Adaptációs kézikönyv

Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak

Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1 intézkedés Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben központi programjának „B” komponense (Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése) keretében. Szakmai vezető Kapcsáné Németi Júlia Munkacsoport-vezető Locsmándi Alajos Témavezető Czibere Csilla

Adaptációs kézikönyv
Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak

Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Budapest, 2008

Írták Földiné Koczor Tünde (2. fejezet) Giflo H. Péter (Adaptációs mátrix) Hernádi Krisztina (7 fejezet) . Jenei Andrea (Adaptációs mátrix) Kovácsevicsné Tóth Marianna (5. fejezet) Kőpatakiné Mészáros Mária (1. fejezet) Magvasi Ágnes (4. fejezet) Máténé Sej Jolán (8. fejezet) Megyeri Józsefné (Adaptációs mátrix) Montay Beáta (6. fejezet) Nagyné Tóth Ibolya (Adaptációs mátrix) Soós Jánosné (9. fejezet) Vargáné Mező Lilla (3. fejezet, Adaptációs mátrix) Az Inklúziós fogalomtárat összeállították Auer Éva, Csákvári Judit, Cseh Eleonóra, Dombainé Esztergomi Anna, Faragóné Bircsák Márta, Gájerné Balázs Gizella, Hódi Marianna, Kajáry Ildikó, Kis Erika, Kovács Krisztina, Köntösné Lőrincz Eszter, Megyeri Józsefné, Nagyné Tóth Ibolya, Őszi Tamásné, Róth Márta, Ruff Ágota, Szabó Borbála, Dr. Szabó Ákosné, Tihanyi Gabriella, Ursu Zsuzsanna, Vargáné Mező Lilla, Dr. Váry Ágnes Lektorálta Perlusz Andrea Virágné Katona Zsuzsanna Alkotószerkesztő Kőpatakiné Mészáros Mária Tipográfia és számítógépes grafika Pattantyus Gergely Borítóterv Dió Stúdió Borítófotó Pintér Márta Felelős szerkesztő Szerencsés Hajnalka ISSN 1789-2554 Azonosító: 7/211/B/4/ad/kk © Földiné Koczor Tünde, Giflo H. Péter, Hernádi Krisztina, Kovácsevicsné Tóth Marianna, Kőpatakiné Mészáros Mária, Magvasi Ágnes, Máténé Sej Jolán, Megyeri Józsefné, Montay Beáta, Nagyné Tóth Ibolya, Soós Jánosné, Vargáné Mező Lilla, 2008 © Kôpatakiné Mészáros Mária alkotószerkesztő, 2008 © Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.

TarTalom
Kedves Pedagógus! ...................................................................................................... 9 1. RÉSZ. ADAPTÁCIÓS DIALÓGUS ......................................................................... 1 1 1. fejezet. Az adaptáció felértékelődése (Kôpatakiné Mészáros Mária) ........................ 13 Együttműködésre „ítélve” ................................................................................................. 1 3 A változásoktól mégis félni kell? ........................................................................................ 17 Miért kompetencia? ........................................................................................................... 20 2. fejezet. A kompetencia (Földiné Koczor Tünde) ........................................................ 21 A kompetencia értelmezése ............................................................................................. 21 Kulcskompetenciák ........................................................................................................... 23 Mit jelent a mindennapi munkánkban a kompetenciafejlesztés? ........................................ 25 3. fejezet. Betekintés a diagnosztikai eljárásokba (Vargáné Mezô Lilla) ...................... 31 Együttműködés nélkül nem megy ..................................................................................... 31 Mi okoz gondot a tanítónak, a tanárnak? ........................................................................... 32 Amikor a korrepetálás nem használ .................................................................................. 32 A pedagógiai diagnózis ...................................................................................................... 33 Hogyan változott a fogyatékosság értelmezése? Az orvosi-pszichológiai megközelítéstől a pedagógiai-társadalmi megközelítés felé ........................................................................ 33 Gyógypedagógiai, pszichológiai, pedagógiai diagnosztika, diagnózis .................................. 37 A tanulási képességek fejlesztésének lehetősége .............................................................. 41 A tanulási problémák értelmezése, rendszerezése ........................................................... 42 Az óvoda szerepe a gyermekek fejlesztésében ................................................................ 51 Az iskolai fejlesztés ............................................................................................................ 53 4. fejezet. Módszerek (Magvasi Ágnes) ........................................................................ 56 A pedagógiai módszer ....................................................................................................... 56 A „kivételesek” vannak többen ......................................................................................... 58 A befogadás vagy inklúzió szükségszerűsége .................................................................... 61 Pedagógiai módszerek szerepe, funkciója, célja ................................................................ 63 Hogyan jelennek meg a helyi nevelési tervben, pedagógiai programban, helyi tantervben a módszerek? ............................................................................................................... 82

5

5. fejezet. A követelmény (Kovácsevicsné Tóth Marianna) ............................................. 85 Mit jelent a követelmény? .................................................................................................. 86 A követelmény megjelenése különböző célrendszeri szinteken ....................................... 86 A követelmények tartalma, szerkezete ............................................................................. 87 Általános pedagógiai követelmények ................................................................................ 87 A kompetencia alapú programcsomagok követelményrendszere .................................... 90 A kompetencia alapú programcsomagok és a sajátos nevelési igényű tanulók .................. 94 A sajátos nevelési igényű tanulók és a Nat ........................................................................ 96 A minimális kompetencia .................................................................................................. 98 Az intézmény mindennapjai .............................................................................................. 99 6. fejezet. Az értékelés (Montay Beáta) ..................................................................... 103 A pedagógiai értékelés .................................................................................................... 104 Az értékelés „tárgya” ...................................................................................................... 105 Mit értékelünk? ................................................................................................................ 109 Értékelés a kompetencia alapú programcsomagokban ..................................................... 1 10 Az iskola értékelési rendszerének újragondolása .............................................................. 1 12 Az értékelési rendszer megjelenése az intézményi dokumentumokban .......................... 1 19 7. fejezet. Habilitáció-rehabilitáció (Hernádi Krisztina) .............................................. 123 A fogalom értelmezése ................................................................................................... 123 A habilitáció-rehabilitáció szerepe, funkciója, célja ......................................................... 124 A habilitáció-rehabilitáció szerepe az oktatásban ............................................................ 126 A „hozott tudás” és a habilitáció-rehabilitáció ................................................................ 129 A habilitáció-rehabilitáció megjelenése az intézményi gyakorlatban ................................ 1 30 Elmozdulás a hagyományos pedagógiai gyakorlattól – a kompetencia alapú programcsomagok ....................................................................................................... 1 33 A tanulásszervezési formák sérülésspecifikus igényekhez igazodó megválasztása .......... 1 34 A habilitáció-rehabilitáció jelentősége a pedagógiai programban ..................................... 1 36 8. fejezet. A tanulási környezet (Máténé Sej Jolán) ................................................... 139 A tanulási környezet értelmezése .................................................................................... 1 39 A tanulási környezet kialakítása ....................................................................................... 141 A nyitott iskola felé vezető lépések ................................................................................. 142 A tanulási környezet változásának folyamata az intézményben ...................................... 151 A változás folyamata ......................................................................................................... 153 A tanulási környezet megjelenése az intézményi dokumentumokban ............................ 154

6

9. fejezet. Az egyéni fejlesztési terv (Soós Jánosné) ................................................... 157 Mi az egyéni fejlesztési terv? ............................................................................................. 157 Egyéni fejlesztési terv az inkluzív intézményben .............................................................. 159 Gyakorlati tanácsok .......................................................................................................... 167 Kontrollvizsgálatok végzése ............................................................................................ 169 Függelék az Adaptációs dialógushoz ...................................................................... A kompetencia ................................................................................................................ Vizsgáló és fejlesztő eljárások gyűjteménye a tanulási nehézségek szűrése és fejlesztése köréből .......................................................................................................... A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora ........................................... 171 173 181 186

2. RÉSZ. ADAPTÁCIÓS MÁTRIX (Giflo H. Péter – Jenei Andrea – Nagyné Tóth Ibolya – Megyeri Józsefné – Vargáné Mezô Lilla) ...................................................................... 191 3. RÉSZ. INKLÚZIÓS FOGALOMTÁR ................................................................... 417 AjÁNLOTT ÉS FeLHASZNÁLT IRODALOM ......................................................... 491

7

Kedves Pedagógus!
A kiadvány, amit a kezében tart, egy fejlesztés kiemelkedően fontos mérföldköve. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának 2.1-es intézkedése keretében 2004 óta folyik az a fejlesztő munka, amelynek célja a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása a közoktatás területén. E program keretében került sor azoknak a szolgáltatásoknak a kialakítására, amelyekkel a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelését vállaló intézmények munkáját segítjük. E munka meghatározó részét tette ki – többek között – az integrált oktatás know-how-jának kifejlesztése, azon belül is egyrészt a kompetencia alapú programcsomagok adaptálása a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttneveléshez, másrészt a programcsomagokat adaptáló integráló intézmények támogatása. Az Adaptációs kézikönyv ennek a több mint hároméves munkának az eredménye. Alcíme is jelzi azt a szándékot, mely szerint gyakorlati útmutatót kínálunk az integráló pedagógusoknak. A siker kulcsa, kedves pedagógusok, az Önök kezében van. Önöknek, az együttnevelés felelősségteljes feladatát vállaló, többségi iskolában tanító kollégáinknak szeretnénk elsősorban segítséget nyújtani, hogy korszerű ismeretek elsajátításával, ezzel együtt meglévő tudásuk felszínre hozásával és tapasztalataik beépítésével legyenek eredményesek a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a kiadvány a legszélesebb – nemcsak szakmai – közönség érdeklődésére is számot tarthat, hiszen az „adaptivitást mindvégig a változó feltételekhez való alkalmazkodásként értelmezzük és a fejlődés alapjának tekintjük”. Ennek pedig – pedagógiai értelemben – nem lehet más a célja, mint az olyan – befogadó – iskola megteremtése, amely legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy minden tanulója számára biztosítsa az oktatás folyamataiban egyéni képességeinek és fejlődési ütemének megfelelő részvételt. Ehhez tekintjük eszköznek a kompetencia alapú programcsomagokat. Könyvünk három fő részből áll. Az Adaptációs dialógus szerzői azokat a tartalmakat mutatják be, amelyek átgondolása nélkül nem vagy csak nagyon nehezen lehetséges a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének tudatos, tervezett és szervezett keretek közötti megvalósítása. A különböző részek pilléreket kívánnak biztosítani mindazok számára, akik tudják, hogy a gyermekek különbözők, és az óvodáknak, iskoláknak kell felkészíteniük őket egyedi fejlődési útjaik eredményes beteljesítéséhez.

9

Az Adaptációs mátrix abban segíti az eligazodást, hogy a kompetencia alapú programcsomagokhoz elkészült gyakorlati segítségek (sérülésspecifikus ajánlások, SNI-szempontú mintamodulok, módszertani útmutatók és jó gyakorlatok) koncentráltan a sérülés típusára, az egyéni képességekre biztosítsák az intézmények számára megvalósítható, de az intézményi tudást figyelembe vevő adaptációs folyamat támogatását. Az Inklúziós fogalomtár tartalmazza mindazokat az alapfogalmakat, a gyógypedagógia területét érintő, nevelési és oktatási folyamatokhoz kapcsolódó kifejezéseket, amelyek segítik a sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos tevékenységeknek az intézményi alapdokumentumokban való megjelenését és a pedagógiai folyamatok tervezését. Budapest, 2007 október . A fejlesztők és szerzők nevében: Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

10

1. rész aDaPTÁCIÓS DIalÓ GUS .

.

megoldások kialakítása. mint az ismeretlen dolog. fenntartók. képességek kialakítását tekintjük a pedagógiai munka céljának –. ha a részt vevő pedagógusok nem egyszerű „beszállítók” vagy kipróbálók. hanem valójában ők az aktív fejlesztők. elterjesztése. intézményvezetők. Kedves Pedagógus! A kötetben olyan sétára hívjuk Önöket.  13 . a fejlesztés – több okból is – bizonyosan kisebb hatékonyságú lesz.I. A részt vevő pedagógusok. és hogy nemcsak tudatos koncentráció eredménye lehet – és legtöbbször nem is akkor a leghatékonyabb –. A fejezetet írta: Kőpatakiné Mészáros Mária Együttműködésre „ítélve” A pedagógiai fejlesztések kulcseleme. Ezért minden pedagógiai fejlesztés fontos eleme az egyéni tanulást elősegítő módszerek. fejezet Az adaptáció felértékelődése A fejezetben szót ejtünk az adaptációs kézikönyv céljáról. hogy a fejlesztések fókuszába a diákok kompetenciáit állítjuk – vagyis statikus tudáselemek helyett alkalmazható és fejleszthető készségek. játékokban való részvétel is. amelynek során sokkal több lesz az ismerős. Kompetenciafejlesztés elképzelhetetlen a tanulás egyéniesítése nélkül. a sajátos nevelési igényű tanulók A tanulásfogalom ma már nem szűkül le tények és lexikai ismeretek akaratlagos elsajátítására.és/ vagy közösségi tevékenységekben. hogy a tanulás ezenkívül magában foglalja készségek. Annak. Úgy ejtünk szót a pedagógiai munkáról. képességek elsajátítását is. hogy a fejlesztések középpontjába egyértelműen a tanuló egyén kerül. szakértők és diákok egyenrangú partnersége nélkül az eredmények legfeljebb átmenetiek lehetnek. A pedagógiai fejlesztéseknek ma már figyelembe kell venniük. a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő kompetencia alapú programcsomagok bevezetésének előnyeiről. hanem megfelelő alkotó. és megismerjük az angliai pettyesaraszoló lepke történetét. hogy az érintettek magukénak érezzék azt. azaz: üzenetet olvasunk a biológiából a pedagógia számára. a legfontosabb következménye. A fejlesztések akkor lesznek a legeredményesebbek.

rész Adaptációs dialógus inkluzív neveléséről-oktatásáról. miközben azt eszköznek tekinti az együttnevelés eredményes megvalósításához. és azzal magyarázták. a Biston betularia esete. Ezt a folyamatot „ipari melanizmusnak” nevezték el. rajta. a pedagógiai tevékenység nagy problémáiról. a tanulók helytállására esélyt adni. A – némiképpen játékos – feladatokat azért illesztettük be. hogy régi módszerekkel nem lehet az új kihívásokra felkészülni és felkészíteni. segítünk a döntő lépések megtételében. olvassa el az alábbi történetet! Az evolúció egyik leggyakrabban hangoztatott „bizonyítéka” az angliai pettyesaraszoló lepke. lényeges kérdések értelmezésénél elengedhetetlen. és 1950-re 90%-ban ez a változat vált uralkodóvá Angliában. így az azokon pihenő sötétebb színárnyalatú lepkék könnyebben észrevehetőek voltak. Az ANGlIAI PEttyEsArAszoló lEPKE üzENEtE Kedves Pedagógus! Ez a kötet a kompetencia alapú programcsomagok adaptálását segíti az intézmények pedagógusai számára.1. hogy a tanulók boldogulásában kulcskérdés. hogy ez a TÉT – vagyis: tanulás egy Életen át. hogy az adaptivitást mindvégig a változó feltételekhez való alkalmazkodásként értelmezzük és a fejlődés alapjának tekintjük. mert ezek az egyéni kompetenciák fejlesztésére. új tudások birtokába juttatjuk Önöket. a kompetencia alapú programcsomagok adaptációjáról. Kérjük. új tudások megszerzésére alkalmasak. hogy az ipari forradalom előtt a fák törzsét világos színű zuzmók borították. Hogy közben Önöknek is tanulni kell? természetesen. A történet szerint 1850 előtt a legtöbb pettyesaraszoló világosszürke volt. angol kifejezéssel: a life long learning (lll). hogy közben ötleteket adunk a szokatlan feladatok közötti eligazodásban. hogy az intézményi nevelés mennyire képes az elvárásokhoz alkalmazkodni. Azt is mondhatnánk. Ennek a lepkefajnak létezik egy pöttyös világosszürke és egy fekete változata. tartó tanulás. új ismeretek. hogy tisztán és egyértelműen fogalmazott jelentésekből induljunk ki. 14 . Ezért fontosnak tartjuk kijelenteni. az együttműködésről. és azzal is tisztában vagyunk. szakértők szerint a 21 században a boldoguláshoz az egyik legfontosabb az élethosszig . kezdjünk hozzá! Hiszen mindannyian tudjuk. Ezt követően egyre több fekete (melanikus) pettyesaraszolót találtak az angliai Manchester közelében.

4. a sötét fakérgeket pedig még jobban befeketítette a korom. nagyban múlik a nevelésen és az oktatáson. A turbulencia a környezetünk jellemzője – vagyis a változás gyors és nagy volumenű. fejezet Az adaptáció felértékelődése A madarak tehát feltehetően a fekete lepkéket ették meg. A sötét háttér miatt a sötét lepkék észrevétlenebbek maradtak a fák törzsén. Az ipari forradalom idején viszont a zuzmók az iparosodott vidékeken elhaltak a fákról. milyen lehetőségeink vannak a drámai következmények elkerülésére. lássuk. A biológiában a túlélést jelenti egy-egy faj számára. sem felkészíteni arra. Akár fenyegetésként is olvashatnánk a pettyesaraszoló történetét. A kényelmes. ha a változásokhoz jól tud alkalmazkodni. így ekkor a madarak főleg a világosabbakat ehették meg. hogy a gyerekek intézményes nevelése képes-e igazodni a gyorsan átalakuló feltéte15 . d) A jog megteremtette a társadalmi együttélés szabályait. hogy megfeleljünk a megváltozott elvárásoknak. mit üzen a számunkra! 1 Az adaptivitás. A régi módszerekkel azonban nem lehet sem felkészülni. hogy mennyire vagyunk erre képesek. 2. Társadalmunk sikere és az egyének boldogsága-boldogulása nagymértékben múlik azon. b) Az orvostudomány segíti a biológiai hátrányok leküzdését. 3. Az. Kedves Pedagógus! A nevelési-oktatási intézmények környezete erőteljesen változik. A pedagógia mint eszköz Korunk egyik legnagyobb kihívása tehát az alkalmazkodás a hihetetlen mértékben felgyorsult fejlődéshez. amelyek képesek alkalmazkodni a környezet változásaihoz. Azok az élőlények lesznek sikeresek. túlélés és a fejlődés alapja. amely képes a természetes szelekció törvényszerűségeinek tompítására.1. akkor nem igényel nagy erőfeszítést. sok ezer (tízezer) évig tartó útvonalkeresésnek vége. e) A nevelés felkészít a társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodásra. c) A technika támogatásával megsokszorozhatjuk képességeinket. a CIvIlIzÁCIÓ ÁlDÁSaI A lehetőségek gazdag tárháza: a) Az ember számára a modern társadalom olyan környezetet jelent. De nézzük csak. változáshoz. Ha az átalakulás lassú és folyamatos. vagyis az alkalmazkodás a megváltozott feltételekhez a biológiában a .

egy olyan tervezési algoritmust ajánlunk a figyelmébe. és a lehető legjobban illeszkedjenek a tanulói összetétel jellegzetességeihez. A tervezési algoritmus előnye: a) Megkönnyíti a tanítási-tanulási folyamat tervezését. lépés). 1. melyek között minden egyes gyerek saját ütemében. hogy a tanulás sajátosan az egyénre jellemző folyamat? Tudnak-e olyan feltételeket teremteni. egyéni módon tanul és fejlődik? Az adaptív tanulásszervezés e kérdésekre igennel válaszol. 16 . ezzel növeli motiváltságát a folyamatban való részvételre (l.1. Adaptáció és adaptációs algoritmus A jelen nemzetközi pedagógiai gyakorlatában előtérbe került a tanulás személyre szervezése. 5. amely szerint a tanulás lényege nem az ismeretek elsajátítása. ábra – 2. Képesek-e az iskolák és a bennük dolgozó szakemberek munkájukat a tanulás folyamata köré szervezni? Képesek-e figyelembe venni. hanem a személyiség különböző komponenseinek az egyénre jellemző fejlődése.. a pedagógus feladata pedig éppen ezek megteremtése. d) A tanulói portfólió segítségével lehetővé teszi a reflektáló tanári magatartás kialakulását. Erről lesz szó a továbbiakban. Annak érdekében. hogy a kompetencia alapú programcsomagok éppen az Ön munkáját segítsék. 4. 3. c) Kezelhetővé teszi a kompetencia alapú programcsomag tartalmainak adekvát felhasználását. aktivizálását. b) lehetővé teszi a tanár előzetes tudásának alkalmazását. Hogyan igazítsuk a tanórát a tanuló egyéni igényeihez? A kompetencia alapú programcsomagok adaptációjának megvalósításával. azokról a tanulókról szóljanak. akik az Ön osztályába járnak.. egyéniesítése. amelynek segítségével a programcsomagokat sikeresen adaptálhatja az Ön intézményének sajátosságaihoz.. rész Adaptációs dialógus lekhez. Ehhez a fejlődéshez bizonyos feltételek szükségesek. Kedves Pedagógus! Az eredményes tanulásszervezés kulcseleme: a tanítás-tanulás folyamatának tudatos megtervezése.

félelmekkel. ábra Tervezési algoritmus A változásoktól mégis félni kell? Tudjuk.) menetrendje. ha nem a megszokott rend fogad otthon. Kedves Pedagógus! Kérjük. Nem szívesen tesszük. hogy bizonytalanná válunk. ehhez alkalmazkodnunk kell. hogy ha az íróasztalunk egy másik sarokba kerül. 17 . akkor tele vagyunk kételyekkel. mit tart a legnagyobb akadályozó tényezőnek. Írja le. Ha a változás hirtelen következik be és sokféle dolgot befolyásol az életünkben. hogy Ön miben tudna a leginkább aktivizálódni. azt érezzük. ha változik az autóbusz (villamos. vonat. és milyen segítséget igényelne leginkább a sikeres együttműködés érdekében. mert amit már megszoktunk. reményeit.1. HÉV stb. Közben azt is fogalmazza meg. ossza meg velünk gondjait. Így van ez most is. félelmeit az adaptációs tevékenységgel kapcsolatban. fejezet Az adaptáció felértékelődése 1. ahhoz inkább ragaszkodunk – de azért ez nem okoz számunkra komoly problémát.

................................................... ....................................................... ...................... ...................... rész Adaptációs dialógus 1 A jelenlegi pedagógiai gyakorlatom jellemzői: .............................................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................................................................................................................................................. ................................................. .............................................................................................................................................................. . ....................... .......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................1............................................................... .............................................................................................................................................. .......................................................................................................................................................................................................................................................................... .................. A pedagógiai gyakorlatom változtatását leginkább akadályozó tényezők: ................................................ 18 ..................................................................................................................................................................................................................................................................... ............................................................................ ............................................................................................................................... 2........................................................................................................................... ............................................ ............................................ .............................................................................................................................................................................................................................................. ................................................................................................ .............................................................................................................................................................. ....................................................................................................................................... Amit a változás eredményességéhez én hozzáadok: .... ...................................... 3............................................................................................................................ .................................................................................................................................................................................

....................................................................................................... ................. .................................................................................... ....................................................................................... 6............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ .......................................................................... Amit már most tudok: ......................... .................................................. ........................... 19 ....... ....................................................................................................................................................................................................................................... 5..................................................................................................................................................................... ...................... ... ............................................................................................................................................................. Amiben képeznem kell magam: ..................... ...................................................................................... ................................................................................................................................ ..................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... ........... Amiben segítségre van szükségem az adaptáció során: ........................................................................................................................................................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................................................................................................................. fejezet Az adaptáció felértékelődése 4.................1..................................................................... ................................................... ......................................................................................................................................................................... .............................. ........................... .................................................................................................................

hogy derűs együttműködésben. amelyet együtt végzünk ennek a könyvnek a lapjain. Minden egyes olyan tevékenységnek. segíteni a kompetencia alapú fejlesztés alkalmazásának intézményi gyakorlattá válását. rész Adaptációs dialógus Egész eddigi tevékenységünk azt célozta. módszerünk: adaptív utak kínálata a kompetencia alapú programcsomagokat befogadni és alkalmazni kívánó integráló/inkluzív intézmények számára. igen. Feladatunk új útvonalakat kínálni a differenciált igények kielégítésére. de gondjait is munkatársaival. a fejlesztés a feladata és az értelme. a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttnevelésére. Eszközünk. a minőségi változást eredményező intézményi innovációk serkentése-megvalósítása. 20 . és mondjuk-érezzük mi is gyakran a fenti mondatokat. ossza meg tudását. Kérjük. keressék a megoldásokat együtt! Ha nem megy. Ezért Ön jogosan teheti fel a kérdést: miért kezdjük a problémák felsorolásával – ahelyett. hogy a tanulási erőfeszítés Önnek és tanítványainak kevesebb bizonytalansággal és több sikerrel járjon.1. A fejlesztéshez pedig csakis a pontos helyzetelemzés. Ez határozottan jó érzés – pedagógusnak. hogy a sikerekre koncentrálnánk? Jó ez? Azt gondoljuk. tanítványnak egyaránt. Célunk az intézmény és az Ön meglévő tudásának aktivizálása és beillesztése az új keretekbe. akkor kérjenek szakértői segítséget! Miért kompetencia? Ebben a témában kompetensnek érzem magam! Meg tudom csinálni! – halljuk a környezetünkben. az újra való nyitottság jellemezzen bennünket. és örömet is okozzon. a helyes „diagnózis” segíthet hozzá bennünket. Kedves Pedagógus! Annak érdekében. kínáljuk lehetőségként ezt a könyvet.

amit meg kell tölteni. pontos definíció még nem született. magyarázat ismert. hogy miért került a gondolkodás – és az iskolai élet – középpontjába a kompetencia alapú fejlesztés. A kompetencia meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság (Nagy. ügyesség. egyéb emocionális tényezők”.2. „alapvetően értelmi jellegű (kognitív alapú) tulajdonság.). fejezet A kompetencia A fejezetben megismerjük a kompetencia definícióit. 2000. ábra A kompetencia fogalmának néhány értelmezése Forrás Idegen szavak és kifejezések szótára Pedagógiai lexikon Értelmezés latin eredetű szó. képességek. amit lángra kell lobbantani. hanem fáklya. Több körülírás. és rávilágítunk arra. A fogalmat különböző tudományágak képviselői értelmezték saját szemszögükből. Kedves Pedagógus! tekintsük át a leginkább használatos.” A fejezetet írta: Földiné Koczor Tünde A kompetencia értelmezése A kompetencia fogalmának értelmezésében a pedagógiát és a pszichológiát hívjuk segítségül – miközben nem hagyjuk figyelmen kívül a munkaerőpiac elvárásait sem. és értelmet nyer Szent-Györgyi Albert mondása: „A gyerek feje nem edény. Kitérünk a transzferábilitás és a többfunkciós szerep részletezésére. de fontos szerepet játszanak benne a motivációs elemek. Nagy József 2 . de általánosan elfogadott. jogosultságot és szakértelmet jelent. Alkalmasság. illetékességet. hivatkozott értelmezéseket! 2.

továbbá fejlesztési feladatok. A kompetencia alapú tanterv hátterében egy olyan személyiségelmélet húzódik. be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. alapvető elemei. készség. 2 2 European Commission. amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz. megoldható feladatokhoz köti a kompetenciákat (valaki kompetens valamilyen tevékenységgel összefüggésben. Csapó Benő Első értelmezésben a kompetencia alapúság a tanterv taxonómiáját meghatározó szakmai elkötelezettséget jelenti. A kompetencia fogalma a kognitív pedagógiai szakirodalomban a következőképpen jelenik meg: a kompetencia a „tudásnak arra a formájára utal. képességek és készségek kapnak szerepet. attitűd. és így alkalmazása is természetes könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg. az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó. Key Competences for Lifelong Learning. megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák (tudások. Hasonlóan ahhoz. tevékenységek. készségek. érvényes.). rész Adaptációs dialógus Forrás Kardos lídia Értelmezés Azon elvárható ismeretek. az érzelmek. A döntést szolgáló motívumok. politikai demokráalaptanterv ciára. General for Education and Culture (2004). amelynek elsajátítása természetes közegben.1. Directorate. A második értelmezés az ember által elvégezhető tevékenységekhez. Elemei: ismeret.” Ebben a tekintetben a kompetencia az értékes. tudás alapú. kognitív. képességek. Implementation of ‘Education and Training 2010’ Work programme. hasznosítható tudás egyik kategóriája (Csapó. Working Group B „Key competences”. Kulcskompetencia – Nemzeti A modern. ahogy az anyanyelvet megtanuljuk. A European Reference Framework.).Az ismeretek. és – azokat komponensrendszerekként értelmezve – komplex képességek. A Nemzeti alaptanterv ezekre tételesen épít. erős gazdasági versenyre. amely által a személy képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. szociális és speciális kompetenciák) jelöli meg. készségek és rutinok hierarchikusan felépített rendszerét használja. hogy személyisékulcskompetencia gét kiteljesíthesse és fejleszthesse. a viselkedést lehetővé tevő képességek összefüggő rendszere (Kardos. mindig feltételezve mögöttük egy tudásrendszert is. amely a személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat (személyes. képességek) rendszerének leglényegesebb. 2004. ha képes megoldani az ahhoz a tevékenységhez tartozó szokásos feladatokat). képességek. 2006. az Európai referencia Keret. készségek és attitűdök transzferábilis. életszerű tapasztalatok révén történik. magatartási és viselkedési jegyek összessége. majd végtelenül sokféle gondolat megfogalmazására alkalmazzuk. többfunkciós egyrendszerben2 definiált nyolc sége. A tantervben e kompetenciák. 22 .

amelyekkel kapcsolatban korábban konszenzus alakult ki. A pragmatikus megközelítés célja olyan kompetencialisták összeállítása. a másik a személyiség tudatos fejlesztéséből indul ki. és jobban illeszkednek a munkaerő-piaci elvárásokhoz. a tudás: információk. amelyeket az egyén fontosnak ítél (pl. amelyek a munkaadók számára fontos és az iskolában kialakítandó (kulcs)kompetenciákat tartalmazzák. – Személyiségvonások: pszichikai. A (kulcs)kompetenciával foglalkozó szakirodalomban alapvetően kétféle megközelítéssel találkozunk: 1. – Motivációk: azon tényezők. az egyik a társadalmi szükségletek. a társadalmi igényekhez. mivel mindkét megközelítés művelői azt szorgalmazzák. Kulcskompetenciák Kedves Pedagógus! Az Európai Unió szándéka nagyon világos. jártasságok: a feladatok teljesítésének képességét adják. amelyekkel az egyén rendelkezik. hogy a versenyképesség fenntartása és növelése csak akkor lehetséges. siker stb. a hasznosság oldaláról közelít.). fizikai jellemzők. Ezt csak úgy lehet megvalósítani. A két gondolat nem teljesen különböző. szociális szerepek: olyan attitűdök. – Készségek. hogy a közoktatási rendszer minél eredményesebben készítse fel a társadalom tagjait a sikeres felnőtt lét szerepeire. értékek. fejezet A kompetencia Az EGyÉN szINtJÉN lÉVő KoMPEtENCIÁK ÖsszEtEVőI – Ismeretek. 2. karrier. 23 . ha az egyes tagállamok oktatási rendszerei korszerűsödnek. amelyek irányítják a viselkedést.2. – Önértékelés. összeérnek. Összefoglalva A kompetencia alapú képzés az előre meghatározott kompetenciák megszerzésére irányul. Jól látszik. ha az iskola – erre tudatosan fókuszálva – kialakítja azokat a kulcskompetenciákat. a karakter.

Összegezve: a kulcskompetenciák azon legfontosabb képességek összességét jelentik. Az Európa Tanács 2000 márciusában elfogadott lisszaboni határozata 2010-ig Európát a világ legversenyképesebb. 2. legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává kívánja fejleszteni.1. 4. 6. rész Adaptációs dialógus A kulcskompetenciák elsősorban a munkaerő-piaci elvárások kapcsán merülnek fel. A kulcskompetenciáknak ki kell alakulni a kötelező oktatás végére. A kulcskompetencia fogalmának értelmezésében három szempontot feltétlenül érdemes figyelembe venni. amelynek részeként lényeges feladat a kulcskompetenciák azonosítása és fejlesztési lehetőségük megtalálása. hogy az egyéni célkitűzései elérésére törekedjen (kulturális tőke megszerzése). anyanyelvi kommunikáció. de tanulást. 3. képes az élethosszig tartó tanulásra és arra. képessé válik arra. 7 vállalkozói képességek. matematikai műveltség. Az azonosított kulcskompetenciák: 1. attitűdök és adottságok készletét jelentik. Jelentőségük azonban sokkal tágabban értelmezendő: a sikeres önmegvalósítást támogató készségek. 5. interkulturális. Fejlesztését a társadalom – az életben való boldogulás érdekében – elvárja az iskolától. A célok megvalósításának egyik eszköze a kompetenciafejlesztés. 3. A kulcskompetenciák birtokában az egyén 1. tanulási kompetencia (a tanulás megtanulása). 2. hogy képzettségének. kulturális tudatosság. személyközi és állampolgári kompetenciák (interperszonális. valamint természettudományos és technikai kompetenciák. információs és kommunikációs technológia (digitális kompetencia). képességeinek megfelelő munkát találjon (humán tőke megszerzése). 24 . nyitottságot. Ennek érdekében sajátos célokat fogalmazott meg az oktatás számára is. képességek. érdeklődő hozzáállást is magukban foglalnak. idegen nyelvi kommunikáció. 8. aktív állampolgárként tud részt venni a társadalom életében (társadalmi tőke megszerzése). a kiegyensúlyozottság elérése a kulcskompetenciák megléte nélkül elképzelhetetlen. A boldogság. . amelyekre minden embernek szüksége van a személyes fejlődése és a sikeres munkavállalása érdekében. szociális és állampolgári kompetenciák). mert ezek a tudás alapú társadalomban és a gazdaságban való érvényesüléshez nélkülözhetetlenek.

hogy felébredjen a tudásvágya. • az idegen nyelvi (angol. francia. illetve az • életpálya-építési kompetenciák területét.2. A jelzett képességeket. – valamint az EU támogatási politikájában kiemelt célként megjelenő. Mit jelent a mindennapi munkánkban a kompetenciafejlesztés? „Az iskola arra való. • a matematikai. • az informatikai és médiahasználati (IKT) kompetenciát. 3 25 .1 intézkedés: Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésének támogatása. német. illetve magyar mint idegen nyelv). megtanulja szeretni. Ezt célozza az uniós támogatással megvalósuló hazai fejlesztés3 is: a központi programban – az óvodákban és iskolákban felhasználható – oktatási programcsomagok kidolgozására került sor.” (Szent-Györgyi Albert) Mindenki szeretné érezni. megízlelje az alkotás izgalmát. szintén kulcsfontosságú • szociális. amely előtte áll. de kialakításuk nem köthető konkrét tantárgyakhoz. kezelni. fejezet A kompetencia AMIÉrt Az IsKolÁN A VIlÁG szEME… A kulcskompetenciákkal elsősorban az iskolának kell felvérteznie a fiatalokat. hogy képes megbirkózni azzal a problémával. amit csinál. életviteli és környezeti kompetenciákat. és megtalálja azt a munkát. illetve kulcskompetenciákat tantárgyaktól független fejlesztési feladatként – keresztkompetenciaként – kell felfogni. megismerje a jól végzett munka örömét. amit szeretni fog. A fejlesztés hat kiemelt kompetenciaterületet érintett: – az eszköz jellegű kompetenciák közül • a szövegértési-szövegalkotási. hogy az ember megtanuljon tanulni. meg tudja oldani a jelentkező feladatokat és képes helytállni Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.

Az iskolai munkában elsődlegesen az a feladatunk. ha megtapasztalhatja a kompetencia érzését.1. Nagyban segíti a kompetencia érzésének megerősödését a gyerekekben az. írnak. Azaz mindenki szereti magát kompetensnek érezni. mert azt sugallja. Nyilvánvaló. hogy a gyerekek számára lehetővé tegyük a kompetenciaérzés megtapasztalását a tanulási folyamatban – ennek birtokában könnyebben eljuthatnak más területeken is a kompetencia érzéséig. alkalmazkodnak. a tanuló pedig a segítségre szoruló betegét. partneri kapcsolat. olvasnak. A KoMPEtENs PEDAGóGUs A pedagógus és a tanuló között kölcsönös kapcsolatnak kell kialakulni. – A harmonizálás megelőző jellegű. hogy úgy fusson. ahol cél a problematikus tanítási helyzetek megelőzése azzal. Ha a pedagógus és az iskola átveszi és ráilleszti a diákra a pszichológiai címkéket (hiperaktív. ha 26 . akkor a pedagógus és a diák között nem lehet kölcsönös. problémás stb. A gyerekek nagyon különböző sebességgel reagálnak. A KoMPEtENs tANUló Minden gyereknek joga van ahhoz. mint a teknős – ebbe a versenyló pusztul bele” – mondta Selye János. A tanuló csak akkor lesz a tanulásban motivált. hogy gyorsabban haladjon. amelyben a gyerek önmaga lehet. adottságokkal rendelkezik. hogy sikereket elérve. hogy olyan tanítási szituációt teremtünk. mindegyikük más tulajdonságokkal. mint a versenyló – belepusztul. hogy a gyerekek különbözőek. rész Adaptációs dialógus az adott szituációban. „Ha a teknősbékát arra kényszerítjük. A címke semmilyen célt nem szolgál. Így a probléma újabb megerősítést kap. örömmel járjon a saját lakókörzetében élő többi gyerekkel együtt iskolába. – A korrekció és a felzárkóztatás „gyógyító” jellegű – alapvetően a gyereket akarják alkalmassá tenni az iskolára. Nem mindenki egyforma gyors. A pedagógus a segítő. autista. a helyzeten csak ront. hogy egyenrangú felekként érintkezhessenek egymással. A kialakuló kapcsolat könynyen sérülhet már a nevelési-oktatási folyamat elején. felzárkóztatás. Hogyan fejleszti egy felelősen gondolkodó iskola a lehető legtöbb tanulójának tanulását? Elvben három orientáció lehetséges: korrekció. értenek meg dolgokat.). hogy nem tehetünk semmit. beszélnek. harmonizálás. És ha a versenylónak nem engedjük meg. gondozó szerepét ölti magára. az állapoton nem tud javítani.

ritkábban dicséri őket. a gyerek nem képes többre. elbizonytalanítják a pedagógust. Azok a gyerekek. akik hagyományos keretek között nem tudnak lépést tartani a többiekkel. egyre több mindenre lesznek képesek: rájönnek. A kialakult helyzetben a pedagógus és a tanuló egyaránt rosszul érzi magát. és értékelik azért. kevesebb időt ad nekik a válaszadásra. akik megtapasztalhatták. fejezet A kompetencia ezt az egyszerű tényt jobban figyelembe vesszük. ha ezeket a lehetősége- 27 . Ha a pedagógus meg akar szabadulni a sikertelenség érzésétől (márpedig meg akar. próbálnak alkudozni. intelligencia. Erre kitűnő lehetőséget teremt a differenciálás. ami. hogy a diákok fogadják el önmagukat. hiányosságaival együtt. A legtöbb gyerek ingergazdag környezetben nő fel. Igyekezzünk annyi időt adni a tanulóknak. A képességek nagy részét a gyerekek nem az iskolában sajátítják el. amilyen. emiatt a tanulás folyamatában kompetensnek érzik magukat. amit a pedagógus gondol. Nagyon fárasztó az. az ember dadog. hogy a sikereket ők maguk érték el. a gyerek lemaradásának oka máshol keresendő. a helyzetüket és társaikat. ha az embernek gyorsabban kell a feladatát elvégezni annál. mint amit bír. Megtapasztalják a tanulói kompetencia érzését. mert kudarcosan nem lehet tanítani). „Nem akarok társasozni!” „Most nincs kedvem fogócskát játszani!” „Majd később olvassunk. Úgy érzik. halogatni. Az ember állandóan képességei fejlesztésére törekszik. A tanítás akkor lesz jó. hogy mindenki legyen önmaga: hibáival. Fontos. hogy a sokféle tevékenység hatására tudásuk növekszik. Öntudatlanul is ritkábban adja meg a szót ezeknek a tanulóknak. jó?” – mondják a tanulók. érdeklődés és adottság különbségeit természetesnek tekintjük. A magyarázat nagyon egyszerű: ha a diáknak nincs önbizalma. hogy a munkájuk során szabad tévedni. hogyan lehetne többet kihozni magából. kialakíthatunk egy olyan környezetet. akkor gyakran meggyőzi magát. hogy legközelebb is sikerrel járnak majd. gyakran bele sem kezd a munkába vagy játékba. amennyire szükségük van. amely bőségesen kínál számára tanulási lehetőségeket. hogy értenek valamihez. amelyben mindenkit elfogadnak olyannak. hogy semmit sem tehet. ha alkalmazkodunk ezekhez a különbségekhez. Kedves Pedagógus! Ha a tanulási és munkatempó. A gyerek szinte mindenre (saját korlátain túl is) képes akar lenni. A lényeg. Ilyenkor jelentkeznek a hibák: az írás olvashatatlanná válik. a feladatokat megkerülni. Nem tudja. Azok a tanulók. A gyermekeknél ez még inkább így van. hibákat követ el. Az eredmény nyilvánvaló: az elbátortalanodott tanuló azt teszi.2. rosszul olvas el szavakat. Mi pedig fogadjuk el őket. elhiszik.

hogy nagyon fontosnak tartjuk a közös munkát és egymás segítését! – Ösztönözzük a gyerekeket arra.1. hogy hallani akarjuk a véleményüket! – Érzékeltessük a gyerekekkel. hogy az órával kapcsolatban elismerést vagy kritikát fejezzenek ki! – A tanítás legyen interaktív! Lehessen mindenki önmaga! – Mindenkit tekintsünk önmagának. a támogató tanulási környezetet kialakítjuk az iskola tanulási folyamatában (ezzel részletesen foglalkozik majd a 8. interaktívan kis csoporttal. rész Adaptációs dialógus ket. hogy az az osztály minden tagjának megfelelhessen! – Dolgozzunk az egész osztállyal. Kedves Pedagógus! Mi segíthet kialakítani a diákban a kompetencia érzését? Kínálatunk a következő. fogadjuk el a természetes különbségeket! – Adjunk időt a gondolkodásra. és alkalmazkodjunk az egyes tanuló igényeihez is! – A munka és tanulás ütemét igazítsuk az egyénekhez. A kapcsolat – Helyezzünk megfelelő hangsúlyt az interakciókra! – A „személyek” szintjén történő kapcsolatnak a kölcsönös tisztelet és a bizalom legyen az alapja! – Szorgalmazzuk az aktív párbeszédet! – Vegyük figyelembe a gyerekek kívánságait és érdeklődési körét! – Éreztessük. elmélkedésre! – Adjunk szabad mozgásteret! – Építsünk be különböző szinteket a tanításba. ne címkézzünk. fejezet: A tanulási környezet). vegyük figyelembe a különböző munkastílusokat és vérmérsékleteket! 28 . a gyereket saját magához mérjük a tanulási folyamatban.

hogy mindenki hallja.2. hogy saját tapasztalataikra építhessenek! Elvárás – Legyenek komoly elvárásaink. ismereteik bővítésére készteti. A KoMPEtENCIAFEJlEsztÉs Az INtÉzMÉNyI GyAKorlAtBAN „Nem a tanterv kormányozza az iskolát. hogy a gyerekeket képességeik. mindig csak az érintettel közöljük! Iskolán kívüli környezet – A tanítás attól lesz művészet. hanem a körülményekkel számoló nevelési terv. – Építsünk a már meglévő tudásukra! – Kérdezzünk rá a gyerekek gondolatmenetére! – Adjunk lehetőséget a gyerekeknek arra. Ezekről részletesen a későbbi fejezetekben lesz szó. az értékelésnek. az osztályszervezésnek. önbecsülés – Erősítsük a diákok önbizalmát. Ehhez jó módszer az iskolán kívüli környezet lehetőségeinek bevitele az iskolába. de a hibákat ne nyilvánosan javítsuk. önbecsülését! – Dicsérjünk nyilvánosan. de ezek mindig legyenek összhangban a gyerekek képességeivel és adottságaival! – Az elvárásainkat tegyük egyértelművé a gyerekek előtt! A tanulói kompetencia kialakításában fontos szerepe van a módszereknek. fejezet A kompetencia Önbizalom.” (Kiss Árpád) Hol jelenik meg a kompetencia alapú szemlélet az iskolák alapdokumentumai között? A kérdés megválaszolásához tekintsük át a következô oldalon szereplô összehasonlító táblázatot! 29 .

táblázat A hagyományos és a kompetencia alapú program néhány jellemzője Hagyományos program Mire alapoz? a tartalomra Célkitűzései általánosak Mi áll a középpontban? a tanítás Milyen orientációjú? elméletorientált Milyen haladásra készül? csoportos Mire tervez? időegységre Értékelése általános szempontú teljesítmény szempontú teljesítményre egyéni gyakorlatorientált a tanulás specifikusak a kompetenciára Kompetencia alapú program Jól látszik. Kedves Pedagógus! Amennyiben a fejezet felkeltette az érdeklődését. célok. eljárások tekintetében egyértelműen tükröznie kell a korszerű szemléletet. rész Adaptációs dialógus 1. a témával kapcsolatban érdekes kiegészítő elemzéseket. 30 . akkor minden megváltozik A hagyományos tanterv az elsajátítandó ismeretanyagból indul ki. A hagyományos nevelési program változtatásra szorul. feltételezve. Az Irodalomban további olvasnivalót ajánlunk érdeklődésének kielégítéséhez. feladatok. eszközök. Ebből kiindulva. történeti áttekintést talál a Függelékben. erre alapozva kell a hatalmas tudásanyagból az elsajátítandó ismeretanyagot és az elsajátítandó tevékenységeket kiválasztani úgy. az alapelvek. hogy a különbségek alapvetőek. Ha a kiindulás más. hogy annak elsajátítása a személyiség fejlődését eredményezi. hogy azok hozzájáruljanak a kompetenciák fejlesztéséhez. A kompetencia alapú programcsomagok bevezetésekor a tanítási-tanulási folyamat során alapvető feladat a kompetenciák fejlesztése.1.

hallanak vagy nem tudnak megszámolni két gesztenyét. másoknak a beszéddel van gondja. pedagógiai kollégái. vizsgálatok és fejlesztő eljárások bemutatásával. azok hátterérôl és a fejlesztés lehetôségeirôl. A pedagógiai segítségnyújtás lehetőségeit és módját megismerve tudatosabban és hatékonyabban tudja napi pedagógiai munkájában hasznosítani ezek elemeit. hogy némelyik gyermek figyelmét a szeretett játék is csak rövid időre köti le. az iskolapszichológus. a befogadó pedagógusnak a téma áttekintéséhez szeretnénk segítséget nyújtani a fogalmak tisztázásával. Olvashatunk a tanulási zavarokról. Együttműködő partnere lehet a szülő. Minden gyermek. kulcsszerepével a pedagógiai munkában. a legismertebb nézetek. akiknek viselkedése. alkalmazásának lehetőségeivel a pedagógiai gyakorlatban. akiknek rajzát az óvónő sosem tudja megdicsérni. fejlődési módja. a fejlesztőpedagógus. s ezzel zavarják a csoport életét. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A fejezetben megismerkedünk a diagnosztika alapfogalmaival. esetleg mozgásos ügyetlenségük tűnik fel. Vannak gyerekek.3. akadnak. Már az óvodában észrevehető. akik rosszul látnak. keresve az együttnevelés során alakuló szakmaközi együttműködés útjait. Általában gondot okoznak azok.és tanulói csoportban vannak eltérő teljesítményt mutató gyermekek – pozitív és negatív irányban egyaránt. a nevelési tanácsadó munkatársa. A fejezet kitér a szakmaközi együttműködés szükségességére az együttnevelésben. Az együttnevelésben domináns szerepet kap az együttműködés. A fejezetet írta: Vargáné Mező Lilla Együttműködés nélkül nem megy Kedves Pedagógus! Önnek. 31 . üteme lényegesen eltér a többiekétől. a szakértői bizottság tagja. illetve az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGyMI) gyógypedagógusa.

A tanulási problémák sokfélék. Az óvodában tapasztalt „furcsaságok” vagy eltérések az iskolai évek alatt tanulásban jelentkező nehézségekhez vezethetnek. mert a probléma azonosítása. 32 . és intelligenciájuk is átlagosnak mondható – mégis tanulási nehézségeik vannak. a fejlesztés lehetőségeinek megtalálása.1. írás elsajátításával. a matematikatanulással küszködnek vagy figyelemzavar jellemzi őket. Ezek hatására csökken önbizalmuk. A gondot leginkább azok a tanulók okozzák. célszerű vizsgálati metódusokat és terápiás eljárásokat dolgoztak ki. akinek sérültsége szemmel látható. ha az óvónő. rész Adaptációs dialógus Ezek a problémák később sem szűnnek meg. gyökereinek feltárása és a megoldás nem egyedül a tanítóra. hogy csak egy-egy képesség vagy részképesség területén mutatkozik eltérés. tanárra vár – szakmaközi együttműködést igényel. a tanárnak? Az. Halmozódásuk következtében a gyerekek egyre több kudarcot élnek meg. amelyre nem készítették fel. amikor munkája eredménytelenségével szembesül. a tanító idejekorán tudná. Felismerésük. és mit tehet megelőzésükre. számos kutatást publikáltak Magyarországon és külföldön is. Segíteni is szeretne. Mi okoz gondot a tanítónak. Többnyire az olvasás. Amikor a korrepetálás nem használ A jó szándékú pedagógus segít – korrepetál. hogy az általában jól bevált módszerek néhány tanuló esetében miért mondanak csődöt. Nem érti. melyek ezeknek a tanulási nehézségeknek a gyanújelei. illetve hova fordulhat segítségért. a megfelelő terápiás javaslat megtalálása szakmai együttműködések során valósul meg – egyszeri vizsgálat nem elegendő hozzá. a diagnózis felállítása. A tanulási zavarok. a megjelenési és határterületi problémákkal az utóbbi húsz évben számos vizsgálat foglalkozott. Néhány továbbképzés sem oldja ezeket a feszültségeket. mert olyan problémával találja magát szemben. azonosításuk. hogyan. a sorozatos sikertelenségek megkeserítik tanulóéveiket. de nem tudja. gyakoroltat – gyakran eredménytelenül. de gyakran előfordul. nem érzékszervi fogyatékosok. Van. tanulási nehézségek okaival. A problémás gyerekek sokfélék. Szenved a család és nyugtalan a pedagógus is. akik laikus szemmel is látható módon nem mozgáskorlátozottak. Jó lenne.

Az ilyen pedagógiai modellekben mindenütt speciális tanterveket használnak. az orvostudomány területén használatos kifejezés. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A pedagógiai diagnózis A bevezetőből is kitűnik. 2. hogy a fogyatékos tanulók nevelését-oktatását a defektus oldaláról közelítik meg. a kísérleti pszichológiára és a gyermektanulmányozásra építették munkásságukat. diagnosztikának tekinti a betegség felismerésének és megállapításának tudományát. de a gyógypedagógiai intézményekben megvalósuló nevelés. A fogalom a pedagógia szakterületére a gyógypedagógia révén került. A későbbiekben ezt váltotta fel a sok szempontú (orvosi. gyógyítva nevelés is. a diagnózis felállítása. hogy a tanulási nehézségek kezelésének kulcskérdése a probléma felismerése. A korszak jellemzője. pontosítására vonatkozik (a szóhasználat szerint „defektológia” a gyógypedagógia elnevezése). hogy 1. Ez a múlt század végéig az akkori szocialista országokban mindenütt így volt. Ennek egy általánosan alkalmazott algoritmusa. gazdasági. és a gyógypedagógus szerepe kizárólagos.3. az elkülönített kezelést preferálja. 33 . A szakértői bizottságok vizsgáló teamjében napjainkban is kötelezően részt vesz orvos munkatárs. Az – elkülönítetten működő – gyógypedagógiai intézményhálózat kialakulásának mozgatóerői szociális. pszichológiai. A diagnosztika a betegségek felismerésének tudománya és gyakorlata. Egyértelmű a törekvés a „címke” meghatározására. a gyermekben van a hiba. azonosítása. szociológiai). Az erre épülő pedagógia a károsodásra összpontosít. amikor nemcsak a tipizálás alapult kizárólag orvosi-biológiai szempontokon. ezért a diagnózis elsősorban a deficitek megállapítására. amelynek elsődleges feladata – sajnálatos módon – a szelekció szolgálata volt. és a szegregációt. A latin és görög eredetű diagnózis szó elsősorban az egészségügy. úgynevezett komplex gyógypedagógiai tipológiaalkotás. Jelentése: kórmeghatározás. pedagógiai oldalról is megjelentek. Az Orvosi szótár hasonlóan fogalmaz. pedagógiai. kórisme. Hogyan változott a fogyatékosság értelmezése? Az orvosi-pszichológiai megközelítéstől a pedagógiaitársadalmi megközelítés felé A magyarországi gyógypedagógia tudományos megalapozói a 20. század elején az orvostudományra. utalva ennek a szakterületnek eleinte az orvostudománnyal a mainál szorosabb kapcsolatára.

amikor a törvényben a fogyatékos megnevezést felváltotta a sajátos nevelési igényű elnevezés. amelynek elérését az intézményfenntartók finanszírozására vonatkozó szabályozás is segíti. magyar megfelelője ennek fordítása. A gyűjtőfogalmakhoz nagyon gazdag tipológiarendszer és definíciókészlet társul. A tipológiák egyre differenciáltabbak lettek. defektus = fogyatékos. 4 OECD: Organisation of Economic Cooperation and Development – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. 2005. így bővülnek a képzési formák között a választási lehetőségek a sajátos nevelési igényű tanulók számára is (KőpataKi. A szóhasználat a következő: anomália = fejlődésmenetében sérült. nemritkán a családtól is. kollégiumi ellátás igénybevételét tették szükségessé. Az iskoláztatás szempontjából fontos – EU-konform – új. a special educational needs (sEN) az oECD4-től származik.) módosításáig. tanuló (sNI) fogalom. a biológiai kritériumok alkalmazását látják célravezetőnek. 34 .). Hazánkban ez volt a jellemző egészen 2003-ig.). Az eredeti kifejezés. hogy orvostudományi alapon. hiszen ezek az intézmények általában a lakóhelytől távol lévén. a közoktatási törvény (Kt. Ma már az jellemzi a közoktatást. A mai felfogásban a diagnosztizáló és értékelő folyamatoknak az egyes egyének nevelési szükségletének megállapítása a feladata. illetve a gyermekek különböző standard csoportokba sorolása. hogy a külön intézményrendszerben megvalósuló nevelésnek-oktatásnak – az iskolán túli társadalmi beilleszkedés tekintetében – komoly hátrányai is mutatkoztak.és alcsoportok és típusok széles skálájával (GordoSné. hogy a legtöbb területen működnek együttnevelő (befogadó) intézmények. azokra korlátozódik. akiknek fejlődésmenete valamilyen káros hatásra fellépő állapot következtében tartósan megsérült. Eleinte az „abnormálisok” és betegségben szenvedők számára alakultak iskolák. Az elkülönített iskoláztatás preferálódik. rész Adaptációs dialógus A gyógypedagógiai intézményrendszer kialakulásának következménye lett a tartós elzárás a társadalomtól. és nem a csoportok és típusok szerinti osztályozás és címkézés. A gyógypedagógiai iskolákba javasoltak köre egyre körülírtabb. Napjainkban az orvosi/biológiai megközelítéssel szemben erősödik a nevelési/társadalmi megközelítés. orvosi szempontból történt a fogyatékossági kategóriák kialakítása. hívei az orvosi kategóriák. Ezt szakmailag megalapozta az a tény. mindegyikben a fő. a TIPolÓGIÁk Általánosan jellemző. A nemzetközi gyakorlatban jelentkező együttnevelési irányzat hatására az 1980-as évektől kezdődően egyre erősödött az integrációs törekvés hazánkban is. átfogó kifejezés a sajátos nevelési igényű gyermek.1. 1981. Célként megjelenik az integráció.

org 2000 Régebbi elnevezéssel: a pszichés fejlôdés zavara miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. § 29. „…a szakértôi és rehabilitációs bizottság azt vizsgálja.okm. magatartási nehézséggel küzd. autista. nyomdai elôkészítése közben is. hogy a gyermek. valamint a gyermek fejlesztô foglalkoztatása a pedagógus és a szülô bevonásával”. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A sAJÁtos NEVElÉsI IGÉNyű GyErMEKEK Az OECD által készített nemzetközi összehasonlító tanulmány5 három nagyobb csoportját különböztette meg a speciális oktatási szükségletnek. tanuló.european. tanuló fogalmat. b) a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra vissza nem vezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. magatartási nehézséggel küzdô gyermek. Az új rendszer mûködésérôl e könyv nyomdába adásakor még nincsenek tapasztalataink – a szerk. a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra visszavezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. E vizsgálatokat 2007 december 31-ig kell lebonyolítaniuk a szakértôi és rehabilitációs bizottságoknak. évi LXXIX. értelmi. Amennyiben igen. A nevelésüket-oktatásukat végző iskola a helyi tantervét az iskolatípusra kiadott – választható – kerettantervek és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai Special Needs Education. www. a tanuló beilleszkedési.hu) A jogszabály használja a beilleszkedési. az visszavezethetô-e organikus okokra vagy sem. 5 6 35 .3. kulturális vagy nyelvi jellemző (például kisebbségek vagy bevándorlók). tanulási. tanuló: az a gyermek. több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos.agency. tanuló a felülvizsgálatot követôen kikerül-e a sajátos nevelési igényûek körébôl. augusztus 31-ig a juttatások és a költségvetési támogatások szempontjából e körbe tartozónak kell tekinteni.” (Forrás: OKM tanévkezdô kiadvány. március 15-ig kell azoknak a gyermekeknek. 2008. könyvünk kéziratának lezárta. A sajátos nevelési igény meghatározása – különösen annak b) pontja – az elmúlt idôszakban többször is megváltozott. beszédfogyatékos. a „C” kategóriába pedig az olyan speciális szükségletek. érzékszervi. törvény 2003. E törvény szerint 121. akik a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okokra vissza nem vezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. évi módosítása vezette be a sajátos nevelési igényű gyermek. tanuló fogalmát. tanulók küzdenek-e a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének tartós és súlyos rendellenességével vagy sem. Magyarországon a közoktatásról szóló 1993. majd ezt . tanulási.gov. Ennek értelmében az „A” kategóriába tartoznak a szervi rendellenességen alapuló fogyatékosságból. hogy a pszichés fejlôdési zavarai miatt sajátos nevelési igényû gyermek. Függetlenül attól. hogy az említett körbe tartozó gyermekek. ennek alapján szakvélemény készítése. sajátos nevelési igényű gyermek. A jogszabály elrendelte a – korábbi fogalommal – pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottnak diagnosztizált gyermekek felülvizsgálatát. tanulóknak az iratait megküldeni a nevelési tanácsadó részére. a „B” kategóriába a nem szervi rendellenességen alapuló tanulási nehézségekből fakadó szükségletek. „A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása. www. melyek alapja valamilyen társadalmi. követôen 2008. aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi.

mert segít értelmezni a sajátos nevelési igényû tanulók szakvéleményében olvasható kódokat. Az orvosi szempontú megközelítéstől való elmozdulást jelzi. 8 World Health Organization = Egészségügyi Világszervezet. magatartási nehézséggel küzdő gyermek. A BNO-X.1. és a „Funkció- 7 2/2005. A szakértők által kidolgozott nemzetközi osztályozási rendszerek a nemzetek fogyatékosságértelmezéseit közelítik. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás. oktató iskola a helyi tantervének elkészítésénél a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét is figyelembe veszi.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. 36 . BNO A Betegségek Nemzetközi Osztályozása verzióját (BNO-IX. 1. hogy a 2004ben kiadott magyar fordítás már mellőzi a betegség kifejezést. A WHO8 – többek között magyar – szakértői folyamatosan dolgoznak ezek korszerűsítésén. (III. Az együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. rész Adaptációs dialógus oktatásának irányelvében7 foglaltak figyelembevételével készíti el.) 1980 óta használták Magyarországon az akkor még gyógypedagógiai áthelyező bizottságok. tanuló […] a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. §-a szerint a beilleszkedési. tanulási. Az őket a többi tanulóval együtt nevelő. az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. illetve fogadja el. osztÁlyozÁsI rENDszErEK Az osztályozási rendszerek rövid áttekintése azért fontos. A törvény 30. a 2001-től máig használt változat. az óvodai nevelés. s elsősorban az orvosi/egészségügyi gyakorlat számára készültek.

főcsoportban: A szem és függelékeinek betegségei (H00–H59). 37 . funkcionális akadályozottsággal. a tudományos felismerések és a társadalom igényei a diagnosztika fejlődését eredményezik. fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása” (FNO) kódot is alkalmazza a vizsgálatok során. illetve képességzavarral küzdő gyermek. gyógypedagógiai segítséget. főcsoportban: A fül és csecsnyúlvány megbetegedései (H60–H95). A vizsgálatokra.3. az iskolai teljesítmény specifikus rendellenességei és a kevert specifikus fejlődési zavarok leírásai találhatók. diagnózis A kutatások. – a VI. A pedagógiai célú kereső ilyen diagnózisokat és besorolási kritériumokat talál: . Gyógypedagógiai. főcsoportban: Az idegrendszer betegségei (G00–G99). – a VII. többletszolgáltatásokra jogosultak körét meg lehessen határozni. amely főcsoportokból és azon belül újabb alfanumerikus alrendszerekből épül fel. a DSM-IV-TRTM-ben került sor. alfanumerikus kódrendszer. pedagógiai diagnosztika. hogy minden. – pl. DSM A „mentális és viselkedészavarok” részletező jellemzésére és a kritériumok meghatározására egy másik osztályozási rendszerben. A már említett BNO-X. hogy milyen gyógypedagógiai segítséggel végezheti sikeresen tanulmányait az integrált oktatás keretei között is. amely biztosítja számára is a társadalmi integrációja eléréséhez szükséges optimális életminőséget. Így. a tanuló diagnózisa és besorolási kódja alapján is nyilvánvaló lesz. az V főcsoportban: Mentális és viselkedészavarok (F00–F99). főcsoportban: Veleszületett rendellenességek. – a VIII. – a XVII. hogy a külön megsegítésre. deformitások és chromosoma abnormitások (Q100–Q99). kategóriák felállítására azért van szükség. Ebben a viselkedés és az érzelmi-hangulati élet zavarai. amikor az Ön iskolájába vagy osztályába sajátos nevelési igényű tanuló érkezik. pszichológiai. A cél az. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba képesség. tanuló megkapja azt a többletszolgáltatást.

oktatási. például: – egy populáció (például értelmi. – a pszichikai képességek. ennek nyomán a specialisták számára sokféle lehetőség áll rendelkezésre. egyes funkciók.vagy mozgásfogyatékosok) speciális diagnosztikája. – életkor-specifikus (például a korai életkori) kérdéseket tárgyaló gyógypedagógiai diagnosztika. nyomán) A DIAGNosztIzÁlÁs CÉlJA A fejlesztési.1. 2004. A fogyatékossági kategóriák jelölésére elfogadott kifejezések – Autizmus – Beszédfogyatékosság – Értelmi fogyatékosság – Hallássérült – Látássérült – Mozgáskorlátozott – Teljesítmény. nevelési.és viselkedésproblémákkal küzdők (nehezen nevelhetők és inadaptáltak) 38 . például tanulásdiagnosztika. folyamat-.és viselkedésproblémák – teljesítmény. fejlesztési diagnosztika stb. terápiás és rehabilitációs tevékenységének hatékonysága érdekében a gyógypedagógia komplex módon alkalmazza a státus-. – bizonyos gyógypedagógiai (például logopédiai) tevékenységhez kapcsolódó diagnosztika. eljárásait és eredményeit. rész Adaptációs dialógus „A 20. a személyiség sokirányú megismerését különböző standardizált eljárások bevonásával segítő gyógypedagógiai pszichodiagnosztika.” (Gerebenné. – a nevelés-oktatás folyamata szempontjából releváns pedagógiai diagnosztika. század elején nemzetközileg is számon tartott magyar Ranschburg-féle gyógypedagógiai pszichodiagnosztika napjainkig folyamatosan differenciálódott. differenciál-. beszéd.

tanulók száma. Ha érzékelési deficit van jelen. Az utóbbi években számos kutatás. Az olvasás fejlődési zavarait rendszerint megelőzi a beszéd. a szellemi érettség vagy a nem megfelelő iskoláztatás rovására. Az olvasáshoz szükséges részfeladatok: szófelismerés. – Olvasási zavar Az olvasási teljesítmény. de tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek.0 Meghatározott olvasási zavar (diszlexia) Az olvasási készség fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása nem írható kizárólag a látásélesség. orális olvasási készség. Az utóbbi évtizedekben lényegesen megnőtt a nem fogyatékos. Az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg standardizált tesztekkel vizsgálva. lényegesen alatta marad a személy biológiai kora.3. mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. végső soron a tanulási nehézséget mutató tanulók hatékony oktatásának. 39 . A DSM-IV-TRTM osztályozási rendszer leírásaiban az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességei (F81) közül idézzük példaként a diszlexia kritériumait: „– F81. hatásvizsgálat. az ellátás különböző formáiról. fejlesztés zajlott az iskolaalkalmasság. a képességfejlesztés módszereinek kidolgozása. a gyógypedagógiai ellátást biztosító intézményekről. Az oktatásügy megoldatlan problémái a pszichológiai és a pedagógiai kutatások és gyakorlat fejlesztését sürgetik. fejezet Kedves Pedagógus! Betekintés a diagnosztikai eljárásokba Amennyiben a témából többet szeretne megtudni. az olvasási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét. Az előbbi zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az olvasási jártasságot igénylő mindennapi élettevékenységekre. az Irodalomban ajánlott művekben a betegségek nemzetközi osztályozása alapján részletes leírások találhatók a fenti diagnózisokról. ami serdülőkorra megmarad. hogy az olvasásban javulás tapasztalható. azok kritériumairól.és nyelvfejlődés zavara. a képességvizsgálatok. a fejlesztésben részesülők képességrendszere változásainak követése terén. Társuló emocionális és viselkedészavarok gyakoriak az iskoláskorban. nevelésének segítése érdekében. olvasásértési készség elsajátítása mind sérült. Az információk hasznosak lehetnek a további munkájához. annak ellenére. Helyesírási nehézségek gyakran társulnak meghatározott olvasási zavarral.

rész Adaptációs dialógus Idetartozik: »backward reading«. az alkalmazott módszerek adaptivitása.0). hogy a pedagógus. diszlexia k. fejlődési diszlexia. Orvosi diagnosztikai módszer a kikérdezés.n. beállítódása) vizsgálata. a fejlesztés megtervezésének. a laboratóriumi és a műszeres vizsgálatok (EKG. a beteg megtekintése. az iskolai. A pedagógiai diagnosztika pedagógiai jellegű diagnosztizálást jelent. Miben segít a pedagógiai diagnosztika? A pedagógiai diagnosztikai ismeretek hozzájárulnak ahhoz. az emocionális élet zavaraihoz társuló olvasási nehézség (F93–). tanulási és a családi környezet minőségének feltárása – A tanulást megkönnyítő beavatkozási formák A diagnózis az alapja a kiindulópontok. a megfelelő módszerek megválasztásának.0). kikérdezések. fejlődésének értékelése – a gyermek korábbi életszakaszából való orvosi-pszichológiai dokumentumainak ismerete – A tanítási-tanulási eredményesség elemzése – A pedagógus saját magatartásának (attitűd. Kivéve: alexia k. az „értelmesség” fokára és a fejleszthetőségre vonatkozó megállapításokat fogalmaz meg. tesztek. célok meghatározásának.1.m. Az orvosi diagnózis az organikus sérülést. károsodást állapítja meg. (R48. PSzICholÓGIaI éS PeDaGÓGIaI vIzSGÁlaTI mÓDSzerek A pszichológiai diagnosztika a személyiség-összetevőkre. (R48. a tanulási folyamatban reálisan tudja megállapítani. meghatározott (specifikus) olvasási retardáció. a fejlesztő foglalkozáson.” orvoSI vIzSGÁlaTI mÓDSzerek A diagnosztika különböző vizsgálati módszerek alkalmazásával állapítja meg a diagnózist.n.m. Módszerei a megfigyelések. röntgen). gyógypedagógus a tanítási órán. 40 . A PEDAGóGIAI JEllEGű DIAGNosztIzÁlÁs KÉrDÉsKÖrEI – A tanulási képesség állapotának.

optimalizálódnak. készségek. valamint tapasztalati és értelmező. alkotás és alkotó tanulás.) Az eredményes tanuláshoz vezető magatartás kialakításához szükséges a motiváció fejlesztése. reakcióját. hierarchizálódnak. képességek az adott korosztály. próbálkozás és problémamegoldás. Az oktatás-nevelés folyamatában minden pedagógus diagnosztizál. amelyeknek köszönhetően új pszichikus rendszerek jönnek létre. teljesítményeinek változását. Odafigyeléssel teheti ezt szakszerűen. a didaktikai alapok. tartósabbá válnak. A tanulási képességek fejlesztésének lehetősége Olyan képességek – exploráció (felfedezés). a differenciált fejlesztés) – Pszichológiai ismeretek – A pedagógiai pszichológiai diagnosztika alkalmazni tudása (a kapott diagnosztikus információk értelmezésének és értékelésének módszertana) – Ismeretek a tanulási nehézségek lehetséges okairól és ezek értelmezéséről (a belső és külső feltételek és okok hatása a tanulási folyamatokra) (Mesterházi. 41 . viselkedését.). tudatosan. szocializáció és szociális tanulás. másrészt ismeretek. 1998. kommunikáció és szövegfeldolgozás. a meglévők átalakulnak. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba értékelni a gyermek fejlettségi állapotát. tervszerűen. játék és szimuláció. a megfelelő feltételek megteremtése. a munkamódok és tanulási technikák gyakorlása.3. az adott tanuló fejlődéséről. 1998. fejlesztési lehetőségeiről) – Didaktikai kompetencia (sokoldalú módszertani felkészültség. szándéktalan és szándékos tanulás – fejlesztéséről van szó. Az eredményes pedagógiai diagnózis előfeltételei – Szakmai kompetencia (egyrészt ismeretek az adott szaktárgyban. és képes legyen mérlegelni saját bánásmódjának és elvárásainak várható hatását (Mesterházi.

Ebbe a csoportba tartozik a bármilyen ok – hiányzás. A szakirodalom ide sorolja a helytelen tanulási szokások okán bekövetkező lemaradást vagy az átlagosnál lassabb tanulási tempójú tanulók eseteit is. A tANUlÁsI NEHÉzsÉG A tanulási nehézség a tanulási problémák legenyhébb formája. 42 . írásés számolászavar – vagyis a diszlexia. a diszgráfia és a diszkalkulia – esetén alkalmazzák. Ebben az esetben van remény a gyors felzárkózásra. egyenetlen tanulmányi eredményt. Legáltalánosabban az olvasás-. lehetnek könnyen oldhatóak. pszichés problémák – következtében kialakult lemaradás. rendszerezése A tanulási problémák lehetnek átmenetiek vagy tartósak. hogy a gyakorló pedagógusok sem látják tisztán a kérdést. tANUlÁsI zAVAr A tanulási zavar fogalmának értelmezése a szakirodalomban nem egységes.1. Így érthető. Szinonimaként napjainkban még a tanulási rendellenesség és a tanulási nehézség kifejezéseket is használják. rész Adaptációs dialógus A tANUlóK KÉPEssÉGFEJlEsztÉsÉNEK tErülEtEI – Kognitív képességek – Kommunikációs képességek – Szociális képességek – Motoros képességek – Kreatív képességek – Orientációs képességek A tanulási problémák értelmezése. A tanulók problémáját érzékelve a tanító vagy a szülő átsegíti a tanulót a – többnyire átmeneti – nehézségen. Ezek az okok megszűnésével felszámolhatók. Jelölheti a különböző területeken megmutatkozó gyenge tanulmányi teljesítményt. de enyhítésük vagy megszüntetésük érdekében szükség lehet speciális szakember átmeneti vagy tartós beavatkozására is.

1. és előfordulása tekintetében csak bizonytalan becslésekbe lehet bocsátkozni (Gordosné. és nem nélkülözheti a gyógypedagógiai megsegítést. Ez a jelenség azt mutatja. – amely megállapítja a pedagógusok által gyanított testi. tANUlÁsI AKADÁlyozottsÁG Tanulási akadályozottságról akkor beszélünk. valamint megfelelő tanulásszervezési módok alkalmazásával és gyógypedagógus segítő közreműködésével. ha összetett vagy súlyos a probléma. Segít ebben a szakvélemény. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba Gyakoriság Az általános iskolai populációban előfordulási aránya nemzetközi számadatok alapján meghaladja a 15%-ot. (III. A tanulásban akadályozottak között vannak azok a sajátos nevelési igényű tanulók. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes nevelését. 9 2/2005. 2004. Magyarországon a globális olvasástanítási módszer elterjedésével az olvasászavar gyakoribbá vált. oktatását a tanítók.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelve kiadásáról. kiegészítve pedagógiai programját és helyi tantervét. A diszlexiások nagy része azonban a hagyományos olvasástanítási módszerrel. speciális eszközök. iránymutatásával valósíthatják meg. – javaslatot tesz az iskolában alkalmazott vagy az egységes gyógypedagógiai módszertani központból érkező gyógypedagógus habilitációs. tartalmak és követelmények kereteit. Fontos tudni! A többségi iskolákban a Sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelve9 alapján az iskola alakítja ki az egyéni tanulmányi célok. mások integráltan. érzékszervi. akiknek egy része gyógypedagógiai intézményben. logopédusok segítségével megtanult olvasni. többségi iskolában tanulnak. hogy számos kérdésnek kell tisztázódnia a tanulási zavarok terén. tanárok az egyéni tanulói igényekhez igazított differenciáló oktatással.). értelmi vagy más akadályozottságot. és majd 30%-ra nőtt a problémás gyerekek aránya. rehabilitációs fejlesztő tevékenységére. 43 .3.

A tanulási zavarok főleg tüneti szinten elkülönítettek. nem honosodott meg a magyar nyelvben.1. nehézség. DIszlExIÁs tANUlóBól KIVÁló oPErAtőr? A tanulási zavarokat igen gyakran a szokásostól eltérő információfeldolgozási mód okozza. amely hátterében diszfunkció és/vagy emocionális vagy viselkedési zavar áll. ak44 . rendellenesség vagy megkésett fejlődés a beszéd. egymás utáni. írási. Nem értelmi fogyatékosság. sarKady Kamilla és zsoLdos Márta vizsgálataik alapján elkülöníthetőnek tartják az értelmi fogyatékosoknak tanulási zavarokkal is küzdő populációját. A learning disability (tanulási képtelenség. érzelmi kiegyensúlyozatlanság. számolási folyamatokban vagy más iskolai tantárgyakban. rész Adaptációs dialógus A tANUlÁsI zAVAr KrItÉrIUMAI – A kognitív funkciók alapján elvárható teljesítmény és a valódi teljesítmény közötti diszkrepancia – A megismerési (kognitív) funkciók rendellenes működése – Sajátos magatartás (pl. érzékszervi hiányosság vagy kulturális/oktatási tényezők okozzák. A tANUlÁsI zAVAroK szINDróMA A tanulási nehézségek új keletű kategória. ezek az esetek is (specifikus) tanulási zavarnak tekinthetők. s az ilyen gyermeket nevelő családok. érzékszervi sérülésnél és beszédhibáknál. A „FIMÓTA” a tünetcsoportot körülhatároló szavak: a figyelemzavar. lépésről lépésre történő feldolgozást. ez a funkció az általában domináns bal agyféltekéhez kötődik. A tanulási zavar társuló tünetként megjelenhet enyhe értelmi fogyatékosságnál. Ha valakinek ez a feldolgozási módja gyengébb. a mozgászavar és a tanulási zavar rövidítéséből keletkezett. Az írás-olvasás-számolás megköveteli a szekvenciális.) A tanulási zavar súlyos formái kimerítik a sajátos nevelési igény kritériumait – így ezek a tanulók is a különleges gondozás körébe tartoznak. LászLó Zsuzsa pszichológus mozaikszót alkotott a probléma jelölésére Az örökmozgó gyerek című könyvében. hiperaktivitás) (Dr. Szerinte ez olyan elmaradás. aki már 1962-ben meghatározta a tanulási zavart. olvasási. zavar) kifejezést Samuel KirKtől ered. közoktatási intézmények is részesülnek a fogyatékos gyermekeket megillető ellátásokból. kontrollképtelenség.

egyidejű.3. A tanulási zavarok közül az olvasási problémák témában született a legtöbb tanulmány. hogy nemcsak az olvasás tanulása. A kifejezés a „pszichogén” 45 . Nyilvánvaló. Gyakran társul a diszlexiához beszédzavar. amelyek kialakíthatók. és amennyiben az iskoláztatáson túljut a tanulási zavart mutató személy. vizuális információfeldolgozás igen kiváló lehet. Az információfelvételért felelős rendszer sérülése speciális funkciókiesésben nyilvánulhat meg (pl. A tANUlÁsI zAVAroK KUtAtÁsÁt És tErÁPIÁJÁt MEGHAtÁrozó IrÁNyzAtoK A szindróma kutatásában négy fő meghatározó irányvonal figyelhető meg. hanem más kognitív folyamatokban is. Az információ felvételéért felelős rendszereken kívül más rendszerek felelősek az információ feldolgozásáért. Az ilyen gyerekeket a feldolgozási. vizsgálati eredmény. kiemelkedő teljesítményekre képes tudós. hanem csupán szelektív következményekkel jár. hogy a tanulási zavar csak bizonyos oldalról deficit. újszerű látásmód jellemez. Így a diszlexia tünetegyüttesébe beletartozik az olvasási problémák mellett számos egyéb deficit. mint a hagyományos. lépésről lépésre történő analizáló logikai út. a lateralitás zavara és az emlékezet gyengesége. és éppen olyan kiemelkedő teljesítményekhez vezethet. az olvasás megtanulásának nehézségén alapul. művész válhat belőle. vizuális agnózia – a látott arcot csak hang alapján képes azonosítani). számolási nehézség. a finommotorika gyengesége. hanem általánosan a tanulás zavart. a zavarok hátterében minimális organikus sérülés áll. A legtöbb esetben azonban kiderül. vezérlési és aktivációs képesség hiányosságai jellemzik. A diszlexia terminus a tanulási zavarok egy jellegzetes tünetén. A tanulási zavarok ily módon csak iskolai teljesítményzavarként jelentkeznek. Az olvasáshoz szükséges funkciók nemcsak az olvasásban vesznek részt. a testséma. amely nem vezet általános mentális retardációhoz. fejleszthetők. Neuropszichológiai elméletek Ezen elméletek szerint a probléma oka az agy kisebb-nagyobb károsodása. A jobb agyféltekéhez kapcsolódó egészleges. ezért zavar esetén egyéb készségek is érintettek lehetnek. A német nyelvterületről származó POS (pszicho-organikus szindróma) elnevezést a magyarországi szakirodalom is átvette. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba kor nehézségei lesznek a tanulással. Ezen alapul a gyermekkori funkciózavarok terápiás lehetősége. akit kreatív gondolkodás.

Programja az óvodai nevelésbe beépíthető mozgásos. FöLdi Rita a mozgásterápiák és a célzott fejlesztés. a nyelvi fejlődést előrejelzi a motoros fejlődés. amelynek során a gyerekek fokozott mértékben jutnak hozzá a testi-kinesztetikus. A szenzomotoros rendszer differenciált fejlesztését célozza és nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre (sedLaK–sindeLar. 46 . Széles körű kutatásokat kezdett.). ami a kevés ingert tartalmazó feladatok automatizálásával érhető el. valamint a sérült funkció kis lépésekben történő felépítése. Ezen az alapon keletkezett az MCD (minimal cerebral dysfunction) kifejezés. 1993. téri-vizuális és auditív élményekhez. rész Adaptációs dialógus tényezők hangsúlyozásával a figyelmet a pszichológiai-pedagógiai beavatkozás szükségességére terelte.1. Az idegrendszer érésének elmaradása esetén elsősorban az idegrendszeri érést serkentő terápiás eljárások hatékonyak. A tesztek láthatóvá teszik magát a szerveződést. A perceptuo-motoros zavarokat kiemelő teóriák szerint a perceptuo-motoros funkciók elégtelen integrációjának következménye a tanulásban mutatkozó zavar. 1992. A percepciós és perceptuo-motoros elméletek A hangsúlyos diszfunkció területe szerint három csoportba sorolhatóak. és óvodai prevenciós programot dolgozott ki (porKoLábné. pl. A fejlesztésben elsősorban az óvodás korosztályra koncentrált. „kognitív terápia” együttes alkalmazását tartja a leginkább hatékonynak. játékos fejlesztés. hogy értelmi fogyatékosok bizonyos képességeket illetően miért nyújthatnak kiemelkedő teljesítményt. ezért a tanulási rendellenességeket egyre inkább az agy működésbeli rendellenességeivel hozták összefüggésbe. ayres a tanulási zavarok oki hátterében a szenzoros integrációban mutatkozó deficitet látja. A tanulási zavarokkal küzdő gyerekeknél ritkán mutatható ki agyi organikus károsodás. A prevenciót tekintette a tanulási zavarok csökkentésében a leghatékonyabb útnak. a funkció épülését. F. Gyermekek esetében mindig figyelembe kell venni azt is. idegrendszeri éréshez kapcsolódik. Brigitte sindeLar a részképességek megfelelő működését és együttműködését tartja kulcsfontosságúnak. Az észlelési és mozgási rendszerek összerendezettsége hiányzik. mozgásterápiák. hogy milyen szinten áll az adott funkció szerveződése életkoronként. A teljesítményen kívül a megoldás módja is informatív tényező. 1. és arra is magyarázatot ad. A speciális feldolgozórendszerek érése mindig a biológiai. pl. Ez az elképzelés jól magyarázza a tanulási zavarok jelentkezését átlagos intelligencia mellett. A perceptuo-motoros elméletekhez kapcsolódik hazánkban porKoLábné baLoGh Katalinnak a 70-es években a tanulási zavarok korai azonosítását célzó munkája.).

a részképességek kiesésének mérésében pedig igen jól alkalmazható a snijders–Omen-féle intelligenciateszt. olyan fejlesztő programokat dolgoztak ki. és nem foglalkoznak a háttértényezőkkel. A tANUlÁsI zAVAroK VIzsGÁlAtÁrA AlKAlMAzott PszICHolóGIAI És PeDaGÓGIaI mÓDSzerek A BNO és a DSM-IV definíciói alapján a fő problématerületek meghatározhatók. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba 2. 3. Meixner Ildikó pszichológus és gyógypedagógus a diszlexia kezelését és megelőzését nyelvi fejlesztéssel látta megoldhatónak (Meixner. hogy a tanulási nehézség milyen funkciók elmaradására és sérülésére vezethető vissza.). fejlesztő programokat kialakítani a motoros és érzékelési funkciók megerősítésével. A tanulási zavarok azonosításában jelentős a Wechsler-féle intelligenciateszt gyerekváltozata. Leary és munkatársai követelményeket állítottak a gyerekek elé. Az oki tényezőket nem vizsgálják. de arról nem adnak információt. Pszicholingvisztikai elméletek Követôi a tanulási és viselkedésbeli problémákat a pszicholingvisztikai folyamatok rendellenességeire vezetik vissza. Számos. A FrostiG nevéhez fűződő percepciós elméletek az észlelésben mutatkozó deficittel foglalkoznak. a helytelen gátlódott. amelyek ezeket a nyelvi hátrányokat hivatottak csökkenteni. ezáltal a helyes viselkedés megerősödött. Behaviorista elméletek A tanulási zavarokat viselkedésbeli rendellenességnek tekintik. és a tanulmányi és szociális célok elérését jutalmazták. A vizuo-motoros integráció és a szemmozgások szerepét hangsúlyozó elméletek a szemmozgás és egyensúlyrendszer zavarait tekintik a tanulási rendellenességek okának. 1974. 47 . Pszicholingvisztikai alapokra épült a Magyarországon a 60-as években megindult diszlexiaprevenciós és -terápiás munka is. egy-egy készséget mérő vizsgálati eljárás is alkalmazható a tanulási zavarok diagnosztikájában: – a Bender-teszt a vizuo-motoros koordinációt és az alakszerveződési folyamat fejlettségét.3. inkább a perceptuális diszfunkció korrigálására igyekeznek megfelelő eljárásokat.

mint ha a diszfunkciót okozó valamely vagy összes részképességgel foglalkozunk. működési zavara.).” (VASSNé KovÁCS Emőke szócikke. Ide sorolhatóak azok az eljárások. a tényleges beilleszkedés és az iskolai teljesítmény elemzése (porKolábNé balogh Katalin. A diszlexiások és a kezdő olvasók hibázásai (pl. betoldás) azonosak. képességprofil felállítása jelenti. kihagyás. a különbség a tünetek mennyiségében. a motorium és a nyelvi készségek szintjén méri a várható tanulási akadályozottságot. a sorozatelrendezés. amelyek a tünetet mérik. 2001. és szignifikáns összefüggést mutatnak az iskolai teljesítmények minőségével. örökletesség. A diszlexia miatti sorozatos kudarcélmények magatartászavarhoz vezethetnek. a térbeli összefüggések felismerése) méri. lelki és környezeti okok különböző összefonódásban találhatók meg.1988. A nyelvi képességeket vizsgálja Gósy Mária GMP-tesztje. hangzási képük tárolása és előhívása). A legújabb nézetek a fonológiai feldolgozás (szavak megjegyzése. rész Adaptációs dialógus – a Frostig-teszt a vizuális-percepció faktorait (vizuo-motoros koordináció. az iskoláskori kezelés eredményessége az említett képességek fejlettségétől. a beszéd és az idői orientáció. a mozgásos összerendezettség. a téri tájékozódás eltérései) – kiváltó tényezői lehetnek. Az óvodáskori megelőzés. arányában és fennmaradásában van. a tagolás (szavak szótagokra. Az olvasás sok képesség harmonikus működését feltételezi. a térbeli helyzet felismerése. az irányok. A felsorolt tesztvizsgálatok mellett fontos és folyamatos információkat nyújt a gyermek természetes élethelyzetekben – teljesítményhelyzetekben – való megfigyelése. alak-háttér diszkrimináció. tanulók képességeinek differenciált feltérképezése. a vizsgált fő terület a téri orientáció. valamelyik tényező dominanciájával. Hiányosságaik (a látási. az életkortól és a kóroktani háttértől függ. Az igazi segítséget a gyermekek. A diszlexia tünetei az írásban is megjelennek. Ezek a készségek az írás-olvasás tanulásánál játszanak alapvető szerepet. érési késése. mint például a meixner-féle olvasásteszt.1. az Inizanféle DPT (Dyslexia Prognostic Test) számos altesztet tartalmaz. porKoLábné baLoGh Katalin (1987) a tanulási zavarok csoportos szűrésére alkalmas feladatsort dolgozott ki. Az MSSST (The Meeting School Street Screening Test) az észlelés. A multikauzális szemléletű vizsgálati eljárások több képességet mérnek. hallási észlelés. Diszlexia A Gyógypedagógiai lexikon így foglalja össze jellemzőit: „…a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó. a szókincs szegénységét említik. betűcsere. intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. organikus eltérései. mert így célzott fejlesztéssel jobb eredmények érhetők el. Hátterében a központi idegrendszer sérülései. alakkonstancia.) 48 . beszédhangokra bontása) zavarát.

nagyfokú észlelési aktivitást. szövegtagolási problémák). a kinesztetikus. ujjagnózia. (4) pszichoreaktív diszkalkulia szorongás. miközben más teljesítmények pl. (4) diszgráfia a rossz mozgáskoordináció következtében. 2001. Képességfejlesztéssel jól befolyásolható. Emellett hangképzési (laterális) és nyelvi zavarok is megfigyelhetők. nyelvtani szabályok alkalmazásának. gyermek. hibás írás. kevésbé kutatott. az izomtónus-szabályozás. egyeztetésének. hibaanalízissel történik. Függ a gyermek pszichomotoros és grafomotoros fejlettségétől. Felismerése komplex vizsgálattal. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba Diszgráfia A lexikon meghatározása szerint: „…írászavar. Óvodáskorban előrejelzője lehet a grafomotoros zavar. (2) diszlexiával az akusztikus-szekvenciális rövid távú emlékezet gyengesége miatt.) Diszkalkulia „Specifikus számolási zavar. szabálytalan.3. az ügyetlen diszpraxiás gyermekeknél. a külső szemizmok. auditív és téri észlelés folyamatának zavarai. amelyek gátolják a számtani gondolkodást. 49 . mint az olvasási zavar. invariancia.és felnőttkorban agyi sérülés hatására kialakult hibás írás. grafikus ábrázolásának. idegennyelvtanulás. Típusai: (1) az agráfia enyhébb formája. nehezen olvasható írás. Főbb tünetei: különböző számtani műveletek. a szem-kéz koordináció. A diszgráfia összetevői: a tartási és egyensúlyi folyamatok. hallás-. mennyiségállandóság elve) megértésének. kifejezések. számkép felismerésének. mozgásminták anticipációját igényli. amely nem társul olvasási zavarral. Típusai: (1) diszkalkulia a vizuális téri észlelés. (2) a diszlexia tüneteinek megjelenése az írásos tevékenységben. a hang–betű átfordításának nehézsége. nem függ össze értelmi elmaradással.” (GEREBENNé VÁRBíRÓ Katalin szócikke. mozgászavarral. a testfeleket összehangoló kétoldali integráció. Terápiája általános képességfejlesztés. a szabálytalan betűalakítás. rajz jó színvonalúak. Értelmezése nem egységes. (3) Gerstmann-szindróma részjelensége: diszkalkulia és grafomotoros zavar. számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. …Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. azaz a betűk grafikus reprodukciója kognitív és emocionális folyamatok összműködésének eredménye. az ujj. jobb-bal megkülönböztetésének zavara. számok sorrendiségének. (3) a BNo–110 értelmében a helyesírási képesség specifikus zavara (hangzók időtartamának hibás megkülönböztetése. Az írásképesség. éngyengeség. hibás. a számjegy. jellemzője a rendezetlen.és kézmozgás. görcsös. matematikai jelek. tanítási problémával. írottnyelv-használattal. látás-. testséma zavarai következtében jó szintű beszélt-. érzelmi zavarok következtében. az olvasás-írás. szabályok (pl.

1. 50 . a túlzott aktivitás és impulzivitás. a motiváció felkeltése és erősítése (baLázs. visszahúzódás. mint depresszió.” (GEREBENNé VÁRBíRÓ Katalin szócikke. disszocialitás. Hiperaktivitás A figyelemzavarhoz társuló. fáradékonyság és szétszórtság. Igen nagy százalékban társul tanulási zavarral és emocionális problémákkal. agresszivitás. gátoltság. lényegében attól eltérő kórkép. ujjak használatának bevonása). rész Adaptációs dialógus a matematikai ismeretek elsajátítását segítő egyéni fejlesztő programok. túlfűtöttség. fokozott szemléltetés (pl. színes rudak. hiperaktivitás. szorongás. Figyelemzavar A magatartászavar kategóriái10 közé tartozó figyelemzavar is önálló diagnosztikus kategória. Montessori-eszközök. alulmotiváltság. Jellemzői: alacsony éberségi szint. Terápia: egyéni vagy csoportos figyelemfejlesztő gyakorlatok. Jellegzetessége a nyugtalanság. fejlesztő vagy felzárkóztató programban részt vevő szakemberek kompetenciáját. Pszichoterápiában lényeges az önértékelés megerősítése.). 1999.) Gyakorisága: 5-6%. azzal együtt járó. gyengébb feladattartás.). Irodalom). 2001. valamint a preventív. Terápia: önértékelés megerősítése (baLázs. 10 Magatartászavar: figyelemzavar. A következô ábra szemléletesen foglalja össze a tanulási problémák fajtáit. Részletes pedagógiai vizsgálata megtalálható a Logopédiai vizsgálatok kézikönyve című kötetben (l. 1999.

mozgáskoordináció. a figyelem. testséma kialakulása. az egyedi problémákat is figyelembe vevő megelőző program következetes megvalósításával a lassan érő gyermekek kiegyenlített fejlődése zömében biztosítható. a perceptuo-motoros funkciók – egész sora. az emlékezet. fejlesztése. 51 . Az óvoda szerepe a gyermekek fejlesztésében MIt tEHEt ÖN. a kreativitás stb. 2006. HA óVóNő? Az óvodai évek alatt átgondolt. A fejlesztés eszközei a fejlesztő játékok. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba 3. a téri percepció. ábra A tanulási problémák összefoglaló csoportosítása Forrás: Farkasné. amelyek segítségével megvalósul az alapvető pszichikus funkciók – pl. jól szerkesztett.3. Az óvodai nevelési program tartalmazza az elvi kereteket. a fogalmi gondolkodás.

Az óvodák játéktára egy-egy funkció fejlesztésére sokoldalúan közelítő fejlesztőjáték-variációkat tartalmaz. sz. A játékokkal aztán játszani kell. A megelőzés és a kompenzáció. a sindelar-féle vizsgáló eljárás. 2. A vizsgálat célja az elmaradás mértékének és a tanulási zavar típusának feltárása és a kompetens fejlesztő személy kijelölése. és számos kudarc megelőzhető. osztályig kidolgozott. osztálytól 8. hogy vannak-e egyenlőtlenségek és azok mely területet érintik. Az utóbbi évtizedekben a játékkultúra terén óriási fejlődés történt. számoláshoz szükséges területeken. amely a gyerekek részképességeit vizsgálja elsősorban az olvasáshoz. emlékezet fejlettségének megismerése szükséges ahhoz. A súlyosabb Alkalmazására az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara által indított képzés készít fel. amelyek az alapvető pszichikus folyamatok szintjén jelzik. A kisgyermekek mozgásos játékai átvihetők a képi információs anyagra. A vizsgálat végzésére szóló jogosultságot az óvónők számos pedagógus-továbbképzésen sajátíthatják el. hogy ne maradjanak rejtve olyan részképességkiesések. rész Adaptációs dialógus Az óvónő felelőssége a gyermekekkel való szakszerű foglalkozás. A nagy. az MSSST tanulási zavart előrejelző szűrőteszt óvodáskorban vagy a mozgásérettség vizsgálata. figyelem. közösen – elsődleges az együttjátszó felnőtt modellfunkciója. Olyan teljesítményvizsgálatokkal. sindelar–ZsOldOs-program 1.1. korrekció kérdései az iskolaérettség kialakulásának összefüggő. szűrőeljárásokkal. illetve milyen mértékű az elmaradás. az 5–7 éves óvodás és iskolát kezdő gyerekek számára kifejlesztett komplex vizsgálóeszköz és képességfejlesztő program. Azonban éppen az időben történő felismerés érdekében ötéves korban valamilyen diagnosztikai eljárással kontrollálni kell a gyerek képességeit.  52 . pl. de egymást nem helyettesíthető területei. amelyek az iskoláskorban tanulási zavarokat okozhatnak. Így még iskolakezdés előtt sor kerülhet a problémát mutató gyerekek fejlesztésére. Milyen szűrőeljárásokat alkalmazzunk? Minden olyan eljárás megfelelő. Felismerhetők-e a részképességzavarok óvodáskorban? Igen. íráshoz.és a finommozgások. sikerült elérni. változata 2. valamint a testséma/tériorientáció. játékos fejlesztés. hogy a játékgyártók és -forgalmazók ízlése és érdeke optimális irányban változzon. beszédkészség. észlelési funkciók.

13 Az állapotfelmérés után a tanuló tudásszintjéhez. a hiányok pótlása. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba esetek elkerülése érdekében már ekkor el kell kezdeni a preventív pedagógiai munkát. illetve egyéni fejlesztés szükség szerinti megszervezése. 2 13 L. MIt tEHEt ÖN. de az nem hozza meg a várt eredményt. Részletesebben l. HA tANÍtó VAGy tANÁr? A képességek differenciált vizsgálatára alkalmas eszköz a DIFER és a NEBULÓ képességfejlesztő program. amelyek alapján az egyéni fejlettségi szinthez igazodó tervezés valósulhat meg (porKoLábné. állapotához igazított fejlesztő programot és fejlesztési ütemet követve történhet a felzárkóztató munka. hogy a gyermek valamilyen tanulási problémával küzd. felzárkózás helyett egyre nagyobb mértékű lesz a lemaradás. Az iskolai fejlesztés A FEJlEsztÉs AlAPJA A PoNtos DIAGNózIs Az óvodai szűrés és fejlesztés egyre szélesebb körben valósul meg. 53 .). 2004. illetve megerősítésére szolgálnak. aki mindig korrepetálásra2 jár. Komplex foglalkozási formákban életkori sávokra bontva tartalmazza az ajánlott nevelési feladatokat. Ő az. Így évek állnak rendelkezésre az ötödik osztályba lépés feltételeként meghatározott tudásszint elérésére. amelynek lényege az „egyéni” haladás biztosítása. de még nem általános – így gyakran csak az iskolában derül ki.3. csoporton belüli vagy csoporton kívüli kiscsoportos. A kompetencia fejezetben írottakat. MIt KEll tUDNI A KoMPlEx PrEVENCIós óVoDAI ProGrAMról? Segíti az óvodapedagógus mindennapi gyakorlati munkáját és a fejlesztésben való részvételét. Sindelarnak a részképességkiesés vagy -gyengeség területének azonosítására kidolgozott vizsgálati módszerei és a korrekciót szolgáló gyakorlatok a gyenge pontok feltárására. A vizsgálat eredményéből származó további feladat az átlagostól eltérő iskola-előkészítés. a Függelékben.

A képességekkel szoros összefüggéseket mutató tanulási szokások és stílusok átvezetnek az affektív feltételek területére. ha kell. és sikerélményhez juthatnak. mutatva a kognitív és az affektív feltételek elválaszthatatlan összefüggését. tErÁPIA VAGy KorrEPEtÁlÁs? A tanulási zavar gyanúja esetén érdemes szakértői bizottság vizsgálatát is kérni. A hatékony tanulási technikák elsajátításában sok tanuló segítséget igényel. Segít a technika! A diszlexiás tanulók hosszú évek fejlesztő munkája után is nehezen olvasók maradnak. szakvélemény alapján minél hamarabb igénybe lehessen venni szakember segítségét. A látássérültek számára kifejlesztett képernyőolvasó készülék biztosíthatja. hogy a diszlexiás tanuló a szkenner segítségével számítógépbe vitt szövegeket auditív csatornán fogadja – mentesítve ezzel a családot a napi többórás felolvasástól évek hosszú során. A tanórákon egyénre szabott feladatokkal. sikere a pedagógus sikere is. A tanulók teljesítményének szöveges minősítése is hozzájárulhat az iskolai kudarcok csökkentéséhez – a tanuló kudarca a pedagógus kudarca is. Kedves Pedagógus! A tanulási zavarral küzdő tanulók a terápiás megsegítésen kívül a tanítótól is egyéni megsegítést igényelnek.1. Általánosan a logopédus kompetenciájába tartozik a diszlexia súlyos eseteivel való foglalkozás. 54 . Célszerű a fejlesztőpedagógussal való együttműködés. A tanulási technikák. A differenciálás. a tanulási stratégiák megkomponálása és használata a tanulási képességek rendszerének fontos tényezői. és tudatosságot feltételez. hogy amennyiben sajátos nevelési igényről van szó. évfolyamon és az egyéni fejlesztés lehetősége nagy felelősséget ruház a pedagógusra. eszközi segítség biztosításával képesek részt venni a munkában. módszerek ismerete és alkalmazása. az egyénre szabott oktatás a csoportmunka. A felső tagozat vagy a középiskola nagy tananyagának felolvasása nagyon megterheli a szülőt. a tevékenységen alapuló tanulásszervezés külön terhei megtérülnek. rész Adaptációs dialógus A folyamatos továbbhaladás biztosítása 1–3.

Egy csokorra valót a teljesség igénye nélkül válogatva ajánlunk a Függelékben. aki korszerű pszichológiai ismeretek birtokában ismeri a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit. s az egyes funkciók elmaradása egy év alatt korrekciós fejlesztés keretében remélhetőleg behozható. akkor egy év felmentést javasolnak. Új szemléletű és kompetenciájú pedagógus: olyan óvodapedagógus. fejezet Betekintés a diagnosztikai eljárásokba A diszgráfiás tanulóknak szintén segítőtársa lehet a számítógép – kiváltva a számukra frusztráló írást.3. Érdemes megismerkedni velük! 55 . A fejlesztőpedagógus A fejlesztőpedagógus az átlagos IQ-val rendelkező. nem fogyatékos. a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit. Jártas a prevenciós és a korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak alkalmazásában óvodai. aki részt vett fejlesztőpedagógus-képzésben. Speciális szakember. Kedves Pedagógus! Fontos tudnia. iskolai csoportban és egyéni fejlesztési formában. Ha a gyermek fejlettségi szintje egyenetlen. tanító vagy gyógypedagógus. számos fejlesztő gyakorlatsor látott már napvilágot. hogy a vizsgálatot a nevelési tanácsadók végzik a szülő kérésére vagy az óvoda javaslatára. a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. 3–10 éves korosztály pedagógusa.

Másmás jelenségkörben. Spencer KaGan a módszerről azt írja. A fejezet David Miliband gondolatából indul ki: „Minden egyes gyermeknek megadatik. Ugyancsak alacsony hatékonyságúak azok a „jól bejáratott” módszerek. amellyel a pedagógus megtölti őket. fejezet Módszerek A fejezet bemutatja a kompetencia alapú oktatás programcsomagjaiban használt módszereket. de a nemzetközi viszonylatokra is vonatkoznak. hisz a „tanár beszél” módszer pl. A közoktatás alapdokumentuma. hanem annak megvalósítása. közvetítheti egy mese tartalmának fejtegetését vagy a Pitagorasz-tételt. A módszerek tehát mindig azt a tartalmat hordozzák. hogy a lehetőségeihez mérten a legjobb legyen. MIt JElENt A MóDszEr KIFEJEzÉs? Dr. de minden fejlett. amelyek a tanárt mint az ismeretek birtokosát veszik alapul. A hagyományos ismeretközlő iskola egyirányú kommunikációjával mára ellehetetlenült. a Nat 2003 az alkalmazott módszerektől a következőket várja el: 56 . Ez a fejezet abban ad segítséget. illetve azok eszközként való használata hogyan segít megvalósítani a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttnevelését – mindezt összekapcsolva a módszertani megújulással. hogy önmagában tartalom nélküli. ez nem a kiválóság elleni merénylet. függetlenül a tehetségétől és a hátterétől. hogy a kompetencia alapú programcsomagok bevezetése. a tömegoktatást kiterjeszteni kívánó társadalom az oktatás hatékonyságának válságtüneteit fogalmazza meg. javaslatot tesz azok alkalmazására. gazdagítva a pedagógusok eszköztárát.4.” A fejezetet írta: Magvasi Ágnes A pedagógiai módszer Kedves Pedagógus! A szaksajtó évek óta az oktatás hatékonyságának ellentmondásairól számol be – ezek nemcsak a magyar oktatási helyzetre. Leírja az inkluzív iskola jellemzőit. A tartalommal megtöltött módszer pedig maga a tanulási tevékenység.

– az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. – az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése.4. aki szándékosan emelt fővel állt a reformok hullámai között. Paradigmaváltásra14 van szükség az oktatási rendszer egész területén. gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: – az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása. mert belátja.” (horváth. – a gondolkodási kultúra művelése. mert felelősséget érez a rá bízott gyermek életpályája iránt. eVilág. Módszertani és szakmai ismereteit pedig folyamatosan meg kell újítani. eljárások kiépítése. – a csoportos tanulás módszerei. a célszerű rögzítési módszerek kialakítása. Vagy azért. szerepét. századi rezsimben működik.” Varga Csaba: A Régi és az Új Paradigma. horváth Attila oktatásunk paradigmaváltásáról így fogalmaz: „volt tankönyvváltás meg tantervváltás is. de paradigmaváltás…” – majd némi malíciával így folytatja: „…osztálytermi szinten a reformok elzúgtak a fejüket behúzó pedagógusok felett. – az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás. 2006. hisz a sikeres tanítási folyamat ezen is múlik. – az emlékezet erősítése. hisz az ő kezében van a jövő minősége. Át kell gondolni minden pedagógusnak a tanítási folyamatban elfoglalt helyét. június. kormányváltás és irányváltás még inkább. amelyeknek a hagyományos ismeretközpontú pedagógia és az erre kiépülő szervezeti rendszere nem képes megfelelni.) Kedves Pedagógus! Ön valószínűleg azon kisebbséghez tartozik. technikáinak elsajátíttatása. hanem a nagyon is tényszerű jelen. fejezet Módszerek „Az eredményes tanulás módszereinek. – az egyénre szabott tanulási módszerek. 57 . vélekedéseknek. vagy azért. 2003. és az iskola mint rendszer egész anakronisztikusan poszt-XIX. értékeknek és módszereknek egy adott társadalom vagy szűkebben egy tudományos közönség minden tagja által elfogadott összegzését jelenti. az íráskészség. 14 Paradigma: „…a gondolkodásoknak. módszereinek elsajátítása.” A pedagógia felé a társadalmi környezet – a fejlődésének felgyorsulása folytán – olyan új elvárásokat fogalmaz meg. a számfogalom fejlesztése). hogy az élethosszig tartó tanulás a pedagógus számára nem jövő. – a kooperatív csoportmunka. mert saját pedagógusszerepében is keresi a sikert.

de korántsem oldja meg azt. a „kivételesek” valóban többen vannak. 25%-ának íródnak! A rugalmas iskolakezdés némiképpen enyhít a problémán. A tantervek (elvileg) a gyermekek mentális fejlődésének a kereteit adják meg. Ez azt jelenti. Az ábrán jól látható. 1971.1. különböző tempójából következően. ábra A mentális és a valós életkor Forrás: Varga. 100. rész Adaptációs dialógus A „kivételesek” vannak többen Ma az iskolába járó gyermekek tanulástartalma gyakorlatilag életkorhoz kötött. hosszabb időszakot átfogó fejlődési folyamat során a különbségek mértéke is változhat. a többiek. „Egyrészt az egyes pszichológiai tulajdonságok tekintetében a gyerekek közötti különbségek más-más módon alakulhatnak. hogy a tantervek az érintett populáció kb. hogy egy-egy kész58 . pontosan 10 éves gyermek közül a mentális életkorok az alábbi szóródásban voltak tetten érhetők: 4. hogy a 10 évesek negyedrészének mentális életkora azonos az életkorával. Kedves Pedagógus! Az átlagos mentális fejlettség kijelölése azt eredményezi. másrészt a fejlődés természetéből. Az azonos mentális életkoron belül az egyéni képességek tovább differenciálódnak. …Régi pedagógiai tapasztalat. a „mások”. hogy a „kivételek” – az átlag alatt vagy átlag felett lévők – az adott életkorú gyermekeknek a háromnegyedét teszik ki.

