P. 1
A magyar irodalom története a kezdetektől 1772-ig

A magyar irodalom története a kezdetektől 1772-ig

5.0

|Views: 655|Likes:
Published by Kulcsár Mónika

More info:

Published by: Kulcsár Mónika on Feb 24, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

06/04/2015

pdf

text

original

A MAGYARORSZÁGI IRODALOM TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1772-IG

1

TÉTELEK
I. Árpád-kori legendák és Szent István király Intelmei: • BÁN Imre, A Karthauzi Névtelen műveltsége, 1976. Szövegek: • RÓNAY György, Ars praedicandi = Teológia, 1968/1, • Szent Gellért Nagy legendája 26–37. • Szent Imre-legenda • TARNAI Andor, „A magyar nyelvet írni kezdik”, 257– • Szent István király Intelmei 266. • Szent István-legenda Hartvik püspöktől V. Középkori egyházi költészet: • Szent László-legenda Szövegek: • Zoerárd és Benedek legendája • Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom Szakirodalom: történetéhez, TARNAI Andor szerk., 1992. 259–303, • KLANICZAY Gábor, Szent István legendái a 493–539. középkorban = Szt. István és kora, GLATZ Ferenc, Szakirodalom: KARDOS József szerk., 1988, 185–196. • Himnuszok könyve, ford, bev. SÍK Sándor, 1943. • MEZEY László, Deákság és Európa. Irodalmi (19892. Utószó RÓNAY László.) műveltségünk alapvetésének vázlata, 1979, 11–104. • BABITS Mihály, Amor Sanctus, 1932. = BM: Esszék, • SZŰCS Jenő, Szent István király Intelmei: az első tanulmányok, BELIA György kiad., 1978 II. 349–367. magyar államelméleti mű = Szt. István és kora, 32– • KECSKÉS András, A magyar verselméleti 53. gondolkodás története a kezdetektől 1898-ig, 1991, II. A geszta- és krónika-irodalom: Anonymus, Kézai 13–41. Simon és a Képes Krónika: VI. Janus Pannonius és a korai magyar humanizmus: Szövegek: Szövegek: • ANONYMUS, Gesta Hungarōrum • Galeotto Marzio, Mátyás királynak kiváló és bölcs • KÉZAI Simon, A magyarok viselt dolgai mondásairól és tetteiről szóló könyv, 1977. Szakirodalom: • Janus Pannonius versei • GYÖRFFY György bevezetése az 1977. évi • Vitéz János episztolái és orációi Anonymus-kiadáshoz, 7–23. • HORVÁTH János, P. mester és műve = ItK 1966, 1–53, - Szakirodalom: • KULCSÁR Péter, Az újplatonizmus Magyarországon = 261–282. ItK 1983, 41–47. • SZŰCS Jenő, Társadalomelmélet, politikai teória és • A magyar irodalom története 1600-ig, KLANICZAY történelemszemlélet Kézai Simon Gesta Tibor szerk., 1964, 191–266. Hungarorumában = Századok, 1973, 569–641, 823– 873. • KOCZISZKY Éva, Ad animam suam = ItK 1981, 192– 210. III. A Halotti Beszéd, az Ómagyar Mária-siralom és Szent • V. KOVÁCS Sándor, Humanista levelek, levélíró Margit legendája: humanisták = VKS, Eszmetörténet és régi magyar Szövegek: irodalom, 1987, 259–314. • Halotti Beszéd • KLANICZAY Tibor, Galeotto Marzio és Mátyás = • Ómagyar Mária-siralom Világosság, 1977/1, 32–35. (KT, Pallas magyar • Szent Margit-legenda ivadékai, 1985, 59–66.) Szakirodalom: • HORVÁTH János, A HALOTTI BESZÉD történetéhez VII. A XVI. századi humanista litteratura műfajai és képviselői: = Magyar Nyelv 1970, 421–429. • KLANICZAY Tibor, KLANICZAY Gábor, Szent Margit - Szövegek: • Janus Pannonius – magyarországi humanisták legendái és stigmái, 1994, 15–91. (VIZKELETY András (KLANICZAY Tibor szerk., 1982); Taurinus István, recenziója a kötetről = Magyar Könyvszemle, 1996, Sylvester János, Oláh Miklós, Zsámboky János, 125–130.) Istvánffy Miklós, Szamosközy István, Dudith • VIZKELETY András, „Világnak világa, virágnak András, Kovacsóczy Farkas, Baranyai Decsi János, virága…” (Ómagyar Mária-siralom. Bemutatja Forgách Mihály, Komjáthy Benedek. Vizkelety András, 1986.) • PESTI Gábor, Esopus fabulái, 1980. • BALÁZS János, Magyar deákság. Anyanyelvünk és az • BALÁZS Mihály, MONOK István, Történetírók Báthory európai nyelvi modell, 1980, 451–486. Zsigmond udvarában = Magyar reneszánsz udvari • TARNAI Andor, „A magyar nyelvet írni kezdik.” kultúra, R. VÁRKONYI Ágnes szerk., 1987, 249–262.

2

Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon, 1984, 227–284. TARNAI Andor, A HALOTTI BESZÉD retorikája = Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról, SZELESTEY N. László szerk., 1989, 39–49.

GERÉZDI Rabán, Az erazmista Komjáthy Benedek = Regnum 1944/46, 170–181. (GERÉZDI Rabán, Janus Pannoniustól Balassi Bálintig, 1968.)

IV. Magyarországi prédikációk a középkor végén: Szövegek: • Érdy-kódex • Temesvári Pelbárt Válogatott írásai, V. KOVÁCS Sándor vál., 1982, 93–102, 153–159, 250–254. Szakirodalom: • A Néma Barát megszólal, 1985, MADAS Edit utószava. • Szakirodalom: • BORZSÁK István, Forgách Ferenc és Tacitus = ItK 1977, 51–60. • A magyar irodalom története 1600-ig, 272–303, 416– 437. • ÁCS Pál, A magyar irodalmi nyelv két elmélete: az erazmista és a Balassi-követő = Itk 1982, 391–404. • BALÁZS János, Sylvester János és kora, 1958, 315–379. • GERÉZDI Rabán, Irodalmi nyelvünk kialakulásáról = Magyar Századok, 1948, 52–68. • KÖPECZI Béla, A magyar politikai irodalom kezdeteihez. Kovacsóczy Farkas Dialógusáról = KB, Függetlenség és haladás, 1977, 13–31. • TÉGLÁSY Imre, A nyelv- és irodalomszemlélet kezdetei Magyarországon (Sylvester Jánostól Zsámboky Jánosig), 1988, 48–65, 92–118.

XI. Bornemisza Péter és Heltai Gáspár prózája: Szövegek: • BORNEMISZA Péter, Ördögi kísértetek, 1977. • Háló. Válogatás Heltai Gáspár műveiből, 1979, 11–90. Szakirodalom: • KŐSZEGHY Péter utószava a Háló című Heltaiválogatáshoz • NEMESKÜRTY István, A magyar széppróza születése, 1963, 59–196. • NEMESKÜRTY István, Bornemisza Péter kísértései, 1984. XII. Széphistóriák: Szövegek: • Árgirus / Eurialus és Lucretia = RMKT XVI. század, 9. kötet. • Széphistóriák, 1975, vagy Magyar széphistóriák 1965. Szakirodalom: • LUDÁNYI Mária, A szerelem-kép alakulása a XVI. század végi és a XVII. század eleji magyar irodalomban = ItK 1979, 359–370. • A magyar irodalom története 1600-ig, 523–538, 442– 445. • KARDOS Tibor, Az Árgirus-széphistória, 1967. • KOMLOVSZKI Tibor, Balassi, Kerecsényi Judit és az Eurialus és Lucretia = ItK 1969, 391–406.

VIII. A históriás énekek: Szövegek: • Balassi Bálint és a 16. század költői I–II, VARJAS Béla szerk., 1979; Tinódi Sebestyén, Szép ének a gyulai vitézekről, Az vitéz Thuri György haláláról, Ilosvai Péter. • Szabadkay Mihály, Apáti Ferenc, Szabács viadala, Pannóniai ének. Szakirodalom: XIII. A középkori és reneszánszkori magyar dráma: • PIRNÁT Antal, Fabula és história = ItK 1984, 137–149. - Szövegek: • Gyarmati Balassi Bálint, Szép magyar komédia, 1990, • A magyar irodalom története 1600-ig, 179–183, 340– utószóval együtt. 356, 388–411. • Magyar drámaírók 16–18. század, NAGY Péter szerk., • GERÉZDI Rabán, A magyar világi líra kezdetei, 1962, 1981, 7–17, 45–116, 367–462; Három körösztény 38–93, 213–265. leány; Bornemisza Péter, Tragoedia magyar nyelven • HORVÁTH János, A reformáció jegyében, 1957, 174– (Electra); Comoedia Balassi Menyhárt árultatásáról; 214. Constantinus és Victoria. • TINÓDI Sebestyén, Krónika, SUGÁR István kiad., Szakirodalom: SZAKÁLY Ferenc bev., 1984, 7–75. • LUDÁNYI Mária, Balassi Szép magyar komédiájának • VARJAS Béla, A magyar reneszánsz irodalom közvetlen hatása a hazai udvari dráma fejlődésére = társadalmi gyökerei, 1982, 13–64, 125–148, 164–219. ItK 1976, 676–681. IX. A reformáció irányzatai és műfajai: • A magyar irodalom története 1600-ig, 356–362, 376– Szövegek: 377, 445–447, 476–478. • Balassi Bálint és a 16. század költői I–II; Farkas • PIRNÁT Antal, A magyar reneszánsz dráma poétikája = András, Batizi András, Szkhárosi Horvát András, ItK 1969, 527–555. Sztárai Mihály, Szegedi Gergely. • DI FRANCESCO, Amedeo, A pásztorjáték szerepe Balassi • KÁROLYI Gáspár, Két könyv = Károlyi Gáspár, a gönci Bálint költői fejlődésében, 1979, 58–76, 106–117. prédikátor, 1984, 7–144. • BORZSÁK István, Az antikvitás XVI. századi képe, 1960, - Szakirodalom: 13–132. • HORVÁTH Iván, Balassi költészete történeti poétikai XIV. Balassi Bálint életműve: megközelítésben, 1982, 200–213. Szövegek: Balassi összes versei

3

A reformáció jegyében. XVIII. 122–139. Sztárai Mihály. 7–19. A múlt nagy korszakai. Kecskeméti Vég Mihály: LV. 567–720. Rimay és a kortárs európai Andor emlékkönyv. 143–158.• • • • A magyar irodalom története 1600-ig. XV. 1982. A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei. Zsoltárparafrázisok a reformáció korában: Szövegek: • Balassi Bálint és a 16. 186–202. • VARJAS Béla. KOMLOVSZKI Tibor szerk. 97–103. 1979. 226–282.. A magyar barokk próza változatai = Eszmék és stílusok. 1978.. század költői I–II. 1978. Szegedi Gergely. • KŐSZEGHY Péter. • A magyar irodalom története 1600-ig. 601–613. 71–91. 71–101. 239–256. 311–382. Balassi Bálint poétikája. • BÁN Imre. 469–698. versértelmezések. 1961. I. 1979. 1979. Bogáti Fazakas Miklós = BFM: Magyar zsoltár. Kecskeméti Vég Mihály. 1957. 19–44. 91–244. Szeged. manierizmus = K. Nyéki Vörös Mátyás: Aeternitas. A szerelem költője = KT. • BITSKEY István. 4 . VARJAS Béla szerk. • ECKHARDT Sándor. 506– 514. 140–156. 1996. a reménység jegyében (Balassi Bálint: Adj már • VERESMARTI (Vörösmarti) Mihály. 183–295. Humanista erudíció és barokk világkép. A magyar zsoltár Szenczi Molnár Albert előtt = Szenczi Molnár Albert és a magyar későreneszánsz. • NÉMETH G. 462– 465.. KOMLOVSZKI Tibor szerk. Szakirodalom: • KLANICZAY Tibor. 506–514. KECSKEMÉTI Gábor szerk. 1986.. Szakirodalom: • BÁN Imre. „Fejedelmek serkentő órája” = B. Balassi-tanulmányok. A reneszánsz válsága és a • BITSKEY István. 135–140. 47–53.  Mint kel a keresztyén leányt nevelni • BÁN Imre. 15–29. 448–481. • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. megbotránkoznunk 270–283. A prédikáció műnemi besorolása és ItK 1982. 172–253. BITSKEY István szerk.. Reneszánsz és barokk.. A kelet-közép-európai antitrinitarizmus fejlődésének vázlata az 1570-es évek elejéig = Irodalom és ideológia a 16–17. Pázmány Péter és a katolikus restauráció: Szakirodalom: • BÁN Imre. Balassi-tanulmányok. psalmus = A régi magyar vers. 224–234. A könyörgés artikulációja. • A magyar irodalom története 1600-ig. 36–44. Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben. • ECKHARDT Sándor. költészet = ItK 1982. • KLANICZAY Tibor. a prédikációelméleti gondolkodás korszakai = Tarnai • ZEMPLÉNYI Ferenc. • HORVÁTH Iván. 1996. SZABÓ Géza vál.  A keresztyén vitézek kötelességérűl Eszmék és stílusok. Rimay és a Balassi-hagyomány = • KECSKEMÉTI Gábor. uo. 309–346. 1987. . 137– • VARJAS Béla. A magyar manierista irodalom = B.. • „Balassi Bálint életműve”. Balassi Bálint platonizmusa = B. Megtérése históriája csendességet…) = NGB. Verselemzések. T. 11 vers.) PIRNÁT Antal. Rimay János és a manierizmus: • BÁN Imre. Pázmány Péter. ország romlása okairul írt könyvére • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. • JANKOVICS József utószava az 1992-es Vörösmarti• Rimay János írásai. 1972. Az 1976-os egri tudományos ülésszak anyaga = ItK 1976. (Részletek) = Magyar emlékírók 16–18. • Nyéki Vörös Mátyás versei = RMKT XVII/2. 1992. ÁCS Pál szerk. 255–286. század. 1973.. • KOMLOVSZKI Tibor. (A műfajokra vonatkozó részek. 168–185. Eszmék és stílusok. A Balassi-vers karaktere (Tanulmányok). 235–255. kiadáshoz.. 163–179. 1994. Szakirodalom: • PIRNÁT Antal. • Rimay prózai írásaiból. Balassi Bálint irodalmi mintái = ES. ÖrökkéSzövegek: valóság = A régi magyar vers. VB: A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei. 34–112. HORVÁTH János. 340–356. Rimay János verstípusai =  Hogy a tudós nagy emberek esetiben nem kel Klaniczay-emlékkönyv. • PRÁGAI András előszava és ajánlása a „Fejedelmek 1979. Ratio és oratio.Szövegek: • Felelet az Magyari István sárvári praedicatornak az Eszmék és stílusok. 1976. 55–201. Bogáti Fazakas Miklós. BITSKEY István. 589–600. 269–283. 123–184. században. • KOMLOVSZKI Tibor. serkentő órájá”-hoz = RMKT XVII/8.I.. X. • PÉCZELY László. 1977. 9–59. Szakirodalom: • BÓTA László. Béla. • DÁN Róbert.  A nyelvnek vétkeirűl • ÁCS Pál. Hitviták tüzében. • Hajnal Mátyás ájtatos könyvecskéje 310–338. 200–295. • Prédikációk: 45–46. Balassi költészete XVII.I. Balassi lírai regénye: a Nagyciklus = 149. HORVÁTH Iván.. JANKOVICS József szerk. Balassi az Oceanum mellett = ES.. Nyéki Vörös Mátyás és a korai barokk irodalom: Szövegek: történeti poétikai megközelítésben = ItK 1987/1988.

1994. 171–206. 90. 51–85. R. 1979. • KOVÁCS Sándor Iván. RMKT XVII/15. 210– HARGITTAY Emil szerk. • TÓTH Tünde. XXII. 175– 184. KÖPECZI század. 514–527. 35. XXV. 485–620. A lírikus és eposzíró Zrínyi: Szövegek: • Adriai tengernek Syrenaia • vagy: Szigeti veszedelem Szakirodalom: • KOVÁCS Sándor Iván. Pázmány Péter. R. 1980. 125–168. 165–185. az ember és az író. 5–20. poétika. 1993. VÁRKONYI Ágnes. 166–167. 390–394. • MAGYARI István. 501–509. 57–74. • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. 1988.. • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig.Szövegek. 18–30. A prózaíró Zrínyi: Szövegek: • Áfium • Mátyás-elmélkedések Szakirodalom: • BENE Sándor. leveleiből. századi udvari költészet: Szakirodalom: Szövegek: • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig.Szövegek: nem élte… • BENE Demeter. 208. 179. Europica varietas = Magyar utazási irodalom. 7–184. emlékirat-hagyomány = Rákóczi-tanulmányok. • Kemény János és Bethlen Miklós művei. 91. a föld lészen alsó. Pázmány. • Esterházy Pál versei. 1980. 46. Zrínyi-tanulmányok.XVI. KOVÁCS Sándor Iván vál. 187–208. 371– században: 387. Zrínyi Miklós. 11–107. Metamorphosis Transsylvaniae • GYENIS Vilmos. részletek: Praefatio. 1841747–51 = RMDE XVIII/2.. 141. • Szenczi zsoltáraiból: 19. A siklósi harc és a szigetvári kirohanás = KSI. század politikai eszméinek világában = KT. • Márssal társalkodó Murányi Vénus Szakirodalom: XXVI. A lírikus Zrínyi. Szenczi Molnár Albert és a protestáns humanizmus: Szövegek: • Szenczi könyvajánlásaiból: Szenczi Molnár Albert válogatott művei (VÁSÁRHELYI Judit). 1990. Kézdivásárhely-Kanta. VARGA Imre szerk. A magyar romlásnak századában. század. 318–320. és válogatás prédikációiból. • HORVÁTH Iván. 183–189. • VÁSÁRHELYI Judit. • APOR Péter. 75–317. Gyöngyösi István költői világa = Irodalomtörténet. • Cantionale Catholicum. 1982. „Egy vers neménec megjobbitot modgyai. „Számtalan az soc vala vala vala” = Szenczi Molnár Albert és a későreneszánsz. • Bethlen Miklós levelei I-II. 998. 1989. 153– 211. 368–407. • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig.” Szenczi Molnár Albert a versről = ItK 1993. 150. 1975. 321–383. 101. RMKT XVII/7. 104. XX. Nagyenyedi Demokritus. BITSKEY István. BORIÁN Gellért. 235–255. Az önéletírás és emlékirat-irodalom a XVII–XVIII. 441–484. századi gúnyversekből: Hatvanhat csúfos gajd. 1979. Retorika. SZABÓ Ferenc. Pallas magyar ivadékai. • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. 27–73. HARGITTAY Emil szerk. bevezetésből: 15–64. 1939. 7–127. dráma): • JELENITS István. • HELTAI János. a • Boldogasszony anyánk… = A kuruc küzdelmek költészete. századi Magyarországon és Erdélyben = ItK 1995. 49–63. „Mindenütt feljül az ég. 213. 159– 174. Szent Hilárius. • • ŐRY Miklós. RMKT XVII/12. • BOD Péter. • Cantus catholici. • RMKT XVII/3. XIX.. 1979. VÁRKONYI Ágnes. Magyarország panaszainak megoltalmazása. 1977. 67. 231–257.. A népszerű barokk irodalom (epika. 219. 91–121. 397–413. 985– .” (Adalékok és észrevételek Zrínyi három epigrammájához) = Tarnai Andor emlékkönyv. • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Zrínyi és a vadkan. 38. 1964. Gyöngyösi István és a XVII. 545–591.. 1983. 45–59. A fejedelmi tükör műfaja a 17.. 695–890. 1976. • • KLANICZAY Tibor. 121. 153–196. A népszerű barokk líra és a katolikus egyházi Szakirodalom: népénekek: • BITSKEY István utószava a Magyar emlékírókhoz. • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. • KIBÉDI VARGA Áron. • CSONKA Ferenc. (Válogatás Pázmány Péter műveiből) SÍK Sándor. 62–83. 130. + jegyzetek • PÉTER Katalin. Magyarország panasza = Magyar gondolkodók 17. 182. 317–377 (190–222). 485–622. • SZEPSI CSOMBOR Márton. Szövegek: • A kuruc küzdelmek költészete. 5 . HOPP Lajos szerk. műfajok. • Kemény János emlékezete Catholicumról = RMKT XVII/15B. • 17–18. 110–114. 42. • Gyöngyösi István összes költeményei • HOLL Béla összegzése Kájoni Jánosról és a C.. 1986. Zrínyi helye a XVII. Szakirodalom: • Makkai László utószava az említett Magyarikiadáshoz. Nagypénteki actio. Koháry István: Ez világot senki által . 5–18. Europica varietas – Hungarica varietas. 1987. 1985. Az országokban való sok romlásoknak okairól (Katona Tamás). • ALVINCZI Péter. 213. JANKOVICS József szerk. • KLANICZAY Tibor. • HARGITTAY Emil. Eszmei áramlatok és politika Szenczi Molnár Albert életművében. 149. Rákóczi Vallomásai és a hazai • Bethlen Kata önéletírása = Magyar emlékírók 16–18. 146–148. • HERMÁNYI DIENES József. Béla. VARGA Imre szerk. Alvinczi Péter pályája = ALVINCZI Péter. XXI. 341–351.

• A keresztény államokban a hatalom vallásos legitimációja.. 5–30. 248. 193–203. • Sokévszázados fejlődés kell áthidalásához. 228. 1990. VÁRKONYI Ágnes. rész. század. Magyar Encyclopaedia. Árpád-kori legendák és Szent István király Intelmei Klaniczay Gábor: Szent István legendái a középkorban Az áttekintés szempontjai István három ránk maradt legendája: • Nagy Legenda • Kis Legenda • Hartvik-legenda Szent királyok kultusza: sajátos középkori lelemény. • R. 425–447. Békességet magamnak. 1987. 1981. 239–257. Vallomások. Az iskolák fölöttébb szükséges „Fortuna szekerén okosan ülj”.. 1981. 1990. voltáról és a magyaroknál való barbár állapotuk 1985. azaz Az emberi 536–544. A középkori szent uralkodó vallási tekintélyét világi céljai szolgálatába állítja. 1998. 458–471. XXVIII. 290–319. Szakirodalom: kísérő tanulmányok. A rokokó vers mozdulatai (Amadé László • APÁCZAI CSERE János. A kuruc költészet kérdésének története = ItK 1961. század elején: • Amadé László és Faludi Ferenc versei. Törökországi levelek = Mikes Kelemen művei. Rákóczi Ferenc. 19–31. 415–417. 699–717. - - - 6 . A költő Amadé László kertje = R. 177–181. GALAVICS Géza. 261–262. Faludi Ferenc és a rokokó: Szövegek: felében és a XVIII. 1977. 1979. okairól = ACsJ válogatott pedagógiai művei.169. 1977. • - A magyar kritika évszázadai I. a frissen megtért népeknél (a helyi politikai-dinasztikus célok miatt). 188–247. Szakirodalom: • VARGA Imre.. Mentség • CSETRI Lajos. „Kik Marsnak merészségét • Kocsonya Mihály házassága = Magyar drámaírók. A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Koboz és virginál. költészetéről) = ItK 1980. Mikes Kelemen és a kuruc kor irodalom a XVIII. XXIII. Várkonyi Ágnes emlékkönyv. 450–461. TARNAI Andor szerk. 5–186. születésének 70. 1978. században terjedt el. • Természetfölötti hatalma van. 7–347. 35–77. 35–44. 194–218. 1996. HOPP Lajos szerk. Az irodalomtörténet-írás kezdetei és a tudományos XXIV. 312–348. Faludi Ferenc: VI. 222–237. 257. testnek belső… (Részletek) = PPF. 43–85. Vallásos hős (antik kultuszban). 331. Szakirodalom: • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Rendszerek a kezdetektől a romantikáig. Emlékiratok. NAGY követik” = KSI. Ellentét van a keresztény életszentség ideáljai és az uralkodói tisztség közt.. 1976. 529–533. • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig.. • TARNAI Andor. másoknak. • HORVÁTH János. • A világival szemben áll. A magyarországi irodalomtörténet-írás megindulása = ItK 1971. A rejtőzködő Murányi Vénus. 559–571. 713–717. KOVÁCS Sándor Iván. és a XI. X. 246– 251. Az erdélyi tudományosság a XVII... VARGHA Balázs szerk. • II. JAKÓ Zsigmond bevezetése az Erdélyi Féniks című kiadványhoz. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. 378–423. RÁKÓCZI Ferenc. CSETRI Lajos szerk. • BÉL Mátyás. 146–147. • TŐZSÉR Árpád. Először az V. 1974. Szakirodalom: 181–205. 1984. 1927. 237–250. • Képes a földi igazságtalanságokat korrigálni. Péter szerk. Szövegek: • Faludi Ferenc versei és részlet a Téli éjszakákból = • APÁCZAI CSERE János. SZAKIRODALOM I. 5–42. TARNAI Andor. Pax corporis. Amadé László. 1958. században: költészete: Szövegek: Szövegek: • A kuruc kor költészetéből: Magyar költők 17. Hungariából Magyarország felé. • PÁPAI PÁRIZ Ferenc. 43–135. • MIKES Kelemen. 189. 151–236. HOPP Lajos szerk. TUSOR Péter szerk. • TARNAI Andor bevezetője a Bél Mátyás-kiadáshoz. rész: Az embernek magaviseléséről. • TÓTFALUSI KIS Miklós. Okai: • Dinasztiák istenítésének kereszténység előtti hagyománya. 310–314. ecloga = A régi magyar Szakirodalom: • • • • BÁN Imre. • A kuruc kor költészete II. • vers. évfordulója ünnepére. század második XXVII. Apáczai Csere János.

 II.A mártír királytól a lovag király felé vezet az eszmény formálódása. • Szentté avatása: 1083. Edmund: vikingek győzik le. • Böjt. de ő nem hódol be.  Vazul-féle összeesküvés. (Térítő király: rex iustus.  Másik szélsőség jellemzi: nem lát ellentétet a „jogos” világi erőszakgyakorlás és az életszentség között.) • Apostol-funkció: István a térítők vezére és felügyelője. börtönök lerombolása. Oszvald). • Az uralkodói szentség az uralkodói funkciók logikus következménye. Vencel • Idő és hely szerint is közelebb van Szt.E két motívum az angolszászoknál kiegészül az ország keresztény hitre térítésével (Beda Venerabilis egyháztörténetében Szt. kijevi Szent Vlagyimir.  Zoerárd  Imre  II.Első középkori szent király: a burgund Szent Zsigmond. • A skandináv hagyománytól függetlenül bővíti a szent király legenda-modelljét. . • Hartvik-legenda  Nagy és kicsi egybedolgozása a XII. • Később két elem kapcsolódik hozzá. Istvánhoz. . aki nem halt mártírhalált (csak hittérítő és uralkodói tevékenység).  Hitelesek-e ezek a leírások?  Horváth János: Kálmán fenyegető üzenete Álmos öccsének.  Meglepően realisztikus. 1. Boleszló gyilkoltatta meg. István legendái milyen pontján helyezkedtek el annak a középkori törekvésnek. . szokatlanul kegyetlen. Mivel járultak hozzá ehhez az átalakuláshoz. . • A szent ünnepén évente fölolvasták.  Györffy György: e büntetésmód László uralkodására jellemző.  Hozzákapcsolja a liturgikus-szakrális oldalt.  Nevelése részletes leírása. Legenda. • Szélsőséges hangsúlyt kap.Passióelemekkel színezik a történeteket. • Öccse. a királyi szentség mely modellértékű elemei nyilvánultak meg bennük. . országfölajánlás. Ottó császár rendelte. Henrik  Benedek  Adalbert  Gizella  Gellért  Günther  a majdnem szent Asztrik • István győzedelmes miles Christi. 2. • Halálos ítéletek betiltása.  Gumpold mantovai püspök írta 975-ben.• Ezt segítik a legendák. • A legenda több szentre is utal.Szt. • Sajátos műfaj. dán Kanut. norvég Olaf. század elején. • Modellt akar állítani az utókornak egy példaszerű élettörténet emlékének ébrentartásával. • Nagy legenda. ima. mely az uralkodó föladatait akarta összeegyeztetni a szentség követelményeivel? . • Eredetileg ariánus volt.Csehországi Szt. s ezek hogyan függtek össze a legendaírók saját korának vallásosságával? .  Itt egészíti ki a kislegenda.  Királyságról való lemondás. • Utólagos tisztelet: Klodomir lemészároltatta családjával együtt.  Erőszakos (majdnem mártír-) halál. ellenségeit keményen leveri. • Vállalja a mártírhalált. nem élt keresztény életet (saját fia kivégzése).  A szerző Istvánt Krisztushoz hasonlítja. munka. - 7 . mert két urat nem szolgálhat (Krisztust választja). pl. István nyilvános halála.Szent István • Első.  Korona és apostoli kereszt elküldése.

Államalapító. • Teljesen személytelen. . Ottót pl. A Nagy Legenda írja.Kiművelt. hogy István-e az utód. égi koronáról inkább bibliai és hagiografikus történetekből ered. . Az „Intelmek” kreált cím. Szilveszter – tanította. • A VIII–IX. Gerbert d’Aurillac – II. .De! A legenda nem mindig nyitott a befogadásra.Hartvik a külső és belső egyházpolitikai elemeket hangsúlyozza és fejleszti tovább. kötelességein keresztül jeleníti meg. . holttestük körül fényoszlop. bár István tud írni-olvasni. látomás a születésről. Mintái a Caroling-kori királytükrök. egyházszervező Athleta Patrie (ez a késő középkorban a szent király kultuszok új hullámát tette lehetővé). Összegzés. (III.Itt: a pogány szakrális uralkodóképzetet akarja elhalványítani.István szentségét Hartvik az irodalmi műveltségéből próbálta nemzetközileg szabványszerűbbé tenni. van. Lászlónál sincsenek. vagyis idóneus legyen a királyságra). Edmund és Olaf halála után is szüntelenül növő körme. szakálla haja. Isten szegényeinek megsegítése. - - - 8 . . a hit ezen az alapon áll. . Minden fejezet elején hangsúlyozza a hitet. században megmerevedik. pontosan épül föl. .Folklorisztikus elemek Szt.A kereszténység előtti mitologikus-folklorisztikus elemek a XII. A Cluny-i reformszellem hatása is hangsúlyos.Az István-legendákkal állítható párhuzamba az 1040 körül Jámbor Róbertről írt életrajz.A keresztény uralkodói funkciók a szentség kritériumai. Nincs benne olyan mondat.A szent király-modell fejlődésének XI. Rendszeresen. században találnak utat a legendákba. mert Koppány is legitim uralkodó lett volna). István legendáinak európai helye. • Békeszeretet. századi fordulópontján. és ezt kell megőrizni. ezzel szemben az Intelmekben az apa nagy szeretettel szólítja meg fiát. . A királyi méltóság megtestesülését nem a személyben. • 1–3: a hitről és az egyháziakról szól. Rēx et sacerdōs: erkölcsi alapja a hit (hogy valaki alkalmas. Tíz fejezetre oszlik. • 4–7: a világi lét és az erények a téma. A király elsőszülött fia legyen a király (Géza halálakor nem volt egyértelmű. hogy Szent István írt egy könyvet Imre részére (Libellus dē iustitiōne morum). törvényhozó. .Az István-legendákban nincs pogány eredetű elképzelés (jóslat. . A központ a Credo. bár ehhez nincs sok köze. • 8–10: erények. Előadásanyag (Madas Edit) Szent István intelmei 1010 körül keletkezett. A Törvénykönyv (Corpus Iuris) első kötetének részeként maradt fönn. hamisítvány.A legendákhoz kevés csodaleírás kapcsolódik. Ezeket a király tettein. De valóban István írta? • Nincs köze hozzá. hogy inkább ezek helyébe akar lépni.) . milyen a jó király.Itt a keresztes hadjáratok hatása ismerhető föl. bölcs uralkodó képe. • Speculum regium • Leírja. Milyen viszonyban voltak e legendák a műfaj egyházi és laikus folklórjával? . . ez nem elég. vagy későbbi kiegészítés. • Vagyis egy jól fölkészült klerikus írta. hanem a koronában látja (ez egy elvont állameszmét eredményez). . században virágzik.Angolszász-skandináv: Olaf és Oszvald vére gyógyító. valószínűleg (lotharingiai) Asztrik (Anasztáz). • Rímes latin prózában íródott. a szerző jártas a Bibliában. 3. 4. amely átvétel lenne. • A X–XI. • Treuga Dei.

• A pap anyagi hátterét a tíz falu biztosítja. 1030 körül csanádi püspök. A világi előkelőkre is figyelnie kell. az irgalom és a szelídség gyakorlatával. „A fiak kövessék az elődöket!” Kérdés. melyik napon mit prédikált. tanult főpapokra és a nyugati nemességre. • Magyaroknak szólnak. (Lengyelországban a szolgát az első lopásért fölakasztották. Az első harmincöt cikkelyt tartalmaz. • Az egyháziak és a világiak együtt tartották be. részt vett a bíráskodásban. A király föladata még az ítélkezés is. pl. (Ezt 1934-ben vásárolták meg az admonti bencésektől. • Ruhát. • Könyvről a püspök gondoskodik. • Egy Isim Grim nevű püspöktársának ajánlotta. szolgacsábítás. az első az uralkodása elején keletkezett. így Magyarországra kerül. Két törvénykönyve maradt fönn. ha valaki a böjtöt szegte meg. név szerint kikkel találkozott. 1046-ban hal meg. • A három fiú himnusza fölötti értekezés. szentté 1083-ban avatják. Így az előkelő. Legendája a XIV.) Ez a XIV.) Mainzi zsinati (847) határozatok találhatók benne. vagyis erény még az igazságos bíráskodás is. és sok idegen telepedett le. • Ehhez jár még szolga. hogy erősítse az egyházat. • Benedictus (hajnali dicséret). az erkölcsi bűn. de ezek nem maradtak fönn. • Szent Istváné megfelelő volt. Homíliák és sermók. fogat-fogért elv érvényesül benne. és megszervezi a csanádi egyházmegyét. Ennek a sérelme merül föl a következő esetekben: lopás. kelyhet. A törvényeknél voltak fontos szempontok. terítőt a király ad. • A három ifjú Dániel próféta könyvéből való. fia nevelője lesz. Az államszervezés és az államműködtetés fönntartásához volt rá szükség. • Teológiai kommentár. Gellért írt több kommentárt is. és az első kiegészítése. Velencében született. (Ha valakit megölnek. századra színes történetté növekedett. de magyar földön írt műve. Giorgio szigetén szerzetes. de a külföldhöz képest enyhén. • Egy XI. Az admonti kódexben maradt fönn. állat és két épület. a Zsidókhoz írt levélhez. (Pl. a másik 1009 körül. így az ország békés volt. századi másolatban maradt fönn. hanem az illető vagyoni helyzete is megszabja. (Valószínűleg ő is tartott törvénynapokat. ahonnan Szent István nem engedi tovább. kiterjessze határait. • Minden tíz falu építsen egy templomot (első cikkely).) A második könyv. megvédje az országát.) Figyelni kell a vendégek befogadására. melyet Münchenben őriznek. a türelem. Dēliberātiō suprā hymnum trium puerōrum.- - A király erénye. • Dávidra vagy Salamonra vonatkozik. kihúzták az összes fogát. nem voltak hajlandók Nebukadnezár bálványait imádni. hogy ez miért van benne. • Ez idegen szerzőnek nem magyarul.) • A szemet-szemért. Szent István törvényei - - - Szent Gellért - - - 9 . ezért fontos helye lesz a zsolozsmában. századi embernek akart egy kellemes biztonságérzetet adni. hogy kik fontosak az ország számára. feleségrablás. nem magyaroknak szánt. • Tulajdonképpen büntető törvénykönyv. St. • A büntetést nemcsak a bűn mértéke. Jeruzsálemi hajóútja során hajótörést szenved. gyámolítására. • Betartható és betartatható legyen. • Legfontosabb célkitűzése a magántulajdon védelme. majd remete Bakonybélben. az egyház ítélkezik fölötte. • Későbbi betoldás.

hanem egy olyan fa alatt. .Bőkezűen támogatja az egyházat. .István itt keménykezű uralkodó. hivatkozik Persius szatírájára és Horatiusra. Zoerárd és Benedek legendája - - - Szent István három legendája 1. rímes prózában íródott. várta az idegeneket. Benedeket rablók támadták meg. míg egy láncszemet megkapott belőle. akit majd szeretettel fogad. Igényes mű. . • Ő Mór pécsi püspök. így rövidebb. XII-XIII. szelíd (éjszaka álruhában kimegy a koldusok közé. Nem találták meg. . Kálmán uralkodása elején. akinek Szent István protomártír jelenik meg (ezzel a névadás kérdése oldódik meg). a homíliát tárgyalja a versek sorrendjében. század: a sermo és a homília is prédikációt jelent. ahol megtépik a szakállát. Legenda aurea • A középkor legnépszerűbb gyűjteménye. . tanulságos olvasmányként. de tűri). de ezt nem lehetett biztosra venni addig. melyek alátámasztják a király szentségét. valamint Szent Adalbertet is megálmodja. . és ehhez kapcsolódik a napi evangélium. András Zoszimosz apátot követte: az apát a nagyböjtben negyven nap alatt negyven datolyát evett meg. A legenda helyi kultusz alapján született meg.A szentté avatást megelőzően keletkezett. . .• • • • - Prédikációk (ezt fontos. leveri a lázadó pogányokat és a külső ellenséget. század: a sermo egy bibliai idézetre épül. László testvére) addig könyörgött neki. hogy fia király lesz (ez már a szentség előhírnöke). 10 . Innen került ki nyugatra. A két zoborhegyi remete föltehetően Lengyelországból jött. . amit fontosnak gondolt. amely megjövendöli.István kegyes. . Ezután Szent Emerám templomában helyezték el. mint a nagy. . és az ő védelmüket akarta biztosítani. . Nagy Legenda .István itt kiegyensúlyozott uralkodó. A legenda szerzője Maurus. a szerző művelt. Hartvik-legenda . században is idézték. András negyven diót. 3.A szerző a másik két legendából kivette.Egy műfajon belüli alműfajt jelentet meg.Géza álmához csatolja Saroltáét. • Az Imre-legendában is találkozhatunk vele.Van prológusa. amíg Felix Heinzer 1982-ben Karlsruhéban megtalálta a homília előszavát. Vagyis olyan tulajdonságok jelennek meg benne. melyen egy sas ült egy évig (toposz). X-XI.A stílusa nagyon jó. mely önálló magyarországi művet tud létrehozni. .Szó van még néhány csodájáról és szentté avatásáról is.A koronaküldés: • Egyházjogi és politikai tényező. Géza nyitrai herceg (Szt. és még a XIV-XV. de ezekkel nem foglalkozik sokat.Szűkszavú.Hivatkozik az Intelmekre.A szentté avatás után keletkezett. • Többször találkozott Benedekkel és Fülöp apáttal. megölték és testét a Vágba dobták.Géza álmában egy angyal jelenik meg. . mégpedig teljesen épen. Kislegenda . állandó kötelezettségnek tartja). és ezt még megtoldotta. melyet a kolostorokban is olvasnak. Ekkor születik tehát az az értelmiségi réteg. 1064: megszületik az első magyarországi legenda. országos szintre a szentté avatáskor emelkedett. 2. az országot Máriának ajánlja. Hagyományát legendái őrzik. • Ebben is idéztek Gellérttől. • Szent Gellért prédikációgyűjteménye nagy szükségletre jött létre a csanádi egyházmegyében.István Krisztus bajnoka lesz. • András láncból készült vasöv-ereklyéje az ő birtokába jutott.

István elkezdett beszélgetni velük. 1100 körül írta egy pannonhalmi (Szent Márton-hegyi) szerzetes. Sokat ír a fehérvári egyházról (ez exempt. és gyermektelenül halt meg. Szent Imre legendája - - - Szent László legendái Lászlót III. ahol Lászlót az általa alapított székesegyházban temették el (ő alapította a zágrábit is). csak imádkozott. és házassága is szűzházasság. • A legenda szerint ezt élete végéig megtartja. de a fia igen. valószínűleg az a hagyomány is közrejátszott. milyen állhatatos. Egy szent sírját kellett fölkeresnie. Eljutott István sírjához is. hogy boldog szülőktől származik. - 11 . s álmában István azt mondta neki. Leírja. István este visszament a kolostorba. és hogy apja egy könyvecskét írt neki (ez hitelesíti az Intelmeket. (Ez nem történeti adat. ezért valószínű.) Béla életrajzot küldött a pápához. a papírról pedig eltűnik az írás. még reggel sem. de mára elveszett. Kultusza elég hamar elkezdődött. A király ebből látta. Ez az esemény rávetül Imre életére is. a többiek zsolozsmáztak. A legenda elején éjszaka imádkozó ifjú aszkétaként jelenik meg. s őt küldték a szerzetesek köszöntésére. Székesfehérvárra. hogy meglesse a szerzeteseket. hogy mindketten nagy termetűek voltak. • A szüzesség. aki nagyon bűnös volt. hogy őrizze meg tisztaságát (toposz). így pápai legátus érkezett Váradra. Leírja. A lovag sok helyet bejárt. mivel fölsorolja a tíz fejezetet). És Imre sírjánál tényleg megtörtént a csoda. Imrét és Gizellát is magával szokta vinni. Ő elmondta az álmát: Imre látta a halálakor. egyedül Mór nem szólalt meg. itt azonban részletesen. • A sírnál történt csodákból a szerző nem sokat ír le. és a szentté avatásról. Imre egy. vagyis ki van vonva a püspöki fönnhatóság alól). bűneit pedig egy papírra írták föl. A szerző elmondja személyes tanúságát is. században élt. • Itt imádkozott. • Isteni sugallatot kapott. de szerzetes írta. de nagyon igényes. Mórnak viszont hetet adott. volt egy Konrád nevű német lovag. Sokat ír az ország fölajánlásáról. végül ez utóbbiak viszik föl a mennybe. Az egycsókosok elmentek aludni. hogy a Szent Jobbot nem találták meg a sírban. és kinevezte pécsi püspöknek. és ezt a szerzetest is magával vitte. Valószínűleg a saját szerzetesi voltával kapcsolatos erényeket fogalmazza meg. Pl. Az első esemény a pannonhalmi vizitáció: István meg szokta látogatni az általa alapított egyházakat. de nem tudjuk a felesége nevét. ezért tudjuk datálni. de a kolostori klauzúra miatt be csak fiát vihette. • A világi vonalat képviseli. mi a legnagyobb áldozat. • Álmos herceg 1106-ban a Szentföldre zarándokolt. 1036-ban történt meg. annál többet kapott). illetve öt csókkal üdvözölte őket (minél állhatatosabb volt a szerzetes a szüzességben. akkor a láncok leesnek róla. Kétféle írott szövegemlék maradt fönn. A központjában két erény áll. amely a papi cölibátusban kap nagy hangsúlyt. és kérdezte. Béla avatta szentté 1192-ben. (Ez valójában csak Imre halála után. Szent György-kápolna. Láncokkal kötözték össze. Gesta Ladislaī Rēgis • Ezt egy XIV. századi krónika-kompozícióba építették be. hogy ez a rész is a Henrik-legendából került át. és föltehetően ekkor választották le fejereklyéjét is. De Eusebius a IV. ő nem elég erős. • Megálltak Konstantinápolyban is. ahol találkoztak a cezáreai klerikussal. három.) Henrik Imre nagybátyja volt. a válasz szerint a szüzesség.- • A nagyban nincs róla szó. • Szent László tetteiből maradt fönn. • Elsősorban a király bátorságát hangsúlyozza. Nem hosszú mű. Ezután zarándokolnia kellett. (Ő sokban hasonlít hozzá. annál inkább. de meggyónt a pápának. Aranykoporsóba tették. Itt elaludt. Eusebius pátriárkával. • Világi földolgozású. hogy az ördögök és az angyalok viaskodnak a lelkéért. • Az alázat.) Veszprém. de nem nyert bocsánatot. és őt is szentté avatták (Imre = Henricus). s ha az elég erős.

a szegények pártfogója. Ez már sugallja. a királyi koronára különleges külső és belső tulajdonságai tették méltóvá. kegyes.  A kun lányrablásának a meglátása. Szepesség. • Verses officium (vagy zsolozsma): az antifóna a zsoltárhoz és a szenthez kapcsolódik. ami mutatja. (Utoljára Bollok János foglalkozott vele. sermo:  Mise keretében. itt kell templomot építeni. magas termetű). megszólítással kezdődik (atleta patriae: a haza bajnoka).  Olvasmányként szolgál. és éppen Vácnál járnak. csak a legendában tudatosan kerülték ezeket az elemeket).  A tulajdonságok és erények fölsorolása a mainzi ordóból származik (keresztény hitű.  Egy heiligenkreuzi kódexben maradtak fönn. nagyon jól tudott görögül: Ladislaos = laos (nép) + datis (adott) + la (dicsőség) ~ a népnek adott dicsőség. Gelence. Győznek. ami az isteni jóváhagyás jele). melyet a szentre applikáltak. ha legyőzik Salamont.  A XII-XIII. nagy türelmű. a keresztes hadjárat vezetőjének akarták.  A király a fa alatt ülő lány ölébe hajtja a fejét (szerelmi jelenet).  A testi és a szellemi tulajdonságai az átlag fölé emelik (ezt a bevezetőben írja). de ezek nem kerülnek át a legendába (ennek ellenére a Gesta előbb keletkezett. az igazság bajnoka). • Himnusz: a zsolozsmához kapcsolódik. mint a legenda. hogy szent uralkodó lesz. de a kelyhet a sírra téve László igazságot szolgáltatott.• - - - Sok (keresztény) csoda történik itt is. amely Magyarországon született. erős kezű. • Töredékesen van meg: Ócsa. Ez az a jel.  Harc a földön.  Thema: ez egy sor a Bibliából.  László a kun után veti magát. tőle lopta. Falkép-ciklus: • Lászlóhoz kapcsolódva a XIV. övharc. akinek ilyen ciklusa van.  Huszonöt sermo maradt fönn róla (Istvánról tizenöt). századtól a XIV.  Elsősorban a tulajdonságait hangsúlyozza (a jó király jellemzőit írja le: bátor katona. lócsata. kocsi-csoda: a koporsóval Fehérvár felé indultak. Egyházi szövegek a szentté avatással kapcsolatban: • Legenda. végül a Dunába szökell. szentté avatásakor egy csillag jelent meg Várad fölött.  Liturgikus és egyházi szövegek. • 1068: a kerlési csata (a kun leányrablása. • Teljesen van meg: Gömör.  A lány segít megölni a kunt. bőkezű. hogy a legenda elején a név hordozza a szentséget. Vagyis. • László az egyetlen magyar szent. • Világi történetet dolgoz föl. László lovát Szögnek hívják). lándzsával le akarja szúrni. vagy ősmagyar eredetű (magyar szöveges forrása nincs). • A mogyoródi csatában Géza megfogadja. de mikor a hőség miatt megálltak. az igazság gondozója. bőkezű. László uralkodásával kapcsolatban két fontos kérdés merül föl. • Szekvencia a mise számára. 12 . • Prédikáció. derűs.  Levitáció (vándormotívum. • Vita: ez a lovagi epika Magyarországra elérő ága. ima közben a levegőbe emelkedett).) Aki ezt elkészítette. mikor egy gyertyás agancsú szarvas kiugrik eléjük. tetszetős külsejű. de megbetegedett és meghalt. századtól jelent meg. a szekér állatok nélkül elindult Várad felé.  Csata. • Ez az egyetlen ikonográfiai alkotás.  Csodák leírása (a besenyők üldözése. Valószínűleg Váradon keletkezett. Tereske. akkor templomot alapítanak. a névfejtés eszköz arra.  A XIII. kegyes. a hívek és a szerzetesek előtt kell megemlékezni a szentről. században született. egy lovag el akart adni egy serleget egy ispánnak. század elejéig keletkeztek.  Etimológia van benne. aki azt mondta. • Témája:  Kivonulás a várból.

A pápa követe valószínűleg nem volt jelen. • Szent Benedek. • Szent Imre.) • Idoneitás: a Gesta a hercegség idejéből való tetteket írja le. Salamon még él. csak az alkalmasságot írja le. A geszta. Géza és László Béla fiai. mártír. • Szent István. confessor. • II.- Legitimitás:  Törvényes-e az ő uralkodása?  Ez azért lehet kérdés. aszkéta. • Szent András. orosz történeti irodalom). lengyel. századközepi betűkkel írt kódex egyetlen fönnmaradt másolata. XIII. 1200 táján íródott. 13 . század vége (egy időben: cseh. (Salamon András fia. a magyarok honfoglalás-története (OSzK). confessor. aszkéta. mert a megkoronázott király. 1083: László öt magyar szentet kanonizált (ez az egyház és a király hatalma megerősödésének reprezentálása). • Szent Gellért. Magyar krónikairodalom megindulása: XI. a szentté avatásokat csak utólag legalizáltatták.és krónika-irodalom: Anonymus. Kézai Simon és a Képes Krónika Györffy György bevezetése az Anonymus-kiadáshoz Anonymus: Gesta Hungarōrum. aki kiskorú gyermekét koronázta meg. A legenda ezekkel nem foglalkozik.

14 . • Regino prümi apát (†915) évkönyve. Föltevés: elküldte iskolatársának. gazdasági. . . • Thuróczy-krónika. Cornides Dániel: III. a honfoglalás hősei. . Itt utal magára. Marczali Henrik. Megfigyelhető benne bizonyos archaizálás.Nem: néptörténet. de IV. Béla: Bárdossy János. Isidorus Hispalensis.Ötvenhét fejezet. • Iustinus (II. Béla halála után (1270) már nem. . . Lászlóig. (V. század közepe (Jakubovich Emil nyomán Pais Dezső nyelvész. Hóman Bálint. . . . század végére tehetők (Mátyás Flórián). uralkodó osztály viszonyai. . . ez lesz alapja több műnek.Prologus (Előbeszéd). Anonymus műve nem került be ebbe a krónika-családba. Domanovszky Sándor. geszta középkori értelemben.IV. nyugaton. • Műfajilag is eltért. hanem egy társadalmi réteg.Az első magyar történeti mű. földrajzi ismeretek.Utóbbiak alapul szolgálnak a következőkhöz. • Főszereplői nem a fejedelmek.Csak egy példány maradt fönn. .Magát Béla király jegyzőjének mondta (négy Béla királyunk is volt).A Vazul-ágbeli királyokról szól. század: módosított és kiegészített alak.Eredeti alakjában nem maradt ránk. . (Nagy Lajos alatt) • Budai Krónika. . században divatba jött regényes geszta. Szabó Károly. .Beemelésre nem tartották alkalmasnak. akinek dedikálta. • Ákos mester krónikája. Csóka Lajos történész). . (hun-magyar történet) • Kézai ferences folytatása. a XII. Ennek okai: • Honfoglalás-történetben hét magyar vezér mellett hét kun is (bár ő kabarokat – kazárok három nemzetsége – ért alatta).Magyar nyelv. • Képes Krónika.Ez a XII-XIII. . század).De ismerték a XIII. . Fejér György.XII. politikai tendencia. • Kitalált alakok. Hugo Bononiensis. mint a magyarországi okleveleké. • A Gesta Ungarorum-ot kevésre becsülte (bizonyíték: kiegészítés Szvatopluk morva fejedelemről). kitalált környezet. Nem sorolható a középkori történeti irodalom klasszikus műfajai közé. • Nem törekszik a hitelességre. Béla: Katona István.II. Györffy György). . Béla mellett. diplomatikai kifejezései. Béla (őt erősíti: Mátyás Flórián. évkönyv. Anonymus kilétének nehéz a megállapítása.Századokig a bécsi udvari könyvtárban őrizték. Béla: Pray György.Anonymus használt írott forrásokat.Társadalmi. . . • Ismerte: Biblia. . . István kora) • Kézai Simon krónikája. Minden vonatkozásban tatárjárás előtti állapotokat tükröz. • A szerző a régmúltat saját elképzelése alapján eleveníti föl. • Dares Phrygius trójai története. Keletkezésének ideje nyelvészeti szempontok miatt: XII.1928-ban került haza.1802.1031-től Szt. Érvek III.Ősgesta: . század fordulóján még elfogadható. . században. Horváth János. és merítettek belőle.Szomszédos országokkal való viszony (Pauler Gyula). Részei.A nyugati latin nyelvű irodalomban a XII.I. Ezt támasztja alá: .

1937. de irodalmi értékük nincs.Pais Dezső és Jakubovich Emil jelöltje: névtelen jegyző. cseh. helyette kitalált alakok. . az év minden jelentős eseményét följegyezték benne. dunai szlovén. Horváth János. . . . . mint a ma ismert első.Cél: magyar királyok. nemzetségek. . egy 1124-es hamisított okirat nyomán. vlach (román).  Csongrád tágabb környéke. A honfoglalás harcaira nem volt forrása. akkor ez az első és legnagyobb szerzői honorárium Magyarországon. kazár.Népek. • Történeti leírások. a tartozékaival együtt. semleges nem alany esetét használják (gesta). kun.P. megcselekedett dolgok. Esztergom. Szilágyi Loránd: Péter esztergomi prépost. ő talált ki színes történeteket. bajor-frank. • Praedictus magister (előző levakart oldal címzésére utalhat). Ki volt Anonymus? . De! A jó tájékozottságot a jelentéktelen helyek ismerete árulja el.A műből nyert ismeretanyag alapján következtetnek. a Pray-kódexben a pozsonyi évkönyvek és a királylista. . mester valószínűleg az a budai prépost volt. • P: személynév-e. . . . . . Pl. dictus magister. • Rēs gestae (gestus 3): viselt. • Önmagában csak a többes szám. • 896. Különböző műfajok jellemzik. • Személyek. bolgár.  Buda a Csepel-szigettel. • 907. Sólyom Károly: Péter győri püspök (1205-1217).A II. hanem reálisak. ezért merít a főnemesek családi hagyományaiból. Endre alatt bevezetett új rend ellenzője volt (dē genere).  Borsod a Hegyaljával. • Három hely. Többször: eseményeket helynévmagyarázat alapján formálta.1966. • A megpecsételő formula 1200 körül használatos. görög. • De a budai prépostság 1148-ig kiépítetlen. és azokat ismertté tegye a jövő számára.P.De a levakart oldal ugyanaz. Anonymusnál: kitalált helyek.Egykorú források huszonegy történelmi személye közül egyet sem ismer. A.Valószínűleg az Abák nemzetségéből származott.Avar. csinálni). a magyarok a mai Pozsony mellett döntő győzelmet arattak a bajorok ellen. • Velek zarándi ispán nemzetségéből.Ha ez a király és a trónörökös uralmának történeti megalapozása volt.: bolgár és szláv. .Egykorú forrásokban a honfoglaláshoz két helyet kötnek. nemesek genealógiája. .Morva népnév Marót vezér alakjában jelentkezik nála.Az 1200 körüli időket vetítette vissza. hogy ne engedje feledésbe merülni az eseményeket. Történeti műfajok 15 . Ellenséges vezéreket talált ki (korabeli helynévhez névmagyarázó etimologikus történetet költött). • Önálló műként egy változat se maradt fönn. • Földrajzi vonatkozás. . Annalēs (évkönyvek) A kolostorokban vezették. Nem kitalációk. Arnulf császár Pannónia védelmére Braslavot rendelte ki. Geszta (gerō 3 gessī gestum: tenni. századi viszonyaival. Nem volt tisztában a Kárpát-medence XI. Zaránd környékét. morva lakosság van. • Ez cáfolja: Győr. melyek nem éltek itt: római. aki Imre királynak tett szolgálataiért megkapta Óbudát. A középkori történetírás (Madas Edit) Célja. gepida.

intrikus személyként jelenik meg. megvakíttatta Vazult. István háta mögött szervezkedett. hogy nem ők. a vezér egy ottani csatában esett el. András alatt.) . és aki ezután fog. mert az újba beépítik a korábbi műveket. hanem a versón kezdődik. • 1932. . hogyan alakult ki ez a rendszer. század második felében készült nem terjedelmes másolat. (Sötét. vagy sem. Anonymus és Kézai gestája ugyanaz. századi Chronica Hungarōrum. a középkorban már mindegy volt. csak korábban gesztának. akkor mit jelent a dictus magister?  Péternek mondott magiszter.) • Szent László hercegsége idején véghezvitt tetteit írja le elsősorban. Pósa). A történetírást elfogultságok befolyásolták. (László korát követően volt érdemes így leírni. Éppen ezért nagy szakirodalma van.Ősgesta: • 1060-ban keletkezett. aki németbarát. • Színes. századi író érdeme annyi.  A P a szerző nevének kezdőbetűje (Péter. Csatákat ír le. mikor II.  Gizella negatív alakja. De nem tudjuk. De a címlap nem volt szokásban. Kódex: • Ma az OSzK-ban található. Béla. átdolgozzák őket. Béla került a trónra. melyek csak másodlagos forrásban maradtak fönn. században. azért hívják úgy a helyet. Vannak olyanok. A király csak egy a főnemesek közül.  Magiszter. A királyi udvarban folyt. De ehhez meg kell mutatni. században kódexekbe foglalják (kilenc maradt fönn. később krónikának nevezték. • A XIV. gyér hajú. A dinasztia alatt történt eseményeket és uralkodókat akarja megörökíteni. Folyamatos. • 1666-ban bukkant föl a bécsi császári könyvtárban. jól kidolgozott.Gesta Ladislaī Rēgis: • Kálmán korában keletkezett. • Bélát Kálmán vakíttatta meg. majd azt mondja. I. századból maradtak fönn részletek. de kell egy bűnös: így válik negatívvá Gizella alakja. sánta. mi az igazság). melyik Béla korában élt. de nem sikerült.  Kálmán púpos. Levente. De ha kezdőbetű. A dinasztikus történetszemlélet helyett. és a XIV. hogy a gestát beemelte művébe. és nem is tudott volna oda mit írni. és itt állították be Kálmánt negatívan. ezért el lehet küldeni. hanem Orseolo Péter és Aba Sámuel került a trónra. Ki volt Anonymus? • Csapodi Csaba szerint három történész van: aki már foglalkozott vele. mintha az előző oldalon lett volna valami. ahol nem kap olyan nagy hangsúlyt a honfoglalás. mint a XIV. velencei csereegyezmény: visszakapjuk (ekkor adják vissza a Képes Krónikát is). • Kezdete: „P dictus magister…”  Ezt próbálták föloldani. a korabeli oligarchia (főnemesség) jogait akarja érvényesíteni. vezérneveket kreál helynevekből. Szent Istvánt csak megemlíti. Anonymus: Gesta Hungarōrum A honfoglalás előzményeivel és a honfoglalással foglalkozik. akkor azt jelenti: prae.  Ha P. . András korát pozitívan állítja be. • - 16 .Krónika (a cronos szóból): egy egész nép történetét dolgozta föl időrendben. • Szent Istvánt és I. • Vazul fiai: András. Viszont a magyarban nem választódik el ilyen világosan a kettő. • Imre halálával (1031) kezdődik. nem a XIV.Álmosról és II. század második felében keletkezett. Béláról: • A XII. Pál. tehát nem rövidítés. • A XIII. és egy ősnyomtatvány). hogy legitimálja a főnemeseknek a hatalomhoz való jogát és a királyi hatalom korlátozását. aki most foglalkozik vele. ők sérelmezik.A XIV. vagyis az előbb mondott mester. • Nem a rektón. akit Péternek mondanak. kivonatok (ezeket a folytonos művekből hámozták ki. Azért írja le. hogy egyházi személy-e. .

) . hogy a nép történetét ne a regősök „csacsogó” énekéből ismerjük meg (tehát a regősöket lenézte). akivel járt iskolába (valószínűleg Párizsban vagy Orlèansban). Iustinos). így ősi jogon jönnek be Pannóniába.  A valóság: a hungarus egy bolgár-török törzsnévből származik. melyekről ír. (Ezért nincs szüksége a fehér ló mondájára.Színes leírásokkal teli. (A consensus most III.)  A szerző királyi jegyző volt. • A hét fejedelmi személyről. Budavár.Megemlékezik Lehelről.Munkács szerinte onnan kapta a nevét. Egyesek szerint a P körüli tollrajzból egy fáklyás kutya alakja vehető ki. Álmus = álom. . De mutatni akarja. hogy meglegyen Magyarország királyainak és nemeseinek származása.  Mindig Álmos utódai legyenek a királyok.) . a külföldiek ezért hívják így őket. Az első királya Magóg volt. mint a László-legenda. amiért ír. . Hogy hiteles legyen a saját korában.A mű nagy stílusigénnyel. A névre két etimológiát is ad.  Minden közös. . csak a dinasztiáéi.Mindkettő értelmetlen.A mű élén levő prológus az írói tudatosságra vall. .  A király már meghalt. (A valóságban pont fordítva történt.Tétény: itt őrizték meg az első és egyetlen jokurátori ének részletét (vagyis a hősi énekeket jól ismerte). hogy írja meg a magyarok történetét is). ez Emese álma. és sokat időztek Ungvárnál. . így kérte meg a barát.A másik ok. 12 teve és 12 fiú.  A vezérek hatalmának biztosítása. még a királyt is örök átok sújtsa. így nekik is új haza kellett. gazdag ország. mert ez a legvalószínűbb. rímes prózában íródott. Ám ekkor már folyik az udvari történetírás. és ha valaki ezeket akarja hallani.  A király ellen lázadó haljon meg. mint a vezéreké. a németek Attilavárnak is nevezik).) • Miért nevezik az idegenek a magyarokat hungarusnak. tehát ez előkelő rokonságnak számít). akit ő Zalánnak nevez. hatalmas lovagi lakomát és tornát rendeznek (ez is Anonymus korára vetíthető vissza). Bulcsúról és a kalandozásokról. mert más szemléletű. viszont ebben nincsenek benne a nemesség hőstettei. Bélát jelöli ki neki. tehát egy domonkos írta. . 17 . kivonult a népével. és Pannóniát elfoglalva a Duna mellett várat alapított magának (Óbuda. . Itt hangzik el Álmos első buzdító beszéde. . és akivel együtt olvasta a fríg Dareusz regényét. az eskünek öt része volt.  Mindenkit.  Anonymus szerint a magyarok északkeletről jöttek. így családfákat sorol föl. Anonymus korában viszont egy bolgár fejedelem. hogy ismeri a történetet. . ha megszegi az esküt. szent.Témák.Ez a honfoglalás a magyarok második bejövetele. amilyenek az ivadékai lesznek.Leírja. Attila is szittya volt. és a folyó mellett fölakasztották. a királyok tulajdonságai ugyanazok.A gesztát egy külföldi barátja kérésére írta.Mikor a magyarok elérik Attila várát. és miért így hívják. • Álmos születése. jelentése tíz nyíl. Attiláé volt az első.A mű azért készült. 1 Az európai népek Noétól származtatják magukat. század.) . tényleg a regősöket kell meghallgatnia. . .Anonymus korában erős Kijevi Fejedelemség létezett. 1.1 • A vérszerződés még Szkítiában történt.Az ellenség valójában Szvatopluk morva fejedelem. . • A következő információ: „a jó emlékezetű Béla király egykori nótáriusa”. 2. és a Nagy Sándor-regényt (róluk írt saját művet is. hogy melyik nemzetség kitől származik. (A turul történetét álommá finomítja. hogy sok munkával jutottak ide. ki Zemplén felé futott. . (Akkoriban keletkezett. és ők magukat magyaroknak. Almus 3 = kegyes. leír egy nagy csatát a kijevi fejedelemmel. Jáfet fia volt Góg és Magóg (ő jó fiú volt. így egy nagy királyi adományról ír az ottani fejedelem számára: 12 fehér ló. A folyamatos történetírásba nem kerül bele. szereti jellemezni a királyait. de elfogták. Útjukon végig a Szentlélek és az Isten kíséri ezeket a pogány ősvezéreket.Laborc folyó: Ungvárnak volt egy Laborc nevű ispánja. de a honfoglalás korában még nem. • A csodaszarvast teljesen kihagyja. • Hogyan folyt a honfoglalás. • A hunok és a magyarok szerinte Szittyaföldről származnak (III. ami a domonkosok jele. amely hatalmas. A magyarok is megszaporodtak.

de nagyon negatívan. mindent beleemel.) A műhöz két appendix is kapcsolódik. A tatárjárást nem tartja fontosnak. Megjelenik benne a csodaszarvas-motívum.  Illusztrációi miatt vált híressé. századi udvari kultúra kifejezője.Ákos mester Kézai működése alatt kikövetkeztethető.  Bécsi képes krónikának is nevezték. • A Képes krónika családja. a címer. hanem az udvari történetírás eredménye a XIV. Két család van. ezért Kézai egy hosszú prológusban mentegeti is a hunokat. Összegződik benne mindaz. (Ez már szélesebb réteg. De a szellemeknek nincs is nemzőszervük.) Ez a nyugati történetírásban is fölmerül. de nem részletezi annyira. Kézai IV. és a köznemesek jogait hangsúlyozni.) - Képes Krónika – XVI.  95 iniciálé van benne. • A jövevény nemesekről. mert a foglyokat megkötözve viszik az uralkodó elé. Kézai Simon: Gesta Hungarōrum Kézai a legtanultabb és a legjobb történetíró. óbudai prépost és királynői kancellár volt. Ez a kettősség miatt az illuminátornak és a másolónak nagyon össze kellett dolgoznia. épphogy megemlíti.  A díszítés a jelenről ad hírt. (Itt a társadalmi érzékenysége érhető tetten. Thuróczy. Ákos mester fehérvári kanonok. hanem nagyon sok nemesi család származása szerepel benne. Csepregi. Nem egységes szerkesztmény.: Teleki. • Nem lehet. a zászló és az öltözék a XIV. hogy Lehel a kürtjével leütötte a császárt. - 18 . • Rossz asszonyoktól és gonosz szellemektől származnak. hogy ő helyezi biztos alapra a hun-magyar rokonságot. Átveszi a Kézai-féle kompozíciót. mert ott őrizték.  1358 körül készült. • A szolgaság eredetéről. Vagyis állandóan reflektál az olvasmányaira.  Az első Magyarországon nyomtatott könyv (1470). században.  Pl. századi krónika-kompozíciók Kilenc kódex és egy ősnyomtatvány maradt fönn. A magyar történelem egy hatalmas kombináció.  41 miniatúrát (képes jelenet) tartalmaz. • A Budai krónika családja. (Anonymus ezt csak megemlíti. a királyi hatalmat akarja megerősíteni.  Az írás a múltra utal. (Kun) László klerikusa volt. ami Károly Róbert uralkodásának a közepéig tartott.  Károly Róbert idején készült. Leírja Óbuda és Székesfehérvár alapítását. Nemcsak a hét vezér. Jelentősége.

” .Telegdi ugyanezeket a sémává merevedett formákat használja.A Boldogságos Szűz székesfehérvári bazilikájában mondta el. . rímes prózában. . .A gyászt racionális keretek közé akarta szorítani.Fehérváron mindenki megnézi. 19 .III. a Halotti Beszéd és a Halotti Búcsúztató között. .Részletes. • Nem marad bennük sokáig fájdalom. • Az első ember bűnéért utódai is halállal lakolnak. himnuszokat énekelnek. • A Halál Ádám bűne miatt lett az emberiség büntetése. .Három vitéz és három ló a király testi-lelki ábrázolása. . jajgatni kezd. • Jellemzi a magyarok halottsiratását (keserves). az ördög vette rá a bűnre.Érvelési menetét. hogy a család mellett a nép is megsiratta a királyt. . században lejegyzett Halotti Beszédnek. Telegdi Csanád esztergomi érsek temette). • Dubnici Krónika. aki meglátja. Temetési beszámolók. Ezután leírás következik. onnan került a munkás világba. 4.Két alapgondolata van. • Kapcsolódik hozzá egy horatiusi idézet. . . .A halottsiratás tehát a középkorban a magyarok között a fölső és az alsó társadalmi rétegekben is megvolt.Ehhez bibliai történetet használ föl. 3.Három majdnem egyező leírás maradt ránk (KR).Itt nem elfogultságról van szó. • A halál nem ismer kivételt. .A végén megint utal rá. .” . • A halál Ádám bűne miatt lett az emberiség büntetése. .„Egy szívvel-lélekkel siratja őt mindenki.Különbség: „mindeneknek” szó helyett az összes társadalmi réteget fölsorolja. . . .E részek többször visszatérnek. .Nagy Legenda: Imre herceg halálára (1031). az Ómagyar Mária-siralom és Szent Margit legendája Horváth János: A Halotti Beszéd történetéhez 1. a falvakban az emberek sírnak és kiáltoznak.„… szemeik a sok-sok könnytől csaknem elvesztették természetes látóképességüket. mert mindig úton vannak. szerkezeti fölépítését tekintve pontos mása a Pray-kódexben a XII.De közelebb áll a kódex latin nyelvű Sermo super sepulchrumához.A népi eredetű halottsiratás és a hivatalos egyházi szertartás leírása. Telegdi Csanád Halotti Búcsúztatója.Magyar nyelven mondta el. hanem minden hívő kegyes kötelessége megtenni ezt. . a legtúlzóbb formájában. . telhetetlen.Boncompagnus: • Boncompagni (firenzei születésű bolognai rétor) műve. a középkori keresztény egyház fölfogásához illően. amely többnyire egészen rövid.Fehérvár felé viszik. . . .A királyt először a várban (Visegrád) siratják el. . 5. színes: Károly Róberté (1342. . 1473.Egyezések a Sermo. Krisztus is meghalt. Isten Fia.A papok egész éjszaka virrasztanak és zsoltárokat. • Az ember eredeti hazája a paradicsom. • Ádámot a gonosz lélek. • Budai Krónika. A Halotti Beszéd.Siratás: ősi népi szokás. A magyar népi siratóknak speciális vonásaik voltak. • Thuróczy-krónika Schwandtner-féle kiadása. • A Halál könyörtelen.Arról szól. . már István korában is megvolt. Elmélkedéssel indul.Miséket mondanak. 2.Hajóval Budára viszik. . Hess András nyomdájában. . .

nem használták. hogy a képek nem Margitot. .) Első ábrázolás: 1340 körül. .Első változat: Pisai Legenda. Katalin szentté avatásával hozza összefüggésbe. . így föltételezzük. • De lényegében ugyanezt mondta el egy magyar érsek. nem naiv megfogalmazású.Rövid bevezető (gyász enyhítése). • 20 .Az érvek után hosszabb leíró rész (mennyi adományt kapott a bazilika). . görög hatásra formálódott ilyenné. Magyarországi Ilona: ő valóban stigmás volt (tévedésből Szt. Antonio da Bitonto ferences volt. mert kifejezésbeli azonosság nincs. mert a koronatanú. (Különös: előbb a szöveg.  Kérni kell Szűz Mária és a szentek közbenjárását. Isten kegyelmét.A Pray-kódexet Pozsonyban őrizték.A legvégén van a könyörgés. hogy a Halotti Beszéd írója is már egy sémához alkalmazkodott. . . sem bizánci hatással.Telegdi: tömör. 7. domonkos rend története. javítása: Supplementumban. • A Sermóval együtt bizánci. 1990: KT beszámolója e jelenségről. 6.Pierre Thomas ferences ismerte már 1330 előtt az Ilona-legendát.Caffarini ezt 1409-ben tudta meg.Pray-kódex és Búcsúztató közt 150 év különbség.Lehet. hanem a magyar liturgiában régtől fogva használt liturgikus séma nagyjából önálló magyar parafrázisa. aki nem gyanúsítható sem eretnekséggel. Margit nevelőjének tartották).Valószínűleg a halottsiratások túlkapásai miatt alakult ki ez a séma. . Klaniczay Tibor – Klaniczay Gábor: Szent Margit legendái és stigmái (Vizkelety András recenziója) Klaniczay Tibor Margit-legendák keletkezéstörténete / változatok / szerzők: bizonytalanok. . . század közepéig: stigmákkal való ábrázolás. • Egyesek a szerzőt eretnekséggel vádolták. .Az azonosság tagadhatatlan. KT a stigmákat Siénai Szt. . • Nem compassio. • Szándék: nem világos. . • Eredeti nem maradt fönn. nem eredeti (első) fogalmazvány.  Érdekesség: a Sermót csak egyszerű szerzetes.XIV. A titok még nem megoldott.  Különbség: Telegdi nem Ábrahám. századtól a XV. Ferenc). (Új filológiai eredmény: mecénások vizsgálatával. • Caffarini hivatkozik rá 1410 körül. Izsák és Jákob kebelébe ajánlja a megholt lelkét.Halotti Beszéd: nem másolat. • Girolamo Borselli: 1494 után. mint a ferencesek (Assisi Szt.Sermo / Telegdi: mellékes utalás van a megváltásra.De mégsem lehetett forrás.KG: A női szentség mintái Közép-Európában és Itáliában (KT magyar tanulmánya). Krisztus szerepére. hanem Ilonát ábrázolják. . 1340 • A Legenda Maior alapja: 1276-os szentté avatási jegyzőkönyv.De a Halotti Beszédben még ennyi sincs. .Nagyon gazdag. (Velence. .Az érvelő részt egy imaszerű könyörgés egészíti ki. hanem István és László társaságába. 8. . . Oka. • Domonkosok is akartak egy ilyen szentet. Honnan van a hasonlóság a három szöveg között? . csak utána a kép!) • Valószínűleg a Legenda Maior (Nápolyi Legenda) szövegén alapul). Telegdi beszéde. Középkor: egy írás sem jöhetett létre megbízó (mecénás) nélkül.Stigma oka. vagy világi ember temetésén mondták.) Itáliai Margit-kultusz: . . • 1380 körül keletkezhetett.

• Önlealacsonyítás.Honestas. Klaniczay Gábor Könyve: történeti antropológia módszerével ábrázolja a női szentség-ideál kialakulását a keresztény Európában. itáliai invencióként kerülhetett be a változatokba. . . .Szenttéavatási jegyzőkönyvek. . .1409-ben Gergely provinciális ezt küldte Itáliába. • Látta Magyarországon Margit önsanyargató eszközeit. . amit tudunk. 1) Legenda Vetus. minne idealitásának megkérdőjelezése. Sziléziai Ágnesnél. • De! Az udvari legendák (pl. . • XIII.Kapcsolat oka. XIII. századi kolduló rendek életformáját.A hiányzó részt Pray György kiegészítette (XVIII. . . • Legendája megegyezik a Legenda Vetusszal. b) Rövidebb változat: Legenda Minor. koldulórendek: mindennek a radikális negációja. . . • Fölhasználták a későközépkori és a barokk legendák is. Szt. • Transzcendentális értékek spirituális transzformációja figyelhető meg. • A többség illiterata volt. . Hagiográfiai toposz. • A nők nem részesültek teológiai képzésben. . . 5) Keletkezhetett egy másik legenda-család is a LV-on kívül.Eljutott a többi klastromba.1510: csonka magyar változat (Ráskai Lea). • Megvan Erzsébetnél. hanem átdolgozott.Courtoisie devalválása. .Talán a szigeti apácák számára készített latin nyelvű legendagyűjtemény. csak Caffarini nem ismerte. Elemzi: XIII-XIV. „Furcsa pár”: női szent és gyóntatója (spirituális) kapcsolata. .Forrása: Johannes.Középkori filológia-vizsgálat keresztje: Vajon megvan-e az összes szövegemlék. század eleje. Guarinust.Forrása a másik középkori német legendának (Legenda Tössi).A kódex később Cividaléba. • Eredetileg Velencében volt. majd Bolognába került (régebbi elnevezése: Bolognai Legenda).1937-ben Bőle Kornél itt fedezte föl. önsanyargatás. így a morális aszketikus képzés csak szóban folyhatott. szenny. • Lovagi származású. hogy megvolt a rend központi archívumában egy változat. hogy a fejlődést pontosan nyomon követhessük? Pontokban kell összefoglalni.Lehet. számkivetettség. fin amor. 4) A Legenda Vetus vagy latin változata forrás volt. Marcellus. . a) Hosszabb változat: Legenda Maior.Lelki vezető föladata: életszentségre nevelés.Hugó generális 1340-ben megbízta a francia rendtartomány főnökét. . századi pozsonyi kéziratból.1410: Caffarini lemásoltatta. 21 . (Guarinus változatából készült. • Belőle keletkezett a Pisai Legenda.1340 előtti (Mezey László) nem igazolható. ami elveszett). 2) A magyar legenda forrásai /keletkezési idő / szerző.Margit halála után keletkezett első legenda (1271). 3) Georg Walder német legendaváltozata. . század.Clairvaux-i Szent Bernát. Elek) a szent hercegnők olvasmányai voltak. hogy gyűjtse össze a domonkos szentek legendáit. tehát nem új legendát írt.Guarinus az 1276-os könyv alapján új devóciós legendát írt (KT). . . . . • Horváth Cyrill szerint ő Johannes Vercellensis domonkos generális.) Elevatio: lebegés imádság közben. • E jelenségek tehát folyamatot képeznek.Szerző (KT): Margit gyóntatója.Lovagi-udvari kultúra válsága. Margitnál.

és a latin szöveg az hatvan lappal hátrább van. és az eltérések abból adódnak. Dolgoztak rajta olyan másolók is. A „világ világa” figura etimologicának nincs a latinban megfelelője. a címét Gragger Róbert adta. A szerző egy Gotfrid nevű szerzetes volt. akik a prédikációs szövegekben az interpunkciós jeleket a szóbeli előadás vagy a fölolvasás ritmusának megfelelően alkalmazták. Mészöly Gedeon. Az értelmezés azért nehezebb. hogy Bernát is leküzdhetetlen veszélyforrásnak tartotta a szent életű nők és férfiak együttlétét. de a latinban még tizenegy van. amivel össze lehetne hasonlítani. A második strófa értelmezése nem okoz nehézséget (az egész zsidó népre vonatkozik a latin Judea). • A benne szereplő művek egyikénél sem ad meg szerzőt. de jelentésükön változtat. Sepedëk: a szepeg szó elődje (hangosan siránkozik). A kódexben levő vendégszöveget Jakubovich Emil segítségével fejtették meg. Planctus: ezt is énekelték. vagy a ciszterci központozás megjelenéséről. Mészöly Gedeon: ragaszkodott ahhoz a véleményhez. Horváth János. hatásosabbá teszi őket. (A sermóban a neomanicheus eretnekeket támadja. de a lány akkor lett terhes. tagolás nélkül írták bele. hogy itt az izidori központozás továbbfejlesztéséről van-e szó. a további kutatásoknak kell eldöntenie. 22 . A negyedik szakaszban található „könnyel áradó szem” tökéletes mására talált Kálmán Béla a vogul népköltészetben.3 Néhány kivételtől eltekintve a kétütemű sorok jellemzők. A hatodik strófától a páros rímről áttér az ölelkezőre. A szöveget egyfolytában. Szabolcsi Bence és Vargyas Lajos foglalkozott. hogy az egyedüli alap a szekvencia volt. A Planctus ante nescia kezdetű szekvencia (a szerző ismerte valamelyik változatát). 4 Az ütemhatárok.2 Horváth János szerint más Mária-siralomból emelt át strófákat. A szöveg elhalványult néhány helyen. Negatívumok: • A kódex nem közli a magyar vers szerzőjének. hogy a középkori fordítók az eredetit gyökeresen átdolgozták. A magyar szöveg a tizenkettedik szakasszal végződik. illetve hogy a fordító éneklésre szánta-e. Szerző hivatkozása: Abaelard és Héloїse. pl.- • A szóbeliség személyes kapcsolat fönntartását jelentette.4 Öt elírás (másolási hiba?) található benne. A magyar Mária-siralomról nem tudjuk. 1982-ig tévesen Gotfrid de Breteuil-nek tulajdonították a szerzőséget. mert arra vonatkozik. amikor a férfi még a házitanítója volt. Az ÓMS a kódex 134. lapjának verzóján olvasható. de a szótagszámot és a rímeket nem követi. mint bemásolták volna. Eredmények és nyitva maradt kérdések Miért és hogyan került a kódexbe a Mária-siralom és a Planctus? 2 Viszont az ÓMS kb. ötven évvel előbb keletkezett. melyet a domonkosok is átvettek. sormetszetek kérdésével elsősorban Balázs János. A Bernát-diktumra való hivatkozás félreértelmezett. A képeknek ikonográfiai vonatkozásai is vannak (pietaképek). énekelték-e. Az első versszak tartalmilag sorról-sorra megfelel a latinnak. fordítójának a nevét. fiom helyett fion. virágnak virága… Az Ómagyar Mária-siralmat megőrző kódex sorsa 1923-ban vált ismertté. nem a lány vezette kolostor spirituálisa. mert kevés egykorú anyag van. Megtartja a latin szavakat.) Vizkelety András: Világnak világa. 3 Azt. Az első magyar vers latin mintái A Planctus szerzője és műfaja Az ÓMS szövegének átírása - A vers értelmezése.

