2. logopédiai terápiában használt eszközöket. valamint kiadványunk bibliográfiájában 232 . rész Adaptációs mátrix szokások kialakításáról szintén hasznos ismereteket olvashatunk.2.  oldal). a 225–226. hasznos. Előkészítő Szakiskolája és Egységes Pedagógiai Szakszolgálata) • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. részletesebben l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. az adatbankban. a mindennapi tanítási gyakorlatunkat segítő eljárásokról. (→ 2–27. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. (→ 33–35. oldal) Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1.

a sérülésspecifikus szükségletekhez igazodó differenciált foglalkoztatást és az egyéni fejlődési ütemhez való rugalmas alkalmazkodást hangsúlyozza az idegen nyelv tanításakor. kompetenciák személyre szabott fejlesztését. amelyet eddig is használt a nyelvórákon. hogy a nyelvoktatás személyre szabott és személyhez szóló legyen. (→ 10–1 3. rugalmasan igazíthatóak a gyermek képességstruktúrájához. oldal). oldal) A szerkesztő a képességek. munkaformák.. (→ 9–10. A programcsomagok moduláris rendszere remek lehetőséget nyújt a tanár számára. eszközök kiválasztása felelősségteljes döntést igényel. A nyelvi kompetenciák fejlesztését bemutató fejezetben a pedagógus többnyire olyan feladatokat talál. amelyek elsősorban az alapozó időszak fejlesztési alkalmaira adnak példát. nyelvi memória. beszűkítve ezzel további életlehetőségeit. amely kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. Számos olyan gyakorlattal. hogy a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos Hernádi Krisztina (szerk. a megfelelő tartalmak. beszédmotoros ügyesség fejlesztése kiemelt szempontként jelentkezik az Ajánlásban (→ 14–23.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. valamint a megfelelő terápiás eljárások alapelveit. oldal) Az idegennyelv-tanítás. Az idegen nyelvi programcsomagok lehetőséget biztosítanak arra.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. A kiadvány a feladatok bemutatásával a bennük rejlő speciális fejlesztési lehetőségekre irányítja a figyelmet. suliNova Kht. információkat tartalmazza. ezért a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos tanulók számára is jól alkalmazhatóak. 2006. módszerek. Budapest. a beszédfogyatékosság fajtáit. figyelem. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. játékkal találkozhat. amelyek a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez szükségesek. (→ 14. Nyelvi szintekre tesznek ajánlásokat. 25 Kompetenciaterület 233 . oldal) Megismerheti a beszédfogyatékos tanulók jellemzőit. kutatásnak. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás25 azokat az idegen nyelvi kompetencia fejlesztéséhez szükséges alapvető ismereteket. Idegen nyelv. hiszen a beszédfogyatékosok e műveltségi területtől való megfosztása a gyermeket kizárhatja a későbbi felsőoktatásból. Az idegen nyelv elsajátítása mellett – azon keresztül – a nyelvi készségek. A többségi iskolában dolgozó nyelvtanár olyan tudáshoz juthat a beszédfogyatékosságról.

 táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. a tanítás során használható eszközökről. a csoportmunka. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. Különösen fontos. Olvashatunk még a pedagógustól és a nem sérült tanulóktól elvárható magatartásformákról. (→ 24–2. összetartó. oldal. önszabályozó. módszereket alkalmazzon. jól megválasztott feladatok segítségével történjen. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. pármunka. a magyar mint idegen nyelv tanításáról. a 225–226. hogy a nyelvi kompetenciák fejlesztése sérülésspecifikus módszerek. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldal) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. felmentés és tanulásszervezés következményei → 27–28. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. A komplex készségfejlesztés mellett fontos feladat a részképességek kibontakoztatása. rész Adaptációs mátrix tanuló speciális nevelési szükségleteinek megfelelő anyagokat. valamint kiadványunk bibliográfiájában 234 . fejlesztése. tanulók együttneveléséhez. és találhatunk az Ajánlásban egy óravázlatot is.2. egymásra kíváncsi tagokból álló nyelvi csoportban a nyelvtanulás intenzívebb és könnyedebb lehet. oldal) A csoportdinamikai tényezők az idegennyelv-tanulás esetében fontos motivációs források. az értékelés alapelveiről. kooperáció is gördülékenyebb (→ 2–30.  oldal). Jól működő. mentesítés.

évfolyamon. súlyosságát figyelembe vevő pályaorientáció. valamint azokat az oktatási többletfeladatokat.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. ahová ez illeszkedik. hangsúlyozva a fejlődés lehetőségeit és a segítségnyújtás fontosságát és módjait. oldal) A témakörök ismertetése és kiegészítése során megállapítja. érdekeit. az írásbeli közlés helyességének. (Természetesen mindig figyelembe véve az érintett tanuló személyiségi jogait. készségének kialakítása. (→ 1–22. suliNova Kht. Budapest. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. oldal) Hernádi Krisztina – Tóth Lászlóné (szerk. a beszédfogyatékosságot mint állapotot megismertetni az adott tanulóval és a befogadó osztályközösséggel. hogy ezek tartalma nem sérti a beszédfogyatékos gyermekek érzékenységét. Az időben elkezdett és tudatos. a többi gyermek életkori sajátosságait. a kórképre épülő másodlagos tünetek kialakulásának megelőzése. meghatározza a kimeneti elvárásokat az alapfok és a középfok végén. Hangsúlyozzák. valamint a tanuló kifejezőképességének fejlesztése. amelyek az életpálya-építési kompetencia fejlesztési céljainak eléréséhez szükségesek. mint a logopédiai terápia során. 26 Kompetenciaterület 235 . illetve meglétük esetén csökkentése. életpálya-építés. a tanuló egyéni sajátosságait és a beszédfogyatékosság típusát. jellemzőit (→ 7–1. A kiadvány tartalmazza a beszédfogyatékosok főbb képességfejlesztési elveit és területeit 1–6. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az életpálya-építés a beszédfogyatékos gyermekek nevelésében-oktatásában kiemelt fontosságú. öröm.) Fontosnak tartja körbejárni az adott beszédfogyatékosságot. és 7–12. Mindezen célok megvalósításához adnak az Ajánlás26 szerkesztői a mindennapokban a kompetenciafejlesztés során alkalmazható ismereteket. 2006.. hogy a beszédfogyatékos tanulók életpálya-építési kompetenciájának fejlesztésében ugyanazok a terápiás alapelvek érvényesülnek. Szükséges a tanulók intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő olvasás/írás jártasságának.  oldal). életpálya-építés lehetővé teszi a sikeres társadalmi integrációt és az egyéni sikeresség. tanácsokat.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. boldog élet megvalósítását. Témakörönként és évfolyamonként konkrét példákat kínálva teszi gyakorlatcentrikussá ajánlásait. az olvasott szöveg pontos megértésének. Javasolja az egyes témaköröknél. (→ 23–32. Ismertetik a beszédfogyatékosságok fajtáit.

amelyeknek feldolgozása fokozott figyelmet vagy más módszert.és készségfejlesztő program. Befejezésül ismerteti a beszédfogyatékos tanulók tanítása során alkalmazható módszereket. illetve a Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. évfolyamra Hősök. segédeszközök biztosítására. valamint kiadványunk bibliográfiájában 236 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. szövegértési-szövegalkotási problémák stb. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. a nyomtatott szöveg hanganyagváltozata. komplex terápiában részesül az 1–6. eredményes tanulási folyamatban. példaképek. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. rész Adaptációs mátrix A beszédfogyatékos tanulók többsége hosszan tartó. valamint az értékelés alapelveit is. egyéni megsegítésre. intenzív. évfolyamon mégis maradványtünetek gátolhatják a zökkenőmentes. mint pl. → 2. a verbális kifejezőkészség akadályozottsága. részletesebben l. hogy az adott tünet szempontjából melyek azok az érintett témakörök. a pedagógustól elvárható magatartásformákat. tanulásszervezési eljárást igényel. az adatbankban. oldal) – Eszköztár (→ 1. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. (→ 32–3. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon. ennek ellenére az esetek többségében a 7–12. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók együttneveléséhez. nagy egyéniségek témakör – Szülők és kicsinyeik az állatvilágban modul adaptációja. amit célszerű otthoni gyakorlásra és tanulásra is biztosítani. évfolyamon. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. (Pl. munkaformákat. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 225–226.) Ennek következtében továbbra is szüksége van speciális. oldal) Az Ajánlás a beszédfogyatékosság fő tünetei alapján elemzi a kompetenciaterület témaköreit és felhívja az olvasó figyelmét arra.2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.

amelyekkel segítségére lehetnek a befogadó intézményeknek. 27 237 . Módszertani intézményi útmutató. Ezen túlmenően az együttnevelés megkönnyítése érdekében diagnosztikus tevékenységgel. feltételeinek megteremtése és lebonyolítása. a logopédiai centrumok. Koordináló tevékenységükkel ezt a fontos munkát is segíthetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények. decentrumok előnyeiről. pedagógusoknak. Budapest. valamint speciálisan a beszédfogyatékos gyermekek integrációjáról is. amelyek a mai közoktatási gyakorlat számára biztosítják a sajátos nevelési igényű gyermekek közül a beszédfogyatékosok korszerű integrációját. az integrációról általában. diszgráfia leküzdésében. tanulók együttneveléséhez. tanácsadással segíti a többségi pedagógusokat és a szülőket a beszédzavarok. a logopédiai szolgáltatás speciális megjelenési formáiról.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások SNI-gyermek Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató27 a beszédfogyatékos gyermekek intézményi ellátásáról tájékoztatja az integrálás lehetőségeivel foglalkozó intézményvezetőket. Olvashatnak a beszédfogyatékosságok súlyosság szerinti osztályozásáról. oldal)  A szerzők ismertetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) létrehozásának törvényi hátterét és azokat a szakmai szolgáltatásokat. a → diszlexia.. valamint az érdeklődő szakembereket és szülőket. az óvodás. 2007 . oldal) E rendszerben természetesen a logopédus legjelentősebb feladata a terápiás munka szervezése. (→ 7–20. a beszédfogyatékos gyermekek együttnevelését vállaló többségi pedagógusokat. új szerepkörrel bíró általános pedagógia intézményeiben. A logopédia és a logopédusok feladatai az elmúlt évek oktatáspolitikai változásainak hatására módosultak. Az Útmutatóból megismerhetik a magyar logopédiai élet fejlődését és azokat a jogszabályok adta lehetőségeket. Ványi Ágnes – Róth Márta: Útmutató beszédfogyatékos gyermekek.és iskoláskorú gyermekek beszédbeli rendellenességeiről. suliNova Kht. (→ 5–7. hátrányairól. A szerzők kiemelt fontosságúnak tartják. hogy a logopédia kompetenciahatárainak megtartásával megfelelően találja meg a helyét a megváltozott. Olvashatnak a logopédiai hálózat fejlődéséről.

 (→ 25–2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 238 . oldal)  Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. integrációt segítő elméleti és gyakorlati tevékenységét. oldal)  A kiadvány bemutatja azokat az utazótanári feladatokat. az adatbankban. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók együttneveléséhez. A fejezetben olvasható kulcsszavak a gyógypedagógus és a többségi pedagógus együttműködésének szükségességét hangsúlyozzák. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat)  – Eszköztár (→ 1. történetét. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. (→ 23–25. oldal) Az utolsó fejezet bemutatja az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként működő Fővárosi Beszédjavító Intézet munkáját.2. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. rész Adaptációs mátrix A beszédfogyatékosok integrációját elősegítő Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények 2004 szeptemberétől működnek. a 225–226. amelyek lehetőséget biztosítanak a többségi pedagógusok számára a beszédfogyatékos gyermek együttneveléséhez szükséges feltételek megteremtésében. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. (→ 21.

Felhívják a kollégák figyelmét arra. eszközökkel is megismertetnek. A szerzők kiemelik. amelyek speciálisan a beszédfogyatékos gyermekek fejlesztésére alkalmasak. kiadványokról. segédanyag fényképét is megtekinthetik. amelyek csak a logopédiai terápia során alkalmazhatóak. a fejlesztés elveit és lehetőségeit. és lehetőséget ad arra. Megismerhetik a játék mint fejlesztő eszköz használatát. kiképzett gyógypedagógus és pszichológus szakember végezheti el. eszközökről. A játék mulatságos. Ezeket logopédusi tanácsadás mellett beépíthetik az oktatás folyamatába. A játék kiválasztásának és a fejlesztés hatékonyságának szempontjaira is ajánlásokat tesznek. hogy „A játékon keresztül tanulni kényelmes és sokkal eredményesebb. tanulói. vidám dolog.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások SNI-gyermek Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóból28 a pedagógusok megismerhetik azokat az eszközöket. a leírt eszköz. 2008. A további fejezetekben a többségi pedagógusok által is használható játékok és az ezekhez szükséges eszközök.): Sérülésspecifikus eszköztár beszédfogyatékos gyermekek. a speciális vizsgáló eljárásokról. amelyeket a pedagógusok maguk is alkalmazhatnak. A szerzők olyan terápiás eljárásokkal. a tanítási folyamatba beépíthetőek. mert alapképzettségük és a fejlesztő eszköz jellege ezt lehetővé teszi. Educatio Kht. A mindennapi nevelés-oktatás során is alkalmazhatóak. Az integráló pedagógusok megismerhetik a különböző beszédhibákat és kezelésüket. mint merev tanulási helyzetbe vonni a gyermeket. A gyermekkorban ez a legfontosabb. fejlesztő játékokat – a beszédfogyatékosság tüneteinek megfelelően mutatja be. hogy a vizsgáló eljárásokat csak az arra felkészült. érthető definíció után a terápia tartalmáról. eszköVányi Ágnes (szerk.” Kiemelik a játékban és a játékszerekben rejlő fejlesztési lehetőségek fontosságát. 28 239 . hogy fizikailag megragadjunk valamit. tanulók együttneveléséhez. A leírások rövid magyarázatokkal. Rövid. ismertetőkkel ellátottak. Budapest. segédleteket. tanulói. Az eszközöket – játékokat. tanári segédletekről olvashatnak. Külön fejezet szól azokról az eszközökről. tanári segédletek bemutatása történik meg. hogy ezáltal a gyermek teljes testével tapasztalja meg azt. A beszéd-rendellenességek tüneteinek megfelelően olyan játékokkal.. A speciális eszközök alkalmazása többek között lehetővé teszi a magas színvonalú differenciálást is.

A beszédfogyatékos gyermekek sikeres integrációja érdekében az ismertetett eszközök használatára szüksége lehet az integráló pedagógusnak is. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. amelyeket a logopédusok nap mint nap használnak. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. rész Adaptációs mátrix zökkel ismerkedhetnek meg a többségi pedagógusok. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a 225–226. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 240 . Ehhez nyújt hasznos segítséget a kiadvány. Dokumentációs útmutató. az adatbankban.2. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

a gyermekkel foglalkozó pedagógus számára hasznos lehet. megvalósítása. amelyek a beszédfogyatékos gyermeket kísérik: az orvosi-gyógypedagógiai-pszichológiai szakvéleményeket. Olvashatnak a komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatról és annak részeiről. §-ához szerkesztett 2. amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. Ismertetik a logopédiai terápia során használatos dokumentációs rendszert: az egyéni fejlesztési tervet. 1–1 A szerzők bemutatják a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó intézményi dokumentumokat. 2007 . oldal)    A nevelési-oktatási intézmény tartja nyilván azokat az adatokat. amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. illetve az osztályban folyó differenciált együttnevelés megtervezése. a felhasználható terápiás lehetőségeket és az ehhez alkalmazható eszközöket. differenciáldiagnózis felállítása. A vizsgálat eredményeit a szakértői bizottság szakértői véleményben rögzíti. E célból azok az adatok kezelhetők. a logopédiai kezelés megkezdése. A beszédfogyatékos gyermekeket az Országos Beszédvizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálja. A dokumentáció megismerése minden. Ennek ismeretében lehetséges a pontos diagnózis. a logopédiai fejlesztő munkát kísérő adminisztrációt. valamint olvashatunk azokról a módosításokról. gyermekvédelmi és egyéb dokumentumokról. Budapest.. (→ 1 5. a gyermekek integrációját elősegítő tanügyi dokumentumokat. oldal). tanulók együttneveléséhez. 29 241 . suliNova Kht. Dokumentációs útmutató.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóból29 a többségi pedagógusok megismerhetik azokat a legfontosabb dokumentumokat. a forgalmi naplót és a nyilvántartási tasakot. (→ 1 5–1. a munkanaplót. Részletes leírás található a gyermekkel érkező orvosi. Az Útmutatóban definíciókat. számú melléklet határozza meg. oldal) A közoktatási intézmények3–1 ben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatokat a közoktatási törvény 40. amelyeknek szere- Róth Márta – Ványi Ágnes: Útmutató beszédfogyatékos gyermekek. leírásokat találhatunk a közoktatási dokumentumokról. Az útmutatóban egy fiktív szakértői vélemény és annak értelmezése is megtalálható (→ 1 3.

Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. A terápiás program a beszédterápiás munka számára tantervi funkciót lát el. oldal)  A gyermek fejlődésével. rész Adaptációs mátrix pelniük kell ezekben. fejlesztésével összefüggő dokumentumok bemutatása a lehetséges fejlesztési eljárások. táblázat) – Jó gyakorlatok: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. a vonatkozó törvényekről és rendeletekről. tanulók együttneveléséhez. valamint a beszédfogyatékossághoz kapcsolódó BNO-kódok felsorolását is megtalálhatjuk. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1. műszereket is bemutatja. eszközöket. (→ 20–27. Az Útmutató beszédfogyatékossági típusokra lebontva részletesen ismerteti a beszédfogyatékos gyermekek számára összeállított terápiás programokat. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek.és készségfejlesztő program. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldal)  Olvashatunk még az Útmutatóban a mentesítés és tanulásszervezés következményeiről. (→ 17–19. terápiás tartalmakat. valamint kiadványunk bibliográfiájában 242 . a befogadás sikerének méréséről. az adatbankban. terápiák bemutatásán keresztül történik. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.2. A logopédiai kezelés során megfogalmazott célokat. feladatokat. ha sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésére vállalkozik az intézmény. a 225–226.

megfelelő használatára a modulok végén találhatók javaslatok (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció). mind a tanulói tevékenységek megszervezésére. módszerekre.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások SNI-gyermek Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. − A feldolgozás menetében található ajánlásoknak. munkaformákra. A modulokban nem szerepelnek olyan általános tudnivalók. Itt olvashatóak azok a tartalmak is. − Az eszközök. ajánlásokat ismerhetnek meg. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A beszédfogyatékos gyermekek együttnevelését segítő adaptált modulok konkrét. A kiválasztott modulokat (4 matematikai. 1 életpálya-építési. A modul céljának és a beszédfogyatékos gyermek fejlesztési céljainak megfelelően a következő területeken találhatóak kiegészítések. a mindennapokban használható javaslatokat. illetve elhagyása mindenképpen szükséges a beszédfogyatékos gyermek integrált nevelésekor (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció). hogy a beszédfogyatékos gyermekek együttnevelése során alkalmazhatóak legyenek. lebonyolítására. eszközökre vonatkozóan (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció) − A feldolgozás menetében mind a tanári. adaptálására találhatóak jó tanácsok. ötletek. 1 szociális) gyógypedagógus-logopédusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. kiegészítéseknek megfelelően a modulvázlatok kiegészítése is megtörtént (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció). Olvasásuk közben olyan. 20 szövegértési–szövegalkotási. feladatlapok módosítására. ezért kívánatos a modulok és az Ajánlások együttes használata. és tették ezzel alkalmassá őket arra. ajánlások: − A képességfejlesztés fókuszai (matematika moduladaptációk beszédfogyatékos gyermekeknek) − Sérülésspecifikus ajánlások (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció) − Ajánlások a célcsoportra. amelyek megtanítása. amelyeket az Ajánlások tartalmaznak. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. módosító eljárásokat. 243 . differenciálásra.

Dokumentációs útmutató (→ 1. oldal) – Eszköztár (→ 1. évfolyamra (5. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.2. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. és 49. példaképek. évfolyamra (33. nagy egyéniségek témakör – Szülők és kicsinyeik az állatvilágban Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. tanulók együttneveléséhez. rész Adaptációs mátrix Beszédfogyatékos szempontú mintamodulok (a modulok részletes áttekintése a → 2. táblázatban): − Szövegértés-szövegalkotás: 20 adaptált modul az 1–2. évfolyamra: Hősök. modul). valamint kiadványunk bibliográfiájában 244 . 2 adaptált modul a 2. a 225–226. az adatbankban. évfolyamra: Én és a világ – Étkezzünk egészségesen! − Életpálya-építési kompetenciaterület: 1 adaptált modul az 1. és 35. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. évfolyam alapozó és beszédfejlesztô szakaszához − Matematika: 2 adaptált modul az 1. életviteli és környezeti kompetenciák: 1 adaptált modul az 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. modul) − Szociális.

akár egy-egy feladatot. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódók: SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában A nevelés során alkalmazott szemléltetés. amely mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesen használható. • „JÁTÉKA játék-. technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében.és eszközgyűjtemény” – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez A program célja azoknak a részképességeknek a fejlesztése. A program részleteiben is alkalmazható. melyek könynyebbé teszik az alap-kultúrtechnikák sikeres elsajátítását. módszerek. speciális didaktikai eljárások. önállóságuknak. 245 SNI-gyermek . Olyan fejlesztő program. hogy a gyermek saját irányítása alatt áll. akár egyes fejezeteket kiemelve. a szükséges speciális módszerek. az egészséges és az SNI-gyermekek kommunikációs készségének. játékot. békés légkör megteremtése.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok óVoDÁBAN – A szakmai és szakszolgáltatók. terápiás eljárások. alkalmazkodóképességüknek. óVoDÁBAN És IsKolÁBAN – Pedagógiai tárgyú • Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon A fejlesztés célja ezzel a gyakorlattal a nyugodt. együttműködésüknek fejlesztése. különös tekintettel az integrált nevelésre A program célja a másságot elfogadó környezet megteremtése. a feszültségek és problémák feloldása úgy. a problémát maga keresi és oldja meg. részképességeinek. eszközök bemutatása. – A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képességés készségfejlesztő program. feladat.

2. IsKolÁBAN – „Mucsi palánták” – „Palánta” fejlesztő-felzárkóztató-integrációs-képességkibontakoztató program Mucsiban 246 . a matematikai logika és a közösségfejlesztés területén a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében. A Lőrincz-féle fajátékrendszer a nevelő-oktató munkában és a habilitációs. rehabilitációs foglalkozásokon lehetőséget biztosít a részképességek. rész Adaptációs mátrix • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában.

a beszéd. öltözés-vetkőzés. gyermekcentrikus szemlélettel teszi. WC-használat. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. gyógypedagógus és más segítő szakemberek) szerepéről. A környezeti és egészségnevelési program a szokásos – testápolás.. suliNova Kht. a testséma.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Óvodai nevelés.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. oldal és Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. tanulók együttneveléséhez. a matematikai. Budapest. Kompetenciaterület Kiadvány típusa 247 . A szerző részletesen kimunkált foglalkozási formákat és tartalmakat tár az olvasó elé a pszichomotoros és kognitív funkciók területeiről. a szociabilitás és a szűkebb-tágabb környezet ismeretének kiművelése. Dokumentációs útmutató (→ 1. a kommunikáció. 2006. szobatisztaság. Természetesen mindezt játéktevékenységbe ágyazottan. táblázat) – Eszköztár (→ 1. óvodapedagógusok. az együttnevelés valamennyi szereplőjének (befogadó és integrált kisgyermekek. a vizuális percepció. Az Ajánlás tartalmazza az értelmileg akadályozott kisgyermekek sikeres integrációjának „receptgyűjteményét”. étkezés. szülők. az ének-zenei készségek (→ 12–38. a finommotorika. a kommunikáció. tanulók együttneveléséhez. Hangsúlyos a nagymozgások. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásból30 az integráló pedagógus hasznos információkhoz jut a törvényi vonatkozásokon túl az Óvodai nevelés irányelveiről. Módszertani intézményi útmutató). táblázat) 30 Szabó Borbála (szerk. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a munka jellegű tevékenységek és hagyományok ápolását (→ 3–38. valamint a korai fejlesztés fontosságáról (→ 5–12. Kiemelt fejlesztési területek a kooperáció. Módszertani intézményi útmutató. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. testedzés –. amúgy igen lényeges szegmensein kívül középpontba helyezi a közösségi élet szokásainak megalapozását. valamint az iskolába való átmenet segítését is. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. oldal) .  oldal).

2. oligofrénpedagógus • organikus idegrendszeri sérülés • pszichomotoros fejlesztés • pszichomotoros zavarok • sztereotip túlmozgások • tanulásban akadályozottság • társuló fogyatékosság – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár • anartria • autoagresszió • bazális stimuláció • beszédterápia • Dévény-féle speciális manuális technika • echolália • epilepsziával élô gyermekek nevelése • értelmi akadályozottság • értelmi fogyatékosság • fejlesztô felkészítés • genopátia • halmozott fogyatékosság. halomozottan fogyatékos • korai fejlesztés és gondozás • kóros reflexek • oligofrénpedagógia. rész Adaptációs mátrix – Jó gyakorlatok: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. valamint kiadványunk bibliográfiájában 248 .és készségfejlesztő program. az adatbankban.

de többnyire ilyenkor érzékszervi sérültekről és a tanulási. későbbi életkorban pedig tanulásban akadályozottak (régen kisegítő) iskoláiban tanultak. a valódi olvasásig és írásig. (→ 7–12.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. de kellő realitásérzékkel mutatja be az értelmileg akadályozott gyermekek fejlődési és tanulási sajátosságait. (→ 12–38.  oldal) Részletes. konkrét példákkal illusztrált módszertani.. oldal) A nyelvi kompetenciák kialakítása kis lépésekben. táblázat) Szabó Borbála (szerk. 31 SNI-gyermek 249 . táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. (→ 38–40. 2006. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Mind a hazai. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (9 adaptált modul az alapozás és a beszédfejlesztés szakaszaihoz) (→ 2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. egyéni fejlesztési. A nagy. suliNova Kht. bölcsôdében és óvodában terjedt el. munkáját mindvégig segíti az utazó gyógypedagógus. a testséma és percepció fejlesztésén át vezet az út a szóbeli szöveg megértéséig. valamint tanulásszervezési leírást. oldal) Ezen a bizonyos úton Ön nem lesz egyedül. Az értelmileg akadályozott (értelmi képességeikben középsúlyos fokban sérült) gyermekek integrációja kisgyermekkorban. mind a külföldi elméletek hangsúlyozzák a speciális nevelési szükségletű gyermekek integrációjának fontosságát. taunlók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szövegértés-szövegalkotás.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Kompetenciaterület Értelmileg akadályozott gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. az első önálló verbális szövegalkotásokig.és finommozgások koordinációján. A szövegértés-szövegalkotás programcsomag Ajánlása31 a kimunkált elméleti alapokon túl gyakorlatorientált ismereteket is kínál. Szeretettel. Budapest. Többségi iskolákban történő együttnevelésük – a kevés vidéki példától eltekintve – napjainkban még nem jellemző. eszköztárjavaslatot nyújt át a szerző az integráló pedagógusnak. a fokozatosság elve mentén valósulhat meg. magatartászavarral küzdő vagy tanulásban akadályozott gyermekekről beszélnek.

 táblázat) – Eszköztár (→ 1. az adatbankban. rész Adaptációs mátrix – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 32 A Gyermekek Háza jó képességű Down-szindrómás gyermekeket is fogad. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani intézményi útmutató. tanulók együttneveléséhez.2. 250 . különös tekintettel a „Hatékony iskolát mindenkinek. avagy integrált nevelés a gyakorlatban” című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához32 – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 248. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: a Gyermekek Háza integrációs gyakorlata.

Az általános alapelveken. – rendszerezés. a tankönyvek. mérés. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. kivonás). – pénzhasználat. változások érzékelése.és időbeli relációk alkalmazása. formai tulajdonságainak megismerése. formai tulajdonságairól. – szöveges feladatok.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Kompetenciaterület Értelmileg akadályozott gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Matematika. taneszközök alkalmazásához és a „reálisan optimista” kimeneti elvárásokhoz. jellemzőkön és szempontrendszereken túlmenően részletező és empirikus megközelítésű információkat kínál az integráló pedagógusnak a tanítási-tanulási folyamat irányításához. mérések. – mértékegységek. oldal). számlálás. – tárgyak mennyiségi. – mennyiségek felismerése. deduktív következtetés (→ 8–9. – tárgyak tulajdonságok szerinti csoportosítása. – mennyiségi következtetés. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Az Ajánlás33 jól használható segítsége Önnek az értelmileg akadályozott gyermek – nemcsak – matematikai kompetenciájának fejlesztése során. viszonyítások. kombinatív gondolkodás. becslés. suliNova Kht. számítás. alapvetéseken.. – térbeli és időbeli tájékozódás. – alapvető tér. 2006. – mennyiségekkel végzett műveletek (többnyire csak összeadás. Budapest. összehasonlítások. – számolás. gyakorlása. 33 SNI-gyermek 251 . (→ Eszköztár) A matematikai kompetencia fejlesztésének kulcsterületei: – elemi tapasztalatok gyűjtése a tárgyak kiterjedéséről. az egyéni fejlesztési tervek készítéséhez és értelmezéséhez. Természetesen az Ön eszköztárából nem hiányozhat a fejlesztési feladatok sora sem: – a szükséges alapkészségek kialakítása. – mennyiségfogalom kialakítása. – különbségek. metakogníció. – induktív.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. valószínűségi szemlélet. Kajáry Ildikó – Ruttkai Leventéné (szerk.

 táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: a Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek..)] (→ 2. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.2. rész Adaptációs mátrix Mindezek megvalósításában Ön nem lesz egyedül. 35. valamint kiadványunk bibliográfiájában 252 . avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. évfolyamra (33. évfolyamra (49.) és két adaptált modul a 2. az adatbankban. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához [egy adaptált modul az 1. a 248. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. munkáját segíti az utazó gyógypedagógus és ajánlott integrációs szakanyagaink.

(→ 7–8.. Jelentős adaptációs segítséget jelent az integráló pedagógus számára a programtervben megjelenő témakörök. a személyiség gazdagítására. tanulásszervezési formáit és eszközeit. az alacsony fokú terhelhetőség. 2006. életviteli és környezeti kompetenciák. problémára. a mozgás. színtereit. a személyes vonásokra utal.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. de azok megélése. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Az értelmileg akadályozott gyermek személyiségfejlődését jelentősen módosítja a kommunikáció. az önkiszolgálás. oldal) Ezen specialitások kezeléséhez és az integráltan nevelődő értelmileg akadályozott gyermek eredményes habilitációjához nagymértékben hozzájárul az Ajánlás34. Az értelmileg akadályozott gyermekeket ugyanazok a (pozitív és negatív) társadalmi hatások érik. valamint egy konkrét modul szakmai elemzése. a mérés-értékelés specifikumairól mind alap-. a lassú tanulási tempó. betegségek. mind középfokon (→ 1–19. Átfogó képet kap az olvasó az egyes képességfejlesztési területek kimeneti elvárásairól. mint a többségi gyermekeket. a szociabilitás. A kiadvány részletesen tárgyalja a felmerülő problémák megoldási lehetőségeit.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Kompetenciaterület Értelmileg akadályozott gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. feldolgozása és a rájuk adott válaszok speciálisak. a kognitív funkciók és az általános tájékozottság fejlesztésének metódusait. Budapest. az életvezetési technikák elsajátítására. 34 SNI-gyermek 253 . feltételezve a szociális-kulturális közeg meglétét. maga az értelmi sérülés mértéke és az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok. a beszéd fejlődésének sajátos útja. A szociális. a toleráns magatartásra nevelésre és nem utolsósorban az eredményes társadalmi integráció feltételeinek megteremtésére. a figyelem ingadozása. a kommunikáció. életviteli és környezeti kompetenciaterület alkalmas a szocializációs képességek kiemelt fejlesztésére. gyakoroltatására. Szociális. oldal). A sajátos nevelési igény szükségletre. Csákvári Judit (szerk. suliNova Kht. a megismerő funkciók késleltetettsége. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. és 25.

az adatbankban.2. fontossága az egészséges életmód kialakításában) (→ 2. A mozgás szerepe. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. évfolyamra: Én és a világ – Étkezzünk egészségesen. tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 254 . rész Adaptációs mátrix Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (két adaptált modul az 1. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 248. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek.

valamint – a szegregált és integrált nevelés adta lehetőségek felvázolásával – azok korrekciós lehetőségeit.  oldal  és  Módszertani  intézményi  útmutató).. életpálya-építés.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. (→ 12–1 3. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (egy adaptált modul az 1. oldal) A kiadvány számos információt tartalmaz az önálló életvitelre még felnőttkorban sem képes fiatalok megsegítésének intézményi hátteréről. − az „iskolapadon túli lehetőségek” alapos kimunkálás után kerültek az olvasó elé. az Ön segítségével mindenképpen hasznát veszi a felkínált kompetenciafejlesztési lehetőségeknek. tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. 35 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 255 . Dokumentációs útmutató (→ 1. akár intézményi elhelyezésben él majd felnőttként az értelmileg akadályozott fiatal. többek között az értelmi fogyatékosok napközi otthonáról.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. oldal) Az életpálya-építési kompetencia szempontjából legrelevánsabb témák. évfolyamra: Hősök. táblázat) – Eszköztár (→ 1. fejlődési anomáliáit. táblázat) Ari Pálma Katalin – Czibere Csilla (szerk. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) (→ 2. a szociális foglalkoztatójáról és egyéb célszervezetekről (→ 1 3–14. példaképek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás35 ismerteti az értelmi fogyatékosság kóroki tényezőit. Módszertani intézményi útmutató. személyiség. (→ –12. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. − a tehetséggondozás. 2006.és közösségfejlesztés. − a szociabilitás. suliNova Kht. Budapest. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Akár családban marad.

értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.2. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 248. valamint kiadványunk bibliográfiájában 256 . az adatbankban. rész Adaptációs mátrix – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények céljáról. együttnevelésük lehetőségeiről és az integráció valamennyi szereplőjének státuszáról. − Pedagógiai Program – inklúziós módosítási javaslatok − Tantervek. szak. Az inkluzív intézmény pedagógusainak segítséget jelent az óvodai nevelés és az iskolai oktatás sajátos alapelveinek. Néhány. illetve az integráció szereplőinek ismerete. tanmenetek. lehetőségeiről és teendőiről. a gyermekcsoport. szolgáltatásairól. konzultációs lehetőségek − Speciális ellenőrzési-mérési-értékelési rendszerek felkínálása − Gyógypedagógiai metodikai és eszközrendszer frissítése − Az SNI-gyermekek reális pályaorientációjának és továbbtanulásának segítése − Továbbképzések. a habilitáció-rehabilitáció megvalósítása − Módszertani segítségnyújtás. tanulók együttneveléséhez. suliNova Kht. a pedagógusközösség – befogadó és befogadott részről egyaránt – és az intézményfenntartó segítő attitűdje. szervezeti felépítéséről.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató36 információkat nyújt a sajátos nevelési igényű tanulók képzésének történetéről. útmutatók javaslatai − Kapcsolattartás a befogadó intézmény vezetésével és pedagógusaival − Utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése – egyéni fejlesztési terv készítése − Az SNI-tanuló egyéni fejlesztése. A befogadott gyermek/tanuló és pedagógusai azonban nem nélkülözhetik az EGYMI-k segítségét (→ 1 3–23. Módszertani intézményi útmutató. a befogadó intézményeknek kínált szolgáltatásra kiemelten szeretnénk felhívni a figyelmet. „klienseiről”.  oldal).és szakmai szolgáltatásairól teljes körű képet kap az olvasó. Komoly sikerkritérium a családok. 2007 . Budapest. a segítő és nehezítő tényezők. 36 257 .. tréningek szervezése és tartása többségi pedagógusok részére − Vonatkozó szakirodalom-gyűjtemény gondozása − Szülői klub működtetése − Integráló intézmények felkutatása és regisztrálása Kajáry Ildikó – Ruttkai Leventéné: Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek.

 táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók együttneveléséhez. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. rész Adaptációs mátrix Az értelmileg akadályozott tanulók integrált nevelése többségi közoktatási intézményekben elhivatottságot. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 258 . Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1.2. a 248. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. Tiszteletre méltó vállalásához kíván Önnek segítséget nyújtani ez a kiadvány. pedagógiai optimizmust és – nem utolsósorban – speciális tudásokat kíván a pedagógustól.

− akusztikus ingerkeltés. Tájékoztat a sajátos nevelési igényű gyermek eszközhasználatának és játéktevékenységének sajátosságairól. − ritmusérzék. hogy az értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztéséhez nagyon sok és gyakori eszközhasználat szükséges. játékok. − taktilis észlelés. Budapest. Ezek lehetnek a köznapi élet tárgyai. tanulók együttneveléséhez. térészlelés. Ruttkay Leventéné – Kajáry Ildikó (szerk. − alak-háttér konstancia. számítástechnikai eszközök. A regiszter funkció és használat helye szerint rendszerez: tantermi berendezések. − vizuális percepció. − szem-kéz koordináció. szemléltetőeszközök. audiovizuális és más technikai eszközök. speciális taneszközök. − hallási diszkrimináció. − szín-. − hangszín-differenciálás. tankönyvek. feladatgyűjtemények.. füzetek. − auditív észlelés. készség. illetve a használati módozatokról. − szemmozgás. 2008. tanulók együttnevelését segítő eszközrendszer37 több mint ötven színes ábra segítségével – képes mellékletként – ad e témában átfogó képet az integráló pedagógusoknak.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az értelmileg akadályozott gyermekek. képességfejlesztő szoftverek. kiemelten az alábbi fejlesztendő képesség-. 37 259 . forma-. Általában elmondható. Educatio Kht. Az ajánlott képességfejlesztő eszközök differenciált sora ad tájékoztatást a lehetőségekről. − vizuomotoros koordináció.és kompetenciaterületeket: − auditív figyelem. − komplex vizuális-akusztikus figyelem. munkafüzetek.): Sérülésspecifikus eszköztár értelmileg akadályozott gyermekek. − beszédhallás. taneszközök.

− reprodukciós képesség.és mennyiségfogalom kialakítása. tanulók együttneveléséhez. színes ábrái. − téri orientáció. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. − fogalmi gondolkodás. − ok-okozati kapcsolatok. lateralitás. az adatbankban.2. − szín-. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. fejlesztő eszközök képei. később „tantárgyak” művelésében. − szám. hallás-. − időrelációban való tájékozódás. rész Adaptációs mátrix − testséma. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. egyeztetések. formakiterjedés. Dokumentációs útmutató (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. valamint részletes használati tanácsok és szakszótár teszi teljessé a sérülésspecifikus eszközkatalógust. − látás-. íz-. valamint kiadványunk bibliográfiájában 260 . Az alapkészségek fejlesztésén túl számos speciális eszköz segíti a gyermek és pedagógus közös munkáját az egyes kompetenciaterületek. − rész–egész viszony. a 248. Képsorozatok. − analízis-szintézis. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1. szagérzékelés komplex finomítása. − megfigyelőképesség.

suliNova Kht. felmentés. továbbképzések dokumentációja. szakértői bizottsági felülvizsgálatot kérő lap. SzMSz. − befogadó intézményi dokumentumok (alapító okirat. tantárgyfelosztás. 38 261 . és intézményi nevelésének minden területéhez szervesen illeszkedik. 1993. nevelési. a tanulói mérés-értékelés dokumentumai. − az SNI-gyermekkel az intézménybe érkező dokumentumok (szülői dokumentumok. pedagógiai program. bizonyítvány. pedagógiai vélemény. Irányelvek. többször módosított törvény a szakképzésről). napló.. órarend. gondozási. egészségügyi dokumentációk. munkaköri leírások. évi LXXVI. törvény a közoktatásról és módosításai. értesítő. feljegyzések. 2007 . egyéni fejlesztési terv. a teljes inklúziós dokumentációs rendszert tartalmazza: − jogszabályok (1993. etikai kódex. tanúsítvány. Budapest. − a befogadó intézmény és a módszertani intézmény közötti dokumentumok (intézmények közötti megállapodás. szakmai munkaterv. jegyzőkönyvek. oktatási intézményektől származó dokumentumok. adatkezelési szabályzat. A gyűjtemény kiterjed az értelmileg akadályozott gyermek teljes tanulói életútjára. a pszichológiai-pedagógiai státusz dokumentumai). helyi tanterv. Kerettanterv. házirend. évi LXXIX. partneri elégedettség mérése). Mellékleteként jelennek meg: − Szülői nyilatkozat a gyermek adatairól − Anamnézis − Orvosi javaslat − Gyógyszerszedés rendje − Szakvélemény Kajáry Ildikó – Ruttkai Leventéné: Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató38 teljessége és dokumentummintái nélkülözhetetlen gyakorlati segítséget nyújtanak az integráló pedagógusok számára. Nat. Dokumentációs útmutató. értekezletek szakmai jegyzőkönyvei). egyéni tanulói órarend és terápia. tanulók együttneveléséhez.

 táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 262 . Módszertani intézményi útmutató. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a 248. az adatbankban. rész Adaptációs mátrix − Tanulócsoport felkészítése az új osztálytárs fogadására (osztályfőnöki óra tervezete) − Az értelmileg akadályozott tanulók teljesítményének mérése és értékelése Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek.2. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

ajánlások: – a képességfejlesztés fókuszai. munkaformákra. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek.) 263 . differenciálásra. – sérülésspecifikus ajánlások. A kiválasztott modulokat értelmileg akadályozott gyermekeket tanító gyógypedagógusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. A modulok céljának és az értelmileg akadályozott gyermek fejlesztési céljainak megfelelően a következő területeken találhatóak kiegészítések. amelyek megtanítása. eszközökre vonatkozóan.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. – a feldolgozás menete mind a tanári. évfolyamra (33. táblázat) • Szövegértés-szövegalkotás: 5 adaptált modul az alapozó szakaszhoz és 4 adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszhoz • Matematika: egy adaptált modul az 1. továbbá itt olvashatóak azok a tartalmak is. módosító eljárásokat. A modulokban nem szerepelnek azok az általános tudnivalók. amelyek az Ajánlásokban találhatók meg. a mindennapokban használható javaslatokat. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára.) és két adaptált modul a 2. Ezért javasolt a támogató rendszerben feltüntetett Ajánlások és a modulok együttes használata. és 35. adaptálására vonatkozóan. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. lebonyolítására. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Olyan. élménypedagógiai elemekkel gazdagított foglalkozási modulokat ismerhetnek meg. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés Az értelmileg akadályozott gyermekek együttnevelését segítő kompetencia alapú modulok konkrét. illetve elhagyása mindenképpen szükséges az értelmileg akadályozott gyermek integrált nevelésekor. és ezzel tették alkalmassá az együttnevelés során történő alkalmazásra. évfolyamra (49. táblázat) – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. módszerekre. – ajánlások a célcsoportra. mind a tanulói tevékenységek megszervezésére.

példaképek.2. fontossága az egészséges életmód kialakításában) • Életpálya-építés: egy adaptált modul az 1. az adatbankban. Módszertani intézményi útmutató. évfolyamra (Én és a világ – Étkezzünk egészségesen és A mozgás szerepe. táblázat) Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. rész Adaptációs mátrix – – – – • Szociális. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) Eszköztár (→ 1. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. évfolyamra (Hősök. tanulók együttneveléséhez. életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. a 248. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 264 .

diszlexia-diszkalkulia prevenció. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segíti a munkatankönyv jellegű Gyermekek Háza tankönyvcsalád. preventív gyógytorna. Sikeresen alkalmazott speciális terápiák segítik az SNI-kisgyermekek fejlődését: logopédia. szenzoros-integrációs terápia. a drámapedagógia folyamatos alkalmazása és az egész személyiségre figyelő szöveges értékelés által biztosítani tudja minden tanulója számára a hatékony. és az egyéni speciális fejlesztést legalább egy utazó gyógypedagógus biztosítja. a kooperatív. témakörökben gondolkodik. folyamatos napirendi struktúrát igényel. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához SNI-gyermek 265 . az aktivitás élményének szükségességét. A program 2004-ben új képzést akkreditáltatott Hatékony iskolát mindenkinek. amelyet teljes tantestületeknek és társult pedagógusközösségeknek ajánl. differenciáltan dolgoznak fel. a tanulók tevékenységére épülő módszerek. Ayres-terápia. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. Egy-egy témakört több szinten. inkluzív tanulási környezetet. Sindelar-program. Mindazoknak az óvodáknak ajánljuk. ahol a pedagógusok elfogadó környezetet tudnak teremteni. KülÖNÖs tEKINtEttEl Az INtEGrÁlt NEVElÉsrE Nevelési programjuk önálló.És KÉszsÉGFEJlEsztő ProGrAM.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok A GyErMEKEK HÁzA INtEGrÁCIós GyAKorlAtA39 Az 1993–94-es tanév óta a Gyermekek Háza a megfelelő differenciált tanulásszervezés. komplexitásra törekszik. 39 Teljes néven: A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. Fontosnak tartják a gyermeki szabadságot. HRG. Frostig-terápia. tananyag-kiválasztás és -feldolgozás. avagy integrált nevelés a gyakorlatban címmel. Freinet-. Montessori-. biztosítva az individualizált nevelést. KAtICA DIFFErENCIÁlt KÉPEssÉG.

évfolyamos diákjai külvilágról szerzett ismereteit széles körben. amelyre alapozhat a Hétszínes Centrum. hanem „ezerszínű kincsestárukban” szerepel a gyermekek által lektorált Hétszínes program. kevés felnőtti megsegítéssel igyekszik pótoltatni e programmal. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Alapelve: önállóság és önkéntesség a döntéshozataltól a program zárásáig. közvetlen tapasztalatszerzés útján. a Kultúradoboz. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 266 . Módszertani intézményi útmutató. Mindezeket integrálja magában saját fejlesztésű „Iskolamester” szoftverük. FElKÉszülÉs Az ÖNÁlló ÉlEtVItElrE – lAKóottHoN ProGram A Budapesti Mozgásjavító Általános Iskola.2. rész Adaptációs mátrix ÖNÁllósÁG. Nem hét. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. Értékdoboz – Zsolnai József útmutatásai alapján –. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 248. Módszertani Intézmény és Diákotthon 7 és 8. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az adatbankban. valamint a mögötte felhalmozott tudás jelenti azt a szellemi biztonságot. Képességfejlesztő Doboz. HÉtszÍNEs ÖNFEJlEsztő ProGrAM A Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Marcali) által kidolgozott pedagógiai és technikai innovációsor. Nem önálló intézmény. hanem humán szolgáltató rendszer. Értelmileg akadályozott gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. . fiatalok és felnőttek esetében lényegesen több felnőtti segítséggel – komoly értékeket képvisel.

