P. 1
Zoldsegtermesztes a Hazikertben - Szoveges2

Zoldsegtermesztes a Hazikertben - Szoveges2

|Views: 1,130|Likes:
Published by Zoltán Pataki

More info:

Published by: Zoltán Pataki on Feb 22, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

02/22/2012

pdf

text

original

dr. Balázs Sándor — dr. Filius István

Zöldségtermesztés a házikertben

Mezőgazdasági Kiadó • Budapest, 1977

A Növényvédelem és a Vegyszeres gyomirtás c. fejezetet DR. FARKAS KÁROLY írta

Lektorálta DR. MOLNÁR FRIGYES és DR. HODOSSI SÁNDOR

© DR. BALÁZS SÁNDOR — DR. FILIUS ISTVÁN, 1977

ETO 635 (021) ISBN 963 230 257 5

Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat • Felelős kiadó dr. Sárkány Pál Felelős szerkesztő Lelkes Lajos • Szerkesztette W. Nagy Ágnes Műszaki vezető Korom Ferenc • Műszaki szerkesztő Csákvári Attila A táblaborító Hódosi Mária munkája • A rajzokat Szappanos István, a fotókat dr. Farkas Károly (46-62 fotók) és Tóth István készítették Nyomásra engedélyezve 1977. V. 19-én Megjelent 60 000 példányban, 22,4 (A/5) ív terjedelemben, 163 ábrával Készült az M SZ 5601-59 és 5602-55 szabványok szerint MG 2598 — h — 7780

77-0037 — Dabasi Nyomda, Budapest—Dabas Felelős vezető Földes György igazgató Szedte a Nyomdaipari Fényszedő Üzem (77.9051/08)

Egészséges táplálkozás, több zöldségféle

A zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban
Társadalmunk fejlődése, a nehéz fizikai munka arányának csökkenése, az egészségesebb életmód iránti igény fokozódása következtében kevesebb kalóriában gazdag élelmiszert igénylünk, ugyanakkor több fehérjét, gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk, melyek biológiai hatása kedvezőbb. A zöldségfélék legfőbb táplálkozási értékét a vitaminok, az ásványi sók és kedvező sav—lúg arányukon kívül változatos, kellemes ízük és illatuk adja, amelyekkel ételeinket kívánatosabbá tehetjük. Előnyük az is, hogy általában könnyen emészthetők. Fogyaszthatók nyersen, főzve, sütve és párolva, magukban vagy más zöldségfélékkel és egyéb élelmiszerekkel együtt, melyek sokféle elkészítési módot kínálnak. Tartósítással akár konzerválva, akár mélyhűtve vagy szárítva fogyasztási idejük és tárolhatóságuk meghosszabbítható, ily módon táplálkozásunk biológiai értéke is növelhető. A zöldségfélék táplálkozási jelentőségét a következő be/tartalmi értékek adják. A zöldségfélék szárazanyag-tartalma 5-25% között ingadozik, fajtól, fajtától és a termesztési körülményektől függően. Szárazanyag-tartalmuk túlnyomó része szénhidrát. Ásványianyag-tartalmuk 1 % körül van. Legjelentősebb a paradicsom szárazanyag-tartalma, melyből sűrítményeket készítenek. Az előállítás gyártási költsége legjobban a szárazanyag-tartalomtól függ. A kevés magvú vagy mag nélküli paradicsombogyók szárazanyag -tartalma nagyobb. A túlöntözés és túltrágyázás, valamint a hűvös érési időszak csökkentik a szárazanyag arányát. Tévhit azonban, hogy az öntözés és trágyázás rossz hatású ebben a tekintetben. Az érés folyamán a biológiai érettség állapotáig növekszik, majd a túlérés és a tárolás idején —főként a hőmérséklettől függően — csökken a szárazanyag-tartalom. A legtöbb zöldségféle fehérjében szegény, de néhány faj, mint pl. a borsó, a bab és a földimogyoró 4-6% fehérjét is tartalmaz. Vitaminok csak növényekben képződnek. A zöldségfélékben az A-, B12- és D-vitamin kivételével az összes vitamin előfordul. A zöldségfélékben levő karotin az emberi és állati szervezetben A-vitaminná alakul. Az egyes zöldségfajok átlagos B 1 -13 2 és C-vitamin-tartalmát az 1. táblázat mutatja. A karotinban leggazdagabb zöldségfajok a következők : sárgarépa petrezselyemlevél piros paprika sóska zöldhagyma spenót fejes saláta paradicsom

1 0,0 mg% 1 0,0 mg% 1 0,0 mg%
8,0 6,0 5,0 2,5 2,0 mg% mg% mg% mg% mg%

5

1. táblázat. A zöldségfélék vitamintartalma

( mg/100 g) Zöldségfaj Zöldpaprika Paradicsom Burgonya Sárgadinnye Görögdinnye Uborka Spárgatök Sütőtök Zöldborsó Zöldbab Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karbol Bimbóskel Fejes saláta Spenót Sóska Vöröshagyma Sárgarépa Petrezselyem Zeller Cékla Hónapos retek Nyári retek Spárga Csemegekukorica Csiperkegomba B1 ... 0,10 0,10 0,04 0,06 0,06 0,05 0,05 0,20 0,20 0,04 0,12 0,05 0,06 0,20 0,06 0,08 . . . 0,03 0,08 0,05 0,05 ... 0,10 0,08 0,15 ... 0,05
B2

C 100,0 30,0 20,0 25,0 7,0 5,0 8,0 30,0 20,0 15,0 40,0 60,0 60,0 60,0 90,0 20,0 40,0 40,0 1 0,0 2,0 . . . 0,8 13,0 20,0 20,0 25,0 . .. 2,0

0,05 0,10 0,04 0,03 0,05 0,10 0,04 0,15 0,20 0,08 0,15 0,05 0,10 0,08 0,10 0,20 0,10 0,10 0,06 0,05 ... 0,03 0,03 0,15 .. . 0,10

A zöldségfélékben általában sokkal több karotin van, mint a gyümölcsökben. Szénhidrátok csak néhány zöldségfajban találhatók jelentősebb mennyiségben. Ezeket túlnyomórészt a cukrok képviselik. Legtöbb cukor (8-9%) a sárga- és görögdinnyében, valamint a zöldhagymában található. A sárgarépa, a zöldborsó és a káposztafélék 4-6%, a paradicsom 2-3% cukortartalma szintén jelentős. A zöldségfajok érése során általában csökken a keményítőtartalom és növekszik a cukor részaránya. Kivétel a zöldborsó, a zöldbab és a csemegkukorica, melyek cukortartalma az érés folyamán nagyrészt keményítővé alakul át, ami élvezhetőségüket rontja. Ez a folyamat alacsony hőmérsékleten lassabban megy végbe, és az egyes fajták között lényeges eltérések tapasztalhatók. Pl. a kifejtőborsók cukortartalma gyorsabban alakul át keményítővé, mint a velőborsóké. Figyelmet érdemel az is, hogy a kifejtett zöldborsóban sokkal gyorsabb a keményítő képződése, mint a hüvelyekben. A savak elsősorban a termények ízének meghatározásában játszanak szerepet, ez nem okoz mindig savanyúságérzetet. Pl. a sóska és a spenót szárazanyagának egyaránt kb. 10%-os a savtartalma, de ez a spenótban kötött állapotban van, ezért nem ízlelhető. A sóska kivételével - mely oxálsavat tartalmaz - a többi zöldségfaj savtartalmának nagyobb része almasav, ill. citromsav. Az érés folyamán a savtartalom általában csökken.

6

Az ásványi anyagok közül a kálium fordul elő legnagyobb mennyiségben.5 2.csöves Sárgadinnye Görögdinnye Uborka Spárgatök Sütőtök Zöldborsó Zöldbab Vöröshagyma Fokhagyma Zöldhagyma Fejes saláta Spenót Spárga Sóska Egyéb 7 .0 2. Mint látható.0 12. de adott esetben érdemes csak néhány zöldségfaj termesztésére szorítkozni.0 0. Elképzelhető az összes zöldségszükséglet megtermelése.8 0.0 Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Sárgarépa Petrezselyem Zeller Retek .5 4.0 0.0 4. a nátrium és a vas követik.4 5. vagy a talaj.4 0.0 Terület ( rn zif.0 4.0 7.5) 5. A zöldségtermesztés magában foglalja a hajtatást is.0 6.8 0.8 0.7 90.téli Cékla Paradicsom Zöldpaprika Fűszerpaprika .0 0. amire még csak kevés házikertben készültek fel. Ez utóbbi főleg akkor indokolt. a magnézium.5 0. illetve annak fekvése csak egyes zöldségfélék termesztésére alkalmas.0 2. a kalcium.5 1.0 0.0 2. táblázat. Ezt a foszfor.0 1. kalciumból a spenót.0 1.0 3.8 0. Zöldségtermesztés családi ellátásra A házikerti.0 0.nyári Retek .0 0.7 Összesen 120.0 5. nátriumból a cékla és a spenót.3 0. vasból pedig a spenót és a kelkáposzta tartalmaz legtöbbet. a spenót az ásványi anyagokban leggazdagabb zöldségfaj.A zöldségfélékben levő ásványi anyagok könnyen emészthetők és lúgos jellegűek.0 1.0 1.2 0. Káliumból a spenót és a kelkáposzta.0 1 0. Ajánlatos zöldségfejadag és vetésterület személyenként. magnéziumból a spenót és a borsó.5 1.0 10.6 1 5. Érdemes és érdekes 2. ha nincs elegendő terület.0 10.0 3.0 5.5 6.hónapos Retek .0 2.0 8. háztáji zöldségtermesztés szerepe a családi szükségletek kielégítésében többféle lehet.0 8.6 2.0 2.0 9.0 3. foszforból a borsó.0 6.5 5. évente Zöldségfaj Fejadag (kg/fő) 1 0.4 2.5 0.0 2.0 7.5 4.2 0.0 0.

VI. 2. X. IV. VII. táblázat. 3. VI.-V.-IX. 1. 1. 3.-X. 2.-V. 3. 1. VIII. VII. 3.-1X.-X. 3.-VIII.-X. IX. 3.-IX.-IX. 2.-XI. 2. VI. 1.-X. 2. 1. 2. VIII. 3.-XI.-IX.-X.-1X. 3. 3.-VI. 1. VI. IX. 1.-X1. 1. 2. 2. 1.-VII. Zöldségfélék szabadföldi érési időszakai házikertben (hónap. 3. dekád) Zöldségféle Sarjadékhagyma Sóska Zöldhagyma Spenót Hónapos retek Spárga Zöldborsó Rebarbara Fejes saláta Korai burgonya Érési időszak Ill. X. IX. V. 3. 2. IX.-X. VII. V. 2. X. 2. 1. VII. VII.-XI. V. 1. 2.-V. 1. 3. 3. 2. 1 . 3. 3. 1. VII.-X. V. IV.-X. IV. 3. 2. X. 3.-IX. 3. 2.-V1. 2. 1. X. 2.-1X. 2. 3.-X. 3. 2. 3.-V. VII. 3. 1. 1. Zöldségféle Tojásgyümölcs Görögdinnye Fűszerpaprika Spenót Sütőtök Földimogyoró Cékla Bimbóskel Kínai kel Póréhagyma Zeller Téli retek Torma Mángold Érési időszak VIII. VII.-IX. VI.-1X. 1. 3. 3.-X.Co 3.-IX. 111. 3.-X1.-V11. 3.-X. X. 1. 2.-111. 3. 3. 1. 2. 1. X.-X. / . 3. 3. VI. III. 1.1. 2. VI. 1. 2. 2. 2.-X. 2. Zöldségféle Karalábé Spárgatök Fejes káposzta Karfiol Lóbab Új-zélandi spenót Sárgarépa Tépősaláta Petrezselyem Uborka Patisszon Paradicsom Csemegekukorica Sárgadinnye Zöldpaprika Vöröshagyma Érési időszak VI.-VI.

melyek főzés nélkül. Március első dekádjától november harmadik dekádjáig. hogy közepes termésátlagokkal mekkora terület szükséges a fejadag előállításához. Nem hagyható figyelmen kívül az sem. ha a veteményezés előtt gondosan felmérjük a terméshozam feltételeit. Természetesen teljes önellátásra kevés kiskerti termesztő vállalkozik. ha jut hazavinni. termésük pedig változatosabbá teszi étrendünket. tehát lényegében a teljes fagymentes időszakban szedhető valamelyik zöldségfaj. hogy a leggondosabb szállítás és tárolás mellett is veszítenek kellemes ízükből. A család friss zöldséggel való folyamatos ellátását könnyíti meg a 3. maga által kiválasztott gyümölcsét. kórokozóktól és kártevőktől való védelem. mely az egyes zöldségfajok érési idejét tünteti fel. Előre meg kell ezeketfontolni. Ezek közül különösen fontos a gyomirtás. Ezek gondozása egészséges testmozgást biztosít. Természetesen az sem hátrány. Sokkal nagyobb kedvvel fogyasztja el az ember saját munkájának friss. a vadkároktól. de vitathatatlan.is hajtatással foglalkozni. az öntözés. táblázatban szereplő fejadagokat ajánlatos figyelembe venni. De a főzésre kerülő. de a legtöbb júniusban és júliusban fogyasztható. zsenge állapotban leszedett zöldségféle is vetekedhet az üzletek ömlesztett tömegárujával. illatukból. A kezdőket a siker mellett sok kudarc is érheti. nehogy egy sikertelen próbálkozás kedvünket szegje. mint az üzletben vásároltat. Kellően mérlegelt elhatározás után azonban legyünk következetesek ! H ajtsuk végre tervünket még olyankor is. Megfelelő átszámítással azonban mindenki — igényeinek megfelelően — kiszámíthatja belőle saját termény. Egy család egész évi zöldségszükségletének kiszámításához személyenként a 2. 9 . Különösen érvényes ez olyan fajokra. amikor esetleg kellemesebb lenne tétlenül pihenni. Különleges rendeltetésűek a hétvégi pihenést szolgáló kertek. friss állapotban kerülnek fogyasztásra. hogy a zöldségfélék hajtatása az alkotás örömét és eredményeinek élvezetét is jelenti. Sok kellemetlen csalódástól kímélhetjük meg magunkat.és területszükségletét. táblázat. A táblázatban feltüntettük azt is. melyekben főként az ott-tartózkodás idejére szükséges friss zöldségeket érdemes termeszteni. esetleg értékesíteni való is.

Termeljünk zöldséget a házikertben! A hazai zöldségtermelés helyzete és fejlesztése A táplálkozási igények kielégítésére hazánkban a IV. A zöldséghajtatásban szintén jelentős a háztáji tevékenység. retek. A nagyüzemi zöldségtermelés 70-80%-a a termelőszövetkezetekben található. ami nehezíti a termésátlagok további növelését és csökkenti a termelési biztonságot. könnyen sérülő. Az egész népgazdaság és ezen belül valamennyi ágazat. de mivel a legtöbb zöldségfaj mással nehezen helyettesíthető. Az állami gazdaságokban csak a zöldborsó. a fóliával borított üzemi felület pedig 300 hektárnyi. a mezőgazdasági növénytermelés értékének 7%-a.2 milliárd Ft volt. 10 .7 millió tonna zöldséget termeltünk. Belátható időn belül nem is várható az összes zöldségfaj termesztésének teljes gépesítése. zöldborsó. különösen nem a kis vetésterületű és friss fogyasztásra termelt fajoké.) hiánya is komoly ellátási zavarokat okozhat. valamint vetésterületük kis aránya is. összesen tehát 1. Fontosak a kiskertek még a gépesített nagyüzemi termelésre alkalmas fajok terén is az önellátás biztosításában. zöldbab) lehet ugyanezt elmondani. A zöldségtermelés évi bruttó termelési értéke ebben az időszakban 4. a házi.3 millió tonna. a zöldbab és a paradicsom vetésterülete jelentős. A házi és háztáji zöldségtermesztés szerepe ma elsődlegesen ezeken a területeken jelentős. Ez a zöldségtermelés az ország szántóterületének mintegy 2%-át teszi ki. Okai lehetnek többek között a zöldségfélék különleges tulajdonságai (sokféle. így a mezőgazdaság területén is előtérbe került a termelékenység fokozása. ötéves terv alatt mintegy 120 000 ha nagyüzemi területen évente 1. Nagyüzemi zöldségtermelésünknek csak 25%-a öntözött. mert tehermentesíthetik a központi árualapokat és friss zöldséget adhatnak a helyi piacokra. tehát a vetésterületi arányánál sokkal nagyobb értéket képvisel. A búza. saláta stb. Kiemelkedő szerepük lehet a korai zöldség termesztésben. Üvegházaink területe 60. folyamatos érésű). amiben kiemelkedő szerepe van a gépesitésnek. Legnagyobb területen termelt zöldségféléink a következők : zöldborsó paradicsom zöldpaprika vöröshagyma fűszerpaprika fejes káposzta 28 000 1 5 000 1 2 000 9 000 8 000 7 000 ha ha ha ha ha ha Az egyes zöldségfélék jelentőségét általában vetésterületük mutatja. a kis vetésterületű fajok (pl. a háztáji kertekben pedig 0. A zöldségfélék közül még csak kevés faj gépesítéséről (pl. mert a ház körüli védett területeken korábbi éréskezdet érhető el. a kukorica és sok egyéb faj termesztésének teljes gépesítése a korábbi töredékére csökkentette a kézi munka felhasználását. különösen a fóliával fedett hajtatóberendezések használatával.4 millió tonna.

A kiskertekben megtermelt. a vöröshagyma. de jelentős szerepet játszhatnak benne a kiskertek is. biztonságos felvásárlást. Ebben a tervidőszakban a kertekből várjuk a teljes zöldségtermelés 25%-át. Az ország zöldségtermelésének 25%-át a kiskertek adják.és kereskedelempolitikai intézkedést tett. Az utóbbi években a főbb zöldségfajok a következő átlagterméseket adták : paradicsom paprika zöldborsó fejes káposzta vöröshagyma uborka zöldbab sárgarépa petrezselyem 150-180 q/ha 1 20-150 q/ha 30— 40 q/ha 160-180 q/ha 1 00-150 q/ha 60— 80 q/ha 30— 40 q/ha 160-180 q/ha 80-100 q/ha Az 1976-ban kezdődött V. munkaigényesebb fajokkal gazdagítják a kínálatot. A mezőgazdasági nagyüzemek is egyre több támogatást nyújtanaktagjaik. betegségeknek ellenállóbb fajták bevezetésével. ötéves tervhez viszonyítva 1980-ig 100%-kal. de még további elősegítő intézkedések várhatók. melyek termékének fele exportra kerül. hogy az igények jobb kielégítésében fontos szerep vár a kiskertekre mind az önellátás. Frisszöldség-exportunk az összes termés 2-3%-át teszi ki. ötéves tervben 130 000 hektárra tervezzük növelni a szántóföldi zöldségtermelés területét. A választék bővítésében szerepük még nagyobb. ha a gyárak jól meg tudják szervezni a termeltetést és különösen a zökkenőmentes. melyek ösztönzik a kiskerti zöldségtermesztés fejlesz- 11 . a frisszöldség-exportot pedig 1 00%-kal tervezzük növelni. Erre már most is akad több jó példa. nagy hozamú.5 millió tonna zöldséget kell évente előállítani.át a tartósítóüzemek használják fel. A többi zöldségfaj szántóföldi termesztésében főleg a betakarítás gépesítését kívánjuk fejleszteni. ami az 1975. mintegy 50 000 ha-ra tervezzük növelni a zöldségtermelés öntözött terület arányát. Az összes termésből a belföldi felhasználást 36%-kal. Zöldségféléink termésátlagai lassan növekednek. A IV. Ugyanakkor gondoskodni kell a kiskerti termesztés igényeit kielégítő. a gépesítés és a korai termesztés állami támogatása. A terv teljesítéséhez kormányzatunk sok segítséget nyújt a termelőknek. értékesíthető zöldségfélék felvásárlása máris sokat javult.és palántaellátást. A konzervipari zöldségtermelést elsősorban a nagyüzemekre kell alapozni. Jelentős előrehaladást kívánunk elérni a gyökérzöldségfélék. Ezzel egyidejűleg 2. friss fogyasztásra alkalmas fajták forgalmazásáról is. mind az árualapok bővítése terén. A kisüzemi termelés támogatására államunk javítja a vetőmag. ill. Legjelentősebb az öntözés. jó minőséget adó. a zöldbab. mert kényesebb. a konzervparadicsom és a fűszerpaprika termelésének teljes gépesítésében is. évihez viszonyítva több mint 40%-os növekedést jelent.A megtermelt zöldség 40%. A kiskerti zöldségtermesztés fejlesztése A zöldségtermesztés népgazdasági jelentőségét és helyzetét áttekintve világosan kitűnik. kisgépeket és műanyag fóliát biztosít és megfelelő kis csomagolásban műtrágyát és növényvédő szereket hoz forgalomba. A gépesített betakarításnál különleges igény a fajtákkal szemben a rövid érési időszak. A zöldségtermelés műszaki alapjainak fejlesztése mellett döntő feladat a fajtaösszetétel korszerűsítése. dolgozóik kiskerti zöldségtermesztésének fejlesztéséhez. Kormányzatunk ennek tudatában a közelmúltban több olyan termelés.

E fontos politikai jelentőségű népgazdasági érdekek érvényesítése akkor valósítható meg eredményesen. de megkönnyíti munkájukat. Fontos szerepet játszhatnak a nagyüzemi palántanevelő telepek a kistermelők megbízható származású. különösen az épületekkel védett házikertekben. sokat javult a vetőmag -. A kiskerti termelőket a nagyüzemek is támogatják : kötelességük segíteni a termelés feltételeinek biztosításában és az értékesítésben. e mber összehangolt munkájára van szükség az igények fel mérésétől és közvetítésétől kezdve. 12 . Az ország középső és déli része inkább alkalmas a melegigényes zöldségfélék termesztésére a korai időszakban is. kölcsönös érdekeltségi alapon kell eljuttatniuk a megtermelt terményeket a termelőtől a fogyasztóhoz. Zöldségtermelési átlagunk növelésének egyik akadálya az öntözött területek kis hányada. a felvásárlási árak további növelésével. Az 1976. mind a beszerzési és értékesítési gondok megoldását segítik elő. ill. ha bekapcsolódnak a zöldségtermesztő szakcsoportok munkájába. a termelési és értékesítési biztonság fokozásával a lakossági ellátás tökéletesítése mellett az ipari és a külkereskedelmi zöldségigények kielégítésének javítását is szolgálják. ezért költséges. évi újabb intézkedések tovább fokozzák a kiskertek művelői nek termelési kedvét és biztonságát is a termeléshez szükséges eszközök jobb ellátásával. népgazdasági érdekként érvényesítik a házi. mely arányos a termelésre fordított munka értékével. mely a zöldségfélék öntözésére is hasznosítható. Ezen adottságok hasznosítása igen sokat javíthat a helyi ellátáson. gép. melyek mind a termesztés sikerét. a termeléshez szükséges sokféle eszköz zavartalan biztosításán keresztül a megtermelt termény veszteség mentes felvásárlásáig és célhoz juttatásáig. A zöldségtermesztés számára rendkívül kedvezőtlen 1976. egységes. jó minőségű palántával való ellátásában is. Ugyanakkor majdnem minden lakóépületben vagy udvarban van kút vagy egyéb vízforrás. hogy ezeket minél több termesztő látogassa saját és népgazdasági érdekből. Az eddigi intézkedések máris számottevően javították a házi kerti zöldségtermesztés feltételeit. a hozzáértéssel és a kockázattal. Ezekben a közösségekben sok hasznos ismerethez juthatnak és anyagi-erkölcsi támogatásban is részesülhetnek. valamint részt vesznek a kertbarátmozgalomban is. A kistermelők érdekében egyre több helyen szerveznek szakmai tanfolyamokat és előadásokat. ha a közösség érdeke találkozik az egyéni érdekkel. továbbá kötelesek minden fogyasztásra alkalmas zöldségféle átvételére. Az öntözött nagyüzemi területek növelése nagy beruházást igényel. A termelési érdekek legfőbb kifejezője ajövedelmezőség. hogy a házikertek művelői is köthetnek több évre szóló termelési szerződést és ösztönző felárakban is részesülhetnek. évi időjárás ellenére is— a kormányzati intézkedések hatására — sikerült elkerülni az ellátás még nagyobb mértékű gondjait. A megtett intézkedések a termelési kedv növelésével. A termelés közvetlen ösztönzése a kereskedelmi szervek feladata. Kívánatos. ahol eredményesen lehet helyi ellátásra meleg igényes és korai zöldségféléket termeszteni. A kereskedelmi szervek megfelelő időben kötelesek tájékoztatni a termelőket az értékesítési lehetőségekről és követelményekről. Javítja a termelési biztonságot az is. valamint a kereskedelem korszerűsítésével és különféle ösztönző kedvezményekkel.tését. Mindegyik országrészben vannak azonban kedvező fekvésű és talajú kisebb területek. Ebben legfőbb szerepük a helyi áfészeknek van. Sor került egyes zöldségfélék felvásárlási árának emelésére. A kormányzat intézkedéseinek végrehajtásában a termelőkön kívül még sok szerv.és háztáji kertek zöldségtermesztő kapacitásának kihasználását. ám különbséget kell tennünk az egyes országrészek zöldségtermesztésének fejlesztésében. A nagyüzemek szervezésekor ezt feltétlenül figyelembe kell venni.és vegyszerellátás. melyek kétoldalú kapcsolatban állnak a termelőkkel : zavartalanul ki kell elégíteniük a termelés anyagi és műszaki igényeit és maradéktalanul. Magyarország nem nagy. A kistermelők intézhetik dolgaikat egyénileg is.

hogy ugyanannak a zöldségfajnak hajtatott vagy szabadföldi terménye is eltérő jellegű. Idényjelleget ad az is. A zöldségfélék többsége idénycikk a piacon. A hüvelyesek (1. mert mélyhűtött vagy konzervált állapotban megfelelő minőséggel. A zöld gfélék árának alakulásában időszakonként fontos tényező a kereslet és kínálat egymáshoz való viszonya. jún. ábra. annál nagyobb bevételre számíthat. évek piaci átlagárai alapján. Hasonlóan több bevételre számíthat az is. Fő szezonja júniusban van. A zöldborsó áprilistól novemberig található számottevő mennyiségben a piacon. szept akt nov dec. Hajtatni általában nem szokták. Különösen a korai zöldségfajok ára változik gyorsan a forgalomba kerülő mennyiségtől függően. mint a nyári tömegtermelésből származó termények. aminél a felvásárlási árak természetesen alacsonyabbak. annak jól kell ismernie a változó píaci igényeket és értékesítési lehetőségeket. zöldpaprika vagy zöld hagyma más jellegű igényeket elégít ki. Minél korábban tudja valaki terményét a piacra vinni. akár kései termesztéssel. olcsóbban elégíthetők 40 — 30 — 20 10 — 1. Aki piacra is akar vinni terményeiből. aki a főidényen túl járul hozzá az igények kielégítéséhez. 1 I I I I I I 13 . Télen a hajtatott paradicsom. Természetesen a főidényen kívüli termesztés vagy a termények tárolása többletráfordítással jár. hogy termelő tevékenysége jövedelmező legyen. A hüvelyesek piaci átlagárai jan febr mára clpt rnáj. mind a választék bővítése tekintetében. jó kivitelezése haszonnal párosul. akár a termények tárolásával. júl aug. ábra) közül a zöldborsó és a zöldbab játszik jelentős szerepet a forgalomban. de ezek szakszerű. A következőkben hét csoportba foglalva tekintjük át a főbb zöldségfajok piaci igényére jellemző idényárak alakulását az 1971-75. Néhány nap alatt 50-100%-os árváltozás is jelentkezhet. Az év minden időszakának megvannak a jellegzetes zöldségféléi.Piacból és piacról élünk! A zöldségfélék piaci forgalma és áralakulása Az önellátáson kívül fontos népgazdasági szerepet játszik a kiskertek terménye a piaci forgalomban is mind a mennyiség növelése. Ennek megfelelően értékesítési módjuk és áruk nagymértékben ingadozó.