• Elsősorban biblikusként vált híressé.- • Nem adja meg a másolók nevét • Egyetlen helymegjelölés vagy dátum sem szerepel a kódexben. • Constantinus dē Orvieto. A második részben három szerző azonosítható (eddig). században ő volt az egyedüli szerző. • Ő volt az első dominikánus bíboros. Valószínűleg délnémet területen kötötték újra. akit ezzel a névvel illettek. • Aldobrandinus dē Cavalcantibus (†1279). mert az ÓMS-at is számításba veszi. milyen céllal írták le a verseket.  Orvietói püspök is volt. erről tanúskodik a sok bejegyzés. majd a francia domonkos provincia élén állt.) A kéziratot sűrűn használták. Az előzéklapokat egy 1391-es oklevélből vágták. C29. • Petrus Remensis. a pergamen. • Előbb Párizsban volt prior. • Kétszer is volt francia provinciális.  Ő is domonkos volt. A 136. és a téma (a szentekről szól). de lehetett fölolvasott szöveg is. vagy hogy mire használták őket. Mindennapi használatra készült. • Két dē tempōre ciklust írt. • Az ő nyomán sikerült a szerzők nagy részét meghatározni.  Egész életében Itáliában élt. az alacsonyabb rendűeket arabbal. a magyar szöveg betoldását pedig 1275–1300 közé. • Nem mondja meg. így ezek a beszédek zárt ciklusokba rendeződnek.  Iratai és prédikációi maradtak ránk. A ránk maradt könyvtest eredetileg két részből állt. A kódex törzsanyagát gyakorlott kezek másolták. a XIII.  Az általában neki tulajdonított sermók szerzőségét a kritikai kiadáson dolgozó bizottság (Commissiō Leonina) kétségbe vonta. A palimpszeszt fölvételek görög írást is kimutatnak. melyeket csat fogott össze. • Prédikációi nagyon népszerűek voltak. • Részt vett az első bibliakonkordancia6 összeállításában is. majd a római rendtartomány főnöke lett. Bernhard Bischoff 1250–75 közé tette. Konkordancia: a Biblia azonos jellegű helyeinek jegyzéke. A százasokat római számmal jelölte.  Dominikánus prior. A kimondottan olasz vagy francia (párizsi) eredeztetést Vizkelety nem tartja bizonyíthatónak. • Szentenciakommentárjai igen elterjedtek. fólióval új szakasz kezdődik: más a tinta. (Vagy a pergamen volt már zsíros.  Párizsban és Orvietóban is élt. erre utal a végén levő rövid tartalomjegyzék is. nem gazdag mecénásnak. (Csak rövid ideig voltak külön.) A tinta a fogdosástól halványodott el. egy időben Orvieto püspöke. Hugo ā Sanctō Carō (†1623). Ezeken koptatógombok voltak. A virágzó skolasztikába kell őket tenni. Megtarthatta eredeti szekvenciaszerepét. Mire utal a kódex külseje? Mikor és hol írták a kódexet? Kik a kódex szerzői? - - 5 6 23 . • Aquinói Szent Tamás (1224-1274). rektón találunk: Petrus Provincialis (†1257). pl. volt dē tempōre vagy dē sanctīs ciklus is.5 Auktornevet csak az 56. A belső oldalra ragasztott papír német nyelvű dézsmajegyzék volt. A tartalomjegyzék összeállítója tudott magyarul. Pl. Díszítetlen.  A kódex a Szent Ferencről mondott beszédét őrizte meg. majd Itáliában halt meg. vörös bőrrel bevont vastag fatáblák.

Magyar kezek tolla nyomán

-

-

-

-

-

A Mária-siralom fölött egy sermo van; Mária születésnapjára (Kisasszony, szeptember 8.) jegyezték be. • Témája a Számok könyvéből való. • Három bukott csillagról (Lucifer – büszkeség, Éva – engedetlenség, Júdás – fösvénység) ír, és velük szemben a negyedik, Mária. • A három bukás káros következményeinek elemzése után szembeállítja velük Mária megfelelő erényeit (alázat, a szüzesség szégyenkezése, irgalmasság és kegyesség). • Ezután részletezi a csillaghasonlatot. • Nincs tematikus összefüggésben a siralommal. A siralom után egy beszédvázlat következik. • Ezt még egyszer, kicsit más fogalmazásban, megismétli. • Valószínűleg úrnapra szánták. A három szöveg egymástól függetlenül került be a kódexbe. Planctus: • Latin nyelvű. • Ez sincs sorokra bontva, és ezt is más jellegű szövegek veszik körül. • Egy, Mária Krisztussal együtt való szenvedéséről mondott beszéd előzi meg, és ennek lírai folytatása (Mezey László megállapítása szerint). • A beszéd Alexandriai Szent Katalinról szól, akit karddal végeztek ki. Ha a magyar szerző fontosnak tartotta a szöveg folytatását, de nem volt elég helye, más oldalon keresett üres helyet. Ilyen pl. egy Domonkosról szóló sermo7 is, ami azért lényeges, mert arra utal, hogy a kódexet Magyarországon domonkosok használták. A kódex merített még Stephanus dē Borbone (†1260/1261) művéből is. • Domonkos. • Először a párizsi, majd a leydeni egyetemen tanít. A rend magyarországi első évtizedeiről nem sokat tudni. Domonkos 1216-ban kapott beleegyezést rendalapításra, III. Ince pápától. A domonkosok irányították az inkvizíciót. Szorosan kapcsolódtak a városhoz és az egyetemekhez. A szociális eretnekségek ellen küzdött. A magyar dominikánus provincia megszervezője és első vezetője Paulus Hungarus, a bolognai egyetem tanára. Első házukat valószínűleg Fehérváron alapítják, még 1221-ben.

Dominikánus barátok magyar földön -

-

-

-

Előadás (Madas Edit) Halotti Beszéd és könyörgés Az első olyan összefüggő nyelvemlék, amely ma ismert. Temetési beszéd; egyáltalán nem természetes, hogy fönnmaradt. (Hogy mindenki sírja mellett beszédet mondjanak, csak a protestantizmussal vált általánossá. Először csak a királyok, püspökök és előkelők temetésén volt szokás. Az átlagembernek nincs sermója.) • Második érdekesség: magyar nyelven maradt meg. A prédikációt mindenhol saját nyelven mondták, hogy mindenki megértse. De annak nem volt értelme, hogy a pap magyarul leírjon bármit is, mivel nem volt magyar nyelvű írásbeliség. Mindent latinul kellett írni és olvasni. (A prédikációt a XIV. századtól vázlatosan leírták, latinul, de a pap tudott anyanyelven prédikálni.) • A Halotti Beszéd megvan latinul és magyarul is, tehát két réteget célzott meg. • A leírt sermókat prédikációgyűjteményekbe rendezték, így segédanyag lett (sermonárium vagy homilinárium).

7

Ez a beszéd nem szerepel a grottaferratai Domonkos Rendtörténeti Intézet gyűjtésében, így ismeretlennek vehető, és ez azt is jelenti, hogy a magyar domonkos nemcsak scriptor, hanem auktor is volt.

24

-

-

-

Sacramentárium: a pap imádságait tartalmazza, melyeket a mise során mond el; ezek kötött nyelvű latin imák, és ezek közé másolták be a kötetlen nyelvű Halotti Beszédet. (Úgy tűnik, vendégszövegként, de valójában hozzátartozik a szakramentáriumhoz. Már a mintaszövegben is benne volt, onnan másolták át ugyanazzal az írással.) Nyelvileg ilyen tökéletes sermót se Magyarországon, se máshol nem fogunk találni. A Pray-kódexben találták meg. • Pray György jezsuita szerzetes a XVIII. században, ő hívja föl először rá a figyelmet. • Sajnovics János közli először Hollandiában, mint az első finnugor nyelvemléket; segít átfordítani is. • Valószínűleg a Gömör megyei Jánosiban másolták, majd Deákiba került, a XIII. század elején már Pozsonyban volt, 1812-től az OSzK-ban. • Fontos a liturgia számára. • A föltámadott Krisztust ábrázolja a passió eszközeivel (két angyallal). • Ebben van az első tollrajz. • Van zenei vonatkozása is: az első vonalrendszeres hangjegyírás itt található. • Van történelmi vonatkozása: 1210-ig tartalmazza a magyar királyok névsorát. • Legnagyobb része szakramentárium. • Egy Lotharingia környéki formára megy vissza. • Valószínűleg váci átdolgozás, és erről másolhatták le Jánosiban. • Találhatók benne székesegyházi motívumok (Vácról) és monasztikus motívumok (a jánosi bencés kolostorból). • 1195 körül készült (a Halotti Beszéd kicsit korábbi). Caroling minusculával készült (XII. századi, kissé már gótizálódott változat).8 Az ismétléseket mindig stíluseszközként használja (mindig többet mond vele, mint az előzőekben). Ez egy teljesen kiforrott, kidolgozott szöveg, nem vázlat. A leírással állandósult, így föl lehetett olvasni. Európai párhuzamok. • Előkelő ember temetésén elhangzott, latin nyelvű sermo. • Német nyelvű, ami előkép lehet, de az sermogyűjteményben van. • Nagyon fontos lehetett az imára való biztatás. A Leuweni-kódexben találták meg. • Az itteni egyetemi könyvtárat az első világháborúban a németek elpusztították, utána kárpótlásul adtak nekik földolgozott kódexeket. • Ezt a kis kötetet egy Jacques Rosenthal nevű müncheni antikváriusnál vásárolták. • Mikor földolgozták, Georg Leidinger talált benne egy vendégszöveget, amelyet nem értett. Odaadták egy turkológus professzornak (Franz Babinger), aki fölismerte, hogy magyar. 1923: elküldték Gragger Róbertnek, aki rájött, hogy ez egy XIII. századvégi magyar vers. Van egy latin előképe. (Goeffroy, az ágostonos rendház helyettes házfőnöke; Szent Viktor kolostor; nem szóról-szóra fordították le, hanem önálló költői mű.) Hatására teljesen átértékelődött a magyar költészet; úgy gondolták, hogy az ÓMS egy nagy volumenű költészet megmaradt darabja, de történt valami, ami miatt később így elkorcsosult. De nem így volt: csak néhány ilyen mű készült. Majd a kódexeket újra visszaadták Leuwennek, amit a németek megint lebombáztak. Azt hitték, minden elpusztult, de a könyvtárosok néhány értékes kódexet páncélszekrénybe tettek, az ÓMS-mal együtt, és ezek megmenekültek.9 A kódex egy prédikációgyűjtemény, amelynek a két részét csak később kötötték össze. Néhány helyen elkopott; itt nem kivakarták, hanem a használat miatt következett be. A prédikációgyűjtemény járt Magyarországon is. • Olasz szerzetesek prédikációit tartalmazza. • Voltak benne üres lapok, amelyekre biztos, hogy magyar domonkos írt. (A sermók mellett vannak glosszák is.) • Valószínűleg az ÓMS is ekkor került bele. (Az is tudott magyarul, aki a tartalmat írta.)

Ómagyar Mária-siralom -

-

-

-

8 9

A humanisták ennek egy változatát vették át, és ez terjedt el a könyvnyomtatásban. Csak a katolikus igazgató nem akarta odaadni egy szocialista országnak. A könyvtár két részre (francia és vallon) válása után 1982-ben több flamand nyomtatvány ellenében megkapta az OSzK.

25

-

-

Pentaum: itt is volt egy domonkos kolostor, itt köthették be, így juthatott át Itáliába, ahol aztán Rosenthal megvásárolta. Valószínűleg valamelyik apácakolostorban használták. Első sora: Planctus ante nescia (a latinból szó szerint fordították). Szekvencia. • A misében énekelt strófás szerkezetű költemény. • Hasonló, mint a zsolozsmában a himnusz. • A XI. században alakult ki. • A szentlecke utáni énekelt rész. (alleluja, versus, alleluja) Ennek utolsó hangját melizmatikusan, elnyújtva énekelték, ezt nehéz volt megjegyezni, ezért az egyes hangok alá szótagokat írtak. Előbb ezt prózának nevezték, majd szekvenciának (= folytatás, vagyis az alleluja folytatása). Kurzív írással (használati) készült. Ütemhangsúlyos, rímes vers. Sok benne az alliteráció. Ezen kívül még három szekvencia van, ami megmaradt. • Stabat Mater… • Dies Irae… • Veni Sancte Spiritus… (A Tridentinum sokat kiirtott.) Margit és Erzsébet: külföldön is van kultuszuk. (Margit esetében ez a domonkos rendnek köszönhető.) A középkorban sok kísérletet tettek a szentté avatására, de ez csak 1943-ban sikerült. Született két német nyelvű legendája is. 1340: Avignonban megírták a hivatalos életrajzát. Olaszország: voltak stigmái (a ferencesek tiltakoztak, de a domonkosok Siénai Szt. Katalinra hivatkoztak). Marcellus: Margit lelki vezetője. 1271-ben ő írta meg az első életrajz az első szentté avatási kísérletre (tanúkönyvet is készítettek, de az elveszett). Marcellus a magyar provincia priorja volt. 1510 körül egy korábbi fordítást egészít ki Ráskai Lea a Nyulak szigetén (ezt a kolostort a Szt. Miklós kolostor patronálta). Töredékesen megtalálható az OSzK-ban. 1720: Pray György kiadta, kiegészítve az elejét (ennek alapja elveszett). Szent Margit élete volt maga a csoda. (Nem volt pl. levitáció.) Jelleme, miszticizmusra hajlása életéből kivehető (Istenhez misztikusan viszonyult). Az első rész a származását beszéli el. Patrónája: Olimpiadész nemesasszony (legendája szerint neki is voltak stigmái). A zsolozsmát penitenciaként élte meg. (Olvasni tudta, de nem értette.) 1254: rendi káptalan volt a Nyulak szigetén. Itt választották priorrá Umbertus dē Rōmānīst; Margit az ő kezébe tette le az első fogadalmat. Az ima mellett az aszkézis és a munka töltötte ki életét. A vezekléshez az ostorozás, az aszkézishez pedig a betegápolás tartozott hozzá. Fölmerült, hogy az első legenda szerzője az E/3 miatt nem Marcellus volt, de ugyanakkor olyan dolgokat írt le, melyeket csak ő tudhatott.

Margit-legenda -

26

Nagyszombat: a török időben és a reformáció alatt könyveink gyűjtőhelye. pontozó.Ír a nagy rendalapítókról. Prológus: .Nagyszombatba menekülő apácák vihették magukkal.Fontos náluk a zsolozsma. hogy karthauzi.Latin nyelvű. Művét latinul nem tudó apácák és laikusok számára írta.Szent Brúnó kölni származású volt. . . magyar nyelvű mű élén. vonalzó. . a kolostor körüli munkákat végezték. . a közepén templom van. . naponta egyszer étkeznek. . .) .IV. Magyarországi prédikációk a középkor végén Madas Edit: A néma barát megszólal (Utószó) Pozsony.Városlőd (Lövöld). a könyvtár és a vendégszoba. A magyar nyelvű kódexirodalom fordításirodalom.1876: Volf György adta ki a Nyelvemléktárban.Érdy Jánosról nevezték el.) . Érdy-kódex: . . de ez nem biztos. . fehér posztóruhát hordanak. . toll. közös az ebédlő. A Karthauzi Névtelen kódexe. a nap nagy része imával és elmélkedéssel telik. a sáfár vezette őket. szövege romlott. 27 . (Ő volt az első ismertetője.Leírja. .A kolostor külön házakból áll.1084: a Grenoble melletti Chartreuse-i hegyekben megalapítja rendjét. valószínűleg ez volt az otthona. . hogy a Névtelen is sáfár volt. (Lehet.675 oldalból áll.Ez az első tudatos írói program. . . alatta vezeklőövvel.Az episztolákat (leggyakrabban Szent Pál leveleit használja) és az evangéliumokat magyarázatokkal együtt írja le. húst nem esznek. Máriának és Szent Brúnónak ajánlja. művét Jézusnak. . azt maga mondja. 1364: Nagy Lajos itt alapított kolostort.Az anyanyelven terjedő „veszedelmes lutheránus eretnekséggel” is csak így lehet szembeszállni.Nagyszombatban találták meg a múlt század elején.Némasági fogadalmat tesznek.Ma az OSzK-ban található.Kötelező tárgy volt: pergamen. kinek szánja művét.Fratrēs conversī: megtért testvérek. .

.Az advent nemcsak rettegés. a Névtelen viszont nem a karthauziak rendszerét követi.és legendagyűjtemény. fizikai munkát végző laikusoknak. a dēvōtiō moderna mozgatta.A legmelegebb hangú oldalak a karácsonyról szólók. .Prédikációk. már nem elmondásra. De ő használta mindkét időszámítást. A fordítások egy része más kódexekben is megtalálható. Műfaját tekintve a kódex: beszéd. de a rendeké eltérő volt. .) Ez meghatározta a műfajokat is. Ezt az ellentmondást Bán Imre oldja föl: a Névtelen a pisai időszámítást használta. században jelent meg egy olyan szélesebb réteg. A vasárnapokról két fejezetet írt: az elsőben az episztolák.Bibliafordítások is vannak. az ellenvéleményeket megcáfolja. (A száraz stílus helyett élvezhetően ír. hanem fölolvasásra készültek. Krisztus dicsőséges eljövetelére. Az ünneppel összhangban minden misére ki van jelölve a megfelelő lecke és evangéliumi szakasz (perikópa). hasonlatot használ. A perikópák rendje kötött. 28 . A szentekről szóló rész legjellemzőbb műfaja a legenda. Témák: . . A XV. A mű csonkán maradt ránk. .Külön beszédet szentel a halálnak és a penitenciának. A magyar nyelvű kódexirodalom (Madas Edit) 1470-1530 között virágzott föl. vagy a szentek életrajzát is. . . Ennek fordították le bizonyos műfajait. amely már tudott írni és olvasni magyarul. a zsoltárfordítások. közös forrásaik a Legenda aurea és a Catalogus Sanctōrum: .Legendák. . vagy prédikáció forrásául. fölkészülés az Istennel való találkozásra.Rendi forrásokra támaszkodva gyűjt anyagot. de latinul már nem. . Használható volt egyéni olvasásra. (Ebben leírja. és Madas Edit valószínűbbnek tartja az 1527-es befejezést.Az egyházi évet az advent vezeti be.A Névtelen fölvázolja a prédikáció tartalmát is. Leír legendákat. . . Ez a hatvan-hetven év alatt született meg az írott magyar nyelv. és az imát mondani.Férfikolostorban élő. Szent Kelemen ünnepén fejezte be művét.Bonyolult beszédeinek forrása: Temesvári Pelbárt (1435-1504) ferences író Pomerium dē Tempōre című beszédgyűjteménye. de ennél sokkal kedveltebbek a perikópa-fordítások.Fölhasznált egy magyar nyelvű posztilláskönyvet is (Guillermus Parisiensis magyarázatain alapuló mű). A perikópafordítások után hosszú szentbeszéd következik (23 van összesen). a másodikban az evangéliumok rendjében halad. gyakran a rendalapítóról szóltak (a szent ünnepén. egyházi szerzőktől vett idézeteket hoz föl. egyegy bibliai könyv fordítása.A bonyolultság érték volt.) . A világ végét festi meg a Névtelen.Olvasni tudó ájtatos nemesasszonyoknak. de már eleve félkészen lett bekötve. közösségi fölolvasásra.Latinul nem tudó apácáknak. melyet szigorú szabályok kötöttek. De erre az évre teszi a mohácsi csatát is. .Logikai érvek mellett szentírási példákat.Imádságok (magánáhítatot szolgáltak). . vagyis a magyar nyelvű kódexirodalom fordításirodalom (csak nyelvében új). . hogy sok évig tartott a fordítói munka. (Az apácák is szerették volna a szöveget megérteni. . A középkori prédikálás ars volt.) 1527. hanem várakozás is az öröm napjára. magyar olvasnivalóra vágytak. mert a számozása folyamatos. november 23-án. Sok érzékletes. és étkezés alatt is föl szokták olvasni).A téma általában a napi evangélium volt. de egyszerű képet. . Ezt egy újfajta ájtatosság. így ezek az adatok egy évvel korábbra esnek. Ez egybeesik a humanista latin (kódex)irodalom elindulásával. mely a karácsonyra való előkészület (a latin adventus az Úr eljövetelére utal). minden évben visszatért. A Prológus után magyar nyelvű bevezetőt találunk.A magyar szentekről szóló legendái a magyar történetírás kezdeteinek is tekinthetők.Szerinte az egész élet egy nagy advent. Szűk rétegnek készült.A karácsony utáni beszédek után a hétköznapokra terelődik a figyelem. Tovább élt a latin nyelvű egyházi irodalom is. amelyek a lelki épülést szolgálták. .

Döbrentei-kódex: . Kétféle helyesírás-típus van: . de nem köti össze őket). a bűnről.Traktátusok vagy elmélkedések valamilyen kegyes témáról (pl. Hogy meg lehessen különböztetni őket. bevezető. .Őrzési hely . 10 11 Ez egy autográf. Toldy Ferenc nevezte el őket. .Sörényházi Márta A kódexeket a török elől menekülő apácák vitték magukkal (pl. (Eredetileg három. latin. mindegyik kapott egy nevet.1985-től huszonöt kötete jelent meg.Célja: ha egy kódex elpusztul. bizonyos szempontok alapján.1440 körül másolták. de azért vannak kivételek.Nyujtódi András: Tövisen lefordította Judit könyvét Judit nevű testvére számára. .Ráskai Lea .négyszáz lehetett. Ez majdnem teljes.Ez a sorozat a világháború alatt indult.A korai kódexek közül egyedül ez maradt fönn. . magántulajdonba kerültek. száz évvel megelőzi a többit. 12 Gubbio Assisitől nem messze található.Csak kilenc kötete jelent meg. II.Döbrentei Gáborról nevezték el. A fordító neve legtöbbször ismeretlen.Egykori tulajdonos (Czech) . bevezető. mert Ferencre emlékeztette őket. az ELTE tanszékei. Van. az egész város meggyászolta. l. csak később következtették ki. . az erényről.Első ismertető (Érdy) . . átírás. . A neve sincs rajta. .Kezdeményezők: Nyelvtudományi Társaság.A név nem tartalmazza a témát Igény volt rá.Tartalma: fac simile. ötven kódex maradt fönn. . A múlt század húszas éveitől kezdték őket megint rendszeresen gyűjteni. . kurzív az á. betűhű átírással készült. átírás. 29 . a latinnal nem foglalkozik.Kb.Szt. vagy a megrendelő igényelte.Egykori őrzési hely (Érsekújvár) . . . . és pl. hogy ezek hozzáférhetők legyenek. d. Kb. a pokol fenyegetéséről). ahogyan azt a közönség.Váci Pál: Birk-kódex. így lesz más (pl.Cél.Tartalmazza az Énekek éneke fordítását. tipikusan a népi kódexek írásmódja. . hogy nincs föltüntetve a másoló neve.Kancelláriai: a latinban nem létező betűket egy betűkombinációval adják meg. az volt bennük. a nagyobbak földolgozására nem vállalkozott.Mellékjeles: mellékjelekkel dolgozik. .Tartalma: fac simile. néhányat mégis ismerünk. ezért 1876-tól Volf György nyelvész elkészíti a Nyelvemléktár tizenöt kötetét.Tartalma: Szent Ferenc és társai élete és csodái. . palatalizáció).11 Tartalma: átírás. József föloszlatásai miatt ezek szétszóródtak. Fattyúírásnak is nevezik. .Megvannak a latin forrásai (ezek nélkül sokszor nem is értenénk). legalább a hasonmása maradjon fönn.Híres ember (Jókai) . Nagyszombatba).Karthauzi Névtelen.Csak kis kódexeket mutat be. végül vegyes sorozat lett. A domonkos apácák számára fordította le Szent Ágoston reguláját. . bevezető. .Basztard írásmódú: a kurzív és a könyvírás elemeit is tartalmazza (pl. amelyet aztán két éven át minden nap más család etetett. Jókai-kódex: . nincs letisztázva.1370 körül fordították. Miután elpusztult. hogy a kódexek a diákok számára is hozzáférhetővé váljanak. .10 . Cōdicēs Hungaricī: . A kódexek vegyes tartalmúak.) A fordítók a rendek férfitagjai voltak. az Akadémia nyelvtudományi intézete. Ferenc Gubbióban12 szelídített meg egy gyilkos farkast. Régi magyar kódexek: .

hogy eretnek-e. vagy sem. század első harmadában keletkezett. (Szabó Flóris pannonhalmi bencés vetette föl újra a kérdést). .Festetics-kódex: .Kinizsiné Magyar Benigna részére készítették.Imádságra szolgál.  Müncheni: evangéliumok. A két első inkább a verses formát akarja visszaadni. • A Karthauzi Névtelen nemcsak a saját kolostora számára írta. . De ez még nem bizonyíték. 30 . A sōlis ortus cardine: . és az Újszövetséget Szent Pál nélkül. • Van előszava (a nyelvemlékeknek általában nincs). hogy ők eretnek bibliafordítást és helyesírást átvettek volna. hogy 1438/39-ben egy Tamás és egy Bálint nevű eretnek klerikus menekült a Szerémségből Moldvába. • Szentekről ír. páros stb.Keresztény költője az V. • A vita eredete: Németi György egy moldvai városban másolta (1460). . • Vitatkoznak. . Szarkai Balázs azt írja a krónikájában. .  Bécsi: kispróféták. • Önállóan megkomponált mű.Abecedárium (a g-ig van meg. a versszakok első szavainak kezdőbetűiből).Rímes (ölelkező. .Miután Kinizsi Pál meghalt. de nem volt boldog. (A katolikusoknál nem olyan központi.Hasonló a Kulcsár-kódexhez. akárcsak a Czech-kódexet. mert tud Luther föllépéséről. .és a Keszthelyi-kódexben. Bibliafordítások: . Keszthelyi-kódex: .Érdy-kódex: • Egész évre szóló perikópa-fordításokat tartalmaz. • A második nagy rész Andrással kezdődik. • Ószövetségi részleteket tartalmaz. és itt ismerte meg a huszitizmust. • Hozza a vasárnapi episztolákat. • Temesvári Pelbárt alapján van egy nagy prédikációja. században élt. • A XV.A százötven zsoltárt és a canticumokat tartalmazza. mint a protestánsoknál. és nem valószínű.13 A pécsi Thomas és az újlaki Valentinus a prágai egyetemen tanult. • Három kódexben maradt fönn.Fordítása megtalálható a Döbrentei-.A szerzetesek egy év alatt olvasták el a Bibliát. • 1517 után készült. a Festetics. mert minden ferences kódexünk így készült. • A rendi szentekhez rendi forrást használ.) . Magyar Benigna újra férjhez ment. . • Mellékjeles.Jambikus. . a Keszthelyi pedig magyaráz.  Apor: zsoltárok. férjét megpróbálta megölni.Jordánszky-kódex: • 1519 körül készült.A legismertebb a huszitának nevezett Biblia. ezt a cseh nyelvben Husz János vezette be. 13 Borzalom: a Szentlélek szó helyett Szentszellet szerepel. canticumok.).

Erről tanúskodnak: ifj.V.Kristályosan tiszta. de és a modern európai lírában. ami az emberben örökkévaló. A metrikus forma és a strófás szerkezet a klasszikus befolyásnak köszönhető. hangot. mint a Te Deum.Megadják azt. canticumok. isteni. Miben áll a himnuszok páratlan értéke? . melegebb.Az európai keresztény család közös kincse.) Az ókori himnuszköltészet csúcsán a hispániai Prudentius barokkosan tömött és majdnem romantikusan szertelen himnuszai álltak. . Tertullianus. Eusebius. ritmust a római költészettől tanult. . vagyis a mostoha történelmi helyzet ellenére Magyarország méltó részese volt a szellemi életnek. a misében. A keresztény dalköltészet kezdetei a Szentírásig nyúlnak vissza. . Justinus. Lucianus. de annál egy kicsit színesebb. Babits azt írja. Nyelvet. egyetemes érvényű formák. Benedictus. és koldusok lennénk nélkülük. A legelső művek (Magnificat. európaibb. Középkori egyházi költészet Sík Sándor: Himnuszok könyve Az egyház latin himnuszköltészete és a mindennapi katolikus liturgiában.Édestestvére a zsoltárköltészetnek. A kereszténység már kezdetben megteremtett valamiféle lírát. (A himnuszköltészet atyja: Szent Ambrus. Plinius. . A magyar himnuszok elérik a nyugatiak színvonalát. amelynek eleven része a magyar himnuszköltészet. zsoltárok) valószínűleg prózaritmusos formában készültek. Forrásai: zsoltárok. mindannyian e középkori himnuszköltők örökösei vagyunk. Megszentelt hagyománnyal és bensőséggel a Biblia és az élő Egyház látta el. zsolozsmában.Ritmikáját a születő európai nyelvek zenéje és hangsúlyviszonya teremtette meg. 31 . Az ismert himnuszok száma megközelíti a félmilliót.

századig nyúlik vissza. Pl. ragyogóbb. század angol történetírója. Venantius Fortunatus a VI. A kolduló rendek ellenfele. Dies irae). akik távol álltak a finom görög műveltségtől. Jeles költő volt viszont teológiai ellenfele. Abelárd. Damiáni Szent Péter a XI. Eredetileg görög nyelvet használtak. Szent Bonaventura. században külön csoportba foglalhatjuk a kolduló rendek költőit. a kereszténység az alsóbb osztályokban terjedt inkább. Két hosszabb: A sōlis ortus cardine. Sancte venite (legrégibb eucharisztikus himnusz). Szent Teodulf. Egyéniségét tekintve sokkal jelentősebb volt Prudentius. II. Körülötte kis költőkör alakult ki. A középkori himnuszköltészet a csúcsát Szentviktori Ádámban éri el. Az ambrusi himnusz születésének körülményei mindenkorra eldöntötték. Nyugaton kevésbé talált kedvező talajra a líra. 32 . Sevillai Isodorus szerint a milánói egyházból terjedt el a nyugati egyházban ez a költészet (Szent Ágostonra is nagy hatással volt). A középkor Szent Bernátot tartotta a legnagyobb himnuszköltőnek. Alquin tanítványa volt Rabanus Maurus. az első három évszázadban keresztényüldözések voltak. Nős. Elsőként ír zsoltárparafrázisokat. században élt Itáliában. Vezéralakja Sevillai Isidorus. tőle származik a szekvencia újabb. komoly. Az egyházi himnuszköltészet nagyjából a Tridentinummal zárul le. ezt mutatja szimbolikus. és ezentúl ez lett a keresztény költészetben az uralkodó forma. mely az embernek az Istenhez való viszonyát jellemzi. a leghíresebbek Kempis Tamás magánájtatosságra írt himnuszai. Az írországi himnuszköltészet a VII. és az együtt imádkozó közösség érzelmeit fejezi ki. néhány vértanú-éneken kívül nem költött. hogy a műfaj az egyházi közösségeknek szól. híres a Szentháromsághimnusza. században jelent meg. az egyházi ének reformátora. Az írekével nagyjából egykorú a mozarab himnuszköltészet. Ihletője az az ősi érzelem. Hermannus Contractus (ő írta a középkor első világkrónikáját). amelyet az Úr csodáiról írt hexameterekben. század vége. Fő műve az öt könyvből álló Carmen Paschale. Pange lingua. Nagy Károly körében három jeles himnuszköltőt találunk: Paulus Diaconus. ifjabb Hartmann. Celanói Tamás (Szent Ferenc életrajza. a verselés). 200 maradt fönn. bár az sokkal eredetibb. Peccham János. hogy az egész állam megtérjen. Hat ismert himnusza közül kettő remekmű: Vexilla regis. Kb. század közepén született. három töredékes. a fantáziáé. rímes formája. Ezek többnyire hosszú. Nagy Szent Gergely a liturgia első szervezője is volt. a szimbolikus célzásokat. Philippe de Gréve anyanyelvén is írt. Nem kedvezett a gyakorlatias római szellem. tiszta latinságú. elégiákat. kereszténysége inkább a szívé. terjengős költemények. didaktikus és elbeszélő költészete is. Ennek csak kis része. sok himnusza maradt ránk. Szereti a didaktikus vonatkozásokat. századtól hanyatlik a himnuszköltészet (lazul a szerkezet. a Liber Cathemrinon tartozik a lírához. század első fele). Egyesíteni kellett a keresztény és római elemet. Ennek a harmonizáló iránynak a képviselője Poitiers-i Szent Hiláriusz (a himnuszköltészetet valószínűleg Phrygiában ismerte meg. nyugodt. század kiváló költője. sírföliratokat is. Kifejezésmódja tömör és gyakran használ rímeket is (ez a középkorba való átmenetet mutatja). színesebb.A görög keresztény líra gyorsan fejlődött (Alexandriai Kelemen. addig ő spanyol. főleg Mária-énekek. útleírásokat. rengeteg himnuszt tulajdonítottak neki. A nyugati himnuszköltészet igazi megteremtője Szent Ambrus. Külön kört alkotnak a szentgalleni himnuszszerző szerzetesek: Boldog Notker (a szekvenciaköltészet első képviselője). de lemond a világi javakról és pap lesz. melyet az arabok közt lakó spanyolországi gót keresztények műveltek. Az utolsó ókori himnuszköltő Coelius Sedulius (V. de kiderült. A X. Szent Félix születésnapján írt 13 vers alkotja. harmonikus. Szent Paulinus szintén a IV. Az utolsó nagy középkori himnuszköltő Jacopone da Todi: olasz és latin nyelven is alkotott. a burgundi Wipo. A középkori himnuszköltészet virágkorát Hildebert Tours-i érsek nyitja meg. Míg Szent Ambrus római. Hostis Herodes impie kezdetűek. jambusi dimeterben íródtak. Költészetének jelentős részét a védőszentje. a latin nyelvű költészet a IV. a hagyomány rengeteg himnuszt tulajdonít neki.: Veni Creator Spiritus. századtól hatnak a himnuszköltészetre az újlatin nyelvek. Leghőbb vágya. Szent Efrém). Népszerű volt a cisztercita Löweni Arnulf. teológiai tartalmú himnusza maradt ránk). de szerzőségen nem mindig bizonyítható. A XIII. Beda Venerabilis is szerzett himnuszokat. Nazianzi Szent Gergely. pl. Az egyházi év ünnepeire írt himnuszai mellett találunk dicsőítő verseket. A humanista költészet is fölveszi a himnuszt a műfajai közé. Aquinói Szent Tamás. A VII. és a humanista költő erősen függ a klasszikusoktól is. a hívek lelkesedésének ébrentartására. költői leveleket. A XIV. ezen kívül csak néhány himnuszt írt. Ő első himnuszait egy fegyveresekkel körülzárt templomban írta. umbriai Alquin.

Fordítottak még: Horváth Béla. nagy varázsige. Grande carmen istud est. Mondta Szt. Paulinus feleségéhez írt üdvözlő verse. az ajánlás csak 1478 végén került hozzá Budán (Mátyás befogadta az inkvizíció elől menekülő szerzőt.Az Alpokon túl először Magyarországon vált ismertté (Janus Pannonius hozta magával). Alquin verse az emberi méltóságról. Galeotto. Vannak olyan darabok. a zsolozsmába vagy miseszövegbe betoldott a tropus.De nem Mátyásnak írta. Vannak köztük hagyományosan kialakult műfajok: hóra-énekek. trochaikus.Marsilio Ficino dolgozta ki Firenzében. Ficino barátja Magyarországra érkezik. A középkori nyelvhasználat elsősorban ezeket nevezte himnuszoknak. a régebbi forma a Dadogó Notker nevéhez fűződik (prózai sorokból áll). de van köztük sapphói. . 33 . . A magyar himnuszfordítás is tekintélyes múlttal rendelkezik (ÓMS: XII. . . A misében a lectio után következett. . Igaz mindkét értelemben: nagy költészet és nagy bűvölet. a Lélek bűvös lehelete szól a himnuszokból. Janus Pannonius és a korai magyar humanizmus Kulcsár Péter: Az újplatonizmus Magyarországon Újplatonista gondolatrendszer (Huszti József megállapításai). Sárközi György. Dē incognitis vulgō. Kisebb a missalénak és énekes párjának. a Bolondok Ünnepének Szamár-éneke (népies). Nolai Szt. • A tanok innen terjedtek Lengyelországba (Callimachus Experiens) és Bécsbe.Janus halálával a Ficinóval való kapcsolat megszakadt. ezt historia rhytmicának nevezték. Kódexirodalmunk egyik legjelentősebb darabja Szt. A fejlődés során két ága alakult ki. mert nem volt gyakorlati. hogy 1490 után Ficino leveleiben nincs magyar vonatkozás. ezért formájuk szabadabb.Az első neoplatonikus ihletésű mű. Annyiban helytálló. állandó kapcsolat kezdete. . a gradualénak a himnuszanyaga. glosszák. Nagyon sok egyéni himnusz is maradt fönn: ezek tulajdonképpen verses imádságok és elmélkedések. Egy-egy himnuszt a papi breviáriumok is tartalmaznak. psalteriumok. Sík Sándor az első tanulmányát 1910-ben írta. a másik a trochaikus trimeterből fejlődött ki. A magyar himnuszfordítás klasszikus főműve Babits Mihály Amor sanctusa. ekkor készültek első himnuszfordításai. századi latin mű fordítása). A késő középkorban egész officiumokat írtak versben. Geréb László.Az elsősorban közösségi használatra íródott költemények a liturgikus himnuszok.: Ficino két könyvét Mátyásnak ajánlja. – Nagy vers ez. Rosariumok. . asklipiadesi.) 1480. hogy elbűvöli a népet. ezért nevezték sequentiának. Bernát himnusza a fölfeszített Jézushoz. A breviáriumi himnuszok legnagyobb részét megtaláljuk a kódexeinkben. de tárgyuk vagy szerzőjük révén mégis belső rokonságban vannak vele. VI. mikor megvádolták. a valós élethez közelebb álló újplatonizmus kidolgozása. A liturgiába később betoldott ének a cantio. Mátyás király halála). Természetesen nem állapíthatók meg ilyen éles korszakhatárok. eközben Ficino „megtért” (keresztény szellemű.Magyarországi története: 1476/77-től 1490-ig (Francesco Bandini. és az itáliaiak elhagyták Budát. Ennek a breviáriumi költészetnek is megvan a formai hagyománya: négysoros strófák jambikus dimeterrel. Nem éneklésre készültek. Ambrus. október 1.Ekkor sem vált az ideológia részévé. melyeket nem számítanak a tulajdonképpeni himnuszköltészethez. • Kísérlet volt egy budai platonista akadémia alapítására is. változatosabb. Szedő Dénes.

a természet és az ember nagy földi harmóniája volt.A föld már nem siralomvölgy volt. . A magyarországi újplatonizmus nem teológia.Hogy a középkori vallásos világnézettel szembe tudjon szállni. .Érdeklődésének. de az ideális harmónia keresése miatt ezt csak bizonyos fokig tudta megvalósítani. hanem eszköz a politikai gyakorlat számára.) Reneszánsz – bevezetés . .Az újplatonizmus egész ismeretanyagát előadja.Gyökeresen új jelenség még a reformáció. . Mátyás sokra tartja a fiziognómia tudományát (ez az emberek kiismerésében segíti). 34 . . . hogy a fejedelmi udvar teljes légkörét az újplatonizmus hatotta át. De dictis ac factis regis Mathiae.Pregnánsabban mutatja a gyakorlatiasságot.A reneszánsz célja a világ. Beatrix és Bonfini közt pedig kimutathatóan rossz lett a viszony. fölújított klasszikus műfajok.Társadalmi alapja a polgárság. A magyar irodalom története 1600-ig (191-266. . ezért el kell távolítani őket. vagy Váradi Péter.A polgárság új eszméket hirdetett. . a reneszánsz elemeit használja föl.Valójában Mátyás (tisztes.Az írás a király fiának lett ajánlva. Nincs megfelelő nyugalom. • Benne foglaltatott az ókori klasszikusok tekintélye is. Antonio Bonfini Magyar történetének II. • A klasszikus latin nyelvet elevenítették föl.Tekintélyek. . ha tartózkodnak a testi szerelemtől. aki mindenképpen gyereket akart. Garázda Péter. Apuleius. . jobb. irodalmának az ember és a természet lett a tárgya. főkancellár). A papok életmódját természetellenesnek tartja.A Libellus eltűnt. szemérmes házastársi szerelem) és Beatrix (szüzesség) áll szemben egymással. Mátyást az elvbarátság nem befolyásolta (pl. Leonardo da Vinci). és a művészetek egyetemes stílusát jelölő kategória. • Irodalmának nincs külön stílusa. .Vizsgálja a fogalmak mibenlétét. amely ellentétes a reneszánsszal és a humanizmussal. Bonfini a királyt tekinti a budai platonista kör szellemi vezetőjének. Ficino barátai: Váradi Péter (kalocsai érsek.1485-ben keletkezett (Galeotto). mert éppen Beatrix volt az. de ez ellentmondásba került a valósággal: milliók kerültek nyomorba. így egy latin világi erudíció jelölésére is szolgál. mégis elválaszthatatlan tőlük. akiket a király előszeretettel idéz: Avicenna. rá Janus. . művészetének. a fölkeléseket vérbe fojtották. cicerói prózastílus. nem filozófia. három nap után Mátyás belátja. egymáshoz való viszonyát. . . címében is Platónra utal.Formájában. • Lényege az ember. az élet pedig nem a túlvilág előkészítője. Symposion dē virginitate et pudicitiā coniugali.Legfontosabb szellemi áramlata a humanizmus. és próbált mostohafia útjába állni. akit 1484-ben börtönbe vetett). . Az újplatonikus eszméket hirdető Mátyást egész Itália ismeri (Aurelio Brandolini Lippo. • A reneszánsz polgárság világi ideológiája. . . Ulászlóhoz szóló előszava.Az európai kultúrának a középkort követő nagy korszaka. . nemzetek fölötti egységét.1485-ben keletkezett.1492 ősz: még egy budai platonista mű.Bőségesen foglalkozik a Mátyás körüli vitákkal.Látható belőle. Báthory Miklós (váci püspök). sablonok. az antik kultúrát kellett fölhasználnia. • Fönntartotta a tudományok és az irodalom középkorra jellemző. ezért a magyarországi változat kissé önállóbb. .E gondolatvilághoz alkalmazkodott a budai könyvtár is. hierarchiáját a világmindenségben.Libellus: a Corvinusok genealógiáját tartalmazza. a gyarmatokon mészárolták az embereket. . és Corvin János római eredetét dokumentálja. . Hippokratész. Az újplatonizmus Magyarországon nem rendelkezett társadalmi bázissal. a retorika uralma. . ahol megkezdődhetett a feudális kötöttségekből való kilépés.Uralkodó lesz a valóságábrázolás igénye. .De ez nem valószínű. mozgékonyabb az eredetihez képest.Bonfini műve. . kutatómunkájának. csak Mátyás tevékenységéhez kapcsolódott. .

század közepétől. . Váradi Bácson épített ki kulturális centrumot. • 1460 után fiáét.Bibliotheca Corvina: 35 . század közepétől a XVII. Pozsony: Vitéz János alapított egyetemet. . A latin nyelv szerepe ezután is megmaradt. A magyar értelmiség külföldön tanult. (Pogány antikvitással még nem lehetett itt helye. csak szűk térre korlátozódott (pl. Európát egységesen szemlélve a virágkor a XV. Ezzel egyidőben beszélhetünk egy budai művészi iskola kialakulásáról is. .Legkorábbi jelentkezése a központosításra törekvő királyi hatalom igényeivel állt összefüggésben. • Firenzei rendszerezője Marsilio Ficino (1433-1499) volt.- - Körülbelül három évszázadot ölel föl a reneszánsz (a XIV.Budán asztalosműhely működött Benedetto da Maiano vezetésével. • Padovában Calfurnio.Vitéz János volt az első hazai humanista könyvgyűjtő.) • A királyi udvarban kialakult egy platonista kör.A Jagelló-korban a szerzetesrendekben is több a humanista műveltségű. . ő emeltette a Bakócz-kápolnát (1506-1507). a Ficino-féle krisztianizált változatnak viszont igen. Báthory Vácott.A legdivatosabb mestereknél tanultak. (Nem korlátozható le. . . századra (a nemzeti nyelvek a jellemzők) esik. Giovanni Fiorentino. noha jól tudott latinul.Mátyás udvarához kötődik a reneszánsz építészet.) A magyar reneszánsz korszakai. de ez nem működött sokáig. . történetírás). megjelennek a világiak is. melynek tagja volt pl. könyveinek egy része Vespasiano da Bisticcinél készült. A magyar reneszánsz egyben a magyar nyelv irodalmi rangra emelkedésének kora is. A magyar reneszánsz kora a XV. atyja Gemisthos Pléthon (1355-1450).A magyar kancellárián dolgozóknak példát adott pl. Váradi Péter. Filippino Lippi.Beatrix királynéval megújultak az olasz-magyar kapcsolatok. • 1530-1570. • Érdeklődtek az asztrológia iránt.A budai és a visegrádi palotában olasz és dalmát mesterek művei díszelegtek. A reneszánsz kultúra kialakulása Magyarországon . Werbőczy István. Pl. Bekényi Benedek.és iparművészet meghonosítása. . • 1447-1460 között: Guarino da Verona (1374-1460) iskolájában. . század fordulóján megújult a krakkói (leghíresebb tanára: Konrad Celtis) és a bécsi (legjelentősebb professzora: Vadianus) egyetem is. Bolognában Filippo Beroaldo tanított. pl. Ekkor törnek előre a hazai német patríciusok is. Perényi Gábor. . • 1600-1640. század második felére (a latin a humanizmus a meghatározó) és a XVI. • A III-VI. századi újplatonista filozófia fölújítása Bizáncban kezdődött.Mátyás halála után a budai udvar szétesett. • A XV. Képviselők voltak: • Báthory Miklós • Handó György • Bakócz Tamás Ők egyháziak. század harmincas éveiig tartott. de közelebb állnak a világi értelmiséghez. és a főpapok vitték tovább munkáját.1468. hogy csak Mohácsig. pl. a lengyel Sanoki Gergely és a német kancellárián működő Enea Silvio Piccolomini. . Báthory Miklós. • Magyarországra Janus Pannonius hozta el. Garázda Péter. . Giovanni Dalmata. Schaider Pál. vagyis az itáliai kezdetektől). Werbőczy 1519-ben magyar nyelven üdvözölte a velencei dogét. képző.A legfőbb műpártoló Bakócz Tamás volt. . .A magyar nyelv nagyon előtérbe került. • Fölerősödött a hun-magyar azonosság tana. Battista Guarinóét. • 1450-1530. . és olaszok kerültek vezető pozícióba is. Mantegna. • 1570-1600.Firenzéből a neoplatonizmus indult ki.A budai nagykancellária humanizálódása csak Mátyás alatt következett be.

1472: megbukott Mátyás elleni összeesküvése. Ide kerültek Janus és Vitéz könyvei is. • 1451-ben készült el. így az ehhez szorosan kapcsolódó műfajok honosodtak meg. • Beszéde három pillérre épül: a török elleni háború szent. • Minden levélnél megkövetelték a díszítettséget. . • Ötven Hunyadi János megbízásából íródott. és Cicero volt a minta. • Az egyszerű körmondatokban elvétve szójátékok.1453: kancellár lett.A korabeli természettudományok közül az asztrológia érdekelte leginkább. a török veszély miatt. a leghíresebb korabeli könyvillusztrátor díszítette.• • • • - Mátyás könyvtára.1436-1444: a budai kancellárián dolgozott.Zágrábban. horvát kisnemesi családban. Az 1470-es évek elején megalakult az első hazai nyomda Kárai László óbudai prépost kezdeményezésére. ifj. cohortatoria  meggyőző. ami igazán irodalmi érdekű.  baráti levél. . a bécsújhelyi kongresszuson tartott orációja. . • Legkidolgozottabb az 1455. melyet II. A levél műfaja.) A leghíresebb Aldus Manutius velencei nyomdája volt. • Mindössze 160-170 kódex maradt fönn. A kódexek helyét aztán elfoglalta a nyomtatott könyv.Zrednán született. világos. 1472. • Csak kettő készült irodalmi céllal. epistola dedicatoria • A nemes humanisták levele kézről-kézre járt. aki Hess Andrást Budára hívta. • Vitéz a kérést csak 1448-ban fogadta el.1443: megkapta a váradi prépostságot.1438: megkapta a zágrábi őrkanonokságot.1465: esztergomi érsek lett. A humanista levél (epistola) és a szónoki beszéd (oratio) - - Vitéz János (1400 körül – 1472) . • Ehhez Seneca. . . időszerű és szükséges.Szónoki beszédeinek célja a humanista ékesszólás meghonosítása. valószínűleg Janus Pannonius ösztönzésére. Több mint ezer kötetből állt. laudatoria  buzdító. svasoria • Szigorú szabályok alapján kellett fölépíteni. amelyek a pápának és a fejedelmeknek szólnak. lényegre törő. illetve haláluk után. és a magyar küldöttség nevében mondott. majd a bécsi egyetemen tanult. lemásolták és kijegyzetelték őket. epistola familiaris  ajánló levél. ami több mint háromezer művet foglalt magában. egy magyarról tudunk. • Szerkezetük egyszerű. Plinius. . 36 . Frigyesnek címzett. A szónoki beszéd. • Ezek is diplomáciai tevékenységének termékei. március 25-én. . • Több kódexét Attavante Attavanti. diplomáciai levelet tartalmaz. . A humanista irodalom iránti érdeklődés elsősorban a kancelláriákra jellemző. ezek Pálhoz íródtak. humanista sablonok találhatók. bizonyító. • A szónoki beszéd elméletét Quintilianus és akkor még egy Cicerónak tulajdonított szöveg alapján alkották meg. ami ide tartozott: Báthori László szentírás-magyarázata. . • Két válfaj az.  dicsőítő. Főleg latin és görög szövegek kerültek bele. (Itt készült a Budai krónika 1473-ban. • Hetvennyolc hivatalos. .Leveleskönyv • Pál kancelláriai titkár kérte meg 1445-ben. . hogy gyűjtse össze 1440-1444 közt írt leveleit.1457: a Hunyadi-fiúkkal együtt elfogták. • Három fajtáját különböztették meg.

. illetve diktált diplomáciai leveleket. 14 Academia Istropolita. . ekkor ismerkedett meg az újplatonizmussal. . Neves levélíró még Brodarics István.1458: járt Firenzében. .Ő is főszervezője lett a Mátyás elleni összeesküvésnek (1471). .1451: Janus hazajött Váradra. ahol megbetegedett és meghalt. . Janus Pannonius (1434–1472) .Érdeklődött az újplatonikus filozófia iránt. és pl. . anyja.1474: királyi titkár lett.Műveit állandóan javította. az édesanya iránti szeretet. mely a török elleni hadjáratról szólt. . . inkább száműzetésbe indult. de nem kért kegyelmet. • A családi összetartozás. .Az oráció műfajához kapcsolódik a következők munkássága: Janus Pannonius. Rómába látogatott.1454: Padovában római és kánonjogot hallgatott. Mátyás Váradi Péterrel gyűjtette össze.Mátyás megbízásából összegyűjtötte Janus verseit.Politikai célokra panegirikuszt írt.1469: ott volt Olmützben. Narniba.Gyakran használ rokon értelmű szavakat. Vetési László.1461-1464: a királynői kancellária (az ottani írásbeliség) vezetője volt.1465-1468: költészetének ez a legjelentősebb időszaka.Apja korán meghalt. . . . ezek stílusát mindig a legújabb humanista divat szabta meg.1447: Vitéz János Ferrarába küldte. Macedóniai László. majd megkapta a pécsi püspökséget.Erősen érezhető rajtuk a retorika. Vitéz Borbála nevelte. de a szerkesztésben egyszerűségre törekedett. Marsilio Ficinóval. Kosztolányi György. .1455-ben hazajött. .A diplomáciai leveleket az olasz egyetemeken végzett humanista kancellisták írták. 1467.1465: Mátyás követeként Itáliába ment a török elleni segély ügyében. jelentős szónok Dudith András. .és episztolairodalom . .1468: részt vett a Pogyebrád elleni hadjáratban. Keserű Mihály. . . vagy a külföldi humanista iskolák.A legjobb stiliszták közé tartozott Janus Pannonius. de nem jutott el Itáliáig. • Alkotásaival jelent meg irodalmunkban a reneszánsz tematika. . • A haza. . Nagybátyja és nevelője. Bécsújhelyen részt vett egy birodalmi gyűlésen. főleg a Vitéz-féle összeesküvés után.Bolognában tanult. Szobatársa Galeotto Marzio volt. . 1461-ben pedig ő járt Magyarországon. Homéroszt vagy Plutarkhoszt fordított görögből. . . ahol Cosimo de Medici vendége volt. hazaindulása előtt Padovában Mantegna kettős portrét festett róla és Galeottóról.Mátyás vezető diplomatája.Szívesen használ szójátékot is. Handó György.Gyakran visszavonult.1464: részt vett a szegedi várba összehívott országgyűlésen. aki 1458-ban meghívta szülővárosába. • Az egyén.Az oráció. . . lemásolta és terjesztette.1482: kalocsai érsek. . Verancsics Antal. 37 . és kötetbe gyűjtötte. Váradi Péter (145?-1503) .Minden féle levelet írt.Szónoki levél csak néhány maradt ránk. . ahol bekerült Mátyás udvarába. Mátyás királlyá koronázásán. . . Vitéz János hívására hazatért Magyarországra. ekkor írta Búcsú Váradtól című költeményét. Firenzében kódexeket vásárolt Mátyásnak. .Vitéz János útján fejlődtek tovább. . Ezen kívül pápai engedélyt kért Vitéz János pozsonyi egyetemének14 fölállításához. . hanem Medvevárig. a maga testi-lelki problémáival.Mátyás maga is írt. nagy könyvtára volt. egyet Guarinónak is írt. Oláh Miklós.Humora mélyén csöndes rezignáltság lappang.Egyetlen fönnmaradt műve a Leveleskönyve. Guarino iskolájába.1478: a kancellária vezetője. július 20. . ekkor pl.1484-1490: börtönben volt. bibliából vagy mitológiából vett példákat. mely az 1490-1497 közt írt 131 levelét tartalmazza.Ifjúkorának fő műfaja az epigramma volt. és kapcsolatba került egy későbbi pápával.

 Részletesen tárgyalja Guarino életét is. (Célja mecénása rehabilitálása volt. • A kultúra. • Legkorábbi ilyen műve az Eranemos16. Epikus művei.  Iróniával mondja ki: nem tudja. padovai korszak. hogy a XVI. • 1458-1472. évi szentév alkalmából epigramma-füzért írt. groteszk túlzás. Hunyadi Jánosról és Vitéz Jánosról írt dicsőítő verseket. Lehet. így nagy leírások jellemzik.  A vezérepigramma: Kikacagja a római búcsúsokat. „Hívő ember költő nem lehet!” • Magyarországi évei alatt Mátyásról. A csattanó itt is az utolsó sorban található. vagy mecénásának (Marcello). • Példaképe Claudius Claudianus. • A Marcello-panegirikuszt 1456-58 között Padovában írta. mert a humanistákra nem volt jellemző. a tudomány és a költészet kultusza.  Szatirikus:  A témákat a ferrarai iskola élményanyagából vette.  A döntő mondanivalót a záró epigrammára hagyja: Kigúnyolja Galeotto zarándoklását. irodalmi vetélkedések adták az anyagot. obszcén utalások. • Mintája leginkább Martialis volt. frivolitás. de ez nincs meg.  Jellemzők: nyers szókimondás.  Erotikus:  Ő az első kamasz-költő. megjátszott álszentség. hogy őt választották volna. Elégiái: • 1451 táján Perinushoz írt egyet.  Hét epigrammából áll. elhallgatva kisebb hibáit.) • Legnagyobb szeretettel a Guarino-dicséneket írta.  Diákcsínyek. ez még az iskola elvárásainak felel meg. • A humanisták három fő műfaját művelték.  Legjobb ciklusa az öt versből álló füzér. • Ígért egy hosszú hadjáratról szóló művet is.  Monumentális (dicsőítő): Janus ebben kevésbé alkotott nagyot. • Az 1450. • Legelső elégiái azonban inkább csak költői gyakorlatok. Epigrammái.  A latin nyelvet virtuózan kezeli.  Ma ismert változata Magyarországon készült.  Szívesen használta az irodalmi paródia eszközeit is. • 1447-1454. amelyen szinte egész életében dolgozott.- - - - • Az átlelkesített természet.  Mennyiségileg ez is jelentős.  Írt pl. a szuka szó (latinban lupa) egyrészt farkast.  Padovában átdolgozta. Ad Gryllum című epigrammája. 38 . hogy nem is készült el. • Korai versei közül kiemelkedik a Búcsú Váradtól című. másrészt utcanőt jelent. aki testi és szellemi öntudatra ébredését versbe foglalta (Életkoráról). 16 A szelek versenye. ez szinte himnikus hangvételű. század közepén még ismert Annalēs az. 15 Eredetileg a hanyatló római császárkor műfaja volt. rövidebb változata még Ferrarában készült.  Első. • Jelentőségük. 1465-69 között. a panegirikuszok15.  A mester dicsérete egyben a humanizmus dicsérete is. ferrarai korszak. hazai korszak. (Ebben is egyedülálló. de lehet. de a pápa biztosan nyer ezzel a búcsúval. vagy a dicsőítő mű verses változata. a nép üdvözül-e. hogy ihletőjük a megélt valóság. • 1454-1458.  Egy részüket ciklusba rendezte. 1453-54-ben.  Pl.  Tömörek. retorikus prózában írt antik biográfia. Ferrara fejedelmének (Leonello). mely Linus atya „ördögűzésének” állít emléket. egyértelmű szójátékok. Költői életműve három szakaszra osztható.

A rezignáció határán járunk. átvezette egy szertartáson. A megszólított itt már nem a keresztény Isten.  Az első három versszak a téli várost írja le.  Hét erős keretbe zárt strófából áll. • Ad animam suam (Lelkéhez). szenvelgés nélkül ír benne. szinte keresztény imáról van szó. A sorokban eleven érzelmek lüktetnek.- -  Versformája hendekasyllabus17. • Plótinosz-fordítása elveszett.  A következő háromban a hírességektől búcsúzik el. A betegség és a halálfélelem ihlette ezeket a műveket. hanem a súlyos léptű.  Primus: az első. Ez a tulajdonság tehát a múlthoz és a jövőhöz való viszonyban érhető tetten. halálosztó Mars. és ez egyben egy istennevet is eredményez. a jövőt szolgáló. Janus Pannonius költeményei. epigramma: Békéért. de ez nem elvetendő. • Janus Pannonius költői öntudata. 1464.  Propemticon: útravaló. 1466: pesszimista.) Janus isten minden arsnak. de a vers annál általánosabb. 1467: Mátyásnak akart tanácsokat adni. • 461. • Az árvízről. 17 39 . • Irodalmi leveleiben itthoni csalódottságát panaszolja itáliai barátainak. cseh háború) idején írta. (A költő mindig hangsúlyozta ezt. • Két magyarországi fordítása politikai célzatú. melyben már vágyak fogalmazódnak meg. Tizenegy szótagú sor. búcsúzkodó vers.  Mikor a táborban megbetegedett. Borbálának halálára.  Az iskolában a mester a panegirikusz felé irányította őt. Janus háborús versei jól illeszkednek a Mátyás elleni összeesküvésbe. egy jambikus trimeterben való fölsorolásról. ezt társai is tudták róla. a vers himnikus. hogy valóban így legyen. epigramma: Mars istenhez békességért. Ez az epigramma a kései versek közé tartozik. (Betegségét természettudományos pontossággal írja le. hogy barbárföldről jött. Az antik műveltségből egyetlen mozzanat lelhető föl: megjelenik Mars isten. minden civilizációnak a kezdete. • Utolsó verseinek egyike a dunántúli mandulafáról ír (1468).  Tehetséges volt. Prózai írásai: • Humanista volta miatt kötelező volt neki görög szövegeket fordítania. mert az antik irodalmat utánozni dicsőség volt. 1463. Egyesek szerint a háttérben Mátyás (Mars) áll. • 1466-68 között a lét és a nemlét kérdésein elmélkedett leginkább.  1451 elején írta.  Királyok és császárok bölcs mondásai. Ezekben áldotta meg pl. ami a humanista költészet alapja.  Martialis utánzójának tartja magát.) • Siratóének anyjának.  A befejezésben Szent Lászlóhoz könyörög. A hosszú hadjárat (1649-1471. A Jánosból lett Janus. Egy szörnyű litániáról van szó. 1468: hazai elégiáinak művészi sajátságait összegzi. (Janus Rómában is járt: a reneszánsz költészet számára ő az antik Róma fölfedezője. ezért gúnyolták. Kiemelkedik közülük a Galeottóhoz írt levél (1465). • 459.)  Pacificus: békehozó. epigramma: Thália akarata ellenére megmosta a múzsák tavában (Aioni-tó). Ez egy imitáció. • Janus neve külön eljárással keletkezett.  A lázbeteg Janus a táborozó Balázsnak. 1458. a kezdet istene. Janus a kétarcú isten.  Bifrons: kétarcú. politikai tevékenysége miatt pedig episztolákat írnia. A költő teljesen tudatosan vállalta az isten ismérveit. A múltat előhozó. Isten helyezkedik szembe istennel: Janus Marssal. Pannónia nála egyszerre a haza és a szülőföld. • 1456-57: Plutarkhosz Moraliáiból fordított le két részletet.  Demoszthenész Fülöp-elleni beszédeit fordította le: ez Mátyás nyugati terjeszkedését támadja. • Foglalkoztatja a török veszedelem is. Guarinót vagy Marcellust. • 1.

• Mintája Flavius Blondus (1388–1463). ahol az emlékezés leányai letelepedhetnek. megalapítója a firenzei iskola (Coluccio Salutati. mint Galeottóé. néprajzi és természeti viszonyokat ír le. • A hun-magyar történetet Thuróczytól veszi át. Írt a Corvin-ház eredetéről. ahol munkájáért magyar nemességet is kapott. Ferrara.  Itt egy egyetemet képzelhetünk el. s a Dráva partján épít szentélyt. Philosztratosz műveit fordította. majd II. de többször járt Magyarországon. 1485. • Földrajzi. • Magyarországra először 1460-ban jött. • Négy magyar forrást használ. hadmérnök. bölcs.Pietro Ransano (†1492) • Lucerai püspök volt.  Guarino Szűz Máriaként van jelen a szentélyben. majd rátér saját szerepére). Magyarországra Mátyás hívására jött 1486-ban. többnyire Itáliában írta. .Ludovicus Tuberno (1459–1523). Marcello dicsérete (1456): ő Padova polgármestere.Filippo Buonaccorsi (Callimachus Experiens) (1437–1496) • A lengyel király diplomatája. Életműve: A magyar történelem négy és fél könyve. de valójában egy Mátyás elleni röpirat. tréfás mondásairól és cselekedeteiről. • Legértékesebbek a jelen történetről írt könyvei. . kelet-európai történelmet írt. • Raguzai származású. Attila: ez történeti mű. a történelmet elvilágiasítják. • Egyetlen történeti érdekű munkája: Mátyás király találó.  Mesterét őszintén csodálta. Janus önmagáról itt keveset írt. az ékesszólásról. • 1486-89. melynek központja mestere lesz.  Nagy Szent Albert óta a hét szabad művészet patrónája Mária volt. hogy Mátyás politikai terveit keresztezze. de ez nem valósult meg. . • Munkája: Magyarázatok kora eseményeihez 11 könyvben. Itália. • Ferrarában és Padovában tanult. • Műve: Kivonatok a magyar történelemről.Elsősorban a mutatós események érdeklik őket. a szüzességről. . 1496-tal bezárólag szól a magyar történelemről. gazdasági. melyben arról ír.  A versbe önmagát is beleírta (előbb szülőhelyéről. Antonio Bonfini (1427–1503) Tanulmányok: Firenze. . de Magyarországot különösen kiemelte.Követett mintájuk Livius. Ferrarát ő tette központtá. de ez csak a középkorias nemesi deákműveltség színvonalán mozgott. Ulászló hívására ismét az országba jött. Leonardo Bruni). Corvin Jánosnak ajánlotta.Ez itáliai eredetű.  Janus viszi át a pannon földre a múzsákat. Példája Valerius Maximus és Antonio Beccadelli volt. Így szükség volt egy új típusú történetírásra.) .  Hartvik István-életrajza  Szent Imre latin legendája  Szent László latin legendája  Rogerius: Siralmas ének 40 . . szülővárosa történetéről. Padova. 2. A tudományos irodalom 1.Kiemelkedő alakja Galeotto Marzio (1427–1497) • Janus iskolatársa és legjobb barátja volt. munkája már tudományosabb.  Van néhány sora. (Egy negatív Attila-képet tesz Mátyáshoz hasonlóvá.• • A Guarinóhoz szóló panegirikusz. • Tárgyilagosság és világi szellem jellemzi.A régi anyagot retorikus formába öltik. a csaták parancsnoka. Magyarországra azért jött. A történetírás Mátyás alatt íródott meg Thuróczy János Chronica Hungaroruma. Igazságra törekvően ír. hogy megírja Hunyadi János törökverő tetteit. .

• Négy latin kiadásán kívül volt még magyar (Debrecen. német (1599) és horvát (1574) is. (Ez nagyon nehéz szöveg. és az ez évi országgyűlésen be is mutatta. A Hunyadiak korából két jelentősebb munka származik. Jagelló-kor. 1525: nádor. Ulászlónak címezte. • Jogszemlélete a hagyományos kánonjogihoz áll közelebb. 4. de az Aldus-nyomda nem nyomtatta ki. 3.  III: Szlavónia és Erdély jogszokásai. Ez fontos abból a szempontból is. Levéltárőr lett. • Velence. kiadta Seneca Természettudományi kérdések című művét. A Jagelló-korban a nemzeti párt vezére. Paulus Diaconus. 1526: a felvidéki bányászfelkelést fojtotta el kegyetlenül. ezért kezdetben csak részlegesen ismerhetik meg. 1523.  I: birtok-. glosszázása. 1575. a görög művek latinra fordítása.  Prologus: jogi alapfogalmak ismertetése. egyetemre később ment (Krakkó.• • • Használ külföldi forrásokat is. 1568. • Maga a könyv nem humanista stílusban íródott.) A Janus-kiadások Janus a nagy előd. • A tankönyv jellegű műnek van egy Prologusa és három könyve. Klasszika-filológiával csak Janus foglalkozott. • 1514 tavaszára fejezte be. Jordanes. Kézírásos. • Ez 1848-ig az uralkodó nemesi osztály fegyvertára volt. fő cél az ő műveit összegyűjteni és kiadni. 1514: királyi személynök. • Itáliában tanulhatott. elő. 1517: itt adta ki saját költségén. • Ivanich Pál Vitéz János leveleit foglalta kötetbe.és fültanúkra is hivatkozik. 1512) volt.  Bázel. Andrea Navagero. - - - 5. 1512: ítélőmester. Heltai Gáspár magyarra dolgozta át. - Werbőczy István (1460 k. még Luthert is meg akarta téríteni. Brenner Márton kiadta az első három decast. Chronica az magyaroknak dolgairól. A pápaság híve.és utószava azonban igen. Az erdélyi római föliratokat már Bonfini is gyűjtötte. Tripartitum • A magyar nemesi szokásjog első tudományos összefoglalása.  1558: német fordításban is megjelenik. hogy igazolják a külföld számára: a magyarok nem barbárok. hogy törvényerőre emelkedjék. Föladatai: latin és görög szerzők fölkutatása.  Kolozsvár. Piccolomini. • 1495-től foglalkozott a gyűjtéssel. a városi polgárság és a jobbágyság viszonya.és örökösödésjogi kérdések. A humanista iskola módszeresen tanította.  Bázel. és innen a vatikáni könyvtárba került. a hibás szövegrészek helyreállítása. kommentálása. Janus elégiát Bécsbe küldte kiadásra. Zsámboky János gondozásában a teljes mű megjelent. Két sikertelen kísérlete (1505. Weres Balázs fordítása). mert a főurak nem engedték. A filológia A legsajátosabban humanista tudományág. – 1542) Nemesi családból származott. • A könyv előtti ajánlólevelet II. • Váradi Péter Janus Pannonius verseit gyűjtötte össze. 1565. család. – 1528) • Az első jelentős klasszika-filológus. - 41 . Érdekeinek megfelelően pártját és elveit is elárulta. helyes értelmezése. • Brodarics István volt a kezdeményező. • Kötetét Csulai Móré Fülöp vitte Velencébe (1521). 1492).  II: vagyonügyi perek eljárása. Matheus Fortunatus Pannonius (1480 k. • Bécs. pl. 1553. Friss anyag esetében szem. Az első rendszeres kutató Megyericsei János (1470–1517).

) Werbőczy István: Bécs. az első négy Esztergomban készült.  Öt énekből áll. . 1513. az ötödik Gyulafehérvárott. Wernher György adta ki. • Keresztesháború. az is véletlenül. 1523: Szalkay László egri püspöknek ajánlotta. 42 . Magyi Sebestyén: Bologna.  Az első magyarországi erazmista. avagy a keresztesek rabszolga-háborúja:  Egyetlen ismert költői műve. ezért több mű maradt ránk. 1554.A Jagelló-kor költői. Guarino-panegirikusz. Magyarországra 1511-ben jött. 1512. illetve kárhoztatásáról szól. 1514: Bekényi Benedeknek küld tíz elégiát nyomtatásra. • A Janus-követők: néhány név maradt fönn.  Indítéka: Nándorfehérvár 1521-es eleste. A humanista költészet elterjedése .  Disztichonban íródott.  Bécs. • Meghatározók: Konrad Celtis és Vadianus (Joachim Watt).• • • • • Paulus Crosnensis Ruthenus: Bécs. Hagenau.  1519-ben jelent meg Bécsben. hexameterben írta. Adrianus Wolphardus (1491-1544): Bologna.  1822 sor hosszú. 1518: az eddig legteljesebb kötet jelenik meg Joannes Frobenius nyomdájában.  Néhány versét halála után barátja.Magyarországon Janus honosítja meg. Beatus Rhenanus: Bázel.  A török veszélyt festi le.Nagyszombati Márton • Bencés szerzetes.  Parasztellenes. . (Ennek ajánlólevelében egy újszerű Janusértékelés olvasható. 1522: az 1518-ban Gyulafehérváron talált eddig kiadatlan munkák ezek.  Erdélyi szász patrícius származású. Krakkóban és Bécsben tanult.  A török irodalom terméke.Taurinus (Stieröxel) István (1480 k.  A megszépített magyar múltat tárja a széthúzó nemesség elé.  Művét három énekre tagolta.  A romlásnak indult jelen. • Fodor Kristóf • Bakócz Ferenc (144?–1508) • Báthory Miklós (1430–1506) • Garázda Péter (1450–1507) • Megyericsei János .  1515-ben kezdte írni. Bécs. • Elterjedtebb a nyomtatás.  Címe az akkor Homérosznak tulajdonított Békaegérharcra utal. • Piso Jakab (1470–1527). Guarino-panegirikusz. • Hagymási Bálint műve a bor és a víz dicséretéről. a humanista buzdító beszéd költői változata. • Egyetlen fönnmaradt műve: Magyarország főuraihoz. – 1591) • Morvaországi német származású volt. 1517. aki Erasmust személyesen ismerte. Elítéli a részegeskedést.

Ismét nem az eredeti pécsi kódexet vették alapul. Összehasonlítva a Monumenta Germaniae Historicával: Forgách-csal kapcsolatban csak két helyen találkozunk a modern szövegkritikára utaló jegyzetekkel. majd Szalay László. (Pl. A XVI. (Minden fordítás csak találgatás lehet. nem a tiltakozó Ferdinánd. Gyakoriak a sajtóhibák. • Paleográfiai szempontból Pray változata a legvalószínűbb. írásjelek rossz alkalmazása). prius szerepel.VII. de nagyon sok hibával (Forgách mégis ezzel vált híressé). 1811: a pécsi változatait Schwartner Márton átvezette a Kaprinai-kódexbe. 1866: a Monumenta Hungariae Historica sorozatában is megjelent. (Még rosszabb változat szerepel a Pray-kódexben és a Kaprinaikódexben. fordulatok esetében különbséget kell tenni a szándékolt és véletlen ismétlések között. de az intellexerat alanyát csak bizonytalankodva lehet azonosítani a pontifexszel. Balassa Menyhárt. Sörös Pongrác ezt tacitusi sajátosságnak minősítette (ezek közt említi még a szerkezet egységének gyakori föladását is). Az ismétlődő szavak. Zrínyi és a gyulai Kerecsényi László összehasonlítása. Forgách legtöbbet idézett mondata. az isteni jelző esetében.).) De a tacitusi fordulatok Sallustiusnál éppúgy megtalálhatók. vö. • A következményes befejezés igealakjának vitathatósága már nem is szúr szemet. Az ellentét mintája Tacitus Otho-jellemzése.) Pl. • A Horányi-féle javítás szellemes. más helyre teszi a zárójelet. A különbség csak annyi. eltérő a szöveg. hogy Szolimán magyarázkodott. a tacitusi mintaképpel. pongyola szerkesztésű mondat. Horatius és Tacitus ismétléseinek kitapintható szerepe van. hanem az Istvánffy Miklóstól származót. A pongyolaság a közönséges nyelvtani dolgokra is kiterjed. Ugyanígy negatív Izabella és János Zsigmond leírása is. A nem éppen cicerói és nem is tacitusi mondat értelmét ki lehet találni. pl. • Az író vagy szórakozott volt. de Majer szövege csak kevés segítséget ad. Kerecsényit már korábban megbélyegezte. ahogy Schwartner kollacionálta.) Ha az eredeti szöveg hibás. századi humanista litteratura műfajai és képviselői Borzsák István: Forgách Ferenc és Tacitus Forgách tanulmánya („csak amolyan könyvismertetés”) Forgách Ferenc a XVI. A legtöbbet meg lehet fejteni. akárcsak Tacitus esetében. hogy Forgách ítéletei ritkán tömörek és alig említenek pozitívumokat. Pl. Nagyon sok a következetlen. Vannak helyek. Forgách latinságán nyomot hagyott az olasz környezet is (dat. de ezt nem jelezte.) Majer Fidél kiadási elve és gyakorlata - - - - - - - 43 . Bártfai Szabó László: a pécsi Forgách-kódex akadémiai kiadása rossz. A többi esetben Majer pótolta a tárgyat vagy az alanyt. vagy összekeverte a latin szerkezeteket. 200 évig csak kézirat (kivéve a Szigeti veszedelemről szóló rész). (Vergilius. 1914: a pécsi ismét hozzáférhetővé válik. de ezek nem olyan veszélyesek (ennek minősül a helytelen elválasztás. csak az író elfelejtette. de nincs szöveg-alapja. peius. Ki akarta adni: Majer Fidél. Részletesebbé is formálta a szöveget. Forgách pongyolaságára példa a Don Carlos-történet vége. végül Toldy Ferenc valósította meg. helyett ad + acc. de közben eltévedt. bizonytalan pl. írásművészete csúcsának tekinthetők. 1788: Horányi Elek kiadja. Majer a Delfino győri püspökségéről szóló részben is hagy ki részeket. akkor azt írták mellé. Jellegzetesen szórakozottságból adódó mondatszerkesztési hiba található a könyv elején. pl. Forgách summázó jellemzései. = Le kell fordítani a teljes szöveget (ezt Pirnát Antal fogalmazta meg). hogy a latin mondat beteg. helyes olvasata. Kb. melyet Majer Fidél (Esterházy-nevelő) őrzött. hogyan kezdte a mondatot. a visszaható és mutató névmás használata. Pl. ahol egy betűn múlik a mondat értelme. Dobó István és Nádasdy Tamás jellemzésében (de ennyire azonos sablonokat Tacitus esetében nem találunk). néhány helyen ez itt is érvényes. század egyik legjelentősebb humanista történetírója. Vannak refrénszerűen ismétlődő gondolatok. kimaradt az ige és egy kérdőjel a szövegben. Nagyon korszerűtlen. nyilvánvaló.

Szerinte Forgách is pszichologikus momentumokra épít a jellemzéseiben. • Ezáltal meggondolandónak tarthatjuk a jelzőt (Szamosközyre jobban illene). ő csak annyit jegyez meg. = mértéktartó lesz. addig Forgách ezt és a disciplinát alig látta meg a főszereplőkben. • A Padovában nevelődött magyarok hallhatták Francesco Robortellótól (itt a Zápolyai család bűnösségét szokták idézni). Simon úgy vélte. • Fönntartásokkal megkockáztatható: a keresztény uralkodók elé is példaképül állított Szolimán és a romlott Szelim ellentéte esetleg ókori mintára vezethető vissza (a bölcs Dareios és a fölfuvalkodott Xerxész kapcsolata). Dobó Istvánról). Szelimre is a xerxészi elvakultság jellemző. Arminius jóval későbbi tragikus bukása. hogy miből adódik Forgách tragikus történelemszemlélete. Ez a hűtlenség és árulás folyamatos fölháborodással tölti el az írót. • Olyan részt. Országh Kristófról. • A legtacitusibb részek: ironikus és szarkasztikus megjegyzések (pl. • Sörös Pongrác a külső szerkezet és az annalista elemek alapján egyértelműsíti a tacitusi hatást. • Tanulhatta Tacitustól is. Bebek Györgyről. Bártfai Szabó Lászlótól napjainkig. Itt ír még a Perényi-család botrányos történetéről. 416–437. évi krónika zárását (hírhedt nagyurak jellemzése). majd a kronológia mellőzésével a nagy ellenfél. majd jönnek a baljós előjelek (Lepanto = második Szalamisz). Forgách szerint azért indít hadjáratot Szigetvár ellen. Bíró Vencel volt. hogy Forgách jól ismerte Tacitust. Ez öröklődött aztán Söröstől Pintér Jenőig. és vannak rá emlékeztető éthosú részek is.) Tény. hogy a római író alapos ismerete nálunk először Forgáchnál tapintható ki. • Pl. • A rezignált tacitusi eszmefuttatás folytatása a Bona Sforza és ugyanolyan fia-lánya erkölcstelensége. A fides-perfidia problémáját Tacitus is többször érinti. az utolsó. • Forgách sine irā et studiō nyilatkozatában is nyilvánvaló Tacitus ismerete.) A magyar irodalom története 1600-ig (272–303. Itt ír a Balassa-család homályos eredetéről (az író katona-testvére. aki kifogásolni merte Forgách latinosságát. ezt a részt ki kell hagyni).) Tudós humanista irodalom 1. Forgáchnál nem találunk. és ez az egyszer elhangzott összehasonlítás így könnyen meggyökeresedett. • A legtacitusibbnak tűnő fogalmazásról is kiderülhet. Szolimán önkéntes visszavonulása növelte dicsőségét. és két különböző összefüggésbe helyezi. Forgách párhuzamot von a kor két legjelentősebb uralkodója. hogy Tacitust sem káromolták. Egyre ritkábban olvasták Tacitust és Forgáchot is. F. Mondhatjuk-e Forgách Ferencet „magyar Tacitusnak”? • Csak lényeges fönntartásokkal. könyvének szubjektív kitérése hatott rá. hogy ez érdemben hozzájárult-e történetírói szemléletének kialakulásához. • Nem tagadható. az a kérdés. A keresztény humanizmus . ha néhol sikerül néhány tacitusi fordulatot kitapintani. • Történeti műve azonban alig mutatja nyomát Machiavelli eszméinek. Tacitusról ez egyáltalán nem mondható el. V. Károly és Szolimán közt (1557: meghal legkedvesebb felesége. (Tacitusnál: Germanicus búcsúztatása. Fölmerül Forgách machiavellista műveltségének kérdése is. mi az alapja? Toldyig és Toldynál sem található meg.Rotterdami Erasmus (1466–1536) 44 . hogy vallása parancsa szerint ellenséges földön érje a halál). • Klaniczay Tibor szerint ez egyértelműen kimutatható. • De míg Tacitus rendületlenül hitt a virtusban. mint amilyen az Agricola. „ezért szoktuk magyar Tacitusnak nevezni”. • Forgách nagyon terjengős.- - - - - - A legművészibb lapok közt tartja számon Pirnát Antal az 1557. De akkor honnan ered. hogy pl. • A Báthoryak leírásában valószínűleg az Annalēs IV. az Annalēs vagy a Historiae elején van. a Ferdinándhoz intézett „Deliberatio”. (Szekfű Gyula is így említi. Liviustól származik. • A nyelv helyenként darabos. „széles”. de Forgách félbeszakítja a tacitusi gondolatmenetet. amiért olyannak festette le a korát. Ezért megtévesztő a „tacitusiság” kinyilvánítása. Ír arról. amilyen volt.