Beszélgessen erről kollégáival. Magyarországon az iskolarendszer saját hatékonyságát az elmúlt 20-25 évben úgy kívánta növelni. A következô táblázatban összegyűjtöttük azokat a pedagógiai gyakorlatra vonatkozó következményeket.” (mOlnár–csapó. fejezet Módszerek ség vagy képesség fejlődése lassan indul. A PISA 2000 vizsgálat ennek az alacsony hatékonyságát ékesen bizonyította. esetleg valamilyen születési vagy szerzett probléma miatt sajátos nevelési igényűek. magyar szempontból megdöbbentő és lehangoló eredménye az volt. akik valamilyen – a tanuláshoz nélkülözhetetlen – részképességük fejlődésében zavart szenvednek. melynek egyik következménye a felnőttoktatásban való alacsony részvétel. Kérjük. A keret. A tanulást segítő kompetenciák kialakítására a mai oktatási rendszer nem fektet elég hangsúlyt. ahol kevés izgalmas dolgot lehet tenni. hogy a megfelelôen fejlődő gyermekek mellett a korosztályba tartoznak azok a gyermekek is. 2003.) Bonyolítja az iskola nevelési szituációját. 59 . Így a szegregációk egész sorát produkálta. (Sajnos a PISA-vizsgálat 2003-as eredményeiben szinte semmilyen tekintetben nincs lényeges eltérés. amelyeket a társadalmi folyamatok alakulása (gyors változása) idézett elő. gondolja végig ezeket egyenként a saját gyakorlatára vonatkozóan.4. hogy az azonos képességűek összeválogatásának különböző módszereit preferálta. aztán felgyorsul. akik azt állítják az iskoláról. hogy a 32 ország tanulói közül a magyar gyerekek között vannak a legtöbben. Kedves Pedagógus! Az oktatási gyakorlat megújulásának szükségességét jelzi annak alacsony hatékonyságú működése és az oktatás felé irányuló társadalmi elvárások megváltozása is.és a helyi tantervi követelmények jelenleg elsősorban az ismeretanyag elsajátításának mennyiségi mutatóin keresztül mérhetők. családjával. hogy unalmas hely.) A PIsA-vizsgálatnak egyik. majd egy lassuló fázissal közelít a végső állapothoz. ezek pedig nem veszik figyelembe a fent vázolt különböző fejlődési ütemeket.

hogy el tud-e igazodni az információk özönében. a kognitív pszichológia. Nem ő az ismeret egyedüli hordozója. a személyiség gazdagításának sokféle lehetôségére. etnikai hovatartozás stb. tudást az informális tanulás alkalmai. és a cselekvô ember úrrá tud lenni a nehézségeken. Új életminôséget. „A tudás társadalmához vezet.) hatékony kezelésének képességét. értékelésről. hogy a megszerzett tudást tudjuk használni más környezetben. a toleranciát. Bővültek a pedagógiai szakmai ismeretek pl. az empátiát. vállalnia kellett egyfajta szolgáltató szerepet. amelyben feloldódnak a konfliktusok. – Feladatul kapta az iskola az érték. KôpataKi. – olyan stabil kompetenciákat kell a tanulóknak a közoktatásban megszerezniük. Megnő a tudástranszfer értéke. Koncepciója nem azonos a „jó pap is holtig tanul” közmondás jelentésével.és normaközvetítést. hogy kellôen hosszú idô alatt sikerre vihetjük a „mindent megtanítani” elvet. amit a tanulási képességek fejlődése nem követett (nem követhetett). – a mérésről. élni tud és együtt tud élni másokkal” – mondja a Jacques Delors-jelentés. tanulási kultúrát jelent. Megváltoznak a tudásszerzés helyszínei és időtényezői. magatartást. A formális tanulás mellett egyre nagyobb mennyiségben adnak ismereteket. körülmények között. foglalkoztatással kapcsolatos ismeretek állandó megújítását jelenti. a különbségek (eltérő képességek. – a képességek fejleszthetőségéről. – a gondolkodási műveletekről (ebben partner az agykutatás. a tudományok fejlődése A tudományos-technikai fejlődés mennyiségi robbanást hozott az ismeretek terén. – Az életesély növekedése okán a gyermekeknek jártasságot kell biztosítani a társas kapcsolatok terén is. a motivációkutatás). A felnövő nemzedék társadalomba való sikeres beilleszkedése függ attól. rész Adaptációs dialógus 2. Következményük a pedagógiai gyakorlatra Mindent nem lehet megtanulni – az élethosszig tartó tanulásra kell felkészülni-felkészíteni15. Elvárják tőle a hiteles és felhasználható szakmai tudást. amelyek az élethosszig tartó tanulásban majd segítségükre lesznek. 2005. A pedagógus szerepe megváltozik. Átrendeződik a formális és informális tanulás aránya és fontossága a tanulási folyamatban. Az LLL nemcsak a munkával. vagyis az. Szembe kell néznünk a ténnyel: ez nem csak a közoktatási intézmények falai között valósulhat meg. Az LLL nem azt jelenti. szociális helyzet.1. helyzetben. (Motiválás az élethosszig tartó tanulásra. – a tananyag elrendezésének alternatív módozatairól. Megváltoztak a társadalmi környezet iskolával szembeni elvárásai. A tudományos eredmények és a pedagógiai gyakorlat kapcsolata.) 15 60 . – Az alapvető ismeretek elsajátításán és képességek kialakításán kívül az iskolának ki kell alakítani a diákban egy magas szintű gondolkodási és kommunikációs készséget. hanem kiterjed az általános mûveltség minden területére. a differenciált és rugalmas módszertani repertoárt. táblázat A pedagógiai gyakorlat (és benne a módszerek) megújulását sürgető társadalmi folyamatok A társadalmi folyamatok alakulása. 15 Az élethosszig tartó tanulás kifejezést (lifelong learning) a 70-es évek óta használják.

hogyan késztetheti a nebulókat aktív ismeretszerzésre. A szabad iskolaválasztás joga őket és szüleiket is megilleti. S ha valakinek. nekik aztán igazán fontos lenne a lakóhelyükhöz legközelebbi iskola befogadó magatartása. A speciális (gyógypedagógiai) intézmények a szükségletekre. akik a tanítási gyakorlatban a pedagógus segítségére vannak (iskolapszichológus. logopédia szakos gyógypedagógus tanár vagy terapeuta. a kék szeműeknek és a barna szeműeknek. esetleg az egyéb okok miatt sajátos nevelést igénylő gyermekek csoportját. hogy az inkluzív intézmények előkészítő terepei lehetnek egy olyan társadalomnak. gyógypedagógiai vagy pedagógiai asszisztens). Ahogy nincs külön társadalma a soványaknak és a kövéreknek. ha elég kitartó és szorgalmas. hogy esélyt adjon minden gyermeknek képességei kibontakoztatására. ha nem egy módszer jelenik meg benne. Az egyéni fejlesztési terv – a benne megjelenő problematikus területek fejlesztése miatt – a pedagógus számára minden óra tervezésénél olyan támpontokat ad. Feltételeit. Mindez azért is 61 . HoGy EGy IsKolA BEFoGADó (INKlUzÍV)? A befogadó iskola figyel a tanulói különbségekre. gyógypedagógus. amelyek az óra módszereit is behatárolják. ugyanúgy nem kényszeríthetjük külön szegregált közösségekbe a kerekesszékben ülőket. ahol az esélyegyenlőség nem puszta szólam. akár differenciálásról. Az inkluzív iskolában munkatársként megjelenhetnek azok a segítő szakemberek. A tanórák sikere mindig akkor a legintenzívebb.4. de az igazán rugalmas pedagógus mindig megtalálja a módját. eszközrendszerét és módszereit úgy válogatja meg. akár egyéni fejlesztésről van szó. mozgásterapeuta. esetleg a tantárgy maga bizonyos mértékig behatárolja a választható módszereket. Kedves Pedagógus! Fontos tudnunk. a hallássérülteket vagy a gyengénlátókat. fejezet Módszerek A befogadás vagy inklúzió szükségszerűsége Az inklúzió mára az európai iskoláktól elvárt gyakorlat. A tananyag. a társadalomba való aktív beilleszkedésre. akár csoportos munkáról. hogy a tanórákat követően ők is be tudjanak kapcsolódni a szabad idejét töltő gyermekközösség életébe: az osztálytársak baráti közösségeivel fenn tudják tartani a kapcsolatot a tanítási szünetekben vagy – betegségük esetén – számíthassanak a közel lakó osztálytársak segítő támogatására. MIről IsMErJüK MEG. az integráció segítésére pedagógiai tanácsadó szolgálatot hozhatnak létre. ahol bármelyik gyermek megvalósíthatja álmait.

62 . Amelyik iskola ezeket a szempontokat szem előtt tartja. amely megnyilvánul például a tantárgyközi kapcsolatokban – ezzel a hagyományos iskolai keretek máris szétfeszítődtek. hogy képessé váljon saját tanulása hatékony irányítására. 7 Együttműködnek a szülőkkel. mert a sok eltérő képességű gyermek egyéni fejlesztéséhez szükség van diagnosztikára. A dokumentum előírja az egységes alapokra épülő differenciálást és a kiemelt fejlesztési feladatokban a tanítás-tanulás olyan szemléleti egységét. az már a hagyományos tantárgyi struktúrát is csak nehézkesen tudja továbbműködtetni. rész Adaptációs dialógus fontos. a kompetenciáról szóló fejezetben). – az emocionális különbségeket. HoGyAN MűKÖDIK A BEFoGADó IsKolA? 1. 5. A kompetencia alapú képzést oktatási alapdokumentumunk (Nat) elvárja az intézményektől azzal. – az eltérő tanulási stílusokat (hallás után tanulók. 6. ségleteinek alaposabb feltérképezésében. Az SNI-gyermekek esetében ezek a diagnosztikus mérések szakemberek bevonásával történnnek. A tanulók haladási ütemének megfelelően tervezik a munkát. Az egy osztályban tanító nevelők folyamatos interakcióban vannak egymással az eredményes személyi előrehaladás érdekében. s az erre épített egyéni fejlesztési tervet is az ő segítségükkel tudja elkészíteni az osztálytanító vagy a szaktanár. 4. hogy megnevezi azokat a kulcskompetenciákat.1. Munkánk így válhat valóban hitelessé. globális tanulók). 3. vizuális tanulók. A tanítási folyamatban megjelenik a fejlesztő értékelés. analitikus tanulók. A szülőkkel való megbeszélésekre szintén szerencsés elhívni a szakembert. A tanárok azokat a tanítási módszereket alkalmazzák. amelyek kialakítása. ami további segítség lehet a gyermek szük. Segítenek a tanulónak önismerete fejlesztésében annak érdekében. kinesztetikus tanulók. Tervezéskor figyelembe veszik a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteit. Ehhez figyelembe veszik: – az eltérő szociokulturális hátteret. amelyek kielégítik a tanulók eltérő igényeit. 2. fejlesztése az oktatási folyamat során meghatározó fontosságú (részletesebben l.

Ami miatt mégis ez fordul elô leginkább. fejezet Módszerek Kedves Pedagógus! Általános ellenvetés az újítással szemben. – az oktatás folyamatába hosszabb vagy rövidebb ideig. hogy a csökkenő kötelező óraszámok az egyes tantárgyakra olyan kis mennyiségű órakeretet tesznek felhasználhatóvá. blokkosítás. hogy az iskola belső struktúrájának és szokásrendszerének. kb. tantárgyi integráció. a frontális osztálymunka módszereivel képtelenség teljesíteni. amelyek a Nat elvárásainak megfelelnek. 1. amikor ezek a módszerek a célravezetők vagy – hatékonyan egészítik ki az új oktatási módszereket. annak oka többek között: – pedagógusaink nagy százaléka ezekben a módszerekben van „otthon”.) Önmagában ez a tény is elég volna.) Ez is egy ok arra.” (Csapó Benő) A pedagógiai módszerek szerepe. funkciója. (Ezek az adatok megközelítő átlagértékeket jelentenek. hanem sok apró részlet tisztázására. oktatási folyamatának újragondolása megtörténjen. „A lényeges előrelépéshez ma már nem nagy alapelvek deklarálására. elmélyült fejlesztő munkára van szükség. 83%-ot a látás útján kapjuk. hatékonyságuk szinte alig mérhető. a tantárgyi „szegregáció” feloldásával ezek a problémák orvosolhatók. célja HAGyoMÁNyos PEDAGóGIAI MóDszErEK A külvilágról a legtöbb információt.5%-ot a tapintás és 1%-ot az ízlelés útján szerzett információk aránya.4. (Pl. a tantárgy tömbösítése. A következőkben azokat a tanítási módszereket gyűjtöttük csokorba. 63 . és segítik a befogadó iskolák pedagógusainak hatékony tanítását. hogy a verbális ismeretközlés kiegészítés nélküli hatékonyságát megkérdőjelezzük. A hagyományostól eltérő tervezési. – vannak oktatási szituációk. de beilleszthetők. hogy a kompetenciák kialakítását a hagyományos ismeretközlő iskolai keretek között. s mindössze 3. epochális oktatás. szervezési módszerekkel. hogy ha azokat a teljes tanítási évre szétosztjuk.5%-ot tesz ki a szaglás. A hallás útján az információk 11%-a jut el hozzánk. Az adatok arról győznek meg.

részösszefoglalások beiktatásával vagy az ismeretek rögzítését szolgáló feladatok adásával. fogalmak. és 20-25 percnél hosszabb monoton. passzív befogadásra még a felnőtt sem képes. 64 . – egy tananyag bevezetésénél. összefüggések megértését segíti elő a pedagógus. rész Adaptációs dialógus Előadás Olyan szóbeli közlési módszer. kifejtés. részletes kifejtésére szolgál. – ha az információkat csak rövid ideig kell megjegyezni. szabályok. személyiségbeli eltérései nem kerülnek előtérbe. Szerkezetét tekintve három fő részből áll: bevezetés. kifejezések értelmének magyarázatát adja. a lényegkiemelés technikájának gyakoroltatásával. – okfeltáró: a különböző (természeti vagy társadalmi) jelenségek okainak megértésére. ha az ismereteket még más módszerekkel is rögzítik. Magyarázat Szintén tanári közlés. és a tanuló általában a passzív befogadó. mindenki ugyanazt a feladatot végzi. – ha a cél az érdeklődés felkeltése. Mindkét esetben monologikus oktatási módszerről beszélhetünk. Típusát tekintve lehet: – értelmező: fogalmak. ha: – olyan információ közlése a cél. ahol a pedagógusé az aktív szerep. szemléltetéssel. amely egy téma logikus. Az előadást vagy a rövidebb idejű magyarázatot kötni kell a tanulók előző ismereteihez. amelynek során törvényszerűségek. összegzés. Az ilyen módszerek esetében a pedagógus nem differenciál. amelyek aktív szerepet adnak a gyermeknek hallgatás közben. megértetésére alkalmazzuk. Hossza 15 perctől 2 óráig terjedhet. A magyarázatok időtartamukat tekintve – a kisgyerekek esetében – az 5-10 percet nem haladhatják meg. a tanulók képességbeli különbségei. – leíró: egy szerkezet vagy folyamat bemutatására szolgál. Alkalmazására akkor van szükség. Általában az elbeszélés és a magyarázat elemeit is meg lehet találni benne.1. vagy meg kell szakítanunk a frontális munkát a tanulók aktívvá tétele érdekében kérdésekkel. segíteni lehet a tanulóknak az elhangzott szöveg jegyzetelésében. amelyet más forrásból nem lehet elérni. Ezért kombinálni szükséges olyan feladatokkal.

A tanár a tanulókkal folyamatos interakcióban van. képzettársításra. önértékelés). de általában a tanítás folyamatában is kiemelt szerepe van. A megbeszélés Az oktatásban leggyakrabban használt dialogikus közlési módszer. A kérdések funkciói: – diagnosztizáló: az óra anyagát alátámasztó előismeretek feltárására irányul. A megbeszélés formái: – a konkretizáló megbeszélés és – a kérdve kifejtés. Rakd össze…!. összefüggések feltárására. általánosításra. – véleményt kérő (művészeti alkotások. kísérleti szituációk megítélése. – érzelmek kifejezését elősegítő (Hogy tetszett…?. következtetések levonására. s a tanulói válaszok alakíthatják az óra menetét. Keresd meg…!). Szükségszerű tehát a verbális információ megerősítése. 65 . és ha a befogadás intenzitását figyelembe vesszük. – gondolkodtató: okok. A csend a legaktívabb tanulói tevékenységre. a gondolkodásra ösztönöz. tanári kérdések segítségével maguk jönnek rá a megoldásra. hogy a kérdést követően hagyjunk időt. Fontos. – instruáló: ha a munka elvégzésére ösztönzünk vele (Sorold fel…!. A módszer három lényeges alkotóeleme: – a strukturálás (a megbeszélés menetének tudatos irányítása). Miért ez a véleményed…?). A tanulók aktívak. összehasonlításra ösztönöznek. indítékok keresésére. A kérdés A kérdés a megbeszélés fő eszköze. fejezet Módszerek Az óra menetét ilyenkor mindenképpen a verbális közlés határozza meg. Különböző kérdéstípusok eltérő gondolkodási műveletet aktivizálnak. – ellenőrző: a tanulók tudásszintjét vizsgáljuk. – a kérdezés (az alábbiakban részletezzük) és – a tanulók tevékenységének értékelése (ez utóbbit külön fejezetben tárgyaljuk). akkor a gyermeknek nem is a legerősebb információfelfogó bázisát célozzuk meg.4.

bloom taxonómiája szerint a kérdések a gondolkodás szintjei szerint az alábbi módon csoportosíthatók. – Figyelembe veszi a tanulók értelmi színvonalát. rövid. rész Adaptációs dialógus A kérdések két alapcsoportra oszthatók: A szűk tanári kérdésekre egyetlen helyes válasz adható. értékelésre ösztönöznek.1. milyen. A tények felidézésére. A jó kérdezés jellemzői: – A jó kérdés pontos. egyértelmű. 66 . 3. ha…? Milyen megoldást javasolna…? Forrás: Bárdossy–Dudás–Pethőné–Priskinné. világos. a tananyaghoz szükséges előzetes ismeret feltárására vagy a tanult ismeretek összefoglalására használhatjuk (Hogy nevezzük…?. Fejlesztik a gondolkodást (Hogy látod…? Mi a véleményed…?). – Segítségével differenciáltan tudjuk kezelni a tanulók válaszait. elemzésre. hogyan. – Fejleszti a gondolkodást. mikor. pl.! Illusztrálja…! Vázolja fel…! Hasonlítsa össze…! Csoportosítsa…! tervezze meg…! Javasoljon megoldást…! A gondolkodás színterei (kognitív taxonómia) Alapműveletek Ismeret Példa a kérdésfeltevésre Ki. mi. melyik…? Mit gondol…? Milyennek képzeli…? Miért…? Hogyan foglalná össze…? Hogyan példázza…? Hogyan áll kapcsolatban…? Megértés Alkalmazás Magasabb rendű műveletek Elemzés (analízis) Egybefoglalás (szintézis) Mik a tulajdonságai…? Hogyan csoportosítaná…? Miben hasonlít…? Mire következtet…? Mi lenne.. A tág tanári kérdésekre többféle jó válasz lehetséges. 2002. táblázat A kérdésfeltevés és a gondolkodás szintjei közötti kapcsolat Bloom taxonómiája szerint Példa a feladatmeghatározásokra Nevezze meg…! sorolja fel…! Válassza ki…! Képzelje el…! Mondjon példát…! Egészítse ki…! Használja fel…! Változtassa meg…! számítsa ki…! találja meg. Mi a feladata…?). mit.

Minden kérdéshez új „szakértőt” kell keresni. A tanulók párban dolgoznak. hogy a válasz helyes. aki tud válaszolni a munkalapon lévő valamelyik kérdésre. 2001. Mire használhatók? – Segítségükkel kiválóan lehet a tanórán differenciálni (egyéni feladatlapok kérdései). – Egybeköthetjük a gondolkodást mozgással pl. A kérdésekre adható válaszokat megvitatják csoporton belül. és leírja egy villámkártyára. miközben a tanár feltesz egy kérdést. A társak csak igennel és nemmel válaszolhatnak. s a kártyák kérdéseit megválaszolják (KaGan. • Dobj egy kérdést: A csoport a tanultak ellenőrzésére vagy készségfejlesztésre alkalmazhatja. a táblára kifüggesztett lista. – Elmélyíthetjük az ismereteket. és a kártyák másik oldalára leírják.).) 67 . 2001. hogy a gyermekek körbejárnak. – Játékosabbá tehetjük az órát vele (barkohba. amelynek lényege. nevét kell. ami az adott kérdésre vonatkozik (pl. hogy a tanulók kártyákat készítenek azokból a kérdésekből. vagy későbbi kiadás alapján).4. A következő lépésben kicserélik villámkártyáikat valamelyik csoporttal. A munkalapra a válaszoló szavait kell rögzíteni. és ha tudják a választ. fejezet Módszerek A kérdések gyakori. találóskérdés-készítés). „a tanár válaszol” módszerrel. kijavíthatjuk a hiányos vagy téves ismeretet: • A villámkártyák a bevésési folyamatot segítik. (A találgatásban segíthet pl. – Erősíthetjük a társas kapcsolatokat. hogy társaiktól három kérdéssel kérhetnek segítséget. és 5-5 db kártyát átadnak társuknak. a Keveredj! Állj meg! Csoportosulj! kooperatív módszerrel. irodalmi hős. Gondoltam egy számot…. visszakapják a kártyájukat. és az osztályban körbejárva keresnie kell valakit. aki aláírásával bizonyítja. hatékony eszközei a tanításnak. A diákok ekkor a válasznak megfelelő számú csoportokba tömörülnek.) (KaGan. fejleszthetjük a kommunikatív készséget pl. információkérő vagy az előzetes meditációt segítő kérdéseket. Kooperatív munkaforma pl. amire a válasz egy szám. Lényege: minden diák kap egy feladatlapot. vagy későbbi kiadás alapján. A kártya másik oldalán valamilyen „behívó formula” van. A gyermekek egy labda körbedobásával egymást kérdezik a tanult anyag ismereteiből. A kommunikációs készséget erősíti a „Ki vagyok?” módszer. Lényege. amelyeket az előzetes tesztnél elrontottak. ahol a gyermekek a tanárnak tesznek fel vitaindító. felváltva kérdezik egymást. hogy kitalálják úgy. A gyermekek a hátukra tűzött híres ember. egy szó az egyik oldalon és szótári meghatározása stb. • Feladatcsere: A csoport minden tagja kidolgoz egy ismétlő kérdést az anyagból. A nehézségi fok emelhető a segítségnyújtás csökkentésével. élőlény stb. a „Találj valakit”.

Az idősebb korosztálynál. – valamennyi a közvetlen szemléltetést célozza. elemzése is. vitakultúra stb. DVD. ábrák találhatók a teremben.1. A hagyományosan frontális megerősítő módszer mellett a csoport. Hatékonyan akkor szervezhető. hogy a verbális közlés mellett fontos a tárgyak. ha kísérleteket mutat be vagy végeztet az osztállyal. Szemléltetés A hagyományos és a korszerű pedagógiai módszerek egyike sem nélkülözheti a szemléltetést. – a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését és – a közösségépítésre is pozitív hatása van. értékelő álláspontok sokszínűsége várható. és az írásvetítő is megszokott eszköz. gépek. Az alsós osztálytermekben a kicsiknél mindennapos. – az interperszonális kapcsolatok minőségi javulását. metszetek. rész Adaptációs dialógus Vita A megbeszélés magasabb formája. Dialogikus közlési módszer. tolerancia. A modern kor számos technikai berendezéssel siet segítségünkre. ha kabinetrendszer van. – a kommunikációs készség javítását. a tévé. A diavetítők. hangszerek és ritmushangszerek stb. Már CoMenius is felismerte. ahol a tanár háttérből irányít (vitavezető). Ez a módszer segíti: – a tantárgyi tudás elmélyítését. hogy hívóképes betűk és számok. Modellek. 68 . Jelentős szerep jut a tanulóknak. Az emberi megtapasztalás hétköznapi alapesete az érzékszerveink útján történő információszerzés. Alkalmazása előtt a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a vita alapvető szabályait és magatartásmódját (türelem. preparátumok. amely rengeteg lehetőséget ad a vizuális megerősítésre. Az ismeretek elsajátításán túl erősen aktívgondolkodás.és kommunikációskészség-fejlesztő módszer. videomagnó. később mértékegységek.). A körültekintő tanító kis kézi könyvtárat is tart az osztályteremben. az írásvetítők. a szaktanterem jellegének megfelelő faliképek. a modern technikát is felhasználó formáját ismerjük. és használjuk is. megszokott látvány. nyelvtani szabályok díszítik a falakat. a magnetofon és a számítógép. ásványok. ha ötletek.vagy egyéni munkában is használhatjuk. kitömött állatok. jelenségek észlelése. Ugyanezt éri el a pedagógus. Azóta a szemléltetésnek a korszerű pedagógiában számos.

Differenciálás A differenciálás a tanulók egyéni különbségeinek figyelembevétele a tanítás folyamatában. idegrendszeri). EGyÉNI tANUlÁsI MóDszErEK A tanulók személyi adottságára építő pedagógiai módszerek közül először az egyénre figyelő individuális módszereket tekintjük át. Ezt a munkaformát részben egyénre szabott munkaformának nevezzük. fejezet Módszerek a projektor és az interaktív táblák: mind megannyi lehetőség a közvetett információszerzésre. képalkotás. mindenki önállóan dolgozik. Mikor érdemes ezekkel a módszerekkel élnie a pedagógusnak? – Ha lehetőség szerint mindenkinek szükségletei szerint szeretnénk feladatot kiosztani. Az egyéni különbségek lehetnek: – a szociális háttérből adódóak (értékrend. – a tanuló személyiségéből adódó különbségek (attitűd. etnikai különbségek stb. vegetatív. Rétegmunka A tanulók bizonyos fejlesztési célok. – Ha egyéni alkotómunka a feladat (tárgyak létrehozása. Annál hatékonyabb a szemléltetés. – veleszületett adottságbeli különbségek (szomatikus. A pedagógus által nyújtott segítség személyre szabott. a diák feladata a megfigyelés. azonos feladatot kapnak csoporton belül. minél közelebb kerül a gyermekhez a megtapasztalható valóság.).4.). motiváció stb. hozott ismeretek. szokásrend. vallási. tanulásban akadályozott gyermek(ek) van(nak) a csoportban]. érdeklődési kör.). szövegalkotás stb. 69 . de az egyes gyermekek között nincs együttműködés. Szemléltetésnél az irányító a tanár. fejlesztendő területek alapján kerülnek eltérő csoportokba. – Ha a csoporton belül a követelmények eltérnek egymástól [pl.

képesek az önellenőrzésre. A differenciáláskor emellett külön kell figyelnie az inkluzív iskolában tanító nevelőnek a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. Ha részképességzavart mutató vagy tanulásban akadályozott gyermek/tanuló esetében alkalmazzuk a differenciálást. a kapkodás a lassan haladó gyermekek között éppúgy előfordul. a részképesség-problémával küzdő gyermekek szakértői véleményében gyakran olvasható az időkedvezmény kérése. mint a gyorsan haladók között. személyre szóló összeállítása mindig diagnosztikus tájékozódás után történik. – az ismeret rögzítésére alkalmas feladatok. Differenciált óravezetésnél alkalmat lehet adni a tanulóknak.) 70 . Pl. A differenciált feladatok kiválasztása. Az ismeret elsajátítása szerint: – a hiányok pótlására alkalmas feladatok. sokat segíthet a koncentrációkészség. ha az órán a gyermek számára lehetővé tesszük az önellenőrzést. rész Adaptációs dialógus A kulcskompetenciák fejlesztésénél jelentős szerepet kaphat a differenciált oktatás. (Ha lehetőség van a nevelőtestületben mozgásterapeutát alkalmazni részmunkaidőben – aki lehet tanfolyamot végzett tanító kolléga is –. Differenciálásnál a feladatokat különböző szempontok szerint állíthatjuk össze. ismerik és tudják használni az önálló munkához szükséges eszközöket és rendelkeznek időérzékkel. A tanítás folyamatában fontos a bizalom megtapasztalása. Ezért a tanítónak ezeket először ki kell alakítani. felhasználására szolgáló feladatok. A különböző munkatempóra tekintettel: A tanulók munkatempójának eltérő volta mindannyiunk számára ismert.1. (Célszerű az utóbbi esetben a tervezés időszakában kikérni az iskolai vagy az utazó gyógypedagógus véleményét. ezzel segítve az önismeret fejlesztését. ebben segítségünkre lehet. amely az esélyegyenlőség megteremtésének alappillére lehet. a hosszan tartó koncentráció hiánya.) A részképesség-problémás gyermekek esetében a fejlesztőpedagógussal kell ugyanezeket a lépéseket megtenni. ha a gyermekek rendelkeznek önálló tanulási technikákkal. A differenciálás csak akkor oldható meg sikeresen. – a rögzített ismeret elmélyítésére. figyelembe kell venni a szakvéleményben megfogalmazottakat. hogy a megfelelő szintet maguk válasszák. A szórt figyelem. Az okok feltárása után meg kell határoznunk a fejlesztés irányát és módját. a gyermek személyiségének stabilabbá tételében. a tanulásban akadályozott gyermek esetében az egyéni fejlesztési tervet. esetleg amíg nincs gyakorlatunk a fejlesztés ütemezésében. a reális énkép kialakulását. a feladatok tartalmát is megbeszélni a szakemberekkel. Táblára kiakasztjuk a feladatok megoldását vagy borítékban az asztalra tesszük. a finommotorika fejlesztésében.

). illetve a tudás aktív megszerzése lényegesen nagyobb hatékonyságot előfeltételez. – amit egyszerre látunk és hallunk. adottságait. Ebből adódóan a tanítási órákon az ismeret több érzékszerven keresztüli megtapasztalása. a 20%-át. – amiről magunk beszélünk. Az értékelés az önmaga eredményeihez képest végzett előrehaladáson alapul. a 30%-át. annak a 70%-át. jártasságát. aki minden gyermek számára biztosítani tudja a képességeihez. a 10%-át. fejezet Módszerek A gyorsabban haladók számára mindig legyen „időkitöltő feladatlap”. 71 . tanulási stratégiáját. de vigyáz arra. Nincs kapcsolat a társakkal.) A tANUlóK KÖzÖsEN VÉGzEtt tANUlÁsI tEVÉKENysÉGEI A tanuláspszichológia mérési adatai szerint annak. Ugyancsak lényeges a csoportok – a fejlesztési célnak megfelelő – változó összetételének lehetôsége és rugalmas alakítása. Pozitív viszony van a tanuló és a pedagógus között. 2004. annak az 50%-át. – amit látunk. A pedagógus mindig a fejlesztési célnak megfelelően foglalkozik a csoportokkal. előzetes ismereteit és az egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különbségeket. vagy a sajnátos nevelési igénye ezt a munkaformát teszi szükségessé az adott sérült vagy eltérő fejlődésű terület miatt. (Ezt a módszert akkor érdemes alkalmazni például.4. ha a tanuló valamilyen ok miatt egyéni haladási ütemben való munkára kap engedélyt az igazgatótól. sem a folyamat során. sajátosságaihoz mért sikert. – amit olvasunk. – amit hallunk. annak 90%-át (!) vagyunk képesek megjegyezni (zaKárné. hogy mindegyik csoporttal foglalkozzon személyesen is. Az oktatás gyakorlatában ezért a módszerek kombinálása vagy új komplex technikák bevezetése szükségszerű. – és amit önállóan kipróbálunk és végrehajtunk. sem az értékeléskor. Individualizált munka A pedagógus figyelembe veszi a gyermek egyéni haladási ütemét.

2006. Így tehát a ráfordított idő az eredmény hatékonyságában busásan megtérül. információk felkutatása és átadása. szükséges lehet a tanári segítség. problémát fogalmaz meg. Viszont az aktív tanulással a tanuló kíváncsiságát. rész Adaptációs dialógus A felfedezéses tanulás Az információrobbanás eredményeként hatalmas ismeretbázis áll a tanuló rendelkezésére. A felfedezéses tanulás folyamán a pedagógus facilitátori szerepet tölt be. érdeklődését mozgósítjuk. ahol szembesülhetnek a különböző elképzelések. megoldási javaslatok erősségei és gyengeségei. hogy annak az ismeretnek. A megvalósítás folyamán a résztvevők között vita alakulhat ki. – A megoldás folyamatában a pedagógus számos eszközzel segítheti a tanulókat.1. azt némileg átalakítva. Láttuk. a feladat leegyszerűsítése. összefüggések keresésére ösztönöz. Mi az ismeretlen? – A probléma elemzésekor: meg kell ismertetni a gyerekekkel olyan eljárásokat. Komolyabb gond esetén a szünet beiktatása gyakran segít. A felfedezéses tanítás során az általános sémák segítségével egyedi problémák kerülnek megoldásra. hanem azok rendszerezése. hanem kérdez. hogy a maguk számára megfogalmazzák. Felfedezhetik. – A munka befejezését követően a résztvevőkkel együtt ki kell értékelni a munka folyamatát: mi okozott problémát. pl. hasonló feladat keresése. de csak az akadály elhárításáig. a megoldás megtervezése. Feladata. Lehetőséget biztosít a gyermeknek arra. Ha elakadtak. A felfedezéssel a tanulók nemcsak érdekesebben tesznek szert ismeretre. aki többé nem ismeretet továbbít. feldolgozása. hol tévedtek (Knausz. hol tartanak. Érdeklődő figyelemmel kísérheti munkájukat. 72 . A felfedezéses.). hogy a tanulót gondolkodásra késztesse. A pedagógiai feladat tehát nem az ismeretek. mi a következő lépés. Mire ügyeljen a pedagógus a problémamegoldás folyamatában a különböző szakaszokban? – A probléma megértésekor: keresni (kerestetni) kell a tanulókkal a probléma okát. amelyeket a problémamegoldás során alkalmazni tudnak. a félbehagyott munka motiváló erő is lehet. az új helyzethez igazítva máskor is alkalmazni tudják (tudástanszfer). hogy a meglévő tudás és az új szituáció találkozásából új. miközben általános sémáink is fejlődnek. kutatásos tanulás időigényes. amit önállóan kipróbálunk és végrehajtunk. A felfedezéses tanulásban megváltozik a tanár szerepe. 90%-át vagyunk képesek megjegyezni. a lényeges és lényegtelen információk elkülönítése. mi segítette a munkát. magasabb rendű tudással kerüljön ki. Kérdéseivel ösztönzi a gyermekeket. a feladat modellezése. hanem mást is tanulnak. hogy amit egy konkrét probléma megoldásánál megtanultak.

Pl. hogy az mielőbb eljusson a jó megoldásig. csendkapitány stb. Minden tevékenység 4-6 fős csoportokban zajlik. hanem kifejezetten stimulálja az emberi agy ezen alkotómunkáját. ha az egész csoport sikere mindegyik tag sikerének a függvénye. de nincs szó kooperációról. Elősegítik a tanulói aktivitást. kérdésfelvezető. konstruktivitását. Egyéni felelősség Egyenlő részvétel Párhuzamos interakciók Forrás: Kagan. 2001. Ebben az esetben várható. akkor az egész csoport alulteljesít. jegyző.4. eszközfigyelő. a számonkérés és a gyakorlás élénkítésére. Az egyéni felelősség átélése fontos része a kooperatív tanulásszervezés sikerének. amelyek az egyéni teljesítmények összeadásával lesznek értékelve. újjáteremti. és a pontszámok összeadása adja ki a csoporteredményt. a tanulók órai aktivitása a sokszorosára nő. vagy ha valamelyik csoporttag nem teljesít. A kooperatív tanulási forma – ahogy a többi cselekvő tanulási forma is – a hagyományos tanulási módszerekkel szemben nemcsak megengedi. befogadására. Ehhez olyan új módszereket kell kidolgozni vagy a már meglévőkből felhasználni. táblázat A kooperatív tanulás négy alapelve Építő egymásrautaltság Akkor jelentkezik. pontfelelős módszer vagy a feladatért felelős módszer. A diákok mindkettőben körönként vesznek részt. visszatekintő. A pedagógusnak a csoportos munka szervezésénél mindig figyelembe kell venni az egyenlő részvétel kritériumát. Az egyenlő részvétel a kooperatív csoportokban a szerepelosztással kezdődik.). hogy a könnyebben tanuló diák segít társának a feladat megértésében. hanem filozófia is – állítja Norm Green. Utóbbinál pedig a részfeladatok megoldásával áll össze a csoport eredménye. Ha a négy feltétel valamelyike hiányzik. átalakítja. 4. azaz konstruktív módon történik: az emberi agy az ismereteket nemcsak befogadja.) Mindkét módszer a tanulási folyamat számos területén alkalmazható pl. hanem szortírozza. 73 .) A kooperatív módszerek az információszerzésen túl a gondolkodási. Az előzőben mindenki önállóan megírja a tesztet. amely szerint az ismeretek elsajátítása mindig alkotó. feladatmester. a kooperatív tanulás nemzetközi szakértője. fejezet Módszerek Kooperatív tanulás „A kooperatív tanulás nemcsak tanítási módszer. új ismeretek előkészítésére. a kommunikációs és az együttműködési készséget segítenek kialakítani. amikor az adott órán (foglalkozáson) a munka folyamata valamely részterületének felelősévé tesszük a csoporttagokat (időfelelős. rendszerezi. 2005. a szóforgó vagy ennek írásos megnyilvánulása.” (óhidy. mindössze csoportmunkáról beszélünk. a kerekasztal. (Pl. A kooperatív tanulás mint módszer a konstruktív tanulási elméletre épül.

a papír körbemegy. és próbálja azokat a saját gyakorlatába illeszteni! a) Nem nélkülözheti a tanóra előzetes tervezését. de szóban. más készségeket. A hagyományos óraszervezésnél ez az aktív idő is szétosztandó a tanulók között. 2005. Pármunkánál pedig pl. Ha csak ezt a 10 percet a tanár a kooperatív óraszervezéssel oldaná meg. ha biztosak vagyunk a kooperatív módszerek használatában. innen a neve: kerekasztal. olvassa el. hogy a csoportalakítást hogyan végezzük. Ebben az esetben ugyanis a tanulók órai aktivitása a sokszorosára nőtt. Amennyiben előre tervezett heterogén csoport dolgozik együtt. ami 15-szöröse a hagyományos óravezetés során az egy tanulóra jutó időnek. Összegyűjtöttük Önnek a kooperatív tanulás szervezéséhez szükséges alapvető tudásokat. c) Miután a kooperatív módszerek sokasága szól a csoportos interakcióról. Az első diák a feladatnak megfelelően leír valamit. a félidő módszer (először a pár egyik tagja. A frontális osztálymunkában a tanulók mindössze 10 percig jutnak szóhoz. hogy a páros munka alapvetően nem kooperatív módszer. nem mindegy. mint a hagyományos tanítás. a párhuzamos interakcióknak köszönhetően az egy főre jutó aktív időszak akár 5 perc is lehet. ha csak egy vagy néhány módszert ismerünk. A szóforgóban ugyanez történik.1. hogy a kooperatív módszerek miért sikeresebbek minden eddigi módszernél. Ez a módszer a közösség tagjai közötti kooperáció eredményeként létrejövő konszenzus elérésére tanítja meg a gyerekeket.” (óhidy. Így a tanulók egy főre jutó kommunikációja a tanórán 20 másodperc. Kérjük. a hagyományos tanórába beillesztve is hatékonyan alkalmazhatjuk őket. hisz a tanári felszólításra mindig csak egy tanuló válaszol. de az egyenlő részvételnek is megfelelnek a szereplők.) A párhuzamos interakciók önmagában magyarázatot adhatnak arra. foglalkozásvázlat készítését. akkor 74 . majd a másik szerepel előre meghatározott ideig) vagy a páros forgószínpad (amikor a pár tagjai felváltva neveznek meg dolgokat vagy dobnak be ötleteket) a kooperatív választás. rész Adaptációs dialógus A kerekasztal esetében a diákok egy tollat és egy papírt használnak. A foglalkozásterv épülhet a kooperatív tanulásszervezés valamely kész mintatervére. illetve. „A kooperatív életszemlélet kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködést és a közösség minden tagjának egyéni teljesítményét előtérbe állító szemléletet jelent. képességeket kíván. több hétig is célszerű együtt hagyni a csoportokat a szociális kompetenciák fejlesztése miatt. b) Abban az esetben. ahol nemcsak az egyidejű interakciónak. Pozitív tapasztalat. a többi idő a tanáré. Ha véletlenszerű csoportalakítást preferálunk. hogy a kooperatív tanulást alkalmazó tanulók a konszenzusra törekvő szemléletet átviszik az élet más területeire is.) Kedves Pedagógus! A kooperatív tanulás szervezése más pedagógusattitűdöt. (Meg kell jegyezni ugyanakkor. azután továbbadja a bal oldali társának. akkor saját tervünkre.

?) Projekt „A projekt olyan oktatásszervezési eljárás. ezért a tanulási folyamat az órán mozgással és zajjal jár. és a tanárra figyel (csendjel). ha a táblára vagy a tanárra kell figyelni. az időkeret meghatározása. f) Az óra tervezésénél a pedagógus a tanulói tevékenységek megtervezésére koncentrál. értelmi. a képességeknek megfelelően adjuk a feladatokat. amelynek központjában a probléma áll. Ezért a kooperatív óra tervezésében összhangban kell lennie az ismeretszerzésnek. hogy jobban alkalmazkodjon a tanulók szükségleteihez. egy központi téma köré csoportosítva tanítjuk. e) Miután a tanulás cselekvések sorozata. volt-e vita stb. (Hogyan tudtatok együtt dolgozni. a téma feldolgozásának mélységét és a pedagógusok gyakorlatát. amely a tanárt. Fontos. A tervezésnél meg kell feleltetni egymásnak a célokat. Célszerű megállapodni a közösséggel egy olyan jelben. a tanulót és a tanulási környezetet is magában foglalja.4. sokszorosítani. Olyan tanulási egység. motorikus adottságaikat is figyelembe veszi a tanítás folyamatában. A projekt azon az alapelven nyugszik.” (Pedagógiai lexikon) A projekt a gyermekek teljes személyiségét. A módszer vállalása esetén az egyes tantárgyakat. A tanulói értékelésnek a teljesítményen túl a kooperatív készségekre. de soha ne feledjük. együttműködésre is ki kell terjednie. Magunk számára tervezzünk megfigyelési szempontokat. a szociális tanulásnak és a tapasztalati tanulásnak. céltudatos tevékenységgé alakítva a gyermeki kíváncsiságot. hogy az értékelés nem csak a tanár privilégiuma. előkészíteni. Könnyen léphessenek egymással kapcsolatba a csoporton belül. a csoporton belül differenciáltan. fejezet Módszerek a csoportok összetételét gyakrabban kell változtatni. A foglalkozás végén mi is végezzünk önértékelést. Ez a módszer egyszerre vár el együttműködést a tanulóktól és a pedagógusoktól. g) Az órán fontos a szerepek kiosztása. amely szerint a tanulás komplex folyamat. ugyanakkor ne okozzon nehézséget. A projekt időtartamát tekintve az egynapostól a többhetesig (általában 2-6) terjed. 75 . képzelőerőt. a közösen elfogadott szabályok megalkotása és következetes betartása. tantárgycsoportokat interdiszciplináris módon. mert ilyenkor igen ritkán alakul ki ideális csoportösszetétel. és ne legyenek tiltó megfogalmazások. d) A tantermi környezetet úgy kell kialakítani. Ha lehet. feladatokat és a módszereket. amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. amelynek hatására mindenki abbahagyja a munkát. Az időtényezőnél figyelembe kell venni a gyermekek életkorát. h) A foglalkozásokat mindig a tanulói értékeléssel és önértékeléssel zárjuk. érzelmi. A folyamatos interiorizáció a társas viselkedést is alakítja. Ekkor kell az óra szükséges eszközeit is kiválasztani. hogy ez utóbbiból ne legyen sok.

érzelmi és fizikai oldalait helyezi előtérbe. Megszűnik a verbális képességek előnye. vesz részt a prezentációban. A tervezést követő megvalósítás is többlépcsős folyamat. a pedagógus pedig koordinál és a segítségnyújtás különböző módozatait alkalmazza.1. hisz a gyermek vagy ifjú közönség előtt mutatja be munkáját. A tanuló tehát a projekt során aktív. másodszor a megvalósítás folyamán. A résztémák változatos tevékenységei sikerhez juttathatják az eltérő tanulói személyiségeket. A munkafolyamat során és a projektzárás előtt a csoportok folyamatosan értékelik saját munkájukat. amely 1. segítve ezzel a gondolkodás fejlesztését. a projektzáráskor pedig eredményeiket nyilvánosság előtt bemutatják. tapasztalatait. elősegíti az új ismeretek és készségek megszerzéséhez szükséges tanulási technikák felfedezését és kipróbálását. A tanítás tematikus megközelítése a gyermek fejlődésének intellektuális. melynek során meghatározott képességekhez és ismerethez kívánjuk eljuttatni a gyerekeket. rész Adaptációs dialógus Ebbe a folyamatba a tanuló magával hozza előzetes ismereteit. a kisebb egységek tervezésekor. Ebben a folyamatban a tanár feladata elsősorban a tanácsadás. és ezek közé egyéni módon kapcsolja be az új ismereteket. A projekt utat nyit a különböző tantárgyi ismeretek integrációjára. mely alatt egész személyisége formálódik és az új ismeret befogadásához szükséges kompetenciái fejlődnek. ekkor a tanári motiváció és a segítség tudatos jelenléte is döntő szerepet kap. A projekt megvalósításának szakaszait a következô folyamatábra foglalja össze. 76 . amelynek során a tanulói csoportok a döntéshozók. a projektszakaszok összegzését követően jelenik meg. szociális. ugyanakkor a pedagógus stratégiai gondolkodását is szinten tartja. A kivitelezés olyan cselekvő együttműködés. a segítségnyújtás. az összefüggések felismerésére. első körben a folyamat egészének a megtervezését jelenti. A projektmódszerben fokozott szerepet kap a tervezés. A közös tevékenység elősegíti a kommunikációs készségek. a tolerancia képességének fejlesztését. A kivitelezés időszakában lehetőség van a szükséges korrekciók megtételére. az egymásra figyelés. alkotó részese a tanítási folyamatnak. hisz a téma kiválasztásától folyamatos a tanulókkal való interakció. a koordináció és a bátorítás. figyelembe véve a tanulók tudásszintjét. és a különböző képességek azonos súllyal vehetnek részt a közösen választott probléma megoldásában. 2. Ez a mozzanat az önértékelés és önbecsülés kialakításának fontos momentuma.

77 . Miután az epochális oktatásban egy adott tantárgy vagy tantárgyblokk nagyobb mennyiségű anyagrészét dolgozzák fel többféle megközelítésben. Ez a rendszer lehetővé teszi. amelyekben egy adott témakör tanítása zajlik. Az epochális oktatás előnye. A fejlesztő értékelés a befogadó iskola egyik sajátos jellemzője. A mindennapos találkozás a gyerekekkel lehetővé teszi jobb megismerésüket. természettudományi. Ezek lehetnek a hagyományos értelemben vett tantárgyak. hogy a gyerekek figyelme tartósan egy-egy területre koncentrálódjon. időszak) három-négy hetes időszakok vannak meghatározva. művészetek. és a nevelőnek könnyebb valóban személyre szóló feladatokat meghatározni részükre. fejezet Módszerek 5. hogy a pedagógus sokkal kevesebb gyermekkel van kapcsolatban az adott blokkok tanítása idején. jelentése: korszak.4. de lehetnek tantárgyblokkok vagy műveltségterületek is. társadalomtudományi tantárgyblokk). így a módszer lehetővé teszi a fejlesztő értékelés bevezetését is. ábra A projekt megvalósításának szakaszai Epochális oktatás Ebben a típusú oktatási formában (az ’epocha’ görög szóból. bár a tanulásban akadályozott gyermekek esetében ez az értékelési forma jogszabályban előírt kötelezettség. változatos eszközrendszerrel. összedolgozása (pl. kikerülhetetlen az osztályban tanító nevelők kooperációja.

drámapedagógiai módszerek a tanításban Mindenekelőtt: ez a módszer nem elsősorban a magyart tanítóknak vagy a magyar szakosoknak szól. koncentrációképességétől. történetet olyan plasztikusan meséltünk el az osztálynak. amelyek pl. egy családi konfliktus. Miután minden nagyobb blokk végén összefoglalnak. Fontos a szerepek tisztázása és a szerephez tartozó magatartási normák figyelembevétele. Egy történelmi esemény körülményei. a gyermekek és a nevelők közös megegyezésétől függ. hogy rövid ideig tartó döbbent csönd után záporoztak a vélemények vagy a kérdések. Ebben a tanítási módszerben a házi feladat kisebb jelentőséggel bír. hogy nem feltétlen egyetlen témát dolgoz fel és nem (vagy nem mindig) záródik konkrét produktummal.1. hanem hosszabb időszak: ez a tanulók korától. Mindannyiunk gyakorlatában előfordult már. A kisgyermekeknél segíti a megnyilatkozást. hisz a tanulók mindennap találkoznak a tantárggyal. számítógépes eszközpark álljon rendelkezésre. hogy itt el is kell játszani a szituációt. A történetet meghallgatva kell bizonyos kérdésben dönteni vagy a szereplők cselekvését megítélni. döntési helyzeteket. Az epocha abban különbözik a projekttől. Megnő az idő. Az igazán elmélyült közös munkához 60-90 perces egységekre lehet szükség. könyvtár. Ha az előbbi helyzetet racionális. Öntudatlanul vagy tudatosan a drámapedagógia eszközét. bábokkal) kezdeményezzük. az egyéni döntéseket pedig közösen megbeszélni. azt a témacsoportot. rész Adaptációs dialógus Az epochális tanításnál fontos feltétel. hogy egy helyzetet. hogy változatos eszközrendszer. amelyet több héten át dolgoztak fel. jól felszerelt információs bázis. tantárgyi blokkal. – Közös döntések: fiktív vagy valódi történetekhez kapcsolódó játékformák. etikai problémahelyzetet hordozhatnak. a gyermek összefüggéseiben is láthatja a problémát. A tanítási óra nem a hagyományos 45 perc. amelyet közös gyakorlással. egy idegen nyelvi környezet vagy egy elképzelt film jelenetének megelevenítése lehet például a feladat. problémafeltáró gondolatokkal fűszerezve döntési szituációvá alakítjuk. spontán elsajátítással töltenek. dilemmákat élnek át segítségünkkel tanítványaink. – A szituációs játékok a döntési helyzetektől abban különböznek. ha a szituációs játékot eszközökkel (pl. Szerepjáték. az empátiagyakorlatot alkalmaztuk. 78 .

4. természeti vagy társadalmi folyamatok működésének folyamatát. Szimuláció a valóság absztrakciója.). természeti jelenségek szimulációja terepasztalon. A fenti módszerek kísérletet tesznek a tudás személyesebbé tételére. A szerepeken keresztül interakcióba lép a tanuló és a karakter személyisége. 2005. az okos társadalom (oktatás. fejlesztés) kiépítésének (danCsó. kutatás. de a szabályai szigorúbbak. Operatív tervei között ugyanis az aktív társadalom (élethosszig tartó tanulás-képzés). eszközök. fejezet Módszerek – Tablót készíthetünk egy nagy történelmi esemény vagy irodalmi mű kapcsán. aki pedig nem rendelkezik elfogadható felhasználói ismeretekkel a digitális technológiák terén. Szimulációs játékok Összekapcsolhatók az előbbi módszerrel. megérteni a tárgyak. számítógépes szimulációs programok stb. Ennek a jóslatnak az igazságát tükrözi az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007–2013) is. és a sommázott előrevetítést a mai napig nem feledhetem. tudomány) mellett hangsúlyos szerep jut az információs társadalom (informatika. tartós tudást biztosít. amikor a korban élt különböző helyzetű és eltérő tulajdonságú emberek karaktereit kell megformálni különböző idősíkokban a szereplőknek. ami élményszerű. A helyzetek megélése fejleszti az empátiát és a kreativitást. a kicsiknél kerékpáros ügyességi pályák kiépítése. A gyermeknek lehetősége van biztonságos körülmények között megtapasztalni. 79 . az potenciális analfabétának fog számítani. Kollégák! Az előttünk álló évszázadnak már az elején.). a jelenség lényegét képezzük le ilyenkor (pl. a történések logikai összefüggéseit. saját döntéseik következményét. aki nem tud anyanyelvén kívül még egy idegen nyelvet. (Adott időben hol voltak? Mit csináltak? Mire gondoltak? Mi történt velük?) A mozaikokból érdekes tabló kerekedik ki. az néma lesz. tőzsdejáték. Az INForMÁCIós És KoMMUNIKÁCIós tECHNIKA (IKt) szErEPE A tANÍtÁs MóDszErtANI MEGÚJUlÁsÁBAN Az 1990-es évek közepén hallottam egy előadást a pedagógia előtt álló kihívásokról.

80 . ennek elmélyítése. Érezhető viszont ennek az eszközrendszernek a tanítási-tanulási folyamaton átívelő meghatározó ereje. kezelése. A számítógép alapesetben csak eszköz. segítheti az egyéni felkészülést. – A multimédiás prezentáció az oktatásban legelterjedtebb frontális módszertant támogatja. Célszerű minden alsós tanterembe – a fejlesztés és a személyre szóló tanulási folyamat érdekében – számítógépet elhelyezni. és támogatják az adminisztrációt. – Az LMS-ben (Learning Management System. és segítheti új típusú módszertan alkalmazását. lehetőséget nyújthat a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére. – A CBT (Computer Based Teaching. számítógéppel segített tanítás) interaktív elemekkel teheti hatékonyabbá az oktatást. tananyagkezelő keretrendszer) egyben a tananyagok megjelenítésére és előállítására is alkalmas. hogy az új információs technológia a tanítási folyamat főszereplője is lehet. az internet és az egyéb digitális technikák lehetőségeit. amely képlékenyen tud illeszkedni a legkülönbözőbb tanítási stratégiákhoz. uo. – Az LCMS (Learning Content Management System. – Az e-learning az önálló tanulás eszköze.. 2005. – Könnyedén és nagy hatékonysággal egészíti ki a projektoktatás vagy a kooperatív foglalkozások eszközrendszerét.) Fejlesztésre vár a digitális oktatási tananyagok tanításának a magyar viszonyokra kidolgozott és hatékony módszertana. hatékonyabb előadás tartását teszi lehetővé. (danCsó. és könnyedén alkalmazható bármelyik módszer esetében. rész Adaptációs dialógus Az IKT alapú oktatási módszerek fejlesztésére az alábbi lehetőségek nyílnak. Ha viszont figyelembe vesszük. rendszerezése és hatékony felhasználása. Az inkluzív iskola nem nélkülözheti a számítógépes fejlesztő programok segítségét a sajátos nevelési igényű tanulók esetében sem.1. akkor be kell látnunk. hogy a tanítás alapvető célja minden tantárgyban az információszerzés. az értékelést. az egyéni haladást. Már jelenleg is számtalan lehetőségét tudjuk felsorolni a számítógéppel támogatott oktatásnak. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program keretében kifejlesztett kompetencia alapú oktatási programcsomagok több programja tudatosan felhasználja a számítógépek. tanulásszervezési keretrendszer) a digitalizált tartalmak a kereszthivatkozások révén lehetővé teszik az interdiszciplináris gondolkodást. amely lehetőséget nyújt a helytől és időtől független tanulásra. Ezért a módszerek között szólnunk kell használatáról.

digitális fényképezőgép) a számítógép lehetőséget ad tanulókísérletek dokumentálására. Az eszköz a hallássérült gyermekek fejlesztésére alkalmas. tudástesztek). fejezet Módszerek – A digitális kultúra elterjesztését szolgálják azok a digitális tananyagok.4. alkotó tevékenységgé formálhatja az új ismeretek feldolgozását. – Az internet lehetőséget ad az információk másokkal való megosztására is. de hatékonyan segít a részképességeikben sérült gyermekek fejlesztésében is (a program térítésmentesen hozzáférhető). A különbözô szoftverek felhasználása (pl. a tanulói partnerkapcsolatok kiépítéséhez. oktatóprogramok. önálló alkotások. mozgóképek. amelyben a technikai értékállóságot és az újrafelhasználhatóságot tartották szem előtt az alkotók. Az egymástól elkülönülő tudáselemek. képek. – A fejlesztő segítő programokra példa: KocSor András – báCsi János – MihaLoviCs Jenő Beszédmester című programja. Excel. szemléltetőanyagok. esetleg a tanárok és a tanulók nálunk még szokatlan webes kommunikációjához. képaláírásokat. elemzéseket. 81 . hogy szembesítik a tanulót tudásszintjével. felépítésére. így végtelen variációs lehetőséget adnak a tanórák színesítésére. prezentációk létrehozására. – Digitális képekkel és/vagy a számítógépre szkennelt szemléltetőanyagokkal változatos óraszervezés végezhető. amelyek segítik az igazodást a tanulók egyéni haladási üteméhez. animációs eljárások kínálata gazdag. prezentációkat készíthetnek a segítségükkel. Paint) élményszerűvé. – A csatlakoztatható eszközök felhasználásával (webkamera. PowerPoint. Ha az iskola rendelkezik saját honlappal. A tanulók a képeket megadott rendszer szerint csoportosíthatják. a projektek vagy a tanulók számítógépre készített prezentációi közreadhatók. – Az internetes levelezőprogramok jó alkalmat teremthetnek a nyelvtudás elmélyítéséhez. azonnal kiértékelve a választ (pl. hangok. nyelvi oktatóprogramok. Másik típusuk a tudás elmélyítését szolgálja azzal. – Változatos órai felhasználást kínál a Sulinet Digitális Tudásbázisa (SDT).

beszoktatási időszakkal kezdeni az évet. ha az iskola „előre dolgozik”. hogy az új környezet okozta stresszt minél alacsonyabb szintre tegyék. mint a szabálykövető magatartás kialakítása vagy az együttműködő magatartás megalapozása. esetleg közös kirándulás keretében. hanem informálódik a szülőktől és az óvónőktől a leendő tanítványok fontos tulajdonságairól. Az ingerszegény környezetből érkező kicsik önállóságra nevelése más alapokról indítható. mint az ingergazdag. rész Adaptációs dialógus Hogyan jelennek meg a helyi nevelési tervben. pedagógiai programban. akkor ezek a szokásrendek jelentősen eltérhetnek. csakúgy. helyi tantervben a módszerek? ÓvoDa Ha a kulcskompetenciák kialakítása és fejlesztése érdekében rakjuk össze módszertárunkat. a narratív kompetenciák alapjainak lerakása már óvodáskorban kiemelt szerepet kap. Nagyban segíti az óvoda–iskola átmenetet.1. Persze nem előre tanítja a kicsiket. hogy a tanítók már az iskolakezdés előtt megismerkedjenek a gyerekekkel. sok ismeretet nyújtó környezetből jövőké. Célszerű tehát az óvodai napirendhez hasonlító. hisz a kommunikációs. a világ jelenségeinek megismerésében. az önfegyelemre nevelésben. a közösségi magatartás kialakításában. Az óvodában a legfontosabb nevelő eszköz a közös játék. Igen sok iskola figyel arra is. lépésről lépésre bevezetve őket az iskolai szokásrendszerbe. Jó gyakorlata van erre a pécsi Csokonai Általános Iskola és a budapesti Gyermekek Háza pedagógusainak. Az óvodai közösségek nevelési tervei igen eltérőek lehetnek a tekintetben. amelyben előző nap még az óvodában része volt. Ha több óvodából jöttek a tanulók. amely idő alatt a tanító a játékszituációkban megismerheti leendő tanítványait. A kisgyermeket életkori sajátosságából adódóan a játék segíti a kapcsolatteremtésben. a szabályok követésében. 82 . óVoDA–IsKolA ÁtMENEt Az iskolába kerülő kisgyermek ugyanazt a napirendet várja az iskolától. szokásairól: akár kérdőíveken vagy adatlapokon. akkor az óvoda kezdi a sort. hogy a fogadott gyermek szociális környezete milyen.

képességeik fejlesztésében. feladatot tartalmaznak. nem célszerű erőszakkal megszakítani azért.4. Az általános iskola egymásra épülő rendszerében az alsó tagozatnak kulcsfontosságú szerepe van a gyermekek egyéni adottságainak széles körű feltárásában. Ezek a felmérések segítenek bennünket abban. a nekik leginkább megfelelő tanulási utak. vagy a tanítás menetébe az eszköz elkészítését is be kell tervezni. Alsó tagozatban az osztállyal és a pedagógussal együtt töltött idő egy egységes egész. amelyek az alsó tagozatban kialakultak. módszerek megtalálásában. bizalomteljes légkört alakítanak ki. az egyénre szabott fejlesztés alapvető feltételét teremtettük meg. hogy – a gyermek fejlődését önmagához viszonyítva – objektív képet kapjunk a hozzáadott pedagógiai értékről is. ha pedig belefeledkeztek a munkába. Célszerű olyan tankönyveket használni.) Az iskolában a gyermeknek meg kell tanulnia az önkiszolgálást. Ezeknek a feladatoknak csak akkor tudnak eleget tenni a tanítók. Ha az induló mérést minden gyerekkel elvégezzük. (A szigetvári Istvánffy Általános Iskola munkarendje jó példa erre. amelyek figyelembe veszik ezt. Az aktív tanulást a megfelelő taneszközök teszik lehetővé. szokásrendek kialakításában. csökkenteni kell az ismeretátadásra szánt időt. A FElső tAGozAtoN És A KÖzÉPIsKolÁBAN A felső tagozat. önmaguk megismerésében. ha épít azokra a szokásrendekre. mert kicsengettek. ezért azt nem mindig lehet 45 percre osztani. a taneszközök önálló használatát és rendben tartását (ezt az óvoda természetesen előkészítette). tanulási stratégiákra és módszerekre. Ha a gyermekek fáradtabbak. fejezet Módszerek Az Első osztÁlyBAN Az elsősök „beszoktatási” ideje alatt célszerű a DIFER képességvizsgálatot elvégezni minden elsőssel (a problémát mutató gyermekkel kapcsolatosan erre minden iskolát jogszabály kötelez). készségeik. amelyek ma még hiányosan állnak a pedagógus rendelkezésére. hanem az osztályban 83 . majd a középiskola soktanáros rendszere akkor tud hatékonyan működni. a társas kapcsolatok. eltérő mélységű ismeretet. ezért az óra tervezésekor a taneszközt vagy saját maga készíti el. és különböző mennyiségű. ha elfogadó. hisz a szabály elfogadására a közös játékok a legmeggyőzőbbek. Ha a tanár nem önálló individuumként próbál a zárt ajtók mögött csodát tenni. WinKLer Márta a Becsöngettek című módszertani kazettán körjátékokat játszik az elsős gyerekekkel. A különböző haladási ütemű tanulók esetében biztosítani kell a tananyag alternatív feldolgozását.

és bárki önfejlesztő személyiséggé fejlődhet. Az alapdokumentumokban megfogalmazott célok megvalósítása csak akkor lesz napi gyakorlat. orientál. feltárása. Bárki megrekedhet alacsony értelmi szinten. Meg kell tanulni egymás felé nyitni. aszociális lehet. egyre önállóbbá teszi tanítványait. mert tudja. kialakításának lehetőségeit. Magában foglalja a tanítást-tanulást csakúgy. ha a közös értékrend és módszertani bázis is mögötte áll. aki informál. kialakítja bennük az önszabályozás készségét. mint a motiváció kiépítésének. azok mozgósítása. személyes és szakmai képességei. Ennek segítéséhez szükséges az Ön elméleti és gyakorlati tudása. Kedves Pedagógus! A tanítási-tanulási folyamatban Ön az.1. hogy az oktatás komplex interaktív folyamat. támogat. fejlesztése. rész Adaptációs dialógus tanító nevelőkkel közösen együttműködő tanári teamet alkotva keresnek hatékony megoldásokat az iskola előtt tornyosuló új kihívásokra. egymástól tanulni. Ez a nevelők között is kooperációt jelent. Az ember öröklötten nyitott rendszer. az autonómiát és a szabadságot. 84 .

szerkezete a gyakorlati vonatkozásokat. Számukra hogyan kell meghatározni a kompetenciaterületek követelményeit? Kedves Pedagógus! Ez a fejezet elméleti és gyakorlati megközelítéseket egyaránt tartalmaz.5. tanulói stratégiát. aki vállalta azt a feladatot. hiszen a tartalmak megismerése után meg kell tervezni az éves munkát. amelyek meghatározzák az egész éves munkát. Felmerül a kérdés: mi alapján készítsünk tanmenetet? Milyen módszerrel mérjük fel a gyerekeket? Hogyan és mit értékeljünk? Jól határozzuk-e meg a követelményeket? Egyáltalán: hogyan határozható meg a követelmény például az önismeret. a követelményrendszereket. Együttgondolkodásra hív minden kollégát. a mindennapi pedagógiai munkában közvetlenül használható tudásokat az alábbi fejezetrészek tartalmazzák: − Általános pedagógiai követelmények − A kognitív követelmények értelmezése − A kompetencia alapú programcsomagok követelményrendszere 85 . a differenciált követelmények ismérveit. hogy a kompetencia alapú oktatási programcsomagokat alkalmazza a tanítási óráin. akkor ismerkedjen meg az alábbi címsorok alatt található szöveggel: − Mit jelent a követelmény? − A követelmény megjelenése különböző célrendszeri szinteken − A követelmények tartalma. a tanári. fejezet A követelmény A fejezet felidézi a követelmény fogalmát. Amennyiben az elméleti rész érdekli. A minimumkövetelmények meghatározásának buktatóit érintve olyan fogalmakat ismertet. A fejezetet írta: Kovácsevicsné Tóth Marianna A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása új kihívás mindannyiunknak. az önállóság vagy az együttműködési készség fejlesztésére? Mindez színesedik. az oktatási folyamatot. ha a csoportban sokféle háttérrel rendelkező vagy sajátos nevelési igényű tanulók is vannak.

vizsgákhoz kapcsolódó) követelményeket (pedaGóGiai KisLexiKon. Ebből következően a tantervi követelményekből következtethetjük ki a tanulás és a tanítás tervezésének. nemcsak az oktatásban résztvevők ellenőrzésére és értékelésére. – intézményi. A pedagógiai célrendszeren belül az oktatási cél és tartalom valójában a tantervi követelményekben fut össze. – tantárgyi. Ennél azonban jóval összetettebb ez a fogalom. 86 . A Nemzeti alaptantervben a követelmények különböző szinten és formákban jelennek meg: a) A közös követelmények az iskolai oktatás egészére vonatkoznak. altémákhoz. Ha a követelményeket általánosításuk (részletezettségük) foka szerint rendszerezzük. A Pedagógiai lexikon szerint a követelmény a tanulásszervezés célkategóriája és az értékelés alapja. – szakmai képesítési. A követelmény megjelenése különböző célrendszeri szinteken A követelményterületek és a bennük kifejtett követelmények meghatározzák azt a tudásszintet. 1996. – valamint konkrét (főként témákhoz. évfolyamokra bontva.). – kerettantervi. képességeket és ismereteket. amelyek a különböző képességű és érettségű tanulóktól az egyes szakaszok végén elvárhatók. b) Az általános fejlesztési követelmények az egyes műveltségi területekkel kapcsolatban jelennek meg két nagyobb szakaszra: az 1–6. szabályozásának és értékelésének céljait. hanem a céllal kapcsolatos folyamatban végzendő minden tevékenységre irányul. rész Adaptációs dialógus Mit jelent a követelmény? Ha röviden akarunk erre a kérdésre válaszolni: a követelmény tanulási cél. és a 9–10.1. A követelmény célkategória. akkor megkülönböztethetünk – alaptantervi.

szerkezete A tanulás. évfolyamokra fogalmazódnak meg.5. hogy a tanítási programban a megadott tananyag elsajátításával a tanulóknak mire kell képessé válniuk (báthory. A hierarchikus elrendezés fő vezérelve az interiorizáció16. fejezet A követelmény c) A részletes követelmények – a tananyag. Ezekkel a követelményekkel a saját tantárgyaink feladatmeghatározása során nap mint nap dolgozunk. vagyis azt. emocionális viselkedéssel kapcsolatos célokat rendszerezik. 1985. [A taxonómia a görög taxis (rend). – a pszichomotoros és – a kognitív követelmények rendszerét. bloom és munkatársai megtervezték a tanulási célok taxonómiáját.). AFFEKtÍV KÖVEtElMÉNyEK Az affektív követelmények a beállítódással. valamint nomos (törvény) szavakból származik. 8. és 10.. norma követése vagy a tudás felhasználása ösztönössé válik. vagyis azt. a követelményekből levezetett taxonómiákkal kapcsolatos elméleti alapozó munka megkezdése az amerikai Benjamin bloom nevéhez fűződik. meggyőződéssel. Ebben az összefüggésben az interiorizáció a belsővé válást jelenti. A követelmények tartalma.] A követelményrendszerek a személyiség és a tanulás különböző módjait próbálják megragadni. A követelmények rendszerezésével. 6. képességek) és a minimális teljesítmény a 4. a képzés tervezett eredményeit legátfogóbban a tantervi követelmények és a tantervi követelményekből konstruált tantervi követelményrendszerek (követelménytaxonómiák) képezik le. a tananyaghoz kapcsolt fejlesztési követelmények (kompetenciák. a pedagógiai célok három körét: – az affektív. a tanítás. 16 87 . Általános pedagógiai követelmények A pedagógiai szakirodalomban a követelmények taxonomizálásával már találkozhattunk. hogy az adott szabály..

módosítások elvégzése – Artikuláció: különböző mozgások koordinálása. képességekkel kapcsolatos tanulási célokat rendszerezik. az iskolai tanulás más területein kiegészítik az affektív és a kognitív követelményeket. A hierarchikus elrendezés vezérelve a komplexitás. Az affektív célok persze nem választhatók el a kognitív és a pszichomotoros elsajátítástól. felesleges mozdulatok kiküszöbölése. a sportban.” A pszichomotoros célok tehát nem választhatók el a kognitív és az affektív elsajátítástól. légköre) érdeklődéssé fejleszthető. amit külső hatásokkal egyre nehezebben tudunk szabályozni. Ez a taxonómia a mozgáskoordináció egyre bonyolultabb formáit kísérli meg. a szakmatanulásban. jellemképző erővé alakítása (világnézet) PszICHoMotoros KÖVEtElMÉNyEK A pszichomotoros követelmények a mozgásos készségekkel. a mozgási sebesség növelésének képessége. hasonló mozgások szimultán és egymást követő végzésének képessége – Automatizálás: rutin és spontán mozgások végrehajtása 88 .1. izomkoordináció nélküli mozgások – Manipuláció: szenzoros korrekciók végrehajtása.” Szintjei: – Befogadás: készség az érdeklődések. rész Adaptációs dialógus „A nyitottság és az explorációs készség kedvező külső hatások eredményeként (ilyen például a tanítás-tanulás stílusa. Ettől kezdve már nagyrészt belsővé válik a folyamat. Szintjei: – Utánzás: mozgások másolása. a gyakorlati tevékenységekben. „A pszichomotoros követelmények domináns jelentőségűek a testnevelésben. Ha az érdeklődés kialakult. attitűdök és értékek szerint – Értékek kialakítása: értékbeli különbségek érzékeltetése – értékrendszer kialakítása – Az értékrendszer belső. megpróbálhatjuk az érdeklődést értékeinkkel áthatni. attitűdök és értékek befogadására – válaszadás: reagálás érdeklődések.

Ezt a követelménycsoportot a későbbiekben még érintjük. törvények. fejezet A követelmény KoGNItÍV KÖVEtElMÉNyEK A kognitív követelmények az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tanulás céljait. hogy mit és milyen szinten kell megtanulni. elméletek és rendszerek ismerete – Megértés • Egyszerű összefüggések megértése • Bonyolultabb összefüggések megértése (értelmezés. átkódolás.5. transzformálás. Szintjei: – Ismeret • Tények és elemi információk ismerete • Fogalmak. konvenciók és szabályok ismerete • Alapelvek. továbbfejlesztés) – Alkalmazás • Alkalmazás ismert szituációban • Alkalmazás új szituációban – Magasabb rendű műveletek • Analízis • Szintézis • Értékelés 89 . A kognitív követelmények arra válaszolnak. megtanítani. az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tudás rendszerét írják le.

90 . és összerakni ezeket egy egésszé. Alkalmazás A tanuló képes az elméleti ismereteket. Értékelés A tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket A tanuló képes megítélni. szabályokat felismerni vagy felidézni. A tanuló meg tudja határozni az energia fogalmát. A tanuló képes összefüggő dolgozatot írni a nyaralásról. ket. hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba. A tanuló el tudja magyarázni az I. A tanuló képes megtalálni az ismeretlent az egyenletben. a vitás kérdések rendezése. amit közöltek vele. A kompetencia alapú programcsomagok követelményrendszere A követelményekben azt fogalmazzuk meg. amire felkészítettük a gyerekeket. A tanuló példát tud mondani egyenes vonalú egyenletes mozgásra. hogy anyagok és módszerek mennyi. részekkel dolgozni. – mennyiben felelnek meg a demokratizmus szabályainak. Forrás: Falus–Szivák. Szintézis A tanuló képes az elemekkel.1. világháború kitörésének okát. Megértés A tanuló megérti. hogy az osztályban-isalkotni arról. 21–22. közös programok kiválasztása és szervezése stb. fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül. A tanuló képes a barométer segítségével előre jelezni az időt. bályok kialakítása. szabályokat. és fel tudja sorolni a fajtáit. képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni. részeire bontani. A tanuló le tud fordítani egy bekezdést angolról magyarra.kolában folyó konkrét események – pl. módszereket konkrét és sajátos esetekben használni. 1996. ábra A kognitív követelmények értelmezése A kognitív taxonómia egyes szintjeinek értelmezése Példák a kognitív taxonómia egyes szintjeire Ismeret A tanuló képes tényeket. módszereA tanuló fel tudja sorolni az európai királyságokat. Analízis A tanuló képes a közlést összetevő elemeire. a szaben tesznek eleget a kritériumoknak. rész Adaptációs dialógus 6. fogalmakat. Számos szakirodalomban olvashattunk a kulcskompetenciák tartalmáról. Magasabb rendű műveletek A tanuló képes összehasonlítani különböző társadalmi körök politikai célkitűzéseit. elveket.

a gyermekek együttműködését igénylő tevékenységek szervezésével. magatartásformákat jelöl meg. A követelmények megfogalmazása is ennek szellemében történik. alkalmazások várhatók el a tanulóktól egy-egy pedagógiai szakasz végére.) MIlyEN MAGAtArtÁst. jelentőségéről. – Tudja érvekkel alátámasztani álláspontját. motivációs tényezők megerősítésével. amelyeket jól szervezett ismeretekre és alapkészségekre lehet ráépíteni. – Fogalmazzon meg kérdéseket. – Meghatározza azokat a képességeket. – Szokásokat. hogy milyen tudás. – Vegye figyelembe mások véleményét. – Tudja megváltoztatni álláspontját érvek hatására. A tantárgyi követelményrendszer kellően orientálja a tanulás-tanítási folyamat irányítását.5. A követelmények rendszere – a céloktól egészen a kompetenciaterületek közös és sajátos. A KoMPEtENCIACsoMAGoK MoDUlJAINAK JEllEMzőI – A tanulókat állítja középpontba. kibontakozását segítik. például a pozitív énkép kialakításával. – Sikeresen elvégzendő tevékenységeket határoz meg. AttItűDÖt VÁrUNK El A tANUlótól? – Legyen érdeklődő és kíváncsi. 2005. fejezet A követelmény feladatáról. a megismerés örömének felfedeztetésével. amelyek segítségével adott teljesítmények (alkalmazások) teljesítése lehetővé válik. ismeretek. komplex tudást jelenítenek meg. – Nem csupán ismereteket emel ki. általános és részletes fejlesztési követelményeiig – fokozatos elmélyülést jelöl meg. értékelését. 91 . (Cseh–hódi. hogy a kulcskompetenciák az autonóm személyiség kifejlődését. A követelmények tartalma meghatározza. A gyakorlatban mindig tartsuk szem előtt. A képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlődést befolyásoló érzelmi. ellenőrzését. – Legyen együttműködő. – Jelezze a problémáit.

hogy objektíven állapítsuk meg a követelményt. A pedagógusok a tanuló „tudásának” ellenőrzésére a leggyakrabban a „ki. (KőpataKi – sinGer. – Fogalmazzon meg önálló gondolatokat az anyaggal kapcsolatosan. akkor a célok meghatározása után mindannyiuk érdeke. Ezzel mindössze a tanulók ismereteit kérik számon. Ezeknek a követelményeknek a teljesítése visszajelzést ad a pedagógusnak arról. és azokat mérjük. értelmezési problémáit. Ha a két „főszereplő” (pedagógus–tanuló) pozitív viszonyulása adott. – Tegye lehetővé. – Ösztönözze és bátorítsa a diákokat. gondolkodásának szintjei közül 92 . mennyi” kezdetű kérdéseket használják. – Segítse elő. és objektíven értékeljünk – az egyéni képességekhez mért teljesítményelvárásokat jelöljünk ki. Az eredményesség esetében a viszonyítási alap a célok. – Teremtsen lehetőséget az aktív tanuláshoz. 2005. hogy a tanulók egymástól is tanuljanak.1. tanulási. mikor. hogy alapul szolgálhassanak az ellenőrzés-értékelés számára. amelyeket a modulok elsajátíttatása során határozunk meg. A pedagógus nyomon tudja követni a tanuló gondolkodási folyamatát. rész Adaptációs dialógus – Legyen képes mások helyzetébe beleélni magát. AttItűDÖt VÁrUNK El A PEDAGóGUstól? – Segítse elő a diákok folyamatos részvételét az órai munkában. követelmények megvalósítása. MIlyEN MAGAtArtÁst. hogy a követelmények eléggé konkrétak legyenek ahhoz. melyik. hogyan. hogy a tanulók pontosan lássák a tanulás célját. (Adjon teret a vitára!) – Kövesse nyomon a tanulók tanulását.) Kedves Pedagógus! A tananyag meghatározása után gyakran elbizonytalanodunk. – Találjon alternatívákat a megoldásokra. Mindenképpen törekedjünk arra. A követelmények teljesítése érdekében egyénre szóló fejlesztést alakíthat ki. mit. lehetnek olyan követelmények is. vajon helyesen határoztuk-e meg a követelményeket. hogy a diáknak miben kell még fejlődnie.

Válassza ki…!. A következő összefoglaló ötletet adhat számunkra a differenciált követelménymegfogalmazásban (KőpataKi–sinGer. nem segítik – és nem is ellenőrzik – a megértést. Magyarázza el…!. fejezet A követelmény pedig nem aktivizálják a szintetizálást. Számítsa ki…! Demonstrálja…!. részeire bontani.5. alapján). A GoNDolKoDÁs szINtJEI. Mondjon példát…!. Milyennek képzeli…?. hanem az azon a szinten megfogalmazható követelmények példáival is. változtassa meg…!. Határozza meg…!. fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül. Mit gondol…?. amit közöltek vele. a rögzítés lehetőségére. módszereket. ha a tanuló képes tényeket. elveket. fogalmakat. módszereket konkrét és sajátos esetekben használni. hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba. szabályokat felismerni vagy felidézni. az analízist. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Ki? Mi? Mikor? Hol? Hogyan? Mennyi? Milyen? Melyik…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Nevezze meg…!. 93 . Rajzolja le…! Alkalmazás szintjén a tanuló képes az elméleti ismereteket. nem adnak segítséget a megjegyzés. Hogyan áll kapcsolatban…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Használja fel…!. amikor a tanuló megérti. Módosítsa…!. elemeire. Sorolja fel…!. Jelölje meg…! Megértésről van szó. Találja meg…! A magasabb rendű műveletek közül az elemzés (analízis) szintjén a tanuló képes az adott tartalmat összetevőire. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Hogyan példázza…?. 2005. A tANÁrI KÉrDÉsEK És A KÖVEtElMÉNyEK Ismeretről beszélünk. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Mi az alapötlete…?. Egészítse ki…!. Hogyan foglalná össze…? Miért gondolja így…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Képzelje el…!. Különböztesse meg…!. a tanulói gondolkodás szintjeihez nemcsak a segítő kérdések gyűjteményének kínálatával. szabályokat.

hogy anyagok és módszerek mennyiben tesznek eleget a kritériumoknak. ítélje meg…!. Mi lenne.1. Illusztrálja…!. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Egyetért-e…?. miben különbözik…?. Milyen megoldást javasolna…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Csoportosítsa…!. Becsülje fel… !. Értékelje…!. indítékai…?. Hogyan döntene…?. Bizonyítsa be…!. Kapcsolja össze…!. összerakni ezeket egy egésszé. képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni. Hasonlítsa össze…!. Mi történne. Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Mire következtet…?. részekkel dolgozni. ha…?. Mi a legfontosabb…?. ha …-val/-vel kombinálnánk…?. vizsgálja meg…!. Egyrészt a nyitott iskolák szervezeti és tartalmi kereteik átalakításával alkalmassá válnak a kulcskompetenciák fejlesztésére. Hogyan rangsorolná…?. Következtesse ki…! Egybefoglalás (szintézis) történik akkor. Milyen gondolatokat fűzne…?. a fejlesztési 94 . Bontsa elemeire…!. készítene egy új…?. Hogyan tervezne. Tervezze meg…!. Miben hasonlít. Alkossa meg…!. Hogyan csoportosítaná…?. Mit gondol…?. Rangsorolja…! A kompetencia alapú programcsomagok és a sajátos nevelési igényű tanulók NyItott IsKolÁK – BEFoGADó IsKolÁK – INKlUzÍV IsKolÁK A befogadó (inkluzív iskolák) kialakításához vezető folyamat kétféle módon is megközelíthető. vázolja fel…!. Milyen feltételeket szabna…? Ezen a szinten a feladatmeghatározások lehetnek: Döntse el…!. amikor a tanuló képes az elemekkel. Ilyenkor alkalmazza a kritikai gondolkodását. Mik az okai. Javasoljon megoldást…! értékeléskor a tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket alkotni arról. rész Adaptációs dialógus Ekkor tesszük fel az alábbi kérdéseket: Mik a részei vagy tulajdonságai…?. Mivel tudná bizonyítani…? Ezen a szinten a feladat meghatározások lehetnek: ossza fel…!.

míg a többiek nehézségekkel küzdenek. Az inklúzió viszont arra keresi a választ. hogy jobban haladj? (Cseh–hódi. Másrészt azok az iskolák. hogy valamilyen tárgyból. sajátos nevelési igényű) gyermekek együttnevelését is. addig az inklúzió esetében újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket. a problémák kezeléséhez akkor jutunk a legközelebb. Míg az integráció során az iskola meglévő struktúráiba helyezik a gyermekeket. Az inkluzív intézmények kezelni tudják az átlagtól bármilyen módon eltérő (tehetséges. közvetítési mód. 95 . 2003. hanem: Mire vagy képes? Mire van szükséged. szervezési keretek stb. tananyagból rövidebb-hosszabb ideig nehézségei támadnak. mint a többiek. ahol együttes fejlesztéssel. hátrányos helyzetű.). legyenek képesek alkalmazkodni az elvárt szinthez. téma. Mivel minden gyermek más. esetleg elmaradnak. ha a kérdésünk nem az a gyermekhez: Mi a probléma veled?. hogy hogyan lehetséges a tanulási folyamatokban minden gyerek közreműködő részvételét egyéni képességének és fejlődési ütemének megfelelően biztosítani. olyan befogadó közeget tudnak teremteni. Kedves Pedagógus! tapasztaltuk. a tanítás-tanulás színterén a legfontosabb elem az egyéni differenciálás – hiszen minden tanulóval előfordul tanulmányai idején. tananyagban tehetségesebb tanulók unatkoznak. A sokféle okból egyéni segítségre szoruló gyereknek meg kell kapnia a sikeres továbbhaladáshoz szükséges támogatást az iskolában.) INtEGrÁCIó VAGy INKlÚzIó? A pedagógiai gyakorlat különbséget tesz integráció és inklúzió között. amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják. A pedagógiai gyakorlat megújításához. amelyek lépéseket tesznek a kulcskompetenciák fejlesztésére orientált pedagógiai gyakorlat kialakítására. szorongó. Az integráció esetében azt várja az intézmény. követelményszint. újrakezdő. hogy az integrált tanulók hasonló teljesítményt nyújtsanak. fejezet A követelmény programok befogadására – és ebből adódóan a különböző gyermekek együtt történő fejlesztésére. együttneveléssel biztosítani tudják a tanulók individuális fejlődését (podráCzKy. 2005. hogy az iskolák átlagra szabott tananyaga nagyon kevés gyereknek felel meg igazán: az adott tárgyban. ezt nem lehet a szülőre/tanulóra hárítani. A differenciálás lehetőségei széles körűek az iskolákban: módszertan.5. lemaradó.

20.” (nat. hogy a tanulók önmagukat minél jobban ellássák. környezetükben tájékozódni 17 A helyi tantervek kialakítása során figyelembe kell venni A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét és A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét [2/2005. Ennek során azonban szükség van a tanulók fogyatékosságaihoz. egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat a követelmények elérésében. Az inklúzió (együttnevelés) megvalósításával azt a célt tűzik ki az intézmények. Ennek főbb területei: – „A követelmények teljesítéshez hosszabb idősávok. elengedhetetlenül fontos. szükségleteit. keretek megjelölése ott. Cél. hogy valamely sérülés vagy egyéb ok következtében fejlődésében akadályozott. differenciáltan. 96 .) OM-rendelet]. lehetőségeihez. elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve.) A sAJÁtos NEVElÉsI IGÉNyű tANUlóKHoz IGAzÍtott KÖVEtElMÉNyEK MEGJElENÍtÉsE A HElyI tANtErVBEN Amennyiben SNI-tanuló van a csoportban. hogy tanulóink teljesítik-e a tantervi követelményeket.17 Az Irányelvek hat fejlesztési területet ír elő. követelmények kialakítása és ellenőrzése. 1995. A sajátos nevelési igényű tanulók és a Nat Az SNI-tanulók esetében a Nat egységes követelményrendszerét kell alapul venni. korlátaihoz és sajátos szükségleteihez való igazodásra. hogy megismerjük-e a gyermekek igényeit. ahol erre szükség van. hogy a kolléga alaposan tanulmányozza az SNI-tanulók neveléséről-oktatásáról szóló Irányelveket. – az előírt minimális teljesítményekre szükség esetén sajátos. a mindennapi élethelyzetek problémáinak és megoldásuknak gyakorlása a legfontosabb szempont. hogy minden gyermek. A tananyag kiválasztásában és a követelményekben is a cselekvőképesség kialakítása. rész Adaptációs dialógus A pedagógiai gyakorlat során nemcsak az a fő kérdés.1. (III. a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak. függetlenül attól. 1. hanem az is. megkülönböztetés és elkülönítés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésben. – az iskolák segítő megkülönböztetéssel. és azokra megfelelő pedagógiai válaszokat adunk-e.

alkalmazásról ad bizonyítékot. a lehető legnagyobb önállóságra tegyenek szert. Segítséget ad ehhez a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának tantervi irányelve. Milyen elvárással találkozunk. a szókinccsel kapcsolatos problémák. ha integráló tantervet alkotunk? – Ha szükséges. A kompetencia alapú programcsomagok bevezetése az integrált tanterv segítségével válhat hatékonnyá.5. összefüggések. illetve a többségi tanulókra vonatkoztatva egyaránt. a kapcsolódó ismeretek hiánya. segédkönyveire és segédeszközeire. hogy a többségi tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók számára a témakör. – A taneszközök felsorolásánál külön kell utalni az SNI-tanulók tankönyveire. tudásról. akkor a többségi iskolák számára készült tantervi tananyag belső struktúráját át kell dolgozni. 97 . A tanterv újszerűsége abban áll. hogy nem az iskolai követelmények. A KUDArC ElKErülÉsE Ha minden pozitív megnyilvánulást értékelünk. Ezek lehetnek a szövegértéssel kapcsolatosak – általános szövegértési nehézség. Így csökkenthetjük a kudarcélményt. Az is előfordul. adatok. a hozzárendelt követelmény és az értékelés teljes egységben jelenik meg. tények visszakeresésének problémái –. Előtérben áll a formatív és a diagnosztizáló. a csoportos teljesítmény is tanulásról. – Részletesen. amely egyrészt a tanórai differenciált fejlesztést segíti. továbbá a befogadó iskolák helyi tantervei. másrészt alapja az egyéni habilitációs-rehabilitációs program készítésének. az olvasási gyakorlatlanság. – A tantervben párhuzamosan jeleníthetők meg a témakörök. valamint a folyamatba épített ellenőrzés. – Az értékelés formája és módja tantárgyanként kidolgozott. – Minden tantárgynál évfolyamonként kidolgozott a habilitáció/rehabilitáció. fejezet A követelmény tudjanak. Az SNI-tanulók kudarcainak hátterében sokféle dolog állhat. egyértelműen kell meghatározni a továbbhaladás feltételeit az SNI-. és ezzel szinkronban fogalmazódnak meg a követelmények az adott témakörhöz rendelve a többségi iskola tanulóinak és az SNI-tanulóknak. szociális és kommunikációs képességeik fejlődjenek. szövegből való következtetés.

Munkánk során – pedagógiai programban. helyi tantervben. különböző előismeretek hiánya. Integrált tanulóink számára is meg kell határoznunk a számukra teljesíthető követelményeket. Az integrált tanulóink számára is meg kell határoznunk modulonként a számukra teljesíthető követelményeket. mindig tartsa szem előtt. A követelményminimum meghatározásánál két eset lehetséges: – A kognitív követelmények közül „kihasítjuk” a minimális kompetencia körét. hiányzó tanulási képességek) állnak a kudarcok hátterében. sávok szisztematizált felépítésének az általános iskola kezdő szakaszában. A minimális kompetencia Korábban már említést tettünk a differenciált követelményekről. hogy az ismereteket „az egyik óráról a másikra” lehet elsajátítani. rész Adaptációs dialógus hanem a felhalmozott hátrányok (alapkészségek. annak is az elején. szintek. A fokozatok. Kedves Pedagógus! Kérjük. biztosan működő szintre való fejlesztése. altémákra lebontott követelmények tanulói tevékenységekben. tanmenetben – többször fogalmaztuk újra a tantárgyi minimumot. – A követelmények megjelölésénél figyelembe vesszük az Irányelvet. feladatokban tervezhetők és írhatók le. a folyamat egészében megreked vagy visszafejlődik. eltérő korábbi iskolai követelmények. az első osztályban különösen nagy jelentősége van. azaz csak a relatíve egyszerűbb és könnyebb követelmények közül választunk. képességek kiépítése. amelyek akár tanulási-magatartási zavarok keletkezésében és fennmaradásában is szerepet játszhatnak. Az oPErACIoNAlIzÁlt KÖVEtElMÉNy Az egyes követelményeket a helyi tantervek témákra. Ebben az esetben „gondolkodókra” és „nem gondolkodókra” osztjuk a gyerekeket. mert ekkor folyik a tanuláshoz szükséges alapvető készségek.1. 98 . altémákra lebontott szintjén kell megfogalmazni. A témákra. de a készségek-képességek hosszú folyamatban alakulnak. fejlődnek. lépcsőfoka hiányzik. a további tanulást megalapozó. s ha ennek valamely láncszeme. Ez ellenkezik a nevelési céljainkkal.

akkor a témák. 18 99 . Kedves Pedagógus! A kompetencia alapú programcsomagok moduljainak feldolgozásához. Legfeljebb arról lehet szó. akkor azt mondhatjuk. Az intézmény mindennapjai A társadalom és az egyén érdeke is. „magasabb” fokon a produkálás a túlsúlyos mozzanat. megalapozottabbá a tanulásszervezést. fejezet A követelmény Ha komplex feladatokat fogalmazunk meg. helyi tantervét. ugyanakkor a legbonyolultabb feladat megoldásában is jelen kell lennie mind a négy taxonómiai szintnek „magasabb” fokon.5. hogy a diáknak miben kell még fejlődnie. A pedagógus nyomon tudja követni a tanuló gondolkodási folyamatát. a megértés. hogy az iskola minden gyermeket hozzásegítsen a tőle elvárható legjobb teljesítményhez. Ha helyi tantervet készít a tantestület. ami kiemelkedik a többi közül (bárdossy. újra kell. altémák szintjére kell lebontani a követelményeket. operacionalizált követelmények tehetik objektívabbá az 18 értékelést. 1983. A gyakorlatban mindent ennek kell alárendelni. az alkalmazás. A követelmények teljesítése visszajelzést ad a nevelőnek arról. hogy „alacsonyabb” fokon a reprodukálás. valamint az analízis. amelynek Ön is tagja. A kellően pontosított. hogy a gyermek adottságainak megfelelő képességei kifejlődjenek. Integráló helyi tantervet készített például a Konrád Ignác Általános Iskola nevelőtestülete Kétújfalun. szintézis és értékelés) már a legelemibb komplex feladatban is egyszerre jelenik meg „alacsonyabb” fokon. ez az. az sNI-tanulókkal való hatékony együttműködés megvalósításához kulcskérdés. A követelmények teljesítése érdekében egyénre szóló fejlesztést alakíthat ki. hogy a négy taxonómiai szint (az ismeret. hogy az új tudások hogyan épülnek be az Ön mindennapi munkájába és az intézmény életébe.). Az a testület. hogy gondolja a pedagógiai programját.

hogy a kitűzött célokat elérjem? Milyen feladatokat teljesítek? Ezt a foglalkozást – a törvény szerint – az SNI-gyermek számára csak szakirányú végzettségû gyógypedagógus biztosíthatja. a szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével lesz eredményes. – A megtervezett célok a következő kérdésekre válaszolnak: Mit tanulok a modulból? Mit kell elérnem? – A megtervezett tevékenységek a következő kérdésekre válaszolnak: Mi teszek annak érdekében. szervezése. Jó. képességfejlesztés Kompetenciák megerősítése A MoDUloK ÁltAl MEGHAtÁrozott ÚJ FElADAtoK – A tanítási-tanulási folyamat újfajta tervezése. altémák. taneszközök tanulási stratégia Készség-. a készségek tanítása direkt oktatás segítségével megy végbe. hogy az információ tanítása bemutatás segítségével. a gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével hatékony (Cseh–hódi.). rész Adaptációs dialógus 5. a fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével történhet. 2005. 19 100 . táblázat A követelmények megjelenése az intézményi dokumentumokban Dokumentum Pedagógiai program Nevelési terv Helyi tanterv Minőségirányítási program továbbképzési terv Tanmenetek tematikus tervek Heti tervek Egyéni fejlesztési tervek A gyógypedagógus által készített részletes „Egyéni fejlesztési terv”19 19 A megjelenés területei Cél. ha a pedagógus minden modul tanítása előtt a tanulókkal megbeszéli a modul célját.1. módszerek. a végzendő tevékenységeket és az értékelés módját. A megvalósításhoz újragondolt tanítási-tanulási stratégiára van szükség.és feladatrendszer és minden tartalmi elem A partnerek együttműködése Új módszertani képzések témák. értékelése – Az SNI-tanulók tanulási képességeinek fejlesztése – A gyerekek egyéni tanulási kultúrájának felépítése – Az SNI módszertani szempontok érvényesülése a sérülés csoportja szerint Ennek érdekében valamennyi sajátos nevelési igényű tanuló tanítása során ajánlott szem előtt tartani.

csoport?)? Milyen produktumok. fejezet A követelmény – Az értékelések a következő kérdésekre válaszolnak: Kik fogják értékelni a teljesítményemet (tanár?. én?.) Az intézmények helyi pedagógiai programjában az ellenőrzés és az értékelés elveinek valódi értelmezése nagy segítséget adhat az ellenőrzési-értékelési technikák változatos felhasználására. hogyan történik az értékelés? (bárdossy. 101 . Így a gyakorló pedagógus az értékelést nem csupán osztályzásra használhatja. milyen tevékenységek és milyen elvégzett feladatok alapján. hiszen az elvek nem csak a szummatív értékelésre fókuszálnak.5. 2002.

.

formáival. szem előtt tartva az egész iskola értékrendjét (értékelési rendszerét) s azokat a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Kedves Pedagógus! A sokféle új feladatot egy komplex iskolai környezetben kell megvalósítani. Azt is bemutatja.6. sőt jogszabály-értelmezés látott napvilágot. oly sok elemzés. hanem – azok alapvetését. fejezet Az értékelés A fejezet feltárja az értékelés sokféle dimenzióját. mert nemcsak a félévi. megismertet az értékelés funkcióival. Akik vállalkoztak a kompetencia alapú programcsomagok használatára. 103 . hogy változtatni is kell azon. A fejezetet írta: Montay Beáta Amint elhangzik ez a szó. év végi. hiszen csak így lesz egységes a tanítási és benne az értékelési gyakorlat. megmutatja az alkalmazásukat. mégis. mit jelent a tanulók fejlődésének folyamatos. a pedagógusok jó része úgy érzi. mintha darázs csípte volna meg. szemléletét – a „hagyományos” órákon is. akiknek az integrált nevelését Ön vállalta s szívügyének tartja! A következő néhány oldal nyilvánvalóan nem pótolja azt a könyvtárnyi szakirodalmat. Mindegyikükre nehéz feladat hárul. személyre szabott értékelés mibenléte. értékelés. Valószínű. hanem a mindennapi értékelési gyakorlatukat is át kell gondolniuk. a mindennapi gyakorlat szempontjából – ahogy erre sokan panaszkodnak – alig lett egyszerűbb és világosabb az árnyalt. hiszen a modulok által felkínált (és igényelt) értékelési formákat nemcsak ott kell jól alkalmazni. hogyan függ össze az értékelés és a mérés. Körüljárja a folyamat. amely az értékelés témájában megszületett.és állapotértékelés jellegzetességeit. az újítani – és megújulni – szándékozó pedagógusok közé tartoznak. egyéni nyomon követése. de – reményeink szerint – néhány fontos dologra rávilágít. Annyi szó esett már erről az elmúlt években. s ezzel segítséget nyújt.

hogy mit kell értékelnünk. Valamennyien tisztában vagyunk vele. sőt gyakran terhelik. Minden esetben vizsgálnunk kell. de olyan is. Az értékelés folyamat. Hagyományosan ennek a tanulóra irányuló tanári tevékenységnek a következményei is a tanulókat érintik. s mint ilyen. az oktatási rendszernek az értékelése. viselkedésének értékelésénél azt mértük. máig érvényes tényezőre hívja fel a figyelmet. hogy didaktikai feladat vagy módszer. amelyre büszkék vagyunk. A célok. a tevékenységek és az értékelés dinamikus kölcsönhatásban vannak egymással. hogy pedagógiai gyakorlatunkban a mindennapok során folyamatosan értékeljük tanítványainkat.1. A célok határozzák meg. hogy mely célokat milyen szinten sikerült elérni. azt mondhatjuk. közvetve azonban a pedagógiai folyamat egészének. és hogy ezt a felkínált tanulási tapasztalatoknak megfelelő szinten. hogy tanítói-tanári hivatásunkat egyre tudatosabban végezzük. 104 . Közvetlenül a diákok teljesítményének. az iskolának. és több fontos. – az értékeléssel. Egy kicsit más megközelítésben: szabályozó szerepet betöltő pedagógiai módszer20. értékelő pedagógiai mozzanatok összessége. teljesítmény). Ha egészen röviden próbáljuk definiálni a pedagógiai értékelést. A nevelésben. amire ma már azt gondoljuk: nem ezt vagy nem így kellett volna csinálni. hogy sikerült-e elérni a kitűzött célokat. tayLer értékelési modellje Magyarországon az 1970-es évek óta ismert. Amit az iskola elsősorban értékel. Nyilván eszünkbe jut nem egy olyan eset. illetve kérdeztük-e. a pedagógusnak. rész Adaptációs dialógus A pedagógiai értékelés A mindennapi szóhasználatban az értékelés még ma is inkább az ellenőrzéshez. Biztos vagyok benne. hogy a diákok teljesítményének. viselkedésének és személyiségfejlődésének. illetve módon tettük-e. melyek a tevékenységekből származnak. az a gyerek. 20 Nem tisztázott. A három tényező között dinamikus kölcsönhatás van. melyeket a nevelési-oktatási programon keresztül el kell érni. oktatásban három alapvető elemmel kell számolnunk: – a célokkal (elvárt viselkedés. mintsem a folyamathoz kapcsolódik. s az értékelés információt ad arról. – a diákok tanulási tapasztalataival. a tágabb tanulási folyamat egyik. hogy él bennünk az igény. visszajelzések elmélete és gyakorlata. amivel a tanulókat megismertettük a tevékenységek során. az osztálynak. melynek során megállapítjuk. nagyon fontos összetevője.

és állapotértékelés különbségét – ezek funkcióit és jelentőségét –. fejezet Az értékelés Értékelési gyakorlatunk tudatosabbá tételéhez elengedhetetlen. pontosan meg kell tudnunk különböztetni az értékelés formáit. Fontos. korrekció. az önismeret. 7.6. személyiségfejlődésének szempontjából az önértékelés. mit jelent a tanulók fejlődésének folyamatos. tisztában kell lennünk az értékelés funkcióival. hogyan függ össze az értékelés és a mérés. egyéni nyomon követése. Az értékelés „tárgya” Az ÉrtÉKElÉs FUNKCIóI – Visszacsatolás – Fejlesztés – Motiválás – Szelekció – Járulékos funkciók (7 ábra) . ide tartozik az önértékelés is ** Fejlesztés: diagnosztikai. az énkép kialakulása vagy a pályaválasztási orientáció. prognosztikai 105 . s nem elkülönült tevékenység. s nem utolsósorban azt. hogy szem előtt tartsuk: az értékelés a nevelés-oktatás szerves része. és látnunk kell azt is. ábra Az értékelés funkciói Visszacsatolás* Járulékos funkciók Értékelés Fejlesztés** Szelekció Motiválás * Visszacsatolás: megerősítés. kontroll. Ez utóbbi közül döntő fontosságú a tanulók életének. hogy melyik mikor alkalmazható. hogy értsük a folyamat.

Információszerzés a diákok aktuális állapotáról. 106 . rész Adaptációs dialógus Az ÉrtÉKElÉs MóDJAI És ForMÁI Az értékelés különböző funkcióinak más-más értékelési mód felel meg. hogy ő – az egyéni fejlődési útján – már mit tud. segítő. önmagához képest mennyit fejlődött. segítő. teljesítménye elég-e ahhoz.1. „bíró” Például: A tanulási egység végén. s ezekhez az értékelési módokhoz többféle – de nem tetszőleges – értékelési formát társíthatunk. illetve korrekciót kínál. hogy a pedagógiai folyamatot eredményesebbé tegyük. hibákat differenciáltan mutatja meg oly módon. alapján. irányítás. Célja Alkalmazása A pedagógus szerepköre A tanulási nehézségeket. egy adott óra. hogy a záró mérésbe. egy konkrét feladat) elmondhatjuk tanítványunknak. még mit kell elsajátítania. Megmutatja. – Új ismeret és készség kialakításának kezdetekor (Elsô lépésként diagnosztikus mérés és értékelés). segítés. Nem a tudás egészét.az elért teljesítmény si sikereket erősíti meg. tudásszintjéről annak érdekében. záró minősítés. tanácsadó Például: A félévi. hanem a tanulá. Szummatív A fejlesztések. Jelzi azt is. s mik a további közös (!) tennivalók. kívánatos szinthez képest hogyan teljesít valaki. Ennek eredménye mutatja meg azokat a korrekciós lépéseket. táblázat Az értékelés módjai Mikor alkalmazzuk? Diagnosztikus Pedagógiai döntések. Nem a folyamat) minősítése minősít. Ellenőrző. tanácsadó Például: Egy tanulási egységen belül (legyen az témakör. újabb korrekciós lépésekre van szükség. a tanítási-tanulási folyamat végén: összegző. fejlesztések előtt. beavatkozások. amelyeket el kell végeznünk azelőtt. 6. A folyamat közbeni A tanuló (és a tanár. év végi tudáspróbák megíratása előtt szükség van a diagnosztikus mérésre. értékelésbe belekezdenénk. „osztályozó akció” előtt. a még szükséges korrekciós lépések elvégzése után ezzel az értékeléssel lezártnak tekinthetünk egy folyamatot. hogy „továbblépjen”. hanem a tudás bizonyos elemeit (részfolyamatokat) értékeli. Ha a tanuló a szummatív mérést nem tudja megfelelő szinten teljesíteni. hogy a javítási lehetőségeket is felkínálja. hogy az illető a rangsorban milyen helyet foglal el. Formatív A tanítási-tanulási folyamat közben – folyamatosan. hogy egy adott. – A minősítő szakaszt megelőzően (!) a lezáró.

ha értékelésünk során nem tisztázzuk kellően. Normára orientált A tanuló teljesítményének értékelésekor az átlaghoz viszonyítunk. valamint ezek variációi elnevezésüktől. hogy egy diagnosztikus értékelés formája (pl. teljesítményükhöz – viszonyítjuk. de nem lehet szöveges-minősítő vagy osztályzat. fejlesztő értékelésénél ugyanez a helyzet. Az ÉrtÉKElÉs VIszoNyÍtÁsI KÖrE Minden értékelés viszonyítás.6. Individuumra orientált A tanulók pillanatnyi viselkedését. láthatjuk. a tantervi követelményekhez viszonyítjuk. teljesítményét önmagukhoz – korábbi viselkedésükhöz. az év eleji ismétlés) lehet pontérték. tehát folyamat közbeni visszajelzésünk nem lehet minősítő. Az értékelés viszonyítási alapjait figyelembe véve háromféle értékelést különböztetünk meg. Fontos azonban azzal is tisztában lennünk. fejezet Az értékelés Az értékelési formák – Szöveges-leíró (szóban vagy írásban) – Pontérték – Százalék – Önértékelés (szóban vagy írásban) – Szöveges-minősítő – Osztályzat – Kifejezhető még az értékelés szimbólumokkal. mi a viszonyítás alapja. Fajtái: – a szociális normaorientációt alkalmazó. metakommunikációs jelzésekkel vagy az eddig felsoroltak bármiféle kombinációjával. táblázat Az értékelések fajtái a viszonyítás alapja szerint Kritériumra orientált A diákok személyes teljesítményét a kitűzött tanulási célokhoz pl. pedagógusok tanácsadói. Ha az értékelési formákat összevetjük az értékelési módokkal. Ebben az esetben mi. 107 . százalék vagy akár önértékelés. A formatív. s nem „bírói” szerepben vagyunk. – a normaátlaghoz viszonyító. használat idejüktől függetlenül minősítő jellegűek. hogy az „ártatlan” piros pontok és más színű társaik. 7. Problémát okozhat.