••• 20 15 — \ \ zUldhagyma \/ . hogy kevés meleget kívánnak és fényigényük biztosítása sem probléma... júniustól novemberig tart. A karfiol csak rövid ideig tárolható megfelelő minőségben. Fő idénye júliusra esik. jtí/ aug step/ okt nov dec I I 1 1 1 2.. . A nyári-őszi hónapokra növekszik az ár.-I / / /I 10 — < . ezért termelésük nem igényel változatos technológiát. A khagyma ára részben kisebb termésátlaga és nagyobb termelési költsége. főként déli lejtőkön fekvő talajokon szedhetők leghamarabb. ábra) szintén egész évben fogyaszthatók. csak tisztítása és csomózása munkaigényes.• /1. A fejes káposzta. úgynevezett vágott főzőhagymára... a nyári hónapokban csak nagyon gondos öntözéssel termeszthető eredményesen. . ábra.és a sarjadékhagyma is. A zöldborsót nem lehet tárolni. amikor sok egyéb finom zöldségféle is van a piacon. mert elvénül. febr márc. Viszonylag jól tárolhatók. " . Ősszel és télen ismét nő a kereslete. • fokhagyma . A hajtatáson kívül elterjedt szabadföldi korai.%■. Ft/kg 30 25 —•—•—• • N N \ % • •.. nagy a romlási vesztesége. A nyári hónapokban.. A hagymafélék piaci átlagárai 14 . Évi áringadozásukban a tárolás többletköltségei jelennek meg. de ez könnyen kielégíthető. A vöröshagyma és a fokhagyma a háztartások és az élelmiszeripar által egész évben folyamatosan igényelt ízesítő zöldségféle.. A káposztafélék (3. melyek fokozzák a változatosságot. mely a tavaszi hónapok fontos vitaminforrása. a karalábé és a kelkáposzta tárolva is nagyon jelentős. Éves átlagáruk mindezeket figyelembe véve a legegyenletesebbek közé tartozik. mert ilyenkor a nagy meleg és a szárazság veszélyezteti a termést. ábra) közül jellegzetes idénycikk a zöldhagyma.. de legjelentősebb a hajtatott karalábé. Hajtatása és korai termesztése viszonylag egyszerű. kivéve a nagyon kevés termést adó éveket követő tavaszi—nyár eleji hóna pokat. Zöldhagymaként jól értékesíthető a vöröshagymán kívül a metélő-.. A csapadékos idő után betakarított hagyma rosszul tárolható. Tárolásra szintén nem alkalmas. A zöldbab idénye rövidebb.ki a fogyasztási igények.• / 5 — jan. nyári és kései termesztésük is. A korai termés őszi vetéssel isfokozható. tehát csak különleges esetben érdemes hajtatni. Ilyenkor különösen jó értékesítési lehetőség nyílik a teljes beérés előtt felszedett... de ez kockázatos az előforduló téli fagykár miatt.‘•••1.. kevésbé keresett. . dor mál jún. Mivel igényes a levegő páratartalmára. A hagymafélék (2.. / . de sokkal változatosabb termelési eljárásokkal termelhetők. Ilyen években május—június hónapokban az új étkezési hagyma megjelenése előtt különösen magasak az árak.. A korai szabadföldi termények gyorsan felmelegedő. részbe nehezebb tárolhatósága miatt lényegesen drágább a vöröshagymánál. Minden káposztafélét hajtatnak. ""%. Hajtatásukat előnyösen befolyásolja. a póré. A zöldborsóhoz hasonlóan jól tartósítható.

korai termesztésük és élelmiszeripari feldolgozásuk. Ennek következtében a legtöbb országban a legnagyobb mennyiségben fogyasztott zöldségféle. A káposztafélék közül egész évben legolcsóbb a fejes káposzta. amikor elfogy a tárolt áru és helyét a hajtatott vagy korai szabadföldi veszi át.1 jún I júl. A káposztafélék piaci átlagárai Ft/kg 20 15 karalábé 10 - karfia/ 5 kelkáposzta fejes káposzta 1 jan. I I I I szept okt nos% dec. Az ábrán jól szemlélteti ezt a fejes káposzta és karfiol korábban alászálló árgörbéje is. mert a legtöbb termést adja és legegyszerűbb a termesztése. Ugyancsak korán kerül piacra a védett. A tartósítóipar paradicsomból dolgoz fel a legtöbbet. . hogy őszi éréssel sikeresebben termeszthető. júl. aug. hogy termelése bonyolultabb és nehezebben is tárolható. ábra) egyre növekvő szerepet tölt be táplálkozásunkban.1 morc apr ma/ jún. ábra. 1. marc por 1. meleg fekvésekben áttelelőként termesztett kelkáposzta is. Ft/kg 200 — 160 — aldpaprIka f20 — 80 — 40 — 4. Fogyasztásuk mennyisége hazánkban már elérte. A zöldpaprika és a paradicsom piaci átlagárai _ 1 Jon 1 fébr I. mert a nagy meleg károsítja fejlődő rózsáit. A paradicsom és a zöldpaprika (4. de jelentős a zöldpaprika tartósítása is. megközelíti a fejes káposztáét. mint tavasszal és nyáron. febr I I I I. Az életszínvonal növekedésével azonban a finomabb. Hasonlóan jelzi azt is. A káposztafélék ára április—májusban a legmagasabb. mai . annál jelentősebb viszont hajtatásuk. A karfiol legmagasabb és legkorábban emelkedő ára is mutatja. 15 . A koraí káposztafélék közül legrövidebb tenyészideje miatt a karalábé jelenik meg először a piacon. I aug I I szeg/ okt 1 nov 1 dec. így részaránya csökken. biológiailag értékesebb zöldségfajok terjednek jobban a fejes káposztánál.3. Tárolásra nem alkalmasak. ill. ábra.

mégis a két faj árviszonyainak összehasonlítása érdekében mindkettőt kilogrammra vonatkoztatva tüntettük fel. valamint a szőlő veszik át. I I I I I I 1 • 5. szabadföldi termesztésük április végén. ezért hajtatásuk költséges. Mindkét fajnál tapasztalható jelentős áremelkedés október hónaptól kezdve. augusztus hónapokban jelenik meg a piacon. ábra. A kabakosok (5. A kabakosok piaci átlagárai 16 . tavasztól őszig pedig frissen. Melegigényes fajok lévén. a sárgaésgörögdinnye gyümölcsjellegűek. Mindkét fajt hajtatják üvegházban és fólia alatt is. A legmagasabb árat is a zöldpaprika éri el. és szerepüket a gyömölcsfélék. főként salátaként kerül az asztalra. mert a drága intenzív tápkockás palántanevelés és -ültetés többletköltségei fóliatakarással jobban megtérülnek. mint az ábrán is látható. május elején kezdődik. hogy kevesebb biológiai értéket képvisel és felhasználási módja sem annyira sokoldalú.és fényigénye. a sárgadinnye hajtatása érdemel említést. 1 iébr maír. nagyobb meleg.. Ezek közül.=•—•— • görögdinnye ion. Terméshozama is felülmúlja a paradicsomét és a paprikáét. A másik kettőnél kisebb fényigényű. amikor hajtatott terménye a legkeresettebb zöldségféle. Mindezek nem csökkentik jelentőségét. költségesebb termesztése mutatkozik az árak alakulásán is. ábra) csoportjába sorolt zöldségfajok közül kettő. aminek hatása látható az árgörbéken is. hanem darabra értékesítik. Tárolásra csak egyes fajták alkalmasak. Augusztus második felétől minőségük romlik. Hajtatásban a paradicsom és a paprika mellett a legjelentősebb melegigényes zöldségfaj. ezt a paradicsomé követi. de azok hazánkban nem terjedtek el. Ennek első felében Ft/kg 50 — 40 \ uborka 30 — uborka 20 — sargadlnüge 10 . ezért ősszel és télen is eredményesebben termeszthető. a'pr 1 I 1 I jún júl aug szept akt noe dec. A zöldpaprika kisebb terméshozama. Termésük zöme július. Szántóföldi főidényük augusztusban van. A csoportba tartozó fajok közül legjelentősebb zöldségfélénk az uborka. A szabadföldi uborka főidénye júliustól szeptemberig tart. de finom csemege a kovászos uborka is a nyári nagy melegben. Fontos szerepe van táplálkozásunkban a húsételek emészthetőségének javításában. A hajtatott paprikát nem súlyra. Korai szabadföldi termesztésük a műanyag fólia elterjedésével csökkent. Télen főként savanyítva vagy mélyhűtve. melyet egész évben folyamatosan fogyasztunk. mint takarás nélkül. de a korai szabadföldi termés már júliusban megjelenik. Tartósitóipari feldolgozásuk szintén nem jelentős. ami felhívja a figyelmet a kései termesztés fejlesztésére is. Mindkét faj fogyasztási idénye viszonylag rövid.Az összes zöldségféle között a zöldpaprika évi áringadozása a legnagyobb. mely az utóbbi években júniusban jelentkezett. H átránya velük szemben. mégpedig január és február hónapokban. Sajnos mindkét faj fény.és melegigényes.

mivel kevesebbet és kevésbé biztonságosan terem. korai szabadföldi termesztése viszont elterjedt. salátánakéskovászosnak való nagyobb termésű fajtákat. A korai zöldségfélék között a csomózott hónapos retek a zöld hagymával és a fejes salátával együtt a tavasz hírnöke. M ivel jól tárolhatók. melegigényes zöldségfélénk. majd folyamatosan csökken. Egyéb zöldségfélékkel vegyesen tartósítják ízesítőként vagy porítva. mely a gyökerek tápanyagából hajt ki. jól tárolható és tartósítható. és a szabadföldiből még csak esetleg csomózott friss áru áll rendelkezésre. A nyári hónapoknak megfelelő fajták is vannak. Júliustól szeptemberig hiánycikk a hónapos retek. Ősszel már a többi retekfélékkel együtt újra megjelenik. Hajtatni nem szokták. ill. ábra. Szinte egész nyáron és tárolva késő ősszel is képes változatosabbá tenni étrendünket. Az év többi időszakában meglehetősen kiegyenlített áron kerülnek forgalomba. hajtatásuk nem indokolt. A petrezselyem átlagára magasabb. Árgörbéjén nem mutatkozik az előző kettőéhez hasonló csúcs. csemegeuborkának megfelelő. mint a sárgarépa. kisebb termésű. hanem leveszöldségcsomagokban értékesítik. Ennek oka főként az. kivéve a petrezselyemzöldet. A gyökérzöldségfélék (6.6. csak a tárolt termés többletköltségei módosítják.• • --•• —••• cék/a • • hónapos retek (Ft/csomó) I l 1 „I jón febc more. Az utóbbiaknál a kisebb terméshozam és a szedésre fordított többletmunka nagyobb értékesítési árral térül meg. A cékla fogyasztási idénye hasonló a zelleréhez. de legkeresettebb tavasszal és télen. októbertől pedig a tárolás többletköltségei realizálódnak az átlagnál nagyobb piaci árban. apt máj jún júl. úgynevezett fürtös fajtákat termesztenek. Hajtatására ritkán kerül sor. később ecetes. Júliusig a korai termesztés. Legmagasabb ára januárban van. amiből szárítmányt készítenek. A sárgarépa korábban értékesíthető.és hűtőipar feldolgozásában szintén növekvő szerepe van. ábra) közül a petrezselyem és a sárgarépa gyökerei egész évben megszokott táplálékaink. télen friss zöldségfélékre kiéhezett szervezetünk finom./kg piaci átlagárai 20 sárgarépa 15 petrezse/gem i \P' 10 z7. A spárgatök egyik viszonylag korán megjelenő és nagy terméshozamra képes. A zeller fogyasztási idénye az előzőeknél rövidebb. amikor a tárolt áru fogytán van. kedvelt csemegéje. szept okt nov dec. de ezek az akkor megtalálható 2 Zöldségtermeszt és 17 . aug. A gyökérzöldségfélék Ft. Tárolásra nem alkalmas. A retek sok fajtája közül valamelyik egész évben kapható a piacon. Fogyasztási áruk maximuma május. június hónapra esik. mert nyáron gumóképződés nélkül magszárba megy.7 5 -•. Ára a fogyasztási idényben nagyon kiegyenlített. Hajtatása nem számottevő. Télen a konzerv. hogy a tavaszi és a nyár eleji hónapokban nem önmagában. mert lényegesen később hozza termését és nem is tárolható olyan hosszú ideig. ezért árgörbéje is hamarabb süllyed. Gyökerén kívül értékes ízesítő anyag a levele is.

Ft/kg 50 —

7. ábra. Egyéb zöldségfélék piaci átlagárai

50 —

40 —

30 —

20 —

10 —

jan.

1

febr móre. a:on

1

1

1

1

jún. "Út

1

1

oug. szept akt

1

1

1

nor. dec.

1

1

sok egyéb zöldségfaj miatt kisebb jelentőségűek. Mivel a fekete retek márciusig tárolható, javítja a téli zöldségellátást, sajnos csak kis mennyiségben. A levélzöldségfélék (7. ábra) közül a fejes saláta és a spenót árgörbéje májustól kezdve hasonló jellegű és mennyiségileg is alig van eltérés közöttük. Ezt megelőzőleg a saláta ára messze kiemelkedik, mivel korai termesztése, hajtatása sokkal költségesebb. Mindkettő egész évben megtalálható a piacon, de fő idényük május, június hónapokban van. Nyáron a fejes saláta és a spenót több fajtája is termés helyett magszárat fejleszt. Augusztustól kezdve eredményesebben szaporíthatók. Mindkettőnek jelentős az áttelelő termesztése, ami fokozza a koraiságot és növeli az árbevételt. Tárolásra egyik sem, tartósításra a spenót alkalmas, főként mélyhűtött állapotban. Különleges helyet foglal el zöldségtermesztésünkben a spárga és a gomba. A spárga márciustól augusztusig, a gomba egész évben megtalálható a piacon. A spárgának van korai és kései idényára is, ugyanakkor a termesztett csiperkegomba ára egész évben egyenletes.

18

A növény élettere, igényei

A zöldségfélék életfeltételei, környezeti igényei
A zöld növények alapvető szerepe életünkben, hogy a Nap sugárzó energiáját felhasználva és megkötve a levegőből felvett szén-dioxid, a talajból felvett tápanyagok és a víz beépítésével szerves anyagokat hoznak létre. A Nap fényenergiájából átalakított energia élelmiszereink kalóriatartalmává és szervezetünk energiaforrásává válik, a levegőből és a talajból felvett anyagok pedig testünk alkotórészei, életműködésének nélkülözhetetlen anyagai lesznek. A szerves anyagok létrehozásának, felépítésének a növényekben végbemenő folyamatait szigorú törvényszerűségek határozzák meg, akárcsak egy kémiai üzem technológiáját. De annál sokkal bonyolultabban, mert rengeteg vegyületet, anyagot hoznak létre a növények. Felfoghatjuk a növényeket napenergiával működő, teljesen automatizált kis kémiai üzemeknek is, melyek magukat építik fel, működnek, termelnek és végül el is fogyaszthatóak. A termesztő feladata, hogy az igények ismeretében azokat tökéletesen kielégítse, biztosítsa a növények legkedvezőbb életfeltételeit, melyek közül a következőkben a fény-, a hő-, a víz- és tápanyag-, ill. talajigényeivel foglalkozunk részletesebben.

A fény szerepe
A Nap sugárzása hazánkban évente 1 millió kg kalória energiát juttat 1 m 2 területre, ami kb. 100 liter olaj égéshőjének felel meg. Ennek az óriási energiamennyiségnek jelenleg a növények csak alig 1%-át kötik meg. A növénytermesztés továbbfejlesztésének legfőbb feladata a napfény kihasználása. Ennek lehetősége egyrészt termelékenyebb fajták előállításával és elterjesztésével, másrészt a jelenlegi fajták jobb életfeltételeinek megteremtésével valósulhat meg. A zöldségtermesztés elsődleges feladata nem energiahordozó élelmiszerek előállítása, mégis döntő szerepet játszik benne a napfény kihasználása, mert ettől is függ, hogy mennyi biológiailag értékes anyagot képesek a zöldségfélék szolgáltatni. Szabadföldi körülmények között elegendő fény áll növényeink rendelkezésére, kivéve azt az esetet, amikor olyan sűrűn vetjük vagy ültetjük azokat, hogy beárnyékolják egymást. Ezenkívül árnyékolhatják zöldség növényeinket a gyomok, a fák, az épületek stb. is. A téli fényszegény hónapokban viszont, amikor palántákat nevelünk vagy valamilyen zöldségfajt hajtatunk, azok fényhiányban szenvedhetnek. A szükségesnél kevesebb fény gyenge, nyurga növekedést eredményez, hátráltatja a virágok megtermékenyülését és a termések növekedését. A zöldségfajok fényigénye eltérő. Fényhiányra legérzékenyebb zöldségfajok : a hónapos retek, a paprika, a paradicsom és a zöldborsó. Fényszegény körülmények között a retek nem fejleszt gumót, a paprika, a paradicsom és a zöldborsó pedig nem hoznak termést, mert virágaikatelrúgják. Viszonylag gyengébb fényben is kielégítően terem az uborka és a zöldbab. A nagyon erős fény szintén kedvezőtlen. Erős besugárzás hatására túlzottan fel me-

19

400

8. ábra. A napsugárzás erős100

ségének évi változása

350 -300 250 200 150 100 50

90

90
70
60

50
40 30 20 10

Jan febr mára aPr mát: 'Ik júl. aug. szept ok nav dec.

I

I

I

1

1

1 1 -1 I - T I

I

legszenek a növények, pazarlóan párologtatják a vizet és annak fogytával lankadnak, hervadnak. Egyes zöldségfajok, ill. azok egyes fajtái nemcsak a fény erősségére, hanem a megvilágítás napi időtartamára is érzékenyek. A hazánkban termesztett zöldségfélék közül a fejes saláta, a spenót és a retek egyes fajtái hosszúnappalos körülmények között a várt termés helyett magszárat fejlesztenek, ezért a nyári hónapokban nem termeszthetők eredményesen. A túl erős fény és a hosszú nappalok kedvezőtlen hatása ellen legeredményesebben a szaporítási időpont és a fajta helyes megválasztásával lehet megelőző módon védekezni. A gyenge fény káros hatása ellen a megfelelő szaporítási időponttal szintén lehet védekezni. Alacsony hőmérsékleten kevésbé érvényesülnek a gyenge fényellátottság már említett hatásai. A téli fényszegény hónapokban a növények mesterséges megvilágítása pótolhatja a napfényt. Ehhez lehetőleg fehér fényű (fénycső, higanygőzlámpa) világítótesteket kell használni, melyek az elektromos áramból viszonylag kevesebb hőt és több fényt fejlesztenek. 100-200 W/m 2 teljesítményű lámpákkal már egészen jó eredményeket lehet elérni. Ezekkel napi 8-12 órára érdemes kiegészíteni a napsütés időtartamát. A lámpák használata főként palántaneveléshez ajánlható, amikor sok növény van egységnyi területen.

A hőmérséklet szerepe
Földünk hőmérsékletét alapvetően a napsugárzás határozza meg. A különböző közegek, tárgyak által elnyelt fénysugarak hővé alakulnak, a napfénynek kitett anyagok felmelegednek. A Naptól kapja melegét a talaj, a víz és a növények is, valamint közvetve a levegő is. Bizonyos határok között a hőmérséklet növekedésével gyorsulnak a növények életfolyamatai; a tápanyagok felvétele és lebomlása, valamint a párologtatás is. Fagypont alatt leáll a növekedés, egyes zöldségfajok el is pusztulnak. A zöldségfélék hőmérsékleti igénye különböző. Markov-Haev szerint optimális hőmérsékletük alapján a következő öt csoportba lehet osztani a hazánkban termesztett zöldségfajokat:

20

9. ábra. A léghőmérséklet átlagos évi menete, és az egyes zöldségfajok számára megfelelő hőmérsékleti időszakok

00

20 — 18 16

12 — 10 —■ B 6 4 2 —■ 0 —2

I jan

I 1 I I I felc márc. ripr mo:1 jzin
IV. 16 °C

I

I r oug. szegi'

I

I

ok/ no, dec .

25 ° C

22 ° C

19 °C cékla vöröshagyma fokhagyma zeller spárga

V. 13 °C káposztafélék retek torma

dinnyék uborka spárgatök paprika

paradicsom tojásgyümölcs sütőtök bab kukorica

sárgarépa petrezselyem pasztinák cikória borsó fejes saláta spenót rebarbara sóska egyéb hagymák

A zöldségfélék növekedése és fejlődése a csoportosításnál feltüntetett hőmérsékleten derült, napos időben a leggyorsabb. Rossz fényviszonyok között, így éjszaka is az optimumnál 5-7 °C-kal alacsonyabb hőmérséklet kívánatos. A magvak kelése az optimálisnál 10-12 °C-kal alacsonyabb hőmérsékleten indul meg. Leggyorsabban csíráznak a magvak az optimálisnál 7-10 °C-kal melegebb környezetben. Erős megvilágításban, jó vízellátással tenyészidejük további részében is kedvezően fejlődnek ilyen körülmények között. A hideg többféle kárt okozhat a zöldségnövényekben. A hideg legkisebb hátránya, hogy lassítja a növekedést és fejlődést, gátolja a CO 2 és egyéb tápanyagok felvételét. A paprika, a paradicsom, a dinnyék, az uborka, a spárgatök, a zöldbab és a tojásgyümölcs 0 °C alatt elfagynak. A karalábé, a zeller és a dughagyma tartós hideg hatására termés helyett magszárat fejlesztenek. Mindezek miatt szükséges a zöldségfélék hőmérsékleti igényeinek, valamint az átlagosan várható hőmérsékleti feltételeknek ismeretében meghatározni az optimális vetési, ill. ültetési időpontokat.