Hagymási Bálint. de át is értékelték. Erasmus tanait hozták haza. A humanista emlékirat Bonfini után időszerűvé válik a jelen vagy a közelmúlt eseményeinek leírása. ismerteti a földrajzi körülményeket is. a humanista műveltséget már itthon szerezte meg. • Sylvester biblia-fordítása. de az országban nem volt nyomda.Oláh Miklós (1493–1568) • Nagyszebenben született. majd zágrábi és egri püspök. Brodarics. • Ébresztője lett a nemzeti nyelvek tudatos irodalmi művelésének. pl. Bécsbe. Pesti Gábor. majd a török támadás előzményeit és okait írja le. de az egyháztól soha nem szakadt el. 2. kancellár lett. de hangvétele nem az. A nemesség a magyart. Ráskai Gáspár. a humanisták latinul író csoportja működött itt tovább. • Zágrábi. • Műve polemikus célzatú. • Humanista ideálja: a görögben. Az erasmusi humanizmus. • Ezen kívül egyetlen nagy szabású műve a mohácsi csatáról készített emlékirata. vele menekült Pozsonyba. városi lelkészek. és esztergomi érsek. 1536). 18 Ferdinánd mellett volt pl. Pesti). János halála után sokan átálltak Ferdinánd mellé. • Bevezetőül röviden jellemzi a királyt és a főurakat. Brüsszelbe. • Az ő költségén tanult külföldön Zsámboky János. tisztviselők. Honterus János (Brassó. 1534).- - - - • A modern gondolkodás és a kritikai szellem úttörője. • A humanista filológusképzést a protestáns iskolák föladatának tartotta. • Szükségesnek tartotta az egyház belső megújulását. • A levél a legfontosabb. • Mária királyné titkára és udvari papja volt. A Mohács utáni humanizmus legbiztosabb bázisát a fejlett városok patrícius polgársága jelentette. a humanisták a két király. a polgárság a németet tekintette irodalmi nyelvnek. • A klasszikus nyelvek és az antik kultúra ismerete már a szent iratok értelmezéséhez kellett. . Írói többségükben tanárok. szinte az egyetlen kifejezési eszköze. • Első magyarországi hirdetői már II. Lajos udvarában föltűnnek (Piso Jakab. Werbőczy. • Eszméi a reformáció előkészítői voltak.18 A Habsburgok számára magyar művelődésügy nem létezett. Oláh Miklós. Akik itt tanultak. János pártján állt pl. amelyek az ő művét is kiegészíthetik. Eck Bálint. és pozitív tartalommal töltötték meg. A két legkorábbi nyomda a brassói (Honterus. • Az erazmista csoport tagja lett. Istvánfi Pál. .Brodarics István (1470 k. Forgách Ferenc és Istvánffy Miklós. • Az első történeti emlékirat szerzője. • Sylvester János: Grammatica. a latinban és a héberben jártas tudós. Oláh. a műveket Bécsben és Krakkóban adták ki. A nyugati keresztény humanizmus új tendenciái a bécsi és a krakkói egyetem útján váltak Magyarországon ismertté. • Erasmus híve. 1541. 45 . Nádasdy Tamás. pécsi és esztergomi kanonoksága után kancellár és szerémi püspök lett. Zsámboky János. • A melanchtoni humanizmus képviselőivel együtt őrizték a nemesi öntudatot. Verancsics Antal. – 1539) • A Szerémségben született. Ferdinánd és János körül csoportosulnak. de a protestáns diákok továbbmentek Wittenbergbe. ma két mű ismert. Irodalomnak az számított. Magyarországot egyre inkább a kereszténység védőbástyájaként értékelték. 1539. amit nyomtatásban kiadtak. Brodarics István. szerényebb jövedelmű polgárok. Föltűntek a humanista műveltségű iskolamesterek: Cordatus Konrád. Melanchton Fülöp (1497–1560) • A wittenbergi egyetem tanára és Luther tanítványa volt. 1541 után a budai központ fölbomlik. 1535) és a sárvár-újszigeti (Nádasdy Sylvester ösztönzésére. Cox Lénárd. Zay Ferenc. Magyar földön magyarul először Újszigeten nyomtattak. • 1542-ben hazatért.

• Több volt a görög-római szerzők műveinek nyomtatásban való kiadása. Sárvár-Újsziget. • Egy rövid emlékezet Izabella meghiúsult tervéről szól (Bornemisza Tamás műve). 1565.  Honterus világföldrajzot írt (Krakkó. de annál érdekfeszítőbbek.  Dudith András (1533-1589) kiadásai: Thuküdidész latin kommentárja (Velence. de saját kezű följegyzése csak néhány maradt meg. akárcsak Oláh. • 1564-ben végleg letelepedett Bécsben.A hazai filológia föllendülése. • Bonfini munkájának folytatására tudatosan készült. század elejétől 1566-ig ad leírást. . és világfi módjára élt. Kolozsvár. 1556. • Stílusa nyers. • Mindszenti Gábor diáriuma öreg János király halálárul. 1530. 1541). • Oláh utódaként esztergomi érsek lett. Kolozsvár. Párizsban és Padovában. 1535.  Gyalui Torda Zsigmond (†1569): Euripidész: Oresztész. Reginaldus Polus bíboros életútja (Velence. Brassó. Brassó. • 1563-ban Belgiumban is járt. 1539. Bázel. • Visszaemlékezéseit Verancsics számára írta le. így világi funkciókban dolgozott. Tanult még Strassburgban. 1539. rossz latinságú. Szerémi György emlékirata (1545–1547) • Szerémi udvari káplán volt. Bázel. hogy az ország összeomlásáért az egymást eláruló főurak a felelősek. • Összeállította Erdély. Bázel.  Heltai Gáspár Brenner kötetét egészítette ki.  Molnár Gergely (†1558): A latin nyelvtan elemei. • Minden ismerősétől gyűjtött információt. 1563. • Nyelvtanírók. hanem epizódokat jelenített meg. de egyszerűek. 1551. két történeti visszaemlékezése. Melanchtont is hallgatta.  Leírásai líraiak. Verancsics Antal (1504–1573) • Dalmáciában született. • Valószínűleg Zay Ferenc munkája egy Nándorfehérvár elvesztéséről szóló irat. 1533. 46 . de végig katolikus maradt. 1549. Bázel. • Diplomáciai küldetésekben járt. Plantint is meglátogatta. Brassó. 3.  Eck Bálint (1494?-1547?): Horatius Ars poeticáját (1521) és episztoláit (1522) adta ki Krakkóban.  Szerinte a székelyek őrzik a régi szittya szabadságot és erkölcsöt. • Költeményeinél jelentősebb a levelezése. szókimondó. a bécsi egyetemre 1548-ban iratkozott be.  A két mű szerkezetileg is összefügg.  Brenner Márton (†1553): Bonfini művéből harminc könyv. A legterjedelmesebb műve a Budától Konstantinápolyig vezetett naplója. • Nem folyamatos történetet írt.  Gyulai Torda Zsigmond Galeotto Marzio művét adta ki. Krakkó. 1543.  Az Attila inkább történeti eseményrajz.  Attila és a hun harcosok bátorságát ideálként állította honfitársai elé. 1560).  Wagner Bálint: görög nyelvtan latin jegyzetekkel. • Verancsics-évkönyv: a XVI.Zsámboky János (1531–1584): • Bécsben és Lipcsében tanult. Moldva és a Havasalföld római emlékeinek leírását.  Wernher György (†1567) a magyarországi gyógyvizekről írt. A magyarországi humanisták filológiai munkássága . • Történetírók kiadása.  Brodarics művéhez is kötődik. • Történetei nem mindig hitelesek.• - - - 1536-37: Hungaria. A magyar nyelvű emlékiratok. • Ő is. 1563).  Sylvester János: magyar-latin nyelvtan. Itt még Iustus Lipsius is fölkereste. Attila. 1535 – görög nyelvtan.  Honterus János (1498-1549): latin grammatika. 1530 és Brassó. megjátszotta az udvari költő szerepét. Bécs. és néhány szerelmes verse is fönnmaradt. • Az ő írásában a legerősebb a vád. Antwerpenben kedves kiadóját.

 Sárváron iskolamester. Pesti Gábor.  Fölhasználhatott régebbi magyar szövegeket is.  Fordításában kevesebb az idegenszerűség.  Gyulafehérvári kanonok és küküllői főesperes. 4.  A történeteket nem bővítette. magyarosabb. 1569. hogy a Corvinából magához vette Janus Váradi Péter által összeállított kötetét. nyelve közelebb áll az élőbeszédhez.  Tinódi: Egervár viadala. hanem kompiláció. olasz.  Figyelembe vette Erasmus és a Vulgata szövegét is.Erasmus szerint vissza kell térni az ősforrásokhoz (klasszikus nyelvek ismerete fontos). Sylvester János. Rudolf koronázására. Bécs. Újsziget.  Alapja egy nürnbergi kiadás volt. 1536. ami alapul szolgál a nemzeti nyelvű fordításoknak. de törekedett az esztétikai hatásra. nincs benne tudatos nyelvművelő szándék. 1553. 1566.• • • Miksa udvari történetírója és költő volt. majd Nádasdy közbenjárására a bécsi egyetem héber tanszékére kerül (1543). 1538.  Másik jelentős műve: Esopus fabulái. • Pesti Gábor (Gabriel Pannonius)  Első ismert tette. egyrészt.  Újlaki püspök kívánságára egészítette ki a magyarral. Bécs. Bécs. a Döbrentei-kódexet.  Erasmus tanítását Krakkóban ismerte meg. mellette orvos is.és az Érdy-kódex előszava is. • Komjáthy Benedek  Pozsonyi kanonok. Perényiné költségén.  Plautus.  Bécsben tanult.  Perényiné Frangepán Katalin kérésére kezdte el fordítani Szent Pál leveleit.  Latin.  Wittenbergben is tanult. így első műfordítónk is. hogy hiteles szöveg legyen.  Ez az első nyomtatott.  Horatius.A három erazmista fordító: Komjáthy Benedek. és ezt később Brassicanusnak ajándékozta. Ő az Újszövetséget fordította le (1516). Szerinte a Bibliát mindenkinek meg kell ismernie. mert nem a hazai szókincshez alkalmazkodott. a fordítás nem önálló munka. 1538. és olvasnia kell. a török elől Huszt várába menekült. francia. Nagyobb művet írt Ferdinánd halálára.  Nem küzd a latinizmusok ellen.  Nyelvművelő föladatát a latin előszóban fejti ki. de fölszentelve nem volt. • Sylvester János (1504)  Szinyérváralján született. A papi pályának később hátat is fordított.  Itthon kevésbé volt elterjedt. majd Nyalábvárba ment.A teljes fordítás szükségességét hirdette a Jordánszky. 1564. magyar nyelvű szépirodalmi termék. 1588.  Utolsó munkája egy hatnyelvű szótár.  1551-ből való élete utolsó adata. Antwerpen.  Övé az első teljes Bonfini-kiadás. Antwerpen. német és magyar. Kiadásai.  A gyönyörködtetés mellett az erkölcsi nevelés is célja volt. Bécs. másrészt legyen.  Szigetvár ostroma. 47 . Bécs. .  Janus Pannonius.  Életműve az Újszövetség magyar fordítása. 1541. mely a négy evangéliumot tartalmazza. .  A fordítás 1533-ban jelent meg Vietor Jeromos krakkói nyomdájában. Erazmista bibliafordítás és nyelvművelés .  Első kiadott munkája: Uj Testamentum. cseh. és ki kell javítani a Vulgata tévedéseit is.  Erasmus és a Vulgata mellett ő is használt magyar szöveget. pl.

mert látta. De Franciaországban. hogy a tisztességes élet mintaképe legyen. Gyarapodtak a házi múzeumok és könyvtárak. de gyermekeiket már neveltetik. Az asszonyok anyanyelven beszéltek. hegedű) minden udvarban voltak. A szépirodalom kéziratos jellegű volt. Padovát szívesen látogatták a protestáns és a világi diákok. viola). sz. A luxus kezdetben a díszítésben mutatkozott meg. körülményes. a temetés és a farsang. Kinevezték váradi püspöknek. és az 1540–1572 közti időszakot írja le. Az egyes udvarok közt gyakori levelezés folyt. 19 Grammatica Hungarolatina 48 .Fő műve: Följegyzések Magyarország állapotáról. mint a keresztelő. a Batthyányak németújvári.  Viszont szövegkritikai és filológiai alaposságban minden elődjét meghaladta. a műveltség. 1539. majd a bútorzatban is. több nyelven beszéltek. Berzeviczy Márton. Forgách Ferenc (1535–1577) . Az irodalmi tevékenység két részre osztható: voltak a magas színvonalú. Nagy kultusza volt a virágoskertnek is (rózsa. Kínosan ügyelt a pontos megértetésre.Kezdetben szónok volt (a török ellen.  Ez az első magyar nyelvtan. így a szöveg gyakran terjengős. Jellemző a finom modor. • A Szatmár körüli harcokról szóló leírása kéziratban maradt fönn.  Műve még: Magyar-latin nyelvtan19.Báthory István (1533–1586): államférfi és író is. és a Habsburgok nem törekszenek a török kiűzésére. pl. pl. anyanyelvű költői művek. és Ferdinánd halálára). és Oláh Miklós költségén Padovában tanult. . Egy ilyen kódex maradt ránk: Fanchali Jób-kódex (1595–1608). és e stílusban építették át házaikat a kolozsvári patríciusok. Egyedi jelleget biztosított a magyar reneszánsz udvaroknak. Itália egyetlen liberális egyetemét. Gyakoriak voltak a többhetes látogatások. Zsigmond elbeszélése. látogatták egymást. és csak elemi iskolázottsággal rendelkeztek a vallási tudnivalókon kívül. a menyegző. A reneszánsz udvari kultúra Magyarországon - - - - A humanista főurak többségére a féktelenség. Az udvar szerepe. ifj. A reneszánsz udvariság a lovagi életforma humanizált folytatása volt. Báthory Kristóf. . Az udvari reneszánsz kultúra olasz hatás alatt fejlődött ki Magyarországon. de soha nem foglalhatta el székét.  Jelentősége: fölismeri. Batthyány Boldizsár. 2. • Forrása még Tinódi krónikája. A férfiak egyetemet végeztek. • 1568–1573 közt készült el.Ferdinánd kívánságára lett katolikus.1586: János Zsigmond szolgálatába állt. Nagy központ volt a Báthoryak erdélyi udvara. minden paraszti elutasítása. • A jelent sötétnek. szomorúnak írja le. . latin nyelvű. koboz. Az udvari szépasszonyok körében tűnnek föl az első költőnők.  Hangjelöléseket vezet be. hogy a török veszély miatt a birtokok és a jobbágyok állandóan fegyverben voltak. ennek kánonját Baldassare Castiglione (1478– 1529) írta meg Az udvari ember (1528) című művében. mint a latin. szegfű. Itt virágzó az irodalmi élet is. • Nyomtatásban csak a Szigetvárról szóló rész jelent meg a Zrínyi-albumban.1571: Erdély kancellárja lett. hogy Miksa német tanácsadókra hallgat. liliom. a görög vagy a héber. Újsziget. és apja. az Ecsedi Báthoryak ecsedi és a Thurzók biccsei udvara. hárfa. 1587. Fénypontot jelentettek a nagy társaságra alkalmat adó összejövetelek. Wittenberg. politikai célú írások. a durvaság jellemző. A humanista történetírás virágzása 1. így élénk társadalmi élet alakult ki. • Bornemisza Pál nyitrai püspök följegyzéseit is fölhasználta. Főleg a síkságokon épültek reneszánsz várkastélyok. Az erdélyi történeti és politikai írók . és a magánszférában megmaradó. . Zenészek és hangszerek (lant. A magyar arisztokrácia ezt a bécsi és a krakkói udvarban sajátíthatta el. A legfényesebb udvarok közé tartozott még a Nádasdyak sárvári. virginál. latinul írtak. hogy a barbárnak hitt magyar nyelv éppúgy szabályokba foglalható. Spanyolországban és Londonban is szolgáltak magyar ifjak.

Apja Istvánfi Pál. . . a reformációról. A gyulafehérvári levéltárat vezette.A filozófia foglalata című műve (Strassburg. Brutus János Mihály. majd Rudolf magyar király előtti beszéd.Megírta két történetíró-elődjének életrajzát (Forgách Ferenc és Zermegh János). . Debrecen. 1591) mutatja. • 1565: Ferdinánd emlékére írt beszéd. Strassburg. . • Hétrészes könyvek. • 1594: Erzsébet angol királyné előtt mondott beszéd. • 1602: egy el nem mondott beszéd Erdély állapotáról. 20 Verses napló. • 1575: beszéd a királyválasztó országgyűlésen. . • Ötrészes könyvek Erdély dolgairól. • Mátyás erős és fegyelmezett állama volt az eszménye. hogy az arisztotelészi filozófia híve. Kolozsvár.Tanulmányok: Tolna. • 1572: római követként a pápa előtt mondott beszéde.Első könyve egy régészeti mű volt. Somogyi Ambrus.Magyar történeti művei csak töredékesen ismertek. . • 1571: Báthoryt dicsőítő beszéd (Velence). Kovacsóczy Farkas (1540–1594). földrajzi és nemzetiségi tényezőkben próbálja meg keresni. és megverselte külföldi élményeit is. . 3. • A magyarok eredetéről írt műve elveszett. • A humanista történetírás retorikus elve szerint írt. Meg lehet még említeni a következőket: Gyulafi Lestár.Nagy műve: százada magyar históriája: A magyarok történetének 34 könyve. . Báthory titkára az írója). • Könyv a magyarok dolgairól. 4. • 1584. . Gálffy János. 1593.Erősen támaszkodott a hiteles levéltári forrásokra.Búcsúverseket írt. Berzeviczy Márton (1533–1596): két orációja maradt fönn.A török ellen még hatvan éves korában is harcolt. 1587. Istvánffy Miklós (1538–1615) .Heidelbergben és Padovában tanult. Köln. Wittenberg.20 . 49 . • Szónoki beszédeket is tart. .Írt néhány költeményt is. .Padovában és Bolognában tanult. Kolozsvár: Párbeszéd Erdély közigazgatásáról. Szamosközy István (1565?–1612) . Kakas István (†1603). aki a Voltér és Grizeldisz című első regényes históriánk szerzője. .1564-71: legtöbb latin alkalmi verse innen származik. • Nyomtatásban először Pázmány Péter adta ki. 1622. . • 1602: Borisz Godunov orosz cár előtti beszéd. kulturális.1581: alnádor lett. . • 1572: Berzeviczyt búcsúztató beszéd (Velence). Padova. 5. Baranyai Decsi (Csimor) János (†1601) .• - - - Politikai levelezése hatalmas (kiemelkedik az 1581-ben Iván cárnak írt episztolája.Az események magyarázatát gazdasági. Wittenberg.A marosvásárhelyi iskola rektora. főleg epigrammákat. • 1599: Zsigmond lengyel. államelméleti mű. . társadalmi.Tudatosan különbséget tett a magyarországi magyar és az erdélyi magyar között. ennek azonban Gyulai Pál.Kisebb értekezést írt a magyar királyok pecsétjeiről.

.A historikus nem keverhet művébe fikciót.1575.Elsődleges cél: igazság.Ismerteti a bibliai Lázár történetét. Legértékesebb irodalmi munkája egy 1595-ben készült Sallustius-fordítás. hanem a fikció. politikai. 1596. . így a néhány megírt művet kényszerből még mindig históriának nevezik. . nem költeményt. . . hogy gyönyörködtessen. Költő dolga: a históriát fabulával keverni (Zrínyi).) Első kiadás. katonai tanulság.Műve: Árgirus históriája. • Nem szól erkölcsi tanulságról. hanem mulatságnak ajánlja művét. ahol történt). (Még megfelelő szó sincs a műnem megnevezésére. hanem megkereste a hozzájuk illő magyar változatot.) • A „tündérország” utal rá. amely a magyarországi iskolai oktatás céljaira készült: Eck Bálint bártfai rektor kiadása (1522. nem az. História: minden olyan elbeszélés.) Gergei Albert: . • Módszere nem az igazmondás. Szeben. Ezekben Báthory Zsigmond uralkodásáról pozitív képet fest. feltámadásról és az örök életről hasznos és szükséges könyvecske . Az egyik Catilina összeesküvéséről szól. melynek tárgya valóban megtörtént esemény (rēs gesta). Ez az epikus költemény. (Az egész reneszánszban az európai poétikai irodalom egyik legfontosabb forrásműve. . hogy ez csak rēs ficta (a história mindig megjelölte a földrajzi helyet. Nem szó szerint fordított.Eszmefuttatás a végén: példabeszéd vagy história. Debrecen.Nevét a versfőkben örökíti meg. . hogy hasznos legyen. a másik Iugurtha király legyőzéséről. A többség tudatosan históriát alkot. Ötezer görög-latin-magyar szólás: Erasmus nyomán készítette el.- - Meg akarta írni a magyar történelmet.Az epikus szerkesztés horatiusi szabályai is föltűnnek. sz. Horatiusi Ars Poetica: Magyarországon a XVI. és csak följegyzései maradtak fönn. 50 . Nem moralizál még a Szilágyi és Hajmási históriájának szerzője (Szendrői Névtelen) sem. A históriás énekek Pirnát Antal: Fabula és história Károlyi Péter: Az halálról. • Nem igazi história. első harmadában lett iskolai olvasmány. VIII.Járulékos haszon: morális. Krakkó). de korai halála megakadályozta. Szamoszatai Lukianosz: a história célja. (Históriás énekkezdő formulában mondja el.

Ezt már nem tudósoknak írják.Mohácsnál elesett esztergomi érsek.Ifjúnak nevezi magát. .Írott forrásokból. a fabula megszemélyesítője. - 51 . • 345 soros tanköltemény.Szerzője: kisnemes. a tanuló megismerhette belőle a 36 legnépszerűbb mitológiai mesét. a históriaszerzők kerülték ezt a megnevezést. Uberto Foglietta: . poéma – egyértelműen fiktív történetet jelentettek. próbálja meghatározni. . tudós emberek könyveinek vagy szentírásnak (ha a Bibliából van) nevezi.Nem utal semmire. Szalkai László: . mezővárosi pap. (Ezt tanították az egyetemeken is. 1560-ban készült. • Ennek távoli irodalmi példája Vergilius hetedik eklogája volt. mert tanulságos tényeket akartak közölni. • Van. hanem mesét is teremt (Foglietta teszi hozzá). A historikus ismeretei több helyről származhatnak. Énekelt verses história. melyiket tartják fontosabbnak.1490 körül.Aki csak versbe szed. mi a különbség a költészet és a historiographia között.Más szemtanúk elbeszéléséből. mentiuntur multa cantorēs. .) A költészetet a miatt is lebecsülték. tehát komoly tanítói helyzetben voltak.1574: megjelent egy traktátusgyűjteménye. • Ilyenkor a historiográfia szabályai szerint átszerkeszti. varázslókban. . • Vannak benne közhelyek. . de ennek helyét a rétorikában Cicero már egyértelműen kijelölte. .) Baranyai Decsi János a tudós embereknek azt javasolja. • Téma: birka-és kecskepásztor énekversenye. . A költészetet vagy a históriát nem helyezték egymás fölé. annál alacsonyabb a szerző társadalmi rangja.” Baranyai D.Nem tanult klasszikus szerzőt. . Igaz. hanem Theodolus eclogáját vették. (A költő gyönyörködtet. aki a hallgatókat hamis káprázatokkal bűvöli el. ezért a historikusok tudatosan kerülték). („Sokat hazudnak az vers szörzők. vagy annak humanista magyarázatát. . (Fontos tehát a prózai história. A szerző magát poétának nevezi (de ez a terminus – és még a poézis. a históriaíró tanít. J. • Kisvárdai magyarázatot írt hozzá. hogy nem volt a hét szabad művészet tagja. . pl. a historiográfia sem. . a história megszemélyesítője. kihagy csodás elemeket.Mesteremberek adják elő.A költő legfontosabb tulajdonsága. Varjas Béla utal a lovagi jellegére. . mint a fabula. Plutarkhosz: . .) Arisztotelész: Metafizika. ilyenkor a fönntartásait jelzi. falusi tanító.Genovai historikus. hanem mágus. mert a kor embere még hitt a boszorkányokban. .Ő maga is szemtanú volt. hanem szemponttól függ. hogy ilyet írjon.Költemény. Az ilyen írások szerzőit nevezik így: bölcs.Görögöknél az méltó a költő névre.  Alathia (igazság) pásztorlány: bibliai történeteket énekel.Minél több az írni-olvasni tudó. ezeket krónikának. csak megjelöli a tárgyat. A középkori triviális iskolákban a história magasabb rendű. Sárospatak – tanítója: Kisvárdai János.Költő elsődleges föladata: gyönyörködtetés. históriának. Caesar pedig történelmi emlékiratot írt. énekmondó. hogy minél jobban használja ki képzelőerejét. vagy tudós ember. .  Pseustis (hazug) kecskepásztor: mitológiai mesék. aki nemcsak versbe szed. mikor nem hagyhat ki. A manierizmus esztétikai szemlélete: az igazi költő nem a valóság megjelenítője. hanem az olvasni nem tudó közönség számára.) A történetíráson belül is van rangsor: Livius és Thuküdidész a tudósak közül is a legnagyobb.

Az énekköltészet a graduálba fölvett himnuszok fordításával kezdődött. (A XV–XVI. A protestáns ének kezdetei . A témák sem különültek el. átfogalmazása.A magyar irodalom története 1600-ig (179–183. Bonfini. vagy veszedelemének. 1538. • Szerzője. nálunk a magyarság romlását sirató XVI. • A fehér ló mondáját dolgozza föl. . Páros rímű 10-es sorokból áll. Parafrázis: egy mű tartalmának saját szavakkal történő elmondása. és a középkori katolikus himnuszköltészet folytatása volt.) A deák-epika kialakulása A történeti epika. Az énekirodalom új vonásai A tipikusan lírai és epikus sorfajok még nem különültek el. Két nagy csoport különíthető el. Kevés a kép. . és egy törökellenes vállalkozást szervezett. 2. . melyet a kar. . . a pap és a kántor énekelt. • Jajcai énektöredék. . • A deák arra buzdít. volt könyörgő. századi verses műfaj. 340–356. . • Vallásos históriák: elbeszélő jellegűek. ezt Zrínyi jegyezte föl. a hasonlat. • A történeti tények és a személyes keserűség fonódik össze benne.A himnuszokat átköltötték.Egyetlen teljesen hitelesnek tekinthető mű sem maradt fönn.Cantio Petri Beriszlo (1515) • Szabatkai Mihály műve.Kialakult egy sajátos protestáns liturgia. . Johannes Cuspinianus (1473–1529). Az értelmiségi öntudat jele a versfőkben megjelenő akrosztikon. Krakkó.Az első graduált valószínűleg Székely István nyomtatta ki. Ez majdnem prózai igénytelenséggel írt mű. s Perényi Péternek ajánlotta.Kálmáncsehi Sánta Márton is adott ki egy graduált 1550 körül. de fejlődés van a verselésben is. így a jelzők szinte teljesen hiányoznak belőle. A deák-énekek szókincse alig különbözött a mindennapi beszédtől. • Négyesrímű 12-esben íródott.Pannóniai ének • Ez az egyetlen későközépkori epikus szerzemény.Átmenetnek tekinthetjük Gálszécsi István hangjegyekkel együtt kiadott szerzeményeit. 1536. Jeremiád: panaszdal. • Szabács viadala. • 1526 körül íródhatott. tanító tartalmúak. század fordulójáról három maradt fönn. halotti. 1476. vagy csak följegyzője Csáti Demeter ferences szerzetes. Továbbfejlesztették a propagandaéneket is. Nem maradt fönn belőle. akit török ellenfele bosszúból lemészároltatott.Az istentisztelethez kapcsolódott. A legerősebb líraiság a zsoltár-parafrázisokban21 és a jeremiádokban22 jelent meg. . • Beriszló veszprémi püspök volt. • Az 1525-ös rákosi országgyűlés után készült. Az ezekből összeállított protestáns misekönyvet graduálnak nevezték. de ez sem maradt meg. csak két töredék. • Jaksics Mátyás követe volt.) Jaksics Demeter veszedelméről • Gergely deák a szerzője. . Csak tanult ember munkája lehet.A témát elsősorban Hunyadi János és Mátyás tettei szolgáltatják. a metafora. dicsérő.Geszti László éneke • A törökellenesség és a pártérdek miatt íródott. Krakkó. Nyelvjárásban íródott. . A reformáció énekirodalma 1. 388–411. de hiteles. .Történetírók: Galeotto Marzio. 21 22 52 . 1574. Az ének föladata a Biblia mondanivalójának. A propagandisztikus deák-ének. hálaadó. illetve a török elleni harcok eseményei. szövegének tolmácsolása. hogy vegyenek ebben részt . • Prédikációs énekek: intő.Az első fönnmaradt graduál Huszár Gál énekeskönyvének első része.

vallásos história. hogy a katolikusok a szentektől várnak segítséget. 1566. Versei nagy része a római egyházat és a papságot támadja. de már a protestáns tanokra építve. zsoltára. középkori dallamokra. zsoltár. 1549. 74. Szkhárosi Horvát András Ferences lehetett. ha befogadjuk a protestantizmust. 1546. 1541: megmenekülhetünk a töröktől. • Az istennek irgalmasságáról. Szinte minden témában írt. - 4. . . Debrecenben telepedett le. Énekei Bornemisza énekeskönyvében jelentek meg (1582).A legszebbek: 24. gúnyos. Sztárai Mihály . nyers. 1546. 1553.A zsoltárokat magyarította. nagyrészt a török területeken. zsoltár. prédikáció. a szerzeteseket támadja leginkább. Ő a kezdeményezője a bibliai históriáknak is: Vitéz Gedeon. haragos. Azon gúnyolódik. és a gyülekezeti zsoltáréneklés kultuszának egyik megteremtője volt. és itt érezhetők legerősebben a vágánsköltészet hagyományai. melyben nem hadakozik senkivel.1546-60 közt hat vallásos históriát írt. Ide tartoznak pl. . a fejedelemről. 5. 1561. a nem odaillő részeket elhagyta. probléma szükségessé tette. Stílusa heves. az átokról. Utolsó műve: Vigasztaló ének. • Emberi szerzésről. . Ők szervezték meg a sárospataki iskolát. 26. alkalmazta a visszatérő rímet is. . 1544. 53 . • Nagybáncsai Mátyás Könyörgése. - Ír még a fösvénységről. A tíz énekében kilenc különböző strófaszerkezetet használ. vádoló. 1575. • Az kétféle hitről.Nyomtatásban Huszár Gál énekeskönyvében kezdtek megjelenni. Példát. • Thordai Benedek: 30. harcias. A líra ott jelenik meg legtisztábban. • Szepetneki János: Halál ellen való bátorítás. aktualizálta. Szegedi Gergely (†1570?) Wittenbergben Meliusszal és Károli Gáspárral tanult. 1540. Az igaz hit Krisztus tanítása. Utolsó keltezett énekei 1546-ból valók. Formai szempontból az egyik legjobb énekszerző. - Batizi András 1542-ben Wittenbergbe járt. 1544. • Panasza Krisztusnak. ahol a szerző saját vigasztalására egyéni szenvedését írja le. • Antikrisztus országa ellen. 94. de emellett elhalkul a társadalombíráló hang. tanítást vagy vigasztalást akart nyújtani.Ferences volt. mert egy hazai esemény.Fő műfajai: gyülekezeti ének. Tizenöt éneke maradt ránk. Ezek a históriák azért születtek.Tizenhat zsoltárt dolgozott át. . térítő szándékú prédikációs énekhez. A protestáns líra kialakulása Sok a protestáns pap és iskolamester. Művei.Élete nagy részében térített és egyházszervező munkát végzett. Izsák pátriárka szent házasságának históriája. Elmélyültebb vallásos líraiság jellemzi. . 1541. és nem a pápáé. mielőtt a reformációhoz csatlakozott. Szkhárosi a középkori ének kereteinek kitágításával teremtett új énekstílust.3. 1542. Kopácsi Istvánnal lutheránus lett. dráma. 7. és rendfőnökével. Az énekek egy része közel áll az oktató. Az istenfélő Zsuzsánna asszonnak históriája. • Kecskeméti Vég Mihály 55. hogy ellene támadnak ez világiak. 6. de nő a világiak száma is. • Pál érsek levelére való felelet. Verse: A magyaroknak siralmas éneke a tatár rablásáról. Jónás prófétának históriája. 1548.

~ 1550. regényes. . ezeknek több típusa alakult ki. Zsigmond királyról (1552). Az énekeskönyvek . 1537–38. 64 maradt fönn. 1545. . hogy énekeihez anyagot gyűjtsön. ennek háromnegyede 1560 előtt keletkezett. 1548. amely nem históriás ének. 1553. .vallásos históriák .tudósító énekek . 1544.Az énekek már nyomtatott könyvekben terjedtek el. A törököket meg akarta ismerni. Tinódi Sebestyén (1505/10–1556) A tudósító ének művelője. (Baranyai Pál) • Sámuel. 1556. Pályáját egy regényes történet megéneklésével kezdte: Jázon és Médea szerelme. (Dézsi András) • Izsák áldozatjáról. Alkalmi előadóból lett hivatásos költő. • Hadnagyoknak tanúság.krónikás énekek . • Gyülekezeti énekeskönyvek. ezért olyan témákról is írt.1574: Huszár Gál másik gyűjteménye. • Vallásos históriák és prédikációs énekek alkalmi összeállítása. politikai és erkölcsi tételek igazolása. Énekeiben nincs felekezeti állásfoglalás (de érezhető. Pl. • Az 1534-es török-perzsa háborúról. - - 23 Ez a trójai háború előzményeit foglalta magában. A legtöbb nyíltan propagandisztikus céllal készült. Patrónusa volt még Nádasdy Tamás is. Virágkora az 1530-as évektől az 1590-es évekig tart.1566: Váradi énekeskönyv. (Nagybáncsai Mátyás) 9. melyek Magyarországot nem érintették.• 8. (Dézsi András) • Józsefről. - Pap Benedek Dicsérete. Négy témakört szoktak elkülöníteni. 54 . Lehet. Jónás prófétáról (1553). • Graduál: a legkorábbi típus. mondai és vallásos témájú elbeszélést is. Fő műfaja azonban a tudósító ének: ez már túlnő a familiáris kereteken. 1546. Céljuk mindig az aktuális vallási. Török Bálint jobbágya lehetett. általános érdekű tanulságot fejt ki. Fölfogásban. hanem nevezetes helyeket keresett föl.1554/55: Hoffgreff-féle énekeskönyv. A históriás (tudósító) énekek Így nevezték a történeti.regényes históriák 1. • Az udvarbírákról és kulcsárokról. tartalomban hozott újat. mesés.23 Pl. • Asvérus királyról és Eszterről.Az első 1560-ban: Isteni dicséretek és psalmusok (Huszár Gál adta ki Ujfalvi Imre szerint). (Fekete Imre) • Judás Makkabeus története. de az egész területre nagy hatással volt. . négy egyháztörténeti). A bibliai história virágzása Kb. (Kákonyi Péter) • Az tékozló fiúról. 1554: Cronica. Forrása Guido da Columna Trója-regénye volt. A hazai eseményeken kívül antik. Saul és Dávid históriája. Fő forrás az Ószövetség (ötven história ilyen tárgyú. hogy a reformációval rokonszenvezett). az alkalmi szövegek első kötete. Nem maradt egy helyben. Három olyan éneke maradt fönn. Kolozsvár. még: Dávid király (1549). • Sokféle részögösről. énekesgyűjteménye Ferdinándnak ajánlva jelent meg Hoffgreff György nyomdájában. . Címerét maga tervezte: a kard pengéjét három ujjal tartó kéz van rajta. 1550. 1549. A szerzők műveiket egymástól függetlenül írták. 1546. hogy még a folytatását is megírta. világirodalmi témák is megjelennek. tíz újszövetségi.

a nemzeti összefogás vágya. . Fráter György meggyilkolása. 1553. hogy az énekmondóknak kész gyűjteményt adjon. mint Tinódi vagy Tőke. novellisztikus vagy mondai témájúak. . Krónikás énekek .) Krónikás énekek és regényes históriák A régmúlt eseményekről szólnak.Egy másik névtelen Az vitéz Turi György haláláról ír éneket.Bogáti Fazakas Miklós Mátyás haláláig írt 1577-ben. 1554 (?). . (A katonák önérzetből egy sokszoros túlerőben levő török csapat ellen támadtak. . Előzményeik középkoriak. • Erdéli história. Szigetvár 1556-os ostromáról ír. Végül a szórakoztatás hangsúlyozása egyre nyíltabb lesz. Énekeinek 1541-től központi témája lett a török. Lírai intonációi az egyes énekek hangulatát előre jelzik. 1553. Itt minden ének kottáját kinyomtatta (23 maga által komponált dallam maradt meg). Alkalmi énekszerzőből így vált harcos irodalmi propagátorrá.Nagybáncsai Mátyás nagyszombati polgár írt Tinódi után először Hunyadi János vajdáról (1560). de nem annyira pontos. stílusa ezért gyakran dísztelen és egyhangú. 1552. Tinódi követői . (17 ilyen éneke maradt fönn.• - - - Egy elveszett műve a Török császárok krónikája. kesernyés és gúnyos zárószakaszaiban sok az önéletrajzi elem. .Névtelen számol be az 1566-os szigeti ostromról. 1552. 1553. .A Tinódi által kialakított fő énektípus a tudósító ének. A szerencse forgandóságát mutatja be. . Ezen kívül írt még bibliai históriát. hanem egész korszakokat dolgoztak föl. Támogatója Nádasdy Tamás volt. Tinódi történeti énekszerző. Ragaszkodnak az igazmondáshoz és a forrásokhoz. majd a 4/7-es osztású 11-est. . . a párviadalok. így nem egyes eseményeket. az ellene való harc. könyörgést és vigasztaló éneket. . nem gyávák. Történeti.Tőke Ferenc alsólindvai prédikátor szerzett elsőként. Ez 1574-ben Debrecenben önálló füzetben jelent meg. és megérdemlik a bérüket. • Az János király fiáról való szép krónika. hogy megmutassák. ez a hajdúk könnyelműségét beszéli el.Egy névtelen felvidéki is a szerencséről ír.Salánki György és Tardi György a török feletti győzelemről ír. Forrása Thuróczy krónikája és a szájhagyomány volt. várostromok leírása. Cronica: Tinódi históriás énekeinek a gyűjteménye. • Az vég Temesvárban Losonczi István haláláról. 2.Csanádi Demeter titkár 1571-ben János Zsigmond életéről ír éneket. de antik és újabb témák is megjelennek. • Eger summája. utána már csak 10ről tudunk). . pl. néhány oktató-feddő éneket kivéve hadi eseményekkel foglalkozik. • Szegedi veszedelem. Ők a történeti állásfoglalásukat akarták megfogalmazni.Görcsöni Ambrus Mátyás életéről írt 1567-68 körül. művei nem költői szándékúak. másrészt. hogy legyen emlékezete a nagy veszedelemnek. Gyakoriak nála az epikus részletek.Ismeretlen szerző a gyulai vitézekről írt Szép ének a katonákról címmel.Az 1560-as éveknél korábbról nem ismerünk Tinódi két Zsigmond-krónikáján kívül más magyar tárgyú krónikás éneket. ez még háttérbe szorítja az egyéni invenciókat. 1. és Horvát Márk kapitány hősiességéről. Az 1552-es török offenzíva minden eseményét megörökítette. 55 . a veszedelem-énekhez tartozik.A reformáció és a humanizmus hatására születtek a történelmi érdeklődés miatt. • Egervár viadaljáról. 1553. Csak Bécs elfoglalásáig tudta megírni. nyelve. Célja volt egyrészt. a budai Ali basa sorsán keresztül. Balassi Menyhárt vitézsége. • Budai Ali basa históriája. Szövegeiben először a 12-es sort alkalmazta. így Tinódi korai szerzeményeivel rokon.

Magyarázza a keresztség és az úrvacsora értelmét. 4.Legkorábbi ismert szerzeménye (1548) Nagy Sándorról szól. de fölfogása teljesen más. .Számuk megnőtt. • Temesvári István telegdi tanító is ezt a témát dolgozta föl. a bűnös nagyravágyásról. ismeretlen szerző): átalakul népballadává. kissé halványabban. • Még a keletkezés évében kinyomtatta Komlós András Debrecenben. . Ilosvai Selymes Péter . vakmerőségről.- - - Bonfini volt a forrása három műnek. 56 . . • Gosárvári Mátyás erdélyi kisnemes 1579 előtt írt egy hun történetet Heltai nyomán. • A Curtius Rufus-féle életrajz volt a forrása. A magyar tárgyú krónikás éneket megelőzte két Jeruzsálem pusztulásáról szóló ének. egy szántói prédikátor lányának keresztelőjére írta. . 2. szokásokról. Regényes históriák . • János király híve volt. . • Alkalmazott eposzi kellékeket (seregszemle. • Művét valószínűleg János és Izabella esküvőjére szerezte. (A város pusztulását a két zsidó fejedelem közti ellenségeskedés okozta. működéséről. majd a török elől Ferdinándhoz menekült. . . és a reneszánsz fölfogás terjesztői lettek. . érdeme: a középkori Toldi-téma átmentése (nem az előadásmód). Ide tartozó szerzők: Kákonyi Péter. • A Nikolsburgi Névtelen a kenyérmezei viadalról írt (1568).1568: Sokféle neveknek magyarázatja. • Több elemből szerkeszti össze. • 1567. Varsányi György. • Perényi István ugocsai főispánnak ajánlotta. Bánk bán históriája.A Perényi-család szolgálatában állhatott. • Temesvári János dézsi polgár majd főbíró 1571-ben Béla királyról és a tatárokról írt. • Szegedi András énekmondó 1553-ban verselte meg. Hunyadi Ferenc. nógrádi főispán is lett. 3.A legrégibb Tinódi Jázon és Médeája.1574: Az híres neves Tholdi Miklós jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való história. A főhősök a török császár fogságából szabadulnak ki a szerelmes császárlány segítségével. szónoklat). 1570: ismeretlen szerzője Semptén fordította horvátból. . ebből csak töredék ismeretes. Josephus Flavius nyomán. szól az újszülöttel és a keresztelővel kapcsolatos babonákról. • Egy rokona születendő gyermekének üdvözlésére írta. Valkai András (1540–1587) . • Bemutatja a kelet ismeretlen világát (India. .Három mondává alakult történet földolgozásával lett híres. tájékoztat a keresztnevek jelentéséről.Ráskai Gáspár: Vitéz Francisko (1552). • Lovagi kalandregény históriás ének formájában. Lajos belső embere volt. • Fiai közül Miklós nevezetes történetíró lett. és Magyarországnak is ez lehet a sorsa. • Moralizáló. ír a szerencse forgandóságáról. . • 1519-1528: Padovában tanult. • Mádai Mihály Szabolcs megyei nótárius 1551-ben írta meg.Istvánfi Pál (†1553) baranyai alispán: Voltér és Grizeldisz (1539).) . egy önállóbb asszony-típus jelenik meg. • Középkori nézeteket vall (közvetlen forrása Petrarca).Művelte a moralizáló és a históriás énekek szinte minden fajtáját. • Ez is az asszonyi hűséget példázza.Csak az 1560-as években kerekedtek a vallásosak fölé. • II.1570: egy latin fordítás alapján a Septuaginta keletkezését beszéli el.) Viszonylag nagy a görög. átkerül a délszláv és a cigány népköltészetbe. harci elefántok). egzotikus népek.Szilágyi és Hajmási (1560.1546: Pál apostol megtéréséről. római és perzsa témájú énekek száma.Béla királyról és Bankó leányáról.

. Felnémeti Névtelen Cantiója: a protestáns papok ellen irányul. és Ilosvai Sokféle neveknek magyarázatja című műve.Pl. Holbein metszetsorozata. keresztelők. „Sokszor szóltunk az régi nagy időkről…” A lírai verstípusok A lírai művek alkalmibb jellegűek. pasquillus. . .Sziráki Balázs: Ének az házasoknak (1550). cantio. 1. A históriás ének formája .Szkhárosi Horvát András is alkalmazta a gúnyt (papok.Moldovai Mihály éneke a legsikerültebb. .Névtelen. Alkalmi oktató-mulattató énekek .Jellemző még a négysarkú 12-es használata. Tinódi: Az udvarbírák és kulcsárokról.Két válfajuk alakult ki. bizonyítandó.” .Voltak szinte kötelezőnek tartott sztereotip formulák.Több általánosított szatíra maradt fönn. . 57 . tisztán lírai. .Ebből maradt fönn a legtöbb. egy longobárd királymondát dolgoz föl. . 3. 2. és csak kevés maradt fönn belőlük. ami elveszett. .Legfőbb föladatuk és céljuk a nevettetés volt. 4. mint a históriás énekek. egyházi szertartások. Írt egy magyar krónikát. . • Tréfás-csúfolkodó: Tar Benedek (Mezőszeged.A gúnyvers elnevezései: cantilena.Pajkos ének: 1606-1607-ben jegyezték le. hogy a világ minden gonoszsága a nők miatt van. .Első ismert emléke: Szendrői hegedős-ének (1540-es évek).Hét ének 4×12-es strófában készült.Házasok éneki. . Rövidebbek. Házas-énekek .• • - 1573.Ide tartozik Tinódi Sokféle részögösről írt éneke. Hegedős-énekek . nagy vendégségek alkalmából írták. 1548: Nyilas István és Zsámboki Anna esküvőjére írták. 5.Pesti György: Ének a Halál képéről (1560). Egy szokásos énekmondói sablonnal zárja művét: „Ha kit én megbántottam az én énekömmel. Szatirikus versek . alapja: ifj. 1587: a hideg miatt sápítozik. . .Gregorius: a fösvényeket csúfolja ki. babonák kapcsán). . Töltse rajtam bosszúját egy tele pint borral.Tholnai Bálint: A társaságbeli helyes viselkedésről. 1579. Szamosmenti Névtelen (1550 körül). 1541).23 éneknek több mint a fele 4×11-es.Armbrust Kristóf: Gonosz asszonyembereknek erkölcsekről (1550): a házas-ének nőgyűlölő változatával rokon. népe különleges szokásairól ír. . a nép ellen szól. .Eszközük: szánalomkeltés és mókázás.Paniti János: Házasoknak könyörgési (1554). . pl. János pap keleti birodalmáról. de a magyar királyok genealógiájában hivatkozik rá. . . • Komoly hangú: Batizi András. Bessenyei Jakab (félig epikus). a bevezető sorok ismétlődése. . A személyeskedőket az illetők igyekeztek eltüntetni. amiért részt akarnak maguknak a katonák zsákmányából. variálódása.Az énekmondó-sorsot panaszolják el.Tartalma: a jó házasság dicsérete és az asszony oktatása.Hegedős Márton éneke. vagyis Tinódi vonalát követi. • 1573-ban a Debreceni disputát selmeci vitézek ragasztották ki.Lakodalmak. előadja a nőpápa históriáját is. . famosus verisculus.: „Néktök emléközöm…”. • 1565. Pl. Mert én már megfáradtam az énökmondással. . protestáns szellemű haláltánc.

Bártfa (evangélikus). • Sárközi Máté Cantio dē militibusa. Maga kezével írt könyv: néhány istenes. . a többit külön liberben kezdte gyűjteni. . • Helytelen magasan harsogva énekelni. Úr Isten. 1610 körüli szerző: kezdi másolni a Balassa-kódexet. A reformáció irányzatai és műfajai Horváth Iván: Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben „Vitézi”. századi virágénekekkel. 1567.Református énekeskönyvet kiadó Újfalvi Imre: a legegyénibbek nem kerülték el a cenzúrát. . A Balassi-művekben a teológia és a szerelem mélységesen összefügg. senki ne mormogja félhangosan az éneket. De! Mindegyiknek van erős Júlia-vonatkozása. . így századának egyetlen nem publikáló költője volt.Isteni dicséretnek mondott gyülekezeti anyaggal.Énes zsoltárfordítók: 58 . .Protestáns zsinat: meghatározzák. . . 1600 körüli epigonjai.Legliberálisabbnak tűnő: katolikus. Balassi megteremtette azt a normát. milyen legyen a gyülekezeti ének. . • 1555. • Ó én édes hazám (66). Bécs (katolikus). Kézdiszentlelki iskola: Balassi virágénekeit senki ne hozza be tanulni. .Először: tiltott pápai könyvek jegyzéke. Ő adott az udvari szerelem ideológiájának magyar szavakat.Gyülekezeti énekeik közé elsőként az unitáriusok vették föl (1600 körül). legszemélyesebb alkotásai. . századi katalógusa: „Gyarmati Balassa Bálint Fajtalan Éneki”. • Homonnay István Vitézi éneke. • Egy Névtelen Vitézi éneke. .A kort jellemzi: katolikus-református egységfront a szabadgondolkodás ellen. .) Az eltérés az értékelő szempontok különbségében van. • Vitézek. érdekből katolizált. . . . 1593: evangélikus bártfai énekeskönyvben van néhány egyéni. csak pl. értelmiség-ellenesség a szentháromság-tagadók ellen. Zrínyi-könyvtár XVII. „istenes”.Az elutasítás kölcsönös volt. . Balassi művei összevethetők más anyaggal.Ez az elhatárolás a kor véleményét mutatja. (Történetibb szempont. századi gyűjtemények. • Áldott szép (11). Szerelem-ideológia. a kortársak is így gondolták. A felekezetek közül az egyéni lírát a református üldözte a legelvontabban.) . az épülést szolgálja.Legdogmatikusabbnak tűnő: szombatos énekeskönyv. Ez a legfontosabb területe. . Én-es és mis versek aránya fordítottja.Ez alapján négy verset sorol a katonaénekekhez egy kiadás.XVI. mi lehet (61). Klaniczay Tibor: Balassi a szerelem költője. • 1562.De a saját korában elutasította az egyház. mert Balassi előtt és korában nincsenek.Istenes verseinek első kiadásai: 1630-as években. mint Balassinál.A trichotómia hátránya: elleplezi a vallásos és szerelmi szféra kapcsolatait. erdődi II. „szerelmi”. amely konvencióvá vált. zsinat: a gyülekezeti ének legyen szabályozott és kanonikus. • Széllel tündökleni (12). • Az éneklés közösen történik. (Ma ismert: Bocsásd meg.Vitézi versei nem vethetők össze semmivel.Első református kísérlet: Szenczi Molnár Albert előszava. de továbbra is protestánsoktól fordított zsoltárokat. Debreceni hitvallás.IX.) Szerb Antal: az istenes versek legjobb. Ennek bevezetőjében jelenik meg a szerelmes-istenesvitézi trichotómia. A kontextuális elemzéshez szükséges az istenes és a szerelmi versek szétválasztása. debreceni zsinat: hasznos legyen. XVII. Balassi költészete gyökeresen ellenkezett a gyülekezeti énekkel. (Modern olvasó szempontja – a szerelmi sablonok mára elértéktelenedtek.

Hirdetője volt Kálmáncsehi Sánta Márton (†1557). Szegedi Kis István. 1483-1546): a hit üdvözít. kiváltságokat. János Zsigmond is a reformáció mellé állt. Az úrvacsora csak jelkép (szentségtörő nézetek). Ide sorolható: Eck Bálint. így a reformáció városi ágának német jellege jobban kidomborodott. a franciák és a lengyelek számára. Protestáns lett a Perényi-család. és csak a hazai német irodalomra volt hatással. Másik neve: unitárius. a szerzetességet. (20 én. Melius Juhász Péter24. . Ide tartozik: Dévai Bíró Mátyás. a presbiteri testület irányít. és folytatta. Iskolákat nyitottak. A különböző eredetű teológiai áramlatok megjelentek és hódítottak Magyarországon. a Dobó-család. . mert ezzel az egyházi nagybirtok hatalmát megtörhette. Balassi vallásossága különösen egyéni. A hódoltsági területeken és a mezővárosi polgárság felső rétegében terjedt el. 1511-1553): a Szentháromság tagadása volt a másik népi irányzat. a Balassiak. Csak a nyomtatott könyveket díszítették metszetekkel. a református szabványosítja a gyülekezeti hagyományt (két folyamat egy időben). . a többi város német nemzetiségű volt. Az új arisztokrácia is csatlakozott a reformációhoz. hogy a Bibliát mindenkinek olvasnia kellett). Gyakori: feladó személyisége elmosódott. 1490-1525): a népi reformáció egyik irányzata. elvetette a pápát. a Drágfyak. A magyar nemzetiségű városok török hódoltság alá kerültek.Lutheranizmus (Luther Márton.) Balassi egyéniesíti. a templomokból minden díszt eltávolít. Ferdinánd türelmet. jelentős volt az iskolapolitikájuk is. Székely István. a magyarra nem. így megfelelő ideológia volt az angolok. Az életmódban (tobzódás. A Lengyelországban szervezett felekezetüket Socinus Faustusról (1539-1604) sociniánusoknak nevezték. Erdélyben Blandrata György (1515-1588) terjesztette. Jövel Szentlélek Isten). Sztárai Mihály. a feudális kizsákmányolás visszaszorítását. a predestináció elvét hirdette.) A magyar reformáció A magyarországi polgárság körében terjedt el. Batizi András. Ugyanakkor a műveltség színvonala gyorsan emelkedett. a jócselekedet nem lényeges. A kor nem kedvezett a lírai individuációnak: Balassi egyes számú alakjait többes számúra írják át. melyeket Bullinger Henrik (1504-1575) egyesített. . I. A prédikátorok és az iskolamesterek külföldi egyetemeken tanultak. Gálszécsi István. 24 Melius volt az.Antitrinitarizmus (Servet Mihály. A magyar irodalom története 1600-ig (311–382. . de szerelmi költészet nem nagyon volt. mindennek igazolását vélte fölfedezni a reformáció tanításában. 59 . Magyarországon ez terjedt el először. védelmet a török ellen. Egyetlen forrás a Biblia. 1484-1531): svájci eredetű. sok volt a képrombolás is. Többségük magyar volt. 3 mi.Szakramentárius irányzat (Zwingli Ulrik. és a mezővárosiak körében. Miksa rokonszenvet tanúsított iránta. Lelassította a reneszánsz udvari kultúra fejlődését is.Anabaptizmus (Münzer Tamás. 1509-1564): eltörölte a püspökséget. Inkább a Felvidékre jellemző. aki Debrecent a magyar reformáció egyházkormányzati és szellemi központjává emelte. de másként a városiak. a Petrovicsok. evilági örömök) nem történt változás. Honterus János. Egyedül a templomi éneklést hagyta meg. I. A magyarok a svájci tanokat vették át. a hollandok. a népet írni és olvasni tanították (ez összefüggött azzal is.• Nagybáncsai Mátyás • Sztárai Mihály • Batthyány Orbán • Dóczi Ilona • Névtelen • Palaticz György • Ladoni Sára • Homonnay István • Móricz Lőrinc • Rákóczy Zsigmond • Báthory István Mis: Szegedi Kis István (pl. de főleg a mezővárosokban voltak tőle elhajlások. 506–514. irányába. illetve az egyházi vagyont szekularizálhatta.Kálvinizmus (Kálvin János. és Karácsony György fölkelésében (1570-71) is megfigyelhető a tanok hatása. Lényeges eleme a vallási tolerancia is. Elítélt minden központi hatalmat. Egyénnek a közösségben való föloldódási folyamata. A polgárosodó parasztság rendezett viszonyokat akart. A reformáció negatív hatása a művészetellenesség. a korábbi eretnekségek a misztika és a lutheri tanok fonódtak össze benne.

Krakkó.Életéről alig tudunk valamit (talán a Tolna megyei Ozorán született). vagyis nem fordítás. Több vitázó mű nem keletkezett. A régi katolikus alsópapságból is tértek át. Krakkó. Dávid Ferenc (†1579) A magyar antitrinitarizmus vezére. mert az iszlám törvényei szerint tilos volt könyvet nyomtatni. . . . . Dévai Bíró Mátyás (†1545) . 1538. . helyette gazdag katekizmus-irodalom alakult ki. Ozorai Imre . 1550-ben indult Hoffgreff György vezetésével. de igazán híres Heltai Gáspár vezetése alatt lett.Tanulmányai után Budán és Kassán prédikált. 60 . és célja már az eredmények megszilárdítása volt.Ortographia Ungarica. • 1546-ban újra kiadták. bár voltak nagy műveltségű városiak is köztük (Dávid Ferenc.Gálszécsi István a keresztyéni tudományokról írt rövid könyvecskét. Hódoltsági területen nem volt nyomda. Heltai Gáspár). 1559-ben a szakramentarizmus híve lesz. 1538: kiadták latin nyelvű hittankönyvét.Krakkó. • Krisztusról és egyházáról. 1568: Szent János jelenését magyarázó prédikációja jelent meg. . kevesebb eleganciával. harmadik kiadása: 1546. a fejedelmeket és a körülöttük levő embereket tekinti Antikrisztusnak. Ők többségükben csak hazai iskolát végeztek. Szellemi vezető volt Debrecenben. 3. • Eredeti mű. 1563: Magyar Prédikációk és Válogatott prédikációk. valamint az Antikrisztusról és az egyházáról. Katolikus pap. vagyis azokat. majd Wittenbergben tanul. és 1566-tól átállt az antitrinitáriusokhoz. • 1535-ben jelent meg Krakkóban. emiatt fogságba is került. . 1561-ben Jézus közbenjárásáról szóló másik prédikációja is megjelent. • Nem személlyel vitázik. 1562: Debreceni és egervölgyi hitvallás. akik a mezővárosi polgárság érdekeit veszélyeztetik. Az első nyomda Kolozsvárott volt.Írt egy latin nyelvű vitairatot is.Székely István a keresztyénség fundamentumáról írt.Melius Péter 1562-ben adott ki kátét (ez svájci fölfogású). Az első magyar prédikációk 1558-ban jelentek meg nyomtatásban. Perényi Péter.Érdeme még a nyomtatott könyv elterjesztése. . melynek tartalma csak Szegedi Gergely ferences rendfőnök válaszából ismert. 1538: első magyar nyelvű tankönyve (a határozott névelő használatában van sajátossága: a mássalhangzóval kezdődő szó első hangját írja a „z” helyett.Schesaues Keresztély a „magyar Luther”-nek nevezte. Föllendült a nemzeti nyelvű irodalom is.Heltai is adott ki egy kisebb (1550) és egy nagyobb (1553) katekizmust. pl. • Ez az első protestáns szellemben íródott magyar könyv. Melius Juhász Péter (1536 k. 4. 1545 előtt. . A kezdeményező Huszár Gál volt (†1575). majd 1550-ben és 1555-ben jelent meg. mint Dévai. 1561-ben kiadta Pál kolosszeiekhez írt levelének kommentárját. 1561-ben Debrecenben Huszár Gál alapított nyomdát. amellyel a polgári körök vezetőit akarta megnyerni. amit a debreceni zsinat is jóváhagyott. főleg a ferences szerzetesek közül. Gyakoriak a deákból lett prédikátorok is (Bornemisza Péter). 1567: összeállított egy egyházi szabálygyűjteményt és hitvallást.A reformáció eszméit hirdető műveket ő írt először magyarul.Pártfogója volt Nádasdy Tamás.Vallási vitairatot ő írt először magyar nyelven. 2. . Szegedi Gergellyel és Czeglédi Györggyel együtt szerkesztette. A Dunántúl kis falvaiban két könyvnyomtató dolgozott: Hoffhalter Rudolf és Manlius János. az ő prédikációi és énekeskönyvei nem tartalmaznak határozott felekezeti hovatartozást. . ab barát). Blandrata hatására ismét kételyek támadtak benne. A vita és a polémia minden írását áthatotta. • Fesztelenül írt. – 1572) A szakramentarizmus híve. . a pápát. A vallásos értekező próza 1.Batizi András is a keresztény tudományról írt könyvet.

részben történelemkönyv volt. • Legfőbb újdonsága a magyarok és az ószövetségi zsidók története közti párhuzamosság fölismerése volt. Forrásai: Vulgata. Gedeon és Dávid lett a magyarság példaképe. Életéről 1563 után nincs adatunk. Immanuel Tremellius és Theodor Beza bibliái és magyarázatai. Antitrinitáriusok: Császmai István. aztán a zsoltárok (1560). A bibliafordítást 1586-ban kezdte el. Szakramentáriusok: Czeglédi György. melyben Attila és Mátyás mellett vagy helyett Mózes. Vízaknai Gergely. Magyarázatot is fűzött hozzájuk. A protestáns ének kezdetei . .- 1568: gyulafehérvári disputa. s Perényi Péternek ajánlotta. 1544: ebben az állítólag Isten által megszabott történelem kereteit vázolja föl. Károlyi Péter. de ezt Gönci György adta ki. Nem maradt fönn belőle. Karádi Pál. Magyar forrása Thuróczy volt. Székely és Heltai zsoltárfordításai. Szikszai Hellopaeus Bálint. 1567. 1563: Két könyv Magyarország romlásának okairól. Székely István Először a lutheri. 1538. majd a szakramentárius irány követője volt. Gyulafehérvár. .Kialakult egy sajátos protestáns liturgia. majd Göncre került. majd Jézust ~ Isten a magyarokhoz a prédikátorokat küldi.Batizi András a Meglött és megleendő dolgokról írt. Zsoltárkönyve. Krakkó. • Isten prófétákat küld. 4.A kezdeményező Farkas András volt. Így a fordítás és a történetírás is szorosan összekapcsolódott. Chronica ez világnak jeles dolgairól. Tövisi Mátyás. Először Mózes öt könyve jelent meg (Kolozsvár. 3. A reformáció énekirodalma 1. • Farkas elindította azt a folyamatot. Basilius István. Dobó Domokosnak ajánlotta. 1559: legnagyobb szabású műve. a pap és a kántor énekelt. Az ezekből összeállított protestáns misekönyvet graduálnak nevezték. – 1591) Nagykárolyban született. 1548. Fordítást küldött Eszéki Imre. Gönc földesurának. A hun-magyar azonosság elmélete miatt a magyar történelmet a 367. Félegyházi Tamás az Újszövetséget fordította le újból. 1551). 61 . Debrecen. Károli Gáspár (1530 k. • A zsidó királyság virágzik. ez pedig egy új protestáns magyar történetszemléletet eredményezett. Az zsidó és magyar nemzetről című krónikája Gálszécsi kátéjának függelékeként jelent meg 1538-ban.Az első graduált valószínűleg Székely István nyomtatta ki. melyet a kar. és a középkori katolikus himnuszköltészet folytatása volt. évvel kezdte. A reformáció történetírása és a bibliafordítások A reformáció és a hazafiság eszméi összefonódtak. 1. A történelmi eseményeken keresztül akarja bizonyítani a reformáció jogosultságát. . Egri Lukács. . 1548: ezt Gávai Lukácsnak ajánlotta. ez részben a vallási dogmák forrása. Melius Péter a hiányzó könyvek közül jelentetett meg néhányat. Krakkó. Járt Wittenbergben és Svájcban is.Az istentisztelethez kapcsolódott. Szegedi Lajos. Ozorai István. majd a török veszedelem. 2. Bibliafordítás-kísérletek Heltai is foglalkozott ennek a gondolatával. Több lelkésszel és iskolamesterrel dolgozott együtt: Gyulai István. Ez a világvéget a közeljövőben várja. Verses krónikák . de a bűnök miatt Isten megbünteti őket ~ a magyar királyság virágzása. Két főbb műve: a Rövid magyarázat és a Rövid útmutatás. Septuaginta. az Újszövetség (1562). • A zsidók kivonulása Egyiptomból ~ a magyarok kivonulása Szkítiából. Első munkája egy iskolai segédkönyv volt.Dézsi András Világ kezdetitül lött dolgokról ír. Krakkó. Alapja a Biblia volt. Tállyán volt lelkész. Tervezte a teljes Ószövetség fordításának kiadását is. majd Sirák és Salamon jelent meg (1552).

Példát. vádoló. haragos. és itt érezhetők legerősebben a vágánsköltészet hagyományai. rendfőnökével. zsoltár. 1542. a szerzeteseket támadja leginkább. Szinte minden témában írt. de ez sem maradt meg. Művei. Ezek a históriák azért születtek. dráma. 62 . századi verses műfaj. Az ének föladata a Biblia mondanivalójának. és egyházszervező munkát végez (nagyrészt a török területeken). vallásos história. dicsérő. Fő műfajai: gyülekezeti ének. Továbbfejlesztették a propagandaéneket is. A legszebbek: 24. de már a protestáns tanokra építve. hálaadó. Tizenhat zsoltárt dolgozott át. 74. aktualizálta. A tíz énekében kilenc különböző strófaszerkezetet használ. 3. Az igaz hit Krisztus tanítása. • Prédikációs énekek: intő. Versei nagy része a római egyházat és a papságot támadja. hogy ellene támadnak ez világiak. 25 26 Ír még a fösvénységről. de fejlődés van a verselésben is. Az istenfélő Zsuzsánna asszonnak históriája. A zsoltárokat magyarította. • Pál érsek levelére való felelet. • Vallásos históriák: elbeszélő jellegűek. • Az istennek irgalmasságáról. és a gyülekezeti zsoltáréneklés kultuszának egyik megteremtője volt. az átokról. A legerősebb líraiság a zsoltár-parafrázisokban25 és a jeremiádokban26 jelent meg. harcias. Két nagy csoport különíthető el. 1541: megmenekülhetünk a töröktől. 1544. 1574. probléma szükségessé tette. Élete nagy részében térít. melyben nem hadakozik senkivel. középkori dallamokra. a nem odaillő részeket elhagyta. mielőtt a reformációhoz csatlakozott. ha befogadjuk a protestantizmust. tanítást vagy vigasztalást akart nyújtani. Azon gúnyolódik.2. • Panasza Krisztusnak. Az énekirodalom új vonásai A tipikusan lírai és epikus sorfajok még nem különültek el. Sztárai Mihály Ferences. - 5. Utolsó műve: Vigasztaló ének. Ők szervezték meg a sárospataki iskolát. Jeremiád: panaszdal. Izsák pátriárka szent házasságának históriája. 1546-60 közt hat vallásos históriát írt. A himnuszokat átköltötték. 1548. Szkhárosi a középkori ének kereteinek kitágításával teremtett új énekstílust. A témák sem különültek el. Énekei Bornemisza énekeskönyvében jelentek meg (1582). 1540. Nyomtatásban Huszár Gál énekeskönyvében kezdtek megjelenni. szövegének tolmácsolása. Batizi András 1542-ben Wittenbergbe járt. halotti. a fejedelemről. átfogalmazása. • Az kétféle hitről. Krakkó. 1541. prédikáció. Jónás prófétának históriája. Stílusa heves. tanító tartalmúak. 94. Parafrázis: egy mű tartalmának saját szavakkal történő elmondása. Az énekköltészet a graduálba fölvett himnuszok fordításával kezdődött. Utolsó keltezett énekei 1546-ból valók. 26. Ő a kezdeményezője a bibliai históriáknak is: Vitéz Gedeon. Az első fönnmaradt graduál Huszár Gál énekeskönyvének első része. nyers. • Antikrisztus országa ellen. Átmenetnek tekinthetjük Gálszécsi István hangjegyekkel együtt kiadott szerzeményeit. hogy a katolikusok a szentektől várnak segítséget. Szkhárosi Horvát András Ferences lehetett. volt könyörgő. Kopácsi Istvánnal lutheránus lesz. - 4. és nem a pápáé. 1546. • Emberi szerzésről. 1546. 1549. 1536. mert egy hazai esemény. gúnyos. - Kálmáncsehi Sánta Márton is adott ki egy graduált 1550 körül. nálunk a magyarság romlását sirató XVI.

• Thordai Benedek: 30.1566: Váradi énekeskönyv. Fő forrás az Ószövetség (ötven história ilyen tárgyú. A katolikus papok tanulatlanok. mert Vaskaszentmártonban erről vitázott éppen. ki az igazi pap. Ezek valójában hitvita-drámák. A reformáció drámái A magyar nyelvű iskolai színjáték a reformációval indult meg. ahol a szerző saját vigasztalására egyéni szenvedését írja le. és kell-e a szentelés sok külsősége. de emellett elhalkul a társadalombíráló hang. de nőtt a világiak száma is. 1561. amely fölhasználta ezt eszméi terjesztésére. Középkori és antik hagyományok hatása is fölismerhető bennük. Elmélyültebb vallásos líraiság jellemzi. 1553. .1574: Huszár Gál másik gyűjteménye. . hogy a házasságot Isten rendelte. zsoltára. (Kákonyi Péter) • Az tékozló fiúról. (Dézsi András) • Józsefről.Az énekek már nyomtatott könyvekben terjedtek el. 1544. Van valóságalapja is. - - Sztárai drámái Vele született meg az eredeti magyar nyelvű dráma. 1549. ~ 1550. 7. században főleg a lutheránusok és az antitrinitáriusok művelték. Két drámáját ismerjük. • Vallásos históriák és prédikációs énekek alkalmi összeállítása. • Nagybáncsai Mátyás Könyörgése. A legtöbb nyíltan propagandisztikus céllal készült. az alkalmi szövegek első kötete. Pl. • Graduál: a legkorábbi típus. A XVI. . 1. A bibliai história virágzása Kb. • Kecskeméti Vég Mihály 55. (Baranyai Pál) • Sámuel. A protestáns líra kialakulása Sok volt a protestáns pap és iskolamester. ennek háromnegyede 1560 előtt keletkezett. Az énekek egy része közel áll az oktató. • Az igaz papságnak tiköre: Borbás és Antal bíró akarja kideríteni. a pápát pedig kapálni küldik. és csak 553 éve tiltották meg nekik.6. - Szegedi Gergely (†1570?) Wittenbergben Meliusszal és Károli Gáspárral tanult. ezeknek több típusa alakult ki. Saul és Dávid históriája. • Gyülekezeti énekeskönyvek. 1544. zsoltár. tíz újszövetségi. 1566. • Asvérus királyról és Eszterről. 1546. míg a szakramentáriusok nem nézték jó szemmel.Az első 1560-ban: Isteni dicséretek és psalmusok (Huszár Gál adta ki Ujfalvi Imre szerint). A líra ott jelenik meg legtisztábban. • Papok házassága: Tamás pap és Borbás bíró vitatkozik a pápával. Debrecenben telepedett le. ezért mesterséget választanak. • Pap Benedek Dicsérete. Az énekeskönyvek . 1575. 63 . 1556. Verse: A magyaroknak siralmas éneke a tatár rablásáról.1554/55: Hoffgreff-féle énekeskönyv. alkalmazta a visszatérő rímet is. Ide tartoznak pl. 64 maradt fönn. négy egyháztörténeti). 1545. (Fekete Imre) • Judás Makkabeus története. . Tizenöt éneke maradt ránk. térítő szándékú prédikációs énekhez. Formai szempontból az egyik legjobb énekszerző. - 9. (Dézsi András) • Izsák áldozatjáról. • Szepetneki János: Halál ellen való bátorítás. (Nagybáncsai Mátyás) 8. Valószínűleg több vitáját is földolgozta így.

• Csak az utolsó fölvonásból ismert egy töredék. János Zsigmond fölkérésére írta meg. .Abrudbányán nyomtatta ki Karádi Pál (1569). Irodalmi munkásságát csak magyarul fejti ki.Magyar író a magyar érdekek miatt lesz. • Forrásai német szövegek voltak. 1588: ez is Válaszúti munkája.Ponciánus históriája (1571–1574 közt adta ki). Értekezései. • A mesékhez értelmezést is írt. verses művét dolgozta át magyarra. 1573: szerzője a hagyomány szerint Basilius István. Nem teológiai.- Drámáit előadásra szánta 2. végül antitrinitárius. egyesek úgy gondolják. . 64 . a családról akar oktatást adni. 3. . A bibliai színjáték . • Bár e fabulák nem igazak. ellentétben Pesti Gábor tudatos műfordítói tevékenységével. 1575. majd Isteni dicséretek és könyörgések címmel imakönyvet. Szépprózai elbeszélései. Szerepel benne még fia. pl. .Ez az első magyar szatirikus jellemrajz és vígjáték .Nagyváradi komédia. A Balassi-komédia .Magyarul csak 1536 után tanul meg. 4.Minden szereplő történeti.Szerzője ismeretlen. mégis hasznosak és tanulságosak szerinte. mert Meliusnak és Dávid Ferencnek soha nem volt nyilvános vitája itt. .Debreceni disputa vagy Válaszúti komédia.Katolikus pap. de ez egy valóságos hitvita leírása. • Új motívumokat sző a mesékbe. • Egy frankfurti német kiadás fordítása. . . majd egy Vigasztaló könyvecskét (1553). hanem társadalmi kérdéseket feszeget (a párbeszéd Antal és Demeter közt folyik). • Elsősorban polgári közönségnek szánta őket.Háló (1570): Gonsalvius Reginaldus művének a fordítása. • Keleti-ind eredetű elbeszélés-gyűjtemény. de világi tárgyú. mint Bornemisza Magyar Élektrája is.Szegedi Lőrinc: Theophania. de annál jobb a jellemábrázolása.Száz fabula (1566): legnevezetesebb munkája.Nagydisznódon (Heltau) születhetett. környezetrajz. .Pécsi disputa. A spanyol inkvizíció borzalmait leplezi le. Debrecen.Előbb katekizmust adott ki. . . . Ízes magyar beszéd jellemzi. . • Szabadon fogalmazott.Balassi Menyhárt. • Ez is költött eseményt ad elő. . • Ádám és Éva idejében játszódik.Egy átmenetet jelent. . Bornemisza Péter az. • Tartalma: a trinitárius pap az anyagiak miatt nem akar az igazság oldalára állni. majd szakramentárius. .Érint vallási kérdéseket is. • Szelleme mélyen vallásos. először lutheránus. . . • Az ajánlásban szinte védőbeszédet mond meséi érdekében. megjelennek bennük reális elemek. 1572. • Szerzője valószínűleg Válaszúti György volt. .Cselekménye alig van.Több iskoladráma is íródott. Heltai Gáspár (†1574) Élete. de csak Szegedi Lőrincé (†1594) maradt ránk. amely miatt még hatásosabb.Oláh Miklós és Balassi jelenete a gyónás paródiája és egyben a mű tetőpontja is.Oktató-vitázó iratai megtelnek szépirodalmi elemekkel. .Nyomdát és papírmalmot létesít. . • Nikolaus Selnecker drezdai lelkész latin nyelvű. a harácsoló főúr típusa. a főhős.1552-ben a részegség és a tobzódás veszélyeiről írt dialógust. kettőt egybeolvaszt. Az antitrinitárius vitadrámák . Boldizsár is. • Az állatszereplők emberi erényeket és bűnöket jelenítenek meg. majd szász lelkész. .

. hogy két ilyen nevű ember volt.Témája nem változott. regényes történet. sőt fölmerült. . de ennek nincs alapja.Az unitáriusok énekeiben van a legtöbb lírai elem. . de a XVI.Tragédia magyar nyelven. Az Ördögi kísértetek. az első készült el. 1578: Telegdi Miklós ellen írta. zsoltárokat is fordított.Móricz Zsigmond tette ismertté 1923-as fölfedezése után. 1582: ez a reformáció énekeit tartalmazó kötete. századi és magyar lett. . Bécs. . . századi magyar sors is benne van.Pathai István (1555–1632) dunántúli református püspök. három kötetet tervezett. politikai.1567 óta gyűjtötte őket.Az első felében kifejti az ördög természetét. . .1564: prédikátor Balassi János zólyomi udvarában.Később egyre erősödtek bennük a szépirodalmi és a szórakoztató elemek.Szent János látásáról: ez lehet a legkorábbi szerzeménye.1572: Semptére költözik. .Énekek három rendben. a bibliai szöveg hű tolmácsolásával.Siralmas énnéköm: ezzel búcsúzott hazájától az 1550-es évek közepén. . .Pesten született. Wittenberg. teologizáló művek voltak.Skarica Máté: kevés éneke maradt fönn. Könyvét uralkodók szerint osztotta föl. .Fejtegetés. . fölfogása azonban XVI. Egyéni sorsának keserűségét írja le. 1588. A gyülekezeti énekszerzés . .Drámaian sűrít. majd Bornemisza önállóan is kiadta (1578).• Ezeket is értelmezte.1565: megjelentette Bonfini művének addig kiadatlan.Ő volt az első. A Postillák. világnézeti problémák. Bécs. ma csak Telegdi válaszából ismerjük. . Történeti munkái.) .Huszár Gál mellett nyomdászsegéd.Siderius János (†1608) abaúji esperes. korán árva lett. és megjelenik bennük a főúri vallásos líra hatása is. . . . .Elődei értekezései száraz.Az ördög kísértéseit akarta föltárni. Csak ez az egy világi éneke maradt ránk.Új formai jelenség az időmértékes verselés. . . (Magánolvasásra szánva átdolgozta eddigi szövegeit.Foliopostilla.Debreceni Szőr Gáspár Sáros megyei református prédikátor.A bujaságra való kísértés szerepel a legtöbbet. . Mátyásról szóló negyedik könyvét. a második részben példákkal is illusztrálja. hogy embertársai fölismerjék. . és 1565-66 körül szerzett egy bölcsődalt is.Tanulmányok: Kassa (börtönbe kerül). de csak ez. A teológus énekirodalom 1. Tizenegy verses munkáját ismerjük. 1584: élete utolsó nagy munkája. . . novellisztikus részeket vett át és színezett ki.Írt a teremtésről és az ítéletről is. Sokáig neki tulajdonították Luther Erős várunk… kezdetű énekét. ahol könyvnyomtató műhelyt rendez be.Az antik mitológiát törölte. Versei. Bornemisza Péter (1535–1584) Élete. és ellen tudjanak állni neki. hogy fölkeltse az érdeklődést nagy prózai műve iránt.Van bennük lírai önvallomás. .1574: históriás énekeskönyvet adott ki. társadalmi.1575: Krónika a magyarok dolgairól. . . a lényeget minél tömörebben akarja kiemelni. Élete alig ismert. aki az év összes egyházi ünnepére és vasárnapjára írt. . Az Élektra. képszerűség.1573-79 közt adta ki őket öt kötetben. . . .Az olvasmány-próza sajátságai domborodtak ki nála: szemléletesség. . .Ez a postillák negyedik kötetének függeléke volt. Padova. Mondákat. színes előadások.1579: Detrekőre menekül. 65 . 2. az ő prédikációi azonban érdekes. . Bogáti Fazakas Miklós (1548–1598-ban még élt) Unitárius volt. új jeleneteket iktatott be.