2006.): Ajánlások látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. utazótanárai közvetlen segítséget is nyújtanak. a megvalósítás során elvégezni a szükséges korrekciókat. A látássérült gyermekek minden tevékenységet együtt végezhetnek társaikkal. mozgásos vagy egyéb károsodást nem von törvényszerűen maga után (→  5–7. oldal)! − A gyengénlátás – a vaksággal és →  aliglátással ellentétben – részleges érzékszervi fogyatékosság. A befogadó óvodapedagógus igazi kreatív alkotómunka elé néz. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A megfelelő differenciálás csak akkor lehet sikeres. a sajátos igényeikhez adaptálni a módszereket. újragondolni.. sérülésspecifikus – a gyermek egyéni igényeit figyelembe vevő és ahhoz igazodó – adaptációval jól használhatók a többségi óvodába befogadott súlyosan látássérült gyermekek esetén is. szakmai kihívás. oldal). hiszen célszerű naponta biztosítani a megfelelő eszközöket. Óvodai nevelés. amely semmiféle értelmi.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Budapest. 40 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 267 .  Hegyiné Honyek Katalin (szerk. A programban részletesen kidolgozott fejlesztési tervek és tématervek megfelelő. A látássérülés gyanújeleit tartalmazó szempontsorra érdemes odafigyelni (→ 7–8. Az Ajánlásnak40 az együttnevelés sikere szempontjából kiemelten fontos részei: − A → látássérülésről szakvéleményből és a szülőktől kapott információk alapján tájékozódhat az óvónő. segíteni a beilleszkedést a tapasztalatokat pedig felhasználni a következő napok munkájában. A gyengénlátó és az aliglátó gyermekek együttnevelése folyamatos figyelmet igényel a napi felkészülés során és a csoportban végzett munkában egyaránt. ha a látássérült gyermeket fogadó óvodapedagógusok elsajátítják a látássérültek pedagógiájának alapismereteit. folyamatosan csökkenteni a balesetveszélyt. suliNova Kht. A gyengénlátók iskolái módszertani központokat működtetve vesznek részt az óvodapedagógusok tiflopedagógiai szempontú továbbképzésében. de megvalósítható feladat. Mindez nem kevés. ha megteremtjük számukra a szükséges biztonságos körülményeket és célspecifikus játékeszközöket.

 oldal) − A sikeres integráció kulcsszereplője az óvodapedagógus. Dokumentációs útmutató (→ 1. gyógytorna. ~ távolra • érzékszervi fogyatékosság • fényérzékelők • gyengénlátó • hangárnyék • hangos könyv • haptikus észlelés • képernyőnagyító programok • képernyőolvasó programok 268 . Az Ajánlás minden egyes fejlesztési területhez speciális szempontok alapján összeállított. oldal) − Óvodában az alábbi többletszolgáltatások javasolhatók egyénre szabott fejlesztési terv alapján. vízhez szoktatás. (→ 1 1–12. A gyengénlátó és az aliglátó gyermek fejlesztése szakmaközi együttműködéssel. tájékozódásfejlesztés. oldal)  − Beszoktatás idején kulcsfontosságú feladat a tárgyi környezet megismertetésének és a társakkal való találkozásnak a megkönnyítése. a fejlesztőpedagógiai. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • adaptáció (látási) • adaptált környezet • akkomodáció • akuszto-taktilis módszer • alak-háttér észlelés • aliglátás • éleslátás közelre.2. oldal)  − A → látásnevelés a maradék látás kihasználásának képességére irányuló fejlesztés. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. (→ 9–10. oldal) − Az önkiszolgálás fejlesztése is egyéni segítést igényel. táblázat) – Eszköztár (→ 1. mozgás-. differenciált bánásmód középpontba helyezése. rész Adaptációs mátrix − Az együttnevelés alapelve az egyénre szóló. gyógypedagógiai lovagoltatás. zeneterápia. szenzoros integrációs terápia. a látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus iránymutatásával: látásnevelés. (→ 1 3–22. Az Ajánlás részletezi a látássérült gyermek érkezése előtti felkészülés feladatait. tanulók együttneveléséhez. az óvodapedagógiai és a gyógypedagógiai szaktudást ötvözve történik. manuális technikák elsajátítása. „táncház” foglalkozások (kiscsoportban). logopédia. (→ 12. a beilleszkedés segítésének lehetőségeit és az akadálymentesítés szempontjait. az óvónő munkáját segítő javaslatokat tartalmaz. (→ 10–1 1. Ez a rész alkotja az ajánlás gerincét. Módszertani intézményi útmutató.

tiflopedagógus • tiflotechnika • ujjolvasók • vak • verbalizmus • veszélyeztetett látás • vízus – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 269 . az adatbankban.Gyengénlátó gyermek • kontrasztérzékenység • közvetlen szemléltetés • látási funkciók • látásnevelés • látássérülés • látássérültek pedagógiája. ~ szakos terapeuta • letapogató olvasás • lupe l. ~ szakos tanár. nagyító • mozgástréner látássérült személyek számára • nagyító • nagytárgylátó • okulomotoros funkciók • olvasótelevízió • optikai segédeszközök • pedagógiai látásvizsgálat • pontírás • progrediáló szembetegség • súlyos fokban látássérült • szemüveg • színlátás • távcsőszemüveg • térlátás • tiflopedagógia.

 oldal) − A képességfejlesztési és oktatási többletfeladatok a középfokban (→ 22–23. gondolatok (→ 23–24. suliNova Kht. oldal) − A szövegértést fejlesztő pedagógiai módszerek. hanem eszköz minden más ismeret és tantárgy megtanulásához. A pedagógus tájékozódását segítő Ajánlás41 súlypontjai: − A sajátos nevelési igény azonosításához szükséges gyógypedagógiai szempontú fogalmak magyarázata az okok részletezésével és a pedagógiai konzekvenciák levonásával (→ 7–1 5. Az olvasás és az írás megtanulása nem cél. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az olvasás és az írás. Horváthné Mészáros Márta (szerk. A vizuális jellegű megismerőtevékenység sérült területei miatt e kompetenciaterületen is tapasztalható akadályozottság – sérül a vizuális differenciálóképesség. végső soron az egyén egész életére. ugyanakkor a látássérülésből eredő szinte valamennyi hátrány terheli.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. Mint a művelődés még ma is egyik legfontosabb eszköze. oldal) − A cél: rendezett.  oldal) − Témakörök – általános jellegű ajánlások. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. a saját tapasztalatokon és érzékleteken kialakuló ismeretszerző tevékenység.. feltételei (→ 19–20. az olvasástechnikai készség fejlesztése (→ 17– 18. A másolás. szóbeli szövegalkotás tanításának kulcskérdései: az olvasókönyv kiválasztása. 2006. az olvasástanítási módszer. 41 270 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . oldal) − Íráshasználat és az írásbeli szövegalkotás tanítása – késleltetett írástanítás. az anyanyelvi képességek kialakítása. Budapest. Szövegértés-szövegalkotás. a betűtanításra szánt kellő idő. (→ 20–21. technikák. az írástanulás nehézségei. hatással van a kulturális szükségletek kielégítésére. Az alap-kultúrtechnikák elsajátításának és művelésének nehézségeit kompenzáló praktikus fogások. hanganyagok és a számítógép létjogosultsága a látássérültek oktatásában. a látás-mozgás koordináció. oldal)  Dr. a grafomotoros képességek. a tanuló és mások számára olvasható íráskép. oldal)  − A szövegértés. tollbamondás és diktálás tanítása (→ 21–22. majd eszközszintű használata minden más terület sikerességét alapvetően befolyásolja.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a szótagolás fontossága.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Dokumentációs útmutató (→ 1. a 268–269. oldal) − A tanulási folyamat keretében alkalmazott módszerek (→ 2–28. a többletenergia elismerése. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldal) Az értékelés kulcsszava lehet az „önmagához mért erőfeszítés”. adaptált és speciális tanulói segédletek alkalmazása (→ 30–32. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 271 . oldal). oldal)  − Akadálymentesítés és az információhoz jutás megkönnyítésének apró fogásai tanári demonstrációs eszközök esetén. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület (14 adaptált modul az alapozó szakaszra és 1 adaptált modul beszédfejlesztés szakaszra) (részletesen → 2.Gyengénlátó gyermek − Tanulásszervezési formák alkalmazása – elsődleges szempont a láthatóság feltételeinek megteremtése (→ 24–2. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. oldal) − A pedagógustól és a tanulócsoporttól elvárható magatartásformák (→ 28–29. az adatbankban. amely a helyes önértékelés és önbecsülés alapja (→ 32–33. ugyanakkor a reális értékelés.

memória. suliNova Kht. (→ 17–18.  oldal) A látássérülés pedagógiai következménye befolyásolja a tanuló elhelyezését a tanteremben. a tanulót a kompenzáló technikák megtanulásával lehet az önálló ismeretszerzés irányába fejleszteni. − mérések végrehajtásánál megengedhető nagyobb eltérés.. − geometriai rajzolásokhoz a vonalzó. Leírja a gyengénlátást okozó leggyakoribb szembetegségeket. úgymint a kompenzációs technikák tanítására törekvés. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás42 mottója lehet: „tegyenek meg mindent érte. sorrendiség. oldal) A gyengénlátó és aliglátó tanulónak többletidőre van szüksége feladatainak elvégzéséhez: − meg kell elégedni az alacsonyabb elemszámú rendszerekkel való feladatvégzéssel. a kommunikációs készség. 42 272 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Ezt támogatja a differenciált és reális követelménytámasztáson alapuló. és értelmezi a szakorvosi leletek jelzéseit. oldal) A matematika oktatása során sokféle képesség fejlesztésére van lehetőség: megfigyelőképesség. de semmit helyette”. (→ 7–9. (→ 1 3–17. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. a látássérült tanulónak nyújtott optimális egyéni tanári megsegítés vagy önállóságra neveCseh Eleonóra (szerk. Budapest. a vizuális emlékezet és képzelet. igazságos értékelés.. vizuális figyelem. oldal)  Az Eredményes tanulásszervezési formák c. 2006. a sablon és a körző használata segítséggel történhet. kisebb pontatlanságokat meg kell engedni. 30. Matematika.): Ajánlások gyengénlátó gyermekek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. fejezetben fontos alapelveket emel ki a szerző. alaklátás. (→ 9–12. Az Ajánlás szemészeti és pedagógiai megközelítésű leírása elegendő alapot szolgáltat a befogadó pedagógusnak a sajátos nevelési igény azonosításához. A befogadó pedagógus és tanulóközösség a látássérült tanuló sajátos nevelési igényére mindig tekintettel van – nem túlkímélő és nem kíméletlen következetességgel –. hogy a gyengénlátás az egész életvezetésre kiható tényező. az önállóság kiteljesedése felé vezeti a látássérült gyermeket. fiatalt. Ez a törekvés tanulásszervezési alapelvként is megfogalmazódik. tekintve. a fejlődésben bejárt utat és a befektetett energiát is. amely figyelembe veszi az objektív teljesítményt. szükségessé teszi az akadálymentesítést és a láthatóság biztosítását.

 oldal) A programcsomag sokféle játékot használ. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. koordináta-rendszer – adaptációs javaslatokat sorakoztat fel. nemcsak kapni. kalkulátor. egyéni szerkesztési eszközök. az adatbankban. (→ 25– 28. (→ 22–24. jel. (→ 20–22. (→ 18–19. A közösség tapintatosan irányított önszabályozó szerepét meghagyó szélsőségmentes. A szokásos módszerek alkalmazása során a látássérült lassabb haladására és segítésigényére folyamatosan figyelemmel kell lennie a pedagógusnak. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldal)  Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. amelyek túlmutatnak a kompetenciaterületen: a befogadó szemlélet az iskola minden programjára. Módszertani intézményi útmutató. az iskolai élet minden helyszínére és percére vonatkozik. oldal) A szerző ötleteket kínál páros és csoportos munkaformák szervezésére. jó légkörben a látássérült tanuló. A verbalitást igénylő játékok nem okoznak gondot. táblázatok. Dienes-készlet. táblázat) – Eszköztár (→ 1.és térmértani modellező. térképek.és számkártyák. a 268–269. testés síkidomkészlet.  oldal) A kiadvány a matematika taneszközeihez – mérőeszközök. színes rúd. de az eszközigényesek esetében a gyengénlátó tanulók számára az eszközök és szabályok adaptálására rendszerint szükség van. hogy megmutathassa. zsebszámológép. tanulók együttneveléséhez. adni is képes.  oldal) A befogadó pedagógus számára olyan elvárásokat fogalmaz meg az Ajánlás. mint a többiek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 273 . sík. (→ 19– 20. kapjon lehetőséget. ugyanúgy.Gyengénlátó gyermek lés a megfelelően megválasztott tanulásszervezési formával. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

az átlagos gyengénlátó segítség nélkül nem tud a többségi iskolában boldogulni.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.. valamint az iskolai nevelés soktényezős és -változós rendszerében azokat a pszichológiai és nevelési szempontból a tanuló szociális közérzetét meghatározó elemeket és hatásokat. (→ 7–9. életviteli és környezeti kompetenciák. Budapest. 43 274 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . hiszen mindig csak az egyedi esetet vizsgálva. oldal) − Alapkövetelmény az integrációra történő jó felkészítés. oldal) Paraszkay Sára (szerk. oldal) − A sajátos nevelési igény alapján kinek-kinek a saját képességprofilja szerint lehet kijelölni életkoronként a fejlesztésre szoruló területeket. A leírt helyzetek és viszonylatok a mindennapi iskolai életre jellemzőek. 2006. teljesítésük fáradságot sem jelent.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. konfliktushelyzet vagy magatartási tendencia. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. mind a gyógypedagógiai nevelés tapasztalatai alapján összegyűjtötte és leírta a személyiség fejlődése. Fontos a kompenzálás képességének fejlesztése. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás43 a gyengénlátó tanulók fejlődését. Szociális. a gyermeket egyenrangú partnernek kell tekinteni! (→ 9–17. (→ 18–19. egyszerű. A szerző a látássérülésből és következményeiből általánosan érvényes megállapításokra nem vállalkozik. a nevelési hatásokra bekövetkező lehetséges változásokat elemzi az iskolai élet szereplői közötti kölcsönhatások tükrében. viselkedési szituáció. Mégis mind az együttnevelés. a látássérülés hatásait. úgynevezett aliglátó tanuló pedig rendszeres és szakirányú segítség nélkül nem képes a többségi iskola követelményeinek megfelelni. suliNova Kht. A másság elfogadása. az alacsony → vízusú. a környezet megélése és hatásai. előítéletek nélküli tudomásulvétele nem elegendő. folyamatában értelmezhető egy nevelési. könnyen azonosíthatóak: a pedagógusoknak szóló javaslatai praktikusak. amely a reális énkép kialakulását is elősegíti. amelyeket a befogadó iskola pedagógusainak szem előtt kell tartaniuk az együttnevelés során. A tematikus áttekintés segíti a feldolgozást: − A gyengénlátás határértékei között levőket a jellemzés érdekében három csoportra osztja: a gyengénlátás felső határán levők alig térnek el az ép látású tanulótól.

mások pedig szükségessé válhatnak.Gyengénlátó gyermek − A programtantervben felsorolt témák között a gyengénlátás szempontjából kiemelten fontos témakörök: az egészség és egészséges életmód. hanem az azokban alkalmazott tevékenységek jelentik a nehézséget. táblázat) – Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – Szociális. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a pontos vizuális megkülönböztetést. ennek megfelelően egyes eszközök később szükségtelenné. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. (→ 27–29. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a követelmények. oldal) − A látóképesség. Dokumentációs útmutató (→ 1. a többoldalú érzékszervi megerősítés. (→ 29–31. a 268–269. valamint kiadványunk bibliográfiájában 275 . oldal) − Az egyetlen biztos mérce: a mindenkori optimális terhelés fenntartása. a szabadidő hasznos eltöltése. az adatbankban. (→ 21. írást és olvasást igénylő tevékenység. oldal) − A gyengénlátó gyermek számára nem a tanulásszervezési formák. (→ 21– 23. Minél több a látást. annál több hátrányt okoz a látássérülés. Mozogni jó!) (→ 2. évfolyamra (Én és a világ: Étkezzünk egészségesen. életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. táblázat) – Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. az aktív részvétel és a motiváltság fenntartása elengedhetetlen. a megfelelő életrend kialakítása. oldal) − Pedagógiai módszertanilag a differenciálás. a tanuló képességei és igényei folyamatosan változhatnak. Módszertani intézményi útmutató. (→ 20. tanulók együttneveléséhez.

amelyek nem alkalmazhatók látássérült tanulók esetében. 44 276 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Az ajánlás súlypontjai a következők: − A látássérülés következményeként az olvasáshoz. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás44 szerzője nyelvtanár. suliNova Kht. Idegen nyelv. oldal) − A nyelvtanulás közben a különböző képességek fejlesztése kapcsán számos ötletet kap a befogadó pedagógus a látássérült tanulók bevonására. a szülő és az utazótanár között. Rendkívül fontosnak tartja az idegen nyelvek tanulása iránti érdeklődés felkeltését már kisiskolás korban. Vannak olyan feladatok. címek. aki maga is látássérült.  oldal) − A nyelvi fejlesztés három szintjének nyelvi fejlesztési céljait szolgáló képességfejlesztési gyakorlatokat mély empátiával. nehézséget. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. A legtöbb → gyengénlátó tanuló képes lépést tartani ép látású társaival a nyelvtanulás során. A szöveg elrendezése. az íráshoz hasonlóan a saját kézírás olvasása is nehézséggel jár. (→ 9–10. (→ 1 1. tagolása. oszlopok egymástól való világos elkülönülése segít a gyengénlátó tanulónak a papíron. A számítógép nagy segítséget nyújthat. drámajátékra.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. 2006. rajzokra. A második idegen nyelv tanítása történhet az első idegen nyelvhez kapcsolódó ajánlások alapján. oldal) − A programcsomagok minden érzékszervet bekapcsolnak a nyelvtanításba. pluszfeladatokat jelent. a bekezdések.. Alsóbb évfolyamokon különösen fontos a szoros és rendszeres kapcsolattartás a pedagógus. rugalmasságot igényel. de ugyanakkor sok örömet és sikerélményt is okozhat. Budapest. Nagyon fontos. (→ 1 1–18. Példákkal érzékelteti. azaz a vizuális kultúrára épül. a felmerülő szakmai kérdések esetén és a segédeszközök kiválasztásánál mindig forduljon gyógypedagógushoz.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. A tanár számára a látássérült tanuló nyelvoktatása többletmunkát. egészen részletekbe menő apHoffmann Rita (szerk. a szövegben történő gyorsabb tájékozódásban. hogy a sikeres együttműködés érdekében tájékozódjon a gyermek látássérülésének mértékéről. kreativitást. de a feladatok nagy része adaptálható. számos feladat képekre. hogy a látó társadalom milyen nehezen azonosítja a gyengénlátás okozta problémát.

a 268–269. aliglátó gyermekek. Rendkívüli fontosságú ez a fejezet! (→ 18–29. hogy a gyengénlátó tanulónak legalább 14-16 pontos. oldal) − Az idegen nyelvi programcsomagok nagy hangsúlyt fektetnek a kooperatív tanulási formákra. (→ 31–33. (→ 29. az egyéni különbségeket figyelembe vevő értékelés megfelel a látássérült tanulók igényeinek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani intézményi útmutató. aliglátó gyermekek.és csoportmunkára.  oldal)  − A feladatlapok készítésénél tartsuk szem előtt. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 277 . tanulók együttneveléséhez. és maximálisan figyelembe véve a látássérült sajátos nevelési igényét tűzdeli meg a szerző praktikus javaslatokkal.Gyengénlátó gyermek rólékossággal gondolja át. hogy a lap ne legyen zsúfolt. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó. a pár. oldal) − Az értékelés alapelvei azonosak a látókéval. táblázat) – Útmutató gyengénlátó. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. félkövér betűkkel nyomtatott feladatlapra van szüksége! Egy oldalra kevés feladatot tegyünk. az adatbankban. (→ 33–34. amelyeket világosan válasszunk el egymástól! Nagyon fontos. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

vagy egyszeműség. a szociális kompetenciák és a látássérüléssel kapCzibere Csilla – Hódi Marianna (szerk. hogy a látássérült tanuló a látást igénylő feladatvégzés során mindig teljesítőképessége felső határa közelében dolgozik – ennek hatékonyságát fokozza a motiváció. Budapest. Különösen fontos a szembetegséggel járó veszélyeztetettség ismerete. Az osztály. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. látóképességének mértéke. Az Ajánlás45 a gyengénlátó és a látásmaradványukat praktikusan használó látó-halló módon tanuló aliglátó gyermekek együttnevelését. a differenciálással biztosítható siker. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A látássérülés a szem. → térlátás. de a látássérült tanuló fejlődése egyre több pedagógiai sikert és örömöt szerez a tanár számára is. Mindvégig szem előtt kell tartani. a befogadó pedagógus munkáját segíti. ahol elégedett. a hatékony kommunikáció. 45 278 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . a gondolkodási képességek. a sérült tanuló és az Ön közös munkája első megközelítésre talán nehéznek tűnik. oldal)  A látássérülés következtében a stratégiaalkotás. amely megváltoztatja a tanuló megismerőtevékenységét. A látásteljesítményről tájékoztat a szakvélemény. megbecsült gyógymasszőrként dolgozik. személyiségét. színérzékelés. (→ 7–12. hogy jobban megértse a látássérülés miatt sajátos nevelési igényű tanulót és szüleit. suliNova Kht. a kiszámíthatóság. amikor látássérült tanítványa meghívja a diplomaosztó ünnepségére vagy szembetalálkozik vele pl. és nevelési elveik megismerése is hasznos lehet a pedagógiai munka szempontjából. A pedagógusnak minél több információval kell rendelkeznie az SNI-tanulóról – szembetegsége. ám a szülőtől is sok praktikus ismeretet szerezhetünk. a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot. alkalmazkodóképességét.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek.. az uszodában. 2006. intelligenciája. két. Az igazi boldogság az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésében az lesz.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Segítségére lesz abban. a változatosság. életpálya-építés. személyiségvonásai stb. Az iskolába kerülő gyengénlátó tanuló fejlődésének sok területén küzd lemaradásokkal. s a javaslatok nyomán gazdagítsa pedagógiai módszertani kultúráját.

(→ 20–28. oldal) A programtervek egyes témaköreivel kapcsolatos kiegészítések. sikerélményhez jusson. módszertani ajánlások figyelembevétele javasolt a látássérült tanuló eredményes részvétele érdekében. hogy a látássérült tanuló sikeresen oldja meg feladatait bármely tanulásszervezési forma választása esetén. Jancsi!”) (→ 2. oldal) Az egyéni segítés és a feltételek biztosítása szükséges ahhoz. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) és egy adaptált modul a 2. aliglátó gyermekek. évfolyamra (Mindennapjaink – Népi gyerekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel. hogy a gyengénlátó tanuló részt vegyen az osztály munkájában. Dokumentációs útmutató (→ 1.Gyengénlátó gyermek csolatos kompetenciák. Differenciált követelménytámasztás javasolt az irreális (metakommunikációs képesség) vagy veszélyeztető területeken.  oldal) A sajátos nevelési igény meghatározó a tanári szemléltetőeszközök megválasztásában is. sérülés indokolta módosítások. engedmények a tanuló értékelése során is meg kell. Egyes területek témaköreihez speciális módszerek ajánlottak. (→ 28–29. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. (→ 33–37. évfolyamra (Hősök. hogy jelenjenek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. (→ 37–38. (→ 30–31. habilitációs és rehabilitációs szempontokat sorakoztat fel. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.  oldal) Egyénre szabott. táblázat) – Ajánlások gyengénlátó. (→ 2–20. példaképek. aliglátó gyermekek. az adatbankban. táblázat) – Útmutató gyengénlátó. valamint kiadványunk bibliográfiájában 279 . oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – életpálya-építés: egy adaptált modul az 1. a 268–269. tanulók együttneveléséhez. képességterületének fejlesztése átível az alapfoktól a középfok végéig. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. A kiadvány az egyes részterületekhez sérülésspecifikus fejlesztési javaslatokat és eljárásokat. Módszertani intézményi útmutató. oldal) A modulokban megjelenő tanulási módszerek mindegyike alkalmas arra.

oktatható. az integráció jogszabályi hátterének és a pedagógiai többletszolgáltatásoknak a felvázolása (→ 7–10. az integrációt segítő egységes gyógypedagógiai módszertani intézményről és a többségi iskolák pedagógusai számára elérhető szakmai segítségnyújtásról. Az útmutatóban az alábbi témákban tájékozódhat: − A fogyatékossági terület első Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye fejlődésének bemutatása. tanulók integrációjának. Pedagógusok és látássérült gyermeket nevelő szülők is hasznos ismereteket szerezhetnek a látássérült gyermek fejlesztéséről és az ebben közreműködők tennivalóiról. Budapest. a befogadó iskola pedagógusai a gyermek. tanulókkal együtt nevelhető. suliNova Kht. 46 280 . oldal) − Az integráltan oktatott látássérült tanuló. amely a fejlesztés speciális szempontjait is meghatározza. valamint a többségi iskola pedagógusainak felkészültsége és a segítők tevékenysége – alapvető tudnivalók az integrációról (→ 10–14. a család és az osztálytársak szüleinek fogadókészsége. (→ 5–. tanulók együttneveléséhez.és tanulóközösség. amely a napjainkban jellemző szerepkörök kialakulásához vezetett: az ép gyermekekkel. oldal) − Az integráló oktatással kapcsolatos alapfogalmak magyarázata. 2007 . hogy a látássérült gyermeket fejlesztő minden pedagógiai munka alapja és a sikeres együttnevelés kiindulópontja a sajátos nevelési igény figyelembevétele.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató46 sérülésspecifikus szempontú áttekintést ad az együttnevelést alapvetően meghatározó tudnivalókról. → aliglátás azonosításához. gyengénlátó gyermekek.. együttnevelésének segítése és a gyógypedagógiai intézményt választó szülők gyermekeinek nevelése-oktatása. oldal) Jankó-Brezovay Pálné – Mándi Tiborné: Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. oldal) − A látássérülés szemészeti és pedagógiai szempontú értelmezése és az ebből következő sajátos nevelési igény meghatározása (→ –7. megismerheti a látássérülés pedagógiai következményeit. A befogadó pedagógus támpontokat talál a gyengénlátás. A kiadvány – a szerzők szándéka szerint – szemléletformáló is: hangsúlyozza. Módszertani intézményi útmutató.

aliglátó gyermekek. táblázat) – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. ellátó és fejlesztő tevékenysége. tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. a szakemberek kompetenciája (→ 1 5–2. az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • Szakmai nyílt napok (Gyengénlátók Általános Iskolája. célja és feladatai. rehabilitációs fejlesztésének és a befogadó pedagógusok szakmai segítésének kulcsszereplői − Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények kialakulása. a 268–269. valamint kiadványunk bibliográfiájában 281 .Gyengénlátó gyermek − A gyengénlátó tanuló speciális habilitációs. szerepe. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Módszertani Intézménye és Diákotthona) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a nyújtott pedagógiai szakszolgáltatások. valamint a szakmai pedagógiai szolgáltatások. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Módszertani Intézménye és Diákotthona) • Integrációs tanácsadó tanárok iskolalátogatásának szempontjai (Gyengénlátók Általános Iskolája. az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény elérhetősége. oldal)  Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Útmutató gyengénlátó.

. megértését a leírást kiegészítő fotók segítik. hogy bemutassa ezeket az eszközöket. tanulók akadálymentesítésének eszközei és megoldásai – Speciális füzetek. Educatio Kht. Az eszközöket és a használatot érintő lényegi elemeik. Az eszköz kiválasztását és gyakorlati használatát megkönnyíti a lényegre törő. segítve Önt a megfelelő eszköz kiválasztásában és használatában. A szerzők ennek során kitérnek az alkalmazás indokoltságára.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A gyengénlátó és az aliglátó tanulók. Saját tapasztalataik átadásával ötleteket adnak az eszközöknek. gyermekek fejlesztése során és életvitelében hangsúlyt kap a speciális eszközök használata. Budapest. és nagy segítséget nyújtanak a differenciált egyéni fejlesztéshez a tanulónak. A taneszközök és a játékboltokban kapható fejlesztő játékok mellett számos egyedi tervezésű és kialakítású eszköz. oktatásra vállalkozó intézményekben is. Támpontok az eszköztárban való tájékozódás segítésére: – A sajátos nevelési igényű gyermekek. hogy a speciális eszközök ne csak a gyógypedagógusnak álljanak rendelkezésére. s az eszköz lényeges jegyeinek rövid leírása után a gyakorlati használatot segítő ajánlásokat fogalmaznak meg. tanulók együttneveléséhez. Kiemelik az együttnevelés szempontjainak megfelelő alkalmazásokat. oktató munkát. tulajdonságaik azonosítását. utalva a fejlesztendő problématerületre vagy életkorra és az elérhetőségre is. praktikus szempontokat előtérbe helyező bemutatás. fejlesztő játékoknak a szokásostól gyakran eltérő alkalmazására és sokoldalú felhasználási lehetőségére – így válik egy-egy szokványos eszköz. feladatgyűjtemények Hegyiné Honyek Katalin – Mándi Tibroné – Paraszkay Sára: Sérülésspecifikus eszköztár gyengénlátó és aliglátó gyermekek. 47 282 . A kiadvány a speciális fejlesztő eszközöket tematikus csoportokba sorolja. A gyűjtemény eszközeihez fűzött tartalmi összefoglalók közvetlenül segíthetik a speciális fejlesztési tervek összeállítását és az egyéni vagy csoportos nevelő. játék a felhasználás során a fejlesztés szolgálatában speciális eszközzé. Az Útmutató47 célja. szükség van rájuk az integráló nevelésre. 2008. tanítónak egyaránt. adaptáció is megtalálható az eszköztárban. domború felületű szemléltetőábrák. Kívánatos.

 táblázat) – Útmutató gyengénlátó. oktató munkát az együttnevelés viszonyai között is. Segítik a speciális fejlesztési tervek összeállítását és az egyéni vagy csoportos nevelő. a 268–269.Gyengénlátó gyermek – A speciális eszközök műveltségi területek szerint csoportosítottak. aliglátó gyermekek. az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó. tanulók együttneveléséhez. A megfelelő eszköz növeli a fejlesztő tevékenység hatékonyságát. Módszertani intézményi útmutató. Az információhoz jutást segítő modern technológiák és megoldások a funkcionális korlátok leküzdése révén segítik elő a sérült gyermek részvételét szűkebb és tágabb környezete mindennapjaiban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 283 . gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez: az Eszközök című fejezetek (→ 1. aliglátó gyermekek.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok

Kiadvány típusa

Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató

Az együttnevelésre való felkészülés során, illetve a napi pedagógiai munkában a befogadó intézmények felelőssége a dokumentumok ismerete és figyelembevétele vagy kiegészítése. Az Útmutató48 célja a tájékoztatás, valamint – a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó dokumentumrendszer bemutatása révén – az együttnevelés megkönnyítése a többségi pedagógusok számára. A kiadvány eligazítja Önt a gyengénlátás miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók befogadásával és az együttneveléssel kapcsolatos jogszabályok között. Bemutatja az együttnevelés sérülésspecifikus feltételeit, a bekerülés körülményeit, a tervezést meghatározó speciális szempontokat, a befogadó iskolák, pedagógusok kötelezettségeit. A sajátos nevelési igény következtében számos írásos anyag készül az évek során. Egyrészt külső, másrészt a közoktatási intézményben keletkező dokumentumokról van szó. A különböző orvosi, pszichológiai és pedagógiai vizsgálatok dokumentumai követik a gyermeket az óvodába, iskolába, és az oktatási-nevelési folyamatra is hatással vannak. Ezeket a befogadó intézményben létrehozott, vezetett, kiállított dokumentumokkal együtt a gyengénlátó gyermek, tanuló személyi anyagaként érdemes külön gyűjteni. Az útmutatót mellékletek – szemészeti szakkifejezések glosszáriuma, Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO-kódok), jogszabálygyűjtemény, esetismertetések – gazdagítják. A dokumentációs útmutató részletezőbb tematikus bemutatása: – A szerző él a különböző, egészségügyi ellátásról vagy veszélyeztetettségről szóló iratok nyújtotta értelmezési lehetőségekkel (→ 5–7. oldal). – Az útmutató részletesen foglalkozik a gyengénlátó, aliglátó gyermek, tanuló fejlődésével, fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai és pszichológiai szakvélemények, javaslatok értelmezésével, bemutatja a szakértői bizottság munkáját. Részletezi a látássérülés miatt kialakuló sajátos nevelési igényt (→ 7–10.  oldal).

Mándi Tiborné: Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató. suliNova Kht., Budapest, 2007 .
48

284

Gyengénlátó gyermek

– A kórokokról a pedagógiai folyamatban hasznosítható tudásokat közöl. (→ 10–14. oldal) – A közoktatási intézményben keletkező szakmai, tanügyi és gyermekvédelmi dokumentumok vezetése, számontartása és figyelembevétele az együttnevelés során a befogadó iskola, a befogadó pedagógus kötelezettsége. (→ 14–18. oldal) – Kitér a gyengénlátó gyermek, tanuló fejlesztésében fontos eljárások és a fejlődés, fejlesztés, a mérés-értékelés dokumentumainak bemutatására is. Példát nyújt az utazótanárral való együttműködés dokumentálására. (→ 18–25. oldal) – A pedagógiai munkához szükséges dokumentumokhoz való hozzáférést jogszabályok és intézményi belső szabályzatok írják elő. A kiadványban megjelennek az adatkezelés szempontjából leglényegesebb ismérvek. (→ 25–2. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Útmutató gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

285

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika

Kiadvány típusa

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés

A segédlet mintagyűjtemény a befogadó pedagógusok számára. A látássérült gyermekek oktatásával, nevelésével foglalkozó szerzők a differenciált tevékenykedtetést lehetővé tevő változtatási javaslatokban rövid, érthető, konkrét megoldásokat fogalmaznak meg. Befogadó pedagógusként jó mintára lelhet a látássérült tanulók együttneveléséhez, s osztályában Ön is választhat hasonló megoldásokat, kialakíthat hasonló feltételeket és tárgyi környezetet a napi pedagógiai munkában. A legfontosabb adaptációs szempontok – példákkal: – A szerzők a támogató rendszert kiegészítve eredményre vezető megoldásokat tartalmazó szakírásokkal bővítették az ajánlott irodalmak sorát, ezenkívül a gyengénlátók számára készített korrekciós feladatlap-gyűjteményeket ajánlanak, amelyekből mintalapot is mellékelnek. – Felhívják a figyelmet a veszélyeztetettség helyzeteire, s példákat nyújtanak adekvát megoldások kialakítására pl. a látóképesség egyéni feltérképezésének szükségessége, nagyítás optimális mértéke, színhatás, kontraszt. – Ötletet adnak az olvasás-írás tanítást alapozó képességek pl. vizuális megfigyelés, vizuális emlékezet fejlesztésére. – Megismerhető a szemléltető-, manipulációs és demonstrációs eszközök, segédletek készítésének és célszerű használatának módja, pl. a feladatlap-készítés kritériumai, az írásvetítő használata, táblázatokkal történő munkák. – Hangsúlyozottan szükséges a teljesítőképessége felső határán teljesítő látássérült gyermek motivációjának a fenntartása. – A csoportos tevékenykedés nehézségeire is praktikus megoldások találhatóak. – A szóbeliség a gyengénlátó számára kompenzáló tényező, amit a tanulásban önmagától is kiemelten alkalmaz, tehát gyakorlása szintén fontos.

286

Gyengénlátó gyermek

Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat) • Szövegértés-szövegalkotás: 14 adaptált modul az alapozó szakasz moduljaihoz, 1 adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszához • Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. évfolyamra – Én és a világ: Étkezzünk egészségesen, Mozogni jó! • Életpálya-építés: 1 adaptált modul az 1. évfolyamra – Hősök, példaképek, nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban és egy adaptált modul a 2. évfolyamra (Mindennapjaink – Népi gyerekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel, Jancsi!”) – Ajánlások gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

287

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok

A Gyengénlátók Általános Iskolája Módszertani Intézményének jó gyakorlatai
Az integráló oktatás, nevelés segítésében harmincéves tapasztalattal rendelkező módszertani intézmény hat jó gyakorlata minden Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménynek ajánlható. A jó gyakorlatok között van olyan, amely az integrált tanulónak, illetve a szülőknek nyújt közvetlen segítséget, van olyan, amely a pedagógust támogatja elsősorban, négy pedig az együttnevelés minőségét hivatott javítani nem egy célcsoportra fókuszálva, hanem komplex módon minden résztvevőt támogatva. A szAKMAI És szAKszolGÁltAtóK, IllEtVE A BEFoGADó INtÉzMÉNyEK szErVEzEtFEJlEsztÉsÉHEz KAPCsolóDÓ Szakmai nyílt napok A program célja gyógypedagógiai kompetencia nyújtása az együttnevelésben részt vevő intézmények pedagógusai számára bemutatóórák, szimulációs gyakorlat, előadás, egyéni konzultáció és csoportos beszélgetés keretében. A pedagógusok tapasztalatot szerezhetnek a gyengénlátás, aliglátás mibenlétérôl és a megsegítés módjáról a speciális eljárások, módszerek, eszközök bemutatásán keresztül, s lehetőség nyílik konzultációra is. Integrációs tanácsadó tanárok iskolalátogatásának szempontjai A jó gyakorlat célja az integrált oktatásban részt vevő gyengénlátó tanuló helyzetének minél alaposabb megismerése, a sikeres integrációt segítő szakmai tanácshoz konkrét tapasztalati bázis teremtése, valamint a gyógypedagógus munkájának hatékonyabbá tétele. A szempontsor eszköz az integráció nyomon követésére a sérülésspecifikus sajátosságok, eszközök, feltételek figyelembevételével. 288

SNI-gyermek

Gyengénlátó gyermek

Kérdőív befogadó pedagógusoknak, látássérült tanulóknak Egy-egy iskolalátogatás alkalmával a módszer alkalmazása lehetővé teszi a tanuló egyéni szükségleteinek, a tanulással, a beilleszkedéssel kapcsolatos problémáknak a felderítését, közös megbeszélését, valamint a sikerekre, nehézségekre, az alkalmazott tanulási technikákra, a segédeszközökre, az önálló tanulás fokára irányuló kérdések nyomán a sérülésspecifikus, tanulási folyamathoz igazodó tanárnak, tanulónak szóló tanácsadást. A befogadó iskolák pedagógusa és az integrációt segítő gyógypedagógus együttműködésének dokumentuma, a „Ne felejts! dosszié” Az integrációval kapcsolatos hatékony szakmaközi együttműködés eszköze az általános iskolai tanulmányok alatt használható, szükség szerint bővíthető dokumentumgyűjtemény, amely a szakmai kapcsolattartás alapja. Tartalma: általános információk, a tanuló sajátos nevelési igényéről szóló információk, valamint a befogadó pedagógusnak és az utazótanárnak az integráló oktatás, nevelés minőségét javító megállapodásai és ajánlásai. Alkalmas az integráció során a sajátos nevelési igényből fakadó különleges bánásmód megvalósulásának nyomon követésére. PEDAGóGIAI tÁrGyÚ Útmutató és gyakorlóanyag a telepített olvasókészülék használatának elsajátításához Az alacsony látásteljesítményű gyengénlátó gyerekek számára a vizuális ismeretszerzést, a sík írás-olvasás elsajátítását egy korszerű technikai eszköz teszi lehetővé: képernyőből, kamerából és mozgatható asztallapból álló elektronikus nagyító készülék. A tanuláshoz, íráshoz, olvasáshoz, szemléltetéshez, szerkesztéshez és a mindennapi technikák elsajátításához használható készülék beállításait, a kereső funkciók és a „szem-képernyő-kéz” koordináció elsajátítását segíti a tanulónak szóló gyakorlóanyag és a pedagógusnak szóló módszertani ajánlás.

289

2. rész Adaptációs mátrix

Csoportos iskola-előkészítő foglalkozás és a szülők iskolája komplex programja A komplex egyéni fejlesztést kiegészítő csoportos fejlesztés a → látásnevelés mellett elsősorban a látássérülés miatt lassabban fejlődő képességek fejlesztésére irányul. Egyidejűleg a program keretében a gyermekek szülei klubszerű foglalkozásokon vesznek részt, ahol választ kapnak kérdéseikre, szemészeti, pszichológiai előadásokat hallgathatnak, és nevelési témákról beszélgethetnek. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

290

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Kiadvány típusa

Mozgáskorlátozott gyermek Ajánlások

Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az Ajánlás49 bevezeti az olvasót a mozgás idegrendszeri szervezésébe, fiziológiájába (→ 5–.  oldal), illetve a mozgás korlátozottsága okán kialakult funkcionális alkalmazkodás akadályozottságába.  (→ –7.  oldal) A szerző a leggyakrabban előforduló kórformák szerint részletesen jellemzi és a mozgáskorlátozott gyermeket (→ 8–1 1. oldal), és az együttnevelést végző pedagógus számára gyakorlati tanácsokat ad. Megfogalmazza a sajátos nevelési igényű kisgyermek sikeres óvodai együttneveléséhez szükséges személyi (→ 12–1. oldal) és tárgyi feltételeket (→ 1.  oldal), külön felhívja a figyelmet az óvodapedagógus és a → szomatopedagógus együttműködésének alapelveire és tartalmára. Hangsúlyozza, hogy a környezeti adaptáció a gyermek függőségének csökkentését szolgálja. Az Ajánlásban megjelennek azok a speciális szempontok, amelyeket a mozgáskorlátozott gyermek fejlesztési tervének elkészítésénél figyelembe kell venni. Problémákat és ezek megoldására vonatkozó javaslatokat tartalmaz a játék, az anyanyelv, a zene, a vizuális nevelés, a matematika, illetve a mozgásfejlesztés területén (→ 1–2. oldal).  Módszertani ajánlást is kap az olvasó (→ 2–27. oldal), amely egyrészt a mozgáskorlátozott kisgyermek fejlődését szolgálja, másrészt nagyobb biztonságot ad a többségi pedagógusnak. E célokat szolgálja az óvoda–iskola átmenet (→ 27–29. oldal) témakörének e fogyatékossági terület specifikumaival való kiegészítése, amelyben konkrét javaslatok fogalmazódnak meg. A mérés-értékelés sajátos szempontjainak kifejtése, illetve a speciális eszközök felsorolása – megjelölve a használat módját és a fejlesztendő területet – nagyban segítik a sajátos nevelési igényű gyermek sikeres integrációját (→ 29–31. oldal).

Dr. Bernolák Béláné: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. Óvodai nevelés. suliNova Kht., Budapest, 2006.
49 

Kompetenciaterület

291

2. rész Adaptációs mátrix

Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók, illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési, oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola, Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár • adaptált környezet • augmentatív kommunikáció • Ayres-mószer • beszédterápia • Bobath-módszer • boccsa • Dévény-féle speciális manuális technika • diplégia spasztika l. Little-kór • ergoterápia l. rehabilitációs foglalkoztató terápia • evésterápia • fizioterapeuta l. gyógytornász • fizioterápia • funkciósérülés, funkciózavar mozgáskorlátozottaknál • gyógyászati segédeszközök • gyógytorna, ~ász • hidroterápia • izomsorvadás • járógép(ek) • konduktív pedagógia • konduktor • kontraktúra • koordinációs zavarok • korai fejlesztés és gondozás • kóros reflexek • könnyített testnevelés • kutyás terápia • Little-kór • lovas (hippo-) terápia • mindennapos tevékenység 292

Mozgáskorlátozott gyermek

• motoros zavar • mozgáskorlátozott, ~ság • mozgásnevelés • mozgásnevelő • mozgásterápia • mozgászavar • munkatevékenység mozgáskorlátozott gyermek esetén • ortézis • PCS képkommunikációs rendszer • petyhüdt jellegû bénulás • protézis • reflexgátló helyzetek • rehabilitációs eszközök és segítô megoldások • spasztikus (görcsös) bénulás • subaquális torna • szomatopedagógia • szomatopedagógus • tartáshiba • testi fogyatékos • testközeli segédeszközök • testtávoli segédeszközök • törpenövés • túlmozgás • végtagdeformitás • végtaghiány – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Bernolák Béláné: Együtt a többiekkel – egy-másért. Előadás-gyűjtemény a mozgáskorlátozott gyermekek integrált neveléséről. Budapest, Bicebóca Alapítvány, 2001.)

293

Részletesen kifejti a képességfejlesztés területeit. a szövegértés és szövegalkotás témaköreit. A felsorolást a pedagógiai szükségletek szervezik (→ 7–10. illetve a pedagógiai módszerekről (→ 20–27. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (11 adaptált modul a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület alapozó szakasz moduljaihoz.  oldal) elvárható magatartásformák megjelölése. (→ 18–20.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Szövegértés-szövegalkotás. az értékelés elveinek megfogalmazása (→ 34–35. oldal). táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás50 elején azok a kórformaleírások szerepelnek.. illetve a mindennapos tevékenységeket segítik eredményesebbé tenni. A szerző részletesen bemutatja a mozgáskorlátozott gyermek megismerőtevékenységének speciális jellemzőit.  oldal) és a csoport nem sérült tagjaitól (→ 28–30.  oldal). és segítségére van az integráló pedagógusnak a sérülésből fakadó sajátos pedagógiai feladatok ellátásában. a speciális eszközök bemutatása (→ 31–33. suliNova Kht. 50  294 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . amelyek az együttnevelésben részt vevő mozgáskorlátozott tanulóknál leggyakrabban előfordulnak. 2006. oldal) az iskolai munkát. nyolc adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszához. külön kiemelve a fejlesztésükhöz szükséges alapelveket (→ 10–17. amelyeket hasznos gyakorlati tanácsokkal egészít ki. Budapest. oldal) meglévő ismereteit kiegészítheti az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos speciális tudnivalókkal. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). táblázat) Ágoston Gabriella: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. részletesen → 2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. oldal) Az együttnevelésben dolgozó többségi pedagógus a különböző tanulásszervezési formákról. Az együttnevelésben a pedagógustól (→ 27–28.

Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. a 292–293. 4. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.és testsémafejlesztés összefüggései és szerepük a diszlexia-prevencióban. 279–288. táblázat) – Eszköztár (→ 1. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. XXIII. évf. az adatbankban. Dokumentációs útmutató   (→ 1. tanulók együttneveléséhez. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési.) 295 . Módszertani intézményi útmutató. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Rosta Katalin – Sósné Pintye Mária: A mozgás. Gyógypedagógiai Szemle. szám.

évfolyamra (33. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. az értékelési módszerek bemutatása (→ 28–29. évfolyamra (5. oldal). Matematika. táblázat) Nagyné Fatalin Andrea: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek.). és 49. két adaptált modul a 2. oldal). 2006. és 35. Budapest. oldal). (→ 22–24. 51  296 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Ezeket hasznos gyakorlati tanácsokkal egészíti ki.és középfokon egyaránt. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához a matematikai kompetenciaterületen [két adaptált modul az 1. A szerző nagy hangsúlyt fektet a képességfejlesztés területeinek ismertetésére. amelyek kitérnek a környezet kialakításán túl például a helyes ülés vagy a munkaszervezés sérülésspecifikus követelményeire.. A mindennapi osztálymunkát segíti a pedagógustól (→ 24–25.  oldal). oldal) elvárható magatartásformák megfogalmazása. Külön kitér a kimeneti elvárásokra. illetve azok az egyéb hasznos tudnivalók. E felsorolás a pedagógiai szükségletek alapján áll össze (→ 7–10. külön elemezve a mozgáskorlátozott tanulók matematikai kompetenciáinak összetevőit. Segítséget nyújt az integráló pedagógusnak a sérülésből fakadó sajátos pedagógiai feladatok ellátásában.  Az együttnevelésben dolgozó többségi pedagógus a különböző tanulásszervezési formákról és módszerekről meglévő ismereteit kiegészítheti az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos speciális tudnivalókkal. az elvárható és a nem elvárható teljesítményekre (→ 1 1–21.)] (→ 2. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás51 az együttnevelésben részt vevő mozgáskorlátozott tanulóknál leggyakrabban előforduló diagnózisok ismertetésével kezdődik. suliNova Kht. a fejlesztésükhöz szükséges alapelveket alap. oldal) és a csoport nem sérült tagjaitól (→ 2–27.

szám.) 297 . illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. 6. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Horváth Dezsőné: Gondolatok az integrációról mozgássérültek esetében. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. táblázat) – Eszköztár (→ 1.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. 2000. Módszertani intézményi útmutató. a 292–293. Dokumentációs útmutató (→ 1. Fejlesztő Pedagógia. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. 24–27 . az adatbankban. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

 oldal). szerepeket (→ 33–35. suliNova Kht. oldal). Összefoglalja az ajánlott tanulásszervezési formákat (→ 28–29. oldal). Pontról pontra végigvezeti az olvasót a programcsomag témakörein. oldal).. az alap. A pedagógiai eredményesség érdekében jelöli meg az Ajánlás a pedagógustól elvárható magatartásformákat.  oldal). Budapest. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. 52  298 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . oldal). a segítségnyújtás.és középszint kimeneti elvárásait az „A” (→ 1 5–18. évfolyamra – Én és a világ – Étkezzünk egészségesen) (→ 2. A mozgáskorlátozott tanuló önálló életvitelét segítő speciális eszközök bemutatása (→ 37–41.  oldal). 2006. ol1–1 dal) és fejlesztésük alapelveit (→ 1 5. táblázat) Dombainé Esztergomi Anna: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. oldal) és a pedagógiai módszereket (→ 29–33. átszőve azokat a fogyatékossági terület speciális ismereteivel (→ 23–27. kommunikációját (→ 10–1 1. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás52 részletesen bemutatja a leggyakrabban előforduló kórformákat (→ 7–9. Szociális. tudnivalókkal. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek.  oldal). személyiségét (→ 1 3. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához a szociális. illetve a kommunikáció lehetőségeivel (→ 3. az értékelés elveinek megfogalmazása (→ 42. illetve a „C” (→ 21–23.  oldal) eredményesebbé teszik a sajátos nevelési igényű gyermek együttnevelését. Külön foglalkozik a csoport nem sérült tagjainak felkészítésével. oldal). oldal). oldal). oldal) típusú programcsomagokra vonatkoztatva. képességfejlesztésük sajátos3–1 ságait. a „B” (→ 19–21. életviteli és környezeti kompetenciaterületen (egy adaptált modul az 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. kiegészítve az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos speciális eljárásokkal. életviteli és környezeti kompetenciák. a mozgáskorlátozott gyermekek kognitív sajátosságait (→ 9– 10.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.

Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Benczúr Miklósné: Mozgásfogyatékosok integrált oktatásának helyzete egy felmérés tükrében. Gyógypedagógiai Szemle. tanulók együttneveléséhez. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. 25–33. 1991. az adatbankban. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. Dokumentációs útmutató (→ 1. 1. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Eszköztár (→ 1.) 299 . a 292–293. szám. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók.

 táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. hogy a multikulturális környezet iskolai megjelenése miatt szerepet kap a magyar mint idegen nyelv. 2006. az együttnevelésben dolgozó pedagógustól (→ 22–23. illetve a csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformák (→ 23–24. évfolyam (→ 17–19.Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek A szerzők a mozgáskorlátozott gyermek sérülésspecifikus bemutatásával kezdik az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztéséhez írt Ajánlásukat53 (→ 7–1 3. a különböző kórformákból fakadó pedagógiai problémák gyakorlati megoldásai (→ 2–30. A képességfejlesztés kifejtésénél a vezérlő elv az. Az eszközök felsorolása (→ 24–2. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés . Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. így nagyon részletesen jelennek meg mind az 1–6. Dokumentációs útmutató   (→ 1. suliNova Kht. oldal) áttekintése pedig gyakorlati segítséget nyújt az integráló pedagógusnak. az értékelés alapelveinek megjelenítése (→ 30. Idegen nyelv.. oldal). táblázat) Bán Éva – Sebők Zsuzsa: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek.  oldal). oldal). Budapest.  oldal). A programcsomag korszerűségét mutatja. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Módszertani intézményi útmutató.  oldal) jelentősen hozzájárulhatnak a programcsomag sikeres adaptálásához. tanulók együttneveléséhez. oldal). oldal). A bemutatott tanulásszervezési formák a mozgáskorlátozott tanulók számára az idegen nyelv hatékony elsajátítását segítik (→ 20–22. hogy a károsodás egy igen összetett következményrendszerben hat. mind a 7–12. 53  300 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 2.  oldal) nyelvi tevékenységeinek sajátosságai. oldal). táblázat) – Eszköztár (→ 1. illetve egy minta óravázlat (→ 31–32.  oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. rész Adaptációs mátrix élõ Autizmussal Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. évfolyam (→ 1 3–17. amelyet a fogyatékossági terület sajátosságaival kiegészített Ajánlás is tartalmaz (→ 19–20.

valamint kiadványunk bibliográfiájában [különösen: Papp Gabriella: Válogatás az integrált nevelés szakirodalmából (fordításgyűjtemény). Nemzeti Tankönyvkiadó.] 301 . az adatbankban.Mozgáskorlátozott gyermek – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. 1994. Budapest. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. a 292–293.

 oldal). életpálya-építés. oldal). diagnózisok ismertetésével. oldal) és a csoport nem sérült tagjaitól (→ 3–37. és összefoglalja azokat a pedagógiai alapelveket (→ 32–33. táblázat) Czibere Csilla – Zsbánné Forrai Judit: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. családjuk különleges szerepére (→ 17–18.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.) (→ 2. Az együttnevelés sikeressége érdekében tekinti át a pedagógustól (→ 34– 3.  A mozgáskorlátozott tanulók képességfejlesztésének sajátosságai általánosan. 2006. oldal). A szerzők külön kitérnek a mozgáskorlátozott gyermekek személyiségének jellemzésére (→ 1 5–1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. 54  302 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . de szemléletesen kerülnek bemutatásra (→ 22–24. oldal). életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás54 a leggyakrabban előforduló kórformák. oldal). népi mesterségek – Agyagozás 2. oldal). oldal) és nevelésük-oktatásuk kiemelt feladataira (→ 20–22.. tehát pedagógiai következményei is vannak (→ 14–1 5. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. amelyek az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermek nevelésével-oktatásával kapcsolatosak. oldal). Mindezekre azért van szüksége az együttnevelésben dolgozó pedagógusnak. majd a rehabilitációs feladatok megfogalmazásával vezeti be az olvasót a mozgáskorlátozott tanulók életpálya-építésébe (→ 8–14. suliNova Kht. Kitér a mozgássérülés-specifikus fejlesztési javaslatokra (→ 24–28. Budapest. oldal) és a fontosabb témakörökre is az életpálya-építés kompetenciaterületen belül (→ 30–32. oldal). illetve az értékelési alapelveket (→ 38. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. oldal) elvárható magatartásformákat. évfolyam számára – Foglalkozások.  Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához a életpálya-építési kompetenciaterületen (egy adaptált modul a 2. mert a sérülés a tanulási folyamat akadályozója is lehet.

kihívás a közoktatásban. Dokumentációs útmutató (→ 1. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. In Hoffmann Rózsa (szerk.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. 29–35. 1999. Oktatási Minisztérium. Budapest. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók.): évkönyv a magyar köznevelésről. valamint kiadványunk bibliográfiájában [különösen: Illyés Sándor: Együtt vagy külön? Kihívás a fogyatékos gyermekek intézményes nevelésében. Módszertani intézményi útmutató. tanulók együttneveléséhez. a 292–293. az adatbankban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.] 303 .

Módszertani intézményi útmutató.. megmagyarázzák a speciális fogalmakat (→ 5–1 1. Educatio Kht.  oldal). tanulók együttneveléséhez. grafikonokkal és táblázatokkal alátámasztva az intézmény jelentőségét. másrészt maguknak az integráció szereplőinek. oldal). melyhez szervesen csatlakozik az együttnevelés szerep5. Bevezetik az olvasót a mozgáskorlátozottak nevelésének-oktatásának sajátosságaiba. rehabilitációs feladatokat fogalmaznak meg a leggyakrabban előforduló diagnózisok. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. kórformák esetén (→ 1 1–14. illetve az iskola két tagozatát. A kiadvány részletesen bemutatja a Mozgásjavító Általános Iskola.  oldal). Kiemelik az alaptevékenységek mellett a speciális szolgáltatásokat (→ 19–23. Budapest. táblázat) – Eszköztár (→ 1. 55  304 .  lőinek felsorolása és optimális magatartásuk leírása (→ 1 5–18.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató55 segítséget. illetve felépítését (→ 28–31. Dokumentációs útmutató (→ 1. A szerzők bemutatják az EGYMI szolgáltatásait (→ 23–28.  oldal)  és a jelenkor speciális intézményét. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). oldal). oldal). táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. amelyek a mozgáskorlátozott gyermekek együttnevelését vállalják. táblázat) Ágoston Gabriella – Kis Erika – Zsbánné Forrai Judit: Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. Módszertani Intézmény és Diákotthon száz évre visszatekintő múltját (→ 18–19. 2007 . támogatást kíván nyújtani egyrészt azoknak az intézményeknek. Az integráció elméleti összefoglalását a gyakorlati támogatás elemzése követi (→ 14–1 oldal). tanulók együttneveléséhez. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) egyre gyakrabban felmerülő fogalom.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 292–293.Mozgáskorlátozott gyermek – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. Módszertani Intézmény és Diákotthon) • Súlyosan és halmozottan fogyatékos. mozgás. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. valamint kiadványunk bibliográfiájában 305 . felkészülés az önálló életvitelre – lakóotthon program – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.és értelmileg akadályozott gyermekek iskolai keretek között történő „terápiás fejlesztő programja” • Önállóság. az adatbankban.

Ezt az elvet képviselve az Útmutató56 gyakorlati segítséget nyújt a mozgáskorlátozott gyermekeket nevelő többségi intézmények számára. tanulók együttneveléséhez. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. melyek a tantermi folyamatok sikerességét növelik. anyag. élete elképzelhetetlen. szabadságát nem korlátozhatja. Az Útmutató támpontokat és ötleteket ad a mozgáskorlátozott tanuló önkiszolgálásának megkönnyítéséhez is. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. 2008. amely az érintett személy számára megfelel. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. taneszközöket. Külön fejezetet szentelnek azoknak a sérülésspecifikus technikai segédeszközöknek.. A szerzők gyakorló gyógypedagógusként mutatják be és ajánlják azokat az asztalokat.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az akadályozott ember életvitelét környezete nem határozhatja meg. 56  306 . amelyek nélkül a mozgáskorlátozott gyermek tanulása. az udvar és az épület témakörökben. Budapest. táblázat) Dombainé Esztergomi Anna – Szöllősyné Juhász Csilla: Sérülésspecifikus eszköztár mozgáskorlátozott gyermekek. képekkel illusztrálva követik egymást a közlekedés. Módszertani intézményi útmutató. életminőségét nem befolyásolhatja. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. tanulók együttneveléséhez. illetve a finommotorika fejlesztéséhez. Educatio Kht. amelyek sokoldalú felhasználhatóságuk révén hozzájárulnak a nagymozgások. Az eszközgyűjteményben a környezeti adaptációt megkönnyítő eszközök algoritmikus rendszerben. adaptáció alkalmazható. hogy ezen a területen minden megoldás. kommunikációja. Az iskolai fejlesztő munkát segítik azok az eszközök. A szerzők azt hangsúlyozzák.

oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. valamint kiadványunk bibliográfiájában 307 .Mozgáskorlátozott gyermek – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. a 292–293. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

illetve egy szakértői javaslat mintája is (→ 38–39. oldal). Részletesen ismerteti a szakértői vizsgálat menetét. Megjelöl olyan kulcsszavakat. felhívja a figyelmet a mozgáskorlátozott gyermek/tanuló együttnevelésében a tanügyi dokumentumok vezetése kapcsán megjelenő specifikumokra (→ 10–1 3. illetve pedagógiai.  oldal) megfogalmazásához. oldal). a javaslat tartalmát (→ 8–9. a szakszavak jegyzéke magyarázatokkal (→ 32–37. A szerzők összegyűjtötték azokat a fejlesztési eljárásokat. tanulók együttneveléséhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató57 eligazítást nyújt a gyermek mozgáskorlátozottságával kapcsolatban készülő dokumentumok rendszeréről. oldal). amelyek e dokumentumok tanulmányozása kapcsán gyakran felmerülnek (→ 5. oldal).. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. a gyakran előforduló kórformák (→ 24–31. táblázat) Kiss Erika – Kollár Katalin – Ursu Zsuzsa: Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. amelyeket a mozgáskorlátozott gyermekek sikeres integrációja érdekében különböző szakemberek végeznek (→ 1 5. oldal). terápiákat. Az Útmutató eligazítja az olvasót a mozgáskorlátozott gyermekkel érkező egészségügyi. az alkalmazott eljárásokat. a mozgáskorlátozottsággal összefüggő BNO-kódok (→ 20–23. A mellékletekben megtalálhatóak az együttnevelést támogató jogszabályok (→ 19.  oldal). 2007 . oldal). 57  308 . táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. Budapest. oldal) és a mérés-értékelés sajátos szempontjainak (→ 1–17. oldal). suliNova Kht. pszichológiai dokumentumok között (→ –7. orvosi. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). Mintát adnak a pedagógiai vé3–1 lemény (→ 1. Dokumentációs útmutató. oldal).

valamint kiadványunk bibliográfiájában 309 . táblázat) – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. Dokumentációs útmutató (→ 1. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani intézményi útmutató. a 292–293. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. tanulók együttneveléséhez.