Ezek olyan mérőeszközök (nem csak feladatlapok!). hogy tanítványaink a szakaszokon belül egyéni fejlődési. hanem csak így valósítható meg! Ezen a ponton óhatatlanul beleütközünk egy másik. amelyet annak sajátossága határoz meg. amit előre meghatároztunk.23 Az önmagához viszonyító értékelés esetében elsősorban az értékelés formatív funkcióját használva az egyéni úton haladást segítjük. és hogy a tanulási folyamaton belül valamennyi gyerek efelé halad – egyéni utakon. hogy a kritériumok megfogalmazása nem elég pontos. 23 Könyvünk kéziratának lezárta után ebben lehetséges változás. Kerüljük – nagyon helyesen – az osztálytársak egymáshoz hasonlításának bármilyen módját. a szövegértés. Itt kell megjegyezni. Ezek hiányában – pl. Inkluzív oktatás esetében nem nehéz belátni. Fontos. hogy egy tanítási-tanulási egység végén – természetesen jól megválasztott célok és megfelelő tevékenységek után – a diákok elsajátították-e mindazt. A sajátos nevelési igényű tanulóinknak is erre van szükségük. szövegalkotás területéhez pedig megkezdték a megkívánt standard mérési eszközök elkészítését. kompetenciák elsajátításában van egy optimálisan elérendő végcél. készségek. nem beszélve azok értelmezéséről. a gyakorlatban ezek átszűrődnek egész személyiségünkön. a diákokat egymáshoz hasonlítgatni egyszerűen életveszélyes. A kompetencia alapú programcsomagok közül a matematikához már készültek félévi és év végi mérések. normaátlaghoz. A szociális normaorientációt – amikor az osztály teljesítményének átlagát vesszük alapul – ma már igyekszünk száműzni pedagógiai gyakorlatunkból. 2 108 . a differenciált tanulásszervezésről részletesen olvashattunk a Módszerek című fejezetben. A differenciálás meghatározása megtalálható a Fogalomtárban. a differenciálásba2 és az egyéni haladási tempót lehetővé tevő tanítási stratégiákba22. a programcsomagok többségéhez – ma még csak az értékelést segítő szempontsorokat lehet használni. S ne feledjük. hogy az ismeretek. amelyekkel objektíve(bbe)n megállapíthatók. egyéni tempóban. megfelelő szinten érvényes. Tudjuk. érési ütemüknek megfelelően haladhassanak. Megfelelőbb módja a normára orientált értékelésnek. értékeléssel is összefüggő „kérdéskörbe”. Mindez a sajátos nevelési igényű tanulóknál nemcsak hogy így optimális. 22 A tanulási-tanítási stratégiák leírása megtalálható a Fogalomtárban.1. hogy a standardok létrehozása hosszabb folyamat. ártalmas és diszkriminatív. standardokhoz viszonyítjuk. ha az egyes tanulók teljesítményét ún. rész Adaptációs dialógus A kritériumra orientált értékelés esetében előfordulhat. kipróbált és megbízható mérőeszközök tölthetik be a fenti funkciót. hiszen csak a szakmailag korrekt módon kifejlesztett. hogy a tanulók teljesítményét az osztályátlaghoz igazítani. A kritériumra orientált értékelést a tanulási folyamaton belül az egyes tantervi témák lezárásakor vagy az általunk belső fejlődési szakaszoknak nevezett egységek végén célszerű alkalmazni.

amiről nem felejtkezhetünk el. miként tanulja meg a legközelebbi leckét úgy. ezt a feladatot nem tudja ellátni! A nagyon különböző gyerekek különböző fejlődési ütem szerint fejlődő nagyon különböző készségeit csak az azokhoz rugalmasan alkalmazkodó. pedig a gyakorlatban többnyire még mindig az aktuális pillanatban „felmutatott” aktuális ismereteket. Ebben az esetben az értékelésünknek arra kell rávilágítania. akkor az egyéni haladás. Mindezekből következik. Ezekből az akciókból kellene a tanulóknak – saját fejlődésük érdekében – gyakorlati következtetéseket levonni. személyre szabott és személynek szóló. amikor folyamatos. a felelet erényei. Ha emellett még az iskolák többségében frontálisan zajlik a tanítás. hogy tudást értékelünk. fejezet Az értékelés Mit értékelünk? Legtöbbször azt hisszük. (A programcsomagok moduljaiban szereplő értékelési szempontok. azaz differenciált a visszajelzés. A kompetencia alapú programcsomagok mindenképpen segítséget nyújtanak a cél elérésében. hanem minősítjük (pl. ezeket gyakran nem is csak értékeljük. Készségeket. kompetenciákat fejlesztő iskoláról beszélünk. hogy sikeresebb legyen. Gyakran esik szó a különböző készségek alakításáról. osztályozzuk). Az ő optimális fejlesztésük differenciált tanulásszervezés nélkül semmiképpen sem valósítható meg! Az érem másik oldala: a hagyományos pedagógia gyakorlat magát az értékelést is akciókban valósítja meg. A frontális tanítástól hiába szeretnénk hatékony készségfejlesztést várni. hibái. hozzáigazítható differenciált tanulásszervezéssel lehet hatékonyan fejleszteni! Ez különösen igaz a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében. 109 . fejlődés. szempontsorok már ennek a kívánalomnak igyekeznek megfelelni. akkor érdekes lehet a gyerek (és a szülő) számára. Olyan formáló visszajelzést kell adnunk a felelőnek. de közben ismereteket értékelünk. hogy megfelelő értékelésnek azt tekinthetjük. Sőt.24) Van azonban valami. 24 Részletesebben megtalálható A kompetencia című fejezetben. ahol az értékelés folyamatára helyeződik a hangsúly. A csapda abban rejlik. Annál is inkább. amiből tudni fogja. Ha aktuális tudást értékelünk. hogy mik voltak pl. Az adott pillanat adott teljesítménye után pedig azt mondjuk. de az iskola dominánsan ismeretközlő funkciója s az ennek megfelelő frontális tanulásszervezés erre alkalmatlan. hogy valóban könnyebb az ismereteket értékelni.6. teljesítmény nyomon követésére szinte nincs is lehetőség. mivel az alapkészségek kivételével a gyakorlatban még csak kialakulóban vannak a készségek és főleg a kompetenciák fejlesztésének tartalmai és módszerei. ennyi a gyerek tudása. hogy megtanulta-e a leckét vagy jól oldotta-e meg az aznapi feladatot.

amely csak eszközi szerepet játszik a tanuló önértékelési folyamataiban. standardizált teszteknek). – Az értékelésnek „feladata”. megbízhatóak és megfelelő szinten érvényesek. s benne a következő elvek érvényesülnek: – Egyértelműen szétválnak az értékelés különböző funkcióihoz tartozó tevékenységek. – Az értékelést annak tudatában javasolt alkalmazni. – Diagnosztikus és formatív értékelés esetében a szöveges. számoljon azzal.) – A minősítő jellegű („folyamatzáró”) értékelés esetén az objektivitás. – Motivációs szempontból segíti a diákok belső motivációinak kialakulását. mint értékelésünk szempontjaira utaló tartalmakat. kulcsképességet26. Ennek megfelelően egy adott tantárgyi teljesítmény értékelésekor is látnunk kell. illetve elsajátíttatásának igénye. a kritériumorientáltság érvényesítése a legfőbb szempont. 26 A kulcskompetenciák leírása megtalálható a Fogalomtárban. 27 A kompetenciákról részletesen tájékozódhatnak A kompetencia című fejezetben. hogy az értékelendő tudástartalmak – s ma már ezekkel egyenrangúan az elsajátított képességek és kompetenciák – együtt változnak a tudásról alkotott nézetek változásaival. eszköz jellegû tudás szócikkek). ún. s ezen beA minőségi iskolai tudás jellemzőiről a Fogalomtárban olvashatnak (l. (Pl. intelligens. Ilyenkor kell meghatározó szerephez jutniuk azoknak a mérési eszközöknek (pl. de rövid leírásuk megtalálható a Fogalomtárban is. Természetes dolog. milyen tudást. rész Adaptációs dialógus A MINősÉGI IsKolAI tUDÁs Napjainkban egyre hangsúlyosabbá válik az életszerű helyzetekhez köthető. kompetenciaegyüttest27 értékelünk. alkalmazható tudás25 elsajátításának. hogy sikerorientált vagy kudarctűrő-e a tanuló. hogy figyelembe vegye a gyermek személyiségét. s olyan megközelítést alkalmazzon. Értékelés a kompetencia alapú programcsomagokban A kompetencia alapú programcsomagok fejlesztői az alábbi (a korszerű értékelést meghatározó) elvekből kiindulva kezdték meg munkájukat. – A tanulást segítő értékelésben kiemelt szerep jut a diagnosztikus és a formatív értékelési eszközöknek és eljárásoknak. 25 110 . hogy az egy olyan külső szabályozó szerepet betöltő visszajelzés. differenciált értékelés a legmegfelelőbb. mely leginkább szolgálja fejlődését. eszköz jellegű. bemért. s az eltérő funkciókhoz különböző értékelési formák kapcsolódnak. Ezeket felfoghatjuk szinte úgy is. alkalmazható tudás.1. amelyek korrekt módon kifejlesztettek. illetve erősödését. Összefoglalva A korszerű értékelés folyamat jellegű.

formái legyenek összhangban az értékelés aktuális. azok moduljait használják. (Az értékelés semmiképp sem kelthet szorongást!) – A modulokban lehetőséget kell adni nemcsak az egyéni. Az elért eredmények viszonyítási alapjaként – akár egyéni. hogy általában a szummatív értékelés eszközei – egyedüli alkalmazásukat a kötet szerzői nem ajánlják. hogy a tanuló saját lehetőségeihez mérten mennyit fejlődött. de az ott leírt értékelési szempontok és egyéb ajánlások az általunk felsorolt elveket követik. – A modulok értékelési eljárásai. amely nem minősíti a tanulók személyiségét. a folyamatra. a moDUlok érTékeléSI alaPelveI28 – Az értékelés ne minősítsen. adott modulhoz kötött megfontolások – pl. – Adjon információt arról.6. szempontsorok. A konkrét. Azaz: az értékelés individuumra orientált legyen. s hogy ezekkel a „saját lehetőségekkel” mennyire élt. – Az értékelés korrekciós funkciója alapján adjon útmutatást a továbbhaladásra. – Az értékelés hangsúlyosan jelenítse meg. folyamategységre jellemző funkcióival. 28 Bár minden területet nem találunk meg minden kompetencia alapú programcsomagban. Azaz: a tanulási eredmények visszajelzése olyan legyen. reális önértékelés kialakulását segítse. Az idegen nyelvi modulokban megtalálható „piros pontok”-ról a kötet olvasói tudják. hanem fejlődési állapotról számoljon be. hanem a csoport általi értékelésre.  . hogy a tanulóknak a modulban megjelölt célokat (a tanulási folyamatban elvárható tanulási eredményeket) milyen szinten sikerült elérni. akár csoportmunkáról van szó – mindig csak a korábbi „saját” eredmény szolgáljon. önértékelésre is. fejezet Az értékelés lül az értékelés rendszerének kialakítását. hogy milyen értékelési feladatokat érdemes megszerveznie az alkalmazóknak. értékelő tevékenységek leírásai – magukban a modulokban szerepelnek. Az eredmények visszajelzése mindig a pozitív. – Az értékelési módok közül kiemelt szerep jusson a formatív értékelésnek. A mára elkészült programcsomagok tartalmaznak leírásokat azzal kapcsolatban. ha a képzési csomagokat. ajánlások. A fejlesztőkkel szemben támasztott igények – minden kompetenciaterületen – a következők voltak: – A modulokban megjelenő értékelés a modulok szerves részét képezze.

ezáltal segítsék az önértékelés. a pedagógusok szerepfelfogása és attitűdje. amelyek lehetőséget adnak a differenciált visszajelzésre. ezek egyensúlyba helyezésére is gondot fordít. az iskola hagyományaiból áll. 2 . amelyeket mint keretfeltételeket szoktunk emlegetni. változatos tanítási stratégiáival – segíteni igyekszik a diákok belső motivációinak erősödését. Ilyenek például a napi-. a reális énkép kialakulását. az együttműködési képességek szintjének visszajelzései. Az iskola értékelési rendszerének újragondolása szüKsÉG VAN-E A VÁltoztAtÁsrA? A pedagógiai értékelési folyamat minden korban – így napjainkban is – tükrözi az adott oktatási. azaz megjelölik az értékelés tartalmát. elgondolásaiból.1. hogy a kompetencia alapú fejlesztés az értelmi intelligencia területe mellett az érzelmi-szociális intelligencia fejlesztésére. a tanórák légköre. módszerek. a tanítási-tanulási folyamat során a tanulóktól megkívánt aktivitás mértéke. amely a jogszabályi elvárásokon túl az adott pedagóguscsoport értékrendjéből. hiszen az értékelés szempontjai között hangsúlyosan ott vannak a gondolkodási és kommunikációs. Ez pedig jelzi. Ezek a szempontok választ adnak a „mit értékelünk” kérdésre is. cselekvésre. az önismeret. nevelési intézmény értékorientációját. rész Adaptációs dialógus – A modulokban elsősorban olyan tanulást segítő értékelések legyenek. olyan tényezőitől sem. hogy a modulokon belül elkülönítetten jelennek meg az egyén és a csoport értékelésének szempontjai. heti-. amelyet az iskola megjelenít. A modulok értékelésében a korszerű tudásról vallott nézetek is megjelennek. A fenti felsorolásból jól látszik. felfedezésre építő szemléletével. Az értékelési rendszer nem független az iskola egyéb. Minden iskolai testületnek van egy nagyjából megragadható attitűdrendszere. Több programcsomag esetében is megfigyelhető. éves rend. – Jelenjen meg bennük az önreflexióra késztetés. fejlesztése is igen nagy hangsúlyt kap. A tantestületi elgondolások közé sorolhatóak például a következők: a tanítás során alkalmazott munkaformák. szempontsorok – figyelembe véve még a modulokban megjelölt „képességfejlesztés fókuszait” is – valóban a tanulási célok megvalósulására irányítják a figyelmet. Az értékelés – karöltve a modulok aktív. eszközök. hogy az értékelési szempontok között a személyes és szociális kompetenciák fejlettsége. A felsoroltak mind részét képezik annak a komplex pedagógiai rendszernek. A modulleírásokban szereplő értékelési szempontok.

módja. s továbbfejlődésének mi a legoptimálisabb útja. fontos. mely tényezők befolyásolják a változtatást. követelmények) ** Szerepattitűdök (pedagógus. hogy iskolájukban szükség van a jelenlegi értékelési rendszer megváltoztatására.6. árnyalt értékelés az integráló iskolákban elengedhetetlen. azaz differenciált bánásmódot alkalmaznak (pl. tantervben – tananyag. hogy mennyiben jellemzi a másság elfogadására épülő pozitív értékelési attitűd. diák. Az intézmény értékelési rendszeréről egyfajta tájékoztatást nyújt az is. ábra Az iskola arculatát meghatározó tényezők Nevelésioktatási elvek* Tanulási környezet Az iskola arculata Tanulásitanítási stratégiák Szerepek – attitûdök** Értékelési rendszer * Nevelési-oktatási elvek: értékről. hogy számba vegyék. szülő…) 113 . A differenciált. annak elfogadásáról való vélekedése is. fejezet Az értékelés Minden iskola értékorientációjához hozzátartozik a „másságról”. A befolyásoló tényezők számbavételén túl elsősorban az összefüggéseket kell keresniük. ott az értékelési rendszernek is ehhez kell igazodnia. Ehhez kíván segítséget nyújtani az alábbi ábra. s a prioritásokra rátalálniuk. Kedves Pedagógus! Ha Ön és kollégái úgy gondolják. tudásról vallott nézetek (megjelenik a pedagógiai programban. differenciáltan tanítanak). A sajátos nevelési igényű tanulókat integráló iskolákban. hogy az adott gyermek önmaga lehetőségeihez képest hol tart. ahol a személyiségfejlesztés során elfogadják az egyéni sajátosságokat és alkalmazkodnak azokhoz. hisz csak ezáltal lehet megjeleníteni. 8.

tágabb környezetének elvárásai is befolyásolják. 29 114 . hogy tanítványainknak milyen a tanulási stílusa. nem annyira az értékelések módja. megszokott pedagógusi tennivalóinkat egyrészt újakkal kell kiegészítenünk.29 Érdemes figyelmet fordítani arra is. helyszíneinek és főbb területeinek leírása megtalálható a Fogalomtárban. melyek azok a tanulási technikák. differenciált (azaz személyre szabott) és szöveges. a teljesítmények menet közbeni rögzítésének. hogy értékeléseink közül melyek alkalmasak az egyéni nyomon követésre.1. hogy oktató. mintsem azok formája dönti el. amely az egyéni fejlődés nyomon követésére is alkalmas. Érdemes azonban hangsúlyozni – és ezzel újra a kompetencia alapú programcsomagokra fókuszálni –. Ennek a gondolatnak. amelyeket már elsajátítottak. differenciált segítségnyújtás megtervezéséhez. a teljes gyermeki személyiség megismerésének szükségessége. milyenek a tanulási szokásaik. másrészt tudatosabbá kell tennünk azokat.31 Azt. A tanulói személyiség megismerése alapelveinek. személyre szabott értékelés jelentőségének az elfogadásával az inkluzív iskolákban felértékelődik a tanulói megismerés fontossága. 30 A tanulási stílusokról. hanem az egyéni fejlődés nyomon követésében is. azaz gyakran és eredményesen használnak. Ha formatív értékelésünk árnyalt. akkor ezt a funkciót is képes betölteni. 31 A témáról részletes tájékoztatást adnak a Betekintés a diagnosztikai eljárásokba és a Habilitációrehabilitáció fejezetek. ÉrtÉKElÉssEl ÖsszEFüGGő sPECIÁlIs FElADAtoK A tanítási-tanulási folyamat során a napi visszajelzéseken van a hangsúly. Ha az általunk alkalmazott tanulói értékelés olyan. a tanulási szokásokról és a tanulási technikákról tájékozódhat a Fogalomtárban. módszereinek. Egyértelművé válik a gyerekek folyamatos megfigyelésének. nevelő munkánkat jó színvonalon elláthassuk. valamint az árnyalt. akkor az komolyan hozzájárulhat a speciális. Az INKlUzÍV IsKolÁKAt ÉrINtő.30 Az egyéni nyomon követés Ahhoz. az egyénre szabott pedagógiai fejlesztéshez. hogy a mindennapok során leggyakrabban használt fejlesztő értékelésnek nemcsak a tanulás segítésében lehet nagy szerepe. rész Adaptációs dialógus A fentieken kívül az iskola arculatát hagyományai és szűkebb.

amelynek jelentőségét talán ma még nem is érzékeljük kellő mértékben. Olyan dokumentum. – olyan tanulói munkákat. amelyek tartósabban gondot jelentettek a tanuló számára. nemcsak a sajátos nevelési igényűekről. az sikerré változhat!) A portfólió lehetőséget adhat a diák és a pedagógus közötti írásbeli párbeszédre is. de minden esetben figyelembe veszik az adott gyermek speciális problémáját és helyzetét. amikor már túljutottunk egy nehézségen. fejezet Az értékelés A portfólió Az egyéni fejlődés nyomon követésére. – olyan tanulói munkákat. Így pl. Valamennyi tanítványunkról érdemes portfóliót készíteni. illetve ennek dokumentálására pályánk során szinte mindannyian kitaláltunk már hol jobban. a gyereket tanító szaktanárként – készített tanulói megfigyelések (hangsúlyosan megfigyelések. tanuláshoz. – esetleg olyan munkákat is. osztályfőnökként. a diákok tanulmányi haladását. Társuló dokumentumként hozzájuk kapcsolódhatnak még az általunk – osztálytanítóként. 115 . amelyek a lehetőségekhez mérten objektívek. amelyek különösen fontosak. semmiképp nem „megkülönböztető ajándék”! A portfólió alkalmazóinak megállapodása szerint – s ebbe a körbe természetesen beletartoznak a diákok is! – a gyűjtemény többféle dolgot tartalmazhat. bemutató és egyben értékelő funkciót is betölthet. az egyéni portfólió. s valóban. társakhoz való viszonyát. s nem értelmezések!). illetve egy ehhez nagyon hasonló – talán divatosabb névvel illetett – gyűjtemény. amely az értékelési folyamat része. amelyek legjobb teljesítményei „tulajdonosuknak”. minden tanítványunknak „jár”. ez a gyűjtemény – ha összeállítására és folyamatos karbantartására rászánjuk magunkat –. amely a differenciált osztálymunka során bármely tanuló egyéni haladásának dokumentuma. kedvesek – akár egyéni érdeklődés miatt – az alkotóknak. Sőt. Az egyéni portfólió tehát gyűjtő. (Ne feledjük. A portfólió (a tanulói munkák gyűjteménye) ma már egyre gyakrabban alkalmazott – egyben értékelési – eszköz a világ legkülönbözőbb iskoláiban. amelyet sajátos nevelési igényű tanuló esetében habilitációs és rehabilitációs célokkal és feladatokkal a gyógypedagógus valósít meg. valamint azok a folyamatzáró mérések és értékelések. Ezek közül való az „egyéni gyűjtőmappa”. személyiségük fejlődését többféle módon követhetjük. Szervesen illeszkedik (illeszkedhet) az egyéni fejlesztési tervhez. A tanuló „bővített portfóliójában” benne lehetnek az illető gyermekre vonatkozó diagnosztikus és folyamat közbeni mérések és értékelések. hol kevésbé jól működő módszereket.6. és az egyéni tanulási tervhez.

alkalmazott tanulási stratégiák. hiszen a sajátos nevelési igényű tanulók fejlődését ezek segítik a legjobban! Az önértékelés Az önértékelés a mai iskolai gyakorlatban még ritkábban alkalmazott értékelési fajta. – megtapasztalhatja saját felelősségét fejlődésének. pedagógiai mikrotörténések). Lényeges tehát. Az.1. tanári. értékelési rendszere összhangban legyen saját értékelési gyakorlatunkkal. pedig a pedagógiai értékelés igen fontos részét képezi. egyben visszajelezheti) saját tudását. rész Adaptációs dialógus A portfólióról. hogy ez sem működik magától – kialakításának. tudja. S mivel az önértékelő képesség fejlődését többféle tényező is befolyásolja. aki már alkalmazza a tanulói értékelés során az önértékelést. Az önértékelés során a tanuló: – felmérheti (tudatosan átgondolhatja. tanulói szerepek és attitűdök. hisz magánéletünkből is tudjuk – szülőként. Örülhetünk ennek. az osztályteremben alkalmazott mérési. hogy az egységes. hogy az inkluzív iskolák értékelési rendszerében az alkalmazott értékelési módok közül a diagnosztikus és a formatív értékelés még fontosabb helyre kerül. Mérés-értékelés az osztályban Kedves Pedagógus! Az inkluzív iskolákban egy olyan konszenzusokra és teammunkára jellemző légkör alakul ki. gyerekként megtapasztalhattuk –. tanulmányi teljesítményének alakulásában. amelyben „az osztály falain belül pedig azt csinálok. hogy az iskola értékorientációja. amit én akarok” mondat ismeretlen. egyező értékrend és elvárásrendszer nyújt igazán biztonságot. (pl. első lépésként ezeket kell számba vennünk. kialakulásának folyamatát tervezni kell. az segíti az optimális fejlődést. – mérlegelheti a tanulási folyamatba befektetett energiáinak és az elért eredményeknek a viszonyát. a tanórák légköre. az egyéni fejlődés nyomon követéséről gondolkodva ismét tetten érhető – amit az integráció kapcsán talán nem is lehet eléggé hangsúlyozni –. értékelési eljárásainkkal vagy akár csak értékelési attitűdünkkel. 116 .

megbízható mérőeszközt alkotni a szociális kompetenciák fejlesztésének területéhez!) Az alább bemutatott értékelési szempontsorok a szövegértés-szövegalkotás területéhez készültek. Korábban már említettük. – az önálló tanulás képességének főbb összetevői.6. – a tanulás sikerességét meghatározó érzelmi. A matematikai kompetenciaterület tart ebből a szempontból „legelőrébb”. alaposan átgondolt szempontok képesek pótolni a jelenlegi hiányt. nagyobb gyakorlatunk van egy ilyen „egzakt tudományhoz” mérőanyagot összeállítani. mint korrekt módon kifejlesztett. akarati tényezők. Példa az értékelés megjelenésére – a szövegértés-szövegalkotás modulokban32 Az értékelés tartalma többféle megközelítésű lehet. (Az igazsághoz azért hozzátartozik. itt már megszülettek az első – félévi és év végi – mérések. 117 . Az összeállítás (kézirat) a szövegértésszövegalkotás kompetenciaterület fejlesztőinek készült. A három kiemelt terület példákkal jellemzett tartalma: – Tanulási eredmények • Felismeréshez való eljutás (pl. mert figyelmünket az értékelés általános tartalmára fókuszálják. összefüggések. Ez a terület még nem rendelkezik standard mérési eszközökkel. következtetések. ötletessége 32 A munkaanyag Dr. erkölcsi. értelmezés) helyessége • A tapasztalatszerzés eredményessége • A problémamegoldás sikeressége • A megoldás eredetisége. A következő három – különösen fontosnak vélt – terület érintését javaslom a modulokban: – tanulási eredmények. Szilágyi Imréné szakmai bizottsági tag Néhány gondolat a modulokban megjelenő értékelés korrekciójához címmel megjelent írása. viszonyulások. hogy ezek a konkrét. információk. lényegkiemelés. fejezet Az értékelés A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazásával még egy új értékelési orientáció is megjelent! Az alábbi szempontsorok közreadása azért fontos. de remélhető. hogy a programcsomagokhoz még nem készültek el a szükséges és tervezett országos standardok.

megoldási stratégia kialakítása • Problémafelvető. rész Adaptációs dialógus • A válaszadás helyessége. gondolkodási műveletek • Az előzetes tudás mozgósítása új problémahelyzetben • Információs források kezelése • Információk rendezése. a megnyilatkozások gyakorisága • Feladattudat. a feladat előírásaihoz – Az önálló tanulás képességének főbb összetevői: • Kíváncsiság. mennyisége • A tanulási feladatokban való részvétel intenzitása. nyelvi megformáltsága • A vállalt feladat teljesítése. hangnem • Segítségadás. tolerancia. emlékezet. az új problémák iránti nyitottság • A feladat értelmezése • A probléma felismerése. rendszerezése 118 . erkölcsi. akarati tényezők. bővülése új elemekkel – A tanulás sikerességét meghatározó érzelmi. képzelet. az ebből adódó szerepvállalás • A feladat teljesítéséért vállalt kölcsönös felelősség • Megbízhatóság • Együttműködés. a megoldás kritériumoknak való megfelelése • A megszerzett tudás célszerű felhasználása. viszonyulások • A feladat vállalása • A feladatvégzés motiváltsága.1. kitartás • Munkamegosztás. a segítség elfogadása • A tanulási követelményekkel való azonosulás • Alkalmazkodás a közösség szabályaihoz. megfigyelés. a probléma megoldását segítő kérdések megfogalmazása • Többféle megoldás keresése • Döntés • Koncentrált figyelem.

Az értékelési rendszer olyan „terület”. narráció • Gazdálkodás az idővel. század kihívásaira. s eligazítást nyújtanak számunkra mindennapi tanítási-mérési-értékelési gyakorlatunkat illetően is! Napjainkban az iskolákkal szemben támasztott fő elvárás. amelyek elsősorban vagy kizárólag az egyéni értékelésre. amelyet többféle intézményi dokumentumban is rögzíteni kell.6. tanítsa meg őket a kooperációra. véleményalkotás. Végül egy nagyon fontos tudnivaló: az értékelés fegyelmezési. illetve elsősorban vagy kizárólag a csoportmunkára. fejezet Az értékelés • A megoldás helyességének ellenőrzése. diákjait készítse fel a 21. Az iskola csökkentse a „családi háttértényezők” másságából adódó különbözőségeket. a csoportmunkában való részvételre vonatkoznak. munkaritmus • Monotóniatűrés • A megkezdett feladat befejezése Az értékelési szempontok kiválasztását meghatározó tényezők – A modul által bemutatott tanulási egység pedagógiai célja (Mit lehet megtanítani a felhasználásával? Milyen fejlesztésekre teremt feltételt? (l. hogy az oktatás eredményessége. illetve szelekcióban betöltött funkciója a programcsomagok. A törvényesség igényén túl az iskola eredményességét is jelzi a helyi pedagógiai rendszer és az alkalmazott értékelés koherenciája. hibajavítás • Reflektálás. 119 . A képességfejlesztés fókuszai) – A modulban alkalmazott módszerek és tanulásszervezési módok – Az egyes fejlesztési csoportok tevékenységével kapcsolatos elvárások A fenti szempontsorok „túlmutatnak” a modulokon. hatékonysága növekedjék. Ennek megfelelően az értékelés kapcsán is megjelennek olyan új szempontok. modulok alkalmazása során nem működhet! Az értékelési rendszer megjelenése az intézményi dokumentumokban Az intézmény értékelési rendszerének minden esetben illeszkednie kell az iskola komplex szakmai-integrált pedagógiai programjába. teremtse meg az esélyegyenlőséget.

. félévi és a folyamat közbeni értékelések bemutatására. Inklúzió esetében természetesen az Irányelvekről sem feledkezhetünk el. hiszen ez a dokumentum mint iránytű segíti a munkánkat. az év végi. hanem példákkal is illusztrálni. Azokban az iskolákban. hogy mely tevékenységeket kell elvégezniük. hogy a szöveges értékelést – élve a törvényi lehetőségekkel – nem a 4. az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit. hanem a testület által kialakított) értékelési rendszer van. értékelési gyakorlatára. 7 lábjegyzet. A felsorolt dokumentumok módosításakor természetesen az iskolaszéknek is van beleszólási. úgy gondolja. véleményezési joga. Ebből következik. hogy a benne foglaltak mindennemű megváltoztatása is csak a fenntartó engedélyével lehetséges. Kiterjed ez az értékelési alapelvek megfogalmazására. hanem a 6. ha nem is ilyen részletes. A tanterv által megjelölt követelmények és a továbbhaladás feltételei utalnak az iskola értékorientációjára. És ne feledkezzen el tanítványairól sem! Egy demokratikusan működő intézményben nem fordulhat elő.1. műfajilag33 milyen értékelést tart a legmegfelelőbbnek. milyen készségeket. hogy a változtatás tervezését épp azok tudják meg utoljára. A minőségirányítási programnak szintén rögzítenie kell az intézmény értékelési rendszerét. Köztudomású. „Az iskola pedagógiai programja határozza meg a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. vagy a félévi értékelőknél más műfajú értékelést szeretne bevezetni. ahol saját (nem adaptált. ezeket a változtatásokat engedélyeztetnie kell. a tanulói teljesítmény minősítésének formáit. 4.) 2. 34 3. Így pl. hogy az iskola vezetése erről se feledkezzen el. Az „integrált” helyi tantervben együtt – egymás mellett – jelenik meg. osztályig. hogy a pedagógiai programot az intézmény fenntartója hagyja jóvá. 5. A pedagógiai programnak elengedhetetlen része az intézményben alkalmazott értékelések részletes leírása. Az inkluzív iskolák pedagógiai programjuk megalkotásakor kötelezően veszik figyelembe. osztályig alkalmazza. a pedagógiai programban érdemes azt nemcsak ismertetni. a beszámoltatás. hogy mely értékelési módokat és formákat használja az intézmény. ismereteket kell elsajátítaniuk az egyazon osztályba járó különböző szükségletű tanulóknak. 120 .” 34 L. akiket az a leginkább érint! 33 Nat 2003. rész Adaptációs dialógus 1. Az értékelés a pedagógiai programnak részét képező helyi tantervben is megjelenik. A változtatás tervezésekor fontos. (Ha az iskola pl. arra is. kifejtő módon.

2 . támogatják olyan cselekvési terv kialakításával. sőt még az egyéni fejlesztési terveket is. A mentorok a szervezeti folyamatokat segítik. (A csak két dolog miatt került idézőjelbe: egyrészt ilyenkor még rengeteg az átgondolni. minden. fejezet Az értékelés Az intézmény értékelési rendszerének módosítása természetesen befolyásolja az iskola munkaterveit. amely legjobban igazodik intézményükhöz.6. másrészt a változtatások elfogadása ebben az esetben sem lehet csak vezetői döntés. tanmeneteit. az egész tantestület közös ügye kell. Ezek szükség szerinti átalakítása azonban „csak” belső munkát igényel. iskolájuk vezetősége külső segítséget is igénybe vehet.) Kedves Pedagógus! Ha eljutnak a változtatás igényéhez és igenléséhez. hogy mindig. hogy legyen.és tennivaló – tapasztalhatjuk. mindennel összefügg –. az adaptációs szakértők a fejlesztések intézményi sajátosságokat figyelembe vevő megvalósítását koordinálják.

.

politikai értelemben. A rehabilitáció fogalmat számos tudományág és tevékenység alkalmazza. feltárja az inkluzív intézményben zajló nevelésioktatási folyamatok sajátosságait. jelentéstartalmában mindig megjelenik az adott helyzet jobbítására való törekvés. állapot. adekvátan élhessen. Habilitáció-rehabilitáció A fejezet körbejárja a habilitáció. a társadalmi hasznosság helyreállítását és magát a folyamatot is – természetesen mindig az adott tudományág. a normális élethez szükséges feltételek megteremtését célozza meg. 123 . bemutatja a szakmaközi együttműködés jelentőségét. A fejezetet írta: Hernádi Krisztina A fogalom értelmezése Kedves Pedagógus! A habilitáció és a rehabilitáció fogalmával mindannyian találkoztunk már. megint mások felsôfokú tanulmányaik közben. foglalkozási. A kifejezés alatt általában visszahelyezést értünk. amely által az érintett egyén eléri fizikai. A folyamatot tekintve a kezelés válik hangsúlyossá. bár elsődlegesen az egészségi és funkcionális állapot helyreállítását. szociális. Az orvosi rehabilitáció komplex tevékenység. lelki. illetve egy megelőző. a képességek fejlesztése a lehetőségek határáig arra. magában foglalja az érintettek alkalmasságát. aki történelmi tanulmányai során. orvosi. társadalmi értelemben vett teljes életviteléhez kialakítható maximális képességeit. más orvosi kezelések alkalmával. feltételezetten jobb helyzet. Ha mélyebben értelmezzük. szakma tükrében. orVosI És GyóGyPEDAGóGIAI szEMPoNtÚ MEGKÖzElÍtÉs Orvosi szempontból Általában a függőség csökkentése áll a középpontban.7 fejezet . hogy az érintett személy egyéni körülményeinek megfelelően. Használjuk jogi. Van. rehabilitáció kérdéskörét.

nevelés. amit szeretnék megközelíteni. a fogyatékos személyek megismertetése a médián keresztül) a minél teljesebb beilleszkedés érdekében. A rehabilitáció a társadalmi tevékenységformák egyike. amely csak a különböző szakterületek és szakemberek együttműködésének megvalósítása esetén nyer gyakorlati értelmet. nem tekinthető önálló szakmának. oktatás. A habilitáció-rehabilitáció szerepe. Ekkor használjuk a habilitáció (beillesztés) kifejezést. szakemberhez sem. hogy esetenként egészen eltérőek a feladatok és a megoldási módok. jobb helyzetről. szociális gondozás) és a társadalomra irányul (előítéletek felszámolása. Napjainkban azonban egyre hangsúlyosabbá válik a nevelés-oktatás. amelyben minden tevékenység a rehabilitációs célra. A szakirodalomban leginkább a rehabilitáció megjelölés terjedt el. funkciója. Elsősorban egy olyan komplex szemléletet jelent. amely átfogja a gyógypedagógiai tevékenységek teljes körét – speciális gondozás.) A gyakorlatban nem határolódik el élesen a két fogalom.). célja A rehabilitáció a gyógypedagógia egyik alapfogalma. Korábban a gyakorlat leginkább a felnőtt korú.1. Így valósul meg az az összetett gyakorlat. egy-egy folyamatban párhuzamosan is megjelennek. akadályozott ember megsegítésére (gyógypedagógiai segítség. amely az akadályozott. és elsősorban az orvosi. éppen ezért sem megvalósítása. nem adekvát a rehabilitáció (visszahelyezés) használata. rész Adaptációs dialógus Gyógypedagógiai szempontból Gyógypedagógiai szempontból felmerül a kérdés. hiszen ilyen esetben nem beszélhetünk egy korábbi. szociális gondoskodás stb. védőmunkahelyek. visszaállítani. mivel a beillesztés és visszahelyezés mozzanatai gyakran nem különíthetők el. akadályozottság veleszületett vagy kora gyermekkorban elszenvedett károsodás következménye. amely a sikeres társadalmi beilleszkedést célozza. jótékonysági. annak ellenére. karitatív megközelítés dominált. akadályozott életvezetésű személyekre irányult. Abban az esetben. ha a sérülés. (Pl. egészségügyi rehabilitáció stb. 124 . fejlesztés. veleszületett hallássérülésnél a korszerű hallásnevelés és a szájról olvasás preferálása. A rehabilitáció a szervezett támogatásokra koncentrált (életkörülmények javítása. fogyatékossággal élő egyén izoláltságát szakszerű segítséggel. vagyis a sérült. irányítással igyekszik megszüntetni. hogy a rehabilitáció kifejezés „visszahelyezés” értelemben használható-e vagy célszerűbb „beillesztésként” értelmezni. sem irányítása nem köthető kizárólagosan egyetlen szakterülethez. Ez a gondolat elvezet bennünket a habilitáció fogalmához. a fejlesztés.

kommunikációs akadálymentesítés). hogy a rehabilitáció magában foglalja a be-/visszailleszkedést segítő eljárások. módszerek. szórakozik. és szabad idejüket ott töltik. A komplexitás mutatkozik meg abban is. egymást segítve jelennek meg. eszközök. hogy a sérültet eljuttatja a társadalmi adaptációig. intézményes segítségnyújtást igényel. a megfelelő kommunikációs eszközök és technikák használatát (pl. s ehhez a szolgáltatásokat szükséges a lakóhelyhez minél közelebb biztosítani. Részleges a rehabilitáció akkor. ehhez meg kell adniuk minden információt a sérült ember és hozzátartozói számára. valamint a társadalmi és gazdasági intézmények legszélesebb körével. dolgozik. és amely csak a különböző tudással rendelkező szakemberek együttműködése révén lehet sikeres és eredményes. dolgoznak. ha az akadályozott. oktatási.) A rehabilitáció elvei. toleranciája.7. 125 . támogatni kell az akadályozott ember képességeit és tudatos döntéseit. célkitűzéseinek egyformán kell érvényesülnie minden akadályozott. fogyatékos ember esetében. sport. mentálhigiénés. Az érintkezés feltételeinek biztosítása magában foglalja a társadalom tagjainak érzékennyé tételét (társadalmi befogadás). ha a sérült egyén felnőtté válásakor önálló életvezetésre képes. szociális rendszerekben valósul meg. de az adott közösség tevékeny tagja. szociális és gyermekvédelmi ellátás. (Ebben nyújtanak segítséget például az érdekvédelmi szervezetek. átképzési. Életkori sajátosságaiknak megfelelően vesznek részt a társadalom mindennapi életében. célkitűzései között szerepel. képzési. a fizikai helyváltoztatáshoz szükséges sajátos körülmények erősítését (akadálymentes közlekedés). A rehabilitációs szolgáltatások legfőbb elveinek. hogy a fogyatékos emberek a mindennapi folyamatokban (oktatás. de a folyamat során gyakran párhuzamosan. terápiák összességét. A sérült emberek is ott élnek. foglalkoztatási. fejezet Habilitáció-rehabilitáció Az érintettek oldaláról megközelítve a rehabilitációs tevékenység általában több fokozatban valósul meg: orvosi. pedagógiai. fogyatékos felnőtt továbbra is szervezett. A szolgáltatást biztosítóknak ki kell alakítaniuk a választás lehetőségét.és befogadása. hogy azok birtokában hozhassák meg a nekik leginkább megfelelő. amely az egészségügyi. Ez természetesen nem történhet meg a társadalom ép tagjainak el. Kiemelendő a különböző rehabilitációs törekvések összhangjának megteremtése egy közös cél érdekében – az egymás melletti. A folyamat sikerkritériuma. egymástól független tevékenységek helyett. társadalmi (szociális) célú rehabilitáció. ahol a társadalom többi tagja él. segítőkészsége nélkül! Teljes rehabilitációról beszélünk. rövidebb vagy hosszabb távú döntéseket. foglalkoztatás. A korszerű szemlélet a rehabilitációt folyamatként fogja fel. Ezek a fokozatok egymásra épülnek. kultúra) kapcsolatot létesítsenek és tartsanak fenn más emberekkel.

mint például az élethosszig tartó tanulásra és a csoportmunkára való alkalmasságot. hanem látszólag az iskolától távolabb zajló. a pedagógiai programok létrejötte. oktatás. amelyet főként az oktatással szembeni külső elvárások megváltozása kényszerített ki. s felértékeltek bizonyos készségeket és attitűdöket. a szöveges értékelés bevezetése. taníthatóságával kapcsolatban közelíti meg. Az oktatáspolitikai fejlesztések fontos célkitűzése volt. Ez a változás részben a különböző alapkészségek kiművelésének előtérbe kerülését jelentette. továbbá a kulcskompetenciák fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Az új természetű elvárásokra a nyolcvanas–kilencvenes években az oktatás az ún. E kihívások nem kis részben a munka világában zajló változásokban gyökereztek. speciális eljárásaival a képességek fejlődésének akadályozottságát csökkenti. majd pedig az oktatási szolgáltatások minőségének középpontba állításával és újradefiniálásával reagált. Nemcsak arra gondolunk itt. mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételei. mindenekelőtt felülvizsgálták az iskolában elsajátítandó tudásra vonatkozó elgondolásokat.1. rehabilitáció a képességzavarok mérséklésére irányul. amely a lehető legnagyobb mértékben illeszkedik az egyén individuális igé126 . hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára olyan optimális képzési kínálatot biztosítson. Számos társadalmi-gazdasági folyamat eredményeként felerősödtek azok a törekvések. terápia.. amelyek a kisiskolás korban elsajátított alapképességekre és -készségekre. akadályozott fejlődésű gyermekek fejleszthetőségével. Ezek a változások. ami közvetlenül befolyásolta az iskola életét: például a Nat megjelenése. A képességproblémákat részben a sérülések hatására kialakuló fogyatékosság következményeként. szükségletek hívták életre a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében a kompetencia alapú programcsomagokat. ámde annak életét mégis erősen befolyásoló változásokra. amelyek újraértékelték az oktatás feladatait. nevelhetőségével. az aktuális törvénymódosítások hatása stb. részben az akadályozott fejlődés okaként magyarázza. A gyógypedagógia a képességet a sérült. A gyógypedagógiai fejlesztés. A munkaerőpiac elvárásai leértékelték a gyorsan elavuló lexikális tudást. a helyi tantervek kialakulása. alternatív pedagógiák felé fordulással. oktatás és képzés irányába való fejlesztése. Szükségessé vált az iskolarendszernek a kompetencia alapú nevelés. rész Adaptációs dialógus A habilitáció-rehabilitáció szerepe az oktatásban VÁltozÁsoK Az oKtAtÁsI rENDszErBEN Kedves Pedagógus! Az elmúlt évtizedben radikális pedagógiai paradigmaváltás tanúi lehettünk.

A HABIlItÁCIó-rEHABIlItÁCIóVAl Az INtEGrÁCIó FElÉ Bár hazánkban még mindig az elkülönített gyógypedagógiai iskoláztatás dominál. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. hogy a későbbiekben egyenlő esélyekkel vegyen részt a társadalom életében. tulajdonságokat sajátíthat el. Ennek az alkotmány mellett a legnyilvánvalóbb jele az ún. a szociális kapcsolatokban történő fontos tanulási folyamatok elmaradása miatt. CXXV törvény. század második felétől az esélyegyenlőség gondolatának térhódításával egyre több helyen jelentek meg a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatására irányuló törekvések. Az elkülönített gyógypedagógiai iskoláztatás ellentmondása. A törvényi változások mellett ki kell emelni. Egyrészt az egészséges társak pozitív. Ugyanakkor vannak olyan akadályozott gyermekek. elfogadó attitűdjének alakulása segíti a szociális beilleszkedést. épp szegregált volta miatt felerősíti az érintettek izolációját. komoly hátrányok járnak együtt a nem akadályozott emberekkel való érintkezés beszűkülése. másrészt a fogyatékos gyermek olyan alapvető készségeket. hogy azokkal az előnyökkel.7. és hozzáférhetővé teszi számára a többségi oktatási rendszer kínálatait. fejezet Habilitáció-rehabilitáció nyeihez. a 20. hogy bár legfontosabb céljai között szerepel a sérültek társadalmi integrációja. képességeihez és tanulási előfeltételeihez. Az utóbbi évtizedben egyre erősödő társadalmi nyomás jelent meg az integráció irányába. esélyegyenlőségi törvény35 megjelenése volt. hogy a szegregált oktatási modellen alapuló intézményrendszer egyre nagyobb gondokkal küzd. A habilitáció-rehabilitáció legfőbb célkitűzése – a társadalomba való beillesztés – inkluzív körülmények között hatékonyabb lehet. Az egészséges és a sajátos nevelési igényű gyermekek közé húzott mesterséges vonal nem annyira egyértelmű a gyakorlatban. az egészségesek közé sorolt gyermek mutat olyan komoly tanulási problémákat. amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek speciális eszközökkel és elkülönített intézményekben történő fejlesztéséből adódnak. . akik minden különösebb erőfeszítés nélkül követni tudják – természetesen sérülésspecifikus módszerek alkalmazásával – a többségi intézmények számára összeállított pedagógiai programokat. Számos. a többségi iskolába járó. évi XXVI. amelyek megkönnyítik számára. A közoktatási rendszerre nehezedő társadalmi elvárásokra és az oktatás-nevelés során felmerülő gyakorlati problémákra jelenthet egyfajta választ a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja a többségi intézményekbe. amelyek leküzdéséhez speciális szakismeret szükséges. 1998. 35 127 . A tapasztalatok azt mutatják.

és ez fordítva is igaz: az oktatásnak része a rehabilitációs tevékenység. a szocializáció. a képességeket maximálisan kibontakoztató speciális nevelés-oktatás. A fogyatékossággal kapcsolatos problémák megközelítése napjainkban az együttnevelést tekinti kulcsfontosságúnak a sérült emberek társadalomba illeszkedése területén. A magyarországi rehabilitációs tevékenység szemléletmódja az integráción át az inklúzióig vezető utat járja be napjainkban. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a korai felismerés. rész Adaptációs dialógus Ha a szociális integráció megvalósulása mentén szemléljük a sajátos nevelési igényű gyermekek pedagógiai fejlesztésének különböző lehetséges formáit. Ezt szolgálja például az óvodai logopédiai szűrés vagy más egyéb kidolgozott 36 37 2. Mára már nem az a kérdés.és képességfejlesztés. funkcióktól stb. hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása együtt történjen-e ép társaikkal vagy külön a speciális intézményekben. A kérdés így módosult: hogyan? Ehhez nyújt segítséget a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve36 (amely egyaránt vonatkozik a többségi iskolában történő együttnevelésre és az elkülönített gyógypedagógiai oktatásra is). a társadalmi integrációt segítő. Ennek szellemében az iskolai habilitációs-rehabilitációs tevékenység a nevelés-oktatás teljes folyamatában jelen van. valamint a szolgáltató és individuális fejlesztést végző funkció. § (6). A sérült gyermekek hagyományosan kialakult izolált. az életkortól. KIINDUlóPoNt A habilitációs-rehabilitációs tevékenység természetesen mindig az érintett egyénből indul ki. 128 . egyoldalú. de a törvény lehetőséget biztosít külön rehabilitációs foglalkozásokra egyéni vagy kiscsoportos formában. Függ a sérülés típusától. diagnózis és a korai fejlesztés.37 Az oktatás. oktatásközpontú iskoláztatása helyett egyre erőteljesebb hangsúlyt kap a készség. Az Irányelv a sikeres együttnevelés megvalósítását a habilitációs-rehabilitációs szemlélet érvényesülésében látja. Ennek érdekében olyan. fejlesztés. minél korábban felmerül szükségessége. a kialakult és a hiányzó vagy sérült képességektől.1. A korábbiaknál hangsúlyosabbá válik a kora gyermekkorban megkezdett komplex gondozás. a kialakulás idejétől. sérülésspecifikus feltételeket kell teremteni az oktatásban is. Kt. amelyek lehetővé teszik a gyermekek optimális szocializációját. a tanulók állapotához alkalmazkodó. (III.és normaközvetítés. a képzés a rehabilitációs folyamat meghatározó eleme. számú melléklet a 2/2005. 1. szakképzés és a lehetséges társadalmi (re)habilitáció. ismeretelárasztó. súlyosságától.) OM-rendelethez. Annál sikeresebb. még inkább felértékelődik az együttnevelés. az érték. a differenciált. 52.

Hangsúlyos. az egyéni anyanyelvi fejlesztés (hallássérülteknél). emlékezet fejlesztése. fejezet Habilitáció-rehabilitáció vizsgálati eljárás. pályaorientáció (tanulásban akadályozottaknál). gyógypedagógiai. A „hozott tudás” és a habilitáció-rehabilitáció A habilitációs-rehabilitációs tevékenység mindig a meglévő kapacitások talajára épít. enélkül azonban elképzelhetetlen a rehabilitációs terv elkészítése. A bizottság által kiadott szakvélemény tartalmazza a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat.7. a tájékozódásra nevelés (közlekedési önállóság autistáknál) stb. akadályozott személy látens erőit mozgósítja. A szakértői és rehabilitációs bizottságok állapítják meg a fogyatékosság tényét. hogy meggyőződjön arról. pszichológiai) vizsgálat alapján. a mentálhigiénés fejlesztés. pedagógiai. ezért a látás védelme. A Sajátos nevelési igényű 129 . Ennek köszönhetően egyre több feltétel adott az időben megkezdett habilitációhoz-rehabilitációhoz. A rehabilitációt elősegítő kompenzációs technikák megtanítását példázza a siket tanuló kommunikációját segítő akusztikus figyelem. A korábban jellemző állapotdiagnózis mellett vagy helyett egyre inkább a fejlesztő. az életviteli technikák elsajátítása. valamint hogy ezeket milyen ellátással. amely természetesen szintén változhat a folyamat során. jellemzik komplexitását. a kognitív és emocionális képességek-készségek terápiás fejlesztése sem. látássérülteknél a látásmaradvány kihasználását célzó fejlesztés). Ez alapján állítható fel egyfajta prognózis. A sérült. komplex (orvosi. Sok esetben a megelőzés és az egészségügyi célú rehabilitáció is hangsúlyossá válik.és folyamatdiagnosztikai eljárások alkalmazása válik hangsúlyossá. a szemészeti ellátás és a fülészeti gondozás kiemelt fontosságú. melyeknek jelentős szerep jut a fogyatékosság kompenzációjában. egyéni. a személyiség fejlesztése. A vizsgálati eredmények. differenciált rehabilitációs feladatként jelentkezhet a segédeszközök használatának megtanítása (mozgáskorlátozottaknál). korrekciója. (Pl. a sajátos nevelési igényű gyermek fogadására vállalkozó intézmény képes-e a többletszolgáltatások biztosítására. A sérülésből fakadóan természetesen számos feladat hárul a rehabilitációt segítő szakemberekre. Természetesen a fenti példák csak szemléltetik a rehabilitációs tevékenység sokrétűségét. a súlyosan hallássérült tanulóknál az információk szerzésében nagy szerepet játszik a vizuális csatorna. A szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. Ilyen az ép érzékszervek működésének gondozása (pl. a dinamikus. kontrollvizsgálatokkal megerősített vagy korrigált diagnózis képezi a rehabilitációs tevékenységek kiindulópontját. mely intézmény biztosítja.) Nem hagyható el a rehabilitációs feladatok sorából a szocializáció.

sikeres együttnevelésnek. eltérőek a megoldási módjai és sajátos bánásmódot igényel. az adott sérülés jellemzőiről való tudás elengedhetetlen feltétele a hatékony. Fontos. A pedagógus integrációhoz való viszonya nagymértékben befolyásolja az együttnevelés sikerességét. A tantestület szemléletének alakítása. készek a befogadásra. A tanítási helyzeteket. A habilitáció-rehabilitáció megjelenése az intézményi gyakorlatban Hazánkban évről évre egyre több azoknak az intézményeknek a száma. a másságot tolerálni tudó. A fogyatékosságok sokfélesége miatt fontos. alakítása az együttnevelés alapja. amelyek nyitottak az új szakmai és társadalmi kihívásokra. hogy a tantestület tagjai folyamatos továbbképzésben. A gyermekközpontú. pszichológiai képességekkel (elfogadás. tUDÁsBőVÍtÉs ÖNKÉPzÉssEl A sajátos nevelési igényű gyermekekről. rész Adaptációs dialógus gyermekek iskolai nevelésének. A tantestület döntésével az intézményvezető és az intézmény pedagógusai felelősséget vállalnak az ott tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek egyenlő esélyeinek biztosításáért a gyermekek társadalomba való beillesztése érdekében. tolerancia azok a személyiségjegyek. gazdag módszertani kultúrával rendelkező. A pedagógusoknak magas szintű pedagógiai. empátia. oktatásának irányelve a gyógypedagógia valamennyi szakterületére kitérve részletes útmutatást ad az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs feladatokra vonatkozóan. amelyek megléte. szélesítése az együttnevelés alapvető feladata. A befogadó pedagógusok 130 . hogy türelmes. empátia. hogy minden gyermek más. tudásának. A NEVElőtEstülEt szErEPE Figyelembe kell venni a nevelőtestület beállítódását. kompetenciájának mozgósítása. gyermekszerető pedagógusok alkossák a testületet. hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal kell rendelkezniük. ezáltal mások a szükségletei is. önképzésben vegyenek részt. A pozitív attitűd. pozitív szemlélettel rendelkező pedagógus elfogadja. formálása. az osztálytermi folyamatokat ennek megfelelően alakítva differenciáltan foglalkozhat minden egyes tanulóval.1.

A többségi iskolák úgy is részt vehetnek a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában. terápiás fejlesztési célok. gyógypedagógus. mert így megoldható a sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges habilitációs. helyettesítés). ha nincs a tanulók fogyatékosságának megfelelő szakos gyógypedagógus alkalmazottjuk. útiköltség-térítés. A befogadó intézmény igénybe veheti az utazó gyógypedagógiai hálózatot működtető intézmények. tanfolyamok keretében. s azokkal a módszertani eljárásokkal. A befogadó iskola helyi dokumentumaiban (pedagógiai program. A fenntartóval történt egyeztetés után az együttnevelés vállalt feladatát az iskola alapító okiratában is rögzíti.5. A befogadás sajátos pedagógiai feladatainak megoldása felveti a személyi feltételek kérdését [pl. fejezet Habilitáció-rehabilitáció ismereteket szerezhetnek szakkönyvekből. rehabilitációs fejlesztés feladata. segédeszközeivel. amelyek még hatékonyabbá tehetik munkájukat. illetve ő szembesül a sajátos nevelési szükségletekkel a mindennapok során. hogy milyen típusú sérüléssel fogadja a tanulókat. amelyekben hangsúlyosak az egyéni fejlettségi szinthez viszonyított fejlődés. „mentor” megbízása].). 7 lábjegyzet (1. nevelésében. . gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása.38 Az egységes gyógypedagógiai módszertani intéz38 L. illetve a speciális gyógypedagógiai intézményekben töltött óralátogatások alkalmával konkrét tapasztalatot gyűjthetnek. Ebben a folyamatban remélhetőleg állandó segítőtársai lesznek a gyermek szülei és a gyógypedagógus.és segédeszközöket). Erre a közoktatási törvény lehetőséget ad. a fogyatékosság típusa szerinti korrektív. meghatározza. valamint lefekteti az integrált nevelés személyi és tárgyi feltételeit. differenciált. hogy az intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását-nevelését. biztosítania kell a szükséges tárgyi feltételeket (pl. Ugyanakkor a sérült gyermek sikeres haladásáért elsősorban ő vállalja a felelősséget. Gyógypedagógus foglalkoztatása azonban célszerű. helyi tanterv) is megjelennek a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének-oktatásának rehabilitációs szempontjai. fejlesztés és a speciális tantervi követelmények. Ha az iskola vállalkozik az együttnevelésre. speciális tartalmak.7. A többségi iskola pedagógusa a sajátos nevelési igényű gyermek osztályba kerülésekor egy számára ismeretlen területtel találkozik. időkeretek és a követelményeket érintő változások. a sérülésspecifikus fejlesztéshez a speciális tan. kompenzatív. az integrált tanuló segítésére ún. az érintett pedagógusok továbbképzésének lehetővé tétele (tanfolyamidíj-. valamint az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények segítségét. Az alapító okiratban szerepel. 131 . Itt megismerkedhetnek a sérült tanulók taneszközeivel.

optimizmusa. hiszen a pedagógusok azt szokták meg. hanem egymást segítve. együttműködésük minőségén a páciens motiváltsága. mert tudják. s egyben lehetőség szerint a teammunka részévé is kell. Más szakmákban ennek már hagyománya van.1. logopédus. A rendszeres megbeszélések szabályos keretek között azt a célt szolgálják. pszichológus. közös program. pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése. A sajátos nevelési igényű gyermekekre irányuló rehabilitációs feladatok megvalósítása érdekében különböző szakemberek működnek együtt. az utazó gyógypedagógus. Még a versenytársak is együttműködésre törekednek egymás gyengítése helyett. rész Adaptációs dialógus mény a pedagógiai szakszolgálat feladatköréből vállalhatja-elláthatja a gyógypedagógiai tanácsadást. hogy az egységes nevelés érdekében a különböző iskolai szereplők – osztályfőnök. Persze iskolai példánk is van: az iskolai rendezvények sikeréhez a pedagógus. a teammunka.). Emellett azonban alapvető szükséglet a tervszerű. gyógytornász. a továbbtanuláskor megjelenő választott intézmény pedagógusai. A kialakult pedagógiai kultúrától ez most még talán idegen. az élelmiszerbeszerzésben és elkészítésében járatos szakember. 132 . Nemcsak a szülők. tájékoztatás. az együttműködésre való hajlandóság soha nem értékelődött fel olyan erősen. gyógyulni akarása. Egy bonyolultabb orvosi műtét nem végezhető el informatikus. a pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatköréből a szaktanácsadást. A gyereknevelésben mindig fontos volt. Az utógondozást – azaz a műtét eredményességéhez való hozzájárulást – terapeuta végzi. a műsorok elektronikai berendezéseihez esetleg a villamosmérnök apuka segítségét is jó néven vesszük. családvédelmi szakember stb. hogy az osztályukban jelentkező problémákra maguk keresik meg a megoldást. akik eddig más intézményben dolgoztak. – egyetértésével teljenek a hétköznapok. hanem – sajátos nevelési igényű tanuló esetében különösen – azok a szakemberek is (gyógypedagógus. pszichológus. gyógyulásába vetett hite múlik. hogy együtt erősebbek lehetnek. A szAKEMBErEK EGyüttMűKÖDÉsE Kedves Pedagógus! Az együttműködési képesség. biomérnök. A család megismerése a szociális kompetencia fejlesztésének egyénre szabott tervezéséhez nyújt információkat. amelynek feladata az oktatási. a közös munkát támogatva tevékenykedjenek a sajátos nevelési igényű gyermek fejlődése érdekében. A családdal történő kapcsolatfelvétel a gyógypedagógia területét érintő problémakörökben a hatékonyság fontos eleme. lehet. a kölcsönös tájékozódás. gyermekorvos. mint az utóbbi években. a munkaerőpiac szereplői jelentek meg az iskola holdudvarában. hogy váljon. de az utóbbi időben az iskolán kívüli szereplőkkel való együttműködés is előtérbe került. napközis tanár stb. terapeuta stb. belgyógyász szakorvos és sebész nélkül. szaktanár. hogy a szakemberek ne egymás mellett. A szakemberek együttműködése nélkül nem képzelhető el eredmény. A team tagjai a tanulót tanító pedagógusok.

tréningeken ezek a tanulásszervezési módok elsajátíthatóak. toleranciája. fejezet Habilitáció-rehabilitáció elmozdulás a hagyományos pedagógiai gyakorlattól – a kompetencia alapú programcsomagok A többségi intézmények „nyitása” a sajátos nevelési igényű gyermekek felvételére egyben a hagyományos pedagógiai koncepciótól való eltávolodást is jelenti. koordinálása. tudására szükség van. tudásszintjének megfelelően foglalkozott a gyerekekkel. kevésbé éli meg újszerű helyzetnek a kompetencia alapú programok alkalmazását és a sajátos nevelési igényű gyermek befogadását. Az a pedagógus. az egyénnek leginkább megfelelő módszer megtalálásában. Ennek során fejlődik a tanulók együttműködési készsége. Ebben a tanulási formában a pedagógus feladata „pusztán” a gyerekek munkájának támogatása. A differenciálás során ugyanis eddig is képességeinek.) 133 . annak – legalább részleges – elfogadását. megújulás történik. a pedagógusok módszertani alkalmazkodása az eltérő szükségletekhez kiaknázatlan lehetőségeket hordoz a pedagógiai munka színvonalának emelésére. eljárások és a csoportbontás alkalmazása nemcsak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek jelentik a sikeres. A kompetencia alapú programcsomagok bevezetésével és a befogadással minőségi változás.7. hiszen a csoportfeladat teljesítéséhez minden gyerek közreműködésére. hanem osztálytermi szinten is. Segít a különböző tanulási módszerek elsajátításában. A differenciálás bevezetése vagy folytatása elengedhetetlen az integrált nevelés megvalósítása során. nemcsak intézményi. amely szükségessé teszi az egyéni bánásmód elvének és gyakorlatának előtérbe helyezését. Ez kifejezetten kedvező a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása szempontjából. A kooperatív technikák bevezetése. A sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése ezen nem változtat. A programcsomagok szakmai koncepciója alapvető tényként kezeli az iskolába lépő gyermekek heterogenitását. hanem a tanulócsoport minden tagja számára hasznosak. hogy a heterogén csoportok sokszínűsége. szakirodalomban tanulmányozhatóak. (A különböző pedagógiai műhelyek által szervezett tanfolyamokon. aki eddig is differenciáltan foglalkozott tanítványaival. örömteli tanulás feltételeit. a megszokottól eltérő módszerek. készségeinek.

– a tevékenység helyszínétől. Az egész napos oktatási forma pl. Az órarendet célszerű úgy összeállítani. A rehabilitációs szemlélet érvényesülésével elkerülhető az a veszély. rész Adaptációs dialógus A tanulásszervezési formák sérülésspecifikus igényekhez igazodó megválasztása E formák megválasztása függ: – a sérülés típusától. a tehetséggondozás. habilitációs és rehabilitációs foglalkozások. A gyógypedagógiai intézménybe járó tanulókhoz hasonlóan az integráltan nevelt gyermekek számára is lehetőséget biztosít a törvény a tanórákon túli egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs. A heti időkeret fogyatékossági csoportonként változó. tananyagrészekből mentesítették a minősítés és az értékelés alól. hogy a gyerekek napirendjébe beleférjenek a fejlesztő. szociális beilleszkedést gátló tényezők elhárításáig. A habilitációsrehabilitációs foglalkozások egyéni vagy csoportos formában is tarthatók.1. a felzárkóztatás és a szabadidős tevékenység is. Továbbá: ha a tanulókat egyes tantárgyakból. § (6). – a terápiás készenléti foktól. 134 . hogy a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztéseit figyelembe véve megteremtsék az iskola szabadidős tevékenységeibe való bekapcsolódás lehetőségét is.39 A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások egyéni tanulmányi terv alapján valósulnak meg. A kompetencia alapú programcsomagok a heterogén csoportképzést mint a valós társadalmi kép megjelenítését részesítik előnyben. arra. szakvélemény alapján az iskola a törvényi szabályozásnak megfelelően a meghatározott időkeret terhé39 Kt. hogy a tanulócsoporton belül kisebb csoportként a sajátos nevelési igényű gyermekek elkülönüljenek. Időkerete a heti tanítási óra meghatározott százaléka – a foglalkozások tömbösíthetők. lehetőséget ad a sokszínű iskolai tevékenységre. illetve a tanulást. a meGvalÓSUlÁS SzervezéSe A habilitációs-rehabilitációs tevékenységek különböző színtereken valósulnak meg a gyakorlatban. A sajátos nevelési igényű tanulót befogadó többségi intézmény különböző intézkedéseket tesz a meghatározott módszertani változtatásoktól kezdve az objektív akadályozó tényezők minél teljesebb felszámolásáig. 52. rehabilitációs foglalkozásokra.

§. amelyet írásban rögzít a gyógypedagógus. 2. Szakember segítsége kérhető az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményektől. lényeges elem a rendszeres pedagógiai diagnosztizálás. Ez alapján készül el a következő időszak terve. pedagógiai szakszolgálatoktól. rEHABIlItÁCIós CÉlÚ FEJlEsztÉs MEGVAlósÍtÁsA A tevékenység a gyermek képességeinek. Fő lépései: – A fejlesztendő területek számbavétele – A feladatok meghatározása – Időterv összeállítása: mit. A tanórákon kívül Kiemelt jelentőségű a tanórán kívüli szabadidős tevékenységekben rejlő habilitációs-rehabilitációs fejlesztés lehetősége.7. eszközök számbavétele A habilitációs-rehabilitációs foglalkozások anyagának. A HABIlItÁCIós. majd a konzultáció is. fejezet Habilitáció-rehabilitáció re egyéni foglalkoztatást szervez részükre – az egyéni fejlesztési terv alapján – gyógypedagógus. illetve egyéb szakember bevonásával. 135 . A tanórán kívüli habilitációs-rehabilitációs tevékenység végzése gyógypedagógus kompetenciája. vizsgálati eredmények értékelésével indul. mikor. A fentiek ismeretében fejlesztési terv készül. melynek célja a gyermek fejlettségi szintjéhez. A foglalkozásokat azonban vele megosztva vagy az ő iránymutatásával végezheti a többségi pedagógus vagy a szakirányú végzettséggel nem rendelkező fejlesztőpedagógus is. pszichológus. mennyit? – Együttműködési lehetőségek feltérképezése – Segédanyagok. a rendelkezésre álló diagnosztikus adatok. fejlődési üteméhez alkalmazkodó fejlesztési stratégia kidolgozása. a fejletlen vagy sérült funkció feltérképezésével. logopédus. 40 Kt. A kötelező habilitációs-rehabilitációs foglalkozások dokumentálása központilag kiadott egyéni fejlődési lapon40 történik. Gyógypedagógus közreműködésével történik a tanítási órákba beépülő habilitációs. rehabilitációs fejlesztés tervezése. tapasztalatainak feljegyzése folyamatosan folyik.

iskola). amelyek a szélesebb társadalom felé nyitnak utat a sérült gyermekek számára (szabályok betartása. amelyek fogyatékosságukat kompenzálva sikerélményhez juttatják a sérült tanulókat. Nevelni. hanem a sajátos nevelési igényű gyermekek háttere és személyisége. az önálló életvezetésre. Amennyiben differenciáltan tervezett a gyermek fejlődési folyamata. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveinek. tanulócsoport. A nevelő munka egészét át kell hatnia a korrektív. zenei.1. fejleszteni kell őket. Ez a gyakorlatban egyrészt egy képességfejlesztés elvű tananyag-kiválasztást. hiszen a valódi integráció lényege az elfogadott és viszonzott kapcsolatrendszerben rejlik.). felkészíteni őket a társadalomba való minél eredményesebb beilleszkedésre. nyelvi. A habilitáció-rehabilitáció jelentősége a pedagógiai programban Ha egy többségi iskola elkötelezi magát az együttnevelés mellett. Hangsúlyos szerepet kap a differenciált és sokoldalú egyéni fejlesztés. és amelyek túlmutatnak a tantárgyi követelményeken. pedagógus. az elsődleges teendők adminisztratív jellegűek. társas kapcsolatok alakulására. Ezek közé tartozik a helyi pedagógiai program módosítása is – szinte valamennyi fejezetet érintve – a habilitációs. amelyek képességeik szerint megfelelőek számukra. A terápiás szemléletű oktató-nevelő munka a nevelés valamennyi területére vonatkozik. s megalapozzák azokat a képességeket és készségeket. amelyet nem csupán sérülés. A szabadidős tevékenységekben rejlő rehabilitációs lehetőségek által olyan hasznos pluszinformációkhoz. feladatainak. rehabilitációs szemlélet tükrében. számítástechnikai – tevékenységekre. másrészt egyéni megközelítésű módszerkiválasztást és tanulásszervezést jelent. akadályozottság indokol. biztosítani az érettségüknek megfelelő tevékenységi formákat. ismeretekhez jutnak a sajátos nevelési igényű tanulók. viselkedési módok stb. Ennek rendkívül nagy jelentősége van. rész Adaptációs dialógus A sokrétű szabadidős program fejlesztő hatással van a közösségi. kompenzáló szemléletnek. a társas dimenzió fejlesztését célzó tevékenységek integráló szerepet tölthetnek be. A sajátos nevelési igényű 136 . céljainak. A tanórán kívüli tevékenységek lehetőséget biztosítanak olyan más jellegű – manuális. eszközeinek és eljárásainak meghatározásakor a sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi beilleszkedésének és a sérülés okozta hátrányok lehetséges csökkentésének elérése kiemelt jelentőségűvé válik. Az integráció sikeressége elsősorban a kooperatív készség érettségén múlik (sajátos nevelési igényű tanuló.

A komplex személyiségfejlesztést segítik az iskola habilitációs. a nevelésoktatás és fejlesztés – a szokásosnál nagyobb mértékű – időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokkal. a sérült képességek korrekciójának területeivel. A helyi tanterv kibővül az integráltan tanulók körének és a fejlesztésükhöz kapcsolódó céloknak. szeretetteljes bánásmódra. A pedagógiai program végrehajtását biztosító személyi és tárgyi feltételek között megjelennek az együttnevelés eredményes megvalósítását célzó. a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazására. meglévők adaptálása a szakma széles körű összefogásával. fejezet Habilitáció-rehabilitáció gyermekeknek különös hangsúllyal van szükségük az egyéni. azaz a személyre szabottság elve.és segédeszközök gyűjteménye. 137 . nevelőtestületetet érintő kérdések. sem a képességekhez kidolgozott standard mérések – a szakmai munkaközösségek kiemelt feladatává válik a kompetenciák fejlettségének méréséhez szükséges módszerek kidolgozása. tehát dominál a differenciálás szemlélete. rehabilitációs foglalkozások tartalmával. Bár a két tevékenység tartalma és funkciója nem azonos. Szükségessé válik az értékelés eszközrendszerének módosítása. Kiemelt hangsúlyt kap a motiváló célú és erejű értékelés. valamint a szükséges tan. amely a tanítási órákba beépülő habilitációs-rehabilitációs fejlesztés alapdokumentuma. hogy az megfeleljen a gyerekek sokféleségének és egyéni adottságainak. feladatoknak a meghatározásával. a terápiák megjelenésével. bővítése oly módon. A szAKMAI MUNKAKÖzÖssÉGEK szErEPE A hagyományos tantárgyi tartalmak mellett a kompetenciák (képességek. így az ellenőrzés-értékelés egységként való kezelése előtérbe kerül. Célszerű egy évfolyamokra és tantárgyakra és/vagy kompetenciaterületekre lebontott habilitációs-rehabilitációs tantervet kidolgozni. attitűdök. Ennek érdekében – tekintve. támogató intézmények). amely a megerősítést szolgálja. Bővülnek a szakmai. szakmaközi együttműködési kapcsolatok (szakmai szervezetek. hogy a gyógypedagógia területére nincsenek sem a tudásszinthez. fejlesztő terápiás szemléletű tevékenységei. illetve a kötelező pedagógiai célú habilitációs. korrekciós. A tanulók értékelésének alapja minden esetben a tanuló önmagához mért fejlődése. rehabilitációs.7. tevékenységek) jelentősége felerősödik. de a mindennapi gyakorlatban szorosan összekapcsolódnak.

.

felértékelődését a nevelési-oktatási folyamatban. valamint a hatékonyságot növelő. A kedvező tanulási környezet magában foglalja az iskola hatékonyan működő belső. Ha a szekrények csak a pedagógus zsebében lapuló kulccsal nyithatók.8. akkor díszletei maradnak annak a tevékenységnek. A következő fejezetben a tanulási környezet kialakításához szeretnénk segítséget nyújtani. akkor a szűk. A fejezetet írta: Máténé Sej jolán Kedves Pedagógus! A kompetencia alapú programcsomagok használata rendszer. együttműködést elfogadó. A tanulási folyamatban egyre jelentősebb szerepe van a tudatosan tervezett tanulási környezetnek. amelyik az osztályban zajlik. támogató társadalmi környezetet. a kikapcsolódás örömét adják. a padsorok keretei közé szorított élettér kitágul – a polcokon lévő lexikonok. pedagógiai és tanuláslélektani szempontból fontos környezet.és játékpolcok sorakoznak. a tartalmas időtöltést szolgálják. amelyben a tanulás végbemegy. regények az önálló információszerzést. a játékok az együttműködés. módszertani tudása. Ha az osztályteremben nyitott könyves. mert egyrészt a taneszközök jelentős választéka.és módszerbeli megújulást kíván a felhasználó pedagógusoktól. új pedagógiai és tanulás-lélektani megközelítése segíti a tudás megszerzésének folyamatát. amelyek kialakítása elősegíti 139 . másrészt a pedagógus szerepének gazdagodása. kizárólag az ő utasítása alapján. amelyekről a tanulók bármikor bármit levehetnek. az iskolákban való intenzív szerepe teszi lehetővé a tanuló aktív részvételét a saját tanulási folyamatában. különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésére. fejezet A tanulási környezet A fejezet bemutatja a tanulási környezet jelentőségét. A tanulási környezet szűkebb értelemben összefoglaló elnevezése mindazoknak a tárgyi és infrastrukturális feltételeknek. A tanulási környezet értelmezése A tanulási környezet tágabb értelemben az a fizikai.

A tanulási környezet tudatos kialakítása tehát objektív kereteket és egyben előfeltételeket biztosít a differenciált tanulásszervezéshez. ha a tanulási környezet kialakítására nem fordít elegendő figyelmet az iskola. segédeszközök) nem a preventív-fejlesztő-kompenzáló folyamatot erősítik. betűk emléknyoma) nem épülnek biztos alapokra. a tantestület! − A tanuló nem tudja kibontakoztatni képességeit. rész Adaptációs dialógus a tanuló aktivitását. ábra A tanulási környezet értelmezésének átfogó modellje 140 . ha az osztálytermek berendezése gátolja a csoportmunka kialakítását. változatos tevékenységi formát biztosító – színtér. − A tanulók ismeretszerzéséhez szükséges legfontosabb képzetek (számfogalom. milyen következményekkel jár. kompetenciáinak fejlődését. az egyénre szabott. innovációk bevitelét a pedagógiai gyakorlatba. − A speciális módszerek önmagukban nem lehetnek eredményesek. − A képességfejlesztés nem folyhat differenciáltan. Kedves Pedagógus! Figyeljük meg. füzetek. kompetencia alapú pedagógiai munkához. ha a foglalkozásokon nem adunk kezükbe megfelelő – szemléltető és az érzékszervi csatornákat aktivizáló – fejlesztő eszközöket. ha a rendelkezésre álló tanszerek (tankönyvek. amennyiben az iskola épületében nincs ehhez elegendő – sokféle.1. 9.

– Zárt és nyitott helyek összekötése: az agynak – különösen a fejlődő és a tanuló agynak – sok oxigénre van szüksége. partneri kapcsolatok. A megfelelő környezetben és a megfelelő technikákat alkalmazva elérhetővé válik. hogy a fejlődő szervezet harmonikusan. fejlesztheti képességeit. A tanulási környezet kialakítása A tANUlÁsI KÖrNyEzEt szErEPE A HAtÉKoNy PEDAGóGIAI MUNKÁBAN A környezet erősen befolyásolja a tanulók érzelmi. rendszeresen végzett mozgásos gyakorlatok. amelyek erősítik a közösséghez tartozás és a koherencia érzését. egészségesen bontakozzék ki. textúra alkalmazása. figyelmeztető (korlátozó) táblák helyett 141 . módszertan. így könnyebben összefüggésbe tudják hozni az egyes terméket annak tulajdonosával. Célestin Freinet pedig úgy vélte. társas és intellektuális fejlődését. ahol szabadon kibontakoztathatja. hogy olyan környezetet kell kialakítani. tanulás folyamatában a legfontosabb szempont az. Sok kutatás kimutatta már a stressz. – A motivációnövelés: nyilvános helyeken kifüggeszthetünk olyan feliratokat és szimbólumokat. teljes személyiségét. gyerekek által készített rajzok és ábrák kifüggesztése. udvar. fejezet A tanulási környezet A nevelési-oktatási folyamat eredményességét támogató tanulási környezet kialakításához szükséges feltételek: nevelőtestületi szemlélet. ahol lehetőség van a másokkal való találkozásra. pihenőhely. Maria Montessori szerint a gyermekekben eredendő késztetés él a környezet megismerésére.8. – Érzelmi biztonság megteremtése: a szorongás mértékét a lehető legkisebbre kell csökkenteni. stimuláló ingerek: változatos színek. amelyben a tanuló jól érzi magát. Legjobb. a pedagógus elkötelezettsége. amely leghatékonyabban a saját tevékenység során történik. hogy a tanítás. ha ezek a gyerekek alkotásai közül kerülnek ki. – Csoportos helyek kialakítása: társalgó. Ennek érdekében a tiltó. beszélgetésre és tapasztalatcserére.. a félelem tanulást gátló hatását. Ezért nagyon fontosak a szabadban. asztalok stb. MIrE FIGyElJüNK A tANUlÁsI KÖrNyEzEt KIAlAKÍtÁsAKor? – Gazdag. végső soron önmagát.

Ez például egy olyan osztálytermet jelent. ahol másokhoz csatlakozva interperszonális intelligenciájuk segítségével megvitathatnak bizonyos kérdéseket. hanem az osztályteremben és az iskolában lehet. tréning célja a transzfer: a tanultak más helyzetekben való alkalmazása. Ahhoz. hogyan biztosítható a sajátos nevelési szükséglet kielégítése. ahol van olyan asztal. A nyitott iskola felé vezető lépések Az integrált nevelés legfontosabb kérdése. Ez kifejezi számukra az egyediséget. rész Adaptációs dialógus ingergazdag. – Aktív és passzív helyek biztosítása: a tanulóknak éppen úgy szükségük van olyan helyekre. együttműködőbbek ilyen környezetben. A következő oldalakon a tanulási környezet kialakításához adunk konkrét ötleteket. hogy az iskolában megteremtsük az élethosszig tartó tanulás alapjait. és megengedni. ötleteket adó. a Multiple Chance Learning (többszörös lehetőség a tanulásra) azt javasolja. ahol egyedül. hogy az oktatási és a környezeti elrendezés olyan változatosságát biztosítsuk. aktivitásra és tevékenységre ösztönző színterekre van szükség. és van olyan is. formában. színben és helyen. hogy személyessé tegyék saját helyüket és hogy territoriális viselkedést gyakorolhassanak. hogy otthon és az iskolában is legyen egy olyan helye. ahol intraperszonális intelligenciájukat használva elmélkedhetnek. hogy a befogadó intézményekben miként teremthetők meg a szükséges feltételek. A kompetencia alapú programcsomagok segítséget nyújtanak ehhez.1. oktatás. vannak nyitott könyvespolcok szótárakkal. és jobban vigyáznak környezetük tárgyaira is. lexikonokkal és térképekkel. ahová visszavonulhatnak. Nevelő-oktató munkánk hatékonyságának növelése érdekében nagyobb szerepet kell szánnunk a tanulási környezetnek. 142 . mint olyanokra. ahol csoportban lehet dolgozni. hogy kifejezzék identitásukat. autonómabbak. amelyet kizárólag a sajátjának érezhet. hogy tanulni nemcsak a tanártól. Ezért ugyanazt az anyagot mutassuk be minél többféle módon. tágítani kell a tanulási környezetet. A diákok sokkal felszabadultabbak. amely az adott tanulási epizódban az ötletek gyors kialakulását segíti elő. – Minden forrás elérhetővé tétele a tanulók számára: a tanulás egyik legújabb irányzata. – Személyes helyek megléte: minden diák számára fontos. Erősíteni kell a diákokban azt a szemléletet és gyakorlatot. – változatos helyek kialakítása: minden képzés.

amelyek egymásba rakhatók.és felnőttrendezvényekre. ha a csoportok közös munkájához elegendő tér áll rendelkezésre. asztalokkal berendezni. ha a tanuló feláll a pad mellől. Kedves Pedagógus! A táblázat segítségével gondolja végig. ha a pedagógus tanulásvezető szerepe a tanulói tevékenykedtetést erősíti. Ennek érdekében fontos olyan székekkel. Célszerű közös használatú szertárral összekapcsolni. Ideális. egyenletes megvilágítás. azok hozzáférését tanuló és tanár számára egyaránt. Gyermek. térelválasztással csoportos és önálló (elmélyült) tanulásra kialakított helyeket is tervezzünk a helyiségen belül. Egy helyen kell biztosítania valamennyi információhordozót. a képességfejlesztés előtérbe helyezése nem csupán az ismeretelsajátítás folyamatát reformálja meg. Az iskola meghatározottnak tűnő belső elrendezése jelentősen változtatható. Mindez csak akkor képzelhető el. A foglalkozások sokszínűségén túl el kell szakadnunk a papírhoz-ceruzához kötődő tanítási módszerektől. és az információk kereséséhez számítógépet vagy a könyvtárat is igénybe lehet venni. ezért burkolata kényelmes és könnyen tisztítható legyen. gondolják végig saját lehetőségeiket! Legfontosabb nevelési-oktatási egységek tantermek (az osztálycsoportok „otthonai”) szaktantermi egységek Könyvtár és stúdióegység többcélú nagyterem Kialakításuk fő szempontjai A padló is tanulási színtérré válik. kis helyen tárolhatók. helyiségei Az intézményben célszerű különböző méretű és többfunkciós termeket kialakítani. 143 .8. lényeges szempont a szórt. foglalkozásokra is alkalmassá tehető. valamint a padló vegyszerállósága. ha nemcsak a hagyományos tantermek rendszerében gondolkodunk. a szellőztetés. Miért fontos ez? A komplex tanulás. ha az intézmény központjában található. változatosabb és gyakorlatiasabb feladatoknak. hanem hatással van a tanulási terek megközelítésére is. és egyre inkább teret kell engednünk a kötetlenebb. fejezet A tanulási környezet Az IsKolA BElső KÖrNyEzEtÉNEK KIAlAKÍtÁsA Az iskola épülete. Hasznosak a mozgatható eszköztárolók.

Célszerű kihasználni a foglalkozások sokszínűsége érdekében ezeket a színtereket is. tornaterem többcélú. ha összenyitható a szabad térrel (sportpályával. az elmélyült felkészülésre (kisebb asztalok) és a pihenésre. biztonságos nyílászárókkal. „színpaddal”. mozgásfejlesztéshez. Műanyag harmonikafallal több kis teremre is osztható szükség szerint. Biztosítson feltételeket a tanácskozásra (nagyméretű asztal. „mentálhigiénés szoba”) Igazgatási-tanári egység Közös használatú terek (pl. konyhai munkák gyakorlásához egyszeri felszerelést igényel. Ideális. meghitt környezetben lehet foglalkozást tartani. szőnyegen ülnek a gyerekek. dramatizálásra alkalmas színtér. Mindezt és a hozzá kapcsolódó siker érzését biztosítanunk kell a tanulók számára is. figyelemproblémákkal küzdő tanuló veszélyérzete gyengébb az átlagosnál. művészi tevékenységekhez kiválóan alkalmasak. otthonosan berendezett. Játékhoz. Minden embernek szüksége van képességei kibontakoztatásához önkifejezési lehetőségekre. információs blokknak. rész Adaptációs dialógus Legfontosabb nevelési-oktatási egységek Műhely Kialakításuk fő szempontjai Általánosan használható. A mozgáskoordináció. amelyet lépcsőkorlátokkal. pihenésre. beszélgetősarok). dobogóval kombinált. Háztartási. esetleg tanszoba Az iskola belső környezetének kialakítása során lényeges a tanulói biztonság. aula. az egyensúly és a téri tájékozódás terén gyengeséget mutató tanulók fokozott felügyeletet igényelnek. Az iskolai terek kialakításában kiemelt szerepe van az ún. saját szintjén kipróbálva a legalapvetőbb gyakorlati tevékenységeket. ahol a padok helyett fotelben. szükség szerint felnőttek is használhatják esetmegbeszélésre. a magatartási. amely általában már a bejáratnál segítséget nyújt az épületben való tájékozódáshoz. Az impulzív. amelyet órarend szerint valamennyi csoport használhat. udvarral). audiovizuális technikával felszerelt termek. tábla). amelyek sokszor feszültségoldó-kompenzáló-egyensúlyozó szerepet is betöltenek a személyiségfejlődés folyamatában. sportegység. beilleszkedési problémák pedig alacsonyabb szintű önkontrollt feltételeznek. kisebb helyiségek (pl. Az egyéni al144 . sokféle anyag megmunkálására alkalmas helyiség. feltöltődésre (kávézó-. tisztíthatósága és a terem akusztikai sajátosságai jelentik a kialakítás fő szempontjait. amelynek kialakítása során a berendezés és a burkolatok kopásállósága. csúszásgátlóval ellátott lépcsőfokokkal erősíteni kell. amely inkluzív intézmény esetén hatványozottan érvényes. Az olvasni még nem tudó tanulók miatt célszerű színekkel. ábrákkal is megkülönböztetni az egyes útvonalakat. zsibongó.1. közlekedőfolyosók) tankonyha. Kiemelt szempont a padló csúszásmentes anyaga és a sporteszközök biztonságos (tanulóktól elzárt) tárolása. fejlesztőhelyiségek.

variálható kisebb asztalokra és székekre van szükség. frusztráltságot is kiválthat az arra érzékeny tanulókból. egy zsibongót. ahol forgószínpadszerűen mindenki bemutatkozhat. A gyerekek és felnőttek közös együttlétéhez és a csendes. A figyelemzavar. előtt. hogy az többféle munkaformát (frontális. a Függelékben hasznos tanácsokat találhat arra vonatkozóan. növények. A csoportmunka szervezésében az adott tanuló helye tehát ne változzon. A sok szín és forma zavarja a tájékozódást. önálló munkához/ pihenéshez olyan klubszerű színtereket is kialakíthatunk. mégis kisebb szigeteket képeznek az iskolán belül (növényekkel. ugyanakkor lehetőséget kínálnak az egyéni különbségek érvényesítéséhez.) tárháza lehet az a kiállítótér. harmonikafal stb. a pedagógussal szemben üljenek. 145 . hogyan alakíthatunk ki megfelelő tanulási környezetet látássérült tanuló számára. amelyek összefüggő teret (pl. A foglalkozások sokrétűsége több színtér kialakításával biztosítható: térelválasztással (polcok. Ezt a folyamatot nem zavarhatjuk meg azzal. Ehhez mobilizálható. Kedves Pedagógus! Ha az Ön osztályába látássérült tanuló jár. páros és egyéni foglalkozást) is lehetővé tegyen. A termek berendezése A tantermek berendezésének legfőbb kritériuma. de nem foglalnak sok helyet. függöny. az impulzivitás. lekerekített élű bútorokkal rendezzük be a balesetek megelőzése érdekében. aulát) alkothatnak. A tájékozódás biztos pontjait (bal. Ezek a kötetlen helyszínek oldják az iskolai élet szabályozottságát. A termek díszítése legyen mértéktartó. térelválasztóval elkülönítve). párnákkal) mindez egy termen belül is megoldható. és irányítsa a figyelmet a legfontosabb tanulnivalókra. az önkontroll bármilyen problémájának fennállásakor a tantermeket stabil. A téri orientációs problémákkal küzdő kisiskolások lehetőleg a táblával. csoportos. helyét változtatjuk. mögött) először mindig azonos helyzetben alakítsuk ki. hogy a gyermek asztalát elfordítjuk. jobb. inkább a többiek alkalmazkodjanak hozzá. Egyszerű. jól elhatárolt felületek és témakörönként külön falon csoportosított applikációk jelentik a legnagyobb segítséget a gyermekeknek az ismeretek vizuális bevésésében. Jó szolgálatot tesznek a trapéz alakú asztalok. festmények. fejezet A tanulási környezet kotások (rajzok.) és a padló egy részének tanulási tereppé alakításával (szőnyeggel. amelyek különböző formákban illeszthetők egymás mellé.8. kézműves alkotások stb.

hanem komplex módon kapcsolódik mindennapi életünkhöz. A helyiségek kialakításánál már szóba került. térképet és telefonkönyvet is. mind pedig a figyelem fenntartásában fontos szerepe van az ültetésnek.1. Ennek ellenkezője viszont felerősítheti a magatartási. otthonos környezetben. A fejlesztő eszköz akkor segíti ezt a folyamatot. a jelzések áramlatába kell ültetni. és nem a felnőtt felé fordulás a cél. másféle tevékenységeket is jobban elfogadnak az eltérő. beilleszkedési problémákat. a készségek akkor alakulnak átfogó kompetenciává. ha az ültetésnél – legfőképpen a csoportos és páros munka szervezésekor – a tanulók közti kommunikációnak adunk teret. Amennyiben iskolaotthonos rendszerben szerveződik az osztály élete. és eleve előbb kilép a feladathelyzetből és nagyobb valószínűséggel köti le magát más tevékenységekkel. rajzasztal. nem a kieső területre. Nemcsak vonalzót és körzőt takar. rész Adaptációs dialógus A rend és a rendszer a környezetünkben hozzájárul a biztonság. hogy célszerű olyan terem berendezése. hanem alkalmazásra serkent. hanem menetrendet. ahonnan nehezebb követni a foglalkozás menetét. fotel. használjuk azt. ahová a tanár a legtöbb kommunikációs jelzést küldi. Az eszközök tárháza tehát nem a tantárgyak köré csoportosítható. tv/videó-állvány stb. Nem egy-egy kiragadott képességet vagy ismeretet céloz. A fejlesztő eszközök A fejlesztő eszköz kategóriája tágabb értelemben magában foglalja a tankönyveken. A foglalkozásokon előforduló interakciók egyre inkább a párbeszédről szólnak. 146 . fontos a tanszerek tárolásához megfelelő tárolószekrényekről. a kiszámíthatóság érzéséhez és ezzel a lelki egyensúly fenntartásához is. Minden osztályban van egy aktivitási tér. ha a mindennapi életben is találkozunk vele. életszerű helyzetekben is alkalmazni tudjuk őket. Tehát a berendezések beszerzésekor gondoljunk tágabb értelemben a tanulási tevékenységre: ülőgarnitúra. hanem használati tárgy. könnyebben ellazulnak. Sokféle tevékenység közben fokozottan szennyeződik a bútorzat. nem egyoldalúak. mint tanterem benyomását kelti. füzeteken és íróeszközökön kívüli. bármely foglalkozáson használható. a gyakorlati élet leképezését jeleníti meg. összetett módon kéri számon az elsajátítottakat. a tanuló társadalmi beilleszkedésének folyamatát elősegítő eszközöket. Az adott gyermeket ide. fentiek mellett a jól tisztíthatóság kiemelt szemponttá válik a bútorok kiválasztásakor. Nem elvont szimbólum. számítógépasztal. A magatartási problémákat mutató gyermek esetében mind a motiváció. A képességek. akár egyéni polcokról gondoskodni. amely belépéskor inkább szoba. ha a valóságos. A gyermekek szívesebben jönnek be ide. Ennek erősítését szolgálja. Az eszköz egyre inkább a valóság.

CD-tár. hívóképek Kockák Hangszerek és zörejkeltésre alkalmas tárgyak Modellek. számlépcsők építése Auditív figyelem. 147 . másolása. menetrendek. maszkok (színpad/dobogó) Filmek.és játékszerek társasjátékok Díszletek.és számformák különböző anyagokból. feldolgozása. iratmásolatok. A sajátos nevelési igény típusa. újságok Nyomtatványok. vizuális megerősítés minden ismeretanyaghoz A mindennapi testmozgás és mozgásfejlesztés eszköztára (ne csak a testnevelők férjenek hozzá) szabálytudat és -tűrés. szituációs játék. 8. A gyűjtés. élethelyzetek megjelenítése. jelmezek. megbeszélése Vizuális figyelem.8. táblázat A tanulást segítő eszközök eszközcsoportok tapintható betű. kérelemminták térképek. észlelés és emlékezet fejlesztése Összefüggések megértése. szóbeli kommunikációs gyakorlatok szituációk elemzése. siker és kudarc átélése. írásbeli kommunikációs gyakorlatok különböző címzettel és céllal tájékozódási gyakorlatok Ismeretszerzési gyakorlatok Önálló tanulás tanulói portfólió. észlelés és emlékezet fejlesztése Adatok kitöltése. önéletrajz-. kezelése szerepjáték. katalógusok. dramatizálás.és a nagyobb rácsozatú matematikafüzet használatára. súlyossága és az adott gyermek állapota alapján szükséges speciális gyógyászati. hivatalos formák kipróbálása. bábok. paraván. telefonkönyv lexikonok. amely az osztályban tanító pedagógus részvételével zajlik. pendrive. fejlesztő és taneszközök kiválasztása gyógypedagógusi kompetencia. csoportos projektek tervezése és bemutatása A füzetek kiválasztása A téri tájékozódás. a grafomotoros képességek terén gyengeséget mutató gyermeknek adjunk lehetőséget a nagyobb vonalközű írás.és DVD-tár Képek. a tárház kiegészítését Ön is folytathatja. a finommozgások koordinálása. szemléltetőeszközök sport. fejezet A tanulási környezet A tanulást segítő eszközök A tanulást segítő eszközök egy lehetséges csoportosítását látjuk a következő táblázatban. csekkek.és számképzetek megerősítése érdekében számfogalom kialakítása. projektor/kivetítő Funkciójuk Érzékszervi megerősítés a betű. video. többféle méretben. számítógép internet-hozzáféréssel számítógép-oktató szoftverek számítógép. prezentáció. kártyák. enciklopédiák. levél-.

hogy az intézményben zajló fejlesztéseket. A szülők közösséget alkotva ismerhetik meg egymás problémáját. hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek/fiatalok szüleinek pszichés terhekkel. tematikáját. játékfoglalkozások tanulói szervezésben − Vetélkedők az iskola helyiségeiben. 148 . gyermekvédelmi szakember részvételével A szülőK BEVoNÁsA Az IsKolAI MUNKÁBA Nagyon fontos feladat. pszichológus. s ehhez a támogató iskolai környezet. A legújabb pedagógiai fejlesztések közül a kompetencia alapú programcsomagok bevezetése lehetőséget ad ennek megvalósítására. azok célját. pedagógusklubok a résztvevők igényeire építve − szupervíziók. szülő-. stressztöbblettel is meg kell küzdeniük. A szülőkkel. Az együttműködés alapja a kölcsönös bizalom.1. tartalmait a szülők is megismerjék. A szülői munkaközösség erősítése és bevonása döntő lépés lehet ebben a folyamatban. fejlesztőpedagógus. ajánlunk erre néhány ötletet: − Diákklubok kötetlen és tematikus formában − sport-. a szülôi házzal való partneri együttműködésre tehát kiemelt figyelmet kell fordítani. Kiindulópontja lehetnek a befogadó társadalomnak. elfogadóbb szemlélettel alakítják az iskola informális csatornáit és ezáltal légkörét. Toleránsabb. forgószínpad vagy akadályverseny jelleggel − Vetélkedők a természetben − Diák-. háttértudást adhat – kell is. rész Adaptációs dialógus Kedves Pedagógus! A tanulók iskolai helyzetekben sokat tudnak tanulni egymástól. Amennyiben az egymástól tanulás lehetőségeinek tárházát bővíteni szeretné. hogy adjon számukra. esetmegbeszélések pedagógus. gyógypedagógus. továbbá az iskolai és családi élethelyzetek megismerése. Az iskolának. értik meg eltérő szerepeiket és ennek segítségével tudnak támaszt nyújtani egymásnak. szülő. információt. a pedagógusnak azzal is számolnia kell. az együttműködni kész és képes szakembergárda pluszenergiát.

149 .és álláspont-egyeztető szakmai vitáknak. fiatalok érdekében végzett munkának (a saját szaktudás megosztásának. meghívott előadókkal – Tájékoztatók a különböző támogatási formákról – A pályaválasztás – tematikus sorozat külső szervezetek bevonásával A Külső PArtNErEKKEl tÖrtÉNő EGyüttMűKÖDÉs A kompetencia alapú programcsomagokat használó pedagógusok munkájuk hatékonyságának növelése érdekében keressék az együttműködő. az esetkezelő. problémák megbeszélése egymás közt. az esetmegbeszéléseknek. Az iskola külső környezetével (civil szervezetek. pedagógiai. a szakmai önkontrollnak) fontos terepét jelenthetik. spontán beszélgetés a másságról – Szakember (pl. szociális és egészségügyi intézmények. fejezet A tanulási környezet A szülői közösségek alakulását segítő programok – Tájékoztatás az aktuális fejlesztésekről (pl. támogató társadalmi környezetet! A pedagógusok egymás közötti és külső szakemberekkel folytatott „stábmegbeszélései” a gyerekek. befogadás – beszélgetés integrált szülői közösségben – Közös programszervezés. kulturális és szabadidős intézmények stb. a döntés-előkészítő. egyéni konzultációs tapasztalatok közzétételének. kirándulás gyerekekkel és nélkülük is – Szülőklubsorozat a szülők által kért témákról. egyéni tanácsadó.8. érdek. kompetencia alapú programcsomagról) – Esetek. a megoldási stratégiák kidolgozásának. ami a minél eredményesebb társadalmi beilleszkedés szempontjából nagy jelentőséggel bír. felkért pszichológus) által vezetett feszültségoldó tréning szülőknek – „Nem vagyok egyedül” – kiscsoportos beszélgetés az SNI-gyermekek szülei részére – Elfogadás.) való együttműködés tág tanulási színteret biztosít a diákok számára. szakmai szolgálatok.

150 .és lelkisegítségnyújtás Sport és szabadidô Kulturális intézmények KIKKEl És MIÉrt FoNtos EGyüttMűKÖDNI? 9. enyhítése. ábra Az iskola külső környezete Egészségügy Foglalkoztatás ISKOLA Szociális. terhelhetőségének. művészeti nevelés. fiziológiai tulajdonságainak. idegrendszeri érettségének felmérése. pontos ismerete. A szociokulturális hátrány.1.és gyermekkönyvtárak − színház. illetve a pszichés problémák kezelése. mozik − Hangversenytermek Szerepük az együttműködésben A gyermekek egészségi állapotának. rész Adaptációs dialógus 10. intézmények Egészségügy − Védőnői és gyermekorvosi hálózat − Gyermek-ideggondozó szociális.és lelkisegítség-nyújtás − Gyermekjóléti és Családsegítő Központ − Pszichológus (Nevelési tanácsadó) − Kulturális intézmények − Múzeumok − Köz. sokrétű ismeretszerzés. táblázat Az iskolával együttműködő partnerek Tevékenységi terület.

sportpálya) − Környezetvédelmi szervezetek (erdei iskola. de ugyanakkor közvetlenül segíthetik. áldozatvédelmi.8. hogy saját településén és régióján belül megkeresse azokat az intézményeket és szakembereket. uszoda.és szakmai szolgáltatások Közlekedésbiztonsági. 151 . új és újabb lehetőségeket hoznak létre. akik az intézmény pedagógiai munkáját kívülről. szokásformálás. tűzvédelmi. fejezet A tanulási környezet Tevékenységi terület. a helyes pályaválasztás. tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatásához járulnak hozzá. arborétum) − Civil szervezetek − Gyermekházak Foglalkoztatás − Megyei Munkaügyi Központ − regionális Munkaerőképző Központ − Civil foglalkoztató szervezetek. intézmények sport. differenciált segítségnyújtás a tanulók képességeinek. cél és érték megtalálása a munkában. mentők Szerepük az együttműködésben A szabadidő hasznos eltöltése. balesetvédelmi szempontú foglalkozások. amennyiben a tanulást segítő tényezők tudatos alkalmazása megtörténik. fejleszthetőségének pontos feltérképezése és az egyénre szabott pedagógiai fejlesztés érdekében. mintaadás a tanulók számára. A kapcsolódási területek egymást generálják. A tanulási környezet változásának folyamata az intézményben A VÁltozÁs AlAPJAI A kompetencia alapú programcsomagok a gyermekek.és szabadidő − sportlétesítmények (jégpálya. Az iskola és a pedagógusközösség feladata. Pedagógiai terület − Korai Fejlesztő Központ − Nevelési tanácsadó − tanulási Képességet Vizsgáló rehabilitációs és szakértői Bizottság − Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény − Pedagógiai szak. Pályaorientáció. alapítványok rendőrség. állapotának. tűzoltóság. programok szervezése. speciális.

amely sok esetben iránymutató ép társaik hatékony fejlesztéséhez is. játékok. eszközök a nem hagyományos foglalkozásokhoz? • A nevelés. – Felkészült-e az intézmény egésze a változtatásra? • Milyen az iskola szocioemocionális légköre? • Tudatosan történik-e a tanítási napok tervezése? • Milyen a tantermek kialakítása? • Milyen funkciót tölt be az iskolaépület díszítése? • Vannak-e pihenő. tananyag a gyógypedagógus A csoport. A befolyásoló tényezők a következő kérdések végiggondolását teszik szükségessé. színterei A tanterem berendezése speciális taneszközök Hagyományos taneszközök Gyógyászati segédeszközök Az osztály létszáma Szubjektív tényezők A nevelőtestület szemlélete Az adott pedagógusok személyisége speciális módszerek Alkalmazott tanterv. mellettük a tágabb értelemben vett fejlesztő eszközök. személyisége és képességei A tanuló családja.és osztálytársak A tanuló adottságai.és játszóhelyek az intézményben (az osztályokban)? • Rendelkezésre állnak-e helyiségek. rész Adaptációs dialógus A VÁltozÁs MEGtErVEzÉsÉt BEFolyÁsoló tÉNyEzőK Objektív tényezők Az iskola épülete. a gyakorlati életből vett tárgyak jelentősége növekszik. a szocializációs funkció milyen szerepet tölt be az intézményben? – A tanítás igazodik-e a gyermekek szükségleteihez? • Milyen szempontok figyelembevételével történik az órarend összeállítása? • Minden tanítási napon megfelelő-e a tanulók mozgásmennyisége? • Figyelembe veszik-e a tanulók egyéni terhelhetőségét? 152 . Alapvető szükségletté válik a sajátos nevelési igényű tanuló gazdag eszközigénye.1. egysége. szociokulturális háttere A kompetencia alapú pedagógiában a hagyományos taneszközök szerepe csökken. Szintén nagyobb hangsúlyt kap a módszerek és a tanulási környezet egymásra utaltsága.

Továbbképzések a kompetencia alapú pedagógia alapjairól 2. ötleteket. feszültségoldó beszélgetéseket? A változások tervezése előtt érdemes ezekről a kérdésekről teamekben beszélgetni.8. nevelőtestületi felkészítés a módszertani megújulás területeiről és az intézményi helyzetfelmérés eredményéről 153 . Szakmai nap. összegezni a véleményeket. A változás folyamata A tANUlÁsI KÖrNyEzEt MEGVÁltoztAtÁsÁNAK lÉPÉsEI 1. fejezet A tanulási környezet • Működik-e a differenciált tanulásszervezés? • Számonkéréskor figyelembe veszik-e a tanulók heti és napi teljesítményingadozását? – Sikerült-e kialakítani az eredményes tanulás feltételeit? • Tisztában vannak-e a tanulók motivációs bázisával? • Kialakultak-e eredményes tanulási szokások? – Hogyan történik a tanulási folyamat értékelése? • Alkalmazzák-e a szóbeli értékelést? • Elég figyelmet szentelnek-e az „amit tudsz” hangsúlyozására? • Teljesítménybeli megakadás esetén képesek-e a „hogyan tovább” hangsúlyozására? • Képesek-e a segítségadás különböző módjainak alkalmazására? – Vannak-e kialakult együttműködési formák a szülőkkel? • Vannak-e nyílt napok? • Milyen a szülői értekezletek. légköre? • Működik-e szülők klubja? • Léteznek-e közös szervezésű iskolai programok? Mi a szülői munkaközösség szerepe? • Tartanak-e a szülők és pedagógusok között esetmegbeszéléseket? • Tartanak-e a szülők és pedagógusok között együttgondolkodó. Ez segíti a közösséget saját helyzetének feltérképezésében és a kihasználatlan kapacitások felszínre hozásában egyaránt. fogadóórák tartalma.

Mind a tervek elkészítése. 5. Beszerzések. sok (pl. amilyen. speciális eszközök használatának megtervezése. Órarendek. – a fejlesztő eszközök listájának összeállítása. minőségirányítási programokban a befogadó szemlélet és a változtatás szándéka konkrétan megjelenjen. – a termek berendezésének terve. a szülők képviselője. 4. programok felülvizsgálata és a partnerkapcsolatok szélesítése. pályázati támogatás) függvényében 8. Elégedettségi vizsgálat a beválásról a tanév végén A tanulási környezet megjelenése az intézményi dokumentumokban A többségi általános iskolákban a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadásával járó útkeresés jelentős minőségi javulást eredményez a nevelő-oktató munkában. – taneszközök. mind pedig a programok módosítása a következő – lehetséges – szereplők jelenlétét és aktív együttgondolkodását igényli: a tanulók képviselője. Csoportmunkák a tantestületi tagok részvételével a pedagógiai program és a helyi tanterv alapján: – az iskola épületének. rész Adaptációs dialógus 3. Tantestületi vita. A tanulási környezet átalakításának intézkedési terve (feladatok. és azzá neveljük.1. a csoportok terveinek módosítása. elfogadása 6. hogy minden gyermeket elfogadunk olyannak. szak154 . a helyiségek kihasználásának terve. felelősök. Rendkívül fontos az iskolai dokumentumok. ellenőrzés megtervezése) 7 Forrástervezés és ütemezés az intézmény anyagi lehetőségei és egyéb forrá. Vezetői elhatározás és nevelőtestületi együttműködés szükséges ahhoz. hogy a pedagógiai. amivé válni képes. az új program kidolgozása . esetleges átalakítások és berendezés lebonyolítása 9. Az élethosszig tartó tanulás motivációs bázisának a megalapozásában rendkívül nagy jelentőséggel bír annak a gondolatnak a megjelenése az iskolák küldetésnyilatkozatában. Iskolai dokumentumok (PP MIP) módosítása. délutános nevelő. osztályfőnök. foglalkozási tervek kidolgozása a megváltozott tanulási színterekhez illeszkedve 10.

gazdasági vezető. könyvtáros.és taneszközjegyzék − A tanuló. gyermekvédelmi felelős. táblázat A dokumentumokba való beépítés Dokumentum Pedagógiai Program Beépítés helye − személyiségfejlesztés − Képességek kibontakoztatása − A taneszközök kiválasztásának elvei − tankönyv. szabadidő-szervező. egyéni fejlesztési tervek 155 . a pedagógus és a szülő együttműködési lehetőségei − Ellenőrzési területek − Partneri kapcsolatok bővítése − Intézményi fejlesztési tervek. minőségi körök feladatai − továbbképzések tervezése a kompetencia alapú tanulás és a tanulási környezet témáiban − továbbképzés tervezése forrásbővítési céllal (pályázatírás. gyógypedagógus.8. fejlesztőpedagógus. a fejlesztésbe Minőségirányítási Program továbbképzési és beiskolázási terv Munkatervek tanmenetek. informatikus. fejezet A tanulási környezet tanár valamennyi területről. pszichológus. projekttervezés témában) A tanulási környezet folyamatos fejlesztésének feladatai Az új színterek és eszközök beépítése a foglalkoztatásba. 10. iskolavezetés.

.

hogy tanítványai a lehető legjobban fejlődjenek. 157 . amelyek az individualizált oktatási-nevelési folyamatokra. azonban annak is tanúi vagyunk. vagyis arra kaphatunk választ: hogyan készüljön a jó egyéni fejlesztési terv. eredményesek. Az egyéni fejlesztési tervünk is akkor lehet igazán eredményt hozó. sikeresek legyenek. a speciális egyéni szükségletek kielégítésére helyezik a hangsúlyt” (Gerebenné. s tárjuk fel magunk ennek a kifejezésnek a lényegét. Kedves Pedagógus! Ebben a fejezetben az egyéni fejlesztési terv készítésének elméleti és gyakorlati kérdéseit vesszük számba. amilyen. Tudjuk: nincs „egyedül üdvözítő” út. Tekintsünk el a „kész” szakirodalmi definíció felidézésétől. A cél elérését segíti. és mit jelent alapelve: „ha az embert olyannak vesszük. amit tennünk kell. megvalósuljon az egyéni sajátosságokhoz igazított. fejezet Az egyéni fejlesztési terv A fejezet választ ad arra a kérdésre.). hogy konkrét személyre egyéniesített fejlesztési tervet nem mutathatunk be. ha pontosan értjük ennek a kifejezésnek a lényegét.” (Goethe) A fejezetet írta: Soós jánosné Minden pedagógus célja. arra épülő fejlesztési tevékenység. hogy „egyre szélesebb körben terjednek azok az eljárások. Mi az egyéni fejlesztési terv? Bármely feladatvégzésünk akkor lehet csak igazán eredményes. 2004. ha értjük azt. amilyennek lennie kell. mivel ennek tartalma a sajátos nevelési igény típusától és az adott gyermektől függően változik. De ha olyannak vesszük. amivé lehetne. akkor azzá tesszük őt. s ez ölt formát az egyéni fejlesztési tervben. akiknek erre szükségük van. hogyan valósul meg az egyéni fejlesztés. Azt azonban tudnunk kell.9. tulajdonképpen rosszabbá tesszük. Ez megalapozott tervezőmunkát igényel. majd határozzuk meg a műfaját. hogy azoknál a tanulóknál.

lehetővé tesszük. hogy az érési folyamat egyes szakaszaiban a szükséges környezeti feltételek adottak legyenek. rész Adaptációs dialógus MI A FEJlEsztÉs? – A fejlesztés fogalma elválaszthatatlan a fejlődés fogalmától. hogy megfelelő eljárások. más tanulóra nem alkalmazható. – Az ép genetikai program optimális kibontakozása csakis a megfelelô környezeti feltételek biztosítása mellett megy végbe. korrigálására szükség van „beavatkozásra”. – képességei. ami azt jelenti. kialakult készségei. MItől „EGyÉNI” A FEJlEsztÉsI tErV? Attól. – egyéni aktuális állapota. – Ennek megelőzésére. – életkora. Az egyéni sajátosság a gyermek/tanuló – sajátos nevelési igényének típusa. hogy a környezeti feltételeket illesztjük az érési folyamathoz: ez a fejlesztés lényege! A fejlesztés az a tevékenység. – súlyossági foka. – A belső érési folyamat (minden emberben) genetikailag meghatározott program irányításával megy végbe. – Ha a környezeti feltételek nem vagy nem megfelelően biztosítottak. az a fejlődési folyamatban kedvezőtlen változásokat idézhet elő. annak egyéni sajátosságaihoz igazított. – A fejlődési folyamat adott szakaszaihoz adott környezeti feltételek szükségesek. – A fejlődést a belső érés és a környezet kölcsönhatása határozza meg. amelynek során úgy „avatkozunk be” a gyermek fejlődési menetébe. mert kizárólag egy adott gyermek/tanuló fejlesztéséhez készül. – a kialakulás ideje. technikák alkalmazásával segítjük. módszerek. – egyéni fejlődési sajátosságai. 158 .1.

fejezet Az egyéni fejlesztési terv – meglévő ismeretei.) megfigyelésével állapítható meg. egyénre szabott fejlesztést. tematikus tervek – tanmenetek. nemcsak egyszerűen azt vállalták. hanem azt is. a pedagógiai program. a szükséges környezeti feltételeket rögzíti. és képessé teszik őket az ismeretszerzési folyamatban való eredményes részvételre. hogy kik sorolhatók a sajátos nevelési igényű tanulók körébe. hogy lehetővé teszik számukra a többi tanulóval való együtthaladást. módszereit.9. 3. 2. ahol sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása folyik. Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV IllEszKEDÉsE Általánosságban a terv egy jövőbeli cselekvés lépéseit. 159 . amely kiterjed az iskolai pedagógiai folyamat minden elemére és szintjére. egyéni fejlesztési tervek. A pedagógiai folyamatban mindez a gyermekek/tanulók nevelésével-oktatásával-fejlesztésével kapcsolatos tevékenységre értendő. helyi tanterv. bekapcsolódásra. – szűkebb és tágabb környezete (család. A sorrend egyben a tervezési dokumentumok egymásra épülését is jelzi. iskola stb. Az egyéni fejlesztési terv az iskolai pedagógiai folyamat olyan speciális tervezési dokumentuma. benne a nevelési program. egy osztályban vehetnek részt az oktatásban. Az iskolai nevelési-oktatási tevékenység alappillére a gondos pedagógiai tervezőmunka. A pedagógiai tervezés iskolai szintű dokumentumai: . Az iskolai alapító okiratban foglaltaktól függően vannak jelen az intézményben a különböző típusú sajátos nevelési igényű tanulók. Egyéni fejlesztési terv az inkluzív intézményben Akik olyan iskolában tanítanak. Azt. a közoktatási törvény határozza meg. amely segíti az egyéni sajátosságokhoz igazított. hogy ezek a tanulók a többi tanulóval egy közösségben.

hogy segítségével valósuljon meg a tanuló egyéni adottságaihoz igazodó. szakmailag kellően megalapozott. s a tanuló képessé váljék a tanulási-ismeretszerzési folyamatban való aktív és eredményes részvételre. hogy a fejlesztési folyamat egyes szakaszai egymásra épüljenek. – a tananyag. a szakemberek együttműködésére építő. – egyéni haladási ütem. – a pszichikus struktúrák megváltoztatása. komplex jellegű. sérülésspecifikus fejlesztése. képességek kialakítása. kompenzálás. Ez a tervezési tevékenység jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben. 2000. valamint a fejlesztési követelmények tanulókhoz igazodó differenciálása. igazodva az egyéni sajátosságokhoz. korrekciós. hogy az inkluzív intézményben ismerjék tanulóik jellemzőit41. – az elért részeredmények által a tanuló motiváltságának elősegítése.1. hogy ilyen fejlődési menet ténylegesen megvalósulhasson. Az egyéni fejlesztési terv célja. ha a tanuló fejlődésének menete. Ahhoz. hogy az ismeretszerzési folyamat minél kevesebb nehézséget jelentsen számára. amelyek lehetnek: – korrigálás. hogy a fejlesztés minden időpontban a tanuló aktuális állapotához igazodhasson. Funkciója.. Optimális eset. – a sérült pszichikus funkciók fejlesztése. KoLozsvári. – a fejlődésben jelentősen elmaradt területek feltárása és megsegítése. – egyéni tanulási technikák kialakítása. 1998. a képességdeficit. rész Adaptációs dialógus A tanuló egyediségéhez igazított fejlesztés feltételezi.) OM-rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvének kiadásáról. fejlesztő célú eljárások által válik lehetővé. Ez a fejlesztési folyamat a megtervezett terápiás. tanulási tempó biztosítása. – a tanuló fejlődésének megállapítására leginkább alkalmas értékelés alkalmazása. – a hiányzó pszichikus funkciók. Az egyéni fejlesztési terv biztosítja. valamint bővebben l. tervszerű. ransChburG. (III. amely a tanuló „sérülésspecifikus” fejlesztésének alapja. 41 Ebben segít: a 2/2005. 1. fokozása.. folyamata tudatos. hogy csökkenjen az akadályozott fejlődésből eredő hátrány. szükséges a gondos pedagógiai tervezés. – a különböző képességeket fejlesztő eljárások és feladatok összehangolása. 160 . 2002. az Irodalomban: iLLyés.