. Zsoltárfordításai sajátosak. . • Péchy Simon-énekeskönyv. Bekeni János (az üldözés miatt ritkán árulták el nevüket).A század végén megjelenő gyűjtemények főleg Szegedi Gergely. halotti énekeket. .Név szerint csak néhány szerzőt ismerünk: Alvinci Énok. de versformáik változatosak. .Az énekeskönyv-kiadás a reformátusoknál volt a legrendszeresebb.Kéziratos kódexek maradtak fönn.Erősen didaktikus jellegűek. mert azokat az ószövetségi zsidó történelem belső összefüggéseiben igyekszik megérteni. Forrása mégsem lehetett héber. . Huszár Gál és Bornemisza Péter anyagát tartalmazzák. tízévente jelentek meg. A szombatos énekek . A debreceni típusú könyvek (Szegedi-féle) kb. 4. • A vallásos énekek világi dallamra való átköltését elítélte. . amely összefoglalja a szekta legfontosabb hittételeit. majd elég visszavonult életet él). aki újraszerkesztette a debreceni énekeskönyvet (1602). 66 . egyre bővülve. • Temetési énekgyűjteményt szerkesztett. • Jancsó-kódex. 1593: az egyházi év ünnepei szerint csoportosít. de nem rendszerezve. dicséreteket. 1586: Jób könyvének a parafrázisa. 3. • Ő még a református püspöki hatalom korlátozásáért is harcolt. kezdetben erre korlátozódik irodalmi tevékenységük.Bártfai-énekeskönyv. és belevegyíti az alkalmi énekeket és a zsoltár-parafrázisokat.A szervező Eössi András (Padovában jogot tanul. Nem említ bennük újszövetségi vonatkozásokat.- 1584: Eszter könyvének az átköltése. . • Fönnmaradt több latin és magyar alkalmi verse is. • Új zsoltárfordítás elkészítésére buzdított.Körükben viszonylag nagyszámú ének keletkezik.Szilvásújfalvi Anderkó Imre (†1625) volt. mert ezen a nyelven nem tudott (inkább egy igényes latin fordítás). Valószínűleg neki tulajdonítható egy tizenöt versből álló ciklus. • Naptárakat adott ki. • Kissolymosi Mátéfi János-énekeskönyv. • Újra megjelentette Szikszai Fabricius Bálint szótárát. Az énekeskönyvek .Nagyobb részük istentiszteletre készült.Archaikus jellegűek. . . • Latin és magyar vallásos énekekből összeállította az első magyar iskolai énekeskönyvet.

a Biblia tiszteletet. magasztaló és győzelmi énekei. elementáris erejű prózaversek.Tudatos küzdelem a latinizmusok ellen. .Század vége: nyomtatott francia nyelvű verses zsoltár. Elsőként és legtöbbször a Psalteriumot fordították le nemzeti nyelvre (ez könnyítés a latinul nem tudóknak). A középkorban a zsoltár a Biblia egyik legtöbbet olvasott szövege volt. . 1508 .Még nincs bennük lírai átlényegítés. Magyarországon: XV-XVI. Európában először nem a Vulgata részeként. hanem officiumként jelent meg. . lendületesebb magyarsággal tolmácsolták.Máriát.Czeh-kódex. C: Kinizsiné Magyar Benigna imakönyvében van. .Kulcsár-kódex. A kedveltebb zsoltárokat szebben.Stilisztikailag legmegfelelőbb magyar idiómák.és Kulcsár-kódex. . . A zsoltár a liturgia szerves tartozéka. tercinában írt olasz bűnbánati zsoltárok. de ezek szöveghű források. 1580 körül Teljes szöveg.Használtak újszövetségi fogalmakat.Az ószövetségi zsidók hálaadó. de részben zsolozsmáskönyvek voltak. .Apor-kódex. könyörgő. .és Kulcsár-kódex). .Batthyany-kódex. bűnbánó.Eredetileg Danténak tulajdonított.X. melyek a Huszita Biblia szövegeit tartották fönn. 1522 .Költészetileg értékelhető verses magyar zsoltár a protestáns költőknél található először. Erasmus. Jézust. mert nem laikusok számára készültek. valószínűleg azon kódexekben. 1539 . Jobbak a későbbi fordítások (legszebb: Keszthelyi.Nem erőltették a szószerintiséget az értelem rovására. 1500 körül .Költőiség szempontjából nem lehet minősíteni őket.Festetics-kódex.Rokon szavak használata. 67 . század fordulóján.Ősi. Zsoltárparafrázisok a reformáció korában Bóta László: A magyar zsoltár Szenczi Molnár Albert előtt A héber költészet bibliai zsoltárai. 1513 . . a belső vallásosság szabályozó princípiuma. Nyugaton már a reformáció előtt is volt verses zsoltárköltészet. . alázatot követelő szövegeit ugyanis nem akarták saját költői invenciókkal föllazítani.1480 körül flandriai begina apácák énekelték. . . . Mind a 150: Döbrentei-. . 1493 körül . .Keszthelyi-kódex.Döbrentei-kódex. Keszthelyi.F. Szentlelket szólították meg.

. századi líránk egyik legkarakterisztikusabb műfajává vált.Egyéni indíttatású. 1693: ekkor jelent meg először dallammal. Fordítások. melyet a szöveg önmagában nem tudott megadni (költőietlen). 68 . .Az eretnekségek miatt született meg.A Károli Bibliának nagyon nagy hatása volt Szenczire. . Pl. Bencédi alapszövege a Vulgata és a héber Biblia volt.Templomi használatra. . A parafrázis előzménye: személyes vonzódás. de ő kivétel is. amit Szenczi Molnár használt föl a Lobwasser-zsoltárok fordításánál.Figyelembe kell venni a történelmi oldalt. a reformáció csak kiteljesítette.XVI.: Szegedi Gergely-féle Énekeskönyv. amely már egy szélesebb társadalmi és nemzeti problematika megszólaltatására képes. századi vallásos líra is zsoltáros reminiszcenciákból építkezik.Batizi András . . . de magyar fordításokat is fölhasznált (magyar terminológia. Debrecen: Szilvás-Újfalvi Anderkó Imre. ahol érezhető a közösségi igény. zsoltárainak első kiadása: 1542. Zsoltárkönyv (Bencédi). Bogáti Fazekas Miklós Psalteriuma).) Nehéz elemezni egy ilyen régi verset. Világiak: Kecskeméti Végh Mihály. Balassi.Majd a barokk katolicizmus lazítja föl. igényesebb fordításaival). Zsoltárok vannak a graduálokban és officiumokban. A kor életérzése tragikus. . panaszkodás álnoksága miatt). előszeretettel fordulnak az Ószövetséghez. . század: föllendül a zsoltárköltészet. . a zsoltárokhoz (ezek fejezik ki legjobban a magyarság érzéseit). . Krakkó. . a lengyel Kochanowski.Szelleme teljesen krisztianizálódott.Szegedi Gergely . . Péczely László: Kecskeméti Vég Mihály: LV. A magyar protestáns zsoltárfordítások két alapvető típusa. . . A reformáció szerepe a (magyar) zsoltár fejlődésében.1612: oppenheimi kiadás.Sztárai Mihály . Keresztyéni énekek.Pl.Más az irodalom funkciója (ellenség ostorozása.Kedveltség oka: magyaros verselés. 1538. psalmus Kodály Zoltán megzenésíti. értelemszerű hűségre törekvő prózai.A dallam pótolta azt az esztétikumot. . (Kecskeméti.Siklósi Mihály .Szenczi a Lobwasser-féle német szöveghez igazodott (tartalom). . (A szöveget kissé közelebb hozza a mai magyarhoz. szabad hangvételű parafrázis (pl.Szenczi: Psalterium Ungaricum.Ebben a formában popularizálódott.A parafrazált verses zsoltár XVI.) 1602. ez a Heltai-félével együtt hatással lesz a Károli Bibliára. . innentől minden református énekeskönyvben szerepel. Tordai Benedek. Batthyány Orbán.Énekelt irodalom volt (Balassi Célia-ciklusa: dallam nélküli vershez ér el). az elemzéskor elengedhetetlen az eredetivel való összevetés. Régi magyar fordítást is használ. verses formában. Ecsedi Báthory István. . érzelmesebb vonásokat vett föl. frazeológia). . . Graduál: nyomtatott és kéziratos misekönyv. két csoport: pontos és szabadabb (ezen belül: közösségi. 1548. majdnem minden zsoltár magyarul (pl. még: Clement Marot.Föl kell vetni a műfordítás problémáját is. 1561: a Boroszlói Kézirat változata ezt közli a keletkezés dátumaként. egyéni). szép zengésű ősi dallamok (Szenczi szorítja ki a korrektebb.Verses zsoltár azon típusának kialakítása. . mert az övé prózai). amikor kibontakoztatja a himnikus hagyományból táplálkozó vallásos költészetet. még ott is megvan. Krakkó. Protestáns énekeskönyv (ma már nem ismert): Bencédi Székely István. vagy a nagyközönségnek szánt. énekeik szövegéből nem lehet felekezeti hovatartozásukra következtetni.Papp Benedek A protestáns zsoltárokra is jellemző a keresztény átlényegítés (erre Luther is biztatott).Még a XVII.

stílusát. délbe. nyomatékosabb. Utánozza az Ószövetség gondolatait. 18-21: 18: „Exaudiet Deus” szavak kifejtése. . 5. bokorrímmel. melyet az érzelmi töltés indít el. 11-13: 11: pontosabb fordítás. Érik a szőlő. 15.Pentapodák családja. a magyarban nagyobb a költői erő. Az ellenségtől mert én igen félek.: keretet ad. Én barátomnak az kit vélek volt. .Biztos a név és a kecskeméti származás. Akarok inkább pusztában laknom. 22: kolofon. Vadon erdőben széllel bujdosnom: Hogynemmint azok között lakoznom. . Van konkrét élmény ebben a versben is: az ellenségtől.Szerző: keveset lehet tudni róla.Olyan metrumcsaládba tartozik. 14: átok. 15-17: az Úr harmadik megszólítása. Mint az galamb elrepültem volna.Lehetett világi személy is. hogy tovább is fejlesztik. Csuda szerelmét én hozzám láttam. 4-6: menekülés. Ilyen könyörgést kezde ő magában. (Hogy személyes élménye volt a szerzőnek. Hitetlenségének kijelentésére. Elfogyatkoztam gondolatimban. 14.). első sorának kezdőbetűje): MICHAÉL VEG KÉCsKÉMETI AHS. 69 . estve könyörgök.  Adynál és József Attilánál is előfordul. Keserű halál szálljon fejére. Vagyis: a megfogalmazást és a logikát az egyéni ihlet szabta meg. reggel. Nagy nyájasságom kivel együtt volt. psalmus Exaudi Deus orationem meam 1. de a magyar szerzőkre jellemző. Engem mi módon megfoghassanak. aki a megszólított. Síkosb ajakok az faolajnál. Megszabadúlást tetőled várok. Ezeknek szájok zsírosb az vajnál. Az 1. Kik igazságot nem hagynak szóllanom. Mikoron Dávid nagy búsultában.Az akrosztikonból ezt lehet kiolvasni (minden vsz. Innét én régen elfutottam volna. (Epikus kommentár. Én penig uram hozzád kiáltok. hasonlatok (4. . 2. erre utal a parafrázis volt és a személyes hangvétel. Ily álnokságát soha nem gondoltam. Nem hiszem immár egy beszédeket. az álnok baráttól kapott bántalom. Megkeseredtem nagy búsultomban. egységesebb. Ellenségemre való haragomban. Fő ellenségem most látom hogy az volt.) 1: epikus kommentár.A psalmus formája kombináció: 3×10 + 11. 12. Jó hírem nevem. 4. Az istent véle együtt szolgáltam. és 17. Hogyha az Isten engedte volna.Két évszázadon át nagyon elterjedt volt. 15. estve). 2-3: fohász Istenhez. de bővebb. Mert megpróbáltam hitetlenségeket. . átok. Régen elhagyták az ő hütöket. Kivel sokáig mind együtt laktam. 3. a kompozíciós vonal ívelése hatásosabb. tisztességem volt. mint az eredeti. Érzelemmel. 12-13: a gondolatmenet megmarad.) Lelki szituáció kifejezése. • Alapja: 5/5-ös osztású felező 10-es váltakozása egy 5/6-os osztású 11-essel. mint az eredeti. indulattal telített beszéd jellemzője: szóhalmozás (14. Dávidra való utalás. Álnokságának büntetésére. Reggel és délbe.  Ez eredeti alakban maradt fönn népdalokban (pl. 6. 7-10: ellenségre szórt panasz. 20-21: „ego autem spērābō in tē Domine” kifejtése. 13. . És a 22. • Eredete: gagliarda [galjarda] ritmus. Ld. Baráti miatt volna bánatban. bővebb. Kecskeméti Vég Mihály: LV. Panaszolkodván nagy haragjában. 17. Mert megemészti nagy bánat szívemet. Megszegték ezek esküvéseket. vsz. amely a Mátyás halálát sirató énekben tűnik föl. Istenem uram! kérlek tégedet. Kis kacsa fürdik). A logikai rend szilárdabb. Ellenségemnek ítéletére. Nagy szükségemben ne hagyj engemet. . Versforma. Fordítsad reám szent szemeidet. 16. Éjjel és nappal azon forgódnak. Csak rívok-sívok nagy nyavalyámban. Hogyha énnékem szárnyam lett volna.

Egymásra való nagy bosszúsággal. Keserűségem ennyi nem volna. 1584. Én reám való gyűlölségeket. A korai istenes verseknél ez föltűnő (pl. 27.Ezekben példája volt George Buchanan (1506-1582) skót költő.Pl. Hozzá fogható nincsen álnoksággal. 506–514. Élesb az nyelvek az éles kardnál. Magamat attul megóhattam volna.Beszédem miatt vádolhassanak. De zabolázd meg az ő nyelvöket. Az összefüggés egy bűnbánó vallomásában a legszembetűnőbb: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor hogy házasodni szándékozott. Az igazi líraiság és a magas formakultúra zsoltárparafrázisaiban valósul meg. árvák nagy bosszút valnak. de annál több bennük a személyesség. nem kidolgozott művei. Hosszú életek nem lészen ez földön. oldal ld. 21. . Ha egy kevéssé megkeserítöd. Bizony könnyebben szenvedtem volna. Az égő tűzben el-bétaszítod Nagy hamarsággal onnét kivonszod. de várja Isten segítségét. 11. 9. Balassi Bálint nevére). Isten szavával ők nem gondolnak. ahol Beza parafrázisát követte. Vallásos verseiben nincs bűntudat. . Nem érett. 7. 10. Hogy fogságomon ők vígadhassanak. Szájokban nincsen egyéb álnokságnál. hogy az állítólagos szerzőt. 1591: Kegyelmes Isten…. Adj már csendességet… Utolsó istenes verse az 50. Látod jól Uram álnok szíveket. Dávidot lelki rokonának érezhette. Rólad elvészi minden terhedet. Ezek kronológiája nem állapítható meg. Szent Dávid írta az zsoltárkönyvben. Ez a Szentháromság-himnusz 1588/89-ben keletkezett. Mert jószágokban felfúvalkodtanak. A magyar irodalom története 1600-ig (340–356. Az szegényeket felmagasztalod. Egész ez város rakva haraggal. a költő mégis szerelmi gondolatmenetet folytat benne. Igazság ellen feltámadásokat.) A reformáció énekirodalma27 Balassi Bálint istenes énekei Pályájának szinte minden szakaszában ír. és a bosszút ellenségeire. Nagy tisztességre ismég felemeled. Özvegyek. 8. 148. És meghallgatja te könyörgésedet. A mondanivaló alig különbözik: Isten ugyanolyan elérhetetlen. zsoltár. Hymnus secundus: ez arra példa. Ötvenötödik dícsíretiben. . hogy Balassi tudott retorikai igényességgel is istenes verset írni. 20.Érdeklődését az is fokozta. 462–465. oldal 70 . és az azt követő válságos években keletkeztek (1584-87). 18.: 6. Te azért lelkem gondolatodat Istenben vessed bizodalmodat. 50–51. Gyakorta köztök gyűlések vagynak. Ugyan jó szememmel jól látom őket. Az istenes versek utolsó csoportjának központi gondolata a halál. 22. mint az imádott hölgy. Az kevélyeket alá hajigálod. Csak szemben való szép beszédeket. Pl. 42. de a legmarkánsabb darabok a házassága előtt.Talán ez a legtisztábban vallásos. Az igazakat te mindig megtartod. Ha ellenségtül nyavalyám volna. . Theodor Beza (1519-1605) és a lengyel Kochanowski. Szerelmi költészete rokon a vallásossal. Igaz vagy uram ítéletedben. Kiszolgáltatottsága miatti dühét ő is csak istenes versekben tudta kifejezni. 62–63. Fülemmel hallom káromlásokat.A szerelmet mint az ifjúság vétkét tagadja meg benne. 19. Melyből az hívek keserűségben Vigasztalásért szörzék így versekben. Ne tapodják le híremet nevemet. A teológus énekirodalom28 27 28 ld. . Az vérszopókat ő idejekben Te meg nem áldod szerencséjekben. Az kegyeseket megoltalmazod. Elhíresedett az gazdagsággal.

oda is küldték. hogy egymagában őrlődjék a hallottakon. mert hívő létére bűnbe esett. Ő is szász anyanyelvű. szintén meg kell feddni. 1544. de mindig tanul. a protestáns fordításirodalom és a lelkipásztori gyakorlat. Hoffgreff Györggyel. (Csak rövid mondásokat alkalmazzon.A választól függően kell vigasztalnia (Isten irgalmáról beszélve).Ha semmilyen fenyegetés nem hat.A lelkipásztor előbb kérdezze meg a fogolytól. . Az üzleti szempontok miatt is fontosnak tartotta magyar nyelvű könyvek nyomtatását. de élete utolsó huszonhárom évében magyarul írt. hogy magyar író legyen. 1543). foglalkozik serfőzéssel. ezek forrásai a vallásos könyvek. 71 . Bornemisza Péter és Heltai Gáspár prózája Kőszeghy Péter utószava a Háló című Heltai-válogatáshoz Heltai Gáspár: lelkész.) Írói-filológiai igényességgel írt.XI. mi a bűne. író. meg kell róni.Még egy kérdést ajánl: ismeri-e a fogoly a tízparancsolatot. Az egységes helyesírásért és nyelvért küzdött. A szász-magyar megromlott kapcsolatot is javítani akarta. a fogoly ismerje meg alaposan bűnét). a halálra ítélt foglyokkal való bánásmód esetében olvashatjuk. . még a világiak is (kivéve: Ponciánus császár históriája) erősen kötődnek a valláshoz. és egyfajtát. 1553-ban egyedül vezette a nyomdát. vagy erősen megfeddni (módja: Isten bűn elleni haragja nagy. mert még Istennel sem törődött. . de neki ez nem tetszik. de azért ne m ment.Több mintaprédikációt is ír hozzá. könyvnyomtató.A megtörés után a vigasztalás következik.Publicanus • Sylvester fukarnak magyarázta. . . lélekismerete. erre bizonyíték. magára kell hagyni. . nehogy viszálykodás törjön ki a kétnyelvű kolozsvári polgárság közt. papírmalom vagy bolthelyiségek építése. Nem jár vándorutakon. különben a fogoly egyet sem jegyez meg. egész életében németül prédikált. • Ha nem. . Kolozsvár: a lutheránus szászok lelkésze. • Ha igen. Ezt pl. hogy idegen szavakhoz írt magyarázatot. A könyvnyomtatást 1550-ben kezdte. Meglepően jó Heltai jellemzőkészsége. (1548-ban hívták Besztercére papnak. Műveinek többsége vallásos munka. egyszer volt külföldön (Wittenberg. és még Sylvester Jánossal is vitába szállt. Sok vállalkozása van: városi közfürdő. 1559-től pedig végleg az övé lett. viszont vallásos műveiben éppúgy találhatók világi elemek is.

Ő inkább saccoltatónak nevezné. németül. és indulatos polgár szájába cigány mondást is ad.Már antitrinitárius volt. mint Pestinél. • Volt.Szinte minden magyarázatban hivatkozik Istenre.Gratia • Azt mondja. 1567.Kedveli a szólásokat. . . . a humanista elődökből táplálkoztak. de az tót szó.Forrása Gonsalvius Reginaldus Montanus inkvizíciótörténete.és lelkészválasztásról is önálló szakaszt ír. • A középkorban is művelték.Jellemző a pontosság. . .Katolikus válasz: Telegdi Miklós 1580–81-ben megjelent írásai. . .Megtoldotta a hazai viszonyokkal.Az egyes fejezetek egy-egy napot jelölnek. .1536-ban (Bécs) jelent meg Pesti Mizsér Gábor munkája (ő az első magyar nyelvű mesefordító). de ezen kívül latinul is kiadta. leírta az 1538-as segesvári disputát. Erdélyben ekkor született meg Európa akkor legdemokratikusabb vallástörvénye: Torda.Fabula: oktató mese.Heltai a Habsburg Miksát és a kíséretéhez tartozó papokat azonosítja az inkvizítorokkal. . A részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról való dialógus. pl.Oktató szándékkal írt. . alázatosságot hirdet (néha a mese tartalma ellentmond ennek.A nemeseken gúnyolódik. . majd magyarul. . pl. • Ezért ő isteni jó kedvnek. . . . .Az utolsó fabuláknál már kevesebbet magyaráz. A reformáció jelentős alakjai. . . a reneszánszban pedig teljesen újjászületett. hogy Kolozsváron csütörtökön van a vásár).Sok benne az átvitt értelmű. . erényes földesurat hiányolja. a népies kifejezéseket. 1531. hogy nem dolgoznak semmit. . hanem németből fordítja. nála is önálló alkotások. pl. 1568. köztük Heltai is.) . Chronica az magyaroknak dolgairól: 29 • Alatta volt az antitrinitarizmus gyors lefutású fénykora. képes szóhasználat.Szereplőit leginkább beszédükkel jellemzi. így erkölcsi változásokat sürget. bíró.Gyakran használ szólásokat és közmondásokat.Első. a gidák – pórnép – legyőzik a farkast – földesúr).A jámbor. .János Zsigmond29 utasítására fordította le. megtisztítják őket a pajzán elemektől.Református válasz: Károlyi Péter Váradon kinyomtatott hat beszéde közül az ötödik. .Már nem latinból. • A protestáns fordítók viszont a reformáció követelményeihez igazítják a műveket. . és a részeges Demeter közt folyik. . . . akik kemény saccoltatással nyomorgatták a köznépet. Heltai Bonfinit is lefordította. . nem találhatunk neki megfelelő magyar szót. (Ez még latin kiadás. de a következő években megjelent angolul.Franck mondatait nem mindig veszi át teljesen.A mesék tanulságai.Korának ez a legnépszerűbb munkája. . .A fejedelem-.A latin eredetiből fordította. belenyugvást. a tömörségre való törekvés. hollandul. vagy kegyelemnek magyarázta. melyeket egy-egy jelenet keretként fog közre (e jelenetekből a korabeli szokásokról értesülünk. a mese és az értelem közti arányosság. • Ezópus meséit Luther is lefordította. Száz fabula: . ezért nem is esik jól nekik az étel. . hogy malasztnak nevezték. nem kifejezetten vallásos műve. Freiburg.Megismerhetjük belőle a disputák módszerét is: a teológiai érvelés mellett jellemző a másik fél gyalázása.A párbeszéd a józan polgárember Antal. az ötletes szónoki fogások. 72 . hogy egykor ő is részeges volt).A mintapolgárrá váló Demeter jellemfejlődését írja le (Antalról is kiderül. • Már az ókorban is igen kedvelt volt. Heidelberg.Alapja: Heinrich Steinhöwel-féle kiadás.Forrása Sebastian Franck 1528-ban megjelent könyve. Háló: . mikor kiadta a legmerészebb hangú támadást a katolikus egyház ellen. a hallgatóság megnyerésére szolgáló mondások. 1552. mert olyanok voltak. a tanulságot inkább beleépíti a szövegbe.

Tendenciózus ábrázolását legjobban a széphistóriák vizsgálatával lehet szemléltetni. és manieristának mondható: a latrikánus belekerült a tudósba (a kor szerelmi témája diszharmóniát tükröz). Támaszkodik másokra is: Zsámboky János. és nagyobb részben a humanista szellem is föltűnik. nincs meg egyértelműen a durva erotika motívuma. Késő reneszánsz: változás. Történelemlátásában Thuróczy Jánoshoz kanyarodik vissza. de ott a testi vágy az alap). Ami új a késő reneszánszban. Az égi és földi szerelem túlszínezetten él egymás mellett más népek irodalmában is. így ki már özvegye adta. tudós jelleggel bíró művészet (ebben is megvan az erotika). Az eredetiből elhagy minden antik utalást. valamint a kor fölfogása miatt). ahol tudja. a katolikusokat pedig ott támadja. .) Castelletti (Balassi mintaképe): bonyolultabb. . amelyik veszélyezteti az éteri szerelmet. Magyar irodalmi szerelem-kép: csak az 1570-es évektől. század eleji magyar irodalomban Hasonló típusú: olasz késő reneszánsz pásztorjáték (Tasso és Guarini.) Erotikus és filozofikus típus: eddig is megvolt. . 1609.- - Bonfini munkáját ültette át magyarra. és nem a tények iránt érdeklődik. mert nem függ János Zsigmondtól. .Az éteri szerelemben élő pár hűsége minden akadályt legyőz. a másik testi vágy nélkül ostromolja (ezek a bukolikus költészet motívumai. de vannak momentumok. latrikánus („rossz”) erotikus művészet. melyek utalnak rá. Előadásmódja könnyen áttekinthető. nem pedig élesen szembeállítva egymással. • A Bonfiniról írt részek. de el is tér tőle. majd váratlan fordulat után a házasságban találnak egymásra. Inkább a hagyományok. motivál. . Élete végén kezdte el. Mindig megjelenik a félállati vágy megtestesítője. Szép a nyomása. Teljesen őszinte: Szapolyai Jánosról például már írhat gyűlölettel. Reneszánsz: égi és földi szerelem harmonikus (testi: az abszolútumhoz vezető út egyik lehetséges állomása).Irodalom alatti. (John Fletcher: Hűséges pásztorlány. század végi és a XVII. Tasso: Satyr. Forrásait nagyvonalúan kezeli. • Az Erdélyt ismertető fejezetek. 73 . Minden költségét ő maga fedezte. Közlésformája: a históriás ének rég elavult műfaja. Széphistóriák Ludányi Mária: A szerelem-kép alakulása a XVI. ennek jutalma a házasság (rokon a görög szofisztikus regénnyel). Székely István. Mindent részletez.Általában a nőalak elutasítja a szerelmet.Irodalmi. • A brassai lelkész epizódja. Didaktikus tartalmat akar közvetíteni. (Amarilli) Castelletti példaképe Ovidius (Polyphemos szerelme Galathea iránt). • A szászokra vonatkozó elfogult megállapításai. Vannak benne önálló alkotások is.Kapcsolatban van az európaival. kevés benne a sajtóhiba. Két típus rajzolható meg. A reneszánsz szerelmi irodalom így két módon realizálódott. Kiforrott írói eszközei vannak. Brodarics István. (Pl. XII. de természetes közegében. Balassi is átveszi a Polyphemos nevet.

Eurialus és Lucretia. tudósító és krónikás históriai ágak elsorvadnak.A széphistóriákat három csoportba sorolhatjuk a bennük ábrázolt szerelem-kép alapján. és nem tetteiben nyilvánul meg. . • A tökéletes szerelem a ratio hatására keletkezik. század első évtizedében keletkezett. Telamon históriája. a harmadik a XVII.  A szerelem és az erkölcsi eszme ellentéte. (Ösztönéletű. Az utolsó típus hozza létre a magyar irodalom szerelem-kép formáját.) A magyar irodalmi szerelem-kép változása beilleszkedik az európaiba.: Lévai Névtelen: Trója veszésének históriája.  A házasságnál nem a pénz számít. de elítélése.Alapforrása: Heliodorosz: Aethiopica (szökés. • Az érzéki vágy a beteljesüléssel megszűnik. Szegedi Veres Gáspár. .)  Egy művön belül való jelentkezés két fordítással került a magyar irodalomba (Tatios és Heliodorosz).Az éteri szerelemnek nincs ellentéte az erotika oldaláról.) A szórakoztató verses história A bibliai. Petki János Cupido verse (töredék). • Filozofisztikus alapokon nyugvó. Árgirus. de a regényes irány fejlődik.  Szórakoztató szándék / házasságtörés. Enyedi György. hogy Ebreót ismerték Magyarországon. . szülők felelőssége. . nincs benne testiség. amely a kor valláserkölcse számára is elfogadható.Az eltérés oka. gonoszsága csak életformájában. Lévai Névtelen.  Erényes szerelem: önmegtartóztató.  Jó házasság kritériumai.  Pl. – 1616): Chariclea históriája. hanem a kölcsönös megbecsülés és szeretet.Szintetizáló mű a korszak végén.: Czobor Mihály (1571 k. halottsiratás).  A szerelem akkor pusztító erő. A próza helyett megmarad a verses forma. de a nevükön kívül mást nem tudni róluk. viszont a középkori lovagi elbeszélések helyébe reneszánsz novellák és antik témák kerülnek. valamint a reformáció hatása (erkölcsi kérdések erőteljes hangsúlyozása). 442–445. hogy a középkori lovageszmény és a magyar reneszánsz nemesi eszménye egybeesik. • A szerelem születésének. de nincs benne aktivitás.  Humanista fölfogás (érdekházasság ostorozása).Különbség: szeretet és szerelem megkülönböztetése.  Pl. de a valláserkölcs által erősen vulgarizált koncepciójú. (A jó házasság alapja.  A szerelem igényes ábrázolása. Istennek tetsző szerelem és házasság ábrázolása. Leucippe és Clitophon (ismeretlen szerző). de később az ész nem korlátozza az érzelmeket. virágzásának. .  Heterogén: parázna. ha természetellenes akadályba ütközik (Enyedi). Gisquardus és Gismonda (Enyedi György).Van benne egy részlet Leone Ebreo művéből. 74 . Constantinus és Victoria: . tragikus végének irodalmi ábrázolása. Erkölcsi prakticizmus a Komédia prológusában található (Balassi itt minőségi megkülönböztetést ad). hanem elítélt (állhatatlanság). Az európai szerelmi líra hagyományos kettőssége Balassinál teljesedik ki magyar nyelven. de ezt a szórakoztató jelleg lassan háttérbe szorítja. • A szerelem az Istennek tetsző házasság szemszögéből. a szerelem örökké tart. • Ez a magyarítás az első adat. és az oktató szándék is. A szerzők főleg az alacsony képzettségű deák-értelmiség soraiból kerültek ki.Van benne három Petrarca-szonett fordítása (reménytelenség. Mindig hangsúlyozzák. bujdosás). de nem ábrázolják. Első kettő: párhuzamosan a 70/80-as években. . de van némi késés hozzá képest. valláserkölcs / gyönyörködtetés. .  Erotikus szerelem: már nem pozitív. Czegei Névtelen. hogy „lött dolgot” mondanak el. Ezek filozofikus vonásai elhalványodtak. A kettő egysége a tökéletes emberi szerelem. A hangsúly eltolódik az éteri típus javára. A magyar irodalom története 1600-ig (523–538.Magyar sajátosság: a rossz naiv ábrázolása. buja.  A típusok szembeállítása Laskai Jánostól ered.  Szerelem: a jó házasság alapja.  Pl. ugyanakkor hatalmas erő. Pl. Fontos állomás a Constantinus és Victoria.

Bogáti Fazakas Miklós is művelte ezt az ágat. 1577. Ferdinánd. A király közös sírba temeti őket. Boccaccio második novellájának (Cimone és Efigenia) magyar átdolgozása elveszett. valamint tükröt a jó erkölcsű asszonyoknak. de a fiú ugyanott öli magát vízbe. - - - - Szerelmi históriák A század végére e tematika lett uralkodó. 1576. Póli István műve. tanultság által lesz az ember nemessé. míg fürdik. de teljesen más fölfogásban. a verselése száraz. az tudósok örökké uralkodnak. ezért az apa a folyóba dobja a lányt. és Olaszországban tanult. kölcsönös szereteten alapuló házasságra adják.Moralizáló történetek Ez a valláserkölcsi célzat leginkább a prédikátorszerzők regényes énekeiben érvényesül. (Kolozsvár. • További három részben írt még a következőkről: Jagellók. Rafael angyal elveszi a ruháit. • Kolozsvár. I. Szapolyai János. 1593. Telamon históriája: • Talán ez a legelső. tisztességükért. Alkalmat adott több téma kibontására is. mert a bibliai témák iránt csökkent az érdeklődés. • A gyönyörködtető részeket elhagyja. és a szóbeli költészetre jellemző elem.”) • Tanulság: az atyák lányaikat keresztyéni. • Telamon görög király. majd öregkorában visszahívják alattvalói. Enyedi György: Gismunda és Gisquardus. • A szerelem kerül előtérbe. így stílusában sokkal jobb lett. A közönséget az izgalmas részek érdekelték. többször is kiadták. • Ez a Gesta Rōmānōrum másik elbeszélése. • Forrása a Gesta Rōmānōrum egyik elbeszélésének átdolgozása. Szegedi Veres Gáspár: Titus és Gisippius története. hogy a szerelemnek senki nem állhat ellen. Debrecen. • Az emberek Isten előtti egyenlőségéről oktat. és végül visszakapja trónját. • Filippo Beroaldo egyik Boccaccio-fordítását dolgozta át. • Ezt a témát egy évvel előtte Hunyadi Ferenc is megverselte. hanem a műveltség. - - - 75 . Rusztán császár históriája: • Az 1580-as években készült. és családját is megtalálja. • Enyedi unitárius volt. • Az öregkori boldogságot választja a fiatalkori helyett. a sablon. („Szép termetek. • Szerzője és forrása ismeretlen • Hazai környezetbe átültetett formája a népköltészetben is megjelent (Kádár Kata balladája). • A császár Istennek képzeli magát. Jovenianus históriája: • Sóvár. A császár megaláztatásában jön rá kevélységére. • A női egyenjogúság fölvetése a szerelemben. 1590). Kolozsvár. • Beroaldo humanista tanítását fejleszti tovább: nem a származás. • Utolsó munkájában (1598) arról ír. így elűzik. • 1576: megírta Görcsöni Ambrus Mátyásról szóló énekének folytatását. 1577. János. 1577) Előadásmódja rövid. • Isten angyala rábeszélésére a császár keresztény lesz. 1578. de fia szegény lányt akar feleségül venni. • Plutarkhosztól. • Szép história az tökéletes asszonyállatokról. tizenhárom példát hoz. az 1560-as években íródhatott. • Valaki viszont átdolgozta. 1591: a világi zűrzavarról ír (a halál elől senki nem menekülhet). • Profán történeteket azért verselt meg. gazdagságok elmúlnak. • Sok benne az ismétlődés. a Dráva mellett. Debrecen. Lévai Névtelen: Trója veszésének históriája. Illyefalvi István: Jephta (Kolozsvár. száraz. Lukianosztól vett témákat. • A feudális érdekházasságok bírálata. de stílusa száraz. Kolozsvár. • Művei nagy részét görög eredetiből fordította. mikor a feleségek föláldozzák magukat férjükért. • Az Istennek tetsző házasság tanításának kidolgozása. II.

a leírások színesek. század: lőcsei kiadása töredéke ismert. .Gergei teljesen ismeretlen. fehér. Debrecen.Ovidius Metamorphōsēsének egyik történetét verselte meg egy ismeretlen (Pyramus ifjúról és Thysberől). 1559. Ovidiust és kommentárjaikat.Mesei. Ilyen pl.  Mindszenti Benedek udvarhelyi várkapitánynak ajánlja vele szolgálatait. Kalandos szerelmi történetek . mondatok ismétlődnek kisebb változtatásokkal. ezért helyenként homályos. Árgirus históriája .A XVIII.Jellemzőek a kert leírásai (az egzotikus növények ellenére a főúri reneszánsz kertekre ismerhetünk rá: piros. Csáktornyai Mátyás: három éneke maradt fönn. • Tömörségre törekszik.Első kiadása ismeretlen. zöld színek. emiatt népiesebbnek hat. • Az erős Ajaxról és a bölcs Ulissesről való história. erdélyinek. Cserényi Mihály a perzsiai fejedelmekről írt históriát. Kolozsvár.Nincs benne magyarázkodás. - - 76 . . • Ez a legterjedelmesebb verses elbeszélő költemény. . • Csak töredék maradt fönn belőle.Az elbeszélő részek tömörek. puszpáng. • Grobian verseinek fordítása. századi udvari hölgy és nemes ifjú eszményei. gondolták alacsony származásúnak. • Fordítója ismeretlen. . ciprus. Vörösmarty Csongor és Tündéjének. Antik történeti tárgyú históriák Régebbi énekmondó stílusban közvetlenül klasszikus szerzők nyomán verselik meg az antik történeteket. 1591. a szerző szórakoztató céllal fordította le. 1592. 1582.A szerző olasz krónikából fordította.A szereplőkkel csodás dolgok történnek. XVII. majd négyfelé vágása. 2. de ezt nem tudja változatossá tenni. 1749. . Gyergyai). . ezenkívül ihletője volt pl. . • Odatis és Zariadres története. . . . . század végén Piskolti István dolgozta át.Leucippe és Clitophon széphistóriája. hogy az események legtöbbször háromszor ismétlődnek.Czobor Mihály: Aithiopika. Buda. Bártfa. • Fölhasználta Vergiliust. . borostyán).Műfaja tündérmese. kapcsolatba hozták a Görgei családdal is.Apollonius királyfi históriája. .Szerzője Gergei Albert (különböző névváltozatok voltak lehetségesek: Gergei. . Kolozsvár. . Huszti Péter Aeneis-fordítása.1. • Beletold protestáns elemeket is.Sorok. mert a széphistória-szerzők nem fordultak nemzeti nyelvű forrás felé.A királyfi elveszti tündérlány szerelmesét. első teljes kiadása: Buda. Gyergyei. ez nem mindig sikerül neki.Czegei Névtelen: Effectus amoris. hanem középkori műfaj. Kolozsvár.Gyakori népmesei. • Alapja nem görög. • A késő-görög regények tipikus jellemvonásait tartalmazza. hanem a Gesta Rōmānōrum. majd Szepes megyeinek. • Eredetije Akhilleusz Tatiosz elbeszélése. 1740. . • Nincs benne erkölcsi elmélkedés. . • A római asszonyok a cifraság tilalmáról pörlekednek. illetve népballadai motívum a bűnös vénasszony lófarkon való hurcolása.  A trójai történet egyik epizódja. elindul megkeresni. • Nótája a Lucretia-nóta. narancsfa. • Az eredeti szöveget erotikus irányba bővíti ki (későgörög forrása volt). de valószínűleg ez a legterjedelmesebb verses széphistóriánk. Kolozsvár. és egy nem evilági szférában találja meg. . az szerelemnek ereje. 1588. moralizáló betoldás. Kolozsvár. 1592. 3000-nél több négyrímű 11-esből áll. Gergely. vagyis nem reneszánsz.A főhősök a XVI. liliom. • Lényegében Hérodotoszt követi (a címmel ellentétben Xenophón ismeretének nincs nyoma. ebben is egyedülálló. majd főúrinak.

.Megtörtént eseményt dolgoz föl. . Erősen ragaszkodik benne forrásához. Euralius és Lucretia. . de éppen az ének volt.Gyöngyösi István négysoros strófákká dolgozta át. században.A mitológiai vonatkozásokat elhagyja. és urának. Czobor Mihály: Aithiopika. . • Közös sajátságaik vannak.) A kötöttségek miatt az eredeti szöveget fölhígították. a reneszánszban és a barokkban is az udvarlás a cél.Nem a szerelmesek előtti akadályok a lényegesek. hogy mutassák Aeneas Sylvius jártasságát az antik irodalomban.Heliodorosz szövegének német fordítását (Johann Zschorn) használta föl. sablonok alakultak ki.Balassi nagy hatása miatt a szerelmi költészetben nincsenek olyan nagy változások. . ami a további fejlődést megakadályozta. Euralius és Lucretia. A középkori és reneszánsz kori magyar dráma Ludányi Mária: Balassi Szép magyar komédiájának közvetlen hatása a hazai udvari dráma fejlődésére A hazai udvari dráma fejlődéstörténete tisztázatlan. . az eredetiben ezek csak arra szolgáltak.Aeneas Sylvius Piccolomini (a későbbi II. hogy ez neki szándéka. Pl. .Fordításának csak töredéke maradt fönn Zrínyi Miklós könyvtárában. de aabb formában. hogy hatott-e Balassi Komédiája a szerelmi drámáinkra.Nagy hűséggel fordít. 1577-ben. vagy Dobó Jakabot is. bár kizárólag olvasmánynak szánták. legtöbbször ragrím. Volt olyan műve. XIII. de antikizáló keretbe helyezi. A verselés fejlődése A XVI. Csáktornyai Mátyás volt a kezdeményező: ragrímet használ. • Oka: nincs színpad (vagyis a legfontosabb eleme hiányzik). A verses epika Magyarországon az udvari ízléshez igazodó epika verses formájú maradt. mint a lírában. így néhány helyen mai értelemben vett műfordításnak is tekinthető. hanem a női lélek rajza. (Az ajánlásban Balassi megfogalmazza.) Az eddigi értékelés szerint szerelmi drámáink külföldi mintára készültek vagy fordítások voltak. . • A rímképlet megváltoztatása.Szerzőjének gondolták Balassit. • Más versforma alkalmazása.Ötsoros 12-esekben verselte meg. A mondattan igen egyszerű: minden sor egy mondat. tehát nem virágzik a XVII.A mű az antik irodalom hanyatló ágához tartozó későgörög kalandregények egyike. melyek a magyar fejlődést a közép-és kelet-európai fejlődéshez teszik hasonlóvá. körülményesen adták vissza. Pius pápa) verséből (1444) szerezte a Bodrog vize mellett a Pataki Névtelen. • Így mindegyik eltérő funkciójú. . Kolozsvár. század végén a négysarkú 11-es vagy 12-es az uralkodó. szórakoztató epika a históriás énekből fejlődött ki. Az egyhangúságot az énekes előadás megtörte. hogy Balassi drámateremtő kezdeményezése folytatódott. Az egyhangúságtól két irányban próbáltak szabadulni. (A ragrímek miatt egy strófán belül ugyanaz a mondattípus ismétlődött négyszer. ezért fölmerül. 77 . ahol nótajelzést sem adott meg. . Az udvari. . Ludányi be akarja bizonyítani. A rímelés egyhangú. Ovidiushoz. Florentina) maradt fönn. . A drámában nincs olyan jellegű epigonirodalom. . 1592.A dráma helyzete más: a Komédián kívül két jelentősebb szerelmi dráma (Constantinus és Victoria. Andrássy Péternek ajánlotta. hosszabb sorok. regényes válfaja a reneszánsz fénykorában virágzott. Ezen kívül tömörített is.

Zrínyi mutat hasonlóságokat Balassival. • Érdemes elkülöníteni az emelkedettebb rendszert (szerelmespár) az alacsonyabb humortól (szolgák) (A Florentinában megvan a teljes elkülönítés). de Balassi itt jobban ragaszkodik az olasz eredetihez. de sorrendjük a Komédia hatása. ehhez járul Gyöngyösi erőteljesen egyedi stílusa. . az nem szerelmi témát vett.Azonos struktúra fedezhető föl. melyben benne van a Komédia. • Nem véletlen egyezések a hasonló szóhasználatok sem. (De nincs szöveg: az orális hagyomány és a nagy pusztulás miatt.Gyöngyösi Istvánnak tulajdonítják.A Komédia. .A népi alakok beszéltetésénél használ mintát (vénlánycsúfoló. • Olvasták Plautust és Terentiust. a Florentina álszent módon mulat rajta. • Kezdet (erőteljes. • Mindkettőben: szépség mulandóságának fenyegető ténye. erőteljes volt a befolyása. Ajánlás: sok információ. a C egyik szereplőjét is Iphisnek hívják. öregedés motívuma. A külföldi hatás mellett párhuzamosan. jó tulajdonságok fölsorolása). 1610-es évek. Ebben a Júlia név helyett az Iffis szerepel. szerelem nagy ereje. • Bornemisza Péter: protestáns valláserkölcs népszerűsítése (Szophoklész-átdolgozás).• Nem utánozzák Balassi nyelvét (inkább hat rá az aktuális korstílus). majd lírai elmélkedés lesz): a szerelmes ifjú nagy monológja – a barátnak elmondja a szerelem tárgyát. • Credulus és Victoria is öngyilkos akar lenni. .A szerelmi rétegben nehezebben mutatható ki a közvetlen Balassi-hatás.Ludányi kitér még a „cziczke” szó jelentésére. Itt van a Fanchali Jób-kódex. Florentina: . Gyarmati Balassi Bálint: Szép magyar komédia (Utószó: Kőszeghy Péter) Két szövegváltozat. lehet. • Credulus és Constantinus előnyös tulajdonságai kétszer hangzanak el. a C&V elmélkedik róla. • Sztárai Mihály: felekezeti harcokat földolgozó komédiák.  Első rész: a Balassi által módosított pásztorjáték szerkezet figyelhető meg. A Komédia mindegyik megmaradt emlékünkre hatott. mint Balassi. és egy dialógusból tudjuk meg az alapkonfliktust. . Balassi). Az olasz pásztorjátéktól eltérő elemeket is meg kell keresni. 78 . hiányos.) . • A rábeszélés érvei sablonok. • A szerelem hatalma nagy (Jupiterrel illusztrálják). XVII. • A Constantinus és Victoria.Zrínyi képkincse erős hatással volt Gyöngyösire (Zrínyi idilljei szoros rokonságot mutatnak a pásztorjáték szerkezetével.Nyomtatvány: Debrecen. . aki írt. hogy a Komédiát is ismerte. Hermiás). illetve a Florentina bonyolultabb. és egy Balassi-versparafrázis. Leonora. . • Ha volt. 1958-ban fedezte föl egy szlovák kutató (a Fanchali Jób Jánosról elnevezett kódexben). de nem fordították magyarra. századi szerelmes drámáink egy szerves. • Balassi éli a szerelmet. ezért nem döntő. de vele egyenrangúan a Komédia a követendő példakép. Zrínyi és a Constantinus reminiszcenciáinak ötvözete. speciális belső fejlődés eredményei.Kétféle költészetről tud (értéktelen. . • A Constantinus Ludányi szerint a Thurzó-udvarban keletkezett.  Második rész: tényleges bonyodalom egybesűrítése. • Prológus: Apolló vagy Ámor elmélkedik a szerelemről. két részre oszthatók. .Önmagáról mint a (szerelmi) komédia meghonosítójáról beszél (ez igaz). • A két barát beszélgetése is azonos fölépítésű. bölcs tudomány kell hozzá). reménytelenségét. négylevélnyi töredék. A három dráma közös vonásai. • Vagy a bevezető elmarad. .Kézirat: teljes szöveg. • A barátok kerítésre vállalkoznak (Briszeida. .1588 táján már közdolog a szerelmes vers írása. • A Constantinusban a szolgák tréfái terentiusi ihletésűek. • Balassa Menyhárt árultatása: politikai pamflet.

a Batthyányak könyvtárában egy nyomtatott kiadást leltáraztak.1587 novembere: meghal Ungnád Kristóf. • Margitai Péter (protestáns prédikátor) elítéli a tréfásságot (trágárságot). hanem Balassi egyéni alkotása. • Szenczi Molnár Albert udvari kultúra ellenes. Tarnóczi István. . . • Valószínűleg az olasz komédiák prológusai inspirálhatták. . Milotai Nyilas István. Musztafának hívja.Magyarországon ellenkező álláspontok élnek.Prológus.Feleségül vette Ruszkai Dobó Krisztinát (Várday Mihály özvegye).1587: ő vádolja házasságtöréssel Krisztinát. Komédia: egyrészt nászajándék. Az Ajánlás alapján gondolhatjuk. .Debrecenben. • Láthatólag az Újszövetség morális fölfogása az uralkodó. ott Balassi változtat a szövegen. . hétköznapi nyelven (ez az együgyű paraszt kifigurázása). másrészt példa.Keletkezési idő: 1588 tavasza (a Júlia-ciklussal egy időben). de ennek nem volt magyar megfelelője.Fordítás (magyarítás). Káldi György. • A magyar közerkölcs jóval archaikusabb volt a nyugat-európainál. . • Kettősség: pásztor-arisztokrata és trágár. inkább a monológok és dialógok a fontosak. .Műfaja: pásztorjáték. János fiát törökösen neveli.Egy 1648-as kéziratban maradt ránk.Szerzője az új formát átvette a „mestertől”. még: Szepsi Csombor Márton. • Nincs nőeszményítő ideológia. . 1572) mutációja. . Tasso: Aminta. Németújvárott. hogy Erdélyben is ismerték. (1585. Dobó Ferenc nem). .1588: kegyelmet kap. . • Lényegét a petrarkizmus toposzai alkotják. . • Cselekménye igen szegényes. A magyar világi irodalom kétszer kezdődik. .XVI. melyet a katolikus és a protestáns szemlélet is elutasít. • Ha tudatosan nevezi komédiának. . • Balassi elve is a komédiában. . (Feleségével együtt katolizál.Credulus virágnyelven beszél. • Balassi komédiáját forradalmi morális újításnak is lehet tartani. • Nem fordítás. • Kis tanulmány a szerelemről. . Föltételezhető: Balassi nem kéziratos terjesztésre szánta művét. század: az Aminta magyarítása (Csokonai Vitéz Mihály). házasságát érvénytelenítik (ő örül neki.) . század: az Amarilli magyarítása (Balassi).” • Szépen hazudni nem vétek. 79 .XVIII.Az Amarillit Balassi valószínűleg a Báthoryak erdélyi udvarából ismerte.Ludányi Mária föltételez egy lőcsei kiadást is. ami a királyé. vagy mi a haszna. (Balassi = Credulus. A Célia-versek koncepcióját Amedeo Di Francesco (1979) a komédia hatásával magyarázza. 04. Pl. Dienes földhözragadt.Ahol a kétértelműségek egyértelmű szexuális utalásokká válnának. • Ennek megjelölése pastorale. valószínűleg Hodászi Lukács esperessége alatt. akkor lehet. 25. Leginkább a Balassi-hagyomány folytatója és tovább fejlesztője: Constantinus és Victoria. hogy a klasszikus pásztorjáték (pl. 12. • A pasztorál az udvari szerelmet dramatizálja (különbség: itt a nő nem elérhetetlen). .1586: vádak. vaskos humorú szolga (Balassinál is megvan). • Az eredeti mű: Cristoforo Castelletti: Amarilli. Vásárhelyi Gergely. • Fölveti: mi a szerelem. . • Waldapfel József tanulmánya (1937) mutatta ki.Elfoglalja Sárospatak várát. pl.) . 01. .  1630: kiadja. Rheda Pál műhelyében jelent meg. 1584.Jellemző rá a kétértelmű beszéd (erotikus értelem).„Pulchre mentīrī peccātum nullum esse. Losonczy Anna = Julia).  1629: lefordítja Georg Ziegler Discursus dē summō bōnō című művét (Értekezés a legfőbb jóról).

Szerepel benne még fia. . és kell-e a szentelés sok külsősége. 4. Az udvari dráma . A XVI. 1573: szerzője a hagyomány szerint Basilius István. Az Élektra Tragédia magyar nyelven. új jeleneteket iktatott be. • Papok házassága: Tamás pap és Borbás bíró vitatkozik a pápával. a pápát pedig kapálni küldik. 5.A reneszánsz udvari dráma hamar népszerűvé vált (ünnepi alkalmakkor bemutatták őket). 376–377. • Nikolaus Selnecker drezdai lelkész latin nyelvű. Minden szereplő történeti. de csak Szegedi Lőrincé (†1594) maradt ránk. Móricz Zsigmond tette ismertté 1923-as fölfedezése után. Ezek valójában hitvita-drámák. • Csak az utolsó fölvonásból ismert egy töredék. amely fölhasználta ezt eszméi terjesztésére. fölfogása azonban XVI. Van valóságalapja is. 1572. míg a szakramentáriusok nem nézik jó szemmel. Boldizsár is. és csak 553 éve tiltották meg nekik. 1575. században főleg a lutheránusok és az antitrinitáriusok művelik. A katolikus papok tanulatlanok. Két drámáját ismerjük. mert Meliusnak és Dávid Ferencnek soha nem volt nyilvános vitája itt. a harácsoló főúr típusa.Nagyváradi komédia.Több iskoladráma is íródott. illetve fordított drámát: Szép magyar komédia (1588). ki az igazi pap.) A reformáció drámái A magyar nyelvű iskolai színjáték a reformációval indul meg. 1588. Szerzője ismeretlen. • Az igaz papságnak tiköre: Borbás és Antal bíró akarja kideríteni. Az antik mitológiát törölte. 80 . • Ez is költött eseményt ad elő. a főhős. 1588: ez is Válaszúti munkája. századi és magyar lett. Témája nem változott. Oláh Miklós és Balassi jelenete a gyónás paródiája és egyben a mű tetőpontja is. • Szerzője valószínűleg Válaszúti György volt. - - Sztárai drámái Vele született meg az eredeti magyar nyelvű dráma. Középkori és antik hagyományok hatása is fölismerhető bennük. Egy átmenetet jelent.Balassi át is dolgozta a komédiát (1590–1593 közt). • Tartalma: a trinitárius pap az anyagiak miatt nem akar az igazság oldalára állni. de ez egy valóságos hitvita leírása. A Balassi-komédia Ez az első magyar szatirikus jellemrajz és vígjáték Érint vallási kérdéseket is. Balassi Menyhárt. mint Bornemisza Magyar Élektrája is.A magyar udvari világ számára először Balassi írt.Szegedi Lőrinc: Theophania. mert Vaskaszentmártonban erről vitázott éppen. Drámáit előadásra szánta 2. hogy a házasságot Isten rendelte. A bibliai színjáték . 6. Cselekménye alig van. Valószínűleg több vitáját is földolgozta így. 445–447. A magyar irodalom története 1600-ig (356–362. 1. de annál jobb a jellemábrázolása. . • Ádám és Éva idejében játszódik. a családról akar oktatást adni. de világi tárgyú. Debrecen. Abrudbányán nyomtatta ki Karádi Pál (1569). . .Debreceni disputa vagy Válaszúti komédia. 3. ezért mesterséget választanak. Bécs.Pécsi disputa. Bornemisza Péter az. 476–478. Az antitrinitárius vitadrámák . amely miatt még hatásosabb. egyesek úgy gondolják. verses művét dolgozta át magyarra.

amiért az iskoladráma megjelent. majd újra találkozva először nem ismerik föl egymást. Szeminárium (Medgyesy-Schmikli Norbert): Iskoladrámák A legbővebb anyag az iskolákhoz köthető. de nincsenek benne nimfák. • Júliának szánta ajándékul. ahol már forgószínpadot is. • Van. A legtöbb dráma a védett helyekről maradt fönn. bizonyos realitás. hanem irodalmi elveit.) • A szerelmi költészet anyanyelven való műveléséért akar síkra szállni.Platón és Arisztotelész nyomán a retorika. • Balassi a verseivel akarta Júlia szívét meglágyítani. bár Balassi nyomtatásban is kiadta.Lelkipásztori célja a bűnbánatra. A drámák nyelve: latin. 81 . amely a jezsuitáktól indult ki. vagy hagyott ki. Csíksomlyóról. A fölső határa 1792: ekkor alakult meg a Magyar Nemzeti Színjátszási Társulat Pesten. jobb megismerés.1588-89: két drámát dolgozott át magyarra. szlovák.A legjobban kidolgozottak a jezsuitáknál voltak. . az öt fölvonásos kompozíció. román és horvát. • Credulus és Júlia egymásra találásáról szól. • Jeleneteket vont össze. századi drámáinkra jellemző a prózai nyelv. . hanem költő és vitéz. de az eredeti szöveget nem ismerjük).Bő volt a ruházati kelléktár.- - Balassin kívül egy szövegemlék maradt fönn: Constantinus és Victoria (a házasságot célzó tisztességes szerelemről van benne szó). illetve a földesúr vagy a kegyúr tiszteletére adták elő a darabokat. Eperjes). • Csak kéziratban maradt fönn. hogy támogassa a színjátszást. . tehát folyt szónoki tanítás is. hogy az előkelőbb szereplők is durvább hangnemben szólalnak meg. vagy Nagyenyedről. • Ez elveszett. a Constantinus és Victoria hosszú időre az egyetlen olyan dráma. a ferenceseknél és a pálosoknál szerényebb. pásztorok. . akinek népies a beszéde. • Jephte.Alapvetően a görög és a római. A drámák eredete. . hogy sok volt bennük a zene és a tánc. • Szerzője és keletkezési ideje ismeretlen. Ezek a vallásos drámák. Okok. (A szerelmesek régen elvesztették egymást. Ez már hivatalos volt. átláthatóbbá tette. hogy 1648-ban másolták a megmaradt kéziratot. a bibliai vitéz saját hibájából vesztette el. • Személyes vonatkozásokat épített bele. • Egyetlen komikus figura szerepel benne: Dienes (juhász). például északabbról (Kassa. melyeket Balassi-strófába írt át. Előtte a diákok művelték. • Prológust írt. melyben nemcsak érzelmeit írta le. a reneszánsz szerelmi komédiát akarja meghonosítani. A XVI. • Prózába alakította. Nagyobb egyházi vagy iskolai ünnepeken.) • Nála Credulus nem pásztor. de az irodalmi és a zenei30 szabályokat itt is betartották.A piaristáknál szintén ez a díszítettség volt a jellemző. Esterházy Pál Nagyszombatban alapítványt is tett. • Az biztos. . nem is készült el teljesen. • Egyszerűsítette. akiknek ez kötelező volt. de valószínűleg a század elején íródott.Castelletti Amarillijét a Júlia-ostrom végén magyarította. (Egy új műfajt. (Ez volt maga a történelemtanítás. Balassi drámái . de a XVI-XVIII. sok ragasztott és fölfüggesztett elemet is használtak. német. lehet. mely megfelel ezeknek a kritériumoknak (forrása olasz. akit szeretett. . • Az erdélyi nemesasszonyoknak ajánlotta. magyar. kivéve két lírai monológot. volt. 7. céljait is.Tanulás. megtérésre való buzdítás volt. 30 Az utasításokból és a képekből tudjuk.) . Díszletek. .Balassi átalakította az olasz pásztordrámát.A helyzet reménytelenségét fejezi ki George Buchanan Jephte című darabjának az átdolgozása. . századi színjátszást nevezik így. Szép magyar komédia címmel (a nyomtatásból töredék maradt fönn).

Iskolai. és így kialakult a misztériumjáték. (Az Árpád-korban a diadalmas. milyen jelmezben kell előadni. 1693. • Vízkereszt: ezt is az ünnepre virradó éjszaka adták elő. 3) Evangélikus. okozzon katarzist. Ez mindig énekelt volt (gregorián).A diákoknak két nagy ünnepe volt. • Nagyszombat. 1646. 82 . a szórakoztatás. általában nemesi származásúak játszottak benne. föltámadt Krisztuson volt a hangsúly.Újraélesztette a drámát. . .32 1599: fordulópont. hogy a falvakból is toborozzon diákokat.Moesch Lukács33: Vita Poetica. obszerváns d) ferences.Comenius 1650-1654 között Lórántffy Zsuzsanna sárospataki udvarában tartózkodott. bármilyen származású diákok játszhatnak benne. • Comoedia: kerüljék a szenvedélyességet. .A református színjátszás a XVIII. . mit és hogyan. és itt a napi evangéliumot mutatták be. lelki megtisztulást. vagy „officium sepulchrī”.Ez a jezsuita neveléselmélet. A Pray-kódexben található meg. hogy a sírnál az angyal ezt kérdezte az asszonyoktól. Második jelenete a Lázár-játék.A XVI.A reformátusoknak a debreceni zsinat megtiltotta a színjátszást.Horatius: Ars Poetica. a) jezsuita b) piarista c) ferences. . . később a szenvedő Jézuson. • Comico-tragoedia. Alapművek: . ekkor jelent meg a Ratiō Studiōrum.Más rendeknél (pl. Várad. • Moesch Arisztotelész és Horatius alapján írta drámaelméletét. piaristák. így keletkeztek a passiójátékok. 31 32 „Kit kerestek?” Abból ered. teremtés). században már az elvilágiasodás jellemző. hogy három-négy napon át adtak elő. angyali üdvözlet.A misztériumjáték európai utolsó virágzása a XIV-XVI. • Pl.A középkorból a misztériumjátékok.Konkrétan szabályozta a drámákat is. a nevetségesség a cél. Hartvik püspök legendájában található meg. • Szép magyar komédia • Elektra • Balassi Menyhárt árultatásáról • Actio curiosa • Comico-tragoedia (ez később műfajjá is vált).) . . • Húsvét: virrasztás. .A két alapvető téma egyre inkább bővült (betlehem. minorita e) pálos f) bencés 2) Református. században volt. „Quem queritis”-játék31. 33 Piarista.Célja volt még. amelyek viszont a liturgikus drámából nőttek ki (vagyis az egyházi liturgiához kapcsolódik). I. . csak kiegészítette barokk elemekkel. melyet volt. Csoportosítás színrevivők alapján (Kilián István fölosztása).Arisztotelész: Poétika. • Az alapvető drámai műfajokat szabályozza. . . amely a 20/30-as években Gyergyóban még megvolt. • Tragico-comoedia. „Tractus stellae” (csillagének). pálosok) is kimutatható. • Tragédia: legyen benne szenvedélyesség. 1) Katolikus. 1987-ben pedig egy krézsei (csángó) asszonynál a teljes szöveget látták. Comenius: . században virágzott föl. .

Huszonkilenc passiójáték és harminc darab más történeti dráma. Moralitás: mindig ott van a színpadon. .IV.Artaxerxész . Átvételek. és azt az évzárón adták elő.Molière Csíksomlyó .1667-től működött itt ferences gimnázium. Esterházy Pál): esküvők. Lényeges a pasztorál (pásztorjáték): Vergilius eklogáira megy vissza.1721-1782: majdnem minden évben adtak elő nagypénteki passiójátékot.Honfoglalás .Az Újszövetségből: példabeszédek. .Ovidius . .Kájoni János alatt virágzott föl. Sok történeti dráma is volt.Attila (hun-magyar rokonság). Judit. név. . de apokrif kiegészítések is lehetnek benne.4) Unitárius. IV. és az európai misztériumjátékok elemeit hordozza. .Mátyás .Xerxész .Nagy Károly Miraculum: csodák.A piaristáknál és a reformátusoknál minden évben kellett írni. . Kötelező volt az ő stílusában eklogát írni. Saul és Dávid. Declamatio. . így virágzott a bukolikus idill.Augustus . vagy szentek élete. Népies vallásos. Főúri (pl. Béla .és születésnapok alkalmával.Mindig dialógus volt. székely nyelvjárásúak.A darabokat ferences tanárok írták. II. .Sok apokrif elemet is magában hord.Darius .Vergilius . Liturgikus dráma: bibliai. moralitás és eklogák maradtak fönn.Ezek magyar nyelvűek.Szent István . . .Plautus .Dobó István Kedvelt európai témák. A mitológiai alakok a piaristáknál az újszövetségi alakok előképeivé váltak. 83 . a leggyakoribb a tékozló fiú története.Zrínyi Miklós . III.Tézist és antitézist állítottak föl benne. . József. vadászat. . .Benne van a misztikus irodalom is. az Erdélyi Fejedelemségben Bethlen Gábor udvara). . . Udvari (pl.Szent László .Terentius . és visszajöttek a vergiliusi pásztornevek is. gyerekszületés. • jó – rossz • szépség – csúnyaság • éberség – tunyaság .Az Ószövetségből: Mózes. Eszter.Julius Caesar .

. Balassi Bálint életműve Bán Imre: Balassi Bálint platonizmusa 1.1482-1484: a latin szöveg megjelent Firenzében. mely a platonista eszméket népszerűsítette és vulgarizálta.A platóni eszmék európai terjesztésében szerepe van a bázeli kiadásoknak. . a bölcs természet megszólítása. a fülemüle panasza.Minden versegység megszólítással kezdődik. Az imitáló technika nem korlátozza a vers lendületét. de őt is használta). illetve Bembo írásaihoz. Istent látja és szereti. felszínes udvariasság. Petrarca. .Platón: a szerelem isteni és emberi princípium közt álló lény. és Petrarca is ilyen terjedelemben mozog általában. Balassi olasz forrásairól Eckhardt Sándor (Petrarca) és Waldapfel József értekezett. Júlia maga a csoda. . Ez közel áll Angerius. Balassi is utal Marullusra és Angerianusra (Johannes Secundust nem említi.A salamandra. Magyarországon nem volt olyan erős az itáliai reneszánsz hatása. A legközelebbi hozzá Bembo. • Szépség: isteni kisugárzás. Balassi mintája még Pietro Bembo. retorikai formulák tára. hanem azt a divatos irodalmat. távolít. A reneszánszban legtöbbet kihasznált Platón-mű a Symposion. . Varjas Béla a hárompillérű versek közé sorolja (a könyörgést az első.Oratio secunda: Pausanias körképe a szerelmi szokásokról. . 84 . . .Az európai udvariságban a szerelem a testi szépségre való áhítozás. 1539.1462-1468: Platón összes művét latinra fordította. melyben Cupidóhoz beszél. mely minden szépséget egybeforral.A viasz-hasonlat. a bőség és a szükség nászából.A platonizáló réteg a harmadik egységben található. .Erosz: Aphrodité születése napján fogant az istenek lakomáján. Bán a legnagyobb Júlia-versnek a „Julia két szemem” kezdetűt tartja. Ez az a kulturális-irodalmi légkör. Leone Ebreo műve is.Igazán ismertté Marsilio Ficino kommentárjai tették. A vers argumentuma egy petrarkista közhely. . mert ebben egyesül a szerelmi sóvárgás és a távolító tendencia.Szerelem: a szép ideájához való fölemelkedés. . ezt a pogány rajongást egy platonista kordivat indokolja.Részleges latin fordítása Leonardo Bruni műve. . Ficinónál a beszélő.A költők nem Ficinót tanulmányozták. . A Júlia-ciklus 24 versének a fele 7-9 strófás. Még fölbukkanó közhelyei a petrarkizáló platonizmusnak: a csókban elszállt lélek. boldogságkereső jellegét Klaniczay Tibor világította meg.) Balassi platonizmusa a „kettős Venus” jegyében született: idealizál. a hetedik és a tizenharmadik versszak fejezi ki). • Testi szépség is.Platón törekvése: az antik barátság megnemesítése a szókratészi erkölcs nevében. .A bölcs természet. 1576. hogy ennek a kornak a petrarkizmusa nem jelentkezhetett a platonista eszmék és közhelyek használata nélkül.Plótinosz magyarázata: Aphrodité világlélek. század végére elárasztotta. • Aki a szépséget szereti.Antonius Allius: Fiesole püspöke. Bán szerkezeti fölosztása: 4 – 4 – 4 –1. aki mindent megmagyaráz. . Balassi szerelmi költészetének utópikus. . Baldacci tisztázta. 1561. idealizáló. Balassi is állandóan átlép.Platonista még a kor másik kézikönyve.A teremtett lények éjszakai nyugalma a költő gyötrődésével szemben .A reneszánsz platonista szerelemtana filozófiai. . . Balassinak van egy csonkán megmaradt verse. . Ficino. (A tűz-jég ellentét jelenik itt meg.Júlia lebegő szemei. hogy öt petrarkista idézet van a versben. amelyet pl. . . azaz félremagyaráz.Diotima alakja: hogy a nő megkapja a szerelemben az őt megillető jogot és méltóságot. Eckhardt Sándor kimutatta. . .Platón álláspontját Szókratész előadása tartalmazza (oratio sexta). mely Európát a XVI. de megvolt.XIV. . fölemel.

a bibliai vitéz saját hibájából vesztette el.Castelletti Amarillijét a Júlia-ostrom végén magyarította. Balassi drámái: . Közben megszületik János fia. • Csak kéziratban maradt fönn. a család Lengyelországba menekül. . • Prózába alakította. Mária.) • A szerelmi költészet anyanyelven való műveléséért akar síkra szállni. akit szeretett. akinek népies a beszéde. Élete Zólyom várában született. • Jephte. ezért felségárulás. 1578: megismeri Losonczy Annát. 1579: egri hadnagy. • Prológust írt. házassága (1584) miatt vérfertőzés címén perli be Dobó Ferenc. és a személyén esett vélt vagy valós sérelmeket kegyetlenül megtorolja. lehet. • Őszinteségét sokszor vitatják. Először a felvidéki Krusith Ilonát akarja feleségül venni. Hozományként elfoglalja Sárospatak várát.A helyzet reménytelenségét fejezi ki George Buchanan Jephte című darabjának az átdolgozása.1588-89: két drámát dolgozott át magyarra. • Van. átláthatóbbá tette. szlovák. Megbetegszik. de Bécs nem engedi. román. Anna. Krisztina bátyjával kezd egyezkedni. céljait is.Balassi átalakította az olasz pásztordrámát. • Egyszerűsítette. bár Balassi nyomtatásban is kiadta. hogy a magyar szerelmi költészet európai színvonalra emelkedhessen. 1569: apját és Dobó Istvánt elfogják. • Credulus és Júlia egymásra találásáról szól. • Jeleneteket vont össze. Nagybátyjával is pereskedik. amint erről a Komédia előszavában is beszél. melyben nemcsak érzelmeit írta le. • Személyes vonatkozásokat épített bele. Tanítója Bornemisza Péter volt. Volaterranus művéből (Bázel. . Tanulmányok: német és olasz egyetemek. 1586: katolizál. 1530). horvát. de mire Lipótújvárra ér. pásztorok. de nincsenek benne nimfák. • Balassi a verseivel akarta Júlia szívét meglágyítani. A magyar mellett nyolc nyelven tud: latin.énekeket. közhelyeket azért használja. török. de Anna ezeket megbocsátja. német. . 1575: Balassit egy erdélyi hadjáratkor elfogják. akinek halála után Balassi el akarja venni gazdag unokahúgát. • Egyetlen komikus figura szerepel benne: Dienes (juhász). • Júliának szánta ajándékul. (Akar kapitány is lenni. Gyámja Balassi András. Krakkó: Beteg lelkeknek való füves kertecske (vallásos elmélkedés). - 85 . hogy az előkelőbb szereplők is durvább hangnemben szólalnak meg. 1576: Báthory Istvánt lengyel fejedelemmé választják. (Losonczy István lánya. 1577: visszatér Magyarországra. (Egy új műfajt.): Balassi (Balassa) Bálint (1554–1594). Ungnád Kristóf egri kapitány. a reneszánsz szerelmi komédiát akarja meghonosítani. hanem költő és vitéz. • Az erdélyi nemesasszonyoknak ajánlotta. lengyel. Végleges szakításuk Dobó Krisztina miatt következik be. Az ő férje Várday Mihály. 1572: apja kegyelmet kap.) Sokat garázdálkodik. Szülei: Balassi János és Sulyok Anna.A divatos formákat. vagy hagyott ki. olasz.) • Nála Credulus nem pásztor. Szép magyar komédia címmel (a nyomtatásból töredék maradt fönn). • Ez elveszett. Sok botránya van szoknyabolondsága miatt is. 1572. de barátként kezelik. majd újra találkozva először nem ismerik föl egymást. hanem irodalmi elveit. A magyar irodalom története 1600-ig (448–481. Testvérei: Ferenc. apja meghal. A búszerző Anna-szerelemtől való szabadulásra írja a tavasz. és a házastársi hűséget is megszegi. kivéve két lírai monológot. nem is készült el teljesen. A szerelem hat éve alatt születnek az Anna-versek. hogy anyagi helyzetén javítson. melyeket Balassi-strófába írt át. majd horvát bán felesége). (A szerelmesek régen elvesztették egymást. Balassi pedig követi.

Múzsái főnemes asszonyok vagy szüzek. de ez a szerelem költőjének újdonságán nem változtat. 1594: május 19-én ellövik a lábát Esztergomnál. Ekkor mélyíti el ismereteit az ókori klasszikusokról és a hazai történetírókról. Élete utolsó éveiben is tanulmányozza a tudós irodalmat. A középkori magyar virágének-költészet folytatója. s azt mondta. Talán itt kezdi el Campianus vitairatának (Decem ratiōnēs) fordítását. Kékkőt és Dévényt is. itt ír néhány istenes verset. Lipótújvárat erőszakkal visszaszerzi. és 30-án meghal. A verseket ajándékok mellett küldi el. aki keresztény bűnbánat után hősi halált halt a hazáért. Tükrözi a helyzetet. s egy Fulviának nevezett hölgybe lesz szerelmes. osztályrésze a bujdosás lesz. „Pallas magyar ivadékai” – Rimay János. Dávid hárfával) vonult. hogy megérlelődött egy akadémia gondolata. De mit írnak az egykorú művek? Esztergom alatt. jezsuiták évkönyve. • Júlia-versek • Fordítások • Szép magyar komédia • Nyolc ifjú legény éneke34 Az 1587 óta özvegy Annát ismét meg akarja hódítani. • Rimay szerint Balassi sztoikus erényekkel bír protestáns volt. 1589 nyara. illetve a pünkösd motívumára épül. Ha a szerelmet elűzi magától. (Az itteni kapitány feleségével. Dembnóban Szárkándy Anna iránt lobban szerelemre. Újra kézbe veszi ügyeit. ekkor írja a Célia-verseket.  Haláláról sokan tudósítottak: Istvánffy Miklós. (3/2/3 osztású nyolcas sorokból áll. és elküldi neki a Júlia-verseket. tavasza: költői fejlődésének csúcspontja. A kezdeti szakaszában megfigyelhető a históriás énekek hatása (Ilosvai Toldijára kétszer is hivatkozik). 1591: hazatér. 1593: a háborúkban részt véve visszafoglalhatja a töröktől apja egykori várait. • A Balassi-fivéreket együtt temették el Hibbén. amely tudatos írói törekvésnek tekinthető. Első korszaka: 1575–1584. hogy csak Rimay és Dobokay (aki az utolsó napok tanúja volt) faragott belőle hőst.  Ennek ellentmond.) 1588: ez a legtermékenyebb időszaka. 1592: per Losonczyval (a házassági ajándékul adott versek miatt). Még szeptemberben egy lengyelországi hadjáratra indul (miután Anna kikosarazza). ezért következik be a fordulat. Az evangélikus teológus babérkoszorús költő volt. A Balassi-fivérek apoteózisa. Szerelmi lírájának kibontakozása - 34 35 86 . • Dobokay szerint Szent Ágoston-i megtérésről volt szó (de Balassi nem volt züllött). Érsekújváron hadnagyságot kap. Nicolaus Gabelmann35.) Egy török ének: ez egy török költemény fordítása. A tenger melletti Braunsberg jezsuita kollégiumában van egy ideig.) Az álomról: a tavasz. ahová zászlóval (pepita. Legelső ismert versei Erdélyben keletkeztek (1575–76). hogy a harcok előtt még Bécsben intézte az ügyeit. 1588: peres ügyei befejeződnek. Luciával való kalandja miatt perbe kerül. Csonka Ferenc. kereste a halált. Mire most barátom azon kérdezkedel…: a regényes szerelmi históriák hősei és hősnői vonulnak föl benne. (A Soproni virágénekből szó szerint idéz. házasságát érvénytelenítik. Tíz okok).• - - - Újabban másként értékelik (a jezsuitáknál tanul. Aenigma (Találós mese): egy horvát virágének mintájára írta. címer. Balassi magyarországi magyar volt. „sed impius”. • A reneszánsz ember kíváncsi. • Kendi Ferencné Bebek Judit • Morghai Kata • Csák Borbála • Krusith Ilona Halmozza a kínjait jellemző kifejezéseket. • Fölmerült.

Ezekben példája George Buchanan (1506-1582) skót költő. 87 .Pl. Egy katonaének. de ezek ihletője a szerelem volt. A vallásos himnusz stíluselemeit egy világi érzés kifejezésére föl tudta használni. Tavasz-énekeiben nagy szerelme és gondja elmúlása miatt örvendezik. Az Anna-versek legszebbjeit igazi személyes lírává alakította. az udvari etikettszerűség helyét a természetesség foglalja el.Talán ez a legtisztábban vallásos. 1589. A mondanivaló alig különbözik: Isten ugyanolyan elérhetetlen. a költő mégis szerelmi gondolatmenetet folytat benne. nem kidolgozott művei. Ez az egyetlen igazi vitézi verse. . Földolgoz régi trubadúr-témát is. A petrarkista bókok. 42. Pl. 1584. . . Használja a siciliana formát is (6/3/4/3|6/3/4/3|6/3/3/3|5/3/5/3) (nem mindig következetesen). de várja Isten segítségét. Használta a padovana-ritmust is (3 ×6/6/7). Az istenes versek utolsó csoportjának központi gondolata a halál. 148.- Ovidius herodiáit is követi. vitézi versei - Istenes énekei Pályájának szinte minden szakaszában írt. Ebből alakult ki a Balassi-strófa. Tavasz-énekei. Az igazi líraiság és a magas formakultúra zsoltárparafrázisaiban valósul meg.Végtelen irgalmú… . és a bosszút ellenségeire. . Az összefüggés egy bűnbánó vallomásában a legszembetűnőbb: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor hogy házasodni szándékozott. . mert a halálos ágyán írta. és az azt követő válságos években keletkeztek (1584-87). A tavaszi idő dicsérete: borivóknak való.Érdeklődését az is fokozza. Áldott szép Pünkösdnek…: tavasz-ének. Szerelmi költészete rokon a vallásossal. 1587: e költeménnyel kezdődik szerelmi költészetének második szakasza. Nem érett. Theodor Beza (1519-1605) és a lengyel Kochanowski. .A szerelmet mint az ifjúság vétkét tagadja meg benne. de annál több bennük a személyesség. Balassi Bálint nevére). • Visszatért vele az 1584-ben megtagadott szerelemhez. Hymnus secundus: ez arra példa. . • Michael Marullus (†1500) • Johannes Secundus (1511–1536) • Hieronymus Angerianus 1589. hogy Balassi tudott retorikai igényességgel is istenes verset írni. Korábban is írt a végvári életről.: 6. Ez a Szentháromság-himnusz 1588/89-ben keletkezett. Balassinál hozzájárul még a kínzó szerelemtől való szabadulás is. hogy az állítólagos szerzőt. Dávidot lelki rokonának érezhette. A korai istenes verseknél ez föltűnő (pl. . 1591: Kegyelmes Isten…. három humanista hatására. Ezek kronológiája nem állapítható meg.Két példány maradt fönn. Végek dicsérete.Az utolsó versének is tekinthető. Gyökerei a vágáns költészetben vannak. Igazi szenvedély az Anna-versekben jelentkezett először. de a legmarkánsabb darabok a házassága előtt. zsoltár. Kiszolgáltatottsága miatti dühét ő is csak istenes versekben tudta kifejezni. mint az imádott hölgy. A reneszánsz költészet igényeinek megfelelő tudós lírai költeménnyé csak 1583–84-ben váltak versei. Vallásos verseiben nincs bűntudat. Belső rímeket is használ.Epicedium.Pázmánynál is megjelent. A Júlia-versek és a Júlia-ciklus Méznél édesb szép szók…. ahol Beza parafrázisát követte. 27. . A tavasz bemutatásától eljut a harcra készülő végvári katonák ábrázolásáig. A tavasz képzete a bánat elmúlásával és a megújulással kapcsolódik össze. Adj már csendességet… Utolsó istenes verse az 50.