21

Hőmérsékleti összeg
A növények tenyészidejét összességében a vetéstő/a termés éréséig felhalmozódott hasznos hőmennyiség befolyásolja. Ezt a napok számának és a napok átlaghőmérsékletének szorzata adja meg. Az átlag hőmérsékletből azonban csak az egyes zöldségfajokra jellemző küszöbérték feletti részt ajánlatos figyelembe venni. Pl. a zöldborsónál csak a 4,4 °C feletti és 16 °C-nál alacsonyabb hőmérséklet hatásos. A többi zöldségfajra vonatkozóan pedig megközelítőleg a hőmérsékleti optimum és az annál 10-12 ° C-kal alacsonyabb hőmérsékletek közötti tartomány az irányadó. A hőmérsékleti összeg kiszámításával előre lehet jelezni az érés várható kezdetét, folyamatosabbá lehet tenni a friss zöldséggel való ellátást. Mint legjobban kidolgozott példát, a zöldborsó hőösszegének kiszámítását ismertetjük a következőkben : a rövid tenyészidejű fajták a közepes tenyészidejű fajták a hosszú tenyészidejű fajták 700 °C nap 800 °C nap 900 °C nap

hőmérsékleti összeget kívánnak vetéstől érésig. Magyarország átlagos időjárási viszonyai között az egyes hónapok dekádjaiban a következő napi átlaghőmérsékletek várhatók : átlaghőmérséklet, °C március április május június július augusztus szeptember október 5,1 1 0,5 1 6,0 19,3 21,4 20,6 1 6,3 10,6 átlagból hasznos, °C 0,7 6,1 11,6 11,6 11,6 11,6 11,6 6,2

Az adatokat Kecskeméten mértük. Ezek szerint pl. egy rövid tenyészidejű 700 °C nap hőmérsékleti összeget igénylő fajta március 10-i vetéséből június 1 -én számíthatunk az éréskezdetre, mivel március 11 -től 31-ig április 1 -től 30-ig május 1 -től 31 -ig összesen: 21 x 0,7 = 14,7 °C nap 30x 6,1 = 183,0 °C nap 31 x 11,6 = 496,0 °C nap • 693,7 °C nap

Bármely vetési időpontra hasonló számítással jelezhető előre a várható éréskezdet. A számadatok alapján megállapítható, hogy pl. átlagosan : márciusban áprilisban 17,0 nap alatt fejlődik 1,9 nap alatt fejlődik

annyit a zöldborsó, mint májustól szeptemberig egy nap alatt. A ténylegesen mért hőmérsékleti adatok segítségével pontosabban lehet tervezni. Ehhez az előző vetés időpontjától kezdve naponta kell a hőmérsékletet mérni és feljegyezni. A napi átlagok 4,4 °C feletti részeit folyamatosan összegezzük és kb. 12 °C nap felhalmozódása után vetve számíthatunk az előző vetésnél egy nappal későbbi éréskezdetre.

22

A havonta várható. ahány cm vastag beázást akarunk elérni. Egy ilyen öntözés a hőmérsékleti viszonyoktól függően 7-10 napra lehet elegendő. Tovább fokozhatja a párologtatást a szél. Növényzettel borított talaj párologtatása jan. ábra jelzi. Gyakori öntözési hiba. Átlagos viszonyok között 1 m 2 felületű 1 cm vastag talajréteg beázásához 1 liter víz szükséges. hervadnak. Minél több a talaj agyag. hogy a fiatal növényeket kisebb. különben kényszerérés következik be. ha folyamatos vízellátásról gondoskodunk. amíg a növények a talajból képesek a vízveszteséget pótolni.9 ó O 60 - 40— 20 — 10. ill. Ezek hatására a párologtatás azonban csak addig fokozódik. pótolandó vízveszteséget a 10. ameddig a gyökerek lehatolnak. A legtöbb zöldségfaj gyökereinek zöme a felső 20-30 cm-es talajréteget hálózza be. Nagy melegben a növénnyel borított talaj vízvesztesége elérheti az 5 litert is négyzetméterenként. A lehulló csapadékot vagy az öntözővizet a talaj fogadja magába és tartalékolja a növények számára. Erre a célra 30-60-szor több vizet használnak el. hogy csak 1-2 liter vizet öntöznek egy négyzetméterre. a legtöbb zöldségféle víztartalma 90% körül van. annyi liter vizet kell adni. és minél alacsonyabb a levegő páratartalma. A lankadással jelzett vízhiányt csapadék vagy öntözés után még ki heverik a növények. de az elhervadt. sőt el is száradhatnak. ját 1 I aug szept okf. Tehát a fejlett növényállományt öntözésenként 20-30 liter/m 2 mennyiségű vízzel ajánlatos megöntözni. Tehát öntözésenként kb. a kifejletteket nagyobb vízadagokkal kell ellátni.A májustó/szeptemberig terjedő időszakban csak úgy vehető figyelembe a feltüntetett hasznos hőmérsékleti összeg. nav.és szervesanyag-tartalma és minél morzsásabb a szerkezete. Általában olyan mélységig célszerű a talajt vízzel feltölteni. minél melegebb van. I I I I 1 23 . Testük felépítésén kívül azonban sok vizet használnak el a párologtatásra. Ebből következik. ezért nehezen tűrik az átmeneti szárazságot is. annak vízkészletét hasznosítják a legjobban. annál több vizet képes megőrizni magában. Ellenkező esetben lankadnak. Ez a felszínen levő vízmennyiség nagyon gyorsan elpárolog. 120 — 100 — 8. gyakran egy napra sem elegendő. mint saját súlyuk. Függ a tárolható vízmennyiség a megművelt talajréteg mélységétől is. ábra. A víz szerepe Mint már tudjuk. A párologtatás annál nagyobb mértékű. A sekélyen nedves talajon élő növények gyökérzete is sekélyen helyezkedik el. elszáradt növények többé már nem térnek magukhoz. mellyel a túlzott felmelegedés ellen képesek védekezni. dec. ami csak 1-2 cm mélyen áztatja át a talajt. febr márt ápr I I 1 I 1 jún. Négyzetméterenként 1 liter víz 1 mm csapadéknak felel meg.

amikor a talaj tenyérben enyhén összenyomva már nem áll össze. Öntözött talajon tehát fokozottabb gondot kell fordítani a később ismertetendő trágyázásra. a víz magában nem táplálja a növényeket. mert képesek vizet felvenni leveleiken keresztül is. Az öntözés legkedvezőbb időpontja műszerekkel állapítható meg pontosan. Feltétlenül törekedni kell arra. Ez a talaj porhanyós felszínének kialakításával érhető el. hogy gyökereik különböző mélységű talajrétegek vízkészleteit képesek hasznosítani és eltérő mennyiségű anyagokat termelnek. hogy az év melyik szakában folyik a termesztés. hogy a gyakori öntözés kimosás útján csökkenti a talaj nitrogéntartalmát. Permetezésszerű. hogy a talaj keveset párologtasson. rövid tenyészidejű zöldségfajok — mint pl. különösen akkor. Vigyázni kell öntözéskor arra is. Az ilyen célra forgalomban levő műtrágyák használati utasításában leírt töménységű oldattal való öntözés jelentősen serkenti a növekedést. melyek elfásodása. Minden. Az öntözés összekapcsolható tápanyag-utánpótlással is. A tavasszal vetett. Napfényben szegény időben öntözés után erős szellőztetés szükséges a palántanevelő. mert kiszorítja a talajból a tápanyagfelvételhez szükséges levegőt. Homokon a káliumot is a mélyebb rétegekbe moshatja. közel azonos mennyiségű vizet használnak fel. Mint tudjuk. A nyáron ültetett kései káposztafélék azonban már többnyire kiszáradt talajba kerülnek. Megközelítőleg akkor ajánlatos megkezdeni az öntözést. Figyelembe kell venni azt is. A természetes csapadék vagy az öntözővíz hasznosulása több tényezőtől függ. így feltétlenül meghálálják az öntözést.Az egyes zöldségfajoknak különböző a vízigényük. A tavaszi fagyok idején permetszerű. úgynevezett frissítő öntözés 3-5 liter/m 2 mennyiséggel jól enyhítheti a meleg napokon fellépő légszárazságot. különösen a gyökér-. finom öntözéssel megelőzhető a növények elfagyása. a hónapos retek és a zöld borsó — még jól fel tudják használni a téli csapadék maradékát. Zöldségféléket szennyvízzel öntözni csak tisztítás után szabad. hogy minden növénynek jusson elegendő víz. gumószöldségféléknél. Öntözésre magas sótartalmú víz nem használható. a felület felszikkadását követően azt porhanyítani kell. ha a napfelkelte előtt öntözéssel lassítjuk az olvadást. ha túlöntözzük. mert az cserepesedéshez. Ennek az a magyarázata. levegőtlenséghez vezethet. A növények vízfogyasztása növekedésükkel párhuzamosan fokozódik. hogy ne iszapolódjon el a talaj felszíne. Lényegesen befolyásolja az öntözési igényt az is. a talaj felszínét tömörítő eső vagy öntözés után. Az eső és öntözés csak megfelelő tápanyag-ellátottsággal együtt képes fokozni a növekedést. függetlenül attól. 24 . mint a_ ritka. A talaj nedvességtartalmát lehetőleg folyamatosan megfelelő szinten kell tartani. mint a vízhiány. ill. hogy hamar elpárologjon a víz a növények felületéről. A sűrű állományú növényzet is több vizet igényel. mert különben megnő a kórokozók fertőzési veszélye. A növények vízigényét nemcsak a talajon keresztül lehet kielégíteni. részben a párologtató felület növekedése. Különleges célja lehet az öntözésnek a fagykár elleni védelem. melyek a házikertekben nem állnak rendelkezésre. az esetleg megfagyott levelek elpusztulása. hajtatóberendezésekben. pudvásodása ilyenkor következik be. hogy egységnyi mennyiségű szárazanyag előállításához azonos környezeti feltételek között. Ezért öntözhetetlen területen ritkábban kell vetni. mert az időszakos kiszáradás is jelentős károkat okoz. A túlöntözés ugyanolyan káros lehet. másrészt az általában emelkedő hőmérséklet következtében. gyakran öntözés nélkül is kitűnő termést adnak. üdítőleg hat a növényekre. ill.

Jó szerkezetű az a talaj. gereblyézés. jó morzsás szerkezetű talaj akkor jön létre. mert gyakori öntözéssel és bőséges tápanyag-utánpótlással meg lehet teremteni a növények kedvező életfeltételeit. valamint a tárcsázás és fogasolás. A túl kötött talajokban kevés a hézag. természetesen több munkával és költséggel. Ragasztóanyag hiányában vagy túl laza (pl. A talaj felső rétegének lazítását és egyidejűleg a gyomok irtását is szolgálja a kapálás vagy kultivátorozás. ami megkönnyíti a levegő és a víz behatolását is. A napsütés. melyek a közöttük levő hézagokkal együtt képesek egyidejűleg vizet. morzsás szerkezetű talajokon lehet legjobb eredményeket elérni. Az elegyengetett felszín csökkenti a felületet és a kiszáradást. A növények által felvételre kerülő vízen és tápanyagokon kívül fontos alkotórésze a talajnak a levegő. mert nincs olyan kívánatos szerkezetük. melyek különböző méretűek és különböző arányban szerepelnek. Ezeket tartós humusz ragasztja össze. A túl levegőstalajokban a szerves anyagok gyorsan elbomlanak. tápanyagot és levegőt találnak. A lassan felbomló humuszból folyamatosan képesek a növények táplálkozni. melyek a víz hatására sem esnek szét könnyen. a talajban helyezkedik el. így nem tud bejutni elegendő levegő.A talaj és művelése A zöldségfélék gyökérzete. sok esetben a fogyasztásra kerülő része is. A forgatással egyidejűleg megtörténik a talaj lazítása is. Ezért szükséges az őszi szántás vagy ásás alkalmával a talajt forgatva kicserélni az alsó és felső rétegeket. életfeltételeik csak időszakosan vannak meg. tápanyagot és levegőt megfelelő arányban tárolni és szolgáltatni a növények számára. melynek oxigéntartalma nélkülözhetetlen az életfolyamatokhoz. Ezek közül a legkisebbek a baktériumok és egyéb mikroorganizmusok. homok és agyag keletkezik. Rossz talajművelés következtében a jó szerkezetű talajok is leromlanak. azokat is csak víz tölti ki. melyekben a növények egyidejűleg elegendővizet. levegőtlen talajban a szerves anyagok lebomlása tökéletlen. futóhomok). vagy túl tömött (pl. a víz és a talajművelés hatására a talaj felső rétegének szerkezete gyorsabban romlik. melyek részben rögzítésre. tápanyag. Ezeket a folyamatokat talajműveléssel lehet szabályozni. kavics. Az elmondottakból kitűnik. másrészt a nagyobb hézagok megszüntetésére 25 . melynek oxigéntartalma szükséges lenne a tápanyag-gazdálkodáshoz. Tömött. melyekben a víz és a levegő aránya kedvezőtlen. ill. túl laza talajban pedig a meglevő humusz is gyorsan lebomlik és bomlástermékének csak kis részét tudják felvenni a növények. Kőtörmelék. mely utóbbiak a felszín egyengetését is ellátják. Ezeken a növények vagy vízhiányban.és vízszolgáltató közeg. A talaj kőzetekből képződött és állandóan képződik is az időjárási elemek fizikai hatására. humuszban gazdag. valamint a rajta és benne levő élőlények közreműködésével. mely 1-10 mm átmérőjű morzsákból áll. ha bőséges a szervesanyag-ellátása és megfelelően műveljűk. Hézagos. mint a mélyebb rétegekben. A talaj tömörítésére szolgálnak a különféle hengerek és egyéb házikerti tömörítő eszközök. Ezek magukban még nem felelnek meg a növények igényeinek optimális kielégítéséhez. nem képződnek tartós morzsák. Az említett holt anyagokon kívül számtalan élőlény is található a talajban. melyek életműködésük során állandóan alakítják a talaj összetételét és szerkezetét. megvédve a talajt a kiszáradástól és az eliszaposodástól egyaránt. hogy a középkötött. A talaj rögzítő. nagyobb ingadozások nélkül. A szerkezet nélküli homokokban a víz. A talaj szilárd alkotórészeit az élőlényekből keletkező humusz és az agyag ragaszthatja össze olyan morzsákká. szikes) talaj jön létre. a szikesekben a levegő aránya kicsi. ami szükséges a jó termőképességhez. minek következtében szerepe meghatározó a növények életében. E kedvezőtlen talajtípusok közül még a homokon lehet viszonylag könnyebben jó eredményeket elérni. H umuszban gazdag. használhatatlanná válnak a növények számára. vagy levegőhiányban szenvednek.

üreges talajba. hogy a növények. ásást megelőzőleg egyéb talajművelésre is sor kerülhet. Utána boronával vagy gereblyével porhanyítjuk a felszínt. Szükséges a felszín őszi elmunkálása. a talaj vízveszteségének csökkentése és a tarlómaradványok bedolgozása a talajba. őszi helyett tavaszi szántással még jobban lehet védekezni. melyben sok víz halmozódhat fel és a gyökerek vastagabb rétegből vehetnek fel vizet. A felszín porhanyítását. hogy előzetesen milyen volt a művelt réteg vastagsága. Eszköze a tárcsa vagy a kapa lehet. hogy a szél kártételét csökkentsük. ami hátráltatja növekedésüket. amely azt porhanyítja és gyéríti a kártevőket. az erős tömörítés viszont a felszínen fokozza a vízveszteséget. A talaj előkészítése Alapvető talaj-előkészítés az őszi mélyszántás vagy ásás. A talaj felszínét il yenkor általában nem munkáljuk el. melynek célja a tarlómarad- ványok. forgatását a fagyok beállta előtt kell elvégezni.11. valamint a leromlott talajfelszín aláforgatása és a művelt talajréteg fellazítása a téli csapadék jobb befogadása érdekében. A nagy hézagok megszüntetése véd a kiszáradás ellen. Az őszi szántás. korábbi éréskezdet. Egyszerre azonban csak néhány centiméterrel szabad mélyíteni a művelést. Tavasszal lehet a többi talajt is szántani akkor. A talaj rétegei őszi szántás után alkalmasak. a trágya és a gyomok. tápanyagot. ásás mélysége 25-30 cm. attól függően. A talaj őszi lazítását. különben sok kedvezőtlen szerkezetű és összetételű altalaj juthat a felszínre. azok magvai ne kerüljenek laza. sőt tömörítése is laza homoktalajokon. Az őszi szántást. Előnye a tavaszi szántásnak a talaj gyorsabb felmelegedése és ennek következtében a gyorsabb kelés. gyommentesítését néhány cm mélységben az őszi szántásig esetleg többször is 12. hogy a téli csapadék könnyebben bejusson és a téli fagy is átjárja a talajt. ábra. A talaj rétegei az őszi szántás elmunkálása után 26 . ábra. Kívánatos mélysége 6-10 cm. Ennek célja a gyomirtás. A felszín őszi elmunkálása is indokolt lehet azonban olyankor. ha öntözéssel tudjuk pótolni az ilyenkor — az erősebb kiszáradás miatt — jelentkező nagyobb vízveszteséget. Il yenkor azonban a téli természetes talajülepedést hengerezéssel vagy egyéb módon pótolni kell. A növények számára a mélyen műve/t talaj nyújt jobb feltételeket. ha tavasszal nagyon korán akarunk vetni és félő. Hogy a homoktalajokat a szél ne hordja el. hogy nem lesz elegendő idő és lehetőség a kora tavaszi felszínelmunkálásra és annak ülepedésére. ill.

pl. ahol vízellátása jobban biztosított. A tavasszal mélyen mozgatott talaj gyorsan kiszárad. művelt rétegben mély gyókerezés. Ezért úgy kell előkészíteni a talajt. amelyek a talaj alsóbb rétegeiből képesek vizet szállítani a csírázó maghoz. Ezek közül legfontosabb a víz. morzsalekas • • • . hogy a gyökérzet kellően ülepedett talajba kerüljön. palántázáshoz - Az elvetett mag számára mindenekelőtt a csírázás feltételeit kell megteremteni.. Mindig az említett célokat legjobban szolgáló eljárást kell alkalmazni. '' túl tömött • . különösen öntözetlen körülmények között. Az esetleges tömör a/talajt mélyművelésselmég ősszelfel kell lazítani. gyors kiszaraa'aS vastag. A vetés utáni tömörítést tehát feltétlenül kövesse a talaj felszínének porhanyítása vagy kisebb felületen. Sokat segíthet a vetés után végzett talajtömörítés is. és sok munkával is jár. száraz talajon szükséges lehet a sekélyen szántott vagy felkapált talaj tömörítése is. erőteljes növekedés . rossz kelési feltételeket nyújt. A gyökerükért termesztett zöldségfélék számára különösen fontos. Ezt szükség esetén a vetés előtti hengerezéssel vagy egyéb tömörítési eljárással lehet elérni. Minden talajra és időjárási helyzetre érvényes általános módszert nem lehet megadni. Talaj előkészítés magvetéshez. Az újonnan fejlődő gyökerek is ilyen körülmények között képesek jól megkapaszkodni és behálózni a talajt.. Gyakorlatilag legtöbb gondot a vízellátás zavartalan biztosítása jelent. hogy a gyökerezés mélységéig ne legyen olyan tömör a talajréteg. Palántázás előtt arra kell törekedni. mely kevésbé értékes. elágazó gyökerű sárgarépát vagy petrezselymet szedhetünk majd. Rögös. melegágyban. hogy a talaj felszíne is tömörödik és a kapilláris mozgás következtében a felszínre jutó víz nagy része elpárolog. ezért gyorsan kiszárad a talaj. porhanyós földdel való behintése. hogy tavaszra a magágy rétege kellően megülepedhessen. A talajban kellő tömöttség esetén működnek a kapilláris vízemelő erők. A porhanyós. a levegő és a megfelelő hőmérséklet.• • 13. ábra. mint a porhanyós rétegben. A tavasszal szántott vagy ásott talaj korai magvetéshez ritkán készíthető elő megfelelő minőségben. hogy a vetőmag alatt tőmörített talajréteg legyen. sekély termőrétegben gyenge növekedés.megismételjük. de hátrányaként jelentkezik. laza felszín akadályozza az ott levő gyommagvak kikelését is. melyen a gyökerek nehezen tudnak áthatolni. A művelt réteg különböző mélységének hatása 27 . Ellenkező esetben görbe.

A felszíni porhanyítás mélysége általában 2-6 cm. A talaj felszínének tömörödése kedvez a gyomok kikelésének és fokozza a talaj vízveszteségét. valamint a talaj levegőellátásának biztosítása. továbbá gátolja a levegő bejutását a talajba. Később lehet mélyíteni a művelést. ill. ill. a palántázástól a termés leszedéséig állandóan gondoskodni kell a talaj kedvező állapotáról. Ebből már következik. kikelési feltételeit. ill. Kezdetben sekélyebben kell lazítani. A talaj rétegei vetés. május hónapokban szaporításra kerülő fajok vetése. Különleges. nehogy a gyengén begyökeresedett csíranövények kilazuljanak és elszáradjanak. ill. a felszínt tömörítő csapadék felszáradása után azonnal el kell végezni. de gyakran szükséges feladat lehet a talaj felső rétegének feltörése a kelés elősegítése érdekében. hogy a talaj felszínének lazítását minden öntözés vagy jelentősebb. palántázás előtt legalább 1-2 héttel kell elvégezni. illetve a palántázás után A vetéstől. megőrzésére kell törekedni. Ilyenkor már védekezni kell a korán kikelő gyomok és a talaj kiszáradása ellen. a gyomosodás mértékétől függően néhányszor. ill. ami nehézzé vagy egyenesen lehetetlenné teszi 28 . ültetésig. kötöttebb talajokon. akkor folyamatosan irtsuk a gyomokat és tartsuk porhanyósan a felszínt. ami nehezíti a jó szerkezetű vetőágy kialakítását. A felszínt a vetés. 4-6 cm mélységig műveljük a talajt. Ezért a művelés megkezdése előtt lehetőleg öntözni kell.a növényzettel borított talajon állandóan a porhanyós felszín kialakítására. ültetése előtt már több talajmunkát kell végezni. ábra. illetve ültetés után A kora tavaszi vetésű. Ezenkívül a gyomok megjelenése után kapálni vagy kultivátorozni kell. Az április. Ezért . hogy 4-6 cm mélységig megszüntessük a gyomok csírázási. A kora tavaszi felszínelmunkálást követően vetésig. hogy milyen fejlettségűek a vetemények. az ültetés mélységéig boronával vagy gereblyével kell elmunkálni olyan korán. szükség esetén pedig öntözzünk. Gyommentes talajon elegendő lehet egy vetés előtti művelés is boronával vagy gereblyével. ültetésű fajok számára az ősszel szántott vagy ásott talaj a felszín tavaszi elmunkálása után megfelelő feltételeket biztosít. amint a talaj felszáradása azt lehetővé teszi.vetőmag pakinta 14. felszínén pedig porhanyós réteget alakítunk ki. Ezt a munkát a nyári vetés. ill. Ha több idő áll rendelkezésre. A talaj ápolása a magvetés. Ekkor már többnyire kiszárad a talaj. A cserepesedésre hajlamos talajokon nagyobb eső vagy túlzott öntözés hatására olyan felszíni kéreg jöhet létre. ültetendő növények előtt attól függően választjuk meg a talaj-előkészítés módját. A nyáron vetendő. hogy milyen volt az elővetemény és mikor szabadult fel a terület. Az utolsó művelés a vetés. ill. Ilyenkor legfőbb cél a gyomok irtása és a talaj párologtatásának csökkentése. Az elővetemény betakarítása után szántással vagy ásással aláforgatjuk a tarlómaradványokat és tömörítjük a talajt. a palántázás mélységéig történjen. főként cserepesedésre hajlamos. attól függően.