KÖtElEző-E EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErVEt KÉszÍtENI? Jogszabályi előírások a közoktatási törvényben. 70. oktatásában. Ha a tanulót egyes tantárgyakból. § (9): „A sajátos nevelési igényű tanulót. hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. a tanulási folyamat szerkezetét. a tanulás szervezését. vagy részére az egyéni adottságához. így a pedagógiai folyamat egészében érvényesíthető. a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól. hogy a pedagógus az oktatási-nevelési folyamatot. melléklet 1. valamint az Irányelvekben – Kt. Tanórai munkájába is tudatosan be tudja építeni az érintett tanulók speciális fejlesztésének elemeit. vezérfonal és támpont. tanulási. magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból. fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (a továbbiakban: egyéni továbbhaladás) engedélyez. 30. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. tempóját. fejezet Az egyéni fejlesztési terv Az egyéni fejlesztési terv a pedagógus napi munkájához is segítséget ad. tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól. § (7): „Az első évfolyamra felvett tanulót. fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során […] g): terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján… 161 . fejlettsége szükségessé teszi – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint. sz. 71. ha egyéni adottsága. az iskola […] egyéni foglalkozást szervez részére. eszközeit a sajátos nevelési igényű tanulók egyediségéhez igazítsa. § (4): „Ha az első–negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi […] lehetővé kell tenni.9.5.: A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében.” – Kt. tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Használatával lehetővé válik. a sajátos nevelési igénynek megfelelô differenciálás.” – Kt.” – Irányelvek 2. illetve a beilleszkedési.

3.5. technikákat alkalmaz.5. melléklet 1. A fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján történik. hanem adott esetben az általános iskolai pedagógusnak is. aki b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít. gyógypedagógusok. Ebből az következik. rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében. Mit tartalmazzon az egyéni fejlesztési terv? Egyelőre sem a tartalomra. b) pont]. hogy egyéni fejlesztési tervet nem kizárólag gyógypedagógusnak kell készítenie. ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. és 1. sem a terjedelem önmagában nem minősít.1. egyéb speciális szakemberek) tervezett és tudatos együttműködése keretében lehet eredményes. Ennek a tervezett és tudatos együttműködésnek a tanuló fejlesztési folyamatának tervezésénél. ezt pedig minden esetben az adekvát tartalom alapozza meg. – A gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája … 3. Sem a forma.: …pedagógus. tehát egyértelmű. a differenciált nevelés. rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés gyógypedagógiai tanári/terapeuta kompetencia. oktatás céljából individuális módszereket. (Irányelvek 1. azaz az egyéni fejlesztési terv készítésénél is meg kell jelennie. hogy ezt az egyéni fejlesztési tervet a gyógypedagógus/terapeuta készíti el. rész Adaptációs dialógus Szakmai szükségszerűség – Irányelvek 2. hogy pótolja a tanulónál a tanórán el nem sajátított ismereteket. közreműködés az integrált nevelés.) Adott tanulóra készült egyéni fejlesztési terv készítésében a gyógypedagógus és az általános iskolai pedagógus is részt vesz. Kinek kell elkészítenie az egyéni fejlesztési tervet? – A habilitációs. sz. nem vállalja át sem az „újrata162 .3. oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs. ezt követően a konzultációban.3. (Irányelvek 1. Az egyéni fejlesztési terv funkcióját tekintve nem arra készül.5. sem a terjedelemre kötelező érvényű előírások nincsenek. sem a formára. pont) – Az általános iskolai pedagógus szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít. ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít [Irányelvek 1. Az integrált nevelés a különböző szakemberek (többségi intézmények pedagógusai.3. Bármely tervezési dokumentum használhatóságát a tanulási eredmények minősítik.

felmérésein alapuló vélemény – A fejlesztés célkitűzései (elsődleges. évfolyama • A sajátos nevelési igény típusa – súlyossági foka • Anamnesztikus adatok • Szakértői bizottság szakvéleményében foglalt státus. JAVAslAt Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV tArtAlMI ElEMEIrE – Bevezető adatok • A tanuló neve. – A fejlesztés megvalósulásának keretei (tanórai keretek között vagy tanórán kívül. diagnózis. Az alábbiakban javaslatot teszünk az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeire – és ez valóban javaslat.9. egyéb szakemberek megfigyelésein. természetesen az egy adott tanulóhoz készített egyéni fejlesztési terv tartalmi elemei – speciális helyzetének ismeretében – ettől a javaslattól eltérhetnek. kiscsoportos formában) 163 . hogy az egyénről szól. általános. Kedves Pedagógus! Mint már szó volt róla: az egyéni fejlesztési terv „jóságát” sokféle dolog megmutathatja. de igazán az „minősíti”. sem a korrepetálás feladatát. A tapasztalatok alapján az eredményt hozó egyéni fejlesztési terv hatékonyan ötvözi a pedagógiai folyamatban-fejlesztésben közreműködő valamennyi szakember munkáját. további fejlesztésben stb. mindössze az elindulást segítő ötlettár. felmérésein alapuló státus. Az egyéni fejlesztési tervben éppen azt az új környezetet rögzítjük. változhatnak. dokumentálása. fejlődés-fejlesztés összefüggése). amire a tanulónak a további eredményes fejlődéséhez az adott időszakban szüksége van (vö. eszköz) – A fejlesztés értékelésének szempontjai – A hatások és változások megállapításának módja. részletezett) – A fejlesztés területei (ezen belül területenként: cél. az értékelés eredményeinek hasznosítása a motivációban. eljárás. egyéni. fejezet Az egyéni fejlesztési terv nulás”. az „egymás mellettiség” helyett az együttes tevékenységnek ad keretet. gyakorisága. fejlesztési javaslatok – A pedagógus saját megfigyelésein. az egyén eredményes fejlesztését szolgálja. módszer. feladatok.

mivel a sajátos nevelési igény típusától és súlyossági fokától függően egyénenként változhatnak a tananyag. óravázlat. eszközök. az erre épülő további fejlesztési javaslatok rögzítése is történjen meg. a tanórát – hogyan strukturáljuk.1. a tanuló életkora és aktuális állapota határozza meg. illetve fejlesztés mindenképpen nagyfokú tudatosságot. mikor és mennyi időt fordítunk a sajátos nevelési igényű tanuló tanórába épített fejlesztésére. gyógytestnevelés. hogyan illeszthető hatékonyan a tanulási folyamatba. Ezek: 1. logopédia. amelyek alapján a fejlesztés eredményességének összegzett tapasztalatai. mert ez lesz az újabb fejlesztési terv alapja.) Célszerű összegyűjteni a tanulói produktumokat. eljárások – Kiegészítő egyéb szolgáltatások jelzése (pl. s indokolt esetben a szükséges módosítások megtételére. készítse elő a tanórákat. Az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeiből következtetni lehet arra is. (L.) Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV KÉszÍtÉsÉNEK GyAKorlAtI lÉPÉsEI Legalább három lépés jól körüljárható. A sajátos nevelési igényű tanuló eredményes fejlesztése azt is igényli a pedagógustól. s ezt milyen feladatok. hogy a tanulási folyamatban a tanulásra rendelkezésre álló időt – pl. Az egyéni fejlesztési terven alapuló tanítás. foglalkozásokat. eljárások. ez pedig másfajta gondolkodásmódot is feltételez. rész Adaptációs dialógus – A fejlesztő foglalkozások gyakorisága. történhet ez írásos formában is. Legrövidebb időtartam három hónap. Az egyéni fejlesztési terv készítésében részt vevők számbavétele 2. a helyzethez adekvát döntések sorát igényli a pedagógusoktól. gyakorlatok keretében valósítjuk meg. megfelelő szakmai kompetenciákat. hogy alaposan gondolja át. Az egyéni fejlesztési terv készítésének algoritmusa 164 . indokolt esetben természetesen ezt lehet módosítani. Egyénenkénti döntést igényel az is. pl. a súlyosság foka. pszichológiai terápia stb. foglalkozási vázlat készítésével. időtartama – A foglalkozásokon alkalmazott módszerek. fentebb: Javaslat az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeire. MIlyEN IDőtArtAMrA KÉszülJÖN EGy ADott EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV? Az időtartamot minden esetben a sajátos nevelési igény típusa. a módszerek és a fejlesztést megalapozó egyéb körülmények. Egy tanulmányi évnél hosszabb időtartamra semmiképpen nem ajánlott tervezni. Erre egységes útmutatót nem lehet adni. de ezen idő alatt is szükség van a menet közben bekövetkezett változások megállapítására.

165 . 1999. és ezáltal a tevékenységük eredményességére is. attitűdjének. Az egyéni fejlesztési terv tartalmának alakulása alapvetően a jelzett szakemberek szakmai kompetenciájának. mi az a plusz. pedagógiai-módszertani kultúrájának függvénye. Egy adott tanuló fejlődéséhez össze kell hangolni az egyes szakemberek speciális fejlesztő tevékenységét. első lépése? – Milyen további lépések következnek egymás után? (Valamennyi lépést sorra venni és sorba rendezni. Ajánlott kérdések köre a terv készítése előtt (horváth. fejezet Az egyéni fejlesztési terv 3. Az eltérő szakmai kompetenciákkal rendelkező szakemberek szakismerete. kik azok. érte történik minden. hiszen „róla szól az iskola”. A főszereplő természetesen a tanuló. hogy a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása-fejlesztése „többszereplős” tevékenység. Az adott tanuló egyéni fejlesztési tervében ötvöződik a fejlesztésben közreműködő valamennyi szakember tevékenysége. hogy a folyamat megfelel-e az elvárásoknak? (A folyamattal szemben támasztott követelmények – megfelel-e a funkciójának?) – Lehetséges hibaforrások számbavétele. amit az egyéni fejlesztési terv készítése jelent adott tanuló esetén?) – Gondoljuk át újra a teljes folyamatot! Az egyéni fejlesztési terv készítésében részt vevők számbavétele Abból az evidens megállapításból indulunk ki. gyógytestnevelő – a kör tovább bővülhet.) – Mennyi időt igényel a teljes folyamat? (Értsd: a tervkészítés folyamata. akiket a folyamat valamilyen módon érint)? – Mi a folyamat kezdete. konduktor.) – Hogyan tudjuk meg. Ez nem szűkíthető le kizárólag a gyógypedagógus által összeállított „sérülésspecifikus” – azaz a sajátos nevelési igény típusa szerinti – fejlesztési stratégiára.9. pedagógiai kultúrája pozitívan hathat egymásra. alapján) – Kik a folyamat érintettjei (kik vesznek részt benne. – Mi a hozzáadott érték? (Vagyis: pl. Szükség esetén: pszichológus. a gyógypedagógus (akinek a sajátos nevelési igény típusának megfelelő képesítéssel kell rendelkeznie). A folyamat „kulcsszereplői” és egyben a speciális fejlesztési stratégia kialakítói (majd alkalmazói) az eltérő szakmai kompetenciákkal rendelkező szakemberek: az általános iskolai pedagógus. Az egyéni fejlesztési terv alkalmazása. 110–111.

1. pszichológus. Ez lehet az osztályfőnök vagy a folyamat más szereplője. Esetmegbeszélés – esetismertetés – Az adott tanuló aktuális helyzetének részletes feltárása – A gyermek/tanuló megelőző iskolai (óvodai) pályája – A szakértői bizottság szakvéleményének részletes megismerése. fejlesztési javaslat. rögzítése (időpont. köztes konzultációs lehetőség. orvos) észrevételei. elakadási pontok azonosítása 4. a lehetséges hátráltató tényezők. eredmények rögzítése. napközis nevelő. – Az előkészítő szakasz feladatainak személyhez delegálása – A tanuló előző vizsgálati dokumentumainak összegyűjtése – Kiegészítő információk a tanuló megelôző iskolai (vagy óvodai) munkájáról.) 2. rész Adaptációs dialógus s egy egységes fejlesztési stratégiában ölt formát. a szakmai kompetenciaköröket. elemzése. a tanulóval kapcsolatos összes eddigi fejlesztő eljárás felsorolása (a szakértői bizottság szakvéleményének értelmezésében a gyógypedagógus közreműködése nélkülözhetetlen) 3. Az egyéni fejlesztési terv készítésének algoritmusa 1. szaktanár) észrevételeivel. Kiegészítő megfigyelések. Természetesen valakinek a tervezési folyamatot (majd a megvalósulást) koordinálni kell. gyógypedagógus) – Cél a jó szintű képességek feltárása. felmérések elvégzése (pedagógus. ebben: anamnézis. téma. elérhetőség stb. – Munkaszervezeti formák egyeztetése. javaslatai – Kiegészítés a szülők és a gyermekkel/tanulóval foglalkozó más pedagógusok (pl. pedagógiai szakszolgálati terápiájáról stb. Konzultáció – A tanulóról rendelkezésre álló valamennyi információ rendezése – Egyéb szakemberek (pl. helyszín. javaslataival 166 . a vizsgálat területi eredményei. diagnózis. Egyeztetés – Az érintett szakemberek egyeztetik az együttműködés szervezési feladatait és szervezeti kereteit.

hogy valamennyi érintett pedagógus ismerje a tanulóra készített egyéni fejlesztési tervet. milyen formában stb.). pedagógiai ellenőrzési terv stb. kereteket. Fontos kialakítani az iskolai gyakorlatban azokat a formákat. – Az egyéni fejlesztési terv készítésének és az alkalmazás ellenőrzésének meghatározása – IMIP (Intézményi Minőségirányítási Program). amely nemcsak a tanulóra. hanem a többi szereplőre és a folyamatra is vonatkozik. vagyis azt. eredményességéről kapjon rendszeres tájékoztatást a nevelőtestület (ki? milyen időközönként? milyen formában?). Gyakorlati tanácsok – Kapjon kellő hangsúlyt a szülőkkel való egyeztetés. felelősség személyhez delegálása). Ehhez szükséges. hogy az egyéni fejlesztési terv az iskolai pedagógiai tevékenység szerves részévé váljék. adatvédelem. hiszen a családi háttér. Ezúton válik lehetővé. A szakmai műhelyekben kialakuló alkotó légkör az egész iskola pedagógiai tevékenységet pozitívan befolyásolhatja. hogy sikerült-e „jó” egyéni fejlesztési tervet készíteni. Célszerű a félévi és év végi vezetői beszámolókban ezt a munkát is tükröztetni. Az egyéni fejlesztési tervre alapozva a pedagógus a tanuló fejlesztését beépítheti a tanulási folyamatba. a tanóra. összeillesztése Az egyéni fejlesztési terv alkalmazása A tanuló fejlődésének eredményei fogják visszaigazolni a tervezőmunka megalapozottságát. 167 . illetve egyéb iskolai foglalkozások keretébe is. – Az egyéni fejlesztési terv alkalmazásáról. amelyek alkalmasak szakmai műhelymunkára. milyen rendszerességgel. – A fejlesztési terv készítésének éves munkatervben történő rögzítése (felelős. Egyéni fejlesztési terv összeállítása – Az egyes szakemberek speciális terveinek beépítése. bevonásuk a folyamatba (ki. Ebben sokat segít a fejlesztés értékelése.9. határidő). fejezet Az egyéni fejlesztési terv 5. a szülő az egyik legfontosabb társunk a tanuló fejlesztésének folyamatában. – Az egyéni fejlesztési terv mint írott dokumentum helye legyen pontosan meghatározott (hol? kinél? hozzáférhetőség.

Kedves Pedagógus! Ne feledjük: a fejlesztés komplex tevékenység. és megalapozza az ismeretelsajátítási folyamatban való részvétel lehetőségét. Jelzi műveltségtartalmanként a szükséges módosításokat. a tantárgyi tartalmak és követelmények módosítását az Irányelv figyelembevételével lehet elvégezni. szociális szféra módosulásának. egymásra épülnek. hogy a helyi tanterv készítésénél miképp történjen a Nat alkalmazása. helyi tantervében és egyéb pedagógiai tervezési dokumentumaiban. illetve a helyi tanterv megfelelő elemeinél meg kell jelenniük azoknak a tartalmaknak és tevékenységi formáknak.: egyéni fejlesztési terv tartalmi elemeivel – pl. A külív a tanuló adatait . fejlesztési terület).sz. Tü-356. kölcsönösen hatnak egymásra. Az iskola pedagógiai tervezési dokumentumai szorosan összefüggenek egymással. a fejlesztés tempója az egyén fejlődési üteméhez igazodik. kompenzáló elemeket tartalmaz a bio-. tartalmakat. az időpont. tartalmazza. terápiás. hogy mely esetekben lehet ettől eltekinteni. hiszen adott tanuló esetében az adekvát egyéni fejlesztési terv összeállítását ez teszi lehetővé (vö. Természetes. a betétívet a rehabilitációs foglalkozást végző gyógypedagógus vezeti. cél. Tü-357 r. vezetése az általános iskolai pedagógus feladata. követelményeket meg kell jeleníteniük az iskola pedagógiai programjában. pszicho-. amely az adott iskolára vonatkozó szakmai stratégiát fogalmazza meg. Az egyéni fejlôdési lap vezetésének kötelezőségét az Irányelv írja elő – kötelezően a 2005–2006-os tanévtől az első évfolyamos tanulók esetében (sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásakor). amelyek az egyéni fejlesztési tervek készítésére. r. hogy a pedagógiai program. 168 . hiányainak pótlására. tevékenységeket. korrigáló. Az Irányelv az egyes sajátos nevelési igény típusainál meghatározza. Pl. a kiemelt fejlesztési feladatokat. a foglalkozás tartalmának.sz. módszereinek jelölésével. kiterjed a személyiség egészére. amelyek vállalták az SNI-tanulók integrált nevelését-oktatását. a fejlesztési terület. feladatokat. Ennek a feladatnak az elvégzését nem lehet megkerülni. Az alapdokumentum a pedagógiai program. Azoknak az általános iskoláknak. rész Adaptációs dialógus Az EGyÉNI FEJlEsztÉsI tErV És Az IsKolAI AlAPDoKUMENtUMoK Az iskolának jogszabályban meghatározott legitim pedagógiai tervezési dokumentumokkal kell rendelkeznie. illetve azt is rögzíti. és belíve: A.1. az integráltan oktatott tanulók fejlesztésére vonatkozó célokat. amely a meglévő pozitív értékekből indul ki. A központilag kiadott nyomtatvány külíve: A. alkalmazására utalnak. a meglévő kompetenciákra építkezik.

az elvégzett munka dokumentálására szolgál. Célszerű az egyéni fejlesztési tervben meghatározott eredményértékelést és a kontrollvizsgálaton készült szakvéleményt összehangolni. A kontrollvizsgálat időpontját az általános iskola kíséri figyelemmel. természetesen a két dokumentumnak tartalmilag összhangban kell lenni egymással. fejezet Az egyéni fejlesztési terv Az egyéni fejlődési lap nem helyettesíti és nem váltja ki az egyéni fejlesztési tervet. Az egyik tanügy-igazgatási. Kontrollvizsgálatok végzése A sajátos nevelési igény megállapítását előíró jogszabályok tartalmazzák a kötelezően elvégzendő kontrollvizsgálati eljárást. Kedves Pedagógus! Befejezésképpen biztatásként egy kínai mondást ajánlunk figyelmébe: „Ne félj a lassú növekedéstől! Az egy helyben állástól tarts!” 169 . a másik egy tervezési dokumentum. a tanuló egyéni fejlesztési tervét ennek figyelembevételével szükséges felülvizsgálni és módosítani.9. A kontrollvizsgálat keretében készült szakvélemény fontos támpontot jelent a sajátos nevelési igényű tanuló további fejlesztéséhez. ő jelzi az illetékes szakértői bizottságnak az adott tanévben kötelezően megvizsgálandó tanulók névsorát. mindkét dokumentumnak más a funkciója.

.

FüGGE lÉK az aDaPTÁCIÓS DIalÓGUShoz .

.

amely azt vizsgálja. A leírás közli. Meggyőző példa erre egy több külföldi felmérésben is felhasznált. közismert feladat. valószínűleg az arányossággal kapcsolatos feladatokat is helyesen oldanák meg.a A kompetencia Érdekes háttéradatok. Mintegy négyötödük úgy kezdi meg a fizika tanulását. hogy nem tud megfelelő kép173 . újabb magyarázatok A kompetencia értelmezése minden esetben arra utal. hogy ismeretek helyett olyan összefüggések birtoklására van szükség. amelyet bármely helyzetben biztonsággal képesek felismerni. hogy ha a víz másfélszeresére nő az egyik hengerben. nem ez a végső célja. az általános iskola harmadik osztályától a középiskola harmadik osztályáig mérték fel. képesek-e egy gyakorlati helyzetet tükröző feladatban helyes ítéletet alkotni. hogy a tanulók képesek-e az egyenes arányosságról gondolkodni (proportional reasoning). az ott a hatodik jelig fog érni. Az ötödik év végén a tanulók mintegy húsz százaléka rendelkezik az arányosság fogalmával. A szöveg szerint ezután a szélesebb hengert a hatodik jelig öntjük vízzel. A feladat megoldását széles életkori intervallumban. ha úgy tennénk fel a kérdést. amelyen egy szélesebb és egy keskenyebb üveghenger látható. Addigra már több mint tíz év matematikai tanulmányain vannak túl. A feladat maga egy ábrát tartalmaz. hogy ha a szélesebb hengerben a negyedik jelig érő vizet átöntjük a keskenyebb hengerbe. A kérdésre a tanulóknak egyetlen számmal kell válaszolniuk: hányadik jelig fog érni ez a víz a keskenyebb hengerben. Ebben a konkrét esetben mindössze annak felismerésére lenne szükség. a lineáris összefüggés fogalmának birtoklására lenne szükség. alkalmazni. ugyanazt a feladatot adták fel mindegyik (páratlan) évfolyamon. Hasonlóképpen problematikusak az alacsonyabb évfolyamok adatai is. amelyeket bármilyen helyzetben felismerünk és biztonsággal alkalmazunk. Csakhogy a matematika tanulásának nem ez a lényege. matematikaórán képesek bonyolult egyenleteket megoldani. ahogy azt az órán megszokták. Az arányosság. […] A középiskola harmadik évfolyamán is csak a tanulók 5 százaléka tud egy ilyen feladatot megoldani. másfélszer mutatkozik többnek a másikban is.

mint a lineáris összefüggések egy speciális esetét. percek közötti átváltás egyszerű lineáris transzformáció. oldatokkal kapcsolatos leckéket. a mértékváltással kapcsolatos feladatok megoldásának készsége a negyedik osztály végén körülbelül 5 százalékos szintet ér el. készségek azután – amint a megfelelő leckéken túl vannak. ezt a hányadost nevezzük sebességnek? Milyen minőségű megértést várhatunk el tőlük? Az első kérdés. majd a nyolcadik végére a 0 százalékos szint alá süllyed. hanem csak memorizálja a konkrét szabályokat. arra fordítottuk-e. De vajon elvárhatjuk-e. és a gyakorlás abbamarad – fokozatosan kikopnak a memóriából. hogy tudásukat át tudják vinni egy új területre. begyakorolja az átváltási feladatokat. akkor úgy tűnik. a feladatok megoldását begyakorolhatja. amit az eredménnyel kapcsolatban megfogalmazhatunk: érdemes-e annyi időt és energiát fektetni a matematika tanításába (a matematika az egyik legmagasabb óraszámban tanított tantárgy). centiméterek. hogyan kell azokba az adatokat behelyettesíteni. ha a mélyebb megértéshez szükséges alapelvnek nincsenek birtokában? Számos további. a készségeiket is fejlesztettük. lineáris összefüggéssel megismerkednek a fizikában. Ezek az ismeretek. a Szegedi Tudományegyetemen folyó vizsgálataiból tudjuk. hetediktôl a kémiában is. Jól gazdálkodtunk-e az idővel. Ha még a feladatok megoldásának menetét is alaposan begyakorolják. anélkül.1. Vidákovich Tibor 2001-es és 2002-es. órák. amiért e tárgyakat valóban érdemes tanulni. megtanulják a megfelelő képleteket és azt is. De hogyan értik meg a kémiai összefüggéseket az arány fogalma nélkül? Mit tud nekik mondani a kémia a reakcióegyenletekben szereplő anyagok tömegeinek arányáról? Hogyan értik meg a keverékekkel. A méterek. 174 . hogy egyenletes mozgásnál az út és az idő hányadosa állandó. hogy mindaz. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz zetet alkotni a lineáris összefüggésekről. amire a tanulóknak valóban szükségük van? A tanulók természetesen megtanulják a sebesség definícióját. Lehet. hatást gyakorolhatna rájuk. ha a tanulók mintegy harmada végül nem tudja használni a tudását egy ilyen egyszerű helyzetben. és a feladatgyűjtemények összes feladatát – és a hasonlóan ismerős feladatot – nagy biztonsággal megoldják. A mértékváltást azonban a tanulók többsége nem úgy tanulja meg. amelyekben ugyancsak arányokról van szó? A gyerekek többsége a leckéket többnyire csak memorizálhatja. milliméterek vagy a napok. Hogyan alakul ki az ő esetükben például a sebesség fogalma? Hogyan fogják megérteni. hogy a tanulók bizonyos szakértelemre tesznek szert e feladatok megoldásában.

A munka már nemcsak a feladat elvégzését jelenti. azaz alkalmazás-központú oktatást kell megvalósítani. Mit tart(ott) az iskola tudásnak? Mit vár az élet a tudástól? Hallhatjuk. társadalmat szolgáló viselkedés (szociális kompetencia). Az ismeretek egyre gyorsuló elavulása és az IKT (információs és kommunikációs technológiák) rohamos fejlődése miatt a munkaerőpiacon való maradás feltétele az állandó tovább. Talán mindenki tapasztalta már. Az is ismert mindenki előtt. A tantervbe a tudás alkalmazásának képessége kell. Ide tartozik minden. 175 . hogy a valaha megtanult és a jelenleg birtokunkban lévő tudás mennyisége között óriási a különbség. A hagyományos iskolai tudás a rögzített tudás. készségek stb. rögzítettünk. Felmerül tehát a kérdés: a dolgozatokkal és a feleletekkel mért tudás valóban valódi tudás-e? Minden korban. – közösséget. melynek célja. hogy a gyermekközpontúság elve kiüresedett.) és komponensrendszerek kialakulását állítja a középpontba. A munka világának átalakulása miatt napjaink ideális emberének egyik fontos tulajdonsága. valamint annak az egyéni felelősségvállaláson múló azonnali felhasználását.A kompetencia Történeti kitekintés A 21. a családi nevelést nem lehet mellőzni. A fent említett tényezők miatt olyan elméleti és gyakorlati pedagógiára van szükség. Ezen tudás alapja a közepes távú memória. átadását. mint régebben. Ez a kompetencia alapú oktatás. a tudás gyakorlati hasznosítása. Ezért a munkaadók másfajta tudást várnak el. Tehát új pedagógiai szemléletmódra van szükség. század elején jól látszott. az információk szelektálása. ismeretek. és minden helyzetben képesek legyenek azt alkalmazni életük során. Egyre inkább terjed a távoktatás. amit valaha megtanultunk. A pedagógia két alaptémája a tudás és az embereszmény. A gyermek lelki növekedésében a spontán szocializáció nem elégséges. amihez szükséges az önálló ismeretszerzés képessége. az intézményi nevelést megfelelő tartalommal kell megtölteni. az informatikai eszközök magabiztos használata. hogy a tudást készség szintjén sajátítsák el a tanulók. Az ember alapvető létfunkciója a túlélés (az egyén és a faj túlélése): – a személy önmagát szolgáló viselkedése (személyes kompetencia). hogy ez a kettő sok esetben nem esik egybe. hogy fejlődőképes. hanem magában foglalja az információ és a tudás megszerzését.és átképzés. azaz az élethosszig tartó tanulásra. hogy kerüljön. a logikus gondolkodás. tapasztalhatjuk. készen áll az új ismeretek elsajátítására. Ebben meghatározó módszer az élményszerű tapasztalatszerzés. amely a pszichikus rendszerek. hogy a diákok alig valamit tudnak felidézni a néhány hónapja tanultakból. társadalomban a pedagógia feladata az embereszmény megfogalmazása. komponensek (motívumok. a biztos szövegértés.

képzésben mindenkinek el kell sajátítani. A speciális kompetencia azon szakmaspecifikus kompetenciák összessége. hogy a speciális (funkcionális) kompetenciák kialakíthatóak legyenek. Ez azon kompetenciák összessége. amelyet egyszerűen értelemnek nevezhetünk. 11. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz Ezen két kompetencia működésének feltétele a kognitív kompetencia. A meghatározó kompetenciák Tehát minden emberben négy meghatározó kompetencia fejlődik ki. Ezek együttesen alkotják az általános kompetenciát. amelyeket egy adott nevelési helyzetben. ábra A személyiség funkcionális modellje (Nagy József alapján) 176 . amelyek nélkül egy adott szakma vagy foglalkozás nem gyakorolható sikeresen. ezek az egzisztenciális: – a személyes. Az általános képzés az általános kompetenciák kialakítására törekszik. – a szociális. amelyek megteremtik az alapot ahhoz. – a kognitív és – a speciális kompetenciák.1.

Ennek eredményeként a személyes kompetencia az egészséges és kulturált életmódot egyre eredményesebben szolgálja. ismeretek elsajátítása. kapcsolat. Ennek megvalósulása a személyes kompetencia fejlettségi szintjétől függ. Egyes komponensek előnyösen. csoportok közötti viszony. közösségek. léTezéSe Minden ember érdeke. MEGVAlósÍtóJA Másképpen: szociális kölcsönhatás. készségek. értékrend és a szociális képességek határoznak meg. A szociális komponenskészlet – Szociális motívumok • Öröklött rutinok (pl. amelyet az aktuális helyzet. Az iskola feladata a személyes kompetencia fejlődésének segítése. szoCIÁlIs (tÁrsAs) KoMPEtENCIA – A tÁrsAs KÖlCsÖNHAtÁsoK szErVEzőJE. meggyőződések. – a speciális kompetencia kialakítása a szakképzés feladata. célja a testi-lelki egészség. szervezetének. szEMÉlyEs (PErszoNÁlIs) KoMPEtENCIA – Az EGyÉN tÚlÉlÉsE. attitűdök. minták. párképző) 177 . – a kognitív kompetencia fejlődésének segítése az oktatás. a jólét. amely a viselkedésben nyilvánul meg.” A személyes kompetencia sajátos (öröklött) és tanult komponensekből szervezi a viselkedést. A szociális kompetencia fejlődése lényegét tekintve a szociális komponenskészletek gyarapodása. A szociális kompetencia az emberek. vagyis a szokások. a jó közérzet. rangsorképző. kötődési. mások hátrányosan befolyásolhatják a személyes életmódot. optimális működése. gondozási. arckifejezések) • Öröklött szociális hajlamok (pl.A kompetencia A PEDAGóGIA FőBB tErülEtEI Az EGyEs KoMPEtENCIÁK FEJlőDÉsÉNEK tüKrÉBEN – A szociális és személyes kompetencia fejlődésének segítése a nevelés. eredményességének és igényességének növelését jelenti. személyiségének stabilizálása. ezért a nevelés feladata az előnyös komponensek arányának növelése és a hátrányos komponensek arányának csökkentése. „Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését.

iskola. – a család (gondozó-gyermek kapcsolat. kultúra. – drámatechnikák. kötődés). szerepjátékok. működtetése. – az óvoda. tolerancia. – fejlesztő tréningek. – kooperatív tanulás. A felmérések szerint a munkavállalók ilyen jellegű kvalitása azonban egyre inkább hiányos. az biztos sikerre számíthat. együttműködés. fejlesztése A szociális kompetencia maga a társadalmi beilleszkedés.1. fenntartása. képességek • Szociális kommunikáció: kapcsolatteremtés. 178 . – a társadalom. a csapatmunka képessége. Ezért az iskolának a szociális kompetencia fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. A szociális kompetencia fejlődését befolyásoló tényezők: – az egyén maga. versengés • Szociális szervezés: társas szerveződések létrehozása. – megerősítés. vezetés. empátia • Környezeti viselkedés • Szociális érdekérvényesítés: segítés. Ha egy cég valamennyi munkatársa rendelkezik ilyen kvalitással. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz • Szociális elsajátítási motívumok • Tanult rutinok és szokások • Szociális attitűdök és meggyőződések • Szociális értékek és normák – Szociális készségek. Az óriáscégek kifejezetten az ilyen személyiségeket igyekeznek megtalálni toborzási tevékenységük során. konfliktuskezelés. A szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei: – modellnyújtás.

kognitív képességek – ide tartozik a gondolkodási képesség. A fontosabb kognitív motívumok: – megismerési vágy. produktumot hozzon létre. tanulható. Valamennyi speciális kompetencia sajátos produktumainak első példányai a tág értelemben vett alkotás eredményei. A kognitív kompetencia a készség. Az iskolai tudás. kognitív készségek – elemi műveletekből épülnek fel. 3. MEGIsMErÉs A kognitív kompetencia az információk vételét. – ambíció. tárolását megvalósító pszichikus komponensrendszer. ebből épülnek fel az információkezelő készségek. – felfedezési vágy. hogy az ember saját és mások érdekében valamilyen állapotváltozást. a tehetség az általános alapja. A speciális kompetenciák fejlesztése 179 . Enélkül semmit nem tudunk véghezvinni. – tanulási sikervágy és kudarcfélelem. Tehát valamennyi speciális kompetenciának az alkotóképesség. sPECIÁlIs KoMPEtENCIA A speciális kompetencia funkciója. – kötelességtudat. hanem az ismeretek kezelését is. A kognitív képességek fejlesztése a tanulási képességet segíti. A gyermekek értelmi fejlesztése nem csupán a fejük új ismeretekkel történő megtöltését jelenti. létrehozását. átalakítását. Részei: 1. 2.A kompetencia KoGNItÍV KoMPEtENCIA – ÉrtElEM. – igényszint. amely az új tudás megszerzésének eszköze. kognitív rutinok – ezek rendszere önkiegészítő. fejleszthető.és képességfejlesztést értékközvetítő folyamatba szervezi. ezért a kognitív kompetencia biztosítja a nevelés fő irányát. – játékszeretet. A kognitív kompetencia önmagában is összetett. – alkotásvágy. közlését. kódolását.és kompetenciafejlesztés középpontjában a kognitív kompetencia áll.

1. a szakiskolákban. valamint a nem iskolarendszerű képzések keretei között zajlanak. 12. a felsőoktatásban. ábra Alapvető kompetenciák kulcskompetenciái 180 . rész Függelék az Adaptációs dialógushoz a szakmai képzés feladata. ábra Az alapvető kompetenciák 13.

1. – beszéd. 42 Pedellus Tankönyvkiadó. – emlékezet. Palásthy Ildikó: Tanulási zavarok.a Vizsgáló és fejlesztő eljárások gyűjteménye a tanulási nehézségek szűrése és fejlesztése köréből Az alábbi gyűjtemény módszertani segítséget nyújt a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését vállaló pedagógusoknak. Az ismertetett fejlesztő eljárások a pszichomotoros fejlődés alapterületére vonatkoznak. A szóbeli instrukciókat tartalmazó fejlesztési gyakorlatok különösen a tanulási zavar tünetegyüttes korrekciójára ajánlottak. tanítók és szülők is. – figyelem. 2004. fejlesztő gyakorlatok42 A tanulási zavarokról elméleti áttekintést is nyújtó kiadvány gyakorlatai egyénileg és csoportosan is alkalmazhatók a következő területek fejlesztését célozva: – érzékelés. Pinczésné dr. haszonnal forgathatják óvónők.és iskoláskorú gyerekek fejlesztéséhez. észlelés. – mozgás. 181 . – gondolkodás. Így a nagymozgás. Debrecen. Alkalmazása előzetes felkészítést nem igényel. a szenzomotoros integráció és a perceptuomotoros készségek fejlesztésére találhatnak gyakorlatokat elsősorban óvodás. – az énről való tudás.

Ezek a következők: – írásmozgás-koordináció. – beszédhallás. osztályos gyermekeknek. Mozaik Kiadó. DIFER Programcsomag43 A programcsomag célja az eredményes iskolakezdés segítése. viszonyítási alapokat. amit az egyénre szabott. 182 . – tapasztalati következtetés. 2000. az országos helyzetképet. Dr. differenciált feladatkijelölésben célsze43 FazeKasné Fenyvesi Margit – Józsa Krisztián – naGy József – vidáKoviCh Tibor: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4–8 évesek számára. 2004. vegyes életkorú tanulók kiscsoportos fejlesztésére használható. – elemi számolási készség. A csomag nyolc tesztből álló tesztrendszert. A tanítás/tanulás eredményességét alapvetően meghatározza a figyelmi működés színvonala. Torda Ágnes Figyelemfejlesztő programja44 Hátránykompenzáló. osztályos. Alkalmas az úgynevezett kritikus elemi készségek fejlettségének vizsgálatára.1. – relációszókincs. A gyermekek különböző jellegű figyelmi problémáinak meghatározása után a képességfejlesztő program alkalmazásával célzottan kompenzálhatjuk a zavart működést. diagnosztikus fejlesztő program az információfelvétel szervezettségének és hatékonyságának mérésére és a tanulási teljesítmény növelésére. 3. Szeged. 44 OKI PTK. A program az általános iskola alsó szakaszában 1–4. A feladatok használatával jól megállapíthatók a gyermek figyelmi működésének gyenge és erős pontjai. A legmegbízhatóbb iskolakezdési szűrést lehetővé tevő eszköz. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz 2. Budapest. A kritikus elemi készségektől nagymértékben függ az első évfolyamokon elsajátítandó alapkészségek eredményessége. – tapasztalati összefüggés-kezelés képességének fejlettsége és – a szocialitás fejlettsége. felzárkóztató képességfejlesztő program figyelmi problémákkal küzdő 1–4. a tennivalókat leíró könyvet és a gyerekek fejlődésének nyomon követését szolgáló Fejlődési mutató című füzet kitöltött mintaváltozatát és az írólapot tartalmazza. A figyelmi működés mérése és fejlesztése magában foglalja a diagnosztikus mérés és a tényleges teljesítményre épülő fejlesztés mozzanatait.

A kiadványhoz szervesen kapcsolódik a Nebuló című képességfejlesztő feladatgyűjtemény. a két kiadvány együtt oktatócsomagot képezve a pedagógus és a tanulási zavarokkal küzdő gyermekek számára nyújthat hatékony segítséget. Marton Éva szerint: „minden olyan mozgásminta fontos és fejlesztendő. gurulás. 2000. Gyenei Melinda – Szautner Jánosné – Szigeti Gizella: A tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban (fejlesztő program) – Tanítói segédlet a „NEBULÓ” című képességfejlesztő feladatgyűjteményhez45 A feladatgyűjtemény egy tanévre kidolgozott fejlesztő programot ismertet. Deák és Társa Kiadó. illetve annak nyelvi készségéért felelős területei nem érettek rá. Pápa. s közreadja az alkalmazás során nyert tapasztalatokat. Az egyedfejlődés során az emberi idegrendszer megismétli a törzsfejlődés fontosabb állomásait. mert idegrendszere. Helmut Weyhreter: Figyelj oda jobban! A koncentrálóképesség zavarai és a fejlesztés lehetőségei. 45 46 183 . írásra. mászás. kúszás. A terápia elméleti alapvetése az. és segítséget nyújt a probléma leküzdéséhez. Szolnok. járás és annak változatai. A program arra is alkalmas. aki a tanulási és az iskolai teljesítményekkel kapcsolatos problémák terén szerzett tanácsadói tapasztalatokat. így ezt „nagymozgásoknak” nevezi. Ezek a fejlődési sort (is) képező mozgásminták adják az alapozó terápia gerincét. ugrás. hason fekvő homorítás. 6. tanulási típusára vonatkozóan. úszásmozdulat.Vizsgáló és fejlesztô eljárások gyûjteménye… rű felhasználni. 4. Az alapozó terápia – a mozgásterápia mint módszer Ez a mozgásterápia deLaCato (1963) és Marton Éva nevéhez fűződik. Helmut Weyhreter: Figyelj oda jobban!46 A szerző német pszichológus. hogy a gyermek azért nem képes az olvasásra. 5. amelyen a normálisan fejlődő gyermek átmegy: a fejemelések és fejfordítások. szökdelések és végül a dominancia megválasztásának és begyakorlásának ügyességi játékai”. ezért az idegrendszeri struktúrák nem készek a funkció Városi Nevelési Tanácsadó. Rávilágít a kisebb-nagyobb koncentrációs zavarok okaira. hogy megállapításokat tegyünk a gyermek kognitív stílusára. 1995. felülés. Az eredeti Delacato-terápiát teljesen átalakítva Marton Éva egy sokkal hatékonyabb terápiát dolgozott ki. bemutatva a hozzá kapcsolódó vizsgálati módszereket.

amelyeket együttműködő szülő is végezhet. Fejlesztő Pedagógia. Budapest. akkor érdemes megvizsgálni. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz befogadására vagy kibontására. hogy a mozgásfejlődésében és a humán mozgásfejlődési mintáiban nincs-e elmaradottsága. A pedagógus 28 évi tapasztalatát gyűjtötte össze a közreadott fejlesztő programokban. – Lakatos Katalin: Az iskolaéretlenség korai felismerése: állapot. számban megjelent cikk folytatása. ez nem jelenti azt. Enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek lehetnek-e diszlexiások? Természetesen ilyenkor az alapfogyatékosság miatt összetettebb vizsgálatokra és körültekintőbb terápiára van szükség. és közöl fejlesztőfoglalkozás-vázlatokat is a gyakorlati hasznosíthatóságot célozva. 47 48 Fejlesztő Pedagógia. Az 1995/5–6. azokkal együtt ne jelentkezhetne. Ligeti Csákné: Fejlesztő foglalkozások kisiskolások számára. hogy a különböző fogyatékosságok mellett. Fejlesztő Pedagógia.és mozgásvizsgáló teszt alkalmazása a készségfejlesztés szolgálatában. illetve elmaradt gyermekek hiányosságainak kompenzálására összeállított feladatsorokkal egy tanéven keresztül heti két alkalommal végzett fejlesztő program eredményeiről számol be. Iskola-előkészítő munkatankönyv 5–7 éveseknek a diszlexia megelőzéséhez. 1996/2–3. Ajánljuk még – Dr. Csatári Árpádné: Gondolatok az újfajta fejlesztésről. 7. A diszlexia vizsgálatához célszerű vizsgálati eljárás kiválasztásáról és a terápia tapasztalatainak elemzéséről nyújt részletes beszámolót a szerző. 1999/4–5. 8. Tárogató Kiadó. eredményeiről. Ismerteti egy-két terület fejlesztési eljárásait. Majorné Szathmári Erzsébet: A GMP-teszt használata tanulásban akadályozott (enyhe fokban értelmi fogyatékos) tanulóknál47 Bár a tanulási zavarokat a fogyatékosságoktól független deficitnek tekintjük. Ebből következik a feltételezés. 184 . hogy ha egy gyermek nem tud olvasni. problémáiról48 A lassan fejlődő.1. – Csabay Katalin: Lexi. 1993. 1996/4.

Nemzeti Tankönyvkiadó. – Adamikné Dr. Göncöl Kiadó. Budapest. 1993. PSZMP Budapest.Vizsgáló és fejlesztô eljárások gyûjteménye… – Csabay Katalin: Lexi iskolás lesz. . 1993. 185 . Budapest. Jászó Anna: A beszédpercepció fejlettségének szerepe az olvasás-írás elsajátításában és tanításában. Fejlesztő Pedagógia. – Egri Katalin – File Edit: Színezd ki… és számolj te is! Számoláskészséget fejlesztő feladatlap-gyűjtemény 4–7 éves gyerekeknek. 1990. – Rosta Katalin – Arany Ildikó – File Edit: Színezd ki… és rajzolj te is! Íráskészséget fejlesztő feladatlap-gyűjtemény 4–7 éves gyerekeknek. – Rosta Katalin – Kocsis Lászlóné: Ez volnék én? Testsémafejlesztő feladatlap-gyűjtemény. 1996/2–3. Iskola-előkészítő munkatankönyv 6–7 éveseknek a diszlexia megelőzéséhez. Budapest. 1997 . Göncöl Kiadó.

rolók. aliglátó tanulók környezetének adaptálásához alaPelvek A lehető legkevesebb. amelyek bizonyos Minden adaptáció előfeltétele. és ezt követően pontosan megfigyeljük. ahol a külső fény szabályozható. üvegajtók minden gyermek számára veszélyt jelentenek. ám éppen szükséges mértékű kiigazítást hajtsuk végre. amikor a tanuló már megtanulta. A látássérült gyermeknek olyan helyre van szüksége az osztályteremben. Például a terelővonalak lényeges segítséget jelenthetnek a látássérült tanuló tájékozódásában az első hetekben. állítható lamellák.a A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora A) Gyengénlátó. Kerülni kell a vakító fényt. • A nagy üvegfelületek pl. a háttér színéhez képest kontrasztot alkotó kéz vagy más ábra segítségével) kell felhívni rájuk a figyelmet. Ezeket a taktilis vagy optikai vonalakat azonban meg kell szüntetni.49 – Kontrasztok. A korlátokat színkontraszt segítségével lehet kiemelni a falakhoz és a lépcsőkhöz képest. A környező falakhoz képest világosabb vagy sötétebb ajtók és ajtókeretek segítik a tájékozódást. Célszerű a csarnokokban vagy folyosókon található akadályokat (pl. – Akadályok. • Az iskolatáskák ne heverjenek szanaszét a padlón. hogy segítség nélkül is ráleljen a helyes útra. ezzel jelezve az eltérő szintmagasságot. Minden gyermek csak nyerhet az ablakok lesötétítése révén (pl. Ha nem küszöbölhetők ki. A kevesebb adaptáció csökkenti a látássérült gyermek függését a külső segítségtől. hogy a változtatásokra meddig van szüksége. függönyök). 49 186 . oszlopok vagy fűtőtestek) feltűnő színűre festeni. valamint a közvetlenül a lépcsőszakasz előtti vagy mögötti terület kontrasztos színek vagy a textúra segítségével jelölhetők meg. A lépcsőfokok szélei. ami erősíti az osztálytársak felé irányuló elfogadását. úgy nagyméretű szimbólumokkal (pl. hogy megállapítsuk a látássérült gyermek tényleges szükségleteit. A fény visszaverődése a szembe jelentősen csökkenti a legtöbb látássérült gyermek vizuális észlelési lehetőségeit. – Világítás.

Az is javítja a kontraszthatást. A padlófelület legyen matt.vagy jobbkezességéhez igazodjon.vagy hátfájást és a gerincoszlop torzulásait is. és a bevonatát fel kell újítani. aki a bal szemével lát jobban. A pedagógus kézírása legyen világos és jól olvasható. A tábla legyen sötét és matt. úgy annak más helyet kell találni. – A látássérült gyermeknek rendszerint a táblához közeli helyre van szüksége. hogy elhagyja ülőhelyét. Célszerű megengedni a látássérült gyermek számára. Ha a tanári asztal akadályozza a látássérült gyermek hozzáférését a táblához.A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora helyzetekben le. mint a sötét színű. videovetítések vagy írásvetítővel végzett munka során). Braille-írógépeket és Braille-írással készült. A sárga. Ez nemcsak az olvasást könnyíti meg. – A számítógép vagy a képernyőolvasó készülék számára egy külön kis asztalra van szükség a tanuló ülőhelye mellett. hogy milyen nagyságú betűket és számokat kell a táblára írni ahhoz. illetve nagyméretű betűkkel nyomtatott könyveket. amelyekre szárazon is letörölhető filctollakkal írnak. a legtöbb látássérült gyermek számára is könnyebben felismerhetővé teszik a táblára írottakat. a másikra pedig jobban lát. hogy könnyen megközelíthetőek legyenek a látássérült gyermek ülőhelyéről. hogy az bal. ha alaposan megtisztítják. Az ilyen asztal felületét célszerű csúszásgátló fóliával bevonni. ülőhely.vagy behúzhatók (pl. ezért az ülőhely kiválasztásánál ezzel is számolni kell: célszerű. Ha a tanulónak ezenkívül egyedi megvilágításra van szüksége. – A számítógépeket és más számítástechnikai eszközöket. ha az a gyermek. – Mozgás. hanem megelőzi az esetleges nyak. ha az elhasználódás folytán elmosódnak a kontrasztok a háttér és az írás. A modern fehér táblák (whiteboard). – A tábla. a fényforrást úgy kell elhelyezni. az osztályterem jobb oldalán ül. Így jobban megfigyelheti a táblán lévő szövegeket vagy rajzokat. hogy a látássérült tanuló az egyik szemére rosszabbul. illetve rajz között. – A látássérült gyermekeknek sokat segít a változtatható magasságú vagy megdönthető lapú asztal vagy a könyvtámaszték. segítséget kérhet valamelyik társától. látássegítő eszközöket úgy kell elhelyezni. hogy a látássérült gyermek a helyéről is gond nélkül elolvashassa őket. hogy ne vakítson. 187 . fehér vagy pasztellszínű kréta jobb kontrasztot teremt. • Ki kell próbálni. Gyakran előfordul. míg a jobb szemével jobban látó az osztályterem bal oldalán.

A fontos helyiségeket (könyvtár. asztalok. ha elöl és egy helyben marad. Az ajtók. szaktárgyi termek. lábbal vagy a bottal kitapogathatók. B) Vak tanulók környezetének adaptálásához tAKtIlIs (tAPINtHAtó) tÁMPoNtoK – A megfelelő terelővonalak segítséget nyújthatnak a tanulónak a helyiségek megtalálásában. hogy újra megleljék a környezetükben található tárgyakat és azok helyét. célszerű. amikor már nincs többé szükség rájuk. A padlón vagy a falon elhelyezett. iskolatitkárság. jó. kontrasztos. osztálytermek. a szóközöknek.1. AUDItÍV tÁMPoNtoK – A szőnyegek és függönyök tompíthatják a nemkívánatos zörejeket. Néhány látássérült gyermeknek segítséget jelent. – Jelölések. polcok. hogy a látássérült tanuló akusztikailag is befogadhassa. textilből vagy műanyagból készült vonalak könnyen eltávolíthatók. szimbólumokkal vagy betűkkel jelölhetjük meg. azaz beszéd közben nem járkál. a sorközöknek és a táblára írtak áttekinthetőségének is. rész Függelék az Adaptációs dialógushoz • Az olvashatóság szempontjából a kontraszton és a betűméreten kívül jelentősége van még az írásképnek. – A Braille-szimbólumok vagy más domborművű jelek segítenek a gyermekeknek abban. 188 . WC) – ha szükséges – nagyméretű. – Ha a pedagógus felír valamit a táblára. Ha az egész osztályhoz szól. – Mivel a látássérült emberek fokozottan rá vannak utalva az akusztikus információkra. színes számokkal. ha az osztály zajszintjét a lehető legalacsonyabbra korlátozzuk. Ez megkönnyíti a látássérült gyermek számára – és minden bizonnyal a többiek számára is – az odafigyelést. ha a sorokat beszámozzák. ha a leírt szöveget egyidejűleg hangosan fel is olvassa. a gardróbszekrények akasztói vagy a gyermekek zárható fiókjai szükség esetén ilyen feliratokkal láthatók el. ezért célszerű. amennyiben ezek a vonalak kézzel. A jelölések legyenek a gyermek szemmagasságában.

– Táskák felszedése a földről. – Lépcsőkorlát vagy kezdő lépcsőfok kontrasztos jelölése. más. Osztályterem tanulókkal – A látássérült gyermek ültetése az első sorba. nagyméretű jelölés az osztályterem ajtaján. – Dönthető lapú asztal. és az első padot toljuk előbbre. hogy megakadályozzuk a fényvisszaverődést. Osztályterem tanulók nélkül – A beeső fény csökkentése. illetve bal oldalra (általában a középső hely válik be legjobban). – Táskák felakasztása a padok oldalára.A hagyományos osztályterem átalakításának szempontsora MEGolDÁsI lEHEtősÉGEK Folyosó – Tapintható vagy színes. – A számítógépet a tanuló asztala mellé kell helyezni. – A padlóburkolaton vagy a falambérián vezetőcsík elhelyezése. – Szobanövények eltávolítása a sarokból. – Ha a tanuló nem látja az első sorból a táblát. a tanári asztalt helyezzük oldalra. 189 . akadálymentes helyre. a két szem eltérő teljesítményéhez alkalmazkodva középre vagy jobb. – Vezetőcsíkok a padlón az osztályban való tájékozódáshoz.

.

2. rész aDaPTÁCIÓS mÁTrIX .

.

valamint az óvodai integrációs programhoz. mintegy összefoglalásként utat mutat a differenciált igények kielégítéséhez. szociális. Ismeretet nyújtanak a korai fejlesztés jelentőségéről. matematikai. a befogadó pedagógus figyelmébe a tanított kompetenciaterületre vonatkozóan elsősorban az Ajánlás(oka)t. Az integrált tanulók más-más testi és érzékszervi állapotban. iskolákba. Ezek a preambulumok nem sérülésspecifikusak.1 intézkedés központi program „B” komponens (Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése). Aki azonban „kevésnek” érzi ezt az ismeretanyagot. hogy az integráló pedagógus hol tájékozódhat bővebben is az őt érdeklő területekről. az intézményvezetők a Módszertani intézményi útmutató és a Jó gyakorlatok tanulmányozásával indíthatják el vagy folytathatják intézményi innovációikat.  Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív program 2. az integráció törvényi hátteréről és annak tanügyi vonatkozásairól. a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok munkájáról. eltérő képességekkel és tudás birtokában érkeznek az óvodákba. illetve idegen nyelvi és életpálya-építési kompetenciaterületekhez. 193 . segédanyagok közötti tájékozódást segíti. 3 Kompetenciaterületenként egy-egy önálló kötet készült. Az egyéni képességeik tudatos és tervszerű fejlesztése elsősorban a befogadó pedagógus felelőssége. hanem általános utalásokat. Programunk1 számos kiadvánnyal segíti a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együttnevelését. a szakirodalmi ajánlások tudásanyagával és a kompetenciaterületekhez kapcsolódó Bevezetőkkel3 tovább szélesítheti pedagógiai kultúráját. életviteli és környezeti. 2 A kéziratot 2007 augusztusában zártuk le. Hogyan használja ezt a fejezetet? Ebben a részben – fogyatékossági területenként haladva – a kompetencia alapú programcsomagokat alkalmazni kívánó – integráló – pedagógusok számára rövid summáriumokban − összegezzük a hatékony munka végzéséhez szükséges ismereteket és − röviden bemutatva a kompetenciaterülethez készült kiadványokat. Az Ajánlásokban szereplő gyógypedagógiai ismeretek elegendő tudást nyújtanak az eredményes fejlesztő munkához. Ez a fejezet az eddig2 megjelent kiadványok. a Sérülésspecifikus eszközrendszert és a Dokumentációs útmutatót ajánljuk. az SNI-szempontú moduladaptációkat. átfogó képet adnak a kompetencia alapú programcsomagokról. megadjuk ezen ismeretek forrását: azaz jelezzük. elveket tartalmaznak a szövegértési-szövegalkotási.Bevezetô Kedves Pedagógus! Ez a fejezet a befogadó pedagógusnak – Önnek mint a pedagógiai folyamatot meghatározó kulcsszereplőnek – szeretne segítséget nyújtani a fejlesztésközpontú pedagógiai munka eredményes megvalósításához és a kompetencia alapú oktatási programcsomagok sikeres alkalmazásához.

5 A kiadványok kizárólag oktatási céllal használhatók. Minden kiadvány esetében ezt az elérési útvonalat használja. a programcsomagok alkalmazásához készült SNI-szempontú mintamodulok CD-n jelentek meg. személyiségében alkalmas gyermek. 4 Az elérési útvonal: www. Adatbankunkban4 ugyanakkor valamennyi kiadványunk elektronikus állománya (pdf vagy word formátumban) elérhető. rész Adaptációs mátrix Az Ajánlások. Innen már a megfelelő linkre kattintva eléri a keresett dokumentumot. a pályázati nyertes intézmények számára rendelkezésre állnak. Az adatbank folyamatosan frissül.2. Az Eszköztár és a Jó gyakorlatok elektronikusan érhető el. a támogató családi háttér. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját még közvetve sem szolgálhatja. a felkészült gyógypedagógus.hu ➝ sajátos nevelési igényűek együttnevelése ➝ adatbank.sulinovadatbak. Ez utóbbi minden bizonnyal teljesült. a Módszertani intézményi útmutató és a Dokumentációs útmutató nyomtatásban. a motivált és többlettudás elsajátítására kész pedagógus együttes jelenléte. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának feltétele: a sikeres jó prognózisú. kereskedelmi forgalomba nem hozhatók. 123456             194 . letölthető és a felhasználási feltételek5 betartásával használható.

diszgráfiás gyermekek. aki […] a) testi. pontja szerint: sajátos nevelési igényû gyermek. évi – többször módosított – lxxIx. több fogyatékosság együttes elôfordulása esetén halmozottan fogyatékos. A változások ellenére a kézirat szövegén nem változtattunk. a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra visszavezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd. használható tudást tartalmaz. és Ön ebben a formában is haszonnal tudja forgatni együttnevelô munkája során. tanuló: az a gyermek. 6 A változások lényege röviden: a hatályos jogszabály 121. tanuló. tekintettel arra. (Ez utóbbi kategóriába tartoznak a diszlexiás. törvény elmúlt idôszakban történô módosításaival61 átalakult. értelmi. beszédfogyatékos.Bevezetô Kitérô A pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság sajátos nevelési igényként történô értelmezése a közoktatásról szóló 1993. diszkalkuliás. hogy (1) az új rendszer mûködésérôl jelenleg még nincsenek tapasztalataink. (2) az Ajánlások és a programcsomagok adaptálásához készült mintamodulok a törvény változása elôtt elkészültek. A jogszabály könyvünk kéziratának lezárása és nyomdai elôkészítése közben következtek be. hogy munkánk az új keretek között is releváns. érzékszervi.) 195 . autista. továbbá (3) szeretnénk. ha e hiánypótló kiadvány mihamarabb az integráló pedagógusok kezébe kerülhet. §-a 29. b) a megismerô funkciók vagy a viselkedés fejlôdésének organikus okra vissza nem vezethetô tartós és súlyos rendellenességével küzd.) (A szerk. Úgy véljük.

hogy az Ön osztályába járó integrált tanuló sajátos nevelési szükségleteinek alaposabb megismeréséhez milyen kiadványok állnak a rendelkezésére. 370 389 412 220 243 263 286 310 332 353 371 391 414 355 373 393 222 245 265 288 312 jó gyakorlatok Matematika 206 229 251 272 296 318 339 318. A számok a fejezet oldalszámát jelölik. ahol a segédanyag rövid ismertetőjét olvashatja. 357 358 375 Tanulásban akadályozott vak 267 395 . rész Adaptációs mátrix 1. 360 361 379 402 377 400 341 343 322. 398 . tanulók együttnevelését segítő kiadványok Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek. táblázat A Sajátos nevelési igényű gyermekek.196 Útmutatók sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez Mintamodulok sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez Dokumentációs útmutató Eszközök 216 239 257 280 304 324 345 364 381 404 383 406 326 347 366 385 408 259 282 306 328 349 368 387 410 218 241 261 284 308 330 351 330. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen Életpályanyelv építés Módszertani intézményi útmutató Kedves Pedagógus! A következő táblázatból kikeresheti. lapozzon az Önt érdeklő kiadványhoz! 2. 363 320 322 298 300 302 274 276 278 253 255 231 233 235 237 208 210 212 214 szociális. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez SNI-gyermek szövegóvodai értés-szönevelés vegalkotás Autizmussal élő 202 204 Beszédfogyatékos 224 227 értelmileg akadályozott Gyengénlátó 247 249 267 270 Mozgáskorlátozott 291 242 Nagyothalló 314 316 Pszichés fejlődés zavaraival küzdő 334 337 súlyos hallássérült 314.

matematika.2. szociális. életpálya-építés. kiszínezése Egésztest-körberajzolás Kettősérintés-gyakorlat szövegértés-szövegalkotás – Alapozás „Dobi. A kompetencia alapú programcsomagok SNI-szempontú adaptálásához készült mintamodulok rendszere7 Az osztályban tanuló SNI-gyermek autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott KompetenModul címe ciaterület Bébifóka – gyík – kukac Kutya – lopakodó macska – oroszlán Öreg medve – pók – nyuszi testérzet-erősítő páros versenyek Golyókutató csapatverseny Összeragadt testrészek játék Kezek körberajzolása. életviteli és környezeti kompetenciák) „A” típusú programcsomagjainak az 1–2. évfolyam számára készült moduljaiból válogattak. jobb oldalon és középen 7 A mintamodulok készítői négy kompetenciaterület (szövegértés-szövegalkotás. dobi hátát!” tájékozódási gyakorlatok saját testen testrészekre rámutatás jobb kézzel. táblázat. vak 197 .

másik oldalon és középen testrészekre rámutatás szeriális nehezítéssel „Mozdulj a varázsjelre”-játék Pillangók szállnak fára szivárvány zseblámpafény-fogócska A cica az erdőben A kesztyű öt ujja – tíz kicsi indián Fonaljátékok Kötés szövegértés-szövegalkotás – Alapozás horgolás Favágók – 45 perces mintamodul az alapozó szakaszhoz szem-kéz koordináció és alak-háttér differenciálás II. rész és egész vak 198 Az osztályban tanuló SNI-gyermek KompetenModul címe ciaterület .autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott testrészekre rámutatás másik kézzel.

tempó – Nyelvtörők mesehallgatás szövegértés-szövegalkotás – Beszédfejlesztés Versek hangerő.és hangszínváltásra – Mi volnék? Hóesésben… Építkezünk 1 rész – tapasztalatszerzés az anyanyelv .Az osztályban tanuló SNI-gyermek autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott vak KompetenModul címe ciaterület térbeli helyzet. szintjeiről Építkezünk 2. mellet ki! A hangok világa Mondókák. nyelvtörők – ritmus. négy testvér Mondókák. nyelvtörők – ritmus. tempó – rongyszőnyeg. szappanbuborék fújása légzőgyakorlatok mozgással – torna – Hasat ki. alakállandóság szövegértés-szövegalkotás – Alapozás A vizuális emlékezet fejlesztése Auditív készségeket fejlesztő feladatok légzőgyakorlatok mozgással – Gyertyafújás. térbeli viszony. rész – tapasztalatszerzés az anyanyelv szintjeiről 199 .

Hallás vak 200 Az osztályban tanuló SNI-gyermek KompetenModul címe ciaterület . eltévedtem! Életjátékok V. – „ő kezdte!” Dráma I. észleléseink alapján 1 látás .autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott szótagolás 1 . szókincsfejlesztés – szógyűjtési játékok – 1 rész . Dráma I. – Nyelvi kifejezések meglátása érzékeléseink. szókincsfejlesztés . – segíts. – ünnepek 1 rész . rész szókincsfejlesztés – Mondatbővítés – 1 rész . szótagolás 2. szókincsfejlesztés – szógyűjtési játékok – 2. szövegértés-szövegalkotás – Beszédfejlesztés Életjátékok IV.rokon értelmű szavak szövegalkotás – A beszédre késztetés játékai szövegalkotás – Mondatalkotás szövegalkotás – Mondatfűzés szövegalkotás – Meseszövés szövegalkotás – Analógiás szövegalkotás Életjátékok II. észleléseink alapján 2. – Nyelvi kifejezések meglátása érzékeléseink.

áll a bál!” (1 évfolyam) . bennfoglalás maradékkal (2. évfolyam) több. matematika A 9-es szorzó. 49. évfolyam) „Elvégeztük az aratást…” (2. évfolyam.és bennfoglalótábla (2. Én és a világ – Étkezzünk egészségesen! szociális kompetenciák Én és a világ – Játék a szabadban Én és a világ – Mozogni jó! „Itt a Farsang. ugyanannyi (1 évfolyam. – A verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése Dráma IV. (1 évfolyam) . 5. évfolyam) Agyagozás 2. kifejezések jelentése 1 rész .Az osztályban tanuló SNI-gyermek autizmussal élő beszédfogyatékos értelmileg akadályozott gyengénlátó mozgáskorlátozott nagyothalló pszichés fejlődés zavaraival küzdő súyosan hallássérült (siket) tanulásban akadályozott KompetenModul címe ciaterület szövegértésszövegalkotás – Beszédfejlesztés Dráma III. modul) . (2. kevesebb. évfolyam. modul) . Életpálya-építés ügyességi játékok – Kelj fel. modul) Nyitott mondatok. jelzések. 33. Nemezelés 2. – Jelek. 35. modul) vak 201 . Jancsi! (2. számolási eljárások (1 évfolyam. szülők és kicsinyeik az állatvilágban (1 évfolyam) .

 táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. szokásrendszerek kialakítása. Nevelési területenként – játéktevékenység. oldal). tanulók együttneveléséhez (→ 1. Speciális szempontokat és eljárásmódokat kínál az alapvető óvodapedagógiai tevékenységekhez. a gyermekek jó eséllyel részesülhetnek korai fejlesztésben.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. anyanyelv. mozgásfejlesztés. Az Ajánlás8 áttekinti az autizmusspektrum-zavar valamennyi elméleti vonatkozását. hagyomány. mint pl. táblázat) Gájerné Balázs Gizella (szerk. Budapest. suliNova Kht. játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás. ismérvét. irodalom. ezenkívül gyakorlati segítségként ismerteti a hazai ellátó intézményhálózat adta lehetőségeket az óvodapedagógusok számára (→ 5–1 1.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez.  oldal). oldal). élő és élettelen környezet. közösségi nevelés és társas kapcsolatok alakítása (→ 22–28. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az autizmussal élő kisgyermekeknél a tünetek 3-5 éves korban. Óvodai nevelés. legsúlyosabbak.. 8 202 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . vizuális nevelés. anyanyelvi fejlesztés. tehát az óvodáskor első felében a legtípusosabbak. 2006. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Amennyiben a tünetek már a korábbi életszakaszokban megnyilvánulnak. táblázat) – Eszköztár (→ 1. matematika – speciális szempontokat kínál (→ 28–32. Részletesen instruálja – az óvodai nevelés fő céljának tekintett – szociális és kommunikációs készségek fejlesztését (→ 19–21. zene. oldal).

illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár • Asperger-szindróma • atípusos autizmus • autista • autizmus • autizmusspektrum-zavarok • augmentatív kommunikáció • autoagresszió • babzsák program • Bliss-nyelv • centrális koherencia problémák • echolália • epilepsziával élô gyermekek nevelése • gyermekkori autizmus • kortárs segítő autizmussal élő gyermek számára • Lorna Wing triásza • Lorna Wing-féle típusok • napirend autizmussal élők számára • neologizmus • pervazív fejlôdési zavar • preverbális kommunikáció autizmusban • protetikus környezet • reciprok szociális interakció • repetitív vislekedés • szigetszerű képesség • szterotip túlmozgások – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Autizmussal élô gyermek – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. az adatbankban és kiadványunk bibliográfiájában 203 .

 oldal).és készségfejlesztés területeivel és sérülésspecifikus metódusaival az alapozó időszakban. a tanulói mérés és értékelés speciális szempontrendszerének és metodikájának leírása (→ 25–31. íráshasználatról. oldal).Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. de talán más kompetenciaterületek fejlesztése is kudarcra ítélt (→ 24–25. oldal11). Budapest.  Hivatkozás az Ajánlás oldalszámára. Kiemelten foglalkozik az →  autista gyermek inklúziós szükségleteivel.. beszédértésről. 2006. az Inklúziós fogalomtárban.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. Hatékony és „gyermekbarát” tér-idő szervezési ötletekkel. valamint a taneszköz-kiválasztás. Kiemelten fontos terület autista gyermekek esetében a szociális kompetenciák fejlesztése. Részletes algoritmus és példatár áll az integráló pedagógus rendelkezésére e tárgyban (→ 10–19. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás9 információkat nyújt az → autizmusspektrum-zavar10 jellemzőiről. a képesség. az olvasásról. oldal). a kommunikáció és a rugalmas viselkedésszervezés és gondolkodás gátoltságában – gyakorta társuló sérülésekkel – nyilvánul meg (→ 7–10. Ez a → pervazív fejlődési zavar kiváltképp a szocializáció. oldal). olykor – →  protetikus  környezetszervezésen és permanens motiváción át – a szocializációs alapok megteremtése. az autizmussal élő tanulók szükségleteiről. tanulásszervezési formák.  Az inklúzió sikerét valószínűsítheti a pedagógustól és a tanulócsoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformák ismertetése. 204 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . szövegalkotásról. nehézségeiről. erősségeiről. Általában kívánatos a befogadó és 9 Janoch Mónika (szerk. mert ezek nélkül igen bajos integrált nevelésük. suliNova Kht. az írott szöveg megértéséről és az írásról. 10 Az így kiemelt fogalmak bővebb kifejtését l. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. valamint az ötödik. A kereszttantervi modulokhoz és a tanórán kívüli programokhoz készült ajánlások támpontot adnak az integráló pedagógus munkájához. oldal). Szövegértés-szövegalkotás. valamint ismeretszerzési módszerek részletes leírásával segíti az autista/autisztikus tanuló – vélhetően nem problémamentes – együttnevelését (→ 22–24. Tájékoztatást nyújt a kompetenciaterület témaköreiről: a beszédről. hetedik és kilencedik évfolyamon (→ 10–23.

 táblázat) – Eszköztár (→ 1. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek.Autizmussal élô gyermek befogadott gyermekek mérési. de ez autista tanulók esetében nem lehetséges. értékelési rendszerét közös alapelvek mentén megalkotni. tanulók együttneveléséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 205 . a 203. az adatbankban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

 oldal) Ehhez a sikerhez. alkalmazott módszerekről. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. (→ 19–29. metakogníció. mennyiségi következtetés. a matematika kultúrterülethez elengedhetetlen képességek és készségek fejlesztésének algoritmusairól és dinamikájáról. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. tanulók együttneveléséhez (→ 1. miközben sokan közülük kiemelkedően tehetségesek lehetnek egy-egy területen. Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. igényeiknek megfelelő szintű beilleszkedést. A számolás. Budapest. Fontos tehát. induktív. 2 206 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . rendszerezés. becslés. 2006. Többek között ehhez és speciálisan a matematikai kompetenciaterülethez ad tájékoztatást az Ajánlás2 (→ 7–10. a matematika kompetenciaterület műveléséhez kínál az Ajánlás értékes tudásokat az autista gyermekek és fiatalok intelligenciastruktúrájáról. érzékenyek. eszközökről. szakszerű támogatást nyújtó iskolai környezet lehetővé teheti számukra is a képességeiknek. tehetségük kibontakozását. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az autizmussal élő tanulók rendkívül sérülékenyek. Matematika. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. deduktív következtetés elsajátíttatása az → autista gyermek speciális információfeldolgozása miatt – még rendszeres egyéni fejlesztéssel. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulásszervezési formákról. számlálás. táblázat) Szaffner Éva (szerk. szöveges feladatok megoldása. konkrét példákon prezentált folyamatleírásokra. utazó gyógypedagógusi segítséggel is – komoly szakmai bravúr! (→ 10–1. A befogadó. oldal) Bízvást hagyatkozhat a pedagógus a gyógypedagógiai gyakorlatban kikristályosodott tér-idő szervezési ötlettárra. kombinatív gondolkodás. problémamegoldás. hogy a többségi intézmények pedagógusai mélyebben értsék meg az autizmus természetét.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. mérés.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. suliNova Kht. oldal).. valamint az értő gonddal készült. valószínűségi következtetés.

az adatbankban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.Autizmussal élô gyermek – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 203. valamint kiadványunk bibliográfiájában 207 .

(→ 7–25. Lásd még autizmus témakörben – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. a világ megismerését. hogy a speciális tanulásszervezési eljárások. táblázat) Őszi Tamásné (szerk. 2006. Természetesen utazó gyógypedagógus segíti az inklúziós törekvéseket. a reális kimeneti elvárásokat. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. ő készíti el az együttnevelődő gyermek egyéni fejlesztési tervét. 13 208 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Szociális. Budapest. életviteli és környezeti kompetenciák. suliNova Kht. a zavar spektrum jellegének ismérveit. A munka e témakörben irodalmi és vonatkozó jogszabályi ajánlásokkal is szolgál. Megalapozott lehet optimizmusunk. évfolyamra egy adaptált modul: Én és a világ – Játék a szabadban) (→ 2. A szociális fejlődés minőségi károsodása esetükben ugyanis alapvetően gátolja a tanulás folyamatát. ugyanakkor a fejlődés kiinduló helye is. a képességfejlesztés részterületeit. az autista személyiség együttnevelésének mikéntjét. Mindezek figyelembevételével készült a részletes. a pedagógiai gyakorlat mindennapjaiban szinte kézikönyvként hasznosítható munka. és szükség szerint konzultál az integráló iskola pedagógusaival. az ajánlott mérési-értékelési rendszerek alkalmazásával mind a befogadó. oldal). Az Ajánlás13 részletesen és igényesen taglalja az autizmus változatos tüneteit. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Kulcskompetenciához érkezett az integráló pedagógus. a szociális kompetencia részterületeit és azok kialakításának módozait. →  Autista gyermekek esetében a szociális kompetencia „az a bizonyos archimedesi pont”: a sérülés tüneti epicentruma. valamint eszközrendszerét. mind a befogadott gyermekek szociáliskompetencia-művelése hatékony és élményszerű lesz – az integráló pedagógus érdemeként (→ 25–29. Az autizmussal élő gyermek fejlesztésének középpontjában a szociális és kommunikációs készségek állnak.. valamit habilitációs/rehabilitációs fejlesztő foglalkozásokat tart számára.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.

autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a 203. tanulók együttneveléséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. az adatbankban. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. valamint kiadványunk bibliográfiájában 209 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Autizmussal élô gyermek – Ajánlások autizmussal élő gyermekek.

Az idegen nyelv lexikális elsajátításában a jó képességű autista tanulót segítheti kiváló mechanikus memóriája. így a pedagógusok bármely kompetenciaterület esetében megtalálják a fejlődési zavarral kapcsolatos alapfogalmakat egységes szemléletben.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Az idegen nyelvi kompetenciaterület általános oktatási-nevelési céljai. repetitív nyelvhasználat folytán. módszertani alapelvek). az írásbeliség kialakításában és fejlesztésében (→ 1 3–34. oldal) és tanulásszervezési (→ 34. a tanulás tanulása. a nyitottság. 2006.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. Idegen nyelv. az autonómia. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az → autizmusspektrum-zavarokkal élő gyermekek között kiváló nyelvi és intellektuális képességű tanulókat is találunk. vezérmotívumai a motiváció. a prezentáció és az internet használata (→ 1 1–12. többek között: – a beszélt nyelv elsajátításának késése vagy teljes hiánya alternatív kommunikációs módok kompenzációs célú alkalmazása nélkül. a beszédfejlesztés (összefüggő beszéd és interakciók). Horvát Krisztina (szerk. a pozitív énkép. oldal). hogy a pedagógusok felkészülhessenek fogadásukra. Budapest.  valamint speciális módszertani (→ 35–3. suliNova Kht. oldal). ezért fontos. a kreativitás. A programcsomagokhoz készült autizmusspecifikus ajánlások mindegyike tartalmazza a szindrómával kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókat (a diagnózis alapja. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. – az életkornak megfelelő spontán mintha-játék és társas utánzáson alapuló játék hiánya folytán (→ 10.. – a társalgási készségek zavara miatt. Az Ajánlásban14 részletes algoritmusok segítik – valamenynyi évfolyamra vonatkozóan – az autista gyermeket integráltan nevelő-oktató pedagógus munkáját a szövegértés. oldal). a fejlődési zavar változatos tünetei. – sztereotip. az együttműködés. 14 210 Kompetenciaterület Kiadvány típusa .  oldal) kérdésekben. Kommunikációs sajátosságai azonban nehezíthetik azt. hosszú távú megtartó emlékezete.

 táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 203. kiadványunk bibliográfiájában 2 .Autizmussal élô gyermek Lásd még autizmus témakörben – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. tanulók együttneveléséhez (→ 1.

életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az autizmusspektrum-zavar esetében – többek között – a szociális.): Ajánlások autizmussal élő gyermekek. az értékelési metódusok (→ 25–27. A szerző – ismerve az autista gyermekek és fiatalok integrált nevelését vállaló kollégák nehéz. évfolyamra vonatkozóan. oldal). a következő témakörök mentén: – Ön. tiszteletet érdemlő. a gondolkodás. 32–34 oldal) és az integráció valamennyi résztvevőjétől elvárható magatartási formák ismertetése. a kooperativitás. Reálisan – értő segítség nélkül – ezek spontán megjelenésére nem számíthatunk (→ 1 5. suliNova Kht. továbbá az azok keretében felmerülő nehézségek kezelésének javaslatai (→ 29–30. 2006. életpálya-építés. oldal és 40. a kommunikációs.. oldal). példaképek.és társismeret – Éljük az életet – A természet – a mi világunk – Egészséges életmód – Foglalkozások – Hősök. 15 22 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Budapest. a hétköznapi élethelyzetek. 1–1 Az Ajánlás15 gyakorlatorientált formában. nagy egyéniségek – Tanulásmódszertan (→ 19–24. hogy az autizmussal élő emberek számára nagy nehézségekbe ütközik a mindennapokban való eligazodás. innovatív munkáját – az életpálya-építés kompetenciaterület programcsomaghoz készített ajánlásához az irodalom. Mindez – a szociális kompetenciák defektusával korrelációt mutatva (→ Ajánlások autizmussal élő gyermekek. súlyosan nehezíti életpálya-építési stratégiájukat. az emberi nexusok megértése és kapcsolatok kialakítása..és viselkedésbeli készségek sérültek a legmarkánsabban. Szociális. Ebből adódik.és eszközjegyzéken (→ 34–3.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. tanulók kompetenciaalapú fejlesztéséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Segítséget jelent a tanulásszervezési formák. oldal). oldal) kívül négy varázsigét is melCzibere Csilla – Vígh Katalin (szerk. életviteli és környezeti kompetenciák) – beárnyékolja jövőképüket. a mindennapok pedagógiai szükségleteit követve gyarapítja az integráló pedagógus autizmusspecifikus mesterségbeli eszköztárát az 1–6.

Autizmussal élô gyermek lékelt: empátia. évfolyamra: A természet a mi világunk – „Itt a farsang. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tolerancia. E kellékeknek Ön már birtokában van. tanulók együttneveléséhez (→ 1. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. használja hát őket sikerrel! Lásd még autizmus témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (Egy adaptált modul az 1. a 203. 213 . táblázat) – Eszköztár (→ 1. emberismeret és humor. áll a bál!”) (→ 2. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban.

az integrációs törekvésekről. oldal). suliNova Kht. A szakanyagot mellékletek teszik teljessé a vonatkozó jogszabályokról. többek között a Budapesti Korai Fejlesztő Központ.. az autizmusspektrum-zavar pszichológiai és pedagógiai kritériumairól. kompenzálnia és tolerálnia kell a befogadó közegnek.és feladatrendszerének ismertetése. Budapest. táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. Követendő szempontokat ajánl az együttnevelés – valamennyi résztvevő számára! – sikeres és pozitív megéléséhez (→ 1 3–1. Ehhez nyújt segítséget az Útmutató16. az Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szolgáltatásainak és elérhetőségeinek leírása (→ 17–21. tanulók együttneveléséhez. oldal). Lásd még autizmus témakörben: – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. feladatairól és lehetőségeiről. Hasznos információkhoz juthat az érdeklődő az autizmusspecifikus ellátórendszer fejlődésének magyar vonatkozásairól. Segítségül rendelkezésre áll az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények és más speciális intézmények integrációs tevékenység. de a speciális fejlesztés és habilitáció nem nélkülözhető. táblázat) Gájerné Balázs Gizella – Őszi Tamásné (szerk. céljáról. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a klasszikus (→ gyermekkori autizmus) és az → Asperger-szindróma differenciáldiagnosztikai kritériumairól (→ 23–24. Tudnia. oldal). Természetesen legfontosabb az integrációs attitűd. 2007 . Megismerheti az integráció szereplőit és azok teendőit. hogy minden autizmussal élő gyermek esetében a megjelenő tünetek alapja: a szociális és kommunikációs készségek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az autizmusspecifikus fejlesztés alapja a rendkívül változatos tüneteket mutató személyek közös szükségleteinek felismerése. tanulók együttneveléséhez • Dokumentációs útmutató (→ 1. 16 214 . optimális magatartásformáit. valamint a rugalmas viselkedésszervezés minőségi károsodása.): Módszertani intézményi útmutató autizmussal élő gyermekek. az → autista gyermekek integrációjának szükségességéről.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 203.Autizmussal élô gyermek – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 215 .

fiatalok esetében a minőségi károsodás főképp a kommunikáció. foglalkozások és a gyermek helyének vizuális támogatásai. tágabb és szűkebb környezet vizuális adaptációja. valamint részletes használati tanácsok és szakszavak szótára (→ Inklúziós fogalomtár) teszi teljessé a sérülésspecifikus eszközkatalógust. Budapest. tehát a személyiség egészét érintő állapotváltozás. a napló. A saját szótár és a füzetvezetési segédletek jól egészítik ki a személyi számítógép és egyéb audiovizuális eszközök adta lehetőségeket. színes ábrákon és fényképeken bemutatva a speciális tankönyveket és eszközöket. A szocializáció és a kommunikáció támogatásának értékes eszközei a Szociális történetek. a fejlesztő eszközök képei. az önálló tanulói tevékenység szervezéséhez. illetve eszközcsoportok: tér-idő szervezés.): Sérülésspecifikus eszköztár autizmussal élő gyermekek. Ennek megfelelően az autizmussal élő gyermekeknek az élettér valamennyi szegmensét érintő speciális segítségre van szükségük. 17 216 . Az eszközkatalógus jól használható. Ehhez ad segítséget az integráló pedagógusnak a gondosan kimunkált.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az autizmusspektrum-zavarral élő kisgyermekek. a funkció és felhasználás területe szerint kategóriákba rendezett eszközök. folyamatleírások. óvodai csoportszoba/iskolai tanterem és egyéb helyiségei. Educatio Kht. a tanuló asztala. amelyek támogatják orientációjukat és ebből adódóan biztonságérzetüket. olyan sajátos eszközökre. Az autizmus pervazív (→ pervazív fejlődési zavar). az én-könyv. tanulók együttneveléséhez. napirend (→ napirend autizmussal élők számára). tanterem. 2008. a gyakorlatban már bizonyítottan bevált orientációs segítségeket ajánl a szabad idő. Képsorozatok. tematikusan rendezett Eszközrendszer17. valamint egyéb írott és rajzolt viselkedésszabályok. Gosztonyi Nóra – Szaffner Éva (szerk. folyamatábrák.. a szociális viselkedésformák és a szűkebb-tágabb környezet ingereire adott rugalmas reakciók deficitjében mutatkozik meg.

 táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. a 203. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 217 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók együttneveléséhez (→ 1. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.Autizmussal élô gyermek Lásd még autizmus témakörben: – Ajánlások autizmussal élő gyermekek.

pedagógiai vélemény). a mérés-értékelés dokumentumai (a befogadás sikerének méréséhez!). a szülői dokumentumok. Témánk szempontjából elengedhetetlen az integráltan nevelődő autista tanulókkal kapcsolatos intézményi dokumentumok – tanügyi. felmentés. az iskolalátogatási bizonyítvány. a gyermekpszichiátriai vélemény. amelyek az autizmusspektrum-zavarral élő gyermekek diagnosztizálása és ellátása során leggyakrabban előfordulnak. 18 218 . Részletes ismertetést kap a pedagógus a pedagógiai-pszichológiai státusz szakanyagairól: a komplex pedagógiai-pszichológiai vizsgálatról. a vonatkozó jogszabálygyűjtemény. (→ –9. az egyéni fejlesztési terv. oldal). az értesítő. Egy esetleírás kapcsán konkrét jellemzés is áll a pedagógus rendelkezésére. tanulók együttneveléséhez. egyéni fejlesztési terv. oldal) Megtalálhatóak továbbá a gyermekkel érkező dokumentumok. a → pervazív fejlődési zavar jellegzetességeiről – bár ez általánosságban a széles skála és variabilitás miatt nehézkes. suliNova Kht. a felmentési kérelem. a szakértői javaslat. a fejlesztési elvek rendszere. esettanulmány és a befogadó iskola felelős döntése utáni teendők.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató18 áttekintést ad azokról a dokumentumokról. adatkezelési szabályzat – ismerete (→ 1 3–20. A dokumentumok közlése mellett megvilágítja azok tartalmát. szakértői javaslatról. jelentését és a gyermek életében betöltött jelentőségüket. mentesítés. Budapest. Dokumentációs útmutató. fejlődési-fejlesztési (terápiák. a szakértői véleményről.  Az Útmutató mellékletei valódi empirikus segítséget jelentenek az integráló pedagógusok munkájához. gyermekvédelmi. a fejlesztő eszközök és a szakszavak szótára témájában. Gosztonyi Nóra – Őszi Tamásné (szerk.): Útmutató autizmussal élő gyermekek. Tájékoztat az autizmussal élő gyermek élethelyzeteiről. 2007 . Többek között a komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálat. pedagógiaiszakmai..

 táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 219 . a 203.Autizmussal élô gyermek Lásd még autizmus témakörben:  – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. az adatbankban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.

 táblázat) – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. amelyek megtanítása. – Az eszközök. – A modulvázlatban ajánlások a célcsoportra. illetve elhagyása mindenképpen szükséges az autista gyermek integrált nevelésekor. mind a tanulói tevékenységek megszervezésére. táblázat) – Ajánlások autizmussal élő gyermekek. ötletek. áll a bál!” A modulok céljának és az autista gyermek fejlesztési céljainak megfelelően a következő területeken találhatóak kiegészítések. megfelelő használatára a modulok végén találhatók javaslatok. azaz a célzottakon kívül valamennyi modul erősíti a többi kompetenciaterületet is. adaptálására találhatóak jó tanácsok. a módszerekre. élménypedagógiai elemekkel gazdagított foglalkozási modulok állnak az integráló pedagógusok rendelkezésére. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. – A feldolgozás menetében mind a tanári. lebonyolítására. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. az eszközökre vonatkozóan. kiegészítéseknek megfelelően a modulvázlatok kiegészítése is megtörtént. „Itt a farsang. táblázat) 220 . a differenciálásra. Lásd még autizmus témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. feladatlapok módosítására. ajánlások: – A képességfejlesztés fókuszai. – Szociális. Valamennyi modul külön értéke az integrativitás. gyermekbarát. tanulók együttneveléséhez. Itt olvashatóak azok a tartalmak is. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A sajátos nevelési igényű gyermekek számára a kulcskompetenciáik fejlesztéséhez gondosan kimunkált. – Sérülésspecifikus ajánlások. a munkaformákra. életviteli és környezeti kompetenciák: Én és a világ – Játék a szabadban – Életpálya-építés: A természet: a mi világunk – Népszokások. – A feldolgozás menetében található ajánlásoknak. Az → autista gyermekek együttneveléséhez két moduladaptáció készült.

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 22 . az adatbankban. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Autizmussal élő gyermekek fejlesztésének komplex módszertana • A szakmai és szakszolgáltatók.Autizmussal élô gyermek – Eszköztár (→ 1. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Együttműködés az integráció területén többségi általános iskola és autizmusra specializálódott gyógypedagógiai intézmény között – Autizmus Alapítvány – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 203. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

Szakemberek. valamint a társas kapcsolatok és a kommunikációs képességek fejlesztését. Tárgyi feltételként elengedhetetlen a protetikus környezet kialakítása. hiszen → Asperger-szindrómás kisgyermek is nevel a Szivárvány Óvoda.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok DEÁK-DIÁK ÁltAlÁNos IsKolA19 Az iskola tartósan vállalta a szoros partneri együttműködést. évfolyamra kidolgozott. Az együttműködés komplex rendszert alkot és 1–8. lábjegyzet. SNI-gyermek 19 A Jó gyakorlatokat az adatbankból érheti el. de egyes elemei önmagukban is használhatóak. 4. drámapedagógia alkalmazása. szülők és integrációt vállaló intézmények egy-egy gyermek esetében az Autizmus Kutatócsoporthoz fordulhattak szakmai tanácsokért. speciális osztályterem berendezése. sz. 222 . megmentve autista tanulóit a „kényszerű” magántanulói státusztól. bizonyítottan alkalmazható körükben is. szIVÁrVÁNy óVoDA MoNtEssorI-MóDszErE Kiemelt területként kezeli a szociális-emocionális. Noha a program nem autizmusspecifikus. Ezek egyes részei mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesnek bizonyulnak. L. amelyek kineziológiai elemeket tartalmaznak. A programban újszerű a drámajáték. az Autizmus Alapítvány kapcsolódó akkreditált tanfolyamainak elvégzése és rendszeres szupervízió igénybevétele. a ráhangoló gyakorlatok. A program alkalmazásának legfontosabb feltétele az autizmusban képzett szakember folyamatos segítő jelenléte.

Lásd még autizmus témakörben:  – Útmutatók autizmussal élő gyermekek. Sindelar. Freinet.Autizmussal élô gyermek KAtICA DIFFErENCIÁlt KÉPEssÉG. amelyet teljes tantestületeknek és társult pedagógusközösségeknek ajánl. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segíti a munkatankönyv jellegű Gyermekek Háza tankönyvcsalád. inkluzív tanulási környezetet. biztosítva az individualizált nevelést. Módszertani intézményi útmutató. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához. ahol a pedagógusok elfogadó környezetet tudnak teremteni. a kooperatív. táblázat) – Eszköztár (→ 1. A GyErMEKEK HÁzA INtEGrÁCIós GyAKorlAtA…20 Az 1993–94-es tanév óta a Gyermekek Háza a megfelelő differenciált tanulásszervezés. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. avagy integrált nevelés a gyakorlatban címmel. A program 2004ben új képzést akkreditáltatott Hatékony iskolát mindenkinek. tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1.És KÉszsÉGFEJlEsztő ProGrAM. szociális és kognitív habilitációját. HRG. autizmussal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. 223 . A vegyes összetételű csoportokban a társas kapcsolatok pozitívan alakulnak. türelmes. az autista kisgyermekek kommunikációs. a drámapedagógia folyamatos alkalmazása és az egész személyiségre figyelő szöveges értékelés által biztosítani tudja minden tanulója számára a hatékony. erősödik az együttműködési készség. Ayres (→ Ayres-módszer) – prognosztizálják az együttnevelés sikerét. KülÖNÖs tEKINtEttEl Az INtEGrÁlt NEVElÉsrE Ajánlható a program mindazoknak az óvodáknak. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. és az egyéni speciális fejlesztést legalább utazótanárral meg tudják oldani. tananyagkiválasztás és -feldolgozás. Speciális terápiák – Montessori. segítőkész magatartás. valamint kiadványunk bibliográfiájában 20  Teljes néven: A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. a 203. a tanulók tevékenységére épülő módszerek. differenciáltan dolgoznak fel. a gyermekek egymáshoz való kapcsolatában tükröződik a tolerancia. Egy-egy témakört több szinten.

. hogy az óvónő a beszédfogyatékos gyermekek csoporton belüli beszédfejlesztését minden foglalkozáson. A kompetencia alapú programcsomag komplex fejlesztési tervei ennek szellemében születtek. minden helyzetben meg tudja valósítani. Budapest. oldal) Az Ajánlásból megtudhatják az óvodapedagógusok. 2006. példák segítségével a gyermekek képességeit a játékon. aminek következménye lehet az egyenetlen értelmi fejlődés és a diszharmonikus személyiség. 2 224 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . az elfogadás mint pedagógiai attitűd integrációt nagyban segítő szerepéről. más szakemberekkel való megfelelő kapcsolattartás érdekében. kötetlenebbül történik az ismeretek átadása is. segítséget és számtalan ötletet kínálva az óvodapedagógusoknak. Óvodai nevelés. a gyermekkel. (→ 10. suliNova Kht. A beszédfolyamat összetett jellege miatt az egyes tényezők érési elmaradásának gyakran hosszú ideig nincsenek egyértelmű jelei. ezért nehezíti a beszédfogyatékosság korai felismerését. Az alaptüneteket a korai felismerés érdekében mutatja be. a tevékenységeken keresztüli képességfejlesztéssel komplex módon tudják megvalósítani. Olvashatnak a pedagógustól és a csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformákról. hogyan készíthetik elő a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermek együttnevelését. oldal) Hernádi Krisztina (szerk. valamint az együttműködés lehetőségeiről – és ebben az óvónő fontos szerepéről a szülővel. Az óvónők az Ajánlásban szereplő tanácsok. (→ 10–12.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A beszédfogyatékos gyermekek óvodai együttnevelése sok óvodában természetszerűen megvalósul. Az Ajánlás bemutatja a beszédfogyatékosság legfontosabb jellemzőit. hogy az élettani beszédhibák megjelenése egybeesik a nyelv és a beszéd intenzív fejlődésének időszakával. Ebben a tevékenységben segíti az óvónőt az óvoda logopédusa vagy az utazó logopédus. Felhívja a figyelmet arra. fajtáit. Így sokkal szabadabban. (→ 5–9. oldal) A sérült beszédfejlődés nagyban befolyásolja a gondolkodás és az ismeretszerzés minőségét. hiszen a 3–7 éves korú beszédhibás gyermekek nevelése az óvodai élet mindennapos része.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Ez az Ajánlás2 abban nyújt segítséget.

A példák igen jól alkalmazhatóak arra. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. példák. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. mozgásfejlesztés. hogy az óvónő ezek alapján új helyzetekben hasonló típusú fejlesztési lehetőségeket találjon ki (→ 14–23. oldal). táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. oldal) – Eszköztár (→ 1. Az irodalom. beszédfogyatékos személy • beszédmotoros folyamat. matematika. Dokumentációs útmutató (→ 1. anyanyelv. hogy ez hogyan valósítható meg. ~ zavara • beszédfogyatékosság. Arra vonatkozóan.és készségfejlesztő program. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. zene. az ajánlott játékokat néhány esetben módosítani szükséges (→ 12–14. élő és élettelen környezet tevékenységi területein leírt tevékenységek. ~ sérülése • diszfázia. tanácsok találhatóak a tevékenységet befolyásoló beszédfogyatékosságra és tünetekre kiterjedően. oldal). vizuális nevelés. játékok közben is ösztönözzük beszédre a gyermeket.Beszédfogyatékos gyermek A beszédfogyatékos gyermekek csoporton belüli fejlesztését az általános fejlesztési célok és a nyelvi fejlesztési célok határozzák meg. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár • anartria • auditív • auditív differenciálás • auditív diszkrimináció • beszédakadályozottság • beszédészlelés. Ezekről részletesen olvashatnak tevékenységi területenként. tanulók együttneveléséhez. A szókincs gazdagítása szervesen kapcsolódhat minden fejlesztési területhez. ~ás • diszgráfia • diszkalkulia • diszlexia 225 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. A beszédfogyatékos gyermek speciális nevelési szükségletei miatt az óvodai nevelési kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési tervét.

rész Adaptációs mátrix • diszlexia-reedukáció • diszlexia-prevenciós módszer • diszpraxia • dizartria • Frostig-terápia • grafomotoros fejlesztés • grafomotoros zavar • hallásfigyelem • kommunikációs zavar • laterális dominancia • lateralitás • logopédus • Meixner-módszer • mutizmus • organikus idegrendszeri sérülés • részképességzavar • vizuomotoros koordináció – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 226 . az adatbankban.2.

a megfelelő terápiás eljárások alapelveiről. Munkájának hatékonyságát az utazó logopédus. (→ 1 1–1. Az Ajánlás röviden bemutatja – a beszédfogyatékos gyermek olvasás. suliNova Kht. Szövegértés-szövegalkotás. a megfelelő motivációs bázis. 22 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 227 . amelyek kiemelten fontosak.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. képességeiről. szövegalkotásával kapcsolatban. ha beszédfogyatékos gyermek tanul az osztályban.és írástanulására legalkalmasabb – diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszert. hogy melyek azok a beszédfogyatékosságok. melyek azok a beszédsérülések.. diszlexia. ~ zavara.  Meixner-módszer) Részletesen foglalkozik a szövegértés. illetve kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. nehézségeivel. valamint a szülők segítségével növelni tudja. (→ 1–19. amelyek ezt a kompetenciaterületet sokkal inkább érintik. Budapest. információkat nyújt a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez. oldal) Az Ajánlás a készségfejlesztés fontosságát hangsúlyozza. tanuláshoz való viszonyáról.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. kiemelt jelentőséggel a beszédfogyatékos gyermek szövegértésével. A személyiség egészének komplex fejlesztése.  és a beszédfogyatékos tanuló jellemzőit. Elegendő ahhoz. kutatásnak. 2006. (→ 23–24. Alapvető információkat szerezhet a beszédfogyatékosság fajtáiról. szövegalkotás fogalmával. és azt is. amelyek nem vagy csak kismértékben befolyásolják a szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztését. Jenei Andrea (szerk. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás22 ismereteket. Megismerheti azokat a fejlesztési feladatokat. → Beszédészlelés. (→ 9–1 oldal) A pedagógus megismerheti a beszédfogyatékosság fogalmát 1. a gyógypedagógus és más segítő szakemberek. hisz ez minden kompetenciaterület fejlesztésének elengedhetetlen alapja és az élethosszig tartó tanulás egyik előfeltétele. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. hogy a többségi iskolában dolgozó integráló pedagógus alapvető ismeretekhez jusson a beszédfogyatékos gyermekek szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztéséhez. oldal) Megtudhatja.  oldal) (→ diszlexia-reedukáció. diszgráfia esetén részletes leírások olvashatóak a súlyosan beszédsérült tanuló megváltozott tanulási készségeiről. a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása a pedagógus feladata.

a gyermekcsoport felkészítéséről.és készségfejlesztő program. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. rész Adaptációs mátrix Felhívja a figyelmet a beszédfogyatékosság. évolyamon. oldal) – Eszköztár (→ 1. (→ 24–27. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 225–226. valamint kiadványunk bibliográfiájában 228 . táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a módszerek megfelelő kiválasztásáról. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. beszédértés. oldal) Alapvető ismeretekhez juthat tanulásszervezési formákról. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az integrált nevelés során használt eszközökről és az értékelés alapelveiről is. tanulók együttneveléséhez. a pedagógus felkészüléséről. olvasás. a differenciálás fontosságáról. (→ 33–40. évfolyamoknak megfelelően konkrét segítséget talál. szövegértés összefüggéseire és egységben való kezelésére. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. ami megkönnyítheti az integrált nevelésre-oktatásra való felkészülését. oldal) A pedagógus témaköröknek. oldal) Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (az alapozó szakasz és a beszédfejlesztés szakaszának moduljai 1–2. Dokumentációs útmutató (→ 1. az adatbankban. részletesen → 2. (→ 28–31.2.

a gyógypedagógus és más segítő szakemberek. (→ 17. A személyiség egészének komplex fejlesztése. Elemzi a matematikai kompetencia elemeit a beszédfogyatékosság Jenei Andrea (szerk. (→ 7–14. ugyanakkor számos kapcsolata van a beszéd. a megfelelő motivációs bázis. Munkájának hatékonyságát az utazó logopédus. 23 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 229 . oldal) Megtudhatjuk. Olyan fejlesztési feladatokat ismertet.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. oldal) Bemutatja. képességfejlesztés fontosságát hangsúlyozza. suliNova Kht. Matematika. hogy ugyan a számolási képesség elkülönülten szerveződött rendszer. az befolyásolja-e a matematika tanulását.  diszlexia. (→ 1 1–17. Az Ajánlás a készség-. illetve kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. van-e kapcsolat az anyanyelvi készségek szintje és a matematikai készségek fejlődése között. főként a matematikai kompetencia fejlesztésére vonatkozóan. ha beszédfogyatékos gyermek tanul az osztályban. hogy melyek azok a beszédfogyatékossági fajták. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. és azt is. → Beszédészlelés.  oldal) Fontos gondolata ennek a résznek az a megállapítás. 2006. tanuláshoz való viszonyáról.  diszgráfia esetén részletes leírások olvashatóak a súlyosan beszédsérült tanuló megváltozott tanulási készségeiről. ha igen. hogy a többségi iskolában dolgozó integráló pedagógus alapvető ismeretekhez jusson a beszédfogyatékos gyermekekről. valamint a szülők segítségével növelni tudja. Alapvető ismeretet ad a beszédfogyatékosság fajtáiról. amelyek kiemelten fontosak.. mely beszédsérülések tünetei befolyásolják leginkább a kompetenciaterület fejlesztését. a megfelelő terápiás eljárások alapelveiről. Az Ajánlás a matematika programcsomaggal párhuzamosan olvasva a matematikatanítás és a matematikai kompetencia fejlesztésének minden lényeges területéről ír. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás23 információkat nyújt a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez. kutatásnak. a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása a pedagógus feladata. Meghatározza a beszédfogyatékosság és a beszédfogyatékos tanuló fogalmát. amelyek nem vagy csak kismértékben befolyásolják a matematikai kompetencia fejlesztését. képességeiről. az olvasás és az írás rendszereivel.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Budapest. Elegendő ahhoz.  ~  zavara.

(→ 35–42. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. mit. a differenciálás fontosságáról. részletesebben l. a felkészülésről. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. a 225–226. amelyek teljesítése a beszédfogyatékos gyermektől nem elvárható. (→ 19–34. modul adaptációi. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. 2. a módszerek megfelelő kiválasztásáról.2. a matematika tanulásakor jó időben kapott segítség a beszédfogyatékos gyermek problémáit megelőzheti. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. hogy beszédfogyatékos gyermek együttnevelése esetén mit célszerű változtatniuk. valamint kiadványunk bibliográfiájában 230 . az adatbankban. hogy az időben elkezdett terápiás eljárások. rész Adaptációs mátrix szempontjából. oldal) Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. évfolyamra a 33. Dokumentációs útmutató (→ 1. és a 35. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. az integrált matematikatanítás során alkalmazható eszközökről és az értékelés alapelveiről is. → 2. modul adaptációi.és készségfejlesztő program. oldal) A matematikát oktató tanító/tanár alapvető ismeretekhez juthat a különböző tanulásszervezési formákról. (→ 18–19. és a 49. A pedagógusok évfolyamonként és témakörökre lebontva képet kapnak arról. hogyan javasolt másképp tanítaniuk. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldal) Az alsóbb évfolyamokra részletesebb ajánlásokat fogalmaz meg. tanulók együttneveléséhez. a gyermekcsoport felkészítéséről. és melyek azok a követelmények. évfolyamra az 5. kiemelve. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. oldal) – Eszköztár (→ 1.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. amelyek befolyásolják a szociális kompetencia fejlesztését. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás24 ismereteket. (→ 19–25. Az Ajánlás szerkesztője éppen ezért a beszédfogyatékos gyermek pszichés. hogy a többségi iskolában dolgozó integráló pedagógus alapvető ismeretekhez jusson a beszédfogyatékos gyermekek szociális. Szociális. hogy a szülőkkel való kapcsolattartás hogyan valósuljon meg. (→ 1 1–18. oldal) Olvashatunk arról. oldal) Az Ajánlásban hangsúlyozottan szerepel. oldal) A programcsomag módszerei. 24 Kompetenciaterület 231 . kutatásnak. ezért az egyéni sajátosságok figyelembevételével az integrált nevelés megvalósításának szolgálatába állíthatóak. módosítási lehetőségekről. hogy a beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében az ép beszélő környezet jelentős szempont. (→ 8–9. témaköröknek megfelelően részletesen tájékozódhatunk minden beszédhibára kiterjedően azokról a sajátosságokról. (→ 9–1 1. tanulásszervezési formái.  oldal) A programcsomag céljai és feladatai összhangban vannak a beszédfogyatékos tanulók speciális szükségleteinek kielégítésével. illetve kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. Röviden bemutatja mindhárom típusú programcsomagban a várható kimeneti elvárásokat is. elemzésével ad tanácsokat arra. ezért integrált keretek közt történő oktatásuk minden olyan esetben támogatandó. kommunikációs jellemzőinek bemutatásával. hogy a szociális kompetenciák fejlesztése a beszédsérült gyermek életkori. suliNova Kht. információkat nyújt a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez. A beszédfogyatékos gyermekek együttnevelése során alkalmazott módszerekről. életviteli és környezeti kompetenciák. életviteli és környezeti kompetenciájának fejlesztéséhez.. egyéni és sérülésből adódó sajátosságainak megfelelően történjen. szociális. Elegendő ahhoz. amikor a gyermek különleges gondozási igényét a fogadó iskola biztosítani tudja. a helyes tanulási Auer Mária Éva (szerk. A szociális. életviteli és környezeti kompetenciák fejlődését elősegítő programcsomag szinte minden fejlesztési feladata segíti az integrációs tevékenységet. tartalmai kiválóan alkalmasak a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére. Budapest. 2006. javaslatokról.

(→ 32. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Általános Iskolája. Előkészítő Szakiskolája és Egységes Pedagógiai Szakszolgálata) • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldal) Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. a mindennapi tanítási gyakorlatunkat segítő eljárásokról.  oldal) Részletes ajánlások találhatóak a kompetenciaterület sajátosságából fakadó speciális módszerek alkalmazására. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 232 .2. évfolyamra Én és a világ – Étkezzünk egészségesen modul adaptációja. táblázat) – Jó gyakorlatok – Pedagógiai tárgyú • Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon (Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Óvodája.  oldal). és találunk benne egy modulleírást sérülésspecifikus ajánlásokkal. amelyek segíthetnek a szociális kompetencia fejlesztésében. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. (→ 33–35. részletesebben l. → 2. (→ 2–27. hasznos. a 225–226. (→ 27–31.  oldal) Az eszközök bemutatásánál megismerhetjük azokat a speciális. rész Adaptációs mátrix szokások kialakításáról szintén hasznos ismereteket olvashatunk. logopédiai terápiában használt eszközöket. az adatbankban.  oldal) Olvashatunk az értékelés szempontjairól (→ 32–33.

A nyelvi kompetenciák fejlesztését bemutató fejezetben a pedagógus többnyire olyan feladatokat talál. suliNova Kht. amelyek elsősorban az alapozó időszak fejlesztési alkalmaira adnak példát. hiszen a beszédfogyatékosok e műveltségi területtől való megfosztása a gyermeket kizárhatja a későbbi felsőoktatásból. Az idegen nyelv elsajátítása mellett – azon keresztül – a nyelvi készségek. hogy a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos Hernádi Krisztina (szerk. eszközök kiválasztása felelősségteljes döntést igényel. információkat tartalmazza. hogy a nyelvoktatás személyre szabott és személyhez szóló legyen. oldal).): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. Nyelvi szintekre tesznek ajánlásokat. rugalmasan igazíthatóak a gyermek képességstruktúrájához. kompetenciák személyre szabott fejlesztését. a megfelelő tartalmak. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás25 azokat az idegen nyelvi kompetencia fejlesztéséhez szükséges alapvető ismereteket.. 25 Kompetenciaterület 233 . ezért a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos tanulók számára is jól alkalmazhatóak. Budapest.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. amelyet eddig is használt a nyelvórákon. oldal) A szerkesztő a képességek. játékkal találkozhat. 2006. kutatásnak. módszerek. oldal) Megismerheti a beszédfogyatékos tanulók jellemzőit. A többségi iskolában dolgozó nyelvtanár olyan tudáshoz juthat a beszédfogyatékosságról. oldal) Az idegennyelv-tanítás. beszűkítve ezzel további életlehetőségeit. nyelvi memória. (→ 9–10. amely kiindulópontja lehet a további tájékozódásnak. Az idegen nyelvi programcsomagok lehetőséget biztosítanak arra. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. amelyek a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megkezdéséhez szükségesek. A kiadvány a feladatok bemutatásával a bennük rejlő speciális fejlesztési lehetőségekre irányítja a figyelmet. Számos olyan gyakorlattal. (→ 10–1 3. munkaformák. figyelem. a beszédfogyatékosság fajtáit. Idegen nyelv. A programcsomagok moduláris rendszere remek lehetőséget nyújt a tanár számára. valamint a megfelelő terápiás eljárások alapelveit. (→ 14. a sérülésspecifikus szükségletekhez igazodó differenciált foglalkoztatást és az egyéni fejlődési ütemhez való rugalmas alkalmazkodást hangsúlyozza az idegen nyelv tanításakor. beszédmotoros ügyesség fejlesztése kiemelt szempontként jelentkezik az Ajánlásban (→ 14–23.