-

-

• A házasság előtti megtérést bánja meg, ezzel a Bocsásd meg Úristen kezdetű ének ellenpárja lett. • Ez a Júlia-versek nyitánya, amelyekkel a petrarkista költészet stílusához tért vissza. Ezeket már következetesen Balassi-strófában írta. Élményeit és vágyait a mitologizáló retorika kereteibe foglalta. A Júlia-versek önállóan is kiválóak, de igazi értéküket egy nagyobb kompozícióban nyerik el. (Kiadásukat is csak így képzelhette el, mint tudós petrarkista költő.) Ismerte Petrarca és Johannes Secundus ciklusát; de inkább Secundust használta föl (a nevet is ez utóbbiból vette át). Az epikus-retorikus keret forrása az Amarilli (Balassi ezt 1588-ban dolgozta át). A verseket a keletkezéstől függetlenül, a költői tendencia alapján rendezte el. A Júlia-ciklus huszonöt versből áll. • Kezdet: Méznél édesb szép szók (ez egy önvallomás). • A pásztordráma alatt írt két költeményt is beletette. • Előtte magyarázó argumentumok vannak, és ez, valamint a verszáradékok által kapcsolódik a valós élettörténethez. De van benne irrealitás is. • Az elérhetetlen boldogság reménytelen keresése fogalmazódik meg bennük. • Júlia egyre inkább eszménnyé alakul. Júliát hasonlítja a szerelemhez. • Minden sor Júlia nevével kezdődik, majd az ő személyes névmással. • Kilenc sor Júlia jellemzése és dicsérete. • Az első és a harmadik szakaszban csak egy-egy ige van, a másodikban csak az alszik, néz, szól; ez egy mozdulatlan kép. • Balassi itt már túl van a petrarkizmus és az udvari-udvarló költészet minden konvencióján. • A szerelemmel azonosult Júlia az élet szebbik oldala, melynek elérhetetlensége az örök gyötrelmek forrása. • Úgy fohászkodik Júliához, mint Istenhez tette. • Júlia minden jó és érték foglalata, a boldogság, a szépség eszménye, a bujdosó élet és a rabság ellenpólusa. Balassi irodalmi öntudata a Júlia-ciklus megkomponálása során nőtt meg, így elhatározta, hogy minden költeményét összefoglalja. Fönnmaradt a maga kezével írt könyv későbbi másolata (Balassi-kódex). Az első kötetben istenes versei szerepelnek. A második kötetben a többi verse van (ez is két részre osztható, a választóvonal a házassága). • Az első 33 utolsó verse a Bocsásd meg Úristen kezdetű. • A második 33 a huszonöt Júlia-verset tartalmazza, és ehhez még nyolcat írt hozzá; ezekben a Júliaciklusban megkezdett koncepciót folytatja.  Zsófi nevére (ő egy úrihölgy).  Bécsi Zsuzsannáról és Anna Máriáról (utcalányok).  Végek dicsérete.  Szerelmesek éneke (Margit nevű szűzről).  Nyolc utas beszélgetése.  Zarándokoknak vagy bujdosóknak való ének.  Vigasztalja saját lelkét.  Búcsút mond hazájának és mindennek. 1590-1591: ekkor írta a verseket Wesselényiné Szárkándy Annához. A ciklus összes költeményét Balassi-strófában írta meg. Az első két versben Cupidóval vitatkozik. • Kiűzte hazájából is. • Miért lesz szerelmes újra, mikor ő már Marst és Pallast akarja szolgálni. • Célia Júliára emlékezteti, ez pedig új reménytelenség. A harmadik versben már kéri Célia szerelmét, ez a beteljesülés. Ezután már csak Célia szépségéről és a boldog szerelemről ír.

A lírai önéletrajz -

A Célia-ciklus és az utolsó szerelmes versei -

-

88

-

A versek szerkezete leegyszerűsített, letisztult. (Egy gondolatot, egy érzést egyetlen hasonlatsorral ábrázol.) Ugyanakkor nem riad vissza az erőltetett petrarkista hasonlatoktól sem (pl. a szerelem malom, amelyet a siralom patakja hajt, és Célia a költőt mint gabonát őrli benne). A formai tökéletesség kultusza a késő-reneszánsz manierizmusát súrolja. A szubjektív lírától eljut a személytelenebb, objektívabb epigramma-műfajhoz (ellenkező irányú, mint Janus Pannonius volt). 1593: epigramma-füzér (ez a folyamat betetőzése). • Kis versből áll. • Mindegyik egy strófa, de csak egy új van köztük, a Fulviáról szóló (négyet korábbi verseiből emelt ki). Beteg lelkeknek való füves kertecske; Krakkó, 1572. • Michael Bock lutheránus lelkész művének fordítása (Würzgärtlin für die kranken Seelen; 1562). • Szülei lengyelországi bujdosása alatt vigasztalásul írta. • Ez az első ismert mű, ami még Balassi életében nyomtatásban megjelent. • Egy példány maradt fönn (Nyizsnyij Novgorod). • Még öt kiadása volt. Pl. Bornemisza Péter Négy könyvecske címen adta ki (Sempte, 1577), Balassi nevének említése nélkül. Ezt Losonczy Anna lányának ajánlotta. Edmund Campianus: Tíz okok. • 1581-ben fordította, de csak hetet. • Három okot Balassi gyóntatója, Dobokay Sándor fordított. • Bécs, 1607: Dobokay kiadta, Anna második férjének, Forgách Zsigmondnak ajánlva. Az előszóban írja le, miért nem előbb adta ki.  Forgáchra várt, aki protestáns volt, és Pázmány hatására katolizált.  Pázmány 1607-ben meg is említette, hogy Forgách sokáig fontolgatta az áttérést.  Vagyis az áttérés volt a föltétel, nem a pénz miatt várt (az támogatta a kiadást, akinek az ajánlás szólt).  Dobokay Balassi életgyónásából ismerte Forgáchot és a költő Annához való viszonyát, tudott a „nászajándék” versekről, melyek nemcsak Annát, hanem Forgáchot is bántották.  A közös vallás szellemi rokonságot hozott, és a lelki békét is meg kellett teremteni.  Néhányan fölteszik, hogy Balassi ezt a halálos ágyán hagyta meg.  Dobokay a jó hírnévről is elmélkedik: Balassi ezt csak úgy őrizheti meg, ha ez a kiengesztelés megtörténik. Néhány levele is önvallomás. 1591-93 közt a lipótújvári és véglesi perében írt levelei érdekesek. Emlékiratok: saját érdekeinek megfelelően akarja beállítani az ügyeket. Hogy az objektivitás látszatát keltse, egyes szám harmadik személyben adja elő, és egyszer dialógusban is. 1596: gyászköltemény-sorozat (Rimay). • A vizsolyi nyomdában készült. • Támogatója Rákóczi Zsigmond volt. • 1597: hasonmás-kiadás. 1631–32: Rimay verseivel keverve kiadták az istenes verseit. (Ennek majdnem ötven kiadása volt, de 1650-től szétválogatták a két szerző verseit.) Istenes énekei két vonalon jelentek meg. • Katolikus vonal; Bécs (1633). • Protestáns vonal; Bártfa (1634 körül). XVIII. század vége: Ráday Gedeon ismerte föl Balassi szerelmes verseit. Fanchali Jób-kódex; 1958: pásztordrámája szövege itt lett ismert teljesen. A Balassa-kódex kiadásai. • A zólyomradványi könyvtárban találták meg, 1874-ben. • 1944: első kritikai kiadás (Varjas Béla).

Prózai írásai -

-

Levelei -

Balassi-kiadások -

-

-

89

-

• 1994: hasonmás kiadás előszóval. Az 1970-es évek közepéig próbálták műveit időrendben és tematikusan csoportosítva kiadni. Ez mára már elavult, mert Balassi nagyrészt ciklusokban írt. • 1951-55: kritikai kiadás (Eckhardt Sándor). • 1964: Gerézdi Rabán és Klaniczay Tibor rámutatott a ciklusszerűségre (A magyar irodalom története 1600-ig). • 1976: az egri Balassi-konferencián Varjas Béla már a nagyciklusról beszélt. • 1976: Újvidéken meghatározták a Balassi-versek sorrendjét. • 1981: az első olyan kiadás, melyben dallamokat is közöltek. • 1994: Epicedium és teljes Balassi-bibliográfia (Stoll Béla).

XV. Rimay János és a manierizmus Komlovszki Tibor: Rimay és a Balassi-hagyomány Rimay nagy szerepet játszott az irodalmi és a politikai életben is. Bár irodalmi munkásságában következetesen elítélte az udvari élet visszáságait és a tisztkívánást, mégis főurakat szolgálva akart politikai karriert befutni. Törekedett az irodalmi élet, a szellemi elit összefogására, és a korszerű udvari élet etikai normáinak megszabására, a magyar költészet megújítására. Életművét két példa befolyásolta: Iustus Lipsius sztoikus szemlélete és Balassi költészete. (Balassi és Rimay kapcsolata az első kimondottan irodalmi elvű barátság költészetünkben.) Irodalomtörténeti gondolkodás a magyar késő-reneszánszban bontakozott ki; fontos szerepet játszott: Ujfalvi Imre, Szenczi Molnár Albert és Rimay János. (Rimay szemlélete a legkorszerűbb.) Rimay Balassi költészetét az első magyar nyelvű klasszikus színvonalú életműként értelmezi, és új értékorientációhoz igazítja Balassi alakját. A profán és a szerelmi költészet egyenrangúságát hirdeti. Fölismeri Balassi szerepét a szövegvers kialakításában, ismeri versei akusztikai-zenei hangulatát. Balassi folytatójának vallja magát, valójában azonban nagyon messze kerül mestere világától, költői fölfogásától.36 Balassi költészete. - Nagyon körülhatárolt; megszabott keretei vannak. - Verseiben közvetetten jelenik meg életszemlélete. Emiatt lírája elvont, Júlia-ciklusa pedig utópisztikus lesz. - A középkori tematikai hagyomány, a hazai vallásos és világi énekszerzés, az európai reneszánsz és a neolatin költészet szintézise. - Verseiben az általános harmóniaigény jelenik meg. - A költői képnek csak a kései darabokban van jelentősége (nem törekszik bennük eredetiségre). - Sokat, és egyre többet merít a szakrális képzetkörből. - A Balassi-kép először amelioratív37 jellegű volt. - Hasonlataiban a vizualitás távolító jellege marad a meghatározó. - Természetszemlélete mindig patetikus, elvont látványt idéz; soha nem közvetlen, de a konkrét tájat jeleníti meg, és a természetben élő embernek a természet által kiváltott fenségérzetét. - Költészete az egyre zártabb, rövidebb struktúra felé halad. Rimay költészete: - Irodalomszemlélete tudatosabb; egyfajta programszerűség figyelhető meg benne. - Az új költői törekvése elemeiben már a Balassi-epicédiumban megfigyelhetők. - Fölbontotta a versstruktúra elemeinek harmonikus viszonyát. (Egyfajta harmóniaellenesség figyelhető meg nála.) - Saját hangja és stílusa kialakításában főleg az új, Balassiétól eltérő képrendszer játszik szerepet.
36 37

Ezt a reális értelmezést Klaniczay Tibor adta. Szépítő, jobbító.

90

A Balassi-féle természetszemlélettel.Életszemléletét az elidegenedés fogalmával39 jellemezhetjük. a német és az olasz nyelvben.Az ő tanításából a vera nobilitas elve ragadta meg: az igazi nemesség forrása nem a származás vagy a vagyon.Költészete a fegyelmezettből tart az egyre terjengősebb. A Balassihoz képest új formákat csak egy-egy versben alkalmazta. a sír-. • Költői képeinek különleges asszociációi vannak. ebből 9 található meg Balassinál (ebben a formában 61 verset írt.A tematikai meghatározottsággal. míg az újban 9 éneket). . inkább a meditatív. a már említett harmóniaellenesség miatt.A későbbi protestáns írók és költők kevésbé fogékonyak erre a képzetkörre. bezártságot sugalló teret ábrázol. a fájdalmas kultusza. .Közel áll még hozzá Thordai János a zsoltáraival és Lépes Bálint. didaktikus és moralizáló szférájával mutatnak rokonságot. . Járatos volt a latin. intellektuális erőfeszítés jelentkezik bennük. a csúf. oldottabb. így már gyermekkorában megismerkedhetett a költővel. megilletődött attitűdöt sugalló hangvételével.Verseiben a reménytelen tragikusság fejeződik ki. • Ha ír róla. elvont jelentésével. lazább verskarakter felé. az orvoslás.Ezt választotta élete egyik vezérelvéül.és rothadás-romantika. Rimay a kor problémáira adott költői válaszában csaknem valamennyi Balassi-sajátossággal szakít. az ellenszenves keresése. .Balassi frazeológiájától tudatosan távolodott el. • Az idő előrehaladtával egyre gyakoribbak nála a nyers képes kifejezések. Thurzó György nádor halála után annak özvegyét és fiát. A barokk ízlés egyik változata ez: a kegyetlen. . A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (15–29.A szöveg zenei tónusának csendesebb áramával. a méreg. de jobban megismerkedett a megyei nemességgel. a szóhangzás finomítására való törekvéssel.Balassi lírájának pátoszos. .A költői kép amelioratív jellegével. Ez nem nagyon népszerű. • Ritkán jelenik meg nála a természet. . Imrét szolgálta. a szakrális képzetkör szerepével. mesterkéltek. de megjelenik pl. hanem a szellemi és az erkölcsi kiválóság.40 Rimay összesen 17 versformát használt.Rimay kezdeményezésére leggyorsabban Nyéki Vörös Mátyás reagált. . Balásfi Tamás itt üdvözlő verseket szerzett a tiszteletére. Gyöngyösi Rózsakoszorújában (Krisztus szenvedését ábrázolja). . melyet Balassi a halálos ágyán írt. . mintha Rimay ennek az előkészítője lenne. . Járt Esztergomban és Erdélyben.Nem folytatja Balassi természetszemléletét. Úgy tűnik.Ennek kezdete az a zsoltárfordítás. Rimaynál ez 17 versben szerepel. a gyógyító ír hatékonyságának bizonytalansága. Példaképének tartotta Iustus Lipsiust is. a manierista ízlését reprezentáló formai sajátságként említi. . 91 . 1608: Konstantinápolyban járt követként. • A képek sokszor bizarrok. a zsitvatoroki béke ratifikálása miatt. 45–46.38 • Fogékonyabb a Balassi-versközegtől elütő. legnépszerűbb metruma a négysarkos. .• A fokozott érzéki hatásra törekszik.A Balassi-féle kompozíciós törekvéssel. akkor egy szűk. Ismerte az ország legtöbb művelt emberét. természetérzékeléssel. disszonanciát sugalló képekre. Balassi lírájának közvetett. a halott. az irodalmi cseh. . az ő megbízásából vett részt 1619ben a pozsonyi országgyűlésen. Darholcz Kristóf Novissima tuba-fordítása.Az ember földi létezésének színterét is következetesen pejoratív tónusban festi meg. . 40 Ezt példázza ifj. bokorrímű 12-es. . . 38 Pirnát Antal ezt Rimay költészetének legfőbb érdekességeként. Leggyakoribb. . Protestáns volta miatt megszakadtak kapcsolatai a főúri udvarokkal. .A versstruktúra különböző elemeinek egyensúlyával. visszatérő képzetkörei a betegség.) Rimay János (1570–1631) Apja a Balassiak szolgálatában állt. 39 Hauser Arnoldtól származik ez a fogalom. Balassi leggyakrabban követett metruma a Balassi-strófa. csak A lengyel király tánca ritmusában írt két verset.

. melyekben a vitézi pátosz szertefoszlását éli meg. Madách Gáspárnak.Merész asszociációk. . .Balassi költői életművét egyoldalúan. • A vers nagyon optimista. ajánlásokkal. Ez világ mint egy kert… • Érett költő művére utal. . a fele Balassi Végek dicsérete című versének átköltése.Vannak embléma-magyarázatai a szerencséről. még sikeres éveiben írta. Oh szegény megromlott s elfogyott magyar nép… Vallásos és bölcselkedő költészete. humanista jellegét emelte ki. így csak a tudós. a kinyomtatás szándékával. dicsőítő versekkel.A Tiszába veszett kéziratban valószínűleg több szerelmes vers lehetett.Rimay ezzel elsőként adott irodalmi. mulandó volta kap hangsúlyt.Két előszót írt hozzá. • A törökverő Homonnay István kérésére írta.Műveit is ki akarta adni. . . . egy katolikus asszony kérésére Máriáról írt éneket anélkül. meghökkentő képek. • 4–5: Balassi Ferenc hősi halálát énekli meg. Manierista stíluseszközei.Hagyatéka megőrzésében nagy szerepe volt unokaöccsének. A Balassi-kiadványok. tudatosan ciklusokba és kötetekbe rendezi. • A másik latin nyelvű. . vagyis katonaéneket csak egyet írt: Katonák hadnagya. . .Voltak interkonfesszionalista hajlamai is. • A világi dolgok mulandó voltát írja le. kis elmélkedésekkel egészítette ki.Verseit ciklusba rendezte. Petrarca) való hivatkozással. . • 6: a két hős elképzelt síremlékének fölirata. Életében egy kötete jelent meg (Balassi-epicedium). a Tiszába esett). Versei nagy részét alkalmakra írja. • A tizenöt éves háború első. • Kb. kritikai értékelést magyar költőről. .Istenes lírája érintkezik a protestáns templomi ének-költészettel is. .Az imitáció elvét követve utánozza Balassi stílusát. melyet ő is apológiának nevez. .A tíz közül kettő cikluskezdő verse vall.Pl. kéziratai elvesztek (egy kötet pl. Élete végén sok csapás érte: súlyos beteg volt.Vitézi. hogy saját meggyőződése sérült volna (Szűz Mária lakozván Názáretben…) . csak egy alkalom a tudós játékra. és a halálos ágyán írt bűnbánó zsoltárát is belekomponálja az egyik versbe.Istenes énekeket szinte mindig írt. Balassi hagyatékát is ő gondozta. . de csak az előszó maradt meg belőle. melyhez járul egy epigramma. ma tízet ismerünk. gyermekei meghaltak.Ő a kezdeményezője a politikai töltetű lírának. .Szerinte a szerelmi líra is alkalmas bölcsesség kifejezésére. a bölcseletiekben mint oktató vagy bíró lép föl. .1595–1596: megírta a Balassi-testvérek epicédiumát. hogy a szerző irigyeit elijessze. .A szerelmes versekkel való előítéleteket a világirodalom nagyjaira (Dante. kultúráról és stílusról is írt bennük. • 7: halotti búcsúztató. hogy az irodalomról. házát kifosztották. . pl. . és másokat oktat vagy ítél. de nem éri el annak lendületét. a virtusról és a religióról. .Rimay az életből kiábrándult sztoikus hősként mutatja be Balassit (szerinte hazája sorsán elkeseredve tudatosan kereste a halált Esztergomnál).Bölcselkedő műveiben is az élet változó.Balassi-típusú. . . Pl.Saját hangját azokban a versekben fedezhetjük föl. 92 . . Szerelmi és vitézi-hazafias versei. Művei annak köszönhetik különleges értéküket. . saját elvei szerint értékelte.Szerelmes verseiben nincs mély érzelem. amely hét gyászversből áll. • 1–3: Balassi Bálint hősi halálát énekli meg. stílusa Balassira emlékeztet.Az istenes versekben saját bűnösségének tudata van előtérben.Vannak undorkeltő leírásai is. . és Darholcz Kristófnak címezte. Boccaccio. szubjektív hangú költemények ezek.Tudatosan megszerkesztett humanista opus. • Van egy magyar nyelven írt. s téma szerint írt róluk argumentumot.

A kétféle stílus föltűnt pl.Gyakoriak nála a zsoltárokból vett motívumok. / Mint tűz miatt kemence. Nem tudjuk. Ecsedi Báthory István (1555–1605) Református nagybirtokos és országbíró. (Pázmány neki tulajdonította azt a Hunnius-fordítást. mikor ő prédikátor. / Mint pézsmát ó szelence. A család feje akkoriban Nádasdy Ferenc. egyetlen nagyobb kéziratának fönnmaradása mégiscsak a véletlennek köszönhető. 93 . fölvetődik a kérdés. Az országokban való sok romlásoknak okairól: . szinte csak annyit.A szakaszokba osztott prózai szöveg egy helyen átmegy versbe. (A katonai területen való jártassága nem saját tapasztalatait tükrözi.Ebben Prágai András fordításáról (Fejedelmeknek serkentő órája) ír kritikát. . 05. . a kálvinista Bocskai fegyveres fölkelést indított. amennyi nyomtatott műveiben olvasható. és a vers és a próza egybemosása a manierizmushoz közel álló esztétikai hatást kelti.Vallásának védelmezését össze kellett kapcsolnia a török elleni harcra való buzdítással. 1955: megjelent a kritikai kiadása. öncélú versalkotó tényezővé. . . akit még Bécsben és a törököknél is tiszteltek. . 1605: már nem ő a sárvári plébános. Fő műve: személyes hangú imáinak és vallásos elmélkedéseinek gyűjteménye. Másik fő eszköze a rím. hogy miért ír katonai dolgokról.Végrendeletében megpróbált gondoskodni arról. ehhez pedig nem volt korábbi minta. és egyet a temetésen. / Az én szívem kivel / Szintén ugy hevült el.) A legnagyobb biztonsággal vallási és morális kérdésekről írt.Fohászait a szubjektív tartalom mellett emelkedett költői nyelv jellemzi. tehát ő is meghalt.Beust Joachim (†1597) könyvének a fordítása.1600-ban adták ki. 1604: meghalt Nádasdy. A lutheránus és a kálvinista magatartás közt különbség van. Lehetséges. .Az önmarcangolás vagy az erkölcsprédikátori fölháborodás érzékeltetésére a nyers képeket halmozza. hanem olyan forrásokat. Báthory Erzsébetnek ajánlva ki is adta). 25) foglalkozott.Prózájában szintén tudatos formaművészettel találkozunk.Ez az első ismert műve. . Később a Nádasdy-birtokok központjába. / Mert te szépségedbe / Szívem ugy merült be. Egy vallásos verse a Balassi-kódexben olvasható. hogy nem is tanult külföldön. .Az akusztikai hatás élénkítésére belső rímet is használt. Magyari mondott egy beszédet a holttest fölött Sárváron. aki a sárvári prédikátorságban volt utódja. Ő vezette az 1591. ahol az írásos hitvallás aláírása miatt végleges lett a szakadás a lutheránusok (Nádasdy) és a kálvinisták (Batthyány) között. melyeket Nádasdy ajánlott a figyelmébe. hogy van-e olyan hely.Bűnösségét tartja betegsége és gyermektelensége okának. Lékán (ezeket az özvegynek. . és irodalmi értékűnek tekinthetjük végrendeletét is. Turóczi-Trostler Józsefnek is. . . mely nála válik először önálló. Illésházy István viszont lutheránus volta miatt nem fogott fegyvert. ahol Nádasdy szavaival szól. Az jól és bódogul való meghalásnak tudományáról irattatott kézbeli könyvecske. Wittenbergben tanult. 1594: Magyari is ott volt Eger ostrománál (ez az első adat róla). XVI. pl. hogy vallásos műveit a református egyház megőrizze. A patrónus és a prédikátor sokat beszélgetett a protestantizmus és a haza sorsáról. pedig csak sokszor hivatkozott az ottani professzorokra művében. Pázmány Péter úgy vélte. Én kedves Ilonám: „Mert az te szerelmed / Engem úgy környül vett. mikor és hol született és halt meg. Sok levelén kívül fönnmaradt egy teológiai traktátusa a Szentháromságról. hogy a csepregi iskolában fejezte be tanulmányait. Nemesi és paraszti származású katonáival is együtt étkezett. . / Mint tengerbe Velence. a fekete bég volt. Kortársai közül már Pázmány is kifogásolta. Szenczi Molnár Albert és a protestáns humanizmus Makkai László utószava a Magyari-kiadáshoz Magyari életéről nagyon keveset tudunk.A manierista műpróza stilisztikájával Rákóczi Györgyhöz írt levelében (1629. akárcsak Zvonarics Mihály. Nagyban támogatta a lutheránus egyházat.Fogalmazványai segítségével 1603-1605 között szerkesztette. évi csepregi hitvitát. ami valójában Eszterházi Tamástól és Kürti Istvántól származik.” . Sárvárra került. .Az állandóan veszélyben forgó katonaéletről szól.) Lehet.

mert jövedelmük feudális patrónustól függ. inkább a meggyőzésre kell törekedni. szószólója pedig Iustus Lipsius (1547–1606). .) A késő-humanista protestáns polgári irodalom – a protestáns polgári művelődés A katolikus irodalom a barokk kezdeményezője. és rejtetten parasztháborúval fenyegetőzik. . Bethlen céltudatos művelődéspolitikát folytatott. A református prédikátorok a polgári középréteghez. Bocskaitól kezdve minden fejedelem református volt. Magyari elítéli azt a nézetet. A tanácsból ki kell rekeszteni a római katolikus püspököket. A kálvinista egyházi élet súlypontja a keleti országrészekbe tevődött át. Látta. így a késő-reneszánsz egyházi irodalma többségében református jellegű. Magyari újdonsága. de erős a feudális kötöttség is. Szól a parasztok kizsákmányolása ellen is. és idegen zsoldosokat hoztak be. 1594: Ausztriában parasztfelkelés robbant ki a protestáns vallásszabadság védelmében. De 1602-ben Magyari még nem látja ezt. hogy a reformáció büntetése a török. Magyarországon ekkor az egyes földesurak határozták meg a birtokaikon élők vallását. kamarák). hogy a wittenbergi szemlélet világvégváró magatartását haladta meg. . Bethlen Gábor jóvoltából az északkeleti vármegyék. Újdonsága az volt. Szerinte ki kell iktatni az uralkodó és a rendek közé ékelődött intézményeket (titkos tanács. a Tiszántúl és hét kelet-magyarországi vármegye még elkerülte a koncentrált ellenreformációt. a vallásosságban felekezeti türelemre intő filozófia ősatyja Erasmus volt. hogy ezeket a csapatokat majd a protestantizmus erőszakos kiirtására akarják majd használni. Forrásai. . haditanács. és a török elleni harcra buzdított. mégsem nevezi meg őket.Fejlesztette a hazai iskolákat. Az unitárius és az evangélikus irodalom visszaszorult. • Johannes Turmair-Aventinus • Georgiević Bertalan • Erasmus • Luther • Egidius Hunnius • egyházatyák (Szent Ágoston) • történészek (Bonfini) A sok magyar vonatkozás viszont eredetivé teszi a művet. hogy szerinte a vallási vitákban mellőzni kell a külső kényszert. A könyvben megfogalmazódik Nádasdy rendi reformja.Külföldi tanárokat hívott. Az évente összegyűlő országgyűléstől sem várt semmi jót. hogy a mohó birtokszerzés is általános tünet. elűzték a protestáns prédikátorokat. könyvtárat alapított. udvari lelkészeket. míg Németországban a fejedelmek. akik nyugtalanságot keltettek. mert nagyon sok elődje volt. Belső-Ausztriában már történtek is változások. A Habsburgok közben a nemesek nélkül döntöttek róluk.- - - E művét is Nádasdynak ajánlja. Magyari is bűnlistát állított föl: a feudális anarchiát és a nép elnyomását emeli ki. ezért fölmerült. . az erőszakos térítést mégis elítéli. a mezővárosokhoz kapcsolódtak. A politikában engedelmességre. nyomdát (1620). illetve az országgyűlést mellőző korlátlan királyi hatalom bevezetésére.Gyulafehérvárt az ország kulturális központjává akarta fejleszteni.Főiskolát. Kultúrájuk így polgárias színezetűek.A prédikátori réteg műveltségi színvonalának emelésére törekedett. Az elűzött lelkészeket a magyar főurak fogadták be. éppen hogy a pápista bálványimádás miatt van. és a nemesi önadóztatást helyezi előtérbe. Nyilván ismerte a török veszedelemről szóló irodalmat. melynek azonban katonai alapja 1604-ben összeomlott. • Martin Opitz (1622) 94 . A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (51–85. nem idéz tőlük.

vagy helyi szinten. örökösei ezt 1664-ig folytatták. az unitáriusok Padova helyett mást választottak (Boroszló. de számuk állandóan csökkent (pl. Herborn) • Bisterfeld (1629.Polgári jellegű tevékenységükre ezután főleg Eperjesen volt lehetőség. Leyden.Vetélytársa az 1620-as évektől Brewer Lőrinc lőcsei nyomdája.Hozzá hasonló szerepet tölt be a tiszántúli ecsedi udvar.és Újtestamentumbeli helyeknek… magyarázatjok. Altdorf). 1616) A kor leghíresebb kálvinista teológusa. Oppenheim.A sztoikus udvari irodalmat támogatta. vagy nem fejlődtek (mint pl.Saját üzemét Gutgesell Dávidéval egyesítette.Erre Pázmány válaszolt. Klösz Jakab. . . 1636). hogy az ország romlása a protestánsok miatt van. . Fiatalokat küldtek külföldre. . Anglia).Kolozsváron is akart iskolát alapítani. Kanizsai Pálfi János: a Dunántúlon heidelbergi mintára létrehozta a presbitériumokat. Az országokban való sok romlások okairól (Sárvár. . Igényesebb teológiai munkák nem jelenhettek meg. ezt még kiegészítette pedagógiai igényességük. Herborn) . Herborn) • Piscator (1629. . Nádasdy Ferenc udvari prédikátora volt Sárváron. Jur Tranovsky (Cithara Sanctōrum.Ajánlólevelét Nádasdynak címezte. A helyzetet javította.) Főleg a református prédikátor-irodalom fejlődött erőteljesen.• Alsted (1629. . . elsősorban a vagyonos püspökök tehették ezt meg. . Ezek kálvinista iskolák voltak (van még kálvinista iskola: Heidelberg.Szellemi központjuk Csepreg (Nádasdy-birtok).Pécseli Király Imre (retorika. Dancka. A többségében magyar nyelvű késő-humanista protestáns irodalom már I.1599-ben alapította Bártfán id. de meghalt. retorikai és poétikai képzettséget szereztek. Geleji Katona István. David Pareus a kezdeményezője és a vezetője az irénikus mozgalomnak (a protestáns felekezetek közti megegyezést sürgeti). .Legjelentősebb költő: Elias Lani. illetve cseh nyelvű prédikátor-irodalom. A lutheránusok Wittenbergben tanultak. Lőcse. és a Habsburg-terjeszkedés veszélyeire hívta föl a figyelmet. háború miatt). Rákóczi György korában bomlásnak indult. . .Fordulatot jelentett a protestáns egyházi irodalom fejlődésében. . 1612) . Herborn. Heidelberg.A Bethlennel rokonszenvező csepregieket 1621-ben lemészárolta Esterházy Miklós. . Heidelbergben érvényesültek a német protestantizmus negatív hatásai is. Ezért tankönyvet szerkesztettek hazai iskolák számára. Ezt a veszteséget már nem tudták kiheverni a lutheránusok.Az ellenreformáció. Jelentős a szlovákok számára írt szlovák. de ezekben sok volt a hiba. Magyari István (†1605 körül) A fekete bég. Protestáns hitvitázó-teológiai irodalom 1. Evangélikusok. Rákóczi György.Cáfolja. Voltak protestáns nyomdák. 1602): . így a legmerevebb református ortodoxiák is meggyökereztek. Kolozsvár. Marburg. de azt már Nádasdy halála (1604) miatt nem tudta kiadni. Az egyetlen jelentős nyomda: Klösz-nyomda. 95 . Bázel.Koródi Bedő Dániel (latin prozódia. I. mire ő egy új vitairatot írt.A Thurzók és az Illésházyak támogatták bőkezűen. Az unitáriusok voltak a legtöbben. .A sárospataki iskolát akarta központtá fejleszteni. 1619). a kettősség megfigyelhető a nemzedéken belül (Szenczi – Geleji). Egy jelentős volt (Enyedi György – Torockai Máté: Az Ó. de csak rövid ideig működtek. de az egyes írók munkásságán belül is. katolikus zsoldosaival. a debreceni). . (Keserüi Dajka János.Az intenzív munkát 1616-ban kezdte meg. de ezt is majdnem elkobozták.Ezzel a válságból akar kiutat keresni. . . hogy német nyomdákban volt lehetőség kiadásra. Heidelberg tanítványai alapos nyelvi.

1628. Debrecen. Kassa. A leggyöngébb vitairatok a szombatosok és az unitáriusok ellen írtak. és a pápisták vallása az új. 1620: Balásfi Tamással folytatott párharca eredménye. • Hadakozási hibák. Erasmus nyomán. Zvonarics Imre (1575–1621) . A legjelentősebb biblia-magyarázó mű: Kecskeméti Alexis János: Az Dániel próféta könyvének magyarázatja.Evangélikus hitvitázó. Milotai Nyilas István. . • A házasságról.A tanulságokat a múltból meríti. Jelentős egyházi műfaj volt a prédikáció: Alvinczi Péter.Itinerarium Catholicum. Machiavellisatio. Pázmány egyik legsikerültebb szatirikus vitairatát írta ellene 1609-ben. Református hitvitázók. . Pályafutásának kezdete: 1605. - 2. logikai kötöttségeihez. Samarjai János (1585–1652) . . 1621. Pápa. száraz és értekező. Kecskeméti C. Pl.Postilla. Zvonarics Mihály (1570–1625). ekkor kassai pap lett. Alvinczi Péter (1570–1634) Wittenbergben és Heidelbergben tanult. Kortársaira politikai szónoklatai és publicisztikai művei voltak nagy hatással. csak ellenfelei munkáiból tudjuk. Keresztúr. Debrecen.Hibája: a lutheri vallás nem új.De nem sikerült neki a különböző gondolatrendszereket vegyíteni. és a históriás énekek.Nemcsak teológiai érveket használ. Qurela Hungariae – Magyarország panasza. hanem ez az eredeti keresztény hit. . János .) . .Pécsváradi Péter A protestáns hitvitázók hibái: az eredetiség hiánya és a teológiai korlátoltság.Geleji Katona István volt a legjelentősebb ezen a téren. A gyöngeségület mutatja. Kassa. • A békességről. János. Stílusa kötődik az egyház teológiai. (A legköltőibb rész. Vitairatai közül sok elveszett. Alapja: Farkas András és Károli Gáspár történelem-szemlélete.Az ő irénikus munkája a legjelentősebb: Magyar harmonia. hogy Pázmány Kalauzára (1613) nem tudtak kimerítő cáfolatot írni. (Ez a jezsuita propaganda összes érvét rendszerezi. 1620: Bethlen Gábort védi.A vallásosból a politikai szemléletbe való átfejlődés jellemzi. hanem idézi Janus Pannonius egyik antiklerikális epigrammáját is. Az irénikus mozgalom híve volt. Kassa.Felső-Dunamelléki szuperintendens. . 2. • A protestánsok üldözése.Milotai Nyilas István (1571–1623) munkái nyitották ezt meg.Csepregi lelkész volt. • Bálványozás (katolikus vallás). • A feudális uralkodó osztály bűnei.Lefordították latinra. . Politikai ékesszólása igen közel áll a Pázmány által képviselt korai barokk retorikához. a mészárlás áldozata lett. és Balduinus írt rá egy gyönge feleletet (1626). . Margitai Péter (†1629). így súlyos belső ellentmondásokat tartalmaz.Kelet-Magyarországon 1629-ben fölosztották egymás közt a fejezeteket. melyben a katolikus egyház bűneit függelékként közli. . hogy ő is elég gorombán válaszolt. .) .: . A polemikus teológiai irodalom 1. így a vállalkozás megbukott. 1633-34. . és tartós együttműködést tudott teremteni a kassai evangélikusok és reformátusok között. . 96 . 1615.Műve: Pázmán Péter pironságai.Kecskeméti C.A romlásnak négy oka van. de a munkatársak nem írták meg. • A vitézségről. 1616. Az okulásoknak három csoportját hozza.

Hanau. hogy az eredeti dallammal legyen énekelhető. magyar-latin).Elismeréssel említi Sztárai és Szegedi Gergely szerzeményeit.Ügyelnie kellett arra. tudományos műszónak ő adja először a magyar meghatározását. Ebben az értelemben Szenczit az első modern műfordítónknak tarthatjuk. és csipkelődik a vala-vala rímeken is. 1610: megjelent nyelvtana. . és szervezett egy románt is. az ifj. Gyulafehérvár. Ambrosius Lobwasser német fordításában.Titkok titka. a többszólamúságot és az orgonát. de nem bírta elviselni a magyar főnemesi udvarok légkörét. Gönc. . Milánó. .Korán fölismerte a korszerű szótár hiányát. udvari pap és az erdélyi egyház püspöke. Wittenberg. Velence. francia és német szótárakat vett alapul.A vezetők próbálták az ennek megfelelő szertartási éneklést föléleszteni. 1611: megházasodott és Oppenheimbe költözött. . .Szótára: Nürnberg. .Geleji Katona István (1589–1649) Heidelberg után gyulafehérvári rektor lett. megőrzött minden levelet. Kolozsvár. Szenczi Molnár Albert (1574–1634.) Utolsó fönnmaradt munkája: Discursus dē summō bonō. . ezért mecénásokat keresett. de kritizál egyes fordításokat. Ekkor fordította le Kálvin Institutióját. Jánossal is elkezdett egy graduált. Fejlesztette a fejedelmi nyomdát. Gyulafehérvár. .A hazai oktatási igények mellett a magyar nyelv külföldi megismertetését is szolgálta. Debrecen. hogy lehetővé tegye idegenek számára a magyar nyelv elsajátítását.Nova grammatica Ungarica. Kassa. de nagyrészt utazgatott. 1612: hazatért és Batthyány Ferenc udvari prédikátora lett. 1604. Jellemző rá a legmerevebb ortodox gondolkodás. Genf. . . Zsoltárai: . Róma. és irodalmi nyelvünk kialakulásához. Elrendelte. Szenc-Kolozsvár). Külföldieket is alapul vett: Clement Marot és Theodor Beza (francia verses zsoltárok. reneszánsz dallammal) művei. 1603: letelepedett Altdorfban. 1645. Várad. 1610: a kor legjobb tudományos színvonalát képviseli.Az alaktan mellett mondattant is ad.A régiek (Murmelius. .Hozzájárult a helyesírás és a nyelvhasználat egységességéhez. . Pesti) már elavultak. .Sok irodalmi. 1630. 1645-49. Öreg graduál. őt is héber nyelvi tájékozottsága segítette. Az első kötetet Rudolf császárnak ajánlotta. 1606. 1608: átdolgozta a Károli-bibliát.Célja.Elítéli a latin nyelvű liturgiát. 1615: visszatért Németországba.Psalterium Ungaricum.Váltság titka I–III. Szótára és nyelvtana: . hogy megmaradjanak a strófaszerkezetek (kb.Még Keserüi D. 1642: elfogadva Bethlen Gábor ajánlatát. végleg Magyarországra költözött. 97 .Nem ismerte Sylvester nyelvtanát. húsz évig naplót vezetett. . 1636: a református ortodoxia törekvéseit reprezentálja. Heidelberg. Calepinus. Strassburg. 1599-ben tért haza. 1606: elkészítette zsoltárfordítását. Drezda. . de már egyedül fejezte be. 1600: visszatért Németországba.Tartalmi és formai szempontból is a legnagyobb pontosságra törekedett. . és megakadályozni a variációkat. Bethlen István nevelője.Magyar grammatikácska: a Titkok titka függeléke. Látta a magyarországi protestáns egyházi kultúra és iskolák elmaradottságát a németországiakhoz képest. és a teológiai türelmetlenség. itt készített szótárat (latin-magyar. (Kassa. Herborn. 130 féle). . 1614: Komáromba költözött. Polemikus és dogmatikus művei. hogy az egyházi férfiak saját könyvtárat gyűjtsenek. Huszonkét éves korától kb. 1586-tól más városokban tanul: Győr. .

A retorikai és stilisztikai eszközök használatának a mértéke. 1630: ez a legolvasmányosabb. Hanau. .Új templom fölszentelése (Kassa. 1617. .Kezdeményezője Lépes Bálint nyitrai püspök volt. de nehéz az egyes stílusjegyek szabatos körülírása. ahol elsajátítják a betűvetést. de tudatosan kerülte a barokk próza új stílusát. . hogy be kell számolnia idejéről. Nyéki Vörös Mátyás és a korai barokk irodalom Bán Imre: A magyar barokk próza változatai Egy-egy szöveg barokk voltát könnyű megállapítani. - XVII. a bennük megnyilatkozó eszmei vagy művészi szándék dönthet arról.Mindig úgy érzi. Alkalmi kiadványai és írásai: .A loretói bálvány: egyetlen katolikus-ellenes írása.Pázmányra a józan mértéktartás a jellemző. 41 Szellemeskedő.Vannak latin kiadványok.Discursus dē summō bonō. hanem a hétköznapok realitásával meggyőzni.Gazdagon használ szinonimákat. .Az iskolák színvonalát nemcsak tankönyvekkel akarta emelni.Institutio. 98 . Lőcse. .Újszerű fordítói módszer. 1616-17) .Leányiskolák fölállítását javasolta. elítélése régi egyházi közhely.A szócsavarást („szóhegyezés”41) a prédikációban elítéli. Valamennyi magyar kortársa közül neki volt a legszélesebb látóköre. 1608) • Lusus poetici (Hanau.Legfőbb törekvése: a külföldi közvélemény tájékoztatása a magyar viszonyokról.Imádságos könyvecske. . Nyelvművelő munkássága Kazinczy és Kölcsey tiszteletét vívta ki. . . hanem javasolta az osztályokra osztott oktatást már a mezővárosok iskoláiban is. 1621: a Bullinger-Frisius-féle imakönyvből magyarította. . . Egy heidelbergi udvari pap (Abraham Scultetus) prédikációgyűjteménye. fejlett költői technika és személyes beleélés jellemzi.A puritanizmussal lettek népszerűek. de a vitairataiban használja. önmagában tetszelgő stílus. . hogy Pázmány ismerte. .Legkorábbi: Postilla Scultetica. A legfőbb jó egyedül Isten. a személyes mondanivalója van benne. Erkölcsfilozófiai elmélkedés. . . Oppenheim. Seicento-modor.Ezt a változatot Koltay-Kastner Jenő fedezte föl 1944-ben.Visszatérő témája.Valószínű. .Kötetlen szerkezetűek.Ő is körmondatokban fogalmaz. . jelzőbokrokat. 1625): alkalmi prédikációgyűjtemény. . de ezek szerkezete könnyen áttekinthető. . hogy saját szabálytalan életvitelét indokolja. • Vegyes rejtvények (Herborn. melyben a loretói Mária-kultuszt támadja. .Kis katekizmus: a heidelbergi káté alapján írta. Prózafordításai: . 1624: Kálvin teológiai főműve. manierista és barokk elemek vegyesen jelentkeznek nála). nem lenyűgözni akar. szinte csak egyházi művekben érvényesülő változata. . A magyar barokk próza legnagyobb mestere Pázmány Péter (reneszánsz. Előszavai és könyvajánlásai. aránya. és hogy mire használta az anyagi támogatást. (Tükrök. Heidelberg.Az 1615 után készültek a legfontosabbak. ezek a németországi humanista barátai és mecénásai számára készültek.A magyar barokk próza legfeltűnőbb. és elemi hitoktatást kapnak. 1604) . milyen stílusú a szöveg.

A naturalista részletek néhány tárgykörhöz kötöttek: halál. prédikáció. . A régi magyar prózában gyakran érintkezik egymással a naturalizmus és a magyarosság. • Diószegi Bónis Mátyás Az Részegesnek gyülölséges. Baranyi Pál. A XVIII. és divatossá tette a különleges metaforák szerkesztésének technikáját. Illyés István. levél. . Példaadó az olasz jezsuita. . hatáskeltő eszközök használata. (Stylus argutus. pokol.): Barokk egyházi próza. tobzódás. Pázmány ugyanezt írja le. • Bornemisza Péter Elektra-fordításában használ sok ilyen elemet.Az ötletes prédikáció főleg az úri halotti szertartásokon volt jelen. . Lelki paradicsom. 44 Adagium: bölcs mondás. .Először 1655-ben jelent meg.Ez a stílusváltozat kb. egyházi beszéd. század elején jelentkezett. 1712. . 42 43 Az életnek és halálnak képe. Öt beszédgyűjteménye Pozsonyban jelent meg 1723-1725 között. a népnyelvben való jártassága.A pálos Csúzy Zsigmond Rákóczi tábori prédikátora volt. de sokszor hiányzik belőle a logikai fegyelem. a XVIII. nyers népiesség.Baranyi Pál művének42 előszavát tarthatjuk fontosnak: itt elutasítja a ragyogó stílust. Pl. ájtatossági könyv. de az egész rendszer csak később ér ide. Emanuele Tesauro könyve. . .) . vitairat. Nyelvében megvan a bőség. A harmadik fő ág az elbeszélő stílus. • Verestói György ilyen prédikációiból két kötet gyűlt össze. bujaság.A magyar műpróza önállósodásával teret kap a köznyelv természetes elemeinek sűrű használata.Itt bontakoznak ki a legkomolyabb stílusértékek. patetikus dinamizmus. naturalista jellemzést ad. • Sylvester János is észreveszi a magyar nyelv eredetiségét. Ami tőle kiemelhető: magyaros stílusa. .) . .A köznemesi rend politikai szerepének erősödésével jelent meg. • Ezek stílustalan. koporsó. . 1700. aki szintén erdélyi prédikátor műve 21 és fél nyomtatott oldal (Toldalagi Pálné Bánfi Erzsébet fölött mondott beszéd) a szelíd szóra épül föl.Ide tartozik még Padányi is. mint Makó Jeruzsálemtől” szóláshasonlat. század közepéig él.Az egyházi prózában egyiküknek sem akad közvetlen folytatója. kiáltvány.Lépes a halál leírásában nem használ körmondatokat. nyers. ezért főként a prózai műfajok voltak a jellemzőek. Csúzy Zsigmond. Illyés András. . a nemesség és az arisztokrácia igényeihez. antitézisek. száraz írások. de rövidebben. Padányi Biró Márton.A naturalista elemek ugyanis a köznyelv alantasabb szókészletéből kerülnek ki.A népies naturalista modor jó példáit találjuk a részegség. A barokk a retorika virágkora.Itt bontakozik ki igazán a személyes érdekeltség. . barokk széppróza és költészet A rekatolizáció célja mindig gyakorlati volt: a katolikus dogma védelme. 1649) kivétel ez alól. De egy másik művében43 mondatai minden vonatkozásban barokk jellegűek.Hatása Magyarországon csak a XVIII. századra a magyar prédikáció nagy mértékben alkalmazkodik a rendiséghez. .Jellemzője: szimbólumok halmozása.Képviselő szerinte: Landovics István. művészi stílusban. ekkor jön el az ideje a virágosan mesterkedő egyházi beszédnek. A magyar barokk próza másik fő ága: patetikus-publicisztikai stílus. prédikációi népies jellege. Még a meglepetés. . (Moesch Lukács már 1693-ban említi a nevét.Az írók tudnak és mernek egyéniek lenni.Különböző műfajok jellemzőek: politikai mű. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (137–149.44 . • Decsi Csimor János zárja ezt a sort adagium-gyűjteményével. Bertalanfi Pál. az Aristotelési messzelátó. és a kuruc mozgalom eltűnésével megszűnt. . példabeszéd.Erőközpontja Zrínyi prózai műve. Decsi gyűjteményében már föltűnik a „messze. szójátékok. • Intze István. . az ötletes hatáskeltés eszközeit használja. • Heltai Gáspár tudatosan és gyönyörködve használja ezt a szentenciózus nyelvet. 99 . Utálatos es rettenetes állapottya (Leyden. a tobzódás és a tánc ellen irányuló vitairatokban.

. akit Hajnal térített vissza katolikus hitre. mint Pázmányéi. latin nyelven megírta Magyarország történetét. életrajzi elemek hiányoznak belőle.Nagykőrösi prédikátorként menekült Nyitra megyébe. Egy olasz szerzetes művéből magyarította. Boszniai püspök. • Vásárhelyi Gergely (1561–1641): Kempis Tamás művét fordította le (1622). de külföldön fejezte be (Bécs. Bécsben udvari titkár. prédikációi hosszabbak. akinél kimutatható a divatos olasz modor. • Balásfi Tamás (1580–1625): unitárius származású. Megtérése históriája: irodalomtörténeti fontosságát ennek köszönheti.Az első jezsuita író-nemzedék Legtöbben a kolozsvári jezsuitáknál tanultak.Végül 1610-ben tért át. . . Legjelentősebb vitairata a Csepregi iskola (Pozsony. Kétkötetes főműve két Tükör. Prága. Bonfini után. és az egyetem rektora.A dogmatikai bizonyságkeresés áll előtérben. így az embléma műfajához tartozik. • Istvánffy Miklós: katolikus nemesúr. fölsorolja V. A többiektől annyiban különbözött. 1616). vegyítve Rimay és Nyéki Vörös Mátyás verseivel. így a mondatnak 236 alanya van. . Kezdetben a humanista tanulmányok vonzották. . győri püspök. hanem a katolikus híveknek olvasmányként.Ő börtönbe záratta. 1629. Példákat is hoz. 46 Esterházy Miklós felesége. • Káldi György (1572–1634): protestánsnak született. 34-féle pokolbeli szenvedésről ír. Volt prédikációgyűjteménye is. Az Énekek éneke erotikáját visszhangozza. pl. Hajnal Ferenczffy Lőrincnek45 és Nyáry Krisztinának46 ajánlotta. A barokk széppróza azokban a művekben jellemző. Az első magyar katolikus barokk költő. pozsonyi prépost. . . A Vulgata szövegéből fordított. Egy naplója maradt fönn. bár a személyes. Pázmány biztatására. és Bellarmin Róbert műveit olvastatta vele. Bécs. nyitrai. győri kanonok. Itt a négy utolsó dologról elmélkedik. Győri kanonok. .Időnkénti heves katolikus-gyűlöletével magára vonta a nyitrai püspök. és a bűnösökre váró szörnyűségekre figyelmeztet.Lehetőleg mindent dialogizál. Ez a Szent Szív-kultusz magyar terméke. Minden kép alatt hatsoros magyarázat áll.Közli azokat a kételyeket. Bécsi nyomdájában 1633-ban egy Balassi-kötetet adott ki. 100 . Forgách Ferenc figyelmét. Esterházy Miklós nádor udvari papja. • Dobokay Sándor (1565–1621): Balassi gyóntatója.A memoár első fontos állomása. majd kalocsai érsek. de nem olyan művésziek (1630–31-ben adták ki). • Dobronoky György: nagyszombati házfőnök. Hajnal Mátyás (1578–1644) Nyéki Vörös Mátyás (1575–1654) Ő adta ki. Campianus-fordításának befejezője. háromkötetes prédikációgyűjteménye elveszett. 1616. Tartalmaz tizennyolc rézmetszetet is. melyek már nem vita céljából készültek. . Itt kezdte a bibliafordítást is. Az egyik legdurvább hangú hitvitázó lett. 1617. • Forró György (1571–1641): tartományfőnök. nem az önelemzés. 1626). Veresmarti Mihály (1572–1645) Ő is protestáns családból származott.Megvolt benne az aszkézis és a vértanúság vágya. Világi volt. Pálig a pápákat. melyek protestáns hitében megingatták. Lépes Bálint (1570–1623) 45 Kancellár. Az elmúlás szükségszerűségére. veszprémi. Ájtatos könyvecske. . hogy ő súlyos lelki válság után katolizált csak. ő az első.Végső szerkezete 1632–34 tájáról való. Irodalmi munkássága Erdélyben kezdődött. majd Rimay barátja lett.

és jönnek az ördögök (leírásuk naturalisztikus). Prága. azaz honnan merítette beszédeit. Pázmány Péter és a katolikus restauráció Bitskey István: Humanista erudíció és barokk világkép Pázmány retorikai műveltsége Fölmerül a kérdés. • Az átköltésekre jellemzők a barokk vonások. • Beosztása: egyházi évkörhöz tartozó énekek. de jön a halál. Néhány helyen határozott jambikus lejtés figyelhető meg.1607-1608: Pápai János jezsuita foglalt bele teológiai művébe három éneket. pl. A katolikus egyházi ének fölvirágzása Középkor vége: a magyar nyelvű templomi éneklés már megvolt. .  A XVI. utolsó ítélet. század végi jezsuita retorikákkal egy típusba. Fraknói szerint a Biblia.Verselése énekes előadáshoz igazodik. Cantus catholici.Főszereplői egyszerre társadalmi típusok és erkölcsi tulajdonságok allegorikus megszemélyesítői. és Mária-énekeket. Lefordított hat bűnbánó zsoltárt Pázmány Imádságos könyve függelékének. középkorból származó. . az egyik Estvéli énekben. bizonyítására két jezsuita retorikára hivatkozik: Bibliotheca Rhetorum (Kolozsvár.Tematikája és gondolatvilága Nyéki Vörös barokk verseihez hasonló. 1623: Szent Bernát álmában a test és a lélek beszélget egymással. pokol. . XVIII. . Csordapásztorok… Legfontosabb sajátság. Stabat Mater dolorosa… • Folklór-alakítások nyomai is megfigyelhetők. A verses dráma A magyar barokk dráma történetének kezdetét a Comico-tragoedia jelenti. hogy erdélyi unitárius).1651: első nagy gyűjtemény. • Szőlősy Benedek jezsuita állította össze. kéziratos gyűjtemény. Írt sztoikus moralizáló verseket.1628-1629: Gyöngyösi-toldalék. Ma már látjuk. pl.1630-1631: Petri András csíkszentkirályi rektor írt össze gyűjteményt. 1758).  Régi. 1751) és Institutio eloquentiae sacrae (Kassa. Megvannak a manierizmusra jellemző rímek. • Aeternitas: nem tudjuk fölfogni. Jelentek meg kéziratok. . hogy Lejay és Kaprinai művei nem tartoznak a XVI. mint a protestánsoknál). . mert ott nagyon fontos volt a szónoki képzés. mi volt az érsek által követett ars praedicandi. . csak a tempust.1606: Pázmány Imádságos könyvében Nyéki Vörös Mátyás Mária-himnusza olvasható. 1629: a négy végső dologról (halál. . • Siralom az halandóságrul: a barokk halálszemlélet teljes vadsága benne van. • Az énekeknek három csoportja van. • Tintinnabulum. A lélek a pokolba kerül. zsoltárok (kevesebb. nyomtatványok. A rekatolizáció az anyanyelvű katolikus egyházi ének fölvirágzásának időszaka is. játékos alliterációk is. lehet. Pécseli Király Imre. de a reformáció terjesztette el. . - 101 . pl.Szerzője ismeretlen (protestáns volt. Szenczi Molnár Albert. és lelküket a pokolra veti. szájhagyomány útján fönnmaradt katolikus énekek. .- Leggyakoribb versformája a Balassi-strófa. • Az erdélyi kéziratokat nem tartalmazta. .Egyaránt magába foglal középkori és reneszánsz-manierista elemeket. különböző alkalmakra írt szövegek. kegyetlenkednek. . A mulandó világ és a végtelen isteni valóság metafizikai ellentét állítja föl. • Többnyire a latin szöveget is közli. 1646. Ezek eltérnek a Pázmány-kori retorikától. Kisdi Benedek egri püspök nevéhez fűződik.A cselekmény annyi. A csengettyű az utolsó ítéletkor szólal meg. mennyország) beszél.1634: Kuun-kódex.  Neves protestáns költők versei. az auktorok és az egyházatyák tanulmányozásából. hogy a szöveg zeneiségére vigyáz. Várad. Sík Sándor szerint a jezsuiták neveléséből adódik. amennyi a haláltáncokban szokás: a bűnösök dőzsölnek. századi protestáns énekköltés alkotásai. pl. Oktató versei: • Dialogus.

(Pázmány ezt nagyon tömören. 1553-tól a lisszaboni Szt.- - - - - - A XVI. Federicus Cerutus előszót írt hozzá. és évente kétszer nyilvános vita van. Arisztotelész). századi retorikai művek közül Aelius Antonius Nebressensis salamancai retorikatanár műve. 1670-ben. Soarez retorikáját használták. majd a retorika méltóságáról. anyag rendezése.) 4. 6. előadás. Eszerint nem Telegdi és a magyar előzmények. A XVI. • Fontos még: confirmatio (bizonyítékok. dispositiō (II. Propositio: fő tétel. a XVIII. Narratio: magyarázat a Szentírásból vagy a szentek életéből 3. • Élete fő törekvése: a klasszikus retorika hozzáférhetővé váljon az ifjúság számára. • A beszéd legyen ékes. 2. • Bemutatja a beszéd fölépítését. Cypriano Soarez • Retorikatanár volt. mégis sokatmondóan tudta megírni. • Pázmány 1585/85-ban tanult belőle. • Három év grammatika (infima. Conclusivo sive peroratio. Ludovicus Carbo táblázatokba rendezte. melynek részei: megfontolás. • A retorika szerinte öt elemből áll: inventiō (I. C. mint Alvarez művét. de nem teszi kötelezővé. Quintilianus. Az 1586-os Ratiō studiōrum is ezt ajánlja tankönyvként. az eretnekek ellen kell fölhasználni).47 Az ötosztályos jezsuita középfokú oktatás anyaga. könyv). emlékezetben tartás. 47 Ugyancsak Őry mutatott rá. és a janzenista Port-Royalban is használták. könyv). Emanuel Alvarez portugál jezsuita könyvéből. memoria. prédikálásról. követelményei: rövidség. • Narratio: dolgok megmagyarázása. • Nagyon közkedvelt. • Humaniora. 102 . Pázmány mestereivel kapcsolatban is vannak tévedései Síknak. 1555-től a coimbrai jezsuitáknál. században egyes protestáns iskolákban. • Pl. a retorika elvével való ismerkedés. inkább az osztrák és olasz szónokok hatottak rá. • Retorika (eloquentia perfecta). • Szükséges a klasszikus retorikaelmélet (Cicero. hasznosságáról szól. • Trident után Európa legkedveltebb prédikációírója. Erre Őry Miklós mutatott rá. pronuntiātiō (III. könyv) / téma kigondolása. 5. • Elsősorban Ciceróra támaszkodik. Confutatio: ellenvélemény cáfolata. • A XVI. 1. században barokk. • Verseket vagy szónoklatokat írnak. ahol Pázmány Krakkó és Bécs előtt tanult. • A XVII. elocutiō. • A katolikus megújulás jegyében tevékenykedő olasz papok szoros kapcsolatban álltak vele (pl. melyet az egyházi alapján állított össze. megfelelő kifejezési forma. melyeket Sík nem különböztetett meg. • Rhetorica ecclesiastica (hat könyv a retorikáról. • Spanyol dominikánus teológus és szónok. trópusokat kell használni (Arisztotelész). argumentatio. Antal Kollégiumban. hihetőség. világosság. qui constat fere vel enumeratione vel affectibus: a beszéd zárása vagy az eredmények számbavételével. példa. következtetés. amelybe az átdolgozások alatt a XVII. media. vagy az érzelemkeltéssel. Borromeo Károly). századi jezsuita retorika a még szigorúan skolasztikus Cypriano Soarez művére épül. okok előadása). Confirmatio: tételek megerősítése. Soarez műve: Cyprianus (röviden). • Magyarországon először Nagyszombatban adták ki. suprema). században klasszicista ízlés vegyül. • A humanista és a keresztény elem összekapcsolódik benne (ez a kibontakozó katolikus megújulás jellemzője). így ez is kiindulópont lehet. században közkézen forgó szerzők: • Melanchton • Johannes Camerarius • Johannes Susenbrotus • Ludovicus Vives • Bartolomeo Calvalcanti Ludovicus Granatensis (1505–1588). Ez három fázist jelent. • Az első könyv az alapfogalmakat tisztázza. Exordium: a hallgató lelki előkészítése. hogy a kolozsvári rendi gimnáziumban. • Beszédei minden könyvtárban megtalálhatók voltak.

A propositio a bevezetés legfontosabb része. pl. 1964: Spenót. • Három forrás különíthető el nála: egyházatyák. A tárgyalás a hallgatóság gondolkodási logikáját vezeti végig a végcél felé. a beszéd hasznosságáért könyörgő imának. tömör összefoglalása az elmondottaknak. és az egész struktúra kulcspontja (rendszerint két pontba foglalja). Tanácsot adó. Ez mutatja. • Művéhez kiegészítésként kapcsolták Augustinus Valerianus veronai püspök munkáját (ez cím szerint retorika. mert ő is nagy fontosságot tulajdonít a szónok erkölcsi feddhetetlenségének. 2. Sík Sándor: Pázmány az ember és az író (1939). Minden prédikáció a pázmányi világkép egy-egy vetületét jelenti. A fölsorolást fokozásként alkalmazza. Apja Pázmány Miklós bihari alispán. hogy a tartalom elavult. Beszédenként többnyire egy példát fejt ki. Híres embereket is gyakran emleget. 1979: Bitskey István: Humanista erudíció és barokk világkép. egyértelmű mondanivalót zárt. de azt alaposan. 1970: Őry Miklós jezsuita tanulmánya. szigorú logikai formába önti. melyben az egyes témák koherens gondolati és esztétikai egységgé rendeződnek. A beszédek szerkezeti fölépítése megfelel Ludovicus Granatensis eljárásának. homogén szerkezetű műalkotás. 3. így a forma sem művészi (Világosság). vagy az egyháztörténetből vett részlettel indított. hanem egymással keveredve jelennek meg. Az urak és szolgák tisztirül szóló prédikáció. Gyakori szerkezeti elem a részletezés. Granatensis művének főleg az utolsó könyve hatott Pázmányra.• - Megkülönbözteti az egyházi beszéd négy fajtáját. A másik jellemző indítási mód. Díszesség. a beszéd előtti alapos fölkészülésnek. Jó latinság. Evangéliummagyarázat. Minden beszéd önmagában is megálló. 1958: Klaniczay Tibor ír Pázmányról és a barokkról. Rámutat a szóban forgó témának a katolikus etikai tanítás egészében betöltött szerepére. több irányból megközelítve. 1. 1. Gyakran használja a csuda. ezzel érdekeltté téve a tanításban. 2001: Pázmány Péter és kora (1998-as konferencia). Szentek ünnepére írt magasztaló. Sok példát és idézetet hoz. Szerkesztésmód - Előadás (Hargittay Emil) Pázmány Péter (1570–1637)48 Riedl Frigyes: Pázmány protestáns országban született és katolikus országban halt meg. hangsúlyozva az összefüggéseket. Pontos megfelelés. hiszen az ő sorsukról van szó. humanista szerzők. 48 Fraknói Vilmos monográfiája Pázmányról. A befejezés többnyire rövid. 4. pl. csudálkozás szavakat is. valójában az erkölcsi tanítás módszertana). 2. Az érvelés és a cáfolás mindig feszültséget teremtve csap össze. A szerkesztésmód a korai barokk műalkotások szerkezeti sajátosságaira emlékeztet. Az első három keverése. Az érvek és ellenérvek nem egymás után. 1987. hogy Pázmány rugalmasan alkalmazkodott témája kívánalmaihoz. hogy megszólítja hallgatóságot. Gyakran hivatkozik személyes olvasmányélményére. Világosság. példás életmódjának. A szokott sémától csak néhány helyen tér el. ókori klasszikusok. 4. 1963: Geréb László írja róla. 103 . Lukács László és Szabó Ferenc: Pázmány emlékezete (ez az első tanulmánykötet róla). Róma. Mindig a tanítás egészét tartja szem előtt. mikor a keresztyén leányok neveléséről ír. A világos. • Négy fő szónoki erény. A szentek életéből. 3.

spanyol (egy levele maradt fönn).Disputationēs: Vitatkozások a katolikus hit ellenfeleivel.E két szál összehozása valósul meg a III. A lírikus és az eposzíró Zrínyi Kovács Sándor Iván: A siklósi harc és a szigetvári kirohanás (Szimmetria és barokk kompozíció a „Szigeti veszedelem” III.) A jezsuita elképzelés szerint a tanmenet egységes volt. olasz. . XIX. énekben (siklósi harc). Nyelvek: magyar. angol (Róma angol kollégiumának szemináriumvezetőjévé választották). 1603–1607: visszamegy Grazba. Sok viszály volt közte és Esterházy Miklós közt.) 1606: Imádságos könyve.Kolozsvárott49 tanult. 49 Az itteni iskolát Báthory István alapította 1759-ben. 1700 hivatkozás van benne. A nikolsburgi békével (1622) Esterházynak birtokai kerültek Bethlen Gábor alá (összesen hét vármegye). hogy Esterházy erdélyi fejedelem akar lenni. énekében) A harmadik éneket Arany János is elemezte (Zrínyi és Tasso).és teológiatanára. maga fordította bibliai utalást fűz. Pázmánynak volt az akkori legnagyobb magyar életműve (több min negyven latin és magyar mű. Arisztotelész kommentárjait olvasták). héber. itt a bölcsészettudományokat végezte (logika. aki benne volt abban a bizottságban. Prédikációs kötetét latinul írta. 1616: esztergomi érsek lett. érzelmi nevelés miatt sokat imádkoztak. míg Erdélyben protestáns fejedelemség van (ez a gondolat Kemény János önéletírásában maradt fönn). lelkigyakorlatoztak (akarat formálása). német. görög. • A szultán udvarából. (A novíciusi fogadalomban vállalja. a bécsi jezsuita főiskolán tanult. és maradtak a protestáns fejedelmek.Zrínyi az eposz cselekményét két pontról indította el.A rektor ekkor Bellarmin Róbert volt. és ehhez 10000. hogy Krisztusért megtanul lengyelül. 1597–1600: a grazi jezsuita egyetem filozófia. 1200 levél). Az egy ponton. és Lengyelországba került (1590-ig Krakkóban volt).) Pázmány viszont ellenezte az erőszakot. 1603: Felelet. fizika. . mert látta. lengyel. (De ez nem történt meg. 1593-94: Collegium Rōmānum. és sört fog inni. és a magyarok csak pusztulnak. 1590-93. és XV. 1588: belépett a rendbe. hogy ne harcoljanak a török ellen. hogy ők erősebbek. metafizika. Azért mondta. . 104 . amely máglyára küldte Giordano Brunót (1600). • Szigetvárról. addig van tekintély a Habsburgokkal szemben. így A tanulás elvei (Ratiō studiōrum) alapján tanultak. Erdéllyel kapcsolatban nagyon élesen megfogalmazódott. (Tíz nyilvánvaló bizonyság. amiből azt a következtetést vonták le. ezért időnként fölkeléseket szervezett. latin. Nem volt Habsburg-párti és törökpárti sem. . Novícius Jaroslawban volt. kórházba vitték őket. 1600–1603: hazajön. és úgy gondolta.

. párhuzamok. előkészítése: II-ban.Zrínyi lelkesítő beszéde a kirohanás előtt. A középponti jelleg és alárendeltség az egész műre jellemző. Martuzán basa. . csodás elem sem hiányzik belőle.Alárendeltségi viszony van a küzdelmek között. .Ellentétek. az ördögök és angyalok égi küzdelme. mert már öreg.. • A költő még egyszer Isten kegyelmébe ajánlja a hőst.Tüzes „lidérc” vág ki a törökök közül. A XV. de ennek úgy kell történnie.Siklós: szálak első csomópontja. • Zrínyi megadásra szólítja Ibrahimot. hanem politikai tett. Mehmet Bosznia felé megáll Siklós alatt Szkender bégnél. .Kirohanás órája.Emelkedő és eső cselekményvezetés. . és XV. akit Novák Iván vág le. hogy Gábriel egy térdre hullott Atleta Christit fedezzen föl. Mindez művészi kompozícióba ágyazottan jelenik meg. . . Klaniczay Tibor: a XIV. • Cserei Pál: az eposz egyetlen gyáva magyar katonája. de Isten angyala megint közbelép. . megfelelések.Az elhihető.A földi és égi világ ilyen összekapcsolása a barokk művészet jellemzője. és XV.Szulejmán megölése fikció. Párhuzam áll fönn Zrínyi és Isten buzdító beszédei között.Isten is összegyűjti angyalait az égben. Zrínyi eleste valós tény. • Katonák összehívása. Zrínyi a készülődés alatt imádkozott is.Arszlán helyett Musztafa. . . De a költő nem geometriai alakzatban képzelte el maga előtt művét.Első 39 strófa és a harcot ábrázoló 78 közt is ellentét van. Ismét elkülöníthetünk egymásból fejlődő cselekményelemeket. • Zrínyi ellenfelei a legvitézebb törökök. de ezt még fölülmúlja a Szultán megölése.A fontosabb csataképeket arányosan osztják el. A szerkezeti séma nemcsak öntudatlan. . . • Küzdelem. . helyette Mehmet Gujlirgi. látva Delimán elestét. ének: mindent maga alá rendelő csúcspont + az utolsó ének barokk fináléja. . .Ez Zrínyi legnagyobb katonai hőstette. • A záradék az 1651-ben megjelent Adriai Tengernek Syrenaia című verseskönyv végén olvasható négystrófányi Peroratio-val teljes. beszéd. hogy egy zárt egységnek érezzük a kettőt. megfélemlik. Zrínyi megöli Rézmánt és Mehmetet. énekben a valóság és a csoda annyira egymás kiegészítőévé válik.Klaniczay T. Zrínyiék győztesen térnek vissza a várba. Ugyanaz történik. énekben: a török nép. támadás. fogságba ejti. • Külön végső záradéknak kell tekinteni. . mint a III. Ibrahim megadja magát. . Mindkét szálon logikus fejlemény Zrínyi és Gábriel találkozása. Strófa: szigeti hősök megdicsőülése. A második felének tetőpontjai: Zrínyi küzdelmei. XIV.A III. A feszültség már oldódik. Szász Károly: az egyenes vonalak egymásba futnak.107-108. Hasonlít az Iliászhoz. Arszlán basa ostromával (ez a harmadik alapvető pillér). mely kurzív szedésű.Vitézek Istene!… • 109. . tükrözi a kor barokk kompozíciós fölfogását is. . mert ebben eposza örök életét jósolja meg a költő. • Csúcspont: Zrínyit Isten angyala menti meg Mehmet szablyájától (negyedik jelenet.Zrínyit Delimán támadja meg. ének első felének tetőpontja: török-magyar összecsapást megelőző háború. . .: a fővezér megölése nem hőstett. . még a szultánt is meg kell ölnie. de ő a főkapitány. A geometrikusan is ábrázolható arányosság a költő kompozíció. strófa. de sehol nem érzünk merevséget.Gábriel serege Szigetvár felé suhan.Zrínyi méltóságteljesen készül a halálra.Van hangsúlyozott középpontja. nem lehet párja). . Farkasics és Rézmán párviadala. beszédet intéz hozzájuk.Hajnalodik. 105 .és harmóniaérzékének következménye. Tomboló harc.

Vitéz hadnagy • 1650–1653. • 1630: Graz. • Az első hadtudományi munkája. 1656: Mátyás király életéről való elmélkedések. ez fejeződik ki a Szigeti veszedelemben (1645-46). 1626 után teljesen árva lett. • Katonai-politikai elmélkedés-gyűjtemény az ideális hadvezér tulajdonságairól (önmagát szánta hadvezérnek). aki zaklatta Zrínyit az ostrom előtt. • Pázmány Péter: nem hivatalosan. s ezt a tudatlanságot akarja fölszámolni. • Fölismeri. Vitnyédy István: Zrínyi titkára. Nevelői. de Wesselényi Ferencet választották meg. 1646: tábornok. (Bethlen Miklós írt róla. déli végek főparancsnoka. 1647: horvát bán. 1661: Zrínyi-Újvár fölépítése. Nemzeti összefogás kell a török ellen. 1662: Montecucculit támadja. Velence). ő is pályázott a címre. Tábori kis tracta • Az 1640-es évek végén. Firenze. hogy a magyar katonai gondolkodás korszerűtlen. • A nemzeti király vezetésével abszolutizmus létrehozása. Szerelmi lírája innen való. Rákóczi Györgynek. Legfőbb élmény: törökkel való hadakozás (politikai látóköre tágul). • 1635: Nagyszombat. király-jelöltjének írta. 1652: Lőbl Mária Zsófiával házasodott össze. Esterházy Júlia: udvarol neki. 1663: visszaveri a törököket. Draskovich Mária Eusebia (†1650): feleségül veszi (1646). birtokai védelme a török ellen. Nápoly. A család újabb neve Zrin váráról van. Ennek lényege: • A rendi ellenállásra támaszkodva kivívni a nemzeti függetlenséget. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (159–174. öccse Péter. • Sennyei István veszprémi püspök. Legjobb barátjának Batthyány Ádámot. • 1634: Bécs. Nádori emlékirat • II. de irigyei kiszorítják a vezetésből (a főparancsnok Montecuccoli lesz). aminek nagy a sikere. 1660/61: Az török áfium ellen való orvosság. 1655: ekkor volt a nádorválasztás.): Zrínyi Miklós Élete 1620–1664 (Ozaly vagy Csáktornya – Csáktornya mellett) Ősei: De Brebirio család. hogy a segítséget nem lehet a Habsburg-uralkodótól várni. 1636: olaszországi tanulmányút (Róma.- Szulejmán virtuális dramaturgiai ellenképe: Miksa császár és magyar király. A Habsburgok elleni Wesselényi-féle összeesküvést is Zrínyi kezdeményezte. 1664: a téli hadjáratot vezeti. 1637-től Csáktornyán él. • Esedékes volt nádorrá választása. Iskolák (jezsuiták). ahelyett. példaképének Esterházy Miklós nádort tekintette. hogy segítette volna. 1651: Adriai tengernek Syrenaia (Bécs): kisebb eposza. A kursaneci erdőben érte a halálos baleset. fölismerte. Zrínyi György és Széchy Magdolna gyermeke.) - - - - - - - 106 .

Érezhető rajta a Balassihagyomány. katonai tudatlanság). • Tasso: Megszabadított Jeruzsálem (a párhuzamokat Arany János mutatta ki).) Szükséges momentum az elfogott galambposta. • Szigetvár a magyarországi török uralom összeomlásának kiindulópontja. a legtöbb szerelmi volt. így lett belőle önföláldozás. Pályája kezdetén lírai verseket írt. A távlatok óriásira növelése barokk vonás. 1651. • Arszlán budai basa vállalkozása.- Zrínyi udvara a barokk főnemesi kultúra egyik központja volt. de a török csak formálisan győz. Többi versét Draskovich Mária Eusebia ihlette. • Zrínyi imája Szigetvárott. Zrínyi kapcsolatban volt az Erdélyi Fejedelemséggel. Előtérbe helyezi a feudális anarchia bűneit (fösvénység. akit Violának hívott. éjjeli rohamon az Alderán megidézte pokoli szellemek is részt vesznek. mintája Marino. A főcselekmény a VII. Bécs: Adriai tengernek Syrenaia. Verseit nem éneklésre szánta. 1642 (Esterházy Júlia ihlette). keresztény hős. de előzményei közé tartozik Balassi vitézi költészete is. • Nicolaus Reusner • Joannes Leunclavius • A horvát-magyar néphagyomány. • A szigetváriak hazaszeretete a török tábort szétzülleszti. de más forrásai is voltak. • A következő században viszont fölnagyították. Az ostrom 1566-ban volt. aki halálában is győzött. Zrínyi a vallási viszálykodásokat ítéli el. mert megtörte a török támadó erejét. Zrínyi antik harcos. a hosszú expozíció az erők egyensúlyba hozását szolgálja. mindegyikben egyegy török tanácskozás van. Elpusztított Jeruzsálem. Barokk idillt ábrázol. • Legfontosabb állomása a Zrínyi-album. • Magyarország nem változott meg. A X. századi históriás ének egyenes folytatása. Itt tanult: Kemény János fia. Az ostromnál nincsenek meg az eposzi téma kritériumai. meghitt érzéseket jelenítenek meg. Bónis Ferenc. A XVI. (Két része van. Ők a bűnös magyarság ellenképe. énekben kezdődik el. ének a tetőpont: itt olvasható az egyetlen nagy ostrom leírása. a szenvedést és az erőt ábrázolják. • A szigeti védők a legkiválóbb erényekkel rendelkeznek. Bethlen Miklós. Három cselekményszál indul el. Szerelmes verseire jellemző. • A büntetés föloldása csak a megtérés lehet. vagyis a szigetieknek a démonokkal is meg kell küzdeniük. hogy egy nagyszabású hőskölteményt írjon a magyar nemesség számára. Szándéka. Kellett hozzá külföldi eposz példája is. Az utolsó. Alapkoncepciója: • A magyarság bűnei miatt Isten a törököt küldi büntetésül. Legelső költeménye: A vadász és az echó. Az alakok ábrázolásánál német történetírókat vett mintául. Ezzel európai fontosságot nyert. • Az eposzi alakítás kezdetét jelentette Schesaeus Keresztély: Pannónia romlása című művében a Szigetvár bevétele című fejezet (1571). Ezzel a barokk világi líra kezdeményezője. • Isteni rendelkezés az égben. Lírai költeményei - Szigeti veszedelem50 - - - - 50 107 . így a büntetés még nem múlhat el. hogy nem kiegyensúlyozottak. henyélés. lírai verseinek kötete. • Istvánffy Miklós: História • A régi szerb-horvát hősi epika motívumai. • Marino: Ártatlanok mészárlása. Evlia Cselebi. a Velencei Köztársasággal és a Toszkán Nagyhercegséggel. de vannak benne epigrammák is. ír róla Tollius Jakab.