életviteli és környezeti. Az adaptálók – Dombainé Esztergomi Anna és Kiss Erika – gyakorló gyógypedagógusként sérülésspecifikus módszerek. és ezáltal járulnak hozzá a mozgáskorlátozott tanulók együttnevelésének sikeréhez. modul) – Szociális. amelyek a modul alkalmazásának hatékonyságát biztosítják. modul) és 2 adaptált modul a 2.) 310 . illetve a foglalkozás menetébe illesztett ötletekkel hathatós segítséget nyújtanak a konkrét tanulási-tanítási folyamatok végrehajtásában. évfolyamra (Én és a világ – Étkezzünk egészségesen) – 1 adaptált modul a 2. életviteli és környezeti kompetenciák: 1 adaptált modul az 1. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A mozgáskorlátozott tanulók együttnevelésében dolgozó pedagógusok számára 25 kompetencia alapú adaptált modul áll rendelkezésre az életpálya-építési. népi mesterségek – Agyagozás 2. típusproblémák megjelölésével. kommunikációs nehézségeire.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. Javaslatokat tesznek a differenciálásra – szervesen kapcsolódva a különböző kompetenciaterületekhez készült Ajánlásokhoz. táblázat) – Szövegértés-szövegalkotás: 11 adaptált modul a kompetenciaterület alapozó szakaszához és 8 adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszához – Matematika: 2 adaptált modul az 1. speciális vagy adaptált eszközök ajánlásával. Végigvezetik az olvasót azokon a változtatási pontokon. és 35. évfolyamra (Foglalkozások. szociális. illetve a csoport nem sérült tagjai számára szóló instrukciókra. Felhívják a figyelmet a mozgáskorlátozott gyermek ismeretszerzési. a számolási és matematikai. évfolyamra (33. testhelyzetek. valamint a szövegértési és szövegalkotási területeken. és 49. Mozgáskorlátozott gyermekek együttneveléséhez az alábbi mintamodulok készültek (→ 2. évfolyamra (5.

 táblázat) – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. a 292–293. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 311 . Módszertani intézményi útmutató. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. az adatbankban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1.Mozgáskorlátozott gyermek Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek.

Ezért kínálja azokat a megjelenítési formákat. önkifejező alkotók világából. KoMPlEx MűVÉszEtI NEVElÉs Ez a jó gyakorlat azt az alapelvet teljesíti ki. amelyek lehetővé teszik a személyiség megnyilvánulásait. ellátási kérdésekben – a hatékony fejlesztés érdekében – a gyermekkel foglalkozó minden szakember (pl. hogy felmerülő nevelési. orvos. ÖNÁllósÁG. eszközrendszert – a hozzájuk kapcsolódó technikai megoldásokkal –.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok A szAKMAI EGyüttMűKÖDÉs (tEAMMUNKA) GyAKorlAtA Az EGysÉGEs NEVElÉsI. gondozási. amely szerint a mozgáskorlátozott gyermekeket sem zárhatja ki sérülésük a kreatív. FElKÉszülÉs Az ÖNÁlló ÉlEtVItElrE – lAKóottHoN ProGram Az önálló életvitel kipróbálásának lehetőségével az intézmény megteremti az esélyegyenlőség alapjait a 7–8. gyógyászatisegédeszköz-ügyintéző) és a szülő tájékozott legyen. 312 SNI-gyermek . oktatási. osztályos mozgáskorlátozott tanulóknál. gyógypedagógus. pedagógiai asszisztens. oKtAtÁsI ElVEK MEGVAlósÍtÁsÁBAN A mozgáskorlátozott gyermeket (együtt)nevelő intézmények számára a jó gyakorlat bevezetése abban segíthet. a környezettel való kommunikációt. pszichológus. pedagógus.

hogy képessé tegye őket környezetük egyre bővülő megismerésére.Mozgáskorlátozott gyermek sÚlyosAN És HAlMozottAN FoGyAtÉKos. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. az adatbankban. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani intézményi útmutató. MozGÁs. valamint kiadványunk bibliográfiájában 313 . Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók együttneveléséhez. amely arra törekszik. továbbá egyszerű társas kapcsolatok kialakítására.És ÉrtElMIlEG AKADÁlyozott GyErMEKEK IsKolAI KErEtEK KÖzÖtt tÖrtÉNő „tErÁPIÁs FEJlEsztő ProGrAMJA” Ebben a programban a súlyosan és halmozottan sérült tanulók olyan fejlesztést kapnak iskolai keretek között. a 292–293. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. a saját életük mindennapjaiban való tevékenyebb részvételre. aminek eredményeképpen jobb minőségű életet élhetnek.

kognitív funkcióira. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás58 összefoglalja mindazokat az ismereteket. a szülő.  oldal). a hallássérült gyermek számára is változtatás nélkül játszható tevékenységet tartalmaz. anyanyelv fejlesztési terület az egyik legproblematikusabb. melyek szükségesek a hallássérült gyermekek fogadásához a többségi óvodákban. 2006. különösen a manuális tevékenység és a gyűjtőmunka során. suliNova Kht. Perlusz Andrea: Ajánlások nagyothalló gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. milyen következményei vannak a gyermekek beszédfejlődésére. 58  314 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Módszertani intézményi útmutató 8–14. Óvodai nevelés. A vizuális nevelés. oldal). mi a → hallássérülés (→ 5–7. a mesék hallás utáni megértése nehézséget jelent a hallássérült gyermekek számára. a fogadó pedagógus és az integrációt segítő gyógypedagógus egymással együttműködve tevékenykedik (→ 10–1. amelyekben a hallássérült gyermekek jó vagy akár jobb teljesítmény elérésére képesek halló csoporttársaiknál. Ajánlások nagyothalló gyermekek. Az irodalom. illusztrációval és többszöri ismétléssel közel hozhatjuk Dr. a mozgásfejlesztés és a matematika azon területek közé tartozik. hogy e tevékenységekben a hallássérült gyermekek is teljes értékűen részt vegyenek.. a befogadáshoz szükséges feltételek megteremtésének lehetőségét. A hallássérülésrôl lásd még: Útmutató nagyothalló gyermekek. melynek során a hallássérült gyermek. milyen speciális eszközöket használnak a hallássérült gyermekek (→ 7–8. Közérthető módon leírja. Kompetenciaterületenként kapunk részletes módszertani segítséget. mivel a versek. Budapest. hiszen az integrált nevelés olyan komplex kapcsolatrendszer optimális működését feltételezi. Nagy segítséget jelent a befogadók óvodák számára a speciális szempontokkal történő megismerkedés nevelési területenként. oldal). oldal).Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Részletesen bemutatja a megfelelő intézmény kiválasztásának szempontjait. ugyanakkor előzetes feldolgozással. a szükséges kapcsolatrendszer kialakítását.  oldal. tanulók együttneveléséhez. A játékajánló fejlesztési terület nagyon sok jó. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez – Szövegértés-szövegalkotás (10–1. A hagyomány fejlesztési tervei szinte kivétel nélkül alkalmasak arra. Tárgyalja az óvodai kompetenciaterület és az integráció kapcsolatát (→ 9–10.

A tevékenységek legnagyobb részébe változtatás nélkül be tudnak kapcsolódni. valamint kiadványunk bibliográfiájában 315 . Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. bár nagyon fontos számukra a megfelelő szemléltetés. az adatbankban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • adó-vevő készülék • hallókészülék • audiogram • jelnyelv • audiológia • nagyothalló • audiométer • pedoaudiológia • auditív • posztlinguális hallássérülés • auditív differenciálás • prelinguális hallássérülés • auditív diszkrimináció • siket • auditív verbális terápia • szájról olvasás • beszédérthetőség • szurdologopédia • beszédmegértés • szurdopedagógia • érzékszervi fogyatékosság • szurdopedagógus • hallásfigyelem • ujjábécé • hallásmérés • hallásnevelés • hallássérülés – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. és a zenehallgatásból is csak többet-kevesebbet hallhatnak. értékelés témakörnél részletesen kitér mindazokra a sajátos szempontokra. Gyakorlati tanácsaival a hallássérült gyermekek befogadását segíti. Módszertani intézményi útmutató.Nagyothalló gyermek hozzájuk e foglalkozások tartalmát is. oldal). táblázat) – Eszköztár (→ 1. Bár tisztán énekelni valószínűleg nem tudnak. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. amelyeket figyelembe kell venni az értékelés során (→ 20–21. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. A szerző a mérés. A környezetismeret fejlesztési terület témái nagyon sok lehetőséget kínálnak a hallássérült kisgyermekek számára. tanulók együttneveléséhez. a részletes módszertani tanácsok megkönnyítik az óvónők mindennapi tevékenységét az integráció során. az előzetes információgyűjtés (→ 1–19. A zene fejlesztési terület témái és feladatai sem állnak túl messze tőlük. oldal). ugyanakkor a zenedarabok ritmusát képesek érzékelni.

ami által beszédkésztetése jobb lesz. különösen a hallásveszteség és a szövegértési. Urbánné Deres Judit: Ajánlások nagyothalló gyermekek. A nagyothalló gyermekeknél a hallás hiánya vagy tökéletlen volta a nyelvi kifejezőképesség területeit.  oldal). A beszélő környezet a gyermeket erősen készteti a beszédre. Felhívja a figyelmet arra is. suliNova Kht. és a differenciált tananyagfeldolgozáson kívül a tanulásszervezési módokat és a feladatok megoldását segítő módszereket. oktatása. a szövegalkotást és a szövegértést érinti leginkább. hogy a várható nehézségek ellenére fontos a hallássérült gyermekek integrált nevelése. amelyek nem alkalmazhatók hallássérült gyermekek esetében. módszeres eljárásokat is meg kell változtatni. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásban59 olvashatunk a nagyothalló tanulók szövegértési. szövegalkotási sajátosságairól. s mindez hozzásegíti a nagyothalló gyermekeket. mintegy kiindulópontként a sajátos nevelési igényű gyermekek eltérő fejlődésének megértéséhez. és erőfeszítésekre sarkallja. szövegalkotási képesség összefüggéseinek vonatkozásában (→ 10–1. ezért a tartalmak elemzésével és a szövegértési-szövegalkotási kompetenciák fejlesztési sajátosságainak feltárásával nyújt segítséget az Ajánlás készítője a mindennapi pedagógiai munkához. mert a halló környezet gazdagabb beszédpéldája fejleszti a gyermek kommunikációját. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. módszerek. A halló társakkal való együttlét magasabb beszédszintet eredményez. ismeretszerzési módok. Megfogalmazza azt is. és mindezek kapcsán szó esik a beszéd kialakulásáról és fejlődéséről is. 2006. hogy vannak olyan pedagógiai eljárások. hogy felnőttkorukban teljes értékű életet élhessenek.  Bemutatja a → hallássérülés következtében megjelenő nyelvi rendellenességeket. Szövegértés-szövegalkotás.. Budapest. 59  316 Kompetenciaterület Kiadvány típusa .Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.

nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – 25 adaptált modul a szövegértésiszövegalkotási kompetenciaterület alapozó és beszédfejlesztési szakaszához – Ajánlások nagyothalló gyermekek. az adatbankban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók együttneveléséhez. a 315. Módszertani intézményi útmutató.Nagyothalló gyermek Lásd még nagyothallás témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. Dokumentációs útmutató (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 317 . táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

és problémamegoldó gondolatmenet előzetes vagy utólagos megfogalmazása. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. suliNova Kht. hivatását szerető pedagógustól. 60  318 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásban60 olvashatunk a → hallássérülés legfontosabb jellemzőiről és hatásukról a matematika tanulására.): Ajánlások nagyothalló gyermekek. valamint az ahhoz kapcsolódó követelmények teljesítését. az abban benne foglalt képességek fejlesztését. a matematikai tartalmak motoros. kommunikációs. hogy minden fogalom. a gyakorlatban azonban hamar kiderül. taktilis megtapasztalásának. ahol a nyelv nélkül is sikereket érhetnek el és kiteljesedhetnek. gondolkodásbeli tapasztalati hátrány csökkentését. A nyelvi nehézségek és az absztrakt gondolkodás nehézségei miatt gondot okozhat számukra – még felsőbb osztályokban is – a metakogníció. kinesztéziás. amely a hallássérült gyermekek oktatásához. A hallássérült gyermekek matematikaoktatása során valamennyi képességfejlesztési részterületen kettős feladatot kell teljesíteni. Ugyanakkor – mint ahogy a kiadvány is megfogalmazza – sok hallássérült gyermek számára vonzó terület lehet a számok világa. Matematika. a feladat. szabály jelentést kapjon a gyermek számára.. a tudásról való tudás. 2006. Hangsúlyossá kell válnia a konkrét élménynek. Mészáros Judit (szerk.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A hallássérültek matematikaoktatásakor az emlékezeti teljesítmény növelése érdekében törekednünk kell arra. a többi érzékszerv lehetőség szerinti bevonásának. neveléséhez szükséges. A szerzô felhívja a figyelmet arra. hogy számolnunk kell a nyelvi hátrányból és a mindennapi tapasztalatok hiányosságából fakadó megértési zavarokkal. Másrészt a hallássérülés miatt kialakult nyelvi. Egyrészt a halló gyermekek általános iskolájának tantervében előírt tananyag elsajátíttatását. Megismerkedhetünk a hallássérült tanulók matematikaoktatása során alkalmazott általános módszertani alapelvekkel és – részletesen – a hallássérült gyermekek matematikaoktatása során használható speciális módszerekkel. Budapest. A valóságban. szöveg. Első olvasásra talán ijesztőnek tűnik a befogadó pedagógus számára az a sok új információ. hogy ez a szép feladat nem kíván sokkal többet egy empatikus.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Eszköztár (→ 1.Nagyothalló gyermek mint gondoskodást és gondolkodást a gyermek életének megkönnyítéséről a befogadó közösségben. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 319 . az adatbankban. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 315. Módszertani intézményi útmutató.

tisztában vannak-e a metakommunikációs lehetőségekkel. hogy ezeknek a képességeknek állandó. Felhívják a figyelmet arra. Használnak-e más kommunikációs utakat.. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az új kihívások a pedagógiában a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését támogatják és segítik. 2006. tesznek javaslatot a módszerek kiválasztására. oldal). azonban ennek a fejlesztőmunkának a legfontosabb kompetenciája a szociális és életviteli képességek fejlesztése. Ez az információfelvételi és -értelmezési nehézség magatartási problémákat vagy beilleszkedési nehézséget okozhat. az ezekből levont tapasztalatok.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. 61  320 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . életviteli képességek fejlesztése. érvényesül-e a szociális tanulás kölcsönössége. mennyire „fogadóképes” a gyermeket körülvevő felnőtt. az életkori sajátosságokhoz igazodó fejlesztése elengedhetetlen és a legfontosabb. hang). alkalmazására (→ 12–18. Budapest. mert meghatározza a nagyothalló gyermek életpályáját és az integráció sikerességét. oldal). a tevékenység és tevékenykedés (szóbeli. A szociális. hogy sok múlik azon. Urbánné Deres Judit – Dr. Tudjuk. Váry Ágnes (szerk. mert nem éri elegendő külső inger (pl. suliNova Kht. Tudják-e. az ismeretszerzés és a képességfejlesztés új lehetőségét nyitják meg a gyermek fejlesztője előtt. másik oldalról az elfogadás és a proszociális viselkedésformák tanítása pl. A szerzők életkori sajátosságokhoz igazodva fejtik ki véleményüket. cselekvéses.és a kortárs csoport. Szociális. hogy a → nagyothallás következményeivel mennyire van tisztában. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. magatartásformák. írásbeli). hogy a nagyothalló gyermeknek az →  auditív csatornák mellett más. mintanyújtással. elsősorban vizuális csatornákat is igénybe kell venni az interakcióhoz. életviteli és környezeti kompetenciák. Ezért lényeges egyik oldalról a közösségi szokások. nem értik az őket érő ingerek jelentését vagy nem tudják megítélni azok fontosságát. Az Ajánlásban61 olvashatunk a hallássérülés következményeiről a szociális alkalmazkodás területén (→ 7–10.): Ajánlások nagyothalló gyermekek. A nagyothalló tanulóknál a szociális kompetenciák fejlődése már a kezdetekben zavart szenved.

A mozgás szerepe. táblázat) – Eszköztár (→ 1.Nagyothalló gyermek A nagyothalló gyermek szociális kompetenciáinak fejlesztése során a támogató. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a 315. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. tanulók együttneveléséhez. tanulási és emocionális integráció sikerességét. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. fontossága az egészséges életmód kialakításában – Mozogni jó!) (→ 2. életviteli és környezeti kompetenciaterület: két adaptált modul az 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 321 . táblázat) – Ajánlások nagyothalló gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. évfolyamra (Én és a világ – Játék a szabadban. Dokumentációs útmutató (→ 1. Lásd még nagyothallás témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához  –  szociális. elfogadó és befogadó környezet nagymértékben befolyásolja a társadalmi. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban.

Urbán Emese: Ajánlások nagyothalló gyermekek. Csak akkor képesek követni a társalgást. Így a – különböző fokban – hallássérült tanulók is lehetőséget kapnak olyan tevékenység végzésére. és sikerélményhez juttatja őket. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás62 együtt tárgyalja az enyhe fokban nagyothallótól a középsúlyoson át a súlyos hallássérült gyermekek idegennyelv-tanításának sérülésspecifikus sajátosságait. ezzel nemcsak a halló gyerekeknek biztosít lehetőséget az egyéni differenciálásra. inter. suliNova Kht. és a megértést segíti a szituáció. valamint a különböző intelligenciafajtákat (nyelvi. logikai-matematikai). hatásukat a nyelvre és a nyelvelsajátításra. A súlyos fokú hallássérülés esetében fontos. Azonban → hallássérülésük miatt az órán kívüli nyelvtudás bővítésének lehetőségei korlátozottabbak számukra. 2006. hogy a tanulók – ha anyanyelvi szintjük engedi – lehetőséget kaphassanak az idegen nyelv elsajátítására. az egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztés és az egyéni megsegítés.és csoportorientált tanulók). Ezzel növeli a tanulók motivációját. mint a halló társaiknak. auditív. Ebben az esetben kiemelten fontos a hallássérültekkel foglalkozó gyógypedagógus tanácsadó munkája. ha a megfelelő feltételeket biztosítják nekik az osztályban. illetve vizualizálható nyelvi bemenetnek. kinesztetikus. ha a szavak. A súlyos fokú → nagyothallás esetében az idegen nyelv tanulásánál döntő szerepe van az írott. hogy az enyhe fokban nagyothalló integrált gyermekek képesek az idegen nyelv elsajátítására a többi gyermekkel együtt. A közepes fokú hallássérült gyermekeknél az idegen nyelv tanulása is nehezített. zenei. A hallássérült gyermekeknél az anyanyelvi fejlettség jelentősen meghatározza az elérhető idegen nyelvi szintet. 62  322 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . nyomtatottszöveg. Idegen nyelv.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.. vizuális. Az Ajánlás készítője bemutatja a hallássérülés fokozatait. kifejezések túlnyomó többsége ismert számukra. Mivel a Kreatív kommunikációs programcsomag figyelembe veszi az egyéni nyelvelsajátítás jellemzőit (pl. Kifejti. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. érdeklődését. testi-kinesztetikus. térbeli. Budapest. amely viszonylag kevesebb nehézséget jelent számukra.és intraperszonális.

nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Nagyothalló gyermek Cochlea implantált gyermekek idegennyelv-tanítása során a vizuális csatornák bevonása mellett fontos a hallás és a → hallásfigyelem fejlesztése. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. A hallássérültek hatékony idegennyelv-tanításának egyik fontos feltétele az osztálykeretben folyó fejlesztés során a hallásállapot és a képességstruktúra figyelembevétele. illetve a hallássérült egyéni megsegítése. és képesek legyenek a beszélt idegen nyelv jó megértésére és használatára. Az enyhe vagy középsúlyos nagyothallónál a vizuális megerősítés mellett hatékony lehet a főleg verbális előkészítő szakasz. de a kompetenciák fejlesztési lehetőségei némileg módosulnak az auditív input korlátozottsága vagy hiánya miatt. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Eszköztár (→1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. a 315. Egyéni megsegítés és fejlesztés mellett felhasználhatók az ép hallású tanulók idegennyelv-elsajátítása során alkalmazott módszerek és eszközök. azonban a súlyos nagyothallóknál és siketeknél fontos az olvasás és írás aránylag korábbi használata. valamint kiadványunk bibliográfiájában 323 . az adatbankban. Módszertani intézményi útmutató. hogy a készülék által nyújtott lehetőségeket minél jobban ki tudják használni. Az ép hallású gyermekek idegennyelv-oktatása során megfogalmazott általános fejlesztési célok vonatkoznak a hallássérült tanulókra is. A módszertani ajánlásokat részletesen kidolgozott minta óravázlatok is alátámasztják.

képesek legyenek adottságaiknak. A hallássérült gyermekek esetében a pályaválasztásnak szubjektív és objektív feltételei is vannak. amelyeknél nem játszik meghatározó. a személyiség és a készségek szintje sorolható. az egészség megőrzésére. tevékenységeknek. kidolgozott moduljaival. az iskolai tevékenységek hosszú távú és egymásra épülő tevékenységrendszerével. a hallásfok. a sokszínű tanulói tevékenységek szervezésével hozzájárul a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának támogatásához. s a koncentrált. 324 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A programcsomag egész szemléletével. a jövő tervezésének képességére. a verbálisan bonyolított teammunka. Az objektív feltételek a korlátozott szakmatanulás és az elhelyezkedési lehetőség. munkaerő-piaci felkészültségre tegyenek szert. Olyan módszertani sokszínűséget kínál. eljárásoknak a megtalálása. a tanulási-tanítási folyamat átszervezésével pedig biztosítja számukra az inkluzív nevelkedés lehetőségét. Tehát a pedagógus legfontosabb feladata azoknak a módszereknek. A pályaalkalmasságot tekintve a hallássérültek esetében elsősorban azok a pályák jöhetnek számításba. képességeiknek megfelelő pálya választására. A hallássérült gyermekek életpálya-építési képességfejlesztésének éppúgy az a célja. egészséges életmódra. lényegi szerepet a közvetlen kommunikáció. A szubjektív tényezők közé a beszédszint. amelyek a gyermekek felnőtt életének meghatározói lehetnek. mint halló kortársaikénak: alkalmassá váljanak egy élhető életre. önálló feladatmegoldás a döntő. amelyet önállóságra neveléssel lehet megoldani. amely alkalmas a hallássérült gyermekek befogadására. Az iskolai fejlesztés kiemelt feladata a felnőtt élet szerepeire való felkészítés. ahol az információk írásosan is elérhetőek. az eltérő fejlődési utak és szükségletek figyelembevételével. amelyek hozzájárulnak az önálló életvitel mind teljesebb eléréséhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. E folyamat során megismerhetjük a gyermekek személyiségét és azokat a tényezőket. módszereivel.

Minden hónap valakié. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Budapest.. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek.Nagyothalló gyermek Mindezeknek a kérdéseknek a részletes kifejtését olvashatjuk ebben az Ajánlásban63. áll a bál!”) és egy adaptált modul a 2. és még alaposabban megismerhetjük a nagyothalló gyermekek sajátos igényeit. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. évfolyam számára (A természet: a mi világunk – Népszokások. valamint kiadványunk bibliográfiájában Czibere Csilla – Köntösné Lőrincz Eszter: Ajánlások nagyothalló gyermekek. suliNova Kht. táblázat) – Eszköztár (→ 1. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 315. 63  325 . Módszertani intézményi útmutató. „Itt a farsang. az adatbankban. évfolyamra (A természet: a mi világunk. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. táblázat) – Ajánlások nagyothalló gyermekek. 2006. „Elvégeztük az aratást…”) (→ 2. Lásd még nagyothallás témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – életpálya-építési kompetenciaterület: egy adaptált modul az 1. életpálya-építés. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók együttneveléséhez.

terapeutáknak és szülőknek. szinte végigkísérik a többségi iskolákban nevelkedő. A befogadott gyermek/tanuló és pedagógusai azonban nem nélkülözhetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények segítségét. Török Béla Óvoda. A Dr.. tanulók együttneveléséhez. Fontos feladatuknak tekintik. nevelőtanároknak. szolgáltatást nyújt egyrészt azoknak az intézményeknek. 64  326 . amelyek folyamatosan segítik az együttnevelést. támogatást. szervezeti felépítéséről. szolgáltatásairól. „klienseiről”. tanuló gyermekek életét. Módszertani Intézmény.és szakmai szolgáltatásairól. Az Útmutató átláthatóvá és érthetővé teszi az integráció céljait. Budapest. azokat az interdiszciplínákat. jövőjének meghatározó tudományos alapot teremtettek. az integráló munka egyes elemeinek megerősítésével. amelyek a hallássérült gyermekek sorsának. másrészt maguknak az integráció szereplőinek: óvodapedagógusoknak. az integrációt segítő módszereket és alkalmazott technikákat. megismerhetjük a hallássérülés pedagógiai következményeit. amelyek a nagyothalló gyermekek együttnevelését vállalják. neveléstörténeti. suliNova Kht. hogy együtt vállalt céljaik megvalósításához az integráció teljes feladatrendszerét. Módszertani intézményi útmutató. 2007 . Az → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények tanácsadással. feladatrendszerét.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató64 segítséget. Köntösné Lőrincz Eszter – Dr. folyamatát és gyakorlatát feltárják az integráció szereplőinek. → nagyothallás azonosításához. gyógyító pedagógiai hátteret. Feltárják az évszázadokra visszatekintő orvosi. a családokat és pedagógusokat felelősséggel terhelő kihívás kötelezi. Diákotthon és Gyermekotthon szolgáltatásainak és elérhetőségeinek bemutatásán keresztül az olvasó teljes körű képet kap ezen intézmények céljáról. a halló gyermekközösségben élő hallássérült gyermekek pedagógiai útjának mindenre kiterjedő támogatásával szeretnének közreműködni abban a munkában. szak. általános iskolai és középiskolai pedagógusoknak. Speciális Szakiskola. pedagógiai asszisztenseknek. Váry Ágnes: Útmutató hallássérült gyermekek. Támpontokat találhatunk a → hallássérülés. amelyre a nehéz. Általános Iskola. családtagoknak.

az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 327 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 315.Nagyothalló gyermek Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek.

tanulók együttneveléséhez. alkalmazását ajánljuk mindenkinek. Az Útmutatóból65 megismerhetjük. szülőknek. az életvitelt segítő eszközök gyógyászati segédeszközök használata. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. A speciális eszközök bemutatása a mindennapi életben való alkalmazáshoz nyújt ismereteket mindazoknak. tankönyvek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A súlyos hallássérült gyermekeknél jelentkező nyelvi nehézségek. tisztíthatók. gyógypedagógusoknak. A bemutatott eszközök megismerését. tanulók együttneveléséhez. játékok. és alkalmasak a gyermekek tevékenykedtetésére is. Educatio Kht. a felhasználási terület és a sérülésspecifikus használat szerint történik: speciális segédeszközök. 65  328 . a többségi óvodák. Módszertani intézményi útmutató.. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. 2008. a kommunikációt elősegítő játékok. a tanulást. aki hallássérült gyermekekkel foglalkozik. A választás és a kiválasztás nehéz. bonyolult munkáját könnyíti meg az eszközrendszer bemutatása és a módszertani ajánlások. A gazdag játékválasztékban olyan játékok szerepelnek. Az eszközcsoportok jellemzése. jól tárolhatók. illetve a szókincsfejlesztést. amelyek sokoldalú felhasználást tesznek lehetővé. esztétikusak. hogy melyek a pedagógiai tevékenységünk eredményes támogatását szolgáló legszükségesebb eszközök. táblázat) Köntösné Lôrincz Eszter – Nagyné Tóth Ibolya – Urbánné Deres Judit: Sérülésspecifikus eszköztár hallássérült gyermekek. alkalmazása. iskolák pedagógusainak. Budapest. fejlesztő és terápiás eszközök. akik a hallássérültek pedagógiájában eddig még nem voltak járatosak. a nyelvfejlődést. kommunikációs zavarok miatt nagyon fontos a megfelelő speciális segédeszközök. taneszközök ismerete. taneszközök. bemutatása a funkció.

nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Nagyothalló gyermek – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 329 . az adatbankban. a 315.

s ezekkel kapcsolatban hasznos gyakorlati tanácsokat fogalmaz meg (→ 12–17. hogy a dokumentumok megismertetésével. a → hallókészülékkel vagy cochleáris implanttal történő ellátást. oldal). suliNova Kht. Az Úmutató66 készítői arra vállalkoznak. Váry Ágnes: Útmutató nagyothalló gyermekek. azok használatának pedagógiai vonatkozásait. a vizsgáló eljárásokkal és a pedagógiai vélemény megírásának szempontjaival is. értelmezésével az általánoshoz képest mélyebb. amelyek tartalmazzák a hallásvizsgálati eredményeket. oldal). Szervezeti és Működési Szabályzat. amelyek egészségügyi és pedagógiai ellátásuk során keletkeznek. fejlesztésével foglalkozó dokumentumok csoportja. tudniuk kell azokat helyesen értelmezni. úgymint Együttműködési megállapodás. A gyermekkel foglalkozó szakembereknek munkájuk során tisztában kell lenni ezek szerepével. 2007 . A pedagógiai-pszichológiai státusz dokumentuma többek között a szakértői vélemény. amelyet hallássérült gyermekek esetében a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ készít el (→ 9–10. A következő nagy témakör a hallássérült gyermekek fejlődésével. Budapest.. tanulók együttneveléséhez. a különböző terápiákkal. Itt ismerkedhetünk meg az egyéni fejlesztési tervek készítésével. oldal). Milyen dokumentumokról van szó? A → hallássérüléssel kapcsolatos egészségügyi dokumentumokról. felhasználni.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A hallássérült gyermekeket a diagnózis megállapításától végigkísérik mindazok a dokumentumok. Dokumentációs útmutató. 66  330 . speciálisabb. A komplex pszichológiai-pedagógiai vizsgálat alapján készült szakvélemény biztosítja a hallássérült gyermek számára a különleges gondozásra való jogot (→ 10–12. Ezen dokumentu- Köntösné Lőrincz Eszter – Nagyné Heidenwolf Erzsébet – Pintér Beatrix – Urbánné Deres Judit – Dr. Alapító okirat. Pedagógiai program. A kiadvány részletesen bemutatja a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadásával megváltoztatandó intézményi dokumentumokat. jól használható információkat adjanak át.

 táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. az adatbankban. oldal). oldal).Nagyothalló gyermek mokat számos. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. oldal). Foglalkozik az anyag a pedagógiai mérés-értékelés kérdéskörével is. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a mindennapi pedagógiai munka során használható példával is illusztrálják a szerzők (→ 17–27. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. a 315. Végezetül áttekinti a a sikeres együttnevelés megvalósítását biztosító jogi és szakmai garanciákat (→ 31–34. A mellékletek remek kiegészítői az ismertetett dokumentumoknak. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 331 . módszertani ajánlásokat is megfogalmazva a befogadó intézmények számára (→ 28–29. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók együttneveléséhez.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika

Kiadvány típusa

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia, a szövegértés-szövegalkotás és az életpálya-építés területéről készített, 6–9 éves gyermekek számára készült moduladaptációk áttanulmányozását azért javasoljuk, mert többféle feladat differenciált megvalósításához adnak támpontokat, és részletes módszertani segítséget nyújtanak a nagyothalló gyermekek különböző feladatokba történő bevonására. Felhívják a figyelmet a segítségadás fontosságára és a lehetséges megoldásokra. A felsorakoztatott példák alkalmazása biztosítja a hallássérült tanulók tanulási folyamatban való aktív közreműködését és ismeretszerzését. A különböző tananyagtartalmak feldolgozásának menetében olyan ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyek a tanórára való felkészülésben, az óra vezetésében, a tanulásszervezési mód kiválasztásában segítik a befogadó pedagógusokat. A sajátos nevelési igény figyelembevétele a pedagógus rendszeres, előzetes (többlet) felkészülését jelenti – ám ennek eredményeként a hallássérült tanuló is aktív részese lehet a tanórák minden mozzanatának. Nagyothalló gyermekek együttneveléséhez az alábbi mintamodulok készültek: – Szövegértés–szövegalkotás: 24 adaptált modul az alapozó és a beszédfejlesztés szakaszához (részletesen → 2. táblázat) – Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. évfolyamra (Én és a világ – Játék a szabadban; A mozgás szerepe, fontossága az egészséges életmód kialakításában – Mozogni jó!) – Életpálya-építés: egy adaptált modul az 1. évfolyam számára (A természet: a mi világunk – Népszokások. „Itt a farsang, áll a bál!”) és egy adaptált modul a 2. évfolyamra (A természet: a mi világunk. Minden hónap valakié. „Elvégeztük az aratást…”)

332

Nagyothalló gyermek

Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 315. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

333

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

E csoportba67 nagyon sokféle kórkép tartozik. A sajátos nevelési igényű óvodáskorú gyermekeket integráló pedagógusok számára e területre vonatkozóan két Ajánlás68 is készült: az egyik a magatartászavarok, a másik a → részképességzavarok miatt a nevelési folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek együttneveléséhez. Mindkét ajánlás tisztázza az alapfogalmakat, a zavarok megnyilvánulási formáit, tüneteit, kritériumait, és felsorolja kialakulásának okait (→ I. 5–10. oldal; II. 5–. oldal). A kiadvány fontos szempontokat és tanácsokat fogalmaz meg hiperaktív gyermekek fogadásához, a befogadás előkészítéséhez. Ismerteti a pedagógustól és a csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformákat. Hangsúlyozza, hogy a gyermek számára az óvónő a minta, akit az óvodás gondolkodás nélkül követ. Az ő attitűdje sugárzik a többi gyermekre is; ha ő természetesen elfogadó, akkor a gyermekek is azok lesznek (→ I. 1 3. oldal). 1–1 Az óvodai nevelés kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési tervében található, ajánlott játékok számos esetben adaptálásra, módosításra szorulnak, ha az integrációban magatartászavarral küzdő gyermek vesz részt. A kötet a különböző tevékenységi területeken belül az adaptációs lehetőségekre hívja fel a figyelmet néhány lehetőség bemutatásával. Mennyiségi és minőségi változtatásokat javasol, ezeket példákkal is szemlélteti (→ I. 1 3–22.  oldal).  Részképességzavarral küzdő gyermekek együttnevelésére vállalkozó óvodapedagógus számára az Ajánlás hasznos információkat nyújt a részképességzavarok rendszeréről és a zavarok tüneteiről. A tünetekhez kapcsolva „Ő az, …” kezdetű mondatokkal bemutatja, hogy az adott tünet hogyan jelentkezhet az óvodáskorú gyermek mindennapos tevékenységeiben (→ II. 8–18. oldal). A szerző a befoga-

L. a pszichés fejlôdés zavaraival kapcsolatban a 195. oldalon írtakat. Venterné Balogh Angelika: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez I. (magatartászavar esetén). Óvodai nevelés; Dr. László Zoltánné: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez II. (részképességzavar esetén). Óvodai nevelés. suliNova Kht., Budapest, 2006.
67 68 

334

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô gyermek

dás előkészítése és eredményessége alapjaként az együttműködést írja le. Részletesen ismerteti az együttműködő felek feladatait, szerepét. Az óvodai nevelés kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési tervének játékait a részképességzavarral küzdő gyermek szükségleteihez igazítva alkalmazhatják a pedagógusok. A szerkesztő javasolja, hogy hagyjanak több időt a gyakorlásra, ismétlések beiktatására. Egy-egy előkészítő részben a tervezett foglalkozáshoz, játékhoz szükséges ismeretek, készségek megalapozása történhet, ezzel segítve azt, hogy a részképességzavarral küzdő gyermek is gond nélkül, örömmel, sikeresen vegyen részt a játékban. A különböző tevékenységi területeken belül az adaptációs lehetőségekre hívja fel a figyelmet néhány példa bemutatásával. A fejlesztési területek ismertetése után a játékgyűjteményből kiemeli azokat a játékokat, amelyek alkalmazása különösen eredményes lehet a → részképességzavarral küzdő gyerekek fejlesztése során (→ II. 20–33. oldal).  Célszerű a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekeket nevelő óvónőknek mindkét Ajánlást megismerni. Gyakran előfordul, hogy a magatartászavarral küzdő vagy hiperaktív gyermekek másodlagos tünetként részképességzavarokat produkálnak, és fordítva. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség- és készségfejlesztő program, különös tekintettel az integrált nevelésre • A szakmai és szakszolgáltatók, illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár • alak-háttér észlelés • autoagresszió • Ayres-módszer • borderline • diszgráfia • diszkalkulia 335

2. rész Adaptációs mátrix

diszlexia diszlexia-prevenció diszlexia-prevenciós módszer fejlesztô osztály Frostig-terápia grafomotoros fejlesztés grafomotoros zavar hiperaktivitás (hiperkinézis) kognitívviselkedés-módosítás laterális dominancia lateralitás MCD (minimális cerebrális diszfunkció), POS (pszichoorganikus szindróma) • Meixner-módszer • motoros zavarok • pszeudodebilitás • pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermek • pszichomotoros fejlesztés • pszichomotoros zavarok • pszichopedagógia, pszichopedagógus • részképességzavarok • szociális nevelés • szociális tanulás • szociopátia • tanulási zavarban szenvedô gyermek • vizuális percepciós zavarok • vizuomotoros koordináció – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában • • • • • • • • • • • •

336

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

E csoportba nagyon sokféle kórkép tartozik. Az Ajánlásból69 a hiperkinetikus zavarral és a magatartászavarral küzdő tanulók szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztéséhez kaphat az olvasó hasznos ismereteket, kézzelfogható, a tanítási gyakorlatban alkalmazható tanácsokat. Megismerhetjük az alapfogalmakat, a gyermekek különböző funkcióinak jellemzőit és azt, hogy ezek eltérései hogyan befolyásolják őket a tanulási folyamatban. Mivel a magyar terminológia nem egységes, a kiadvány a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában szereplő elnevezéseket használja (→ –9. oldal). A kompetencia alapú program legnagyobb pozitívuma, hogy bőségesen és személyre szabottan hagy időt a készségek automatizálódására, amely alapfeltétele az olvasás-írás készségszintű elsajátításának. Nem azt hangsúlyozza, hogy mihamarabb el kell érni bizonyos szinteket, hanem a minőségi előrejutásra törekszik. Ez azért fontos a hiperkinetikus zavarral és a magatartászavarral küzdő tanulók fejlesztésénél, mert az egyes részterületeken belül is hullámzó teljesítményt mutató gyermekek esetében nehezen prognosztizálható, hogy adott időtartamon belül milyen eredményt hoz a fejlesztés. Az egyéni eltérések figyelembevétele nagyon fontos. A szerkesztők ismertetik a speciális készségfejlesztés területeit, illetve azokat az alapfok végére várható eredményeket, amelyeket a sajátos nevelési igényű gyermek teljesíthet (→ 9–12. oldal). A tanítás során alkalmazható hasznos tanácsokat olvashatunk arról, hogy agresszív vagy regresszív magatartásformák esetén mi a teendő, milyenek legyenek a pedagógus viselkedési és magatartásformái (→ 12–1 5. és 25–31. oldal). A programcsomag témaköreinek feldolgozása ajánlott az adott csoport minden tanulója számára. A szerkesztők azonban felhívják a figyelmet a lehetséges nehézségekre, és javaslatokkal segítik a feldolgozást. Speciális fejlesztési lehetőségeket mutatnak be a napi készségfejlesztő tevékenységek – pl. a beszélgetőkör, a mesehallgatás, a ritmikus mozgások – és az általános alapozás során. Gya69  Henger Krisztina – Juhász Sarolta – Nagy Krisztina: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szövegértés-szövegalkotás. suliNova Kht., Budapest, 2006.

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

337

2. rész Adaptációs mátrix

korlati tanácsokat adnak a beszédkészség fejlesztéséhez, a szóbeli és írásbeli szöveg megértéséhez és alkotásához, az íráskép kialakításához, a betűírás előkészítéséhez, az írás jelrendszerének megtanításához stb (→ 1 5–20. oldal). Olvashatunk a hiperkinetikus zavarral és a magatartászavarral küzdő tanulók együttnevelése során legalkalmasabb tanulásszervezési formákról, részletesen a kooperatív tanulás fogalmáról és alapelveiről, módszereiről (→ 20–25.  oldal).  Mivel a magatartás-terápiának, a hiperaktív és magatartás-zavaros gyermekek kezelésének alapvető kérdése a jutalmazás és a büntetés, a kiadvány kitér a jutalmazás és büntetés technikáira is (30–31. oldal).  Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat): 1 adaptált modul a szövegértés-szövegalkotás beszédfejlesztő szakaszához és 1 adaptált modul a beszédfejlesztő szakaszhoz – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 335–336. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

338

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

E csoportba nagyon sokféle kórkép tartozik. Az Ajánlás70 részletesen mutatja be ezt a tanulócsoportot, alcsoportok és típusok szerint tisztázza a fogalmakat (→ 7–1 5. oldal). A tanulási zavarok típusai szerint három alcsoportot különböztet meg. A részképességzavar a komplex teljesítmények – olvasás, írás, számolás – elsajátítását és kivitelezését lehetővé tevő megismerő- és mozgásos funkciók területén mutatkozó deficit, amely az intelligenciaszinttől független. A komplex tanulási zavarok speciális tanulási nehézségek, amelyek az alap-kultúrtechnikák elsajátítása során jelentkeznek. Az Ajánlás tisztázza a viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok fogalmait, és a pedagógusok számára fontos nevelési konzekvenciák áttekintésével ad hasznos tanácsokat. A komplex tanulási zavarok között részletesen foglalkozik a matematikai kompetenciát leginkább befolyásoló → diszkalkuliával. A képességfejlesztésre vonatkozó általános megállapítások mellett olvashatunk gyakorlati tanácsokat is. Az Ajánlás abban is segítséget nyújt, hogy a képességfejlesztés során milyen részképességek fejlesztésére hogyan nyílik lehetőségünk (→ 1–17.  oldal). A személyiség és a társas kompetenciák fejlesztésére a „Komplex személyiség- és magatartás-fejlesztő program” gyakorlatait ajánlja (→ 17–18. oldal). A Képességfejlesztés c. fejezetben a matematikai kompetenciaterületek fejlesztésével, a képességfejlesztési és kimeneti rendszer ismertetésével segíti a gyakorló pedagógusokat (→ 18–24. oldal). Témakörönként bemutatja a kívánt tartalmakat, amelyek általános megfogalmazását nehezíti, hogy a gyermek kognitív készségeinek fejlődése nagyban függ a fogyatékosság fajtájától, kezelésétől, a terápia intenzitásától és a gyermek egyéni fejlődési tempójától. Emiatt nagyon nehéz egyértelműen megfogalmazni azokat a várható tudástartalmakat, amelyekig a gyermek a 4. évfolyam végére eljut. Felsorolja a különös pedagógiai odafigyelést igénylő témaköröket, javaslatokat tesz ezek megtanítására. Évfolyamokra lebontva bemutatja az elvárható és a nem elvárható teljesítményeket (→ 24–43. oldal).
Megyeri Józsefné (szerk.): Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Matematika. suliNova Kht., Budapest, 2006.
70 

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

339

2. rész Adaptációs mátrix

A matematikát tanító pedagógus alapvető ismeretekhez juthat a különböző tanulásszervezési formákról, a differenciálás fontosságáról, a módszerek megfelelő kiválasztásáról, a pedagógus felkészüléséről, a gyermekcsoport felkészítéséről, az integrált matematikatanítás során használt eszközökről és az értékelés alapelveiről is. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához. A matematikai kompetenciaterületen 1 adaptált modul az 1. évfolyam számára (49. modul) és 1 adaptált modul a 2. évfolyam számára (33. modul) (→ 2. táblázat) – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 335–336. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

340

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az Ajánlás71 a tanulók közül a hiperkinetikus zavarral és figyelemzavarral élő tanulók együttneveléséhez ad hasznos tanácsokat. Szükséges azonban az ebbe a fogyatékossági típusba tartozó gyermekek szélesebb körű megismerése és a fogalmak alaposabb tisztázása (→ Ajánlások… Matematika, 7–1 5. oldal). A szerkesztő bemutatja a magatartás-zavaros gyermekek csoportjait, definiálja a → hiperaktivitás és a figyelemzavar fogalmát. Leírja a fenti csoportokba tartozó tanulók általános jellemzőit, felsorolja pozitív tulajdonságaikat. Hangsúlyozza, hogy a hiperkinetikus zavarral és figyelemzavarral élő tanulók együttneveléséhez mindig szükséges szakemberek bevonása (→ 7–1 1. oldal). Leszögezi, hogy a magatartászavarok és a hiperkinetikus zavarok két különböző területet ölelnek fel. Külön BNO-kóddal rendelkeznek, különböző diagnosztikai eljárások kapcsolhatóak hozzájuk, és más-más terápiás megközelítésben kell foglalkozni velük. A társas készségek és képességek fejlesztését, azaz a szociális kompetencia kialakítását a magatartási problémával küzdő gyermekek esetében is társaikhoz hasonló mértékben kell megvalósítani. Szükséges azonban az időkeret szétválasztása a többségi iskolás populáció, valamint a hiperaktív gyermekek esetében. Táblázattal szemlélteti a szerkesztő, hogy az egyes kompetenciaterületek egységesek, a pedagógusnak mindössze az adott kompetencia kialakítására fordított időkeret esetében szükséges differenciálnia (→ 1 3. oldal). 1–1 Az elérendő attitűd- és képességcsoportok sérülésspecifikus leírásai alkalmával ismerteti a lehetséges problémákat, erősségeket, a pedagógus feladatait – mit várhat el, hogyan viselkedjen az attitűdök kialakításakor, formálásakor, a szociális képességek fejlesztésekor. Megfogalmazza a szakaszok végén elvárható követelményeket. (→ 1–19. oldal) A programcsomagok témakörei a mindennapi élet színtereit, feladatait és felelősségeit bemutató, szemléletformáló ismereteket nyújtanak, ezért kiindulópontjai lehetnek a speciális nevelési szükségletű gyermekek későbbi, zökkenőmentes társadalmi beilleszkedésének, társas életének. Az egyes progRózsa Mária (szerk.): Ajánlások a pszichés fejlôdés zavaraival küzdô gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. suliNova Kht., Budapest, 2006.
71 

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

341

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 335–336. oldal).  Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. rész Adaptációs mátrix ramcsomagok esetében azokat a témaköröket emeli ki. eredményes pedagógiai attitűdöket mutat be (→ 33– 34. módszereket. oldal). a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. amelyek feldolgozása során valamilyen speciális szempont figyelembevétele szükséges a magatartási zavarral. valamint hiperaktivitással küzdő gyermekek esetében jól alkalmazható tanulásszervezési formákat. Dokumentációs útmutató (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 342 . A speciális vonatkozásokat egy-egy nagyobb témakörben összegyűjtve javasol módosítási lehetőségeket (→ 19–30. Módszertani intézményi útmutató. az adatbankban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.2. Magatartási zavarral. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók együttneveléséhez. valamint a → hiperaktivitással küzdő gyermekek nevelése során.

Részletesen elemzi viszont azokat a pszichés jellemzőket. nem használja a féket azért. Célszerű kis létszámú osztálytermekben a speciális tárgyi és személyi feltételek biztosítása. A kompetencia alapú programcsomag legnagyobb pozitívuma. oldal). hogy azon az órán is biztosítsunk önálló munkát. 2006. oldal).” (Dr. Az általános fejlesztési célok ismertetéséből megtudhatjuk. valamint Ajánlások… Matematika. ami alapfeltétele a készségszintű idegen nyelvi kommunikáció elsajátításának. a testtudat. Tartalmazza az adott sajátos nevelési igényhez nem illeszkedő tartalmakat is (→ 17–25. oldal). mely szerint „…a közúti forgalomban az autót vezető hiperkinetikus szindrómás gyermek száguldozik. 72  Kompetenciaterület Kiadvány típusa 343 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. de a hiperkinetikus vagy a magatartás-zavaros tanuló már fáradt.. Idegen nyelv. idegennyelv-oktatását (→ 8–1 3. amelynek lehetőségeit a programcsomag témaköreinek megfelelően ismerteti a kiadvány. Egymásra építi az általános fejlesztési folyamatokat. Gyarmathy Éva) A pszichés fejlődés zavarainak további formáit nem mutatja be (→ Irányelv. mert ugyan neki van. célokat és a specifikus nyelvi fejlesztési célokat (→ 1 3–17. tanítását. hogy hiperkinetikus zavar és magatartászavar esetén milyen fejlesztési lehetőségek adódnak a mozgás. a figyelem és a személyiség fejlesztésében. de nem lép rá. Legjobb.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A nyelvoktatás során alkalom adódhat egyéb speciális képességfejlesztésre.  E tanulók sokfélesége miatt az egyéni különbségek számottevőek. amelyek befolyásolják a hiperkinetikus zavarral és magatartászavarral küzdő gyermekek tanulását. A szerző ajánlja.  oldal). 7–18. és nem tud a többiekkel együttműködni. azért nem használja a féket. mert az ő autójában nincs fék. amikor az osztály ugyan dolgozik. ez elengedhetetlen feltétele a viszonylag zavartalan oktatás megvalósításának (→ 25–29. Budapest. ha ez fiziJávori Ildikó (szerk.): Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. suliNova Kht. A magatartás-zavaros gyermek pedig azért süvít az autójával. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás72 a hiperkinetikus zavar és a magatartászavar fogalmait tisztázza szemléletes példával. hogy bőségesen és személyre szabottan hagy időt a készségek automatizálódására. oldal).  A hiperkinetikus zavarral küzdő diákok integrált nevelésének feltétele a megfelelő tanulásszervezési módok kiválasztása.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 344 . ami csakis úgy lehetséges. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Hangsúlyozza. a 335–336. Olvashatunk még a pedagógusnak javasolt kommunikációs formákról. Dokumentációs útmutató (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. tanulók együttneveléséhez. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. ha aktív és tevékenységszintű élményeket nyújtunk az órákon (→ 29–30. oldal). oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az értékelési alapelvekről.  oldal). elvonulhat egy olyan helyre az osztályban. hogy a legfőbb cél az idegen nyelv iránti figyelem felkeltése. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. kiléphet a szituációból. valamint az alkalmazott módszereket is. amely kifejezetten – de nem csak neki – erre a célra van berendezve (→ 2. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a pedagógiai asszisztens segítségének lehetőségeiről és az integrált tanórák felépítéséről. Megismerhetjük az egyéni megsegítés lehetőségeit a különböző tanulásszervezési helyzetekben. az adatbankban. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek.2. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a tanítás során felhasználható eszközökről. rész Adaptációs mátrix kai eltávolodást is jelent.