Áttelelő zöldségfajoknál előfordul. A következő egyszerű módszer viszont biztonsággal ajánlható. Ezek házi használata nagy szakértelmet és műszaki felkészültséget igényelne. 14-18 °C-os helyiségben kell elhelyezni. a talajtól. A palántaneveléshez használt talajnak gyomoktól. A cikória és a petrezselyem hagyományos hajtatása a gyökerek földbe ültetésével történik. papír stb. fejlődésükhöz. Egy m 2 felületen 500-600 db. mint a vetemény kikelne és szükségessé válik a gyomirtás. egy műanyag fóliával vízmentesen bélelt láda is. palántaneveléshez A palánta nevelés idején várható növényfejlődés sokban függ a palántanevelő közegtől. ha a talajt fehér fóliával vagy bármilyen egyéb fehér anyaggal (pl. Egyenletesen. erősen fejlett palántákat csak jó szerkezetű. erdő. papír. Lassan csírázó zöldségmagvak (pl. Tápanyag -tartalmát négyzetméterenként 2 dkg nitrogén (N). perlit. 3-4 cm fejvastagságú gyökér helyezhető el.) letakarjuk. Az ilyen sorjelzőnek nevezett növények termése fel is használható. Egyidejűleg ez a takarás csökkenti a párolgási veszteségeket és gátolja a gyomok növekedését is. hogy a télen felváltva jelentkező lehűlések. Egyes gyökérzöldségek. A talaj párologtatásának csökkentésére és a gyomok növekedésének megakadályozására jó módszer a talajtakarás. mely hajtatással felhasználható lomb fejlesztésére. de megfelelő minőségű hajtást fejlesztenek. Megfelel erre a célra pl. Ez érett trágya vagy tőzeg felhasználásával biztosítható legkönnyebben. Ennek zavartalan elvégzése érdekében a lassan csírázó zöldségmagvak közé gyorsan csírázó fajok magját (saláta. A talaj előkészítése hajtatáshoz. Szervesanyag-tartalma lehetőleg érje el a 30-50 térfogat %-ot. Ilyenkor a talaj által egyébként elnyelődő fénysugarak egy része visszaverődik a növényekre. petrezselyem stb. A zöldségfélék vízben való hajtatása főként automatizált nagyüzemekben lehetséges. Próbálkoztak a víz helyett tápoldat használatával is. műanyag hab. retek) kell keverni. de nem vezetett számottevő eredményre. 2 dkg foszfor (P2O5) és 4 dkg kálium (K 2 O) hatóanyag-tartalmú műtrágya bekeverésével egészítsük ki. törek. hogy a felfagyott növények ne menjenek tönkre. fényszegény időszakban történő hajtatás alkalmával a jobb fényhasznosítás gyorsítja a növények fejlődését. a petrezselymet világos. sárgarépa. a cikória és a petrezselyem gyökerei sok tápanyagot raktároznak. tápanyaggal e/látott talajban lehet nevelni. Erre a célra használható szalma. A téli. Az így hajtatott cikóriagyökerek a talajban levőknél lazább. Újabb tapasztalatok szerint bármilyen. hogy a talaj előbb kigyomosodik. Ilyenkor hengerezéssel vagy másként vissza kell nyomni a talajt. Ezen a sorok irányára keresztben végzett sekély fogasolással vagy gereblyézéssel segíthetünk. betegségektől és kártevőktől mentesnek kell lennie. de legjobb a fekete műanyag fólia. nagy figyelmet érdemel. így nem térünk ki rá részletesebben. 29 . melyek hamar kikelve mutatják a sorok helyét. ill. amit azok felhasználnak gyorsabb növekedésükhöz. A keverékhez legjobb gyepszint-. Mivel a palántanevelés sikere döntően befolyásolja az egész termesztés eredményességét.a magvak kikelését. ami megkönnyíti a gyomok irtását a vetemény károsítása nélkül.vagy lucernatalajt használni. 6-8 cm-es szintig vízzel megtöltött edénybe egymás mellé rakva is hajtathatók ezek a növények. A cikóriát sötét. fel melegedések következtében a talaj felső rétege felemelkedik és elszakítja a növények gyökereit. mint pl.) esetében előfordulhat.

a magnézium. mert a szerves anyagban gazdag talajon bőségesebb és kiegyenlítettebb termésátlagokra számíthatunk. Hajtatóberendezésekben a levegő CO 2 -tartalmának 0. A szerves anyagok sok szénvegyületet tartalmaznak. pótolják a humusztartalmat. annál könnyebben bomlik le. valamint néhány kisebb arányban szükséges elemet szoktunk pótolni a talajba. Elegendő tápelem hiányában a baktériumok sok szerves anyag jelenlétében a teljes mennyiséget felhasználják és a növények számára már nem marad felvehető mennyiségben. melyek hiánya gátolja a növények növekedését. a réz. A növények tápanyagigényének kielégítését általában trágyázásnak nevezzük. Szárazanyag-tartalmuknak több mint felét kitevő részét pedig a levegőből vonják ki szén-dioxid (CO 2 ) formájában. hogy mennyi mindenre kell figyelmet fordítani a növények tökéletes tápanyagellátása során. 18%-a szén.03%.3-0. mert azok a levegőben és vízben kellő mennyiségben vannak jelen. Gyakorlatilag a nitrogént. mely nélkülözhetetlen a jó talajszerkezethez. valamint a nitrogént — zömében a talajból veszik fel gyökereik segítségével. amit műtrágyázással lehet megelőzni vagy megszüntetni. Atalaj szervesanyag -tartalmának gazdagítására minden lehetőséget indokolt megragadni a rendelkezésre álló szerves hulladékok felhasználásával. Ezek puszta felsorolása is mutatja. melyek közül a kén. Erre országos viszonylatban gyakorlatilag nincs lehetőség.A trágyázás A növények a testük felépítéséhez szükséges anyagok egy részét — a vizet. valamint az egyéb növényi vagy állati eredetű ilyen célra használt hulladékot szerves trágyáknak nevezzük. A talajba kerülő szerves anyagok gyarapítják. a foszfort és a káliumot. a többi az ún.4%-a nitrogén. Szerencsére a kisebb arányban igényelt tápelemek ritkán és elenyésző mennyiségben hiányoznak. melyet a baktériumok bontanak le. melynek lebomlásakor víz és szén-dioxid keletkezik.3%-ra való növelése fokozza a növények növekedését. ill.és a hidrogénigény kielégítése nem jelent külön gondot. A talaj kedvező szervesanyag-mérlegének fenntartásához évente 100 q/ha tőzeg vagy 200 q/ha istállótrágya lenne szükséges. a mangán. a bór. a szilícium. Ezek az emésztés folyamán túlnyomórészt növényi eredetűtakarmányokból képződnek.1 %-a foszfor. a nátrium. Ezeket. Az 30 . A zöld növények testének mintegy 90%-át a víz teszi ki. hogy többnyire tartalmazzák a növények számára szükséges összes tápelemet. Az oxigén. a cink és a molibdén szerepe ismeretesebb. valamint javítják a talaj szerkezetét és szén-dioxid-szolgáltató képességét is. szárazanyag. A levegő CO2-tartal mát jelentősen növelhetjük a talaj bőséges szervesanyag -ellátásával. Az ilyen jelenséget pentozánhatásnak nevezzük. Minél zsengébb szerves anyag jut a talajba. tehát összetétel ük megfelel a növények igényeinek. Ezenkívül palackos szén-dioxid-adagolással vagy propán-bután (PB) gáz égetésével is dúsítható a hajtatóberendezések CO 2 -tartalma. melynek 8%-a oxigén és hidrogén. Kisebb arányban előfordulnak benne még egyéb elemek is. A baktériumok életműködéséhez viszont nitrogénre és ásványi anyagokra is szükség van. ugyanannyi kálium és 0. a klór.2-0. melynek átlagos szén-dioxid-tartalma 0. a talajba kerülve fokozatosan bomlanak le és szolgáltatnak felvehető tápelemeket. a kalcium. az ístállótrágyának felhasználása. A szenet a levegőből veszik fel. Nagy előnyük. Szervestrágyázás A trágyázás legősibb formája az állati ürülékek és alomanyagok keverékének. 0. az ásványi anyagokat. Pentozánhatás léphet fel nagy mennyiségű tarlómaradvány bemunkálása után is.

A magas hőmérséklet és a sok levegő sietteti a lebomlást. Túl lassú bomlás esetén nem kapnak a növények megfelelő ütemű tápanyagellátást. 1 q szalmából 1 kg nitrogén. 1 kg foszfor (P 2 0 5 ) és 300 liter víz hozzáadásával lehet szalmatrágyát készíteni. hogy bomlása tökéletes legyen. A szerves anyagok lebomlása során a vízen és szén-dioxidon kívül a tápelemek is felszabadulnak és a növények által felvehető formába kerülnek. mert tápanyagtartalmát a kelő növények elől a baktériumok elvonják. a szerves anyagokat a baktériumok és egyéb mikroorganizmusok bontják el. az kimosódhat a talajból. ami megérdemli a gondos kezelést és a talajba való sürgős bemunkálást. tehát igen jelentős mennyiségű. Ha ez a folyamat a talajban zajlik le. majd leföldelni is szükséges.elfásodott. A szerves trágya 3-4 év alatt bomlik el teljesen. A szerves trágya kedvező talajba juttatási időpontjának kiválasztását is az előbbiek ismerete segíti. A hulladékokat halomban gyűjtjük. 1 dkg/m 2 nitrogén szükséges. jobban megőrződnek. Legjobb ezért megfelelően előkezelt trágyát juttatni a talajba. Tavasszal pedig. hogy érett gyommagvakkal ne fertőződjön és a növényekre káros vegyianyagok ne kerüljenek bele. mivel a növények nem képesek egyszerre felvenni a tápanyagot. Komposzt készíthető bármilyen kerti vagy egyéb szerves hulladékból. villával átkeverjük és vízzel. téli csapadék könnyen kimossa a talajból az oldható tápelemeket. majd tömörítve kiszorítjuk belőle a levegőt és úgy tároljuk a felhasználásig. Az utóbbi megoldás gátoljá a levegő szennyeződését és a rovarok egészségtelen hatását is. A szerves trágya érlelése nagy kazlakban könnyebb. ősszel kiszórt és alászántott istállótrágya bomlása még megindul. tápelemei fokozatosan válnak felvehetővé a növények számára. a tarlómaradvány. több tápanyagot igényel. Meszes talajban szintén gyorsul a szerves anyagok lebomlása. ami szükséges a baktériumok életműködéséhez. amint a felmelegedés megindul. Ez öntözéssel pótolható vagy fóliatakarással őrizhető meg. hogy abból mind a baktériumoknak. Ilyenkor csak már előzően lebomlott szerves trágyát szabad a talajba munkálni. öreg növényrészek bomlása lassú. vagy olyan mennyiségű műtrágyával kell kiegészíteni a friss szerves trágyát. Ez a fehérje a baktériumok elhalása után ismét a növények által felvehető nitrogénné alakul át. Istállótrágya hiányában egyéb szerves trágyák is felhasználhatók. mind a növényeknek elegendő jusson. Ügyelni kell azonban arra. A nyár végén. a tőzeg és a zöldtrágya is. mert a nagy tömeg nehezebben szárad ki. a baktériumok testévé alakuló tápanyagok a téli hidegben viszont nem bomlanak tovább. Éretlen szerves trágya vagy gazdag tarlómaradvány bedolgozásakor a pentozán hatás elkerülésére kb. de •nedvesen levő szerves trágya gyorsan lebomlik és sokat veszít tápértékéből. Időnként lapáttal. átmeneti nitrogénhiányt okozhat. de hatásának túlnyomó része az 1. a komposzt. A zöldségfélék fogyasztásra kerülő részének betakarítása után sok szerves anyag marad vissza. a nitrogén jelentős része a baktériumok testfehérjéjévé alakul. A vetés előtt közvetlenül kijuttatott friss szerves trágya hatása káros. lehetőleg árnyékos helyen. évben jelentkezik. A háztáji állattartásból származó kis mennyiségű és ezért viszonylag nagy felületű istállótrágya kezelése során legfontosabb teendő a kellő nedvességtartalom megőrzése. Ilyen a szalma. melyet előbb néhány napig levegősen hagyunk. A műtrágyát és vizet taposással egybekötve kell hozzákeverni. Levegős körülmények között és magas hőmérsékleten a mikroorganizmusok gyorsan szaporodnak és élénken tevékenykednek. Az állandóan lazán. mely megközelítheti a szervestrágyázás adagját is. az elhalt baktériumok lebontása a növények növekedésével hasonló ütemben folyik. és 2. túl gyors bomlás után pedig. Érlelési ideje 3-4 hónap. 31 . Mint az előzőekben már megismertük. műtrágyával kiegészítjük. A nyári meleg időben bedolgozott istállótrágya bomlása hamar megindul és az őszi.

Zöldtrágyázással is dúsítható a talaj szervesanyag-tartalma. kálium) és egyéb tápelemeket is tartalmazhatnak. foszfor. ami minden csomagoláson fel van tüntetve. Ilyen például a pétisó. mely lúgos kémhatású. amikor egyébként is kis terület áll rendelkezésünkre nemigen ajánlható. Bomlását 1-1 dkg/m 2 nitrogén és foszfor (P 2 0 5 ) hozzáadásával segítjük A tőzeg különösen új palántanevelő és hajtatótelepeknél nagy jelentőségű a gyors talajjavításban. Az egyes műtrágyaféleségeket és azok összetételét nem ismertetjük. A kettő egyidejűleg mindkét hatást kifejti.hogy az minél kisebb veszteséggel gazdagítsa a talaj szervesanyag -tartalmát. A továbbiakban csak a műtrágyák hatóanyag-tartalmával foglalkozunk.(NO 3 ) nitrogén. melyeket virágzás után kell a talajba bemunkálni 1-2 dkg/m 2 nitrogén. valamint a mészfoszfát. A kombinált műtrágyák előnye a nagyobb hatóanyag-tartalom. melyek a három fő tápelemet (nitrogén. melynek kémhatása minden talajon jól érvényesül. A nitrogén (N) hatóanyag ammónia. Minden helyen jól használható a karbamid. részben a növények közvetlen táplálása. Másodvetésre alkalmas zöldtrágyának való növény a csillagfürt. a napraforgó és a fehérmustár. ill. Az előbbi ezért inkább alaptrágyaként. A másodvetésű zöldtrágya hatékonyságának feltétele az öntözés. A kálium (K 2 0) hatóanyagú műtrágyák vagy kálisó (klór-kálium) vagy kénsavas 32 . Vetéselőtt a talajt a vetés mélységéig kell megművelni az előző növény tarlómaradványának aláforgatásával és kellő tömörítésével. mint a szerves trágyáké. A foszfor (P205) hatóanyagú műtrágyák közül legismertebb a szuperfoszfát. Főként akkor vehető számításba.és foszfor. hátrányuk viszont. gyors. mivel azok gyakran változnak. Jelenleg így jelölik a műtrágyák fő hatóanyagait: nitrogén foszfor kálium = N% = P205% = K 2 0% A műtrágyázás célja részben a talaj termékenységének javítása.vagy fejtrágyaként használható előnyösebben. Műtrágyázás A szerves trágyák sokoldalú hatásával ellentétben a műtrágyáknak csak tápanyagpótló szerepük van. A savanyú talajt kedvelő növények számára megfelelő N -tartalmú műtrágya a kénsavas ammónia. Az ammónianitrogén (NH 4 ) lassúbb. Az említett szervestrágya -félék használata kedvező talajjavító hatásuk mellett azért is nagy jelentőségű.(NH4) vagy nitrát. de intenzív házi vagy háztáji termesztés esetén. a legtartósabb hatású szerves anyagok közé tartozik. ha a zöldtrágyanövényt a korán lekerülő zöldségfélék után júniustól augusztusig vethetjük egyéb értékesebb másodnövény hiányában. mely savanyú kémhatású. hazai anyagok elkallódását akadályozzuk meg és ezekkel fokozzuk a termelés hatékonyságát. hogy hatóanyagaik aránya nem felel meg minden talajra. de az nagyobb. az utóbbi pedig indító. mert meglevő. Korábban csak egyes hatóanyagokat tartalmazó műtrágyák voltak forgalomban. de rövid hatású műtrágya. a nitrátnitrogén (NO 3 ) vízben könnyen oldódó. de lényegileg mindkettő a növénytermesztés eredményességének javítását szolgálja. egyenletesebb hatású. amit savanyú talajon nem szabad használni.(P 2 0 5 ) kiegészítéssel. Mivel lassan bomlik. jelenleg terjednek a kombinálthatóanyag-tartalmúak is. de bármilyen kerti talaj javítására is alkalmas műtrágyával kiegészítve. Olykor valamelyik tápelemből a szükségesnél több vagy kevesebb kerül felhasználásra. Fontos szerepet játszhat még kémhatásuk is. a kettő együttes formájában (ammoniumnitrát — NH4NO3) található a műtrágyákban.

paradicsom.5 dkg/m ajánlható az egész tenyészidőre.káli formájában terjedtek el legjobban. majd havonta kijuttatni fejtrágyázásként. tehát folyamatosan kell ellátni vele a talajt. ábra. Nitrogénből a következő hatóanyagadagok ajánlhatók az egyes zöldségfajok számára : 2 dkg/m 2 : 1. Ezeken kívül nyomelemeket és vitaminokat is találunk bennük. Ezek az átlagszámok az egyes zöldségfajok 15-16. nyári retek. spenót. spárga. paprika. A hagyományos istállótrágyák hatóanyag-tartalma a következő: nitrogén (N) = 0.5 dkg/m 2 : kései fejes káposzta. karfiol. A kombinált műtrágyák mindhárom hatóanyagot tartalmazzák 25-50%-os töménységben. akkor 1 q istállótrágya megközelítőleg 25 m 2 -re elegendő. A kálium csak homokon mosódik ki.0-2. ill. amire egyes zöldségfélék. bab. Hatása általában egy idénynél nem hosszabb.5 dkg/m 2 -es adagokban kell vetés.0 2. 5 2. Figyelembe kell azonban venni. kálium 2 ( K20) hatóanyagból pedig 2. 1 dkg foszfort és2 dkg káliumot adni. cékla.3 kg/q kálium (K 2 0) = 0.5 kg/q Amennyiben minden évben csak istállótrágyával szándékozunk 1 m 2 -re 2 dkg nitrogént. karalábé.5 33 . A nitrogén hatóanyagtartalom formájától függően különböző ütemben. hogy az istállótrágyázást követő cékla feles káposzta feles saláta hagyma hónapos retek karaldbé Paradicsom sárgarépa spenót uborka zelier zöldbab 15. A talajból 1 q terméssel kivont tápanyagok mennyisége 3 Zöldségtermesztés zöldborsó Tápanyag (kg) 0 0. melyeket az alap-talajelőkészítéskor kell kijuttatni. az utóbbi savas kémhatású. fejes saláta.2 dkg/m .0-1. A javasolt mennyiséget 0.0 1. ábrákon feltüntetett igényeitől függően módosíthatók. ültetés előtt. petrezselyem. kelkáposzta. de gyorsan kimosódik a talajból. zeller.5 dkg/m 2 : 1 dkg/m 2 : 0. sárgarépa. vöröskáposzta. borsó. a foszfor viszont alig mozog a talajban. Az előző semleges.5 1. hónapos retek.5 kg/q foszfor (P20 5 ) = 0. tehát hosszabb időre való mennyiség is kijuttatható egyszerre. uborka.és kálium-műtrágyázást legjobb talajvizsgálati eredményekre alapozni. A kálisó klórt is tartalmaz. vöröshagyma. A foszfor. korai fejes káposzta. 2 Talajvizsgálat hiányában foszfor (P20 5 ) hatóanyagból 1. különösen csírázáskor érzékenyek.

. ezért a hiányzó mennyiséget műtrágyával kell pótolni. azok növekedése serkenthető. ún.... pusztulását idézheti A foszfor és a kálium hatóanyagú műtrágyákat. Kijuttatásuk általában a talaj felszínére való szórással történik... inditó v. majd a talaj művelésével abba belekeverődik... por vagy szemcse alakban kerülnek forgalomba.... Ennyi szerves trágya kevés helyén áll rendelkezésre. dkg/m 2 = műtrágya-hatóanyag % • A hagyományos műtrágyák szilárdak.. a tök..céklo fejes káposzta 16.... Újabban kaphatók folyékony műtrágyák is. a burgonya stb.. melyekkel a használati utasításnak megfelelő töménységben öntözve a növényeket. Mindkét esetben ügyelni kell arra.. Szükséges műtrágya. Pl............ a káliumnak pedig 75%-a hasznosul.vagy permettrágyázásnak nevezik.... hogy később egyenetlen lesz a talaj tápanyag-ellátottsága. valamint az istállótrágyát a műve/t réteg teljes vastagságába kell bekeverni......... Előnye... nagy térállású zöldségfajoknál szokásos a fészektrágyázás is. termesztésekor az egész területre számított trágyát tövenként adagolva juttatjuk ki a 17. a foszfor 50%-a.. melyekből vizes oldatot kell készíteni a használati utasítás szerint....... Előnye még.. A növények kezdeti fejlődését a sorba vetett magvak alá juttatott. dkg/m (A—B) A—B 1 00. Egyes..és műtrágyát általában egyenletesen szórjuk szét a területen.. főként foszfor hatóanyagú. hogy a vetőmag vagy palánta ne kerüljön közvetlen érintkezésbe a trágyával. mert az a fiatal csíranövények perzselődését........ dkg/m 2 ( B) ebből istállótrágyában adott hatóanyag ........ A talaj 1 m 2 felületéről kivont tápanyagok mennyisége re/es saláta hagyma hónapos retek karalábé paradicsom sárgarépa spenót uborka zeller zöldbab zöldborsó tápanyag (g/m a) 5 10 15 20 25 30 tenyészidőben a nitrogén 25%-a. Arra kell tehát törekedni. mert azok alig mozognak a talajban... mely az utónövényeken éreztetheti káros hatását.... starter műtrágyázással is lehet segíteni. 34 .... ábra. Ezt az eljárást lomb.. hogy a lefelé növekvő gyökerek növekedésük mindegyik szakaszában hozzájussanak a tápanyaghoz... A szükséges adagot a következők szerint számíthatjuk ki hatóanyagonként : 2 ( A) tervezett hatóanyag ..... dkg/m 2 műtrágyával pótolandó hatóanyag ... H átránya. a dinnye... A többi a következő években válik csak felvehetővé. hogy a talaj nem köt le belőle semmit.. Ez a vizes oldat a növények lombjára permetezve gyors hatást fejt ki... Árusítanak egyéb vízben oldható műtrágyákat is. ábrán láthatók szerint. Az istálló. hogy a kezdeti fejlődéshez sok tápanyag áll a növény rendelkezésére..

// .17. mert követi lefelé a gyökérzet növekedését. a sok trágya legjobb esetben pazarlás.> • \<.(. Fészektrágyázás vegmag vagy palánta talaj • . Trágyákból a szükségesnél sem kevesebbet. tehát sekélyebben helyezhető el. különösen száraz talajban. ábra.<0 trágya és fala keveréke A nitrogén vízben oldódva lefelé halad a talajban. de súlyos károkat is okozhat. sem többet nem célszerű adni. Mélyre juttatva még tovább lemosódik és a gyökerek számára elérhetetlen né válik. A kevés trágya kevés termést eredményez. 35 .

egy hónappal előbb hoznak termést. biztonságosabban termeszthető. mint a szabadban.. A spárga lassú fejlődésű. melyekből a következő évben biztonságos jó termés várható. hogy a kikelő kis növények a palántanevelő ágyásokban könnyebben gondozhatók. Vannak olyan zöldségfajok is. amit laboratóriumokban végeznek. A palántanevelés célja a termesztés biztonságának fokozása. a petrezselyem. Az első évben felhalmozott tápanyagokat ezek raktározó szerveikbe gyűjtik. A zöldségfélék közül néhányat mégis más módon szoktunk szaporítani. védett helyen korábban kezdhető a magvetés. mint állandó helyükön. a hagyma stb. amelyeket ősszel felszedve. ill. mind az egyéb növényrészek tartalmazzák. mint a helybevetettek és az ősz beköszöntéig több termést is képesek érlelni. a fokhagymát és a korai burgonyát. hosszú életű növény. mert vagy nem hoznak megfelelő magot. hogy céljainknak megfelelő mennyiségű és minőségű termést kapjunk. Ez a legegyszerűbb megoldás. gyökere. a kórokozóktól és a kártevőktől. egyszerűbben megvédhetők a szárazságtól. Leggyakrabban mégis magvak vetésével szaporítjuk a növényeket. szaporításra alkalmas növényrészek. Egyes zöldségfajok éghajlati viszonyaink között egy év alatt nem képesek annyit gyarapodni. Ezek közül a gombák szaporítóanyagának előállítása a legnehezebb. akárcsak a természet. mivel könnyen elvégezhető. aki kellő szakértelemmel rendelkezik. A termesztésben soha nem szaporítjuk mag útján a gombákat. Mikorra a szabadföldön is megfelelő a hőmérséklet. Magnyerésre ezeket két év alatt készítjük fel. ha előbb magoncokat nevelünk. A vetőmag tulajdonságai alapvetően meghatározhatják a termesztés sikerét. a cékla stb. A növények sok magot teremnek. a káposztafej. dughagymáról termesztjük. a tormát. A spárgát és a hagymaféléket vagy magról. amikor nincs szükség a meleg pótlására.A magvetéstől a palántázásig A zöldségfélék szaporítóanyagai A növények öröklött tulajdonságait mind a magvak. a fokhagymát gerezdjei. az apa- 36 . az éréskezdet előbbre hozása és a terméshozam növelése. A mag fajtaazonossága biztosítja. majd előkészítés és esetleg tárolás után elültetve dugványnak nevezünk. melyekben télen megőrzik és a következő évben továbbfejlődésükre felhasználják. A sűrűn vetett magvakból első évben dughagymák fejlődnek. melyeknél többféle szaporítási eljárás terjedt el. Sok zöldségfaj magját elvetve előbb palántákat állítunk elő. Ilyenkor azzal az előnnyel jár a palántanevelés. Il yen raktározó szerv a sárgarépa. hogy magot is teremjenek. és a magvak a legkönnyebben tárolható. a burgonyát pedig gumói útján bárki képes termeszteni. de az utóbbiakat is eredendően magvetéssel állítjuk elő a termesztés kezdete előtti évben. vagy másként előbb jutunk a terméshez. A melegágyban vagy egyéb palántanevelő berendezésben. a gyomoktól. Ezenkívül leendő termőterületük mással is hasznosítható a palántázásig. vagy magoncról. már fejlett palántákat ültethetünk. Mivel a mag a megtermékenyített virágból fejlődik ki. Nyáron is szoktunk palántákat ültetni. A tormát talpgyökerei. melyek kb. A vöröshagyma öntözés nélküli magvetésből száraz években nem fejleszt megfelelő méretű és minőségű termést.