Históriás énekek. • Zrínyi: először reálisan ábrázolja. egy itáliai bikaviadal. Közel ötven fordulatot alkalmaz. híradás kora eseményeiről. párbeszéd és kérdések inkább. • Szulejmán: a világ egyik legkitűnőbb uralkodója kezdetben. Németh László. Egyszerű énekes volt. Anyagában nem válogatott.) Vázlat: témaválasztás. a tartalomhoz igazodó. villámlás. eposzba hajlítja a históriás énekeket. A költőiséget néha a harci jelenetekben közelíti meg. Legjellegzetesebb jegye az erő.) Finom archaizálás figyelhető meg benne.Krónikás énekek: történeti énekek. • De a javított változatban látszik. mert történeti források lettek fölhasználva. széphistóriák: témájuk alapján ezek merő kitalálások. és érződik rajta a horvát verselés hatása is. énekben a fohász. az ellenségé reálisabb.) A szabályos lírai költemények nem betétek. ének lírai bevezetése. a szentek élete esetében). szél. kötetlen szótagszámú magyar ritmusfajtával próbálták magyarázni.) A mesevilág és a valóság európai módon olvadt össze Zrínyinél és Gyöngyösinél. A keleti helyi színezethez51 török elemeket is használ. a végén embertelen zsarnok. költői képek. tehát nagyon is tudatos ez a „felületesség”. metaforákban nyilvánul meg. a II. A vallásos hősi eszmény elemei: • egyenesség • bajtársi szeretet • erkölcsi tisztesség • a vezér személyébe vetett föltétlen bizalom A védők ábrázolása idealizált. (Változás: hogyan érhetjük tetten a valósághoz és a poézishez való viszonyulást. Gábor Ignác. fokozások. században a XVI. mennydörgés.53 Zrínyi célja az irodalmon kívül még politikai: egyesülés a török ellen. . zeneiség. Gyakoribbak benne a költői eszközök. Programja az. ezáltal ugyanis a létjogosultságuk megszűnt. nincs bennük fejlődés. Pl.Bibliai históriák: ezek elsorvadtak. kitűnő várkapitány. ő gondolata cselekvő végrehajtója. rugalmas forma. pl. versben. hogy éppen akkor szüntette meg a pontos felezést. melyek a jelen vagy a múlt eseményeiről szólnak . külföldi példát követve. és ponyvára került (pl. mert nagyon sok fordítás készült. fabulák. Az eseményeket időrendben mondta el. monumentalizmus. A törökellenes fölszabadító program összefonódik az abszolutizmus eszményeivel. egyéni érzésektől függő. de eltérő módon. (Ez egyébként egy balladás fordulat is. 108 . Zrínyi viszont a saját korában 51 52 Couleur locale. láng. bika és oroszlán. viharnak ellenálló tölgy vagy hegycsúcs. a barokk eposzi kellékek harmóniája. vagy a VIII. Négyesy László. ezen kívül Zrínyi is hadvezér. • Képes Géza szerint ez egy. Tinódi célja még a tudósítás. Jellemábrázolás nem nagyon fordult elő nála. A leírás hiteles.52 Zrínyi. amivel a halált írja le. (Itt személyes élménye is lehetett pl. Előadás (Nagy László) A XVII. A délnyugat-dunántúli szókincset is fölhasználja. ősi. Verselése: • A négyesrímű tizenkettes egyik változata (nem szükségszerű a pontos felezés).- - - - A szereplők kész jellemek. a Fantasia poetica és az Arianna sírása folytatása. Vargyas Lajos. hanem lírával teli. a magyar történelem szereplőiben saját tulajdonságait domborítja ki. Zrínyi minden védő lelkivilágát átéli. (Ennek megfelelően válogatta a költői eszközöket is. Ez hasonlatokban. A fikció kapott egyre nagyobb szerepet. század vonala folytatódott (bizonyos középkori nyomok is vannak benne) . Pl. Delimán és Kumilla szerelmi története az Idillumok. Eposzt általában a régmúltról szoktak írni. amiről ír. hanem a kompozíció pillérei. • Mások egy föltételezett. így pontos ismeretei voltak. a végén azonban szinte félisten. Az eposza nem tudósító közlés. • Többen ezért felületesnek minősítették (Arany János. Horváth János). de az eredetileg háttérben levő tulajdonságok háttérbe kerülnek. 53 Horváth János meghatározásai ennek megfelelően a Szigeti veszedelemre: eposzi rangra emelt históriás ének vagy barokk szent hősköltemény.

majd következik a kereszt háromszori meghajlása. századi eseményeket úgy kellett fölnagyítani. hogy a török fog győzni. de Zrínyi akarása is szükséges. hogy nem itteni győzelemről van szó.is aktuális témáról. de a reneszánsz örökségeként antik külsőt viselhet. Gyakorló hadvezér. de itt folyton átüt a költő egyénisége. a vallási elmélyülés. ezért Zrínyit elsősorban a cselekvő személy érdekli. Az érzelmek néha maguk alá gyűrték az értelmet. teljesen beleéli magát az eseményekbe és a szereplők helyébe. de a szigetiek mégis vállalják a mártírságot (a teljes odaadás jutalma az üdvösség). 109 . A párbajoknál megfigyelhető. A reneszánszban kitágult a világ. egy elefántot puszta kézzel agyonüt. A rendkívüli hősök végig jól jellemzett tömeg előtt mozognak. de kezdettől keresztény hősként jeleníti meg. Zrínyi ugyanazokkal a vallási és politikai nézetekkel rendelkezik. a török sereg föltartóztathatatlan. hogy sokkal fontosabb. (A tanító célzat: a török elleni harc. Török seregszemlével kezd: a had nagy. A két utolsó énekben a költő egyeztet a történeti tényekkel. A barokk hős aktív. Mindenki tudja (az olvasó és a szigetiek is). A XVI. ezért pedig a sok szereplő lehet egyénileg megrajzolt.) Érdekes az. de ott van az ígéret is. de soha nem válik aprólékossá. A költői igazságot kerettel teszi hihetővé. A cselekményt lélektanilag is meg kell alapozni. hogy az ellenséget mindig dicsérni kell. és a vallásos életérzés őszinteségének a kora volt. A fokozások lényeges eleme. Hibaként szokták fölróni a következőket. A barokk jellegzetessége. ahogyan egy vereség győzelemként tűnik föl. hogy Isten a bűnök miatt büntet. hogy önmagát is teljesen beleírta az eposzba. de erényesek. eredete. Az ötödik énekben fia is megjelenik. Az elemek egységét a költő Zrínyi állandó jelenléte biztosítja. Hőseit állandóan megszólítja. a történeti tények és a költői igazság közti ellentét miatt Zrínyi költői eszközökkel él. Fontos a cselekvés oka. az egész mű szétesik. A díszek szervesen összetartoznak. a monumentalizmus tartja össze őket. Ezek a monumentalizmus és a heroikus érzelmek miatt csak egységben értelmesek. Ha a témavezetés megengedi. Jellemző volt az élet és a természet szeretete. Amiben más. nem az események. de a reneszánsz után már realitás kapcsolódik hozzá. A klasszikus alkotásmód követendő példaként jelent meg. Pl.Szolimán is meggyőződik győzelme lehetetlenségéről. így az ő és Delimán tetteinek okául mindig megjelenik a nő. Az eposz jellemzője az objektivitás.) A mű cselekménye egyértelmű példaként áll az olvasó előtt. azonosul a szereplőkkel. hogy képes legyen egy sorsdöntő csata elhitetésére (1–6. Kumillát végül Rusztán vette feleségül. (A kérdés az. Pl. Az égi és a földi jelenetek egybejátszanak. A reneszánsz nyugalma elmúlt. . Az eposz két szálon indul. viszont az indíttatása más. Míg a reneszánsz képek minden részlete önmagában is szemlélhető volt. a Kumilla-epizód (12. ének). ezáltal mutatja meg ugyanis a belső világot. de félelmetes erejét a torzsalkodás fölőrli. családját és barátait is beemeli. . mert a témához személyesen kötődik. melyet már az első énektől kezdődően előkészít. Az antik hősök csak Isten akaratának a beteljesülését szolgálják. hogy ez jelent-e valami többletet?) A költő Zrínyi jellemábrázolásai nagyon célratörőek. így lényegesek a zenei elemek is. Erre bizonyítékok az ellentételezettségek. A földi események Istentől függnek. az események kronológiai sorrendben követik egymást. Jellemző volt a transzcendensre való nyitottság. és mikor ez az összetartó erő megszűnik. . A sok rájátszás nyomán tudhatjuk. Az alapképlet az. mert Demirhám megreszket előtte (a költő a dédapját itt a másik szereplőn keresztül jellemzi).A török táboron belül állandóak a veszekedések. Demirhám fákat csavar ki. A barokk szerző mindig nagyra tör. Egy-egy motívum többször fölbukkan. De a testi erőt a lélekkel lehet tovább fokozni: Zrínyi bemutatása imával kezdődik. hogy megtérés esetén ez megszűnik. A belső összefüggések biztosítéka Zrínyi megjelenítő tevékenysége: mindig ott van.) Az eposzban nincs két egyforma meghalási jelenet. A mitológiai alakok és nevek díszletként szerepelnek. ének). Pl.A tudatos szerkesztés miatt túl hosszúra nyúlt a bevezető. addig a barokk freskók részletei önmagukban értelmezhetetlenek. hogy az ellenfelek beszéljenek egymással. Ezáltal megjelenik a keresztény hős típusa. így mindent konkretizálni tud. A barokk a török elleni harcok. (Ragaszkodik az eseményekhez. A mindig a katonáihoz szóló Zrínyi sorsa a mártírság. ezzel még jobban fokoz. A föld mindig a harcok színtere. de állandóan veszít (az első a siklósi).A török ifjú éneke a szerencséről. hogy itt nem egyszerű harcról van szó. s itt látszik. (Az antik köntös a reneszánsz fölfedezettje. már-már naturálisak. egyedülálló szerző. és ez nyomot hagyott a mindennapokon. A harci leírások reálisak. Az ábrázolás reális és részletes. A szigetiek maroknyiak. A barokk mindezt a saját vallási céljainak szolgálatába állította. . a végvári harcokról írt. mint dédapja. Műfaji mintája Tasso és Vergilius volt. Zrínyi a dédapját Szigetvár Hektorának nevezi.) Zrínyi a kiutat akarja megmutatni. hogy minden érzékszervre akar hatni. A barokk a főalakokat is monumentálissá teszi. De a törököt a fölmagasztalás ellenére is gyűlölet övezi. tehát az in medias rēs kezdést mellőzi. Testi ereje neki is van. (Az egész föld uraként ott van a mindenható Isten.

135 magyar forintért. hogy közvetítsen Zrínyi és a franciák között.Zrínyi halála után Z. kőszikla. a rendíthetetlenség is (tölgy. Politikai. Sok az ornitológiai beemelés. Thököly István gróf. Bethlen Miklós vásárol fegyvereket.-án érkezik. gyakran látomásosak. a sas. Ezt a döbbenetet leginkább Zrínyi egykori titkárának és udvari papjának. hanem az egész keresztény világnak vesztesége ez. Angliában könyvet adnak ki.Szemtanúja volt a tragikus eseményeknek. Egy fiatal erdélyi nemes. Velencével. . Ezt a Habsburgok börtönében írta (Önéletírás). Batthyány Kristóf gróf. amit csak a császár beleegyezésével fogadott el. hiszen ez. IV. VII. hogy Zrínyivel egy orgyilkos végzett a kursaneci erdőben. a hadvezér kedvenc ókori szerzőjét. .1664/65-re pl. . . Johannes Titzinus fogalmazott meg. melyet II. kavargó forgószél. .Önéletírásában anekdotázik.Az eseménynek ő is központi szereplője. Valójában a francia király követének kérésére megy. utána Bécsbe. és a magyar hiedelemben ott van. Vitnyédy Istvánnak kellemetlenségeket okozott. . . gyakran félreértelmezett tragédiát. kiterjedt levelezést említ.Egyes epizódok kevésbé kapcsolódnak a mű szerves egészébe (pl. lehetett-e konkrét célja a vasvári béke után? • Nyíltan szembefordult volna a Habsburgokkal.. mert nem megy igazi páncél és kard nélkül a csatába. A törökök viszont Kanizsa környékén örömtüzeket gyújtanak. Zrínyi Miklós halálát akarja újramondani. Lajossal. melyekről élete végén számolt be. ezért meglepte az adomány.Csáktornyára november 13. Zrínyi a téli hadjárat idején bebizonyította. úgy tűnik. idézi Tacitust. Sándor pápa szerint nemcsak hazájának. Csáktornyára – mondja ő. egyenes kőfal. Fülöp aranygyapjas érdemrendet ad neki. Följegyzett több latin nyelvű gyászverset is. A prózaíró Zrínyi Bene Sándor – Borián Gellért: Zrínyi és a vadkan A háromszáz évvel ezelőtti. A franciákkal való barátság Zrínyi hívének. A képek mozgalmasak. XIV. a német fejedelmi udvarokkal? . de ez hiányzik – valószínűleg direkt tüntették el. . tüzes lidérc). vagy sem.Indul Zrínyi Miklós hadi iskolájába. főleg a ragadozó madarak jelennek meg. János György titkára. mert az ő életében is sok a homályos folt. a franciák pénzt küldenek. A történet egy kassai fegyverkovács műhelyéből indul ki. Az osztrákok lekicsinylők (Montecuccoli). mintha szándékosan akarná az igazságot elrejteni. hogy a török nem legyőzhetetlen. . Az első halotti beszédet András karmelita mondta Münchenben (december 6. társadalmi és lélektani kérdéseket kell vizsgálni.Legendák jöttek létre. . 54 Ezzel ellentétben megvan a mozdulatlanság. amint ő is megemlékezik róla. vagy titokban tárgyal tovább a magyar főurakkal. aki éppen hazatért a holland egyetemekről. a pápával. a mártíromság a cél.Létezik Bethlen-rejtély is. A szász udvarban is gyászolták.Útközben találkozott velük: Sennyei István győri püspök. Az eposz végén a földöntúli lények is megjelennek. Lippay György esztergomi érsek. Péter megbízásából Velencébe megy. melyeket a családnak küldtek. . torony). a Farkasics története). vagy csak véletlenről van szó? • Volt-e esélye a független magyar királyság létrehozására. információkat szerez. A hadvezér nem volt jó véleménnyel a franciákról. . Hasonlatainak többsége gyorsmozgású (sebes nyíl. de nem a halál módját illetően (vadkan vagy golyó). az egyik a költő jelszava volt: Jó szerencse.Az övé a leghitelesebb tudósítás 1664. Megkerülhetetlen a kortársak és a későbbi köztudat vélekedése. 54 Sík Sándor ezt látottságnak nevezi. mielőtt összecsapnak. A halált mint idillt mutatja be. . Ezáltal Zrínyi halála is kósza híreszteléssé vált.A hősök túl sokat beszélnek. a Thököly-kódexben maradt fönn egy latin emlékbeszéd.Az erdélyi kancellár 22 éves fia.A következő 50 legnagyobb magyar politikusa és írója. pl.) A beszéd két mottóval kezdődött. hanem: • Szükségszerű volt-e Zrínyi halála? • Megfelel-e az események logikájának. semmi más! Beszél a hős sikereiről és irigyeiről is. hogy egy bécsi fölbérelt merénylő ölte meg. (János György és a család közt szoros volt a kapcsolat. Büszke.Önmagában eldönthetetlen kérdésnek tartja: igaz-e. 110 . XX. Utána Kréta szigetére ment volna a török ellen csatázni. Meghal Zrínyi. Forstall Márknak az írása tükrözi. november 18-ról. .

Három csoport. de vannak rosszakaratú rágalmazók is. Vitéz hadnagy: . hogy dicséretes dolog-e a vadászat (ez a háborút jelképezi). és ezt Z. és 1661-ben tért vissza hazájába. aktualizálja azt a régi közhelyet. A hírek általuk jutottak el Erdélybe és a királyi Magyarországra. Technikai részletek.) Zrínyi a költészetet másodrangúnak tekinti. Föltűnik benne: a gyalogság megbecsülése. Százhuszonnyolc aphorisma (Tacitus egyes részleteihez fűz megjegyzéseket). de minden értelmes ember védelmezi. amely a peregrinus diákok találkozóhelye lett. aki Londonban iskolát nyitott. Franciaországban november 20. Joannes Megalinus svéd matematikaprofesszor. de csak a vitéz vezér kapja meg. amely a császárt érzékenyen érintette. Hunyadi János.  Előrelátás. hogy a pápával egy napon értesítették a halálesetről. század végéről való. de meggyászolásáról csak egy adat van. észjárása eleven.Elmélkedések laza gyűjteménye.  Virtus (tettrekészség).  Pl. Schilling Florentius (disztichonok). II. Péternek. Polemikus. Jászberényi Pál. December 18-án megjelent Bécsben egy Zrínyit sirató gyászvers-kiadvány. - - - 111 . nincs benne nagyobb tévedés. Pl. Pl. Forrása: Giorgio Basta: A táborozás kézikönyve. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (175–184. Ilona. lendületes. tehetetlenség. élelmezés.erre utal. 1666-ban Maurizio Nitri gróf memoárja jelenik meg Velencében. Ulászló. Színlelés: lehet szükséges. a második felében arról szól a vita. francia forrásokat használ (fontos: Machiavelli). Mátyás király életéről való elmélkedések: 1656. A közvéleményt Carafa bécsi nuncius jelentéséből ismerhetjük meg: nagy a szomorúság. . Az udvarban egy jezsuita mondta a gyászbeszédet. Ötvenkét centuria. egy röpirat formájú nyomtatvány: Lacrymae Hungaricae – Magyar könnyek Zrínyi halálára. (Leonardus Frizon rajta kívül csak Sobieski János lengyel királyról mondott hasonló beszédet. vagy férje kuruc környezete őrizte meg.1650–1653. Hat discursus. ez néhány latin gyászverset tartalmaz. és igen dicséri benne Zrínyit. Szendrei és Száki Ferenc. hogy a törököt a síró csecsemőket Zrínyi nevével ijesztgették és hallgattatták el.  Óvatosság.) Ez támogató gesztus jelzése is volt a bán magyarországi híveinek. Julius Caesar. Bécs az özvegytől tudja meg a hírt. Az ideális hadvezér tulajdonságai. Bónis-kézirat: . Nagy Sándor. A beszéd első felében Zrínyi és a Vándor beszélget egymással. Jellemző: közmondások sűrű használata. Tábori kis tracta: Egy átfogó katonai kézikönyv egyetlen elkészült része. II.-án közölték a halálhírt. Olasz. Hiba: henyélés. hogy elküldték Z.A XVII. ahol állandóan segítette az oda került magyarokat. . Gyökerei ennek Bethlenhez nyúlnak vissza: egy Londonból menekült angol prédikátor. Szerencse kérdése: az isteni gondviselés eszköze. . Központosított magyar királyság igénye. a nemzeti függetlenség vágya. Angliában is foglalkoztak Zrínyivel. Ez utóbbit valószínűleg Vitnyédy vagy Bethlen küldte el Jászberényinek. Isaacus Basirius tanította.Mind a négy nagyobb prózai művét tartalmazza. de az árulás és a hitszegés súlyos vétek. Szerzője Schilling Florentius barnabita szerzetes.  Személyes bátorság. Az egész beszéd diplomatikus. Termete nagy. Mátyás. spanyol. Ide tartozott a gyászvers-füzér másik két írója. Vitézség.) Ezt lehet. Nagyon hiteles a halál leírása. Lajos.

Pályája kezdetén nagy hatással volt rá a magyar reneszánsz költészet hagyománya és az olasz barokk irodalom. Publicisztikai igényű levelei közül három emelkedik ki. amiért a cseh husziták ellen hadjáratot indított. kérdés.Szerkezete egyszerű. Szenvedélyes lendület. . • Latin nyelvű folyamodványok a királyhoz. feleségeihez. de ez nem királyi erény. rokonaihoz írt. külföldi hatóságokhoz. A nemzeti király ideálját festi. Az ő közreműködésével jelent meg az Áfium (Marosvásárhely. 1653): nádorjelöltsége támogatását kéri az erdélyi fejedelemtől. Zrínyi a régi magyar irodalom legnagyobb alkotója. 1790). Levelezését csak töredékesen ismerjük. • Lipót királyhoz szól (1664). . Vasvári Pál: az első igényes Zrínyi-életrajz írója. („Akinek nem borja. Frigyes. . . Kisebb publicisztikai művei és levelei. aki fölismerte nagyságát. ragozza.”) 1705. A magyarságot föl kell rázni kábultságából. Ezért latin szavakat használt. Valószínű. Tömörség. mert e téma szókincse még nem kristályosodott ki.Nyíltan támadja a papság politikai igényeit. hogy olasz leveleit is maga fogalmazta. alakítja. a magyar politikai elmélet klasszikusa lett. utolsó ránk maradt írása. • A helyzetkép fölvázolása.) Legtöbb fönnmaradt: Batthyány Ádámhoz írt. hazafias pátosz.Előzménye a sokáig neki tulajdonított Siralmas panasz (a felvidéki nemesség első radikálisan németellenes megnyilatkozása). Rákóczi Györgyhöz írt magyar nyelvű levelek. hogy a megsegített elpusztuljon. Mátyást is. 1847. . Drámai fordulatosság (fölkiáltás. A Szigeti veszedelem új kiadása Kazinczy érdeme (Pest. nem nyalja. melyet a barokk pátosz hat át. öccséhez. A kanizsai és a Zrínyi-újvári eseményekről tájékoztat. a haditanácshoz. mint kortársai. Arany János: Zrínyi esztétikai elemzésének igazi elindítója. .Fontos szerep: örök hírnév gondolata. meggyőző ereje. Az idegenekben való bizakodás haszontalan. szókimondás. A század végén Ráday Gedeon volt az első. személyes megszólítás). hanem reneszánsz-pogány.Elítélte a vallásháborúkat.Mitológiája nem keresztény-vallásos. A német segítség arra volt jó. (Elveszett: Vitnyédyhez. szellemesség.Művészi jellege: a főhőst mitikus magasságba emeli. 1817). • Ajánlott teendők részletezése (remedium). 1859. Utolsó éveiben egyre több a nyilvánosságnak szánt levél. Forgách Simon. Kb. Rákóczi Ferenc tábornoka nyomtatásban megjelentette.Két fő része van. Kolozsvár. aki csak az ájtatosságban múlta fölül. és a nemesség vezére lett. Mátyás életét Heltai és Bonfini műveiből merítette. • Nádori emlékirat (magyar nyelvű. . de jóval kevesebbet. Nehéz helyzete volt.- - - - - A történeti kommentár műfaját használta. 400 van meg. . Zrínyi a magyar hadtudomány megteremtője. . • A Montecuccoli tábornagyhoz írt latin nyelvű levél (1661): a szellemes gúny remeke. Ezeket belekényszerítette a magyar szövegbe. Fokozatosan távolodott el a főúr-társaitól. 112 . • II.Mátyás vetélytársa: Habsburg III. Irodalmi értéke: logikája. Az török áfium ellen való orvosság: 1660.

az önigazoló szándék. . Lajos alatt anarchia uralkodott. mert kis műveltségű emberek írták őket. Az önéletírás és az emlékirat-irodalom a XVII–XVIII. . diárium. vallomás. melyet nem objektív szempontok irányítanak: önéletirat. a bevehetetlennek hitt magyar végvárakat pedig elfoglalta. memoriálé. gyakorlati céllal. . 1664.Élt a vallások közti békétlenség is. fontos bennük az egyénközpontú látásmód. században virágzott föl.Bornemisza Tamás: Emléközet. Veresmarti Mihály: Megtérése históriája. teljes életének munkáját akarja elismertetni. • A huszti várbörtönben írta.Hiányzott belőlük az egyéni látásmód.A kincstár üres volt. följegyzés. hanem önmagával. emlékezet. . vagy követői munkái. Ulászló és II. s az emlékirat majd az általa kezdeményezett irányban fejlődik tovább. Ezeket az emlékirat névvel foglalhatjuk össze.Ő nem valami külső erővel viaskodik. századi írások stilisztikailag kezdetlegesek voltak. latinul vagy magyarul. .1526: Mohács. • Soha nem fejezte be. .A török ereje nőtt. de kivégezték. A XVI. humanista szellemű történelemírás a XV. . sokkal inkább objektívak voltak. 113 . . .Belefoglalta egyéni véleményét is.Témája Nándorfehérvár elvesztése. A Jagelló-kor után egy új ág bontakozik ki: magyar nyelvű prózai alkotások. Bonfini nyomán történetírók egész sora indult el: Oláh Miklós. • Kocsárdon született. melyek szoros kapcsolatban vannak a történetírással. eszmélkedés. .A gyulafehérvári levéltáros Erdély történelmét írta meg. • Önigazolásnak szánta. .A történetírás mellett van benne önvizsgálat. Történelmi háttér.Ez átmenet a humanista történetírói hagyomány és a barokk emlékirat között. de nem tudni.Ezek nagyrészt ismeretterjesztő szándékkal íródtak.1521: Nándorfehérvár bevétele. A korban sok megnevezése van annak a műnek. . Istvánffy Miklós.II. . .Martonfalvay Imre Emlékirata (Török Bálint sáfára). . . . Forgách Ferenc.XXI. Zsámboky János. Keletkeznek latin nyelvű emlékiratok is. Ilyen diáriumot írt Mindszenti Gábor Szapolyai János haláláról. .Gálffy János (Báthory Zsigmond nevelője és udvarmestere): Rabságban készített önéletirata. mint Bonfini. . mentség. században Bitskey István utószava a Magyar emlékírók 16-18. század kiadásához A magyar nyelvű.Más módszerrel készült.Ürmény község református lelkésze volt. . mégis elkülönülnek tőle: ez az önéletírás. Zay Ferenc: az övé az első emlékirat-jellegű írás.Mátyás országa széthullott. Szalárdi János: Siralmas magyar krónika.

Gileád balsamuma.Nyugodt hangú. 114 . . a protestáns többségű Erdélyben keresi a katolikus hitben való megmaradás lehetőségeit. . (Itt. őt is vitték Nápolyba. mégis visszavált. • Machiavelli és Zrínyi elméleti szempontjai is irányították.Minden leírása nagyon pontos (receptek. ellentétben pl. Péchy Simon. zsoltárok és Jeremiás siralmai. vagy Rákóczival. 341–351. mert művét egész Európa tájékoztatására szánta. . . Bethlen Kata: Önéletírás. de csak II. pl.Bod Péter fordította le magyarra. • Önmaga számára akarta tisztázni jövője távlatait. hintók építése. . Kocsi Csergő Bálint: Kősziklán épült ház ostroma. .Bizonyságot is keres. s néha megszólal első személyben is.Végső kétségbeesésében írta. halál. 1659 (ekkor jelent meg nyomtatásban). Kassai István.A pápai iskolaigazgató az ártatlanul gályarabságra ítélt és hurcolt lelkészekről írt. ruhák szabása). 1657. . Rákóczi Györgyről és a lengyelországi hadjáratról szól. . .Közel áll a historikusokhoz. lélektani megfigyelésekben gazdagon.) Hadvezér és politikus volt. vagy a Rákóczi-eposzban. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (210–213. . A lengyelországi vereség okáról ír.Kornis Gáspár: Erdély és családja viszontagságairól. Gyöngyösi emlékezetében55. Bethlen Miklóssal.A múlt és jelen pólusait már az írói fantázia színezte ki ennyire. • A leírás szarkasztikus. Szerzője ismeretlen. • Rezignált kiábrándultság. Apor Péter: Metamorphosis Transsylvaniae. • A személyes indíték miatt nem szánta kiadásra művét.A vallásosság mellett meg kell látni benne az anyagias. Bethlen Gábor udvarában nevelkedett. • A hangsúly a koron. .Törekszik a történelmi hűségre. 1657-59: a krími tatárok fogságában volt.56 Három jelentős műve van. majd a váltságdíj kifizetése után hazatérhetett Erdélybe. a jellemábrázolás. Esterházy Miklós. akiknél sok a személyes elem. . • Többen emberi közelségbe kerülnek nála: Pázmány Péter.Az évtizedekkel azelőtti Erdély szokásairól. 390–394. Rákóczi György trónralépésének kezdetéig írt. • A jól folyó elbeszélést leírások szakítják félbe. (A szenvedők vigasztalására írta elmélkedéseit. . és igyekszik a pápisták fogyatékosságait leleplezni. gyakorlatias. E/3 személyű elbeszélés.) 55 56 Kemény János emlékezete.Éles társadalomkritikájával maga ellen hangolta az egyházi és a világi élet konzervatívabb vezetőit. Főszereplője több irodalmi műnek is. • Jellemzőek a hosszadalmas körmondatok és párbeszédek. .Teljesen hiányzik belőle az elbeszélő jelleg. 1657/58.Önéletírása. erkölcseiről ír. .Mindennek az okát racionális úton keresi (betegség.Bár ő is volt a leopoldvári börtönben. fanyar látásmód jellemzi. .Belső világának központja: pietizmussal átitatott protestáns vallásosság. .Alapmotívuma a vallomásosság. Sárospatak. II. és ezzel a címmel adta ki 1738-ban. . takarékos és körültekintő gazdaasszonyt.A memoár és a vitairat sajátos ötvözete. . a cselekményesség.) Kemény János (1607–1662) Ő az önéletrajz-szerű barokk emlékirat kezdeményezője.Inkább jellemrajzokat ad. tűzvész). Cserei Mihály: História. Bahcsiszerájban kezdődött pályája. Tótfalusi Kis Miklós: Mentség. de központi alakja Kemény. .Az erdélyi hadsereg pusztulása. . kortársain és a történelmen van. de ugyanakkor kiszínezett párbeszédeket is konstruál. .

polgári építészet.: Pekri Lőrinc. Erdély sorsát csak Magyarországtól függetlenül tudta elképzelni. Tanítói. . 1678. természettudományok. 1677.Műveiben önigazolásra törekszik. anyja Váradi Borbála. Lónyay Annához írt. 1661: Kemény János ajánlásával külföldi tanulmányait kezdi meg (Bécs. Utrecht.A legtöbbet Szebenben. Magánlevelei is irodalmi értékűek. Publicisztikai művei. csillagászat. • A léleknek Istennel. apja Bethlen János. • Mindennapi reggeli imádságom a közönséges keresztyén anyaszentegyházért. Petrőczi István.Az osztrák elnyomás. Rabutin tábornok elfogta. katonai építészet. hazámért.Egy Előljáró beszéddel kezdődik.) Udvarhelyszéki főkapitány lett. (Zrínyi halálát szemtanúként írja le.Érzelmi világa emelkedett: a nőben eszményt lát. itt hadi iskolába jár. az utolsót Bécsben írta. .” • A kurucok figyelmét is fölkeltette.Rhédey Júlia A Wesselényi-összeesküvés utáni megtorlások külföldi katolikus és protestáns fejedelmeknek ő fogalmazta meg a leveleket. Leyden. 115 . 1681: főstrázsamesterként részt vett a Lipót elleni hadjáratban. érveléssel. Két felesége volt: . és felségsértés.Iustus de Palma Florentinus álnéven adta ki. Heidelberg. 1671: latin nyelvű röpirat. Bethlen Miklós (1642–1716. Párizs. Radvánszky János.Két egységre osztható. magával és a testével való beszélgetése.Az osztrák elnyomás folytatása.Mintája: Augustinus és Petrarca. filológia. 1704–1708: Szebenben volt rabságban (az Imádságos könyve nagy részét itt írta meg). . Kolozsvár. Utrecht. • 1667–1710: a magánélet a háttérbe szorul. London. 1676.Három része van. A politikai anarchiát mutatja be. Politikai levelezést is folytatott. maga tervezte. • Haldokló Erdély (Moribunda Transsylvania). majd az ő halála után Velencébe.Osdolai Kun Ilona (†1685) . • Rabságomban böjt és vasárnapi imádságom magam személyem és hozzátartozóimért.Célja: mindennapi használat és a lélek vigasztalása. . ifj. . . Forgách Simon. • 1642–1666: ifjúság és házasság. . 1672. Kolozsvár. Rákóczi Ferenc. Sok minden iránt érdeklődött: természetjog. • „Olajágat viselő Noé galambja. Kis-Bun. és Zrínyi udvarába megy.Apáczai Csere János. ezért ezek tárgyilagos elbeszélések. irodalom. • Penetralia Transsylvania. a Lipót-féle diploma alapja. . pogányok és mindenekért. főleg melyeket menyasszonyához. Pl. .Reformjavaslatokat tartalmazó emlékiratok. Gyulafehérvár. egyetemes ókori történelem. • Ez az a röpirat. mely a vesztét okozta. fizika. • Fridericus Gotefridus Veronensis álnéven írta.Kereszturi Pál prédikátor. Fogaras: összeesküvés vádjával börtönbe kerül. 1702. teológia.Magyarországi levél a száműzött protestáns papokhoz. Kolozsvár. Brandenburg. Oxford. .Columba Noe (1704) • A független erdélyi fejedelemség illúzióját fogalmazta meg. Kastélyát. valamint hazaárulás vádjával börtönbe záratta. . Kolozsvár. 1664: Magyarországra jön. . Erdély–Bécs) Főnemesi családból származik. . .A magyar protestáns papság védelme. nemzetemért. 1708–1710: Önéletírás. . filozófiák. mely az erdélyi barokk építészet első alkotása. . 1688.

Teleki Klára †. • A visszatekintő memoárt 1744-ben fejezte be. • Nyomtatásban Kolozsvárott jelent meg (1762). a másodikban születettek korán meghaltak. 1759. latin szólások.) • Nem az önigazolás szándéka vezette. Klára †. Apja Bethlen Sámuel küküllői főispán. Bethlen Kata (1700–1759. • Viszont levetkőzi a patriarchális erdélyi levélstílus darabosságát. mostohaapja Haller István. Az ő vallása a hagyományos erdélyi hit. Testvérei: István †. milyenek voltak a megtörtént dolgok valójában. valószínűleg Bod Péter jóvoltából. Farkas. • A második részben a rövid leíró részek kezdenek sokasodni. hanem a másoknak használni akarás. Önéletírása. mostohatestvéréhez kényszerítette. Kb. Szeben. - 116 . • Ismerte Kemény János és Bethlen Miklós műveit. . mert ő idegen vallású.) • Csonkán maradt fönn. Beleolvasztja a lélektani dokumentum-jelleget. Teleki Zsigmond †. • Hat gyermeke született: Haller Sámuel †. • Jellemző. . Levelezése: . Otthona (Hévíz és Fogaras) az erdélyi művelődés egyik központja.Célja. Haller Pál. Haller Lászlóhoz (†1719). Sámuel.Magánlevelei személyes elemekkel telítettek. Első házasságából származó gyermekeit elvették tőle. közmondások. Colbert fogadása a Napkirály udvarában. Bonyha–Fogaras) Ő az utolsó komoly önéletírás szerzője. György †. Imre (Kata. Zrínyivel való találkozása. • Egyes helyeken hosszadalmas barokk formákkal találkozhatunk. és elítélte az egyházak közti gyűlölködést. vagyis ő maga). Vagyonából jótékonykodik.Jellemzőek az erdélyi nyelv fordulatai.A magyar főúri levélstílus folytatója és kiváló művelője. 1743-49: udvari papja Bod Péter. Ádám. így már a napló műfajához közelít. hanem Istenre bízva életét. kétszázötven levele maradt fönn. melyet nem ismert. Az augustinusi confessiót és a descartes-i analízist fonja össze. • Az első részben a lelki válságokat írtja le. Nem szívlelte a jezsuitákat. • Megfigyelhető benne a barokk kompozíció kohéziójának az oldódása. Teleki Gábor †. . Haller Borbála. Jelenetek: első felesége megkérése. de az övé Rákócziéhoz hasonlít. Anyja (Nagy Borbála) gr.Kisebb műveinek sorát egészíti ki. dialógusok használata. (1-5. hogy bemutassa. Védelmező erős pais. fejezet: imaszerű. mindenbe belenyugszik (Isten akaratának tekinti). Azért nem akart Hallerhoz menni. • Jól ismerte a magyar nyelvű levélírás hagyományait. utolsó napjainak leírása. és az életrajz nem annyira tartja össze az anekdotikus részleteket. • Utána időközönként írt bele. 1722: második férje a református Széki Teleki József (†1732) lett. hogy nem lázad. • Az elöljáró beszéd az olvasóhoz szól. • 218 fejezetből áll. (A hatodik fejezettől: élete folyása. 1742-51: tizenhat költői imát írt. Eljárása: személyes ábrázolási módszer. Fontos benne a vallásossága.

E két név eléggé behatárolja Koháry költeményét. majd országbírói rangot kapott. Némi ellenkezéssel olvassuk a verset. hogy egy sajátos költői program öntörvényeit valósítja meg. témáját csaknem iskolás tétel gyanánt rögzíti a hosszú cím. A kezdősoroknál tehát Pázmányra emlékezünk. hiányzik az érzelmi feszültség. (A gyűjtemény címe a kötet keletkezésének körülményeit szintén ilyen részletesen írja le. először Nagyszombatban. műveit Fűzfa-verseknek. • Rímei a mai és az akkori viszonylatokban is fantáziátlanok. nincs újszerű kép.”57 Ezt a témát dolgozza föl versében. a Balassi-strófa képlete szerint. Oskolának látja a rabságot. Ekkor kezdődik a költő munkácsi rabsága. Egy labanc főúr éneke Ez a vers Koháry Thököly Imre rabságában íródott versei közül való. Nincs benne indulat.) A kötet címirata évszámot is rejt (akrosztichon): 1683. Az élet apró mozzanatait jeleníti meg. majd Bécsben nevelkedett. Minden okunk megvan. mint elmélkedésnek. arányos szerkezettel. sem kedvére mindenkor. sem király.) 57 117 . s hogy Koháry magát Saulnak mondja. (Pázmány Péter ford. és nem is próbál indulatokat ébreszteni. Ez tudatos újítás volt. Monoton. Ennek több oka is van. hogy ezt a költeményt egy dilettáns rosszul sikerült művének tekintsük. bú nélkül nem élte. • Koháry fiatal labanc kapitány.XXII. amelynek alapszerkezetét átveszi. viszont fölvethető az a lehetőség. s verseiben elmélkedéseit írja meg. Kiderülnek az írás körülményei. A sok hiba mellett így erényt is találhatunk: tömör és hivalkodás nélküli láttató ereje van. Imitatio Christi: „Sine aliqua tribulatione et angustia”. • A képanyag közhelyszerű. századi udvari költészet Jelenits István: Koháry István: Ez világot senki által nem élte. • Inkább unaloműzőnek látjuk. vagy a mondatok rendjének váratlan fölbolydulása. A végtanulságot összefoglaló utolsó soránál Zrínyi sorai jutnak eszünkbe (a világmegvetés példájaként állítja elénk dédapját). de csak lényeges módosítással: a 19-es sorok helyett 18-asokat alkalmaz. • A versből hiányzik a meglepetés. • A lehető legkedvezőtlenebb belső kiindulópontról kezd alkotni. A versgyűjtemény öt füzetből áll (a rabság belső naplójaként olvashatjuk). sem pápa. „Senki nincs e világon keserűség és búsulás nélkül. Gyöngyösi István és a XVII. előbb grófi.

Az első versszak egyetemes érvényű megállapításokkal indít. világi hívság” kifejezések bibliai eredetűek.59 Az „árnyékvilág. A látszólagos fűzfapoétikus megoldások költői-emberi állásfoglalását jelzik a világ tényeivel kapcsolatban. a szóhasználat és a hangnem által. nem fokozzák. de itt nem a haláltáncok hagyományában. mennybéli Úr!” 60 Salictum Heliconis címen lett kiadva Budán. Adalbertus Sztrakos nógrádi plébános latinra is lefordította60. Nagy Sándorról nem ír hosszan. hanem egy költői meditációban (a fejünk fölött lebegő halálra mutat rá). de mintha monologizálna. Nem a földi javak utálatát fejezi ki.- 58 59 Az elmélkedésben az európai barokk jellegzetes témáit találjuk. de alakját nem rajzolja ki.) A bibliás-keresztény eszmevilág szintén gazdagon jelen van. A kései kiadás oka az lehetett. Kohárynál a szerencse horga a bú.58 A többes szám első személyű alanyok a mindennapos tapasztalatra hivatkoznak. Koháry vallásosságát is valami szemérmesség jellemzi: a versben komolyan szól Istenről. sem teátrálissá. ritmikai megoldásait. Az Istenre való tekintés Balassira játszik rá. Pápai Páriz szótára szerint. szeméről. Következik az „Alle müssen sterben”-téma kibontása. de legtöbbször a tautologikusnak látszó sorelem is hoz új hangsúlyt. A vitéz megkapja a merész jelzőt is. itt is teljesül. a hagyományos jó mellé. lelki békességet. szerzetesi regulákban és az ezektől ihletett művekben él tovább. Koháry érvel. de nem akart beszélni a börtönről. ennek ihletője egy sztoikus-keresztény filozófia. (A világ állhatatlansága. Koháry szabadulása után negyven évvel névtelenül adta ki fogságban szerzett költeményeit. a halál közelsége. majd fordított sorrendben. nem akarta végigjátszani a mártír látványos szerepét. Utána történeti példákat hoz. Megszemélyesíti a halált. Ezután egy ügyes átmenettel a jelenbe tér át.) A cím egy tételt tartalmaz: a halál és a bú kettős árnya vetül a világra. Találók a szóválasztások is. Tartózkodó. vagy a halál egyetemességéről elmélkedő íróknak). hogy a szabadulása után Bécsbe kapott meghívást. a klasszikusoktól örökölt modorban. 1725-ben. mégsem válik unalmassá. s szembeötlik az egyetlen idegen szó (allegatio) is. de önmagukban sajátos erőteret teremtenek. de nem fordul hozzá. A halálról szóló meditáció képekben teljesedik. a horog képe pedig a Prédikátor könyvéből. valószínűleg a versnyelvre jellemző szórendi megoldást látott benne (itt rokonnak mondható Gyöngyösi felező tizenketteseivel). először egységesen vizsgálja. Egy részüket P. Majdnem pazar bőségben használ alliterációt. A dolgát-horgát rím Nyéki Vörös Mátyástól ismerős. hogy ne nőjön az eredeti téma fölé. ha vannak. s a színek. A megelőző szakaszok tárgyi fölsorolása után ez a rész személyesebb. A világmegvetés (contemptus mundi) nem bibliai program. a téma. hanem a tőlük való függetlenséget (a fogság évei Koháryt is valami ilyen fajta belső szabadságra nevelik). A meditáció nem válik sem szónokiassá. „Adj már csendességet. gazdálkodók. Koháry költői erénye. a sorok nem mindig hordoznak új mondanivalót. majd beszél lábairól. Eszközei elődeihez képest szegényesnek tűnnek. a kalmár szépkeveset nyer. a sztoikusok irataiból került a keresztény aszketikus irodalomba. (A sztoikus elem az egész versen végighúzódik. Koháry versét valóban monotónia jellemzi. szemlélődő magatartást tanúsít. és először a bút mutatja be. végül Istenre tekintve vonja le a következtetést. Ellentétekkel játszik. mintha az imádságot nem tartaná költeménybe illőnek. A hasonlatokban fölmerülő természeti képek után a halál vizionárius képe következik. csak tompán jelzik a valóság színeit. Egy-egy embercsoport életéről ír: vitézek. hamum voravit: halált nyelt el. Ebben a talán szándékosan fegyelmezett világban a mozgás is stilizált. A kérdő-vagy kötőszó hátravetését is alkalmazza. de Nagy Sándor köré csoportosítva (ő már az antikvitásban is kedvelt példája volt a moralizáló. megtoldva egy újabb füzettel. értelmiség. a mértéktudás. Piscem ducere hamo: horoggal halászni. A kettő pedig egyensúlyba kerül. Sajátosan keresztény tartalmak ritkán jelennek meg nála. Tautológiával is él a költő. 118 . mert a költő a szűk skálán belül is tudatosan variálja nyelvi. Ezután szemle kezdődik. a látszat és a valóság ellentéte.

Koháry. . és ekkor a Habsburgok hűtlenségi pert indítottak ellene. apja jogot végez. 1656-63: seregbíró a füleki várban.Költészetében a legkülönbözőbb politikai álláspontok jelennek meg.  Az jó vitézeknek tüköre (de ez Palothay Zsigmond verse). Vergilius. hanem költői kifejezések is. . .1686: Gömör alispánná választotta. . szabad átdolgozása (Ovidius. Claudianus).Wesselényi házassága politikai előmenetelt is jelentett.A familiáris költő típusának képviselője. Ügyvéd (Gömör és Nógrád megye). (Tudatosan tért el Tinóditól. Ungvár–Rozsnyó) Református középnemesi családban születik.Pártfogói: Wesselényi. Gyöngyösi művében nemcsak az események menete egyezik meg Laboureur-éval. Lőcse. ezen kívül egy végvárat is megszerzett a királynak. Andrássy. . Tulajdonított neki műveket. hogy allegóriát alkalmaz (keveri a fabulát és a históriát).1672-1685: Andrássy Miklós szolgálatában állt. keverte a históriás éneket és a széphistóriát. Tiszteletére írta: • Rózsakoszorú. hogy erre Esterházy nádor adott parancsot. Zrínyi a nagy költő. Lőcse. 1664) a nádor támogatja.1685: krasznahorkaváraljai házába költözött. megjelenését (Kassa. • A Tinódi-féle szerkesztetlen és az igazi megszerkesztett eposz között áll (vannak nyomok. • Hiteles még: Thököly Imre házassága. Gyöngyösi nagyon népszerű volt. I. Felesége: Baranyi Ilona (†1668). Gyöngyösi úgy írja. de mindig csak a második alapján.Második felesége: Görgei Judit (†1692). akik azt mondták. • A cselekménye elég sovány.Történeti tárgyú elbeszélő költeményei.Műveinek hitelessége.Andrássy Péternek ajánlja utolsó művét: Chariclia. .) . Sárospatak. de ez valószínűleg költői kitaláció. 1693.  Wesselényi szerelme fölébredt. de nem egyértelműen az övé. Jean de Laboureur francia pap Magyarországon járt követségben. • Gyöngyösi-kutató: Badics Ferenc. . • Az említetteken kívül nyomtatott még: Kesergő Nympha (Lőcse. hogy a versek meg lettek jobbítva (bár Gyöngyösi még élt. címlapján azzal.A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (184–208. Gyöngyösi tehát latin vagy német fordítását ismerhette. • A második kiadás 1702-ben jelent meg. . 1690. • Három része van. . a Habsburg-párti Wesselényi házasságot ígérve csellel elfoglalta a várat. 1663-64: Murányi Vénus. • Vannak a barokk költészetre jellemző vonásai. bátyja prédikátor. Wesselényi Ferenc nádor titkára Murányban. ehhez a „jobbításhoz” semmi köze nem volt). katolizált.A Wesselényi-összeesküvés leleplezésekor börtönbe került. bár rá egyik sem jellemző. Tanulmányok: Eperjes. Az előszóban leírja. 1695. Esterházy Pál. • Murány várának megvételét beszéli el.) Gyöngyösi István (1629–1704. 1695 (ennek maradt fönn egyedül kézirata). . . • Széchy Mária: özvegy úrnő. Erdélyi birtokaiból rokonai forgatták ki. .Koháry István támogatta. • Utána évtizedenként jelent meg kiadás. a) Márssal társalkodó Murányi Vénus. és leírta Wesselényi házasságát Széchy Máriával. (Ráday Gedeon is neki tulajdonította. . • Csalárd Cupido. vagy közös forrásuk volt. viszont a romantika már nem tudott mit kezdeni vele.Kemény János emlékezete.)  Latin szerzők fordítása.  Florentina-dráma. • Az első kiadás alapján 1905-ben jelent meg újra a mű. Palinodia címen lett kiadva). melyek a szerkesztettségre utalnak). Lőcse. György idején a fejedelmi udvar mellé állt. 1700. Thököly. majd jöttek Kazinczyék. - 119 .

b) Porábul megéledett Phoenix (Kemény János emlékezete): • 1665–1670 között.  Káldos Márton hozta a hírt.  A vár bevétele.  Az elragadtatott áhítat képviselője. • Barokk eposz és regény szerkesztésének törvénye: változatosság. c) Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága.  Bemutatja Cupido házát.  Barokk késleltető motívumok vannak benne (vihar.  Wesselényi tovább gyötrődik. • Központi benne a szerelem és a házasság.  Palinodia = visszaéneklés.  A hajnal bemutatásával kezdi. Egyéb költői művei: • Kesergő Nympha  Esterházy Pál tiszteletére írt allegorikus költemény. hanem mitológiai alakokat. négy sorban nyolc mitológiai alakról ír). Daedalosét). a nádor dicséretének megismétlése.  Az emberek csalárdsága (kivel küldje el a levelet). • A változatosságot növelik a sűrű elmélkedések. katonák).  Nem egyént jellemez. • Szereplőit nem tudja tipizálni.  Wesselényi töprengése közben az istenek döntenek.  A gyötrődések közben lírai betétek vannak. • Gyöngyösi nem tudta.  Vénusz Cupidóra bízza a dolgokat. medvék. • Forrásai:  Kemény: Az erdélyi hadsereg pusztulása. és nem is akarta kinyomtatni. • A históriás ének és az epithalamium61 ötvözete. nászdal. ahol megvan a szomorú és a boldog szerelem kertje. mikor a háborúról és a békéről elmélkedik. az ítéletet Marsra és Vénuszra bízzák. a köznyelvet célja szerint alakítja.  Wesselényi leesne a létráról. mert mindig megszakítja valami digresszió. • Valójában Thököly mozgalmának tevékenysége a témája. nászének. • Fontosak a dalszerű. hol találkozhatnak. • Elmond antik mítoszokat is (pl. Lakodalmi költemény. hogy mindegyik egy főúri házassággal kapcsolódik össze. • A poéta legfőbb eszköze a metafora.  Hazafias környezetből indítja. - 61 120 . Sajátos szerkezetű eseménysor.  A pénz hatalma (mikor elküldi a levelet). • Rózsakoszorú  Jézus és Mária életének elmélkedő. toposzokat alkalmaz (Wesselényiről pl. nem képes lelki világuk mélyebb bemutatására. de az isteni beavatkozás visszatartja.  A színek hatalma (a viaszpecsétről jut eszébe).  Forrás: kortárs német jezsuita himnuszgyűjteménye. a hős érzelmi állapotát lírailag tolmácsoló részletek. • Művészi erőssége: láttatás.  A foglalás után következik a házasság. • A költői nyelvben nagy szabadsággal dolgozik: archaizmusokat vegyít a népnyelvvel.  Bethlen János: Az erdélyi történelem négy könyve.  Mire való a szem?  Az irigyek gonosz volta. leírás. • Erdély története (1657–1662 között) és Kemény János fejedelemsége. misztikus bemutatása.  A levél hasznos volta (írás közben).  Kardos griff: az Esterházyak címerállata. A három művet összeköti.  Síró női alak: Magyarország jelképe.

• Barátja. . és nem hatott rá.1654-től az esztergomi érsek udvari kapitánya. . Jórészt Köpcsényben él.Élete nagy részét szlovák nyelvterületen töltötte. . 1. • Hogy a szabadságnak méltósága mindennél kívánatosabb • A kívánatos kikeletnek gyönyörűségérül • Vélekedés az ékességrül. Vác–Nagyszombat) .  Heliodórosz Aithiopikájának földolgozása. Andrásnak a családjából származik.Magyar példabeszédek: epigrammák. de ez biztosította népszerűségét.  Az ürügyes erotika szólal meg benne. Ovidius. Főleg szerelmi verseket írt. Balassa Bálint gróf (1626–1648) Balassi Bálint nagybátyjának.  Verses regény. mint Gyöngyösi. de már a költői erő hanyatlását mutatja. hazafias jellegű elmélkedés. 2. sodomia. • Vallásos.) • Az udvari költészet Legfontosabb előzmények: Balassi. . . • Tizenhárom részből áll. A szerelem nagyon foglalkoztatja.A nemesi „középszer” életérzését fejezte ki.Kötetét három jellegzetesen barokk témájú vers zárja le.  Célja. Harcol a török ellen. • Magyar Rhytmusok. • Zrínyi hatása: az epikus műhöz lírai költeményeket is csatol. és előbbre vitte”. ? – Bécs) .Bűnöző (méregkeverés. 1664. Zrínyi és Gyöngyösi is Tinódihoz mérte magát. Bár ne tudtam volna. .-  A Krisztus szenvedései miatt érzett komor gyász szólal meg benne. amely tulajdoníttatik a rósáknak . • Nyéki Vörös Mátyás vallásos verseiből is tett közéjük Bartók. mi légyen a szeretet… 3.Fő műve: A mohácsi vész. háromszor házasodik. Beniczky Péter (1603–1664. . Bartók István esztergomi kanonok tette közzé őket. Arany János szerint „Zrínyi megelőzte korát. gyilkosságok. 1653. Liszti László (1628–1663. . majd pénzhamisításért elfogták és lefejezték. melyek az udvari életbölcsesség közhelyeit ismételgetik. Pl. Vergilius. • Új életre hozatott Chariclia  Czobor Mihály befejezetlen széphistóriájának átdolgozása. Rimay és a históriás ének. elmagyarosodott főúri családból származik. de verseit kiadásra szánta. fekete mágia). • Balassi-strófát alkalmaz.A költészetet kellemes időtöltésül művelte. Csalárd Cupido  A Rózsakoszorú ellentéte. Művei első gyűjteményes kiadásának gondozója: Dugonics András. . Gyöngyösi megtalálta a magáét. hiányoznak belőle a költői modora megszokott erényei. Nagyszombat. • Valószínűleg a Szigeti veszedelem ösztönözte.Gyakori témája a bűnbánat. avagy Mohács mezején történt veszedelemnek emlékezete. először megmenekült.: Bujkálsz s nyilván van szépséged….Karintiai eredetű. hogy a szerelem veszedelmeitől óvja az ifjúságot. • Tárgyát Brodarics István művéből (1527) veszi. • Forrásai: Bonfini. Mostohaanyja miatt a nagyszombati jezsuitákhoz menekül.  Egy erdei bolyongás során hoz föl elrettentő példákat.Kötete: Magyar Márs. Bécs. témáit ezen a nyelven is megverselte. akik katolikus hitre térítik. (A mai kutatás viszont föltárta.Kedvelt témája: a szerencse állhatatlansága. 121 . hogy Zrínyi igenis hatott korára.

• • • 4. -

A szerencsének állhatatosságárul A boldogságos Szűz Máriához, Magyarország patrónájához A nemes Magyarország címeréhez

-

5. -

Esterházy Pál (1635-1713, Kismarton-?) Esterházy Miklós62 nádor és Nyáry Krisztina fia. Nagyszombatban tanul. Zrínyi mellett katonáskodik. A bécsi politika hű támogatója marad. Katolikus. Korán nagykorúsítják. 1652: titokban megnősül; ez 1655-ben lesz hivatalos; felesége unokahúga, Esterházy Orsolya. 1681: nádor lesz, később herceg. Zenei ismeretei fejlettek, jól játszik virginálon. Költőként Zrínyi utánzója, hosszabb részleteket is átvesz tőle. Leíró versei a legjobbak. • Égi madarakról szóló versek • Az nyárról való ének • Az őszről való ének • Az télről való ének Szerelmi költészete sablonos. Harmonia coelestis (Mennyei harmónia); Bécs, 1711: egyházzenei kiadvány. Mars Hungaricus (Magyar Márs): a téli hadjáratról szóló, latin nyelvű történeti munka. A Mária-kultusz eredményeként sok latin, és két magyar nyelvű vallásos műveit írt később. • Az egész világon levő csudálatos Boldogságos Szűz képeinek rövideden föl tett eredeti…; Nagyszombat, 1690. • Regina Sanctorum omnium, minden szentek királynéja Boldogságos Szűz Mária tisztelete…; Nagyszombat, 1698. Naplója (1653-tól) szerint foggal született, ami már a korban is azt jelentette, hogy táltos. Jelentős képtára van. Koháry István (1649–1731; Csábrág–Csábrág) Szülei: Balassi Júlia és id. Koháry István; bátyja ferences szerzetes. Tizenöt éves, amikor apja meghal; gyámja Baranyai Tamás. Tanulmányok: nagyszombati és a bécsi jezsuiták. 1667: füleki várkapitány. 1681: királyi tanácsos, majd ezredes. 1682: kuruc fogságba kerül. (Thököly beveszi a várat.) 1683: megszökik, de elfogják. Raboskodik: Munkács, Tokaj, Sárospatak, Ungvár. A császártól örökös grófi címet kap, és az övé lesz a füleki vár. Részt vesz Buda visszafoglalásában. 1687: Eger alatt megsebesül, így katonai pályája véget ér. (Ellövik a jobb karját.) Pénzkölcsönnel segíti a császáriakat a kurucok ellenében (ezért jutalmat kap). • 1707: altábornagy. • 1711: Hont vármegye örökös főispánja. • 1714: országbíró. A jezsuitákon kívül segíti a pálosokat és a piaristákat is. 1720-26: művei nyomdahely s szerző nélkül jelentek meg füzetekben, valószínűleg Nagyszombatban. A látomásos, allegorizáló barokk irodalom és az álom-költészet képviselője. Pl.: A meggyökerezett rabságos bánatnak keserves búsulással elterjedett ágain kinőtt fűzfa versek (1685). Leírásában fontosak a képzőművészeti alkotások. Ábrázolja a szerencse forgandóságát. Fráziskincsét a magyar nyelvű udvari költészetből meríti. A jezsuitáknál tanulta: moralizálás, mesterségbeli fogások, szerkezeti megoldások.

62

Protestáns család katolizált sarja. Ő a család első tagja, ahonnan a legmagasabb tisztségeket töltik be. 1625-től nádor lett. Dallamra ír verseket, és zeneszerző is. Jelentős műve: Harmonia coelestis.

122

-

Tisztán lírai műveit 6/6/6-os osztású sorokban írja. Magát inkább katonának és államférfinak tartja, nem költőnek. Latinul is ír. A szerelmet egész életében megveti. Verseiben a megváltásért könyörög. Füzeteit Szent Istvánnak és Szent Györgynek ajánlja.

6. Kőszeghy Pál (†1703) - Bercsényi Miklós titkára. - Leánya Zsuzsanna; érte Mikes Kelemen epekedik, de Bercsényiné udvarhölgye lesz, az ő halála után pedig Bercsényi felesége. - Bercsényi életéről ír trilógiát, de csak a Harmadik könyvet (1695) ismerjük. • Első könyv: Bercsényi ifjúsága, házassága Homonnai Drugeth Krisztinával. • Második könyv: boldog házasság, felesége halála. • Harmadik könyv: második házasság Csáky Krisztinával. - A verses krónika szintje, kevés mitológiai alak. A verses udvari dráma Florentina • Ez az egyetlen XVII. századi ránk maradt verses udvari dráma. • Gyöngyösi hatáskörébe tartozik. • Valószínűleg esküvőre készült. • Tárgya: Ponciánus históriája; a baráti hűség. • Verses; megtalálhatók benne a barokk epika formái. • Az egyes fölvonások közt közjátékok (intermedium) vannak. Comico-tragoedia • Névtelen. • Verses. • Reneszánsz-kori versformák vannak benne. Valójában nem eposz, hanem nagyobb igényű históriás ének. A históriás éneket akarja magasabb színvonalra emelni. Nincs meg; Alszeghy Zsolt kivonatából és idézeteiből ismerjük. Szerzője erdélyi, de a művet nem Erdélyben írták, hanem az 1660/70-es években Báthory Zsófia sárospataki udvarában. A szerző II. Rákóczi György és Kemény János törökellenes politikájának a híve. Apafi mint király jelenik meg, tehát az ő fejedelemsége alatt írta. Tartalma: • II. Rákóczi moldvai vállalkozásai; 1653 és 1655. • Rákóczi lengyel hadjárata. A szerző egyedül Istenben bízik. Közel áll Zrínyi eszmevilágához: • Megvan benne a barokk díszítő szándék. • Az első rész mitológiai fikció. • Nyelve archaikus. A költészet a barokk főnemesi körökben általánosan elterjedt lehetett. Sok mű maradt fönn az előbbieken kívül. • Pázmány Miklós (1623–1662) • Barakonyi Ferenc (1611–1675) • Keglevich Miklós (†1701) • Rákóczi Erzsébet (†1707) • Esterházy Magdolna • Bercsényiné Csáky Krisztina (†1723) • Széchy Mária (†1680) • Zichy Péter (1674–1726) versesfüzetet állított össze. Nemcsak magyar, hanem horvát és szlovák nyelven is írtak. • Zrínyi Péter (1621–1671)

-

A Rákóczi-eposz -

-

Az udvari költészet kiterjedése -

-

123

-

• Frangepán Ferenc (1643–1671) • Beniczky Péter. • Štefan Selecký (egy nagyszombati úrnőről írt erotikus apoteózist) A barokkra jellemző vonások. • Laza kompozíció, bőbeszédűség, szóhalmozás. • A művek egy alkalomra íródnak. • Több szerző csak unalomból ír (poétikai tudatosság csak pl. Zrínyinél vagy Gyöngyösinél figyelhető meg). • A magyar barokk udvarban nem fejlődött ki igazi irodalmi élet. • Egymás műveit terjesztették kéziratban. • A legfontosabb főúri központok megbuktak.

Kibédi Varga Áron: Retorika, poétika és műfajok (Gyöngyösi István költői világa) Gyöngyösi hírneve nagy, de ez a romantika után elhalványul, és sokkal ismertebbé válik Zrínyi Miklós, aki történelmi szempontból jelentősebb. Gyöngyösit elismeri Badics Ferenc63, Fülep Imre, Rettegi György vagy Verestói György. A kritikusok idegenkednek Gyöngyösitől; itt két területet szokás fölsorolni. - Technikai problémák. • A jellemrajzok hiányossága. (De a klasszikus retorikában a leírás csak a meggyőzés eszköze.) • A hősök csak általános jellemvonásokkal rendelkeznek. • Fölróják történetei szerkezeteinek egyenetlenségét is. • Kifogásolják a toldalékokat is. • A szerkezeti lazaságot és a sok kitérőt (digresszió) is ide sorolják. (De nemcsak Gyöngyösi ilyen, hanem az egész európai barokk.) • Kazinczy egy „rossz rajzolatú, de szépen festéklett” képhez hasonlította, de a barokk célja éppen a gyönyörködtetés volt. • Arany János szerint természetes, hogy a lírai lendületében nincs nála egyénítés. - A költő személyével és életével kapcsolatos értékítéletek. • Bátortalanságot és opportunizmust64 vetnek a szemére. • Ezt a művei alapján tették, így ezeket is elítélték. • Fülep az egyetlen, aki azt írja róla, hogy labanc volt. • Sokat ártott neki Szerb Antal elhamarkodott írása is. • Az újabb kori kritika egy olyan költőeszményből 65 indult ki, melyet nem tudott Gyöngyösire ráerőszakolni. • Benedek Albert és Horváth János szerint is annak köszönhető a népszerűsége, hogy a közönség ízlése még fejletlen volt. (Pedig pont az ellenkezője igaz: fölkészültség nélkül élvezhetetlenek művei. Hogy Gyöngyösi tudós és tudatos költő volt, mutatja a Kemény János emlékezetéhez írt utószó, és a műveiben előforduló nagy számú antik reminiszcencia.) Politikai világnézetei köznemesi kötöttségűek, ezért érdemes fölfigyelni a Corneille-párhuzamra is. - Corneille ugyancsak köznemes. - Hősei az erősödő abszolutizmussal szemben az arisztokrácia erényeit testesítik meg. - Gyöngyösi hősei a Habsburg-abszolutizmussal szemben a magyar arisztokrácia nemzeti-ellenzéki föladatát példázzák. - De egyéni elveiket el kell választani az Európában általánosan kialakult politikai és etikai toposzrendszertől. A klasszikus irodalomelmélet hibája, hogy a retorikát és a poétikát egyrészt egymástól élesen elválasztja, és az egyiket elhanyagolja, másrészt helytelenül, leszűkítve definiálja. (A retorika nemcsak az ékesszólás tana, és a poétika sem csak a költészet tana.) A retorika és a poétika kölcsönösen hat egymásra. A retorika tankönyveknek öt fejezete volt. - Inventiō; a téma és az érvek megtalálása (Sylvester János lelésnek nevezte). - Dispositiō; a megtalált érvek rendezése, a mű megszerkesztése.
63

Badics jegyezte föl a következőket: Zrínyi Szigeti veszedelmének egyik akadémiai példányának olvasója Zrínyi panaszához („szegény az magyar nyelv, az ki históriát ír, elhiszi szómat”) ezt írta: „Ha Gyöngyösi eszével bírnál, nem mondanád ezt.” 64 Elvtelen alkalmazkodás, megalkuvás. 65 A költő az istenek kedvence, az ő üzenetüket továbbítja, ő a népet vezető vátesz.

124

erősíti. a megtanult kész mű helyes elmondása. 69 Erről Klaus Werner számolt be.A formai toposz a meggyőzést szolgálja. A gyerekkori erények után a felnőtt kiválóságait sorolja föl. mint az eposz kizárólagos közönsége az uralkodó és a főurak. hogy az elméleti írásokban több hangsúlyt kap az alkalmi költészet problémája. jácint. fecske. így a költő a központi tárgyat különböző (de már ismert!) elemekkel bővíti. • Úgy alakulnak ki. a versszakok laza használata. babér.Lexikon jellegűek.Ez epithalamium. . mert a középpontban a tettek állnak. • Több egymáshoz kapcsolódó.Elocūtiō. .Az amplifikáció.) Megkísérlik az eposz modernizálását is. A mitológiai hasonlatok közé híres történelmi hasonlatokat vegyít.Memoria. a kész mű megtanulása. általános igazságok. kellékei.69 (Ez a vita a modern lovagi románcokat70 is eposznak akarta nyilvánítani. tavasz. az eposznak az átültetése nehézkes volt. A bemutató beszédben az elocūtiō. a tanácskozóra inkább az inventiō jellemző. vagyis a stiláris erősítés. mely a barokk műfajkeveredés jellegzetes példája.) A harmadik fejezet a jövőről szól. A hős élete lehet beszéd vagy történet tárgya.Az előírásoknak megfelelően építi föl. Négy módját különböztetik meg. virágok. • Szinonimák fölsorakoztatása. valamint az. A dicsérő beszéd egybefolyik egy másik kategóriával. . amit egy adott témáról vagy tárgyról tudni lehet. 68 Egy mai lexikontól annyiban különbözik. dicséret) a múlttal kezdődik. de át is alakította őket.67  Tudatosan Ernst Robert Curtius fogalmazta meg: közhelyszerű gondolatok. • Viszonyítás (hasonlat). • Közvetett erősítés (raciocináció). vagyis a közhelyrendszer használata. Vénusz és Adonisz. hasonlatok.Gyöngyösi aforizmái ismétlődnek.A gyűjteményeket mitológiai lexikonok egészítették ki. angol. Gyöngyösi munkái közül retorikailag a Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága a legtökéletesebb. a társadalmi igényeknek megfelelően. nap. .  Arisztotelész szerint a toposz az érv formája (definíció. Benne van a becsmérlés és a magasztalás is. Rengeteg eposz született. és a struktúrából indul ki. A másik két típus a gyönyörködtetés miatt jött létre. hogy nem azt írja le. 70 A románcra a nemzeti és a vallásos téma volt jellemző.Két enkomionból áll.66 . ezt mutatja. . mint az istenek beavatkozása. mind a költői írásokat magában foglalja. csillagok. Gyöngyösi költői gyakorlatához valószínűleg Moesch Lukács Vita Poeticája állhatott a legközelebb. • Fokozatos erősítés. hogy meghonosítsák az eposzt. (Mindenképpen időrendben halad.68 . . Ezzel a modernizálással függ össze. Epideiktikus mű: mind a szónoki.Pronuntiātiō. hogy a közönség műveltsége azonos a költőével.  Egy másik ókori megfogalmazás szerint az egyes műfajok állandó témája. A reneszánsz átvette az ókor nagy műfajait. ellentét stb. legfölső kategóriába tartozó műfajnak. hattyú. század végéről. a legismertebb Natale Conti műve a XVI. . nászdal. amit mondani lehet róla. de központban a tárgyak és a gondolatok állnak. a Nílus. fülemüle. a születés dicséretével. hanem azt. A magasztalásnál átfogóbb kategória a gyönyörködtetés. az ősök. melyet egy politikai digresszió választ ketté.). de egymástól különböző jelentés van benne. A másik. tücsök. a hirtelen átmenet a fenséges stílusból a komikusba.) . a Múzsák. az alkalmi beszéddel. folyók. A tettek fölsorolása az érvelést jelenti. A legnagyobb sikerrel a dráma átvétele járt (spanyol. Az enkomion (epideiktikus szöveg.A toposzok. melyek az ókortól máig végigkísérik az európai kultúrát. furulya.. vagy olyan anakronisztikusnak mondható gondolatok. de maradnak benne antik elemek. és nem is sikerült igazán. hogy az arisztokratikus udvarok számára készült. nyelvi megformálás (ez a legterjedelmesebb rész). hasonlat. (A szabadon használható kategória helyére egy pontosan rögzített gondolatsort tett. barlangok. emiatt sok támadás érte. Költészetében a mindig dicsőítő alkalmi vers az eposszal áll 66 67 Menyegzői ének. A tárgy magasztalása érdekében használt két művelet a klasszikus retorikában. 125 . E kísérletezés egyik állomása volt az olaszországi „romanzovita”. hogy a retorikakönyvektől függetlenül jelentek meg önálló toposzgyűjtemények is. . A dicséret közvetve erősíthető az ellenség erejének dicséretével. francia művek jelentősek). nárcisz. egyeznek különböző műveiben. A líra és a bukolikus költészet toposzai a következők: rózsa. a laza szerkezet. de több a magasztaló szöveg. • Szoros összefüggésben vannak az enkomionnal és az amplifikációval.

72 . az üldözéssel szemben a megnyugvást. A férfiak esetében sokkal részletesebb az enkomion. a házasságot jelképezi. Ehhez szellemi jó tulajdonságok. hiszen Gyöngyösi csak a kor irodalomszemléletét követi. 71 72 Csaknem egészében Amesius Medulla theologica című művéből való. Sajátságos mítosza az a toposzrendszer.) Gyöngyösi egyszerre írt eposzt és epithalamiumot. részének beosztása Alsted philosophia practicáját követi. a háború és a szerelem dialektikája.XXIX–XXXII: scholastica. Legfőbb forrása Alsted. Gyöngyösi hősei sokat beszélnek. Színváltozás következik be a gyászoló.szoros összefüggésben. Hősei egyszerre állnak a mitológiában és a jelenben. a beszéd és a tudomány kapcsolódnak.) Ezt a szimbólumot a kert egészíti ki. fekete. és ez a beszéd közhelyet. Ahol nincs szó kifejezetten háborúról. A vadászat a földi háborút. a mozgató erő a vallás. ha történelmi személyek. 126 . (Az ezzel kapcsolatos negatív kritika csak álprobléma. Mindegyikben központi szerepet játszik a női szépség. széphistóriát és históriás éneket. majd egy vallásos képpel zárul. melynek kimenetele mindig bizonytalan. a háború és a szerelem. a tiszta szerelmet. ha már elvesztette tulajdonosát.XX–XXVIII: politica. fehér). A Gyöngyösi-univerzum történelmi jellegű. a hadvezér és a feleség népesíti be. meseszerű és allegorikus művekből tevődik össze. Az eszményi világot Isten. az eszmények és a valóság világában. XXIII. A szó hatalma mindennél nagyobb és veszélyesebb. vagy a beteg szépség leírásában. bölcsességet is gyűjt.71 . változó. a kert az égi boldogságot tükrözi. illetve a hármas színszimbolika (piros. fejezet első mondata egybefogja az Encyclopaedia egész hátralevő anyagát. ott azt a vadászat jelképezi.XVI–XIX: oeconomia.73 . Szerkezete: . század elején Bán Imre: Apáczai Csere János Az Encyclopaedia X. A szerelem és a háború lehet egymás ellensége (Kemény János emlékezete). A nőknél az individuális különbségek jóval kisebbek: a hősnők majdnem egyformák és mindig szépek. így az összefüggések nem láthatók. a király. (A költő különösen kedveli a vadászjelenetek részletezését. vagy szövetségese (Murányi Vénusz). Mivel részleteket szedett ki belőle. század második felében és a XVIII.I–XV: ethica. aki a szerelmet háborúnak tekinti. Ethica A X. Helyenként a tárgyalási sorrendtől is eltér. Gyöngyösi legkedvesebb példaképe Ovidius. amelyet ő az általánosból kiragadott és földolgozott. Az erdélyi tudományosság a XVII. a politika. A szépséget a mozgás és a mozdulatlanság dialektikája jellemzi. 73 Forrása itt Fennerus. mert a szó akkor is hat.

mert a cenzúra. ahol a Biblia könyveit szintén bemutatja. pl. hanem akarati aktus (elválasztás és megfogás) is. akárcsak a jobbágyságról szóló részt. inkább példákat említő fölsorolásával szemben Apáczai a magyar prédikátori hagyomány szerint bőségesen ír. ő nagyjából Kálvin véleményéhez csatlakozik. csak külföldi. tudományos stílusa nekilendül. Martonfalvi Tóth György. a gazda. (Ez azt bizonyítja. Szó van az igehirdetés módjáról is. a férj és a feleség egymás iránti kötelességeiről.Zálogosítás. (Veszedelmesnek tekinthették ezt a részt. színessé válik.) Létezik a titulus nélküli zsarnok. aki. Itt található az a híres részlet. arabul is tudnak. Apáczai nem veszi figyelembe a kamatot. mikor élesen szembeszáll a jobbágysággal.Adás–vétel. A házastársakról szóló részben Apáczai száraz. Ír a háború törvényeiről. hogy Kálvin a mérsékelt kamatot törvényesnek ismerte el. Oeconomia Forrásából erősen válogat. A hit szerinte nemcsak fölfogás. de köteles róluk. hogy legalább görögül és héberül értsenek. bár tudhatta. mely Bornemisza Élektrája óta először veti föl irodalmunkban a zsarnok-ölés elméletét. Apáczai magatartását és gondolatvilágát a kor puritánus erkölcstana határozza meg. és a befogadott jövevényekről gondoskodni is.Amesius a vallástudomány célját nem a dogmák rendszerezésében. az igehirdetés. A magyarok közül Debreczeni P. (A gazdaságtan. aki erővel vagy csalással került hatalomra. Kálvin a reneszánsz típusú zsarnokölést bibliai alapon elutasítja. Apáczai pedig hűségesen lefordítja ezeket. oppignoratiō. a kapitány.75 . de Kálvinnal ellentétben a doktorokat teszi az élre. (A teológiának tehát szerinte gyakorlati célja van.Bérbeadás (Apáczai ezt tárgyalja a legrészletesebben. Az ördöngösség és a babona elleni szigorú tilalmat terjengősen veszi át (valószínűleg tekintettel a magyar életre). a bujálkodás nemeiről. A lelkészektől megkívánja. a szent jegyek kiszolgáltatása vagy a családlátogatás. hogy a zsarnok törvényes uralkodóvá lesz. ha a népet leigázva az a szuverenitását neki átengedi. Elítéli a ráolvasást és az istenkísértést. A vezetőknek először az istentiszteletet kell fölállítani. Apáczainál az ezredes. A cserélő igazságról szóló fejezetben Amesius szövegén kívül Fennerus Sacra theologiájából vesz át részleteket. Ír az egyházi igazgatásról. és ezt különböző idézetekkel támasztja alá. hanem az Isten szerinti életre nevelésben látja. bár néha a legjellemzőbb gondolatokat hagyja el. de kivégezhető a szenátus parancsa alapján. és a cselédek tisztéről.76 Apáczainak az az elve.) A megelégedésről tanító fejezet központi kérdése a magunk mód nélkül való szeretete. vagy az egész nép megegyezéséből. az 1803-as kiadásból törölte. azt a régi törvényt tartotta.) A lelkipásztor kötelessége pl. A katonákat Isten jelenlétével kell biztatni. viszont az alkotmányos ellenállást igen. a politika és a jogtudomány egyetemes igazságai a teológiához tartoznak. az arisztokrácia és a demokrácia vegyítését. tágabb értelemben családja bírája is. Amesius ilyen tekintetben modernebb. (Itt is Fennerust követi. Iustus Lipsius azonban a zsarnokság elviselésére int. 127 . és azt nagy önállósággal használja.) 74 75 Fennerusnál: venditiō. a százados és a hadnagy egyenértékű. Szól a házasuló személyekről.) Amesius rövid. Kibontja a puritán családi élet képét: az apa a korlátlan úr. a foglyokkal becsületesen kell bánni. az etika.) A kegyességről is teológiai szempontból ír.74 . s Apáczai hozzáteszi még az elsiratás és az eltemetés kötelezettségét. a legjelentősebb (székely származású) magyar puritán teológus is fölhasználja e két szerzőt. 76 Jean Bodin szerint a törvényesen trónra került zsarnokot saját alattvalója nem ölheti meg. bizonyos csoportokban. őt közember is megölheti. Tanító és cáfoló teológiája (1679) előszavában dicsérettel emlékezik meg az Encyclopaediáról. melyek Fennerus nyomán az ószövetségi parancsokon alapulnak. Fennerus teljesen elfogadja a Biblia rendelkezéseit. János egy utrechti disputáción fakad ki a zsarnokság ellen. A polgári társaságot az Istennel és az egymással való szoros szövetség (foedus) tartja össze. locātiō. (Forrása talán Alsted lehetett. azt csak a fölsőbb rendek ölhetik meg. Püspöki Sylvanus János lehetségesnek tartja a monarchia. véleménye szerint ebből származik a jobbágyság). s az egyénnek semmilyen körülmények között nem engedi meg. Fontos a hadsereg tisztikarának megszervezése is. Politica A polgári társaság törvényeit tárgyalja. hogy a pénz nem szül fiakat. ha pl. itt kevés az Amesiustól való átvétel. hogy ismeri és elfogadja a népfelség elvét. Aki magaviselésével tyrannus. (Ez a nyereségről szóló szakasz. a prédát igazságosan kell elosztani.) A cserélésnek három fajtája van. . (De jó.) Apáczai emiatt veszi át ezt a rendszert.

Iskolai könyvnek szánta. • A tanulásra való fölkészülést segíti. építészet. Alsted. . . de módjával. mit kell még a tanulóknak az életben megtanulni. míg tanítványai meg nem értették. . pl. és kidolgozott egy reformtantervet (ez az első teljes magyar egyetemi programtervezet).Elismeri a népfelség elvét: a zsarnokká lett uralkodót a nép alkotmányos szervei eltávolíthatják. • A Tanács ennek a függeléke.A történelmi részben föltűnő a magyar vonatkozású adatok hiányossága. Itt főleg saját elgondolásait közli. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (239–257. botanikus kert.A tudományok összefoglalásának igénye Bisterfeld előadásaiból származik. . . . Iskola azért szükséges. könyvtár. 1658. 1648-tól holland egyetemekre járt. számtan. neveléstudomány és teológia. . . A modern racionalizmus és a karteziánus filozófia első magyar képviselője volt. Albertus Magnus.Ismételjen gyakran. 1651: feleségül vette Aletta van der Maetot. De ismerteti a tanulók kötelességeit. . . menza.Adjon időt pihenésre. . és a jó ismeretszerzés módjait is.Tanács (pedagógiai irat): • Joachim Fortius flamand író nyomán írta. . a nehézségekkel való szembenézés. . . . A gyulafehérvári akadémia tanára lett. hogy a házi. 1654-ben két kisebb műve keletkezett. földrajz.Csak a szükséges tudásanyagot tárgyalja.Barcsai Ákos fejedelemnek nyújtotta be. eklézsiai és polgári társaságbeli rend jobban épülhessen. 1655.Mintája Alsted Encyclopaediája volt. melyeket csak a fölvilágosodás tudott megoldani.Erősen természettudományos jellegű. Életművében olyan problémákat vetett föl. mértan. Ramus. . etika.Egyszerre csak egy dolgot tanítson. Amesius.Kitér még más dolgokra is. . 1648–1653: Utrechtben telepedett le. nyomda. . Regius. hogy az országban levő összes iskoláról gondoskodjanak. • Retorikus próza. Az anyanyelvű iskoláról nyújt vázlatos képet (városban és falun is egyaránt szükséges). mintája: Ramus. Gyulafehérvár (Bisterfeld Henrik tanítványa). de az okkult-misztikus tanítást nem sajátította el. a természet bemutatása. politika. elmaradt részben lett volna a nyelvi és retorikai leírás. gazdaság. Gondolkodásának kialakulásában szerepe volt Descartes eszméinek. Iskolái: Kolozsvár (reformátusok tanintézete).) Apáczai Csere János (1625–1659) Bekapcsolódott az európai enciklopédizmus áramlatába.A Kopernikusz. .Alkalmazkodjon a tanulók értelmi képességeihez. . • A gyermek Rákóczi Ferencnek ajánlotta. Althussius. . . 128 . • Célja a kishitűség eloszlatása.A tizenkettedik.Tartson gyakorlatot disputáció formájában. . filozófia.Magyar logikácska.Forrásai: Descartes.és Galilei-féle napközéppontú rendszer híve.A Descartes-i metafizika és ismeretelmélet leírásával kezdi. Utrecht. • Ez a legszebb magyar írása. . majd a tizenegy rész magyarul készült el. Magyar encyclopaedia. hibás volta. történelem. sőt meg is ölhetik. Scribonius.Követeljen szigorú fegyelmet. csillagászat.Scholastica A király és az urak kötelességei közé tartozik.Négy fakultásból álló teljes egyetem fölállítását akarja. Leírja a jó tanító munkájának alapelveit.Latinul kezdte írni. ehhez kapcsolódik logika.Mutasson távlatokat. hogy az unalmasságot elkerülje.