  A képességfejlesztés és a témakörök ismertetése során hangsúlyozza. évfolyamokon. Ennek megfelelően részletesen ismerteti a tanulási és magatartászavarral küzdő tanulók főbb képességfejlesztési elveit és területeit 1–6. mentálhigiénés foglalkozásokon és akár óratervi. amelyek az adott kompetencia fejlesztéséhez szükségesek. szükség szerint kiegészíti olyan habilitációs-rehabilitációs ajánlásokkal. életpálya-építés. mindig az egyéni fejlesztési terv a kimeneti elvárás és az értékelés megállapításának alapja (→ 12–17. Ismerteti az életpálya-építési kompetencia fejlesztésének témaköreit. általában jól bevált eszköztárral élni. 73  Kompetenciaterület Kiadvány típusa 345 .). 2006.): Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek.. az adott sérüléstípusba tartozó gyermek más.és magatartás-fejlesztő program moduljait. hiszen minden. A kimeneti elvárások megállapításakor hangsúlyozza. Sérülésspecifikusan feltérképezi a témakörök módosításának lehetőségeit.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. alcsoportok és típusok szerint tisztázza a mindennapok során szinonimaként használt fogalmakat (tanulási nehézség. A komplex tanulási zavar esetén gyakran jelentkező szövegértési nehézség és egyéb maradványHernádi Krisztina (szerk. hogy az e csoportba tartozó gyermekek és fiatalok csoportja igen heterogén. és ennek megfelelően differenciáltan ajánl lehetőségeket a módosításra. Fokozott figyelmet fordít a társas kompetenciák fejlesztésére. oldal). Az Ajánlás73 részletesen mutatja be az adott tanulócsoportot. hogy a speciális megsegítések hatására felzárkózzon az osztály szintjéhez. A tanulási korlátokat olyan komplex főfogalomnak tekinti. Budapest.. valamint 7–12. hogy a sajátos nevelési igényű tanulótól nem elvárható. suliNova Kht. valamint konkrét példákkal teszi gyakorlatcentrikussá ajánlásait. ezért más bánásmódot igényel. akár tanórán kívüli keretben alkalmazhatónak tartja. Ezeket a tanulók életkorának megfelelően. amely igen bonyolult problémaegyüttest takar (→ 5–1 1. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek E csoportba nagyon sokféle kórkép tartozik. tanulási zavar stb. Mindvégig szem előtt tartja a pszichés fejlődési zavar komplexitását. Talán a sajátos nevelési igény variabilitása itt mutatkozik meg leginkább: nem lehetséges a mindennapokban jól használt. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. oldal). koncentrikusan bővülve-mélyülve habilitációs órákon. Évfolyamonként kiegészíti a témákat. amelyre kiválóan alkalmasnak tartja a Komplex személyiség.

tanulók együttneveléséhez. rész Adaptációs mátrix tünetek kompenzálásához gyakorlati tanácsokat ad. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) és 1 adaptált modul a 2. Fontosnak tartja. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. Befejezésül ismerteti az alkalmazható módszereket. Módszertani intézményi útmutató. munkaformákat. évfolyam számára (Népi mesterségek. a pedagógustól elvárható magatartásformákat. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 346 .2. foglalkozások: Nemezelés 2. az adatbankban. Hősök. valamint az értékelés alapelveit is. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 335–336. példaképek. az élethosszig tartó tanulásban (→ 17–29. hogy nagyobb eséllyel induljanak az életpálya építésében.  oldal). valamint a szövegértési– szövegalkotási kompetencia és az életpálya-építési kompetencia fejlesztésének összekapcsolását hangsúlyozza. táblázat) – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. évfolyam (Mindennapjaink – Népi gyermekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel Jancsi!) számára (→ 2.. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához az életpálya-építési kompetenciaterületen: 2 adaptált modul az 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. hogy a komplex tanulási zavarral küzdő tanulóknak az információkezeléshez már a korai időszaktól számítógépet és informatikai ismereteket kell biztosítani. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

  Az útmutatóban hasznos információkat találhatnak az integráció céljáról. ezért azonosítják az együttnevelés szereplőit és az együttnevelésben elfoglalt helyüket. Az inkluzív pedagógia megvalósulásának egyik pillére az → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények. mi szükséges ahhoz. A szerzők összefoglalják a pedagógiai többletszolgáltatások lehetőségeit. Éppen ezért hasznos. érthető leírásait találhatják az olvasók. 2007 . suliNova Kht. lehetőségeiről. Az integráció sikeres megvalósításában a szakemberek kooperációját kiemelt fontosságúnak tekintik. a pedagógusközösség és a módszertani intézmény szakembereinek folyamatos párbeszéde biztosíthatja a beilleszkedés és befogadás folyamatának szakmai hátterét (→ 17–22. szakemberek közötti kooperáció.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató74 a pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési. oldal).  oldal). oldal). formáiról. a segítő szakemberek és a civil szervezetek rövid bemutatása olvasható az Útmutatóban (→ 1 5–17. a gyermekcsoport. A gyermek és családja. és leírják azt is. majd ismerteti az ebbe a csoportba tartozó gyermekekkel foglalkozó szakma múltját (→ 5–.. ha a különböző. gyógypedagógiában használatos kórképeket a többségi pedagógusok is megismerik. Budapest. a pedagógusközösség. a család. ahol mód nyílik az együttműködés megvalósítására. feltételeiről. a pedagógus. hogy egy iskola profiljába az integráció hivatalosan is bekerülhessen (→ 14–1   5. A szerzők három nagy csoportban ismertetik a tanulási zavarokat (→ 8–1 3. oldal). Módszertani intézményi útmutató. Az iskola. tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyerekek kifejezés bevezetésének előzményeit mutatja be. Az útmutatóban a sajátos nevelési igény hátterében álló diagnózisoknak és azok pedagógiai konzekvenciáinak köznapi. A megfelelő intézményi ellátás lényege a szakmaközi megközelítés és a szakmák.  oldal). Csákvári Judit – Süvegesné Rudán Margit: Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. a pszichés fejlődés zavara miatt akadályozott gyermek. 74  347 . tanulók együttneveléséhez.

amelyek vállalják ezen gyermekek együttnevelését és megsegítését (→ 22–23. az adatbankban. Céljuk és feladatuk a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók teljes körű ellátása. az integrációt segítő munka bázisaivá válhatnak. megszerzett gyógypedagógiai tapasztalatával segítik az integrált nevelést.2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 348 . táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. esetenként pszichiátriai szakszolgáltatási rendszer kiépítése is. A pszichés fejlődés zavaraival küzdő népesség ellátásának speciális területe a gyógypedagógiai pszichológiai munka. rész Adaptációs mátrix Az általában szegregált gyógypedagógiai intézményekből funkcióbővüléssel létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekben jelennek meg azok a szolgáltatások. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. oldal). a 335–336. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. E feladatok ellátásában vállalnak jelentős részt azok az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények vagy bizonyos speciális feladatokat vállaló intézmények. tanulók együttneveléséhez. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Dokumentációs útmutató (→ 1. A problémák sokrétűsége az integrációs folyamat összes résztvevőjének komoly pszichés terhet. amelyek az ott dolgozó szakemberek tudásával. Különböző formákban vehetnek részt az integráció megvalósításában: képzőszolgáltató központtá alakulhatnak. fontos tehát a pszichológiai. gyakran (akár jó értelemben véve is) stresszt jelentenek.

legyenek azok modern elektronikai. számítástechnikai eszközök. illetve a korai kisiskoláskort célzó beavatkozások kiemelt jelentőségűek az eredményesség és a másodlagos problémák megelőzésének szempontjából. differenciált osztálymunkával. másrészt a szakember Csákvári Judit – Darvasi Lászlóné – Demeter Gáborné: Sérülésspecifikus eszköztár a pszichés fejlődés zavaraival küzdô gyermekek. egymástól igen eltérő. Többféle. Rövid.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóban75 a szerzők röviden bemutatják azoknak eszközöknek a körét. A szerzők ismertetik az eszközválasztás szempontjait is. Az egyes problématípusokon belül a kiadvány ismerteti egyrészt az osztálytermi foglalkozásokba beépíthető. Budapest. ezért a szerzők ezeket ismertetik.. 75  349 . valamint a viselkedés és az érzelmi élet zavarainak terápiáját szolgáló különféle eszközöket. hogy problémának. A későbbi életkorban felismert sajátos nevelési igény kielégítése esetén az egyéni. speciális taneszközök vagy valamely régről ismert játék újszerű felhasználási módja. 2008. ezzel is hozzájárulva a habilitáció-rehabilitáció legfontosabb céljához. A pszichés fejlődés zavarával küzdő gyerekek esetében a preventív jellegű. illetve csoportos szervezeti keretben is használható eszközöket. Ezek az ismertetők abban segítenek. tantermi berendezések. amelyek – a terápiás és osztálytermi munkában egyaránt – a sajátos nevelési igényű gyermekek minél sikeresebb integrációját teszik lehetővé. Ezért a szerzôk bemutatják az iskolai készségek fejlesztését. fő jellemzőiről. pszichológiai gondozásuk. suliNova Kht. tanulók együttneveléséhez. a gyermek személyiségének harmonikus fejlődéséhez. fejlesztési célnak megfelelően választhassák ki az eszközöket. Ennek megfelelően az Útmutatóban az eszközcsoportok kiválasztása az osztálytermi folyamatok esetében döntően az alsó szakaszban alkalmazható megsegítést helyezi előtérbe. terápiás jellegű folyamatok és eszközök aránya megnő. hogy gyógypedagógiai. érthető magyarázatokat. A pszichés fejlődés zavara nem egységes diagnózis. fejlesztésük más-más eljárást és eszközt igényel. Természetes tehát. egymástól eredetüket és következményeiket tekintve is különböző probléma gyûjtôneve. definíciókat olvashatnak az érdeklődők a pszichés fejlődés zavarával küzdő gyerekek lehetséges diagnózisairól.

 táblázat) – Jó gyakorlatok – pedagógiai tárgyú • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában • Játéka játék-. illetve készített egyéb eszközök is használhatók. A katalógusban berendezési tárgyak.2. tankönyvek. Minden rövid leírást az eszközről készült fénykép követ. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulási segédletek. A fejlesztési területek egymásra épülését a bemutatott képek sorrendje segíti. gyermekkönyvek. A bemutatott eszközök mintát jelentenek a kiválasztáshoz. habilitációs-rehabilitációs foglalkozások keretében. a 335–336. Dokumentációs útmutató (→ 1. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. rész Adaptációs mátrix irányításával. pedagógusokat.és eszközgyűjtemény – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 350 . Módszertani intézményi útmutató. feladat. az adatbankban. Az útmutató készítői végül az eszközök helyes használatát és alkalmazási lehetőségeit bemutató hasznos tanácsokkal látják el a szülőket. egyéni fejlesztés útján alkalmazható eszközcsoportokat. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez. valamint leírást olvashatnak azokról a terápiás eszközökről is. szoftverek. hogy az eszköz hol kapható. és szerepel annak megjelölése is. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. amelyeknek használata speciális kompetenciát igényel. amelynek analógiájára a megcélzott fejlesztési területre forgalmazott. fejlesztő játékok leírásai találhatók.

suliNova Kht. 76  351 . azokról rövid ismertetőt közöl. Áttanulmányozása után a szakértői vélemények. Csákvári Judit – Süvegesné Rudán Margit: Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. az orvosi és gyógypedagógiai szakvélemények papírok sokasága helyett érthető. A kiadvány áttekinti a leggyakrabban előforduló diagnózisokat. a gyermekek jogait biztosító követelményeknek kell megfelelni. különleges jogosultság igénybevételének feltétele. hogy hozzájut-e a számára megfelelő.. amelyekben a pedagógus felismerheti a nap mint nap használt. az egyéni továbbhaladás. problémákat. Megtudhatják. az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs. illetve az általuk kiadott szakértői véleményt ismertetik a szerzők (→ –1 5. kortárs csoport. hogy intézményi szinten milyen. rehabilitációs foglalkozás biztosításának kérdéseiről. SNI-gyermek – származó idézetek vezetik be. (→ 5–. olvasható információhordozóvá válnak. hogy a sajátos nevelési igényű gyermek állapotát a törvényben meghatározott módon diagnosztizálják. oldal). és ráirányítja a figyelmet a befogadó intézmény felelősségére és teendőire a dokumentumok kezelésével és megalkotásával kapcsolatosan. 2007 . Ezeket a szövegeket – mintegy keretbe foglalva – a közvetlen szereplőktől – szülő. A kiadvány érthetővé teszi a jog és orvostudomány kategóriáit a pszichés fejlődés zavarával küzdő gyermekkel kapcsolatban. a mentesítés. tanulók együttneveléséhez. Ezért az útmutatóban a közoktatási törvény által meghatározott diagnózisalkotó intézményhálózatot. szolgáltatás. áttekinthető. Dokumentációs útmutató. sajátos nevelési igényeit kielégítő ellátáshoz. oldal) A pszichés fejlődés zavarával küzdő gyermek sorsának alakulása nagymértékben függ attól.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatót76 minden intézményvezető és pedagógus hatékonyan tudja felhasználni saját dokumentációs munkájában. Minden – a jogszabályokban rögzített – ellátás. Részletesen olvashatnak az egy tanévnél hosszabb idő. hallott ismérveket. Budapest. és tartalmazza a diagnózis BNO-besorolását is. Olvashatnak a sajátos nevelési igényű gyermekek pályaképéről születésüktől az iskola megkezdéséig és – a dokumentációs rendszer ismertetésén keresztül – iskolai életútjukról is.

A kiadványt mellékletek teszik teljessé. hogy a befogadó intézmény feladata kiállítani. melléklet). Az Útmutató eligazít abban is. értékelés alóli felmentés. táblázat) – Eszköztár (→ 1. módosítani és megőrizni a befogadáshoz szükséges dokumentumokat. évfolyamismétlés lehetőségeiről (→ 1 5-  1. hogy sajátos nevelési igényű tanuló integrált nevelésére-oktatására vállalkozhasson. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. sz. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 352 . táblázat) – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. hogy milyen feltételeket kell az intézménynek teljesíteni ahhoz. sz. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. A szerzők hangsúlyozzák. melléklet) és a szakterülethez tartozó kulcsfogalmak magyarázatát (3. különös tekintettel az integrált nevelésre • A szakmai és szakszolgáltatók. melléklet).2. sz. Ezek tartalmazzák a vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat (1. oldal). illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának (BNO) leírásait (2. a 335–336. rész Adaptációs mátrix minősítés.és készségfejlesztő program. tanulók együttneveléséhez. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. és ismerteti a szakértői vélemény javaslatainak intézményi szintű konzekvenciáit is (→ 19–24. Módszertani intézményi útmutató (→ 1.

életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A kompetencia alapú modulok konkrét. a kívánt tartalom elsajátítását. a tanulócsoport. szemléltetésre − Az önirányítás. A gyermekek aktuális képesség.és készségszintjét kiindulásként figyelembe vevő fejlesztéssel kiküszöbölhetőek. Az időben észrevett korai jelek és a tudatosan alkalmazott játékos. segítségnyújtási lehetőségekre. módosító eljárásokat. tanórákon tapasztalható. A kiválasztott modulokat gyógypedagógusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. akik az adaptációban a mindennapokban használható javaslatokat. és tették azokat alkalmassá arra. a figyelem zavara és a motoros nyugtalanság miatt fokozottan szükséges a pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulóknak támasz és megerősítés. 7–18. ajánlásokat ismerhetnek meg. Az iskolai oktatás. rehabilitációs ellátás az akadályok jellegétől függ. a fejlődés ütemében. az egyéni megsegítés a pedagógiai. ami nem várható el az osztálytársaktól a pár.  Tanulási zavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. Nagyfokú eltérés tapasztalható a tünetek jellegében. valamint a sajátos nevelési igényű gyermek szomatikus és pszichés fejlettségéhez igazítani.és csoportmunkában − Pótfeladatok alkalmazása 353 . kompetenciafejlesztését befolyásoló tünetek felsorolása − Javasolt tanári tevékenységek. módszertanilag megalapozott fejlesztő munka hozzájárulhat. Az e csoportba tartozó gyermekek köre igen heterogén. A fejlesztés haladási ütemét javasolt az osztály. a zavar súlyosságában. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a pszichés fejlődés zavarait mutató gyermekek együttnevelésére vállalkozó többségi pedagógusok számára.  oldal). elvárható. valamint a habilitációs.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. (→ Ajánlások… Matematika. illetve enyhíthetőek a problémák. a kísérő problémák megjelenésében stb. módszerekre. illetve nem elvárható tanulói tevékenységek beillesztése – ez a feldolgozás menetének leírásában jelenik meg − Javaslatok tanulásszervezési eljárásokra. Ennek érdekében a modulokban található ajánlások a következő területekre vonatkoznak: − A főbb. ellenőrzésre. hogy csökkenjen a tanulási zavarral küzdő gyermekek száma vagy a tanulási zavar súlyosságának a mértéke. hogy a tanulási zavarral küzdő gyermekek együttnevelése során alkalmazhatóak legyenek.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 354 .és készségfejlesztő program. modul) − Életpálya-építés: 2 adaptált modul az 1. táblázat) – Jó gyakorlatok: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. évfolyam számára (Éljük az életet! – Mindennapjaink – Népi gyermekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) és 1 adaptált modul a 2. tanulók együttneveléséhez. és az adott gyermek képességeinek megfelelő feladatot végeztesse − Minden sajátos nevelési igényű tanuló a saját fejlesztési terve szerint haladjon − Egyes tananyagtartalmak. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Dokumentációs útmutató (→ 1.. hogy a tanító az → utazó gyógypedagógussal együttműködve differenciáljon. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. foglalkozások: Nemezelés 2. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. évfolyam számára (49. táblázat) – Eszköztár (→ 1. évfolyam számára (33. a 335–336. Jancsi!) Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. különös tekintettel az integrált nevelésre • A szakmai és szakszolgáltatók. szabályok elsajátítása csak előzetes rehabilitációs tevékenység után elvárható – ezek a modulrész megfelelő soraiban találhatók A pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek együttneveléséhez az alábbi mintamodulok készültek (→ 2.2. rész Adaptációs mátrix − Kéttanáros modell vagy a pedagógiai asszisztens jelenléte − Nagyon fontos. játékok. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Hősök. az adatbankban. példaképek. modul) és 1 adaptált modul a 2. évfolyam számára (Népi mesterségek. táblázat) − Szövegértés–szövegalkotás: 1 adaptált modul a beszédfejlesztő szakaszhoz − Matematika: 1 adaptált modul az 1. Módszertani intézményi útmutató. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

eszközök bemutatása. Olyan fejlesztő program. speciális didaktikai eljárások. részképességeinek. önállóságuknak. hogy a gyermek saját irányítása alatt áll. 355 SNI-gyermek . módszerek. A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó – Katica differenciált képesség. különös tekintettel az integrált nevelésre A program célja a másságot elfogadó környezet megteremtése.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok óVoDÁBAN A szakmai és szakszolgáltatók. a feszültségek és problémák feloldása úgy. amely mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesen használható. terápiás eljárások. alkalmazkodóképességüknek. technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó – Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában A nevelés során alkalmazott szemléltetés. békés légkör megteremtése. A fejlesztő program vegyes és azonos életkorú csoportokban egyaránt jól alkalmazható. a szükséges speciális módszerek.és készségfejlesztő program. a problémát maga keresi és oldja meg. együttműködésüknek fejlesztése. óVoDÁBAN És IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon A fejlesztés célja ezzel a gyakorlattal a nyugodt. az egészséges és fogyatékos gyermekek kommunikációs készségének.

tanulók együttneveléséhez. és heti 2-3-4 alkalommal. a 335–336. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. rész Adaptációs mátrix – „Játéka játék-. inkluzív tanulási környezet kialakítását. Dokumentációs útmutató (→ 1. a matematikai logika és a közösségfejlesztés területén a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segítik a Gyermekek Háza tankönyvcsaládjának munkatankönyv jellegű kötetei.2. rehabilitációs foglalkozásokon is lehetőséget biztosít a részképességek. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. a délelőtti órákkal párhuzamosan egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. – A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában A nevelő-oktató munkában és a habilitációs. hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat együtt. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. feladat. táblázat) – Eszköztár (→ 1. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához A Gyermekek Háza program e képzésével felkínálja olyan innovatív szemlélet alakítását. Módszertani intézményi útmutató. – A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – „Mucsi palánták” – „Palánta” fejlesztő-felzárkóztató-integrációs-képességkibontakoztató program Mucsiban A Palánta program lényege. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.és eszközgyűjtemény” – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez A program célja azoknak a részképességeknek a fejlesztése. az adatbankban. amelyek könynyebbé teszik az alap-kultúrtechnikák sikeres elsajátítását. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. integráltan nevelik. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 356 . amely biztosíthatja minden tanuló számára a hatékony. A program részleteiben is alkalmazható.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az Óvodai nevelés területén közös Ajánlás készült a nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez. Részletesebben → 314. oldal. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: • adaptált környezet • hallásmérés • adó-vevô készülék • hallásfigyelem • audiogram • hallásnevelés • audiológia • hallókészülék • audiométer • jelnyelv • auditív • korai fejlesztés és gondozás • auditív differenciálás • nagyothalló • auditív diszkrimináció • pedoaudiológia • auditív verbális terápia • posztlinguális hallássérülés • augmentatív (segített) kom• prelinguális hallássérülés munikáció • siket • beszédérthetôség • siket-vakság • beszédmegértés • szájról olvasás • cochleáris implantáció • ujjábécé • érzékszervi fogyatékosság • fonomimikai jelek – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

357

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

A súlyosan hallássérült gyermekek társadalmi integrációjának egyik alapfeltétele, hogy olyan anyanyelvi műveltség birtokába juttassuk el őket is, amely a társadalom által megkívánt, az egyén szempontjából is lényeges és teljesíthető. Az anyanyelvi műveltség a különféle tudástartalmak megközelítésének és elsajátításának is feltétele. A szövegértési-szövegalkotási kompetencia területén az adott szituációhoz kapcsolódó, a szituáció összetevőinek megfelelő nyelvhasználati képességet tudjuk fejleszteni. Az Ajánlás77 hangsúlyozza, hogy a → hallássérülés következményes jelenségei elsősorban a beszédfunkciókra terjednek ki. Ezen keresztül módosul a gyermek megismerő tevékenysége, de a hallássérülés nem érinti az intelligenciát, az értelmi képességeket. A súlyos fokú hallássérülés nyelvi kihatásai leginkább az artikuláció, a grammatika és a szókincs területét érintik. A szövegértés problémája természetszerűleg nemcsak az élőbeszéd megértését nehezíti, hanem olvasás közben is jelentkezik. Ugyanakkor ezek a kommunikációs akadályok nem feltétlenül jelennek meg minden hallássérült gyermeknél. A pedagógiai gyakorlatban sok türelemre, differenciált követelménytámasztásra, az értékelésnél pedig az egyéni sajátosságok figyelembevételére van szükség. Az Ajánlás a súlyosan hallássérült gyermekek sajátos igényeinek megismerésén túl széles körű módszertani és tanulásszervezési ismereteket is nyújt (→ 20–24. oldal). Az integráció sikere – a hallássérült tanuló együttnevelésre való alkalmasságán túl – döntően a befogadó pedagógus és a → szurdopedagógus szakmaközi együttműködésén, a felelősségteljes közös gondolkodás kialakulásán és a szülői támogatáson múlik. Az együttnevelés vállalása a befogadó iskola számára komoly innovációs tevékenységgel jár.

Nagyné Tóth Ibolya: Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szövegértés-szövegalkotás. suliNova Kht., Budapest, 2006.
77 

358

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

súlyos hallássérült gyermek

Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat): 3 adaptált modul az 1. évfolyam számára a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület beszédfejlesztés szakaszához és 1 adaptált modul a 2. évfolyam számára a beszédfejlesztés szakaszához – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon . – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

359

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

A matematikai kompetencia területén közös Ajánlás készült a nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez. Részletesebben lásd: → 318–319. oldal.

360

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

A szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületre kidolgozott programcsomag az integráltan fejlesztett hallássérült gyermekek számára olyan tevékenységek széles körét biztosítja, amelyek hozzájárulnak a nyelvi képességek, az ehhez szorosan kapcsolódó szociális képességek sokoldalú fejlődéséhez. Pedagógusok számára a módszerek gazdag tárházát vonultatja fel a program. Az Ajánlás78 bemutatja, hogy milyen következményei vannak a → hallássérülésnek a szociális alkalmazkodásban (→ 7–9.  oldal). Lényeges hangsúlyozni, hogy nem maga a hallássérülés, hanem annak következményei hatnak a szociális érettségre, az érzelmi alkalmazkodásra, a tanulási stratégiákra (→ Ajánlások… Életpálya-építés 9–12. oldal). A hallássérült gyermeket segíteni kell abban, hogy társas kapcsolatai kialakuljanak és fejlődjenek, erre időt, teret és alkalmat kell biztosítani. Kiemelt szerepük van a fejlődés folyamatában a felnőttmodellek által megjelenített szociális normáknak, amelyekkel a gyermekek azonosulnak. Az Ajánlás bemutatja az integráció várható előnyeit a hallássérült gyermek, az osztálytársak, a befogadó pedagógusok szempontjából. Őszintén szól az integráció lehetséges hátrányairól is (→ 9–10. oldal). Részletesen megismerhetjük a kiemelt fejlesztési feladatokat, a speciális fejlesztési területeket és a tanulási folyamat keretében alkalmazott módszerek sajátosságait. A hallássérült gyermek fejlesztése csak akkor lehet sikeres, ha a választott módszerek alkalmazása során figyelembe veszik a sérülésspecifikus szempontokat is. A témakörök elemzése a súlyosan hallássérült gyermekek speciális szempontjainak figyelembevételével történik (→ 1–19. oldal). A befogadó pedagógus, a gyógypedagógus, a szülő együttműködése, közös munkája hatására a hallássérült gyermekek szociális, életviteli kompetenciái,

Nagyné Heidenwolf Erzsébet (szerk.): Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. suliNova Kht., Budapest, 2006.
78 

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

361

2. rész Adaptációs mátrix

tudatossága, együttműködési készsége, információfeldolgozó és -elemző készségei, döntési képessége megfelelően fejlődhetnek. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat): 1 adaptált modul az 1. évfolyam számára a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Én és a világ: Játék a szabadban c. moduljához – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon . – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

362

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az életpálya-építési kompetenciaterület adaptációjánál az együttnevelést vállaló pedagógusoknak meg kell ismerkedniük a súlyos hallássérült gyermek szükségleteivel, amelyek kielégítésére feltétlenül megoldást kell találni. A hallássérült gyermekek integrált nevelése eredményesebb lehet a vázolt módszerek és tanulásszervezési formák változatos alkalmazásával (→ 12–1 3., 28–31. oldal).  Részletesen szó esik a hallássérült gyermekek speciális nevelési szükségleteit meghatározó tényezőkről, a → hallássérülés közvetlen és másodlagos következményeiről, a speciális módszerekről és eszközökről (→ 7–12. oldal). Megismerkedhetünk a súlyosan hallássérült tanuló képességfejlesztésének speciális elveivel és az oktatási többletfeladatokkal (→ 1 5. és 18–21. oldal). A hallássérült gyermekek beilleszkedésének támogatására főként az ember és társadalom, a művészetek és az életpálya-építési ismeretek műveltségi területen belül szervezett szocializálódást segítő játékok, szerepvállalások alkalmasak. Ilyen pl. bábjáték, kézműves tevékenység, drámajáték, gyűjtőmunka, kulturális tevékenységek. A hallássérült fiatalok pályaválasztásának szubjektív meghatározói a beszédszint, a hallásfok, a személyiség és a készségek szintje. Objektív meghatározó a szakmatanulás és az elhelyezkedési lehetőség korlátozott volta. A választás során kiesnek mindazok a pályák, amelyek balesetveszélyesek a számukra, illetve azok, amelyekben a beszéd, a beszédmegértés központi szerepet tölt be. Ebből következik, hogy az iskolai munka során a szubjektív meghatározók megerősítésére kell a hangsúlyt helyezni, mert ezáltal enyhül az objektív meghatározók korlátozó szerepe. A jobb nyelvi alaptól eredményesebb közép- és felsőfokú tanulás, sikeresebb társadalmi beilleszkedés várható. A munkavállalás szempontjából meghatározó a kiegyensúlyozott személyiség, a kapcsolatokra való nyitottság, az érdeklődés és a fogyatékosság egészséges elfogadása. Hangsúlyos szerepet kap a sajátos nevelési igényű tanuló saját erősségeinek, korlátainak felismerése, elfogadása, ez alapján egy reális jövőkép felállítása. A pedagógus és a társak feladata empátiával, türelemmel segíteni a fiatalt. Amennyiben a sajátos nevelési igényű gyermek egyéni igényeinek megfelelő oktatásban részesül, akkor hozzáférhet az egyedi képességeinek és igé363

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

2. rész Adaptációs mátrix

nyeinek megfelelő munkához is, s így válhat a társadalom elismert, elégedett tagjává. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon . – Jó gyakorlat • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

364

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Szövegértés-szövegalkotás

SNI-gyermek

Az idegen nyelvi kompetencia területén közös Ajánlás készült a nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez. Részletesebben lásd: → 322–323. oldal.

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

365

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok

Kiadvány típusa

Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató

Az Útmutató79 a hallássérültek kaposvári iskolája tevékenységét mutatja be. Az intézmény több mint százéves múltra tekint vissza a hallássérült gyermekek nevelése-oktatása terén. Az eltelt időben sokrétű és gazdag szakmai tapasztalat halmozódott fel az intézményben, amelynek megismerése segítségére lehet a többségi iskoláknak is. A kiadványból információhoz juthatunk a hallásról, annak fontosságáról, a hallássérültek orvosi és pedagógiai rehabilitációjáról (→ 7–9. oldal; Ajánlások… Szövegértés-szövegalkotás 7–8. oldal). Az Útmutató részletezi az utazótanári szakszolgálat kialakulását, tevékenységét, az alkalmazott módszereket, az intézményi többletszolgáltatásokat, szakmai szolgáltatásokat (→ 12–17., 19–22. oldal). Olvashatunk az együttnevelés szereplőinek feladatairól, felkészülésük, felkészítésük módjáról (→ 17–18.  oldal; Útmutató… Dokumentációs útmutató 12–1 3. oldal; Ajánlások… Szövegértés-szövegalkotás 2–28. oldal). Javaslatot fogalmaz meg a befogadó pedagógus és az → utazó  gyógypedagógiai tanár együttműködésére, feladatmegosztására. Betekintést nyújt a család, a szülő felkészítésének módszertanába, felhívja a figyelmet a szülő, a pedagógus, a → szurdopedagógus együttműködésére (→ 21–22. oldal). Az anyagban megtalálható a hallássérültek magyarországi iskoláinak jegyzéke és szolgáltatásaik összefoglalója is (→ 25–2. oldal). Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat)

Nagyné Heidenwolf Erzsébet – Nagyné Tóth Ibolya: Útmutató hallássérült gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató. suliNova Kht., Budapest, 2007 .
79 

366

– Jó gyakorlat • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban.súlyos hallássérült gyermek – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 367 . hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon .

a nyelvfejlődést. fejlesztő és terápiás eszközök. A választás és a kiválasztás nehéz. Módszertani intézményi útmutató. bemutatása a funkció. kommunikációs zavarok miatt nagyon fontos a megfelelő speciális segédeszközök. esztétikusak. A gazdag játékválasztékban olyan játékok szerepelnek. alkalmazását ajánljuk mindenkinek. Az Útmutatóból80 megismerhetjük. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Educatio Kht. 2008. és alkalmasak a gyermekek tevékenykedtetésére is. alkalmazása. taneszközök ismerete. a 357 oldalon . aki hallássérült gyermekekkel foglalkozik.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A súlyos hallássérülteknél jelentkező nyelvi nehézségek. amelyek különösen sokoldalú felhasználást tesznek lehetővé. Dokumentációs útmutató (→ 1. a felhasználási terület és a sérülésspecifikus használat szerint történik: speciális segédeszközök. Köntösné Lőrincz Eszter – Nagyné Tóth Ibolya– Urbánné Deres Judit: Sérülésspecifikus eszköztár hallássérült gyermekek. jól tárolhatók. az életvitelt segítő eszközök használata. a többségi óvodák. tisztíthatók. szülőknek. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. bonyolult munkáját könnyíti meg az eszközrendszer bemutatása és a módszertani ajánlások. a tanulást. Budapest. akik a hallássérültek pedagógiájában eddig még nem voltak járatosak. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. gyógypedagógusoknak. iskolák pedagógusainak.. A bemutatott eszközök megismerését. játékok. A speciális eszközök bemutatása a mindennapi életben való alkalmazáshoz nyújt ismereteket mindazoknak. illetve a szókincsfejlesztést. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. tanulók együttneveléséhez. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek. Az eszközcsoportok jellemzése. 80  368 . tankönyvek. a kommunikációt elősegítő játékok. taneszközök. tanulók együttneveléséhez. hogy melyek a pedagógiai tevékenységet eredményesen támogató legszükségesebb eszközök.

az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 369 .súlyos hallássérült gyermek – Jó gyakorlat: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez közös Dokumentációs útmutató készült. 370 . oldal. Részletesebben lásd: → 330–331.

módosító eljárásokat. és lehetőség van arra is. A szövegértés-szövegalkotás modulok kiemelten foglalkoznak a hallássérült gyermekek szókincsfejlesztésének lehetőségével. módszertani kérdéseivel. A mintamodul ötleteket ad az együttnevelés célszerű tanulásszervezési megoldásaira. hogy a feladatokat különböző differenciált szinteken oldják meg a gyerekek. amelyek a kompetencia alapú programcsomagokhoz készített Ajánlásokban vannak.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. életviteli és környezeti kompetencia területéről készített moduladaptáció áttanulmányozását azért javasoljuk különösen. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A súlyos hallássérült gyermekek együttneveléséhez adaptált kompetencia alapú modulok konkrét. Az adaptált modulokban nem szerepelnek olyan általános tudnivalók. hiszen a hallássérült tanuló támaszkodhat társai segítségére. ezért javasolt a modulok és az Ajánlások együttes használata. Olyan. és ezzel tették azokat alkalmassá a hallássérült gyermekek együttnevelése során történő alkalmazásra. A sajátos nevelési igény figyelembevétele a pedagógus rendszeres előzetes plusz felkészülését jelenti – ám ennek eredményeként a súlyosan hallássérült tanuló is aktív részese lehet a tanórák minden mozzanatának. A logikusan felépített. a mindennapokban használható javaslatokat. 371 . változatos feladatok elősegítik a siket gyerekek verbális kifejezőkészségének. A jól megszervezett csoportmunkában a siket tanuló is aktív. A kiválasztott modulokat hallássérültek pedagógiája szakos gyakorló gyógypedagógusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. A modulok megvalósítása során nagyon jól kihasználhatók a kooperatív munkában rejlő előnyök. a befogadó pedagógus további adaptációs munkájához. nyelvi szintjének fejlődését. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. sikeres résztvevő lehet. A részletesen kidolgozott tananyag-feldolgozási példák megoldásai biztosítják a súlyosan hallássérült tanuló ismeretszerzését és a tanulási folyamatban való aktív közreműködését. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. A szociális. ajánlásokat ismerhetnek meg. mert sokféle didaktikai feladat differenciált megvalósításához nyújtanak segítséget.

 táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek.2. életviteli és környezeti kompetenciák: 1 adaptált modul az 1. rész Adaptációs mátrix Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat) • Szövegértés-szövegalkotás: 3 adaptált modul az 1. az adatbankban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. évfolyam számára a beszédfejlesztés szakaszához • Szociális. tanulók együttneveléséhez. évfolyam számára a beszédfejlesztés szakaszához és 1 adaptált modul a 2. Dokumentációs útmutató (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 372 . Módszertani intézményi útmutató. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. évfolyam számára (Én és a világ: Játék a szabadban) – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek. a 357 oldalon .

valamint speciális tevékenységként utazó → szurdopedagógus.  Útmutató  nagyothalló gyermekek. milyen nehézségek merülhetnek fel a bevezetés során. a segítségnyújtás lehetőségeit intézményükben.és mozgássérült gyerekek értékelésének rendszerét. Az intézmény alapító okiratában megtalálható a „fogyatékos tanulók nappali rendszerű.  oldal. általános műveltséget megalapozó általános iskolai oktatása”. hogy bemutatják: hogyan alakítható ki sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó utazótanári hálózat az innovatív többségi általános iskola szervezésében. tanulók együttneveléséhez  –  Módszertani  intézményi  útmutató  27. amelyet pályázatuk mellékleteként megtalálhatunk. szervezetfejlesztési tevékenységükről. kapcsolataik alakulásáról. Meghatározzák. Pedagógiai programjukban szerepel alapelveik. érzékszervi és más fogyatékos tanulók integrált oktatását. SNI-gyermek 373 . és megfogalmazzák. tanulók együttneveléséhez – Módszertani  intézményi útmutató14–28. illetve utazó → konduktor státusz működtetését vállalta (→ Útmutató hallássérült gyermekek. Kidolgozták a hallás. A jó gyakorlat újszerűsége abban rejlik. Az intézmény szakértői véleménnyel rendelkező testi. Intézményi minőségirányítási rendszerükben teljes fejezetet szentelnek az integrációnak.és mozgássérült tanulók integrált oktatására. Beszámolnak a személyi és tárgyi feltételek megteremtéséről. Ehhez megfogalmazzák céljaikat. kitérnek arra is. kinek ajánlják a jó gyakorlatuk adaptációját. oldal). és kitérnek a szükséges eszközigény meghatározására is. céljaik és értékeik között a sajátos nevelési igényű gyermekek segítése. előzményeit. illetve a sikeres integráció feltételeinek megfogalmazására. milyen esetekben tartják hatékonynak gyakorlatukat.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok A szEGEDI FEKEtE IstVÁN ÁltAlÁNos IsKolA INtEGrÁCIós tEVÉKENysÉGÉNEK BEMUtAtÁsA A dokumentumból megismerhetjük az iskola integrációs tevékenységének kialakulását. Külön fejezetet szentelnek a hallás.

– Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.2. szervezéséhez. tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. az adatbankban. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. az integráció iránt fogékony általános iskolák tevékenységének kialakításához. rész Adaptációs mátrix A jó gyakorlat megismerése. valamint kiadványunk bibliográfiájában 374 . adaptációja segítséget nyújt az új. a 357 oldalon . szervezeti átalakulásának kimunkálásához.

évfolyam) írt szövegértési és szövegalkotási programtanterv koncepciója. kézzelfogható. gyakorlati példákkal. oldal). hogy kapjanak a nevelés minden szakaszában (→ 28–29.. suliNova Kht. megindokolja ajánlásait. oldal). Minden szakaszban megfogalmazza a képességfejlesztés kimeneti elvárásait (→ 20–27. A képességfejlesztés a tanulásban akadályozott gyermekek tanítása során kiemelt jelentőségű feladat. Megtudhatjuk. és ajánlásokat tesz a befogadás és alkotás képességeinek fejlesztéséhez. mi jellemző a tanulásban akadályozott gyermekek különböző funkcióira. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásból81 a tanulásban akadályozott tanuló szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztéséhez kaphat az olvasó hasznos ismereteket.  oldal). Az olvasás tanításában hangsúlyozza a → Meixnermódszer használatát. évfolyamig a tanuRottmayer Jenő (szerk. de helyet kell. Szövegértés-szövegalkotás. Foglalkozik az adott pedagógiai szakasz kiemelten kezelendő jellemzőivel. mit takar a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalma. helyettesítő tevékenységek felsorolásával ad tanácsokat 5–9.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. példák. 81  Kompetenciaterület Kiadvány típusa 375 . A szerző kiemeli. oldal). A kompetencia alapú programcsomag képességfejlesztésre vonatkozó része nagyon jól áttekinthető és jól alkalmazható. A nevelés bevezető és kezdő szakaszára (1–4. A sérülésspecifikus fejlesztés érdekében a szerző kiemeli a fejlesztés főbb területeit (→ 18–20. részletes fejlesztési programja teljes mértékben figyelembe veszi a tanulásban akadályozott gyerekek fejlődési sajátosságait. vers. A sérült képességstruktúra meghatározza a képességfejlesztés területeit és módjait. Részletesen. és ezek eltérései hogyan befolyásolják őket a tanulási folyamatban (→ 7–17.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.és szövegrészletekkel illusztrálva ír az értő olvasás kialakításának. 2006. felvázolva a módszer előnyeit. a tanítási gyakorlatban hasznosítható tanácsokat. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Mindhárom típusú programtantervhez évfolyamonként és témánként ajánlásokat fogalmaz meg az elvárható. fejlesztésének főbb lépéseiről. illetve nem elvárható tartalmakról. Budapest. hogy a tanulásban akadályozott gyermekek szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztésekor az alapszakasz kiemelt fejlesztési területei más hangsúllyal.

szabad tanulás. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldal). az adatbankban. évfolyam számára a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület alapozó és beszédfejlesztő szakaszához és 1 adaptált modul a 2. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oligof• Ayres-módszer rénpedagógus • diszgráfia • organikus idegrendszeri • diszkalkulia sérülés • diszlexia • pszeudodebilitás • diszlexia-prevenció • pszichés fejlôdés zavarai mi• diszlexia-prevenciós módszer att a nevelési-tanulási folya• epilepsziával élô gyermekek matban tartósan és súlyosan nevelése akadályozott • értelmi akadályozottság • részképességzavarok • értelmi fogyatékosság • szurdologopédia • laterális dominancia • szurdopedagagógia. a tantárgyak integrált tanításának lehetőségeiről. valamint kiadványunk bibliográfiájában 376 . évfolyam számára a beszédfejlesztő szakaszhoz (→ 2. rész Adaptációs mátrix lásban akadályozott gyermekek együttnevelésére. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • alak-háttér észlelés • oligofrénpedagógia. tanulók együttneveléséhez. módszerekről. Dokumentációs útmutató (→ 1. Módszertani intézményi útmutató.2. a tanítás során javasolt eszközökről és az értékelésről. szur• lateralitás dopedagógus • tanulásban akadályozottság – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 3 adaptált modul az 1.  Olvashatunk még tanulásszervezési formákról pl. Felsőbb évfolyamokon is a tevékenykedtetésre helyezi a hangsúlyt (→ 28–37. táblázat) – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. elvárható magatartásformákról.

A sok. Az ehhez alkalmazható tanulásszervezési eljárások és módszerek megfelelő kiválasztására olvashatnak az érdeklődők hasznos tanácsokat. sorozatok. számtan. A gondolkodási. hogy a tanulásban akadályozott tanulók számára előírt továbbhaladási szintek ugyanazon osztályfokon jelentősen eltérnek a többi tanulótól elvárhatótól. megnevezni kell. nevelhetőségi sajátosságait az észlelés és a kivitelezés-végrehajtás problémáinak meghatározásával (→ 7–10. kezdő. azonnali javítással minden gyermeket el lehet juttatni a minimálisan elvárható szintig. algebra. Míg az egyiküknek például csak ráismerni. Eredményes oktatásukhoz a tanulási módszerek széles skálájából lehet választani.. alapozó. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás82 definiálja a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát. Megfogalmaz speciális teljesítményelvárásokat. geometria. megismerési módszerek. a kommunikációs képességek és a kreativitás fejlesztésében.  oldal). visszajelzéssel. Matematika. a tanulók ismeretét kívánja. A differenciálás valamelyik formáját szinte egyetlen órán sem lehet kikerülni. Budapest. Tanulásban akadályozott gyermekek matematikatanítása során javasolja az átfogó témák feldolgozását. kitér az ál értelmi fogyatékosság problémakörére is (→ 7.  Hangsúlyozza. a gyakori ellenőrzéssel. Felsorolja az enyhe értelmi fogyatékosság kialakulásának leggyakoribb okait és az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott gyermekek fejlődési. fejlesztő. analógiásan megoldható feladattal. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. ismétléssel. egy-egy témakört intenzíven feldolgozó tanulási szakaszok alkalmazását (→ 10–18. oldal). megszilárdító szakasz végén. példákat (→ 18–24. valószínűség matematikai fejlesztési területein az elvárható követelményeket sorolja fel a bevezető. a másikuknak reprodukálni vagy alkalmazni. a tömbösített. suliNova Kht. oldal). Cseh Eleonóra (szerk. 82 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 377 . A tanórák fő célkitűzése az elsődleges bevésés elősegítése és a gyakorlási lehetőségek biztosítása. relációk. 2006.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. függvények. és meghatározza a képességfejlesztés kiemelt területeit: a megfigyelőképesség. mérések. a gyerekek munkájának megtervezése nagyon tudatos előkészületeket. oldal).): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. statisztika.

tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. oldal) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. mintát és példát is leír (→ 27–30. oldal). táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. hogy a programtantervben szereplő valamennyi szemléltetőeszköz alkalmazható a tanulásban akadályozott tanulók tanításában-tanulásában is. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Használatukhoz néhány fontos tanácsot. az adatbankban. oldal).2. a 376. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 378 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. rész Adaptációs mátrix A szerkesztő kiemeli. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28.

szabályozásáról.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. 83 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 379 . módszerek széles körét mutatja be programcsomagonként. esetleges elhagyására. Szociális.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. Javaslatait mindhárom programcsomagra kidolgozva. Az eszközök használatával kapcsolatosan hasznos tanácsokat fogalmaz meg. Ismerteti a tanulásban akadályozott gyermekek jellemző tanulási tulajdonságait és a különböző fejlesztési területeket a tanulásban akadályozott tanulók érzékelésében (→ –8.  A tanulásban akadályozott gyermekek egészségnevelési és környezeti nevelési programjának bemutatásával a szerkesztő a sérült személyiség egészének figyelembevételével sajátos fejlesztő. habilitációs. mint pl. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás83 definiálja a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát. munkafüzetek. kapcsos könyv létrehozása a tanulásban akadályozott tanulók iskoláinak különböző évfolyamain használt tankönyvek. motoros. életviteli és környezeti kompetenciák.és serdülőkorúakra (→ 1 3–1. speciális taneszközök figyelembevételével (→ 2–27..). oldal). hol. oldal). feltételeiről (→ 9–1 3. rehabilitációs (terápiás) célú pedagógiai eljárások alkalmazását javasolja. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Az érzékszervi tapasztalatszerzést hangsúlyozza nemcsak az első négy évben. Ismerteti azokat a képességeket (gondolkodási. oldal). Feladatok és tevékenységek ismertetésével ajánlásokat ad kisiskolás.  A képességek fejlesztését kiemelt jelentőségűnek tartja. kommunikációs stb.  oldal). Részletes leírást olvashatunk az integrált oktatás lehetőségeiről. Kiemeli a tanulásban akadályozott gyermekeknél várhatóan nehézséget okozó témákat. oldal).  Az alkalmazható munkaformák. A témakörök tartalmai jól szolgálják a kitűzött képességfejlesztési célokat. témakörönként teszi meg (→ 22–23. hogyan helyezkedik el a tanulási akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság a tanulási korlátok között. amelyek fejlesztése az egyes pedagógiai szakaszokban nélkülözhetetlen (→ 1–18. Ábrával szemlélteti. javaslatokat tesz azok módosítására. korrekciós.  oldal). Budapest. hanem a későbbi évfolyamoknál is. Papházi Éva (szerk. suliNova Kht. 2006.

tanulók együttneveléséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. oldal) – Eszköztár (→ 1.2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 380 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 376. oldal). rész Adaptációs mátrix Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 1 adaptált modul az 1. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. az adatbankban. évfolyam számára (Én és a világ: Játék a szabadban) (→ 2. táblázat) – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek.

Idegen nyelv. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás84 tisztázza a tanulási korlát fogalmát és fokozatait (tanulási nehézség. az írásbeli szövegalkotás minden főbb vonatkozásában két nyelvre (angol. 84 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 381 . gyakorlatokkal segíti a nyelvtanárokat az eligazodásban. évfolyamokon elsődleges cél. és példákkal. a beszéd. oldal). német) is kidolgozottak. hogy az iskolai tanulási környezet.  Az általános és a nyelvi fejlesztési célok és az azokhoz kapcsolódó ajánlások elolvasása a tanulásban akadályozott gyermekek oktatásához-neveléséhez nagyon sok hasznos. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. hogy a gyermekekben kialakuljon az idegen nyelv tanulása iránti érdeklődés. Olyan gyakorlati tanácsokat kapunk. Sokkal több ismétlés- Jaksa Éva (szerk. mint a tanórákon alkalmazható olvasást előkészítő és fejlesztő gyakorlatok vagy az olvasási technika fejlesztésére vonatkozó ajánlások (→ 9–22. tanulási akadályozottság). évfolyamon. hogy a nyelvtanárok vegyék figyelembe: a tanulásban akadályozott gyermekek szótanulási képessége és az alkalmazás lehetőségei is akadályozottak. Az 1–6. az idegen nyelv tanításának gyermekközpontú kialakítása enyhíthet a tanulásban akadályozott gyermekek hátrányain (→ 8–9. hogy ezek a tanácsok a szövegértés. alkalmazható ismeretet ad. a feldolgozáskor azonban ajánlja. A szerző a kompetencia alapú programcsomagban található összes témakör tanítását szükségesnek tartja. megállapítja.. oldal). Budapest. Az akadályozottság képességbeli eltéréseit. A szerkesztő kiemeli. A tanulásban akadályozott gyermekek idegennyelvtanulásánál a szóbeliség kialakítását. Játékosan és cselekvésbe ágyazott tanulás útján megismerkedhetnek az idegen nyelv alapjaival. az elsajátítás során jelentkező problémákat. leírja az elvárható tartalmakat. Az Ajánlás kiemelt jelentősége. 2006. ezt a későbbi évfolyamokon mélyíthetik el. Az 1–6. fejlesztését tartja fontosnak. évfolyamon részletesen bemutatja a nyelvi fejlesztési célokat. valamint a 7–12.  oldal).): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. suliNova Kht. az észlelés és a kivitelezésvégrehajtás zavarának tüneteit részletesen ismerteti (→ 7–8. hogy az enyhén értelmi fogyatékos gyerekek a tanulásban akadályozott gyermekek egyik alcsoportját képezik. tanulási zavar.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.