Zöldségmagvak jellemzői Csírázó- Ezermag Zöldségfaj súly (g) Káposztafélék Borsó Bab Vöröshagyma Fejes saláta • Endivia Cikória Spenót Sóska Sárgarépa Petrezselyem Zeller Pasztinák Feketegyökér Retek Cékla Paprika Paradicsom Görögdinnye Sárgadinnye Uborka Spárgatök Sütőtök Spárga 3-6 120-400 100-600 3-4 0. hogy a magból fejlődő utód sokban eltérhet attól a növénytől.2-1.3-0.7-1. sőt egyesek fajtáinak is vannak jellemző magméretei. ha csak szavatolt származású magot vetünk. Az ezermagsúly másik jelentősége.4. száraz mag súlyát lehet figyelembe venni. táblázat. hogy a vetésre kerülő magvak mérete egyöntetű legyen. hogy segítségével meg lehet határozni a tervezett területhez és sűrűséghez szükséges vetőmag mennyiségét. különben a kelés és később az egész állomány is egyenlőtlen lehet. Sok csalódástól óvhatjuk meg magunkat. Mennél több tárolt tápanyaggal rendelkezik. Keléskor sok energia szükséges a talaj áttöréséhez. annál erőteljesebb kezdeti fejlődést biztosíthat.2 1. . a borsó.2-1. tiszta. életének első időszakában tartalékok anyagaiból táplálja a mag a belőle fejlődő csíranövényt. Ebből következik. Minden zöldségfajnak.5 8-10 0. Pl. Vetés után.5 1.3 1 00-300 20-30 20-25 1 50-200 400-500 1 8-20 Csírázási időtartam képesség időtartama (év) (nap) 10 8-10 8-10 1 0-12 6-8 6-8 6-8 10-12 12-14 16-21 20-28 20-21 1 2-16 10-12 6-10 10-14 12-16 1 2-16 1 0-14 6-8 5-8 6-8 6-8 1 0-30 és az anyanövény tulajdonságait is hordozza. amelyről a magot szedjük.8 0. Az egyszerűség kedvéért 1000 db mag súlyával szoktuk ezeket jellemezni. 37 M M M •zt C •I CO 7 M 7 CO <D CO CO (D CO CO tr) 1 L? 1 '? (" 00 00 CO `t I. Il yenek az államilag minősített vetőmagvak. Fontos. A4. A nagyméretű és nehéz magvak több energiát képesek szolgáltatni.7-3.0 13-14 6-10 13-22 5-7 2.2-1. Csak szennyeződéstől mentes. Az ezermagsúly jó tájékoztatást nyújt a mag energiakészletéről.8-1. melyek csomagolásán szerepel a forgalomba hozatali engedély jele is. a gyökér és a sziklevelek kifejlesztésére. ami hátrányos.0 1. táblázatban szereplő súlyoknál könnyebb magvak nem sok sikerrel kecsegtetnek.5-4.5 1.5 2.2-1. erőteljesebb növények kelnek ki belőlük.és a babfajták magjai is nagyon eltérő méretűek és súlyúak lehetnek.

25 cm hosszú. de csak hőkezelve. A hőkezelés abból áll. tűzhely) helyezzük. a pasztinák és a feketegyökér magja olykor csak egy évig csírázóképes. tárolni és elültetni. táblázat mutatja. A spárgamagonc ép gyökerű. de csak néhány nap eltérésre kell számítani. száruk vastagságával. A fajok között viszont igen nagy különbségek adódnak. a burgonyához pedig kb. mint az általuk elfoglalt talajfelület. ha a vizsgálandó magvakat forró fémlapra (pl. Tenyészterület. hogy mennyi idő alatt csíráznak ki az egyes zöldségfajok magvai. hogy a napsugárzásból akkor hasznosítanak legtöbbet a növények. 2-3 rüggyel rendelkező legyen. Jó minőségű. Ilyen tekintetben a vizet is a táplálékuk közé soroljuk. vastag szárú. Fontos ismerni azt is. A növények táplálkozószervei a levelek és a gyökerek. virágzó palánta csak földlabdával együtt ültetve őrzi meg előnyét. ha elegendő táplálék és energia jut a növényállomány minden egyedének. Ilyenkor a csírázóképes magvak felforrósodva elpattannak. 100 A magvak csak néhány évig őrzik meg csírázóképességüket. a csírázóképtelenek pedig nyugvó állapotban maradnak. különben magszáras hagymát képeznek. amikor négyszerötször nagyobb a levélfelületük. petrezselyem. hogy mennyi tápanyagot képesek felvenni.5 cm-nél kisebb átmérőjű dughagyma használható a felmagzás veszélye nélkül. A megfelelő méretű és külsejű mag jó csírázóképessége még nem biztos. A vetőmag. hogy a magvak hány százaléka csírázóképes. Kísérleti eredmények bizonyítják. zömök. Gyors gyakorlati módszer a csírázóképesség eldöntésére. hosszukkal és gyökérzetükkel jellemezhető. A dugványnak nevelt gyökérzöldségféléken a szívleveleket meg kell hagyni. hűvös helyen tartott magvak csírázóképességének várható időtartamát a 4. párás helyen nem szabad tárolni ! A száraz. Hőkezelés nélkül csak a 0. azaz tenyészterület. 1/2 cm vastag talpgyökerek. amit a következő képlettel lehet kiszámítani : tisztasági % x csírázóképességi %_ Hé %. Kisebb levélfelület nem képes az összes fénysugarat felfogni.és zellermagvak. Általában a 4-6 lombleveles. ha bimbóval rendelkeznek. A sóska. bő termés akkor érhető el. másik részét a talajból veszik fel és ezek átalakításához a Nap sugárzó energiáját használják. Nedves homokban vagy itatóspapírok között csíráztatva kell megállapítani.A mag fajtára jellemző színe és szaga is tájékoztatást nyújthat minőségére. Meleg. 'Az egyéb szaporítóanyagú zöldségfajok közül a torma termesztéséhez kb. A vöröshagyma-szaporításhoz használt dughagymákkal szemben már nemcsak külsőleges követelményeket támasztunk. Méretre legjobbak az 1. Különösen lassan csíráznak a nagy olajtartalmú sárgarépa-. állandó szellőztetés mellett. hogy a növények táplálékaik egyik részét a levegőből. különben nem hajtanak ki. állománysűrűség Tudott.0 cm ármérőjűek.tisztasága és csírázóképessége meghatározza használati értékét. hogy ültetés előtt egy hónapon át 30-40 °C-on tartjuk. Legkedvezőbb súlyuk 5 dkg körül van. nagyobb lombon belül pedig a levelek egy része árnyékba kerül. Erről próbacsíráztatással kell meggyőződni még a vetés előtt. 38 . 5 dkg-os gumók a legmegfelelőbbek. A palánták minősége leveleik számával. dús gyökerű palánták a legjobbak. A paprika és a paradicsom palántáinál korai termésre számíthatunk. Egy bizonyos határig ezek méretétől is függ. Egy fajon belül általában az életképesebb egyedek csíráznak gyorsabban. ami tápanyagveszteséggel jár. A káposztafélék dugványait gyökerestül kell felszedni.5-2.

és vízellátottságú talajon gyakorlatilag arra kell törekedni. hogy a nagy tenyészterületű növények talaja a tenyészidő jelentős részében gépekkel keresztben. Így a tenyészidő nagy részében csak a szélesebb sorközöket kell művelni. háromszögű vagy soros elrendezésbe kerülnek. a sorok között pedig nagy távolságra kerülnek egymástól. ültetünk. melyben a növények egyenlő vagy hasonló távolságra kerülnek egymástól. vagyis a tenyészterület alakját a művelési módon kívül a fajra jellemző növényméretek is befolyásolják. Bőséges ellátáskor mindegyiknek jut mindenből elegendő. a nagyobbaknál gyakoribb a négyzetes. kevesebben osztoznak a készleteken. ágyásos soros 000400000~00 000000~0~ o-o-000-o-o-o-~crocro c>o.és tőtávolság szorzata ad meg.0 os %o 0 0 0 18. ha a növényekből 2-5 db képez egy csoportot. Ikersoros elrendezésben a párosával futó sorokban levő növények hamar beárnyékolják a közöttük levő talajt és ezzel gátolják ott a gyomok növekedését. Biológiailag legkedvezőbb a négyzetes vagy az egyenlő oldalú háromszögnek megfelelő elrendezés. Így a növények soron belül kisebb. Főként a folyamatosan virágzó és érő növényeknél kell ezt figyelembe venni. fészket. Fészkes elrendezés az.nocr0000-o-oo.o c>000-croao-Oo-~c>0 cbc) O° c6c) 09 fészkes °° 9.o-~o~ro oo-cro. amit a sor. A kisebb méretű növényeket általában valamilyen soros elrendezésbe vetjük. ábra). háromszögű vagy fészkes megoldá. ábra.o-croocr000-otro o-Goo-c~o-o-00-o0-0 o-000-oc-0000 -oo-o-oo o o o o o sávos. Például a paprika. Az egy növényre jutó tenyészterület. amely az előbbiekből következtetve az adottságoktól függően más és más lehet. A fészkek pedig négyzetes. amely főként attól függ. Hiány esetén viszont kevesebb növény jobban képes megélni. Az elrendezés módját. a kabakosok és a hüvelye39 . Gyakorlatilag azonban—főként a talajművelési munkák megkönnyítése érdekében—ettől többnyire eltérünk és sorba vetünk. Ezek a fő növekedési időszakokban benövik a vetéskor. A négyzetes elrendezés előnye az arányos elosztás mellett még az is. A teljes fejlettség állapota viszont egyes fajoknál relatív fogalom. azt sávos vagy ágyásos elrendezésnek nevezzük. A növények elrendezési módjai ( ) g o A talajban a gyökérzet rendelkezésére álló tápanyagokon és a vízkészleten együttesen osztozkodnak a rajta élő növények. amikor két-két sor egymáshoz közelebb van. Amikor több sor kerül egy csoportba. ültetéskor közöttük üresen maradt területet és jól hasznosítják azt. Gyakori megoldás az ikersoros elrendezés. hogy milyen fejlettségi állapotban tervezzük a termés leszedését.hosszában művelhető. Ezek az alapvető ismeretek segíthetnek a legkedvezőbb tenyészterület meghatározásában.o 0 0 0 0 0 0 0 00000000 O O 0 0 0 0 0-0-0-0-0-o-o-o-o-o-o négyzetes ikersoros 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 • o o O o o o o o 0 o 0 0 o 0 o 0 o 0 0 0 0 háromszögű cro-oo-o-o. így jól hasznosul az egész terület. sokféle alakú lehet (18. hogy a majd teljesen kifejlett növények sűrűn egymás mellett helyezkedjenek el. A tenyészterület méretének meghatározásakor jó tápanyag. a paradicsom.00.

mint jó körülmények között szokásos méretű vegetatív szerveiket kifejlesztették volna. Ezért lehetséges sűrűbb állománnyal területegységenként nagyobb termést elérni. Ennek a sűrű állomány felel meg. A főbb zöldségfajok tenyészterület-. Erre a célra a ritkább vetésű állomány felel meg. Ezek ismeretében a szélsőséges helyzetek között lehetőségünk nyílik a növények vegetatív szerveinek arányát az állománysűrűséggel is befolyásolni. Az ilyen állományban gyenge. állománysűrűség-határértékeit az 5. Pl. edzetlen és fogyasztásra kevésbé alkalmas termés képződik. ha a vöröshagyma tenyészterülete 150 cm 2 és 30 cm-es sortávolságot választunk. a nyurga növekedés is felléphet. továbbá esetenként lehetőséget teremtünk a növényállomány talajának művelésére is. akkora sorban a hagymákat egymástól 150 :30 = 5 cm távolságra kell duggatni. a tápanyag. a sárgarépának a gyökere. ha zöldpaprikát olyan barázdás öntözésre berendezett területen akarunk termeszteni. az állománysűrűség növelése az optimális növényszám felett a növények egyedi termését csökkenti. A tápanyagban vagy vízben szűkölködő növények a rendelkezésükre álló tápanyagaikat a faj fennmaradását elsődlegesen szolgáló generatív részekbe (virágokba. csökött. a hajtások és egyéb vegetatív részek lendületes növekedését segíti elő.és vízellátást. Ilyenkor hosszan elnyúlik a szedési idény. az állománysűrűség pedig a területegységre kerülő növények számát fejezi ki. a karalábénak a szárgumója stb. A tenyészterület az egy növényre jutó területet jelenti. hogy a növények különböző részei kerülnek fogyasztásra. előbb.sek egyik termést a másik után hozzák folyamatosan. A sorokban folyóméterenként vetendő magvak vagy ültetendő palánták számát úgy kapjuk meg. A paprika. azonban a spenótnak a levele. nyújtják meg ezen részeiket. táblázat tartalmazza. ha van bőven víz és tápanyag. Mégpedig a generatív szerveikért termesztett növények érését sűrűbb. ahol a bakhátak távolsága 80 cm. Teljes fejlettségi állapotként tehát gyakorlatilag a szedéskori méretet vesszük tekintetbe. az egyszerre érés érdekében. A túl sűrű növényállományt nemcsak a tápanyag. hogy mindegyik növényről sok termést szedjünk le. Az állománysűrűség nem mindegyik zöldségfaj termésére hat egyformán. minősülnek gazdaságilag értékes termésnek. hosszú idő alatt érjük el a tervezett termésmennyiséget. a paradicsom. Ennek az a magyarázata. hogy egy-két szedéssel érjünk el nagy termést rövid idő alatt. ill. Ehhez a módszerhez folyamodunk a betakarítás gépesítésekor is. valamint a fényviszonyokat szabályozzuk. Törekedhetünk viszont arra is. I kersoros elrendezéshez a tenyészterületet a széles és a keskeny sortávolság átlagával kell elosztani. a többiekét ritkább állománnyal siettethetjük. A tenyészterülettel azonos tartalmú fogalom az állománysűrűség. magvakba) irányítják. melyben sok növény első termései biztosítják a korai nagy hozamot. ill. A ritka állomány és a bőséges tápanyag-. sőt gyakori a virágok elrúgása is. A meg ismertekből kitűnik. a kabakosok és a hüvelyesek termesztése a virágaikból képződő termésükért folyik. A tenyészterület csökkentése.és vízhiány és a korlátozott növekedés fenyegeti. hajtásaival. valamint a vízellátás előbb á levelek. ha a tenyészterületet osztjuk a sortávolsággal. Ilyenkor mindegyik a fény felé törekszik leveleivel. hanem ellenkező jelenség. a termesztési cél.igényűek számára 40-100 cm sortávolság ajánlható. egymással versengve növesztik. Nagyon kevés tápanyag és víz jelenlétében még a generatív szerveknek sem jut elég tápanyag átlagos méreteik eléréséhez. A házikertben kézi kapáláshoz a kisebb tenyészterületű (100-1000 cm 2 ) növényeknek 20-30 cm sortávolság felel meg. ennek a 60+20 cm-es 40 . koraérett termések képződnek. hogy a tenyészterülettel közvetve a növények alapvető életfeltételeit. de nem arányosan. Pl. A nagyobb tenyészterület. Célul tűzhetjük ki. de egymást beárnyékolva kevés fényt kapnak a növények.

A főbb zöldségfajok tenyészterület-.0 3-20 1 -2 1-2 1-4 1 -4 2-4 Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Bimbóskel Kínai kel Zöldborsó Zöldbab Földimogyoró Lóbab Vöröshagyma Fokhagyma Póréhagyma Sarjadékhagyma Fejes saláta Tépősaláta Cikóriasaláta Spenót Új-zélandi spenót Sóska Rebarbara Sárgarépa Petrezselyem Zeller Cékla Mángold Retek Torma Zöldpaprika Fűszerpaprika Paradicsom Korai burgonya Tojásgyümölcs Sárgadinnye Görögdinnye Uborka Spárgatök Sütőtök Patisszon Spárga Csemegekukorica . ill.5. állománysűrűség-határértékei Zöldségfaj Tenyészterület (cm 2 /db) 1 000-2500 1 000-1600 400-1200 1 600-2500 2500-3000 1600-2500 100-120 160-250 1 000-1200 700-1000 100-200 160-300 250-500 160-250 400-1000 500-1000 400-600 120-250 1 60-250 100-120 500-1000 Állománysűrűség (db/m 2 ) 4-10 6-10 8-25 4-6 3-4 4-6 80-100 40-60 8-10 10-14 50-100 30-60 20-40 40-60 1 0-25 10-20 15-25 40-80 40-60 80-100 1 -2 Zöldségfaj Tenyészterület (cm 2 /db) 100-160 100-160 800-1600 300-500 1200-1600 100-300 2500-3000 500-2000 250-500 1000-3000 1600-3000 1600-3000 10 000-20 000 1 0 000-20 000 5 000-10 000 5 000-10 000 2 500-10 000 2 500-10 000 2 500— 5 000 Állománysűrűség (db/m 2 ) 60-100 60-100 6-12 20-30 6-8 30-100 3-4 5-20 20-40 3-10 3-6 3-6 0.5-1. táblázat.0 0.5-1.

a helyi ismeretek birtokában célszerű 20-40%-kal megnövelni a kiszámított vetőmag. a sárgarépa és a petrezselyem. az állománysűrűségtől. a szárazság a kelés idején vagy a kártevők fellépése. ezért ilyeneknél a használati érték kiszámításánál elegendő a csírázóképességi %-ot figyelembe venni. Így a vetőmagszükségletet a következő képlet segítségével állapíthatjuk meg : vetőmag (g) = vetésterület (m 2 ) x állománysűrűség (db/m 2 ) x ezermagsúly (q) 1 0 x csírázóképességi % Pl. Ebben az esetben 1000 cm a tőtávolság : 2 tenyészterületet választva 1000 _ 1000 — 25 cm. A mag vetése és kezelése Legegyszerűbb szaporítási mód a helybevetés. Ennyivel is csökken a tervezett állománysűrűség. Gyenge talajon. A vetőmag használati értékét. Vannak olyan zöldségfajok. Mások a tavaszi fagyveszély el múltától az őszi fagyokig termeszthetők. hogy a megmaradók zavartalanul fejlődjenek. Ilyen feltételek mellett a következő számítási eredményre jutunk: 14 x 100 x 1. a vetőmag ezermagsúlyától és használati értékétől. különösen öntözés nélkül. Próbacsíráztatásunk során pedig megállapítottuk. a tisztasági és csírázóképességi %-ból lehet kiszámítani. Vannak 42 . hogy a magvak 85%-a csírázóképes. helyenként a tervezettnél sűrűbb. a paradicsom. 40 60 + 20 2 A táblázatban szereplő adatok közül jó talajon rövid tenyészidejű fajták számára kisebb. valamint a termesztés körülményeitől függ. hosszú tenyészidejűeknek pedig nagyobb tenyészterületet válasszunk. a paprika. Ezek közül főként a kelés feltételei játszanak szerepet. mint azt korábban már megismertük.5 g. a sütőtök is. csomagolt vetőmagvak tisztasága többnyire tökéletesnek mondható. Tekintélyesen csökkenti az állományt a hibás talaj-előkészítés és vetés. kellő nedvességtartalom és gondos vetés esetén sem kel ki mindegyik elvetett mag. egy 4 tagú család számára 14 m 2 -en szándékozunk sárgarépát termelni. növelni kell a tenyészterületet. Ilyenkor a növények vetéstől a termés leszedéséig állandó helyen maradnak. A vetés idejét a hőmérsékleti viszonyok határolják be.mennyiséget. Négyzetméterenként 100 db állománysűrűséget tervezünk. Ezek annál nagyobb termést adnak. A kikeltek egy része pedig gyakran egymástól egyenlőtlen távolságra jelenik meg .5 g mag szükséges a tervezett vetéshez. Az illető faj számára megfelelő hőmérsékletű időszakon belül a termesztési céltól függően választjuk ki a vetés időpontját. Jól előkészített talajon. Ezekre számítva. másutt ritkább az állomány. A termesztés egyéb körülményei szintén befolyásolják a vetőmag -szükségletet. A szükséges vetőmag mennyisége a tervezett vetésterület méretétől.ikersoros elrendezés felel meg.5 _ 2100 = 1 0 x 84 840 2 5 ' tehát 2. minél korábban vetünk és minél később fejeződik be szedésük. Ebbe a csoportba tartozik pl. Ilyen pl. A korszerű vetőmag-kereskedelem által forgalomba hozott. melyek termőképességének kifejtéséhez a tavasztól őszig terjedő egész időtartamra szükség van. A túl sűrűn kelt növényeket ritkítani kell. melynek ezermagsúlya 1.

' 43 .. jun. a kabakosok. dec. a zöldhagyma és a spenót.. ábra. júl aug.••/ %..' rövid tenyészidejű fajok..... Két-három hónap alatt hoz termést a zöldborsó és a zöldbab. nov. a saláta és a retek termesztési időszakai \•••• . • • jan febr márt.1. A kevés meleget kívánó zöldségnövények közül leggyakrabban a spenót. melyek alig egy hónap alatt képesek termést hozni. a fejes saláta és a kelkáposzta szerepelnek áttelelőként.. \. a cékla és a hagymafélék sem. ■ / 1 1 \ .. Nem veszik igénybe az egész tenyészeti időszakot a káposztafélék. a fejes saláta.\\ 1 -. febr 'nász dpr I inál l jún. dpr ma" jún. melyek a tavaszi—nyári félévnek csak egy részét igénylik teljes kifejlődésükhöz. 1 1 \ ‘ 1 ‘ •■• 1 60 40 20 1... amivel folyamatosabbá tehető a fogyasztási idény...19. Az őszi vetés korán felmelegedő talajokon korai éréskezdetet eredményez.1 / •• / t• / e 6 FJt • / szabadban 2 20.. (°c) 26 — 24 22 — 20 — 18 — 16 — 14 — 12 10 \ \ •••. ábra. szel) aki'.. A rövid tenyészidő lehetővé teszi évente többszöris a vetést. átlaghőmérséklet Fűtés né/• kuli berendezésben 1/ / •/ .• állaghőmérséklet szabadban . A zöldségfajok hőmérsékleti feltételei káposztafélék retek gyökérzöldségek borsó Fejes saláta spenót cekla hagyma zeller o C) paradicsom bab kukorica sülötök tojásgyümölcs C) dinnyék uborka spaívaták paprika 100 80 iI / : • I •"\.. Ezek között is kitűnik gyors fejlődésével a hónapos retek.4 szabadban haj/a/óberendezésben o. .• I I • jól aug. szept okt mv dec.. Néhány zöldségfaj tenyészideje áthúzódhat egyik évről a másikra is.. A káposztafélék..

jan.: .. 1 / I. 1 8 6 4 2 : \ \ \\ \\.1 szept okt 1 t jut aug. amikor a téli fagyok és csapadék után a talaj művelhetővé válik. jün..■ átlaghőmérséklet szabadban / / 26 24 22 20 18 16 14 12 10 . ábra. apr. I í Í I 22.. ábrán együtt látható a hőmérséklet átlagos évi menete és a zöldségfajok hőmérsékleti igénye...(T1 26 24 22 20 19 16 14 12 10 8 a1laghőmérse1r/et szabadban ..*• \\4 fűtésse/ 1 / • / szabadban .. Ennek ideje országrésztől... rnaj....... Ilyenkor lehet megkezdeni a 13-16 °C hőmérsékleti optimumú zöldségfajok....... talajtól.•_ / ... ábra.' / V . 44 14 1....... \ hajt a hdberendezésben / 1 % III szabadban .. A vetési időpontok túlnyomórészt két időszakra összpontosulnak. ( 00 ) •••.... állaghőmérséklet fűte'sne'lkaii berendezés ben 21. V p febr /nom u ' c máj jún.. I A 19...... cit/aghérne're&et fűtés ne'/kuli berendezésben %.... valamint a hagymafélék szabadföldi vetését.. \ ........._ A hajta berendezeSben fűtesse/ 6 4 2 T u auy szept akt nov dec jan.. A paradicsom termesztési időszakai .. A paprika és a kabakosok termesztésí időszakai szab . ■ ../ I I I nov dec...: / ‘ .• . melynek figyelembevételével lehet kiválasztani a termesztési célnak legmegfelelőbb vetési időpontot. I . fekvéstől és évjárattól függően általában február végétől március közepéig terjed.. A kettő együtt meghatározza az egyes zöldségfélék termesztési időszakának határait. Az első vetések akkor kezdhetők.. 1 I I febr morc...

de többnyire kockázattal jár. az uborka és a spárgatök. Azonos talajviszonyokat feltételezve a mélyebbre vetett magvak részint az alsó talajréteg alacsonyabb hőmérséklete. mert a zsenge csíranövények könnyen elszáradnak. a 100 g felettieket pedig 4-5 cm mélyen vethetjük. Mennél nagyobb egy mag. Ilyenkor vetjük a fagyérzékeny. Kivételként kell említeni a hónapos retek és a zeller magvetését. de pótlásukra később megjelennek a mélyebben vetettek. a paradicsom. felléptekor pedig meg kell törni a felszíni kérget gereblyével. A mag körül a talaj tömörítésével lehet a vízellátást javítani. hogy mikorra akarunk rövid tenyészidejű friss zöldségféléket A vetés mélységét befolyásolja a vetőmag mérete és a talaj minősége. Ezek az ingadozások nem felelnek meg a csírázó növények igényeinek. A mélyebbre vetett. amikor a talaj hőmérséklete tartósan 10-12 °C-ra emelkedik. A vízhiány különösen a csírázás megindulása után veszélyes. A hónapos retek 1 cm-nél mélyebbre vetve megnyúlt. a dinnye. A csírázás megindulása előtti szárazság csak késlelteti a kelést. fagyérzékeny növények magjait egyidejűleg azonos helyre. A kelés folyamata 45 . a bab. Ennek elkerülésére óvakodni kell a túlöntözéstől. attól függően. a paprika. melyekből nagy tenyészterületük miatt viszonylag kevés vetőmag szükséges és a többletfelhasználás kockázata több év átlagában megtérülhet. Amennyiben a sekélyebb vetésből kelt növényeket a késő tavaszi fagy nem károsítja. annál több energiát képes tartaléktápanyagaiból felszabad íta ni. Ebbe a csoportba tartozik a kukorica. Laza talajon könnyebben. A zeller nagyon apró magja pedig csak a talaj felszínéből képes kikelni. 20 °C feletti hőmérsékleti optimummal rendelkező zöldségfajokat. Korábbi vetésük is eredményes lehet egyes években. ábra. kevésbé piacképes gumókat fejleszt. a dinnye.A másik fő tavaszi vetési időszak április közepén van. levegő és megfelelő hőmérséklet legyen a talajban. később kikelő növények ilyenkor eltávolíthatók. mert akkor előbb kikelnek. kérgesedése idézhet elő. annál mélyebb talajrétegből tud csíra növénye a felszínre törni. Fagykár esetén a korai kelések elpusztulnak. Levegőtlenség'et a talaj felszínének eliszapolódása. 100 g-ig 2-3 cm. A talaj nedvességtartalma a felszínén ingadozik legnagyobb mértékben. kötött talajon viszont nehezebben kelnek ki a növények. középkötött. hogy egyidejűleg víz. mint elmúlna az erősen fagyveszélyes május eleji időszak. Hasonlóan nagy a felső talajréteg hőmérsékletének váltakozása is. A kelés sikerének feltétele. A további vetések késő tavasszal és nyáron már elszórtan válnak időszerűvé. az uborka és a kukorica termesztéséhez lehet javasolni. vízellátottsága. belőlük korábbi termést kapunk. Ezt az eljárást főként a tök. fogassal vagy könnyű szöges hengerrel. másrészt a csíranövények által leküzdendő nagyobb akadály miatt később kelnek ki. jó vízellátású talajon az 1-2 g ezermagsúlyú magvakat 1-2 cm. pontosabban akkor. A magvetés kiszáradását a talaj felszínének porhanyításával lassíthatjuk. 23. különböző mélységbe is vetni az általánosnál korábban. Szokásos ezért a kiskerti zöldségtermesztésben a melegigényes. Ezeket figyelembe véve.