Dokumentációs útmutató (→ 1.  oldal). A komplex készségfejlesztés mellett fontos feladat a részképességek kibontakoztatása. fejlesztése. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. pármunka. módszereket alkalmazzon.2. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. jól megválasztott feladatok segítségével történjen. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. oldal) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. összetartó. felmentés és tanulásszervezés következményei → 27–28. Olvashatunk még a pedagógustól és a nem sérült tanulóktól elvárható magatartásformákról. kooperáció is gördülékenyebb (→ 2–30. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 225–226. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. az értékelés alapelveiről. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a tanítás során használható eszközökről. Különösen fontos. mentesítés. az adatbankban. (→ 24–2. tanulók együttneveléséhez. a csoportmunka. oldal) A csoportdinamikai tényezők az idegennyelv-tanulás esetében fontos motivációs források. oldal. hogy a nyelvi kompetenciák fejlesztése sérülésspecifikus módszerek. egymásra kíváncsi tagokból álló nyelvi csoportban a nyelvtanulás intenzívebb és könnyedebb lehet. valamint kiadványunk bibliográfiájában 234 . és találhatunk az Ajánlásban egy óravázlatot is. rész Adaptációs mátrix tanuló speciális nevelési szükségleteinek megfelelő anyagokat. a magyar mint idegen nyelv tanításáról. önszabályozó. Jól működő.

boldog élet megvalósítását. hogy a beszédfogyatékos tanulók életpálya-építési kompetenciájának fejlesztésében ugyanazok a terápiás alapelvek érvényesülnek. hogy ezek tartalma nem sérti a beszédfogyatékos gyermekek érzékenységét. életpálya-építés lehetővé teszi a sikeres társadalmi integrációt és az egyéni sikeresség. tanácsokat. Hangsúlyozzák. illetve meglétük esetén csökkentése. meghatározza a kimeneti elvárásokat az alapfok és a középfok végén. oldal) A témakörök ismertetése és kiegészítése során megállapítja. (Természetesen mindig figyelembe véve az érintett tanuló személyiségi jogait. az olvasott szöveg pontos megértésének. Mindezen célok megvalósításához adnak az Ajánlás26 szerkesztői a mindennapokban a kompetenciafejlesztés során alkalmazható ismereteket. és 7–12.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.. Az időben elkezdett és tudatos. (→ 1–22. az írásbeli közlés helyességének. Szükséges a tanulók intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő olvasás/írás jártasságának. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az életpálya-építés a beszédfogyatékos gyermekek nevelésében-oktatásában kiemelt fontosságú. 2006. amelyek az életpálya-építési kompetencia fejlesztési céljainak eléréséhez szükségesek. valamint azokat az oktatási többletfeladatokat. súlyosságát figyelembe vevő pályaorientáció. (→ 23–32. Ismertetik a beszédfogyatékosságok fajtáit. 26 Kompetenciaterület 235 . jellemzőit (→ 7–1. a tanuló egyéni sajátosságait és a beszédfogyatékosság típusát. suliNova Kht. mint a logopédiai terápia során. Javasolja az egyes témaköröknél. a kórképre épülő másodlagos tünetek kialakulásának megelőzése.): Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. A kiadvány tartalmazza a beszédfogyatékosok főbb képességfejlesztési elveit és területeit 1–6. a többi gyermek életkori sajátosságait. életpálya-építés. érdekeit. valamint a tanuló kifejezőképességének fejlesztése. készségének kialakítása. évfolyamon. oldal) Hernádi Krisztina – Tóth Lászlóné (szerk. a beszédfogyatékosságot mint állapotot megismertetni az adott tanulóval és a befogadó osztályközösséggel. öröm. Témakörönként és évfolyamonként konkrét példákat kínálva teszi gyakorlatcentrikussá ajánlásait. hangsúlyozva a fejlődés lehetőségeit és a segítségnyújtás fontosságát és módjait. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.  oldal). Budapest.) Fontosnak tartja körbejárni az adott beszédfogyatékosságot. ahová ez illeszkedik.

a nyomtatott szöveg hanganyagváltozata. tanulók együttneveléséhez. szövegértési-szövegalkotási problémák stb. tanulásszervezési eljárást igényel. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon. ennek ellenére az esetek többségében a 7–12. amit célszerű otthoni gyakorlásra és tanulásra is biztosítani.2. (Pl. → 2. munkaformákat. valamint az értékelés alapelveit is. (→ 32–3. mint pl. valamint kiadványunk bibliográfiájában 236 . egyéni megsegítésre.és készségfejlesztő program. illetve a Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. évfolyamra Hősök. hogy az adott tünet szempontjából melyek azok az érintett témakörök. példaképek. eredményes tanulási folyamatban. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (1. a pedagógustól elvárható magatartásformákat. táblázat) – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. nagy egyéniségek témakör – Szülők és kicsinyeik az állatvilágban modul adaptációja. évfolyamon. oldal) – Eszköztár (→ 1. oldal) Az Ajánlás a beszédfogyatékosság fő tünetei alapján elemzi a kompetenciaterület témaköreit és felhívja az olvasó figyelmét arra. rész Adaptációs mátrix A beszédfogyatékos tanulók többsége hosszan tartó. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Dokumentációs útmutató (→ 1. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. segédeszközök biztosítására. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. részletesebben l. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. intenzív. a verbális kifejezőkészség akadályozottsága. komplex terápiában részesül az 1–6. a 225–226. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. évfolyamon mégis maradványtünetek gátolhatják a zökkenőmentes. Befejezésül ismerteti a beszédfogyatékos tanulók tanítása során alkalmazható módszereket. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. amelyeknek feldolgozása fokozott figyelmet vagy más módszert. az adatbankban.) Ennek következtében továbbra is szüksége van speciális.

feltételeinek megteremtése és lebonyolítása. pedagógusoknak. a → diszlexia. Ezen túlmenően az együttnevelés megkönnyítése érdekében diagnosztikus tevékenységgel. Módszertani intézményi útmutató. A logopédia és a logopédusok feladatai az elmúlt évek oktatáspolitikai változásainak hatására módosultak. új szerepkörrel bíró általános pedagógia intézményeiben.és iskoláskorú gyermekek beszédbeli rendellenességeiről. A szerzők kiemelt fontosságúnak tartják. Olvashatnak a beszédfogyatékosságok súlyosság szerinti osztályozásáról. Olvashatnak a logopédiai hálózat fejlődéséről. Az Útmutatóból megismerhetik a magyar logopédiai élet fejlődését és azokat a jogszabályok adta lehetőségeket. amelyek a mai közoktatási gyakorlat számára biztosítják a sajátos nevelési igényű gyermekek közül a beszédfogyatékosok korszerű integrációját. 27 237 . hogy a logopédia kompetenciahatárainak megtartásával megfelelően találja meg a helyét a megváltozott.. decentrumok előnyeiről. suliNova Kht. a logopédiai szolgáltatás speciális megjelenési formáiról. a beszédfogyatékos gyermekek együttnevelését vállaló többségi pedagógusokat. (→ 5–7. oldal) E rendszerben természetesen a logopédus legjelentősebb feladata a terápiás munka szervezése. oldal)  A szerzők ismertetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) létrehozásának törvényi hátterét és azokat a szakmai szolgáltatásokat. amelyekkel segítségére lehetnek a befogadó intézményeknek. Ványi Ágnes – Róth Márta: Útmutató beszédfogyatékos gyermekek. az óvodás. valamint speciálisan a beszédfogyatékos gyermekek integrációjáról is. tanácsadással segíti a többségi pedagógusokat és a szülőket a beszédzavarok.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások SNI-gyermek Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató27 a beszédfogyatékos gyermekek intézményi ellátásáról tájékoztatja az integrálás lehetőségeivel foglalkozó intézményvezetőket. (→ 7–20. Budapest. Koordináló tevékenységükkel ezt a fontos munkát is segíthetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények. tanulók együttneveléséhez. valamint az érdeklődő szakembereket és szülőket. hátrányairól. diszgráfia leküzdésében. a logopédiai centrumok. az integrációról általában. 2007 .

valamint kiadványunk bibliográfiájában 238 . rész Adaptációs mátrix A beszédfogyatékosok integrációját elősegítő Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények 2004 szeptemberétől működnek. táblázat)  – Eszköztár (→ 1. az adatbankban. (→ 23–25. amelyek lehetőséget biztosítanak a többségi pedagógusok számára a beszédfogyatékos gyermek együttneveléséhez szükséges feltételek megteremtésében. oldal)  A kiadvány bemutatja azokat az utazótanári feladatokat. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 225–226. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. A fejezetben olvasható kulcsszavak a gyógypedagógus és a többségi pedagógus együttműködésének szükségességét hangsúlyozzák. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldal) Az utolsó fejezet bemutatja az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként működő Fővárosi Beszédjavító Intézet munkáját. (→ 25–2. (→ 21. történetét. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.2. integrációt segítő elméleti és gyakorlati tevékenységét. tanulók együttneveléséhez. oldal)  Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek.

Rövid. A speciális eszközök alkalmazása többek között lehetővé teszi a magas színvonalú differenciálást is. A szerzők olyan terápiás eljárásokkal. Educatio Kht. eszközökkel is megismertetnek. A gyermekkorban ez a legfontosabb. és lehetőséget ad arra. amelyeket a pedagógusok maguk is alkalmazhatnak. kiadványokról. amelyek csak a logopédiai terápia során alkalmazhatóak. a tanítási folyamatba beépíthetőek. Külön fejezet szól azokról az eszközökről. segédanyag fényképét is megtekinthetik.): Sérülésspecifikus eszköztár beszédfogyatékos gyermekek.. A mindennapi nevelés-oktatás során is alkalmazhatóak. a speciális vizsgáló eljárásokról. tanulói. hogy ezáltal a gyermek teljes testével tapasztalja meg azt. kiképzett gyógypedagógus és pszichológus szakember végezheti el. tanári segédletek bemutatása történik meg. tanulók együttneveléséhez. Az integráló pedagógusok megismerhetik a különböző beszédhibákat és kezelésüket. Budapest. A játék mulatságos. Megismerhetik a játék mint fejlesztő eszköz használatát.” Kiemelik a játékban és a játékszerekben rejlő fejlesztési lehetőségek fontosságát. ismertetőkkel ellátottak. 2008. tanári segédletekről olvashatnak. hogy a vizsgáló eljárásokat csak az arra felkészült. eszközökről. A további fejezetekben a többségi pedagógusok által is használható játékok és az ezekhez szükséges eszközök. a fejlesztés elveit és lehetőségeit. Az eszközöket – játékokat. A játék kiválasztásának és a fejlesztés hatékonyságának szempontjaira is ajánlásokat tesznek. vidám dolog. hogy fizikailag megragadjunk valamit. Felhívják a kollégák figyelmét arra. eszköVányi Ágnes (szerk. A beszéd-rendellenességek tüneteinek megfelelően olyan játékokkal. fejlesztő játékokat – a beszédfogyatékosság tüneteinek megfelelően mutatja be. tanulói. a leírt eszköz.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások SNI-gyermek Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóból28 a pedagógusok megismerhetik azokat az eszközöket. segédleteket. hogy „A játékon keresztül tanulni kényelmes és sokkal eredményesebb. mint merev tanulási helyzetbe vonni a gyermeket. érthető definíció után a terápia tartalmáról. A szerzők kiemelik. Ezeket logopédusi tanácsadás mellett beépíthetik az oktatás folyamatába. 28 239 . amelyek speciálisan a beszédfogyatékos gyermekek fejlesztésére alkalmasak. A leírások rövid magyarázatokkal. mert alapképzettségük és a fejlesztő eszköz jellege ezt lehetővé teszi.

rész Adaptációs mátrix zökkel ismerkedhetnek meg a többségi pedagógusok. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 225–226. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 240 . amelyeket a logopédusok nap mint nap használnak. A beszédfogyatékos gyermekek sikeres integrációja érdekében az ismertetett eszközök használatára szüksége lehet az integráló pedagógusnak is. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. Dokumentációs útmutató.2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. Ehhez nyújt hasznos segítséget a kiadvány. az adatbankban.

Ennek ismeretében lehetséges a pontos diagnózis. Az útmutatóban egy fiktív szakértői vélemény és annak értelmezése is megtalálható (→ 1 3. Részletes leírás található a gyermekkel érkező orvosi. Olvashatnak a komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatról és annak részeiről. amelyek a beszédfogyatékos gyermeket kísérik: az orvosi-gyógypedagógiai-pszichológiai szakvéleményeket. a felhasználható terápiás lehetőségeket és az ehhez alkalmazható eszközöket. differenciáldiagnózis felállítása. amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. oldal)    A nevelési-oktatási intézmény tartja nyilván azokat az adatokat. a forgalmi naplót és a nyilvántartási tasakot. a munkanaplót.. 1–1 A szerzők bemutatják a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó intézményi dokumentumokat. amelyeknek szere- Róth Márta – Ványi Ágnes: Útmutató beszédfogyatékos gyermekek. számú melléklet határozza meg. megvalósítása. §-ához szerkesztett 2. a logopédiai kezelés megkezdése. (→ 1 5. Dokumentációs útmutató. illetve az osztályban folyó differenciált együttnevelés megtervezése. a gyermekek integrációját elősegítő tanügyi dokumentumokat. A beszédfogyatékos gyermekeket az Országos Beszédvizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálja. A dokumentáció megismerése minden. a gyermekkel foglalkozó pedagógus számára hasznos lehet. Budapest. E célból azok az adatok kezelhetők. a logopédiai fejlesztő munkát kísérő adminisztrációt. gyermekvédelmi és egyéb dokumentumokról. valamint olvashatunk azokról a módosításokról. A vizsgálat eredményeit a szakértői bizottság szakértői véleményben rögzíti. (→ 1 5–1. leírásokat találhatunk a közoktatási dokumentumokról. amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Az Útmutatóban definíciókat. 2007 . suliNova Kht. tanulók együttneveléséhez. 29 241 . oldal) A közoktatási intézmények3–1 ben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatokat a közoktatási törvény 40. oldal). Ismertetik a logopédiai terápia során használatos dokumentációs rendszert: az egyéni fejlesztési tervet.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóból29 a többségi pedagógusok megismerhetik azokat a legfontosabb dokumentumokat.

Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 242 . (→ 20–27. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. terápiás tartalmakat. műszereket is bemutatja. A terápiás program a beszédterápiás munka számára tantervi funkciót lát el. feladatokat. táblázat) – Eszköztár (→ 1. az adatbankban. terápiák bemutatásán keresztül történik. a befogadás sikerének méréséről. oldal)  Olvashatunk még az Útmutatóban a mentesítés és tanulásszervezés következményeiről. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. (→ 17–19. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a 225–226. A logopédiai kezelés során megfogalmazott célokat.2. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. Az Útmutató beszédfogyatékossági típusokra lebontva részletesen ismerteti a beszédfogyatékos gyermekek számára összeállított terápiás programokat. a vonatkozó törvényekről és rendeletekről. táblázat) – Jó gyakorlatok: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. eszközöket. valamint a beszédfogyatékossághoz kapcsolódó BNO-kódok felsorolását is megtalálhatjuk. rész Adaptációs mátrix pelniük kell ezekben. ha sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésére vállalkozik az intézmény. tanulók együttneveléséhez. különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.és készségfejlesztő program. oldal)  A gyermek fejlődésével. fejlesztésével összefüggő dokumentumok bemutatása a lehetséges fejlesztési eljárások.

feladatlapok módosítására. Olvasásuk közben olyan. ajánlásokat ismerhetnek meg. és tették ezzel alkalmassá őket arra. mind a tanulói tevékenységek megszervezésére. A kiválasztott modulokat (4 matematikai. ajánlások: − A képességfejlesztés fókuszai (matematika moduladaptációk beszédfogyatékos gyermekeknek) − Sérülésspecifikus ajánlások (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció) − Ajánlások a célcsoportra. − Az eszközök. módosító eljárásokat. 1 szociális) gyógypedagógus-logopédusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. − A feldolgozás menetében található ajánlásoknak.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások SNI-gyermek Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. differenciálásra. ezért kívánatos a modulok és az Ajánlások együttes használata. 243 . amelyek megtanítása. A modulokban nem szerepelnek olyan általános tudnivalók. hogy a beszédfogyatékos gyermekek együttnevelése során alkalmazhatóak legyenek. ötletek. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. illetve elhagyása mindenképpen szükséges a beszédfogyatékos gyermek integrált nevelésekor (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció). kiegészítéseknek megfelelően a modulvázlatok kiegészítése is megtörtént (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció). A modul céljának és a beszédfogyatékos gyermek fejlesztési céljainak megfelelően a következő területeken találhatóak kiegészítések. megfelelő használatára a modulok végén találhatók javaslatok (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció). amelyeket az Ajánlások tartalmaznak. a mindennapokban használható javaslatokat. 1 életpálya-építési. Itt olvashatóak azok a tartalmak is. 20 szövegértési–szövegalkotási. adaptálására találhatóak jó tanácsok. módszerekre. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A beszédfogyatékos gyermekek együttnevelését segítő adaptált modulok konkrét. lebonyolítására. eszközökre vonatkozóan (a beszédfogyatékos gyermekeknek készült minden moduladaptáció) − A feldolgozás menetében mind a tanári. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. munkaformákra.

évfolyamra (5. oldal) – Eszköztár (→ 1. és 35. és 49. évfolyamra: Hősök. táblázat) (egyéni fejlesztési terv → 1 3–14. modul) − Szociális. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. életviteli és környezeti kompetenciák: 1 adaptált modul az 1. évfolyamra: Én és a világ – Étkezzünk egészségesen! − Életpálya-építési kompetenciaterület: 1 adaptált modul az 1. az adatbankban. rész Adaptációs mátrix Beszédfogyatékos szempontú mintamodulok (a modulok részletes áttekintése a → 2. évfolyam alapozó és beszédfejlesztô szakaszához − Matematika: 2 adaptált modul az 1. évfolyamra (33. táblázatban): − Szövegértés-szövegalkotás: 20 adaptált modul az 1–2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 244 . a 225–226. modul). nagy egyéniségek témakör – Szülők és kicsinyeik az állatvilágban Lásd még beszédfogyatékosság témakörben: – Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek. táblázat) – Útmutatók beszédfogyatékos gyermekek. példaképek. 2 adaptált modul a 2. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.2. tanulók együttneveléséhez. beszédfogyatékossággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

alkalmazkodóképességüknek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Beszédfogyatékos gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok óVoDÁBAN – A szakmai és szakszolgáltatók. Olyan fejlesztő program. játékot. különös tekintettel az integrált nevelésre A program célja a másságot elfogadó környezet megteremtése. speciális didaktikai eljárások. a feszültségek és problémák feloldása úgy. 245 SNI-gyermek . akár egyes fejezeteket kiemelve. hogy a gyermek saját irányítása alatt áll.és eszközgyűjtemény” – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez A program célja azoknak a részképességeknek a fejlesztése. A program részleteiben is alkalmazható. amely mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesen használható. feladat. önállóságuknak. technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. a problémát maga keresi és oldja meg. békés légkör megteremtése. melyek könynyebbé teszik az alap-kultúrtechnikák sikeres elsajátítását. – A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képességés készségfejlesztő program. eszközök bemutatása. részképességeinek. együttműködésüknek fejlesztése. • „JÁTÉKA játék-. módszerek. a szükséges speciális módszerek. terápiás eljárások. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódók: SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában A nevelés során alkalmazott szemléltetés. óVoDÁBAN És IsKolÁBAN – Pedagógiai tárgyú • Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon A fejlesztés célja ezzel a gyakorlattal a nyugodt. az egészséges és az SNI-gyermekek kommunikációs készségének. akár egy-egy feladatot.

IsKolÁBAN – „Mucsi palánták” – „Palánta” fejlesztő-felzárkóztató-integrációs-képességkibontakoztató program Mucsiban 246 .2. rész Adaptációs mátrix • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában. A Lőrincz-féle fajátékrendszer a nevelő-oktató munkában és a habilitációs. a matematikai logika és a közösségfejlesztés területén a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében. rehabilitációs foglalkozásokon lehetőséget biztosít a részképességek.

Kompetenciaterület Kiadvány típusa 247 . Óvodai nevelés. Módszertani intézményi útmutató). az együttnevelés valamennyi szereplőjének (befogadó és integrált kisgyermekek. oldal) . étkezés. gyógypedagógus és más segítő szakemberek) szerepéről. szülők. a finommotorika. a testséma. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásból30 az integráló pedagógus hasznos információkhoz jut a törvényi vonatkozásokon túl az Óvodai nevelés irányelveiről. óvodapedagógusok. Módszertani intézményi útmutató. a munka jellegű tevékenységek és hagyományok ápolását (→ 3–38. A környezeti és egészségnevelési program a szokásos – testápolás. 2006. a szociabilitás és a szűkebb-tágabb környezet ismeretének kiművelése..Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. gyermekcentrikus szemlélettel teszi.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a kommunikáció. tanulók együttneveléséhez. Hangsúlyos a nagymozgások. a matematikai. amúgy igen lényeges szegmensein kívül középpontba helyezi a közösségi élet szokásainak megalapozását. táblázat) 30 Szabó Borbála (szerk. Budapest. szobatisztaság. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. öltözés-vetkőzés. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók együttneveléséhez. suliNova Kht. A szerző részletesen kimunkált foglalkozási formákat és tartalmakat tár az olvasó elé a pszichomotoros és kognitív funkciók területeiről. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. a beszéd. valamint a korai fejlesztés fontosságáról (→ 5–12. WC-használat. testedzés –. Az Ajánlás tartalmazza az értelmileg akadályozott kisgyermekek sikeres integrációjának „receptgyűjteményét”.  oldal). a kommunikáció. Dokumentációs útmutató (→ 1. Természetesen mindezt játéktevékenységbe ágyazottan. oldal és Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. Kiemelt fejlesztési területek a kooperáció. az ének-zenei készségek (→ 12–38. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. a vizuális percepció. valamint az iskolába való átmenet segítését is.

különös tekintettel az integrált nevelésre – Inklúziós fogalomtár • anartria • autoagresszió • bazális stimuláció • beszédterápia • Dévény-féle speciális manuális technika • echolália • epilepsziával élô gyermekek nevelése • értelmi akadályozottság • értelmi fogyatékosság • fejlesztô felkészítés • genopátia • halmozott fogyatékosság.2.és készségfejlesztő program. halomozottan fogyatékos • korai fejlesztés és gondozás • kóros reflexek • oligofrénpedagógia. valamint kiadványunk bibliográfiájában 248 . az adatbankban. rész Adaptációs mátrix – Jó gyakorlatok: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. oligofrénpedagógus • organikus idegrendszeri sérülés • pszichomotoros fejlesztés • pszichomotoros zavarok • sztereotip túlmozgások • tanulásban akadályozottság • társuló fogyatékosság – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

de kellő realitásérzékkel mutatja be az értelmileg akadályozott gyermekek fejlődési és tanulási sajátosságait. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. (→ 7–12. suliNova Kht. Az értelmileg akadályozott (értelmi képességeikben középsúlyos fokban sérült) gyermekek integrációja kisgyermekkorban. 2006.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. de többnyire ilyenkor érzékszervi sérültekről és a tanulási. a valódi olvasásig és írásig..Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Kompetenciaterület Értelmileg akadályozott gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a testséma és percepció fejlesztésén át vezet az út a szóbeli szöveg megértéséig.és finommozgások koordinációján. oldal) Ezen a bizonyos úton Ön nem lesz egyedül. későbbi életkorban pedig tanulásban akadályozottak (régen kisegítő) iskoláiban tanultak. Szövegértés-szövegalkotás. (→ 12–38. munkáját mindvégig segíti az utazó gyógypedagógus. eszköztárjavaslatot nyújt át a szerző az integráló pedagógusnak. bölcsôdében és óvodában terjedt el. valamint tanulásszervezési leírást.  oldal) Részletes. Budapest. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (9 adaptált modul az alapozás és a beszédfejlesztés szakaszaihoz) (→ 2. mind a külföldi elméletek hangsúlyozzák a speciális nevelési szükségletű gyermekek integrációjának fontosságát. (→ 38–40. 31 SNI-gyermek 249 . A szövegértés-szövegalkotás programcsomag Ajánlása31 a kimunkált elméleti alapokon túl gyakorlatorientált ismereteket is kínál. oldal) A nyelvi kompetenciák kialakítása kis lépésekben. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. egyéni fejlesztési. A nagy. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Mind a hazai. a fokozatosság elve mentén valósulhat meg. magatartászavarral küzdő vagy tanulásban akadályozott gyermekekről beszélnek. Többségi iskolákban történő együttnevelésük – a kevés vidéki példától eltekintve – napjainkban még nem jellemző. az első önálló verbális szövegalkotásokig. taunlók kompetencia alapú fejlesztéséhez. konkrét példákkal illusztrált módszertani. táblázat) Szabó Borbála (szerk. Szeretettel.

tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 32 A Gyermekek Háza jó képességű Down-szindrómás gyermekeket is fogad. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. 250 . a 248. az adatbankban. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. különös tekintettel a „Hatékony iskolát mindenkinek.2. avagy integrált nevelés a gyakorlatban” című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához32 – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. rész Adaptációs mátrix – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: a Gyermekek Háza integrációs gyakorlata.

metakogníció. suliNova Kht.és időbeli relációk alkalmazása. – különbségek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Az Ajánlás33 jól használható segítsége Önnek az értelmileg akadályozott gyermek – nemcsak – matematikai kompetenciájának fejlesztése során. taneszközök alkalmazásához és a „reálisan optimista” kimeneti elvárásokhoz. – mennyiségekkel végzett műveletek (többnyire csak összeadás. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. – mértékegységek. – számolás. összehasonlítások. valószínűségi szemlélet. – induktív. gyakorlása. számítás. formai tulajdonságairól. – szöveges feladatok. jellemzőkön és szempontrendszereken túlmenően részletező és empirikus megközelítésű információkat kínál az integráló pedagógusnak a tanítási-tanulási folyamat irányításához. – alapvető tér. 2006. Budapest. – mennyiségek felismerése. Matematika.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. deduktív következtetés (→ 8–9. viszonyítások.. – tárgyak tulajdonságok szerinti csoportosítása. – rendszerezés. oldal). – mennyiségfogalom kialakítása. Természetesen az Ön eszköztárából nem hiányozhat a fejlesztési feladatok sora sem: – a szükséges alapkészségek kialakítása. változások érzékelése. Az általános alapelveken. Kajáry Ildikó – Ruttkai Leventéné (szerk. – térbeli és időbeli tájékozódás. mérés. kivonás). a tankönyvek. számlálás.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Kompetenciaterület Értelmileg akadályozott gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. alapvetéseken. becslés. kombinatív gondolkodás. formai tulajdonságainak megismerése. (→ Eszköztár) A matematikai kompetencia fejlesztésének kulcsterületei: – elemi tapasztalatok gyűjtése a tárgyak kiterjedéséről. – tárgyak mennyiségi. 33 SNI-gyermek 251 . – mennyiségi következtetés. – pénzhasználat. az egyéni fejlesztési tervek készítéséhez és értelmezéséhez. mérések.

az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 252 . értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.)] (→ 2. táblázat) – Eszköztár (→ 1. évfolyamra (33.2. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. rész Adaptációs mátrix Mindezek megvalósításában Ön nem lesz egyedül. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. munkáját segíti az utazó gyógypedagógus és ajánlott integrációs szakanyagaink. tanulók együttneveléséhez. évfolyamra (49. a 248.) és két adaptált modul a 2.. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához [egy adaptált modul az 1. Módszertani intézményi útmutató. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: a Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. 35. Dokumentációs útmutató (→ 1. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

(→ 7–8. az életvezetési technikák elsajátítására. Szociális. feldolgozása és a rájuk adott válaszok speciálisak. problémára. tanulásszervezési formáit és eszközeit. életviteli és környezeti kompetenciák. a megismerő funkciók késleltetettsége. a mérés-értékelés specifikumairól mind alap-. a szociabilitás. oldal) Ezen specialitások kezeléséhez és az integráltan nevelődő értelmileg akadályozott gyermek eredményes habilitációjához nagymértékben hozzájárul az Ajánlás34. 2006. a lassú tanulási tempó. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. a figyelem ingadozása. suliNova Kht. A kiadvány részletesen tárgyalja a felmerülő problémák megoldási lehetőségeit. Az értelmileg akadályozott gyermekeket ugyanazok a (pozitív és negatív) társadalmi hatások érik. az önkiszolgálás. Átfogó képet kap az olvasó az egyes képességfejlesztési területek kimeneti elvárásairól. maga az értelmi sérülés mértéke és az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. a beszéd fejlődésének sajátos útja. a személyes vonásokra utal. az alacsony fokú terhelhetőség.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Kiadvány típusa Kompetenciaterület Értelmileg akadályozott gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. a kommunikáció. Csákvári Judit (szerk. gyakoroltatására. színtereit. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Az értelmileg akadályozott gyermek személyiségfejlődését jelentősen módosítja a kommunikáció. Jelentős adaptációs segítséget jelent az integráló pedagógus számára a programtervben megjelenő témakörök. életviteli és környezeti kompetenciaterület alkalmas a szocializációs képességek kiemelt fejlesztésére. mint a többségi gyermekeket. és 25. a mozgás. a toleráns magatartásra nevelésre és nem utolsósorban az eredményes társadalmi integráció feltételeinek megteremtésére. A sajátos nevelési igény szükségletre. feltételezve a szociális-kulturális közeg meglétét. 34 SNI-gyermek 253 . Budapest. a személyiség gazdagítására. betegségek. a kognitív funkciók és az általános tájékozottság fejlesztésének metódusait. de azok megélése. A szociális. mind középfokon (→ 1–19. valamint egy konkrét modul szakmai elemzése. oldal)..

 táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 254 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.2. évfolyamra: Én és a világ – Étkezzünk egészségesen. az adatbankban. a 248. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. A mozgás szerepe. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. fontossága az egészséges életmód kialakításában) (→ 2. rész Adaptációs mátrix Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (két adaptált modul az 1. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1.

suliNova Kht.): Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. az Ön segítségével mindenképpen hasznát veszi a felkínált kompetenciafejlesztési lehetőségeknek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. 2006. − a szociabilitás.. oldal) Az életpálya-építési kompetencia szempontjából legrelevánsabb témák. táblázat) Ari Pálma Katalin – Czibere Csilla (szerk. 35 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 255 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. a szociális foglalkoztatójáról és egyéb célszervezetekről (→ 1 3–14. évfolyamra: Hősök.  oldal  és  Módszertani  intézményi  útmutató). életpálya-építés. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) (→ 2. oldal) A kiadvány számos információt tartalmaz az önálló életvitelre még felnőttkorban sem képes fiatalok megsegítésének intézményi hátteréről. tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (egy adaptált modul az 1. (→ –12. fejlődési anomáliáit. Akár családban marad. (→ 12–1 3. akár intézményi elhelyezésben él majd felnőttként az értelmileg akadályozott fiatal. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. személyiség. többek között az értelmi fogyatékosok napközi otthonáról. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás35 ismerteti az értelmi fogyatékosság kóroki tényezőit. − a tehetséggondozás. táblázat) – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. példaképek. Budapest. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. − az „iskolapadon túli lehetőségek” alapos kimunkálás után kerültek az olvasó elé. valamint – a szegregált és integrált nevelés adta lehetőségek felvázolásával – azok korrekciós lehetőségeit.és közösségfejlesztés.

értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. rész Adaptációs mátrix – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 256 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 248. az adatbankban.2.

illetve az integráció szereplőinek ismerete.és szakmai szolgáltatásairól teljes körű képet kap az olvasó. tréningek szervezése és tartása többségi pedagógusok részére − Vonatkozó szakirodalom-gyűjtemény gondozása − Szülői klub működtetése − Integráló intézmények felkutatása és regisztrálása Kajáry Ildikó – Ruttkai Leventéné: Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. útmutatók javaslatai − Kapcsolattartás a befogadó intézmény vezetésével és pedagógusaival − Utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése – egyéni fejlesztési terv készítése − Az SNI-tanuló egyéni fejlesztése. Budapest. − Pedagógiai Program – inklúziós módosítási javaslatok − Tantervek. szak. „klienseiről”. a pedagógusközösség – befogadó és befogadott részről egyaránt – és az intézményfenntartó segítő attitűdje. 2007 . Az inkluzív intézmény pedagógusainak segítséget jelent az óvodai nevelés és az iskolai oktatás sajátos alapelveinek. a gyermekcsoport. A befogadott gyermek/tanuló és pedagógusai azonban nem nélkülözhetik az EGYMI-k segítségét (→ 1 3–23. tanmenetek. Néhány. a habilitáció-rehabilitáció megvalósítása − Módszertani segítségnyújtás.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató36 információkat nyújt a sajátos nevelési igényű tanulók képzésének történetéről. a befogadó intézményeknek kínált szolgáltatásra kiemelten szeretnénk felhívni a figyelmet. suliNova Kht. tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató.. szervezeti felépítéséről. konzultációs lehetőségek − Speciális ellenőrzési-mérési-értékelési rendszerek felkínálása − Gyógypedagógiai metodikai és eszközrendszer frissítése − Az SNI-gyermekek reális pályaorientációjának és továbbtanulásának segítése − Továbbképzések. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények céljáról.  oldal). 36 257 . a segítő és nehezítő tényezők. együttnevelésük lehetőségeiről és az integráció valamennyi szereplőjének státuszáról. szolgáltatásairól. Komoly sikerkritérium a családok. lehetőségeiről és teendőiről.

 táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Eszköztár (→ 1. a 248. Dokumentációs útmutató (→ 1. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. tanulók együttneveléséhez. rész Adaptációs mátrix Az értelmileg akadályozott tanulók integrált nevelése többségi közoktatási intézményekben elhivatottságot. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek.2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 258 . pedagógiai optimizmust és – nem utolsósorban – speciális tudásokat kíván a pedagógustól. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Tiszteletre méltó vállalásához kíván Önnek segítséget nyújtani ez a kiadvány.

− akusztikus ingerkeltés. játékok. feladatgyűjtemények. − taktilis észlelés. − szemmozgás. képességfejlesztő szoftverek. A regiszter funkció és használat helye szerint rendszerez: tantermi berendezések. tanulók együttneveléséhez. szemléltetőeszközök. Budapest. 2008. számítástechnikai eszközök. 37 259 . Ruttkay Leventéné – Kajáry Ildikó (szerk. Ezek lehetnek a köznapi élet tárgyai.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az értelmileg akadályozott gyermekek. hogy az értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztéséhez nagyon sok és gyakori eszközhasználat szükséges. kiemelten az alábbi fejlesztendő képesség-. − vizuomotoros koordináció. − beszédhallás. füzetek. − szín-. speciális taneszközök. − auditív észlelés. Educatio Kht. − ritmusérzék. tanulók együttnevelését segítő eszközrendszer37 több mint ötven színes ábra segítségével – képes mellékletként – ad e témában átfogó képet az integráló pedagógusoknak. munkafüzetek. Általában elmondható. taneszközök. − hallási diszkrimináció. − hangszín-differenciálás. tankönyvek. készség. − alak-háttér konstancia. forma-. Az ajánlott képességfejlesztő eszközök differenciált sora ad tájékoztatást a lehetőségekről.): Sérülésspecifikus eszköztár értelmileg akadályozott gyermekek. − vizuális percepció. térészlelés. − komplex vizuális-akusztikus figyelem. Tájékoztat a sajátos nevelési igényű gyermek eszközhasználatának és játéktevékenységének sajátosságairól. − szem-kéz koordináció.és kompetenciaterületeket: − auditív figyelem.. illetve a használati módozatokról. audiovizuális és más technikai eszközök.

lateralitás. − ok-okozati kapcsolatok. színes ábrái. Képsorozatok. az adatbankban. − időrelációban való tájékozódás. − analízis-szintézis. − reprodukciós képesség. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. − látás-. a 248. íz-. Módszertani intézményi útmutató. később „tantárgyak” művelésében. szagérzékelés komplex finomítása. − fogalmi gondolkodás. formakiterjedés. rész Adaptációs mátrix − testséma. fejlesztő eszközök képei. − szám.és mennyiségfogalom kialakítása. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. egyeztetések. tanulók együttneveléséhez. hallás-. − megfigyelőképesség. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Dokumentációs útmutató (→ 1. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. Az alapkészségek fejlesztésén túl számos speciális eszköz segíti a gyermek és pedagógus közös munkáját az egyes kompetenciaterületek. − rész–egész viszony. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. − szín-.2. valamint kiadványunk bibliográfiájában 260 . − téri orientáció. valamint részletes használati tanácsok és szakszótár teszi teljessé a sérülésspecifikus eszközkatalógust. táblázat) – Eszköztár (→ 1.

Dokumentációs útmutató. házirend. Budapest. partneri elégedettség mérése). − befogadó intézményi dokumentumok (alapító okirat. 2007 . egészségügyi dokumentációk. tanúsítvány. suliNova Kht. egyéni tanulói órarend és terápia. Mellékleteként jelennek meg: − Szülői nyilatkozat a gyermek adatairól − Anamnézis − Orvosi javaslat − Gyógyszerszedés rendje − Szakvélemény Kajáry Ildikó – Ruttkai Leventéné: Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek.. A gyűjtemény kiterjed az értelmileg akadályozott gyermek teljes tanulói életútjára. gondozási. a pszichológiai-pedagógiai státusz dokumentumai). etikai kódex. többször módosított törvény a szakképzésről). nevelési. 1993. Nat. pedagógiai vélemény. tantárgyfelosztás. Kerettanterv. felmentés. továbbképzések dokumentációja. bizonyítvány. munkaköri leírások. Irányelvek. és intézményi nevelésének minden területéhez szervesen illeszkedik. adatkezelési szabályzat.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató38 teljessége és dokumentummintái nélkülözhetetlen gyakorlati segítséget nyújtanak az integráló pedagógusok számára. jegyzőkönyvek. feljegyzések. értekezletek szakmai jegyzőkönyvei). SzMSz. 38 261 . a tanulói mérés-értékelés dokumentumai. évi LXXIX. a teljes inklúziós dokumentációs rendszert tartalmazza: − jogszabályok (1993. szakértői bizottsági felülvizsgálatot kérő lap. oktatási intézményektől származó dokumentumok. − az SNI-gyermekkel az intézménybe érkező dokumentumok (szülői dokumentumok. szakmai munkaterv. évi LXXVI. értesítő. − a befogadó intézmény és a módszertani intézmény közötti dokumentumok (intézmények közötti megállapodás. pedagógiai program. napló. helyi tanterv. tanulók együttneveléséhez. egyéni fejlesztési terv. törvény a közoktatásról és módosításai. órarend.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 262 . táblázat) – Eszköztár (→ 1. a 248. rész Adaptációs mátrix − Tanulócsoport felkészítése az új osztálytárs fogadására (osztályfőnöki óra tervezete) − Az értelmileg akadályozott tanulók teljesítményének mérése és értékelése Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. az adatbankban.2. tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

 táblázat) – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. Ezért javasolt a támogató rendszerben feltüntetett Ajánlások és a modulok együttes használata. továbbá itt olvashatóak azok a tartalmak is. A kiválasztott modulokat értelmileg akadályozott gyermekeket tanító gyógypedagógusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal.) 263 . élménypedagógiai elemekkel gazdagított foglalkozási modulokat ismerhetnek meg. táblázat) • Szövegértés-szövegalkotás: 5 adaptált modul az alapozó szakaszhoz és 4 adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszhoz • Matematika: egy adaptált modul az 1. A modulokban nem szerepelnek azok az általános tudnivalók. évfolyamra (49. amelyek megtanítása. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. – sérülésspecifikus ajánlások. eszközökre vonatkozóan. ajánlások: – a képességfejlesztés fókuszai.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. munkaformákra. illetve elhagyása mindenképpen szükséges az értelmileg akadályozott gyermek integrált nevelésekor. – ajánlások a célcsoportra. Olyan. mind a tanulói tevékenységek megszervezésére. évfolyamra (33. módosító eljárásokat.) és két adaptált modul a 2. adaptálására vonatkozóan. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés Az értelmileg akadályozott gyermekek együttnevelését segítő kompetencia alapú modulok konkrét. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. A modulok céljának és az értelmileg akadályozott gyermek fejlesztési céljainak megfelelően a következő területeken találhatóak kiegészítések. módszerekre. és 35. a mindennapokban használható javaslatokat. lebonyolítására. – a feldolgozás menete mind a tanári. és ezzel tették alkalmassá az együttnevelés során történő alkalmazásra. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. differenciálásra. amelyek az Ajánlásokban találhatók meg.

évfolyamra (Én és a világ – Étkezzünk egészségesen és A mozgás szerepe. Módszertani intézményi útmutató. példaképek. táblázat) Eszköztár (→ 1. fontossága az egészséges életmód kialakításában) • Életpálya-építés: egy adaptált modul az 1. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók együttneveléséhez. rész Adaptációs mátrix – – – – • Szociális. évfolyamra (Hősök. valamint kiadványunk bibliográfiájában 264 . Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldalon Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek.2. az adatbankban. életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. a 248.

Ayres-terápia. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segíti a munkatankönyv jellegű Gyermekek Háza tankönyvcsalád. amelyet teljes tantestületeknek és társult pedagógusközösségeknek ajánl. témakörökben gondolkodik. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. komplexitásra törekszik. Sindelar-program. Mindazoknak az óvodáknak ajánljuk. differenciáltan dolgoznak fel. ahol a pedagógusok elfogadó környezetet tudnak teremteni. szenzoros-integrációs terápia. Fontosnak tartják a gyermeki szabadságot.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok A GyErMEKEK HÁzA INtEGrÁCIós GyAKorlAtA39 Az 1993–94-es tanév óta a Gyermekek Háza a megfelelő differenciált tanulásszervezés. preventív gyógytorna. KAtICA DIFFErENCIÁlt KÉPEssÉG. Freinet-. HRG. az aktivitás élményének szükségességét. Sikeresen alkalmazott speciális terápiák segítik az SNI-kisgyermekek fejlődését: logopédia. a kooperatív. Frostig-terápia. 39 Teljes néven: A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. A program 2004-ben új képzést akkreditáltatott Hatékony iskolát mindenkinek. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához SNI-gyermek 265 . KülÖNÖs tEKINtEttEl Az INtEGrÁlt NEVElÉsrE Nevelési programjuk önálló. és az egyéni speciális fejlesztést legalább egy utazó gyógypedagógus biztosítja. a drámapedagógia folyamatos alkalmazása és az egész személyiségre figyelő szöveges értékelés által biztosítani tudja minden tanulója számára a hatékony. biztosítva az individualizált nevelést.És KÉszsÉGFEJlEsztő ProGrAM. a tanulók tevékenységére épülő módszerek. inkluzív tanulási környezetet. Montessori-. Egy-egy témakört több szinten. tananyag-kiválasztás és -feldolgozás. diszlexia-diszkalkulia prevenció. avagy integrált nevelés a gyakorlatban címmel. folyamatos napirendi struktúrát igényel.

fiatalok és felnőttek esetében lényegesen több felnőtti segítséggel – komoly értékeket képvisel. Mindezeket integrálja magában saját fejlesztésű „Iskolamester” szoftverük. valamint a mögötte felhalmozott tudás jelenti azt a szellemi biztonságot. HÉtszÍNEs ÖNFEJlEsztő ProGrAM A Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Marcali) által kidolgozott pedagógiai és technikai innovációsor. Módszertani intézményi útmutató. valamint kiadványunk bibliográfiájában 266 . hanem „ezerszínű kincsestárukban” szerepel a gyermekek által lektorált Hétszínes program. Lásd még értelmi akadályozottság témakörben: – Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek. FElKÉszülÉs Az ÖNÁlló ÉlEtVItElrE – lAKóottHoN ProGram A Budapesti Mozgásjavító Általános Iskola. évfolyamos diákjai külvilágról szerzett ismereteit széles körben. közvetlen tapasztalatszerzés útján. amelyre alapozhat a Hétszínes Centrum.2. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. hanem humán szolgáltató rendszer. Nem önálló intézmény. Értékdoboz – Zsolnai József útmutatásai alapján –. értelmi akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Alapelve: önállóság és önkéntesség a döntéshozataltól a program zárásáig. Módszertani Intézmény és Diákotthon 7 és 8. tanulók együttneveléséhez. Nem hét. rész Adaptációs mátrix ÖNÁllósÁG. Képességfejlesztő Doboz. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. Értelmileg akadályozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. . kevés felnőtti megsegítéssel igyekszik pótoltatni e programmal. a 248. a Kultúradoboz.

. 2006. 40 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 267 . segíteni a beilleszkedést a tapasztalatokat pedig felhasználni a következő napok munkájában. Mindez nem kevés.  Hegyiné Honyek Katalin (szerk. A látássérült gyermekek minden tevékenységet együtt végezhetnek társaikkal. amely semmiféle értelmi. ha a látássérült gyermeket fogadó óvodapedagógusok elsajátítják a látássérültek pedagógiájának alapismereteit. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A megfelelő differenciálás csak akkor lehet sikeres. oldal)! − A gyengénlátás – a vaksággal és →  aliglátással ellentétben – részleges érzékszervi fogyatékosság. de megvalósítható feladat.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. mozgásos vagy egyéb károsodást nem von törvényszerűen maga után (→  5–7. oldal). folyamatosan csökkenteni a balesetveszélyt. Az Ajánlásnak40 az együttnevelés sikere szempontjából kiemelten fontos részei: − A → látássérülésről szakvéleményből és a szülőktől kapott információk alapján tájékozódhat az óvónő. a megvalósítás során elvégezni a szükséges korrekciókat. utazótanárai közvetlen segítséget is nyújtanak. A gyengénlátók iskolái módszertani központokat működtetve vesznek részt az óvodapedagógusok tiflopedagógiai szempontú továbbképzésében. A befogadó óvodapedagógus igazi kreatív alkotómunka elé néz. suliNova Kht. a sajátos igényeikhez adaptálni a módszereket. Óvodai nevelés.): Ajánlások látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. A gyengénlátó és az aliglátó gyermekek együttnevelése folyamatos figyelmet igényel a napi felkészülés során és a csoportban végzett munkában egyaránt. hiszen célszerű naponta biztosítani a megfelelő eszközöket. A programban részletesen kidolgozott fejlesztési tervek és tématervek megfelelő. újragondolni. ha megteremtjük számukra a szükséges biztonságos körülményeket és célspecifikus játékeszközöket. szakmai kihívás. A látássérülés gyanújeleit tartalmazó szempontsorra érdemes odafigyelni (→ 7–8. sérülésspecifikus – a gyermek egyéni igényeit figyelembe vevő és ahhoz igazodó – adaptációval jól használhatók a többségi óvodába befogadott súlyosan látássérült gyermekek esetén is. Budapest.

(→ 9–10. szenzoros integrációs terápia. Az Ajánlás részletezi a látássérült gyermek érkezése előtti felkészülés feladatait. A gyengénlátó és az aliglátó gyermek fejlesztése szakmaközi együttműködéssel. oldal) − Az önkiszolgálás fejlesztése is egyéni segítést igényel. vízhez szoktatás. Az Ajánlás minden egyes fejlesztési területhez speciális szempontok alapján összeállított. rész Adaptációs mátrix − Az együttnevelés alapelve az egyénre szóló. az óvónő munkáját segítő javaslatokat tartalmaz. tanulók együttneveléséhez. az óvodapedagógiai és a gyógypedagógiai szaktudást ötvözve történik. oldal) − Óvodában az alábbi többletszolgáltatások javasolhatók egyénre szabott fejlesztési terv alapján. (→ 12. mozgás-. a fejlesztőpedagógiai. oldal)  − A → látásnevelés a maradék látás kihasználásának képességére irányuló fejlesztés. Módszertani intézményi útmutató. tájékozódásfejlesztés. (→ 1 3–22. ~ távolra • érzékszervi fogyatékosság • fényérzékelők • gyengénlátó • hangárnyék • hangos könyv • haptikus észlelés • képernyőnagyító programok • képernyőolvasó programok 268 . táblázat) – Eszköztár (→ 1. manuális technikák elsajátítása. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek. differenciált bánásmód középpontba helyezése. a beilleszkedés segítésének lehetőségeit és az akadálymentesítés szempontjait. oldal) − A sikeres integráció kulcsszereplője az óvodapedagógus.2. (→ 1 1–12. Dokumentációs útmutató (→ 1. gyógytorna. oldal)  − Beszoktatás idején kulcsfontosságú feladat a tárgyi környezet megismertetésének és a társakkal való találkozásnak a megkönnyítése. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • adaptáció (látási) • adaptált környezet • akkomodáció • akuszto-taktilis módszer • alak-háttér észlelés • aliglátás • éleslátás közelre. a látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus iránymutatásával: látásnevelés. „táncház” foglalkozások (kiscsoportban). zeneterápia. gyógypedagógiai lovagoltatás. (→ 10–1 1. Ez a rész alkotja az ajánlás gerincét. logopédia.

~ szakos tanár. nagyító • mozgástréner látássérült személyek számára • nagyító • nagytárgylátó • okulomotoros funkciók • olvasótelevízió • optikai segédeszközök • pedagógiai látásvizsgálat • pontírás • progrediáló szembetegség • súlyos fokban látássérült • szemüveg • színlátás • távcsőszemüveg • térlátás • tiflopedagógia. valamint kiadványunk bibliográfiájában 269 . tiflopedagógus • tiflotechnika • ujjolvasók • vak • verbalizmus • veszélyeztetett látás • vízus – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Gyengénlátó gyermek • kontrasztérzékenység • közvetlen szemléltetés • látási funkciók • látásnevelés • látássérülés • látássérültek pedagógiája. az adatbankban. ~ szakos terapeuta • letapogató olvasás • lupe l.

Az olvasás és az írás megtanulása nem cél. hatással van a kulturális szükségletek kielégítésére.. a tanuló és mások számára olvasható íráskép. oldal) − Íráshasználat és az írásbeli szövegalkotás tanítása – késleltetett írástanítás. a látás-mozgás koordináció. technikák. A másolás. Budapest. A vizuális jellegű megismerőtevékenység sérült területei miatt e kompetenciaterületen is tapasztalható akadályozottság – sérül a vizuális differenciálóképesség. (→ 20–21.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. az anyanyelvi képességek kialakítása. hanganyagok és a számítógép létjogosultsága a látássérültek oktatásában. ugyanakkor a látássérülésből eredő szinte valamennyi hátrány terheli. oldal) − A szövegértést fejlesztő pedagógiai módszerek. a betűtanításra szánt kellő idő. tollbamondás és diktálás tanítása (→ 21–22. Szövegértés-szövegalkotás. Mint a művelődés még ma is egyik legfontosabb eszköze. a szótagolás fontossága. hanem eszköz minden más ismeret és tantárgy megtanulásához. a grafomotoros képességek. majd eszközszintű használata minden más terület sikerességét alapvetően befolyásolja. gondolatok (→ 23–24.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. oldal) − A képességfejlesztési és oktatási többletfeladatok a középfokban (→ 22–23. a saját tapasztalatokon és érzékleteken kialakuló ismeretszerző tevékenység. 2006. oldal)  Dr. suliNova Kht. Horváthné Mészáros Márta (szerk. az olvasástanítási módszer. szóbeli szövegalkotás tanításának kulcskérdései: az olvasókönyv kiválasztása. oldal) − A cél: rendezett. Az alap-kultúrtechnikák elsajátításának és művelésének nehézségeit kompenzáló praktikus fogások. az olvasástechnikai készség fejlesztése (→ 17– 18. feltételei (→ 19–20. 41 270 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . A pedagógus tájékozódását segítő Ajánlás41 súlypontjai: − A sajátos nevelési igény azonosításához szükséges gyógypedagógiai szempontú fogalmak magyarázata az okok részletezésével és a pedagógiai konzekvenciák levonásával (→ 7–1 5. végső soron az egyén egész életére. az írástanulás nehézségei. oldal)  − A szövegértés.  oldal) − Témakörök – általános jellegű ajánlások. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az olvasás és az írás.

 táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Dokumentációs útmutató (→ 1. amely a helyes önértékelés és önbecsülés alapja (→ 32–33. tanulók együttneveléséhez. a többletenergia elismerése. Módszertani intézményi útmutató. valamint kiadványunk bibliográfiájában 271 . adaptált és speciális tanulói segédletek alkalmazása (→ 30–32. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. oldal) − A tanulási folyamat keretében alkalmazott módszerek (→ 2–28. a 268–269. oldal) Az értékelés kulcsszava lehet az „önmagához mért erőfeszítés”. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület (14 adaptált modul az alapozó szakaszra és 1 adaptált modul beszédfejlesztés szakaszra) (részletesen → 2. ugyanakkor a reális értékelés. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldal). táblázat) – Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. az adatbankban. oldal) − A pedagógustól és a tanulócsoporttól elvárható magatartásformák (→ 28–29. oldal)  − Akadálymentesítés és az információhoz jutás megkönnyítésének apró fogásai tanári demonstrációs eszközök esetén.Gyengénlátó gyermek − Tanulásszervezési formák alkalmazása – elsődleges szempont a láthatóság feltételeinek megteremtése (→ 24–2.

Leírja a gyengénlátást okozó leggyakoribb szembetegségeket. (→ 7–9. szükségessé teszi az akadálymentesítést és a láthatóság biztosítását. − geometriai rajzolásokhoz a vonalzó. vizuális figyelem. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás42 mottója lehet: „tegyenek meg mindent érte. oldal)  Az Eredményes tanulásszervezési formák c. fiatalt. és értelmezi a szakorvosi leletek jelzéseit. Ezt támogatja a differenciált és reális követelménytámasztáson alapuló. alaklátás. 30. tekintve. oldal) A gyengénlátó és aliglátó tanulónak többletidőre van szüksége feladatainak elvégzéséhez: − meg kell elégedni az alacsonyabb elemszámú rendszerekkel való feladatvégzéssel. suliNova Kht. 42 272 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . kisebb pontatlanságokat meg kell engedni. a sablon és a körző használata segítséggel történhet. amely figyelembe veszi az objektív teljesítményt. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. (→ 17–18. Az Ajánlás szemészeti és pedagógiai megközelítésű leírása elegendő alapot szolgáltat a befogadó pedagógusnak a sajátos nevelési igény azonosításához. oldal) A matematika oktatása során sokféle képesség fejlesztésére van lehetőség: megfigyelőképesség. Budapest. az önállóság kiteljesedése felé vezeti a látássérült gyermeket. (→ 9–12. − mérések végrehajtásánál megengedhető nagyobb eltérés. hogy a gyengénlátás az egész életvezetésre kiható tényező. a fejlődésben bejárt utat és a befektetett energiát is.. a kommunikációs készség. sorrendiség. fejezetben fontos alapelveket emel ki a szerző. (→ 1 3–17.. a tanulót a kompenzáló technikák megtanulásával lehet az önálló ismeretszerzés irányába fejleszteni. úgymint a kompenzációs technikák tanítására törekvés. memória. A befogadó pedagógus és tanulóközösség a látássérült tanuló sajátos nevelési igényére mindig tekintettel van – nem túlkímélő és nem kíméletlen következetességgel –. a vizuális emlékezet és képzelet. Matematika.): Ajánlások gyengénlátó gyermekek. de semmit helyette”. 2006. igazságos értékelés. Ez a törekvés tanulásszervezési alapelvként is megfogalmazódik. a látássérült tanulónak nyújtott optimális egyéni tanári megsegítés vagy önállóságra neveCseh Eleonóra (szerk.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.  oldal) A látássérülés pedagógiai következménye befolyásolja a tanuló elhelyezését a tanteremben.

testés síkidomkészlet. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. de az eszközigényesek esetében a gyengénlátó tanulók számára az eszközök és szabályok adaptálására rendszerint szükség van. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldal)  Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. kapjon lehetőséget. adni is képes. az adatbankban. kalkulátor. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázatok. amelyek túlmutatnak a kompetenciaterületen: a befogadó szemlélet az iskola minden programjára. nemcsak kapni. jó légkörben a látássérült tanuló.és számkártyák. a 268–269. (→ 19– 20. (→ 20–22. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. (→ 22–24.  oldal) A befogadó pedagógus számára olyan elvárásokat fogalmaz meg az Ajánlás. színes rúd. zsebszámológép.Gyengénlátó gyermek lés a megfelelően megválasztott tanulásszervezési formával. ugyanúgy. tanulók együttneveléséhez. A szokásos módszerek alkalmazása során a látássérült lassabb haladására és segítésigényére folyamatosan figyelemmel kell lennie a pedagógusnak. Dienes-készlet. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.  oldal) A kiadvány a matematika taneszközeihez – mérőeszközök. sík. oldal) A szerző ötleteket kínál páros és csoportos munkaformák szervezésére. táblázat) – Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek.és térmértani modellező. koordináta-rendszer – adaptációs javaslatokat sorakoztat fel. jel. valamint kiadványunk bibliográfiájában 273 . oldal) A programcsomag sokféle játékot használ. (→ 18–19. mint a többiek. A közösség tapintatosan irányított önszabályozó szerepét meghagyó szélsőségmentes. egyéni szerkesztési eszközök. az iskolai élet minden helyszínére és percére vonatkozik. A verbalitást igénylő játékok nem okoznak gondot. Dokumentációs útmutató (→ 1. térképek. hogy megmutathassa. (→ 25– 28.

 oldal) Paraszkay Sára (szerk. a nevelési hatásokra bekövetkező lehetséges változásokat elemzi az iskolai élet szereplői közötti kölcsönhatások tükrében. az alacsony → vízusú. oldal) − Alapkövetelmény az integrációra történő jó felkészítés. könnyen azonosíthatóak: a pedagógusoknak szóló javaslatai praktikusak. A másság elfogadása. a gyermeket egyenrangú partnernek kell tekinteni! (→ 9–17. az átlagos gyengénlátó segítség nélkül nem tud a többségi iskolában boldogulni. Fontos a kompenzálás képességének fejlesztése. úgynevezett aliglátó tanuló pedig rendszeres és szakirányú segítség nélkül nem képes a többségi iskola követelményeinek megfelelni. a környezet megélése és hatásai. amelyeket a befogadó iskola pedagógusainak szem előtt kell tartaniuk az együttnevelés során. 2006. mind a gyógypedagógiai nevelés tapasztalatai alapján összegyűjtötte és leírta a személyiség fejlődése. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. hiszen mindig csak az egyedi esetet vizsgálva. (→ 18–19. A leírt helyzetek és viszonylatok a mindennapi iskolai életre jellemzőek. A tematikus áttekintés segíti a feldolgozást: − A gyengénlátás határértékei között levőket a jellemzés érdekében három csoportra osztja: a gyengénlátás felső határán levők alig térnek el az ép látású tanulótól. életviteli és környezeti kompetenciák. Mégis mind az együttnevelés. teljesítésük fáradságot sem jelent.. Szociális. folyamatában értelmezhető egy nevelési. (→ 7–9. egyszerű. valamint az iskolai nevelés soktényezős és -változós rendszerében azokat a pszichológiai és nevelési szempontból a tanuló szociális közérzetét meghatározó elemeket és hatásokat. a látássérülés hatásait. Budapest. konfliktushelyzet vagy magatartási tendencia. viselkedési szituáció. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás43 a gyengénlátó tanulók fejlődését.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. A szerző a látássérülésből és következményeiből általánosan érvényes megállapításokra nem vállalkozik. suliNova Kht. oldal) − A sajátos nevelési igény alapján kinek-kinek a saját képességprofilja szerint lehet kijelölni életkoronként a fejlesztésre szoruló területeket. 43 274 Kompetenciaterület Kiadvány típusa .Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. amely a reális énkép kialakulását is elősegíti. előítéletek nélküli tudomásulvétele nem elegendő.

 táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldal) − Az egyetlen biztos mérce: a mindenkori optimális terhelés fenntartása.Gyengénlátó gyermek − A programtantervben felsorolt témák között a gyengénlátás szempontjából kiemelten fontos témakörök: az egészség és egészséges életmód. Dokumentációs útmutató (→ 1. Mozogni jó!) (→ 2. ennek megfelelően egyes eszközök később szükségtelenné. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. hanem az azokban alkalmazott tevékenységek jelentik a nehézséget. a szabadidő hasznos eltöltése. a megfelelő életrend kialakítása. oldal) − A gyengénlátó gyermek számára nem a tanulásszervezési formák. (→ 29–31. Módszertani intézményi útmutató. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – Szociális. a 268–269. annál több hátrányt okoz a látássérülés. a tanuló képességei és igényei folyamatosan változhatnak. (→ 20. az adatbankban. az aktív részvétel és a motiváltság fenntartása elengedhetetlen. táblázat) – Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. írást és olvasást igénylő tevékenység. mások pedig szükségessé válhatnak. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek. oldal) − Pedagógiai módszertanilag a differenciálás. évfolyamra (Én és a világ: Étkezzünk egészségesen. a követelmények. tanulók együttneveléséhez. életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. (→ 21– 23. a pontos vizuális megkülönböztetést. a többoldalú érzékszervi megerősítés. (→ 27–29. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Minél több a látást. oldal) − A látóképesség. (→ 21. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 275 .

a felmerülő szakmai kérdések esetén és a segédeszközök kiválasztásánál mindig forduljon gyógypedagógushoz. a szövegben történő gyorsabb tájékozódásban. (→ 9–10. rugalmasságot igényel. Idegen nyelv. a szülő és az utazótanár között. A második idegen nyelv tanítása történhet az első idegen nyelvhez kapcsolódó ajánlások alapján.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.  oldal) − A nyelvi fejlesztés három szintjének nyelvi fejlesztési céljait szolgáló képességfejlesztési gyakorlatokat mély empátiával. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás44 szerzője nyelvtanár. suliNova Kht. az íráshoz hasonlóan a saját kézírás olvasása is nehézséggel jár. (→ 1 1–18. de ugyanakkor sok örömet és sikerélményt is okozhat. Példákkal érzékelteti. aki maga is látássérült.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. pluszfeladatokat jelent. címek. Rendkívül fontosnak tartja az idegen nyelvek tanulása iránti érdeklődés felkeltését már kisiskolás korban. A számítógép nagy segítséget nyújthat. oldal) − A nyelvtanulás közben a különböző képességek fejlesztése kapcsán számos ötletet kap a befogadó pedagógus a látássérült tanulók bevonására. 44 276 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . amelyek nem alkalmazhatók látássérült tanulók esetében. A legtöbb → gyengénlátó tanuló képes lépést tartani ép látású társaival a nyelvtanulás során. A szöveg elrendezése. nehézséget. Vannak olyan feladatok. tagolása. (→ 1 1. egészen részletekbe menő apHoffmann Rita (szerk. azaz a vizuális kultúrára épül. Nagyon fontos. de a feladatok nagy része adaptálható. Az ajánlás súlypontjai a következők: − A látássérülés következményeként az olvasáshoz. rajzokra. kreativitást. oszlopok egymástól való világos elkülönülése segít a gyengénlátó tanulónak a papíron. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. hogy a sikeres együttműködés érdekében tájékozódjon a gyermek látássérülésének mértékéről. hogy a látó társadalom milyen nehezen azonosítja a gyengénlátás okozta problémát. számos feladat képekre. Budapest. 2006. oldal) − A programcsomagok minden érzékszervet bekapcsolnak a nyelvtanításba. A tanár számára a látássérült tanuló nyelvoktatása többletmunkát.. drámajátékra. Alsóbb évfolyamokon különösen fontos a szoros és rendszeres kapcsolattartás a pedagógus. a bekezdések.

a pár. aliglátó gyermekek.Gyengénlátó gyermek rólékossággal gondolja át. félkövér betűkkel nyomtatott feladatlapra van szüksége! Egy oldalra kevés feladatot tegyünk. a 268–269. oldal) − Az értékelés alapelvei azonosak a látókéval.és csoportmunkára. hogy a gyengénlátó tanulónak legalább 14-16 pontos. az egyéni különbségeket figyelembe vevő értékelés megfelel a látássérült tanulók igényeinek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. (→ 29. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 277 . amelyeket világosan válasszunk el egymástól! Nagyon fontos. az adatbankban. aliglátó gyermekek. Rendkívüli fontosságú ez a fejezet! (→ 18–29. hogy a lap ne legyen zsúfolt. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó. és maximálisan figyelembe véve a látássérült sajátos nevelési igényét tűzdeli meg a szerző praktikus javaslatokkal. oldal) − Az idegen nyelvi programcsomagok nagy hangsúlyt fektetnek a kooperatív tanulási formákra. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Útmutató gyengénlátó. tanulók együttneveléséhez.  oldal)  − A feladatlapok készítésénél tartsuk szem előtt. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Módszertani intézményi útmutató. (→ 33–34. (→ 31–33.

Az iskolába kerülő gyengénlátó tanuló fejlődésének sok területén küzd lemaradásokkal. a hatékony kommunikáció. a gondolkodási képességek. a sérült tanuló és az Ön közös munkája első megközelítésre talán nehéznek tűnik. intelligenciája. a differenciálással biztosítható siker. személyiségét. A látásteljesítményről tájékoztat a szakvélemény. Mindvégig szem előtt kell tartani. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A látássérülés a szem. s a javaslatok nyomán gazdagítsa pedagógiai módszertani kultúráját. amely megváltoztatja a tanuló megismerőtevékenységét. amikor látássérült tanítványa meghívja a diplomaosztó ünnepségére vagy szembetalálkozik vele pl. látóképességének mértéke. suliNova Kht.): Ajánlások gyengénlátó és aliglátó gyermekek. A pedagógusnak minél több információval kell rendelkeznie az SNI-tanulóról – szembetegsége.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Az Ajánlás45 a gyengénlátó és a látásmaradványukat praktikusan használó látó-halló módon tanuló aliglátó gyermekek együttnevelését. életpálya-építés. a kiszámíthatóság. oldal)  A látássérülés következtében a stratégiaalkotás. és nevelési elveik megismerése is hasznos lehet a pedagógiai munka szempontjából. alkalmazkodóképességét. hogy a látássérült tanuló a látást igénylő feladatvégzés során mindig teljesítőképessége felső határa közelében dolgozik – ennek hatékonyságát fokozza a motiváció. a befogadó pedagógus munkáját segíti. Különösen fontos a szembetegséggel járó veszélyeztetettség ismerete. Segítségére lesz abban. (→ 7–12. 45 278 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . ám a szülőtől is sok praktikus ismeretet szerezhetünk. a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot. ahol elégedett. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. 2006. színérzékelés. megbecsült gyógymasszőrként dolgozik. → térlátás. az uszodában. Az osztály. két. Az igazi boldogság az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésében az lesz.vagy egyszeműség. személyiségvonásai stb. de a látássérült tanuló fejlődése egyre több pedagógiai sikert és örömöt szerez a tanár számára is. hogy jobban megértse a látássérülés miatt sajátos nevelési igényű tanulót és szüleit. Budapest.. a változatosság. a szociális kompetenciák és a látássérüléssel kapCzibere Csilla – Hódi Marianna (szerk.

aliglátó gyermekek. táblázat) – Ajánlások gyengénlátó. Dokumentációs útmutató (→ 1. hogy a látássérült tanuló sikeresen oldja meg feladatait bármely tanulásszervezési forma választása esetén. sikerélményhez jusson. Differenciált követelménytámasztás javasolt az irreális (metakommunikációs képesség) vagy veszélyeztető területeken. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. évfolyamra (Mindennapjaink – Népi gyerekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel.  oldal) Egyénre szabott. (→ 37–38. Egyes területek témaköreihez speciális módszerek ajánlottak. évfolyamra (Hősök. a 268–269. engedmények a tanuló értékelése során is meg kell. Jancsi!”) (→ 2.Gyengénlátó gyermek csolatos kompetenciák. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – életpálya-építés: egy adaptált modul az 1. (→ 20–28. példaképek. hogy jelenjenek. az adatbankban. sérülés indokolta módosítások. (→ 2–20. A kiadvány az egyes részterületekhez sérülésspecifikus fejlesztési javaslatokat és eljárásokat. oldal) A modulokban megjelenő tanulási módszerek mindegyike alkalmas arra. (→ 30–31. valamint kiadványunk bibliográfiájában 279 . (→ 28–29. táblázat) – Útmutató gyengénlátó. oldal) A programtervek egyes témaköreivel kapcsolatos kiegészítések. képességterületének fejlesztése átível az alapfoktól a középfok végéig. táblázat) – Eszköztár (→ 1. aliglátó gyermekek. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) és egy adaptált modul a 2. hogy a gyengénlátó tanuló részt vegyen az osztály munkájában. (→ 33–37. tanulók együttneveléséhez.  oldal) A sajátos nevelési igény meghatározó a tanári szemléltetőeszközök megválasztásában is. módszertani ajánlások figyelembevétele javasolt a látássérült tanuló eredményes részvétele érdekében. oldal) Az egyéni segítés és a feltételek biztosítása szükséges ahhoz. habilitációs és rehabilitációs szempontokat sorakoztat fel.

 oldal) − A látássérülés szemészeti és pedagógiai szempontú értelmezése és az ebből következő sajátos nevelési igény meghatározása (→ –7. oldal) − Az integráló oktatással kapcsolatos alapfogalmak magyarázata. oldal) − Az integráltan oktatott látássérült tanuló. gyengénlátó gyermekek. (→ 5–. az integrációt segítő egységes gyógypedagógiai módszertani intézményről és a többségi iskolák pedagógusai számára elérhető szakmai segítségnyújtásról. oktatható. tanulók együttneveléséhez. tanulók integrációjának. hogy a látássérült gyermeket fejlesztő minden pedagógiai munka alapja és a sikeres együttnevelés kiindulópontja a sajátos nevelési igény figyelembevétele. a befogadó iskola pedagógusai a gyermek. Budapest. → aliglátás azonosításához. A befogadó pedagógus támpontokat talál a gyengénlátás. Módszertani intézményi útmutató. tanulókkal együtt nevelhető. amely a fejlesztés speciális szempontjait is meghatározza. suliNova Kht. megismerheti a látássérülés pedagógiai következményeit. Pedagógusok és látássérült gyermeket nevelő szülők is hasznos ismereteket szerezhetnek a látássérült gyermek fejlesztéséről és az ebben közreműködők tennivalóiról. A kiadvány – a szerzők szándéka szerint – szemléletformáló is: hangsúlyozza.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató46 sérülésspecifikus szempontú áttekintést ad az együttnevelést alapvetően meghatározó tudnivalókról. 46 280 .és tanulóközösség. az integráció jogszabályi hátterének és a pedagógiai többletszolgáltatásoknak a felvázolása (→ 7–10.. valamint a többségi iskola pedagógusainak felkészültsége és a segítők tevékenysége – alapvető tudnivalók az integrációról (→ 10–14. Az útmutatóban az alábbi témákban tájékozódhat: − A fogyatékossági terület első Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye fejlődésének bemutatása. amely a napjainkban jellemző szerepkörök kialakulásához vezetett: az ép gyermekekkel. 2007 . együttnevelésének segítése és a gyógypedagógiai intézményt választó szülők gyermekeinek nevelése-oktatása. a család és az osztálytársak szüleinek fogadókészsége. oldal) Jankó-Brezovay Pálné – Mándi Tiborné: Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek.

aliglátó gyermekek. valamint a szakmai pedagógiai szolgáltatások. az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény elérhetősége. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. szerepe. a nyújtott pedagógiai szakszolgáltatások. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 281 . táblázat) – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. Módszertani Intézménye és Diákotthona) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Módszertani Intézménye és Diákotthona) • Integrációs tanácsadó tanárok iskolalátogatásának szempontjai (Gyengénlátók Általános Iskolája. táblázat) – Eszköztár (→ 1. rehabilitációs fejlesztésének és a befogadó pedagógusok szakmai segítésének kulcsszereplői − Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények kialakulása. ellátó és fejlesztő tevékenysége. célja és feladatai. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • Szakmai nyílt napok (Gyengénlátók Általános Iskolája. a 268–269. a szakemberek kompetenciája (→ 1 5–2. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldal)  Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Útmutató gyengénlátó.Gyengénlátó gyermek − A gyengénlátó tanuló speciális habilitációs. az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

Az eszköz kiválasztását és gyakorlati használatát megkönnyíti a lényegre törő. hogy bemutassa ezeket az eszközöket. A szerzők ennek során kitérnek az alkalmazás indokoltságára. feladatgyűjtemények Hegyiné Honyek Katalin – Mándi Tibroné – Paraszkay Sára: Sérülésspecifikus eszköztár gyengénlátó és aliglátó gyermekek. Az eszközöket és a használatot érintő lényegi elemeik. Támpontok az eszköztárban való tájékozódás segítésére: – A sajátos nevelési igényű gyermekek. adaptáció is megtalálható az eszköztárban. játék a felhasználás során a fejlesztés szolgálatában speciális eszközzé.. tanítónak egyaránt. utalva a fejlesztendő problématerületre vagy életkorra és az elérhetőségre is. Az Útmutató47 célja. s az eszköz lényeges jegyeinek rövid leírása után a gyakorlati használatot segítő ajánlásokat fogalmaznak meg. oktatásra vállalkozó intézményekben is. tanulók akadálymentesítésének eszközei és megoldásai – Speciális füzetek. Kiemelik az együttnevelés szempontjainak megfelelő alkalmazásokat. megértését a leírást kiegészítő fotók segítik. szükség van rájuk az integráló nevelésre. tanulók együttneveléséhez. 2008. oktató munkát. fejlesztő játékoknak a szokásostól gyakran eltérő alkalmazására és sokoldalú felhasználási lehetőségére – így válik egy-egy szokványos eszköz. A kiadvány a speciális fejlesztő eszközöket tematikus csoportokba sorolja. 47 282 . Kívánatos. A gyűjtemény eszközeihez fűzött tartalmi összefoglalók közvetlenül segíthetik a speciális fejlesztési tervek összeállítását és az egyéni vagy csoportos nevelő. tulajdonságaik azonosítását. gyermekek fejlesztése során és életvitelében hangsúlyt kap a speciális eszközök használata. segítve Önt a megfelelő eszköz kiválasztásában és használatában. hogy a speciális eszközök ne csak a gyógypedagógusnak álljanak rendelkezésére. praktikus szempontokat előtérbe helyező bemutatás. A taneszközök és a játékboltokban kapható fejlesztő játékok mellett számos egyedi tervezésű és kialakítású eszköz.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A gyengénlátó és az aliglátó tanulók. és nagy segítséget nyújtanak a differenciált egyéni fejlesztéshez a tanulónak. domború felületű szemléltetőábrák. Saját tapasztalataik átadásával ötleteket adnak az eszközöknek. Budapest. Educatio Kht.

Az információhoz jutást segítő modern technológiák és megoldások a funkcionális korlátok leküzdése révén segítik elő a sérült gyermek részvételét szűkebb és tágabb környezete mindennapjaiban. aliglátó gyermekek. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Útmutató gyengénlátó. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez: az Eszközök című fejezetek (→ 1. gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Dokumentációs útmutató (→ 1. oktató munkát az együttnevelés viszonyai között is.Gyengénlátó gyermek – A speciális eszközök műveltségi területek szerint csoportosítottak. aliglátó gyermekek. A megfelelő eszköz növeli a fejlesztő tevékenység hatékonyságát. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 283 . táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Módszertani intézményi útmutató. Segítik a speciális fejlesztési tervek összeállítását és az egyéni vagy csoportos nevelő.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok

Kiadvány típusa

Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató

Az együttnevelésre való felkészülés során, illetve a napi pedagógiai munkában a befogadó intézmények felelőssége a dokumentumok ismerete és figyelembevétele vagy kiegészítése. Az Útmutató48 célja a tájékoztatás, valamint – a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó dokumentumrendszer bemutatása révén – az együttnevelés megkönnyítése a többségi pedagógusok számára. A kiadvány eligazítja Önt a gyengénlátás miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók befogadásával és az együttneveléssel kapcsolatos jogszabályok között. Bemutatja az együttnevelés sérülésspecifikus feltételeit, a bekerülés körülményeit, a tervezést meghatározó speciális szempontokat, a befogadó iskolák, pedagógusok kötelezettségeit. A sajátos nevelési igény következtében számos írásos anyag készül az évek során. Egyrészt külső, másrészt a közoktatási intézményben keletkező dokumentumokról van szó. A különböző orvosi, pszichológiai és pedagógiai vizsgálatok dokumentumai követik a gyermeket az óvodába, iskolába, és az oktatási-nevelési folyamatra is hatással vannak. Ezeket a befogadó intézményben létrehozott, vezetett, kiállított dokumentumokkal együtt a gyengénlátó gyermek, tanuló személyi anyagaként érdemes külön gyűjteni. Az útmutatót mellékletek – szemészeti szakkifejezések glosszáriuma, Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO-kódok), jogszabálygyűjtemény, esetismertetések – gazdagítják. A dokumentációs útmutató részletezőbb tematikus bemutatása: – A szerző él a különböző, egészségügyi ellátásról vagy veszélyeztetettségről szóló iratok nyújtotta értelmezési lehetőségekkel (→ 5–7. oldal). – Az útmutató részletesen foglalkozik a gyengénlátó, aliglátó gyermek, tanuló fejlődésével, fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai és pszichológiai szakvélemények, javaslatok értelmezésével, bemutatja a szakértői bizottság munkáját. Részletezi a látássérülés miatt kialakuló sajátos nevelési igényt (→ 7–10.  oldal).

Mándi Tiborné: Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató. suliNova Kht., Budapest, 2007 .
48

284

Gyengénlátó gyermek

– A kórokokról a pedagógiai folyamatban hasznosítható tudásokat közöl. (→ 10–14. oldal) – A közoktatási intézményben keletkező szakmai, tanügyi és gyermekvédelmi dokumentumok vezetése, számontartása és figyelembevétele az együttnevelés során a befogadó iskola, a befogadó pedagógus kötelezettsége. (→ 14–18. oldal) – Kitér a gyengénlátó gyermek, tanuló fejlesztésében fontos eljárások és a fejlődés, fejlesztés, a mérés-értékelés dokumentumainak bemutatására is. Példát nyújt az utazótanárral való együttműködés dokumentálására. (→ 18–25. oldal) – A pedagógiai munkához szükséges dokumentumokhoz való hozzáférést jogszabályok és intézményi belső szabályzatok írják elő. A kiadványban megjelennek az adatkezelés szempontjából leglényegesebb ismérvek. (→ 25–2. oldal) Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Útmutató gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

285

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika

Kiadvány típusa

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés

A segédlet mintagyűjtemény a befogadó pedagógusok számára. A látássérült gyermekek oktatásával, nevelésével foglalkozó szerzők a differenciált tevékenykedtetést lehetővé tevő változtatási javaslatokban rövid, érthető, konkrét megoldásokat fogalmaznak meg. Befogadó pedagógusként jó mintára lelhet a látássérült tanulók együttneveléséhez, s osztályában Ön is választhat hasonló megoldásokat, kialakíthat hasonló feltételeket és tárgyi környezetet a napi pedagógiai munkában. A legfontosabb adaptációs szempontok – példákkal: – A szerzők a támogató rendszert kiegészítve eredményre vezető megoldásokat tartalmazó szakírásokkal bővítették az ajánlott irodalmak sorát, ezenkívül a gyengénlátók számára készített korrekciós feladatlap-gyűjteményeket ajánlanak, amelyekből mintalapot is mellékelnek. – Felhívják a figyelmet a veszélyeztetettség helyzeteire, s példákat nyújtanak adekvát megoldások kialakítására pl. a látóképesség egyéni feltérképezésének szükségessége, nagyítás optimális mértéke, színhatás, kontraszt. – Ötletet adnak az olvasás-írás tanítást alapozó képességek pl. vizuális megfigyelés, vizuális emlékezet fejlesztésére. – Megismerhető a szemléltető-, manipulációs és demonstrációs eszközök, segédletek készítésének és célszerű használatának módja, pl. a feladatlap-készítés kritériumai, az írásvetítő használata, táblázatokkal történő munkák. – Hangsúlyozottan szükséges a teljesítőképessége felső határán teljesítő látássérült gyermek motivációjának a fenntartása. – A csoportos tevékenykedés nehézségeire is praktikus megoldások találhatóak. – A szóbeliség a gyengénlátó számára kompenzáló tényező, amit a tanulásban önmagától is kiemelten alkalmaz, tehát gyakorlása szintén fontos.

286

Gyengénlátó gyermek

Lásd még gyengénlátás témakörben:  – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat) • Szövegértés-szövegalkotás: 14 adaptált modul az alapozó szakasz moduljaihoz, 1 adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszához • Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. évfolyamra – Én és a világ: Étkezzünk egészségesen, Mozogni jó! • Életpálya-építés: 1 adaptált modul az 1. évfolyamra – Hősök, példaképek, nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban és egy adaptált modul a 2. évfolyamra (Mindennapjaink – Népi gyerekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel, Jancsi!”) – Ajánlások gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

287

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok

A Gyengénlátók Általános Iskolája Módszertani Intézményének jó gyakorlatai
Az integráló oktatás, nevelés segítésében harmincéves tapasztalattal rendelkező módszertani intézmény hat jó gyakorlata minden Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménynek ajánlható. A jó gyakorlatok között van olyan, amely az integrált tanulónak, illetve a szülőknek nyújt közvetlen segítséget, van olyan, amely a pedagógust támogatja elsősorban, négy pedig az együttnevelés minőségét hivatott javítani nem egy célcsoportra fókuszálva, hanem komplex módon minden résztvevőt támogatva. A szAKMAI És szAKszolGÁltAtóK, IllEtVE A BEFoGADó INtÉzMÉNyEK szErVEzEtFEJlEsztÉsÉHEz KAPCsolóDÓ Szakmai nyílt napok A program célja gyógypedagógiai kompetencia nyújtása az együttnevelésben részt vevő intézmények pedagógusai számára bemutatóórák, szimulációs gyakorlat, előadás, egyéni konzultáció és csoportos beszélgetés keretében. A pedagógusok tapasztalatot szerezhetnek a gyengénlátás, aliglátás mibenlétérôl és a megsegítés módjáról a speciális eljárások, módszerek, eszközök bemutatásán keresztül, s lehetőség nyílik konzultációra is. Integrációs tanácsadó tanárok iskolalátogatásának szempontjai A jó gyakorlat célja az integrált oktatásban részt vevő gyengénlátó tanuló helyzetének minél alaposabb megismerése, a sikeres integrációt segítő szakmai tanácshoz konkrét tapasztalati bázis teremtése, valamint a gyógypedagógus munkájának hatékonyabbá tétele. A szempontsor eszköz az integráció nyomon követésére a sérülésspecifikus sajátosságok, eszközök, feltételek figyelembevételével. 288

SNI-gyermek

Gyengénlátó gyermek

Kérdőív befogadó pedagógusoknak, látássérült tanulóknak Egy-egy iskolalátogatás alkalmával a módszer alkalmazása lehetővé teszi a tanuló egyéni szükségleteinek, a tanulással, a beilleszkedéssel kapcsolatos problémáknak a felderítését, közös megbeszélését, valamint a sikerekre, nehézségekre, az alkalmazott tanulási technikákra, a segédeszközökre, az önálló tanulás fokára irányuló kérdések nyomán a sérülésspecifikus, tanulási folyamathoz igazodó tanárnak, tanulónak szóló tanácsadást. A befogadó iskolák pedagógusa és az integrációt segítő gyógypedagógus együttműködésének dokumentuma, a „Ne felejts! dosszié” Az integrációval kapcsolatos hatékony szakmaközi együttműködés eszköze az általános iskolai tanulmányok alatt használható, szükség szerint bővíthető dokumentumgyűjtemény, amely a szakmai kapcsolattartás alapja. Tartalma: általános információk, a tanuló sajátos nevelési igényéről szóló információk, valamint a befogadó pedagógusnak és az utazótanárnak az integráló oktatás, nevelés minőségét javító megállapodásai és ajánlásai. Alkalmas az integráció során a sajátos nevelési igényből fakadó különleges bánásmód megvalósulásának nyomon követésére. PEDAGóGIAI tÁrGyÚ Útmutató és gyakorlóanyag a telepített olvasókészülék használatának elsajátításához Az alacsony látásteljesítményű gyengénlátó gyerekek számára a vizuális ismeretszerzést, a sík írás-olvasás elsajátítását egy korszerű technikai eszköz teszi lehetővé: képernyőből, kamerából és mozgatható asztallapból álló elektronikus nagyító készülék. A tanuláshoz, íráshoz, olvasáshoz, szemléltetéshez, szerkesztéshez és a mindennapi technikák elsajátításához használható készülék beállításait, a kereső funkciók és a „szem-képernyő-kéz” koordináció elsajátítását segíti a tanulónak szóló gyakorlóanyag és a pedagógusnak szóló módszertani ajánlás.

289

2. rész Adaptációs mátrix

Csoportos iskola-előkészítő foglalkozás és a szülők iskolája komplex programja A komplex egyéni fejlesztést kiegészítő csoportos fejlesztés a → látásnevelés mellett elsősorban a látássérülés miatt lassabban fejlődő képességek fejlesztésére irányul. Egyidejűleg a program keretében a gyermekek szülei klubszerű foglalkozásokon vesznek részt, ahol választ kapnak kérdéseikre, szemészeti, pszichológiai előadásokat hallgathatnak, és nevelési témákról beszélgethetnek. Lásd még gyengénlátás témakörben:  – Ajánlások gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, gyengénlátással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 268–269. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

290

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Kiadvány típusa

Mozgáskorlátozott gyermek Ajánlások

Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az Ajánlás49 bevezeti az olvasót a mozgás idegrendszeri szervezésébe, fiziológiájába (→ 5–.  oldal), illetve a mozgás korlátozottsága okán kialakult funkcionális alkalmazkodás akadályozottságába.  (→ –7.  oldal) A szerző a leggyakrabban előforduló kórformák szerint részletesen jellemzi és a mozgáskorlátozott gyermeket (→ 8–1 1. oldal), és az együttnevelést végző pedagógus számára gyakorlati tanácsokat ad. Megfogalmazza a sajátos nevelési igényű kisgyermek sikeres óvodai együttneveléséhez szükséges személyi (→ 12–1. oldal) és tárgyi feltételeket (→ 1.  oldal), külön felhívja a figyelmet az óvodapedagógus és a → szomatopedagógus együttműködésének alapelveire és tartalmára. Hangsúlyozza, hogy a környezeti adaptáció a gyermek függőségének csökkentését szolgálja. Az Ajánlásban megjelennek azok a speciális szempontok, amelyeket a mozgáskorlátozott gyermek fejlesztési tervének elkészítésénél figyelembe kell venni. Problémákat és ezek megoldására vonatkozó javaslatokat tartalmaz a játék, az anyanyelv, a zene, a vizuális nevelés, a matematika, illetve a mozgásfejlesztés területén (→ 1–2. oldal).  Módszertani ajánlást is kap az olvasó (→ 2–27. oldal), amely egyrészt a mozgáskorlátozott kisgyermek fejlődését szolgálja, másrészt nagyobb biztonságot ad a többségi pedagógusnak. E célokat szolgálja az óvoda–iskola átmenet (→ 27–29. oldal) témakörének e fogyatékossági terület specifikumaival való kiegészítése, amelyben konkrét javaslatok fogalmazódnak meg. A mérés-értékelés sajátos szempontjainak kifejtése, illetve a speciális eszközök felsorolása – megjelölve a használat módját és a fejlesztendő területet – nagyban segítik a sajátos nevelési igényű gyermek sikeres integrációját (→ 29–31. oldal).

Dr. Bernolák Béláné: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. Óvodai nevelés. suliNova Kht., Budapest, 2006.
49 

Kompetenciaterület

291

2. rész Adaptációs mátrix

Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók, illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési, oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola, Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár • adaptált környezet • augmentatív kommunikáció • Ayres-mószer • beszédterápia • Bobath-módszer • boccsa • Dévény-féle speciális manuális technika • diplégia spasztika l. Little-kór • ergoterápia l. rehabilitációs foglalkoztató terápia • evésterápia • fizioterapeuta l. gyógytornász • fizioterápia • funkciósérülés, funkciózavar mozgáskorlátozottaknál • gyógyászati segédeszközök • gyógytorna, ~ász • hidroterápia • izomsorvadás • járógép(ek) • konduktív pedagógia • konduktor • kontraktúra • koordinációs zavarok • korai fejlesztés és gondozás • kóros reflexek • könnyített testnevelés • kutyás terápia • Little-kór • lovas (hippo-) terápia • mindennapos tevékenység 292

Mozgáskorlátozott gyermek

• motoros zavar • mozgáskorlátozott, ~ság • mozgásnevelés • mozgásnevelő • mozgásterápia • mozgászavar • munkatevékenység mozgáskorlátozott gyermek esetén • ortézis • PCS képkommunikációs rendszer • petyhüdt jellegû bénulás • protézis • reflexgátló helyzetek • rehabilitációs eszközök és segítô megoldások • spasztikus (görcsös) bénulás • subaquális torna • szomatopedagógia • szomatopedagógus • tartáshiba • testi fogyatékos • testközeli segédeszközök • testtávoli segédeszközök • törpenövés • túlmozgás • végtagdeformitás • végtaghiány – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Bernolák Béláné: Együtt a többiekkel – egy-másért. Előadás-gyűjtemény a mozgáskorlátozott gyermekek integrált neveléséről. Budapest, Bicebóca Alapítvány, 2001.)

293

 oldal). Az együttnevelésben a pedagógustól (→ 27–28. a szövegértés és szövegalkotás témaköreit. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. oldal) az iskolai munkát. oldal) meglévő ismereteit kiegészítheti az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos speciális tudnivalókkal. Budapest.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. nyolc adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszához. és segítségére van az integráló pedagógusnak a sérülésből fakadó sajátos pedagógiai feladatok ellátásában.  oldal) és a csoport nem sérült tagjaitól (→ 28–30. A felsorolást a pedagógiai szükségletek szervezik (→ 7–10. oldal) Az együttnevelésben dolgozó többségi pedagógus a különböző tanulásszervezési formákról. 2006.  oldal). amelyek az együttnevelésben részt vevő mozgáskorlátozott tanulóknál leggyakrabban előfordulnak. illetve a pedagógiai módszerekről (→ 20–27. illetve a mindennapos tevékenységeket segítik eredményesebbé tenni. Részletesen kifejti a képességfejlesztés területeit. oldal). táblázat) Ágoston Gabriella: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. részletesen → 2. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás50 elején azok a kórformaleírások szerepelnek. Szövegértés-szövegalkotás. az értékelés elveinek megfogalmazása (→ 34–35. a speciális eszközök bemutatása (→ 31–33.. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. amelyeket hasznos gyakorlati tanácsokkal egészít ki. A szerző részletesen bemutatja a mozgáskorlátozott gyermek megismerőtevékenységének speciális jellemzőit. (→ 18–20.  oldal) elvárható magatartásformák megjelölése. 50  294 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . külön kiemelve a fejlesztésükhöz szükséges alapelveket (→ 10–17. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (11 adaptált modul a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület alapozó szakasz moduljaihoz. suliNova Kht.

) 295 . 279–288. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. Módszertani intézményi útmutató. szám. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. évf.és testsémafejlesztés összefüggései és szerepük a diszlexia-prevencióban. XXIII. valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Rosta Katalin – Sósné Pintye Mária: A mozgás. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. a 292–293. 4. Gyógypedagógiai Szemle. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Eszköztár (→ 1. az adatbankban.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. Dokumentációs útmutató   (→ 1.

)] (→ 2.. suliNova Kht. A mindennapi osztálymunkát segíti a pedagógustól (→ 24–25. oldal). oldal) és a csoport nem sérült tagjaitól (→ 2–27. Matematika. az értékelési módszerek bemutatása (→ 28–29. 2006. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.  oldal). táblázat) Nagyné Fatalin Andrea: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás51 az együttnevelésben részt vevő mozgáskorlátozott tanulóknál leggyakrabban előforduló diagnózisok ismertetésével kezdődik.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Segítséget nyújt az integráló pedagógusnak a sérülésből fakadó sajátos pedagógiai feladatok ellátásában.és középfokon egyaránt. oldal) elvárható magatartásformák megfogalmazása. a fejlesztésükhöz szükséges alapelveket alap.). amelyek kitérnek a környezet kialakításán túl például a helyes ülés vagy a munkaszervezés sérülésspecifikus követelményeire. E felsorolás a pedagógiai szükségletek alapján áll össze (→ 7–10. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához a matematikai kompetenciaterületen [két adaptált modul az 1. két adaptált modul a 2. Külön kitér a kimeneti elvárásokra. külön elemezve a mozgáskorlátozott tanulók matematikai kompetenciáinak összetevőit.  Az együttnevelésben dolgozó többségi pedagógus a különböző tanulásszervezési formákról és módszerekről meglévő ismereteit kiegészítheti az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos speciális tudnivalókkal. az elvárható és a nem elvárható teljesítményekre (→ 1 1–21. Ezeket hasznos gyakorlati tanácsokkal egészíti ki. A szerző nagy hangsúlyt fektet a képességfejlesztés területeinek ismertetésére. Budapest. 51  296 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . és 49. (→ 22–24. évfolyamra (33. és 35. évfolyamra (5. illetve azok az egyéb hasznos tudnivalók. oldal). oldal).

 táblázat) – Eszköztár (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. szám. valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Horváth Dezsőné: Gondolatok az integrációról mozgássérültek esetében. Fejlesztő Pedagógia. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. tanulók együttneveléséhez. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. 6. az adatbankban. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. 2000.) 297 . 24–27 . oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. Módszertani intézményi útmutató. a 292–293. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

A pedagógiai eredményesség érdekében jelöli meg az Ajánlás a pedagógustól elvárható magatartásformákat. kommunikációját (→ 10–1 1.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. évfolyamra – Én és a világ – Étkezzünk egészségesen) (→ 2. Budapest. az alap. az értékelés elveinek megfogalmazása (→ 42. 52  298 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . oldal). illetve a kommunikáció lehetőségeivel (→ 3. a mozgáskorlátozott gyermekek kognitív sajátosságait (→ 9– 10. ol1–1 dal) és fejlesztésük alapelveit (→ 1 5.  oldal). átszőve azokat a fogyatékossági terület speciális ismereteivel (→ 23–27.  oldal). oldal).  oldal). Külön foglalkozik a csoport nem sérült tagjainak felkészítésével. suliNova Kht. Pontról pontra végigvezeti az olvasót a programcsomag témakörein. kiegészítve az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos speciális eljárásokkal. A mozgáskorlátozott tanuló önálló életvitelét segítő speciális eszközök bemutatása (→ 37–41.és középszint kimeneti elvárásait az „A” (→ 1 5–18. Összefoglalja az ajánlott tanulásszervezési formákat (→ 28–29. személyiségét (→ 1 3. a segítségnyújtás. oldal). életviteli és környezeti kompetenciák. illetve a „C” (→ 21–23.. oldal) típusú programcsomagokra vonatkoztatva. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához a szociális.  oldal) eredményesebbé teszik a sajátos nevelési igényű gyermek együttnevelését. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Szociális. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás52 részletesen bemutatja a leggyakrabban előforduló kórformákat (→ 7–9. oldal) és a pedagógiai módszereket (→ 29–33. oldal). szerepeket (→ 33–35. tudnivalókkal. oldal). képességfejlesztésük sajátos3–1 ságait. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. oldal). életviteli és környezeti kompetenciaterületen (egy adaptált modul az 1. a „B” (→ 19–21. 2006. táblázat) Dombainé Esztergomi Anna: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. oldal).

Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában (különösen: Benczúr Miklósné: Mozgásfogyatékosok integrált oktatásának helyzete egy felmérés tükrében. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 292–293. szám. tanulók együttneveléséhez. 1991. Dokumentációs útmutató (→ 1. Gyógypedagógiai Szemle.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. 25–33. az adatbankban.) 299 . Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók.

  oldal). az értékelés alapelveinek megjelenítése (→ 30. A bemutatott tanulásszervezési formák a mozgáskorlátozott tanulók számára az idegen nyelv hatékony elsajátítását segítik (→ 20–22. 2006. évfolyam (→ 17–19. oldal). Az eszközök felsorolása (→ 24–2. Módszertani intézményi útmutató. oldal) áttekintése pedig gyakorlati segítséget nyújt az integráló pedagógusnak. illetve a csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformák (→ 23–24. Idegen nyelv. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés . évfolyam (→ 1 3–17. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a különböző kórformákból fakadó pedagógiai problémák gyakorlati megoldásai (→ 2–30. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. oldal). az együttnevelésben dolgozó pedagógustól (→ 22–23. amelyet a fogyatékossági terület sajátosságaival kiegészített Ajánlás is tartalmaz (→ 19–20. tanulók együttneveléséhez. oldal). A képességfejlesztés kifejtésénél a vezérlő elv az.  oldal). hogy a károsodás egy igen összetett következményrendszerben hat. A programcsomag korszerűségét mutatja.  oldal).  oldal) jelentősen hozzájárulhatnak a programcsomag sikeres adaptálásához. mind a 7–12.Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek A szerzők a mozgáskorlátozott gyermek sérülésspecifikus bemutatásával kezdik az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztéséhez írt Ajánlásukat53 (→ 7–1 3. táblázat) Bán Éva – Sebők Zsuzsa: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. illetve egy minta óravázlat (→ 31–32. hogy a multikulturális környezet iskolai megjelenése miatt szerepet kap a magyar mint idegen nyelv. táblázat) – Eszköztár (→ 1. suliNova Kht. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. Budapest. 53  300 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 2. rész Adaptációs mátrix élõ Autizmussal Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Dokumentációs útmutató   (→ 1.  oldal) nyelvi tevékenységeinek sajátosságai. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.. oldal). oldal). így nagyon részletesen jelennek meg mind az 1–6.

Budapest. az adatbankban. 1994. Nemzeti Tankönyvkiadó. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában [különösen: Papp Gabriella: Válogatás az integrált nevelés szakirodalmából (fordításgyűjtemény). illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési.] 301 . a 292–293. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola.Mozgáskorlátozott gyermek – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

családjuk különleges szerepére (→ 17–18. A szerzők külön kitérnek a mozgáskorlátozott gyermekek személyiségének jellemzésére (→ 1 5–1. de szemléletesen kerülnek bemutatásra (→ 22–24. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás54 a leggyakrabban előforduló kórformák. Kitér a mozgássérülés-specifikus fejlesztési javaslatokra (→ 24–28. oldal) és a csoport nem sérült tagjaitól (→ 3–37. oldal) és nevelésük-oktatásuk kiemelt feladataira (→ 20–22. táblázat) Czibere Csilla – Zsbánné Forrai Judit: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. 2006.  Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához a életpálya-építési kompetenciaterületen (egy adaptált modul a 2. népi mesterségek – Agyagozás 2. suliNova Kht. amelyek az integráltan tanuló mozgáskorlátozott gyermek nevelésével-oktatásával kapcsolatosak. diagnózisok ismertetésével. oldal) és a fontosabb témakörökre is az életpálya-építés kompetenciaterületen belül (→ 30–32. évfolyam számára – Foglalkozások. oldal) elvárható magatartásformákat. oldal). mert a sérülés a tanulási folyamat akadályozója is lehet. Budapest. 54  302 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . oldal). és összefoglalja azokat a pedagógiai alapelveket (→ 32–33.) (→ 2. oldal). oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. tehát pedagógiai következményei is vannak (→ 14–1 5.  A mozgáskorlátozott tanulók képességfejlesztésének sajátosságai általánosan. oldal). majd a rehabilitációs feladatok megfogalmazásával vezeti be az olvasót a mozgáskorlátozott tanulók életpálya-építésébe (→ 8–14. oldal). Mindezekre azért van szüksége az együttnevelésben dolgozó pedagógusnak.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. illetve az értékelési alapelveket (→ 38. Az együttnevelés sikeressége érdekében tekinti át a pedagógustól (→ 34– 3. oldal). oldal).. életpálya-építés.

az adatbankban. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. táblázat) – Jó gyakorlatok • A szakmai és szakszolgáltatók. Módszertani intézményi útmutató.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. 29–35. valamint kiadványunk bibliográfiájában [különösen: Illyés Sándor: Együtt vagy külön? Kihívás a fogyatékos gyermekek intézményes nevelésében. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Oktatási Minisztérium. a 292–293.] 303 . illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. 1999. kihívás a közoktatásban. Dokumentációs útmutató (→ 1. In Hoffmann Rózsa (szerk.): évkönyv a magyar köznevelésről. Budapest. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató55 segítséget. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Budapest. megmagyarázzák a speciális fogalmakat (→ 5–1 1. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Kiemelik az alaptevékenységek mellett a speciális szolgáltatásokat (→ 19–23. oldal). táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. amelyek a mozgáskorlátozott gyermekek együttnevelését vállalják. Bevezetik az olvasót a mozgáskorlátozottak nevelésének-oktatásának sajátosságaiba. 55  304 . A kiadvány részletesen bemutatja a Mozgásjavító Általános Iskola. táblázat) Ágoston Gabriella – Kis Erika – Zsbánné Forrai Judit: Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. kórformák esetén (→ 1 1–14. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. rehabilitációs feladatokat fogalmaznak meg a leggyakrabban előforduló diagnózisok.  oldal)  és a jelenkor speciális intézményét. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) egyre gyakrabban felmerülő fogalom. tanulók együttneveléséhez. támogatást kíván nyújtani egyrészt azoknak az intézményeknek. grafikonokkal és táblázatokkal alátámasztva az intézmény jelentőségét. Módszertani Intézmény és Diákotthon száz évre visszatekintő múltját (→ 18–19. Dokumentációs útmutató (→ 1. A szerzők bemutatják az EGYMI szolgáltatásait (→ 23–28. másrészt maguknak az integráció szereplőinek. oldal). Módszertani intézményi útmutató. Az integráció elméleti összefoglalását a gyakorlati támogatás elemzése követi (→ 14–1 oldal). oldal).  lőinek felsorolása és optimális magatartásuk leírása (→ 1 5–18.  oldal). illetve felépítését (→ 28–31. tanulók együttneveléséhez. 2007 . Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. melyhez szervesen csatlakozik az együttnevelés szerep5. illetve az iskola két tagozatát.. Educatio Kht.  oldal).

mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.Mozgáskorlátozott gyermek – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. felkészülés az önálló életvitelre – lakóotthon program – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. valamint kiadványunk bibliográfiájában 305 . Módszertani Intézmény és Diákotthon) • Súlyosan és halmozottan fogyatékos. a 292–293.és értelmileg akadályozott gyermekek iskolai keretek között történő „terápiás fejlesztő programja” • Önállóság. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. mozgás. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési.

Az Útmutató támpontokat és ötleteket ad a mozgáskorlátozott tanuló önkiszolgálásának megkönnyítéséhez is. élete elképzelhetetlen. Az eszközgyűjteményben a környezeti adaptációt megkönnyítő eszközök algoritmikus rendszerben. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. az udvar és az épület témakörökben. Az iskolai fejlesztő munkát segítik azok az eszközök.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az akadályozott ember életvitelét környezete nem határozhatja meg. Külön fejezetet szentelnek azoknak a sérülésspecifikus technikai segédeszközöknek. amely az érintett személy számára megfelel. táblázat) Dombainé Esztergomi Anna – Szöllősyné Juhász Csilla: Sérülésspecifikus eszköztár mozgáskorlátozott gyermekek. 2008. 56  306 . melyek a tantermi folyamatok sikerességét növelik. amelyek sokoldalú felhasználhatóságuk révén hozzájárulnak a nagymozgások. hogy ezen a területen minden megoldás. képekkel illusztrálva követik egymást a közlekedés. kommunikációja. amelyek nélkül a mozgáskorlátozott gyermek tanulása. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2.. tanulók együttneveléséhez. illetve a finommotorika fejlesztéséhez. életminőségét nem befolyásolhatja. adaptáció alkalmazható. Budapest. anyag. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. Ezt az elvet képviselve az Útmutató56 gyakorlati segítséget nyújt a mozgáskorlátozott gyermekeket nevelő többségi intézmények számára. A szerzők azt hangsúlyozzák. A szerzők gyakorló gyógypedagógusként mutatják be és ajánlják azokat az asztalokat. taneszközöket. szabadságát nem korlátozhatja. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók együttneveléséhez. Educatio Kht.

a 292–293.Mozgáskorlátozott gyermek – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. valamint kiadványunk bibliográfiájában 307 . mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési.

 oldal). pszichológiai dokumentumok között (→ –7. oldal). Részletesen ismerteti a szakértői vizsgálat menetét. 2007 .  oldal). az alkalmazott eljárásokat. a javaslat tartalmát (→ 8–9.. Mintát adnak a pedagógiai vé3–1 lemény (→ 1. oldal). 57  308 . a szakszavak jegyzéke magyarázatokkal (→ 32–37. amelyeket a mozgáskorlátozott gyermekek sikeres integrációja érdekében különböző szakemberek végeznek (→ 1 5. orvosi. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. illetve egy szakértői javaslat mintája is (→ 38–39. Budapest.  oldal) megfogalmazásához. táblázat) Kiss Erika – Kollár Katalin – Ursu Zsuzsa: Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. oldal) és a mérés-értékelés sajátos szempontjainak (→ 1–17. oldal). A szerzők összegyűjtötték azokat a fejlesztési eljárásokat. suliNova Kht. Megjelöl olyan kulcsszavakat. a gyakran előforduló kórformák (→ 24–31.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató57 eligazítást nyújt a gyermek mozgáskorlátozottságával kapcsolatban készülő dokumentumok rendszeréről. illetve pedagógiai. A mellékletekben megtalálhatóak az együttnevelést támogató jogszabályok (→ 19. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók együttneveléséhez. oldal). Az Útmutató eligazítja az olvasót a mozgáskorlátozott gyermekkel érkező egészségügyi. amelyek e dokumentumok tanulmányozása kapcsán gyakran felmerülnek (→ 5. oldal). oldal). Dokumentációs útmutató. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. oldal). oldal). felhívja a figyelmet a mozgáskorlátozott gyermek/tanuló együttnevelésében a tanügyi dokumentumok vezetése kapcsán megjelenő specifikumokra (→ 10–1 3. terápiákat. a mozgáskorlátozottsággal összefüggő BNO-kódok (→ 20–23.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 309 . illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. Dokumentációs útmutató (→ 1.Mozgáskorlátozott gyermek – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Módszertani intézményi útmutató. a 292–293. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

és 35. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A mozgáskorlátozott tanulók együttnevelésében dolgozó pedagógusok számára 25 kompetencia alapú adaptált modul áll rendelkezésre az életpálya-építési. életviteli és környezeti kompetenciák: 1 adaptált modul az 1. évfolyamra (Én és a világ – Étkezzünk egészségesen) – 1 adaptált modul a 2. testhelyzetek. évfolyamra (5. Az adaptálók – Dombainé Esztergomi Anna és Kiss Erika – gyakorló gyógypedagógusként sérülésspecifikus módszerek. Végigvezetik az olvasót azokon a változtatási pontokon.) 310 . illetve a csoport nem sérült tagjai számára szóló instrukciókra. népi mesterségek – Agyagozás 2. valamint a szövegértési és szövegalkotási területeken. életviteli és környezeti. modul) – Szociális.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. táblázat) – Szövegértés-szövegalkotás: 11 adaptált modul a kompetenciaterület alapozó szakaszához és 8 adaptált modul a beszédfejlesztés szakaszához – Matematika: 2 adaptált modul az 1. Javaslatokat tesznek a differenciálásra – szervesen kapcsolódva a különböző kompetenciaterületekhez készült Ajánlásokhoz. évfolyamra (33. illetve a foglalkozás menetébe illesztett ötletekkel hathatós segítséget nyújtanak a konkrét tanulási-tanítási folyamatok végrehajtásában. és 49. Felhívják a figyelmet a mozgáskorlátozott gyermek ismeretszerzési. és ezáltal járulnak hozzá a mozgáskorlátozott tanulók együttnevelésének sikeréhez. speciális vagy adaptált eszközök ajánlásával. típusproblémák megjelölésével. amelyek a modul alkalmazásának hatékonyságát biztosítják. Mozgáskorlátozott gyermekek együttneveléséhez az alábbi mintamodulok készültek (→ 2. a számolási és matematikai. kommunikációs nehézségeire. évfolyamra (Foglalkozások. modul) és 2 adaptált modul a 2. szociális.

 táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek.Mozgáskorlátozott gyermek Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. oktatási elvek megvalósításában (Mozgásjavító Általános Iskola. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó • A szakmai együttműködés (teammunka) gyakorlata az egységes nevelési. a 292–293. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Módszertani Intézmény és Diákotthon) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 311 . táblázat) – Jó gyakorlatok: A szakmai és szakszolgáltatók. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. tanulók együttneveléséhez.

oktatási. pszichológus. amely szerint a mozgáskorlátozott gyermekeket sem zárhatja ki sérülésük a kreatív. ellátási kérdésekben – a hatékony fejlesztés érdekében – a gyermekkel foglalkozó minden szakember (pl. ÖNÁllósÁG. 312 SNI-gyermek . oKtAtÁsI ElVEK MEGVAlósÍtÁsÁBAN A mozgáskorlátozott gyermeket (együtt)nevelő intézmények számára a jó gyakorlat bevezetése abban segíthet. osztályos mozgáskorlátozott tanulóknál. gyógyászatisegédeszköz-ügyintéző) és a szülő tájékozott legyen. a környezettel való kommunikációt. pedagógus. eszközrendszert – a hozzájuk kapcsolódó technikai megoldásokkal –. hogy felmerülő nevelési. amelyek lehetővé teszik a személyiség megnyilvánulásait. önkifejező alkotók világából. FElKÉszülÉs Az ÖNÁlló ÉlEtVItElrE – lAKóottHoN ProGram Az önálló életvitel kipróbálásának lehetőségével az intézmény megteremti az esélyegyenlőség alapjait a 7–8. KoMPlEx MűVÉszEtI NEVElÉs Ez a jó gyakorlat azt az alapelvet teljesíti ki. pedagógiai asszisztens.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok A szAKMAI EGyüttMűKÖDÉs (tEAMMUNKA) GyAKorlAtA Az EGysÉGEs NEVElÉsI. gondozási. Ezért kínálja azokat a megjelenítési formákat. gyógypedagógus. orvos.