2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. A gyermek fejlődésével. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a gyermekek képességeihez igazodva tervezhetjük meg a tanulás folyamatát (→ 22–2. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. rész Adaptációs mátrix re és újrafeldolgozásra lehet szükségük. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 382 . oldal). egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. Néhány példával és tanáccsal segíti az eligazodást a témakörök feldolgozásában (→ 22. Az Ajánlás további részeiben a pedagógustól és a tanulócsoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformákról és az értékelés alapelveiről ír. A szerző olyan differenciált tanítás-tanulásszervezési eljárásokat. módszereket mutat be. oldal) – Eszköztár (→ 1. a 376. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. amelyet a szerkesztő német és angol nyelvre is elkészített. tanulók együttneveléséhez (→ 1. táblázat) Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldal). az adatbankban. A mellékletben egy óravázlat található. Dokumentációs útmutató. amelyek alkalmazásával valóban egyénre szabottan.

hogy tanulásban akadályozott gyermekek tanításában alkalmazzák. tanácsokat ad. Hangsúlyozza. Részletesen olvashatnak a tanulásban akaCzibere Csilla – Kisvári Anna (szerk. a differenciálás megvalósulását. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. nem azonos az ismerettel. A képességfejlesztés részterületeinek ismertetése során a szerkesztő az adaptálás lehetőségeit mutatja be. oldal). Felsorolják kialakulásának leggyakoribb okait és az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott gyermekek fejlődési. Budapest. A képességfejlesztés biztosítja a nevelő-oktató-fejlesztő munka alapelveinek érvényesülését. A szerkesztők meghatározzák a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát. hogy a tanulásban akadályozott gyermekek életpálya-építési kompetenciáját milyen speciális nevelési szükségletek figyelembevételével lehet hatékonyan fejleszteni.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. Képességés kompetenciaterületenként elemzi. A kiadvány felsorolja azokat a területeket. 2006. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásban85 olyan hasznos. gyakorlati tanácsokat. az eredményes képességfejlesztés lehetőségét (→ 1 1–14. nevelhetőségi jellemzőit. Néhány témakör tartalmához a tanulásban akadályozottság által megkívánt speciális kiegészítés szükséges az életpálya-építés kompetenciájának kialakításához. az aktivizálás. javaslatokat olvashat az érdeklődő pedagógus.. suliNova Kht. Az életpálya-építés kompetencia alapú programcsomag képességfejlesztő eljárásait – a sajátos nevelési igényre ügyelve – a tanulásban akadályozott gyermekkel való munkában szinte teljességgel lehet alkalmazni. A képességfejlesztés kimeneti elvárásai is olvashatók (→ 14–18. oldal). életpálya-építés. tanulási folyamatainak sajátosságait (→ 7–10. néhány témakör tartalmához a tanulásban akadályozottság miatt speciális kiegészítéseket tesz. zavaraiban. 85 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 383 .  A programtantervekben megjelenő témakörök mindegyike alkalmas arra. A tanulási akadályozottság megmutatkozik a különböző képességek fejlődésének lelassulásában. ahol ezek a rendellenességek megtapasztalhatóak (→ 10–1 1. a motiválás. oldal). hogy a képesség a tudás része. A tevékenységek megvalósításához módszertani ajánlásokat ad a szerkesztő. amelyek az életpálya-építés kompetenciájának fejlesztését célozzák tanulásban akadályozott gyermekek együttnevelése során. oldal).Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.

a 376. oldal) – Eszköztár (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) (→ 2.2. a tanártól és a nem sérült tanulóktól elvárható magatartásformákat és az értékelés alapelveit. rész Adaptációs mátrix dályozott tanulóknál alkalmazott tanulás-módszertani alapelvekről (→ 18–23. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. oldal). módszereket. tanulók együttneveléséhez (→ 1.  oldal). A mellékletben a tanulásban akadályozott gyermekek számára is alkalmas portfóliós mintalap és egy modulleírás olvasható.  Ismerteti a tanulásszervezési formákat. az adatbankban. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. példaképek. évfolyam számára az életpályaépítés kompetenciaterületen (Hősök. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 1 adaptált modul az 1. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. valamint kiadványunk bibliográfiájában 384 .

 oldal). terápiák kijelölésében és megvalósításában. oktatva kapják meg a speciális nevelési szükségleteikből fakadó többletszolgáltatásokat. ha az igényeinek megfelelő feltételek rendelkezésre állnak.  Elemzik az integráció célját. Budapest. oldal). 2007 . felsorolják a zavarok megnyilvánulási formáit (→ 7. 86  385 . és amely elvezethet a minőségi. suliNova Kht. másrészt igénybe vehetik a gyógypedagógia kompetenciakörébe tartozó tudásokat is (→ 8–1 3. Pedagógiai szempontból definiálják a tanulásban akadályozottság fogalmát.. tanulók együttneveléséhez. oldal). oktató.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A szerzők86 alapvetése: „Minden gyermek integrálható. Szakemberei segíthetnek a tanuló gyógypedagógiai/pedagógiai diagnózisának értelmezésében. amely egyrészt a gyógypedagógus közvetlen munkája által az utazótanári hálózat keretében valósul meg belső vagy külső differenciálással. A gyógypedagógusi kompetenciába tartozó szolgáltatásokat az → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (a továbbiakban EGYMI) nyújtja az általános iskoláknak. oktatása heterogén csoportokban azt jelenti. Ezeket egyrészt a befogadó intézmény pedagógusai nyújtják differenciált. megvalósítási lehetőségeit. nem pedig az akadályozott gyermeké. a fejlesztő eljárások. feladatait az integrált koncepcióban és a hagyományos oktatásban (12. Az integrációra való alkalmasság eszerint a fogadó környezet tulajdonsága elsősorban. oldal) E gondolat értelmében mutatják be azt az utat. A tanulásban akadályozott gyermekek nevelése.” (→ 5. oldal). tanórai vagy tanórán kívüli. inkluzív iskolák megvalósulásáig (→ . fejlesztő terápiás tevékenységhez. Papp Gabriella – Faragóné Bircsák Márta: Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. nevelő. Módszertani intézményi útmutató. másrészt a kéttanáros modell keretében. feladatait. valamint ismertetik a szakemberek integrált oktatás során alkalmazható együttműködésének formáit. individuális munkaszervezéssel a tanulói és munkatársi együttműködés keretében. Táblázattal szemléltetik a tanárok munkaszituációját. ahol a gyógypedagógus a tanítási folyamat számottevő Dr. hogy kortárs csoportjaikkal együtt nevelve. amely elvezetett a szegregált intézményi rendszertől az integráció mai állásáig. „Az EGYMI szolgáltatást nyújt az iskolai.

az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 386 . a másik egy többcélú. Az egyik a többcélú. mint pl. szakmai szolgáltatásait. feladatkörök szabályozásának jogszabályi hátterére hivatkoznak minden esetben. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. célját. Szakiskola és EGYMI. rész Adaptációs mátrix részébe közvetlenül bekapcsolódik. Általános Iskola. táblázat) – Eszköztár (→ 1. §-ában leírtak alapján működhet. valamint a gyermek útját a tanulási probléma jelentkezésétől a többségi iskolába kerülésig (→ 19. 33.” (→ 1 3–19. a Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. tevékenységformáit és típusait. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. ezzel segítve a további tájékozódást. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. a 376. Az Útmutató utolsó részében – egy-egy intézményi példával – bemutatják azt a kétféle intézménytípust. oldal 3. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez. ami a Kt. pl.2. oldal) A szerzők ismertetik az EGYMI szakszolgálatként ellátott feladatköreit. Dokumentációs útmutató (→ 1. egységes gyógypedagógiai intézmény alapítása. ábra). Száraznád Nevelési Oktatási központ Óvoda. közös igazgatású közoktatási intézmény. Az intézkedések.

ugyanakkor a többségi gyermekek számára is hasznos eszközök bemutatása. hanem a komoly tanulási nehézséget mutató gyermek tanítása során is eredméAri Pálma – Szekeres Ágota: Sérülésspecifikus eszköztár tanulásban akadályozott gyermekek. tankönyveket. a tanító személyének. Mind a magyar-. amelyeket a pedagógusok maguk is el tudnak készíteni. – 1. Ezért a szerzôk ismertetik az iskolába lépéshez szükséges képességeket és az iskolakészültség fontosabb elemeit. – 2. a tanterem berendezésének. Segítenek a helyes kiválasztásban. 2008. csoport: Taneszközök Tanulásban akadályozott gyermekek részére nincsenek speciális. tanulók együttneveléséhez. munkafüzeteket. csoport: Tantermi berendezések A szerzők az iskola klímájának. A szerzők hasznos. Tantárgyanként felsorolják azokat a tankönyveket. a tanulásban akadályozott gyermekek írástanítása során célszerű ceruzafogót és a gyengénlátó gyermeknél használt széles vonalazású füzeteket használni. mind pedig a matematikatanítás során használt eszközök alkalmazhatók. A tanulásban akadályozottság felismerése általában az óvodáskor végén.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóból87 taneszközöket. Konkrét támpontokat nyújtanak az iskolába lépéshez szükséges képességekkel kapcsolatosan. Educatio Kht. csak az ő részükre készített taneszközök. amelyek nemcsak tanulásban akadályozott tanulóknál. eszközcsoportokat. szoftvereket és terápiás eszközöket ismerhetünk meg. és több eszközválasztási lehetőséget biztosítani számukra.. és bemutatnak olyan játékokat. A funkció és a felhasználás területei szerint három nagy csoportban mutatják be az eszközöket. a játékok. kérdéseivel foglalkoznak. Célszerű az eszközökkel hoszszabb ideig manipuláltatni. segédleteket is. feladatgyűjteményeket. mint pl. Budapest. és bemutatják a szükséges képességekkel nem rendelkező gyermekek jellemzőit. szilárd struktúrák és rituálék szerepének ismertetésével. 87 387 . A szerzők célja a tanulásban akadályozott gyermekek oktatását-nevelését segítő. az iskoláskor elején történik meg. konkrét javaslatokat fogalmaznak meg.

fejezetei) (→ 1. a Gyermekek Háza tankönyvcsaládját és számítástechnikai eszközöket. Az eszközökről rövid ismertetéseket olvashatunk.2. feladat. – 3. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. kiegészítése. az adatbankban. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. A taneszközöket leírásokkal ismertetik és fényképpel szemléltetik.és eszközgyűjtemény – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. könyveket. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. a 376. amelyek a tanulási folyamatban befolyásolják a tanulásban akadályozott gyermeket. csoport: Fejlesztő és terápiás eszközök. valamint kiadványunk bibliográfiájában 388 . Ehhez ajánl tantárgyanként képességfejlesztő feladatlapokat. rész Adaptációs mátrix nyesek lehetnek. tankönyveket használhatják. Bemutatják az egyéni fejlesztés és tanórai differenciálás során alkalmazható terápiás eszközöket. hogy a tanulásban akadályozott gyermekek ugyanazokat a taneszközöket. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez (→ 1. játékok A szerzők fejlesztési területenként írják le azokat a nehézségeket. mint ép társaik. és megtalálhatjuk a bemutatott eszköz képét és árát is. Hangsúlyozzák. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (az Ajánlások Eszközök c. oldal) – Jó gyakorlat – Pedagógiai tárgyú • Játéka játék-. de a sérüléstől és az egyéni képességek szintjétől függően szükséges azok differenciált alkalmazása. oldal).

Ari Pálma – Szekeres Ágota: Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. A szerzők példákkal. 2007 . és egy egyszerű. amelyekkel a gyermekek a befogadó közösségbe kerülnek (→ 9–1 1. oldal és 18–21.  A szerzők célszerűnek tartják. a feladat ellátására jogosult szakemberek segítségét. amelyet minden sérült gyermek szülője átél. példákkal. A szerzők tisztázzák a tanulási korlátok fogalmát. amelyek megkönnyíthetik és segíthetik a többségi pedagógusok és intézményvezetők munkáját a tanulásban akadályozott gyermekekkel való foglalkozáskor.  A befogadó intézmények feladatait is megismerhetik az olvasók. és az elfogadásnak azt a nehéz időszakát. idézetekkel illusztrálva mutatják be és jellemzik ezeket a speciális dokumentumokat. suliNova Kht. Dokumentációs útmutató. A szerzők érthetően. áttekinthető ábrával mutatják be a mindennapok során használt fogalmak egymáshoz való viszonyát (→ –7. oldal). családrajzok. a Frostig-teszt és a Bender-próba ismertetését (→ 12–18. idézetekkel és mellékletekkel teszik kézzelfoghatóvá a fejlődési tesztek.. 88  389 . valamint a vizsgálat során alkalmazott eljárások tartalmáról. dokumentációval rendelkezhetnek. Budapest. tanulók együttneveléséhez. A kiadvány bemutatja azokat a dokumentumokat a zárójelentéstől a szakértői véleményig. oldal). intelligenciavizsgálatok. hogy a módosítás során a befogadó intézmény pedagógusai felhasználják a sajátos nevelési igényű gyermekek szakellátását végző. A tanulásban akadályozott gyermekek tanításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését biztosító szakmai dokumentumok módosítását részletesen bemutatják (→ 1 1–12. A befogadó nevelési-oktatási intézményekbe kerülő gyermekek és családjaik számos olyan irattal. Olvashatunk a szakértői véleményt készítő team munkájáról. a Goodenough-rajzteszt. amelyekkel más gyermekek nem.  Az Útmutatóból megismerhetjük a tanulásban akadályozott gyermeket nevelő család életútját az iskolaválasztás előtt. oldal). Az Útmutatóban sérülési típusoknak megfelelően olvashatunk róluk.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató88 olyan információkat tartalmaz. oldal). a szakértői vélemény egyes részeiről.

Mindezeket a szerzők törvényi hivatkozásokkal ellátva közlik. rehabilitációs tevékenység közös céljairól. hogy az Útmutatóban olvasottakról még több információhoz jusson. javasolják – megfelelő Tü. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. személyi feltételeiről. valamint kiadványunk bibliográfiájában 390 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. A gyermek fejlődésével. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. alapvető lépéseiről. rész Adaptációs mátrix Bemutatják a tanügyi nyilvántartás dokumentumait.2. az adatbankban. tárgyi. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. így bárki számára lehetővé válik. számok és törvényi hivatkozás megadásával – a logopédiában használatos egyéni haladási és mulasztási napló vagy a gyógypedagógiai napló használatát. meghatározó tényezőiről. feladatairól. a habilitációs. tanulók együttneveléséhez. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok ismertetése során áttekintést kapunk az egyéni fejlesztés törvényi hátteréről. a 376. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Eszköztár (→ 1.

javaslatok a többi modul feldolgozása során is hasznosíthatók. Arra hívják fel az adaptáció készítői a figyelmet. testtudat. évfolyam számára (Hősök. modul különböző tevékenységeibe jól be tud kap391 . A modulokhoz írt ajánlások analógiás alkalmazásával más modulok tanórai felhasználása is megvalósítható. Az elkészült kompetencia alapú modulok közül négy szövegértési-szövegalkotási. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A tanulásban akadályozott gyermekek együttneveléséhez szükséges kompetencia alapú modulok konkrét. javaslatokat fogalmaznak meg a tanári és a tanulói tevékenységben. ezért az ajánlásokban található tanácsok. A moduladaptációk a tájékozódás. ami segítséget jelent a differenciáláshoz. egy életpálya-építési. ajánlásokat tartalmaznak. észlelés fejlesztése és a nagymozgás. testsémafejlesztés. ezért a tanulásban akadályozott gyermek képes lehet hatékonyan bekapcsolódni. Tanulásban akadályozott gyermekek együttneveléséhez az alábbi moduladaptációk készültek el (→ 2. amelyekben az adott sérüléssel rendelkező tanulók legjellemzőbb tüneteit mutató területek – pl. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban). – Az életpálya-építési modul jól felépített. életviteli és környezeti kompetencia moduljai közül az Én és a világ: Játék a szabadban c. Az adaptációk a mindennapokban használható javaslatokat. Ezeknek a képességeknek a fejlesztése nemcsak 1.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. mozgásfejlesztés stb. finommotorika témaköreire fókuszálnak. – Szövegértés-szövegalkotás: három adaptált modul az 1. – kezelésére is lehetőség nyílik. – A szociális. 1 adaptált modul az 1. évfolyam számára a beszédfejlesztő szakaszhoz. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. módosító eljárásokat. évfolyam számára az alapozó és beszédfejlesztő szakaszhoz és egy adaptált modul a 2. a szókincs és érzékelés. egy szociális modult láttak el gyógypedagógusok sérülésspecifikus ajánlásokkal. táblázat). szókincsfejlesztés. példaképek. évfolyamon és ezen a kompetenciaterületen feladat. A modulfeldolgozás menetében konkrét tanácsokat. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. Jelzik az elvárható és nem elvárható tartalmakat. hogy a feldolgozás során a gyermekek olvasási szintjét vegyük figyelembe. Az adaptáció készítői olyan modulokat választottak.

 táblázat) – Eszköztár (→ 1. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 392 .2. Felhívják a figyelmet a tanulásban akadályozott gyermek figyelmének ingadozásából és mozgásainak (esetleges) koordinálatlanságából eredő nehézségeikre. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. a 376. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. rész Adaptációs mátrix csolódni a tanulásban akadályozott gyermek. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.

óVoDÁBAN És IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon A fejlesztés célja ezzel a gyakorlattal a nyugodt. hogy a gyermek saját irányítása alatt áll. Olyan fejlesztő program.és készségfejlesztő program. önállóságuknak. különös tekintettel az integrált nevelésre A program célja a másságot elfogadó környezet megteremtése. a feszültségek és problémák feloldása úgy. módszerek. a szükséges speciális módszerek. amely mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesen használható. együttműködésüknek fejlesztése. A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó – Katica differenciált képesség. terápiás eljárások. eszközök bemutatása. A fejlesztő program vegyes és azonos életkorú csoportokban egyaránt jól alkalmazható. 393 SNI-gyermek . az egészséges és fogyatékos gyermekek kommunikációs készségének. a problémát maga keresi és oldja meg. alkalmazkodóképességüknek. speciális didaktikai eljárások. békés légkör megteremtése. technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. részképességeinek. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó – Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában A nevelés során alkalmazott szemléltetés.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok óVoDÁBAN A szakmai és szakszolgáltatók.

Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a habilitációs. hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat együtt. A program részleteiben is alkalmazható. az adatbankban. rész Adaptációs mátrix – „Játéka játék-. és heti 2-3-4 alkalommal. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a délelőtti órákkal párhuzamosan egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – „Mucsi palánták” – „Palánta” fejlesztő-felzárkóztató-integrációs-képességkibontakoztató program Mucsiban A Palánta program lényege. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. tanulók együttneveléséhez. rehabilitációs foglalkozásokon is lehetőséget biztosít a részképességek. amely biztosíthatja minden tanuló számára a hatékony. amelyek könynyebbé teszik az alap-kultúrtechnikák sikeres elsajátítását. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához A Gyermekek Háza program e képzésével felkínálja olyan innovatív szemlélet alakítását. a 376.2. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segítik a Gyermekek Háza tankönyvcsaládjának munkatankönyv jellegű kötetei. valamint kiadványunk bibliográfiájában 394 . A nevelő-oktató munkában. a matematikai logika és a közösségfejlesztés területén a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében. – A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában. Dokumentációs útmutató (→ 1. inkluzív tanulási környezet kialakítását.és eszközgyűjtemény” – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez A program célja azoknak a részképességeknek a fejlesztése. – A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. feladat. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. integráltan nevelik. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek.

ha a látássérült gyermeket fogadó óvodapedagógusok elsajátítják a látássérültek pedagógiájának alapismereteit. A vak és az aliglátó gyermekek együttnevelése folyamatos figyelmet igényel a napi felkészülés során és a csoportban végzett munkában egyaránt.. suliNova Kht. valamint a vak és aliglátó gyermekek együttneveléséhez (→ 27. újragondolni. A programban részletesen kidolgozott fejlesztési tervek és fejlesztési tématervek megfelelő. majd a megvalósítás során elvégezni a szükséges korrekciókat. Vak és aliglátó gyermekek együttnevelése esetén az Ajánlásnak89 az együttnevelés sikere szempontjából kiemelten fontos részei – Az óvónő számára szükséges a látássérülés megismerése. sérülésspecifikus – a gyermek egyéni igényeit figyelembe vevő és ahhoz igazodó – adaptációval jól használhatóak a többségi óvodában. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az óvodai nevelés területén közös Ajánlás készült a gyengénlátó és aliglátó. segíteni a beilleszkedést. a tapasztalatokat pedig felhasználni a következő napok munkájában. 89 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 395 . biztonságos körülményeket megteremtjük. a sajátos igényeihez adaptálni a módszereket. A vakok iskolája módszertani központot működtetve vesz részt az óvodapedagógusok tiflopedagógiai szempontú továbbképzésében. de megvalósítható szakmai feladat. A vak gyermekek megismerő tevékenységében döntő jelentőséget kap a motoros-taktilis és a hallási érzékelés. Budapest. 8. A szociális kompetencia és képességek alaHegyiné Honyek Katalin (szerk. A befogadó óvodapedagógus igazi kreatív alkotómunka elé néz. A megfelelő differenciálás csak akkor lehet sikeres. hogy mennyire támaszkodik a gyermek a látásmaradványra (→ 5. – A látássérülés hatása nagymértékben függ a látásmaradvány mértékétől. kihívás. Óvodai nevelés. súlyosan látássérült gyermekek befogadása esetén is. Mindez nem kevés. A látássérült gyermekek minden tevékenységet együtt végezhetnek társaikkal. oldal).. Például folyamatosan csökkenteni a balesetveszélyt. utazótanárai közvetlen segítséget is nyújtanak.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. 2006. oldal). ha számukra a szükséges játékeszközöket.): Ajánlások látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. különös tekintettel arra. hiszen célszerű naponta biztosítani a megfelelő eszközöket.

~ távolra • érzékszervi fogyatékosság • fényérzékelők • gyengénlátó • hangárnyék • hangos könyv 396 . az eszközeivel való ismerkedésben gyógypedagógus segít (→ 23–24. Minden fejlesztési területhez speciális szempontoknak megfelelő részletekre is figyelő összeállítás segíti az óvónő munkáját. tapintási diszkrimináció. növeli függőségét. az óvodapedagógiai és a gyógypedagógiai szaktudást ötvözve történik (→ 10–1 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • adaptált környezet • akuszto-taktilis módszer • aliglátás • Braille • éleslátás közelre. Módszertani intézményi útmutató. A tárgyi környezet megismertetése és a társakkal való találkozás megkönnyítése a beszoktatás idejének feladata (→ 1 1–12.2. differenciált bánásmód középpontba helyezése. A pontírás-olvasás előkészítése – manipulációs készség. Dokumentációs útmutató (→ 1. A sikeres integráció kulcsszereplője az óvodapedagógus. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. oldal). oldal). de a nevelési módszerek és elvárások nagy hatással vannak a fejlődésre. Az együttnevelés alapelve az egyénre szóló. a beilleszkedés segítésének lehetőségeit és az akadálymentesítés szempontjait (→ 9–10. tájékozódási készség. A vizuális benyomások hiánya csökkenti a lehetőségeket. tanulók együttneveléséhez. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal). A vak és aliglátó gyermekek fejlesztése szakmaközi együttműködéssel. A játék a vak gyermek személyiségformálásának is alapvető eszköze. illetve kognitív tevékenységek fejlesztésével – az óvodában történik. táblázat) – Eszköztár (→ 1. rész Adaptációs mátrix – – – – – kulását illetően alapvető önállósodási törekvéseinek figyelmen kívül hagyása vagy a túlzott féltés negatívan befolyásolja a gyermek aktivitását. a fejlesztő pedagógiai. oldal). Az Ajánlás részletezi a súlyosan látássérült gyermek érkezése előtti felkészülés feladatait. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. Aliglátók esetében a maradék látás kihasználására és fejlesztésére kell törekedni. Ez alkotja az ajánlás gerincét (→ 1 3–23.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 397 . tiflopedagógus • tiflotechnika • ujjolvasók • vak • verbalizmus • veszélyeztetett látás • vízus – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. ~ szakos tanár.vak gyermek • haptikus észlelés • korai fejlesztés és gondozás • látási funkciók • látásnevelés • látássérülés • látássérültek pedagógiája. ~ szakos terapeuta • letapogató olvasás • mozgástréner látássérült személyek számára • nagytárgylátó • okulomotoros funkciók • optikai segédeszközök • pontírás • progrediáló szembetegség • ritkasoros taneszközök • rövidírás • siket-vakság • súlyos fokban látássérült • szemüvegek • tiflopedagógia. az adatbankban.

a Braille-írás és -olvasás megtanításának előkészítésébe. Megismerkedhet a látássérültek által használt legfontosabb eszközökkel pl. kritériumairól.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Az oktatás során kiemelt szerepet kap a beszéd. elmesélés. Az érdeklődő betekintést nyer a Braille-olvasás és -írás legfontosabb jelöléseibe. a kommunikációra. gondolkodásáról. Az aliglátás vagy a vakság következtében egyes képességek felértékelődnek. Felhívja a figyelmet a gyógypedagógus segítségének fontosságára. a környezetével való kapcsolat kezdeményezésének a látók között szokványostól eltérő lehetőségéről. a pontírás technikájába és eszközeibe. gyakorlatáról. valamint a látássérülés hatása a képességek fejlődésére. csökkent volta vagy teljes hiánya a valóság megismerésében és a kultúrtechnikák elsajátításában sajátos módszerek alkalmazását teszi szükségessé.  oldal). A pedagógus tájékoztatást kap a súlyos látássérültség fogalmáról. Szövegértés-szövegalkotás. A tapintás és a hallás mint vezető érzékelési mód. suliNova Kht. szkennelt tankönyv. hangos könyvtár. számítógép. oldal). A fejezet fontos altémái még: a haptikus érzékelés jellemzői és hatása a figyelemre.. A súlyos fokban látássérült tanulók oktatásának alapeszköze a pontírás-olvasás rendszere. Megismerheti a vak tanuló érzékelési korlátait és lehetőségeit. elsődleges információs csatorna kulcsfontosságúvá válik. az ide tartozó szemészeti kategóriákról. emlékezetre. Az Ajánlás számos. Célja a látás hiányából vagy az aliglátásból eredő hiányosságok komLőrinczné Kovács Terézia: Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás90 részletes leírásából a befogadó pedagógus tájékozódhat a vak tanuló sajátosan épülő világáról. a kognitív és a motoros funkciókra (→ 7–1 1. magyarázat mint a leggyakrabban alkalmazott módszer minőségileg közvetett érzékelést jelent. 90 398 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . az együttnevelés során segítő megoldást mutat be. képernyőolvasó (→ 1 5. Budapest. A vakon született tanulók gyakran gazdag szókincsűek. ugyanakkor az érzékletes tapasztalatot nélkülöző tartalom hiánya verbalizmust eredményez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. A vizuális információszerzés nehezített. 2006. A beszélgetés. 1–1 A differenciálás eszköze az alapozó tantárgyak tanítása során az egyéni fejlesztés.

 oldal). diszkriminációmentesség és engedmények a követelményekben – az együttnevelés során különösen fontos témák (→ 43–4. praktikumok. korrigálása vagy a prevenció. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. és joguk van ahhoz. a 396–397 oldalon . A szerző az A modulban évfolyamonként. az adatbankban. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. Az optimális fejlesztés megvalósításához a gyógypedagógussal való együttműködés elengedhetetlen (→ 18–19.  A tanulásszervezési javaslatok. A kötet végén szakirodalmi ajánlás található. tantárgyanként. a speciális megközelítés szükségességére vonatkozóan (→ 19–43.  oldal). oldal).  oldal). tananyagtartalmak. szemléltetéshez kapcsolódó önállóságot fokozó. témakörönként. táblázat) – Eszköztár (→ 1. mérési módszereket alkalmazzon (→ 54–55. egyéni sajátosságokat figyelembe vevő módszertani ötleteket tartalmaz. Módszertani intézményi útmutató (A vak gyermekek módszertani intézményének feladatai (23–30. méltányos. a B modulban évfolyamonként. eszközeire. ismeretek. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. de mégis reális értékelési. esélyegyenlőség és eszközök szempontsor alapján tesz javaslatokat a megvalósítás lehetőségére. a C modulban évfolyamonként a képességfejlesztési fókuszok. ajánlott tevékenységek. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 399 . Dokumentációs útmutató (→ 1. A Módszerek című fejezet íráshoz.vak gyermek penzálása. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldal). oldal). olvasáshoz. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. Az Ajánlás legterjedelmesebb részét képezik a témakörönkénti javaslatok. A vak tanulók integrációban sem nélkülözhetik a speciális eszközöket (→ 50–53. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. hogy a pedagógus egyedi.

Az érintett kompetenciaterület alapvetően az épen maradt funkciókra épít. egyéni eszközöket biztosít.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. érzékelési tapasztaBrumbauer Magdolna – Kusnyerik Emese – Ruff Ágota (szerk. konfliktusokból a vak tanuló önérzete sérülése nélkül. A többségi iskolába jelentkező súlyosan látássérült tanuló pedagógusainak nem egyedül kell szembenéznie a szokatlan nevelési. Budapest. Kiemelten fejlesztendő területek: a számemlékezet. valamint a kombinatorikai feladatok és a speciáliseszköz-használat elsajátítása (→ 8–9. oldal). a látássérült tanuló akadályozott észlelési és cselekvési lehetőségeiről és a szociális nehézségekről. hogy a nehézségekből. 91  400 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . amelyek miatt az ép társak közösségében sorozatosan konfliktushelyzetek alakulhatnak ki. Segítségül hívhatja a gyógypedagógus utazótanárt. a súlyos fokú látássérülés pedagógiai következményeiről.és szakmaszeretetén. Az eszközökkel kapcsolatos ajánlások lényege az a figyelmeztetés. többletmunka-vállalási készségén. oktatási helyzettel. suliNova Kht. és ajánlások. Differenciálni szükséges a célok. 2006. valamint a feladatok szintjén is. a tartalmak és tevékenységek. a fogalmak tartalmának bővítésére és az egyéni szükségletekhez adaptált eszközök biztosítására törekedni. valamint gyermek. az értékelésben egyéni szempontokat követ. a logikai. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás91 részletes információkat tartalmaz a látássérülés mibenlétéről. innovatív készségén. Az ezeken alapuló jó kapcsolatban pedagógiai ráhatással alakíthatja a tanuló ügyeit úgy. Sok múlik a pedagógus empatikus hozzáállásán. hogy a vak tanulók oktatása-nevelése rendszeres szemléltetéshez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. oldal és 14–1 5. a hallási figyelem és az emlékezet fejlesztése áll. speciális pedagógiai felkészültségén. és célszerű a tevékenykedtetésre. Milyen fontos kérdésekben igazít el ez az Ajánlás? A súlyosan látássérültek matematikatanításának jellemzői című fejezet a befogadó pedagógus figyelmét a járható utakra irányítja. útmutatók sora készült a befogadó többségi iskolák pedagógusai számára segítő szándékkal. Támaszkodhat a vak tanuló számemlékezetére. a fejben történő műveletvégzés. Matematika. a tapasztalattól megerősödve lépjen tovább..Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A képességfejlesztés fókuszában a manipuláció.

nehézségeit. számos ötletet sorakoztatnak fel.  Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 1 adaptált modul az 1.vak gyermek latok gyűjtéséhez kötött. az adatbankban. évfolyamra a matematikai kompetenciaterületen (5. az őszinte érdeklődés a tanulóval kialakított jó kapcsolathoz vezető út. tanulók együttneveléséhez. Az eszközök lehetnek azonosak a többségi iskolában használatosakkal. a segítési módokat. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. bevált eljárásokra hívják fel a figyelmet. táblázat) – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. a 396–397 oldalon . valamint kiadványunk bibliográfiájában 401 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Ez a fejezet témánk szempontjából különös jelentőséggel bír (→ 18–55. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Egy-egy új eszköz bevezetésekor azonban mindig pluszidőre van szükség (→ 9–10.  A pedagógus akkor tud adekvát segítséget nyújtani vak tanítványának. amelyek a súlyos fokban látássérültek matematikaoktatásában megjelennek 1–12. oldal)! A szerzők évfolyamonként. oldal). táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. ha ismeri látásteljesítményét. oldal)! A szerzők a témakörök kapcsán sok jó módszert közölnek. évfolyamra (33. Az osztályközösség hozzáállása megkönnyítheti. azon belül témakörönként jelzik azokat az eltéréseket – a Programterv egyéb részeit változatlanul hagyva –. táblázat) – Eszköztár (→ 1. legyenek azok eszközben. és 35. évfolyamig. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldal). Módszertani intézményi útmutató. modul) és 2 adaptált modul 2.) (→ 2. tananyagban vagy akár követelményekben megnyilvánuló különbségek. és 1 5–1. Külön részletezik a pedagógus tennivalóit. de hátráltathatja is a látássérült gyermek beilleszkedését (→ 17–18. lehetnek adaptált és speciális eszközök. A beszélgetés. oldal). Javasolt ezek részletes áttanulmányozása (→ 12–14. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. Az értékelésben szerepet kaphatnak Braille-írású feladatlapok és a számítógép is (→ 10–1 1.

A veleszületett. „én-funkciók” és szociális funkciók). a környező világ alapvetően haptikus és hallási érzékeléssel történő megismerési módját. de meg lehet élni. oldal). Eltérés az ismeretszerSomorjai Ágnes (szerk. és sokat segíthet az önállóság. akik a vak gyermekkel foglalkoznak. célokat és feladatokat (→ 1 5. A legkisebb maradéklátás is alapvető hatással lehet az érzékelés. Budapest. amivel én nem. A programtantervben megjelenő témakörök a vak gyermekek kompetencia alapú fejlesztésére is teljes mértékben alkalmazhatók. illetve az első életévekben kialakult sérülés más feltételeket jelent. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Pedagógiai megközelítésben súlyos fokban látássérültek – vakok – azok. hogy a többi ember rendelkezik egy olyan képességgel. a fogalomalkotás egész szerkezetére. „Más vagyok. amelyek nélkül nem valósulhat meg sikeres együttnevelés.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a mások iránti empátia. A súlyosan látássérült gyerekek nagymértékben különböznek vizuális képességeikben. A világot vakon másként kell megélni. Meg kell küzdeni az önismeret. Ezt az állapotot azonban természetesnek élem meg” – így gondolkodhat magáról. önértékelés csapdáival is. Ennek a pozitív hozzáállásnak a kialakítása pedig közös feladata mindazoknak. illetve társadalmi integráció. életviteli és környezeti kompetenciák. a szociális viselkedés társadalmilag elvárható szabályainak elsajátítása. kognitív funkciók. 92 402 Kompetenciaterület Kiadvány típusa .. korlátozottabbak a lehetőségeim.  oldal). Ők a tapintó-halló életmódot tanulják. tudom. sajátosságait. suliNova Kht. Az Ajánlás92 részletesen ismerteti a vakság legfontosabb jellemzőit. türelem fejlesztése. Az oktató-nevelő munka fő célja ezen a kompetenciaterületen a kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezésének megtanítása. A lelki egyensúly eléréséhez a vakság összes hátrányának és terhének felismerése és elfogadása vezet. 2006. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. huzamosabb ideig tartó gyakorlására megfelelő segédeszköz alkalmazásával sem képesek. Az Ajánlás meghatározza azokat a sérülésspecifikus pedagógiai alapelveket. a szociális érettség alakulásában (→ 7–1 1. Szociális. tisztelet. valamint a szociális képességek 3–1 fejlesztésének azon területeit (pl.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. más utat szab a belső fejlődésnek. akik az írás-olvasás látó elsajátítására.

 oldal). amelynek a feldolgozása különös hangsúlyt kap.  oldal) nagymértékben növeli a látássérült tanuló jó társas közérzetét az osztályban. A feldolgozáshoz ötleteket. Dokumentációs útmutató (→ 1. megoldási módokat javasol a szerző (→ 17–23. oldal). mértani testek stb. oldal). a 396–397 oldalon . Az Ajánlás a szociális. eszközeiben. amelyek a vizualitás hiánya miatt nehézséget okoznak. A tanulásszervezési formákkal kapcsolatos javaslatok betartása (→ 23–24. az adatbankban. továbbképzés – a vak gyermeket. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. esetleg terjedelmében. Javasolt – a pedagógiai programmal összhangban – egyedi értékelési.  oldal) és a személyközpontú. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. Módszertani intézményi útmutató.vak gyermek zés módjában.) a Vakok Általános Iskolájának tanszerkészítő műhelye gyárt és Módszertani Központja kölcsönöz (→ 27–28. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. s olyan témakör is akad. életviteli és környezeti kompetenciaterület értékeléséhez segítségül típusértékelő lapokat ajánl (→ 29–34. differenciáló pedagógiai módszerek alkalmazása (24–2. Vannak olyan témakörök. A munka értékelésekor célravezető a pozitív megerősítés előnyben részesítése és a hiányosságok megbeszélése. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Speciális taneszközöket (pl. A vakok módszertani intézménye a befogadó intézményekkel (már 31 településen 60 intézménnyel) tartja a kapcsolatot és nyújt segítséget: tanácsadás. ol1–1 dal). mérési módszerek alkalmazása. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 403 . Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. tanulót nevelő családoknak is (→ 1 3. mélységében s a ráfordított időben jelenik meg. abakusz.

a kreatív kommunikáció. de tanulásukat segíti a pontírás és -olvasás. az internet által nyújtott tanulási és kommunikációs lehetőségek – fejlesztését szolgáló feladatok megoldásába bevonható a vak tanuló. Flamich Mária (szerk. az interkulturális kompetenciák. azaz a vizuális kultúrára épül. Budapest. s maga is vak. nincs rá szükség – így foglal állást az Ajánlás93 szerzője. A vakok speciális iskoláiban működő utazótanári szolgálat készséggel nyújt segítséget az egyéni tanulási szükségletek feltérképezésében és annak eldöntésében. s számos ötletet kap erre a befogadó pedagógus (→ 1 3–20. Idegen nyelv. drámajátékra. évfolyamon: a kooperatív tanulási képességek. a megismerési vágy.. hogy egy vak gyermek mely feladatokat képes elvégezni és milyen a segédeszközigénye. egyharmaduk országszerte látókkal együtt nevelkedik.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. suliNova Kht. A nyelvtanulás közben különböző képességek – az 1–6. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Sem az első. oldal). a prezentációs készség.  oldal). a tanulási stratégia. a 7–12. ha minden tanuló rendelkezne Braille-kijelzővel (→ 10–1 3. önismeretének növekedése. 2006. az együttműködésre való képesség. évfolyamon: a tanuló nyelvtanuláshoz való pozitív beállítódása. sem a második idegen nyelv tanulása alól történő felmentés nem javasolt. a tanuló önbecsülésének. a számítógép (normál billentyűzeten tízujjas vakírás megtanulásával) és a képernyőolvasó és karakterfelismerő program.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. de a feladatok nagy része adaptálható vagy tanári segítséggel megoldható. Az idegen nyelv tanítása támaszkodhat a vak és az aligátó gyermekeknek a verbalitáshoz kötött tanulási folyamatokban általában mutatott kiemelkedő eredményeire. A gimnazisták mindegyike hagyományosan többségi iskolákban tanul. Ma Magyarországon a súlyosan látássérült általános iskolások kétharmada speciális intézményekben tanul. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. 93  404 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . amelyek nem alkalmazhatók vak tanulók esetében. számos feladat képekre. aki nyelvtanár. a tudatosság. Vannak olyan feladatok. A programcsomag igyekszik minden érzékszervet bekapcsolni a nyelvtanításba. motivációja. Az idegen nyelven történő írás és olvasás elsajátításához is kívánatos lenne. rajzokra. a célnyelvi kultúra minél szélesebb körű megismerésére törekvés.

Dokumentációs útmutató (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 405 . ha megismeri és elsajátítja a számára legelőnyösebb tanulási stratégiákat. oldal). az adatbankban. a hagyományos és elektronikus szótár használatára. Segítő.és csoportmunkára – ez sok szempontból hasznos a látássérült számára – a nyelvtanár ezzel segítheti a nehezebb szocializációjú vak tanuló beillesztését a munkába (→ 31–33. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez. oldal)! Az idegen nyelvi programcsomagok nagy hangsúlyt fektetnek a kooperatív tanulási formákra. az egyéni különbségeket figyelembe vevő reális értékelés megfelel a vak tanulók igényeinek (→ 33–35. oldal). áthidaló megoldások találhatók az íráshoz.vak gyermek A nyelvi fejlesztési célok című fejezetekben részletekbe menő javaslatok találhatóak. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 396–397 oldalon . A látássérült tanulók értékelésének alapelvei azonosak a látókéval. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. Óravázlat és irodalomjegyzék is segíti a vakok idegen nyelv tanítását vállaló tanár munkáját (→ 3–38. a vak tanuló könnyebben tart lépést. a javítás módjára (→ 35–3. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. oldal). Módszertani intézményi útmutató. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.  oldal). olvasáshoz kötött feladatvégzésre. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. ha egyéni megsegítésben is részesül. a pár.  A tapasztalatok azt mutatják. amelyek a vak tanuló részvételét lehetővé teszik a nyelvi fejlesztés három szintjének fejlődését szolgáló képességfejlesztési gyakorlatokban. Rendkívüli fontosságú ez a két fejezet (→ 21–31.

technikák körébe tartozó tantárgyak. kompenzációs tevékenységek. az oktatás folyamatát megkönnyítő módszerekkel. képkészítés leírás alapján). -követéshez. amelyeket egyéni fejlesztés keretében sajátítanak el: számítástechnikai ismeretek. amelyek alkalmazkodnak a vak és aliglátó tanulók lehetőségeihez és sajátosságaihoz. szabályosság stb. 3–1 – A képességfejlesztés minden részterületéhez találhatunk olyan kiegészítő tartalmakat.) a látássérült tanulóknak gyakran okoznak nehézséget (méretek betartása. eszközöket igénylő megoldásokat. életpálya-építés. hímzés.). 94 406 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . tanulásszervezési módokkal ismerkedhet. a látásnevelés és a testnevelés. követelményeket. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásból94 a befogadó pedagógus a látássérült gyermekek általános jellemzőinek felvázolása után – amely a funkcionális látás elemeit is bemutatja – a képességfejlesztés specialitásaival találkozhat. helyváltoztatás). A látássérült tanulót a közvetlen. Egyéni segítségadással az egyes Czibere Csilla – Szilágyi Vera (szerk. A manuális tevékenységek (pl. – Részletesen tárgyalja az életpálya-építési kompetenciaterületen belül a vak tanulók esetén nem megoldható feladatokat (pl. Útmutatás a részletes kereséshez: – A látás hiánya módosítja a személy többi funkcióit. vágás. ragasztás stb. mérés. oldal). Tanulásmódszertan terén különösen fontos az információszerzéshez. emlékezet. suliNova Kht. Budapest. arányosság. majd tágabb környezetébe való beilleszkedésben nagymértékben segítik a sérülésspecifikus korrekciós.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. önértékelés. oldal). mint pl.. gondolkodás) és a motoros funkciók (cselekvés. 2006. gépírás vagy a tájékozódás tanítása. A témakörök elemzése kapcsán kifejezetten látássérültekre vonatkozó. a sajátos technikákat. illetve zavar léphet fel a szociális funkciók (énkép. a kognitív (figyelem. A szerzők a kimeneti elvárásokban pedig a sajátosan vakos akadályozottság eredményes csökkentését tűzik ki célul (→ 1 5–18. -lejegyzéshez szükséges technikák megismerése és az ehhez szükséges eszközök biztosítása. beilleszkedés) területén (→ 1 5.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. gyakorlatokat. tanulók együttneveléséhez.

) (→ 2. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 407 . táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. funkciókra (→ 35–39. áll a bál!” és Népi mesterségek.  oldal). – A rehabilitációs fejlesztés tantárgyai és feladatai mindig egyénre szabottan építenek a megmaradt képességekre. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 2 adaptált modul az 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. az adatbankban. foglalkozások – Nemezelés 2. oldal). táblázat) – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. a 396–397 oldalon . A vak gyermekek szüleivel folyamatos kapcsolattartás szükséges gyermekük korlátozott lehetőségű pályaválasztásának felkészítéséhez. – A munkajogi ismeretek témánál javasolt a szociális ellátásokról szóló kiegészítések és speciális munkajogi rendelkezések pl. a megváltozott munkaképességű dolgozókkal kapcsolatos rendelkezések megismertetése (→ 24–25. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. évfolyam számára az életpályaépítési kompetenciaterületen (A természet: a mi világunk – Népszokások – „Itt a farsang.vak gyermek eszközök használatának megtanításában fontos a fokozatosság szem előtt tartása és az aprólékosan kidolgozott lépésekkel haladás (→ 18–30.

408 . Budapest. a család és az osztálytársak szüleinek fogadó95  Lőrinczné Kovács Terézia – Ruff Ágota – Székelyné Kárpáti Ildikó: Útmutató vak és aliglátó gyermekek. együttnevelésének segítése és a gyógypedagógiai intézményt választó szülők gyermekeinek nevelése-oktatása (→ 5–8. Pedagógusok és látássérült gyermeket nevelő szülők is hasznos ismereteket szerezhetnek a látássérült gyermek fejlesztéséről és az ebben közreműködők tennivalóiról.  – Az integráltan oktatott látássérült tanuló. 2007 . oldal). – A látássérülés szemészeti és pedagógiai szempontú értelmezése és az ebből következő sajátos nevelési igény meghatározása (→ 8–9. vak gyermekek. megismerheti a látássérülés pedagógiai következményeit. a gyermek. amely a napjainkban jellemző szerepkörök kialakulásához vezetett: az ép gyermekekkel. tanulók integrációjának. tanulók együttneveléséhez. hogy a súlyos fokban látássérült gyermeket fejlesztő minden pedagógiai munka alapja és a sikeres együttnevelés kiindulópontja a sajátos nevelési igény figyelembevétele. az integrációt segítő → egységes  gyógypedagógiai módszertani intézményről és a többségi iskolák pedagógusai számára elérhető szakmai segítségnyújtásról. Az Útmutatóban az alább jelölt témákban tájékozódhat: – A fogyatékossági terület országosan egyetlen Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye fejlődése. oldal). suliNova Kht.. oldal). A kiadvány a szerzők szándéka szerint szemléletformáló is – hangsúlyozza. amely a fejlesztés speciális szempontjait is meghatározza.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató95 sérülésspecifikus szempontú áttekintést ad az együttnevelést alapvetően meghatározó tudnivalókról.  – Az integráló oktatással kapcsolatos alapfogalmak magyarázata. a befogadó iskola pedagógusai. oktatható. tanulókkal együtt nevelhető.és tanulóközösség. A befogadó pedagógus támpontokat talál a súlyos fokú látássérülések – vakság és aliglátás – azonosításához. az integráció jogszabályi hátterének és a pedagógiai többletszolgáltatásoknak a felvázolása (→ 9–1. Módszertani intézményi útmutató.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók együttneveléséhez.vak gyermek készsége. valamint a többségi iskola pedagógusainak felkészültsége és a segítők tevékenysége – alapvető tudnivalók az integrációról (→ 17–21. rehabilitációs fejlesztése és a befogadó pedagógusok szakmai segítésének kulcsszereplői. a nyújtott pedagógiai szakszolgáltatásokat. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.  – A súlyosan látássérült tanuló speciális habilitációs. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. Az Útmutató részletezi az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények kialakulását. az adatbankban. a 396–397 oldalon . – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldal). szerepét. célját és feladatait.  Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. valamint a szakmai pedagógiai szolgáltatásokat. valamint kiadványunk bibliográfiájában 409 . táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldal). Mindenki számára feltárja ezen intézmények szolgáltatásának elérhetőségét és az → utazó gyógypedagógusok kompetenciáját (→ 22–32.

hogy a speciális eszközök ne csak a gyógypedagógusnak álljanak rendelkezésére. Budapest. hogy bemutassa ezeket az eszközöket. szükség van rájuk az integráló nevelésre. A súlyos fokban látássérült gyermekek. Az eszköz kiválasztását és gyakorlati használatát megkönnyíti a lényegre törő. Az Eszköztár96 szerzői ennek során kitérnek az alkalmazás indokoltságára. fejlesztése során és életvitelében hangsúlyt kap a speciális eszközök használata. és nagy segítséget nyújtanak a differenciált egyéni fejlesztéshez a tanulónak. hallási figyelem fejlesz96 Báthori Adél – Ruff Ágota – Somorjai Ágnes – Székelyné Kárpáti Ildikó – Vincze Gábor: Sérülésspecifikus eszköztár vak és aliglátó gyermekek. segítse a pedagógust a megfelelő eszköz kiválasztásában és használatában.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A vak és az aliglátó tanulók. gyermekek. Kívánatos. Kiemelik az együttnevelés szempontjainak megfelelő alkalmazásokat. Educatio Kht. 2008. de ügyes szülők. 410 . Az eszközöket és a használatot érintő lényegi elemeik. A tájékozódást segítő támpontok: − Az iskoláskor előtti életszakasz fejlesztési feladatait segítő eszközök széles területet érintenek – látásnevelés. tapintásfejlesztés. A kiadvány célja. amelyek növelhetik a fejlesztő tevékenység hatékonyságát. A füzet a speciális fejlesztő eszközöket tematikus csoportokba sorolja. tulajdonságaik azonosítását. s az eszköz lényeges jegyeinek rövid leírása után a gyakorlati használatot segítő ajánlásokat fogalmaznak meg. oktatásra vállalkozó intézményekben is. tanítónak egyaránt.. pedagógusok is készíthetnek hasonlókat. egy részük kölcsönözhető a vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményéből. utalva a fejlesztendő problématerületre vagy életkorra és az eszköz elérhetőségére. tanulók együttneveléséhez. A gyűjtemény eszközeihez fűzött tartalmi összefoglalók közvetlenül segíthetik a speciális fejlesztési tervek összeállítását és az egyéni vagy csoportos nevelő-oktató munkát. segíthetik a szülőket. tanulók speciális eszközei közül számos egyedi tervezésű és kialakítású eszköz nincs bolti forgalomban. praktikus szempontokat előtérbe helyező bemutatás. megértését a leírást kiegészítő fotók segítik. pedagógusokat céljaik elérésében.

finommozgások és manipuláció. kémia). önkiszolgálás. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. nagymozgás. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek.vak gyermek tése. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. matematika) követik a felső tagozatos tantárgyakhoz kötött speciáliseszköz-csoportok (matematika. − A kisiskolások tanításának speciális eszközeit (testnevelés. valamint kiadványunk bibliográfiájában 411 . később megélhetésének is egyik fontos eszköze a számítógép. − Az életvitelt segítő eszközök használata nagymértékben hozzájárul a vak gyermekek. fizika. − Társasjáték-adaptációk teszik lehetővé az együttjátszás örömét a vak és a látó gyermekeknek. tanulók fokozott önállóságához. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. mozgáskoordináció. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Módszertani intézményi útmutató. Dokumentációs útmutató (→ 1. a 396–397 oldalon. − A sérülésspecifikus fejlesztési területek sajátos terápiáinak eszközei. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. az úszás előkészítése. az adatbankban. . olvasás-írás. Használatát számos hardver és szoftver könnyíti meg. − A vak tanulók információszerzésének és tanulásának. földrajz.

Ezeket a befogadó intézményben létrehozott. oldal). a befogadó iskolák. A különböző orvosi. pszichológiai szakvélemények tartalmával. tanuló fejlődésével. terápiák. Budapest. Ezeknek a dokumentumoknak a kialakítása. A sajátos nevelési igény következtében az évek során számos írásos anyag készül. Az Útmutató eligazít a súlyos fokú látássérülés miatt sajátos nevelési igényű gyermekek. tanügyi: törzslap. vezetése a közoktatási intézmény. tanulók együttneveléséhez. suliNova Kht.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató97 célja a tájékoztatás. Dokumentációs útmutató. A kórokokra vonatkozó és a pedagógiai folyamatban hasznosítható tudásokat közöl. fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai. − A gyermek. kiállított dokumentumokkal együtt a vak gyermek. A dokumentumok ismerete és figyelembevétele vagy kiegészítése az együttnevelésre való felkészülés során. tanuló fejlődésével. valamint a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó dokumentumrendszer bemutatása révén a többségi pedagógusok számára az együttnevelés megkönnyítése. és az oktatási nevelési folyamatra is hatással vannak. tanulók befogadását és az együttnevelést szabályozó jogszabályok között. a bekerülés körülményeit. oldal). Részletezi a vakság következtében kialakult sajátos nevelési igényt (→ 7–10. fejlesztésével.. az óvodai nevelési program. Részletesen foglalkozik a vak és az aliglátó gyermek. Bemutatja az együttnevelés sérülésspecifikus feltételeit. iskolába. vezetett. értékelésével kapcsolatos dokumentumok – egyéni fejlesztési terv. munkanaplók) tartalmát is. pszichológiai és pedagógiai vizsgálatok dokumentumai követik a gyermeket az óvodába. a mé97 Báthori Adél – Lőrinczné Kovács Terézia – Somorjai Ágnes – Székelyné Kárpáti Ildikó: Útmutató vak és aliglátó gyermekek. pedagógiai vélemény –. a helyi pedagógiai program. A kiadvány részletes tematikája: − Bemutatja a szakértői bizottság munkáját. − Az együttnevelés érinti a közoktatási intézményben keletkező dokumentumok (szakmai: alapító okirat. a pedagógus feladata (→ 1 1–20. pedagógusok kötelezettségeit. 2007 . tanuló személyi anyagaként érdemes külön gyűjteni. értelmezésével. illetve a napi pedagógiai munkában a befogadó intézmények felelőssége. 412 .

esetismertetések. oldal).  Az Útmutatót mellékletek gazdagítják – szakkifejezések glosszáriuma. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók együttneveléséhez.vak gyermek rés. Módszertani intézményi útmutató. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. az értékelés sajátosságai. . az egyéniesített tanulói megsegítés tanulásszervezési lehetősége és formái mind nagy érdeklődésre számot tartó témák az integrált vak tanulók szülei és pedagógusai számára. − A személyiségi jogok védelmének tiszteletben tartásán alapuló adatkezelési előírásokról is talál tájékoztatást az olvasó (→ 2–27. iratminták. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. mentesítés és az érettségi kérdésében is pontos eligazítást ad az Útmutató (→ 20–25. A felmentés. a 396–397 oldalon. az adatbankban. jogszabálygyűjtemény. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Sérülésspecifikus eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 413 . kölcsönözhető eszközök listája. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. BNOkódok.  oldal).

eszközi és módszerbeli megvalósítás ötletei egészítik ki. pl. a befogadó pedagógus további adaptációs munkájához. Braille-számegyenes. A támogató rendszert a vak tanulók oktatásának-nevelésének módszertani kérdéseiről szóló kiadványok egészítik ki. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A matematika és az életpálya-építés területére készített moduladaptációk sokféle didaktikai feladat differenciált megvalósításához nyújtanak segítséget. − A látássérült tanuló bevonása az önértékelésbe és a közös erőfeszítésekre hangolás eszközös és technikai megoldása. a haptikus információszerzés feltételei. Braille-írású számkártya. 414 .Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. de rendszeres. − A differenciálásra tett javaslatokat. A részletesen kidolgozott tananyagfeldolgozás-példák biztosítják a súlyosan látássérült tanuló ismeretszerzését és a tanulási folyamatban való aktív közreműködését. gombok. a konkrét feladat leírását a technikai. pl. helyszínválasztás. − Sajátos „vakos” eszközök alkalmazása. A modulok és modulrészletek a feldolgozás menetének adaptációi fejezetekben a következő területeken adnak eligazítást: − Kiegészítések a tanári és a tanulói tevékenységekhez. tálkák. előzetes pluszfelkészülését jelenti – ám ennek eredményeként a vak tanuló is aktív részese lehet a tanórák minden mozzanatának. − A vak tanuló sajátos nevelési igényeinek megfelelő egyéni segítségadás. − Figyelem-felhívás a differenciált eszközhasználat tervezési szempontjaira – időfaktor. hogy a sajátos nevelési igény figyelembevétele a pedagógus viszonylag kevés. a megoldásokat a vak tanuló mondja. rögzíthető halmazkarikák. − A népszokásokkal ismerkedve: tánccal kísért dalhoz a koreográfia megtanításának módszerei. Nyilvánvalóvá válik. veszélyhelyzetek kiküszöbölése. − Javaslatok a látó társak és a vak tanuló közötti munkamegosztásra és együttműködésre – csoportmunkában pl. a táblázatot a látók töltik ki. a vak tanuló valódi pénzérméket használ). megfelelő eszközök: a képek helyettesítése eszközökkel (dobókocka. A mintamodulok ötleteket adnak az együttnevelés célszerű tanulásszervezési megoldásaira. Braille-írógép. dominó.

 oldal)]. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 415 . tanulók együttneveléséhez. modul) és 2 adaptált modul 2. Az utazótanár legfontosabb feladatai (→ 25–2. Népi mesterségek. és 35. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. oldal). foglalkozások – Nemezelés 2.vak gyermek − A maradék látás kihasználása mellett a vizuális ingerek helyettesítése. évfolyamra (5. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a 396–397 oldalon. . akusztikus és más információs csatornák bevonása. áll a bál!”. évfolyamra (33. évfolyam számára – A természet: a mi világunk – Népszokások – „Itt a farsang. Módszertani intézményi útmutató [különösen: A speciális fejlesztés főbb területei (→ 12–1. Elkészült adaptációk: − Matematikai kompetenciaterületen: 1 adaptált modul az 1. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. modul) − Életpálya-építési kompetenciaterületen: 2 adaptált modul az 1.

.

3. rész INKl ÚzIós FoGAloM tÁr .