Szárad I száraz 24. 1 . A pótlást mindig össze kell kapcsolni megfelelő vízellátással is. ábra. mert sok csíranövénytelpusztíthatnak és járataikkal fellazítják a magágyat. A hiányok pótlására felhasználhatók a ritkításkor óvatosan kiszedett egyedek.r1fW1i111 Öntözési lehetőség birtokában feltétlenül állandóan nyirkosan kell tartani azt a réteget.rííííliga tö rné' (IJIS ' Ir:r. 1 . Lassan csírázó magvak talaját a már említett sorjelző növények nyomán még az állomány kikelése előtt szükségessé válhat megkapálni. A sárgarépa és a petrezselyem pótlása nem ajánlható. illetve a hiányok pótlásából áll. hogy gyorsan begyökeresedjenek az átültetett növények. A vetőmag elhelyezese Fi 1 . I túl sekély. mert ezek átültetett egyedei nem fejlesztenek megfelelő gyökértermést. Lassú eredésük nagyon egyenlőtlenné teszi az állományt. ami 2-5 liter/m 2 vízadagokkal érhető el. Védekezhetünk szélvédő növénysorok létesítésével. Ebben az időszakban különös gondot kell fordítani a talajban élő kártevőkre. A csapadék és a párolgás évi aránya 46 . febr morc apr I 1 . hogy ne lazítsuk mélyen a talajt. műanyag fólia vagy a talaj felszínébe bemunkált szalma használható. talajtakarással vagy a talajfelszin állandó nedvesen tartásával. A járatokat meg kell szüntetni és rovarirtó szereket kell használni. ma/ . Kellő szélvédelem nélkül a szél a homokkal együtt a vetőmagot is elhordhatja. Ilyenkor ügyelni kell arra. jut aug. jan. nehezen kel megfelel.. Talajtakarásra papír. melyben a vetőmag elhelyezkedik. ábra. szeor ak t nov dec 25. Kelés után a talajfelszín porhanyításán és a gyomok irtásán kívül el kell végezni a tervezett állománysűrűség kialakítását is. ki. csapadék 100 hiány párolgas RO 60 40 tábblel 20 — 1. Ez a túl sűrűn kikelt növények ritkitásából.fú/ mély.1 „1 1 I 1 1 bún. Homokon a szélerózió is fenyegeti a magvetéseket.I laza. nehogy kiszáradjon a magvak közelében is.

A leghosszabb palántanevelési ideje a paprikának és paradicsomnak lehet. ritka magvetés —>palántázás Felsorolási sorrendjük megfelel munka. vagyis úgy ritkítani. és állandó helyükre átültetés. Ilyen hosszú időn át különösen indokolt lehet a palánták növekedésével párhuzamosan növelni tenyészterületüket 5-10 cm 2 -től 100-140 cm 2 -ig. melyek tenyészidejük első részét nem végleges helyükön. A többi zöldségfaj palántanevelése nem tart tovább nyolc hétnél. annál kevésbé sínylik meg. Hasonló arányú a fűtőanyag-fogyasztás is az első időszakban. Sűrű magvetésen itt azt értjük. ágyásokban töltik el. Ezek közé tartozik a fejes saláta és a hónapos retek is. annál sűrűbb lehet állományuk. hogy akadályoznák növekedésüket. A többi zöldségféle is kiegyenlítettebb méretű és minőségű termést hoz. fűtött palántanevelő berendezésekben van jelentősége. a műanyagból vagy egyéb közegből készülő kis edények. melyekből korai hajtatásra virágzó palántákat is nevelhetünk. vetés cserepekbe —>palántázás 5. az utolsót pedig csak szabadföldi termesztéshez használjuk. mert a kis növényekből sok elfér egymás mellett anélkül. Az öt változat közül az első hármat csak hajtatáshoz. de a házikertek palántanevelésében is sor kerülhet rá. ahol nagyon kell takarékoskodni a hellyel és a fűtőanyaggal. mert kezdetben 1 /10-1 /20-nyi hely is elegendő számukra. ill. hogy ne maradjon egymás mellett két növény. 3 hétre elegendő. melyeket feltétlenül ajánlatos egyelni. A palánták állománysűrűsége a véglegesnél sokkal nagyobb. E két zöldségfajnál ilyenkor elegendő munkaerő birtokában eredménnyel járhat az első változat. amikor a kis palántákat égetett agyagcserepekbe ültették. Ezek közül a következő öt változat érdemel említést : 1. kb. 47 . különben deformált. sűrű magvetés —>cserepezés —>palántázás 3. sűrű magvetés —>tűzdelés palántázás 4. Ezeket jórészt kiszorították már a földkockák. palántázás útján kerülnek. a negyediket hajtatáshoz és korai szabadföldi termesztéshez. A cserepezés fogalma ma már szélesebb értelmű.Egyes zöldségfajoknál különösen fontos. valamint az általuk elérhető palántafejlettség sorrendjének is. melyek préseléssel készülnek. 2 hetes korban ajánlatos. A palántanevelés Palántának nevezzük az olyan fiatal növényeket.és anyagigényességüknek. és így nem is igényelnek olyan nagy helyet. Minél rövidebb a palántanevelés időtartama. Ez a téli fényszegény időszakban 10-12 hétig is eltarthat. sűrű magvetés —tűzdelés -*cserepezés +palántázás 2. Minél fiatalabb növényeket tűzdelünk. ha jobban akarjuk berendezéseinket kihasználni és jut időnk a tűzdelésre. A ritka magvetésből származó palánták állandó helyükre való ültetésükig elférnek egymás mellett. hanem nevelőágyakban. hanem a zöldségfajoktól is függ. Tűzdelni kb. hogy a palánták magvetéskor megadott tenyészterü lete csak nevelésük egy időszakára. ha a termésük. Tűzdelésnek (pikírozásnak) a palántanevelés közben való átültetést nevezzük. A palántanevelés lehet folyamatos és két vagy három szakaszból álló. Ezt követően ritkább térállásra vagy cserépbe. értéktelen termést hoznak. de annál kevesebb előnyt is jelent a sűrű magvetéssel kombinált tűzdelés. A palántanevelés módja nemcsak a felhasználási céltól. hogy kellő távolságra legyenek egymástól. ill. mint korábban. Ennek főként drága. lombjuk méretének megfelelő egyenletes távolságra kerülnek egymástól. földkockába tűzdelve neveljük azokat tovább.

ritka vetés palántázásra 400-1000 db/m 2 .mint az előbbiek. termés az eljárás célja. A kabakosok közé tartozó zöldségfélék rosszul tűrik az átültetést. ill. fűtött része is lehet. növényház. valamint szabadföldi ágy lehet. majd nagy cserépbe való átültetésük a földlabdával együtt. után. Ezekhez a második vagy a negyedik változat ajánlható. Kisüzemi körülmények között számításba vehető kis cserépbe vetésük. A tényleges időtartam fajonként az állománysűrűségtől. A karalábé ezermagsúlyát 3 g-nak. Ez utóbbi a kései káposztafélék palántáinak neveléséhez használatos. 1 m 2 palántanevelőfelületen 70-3000 palánta nevelhető a faj igényeitől. földkocka 200-500 db/m 2 . fólia sátor vagy egyéb helyiség. 70-200 db/m 2 . a dinnyék és a spárgatök hajtatásához. Ezért az uborka. hét.és fényviszonyoktól függően változhat. ' A palántanevelés helye melegágy. hét. ahol ládában fel lehet nevelni a családi palántaszükségl etet. Például 100 m 2 -en tervezünk karalábét hajtatni. hanem a növények kiválogatásával elérhető egyenletes állomány. korai termesztéséhez legfeljebb a kelés után közvetlenül végzett tűzdelés ajánlható. tehát palántáikat legfeljebb két szakaszban érdemes előállítani korai hajtatáshoz is. hét. Itt nem a hellyel vagy tüzelőanyaggal való takarékosság. mert párologtató levélfelületük gyökérzetükhöz viszonyítva nagy. de gyakori. Egyéb helyiség a ház körüli kertészkedéshez a lakás valamelyik jól megvilágított. melyből 1 m 2 -re 20 db-ot ültetünk. valamint a hő. a csírázóképességét pedig 90%-nak állapítottuk meg. a palántanevelés céljától és módjától függően. E széles határok között a következő esetek gyakoribbak : sűrű vetés tűzdelésre 2500-3000 db/m 2 . tűzdelés. A palántaneveléshez szükséges vetőmag mennyiségének megállapítása a következő képlet szerint lehetséges: ültetendő terület (m 2 ) x palánta (db/m 2 ) ezermagsúly 7 x csírázóképességi % vetőmag (g) — A nevezőben szereplő 7 azt veszi figyelembe hogy az elvetett magvak 70%-ából számíthatunk kifejlődő palántára. cserép A palántanevelés szakaszainak időbeosztása a következő határok között ingadozhat: vetés—tűzdelés tűzdelés—cserepezés tűzdelés—ültetés cserepezés—ültetés vetés—ültetés 2-4 3-4 3-4 3-4 4-8 hét. hogy szaporítóládába vagy -ágyba sűrűn elvetjük és kelés. Különösen nagy tömegben helyesebb közvetlenül cserépbe vagy földkockába vetni magjaikat. Ez az arány a munka minőségétől függően változhat. szikleveles állapotban ültetjük állandó helyére. hét. Ezek szerint a szükséges vetőmag : V 100 x 20 x 3 _ 6000 7 x 90 630 9 5 g. 48 . A retek hajtatásakor kifejezett palánta nevelés nem folyik. és átmenetileg nehezen tudják begyökeresedésig pótolni vízveszteségüket.

alumínium vagy egyéb rozsdamentesített fémcső is. A talaj felett 25-30 cm magas deszkakeretre melegágyi ablakot helyezünk. Kb. Erre a célra legáltalánosabban használt szerves anyag a szalmás istállótrágya. ábrán látható módon.2 0. A legegyszerűbb hagyományos palántanevelő berendezés és biofűtéses melegágy. uborka és dinnye palántáját is felneveljük. 28. m2 . ábrán látható keresztmetszetű melegágyat készíthetünk. hogy ne ragadjon a vasalóhoz. melyeket ápolva. hogy mindkét oldalon beássuk a talajba. növekedésüket figyelve sok érdekes élményben. 1 m 2 . mely az energiaszolgáltató szerves anyagon kívül tartalmazza az erjesztő baktériumokat és a táplálkozásukhoz szükséges tápanyagokat is. 1 méter távolságra és 50 cm mélyen kell a talajba rögzíteni. Fólia sátor 4 Zöldségtermesztés 49 .nyi felületen még arra is jut hely.6 m2.. 3 q trágya szükséges."' Például: egy 4 tagú családnak szükséges 10 m 2 korai káposztaféle palántaneveléséhez 20 m 2 paradicsom palántaneveléséhez 24 m 2 zöldpaprika palántaneveléséhez összesen: 0.2 0. m2. palántanevelő felület kell.15-0. Az üzletekben kapható műanyag fólia vasalóval könnyen összehegeszthető a kívánt méretre papír alátéttel. amelyek helyigénye nem is mind jelentkezik egyszerre. A végeket csőből és fóliából készített ajtókkal zárjuk le. melyeket egymástól kb.20 mm vastag polietilén műanyag fólia is a 27.zs. ábra. A fóliát úgy rögzítjük. Biof ütés esetén a szerves anyagok bomlásakor képződő hőt használjuk fel melegítésre. hozzákötve azokat a végső bordákhoz. 50 cm mély és 150 cm széles árokba 30 cm trágya és 20 cm föld kerül.26. A deszkakeret és melegágyi ablak helyett használható csővázra fektetett 0. melynek felhasználásával a 26. ábra.2 0. melyhez hozzákötözzük a bordákat. Legegysze- germc horda 27. Gerincként szintén csövet használunk. hogy néhány korai fejes saláta. A biofűtéses melegágy keresztmetszete D C==5. Vázszerkezetnek használható 2-3 cm átmérőjű kemény műanyag. 1 m 2 felületre kb. értékes tapasztalatban lehet részünk és a családban levő gyermekek biológiai ismereteit is gazdagíthatjuk. m2.

28. ábra. Ládába való magvetés soroló sablonnal 50 . Palántanevelő berendezések a házikertben 29. ábra.

cserépbe akarunk vetni. Cserepekbe. Ritka magvetés 8 x 8 cm tenyészterületen 156 db korai termesztésre alkalmas palántát eredményezhet tűzdelés nélkül. a sorokon belül pedig egyenletes távolságra. A melegágy elkészitésekor először az árokba berakjuk a trágyát. kései hajtatásra és szabadföldi korai termesztésre 4-8 cm átmérőjű kockák vagy cserepek felelnek meg attól függően. ha ládába vagy földkockába. érett trágya és homok azonos arányú keverékéből állóképes. 6-8 cm magas oldalfalú deszka vagy műanyag láda megfelel. hogy időben. mert az erjesztéshez oxigénre van szükség. Tömörítés után földeljük le 15-20 cm vastagon. Sűrű magvetés 4x 1 cm tenyészterülettel ad 2500 db tűzdelhető palántát 1 m 2 -en. A trágya erjedésének. Hagyományos kockakészítési lehetőség a tarackmentes gyepből kivágott gyepkocka. hogy hőszolgáltatása hosszú ideig folyamatosan tartson. Házi módszerként ajánlható nedves keverék készítése. a talajról szóló fejezetben találhatók szerint. A talaj átmelegedése után várjuk meg az esetleg benne levő gyommagvak kikelését és csak ezután készítsük elő vetésre. Erre a célra a komposzt és a tőzeges földkeverék alkalmas. A trágya berakásától kezdve ablakkal vagy fóliával takarjuk az ágyat. A lazán levő trágya gyorsan. A kapálás célja a talaj átszellőztetése és a gyomok irtása. részben a kelés biztonsága érdekében. Amint megindult az erjedése. Ügyelni kell az egyenletes tömörítésre. azaz hőszolgáltatásának üteme a levegőzöttségétől függ. amit a kocka tervezett magasságának megfelelő rétegben döngölve betonra vagy egyéb kemény sík felületre elterítünk. Ennél olcsóbb a polietilénfólia tömlő. Ebből lapáttal kivághatók a kockák. Főként a kabakosokból és a paprikából nevelünk egy tőben több palántát. a tőtávolság 1-8 cm határok között változhat a céltól függően. Talaj. hogy később a felület ne legyen gödrös. de még jó levegő. majd tömörítéséből áll. A sortávolság 4-8 cm. ami felkapálásából. ill. földkockákba esetenként 2 3 magot is vetünk. A készen kapható égetett agyagból vagy kemény műanyagból készített cserepek földkeverékkel töltve nagyon jól használhatók házikertben.és vízgazdálkodású kockát lehet előállítani. A melegágy előkészítését a vetés kezdete előtt 1-2 héttel kell elkezdeni. mely füvesfelével lefelé fordítva használható palántanevelésre. egyengetéséből. A magvak egyenes sorokba és egyenletesen vethetők a méretük - 51 . Lényeges. másrészt a korai terméshányad növelése céljából. Főleg a dinnyetermesztők kedvelt eszköze. hogy csökkentsük a hőveszteséget. ha a palántanevelő berendezés jobb kihasználása érdekében szükségessé válik azok helycseréje. Sík felületre lábtörlő rácshoz hasonló eszközzel készíthetünk barázdákat a sortávolságnak megfelelően. melyek kellő szikkadás után felhasználásra készek. Ládákat így is csak tűzdeléshez szánt sűrű magvetésre szokás használni. Ilyen célra bármilyen alapterületű.rűbb természetesen a szaküzletekben kapható komplett fólia sátrak beszerzése és felállítása. Biof ütésre erjedésnek indult friss vagy frissen kiszárított és a felhasználás előtt benedvesítéssel erjedésnek indított istállótrágya alkalmas. Ezekben a földréteg kívánatos vastagsága 5 cm. felmelegedett talajba vethessünk. mely megfelelő méretűre darabolva és földkeverékkel töltve szintén alkalmas palántanevelésre. Meleg vízzel vagy egyéb technikai fűtéssel ellátott palántanevelő berendezésekben sokkal egyszerűbb a felkészülés. hogy milyen hosszú ideig tart a palántanevelés és milyen fejlettségű palántákat akarunk ültetni. Korai hajtatásra 10-12 cm. hogy méretei jó helykihasználást tegyenek lehetővé. az összetömörített lassabban erjed. A két határ között választható ki a megfelelőnek látszó megoldás. akkor erősen letapossuk. Ládába és palántanevelő ágyba legjobbsorba vetni. és megtöltve 10 kg-nál lehetőleg könnyebbek legyenek. Földkockák erre a célra gyártott gépekkel vagy egyszerű házi módszerrel is készíthetők. Külön munkánk van akkor. Ládába akkor érdemes vetni. ami lényegében csak a talaj előkészítéséből áll. hőmérséklete felemelkedett.

melyeket kiszedéstől ültetésig óvni kell a napfénytől. A palántanevelési munkák fontos része a növényvédelem. Gondoskodni kell a talaj folyamatos nyirkosságáról a palánták növekedésének megfelelően növelt vízadagokkal. Földkockába való tűzdeléskor is lyukat készítünk. és gyökeréhez jól hozzászorítjuk a földet. amilyenek később várnak rájuk. erős palánta a legjobb. hogy minél nagyobb gyökérzettel szedhessük ki a palántákat. melyet óvatos öntözéssel és bátor szellőztetéssel lehet nevelni. szellőztetéssel kell az ott ismertetett optimális hőmérsékleteket elérni. A magot valamikor egyszerűen elszórták a jól-rosszul megmunkált földfelszínre. hogy csak a gyökerük kerüljön a talajba. Egyenetlen öntözés következménye hiányos kelés lehet. amiről külön fejezetben szólunk.A . Egyéb ápolási munkájuk az állandó gyomirtás és szükség esetén a talaj porhanyítása. gyékény vagy műanyag fólia takarókkal fedjük le. A tűzdeléshez hegyes pálcikával készítünk lyukat. A kelés kezdetéig sötétben is tartható a magvetés. amibe földpéppel iszapolhatjuk be a növényeket. Palántázás. nyirkos környezet. A melegágy A) takarva. A nyugalmi állapotban levő mag sokkal többet elvisel. ill. mind a nedvdús egyéb növényrészek. ábra. A biofűtéses ágyakat szalma. palántázásnak nevezzük. C) szellőztetve szerinti mélységbe. majd beöntözzük és megeredésig lehetőleg árnyékolva tartjuk. Palántanevelés idején fűtéssel. Ültetés előtt egy héttel lehetőleg éjjel-nappal olyan körülmények között legyenek. ill. Kelés után lehetőleg délelőtt kell öntözni. A többi termesztőberendezésben fóliával takarva csökkenthetjük a párolgási veszteséget. A palántákat nem szabad elkényeztetni. A felszínre szórt magvakat komposztszerű földkeverékkel takarjuk be és tömörítjük. mert akkor átültetéskor sokat sínylődnek. B) kitakarva. ezzel is kifejezve a szaporítóanyagok minőségi különbségét. különben tönkre mehetnek. ültetés A magról való szaporítást vetésnek. Edzett. A tűzdelés legkedvezőbb két lombleveles állapotban. A zöldségfélék környezeti igényei között már találkoztunk hőmérsékleti feltételeikkel. amibe sziklevélig helyezzük a kis növényt. így nehezebben is szárad ki. Különös gondot kell fordítani a fejes saláta és a zeller tűzdelésekor arra. 52 . É4 • • " •"« " r " • _ 30. nád. Tűzdelés vagy palántázás előtt ajánlatos az öntözés. majd 3-41/m 2 vízzel egyenletesen beöntözzük. mindig a gyökérzóna mélységéig öntözve. növénytani jellegét. a kiszáradástól. a többi növényrész földbe helyezését ültetésnek. ahol az a csapadék hatására előbb-utóbb kikelt. hogy éjszakára ne maradjon a kórokozóknak kedvező párás. zömök.

Végül az áttelelő kelkáposzta és fejes saláta palántázására október az alkalmas időszak. mert erős lehűlés hatására felhasználható gumó helyett magszárat fejleszthet. A párologtatás mértéke a hőmérséklettől. a palánták sokkal érzékenyebbek a kedvezőtlen életfeltételekre. április elején kerül sor a korai káposztafélék. gondozást igényel. újra életre keljen. fejlődjön. a páratartalomtól és a párologtató levélfelület méretétől függ. Legelőnyösebb lenne minden átültetéskor sértetlen gyökérzetű földlabdával felszedni a palántákat és úgy helyezni át új környezetükbe. Ezért üzemileg csak az erősen fejlett. Ez azonban nagyon sok munkával jár és megnehezíti az ültetést is. mely szerint a palánta féltő gondosságot. hajtatásra vagy korai termesztésre szánt palántákat kezeljük így. közülük legkorábban a paradicsom. 53 . legkésőbb a paprika. a fejes saláta és a póréhagyma palántáinak ültetésére. Szí =szabadföld paprika F 11 Szf F 11 Szf F 11 Szf N Szf paradicsom uborka saka'a karbol F szr Jr r karalabé kiposrta dinnye tök hónapok Szf Szf . amikor az összes felsorolt többi zöldségfaj palántázható. nagy lombú. Ezt szolgálja az előző fejezetben említett edzés és gondos kiszedés. A káposztafélék kései termesztéséhez hidegágyban nevelt palántákat június második felében. A termesztőberendezések palántaneveléssel való hasznositási lehetőségei F=fűtött.Frf ■ 1/111ANZIEZIIIENIE311 f 1PP melyek közül a tápanyag-raktározásra kialakult gyökerek. hagymák kevésbé. H = hideg. lendületesen növekedjen. A következő időszak április vége. Az olykor a gyermekekre alkalmazott „emberpalánta" kifejezés is érzékelteti a fogalom tartalmát.31. mert azt begyökeresedésükig alig tudják pótolni. melyek termésének viszonylag magasabb árában megtérülnek a többletköltségek. Legnagyobb veszély a palánták és egyéb élő növényrészek számára a túlzott vízveszteség. átmeneti tárolás is. Ezek közül a karalábét célszerű utoljára hagyni. hogy megszokott környezetéből kiszakítva és más környezetbe áthelyezve. május vége. ábra. Legkorábban március közepén. július elején ültethetünk. A zöldségfélék közül leggyakrabban a következők palántázására kerülhet sor: fejes káposzta kelkáposzta karalábé karfiol bimbóskel póréhagyma fejes saláta zeller paprika paradicsom tojásgyümölcs sárgadinnye görögdinnye uborka spárgatök patisszon Négy fő szabadföldi palántázási időszak van az év folyamán. Kis méretű házikertben viszont lehetőleg minden esetben ez a követendő eljárás.

melyeknél nagyobb a tévedés lehetősége. hogy a talajt jól hozzájuk szorítsuk. Itt is kivétel a fejes saláta. hogy a sok hideg öntözővízzel ne hűtsük tovább a talajt. A zellert és a fejes salátát. amikor még nem elég meleg a talaj. Az egyéb növényrészek ültetése főként dughagymára. az uborka). ilyenkor is csak a gyökerek mélységéig szabad ültetni. hogy gyökereik ne hajoljanak vissza. A földkockás. Ültetésük részletes ismertetésére az egyes fajok termesztésének leírásakor térünk vissza. Mindegyiknél ügyelni kell arra. Legegyszerűbb a földlabda nélküli palánták ültetése. hanem lefelé álljanak. A palántanevelés időtartama a vetés időpontjától függően dekád honap 11 1 2 3 november 1 1 1 2 3 december 1 1 1 11 2 január 1 3 1 2 1 3 február 11 1 1 2 március 3 Az egyes napszakok közül délután. lehetőleg csak egyenként öntözzük be a palántákat az éppen szükséges vízmennyiséggel. estefelé legjobb palántázni. Megeredés után a kipusztult hiányzó palántákat sürgősen pótoljuk. ha sűrűn kerülnek a sorba. Egy bizonyos határon túl azonban nem érdemes a nagy 54 . néha azonban ettől egyik vagy másik irányba eltérünk. Ezeknél is kívánatos. Általában olyan mélyen palántázzunk. ahogy a palántanevelő ágyban voltak a növények. annál több tartaléktápanyagot tartalmaznak és ez erőteljes kezdeti növekedést eredményez. különben nehezen gyökeresedik be és könnyen kiszárad. hogy melyik végük kerül a talajba. spárgamagoncra. melyeknek szára is meggyökeresedik (pl. A palántázást feltétlenül kövesse olyan öntözés. cserepes stb.hét 12 11 10 32. miként tűzdeléskor. burgonyagumóra vagy magtermő dugványokra terjed ki. hogy minél nagyobbak az ültetésre kerülő felsorolt növényrészek. nehezen fejlődik és könnyen megbetegszik. a paradicsom. hogy a földlabdát legalább 1 cm porhanyós földréteg takarja. ábra. A földbe dugott palántához teljes föld alatti hosszában kell a mellé szúrt ültetőfával odaszorítani a talajt. Ugyanakkor azokat a fajokat. ami a gyökerekhez iszapolja a talajt. melyet ha mélyre ültetünk. Itt említjük meg viszont. célszerű mélyebbre helyezni különösen akkor. Erre a célra érdemes a többiekkel együtt néhánnyal többet kiültetni és ebből a tartalékból pótolni földlabdás áthelyezéssel és beöntözéssel. mert az éjszakai órákban könnyebben térnek magukhoz a növények és reggeltől fokozatosan szokhatnak hozzá az új környezethez. Olyan mélyen ültessük ezeket. Főként a tormatalpgyökerek és a dughagyma állására fordítsunk figyelmet. Tavasszal. Ezeket akár ásóval vagy kapával is ültethetjük. még elfektetve is. ha megnyúltak a palánták. legegyszerűbb barázdát húzni és abba helyezni. majd kapával behúzni a földet éstömöríteni. Nagyobb térállásra mindegyik földlabdás palántának egyenként készítünk gödröt kapával vagy ültetőlapáttal. palántáknak. melyek ültetőfával készített lyukba helyezhetők úgy. tormatalpgyökérre.