• Balassi és Rimay istenes énekei. minél olcsóbban. Gyulafehérvár. 1656. .Regius materialista tételével (a lélek a test megjelenési formája) vitatkozik. • Nyéki Vörös Mátyás verseinek új kiadása.- A vallás lényege az erkölcsös és istenes életre irányított akarat.Csécsi János. • Nagyhatású buzdító beszéd (protrepikos). . .1680-tól az enyedi kollégium tanára. saját pénzén nyomtatja. • Sapientia: kifejezi az egész Encyclopaediát. egyszerűsítésére. református pap. . Retractatiō. Nagyenyed. ez Apáczai polgári kritikájának a tovább vitele. • Kiemeli az arab művelődés érdemét. majd 1677-ben udvari orvos. 1656-ban a kolozsvári iskola vezetője lett. . .Fölismeri az anyanyelvű irodalom fontosságát.Kiadványai elé saját maga ír előszót. . • Tudatosan mellőzte a retorikát.Kiindulópont: a bibliakiadás. • Használta a székely tájnyelv szókincsét. Pápai Páriz Ferenc (1649–1716. 1698. 1797: Bod Péter sok jegyzettel és kommentárral kiadja.Tőle származik az első nyomtatott grúz abc.Barátja és segítőtársa. Idegen szavakat alig használt. Kaposi Juhász Sámuel: kijavíttatja velük a Károli-bibliát.Erdélyi Féniks. 77 1618-1667 (Pápa-Gyulafehérvár). .Papi pályára készül. . . hogy a kiadások helyesírási és tartalmi szempontból kifogástalanok legyenek. Győr. magyar alkalmazását vázolja. • Hibája a szemléletesség hiánya.Ügyel a magyar helyesírás egyesítésére. . A világi műveltség népszerűsítői 1. és hazája elmaradottságát. • A magyar nyelvű Mentség.Nagyenyeden tanul. . . • A latin nyelvű Apologia. . Tótfalusi Kis Miklós (1650–1702.Apologia Bibliorum: latin nyelvű. és a reneszánsz újító szerepét a kultúrában. 2. ellenségeit ebben még nem nevezi meg.Apja Pápai Páriz Imre író77. Fogarason iskolamester.Verseiben föltűnő a társadalombíráló hang. • Iskolaügyi gondok foglalata.Tanulmányok: Apáczai iskolája. 1697. 129 . Kolozsvár. egyházi író. Bázel (orvosi diploma).A bölcsesség tanulásáról.Az iskolák felette szükséges voltáról. . antik retorika. . .Alacsony sorból származik. célja. . . Tanítványa: Bethlen Miklós. 1653.Latin nyelvű filozófiai értekezés. • Szőnyi Nagy István: Magyar oskola. Rákóczi György udvari papja. 1803: Rájnis József sajtó alá rendezte az új kiadását. erre két művel válaszol. Várad. .Szempontjai nem vallásosak. • Itt is antik retorikát alkot.1680: Hollandiába indul. Dés–Nagyenyed) .A református zsinat nyilvános bocsánatkérésre kényszeríti. . 1658. de nyomdász lesz. .Fogarasi Mátyás adta elő. hogy a művelődés miatt minél több bibliát adjon a nép kezébe.Városi orvos Nagyenyeden.A legnagyobb magyar nyomdász. . .Méltatlanul támadják. Alsómisztótfalu–Kolozsvár) . Pápai Páriz Ferenc Életnek könyve című verses művében állít neki emléket. . .Sok könyvet saját kezdeményezésre ad ki.Nagyon figyel rá. 1695. II. • A tudás leszármazását. és Amszterdamban letelepszik. Az emberi értelemről. és ingyen osztja szét. Iskolai székfoglalói: a művelődéspolitikai írásai közé tartoznak. • Pápai Páriz Ferenc és Felvinczi György művei. . Apafi Mihály nevelője. • Sajátkezű kézirata is ránk maradt.

 Terve volt egy tudós társaság fölállítása is. 1680: franciából fordította.  Különbséget tett a tájnyelvi és a köznyelvi szavak között.  Ez az első magyar nyomdatörténeti földolgozás.  Elutasítja a naiv csodavárást. Adalékok a pozitivizmus és a szellemtörténet bírálatához A kuruc költészet fölfedezője: Thaly Kálmán. és ezen a címen adja ki. morális.  Az első nyomtatott magyar nyelvű orvosi könyv. • Pax aulae. • Nála van Szenczi naplójának a kézirata. • Pax corporis.  Modern gondolatokat tartalmaz. hogy a betegség Isten büntetése.  A szótárhoz Csécsi János írt függeléket Nyelvtani és helyesírási szabályok címmel. • Dictionarium Latino-Hungaricum (Lőcse. Kolozsvár. 1694):  Latin nyelvű. félig latin megjegyzéseit. Kolozsvár.A Bach-rendszer alatt. Kolozsvár.  Kiadását II.Romantikus képet rajzolt Rákócziról és kurucairól. 1698: fordítás németből. XXIV.  Lefordítja magyarra is (Romlott fal építése.  Ez az első protestáns egyháztörténeti munka. 1690: önálló szerkesztés. Rákóczi Ferenc támogatta.  Hatása a fölvilágosodás korára is átnyúlt.  Előszó (1705): itt mondja a legélesebb bírálatot kora társadalmi és művelődési viszonyairól. 1696: részben franciából való fordítás. a kiegyezés előtt és után a nemzeti függetlenség ügyét szolgálta.  A köznyelvhez sorolta a székelyt (ők szerinte is a hunok utódai). de ez az ő ideálja volt. 1685).  Megkockáztatja azt az állítást. Fölméri az ember vallásos. hogy a bibliabeli gyógyulásoknak is természetes alapjuk lehetett. • 1671: római föliratokat gyűjtött Hunyad megyében. társadalmi és egészségügyi problémáit.  A lélek és a test békéje elválaszthatatlan. befolyásolva az irodalmi nyelv kialakulását. Vezetője tehát nem a puritánus pietas. 1708):  Ez a Szenczi által kezdett.  A nemesség történeti tudatát akarta fölébreszteni. Rákóczi Ferenc. • Életnek könyve. Kolozsvár. a francia akadémia mintájára. . 1684):  Heidelbergben lemásolja Bethlen Gábor és David Pareus levelezését. • Pax sepulchrī. • Ars heraldica (Címertan. .  A tudományt hirdeti a puszta hittel és a babonával szemben. • Rudus redivium (Szeben.- - - Célkitűzése világibb. • Pax animae. Mikes Kelemen és a kuruc kor költészete Varga Imre: A kuruc költészet kérdésének története. mint a puritán íróké. hanem a pax.  Ez az első magyar címertan. 1691-ig ide írja félig magyar. hogy a közembereknek ír. Kolozsvár. de ez kézirat marad. és azt a fölfogást.  Bírálja a nemesség kulturálatlanságát is. 130 . illetve a műveltségét emelni. • Szenczi kezdeményezéseihez visszanyúlva akarja összefoglalni a református egyház emlékeit. és a puritánusok alatt fölélesztett nyelvművelő és nyelvészeti törekvések betetőzése.  Tótfalusi Kis Miklós halálára írta. Újszerűsége. Munkássága másik fontos ágához tartoznak a történeti tárgyú művek.

A kétségtelenül hiteles kuruc verseket is gyanúba vette.Bujdosó magyar alapélményei: függetlenségvágy. mint a valódi kuruc dalokat. Káldy Gyula: . - 131 .) . . illetve csak bizonyos tartalmi körülhatárolással. Arany László. amelyeket hozzáad a kuruc dalokhoz. . így ez sem vezetett a kuruc költészet reális megismeréséhez. Erdélyi Pál: .Helyteleníti a kuruc költészet önálló egységként való tárgyalását. . Varga szerint nem különíthető el a kuruc költészet a többi korabeli kategóriától.A Rákóczi-szabadságharcot tragikusnak tartja. . társadalmi viszonyokat.Régi irodalommal foglalkozó része 1937-ben jelent meg.Tudatosan visszatért a XVIII.Ebben az időben egyedül Ady Endre reagált helyesen e költészetre (ösztönösen látta meg a kurucság igazi értelmét). Rákóczi-témájú versek keletkeztek az 1848-as szabadságharc idején is. . .A legszebb költeményekről derült ki. . Riedl Frigyes: . .De súlyos tévedése: sem a kuruc költészetet. harciasság (bőszültség).Külön csoportként emeli ki a bujdosó énekeket.„A népivé lett főúri irodalom” cím alatt éppen csak megemlíti.Védi Thaly Kálmán szerzőségét. Egyszerűen a magyar irodalom részeként tárgyalja még: Toldy Ferenc.A kuruc költészetet népköltészetünk történeti részének tekinti. világnézeti koncepció vezette. • Ennek eszményképe nem Rákóczi kuruc fejedelemsége. melynek élén a katolikus Habsburg király áll.Tolnai Vilmossal egyidejűleg.Többre értékeli Thaly költeményeit.A Horthy-rendszer átvette tőle a kuruc szabadságharc lekicsinylését.Bujdosás: jellegzetes magyar állásfoglalás a sorssal szemben. így a kuruc költészet elvesztette népköltészeti jellegét (megingott a kuruc költészet létezésének pozitív hite is). ugyanakkor a latin és germán szellem befogadása. főleg szerelmes dalokkal.Már a hun mondák illúzióit is rombolta. ezzel kirobbant a hitelességi per.Tárgyukat a kuruc mozgalmakból merítik.A gyűjteményt kiegészíti. de hamis képet erősített meg. . hogy hamisak. . .A harcokban részt vett hősökről szólnak. . . . .Valóságosnak elfogadott. mert magyar magyar ellen harcolt. . . hanem Thaly szövegeinek filológiai vizsgálata. .Közöl „egyesek által” neki tulajdonított verseket: A kölesdi harcról.Szekfűre támaszkodva megalkotta a magyarság hamis jellemzését.Most nem ideológiai. 1913-ban hozta nyilvánosságra.Tévesen állítja: nem beszélhetünk a kuruc költészet népi jellegéről. újra szerez.Nagy szerepe van a nacionalista vulgarizátorok között.Nem veszi figyelembe a gazdasági. mert az irodalomtörténetet szociológiai szempontból osztotta korszakokra. . Ocskay Lászlórul.Helyes megállapítása: a kurucság belső formája Zrínyi Miklós környezetében bontakozott ki. . A per negatív hatása még: csak a hamis versekre irányult a figyelem. • Hanem: Regnum Marianum.Önkényesen kiegészít.Kortársai és követői sokkal jobban misztifikálták (Rákóczi lobogója a magyar nacionalizmus zászlója lett). (Hamis ez a besorolás. . idegen elemek elleni küzdelem.Ítéletét Szekfű és Prohászka hamis képei befolyásolták. . sem a mozgalmat nem tartja forradalminak. Szerb Antal: . század katolikus történetíróinak Habsburg-párti álláspontjához. . Esztergom megvételéről. Szekfű Gyula: . vagy maga költ. Féja Géza: . Kuruc jellegű.Új kuruc költészeti antológiát tett közzé (pozitivista ellenhatás). Prohászka Lajos: . és a tévedéseket (az irodalomtörténet) a végletekig vitte. Beöthy: nacionalista. . torzsalkodás.

panasz. • Történeti és állambölcseleti művek. A kuruc költészet nem népköltészet. alkalmi köszöntők.és szépirodalom.Csúfolók. hogy elfelejtse anyanyelvét. temetési búcsúztató. valamint kimondatja a Habsburg-ház trónfosztását. és családja múltját. így a bécsújhelyi börtönbe kerül. 1701: egy XIV. Az interkonfesszionalizmus jellemzi. (Életének törökországi szakaszáról Mikes ír Leveleskönyvében. A börtönből megszökve Lengyelországba menekül. Itt kezdi írni Vallomásait (1716). hogy olvasson. anyja Zrínyi Ilona. - - - 78 Személyeskedő prózai vagy verses gúnyirat. Sárosi gróf álnéven több mint egy évet tölt itt). természeti csapások).Katonaköltészet.Mindennapi élethez kötődők (lakodalom. Rákóczi Ferenc. • Föltűnő a nyelvkönyvek (görög. • Egyháztörténeti és vallásos könyvek. a Wesselényi-összeesküvés egyik vezetője. mostohaapja: Thököly Imre. Emigrációba kényszerül (Dancka. 132 . így újfajta. mely egy római szoborról kapta a nevét.Vallásos énekek. a janzenizmus egyik fellegvárába vonul vissza. és a magyar nyelvűek hiánya. és megkapja a felséges címet. nép szenvedése. Bécsben könnyelmű és előkelő társaságba kerül. A prágai egyetemen tanul. • Szórakoztató. népi költészet (nem a kollektív keletkezés elképzeléséről van itt szó). Erdély legáltalánosabb műfaja a pasquillus78 volt. . Genova. mint Caesar a Rubicont. ahova sok vers tartozik. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (371–387. sóvárgás. . Itt engedik. francia) nagy száma. A vitézi költészet Rákóczi György és Zrínyi harcaival újraéled. de erősödik benne a németellenes hang. Erdélyben a nemesi politikai költészet egyik típusa alakul ki. Milánó. Nevelői katolikusok. spanyol. búcsú. majd Emlékiratait.A kor függetlenségi vagy társadalmi törekvéseit fejezik ki. a császár engedélye nélkül veszi el.Mesterségdicséretek. Firenze. Ekkor hozza létre Magyarország és Erdély unióját. természettudományi és politikai munkák. érzéki szerelem kifejezése). A kuruc költészetet nem lehet összekeverni a kuruckor költészetével. 1697: fölkérik az első népi kuruc fölkelés vezérének. és irreális terveket sző győzelmes visszatéréséről. Róma). . I. olasz. század végén megjelenik a szegénylegény-költészet. 1705: a rendek vezérlő fejedelme (szécsényi országgyűlés). .): Rákóczi Ferenc Élete 1676–1735 (Borsi–Rodostó) Apja. 1704: erdélyi fejedelemmé választják. 1707: beiktatják erdélyi fejedelemségébe. Lengyelország után Párizsba hajózik. Lajosnak írt levelét elfogják. de találkozik Bercsényi Miklós ungi főispánnal.Szerelmes versek (bók. szakítás. Szigorú életmódja és janzenista olvasmányai elmélyítik sztoikus és szentimentális hajlamát. • Hadászati. majd itáliai körútra indul (Velence. . átlépi Magyarország határát. 1703: az érte küldött követekkel hazatér. külföldre akar menni. 1715: a Grosbois-i kamalduli kolostorba. 1703–1711: szabadságharc. Lipót a magyargyűlölő Kollonich bíborosra bízza nevelését. A XVII. hanem közösségi.) Az itteni magányban megerősödik benne fejedelmi kiválasztottságának tudata. aki a csehországi Neuhausba küldi. a lírai elemek gyakorivá válnak. az elvilágiasodás és az elnépiesedés. Érdeklődési köre. lírai históriás ének alakul ki. I. 1720: Rodostóban jelölnek ki neki szállást. hódolás. . házasság. 1694: Sáros megye örökös főispánja. Felesége: Sarolta-Amália Hessen-Rheinfels-i hercegnő.. és tervezni kezdik az osztrák uralom lerázását.

Versei Lubomirska Ilona Erzsébethez (lengyel hercegnő, Sieniawski Ádám felesége) írt vers. • 1701-1711 közt szerelem és politikai érdek fűzi hozzá. • Ez az egyetlen fönnmaradt, hiteles verse. • Nyolc soros, francia nyelvű madrigál. Rákóczi Ferenc buzgó éneke: • Neki tulajdonították. • 1703-ban íródott, Magyarországon. • Verses ima is lehet, és rokonságot mutat Rákóczi tábori imájával (1703). • Mindkettő a Mária-kultuszt hirdető, katolikus szemléletű, de protestáns irodalmi hagyományra épülő mű. • Rákóczi Máriája Habsburg-ellenes. A költő Rákóczira vonatkozó hagyomány olyan erős, hogy a XIX. század elején még a Rákóczi-nóta szerzőségét is neki tulajdonítják. Imádságai és beszédei (oratio; mindkettő). Alázatos imádság (Debrecen, 1703): • A kuruc sereg számára írt hivatalos imája. • A magyar kiadáson kívül németül, latinul és csehül (Lőcse) is megjelenik. • Felekezetközi jellegű. • A keresztény felekezetek egyesítését célzó politika szimbóluma. Imái: • Az igazságtudat, a bűnbánat, a kegyelem jellemzi őket. • A vallásosság és a politikai meggyőződés összefonódása figyelhető meg bennük. • Inkább harcra buzdítanak. • Nagy részük prózában írt líra. Beszédeinek három típusa volt: • A katonái előtt mondott tábori beszéd. • Az országgyűlési szónoklat. • Az üdvözlő beszéd. Csak két hiteles beszédét ismerjük: • Ütközet előtt mondott beszéd. • Gyömrői beszéd; 1705. Rá is jellemző a kor szónoklatainak két fő vonása: a történeti példákra való hivatkozás és a lírai magatartás. Szónoki stílusa barokk zsúfoltságú és patetikus. Ez a legtermékenyebb területe. Diplomáciai leveleit latinul és franciául, hazai leveleit magyarul írja. Ismeri a levélírás szabályait, és a klasszikus latin episztolát is.79 Kiemelkedik Bercsényi és Rákóczi levelezése. A bizalmasabb levelekre az élőbeszéd közvetlensége, a társalgó hangnem jellemző. De lehet kemény hangvételű, keserű, együttérző, szelíd, okosan érvelő. Irodalmi érdekességű Sieniawska hercegnővel váltott francia nyelvű szerelmes levelezése. Francia nyelvű; a szabadságharc eseményeit írta meg benne. Egy Brenner-féle kiadásban80 jelent meg; Hága, 1739. Bevezető dedikációja: Levél az Örök Igazsághoz. Memoárjait a hazai dolgokra szűkíti. A megtörtént dolgokat úgy akarja láttatni, amint az politikai elképzeléseinek megfelel. Kíméletlen és nyílt kritikával illeti a rendeket: a katolikus klérust és az arisztokráciát. A szabadságharc elbukásának fő okát a rendi-nemesi osztályönzésben látja.

-

-

-

-

-

79

Levelezése

Emlékiratok; 1717

A kuruc kori levelek jellegzetessége, hogy a levélírók nemcsak híreket és utasításokat közöltek bennük, hanem rögtönzött karcolatokat, tragikus élménybeszámolókat, komikus helyzetképeket, politikai vagy erkölcsi elmélkedéseket. 80 Histoire des revolutions de Hongrie

133

-

-

Azokat a mozzanatokat válogatta ki, melyek leginkább érzékeltetik a háború sorsát meghatározó erőket, és saját szereplését. A könyv vége már vázlatos, a fejezetek rövidülnek, érződik rajtuk a sietség. A tömörségre való törekvés és a történeti célzat háttérbe szorítja a szépírói fantáziát és a kalandozást. Csak miniatűr novellisztikus részek vannak benne. • A főúr és a rongyos sereg találkozása a Beszkidek lábánál. • Bercsényi és Forgách összetűzése a hadiszemlén. • A nép menekülése a harc utolsó napjaiban. Szerkezete áttekinthető, hangneme tárgyias.

Vallomások81 Latinul írta; az önéletrajzzal kezdte, majd az emigrációval folytatta. (Közben írta meg az Emlékiratokat.) Három könyvből áll. • 1700-ig tart: 1716/17, Grosbois. • 1717-ig tart: 1718, Drinápoly, Jeniköj. • 1719-ig: Jeniköj. - Belső lélekrajzot és lelki fejlődést akart írni. - A keresztényi alázat és a fejedelmi öntudat feszültsége végigvonul a művön. - Az önéletrajz és a meditáció nem forr össze szerves egésszé, hanem párhuzamosan fut, egymást váltogatja. - Két mozzanat emelkedik ki. • Ifjúkori fejlődésének rajza. • A haza, a nép iránti szeretet fölfedezése. - Nagy fordulat következik be akkor, amikor a Napkirály udvarából visszavonul. • A világi szépirodalomtól a vallásos könyvek felé fordul. • A Szentírást is elkezdte olvasni. • A világi élményei hatására nosztalgikus hangulatba kerül, de ezért bűntudat fogja el, és teljesen befeketíti önmagát.82 - A második könyvben a történelmi környezet elhalványítja az erősödő lírai hangot. - Teológiai fejtegetései elvontak és homályosak. - Könyve utolsó részei átvezetnek a vallásos meditációkhoz. A két mű szervesen összetartozik. Vallásos és állambölcseleti elmélkedések 1718/19: megírja első janzenista szellemű meditációit. • Ezek kerete: soliloquia.83 • Két szerzetes nézi át őket, akik a dogmákkal szemben liberális, a szigorú katolikus vallástól mindig elhajló elmélkedéseket eretnekséggel vádolják. 1721: egy újabb elmélkedés-sorozatot írt. • Az ószövetségi könyvekhez latinul és franciául ír. • A befejező rész 1731-ben készül el. • A formája ennek is soliloquia. Meditációira hatással voltak Bona kardinális aszketikus barokk művei, Kempis Tamás munkája és a Biblia. Két állambölcseleti munkája 1722-1725 között keletkezett francia nyelven. • Egy keresztény elmélkedései a polgári élet és az udvariasság elveiről. • Értekezés a hatalomról; függeléke Szent István Intelmei. A két mű Rákóczi végrendeletével együtt jelenik meg nyomtatásban; Hága, 1751; kettős cél. • Fiainak akar útmutatást adni uralkodói hivatásukhoz. • Ki akarja fejteni a bibliai tanítással összhangban levő uralkodási elveit, és meg akarja rajzolni a keresztény abszolút uralkodó eszményképét.

-

-

-

81 82

Confessiōnēs „Színházban szereplő színész élete volt az enyém, adtam a keresztényt a papokkal, katonát a katonákkal, politikust a politikussal szemben. Elmesélgettem és elhazudgattam… a nőknek és azoknak, akik nekem akartak tetszeni.” 83 Ez egy augustinusi műfaj; Istennel való magánbeszélgetés.

134

A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, 514–527.: Mikes Kelemen 1690–1761; Zágon–Rodostó Református köznemesi családban született. Apja: zágoni Mikes Pál, anyja Torma Éva. 1691: apját a császáriak elfogták és Fogarasban halálra kínozzák. Mostohaapja: Boér Ferenc (hatására anyja vele együtt katolikus hitre tér). Kolozsvárott tanul. Rákóczi mellé kerül belső inasként, majd Lengyelországba is követi. Vele megy Párizsba, azután pedig Törökországba is. Leveleit Gallipoliban kezdi írni (azt gondolja, törökországi tartózkodása átmeneti). 1720: Rodostóba telepítik. Kőszeghy Pál leányát, Zsuzsit feleségül venné, de ő, akarata ellenére, Bercsényi felesége lesz. 1736-39: az ekkor zajló török-osztrák háborúban Mikes eljut az erdélyi havasokig, s fölébredt honvágya miatt Mária Teréziától kér kegyelmet, de nem kap.84 A Törökországi levelek85 • 1758-ig 207 valódi keltezésű levelet írt, egy P. E. monogramú, fiktív erdélyi hölgyhöz, akit édes nénjének nevez. • Nem történelmet, nem krónikát akart írni, de a napló igénytelen műfaja is távol állt tőle. • A francia klasszicista levél jellemzői.  Társalgó hangnem.  Lebilincselő gondolatszövés.  A titkon nyilvánosságot is föltételező félmagán jelleg.  A műgond határát súroló tetszeni vágyás.  Választékos nyelv.  Érzelmi-lelki élet finom ábrázolása. • Mikes bizonyára találkozott fiktív levélgyűjteményekkel is. • A sok levél megírása egy idő után már magával vonta a képzelt levelezés fönntartásának igényét. • Erős érzelmi hullámok figyelhetők meg bennük. • A Leveleskönyv utolsó darabja 1758-ban kel, ekkor ugyanis engedélyt kap, hogy levelet írjon rokonainak. Ezek a misszilisek szoros rokonságban vannak a fiktív levelekkel: mindent leír bennük, még a Rodostóról írt versét (1721) is elküldi. • A Leveleskönyv nem tekinthető egyetlen nagy szabású műnek. • A levél nemcsak keret, hanem Mikes irodalmi szerepjátszásának játékos formában való megjelenése. • Mikes levélformája a maga kötetlensége folytán a legváltozatosabb anyagot foglalja magában. • A levelek legfőbb varázsa a mikesi személyesség, az egyéni szín; folyton visszatérő, legállandóbb témája a hazája iránti őszinte sóvárgás. • Példái és novellái a szórakoztatás szándékának köszönhetik megörökítésüket. Mikes a vallásos elmélkedésből minden átmenet nélkül csap át profán dolgok elbeszélésébe. Legendai és bibliai motívumok fölhasználásánál már nem a csodahit, hanem a különlegességek iránti érdeklődés vezeti. • Különösen kedveli a nőkkel kapcsolatos históriákat, furcsaságokat. • Példát mindenhez tud mondani. • Kedveli az alliterációs formákat. • Jellemző stílussajátossága a szemléletesség. A közönséges szavakat tréfással helyettesíti: a hajó tengeri ló, a szolgáló bóbitás fogoly. • Idegen szavakat alig használ, kerüli a latinos mondatszerkesztést. A fordítások. • Már az 1720-as években elkezdi, 1740-től pedig erre helyeződött át működése súlypontja. • Összesen tizenkét prózai munkát fordít franciából. • Csak egy szépirodalmi van köztük (Mulatságos napok), a többi elmélkedés, értekezés. • Jelentős csoportot alkotnak a janzenista szellemű könyvek. • Kalauz: eredetileg 1724-ben készül el, de 1744-ben átjavítja, 1751-ben pedig teljesen átdolgozza.

-

84 85

„Ex Turcia nulla redemptiō.” – Törökországból nincs visszatérés. Az első kiadójuk, Kulcsár István nevezte el így őket (1794).

135

A gyűjtemény 26 éneke fölött olvasható a „régi ének” cím. 1639: pappá szentelik. • Ennek jelentése nem egyértelmű. (Ekkor rendezte sajtó alá szlovák nyelvű énekeskönyvét. majdnem mindig latinból való fordítások (Csak két esetben bizonyítható közvetlenül a cseh Halotti Beszédből való fordítás. és még ebben az évben rábízzák a kollégium vezetését is. a betűtípusok tanúsága szerint Lőcsén. Sölösi. és a római Collegium Germanico-Hungaricumban tanul. Bécsben filozófiát hallgat. és székhelyét is ide helyezi. Nagyszombat-Kassa) címere található latin föliratokkal (liliomot tartó oroszlánok). az apró változtatások helyesírási jellegűek). Hajnal ájtatos könyve. majd a győri grammatisták osztályát vezeti. valamint Palkovich Márton nekrológjából. Első kiadása (1651) a szerkesztő és a nyomdahely föltüntetése nélkül jelenik meg. Megkapja a subminister címet is. Az énekek az egyházi év az ünnepek hagyományos rendjében találhatók. Az 1674-es kiadásban valószínűsíthető Sámbár Mátyás közreműködése. és 112 magyar éneket tartalmaz. Énekei. majd a túróci rezidencián. egri püspök és királyi kancellár.) • A kéziratos gyűjtemények közül a Gyöngyösi-toldalékból és a Petri András-énekeskönyvből is vannak énekek. 87 Életéről Dobronoki György naplójából lehet sokat megtudni. • Esztergomi kanonok. ezek régi protestáns gyűjteményekben is megtalálhatók. A címlap hátán Szegedi Lénárd Ferenc (1614–1675. Mindkettőt Szőlősy Benedek szerkeszti. Selesi. • A magyar énekek forrását tekintve bizonyos rétegződés figyelhető meg. 1674 (Kassa). A Cantus catholici 1651-i kiadása - - - - 86 Cantus catholici: az első egységes szempontok szerint szerkesztett kottás latin-magyar énekgyűjtemény. Azoknál a szövegek. 88 Ad Maiōrem Deī Glōriam.XXV.) Ez bizonyítja Szőlősy énekgyűjtő és énekszerző munkásságát. Miközben Nagyszombatban az elemistákat tanítja. (A nyomdász protestáns. Beatae Virginis Mariae et Omnium Sanctōrum Honōrem. köztük Pécseli Király Imre és Szenczi Molnár Albert egy-egy éneke. műveltségét és nyelvismeretét. A népszerű barokk líra és a katolikus egyházi népénekek Holl Béla összegzése a Cantus catholiciről86 Szőlősy Benedek (1609–1656. prágai katolikus imakönyv. illetve a jezsuita római központi levéltár nyilvántartásaiból. • Négy karácsonyi ének XVI. A latin ajánlás Kisdi Benedek egri püspökhöz szól. A címlapon egy szentírási idézet. • 1671: visszaveszi a protestánsoktól a kassai ősi templomot. • A legtöbbször protestáns forrásból származó fölött szerepel. aztán a szepesváraljai rezidencián. váci. 1651. • Szőlősy fölhasználja a korábbi katolikus forrásokat (Telegdi Miklós posztillás könyvei.) Létezik egy A. Znióváralján.) 1654-ben egy hasonló szlovák-latin énekeskönyv is megjelenik. • Az első kiadás 80 latin. Ausztriában novícius. 1675: mindhárom jezsuita kiadásban megjelent énekeskönyv címe Cantus catholici. ahol a dallam német. Szelepcsényi György (1595–1685. hitoktatója és gyóntatója. • A bécsi Pazmaneumban. 1630: belép a jezsuita rendbe.és egy B-variáns (a kétféle szedés oka ismeretlen. századi protestáns forrás is van. aki Szegedi halotti búcsúztatóját is mondta (bizalmasa és gyóntatója is). a kassai. és az evangélikus polgárok miatt hagyja el az adatokat. Nagyszombat–Litovica). 1625-től Nagyszombatban tanul. Garamszőlős–Znióváralja)87 Nevének egykorú változatai: Szőlősi. Pázmány Imádságos könyve: Balassi. Laurentius Brewer műhelyében. vagyis a kollégium anyagi ügyeiben kisegítő gondnok lesz. Szőlősy. századi nyomtatott gyűjteményekre vezethető vissza. és a jezsuiták rendi jelmondata88 olvasható. 1640-től a nagyszombati templom szónoka. erdélyi. • Nehezen lehet belőle az eredetre következtetni. Nyéki Vörös. cseh (szlovák) vagy lengyel eredetű. • XVII. 136 . Később működik a szendrői.

majd sokáig lappangott. magyar. • Kereszteléséről édesanyja elbeszélését idézi. Érdeklődik a növénytan és a székely rovásírás iránt. • Kájoni Cantionale vagy Szárhegyi Kájoni-kódex (1650?): latin nyelvű graduálé volt. Kora legjobb magyar rézmetszőjének tartják. Jegyenye–Szárhegy) Zenei műveltsége nagy. külön címlappal. és ekkor jelenik meg a Cantionale catholicum. Tartományfőnöksége alatt szerveződik meg a csíki nyomda. Kájoni János (1629–1687. Ő adatja ki másodszor a Cantus catholicit. Életrajzi adatai a Fekete Könyvnek nevezett kéziratban találhatók meg. - - - Boldogasszony anyánk… - 137 . • Belép a ferencesek rendtartományába. • Antiphōnārum Rōmānum (1649): a zsolozsma éneklésénél használt kéziratos kóruskönyv. • Organo Missale (1667): Kájoni orgonakönyve. • 545 magyar. melyben utalások találhatók a misén énekelt magyar énekekre is. de a templomban nem léphet az oltárhoz. mely a szárhegyi kolostor használatára készült. századi eredet nem bizonyított is. így a szomszédos Egresről jön egy. • Gregorián miseének-gyűjtemény (1681): a csíksomlyói kolostorban használt graduálé. • Latin-magyar versgyűjtemény (1659–1677). • Filozófiai és teológiai tanulmányait Nagyszombatban végzi. intézményeket alapít. Ha az ének a XVII. a szárhegyi kolostor gregorián miseének-gyűjteménye. benne a misénél használt népénekekre vonatkozó utasításokkal. Cantionale catholicum: • Három részben jelent meg. játszik orgonán és virginálon. 3 vegyes és 247 latin nyelvű énekszöveget tartalmaz • Forrásai: korábbi katolikus kéziratok. és erdélyi kéziratos forrásokból vette. • 1675-ben provinciálisnak választják. Az első 55 lap Kájoni kézírása. • Ősei görögkeleti vallású románok. (Az ő énekeskönyvében található meg. majd Szárhegyre került gvárdiánnak. Pásztorlevélben ítéli el a pápai tekintély ellen irányuló francia gallikanizmust. román és cigány népzenét. • Kájoni-kódex (1634–1671): egykor a csíksomlyói ferences zárdában volt. • Mikházára. és 1648-ban fogadalmat tesz. a Cantus catholici (1651) és protestáns szövegek. táncmuzsikát. de ő katolikus. szerzetesrendeket telepít le. Támogatja a könyvnyomtatást. Nagyszombat. a keletkezési idővel és a szerzővel Szoszna Demeter foglalkozott sokat. Ért az orgonaépítéshez. Gyűjt többszólamú egyházi kórusműveket. • Csíkcsobotfalvi kézirat (1651–1676). • Apostoli vikárius szeretne lenni. Zenei vonatkozású kéziratai. ő látja el a föladatokat. de a világi papság ezt ellenezi.) Általános nézet: a Himnusz előtt ez a magyar himnusz. világi énekeket. • Jegenyének nincs papja. de folyamatos számozással. Támogatja a papnevelést. • A provincia tanácsosa (definitor) lesz. újabban ismét előkerült. A változatokkal. aki kálvinista.• • • • • • - Esztergomi érsek (a papi pályán Pázmány indítja el). • A csíki kolostorban kezd tanulni. 1675. és nem prédikálhat. • A család neve a Szolnok-Doboka megyei Kiskájonról való. 1710–1720 között már biztosan megvolt. • Az énekszövegeket Kájoni nyomtatott gyűjteményekből. • Kájoni-töredék (1686).

• Lancsics 1695-1737 közt Pannonhalmán volt. Csordapásztorok… Legfontosabb sajátság: a szöveg zeneiségére vigyáz.- - - Esze Tamás szerint lehet régebbi is az alapszöveg. és Máriát nagyon tisztelte.  Neves protestáns költők versei. az egyik Estvéli énekben. Latin címe: Melōdia dē Beate Virgine. de az első kettő alig tudott írni-olvasni. Pécseli Király Imre. Országfölajánlás máshol is volt (pl. Megvannak a manierizmusra jellemző rímek. középkorból származó. s fölállította benne Erdély első katolikus nyomdáját. csíki katolikusokhoz el sem jutott. • Ösztönzője. A rekatolizáció az anyanyelvű katolikus egyházi ének fölvirágzásának időszaka is. 318–321.  Beosztása: egyházi évkörhöz tartozó énekek. de ők nem nevezték így magukat. • Ferences szerzetes. talán ő a szerzője a Lupuj vajdáról szóló históriás éneknek. röviddel 1715 után. • 1607–1608: Pápai János jezsuita foglalt bele teológiai művébe három éneket. • Világi dallamokat is följegyzett. Az énekeskönyvbe Pannonhalmán másolták be. Rövid idő alatt elterjedt. A katolikus népének fejlődése .Az erdélyi. Cantus catholici.  Az átköltésekre jellemzők a barokk vonások. • Ő építette kolostora orgonáját. Vásárhelyi András. Kisdi Benedek egri püspök nevéhez fűződik. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (146–149. később tartományfőnök. pl. pl. Jelennek meg kéziratok. . • Csíksomlyót kulturális központtá fejlesztette.  Az énekeknek három csoportja van. • A Bonifacius nevet ki lehet olvasni a szövegből. nyomtatványok.  Régi. A mai vélemény szerint szerzője egy Lancsics Bonifác nevű bencés szerzetes. pl. • Gyűjtött és írt énekeket. pl. Megtalálható még Esterházy Pálnál. Szenczi Molnár Albert. . de a reformáció terjeszti el. Szerzőjét tekintve volt olyan nézet. Néhány helyen határozott jambikus lejtés figyelhető meg. Stabat Mater dolorosa…  Folklór-alakítások nyomai is megfigyelhetők. • 1634: Kuun-kódex. Lengyelországban). Magyarország Mária országa. • 1651: első nagy gyűjtemény. talán kezdeményezője volt a csíksomlyói ferences színjátszásnak. ezért helytálló az egyik variáns neve: A régi magyarok éneke.  A XVI. • Három Bonifácot találtak. 138 . • 1630–1631: Petri András csíkszentkirályi rektor írt össze gyűjteményt. mint a protestánsoknál). zsoltárok (kevesebb. Nyéki Vörös Mátyásnál és Rimay Jánosnál. itt sokáig a szájhagyomány élt.  Szőlősy Benedek jezsuita állította össze. • 1628–1629: Gyöngyösi-toldalék. Az első. szájhagyomány útján fönnmaradt katolikus énekek. A Patrona Hungariae-toposz magyar sajátosság. sokat írt. játékos alliterációk is. akinél magyar nyelven jelent meg ez a motívum.A Cantus catholici és több kiadása már nem felelt meg a nagyszámú katolikus lakosság igényeinek.Kájoni János (1629–1687) • A csíki katolikusság szellemi vezére.  Többnyire a latin szöveget is közli.) A katolikus egyházi ének fölvirágzása Középkor vége: a magyar nyelvű templomi éneklés már megvan. századi protestáns énekköltés alkotásai. hogy népének. • 1606: Pázmány Imádságos könyvében Nyéki Vörös Mátyás Mária-himnusza olvasható.  Az erdélyi kéziratokat nem tartalmazta. különböző alkalmakra írt szövegek. - A népszerű katolikus szépirodalom 1. kéziratos gyűjtemény. tudott magyarul.

Ilyés István (1650–1711) • Esztergomi kanonok. a tékozló fiú történetét az úrnapon alkalmazták. a széleskörű elterjesztés volt a szándéka. piaci előadások. • Ezt formai korszerűsítésnek szánta. szlovák. • A ferencesek népies színjátszása kiterjedtebb volt az átlagosnál. melyek komikus vonásokat is tartalmaznak. • Főleg nagypénteken és úrnapján rendezték a jezsuiták. • Ez a passió vagy a frigyszekrény történetét dramatizálta. ezek aktuális vonatkozású. de valószínűleg a passiójátékot is űzték. • A lakosság anyanyelvének megfelelően adták elő (magyar.- • Fő műve: Cantionale catholicum. 1693. Pl. • A népi jelleg megnyilvánul például abban. A népies katolikus színjátszás legfőbb formái: betlehemi. A népies katolikus színjáték A leghatásosabb és legnépszerűbb irodalmi eszköz. • Nagyrészt protestáns énekeket tartalmaz. Ünnepi alkalmakkor előadott misztériumjátékok. hogy a jelzők állandósulnak. nagypénteki. Egyik csoportjuk a térítő propagandát szolgálja. román). 5. néha teljesen. és élesen elkülönült a jezsuita iskoladrámától. • Egy töredék maradt fönn: 1668-ban Rozsnyón adták elő. német. de az eredeti szövegeket átformálta. Rövid jelenetekből álltak. Ez középkori hagyományra támaszkodott. 1676. Nyugat-Magyarországon volt nagy szerepe. Nagyszombat. Pl. • A csíki népénekek archaikus karakterű. - - 139 . • Gyűjteménye: Soltári énekek és halottas énekek. Egy szöveg sem maradt fönn. Csíksomlyó.: ecsegi betlehemes játék (Szent Kereszt Társulat jegyzőkönyve). A latin nyelvű jezsuita színjátszással ellentétben ez magyar nyelvű. minimális cselekménnyel. • A ferencesek úrnapi és betlehemes játékokat adtak elő. A legélénkebbek a pásztorjelenetek. úrnapi misztériumjáték.

az unitáriusok győzelmét hirdeti a „kálvinista” pápa fölött. Nem tudni. ott tényleg kisebbnek látszanak az eredményei. . a drámai lelemény Szophoklészé. De ahol elválik a lírától és a szépprózától. század (Nagy Péter) Úgy tartják. Érdemük. • A Sándor-kódexet másoló Ráskai Lea másolja. van-e német vagy olasz előképe. • A legsikerültebb drámai figura: Káin (nem valami ellen. századi főnemesi udvar embereire formálja át. Hont Ferenc. • A drámát mint műfajt a humanizmus és a reformáció vezeti be a magyar irodalomba. hogy a magyarországi városokban latin és német nyelvű vallásos játékokat adnak elő. azt hiszi. de nem ismeri föl. 16–18. vagyis nem felekezetieskedik. század elejéről való. . hogy e drámákat előadták-e. az alakok és egymáshoz való viszonyuk a magyar századé. A népszerű barokk irodalom (epika és dráma) Magyar drámaírók.89 • Alakoskodás: a színjátszás kezdeményének tekinthető. és keveset tudunk a színjátéki kezdetekről is. hanem valamiért küzd). csak példázat. hogy előadásra alkalmasak. 89 Sok irodalomtörténészt és folkloristát foglalkoztatott ez a kérdés: Toldy Ferenc. 140 .Válaszúti György: Debreceni disputa • Tizenöt év telt el Sztárai dialógusai óta. A dráma jelentkezik a legkésőbb: az első drámai emlékünk. ami fordítás. Dömötör Tekla.XXVI. egyáltalán. • A lutheri reformáció fő tételeinek foglalatai. . előadásra szánták-e. de csak a folyamatosság hiánya miatt. • Ez egy dialogizált politikai gúnyirat. • Tény.Három körösztyén leány • Az első magyar nyelvű drámai szövegünk. Bayer József. Az igaz papságnak tiköre).Szegedi Lőrinc: Theophania • Egy verses latin művet követ prózaian. talán ősi hagyománya a mi népünknek is. • Bornemisza Péter: Élektra. • Esztétikailag ma kevésbé élvezetes.A kor két kiemelkedő drámája fordítás. .  A történet a görög mitológiáé. Kardos Tibor. Éva és gyermekeik viszonya Istenhez: egy polgár és családja viszonya a lelkészhez. • Művészileg is jobban kidolgozott alakok szerepelnek benne.  A Mester az eszményi prédikátor.) • Ádám. vagy látványemlékek alapján éleszti újra a drámát. • Balassi Bálint: Szép magyar comoedia. közös fölolvasásra. de ez vallásilag már egészen más. a dráma értéktelenebb a költői műfajok között.  Az általános keresztény ideálokat ábrázolja. . • A német helyett a magyar viszonyokat írja meg. .Az első művek Sztárai Mihály drámái (Papok házassága.Comoedia Balassi Menyhárt árultatásáról • Jól mutatja a vallás és a politikum összefonódását. hogy drámai szöveg. • Nem tudni.  Szophoklész figuráit a XVI. (Az eredeti szerzője: Selnecker. • A latin iskoladráma a későközépkortól kezdve honos az egyházi iskolákban. • Eleven népi magyar nyelven írja. a XVI.

 Nála válik el először a különböző stílusrétegek nyelve.  Gyöngyösi István: Florentina. a pásztornak a népi nyelvéhez képest. Zrínyi költői dialógusa: Titirus és Viola (fölolvasásra. goromba (ember). Júlia és Credulus stílusa „fentebbi” Dienesnek. • A dráma csak iskolai foglalatosság. és a szerelmet állítják a középpontba.  Valószínűleg református iskoladrámaként született. hogy az iskolázottság még nem jelent belső műveltséget. A református iskolák szerepe csekély. hogy elfordulnak a vallásos témáktól.  Jelentős benne. de csak óvatosan. Klasszikus műveltsége viszont nagy.és helyzetfestővé. az öncélú káromkodás. • Actio Curiosa (vagy: Csernél István beszélgetései).) Előadásukat csak föltételezzük. század második felében tapasztalható.  Kinizsi Pál csatáját és annak előkészületeit írta meg. a humoros-komikus életkép. hogyan válik Credulus és Júlia Bálinttá és Annává. Két jelentős drámai kísérletet is említhetünk.  Itt jelenik meg teljes kifejlettségében a közjáték.  Jelentősége. nem is szánták színpadra. hanem a főnemesi udvarokhoz kötődik. Ezek és a magyar viszonyok között ellentétes párhuzamosság van. minden újtól félő. pálosok. A minőségi javulás csak a XVIII. de az iskolai színjáték szerepe megnő. • A jezsuita szerzők csak a rend föloszlatása után váltak jelentős magyar drámaírókká. aki a maradi. és sokkal több latin és magyar nyelvű mű maradt fönn ebből a korból. • Szinte kizárólag latin nyelven írtak. • A három részre szakadt ország.  Politikai és morális gúnyiratnak tekinthető. 90 141 . fennkölt monotómiáját. és nem színi előadásra szánta).  Nem igazán dráma. (A déli főurak közt forgott közkézen. látványosság (iskoladráma). Három szerzetesrend iskolái jelentősek: jezsuiták. a pásztorjátékot ülteti át magyarra. piaristák. mely föloldja az iskoladráma didaktikus szigorúságát.)  Constantinus és Victoria. • A leginkább törekedtek a reális világkép és az emelkedettebb ízlésnormák összeegyeztetésére.  Az olasz reneszánsz divatos műfaját.- - - - -  Báthory István erdélyi udvarában fordítja le. mocskosszájúság a maga idején kedélyességnek számított. otromba nemes mintaképe. • Nemzetközi példák és középkori előzmények alapján megszületik a közjáték. • Comoedia Generalis dē Conflictū Turcōrum et Hungarōrum. Közös jellemzőjük.  A nyelvi különbözés itt válik először jellem. Durva. • Az arisztokrácia fiait készítik föl a vezető posztok elfoglalására. vagyis a szerző arra figyelmeztet.  Főhőse Gaude úr. • A polgárságnak szinte teljes hiánya. A Rákóczi-szabadságharc leverése után a főúri udvarok kulturális jelentősége szinte teljesen megszűnik. A XVII. • A velük ellentétes pólust (népnyelv és népies ízlés) a ferencesek és a pálosok képviselték. • Egy részük nem az iskolához. s ennyiben a Balassi Menyhárt árultatásának folytatása.  A társadalmi rétegek nyelvi hierarchizáltságát készítette elő. faragatlan. • Színjátszásuk pedagógiai elveiket valósítja meg. hogy magyarul szól magyar történelmi témáról.  A német gróbián90 irodalom hatása is érezhető. • Az angol. • Evangelizációs és pedagógiai törekvéseikből adódóan a leginkább karolták föl a nemzeti nyelv és dráma ügyét. század a dráma szempontjából a lemaradás százada. A magyar irodalomra a legnagyobb haszonnal a piaristák voltak. elmaradottságban pöffeszkedő. Sokban gazdagították az érzelmi és nyelvi kifejezés magyar formáit.  A Thököly-szabadságharcra reagál. Okai. francia.  Nem tudjuk. játszották-e a korban. német és spanyol barokkban éppen az aranyszázadát éli e műfaj. A jezsuiták a legkiemelkedőbbek. (A felvidéki udvarokban volt kedvelt. • E viszonyokból a korabeli magyar dráma nagyon keveset tükröz közvetlenül.

illetve később polgári-novellisztikus. és burkoltan a véleménye is benne van. • Pállya István: Ravaszy és Szerencsés. A vándoranekdotákból származik. Csokonai Vitéz Mihály: Cultura (saját korábbi darabjaira is támaszkodik benne). hanem az anekdotákból derül ki. kuriózumok. héber). A Demokritus mellett írt még egy emlékiratot is. • A filozófus: francia példát követ. és voltak az egyházakkal kapcsolatos és pajzán anekdotái is. de még nem szakad el a memoártól. • Szerzőségét nem írja le nyíltan. század világába enged betekinteni. Prédikátor akar lenni. 1772: szándékában és kivitelezésében is könyvdráma. bár van obszcén. Bessenyei György • Ágis tragédiája. Hermányi Dienes Péter református lelkész több nyelven beszél (görög. csattanós történet.  Nyelvi készsége hajlékony.  Mintaképe egy harmadrendű német író volt.  Kalandsorok. Szeminárium (Bogár Judit) 91 142 . hanem már íróegyéniségek jelentkeznek náluk. és témaválasztása a XVIII. • Műveit tudatosan válogatta össze (az érdekes eseteket kereste). • 339 egységből áll. ezek nagy részét 1759-ben írta. mert az első hivatásos társulat ezt választotta repertoárdarabjának. Olasztelek-Nagyenyed) és a Nagyenyedi Demokritus91 Apja. - - Hermányi Dienes József (1699–1763. szerelmi művét a városi szenátorságért folyó küzdelemmé változtatta.) Az emlékirata inkább a kisepika felé fordul. Ennek alapján négy csoportot különíthetünk el. s kevésbé alkalmazza a művet a magyar viszonyokra. szinte minden társadalmi réteget megjelenít. Kocsonya Mihály házassága: egy latin iskoladráma közjátékaiból kerekedett ki.  Nem szakad el az életszerűségtől. mivel csak megörökíti az eseményt. latin.  Jelentős. • Írt a diákok csalafintaságáról. de ezek fordítások. • A mű kéziratban maradt ránk. Említhetünk három markáns iskolai drámaírót. Nagyenyedi Demokritus • Az egész műben humorra törekszik. hogy műfaji áttörést jelentett. • Fontosnak tartotta az emberi gyarlóságot. • Itt már nem jellemző a középkorias névtelenség.  Az anekdota finom humorú. így fia is érdeklődik a tudományok iránt (sokat olvas). és az utolsó darab 1762. (Műveiben nem elítél.  Holberg eredeti. majd a nagyenyedi (itteni diákévei nagyon meghatározók voltak életében) iskolában.  Már megjeleníti a szentimentalizmus egyes elemeit is. és a szájhagyomány útján terjedő népi mellett van nemesi. • Jelentősége még. hanem föltárja a helyzetet. mert az anekdota nála önállósodott. van benne meseszövés. • Illei János: Tornyos Péter. de ez sem az eredeti. ez már fejlettebb. de a világot reálisan látja. durva (népi) is. október 31-éről származik. Bachus: ez is egy önállósult népies komédia.- • Elsősorban a francia klasszikusok drámai formáit ültették át. hogy ő az. • Simai Kristóf: Igazházi. lehet szomorú vagy vidám. ez még nem a mai értelemben vett.  Korábban is voltak anekdota-gyűjtemények. Lelkészi pályáját Torockó-Szentgyörgyön kezdte. majd később Nagyenyeden lett városi pap. Először az udvarhelyi kollégiumban tanult.  Pállya piarista.  Helyzetanekdoták. hanem másolat.  Molière Úrhatnám polgárját dolgozza át. mely már megelőlegezi a következő század könnyedebb színpadi komédianyelvét.

hanem a versből. ügyelve arra. . és főleg Rimay az. illetve másodlagos volt. Amade versújító gyakorlatának néhány problémája 1. s ezzel a realizmushoz közelíti (a rokokóban a költő mindennel játszik). angol puritán filozófia).A rím. Kemény János és Bethlen Miklós önéletírásából kiírta az anekdotikus elemeket.Nem képzetekben és fogalmakban gondolkodik. és nem szolgálják a mondanivalót. az idegen nyelvi és halandzsaszövegek. mely a nyelv önmozgását követi. falucsúfoló. új filozófiai irányzatokat (Descartes. valamint a helységnevek irányítják. másrészt szinte folklorizálja. a babonák elítélése. mondókaszerű verseiben is ez a vezérmotívum. A szövegzene mint versstrukturáló elem Amade verseiben . ami a kezdeményezők közé emeli Ha a modernizmus alapvető eleme az. . akkor Amade az első modernistánknak tekinthető.Tallalla. Amade viszont egyáltalán nem. Van köztük olyan. züllött világot mutat be. XXVII. Amade László verseiről Néhány vonás.) • Falala: mindig a tiszta derű kifejezése nála. Nyelvezete kissé archaikus. melyek már a fölvilágosodást előlegezik (pl. a népi mondókához közelítik a vers szövegét. fallalla. viszont terjedelemben túl hosszú hozzájuk képest.A rímek. hanem a történet. de ennek „megoldókulcsa” magyar. nem a vers felé indul. vallási türelem). de pontos képletet nem követ. A hangalaki összecsengések funkciója kezdetben illusztratív. aki érzékeli. Korábban is végzett kutatásokat. Egy nagy mértékben laicizálódott. A rokokó rím pedig már nem szolgál. módosító és ikerszók. így hang-metaforák és hasonlatok keletkeznek. Ezen kívül is sok információ van benne. A mű jelentős egyháztörténeti szempontból. A rokokó eredeti finom formáit nyersebbé teszi. • Jelentőségét a manieristák. Az anekdoták szereplőit is tudatosan válogatta ki. Ha verset ír. vagy amikor a kincses Kolozsvárt k…-s Kolozsvárnak nevezi. • Játékos. A saját kezű kézirata versformák szerint rendezett. hogy a személyek és az időpontok is hitelesek legyenek. de más megközelítésben. Fontos még eszmetörténeti szemszögből is: a későbarokkban íródott ugyan. • De a szavak nagy része értelmes szlovák szó. Az erdélyi Gagy alapján szerinte a „ne bolondozz” helyett inkább a „ne gagyizz” kifejezést kellene használni. de vannak benne olyan momentumok. • Elsőként. 92 A rím általában a ritmusra vezethető vissza. hanem uralkodik. . mert hitelesen tárja föl az egyházak kapcsolatát. 143 .92 • Amade előtt a magyar versben nem volt szerepe. Faludi Ferenc és a rokokó Tőzsér Árpád: A rokokó vers mozdulatai.  Népies ráfogás. Leír új tudományos eredményeket. . hanem zenében. pl. • Fölismerhető a táncdal eredet. Amadé László. de később önállósodott. Rimay még őrzi a látszatot. Nem az elkövető áll a középpontban. melyekben a nyelvi formák a hasonlítók és a hasonlítottak.• • • • •  Csalafintaság. • Ritmizált. amik útbaigazítanak: a hangulatfestő. A rokokót komorabb.Elsősorban a szövegzene segítségével fejez ki. rászedés. A versek értelmét nála a verszenéből kiindulva kell keresni. (Ezek a dalhoz. hogy a mű leválik az objektív valóságról. jókedvem vagyon… • Ez is halandzsavers. . a szójátékok.Lila moja Lila… • Látszólag az egész vers halandzsa (kivéve a két utolsó versszak). szentimentálisabb színekkel keveri. amely politikai kérdéseket figuráz ki. • Amade rímrendszere nyelvi kaland. ilyen például a rátóti csikótojásról szóló történet. Voltaire. itt alkalmi tréfáról van szó.

• A győztes vigad. ahol élete nagy részét töltötte. majd az „örök téma”. amelyben a Bár előfordul. így eleget tesz a rokokó szellemesség követelményének is. a legyőzött hallgat. udvarlás. így a kezdetnek nem lehetünk tanúi. a nő felé hajlik el. • Ami egyedül a rokokóra utal bennük. A költőt a kedvese névtelensége izgatja. ham. • A vers megfejthető.  részeg gajdolás  józan értelem  gúny  fölszabadult jókedv  szerelmi játék hangjai • A kevert szókészlet a makaróni vershez közelíti a költeményt. • Négysarkú versek. - Az első sorokban csak a jókedv mutatkozik meg. Csoportrímű. hum. • A legtöbbet a csallóközi Bárt (Felbár) említi. az az irónia. így elzavarja. nem pedig az. hum”: mindig a hallgatás jele nála. találgatásra indít. hogy senkit ne sértsen meg. vagyis a szerelem. • Monoton ragrímeik vannak. nem ihlető. • Azonos tagolású sorokból állnak. • A képek erősen díszítő jellegűek. a testi szerelmet elmés szójátékokba szövi. (Esetleg konkrétabbá teszi. és ez még hangsúlyosabb helyzetbe hozza. • Nehézkes alexandrinusokból állnak. • Ezekben még kevesebb a kép. irónia) teljesedik ki nála. Kivételek lehetnek Nyéki Vörös Mátyás városcsúfoló mondókái. „Him. Rokokó értékek Amade költészetében Legtöbbször a rokokó egy-egy vonása (erotika93. • Célratörő.• • • • - 2.) • A strófák hangszínét az első soruk határozza meg. ismerni kell a költő életét. A befejezettség érzése egyben már az újabb lehetőségek fényét csillantja meg. • A –csek végű nevek jelentése a magyar nyelvben lekicsinylő (szánalmas. hanem elfödni akarja a vers értelmét. • A Bár minden esetben rímpozícióban áll. nagyjából azonos időben keletkezett. • Képpé Amadénál váltak. és közben szidja. hogy a kifejezési anyag nem fejez ki semmit. a harmadikban gúny és ítélet. hanem szellemtorna is. • A rokokós bájt a fölsorolások együttese adja. Szívem csöngetője… • Témája a rokokó központi témája. • Az utolsó két versszak nem magyarázni. Szigetvár. Vannak a rokokótól idegen anyagok is. - 93 144 . a legyőzöttet kicsinyítőképzős kifejezések vigasztalják. • Egy másik jelentéssíkot is észrevehetünk. A második versszakban rosszallás fejeződik ki. beijedt kisember). hogy mindent a hangzásnak rendel alá. de nem válnak le a témáról. • Az a négy verse. pl. A szlovákkal csak a jelentést akarta takarni. (A hangulat a magánés mássalhangzók eloszlásában is megfigyelhető. hogy amikor a megunt szerető távozni készül. • Hogy a Bár képeit megértsük. A helységnevek csak részben vannak alávetve. Jellemző. a női szépség. pontos kifejezéseket használ.) • A vers akusztikai szerkezete. De a hangszimbolikai alapon megállapított jelentést nem korrigálja a fogalmi szint. epikus magot is tartalmazó 12-eseit Gyöngyösi hatására írta. Amadét rendszerint a kifejlett szerelem. Szerelmes versei alaphelyzete: kedvesét hűtlennek találja. • Korábban csak színtér volt. Érzékisége itt nem öncélú. Fülek. Milyennek látta Amade a kor nőalakjait? A rokokó erotika nem egyszerű malackodás. mert a vers szlovák szavakat tartalmaz. A széthulló kompozíció oka az. női praktikákkal húzza az időt. vagy annak a vége ihleti meg. de Amade nem annak szánta.

1729-ben feleségül veszi Orczy Zsuzsannát (†1730).Versei tartalma nem változatos: vallomás. A magyar rokokó még nem lát ellentétet az előkelő magatartás és a háziasság között. olaszos melódiákat használ). majd kamarai tanácsos. 1755). halmozza a kedveskedő szavakat. . amely toborzóének: A szép fényes katonának arany gyöngy élete… . . és a magyar nyelv ismeretét.Nemesi apród az esztergomi érsek alatt.Elődei közül ismeri apja. Viszont Amade versei nem a nőről szólnak. . milyennek szeretné látni barátnőjét. hanem olvasásra szánt.A szerelmi dalok mellett írt egy katonaéneket is. Nagyszombat. . szakítás. olyan fehér teste.Feleségeihez egyetlen verset sem ír. Győr: Érzelmes fellángolás: ez a költeménye latin nyelven jelent meg de fönnmaradt magyar nyelvű változata is. . Manon Lescaut. Graz). . és a képeket is. 95 Hallenbach Károlyné német nyelvű erkölcstana (1763) is fontosnak tartja a nemes leányok úri viselkedésre és a háziasságra való nevelését. .) . dühös átkozódás.A dallam miatt bonyolult strófaszerkezeteket. sok önéletrajzi adatot fölhasznál.Aranysarkantyús vitéz. ahonnan latin disztichonokat ismerünk tőle. 145 . mellyel a nőhöz közeledik. és nagyon tiszteli Gyöngyösit. a regénynek és a versnek a nő sokszor volt a hőse. a festménynek. amennyit a férfi mond. Egy monomániákus hűségkeresés jellemző rá. amit nem lehet Zrínyi Ilonára alkalmazni. de van olyan leírás is.  Szivem csöngetője.  Már szabadon pártolj (életkép.Könnyelmű életet él. mint a férfiról. . hanem a hódító férfiról. de inkább azokban a verseiben. Beniczky. Marianne. . csábítás. Olaszországban szolgál. kedveli a divatos kicsinyítő alakokat.Mesterien tud rögtönözni (kivételes képességeiért kortársai a legnagyobb magyar költőnek tartják).Tanulmányok: jezsuitáknál (Győr. Ebben Amade azt írja le.  Mint a leesett hó. az udvarlás célja nála nem a házasság. Regénycímek: Pamela.1736: újra nősül. a titok hangsúlyozása.Utolsó éveiben bári kastélyában élt. Bős–Felbár) . több szótagú rímeket.94 A rokokó többet tud a nőről. . . melyben külsőleg hitelesebb nőt ábrázol. ezért jól akar házasodni. . 536–544. verseit a dallam viszi.A rokokó dal megteremtője. és nem a tulajdonságokat írja le. Van néhány olyan verse. ez egy anyjához idézett levél záradéka volt (Gyöngyösi formájában és stílusában írta).Istenes verseit nyomtatásban is kiadja (Bécs. Balassi és Rimay műveit.Baráti szolgálatként másnak a nevében is költ. de nem egyénített: a rokokó nő lélektelen sémája. ezért senki nem kifogásolja. a nőről csak annyit tudunk meg. a boldog nőtlenségről.• • • • • • • • • A kor szélsőségesen nőközpontú.95 Amade a nőben az anyát is kereste (eltérően a francia rokokó képviselőitől). megbocsátás.1722: első magyar nyelvű verse innen maradt ránk.) Amade László (1703–1764. (A négyesrímű felező tizenkettest később is használta.1759. .Apja: Amade Antal. de házassága csak tíz évig tart. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (529–533. 94 Mme de Pompadour nőként állt közel a hatalomhoz. . szemrehányás a hűtlenségért.Ír szerelmi kalandjairól. . A nő többnyire eszményített. . (Gyöngyösitől vette a versformát. ebből inkább a barokk kor nőideálját ismerjük meg. . vagyis ismeretünk nem objektív). melyeket nem éneklésre. Clarissa. csalódás.Beáll katonatisztnek. ha a szöveg helyenként értelmileg homályos.1720: ez a legkorábbi időpont.Versel németül és szlovákul is. inkább a körülményeket. . .) A rokokó nő mégis magyaros viseletű és viselkedésű asszony marad a költőnél. (Ez az elvárások beteljesülése. Buzgó szívnek énekes fohászkodási címmel (dallammal együtt.A hagyaték nagy részét világi énekei alkotják. .

.Tudatosan művelte az irodalmat és a nyelvet. ha az uralkodó vagy az uralkodó vallása. aki művelt. minden emberről jót mond. . . . • Magyarország: nyelvi (anyanyelvűség). Sok hétköznapi latin szót használ (konfundálni.Papként az a föladata. hogy összeegyeztethető-e az udvariság és a szentség. Graz. . • A világban élve kell létezni. de a Csallóközben sok követője van.Ajánlja az emberi természet tökéletesítését. • Az ember értékes volta nem a születésen múlik. szívdiadalom). • Faludi az egyén számára kínált megoldást. század második felében Európában elcsöndesedtek a vallásháborúk.Sem egyházi. szépirodalmibb jellegű.Faludit sokszor dicsérték szép magyarságáért. . hogy a barokk túlburjánzását egyszerűsítse.Öt évig a római magyar zarándokok gyóntatója (1740-45). és alapkérdés volt. Faludi Ferenc (1704–1779. • Ő is összegyűjti. hogy az üdvösség felé terelje az embereket.Művei első csoportja Rómából való hazatérése után jelenik meg. • Ezt csak Mészáros Ignác. . • A keresztény élet értelmes. és lemásolja (Amade-kódex).Pozitívan vélekedik a táncról. . de a Csallóközi ódák és énekek című kötet kiadása elmarad.A rend föloszlatása (1773) után Rohoncon él.Apja (Faludi János) a Batthyányaknál gazdatiszt. és azt élvezzék is. . . és az Árkádia irodalmi társaság96 tagja.„Ésszel indulj. anyja Radostics Jusztina. 96 97 A társaságot Rómában alapították (1690).- Alkot olyan szavakat.Faludi keresztény humanizmusát az önmagát ismerő ember tükrözi (pl. Művei. konszerválni). a jezsuita kollégium könyvtárának és gimnáziumának igazgatója. magáról sohasem). • Franciaország: filozófiai. Linz.A korban fokozatos laicizálódás is megfigyelhető volt. de a keresztény humanista Faludi egyértelműen úgy fogalmazza meg. így ismeri a francia irodalmat. 146 . . hogy a világon szerepet vállaló ember keresztény életet éljen. . Amade költői utánzója akarja megtenni a költő halála után egy évvel.A boldogsághoz a belső és a külső egyensúly szükséges (a helyes önismeret és a másokat szeretés egyensúlyát kell megvalósítani). . • Németország: teológiai. valamint ezen keresztül az erkölcstant. a második csoport már világiasabb. . . remeteszív. • A szerelmes énekek a kéziratok útján válnak ismertté.Prózai művei: • Fordításai egy kivétellel a nemességet moralizálva oktató művek. melyek csak a romantika irodalmában válnak használatossá (szívláng. okkal járj!” . hanem a testi és lelki nemesség a fontos. 1739) című könyvet. tűzszív.Tanulmányok: Kőszeg. moralista. gyakorlatias. . . hogy közben a világi tevékenységüket végezzék.A XVII.Valószínűleg ő szerkeszti a Matematikai gyűjtemények a katonai építészetről (Graz. . illetve a közrend ellen szólt valami. A revizorok nézték át a lefoglalt könyveket. Sopron. sem világi dolgok nem vonhatják el az embert a pihenéstől. de nem filozófus. • Forrásai a merev feudális viszonyokat tükröző irodalmi művek. hogy bejöhetnek-e az országba.Ideálja a bölcs ember. és az itteni alapítványi szegényházat igazgatja.1720: belép a jezsuita rendbe. szórakoztató. Bécs.Dolgozik pozsonyi revizorként97 . de úgy. Utána tanít: Graz. . • Anglia: morális. de nyomdába nem adja. Németújvár–Rohonc) .Nagyszombatban professzor. • Kiegészíti más munkákkal is. de óv a túlzásoktól. Nem engedték. . a pozsonyi nyomda igazgatója. nem az emberi természet megtagadásával kell az üdvösségre törekedni.

és ezeket is kiegészítette máshonnan. Szent István királyhoz. Nagyszombat. és ugyanazok a gondolatok ismétlődnek.  Kizárólag a szórakoztatás a célja. • Moralizáló könyveiben inkább nevettet.• • • • • • • Prózájában hangzatosság jellemzi.  Magyaros színt adott a kötetnek. hanem a gyönyörködtetés is. 1771. Első két munkája:  Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes ember. addig Faludié egyenesvonalú. • A mitológiai alakokat a képek mozgalmasság tételére használta. • Nyelvet is újított önállóan.” (Goethe) Faludinál Dorell József. • Ő is a hagyományos barokk elemeket finomította át a rokokó ízlése szerint.  Témája: hogyan egyeztethető össze a társadalmi helyzettől megkívánt nemesi életmód és a vallásosság. Nagyszombat. 1748. Nagyszombat. lineáris. Tündérkert. Költeményei: • Nagyon kevés (huszonkét világi.  Az eredeti művek szerzője William Darrel (1651-1721). ahogy az udvari embernek kellene beszélnie. nyolc alkalmi és vegyes.  Előadásmódja dialogikus. • Három saját kezű másolatban maradt fönn. hat ekloga). Nagyszombat. 1750. • Csak halála után jelentek meg (Révai Miklós adta ki 1787-ben. „A valódi szépen nem látszanak a mesterség fogásai. • Ismeri a természet jelenségeit séta keretében leíró barokk verstípust is. aki ténylegesen az udvarban él. hat vallásos. Alexandriában  Constantinus Porphyrogenitus • Világi tárgyúak. • - - Téli éjszakák (1778):  Keretes elbeszélés-gyűjtemény. • Pl.  Bölcs ember (Pozsony.99  A sorozatot kiegészíti: Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes úrfi.) • Mintáinak egy része azonos lehet azzal. A prózai munkák másik csoportja életszabályokból. • Amade darabjainál nyelvileg kidolgozottabbak. Legjelentősebb a három részből álló Bölcs és figyelmetes udvari ember. maximákból áll. 98 99 147 .  Az eredeti tizenegy fejezetből csak ötöt fordított le. Faludinál nincs külön költői nyelv. olaszból fordítottak. 1778. Kik az udvari emberek?  Magyarországon sok olyan van.  Nagy része egy spanyol novelláskötet német fordításában található meg. szavakat képzéssel. Szent Imre hercegrül. mint nevel.98 Él nála a mondat zenéje is. 1773.) Két utolsó moralizáló munka:  Szent ember (Pozsony.  Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes asszony. összetétellel alkotott. 1748.  Fordításaival magyar társadalmi igényeket akar kielégíteni.  A nyelv esetében nemcsak a közlés a fontos. úgy ír. amit Amade is követett. (Balthasar Gracian kézikönyve volt a forrása. ifjak sírjatok. • Nagy részük énekszöveg.  Caesar Aegyptus földjén. Robert Dodsley londoni könyvkereskedő könyvének fordítása). Míg a barokk körmondatok szerkezete boltíves. eredetije ismeretlen). témában változatosabbak. vallásos tárgyú csak hat ismeretes. Szűzek. Iskoladrámái: • Mint jezsuita kötelességszerűen írt két iskoladrámát is. de ide sorolható még a papság és a nemesség is. A klasszikus barokk mondatok itt lebomlanak.

pl. Szakácsének. • 1700-1702: Veszprémben és Pápán tartózkodik. a teológiától az alkímiáig minden van benne. Élete. Alsósztregova. 103 A pietisták a lelkipásztorkodás új formáival lazították az ortodox egyházi életet. - 100 101 Arany János öregkori költészete objektív hangját idézi. filozófusuk Christian Wolff lett. annak több oka van. XXVIII. • A forgandó szerencse az önmegszólító vers előzménye (Németh G. Nagy János. • Születés: 1684.  Eredetijét németül vagy franciául írta. mikor országunk bírája lett (I. • Pietista103 meggyőződésű.  Távoli mintája valószínűleg Horatius egyik ódája lehetett. Batsányi János 1824-ben adta ki verseit. hogy ember áttekinthesse. Hogy nem foglalkoznak vele. században Tarnai Andor bevezetője a Bél Mátyás-kiadáshoz 1879: ekkor jelent meg az utolsó magyar nyelvű összefoglaló munka Bél Mátyásról. ennek földesura az Esterházy család). Útra való101. az evangélikus egyházon belüli reformot látja megvalósíthatónak. 1750-ből ismerjük. ekloga). 1786 • Pozsony. • Nagyon sokat írt. 148 . Verseghy Ferenc. március 24. Nincsen neve (vénasszonycsúfoló). Ma népdalként él. • A tarcsai savanyó vízről (1755):  Öt strófából áll. itt August Hermann Francke kegyeltje). Béla). szakítottak a neoskolasztikával.) • Iskolái: Losonc. Gyöngyösi után a legnagyobb magyar költőnek tartják. Bél a megyék leírását biztosan ismerte tőle. Faludi általánosan elismert műveltségének bizonyítéka. Az irodalomtörténet-írás kezdetei.• - - - Egy másik csoportban típusokat jellemez. (Ocsova. • Hat olyan vers maradt fönn. • Győr. mert a latinon és a magyaron kívül németül és szlovákul is beszélt és írt. • Vannak pásztori tárgyú művei is. és németül prédikált. de latinul. Kálnó. melyet Batthyány Lajos tiszteletére írt.102 • 1704: Halle (teológiára iratkozik be.  A dohányfüst a múló élet jelképe. pl. Prózai stílusa miatt a „magyar Cicero” jelzőt kapja. • Alkalmi versei közül az elsőt. Szentjóbi Szabó László. Burius János. Versei Révai Miklós két kiadásából válnak ismertté. • Az életmű nagyon sokoldalú ahhoz. Remete100. hogy a Halotti Beszéd először az ő olvasatával jelenik meg (1770). • Nem tudták hova „tenni”. • Tanítója: Pilárik János és ifj. és azt is nagyon bonyolult módon. melyben Vergilius hagyományát követi. Pozsony. 1787 Nagyon sok költőre hat: Fekete János. ezen kívül kéziratos magyar történelmet és földrajzot hagyott hátra. és a tudományos irodalom a XVIII. 102 1702: Parschitius Kristóf nyomtatásban jelentette meg a magyar vezérek és királyok táblázatát. (A család eredeti neve: Funtik. Kreskay Imre. • Ezek közt van egy üdvözlő vers is: Méltóságos gróf Fekete Györgynek. Clorinda. Péteri Takáts József. • Szülei: Bél Mátyás (paraszt és mészáros) és Cseszneki Erzsébet. a pozsonyi német evangélikusok papja volt. Zólyom megye. Besztercebánya. • A pipárul:  Olasz sonetto formára írta (ez a magyar irodalom első szonettje).