Mozgáskorlátozott gyermek sÚlyosAN És HAlMozottAN FoGyAtÉKos.És ÉrtElMIlEG AKADÁlyozott GyErMEKEK IsKolAI KErEtEK KÖzÖtt tÖrtÉNő „tErÁPIÁs FEJlEsztő ProGrAMJA” Ebben a programban a súlyosan és halmozottan sérült tanulók olyan fejlesztést kapnak iskolai keretek között. valamint kiadványunk bibliográfiájában 313 . táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. mozgáskorlátozottsággal kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. amely arra törekszik. Lásd még mozgáskorlátozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat) – Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek. táblázat) – Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. a saját életük mindennapjaiban való tevékenyebb részvételre. táblázat) – Eszköztár (→ 1. hogy képessé tegye őket környezetük egyre bővülő megismerésére. aminek eredményeképpen jobb minőségű életet élhetnek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók együttneveléséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. MozGÁs. az adatbankban. a 292–293. továbbá egyszerű társas kapcsolatok kialakítására.

Óvodai nevelés. A hagyomány fejlesztési tervei szinte kivétel nélkül alkalmasak arra. amelyekben a hallássérült gyermekek jó vagy akár jobb teljesítmény elérésére képesek halló csoporttársaiknál. a mesék hallás utáni megértése nehézséget jelent a hallássérült gyermekek számára. a mozgásfejlesztés és a matematika azon területek közé tartozik. Kompetenciaterületenként kapunk részletes módszertani segítséget. Közérthető módon leírja. a szükséges kapcsolatrendszer kialakítását. ugyanakkor előzetes feldolgozással. mi a → hallássérülés (→ 5–7. milyen speciális eszközöket használnak a hallássérült gyermekek (→ 7–8. melyek szükségesek a hallássérült gyermekek fogadásához a többségi óvodákban. a szülő. Módszertani intézményi útmutató 8–14.. oldal).Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.  oldal. a hallássérült gyermek számára is változtatás nélkül játszható tevékenységet tartalmaz. 58  314 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . oldal). a fogadó pedagógus és az integrációt segítő gyógypedagógus egymással együttműködve tevékenykedik (→ 10–1. milyen következményei vannak a gyermekek beszédfejlődésére. hiszen az integrált nevelés olyan komplex kapcsolatrendszer optimális működését feltételezi. Budapest. A hallássérülésrôl lásd még: Útmutató nagyothalló gyermekek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás58 összefoglalja mindazokat az ismereteket. mivel a versek. A vizuális nevelés. melynek során a hallássérült gyermek.  oldal). 2006. Az irodalom. Perlusz Andrea: Ajánlások nagyothalló gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez – Szövegértés-szövegalkotás (10–1. hogy e tevékenységekben a hallássérült gyermekek is teljes értékűen részt vegyenek. oldal). kognitív funkcióira. különösen a manuális tevékenység és a gyűjtőmunka során. anyanyelv fejlesztési terület az egyik legproblematikusabb. oldal). Nagy segítséget jelent a befogadók óvodák számára a speciális szempontokkal történő megismerkedés nevelési területenként. Ajánlások nagyothalló gyermekek. Tárgyalja az óvodai kompetenciaterület és az integráció kapcsolatát (→ 9–10. illusztrációval és többszöri ismétléssel közel hozhatjuk Dr. suliNova Kht. tanulók együttneveléséhez. A játékajánló fejlesztési terület nagyon sok jó. a befogadáshoz szükséges feltételek megteremtésének lehetőségét. Részletesen bemutatja a megfelelő intézmény kiválasztásának szempontjait.

ugyanakkor a zenedarabok ritmusát képesek érzékelni. a részletes módszertani tanácsok megkönnyítik az óvónők mindennapi tevékenységét az integráció során.Nagyothalló gyermek hozzájuk e foglalkozások tartalmát is. értékelés témakörnél részletesen kitér mindazokra a sajátos szempontokra. Gyakorlati tanácsaival a hallássérült gyermekek befogadását segíti. A zene fejlesztési terület témái és feladatai sem állnak túl messze tőlük. az adatbankban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. bár nagyon fontos számukra a megfelelő szemléltetés. A tevékenységek legnagyobb részébe változtatás nélkül be tudnak kapcsolódni. A szerző a mérés. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • adó-vevő készülék • hallókészülék • audiogram • jelnyelv • audiológia • nagyothalló • audiométer • pedoaudiológia • auditív • posztlinguális hallássérülés • auditív differenciálás • prelinguális hallássérülés • auditív diszkrimináció • siket • auditív verbális terápia • szájról olvasás • beszédérthetőség • szurdologopédia • beszédmegértés • szurdopedagógia • érzékszervi fogyatékosság • szurdopedagógus • hallásfigyelem • ujjábécé • hallásmérés • hallásnevelés • hallássérülés – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. és a zenehallgatásból is csak többet-kevesebbet hallhatnak. oldal). az előzetes információgyűjtés (→ 1–19. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. oldal). valamint kiadványunk bibliográfiájában 315 . táblázat) – Eszköztár (→ 1. amelyeket figyelembe kell venni az értékelés során (→ 20–21. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók együttneveléséhez. Bár tisztán énekelni valószínűleg nem tudnak. A környezetismeret fejlesztési terület témái nagyon sok lehetőséget kínálnak a hallássérült kisgyermekek számára.

szövegalkotási képesség összefüggéseinek vonatkozásában (→ 10–1. suliNova Kht. Megfogalmazza azt is. a szövegalkotást és a szövegértést érinti leginkább. mert a halló környezet gazdagabb beszédpéldája fejleszti a gyermek kommunikációját. és a differenciált tananyagfeldolgozáson kívül a tanulásszervezési módokat és a feladatok megoldását segítő módszereket. A nagyothalló gyermekeknél a hallás hiánya vagy tökéletlen volta a nyelvi kifejezőképesség területeit. ami által beszédkésztetése jobb lesz. mintegy kiindulópontként a sajátos nevelési igényű gyermekek eltérő fejlődésének megértéséhez. módszerek. szövegalkotási sajátosságairól. hogy felnőttkorukban teljes értékű életet élhessenek. Urbánné Deres Judit: Ajánlások nagyothalló gyermekek.  Bemutatja a → hallássérülés következtében megjelenő nyelvi rendellenességeket. hogy a várható nehézségek ellenére fontos a hallássérült gyermekek integrált nevelése. 59  316 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . Szövegértés-szövegalkotás.. s mindez hozzásegíti a nagyothalló gyermekeket. ezért a tartalmak elemzésével és a szövegértési-szövegalkotási kompetenciák fejlesztési sajátosságainak feltárásával nyújt segítséget az Ajánlás készítője a mindennapi pedagógiai munkához.  oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. A beszélő környezet a gyermeket erősen készteti a beszédre. és erőfeszítésekre sarkallja. Budapest.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. és mindezek kapcsán szó esik a beszéd kialakulásáról és fejlődéséről is. amelyek nem alkalmazhatók hallássérült gyermekek esetében. 2006. oktatása. Felhívja a figyelmet arra is. módszeres eljárásokat is meg kell változtatni. ismeretszerzési módok. A halló társakkal való együttlét magasabb beszédszintet eredményez. hogy vannak olyan pedagógiai eljárások. különösen a hallásveszteség és a szövegértési. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásban59 olvashatunk a nagyothalló tanulók szövegértési.

a 315. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. tanulók együttneveléséhez. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 317 . táblázat) – 25 adaptált modul a szövegértésiszövegalkotási kompetenciaterület alapozó és beszédfejlesztési szakaszához – Ajánlások nagyothalló gyermekek. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.Nagyothalló gyermek Lásd még nagyothallás témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2.

Másrészt a hallássérülés miatt kialakult nyelvi. A hallássérült gyermekek matematikaoktatása során valamennyi képességfejlesztési részterületen kettős feladatot kell teljesíteni. Első olvasásra talán ijesztőnek tűnik a befogadó pedagógus számára az a sok új információ. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásban60 olvashatunk a → hallássérülés legfontosabb jellemzőiről és hatásukról a matematika tanulására. a tudásról való tudás. Mészáros Judit (szerk. kommunikációs. Matematika. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. A valóságban. a gyakorlatban azonban hamar kiderül. Megismerkedhetünk a hallássérült tanulók matematikaoktatása során alkalmazott általános módszertani alapelvekkel és – részletesen – a hallássérült gyermekek matematikaoktatása során használható speciális módszerekkel. szabály jelentést kapjon a gyermek számára. suliNova Kht. a feladat. Egyrészt a halló gyermekek általános iskolájának tantervében előírt tananyag elsajátíttatását. A hallássérültek matematikaoktatásakor az emlékezeti teljesítmény növelése érdekében törekednünk kell arra. az abban benne foglalt képességek fejlesztését. hogy ez a szép feladat nem kíván sokkal többet egy empatikus. hogy számolnunk kell a nyelvi hátrányból és a mindennapi tapasztalatok hiányosságából fakadó megértési zavarokkal. taktilis megtapasztalásának. Ugyanakkor – mint ahogy a kiadvány is megfogalmazza – sok hallássérült gyermek számára vonzó terület lehet a számok világa. A szerzô felhívja a figyelmet arra. neveléséhez szükséges.): Ajánlások nagyothalló gyermekek. 2006.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. hivatását szerető pedagógustól. gondolkodásbeli tapasztalati hátrány csökkentését. amely a hallássérült gyermekek oktatásához. 60  318 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . valamint az ahhoz kapcsolódó követelmények teljesítését. kinesztéziás. A nyelvi nehézségek és az absztrakt gondolkodás nehézségei miatt gondot okozhat számukra – még felsőbb osztályokban is – a metakogníció. a matematikai tartalmak motoros. Budapest. Hangsúlyossá kell válnia a konkrét élménynek. szöveg. a többi érzékszerv lehetőség szerinti bevonásának. hogy minden fogalom. ahol a nyelv nélkül is sikereket érhetnek el és kiteljesedhetnek..és problémamegoldó gondolatmenet előzetes vagy utólagos megfogalmazása.

 táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Módszertani intézményi útmutató. Dokumentációs útmutató (→ 1. az adatbankban. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 319 . a 315. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. tanulók együttneveléséhez.Nagyothalló gyermek mint gondoskodást és gondolkodást a gyermek életének megkönnyítéséről a befogadó közösségben. táblázat) – Eszköztár (→ 1.

Urbánné Deres Judit – Dr.): Ajánlások nagyothalló gyermekek. hogy a → nagyothallás következményeivel mennyire van tisztában. elsősorban vizuális csatornákat is igénybe kell venni az interakcióhoz. A nagyothalló tanulóknál a szociális kompetenciák fejlődése már a kezdetekben zavart szenved.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Tudjuk. hogy ezeknek a képességeknek állandó. Ezért lényeges egyik oldalról a közösségi szokások. tesznek javaslatot a módszerek kiválasztására. a tevékenység és tevékenykedés (szóbeli. oldal). az ismeretszerzés és a képességfejlesztés új lehetőségét nyitják meg a gyermek fejlesztője előtt. érvényesül-e a szociális tanulás kölcsönössége. Váry Ágnes (szerk. azonban ennek a fejlesztőmunkának a legfontosabb kompetenciája a szociális és életviteli képességek fejlesztése. nem értik az őket érő ingerek jelentését vagy nem tudják megítélni azok fontosságát.. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. mert meghatározza a nagyothalló gyermek életpályáját és az integráció sikerességét. hogy sok múlik azon. hang). Tudják-e. A szerzők életkori sajátosságokhoz igazodva fejtik ki véleményüket. magatartásformák. másik oldalról az elfogadás és a proszociális viselkedésformák tanítása pl. alkalmazására (→ 12–18. az életkori sajátosságokhoz igazodó fejlesztése elengedhetetlen és a legfontosabb. mintanyújtással. Az Ajánlásban61 olvashatunk a hallássérülés következményeiről a szociális alkalmazkodás területén (→ 7–10. 2006. Felhívják a figyelmet arra. Használnak-e más kommunikációs utakat. 61  320 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . oldal). tisztában vannak-e a metakommunikációs lehetőségekkel. A szociális. életviteli képességek fejlesztése. hogy a nagyothalló gyermeknek az →  auditív csatornák mellett más. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az új kihívások a pedagógiában a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését támogatják és segítik. írásbeli).és a kortárs csoport. Budapest. mert nem éri elegendő külső inger (pl. mennyire „fogadóképes” a gyermeket körülvevő felnőtt. az ezekből levont tapasztalatok. Ez az információfelvételi és -értelmezési nehézség magatartási problémákat vagy beilleszkedési nehézséget okozhat. Szociális. életviteli és környezeti kompetenciák. cselekvéses. suliNova Kht.

Lásd még nagyothallás témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához  –  szociális. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. fontossága az egészséges életmód kialakításában – Mozogni jó!) (→ 2. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani intézményi útmutató. életviteli és környezeti kompetenciaterület: két adaptált modul az 1. táblázat) – Ajánlások nagyothalló gyermekek. évfolyamra (Én és a világ – Játék a szabadban. elfogadó és befogadó környezet nagymértékben befolyásolja a társadalmi. tanulási és emocionális integráció sikerességét. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 321 . Dokumentációs útmutató (→ 1. az adatbankban. A mozgás szerepe.Nagyothalló gyermek A nagyothalló gyermek szociális kompetenciáinak fejlesztése során a támogató. a 315. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.

Az Ajánlás készítője bemutatja a hallássérülés fokozatait. Így a – különböző fokban – hallássérült tanulók is lehetőséget kapnak olyan tevékenység végzésére. Azonban → hallássérülésük miatt az órán kívüli nyelvtudás bővítésének lehetőségei korlátozottabbak számukra. suliNova Kht. inter. ha a szavak. logikai-matematikai). auditív. hatásukat a nyelvre és a nyelvelsajátításra. zenei. A közepes fokú hallássérült gyermekeknél az idegen nyelv tanulása is nehezített. ha a megfelelő feltételeket biztosítják nekik az osztályban. Urbán Emese: Ajánlások nagyothalló gyermekek. mint a halló társaiknak. Csak akkor képesek követni a társalgást.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. 62  322 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . kifejezések túlnyomó többsége ismert számukra. hogy a tanulók – ha anyanyelvi szintjük engedi – lehetőséget kaphassanak az idegen nyelv elsajátítására.és intraperszonális. valamint a különböző intelligenciafajtákat (nyelvi. testi-kinesztetikus. A hallássérült gyermekeknél az anyanyelvi fejlettség jelentősen meghatározza az elérhető idegen nyelvi szintet. és a megértést segíti a szituáció. vizuális. kinesztetikus. Mivel a Kreatív kommunikációs programcsomag figyelembe veszi az egyéni nyelvelsajátítás jellemzőit (pl. 2006. Budapest. hogy az enyhe fokban nagyothalló integrált gyermekek képesek az idegen nyelv elsajátítására a többi gyermekkel együtt. illetve vizualizálható nyelvi bemenetnek. érdeklődését. Idegen nyelv. az egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztés és az egyéni megsegítés. Ebben az esetben kiemelten fontos a hallássérültekkel foglalkozó gyógypedagógus tanácsadó munkája. és sikerélményhez juttatja őket. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás62 együtt tárgyalja az enyhe fokban nagyothallótól a középsúlyoson át a súlyos hallássérült gyermekek idegennyelv-tanításának sérülésspecifikus sajátosságait. Ezzel növeli a tanulók motivációját. Kifejti. A súlyos fokú hallássérülés esetében fontos. amely viszonylag kevesebb nehézséget jelent számukra. A súlyos fokú → nagyothallás esetében az idegen nyelv tanulásánál döntő szerepe van az írott. ezzel nemcsak a halló gyerekeknek biztosít lehetőséget az egyéni differenciálásra.és csoportorientált tanulók). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.. térbeli. nyomtatottszöveg.

nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Egyéni megsegítés és fejlesztés mellett felhasználhatók az ép hallású tanulók idegennyelv-elsajátítása során alkalmazott módszerek és eszközök. tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1.Nagyothalló gyermek Cochlea implantált gyermekek idegennyelv-tanítása során a vizuális csatornák bevonása mellett fontos a hallás és a → hallásfigyelem fejlesztése. azonban a súlyos nagyothallóknál és siketeknél fontos az olvasás és írás aránylag korábbi használata. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Az enyhe vagy középsúlyos nagyothallónál a vizuális megerősítés mellett hatékony lehet a főleg verbális előkészítő szakasz. a 315. valamint kiadványunk bibliográfiájában 323 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Az ép hallású gyermekek idegennyelv-oktatása során megfogalmazott általános fejlesztési célok vonatkoznak a hallássérült tanulókra is. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. hogy a készülék által nyújtott lehetőségeket minél jobban ki tudják használni. A módszertani ajánlásokat részletesen kidolgozott minta óravázlatok is alátámasztják. és képesek legyenek a beszélt idegen nyelv jó megértésére és használatára. A hallássérültek hatékony idegennyelv-tanításának egyik fontos feltétele az osztálykeretben folyó fejlesztés során a hallásállapot és a képességstruktúra figyelembevétele. de a kompetenciák fejlesztési lehetőségei némileg módosulnak az auditív input korlátozottsága vagy hiánya miatt. Módszertani intézményi útmutató. illetve a hallássérült egyéni megsegítése. táblázat) – Eszköztár (→1. az adatbankban.

Olyan módszertani sokszínűséget kínál. Az objektív feltételek a korlátozott szakmatanulás és az elhelyezkedési lehetőség. az egészség megőrzésére. A hallássérült gyermekek életpálya-építési képességfejlesztésének éppúgy az a célja. munkaerő-piaci felkészültségre tegyenek szert. egészséges életmódra. ahol az információk írásosan is elérhetőek. 324 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . az iskolai tevékenységek hosszú távú és egymásra épülő tevékenységrendszerével. A pályaalkalmasságot tekintve a hallássérültek esetében elsősorban azok a pályák jöhetnek számításba. Tehát a pedagógus legfontosabb feladata azoknak a módszereknek. eljárásoknak a megtalálása. kidolgozott moduljaival. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek A programcsomag egész szemléletével. önálló feladatmegoldás a döntő. amelyek a gyermekek felnőtt életének meghatározói lehetnek. amelyeknél nem játszik meghatározó. módszereivel. lényegi szerepet a közvetlen kommunikáció. a hallásfok. a sokszínű tanulói tevékenységek szervezésével hozzájárul a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának támogatásához. s a koncentrált. amely alkalmas a hallássérült gyermekek befogadására. Az iskolai fejlesztés kiemelt feladata a felnőtt élet szerepeire való felkészítés. a verbálisan bonyolított teammunka. A hallássérült gyermekek esetében a pályaválasztásnak szubjektív és objektív feltételei is vannak. mint halló kortársaikénak: alkalmassá váljanak egy élhető életre. a személyiség és a készségek szintje sorolható. A szubjektív tényezők közé a beszédszint. az eltérő fejlődési utak és szükségletek figyelembevételével. a tanulási-tanítási folyamat átszervezésével pedig biztosítja számukra az inkluzív nevelkedés lehetőségét. amelyet önállóságra neveléssel lehet megoldani. képességeiknek megfelelő pálya választására. a jövő tervezésének képességére. tevékenységeknek. E folyamat során megismerhetjük a gyermekek személyiségét és azokat a tényezőket.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. amelyek hozzájárulnak az önálló életvitel mind teljesebb eléréséhez. képesek legyenek adottságaiknak.

évfolyamra (A természet: a mi világunk. életpálya-építés. suliNova Kht. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. 63  325 . Módszertani intézményi útmutató. „Itt a farsang. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. „Elvégeztük az aratást…”) (→ 2..Nagyothalló gyermek Mindezeknek a kérdéseknek a részletes kifejtését olvashatjuk ebben az Ajánlásban63. valamint kiadványunk bibliográfiájában Czibere Csilla – Köntösné Lőrincz Eszter: Ajánlások nagyothalló gyermekek. tanulók együttneveléséhez. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. évfolyam számára (A természet: a mi világunk – Népszokások. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a 315. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. 2006. áll a bál!”) és egy adaptált modul a 2. Budapest. táblázat) – Ajánlások nagyothalló gyermekek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. az adatbankban. és még alaposabban megismerhetjük a nagyothalló gyermekek sajátos igényeit. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Lásd még nagyothallás témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához – életpálya-építési kompetenciaterület: egy adaptált modul az 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. Minden hónap valakié.

az integráló munka egyes elemeinek megerősítésével. Váry Ágnes: Útmutató hallássérült gyermekek. Támpontokat találhatunk a → hallássérülés. amelyek a hallássérült gyermekek sorsának. Speciális Szakiskola. családtagoknak. Az → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények tanácsadással. jövőjének meghatározó tudományos alapot teremtettek. tanulók együttneveléséhez. Diákotthon és Gyermekotthon szolgáltatásainak és elérhetőségeinek bemutatásán keresztül az olvasó teljes körű képet kap ezen intézmények céljáról. szinte végigkísérik a többségi iskolákban nevelkedő. Török Béla Óvoda. másrészt maguknak az integráció szereplőinek: óvodapedagógusoknak. Budapest. Köntösné Lőrincz Eszter – Dr. szolgáltatást nyújt egyrészt azoknak az intézményeknek. Feltárják az évszázadokra visszatekintő orvosi. a halló gyermekközösségben élő hallássérült gyermekek pedagógiai útjának mindenre kiterjedő támogatásával szeretnének közreműködni abban a munkában. szak. amelyek a nagyothalló gyermekek együttnevelését vállalják. Fontos feladatuknak tekintik. megismerhetjük a hallássérülés pedagógiai következményeit. pedagógiai asszisztenseknek. azokat az interdiszciplínákat. A Dr. feladatrendszerét. Módszertani Intézmény. Általános Iskola. „klienseiről”.és szakmai szolgáltatásairól. szolgáltatásairól. Módszertani intézményi útmutató. → nagyothallás azonosításához. amelyre a nehéz. tanuló gyermekek életét.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató64 segítséget. amelyek folyamatosan segítik az együttnevelést. terapeutáknak és szülőknek. folyamatát és gyakorlatát feltárják az integráció szereplőinek. támogatást. gyógyító pedagógiai hátteret. A befogadott gyermek/tanuló és pedagógusai azonban nem nélkülözhetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények segítségét. hogy együtt vállalt céljaik megvalósításához az integráció teljes feladatrendszerét. Az Útmutató átláthatóvá és érthetővé teszi az integráció céljait. szervezeti felépítéséről.. a családokat és pedagógusokat felelősséggel terhelő kihívás kötelezi. suliNova Kht. 64  326 . nevelőtanároknak. általános iskolai és középiskolai pedagógusoknak. neveléstörténeti. 2007 . az integrációt segítő módszereket és alkalmazott technikákat.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 327 . oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. tanulók együttneveléséhez. a 315. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.Nagyothalló gyermek Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. az adatbankban.

alkalmazása. kommunikációs zavarok miatt nagyon fontos a megfelelő speciális segédeszközök. a felhasználási terület és a sérülésspecifikus használat szerint történik: speciális segédeszközök. amelyek sokoldalú felhasználást tesznek lehetővé. Az eszközcsoportok jellemzése. szülőknek. az életvitelt segítő eszközök gyógyászati segédeszközök használata. A választás és a kiválasztás nehéz. hogy melyek a pedagógiai tevékenységünk eredményes támogatását szolgáló legszükségesebb eszközök. A bemutatott eszközök megismerését. iskolák pedagógusainak. táblázat) Köntösné Lôrincz Eszter – Nagyné Tóth Ibolya – Urbánné Deres Judit: Sérülésspecifikus eszköztár hallássérült gyermekek. jól tárolhatók.. tanulók együttneveléséhez. bonyolult munkáját könnyíti meg az eszközrendszer bemutatása és a módszertani ajánlások. taneszközök. a tanulást. tisztíthatók. a kommunikációt elősegítő játékok.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A súlyos hallássérült gyermekeknél jelentkező nyelvi nehézségek. tanulók együttneveléséhez. tankönyvek. fejlesztő és terápiás eszközök. Educatio Kht. és alkalmasak a gyermekek tevékenykedtetésére is. bemutatása a funkció. illetve a szókincsfejlesztést. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. alkalmazását ajánljuk mindenkinek. akik a hallássérültek pedagógiájában eddig még nem voltak járatosak. A gazdag játékválasztékban olyan játékok szerepelnek. 65  328 . tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. esztétikusak. 2008. a többségi óvodák. aki hallássérült gyermekekkel foglalkozik. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. taneszközök ismerete. a nyelvfejlődést. játékok. Budapest. gyógypedagógusoknak. Dokumentációs útmutató (→ 1. A speciális eszközök bemutatása a mindennapi életben való alkalmazáshoz nyújt ismereteket mindazoknak. Az Útmutatóból65 megismerhetjük.

Nagyothalló gyermek – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 315. az adatbankban. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. valamint kiadványunk bibliográfiájában 329 .

azok használatának pedagógiai vonatkozásait. Itt ismerkedhetünk meg az egyéni fejlesztési tervek készítésével. oldal). tudniuk kell azokat helyesen értelmezni. s ezekkel kapcsolatban hasznos gyakorlati tanácsokat fogalmaz meg (→ 12–17. amelyet hallássérült gyermekek esetében a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ készít el (→ 9–10. A következő nagy témakör a hallássérült gyermekek fejlődésével.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A hallássérült gyermekeket a diagnózis megállapításától végigkísérik mindazok a dokumentumok. A kiadvány részletesen bemutatja a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadásával megváltoztatandó intézményi dokumentumokat. Szervezeti és Működési Szabályzat. Budapest. a → hallókészülékkel vagy cochleáris implanttal történő ellátást. a különböző terápiákkal. oldal). Ezen dokumentu- Köntösné Lőrincz Eszter – Nagyné Heidenwolf Erzsébet – Pintér Beatrix – Urbánné Deres Judit – Dr. értelmezésével az általánoshoz képest mélyebb. suliNova Kht. fejlesztésével foglalkozó dokumentumok csoportja. oldal). amelyek egészségügyi és pedagógiai ellátásuk során keletkeznek. hogy a dokumentumok megismertetésével. speciálisabb. felhasználni. Milyen dokumentumokról van szó? A → hallássérüléssel kapcsolatos egészségügyi dokumentumokról. A komplex pszichológiai-pedagógiai vizsgálat alapján készült szakvélemény biztosítja a hallássérült gyermek számára a különleges gondozásra való jogot (→ 10–12. jól használható információkat adjanak át. A pedagógiai-pszichológiai státusz dokumentuma többek között a szakértői vélemény. Az Úmutató66 készítői arra vállalkoznak. a vizsgáló eljárásokkal és a pedagógiai vélemény megírásának szempontjaival is. Alapító okirat. amelyek tartalmazzák a hallásvizsgálati eredményeket. Pedagógiai program. A gyermekkel foglalkozó szakembereknek munkájuk során tisztában kell lenni ezek szerepével. úgymint Együttműködési megállapodás. 66  330 . Dokumentációs útmutató. 2007 .. tanulók együttneveléséhez. Váry Ágnes: Útmutató nagyothalló gyermekek.

 oldal). A mellékletek remek kiegészítői az ismertetett dokumentumoknak. oldal). táblázat) – Eszköztár (→ 1. a 315.Nagyothalló gyermek mokat számos. az adatbankban. Foglalkozik az anyag a pedagógiai mérés-értékelés kérdéskörével is. nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. oldal). módszertani ajánlásokat is megfogalmazva a befogadó intézmények számára (→ 28–29. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Végezetül áttekinti a a sikeres együttnevelés megvalósítását biztosító jogi és szakmai garanciákat (→ 31–34. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók együttneveléséhez. valamint kiadványunk bibliográfiájában 331 . a mindennapi pedagógiai munka során használható példával is illusztrálják a szerzők (→ 17–27. Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika

Kiadvány típusa

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia, a szövegértés-szövegalkotás és az életpálya-építés területéről készített, 6–9 éves gyermekek számára készült moduladaptációk áttanulmányozását azért javasoljuk, mert többféle feladat differenciált megvalósításához adnak támpontokat, és részletes módszertani segítséget nyújtanak a nagyothalló gyermekek különböző feladatokba történő bevonására. Felhívják a figyelmet a segítségadás fontosságára és a lehetséges megoldásokra. A felsorakoztatott példák alkalmazása biztosítja a hallássérült tanulók tanulási folyamatban való aktív közreműködését és ismeretszerzését. A különböző tananyagtartalmak feldolgozásának menetében olyan ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyek a tanórára való felkészülésben, az óra vezetésében, a tanulásszervezési mód kiválasztásában segítik a befogadó pedagógusokat. A sajátos nevelési igény figyelembevétele a pedagógus rendszeres, előzetes (többlet) felkészülését jelenti – ám ennek eredményeként a hallássérült tanuló is aktív részese lehet a tanórák minden mozzanatának. Nagyothalló gyermekek együttneveléséhez az alábbi mintamodulok készültek: – Szövegértés–szövegalkotás: 24 adaptált modul az alapozó és a beszédfejlesztés szakaszához (részletesen → 2. táblázat) – Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: két adaptált modul az 1. évfolyamra (Én és a világ – Játék a szabadban; A mozgás szerepe, fontossága az egészséges életmód kialakításában – Mozogni jó!) – Életpálya-építés: egy adaptált modul az 1. évfolyam számára (A természet: a mi világunk – Népszokások. „Itt a farsang, áll a bál!”) és egy adaptált modul a 2. évfolyamra (A természet: a mi világunk. Minden hónap valakié. „Elvégeztük az aratást…”)

332

Nagyothalló gyermek

Lásd még nagyothallás témakörben: – Ajánlások nagyothalló gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, nagyothallással kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 315. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

333

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

E csoportba67 nagyon sokféle kórkép tartozik. A sajátos nevelési igényű óvodáskorú gyermekeket integráló pedagógusok számára e területre vonatkozóan két Ajánlás68 is készült: az egyik a magatartászavarok, a másik a → részképességzavarok miatt a nevelési folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek együttneveléséhez. Mindkét ajánlás tisztázza az alapfogalmakat, a zavarok megnyilvánulási formáit, tüneteit, kritériumait, és felsorolja kialakulásának okait (→ I. 5–10. oldal; II. 5–. oldal). A kiadvány fontos szempontokat és tanácsokat fogalmaz meg hiperaktív gyermekek fogadásához, a befogadás előkészítéséhez. Ismerteti a pedagógustól és a csoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformákat. Hangsúlyozza, hogy a gyermek számára az óvónő a minta, akit az óvodás gondolkodás nélkül követ. Az ő attitűdje sugárzik a többi gyermekre is; ha ő természetesen elfogadó, akkor a gyermekek is azok lesznek (→ I. 1 3. oldal). 1–1 Az óvodai nevelés kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési tervében található, ajánlott játékok számos esetben adaptálásra, módosításra szorulnak, ha az integrációban magatartászavarral küzdő gyermek vesz részt. A kötet a különböző tevékenységi területeken belül az adaptációs lehetőségekre hívja fel a figyelmet néhány lehetőség bemutatásával. Mennyiségi és minőségi változtatásokat javasol, ezeket példákkal is szemlélteti (→ I. 1 3–22.  oldal).  Részképességzavarral küzdő gyermekek együttnevelésére vállalkozó óvodapedagógus számára az Ajánlás hasznos információkat nyújt a részképességzavarok rendszeréről és a zavarok tüneteiről. A tünetekhez kapcsolva „Ő az, …” kezdetű mondatokkal bemutatja, hogy az adott tünet hogyan jelentkezhet az óvodáskorú gyermek mindennapos tevékenységeiben (→ II. 8–18. oldal). A szerző a befoga-

L. a pszichés fejlôdés zavaraival kapcsolatban a 195. oldalon írtakat. Venterné Balogh Angelika: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez I. (magatartászavar esetén). Óvodai nevelés; Dr. László Zoltánné: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez II. (részképességzavar esetén). Óvodai nevelés. suliNova Kht., Budapest, 2006.
67 68 

334

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô gyermek

dás előkészítése és eredményessége alapjaként az együttműködést írja le. Részletesen ismerteti az együttműködő felek feladatait, szerepét. Az óvodai nevelés kompetenciaterület programcsomagjának komplex fejlesztési tervének játékait a részképességzavarral küzdő gyermek szükségleteihez igazítva alkalmazhatják a pedagógusok. A szerkesztő javasolja, hogy hagyjanak több időt a gyakorlásra, ismétlések beiktatására. Egy-egy előkészítő részben a tervezett foglalkozáshoz, játékhoz szükséges ismeretek, készségek megalapozása történhet, ezzel segítve azt, hogy a részképességzavarral küzdő gyermek is gond nélkül, örömmel, sikeresen vegyen részt a játékban. A különböző tevékenységi területeken belül az adaptációs lehetőségekre hívja fel a figyelmet néhány példa bemutatásával. A fejlesztési területek ismertetése után a játékgyűjteményből kiemeli azokat a játékokat, amelyek alkalmazása különösen eredményes lehet a → részképességzavarral küzdő gyerekek fejlesztése során (→ II. 20–33. oldal).  Célszerű a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekeket nevelő óvónőknek mindkét Ajánlást megismerni. Gyakran előfordul, hogy a magatartászavarral küzdő vagy hiperaktív gyermekek másodlagos tünetként részképességzavarokat produkálnak, és fordítva. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség- és készségfejlesztő program, különös tekintettel az integrált nevelésre • A szakmai és szakszolgáltatók, illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár • alak-háttér észlelés • autoagresszió • Ayres-módszer • borderline • diszgráfia • diszkalkulia 335

2. rész Adaptációs mátrix

diszlexia diszlexia-prevenció diszlexia-prevenciós módszer fejlesztô osztály Frostig-terápia grafomotoros fejlesztés grafomotoros zavar hiperaktivitás (hiperkinézis) kognitívviselkedés-módosítás laterális dominancia lateralitás MCD (minimális cerebrális diszfunkció), POS (pszichoorganikus szindróma) • Meixner-módszer • motoros zavarok • pszeudodebilitás • pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermek • pszichomotoros fejlesztés • pszichomotoros zavarok • pszichopedagógia, pszichopedagógus • részképességzavarok • szociális nevelés • szociális tanulás • szociopátia • tanulási zavarban szenvedô gyermek • vizuális percepciós zavarok • vizuomotoros koordináció – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában • • • • • • • • • • • •

336

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

E csoportba nagyon sokféle kórkép tartozik. Az Ajánlásból69 a hiperkinetikus zavarral és a magatartászavarral küzdő tanulók szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztéséhez kaphat az olvasó hasznos ismereteket, kézzelfogható, a tanítási gyakorlatban alkalmazható tanácsokat. Megismerhetjük az alapfogalmakat, a gyermekek különböző funkcióinak jellemzőit és azt, hogy ezek eltérései hogyan befolyásolják őket a tanulási folyamatban. Mivel a magyar terminológia nem egységes, a kiadvány a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában szereplő elnevezéseket használja (→ –9. oldal). A kompetencia alapú program legnagyobb pozitívuma, hogy bőségesen és személyre szabottan hagy időt a készségek automatizálódására, amely alapfeltétele az olvasás-írás készségszintű elsajátításának. Nem azt hangsúlyozza, hogy mihamarabb el kell érni bizonyos szinteket, hanem a minőségi előrejutásra törekszik. Ez azért fontos a hiperkinetikus zavarral és a magatartászavarral küzdő tanulók fejlesztésénél, mert az egyes részterületeken belül is hullámzó teljesítményt mutató gyermekek esetében nehezen prognosztizálható, hogy adott időtartamon belül milyen eredményt hoz a fejlesztés. Az egyéni eltérések figyelembevétele nagyon fontos. A szerkesztők ismertetik a speciális készségfejlesztés területeit, illetve azokat az alapfok végére várható eredményeket, amelyeket a sajátos nevelési igényű gyermek teljesíthet (→ 9–12. oldal). A tanítás során alkalmazható hasznos tanácsokat olvashatunk arról, hogy agresszív vagy regresszív magatartásformák esetén mi a teendő, milyenek legyenek a pedagógus viselkedési és magatartásformái (→ 12–1 5. és 25–31. oldal). A programcsomag témaköreinek feldolgozása ajánlott az adott csoport minden tanulója számára. A szerkesztők azonban felhívják a figyelmet a lehetséges nehézségekre, és javaslatokkal segítik a feldolgozást. Speciális fejlesztési lehetőségeket mutatnak be a napi készségfejlesztő tevékenységek – pl. a beszélgetőkör, a mesehallgatás, a ritmikus mozgások – és az általános alapozás során. Gya69  Henger Krisztina – Juhász Sarolta – Nagy Krisztina: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szövegértés-szövegalkotás. suliNova Kht., Budapest, 2006.

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

337

2. rész Adaptációs mátrix

korlati tanácsokat adnak a beszédkészség fejlesztéséhez, a szóbeli és írásbeli szöveg megértéséhez és alkotásához, az íráskép kialakításához, a betűírás előkészítéséhez, az írás jelrendszerének megtanításához stb (→ 1 5–20. oldal). Olvashatunk a hiperkinetikus zavarral és a magatartászavarral küzdő tanulók együttnevelése során legalkalmasabb tanulásszervezési formákról, részletesen a kooperatív tanulás fogalmáról és alapelveiről, módszereiről (→ 20–25.  oldal).  Mivel a magatartás-terápiának, a hiperaktív és magatartás-zavaros gyermekek kezelésének alapvető kérdése a jutalmazás és a büntetés, a kiadvány kitér a jutalmazás és büntetés technikáira is (30–31. oldal).  Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat): 1 adaptált modul a szövegértés-szövegalkotás beszédfejlesztő szakaszához és 1 adaptált modul a beszédfejlesztő szakaszhoz – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 335–336. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

338

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

E csoportba nagyon sokféle kórkép tartozik. Az Ajánlás70 részletesen mutatja be ezt a tanulócsoportot, alcsoportok és típusok szerint tisztázza a fogalmakat (→ 7–1 5. oldal). A tanulási zavarok típusai szerint három alcsoportot különböztet meg. A részképességzavar a komplex teljesítmények – olvasás, írás, számolás – elsajátítását és kivitelezését lehetővé tevő megismerő- és mozgásos funkciók területén mutatkozó deficit, amely az intelligenciaszinttől független. A komplex tanulási zavarok speciális tanulási nehézségek, amelyek az alap-kultúrtechnikák elsajátítása során jelentkeznek. Az Ajánlás tisztázza a viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok fogalmait, és a pedagógusok számára fontos nevelési konzekvenciák áttekintésével ad hasznos tanácsokat. A komplex tanulási zavarok között részletesen foglalkozik a matematikai kompetenciát leginkább befolyásoló → diszkalkuliával. A képességfejlesztésre vonatkozó általános megállapítások mellett olvashatunk gyakorlati tanácsokat is. Az Ajánlás abban is segítséget nyújt, hogy a képességfejlesztés során milyen részképességek fejlesztésére hogyan nyílik lehetőségünk (→ 1–17.  oldal). A személyiség és a társas kompetenciák fejlesztésére a „Komplex személyiség- és magatartás-fejlesztő program” gyakorlatait ajánlja (→ 17–18. oldal). A Képességfejlesztés c. fejezetben a matematikai kompetenciaterületek fejlesztésével, a képességfejlesztési és kimeneti rendszer ismertetésével segíti a gyakorló pedagógusokat (→ 18–24. oldal). Témakörönként bemutatja a kívánt tartalmakat, amelyek általános megfogalmazását nehezíti, hogy a gyermek kognitív készségeinek fejlődése nagyban függ a fogyatékosság fajtájától, kezelésétől, a terápia intenzitásától és a gyermek egyéni fejlődési tempójától. Emiatt nagyon nehéz egyértelműen megfogalmazni azokat a várható tudástartalmakat, amelyekig a gyermek a 4. évfolyam végére eljut. Felsorolja a különös pedagógiai odafigyelést igénylő témaköröket, javaslatokat tesz ezek megtanítására. Évfolyamokra lebontva bemutatja az elvárható és a nem elvárható teljesítményeket (→ 24–43. oldal).
Megyeri Józsefné (szerk.): Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Matematika. suliNova Kht., Budapest, 2006.
70 

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

339

2. rész Adaptációs mátrix

A matematikát tanító pedagógus alapvető ismeretekhez juthat a különböző tanulásszervezési formákról, a differenciálás fontosságáról, a módszerek megfelelő kiválasztásáról, a pedagógus felkészüléséről, a gyermekcsoport felkészítéséről, az integrált matematikatanítás során használt eszközökről és az értékelés alapelveiről is. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához. A matematikai kompetenciaterületen 1 adaptált modul az 1. évfolyam számára (49. modul) és 1 adaptált modul a 2. évfolyam számára (33. modul) (→ 2. táblázat) – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. a 335–336. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

340

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az Ajánlás71 a tanulók közül a hiperkinetikus zavarral és figyelemzavarral élő tanulók együttneveléséhez ad hasznos tanácsokat. Szükséges azonban az ebbe a fogyatékossági típusba tartozó gyermekek szélesebb körű megismerése és a fogalmak alaposabb tisztázása (→ Ajánlások… Matematika, 7–1 5. oldal). A szerkesztő bemutatja a magatartás-zavaros gyermekek csoportjait, definiálja a → hiperaktivitás és a figyelemzavar fogalmát. Leírja a fenti csoportokba tartozó tanulók általános jellemzőit, felsorolja pozitív tulajdonságaikat. Hangsúlyozza, hogy a hiperkinetikus zavarral és figyelemzavarral élő tanulók együttneveléséhez mindig szükséges szakemberek bevonása (→ 7–1 1. oldal). Leszögezi, hogy a magatartászavarok és a hiperkinetikus zavarok két különböző területet ölelnek fel. Külön BNO-kóddal rendelkeznek, különböző diagnosztikai eljárások kapcsolhatóak hozzájuk, és más-más terápiás megközelítésben kell foglalkozni velük. A társas készségek és képességek fejlesztését, azaz a szociális kompetencia kialakítását a magatartási problémával küzdő gyermekek esetében is társaikhoz hasonló mértékben kell megvalósítani. Szükséges azonban az időkeret szétválasztása a többségi iskolás populáció, valamint a hiperaktív gyermekek esetében. Táblázattal szemlélteti a szerkesztő, hogy az egyes kompetenciaterületek egységesek, a pedagógusnak mindössze az adott kompetencia kialakítására fordított időkeret esetében szükséges differenciálnia (→ 1 3. oldal). 1–1 Az elérendő attitűd- és képességcsoportok sérülésspecifikus leírásai alkalmával ismerteti a lehetséges problémákat, erősségeket, a pedagógus feladatait – mit várhat el, hogyan viselkedjen az attitűdök kialakításakor, formálásakor, a szociális képességek fejlesztésekor. Megfogalmazza a szakaszok végén elvárható követelményeket. (→ 1–19. oldal) A programcsomagok témakörei a mindennapi élet színtereit, feladatait és felelősségeit bemutató, szemléletformáló ismereteket nyújtanak, ezért kiindulópontjai lehetnek a speciális nevelési szükségletű gyermekek későbbi, zökkenőmentes társadalmi beilleszkedésének, társas életének. Az egyes progRózsa Mária (szerk.): Ajánlások a pszichés fejlôdés zavaraival küzdô gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. suliNova Kht., Budapest, 2006.
71 

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

341

valamint a → hiperaktivitással küzdő gyermekek nevelése során. oldal). eredményes pedagógiai attitűdöket mutat be (→ 33– 34. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldal). valamint hiperaktivitással küzdő gyermekek esetében jól alkalmazható tanulásszervezési formákat. rész Adaptációs mátrix ramcsomagok esetében azokat a témaköröket emeli ki. módszereket. a 335–336. táblázat) – Eszköztár (→ 1. az adatbankban.  Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. amelyek feldolgozása során valamilyen speciális szempont figyelembevétele szükséges a magatartási zavarral. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók együttneveléséhez. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Magatartási zavarral.2. Módszertani intézményi útmutató. A speciális vonatkozásokat egy-egy nagyobb témakörben összegyűjtve javasol módosítási lehetőségeket (→ 19–30. valamint kiadványunk bibliográfiájában 342 .

Az általános fejlesztési célok ismertetéséből megtudhatjuk. amikor az osztály ugyan dolgozik.  E tanulók sokfélesége miatt az egyéni különbségek számottevőek.. tanítását. A kompetencia alapú programcsomag legnagyobb pozitívuma. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás72 a hiperkinetikus zavar és a magatartászavar fogalmait tisztázza szemléletes példával. oldal). A szerző ajánlja. hogy azon az órán is biztosítsunk önálló munkát. de nem lép rá. célokat és a specifikus nyelvi fejlesztési célokat (→ 1 3–17. ami alapfeltétele a készségszintű idegen nyelvi kommunikáció elsajátításának. idegennyelv-oktatását (→ 8–1 3. de a hiperkinetikus vagy a magatartás-zavaros tanuló már fáradt. 7–18. 72  Kompetenciaterület Kiadvány típusa 343 . Budapest. Részletesen elemzi viszont azokat a pszichés jellemzőket. amelynek lehetőségeit a programcsomag témaköreinek megfelelően ismerteti a kiadvány. oldal). hogy hiperkinetikus zavar és magatartászavar esetén milyen fejlesztési lehetőségek adódnak a mozgás.): Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. mert az ő autójában nincs fék. valamint Ajánlások… Matematika. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez.” (Dr. ez elengedhetetlen feltétele a viszonylag zavartalan oktatás megvalósításának (→ 25–29. amelyek befolyásolják a hiperkinetikus zavarral és magatartászavarral küzdő gyermekek tanulását. Egymásra építi az általános fejlesztési folyamatokat. a figyelem és a személyiség fejlesztésében.  oldal). Idegen nyelv. és nem tud a többiekkel együttműködni. Tartalmazza az adott sajátos nevelési igényhez nem illeszkedő tartalmakat is (→ 17–25. A magatartás-zavaros gyermek pedig azért süvít az autójával. a testtudat. oldal).Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Gyarmathy Éva) A pszichés fejlődés zavarainak további formáit nem mutatja be (→ Irányelv. Legjobb. suliNova Kht. 2006. mert ugyan neki van. Célszerű kis létszámú osztálytermekben a speciális tárgyi és személyi feltételek biztosítása. hogy bőségesen és személyre szabottan hagy időt a készségek automatizálódására. oldal). mely szerint „…a közúti forgalomban az autót vezető hiperkinetikus szindrómás gyermek száguldozik. nem használja a féket azért. azért nem használja a féket. A nyelvoktatás során alkalom adódhat egyéb speciális képességfejlesztésre. ha ez fiziJávori Ildikó (szerk.  A hiperkinetikus zavarral küzdő diákok integrált nevelésének feltétele a megfelelő tanulásszervezési módok kiválasztása.

Hangsúlyozza.  oldal). az adatbankban. Olvashatunk még a pedagógusnak javasolt kommunikációs formákról. a 335–336. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. a pedagógiai asszisztens segítségének lehetőségeiről és az integrált tanórák felépítéséről.2. rész Adaptációs mátrix kai eltávolodást is jelent. Megismerhetjük az egyéni megsegítés lehetőségeit a különböző tanulásszervezési helyzetekben. az értékelési alapelvekről. elvonulhat egy olyan helyre az osztályban. ha aktív és tevékenységszintű élményeket nyújtunk az órákon (→ 29–30. a tanítás során felhasználható eszközökről. valamint az alkalmazott módszereket is. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. kiléphet a szituációból. ami csakis úgy lehetséges. valamint kiadványunk bibliográfiájában 344 . Módszertani intézményi útmutató. tanulók együttneveléséhez. hogy a legfőbb cél az idegen nyelv iránti figyelem felkeltése. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. amely kifejezetten – de nem csak neki – erre a célra van berendezve (→ 2. táblázat) – Eszköztár (→ 1. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Dokumentációs útmutató (→ 1. oldal). táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.

az adott sérüléstípusba tartozó gyermek más. Mindvégig szem előtt tartja a pszichés fejlődési zavar komplexitását. alcsoportok és típusok szerint tisztázza a mindennapok során szinonimaként használt fogalmakat (tanulási nehézség. hiszen minden. 2006.. hogy a sajátos nevelési igényű tanulótól nem elvárható. valamint 7–12.): Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. A tanulási korlátokat olyan komplex főfogalomnak tekinti. valamint konkrét példákkal teszi gyakorlatcentrikussá ajánlásait.és magatartás-fejlesztő program moduljait. 73  Kompetenciaterület Kiadvány típusa 345 . évfolyamokon. koncentrikusan bővülve-mélyülve habilitációs órákon. mindig az egyéni fejlesztési terv a kimeneti elvárás és az értékelés megállapításának alapja (→ 12–17. oldal). hogy a speciális megsegítések hatására felzárkózzon az osztály szintjéhez. tanulási zavar stb. akár tanórán kívüli keretben alkalmazhatónak tartja. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Budapest. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek E csoportba nagyon sokféle kórkép tartozik. Sérülésspecifikusan feltérképezi a témakörök módosításának lehetőségeit. Ennek megfelelően részletesen ismerteti a tanulási és magatartászavarral küzdő tanulók főbb képességfejlesztési elveit és területeit 1–6. Talán a sajátos nevelési igény variabilitása itt mutatkozik meg leginkább: nem lehetséges a mindennapokban jól használt. A kimeneti elvárások megállapításakor hangsúlyozza.). amely igen bonyolult problémaegyüttest takar (→ 5–1 1. szükség szerint kiegészíti olyan habilitációs-rehabilitációs ajánlásokkal. és ennek megfelelően differenciáltan ajánl lehetőségeket a módosításra. amelyre kiválóan alkalmasnak tartja a Komplex személyiség. Évfolyamonként kiegészíti a témákat. A komplex tanulási zavar esetén gyakran jelentkező szövegértési nehézség és egyéb maradványHernádi Krisztina (szerk. Ezeket a tanulók életkorának megfelelően. oldal). életpálya-építés. általában jól bevált eszköztárral élni. Fokozott figyelmet fordít a társas kompetenciák fejlesztésére. Az Ajánlás73 részletesen mutatja be az adott tanulócsoportot. hogy az e csoportba tartozó gyermekek és fiatalok csoportja igen heterogén. mentálhigiénés foglalkozásokon és akár óratervi. amelyek az adott kompetencia fejlesztéséhez szükségesek. ezért más bánásmódot igényel.  A képességfejlesztés és a témakörök ismertetése során hangsúlyozza. Ismerteti az életpálya-építési kompetencia fejlesztésének témaköreit.. suliNova Kht.

. táblázat) – Eszköztár (→ 1. valamint a szövegértési– szövegalkotási kompetencia és az életpálya-építési kompetencia fejlesztésének összekapcsolását hangsúlyozza. évfolyam számára (Népi mesterségek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 346 . tanulók együttneveléséhez. Befejezésül ismerteti az alkalmazható módszereket. Dokumentációs útmutató (→ 1.2. példaképek. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. az adatbankban.  oldal). oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Módszertani intézményi útmutató. hogy nagyobb eséllyel induljanak az életpálya építésében. évfolyam (Mindennapjaink – Népi gyermekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel Jancsi!) számára (→ 2. foglalkozások: Nemezelés 2. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához az életpálya-építési kompetenciaterületen: 2 adaptált modul az 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 335–336. az élethosszig tartó tanulásban (→ 17–29. valamint az értékelés alapelveit is. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. hogy a komplex tanulási zavarral küzdő tanulóknak az információkezeléshez már a korai időszaktól számítógépet és informatikai ismereteket kell biztosítani. rész Adaptációs mátrix tünetek kompenzálásához gyakorlati tanácsokat ad. Fontosnak tartja. a pedagógustól elvárható magatartásformákat. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) és 1 adaptált modul a 2. táblázat) – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. Hősök. munkaformákat. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l.

lehetőségeiről. mi szükséges ahhoz. feltételeiről. Az inkluzív pedagógia megvalósulásának egyik pillére az → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények. szakemberek közötti kooperáció. a pszichés fejlődés zavara miatt akadályozott gyermek. tanulók együttneveléséhez. a pedagógusközösség. 2007 . oldal). Az iskola.. a gyermekcsoport. Módszertani intézményi útmutató.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató74 a pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési. érthető leírásait találhatják az olvasók. majd ismerteti az ebbe a csoportba tartozó gyermekekkel foglalkozó szakma múltját (→ 5–. A gyermek és családja. és leírják azt is. tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyerekek kifejezés bevezetésének előzményeit mutatja be.  oldal). 74  347 . a család. oldal). a pedagógusközösség és a módszertani intézmény szakembereinek folyamatos párbeszéde biztosíthatja a beilleszkedés és befogadás folyamatának szakmai hátterét (→ 17–22. A megfelelő intézményi ellátás lényege a szakmaközi megközelítés és a szakmák. gyógypedagógiában használatos kórképeket a többségi pedagógusok is megismerik. Csákvári Judit – Süvegesné Rudán Margit: Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. ahol mód nyílik az együttműködés megvalósítására. a segítő szakemberek és a civil szervezetek rövid bemutatása olvasható az Útmutatóban (→ 1 5–17. A szerzők három nagy csoportban ismertetik a tanulási zavarokat (→ 8–1 3. Éppen ezért hasznos. A szerzők összefoglalják a pedagógiai többletszolgáltatások lehetőségeit. formáiról. hogy egy iskola profiljába az integráció hivatalosan is bekerülhessen (→ 14–1   5. oldal). Budapest. Az útmutatóban a sajátos nevelési igény hátterében álló diagnózisoknak és azok pedagógiai konzekvenciáinak köznapi.  Az útmutatóban hasznos információkat találhatnak az integráció céljáról. ha a különböző. Az integráció sikeres megvalósításában a szakemberek kooperációját kiemelt fontosságúnak tekintik. suliNova Kht. a pedagógus.  oldal). ezért azonosítják az együttnevelés szereplőit és az együttnevelésben elfoglalt helyüket.

rész Adaptációs mátrix Az általában szegregált gyógypedagógiai intézményekből funkcióbővüléssel létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekben jelennek meg azok a szolgáltatások. az integrációt segítő munka bázisaivá válhatnak. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. E feladatok ellátásában vállalnak jelentős részt azok az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények vagy bizonyos speciális feladatokat vállaló intézmények. a 335–336. az adatbankban. amelyek az ott dolgozó szakemberek tudásával. tanulók együttneveléséhez. Céljuk és feladatuk a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók teljes körű ellátása. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. fontos tehát a pszichológiai. Különböző formákban vehetnek részt az integráció megvalósításában: képzőszolgáltató központtá alakulhatnak.2. megszerzett gyógypedagógiai tapasztalatával segítik az integrált nevelést. táblázat) – Eszköztár (→ 1. amelyek vállalják ezen gyermekek együttnevelését és megsegítését (→ 22–23. A pszichés fejlődés zavaraival küzdő népesség ellátásának speciális területe a gyógypedagógiai pszichológiai munka. Dokumentációs útmutató (→ 1. A problémák sokrétűsége az integrációs folyamat összes résztvevőjének komoly pszichés terhet. gyakran (akár jó értelemben véve is) stresszt jelentenek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 348 . a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. esetenként pszichiátriai szakszolgáltatási rendszer kiépítése is. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. oldal).

fejlesztési célnak megfelelően választhassák ki az eszközöket. hogy problémának. Budapest. definíciókat olvashatnak az érdeklődők a pszichés fejlődés zavarával küzdő gyerekek lehetséges diagnózisairól. számítástechnikai eszközök. fejlesztésük más-más eljárást és eszközt igényel. illetve csoportos szervezeti keretben is használható eszközöket. tantermi berendezések. tanulók együttneveléséhez. A szerzők ismertetik az eszközválasztás szempontjait is. amelyek – a terápiás és osztálytermi munkában egyaránt – a sajátos nevelési igényű gyermekek minél sikeresebb integrációját teszik lehetővé. illetve a korai kisiskoláskort célzó beavatkozások kiemelt jelentőségűek az eredményesség és a másodlagos problémák megelőzésének szempontjából. suliNova Kht. differenciált osztálymunkával. Többféle. Rövid. valamint a viselkedés és az érzelmi élet zavarainak terápiáját szolgáló különféle eszközöket. fő jellemzőiről. terápiás jellegű folyamatok és eszközök aránya megnő. a gyermek személyiségének harmonikus fejlődéséhez. A pszichés fejlődés zavara nem egységes diagnózis. egymástól eredetüket és következményeiket tekintve is különböző probléma gyûjtôneve. Természetes tehát. hogy gyógypedagógiai. speciális taneszközök vagy valamely régről ismert játék újszerű felhasználási módja. pszichológiai gondozásuk. legyenek azok modern elektronikai. ezért a szerzők ezeket ismertetik..Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóban75 a szerzők röviden bemutatják azoknak eszközöknek a körét. másrészt a szakember Csákvári Judit – Darvasi Lászlóné – Demeter Gáborné: Sérülésspecifikus eszköztár a pszichés fejlődés zavaraival küzdô gyermekek. ezzel is hozzájárulva a habilitáció-rehabilitáció legfontosabb céljához. egymástól igen eltérő. Az egyes problématípusokon belül a kiadvány ismerteti egyrészt az osztálytermi foglalkozásokba beépíthető. 75  349 . Ezek az ismertetők abban segítenek. A pszichés fejlődés zavarával küzdő gyerekek esetében a preventív jellegű. Ennek megfelelően az Útmutatóban az eszközcsoportok kiválasztása az osztálytermi folyamatok esetében döntően az alsó szakaszban alkalmazható megsegítést helyezi előtérbe. Ezért a szerzôk bemutatják az iskolai készségek fejlesztését. 2008. A későbbi életkorban felismert sajátos nevelési igény kielégítése esetén az egyéni. érthető magyarázatokat.

Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulási segédletek. rész Adaptációs mátrix irányításával. valamint leírást olvashatnak azokról a terápiás eszközökről is. illetve készített egyéb eszközök is használhatók. hogy az eszköz hol kapható. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. és szerepel annak megjelölése is. valamint kiadványunk bibliográfiájában 350 . szoftverek. habilitációs-rehabilitációs foglalkozások keretében. gyermekkönyvek. az adatbankban. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek.és eszközgyűjtemény – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók együttneveléséhez. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. feladat. táblázat) – Jó gyakorlatok – pedagógiai tárgyú • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában • Játéka játék-. a 335–336. amelyeknek használata speciális kompetenciát igényel. Az útmutató készítői végül az eszközök helyes használatát és alkalmazási lehetőségeit bemutató hasznos tanácsokkal látják el a szülőket. egyéni fejlesztés útján alkalmazható eszközcsoportokat. A fejlesztési területek egymásra épülését a bemutatott képek sorrendje segíti. tankönyvek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. Módszertani intézményi útmutató. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. A bemutatott eszközök mintát jelentenek a kiválasztáshoz. Minden rövid leírást az eszközről készült fénykép követ. pedagógusokat. fejlesztő játékok leírásai találhatók. amelynek analógiájára a megcélzott fejlesztési területre forgalmazott.2. A katalógusban berendezési tárgyak.

azokról rövid ismertetőt közöl. Olvashatnak a sajátos nevelési igényű gyermekek pályaképéről születésüktől az iskola megkezdéséig és – a dokumentációs rendszer ismertetésén keresztül – iskolai életútjukról is. A kiadvány áttekinti a leggyakrabban előforduló diagnózisokat. hogy intézményi szinten milyen. az egyéni továbbhaladás. kortárs csoport. hogy hozzájut-e a számára megfelelő. Budapest. oldal). a mentesítés. rehabilitációs foglalkozás biztosításának kérdéseiről. hallott ismérveket. amelyekben a pedagógus felismerheti a nap mint nap használt. Megtudhatják. tanulók együttneveléséhez. hogy a sajátos nevelési igényű gyermek állapotát a törvényben meghatározott módon diagnosztizálják. az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs. oldal) A pszichés fejlődés zavarával küzdő gyermek sorsának alakulása nagymértékben függ attól. Dokumentációs útmutató. problémákat. és ráirányítja a figyelmet a befogadó intézmény felelősségére és teendőire a dokumentumok kezelésével és megalkotásával kapcsolatosan.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatót76 minden intézményvezető és pedagógus hatékonyan tudja felhasználni saját dokumentációs munkájában. SNI-gyermek – származó idézetek vezetik be. Csákvári Judit – Süvegesné Rudán Margit: Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek.. és tartalmazza a diagnózis BNO-besorolását is. Áttanulmányozása után a szakértői vélemények. suliNova Kht. 2007 . Minden – a jogszabályokban rögzített – ellátás. (→ 5–. az orvosi és gyógypedagógiai szakvélemények papírok sokasága helyett érthető. olvasható információhordozóvá válnak. 76  351 . szolgáltatás. a gyermekek jogait biztosító követelményeknek kell megfelelni. A kiadvány érthetővé teszi a jog és orvostudomány kategóriáit a pszichés fejlődés zavarával küzdő gyermekkel kapcsolatban. illetve az általuk kiadott szakértői véleményt ismertetik a szerzők (→ –1 5. Ezeket a szövegeket – mintegy keretbe foglalva – a közvetlen szereplőktől – szülő. sajátos nevelési igényeit kielégítő ellátáshoz. Ezért az útmutatóban a közoktatási törvény által meghatározott diagnózisalkotó intézményhálózatot. Részletesen olvashatnak az egy tanévnél hosszabb idő. különleges jogosultság igénybevételének feltétele. áttekinthető.

a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának (BNO) leírásait (2. tanulók együttneveléséhez. különös tekintettel az integrált nevelésre • A szakmai és szakszolgáltatók. hogy a befogadó intézmény feladata kiállítani. hogy sajátos nevelési igényű tanuló integrált nevelésére-oktatására vállalkozhasson. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. oldal). A szerzők hangsúlyozzák. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. A kiadványt mellékletek teszik teljessé. sz. melléklet) és a szakterülethez tartozó kulcsfogalmak magyarázatát (3. értékelés alóli felmentés. módosítani és megőrizni a befogadáshoz szükséges dokumentumokat. sz. hogy milyen feltételeket kell az intézménynek teljesíteni ahhoz. melléklet). sz. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek.és készségfejlesztő program. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. az adatbankban.2. évfolyamismétlés lehetőségeiről (→ 1 5-  1. rész Adaptációs mátrix minősítés. és ismerteti a szakértői vélemény javaslatainak intézményi szintű konzekvenciáit is (→ 19–24. a 335–336. Az Útmutató eligazít abban is. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 352 . Ezek tartalmazzák a vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat (1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. melléklet). oldal).

kompetenciafejlesztését befolyásoló tünetek felsorolása − Javasolt tanári tevékenységek. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A kompetencia alapú modulok konkrét. a fejlődés ütemében. Nagyfokú eltérés tapasztalható a tünetek jellegében. akik az adaptációban a mindennapokban használható javaslatokat. A kiválasztott modulokat gyógypedagógusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal.és csoportmunkában − Pótfeladatok alkalmazása 353 . valamint a habilitációs. hogy a tanulási zavarral küzdő gyermekek együttnevelése során alkalmazhatóak legyenek. ellenőrzésre. Az időben észrevett korai jelek és a tudatosan alkalmazott játékos. ajánlásokat ismerhetnek meg.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. A gyermekek aktuális képesség. a kívánt tartalom elsajátítását.és készségszintjét kiindulásként figyelembe vevő fejlesztéssel kiküszöbölhetőek. ami nem várható el az osztálytársaktól a pár. 7–18. tanórákon tapasztalható. Ennek érdekében a modulokban található ajánlások a következő területekre vonatkoznak: − A főbb. illetve nem elvárható tanulói tevékenységek beillesztése – ez a feldolgozás menetének leírásában jelenik meg − Javaslatok tanulásszervezési eljárásokra. a zavar súlyosságában. A fejlesztés haladási ütemét javasolt az osztály. az egyéni megsegítés a pedagógiai. a kísérő problémák megjelenésében stb. szemléltetésre − Az önirányítás. (→ Ajánlások… Matematika. rehabilitációs ellátás az akadályok jellegétől függ. illetve enyhíthetőek a problémák. valamint a sajátos nevelési igényű gyermek szomatikus és pszichés fejlettségéhez igazítani. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a pszichés fejlődés zavarait mutató gyermekek együttnevelésére vállalkozó többségi pedagógusok számára. segítségnyújtási lehetőségekre. hogy csökkenjen a tanulási zavarral küzdő gyermekek száma vagy a tanulási zavar súlyosságának a mértéke. és tették azokat alkalmassá arra.  oldal). elvárható. Az e csoportba tartozó gyermekek köre igen heterogén. módosító eljárásokat. a tanulócsoport. Az iskolai oktatás. módszertanilag megalapozott fejlesztő munka hozzájárulhat. módszerekre. a figyelem zavara és a motoros nyugtalanság miatt fokozottan szükséges a pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulóknak támasz és megerősítés.  Tanulási zavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak.

valamint kiadványunk bibliográfiájában 354 .2. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Dokumentációs útmutató (→ 1. Hősök. évfolyam számára (Éljük az életet! – Mindennapjaink – Népi gyermekjátékok – Ügyességi játékok: „Kelj fel. különös tekintettel az integrált nevelésre • A szakmai és szakszolgáltatók. foglalkozások: Nemezelés 2. az adatbankban. szabályok elsajátítása csak előzetes rehabilitációs tevékenység után elvárható – ezek a modulrész megfelelő soraiban találhatók A pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek együttneveléséhez az alábbi mintamodulok készültek (→ 2. és az adott gyermek képességeinek megfelelő feladatot végeztesse − Minden sajátos nevelési igényű tanuló a saját fejlesztési terve szerint haladjon − Egyes tananyagtartalmak. Jancsi!) Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek.és készségfejlesztő program. tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. táblázat) – Jó gyakorlatok: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Katica differenciált képesség. a 335–336. modul) és 1 adaptált modul a 2. évfolyam számára (33. példaképek. évfolyam számára (49. rész Adaptációs mátrix − Kéttanáros modell vagy a pedagógiai asszisztens jelenléte − Nagyon fontos. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó: Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában • Pedagógiai tárgyú: A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő.. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) és 1 adaptált modul a 2. hogy a tanító az → utazó gyógypedagógussal együttműködve differenciáljon. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. játékok. modul) − Életpálya-építés: 2 adaptált modul az 1. évfolyam számára (Népi mesterségek. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) − Szövegértés–szövegalkotás: 1 adaptált modul a beszédfejlesztő szakaszhoz − Matematika: 1 adaptált modul az 1.

módszerek. részképességeinek. speciális didaktikai eljárások. együttműködésüknek fejlesztése. az egészséges és fogyatékos gyermekek kommunikációs készségének. önállóságuknak. a szükséges speciális módszerek. terápiás eljárások. hogy a gyermek saját irányítása alatt áll. 355 SNI-gyermek . alkalmazkodóképességüknek. eszközök bemutatása. A fejlesztő program vegyes és azonos életkorú csoportokban egyaránt jól alkalmazható.és készségfejlesztő program. Olyan fejlesztő program. különös tekintettel az integrált nevelésre A program célja a másságot elfogadó környezet megteremtése. a problémát maga keresi és oldja meg. technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. békés légkör megteremtése. óVoDÁBAN És IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon A fejlesztés célja ezzel a gyakorlattal a nyugodt. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó – Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában A nevelés során alkalmazott szemléltetés. A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó – Katica differenciált képesség. a feszültségek és problémák feloldása úgy.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok óVoDÁBAN A szakmai és szakszolgáltatók. amely mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesen használható.

a délelőtti órákkal párhuzamosan egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. Dokumentációs útmutató (→ 1. feladat. táblázat) – Útmutató a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. Lásd még a pszichés fejlődés zavarai témakörben: – Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához A Gyermekek Háza program e képzésével felkínálja olyan innovatív szemlélet alakítását. amely biztosíthatja minden tanuló számára a hatékony.és eszközgyűjtemény” – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez A program célja azoknak a részképességeknek a fejlesztése. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. integráltan nevelik. táblázat) – Eszköztár (→ 1. hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat együtt. rehabilitációs foglalkozásokon is lehetőséget biztosít a részképességek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 356 . a matematikai logika és a közösségfejlesztés területén a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére. és heti 2-3-4 alkalommal. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. amelyek könynyebbé teszik az alap-kultúrtechnikák sikeres elsajátítását. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – „Mucsi palánták” – „Palánta” fejlesztő-felzárkóztató-integrációs-képességkibontakoztató program Mucsiban A Palánta program lényege. inkluzív tanulási környezet kialakítását. – A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában A nevelő-oktató munkában és a habilitációs. a pszichés fejlődés zavaraival kapcsolatos fogalmak részletes felsorolását l. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segítik a Gyermekek Háza tankönyvcsaládjának munkatankönyv jellegű kötetei. tanulók együttneveléséhez. – A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata.2. A program részleteiben is alkalmazható. rész Adaptációs mátrix – „Játéka játék-. az adatbankban. Módszertani intézményi útmutató. a 335–336.

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az Óvodai nevelés területén közös Ajánlás készült a nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez. Részletesebben → 314. oldal. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: • adaptált környezet • hallásmérés • adó-vevô készülék • hallásfigyelem • audiogram • hallásnevelés • audiológia • hallókészülék • audiométer • jelnyelv • auditív • korai fejlesztés és gondozás • auditív differenciálás • nagyothalló • auditív diszkrimináció • pedoaudiológia • auditív verbális terápia • posztlinguális hallássérülés • augmentatív (segített) kom• prelinguális hallássérülés munikáció • siket • beszédérthetôség • siket-vakság • beszédmegértés • szájról olvasás • cochleáris implantáció • ujjábécé • érzékszervi fogyatékosság • fonomimikai jelek – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

357

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

A súlyosan hallássérült gyermekek társadalmi integrációjának egyik alapfeltétele, hogy olyan anyanyelvi műveltség birtokába juttassuk el őket is, amely a társadalom által megkívánt, az egyén szempontjából is lényeges és teljesíthető. Az anyanyelvi műveltség a különféle tudástartalmak megközelítésének és elsajátításának is feltétele. A szövegértési-szövegalkotási kompetencia területén az adott szituációhoz kapcsolódó, a szituáció összetevőinek megfelelő nyelvhasználati képességet tudjuk fejleszteni. Az Ajánlás77 hangsúlyozza, hogy a → hallássérülés következményes jelenségei elsősorban a beszédfunkciókra terjednek ki. Ezen keresztül módosul a gyermek megismerő tevékenysége, de a hallássérülés nem érinti az intelligenciát, az értelmi képességeket. A súlyos fokú hallássérülés nyelvi kihatásai leginkább az artikuláció, a grammatika és a szókincs területét érintik. A szövegértés problémája természetszerűleg nemcsak az élőbeszéd megértését nehezíti, hanem olvasás közben is jelentkezik. Ugyanakkor ezek a kommunikációs akadályok nem feltétlenül jelennek meg minden hallássérült gyermeknél. A pedagógiai gyakorlatban sok türelemre, differenciált követelménytámasztásra, az értékelésnél pedig az egyéni sajátosságok figyelembevételére van szükség. Az Ajánlás a súlyosan hallássérült gyermekek sajátos igényeinek megismerésén túl széles körű módszertani és tanulásszervezési ismereteket is nyújt (→ 20–24. oldal). Az integráció sikere – a hallássérült tanuló együttnevelésre való alkalmasságán túl – döntően a befogadó pedagógus és a → szurdopedagógus szakmaközi együttműködésén, a felelősségteljes közös gondolkodás kialakulásán és a szülői támogatáson múlik. Az együttnevelés vállalása a befogadó iskola számára komoly innovációs tevékenységgel jár.

Nagyné Tóth Ibolya: Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szövegértés-szövegalkotás. suliNova Kht., Budapest, 2006.
77 

358

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

súlyos hallássérült gyermek

Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat): 3 adaptált modul az 1. évfolyam számára a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület beszédfejlesztés szakaszához és 1 adaptált modul a 2. évfolyam számára a beszédfejlesztés szakaszához – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon . – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

359

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

A matematikai kompetencia területén közös Ajánlás készült a nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez. Részletesebben lásd: → 318–319. oldal.

360

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

A szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületre kidolgozott programcsomag az integráltan fejlesztett hallássérült gyermekek számára olyan tevékenységek széles körét biztosítja, amelyek hozzájárulnak a nyelvi képességek, az ehhez szorosan kapcsolódó szociális képességek sokoldalú fejlődéséhez. Pedagógusok számára a módszerek gazdag tárházát vonultatja fel a program. Az Ajánlás78 bemutatja, hogy milyen következményei vannak a → hallássérülésnek a szociális alkalmazkodásban (→ 7–9.  oldal). Lényeges hangsúlyozni, hogy nem maga a hallássérülés, hanem annak következményei hatnak a szociális érettségre, az érzelmi alkalmazkodásra, a tanulási stratégiákra (→ Ajánlások… Életpálya-építés 9–12. oldal). A hallássérült gyermeket segíteni kell abban, hogy társas kapcsolatai kialakuljanak és fejlődjenek, erre időt, teret és alkalmat kell biztosítani. Kiemelt szerepük van a fejlődés folyamatában a felnőttmodellek által megjelenített szociális normáknak, amelyekkel a gyermekek azonosulnak. Az Ajánlás bemutatja az integráció várható előnyeit a hallássérült gyermek, az osztálytársak, a befogadó pedagógusok szempontjából. Őszintén szól az integráció lehetséges hátrányairól is (→ 9–10. oldal). Részletesen megismerhetjük a kiemelt fejlesztési feladatokat, a speciális fejlesztési területeket és a tanulási folyamat keretében alkalmazott módszerek sajátosságait. A hallássérült gyermek fejlesztése csak akkor lehet sikeres, ha a választott módszerek alkalmazása során figyelembe veszik a sérülésspecifikus szempontokat is. A témakörök elemzése a súlyosan hallássérült gyermekek speciális szempontjainak figyelembevételével történik (→ 1–19. oldal). A befogadó pedagógus, a gyógypedagógus, a szülő együttműködése, közös munkája hatására a hallássérült gyermekek szociális, életviteli kompetenciái,

Nagyné Heidenwolf Erzsébet (szerk.): Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. suliNova Kht., Budapest, 2006.
78 

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

361

2. rész Adaptációs mátrix

tudatossága, együttműködési készsége, információfeldolgozó és -elemző készségei, döntési képessége megfelelően fejlődhetnek. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. táblázat): 1 adaptált modul az 1. évfolyam számára a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Én és a világ: Játék a szabadban c. moduljához – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon . – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

362

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés

SNI-gyermek

Az életpálya-építési kompetenciaterület adaptációjánál az együttnevelést vállaló pedagógusoknak meg kell ismerkedniük a súlyos hallássérült gyermek szükségleteivel, amelyek kielégítésére feltétlenül megoldást kell találni. A hallássérült gyermekek integrált nevelése eredményesebb lehet a vázolt módszerek és tanulásszervezési formák változatos alkalmazásával (→ 12–1 3., 28–31. oldal).  Részletesen szó esik a hallássérült gyermekek speciális nevelési szükségleteit meghatározó tényezőkről, a → hallássérülés közvetlen és másodlagos következményeiről, a speciális módszerekről és eszközökről (→ 7–12. oldal). Megismerkedhetünk a súlyosan hallássérült tanuló képességfejlesztésének speciális elveivel és az oktatási többletfeladatokkal (→ 1 5. és 18–21. oldal). A hallássérült gyermekek beilleszkedésének támogatására főként az ember és társadalom, a művészetek és az életpálya-építési ismeretek műveltségi területen belül szervezett szocializálódást segítő játékok, szerepvállalások alkalmasak. Ilyen pl. bábjáték, kézműves tevékenység, drámajáték, gyűjtőmunka, kulturális tevékenységek. A hallássérült fiatalok pályaválasztásának szubjektív meghatározói a beszédszint, a hallásfok, a személyiség és a készségek szintje. Objektív meghatározó a szakmatanulás és az elhelyezkedési lehetőség korlátozott volta. A választás során kiesnek mindazok a pályák, amelyek balesetveszélyesek a számukra, illetve azok, amelyekben a beszéd, a beszédmegértés központi szerepet tölt be. Ebből következik, hogy az iskolai munka során a szubjektív meghatározók megerősítésére kell a hangsúlyt helyezni, mert ezáltal enyhül az objektív meghatározók korlátozó szerepe. A jobb nyelvi alaptól eredményesebb közép- és felsőfokú tanulás, sikeresebb társadalmi beilleszkedés várható. A munkavállalás szempontjából meghatározó a kiegyensúlyozott személyiség, a kapcsolatokra való nyitottság, az érdeklődés és a fogyatékosság egészséges elfogadása. Hangsúlyos szerepet kap a sajátos nevelési igényű tanuló saját erősségeinek, korlátainak felismerése, elfogadása, ez alapján egy reális jövőkép felállítása. A pedagógus és a társak feladata empátiával, türelemmel segíteni a fiatalt. Amennyiben a sajátos nevelési igényű gyermek egyéni igényeinek megfelelő oktatásban részesül, akkor hozzáférhet az egyedi képességeinek és igé363

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

2. rész Adaptációs mátrix

nyeinek megfelelő munkához is, s így válhat a társadalom elismert, elégedett tagjává. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató, Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő, hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a 357 oldalon . – Jó gyakorlat • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban, az adatbankban, valamint kiadványunk bibliográfiájában

364

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Matematika Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés Szövegértés-szövegalkotás

SNI-gyermek

Az idegen nyelvi kompetencia területén közös Ajánlás készült a nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez. Részletesebben lásd: → 322–323. oldal.

Kompetenciaterület

Kiadvány típusa

365

Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak

SNI-gyermek

Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok

Kiadvány típusa

Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató

Az Útmutató79 a hallássérültek kaposvári iskolája tevékenységét mutatja be. Az intézmény több mint százéves múltra tekint vissza a hallássérült gyermekek nevelése-oktatása terén. Az eltelt időben sokrétű és gazdag szakmai tapasztalat halmozódott fel az intézményben, amelynek megismerése segítségére lehet a többségi iskoláknak is. A kiadványból információhoz juthatunk a hallásról, annak fontosságáról, a hallássérültek orvosi és pedagógiai rehabilitációjáról (→ 7–9. oldal; Ajánlások… Szövegértés-szövegalkotás 7–8. oldal). Az Útmutató részletezi az utazótanári szakszolgálat kialakulását, tevékenységét, az alkalmazott módszereket, az intézményi többletszolgáltatásokat, szakmai szolgáltatásokat (→ 12–17., 19–22. oldal). Olvashatunk az együttnevelés szereplőinek feladatairól, felkészülésük, felkészítésük módjáról (→ 17–18.  oldal; Útmutató… Dokumentációs útmutató 12–1 3. oldal; Ajánlások… Szövegértés-szövegalkotás 2–28. oldal). Javaslatot fogalmaz meg a befogadó pedagógus és az → utazó  gyógypedagógiai tanár együttműködésére, feladatmegosztására. Betekintést nyújt a család, a szülő felkészítésének módszertanába, felhívja a figyelmet a szülő, a pedagógus, a → szurdopedagógus együttműködésére (→ 21–22. oldal). Az anyagban megtalálható a hallássérültek magyarországi iskoláinak jegyzéke és szolgáltatásaik összefoglalója is (→ 25–2. oldal). Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat)

Nagyné Heidenwolf Erzsébet – Nagyné Tóth Ibolya: Útmutató hallássérült gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató. suliNova Kht., Budapest, 2007 .
79 

366

súlyos hallássérült gyermek – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 367 . az adatbankban. – Jó gyakorlat • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. a 357 oldalon . hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l.

Az Útmutatóból80 megismerhetjük. hogy melyek a pedagógiai tevékenységet eredményesen támogató legszükségesebb eszközök. a felhasználási terület és a sérülésspecifikus használat szerint történik: speciális segédeszközök. iskolák pedagógusainak. jól tárolhatók. játékok. bonyolult munkáját könnyíti meg az eszközrendszer bemutatása és a módszertani ajánlások. A speciális eszközök bemutatása a mindennapi életben való alkalmazáshoz nyújt ismereteket mindazoknak. aki hallássérült gyermekekkel foglalkozik. a tanulást. Educatio Kht. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek. tisztíthatók. A gazdag játékválasztékban olyan játékok szerepelnek. tanulók együttneveléséhez. az életvitelt segítő eszközök használata. a 357 oldalon . szülőknek. taneszközök. akik a hallássérültek pedagógiájában eddig még nem voltak járatosak. alkalmazását ajánljuk mindenkinek. tankönyvek. Az eszközcsoportok jellemzése. amelyek különösen sokoldalú felhasználást tesznek lehetővé. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. gyógypedagógusoknak. Módszertani intézményi útmutató. alkalmazása. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek.. Budapest. bemutatása a funkció. és alkalmasak a gyermekek tevékenykedtetésére is. A választás és a kiválasztás nehéz. a többségi óvodák. taneszközök ismerete. A bemutatott eszközök megismerését. Köntösné Lőrincz Eszter – Nagyné Tóth Ibolya– Urbánné Deres Judit: Sérülésspecifikus eszköztár hallássérült gyermekek. 2008. a nyelvfejlődést. esztétikusak. tanulók együttneveléséhez. illetve a szókincsfejlesztést. 80  368 .Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A súlyos hallássérülteknél jelentkező nyelvi nehézségek. Dokumentációs útmutató (→ 1. fejlesztő és terápiás eszközök. kommunikációs zavarok miatt nagyon fontos a megfelelő speciális segédeszközök. a kommunikációt elősegítő játékok.

súlyos hallássérült gyermek – Jó gyakorlat: • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 369 .

 oldal. 370 .Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A nagyothalló és a súlyos hallássérült (siket) gyermekek együttneveléséhez közös Dokumentációs útmutató készült. Részletesebben lásd: → 330–331.

amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. változatos feladatok elősegítik a siket gyerekek verbális kifejezőkészségének. módszertani kérdéseivel. ajánlásokat ismerhetnek meg. amelyek a kompetencia alapú programcsomagokhoz készített Ajánlásokban vannak. Olyan.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. hogy a feladatokat különböző differenciált szinteken oldják meg a gyerekek. A részletesen kidolgozott tananyag-feldolgozási példák megoldásai biztosítják a súlyosan hallássérült tanuló ismeretszerzését és a tanulási folyamatban való aktív közreműködését. 371 . hiszen a hallássérült tanuló támaszkodhat társai segítségére. mert sokféle didaktikai feladat differenciált megvalósításához nyújtanak segítséget. módosító eljárásokat. A kiválasztott modulokat hallássérültek pedagógiája szakos gyakorló gyógypedagógusok látták el sérülésspecifikus ajánlásokkal. életviteli és környezeti kompetencia területéről készített moduladaptáció áttanulmányozását azért javasoljuk különösen. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A súlyos hallássérült gyermekek együttneveléséhez adaptált kompetencia alapú modulok konkrét. A sajátos nevelési igény figyelembevétele a pedagógus rendszeres előzetes plusz felkészülését jelenti – ám ennek eredményeként a súlyosan hallássérült tanuló is aktív részese lehet a tanórák minden mozzanatának. és lehetőség van arra is. Az adaptált modulokban nem szerepelnek olyan általános tudnivalók. ezért javasolt a modulok és az Ajánlások együttes használata. a befogadó pedagógus további adaptációs munkájához. A jól megszervezett csoportmunkában a siket tanuló is aktív. A modulok megvalósítása során nagyon jól kihasználhatók a kooperatív munkában rejlő előnyök. sikeres résztvevő lehet. a mindennapokban használható javaslatokat. A szociális. és ezzel tették azokat alkalmassá a hallássérült gyermekek együttnevelése során történő alkalmazásra. A mintamodul ötleteket ad az együttnevelés célszerű tanulásszervezési megoldásaira. A szövegértés-szövegalkotás modulok kiemelten foglalkoznak a hallássérült gyermekek szókincsfejlesztésének lehetőségével. A logikusan felépített. nyelvi szintjének fejlődését. tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára.

évfolyam számára a beszédfejlesztés szakaszához • Szociális. évfolyam számára a beszédfejlesztés szakaszához és 1 adaptált modul a 2. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. táblázat) • Szövegértés-szövegalkotás: 3 adaptált modul az 1. az adatbankban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.2. rész Adaptációs mátrix Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához (→ 2. tanulók együttneveléséhez. évfolyam számára (Én és a világ: Játék a szabadban) – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek. – Jó gyakorlatok • A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó: Jó gyakorlat a szegedi iskolás korú hallássérült gyerekek ellátására – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Dokumentációs útmutató (→ 1. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. Módszertani intézményi útmutató. a 357 oldalon . valamint kiadványunk bibliográfiájában 372 . életviteli és környezeti kompetenciák: 1 adaptált modul az 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek.

szervezetfejlesztési tevékenységükről. tanulók együttneveléséhez – Módszertani  intézményi útmutató14–28. milyen esetekben tartják hatékonynak gyakorlatukat. céljaik és értékeik között a sajátos nevelési igényű gyermekek segítése.és mozgássérült tanulók integrált oktatására. Intézményi minőségirányítási rendszerükben teljes fejezetet szentelnek az integrációnak. Kidolgozták a hallás. kapcsolataik alakulásáról. érzékszervi és más fogyatékos tanulók integrált oktatását. általános műveltséget megalapozó általános iskolai oktatása”. oldal). és megfogalmazzák. Pedagógiai programjukban szerepel alapelveik. A jó gyakorlat újszerűsége abban rejlik. a segítségnyújtás lehetőségeit intézményükben. illetve utazó → konduktor státusz működtetését vállalta (→ Útmutató hallássérült gyermekek. Meghatározzák. Beszámolnak a személyi és tárgyi feltételek megteremtéséről. kinek ajánlják a jó gyakorlatuk adaptációját.  Útmutató  nagyothalló gyermekek. SNI-gyermek 373 . illetve a sikeres integráció feltételeinek megfogalmazására.  oldal. előzményeit. és kitérnek a szükséges eszközigény meghatározására is. hogy bemutatják: hogyan alakítható ki sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó utazótanári hálózat az innovatív többségi általános iskola szervezésében.és mozgássérült gyerekek értékelésének rendszerét. Külön fejezetet szentelnek a hallás. milyen nehézségek merülhetnek fel a bevezetés során. amelyet pályázatuk mellékleteként megtalálhatunk. kitérnek arra is. Ehhez megfogalmazzák céljaikat. Az intézmény alapító okiratában megtalálható a „fogyatékos tanulók nappali rendszerű.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok A szEGEDI FEKEtE IstVÁN ÁltAlÁNos IsKolA INtEGrÁCIós tEVÉKENysÉGÉNEK BEMUtAtÁsA A dokumentumból megismerhetjük az iskola integrációs tevékenységének kialakulását. tanulók együttneveléséhez  –  Módszertani  intézményi  útmutató  27. Az intézmény szakértői véleménnyel rendelkező testi. valamint speciális tevékenységként utazó → szurdopedagógus.

rész Adaptációs mátrix A jó gyakorlat megismerése. valamint kiadványunk bibliográfiájában 374 . a 357 oldalon .2. szervezeti átalakulásának kimunkálásához. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. az adatbankban. táblázat) – Útmutató nagyothalló gyermekek. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Dokumentációs útmutató (→ 1. hallássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. szervezéséhez. Lásd még súlyos hallássérülés témakörben: – Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez. az integráció iránt fogékony általános iskolák tevékenységének kialakításához. adaptációja segítséget nyújt az új. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.

gyakorlati példákkal. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásból81 a tanulásban akadályozott tanuló szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztéséhez kaphat az olvasó hasznos ismereteket. és ajánlásokat tesz a befogadás és alkotás képességeinek fejlesztéséhez. megindokolja ajánlásait. és ezek eltérései hogyan befolyásolják őket a tanulási folyamatban (→ 7–17. felvázolva a módszer előnyeit. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. A sérülésspecifikus fejlesztés érdekében a szerző kiemeli a fejlesztés főbb területeit (→ 18–20. részletes fejlesztési programja teljes mértékben figyelembe veszi a tanulásban akadályozott gyerekek fejlődési sajátosságait. de helyet kell. fejlesztésének főbb lépéseiről. oldal).Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. 81  Kompetenciaterület Kiadvány típusa 375 . A nevelés bevezető és kezdő szakaszára (1–4. Foglalkozik az adott pedagógiai szakasz kiemelten kezelendő jellemzőivel. példák. Budapest. évfolyam) írt szövegértési és szövegalkotási programtanterv koncepciója. évfolyamig a tanuRottmayer Jenő (szerk.és szövegrészletekkel illusztrálva ír az értő olvasás kialakításának. Az olvasás tanításában hangsúlyozza a → Meixnermódszer használatát. Részletesen. oldal). A szerző kiemeli. hogy a tanulásban akadályozott gyermekek szövegértési-szövegalkotási kompetenciájának fejlesztésekor az alapszakasz kiemelt fejlesztési területei más hangsúllyal. A kompetencia alapú programcsomag képességfejlesztésre vonatkozó része nagyon jól áttekinthető és jól alkalmazható.. mi jellemző a tanulásban akadályozott gyermekek különböző funkcióira. illetve nem elvárható tartalmakról. mit takar a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalma. A képességfejlesztés a tanulásban akadályozott gyermekek tanítása során kiemelt jelentőségű feladat. vers. a tanítási gyakorlatban hasznosítható tanácsokat. 2006. oldal). Mindhárom típusú programtantervhez évfolyamonként és témánként ajánlásokat fogalmaz meg az elvárható. A sérült képességstruktúra meghatározza a képességfejlesztés területeit és módjait. helyettesítő tevékenységek felsorolásával ad tanácsokat 5–9. suliNova Kht. kézzelfogható. Szövegértés-szövegalkotás.  oldal). Megtudhatjuk. Minden szakaszban megfogalmazza a képességfejlesztés kimeneti elvárásait (→ 20–27. hogy kapjanak a nevelés minden szakaszában (→ 28–29.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek.

tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. a tanítás során javasolt eszközökről és az értékelésről. módszerekről. Felsőbb évfolyamokon is a tevékenykedtetésre helyezi a hangsúlyt (→ 28–37.2. táblázat) – Eszköztár (→ 1. az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 376 . oligof• Ayres-módszer rénpedagógus • diszgráfia • organikus idegrendszeri • diszkalkulia sérülés • diszlexia • pszeudodebilitás • diszlexia-prevenció • pszichés fejlôdés zavarai mi• diszlexia-prevenciós módszer att a nevelési-tanulási folya• epilepsziával élô gyermekek matban tartósan és súlyosan nevelése akadályozott • értelmi akadályozottság • részképességzavarok • értelmi fogyatékosság • szurdologopédia • laterális dominancia • szurdopedagagógia. szur• lateralitás dopedagógus • tanulásban akadályozottság – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. évfolyam számára a beszédfejlesztő szakaszhoz (→ 2. évfolyam számára a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület alapozó és beszédfejlesztő szakaszához és 1 adaptált modul a 2. a tantárgyak integrált tanításának lehetőségeiről. táblázat) – Inklúziós fogalomtár • alak-háttér észlelés • oligofrénpedagógia. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 3 adaptált modul az 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. szabad tanulás. oldal).  Olvashatunk még tanulásszervezési formákról pl. rész Adaptációs mátrix lásban akadályozott gyermekek együttnevelésére. elvárható magatartásformákról. táblázat) – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1.

a másikuknak reprodukálni vagy alkalmazni. Cseh Eleonóra (szerk. 82 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 377 . A sok. Tanulásban akadályozott gyermekek matematikatanítása során javasolja az átfogó témák feldolgozását. suliNova Kht. a tömbösített. Eredményes oktatásukhoz a tanulási módszerek széles skálájából lehet választani. alapozó. megszilárdító szakasz végén.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. a gyakori ellenőrzéssel. egy-egy témakört intenzíven feldolgozó tanulási szakaszok alkalmazását (→ 10–18. oldal). analógiásan megoldható feladattal. megismerési módszerek.  Hangsúlyozza. statisztika.. függvények. kezdő. geometria. Budapest. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. nevelhetőségi sajátosságait az észlelés és a kivitelezés-végrehajtás problémáinak meghatározásával (→ 7–10. visszajelzéssel. oldal). fejlesztő. Míg az egyiküknek például csak ráismerni. azonnali javítással minden gyermeket el lehet juttatni a minimálisan elvárható szintig.  oldal). A gondolkodási. megnevezni kell. 2006. példákat (→ 18–24. a gyerekek munkájának megtervezése nagyon tudatos előkészületeket. kitér az ál értelmi fogyatékosság problémakörére is (→ 7. relációk. a tanulók ismeretét kívánja. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás82 definiálja a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát. Matematika. valószínűség matematikai fejlesztési területein az elvárható követelményeket sorolja fel a bevezető. A differenciálás valamelyik formáját szinte egyetlen órán sem lehet kikerülni. hogy a tanulásban akadályozott tanulók számára előírt továbbhaladási szintek ugyanazon osztályfokon jelentősen eltérnek a többi tanulótól elvárhatótól. számtan. Megfogalmaz speciális teljesítményelvárásokat. Az ehhez alkalmazható tanulásszervezési eljárások és módszerek megfelelő kiválasztására olvashatnak az érdeklődők hasznos tanácsokat. Felsorolja az enyhe értelmi fogyatékosság kialakulásának leggyakoribb okait és az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott gyermekek fejlődési. ismétléssel. a kommunikációs képességek és a kreativitás fejlesztésében.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. oldal). algebra. sorozatok. mérések. és meghatározza a képességfejlesztés kiemelt területeit: a megfigyelőképesség. A tanórák fő célkitűzése az elsődleges bevésés elősegítése és a gyakorlási lehetőségek biztosítása.

 oldal) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 378 . Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. mintát és példát is leír (→ 27–30. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. hogy a programtantervben szereplő valamennyi szemléltetőeszköz alkalmazható a tanulásban akadályozott tanulók tanításában-tanulásában is. Használatukhoz néhány fontos tanácsot. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. a 376. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.2. oldal). tanulók együttneveléséhez (→ 1. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. rész Adaptációs mátrix A szerkesztő kiemeli. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. oldal). oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. az adatbankban. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28.

  A képességek fejlesztését kiemelt jelentőségűnek tartja. kapcsos könyv létrehozása a tanulásban akadályozott tanulók iskoláinak különböző évfolyamain használt tankönyvek. oldal). módszerek széles körét mutatja be programcsomagonként. szabályozásáról. korrekciós. Részletes leírást olvashatunk az integrált oktatás lehetőségeiről. amelyek fejlesztése az egyes pedagógiai szakaszokban nélkülözhetetlen (→ 1–18.  oldal). Kiemeli a tanulásban akadályozott gyermekeknél várhatóan nehézséget okozó témákat. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. motoros. kommunikációs stb.  A tanulásban akadályozott gyermekek egészségnevelési és környezeti nevelési programjának bemutatásával a szerkesztő a sérült személyiség egészének figyelembevételével sajátos fejlesztő.és serdülőkorúakra (→ 1 3–1. oldal). hol. oldal). rehabilitációs (terápiás) célú pedagógiai eljárások alkalmazását javasolja. Az eszközök használatával kapcsolatosan hasznos tanácsokat fogalmaz meg.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. életviteli és környezeti kompetenciák.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek.  oldal). esetleges elhagyására. Papházi Éva (szerk. Ismerteti azokat a képességeket (gondolkodási.). hanem a későbbi évfolyamoknál is. Ismerteti a tanulásban akadályozott gyermekek jellemző tanulási tulajdonságait és a különböző fejlesztési területeket a tanulásban akadályozott tanulók érzékelésében (→ –8. oldal). munkafüzetek. A témakörök tartalmai jól szolgálják a kitűzött képességfejlesztési célokat. speciális taneszközök figyelembevételével (→ 2–27. 83 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 379 .. suliNova Kht. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás83 definiálja a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát. témakörönként teszi meg (→ 22–23. Az érzékszervi tapasztalatszerzést hangsúlyozza nemcsak az első négy évben. javaslatokat tesz azok módosítására. feltételeiről (→ 9–1 3. mint pl. Szociális. habilitációs.  Az alkalmazható munkaformák. Ábrával szemlélteti. hogyan helyezkedik el a tanulási akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság a tanulási korlátok között. Budapest. 2006. Javaslatait mindhárom programcsomagra kidolgozva. Feladatok és tevékenységek ismertetésével ajánlásokat ad kisiskolás.

 táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. a 376. évfolyam számára (Én és a világ: Játék a szabadban) (→ 2. táblázat) – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.2. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. rész Adaptációs mátrix Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 1 adaptált modul az 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. valamint kiadványunk bibliográfiájában 380 . oldal) – Eszköztár (→ 1. az adatbankban. tanulók együttneveléséhez (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. oldal).

  Az általános és a nyelvi fejlesztési célok és az azokhoz kapcsolódó ajánlások elolvasása a tanulásban akadályozott gyermekek oktatásához-neveléséhez nagyon sok hasznos. alkalmazható ismeretet ad. A szerző a kompetencia alapú programcsomagban található összes témakör tanítását szükségesnek tartja..): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. hogy a gyermekekben kialakuljon az idegen nyelv tanulása iránti érdeklődés. német) is kidolgozottak. Idegen nyelv. Az 1–6. Az 1–6. tanulási zavar. hogy az iskolai tanulási környezet. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás84 tisztázza a tanulási korlát fogalmát és fokozatait (tanulási nehézség. Játékosan és cselekvésbe ágyazott tanulás útján megismerkedhetnek az idegen nyelv alapjaival. és példákkal. tanulási akadályozottság). A szerkesztő kiemeli. hogy ezek a tanácsok a szövegértés. hogy a nyelvtanárok vegyék figyelembe: a tanulásban akadályozott gyermekek szótanulási képessége és az alkalmazás lehetőségei is akadályozottak. hogy az enyhén értelmi fogyatékos gyerekek a tanulásban akadályozott gyermekek egyik alcsoportját képezik. A tanulásban akadályozott gyermekek idegennyelvtanulásánál a szóbeliség kialakítását. 2006. évfolyamokon elsődleges cél.  oldal). Sokkal több ismétlés- Jaksa Éva (szerk. ezt a későbbi évfolyamokon mélyíthetik el. oldal). a beszéd. az elsajátítás során jelentkező problémákat. fejlesztését tartja fontosnak. az észlelés és a kivitelezésvégrehajtás zavarának tüneteit részletesen ismerteti (→ 7–8. megállapítja.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Az Ajánlás kiemelt jelentősége. 84 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 381 . leírja az elvárható tartalmakat. suliNova Kht. valamint a 7–12. Olyan gyakorlati tanácsokat kapunk. évfolyamon. az írásbeli szövegalkotás minden főbb vonatkozásában két nyelvre (angol. évfolyamon részletesen bemutatja a nyelvi fejlesztési célokat. Az akadályozottság képességbeli eltéréseit. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. gyakorlatokkal segíti a nyelvtanárokat az eligazodásban. mint a tanórákon alkalmazható olvasást előkészítő és fejlesztő gyakorlatok vagy az olvasási technika fejlesztésére vonatkozó ajánlások (→ 9–22. oldal). az idegen nyelv tanításának gyermekközpontú kialakítása enyhíthet a tanulásban akadályozott gyermekek hátrányain (→ 8–9. Budapest. a feldolgozáskor azonban ajánlja.

amelyek alkalmazásával valóban egyénre szabottan. Dokumentációs útmutató. A gyermek fejlődésével. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban.2. A mellékletben egy óravázlat található. oldal). Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. Az Ajánlás további részeiben a pedagógustól és a tanulócsoport nem sérült tagjaitól elvárható magatartásformákról és az értékelés alapelveiről ír. amelyet a szerkesztő német és angol nyelvre is elkészített. A szerző olyan differenciált tanítás-tanulásszervezési eljárásokat. valamint kiadványunk bibliográfiájában 382 . Néhány példával és tanáccsal segíti az eligazodást a témakörök feldolgozásában (→ 22. tanulók együttneveléséhez (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. módszereket mutat be. oldal). tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) Módszertani intézményi útmutató. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. oldal) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. rész Adaptációs mátrix re és újrafeldolgozásra lehet szükségük. a 376. az adatbankban. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. a gyermekek képességeihez igazodva tervezhetjük meg a tanulás folyamatát (→ 22–2.

A képességfejlesztés kimeneti elvárásai is olvashatók (→ 14–18. oldal). hogy tanulásban akadályozott gyermekek tanításában alkalmazzák.): Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. suliNova Kht. A kiadvány felsorolja azokat a területeket. a differenciálás megvalósulását. az aktivizálás. zavaraiban. az eredményes képességfejlesztés lehetőségét (→ 1 1–14. Részletesen olvashatnak a tanulásban akaCzibere Csilla – Kisvári Anna (szerk. a motiválás. A szerkesztők meghatározzák a tanulásban akadályozottság és az enyhe értelmi fogyatékosság fogalmát. Az életpálya-építés kompetencia alapú programcsomag képességfejlesztő eljárásait – a sajátos nevelési igényre ügyelve – a tanulásban akadályozott gyermekkel való munkában szinte teljességgel lehet alkalmazni. ahol ezek a rendellenességek megtapasztalhatóak (→ 10–1 1. 2006. A tevékenységek megvalósításához módszertani ajánlásokat ad a szerkesztő. Felsorolják kialakulásának leggyakoribb okait és az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott gyermekek fejlődési. oldal). néhány témakör tartalmához a tanulásban akadályozottság miatt speciális kiegészítéseket tesz..Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Budapest. gyakorlati tanácsokat. amelyek az életpálya-építés kompetenciájának fejlesztését célozzák tanulásban akadályozott gyermekek együttnevelése során. oldal). A képességfejlesztés részterületeinek ismertetése során a szerkesztő az adaptálás lehetőségeit mutatja be. A tanulási akadályozottság megmutatkozik a különböző képességek fejlődésének lelassulásában. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásban85 olyan hasznos. javaslatokat olvashat az érdeklődő pedagógus. 85 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 383 . Képességés kompetenciaterületenként elemzi. tanulási folyamatainak sajátosságait (→ 7–10. nem azonos az ismerettel. hogy a tanulásban akadályozott gyermekek életpálya-építési kompetenciáját milyen speciális nevelési szükségletek figyelembevételével lehet hatékonyan fejleszteni. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. életpálya-építés.  A programtantervekben megjelenő témakörök mindegyike alkalmas arra. Néhány témakör tartalmához a tanulásban akadályozottság által megkívánt speciális kiegészítés szükséges az életpálya-építés kompetenciájának kialakításához. tanácsokat ad. Hangsúlyozza. oldal). hogy a képesség a tudás része. A képességfejlesztés biztosítja a nevelő-oktató-fejlesztő munka alapelveinek érvényesülését. nevelhetőségi jellemzőit.

az adatbankban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 384 . oldal). módszereket. példaképek. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. tanulók együttneveléséhez (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. évfolyam számára az életpályaépítés kompetenciaterületen (Hősök.  Ismerteti a tanulásszervezési formákat. rész Adaptációs mátrix dályozott tanulóknál alkalmazott tanulás-módszertani alapelvekről (→ 18–23. a tanártól és a nem sérült tanulóktól elvárható magatartásformákat és az értékelés alapelveit. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. táblázat) – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 1 adaptált modul az 1.  oldal).2. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. A mellékletben a tanulásban akadályozott gyermekek számára is alkalmas portfóliós mintalap és egy modulleírás olvasható. a 376. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban) (→ 2. oldal) – Eszköztár (→ 1.

Módszertani intézményi útmutató. amely elvezetett a szegregált intézményi rendszertől az integráció mai állásáig. Budapest. suliNova Kht. ha az igényeinek megfelelő feltételek rendelkezésre állnak. nevelő.” (→ 5. 2007 . Szakemberei segíthetnek a tanuló gyógypedagógiai/pedagógiai diagnózisának értelmezésében. Az integrációra való alkalmasság eszerint a fogadó környezet tulajdonsága elsősorban. terápiák kijelölésében és megvalósításában. oldal) E gondolat értelmében mutatják be azt az utat. és amely elvezethet a minőségi. hogy kortárs csoportjaikkal együtt nevelve. feladatait az integrált koncepcióban és a hagyományos oktatásban (12. tanórai vagy tanórán kívüli. másrészt igénybe vehetik a gyógypedagógia kompetenciakörébe tartozó tudásokat is (→ 8–1 3. a fejlesztő eljárások. oldal). Papp Gabriella – Faragóné Bircsák Márta: Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. oldal). Ezeket egyrészt a befogadó intézmény pedagógusai nyújtják differenciált.  Elemzik az integráció célját.. ahol a gyógypedagógus a tanítási folyamat számottevő Dr. individuális munkaszervezéssel a tanulói és munkatársi együttműködés keretében. 86  385 . oldal). oktatva kapják meg a speciális nevelési szükségleteikből fakadó többletszolgáltatásokat. inkluzív iskolák megvalósulásáig (→ . megvalósítási lehetőségeit. felsorolják a zavarok megnyilvánulási formáit (→ 7. oktatása heterogén csoportokban azt jelenti. fejlesztő terápiás tevékenységhez. Pedagógiai szempontból definiálják a tanulásban akadályozottság fogalmát. A tanulásban akadályozott gyermekek nevelése. valamint ismertetik a szakemberek integrált oktatás során alkalmazható együttműködésének formáit. másrészt a kéttanáros modell keretében. oktató. A gyógypedagógusi kompetenciába tartozó szolgáltatásokat az → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (a továbbiakban EGYMI) nyújtja az általános iskoláknak. „Az EGYMI szolgáltatást nyújt az iskolai. feladatait. tanulók együttneveléséhez. nem pedig az akadályozott gyermeké.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A szerzők86 alapvetése: „Minden gyermek integrálható. Táblázattal szemléltetik a tanárok munkaszituációját. amely egyrészt a gyógypedagógus közvetlen munkája által az utazótanári hálózat keretében valósul meg belső vagy külső differenciálással. oldal).

Általános Iskola. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. pl. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. ábra). a másik egy többcélú. oldal) A szerzők ismertetik az EGYMI szakszolgálatként ellátott feladatköreit. közös igazgatású közoktatási intézmény. a Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. Az egyik a többcélú. Dokumentációs útmutató (→ 1. Száraznád Nevelési Oktatási központ Óvoda. mint pl. rész Adaptációs mátrix részébe közvetlenül bekapcsolódik. valamint a gyermek útját a tanulási probléma jelentkezésétől a többségi iskolába kerülésig (→ 19. ami a Kt. ezzel segítve a további tájékozódást.” (→ 1 3–19. az adatbankban. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. tevékenységformáit és típusait. Az Útmutató utolsó részében – egy-egy intézményi példával – bemutatják azt a kétféle intézménytípust. szakmai szolgáltatásait. feladatkörök szabályozásának jogszabályi hátterére hivatkoznak minden esetben. táblázat) – Eszköztár (→ 1. célját. 33. a 376. egységes gyógypedagógiai intézmény alapítása. Az intézkedések. Szakiskola és EGYMI. §-ában leírtak alapján működhet. oldal 3. tanulók együttneveléséhez.2. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. valamint kiadványunk bibliográfiájában 386 .