.

adaptált környezet (adaptációt segítő megoldások) Mindennapi használatra alkalmassá tett környezet. mozdulat. feladatvégzés támogatása. az üvöltözés és az elzárkózás. az adaptált módszerek és az oktatásszervezés is. Konstruktív alkalmazkodás pl. olyan lehetőség. → képesség adó-vevő készülék Az URH rendszerű ~ hallókészülékhez. a gyártó által már adaptációs célzattal készített eszközök beszerzésével vagy a kereskedelmi forgalomban kapható eszközök átalakításával. Destruktív alkalmazkodás pl. Használatával csökken a környezeti zajok zavaró hatása. a törekvés a viselkedés megváltoztatására vagy a helyzet jobbra fordulására való megértő várakozás. a készülékkel ez 419 . a nevelő befolyásának és a gyakorlás hatására válik képességgé. A beszélőtől való különböző távolság miatt a jelek változó hangerősségűek. Adaptációs problémát okoz pl. Valamely külső megoldással a sikeres mozgás. adaptív Alkalmazkodáson alapuló. adaptáció (látási) A szem különböző fényviszonyokhoz történő alkalmazkodása. Ha ezek a sejtek károsodnak. az illető csak jó megvilágításban tudja látását használni.A A adaptáció Alkalmazkodás (szerv vagy érzékszerv alkalmazkodási képessége). Ilyenek: a megfelelő testhelyzet. így gondoskodva a szürkületi látásról. A látóideghártya pálcika alakú sejtjei már igen kis mennyiségű fény hatására ingerületbe jönnek. amely hozzájárul egy emberi kapcsolat fenntartásához vagy megszűnéséhez. Az adaptáció történhet a speciális szükségleteknek megfelelő. eszközök. a technikai eszközök. a retinitis pigmentosa. amely a természetes fejlődés. a problémák megbeszélése. Lehet viszonylag általános és különleges. cochleáris implantátumhoz csatlakoztatható hangátviteli berendezés. a munkafolyamat-módosítások. adaptáció (kapcsolatokban) Az alkalmazkodás olyan tevékenység. adottság (diszpozíció) Egy képesség természetes vagy az emberrel vele született alapja. berendezési tárgyak.

Az elnevezés főleg a hallásra és a tapintásra utal. de a megismerési folyamat során természetesen minden ép érzékszervet bevonnak az ismeretszerzésbe. jellemképző erővé alakítása. a gyermek nem képes az összetett vizuális ingerhalmazból kiemelni a lényeges információt. Akkomodációs problémát okoz a szürkehályog miatti lencseeltávolító műtét. vagyis törőerejének fokozásával és csökkentésével biztosítja azt. értékek kialakítása (értékbeli különbségek érzékeltetése). befogadás (készség érdeklődések. affektív követelménytaxonómiák A beállítódással. értékek szerint). optikai eszközök. látássérülés. meggyőződéssel. 3. Ilyenkor az illető ún. pszichomotoros követelménytaxonómiák akkomodáció A szemlencse alkalmazkodási képessége különböző távolságokba történő fixálás esetén. 4. emocionális viselkedéssel kapcsolatos célokat rendszerezik. aphákiássá (lencsehíjassá) válik. alak-háttér észlelés A Gestalt-pszichológia fogalma szerint a látómező egy jól elkülönülő alakból és környezetéből tevődik össze. Ha ez a képesség sérül. A hierarchikus elrendezés fő vezérelve az interiorizáció. kiiktatva a távolságot és a környezeti zajok nagy részét. → látásélesség. rész Inklúziós fogalomtár a jelenség is kiküszöbölhető. akusztiko-taktilis módszer Ez az oktatási forma főleg a vakok oktatásában játszik központi szerepet. affektív Érzelmi. Egy lehetséges affektív követelményrendszer: 1. olvasótelevízió. illetve nagyméretű látótérszűkületet. → kognitív követelménytaxonómiák. értékrendszer belső. amely speciális gyógypedagógiai módszerekkel befolyásolható. A beszédet a hallássérült gyermek közvetlenül veszi fel. Ebben az oktatási formában a beszéd mint ismeretátadási lehetőség nagyon fontos szerepet kap. aliglátás A látóképesség olyan fokú sérülése. Az affektív célok nem választhatók el a kognitív és a pszichomotoros elsajátítástól. A szemlencse domborúságának növelésével és csökkentésével. értékek befogadására). 5. hogy közelre és távolra is élesen lássunk. akusztiko-taktilis módszer 420 . 2. válaszadás (reagálás érdeklődések. érzelemmel kapcsolatos. attitűdök. Jelentheti a közeli vagy távoli (esetenként mindkettő) látásélességnek az ép látáshoz viszonyított több mint 90 százalékos csökkenését. értékrendszer kialakítása. attitűdök.3.

iskolai) kontextusban. amelyek megteremtik az alapot ahhoz. amelynek jellemzője a súlyos artikulációs zavar. kompetencia alapú. nemcsak abban a (szervezett. az ajkak és nyelv mozgásának zavara. amely más helyzetekben is felhasználható. a beszéd zenei elemeinek súlyos sérülése. pályák sérülése következtében jön létre. személyes kompetencia. Az anartria a dizartria legsúlyosabb formája. A tudat éberségi állapotának vegetatív alapja. amelyben az elsajátítás történt. nyálfolyás. kóros reflextevékenység. Az EEG által regisztrált görbék az ~ bioelektronikai mutatói. általános kompetencia Azon kompetenciák összessége. teljesen érthetetlen beszéd. amely a beszédfolyamat irányításában részt vevő agyi központok. kulcskompetencia. anartria A beszédmozgások kivitelezésének súlyos zavara. izgatottsági. de korai nyelvi fejlődésében az érintett gyermek nem mutat késést. A nyelv- 421 . Asperger-szindróma Olyan állapot. Az ~ növekedésével. képzésben mindenkinek el kell sajátítani. amelyeket egy adott nevelési helyzetben. → dizartria andragógus Felnőttképzési szakember. Az anamnézis meghatározhatja az orvos. a mentális folyamatok hozzájárulnak az éberségi szint fenntartásához. szociális kompetencia anamnézis Kórelőzmény. A beteg személyiségére és betegsége előzményeire vonatkozó értesülések összessége. Arousal-szint Az idegi-hormonális rendszer éberségi. a pszichológus vagy a gyógypedagógus további terápiás és korrekciós tevékenységét. sőt koraérett is lehet nyelvi szempontból. illetve csökkenésével együtt jár a tudati szintek változása.A alkalmazható tudás A tudásnak az a formája. → kognitív kompetencia. Az agyba érkező információk. készenléti állapota. hogy a speciális (funkcionális) kompetenciák kialakíthatóak legyenek. amely nagyon hasonlít az autizmusra. speciális kompetencia. kompetencia. légzés és a beszéd-légzés koordináció nehézségei.

Láthatóak a bal fülre (× jelzéssel) és a jobb fülre (o jelzéssel) vonatkozó adatok. felvett szerep. póz. szellemi beállítottság. → autizmusspektrum-zavarok athetosis → túlmozgás mozgáskorlátozott gyermek esetén atípusos autizmus Olyan esetekre fenntartott diagnosztikai kategória.3. modor. A hallásélesség vonalgörbéje. viselkedés. audiométer. → audiológia. valamint a hallókészülékes mérés értékei. de a harmadikban nem. ábra. vagyis a Hz. Az Asperger-szindrómával élők intellektuálisan rendszerint az átlagos övezetbe tartoznak. társas képességek fejlődése. hogy a hallókészülék milyen mértékben javítja a hallási teljesítményt.és a dB-értékek koordináta-rendszerben való ábrázolása. innen olvasható le. viselkedési mód. ha a rendellenes vagy károsodott fejlődés hároméves kor után kezdődik. audiogram Az audiométerrel végzett hallásvizsgálat eredményének grafikus ábrázolása. Akkor is ezt a kategóriát használják. hallókészülék 1. rész Inklúziós fogalomtár használat ennek ellenére modoros és sztereotip. amikor a gyermekek az autizmus jellegzetes jegyeit mutatják a három kulcsfontosságú terület (nyelvi fejlődés. Példa audiogramra 422 . szerepjátszás. Magatartás. hallássérülés. magatartás. 3. 2. a játéktevékenység fejlődése) közül kettőben. Utóbbi pedagógiai szempontból fontos. → autizmusspektrum-zavarok attitűd 1.

auditív fejlesztés = hallásfejlesztés. azt a meghatározó tényezőt. hallásmérés. hogy a hallássérült személy ezáltal tudja elkülöníteni a különböző környezeti zajokat. amikor nemcsak különbséget teszünk a hangok közt. → auditív differenciálás. audiogram auditív Hallási. A hallottak azonosságának. a hallás útján történő élményszerzés segítségével tanul. hangokat. → auditív differenciálás.vagy csontvezetéses fejhallgatóval juttatják a vizsgált személyhez. hangsor jellemzőit. Hallássérülteknél kiemelten fontos ennek a képességnek a fejlesztése. Pl. szerez ismereteket. auditív diszkrimináció. hallással kapcsolatos. auditív-verbális terápia auditív differenciálás Hallás útján történő különbségtétel. A hangot lég. aki jelzi. → audiométer. szétválasztás. illetve különbségének megállapítása. hallásfigyelem auditív-verbális terápia Hallás-beszéd fejlesztő módszer. hallás útján történő folyamatok. amelynek során a hallássérült gyermek az auditív (hallási) figyelés. amely a halláshoz kötött. → auditív diszkrimináció. → hallássérülés. Célja a kommunikációs kompetencia kialakítása. az olvasás. hanem pontosan megállapítjuk a hallott hang. Minden olyan képesség jelzője. patológiájának tudománya. ideértve a hallássérültek hallásvizsgálatát. hallásfigyelem auditív diszkrimináció Hallási megkülönböztető-képesség. hallásra alapozó. amely alapján döntünk.A audiológia A hallás élettanának. auditív figyelem. Pl. illetve már nem érzékel. Az auditív tagolás analóg fogalom az auditív diszkriminációval. a nyelv kibontakoztatása. hallásmérés. megkülönböztetni a beszédjellemzőket. audiogram. 423 . Ez a hallási képesség meghatározó a beszédtanulás. fülészeti kezelését és hallókészülékes ellátását. mely 16–16 000 Hz rezgésszám között változtatható magasságú és erősségű (a hallásküszöbértéknél halkabb dB-től maximum 125 dB-ig) hangokat ad. hallássérülés audiométer Készülék a hallásélesség megállapítására. elkülönítés. hogy milyen magas vagy erős hangot hall még meg. auditív emlékezet stb. sajátosságot. írás elsajátítása során is.

Sajátos viselkedési tünetegyüttesről ismerhető fel. a kommunikációban (pl.3. jelnyelv és/vagy kommunikációs táblák (betűk. egyénre szabott kommunikációs eszközből áll. tárgyak). kölcsönösség a társkapcsolatokban). A sérült ember nonverbális úton fejezi ki magát: hangjelzések. → auditív augmentatív (segített) kommunikáció Az érthető beszéd hiánya következtében súlyosan károsodott kommunikációs funkció átmeneti vagy tartós pótlására szolgáló kommunikációs rendszerek csoportja. Mindehhez a nyelvi és auditív szintet ismerni kell. Ez a „triász” minden értelmi szint mellett előfordulhat. metakommunikáció. autizmusspektrum-zavarok autizmusspektrum-zavarok Az autizmus klinikai képe sokféle lehet. Minden ~s rendszer több. autizmus autoagresszió Az egyén agressziója. megfelelőbb elnevezéssel: autizmussal élő. az élmények verbális kifejezése kerül előtérbe. a szabad társalgás. amely saját maga felé irányul. → autizmusspektrum-zavarok autizmus A szó jelentése: ’önmagára irányultság’. → autista. → autista. A szociális. kommunikátorok segítségével. aktivitás területén (pl. a játék. kommunikációs és a fantáziával összefüggő kognitív készségek fejlődési zavara. képek. a korai kezdet. viselkedés. rajzok. Az autisták szociális. általában súlyos fogyatékosság. változatos és spontán szerepjáték hiánya. minőségi károsodás és elmaradás három területen: a reciprok szociális interakciókban (pl. azonossághoz való ragaszkodás). 424 . fotók. autista Autizmusban szenvedő személy. 2. a fő tünetek azonban azonosak: 1. mert ezek csak együttesen fejleszthetők. érdeklődés. a beszéd funkcionális használata). kommunikációs és fantáziával kapcsolatos kognitív képessége sérült. gesztusok. rész Inklúziós fogalomtár A hallásra való koncentrált figyelem szerepeltetése mellett a fejlesztés során a játékosság. manuális rendszerek.

a szenzoros integráció elvén alapuló komplex módszer a tanulási zavarok feltárására és terápiájára. vibrációs és vesztibuláris ingerlés áll. A „babzsák” helyzetben tanultak a különböző társas helyzetekben való részvételt alapozzák meg. hogy minden gyermek „speciális”. akiknek fejlődésében az elemi tapasztalatszerzés korlátozott. érintési és vizuális információk és a kommunikációs képesség fejlesztése egészít ki. Tágabb értelemben a befogadó (inkluzív) nevelés-oktatás esetén a befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. oktató. B babzsák program A „babzsák” autizmusspecifikus játékos. az egész tantestületben szemléletváltozás történik. gondok esetén együtt változtatnak a módszereken. differenciált ellátást és az ehhez szükséges tárgyi. Az „átlag” mint mérce szem előtt tartása helyett az egyedi. labdák stb. A motoros válaszok sajáttest-élményen keresztüli aktivizálásával nyújt kompenzációs és egyben fejlesztő hatásokat. Csoportos foglalkozás. szükségletekre helyeződik a hangsúly. → integráció 425 . amit az orális.) a hibás mintázatú neuropszichológiai funkciók normalizálását segíti. illetve a természetes élethelyzetek között. befogadás (inklúzió) Az integráció legfejlettebb foka: funkcionális integráció a megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel az ún. hálók. a pedagógus a differenciáló. amely átmeneti helyet foglal el az egyéni fejlesztés és a klasszikus frontális tanítási szituáció. autizmus. A többségi intézmények olyan jellegű nevelő. sajátos tulajdonságokra. fejlesztő tevékenysége. gyermekpszichológus által kidolgozott. illetve egyéb szakember és az eszközök biztosítása tekintetében egyaránt.B Ayres-módszer Jean ayres ergoterapeuta. Speciális eszközrendszerével (hinták. szociális-kommunikációs fejlesztő program. személyi feltételrendszert – a gyógypedagógus. A fejlesztés középpontjában a szomatikus. → autista. a pedagógus és gyógypedagógus között partneri a viszony. íz-. amely a sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítja az igényüknek megfelelő individuális (egyénre szabott). befogadó intézményekben. autizmusspektrum-zavarok bazális stimuláció Terápiás módszer olyan értelmileg súlyosan akadályozott (súlyos értelmi fogyatékos) gyermekek és felnőttek számára. akusztikus. Az óravezetés igazodik a gyermekhez. önértékelésre is alkalmas pedagógia módszereivel dolgozik. szag-. amely elnevezését az ismert eszközről kapta. E megközelítés alapja az.

beszédészlelés zavara A beszédészlelés komplex folyamatának bármely szintjén fellépő probléma. a beszédfolyamatosság. a kommunikációs és a tanulási képességben. Fonológiai szint: a hangok egymásra gyakorolt hatásának feldolgozása (szerialitás: szavak. Akusztikus szint: az agy észleli a bejövő jeleket. hanglejtése és a hangképzés határozza meg. olvasás-. a beszéd. A zavar észlelésekor fontos a hallásvizsgálat mint differenciáldiagnosztikai szempont. rész Inklúziós fogalomtár befogadó iskola (inkluzív iskola) Olyan intézmény. funkcionális okok következtében kialakuló súlyos érintettsége. Megjelenési formák: a beszédfejlődés súlyos elmaradása. dallama. → befogadás. ritmusára stb. készségek (írás. hangsúlya. illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi.és hangképzés sérülései. → beszédészlelés beszédfogyatékosság A beszéd és nyelvi teljesítmények biológiai/organikus.) elsajátítására. Minél súlyosabb a hallássérülés. Az SNI-gyermekek számára biztosítja a sajátos igényük kielégítéséhez szükséges szakmai és tárgyi feltételeket. sajátos nevelési igény beszédakadályozottság A kommunikációs problémák átfogó megnevezése. olvasás. idegennyelv-tanulás stb. 426 . amely megzavarja a gyermek nyelvi fejlődését. annál több beszédhangot érint. Elsősorban a prelinguális (beszéd kialakulása előtti) hallássérülések súlyosságával arányosan érintett a szókincs terjedelme és a nyelv grammatikai szabályainak elsajátítása. kihatással van az expresszív beszédre és a beszélt nyelvet feltételező egyéb képességek kialakulására. amelynek következtében átmeneti. → beszédfogyatékosság beszédérthetőség (hallássérülteknél) A ~et a hangzó beszéd ritmusa.3. ahol a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelődnek a többségi iskola növendékeivel. valamint a szociális kapcsolatokban. írászavar. beszédészlelés Komplex mechanizmus. Fonetikai szint: a bejövő jelekből meghatározza a beszédhangot (beszédhang-differenciálás). amely egymásra épülő szintek és egymás mellett működő területek összehangolt munkájából áll. s kihathat a beszéd hangszínére. mondatok).

A beszédmegértés során a hallássérült gyermekek a hallássérülés súlyosságának arányával folyamodnak a szájról olvasáshoz. A mozgásterápiából átvett elemek: kóros reflexek gátlása. sajátos nevelési igény beszédmegértés (hallássérülteknél) Az elhangzó (a mások által kiejtett) szavak. amit mesélnek neki. szókapcsolatok. helyes mozgások kivitelezésének elősegítése. Megalkotója Charles K. amelynek következtében a jelek átvitele az agytól a beszédszervekig. bLiss (1897–1985).és ivásterápiában elért eredményeket is. A ~ben a nyelvi elemeket a tarta- 427 . amire kérik. ~ sérülése A beszéd az emberi hang által létrehozott hangjelek szerkesztett rendszere. arra épülve korrigálja a sérült beszédet. A jó beszédértés eredménye. lazítás. tartalmának megértése. megfelelő testhelyzet megtalálása. fizikai és pszichikai zavarok meghatározására használnak osztályozási és dokumentációs céllal. beszédterápia A ~ a mozgásterápia eredményeit felhasználva. Jó működése az összefüggések felismerését is segíti. beszédmotoros folyamat. betegségek. vállöv ellazítása. megérti. A beszédmotorium sérülését okozhatja a beszédszervek különböző eredetű sérülése vagy fejlődési rendellenessége vagy a központi idegrendszer sérülése. Bliss-nyelv Az augmentatív kommunikációs módszerek közé sorolt. A beszédfogyatékos gyermek sajátos nevelési igényű. ezzel elősegíti a gyermek beilleszkedését szűkebb és tágabb környezetébe. elsősorban az orvosi gyakorlatban. Fejlesztése intenzív logopédiai terápiát igényel. Betegségek Nemzetközi Osztályozása Osztályozási rendszer. mondatok és – legmagasabb szinten – a szövegek jelentésének. nonverbális grafikus jelképrendszer. A terápia során felhasználják az evés. egyensúlyfejlesztés. Ennek létrejöttéhez a finommotoros tevékenységek bonyolult kombinációját használjuk. amelyet – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jóváhagyásával – különböző kórformák. fejkontroll kialakítása. vagyis a beszédhangok kivitelezése akadályozott. hogy a gyermek tisztában van a szavak jelentésével. → beszédfogyatékosság.B beszédfogyatékos személy A beszéd és nyelvi teljesítmények súlyos érintettségével küzdő személy. ezért ellátásához a jogszabály által meghatározott sérülésspecifikus feltételek biztosítása szükséges.

hogy melyik tantárgyhoz tartozik – a blokk saját logikája szerint rendeződik. valamint csapatjáték formájában is. boccsa Speciális sportjáték. vagyis határesetet képviselnek. automatikus mozgásokat. század elejétől vált elterjedtté a Braille-írás. amelyek üzenethordozóként szolgálják a beszédképtelen személy kommunikációs törekvéseit. BNO → Betegségek Nemzetközi Osztályozása Bobath-módszer A bobath házaspár (Karel bobath neurológus és Berta bobath gyógytornász) által az 1940-es években kidolgozott módszer a cerebralparesis mozgásterápiás eljárása. A tantárgyblokk két vagy több tantárgy összevonásával keletkező tantervi egység. egyénileg és párosan. Játszható ülő és álló testhelyzetben. akinek érzelmi zavarai súlyosabbak. blokkosítás A tantárgyi koncentráció legfejlettebb formája. amelyen belül a tananyag – esetleg attól függetlenül is. akiknek intelligenciahányadosa 70 és 80 között van. Magyarországon több módosítás után a 20. mint a neurózis. borderline A pszichometriában azokat a személyeket jelenti. A módszer a reflexgátlásra. A blokkok csak részben lépik át a tantárgyi diszciplínák határát. 428 . A 19. amely az egyéb technikákkal együtt elősegíti a fiziológiás tartást és az aktív. Braille-írás Louis braiLLe (1809–1852). kerekesszékben és labdavezető csővel is. vagyis a kettő közti határon vannak. rész Inklúziós fogalomtár lommal értelemszerű összefüggésben levő jelképek ábrázolják. de még nem jutottak el a pszichózis szintjére. Braille ujjbegy nagyságú területen 6 pont (2×3-as mátrix) variációiból alkotta meg betűit és jeleit. A klinikai pszichológiában olyan személyt jelent. paralimpiai szám. a párizsi Vakok Intézetének tanára által 1825-ben kidolgozott pontírás vakok számára. az izomtónus normalizálására épül. század végétől nemzetközileg elfogadott kultúrtechnika vakok számára. különösen súlyosan sérültek részére javasolható. A kezelés a terapeuta akcióinak és a gyermek reakcióinak vég nélküli váltakozása.3.

→ hallásmérés. amelynek során a csiga (cochlea) elhalt szőrsejtjeinek működését pótolják a beültetett (implantált) elektródákkal. ép legyen. amely a belső fülhöz csatlakozik. centráliskoherencia-problémák A világ megértéséhez elengedhetetlenül szükséges kívülről érkező információtömeget az autizmussal élő személy nem vagy nem megfelelő szinten képes egységes egészként szemlélni. amelyek a tanítási-tanulási folyamat eredményeként valósulnak meg a korszerű műveltségfelfogást reprezentáló művelődési anyag feldolgozása során. tanulási. amelyek a céloktól az értékelésig a „mit?” és a „hogyan?” egységére törekedve segítik. közreműködő egyéneknek. D Daktil-nyelv → ujjábécé 429 . tanítási folyamat (meghatározott tartalmi egységeihez hozzárendelhető) tervezését és leírását jelenti a céloktól az értékelésig. A ~ok (folyamattervek. tanuló. csoportoknak) tanulásszervező. folyamatorientáló dokumentumoknak tekinthetők. audiológia curriculum Folyamatterv vagy program. egyértelműsítik és összehangolják felhasználóinak (a ~ok alapján dolgozó. → autizmusspektrum-zavarok cochleáris implantáció Súlyos fokú hallássérülteknél alkalmazott hallásjavító műtéti eljárás. ami a világ megértéséhez elengedhetetlenül szükséges. hogy a hallóideg. tanulást szabályozó és értékelő munkáját. egységes magyarázatot keresni. képzési programok) olyan értékjelölő.D C cél (oktatási) Az oktatás ~jai a tanulók személyiségfejlődésében bekövetkezett tervezett változások. A tanulási. hogy a hallás a beszédértést és a beszédfejlődést szolgálja. A műtéten átesett gyermekkel azonnal meg kell indítani az intenzív habilitációt annak érdekében. szabályt. A sikeres műtét feltétele. benne folyamatosan rendszert.

A klinikai gyakorlatban a betegségek okainak megállapítását és más betegségektől való megkülönböztetését jelenti. személyiségi és teljesítményi diagnózis alapján tervezik meg a megfelelő terápiát. → diagnózis diagnózis Az ember testi vagy lelki sajátosságainak. illetve állapotának megállapítása a kórelőzmények feltárása (anamnézis). amelyet főleg agyi eredetű mozgászavarok. problémáit tárják fel. reumás megbetegedések. amely segítségével az izomcsoportok élettani helyzetét igyekeznek visszaállítani a rendellenes módon rögzült izom-ín-kötőszövet apparátus és az izompályák fellazítása segítségével. rész Inklúziós fogalomtár Dévény-féle speciális manuális technika dévény Anna által kidolgozott olyan mozgásrehabilitációs módszer. A pszichológiában elsősorban alkalmassági. → differenciált foglalkozás differenciált foglalkozás A tanulás szervezésének azon módja. Kézzel végzett módszer. amely lehetővé teszi. a célzott kikérdezés. ortopédiai problémák. valamint balesetekből származó mozgásszervi betegségek rehabilitációjában alkalmaznak. diagnosztikus értékelés Mindazon folyamatok. diagnosztikus értékelés DIFeR Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer 4–8 évesek képességfejlődésének vizsgálatára. valamint pszichológiai tesztek segítségével. A rehabilitációban a mozgásokat elemeikre bontják. Akkor fejlesztő hatású. hogy a pedagógus a tanulók közötti egyéni különbözőségek figyelembevételével határozza meg a tanulás tempóját és módszereit. eljárások és intézkedések összessége. amelynek során a pedagógus – függetlenül attól. → differenciálás 430 . amelyek a pedagógiai folyamat adott szakaszának eredményeit. hogy van-e a csoportjában sajátos nevelési igényű gyermek vagy nincs – a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítja. majd visszaépítik az összműködésbe. differenciálás Az a folyamat. korrigálják.3. ha kizárja a tanulók merev csoportba sorolását. → sajátos nevelési igény.

D disability → fogyatékosság diszfázia A beszéd és nyelvi fejlődés súlyos zavara. szótöredékek. A tünetek intelligenciaszinttől függetlenek. amely egyrészt az írás grafomotoros jellemzőinek zavarában (betűk felismerhetősége.). hangkihagyások stb. A tünetek (a beszédfejlődés késése. diszgrammatizmus. szabályok. A súlyos ~ gyermek sajátos nevelési igényű.) a korai kortól tartósan fennállnak. központozás stb. amely intelligenciaszinttől független súlyos olvasási és helyesírási gyengeségben nyilvánul meg. → diszfázia. részképességzavarok diszlexia Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. téri elrendezés. sajátos nevelési igény diszgráfia Olyan írászavar. produkciós sebesség. jelek. artikulációs hibák. mely megnyilvánulhat a beszédészlelés és megértés (szenzoros diszfázia). Az olvasáselsajátítás folyama- 431 . oktatási problémáktól és környezeti hatástól független. Fejlesztése intenzív. ezért ellátásához a törvény által meghatározott sérülésspecifikus feltételek biztosítása szükséges. Az értelmi fejlődés zavarától. akinél a nyelvi szándék kifejezése és a nyelvi formák alkalmazási képessége között nagyfokú eltérés áll fenn. valamint a kifejező beszéd jelentős érintettségében (motoros diszfázia). a kisiskolás kort követően szemantikai és fogalmazási problémákkal társulnak. műveletek. sérült a gondolkodás. a háttérben általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg. → sajátos nevelési igény. helyesírás stb. beszédfogyatékosság. és a későbbiekben iskolai teljesítményzavarok kiváltói lehetnek. → sajátos nevelési igény. amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata. komplex logopédiai terápiát igényel. technikák elsajátítási és alkalmazási nehézségében jut kifejezésre. másrészt a fonológiai-nyelvi jellemzők zavarában (nyelvtan. → beszédészlelés zavara diszfáziás Az a beszéd és nyelvi fejlődés zavarával küzdő gyermek. mondatszerkezet. szómegtalálási nehézség. amely a matematikai fogalmak. részképességzavarok diszkalkulia Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája.) nyilvánul meg.

szövegértési problémák tapasztalhatók. részben orrhangú. komplex cselekvéssorok (pl. szülési sérülés. tanult komplex mozgásfolyamatok tervezésének és kivitelezésének enyhébb fokú zavara. torz írás. helytelen eszközhasználat). gesztusok. gyulladásos vagy érrendszeri megbetegedés. ügyetlengyermek-szindróma (pl. elmosódott. 2. → diszlexia-reedukáció. kivetések. anyagcserezavar következménye. újra. átvetések. dizartria A beszédmozgások kivitelezésének zavara. betoldások. csaknem teljesen érthetetlen beszéd. mosakodás) végrehajtásának nehézsége. Hátterében különböző eredetű agykárosodás áll. a célirányos mozgások. sajátos nevelési igény. Jellemzője az artikulációs zavar. A módszer az olvasáshoz szükséges képességek. nehezen alakul ki a hang–betű kapcsolat. rosszul érthető. Gyakran kíséri nyálfolyás. educatio = nevelés). amelyben pszichiátriai kórképek osztályozása és diagnosztikus kritériumai szerepelnek. háztartási gépek kezelése. hogy speciális elvek és módszerek alkalmazásával a diszlexiás gyermeket „újraneveljük” átlagos olvasóvá (re = vissza. rész Inklúziós fogalomtár ta lelassul vagy megreked. vágás. Megváltoznak a beszéd zenei elemei. Meixner-módszer. főként a nyelvi készség fejlesztését célozza. az olvasás során betűtévesztések.3. Típusai: 1. tumor. a beszéddallam és a hangerősség is. amelynek célja. csúnya. → Meixner-módszer diszlexia-prevenciós módszer Az olvasás-helyesírási zavar kialakulásának óvodáskori megelőzését célzó eljárás. amely lehet fejlődési vagy genetikai rendellenesség. → Meixner-módszer diszpraxia A megszerzett mozgásos tapasztalat hiányos felhasználása. 432 . részképességzavarok diszlexia-reedukáció Meixner iLdiKó által kidolgozott terápiás eljárás. → anartria DSM-IV Az Amerikai Pszichiátriai Társaság kézikönyvének (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) negyedik átdolgozása.

az egyes területeken belül a fejlesztés célját. A külív a tanuló adatait tartalmazza. az időpont. tehát minden növendék személyiségét ismerve. tanulók többi gyermekkel. szükségleteihez alkalmazkodva tervezi meg a tanuló számára a leghatékonyabb pedagógiai eljárásokat.e E echolália A kiejtett szavak vagy mondatok szinte visszhangszerű. Szükségleteiknek megfelelő ~ot igényelnek pl. feladatát. jelentés nélküli ismétlése.sz. az utazószakember- 433 . e). amely lehetővé teszi az egyéni sajátosságokhoz igazított. Tü-357 r. Az ~ gyakorlása a pedagógustól alapos pszichológiai és pedagógiai ismereteket és differenciált tevékenységet igényel. eGYMI → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (eGYMI) ~. és belíve – A. egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek. egyéni fejlődési lap Tanügy-igazgatási dokumentum. egyéni fejlesztési terv Az iskolai pedagógiai folyamat olyan speciális tervezési dokumentuma. a felkészítés idejét. Tü-356. a foglalkozás tartalmának. r. a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek/tanulók. módszereinek jelölésével. ütemezését. egyénre szabott fejlesztést. Az EGYMI – céljaival összhangban – elláthatja a közoktatásról szóló 1993. évi – többször módosított – LXXIX. g) és h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait. tanulóval együtt történő nevelésének. A legtöbb esetben sztereotip viselkedésről van szó minden kommunikatív szándék nélkül. a betétívet a rehabilitációs foglalkozást végző gyógypedagógus vezeti a fejlesztési terület. Az ~ a szakértői vélemény és a pedagógus saját pedagógiai diagnózisa alapján készül. → autizmusspektrum-zavarok egyéni bánásmód Az a nevelői magatartás és gyakorlat. iskolai pedagógus feladata. oktatásának segítése céljából. A központilag kiadott nyomtatvány külíve – A. b). vezetése az általános . törvény 34. § a). Tartalmazza: a fejlesztés fő területeit. amikor a nevelés során a pedagógus egyénileg.sz. módszerét. eszközét.

Ép látás esetén a Vt = 1. § alapján látja el feladatait. fejlesztő felkészítés. országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság elektronikus olvasókészülék → olvasótelevízió éleslátás közelre A 30 cm-en belüli jelek. a törvény 36. Jele: Vt (távoli vízus). Formája lehet: gyógypedagógiai tanácsadás. rész Inklúziós fogalomtár hálózat működtetését. e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatait. beállítódások. gyógytestnevelés. Ammon-jel. → egyéni fejlesztési terv. ábrák betűk felismerésének képessége. amely szög alatt a tárgy két pontjáról a retinára eső fénysugarat még éppen meg tudjuk különböztetni. A látásélesség mértékéül azt a látószöget (legalább 1 szögperc) választották. nevelési tanácsadás. törvény 34. évi – többször módosított – LXXIX. pályaválasztási tanácsadás. Landolt-gyűrű. éleslátás távolra A 3-5 m-en túli jelek. általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működhet. logopédus. gyengénlátás esetén 0. konduktív pedagógiai ellátás.0. hogy mekkora betűket milyen távolságból tudunk elolvasni. epilepsziával élő gyermekek nevelése Az epilepsziával élő gyermek rendszeres gyógyszeres kezelést és orvosi ellenőrzést igényel. továbbtanulási. korai fejlesztés és gondozás. ábrák. Jele: Vk (közeli vízus). még tünetmentesség esetén is. előzetes követelmények Olyan ismeretek. készségek. Vizsgáló eszköze a Csapody-olvasópróba. egy- 434 . Vizsgáló eszköze a Kettesy-féle vízustábla. amely szög alatt a tárgy két pontjáról a retinára eső fénysugarat még éppen meg tudjuk különböztetni. § (2) bekezdésének b). logopédiai ellátás. A látásélesség mértékéül azt a látószöget (legalább 1 szögperc) választották. amelyek nélkülözhetetlenek egy új tanulási egység sikeres feldolgozásához.3 alatti. továbbá az intézmény keretein belül óvodai. továbbá országos szakértői és rehabilitációs tevékenység. az új tanulási egység feldolgozása után elérendő tanulási célok teljesítéséhez. Az eszköz azt vizsgálja.3. értékek számbavételét jelentik. egységes Pedagógiai Szolgálat A közoktatásról szóló 1993. betűk felismerésének képessége. Többféle rosszullét ismeretes: nagyroham. képességek. tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység.

(Pl. álmatag semmittevésnek tűnhetnek. organikus okok játszhatnak szerepet. zöngés vagy zöngétlen voltát. bőrérzékletek). az értelmi fejlődésre ható károsodások. A kisrohamok figyelmetlenségnek. Ma a szurdopedagógusok lényegesen ritkábban alkalmazzák ezt az eljárást. szaglás. → sajátos nevelési igény érzékelés Nagyon egyszerű ingerekhez kapcsolódó tudatos tapasztalat. tantárgyblokk a Waldorf-pedagógiában: egyes tantárgyakat egymással szorosan összekapcsolva. látás. epocha Tantárgyi rendszer. érzékeltetés Az érzékeltetés a mások vagy saját magunk által produkált beszédhangok ellenőrzését jelenti tapintás útján. a túlzott féltés.és halláskárosodások vagy például epilepszia is kapcsolódhatnak. A korszerű hallókészülékek elterjedése előtt ez volt a súlyos hallássérültek beszéd-kiejtés tanításának egyik legfőbb eszköze. Kialakulásában a fejlődésben már a legkorábbi időpontoktól is keletkező. majd a saját gégéjére helyezett kezével érzékelte egy hang hosszúságát. 435 . ízlelés. kisroham. a súlyos és a legsúlyosabb fokú mentális retardáció/értelmi fogyatékosság összefoglaló elnevezése. amelyekhez mint párhuzamos sérülések testi fogyatékosságok. Az iskolás gyermek a rosszullétek hatását vele szemben megváltozott beállítódásnak élheti meg.e szerű és összetett gócos roham. havonta váltják egymást a természettudományos és a társadalomtudományi tárgyak. érzékleti modalitások Az egyes érzékletek (látás. A gyermek pl. amitől szoronghat. tanára.) ergoterápia → rehabilitációs foglalkoztató terápia értelmileg akadályozottság A mérsékelt. hallás. tapintás. aggályoskodás pedig önállótlanságát eredményezheti. többnyire egy-egy periódusban tanítanak.

→ érzékelés. amelyek több téma együttesét. nyelvtani szabályait stb. személyeit. sajátos nevelési igény esélyegyenlőség A modern jogrendszerek alapvető elve. műveit. amelyben a tanulók kompetenciái (rutinok. témaköreit. → látássérülés. elemzése és tanulságainak megbeszélése. nyál nyelése. készségek. a harapóreflex kialakítása. A második szinten találhatók azok a tartalmak. nyelv. témáit. eszköz jellegű tudás Az a tudás. 436 . fogalmait. majd leépítése. életkor. amely valamely tulajdonság – nem.3. Ez a tantervi tananyagtartalom újragondolását is jelenti. azaz minden olyan magatartás tilalmát jelenti. Az ~ során a team a praktikus esetvezetési kérdésekkel foglalkozik. csomópontjait jelentik. fogyatékosság stb. Ennek lépései: a megfelelő testhelyzet megválasztása. jártasságok) eltérő tudástartalmak mentén fejlődnek. a szopóreflex kialakítása. hallássérülés. helyneveit. képleteit. szexuális irányultság. összefüggésekre. s a következő lépcsőfok elérése a kitűzött rövid távú cél. – alapján egyes személyekkel vagy személyek egyes csoportjaival szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez. észlelés (percepció) Összetett ingerek felfogása. származás. amely a vizuális vagy auditív információszerzést részlegesen vagy teljes mértékben akadályozza. esetmegbeszélés Egy tipikus és aktuális helyzet elmélyült tanulmányozása. Érdemes elkülöníteni két szintet. rész Inklúziós fogalomtár érzékszervi fogyatékos Az érzékszervek (látás vagy hallás) valamely részének organikus vagy funkcionális sérülése. a rágás kialakítása. a kóros reflexeket gátló fogásmódok megkeresése. amely részletes felsorolás formájában megadja adott terület. képességek. Az első szinten az a tantervi tartalom található. kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt és a kultúraközvetítés szempontjából relevánsak. a helyes nyelés elősegítése. illetve feldolgozása érzékszerveink segítségével. Mindig a gyermek aktuális szintjén avatkoznak be a folyamatba. majd leépítése. illetve a diszkrimináció. vizuális percepció evésterápia Az ~ során a sérült kisgyermekek terápiás megsegítéssel járják végig az evés egészséges fejlődésmenetének lépcsőfokait. az egyenlő bánásmód követelményét. tantárgy legfontosabb adatait.

amelyek hozzásegítik a diszfunkciós személyt. őszinteség. facilitátor A szó eredeti jelentése (könnyítô. cselekvőkész (személyiség). egymásra figyelés és a másság tiszteletben tartása jellemez. Azt a rávezetést. közlékeny. motiváltság. hogy a feladatokat a saját erejéből oldja meg. fejlesztő osztály Kis létszámú. a tanulási nehézségekkel. 437 . Pedagógiai szempontból azokat a feltételeket nevezzük így. de maradhat a tevékenység szabályozási körén kívül is. Így az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődést biztosító ~ben vesz részt. magatartási zavarokkal küzdő gyerekek számára szervezett osztály. élénk. segítô) arra utal. nyitottság. melyeknek segítségével a cél elérhetővé válik. amelyben a gyermek ötödik életévét betölti. segítés. A képzési kötelezettség a tanköteles kor végéig tart. A ~ pedagógiai értelemben vett segítség. fejlesztő felkészítés A ~ képzési kötelezettséget jelent attól az évtől kezdôdôen. konduktív ellátás. társaságkedvelő. azoknak a módszereknek és fogásoknak a rendszerét jelenti. amelyet bizalom. Ez beépülhet a tevékenységbe. interaktív módon történő értékelése. illetve a gyermek hatéves koráig bölcsődei gondozás keretében. hogy aki ezt a szerepet vállalja.F extrovertált Érdeklődésével a külső világ felé forduló. fejlesztő értékelés A tanulók fejlődésének és tudásának gyakori. a felzárkóztatás és sok esetben a tehetséggondozás. Megvalósítható otthoni ellátás. mindenekelőtt olyan csoportdinamikát. optimális feltételek megteremtését jelenti. Ez a könnyítés elsősorban a tanuláshoz szükséges. amelynek célja a megelőzés. F facilitáció Könnyítés. amelynek célja a tanulási célok meghatározása és a tanítás azokhoz történő igazítása. hanem mintegy megkönnyíti a tanulási folyamatot. intézményes ellátás. az nem tudást ad át. korai fejlesztés.

rövidhullámú terápia). járás. sajátos nevelési igénye. A fogyatékosság tehát a speciálisan emberi funkciók zavara. – együttese. ha a tanuló egyéni adottságai. nehézségi szintek mérlegelésével úgy választják ki. gyógytorna stb. felmentés kötelező tanórai foglalkozás alól Az igazgató részben vagy egészben felmentheti a tanulót – a gyakorlati képzés kivételével – az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. fototerápia. amely szerint a tanítandó tananyagot. ultrahang. A ~nek 438 .3.” A magyar kifejezés nemzetközi. → aliglátás fizioterapeuta → gyógytornász fizioterápia Az ortopédiai betegségek kezelésében széles körűen alkalmazott különböző módszerek – elektroterápiás eljárások (iontophoresis. iskolai csoportban. tárgyak mozgatása. ismeri a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit. Vízusuk csak a fényérzés szintjén van meg. rész Inklúziós fogalomtár fejlesztő pedagógus Olyan speciális szakember. fokozatosság elve Didaktikai alapelv. beszéd. szelektív ingeráram-kezelés. tájékozódásban. balneoterápia. látás. a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. átmeneti vagy végleges hiányát jelenti. hidroterápia. egyéni fejlesztés során történő alkalmazásában. továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. eljárást sajátos pedagógiai logika alapján. hogy az optimális színvonalú legyen a különböző fejlettségű tanítványok számára. a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit. fényérzékelők Az aliglátók egy csoportja. aki korszerű pszichológiai ismeretek birtokában van. a WHO meghatározása szerint: „Az ember normális érzékelő. módszert. angol nyelvű megfelelője a disability. mozgási vagy értelmi funkcióiban (pl. Vakos technikákat alkalmaznak. kapcsolattartás a környezettel) szükséges képességek részleges vagy teljes. masszázs. fogyatékosság Az Egészségügyi Világszervezet. de látásmaradványukat fel tudják használni a közlekedésben. Jártas a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak óvodai.

részképességzavar. funkciózavar (mozgáskorlátozott gyermek esetén) Fájdalomtól. valamilyen tevékenység végzése közben. grafomotoros zavar Az író-rajzoló mozgásképesség zavara. A grafikus kép (minta. → differenciálás fonomimikai jelek A hangok kiejtésére is utaló kézjelek. anatómiai elváltozástól függetlenül is megjelenhet a mozgásszervek túlterhelése. szűkebb értelemben pedig a rajz. funkciósérülés. pszichológus. Az összes finommozgás-koordinációt igénylő tevékenység.és íráskészség fejlesztése. G genopátia Fejlődési rendellenesség gén-. a gazdaságos izommunkát rontják. amelyek a mozgáskoordinációt. grafomotorikus A szó jelentése írómozgást jelent. az oldaliság. Ilyenek az izomgörcsök. A teszt a vizuális észlelés öt területét méri: szem-kéz koordináció.és íráskészséggel kapcsolatos mozgások összefoglaló kifejezése. téri irányok. a szem-kéz koordináció. de tágabb értelemben használatos. betű) motoros kivitelezése nehezített a testséma. tankönyvkészítés. eszközök alkalmazása terén. a rajz. A program tesztből és fejlesztő feladatlapokból áll. Frostig-terápia Az 1960-as években dolgozta ki Marianne FrostiG (1906–1985) osztrák ergoterapeuta. 439 . A fejlesztő program a teszt eredménye alapján az egyéni szükségleteknek megfelelően kínál minden területhez fejlesztő feladatokat. térbeli összefüggések. illetve kromoszóma-eltérés következtében. a sántítás vagy a kéz ügyetlensége. ábra. tanítási módszerek.G érvényesülnie kell a tantervfejlesztés. alak-háttér megkülönböztetés. Funkciózavar pl. formaállandóság. grafomotoros fejlesztés A finommozgások koordinációja.

2. hanem következményes állapotnak tekinti. 3. szabálytalan betűalakítás és -kötés. -olvasást sajátítanak el. trauma. túlzott megfelelési vágy. → látássérülés gyermekkori autizmus A Magyarországon is hatályos orvosi diagnosztikus rendszerben (BNO-10) az autizmus „klasszikus” formájának elnevezése. átmeneti kémiai zavar. → grafomotoros fejlesztés. amelynek interdiszciplináris kapcsolatrendszere folyamatosan fejlődik. vizuális percepciós zavar gyengénlátó A vízus (látásélesség) a jobbik szemen kezelés és optikai segédeszközzel való korrekció után az ép látás 30%-a (V = 0. keresztmodilitások (látási. 440 . gondozási és egyéni fejlesztési feladatok megoldásából tevődik össze. nem megfelelő mintakövetés stb. kisebbségi érzés. hanem a korai kezdetre utal. érettségivel rendelkező személy. a fogyatékosnak minősített gyermeket. korlátozott élethelyzetűnek. biológiai sérüléssel. határvonalak átlépése. A ~ okai lehetnek: 1. Legfőbb jellemzője a helytelen ceruzafogás. a balról jobbra irányuló vonalvezetés és a csuklómozgás hiányos fejlettsége következtében. a szociális beilleszkedés szempontjából akadályozott. rész Inklúziós fogalomtár a kialakult kezesség. A ~ személy látását fel tudja használni a gyakorlati élet feladatainak megtervezéséhez és kivitelezéséhez. merev. A gyógypedagógia hagyományos alapfogalmát – a fogyatékosságot – ma már nem azonosítja a testi. elhanyagoló nevelés. szaggatott vonalvezetés. Pedagógiai szempontból a közelnézésben nyújtott teljesítmény a döntő. felnőttet pedig a tanulás. mentális (értelmi): organikus agykárosodás. szögletes.. részképességzavarok. a görcsös. hogy felnőttkorra elmúlik. gyógypedagógiai asszisztens ~ szakképesítéssel. Tevékenysége a gyógypedagógus irányításával főleg mentálhigiénés. → autizmusspektrum-zavarok gyógypedagógia Nevelési. túlzott követelményszint stb. szociális (társadalmi): ingerszegény környezet.3. terápiás és rehabilitációs dominanciájú komplex embertudomány. A „gyermekkori” jelző nem azt jelenti. hallási észlelés) zavara stb. pszichés (lelki): szorongás. felismerhetetlenségig torz írás.. mert a gyengénlátó gyermekek látó típusú síkírást. az ujjpozíció hiánya. vagy a látótér 10 foknál jobban beszűkült. gyenge vagy túl erős vonalvezetés.3) alatt van.

Gyógytestnevelés és könnyített testnevelés csak ~ képesítés birtokában tartható. az egészségi állapotot figyelembe vevő foglalkozások szükségesek. Azok számára indokolt. A közoktatás szolgáltatásait minden fogyatékos gyermek „igényelheti” attól a pillanattól. hogy fogyatékosságát megállapították.vagy könnyített testnevelésre utalja. gyógytestnevelés A gyermek speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása. gyógytornász (fizioterapeuta) Elsődleges feladata a mozgásrendszert érintő tünetet előidéző ok feltárása s ez alapján a terápia megválasztása.H gyógypedagógiai szakszolgáltatás Szakmai tevékenység. A ~ szerepe leegyszerűsíthető a mozgásrendszer funkcióinak javítását célzó tevékenységre. gyógytorna Gyógyító céllal alkalmazott mozgásgyakorlás. Képzésük a Semmelweis Egyetem Testnevelési Karán folyik. 441 . szívbeteg. Olyan. gyermekekre. Képzésük az egészségügyi főiskolai karokon történik. aki a gyermekkori egészségügyi károsodások helyreállítását végzi a testnevelés módszereinek felhasználásával. A gyógytorna pontos klinikai vizsgálat alapján meghatározott cél elérésére összeállított gyakorlatanyaggal és adekvátan illeszkedő ingersorozattal hoz létre funkciójavulást. fejlődési rendellenesség vagy betegség miatt fejlődésben megzavart és ezért közösségi részvételben akadályozott gyermekekre (felnőttekre) irányul. gyógytestnevelő Speciális képesítéssel rendelkező testnevelő tanár. H habilitáció Jelentése: képessé. kórosan kövér. alkalmassá tétel (latin). Munkája irányulhat pl. scoliotikus stb. a mozgásnevelés alapja. de e meghatározás szerint terápiás eszköztára elsősorban a mozgásrendszerrel kapcsolatos. s bármelyik funkciózavara nagy valószínűséggel a mozgásrendszer működésére is hatással lesz. belgyógyászati vagy egyéb elváltozás miatt sajátos. A különböző szervrendszerek működése ugyanakkor egymással kölcsönhatásban áll. amelynek intézményei az iskolák mellett működnek és a közoktatási rendszerbe tartoznak. A gyógypedagógiai értelmezés szerint a veleszületett ok. asztmás. Orvosi javaslat alapján a tanuló a ~ mellett a testnevelési órán is részt vehet. amennyiben az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy. akiknél a mozgásszervi.

szavak és a kiejtett mondatok sorrendjét kódoljuk és felidézzük. → audiológia hallásnevelés A hallássérültek hallási képességének fejlesztése gyógypedagógiai eljárásokkal. a dallammal és a szótagok számával. az egyszerű és az összetett. aszerint. A ~ lehetővé teszi a hang jelenlétének.3. (ezt) a kifejezést részesítik előnyben a rehabilitációval ellentétben. A görbe a jobb és a bal fülön mért hallásveszteség típusát és mértékét mutatja. Az ún. → audiogram. tympanometria. A modern technikai eszközök a ~ nélkülözhetetlen előfeltételei. Mivel a gyógypedagógiai habilitációra leggyakrabban veleszületett ok miatt van szükség. a hangsúllyal. Az ún. hirtelen és fokozatos. amelyek segítségével e személyeknek a közösségi életben való részvétele javítható. ahol a sérülés időpontja. magas–mély. állandó és változó közötti különbségtételt. Orvosi szempontból a hallószerv bármely részének sérülése. Az ép hallás audiogramon jelölt határa 20 dB. és eredménye sokban függ a kezdés időpontjától és a hangerősítés minőségétől. Gyógypedagógiai megközelítésben olyan rendellenesség. Fajtái. beszédaudiometria) vagy reflexválaszokat. kiteljesíthető. amelynek feladata. prelinguális hallássérülteket meg kell tanítani hallani. rész Inklúziós fogalomtár a társadalom által biztosított. hogy folyamatosan tájékoztasson a hallásállapotról. tempójával kifejezett információkat feldolgozzuk. hogy a vizsgált személy közreműködésén. elektromos jeleket. Idegi eredetű hallássérüléskor lefelé eső görbe. szervezett tevékenységek és támogatások rendszere. hallásmérés hallásmérés Hallásvizsgálat. Vezetéses hallássérüléskor a görbe mindvégig egyenletes lefutású és nem haladja meg a 60 dB-t. → rehabilitáció hallásfigyelem Az a képesség. A fonémák. Rendszeres időközökben történő vizsgálat. illetve a kettő közötti átmeneti sáv. posztlinguális hallássérültek ~e a felerősített hangok újratanulását jelenti. hallásgörbe Az audiogramon ábrázolt görbe. 442 . dobűri nyomásviszonyokat értékelnek (pl. a magasabb frekvenciákon a hangok meghallása akadályozott. ami többéves folyamat. hosszú–rövid. hallássérülés Csökkent hallási képesség (nagyothallás) vagy a hallás teljes hiánya (siketség). otoakusztikus emisszió) szubjektív és objektív csoportokba sorolhatók. tudatos jelzésein alapul-e (pl. irányának és megszűnésének. hogy a ritmussal. a hangos–halk.

amely egy vagy több biológiai sérülés/károsodás következményeként jön létre. Különféle összetételben és arányban lehet jelen az értelmi képességek. társadalmi beilleszkedését több területre kiterjedő fogyatékosság nehezíti. fal) megszűnésével megváltozó. A ~ személyek csoportja rendkívül heterogén. A levegőben terjedő hangrezgéseket egy érzékeny mikrofon fogja fel. 443 . egységes rendszerré ötvöződve nyújtanak információt. és innen jutnak el a fülhöz. a hallás. halmozott fogyatékosság Olyan állapot. és elektromos jelekké alakítja át. Belépő (pozitív) hangárnyék: a környezet hangjait leárnyékoló tárgy vagy zaj által okozott hangintenzitás-csökkenés. tanulását. hanem sajátos egésszé. kinesztetikus érzékelésnek is. Ezeket felerősíti a készülék nagyon kis méretű elektronikus erősítője. a verbális kommunikáció. és több funkcióterületre kiterjedő fogyatékossággal jár. felerősödő vagy gyengülő hangviszonyok. Két típusa ismert: a pozitív és a negatív hangárnyék. esetenként a személyiség és viselkedés zavara. A fülhallgatóban a felerősített jelek visszaalakulnak hanghullámokká. hallásvizsgálat →  hallásmérés hallókészülék Elemmel vagy akkumulátorral működő kisméretű hangerősítő eszköz. A tárgyak tapintással való észlelésekor a nyomásérzés mellett nagy szerepe van az izmaink mozgásából nyert közvetlen érzéki benyomásoknak. valamint más megismerési funkciók. kerítés. fiatal. felnőtt. a látás. a mozgásfunkciók. tapogatásakor nem külön-külön. Megszűnő vagy negatív hangárnyék: folyamatos leárnyékoló tárgy (pl. az ún. haptikus észlelés Taktilo-motorikus észlelés. a primer sérülés keletkezésének ideje. akinek a fejlődését. amely a hallássérültek számára megkönnyíti a környezeti hangok felfogását. hangárnyék A hangárnyék jelenség okozója a hangforrás és az észlelő közé kerülő tárgy vagy zaj.H mértéke és minősége miatt a beszédbeli kommunikáció spontán kialakulása zavart. súlyossága és a fogyatékosságok sokféle kombinációja befolyásolja a tüneti képet. halmozottan fogyatékos Az a gyermek. hogy milyen hangerőnél (dB) és mely frekvenciákon (Hz) van a hallásküszöb. A tapintás és a kinesztézis a tárgyak kézbevételekor. Mértéke attól függ.