--. __-. 11.-. Ezek terjedő töveit az őszi ásások alkalmával a talaj teljes művelt rétegéből ki kell termelni és eltávolítani. Jó módszer irtásukra a „kimerítés" is. amíg már nem képes asszimilálni. A talajmunkák során feldarabolva és a földben hagyva csak tovább szaporodnak. /---"'. ami abból áll. nehéz a biztonsági előírások betartása és az utóhatások nyomon követése._ --7..=. v'' . A gyomnövények közül az egyévesek irtása a legkönnyebb..-. amelyek a termesztett növényekből táplálkozva legyengítik azokat.-z_=. tápanyagot termelni. -. valamint a növényvédelemre vonatkozó ápolási ismeretek a megfelelő fejezetekben már szerepeltek. így tartalékai állandóan fogynak és végül teljesen kimerülnek. -_:-.\. . ezért a vegyszeres gyomirtást csak különösen indokolt esetben ajánljuk. Különösen veszélyes gyomok az élősködő aranka és a szádor. palántázás. hogy amint a föld felszínét elérik. az acat és a folyondár szulák okoznak legtöbb gondot. Ápolási feladatok Vetés. Ezek a növényrészek többnyire télen tárolandók és tavasszal kerülnek ültetésre.-. Ezt addig ismételjük. Házikertben. Ezek csak magról szaporodnak és ha magérésüket megakadályozzuk. Szórófejes öntözés a házikertben 11•11~. jó mélyen kivágjuk. mert azok rosszul tárolhatók és méretük nincs is arányban hozamtöbbletükkel. ahol egymástól kis távolságra sokféle és különböző időben érő zöldségféle van. A talaj művelésére. ábra. öntözésére és tápa nyag . a kórokozók és kártevők elleni védekezés. egyre ritkábbakká válnak. 55 . 29 gti '31. Csak a megfelelő külsejű és jól tárolható egyedeket érdemes tovább szaporítani. ültetés után a termés leszedéséig feladatunk a talaj gyommentességének biztosítása.. 33. Az éve/ő gyomok közül a tarack.---_-_ '-------. Az ilyen termesztési módszer egyben szelekciós fajtanemesítést is jelent. ezért ültetés előtt alapos válogatást kell végezni. Nagyüzemekben ma már általánossá vált a gyomirtó vegyszerek használata.— ..utá n pótlására.S: . Nem elég azonban csak a vetemények között irtani ezeket.05'‚ •. „. --. mert a kert más részéből vagy a szomszédból is újra fertőzhetnek a könnyen terjedő gyommagvak. Ezeket mind össze kell gyűjteni és elégetni. valamint a talaj porhanyós felszínének fenntartása.---„ '. és ennek köszönhető a fajta termésének világhírneve.-----: ---.-"----. mert a rosszul tárolható egyedek soha nem kerülnek továbbszaporításra._----"-—=. A makói termesztési módszer előírja a téli dughagyma tárolás utáni válogatását. a többi munkához azokat is figyelembe kell venni.ültetőanyagra törekedni. A tárolás alatt betegségek léphetnek fel. a növények vízzel és tápanyaggal való ellátása.

A vizesen leszedett vagy besározódott termény gyorsabban romlik. hogy milyen célra használjuk. A szabványok minőségtől függően osztályokba sorolják a terményeket. hogy a mennyiség és a minőség megfelelő összhangban legyen.Gondos betakarítás. sőt még a feldolgozó ipari üzemek is támaszkodnak a kistermelőkre. A jobb osztályú terménybe kevert gyengébb minőségű anyag az egész értékét lerontja. Másoknál. a kabakosok és a levélzöldségfélék termése folyamatosan szedhető. Figyelembe kell venni az időjárást és a talajállapotot is. ami elveheti a termelési kedvet. Vannak zöldségfajok. A szedés időpontját nagy körültekintéssel kell kiválasztani. Mások. A kiskerti termelés egyik legfőbb jelentősége is ebben rejlik. de ettől az igények időnként eltérhetnek. Eddig is sokféle zöldséget termeltek a kertekben. a paprika. a fejes salátánál. csökken az értéke. hogy munkaigényes. de annak jelentős része kárbaveszett. A kisebb terméshozam azonban megtérül a jobb. hanem hozzá tartozik a válogatás. a kései káposztafélék és a gyökérzöldségfélék. Főként a hüvelyesek érnek be egyszerre. időpontját. A folyamatosan szedhetők érési időtartama is eltérő. pl. mert nem volt lehetőség a feleslegek felvásárlására. így a jó minőségű áru is csak alacsony áron értékesíthető. mint a paradicsom. Ma már az állami és szövetkezeti kereskedelem kis tételekben is átveszi a felkínált terményt. A nagyüzemek elegendő munkaerő hiányában kénytelenek abbahagyni több zöldségféle termesztését. Később az ügyes kereskedő esetleg szétválogatja a vegyes terményt és övé lesz a termelőt megillető haszon. Az értékesítés zavartalansága érdekében ajánlatos szedés előtt megbeszélni a felvásárlókkal az átvétel körülményeit. melyek sokáig vannak szedhető állapotban. mennyiségét és a szabvány szerinti követelményeket. a gyökér. az osztályozás. a hagymafélék és a fejes saláta növényei teljes termésüket egyszerre érlelik meg.és gumós zöldségfélék. a tisztítás és a csomagolás is. a káposztafélék. de sokkal jobb minőséget érhetünk el. mint pl. Ezt a fellépő hiányt hivatottak pótolni a kiskertek terményei. Igaz. finomabb minőségben vagy a korábbi fogyaszthatóság ban. nehogy utólagos nézeteltérésre kerüljön sor. melyeknél ezért szintén indokolt a fajtákkal és különböző időpontú vetésekkel széthúzni a szedési idényt. a hüvelyesek. A szedési érettség állapota a fajok többségénél befolyásolja a termés mennyiségét is. A szedés nagyüzemekben már egyre több fajnál géppel történik. A termés betakarítása nemcsak a leszedésből áll. Az egyes osztályok között lényeges árkülönbségek adódnak. célszerű tárolás = több haszon A termény betakarítása Az egyes zöldségfélék termései különféle érettségi állapotban kerülhetnek szedésre. attól függően. melyekre pedig táplálkozásunk változatosságához szükségünk van. Némelyik faj. pl. A nagy melegben 56 . Ezekre szabvány szerinti előírások vannak. a zöldbabnál vagy az uborkánál 1 -2 napos eltérés is jelentős mennyiségi vagy minőségi hátránnyal járhat. Az egyszerre érőkből különböző tenyészidejű fajtákkal és szakaszosvetéssel lehet folyamatosabbá tenni a fogyasztást. mivel zsenge állapotban a termés még nem éri el a legnagyobb méretét. Házikertben kézzel szedünk. a zöldborsónál.

nyomódnak és foltosak lesznek. a hőingadozás és a páralecsapódás veszélye is. hogy gyökereik ne sérüljenek meg. nemcsak saját igényeik kielégítésére. mint pl. hogy a termés továbbszaporításra alkalmas érettségűvé vált. értékes tápanyagaikat szén-dioxidra és vízre bontják le. hanem szerepe van benne a termesztési és a betakarítási körülményeknek és a tárolásra alkalmas fajta kiválasztásának is. valamint a bőséges nitrogéntrágyázás laza szövetű. Ezekhez kell tehát szabni a tárolásra szánt termények szaporítási időpontját. 57 . Magas hőmérsékleten erősen lélegzenek a sejtek. A túlzott öntözés vagy sok csapadék. Vannak zöldségfélék. hogy mely zöldségfélék alkalmasak hosszabb idejű tárolásra. Életfolyamataik sebességét a hőmérséklet határozza meg döntően. betegségek léphetnek fel rajtuk. hogy minél rövidebb legyen a tárolás időtartama és minél hűvösebb időben kezdődjön. a fűszer. ütődnek. mely még nem tartalmaz csírázóképes magot.és a pritaminpaprikánál vagy a dinnyéknél. Az erre vonatkozó különleges igényeket érdeklődésre a felvásárlók Az egyes zöldségfajok érettségi fokozataira vonatkozó részletesebb ismeretek azok termesztésének leírásában találhatók meg. melyek haszonnal járhatnának a családok és az egész népgazdaság számára is. a párát. gyorsan lankad nak és könnyen befüllednek. víztartalmukat párologtatják. A leszedett termést. a paradicsom is. Ezért szokták a gyökérzöldségféléket homokba rétegezve is tárolni. melyeken könnyen behatolnak a kórokozók. A túlérés az éretlenséghez hasonlóan előnytelen. Fokozott a kórokozók pusztítása akkor is. A tárolandó terménynek a lehető legkésőbbi időpontban kell beérnie. főleg a levélzöldségfélék. A folyamatosan termő növényekről úgy kell szedni. Az egymással nem érintkező termények között nehezebben terjednek a betegségek. Célszerű. könnyen romló terméshez vezet. A tárolás sikere nemcsak a tárolás folyamán dől el. Fontos azonban a tökéletes beérés. különösen a lédúsakat ne dobáljuk. melynek kisebb a tápértéke is. ill. színük és ízük romlik. Ezeknek nélkülözhetetlen szerepük van a téli—tavaszi táplálkozásban. mint pl. Mind a termény minőségét. és ne lazuljanak ki. az öntözés és a trágyázás. de élő növényrészek. A zöldségfélék tárolása Már megismertük a zöldségfélék piaci forgalmáról szóló fejezetben. A tárolt termények viszonylagos nyugalomban levő. hanem piacra is. mert könnyen sérülnek. Olyan körülményeket kell teremteni a tároláskor.szedett termények. mennyi ideig szállítják. Az ilyeneket attól függő érettségi fokozatban kell szedni. de lényegesen el is térhet attól. A termesztési körülmények közül a szaporítás és a betakarítás időpontja. ha a kistermelők is minél több zöldséget tárolnak. Gazdaságilag fogyasztásra érett lehet már a 4-5 cm hosszú csemegeuborka. Szedéskor kerülni kell a sérülések okozását. Ezzel csökken a párolgási veszteség. ha beteg egyedek kerülnek a tároltak közé. pince áll kihasználatlanul. magjai is beértek. valamint a szedés befolyásolják legjobban a tárolhatóságot. melyek szedés után is tovább érnek. mind a növény további termőképességét befolyásolja a szedés technikája. hogy milyen távolságra. hogy minél jobban lassítsuk ezeket a folyamatokat és gondos szellőztetésseltávolítsu k el a keletkező bomlástermékeket. ami csökkenti értéküket. mert az ilyen termények jobban tárolhatók és táplálkozási értékük is nagyobb. Az ott szereplő biológiai érettség kifejezés azt jelenti. Sok olyan épület. A gazdasági vagy fogyasztási érettség egybeeshet a biológiai érettséggel.

A terményhalom alatt szellőztetőcsatornát is ki kell képezni. A pincével rendelkezők számára ez a legjobb házi tárolóhely. 0 és —1 °C között szinte mindegyik megfagy. a többit szellős halomba rakva tároljuk. célunk csak a megközelítése lehet. A tárolási módok közül legegyszerűbb az árokban. A szedés és a felhasználás között 1-2 hétig szinte minden zöldségfajt lehet tárolni. A talajok közül a homok a legalkalmasabb. Erre alig van lehetőségünk. Tárolás közben hőmérővel ajánlatos a termény hőmérsékletét ellenőrizni és a felmelegedés ellen szellőztetéssel. melyben a gyökérzöldségféléket homok közé rétegezve. A prizma gerincét csak a fagyveszély beálltakor zárjuk le. A szellőzőcsatornát csak fagyveszélykor és esős időben tartsuk zárva. Átmeneti tárolásra az 5-10 °C hőmérséklet is megfelel. ami azonban csak korszerűen klimatizált. drága tárolókban tartható folyamatosan. amikor a 34. Takarása szalmával és földdel történik.szel/őz-acsatorna tb/d szalma termény 34. tönkremegy. végig a prizma hosszában. kb. ábra. főként rágcsálók okozzák. NorMális körülmények között ezekből 5-10% súlyveszteség áll elő. A tárolási veszteségek zöldségfajonként és a tárolás körülményeitől függően változnak. Prizmát csak olyan helyen szabad készíteni. 1 m széles és magas. hogy megakadályozzuk a napsütésből és erős lég mozgásból adódó nagy párolgási veszteséget. átrakással védekezni. ábrán látható módon. Biztonságosabb a prizmás tárolás. Az egyes fajok tároláskor közel egyformán érzékenyek a fagyra. Zöldségtároló prizma Tartós tárolásra legjobb a közvetlen fagypont feletti hőmérséklet. hogy addig szellőzhessen a termény. 35. A lerakott terményt azonnal takarjuk. ábra. tetszés szerinti hosszú prizmákba rakjuk a terményt. Tároló verem 58 . A veszteség többi és rendszerint nagyobb részét betegségek és kártevők. barázdában való leföldelés. Összetevőjük a termény párolgásából adódó vízveszteség és a légzéssel távozó szén-dioxid. ahol nem várható vízzel való eláradása.

Gyakorlatilag az azonos méretű és fűtésű hajtóberendezések egyformán használhatók. A párás levegő több meleget képes tárolni.Télen. hogy egy 3 m széles fólia ágyban 2-3 °C-kal melegebb lehet. ábrán látható. valamint szerkezetük légjárhatósága is. Előnyük az üveggel szemben. mint a fedetlen terület. 50-55%-át bocsátja át a szabadban levő fénynek. Újabban az üveg szerepét egyre szélesebb körben a műanyagokveszik át. mint a szabadban. előfordulhat. a párás belső felület pedig csökkenti a hőkisugárzást. korai termesztés Hajtatásnak nevezzük azt a módszert. könnyebbek és ezért egyszerűbb. ami nincs akkora hátrány. Átlagos körülmények között 2-4 °C hőmérséklet-különbséget tartanak az éjszakai—hajnali órákban. Hangsúlyozni kell. hanem termesztőberendezésekben. amit éjszaka kisugározva csökkenti a légtér lehűlését. Korábban a legáltalánosabb hajtatóberendezések az üvegházak és üvegezett ablakokkal fedett hajtatóágyak voltak. hogy ezek a megállapítások csak használatlan. hogy nem törékenyek. hogy a két borítóréteg között hézag maradjon. tavasszal is friss zöldséget! Hajtatás. Fedett térben korábbivá tehető az érés. hogy az üvegtől eltérően átbocsátják az ibolyántúli sugarakat is. 59 . Minél nagyobb egy hajtatóberendezés. Minél erősebben süt a nap. mert az abban kialakuló légpárna szerepe döntő a meleg megőrzésében. később a fólia fényátbocsátó képessége az elpiszkolódás és öregedés következtében romlik. Hosszan tartó napsütés nélküli idő után csökken a berendezések hőtartaléka. annál jobbak a hőviszonyai. új fóliára érvényesek. Ennek mértéke is attól függ. Eltérés közöttük csak az. mint a többi előnye. Dupla fóliaborítással 2-4 °C-kal melegebben tarthatók az ágyak. növényházakban vagy fólia alatt termesztjük. A hézagmentes zártság pedig akadályozza a belső meleg és külső hideg levegő kicserélődését. A különféle nappali és éjszakai hőmérsékleti körülmények között a 37. hogy december—január hónapokban az üveggel fedett növényházak szilárdabb szerkezetük miatt nagyobb biztonsággal használhatók. mint az üveg. ha fűtünk is. Biológiai előnyük. annál melegebb van bennük és talajuk is annál több hőt képes a nappali órákban tárolni. Mindkétfajta berendezés kb. Lényeges. hogy a fagy előtt milyen idő volt. Fűtés nélkül csak enyhe fagyok ellen védenek a hajtatóberendezések. A hajtatóberendezések hőmérsékletét befolyásolja légterük páratartalma. borítófelületük belső oldalának párássága. ami egészségesebb a növények számára. hogy üveggel vagy műanyaggal fedettek. hogy közel annyira lehűlnek. Napsütéses időben 10-20 °C-kal is melegebb lehet bennük. a téli—tavaszi időszak frisszöldség-ellátása. ábrákon látható hőmérsékleti különbségek várhatók. mint az 1 m szélesben. mert a nagyobb ágyakban egységnyi lehűlő felületre nagyobb légtér jut. A műanyag fólia 5-10%-kal több hőt bocsát át. Célja a fogyasztási idény meghosszabbítása. A meleget a nap sugárzása és a talaj hőkibocsátása szolgáltatja. amikor a növényeket nem természetes körülmények között. olcsóbb tartószerkezet szükséges hozzájuk. A 36. függetlenül attól. hogy az üveg átlátszóbb. és a 38. Az üveg házak és az új fóliával fedett berendezések fényellátottsága egyébként alig tér el egymástól annak ellenére. A fűtés nélküli hajtatóberendezések belső hőmérséklete erősen függ az időjárástól.

.-I I szabadban \ I k \ \ . / I I I I I \ ‘ \ \ \ .. I I I / I I II / e — 2— 37. -2— (óra) ig I I I I 21 22 23 24 1 I I 2 3 4 5 I I 6 7 8 I fóka agyban 34 — 1 30 — / I \ i 26 — / L lI I 22 — I 18 — I 14 — 10 — e‘ 1 1 I I \ ......... I ...36.....UNE. .... . A fűtés nélküli fólia ágy hőszigetelése 1 9 óra: 13 17 21 1 5 113 1 17 21 gyenge lehűléskor (T) 24 — 20 — 16 — 12 — Mije cigyban szabadban 1 J I 1 ^1 vá‘ 1 ■ ■ \ \ ■ . • 1 szabadban 8— 6— — • 2— 0— • e... A fűtés nélküli fólia ágy hőszigetelése erős lehűléskor 60 .. ~I= 3 2} méter szetes méretű fólia ágyak hőszigetelése • 10 — ••■ • WIMEffie • ■■1•. ••• ../ 1 i I 1 1 38. .. Különböző 14 — 12 — ...... ábra..... ábra. ábra.

5 5. opt.2 17.5 8. vagyis 2-4 héttel korábban ültethetők fűtés nélküli hajtatóberendezésbe. fejes saláta.7 1 7. tüzelőanyag a fajoktól. Az 1976.4 1 4. 21. azok hajtatási időszakától függően változó. Ez csak az illető zöldségfaj minimális és optimális hőmérséklete közötti tartományon belül várható. 5.6 3. A 6. a hidegtűrő zöldségfajok december elejétől február végéig szorulnak rá a hő mesterséges pótlására.9 2.3 20.2 11. Fűtés nélkül a kevés meleget kívánó káposztafélék. a spárgatök és a dinnyék április második felétől hajtathatók. 6. annak kalóriaértékétől függően. 10. hogy az egyes zöldségfajok átlagos időjárású években melyik időszakban ültethetők fűtés nélküli és mikor fűtött hajtatóberendezésbe. min.8 9.6 1 2.A szabadföldinél 1 °C-kal magasabb napi átlag hőmérséklet mintegy öt nap koraiságot jelent.re havonta szükségestüzelőanyag mennyisége két változatban. Káposztafélék..1 3. táblázatban látható az egyes zöldségfajok hajtatásához 1 m 2 .7 7. hónapos retek min.1 1. ekkora hőmennyiség szolgáltatásához naponta 300-400 kcal fűtőértékű tüzelőanyag kell 1 °C hőlépcsőhöz. valamint dinnyefélék október közepétől április második feléig igénylik a fűtést. Télen az optimális hőmérséklet biztosítása csak olcsó tüzelőanyag mellett gazdaságos. tök. mert az egyes évek időjárása között ilyen tekintetben is nagy eltérések lehetnek. A paradicsom október végétől március végéig. A külső és a belső hőmérséklet közötti különbséget hő/épcsőnek nevezzük. a paprika. Paradicsom opt.5 Ápr. 6. Mivel a fűtőberendezések hatásfoka 60-80%.7 20. hónapos retek és fejes saláta február végétől. Ennyi fűtőértéket tartalmaz kb.4 8.8 61 . Fűtés nélküli berendezésekben általában akkor ajánlatos megkezdeni a hajtatást. ábrákon tájékozódhatunk arról.6 6. Ezen belül minél alacsonyabb a hőmérséklet az optimumnál. 14. a paradicsom március végétől. annál hatékonyabb a többletmeleg.6 11. ill. 1. pl.6 12.1 Marc.6 Nov. Átlagos tüzelőolaj-szükséglet az egyes zöldségfajok hajtatásához havonta (kg/m 2 ) Zöldségfaj Fűtés min. a paprika és a kabakosok családjába tartozó uborka.7 5. a másik az optimális igényeket mutatja. ill. A fűtéses hajtatáshoz szükséges hőmennyiség. táblázat. 12. 0. Miként az ábrákon látható. hőforrás vagy valamilyen hulladékenergia használatakor. Az egyik változat a minimális. 1. 5 dkg szén vagy 3 dkg fűtőolaj. Ezt megelőzőleg csak fűtött berendezésben hajtathatunk. az uborka.3 Dec. 6.7 1 4. 22. A 20.9 Okt. mint szabadba. 10 kcal hőmennyiség szükséges.1 Jan.4 2. A külső hőmérsékletnél 1 °C-kal melegebb belső hőmérséklethez 1 m 2 hajtatófelületen óránként kb.9 Febr.1 15. mint az illető faj optimális hőmérséklete. Szénből. amikor azok napi átlaghőmérséklete már csak 6-7 °C-kal alacsonyabb.7 2. Paprika és kabakosok opt..4 23. Természetesen ezek csak tájékoztató jellegűek. évi energiahordozó árakkal számolva naponta 1 m 2 felületen 1 °C hőmérséklet-emelés (hőlépcső) fűtőanyagára 10 fillér.8 9.5-2-szer ennyi szükséges.

5 m széles fólia sátor 180-200 cm magas.5 m.700 cm lyuggatott fóka mm 0 harganyzall =é/huzal C Y: - - • •• • : r . A takaró szélessége 10 m.5 m hosszú alumínium vagy vascsövek felelnek meg.34 kg szükséges.„. Hasonló a 6 m széles sátor szerkezete. felállításuk még egyszerű. de szerkezetük. mivel azok létesítése műszaki szakképzettséget igényel. A sátraknál és ágyaknál egyszerűbb megoldásokat is választhatunk. Ezekhez a csőbordák helyett megfelel 3-4 mm vastag acélhuzal. ábrán látható. Félkör alakú kiképzésük miatt jól ellenállnak a szélnek. melyekben szintén lehet hajtatni.0 m széles fólia sátrakat ajánljuk.15 mm vastag polietilén fóliából 7. `-"" • 39. A fóliát mindkét oldalon visszahajtva a földbe rögzítjük. A szélső bordákat az ágyak két végéhez leállított oszlopokhoz kötözzük. 1 m 2 alapterülethez 0. Vázszerkezetéhez 40 mm átmérőjű.6 m széles takarót kell hegeszteni. az ágyhoz. Ilyen pl.5 m-re és 40 cm mélyen szúrjuk a talajba. melyből hajlított bordákat egymástól 1. mint a 27. A melegágyak és fólia ágyak a palántanevelésről szóló fejezetben szerepeltek. A 4. a fólia alagút. A bordákat felül hasonló csőből készített gerinchez rögzítjük. A bordák távolsága 1. kemény. gerincre és ajtóra nincs szükség. Két oldalán a fóliát szintén 62 . Házikertekbe azonban csak a 4. 8 m hosszú műanyag vagy fémcső felel meg.2 m vastag polietilén fóliából 0. Az ágyak végei megfelelő alakú csőből és fóliából készített 2-2 fél ágy szélességű ajtóval zárhatók le. vessző stb.5-6. sátorhoz hasonló alakú. melyek már megfelelő hőgazdálkodásúak. mely 50-100 cm széles. de nem olyan erős szerkezetű létesítmény. kis gépekkel vagy fogattal is lehet bennük dolgozni. ábra. melyek szélessége akár 10-12 m is lehet. Ehhez 9. is. Az 1 m 2 alapterületre 0. Fóliás hajtatóberendezések A hajtatóberendezések közül a növényházak műszaki ismertetésére nem térünk ki. Borításhoz 0. Nagyobb méretű hajtatóberendezések a fólia sátrak. melyeket meghajlítva a földbe szúrunk egymástól 50-100 cm távolságra. tehát kényelmesen lehet benne járni.3 kg fólia szükséges.