– 2. Mind a magyar-. A szerzők hasznos. mind pedig a matematikatanítás során használt eszközök alkalmazhatók. segédleteket is. szoftvereket és terápiás eszközöket ismerhetünk meg. Célszerű az eszközökkel hoszszabb ideig manipuláltatni.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutatóból87 taneszközöket. mint pl.. A funkció és a felhasználás területei szerint három nagy csoportban mutatják be az eszközöket. szilárd struktúrák és rituálék szerepének ismertetésével. Budapest. feladatgyűjteményeket. konkrét javaslatokat fogalmaznak meg. 2008. a játékok. ugyanakkor a többségi gyermekek számára is hasznos eszközök bemutatása. A szerzők célja a tanulásban akadályozott gyermekek oktatását-nevelését segítő. munkafüzeteket. hanem a komoly tanulási nehézséget mutató gyermek tanítása során is eredméAri Pálma – Szekeres Ágota: Sérülésspecifikus eszköztár tanulásban akadályozott gyermekek. Segítenek a helyes kiválasztásban. tanulók együttneveléséhez. Ezért a szerzôk ismertetik az iskolába lépéshez szükséges képességeket és az iskolakészültség fontosabb elemeit. kérdéseivel foglalkoznak. és bemutatják a szükséges képességekkel nem rendelkező gyermekek jellemzőit. eszközcsoportokat. csoport: Taneszközök Tanulásban akadályozott gyermekek részére nincsenek speciális. a tanterem berendezésének. amelyek nemcsak tanulásban akadályozott tanulóknál. csak az ő részükre készített taneszközök. – 1. 87 387 . a tanító személyének. Tantárgyanként felsorolják azokat a tankönyveket. és bemutatnak olyan játékokat. tankönyveket. a tanulásban akadályozott gyermekek írástanítása során célszerű ceruzafogót és a gyengénlátó gyermeknél használt széles vonalazású füzeteket használni. A tanulásban akadályozottság felismerése általában az óvodáskor végén. az iskoláskor elején történik meg. Educatio Kht. és több eszközválasztási lehetőséget biztosítani számukra. Konkrét támpontokat nyújtanak az iskolába lépéshez szükséges képességekkel kapcsolatosan. csoport: Tantermi berendezések A szerzők az iskola klímájának. amelyeket a pedagógusok maguk is el tudnak készíteni.

könyveket. oldal). és megtalálhatjuk a bemutatott eszköz képét és árát is. de a sérüléstől és az egyéni képességek szintjétől függően szükséges azok differenciált alkalmazása.és eszközgyűjtemény – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez • A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldal) – Jó gyakorlat – Pedagógiai tárgyú • Játéka játék-. A taneszközöket leírásokkal ismertetik és fényképpel szemléltetik. az adatbankban. a 376. tankönyveket használhatják. feladat. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (az Ajánlások Eszközök c. rész Adaptációs mátrix nyesek lehetnek. valamint kiadványunk bibliográfiájában 388 . tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. csoport: Fejlesztő és terápiás eszközök. mint ép társaik. a Gyermekek Háza tankönyvcsaládját és számítástechnikai eszközöket. – 3. hogy a tanulásban akadályozott gyermekek ugyanazokat a taneszközöket. Ehhez ajánl tantárgyanként képességfejlesztő feladatlapokat. Hangsúlyozzák. Az eszközökről rövid ismertetéseket olvashatunk. táblázat) Módszertani intézményi útmutató – A tanulásban akadályozott tanulók problémájának pedagógiai megközelítése (7. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. tanulók együttneveléséhez (→ 1. játékok A szerzők fejlesztési területenként írják le azokat a nehézségeket. Bemutatják az egyéni fejlesztés és tanórai differenciálás során alkalmazható terápiás eszközöket. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek.2. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok (23–28. amelyek a tanulási folyamatban befolyásolják a tanulásban akadályozott gyermeket. fejezetei) (→ 1. Dokumentációs útmutató – A gyermek fejlődésével. kiegészítése.

 oldal). hogy a módosítás során a befogadó intézmény pedagógusai felhasználják a sajátos nevelési igényű gyermekek szakellátását végző. amelyekkel más gyermekek nem. suliNova Kht. A szerzők példákkal. intelligenciavizsgálatok. amelyet minden sérült gyermek szülője átél. családrajzok. A szerzők tisztázzák a tanulási korlátok fogalmát.  A befogadó intézmények feladatait is megismerhetik az olvasók. és az elfogadásnak azt a nehéz időszakát. Budapest. 2007 .  A szerzők célszerűnek tartják. A befogadó nevelési-oktatási intézményekbe kerülő gyermekek és családjaik számos olyan irattal. a szakértői vélemény egyes részeiről. dokumentációval rendelkezhetnek. Olvashatunk a szakértői véleményt készítő team munkájáról. amelyekkel a gyermekek a befogadó közösségbe kerülnek (→ 9–1 1. és egy egyszerű. a Frostig-teszt és a Bender-próba ismertetését (→ 12–18. A szerzők érthetően. oldal). a feladat ellátására jogosult szakemberek segítségét. A tanulásban akadályozott gyermekek tanításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését biztosító szakmai dokumentumok módosítását részletesen bemutatják (→ 1 1–12. a Goodenough-rajzteszt. példákkal.. Az Útmutatóban sérülési típusoknak megfelelően olvashatunk róluk. Ari Pálma – Szekeres Ágota: Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató88 olyan információkat tartalmaz. Dokumentációs útmutató. oldal). idézetekkel illusztrálva mutatják be és jellemzik ezeket a speciális dokumentumokat.  Az Útmutatóból megismerhetjük a tanulásban akadályozott gyermeket nevelő család életútját az iskolaválasztás előtt. amelyek megkönnyíthetik és segíthetik a többségi pedagógusok és intézményvezetők munkáját a tanulásban akadályozott gyermekekkel való foglalkozáskor. A kiadvány bemutatja azokat a dokumentumokat a zárójelentéstől a szakértői véleményig. tanulók együttneveléséhez. valamint a vizsgálat során alkalmazott eljárások tartalmáról. áttekinthető ábrával mutatják be a mindennapok során használt fogalmak egymáshoz való viszonyát (→ –7. oldal és 18–21. idézetekkel és mellékletekkel teszik kézzelfoghatóvá a fejlődési tesztek. oldal). 88  389 .

oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.2. így bárki számára lehetővé válik. Módszertani intézményi útmutató (→ 1. hogy az Útmutatóban olvasottakról még több információhoz jusson. valamint kiadványunk bibliográfiájában 390 . a habilitációs. számok és törvényi hivatkozás megadásával – a logopédiában használatos egyéni haladási és mulasztási napló vagy a gyógypedagógiai napló használatát. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. egyéni fejlesztésével összefüggő dokumentumok ismertetése során áttekintést kapunk az egyéni fejlesztés törvényi hátteréről. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek. a 376. az adatbankban. meghatározó tényezőiről. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. feladatairól. javasolják – megfelelő Tü. A gyermek fejlődésével. tanulók együttneveléséhez. rész Adaptációs mátrix Bemutatják a tanügyi nyilvántartás dokumentumait. rehabilitációs tevékenység közös céljairól. Mindezeket a szerzők törvényi hivatkozásokkal ellátva közlik. személyi feltételeiről. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. tárgyi. alapvető lépéseiről.

– kezelésére is lehetőség nyílik. észlelés fejlesztése és a nagymozgás. javaslatok a többi modul feldolgozása során is hasznosíthatók. ezért az ajánlásokban található tanácsok. ami segítséget jelent a differenciáláshoz. A moduladaptációk a tájékozódás. életviteli és környezeti kompetencia moduljai közül az Én és a világ: Játék a szabadban c. A modulfeldolgozás menetében konkrét tanácsokat. amelyek szükségesek az integrált nevelés megvalósításához. testsémafejlesztés. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A tanulásban akadályozott gyermekek együttneveléséhez szükséges kompetencia alapú modulok konkrét. A modulokhoz írt ajánlások analógiás alkalmazásával más modulok tanórai felhasználása is megvalósítható. javaslatokat fogalmaznak meg a tanári és a tanulói tevékenységben. Ezeknek a képességeknek a fejlesztése nemcsak 1. nagy egyéniségek: Szülők és kicsinyeik az állatvilágban). tanórán felhasználható segítséget jelentenek a többségi pedagógusok számára. – A szociális. ezért a tanulásban akadályozott gyermek képes lehet hatékonyan bekapcsolódni. a szókincs és érzékelés. – Az életpálya-építési modul jól felépített. Arra hívják fel az adaptáció készítői a figyelmet. évfolyam számára a beszédfejlesztő szakaszhoz. szókincsfejlesztés. egy szociális modult láttak el gyógypedagógusok sérülésspecifikus ajánlásokkal. példaképek. módosító eljárásokat. Az adaptáció készítői olyan modulokat választottak. egy életpálya-építési. évfolyamon és ezen a kompetenciaterületen feladat. Az elkészült kompetencia alapú modulok közül négy szövegértési-szövegalkotási. testtudat.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. ajánlásokat tartalmaznak. – Szövegértés-szövegalkotás: három adaptált modul az 1. finommotorika témaköreire fókuszálnak. modul különböző tevékenységeibe jól be tud kap391 . évfolyam számára (Hősök. táblázat). Az adaptációk a mindennapokban használható javaslatokat. Tanulásban akadályozott gyermekek együttneveléséhez az alábbi moduladaptációk készültek el (→ 2. Jelzik az elvárható és nem elvárható tartalmakat. évfolyam számára az alapozó és beszédfejlesztő szakaszhoz és egy adaptált modul a 2. hogy a feldolgozás során a gyermekek olvasási szintjét vegyük figyelembe. amelyekben az adott sérüléssel rendelkező tanulók legjellemzőbb tüneteit mutató területek – pl. 1 adaptált modul az 1. mozgásfejlesztés stb.

tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. valamint kiadványunk bibliográfiájában 392 .2. az adatbankban. táblázat) – Eszköztár (→ 1. rész Adaptációs mátrix csolódni a tanulásban akadályozott gyermek. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Felhívják a figyelmet a tanulásban akadályozott gyermek figyelmének ingadozásából és mozgásainak (esetleges) koordinálatlanságából eredő nehézségeikre. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. a 376. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l.

hogy a gyermek saját irányítása alatt áll. 393 SNI-gyermek . együttműködésüknek fejlesztése. önállóságuknak. óVoDÁBAN És IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – Csendgyakorlat alkalmazása habilitációs órákon A fejlesztés célja ezzel a gyakorlattal a nyugodt.és készségfejlesztő program. részképességeinek. békés légkör megteremtése. terápiás eljárások. a problémát maga keresi és oldja meg. A tágabb társadalmi közeg támogatását célzó – Katica differenciált képesség. eszközök bemutatása. illetve a befogadó intézmények szervezetfejlesztéséhez kapcsolódó – Az SNI-gyermekek integrált nevelése az óvodában A nevelés során alkalmazott szemléltetés. alkalmazkodóképességüknek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok óVoDÁBAN A szakmai és szakszolgáltatók. a szükséges speciális módszerek. A fejlesztő program vegyes és azonos életkorú csoportokban egyaránt jól alkalmazható. a feszültségek és problémák feloldása úgy. amely mikrocsoportban és egyéni fejlesztő foglalkozásokon is eredményesen használható. technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése érdekében. Olyan fejlesztő program. speciális didaktikai eljárások. módszerek. különös tekintettel az integrált nevelésre A program célja a másságot elfogadó környezet megteremtése. az egészséges és fogyatékos gyermekek kommunikációs készségének.

feladat. hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat együtt. valamint kiadványunk bibliográfiájában 394 . IsKolÁBAN Pedagógiai tárgyú – „Mucsi palánták” – „Palánta” fejlesztő-felzárkóztató-integrációs-képességkibontakoztató program Mucsiban A Palánta program lényege. amely biztosíthatja minden tanuló számára a hatékony. különös tekintettel a Hatékony iskolát mindenkinek. a 376. Lásd még tanulásban akadályozottság témakörben: – Ajánlások tanulásban akadályozott gyermekek. rehabilitációs foglalkozásokon is lehetőséget biztosít a részképességek. inkluzív tanulási környezet kialakítását. Az újítani kívánó pedagógusok munkáját segítik a Gyermekek Háza tankönyvcsaládjának munkatankönyv jellegű kötetei. tanulásban akadályozottsággal kapcsolatos fogalmak felsorolását l. – A Gyermekek Háza integrációs gyakorlata. Dokumentációs útmutató (→ 1. integráltan nevelik. az adatbankban. és heti 2-3-4 alkalommal. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a matematikai logika és a közösségfejlesztés területén a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében. avagy integrált nevelés a gyakorlatban című akkreditált képzésre a Gyermekek Háza tankönyvcsalád könyveinek gyakorlati használatához A Gyermekek Háza program e képzésével felkínálja olyan innovatív szemlélet alakítását. a délelőtti órákkal párhuzamosan egyéni vagy mikrocsoportos fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. amelyek könynyebbé teszik az alap-kultúrtechnikák sikeres elsajátítását. táblázat) – Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek.és eszközgyűjtemény” – Segédanyag a betűtanítást megelőző időszak fejlesztési területeihez A program célja azoknak a részképességeknek a fejlesztése. – A Lőrincz-féle fajátékrendszer alkalmazása a különböző fejlettségű tanulók együttnevelésében és oktatásában. táblázat) – Eszköztár (→ 1.2. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. oldalon – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. rész Adaptációs mátrix – „Játéka játék-. A nevelő-oktató munkában. A program részleteiben is alkalmazható. a habilitációs. tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató.

): Ajánlások látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez.. A befogadó óvodapedagógus igazi kreatív alkotómunka elé néz. biztonságos körülményeket megteremtjük. Budapest. A látássérült gyermekek minden tevékenységet együtt végezhetnek társaikkal. 2006. A vakok iskolája módszertani központot működtetve vesz részt az óvodapedagógusok tiflopedagógiai szempontú továbbképzésében. valamint a vak és aliglátó gyermekek együttneveléséhez (→ 27. sérülésspecifikus – a gyermek egyéni igényeit figyelembe vevő és ahhoz igazodó – adaptációval jól használhatóak a többségi óvodában. különös tekintettel arra.. oldal). újragondolni. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az óvodai nevelés területén közös Ajánlás készült a gyengénlátó és aliglátó. A megfelelő differenciálás csak akkor lehet sikeres. segíteni a beilleszkedést. Mindez nem kevés. A vak és az aliglátó gyermekek együttnevelése folyamatos figyelmet igényel a napi felkészülés során és a csoportban végzett munkában egyaránt. Például folyamatosan csökkenteni a balesetveszélyt. Óvodai nevelés. a sajátos igényeihez adaptálni a módszereket. suliNova Kht. súlyosan látássérült gyermekek befogadása esetén is. hiszen célszerű naponta biztosítani a megfelelő eszközöket. A vak gyermekek megismerő tevékenységében döntő jelentőséget kap a motoros-taktilis és a hallási érzékelés. A programban részletesen kidolgozott fejlesztési tervek és fejlesztési tématervek megfelelő. a tapasztalatokat pedig felhasználni a következő napok munkájában. ha a látássérült gyermeket fogadó óvodapedagógusok elsajátítják a látássérültek pedagógiájának alapismereteit. de megvalósítható szakmai feladat. utazótanárai közvetlen segítséget is nyújtanak. ha számukra a szükséges játékeszközöket. 8. Vak és aliglátó gyermekek együttnevelése esetén az Ajánlásnak89 az együttnevelés sikere szempontjából kiemelten fontos részei – Az óvónő számára szükséges a látássérülés megismerése. 89 Kompetenciaterület Kiadvány típusa 395 . A szociális kompetencia és képességek alaHegyiné Honyek Katalin (szerk. hogy mennyire támaszkodik a gyermek a látásmaradványra (→ 5. majd a megvalósítás során elvégezni a szükséges korrekciókat. kihívás. oldal). – A látássérülés hatása nagymértékben függ a látásmaradvány mértékétől.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.

 oldal). Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. A tárgyi környezet megismertetése és a társakkal való találkozás megkönnyítése a beszoktatás idejének feladata (→ 1 1–12. A sikeres integráció kulcsszereplője az óvodapedagógus. Módszertani intézményi útmutató. tájékozódási készség. az óvodapedagógiai és a gyógypedagógiai szaktudást ötvözve történik (→ 10–1 1. oldal). az eszközeivel való ismerkedésben gyógypedagógus segít (→ 23–24. Minden fejlesztési területhez speciális szempontoknak megfelelő részletekre is figyelő összeállítás segíti az óvónő munkáját. A vak és aliglátó gyermekek fejlesztése szakmaközi együttműködéssel. a beilleszkedés segítésének lehetőségeit és az akadálymentesítés szempontjait (→ 9–10. tanulók együttneveléséhez. Aliglátók esetében a maradék látás kihasználására és fejlesztésére kell törekedni. A pontírás-olvasás előkészítése – manipulációs készség. oldal). táblázat) – Inklúziós fogalomtár • adaptált környezet • akuszto-taktilis módszer • aliglátás • Braille • éleslátás közelre. Dokumentációs útmutató (→ 1. Az Ajánlás részletezi a súlyosan látássérült gyermek érkezése előtti felkészülés feladatait. differenciált bánásmód középpontba helyezése. tapintási diszkrimináció. rész Adaptációs mátrix – – – – – kulását illetően alapvető önállósodási törekvéseinek figyelmen kívül hagyása vagy a túlzott féltés negatívan befolyásolja a gyermek aktivitását. illetve kognitív tevékenységek fejlesztésével – az óvodában történik. oldal). de a nevelési módszerek és elvárások nagy hatással vannak a fejlődésre. növeli függőségét. a fejlesztő pedagógiai. oldal).2. A játék a vak gyermek személyiségformálásának is alapvető eszköze. A vizuális benyomások hiánya csökkenti a lehetőségeket. Az együttnevelés alapelve az egyénre szóló. Ez alkotja az ajánlás gerincét (→ 1 3–23. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1. ~ távolra • érzékszervi fogyatékosság • fényérzékelők • gyengénlátó • hangárnyék • hangos könyv 396 . táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek.

az adatbankban.vak gyermek • haptikus észlelés • korai fejlesztés és gondozás • látási funkciók • látásnevelés • látássérülés • látássérültek pedagógiája. valamint kiadványunk bibliográfiájában 397 . ~ szakos tanár. tiflopedagógus • tiflotechnika • ujjolvasók • vak • verbalizmus • veszélyeztetett látás • vízus – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. ~ szakos terapeuta • letapogató olvasás • mozgástréner látássérült személyek számára • nagytárgylátó • okulomotoros funkciók • optikai segédeszközök • pontírás • progrediáló szembetegség • ritkasoros taneszközök • rövidírás • siket-vakság • súlyos fokban látássérült • szemüvegek • tiflopedagógia.

Megismerkedhet a látássérültek által használt legfontosabb eszközökkel pl. Az érdeklődő betekintést nyer a Braille-olvasás és -írás legfontosabb jelöléseibe. az ide tartozó szemészeti kategóriákról. Szövegértés-szövegalkotás. A súlyos fokban látássérült tanulók oktatásának alapeszköze a pontírás-olvasás rendszere.. hangos könyvtár. csökkent volta vagy teljes hiánya a valóság megismerésében és a kultúrtechnikák elsajátításában sajátos módszerek alkalmazását teszi szükségessé. a kommunikációra. Az Ajánlás számos. 2006. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás90 részletes leírásából a befogadó pedagógus tájékozódhat a vak tanuló sajátosan épülő világáról. valamint a látássérülés hatása a képességek fejlődésére. az együttnevelés során segítő megoldást mutat be. Felhívja a figyelmet a gyógypedagógus segítségének fontosságára. Célja a látás hiányából vagy az aliglátásból eredő hiányosságok komLőrinczné Kovács Terézia: Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. A beszélgetés. a Braille-írás és -olvasás megtanításának előkészítésébe. A vakon született tanulók gyakran gazdag szókincsűek. a kognitív és a motoros funkciókra (→ 7–1 1. Budapest. gyakorlatáról. elsődleges információs csatorna kulcsfontosságúvá válik. ugyanakkor az érzékletes tapasztalatot nélkülöző tartalom hiánya verbalizmust eredményez. oldal). 1–1 A differenciálás eszköze az alapozó tantárgyak tanítása során az egyéni fejlesztés. A pedagógus tájékoztatást kap a súlyos látássérültség fogalmáról. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. A vizuális információszerzés nehezített. magyarázat mint a leggyakrabban alkalmazott módszer minőségileg közvetett érzékelést jelent. A fejezet fontos altémái még: a haptikus érzékelés jellemzői és hatása a figyelemre.  oldal). Az aliglátás vagy a vakság következtében egyes képességek felértékelődnek. Megismerheti a vak tanuló érzékelési korlátait és lehetőségeit. a pontírás technikájába és eszközeibe. 90 398 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . suliNova Kht. A tapintás és a hallás mint vezető érzékelési mód.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. gondolkodásáról. szkennelt tankönyv. számítógép. elmesélés. emlékezetre. Az oktatás során kiemelt szerepet kap a beszéd. képernyőolvasó (→ 1 5. a környezetével való kapcsolat kezdeményezésének a látók között szokványostól eltérő lehetőségéről. kritériumairól.

ajánlott tevékenységek. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. A kötet végén szakirodalmi ajánlás található. a B modulban évfolyamonként. oldal). A Módszerek című fejezet íráshoz. táblázat) – Eszköztár (→ 1.vak gyermek penzálása. oldal). Dokumentációs útmutató (→ 1. A szerző az A modulban évfolyamonként. tananyagtartalmak. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. praktikumok. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. a 396–397 oldalon . és joguk van ahhoz. tanulók együttneveléséhez. ismeretek. esélyegyenlőség és eszközök szempontsor alapján tesz javaslatokat a megvalósítás lehetőségére. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. Az Ajánlás legterjedelmesebb részét képezik a témakörönkénti javaslatok. hogy a pedagógus egyedi. diszkriminációmentesség és engedmények a követelményekben – az együttnevelés során különösen fontos témák (→ 43–4. egyéni sajátosságokat figyelembe vevő módszertani ötleteket tartalmaz. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. mérési módszereket alkalmazzon (→ 54–55.  oldal). szemléltetéshez kapcsolódó önállóságot fokozó. témakörönként. valamint kiadványunk bibliográfiájában 399 . a speciális megközelítés szükségességére vonatkozóan (→ 19–43. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. tantárgyanként.  oldal). Az optimális fejlesztés megvalósításához a gyógypedagógussal való együttműködés elengedhetetlen (→ 18–19. Módszertani intézményi útmutató (A vak gyermekek módszertani intézményének feladatai (23–30.  A tanulásszervezési javaslatok. az adatbankban. olvasáshoz. a C modulban évfolyamonként a képességfejlesztési fókuszok. eszközeire. oldal). de mégis reális értékelési. korrigálása vagy a prevenció. oldal). méltányos. A vak tanulók integrációban sem nélkülözhetik a speciális eszközöket (→ 50–53.

innovatív készségén. valamint gyermek. oldal és 14–1 5. a logikai. a látássérült tanuló akadályozott észlelési és cselekvési lehetőségeiről és a szociális nehézségekről. Az érintett kompetenciaterület alapvetően az épen maradt funkciókra épít.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. Az eszközökkel kapcsolatos ajánlások lényege az a figyelmeztetés. a tartalmak és tevékenységek. oktatási helyzettel. hogy a vak tanulók oktatása-nevelése rendszeres szemléltetéshez. Az ezeken alapuló jó kapcsolatban pedagógiai ráhatással alakíthatja a tanuló ügyeit úgy. a hallási figyelem és az emlékezet fejlesztése áll. és ajánlások. valamint a kombinatorikai feladatok és a speciáliseszköz-használat elsajátítása (→ 8–9. Támaszkodhat a vak tanuló számemlékezetére.. A többségi iskolába jelentkező súlyosan látássérült tanuló pedagógusainak nem egyedül kell szembenéznie a szokatlan nevelési. az értékelésben egyéni szempontokat követ. speciális pedagógiai felkészültségén. és célszerű a tevékenykedtetésre. konfliktusokból a vak tanuló önérzete sérülése nélkül. A képességfejlesztés fókuszában a manipuláció. többletmunka-vállalási készségén. Milyen fontos kérdésekben igazít el ez az Ajánlás? A súlyosan látássérültek matematikatanításának jellemzői című fejezet a befogadó pedagógus figyelmét a járható utakra irányítja. valamint a feladatok szintjén is. amelyek miatt az ép társak közösségében sorozatosan konfliktushelyzetek alakulhatnak ki. Segítségül hívhatja a gyógypedagógus utazótanárt. 91  400 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . oldal). Budapest. 2006. a fogalmak tartalmának bővítésére és az egyéni szükségletekhez adaptált eszközök biztosítására törekedni. Differenciálni szükséges a célok. a tapasztalattól megerősödve lépjen tovább. Sok múlik a pedagógus empatikus hozzáállásán.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlás91 részletes információkat tartalmaz a látássérülés mibenlétéről. hogy a nehézségekből. egyéni eszközöket biztosít. a fejben történő műveletvégzés. érzékelési tapasztaBrumbauer Magdolna – Kusnyerik Emese – Ruff Ágota (szerk. útmutatók sora készült a befogadó többségi iskolák pedagógusai számára segítő szándékkal. Kiemelten fejlesztendő területek: a számemlékezet. a súlyos fokú látássérülés pedagógiai következményeiről. Matematika. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. suliNova Kht.és szakmaszeretetén.

súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l.vak gyermek latok gyűjtéséhez kötött. a segítési módokat. oldal). valamint kiadványunk bibliográfiájában 401 . azon belül témakörönként jelzik azokat az eltéréseket – a Programterv egyéb részeit változatlanul hagyva –. Külön részletezik a pedagógus tennivalóit. oldal). – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Az osztályközösség hozzáállása megkönnyítheti. és 1 5–1. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. nehézségeit. oldal). Ez a fejezet témánk szempontjából különös jelentőséggel bír (→ 18–55. Az értékelésben szerepet kaphatnak Braille-írású feladatlapok és a számítógép is (→ 10–1 1. táblázat) – Eszköztár (→ 1.) (→ 2. legyenek azok eszközben.  A pedagógus akkor tud adekvát segítséget nyújtani vak tanítványának. az adatbankban. számos ötletet sorakoztatnak fel. bevált eljárásokra hívják fel a figyelmet. oldal)! A szerzők évfolyamonként. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tananyagban vagy akár követelményekben megnyilvánuló különbségek. Az eszközök lehetnek azonosak a többségi iskolában használatosakkal. évfolyamra a matematikai kompetenciaterületen (5. modul) és 2 adaptált modul 2. de hátráltathatja is a látássérült gyermek beilleszkedését (→ 17–18. oldal)! A szerzők a témakörök kapcsán sok jó módszert közölnek. a 396–397 oldalon . Dokumentációs útmutató (→ 1. Javasolt ezek részletes áttanulmányozása (→ 12–14. tanulók együttneveléséhez. Egy-egy új eszköz bevezetésekor azonban mindig pluszidőre van szükség (→ 9–10. Módszertani intézményi útmutató. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. lehetnek adaptált és speciális eszközök. táblázat) – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. A beszélgetés. amelyek a súlyos fokban látássérültek matematikaoktatásában megjelennek 1–12. évfolyamra (33. ha ismeri látásteljesítményét. évfolyamig. és 35.  Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 1 adaptált modul az 1. az őszinte érdeklődés a tanulóval kialakított jó kapcsolathoz vezető út.

A legkisebb maradéklátás is alapvető hatással lehet az érzékelés. a szociális viselkedés társadalmilag elvárható szabályainak elsajátítása. A világot vakon másként kell megélni. a fogalomalkotás egész szerkezetére. Az Ajánlás meghatározza azokat a sérülésspecifikus pedagógiai alapelveket. életviteli és környezeti kompetenciák. korlátozottabbak a lehetőségeim. Ennek a pozitív hozzáállásnak a kialakítása pedig közös feladata mindazoknak. huzamosabb ideig tartó gyakorlására megfelelő segédeszköz alkalmazásával sem képesek. a szociális érettség alakulásában (→ 7–1 1. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Pedagógiai megközelítésben súlyos fokban látássérültek – vakok – azok. Ezt az állapotot azonban természetesnek élem meg” – így gondolkodhat magáról. „Más vagyok.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. A súlyosan látássérült gyerekek nagymértékben különböznek vizuális képességeikben. 2006. oldal). amivel én nem. A lelki egyensúly eléréséhez a vakság összes hátrányának és terhének felismerése és elfogadása vezet. Budapest. türelem fejlesztése. „én-funkciók” és szociális funkciók). illetve társadalmi integráció. Az oktató-nevelő munka fő célja ezen a kompetenciaterületen a kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezésének megtanítása.. a mások iránti empátia. suliNova Kht. Szociális. Ők a tapintó-halló életmódot tanulják. a környező világ alapvetően haptikus és hallási érzékeléssel történő megismerési módját. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. tudom. A veleszületett. sajátosságait.  oldal). és sokat segíthet az önállóság.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. akik az írás-olvasás látó elsajátítására. de meg lehet élni. célokat és feladatokat (→ 1 5. más utat szab a belső fejlődésnek. illetve az első életévekben kialakult sérülés más feltételeket jelent. A programtantervben megjelenő témakörök a vak gyermekek kompetencia alapú fejlesztésére is teljes mértékben alkalmazhatók. kognitív funkciók. Eltérés az ismeretszerSomorjai Ágnes (szerk. amelyek nélkül nem valósulhat meg sikeres együttnevelés. hogy a többi ember rendelkezik egy olyan képességgel. valamint a szociális képességek 3–1 fejlesztésének azon területeit (pl. Meg kell küzdeni az önismeret. 92 402 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . önértékelés csapdáival is. tisztelet. Az Ajánlás92 részletesen ismerteti a vakság legfontosabb jellemzőit. akik a vak gyermekkel foglalkoznak.

  oldal) és a személyközpontú. oldal). abakusz. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. Dokumentációs útmutató (→ 1. amelynek a feldolgozása különös hangsúlyt kap. tanulót nevelő családoknak is (→ 1 3. továbbképzés – a vak gyermeket. A feldolgozáshoz ötleteket. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók együttneveléséhez. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l.vak gyermek zés módjában. s olyan témakör is akad. amelyek a vizualitás hiánya miatt nehézséget okoznak. oldal). – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. oldal). Vannak olyan témakörök. valamint kiadványunk bibliográfiájában 403 . ol1–1 dal). táblázat) – Eszköztár (→ 1.  oldal) nagymértékben növeli a látássérült tanuló jó társas közérzetét az osztályban. a 396–397 oldalon . megoldási módokat javasol a szerző (→ 17–23. esetleg terjedelmében. Az Ajánlás a szociális. Speciális taneszközöket (pl. életviteli és környezeti kompetenciaterület értékeléséhez segítségül típusértékelő lapokat ajánl (→ 29–34.) a Vakok Általános Iskolájának tanszerkészítő műhelye gyárt és Módszertani Központja kölcsönöz (→ 27–28. Javasolt – a pedagógiai programmal összhangban – egyedi értékelési. mértani testek stb. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. A munka értékelésekor célravezető a pozitív megerősítés előnyben részesítése és a hiányosságok megbeszélése. mélységében s a ráfordított időben jelenik meg. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. mérési módszerek alkalmazása. az adatbankban. A tanulásszervezési formákkal kapcsolatos javaslatok betartása (→ 23–24. A vakok módszertani intézménye a befogadó intézményekkel (már 31 településen 60 intézménnyel) tartja a kapcsolatot és nyújt segítséget: tanácsadás. Módszertani intézményi útmutató. differenciáló pedagógiai módszerek alkalmazása (24–2. eszközeiben.

2006. évfolyamon: a kooperatív tanulási képességek.  oldal). Budapest. oldal). 93  404 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . a 7–12. Az idegen nyelven történő írás és olvasás elsajátításához is kívánatos lenne.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. s maga is vak. az együttműködésre való képesség. drámajátékra. ha minden tanuló rendelkezne Braille-kijelzővel (→ 10–1 3. a tudatosság. a célnyelvi kultúra minél szélesebb körű megismerésére törekvés. egyharmaduk országszerte látókkal együtt nevelkedik. Flamich Mária (szerk. amelyek nem alkalmazhatók vak tanulók esetében. évfolyamon: a tanuló nyelvtanuláshoz való pozitív beállítódása. a tanuló önbecsülésének. A vakok speciális iskoláiban működő utazótanári szolgálat készséggel nyújt segítséget az egyéni tanulási szükségletek feltérképezésében és annak eldöntésében. Idegen nyelv. az interkulturális kompetenciák. a számítógép (normál billentyűzeten tízujjas vakírás megtanulásával) és a képernyőolvasó és karakterfelismerő program.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális. de a feladatok nagy része adaptálható vagy tanári segítséggel megoldható. a tanulási stratégia. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. számos feladat képekre. a prezentációs készség. A programcsomag igyekszik minden érzékszervet bekapcsolni a nyelvtanításba.. s számos ötletet kap erre a befogadó pedagógus (→ 1 3–20. A gimnazisták mindegyike hagyományosan többségi iskolákban tanul. önismeretének növekedése. de tanulásukat segíti a pontírás és -olvasás. azaz a vizuális kultúrára épül. A nyelvtanulás közben különböző képességek – az 1–6. Vannak olyan feladatok. a kreatív kommunikáció. rajzokra. hogy egy vak gyermek mely feladatokat képes elvégezni és milyen a segédeszközigénye. az internet által nyújtott tanulási és kommunikációs lehetőségek – fejlesztését szolgáló feladatok megoldásába bevonható a vak tanuló. Az idegen nyelv tanítása támaszkodhat a vak és az aligátó gyermekeknek a verbalitáshoz kötött tanulási folyamatokban általában mutatott kiemelkedő eredményeire. nincs rá szükség – így foglal állást az Ajánlás93 szerzője. aki nyelvtanár. sem a második idegen nyelv tanulása alól történő felmentés nem javasolt. a megismerési vágy. Ma Magyarországon a súlyosan látássérült általános iskolások kétharmada speciális intézményekben tanul. suliNova Kht. motivációja. életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Sem az első.

 táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. oldal). áthidaló megoldások találhatók az íráshoz. a vak tanuló könnyebben tart lépést. tanulók együttneveléséhez. a javítás módjára (→ 35–3. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Óravázlat és irodalomjegyzék is segíti a vakok idegen nyelv tanítását vállaló tanár munkáját (→ 3–38. oldal)! Az idegen nyelvi programcsomagok nagy hangsúlyt fektetnek a kooperatív tanulási formákra. oldal). olvasáshoz kötött feladatvégzésre.vak gyermek A nyelvi fejlesztési célok című fejezetekben részletekbe menő javaslatok találhatóak.  A tapasztalatok azt mutatják. valamint kiadványunk bibliográfiájában 405 . Rendkívüli fontosságú ez a két fejezet (→ 21–31. az egyéni különbségeket figyelembe vevő reális értékelés megfelel a vak tanulók igényeinek (→ 33–35. a pár. Dokumentációs útmutató (→ 1.és csoportmunkára – ez sok szempontból hasznos a látássérült számára – a nyelvtanár ezzel segítheti a nehezebb szocializációjú vak tanuló beillesztését a munkába (→ 31–33. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1.  oldal). oldal). a 396–397 oldalon . táblázat) – Eszköztár (→ 1. a hagyományos és elektronikus szótár használatára. ha egyéni megsegítésben is részesül. ha megismeri és elsajátítja a számára legelőnyösebb tanulási stratégiákat. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. Módszertani intézményi útmutató. amelyek a vak tanuló részvételét lehetővé teszik a nyelvi fejlesztés három szintjének fejlődését szolgáló képességfejlesztési gyakorlatokban. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. az adatbankban. Segítő. A látássérült tanulók értékelésének alapelvei azonosak a látókéval.

életviteli és környezeti kompetenciák Idegen nyelv Életpálya-építés SNI-gyermek Az Ajánlásból94 a befogadó pedagógus a látássérült gyermekek általános jellemzőinek felvázolása után – amely a funkcionális látás elemeit is bemutatja – a képességfejlesztés specialitásaival találkozhat.): Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. helyváltoztatás). a sajátos technikákat. Tanulásmódszertan terén különösen fontos az információszerzéshez. illetve zavar léphet fel a szociális funkciók (énkép. ragasztás stb. önértékelés. A látássérült tanulót a közvetlen. oldal). képkészítés leírás alapján). A manuális tevékenységek (pl.). tanulók együttneveléséhez. hímzés. Egyéni segítségadással az egyes Czibere Csilla – Szilágyi Vera (szerk. gépírás vagy a tájékozódás tanítása. Budapest. Útmutatás a részletes kereséshez: – A látás hiánya módosítja a személy többi funkcióit. suliNova Kht. – Részletesen tárgyalja az életpálya-építési kompetenciaterületen belül a vak tanulók esetén nem megoldható feladatokat (pl. emlékezet. A szerzők a kimeneti elvárásokban pedig a sajátosan vakos akadályozottság eredményes csökkentését tűzik ki célul (→ 1 5–18. majd tágabb környezetébe való beilleszkedésben nagymértékben segítik a sérülésspecifikus korrekciós.) a látássérült tanulóknak gyakran okoznak nehézséget (méretek betartása. 94 406 Kompetenciaterület Kiadvány típusa . A témakörök elemzése kapcsán kifejezetten látássérültekre vonatkozó. arányosság.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Óvodai nevelés Szövegértés-szövegalkotás Matematika Szociális.. gyakorlatokat. 2006. eszközöket igénylő megoldásokat. beilleszkedés) területén (→ 1 5. -lejegyzéshez szükséges technikák megismerése és az ehhez szükséges eszközök biztosítása. -követéshez. technikák körébe tartozó tantárgyak. kompenzációs tevékenységek. oldal). a kognitív (figyelem. amelyeket egyéni fejlesztés keretében sajátítanak el: számítástechnikai ismeretek. életpálya-építés. mérés. mint pl. követelményeket. 3–1 – A képességfejlesztés minden részterületéhez találhatunk olyan kiegészítő tartalmakat. amelyek alkalmazkodnak a vak és aliglátó tanulók lehetőségeihez és sajátosságaihoz. az oktatás folyamatát megkönnyítő módszerekkel. szabályosság stb. tanulásszervezési módokkal ismerkedhet. gondolkodás) és a motoros funkciók (cselekvés. vágás. a látásnevelés és a testnevelés.

Módszertani intézményi útmutató. a 396–397 oldalon . évfolyam számára az életpályaépítési kompetenciaterületen (A természet: a mi világunk – Népszokások – „Itt a farsang. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. oldal). a megváltozott munkaképességű dolgozókkal kapcsolatos rendelkezések megismertetése (→ 24–25.) (→ 2.  oldal). Dokumentációs útmutató (→ 1. – A munkajogi ismeretek témánál javasolt a szociális ellátásokról szóló kiegészítések és speciális munkajogi rendelkezések pl.vak gyermek eszközök használatának megtanításában fontos a fokozatosság szem előtt tartása és az aprólékosan kidolgozott lépésekkel haladás (→ 18–30. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. áll a bál!” és Népi mesterségek. foglalkozások – Nemezelés 2. funkciókra (→ 35–39. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. oldal). valamint kiadványunk bibliográfiájában 407 . Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – SNI-szempontú mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához: 2 adaptált modul az 1. – A rehabilitációs fejlesztés tantárgyai és feladatai mindig egyénre szabottan építenek a megmaradt képességekre. az adatbankban. A vak gyermekek szüleivel folyamatos kapcsolattartás szükséges gyermekük korlátozott lehetőségű pályaválasztásának felkészítéséhez. táblázat) – Eszköztár (→ 1. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. tanulók együttneveléséhez. táblázat) – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek.

amely a fejlesztés speciális szempontjait is meghatározza. Pedagógusok és látássérült gyermeket nevelő szülők is hasznos ismereteket szerezhetnek a látássérült gyermek fejlesztéséről és az ebben közreműködők tennivalóiról.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató95 sérülésspecifikus szempontú áttekintést ad az együttnevelést alapvetően meghatározó tudnivalókról.és tanulóközösség. Módszertani intézményi útmutató.  – Az integráló oktatással kapcsolatos alapfogalmak magyarázata. tanulók integrációjának. megismerheti a látássérülés pedagógiai következményeit. 408 . Az Útmutatóban az alább jelölt témákban tájékozódhat: – A fogyatékossági terület országosan egyetlen Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye fejlődése. oldal). 2007 . a család és az osztálytársak szüleinek fogadó95  Lőrinczné Kovács Terézia – Ruff Ágota – Székelyné Kárpáti Ildikó: Útmutató vak és aliglátó gyermekek. az integrációt segítő → egységes  gyógypedagógiai módszertani intézményről és a többségi iskolák pedagógusai számára elérhető szakmai segítségnyújtásról. A kiadvány a szerzők szándéka szerint szemléletformáló is – hangsúlyozza. amely a napjainkban jellemző szerepkörök kialakulásához vezetett: az ép gyermekekkel. oktatható. hogy a súlyos fokban látássérült gyermeket fejlesztő minden pedagógiai munka alapja és a sikeres együttnevelés kiindulópontja a sajátos nevelési igény figyelembevétele. suliNova Kht. oldal). a gyermek. tanulók együttneveléséhez. oldal). A befogadó pedagógus támpontokat talál a súlyos fokú látássérülések – vakság és aliglátás – azonosításához.  – Az integráltan oktatott látássérült tanuló. vak gyermekek. – A látássérülés szemészeti és pedagógiai szempontú értelmezése és az ebből következő sajátos nevelési igény meghatározása (→ 8–9. a befogadó iskola pedagógusai. az integráció jogszabályi hátterének és a pedagógiai többletszolgáltatásoknak a felvázolása (→ 9–1.. tanulókkal együtt nevelhető. Budapest. együttnevelésének segítése és a gyógypedagógiai intézményt választó szülők gyermekeinek nevelése-oktatása (→ 5–8.

rehabilitációs fejlesztése és a befogadó pedagógusok szakmai segítésének kulcsszereplői. Dokumentációs útmutató (→ 1.vak gyermek készsége. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek.  – A súlyosan látássérült tanuló speciális habilitációs. célját és feladatait. valamint kiadványunk bibliográfiájában 409 . oldal). a nyújtott pedagógiai szakszolgáltatásokat. táblázat) – Eszköztár (→ 1.  Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. a 396–397 oldalon . az adatbankban. Az Útmutató részletezi az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények kialakulását. szerepét. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. Mindenki számára feltárja ezen intézmények szolgáltatásának elérhetőségét és az → utazó gyógypedagógusok kompetenciáját (→ 22–32. valamint a többségi iskola pedagógusainak felkészültsége és a segítők tevékenysége – alapvető tudnivalók az integrációról (→ 17–21. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. oldal). valamint a szakmai pedagógiai szolgáltatásokat. tanulók együttneveléséhez.

Educatio Kht. gyermekek. A füzet a speciális fejlesztő eszközöket tematikus csoportokba sorolja. szükség van rájuk az integráló nevelésre. praktikus szempontokat előtérbe helyező bemutatás. 2008. Kívánatos. amelyek növelhetik a fejlesztő tevékenység hatékonyságát. utalva a fejlesztendő problématerületre vagy életkorra és az eszköz elérhetőségére.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató A vak és az aliglátó tanulók. oktatásra vállalkozó intézményekben is. pedagógusok is készíthetnek hasonlókat. A tájékozódást segítő támpontok: − Az iskoláskor előtti életszakasz fejlesztési feladatait segítő eszközök széles területet érintenek – látásnevelés. A kiadvány célja. 410 . és nagy segítséget nyújtanak a differenciált egyéni fejlesztéshez a tanulónak. A gyűjtemény eszközeihez fűzött tartalmi összefoglalók közvetlenül segíthetik a speciális fejlesztési tervek összeállítását és az egyéni vagy csoportos nevelő-oktató munkát. megértését a leírást kiegészítő fotók segítik. tanulók együttneveléséhez. s az eszköz lényeges jegyeinek rövid leírása után a gyakorlati használatot segítő ajánlásokat fogalmaznak meg. segítse a pedagógust a megfelelő eszköz kiválasztásában és használatában.. Az eszköz kiválasztását és gyakorlati használatát megkönnyíti a lényegre törő. Az Eszköztár96 szerzői ennek során kitérnek az alkalmazás indokoltságára. egy részük kölcsönözhető a vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményéből. de ügyes szülők. fejlesztése során és életvitelében hangsúlyt kap a speciális eszközök használata. tulajdonságaik azonosítását. hogy a speciális eszközök ne csak a gyógypedagógusnak álljanak rendelkezésére. Kiemelik az együttnevelés szempontjainak megfelelő alkalmazásokat. hallási figyelem fejlesz96 Báthori Adél – Ruff Ágota – Somorjai Ágnes – Székelyné Kárpáti Ildikó – Vincze Gábor: Sérülésspecifikus eszköztár vak és aliglátó gyermekek. Az eszközöket és a használatot érintő lényegi elemeik. Budapest. tapintásfejlesztés. tanítónak egyaránt. segíthetik a szülőket. tanulók speciális eszközei közül számos egyedi tervezésű és kialakítású eszköz nincs bolti forgalomban. pedagógusokat céljaik elérésében. A súlyos fokban látássérült gyermekek. hogy bemutassa ezeket az eszközöket.

később megélhetésének is egyik fontos eszköze a számítógép. − Az életvitelt segítő eszközök használata nagymértékben hozzájárul a vak gyermekek. − Társasjáték-adaptációk teszik lehetővé az együttjátszás örömét a vak és a látó gyermekeknek. nagymozgás. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. mozgáskoordináció. finommozgások és manipuláció. Használatát számos hardver és szoftver könnyíti meg. valamint kiadványunk bibliográfiájában 411 . táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. földrajz. − A sérülésspecifikus fejlesztési területek sajátos terápiáinak eszközei. kémia). önkiszolgálás. matematika) követik a felső tagozatos tantárgyakhoz kötött speciáliseszköz-csoportok (matematika. a 396–397 oldalon. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. − A vak tanulók információszerzésének és tanulásának. fizika. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. olvasás-írás. tanulók fokozott önállóságához. az úszás előkészítése. az adatbankban. − A kisiskolások tanításának speciális eszközeit (testnevelés. Módszertani intézményi útmutató.vak gyermek tése. . tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató (→ 1.

A kiadvány részletes tematikája: − Bemutatja a szakértői bizottság munkáját. tanuló személyi anyagaként érdemes külön gyűjteni. tanuló fejlődésével. fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai. a pedagógus feladata (→ 1 1–20. a mé97 Báthori Adél – Lőrinczné Kovács Terézia – Somorjai Ágnes – Székelyné Kárpáti Ildikó: Útmutató vak és aliglátó gyermekek. Az Útmutató eligazít a súlyos fokú látássérülés miatt sajátos nevelési igényű gyermekek. tanuló fejlődésével. A dokumentumok ismerete és figyelembevétele vagy kiegészítése az együttnevelésre való felkészülés során. oldal). valamint a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó dokumentumrendszer bemutatása révén a többségi pedagógusok számára az együttnevelés megkönnyítése. és az oktatási nevelési folyamatra is hatással vannak. A különböző orvosi. pedagógiai vélemény –. Dokumentációs útmutató. Ezeknek a dokumentumoknak a kialakítása. − Az együttnevelés érinti a közoktatási intézményben keletkező dokumentumok (szakmai: alapító okirat. A sajátos nevelési igény következtében az évek során számos írásos anyag készül. pedagógusok kötelezettségeit.. Bemutatja az együttnevelés sérülésspecifikus feltételeit. a bekerülés körülményeit. a befogadó iskolák. vezetése a közoktatási intézmény. az óvodai nevelési program. tanügyi: törzslap. értékelésével kapcsolatos dokumentumok – egyéni fejlesztési terv. kiállított dokumentumokkal együtt a vak gyermek.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Kiadvány típusa Módszertani intézményi útmutató Sérülésspecifikus eszközrendszer Dokumentációs útmutató Az Útmutató97 célja a tájékoztatás. tanulók együttneveléséhez. A kórokokra vonatkozó és a pedagógiai folyamatban hasznosítható tudásokat közöl. fejlesztésével. 2007 . munkanaplók) tartalmát is. értelmezésével. terápiák. oldal). vezetett. iskolába. tanulók befogadását és az együttnevelést szabályozó jogszabályok között. suliNova Kht. pszichológiai szakvélemények tartalmával. a helyi pedagógiai program. − A gyermek. Budapest. pszichológiai és pedagógiai vizsgálatok dokumentumai követik a gyermeket az óvodába. Ezeket a befogadó intézményben létrehozott. Részletezi a vakság következtében kialakult sajátos nevelési igényt (→ 7–10. illetve a napi pedagógiai munkában a befogadó intézmények felelőssége. Részletesen foglalkozik a vak és az aliglátó gyermek. 412 .

 oldal). Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek. az egyéniesített tanulói megsegítés tanulásszervezési lehetősége és formái mind nagy érdeklődésre számot tartó témák az integrált vak tanulók szülei és pedagógusai számára. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. A felmentés. mentesítés és az érettségi kérdésében is pontos eligazítást ad az Útmutató (→ 20–25.vak gyermek rés. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. az adatbankban. . Módszertani intézményi útmutató. az értékelés sajátosságai.  oldal). iratminták. a 396–397 oldalon. valamint kiadványunk bibliográfiájában 413 . esetismertetések. Sérülésspecifikus eszköztár (→ 1. tanulók együttneveléséhez.  Az Útmutatót mellékletek gazdagítják – szakkifejezések glosszáriuma. − A személyiségi jogok védelmének tiszteletben tartásán alapuló adatkezelési előírásokról is talál tájékoztatást az olvasó (→ 2–27. kölcsönözhető eszközök listája. BNOkódok. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. jogszabálygyűjtemény.

414 . a befogadó pedagógus további adaptációs munkájához. megfelelő eszközök: a képek helyettesítése eszközökkel (dobókocka. a megoldásokat a vak tanuló mondja. Nyilvánvalóvá válik. a konkrét feladat leírását a technikai. − Figyelem-felhívás a differenciált eszközhasználat tervezési szempontjaira – időfaktor. tálkák. rögzíthető halmazkarikák. a vak tanuló valódi pénzérméket használ). Braille-írású számkártya. életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építés A matematika és az életpálya-építés területére készített moduladaptációk sokféle didaktikai feladat differenciált megvalósításához nyújtanak segítséget. − Javaslatok a látó társak és a vak tanuló közötti munkamegosztásra és együttműködésre – csoportmunkában pl. előzetes pluszfelkészülését jelenti – ám ennek eredményeként a vak tanuló is aktív részese lehet a tanórák minden mozzanatának.Autizmussal élõ Beszédfogyatékos Értelmileg akadályozott Gyengénlátó Mozgáskorlátozott Nagyothalló Pszichés fejlôdés zavaraival küzdô Súlyos hallássérült Tanulásban akadályozott Vak SNI-gyermek Ajánlások Útmutatók SNI-szempontú mintamodulok Jó gyakorlatok Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kiadvány típusa Szociális. veszélyhelyzetek kiküszöbölése. A modulok és modulrészletek a feldolgozás menetének adaptációi fejezetekben a következő területeken adnak eligazítást: − Kiegészítések a tanári és a tanulói tevékenységekhez. a táblázatot a látók töltik ki. − Sajátos „vakos” eszközök alkalmazása. Braille-írógép. pl. − A differenciálásra tett javaslatokat. Braille-számegyenes. helyszínválasztás. hogy a sajátos nevelési igény figyelembevétele a pedagógus viszonylag kevés. pl. a haptikus információszerzés feltételei. A mintamodulok ötleteket adnak az együttnevelés célszerű tanulásszervezési megoldásaira. de rendszeres. A támogató rendszert a vak tanulók oktatásának-nevelésének módszertani kérdéseiről szóló kiadványok egészítik ki. gombok. − A vak tanuló sajátos nevelési igényeinek megfelelő egyéni segítségadás. A részletesen kidolgozott tananyagfeldolgozás-példák biztosítják a súlyosan látássérült tanuló ismeretszerzését és a tanulási folyamatban való aktív közreműködését. dominó. eszközi és módszerbeli megvalósítás ötletei egészítik ki. − A látássérült tanuló bevonása az önértékelésbe és a közös erőfeszítésekre hangolás eszközös és technikai megoldása. − A népszokásokkal ismerkedve: tánccal kísért dalhoz a koreográfia megtanításának módszerei.

. Módszertani intézményi útmutató [különösen: A speciális fejlesztés főbb területei (→ 12–1. modul) − Életpálya-építési kompetenciaterületen: 2 adaptált modul az 1. az adatbankban. a 396–397 oldalon. évfolyam számára – A természet: a mi világunk – Népszokások – „Itt a farsang. évfolyamra (5. oldal). oldal)]. táblázat) – Útmutató vak és aliglátó gyermekek. és 35. tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez (→ 1. akusztikus és más információs csatornák bevonása. súlyos látássérüléssel kapcsolatos fogalmak felsorolását l. foglalkozások – Nemezelés 2. táblázat) – Inklúziós fogalomtár: a fogalomtárban szereplő. évfolyamra (33. modul) és 2 adaptált modul 2. áll a bál!”. Népi mesterségek.vak gyermek − A maradék látás kihasználása mellett a vizuális ingerek helyettesítése. valamint kiadványunk bibliográfiájában 415 . Dokumentációs útmutató (→ 1. tanulók együttneveléséhez. Az utazótanár legfontosabb feladatai (→ 25–2. – Szakirodalmi ajánlások: az Ajánlásokban. Elkészült adaptációk: − Matematikai kompetenciaterületen: 1 adaptált modul az 1. Lásd még súlyos látássérülés témakörben: – Ajánlások vak és aliglátó gyermekek.

.

rész INKl ÚzIós FoGAloM tÁr .3.

.

Az adaptáció történhet a speciális szükségleteknek megfelelő. cochleáris implantátumhoz csatlakoztatható hangátviteli berendezés. így gondoskodva a szürkületi látásról. → képesség adó-vevő készülék Az URH rendszerű ~ hallókészülékhez. a technikai eszközök. Destruktív alkalmazkodás pl. a gyártó által már adaptációs célzattal készített eszközök beszerzésével vagy a kereskedelmi forgalomban kapható eszközök átalakításával.A A adaptáció Alkalmazkodás (szerv vagy érzékszerv alkalmazkodási képessége). mozdulat. eszközök. a törekvés a viselkedés megváltoztatására vagy a helyzet jobbra fordulására való megértő várakozás. az üvöltözés és az elzárkózás. a problémák megbeszélése. berendezési tárgyak. adaptált környezet (adaptációt segítő megoldások) Mindennapi használatra alkalmassá tett környezet. az adaptált módszerek és az oktatásszervezés is. Használatával csökken a környezeti zajok zavaró hatása. Lehet viszonylag általános és különleges. a munkafolyamat-módosítások. olyan lehetőség. A látóideghártya pálcika alakú sejtjei már igen kis mennyiségű fény hatására ingerületbe jönnek. Ha ezek a sejtek károsodnak. a készülékkel ez 419 . Adaptációs problémát okoz pl. adaptáció (kapcsolatokban) Az alkalmazkodás olyan tevékenység. adaptív Alkalmazkodáson alapuló. adottság (diszpozíció) Egy képesség természetes vagy az emberrel vele született alapja. amely hozzájárul egy emberi kapcsolat fenntartásához vagy megszűnéséhez. az illető csak jó megvilágításban tudja látását használni. Konstruktív alkalmazkodás pl. a retinitis pigmentosa. adaptáció (látási) A szem különböző fényviszonyokhoz történő alkalmazkodása. Valamely külső megoldással a sikeres mozgás. amely a természetes fejlődés. feladatvégzés támogatása. A beszélőtől való különböző távolság miatt a jelek változó hangerősségűek. Ilyenek: a megfelelő testhelyzet. a nevelő befolyásának és a gyakorlás hatására válik képességgé.

aphákiássá (lencsehíjassá) válik. érzelemmel kapcsolatos. jellemképző erővé alakítása. látássérülés. Jelentheti a közeli vagy távoli (esetenként mindkettő) látásélességnek az ép látáshoz viszonyított több mint 90 százalékos csökkenését. optikai eszközök. attitűdök. Akkomodációs problémát okoz a szürkehályog miatti lencseeltávolító műtét. → kognitív követelménytaxonómiák. Az affektív célok nem választhatók el a kognitív és a pszichomotoros elsajátítástól. akusztiko-taktilis módszer Ez az oktatási forma főleg a vakok oktatásában játszik központi szerepet. olvasótelevízió. Ebben az oktatási formában a beszéd mint ismeretátadási lehetőség nagyon fontos szerepet kap. rész Inklúziós fogalomtár a jelenség is kiküszöbölhető. aliglátás A látóképesség olyan fokú sérülése. a gyermek nem képes az összetett vizuális ingerhalmazból kiemelni a lényeges információt. affektív Érzelmi. hogy közelre és távolra is élesen lássunk. affektív követelménytaxonómiák A beállítódással. vagyis törőerejének fokozásával és csökkentésével biztosítja azt. amely speciális gyógypedagógiai módszerekkel befolyásolható. akusztiko-taktilis módszer 420 . értékrendszer kialakítása. Ilyenkor az illető ún. emocionális viselkedéssel kapcsolatos célokat rendszerezik. pszichomotoros követelménytaxonómiák akkomodáció A szemlencse alkalmazkodási képessége különböző távolságokba történő fixálás esetén. értékrendszer belső. 4. értékek befogadására). Ha ez a képesség sérül. válaszadás (reagálás érdeklődések. kiiktatva a távolságot és a környezeti zajok nagy részét. meggyőződéssel. Az elnevezés főleg a hallásra és a tapintásra utal. 3. értékek szerint). alak-háttér észlelés A Gestalt-pszichológia fogalma szerint a látómező egy jól elkülönülő alakból és környezetéből tevődik össze. A hierarchikus elrendezés fő vezérelve az interiorizáció.3. 2. Egy lehetséges affektív követelményrendszer: 1. illetve nagyméretű látótérszűkületet. → látásélesség. 5. befogadás (készség érdeklődések. A szemlencse domborúságának növelésével és csökkentésével. értékek kialakítása (értékbeli különbségek érzékeltetése). A beszédet a hallássérült gyermek közvetlenül veszi fel. attitűdök. de a megismerési folyamat során természetesen minden ép érzékszervet bevonnak az ismeretszerzésbe.

amelyek megteremtik az alapot ahhoz. amelyeket egy adott nevelési helyzetben. légzés és a beszéd-légzés koordináció nehézségei. amely nagyon hasonlít az autizmusra. kompetencia. → dizartria andragógus Felnőttképzési szakember. iskolai) kontextusban. de korai nyelvi fejlődésében az érintett gyermek nem mutat késést. Az ~ növekedésével. nemcsak abban a (szervezett. szociális kompetencia anamnézis Kórelőzmény. kompetencia alapú. képzésben mindenkinek el kell sajátítani. pályák sérülése következtében jön létre. személyes kompetencia. a beszéd zenei elemeinek súlyos sérülése. speciális kompetencia. az ajkak és nyelv mozgásának zavara. amelynek jellemzője a súlyos artikulációs zavar. izgatottsági. Arousal-szint Az idegi-hormonális rendszer éberségi. amely más helyzetekben is felhasználható. amelyben az elsajátítás történt. Az EEG által regisztrált görbék az ~ bioelektronikai mutatói. amely a beszédfolyamat irányításában részt vevő agyi központok. kulcskompetencia. Asperger-szindróma Olyan állapot. A beteg személyiségére és betegsége előzményeire vonatkozó értesülések összessége. hogy a speciális (funkcionális) kompetenciák kialakíthatóak legyenek. sőt koraérett is lehet nyelvi szempontból. teljesen érthetetlen beszéd. → kognitív kompetencia. Az anartria a dizartria legsúlyosabb formája. Az anamnézis meghatározhatja az orvos. nyálfolyás.A alkalmazható tudás A tudásnak az a formája. a pszichológus vagy a gyógypedagógus további terápiás és korrekciós tevékenységét. anartria A beszédmozgások kivitelezésének súlyos zavara. A nyelv- 421 . kóros reflextevékenység. általános kompetencia Azon kompetenciák összessége. készenléti állapota. Az agyba érkező információk. illetve csökkenésével együtt jár a tudati szintek változása. a mentális folyamatok hozzájárulnak az éberségi szint fenntartásához. A tudat éberségi állapotának vegetatív alapja.

hallássérülés.3. Akkor is ezt a kategóriát használják. → autizmusspektrum-zavarok athetosis → túlmozgás mozgáskorlátozott gyermek esetén atípusos autizmus Olyan esetekre fenntartott diagnosztikai kategória. rész Inklúziós fogalomtár használat ennek ellenére modoros és sztereotip.és a dB-értékek koordináta-rendszerben való ábrázolása. póz. audiométer. Utóbbi pedagógiai szempontból fontos. innen olvasható le. hallókészülék 1. szellemi beállítottság. Láthatóak a bal fülre (× jelzéssel) és a jobb fülre (o jelzéssel) vonatkozó adatok. 2. Példa audiogramra 422 . felvett szerep. hogy a hallókészülék milyen mértékben javítja a hallási teljesítményt. magatartás. ábra. 3. a játéktevékenység fejlődése) közül kettőben. → audiológia. Magatartás. audiogram Az audiométerrel végzett hallásvizsgálat eredményének grafikus ábrázolása. A hallásélesség vonalgörbéje. modor. viselkedési mód. viselkedés. társas képességek fejlődése. ha a rendellenes vagy károsodott fejlődés hároméves kor után kezdődik. szerepjátszás. de a harmadikban nem. amikor a gyermekek az autizmus jellegzetes jegyeit mutatják a három kulcsfontosságú terület (nyelvi fejlődés. vagyis a Hz. Az Asperger-szindrómával élők intellektuálisan rendszerint az átlagos övezetbe tartoznak. → autizmusspektrum-zavarok attitűd 1. valamint a hallókészülékes mérés értékei.

hallásmérés. a nyelv kibontakoztatása. → auditív differenciálás. elkülönítés. → audiométer. → auditív diszkrimináció. hangsor jellemzőit. amely alapján döntünk. Pl. a hallás útján történő élményszerzés segítségével tanul. auditív-verbális terápia auditív differenciálás Hallás útján történő különbségtétel. A hangot lég. auditív fejlesztés = hallásfejlesztés. Hallássérülteknél kiemelten fontos ennek a képességnek a fejlesztése. hallásfigyelem auditív diszkrimináció Hallási megkülönböztető-képesség. amikor nemcsak különbséget teszünk a hangok közt. azt a meghatározó tényezőt. fülészeti kezelését és hallókészülékes ellátását. hogy milyen magas vagy erős hangot hall még meg.A audiológia A hallás élettanának. hanem pontosan megállapítjuk a hallott hang. Az auditív tagolás analóg fogalom az auditív diszkriminációval. amely a halláshoz kötött. amelynek során a hallássérült gyermek az auditív (hallási) figyelés. írás elsajátítása során is. Pl. audiogram. → hallássérülés. sajátosságot. illetve már nem érzékel. Minden olyan képesség jelzője. aki jelzi. auditív figyelem. auditív emlékezet stb. hallásra alapozó. Célja a kommunikációs kompetencia kialakítása. ideértve a hallássérültek hallásvizsgálatát. 423 . A hallottak azonosságának. az olvasás. hallásfigyelem auditív-verbális terápia Hallás-beszéd fejlesztő módszer. szétválasztás. megkülönböztetni a beszédjellemzőket. hallás útján történő folyamatok.vagy csontvezetéses fejhallgatóval juttatják a vizsgált személyhez. auditív diszkrimináció. hogy a hallássérült személy ezáltal tudja elkülöníteni a különböző környezeti zajokat. Ez a hallási képesség meghatározó a beszédtanulás. patológiájának tudománya. hangokat. illetve különbségének megállapítása. mely 16–16 000 Hz rezgésszám között változtatható magasságú és erősségű (a hallásküszöbértéknél halkabb dB-től maximum 125 dB-ig) hangokat ad. → auditív differenciálás. hallásmérés. audiogram auditív Hallási. hallással kapcsolatos. szerez ismereteket. hallássérülés audiométer Készülék a hallásélesség megállapítására.

egyénre szabott kommunikációs eszközből áll. rajzok. metakommunikáció. Ez a „triász” minden értelmi szint mellett előfordulhat. A szociális. tárgyak). megfelelőbb elnevezéssel: autizmussal élő. kölcsönösség a társkapcsolatokban). autizmusspektrum-zavarok autizmusspektrum-zavarok Az autizmus klinikai képe sokféle lehet. mert ezek csak együttesen fejleszthetők. fotók.3. az élmények verbális kifejezése kerül előtérbe. változatos és spontán szerepjáték hiánya. érdeklődés. → auditív augmentatív (segített) kommunikáció Az érthető beszéd hiánya következtében súlyosan károsodott kommunikációs funkció átmeneti vagy tartós pótlására szolgáló kommunikációs rendszerek csoportja. 2. a játék. azonossághoz való ragaszkodás). jelnyelv és/vagy kommunikációs táblák (betűk. kommunikációs és fantáziával kapcsolatos kognitív képessége sérült. kommunikátorok segítségével. a szabad társalgás. autizmus autoagresszió Az egyén agressziója. Sajátos viselkedési tünetegyüttesről ismerhető fel. aktivitás területén (pl. minőségi károsodás és elmaradás három területen: a reciprok szociális interakciókban (pl. 424 . → autista. amely saját maga felé irányul. a fő tünetek azonban azonosak: 1. → autista. képek. Minden ~s rendszer több. → autizmusspektrum-zavarok autizmus A szó jelentése: ’önmagára irányultság’. általában súlyos fogyatékosság. gesztusok. viselkedés. kommunikációs és a fantáziával összefüggő kognitív készségek fejlődési zavara. Az autisták szociális. a korai kezdet. rész Inklúziós fogalomtár A hallásra való koncentrált figyelem szerepeltetése mellett a fejlesztés során a játékosság. manuális rendszerek. a kommunikációban (pl. a beszéd funkcionális használata). autista Autizmusban szenvedő személy. A sérült ember nonverbális úton fejezi ki magát: hangjelzések. Mindehhez a nyelvi és auditív szintet ismerni kell.

amely elnevezését az ismert eszközről kapta.B Ayres-módszer Jean ayres ergoterapeuta. Tágabb értelemben a befogadó (inkluzív) nevelés-oktatás esetén a befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. gondok esetén együtt változtatnak a módszereken. a pedagógus a differenciáló. gyermekpszichológus által kidolgozott. sajátos tulajdonságokra. → integráció 425 . érintési és vizuális információk és a kommunikációs képesség fejlesztése egészít ki. Speciális eszközrendszerével (hinták. E megközelítés alapja az. → autista. önértékelésre is alkalmas pedagógia módszereivel dolgozik. A motoros válaszok sajáttest-élményen keresztüli aktivizálásával nyújt kompenzációs és egyben fejlesztő hatásokat. hálók. labdák stb. hogy minden gyermek „speciális”. akusztikus. befogadás (inklúzió) Az integráció legfejlettebb foka: funkcionális integráció a megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel az ún. amit az orális. autizmus. szükségletekre helyeződik a hangsúly. amely átmeneti helyet foglal el az egyéni fejlesztés és a klasszikus frontális tanítási szituáció. szag-. A fejlesztés középpontjában a szomatikus.) a hibás mintázatú neuropszichológiai funkciók normalizálását segíti. a szenzoros integráció elvén alapuló komplex módszer a tanulási zavarok feltárására és terápiájára. az egész tantestületben szemléletváltozás történik. fejlesztő tevékenysége. a pedagógus és gyógypedagógus között partneri a viszony. differenciált ellátást és az ehhez szükséges tárgyi. oktató. íz-. A „babzsák” helyzetben tanultak a különböző társas helyzetekben való részvételt alapozzák meg. illetve a természetes élethelyzetek között. amely a sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítja az igényüknek megfelelő individuális (egyénre szabott). autizmusspektrum-zavarok bazális stimuláció Terápiás módszer olyan értelmileg súlyosan akadályozott (súlyos értelmi fogyatékos) gyermekek és felnőttek számára. B babzsák program A „babzsák” autizmusspecifikus játékos. befogadó intézményekben. Az „átlag” mint mérce szem előtt tartása helyett az egyedi. személyi feltételrendszert – a gyógypedagógus. szociális-kommunikációs fejlesztő program. Csoportos foglalkozás. A többségi intézmények olyan jellegű nevelő. akiknek fejlődésében az elemi tapasztalatszerzés korlátozott. Az óravezetés igazodik a gyermekhez. illetve egyéb szakember és az eszközök biztosítása tekintetében egyaránt. vibrációs és vesztibuláris ingerlés áll.

illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi. a beszédfolyamatosság.3. olvasás. a beszéd. mondatok). amelynek következtében átmeneti. írászavar. sajátos nevelési igény beszédakadályozottság A kommunikációs problémák átfogó megnevezése. Minél súlyosabb a hallássérülés. készségek (írás. Akusztikus szint: az agy észleli a bejövő jeleket. A zavar észlelésekor fontos a hallásvizsgálat mint differenciáldiagnosztikai szempont. amely megzavarja a gyermek nyelvi fejlődését. annál több beszédhangot érint.és hangképzés sérülései. beszédészlelés zavara A beszédészlelés komplex folyamatának bármely szintjén fellépő probléma. → beszédfogyatékosság beszédérthetőség (hallássérülteknél) A ~et a hangzó beszéd ritmusa. Elsősorban a prelinguális (beszéd kialakulása előtti) hallássérülések súlyosságával arányosan érintett a szókincs terjedelme és a nyelv grammatikai szabályainak elsajátítása. 426 . s kihathat a beszéd hangszínére. Fonetikai szint: a bejövő jelekből meghatározza a beszédhangot (beszédhang-differenciálás).) elsajátítására. a kommunikációs és a tanulási képességben. Az SNI-gyermekek számára biztosítja a sajátos igényük kielégítéséhez szükséges szakmai és tárgyi feltételeket. ahol a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelődnek a többségi iskola növendékeivel. Megjelenési formák: a beszédfejlődés súlyos elmaradása. → beszédészlelés beszédfogyatékosság A beszéd és nyelvi teljesítmények biológiai/organikus. rész Inklúziós fogalomtár befogadó iskola (inkluzív iskola) Olyan intézmény. valamint a szociális kapcsolatokban. idegennyelv-tanulás stb. hangsúlya. Fonológiai szint: a hangok egymásra gyakorolt hatásának feldolgozása (szerialitás: szavak. hanglejtése és a hangképzés határozza meg. kihatással van az expresszív beszédre és a beszélt nyelvet feltételező egyéb képességek kialakulására. ritmusára stb. dallama. beszédészlelés Komplex mechanizmus. funkcionális okok következtében kialakuló súlyos érintettsége. → befogadás. amely egymásra épülő szintek és egymás mellett működő területek összehangolt munkájából áll. olvasás-.

szókapcsolatok. amire kérik. sajátos nevelési igény beszédmegértés (hallássérülteknél) Az elhangzó (a mások által kiejtett) szavak. amit mesélnek neki. ezért ellátásához a jogszabály által meghatározott sérülésspecifikus feltételek biztosítása szükséges. A beszédfogyatékos gyermek sajátos nevelési igényű. beszédmotoros folyamat. Ennek létrejöttéhez a finommotoros tevékenységek bonyolult kombinációját használjuk. ezzel elősegíti a gyermek beilleszkedését szűkebb és tágabb környezetébe. megérti. ~ sérülése A beszéd az emberi hang által létrehozott hangjelek szerkesztett rendszere. amelynek következtében a jelek átvitele az agytól a beszédszervekig. → beszédfogyatékosság. Betegségek Nemzetközi Osztályozása Osztályozási rendszer.B beszédfogyatékos személy A beszéd és nyelvi teljesítmények súlyos érintettségével küzdő személy. vagyis a beszédhangok kivitelezése akadályozott. Megalkotója Charles K. bLiss (1897–1985). Bliss-nyelv Az augmentatív kommunikációs módszerek közé sorolt. vállöv ellazítása. amelyet – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jóváhagyásával – különböző kórformák. arra épülve korrigálja a sérült beszédet. betegségek. fizikai és pszichikai zavarok meghatározására használnak osztályozási és dokumentációs céllal. elsősorban az orvosi gyakorlatban. helyes mozgások kivitelezésének elősegítése. tartalmának megértése. egyensúlyfejlesztés. beszédterápia A ~ a mozgásterápia eredményeit felhasználva. lazítás. A beszédmotorium sérülését okozhatja a beszédszervek különböző eredetű sérülése vagy fejlődési rendellenessége vagy a központi idegrendszer sérülése. A beszédmegértés során a hallássérült gyermekek a hallássérülés súlyosságának arányával folyamodnak a szájról olvasáshoz. megfelelő testhelyzet megtalálása. mondatok és – legmagasabb szinten – a szövegek jelentésének. nonverbális grafikus jelképrendszer. A ~ben a nyelvi elemeket a tarta- 427 . A mozgásterápiából átvett elemek: kóros reflexek gátlása. fejkontroll kialakítása. hogy a gyermek tisztában van a szavak jelentésével. A jó beszédértés eredménye. Jó működése az összefüggések felismerését is segíti. A terápia során felhasználják az evés.és ivásterápiában elért eredményeket is. Fejlesztése intenzív logopédiai terápiát igényel.

428 . az izomtónus normalizálására épül. amelyen belül a tananyag – esetleg attól függetlenül is. borderline A pszichometriában azokat a személyeket jelenti. Magyarországon több módosítás után a 20. BNO → Betegségek Nemzetközi Osztályozása Bobath-módszer A bobath házaspár (Karel bobath neurológus és Berta bobath gyógytornász) által az 1940-es években kidolgozott módszer a cerebralparesis mozgásterápiás eljárása. különösen súlyosan sérültek részére javasolható. A klinikai pszichológiában olyan személyt jelent. akinek érzelmi zavarai súlyosabbak. de még nem jutottak el a pszichózis szintjére. Braille ujjbegy nagyságú területen 6 pont (2×3-as mátrix) variációiból alkotta meg betűit és jeleit. A blokkok csak részben lépik át a tantárgyi diszciplínák határát. század végétől nemzetközileg elfogadott kultúrtechnika vakok számára. vagyis a kettő közti határon vannak. boccsa Speciális sportjáték. A 19. blokkosítás A tantárgyi koncentráció legfejlettebb formája. a párizsi Vakok Intézetének tanára által 1825-ben kidolgozott pontírás vakok számára. egyénileg és párosan. Braille-írás Louis braiLLe (1809–1852).3. hogy melyik tantárgyhoz tartozik – a blokk saját logikája szerint rendeződik. amely az egyéb technikákkal együtt elősegíti a fiziológiás tartást és az aktív. rész Inklúziós fogalomtár lommal értelemszerű összefüggésben levő jelképek ábrázolják. A tantárgyblokk két vagy több tantárgy összevonásával keletkező tantervi egység. A kezelés a terapeuta akcióinak és a gyermek reakcióinak vég nélküli váltakozása. valamint csapatjáték formájában is. mint a neurózis. akiknek intelligenciahányadosa 70 és 80 között van. század elejétől vált elterjedtté a Braille-írás. kerekesszékben és labdavezető csővel is. vagyis határesetet képviselnek. paralimpiai szám. Játszható ülő és álló testhelyzetben. A módszer a reflexgátlásra. amelyek üzenethordozóként szolgálják a beszédképtelen személy kommunikációs törekvéseit. automatikus mozgásokat.

benne folyamatosan rendszert. A sikeres műtét feltétele. amelyek a tanítási-tanulási folyamat eredményeként valósulnak meg a korszerű műveltségfelfogást reprezentáló művelődési anyag feldolgozása során. hogy a hallóideg. ép legyen. közreműködő egyéneknek. tanulási. A ~ok (folyamattervek. csoportoknak) tanulásszervező. → autizmusspektrum-zavarok cochleáris implantáció Súlyos fokú hallássérülteknél alkalmazott hallásjavító műtéti eljárás. tanuló. ami a világ megértéséhez elengedhetetlenül szükséges. tanulást szabályozó és értékelő munkáját. egyértelműsítik és összehangolják felhasználóinak (a ~ok alapján dolgozó. amelynek során a csiga (cochlea) elhalt szőrsejtjeinek működését pótolják a beültetett (implantált) elektródákkal. amelyek a céloktól az értékelésig a „mit?” és a „hogyan?” egységére törekedve segítik. A műtéten átesett gyermekkel azonnal meg kell indítani az intenzív habilitációt annak érdekében. centráliskoherencia-problémák A világ megértéséhez elengedhetetlenül szükséges kívülről érkező információtömeget az autizmussal élő személy nem vagy nem megfelelő szinten képes egységes egészként szemlélni.D C cél (oktatási) Az oktatás ~jai a tanulók személyiségfejlődésében bekövetkezett tervezett változások. amely a belső fülhöz csatlakozik. audiológia curriculum Folyamatterv vagy program. folyamatorientáló dokumentumoknak tekinthetők. A tanulási. szabályt. hogy a hallás a beszédértést és a beszédfejlődést szolgálja. képzési programok) olyan értékjelölő. D Daktil-nyelv → ujjábécé 429 . tanítási folyamat (meghatározott tartalmi egységeihez hozzárendelhető) tervezését és leírását jelenti a céloktól az értékelésig. egységes magyarázatot keresni. → hallásmérés.

ortopédiai problémák. majd visszaépítik az összműködésbe. → sajátos nevelési igény. diagnosztikus értékelés Mindazon folyamatok. amelyek a pedagógiai folyamat adott szakaszának eredményeit. amelyet főleg agyi eredetű mozgászavarok. Kézzel végzett módszer. differenciálás Az a folyamat. rész Inklúziós fogalomtár Dévény-féle speciális manuális technika dévény Anna által kidolgozott olyan mozgásrehabilitációs módszer. eljárások és intézkedések összessége. valamint pszichológiai tesztek segítségével. A rehabilitációban a mozgásokat elemeikre bontják. amely lehetővé teszi. A klinikai gyakorlatban a betegségek okainak megállapítását és más betegségektől való megkülönböztetését jelenti. → differenciált foglalkozás differenciált foglalkozás A tanulás szervezésének azon módja. illetve állapotának megállapítása a kórelőzmények feltárása (anamnézis). személyiségi és teljesítményi diagnózis alapján tervezik meg a megfelelő terápiát. amelynek során a pedagógus – függetlenül attól. A pszichológiában elsősorban alkalmassági. hogy van-e a csoportjában sajátos nevelési igényű gyermek vagy nincs – a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítja. problémáit tárják fel. korrigálják. valamint balesetekből származó mozgásszervi betegségek rehabilitációjában alkalmaznak. ha kizárja a tanulók merev csoportba sorolását. → diagnózis diagnózis Az ember testi vagy lelki sajátosságainak. Akkor fejlesztő hatású. diagnosztikus értékelés DIFeR Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer 4–8 évesek képességfejlődésének vizsgálatára. → differenciálás 430 . hogy a pedagógus a tanulók közötti egyéni különbözőségek figyelembevételével határozza meg a tanulás tempóját és módszereit. amely segítségével az izomcsoportok élettani helyzetét igyekeznek visszaállítani a rendellenes módon rögzült izom-ín-kötőszövet apparátus és az izompályák fellazítása segítségével. reumás megbetegedések. a célzott kikérdezés.3.

A tünetek intelligenciaszinttől függetlenek. központozás stb. artikulációs hibák. amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata.). → sajátos nevelési igény. helyesírás stb. a kisiskolás kort követően szemantikai és fogalmazási problémákkal társulnak. beszédfogyatékosság. amely egyrészt az írás grafomotoros jellemzőinek zavarában (betűk felismerhetősége. a háttérben általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg. Fejlesztése intenzív. téri elrendezés. oktatási problémáktól és környezeti hatástól független. A súlyos ~ gyermek sajátos nevelési igényű. szótöredékek. műveletek. másrészt a fonológiai-nyelvi jellemzők zavarában (nyelvtan. jelek. komplex logopédiai terápiát igényel. technikák elsajátítási és alkalmazási nehézségében jut kifejezésre. részképességzavarok diszlexia Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. sérült a gondolkodás. amely intelligenciaszinttől független súlyos olvasási és helyesírási gyengeségben nyilvánul meg. → diszfázia. → sajátos nevelési igény. és a későbbiekben iskolai teljesítményzavarok kiváltói lehetnek. mely megnyilvánulhat a beszédészlelés és megértés (szenzoros diszfázia). szómegtalálási nehézség. ezért ellátásához a törvény által meghatározott sérülésspecifikus feltételek biztosítása szükséges. részképességzavarok diszkalkulia Az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája.) nyilvánul meg. → beszédészlelés zavara diszfáziás Az a beszéd és nyelvi fejlődés zavarával küzdő gyermek. hangkihagyások stb.D disability → fogyatékosság diszfázia A beszéd és nyelvi fejlődés súlyos zavara. diszgrammatizmus. produkciós sebesség. Az értelmi fejlődés zavarától.) a korai kortól tartósan fennállnak. amely a matematikai fogalmak. A tünetek (a beszédfejlődés késése. mondatszerkezet. akinél a nyelvi szándék kifejezése és a nyelvi formák alkalmazási képessége között nagyfokú eltérés áll fenn. Az olvasáselsajátítás folyama- 431 . sajátos nevelési igény diszgráfia Olyan írászavar. szabályok. valamint a kifejező beszéd jelentős érintettségében (motoros diszfázia).

mosakodás) végrehajtásának nehézsége. → Meixner-módszer diszlexia-prevenciós módszer Az olvasás-helyesírási zavar kialakulásának óvodáskori megelőzését célzó eljárás. amelyben pszichiátriai kórképek osztályozása és diagnosztikus kritériumai szerepelnek. részben orrhangú. A módszer az olvasáshoz szükséges képességek. szülési sérülés. a beszéddallam és a hangerősség is. → anartria DSM-IV Az Amerikai Pszichiátriai Társaság kézikönyvének (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) negyedik átdolgozása. 432 . részképességzavarok diszlexia-reedukáció Meixner iLdiKó által kidolgozott terápiás eljárás. gesztusok. → diszlexia-reedukáció. educatio = nevelés). Típusai: 1. főként a nyelvi készség fejlesztését célozza. tumor. hogy speciális elvek és módszerek alkalmazásával a diszlexiás gyermeket „újraneveljük” átlagos olvasóvá (re = vissza. vágás. háztartási gépek kezelése. ügyetlengyermek-szindróma (pl. Jellemzője az artikulációs zavar. rész Inklúziós fogalomtár ta lelassul vagy megreked. átvetések. torz írás. anyagcserezavar következménye. sajátos nevelési igény. Megváltoznak a beszéd zenei elemei. → Meixner-módszer diszpraxia A megszerzett mozgásos tapasztalat hiányos felhasználása. gyulladásos vagy érrendszeri megbetegedés. nehezen alakul ki a hang–betű kapcsolat. újra. az olvasás során betűtévesztések. amely lehet fejlődési vagy genetikai rendellenesség.3. kivetések. csaknem teljesen érthetetlen beszéd. Meixner-módszer. szövegértési problémák tapasztalhatók. csúnya. helytelen eszközhasználat). Hátterében különböző eredetű agykárosodás áll. rosszul érthető. betoldások. Gyakran kíséri nyálfolyás. elmosódott. a célirányos mozgások. amelynek célja. komplex cselekvéssorok (pl. 2. tanult komplex mozgásfolyamatok tervezésének és kivitelezésének enyhébb fokú zavara. dizartria A beszédmozgások kivitelezésének zavara.

Az ~ gyakorlása a pedagógustól alapos pszichológiai és pedagógiai ismereteket és differenciált tevékenységet igényel. egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek.e E echolália A kiejtett szavak vagy mondatok szinte visszhangszerű. eGYMI → egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (eGYMI) ~. e). vezetése az általános . ütemezését. Tü-356. törvény 34. egyénre szabott fejlesztést. jelentés nélküli ismétlése. Az EGYMI – céljaival összhangban – elláthatja a közoktatásról szóló 1993.sz. a felkészítés idejét. r. → autizmusspektrum-zavarok egyéni bánásmód Az a nevelői magatartás és gyakorlat. feladatát. az időpont. A központilag kiadott nyomtatvány külíve – A. évi – többször módosított – LXXIX. tanulók többi gyermekkel. tehát minden növendék személyiségét ismerve.sz. az egyes területeken belül a fejlesztés célját. A külív a tanuló adatait tartalmazza. iskolai pedagógus feladata. egyéni fejlődési lap Tanügy-igazgatási dokumentum. és belíve – A. oktatásának segítése céljából. szükségleteihez alkalmazkodva tervezi meg a tanuló számára a leghatékonyabb pedagógiai eljárásokat. Az ~ a szakértői vélemény és a pedagógus saját pedagógiai diagnózisa alapján készül. tanulóval együtt történő nevelésének. módszerét. a betétívet a rehabilitációs foglalkozást végző gyógypedagógus vezeti a fejlesztési terület. amely lehetővé teszi az egyéni sajátosságokhoz igazított. Tü-357 r. g) és h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait. A legtöbb esetben sztereotip viselkedésről van szó minden kommunikatív szándék nélkül. módszereinek jelölésével. b). § a). eszközét. Szükségleteiknek megfelelő ~ot igényelnek pl. egyéni fejlesztési terv Az iskolai pedagógiai folyamat olyan speciális tervezési dokumentuma. az utazószakember- 433 . Tartalmazza: a fejlesztés fő területeit. a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek/tanulók. amikor a nevelés során a pedagógus egyénileg. a foglalkozás tartalmának.

pályaválasztási tanácsadás. e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatait. Formája lehet: gyógypedagógiai tanácsadás. epilepsziával élő gyermekek nevelése Az epilepsziával élő gyermek rendszeres gyógyszeres kezelést és orvosi ellenőrzést igényel. az új tanulási egység feldolgozása után elérendő tanulási célok teljesítéséhez. betűk felismerésének képessége. fejlesztő felkészítés. tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység. értékek számbavételét jelentik. országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság elektronikus olvasókészülék → olvasótelevízió éleslátás közelre A 30 cm-en belüli jelek. képességek. konduktív pedagógiai ellátás. még tünetmentesség esetén is. évi – többször módosított – LXXIX. Vizsgáló eszköze a Kettesy-féle vízustábla. § (2) bekezdésének b). ábrák. § alapján látja el feladatait. továbbá az intézmény keretein belül óvodai. nevelési tanácsadás. gyógytestnevelés. amelyek nélkülözhetetlenek egy új tanulási egység sikeres feldolgozásához. korai fejlesztés és gondozás. készségek. Jele: Vt (távoli vízus). Ép látás esetén a Vt = 1. előzetes követelmények Olyan ismeretek. a törvény 36. logopédus. éleslátás távolra A 3-5 m-en túli jelek.3. egységes Pedagógiai Szolgálat A közoktatásról szóló 1993. Vizsgáló eszköze a Csapody-olvasópróba. A látásélesség mértékéül azt a látószöget (legalább 1 szögperc) választották. gyengénlátás esetén 0. beállítódások.3 alatti. Jele: Vk (közeli vízus). logopédiai ellátás. Többféle rosszullét ismeretes: nagyroham. amely szög alatt a tárgy két pontjáról a retinára eső fénysugarat még éppen meg tudjuk különböztetni. → egyéni fejlesztési terv. Ammon-jel. továbbá országos szakértői és rehabilitációs tevékenység. egy- 434 . hogy mekkora betűket milyen távolságból tudunk elolvasni. általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működhet. ábrák betűk felismerésének képessége. Az eszköz azt vizsgálja. továbbtanulási. amely szög alatt a tárgy két pontjáról a retinára eső fénysugarat még éppen meg tudjuk különböztetni. A látásélesség mértékéül azt a látószöget (legalább 1 szögperc) választották.0. törvény 34. rész Inklúziós fogalomtár hálózat működtetését. Landolt-gyűrű.

e szerű és összetett gócos roham. kisroham. a túlzott féltés. aggályoskodás pedig önállótlanságát eredményezheti. többnyire egy-egy periódusban tanítanak. majd a saját gégéjére helyezett kezével érzékelte egy hang hosszúságát. álmatag semmittevésnek tűnhetnek. érzékleti modalitások Az egyes érzékletek (látás. Kialakulásában a fejlődésben már a legkorábbi időpontoktól is keletkező. zöngés vagy zöngétlen voltát. bőrérzékletek). az értelmi fejlődésre ható károsodások. (Pl. organikus okok játszhatnak szerepet. A kisrohamok figyelmetlenségnek.) ergoterápia → rehabilitációs foglalkoztató terápia értelmileg akadályozottság A mérsékelt. a súlyos és a legsúlyosabb fokú mentális retardáció/értelmi fogyatékosság összefoglaló elnevezése. → sajátos nevelési igény érzékelés Nagyon egyszerű ingerekhez kapcsolódó tudatos tapasztalat. havonta váltják egymást a természettudományos és a társadalomtudományi tárgyak. szaglás. 435 . érzékeltetés Az érzékeltetés a mások vagy saját magunk által produkált beszédhangok ellenőrzését jelenti tapintás útján. ízlelés. tanára. Ma a szurdopedagógusok lényegesen ritkábban alkalmazzák ezt az eljárást.és halláskárosodások vagy például epilepszia is kapcsolódhatnak. amelyekhez mint párhuzamos sérülések testi fogyatékosságok. A gyermek pl. látás. amitől szoronghat. A korszerű hallókészülékek elterjedése előtt ez volt a súlyos hallássérültek beszéd-kiejtés tanításának egyik legfőbb eszköze. Az iskolás gyermek a rosszullétek hatását vele szemben megváltozott beállítódásnak élheti meg. epocha Tantárgyi rendszer. tantárgyblokk a Waldorf-pedagógiában: egyes tantárgyakat egymással szorosan összekapcsolva. hallás. tapintás.

amely részletes felsorolás formájában megadja adott terület. Ez a tantervi tananyagtartalom újragondolását is jelenti. s a következő lépcsőfok elérése a kitűzött rövid távú cél. amely a vizuális vagy auditív információszerzést részlegesen vagy teljes mértékben akadályozza. a harapóreflex kialakítása. fogalmait.3. tantárgy legfontosabb adatait. a szopóreflex kialakítása. hallássérülés. sajátos nevelési igény esélyegyenlőség A modern jogrendszerek alapvető elve. személyeit. amely valamely tulajdonság – nem. Az ~ során a team a praktikus esetvezetési kérdésekkel foglalkozik. – alapján egyes személyekkel vagy személyek egyes csoportjaival szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez. származás. majd leépítése. Mindig a gyermek aktuális szintjén avatkoznak be a folyamatba. a kóros reflexeket gátló fogásmódok megkeresése. összefüggésekre. jártasságok) eltérő tudástartalmak mentén fejlődnek. témáit. A második szinten találhatók azok a tartalmak. fogyatékosság stb. amelyben a tanulók kompetenciái (rutinok. képességek. → látássérülés. vizuális percepció evésterápia Az ~ során a sérült kisgyermekek terápiás megsegítéssel járják végig az evés egészséges fejlődésmenetének lépcsőfokait. képleteit. műveit. a helyes nyelés elősegítése. esetmegbeszélés Egy tipikus és aktuális helyzet elmélyült tanulmányozása. majd leépítése. rész Inklúziós fogalomtár érzékszervi fogyatékos Az érzékszervek (látás vagy hallás) valamely részének organikus vagy funkcionális sérülése. készségek. eszköz jellegű tudás Az a tudás. csomópontjait jelentik. a rágás kialakítása. azaz minden olyan magatartás tilalmát jelenti. illetve a diszkrimináció. nyál nyelése. elemzése és tanulságainak megbeszélése. Ennek lépései: a megfelelő testhelyzet megválasztása. észlelés (percepció) Összetett ingerek felfogása. Érdemes elkülöníteni két szintet. az egyenlő bánásmód követelményét. kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt és a kultúraközvetítés szempontjából relevánsak. amelyek több téma együttesét. 436 . témaköreit. nyelv. nyelvtani szabályait stb. életkor. illetve feldolgozása érzékszerveink segítségével. helyneveit. Az első szinten az a tantervi tartalom található. → érzékelés. szexuális irányultság.

motiváltság. Ez beépülhet a tevékenységbe. interaktív módon történő értékelése. A képzési kötelezettség a tanköteles kor végéig tart. hogy aki ezt a szerepet vállalja. konduktív ellátás. F facilitáció Könnyítés. fejlesztő értékelés A tanulók fejlődésének és tudásának gyakori. korai fejlesztés. Azt a rávezetést. 437 . de maradhat a tevékenység szabályozási körén kívül is. mindenekelőtt olyan csoportdinamikát. amelynek célja a megelőzés. optimális feltételek megteremtését jelenti. fejlesztő felkészítés A ~ képzési kötelezettséget jelent attól az évtől kezdôdôen. hanem mintegy megkönnyíti a tanulási folyamatot. őszinteség. közlékeny. Így az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődést biztosító ~ben vesz részt. egymásra figyelés és a másság tiszteletben tartása jellemez. segítés. a tanulási nehézségekkel. amelyet bizalom. élénk. amelyek hozzásegítik a diszfunkciós személyt. fejlesztő osztály Kis létszámú. amelynek célja a tanulási célok meghatározása és a tanítás azokhoz történő igazítása. Pedagógiai szempontból azokat a feltételeket nevezzük így. intézményes ellátás. segítô) arra utal. melyeknek segítségével a cél elérhetővé válik. facilitátor A szó eredeti jelentése (könnyítô. Ez a könnyítés elsősorban a tanuláshoz szükséges. nyitottság. magatartási zavarokkal küzdő gyerekek számára szervezett osztály. társaságkedvelő. hogy a feladatokat a saját erejéből oldja meg.F extrovertált Érdeklődésével a külső világ felé forduló. cselekvőkész (személyiség). amelyben a gyermek ötödik életévét betölti. az nem tudást ad át. a felzárkóztatás és sok esetben a tehetséggondozás. A ~ pedagógiai értelemben vett segítség. azoknak a módszereknek és fogásoknak a rendszerét jelenti. Megvalósítható otthoni ellátás. illetve a gyermek hatéves koráig bölcsődei gondozás keretében.

fototerápia. fogyatékosság Az Egészségügyi Világszervezet. gyógytorna stb. mozgási vagy értelmi funkcióiban (pl. Vakos technikákat alkalmaznak.3. tárgyak mozgatása. eljárást sajátos pedagógiai logika alapján. A fogyatékosság tehát a speciálisan emberi funkciók zavara. továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. sajátos nevelési igénye. nehézségi szintek mérlegelésével úgy választják ki. amely szerint a tanítandó tananyagot. a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. ultrahang. a WHO meghatározása szerint: „Az ember normális érzékelő. egyéni fejlesztés során történő alkalmazásában. rövidhullámú terápia). Vízusuk csak a fényérzés szintjén van meg. de látásmaradványukat fel tudják használni a közlekedésben. a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit. tájékozódásban. járás. iskolai csoportban. beszéd. kapcsolattartás a környezettel) szükséges képességek részleges vagy teljes. fényérzékelők Az aliglátók egy csoportja. ha a tanuló egyéni adottságai. hidroterápia. angol nyelvű megfelelője a disability. balneoterápia. fokozatosság elve Didaktikai alapelv. masszázs. ismeri a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit.” A magyar kifejezés nemzetközi. rész Inklúziós fogalomtár fejlesztő pedagógus Olyan speciális szakember. átmeneti vagy végleges hiányát jelenti. szelektív ingeráram-kezelés. módszert. hogy az optimális színvonalú legyen a különböző fejlettségű tanítványok számára. látás. Jártas a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak óvodai. aki korszerű pszichológiai ismeretek birtokában van. → aliglátás fizioterapeuta → gyógytornász fizioterápia Az ortopédiai betegségek kezelésében széles körűen alkalmazott különböző módszerek – elektroterápiás eljárások (iontophoresis. felmentés kötelező tanórai foglalkozás alól Az igazgató részben vagy egészben felmentheti a tanulót – a gyakorlati képzés kivételével – az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. A ~nek 438 . – együttese.

eszközök alkalmazása terén. a sántítás vagy a kéz ügyetlensége. az oldaliság. pszichológus. ábra. betű) motoros kivitelezése nehezített a testséma. grafomotoros fejlesztés A finommozgások koordinációja. funkciózavar (mozgáskorlátozott gyermek esetén) Fájdalomtól. tanítási módszerek. formaállandóság. grafomotoros zavar Az író-rajzoló mozgásképesség zavara. A grafikus kép (minta. szűkebb értelemben pedig a rajz. Frostig-terápia Az 1960-as években dolgozta ki Marianne FrostiG (1906–1985) osztrák ergoterapeuta. a szem-kéz koordináció.és íráskészség fejlesztése. Funkciózavar pl. Ilyenek az izomgörcsök. → differenciálás fonomimikai jelek A hangok kiejtésére is utaló kézjelek. G genopátia Fejlődési rendellenesség gén-. de tágabb értelemben használatos. Az összes finommozgás-koordinációt igénylő tevékenység. grafomotorikus A szó jelentése írómozgást jelent. anatómiai elváltozástól függetlenül is megjelenhet a mozgásszervek túlterhelése. amelyek a mozgáskoordinációt. alak-háttér megkülönböztetés. valamilyen tevékenység végzése közben. téri irányok. A teszt a vizuális észlelés öt területét méri: szem-kéz koordináció. A program tesztből és fejlesztő feladatlapokból áll. térbeli összefüggések. illetve kromoszóma-eltérés következtében. funkciósérülés. A fejlesztő program a teszt eredménye alapján az egyéni szükségleteknek megfelelően kínál minden területhez fejlesztő feladatokat.G érvényesülnie kell a tantervfejlesztés. a rajz. a gazdaságos izommunkát rontják. 439 .és íráskészséggel kapcsolatos mozgások összefoglaló kifejezése. részképességzavar. tankönyvkészítés.

hallási észlelés) zavara stb. mentális (értelmi): organikus agykárosodás. 440 . → grafomotoros fejlesztés. 3. Pedagógiai szempontból a közelnézésben nyújtott teljesítmény a döntő. → látássérülés gyermekkori autizmus A Magyarországon is hatályos orvosi diagnosztikus rendszerben (BNO-10) az autizmus „klasszikus” formájának elnevezése. felnőttet pedig a tanulás. gondozási és egyéni fejlesztési feladatok megoldásából tevődik össze. a balról jobbra irányuló vonalvezetés és a csuklómozgás hiányos fejlettsége következtében. rész Inklúziós fogalomtár a kialakult kezesség. → autizmusspektrum-zavarok gyógypedagógia Nevelési. szabálytalan betűalakítás és -kötés. terápiás és rehabilitációs dominanciájú komplex embertudomány. vagy a látótér 10 foknál jobban beszűkült. túlzott követelményszint stb. pszichés (lelki): szorongás. A ~ személy látását fel tudja használni a gyakorlati élet feladatainak megtervezéséhez és kivitelezéséhez. nem megfelelő mintakövetés stb. átmeneti kémiai zavar. túlzott megfelelési vágy. hogy felnőttkorra elmúlik. a szociális beilleszkedés szempontjából akadályozott. A ~ okai lehetnek: 1. a fogyatékosnak minősített gyermeket. 2. hanem a korai kezdetre utal. mert a gyengénlátó gyermekek látó típusú síkírást. trauma.3) alatt van. amelynek interdiszciplináris kapcsolatrendszere folyamatosan fejlődik. hanem következményes állapotnak tekinti. az ujjpozíció hiánya. határvonalak átlépése. Legfőbb jellemzője a helytelen ceruzafogás. részképességzavarok. vizuális percepciós zavar gyengénlátó A vízus (látásélesség) a jobbik szemen kezelés és optikai segédeszközzel való korrekció után az ép látás 30%-a (V = 0. merev. gyógypedagógiai asszisztens ~ szakképesítéssel. szociális (társadalmi): ingerszegény környezet. a görcsös. keresztmodilitások (látási. A gyógypedagógia hagyományos alapfogalmát – a fogyatékosságot – ma már nem azonosítja a testi. A „gyermekkori” jelző nem azt jelenti.3. gyenge vagy túl erős vonalvezetés. biológiai sérüléssel. szögletes. -olvasást sajátítanak el. érettségivel rendelkező személy. szaggatott vonalvezetés. elhanyagoló nevelés.. felismerhetetlenségig torz írás. korlátozott élethelyzetűnek.. kisebbségi érzés. Tevékenysége a gyógypedagógus irányításával főleg mentálhigiénés.

A gyógypedagógiai értelmezés szerint a veleszületett ok. H habilitáció Jelentése: képessé. 441 . Orvosi javaslat alapján a tanuló a ~ mellett a testnevelési órán is részt vehet. Képzésük a Semmelweis Egyetem Testnevelési Karán folyik. A különböző szervrendszerek működése ugyanakkor egymással kölcsönhatásban áll. Képzésük az egészségügyi főiskolai karokon történik. gyógytestnevelés A gyermek speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása. amennyiben az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy. Munkája irányulhat pl. aki a gyermekkori egészségügyi károsodások helyreállítását végzi a testnevelés módszereinek felhasználásával. Olyan. gyógytestnevelő Speciális képesítéssel rendelkező testnevelő tanár. A közoktatás szolgáltatásait minden fogyatékos gyermek „igényelheti” attól a pillanattól. Azok számára indokolt. fejlődési rendellenesség vagy betegség miatt fejlődésben megzavart és ezért közösségi részvételben akadályozott gyermekekre (felnőttekre) irányul. A ~ szerepe leegyszerűsíthető a mozgásrendszer funkcióinak javítását célzó tevékenységre. scoliotikus stb. Gyógytestnevelés és könnyített testnevelés csak ~ képesítés birtokában tartható.H gyógypedagógiai szakszolgáltatás Szakmai tevékenység. hogy fogyatékosságát megállapították. akiknél a mozgásszervi. amelynek intézményei az iskolák mellett működnek és a közoktatási rendszerbe tartoznak. szívbeteg. s bármelyik funkciózavara nagy valószínűséggel a mozgásrendszer működésére is hatással lesz. alkalmassá tétel (latin).vagy könnyített testnevelésre utalja. A gyógytorna pontos klinikai vizsgálat alapján meghatározott cél elérésére összeállított gyakorlatanyaggal és adekvátan illeszkedő ingersorozattal hoz létre funkciójavulást. a mozgásnevelés alapja. gyógytorna Gyógyító céllal alkalmazott mozgásgyakorlás. de e meghatározás szerint terápiás eszköztára elsősorban a mozgásrendszerrel kapcsolatos. belgyógyászati vagy egyéb elváltozás miatt sajátos. gyógytornász (fizioterapeuta) Elsődleges feladata a mozgásrendszert érintő tünetet előidéző ok feltárása s ez alapján a terápia megválasztása. asztmás. kórosan kövér. az egészségi állapotot figyelembe vevő foglalkozások szükségesek. gyermekekre.

hallássérülés Csökkent hallási képesség (nagyothallás) vagy a hallás teljes hiánya (siketség). Vezetéses hallássérüléskor a görbe mindvégig egyenletes lefutású és nem haladja meg a 60 dB-t. állandó és változó közötti különbségtételt. hallásmérés hallásmérés Hallásvizsgálat. ami többéves folyamat. posztlinguális hallássérültek ~e a felerősített hangok újratanulását jelenti. magas–mély. Fajtái. hogy folyamatosan tájékoztasson a hallásállapotról. A ~ lehetővé teszi a hang jelenlétének. amelyek segítségével e személyeknek a közösségi életben való részvétele javítható. → rehabilitáció hallásfigyelem Az a képesség.3. amelynek feladata. hirtelen és fokozatos. Mivel a gyógypedagógiai habilitációra leggyakrabban veleszületett ok miatt van szükség. → audiológia hallásnevelés A hallássérültek hallási képességének fejlesztése gyógypedagógiai eljárásokkal. és eredménye sokban függ a kezdés időpontjától és a hangerősítés minőségétől. prelinguális hallássérülteket meg kell tanítani hallani. Orvosi szempontból a hallószerv bármely részének sérülése. szervezett tevékenységek és támogatások rendszere. tudatos jelzésein alapul-e (pl. Idegi eredetű hallássérüléskor lefelé eső görbe. rész Inklúziós fogalomtár a társadalom által biztosított. hogy a ritmussal. hosszú–rövid. az egyszerű és az összetett. Gyógypedagógiai megközelítésben olyan rendellenesség. Az ún. hogy a vizsgált személy közreműködésén. 442 . otoakusztikus emisszió) szubjektív és objektív csoportokba sorolhatók. tempójával kifejezett információkat feldolgozzuk. Az ún. tympanometria. elektromos jeleket. A görbe a jobb és a bal fülön mért hallásveszteség típusát és mértékét mutatja. dobűri nyomásviszonyokat értékelnek (pl. ahol a sérülés időpontja. A fonémák. illetve a kettő közötti átmeneti sáv. Rendszeres időközökben történő vizsgálat. beszédaudiometria) vagy reflexválaszokat. a dallammal és a szótagok számával. a hangos–halk. hallásgörbe Az audiogramon ábrázolt görbe. Az ép hallás audiogramon jelölt határa 20 dB. a hangsúllyal. szavak és a kiejtett mondatok sorrendjét kódoljuk és felidézzük. a magasabb frekvenciákon a hangok meghallása akadályozott. → audiogram. kiteljesíthető. (ezt) a kifejezést részesítik előnyben a rehabilitációval ellentétben. irányának és megszűnésének. A modern technikai eszközök a ~ nélkülözhetetlen előfeltételei. aszerint.

amely egy vagy több biológiai sérülés/károsodás következményeként jön létre. súlyossága és a fogyatékosságok sokféle kombinációja befolyásolja a tüneti képet. hogy milyen hangerőnél (dB) és mely frekvenciákon (Hz) van a hallásküszöb. halmozottan fogyatékos Az a gyermek. A tapintás és a kinesztézis a tárgyak kézbevételekor. társadalmi beilleszkedését több területre kiterjedő fogyatékosság nehezíti. felnőtt. Megszűnő vagy negatív hangárnyék: folyamatos leárnyékoló tárgy (pl. a primer sérülés keletkezésének ideje. A ~ személyek csoportja rendkívül heterogén. amely a hallássérültek számára megkönnyíti a környezeti hangok felfogását. halmozott fogyatékosság Olyan állapot. kerítés. A tárgyak tapintással való észlelésekor a nyomásérzés mellett nagy szerepe van az izmaink mozgásából nyert közvetlen érzéki benyomásoknak. tapogatásakor nem külön-külön. fiatal. Mértéke attól függ. felerősödő vagy gyengülő hangviszonyok. fal) megszűnésével megváltozó. Két típusa ismert: a pozitív és a negatív hangárnyék. és elektromos jelekké alakítja át. és több funkcióterületre kiterjedő fogyatékossággal jár. Különféle összetételben és arányban lehet jelen az értelmi képességek. a mozgásfunkciók. az ún. hallásvizsgálat →  hallásmérés hallókészülék Elemmel vagy akkumulátorral működő kisméretű hangerősítő eszköz. egységes rendszerré ötvöződve nyújtanak információt. a verbális kommunikáció. 443 . a látás. Ezeket felerősíti a készülék nagyon kis méretű elektronikus erősítője. akinek a fejlődését.H mértéke és minősége miatt a beszédbeli kommunikáció spontán kialakulása zavart. hangárnyék A hangárnyék jelenség okozója a hangforrás és az észlelő közé kerülő tárgy vagy zaj. és innen jutnak el a fülhöz. Belépő (pozitív) hangárnyék: a környezet hangjait leárnyékoló tárgy vagy zaj által okozott hangintenzitás-csökkenés. tanulását. a hallás. A fülhallgatóban a felerősített jelek visszaalakulnak hanghullámokká. hanem sajátos egésszé. esetenként a személyiség és viselkedés zavara. A levegőben terjedő hangrezgéseket egy érzékeny mikrofon fogja fel. kinesztetikus érzékelésnek is. haptikus észlelés Taktilo-motorikus észlelés. valamint más megismerési funkciók.

Kezelése viselkedésterápiás módszerekkel. borogatások tartoznak ebbe a csoportba. ugrál. keveredést okozhat. illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. minél homogénebbek. forrása sokféle lehet pl. „akit családi körülményei. állandóan mozog. 444 . fiatalokról van szó. képzetek. Az etnikai kisebbséghez tartozás növeli a hátrányos helyzetre való esélyeket. hidroterápia A mechanikai és a hőhatás alapján való kezelés indifferens vízben. Ezek között a csoportok között átfedések is vannak. hiperkinézis → hiperaktivitás homogén gátlás Ranschburgsches Phaenomen = ransChburG-féle ~. rész Inklúziós fogalomtár hátrányos helyzet A ~ egzakt meghatározása nehéz. lemosások. A vízfürdők. A közoktatási törvény szerint halmozottan hátrányos helyzetű gyermek.3. túlzott aktivitással. Egyéni bánásmódra van szükség. zajos.) annál kevésbé zavarják egymást önállóságukban. gyógyszerrel lehetséges. mozgással. A problémák az iskolás éveken. tanuló az. az alacsony jövedelem. kioltást. minél heterogénebbek. gyorsan vált tevékenységet. a lemorzsolódás és mindezek nyomán a társadalmi beilleszkedésre való képtelenség fenyeget”. de a tünetek többsége enyhül. A ~ oka. hiperaktivitás (hiperkinézis) Általában a kisiskolás kor előtt jelentkező. gyakran figyelemzavarral jellemezhető állapot. és annál inkább. a család vagy az ép család hiánya. sőt a felnőttkoron át is elkísérik az érintettet. és akiket ezért az iskolai kudarc. akik „különböző okok miatt nem tudnak a többiekkel együtt haladni. Pl. a szülők alacsony iskolai végzettsége. Általában azokról a gyermekekről. a vízben végzett tornakezelések. a környezet szocializációs ártalmai. A gyermek nyughatatlan. Eszerint az egymást érintő lelki tartalmak és folyamatok (érzetek. szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett. a vizuálisan és akusztikusan hasonló b és d egymás utáni tanítása homogén gátlást. … illetve a szüleinek nincs 8 általánosnál magasabb iskolai végzettsége”. törekvések stb.

azok következményeit az integrált gyermek viseli. környezete elvárásainak képtelen eleget tenni valamilyen biológiai. a „különnevelés” speciális közoktatási intézményekben. központi idegrendszeri károsodás által okozott. Leggyakrabban a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek ép társaikkal történő együtt nevelését-oktatását értjük rajta a többségi közoktatási intézményekben. oktatásánál a szelekciós mechanizmusok. pszichológia. a szülés előtt. Fajtái: lokális. és a tanulásban valamely oknál fogva akadályozott gyermekek együttnevelését jelenti ép társaikkal. kényszermozgásokkal is járhat. inkluzív iskola → befogadó iskola inklúzió → befogadás integráció Az ~ fogalmát több tudomány is használja (matematika. társulhat hozzá értelmi fogyatékosság és epilepszia is. Az integrált nevelés-oktatás többféle szinten valósulhat meg. pszichikai vagy szociális ok miatt. illetve a gyógypedagógusra hárul minden probléma megoldása – csak az osztályfőnök vesz részt az integrálásban. Az idegrendszer károsodása végleges. infantilis cerebrális parézis (CP) Kora gyermekkori agykárosodás. Az ~ másfajta mozgászavarral. befogadó iskola. ha gondok vannak. szegregáció 445 . funkcionális és fordított integráció. → befogadás. az orvosi.I I inadaptáció A környezethez való alkalmazkodás képtelensége. szociológia). amelyek alkalmazkodnak az eltérő nevelési szükségletekhez. A sajátos nevelési igényű gyermekek integráló nevelésénél. diagnosztikai szempontok jelentősége csökken. Ellentéte a szegregáció. A tanítás módszere. alatt vagy közvetlenül a szülés után kialakuló. inkább azokra a fejlesztési lehetőségekre helyeződik a hangsúly. Az integrált iskoláztatás szóösszetételben egy pedagógiai irányzatot jelöl. Az ~: fogadás. az óravezetés nem változik. Az egyén a társadalom által felállított követelményeknek. általában két vagy négy végtagra kiterjedő görcsös (spasztikus) bénulás. szociális. Az együttnevelés szintjében jelentkező minőségi különbségek a fogadás (integráció) és a befogadás (inklúzió) kifejezésekkel értelmezhetőek.