Eszerint az egymást érintő lelki tartalmak és folyamatok (érzetek. akik „különböző okok miatt nem tudnak a többiekkel együtt haladni. fiatalokról van szó. rész Inklúziós fogalomtár hátrányos helyzet A ~ egzakt meghatározása nehéz. A gyermek nyughatatlan. illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. és annál inkább. a környezet szocializációs ártalmai.) annál kevésbé zavarják egymást önállóságukban. zajos. keveredést okozhat. hiperaktivitás (hiperkinézis) Általában a kisiskolás kor előtt jelentkező. az alacsony jövedelem. mozgással. A ~ oka. Kezelése viselkedésterápiás módszerekkel. tanuló az. … illetve a szüleinek nincs 8 általánosnál magasabb iskolai végzettsége”. gyorsan vált tevékenységet. sőt a felnőttkoron át is elkísérik az érintettet. a vizuálisan és akusztikusan hasonló b és d egymás utáni tanítása homogén gátlást. gyakran figyelemzavarral jellemezhető állapot. szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett. forrása sokféle lehet pl. „akit családi körülményei. Az etnikai kisebbséghez tartozás növeli a hátrányos helyzetre való esélyeket. A vízfürdők. a szülők alacsony iskolai végzettsége. képzetek. A problémák az iskolás éveken. a család vagy az ép család hiánya. minél heterogénebbek. A közoktatási törvény szerint halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. kioltást.3. borogatások tartoznak ebbe a csoportba. Általában azokról a gyermekekről. hidroterápia A mechanikai és a hőhatás alapján való kezelés indifferens vízben. 444 . hiperkinézis → hiperaktivitás homogén gátlás Ranschburgsches Phaenomen = ransChburG-féle ~. ugrál. és akiket ezért az iskolai kudarc. minél homogénebbek. a vízben végzett tornakezelések. Pl. lemosások. állandóan mozog. Egyéni bánásmódra van szükség. törekvések stb. gyógyszerrel lehetséges. de a tünetek többsége enyhül. túlzott aktivitással. a lemorzsolódás és mindezek nyomán a társadalmi beilleszkedésre való képtelenség fenyeget”. Ezek között a csoportok között átfedések is vannak.

A tanítás módszere. alatt vagy közvetlenül a szülés után kialakuló. A sajátos nevelési igényű gyermekek integráló nevelésénél. környezete elvárásainak képtelen eleget tenni valamilyen biológiai. szociológia). az óravezetés nem változik. Leggyakrabban a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek ép társaikkal történő együtt nevelését-oktatását értjük rajta a többségi közoktatási intézményekben. szociális. amelyek alkalmazkodnak az eltérő nevelési szükségletekhez. Fajtái: lokális. Az ~ másfajta mozgászavarral. pszichológia. azok következményeit az integrált gyermek viseli. a szülés előtt. diagnosztikai szempontok jelentősége csökken. Az ~: fogadás. ha gondok vannak. az orvosi. oktatásánál a szelekciós mechanizmusok. infantilis cerebrális parézis (CP) Kora gyermekkori agykárosodás.I I inadaptáció A környezethez való alkalmazkodás képtelensége. inkluzív iskola → befogadó iskola inklúzió → befogadás integráció Az ~ fogalmát több tudomány is használja (matematika. → befogadás. Az idegrendszer károsodása végleges. a „különnevelés” speciális közoktatási intézményekben. társulhat hozzá értelmi fogyatékosság és epilepszia is. kényszermozgásokkal is járhat. Ellentéte a szegregáció. inkább azokra a fejlesztési lehetőségekre helyeződik a hangsúly. Az együttnevelés szintjében jelentkező minőségi különbségek a fogadás (integráció) és a befogadás (inklúzió) kifejezésekkel értelmezhetőek. illetve a gyógypedagógusra hárul minden probléma megoldása – csak az osztályfőnök vesz részt az integrálásban. pszichikai vagy szociális ok miatt. és a tanulásban valamely oknál fogva akadályozott gyermekek együttnevelését jelenti ép társaikkal. központi idegrendszeri károsodás által okozott. Az egyén a társadalom által felállított követelményeknek. funkcionális és fordított integráció. általában két vagy négy végtagra kiterjedő görcsös (spasztikus) bénulás. befogadó iskola. Az integrált nevelés-oktatás többféle szinten valósulhat meg. szegregáció 445 . Az integrált iskoláztatás szóösszetételben egy pedagógiai irányzatot jelöl.

Testszerte az izomerő-egyensúly megváltozása miatt kontraktúrák. az alapozó ismeretek tudományközi jellege. de szakember irányításával történik.3. amelyek a harántcsíkolt izomzat fokozatos sorvadásával járnak (DMP: dystrophia musculorum progressiva). Célja a mozgásfogyatékos kisgyermekek pszichoszomatikus fejlődésének speciális megsegítése. azaz a megtanultak új szituációban történő alkalmazásáról. irányított családi nevelés (mozgáskorlátozott gyermek esetén) A gyermek speciális fejlesztése. más területekre történő átviteléről. tevékenységek különféle területeiből kiválasztott összetevőit úgy rendezi egységbe. a feladatok. elsősorban a járás fokozatosan elvesznek. a tantárgyi tudáselemek összekapcsolására helyeződik a fő hangsúly. progresszív (fokozatosan „romló”) megbetegedések. szívizmok is. családjának segítése. fejlesztéséről van szó. introvertált Befelé forduló. óvodai. 446 . hogy feloldja azok önállóságát. Két eleme érdemel különös figyelmet: a kreativitás fejlesztése. izomsorvadás Általában öröklődő. leképeződése. Külső viselkedések. mint pl. rész Inklúziós fogalomtár integrált tantárgy Tudományok. illetve más családtagok segítségével. iskolai nevelésének előkészítése. az iskolai feladatvégzés. tanácsadás. a szülők. Fontos a rendszeres torna. túlfárasztani az ilyen gyermeket nem szabad. szociabilitásának javítása. a tanulási folyamat akadályozottsága. funkciója. Az integráció alapja lehet a tárgy célja. intelligens tudás Az ~ keretén belül a megtanultak belső összefüggéseire. saját belső lelki életét elemző (személyiség). Az akaratlagos mozgások. interiorizáció Belsővé tétel. de túlterhelni. nevelése a család bevonásával. intellektuális inkompetencia Az intellektuális teljesítmények. problémák megoldása. illetve a tanulási technikák sokoldalú alkalmazásának erősítése. deformitások alakulhatnak ki. A tudástranszfer kialakításáról. károsodhatnak a légzőizmok. minták belsővé válása.

beszűkült légzésfunkció. élettani vagy pszichológiai veszteséget vagy rendellenességet jelent (pl. jelnyelv (siketeké) A hallássérültek egyik kommunikációs lehetősége. jártasság Az operatív tevékenység (cselekvés). beállítódások. → adottság 447 . (ki)fejleszteni annak érdekében. az ismeretek alkalmazásának egyik művelete. hogy a tanulási egységet záró követelmények teljesíthetők legyenek.K J járógépek Az alsó végtagok támasztására. rögzítésére szolgáló szerkezetek. amelynél minden kézjel egy-egy szónak felel meg. a WHO meghatározása szerint: „Időszakos vagy állandó anatómiai. szerv. amputált végtag. értékek). a tudás. Jelelés közben a személy mindkét kezét használja. s közlését mimikával is megerősíti. A károsodás tehát biológiai működési zavar. angol nyelvű megfelelője az impairment. készségek. képesség Velünk született vagy szerzett hajlandóság bizonyos feladatok elvégzésére. jelnyelvi tolmács Az akusztikus közlést jelnyelvre fordító szakember. szorongás). K kapcsolódó követelmények Olyan követelmények (ismeretek. kézi (manuális) jelekből álló rendszer.” A magyar kifejezés nemzetközi. tevékenységek. károsodás Az Egészségügyi Világszervezet. amelyeket mintegy „menet közben” kell elsajátítani. sérült testrész.

speciális kompetencia. amely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál. vagyis a világ. terveket készít és problémákat old meg. kisegítő iskola → speciális iskola kogníció Megismerés. kompetencia. Ilyen programok pl. → észlelés kognitív kompetencia Funkciója a többi kompetencia szolgálata. 2000. Egy személy gondolatai. felfogja. Mind a DOS. JAWS. Gyengénlátók számára a Windows 95. személyes kompetencia. → általános kompetencia. készség A pedagógiában a cselekvés (és tevékenység) automatizált eleme. 98. Windows-Eyes (pontírású kijelzős) Brailab PC-k (hangos beszéddel megjelenítő). szociális kompetencia 448 .. emlékezet és információfeldolgozás mentális folyamatai. amelyekkel az egyén az információkat begyűjti. Lunar . ZoomText. Az észlelés. Mega. A megfelelő minőségű nagyításhoz legalább 19 colos monitor szükséges.3. világértelmezése stb. kompetencia alapú. kognitív funkciók Az emberi megismerő tevékenység pszichológiai hátterét biztosító funkciók. a Wintalker. nélküle a többi kompetencia nem létezik. ahogyan a személy azt értelmileg megismeri. rész Inklúziós fogalomtár képernyőnagyító programok A gyengénlátók számára a képernyő speciális beállítását teszik lehetővé. mind a Windows operációs rendszerek alkalmazását lehetővé teszik a látássérült emberek számára. XP az aliglátók számára a Recognita. képernyőolvasó programok A ~ mesterséges intelligenciák. tudása. kulcskompetencia. programok használatosak. feladatuk a képernyőn megjelenő információk (internet is) elolvasása és továbbítása a beszélő vagy a Braille-kijelző rendszerek felé.

alapelvek. az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tudás rendszerét írják le. magasabb rendű műveletek (analízis. transzformálás. attól függően. kommunikációs zavar A ~ a nyelv verbális és grafikus formáit. Célja a maximális önállóság eléréséhez szükséges lehetőségek megteremtése.K kognitív követelménytaxonómiák Az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tanulás céljait. amelyet nem indokol a hallás. elsősorban a hangadásban. → kompenzáló nevelés 449 . 2. kognitívviselkedés-módosítás Olyan terápiás eljárás. számolás területén figyelhető meg. szintézis. amelyek – személyiségének másságát elfogadva – segítik a sérült embert sajátos kompetenciáinak és identitásának kialakításában. A ~ különösen az érzékszervi fogyatékosok nevelésében kapott nagy szerepet. A modern gyógypedagógiai terápia az egyéni speciális nevelési szükségletek megismerésére támaszkodva fejleszti azokat az eljárásokat. amely a viselkedést a gondolkodási mintázatok megváltoztatásával próbálja módosítani. a beszéd megértésében és kivitelezésében. amelyek a sérült területek funkcióját javítják. Jellemzője a normál nyelvelsajátítástól eltérő nyelvi fejlődés. 3. 4. amely lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű gyermekek számára az egészséges gyermekekét megközelítő tevékenységek végzését. pótló (latin). a hiányzó funkciókat pedig helyettesítik. kompenzáló nevelés Jelentése: kiegyenlítő. Olyan megsegítés ez. alkalmazás új szituációban). valamint a személyiségfejlődést egyaránt érintheti. A különböző típusú fogyatékosságokkal élő személyek nevelésében más és más tartalma van. megértés (egyszerű összefüggések megértése. fogalmak. illetve a halláscsökkenés mértéke. megtanítani. értelmezés. törvények és szabályok. alkalmazás (alkalmazás ismert szituációban. → kompenzáló technikák kompenzáló technikák ~ alatt értjük mindazokat az egyénre szabott fejlesztő eljárásokat és eszközöket. bonyolultabb összefüggések megértése. átkódolás. a hangzó beszédben. A kognitív követelmények bloom-féle taxonómiája: 1. valamint az írás. hogy mit és milyen szinten kell megtanulni. a képességek kibontakoztatása. olvasás. elméletek és rendszerek ismerete). értékelés). hogy mely pszichikus funkciókra irányul. A ~ arra válaszolnak. ismeret (tények és elemi információk. továbbfejlesztés).

3. rész Inklúziós fogalomtár

kompetencia
Jelentése: illetékesség. A mai köznyelvben kettős jelentése van: 1. illetékesség, hatáskör, jogosultság, 2. szakértelem, hozzáértés, alkalmasság. Pedagógiai szempontból a ~ meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasságot jelent. Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. Az énfejlődés fontos összetevője a gyermek számára annak tudatosulása, hogy folyamatosan bővül azon környezeti tényezők köre, amelyeket befolyásolni tud. A szakirodalom az emberek alap- vagy kulcsfontosságú tulajdonságaiként értelmezi a fogalmat, amelyek kialakításában az oktatásnak és a nevelésnek is meghatározó szerepe van. Létezik a kompetenciának olyan értelmezése is, amely a személyiség funkciórendszerének csak egy-egy oldalát veszi figyelembe, és ennek megfelelően elkülönít személyes, szociális, kognitív és speciális kompetenciákat. A kompetenciák olyan fogalomcsoportként is értelmezhetők, amelyeknek összetevői: a tudás, a készségek és az attitűdök. Az élethez, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges legfontosabbnak ítélt kompetenciák a kulcskompetenciák (pl. szociális, életviteli, idegen nyelvi, matematikai, szövegértési). Értelmezhető az egyén egy-egy szakterületen megnyilvánuló kompetenciája is. → általános kompetencia, kognitív kompetencia, kompetencia alapú, kulcskompetencia, speciális kompetencia, személyes kompetencia, szociális kompetencia

kompetencia alapú
1. A tanterv taxonómiáját meghatározó szakmai elkötelezettség. A ~ tanterv hátterében egy olyan személyiségelmélet húzódik, amely a személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat (személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciák) jelöli meg, és – azokat komponensrendszerekként értelmezve – komplex képességek, képességek, készségek és rutinok hierarchikusan felépített rendszerét használja. 2. Az ember által elvégezhető tevékenységekhez, megoldható feladatokhoz köti a kompetenciákat (valaki kompetens valamilyen tevékenységgel összefüggésben, ha képes megoldani az ahhoz a tevékenységhez tartozó szokásos feladatokat). A tantervben e kompetenciák, továbbá fejlesztési feladatok, tevékenységek, képességek és készségek kapnak szerepet, mindig feltételezve mögöttük egy tudásrendszert is. → általános kompetencia, kognitív kompetencia, kompetencia, kulcskompetencia, speciális kompetencia, személyes kompetencia, szociális kompetencia

konduktív pedagógia
pető andrás által a központi idegrendszer károsodása következtében mozgássérült gyermekek és felnőttek gyógyító nevelésére kialakított nevelési módszer. A ~ 1963-tól elkülönült a gyógypedagógiától és önállósult, önálló intézményi és képzési háttérrel működik. → konduktor

450

K

konduktor
A konduktív nevelésre képzett pedagógus, tanító. → konduktív pedagógia

kontraktúra
Az ízületi mozgáspálya különböző eredetű beszűkülése, ízületi deformitást okozó izomrövidülés, zsugorodás.

kontrasztérzékenység
A tárgy láthatóságát a környezete jelentős mértékben befolyásolja. Az alak és a háttér közötti árnyalat-, illetve intenzitásbeli különbséget nevezzük kontrasztnak. A ~ a vizuális ingernek annak hátterétől való megkülönböztetésének képessége. Jó kontrasztlátásra van szükség pl. arcfelismeréshez, a lépcsőfokok észleléséhez vagy sárgás papírlapon szürke betűk olvasásához.

kooperatív tanulás
A résztvevők együttműködésén alapuló kiscsoportos tanulásszervezési eljárás, amely különböző célok elérésére szerveződhet, segítheti az egyes tanulók tanulmányi fejlődését, illetve hozzájárulhat az együttműködéshez szükséges képességek és készségek kialakulásához, a reális önértékelés és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez.

koordináció
Olyan mozgás-összehangoltság, amely részben a központi idegrendszer által szabályozott automatikus funkció (mozgásindítás, mozgásfolyamat, befejezés), részben finoman megtervezett akaratlagos mozgások (meghatározott erővel, sebességgel, meghatározott időben) eredménye. → koordinációs zavarok

koordinációs zavarok
A koordináció az idegrendszer tervező, szervező, irányító működésének a függvénye, következésképpen a központi idegrendszert bármilyen életkorban ért sérülés, károsodás következményeként a mozgásszervezés is sérülhet, ~ jelentkezhetnek. → koordináció

korai fejlesztés és gondozás
Általában olyan vállalkozás, amelynek segítségével a veszélyeztetett fejlődésű, akadályozott gyermeket specifikus módon ösztönözzük arra, hogy képes legyen elérni korai tanulási sanszainak optimumát.

451

3. rész Inklúziós fogalomtár

kóros reflexek
A tónusos csecsemőreflexek, ha legkésőbb hat hónapos korig nem tűnnek el, ~ként vannak jelen. Jelenlétük megakadályozza az összerendezett akaratlagos mozgások megjelenését. Minél tovább maradnak fenn és minél erősebbek, annál rosszabb a prognózis (tónusos labirintusreflex, szimmetrikus tónusos nyaki reflex, aszimmetrikus tónusos nyaki reflex, Moro-reflex, fogóreflex a kézen és a lábon, keresztezett, fokozott támaszkodási reakció, negatív támaszkodási reakció, keresztezett nyújtási reflex, keresztezett hajlítási reflex).

korrekciós tevékenység
Átfogó pedagógiai értelemben a személyiség fejlődésében, a nevelésben, az oktatásban tapasztalt rendellenesség, hiányosság, elmaradás csökkentését, megszüntetését, kijavítását célzó tevékenység. Szűkebb, gyógypedagógiai értelmezése szerint a testi, pszichikai, szellemi téren fogyatékos, sérült gyermekek, felnőttek hiányosságainak enyhítését, leküzdését szolgáló, az egész nevelési, oktatási folyamatban érvényesítendő hatásrendszer.

kortárs segítő autizmussal élő gyermek számára
Az autizmussal élő gyermekek számára különösen nehezített lehet a kortársakkal való spontán együttműködés. A kortárs segítő olyan gyermek, akit szakember készített fel sérült társa tervezett és rendszeres segítésére. Lehetséges szerepei: az interakciók kezdeményezője, válaszolhat az autizmussal élő gyermek kezdeményezésére, segítheti társát az iskolai munkában, közös szabadidős tevékenységekben vehet részt. → autizmusspektrum-zavarok

kórtörténet
→ anamnézis

könnyített testnevelés
Könnyített testnevelési órára azokat a tanulókat kell besorolni, akik hosszabb betegség, kismértékű mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb más ok miatt a testnevelési órákon csak részben tudnak részt venni. Ez megoldható a testnevelési óra differenciált szervezésével, de szervezhető külön foglalkozás is számukra.

kötelező eszközjegyzék
A közoktatásért felelős minisztérium rendelete(i) alapján összeállított olyan lista, amely a közoktatásban szükséges – rendszerint központi forrásokból finanszírozott – taneszközöket kijelöli.

452

L

követelmény
Tanulási cél. A tanulásszervezés célkategóriája és az értékelés alapja. A pedagógiai célrendszeren belül az oktatási cél és tartalom valójában a tantervi követelményekben fut össze. Ebből következően a tantervi követelményekből közvetlenül és operatív módon következtethetjük ki a tanulás és a tanítás tervezésének, szabályozásának és értékelésének céljait. A követelmény tehát célkategória, amely a céllal kapcsolatos folyamatban végzendő minden tevékenységre irányul, nemcsak az oktatásban részt vevők ellenőrzésére és értékelésére.

kulcskompetencia
A modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre, politikai demokráciára, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák (tudások, készségek, képességek) rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei. A Nemzeti alaptanterv ezekre tételesen épít.

kutyás terápia
A kutyának a szociális gondozórendszerben kétféle szerepe van: az egyik a segítő kutya alkalmazása mozgáskorlátozott vagy vak emberek szolgálatában, a másik pedig a terápiás kutya alkalmazása. A kutyaterápiás foglalkozásokon a gyerekek és a kutya együtt dolgoznak, játszanak, különféle mozgásos, kommunikációs és szocializációs feladatokat hajtanak végre. Célkitűzések: mozgásállapot javítása, meglevő funkciók, képességek kihasználása, fejlesztése, érzékelési-észlelési tapasztalatok gyűjtése, személyiségfejlesztés stb.

L
látásélesség
→ vízus

látási funkciók
A szem és a szervezet egésze közötti kapcsolatból eredő fizikai, fiziológiai és pszichés működések, amelyek az egyén önálló életvitelét, kommunikációját, mozgását, tanulását és személyiségét befolyásolják. ~ az okulomotoros funkciók, akkomodáció, adaptáció, éleslátás közelre és távolra, térlátás, színlátás és kontrasztérzékenység. Az egyes szembetegségek különböző ~at károsíthatnak. → akkomodáció, adaptáció, éleslátás közelre, éleslátás távolra, térlátás, kontrasztérzékenység

453

3. rész Inklúziós fogalomtár

látásnevelés
A látás különböző funkcióinak és az agykérgi feldolgozás (vizuális figyelem, gondolkozás, képzelet stb.) gyógypedagógiai eszközökkel történő fejlesztése, amelynek eredményeképp javul a látás egyes részeinek vagy egészének működése. A gyakorlatban a ~ a meglévő látásteljesítmény maximális kihasználására nevelést jelenti. → látási funkciók

látássérülés
A látószerv valamely részének (szem, látóideg, agykérgi központ) organikus vagy funkcionális sérülése, amely a vizuális tapasztalatszerzést – a látáscsökkenés mértékétől függően – részlegesen vagy teljes mértékben akadályozza, és a látásélesség a jobbik szemen optikai eszközzel korrigálva 0,3-nél kevesebb vagy a látótér 20°-nál szűkebb. → látásélesség távolra, térlátás

látássérültek pedagógiája
A ~ a látássérülés személyiségre, információszerzésre, mozgásra-közlekedésre, mindennapi tevékenységek elvégzésére és életvitelre gyakorolt kihatásaival és a látás állapotának megítélésével, a látássérült személyek speciális fejlesztési, nevelési, oktatási és rehabilitációs szükségleteinek megállapításával és sajátos eszközökkel és módszerekkel történő biztosításával foglalkozó tudományág. → látássérülés

látássérültek pedagógiája szakos tanár
A látássérültek pedagógiája szaktudomány területein magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakember, aki alkalmas a közoktatás területein, a speciális és többségi óvodákban és iskolákban a látássérült gyermekek és fiatalok speciális eszközökkel és módszerekkel történő fejlesztésére, nevelésére és oktatására, valamint tanácsadásra. → látássérülés, látássérültek pedagógiája, befogadó iskola, speciális iskola

látássérültek pedagógiája szakos terapeuta
A látássérültek pedagógiája szaktudomány területein magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakember, aki alkalmas a közoktatási, szociális és rehabilitációs intézményekben ellátott látássérült kisgyermekek, fiatalok és felnőttek speciális terápiákkal történő fejlesztésére és tanácsadásra. → látássérülés, látássérültek pedagógiája, befogadó iskola, speciális iskola

454

L

laterális dominancia
Az egyik oldali szem, kéz, láb, fül használatának előnyben részesítése. Keresztezett a dominancia, ha a domináns szem és kéz (láb és kéz) az ellentétes testoldalon van. Kevert vagy nem teljes dominanciáról beszélünk, ha a gyermek nem következetes az egyik kéz (szem, láb) preferálásában. Ha teljes vagy majdnem teljes egyenlőség van a két oldal használata között, úgy kétoldalasságról beszélünk. Átalakított a dominancia, ha a gyermek korábban a másik kezét használta (átszoktatott balkezesség).

lateralitás
A saját testen való tájékozódás, a jobb és bal testfél megkülönböztetése, illetve az ebből származó téri irányok megkülönböztetése. A ~ nemcsak a jobb–bal irányok tudatosságát jelenti, hanem ezen ismeret internalizálását (belsővé válását). Ez teszi lehetővé a tájékozódást. Ha a ~ nem határozottan kialakult, akkor ez a téri irányokkal kapcsolatos tévesztések, zavarok kialakulásához vezethet.

letapogató olvasás
Az aliglátó gyermek látótere a közelhajolástól is beszűkül, amit az optikai segédeszközök tovább csökkentenek. Egyszerre csak 2-3 betűt lát, nem képes a szó globális felismerésére, olvasási tempója lassú.

Little-kór (diplégia spasztika)
Az infantilis cerebrális parézis (CP kora gyermekkori agykárosodás okozta bénulás) , egyik formája, amely nevét leírójáról, William John LittLe angol ortopéd sebészről kapta. Jellemzője a két alsó végtagra kiterjedő görcsös bénulás. A ~os gyermek járás közben alsó végtagjait keresztezi, és sarkát nem képes a talajra helyezni.

logopédus
A beszédben akadályozott gyermekek és felnőttek ellátására képesített gyógypedagógus. Tevékenységi köre a logopédiai kórformák vizsgálata, a megelőzés, a korai fejlesztés, illetve kezelés, kísérés és utógondozás. Ellátandó területek: beszéd- és nyelvfejlődésbeli elmaradások, artikulációs zavarok, beszédritmuszavarok, centrális beszédzavarok, hangképzési zavarok, parciális teljesítményzavarok. Munkáját a társtudományok szakembereivel együttműködésben végzi. → beszédfogyatékosság, gyógypedagógus

Lorna Wing triásza
Lorna WinG angol gyermekpszichiáter és munkatársai foglalták össze először, hogy az autizmusspektrum-zavarral élő gyermekek esetében három viselkedéses területen tapasztalunk minőségében eltérő fejlődést: a reciprok kommunikációban, a szociális

455

3. rész Inklúziós fogalomtár interakciókban, valamint a rugalmas viselkedésszervezésben. Ez adja a szindróma koherenciáját, egységességét. → autizmusspektrum-zavarok, Lorna Wing-féle típusok

Lorna Wing-féle típusok
Lorna WinG gyakorlati célból az autizmus négy típusát írta le. 1. izolált: a szociális környezetről nem vesz tudomást, nem beszél, mozgásos sztereotípiák jellemzik, általában halmozottan sérült; 2. passzív: nem kezdeményező, de közeledést eltűr, ezért jól fejleszthető; 3. aktív-bizarr: kezdeményező, de kapcsolatai nélkülözik a kölcsönösséget, felületesek, közlései gyakran inadekvátak, tartalmukban sztereotipek; 4. furcsa-merev: az erős kompenzációs igyekezet következtében felnőttkorra kialakuló viselkedés a jó értelmű, jó beszédszintű személyeknél. → autizmus, autizmusspektrum-zavarok. Lorna Wing triásza

lovas terápia (hippoterápia)
A lovas terápiának három ága van: a hippoterápia, a gyógypedagógiai lovaglás és lovas torna, valamint a lovaglás mint parasport. A terápiát hippoterapeuta képesítésű gyógytornász vagy szomatopedagógus végezheti. A terápia lényege, hogy a ló mozgásimpulzusai áttevődnek a rajta ülő emberre, és ez az egészséges járásnak megfelelő tartási és egyensúly-reakciókat vált ki. A proprioceptív és szenzomotoros hatások segítik a felegyenesedést és a helyes tónus kialakulását.

lupe
→ nagyító

M
magyar jelnyelv
A siket emberek közös nyelve, amelyet természetes úton sajátítanak el.

MCD (minimális cerebrális diszfunkció) vagy POS (pszichoorganikus szindróma)
Mindazon kismértékű agyi működési zavarok összefoglaló jelölése, amelyek jellegzetes pszichológiai és viselkedészavarban nyilvánulnak meg. A központi idegrendszer funkcionális rendellenességén alapul. Jellemzői: hiperaktivitás, figyelemzavar, impulzivitás, érzelmi labilitás, a perceptuomotoros funkció zavarai, mozgáskoordinációs zavarok, emlékezeti és gondolkodási funkciók zavarai, nyelvi, beszédészlelési és -megértési za-

456

M varok, speciális tanulási zavarok, EEG-rendellenességek. [BNO–10: F90–98; Közoktatási törvény: SNI-meghatározás b) pont.]

Meixner-módszer
Az olvasás-, írászavar megelőzésére, illetve kezelésére Meixner Ildikó által kidolgozott szintetikus felépítésű, a homogén gátlás kiküszöbölését szem előtt tartó, a fokozatosság elvét követő olvasástanítási eljárás. Központi szerepet kap az olvasáselsajátításhoz szükséges képességek fejlesztése, a hármas asszociációra (látás-hallás-beszédmozgás) alapozó betűtanítás, valamint az értelmezésre nagy hangsúlyt fektető szó-, mondat- és szövegolvasás. → diszlexia, homogén gátlás

mentor
Az integrált tanuló segítésével megbízható személy. E feladatkört betöltheti például az osztályfőnök vagy a gyermekvédelmi felelős, aki akkreditált speciális tanfolyamot végzett vagy posztgraduális integrációs tanári végzettséget szerzett. Az ő feladata a gyermek szüleivel, az utazótanárral, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsággal (TKVSZRB; testi-érzékszervi sérült tanuló esetében az országos TKVSZRB-vel) és a módszertani intézménnyel való kapcsolattartás. A ~ saját testületében is megbeszéli az integrált gyermeket érintő kérdéseket.

mindennapos tevékenység (ADL)
A mozgásrehabilitációnak az a területe, amelynek során a mozgáskorlátozott gyermek megtanul sérülésével élni, önmagát ellátni, és amelynek során mozgásállapotától és feladatmegoldó képességétől függően – sérülésspecifikus módon – életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységek végzésére válik képessé.

motoros zavar
Nem azonos a mozgáskorlátozottsággal (mozgásfogyatékossággal, testi fogyatékossággal stb.), a mozgáskárosodás kisebb mértékű. A ~kal küzdők körébe az inkoordinált mozgásképű, ügyetlenebb gyermekek tartoznak, akik azonban a napi gyakorlatban teljesítik mozgásfeladataikat. Enyhébb esetekben az „eltérés” kifejezést használjuk.

mozgásfogyatékos
→ mozgáskorlátozott

457

3. rész Inklúziós fogalomtár

mozgásfogyatékosság
→ mozgáskorlátozottság

mozgáskorlátozott
Gyógypedagógiai értelemben az a személy, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara következtében olyan jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, amelynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés, és a szocializáció csak nehezített körülmények között lehetséges.

mozgáskorlátozottság
A harmonikus és célszerű, jellegzetesen emberi mozgás mozgászavarok következtében létrejövő rendellenessége. A ~ lehet veleszületett vagy szerzett. A ~ nehezítheti a társadalmi kapcsolatokat, a tanulást, a munkavállalást, a közlekedést és a szabadidő eltöltésének bármely formáját.

mozgásnevelés
A ~ a mozgásterápia eszközrendszerét integrálja a nevelés, oktatás folyamatába, és olyan feltételeket teremt, amelyek a korszerű rehabilitációt szolgálják. Elsődleges feladata a károsodott mozgás javítása, így ennek megvalósítása során alkalmazza a gyógytorna aktív és passzív eljárásait, az orvosi rehabilitációt, a fizioterápia módszereit és eljárásait, a hidroterápiát, különböző terápiás eljárásokat, illetve azok elemeit (pl. bobath, FrostiG, ayres, PNF, PIR stb.), sérülésspecifikusan adaptált testnevelési mozgásanyagot, játékokat, sportokat, korrekciós és gyógyászati segédeszközöket, ergoterápiát.

mozgásnevelő
A mozgáskorlátozott gyermekek mozgásnevelését iskolai körülmények között végző szakember. Iskolai végzettsége szerint lehet gyógytornász, szomatopedagógus és terapeuta, valamint konduktor.

mozgásszervrendszer
Tartó része: csont- és ízületi rendszer. Mozgató része: izom- és idegrendszer. A tartó és mozgató rész egységes, egymástól elválaszthatatlan és egymást alapvetően befolyásoló tényezők, alaki és működési épségük határozza meg a fiziológiás tartási és mozgási funkciókat. Bármely rész sérülése, károsodása megbontja ezt az egységet, és különböző tartási és mozgási elváltozásokat eredményez.

mozgásterápia
Tágabb értelemben minden olyan célzott, adagolható, a kórtörténésre pozitívan ható mozgásforma, amellyel egészségmegőrző, megelőző, gyógyító, helyreállító ha-

458

N tást lehet gyakorolni az egész szervezet és az egyes szervek működésére. Szűkebb értelemben egyenlő a gyógytornával. A ~ célja a sérült tartási és mozgásfunkciók korrekciója.

mozgástréner látássérült személyek számára
A látássérültek közlekedéséhez szükséges különleges technikák oktatását végző szakember. Tájékozódás- és közlekedéstanár.

mozgászavar
A mozgások kivitelezésének nehézsége. Neurológiai értelemben valamely, a mozgásorganizációban részt vevő idegrendszeri struktúra sérülése vagy megbetegedése okozza. Leggyakrabban az agyi mozgató kéreg, a piramis és extrapiramidális pályarendszerek, a prefrontális kéreg és a kisagyi struktúrák érintettek. A ~ra elsődlegesen a nagymozgások koordinálatlansága a jellemző, amelynek következménye a finommozgások kivitelezésének nehézsége.

munkatevékenység (mozgáskorlátozott gyermekek esetén)
A mozgáskorlátozott gyermekek speciális tantárgya, amely integrált módon foglalja magában a manipuláció fejlesztését, az önkiszolgálás anyagát, amelybe alapfokon a háztartási ismeretek, kertgazdálkodás, majd a pályaorientáció is beletartozik. A munkatevékenység speciális módszere a funkcionális foglalkoztatás. Ennek lényege: speciális mozgás, mozgássor, mozgásminták gyakorlása különféle munkaformákkal, felhasználva az alkotásra szánt anyagok s azok megmunkálásához szükséges eszközök nyújtotta terápiás értékeket.

mutizmus
A kisgyermekkori pszichés megbetegedések körébe tartozó hibás védekező mechanizmus, amely a verbális kommunikáció megtagadásában nyilvánul meg. Célja a szorongás elleni védekezés. Fajtái (Weber alapján): a) totális mutizmus: egyáltalán nem teremt verbális kapcsolatot; b) elektív mutizmus: csak a családtagok szűk körével kommunikál, a számára idegen vagy nem kedvelt személlyel nem teremt verbális kontaktust.

N
nagyító (lupe)
A látássérültek számára használható nagyítók legfontosabb tulajdonságai: megfelelő fényerő, torzításmentesség, átmérő, mélységélesség, praktikus kivitelezés. A nagyítóerő növekedésével arányban csökken az átmérő és a mélységi élesség (kisebb területet fog be és csak bizonyos távolságból ad éles képet, tehát nehezebb használni).

459

3. Nagyobb objektumok. de a többségük általában Braille-olvasó. autizmusspektrum-zavarok napirend (autizmussal élő gyermek számára) A hellyel és idővel kapcsolatos információk érthető közlésére szolgáló. közepes nagyothallás esetén 46–65 dB. amelyek kielégítik a pervazív fejlődési zavar kritériumait. → autizmus. egyénre szabott vizuális segítő eszköz. illetve más emberek mentális állapotait (gondolatait. rész Inklúziós fogalomtár nagyothallás Hallásvesztés. Különleges optikai és/vagy elektronikus eszközökkel tudják a sík írás-olvasást elsajátítani.) megértse. A beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30–45 dB. hallásmérés nagytárgylátó Az aliglátók közé tartozó személy. szándékait stb. naiv tudatelméleti deficit Az autizmus jelenségeit legátfogóbban magyarázó pszichológiai elmélet („tudatteória” – Theory of Mind – TOM). A napirend többek között állhat tárgyakból. amelyet csak azokra a zavarokra kell használni. → pervazív fejlődési zavar 460 . → autizmus. A hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. autizmusspektrum-zavarok negatív hangárnyék → hangárnyék nem meghatározott átható fejlődési zavar Olyan diagnosztikus kategória. mert segítségével kiküszöbölhető az élő nyelvvel.1 vízusértéket. súlyos nagyothallásnál 66–90 dB. vágyait. és így azokról gondolkodni tudjon. mozgó tárgyak helyes érzékelésére képes. képekből vagy írott szavakból. akinek látási élessége nem éri el a 0. hogy saját. Az autizmussal élő személy korlátozottan képes vagy nem képes arra. a szociális közvetítéssel és az idővel kapcsolatos nehézségek egész sora. de megfelelő információk hiányában vagy az ellentmondó adatok miatt az ebben a csoportba tartozó más diagnózis nem adható. → hallássérülés. Az autizmus pedagógiájában alkalmazása igen elterjedt.

pedagógusok közvetlenül is fordulhatnak ide szaksegítségért. az oktatásügy keretei között térítésmentesen működő szakintézmény. de mégis hordoznak valamilyen jelentést. autizmus. Meg- 461 . nonverbális kommunikáció Olyan kommunikációs forma. a testtartás. → autizmusspektrum-zavarok nevelési tanácsadó Gyermekek és serdülők mentálhigiénés ellátásában közreműködő. diszkalkulia normalizációs elv A fogyatékossággal élő emberekről történő gondoskodás megváltoztatását. Szülők. normatíva A költségvetési törvényben egy naptári évre különböző jogcímen biztosított összeg. kiegészítheti. amelyek nem szavai egyetlen nyelvnek sem. A nonverbális üzenetek közvetítői a mimika. ellensúlyozhatja a szóbeli közléseket. a hang magassága. Az egészségesen fejlődő gyermekek nyelvében is gyakoriak. beszédfejlődési zavar. de rendszerint nem maradnak fenn. A ~ színezheti. valamint a beszédet kísérő nem nyelvi elemek. tanulási nehézség megállapítása. módosíthatja. A egyén által alkotott szavak. Kompetenciája – a különleges gondozásra való jogosultságot jelentő – magatartási. amelyek alkalmazása során nem szükséges a beszélt nyelv használata. gyermekek. erőssége. pedagógiai szakszolgálat. dallamossága. mutizmus. emberhez méltó életük elismerését. életfeltételeik normalizálását célzó mozgalomból kifejlődött átfogó elméleti koncepció. a gesztus. amelynek használata során az ember nem szóbeli közlések útján továbbít információkat. → hiperaktivitás. Az autizmussal élő gyermekek esetén jellemző kommunikációs tünet. amely minden tanulói jogviszonyban álló személy után jár az intézménynek.N neologizmus Jelentése: „új szó”. továbbá a beszéd sebessége. Leginkább intelligenciavizsgáló és vizuomotoros. beilleszkedési zavar. értelmi fogyatékosság. ~ a siketek jelnyelve és az ujjábécé is. a térközszabályozás. a tekintet. Főként hallássérült vagy a verbális kommunikációjukban egyéb okok pl. hangsúlyosabbá vagy világosabbá teheti egy-egy adott közlés értelmét. diszlexia. grafomotoros fejlettséget mérnek ilyen tesztekkel. nonverbális tesztek Azon pszichológiai vizsgáló eljárások. hátrányos nyelvi helyzet miatt gátolt halló gyerekek vizsgálata során alkalmazzák. szorongás. diszgráfia.

ábrák. gondozását. pontosított. amelyek tanulói tevékenységekben. O okulomotoros funkciók Látószervünk szenzoros és motoros egysége. amely az intézmények által leadott statisztikai adatok alapján történik. A ~ lehet intézményes. Használható olvasás. szín egyszerű és kényelmes alkalmazást tesz lehetővé. fiatalok vagy felnőttek nevelését. az egyéni curriculumok szintjén is. rajzok. A vizsgakövetelmények ugyancsak pontosított. feladatokra lebontott formában jeleníthetők meg. elvárt tanulói tevékenységekre. hogy a különböző irányokba való tekintés során a két szem megfelelően koordinált mozgásával a látott tárgy képe a két szem retinájának sárgafoltjaira essen. fényerő. kontraszt. Funkcionálisan megkülönböztetünk követő. Hasonlóan részletezett követelmények fogalmazódnak meg az egyéni feladattervek. képek. A nyugalmi helyzet neve a fixáció. rehabilitációját szolgáló intézményekben a gyógypedagógiai feladatok ellátását végző oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár. objektívabbá az értékelést. oktatását. A szükség szerint állítható nagyítás. altémák szintjére lebontott. olvasótelevízió Felvevő kamerával összekapcsolt monitor. apró élőlények testfelépítésének. oligofrénpedagógus Az értelmileg vagy tanulásban akadályozott gyermekek. nyomon követés Gyermek/serdülő sorskövetése a tanulmányai befejezése – illetve más ok miatt a közoktatási intézmény keretei közül való kikerülése – után. 462 . rész Inklúziós fogalomtár igénylése a fenntartó feladata. oligofrénpedagógia Az értelmi fogyatékosok pedagógiája. feladatokban tervezhetők és írhatók le.3. háromdimenziós tárgyak. Használata igen nagy gyakorlattal is lassú munkavégzést eredményez. szerkesztés. Hordozható változata az egyéni olvasókészülék. illetve egyes pedagógusok szakmai-emberi kvalitásából eredő igény. írás. „műveletesített” követelmények. A kellően pontosított követelmények tehetik megalapozottabbá a tanulásszervezést. operacionalizált követelmények A témák. mozgásának megfigyelésére. pásztázó és tekintetváltó szemmozgásokat. amely biztosítja.

akut betegségek lezajlása után különböző pszichés funkciók különböző mértékben károsodhatnak. alkalmazkodóképesség gyengülése. eszköz vagy készülék. Jelentősége abban áll. ellentmondásossága miatt és szerint.P optikai segédeszközök Az optikai segédeszközök vagy a szem képalkotásának működését. organikus idegrendszeri sérülés Az agyat ért ártalmak. hipermotoros nyugtalanság. diszlexia. Használatuk tanulással és rendszeres gyakorlással válik megfelelővé. Működtetésük a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat kötelező feladata. amelyek alapvető célja a funkciók helyreállítása. távcsőszemüvegek. és csupán a „gondolkodás. országos szakértői és rehabilitációs bizottság Feladata. diszgráfia. de országos hatókörrel és egy-egy fogyatékossági szakterületen végzik tevékenységüket. A társadalmi méretű ~ra akkor szokott sor kerülni. Feladatkörük az utóbbi években kibővült. ismeretei stb. súlyosságától. egyben szolgáltatóközpontként is működnek. teljesítménylabilitás. koncentrációgyengeség. értékeknek és módszereknek egy adott társadalom – vagy szűkebben egy tudományos közönség – minden tagja által elfogadott összegzését jelenti. pedagógiai. P paradigmaváltás A paradigma a gondolkodásoknak. gondolkodás meglassulása. rögzíti a mozgásszervek sérült részeit. hogy a sajátos nevelési igény (SNI) tényét komplex – orvosi. ortézisek Olyan külsőleg alkalmazott segédeszközök. amelyet sokszor ezek átfogó (paradigma méretű) megváltoztatásával tud csak feloldani. ha a lakosság nagy részében áll fenn hasonló konfliktus. olvasótévék. pszichológiai – vizsgálatokkal a közoktatási törvény szellemében megállapítsa. Ilyenek a szemüveg. vélekedéseknek. fáradékonyság. A kialakuló tünetegyüttes függ a gyermek életkorától az ártalom időpontjában. a sérülés helyétől. Ez a ~. vagy a tárgy látható képét változtatják meg. a gipszkötés és a sín. hozzáállás megváltoztatásával” – amely viszonylag kevés pszichikai energia- 463 . hiedelmei. képernyőnagyító programok. Gyakran használt ortézis pl. konfliktusba kerül meglévő véleménye. gyógypedagógiai. nagyítók. Az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok a fent leírtak értelmében. Olyan anyag. hogy az ember néha krízisbe. részben az ártalom fajtájától. beállítottsága. amely védi. gondolatai. Tünetei (többek között): tanulási akadályozottság.

munkavégzéséhez. amelynek művelői a gyermekek hallásvizsgálatára. rész Inklúziós fogalomtár ráfordítást igényel – aránytalanul nagy alkotó energiákat lehet az elérendő közösségi célokra felszabadítani. A pedagógustól a vizsgálati módszerek ismeretét és nagy gyakorlatot kívánó eljárás. pedagógiai és szakmai szolgáltatások alapintézményei − − − − − − Önkormányzati és országos pedagógiai intézetek Országos Közoktatási Intézet Nemzeti Szakképzési Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda Oktatáskutató Intézet pedagógiai szakszolgálat A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását segítő intézményhálózat. amelyet legalább félévente célszerű elvégezni. orvosi és hallókészülékkel való ellátására szakosodtak. nonverbális grafikus képrendszer. amelyek üzenethordozóként szolgálják a beszédképtelen személy kommunikációs törekvéseit. Célja az optimális vizuális feltételek biztosítása a látássérült gyermekek tanulásához. szemüveggel. PCS képkommunikációs rendszer Az augmentatív kommunikációs módszerek közé sorolt. pedoaudiológia Az audiológia azon területe. színlátására. mindkét szemen egyszerre vizsgálja. látóterének nagyságára. A ~ kiterjed a gyermek közeli és távoli látásélességére. A sérült látást a gyermek természetes környezetében. percepció → észlelés 464 . → augmentatív kommunikáció pedagógiai látásvizsgálat A ~ kiegészíti a szemészeti szakorvosi vizsgálatot. A ~ben a nyelvi elemeket a tartalommal értelemszerű összefüggésben levő képek ábrázolják.3.

irányok. amelynek következtében az izomerő csökkent. nyelv kialakulása után fellépő hallássérülés. a vegetatív funkciók zavara és a végtagokon növekedésbeni visszamaradás is. tónustalanná válnak vagy egyáltalán nincs mozgás. tartama és jellege szerint a fejlődésre gyakorolt hatása és a kezelés módja nagyon sokféle lehet. az izmok ernyedtté. posztlinguális hallássérülés A beszéd. különböző modalitások felfogásának nehézségeit jelentik. pontírás A tapintásos észlelés feltételeinek leginkább a Braille-féle pontírás felel meg.és mozgásérzékelés. Ebből adódik a formák. taktilis. 465 . Társulhat hozzá érzészavar. Mértéke. helyzet. Picht-féle írógépek. akusztikus. atípusos autizmus. térdimenziók érzékelésének tévesztése. arányok. pervazív fejlődési zavar A személyiség fejlődésének egészét átható és általában fogyatékossági állapotot előidéző zavar.P percepciós zavarok A vizuális. → Asperger-szindróma. „papír nélküli” elektronikus Braille-kijelzők nagymértékben növelik. Előállítási technikái: Braille-tábla. A pontírásban olvasható információk mennyiségét napjainkban az ún. posztnatális sérülés A megszületést követő időszakban ható ártalom következtében kialakuló károsodás. gyermekkori autizmus petyhüdt jellegű bénulás A gerincvelő mozgató idegsejtjeinek károsodása. A pontírást előállító nyomdagépek lehetővé tették az írás sokszorosítását. amelyet a szülés körüli időszakban szenved el az újszülött. → észlelés perifériális látás → térlátás perinatális sérülés Olyan – általában fizikai vagy biológiai – trauma. Ma már a pontírás előállítása számítógépek segítségével történik.

látható dolgok egészítik ki. Legismertebb protézisfajták: a csípő-. rész Inklúziós fogalomtár pozitív hangárnyék → hangárnyék prevenció → megelőzés proaktív interakció Olyan folyamat. proaktív interferencia A korábbi tanulás zavaró hatása az új anyag tanulására és felidézésére. kiszámítható környezetet teremtünk számukra. a térd.3. a kontaktlencse stb. projekt módszer A tanulók érdeklődésére. protetikus környezet A fejlődés érdekében fontos. → autizmusspektrum-zavarok protézis Olyan szövetbarát szervrészletet pótló képlet. 466 . ezért érthető.és az emlőprotézis. amellyel a szervezet egyes betegségek következményeként kialakult. → retroaktív interferencia progrediáló szembetegség Olyan szembetegség. A segítő (protetikus) környezetben a beszédet konkrét. amelynek révén az egyének saját személyiségfejlődésük alakítóivá válnak. A vizuális környezeti támaszok funkció szerint: időbeli. proceduális és megerősítő jellegűek. működésbeli vagy egyéb hiányosságait pótolni lehet. térbeli. Kialakítása egyénre szabott. a mindennapi élethez kapcsolódó probléma áll. tanárok és diákok közös tervező és kivitelező tevékenységére építő pedagógiai-didaktikai módszer. helyettesítik. a hallásjavító készülék. A megismerő folyamatot olyan komplex feladatok – projektek – sorozataként szervezi meg. amely az orvosi beavatkozások ellenére is romló tendenciát mutat. amelyek középpontjában egy többnyire gyakorlati természetű. hogy az autizmussal élő gyermekek változatos tevékenységekben vegyenek részt önállóan.

Tünetei: motoros zavarok.és viselkedészavarokkal küzdő gyermekek oktatásával és nevelésével. hiperkinézis. Ide tartozik a diszlexia. valamint pszichotikus) foglalkozik. diszkalkulia. → diagnózis. a finommotorikában és a nagymotorikában jelentkező tünetek. A hierarchikus elrendezés vezérelve a komplexitás. pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság A kifejezés a „más fogyatékos” gyűjtőfogalom helyett használatos. illetve az észlelést. pedig csak következményei bizonyos speciális részképességek kiesésének vagy magatartási zavaroknak. a motivációt és a cselekvést többé-kevésbé tudatosan egymáshoz kapcsoló állapotok és folyamatok. antiszociális. személyiségfejlesztésével foglalkozik. A pszichopedagógia a teljesítmény. a kóros hyperkinetikus és kóros aktivitászavar. amely a teljesítmény. a gondolkodást. a mozgások tervezésének területén jelentkező eltérések. a mutizmus.P pszeudodebilitás Olyan intellektuális elmaradások vagy inadekvát teljesítmények elnevezése. pszichomotoros zavarok Az egész személyiséget érintő. a mozgások pontosságában megnyilvánuló zavarok. valamint azok által előkészített és azokkal összefüggésben álló más gyakorlási módokon keresztül fejleszti az össz-személyiséget. pszichomotoros fejlesztés Olyan fejlesztési eljárás. a lateralizáció és dominancia zavara. pszichopedagógia A gyógypedagógia egyik ága. pszichomotoros követelménytaxonómiák A mozgásos készségekkel. az érzékelést. részképességzavarok pszichés funkciók Az emberi tudat tartalmait vagy az emberi átélést. tanulási és/vagy magatartási tüneteket okozó zavarok köre. a visszaemlékezést. képességekkel kapcsolatos tanulási célokat rendszerezik. amelyek az enyhén értelmi fogyatékosság látszatát keltik.és viselkedészavarok mindhárom fejlődésirányával (neurotikus. diszgráfia. az észlelés területén mutatkozó tünetek és reakcióidőbeli eltérések. hiperaktivitás. amely a mozgásakciókon és mozgásos cselekvéseken keresztül. 467 . viselkedést megalapozó.

gesztusok használatában. amelyek megtörik a kóros reflexeket és normalizálják a tónust (embriótartás. öröm. négykézláb állás. támogatások rendszere. kiteljesíthető. aki a viselkedés. a kortárs kapcsolatokban. reflexgátló helyzetek A CP kezelésének kiindulópontja a kóros reflexek megszakítása. → habilitáció 468 . R reciprok szociális interakció A kölcsönösséget igénylő szociális kapcsolatok területén minőségi károsodás jellemző az autizmussal élő személyeknél. térdelés. amely az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került személyek társadalmi újrabeilleszkedését (integrációját) segíti elő. Ezen tünetek megfigyelhetők a metakommunikációban. s így kialakítható a normális mozgás. talpas ülés. → infantilis cerebrális parézis (CP) rehabilitáció Jelentése helyreállítás. fejlődési rendellenesség. ennek alapján érvekkel tudja alátámasztani megoldásait. A kóros mozgásminták kikapcsolásával ki lehet váltani a helyzetreflexeket. rész Inklúziós fogalomtár pszichopedagógus Gyógypedagógus. a szemkontaktus. élmény kölcsönös megosztásában. → autizmusspektrum-zavarok reflektív tanulás A tanulás során a tanuló a problémára adott válasz előtt elemzi. Gyógypedagógiai értelmezés szerint a veleszületett ok. testtartás. mivel azok akadályozzák az összerendezett akaratlagos mozgások megjelenését. hason fekvés kifelé forgatott lábakkal. amelynek segítségével és a megmaradt képességekre alapozva e személyeknek a közösség életében való részvétele javítható. betegség vagy baleset miatt fejlődésben megzavart és ezért közösségi részvételben akadályozott gyermekekre (felnőttekre) irányul.és teljesítményzavarokkal küzdő gyermekek gyógyító nevelésével foglalkozik. állás). sarokülés. visszaállítás (görög). Ezért olyan kiinduló helyzeteket kell választani. a vigasz. logikai egységekbe rendezi az információkat és előzetes tudásának felhasználható elemeit. arckifejezések. Tágabb értelemben minden olyan szervezett társadalmi tevékenység.3. Olyan. szervezett tevékenységek. a társadalom által biztosított.

járást segítő támasztó eszközök (támbotok.R rehabilitációs eszközök és segítő megoldások A kiesett funkciók pótlását. Iskolai teljesítményzavarok (olvasás-. az oktatást. a játékot stb. járókák. nehezítik a szociális fejlődést és alkalmazkodást. a különböző felsővégtag-sérülésekhez és fogásmódokhoz adaptált íróeszközök. Ezek az úgynevezett testtávoli eszközök. írás-. amely az integrált tanuló sajátos igényével összefüggésben funkciókat. → proaktív interferencia 469 . a figyelem és gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel és neurofiziológiai diszfunkciókon alapulnak. a mozgás. Ilyen kényszeres. valamilyen tevékenység elvégzését. szociális és viselkedési zavarok (hiperaktivitás. az emlékezet. repetitív tevékenységek Ismétlődő elemekből álló tevékenység. segítik. számolászavarok). befogadás. a testi és lelki ellazítás képességének kialakítására alkalmazható különböző eljárások összessége. a helyváltoztatást. rehabilitáció relaxáció Az izomtónus áthangolásának. rehabilitációs foglalkozás A sajátos nevelési igényhez alkalmazkodva olyan részben korrektív vagy kompenzatív jellegű fejlesztés. → integráció. figyelemzavar) formájában nyilvánulnak meg. A repetitív tünetek egész életen át fennmaradnak. fejlődési diszfázia. a nyelv. → autizmusspektrum-zavarok részképességzavarok A tanulási zavarok speciális alcsoportja: azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése. képességeket fejleszt. nyelvi és emlékezeti zavarok (megkésett beszédfejlődés. ide sorolhatók a speciálisan kialakított ülőmodulok. rögeszmés ismétlődés jellemzi az autistákat. pöszeség és dadogás egyes formái). amelyek az észlelés. a testhelyzet megtartását. viselkedés. mankók). retroaktív interferencia A később tanult dolgok zavaró hatása a korábban tanultak felidézésére. fogantyúk stb. a munkát. sérülésük esetén visszaállításukat célozza.