149 . akinek Bél Halléból leveleket ír. • Itt látható először egy rovásírásos ábécé (ez Kaposi Sámuel gyulafehérvári professzortól származik). aki megszerkesztette az országgal foglalkozó szakirodalom első bibliográfiáját. • A magyar nyelv görög. nem említette segítői nevét). nehogy birtokpert támasszon közlésükkel. vagy a természetet megfigyelő utazót akár kémnek is tarthatták. 1713: Két könyv (ez az irodalomtörténet-írás történeti és nyelvészeti irányú továbbfejlesztése). • Szóhasználata és központozása olyan egyedülálló. 1718. a besztercebányai patikus. De foglalkoznia kellett az ország és a tudomány kapcsolatával is (hangoztatta. Bél egy 1336-os oklevélből kihagyta a helyneveket. német és szláv jövevényszavait és nyelvjárásait is le akarta írni. de ennek több akadálya is volt. aki Spindler megfigyeléseit jelentette meg nyomtatásban (1691). főleg két szerző nyomán. hogy a vándordiákok a művelt német nyelvet sajátítsák el. • Az elbeszélő források nagy része az Adparatus füzeteiben került a nyilvánosság elé. • A teljes Magyarország természeti. • A rovásírást egy ősi kultúra emlékeként említi. ezért Bélnek meg kellett magyaráznia.  Katonaorvosok. • Városleírásaiban a legtöbb megbecsülést a szenátori réteg kapta. hogy egy pap nem egyházi munkásságot fejt ki. • Nyomtatásban csak a rovásírásról szóló rész jelent meg (1718).  Frölich Dávid. 1729: külföldiek használatára írt magyar nyelvtana ekkor jelent meg. Bakos János Erdélyben adott ki helyesírási szabályzatot (1678).  Spindler Pál  Rayger Károly. latin.  Otrokocsi Fóris Ferenc  Komáromi Csipkés György • A magyar nyelv keletinek (héber) vélt elemeit akarta földolgozni. • Német grammatikáját latinul írja meg. mint a Notitia első három kötetét (a negyediket Mária Teréziának). aki a németek eredetével foglalkozott. • A legritkább kifejezéseket használja. megjelentette a későbbi Notitia vázlatát. újdonsága: a latin nyelvtant anyanyelven kezdi tanítani. városi jegyző. Hermann András lánya (ezzel a helyi értelmiség tekintélyes tagja is lesz).  Czvittinger Dávid. vagy Johann Georg Schwandtner Magyar történetírók című művében. majd bíró. A Prodromust III. hogy a mesterkélt beszédet és az átvitt értelmű szavakat akarta kerülni. Kutatásainak végső célját a latin illustrare szóval fejezte ki. • Segítőtársait. A harmadik szakaszba már a megvalósult kötetek tartoznak. akik ekkor írtak disszertációkat a betegségekről. • Ez élete végéig meghatározta tudományos munkásságát. hogy a kutatás a haza dicsőségére válik). • Már akkoriban folyt a forráskutatás (ezt a jezsuita Hevenesi Gábor kezdeményezte).) Abban a korban még szokatlan lehetett. mondhatni. Kezdeményezése nem egyedülálló. • 1713: pietista vallási könyvet jelentet meg Halléban. hogy a világi tudományok művelése nem ellentétes az egyházi szolgálattal.104 • A hazai nem németeket akarja tanítani. melyet nehéz lefordítani. • Felesége Hermann Zsuzsanna. Comeniust azonban kártékonynak tartotta. • Hazai előzmények. • 1714: Pozsonyba hívják tanárnak.• - - - - - 104 Clement Márton: besztercebányai szenátor.) Iskoláiban régiségtant is előad. tudós önzésével (pl. történeti és politikai leírását akarta összefoglalni. • Saját mentségére hozza föl. 1723: Prodromus (a Notitia következő fázisa). • 1708: visszatér Magyarországra (közben az 1707-es rózsahegyi evangélikus zsinat elítéli a pietizmust). hogy itthon folytathatatlannak bizonyul. pl. a szepességi Buchholtz György pedig helyesírási. Károlynak ajánlotta. csakúgy. Stílusa „különös”: • A latint folyamatosan tanítja. és a dolgok természetét kívánta kifejezni. retorikai és poétikai kézikönyvet írt (1709). földrajzi. elüldözte maga mellől literátori gőgjével. (Az osztrák-magyar kapcsolatok ápolása érdekében is íródott. • (Segédkönyvei Cellarius volt.

aki azt mondta. • Uzoni Fosztó István (1729–1777): folytatta Kénosi művét.  Kiegészítette még Paksi Szathmári Mihály és Kocsi Csergő Bálint.  Polgárcsaládban született. tervezetekben jelentkezik. • A latin nyelvet részesítették előnyben. Altdorf. • Az első vázlatos egyháztörténeti áttekintés Pápai Páriz Ferenc nevéhez fűződik (Rudus redivivum.  Czvittinger a külföld miatt is fontosnak tartja egy ilyen könyv megírását. Műve: Bibliotheca universalis105 (1545). • Matthaeides Sámuel (†1729): Rezik jegyzeteit szerkesztette egybe. szatmári és debreceni lelkész folytatta. a magyarok nem is tudnak ilyen összefoglalást 105 Egyetemes könyvtár. Burius János (Irodalmi levél a magyar tudósokról) és Dániel (Levél testvérének…).) Egyháztörténet és historia litteraria - - - Magyarországon a protestáns felekezetek egyháztörténet-írásával összefüggésben kezdődött az irodalomtörténet-írás. 150 . • Krman Dániel (1663–1740): Evangélikus Magyarország.  Legjelentősebb támogatója: Moller Dániel Vilmos. Berlin. • Rezik János (†1710): ő írta a legjelentősebb iskolatörténeti összefoglalást. de ő sem fejezte be. egyetemek.  Miskolci Csulyak István által vezetett egyházmegyei jegyzőkönyvek.  Németországi iskolákban tanul: Boroszló. A reneszánszban született meg az írói lexikon műfaja. • Az erre való igény először röpiratokban.  Szilágyi Benjamin István református zsinatokon összegyűjtött anyaga.  A reformáció és a református egyház története. de tudomást vettek a vulgáris nyelvű anyagról is.  1706-ban készült el munkájával. 559–571. könyvtárak története névtelenül kiadva).  Ernst Daniel Jablonski (1703-ban lépett vele kapcsolatba). Polihisztorizmus: az egyetemes tudásanyag összeírására törekvő irányzat. • Tolvay Imre (1694–1775): A nagyszombati egyetem keletkezése és fejlődése.- Munkájában kifejeződik a régi Magyarország többnyelvűsége. • Kazy Ferenc (1695–1759): A nagyszombati egyetem története. A tudomány-és irodalomtörténet-írás kezdetei. német és szlovák lakosság teljes egyenjogúságát. Strassburg. Forrásai. • Árvai Mihály (1708–1750): Magyarország művelődése (írói katalógus. Fridrik Adolf Lampe saját nevén adta ki (1728). Burius János (†1688): a magyarországi evangélikusok első nagy egyháztörténetét írta. • Kénosi Tősér János (1708–1772): Erdélyi unitárius egyháztörténet. Az egyház.  A kereszténység pannóniai elterjedése. Vallja a magyar. Selmecbánya-Selmecbánya).és iskolatörténet. adattárak. a nyelvek tiszteletét.  Ezután egy utrechti tanárhoz. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (458–471. hazai gimnáziumok. • Haner György (1672–1740): ő jelentette meg az erdélyi szászok első nyomtatott egyháztörténetét. 1684). – Egy ilyen támadó volt Jakob Friedrich Reimmann. • Munkáját Debreceni Ember Pál (1660–1710) sárospataki.  Specimen.  A zempléni egyházmegye irattára. • A magyarországi írókat a hungarus-tudat is ösztönzi. • A kezdeményező ifj. melynek legnagyobb képviselője a svájci Konrad von Gesner (1516–1565) volt. • A tudomány és a szépirodalom közt nem tettek különbséget (szétválasztásuk az anyanyelviséggel indult meg).  Katalógusok. – 1743. • Czvittinger Dávid (1680 k. losonci. • Id. Tübingen.

mint protestánsok.Evangélikus. fontosabb szerzők és intézmények. Kempis Tamás Dē imitatiōne Christī108 című művét.  Irodalomtörténet-író. Horvátországot. Otrokocs–Wittenberg). apja: id. Ocsova – Pozsony és Németújvár közt) . . 151 . mert „természetüknél fogva többre becsülnek egy jó lovat vagy egy fényes kardot. • Alapítója.• írni. Nagyszombat. • Ő a legkiemelkedőbb. a Habsburg-uralomról csak két lapon írt. Csiba István (1673–1719) jezsuita. . de a német egyetemek dolgozzák ki. Czvittinger munkáját folytatja. • Ír orvosi munkákat. Besztercebánya. . .) • Értekezés Magyarország hegységeiről. Köleséri Sámuel (1634–1683.Magyaroknak német nyelvtant. Nagyszeben. Christophorus Cellarius latin nyelvkönyvét vezette be itthon.  Írói lexikon.  Hiányos: Zrínyit.  A vallási toleranciát alapkövetelménynek tekinti. • A honismereti irodalomnak sok a művelője.) Pataki Ferenc (1700–1740) Dáciáról írt. 1735-36. a német és a szlovák népcsoportot. • Gyökerei a Németalföldön találhatók. mint egy érdekes könyvet”106. századi munkáját plagizálta.  Írástörténet. történeti. • A vallásbékéről ír. . az ókori Pannóniát a római írókkal. (Wernher György XVI. • Orvos. Gyöngyösit nem ismeri. az unitáriusokat tartotta eretneknek. (Eredetibb alkotás.  Magyarországi tudományok eredete.Ő a legtipikusabb hungarus-író: részrehajlás nélkül igyekszik szolgálni a magyar. Halle. 1717). – 1755): Erdély első teljes leírását ő adta. protestáns.109 106 107 Reimman ezt a Bevezetés-kísérlet az egyetemes irodalomtörténetbe című munkájában írta.  Magyarországba beleértette Erdélyt. Nagyvárad–Debrecen).  Iskolatörténet. Herman Conring (1606–1681) a földrajzi. 1713. 1709. Szendrő-Nagyszeben). Rotarides Mihály (1715–1747. Dalmáciát. A honismereti irodalom megindulása Hon. Nagyszombat.Kiadatta pl.  Tervezett művéből107 csak a bevezetőt tudja megjelentetni (1745).  Művét négy részre akarja osztani. gazdasági és politikai leírást tartja a legfontosabbnak. Ifj. - - - Bél Mátyás (1684–1749.  Tüdőbajban hal meg. Veszprém. Fő műve: Ó és új Dácia.Iskolái: Losonc. fejlődése.Köleséri javításaival megjelentette a magyar bibliát Lipcsében (1717). de az ő támogatásával jelent meg Pavel Doležal (1700-1778) Szlovák-cseh nyelvtana. • Nevezetes honismereti munkája: Az erdélyi aranybányászat (Szeben. Tinódit. Köleséri Sámuel (1661–1732. Az ókori. a pietista mozgalom híve. . jezsuiták éppúgy. • Magyarországi képviselője Bél Mátyás és köre.Hallei tanára. polihisztor. középkori és újkori magyar történelem vázlata 108 Krisztus követése 109 Szlovák nyelvkönyvet nem szerkesztett. • Értekezés a magyar gyógyvizekről.és államismereti irodalom: • Ezek az irányzatok Magyarországon a pietizmus terjedésével bontakoznak ki. . érdeklődik a jogtudomány iránt. 1714. Pozsony. németeknek magyart írt latinul.Szlovák-magyar iparoscsaládból származott. Pápa. Huszti András (1700 k.

az egész magyar kultúrára. Kolozsvár. s foglalkozott a Szent Jobbal is. Bécs. a vallása vagy nő volta miatt. 1749. .A vallási tolerancia híve volt. ötkötetes államismereti szintézise.A történész-jezsuiták forrásanyaga Hevenesi Gábor gyűjteménye volt.A hanyatlást mutatja. 1760. . a legnevezetesebb mű Koller József hétkötetes munkája a pécsi püspökség történetéről. Forrássorozat-kiadványt kezdett meg. Egyházi művei: • A szentírás értelmére vezérlő magyar leksikon. művük. Egyháztörténeti műveiben Pápai Páriz Ferenc és Debreceni Ember Pál irányát folytatta. • Francia forrás alapján kínai évkönyveket is használt.Nagyenyeden és Leydenben (1743) tanult. módszerben Timon Sámuel szempontjait fejlesztették tovább. .Kaprinai István (1714–1786) zárta le az adatgyűjtők sorát. Bécs. 3. Szeben.111 Az egyházias tudományosság alkonya 1.Anekdotái jórészt – külföldi – írásos forrásra mennek vissza. éremgyűjtő. Erzsébet. Megírta az erdélyi református püspökök életrajzát is (a „spenót” szerint Hermányi ezt parodizálta. • Fönntartotta a hun-avar-magyar folytonosságot. illetve rendszerezte önéletírása kéziratát. 1746. . 1735–1742. . 1761. de ez félbeszakadt. • Tomka-Szászky János (1700–1762). László. Kollektív munkával akarta megvalósítani. Ő Bél tanítványa volt. . • Mikoviny Sámuel (1700-1750) mérnök. a pozsonyi evangélikus gimnázium tanára. • Ifj. • Ennek a folytatása lett fő műve: A magyar királyok története. . A jezsuita történész-iskola . hogy a hunok ismerték a könyvnyomtatást. Salamon. . Bod Péter (1712–1769).Látóköre Erdélyről folyamatosan tágult Magyarországra.Fridvalszky János (1740–1784) Mária-tisztelő magyar királyok című munkáját Cornides Dániel (1732– 1787) egészítette ki. 1763–1770 (csak 1564-ig. . de ez nem igaz. hogy senkit nem szabad kirekeszteni a nemzetisége. az Athenas előszavában azt írja. . . • A szent biblia históriája. Buchholtz György (1688–1737) iskolaigazgató. I. Dē vetere litteraturā Hunnō-scythicā. de ezt a héber-magyar koncepcióba építette be. Ferdinánd haláláig tart). hogy a figyelem a részkutatások felé fordult. Bécs. Margit) életrajzait jelentette meg. majd Bethlen Kata udvari papja lett.A rendbe 1740-ben lépett be. ismerte a finn-magyar rokonítást. • Sajnovics János lapp-magyar rokonsága után minden finnugor népet hun eredetűnek nyilvánított. Törekedett a magyar nyelv művelésére.Földolgozta a püspökségek históriáját. mert Schwandtner (1716–1791) mellett lett munkatárs.Székely nemesi családból származott. . .Magyar szentek (Imre.Megírta a magyar őstörténetet. 1748. mert a megírása előtt három évvel meghalt). Munkatársai voltak: • Lányi Pál (†1733) gömöri alispán. . (Bizonyítani akarja.A legjelentősebb forráskiadványt Péterffy Károly (1700–1746) szerkesztette. Notitia: nagy. fejlesztésére. 110 111 152 . 2.Egyetlen szépirodalmi jellegű műve: Szent Hilarius. . akinek összeállította a könyvtára jegyzékét. Pray György (1723–1801).A magyar szentek életrajzát Prileszky János (1709–1790) dolgozta föl újra. • Szent Judás Lebbeus apostol levelének magyarázatja. három kötetben jelent meg.- - - Fő művéből nyomtatásban csak a rovásírással foglalkozó fejezet jelent meg Lipcsében (1718) A régi hun-szkíta irodalomról110 címmel. Szeben. A magyar történelem régi és hiteles írói.

Rádaynak köszönhetően a Török Áfium is megjelent. . tulajdonságai. • Kiadott egy vékony füzetet Werbőczy Istvánról. 1766. . Kiadták még Dudith András beszédeit. • Magyar sírföliratok II. s közben fölülbírálja Czvittinger Dávid 1711-es művét). • Hogy minden írót fölkutasson. • Magyarország első folyamatos irodalomtörténetét írta meg. • Kitagadta a magyar királyok sorából II. Marosvásárhelyen.A legfőbb törvény: Isten tisztelete.Wallaszky Pál (1742–1824): szlovák evangélikus pap.A magyar nyelv eredetét tekintve keleti (Berlin. Nagyenyed. a fejedelem szolgálata. 1808–1809. Buda. 1764. Ráday Gedeon. Koppenhága. mint a latinnak.Eddig a közöny miatt nem foglalkoztak a magyar nyelvvel. szír és arab források. A nyelvtanírás és a szótárszerkesztés állt előtérben.A kutatás szakirányokra bomlott föl. • A hungarus-tudat fölbomlott nála. . Janus Pannonius műveit a piarista Conrad Norbert (1718–1786) adta ki. sokat levelezett: Kollár Ádám Ferenc. mert annak több haszna van.A költészet keleti jellegét is kiemeli. Nagyszombat 1770. . 1779.A kor összefoglaló írói lexikonát Horányi Elek (1736–1809) piarista szerkesztette. A Magyar Athenas kibővítői: Szerencsi Nagy István. Klein Efraim szorgalmazta a magyar nyelv tanítását. • Kézirata: Erdélyi történetírók. Nagyenyed. • Kegyesrendi írók. Buda. Sajnovics könyve közölte először a Halotti Beszéd teljes szövegét. Istvánffy.Ennek osztályai lennének: irodalmi. • Megírta jeles írók életrajzát (Pápai Páriz Ferenc. 4. Szenczi Molnár Albert). A nyelvészetben Sajnovics János (1733–1785) volt az úttörő: A magyar és a lapp nyelv azonosságának bizonyítása. Szeben. káld. Mátyás és Váradi Péter levelezését. Faludi Ferenc olvasatában. aki a magyarországi orvosok életrajzát dolgozta föl. . 5. Szathmári Pap Mihály. . A nyelvtudomány Bél Mátyás: Hungariából Magyarország felé 35–44: az olvasóhoz (Besztercebánya). Józsefet. 153 . német.Ír a magyar nyelv gyarapodásáról (görög..- - Irodalmi munkássága a legfontosabb. . . szláv és latin). Buda. . . kétszer is. Forgách Ferenc volt kedvelt. • A magyar nyelv története. Vitéz János műveit. valamint a nép és a haza dicsősége és haszna.Száz közmondást. • Magyar sírföliratok I. A barokk kori szótárirodalmat Pápai Páriz és Bod szótára zárta le. Kézai gestáját Horányi adta ki. • Lefordította magyarra a Nádasdy-féle Mausoleumot. • Magyar Athenas. Szövegkiadások Népszerű volt Anonymus (a későbarokkban hét kiadása jelent meg).Két részt írt: • Héber. A historia litteraria fölbomlása. Nyelvtant írt Adami Mihály (†1781).Foglalkozik a nyelvjárásokkal. . Geleji Katona István. 1713). Orczy Lőrinc. 1766: Magyarország és Erdély íróit ismerteti (több mint ötszázat. jogi és fizikai-gazdasági.. 1808 (bővített). és bibliafordításokat is összegyűjtött. A jezsuiták kiadták Franz Wagner latin-német szótárát. A történetírók közül Bonfini. a legjelentősebb közülük Weszprémi István (1723–1799). 177–181: A Pozsonyban fölállítandó Tudós Társaságról (1735).Ír egy kiadandó magyar bibliográfiáról. . .

Elsőként a polgárjogról szól.A magyar világról ír. . . FÜGGELÉK 154 . 1735).A legalsó nép (marhahajcsár) elvadult.A köznép hibája az iszákosság. . 237–250: A pozsonyiak életmódja. . részletesen leírja a nőket és a férfiakat.A hangsúly Pozsony megyén van. . szívélyesek (utcai étkezések).Mentegetőzik.A városiak rendjében három fő foglalkozás van. .Ír az öltözködésről.Elítéli a fényűzést és a pénzszórást. .A polgárok finomak. miért késett eddig. . . • kereskedő • mesterember • szőlősgazda .193–203: A Notitia előszava (Pozsony.

Niccolo 1470–1517: Megyericsei János 1470–1527: Piso Jakab 1470–1539: Brodarics István 1473–1529: Cuspinianus.Születés-halál †1257: Petrus Remensis †1279: Aldobrandus dē Cavalcantibus †1485: Báthori László †1492: Ransano. Johannes 1509–1564: Kálvin János 1510–1584: Zermegh János 1511–1553: Servet Mihály 1515–1563: Sebastianus Castellio 1515–1585: Lobwasser. Joannes 1480–1528: Matheus Fortunatus Pannonius 1480–1591: Taurinus István 1483–1546: Luther Márton 1484–1531: Zwingli Ulrik 1490–1525: Münzer Tamás 1491–1544: Wolphardus. Flavius 1400–1472: Vitéz János 1427–1497: Galeotto Marzio 1427–1503: Antonio Bonfini 1430–1506: Báthory Miklós 1433–1499: Marsilio Ficino 1434–1472: Janus Pannonius 1437–1496: Callimachus Experiens 144?–1508: Bakócz Ferenc 1442–1521: Bakócz Tamás 145?–1503: Váradi Péter 1450–1507: Garázda Péter 1457–1508: Beatrix királyné 1561–1641: Vásárhelyi Gergely 1562–1599: Báthory András 1457–1524: Szatmári György 1459–1527: Tubero. Ludovicus 1460–1572: Werbőczy István 1466–1536: Rotterdami Erasmus 1469–1527: Machiavelli. Johannes 1478–1529: Castiglione. Adrianus 1493–1568: Oláh Miklós 1494–1547: Eck Bálint 1496–1544: Clement Marot 1497–1560: Melanchton Fülöp 1498–1549: Honterus János 1498–1562: Nádasdy Tamás 1502–1548: Perényi Péter 1504: Sylvester János 1504–1573: Verancsics Antal 1504–1575: Bullinger Henrik 1505/10–1556: Tinódi Sebestyén 1505–1570: Zay Ferenc 1506–1582: George Buchanan 1507–1589: Sturm. Ambrosius 1515–1588: Blandrata György 1516–1565: Konrad von Gesner 1519–1605: Theodor Beza 1523–1587: Karádi Pál 1525–1592: Basilius István 1526–1609: Clusius 1530–1591: Károli Gáspár 1531–1584: Zsámboky János 1533–1586: Báthory István 1533–1589: Dudith András 1535–1577: Forgách Ferenc 1535–1584: Bornemisza Péter 1536–1572: Melius Juhász Péter 1538–1615: Istvánffy Miklós 1539–1604: Socinus Faustus 1540–1587: Valkai András 1540–1594: Kovacsóczy Farkas 1543–1576: Károlyi Péter 1548–1622: David Pareus 1554–1586: Philip Sidney 1554–1594: Balassi Bálint 1555–1605: Ecsedi Báthory István 1555–1632: Pathai Kálmán 1557–1605: Gyulafi Lestár 1650–1708: Csécsi János 1650–1711: Ilyés István 155 . Pietro 1480–1517: Murmelius. Pietro †1545: Dévai Bíró Mátyás †1553: Brenner Márton †1553: Istvánfi Pál †1557: Kálmáncsehi Sánta Márton †1558: Molnár Gergely †1567: Wernher György †1568: Balassi Menyhárt †1569: Gyalui Torda Zsigmond †1570: Szegedi Gergely †1574: Egri Lukács †1574: Heltai Gáspár †1575: Huszár Gál †1576: Szikszai Hellopaeus Bálint †1579: Bornemisza Pál †1579: Dávid Ferenc †1583: Szegedi Lajos †1584: Czeglédi György †1586: Félegyházi Tamás †1593: Gálffy János †1594: Szegedi Lőrinc †1595: Gönczi György †1596: Losonczy Anna †1601: Baranyai Decsi Csimor János †1603: Kakas István †1605: Magyari István †1608: Siderius János †1614: Báthory Erzsébet †1615: Újfalvi Imre †1623: Hugo ā Sanctō Carō †1629: Margitay Péter †1680: Széchy Mária †1683: Kornis Gáspár †1688: id. Baldassare 1478–1547: Bembo. Burius János †1701: Keglevich Miklós †1703: Kőszeghy Pál †1707: Rákóczi Erzsébet †1710: Rezik János †1716: Felvinczi György †1723: Bercsényiné Csáky Krisztina †1729: Matthaeides Sámuel †1733: Lányi Pál †1781: Adami Mihály 1224–1274: Aquinói Szent Tamás 1355–1450: Gemisthos Pléthon 1374–1460: Guarino da Verona 1388–1463: Blondus.

Barót. Balassi. Jur 1595–1622: Szepsi Csombor Márton 1595–1685: Szelepcsényi György 1598–1660: Kisdi Benedek 1601–1666: Szalárdi János 1603–1664: Beniczky Péter 1606–1681: Herman Conring 1607–1662: Kemény János 1609–1651: Szőlősy Benedek 1611–1675: Barakonyi Ferenc 1613–1678: Bethlen János 1614–1675: Szegedi Lénárd Ferenc 1616–1652: Szilágyi Benjamin István 1620–1664: Zrínyi Miklós 1621–1671: Zrínyi Péter 1623–1662: Pázmány Miklós 1625–1659: Apáczai Csere János 1626–1648: Balassa Bálint 1628–1663: Liszti László 1629–1687: Kájoni János 1629–1704: Gyöngyösi István 1632–1707: Jean Mabillon 1635–1712: Esterházy Pál 1639–1679: Bethlen Farkas 1642–1716: Bethlen Miklós 1643–1671: Frangepán Ferenc 1645–1738: Franz Wagner 1649–1716: Pápai Páriz Ferenc 1649–1731: Koháry István 1650–1702: Tótfalusi Kis Miklós 1651–1721: William Darrel 1660–1710: Debreceni Ember Pál 1661–1732: ifj. Apáczai Arad. Boldva.. Reviczky Aszód.1564–1637: Somogyi Ambrus 1565–1612: Szamosközy István 1565–1621: Dobokay Sándor 1566–1624: Abraham Scultetus 1570–1618: Láni. Buchholtz György 1690–1761: Mikes Kelemen 1694–1775: Tolvay Imre 1695–1759: Kazy Ferenc 1699–1763: Hermányi Dienes József 1699–1770: Szegedy János 1700–1740: Pataki Ferenc 1700–1746: Péterffy Károly 1700–1750: Mikoviny Sámuel 1700–1755: Huszti András 1700–1759: Bethlen Kata 1700–1762: Tomka–Szászky János 1700–1766: Johann Christoph Gottsched 1700–1772: Gerard van Swieten 1700–1778: Doležal. Köleséri Sámuel 1662–1708: Petrőczi Kata Szidónia 1663–1740: Krman Dániel 1666–1738: Radvánszky János 1669–1747: Schmeizel Márton 1672–1740: Haner György 1673–1719: Csiba István 1674–1726: Zichy Péter 1676–1735: II. Halotti Beszéd 156 . Szabó P. Radnóti Agárd. Gárdonyi Álmosd. Mikszáth Bia. Eliaš 1570–1623: Lépes Bálint 1570–1625: Zvonarics Mihály 1570–1631: Rimay János 1570–1634: Alvinczi Péter 1571–1623: Milotai Nyilas István 1571–1641: Forró György 1572–1623: Báthory Zsigmond 1572–1634: Káldi György 1572–1654: Veresmarti Mihály 1574–1634: Szenczi Molnár Albert 1575–1621: Zvonarics Imre 1576–1648: Johann Philipp Pareus 1578–1644: Hajnal Mátyás 1579–1639: Martin Opitz 1580–1625: Balásfi Tamás 1582–1632: Forgách Zsuzsanna 1585–1562: Samarjai János 1589–1649: Geleji Katona István 1590–1640: Pécseli Király Imre 1591–1637: Tranavský. Rákóczi Ferenc 1680–1743: Czvittinger Dávid 1684–1749: Bél Mátyás 1688–1737: ifj. Kemény Apáca. Mikszáth. Kölcsey Alsósztregova. Sarkadi I. Pavel 1703–1764: Amade László 1703–1764: Robert Dodsley 1704–1779: Faludi Ferenc 1708–1750: Árvai Mihály 1708–1772: Kénosi Tőzsér János 1709–1790: Prileszky János 1712–1769: Bod Péter 1714–1786: Kaprinai István 1715–1747: Rotarides Mihály 1716–1791: Johann Georg Schwandtner 1717–1751: Vargyas István 1718–1786: Conrad Norbert 1723–1799: Weszprémi István 1723–1801: Pray György 1728–1789: Szerencsi Nagy István 1729–1777: Uzoni Fosztó István 1730–1792: Kovásznai Sándor 1732–1787: Cornides Dániel 1732–1811: Katona István 1733–1785: Sajnovics János 1736–1809: Horányi Elek 1737–1812: Szathmári Pap Mihály 1740–1784: Fridvalszky János 1740–1814: Benkő József 1742–1824: Wallaszky Pál 1745–1832: Koller József Fontos városok a történelmi Magyarország területén Abda. Juhász Ferenc Biharugra. Rimay Alvinc. Petőfi Baja. Szabó Dávid Bercel. Komjáthy Balatonfüred. Bessenyei Besztercebánya. Jókai Balmazújváros. Madách. Tóth. Babits Balassagyarmat. Veres P.

Mikszáth Tájegységek Bácska Bánát Barcaság Csallóköz Havasalföld Felföld Jászság Kemenesalja Moldva Muraköz Palócföld Szepesség Szerémség Vajdaság 157 . pálosok Németújvár. Gyulafehérvár.Bonyhád. Petőfi Kiskunfélegyháza. Janus P. Kisfaludy S. Sütő. Kemény. Móricz Pusztakamarás. Bajza J. Kemény Hanva. Kriza Nagycenk. Jókai stb. Arany Nagyszeben Nagyszombat. Jókai. Jósika. Jókai Keszthely. Podolin. Tét. Tompa Sárospatak. Áprily Pécel. Kölcsey Szécsény. Móricz Torda. Jókai-kódex Ónod. Babits Szelistye. Eötvös J. stb. Vörösmarty Galambóc. Jókai Nagyida. Arany Geszt. Batsányi Kisbacon. Balassi Sárvár. Tátika. Berzsenyi Sömjén. Parajd. Kisfaludy K. Ady Veszprém. Baróti Szabó Vizakna. Nagyajta. Janus P. Arany Nagykároly. Petőfi Vizsoly. Virág Benedek Dombóvár. Dayka G. Heltai Nagyenyed. Szabó L. Petőfi Komárom. Arany Nagyszalonta. Tompa Házsongárdi temető. Kosztolányi Szakolca. Vörösmarty Kassa. Gvadányi J. Kölcsey Sztána. Misztótfalu Munkács. Csernáton. Illyés Drégely. Pázmány Prügy. Arany Rodostó. Németh L. Koltó. Berzsenyi Nyíregyháza. Janus P. Juhász Gyula Marosvásárhely. Zrínyi Ozora. Illyés Tinód. Egyházashetye. Károli Gyöngyös. Krúdy Nyitra. Batsányi Virt. Krúdy Pozsony. Mikszáth Szenc. Anonymus Ozaly. börtön Leányfalu. Vác. Kelemér. Kodolányi Temesvár. Szabács. Csokonai Dancka. Csiky stb. Bessenyei Rácegres. Ady Érsekújvár. béke Ópusztaszer. Vörösmarty Bor. Tompa. Radnóti Brassó. Molnár Albert Széphalom. Lantos Sebestyén Tiszacsécse. Bod Csesztve. Vál. Petőfi Érmindszent. Arany Gönc. Németh L. Móra Kismarton Kolozsvár. Móricz Lillafüred. Tinódi Segesvár. Heltai stb. Csíksomlyó. Tapolca. Kós Károly Szűcsi. Kazinczy Eszterháza (Fertőd). Balassi Zsibó. Illyés Öcsöd. Székesfehérvár. Tamási Áron Fehéregyháza. Dsida Medvevár. Kölcsey Kápolnásnyék. Babits Fót. Fábry Z. Dugonics A. Faludi Nikla. Erdőd. Jósika Ungvár. Mikszáth Szombathely. Mikes Rohonc. Csiky Pápa. Sümeg. Tihany. Széchenyi Nagydisznód. Tömörkény Csáktornya. Juhász Gyula Szatmárcseke. Zrínyi Cserhalom (Kerlés). Bod Máramarossziget. Ady Csurgó. Zrínyi Szklabonya. Berzsenyi Stósz. József Attila Pankota. Kazinczy Szigetvár. Arany Duka Eger. Jókai Lubló. Nagykőrös. Balassi Hódmezővásárhely. Farkaslaka. Tompa Késmárk. Jókai Kufstein. Benedek Elek Kiskőrös. Áprily. Miskolc. Peleske. Juhász Gy. Kazinczy Murány. Petőfi Selmecbánya. Kassák Érsemjén. Balassi stb. Berzsenyi Sajkod. Illyés Radvány. Ady Zólyom. Weöres Sződemeter. Huszt. veszedelem Magyarigen. Sárbogárd. Gyöngyösi Nagyabony. Faludi Ság. Ady Dióskál. Ady stb. Ányos Szekszárd. Madách Csezmice. Arany Rimaszombat. Sánta F. Kőműves Kelemen Dévény. Ercsi. viadala Szabadka. Komjáthy Szeged. Fogaras. stb. Katona J. Csucsa. Pázmány Nagyvárad. Kármán Lőcse. Ady Nagyvázsony. Székelyudvarhely. Petőfi Felsőiszkáz. József Attila Losonc. Somló. Mikszáth Sempte Sopron. Gyöngyösi stb. Bajza J. Hibbe. Kemény Zsolna. Csokonai Krasznahorka. Rákóczi Déva. Vajda Verecke. Mikszáth Madéfalva. Berzsenyi Eperjes. Batsányi Telki. Mikes Zilah. Sütő Pusztakovácsi-Bakonszeg. Cegléd. Szabó D. Rádayak Pécs. Károli Zágon. passió Csobánc. Batsányi Kecskemét. Nagy L.

Magyarország megyéi 1886-ban Abaúj-Torna Fogaras Alsó-Fehér Gömör. Ez választja el őket az antik kortól. .476–1492: a világban általában. sötétnek titulálja. . és mert elfogult és egysíkú.Magyarországon az államalapítástól 1526-ig. Időbeli elhatárolása. Megítélése a humanisták értékelése. ezért barbárnak. Kis-Hont Arad Győr Árva Hajdú Bács-Bodrog Háromszék Baranya Heves Barcs Hont Békés Hunyad Belovár Jász-Nagykun-Szolnok Bereg Kis-Küküllő Beszterce-Naszód Kolozs Bihar Komárom Borsod Krassó-Szörény Brassó Lika-Krbava Csanád Liptó Csík Máramaros Esztergom Maros-Torda Fejér Modrus-Fiume Moson Nagy-Küküllő Nógrád Nyitra Pest-Pilis-Solt-Kiskun Pozsega Pozsony Sáros Somogy Szabolcs Szatmár Szeben Szepes Szerém Szilágy Szolnok-Doboka Temes Tolna Torda-Aranyos Torontál Trencsén Turóc Udvarhely Ugocsa Ung Varasd Vas Verőce Veszprém Zágráb Zala Zemplén Zólyom A középkorról általában (Madas Edit) Medium aevum: a reneszánsz nevezi így. 158 .

. . . A X. . . . Ez az írásbeliség kora (a Caroling Birodalom már szétesett).  Ez az első magyar nyelvű (a XIV. de nagy súlya miatt nem lehet tekercsekben tartani. . 933: Merseburg. hogy vissza tudja vásárolni. ezt mindig levakarják. Családja a londoni árverésre bocsátotta. Vencel (†1306). Pannonhalmán egy. • Szent István-officium: minden templom és kolostor breviáriumában megvolt. graduálé.112 Ami megmaradt. . triptichon. pl. a Nílus mentén. századi eredetileg. • Az elefántcsont-keretű viasztáblákból fedél lesz.Magyarországi művek: • Szent István Intelmei (1010 körül.) A pergamenkódex ívfüzetekből áll. és Magyarországnak gyűjtést kellett szerveznie. mely egyáltalán nem igényelt írást (a rovásírásnak nem volt irodalmi funkciója). században rövid hanyatlás után az írásbeliség kivonul a mindennapi érintkezésből. (Ennek kb. „Róma annyi nótáriust tart el. de ő nem akarta eladni. (Diptichon. • Jókai-kódex. . század: Thuróczy-kódex. (Még fejlettebb. századi másolata maradt fönn).Incunnabulum: ősnyomtatvány (1500-ig). csak több lapot fűztek össze. majd a XIV.X–XI. ha külön vonalon halad a könyvírás. csak a XII. 6000 kódexből állhat. de csak a XVIII. . században a kódexlapokat könyvkötéshez használták. amely ki tudja elégíteni az igényeket. így más formát kell találni. . . 159 . és halálukkal ez megszűnt. itt készülnek a kódexek. 112 Esztergomban két példány.) .Columna: oszlop.Svédek.Norvégok. hanem könyvbetűvel készül.  Tartalmazza a Ferenc-legendát.A középkori magyar irodalom forrásai a megyeszékhelyek voltak. . hogy sötét.Dánok.Az írásreakció korában a könyv műkincs. • A kódexforma a XV.Littera: betű.- VI–VII. századtól. . században elkezdődött.Pergamen: meszes oldatba mártják. század: a magyar állam szervezetileg és formálisan is létrejött. . Szent Olaf (995-1030).A könyvforma a viasztáblából alakult ki. • Kézzel írott középkori könyv. . meghatározott célra készül. XV. az csak a véletlennek köszönhető.A középkori magyarországi könyvállomány kb.” Az írásbeliség jelentőségén le lehet mérni egy társadalom fejlettségét.) . század: a délnémet területekre lehet mondani. egyházi könyvek. mert a társadalom másik része már letelepedett. bárhol van is a világon. poliptichon. és bevonul a kolostorok falai közé. századból maradt fönn. Ezért más anyagot kellett találni. . • Vannak a liturgiát kiszolgáló műfajok.Bibliotheca Hungarica: Csapodi Csaba és Csapodiné Gárdonyi Klára állította össze. • Kézai: Chronica Hungarorum (XIII.Scriptorium: a kolostorban van. Magyarországon használt ősnyomtatványról. antifonálé. század végéről). .A XVI–XVII. század folyamán az Európa peremvidékén élők sorra krisztianizálódtak. Ez a társadalomnak csak szűk rétege volt: Lehel és Bulcsú kalandozott.  Először Ehrenfeld-kódexnek hívták. A VII–VIII. .Kódex. századtól papír.Nótárius: jelet ír.Litterátus: írni-olvasni tudó ember. század: Ilosvai-kódex). majd a délnémetek csapatán akadt fönn a könnyűlovasság.Nota: jel. • Anyaga pergamen. Kékfogú Harald. a veszprémi káptalanban egy. A Hungarica-kutatással lehet ezt a külföldi könyvtárakból szaporítani. de emlék csak a XIV.) . mikor egy oklevélprodukció kezdődik meg. századtól induló könyvnyomtatással is megmarad. 2%-át őrzik a magyar könyvtárakban. Így létrejön egy szűk (klerikus) írástudó réteg. Először a szászok. 955: Augsburg. (Ma csak a gyulafehérvári áll eredeti formájában. és csak szűk területen nő. ahány hajóst. . Ez egy nyilvántartás az összes középkori. • Gesta-irodalom: már a XI. Szt.Az oklevél nem kurzív írással.Csehek. • Kevés kódex maradt fönn. Az első időszak a kalandozások kora volt. és fönnmaradtak. Európa ekkor nem volt túl virágzó.Papirusz: elég nehéz kezelni. XVI.

Universitās schōlārum et magistrōrum. mely az államszervezéshez kellett. őt a nációk választották meg.Kolostori iskola (a papság itt a saját utánpótlását képezte). XIII. A pannonhalmi113 Szent Márton kolostorban nevelkedett Mór. . 1070: a korona alsó része.Tanárok és diákok érdekvédelmi szervezete.Magyarországon nem voltak tartósak (Pázmányig nem volt állandó egyetem). ezt Karlsruhéban találták meg. hogy elmehessen a konstanci zsinatra.A septem artēs liberālēsból létrejött az artēs fakultás. .Minden oldalról igyekszik védelmet biztosítani.) A térítő papok magukkal hozták a könyveiket (az egyházi elit először külföldi volt). század (ekkor jut el a csúcspontjára a középkori teológia és filozófia). a városi polgársággal szemben. (Ez utóbbiak eltűntek.Céhszerű tömörülések (a városiasodás sora). és elég nagy autonómiát kaptak. • 1347: Prága • 1364: Krakkó • 1365: Bécs • 1367: Pécs • Óbuda (Zsigmond csak azért alapította. de céhszerű intézménnyé csak a XIII. Egyetemek. Szent Gellért már képzett bencésként érkezett Magyarországra.Lengyelek.A teológiai fakultás hét évig tartott (a pápa akkor ismerte el az egyetemet. (Vagyis átvett írásbeliségről van szó. a jelvényeket a pápa küldte. csak a legendájából lehet tudni róluk. Az érsek koronázott. . az első Párizsban volt. . század: a jogar. . Olyan réteg kellett. 160 .Létrejöttek a kollégiumok. században indultak el az egyetemi mozgalmak. vagyis a földi királyság garanciája az égi.Az igazi egyetemnek négy fakultása volt. a pápasággal. .Kettős fölügyelet és védelem alatt álltak (király és pápa). A XIII.. . István megalapította a tíz egyházmegyét.) Skolasztika Jelentése: szűk értelemben a középkori tudományos gondolkodás. 1000-ben Magyarország bekapcsolódott az európai kultúrába. pl. Ezért kapcsolatba lép pl.) A koronázás a mainzi koronázási ordó szerint zajlott (így lett István rēx et sacerdōs). amit először el kellett végezni. amely ki tudta elégíteni a társadalom szükségleteit. század végén összegyűlt több tanár. . .Székesegyházi iskola. nem pedig tanulási célból) 113 Pannonhalma neve Kazinczytól származik. XIV. • bölcsészkar • jog • teológia • orvosi . . . Deliberációs műveinek Magyarországhoz nincs sok közük. . A többivel szemben a magyar egyház független lett a német érsekségtől. Kétfajta iskola létezett. (Ez Párizsban nagyon híres lett. A „szkolasztikosz” görög szóból származik. (Esztergomban és Kalocsán lett érsekség.Az egyetem életét statutumok irányították.A fakultás élén a dékán állt. és átvette az írást. A központ a káptalan volt. . század: az országalma. XII.Már a XII. . és írt irodalmi műveket is (a zoborhegyi remetékről). viszont prédikációs műveinek Magyarország a termőtalaja.Privilégiumokat. 1030: a koronázási palást.A teológia és a filozófia a középpontja a XII. aki pécsi püspök lett. Pias-dinasztia. század: a korona fölső része. században Párizs.) . Virágkora a XIII-XIV. ha ezt engedélyezte). hogy valaki följebb léphessen. században szerveződtek. a jogé Bologna. . ebben káptalani iskola működött.

Három nagy korszak jellemzése (Hargittay Emil) 1 . Magyarországon behatolt a kolostorokba (pl.  Domonkosok: nagyon fontos a tanulás. A németalföldi laikus szervezetek az őskeresztény közösségek mintájára akartak élni. Föladatuk a lelki gondozás (a parokiális egyház ezt nem tudta megoldani. nem voltak iskoláik). A skolasztika Istent a ratio révén akarta megismerni. Egyetemi előadás: lectiō (a grammatika segítségével akarták megérteni a szöveg struktúráját. A Németföldön fogalmazódott meg. században alakult ki és strukturálódott az egyetem.) A városiasodáshoz tartozik még több dolog is. Az ész és a tudás erejével szembe lehet szállni a Nyugat. Ezért sok passióelmélkedés. részben a skolasztikával. században ennek pozitív haszna is volt: a humanizmussal való kapcsolat. Vannak provinciák. a logikus gondolkodás. század. • Teológia: Petrus Lombardus szentenciái és a Biblia. • Másnap a magiszter a kérdésekből álló összefüggő művet elmondja. így a szöveg világos volt a hallgatóság számára). A lélek egyesülése Istennel. (Argumentum pro et contra. • A XIII. a traktátus és az opusculum (vagyis óriási teológiai irodalom születik). fontos az argumentáció. Misztikus életforma: aszkézisből és imádságból áll. Misztika Virágkora a XIII. Krisztust akarták követni. B 161 .és Dél-Európában kialakult eretnekmozgalmakkal. Devotio Moderna Újfajta áhítat. Az ember belső építésére törekedett. A Zsúfoltság. terjesztik a tanítást. hogy stigmák jelennek meg rajta. Szent Ferenc (conformitas Christī): az egyesülés eljuthat odáig. (A hívek felé kinyitják. A XV.) Questio disputata: • A teológiai magiszter nyilvánosan kérdéseket tett föl. század első felében Bologna volt a lényegesebb (nagyobb volt a jogi érdeklődés. mint az elvont filozófiai vagy teológiai).) Aquinói Szent Tamás szerint: cognitiō Deī experimentālis (Isten tapasztalati megismerése).• - - - Academia Istropolita (Mátyás nevéhez fűződik. R megnevezés Az antik kultúra Modorosság (olasz 2. Magyarországon így nem alakult ki önálló teológiai és filozófiai gondolkodás. Így jön létre a teológiai summa.) • Egy bakkalareus nyilvánosan felel (ez hozzátartozik a vizsgához). a pálosoknál). (Kezdettől fogva jelen van. Pl. de a középkori misztika az egy sajátos dolog. Esztergom lett volna a legalkalmasabb. és a Krisztussal való egyesülés örömén érzett elmélkedés íródott. MANIERI ZMUS maniera). de Mátyás őt nem akarta megerősíteni) Ezért a diákok külföldre jártak. Központilag szervezettek. A XIV. • Ekkor alakult ki a két kolduló rend. (A logika és a ratio segítségével fedezik föl. de mindennapi erények révén. de figyelt a külvilágra is. 3 . és a tudományok szolgálatába állítják. Ezáltal a jogi képzettség került túlsúlyba. a misztika a tapasztalat alapján.  Ferencesek: nagyon fontos a szegénység. Ez a mindennapi élettől idegen. Újfajta prédikáció: az egyetemen születik meg. részben a misztikával szemben. Vitéz Jánossal. A középpontban a szöveg (textus) állt. • Filozófia: Arisztotelész.

Filozófus is irodalom. Már a protestantizmus is megjelenik. de itt a test végén halt meg. Janus középszer). Témája pl. szöveg együttese. művei: Dē constantiā (Az álltanítás: örök lét és idő. inkább másként vallásosak. erkölcsi A lélekvándorlás állo. Filológus volt. Először katolikus Interkonfesszionalizmus (vallások Hitviták kora. de Luther után közöttiség) a jellemző. fölfogás. filológia. A Kontemplatív. bonyolultság. himnusz). Ő protestáns volt. Jellemző befejezettség). törekvés a meg. a középkori irodalomban lélekvándorlást vallják. kereszténységgel. Teatrum mundī: a Humanizmus. jellegű. Tárgyaik: ókori irodalom. kontemplatív. 162 . jellemző. ez kép és lélegzetű művek. elit kultúra figyelhető szerkesztettség.kategória). a bizonytalanságérzés a A túlvilág felé fordul. amely megváltoztatása). Szélsőségektől. majd találja meg. a XVI. elvont. XV. századi egyetemek tanárai és diákjai. század ezért lefordítják.reneszánsz formák öncélú fölhasználása. mint a barokkban. A mintákat a Ficino. poétika. protestáns. leydeni egyetem tanára volt. a forgandó szerencse. Pl. történelem. szellemi Életöröm és öntudat. Makrobiusz írta le. belső szilárdság.A neoplatonizmus a A neosztoicizmus a jellemző (arany Kettős: ellenreforológiai háttér legfontosabb. A keresztény volt. az embléma (ezoterikus). irodalmi Harmóniára való Jellemző költői kép a labirintus. Nehezen érthető. újjászületése. világkép Alapvetően mindegyik vallásos. más lehetőség kizárt. vándorol. Politika (hat könyv. ez jórészt Közös pont a jezsuita lett. udvari Arisztokratikus. A hitvita még alapvetően vitatkozó. Tacitus műveit és Megindul a hitvitahalála után a lélek kommentárokat adott ki. nem állt olyan központi helyen. magatartás természet felé fordul. kultúra. a világ színház a barokk humanisták eredetileg a ember számára. Pl. Pannonius. hogy tanára. után látszik a hárompillérű). hatatosságról. Bonyolultság (de jellemzők törekvés (pl. van túlvilág. a másait részletesen polgári társaságnak tudománya). ide. A Iustus Lipsius. és a löweni egyetem latin (ima. retorika. Nagy nemzeti nyelvre. Marsilio harcoktól mentes. Jellemző a diszharmónia (az arányok alaposabb elemzés Katonaének. kiindulópont Itália. mely mindhárom esetben meghatározó. Írt ilyet Andreas Alciatus vagy Wathay Ferenc is. belső máció és rekatolizáció.

1600-1640 Főúri. újraerősöd 1772. 163 . 1690. és időszaka: 16901740. 1530. 1640. Polgári szint. 1530. főnemesi Pázmány Péter szint. amikor a hanyatló korszak jelenségeinél már a következő születése figyelhető meg. Középnemesi szint. 1640-1690 Zrínyi Miklós 1690-1740 Bethlen Miklós Bethlen Kata II. Közép kor (1000-1530) Kialakulás Virágzása: Alkonya: a: 1000. Voltak tehát olyan korszakok. Reneszánsz (1450-1640) Kibontako Reformáci Fénykora: Hanyatlás zása: ó: 1530.1640és az 17401640. 1450. Barokk (1600-1772) Kialakulás Hőskora: A válság Rokokó: a: 1600. A barokk négy alkorszaka.120014501200. 1600.1570a: 160014501570. Rákóczi Ferenc Apor Péter Csere Bél Mátyás Kis Hermányi József Dienes 1740-1772 Apáczai János Tótfalusi Miklós Mikes Kelemen Bod Péter Polgári alatti szint.Irodalomtörténeti periodizáció (Bartók István) 4.

ezen kívül hat éves korától latinul is tanult. a cselekvés határai) szerint a törökök ilyen fölszereléssel nem tudtak volna odáig eljutni.  Az újvilág kincseihez való hozzájutás hirtelen meggazdagodást eredményezett. • A nagy földrajzi fölfedezések.Az első nagy botrány az Iliász-pör volt. • Funkcionalitás. Nyelv és iskolázás.) .Például a német származású eperjesi orvos. az. de egyik kezdeményezés sem volt tartós. hogy méh vagy hattyú legyen.Pl.) . • Európaiság. Hogyan hat egymásra és hogyan váltja egymást az oralitás. Dél-Németország.A régi magyarországi irodalom sajátosságai.114 • A spanyol-itáliai háború. ki írta). • Latin nyelv. .) . hogy a latin helyett a magyar legyen a hivatalos nyelv. vagy a korábban megírt sajátoknak az összeszerkesztése. és megindult a tőkefölhalmozás. Balassi katonaéneke.A század végére egy válságérzés jelent meg. a válság igazolható-e. • Egyetemesség. • Sokszor egy-egy utalás megérteti az egész szöveget. .  Itt van a legnagyobb ideológiai válság. hogy az utánzás erénynek számított.  Autonóm (úgy érzi. • Bibliai vagy antik meghatározottsága van. a német és a szláv nyelvet. • Pl.) .  Nyugat-Európában (Észak-Itália. Zrínyinél Tasso.  Alkalmazott (pl. a könyvben kiadott prédikáció helyett sokkal nagyobb hatása van a szóban elmondottnak.Az e mögötti szemlélet az imitáció.Magyarországon 1635-ig nem volt egyetem. Wéber János írta. (Eperjes német város volt. Az irodalmi hagyomány érvényesülése. . pl. le kell írnia): pl. . . 114 De Perjés Géza elmélete (actio radius. . .A magyar szövegek és fordítások a latin nyelv szókincsét és szerkezetét követik.Magyar: ami magyarul készült a történelmi Magyarországon. . a német templom tornya a legmagasabb. (Korábban már voltak kísérletek. Történelmi világképi előzmények.  Európa középső és déli része török fönnhatóság alatt volt.  Emiatt ideológiai válság következett be. a kéziratosság és a könyvnyomtatás? . .Pl. Rákóczi Vallomásaihoz ismerni kell Szent Ágostont. • A török terjeszkedés.Általános kérdések (Hargittay Emil) Magyar vagy magyarországi? (A kérdés mindenképpen fölmerül.Kompiláció: mások szövegeinek.Nem lehet a nemzetiségek közt pasquilust (gúnyverset) találni.1844-ben „kikényszerítették”. Ennek előidézői. szeretné. . A békés egymás mellett élést szó szerint kell érteni.Régi magyarországi szöveg: föl kell tárni az eredetét.A romantika előtt nincs szerzői jog (nem számít. . 164 . ha költőisége tovább folytatódna. . ima): a legtöbb ilyen.  Az egységes középkori gazdasági egyensúly megbillent. és Kölcsey megharagudott Kazinczyra. . Ad animam suam: Janus kívánsága. (Pl.Magyarországi: ide tartozik a külföldi magyar nyelvű és a történelmi Magyarországon nem magyar nyelven készült is. században alapvetően megváltozott az európai gondolkodás.De Magyarországnak Európával szimbiózisban kellett élnie.A XVI. Ő kiadta. hogy az eperjesi gyerek az anyatejjel szívja magába a magyar. .Ebben a korban nincs nemzetiségi kérdés (a nacionalizmus újkori találmány). aki továbbküldte Vályi Nagy Ferencnek. majd elküldte Kazinczynak. Svájc) a fenyegetettség érzése vált uralkodóvá. Kölcsey részleteket fordított az Iliászból. mert előtte is volt értelmisége.

• A kopernikuszi (heliocentrikus világkép elterjedése).  A geocentrikus világkép azt a nézetet erősítette.  A misemondás legyen rendszeres. hogy a teremtmények közül az ember a legfontosabb.  Az emberi élet a napközéppontú elmélettel egyes filozófusok szerint teljesen a perifériára szorult. Ellenreformáció és rekatolizáció: a kettő együtt van jelen. hogy Isten lesújt (ezért volt Mohács.  Terjed a reformáció. ami mutatja: ha kell. Luther föllépése. Ezzel kapcsolatban két magatartás alakult ki:  Katolikus iskoláztatással megerősíteni a pozíciót.  Lássák el a lelki föladatokat. erőszakkal is megállítják őket.  A protestánsok ellen: létrejött a jezsuita rend.  Világméretű terjeszkedés (misszionárius mozgalom). • Egyházi: Tridentinum (1545–1563). • Világi: a neosztoikus világnézet elterjedése. Alapvetően két válasz született.- -  1527-ig tartott. ezért az ország három részre szakadása). • 165 .  A katolikus érvelések visszatérő motívuma.  Megcéloz egy belső megújulást.  A püspök és az érsek legyen az egyházmegyéjében.

Ferdinánd osztrák főherceg. 1588: Báthory Zsigmond 1605: Bocskai István 1607: Rákóczi Zsigmond (Kemény János születése). Fráter György Habsburg kézre akarja átjátszani őket. a két király megegyezett egymással.Történeti áttekintés (Bartók István) A magyar államiság első korszaka 1526-ig tartott. 1711-1918: a történelmi Magyarország egésze a Habsburg birodalom része lett. 1625: követség ment Brandenburgba (Kemény is köztük volt). 166 . Támogatója Szulejmán. Erdély a Magyar királyság része volt. a szultánnak el kell fogadnia. ERDÉLY 1526: II. de önálló egységnek tekinthető. van. Mátyás 1608: Báthory Gábor 1613: Bethlen Gábor 1618: a protestáns cseh rendek fölkeltek a Habsburgok ellen. 1538: váradi egyezmény. Izabella kapja meg a terület fölötti fönnhatóságot. 1624: megkötötték a bécsi békét. 1570: a speyeri egyezmény keretében János Zsigmond lemond Miksa javára a magyar királyi címről. Bethlen második felesége Brandenburgi Katalin lett. Először csak vajdának nevezte magát. Ferdinánd 1619: Bethlen csatlakozott a protestáns unióhoz (a porta engedélyével). 1541: Szapolyai felesége. 1608: II. 1571: a fejedelem Báthory István lett. János) magyar király lesz. Pártfogója bátyja. 1559: János Zsigmond (II. meghalt Bethlen első felesége. Ferdinánd ellen. Ulászló erdélyi vajdának nevezte ki Szapolyai Jánost.) I. 1526: kettős királyválasztás. ahol Kemény zászlóvivő volt. így egy viszonylagos egyensúly alakult ki. Bethlen megindította a második hadjáratot. HABSBURGOK 6. V. lánykérőbe. melyhez Bethlen Gábor is csatlakozott. de erdélyi fejedelem lesz. December 17. 1540: János Zsigmondot magyar királlyá választják. Ferdinánddá választották. bár a rendek választják Gyulafehérvárott. 1576: Rudolf lesz a császár. Az erdélyi vármegyék kormányzója a vajda volt. Így egy viszonylagos önállóságot kapott. 1619: II. így kitört a harminc éves háború. Károlyi Zsuzsanna. koronájával magyar királlyá koronázták. 1575-ben lengyel király is lett. 5. 1620: a fehérhegyi csatában leverték a cseheket 1622: megkötötték a nicolsburgi békét 1623: Kemény János Bethlen udvarába került. és megindította első hadjáratát II. mégis vazallusi viszonyban volt a törökkel. Mária királynénak a 1526: Szapolyai Jánost a tokaji országgyűlésen bátyja.(november 11. 1510: II. 1564: Ferdinánd fia. János néven Szent István én Pozsonyban I. és a fejedelem személyét. Miksa lesz a császár. aki fölött Kemény mondott gyászbeszédet. az ő udvara Prágában 1576: Báthory fejedelemnek nevezi magát. 1626: Bethlen harmadik hadjárata. Erdély adót fizet a szultánnak. Lajos özvegyének. Károly lett.

Lipót segítségét kéri. A fejedelmi jogokat Brandenburgi Katalin gyakorolta. 1676: Erdélyben bujdosók kezdtek gyülekezni.) 1653: hadjárat Lupuj vajda ellen. és a viszonylagos egyensúly visszaállt. 1630: I. 1663: Apafi egy Bécs elleni hadjárathoz csatlakozott. lengyelországi hadjáratot indít (Báthory István óta a fejedelmek lengyel uralkodók is szerettek volna lenni). Rákóczi György svéd-kozák szövetséggel össze teljesen. Kemény volt a fővezér. Lipót lesz a császár. 1661: Kemény János erdélyi fejedelemmé választatta magát. 1630: Bethlen István fejedelem lett. Ferdinánd 1629: Bethlen halálhírét Kemény vitte II. a pápa. így a krími tatárokat küldték az erdélyiek ellen. Ferdinándnak és Pázmány Péternek. Majd sikerült a Habsburgokkal is kiegyezni. melyben részt vesz Kemény is. aki Kolozsváron megállt. a fővezér Kemény János. de Rákóczi hadjáratot indít ellene. 1657: I. pl. és I. Rákóczi György. Váradot. De közben Lipót a kért védelmet megadta. 1637: Lupuj morvai fejedelem elleni háború 1644: a franciákkal. Alatta a törökök Erdélyt pasaságként be akarták olvasztani a birodalmukba. (Ezen az országgyűlésen kimondták. a Velencei Köztársaság. 1681-83: a Lipót elleni hadjáratot Thököly vezette. 1686: Buda fölszabadítása. 167 . 1658: a fejedelem Barcsay Ákos lett. 1645: a linzi békével a hadjárat lezárul. Rákóczi György 1636: Bethlen I. A törökök Apafi Mihályt nevezték ki fejedelemnek (az Apafi-korszak konszolidált). 1648: a fejedelem II. 1660: meghalt II. Kemény bízott a nyugati segítségben. Ezt a hadjáratot a törökök ellenezték. a svédekkel szövetségben és török támogatással hadjárat indul Ferdinánd ellen. Erdély alatta omlott 1657: II. Rákóczi György lett. 1662: a nagyszőlősi csatában Kemény elesett. (Neki fontos szerepe van az Apafi-korszakban. 1680: Teleki helyét Thököly Imre vette át. Kemény János már udvari főpap és fejedelmi tanácsos. A császári hadsereg Erdélyt is megszállta. akik Keményt is fogságba vetették.) Apafival Erdély főgenerálisává neveztette ki magát. A török végigpusztította Erdélyt. hogy Erdély szakít a portával. 1684: megalakul a Szent Liga (tagja a Habsburg király.1637: III. Rákóczi ellen mozgolódik. a kormányzó Bethlen István lett. (Önéletírását eddig írta meg. 1683: a nyugatiak összefogásával fölszabadító hadjárat indult a törökök ellen. az élükre Teleki Mihály állt. és megindultak a csapatok gróf Montecuccoli vezetésével. Török követelésre Rhédey Ferencet választották meg erdélyi fejedelemnek. 1648: a vesztfáliai békével lezárult a harminc éves háború.

1687: bejöttek a németek (Apor Péter szerint ez vet véget a jó korszaknak). és a Habsburgok befolyását akarta növelni. Lotharingiai Károly kötötte I. és a nemesek lemondtak az Aranybulla ellenállási záradékáról). 1690: meghalt Apafi Mihály. Mikes ekkor lépett Rákóczi szolgálatába. 1696: Bethlen Miklós grófi címet kapott. Két fontos dolog történt. A Habsburg fönnhatóság már Erdélyre is kiterjedt. Apafi Mihályt (formálisan ő lett volna a fejedelem) Rabutin tábornok116 Bécsbe vitette. II. Erdély közjogi helyzetét szabályozta (a Habsburg Birodalom része. így a törökök újabb engedelmes fejedelmet akartak. Ezzel Erdély önállósága megszűnt. Rákóczit a gyulafehérvári országgyűlésen erdélyi fejedelemmé választották. 1706: a katolikus Apor Péter csatlakozott a kurucokhoz. II. (Erdély tizenhárom legnagyobb városában császári csapatokat szállásolnak el. a fia még csak tizennégy éves volt. 50 000 Ft adót kell fizetnie. röpirata. (Ekkor született Mikes Kelemen is. 1708: Apor Péter háromszéki főkirálybíró lett. a kincstárnok Apor István. 115 I. ez miatt került a szebeni börtönbe). emiatt a brassói börtönbe került.) 1688: Erdély a fogarasi nyilatkozatban fölmondta a török védnökséget. a Moribunda Transsylvania volt. 168 . Lipót nevéhez fűződik. Rákóczi a svédekkel és az oroszokkal (Nagy Péter cár) tárgyalt. 1703: Rákóczi a tiszaháti fölkelők élére állt. melyben a független Erdélyi Fejedelemségről elmélkedik. 1704: Columba Noe (Bethlen M. Lipóttól a semmit nem jelentő birodalmi fejedelem címet. 1701: Apafi lemondott a fejedelmi címről. Erdélyt formailag guberniumnak nevezték (a gubernátor Bánffy György lett). Szulejmán Thökölyt nevezte ki (a török befolyás utolsó mentsvárának tekintették). Apafi Mihállyal.) 1691: a fogarasi országgyűlés elfogadta a Diplomát. 1707: a marosvásárhelyi országgyűlésen kimondták Erdély elszakadását a Habsburg Birodalomtól. Ez a Habsburg-uralom teljes elismerését jelentette. és a főgenerális Bethlen Gergely lett. 116 Rabutin De Bussi Erdély katonai főparancsnoka volt. Bethlen Miklóst átvitték Bécsbe. a kancellár Bethlen Miklós. Alapja Bethlen Miklós 1688-as okirata. és bár van bizonyos önállósága. Nyugati országrész: pozsonyi országgyűlés (itt elfogadták a Habsburg-ágon való örökösödést.1690: Diploma Leopoldinum115 1705: I. ahol elkezdte írni önéletírását. így III. Rákóczi Ferencet Bécsújhelyen bebörtönözték. szigorú katonai fölügyelet alatt áll). helyette megkapta I. Keleti országrész: balázsfalvi szerződés. József lett az uralkodó. 1705: a szécsényi országgyűlésen Rákóczit Magyarország vezérlő fejedelmévé választották. Az ónodi országgyűlésen kimondták a Habsburgház trónfosztását.

Lajos. Károly Rákóczit és híveit hazaárulónak 1715: meghalt XIV. 1715: III. 1716: meghalt Bethlen Miklós. meg a szatmári békét. és neki rangot ígértek a segítségért. (Ő mentette föl 1711: Károlyi Sándor Rákóczi tudta nélkül kötötte Bethlen Miklóst is. Lajossal tárgyalt. aki így kijöhetett a börtönből. 169 . vonult egy időre.1711: III. 1717: Rákóczi francia nyelven megírta Emlékiratait. latin nyelven. valamint fő. Rákóczi Gallipoliba utazott. Rákóczi elkezdte Vallomásait.) 1718: a teljes török alóli fölszabadulás (Savoyai Jenő kötötte meg a békét). de még a maradék befolyásukat is elvesztették. Eközben Rákóczi XIV. (A törökök egy utolsó kísérletet akartak tenni Magyarország általuk való „fölszabadítására”.) állapot. így visszaállt az 1703 előtti de Bécset nem hagyhatta el. 1740: az uralkodó Mária Terézia lett. Károly lett a császár. mely Magyarországot és Ausztriát kétszáz évre végérvényesen összekapcsolta. 1720: Rákócziékat Rodostóba internálták. 1713: Apor bárói rangot kapott Károlytól. és Rákóczi kolostorba nyilvánította.és jószágvesztésre ítélte. 1722: Pragmatica Sanctio.

............................................................................................................................................................. Kislegenda...........................................................................................................................................13 A középkori történetírás (Madas Edit).........23 Mikor és hol írták a kódexet?...................34 Reneszánsz – bevezetés.....................................................................................................................9 Szent Gellért.........................22 A Planctus szerzője és műfaja................................................10 Szent Imre legendája..................................................................................................................................24 Ómagyar Mária-siralom......................................)................................................................................................ századi krónika-kompozíciók......................................................................................... Árpád-kori legendák és Szent István király Intelmei...................................................................11 Szent László legendái............................................................................................................. virágnak virága…........................................................................................................ Hartvik-legenda...............................................................................................16 Ákos mester..........................................................................10 3.........8 Szent István intelmei.......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................22 Mire utal a kódex külseje?.........................................................................................................6 Előadásanyag (Madas Edit).................................24 Halotti Beszéd és könyörgés.........................22 Az ÓMS szövegének átírása......................................................... Janus Pannonius és a korai magyar humanizmus..........................................15 Annalēs (évkönyvek)............................................................................................................................................................................................................................................................................6 I.............................. A geszta..........................................................................................TARTALOMJEGYZÉK TÉTELEK......................................20 Klaniczay Gábor..............................................................................................................................22 Miért és hogyan került a kódexbe a Mária-siralom és a Planctus?....................... A Halotti Beszéd..........................................................................................................................................................................................2 SZAKIRODALOM.....................................................................................................10 Szent István három legendája.22 A vers értelmezése....................................................................................................................................................................................................31 VI.. Kézai Simon és a Képes Krónika......................................23 Kik a kódex szerzői?............................................................................................................................................................................................................................................................................................ Nagy Legenda....................................................................25 Margit-legenda.........................................20 Klaniczay Tibor.................................11 Egyházi szövegek a szentté avatással kapcsolatban:................................22 Az első magyar vers latin mintái............................................................................9 Zoerárd és Benedek legendája.....................................19 Horváth János: A Halotti Beszéd történetéhez..........................................................................................................................................................28 V.....................27 A magyar nyelvű kódexirodalom (Madas Edit)........22 Az Ómagyar Mária-siralmat megőrző kódex sorsa.................................................23 Magyar kezek tolla nyomán................................................................15 Anonymus: Gesta Hungarōrum................ Eredmények és nyitva maradt kérdések....................................................................................................18 III.........................................................................................33 A magyar irodalom története 1600-ig (191-266.....................................................................................................................................................27 Madas Edit: A néma barát megszólal (Utószó).................................................................................................................... Középkori egyházi költészet......................................................11 Gesta Ladislaī Rēgis.........................................21 Vizkelety András: Világnak világa................................................18 Kézai Simon: Gesta Hungarōrum............................................6 Klaniczay Gábor: Szent István legendái a középkorban.................10 2................................................................................................................................................................................................8 Szent István törvényei..........13 Györffy György bevezetése az Anonymus-kiadáshoz...19 Klaniczay Tibor – Klaniczay Gábor: Szent Margit legendái és stigmái (Vizkelety András recenziója).....................................................6 Az áttekintés szempontjai............................................................................... az Ómagyar Mária-siralom és Szent Margit legendája...........................................15 Történeti műfajok.................34 170 ..................................................................31 Sík Sándor: Himnuszok könyve...............................................................................................és krónika-irodalom: Anonymus................................................................................12 II.....................................................................................................................10 1......... Magyarországi prédikációk a középkor végén..........................................................................................................................................................................................................................18 Képes Krónika – XVI..................................................................................................................24 Előadás (Madas Edit)....................26 IV........................................................................24 Dominikánus barátok magyar földön.................................................................................................................................33 Kulcsár Péter: Az újplatonizmus Magyarországon..................

...................................................................40 3................................................54 9....................................................................................................................................................................................... A protestáns líra kialakulása............................................................................................37 Váradi Péter (145?-1503)......................53 6..................................................................................................................................................................................................................................................40 2........................................................................................ Batizi András......................52 A propagandisztikus deák-ének...........................................56 4....... Alkalmi oktató-mulattató énekek.............................. Krónikás énekek................................................................................................................................................................................50 Pirnát Antal: Fabula és história...............................................52 1...................... Werbőczy István (1460 k............................................................................................................................................................50 A magyar irodalom története 1600-ig (179–183.. század fordulójáról három maradt fönn............................................................................... Baranyai Decsi (Csimor) János (†1601).................................43 A magyar irodalom története 1600-ig (272–303...........................................................................36 Az oráció............................................................................................................. 416–437.................................................................................................... A XVI..................................................... A keresztény humanizmus...........................................................................................42 VII................... (A XV–XVI.............................................56 5................ vagy veszedelemének....................)...........................49 4............................................................................................................... Regényes históriák.......................................................................52 2.............. Az erdélyi történeti és politikai írók.................................................... Az énekirodalom új vonásai............ Szkhárosi Horvát András. A históriás ének formája......................................................................................................41 5................................... A protestáns ének kezdetei. Erazmista bibliafordítás és nyelvművelés..............................57 A lírai verstípusok.........................................................................................................48 A humanista történetírás virágzása............48 1.................35 A humanista levél (epistola) és a szónoki beszéd (oratio).......................................................55 Krónikás énekek és regényes históriák..................................................................... Tinódi Sebestyén (1505/10–1556)...43 Forgách tanulmánya („csak amolyan könyvismertetés”)......................................................................................... Házas-énekek....................................................... Szamosközy István (1565?–1612).............................................).......................................49 5...........43 Borzsák István: Forgách Ferenc és Tacitus...................37 Janus Pannonius (1434–1472)...........44 Tudós humanista irodalom................................................................................... A bibliai história virágzása...............................................48 3.......................57 171 ......................................... Antonio Bonfini (1427–1503)...........................................................53 5..... A históriás énekek............................... A történetírás................................53 4.....................................................................................................................................56 3.. Szatirikus versek.................................................................................. A filológia........................................................................................................45 3......................................................................................................................44 1................................................................................................ Sztárai Mihály............ századi humanista litteratura műfajai és képviselői.40 1..........................................................................43 Majer Fidél kiadási elve és gyakorlata....................................................... 388–411..................................................................57 1....................................... A humanista emlékirat................................................................................................................A reneszánsz kultúra kialakulása Magyarországon...................................................................36 Vitéz János (1400 körül – 1472).............................. Forgách Ferenc (1535–1577)............52 3....................................................................57 3.........................................................54 2.................................................................................53 7.......................................................................................................................................................................és episztolairodalom..................................44 2..............................47 A reneszánsz udvari kultúra Magyarországon........41 A humanista költészet elterjedése..................................................................................................................... Istvánffy Miklós (1538–1615)........................41 4......)...............................................................................................................................55 2...............................................54 A históriás (tudósító) énekek........................55 1................ Szegedi Gergely (†1570?)............................ Valkai András (1540–1587)........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................48 2.............. A Janus-kiadások..........46 4..................37 A tudományos irodalom.........................................................................................49 VIII......................52 A deák-epika kialakulása................................................................... Az énekeskönyvek...57 2.......................................................................................................................................................................................................................................... – 1542)..........52 A reformáció énekirodalma....53 8........ A magyarországi humanisták filológiai munkássága.............................................................................................................................................. Tinódi követői..........54 1............................. 340–356................................................ Ilosvai Selymes Péter...............

..................63 8...............................70 Balassi Bálint istenes énekei.......................................57 IX..................................................................................................58 A magyar irodalom története 1600-ig (311–382.......................62 5....................................................................................................... Az antitrinitárius vitadrámák......................................................... A reformáció irányzatai és műfajai....................................................................61 A reformáció énekirodalma........................................................................................77 A verses epika.............62 4........................73 A magyar irodalom története 1600-ig (523–538.......................................................................................................65 3................ Az énekirodalom új vonásai................................76 Antik történeti tárgyú históriák......................................................................................................... 442–445...........................................................60 2................................................. Batizi András.65 2..................................)........................................................................................................................................59 A magyar reformáció...................................................................... Széphistóriák..................71 Kőszeghy Péter utószava a Háló című Heltai-válogatáshoz.......................................64 4..............................74 Moralizáló történetek...................................................74 A szórakoztató verses história.............................. Kalandos szerelmi történetek.................................................................................................68 A magyar irodalom története 1600-ig (340–356.......................................................................................................................................................................................................................... Ozorai Imre............... 506–514.............................................61 1................................ Zsoltárparafrázisok a reformáció korában............................ Sztárai drámái............ Bibliafordítás-kísérletek................................................................................................................60 4...................................................................................71 XII.....................67 Bóta László: A magyar zsoltár Szenczi Molnár Albert előtt.................................................... Székely István...............................................................63 9...................................................................................................... század végi és a XVII....61 2.......60 1.. – 1591)...............60 A reformáció történetírása és a bibliafordítások............75 Szerelmi históriák......................................................)............................................................ Szegedi Gergely (†1570?)..................... Bogáti Fazakas Miklós (1548–1598-ban még élt).............................................................................................................................70 A reformáció énekirodalma..................................61 3..................................................................................... 506–514............................................................................................... Dévai Bíró Mátyás (†1545). Sztárai Mihály............................................................. psalmus..............................................................................61 4...............................................................73 Ludányi Mária: A szerelem-kép alakulása a XVI..........................................4.................. A bibliai história virágzása..............................................................................................).............................................................. Szkhárosi Horvát András...................................................................... Az énekeskönyvek.............................................................................................................................................................................. Hegedős-énekek...64 Bornemisza Péter (1535–1584)............................. Dávid Ferenc (†1579).........................67 Péczely László: Kecskeméti Vég Mihály: LV.................................................65 A teológus énekirodalom........................................................................................................ A protestáns líra kialakulása...... 462–465............ A gyülekezeti énekszerzés........ A bibliai színjáték........................................................................................ – 1572).............................................................................................................................................................................................................................64 Heltai Gáspár (†1574)................................................................................................................................................................................. század eleji magyar irodalomban......................... Károli Gáspár (1530 k................................................................................................................ A szombatos énekek.......................................................................................................70 XI...........................................................................................................................64 3................77 172 .......................................................................................................................................................... Melius Juhász Péter (1536 k........... Bornemisza Péter és Heltai Gáspár prózája....58 Horváth Iván: Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben................................................................................................................................................................................................................................................................................................................63 A reformáció drámái.............62 3................................................. A protestáns ének kezdetei..... Az énekeskönyvek... A középkori és reneszánsz kori magyar dráma........................................................................................................................................................................................................................................................................ Árgirus históriája................61 1..76 A verselés fejlődése......................63 1...................................................................................59 A vallásos értekező próza.....................63 7..........................................................................................................75 1..................................................66 X................................................... A Balassi-komédia..............................................................................61 2............................60 3......76 2.......66 4...................................................................................65 1.......................................62 6........................................................................77 XIII.......................................................63 2.....70 A teológus énekirodalom.................................................................................................... Verses krónikák........................................................................................

.................................................93 XVI...............................................................101 XVIII................................................................................................................................... A Balassi-komédia....................................... Zvonarics Imre (1575–1621).............................................91 Rimay János (1570–1631)........................................................................................................90 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (15–29.......................... Az udvari dráma........................88 Prózai írásai.......... Pázmány Péter és a katolikus restauráció............................87 A Júlia-versek és a Júlia-ciklus.....84 Bán Imre: Balassi Bálint platonizmusa..................................................................................................... Az Élektra.....................................95 1............................................ Alvinczi Péter (1570–1634)............................................. Sztárai drámái....................................103 Előadás (Hargittay Emil)............................................................... 376–377.....................................................101 A katolikus egyházi ének fölvirágzása.....................................................................................................................80 4....................................................................84 A magyar irodalom története 1600-ig (448–481....Ludányi Mária: Balassi Szép magyar komédiájának közvetlen hatása a hazai udvari dráma fejlődésére ..................... Szenc-Kolozsvár)....................................................................................................................................................................................................................................................... 445–447. barokk széppróza és költészet...........................................94 A késő-humanista protestáns polgári irodalom – a protestáns polgári művelődés......................................80 2......................................100 Nyéki Vörös Mátyás (1575–1654)........................................................................................................................................... 476–478............................................................................81 XIV... 45–46...............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................78 A magyar irodalom története 1600-ig (356–362.............................................................)........................................................................................................... Rimay János és a manierizmus.............................................): Barokk egyházi próza................................................................80 A reformáció drámái.........................................................101 Pázmány retorikai műveltsége......................................................................93 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (51–85............................................................................................................................................101 Szerkesztésmód..............................................................................................................99 Az első jezsuita író-nemzedék..........................)..........................................90 Komlovszki Tibor: Rimay és a Balassi-hagyomány........................100 Hajnal Mátyás (1578–1644)....85 Szerelmi lírájának kibontakozása............................................................................................................................................................................................................................................101 Bitskey István: Humanista erudíció és barokk világkép......................................................91 Ecsedi Báthory István (1555–1605)..................................................................................................................80 5.....................................77 Gyarmati Balassi Bálint: Szép magyar komédia (Utószó: Kőszeghy Péter).................................................... A bibliai színjáték................................................................93 Makkai László utószava a Magyari-kiadáshoz.........86 Tavasz-énekei............................................................................................................................................................................................................................80 3........................................................80 7............100 A verses dráma...........................................................................................................).......................98 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (137–149.......................................................................................................................................... Nyéki Vörös Mátyás és a korai barokk irodalom........................................................................................................................................98 Bán Imre: A magyar barokk próza változatai........................................... Balassi Bálint életműve....................................................... Magyari István (†1605 körül)...........................................................89 Levelei........................................................ Az antitrinitárius vitadrámák.......................87 Istenes énekei.........................................................................................80 6...............80 1...............................................): Balassi (Balassa) Bálint (1554–1594)..95 2............85 Élete............................................................................................................................................................103 173 .........89 XV................................89 Balassi-kiadások.................................................................87 A lírai önéletrajz..........................................................................................................................................................................................................100 Veresmarti Mihály (1572–1645)............97 Szenczi Molnár Albert (1574–1634......................................................................................................................................96 Geleji Katona István (1589–1649).............100 Lépes Bálint (1570–1623)......................88 A Célia-ciklus és az utolsó szerelmes versei.................................................... Balassi drámái....................................................................96 1................................................................81 Szeminárium (Medgyesy-Schmikli Norbert): Iskoladrámák.........................................................96 A polemikus teológiai irodalom................................................................................................................................................................ Szenczi Molnár Albert és a protestáns humanizmus................94 Protestáns hitvitázó-teológiai irodalom...........................................................................97 XVII... vitézi versei..................................................................................................... Samarjai János (1585–1652)......................................................................96 2......................................................................................................

............................. Rákóczi Ferenc...................................................... bú nélkül nem élte............................................... Erdély–Bécs)............................. Alsómisztótfalu–Kolozsvár)............128 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (239–257...)....................................................................................................................................................................................................................................130 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (371–387...........................................117 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (184–208..................................................................................................... Kis-Bun...........................121 2... Vác–Nagyszombat)..........126 Oeconomia.........................................................................)..........................127 Scholastica... és XV......................................................................): Zrínyi Miklós................129 2....... 514–527.................... poétika és műfajok (Gyöngyösi István költői világa).....................................................................................................................................................................................................106 Lírai költeményei...........................................................................133 Emlékiratok............................... Liszti László (1628–1663.............................111 XXI...............................136 Holl Béla összegzése a Cantus catholiciről...........................123 A Rákóczi-eposz.............................. századi udvari költészet... A lírikus és az eposzíró Zrínyi.......................... Adalékok a pozitivizmus és a szellemtörténet bírálatához...................................................104 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (159–174.......... Csábrág–Csábrág)..............).........................................................................124 XXIII................................... 1717..................121 1.....106 Élete..............................134 Vallásos és állambölcseleti elmélkedések...........................................................106 1620–1664 (Ozaly vagy Csáktornya – Csáktornya mellett)..................................................................................113 Bitskey István utószava a Magyar emlékírók 16-18........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................110 Bene Sándor – Borián Gellért: Zrínyi és a vadkan...........................115 Bethlen Kata (1700–1759.......................................................................................................................... Az önéletírás és az emlékirat-irodalom a XVII–XVIII.......... Balassa Bálint gróf (1626–1648).......................................................................................... Kőszeghy Pál (†1703)........ A prózaíró Zrínyi..............................................................................................107 Szigeti veszedelem...................... század kiadásához.......................)......................117 Jelenits István: Koháry István: Ez világot senki által nem élte..............................................................133 Levelezése............... A népszerű barokk líra és a katolikus egyházi népénekek.................. Esterházy Pál (1635-1713....................................127 Politica............................126 Bán Imre: Apáczai Csere János...........................................................): Rákóczi Ferenc.................... század második felében és a XVIII...................................................................................................................................................................................................................................................................................128 A világi műveltség népszerűsítői.......121 3............................................................................................................. Koháry István (1649–1731......................... század elején................................................................107 Előadás (Nagy László).....................................................................................................................................130 Varga Imre: A kuruc költészet kérdésének története....132 Élete...............114 Kemény János (1607–1662)......................................................................................: Mikes Kelemen.......... században....................................................................... Ungvár–Rozsnyó).........................123 Az udvari költészet kiterjedése.......................................................................................................................................................................................................................................................................................... Pápai Páriz Ferenc (1649–1716..........................121 4.............................................................. Dés–Nagyenyed)............................................................113 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (210–213............................. Egy labanc főúr éneke........................................ Tótfalusi Kis Miklós (1650–1702..................................................................................................................................................................................................................114 Bethlen Miklós (1642–1716................................................................104 Kovács Sándor Iván: A siklósi harc és a szigetvári kirohanás (Szimmetria és barokk kompozíció a „Szigeti veszedelem” III......................................................................................123 Kibédi Varga Áron: Retorika...........................................103 XIX..........................................Pázmány Péter (1570–1637)......................... sem kedvére mindenkor........ 341–351....110 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (175–184..119 Az udvari költészet.....................................................136 174 ..................134 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig.............................129 XXIV..................135 XXV.........................................................................123 A verses udvari dráma....................... Kismarton-?)...... énekében).............................122 5...............122 6.........................................................133 Vallomások..... ? – Bécs)..............119 Gyöngyösi István (1629–1704...................... 390–394................128 Apáczai Csere János (1625–1659).......................................126 Ethica.....................108 XX.......................................................116 XXII........................................................................................ Beniczky Péter (1603–1664.................................................................................................................................... Az erdélyi tudományosság a XVII.......................................132 Versei..................... Bonyha–Fogaras).......129 1.. Gyöngyösi István és a XVII................ Mikes Kelemen és a kuruc kor költészete..........

....158 A középkorról általában (Madas Edit).......................................................139 XXVI...................................................................................... 559–571...................................160 Misztika....161 Devotio Moderna..............140 Hermányi Dienes József (1699–1763...................................................143 1................................................................ Garamszőlős–Znióváralja)................................................................................................)................. Az irodalomtörténet-írás kezdetei............................................................................................................................................146 XXVIII..........156 Tájegységek..............................................................................148 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (458–471......138 A katolikus egyházi ének fölvirágzása......................................................................................................................................................................................................................................................................................................... A jezsuita történész-iskola..............153 FÜGGELÉK...................................... ami a kezdeményezők közé emeli.........143 Néhány vonás.. A népszerű barokk irodalom (epika és dráma)..................................................................................................................................................... Pray György (1723–1801)........................................... A népies katolikus színjáték........................................................................138 5.............. a kéziratosság és a könyvnyomtatás?...................................142 XXVII............................................................................................................................................................................................................................................................................................. A historia litteraria fölbomlása.................................................143 2............ ....................................145 Faludi Ferenc............... Amadé László.............................................137 Boldogasszony anyánk…..................................161 Három nagy korszak jellemzése (Hargittay Emil).............................................................................. Jegyenye–Szárhegy)........... Faludi Ferenc és a rokokó..............152 1...................................164 Hogyan hat egymásra és hogyan váltja egymást az oralitás........................143 Amade versújító gyakorlatának néhány problémája................................................151 Az egyházias tudományosság alkonya........................................................................................................145 Amade László...............................................................................137 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (146–149........................................................................................138 1.......................................................158 Skolasztika............. 16–18...............................152 2...................................................152 4........................................................................................................................................................164 Történeti áttekintés (Bartók István)............. század (Nagy Péter)...........................................................................................................................................................................................................................................................................152 3....................... 536–544............................................................................. A szövegzene mint versstrukturáló elem Amade verseiben................................................................................................... Bod Péter (1712–1769)....................................170 175 .........................................................................153 5.....................................154 Születés-halál.................................153 A nyelvtudomány......................136 Kájoni János (1629–1687..................................................................................................................................................157 Magyarország megyéi 1886-ban..................................................................................................................................................................................163 Általános kérdések (Hargittay Emil).................................................................. Amade László verseiről.................. és a tudományos irodalom a XVIII...................................Szőlősy Benedek (1609–1656.................................................... Olasztelek-Nagyenyed) és a Nagyenyedi Demokritus.......... Rokokó értékek Amade költészetében............................143 Tőzsér Árpád: A rokokó vers mozdulatai.................150 A honismereti irodalom megindulása.................................................................................................................................................153 Bél Mátyás: Hungariából Magyarország felé................................155 Fontos városok a történelmi Magyarország területén............................................................................................................140 Magyar drámaírók.......................................................................................................................................161 Irodalomtörténeti periodizáció (Bartók István)....................... A katolikus népének fejlődése.................................................................................................................)....... században..)...............148 Tarnai Andor bevezetője a Bél Mátyás-kiadáshoz.........150 Egyháztörténet és historia litteraria...............138 A népszerű katolikus szépirodalom.............136 A Cantus catholici 1651-i kiadása.............................................................................................. Szövegkiadások.......................................................151 Bél Mátyás............................................... 318–321........144 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (529–533.......................................................................166 TARTALOMJEGYZÉK..............................

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->