Külső viselkedések. de szakember irányításával történik. fejlesztéséről van szó. illetve a tanulási technikák sokoldalú alkalmazásának erősítése. a tanulási folyamat akadályozottsága. izomsorvadás Általában öröklődő. tanácsadás. Fontos a rendszeres torna. óvodai.3. túlfárasztani az ilyen gyermeket nem szabad. iskolai nevelésének előkészítése. A tudástranszfer kialakításáról. rész Inklúziós fogalomtár integrált tantárgy Tudományok. a feladatok. más területekre történő átviteléről. funkciója. Testszerte az izomerő-egyensúly megváltozása miatt kontraktúrák. leképeződése. Célja a mozgásfogyatékos kisgyermekek pszichoszomatikus fejlődésének speciális megsegítése. azaz a megtanultak új szituációban történő alkalmazásáról. intellektuális inkompetencia Az intellektuális teljesítmények. saját belső lelki életét elemző (személyiség). minták belsővé válása. Az akaratlagos mozgások. Két eleme érdemel különös figyelmet: a kreativitás fejlesztése. intelligens tudás Az ~ keretén belül a megtanultak belső összefüggéseire. introvertált Befelé forduló. Az integráció alapja lehet a tárgy célja. mint pl. tevékenységek különféle területeiből kiválasztott összetevőit úgy rendezi egységbe. illetve más családtagok segítségével. progresszív (fokozatosan „romló”) megbetegedések. szívizmok is. hogy feloldja azok önállóságát. a tantárgyi tudáselemek összekapcsolására helyeződik a fő hangsúly. irányított családi nevelés (mozgáskorlátozott gyermek esetén) A gyermek speciális fejlesztése. amelyek a harántcsíkolt izomzat fokozatos sorvadásával járnak (DMP: dystrophia musculorum progressiva). károsodhatnak a légzőizmok. családjának segítése. az alapozó ismeretek tudományközi jellege. a szülők. az iskolai feladatvégzés. de túlterhelni. 446 . problémák megoldása. szociabilitásának javítása. interiorizáció Belsővé tétel. deformitások alakulhatnak ki. nevelése a család bevonásával. elsősorban a járás fokozatosan elvesznek.

Jelelés közben a személy mindkét kezét használja.K J járógépek Az alsó végtagok támasztására. jelnyelvi tolmács Az akusztikus közlést jelnyelvre fordító szakember. angol nyelvű megfelelője az impairment. s közlését mimikával is megerősíti. amelynél minden kézjel egy-egy szónak felel meg. károsodás Az Egészségügyi Világszervezet. értékek). sérült testrész. élettani vagy pszichológiai veszteséget vagy rendellenességet jelent (pl. (ki)fejleszteni annak érdekében. kézi (manuális) jelekből álló rendszer. amputált végtag. szorongás). → adottság 447 .” A magyar kifejezés nemzetközi. készségek. a WHO meghatározása szerint: „Időszakos vagy állandó anatómiai. jártasság Az operatív tevékenység (cselekvés). amelyeket mintegy „menet közben” kell elsajátítani. tevékenységek. beállítódások. A károsodás tehát biológiai működési zavar. hogy a tanulási egységet záró követelmények teljesíthetők legyenek. szerv. K kapcsolódó követelmények Olyan követelmények (ismeretek. az ismeretek alkalmazásának egyik művelete. rögzítésére szolgáló szerkezetek. jelnyelv (siketeké) A hallássérültek egyik kommunikációs lehetősége. beszűkült légzésfunkció. a tudás. képesség Velünk született vagy szerzett hajlandóság bizonyos feladatok elvégzésére.

ahogyan a személy azt értelmileg megismeri. emlékezet és információfeldolgozás mentális folyamatai. A megfelelő minőségű nagyításhoz legalább 19 colos monitor szükséges.3. Gyengénlátók számára a Windows 95. → általános kompetencia. Mega. → észlelés kognitív kompetencia Funkciója a többi kompetencia szolgálata. JAWS. készség A pedagógiában a cselekvés (és tevékenység) automatizált eleme. Lunar . vagyis a világ. felfogja. világértelmezése stb. tudása. Ilyen programok pl. 98. szociális kompetencia 448 . személyes kompetencia. kompetencia alapú. kulcskompetencia. kognitív funkciók Az emberi megismerő tevékenység pszichológiai hátterét biztosító funkciók. terveket készít és problémákat old meg. 2000. amelyekkel az egyén az információkat begyűjti. programok használatosak.. kisegítő iskola → speciális iskola kogníció Megismerés. mind a Windows operációs rendszerek alkalmazását lehetővé teszik a látássérült emberek számára. rész Inklúziós fogalomtár képernyőnagyító programok A gyengénlátók számára a képernyő speciális beállítását teszik lehetővé. Egy személy gondolatai. Az észlelés. Windows-Eyes (pontírású kijelzős) Brailab PC-k (hangos beszéddel megjelenítő). kompetencia. nélküle a többi kompetencia nem létezik. speciális kompetencia. feladatuk a képernyőn megjelenő információk (internet is) elolvasása és továbbítása a beszélő vagy a Braille-kijelző rendszerek felé. amely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál. Mind a DOS. a Wintalker. ZoomText. XP az aliglátók számára a Recognita. képernyőolvasó programok A ~ mesterséges intelligenciák.

A ~ arra válaszolnak. átkódolás. valamint a személyiségfejlődést egyaránt érintheti. amelyek – személyiségének másságát elfogadva – segítik a sérült embert sajátos kompetenciáinak és identitásának kialakításában. kompenzáló nevelés Jelentése: kiegyenlítő. továbbfejlesztés). bonyolultabb összefüggések megértése. Jellemzője a normál nyelvelsajátítástól eltérő nyelvi fejlődés. amelyek a sérült területek funkcióját javítják. alapelvek. A kognitív követelmények bloom-féle taxonómiája: 1. értékelés). hogy mely pszichikus funkciókra irányul. → kompenzáló technikák kompenzáló technikák ~ alatt értjük mindazokat az egyénre szabott fejlesztő eljárásokat és eszközöket. a beszéd megértésében és kivitelezésében. valamint az írás. megtanítani. 3. pótló (latin). szintézis.K kognitív követelménytaxonómiák Az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tanulás céljait. törvények és szabályok. → kompenzáló nevelés 449 . A különböző típusú fogyatékosságokkal élő személyek nevelésében más és más tartalma van. kommunikációs zavar A ~ a nyelv verbális és grafikus formáit. A modern gyógypedagógiai terápia az egyéni speciális nevelési szükségletek megismerésére támaszkodva fejleszti azokat az eljárásokat. 2. amelyet nem indokol a hallás. amely a viselkedést a gondolkodási mintázatok megváltoztatásával próbálja módosítani. a képességek kibontakoztatása. amely lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű gyermekek számára az egészséges gyermekekét megközelítő tevékenységek végzését. elsősorban a hangadásban. attól függően. ismeret (tények és elemi információk. olvasás. Olyan megsegítés ez. alkalmazás (alkalmazás ismert szituációban. számolás területén figyelhető meg. értelmezés. Célja a maximális önállóság eléréséhez szükséges lehetőségek megteremtése. kognitívviselkedés-módosítás Olyan terápiás eljárás. magasabb rendű műveletek (analízis. alkalmazás új szituációban). 4. transzformálás. hogy mit és milyen szinten kell megtanulni. megértés (egyszerű összefüggések megértése. elméletek és rendszerek ismerete). fogalmak. illetve a halláscsökkenés mértéke. A ~ különösen az érzékszervi fogyatékosok nevelésében kapott nagy szerepet. az értelmi folyamatokkal kapcsolatos tudás rendszerét írják le. a hiányzó funkciókat pedig helyettesítik. a hangzó beszédben.

3. rész Inklúziós fogalomtár

kompetencia
Jelentése: illetékesség. A mai köznyelvben kettős jelentése van: 1. illetékesség, hatáskör, jogosultság, 2. szakértelem, hozzáértés, alkalmasság. Pedagógiai szempontból a ~ meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasságot jelent. Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. Az énfejlődés fontos összetevője a gyermek számára annak tudatosulása, hogy folyamatosan bővül azon környezeti tényezők köre, amelyeket befolyásolni tud. A szakirodalom az emberek alap- vagy kulcsfontosságú tulajdonságaiként értelmezi a fogalmat, amelyek kialakításában az oktatásnak és a nevelésnek is meghatározó szerepe van. Létezik a kompetenciának olyan értelmezése is, amely a személyiség funkciórendszerének csak egy-egy oldalát veszi figyelembe, és ennek megfelelően elkülönít személyes, szociális, kognitív és speciális kompetenciákat. A kompetenciák olyan fogalomcsoportként is értelmezhetők, amelyeknek összetevői: a tudás, a készségek és az attitűdök. Az élethez, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges legfontosabbnak ítélt kompetenciák a kulcskompetenciák (pl. szociális, életviteli, idegen nyelvi, matematikai, szövegértési). Értelmezhető az egyén egy-egy szakterületen megnyilvánuló kompetenciája is. → általános kompetencia, kognitív kompetencia, kompetencia alapú, kulcskompetencia, speciális kompetencia, személyes kompetencia, szociális kompetencia

kompetencia alapú
1. A tanterv taxonómiáját meghatározó szakmai elkötelezettség. A ~ tanterv hátterében egy olyan személyiségelmélet húzódik, amely a személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat (személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciák) jelöli meg, és – azokat komponensrendszerekként értelmezve – komplex képességek, képességek, készségek és rutinok hierarchikusan felépített rendszerét használja. 2. Az ember által elvégezhető tevékenységekhez, megoldható feladatokhoz köti a kompetenciákat (valaki kompetens valamilyen tevékenységgel összefüggésben, ha képes megoldani az ahhoz a tevékenységhez tartozó szokásos feladatokat). A tantervben e kompetenciák, továbbá fejlesztési feladatok, tevékenységek, képességek és készségek kapnak szerepet, mindig feltételezve mögöttük egy tudásrendszert is. → általános kompetencia, kognitív kompetencia, kompetencia, kulcskompetencia, speciális kompetencia, személyes kompetencia, szociális kompetencia

konduktív pedagógia
pető andrás által a központi idegrendszer károsodása következtében mozgássérült gyermekek és felnőttek gyógyító nevelésére kialakított nevelési módszer. A ~ 1963-tól elkülönült a gyógypedagógiától és önállósult, önálló intézményi és képzési háttérrel működik. → konduktor

450

K

konduktor
A konduktív nevelésre képzett pedagógus, tanító. → konduktív pedagógia

kontraktúra
Az ízületi mozgáspálya különböző eredetű beszűkülése, ízületi deformitást okozó izomrövidülés, zsugorodás.

kontrasztérzékenység
A tárgy láthatóságát a környezete jelentős mértékben befolyásolja. Az alak és a háttér közötti árnyalat-, illetve intenzitásbeli különbséget nevezzük kontrasztnak. A ~ a vizuális ingernek annak hátterétől való megkülönböztetésének képessége. Jó kontrasztlátásra van szükség pl. arcfelismeréshez, a lépcsőfokok észleléséhez vagy sárgás papírlapon szürke betűk olvasásához.

kooperatív tanulás
A résztvevők együttműködésén alapuló kiscsoportos tanulásszervezési eljárás, amely különböző célok elérésére szerveződhet, segítheti az egyes tanulók tanulmányi fejlődését, illetve hozzájárulhat az együttműködéshez szükséges képességek és készségek kialakulásához, a reális önértékelés és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez.

koordináció
Olyan mozgás-összehangoltság, amely részben a központi idegrendszer által szabályozott automatikus funkció (mozgásindítás, mozgásfolyamat, befejezés), részben finoman megtervezett akaratlagos mozgások (meghatározott erővel, sebességgel, meghatározott időben) eredménye. → koordinációs zavarok

koordinációs zavarok
A koordináció az idegrendszer tervező, szervező, irányító működésének a függvénye, következésképpen a központi idegrendszert bármilyen életkorban ért sérülés, károsodás következményeként a mozgásszervezés is sérülhet, ~ jelentkezhetnek. → koordináció

korai fejlesztés és gondozás
Általában olyan vállalkozás, amelynek segítségével a veszélyeztetett fejlődésű, akadályozott gyermeket specifikus módon ösztönözzük arra, hogy képes legyen elérni korai tanulási sanszainak optimumát.

451

3. rész Inklúziós fogalomtár

kóros reflexek
A tónusos csecsemőreflexek, ha legkésőbb hat hónapos korig nem tűnnek el, ~ként vannak jelen. Jelenlétük megakadályozza az összerendezett akaratlagos mozgások megjelenését. Minél tovább maradnak fenn és minél erősebbek, annál rosszabb a prognózis (tónusos labirintusreflex, szimmetrikus tónusos nyaki reflex, aszimmetrikus tónusos nyaki reflex, Moro-reflex, fogóreflex a kézen és a lábon, keresztezett, fokozott támaszkodási reakció, negatív támaszkodási reakció, keresztezett nyújtási reflex, keresztezett hajlítási reflex).

korrekciós tevékenység
Átfogó pedagógiai értelemben a személyiség fejlődésében, a nevelésben, az oktatásban tapasztalt rendellenesség, hiányosság, elmaradás csökkentését, megszüntetését, kijavítását célzó tevékenység. Szűkebb, gyógypedagógiai értelmezése szerint a testi, pszichikai, szellemi téren fogyatékos, sérült gyermekek, felnőttek hiányosságainak enyhítését, leküzdését szolgáló, az egész nevelési, oktatási folyamatban érvényesítendő hatásrendszer.

kortárs segítő autizmussal élő gyermek számára
Az autizmussal élő gyermekek számára különösen nehezített lehet a kortársakkal való spontán együttműködés. A kortárs segítő olyan gyermek, akit szakember készített fel sérült társa tervezett és rendszeres segítésére. Lehetséges szerepei: az interakciók kezdeményezője, válaszolhat az autizmussal élő gyermek kezdeményezésére, segítheti társát az iskolai munkában, közös szabadidős tevékenységekben vehet részt. → autizmusspektrum-zavarok

kórtörténet
→ anamnézis

könnyített testnevelés
Könnyített testnevelési órára azokat a tanulókat kell besorolni, akik hosszabb betegség, kismértékű mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb más ok miatt a testnevelési órákon csak részben tudnak részt venni. Ez megoldható a testnevelési óra differenciált szervezésével, de szervezhető külön foglalkozás is számukra.

kötelező eszközjegyzék
A közoktatásért felelős minisztérium rendelete(i) alapján összeállított olyan lista, amely a közoktatásban szükséges – rendszerint központi forrásokból finanszírozott – taneszközöket kijelöli.

452

L

követelmény
Tanulási cél. A tanulásszervezés célkategóriája és az értékelés alapja. A pedagógiai célrendszeren belül az oktatási cél és tartalom valójában a tantervi követelményekben fut össze. Ebből következően a tantervi követelményekből közvetlenül és operatív módon következtethetjük ki a tanulás és a tanítás tervezésének, szabályozásának és értékelésének céljait. A követelmény tehát célkategória, amely a céllal kapcsolatos folyamatban végzendő minden tevékenységre irányul, nemcsak az oktatásban részt vevők ellenőrzésére és értékelésére.

kulcskompetencia
A modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre, politikai demokráciára, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák (tudások, készségek, képességek) rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei. A Nemzeti alaptanterv ezekre tételesen épít.

kutyás terápia
A kutyának a szociális gondozórendszerben kétféle szerepe van: az egyik a segítő kutya alkalmazása mozgáskorlátozott vagy vak emberek szolgálatában, a másik pedig a terápiás kutya alkalmazása. A kutyaterápiás foglalkozásokon a gyerekek és a kutya együtt dolgoznak, játszanak, különféle mozgásos, kommunikációs és szocializációs feladatokat hajtanak végre. Célkitűzések: mozgásállapot javítása, meglevő funkciók, képességek kihasználása, fejlesztése, érzékelési-észlelési tapasztalatok gyűjtése, személyiségfejlesztés stb.

L
látásélesség
→ vízus

látási funkciók
A szem és a szervezet egésze közötti kapcsolatból eredő fizikai, fiziológiai és pszichés működések, amelyek az egyén önálló életvitelét, kommunikációját, mozgását, tanulását és személyiségét befolyásolják. ~ az okulomotoros funkciók, akkomodáció, adaptáció, éleslátás közelre és távolra, térlátás, színlátás és kontrasztérzékenység. Az egyes szembetegségek különböző ~at károsíthatnak. → akkomodáció, adaptáció, éleslátás közelre, éleslátás távolra, térlátás, kontrasztérzékenység

453

3. rész Inklúziós fogalomtár

látásnevelés
A látás különböző funkcióinak és az agykérgi feldolgozás (vizuális figyelem, gondolkozás, képzelet stb.) gyógypedagógiai eszközökkel történő fejlesztése, amelynek eredményeképp javul a látás egyes részeinek vagy egészének működése. A gyakorlatban a ~ a meglévő látásteljesítmény maximális kihasználására nevelést jelenti. → látási funkciók

látássérülés
A látószerv valamely részének (szem, látóideg, agykérgi központ) organikus vagy funkcionális sérülése, amely a vizuális tapasztalatszerzést – a látáscsökkenés mértékétől függően – részlegesen vagy teljes mértékben akadályozza, és a látásélesség a jobbik szemen optikai eszközzel korrigálva 0,3-nél kevesebb vagy a látótér 20°-nál szűkebb. → látásélesség távolra, térlátás

látássérültek pedagógiája
A ~ a látássérülés személyiségre, információszerzésre, mozgásra-közlekedésre, mindennapi tevékenységek elvégzésére és életvitelre gyakorolt kihatásaival és a látás állapotának megítélésével, a látássérült személyek speciális fejlesztési, nevelési, oktatási és rehabilitációs szükségleteinek megállapításával és sajátos eszközökkel és módszerekkel történő biztosításával foglalkozó tudományág. → látássérülés

látássérültek pedagógiája szakos tanár
A látássérültek pedagógiája szaktudomány területein magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakember, aki alkalmas a közoktatás területein, a speciális és többségi óvodákban és iskolákban a látássérült gyermekek és fiatalok speciális eszközökkel és módszerekkel történő fejlesztésére, nevelésére és oktatására, valamint tanácsadásra. → látássérülés, látássérültek pedagógiája, befogadó iskola, speciális iskola

látássérültek pedagógiája szakos terapeuta
A látássérültek pedagógiája szaktudomány területein magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakember, aki alkalmas a közoktatási, szociális és rehabilitációs intézményekben ellátott látássérült kisgyermekek, fiatalok és felnőttek speciális terápiákkal történő fejlesztésére és tanácsadásra. → látássérülés, látássérültek pedagógiája, befogadó iskola, speciális iskola

454

L

laterális dominancia
Az egyik oldali szem, kéz, láb, fül használatának előnyben részesítése. Keresztezett a dominancia, ha a domináns szem és kéz (láb és kéz) az ellentétes testoldalon van. Kevert vagy nem teljes dominanciáról beszélünk, ha a gyermek nem következetes az egyik kéz (szem, láb) preferálásában. Ha teljes vagy majdnem teljes egyenlőség van a két oldal használata között, úgy kétoldalasságról beszélünk. Átalakított a dominancia, ha a gyermek korábban a másik kezét használta (átszoktatott balkezesség).

lateralitás
A saját testen való tájékozódás, a jobb és bal testfél megkülönböztetése, illetve az ebből származó téri irányok megkülönböztetése. A ~ nemcsak a jobb–bal irányok tudatosságát jelenti, hanem ezen ismeret internalizálását (belsővé válását). Ez teszi lehetővé a tájékozódást. Ha a ~ nem határozottan kialakult, akkor ez a téri irányokkal kapcsolatos tévesztések, zavarok kialakulásához vezethet.

letapogató olvasás
Az aliglátó gyermek látótere a közelhajolástól is beszűkül, amit az optikai segédeszközök tovább csökkentenek. Egyszerre csak 2-3 betűt lát, nem képes a szó globális felismerésére, olvasási tempója lassú.

Little-kór (diplégia spasztika)
Az infantilis cerebrális parézis (CP kora gyermekkori agykárosodás okozta bénulás) , egyik formája, amely nevét leírójáról, William John LittLe angol ortopéd sebészről kapta. Jellemzője a két alsó végtagra kiterjedő görcsös bénulás. A ~os gyermek járás közben alsó végtagjait keresztezi, és sarkát nem képes a talajra helyezni.

logopédus
A beszédben akadályozott gyermekek és felnőttek ellátására képesített gyógypedagógus. Tevékenységi köre a logopédiai kórformák vizsgálata, a megelőzés, a korai fejlesztés, illetve kezelés, kísérés és utógondozás. Ellátandó területek: beszéd- és nyelvfejlődésbeli elmaradások, artikulációs zavarok, beszédritmuszavarok, centrális beszédzavarok, hangképzési zavarok, parciális teljesítményzavarok. Munkáját a társtudományok szakembereivel együttműködésben végzi. → beszédfogyatékosság, gyógypedagógus

Lorna Wing triásza
Lorna WinG angol gyermekpszichiáter és munkatársai foglalták össze először, hogy az autizmusspektrum-zavarral élő gyermekek esetében három viselkedéses területen tapasztalunk minőségében eltérő fejlődést: a reciprok kommunikációban, a szociális

455

3. rész Inklúziós fogalomtár interakciókban, valamint a rugalmas viselkedésszervezésben. Ez adja a szindróma koherenciáját, egységességét. → autizmusspektrum-zavarok, Lorna Wing-féle típusok

Lorna Wing-féle típusok
Lorna WinG gyakorlati célból az autizmus négy típusát írta le. 1. izolált: a szociális környezetről nem vesz tudomást, nem beszél, mozgásos sztereotípiák jellemzik, általában halmozottan sérült; 2. passzív: nem kezdeményező, de közeledést eltűr, ezért jól fejleszthető; 3. aktív-bizarr: kezdeményező, de kapcsolatai nélkülözik a kölcsönösséget, felületesek, közlései gyakran inadekvátak, tartalmukban sztereotipek; 4. furcsa-merev: az erős kompenzációs igyekezet következtében felnőttkorra kialakuló viselkedés a jó értelmű, jó beszédszintű személyeknél. → autizmus, autizmusspektrum-zavarok. Lorna Wing triásza

lovas terápia (hippoterápia)
A lovas terápiának három ága van: a hippoterápia, a gyógypedagógiai lovaglás és lovas torna, valamint a lovaglás mint parasport. A terápiát hippoterapeuta képesítésű gyógytornász vagy szomatopedagógus végezheti. A terápia lényege, hogy a ló mozgásimpulzusai áttevődnek a rajta ülő emberre, és ez az egészséges járásnak megfelelő tartási és egyensúly-reakciókat vált ki. A proprioceptív és szenzomotoros hatások segítik a felegyenesedést és a helyes tónus kialakulását.

lupe
→ nagyító

M
magyar jelnyelv
A siket emberek közös nyelve, amelyet természetes úton sajátítanak el.

MCD (minimális cerebrális diszfunkció) vagy POS (pszichoorganikus szindróma)
Mindazon kismértékű agyi működési zavarok összefoglaló jelölése, amelyek jellegzetes pszichológiai és viselkedészavarban nyilvánulnak meg. A központi idegrendszer funkcionális rendellenességén alapul. Jellemzői: hiperaktivitás, figyelemzavar, impulzivitás, érzelmi labilitás, a perceptuomotoros funkció zavarai, mozgáskoordinációs zavarok, emlékezeti és gondolkodási funkciók zavarai, nyelvi, beszédészlelési és -megértési za-

456

M varok, speciális tanulási zavarok, EEG-rendellenességek. [BNO–10: F90–98; Közoktatási törvény: SNI-meghatározás b) pont.]

Meixner-módszer
Az olvasás-, írászavar megelőzésére, illetve kezelésére Meixner Ildikó által kidolgozott szintetikus felépítésű, a homogén gátlás kiküszöbölését szem előtt tartó, a fokozatosság elvét követő olvasástanítási eljárás. Központi szerepet kap az olvasáselsajátításhoz szükséges képességek fejlesztése, a hármas asszociációra (látás-hallás-beszédmozgás) alapozó betűtanítás, valamint az értelmezésre nagy hangsúlyt fektető szó-, mondat- és szövegolvasás. → diszlexia, homogén gátlás

mentor
Az integrált tanuló segítésével megbízható személy. E feladatkört betöltheti például az osztályfőnök vagy a gyermekvédelmi felelős, aki akkreditált speciális tanfolyamot végzett vagy posztgraduális integrációs tanári végzettséget szerzett. Az ő feladata a gyermek szüleivel, az utazótanárral, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsággal (TKVSZRB; testi-érzékszervi sérült tanuló esetében az országos TKVSZRB-vel) és a módszertani intézménnyel való kapcsolattartás. A ~ saját testületében is megbeszéli az integrált gyermeket érintő kérdéseket.

mindennapos tevékenység (ADL)
A mozgásrehabilitációnak az a területe, amelynek során a mozgáskorlátozott gyermek megtanul sérülésével élni, önmagát ellátni, és amelynek során mozgásállapotától és feladatmegoldó képességétől függően – sérülésspecifikus módon – életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységek végzésére válik képessé.

motoros zavar
Nem azonos a mozgáskorlátozottsággal (mozgásfogyatékossággal, testi fogyatékossággal stb.), a mozgáskárosodás kisebb mértékű. A ~kal küzdők körébe az inkoordinált mozgásképű, ügyetlenebb gyermekek tartoznak, akik azonban a napi gyakorlatban teljesítik mozgásfeladataikat. Enyhébb esetekben az „eltérés” kifejezést használjuk.

mozgásfogyatékos
→ mozgáskorlátozott

457

3. rész Inklúziós fogalomtár

mozgásfogyatékosság
→ mozgáskorlátozottság

mozgáskorlátozott
Gyógypedagógiai értelemben az a személy, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara következtében olyan jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, amelynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés, és a szocializáció csak nehezített körülmények között lehetséges.

mozgáskorlátozottság
A harmonikus és célszerű, jellegzetesen emberi mozgás mozgászavarok következtében létrejövő rendellenessége. A ~ lehet veleszületett vagy szerzett. A ~ nehezítheti a társadalmi kapcsolatokat, a tanulást, a munkavállalást, a közlekedést és a szabadidő eltöltésének bármely formáját.

mozgásnevelés
A ~ a mozgásterápia eszközrendszerét integrálja a nevelés, oktatás folyamatába, és olyan feltételeket teremt, amelyek a korszerű rehabilitációt szolgálják. Elsődleges feladata a károsodott mozgás javítása, így ennek megvalósítása során alkalmazza a gyógytorna aktív és passzív eljárásait, az orvosi rehabilitációt, a fizioterápia módszereit és eljárásait, a hidroterápiát, különböző terápiás eljárásokat, illetve azok elemeit (pl. bobath, FrostiG, ayres, PNF, PIR stb.), sérülésspecifikusan adaptált testnevelési mozgásanyagot, játékokat, sportokat, korrekciós és gyógyászati segédeszközöket, ergoterápiát.

mozgásnevelő
A mozgáskorlátozott gyermekek mozgásnevelését iskolai körülmények között végző szakember. Iskolai végzettsége szerint lehet gyógytornász, szomatopedagógus és terapeuta, valamint konduktor.

mozgásszervrendszer
Tartó része: csont- és ízületi rendszer. Mozgató része: izom- és idegrendszer. A tartó és mozgató rész egységes, egymástól elválaszthatatlan és egymást alapvetően befolyásoló tényezők, alaki és működési épségük határozza meg a fiziológiás tartási és mozgási funkciókat. Bármely rész sérülése, károsodása megbontja ezt az egységet, és különböző tartási és mozgási elváltozásokat eredményez.

mozgásterápia
Tágabb értelemben minden olyan célzott, adagolható, a kórtörténésre pozitívan ható mozgásforma, amellyel egészségmegőrző, megelőző, gyógyító, helyreállító ha-

458

N tást lehet gyakorolni az egész szervezet és az egyes szervek működésére. Szűkebb értelemben egyenlő a gyógytornával. A ~ célja a sérült tartási és mozgásfunkciók korrekciója.

mozgástréner látássérült személyek számára
A látássérültek közlekedéséhez szükséges különleges technikák oktatását végző szakember. Tájékozódás- és közlekedéstanár.

mozgászavar
A mozgások kivitelezésének nehézsége. Neurológiai értelemben valamely, a mozgásorganizációban részt vevő idegrendszeri struktúra sérülése vagy megbetegedése okozza. Leggyakrabban az agyi mozgató kéreg, a piramis és extrapiramidális pályarendszerek, a prefrontális kéreg és a kisagyi struktúrák érintettek. A ~ra elsődlegesen a nagymozgások koordinálatlansága a jellemző, amelynek következménye a finommozgások kivitelezésének nehézsége.

munkatevékenység (mozgáskorlátozott gyermekek esetén)
A mozgáskorlátozott gyermekek speciális tantárgya, amely integrált módon foglalja magában a manipuláció fejlesztését, az önkiszolgálás anyagát, amelybe alapfokon a háztartási ismeretek, kertgazdálkodás, majd a pályaorientáció is beletartozik. A munkatevékenység speciális módszere a funkcionális foglalkoztatás. Ennek lényege: speciális mozgás, mozgássor, mozgásminták gyakorlása különféle munkaformákkal, felhasználva az alkotásra szánt anyagok s azok megmunkálásához szükséges eszközök nyújtotta terápiás értékeket.

mutizmus
A kisgyermekkori pszichés megbetegedések körébe tartozó hibás védekező mechanizmus, amely a verbális kommunikáció megtagadásában nyilvánul meg. Célja a szorongás elleni védekezés. Fajtái (Weber alapján): a) totális mutizmus: egyáltalán nem teremt verbális kapcsolatot; b) elektív mutizmus: csak a családtagok szűk körével kommunikál, a számára idegen vagy nem kedvelt személlyel nem teremt verbális kontaktust.

N
nagyító (lupe)
A látássérültek számára használható nagyítók legfontosabb tulajdonságai: megfelelő fényerő, torzításmentesség, átmérő, mélységélesség, praktikus kivitelezés. A nagyítóerő növekedésével arányban csökken az átmérő és a mélységi élesség (kisebb területet fog be és csak bizonyos távolságból ad éles képet, tehát nehezebb használni).

459

naiv tudatelméleti deficit Az autizmus jelenségeit legátfogóbban magyarázó pszichológiai elmélet („tudatteória” – Theory of Mind – TOM). Különleges optikai és/vagy elektronikus eszközökkel tudják a sík írás-olvasást elsajátítani. hallásmérés nagytárgylátó Az aliglátók közé tartozó személy. de megfelelő információk hiányában vagy az ellentmondó adatok miatt az ebben a csoportba tartozó más diagnózis nem adható.3. mert segítségével kiküszöbölhető az élő nyelvvel. A beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30–45 dB. Az autizmus pedagógiájában alkalmazása igen elterjedt. hogy saját. amelyek kielégítik a pervazív fejlődési zavar kritériumait. → hallássérülés. vágyait. akinek látási élessége nem éri el a 0. közepes nagyothallás esetén 46–65 dB. rész Inklúziós fogalomtár nagyothallás Hallásvesztés. mozgó tárgyak helyes érzékelésére képes. egyénre szabott vizuális segítő eszköz. A hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. szándékait stb. A napirend többek között állhat tárgyakból. és így azokról gondolkodni tudjon.1 vízusértéket.) megértse. → autizmus. → autizmus. autizmusspektrum-zavarok napirend (autizmussal élő gyermek számára) A hellyel és idővel kapcsolatos információk érthető közlésére szolgáló. amelyet csak azokra a zavarokra kell használni. autizmusspektrum-zavarok negatív hangárnyék → hangárnyék nem meghatározott átható fejlődési zavar Olyan diagnosztikus kategória. a szociális közvetítéssel és az idővel kapcsolatos nehézségek egész sora. képekből vagy írott szavakból. Nagyobb objektumok. de a többségük általában Braille-olvasó. Az autizmussal élő személy korlátozottan képes vagy nem képes arra. súlyos nagyothallásnál 66–90 dB. illetve más emberek mentális állapotait (gondolatait. → pervazív fejlődési zavar 460 .

valamint a beszédet kísérő nem nyelvi elemek. a tekintet. szorongás. nonverbális kommunikáció Olyan kommunikációs forma. beszédfejlődési zavar. pedagógiai szakszolgálat. amelyek nem szavai egyetlen nyelvnek sem. → autizmusspektrum-zavarok nevelési tanácsadó Gyermekek és serdülők mentálhigiénés ellátásában közreműködő. emberhez méltó életük elismerését. ~ a siketek jelnyelve és az ujjábécé is. módosíthatja. amely minden tanulói jogviszonyban álló személy után jár az intézménynek. erőssége. Leginkább intelligenciavizsgáló és vizuomotoros. pedagógusok közvetlenül is fordulhatnak ide szaksegítségért. A nonverbális üzenetek közvetítői a mimika. Az autizmussal élő gyermekek esetén jellemző kommunikációs tünet. a gesztus. a hang magassága.N neologizmus Jelentése: „új szó”. életfeltételeik normalizálását célzó mozgalomból kifejlődött átfogó elméleti koncepció. A ~ színezheti. hátrányos nyelvi helyzet miatt gátolt halló gyerekek vizsgálata során alkalmazzák. de mégis hordoznak valamilyen jelentést. mutizmus. amelyek alkalmazása során nem szükséges a beszélt nyelv használata. ellensúlyozhatja a szóbeli közléseket. az oktatásügy keretei között térítésmentesen működő szakintézmény. kiegészítheti. a testtartás. Kompetenciája – a különleges gondozásra való jogosultságot jelentő – magatartási. A egyén által alkotott szavak. nonverbális tesztek Azon pszichológiai vizsgáló eljárások. Főként hallássérült vagy a verbális kommunikációjukban egyéb okok pl. dallamossága. továbbá a beszéd sebessége. beilleszkedési zavar. → hiperaktivitás. Meg- 461 . tanulási nehézség megállapítása. amelynek használata során az ember nem szóbeli közlések útján továbbít információkat. hangsúlyosabbá vagy világosabbá teheti egy-egy adott közlés értelmét. a térközszabályozás. diszgráfia. de rendszerint nem maradnak fenn. gyermekek. diszlexia. Az egészségesen fejlődő gyermekek nyelvében is gyakoriak. diszkalkulia normalizációs elv A fogyatékossággal élő emberekről történő gondoskodás megváltoztatását. normatíva A költségvetési törvényben egy naptári évre különböző jogcímen biztosított összeg. Szülők. értelmi fogyatékosság. autizmus. grafomotoros fejlettséget mérnek ilyen tesztekkel.

O okulomotoros funkciók Látószervünk szenzoros és motoros egysége. elvárt tanulói tevékenységekre. hogy a különböző irányokba való tekintés során a két szem megfelelően koordinált mozgásával a látott tárgy képe a két szem retinájának sárgafoltjaira essen. fiatalok vagy felnőttek nevelését. kontraszt. olvasótelevízió Felvevő kamerával összekapcsolt monitor. képek. A vizsgakövetelmények ugyancsak pontosított. A kellően pontosított követelmények tehetik megalapozottabbá a tanulásszervezést. szín egyszerű és kényelmes alkalmazást tesz lehetővé. az egyéni curriculumok szintjén is. A szükség szerint állítható nagyítás. feladatokban tervezhetők és írhatók le. Hordozható változata az egyéni olvasókészülék. szerkesztés. feladatokra lebontott formában jeleníthetők meg. amely biztosítja. illetve egyes pedagógusok szakmai-emberi kvalitásából eredő igény. oligofrénpedagógia Az értelmi fogyatékosok pedagógiája. A nyugalmi helyzet neve a fixáció. oktatását. mozgásának megfigyelésére. Használható olvasás. amelyek tanulói tevékenységekben. háromdimenziós tárgyak.3. 462 . nyomon követés Gyermek/serdülő sorskövetése a tanulmányai befejezése – illetve más ok miatt a közoktatási intézmény keretei közül való kikerülése – után. Funkcionálisan megkülönböztetünk követő. amely az intézmények által leadott statisztikai adatok alapján történik. Hasonlóan részletezett követelmények fogalmazódnak meg az egyéni feladattervek. gondozását. rész Inklúziós fogalomtár igénylése a fenntartó feladata. operacionalizált követelmények A témák. fényerő. ábrák. Használata igen nagy gyakorlattal is lassú munkavégzést eredményez. altémák szintjére lebontott. pontosított. rajzok. A ~ lehet intézményes. apró élőlények testfelépítésének. objektívabbá az értékelést. pásztázó és tekintetváltó szemmozgásokat. írás. oligofrénpedagógus Az értelmileg vagy tanulásban akadályozott gyermekek. „műveletesített” követelmények. rehabilitációját szolgáló intézményekben a gyógypedagógiai feladatok ellátását végző oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár.

A társadalmi méretű ~ra akkor szokott sor kerülni. pedagógiai.P optikai segédeszközök Az optikai segédeszközök vagy a szem képalkotásának működését. Tünetei (többek között): tanulási akadályozottság. Az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok a fent leírtak értelmében. gondolkodás meglassulása. egyben szolgáltatóközpontként is működnek. Olyan anyag. A kialakuló tünetegyüttes függ a gyermek életkorától az ártalom időpontjában. diszgráfia. ha a lakosság nagy részében áll fenn hasonló konfliktus. alkalmazkodóképesség gyengülése. gyógypedagógiai. súlyosságától. Jelentősége abban áll. organikus idegrendszeri sérülés Az agyat ért ártalmak. távcsőszemüvegek. P paradigmaváltás A paradigma a gondolkodásoknak. ellentmondásossága miatt és szerint. amelyet sokszor ezek átfogó (paradigma méretű) megváltoztatásával tud csak feloldani. országos szakértői és rehabilitációs bizottság Feladata. diszlexia. Működtetésük a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat kötelező feladata. rögzíti a mozgásszervek sérült részeit. olvasótévék. hozzáállás megváltoztatásával” – amely viszonylag kevés pszichikai energia- 463 . értékeknek és módszereknek egy adott társadalom – vagy szűkebben egy tudományos közönség – minden tagja által elfogadott összegzését jelenti. vélekedéseknek. nagyítók. a gipszkötés és a sín. vagy a tárgy látható képét változtatják meg. beállítottsága. de országos hatókörrel és egy-egy fogyatékossági szakterületen végzik tevékenységüket. amelyek alapvető célja a funkciók helyreállítása. Gyakran használt ortézis pl. és csupán a „gondolkodás. Ez a ~. hiedelmei. eszköz vagy készülék. ortézisek Olyan külsőleg alkalmazott segédeszközök. Használatuk tanulással és rendszeres gyakorlással válik megfelelővé. pszichológiai – vizsgálatokkal a közoktatási törvény szellemében megállapítsa. ismeretei stb. Feladatkörük az utóbbi években kibővült. részben az ártalom fajtájától. koncentrációgyengeség. akut betegségek lezajlása után különböző pszichés funkciók különböző mértékben károsodhatnak. hogy a sajátos nevelési igény (SNI) tényét komplex – orvosi. konfliktusba kerül meglévő véleménye. hogy az ember néha krízisbe. amely védi. teljesítménylabilitás. a sérülés helyétől. Ilyenek a szemüveg. képernyőnagyító programok. gondolatai. hipermotoros nyugtalanság. fáradékonyság.

munkavégzéséhez. látóterének nagyságára. amelyet legalább félévente célszerű elvégezni. Célja az optimális vizuális feltételek biztosítása a látássérült gyermekek tanulásához. orvosi és hallókészülékkel való ellátására szakosodtak. percepció → észlelés 464 . A ~ kiterjed a gyermek közeli és távoli látásélességére. amelynek művelői a gyermekek hallásvizsgálatára. színlátására.3. amelyek üzenethordozóként szolgálják a beszédképtelen személy kommunikációs törekvéseit. A sérült látást a gyermek természetes környezetében. PCS képkommunikációs rendszer Az augmentatív kommunikációs módszerek közé sorolt. mindkét szemen egyszerre vizsgálja. A pedagógustól a vizsgálati módszerek ismeretét és nagy gyakorlatot kívánó eljárás. pedoaudiológia Az audiológia azon területe. pedagógiai és szakmai szolgáltatások alapintézményei − − − − − − Önkormányzati és országos pedagógiai intézetek Országos Közoktatási Intézet Nemzeti Szakképzési Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda Oktatáskutató Intézet pedagógiai szakszolgálat A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását segítő intézményhálózat. → augmentatív kommunikáció pedagógiai látásvizsgálat A ~ kiegészíti a szemészeti szakorvosi vizsgálatot. nonverbális grafikus képrendszer. A ~ben a nyelvi elemeket a tartalommal értelemszerű összefüggésben levő képek ábrázolják. rész Inklúziós fogalomtár ráfordítást igényel – aránytalanul nagy alkotó energiákat lehet az elérendő közösségi célokra felszabadítani. szemüveggel.

irányok. arányok. A pontírást előállító nyomdagépek lehetővé tették az írás sokszorosítását. amelynek következtében az izomerő csökkent. tónustalanná válnak vagy egyáltalán nincs mozgás.P percepciós zavarok A vizuális. gyermekkori autizmus petyhüdt jellegű bénulás A gerincvelő mozgató idegsejtjeinek károsodása. Mértéke.és mozgásérzékelés. az izmok ernyedtté. Picht-féle írógépek. → észlelés perifériális látás → térlátás perinatális sérülés Olyan – általában fizikai vagy biológiai – trauma. Előállítási technikái: Braille-tábla. pontírás A tapintásos észlelés feltételeinek leginkább a Braille-féle pontírás felel meg. Társulhat hozzá érzészavar. pervazív fejlődési zavar A személyiség fejlődésének egészét átható és általában fogyatékossági állapotot előidéző zavar. a vegetatív funkciók zavara és a végtagokon növekedésbeni visszamaradás is. posztlinguális hallássérülés A beszéd. atípusos autizmus. térdimenziók érzékelésének tévesztése. tartama és jellege szerint a fejlődésre gyakorolt hatása és a kezelés módja nagyon sokféle lehet. A pontírásban olvasható információk mennyiségét napjainkban az ún. 465 . „papír nélküli” elektronikus Braille-kijelzők nagymértékben növelik. helyzet. amelyet a szülés körüli időszakban szenved el az újszülött. taktilis. Ma már a pontírás előállítása számítógépek segítségével történik. különböző modalitások felfogásának nehézségeit jelentik. nyelv kialakulása után fellépő hallássérülés. akusztikus. Ebből adódik a formák. → Asperger-szindróma. posztnatális sérülés A megszületést követő időszakban ható ártalom következtében kialakuló károsodás.

→ retroaktív interferencia progrediáló szembetegség Olyan szembetegség. a kontaktlencse stb. térbeli. ezért érthető. kiszámítható környezetet teremtünk számukra. működésbeli vagy egyéb hiányosságait pótolni lehet. amelyek középpontjában egy többnyire gyakorlati természetű. Legismertebb protézisfajták: a csípő-. helyettesítik. A vizuális környezeti támaszok funkció szerint: időbeli. amelynek révén az egyének saját személyiségfejlődésük alakítóivá válnak. amely az orvosi beavatkozások ellenére is romló tendenciát mutat. tanárok és diákok közös tervező és kivitelező tevékenységére építő pedagógiai-didaktikai módszer. amellyel a szervezet egyes betegségek következményeként kialakult.és az emlőprotézis. projekt módszer A tanulók érdeklődésére. a hallásjavító készülék. A megismerő folyamatot olyan komplex feladatok – projektek – sorozataként szervezi meg. protetikus környezet A fejlődés érdekében fontos. Kialakítása egyénre szabott. 466 . a mindennapi élethez kapcsolódó probléma áll. a térd. proaktív interferencia A korábbi tanulás zavaró hatása az új anyag tanulására és felidézésére. hogy az autizmussal élő gyermekek változatos tevékenységekben vegyenek részt önállóan. → autizmusspektrum-zavarok protézis Olyan szövetbarát szervrészletet pótló képlet. rész Inklúziós fogalomtár pozitív hangárnyék → hangárnyék prevenció → megelőzés proaktív interakció Olyan folyamat. proceduális és megerősítő jellegűek. A segítő (protetikus) környezetben a beszédet konkrét.3. látható dolgok egészítik ki.

valamint pszichotikus) foglalkozik. a motivációt és a cselekvést többé-kevésbé tudatosan egymáshoz kapcsoló állapotok és folyamatok. hiperkinézis.P pszeudodebilitás Olyan intellektuális elmaradások vagy inadekvát teljesítmények elnevezése. viselkedést megalapozó. a kóros hyperkinetikus és kóros aktivitászavar. Ide tartozik a diszlexia. a mozgások tervezésének területén jelentkező eltérések. antiszociális. tanulási és/vagy magatartási tüneteket okozó zavarok köre. diszgráfia. pszichopedagógia A gyógypedagógia egyik ága. → diagnózis. Tünetei: motoros zavarok. pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság A kifejezés a „más fogyatékos” gyűjtőfogalom helyett használatos. pszichomotoros követelménytaxonómiák A mozgásos készségekkel. az észlelés területén mutatkozó tünetek és reakcióidőbeli eltérések. személyiségfejlesztésével foglalkozik. a mozgások pontosságában megnyilvánuló zavarok. a lateralizáció és dominancia zavara.és viselkedészavarokkal küzdő gyermekek oktatásával és nevelésével. pszichomotoros fejlesztés Olyan fejlesztési eljárás. diszkalkulia. 467 . amelyek az enyhén értelmi fogyatékosság látszatát keltik. részképességzavarok pszichés funkciók Az emberi tudat tartalmait vagy az emberi átélést. A hierarchikus elrendezés vezérelve a komplexitás. a mutizmus. képességekkel kapcsolatos tanulási célokat rendszerezik. a finommotorikában és a nagymotorikában jelentkező tünetek. illetve az észlelést. pszichomotoros zavarok Az egész személyiséget érintő. az érzékelést. amely a mozgásakciókon és mozgásos cselekvéseken keresztül.és viselkedészavarok mindhárom fejlődésirányával (neurotikus. valamint azok által előkészített és azokkal összefüggésben álló más gyakorlási módokon keresztül fejleszti az össz-személyiséget. amely a teljesítmény. hiperaktivitás. pedig csak következményei bizonyos speciális részképességek kiesésének vagy magatartási zavaroknak. A pszichopedagógia a teljesítmény. a visszaemlékezést. a gondolkodást.

arckifejezések. aki a viselkedés. Ezen tünetek megfigyelhetők a metakommunikációban. talpas ülés. visszaállítás (görög). testtartás. Gyógypedagógiai értelmezés szerint a veleszületett ok. gesztusok használatában. a szemkontaktus. térdelés. Olyan. négykézláb állás. állás). a vigasz. reflexgátló helyzetek A CP kezelésének kiindulópontja a kóros reflexek megszakítása. rész Inklúziós fogalomtár pszichopedagógus Gyógypedagógus. amelynek segítségével és a megmaradt képességekre alapozva e személyeknek a közösség életében való részvétele javítható. amely az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került személyek társadalmi újrabeilleszkedését (integrációját) segíti elő. R reciprok szociális interakció A kölcsönösséget igénylő szociális kapcsolatok területén minőségi károsodás jellemző az autizmussal élő személyeknél. betegség vagy baleset miatt fejlődésben megzavart és ezért közösségi részvételben akadályozott gyermekekre (felnőttekre) irányul. élmény kölcsönös megosztásában. ennek alapján érvekkel tudja alátámasztani megoldásait. szervezett tevékenységek. Tágabb értelemben minden olyan szervezett társadalmi tevékenység. A kóros mozgásminták kikapcsolásával ki lehet váltani a helyzetreflexeket. sarokülés. kiteljesíthető. támogatások rendszere. Ezért olyan kiinduló helyzeteket kell választani. a társadalom által biztosított. a kortárs kapcsolatokban. hason fekvés kifelé forgatott lábakkal. amelyek megtörik a kóros reflexeket és normalizálják a tónust (embriótartás. fejlődési rendellenesség. mivel azok akadályozzák az összerendezett akaratlagos mozgások megjelenését. s így kialakítható a normális mozgás. logikai egységekbe rendezi az információkat és előzetes tudásának felhasználható elemeit.és teljesítményzavarokkal küzdő gyermekek gyógyító nevelésével foglalkozik. → autizmusspektrum-zavarok reflektív tanulás A tanulás során a tanuló a problémára adott válasz előtt elemzi.3. öröm. → habilitáció 468 . → infantilis cerebrális parézis (CP) rehabilitáció Jelentése helyreállítás.

a mozgás. amelyek az észlelés. nyelvi és emlékezeti zavarok (megkésett beszédfejlődés. a testi és lelki ellazítás képességének kialakítására alkalmazható különböző eljárások összessége. rehabilitáció relaxáció Az izomtónus áthangolásának. → autizmusspektrum-zavarok részképességzavarok A tanulási zavarok speciális alcsoportja: azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése. a munkát. a testhelyzet megtartását. nehezítik a szociális fejlődést és alkalmazkodást. járást segítő támasztó eszközök (támbotok. figyelemzavar) formájában nyilvánulnak meg. az emlékezet. az oktatást. Ilyen kényszeres. a játékot stb. repetitív tevékenységek Ismétlődő elemekből álló tevékenység. ide sorolhatók a speciálisan kialakított ülőmodulok. szociális és viselkedési zavarok (hiperaktivitás. járókák. segítik. számolászavarok). a figyelem és gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel és neurofiziológiai diszfunkciókon alapulnak. → proaktív interferencia 469 . → integráció. fogantyúk stb. amely az integrált tanuló sajátos igényével összefüggésben funkciókat. valamilyen tevékenység elvégzését. fejlődési diszfázia. Iskolai teljesítményzavarok (olvasás-. retroaktív interferencia A később tanult dolgok zavaró hatása a korábban tanultak felidézésére. a különböző felsővégtag-sérülésekhez és fogásmódokhoz adaptált íróeszközök. sérülésük esetén visszaállításukat célozza. mankók). viselkedés. rögeszmés ismétlődés jellemzi az autistákat. képességeket fejleszt. A repetitív tünetek egész életen át fennmaradnak. rehabilitációs foglalkozás A sajátos nevelési igényhez alkalmazkodva olyan részben korrektív vagy kompenzatív jellegű fejlesztés. pöszeség és dadogás egyes formái).R rehabilitációs eszközök és segítő megoldások A kiesett funkciók pótlását. írás-. a helyváltoztatást. a nyelv. befogadás. Ezek az úgynevezett testtávoli eszközök.

A magyar kifejezés nemzetközi. rész Inklúziós fogalomtár ritkasoros taneszközök A Picht-féle írógépen a Braille-betűk tanításakor alkalmaznak ritka sort (minden második sor üres). a sorvezetés és a lapon való tájékozódás kialakítását. sajátos nevelési igényű gyermek Azoknál a gyermekeknél. pszichológiai és szociális területen nyilvánul meg. neme és társadalmi szerepei szerint elvárható mindennapi tevékenység (pl. így a gyermekek/fiatalok ezen része többletszolgáltatásokban nem vagy csak korlátozott módon részesül. szórakozás) tartós akadályozottsága. Ez a különleges gondozási igény biológiai. kulturális és/vagy nyelvi hátrányos helyzetre. akiknek – a sérülés fajtájától és súlyosságától függően – különleges gondozási igényei vannak. a WHO meghatározása szerint: „Az egyén kora.” A rokkantság tehát az embernek mint társadalmi lénynek a társadalmi szerepeiben. funkcióiban bekövetkező zavara. és a tanuló nevelhetőségének. képezhetőségének az átlagtól eltérő. átfogó (EU-konform). rövidírás A magyar nyelv nyelvtani szabályrendszerére épülő. fejlődik. jelenleg is többféle változata használatos. rokkantság Az Egészségügyi Világszervezet. S sajátos nevelési igény (SNI) Új. keresőképesség. A ~ magyarországi értelmezése nem igazodik az EU-s országokéhoz: nem terjed ki a szociális. jellegzetes különbségeit fejezi ki.3. társas kapcsolatok. oktathatóságának. A ~ rendszere folyamatosan változik. 470 . sajátos nevelési igényről beszélünk. tanulás. a hatályos magyar közoktatási törvényben sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók. Az olvasás-írás elsajátításakor a ritka sor segíti a sortartás. A leggyakoribb kifejezéseket és toldalékokat rövidítik. önfenntartás. Célja a helytakarékosság és az írás gyorsaságának növelése. angol nyelvű megfelelője a handicap. a Braille-írásban alkalmazott 44 rövidítésből álló írásmód. iskoláztatási szempontú (nem diagnosztikus) népességfogalom: children/students with special needs (= speciális szükségletű gyermekek/tanulók).

scoliosis → gerincferdülés siketség Súlyos fokú hallásveszteség (a beszédtartományban mért veszteség 90 dB alatti) áll fenn. Az irányelv annak a biztosítását szolgálja. pénzügyi többlettámogatások). A ~nél a nevelés. Célja. amely minden gyermek számára szükséges irányadó nevelési. elhagyásának vagy egyszerűsítésének. fejlesztési tartalmat ír elő. Célja. fejlesztés. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseire törekszik. habilitációs célú korrekciójának területeit. amely minden gyermek számára szükséges. Ennek következménye – az állapot fennmaradása esetén – a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége. Az irányelv egyaránt vonatkozik a gyógypedagógiai intézményrendszerben és az SNI-gyermekeket integráló óvodákban megvalósuló nevelésre. Ennek érdekében meghatározza a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának. fejlesztési tartalmat ír elő. hogy az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez. sajátos nevelési szükséglet A ~ a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú egyéniesítés igényét jelenti. rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. a habilitációs. Az irányelv egyaránt érvényes a gyógypedagógiai intézményrendszerben és az SNItanulókat befogadó (inkluzív) iskolákban megvalósuló nevelésre.S sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Dokumentum. nevelési. vala- 471 . hogy az SNI-tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangba kerüljenek. segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való beilleszkedést. Annak a biztosítását szolgálja. dologi. fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg. a sérült képességek rehabilitációs. irányadó. a kiegészítő tárgyi és infrastrukturális feltételekre és a végső soron mindezekhez szükséges többletfinanszírozásra (személyi. sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve Dokumentum. az SNI-gyermekeket a nevelés. fejlesztésre. oktatás tartalmában és a követelményekben is eltérések jelenhetnek meg. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseire törekszik. szokásosnál nagyobb mértékű kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. oktatás. utal az ehhez szükséges másfajta. a nevelés. hogy az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. illetve új területek bevonásának lehetőségét. többféle szakértelemre. elsajátításának súlyos fokú nehezítettsége. hogy a fejlesztés az SNI-tanulók számára megfelelő közvetítés során valósuljon meg. a fejlesztés ne terhelje túl.

→ általános kompetencia. tanulásban akadályozott) gyermekek/fiatalok járnak (a tanköteles népesség 2. → látássérülés. A ~ba azok a 6–18 éves. kognitív kompetencia. a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlődése. agyvérzés következtében). nehezen tanuló (enyhén értelmi fogyatékos. amelyek nélkül az adott szakma vagy foglalkozás nem gyakorolható sikeresen. tanulási és egyéb fejlődési szükségleteket eredményez. kulcskompetencia. szociális kompetencia 472 . személyes kompetencia. agyi hypoxia. hanem a fej. esetleg lehetetlen. speciális kompetencia Azon szakmaspecifikus kompetenciák összessége. speciális iskola Az 1985-ös oktatási törvény megjelenéséig: kisegítő iskola. A gyógypedagógiai iskolák egyik típusa. hanem azokon túlmenő speciális eszközök és módszerek alkalmazását igényli.3. kompetencia. siket-vakság A halmozott fogyatékosságon belül egy külön csoportot képező súlyos állapot. akik akadályozott fejlődésük folytán a többségi általános iskolában nem tudnak eredményesen tanulni. rész Inklúziós fogalomtár mint a nyelvi kommunikáció általános akadályozottsága. A hallásveszteség mértékétől függően módosulhat a megismerő tevékenység. de a későbbi életkorban elszenvedett koponyasérülések. amely nem teszi lehetővé a látássérültek pedagógiája és a hallássérültek pedagógiája ismereteinek felhasználását. az akaratlagos mozgások kivitelezése nehezített.8%-a). az alsó fokú intézményrendszer része. a nyak és a törzs izmait is érintheti. amelyben a látás. kompetencia alapú.4–2. Eltérő tantervű iskola.és hallássérülés egyidejű jelenléte olyan sajátos kommunikációs. betegségek (pl. Nemcsak a végtagok. A felső motoros neuron sérül. továbbá a mimikai és a beszédizmok működése is zavart szenvedhet. hallássérülés SNI → sajátos nevelési igény SNI-gyermek → sajátos nevelési igényű gyermek spasztikus (görcsös) bénulás Leggyakrabban a születés körüli időszakban alakulnak ki (cerebrális parézis: pl. encephalitis) is okozhatják.

szakértői vélemény A ~ (javaslat) kialakítása a komplex – pedagógiai. és javaslatot tesz a gyermek speciális gondozás keretében történő ellátására. szakértői és rehabilitációs bizottságok A tanulási képességeket vizsgáló vagy az országos ~ komplex vizsgálat (értelmi képességek.1 között van. személyiségvizsgálat. A szakvélemény megállapítja a fogyatékosság tényét. akár egy végtag tornáztatására alkalmas edényben is. a vízben végzett mozgástanítás mellett célirányos mozgásgyakorlatokkal végzett. pszichológiai – vizsgálat során az értelmi képességek vizsgálata. a személyiségvizsgálat. speciális korrekciós feladatokat is elláthat: kontraktúranyújtást. Végezhető fürdőkádban vagy egyéb. korrigáltan (bármilyen látásjavító eszközzel) a teljes látáshoz (vízus = 1) viszonyítottan 0–0. tanulási képességek. tudásszint felmérése. ülve. a tanulási képesség vizsgálata.Sz spina bifida → gerinchasadék subaquális torna A vízben állva. 473 . rotációgyakorlást. a tudásszint és az iskolai teljesítmények mérése. valamint a sérülést kiváltó okok organikus hátterének feltárását célzó (szak)orvosi vizsgálat eredményeire alapozottan történik. A subaquális torna a vízbiztonság kialakítása. Ezen belül megkülönböztetünk vakságot és aliglátást. súlyos fokban látássérült Az a személy. akinek látásélessége a két szemén együtt. az ellátás módjára. A hallássérültek egyik lehetséges kiegészítő vagy alternatív információs csatornája a hallókészülékkel segített hallás mellett a hallássérülés mértékével arányosan. Sz szájról olvasás A beszéd megértése a beszélő beszédszervei mozgásának és arckifejezésének megfigyelése alapján. az ezt kiegészítő képességvizsgálatok. orvosi. valamint az ellátáshoz kapcsolódó. fekve végzett vagy víz alatti tornakezelés. A bizottságok szükség esetén javasolják a tantárgyi felmentést. eszközellátást is. igénybe vehető pedagógiai szakszolgálatra. formájára és helyére. légzésirányítást stb. valamint a sérülés hátterében lévő organikus okok feltérképezését célzó orvosi vizsgálat) alapján szakvéleményt készítenek. A ~ beiskolázással kapcsolatos feladataikon túl időszakos kontrollvizsgálatokat is végeznek.

szemüveg A szem nem megfelelő törőereje (rövidlátó. autista.3. integráció személyes kompetencia Funkciója a személy túlélése. fejlesztés vonatkozásában a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek/tanulók ép társaiktól való elkülönítését jelenti. tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott) megfelelô intézményekben. a jó közérzet megőrzése. érzékszervi. a testi. védelme. lelki egészség. → befogadás. A szem-kéz. szenzomotoros koordináció Minden olyan cselekvésnél. szoros kapcsolat van az érzékelés és mozgás között. A gyermek fényérzékenysége esetén fényszűrő bevonattal látják el. értelmi. fejlődése. rész Inklúziós fogalomtár szakmai szolgáltatás területei – – – – – – – Pedagógiai szaktanácsadás Pedagógiai értékelés Pedagógiai tájékoztatás Pedagógiai igazgatási szolgáltatás Pedagógus-továbbképzés Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése Tanulói tájékoztatás és tanácsadás szakszolgálatok alapintézményei – – – – – – – – Gyógypedagógiai tanácsadó Korai fejlesztő és tanácsadó központ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Nevelési tanácsadó Logopédiai intézet Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadó Konduktív pedagógiai intézmény → pedagógiai szakszolgálat szegregáció Jelentése elkülönítés (latin). beszédfogyatékos. oktatás. halmozottan fogyatékos. a szürkehályog-operáció után és a szem szabálytalan felületi görbültsége miatt a szemész szakorvos által javasolt optikai segédeszköz. szem- 474 . túllátó). eszközökhöz vagy partnerekhez kell alkalmazkodni. a szervezet és a személyiség stabilizálása. A nevelés. valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési. létezése. a fogyatékosság típusának (például testi. ahol a tárgyakhoz.

zenei vagy rajztehetség. kompetencia alapú. amelyek képessé teszik az embert arra. képességek. illetve rendszerszabályozó elem. fejlesztő értékelés. hogy az ne mások kárára történjen. Állandó szenzoros visszajelzésre van szükség ahhoz. szociális kompetencia Ismeretek. Előnyei: közvetlen alkalmazhatóság. azok figyelembevételével valósuljon meg. a csoport stb. → autizmus színlátás A szem ideghártyájának csapjai 390–760 nm hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásra érzékenyek. hogy egy adott interakción belül elérje a kívánt célját oly módon. A szociális beilleszkedés képtelensége. kompetencia. Ez a motoros adaptációs készség a fejlődés folyamán bővül és finomodik. hogy a mindenkori szituációhoz alkalmazkodni lehessen. készségek. amelyek elősegítik a társadalmi beilleszkedést. szociális készségek Reakciók. szociális inkompetencia A társadalmi elvárásoknak való megfelelni képtelenség. speciális kompetencia. hogy az egyéni érdek érvényesítése a másik ember. létérdekeinek sérelme nélkül. kognitív kompetencia. tapintás. Autizmussal élő embereknél az átlag népességben előforduló eseteknél sokkal gyakoribb pl. Az egyes hullámhossztartományok különböző színérzetet keltenek. szóbeli értékelés Az értékelő és az értékelt személyes jelenlétét feltételező. a színtelítettség (szaturáció) és a színfényesség (erősség vagy luminozitás). szigetszerű képesség Kiemelkedő tehetség egyetlen területen. különösen a formatív. bőrérzékelés és a térbeli tájékozódás játszik szerepet. személyes kompetencia 475 . A vizuomotoros koordináció mellett a hallás. Ezek jellemzői: a színárnyalat (tónus). kulcskompetencia. Funkciója az. → általános kompetencia. verbális és metakommunikatív csatornát alkalmazó pedagógiai módszer.Sz test funkcionális egységet alkot. a rendkívül jó gépies memória. amely az egyéb képességektől elszigetelten mutatkozik meg. erős motivációs hatással bír.

szociális tanulás A mások viselkedésének. szocializáció A társadalomba való beilleszkedés folyamata. 2. szöveges értékelés Írásbeli tanulóértékelési forma. fiatalok és felnőttek tanár vagy terapeuta gyógypedagógusa. 1. értékeli. nevelés. de léteznek ezek variánsai is. A ~ a mozgáskorlátozott embert egész személyiségében. szabadon fogalmazott szöveg. előzetes szempontok alapján. 3. szomatopedagógia A gyógypedagógia egyik szakterülete. Szabad. rész Inklúziós fogalomtár szociális nevelés A szociális kompetencia fejlődésének. szociopátia A társadalomba való beilleszkedés nehezített valamilyen külső vagy belső ok miatt. illetve annak következményeinek megfigyelése révén történő tanulás. nyomtatott skála szerinti értékelés. 476 . oktatás. képességeinek összességében tekinti. Képzésük az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán történik. Három alapvető műfajt különböztet meg a szakirodalom. elsajátítja az együttélés szabályait. és rehabilitációs szükségletei szerint vonja be a gyógypedagógia hatásrendszerébe. Vagyis megtanul emberi módon élni és viselkedni. különösen a szabadságfok/kreativitás növekedésének és a proszocialitás erősödésének szándékos segítése. előre meghatározott.3. a mozgáskorlátozottak speciális pedagógiája. tanácsadás önállóan vagy más szakemberekkel együttműködve. előzetesen meghatározott és kötelezően alkalmazandó szempontok nélküli szöveges értékelés. a szomatopedagógiai terápia. szomatopedagógus Mozgáskorlátozott gyermekek. foglalkoztatás. Tevékenysége a minden irányú prevenció és fejlesztés. amelynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét.

szurdopedagógia Hallássérültek gyógypedagógiája. a szájharapdálás. a gyakorlati tapasztalatokból kiinduló és azokhoz visszacsatoló. szaglási. a hajtépés. a hallássérültek tanárai foglalkoznak. az ujjszopás. látási. az oktatási célok. ismétlődő mozgások. illetve a hallássérültekkel foglalkozó pedagógiai terület.T sztereotip túlmozgások Feszültséglevezető. szurdopedagógus A hallássérültek nevelésére felkészített gyógypedagógiai tanár. T támpont Érzékszerveink által érzékelhető viszonyítási pont a környezetünkben. „gépies” túlmozgások igen sokfélék. a beszédérthetőséget fejlesztő tevékenység. illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán kialakuló. a körömrágás. az együttműködés és a kommunikáció problémáira és konfliktusaira reflektáló. a fej és a test elalvás előtti ritmikus himbálása. több képesség- 477 . szupervízió A szakmai interakcióra. tananyag Ismeretek. tanulásban akadályozottság Az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei. amelyet a hallássérültek tanárai végeznek egyéni foglalkozások keretében. szabályozott tanácsadási folyamat. pl. amelyet a korszerű műveltség egészéből. a tanulási célok elérése érdekében a pedagógus kiválaszt. a tic. elrendez. ujjak tördelése stb. Értelmileg akadályozottaknál gyakori. A rögződött ismétlődő. tekintet nélkül a gyermekek életkorára. A hallássérült gyermekekkel az erre a szakterületre specializálódott gyógypedagógusok. amelyek nem célirányosak. tapintási. Lehet hallási. készségek és képességek rendszere. szurdologopédia A szurdologopédia a hallássérültek kiejtését.

A segítség a gyermek egyéni fejlesztését és a tanulási környezetnek az ő számára megfelelő alakítását egyaránt jelenti. Náluk a fő tantárgyak elsajátításához szükséges elsődleges pszichológiai folyamatok zavartak. vizuális. tanulásiképesség-zavar. alkati sajátosságok. mozgásos információfeldolgozás nehézségei stb. az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. akik átlagos vagy átlag feletti intelligenciával rendelkeznek. A tartási rendellenesség kiváltó oka lehet a hát. → halmozott fogyatékosság tartáshibák A testtartás olyan változatai.és törzsizomzat csökkent teherbíró képessége mellett a rossz testtartás. de az iskolai követelményeknek képtelenek eleget tenni. hanem egy sajátos új szerveződésről. az elváltozás funkcionális. súlyossága és a fogyatékosságok sokféle kombinációja befolyásolja. külön segítségadás nélkül történő fejlesztést. tartós és átfogó tanulási nehézség. az akaraterő hiánya. Ha az elsődleges sérülés következtében több funkcióterület is károsodik. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell a) a fogyatékosság szűrése. strukturális elváltozás nincs és amelyek aktív izomerővel korrigálhatók. tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság A pedagógiai szakszolgálatok egyik formája. a mozgásszegény életmód. formájára és helyére. az ellátás módjára. környezeti tényezők. Azok az elváltozások tartoznak ide. vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek. a kényelemszeretet. de nem jelentenek betegséget. amelyeknél a gerinc fiziológiás görbületei megváltoznak. Ez esetben azonban nem elkülönült fogyatékosságok összegződéséről van szó. tanulási zavarban szenvedő gyermek Azok a gyermekek. pszichés tényezők. tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására. társuló fogyatékosság A halmozottan fogyatékosoknál (akadályozottaknál) a tüneti képet a létrehozó primér sérülés keletkezésének ideje. társuló fogyatékosságok jönnek létre. auditív. pl. A ~ megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a hagyományos általános iskolai feltételek között. tartási rendellenességek → tartáshibák 478 .3. b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét. amelyek eltérnek ugyan a szabályostól. rész Inklúziós fogalomtár területet érintő.

Látótéren a környezetnek azon részét értjük. megkonstruálni a tantárgyi célok. abszolút látótér. rendszerezés tudománya. a posztgraduális képzésre és különböző. Előírt és tananyaggá rendezett ismeretek. illetve az egyes osztályok és alosztályok között hierarchia van. elöl–hátul. téri helyzet.T távcsőszemüveg Nagy fényerejű. taxonómiai gondolkodásmód A ~ segít átgondolni. fölött–alatt) lokalizáljuk. torzításmentes. Az egyes osztályokon belül szigorúan azonos elvek szerint történik a besorolás. tanfolyami jellegű alap. tájékozódásban és közlekedésben játszik szerepet. segít mérlegelni azt. főiskolai. meghatározott képességek kifejlődésének. meghatározott követelmények teljesítése. előzményei vannak-lehetnek meghatározott ismeretek elsajátításának. amelynek mértéke 85-90° minden irányban. speciális) kompetenciák fejlődésének. a tantárgyi tananyagtartalmak. változtatható gyújtótávolságú teleobjektív. térlátás Perifériális látás. A (pedagógiai) taxonómia olyan osztályozási rendszer.és továbbképző programok megvalósítására. meghatározott (személyes. szociális. azaz a magasabb szint magában foglalja és tételezi az alacsonyabbat. Az elemek. gondolkodási és – korlátozottan – cselekvési műveletek elsajátítására irányul. Az előtét alkalmazásával közelre (olvasás. különleges lencserendszer. egyetemi oktatásra az első végzettség megszerzése érdekében. a tantárgy egészére érvényes követelmények egymásra épülő rendszerét. írás) és távolra (táblai szövegek) is használható. legtöbbször pedagógiai célokat. Kétszemes (binokuláris) és egyszemes (monokuláris) változatban kapható. Az egy-egy szemünk által befogható látótér az ún. amelyet mozdulatlan szemállás és fejtartás mellett egyszerre észlelünk. taxonómia Az osztályozás. meghatározott készségek megtanulásának. kognitív. térbeli kapcsolatok észlelése Azt a képességet jelenti. mégpedig úgy. távoktatás A tanulás távirányításának egyik formája. amely közel hozza a képet. megtervezett tudásszintek érdekében. ily módon alkalmas az iskolai. hogy az elemek kiadják az adott osztály teljességét. Zárt rendszerű oktatás. milyen tervezhető előfeltételei. 479 . amely a hierarchia elve alapján igyekszik kategorizálni bizonyos pedagógiai fogalmakat. hogy a dolgokat önmagunkhoz viszonyítva (bal–jobb. Ez a látási funkció elsősorban a mozgásban.

nevelés. az információfelvételt. a szocializáció és a sikeres rehabilitáció érdekében megelőzhetők. az önművelést. testtávoli segédeszközök Pl. minden iskola általános lett. bot. azoknak az eljárásoknak és módszereknek kidolgozása. adaptációs) eszköz és eljárás. rész Inklúziós fogalomtár testi fogyatékos → mozgáskorlátozott testközeli segédeszközök Pl. korzett. amely lehetővé teszi. funkcionális egységbe való összerendeződése az agyban. oktatására felkészített gyógypedagógus. ami elbizonytalanította a speciális iskolák szakmai szempontú azonosíthatóságát is. a munkavégzést és a szabadidő kulturált eltöltését. törvényszerűségeinek feltárása. a tanulást. tiflopedagógia Látássérültek gyógypedagógiája. testséma Önmagunkról alkotott térbeli kép. oktatása. nevelése. ortopéd cipő. megkönnyíti a látássérülteknek a világ megismerését. Differenciált fejlődése 4–9 éves kor között zajlik. nevelésére. felnőttek fejlesztésére. A fejlett ~ kialakulásához téri tájékozódás és mintázott környezet szükséges. járókeret. tiflotechnika Minden olyan (optikai. A „testi én” érzése fokozatosan alakul ki 3 éves korra. többségi iskola A korábban gyakran alkalmazott normál általános iskola megnevezést váltotta ki a pedagógiai és gyógypedagógiai szakirodalomban. a test és környezete. valamint a test és a test részei közötti térbeli viszonyok leképezése. csökkenthetők a látássérülés másodlagos kihatásai. oktatás vizsgálata. elektromos. Az 1985-ös oktatási törvény eltörölte az enyhén értelmi fogyatékosok általános iskolájának pejoratívnak ítélt – kisegítő iskola – megnevezését. sín.3. amelyekkel optimálisan megvalósítható a látássérült egyén fejlesztése. 480 . tudatos ismerete. tiflopedagógus A látássérült gyermekek. fűző járógép. Tárgya a látássérülés által meghatározott tanulás. valamint a hétköznapi szóhasználatban. mechanikus kerekesszék. fejlesztés.

ujjolvasók Az aliglátók egy csoportja. vagy az integráltan tanuló. Kapcsolatot tart a szociális szolgálatok munkatársaival. ritmustalanok és mozgásindításra hevesebbé válnak. a befogadó és az inkluzív iskola kontextusaiban jelenik meg. 481 . Figyelemmel kíséri a törvényben előírt feltételek teljesítését.V A többségi iskola megnevezés elsősorban az integráló. de mint rendszeres információforrást és kommunikációs készséget nem tudják használni. lassú lefolyásúak. tájékoztatót tart a tantestületnek. Továbbképzéseket szervez. a gyermek nyálzik. Segíti a befogadó pedagógus munkáját: tanárasszisztensként jelen van a tanítási órákon. → aliglátás utazó gyógypedagógiai tanár Az a szakember. túlmozgás mozgáskorlátozott gyermekek esetén (athetosis) A cerebrális parézisben szenvedők akaratlan mozgásai.és hangképző izmokat is. Az arckifejezés bizarr. konzultációs lehetőséget biztosít. a beszéd is nehéz vagy lehetetlen. óvodában. foglalkozásokon. A céltalan mozgások rendszerint a végtagok distalis részein nyilvánulnak meg. légző. Tanácsot ad a szülőnek. felhívja a figyelmet a leggyakrabban előforduló problémákra. amelyek a központi idegrendszer extrapiramidális pályáinak sérülése következtében alakulnak ki. Feladatai: Ellátja a gyermek fejlesztését. A fényérzékelés teljes hiányát jelenti. speciális nevelési igényű gyermekeknek az iskolában. az órákra történő közös felkészülés keretében kiemeli azokat a mozzanatokat. U ujjábécé (Daktil-nyelv) Valamennyi beszédhangot egy-egy kézjel jelenít meg. eljárásokat. megoldási javaslatokat tesz. aki gyógypedagógiai szakszolgáltatás keretében nyújt nevelési segítséget vagy a gyermek otthonában történő foglalkozásokkal. Az emóciók nagy mozgásviharral járnak.02 körüli. A mozgás érintheti a mimikai. V vak Súlyos fokban látássérült. Vízus 0. bemutatja a leghatékonyabb módszereket. Látásmaradványuk elegendő a síkírás optikai és/vagy elektronikus eszközzel történő olvasásához. amelyek várhatóan nehézséget jelentenek a gyermeknek.

és a kód ismeretében feldolgoz. Az úszás mindenkinek ajánlható. a tárgyi tudás hiányát. írás) történik. de okozhatják ízületi. Majdnem minden emberi cselekvésnél szükség van a ~ra. cipelés. a csontváz fejlődési rendellenességei. amelyet a fogadó fél auditív. térbeli kapcsolatok észlelése. Szükségessé válhat segédeszköz használata. az orvosi ellátás mellett. fordított testhelyzetek. hogy a látást és a mozgást célzottan összekapcsoljuk. verbális kommunikáció A verbális (nyelvi) kommunikáció a kommunikáció egyik fajtája. szem-láb és szem-kéz-láb koordinációról. A ~ leggyakoribb okai a végtaghiányok. Műtéti korrekció csak az esetek egy részében lehetséges. izom. amely előfeltétele az írástanulásnak és mindenféle munka elvégzésének. valamint balesetek is. méret. vizuális percepciós zavarok A vizuális percepció egy képesség. ugrálás. szemműtétek után). veszélyeztetett látás A gyermekek látásmaradványának védelmében. Veszélyeztető mozgásformák és körülmények: erős rázkódás-csúszdázás. alak-háttér észlelés.és idegrendszeri betegségek. megkülönböztetését. erőlködés. mondattanilag tagolt formában (beszéd. fejenállás. 482 . szóáradat. szemlencseficam-luxatio. alakkonstancia. kapcsolatba hozását korábbi tapasztalatokkal.3. egyes szembetegségekhez szigorú mozgáskorlátozó előírások tartoznak (nagyfokú rövidlátás-myópia. rész Inklúziós fogalomtár végtagdeformitások A végtagok alak-. verbalizmus látássérült személyek esetén Felszínes. Fő területei: vizuomotoros koordináció. labdajátékok. zöldhályog-glaucoma. Megfelelő fejlesztési eljárásokkal csökkenthetőek. Alapvető képesség. téri helyzet észlelése. vizuális vagy taktilis úton érzékel. A ~ ép érzékszervek mellett is felléphetnek. Beszélhetünk szem-kéz. kellőképpen meg nem értett ismereteket tükröző üres beszéd. illetve anyagcsereés rendszerbetegségei. → grafomotoros zavar vizuomotoros koordináció A ~ azt a képességet jelenti. amelynek zavara megakadályozza a vizuális ingerek felismerését.és működésbeli rendellenességeinek gyűjtőneve. nagy fizikai erőkifejtés-emelés. a fejet érő ütés. Alkalmazása során az információközlés nyelvileg szerkesztett.

A központi látás élességét jellemző. § (1).doc http://www. (IV 29. felső szám a jobb szemre vonatkozik. évi – többször módosított – LXXIX. 1999. Az ép látás mértéke 1.) EüM rendelet . forgalmazás.hu/ErtelmezoSzotar.hu/anyagok/majanlas3. a szem teljesítőképességének egyik legfontosabb adata. (III. A mozgástréner munkaközösség munkatársainak közlése 483 . Jele: V Mértékét leggyakrabban tizedes törttel jelölik.sulinet.org/wiki/Fonomimikai_%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9 http://ncsszi. 34.hu/empir/htm/tan_zavar.hu (Magyar Virtuális Enciklopédia: Vándor András esélyegyenlőség szócikke) http://www. 33. 118.kando. §.htm SzakIroDalom A gyógypedagógiai felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményei.gov. 2004.hu/ErtelmezoSzotar.A szócikkek forrásai vízus Látásélesség.shtml http://www. §. §) A társadalombiztosítási támogatással rendelhető. 121.szolnok-ped. 24. 24. valamint a rendelés. 1.php?tipus=cikk&kod=2006-03-ta-Bardossy-Befogado http://www. kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről szóló 19/2003. §.opkm.wikipedia.autizmus. A V mellé írt . A szócikkek forrásai JoGszABÁlyoK 1993.hu oNlINE ForrÁsoK http://ecml.autizmus. 22–23. § (12).enc..doc http://hu.hu/download/363.hu/oldal.hu/pedlex (Online Pedagógiai Lexikon) http://www. 36. §. §. www. Budapest.oki.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról (10–21.shtml http://www. törvény a közoktatásról [22. 30. 2/2005.okm. a támogatás összegéről és mértékéről.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Nemzeti alaptanterv 2003 – Oktatási Minisztérium.) ESzCsM . illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről. §] 14/1994.human. Budapest. (VI. rendelet módosításáról szóló 4/2007 (I.

(Ford. Jane: A kézírási képességek szekvenciája és szerkezete. 1985.A szócikkek forrásai A vakok információszerzésének lehetőségei: számítógép és az internet adta előnyök (készítette: Várhelyi Eszter). Berzsenyi Dániel Főiskola Természettudományi Kar.): Idegen szavak és kifejezések szótára. . JPTE Tanárképző Intézet Pedagógiai Tanszék.pdf Bárdossy Ildikó: A curriculumfejlesztés alapkérdései.hu/anyagok/majanlas3. Budapest. 4–9 éves gyermekeket nevelő pedagógusok kézikönyve. In Kisgyermekek. Pedagógiai Szemle. Budapest. Budapest. Tankönyvkiadó.): Gyógypedagógiai alapismeretek.: Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Atkinson és munkatársai: Pszichológia. 1997 . Akadémiai Kiadó. Baron-Cohen. Könyvtár és Információtudományi Tanszék. Alston. Budapest. Balázs Anna – Farkas Edit – Őszi Tamásné: Óvodai Program Pervazív Fejlődési Zavarban Szenvedő Gyermekeket Nevelő Óvodák Számára. Pécs.: Katona Nóra) In Torda Ágnes: Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Budapest.): Pedagógiai lexikon. 2000. Nemzeti Tankönyvkiadó. [on-line] http://mek. P Autizmus. Jean – Taylor. Budapest. Keraban Könyvkiadó. Bagdy Emőke meghatározása [on-line] http://ncsszi.hu/tanterv/OVIPRO98.autizmus. nagy problémák. Attila (egyéni bánásmód) Jakab Zoltán (észlelés) Kotschy Beáta (kooperatív tanulás) Kozma Ildikó (konduktív pedagógia) Lányiné Engelmayer Ágnes (utazó gyógypedagógiai tanár) Páli Judit (fejlesztő osztály) Porkolábné Balogh Katalin (testséma) Réthy Endréné (fokozatosság elve) Petriné Feyér Judit (reflektív tanulás) 484 . 2004. Osiris Kiadó. Akadémiai Kiadó. dr. epochális rendszer. [on-line] http://www. látásnevelés) Fehér Katalin (diagnosztikus értékelés. Bárdossy Ildikó: A szentlőrinci iskolakísérlet tantervi munkálatairól (1978–1983). Budapest. autizmus) Ballér Endre (korrekciós tevékenység) Csocsán Lászlóné (Braille-írás. S. Osiris. verbalizmus látássérült személyek esetén) Gordosné Szabó Anna (homogén gátlás) Hortobágyi Katalin (projekt módszer) Horváth H. 1986/10. Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk. 187 . Budapest. 1997 .doc Bakos Ferenc (szerk. C1 modul 20. Balázs Anna: Az autista gyermekek az óvodában és az iskolában. In Illyés Sándor (szerk. Akadémiai Kislexikon. 1990. hu/01200/01224/01224. [A szócikkek szerzői: Balázs Anna (autisták. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 1994. 2000. 2005. 2002. RAABE. Budapest.doc Adorján Katalin – Damó Eszter: A diszlexia-veszélyeztetettség és a diszlexia jelenségköre. – Bolton.oszk.

1994.. 16. március.A szócikkek forrásai Vajda Zsuzsa (kompetencia) Tóth Éva (hátrányos helyzet)] Benczúr Miklósné – Bernolák Béláné: Felelős vagyok érte. Budapest. 242..–Reprográf Kft. Budapest. Budapest.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Benczúr Miklósné: A mozgáskorlátozott gyermekek szomatopedagógiai nevelése az óvodában és az iskolában. Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat.): Pedoaudiológia. Bernolák Béláné – Fótiné Hoffmann Éva – Márkus Eszter – Szabó Ildikó: Együtt az iskolában. Budapest.okm. Klinikai leírás és diagnosztikus útmutató. 168. 68. Tankönyvkiadó. Budapest. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola. In Gordosné Szabó Anna (szerk. Benczúr Miklósné: Mozgáskorlátozottság miatt módosult tanítás-tanulásszervezés speciális színtereken. 1991. Tankönyvkiadó. 30. Nevelés és terápia. 2001. Budapest. Dombainé Esztergomi Anna – Keleméri Dóra – Kiss Erika – Nádas Pál – Sárközi Judit: Gyógypedagógiai Szolgáltató Centrumok.pdf Brencsán János: Orvosi szótár. Csányi Yvonne – Urbán Károlyné – Simon Mária: Hallás-beszéd nevelés. digitART Kft..gov. Mozgásjavító Általános Iskola.. Budapest. 1993. bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft. In Illyés Sándor (szerk. Osiris Kiadó. Budapest. nagy problémák. Útmutató a mozgáskorlátozott gyermekek együttneveléséhez. 485 . 1999. BGGYTF. Akadémiai Kiadó.): Mozgásnevelés. Benczúr Miklósné (szerk. A mentális és viselkedészavarok osztályozása. 20. 2004. Budapest... Nemzeti Tankönyvkiadó. 2005.és írásképesség zavarai. 2000. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest. In Mesterházi Zsuzsa (szerk. In Illyés Sándor (szerk. Csányi Yvonne (szerk. 1993. Bődör Jenő: A diszkalkulia pszichológiája.. 1990. Budapest. Budapest 2000.. 1990. In Illyés Sándor (szerk. 158–159.): Gyógyító pedagógia.: A lélek betegségei – Pszichopatológia. Budapest. FGYFK. Comer. Csépe Valéria: Az olvasás. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest. In Kis gyermekek. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola.): Gyógypedagógiai alapismeretek. 40. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 194. 2000.) . A hallássérült gyermek az óvodában. 47–48. Csányi Yvonne: A speciális szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése-oktatása. Csányi Yvonne (szerk. R. 2007 május (Munka. Benczúr Miklósné: Sérülésspecifikus mozgásnevelés. 204. 22.): Gyógypedagógiai alapismeretek. 2000. Brassói Sándor – Balogh Lászlóné: A Nemzeti alaptanterv kiadásáról. 26.): Bevezetés a hallássérültek pedagógiájába. 2000.hu/letolt/elektronikus_ugyintezes/nat_terv_ 070522. 36. 75. (XII. WHO–Magyar Pszichiátriai Társaság.. rendelet módosításáról. 17 Korm. Budapest.. Csányi Yvonne: A hallássérült gyermek. 17 . anyag) [on-line]: http://www. 1995. Budapest. 537–538.. 1995. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. BNO–10. 143–144.): Diszkalkuliáról – pedagógusoknak.

229. 2000. 161. 69–78. 1989. In Huszár Ilona – Kullmann Lajos – Tringer László (szerk.. Budapest. Dr. Budapest. a megsegítés módjai.. 1989. 1994/Különszám dr. php?tipus=cikk&kod=2006-02-mu-Tobbek-Fejleszto Fazekasné Fenyvesi Margit – Józsa Krisztián – Nagy József – Vidákovich Tibor: Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer 4–8 évesek számára (DIFER). Budapest. Gardi Zsuzsa (szerk. MVGYOSZ. Fótiné Hoffmann Éva: Mozgásfogyatékosságból eredő sajátos oktatási feltételek. (Ford. Frith. 15–17 22–23.. 2004/3. Habók Anita: A szociális kompetencia fejlődése és fejlesztése nyelvórán.): Agysérültek mozgáskezelése (Bobath-módszer). 1991. 1995. 113. – Balogh I. Uta: Autizmus. Budapest. Gósy Mária: A beszédképesség zavarai. Gyógypedagógiai Szemle. Dr. Szeged. Budapest. 1981.hu/oldal. 2004. Akadémiai Kiadó. 35. 2004. Mozaik Kiadó. In Gerebenné dr. Budapest. Pálhegyi Ferenc: A látás nélkül meghódított világ. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Csonka Csabáné (szerk. 2000/Különszám 34–38.. In Illyés Sándor (szerk.: A gyógytornász-fizioterapeuta feladatai a rehabilitációban. Budapest. 2004. In Kilenc évtized a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában. Pálhegyi Ferenc: Formaészlelés tapintással. 1969. Budapest. [on-line] http://www. Orvostovábbképző Intézet. Kapocs. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó. Göllesz Viktor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest.A szócikkek forrásai Dombainé Esztergomi Anna – Menyhárt Henriett: A munkatevékenység helye a rehabilitációs folyamatban. Egészségügyi Főiskolai Kar. In Bernolák Béláné – Fótiné Hoffmann Éva – Márkus Eszter – Szabó Ildikó: Együtt az iskolában. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Fodor Ferenc – Péterffy Pál: Szemészeti funkcionális vizsgálatok. 1992. Fejlesztő Pedagógia. Gadó Márta: Látássérült kisgyermekek funkcionális látásának vizsgálata és stimulálása. Kandidátusi értekezés. Dombainé Esztergomi Anna: Beszédképtelen és súlyos beszédhibás gyermekek kommunikációs lehetőségei. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. eszközei.): A rehabilitáció gyakorlata. Gerebenné Várbíró Katalin: Szempontok a nyelvi fejlődés zavarának értelmezéséhez. Gerencsér Zs. Beszédterápia. Detmold: A vizuális percepció fejlesztésére szolgáló Marianne Frostig program tapasztalatai. Budapest. Gordosné Szabó Anna: Bevezető általános gyógypedagógiai alapismeretek. Gyógypedagógiai Szemle. Budapest. In 25 év a halmozottan fogyatékos gyermekek szolgálatában.): Szöveges értékelés – Ajánlás az általános iskolák 1–4. Budapest. Várbíró Katalin (szerk. BGGYTF. .: Huba Judit) In Torda Ágnes: Szemelvények a tanulási zavarok köréből. 108.): Gyógypedagógiai kórtan. Útmutató a mozgáskorlátozott gyermekek együttneveléséhez. 2000. 2000. Tankönyvkiadó. Medicina Könyvkiadó Rt. 7–27 . OM. In Illyés Sándor (szerk. 106.oki. Gaál Éva: A tanulásban akadályozott gyermekek az óvodában és az iskolában.): Fejlődési diszfázia. Erdélyiné Barakony Ilona – Kiss Ferenc – Pálnokné Pozsonyi Márta: A fejlesztő pedagógiai munka vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 429–459. évfolyama számára. Dr. 1997 . Gudrun Schmitz. a rejtély nyomában. szám 486 . 12. 2004. – Tringer K. Nemzeti Tankönyvkiadó. 1995. Budapest. Medicina.

Mesterházi Zsuzsa (szerk. 49.) 10–16. Jáky Ilona: A verbális kommunikáció gyermekkori zavara – az elektív mutizmus.. 202–204. Huszár Ilona – Kullmann Lajos – Tringer László (szerk. Krúdy Erzsébet (szerk. Medicina Könyvkiadó Rt.. Kotschy Beáta: Az oktatás célrendszere. Kulmann Lajos: A mozgáskárosodás. Budapest. Óvodai élet.): Gyógypedagógiai alapismeretek. 15. 91. tanulók. 2000. szurdopedagógus) 487 .): Gyógypedagógiai alapismeretek. differenciális pedagógia.. Budapest 1986. Budapest. Fejlesztő Pedagógia. 2000.): Gyógypedagógiai alapismeretek. suliNova Kht. In Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. 19.): Gyermekneurológia.): Gyógypedagógiai alapismeretek. [A szócikkek szerzői: Benczúr Miklósné (mozgáskorlátozottak.. Nagy Erika: A kommunikáció fejlődése – gyermekkori beszédzavarok. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.. 316. Tankönyvkiadó. hallásnevelés. Mesterházi Zsuzsa: A gyógypedagógia mint tudomány. [on-line] http://www. szurdologopédia. 2006.): A rehabilitáció gyakorlata.foka.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest. Huba Judit: Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában I. Krathwohl fogalma.): Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásához. 1993. Medicina Könyvkiadó Rt. 150–152.): Inkluzív nevelés: Ajánlások látássérült gyermekek. 2000. Budapest.): Gyógypedagógiai alapismeretek a tanító és óvodapedagógus képzésben. 1998. 79. 1985. sz. Kálmánchey Rozália (szerk. 76. szájról olvasás.. Budapest. Budapest. Óvodai nevelés. Havasi Ágnes: vizuális segítség autizmussal élő személyek kommunikációjának fejlesztésében. 13. 2. 5–20. 2001. Dr. Budapest. oldal Illyés Sándor (szerk.A szócikkek forrásai Hári Mária: Konduktív nevelés az óvodában és iskolában. 2000.pdf Hegyiné Honyek Katalin (szerk. 85. Budapest. Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola. Budapest. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 352. kompetencia alapú fejlesztéséhez. In Illyés Sándor (szerk. 561–571.): Brencsán Orvosi Szótár. Nemzeti Tankönyvkiadó. Illyés Sándor: Fogyatékosság. Budapest. 2000... ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. évf. Idézet: 13.. Kaposvár. Tankönyvkiadó. jelnyelv. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Kovács Krisztina: Látássérült gyermekek az óvodában és az iskolában. speciális nevelési szükséglet. In Illyés Sándor (szerk. szomatopedagógia. Medicina. 2005/2–3. Budapest. Huba Judit: Integráció alulnézetből. Nemzeti Tankönyvkiadó..): Gyógypedagógiai Lexikon. In Schablauerné Kertész K. In Falus Iván (szerk. 158–168.. Budapest. Bp. 2001. kötet.): Pedagógusok és pszichológusok/Együttműködés a szocializációs zavarok megelőzéséért. 2000. 8. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. (szerk. 18. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. (2000. In Horányi Annabella – Kósáné Dr.hu/szolgaltatasok/havasi. In Illyés Sándor (szerk. 91–92. szomatopedagógus) Csányi Yvonne (audiológia. Ormai Vera (szerk. In Illyés Sándor (szerk. 2000.

Sindelar. speciális iskola) Vassné Kovács Emőke (diszlexia. Budapest. grafomotoros fejlesztés. végtagdeformitások. Rottmayer Jenő tanulmánya a PRIZMA iskola számára Sillamy. Brigitte: Vizsgáló eljárás iskolás gyerekek részképesség-gyengeségeinek felismerésére a Tréningprogram használatához. 1996. Budapest. Corvina. 2000. diszfázia. 2004. Pedagógiai program. Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon Halmozottan Fogyatékos Gyermekeket Oktató-Nevelő-Mozgásfejlesztő Tagozata. Módszertani Intézmény és Diákotthon Csillagház Tagozata. beszédben akadályozottság) Fodorné Földi Rita (mozgászavar) Hatos Gyula (epilepsziával élő gyermekek nevelése) Gereben Ferencné (Ayres-módszer. rehabilitáció. infantilis cerebrális parézis. diszlexia-prevenciós módszer. Papp László Tivadar: A látás károsodása. Budapest. 192–193. 2002. Pataki László: Hallássérülés-hallási fogyatékosság. In Illyés Sándor (szerk. Prónay Beáta: Siket-vaksággal élő gyermekek fejlesztő diagnosztikája és pedagógiai kísérése. Paraszkay Sára. 359–376. Budapest.): Gyógyító pedagógia. Budapest. tiflopedagógia. Frostig-terápia. BNO. N. Little-kór. 1997 . 1999. 1988. logopédus)] Mészáros Tamás: Ortopédia és ortetika-protetika. In P Balogh Katalin (szerk. bazális stimuláció. Nanszákné Dr. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Cserfalvi Ilona (szerk. Debrecen. Nagy Gyöngyi Mária: Közoktatási intézmények és szolgáltatások a fogyatékos gyermekek számára. grafomotoros zavar. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 2000. In Illyés Sándor (szerk.): Pedagógiai kislexikon. Osiris Kiadó. tiflotechnika) Fehérné Kovács Zsuzsanna (kommunikációs zavar. Timp Kiadó. diszpraxia. 488 . tiflopedagógus. 2004. mozgáskorlátozottság. Mozgásjavító Általános Iskola. MCD. Paraszkay Sára: Közelről nézve. . 160.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Medicina. részképességzavarok) Kálmán Zsófia (augmentatív kommunikáció. Budapest. pontírás. 2006.: Pszichológiai lexikon. Budapest.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest. oligofrénpedagógus. század és nevelés.): Iskolapszichológia. végtaghiányok) Lányiné Engelmayer Ágnes (halmozott fogyatékosság.A szócikkek forrásai Csocsán Lászlóné (aliglátás. Budapest. Budapest. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Nagy József: XXI. normalizációs elv. 1994. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar. Budapest. társult fogyatékosság) Mesterházi Zsuzsa (oligofrénpedagógia. 2001. Budapest. Budapest. nonverbális kommunikáció) Kulmann Lajos (habilitáció. Spaller Árpád – Spaller Katalin: Gyógypedagógiai ismeretek tára. Bliss-nyelv. 166–167 . In Gordosné Szabó Anna (szerk. Osiris Kiadó. 65. 2000. halmozott fogyatékos. pedagógiai látásvizsgálat. . Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 1998. Smith – Mackie: Szociálpszichológia.. In Illyés Sándor (szerk. P Balogh Katalin: A tanulási képességeket meghatározó pszichés funkciók fejlődése. Pedagógiai program és Helyi tanterv. diszkalkulia.

Torda Ágnes (szerk. 1960. Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. Budapest [on-line]: http://www.) In Illyés Sándor (szerk. 1999. Tótfalusi István (szerk. 185.A szócikkek forrásai Speck. Budapest. Subosits István: A beszédpedagógia alapjai.htm Tóthné Szilágyi Zsuzsa: Kompenzáló technikák alkalmazása (Ergotherápia). Nemzeti Tankönyvkiadó. 25 év a halmozottan fogyatékos gyermekek szolgálatában. 2004. [on-line]: www. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. 2003. (Kézirat) 1980. Elektív mutizmus. A beszédben való akadályozottság súlyosság szerinti osztályozása. 11–12. Budapest. Tankönyvkiadó. 592–3. 2000. 2002/4. Mozgásjavító Általános Iskola. Iskolakultúra. Beszédfogyatékosság. 1996. Zsolnai Anikó – Józsa Krisztián: A szociális készségek kritériumorientált fejlesztésének lehetőségei.hu/szolgaltatasok/anyagok. június Vargáné Mező Lilla: Sajátos nevelési igényû tanulók együttneveléséről pedagógusoknak. 1982. 489 . Tinta Könyvkiadó. Akadémiai Kiadó. 2000/ Különszám. eVilág. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest.): Gyógypedagógiai alapismeretek. A szülő helye a korai fejlesztés keretén belül. Torda Ágnes: Beszédhibás gyermekek az óvodában és az iskolában. Tóth Katalin – Vígh Katalin: Autizmussal és értelmi sérüléssel élő felnőttek munkakészségének fejlesztése és munkába állításuk feltételrendszere. 69–78. Vakok Általános Iskolája: A mozgástréner munkaközösség munkatársai Varga Csaba: A Régi és az Új Paradigma. (A beszéd-rendellenességek terápiája.): Dysarthria (szöveggyűjtemény). Új Magyar Lexikon 1. Budapest. Gyógypedagógiai Szemle. 12–20. 2005. Tótfalusi István: Idegen Szavak Etimológiai Szótára.oki. Budapest. intézményvezetőknek. Terápiás Fejlesztő Program.): Szemelvények a tanulási zavarok köréből.hu Vecsey Katalin (szerk.foka.): Idegenszó-tár. Budapest. Módszertani Intézmény és Diákotthon Csillagház Tagozata. Otto: Értelmi fogyatékosság. 1995. Budapest.

.

AJÁNlott É s FE lHAszNÁlt Iro Dalom .

.

http://www. Pécsi Tudományegyetem. évi LXXIX.): Pszichológiai kislexikon. törvény ❊ A DSM-IV diagnosztikai kritériumai. Bárdossy Ildikó: A szentlőrinci iskolakísérlet tantervi munkálatairól (1978–1983). Fejlesztő Pedagógia.mentor-konyvesbolt. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. 1993. OPI. Balog Éva (szerk. 2000.): Idegen szavak és kifejezések szótára. nevelők… Moduljavaslatok. 493 . Bevezető. Dr. 2–3. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla – Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése. 1994. módszerek. 1983. www. Bárdossy Ildikó: A curriculumfejlesztés alapkérdései. Budapest.) keretében Rónyai Tünde elhangzott előadása A koncentrálóképesség zavarai és a fejlesztés lehetőségei. A tanulás-tanítás programja. szerk.): Pszichológiától pedagógiáig. Az adaptív tanulásszervezésrôl. Debrecen. Új Pedagógiai Szemle. Budapest. 2006/3. Budapest. 2005. Tankönyvkiadó. Dr. Balázs János: Tanulási és magatartási zavarok neurobiológiai megközelítése. Deák és Társa Kiadó.): Pszichológiai vizsgáló módszerek gyűjteménye. iskolai oktatásának irányelvei kiadásáról. JPTE Tanárképző Intézet Pedagógiai Tanszék.) OM rendelet A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének és Sajátos nevelési igényű tanulók. Arany Erzsébet – Girasek János – Pinczésné dr. Animula. iskolák – különbségek. Budapest. (III. Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk. Szakirodalmi szemelvénygyűjtemény a „Kudarc nélkül az iskolában” óvodai fejlesztő program használatához. Bárdossy Ildikó.): Pedagógiai lexikon. Palásthy Ildikó (szerk. A Fővárosi Pedagógiai Napok (2004. 1980. Pedagógiai Szemle. Alex-Typo. 1985. 1999. Budapest. 1. november 16. Keraban Könyvkiadó. 2002. OKKER. Szentlőrinc.hu/magdoc. Bakos Ferenc (szerk. Pécs–Budapest. Akadémiai Kiadó. Jászó Anna: A beszédpercepció fejlettségének szerepe az olvasás-írás elsajátításában és tanításában.php?kod=MAG-szakmaiAdaptiv. Budapest. Tankönyvkiadó. 1986/10.oki. Arany Erzsébet – Montay Beáta: Tanulói értékelési formák gazdagítása. 1997 .hu A sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan nevelő-oktató intézmények gyakorlata A szöveges értékelés.html Adamikné Dr. Báthory Zoltán: Tanulók. 2002. Bárdossy Ildikó: A befogadó iskola és környezete. Bíró Antalné (szerk. Budapest.Ajánlott és felhasznált irodalom 2/2005.): Pedagógiai kézikönyv. 1996/2–3. In Gyerekek. Ballér Endre: A nemzeti alaptantervtől az iskolai nevelő-oktató munka tervezéséig. 1996. A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. Báthory Zoltán (szerk. 1995. Budapest. 1977 . 2005. Fejlesztő Pedagógia. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola. Pécs. A Mentor Könyvesbolt és Beszédközpont szakirodalom-ajánlata.

1996/1. 2003. Budapest. Pécs. Budapest. 2001. Csonka Csabáné (szerk.) Szöveges értékelés – Ajánlás az általános iskolák 1–4. ELTE BGGYFK. 1996. 2006.: Tájékozottság és kompetencia. dr. 1997 . Csapó Benő: A tanulói teljesítmény értékelésének méréses módszerei. OKI-konferencia Brassói Sándor – Hunya Márta – Vass Vilmos: Fejlesztő értékelés: az iskolai tanulás minőségének javítása. F. Új Pedagógiai Szemle. 1999/4–5. OKI. Cseh Eleonóra – Hódi Mariann: A tanulás témája a középiskolás korosztály idő előtti iskolaelhagyásának prevenciójában. projekt. 2005. F. 1. Csapó Benő: A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Új Pedagógiai Szemle. kézirat. Csépe Valéria: Az olvasás. Új Pedagógiai Szemle. Fejlesztő Pedagógia. 2004. dr. 1997/2. 1992/5. Előadás. Fejlesztő Pedagógia. In Illyés Sándor (szerk. OM. Fatalin Andrea: A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséről – szülőknek. Új Pedagógiai Szemle. Földi Rita: Tanulási zavart okozó funkciózavarok differenciáldiagnosztikája. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Műszaki Könyvkiadó. Csányi Yvonne – Rózsáné Czigány Enikő: A magatartászavarokkal küzdő gyermekek integrált nevelése-oktatása. In Pőcze Gábor (szerk. Budapest. Budapest.és írásképesség zavarai. 2004/3. Czeglédy Gabriella: „Fejlődésképes” érdemjegyek. Fejlesztő Pedagógia. HEFOP 2. LIX. 2000.1 központi program B komponens 5. július–augusztus Büki Péter: Ami a „fura” mögött van – Néhány lehetséges magyarázat a magatartászavarokra. Csonka Csabáné: Beszéljünk róla! Tanító. évfolyama számára. Földi Rita: Neuropszichológiai vizsgálatok jelentősége a tanulási és viselkedészavarok diagnosztikájában. Budapest. 2004. Csányi Yvonne: A speciális nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrált neveléseoktatása. 2006/6. Budapest. Fejlesztő Pedagógia. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Budapest. Várkonyi Zs. 1998. 1978. 2001/6.): Gyógypedagógiai alapismeretek.1. Csányi Yvonne: Az integrálás kialakulásának mozgatórugói. Csapó Benő: Tudás és iskola. F. Farkasné Kristóf Zsuzsanna: Lehetőségek a tanulási problémák korai felismerésében és megelőzésében. Nyitott iskola – tanuló társadalom. Budapest. Osiris Kiadó. 2004. neuropszichológiai eljárások. Új Pedagógiai Szemle. Budapest. november Dékány Judit – Dr.Ajánlott és felhasznált irodalom Bognár Mária: A fejlesztő értékelés osztálytermi gyakorlata. Dancsó Tünde: Az információs és kommunikációs technológia fejlesztésének irányvonalai. In A speciális szükségletű gyermek. Akadémiai Kiadó. Magyar Pszichológiai Szemle. 494 . Csirmaz Mátyás: Gondolatok az értékelés kapcsán. Budapest. Comenius Bt. In Illyés Sándor (szerk. 2000. március Bognár Mária: Nyitott iskola és a társadalmi partnerek együttműködése. Juhász Ágnes: A számolási zavar jelei az óvodában és az iskolában. 1993. 2005..): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Budapest.): A közoktatási intézmények tevékenységének tervezése és ellenőrzése. 2001. Falus Iván – Szivák Judit: Didaktika. Budapest. Czike Bernadett: Osztályozás vagy szöveges értékelés? Taní-tani. 2005/1. Csapó Benő: Az iskolai tudás.

Budapest. 1998/11. Comenius Bt. 2001.php?tipus=cikk&kod=2003-03-ko-havas-iskolai Horváth Attila: Fejlesztő értékelés az intézménymenedzsmentben. Fejlesztő Pedagógia. (Ford. OKAIM füzetek.. 2006. Dr. 2004. Budapest. Dr. Dr. Nikol. Szeged. Tanítói segédlet a „Nebuló” című képességfejlesztő feladatgyűjteményhez. XLVIII. Ökonet Kiadó. 2000. Budapest.): Gyógypedagógiai alapismeretek. 1995. Budapest.): Gyerekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok. Új Múzsa Kiadó. Budapest. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar. Városi Nevelési Tanácsadó. Kagan.. 2000.): Gyógyító pedagógia. Gyarmathy Éva: A tanulási zavarok szindróma a szakirodalomban. 1999. Havas Péter: Az iskolai tanulás motívációjáról. Budapest. Argumentum Kiadó.. Illyés Sándor (szerk. Illyés Sándor (szerk. Mozaik Kiadó. Budapest. Gaál Éva – Jaksa Éva: A pedagógiai diagnózis értelmezése.Ajánlott és felhasznált irodalom Fazekasné Fenyvesi Margit – Józsa Krisztián – Nagy József – Vidákovich Tibor: Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer 4–8 évesek számára (DIFER). Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. In Gósy Mária (szerk. Budapest. Juhász Ágnes (szerk. Pécs.hu/oldal.. Gordosné Szabó Anna: Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. Tankönyvkiadó. Gádor Anna – Kókayné Lányi Marietta: „értékeljünk árnyaltabban!” Budapest. 2004. Gyenei Melinda: Tanulási zavarok korrekciója a tanórákon.: Sándory Mihály) ELTE Bárczi Gusztáv Főiskolai Kar Könyvtára. különösen: 2004/4–5. Gordosné Szabó Anna: Gyógypedagógia. Budapest. Budapest. 2005. Gyenei Melinda – Szautner Jánosné – Szigeti G