A leggyakoribb kifejezéseket és toldalékokat rövidítik. a WHO meghatározása szerint: „Az egyén kora. a sorvezetés és a lapon való tájékozódás kialakítását. A ~ magyarországi értelmezése nem igazodik az EU-s országokéhoz: nem terjed ki a szociális. társas kapcsolatok. tanulás. rokkantság Az Egészségügyi Világszervezet. rövidírás A magyar nyelv nyelvtani szabályrendszerére épülő. jelenleg is többféle változata használatos. képezhetőségének az átlagtól eltérő. Az olvasás-írás elsajátításakor a ritka sor segíti a sortartás. A magyar kifejezés nemzetközi. akiknek – a sérülés fajtájától és súlyosságától függően – különleges gondozási igényei vannak. pszichológiai és szociális területen nyilvánul meg. iskoláztatási szempontú (nem diagnosztikus) népességfogalom: children/students with special needs (= speciális szükségletű gyermekek/tanulók). fejlődik. funkcióiban bekövetkező zavara. keresőképesség. szórakozás) tartós akadályozottsága. A ~ rendszere folyamatosan változik. 470 . sajátos nevelési igényű gyermek Azoknál a gyermekeknél. S sajátos nevelési igény (SNI) Új. így a gyermekek/fiatalok ezen része többletszolgáltatásokban nem vagy csak korlátozott módon részesül. kulturális és/vagy nyelvi hátrányos helyzetre. angol nyelvű megfelelője a handicap. Ez a különleges gondozási igény biológiai. sajátos nevelési igényről beszélünk. a hatályos magyar közoktatási törvényben sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók. neme és társadalmi szerepei szerint elvárható mindennapi tevékenység (pl. Célja a helytakarékosság és az írás gyorsaságának növelése. és a tanuló nevelhetőségének. rész Inklúziós fogalomtár ritkasoros taneszközök A Picht-féle írógépen a Braille-betűk tanításakor alkalmaznak ritka sort (minden második sor üres). átfogó (EU-konform).” A rokkantság tehát az embernek mint társadalmi lénynek a társadalmi szerepeiben. oktathatóságának. önfenntartás.3. jellegzetes különbségeit fejezi ki. a Braille-írásban alkalmazott 44 rövidítésből álló írásmód.

illetve új területek bevonásának lehetőségét. fejlesztési tartalmat ír elő. Annak a biztosítását szolgálja. habilitációs célú korrekciójának területeit. fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg. amely minden gyermek számára szükséges. Ennek érdekében meghatározza a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának. Célja. fejlesztésre. a kiegészítő tárgyi és infrastrukturális feltételekre és a végső soron mindezekhez szükséges többletfinanszírozásra (személyi.S sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Dokumentum. hogy az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. többféle szakértelemre. Az irányelv egyaránt érvényes a gyógypedagógiai intézményrendszerben és az SNItanulókat befogadó (inkluzív) iskolákban megvalósuló nevelésre. Az irányelv egyaránt vonatkozik a gyógypedagógiai intézményrendszerben és az SNI-gyermekeket integráló óvodákban megvalósuló nevelésre. rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. fejlesztési tartalmat ír elő. fejlesztés. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseire törekszik. a nevelés. Az irányelv annak a biztosítását szolgálja. az SNI-gyermekeket a nevelés. oktatás tartalmában és a követelményekben is eltérések jelenhetnek meg. elsajátításának súlyos fokú nehezítettsége. irányadó. a sérült képességek rehabilitációs. a habilitációs. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseire törekszik. a fejlesztés ne terhelje túl. sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve Dokumentum. scoliosis → gerincferdülés siketség Súlyos fokú hallásveszteség (a beszédtartományban mért veszteség 90 dB alatti) áll fenn. amely minden gyermek számára szükséges irányadó nevelési. pénzügyi többlettámogatások). nevelési. hogy az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez. szokásosnál nagyobb mértékű kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való beilleszkedést. dologi. hogy a fejlesztés az SNI-tanulók számára megfelelő közvetítés során valósuljon meg. utal az ehhez szükséges másfajta. elhagyásának vagy egyszerűsítésének. Ennek következménye – az állapot fennmaradása esetén – a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége. oktatás. A ~nél a nevelés. sajátos nevelési szükséglet A ~ a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú egyéniesítés igényét jelenti. vala- 471 . hogy az SNI-tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangba kerüljenek. Célja.

agyvérzés következtében).és hallássérülés egyidejű jelenléte olyan sajátos kommunikációs. az akaratlagos mozgások kivitelezése nehezített. A felső motoros neuron sérül. → általános kompetencia. betegségek (pl. A ~ba azok a 6–18 éves. kognitív kompetencia. encephalitis) is okozhatják. az alsó fokú intézményrendszer része.3. továbbá a mimikai és a beszédizmok működése is zavart szenvedhet. tanulási és egyéb fejlődési szükségleteket eredményez. speciális iskola Az 1985-ös oktatási törvény megjelenéséig: kisegítő iskola. de a későbbi életkorban elszenvedett koponyasérülések. hallássérülés SNI → sajátos nevelési igény SNI-gyermek → sajátos nevelési igényű gyermek spasztikus (görcsös) bénulás Leggyakrabban a születés körüli időszakban alakulnak ki (cerebrális parézis: pl. személyes kompetencia. akik akadályozott fejlődésük folytán a többségi általános iskolában nem tudnak eredményesen tanulni.8%-a). esetleg lehetetlen. kulcskompetencia. hanem azokon túlmenő speciális eszközök és módszerek alkalmazását igényli. A hallásveszteség mértékétől függően módosulhat a megismerő tevékenység. rész Inklúziós fogalomtár mint a nyelvi kommunikáció általános akadályozottsága. kompetencia. agyi hypoxia. speciális kompetencia Azon szakmaspecifikus kompetenciák összessége. nehezen tanuló (enyhén értelmi fogyatékos. hanem a fej. tanulásban akadályozott) gyermekek/fiatalok járnak (a tanköteles népesség 2. Nemcsak a végtagok. kompetencia alapú. szociális kompetencia 472 . amelyek nélkül az adott szakma vagy foglalkozás nem gyakorolható sikeresen. a nyak és a törzs izmait is érintheti. siket-vakság A halmozott fogyatékosságon belül egy külön csoportot képező súlyos állapot. → látássérülés.4–2. a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlődése. amelyben a látás. Eltérő tantervű iskola. A gyógypedagógiai iskolák egyik típusa. amely nem teszi lehetővé a látássérültek pedagógiája és a hallássérültek pedagógiája ismereteinek felhasználását.

pszichológiai – vizsgálat során az értelmi képességek vizsgálata. fekve végzett vagy víz alatti tornakezelés. Ezen belül megkülönböztetünk vakságot és aliglátást. tudásszint felmérése. ülve. tanulási képességek. A bizottságok szükség esetén javasolják a tantárgyi felmentést. orvosi. akinek látásélessége a két szemén együtt. valamint a sérülést kiváltó okok organikus hátterének feltárását célzó (szak)orvosi vizsgálat eredményeire alapozottan történik. igénybe vehető pedagógiai szakszolgálatra. Sz szájról olvasás A beszéd megértése a beszélő beszédszervei mozgásának és arckifejezésének megfigyelése alapján. korrigáltan (bármilyen látásjavító eszközzel) a teljes látáshoz (vízus = 1) viszonyítottan 0–0. rotációgyakorlást.1 között van. a tudásszint és az iskolai teljesítmények mérése. formájára és helyére. eszközellátást is. az ezt kiegészítő képességvizsgálatok. Végezhető fürdőkádban vagy egyéb. az ellátás módjára. A hallássérültek egyik lehetséges kiegészítő vagy alternatív információs csatornája a hallókészülékkel segített hallás mellett a hallássérülés mértékével arányosan. A szakvélemény megállapítja a fogyatékosság tényét. és javaslatot tesz a gyermek speciális gondozás keretében történő ellátására. akár egy végtag tornáztatására alkalmas edényben is. valamint a sérülés hátterében lévő organikus okok feltérképezését célzó orvosi vizsgálat) alapján szakvéleményt készítenek. a személyiségvizsgálat. A ~ beiskolázással kapcsolatos feladataikon túl időszakos kontrollvizsgálatokat is végeznek.Sz spina bifida → gerinchasadék subaquális torna A vízben állva. légzésirányítást stb. A subaquális torna a vízbiztonság kialakítása. szakértői vélemény A ~ (javaslat) kialakítása a komplex – pedagógiai. valamint az ellátáshoz kapcsolódó. speciális korrekciós feladatokat is elláthat: kontraktúranyújtást. szakértői és rehabilitációs bizottságok A tanulási képességeket vizsgáló vagy az országos ~ komplex vizsgálat (értelmi képességek. a vízben végzett mozgástanítás mellett célirányos mozgásgyakorlatokkal végzett. 473 . a tanulási képesség vizsgálata. személyiségvizsgálat. súlyos fokban látássérült Az a személy.

fejlesztés vonatkozásában a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek/tanulók ép társaiktól való elkülönítését jelenti. a fogyatékosság típusának (például testi. A gyermek fényérzékenysége esetén fényszűrő bevonattal látják el. → befogadás. a szürkehályog-operáció után és a szem szabálytalan felületi görbültsége miatt a szemész szakorvos által javasolt optikai segédeszköz. létezése. valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési. a jó közérzet megőrzése. A nevelés. ahol a tárgyakhoz.3. védelme. szem- 474 . értelmi. érzékszervi. autista. beszédfogyatékos. rész Inklúziós fogalomtár szakmai szolgáltatás területei – – – – – – – Pedagógiai szaktanácsadás Pedagógiai értékelés Pedagógiai tájékoztatás Pedagógiai igazgatási szolgáltatás Pedagógus-továbbképzés Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése Tanulói tájékoztatás és tanácsadás szakszolgálatok alapintézményei – – – – – – – – Gyógypedagógiai tanácsadó Korai fejlesztő és tanácsadó központ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Nevelési tanácsadó Logopédiai intézet Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadó Konduktív pedagógiai intézmény → pedagógiai szakszolgálat szegregáció Jelentése elkülönítés (latin). fejlődése. tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott) megfelelô intézményekben. a szervezet és a személyiség stabilizálása. halmozottan fogyatékos. eszközökhöz vagy partnerekhez kell alkalmazkodni. szenzomotoros koordináció Minden olyan cselekvésnél. A szem-kéz. lelki egészség. integráció személyes kompetencia Funkciója a személy túlélése. szemüveg A szem nem megfelelő törőereje (rövidlátó. a testi. oktatás. túllátó). szoros kapcsolat van az érzékelés és mozgás között.

A szociális beilleszkedés képtelensége. tapintás. a csoport stb. speciális kompetencia. fejlesztő értékelés. amely az egyéb képességektől elszigetelten mutatkozik meg. → autizmus színlátás A szem ideghártyájának csapjai 390–760 nm hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásra érzékenyek. hogy az egyéni érdek érvényesítése a másik ember. szóbeli értékelés Az értékelő és az értékelt személyes jelenlétét feltételező. Előnyei: közvetlen alkalmazhatóság. hogy az ne mások kárára történjen. bőrérzékelés és a térbeli tájékozódás játszik szerepet.Sz test funkcionális egységet alkot. amelyek képessé teszik az embert arra. kulcskompetencia. azok figyelembevételével valósuljon meg. szociális inkompetencia A társadalmi elvárásoknak való megfelelni képtelenség. létérdekeinek sérelme nélkül. zenei vagy rajztehetség. személyes kompetencia 475 . készségek. amelyek elősegítik a társadalmi beilleszkedést. szigetszerű képesség Kiemelkedő tehetség egyetlen területen. Funkciója az. Az egyes hullámhossztartományok különböző színérzetet keltenek. hogy a mindenkori szituációhoz alkalmazkodni lehessen. szociális kompetencia Ismeretek. kognitív kompetencia. szociális készségek Reakciók. hogy egy adott interakción belül elérje a kívánt célját oly módon. → általános kompetencia. Ez a motoros adaptációs készség a fejlődés folyamán bővül és finomodik. különösen a formatív. erős motivációs hatással bír. kompetencia. a színtelítettség (szaturáció) és a színfényesség (erősség vagy luminozitás). Állandó szenzoros visszajelzésre van szükség ahhoz. kompetencia alapú. illetve rendszerszabályozó elem. Autizmussal élő embereknél az átlag népességben előforduló eseteknél sokkal gyakoribb pl. Ezek jellemzői: a színárnyalat (tónus). a rendkívül jó gépies memória. verbális és metakommunikatív csatornát alkalmazó pedagógiai módszer. képességek. A vizuomotoros koordináció mellett a hallás.

a szomatopedagógiai terápia. Vagyis megtanul emberi módon élni és viselkedni. szabadon fogalmazott szöveg. illetve annak következményeinek megfigyelése révén történő tanulás. foglalkoztatás. 1. Képzésük az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán történik. 2. Három alapvető műfajt különböztet meg a szakirodalom. előzetesen meghatározott és kötelezően alkalmazandó szempontok nélküli szöveges értékelés. szomatopedagógia A gyógypedagógia egyik szakterülete. de léteznek ezek variánsai is. fiatalok és felnőttek tanár vagy terapeuta gyógypedagógusa. 3. képességeinek összességében tekinti. nyomtatott skála szerinti értékelés. 476 . Szabad. a mozgáskorlátozottak speciális pedagógiája. előre meghatározott. nevelés. tanácsadás önállóan vagy más szakemberekkel együttműködve. oktatás. szociopátia A társadalomba való beilleszkedés nehezített valamilyen külső vagy belső ok miatt. elsajátítja az együttélés szabályait. szocializáció A társadalomba való beilleszkedés folyamata. szöveges értékelés Írásbeli tanulóértékelési forma. különösen a szabadságfok/kreativitás növekedésének és a proszocialitás erősödésének szándékos segítése.3. és rehabilitációs szükségletei szerint vonja be a gyógypedagógia hatásrendszerébe. szomatopedagógus Mozgáskorlátozott gyermekek. amelynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét. A ~ a mozgáskorlátozott embert egész személyiségében. Tevékenysége a minden irányú prevenció és fejlesztés. rész Inklúziós fogalomtár szociális nevelés A szociális kompetencia fejlődésének. értékeli. szociális tanulás A mások viselkedésének. előzetes szempontok alapján.

Lehet hallási. a hajtépés. a körömrágás. A rögződött ismétlődő. ismétlődő mozgások. szurdopedagógus A hallássérültek nevelésére felkészített gyógypedagógiai tanár. T támpont Érzékszerveink által érzékelhető viszonyítási pont a környezetünkben. a szájharapdálás. amelyek nem célirányosak. az oktatási célok. amelyet a korszerű műveltség egészéből.T sztereotip túlmozgások Feszültséglevezető. Értelmileg akadályozottaknál gyakori. pl. tanulásban akadályozottság Az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei. készségek és képességek rendszere. tapintási. A hallássérült gyermekekkel az erre a szakterületre specializálódott gyógypedagógusok. elrendez. a fej és a test elalvás előtti ritmikus himbálása. illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán kialakuló. tananyag Ismeretek. a tic. a hallássérültek tanárai foglalkoznak. ujjak tördelése stb. látási. a gyakorlati tapasztalatokból kiinduló és azokhoz visszacsatoló. szaglási. az együttműködés és a kommunikáció problémáira és konfliktusaira reflektáló. tekintet nélkül a gyermekek életkorára. szurdopedagógia Hallássérültek gyógypedagógiája. szurdologopédia A szurdologopédia a hallássérültek kiejtését. amelyet a hallássérültek tanárai végeznek egyéni foglalkozások keretében. több képesség- 477 . illetve a hallássérültekkel foglalkozó pedagógiai terület. a tanulási célok elérése érdekében a pedagógus kiválaszt. szupervízió A szakmai interakcióra. a beszédérthetőséget fejlesztő tevékenység. az ujjszopás. szabályozott tanácsadási folyamat. „gépies” túlmozgások igen sokfélék.

formájára és helyére. tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására. az elváltozás funkcionális. Ez esetben azonban nem elkülönült fogyatékosságok összegződéséről van szó. amelyek eltérnek ugyan a szabályostól. de nem jelentenek betegséget. tanulási zavarban szenvedő gyermek Azok a gyermekek. a mozgásszegény életmód. strukturális elváltozás nincs és amelyek aktív izomerővel korrigálhatók. rész Inklúziós fogalomtár területet érintő. tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság A pedagógiai szakszolgálatok egyik formája. A tartási rendellenesség kiváltó oka lehet a hát. az ellátás módjára. b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét. tartós és átfogó tanulási nehézség. pszichés tényezők. de az iskolai követelményeknek képtelenek eleget tenni. alkati sajátosságok. → halmozott fogyatékosság tartáshibák A testtartás olyan változatai. a kényelemszeretet. hanem egy sajátos új szerveződésről. az akaraterő hiánya. vizuális.és törzsizomzat csökkent teherbíró képessége mellett a rossz testtartás. A segítség a gyermek egyéni fejlesztését és a tanulási környezetnek az ő számára megfelelő alakítását egyaránt jelenti. társuló fogyatékosság A halmozottan fogyatékosoknál (akadályozottaknál) a tüneti képet a létrehozó primér sérülés keletkezésének ideje. súlyossága és a fogyatékosságok sokféle kombinációja befolyásolja.3. pl. Ha az elsődleges sérülés következtében több funkcióterület is károsodik. külön segítségadás nélkül történő fejlesztést. társuló fogyatékosságok jönnek létre. mozgásos információfeldolgozás nehézségei stb. auditív. az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. Náluk a fő tantárgyak elsajátításához szükséges elsődleges pszichológiai folyamatok zavartak. A ~ megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a hagyományos általános iskolai feltételek között. tanulásiképesség-zavar. tartási rendellenességek → tartáshibák 478 . Azok az elváltozások tartoznak ide. amelyeknél a gerinc fiziológiás görbületei megváltoznak. vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell a) a fogyatékosság szűrése. akik átlagos vagy átlag feletti intelligenciával rendelkeznek. környezeti tényezők.

479 . illetve az egyes osztályok és alosztályok között hierarchia van. legtöbbször pedagógiai célokat. hogy az elemek kiadják az adott osztály teljességét. előzményei vannak-lehetnek meghatározott ismeretek elsajátításának. változtatható gyújtótávolságú teleobjektív. Az elemek. tájékozódásban és közlekedésben játszik szerepet. téri helyzet. azaz a magasabb szint magában foglalja és tételezi az alacsonyabbat. amely a hierarchia elve alapján igyekszik kategorizálni bizonyos pedagógiai fogalmakat. ily módon alkalmas az iskolai. tanfolyami jellegű alap. Látótéren a környezetnek azon részét értjük. Kétszemes (binokuláris) és egyszemes (monokuláris) változatban kapható. fölött–alatt) lokalizáljuk. távoktatás A tanulás távirányításának egyik formája. térbeli kapcsolatok észlelése Azt a képességet jelenti. egyetemi oktatásra az első végzettség megszerzése érdekében. meghatározott készségek megtanulásának. amely közel hozza a képet. torzításmentes. Az egyes osztályokon belül szigorúan azonos elvek szerint történik a besorolás. abszolút látótér.és továbbképző programok megvalósítására. speciális) kompetenciák fejlődésének. meghatározott (személyes. a tantárgy egészére érvényes követelmények egymásra épülő rendszerét. a posztgraduális képzésre és különböző. Az előtét alkalmazásával közelre (olvasás. taxonómiai gondolkodásmód A ~ segít átgondolni. A (pedagógiai) taxonómia olyan osztályozási rendszer. Zárt rendszerű oktatás. segít mérlegelni azt. gondolkodási és – korlátozottan – cselekvési műveletek elsajátítására irányul. a tantárgyi tananyagtartalmak. kognitív. szociális. rendszerezés tudománya. különleges lencserendszer. meghatározott követelmények teljesítése. Az egy-egy szemünk által befogható látótér az ún. írás) és távolra (táblai szövegek) is használható. mégpedig úgy. meghatározott képességek kifejlődésének. Ez a látási funkció elsősorban a mozgásban. amelyet mozdulatlan szemállás és fejtartás mellett egyszerre észlelünk. térlátás Perifériális látás. elöl–hátul. főiskolai.T távcsőszemüveg Nagy fényerejű. Előírt és tananyaggá rendezett ismeretek. taxonómia Az osztályozás. hogy a dolgokat önmagunkhoz viszonyítva (bal–jobb. amelynek mértéke 85-90° minden irányban. milyen tervezhető előfeltételei. megtervezett tudásszintek érdekében. megkonstruálni a tantárgyi célok.

3. a tanulást. Tárgya a látássérülés által meghatározott tanulás. nevelésére. valamint a test és a test részei közötti térbeli viszonyok leképezése. tiflopedagógus A látássérült gyermekek. a test és környezete. törvényszerűségeinek feltárása. ami elbizonytalanította a speciális iskolák szakmai szempontú azonosíthatóságát is. korzett. az információfelvételt. azoknak az eljárásoknak és módszereknek kidolgozása. fűző járógép. sín. testtávoli segédeszközök Pl. Differenciált fejlődése 4–9 éves kor között zajlik. nevelése. tiflotechnika Minden olyan (optikai. a munkavégzést és a szabadidő kulturált eltöltését. 480 . Az 1985-ös oktatási törvény eltörölte az enyhén értelmi fogyatékosok általános iskolájának pejoratívnak ítélt – kisegítő iskola – megnevezését. minden iskola általános lett. oktatása. A fejlett ~ kialakulásához téri tájékozódás és mintázott környezet szükséges. járókeret. ortopéd cipő. bot. oktatására felkészített gyógypedagógus. amelyekkel optimálisan megvalósítható a látássérült egyén fejlesztése. testséma Önmagunkról alkotott térbeli kép. fejlesztés. A „testi én” érzése fokozatosan alakul ki 3 éves korra. megkönnyíti a látássérülteknek a világ megismerését. funkcionális egységbe való összerendeződése az agyban. többségi iskola A korábban gyakran alkalmazott normál általános iskola megnevezést váltotta ki a pedagógiai és gyógypedagógiai szakirodalomban. mechanikus kerekesszék. az önművelést. a szocializáció és a sikeres rehabilitáció érdekében megelőzhetők. valamint a hétköznapi szóhasználatban. rész Inklúziós fogalomtár testi fogyatékos → mozgáskorlátozott testközeli segédeszközök Pl. nevelés. adaptációs) eszköz és eljárás. oktatás vizsgálata. felnőttek fejlesztésére. tiflopedagógia Látássérültek gyógypedagógiája. amely lehetővé teszi. tudatos ismerete. elektromos. csökkenthetők a látássérülés másodlagos kihatásai.

02 körüli. felhívja a figyelmet a leggyakrabban előforduló problémákra. V vak Súlyos fokban látássérült.V A többségi iskola megnevezés elsősorban az integráló. U ujjábécé (Daktil-nyelv) Valamennyi beszédhangot egy-egy kézjel jelenít meg. tájékoztatót tart a tantestületnek. amelyek várhatóan nehézséget jelentenek a gyermeknek. de mint rendszeres információforrást és kommunikációs készséget nem tudják használni. Az arckifejezés bizarr. amelyek a központi idegrendszer extrapiramidális pályáinak sérülése következtében alakulnak ki. aki gyógypedagógiai szakszolgáltatás keretében nyújt nevelési segítséget vagy a gyermek otthonában történő foglalkozásokkal. Tanácsot ad a szülőnek. Figyelemmel kíséri a törvényben előírt feltételek teljesítését. az órákra történő közös felkészülés keretében kiemeli azokat a mozzanatokat. óvodában. konzultációs lehetőséget biztosít. a beszéd is nehéz vagy lehetetlen. Segíti a befogadó pedagógus munkáját: tanárasszisztensként jelen van a tanítási órákon. eljárásokat. A céltalan mozgások rendszerint a végtagok distalis részein nyilvánulnak meg. 481 . Látásmaradványuk elegendő a síkírás optikai és/vagy elektronikus eszközzel történő olvasásához. a gyermek nyálzik. Az emóciók nagy mozgásviharral járnak. légző. ujjolvasók Az aliglátók egy csoportja. Vízus 0. → aliglátás utazó gyógypedagógiai tanár Az a szakember. A fényérzékelés teljes hiányát jelenti.és hangképző izmokat is. speciális nevelési igényű gyermekeknek az iskolában. Feladatai: Ellátja a gyermek fejlesztését. Kapcsolatot tart a szociális szolgálatok munkatársaival. túlmozgás mozgáskorlátozott gyermekek esetén (athetosis) A cerebrális parézisben szenvedők akaratlan mozgásai. megoldási javaslatokat tesz. ritmustalanok és mozgásindításra hevesebbé válnak. A mozgás érintheti a mimikai. bemutatja a leghatékonyabb módszereket. vagy az integráltan tanuló. lassú lefolyásúak. foglalkozásokon. a befogadó és az inkluzív iskola kontextusaiban jelenik meg. Továbbképzéseket szervez.

Szükségessé válhat segédeszköz használata. labdajátékok. erőlködés. mondattanilag tagolt formában (beszéd. verbalizmus látássérült személyek esetén Felszínes. Beszélhetünk szem-kéz. A ~ leggyakoribb okai a végtaghiányok. az orvosi ellátás mellett. szemlencseficam-luxatio. cipelés. 482 . egyes szembetegségekhez szigorú mozgáskorlátozó előírások tartoznak (nagyfokú rövidlátás-myópia. fejenállás. szem-láb és szem-kéz-láb koordinációról. Műtéti korrekció csak az esetek egy részében lehetséges. illetve anyagcsereés rendszerbetegségei.3. rész Inklúziós fogalomtár végtagdeformitások A végtagok alak-. Majdnem minden emberi cselekvésnél szükség van a ~ra. Alkalmazása során az információközlés nyelvileg szerkesztett. kapcsolatba hozását korábbi tapasztalatokkal. Fő területei: vizuomotoros koordináció. alak-háttér észlelés. zöldhályog-glaucoma. veszélyeztetett látás A gyermekek látásmaradványának védelmében. Az úszás mindenkinek ajánlható.és idegrendszeri betegségek. A ~ ép érzékszervek mellett is felléphetnek. kellőképpen meg nem értett ismereteket tükröző üres beszéd. alakkonstancia. térbeli kapcsolatok észlelése. amely előfeltétele az írástanulásnak és mindenféle munka elvégzésének. → grafomotoros zavar vizuomotoros koordináció A ~ azt a képességet jelenti. a csontváz fejlődési rendellenességei. valamint balesetek is. a fejet érő ütés. vizuális percepciós zavarok A vizuális percepció egy képesség. írás) történik. szemműtétek után). Alapvető képesség. a tárgyi tudás hiányát. izom. verbális kommunikáció A verbális (nyelvi) kommunikáció a kommunikáció egyik fajtája. amelynek zavara megakadályozza a vizuális ingerek felismerését. téri helyzet észlelése. fordított testhelyzetek. szóáradat. Veszélyeztető mozgásformák és körülmények: erős rázkódás-csúszdázás. nagy fizikai erőkifejtés-emelés. és a kód ismeretében feldolgoz.és működésbeli rendellenességeinek gyűjtőneve. méret. hogy a látást és a mozgást célzottan összekapcsoljuk. ugrálás. vizuális vagy taktilis úton érzékel. megkülönböztetését. de okozhatják ízületi. Megfelelő fejlesztési eljárásokkal csökkenthetőek. amelyet a fogadó fél auditív.

34.) ESzCsM .autizmus.autizmus. a szem teljesítőképességének egyik legfontosabb adata. Jele: V Mértékét leggyakrabban tizedes törttel jelölik.oki. 2004.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról (10–21. A mozgástréner munkaközösség munkatársainak közlése 483 . Budapest.gov. §] 14/1994.shtml http://www.szolnok-ped.hu/pedlex (Online Pedagógiai Lexikon) http://www. A központi látás élességét jellemző. illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről.okm.org/wiki/Fonomimikai_%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9 http://ncsszi. §) A társadalombiztosítási támogatással rendelhető.human. §. §. 33. 24. rendelet módosításáról szóló 4/2007 (I.sulinet.hu/empir/htm/tan_zavar.doc http://hu.hu/ErtelmezoSzotar. 1.shtml http://www. kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről szóló 19/2003.enc. (III. 24. A V mellé írt .hu/oldal.hu/download/363.doc http://www.wikipedia. 2/2005.hu/anyagok/majanlas3.hu oNlINE ForrÁsoK http://ecml..) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Nemzeti alaptanterv 2003 – Oktatási Minisztérium. §. 118. 22–23. www.opkm. 121. (VI.kando. Budapest. Az ép látás mértéke 1.A szócikkek forrásai vízus Látásélesség. §. felső szám a jobb szemre vonatkozik. § (1). (IV 29. évi – többször módosított – LXXIX. §. 30.hu/ErtelmezoSzotar.) EüM rendelet . a támogatás összegéről és mértékéről. 36. A szócikkek forrásai JoGszABÁlyoK 1993.htm SzakIroDalom A gyógypedagógiai felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményei. § (12). valamint a rendelés.php?tipus=cikk&kod=2006-03-ta-Bardossy-Befogado http://www. forgalmazás. 1999. törvény a közoktatásról [22.hu (Magyar Virtuális Enciklopédia: Vándor András esélyegyenlőség szócikke) http://www.

1990. Akadémiai Kislexikon.oszk. P Autizmus.doc Bakos Ferenc (szerk. RAABE. Nemzeti Tankönyvkiadó. Pedagógiai Szemle. JPTE Tanárképző Intézet Pedagógiai Tanszék. In Illyés Sándor (szerk.: Katona Nóra) In Torda Ágnes: Szemelvények a tanulási zavarok köréből. 2000. 1985. autizmus) Ballér Endre (korrekciós tevékenység) Csocsán Lászlóné (Braille-írás. látásnevelés) Fehér Katalin (diagnosztikus értékelés. Balázs Anna – Farkas Edit – Őszi Tamásné: Óvodai Program Pervazív Fejlődési Zavarban Szenvedő Gyermekeket Nevelő Óvodák Számára.doc Adorján Katalin – Damó Eszter: A diszlexia-veszélyeztetettség és a diszlexia jelenségköre. Jane: A kézírási képességek szekvenciája és szerkezete. [on-line] http://mek. Budapest. nagy problémák. . S. Osiris. Alston. 2002. 2004. Keraban Könyvkiadó. Jean – Taylor. verbalizmus látássérült személyek esetén) Gordosné Szabó Anna (homogén gátlás) Hortobágyi Katalin (projekt módszer) Horváth H. Akadémiai Kiadó.): Pedagógiai lexikon. Osiris Kiadó. hu/01200/01224/01224. dr.pdf Bárdossy Ildikó: A curriculumfejlesztés alapkérdései. Budapest. 2005. epochális rendszer. Bagdy Emőke meghatározása [on-line] http://ncsszi. Bárdossy Ildikó: A szentlőrinci iskolakísérlet tantervi munkálatairól (1978–1983). (Ford.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Attila (egyéni bánásmód) Jakab Zoltán (észlelés) Kotschy Beáta (kooperatív tanulás) Kozma Ildikó (konduktív pedagógia) Lányiné Engelmayer Ágnes (utazó gyógypedagógiai tanár) Páli Judit (fejlesztő osztály) Porkolábné Balogh Katalin (testséma) Réthy Endréné (fokozatosság elve) Petriné Feyér Judit (reflektív tanulás) 484 . [A szócikkek szerzői: Balázs Anna (autisták. Budapest. Budapest. Pécs.): Gyógypedagógiai alapismeretek.hu/anyagok/majanlas3. 1986/10. C1 modul 20. Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk. Akadémiai Kiadó. Könyvtár és Információtudományi Tanszék. 1997 . Balázs Anna: Az autista gyermekek az óvodában és az iskolában. 2000. 1997 .A szócikkek forrásai A vakok információszerzésének lehetőségei: számítógép és az internet adta előnyök (készítette: Várhelyi Eszter). 187 . Baron-Cohen. 4–9 éves gyermekeket nevelő pedagógusok kézikönyve. – Bolton. 1994. Budapest. Budapest. Atkinson és munkatársai: Pszichológia. In Kisgyermekek. Budapest. Berzsenyi Dániel Főiskola Természettudományi Kar. Tankönyvkiadó.: Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. [on-line] http://www. Budapest.autizmus. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.hu/tanterv/OVIPRO98. Budapest.

2000. 40. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó. A mentális és viselkedészavarok osztályozása.. Budapest. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Benczúr Miklósné (szerk. 16. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.A szócikkek forrásai Vajda Zsuzsa (kompetencia) Tóth Éva (hátrányos helyzet)] Benczúr Miklósné – Bernolák Béláné: Felelős vagyok érte. Budapest. Csányi Yvonne: A speciális szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése-oktatása.gov. A hallássérült gyermek az óvodában. Benczúr Miklósné: Mozgáskorlátozottság miatt módosult tanítás-tanulásszervezés speciális színtereken. Budapest. 2000. Tankönyvkiadó. Budapest. In Gordosné Szabó Anna (szerk. Bődör Jenő: A diszkalkulia pszichológiája. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft..): Gyógypedagógiai alapismeretek. Benczúr Miklósné: Sérülésspecifikus mozgásnevelés. Budapest. 168. Osiris Kiadó.. Dombainé Esztergomi Anna – Keleméri Dóra – Kiss Erika – Nádas Pál – Sárközi Judit: Gyógypedagógiai Szolgáltató Centrumok. In Illyés Sándor (szerk... 2005.. Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat.): Pedoaudiológia.és írásképesség zavarai. 75. Budapest. Bernolák Béláné – Fótiné Hoffmann Éva – Márkus Eszter – Szabó Ildikó: Együtt az iskolában. 1990. In Illyés Sándor (szerk.) . anyag) [on-line]: http://www. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. 242.): Mozgásnevelés. Akadémiai Kiadó. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 1993. 47–48. BNO–10. 1995. 194. 1991. 2000..: A lélek betegségei – Pszichopatológia. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. Csányi Yvonne (szerk. nagy problémák.hu/letolt/elektronikus_ugyintezes/nat_terv_ 070522. In Kis gyermekek.pdf Brencsán János: Orvosi szótár. 1994. Csányi Yvonne: A hallássérült gyermek. In Illyés Sándor (szerk. Budapest. Tankönyvkiadó. 204. Budapest 2000. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola... 20. Mozgásjavító Általános Iskola. Brassói Sándor – Balogh Lászlóné: A Nemzeti alaptanterv kiadásáról. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola. 36.. Comer.): Gyógyító pedagógia. (XII.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Nevelés és terápia. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 68. 1995. 2001. 17 . Csányi Yvonne – Urbán Károlyné – Simon Mária: Hallás-beszéd nevelés. 1999. 26. FGYFK. Útmutató a mozgáskorlátozott gyermekek együttneveléséhez. 2000. 17 Korm. BGGYTF. Budapest. 1990.): Bevezetés a hallássérültek pedagógiájába. bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. In Mesterházi Zsuzsa (szerk. Klinikai leírás és diagnosztikus útmutató. 158–159.): Gyógypedagógiai alapismeretek. 22. digitART Kft. Budapest. Budapest. 537–538.): Diszkalkuliáról – pedagógusoknak. március. Benczúr Miklósné: A mozgáskorlátozott gyermekek szomatopedagógiai nevelése az óvodában és az iskolában.okm. Budapest. Budapest. rendelet módosításáról. 143–144. 2007 május (Munka. 1993. 2004. Budapest. 485 .. 30. Csépe Valéria: Az olvasás. Budapest. WHO–Magyar Pszichiátriai Társaság. Csányi Yvonne (szerk. R.–Reprográf Kft.

Medicina Könyvkiadó Rt. Gordosné Szabó Anna: Bevezető általános gyógypedagógiai alapismeretek. 1989. Budapest. 2004. Gyógypedagógiai Szemle. BGGYTF. Kapocs. 2004/3. Detmold: A vizuális percepció fejlesztésére szolgáló Marianne Frostig program tapasztalatai. Budapest. a rejtély nyomában. Dombainé Esztergomi Anna: Beszédképtelen és súlyos beszédhibás gyermekek kommunikációs lehetőségei. eszközei. 1991. Budapest. 12. évfolyama számára. Gyógypedagógiai Szemle. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola.oki.A szócikkek forrásai Dombainé Esztergomi Anna – Menyhárt Henriett: A munkatevékenység helye a rehabilitációs folyamatban. . Habók Anita: A szociális kompetencia fejlődése és fejlesztése nyelvórán. 1995.): Szöveges értékelés – Ajánlás az általános iskolák 1–4. OM. 1997 . In Bernolák Béláné – Fótiné Hoffmann Éva – Márkus Eszter – Szabó Ildikó: Együtt az iskolában. Budapest. 2004. Göllesz Viktor (szerk. szám 486 . (Ford. 429–459. 2000.hu/oldal. Beszédterápia. 35. 2000/Különszám 34–38. 2004. Tankönyvkiadó. Fodor Ferenc – Péterffy Pál: Szemészeti funkcionális vizsgálatok.): Agysérültek mozgáskezelése (Bobath-módszer). ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 2000. – Balogh I. In Illyés Sándor (szerk.. 161. Dr. Budapest.. Egészségügyi Főiskolai Kar. 69–78. Budapest.: A gyógytornász-fizioterapeuta feladatai a rehabilitációban. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Nemzeti Tankönyvkiadó.): Gyógypedagógiai kórtan. Uta: Autizmus. 1969.): Gyógypedagógiai alapismeretek. php?tipus=cikk&kod=2006-02-mu-Tobbek-Fejleszto Fazekasné Fenyvesi Margit – Józsa Krisztián – Nagy József – Vidákovich Tibor: Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer 4–8 évesek számára (DIFER). Csonka Csabáné (szerk. 113. Budapest. 108.: Huba Judit) In Torda Ágnes: Szemelvények a tanulási zavarok köréből. 2004. Akadémiai Kiadó. Budapest.): Fejlődési diszfázia. 15–17 22–23. 1989. In Gerebenné dr.): A rehabilitáció gyakorlata. 1981. Mozaik Kiadó. In Illyés Sándor (szerk. 1992. Várbíró Katalin (szerk. In Kilenc évtized a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában. Orvostovábbképző Intézet. MVGYOSZ. Gerencsér Zs. [on-line] http://www. a megsegítés módjai. Budapest.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Gerebenné Várbíró Katalin: Szempontok a nyelvi fejlődés zavarának értelmezéséhez. Budapest.. Kandidátusi értekezés. Gudrun Schmitz. Medicina. Gósy Mária: A beszédképesség zavarai. Szeged. Erdélyiné Barakony Ilona – Kiss Ferenc – Pálnokné Pozsonyi Márta: A fejlesztő pedagógiai munka vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 229. – Tringer K. Gaál Éva: A tanulásban akadályozott gyermekek az óvodában és az iskolában. Budapest. 7–27 . Pálhegyi Ferenc: A látás nélkül meghódított világ. Útmutató a mozgáskorlátozott gyermekek együttneveléséhez. Dr. 2000.. Gadó Márta: Látássérült kisgyermekek funkcionális látásának vizsgálata és stimulálása. Budapest. Fótiné Hoffmann Éva: Mozgásfogyatékosságból eredő sajátos oktatási feltételek. 1995. Pálhegyi Ferenc: Formaészlelés tapintással. Frith. Nemzeti Tankönyvkiadó. Gardi Zsuzsa (szerk. 1994/Különszám dr. In 25 év a halmozottan fogyatékos gyermekek szolgálatában. Dr. In Huszár Ilona – Kullmann Lajos – Tringer László (szerk. Budapest. Budapest. Fejlesztő Pedagógia. 106.

szomatopedagógia. Havasi Ágnes: vizuális segítség autizmussal élő személyek kommunikációjának fejlesztésében.A szócikkek forrásai Hári Mária: Konduktív nevelés az óvodában és iskolában. 202–204. 19.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest. Budapest. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. In Illyés Sándor (szerk. 1998. Medicina. 15. 2000. Nemzeti Tankönyvkiadó. 8. Nagy Erika: A kommunikáció fejlődése – gyermekkori beszédzavarok. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest. Budapest. In Illyés Sándor (szerk. Nemzeti Tankönyvkiadó. Huba Judit: Integráció alulnézetből. Budapest. 49. Budapest.. 91. 2000..) 10–16. 316.): Gyermekneurológia. Tankönyvkiadó.hu/szolgaltatasok/havasi. szurdologopédia. 5–20. In Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Budapest..): A rehabilitáció gyakorlata. Óvodai nevelés. 1993. Budapest. 2001. oldal Illyés Sándor (szerk. 91–92. Jáky Ilona: A verbális kommunikáció gyermekkori zavara – az elektív mutizmus. 2000. Fejlesztő Pedagógia. 2000. 2001. 158–168.. 352.): Gyógypedagógiai alapismeretek.): Inkluzív nevelés: Ajánlások látássérült gyermekek. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 2000. 85. [A szócikkek szerzői: Benczúr Miklósné (mozgáskorlátozottak. 79. Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola. szurdopedagógus) 487 . differenciális pedagógia. Huszár Ilona – Kullmann Lajos – Tringer László (szerk. 1985. Budapest. In Illyés Sándor (szerk. 76. Bp. Óvodai élet. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 2005/2–3. Huba Judit: Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában I. Budapest. 2000. suliNova Kht.): Brencsán Orvosi Szótár. Mesterházi Zsuzsa (szerk. Krathwohl fogalma. 2.): Gyógypedagógiai Lexikon. Dr. Kovács Krisztina: Látássérült gyermekek az óvodában és az iskolában.foka. Illyés Sándor: Fogyatékosság. szomatopedagógus) Csányi Yvonne (audiológia. 2000. Budapest. 561–571. 150–152. sz. tanulók. speciális nevelési szükséglet. [on-line] http://www.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest. évf.. kompetencia alapú fejlesztéséhez.): Gyógypedagógiai alapismeretek.. In Falus Iván (szerk. 13. Medicina Könyvkiadó Rt.): Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásához.pdf Hegyiné Honyek Katalin (szerk. Kálmánchey Rozália (szerk... Idézet: 13. Kaposvár.): Gyógypedagógiai alapismeretek a tanító és óvodapedagógus képzésben. Ormai Vera (szerk. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.. Medicina Könyvkiadó Rt. (2000. Mesterházi Zsuzsa: A gyógypedagógia mint tudomány. Tankönyvkiadó. In Horányi Annabella – Kósáné Dr. (szerk. jelnyelv.. Budapest 1986.): Gyógypedagógiai alapismeretek.. In Schablauerné Kertész K. szájról olvasás. Kotschy Beáta: Az oktatás célrendszere. hallásnevelés. 18. In Illyés Sándor (szerk. 2006. kötet.): Pedagógusok és pszichológusok/Együttműködés a szocializációs zavarok megelőzéséért. Krúdy Erzsébet (szerk. Kulmann Lajos: A mozgáskárosodás.

Budapest. diszkalkulia. infantilis cerebrális parézis. normalizációs elv. beszédben akadályozottság) Fodorné Földi Rita (mozgászavar) Hatos Gyula (epilepsziával élő gyermekek nevelése) Gereben Ferencné (Ayres-módszer. 1994. 1999. Budapest. Budapest. Pedagógiai program.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Paraszkay Sára. 2000. mozgáskorlátozottság. Budapest. oligofrénpedagógus. pontírás. Osiris Kiadó. speciális iskola) Vassné Kovács Emőke (diszlexia. P Balogh Katalin: A tanulási képességeket meghatározó pszichés funkciók fejlődése. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. diszfázia. 1996. bazális stimuláció. 1997 . Budapest. Osiris Kiadó. Nagy Gyöngyi Mária: Közoktatási intézmények és szolgáltatások a fogyatékos gyermekek számára. grafomotoros zavar. tiflopedagógus. Little-kór. Medicina. Brigitte: Vizsgáló eljárás iskolás gyerekek részképesség-gyengeségeinek felismerésére a Tréningprogram használatához. Pataki László: Hallássérülés-hallási fogyatékosság. nonverbális kommunikáció) Kulmann Lajos (habilitáció. 166–167 . Spaller Árpád – Spaller Katalin: Gyógypedagógiai ismeretek tára. Debrecen. tiflopedagógia. pedagógiai látásvizsgálat. Prónay Beáta: Siket-vaksággal élő gyermekek fejlesztő diagnosztikája és pedagógiai kísérése. MCD. Budapest.): Pedagógiai kislexikon. tiflotechnika) Fehérné Kovács Zsuzsanna (kommunikációs zavar. Cserfalvi Ilona (szerk. Frostig-terápia. 65. végtagdeformitások. 1998. Budapest. In Illyés Sándor (szerk. In P Balogh Katalin (szerk. . 488 . Rottmayer Jenő tanulmánya a PRIZMA iskola számára Sillamy. N. 2004. Timp Kiadó. Paraszkay Sára: Közelről nézve. 1988. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Nanszákné Dr. Budapest. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. In Illyés Sándor (szerk. 359–376. Papp László Tivadar: A látás károsodása. 2006.. logopédus)] Mészáros Tamás: Ortopédia és ortetika-protetika. grafomotoros fejlesztés. Corvina.): Iskolapszichológia. Budapest. halmozott fogyatékos. Pedagógiai program és Helyi tanterv. Módszertani Intézmény és Diákotthon Csillagház Tagozata.: Pszichológiai lexikon.): Gyógypedagógiai alapismeretek. végtaghiányok) Lányiné Engelmayer Ágnes (halmozott fogyatékosság. 2002. részképességzavarok) Kálmán Zsófia (augmentatív kommunikáció. Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon Halmozottan Fogyatékos Gyermekeket Oktató-Nevelő-Mozgásfejlesztő Tagozata. rehabilitáció. Budapest. társult fogyatékosság) Mesterházi Zsuzsa (oligofrénpedagógia. diszpraxia. In Illyés Sándor (szerk. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar. Budapest. diszlexia-prevenciós módszer. Budapest.A szócikkek forrásai Csocsán Lászlóné (aliglátás.): Gyógypedagógiai alapismeretek. BNO. In Gordosné Szabó Anna (szerk. 2004. Sindelar. Budapest. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 2000. 2000. század és nevelés. . 160.): Gyógyító pedagógia. 2001. Bliss-nyelv. 192–193. Mozgásjavító Általános Iskola. Smith – Mackie: Szociálpszichológia. Nagy József: XXI.

Módszertani Intézmény és Diákotthon Csillagház Tagozata. 1982. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Torda Ágnes: Beszédhibás gyermekek az óvodában és az iskolában. [on-line]: www.hu/szolgaltatasok/anyagok. A beszédben való akadályozottság súlyosság szerinti osztályozása. 1999. Subosits István: A beszédpedagógia alapjai. Budapest. Fogyatékosok Esélye Közalapítvány.): Gyógypedagógiai alapismeretek.): Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Zsolnai Anikó – Józsa Krisztián: A szociális készségek kritériumorientált fejlesztésének lehetőségei. Akadémiai Kiadó. Vakok Általános Iskolája: A mozgástréner munkaközösség munkatársai Varga Csaba: A Régi és az Új Paradigma. Otto: Értelmi fogyatékosság. (A beszéd-rendellenességek terápiája. 2000.): Dysarthria (szöveggyűjtemény). Új Magyar Lexikon 1. eVilág.foka. Budapest. 12–20. 2004.): Idegenszó-tár. 592–3. Tótfalusi István: Idegen Szavak Etimológiai Szótára.hu Vecsey Katalin (szerk. Tinta Könyvkiadó. június Vargáné Mező Lilla: Sajátos nevelési igényû tanulók együttneveléséről pedagógusoknak. Beszédfogyatékosság.A szócikkek forrásai Speck. Tóth Katalin – Vígh Katalin: Autizmussal és értelmi sérüléssel élő felnőttek munkakészségének fejlesztése és munkába állításuk feltételrendszere. 1996. 2003. Budapest [on-line]: http://www. Torda Ágnes (szerk. Budapest. 11–12. 25 év a halmozottan fogyatékos gyermekek szolgálatában. A szülő helye a korai fejlesztés keretén belül. Budapest. 1960.htm Tóthné Szilágyi Zsuzsa: Kompenzáló technikák alkalmazása (Ergotherápia).oki. Tótfalusi István (szerk. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó. Tankönyvkiadó. Budapest. Iskolakultúra.) In Illyés Sándor (szerk. 2005. Terápiás Fejlesztő Program. 1995. Gyógypedagógiai Szemle. 2000/ Különszám. Elektív mutizmus. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest. 185. 489 . 2002/4. Mozgásjavító Általános Iskola. (Kézirat) 1980. intézményvezetőknek. 69–78.

.

AJÁNlott É s FE lHAszNÁlt Iro Dalom .

.

szerk. 2000. évi LXXIX.): Pszichológiai kislexikon. iskolai oktatásának irányelvei kiadásáról. Tankönyvkiadó. 1. Szakirodalmi szemelvénygyűjtemény a „Kudarc nélkül az iskolában” óvodai fejlesztő program használatához. Új Pedagógiai Szemle.) keretében Rónyai Tünde elhangzott előadása A koncentrálóképesség zavarai és a fejlesztés lehetőségei.) OM rendelet A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének és Sajátos nevelési igényű tanulók. A Mentor Könyvesbolt és Beszédközpont szakirodalom-ajánlata. Budapest. Palásthy Ildikó (szerk. 2002. Fejlesztő Pedagógia. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola. 2005. Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk. Báthory Zoltán: Tanulók. 1977 .hu/magdoc. Keraban Könyvkiadó. módszerek. 1996. Bevezető. 2005. Bíró Antalné (szerk. OKKER. Animula. Bárdossy Ildikó: A curriculumfejlesztés alapkérdései. Budapest. Pécs–Budapest. Bárdossy Ildikó: A befogadó iskola és környezete. www. 1995. iskolák – különbségek. november 16. Dr.): Pszichológiai vizsgáló módszerek gyűjteménye. Deák és Társa Kiadó.Ajánlott és felhasznált irodalom 2/2005. Alex-Typo. Egy differenciális tanításelmélet vázlata.): Idegen szavak és kifejezések szótára. OPI.oki. 493 . 1993. Szentlőrinc. 1983. törvény ❊ A DSM-IV diagnosztikai kritériumai. Arany Erzsébet – Montay Beáta: Tanulói értékelési formák gazdagítása.html Adamikné Dr. 1997 . 1999. Budapest. Dr. 1996/2–3. Az adaptív tanulásszervezésrôl. http://www. Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Bárdossy Ildikó: A szentlőrinci iskolakísérlet tantervi munkálatairól (1978–1983). 1986/10. 1985. Ballér Endre: A nemzeti alaptantervtől az iskolai nevelő-oktató munka tervezéséig. A tanulás-tanítás programja. Balog Éva (szerk. Pécsi Tudományegyetem. Balázs János: Tanulási és magatartási zavarok neurobiológiai megközelítése. JPTE Tanárképző Intézet Pedagógiai Tanszék. Budapest. 2–3. 1980. Budapest. A Fővárosi Pedagógiai Napok (2004.): Pszichológiától pedagógiáig. Akadémiai Kiadó.mentor-konyvesbolt. Fejlesztő Pedagógia. Pedagógiai Szemle. (III. nevelők… Moduljavaslatok.php?kod=MAG-szakmaiAdaptiv. Báthory Zoltán (szerk.): Pedagógiai lexikon. A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993.): Pedagógiai kézikönyv. 2002. Bárdossy Ildikó.hu A sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan nevelő-oktató intézmények gyakorlata A szöveges értékelés. Debrecen. Budapest. Arany Erzsébet – Girasek János – Pinczésné dr. Budapest. Budapest. Pécs. In Gyerekek. 2006/3. Bakos Ferenc (szerk. Jászó Anna: A beszédpercepció fejlettségének szerepe az olvasás-írás elsajátításában és tanításában. Tankönyvkiadó. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla – Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése. 1994.

Fejlesztő Pedagógia. Fejlesztő Pedagógia. Czike Bernadett: Osztályozás vagy szöveges értékelés? Taní-tani. Czeglédy Gabriella: „Fejlődésképes” érdemjegyek. Budapest. Budapest. Új Pedagógiai Szemle. F. 2006. Magyar Pszichológiai Szemle. Nyitott iskola – tanuló társadalom. Fejlesztő Pedagógia.: Tájékozottság és kompetencia. 2006/6. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Csapó Benő: Az iskolai tudás. F. 2001. Juhász Ágnes: A számolási zavar jelei az óvodában és az iskolában. Csépe Valéria: Az olvasás. Új Pedagógiai Szemle.) Szöveges értékelés – Ajánlás az általános iskolák 1–4. neuropszichológiai eljárások. OKI-konferencia Brassói Sándor – Hunya Márta – Vass Vilmos: Fejlesztő értékelés: az iskolai tanulás minőségének javítása. 1. évfolyama számára. 1997