40. Korai szabadföldi káposzta fólia takarással 41. ábra. ábra. Korai paradicsom takarása perforált fóliával 63 .

hogy a fólia takarók mindig feszesen legyenek rögzítve. és vékonyabb fólia is megfelel. Az őszi talaj-előkészítéskor 5-10 kg/m 2 istállótrágya vagy egyéb szerves anyag dolgozandó be évente. A kiszakadt fóliákat vagy cserélni. hogy az ágy kialakítása. Kiegészítésül a 7. vagy sürgősen javítani kell.1 mm. 1-2 m széles póttakarót helyezünk. az ágy teljes szélességén átvetve és mindkét szélén rögzítve. A fólia lyuggatása a tekercsben levő anyag átfúrásával oldható meg. A fóliával fedett létesítmények legnagyobb ellensége a szél. hogy a szakadás fölé. karfiol. mint az a 40. mert ilyen körülmények között csak csekély eredményre számíthatunk.. mellyel feleslegessé válik a szellőztetés. Előnye. Ellene legfontosabb védekezés. A fólia alagutak és a váz nélküli ágyak takarására lyuggatott fólia is használható.04 mm vastag polietilén fólia használható. paradicsom. Elkerülésére a szabadföldi nél bővebb tápanyagellátást kell végezni. különben tovább rongálódnak. Vázszerkezet nélkül is lehet fóliával borított légteret kialakítani. a végeket pedig drótkampóval tűzzük le vagy földdel töltött fólia zacskókkal rögzítjük. mint a szabadban. A hajtatásnak ugyancsak elengedhetetlen feltétele az öntözés lehetőségének biztosítása. Javításuk legegyszerűbben úgy oldható meg.5-1. nem kell vázszerkezet. A hajtatóágyak nem kerülhetnek mély fekvésű. különben egyenetlen lesz a növények vízellátása.és vízgazdálkodás talajszerkezeti feltételeit. elgyomosodott vagy rossz szerkezetű talajra. a tápanyag hiány tünetei is jobban kiütköznek. táblázat. tehát sokkal olcsóbb. a nitrogént 5g/m 2 -es. A fólia alagúthoz 0. 2 °C hőlépcső érhető el.0 cm átmérőjű lyuk megfelelő szellőzést biztosít. Az ágyak talaja lehetőleg vízszintes legyen. a káliumot pedig 10 g/m 2 -es részletekben a talaj-előkészítéskor kezdve és a tenyészidőben az erőteljes növekedés kezdetétől 2-3 hetenként fejtrágyaként. Műtrágya hatóanyag . Itt földből készített bakhát segítségével alakul ki az ágy.szükséglet hajtatáshoz Hatóanyag (g/m 2 ) Hajtatott zöldségféle N Paprika. tápanyagfelvétele gyorsabb. táblázatban szereplő műtrágya-hatóanyagokat adjuk a következő adagolásban : a foszfort talaj-előkészítéskor a szerves anyaghoz teljes mennyiségben. sátrak hossztengelye az uralkodó széliránnyal párhuzamos. A táblázatban szereplő határétékek közül a nagyobbak alacsony tápanyagtartalmú szervesanyag-ellátáskor és tápanyagban szegényebb ta- 7. Csökkenti a szélkártételt. amely megteremti a jó tápanyag. ha az ágyak. Mivel a hajtatás költséges termesztési mód. Négyzetméterenként 80-100 db. Az említett lyuggatott fóliás megoldásokkal kb. de még valamennyit véd a hideg ellen is. uborka Fejes saláta. A nagyobb méretű fóliás berendezéseket a hajtatás kezdete előtt egy héttel ajánlatos felállítani. előkészítését a szabadföldinél nagyobb gonddal kell végezni. ami 1-2 hét koraiság nak felel meg. káposzta Retek 10-20 5-10 3— 5 P205 20-30 10-20 5-10 K20 20-40 1 0-20 5-10 64 . a váz nélküli takaráshoz 0. karalábé.leföldeljük. a fólia fektetése géppel is egyszerűen megoldható. ábrán látható. 0. Használjuk a lyuggatott fóliát bakhátak nélkül is „síkfólia" elnevezéssel. hogy ültetésig vagy vetésig alattuk felmelegedjen a talaj. A hajtatott növények fejlődése. 41.

A hőmérséklet-szabályozás alapelve.lajon használandók. Ezekben a talaj melegítőfelülete a légtérhez viszonyítva sokkal nagyobb. A legfontosabb fűtési feladat a fagykár megelőzése. Lehetőleg nagy hatóanyag-tartalmú műtrágyák formájában adjuk az ajánlott mennyiségeket.3-0.1 %-ig való növelése fokozza a növények szervesanyag-termelését. ami meghatározza a CO2-adagolás napi időszakát. Olyan légtérben. Hajtatásban is ajánlhatók a már említett permettrágyák. nappal pedig gátolja a túlzott felmelegedést. Ilyen oldat a folyékony állapotban forgalmazott műtrágyákból készíthető legkönnyebben.( CO 2 ) trágyázás. mert a vizes talaj több hőt tárol éjszakára.03%. amelyből melegben CO 2 is képződik. A reggeli öntözés is javítja napfényes időszakban a hőgazdálkodást. A CO2 kezelése óvatosságot igényel. ahol a gyufa lángját a CO2 kioltja. hogy kisüt a nap. A talaj mesterséges melegítése a természetet utánozza. A fejtrágyázás leg hatásosabb módja a tápanyagok oldatának használata. használatára csak a tenyészidő első felében van lehetőség. Mivel az erős felmelegedés többet árt a növényeknek. különben hamis értéket mutat. hogy csak a természetes felmelegedés kezdetéig szolgáltassunk meleget. A legnagyobb lehűlés többnyire a hajnali órákban várható. mint a növényházakban vagy a fólia sátrak- 65 . mert az utóbbi tüzelőanyag-pazarlással jár. A levegő is ezektől kapja melegét. Fűtött berendezésekben elsősorban fűtéssel és ne szellőztetéssel szabályozzuk a hőmérsékletet. Ezekből az edényen levő használati utasításnak megfelelő töménységű oldatot kell készíteni. A hőmérőt a növények magasságában kell elhelyezni úgy. kb. hogy az optimálisnál inkább alacsonyabb. mint magasabb legyen a hajtatóberendezések hőfoka. Házikertekben a palackos CO 2 használata ajánl ható az adagolás kézi szabályozásával. a fény erősségétől függő mértékben. mint amennyit a CO 2 -trágyázás segít. A hideg levegő tehát hőt von el a talajtól és a növényektől egyaránt. amikor még csak keveset kell szellőztetni a berendezéseket. óránként 1 m 3 légtérbe 1 g CO 2 -ot adagolva lehet a 0. amikor kevés a talajban a szerves trágya. melyekből 0. akkor a talaj hideg marad. A reggeli órákban számítani kell arra. hogy ne süssön rá a nap. Természetes körülmények között a nap sugarai a talajt és a növényeket melegítik fel. használata csak zárt térben ad kellő eredményt.1%-os töménységet fenntartani. Ennek ellenőrzésére feltétlenül szükséges hőmérőt használni és azt naponta többször megtekinteni. tartózkodni életveszélyes. hogy minél kevesebb só halmozódjon fel a talajban. Úgy kell tehát fűteni. Ezért lehet megfelelő hőmérsékleti feltételeket teremteni biof ütéssel is a növények számára a kis méretű palántanevelő és hajtatóágyakban. mint a száraz. Mivel a szén-dioxid légnemű anyag. Nagy telepeken már érdemes beszerezni automatikusan adagoló készüléket is. A talaj melegítése viszont a levegő hőmérsékletét is jelentősen emeli. 1 cm átmérőjű lyuggatott műanyag csővezetéket vinni a termesztőberendezés különböző részeire. A palackot mérlegre kell helyezni és nyílásától elosztó. mert hatástalan. mely főként akkor hatásos. A téli fényben szegény napokon szintén nem érdemes CO2-ot adagolni. Délután pedig igyekezzünk minél többet megőrizni a nap utolsó sugarainak melegéből. melynek 0. A készülék esetleges hibája miatt bekövetkező gázömlés esetén a helyiséget azonnal el kell hagyni és teljesen kiszellőztetni.4% töménységű felel meg. melyek a fő tápelemeken kívül az előnyös hatású nyomelemeket is tartalmazzák. és akkor hirtelen emelkedik a hőmérséklet. Amikor csak a levegőt melegítjük és nincs napsütés. hogy egyenletes legyen szétosztása. Ezenfelül legalább az illető faj optimális hőmérsékleténél 8-10 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletet érjünk el. Szén-dioxidot a növények csak a nappali órákban fogyasztanak. különben nagyon lelassul a növekedés. Különleges tápanyagellátási mód hajtatásban a szén-dioxid. A levegő természetes CO2-tartalma 0. mert nagy töménységben mérgező az emberre és a növényekre egyaránt.

ún. mely utóbbi azonban nincs a házikertben. Egy 3 m széles fólia ágyra 1 m 2 talajra kb. szabályozható melegvizes fűtéssel lehet a talaj hőmérsékletét emelni. Az olajkályhák használati utasításában található. hogy a kályha közelében sokkal melegebb van. mely felmelegedve felszáll és a csőben továbbterjed. különösen a fagykár elkerülését szolgáló. Ezen úgy lehet javítani. 1 kályhával fűthető felület (m 2 a kályha teljesítménye (kalória) x 10 x hőlépcső (°C) 0. és ezért nem térünk ki részletes ismertetésére.. Még a jól záródó termesztőberendezésekben is 1-2 óránként kicserélődik a levegő. tehát a kivezetésnél a kéményt 1 m 2 . Hátránya. A kályha melegének elosztása a hajtatóberendezésben 66 . A talaj melegítése legegyszerűbben a palántanevelésnél ismertetett biofűtéssel oldható meg. de csak a trágya elbomlásának viszonylag rövid idejére. mert begyújtáskor azonnal melegít. hogy melegét belül adja le és ne tudja megolvasztani a fóliát. Az olajkályha kéményét is úgy kell kivezetni. A levegő melegítése műszakilag egyszerűbben oldható meg házikertben. mint a kis ágyakban.vagy azbesztlemezen kell átbújtatni és a lemezhez csak a fólia palástot csatlakoztatni. A nevezőben szereplő 0. hogy rugalmasan lehet vele alkalmazkodni az időjáráshoz.3 ) — meleg levegő/ e/osztócső ( g tV"nrarfirgirÁadi aii t 1 lemezburka ka7yhaceti keindng ---o- / ‚ i . kikapcsoláskor pedig gyorsan lehűl.3 szám az egyenetlen hőeloszlás miatt és a biztonság növelése érdekében rátartást jelent. egy 6 m széles fólia sátorra viszont több mint 2. hogy 1 °C hőlépcsőhöz 1 m 2 felületre óránként 10 kalória szükséges. A háztartási olajkályhák hőszolgáltató teljesítménye 4000 kalória körül van. . A trágya hőszolgáltató képességének csökkenésével azonban fokozódik a természetes felmelegedés. Azt már tudjuk. hogy a kályhát körülvesszük egy bővebb fémlemez burkolattal és abból 20-30 cm átmérőjű. tehát a nagy sátrakban azonos zártság esetén legalább kétszer annyi levegőt kell felmelegíteni. A meleg vizet kazánból vagy hőforrásból nyerhetjük. mint távolabb. 1 m 3 . Viszonylag jól is szabályozható.ban. hogy beáramolhasson a levegő. A burkolatot alul nyitva kell hagyni. hogy mennyi hőt képesek termelni. fekvőkéményszerűen elhelyezett csőben a kályhától távolabb eső helyekre elvezetjük a forró levegőt (42. ábra. Előnye még ennek a megoldásnak.nyi fém. Az egy kályhával fűthető hajtatófelület méretét a következő képlet segítségével számíthatjuk ki. biztonsági fűtés. Egy ventillátor odahelyezésével fokozható a levegő áramlása.c• ‚ p i l ' -7faiyo h \■ ■ „ 42. A lakásokban is használt olajkályhák beállításával drága csővezeték nélkül. Hosszabb időszakra. ábra). egyszerű kezeléssel lehet a hajtatóberendezéseket fűteni.5 m 3 légtér jut.

az uborka pedig 400-600 I vizet is elfogyaszthat. az egyáltalán felvehető vizet elhasználva pedig elhervadnak. feszesen álljanak. felhúzva pedig zárjuk őket. A nyílásokat a fólia felvágásával készítjük úgy. amikor az optimum alá száll. A légtér gőzzel vagy meleg vízzel való melegítésének megoldása már pontos tervezést és külön műszaki felkészültséget kíván. felül pedig a gerinchez vagy keresztbordához kötözve rögzítjük. sátrakat vagy csak a széllel ellentétes végükön. a képlet szerint számítva a kályha 10 x 11 x 0. melyek szélessége a bordatávolságnak felel meg. vagy mindkét végükön kinyitva tanácsos szellőztetni. Felülről lefelé engedve nyitjuk. Füstölő fűtőtestet nem szabad használni. amikor a lég hőmérséklet 5 °C.: ha —10 °C külső hőmérsékletnél fagymentesen akarjuk tartani a hajtatóberendezést. akkor —10 °C + 1 °C = 11 ° C a tervezett hőlépcső. érdemes lehet a gőzt vagy a meleg vizet a hajtatóberendezésbe is elvezetn i. jut belőle ilyen célra is. különben nagy lesz korábban a hőveszteség.3 4000 _ 4000 — 120 m 2 -re 33. melyben minden hulladéktüzelőanyag is hasznosítható. hogy becsukva oldalt és felül is jól zárjanak. Természetesen használhatók egyéb kályhák is. mert a tavaszi hónapokban a lakásfűtés már nem meríti ki az egész kazánkapacitást. a nyílásnál 40-50 cm-rel szélesebb „oldalajtókat" kell készíteni. mert természetes csapadékot nem kapnak. amikor már nagy lombfelülettel rendelkeznek a növények.Pl. hogy oldalt és felül a bordákhoz. A táblázatból megállapítható. táblázat mutatja. A kemencékből és a kályhákból fekvőkéményen ajánlatos kivezetni a füstöt. amikor használatuk megkezdődik. A hajtatott növények öntözése különösen fontos. mert az ártalmas a növényekre. A hosszabb sátrakon már oldalt is kell szellőzőnyílásokat kialakítani egymástól 10-20 méterre. hanem a várható legerősebb lehűlés alapján kell megállapítani. a káposztafélék 180-200. ami csökkenti a fűtési költségeket. így itt ezeket csak lehetőségként említjük meg: Ahol a lakás ilyen fűtéssel van ellátva. amit akkor kell megkezdeni. sátrak szellőztetése kielégítően megoldható a végek megnyitásával. nehogy a szél beléjük kapaszkodhasson. Szeles időben műanyag fóliából készített ágyakat. Régi bevált dolog a kemence. A viszonylag magasabb hőmérséklet miatt nagyobb a vízfogyasztásuk is.3 felel meg.kal a hajtatott faj hőmérsékleti optimuma fölé emelkedik és akkor befejezni. ill. Ehhez nem kell külön kazánkapacitás. Ezeket alul biztonságosan rögzítjük a talajba. A hőlépcsőt nem a napi átlaghőmérséklet. A lakás visszafolyó fűtővezetékének leágaztatásával házikertben is egyszerűen megoldható a talajmelegítés. a paprika és a paradicsom 200-400. a gerinchez lehessen rögzíteni a szabaddá váló sávokat. A különféle talajok víztároló képessége nagyon eltérő. a saláta 100-160. Teljes vízigényüket mesterségesen kell kielégíteni. 1 m 2 felületen egy tenyészidő alatt a hónapos retek 60-80. különben az alákapó szél nagy pusztítást végezhet. amikor a növények felülete öntözés vagy páralecsapódás miatt vizes. nehogy a kórokozók gyorsan terjedjenek. magasságuk pedig kb. Ezeket a nyílásokat csak akkor kell kivágni. 1.5 m. mint azt a 8. A nyílás elzárásához lécekre. hogy melegét a hajtatóberendezésben adja le. vékony műanyag csövekre bújtatókkal rögzített fóliából redőnyszerűen fel húzható és leereszthető. Alacsonyabb hőfokon is indokolt szellőztetni. A kályhánk teljesítménye a használati utasítás szerint 4000 kalit5ria. A könnyen felvehétő víz elfogytával a növények lankadnak. Fontos. Meleg napokon a napi párolgás négyzetméterenként 4-5 litert is elérhet olyankor. A házikertben használatos legfeljebb 20-25 m hosszú ágyak. hogy a csúcsfogyasztási időszakban 10 cm-es talajrétegben mindössze 3-4 napra elegendő 5" 67 . A kelleténél magasabb hőmérséklet ellen szellőztetéssel védekezünk. de több munkával jár.

vagyis minden felvehető víz elfogyott. akkor kétszeres mennyiséggel kell öntözni. mert párás. táblázat. A növények fejlődésével párhuzamosan romlik az idő. azok tenyészidejének meghosszabbítására. akkor 30 cm mélyen kell beöntözni a talajt. mint tavasszal. hogy inkább nagyobb vízadagokkal ritkán. zárt térben nagyobb a betegségek fellépésének veszélye. Különböző talajok viztartó képessége 68 . ábra. mint szabadban. mert akkor még sok friss és tárolt zöldség áll rendelkezésre. A talajok viztároló képessége 10 cm-es rétegben ( liter/ m 2 ) Könnyen Talajnem Homok Vályog Agyag Összesen 20-25 30-38 50-60 felvehető 7— 8 10-11 9-10 Felvehető 1 5-16 20-22 1 8-20 felvehető vízkészlet lehet. Ilyenkor kb. 43. A hajtatóberendezések hasznosítása általában szeptembertől július elejéig tarthat. Ilyen módon a nyáron még jó időben kifejlett termés az idény után is fogyasztható lesz és viszonylag jó áron értékesíthető. 30 I víz szükséges négyzetméterenként. A növények lankadással jelzik. de csak akkor. Ősszel azonban sokkal kevesebb a lehetőség. Ezekben keresendő az őszi hajtatás fejletlenségének magyarázata. Ha egy hétre akarjuk biztosítani a könnyen felvehető vizet. ahogy őszből télbe hajlik az idő.8. térfogat (%) 60 kóhnyen Fe/vehető nehezen j víztorta/ék 50 — (e/ nem vehető víz/arta/a/7? 30 20 ti 10 agyagtartalom 10 (%) 20 30 40 50 60 k . ha előzetesen teljesen feltöltjük. a rajtuk levő termések tövön való eltartására. Hajtatáskor különösen fontos. hogy a könnyen felvehető víz elfogyott. Ha már elhervadnak a növények. Ősszel kevésbé is indokolt a hajtatás. Az őszi hajtatás nehezebb. mint kevés vízzel gyakran öntözzünk. egyre hidegebb lesz és mind kevesebb a fény. Jól használhatók viszont ősszel a hajtatóberendezések a kései szabadföldi termesztés növényeinek őszi fagyvédelmére.t. mint a tavaszi.

Ezt vándoroltatásos hajtatásnak nevezzük. melyek házikertekben nincsenek. amikor a korábban telepítettek termését már leszedtük. Háromszakaszos fóliahasznosítás Erre a célra legalkalmasabbak a fólia ágyak vagy sátrak. az ágyakat egy másik területre állítjuk fel és melegigényes növényeket ültetünk alájuk. 10 apr 10-ma/. ablakkal fedett ágyakban ez az általános megoldás.a'pr. amikor nagyon drágán lehet energiahordozó tüzelőanyagokhoz jutni. melynek jelenleg még csak töredékét tudjuk kielégíteni. tehát vetésüket is korábban kell kezdeni. fólia sátrakban és hagyományos. Üvegházakban. 15 paradicsom máj. március végén. hogy először a korán ültetett hidegtűrő növényeket telepítjük alájuk. Egyik lehetőség az. a fejes saláta és a káposztafélék jöhetnek számításba. Vándoroltatva csak a fűtés nélküli berendezések üzemeltetése indokolt.trió/T. de ez nem jár akkora hátránnyal. Amikor ezek a növények már szabadban is kielégítően fejlődnek. A hidegtűrő és a melegigényes fajok társítását kétféle módon javasoljuk. a nap energiáját ki használó eljárásokat kell előnyben részesíteni. A hidegtűrőket mindkét változatban ugyanakkor vetjük. uborka saláta. meglehetősen magas áron. A melegigényesek vándoroltatással mintegy 2 héttel korábban ültethetők. ültetés előtt felállítható. 15. Velük megoldható az is. Ezen az időszakon belül is inkább a fűtés nélküli. amikor a hajtatóberendezések állandó helyen vannak és a melegigényes zöldségféléket akkor ültetjük. de nem várjuk meg teljes kifejlődésüket. káposztafélék 44. melyek vázszerkezete már a vetés. A fólia ágyak és alagutak könnyen áttelepíthetők egyik helyről a másikra. 69 . ill. hajtatásra alkalmas zöldségfajok közül a hónapos retek. a paprika és az uborka. ábra. főként most. A téli hajtatást jelenleg csak hőforrásokkal vagy ipari hulladék hőenergia használatával ajánlhatjuk. mind a hajtatás időjárási és gazdaságossági feltételei azt indokolják. a zöldhagyma. Tavassza/ugrásszerűen megnő a friss zöldségfélék iránti igény és kereslet. ültetjük. ezért ennek eljárásait nem ismertetjük. Mind az emberi szervezet biológiai igényei. Természetesen az első szakasz növényei nek fejlődése így kissé lelassul. hogy így a melegigényes fajok korábban ültethetők és előbb válnak szedhetővé. április elején. a nyár elején bővítsük. retek. hogy az egyelőre még rövid frisszöldség-fogyasztási idényt főként tavasszal. mint amekkora az említett előnye. Az idény kezdetén a kevés meleget kívánó. hogy a lakosság teljes egészére kiterjedően tudjunk számottevő javulást elérni. kb. Csak ebben az időszakban van jelenleg lehetőségünk arra. a fóliát pedig csak a hideg bekövetkeztével kell felrakni. Előnye.tő/ paprika. 6. majd ezeket követheti a paradicsom.

ábra. annak több ismerettel kell rendelkeznie. a növényvédő szereket nem fantázia-. de nem csodaszerek. hanem a kártevők és kórokozók biológiájához. a környezeti feltételekhez igazítva kell használni. Aki persze az utóbbira pályázik. nem kereskedelmi nevük alapján kell megítélni. Hatásosabbá csak azok tehetik. A palánták növényvédelme 70 . biológiai igényeiknek maradéktalan kielégítését tartják a leghatékonyabb védekezési eljárásnak és ennek megfelelően cselekszenek. Pl. Mondanivalónk összeállításakor mégis arra törekedtünk. 45. hogy a minimális és maximális igényeket is kielégíthessük. növényeik gondos ápolását. akik ésszerűen gazdálkodnak vele. Az ajánlott növényvédő szerek hatásos készítmények. mint amit itt leírtunk.Okosan és óvatosan a vegyszerekkel ! Növényvédelem A kártevők és a kórokozók bemutatására nem vállalkozhatunk.

ha csak csávázott vetőmag kerülne forgalomba. a higany és a vas között lejátszódó reakció terméke pedig a vetőmagot is megviseli. A csávázást és öblítést ugyanúgy végezzük. vagy megszárítjuk a magot. és akkor bármikor vethetünk.2%-os oldatot (0. A csávázást követő tennivalók is ugyanazok. mint a nátronlúggal. mert a nátrium . Falisan) és porcsávázókat (Ceresan Universal.5-2 dkg/I víz) készítsünk és ebben 1 0 percig áztassuk.5-2%-os oldatot (1. A legcélszerűbb az lenne. sem a paprikája. Csávázás után tiszta vízben is alaposan meg kell fürdetni.A vetőmag csávázása A zöldségfélék védelme a csávázással kezdődik. A nátronlúgból 1. Ezekből a por 46. így is csak körülményesen. esetleg a paradicsomot és a paprikát érdemes csávázni. mert a higany megtámadja.és paradicsom-vetőmagot. Igaz. elsősorban a rizoktóniás palántadőlés kórokozója ellen TMTD hatóanyagú szereket (TMTD. Gombásbetegségek. mozgassuk a magot. A TMTD-s magcsávázással a bab kolletotrihumos betegségét is megelőzhetjük 71 .hidroxid csíraölő hatása miatt esetleg ki sem kel. A nedves csávázószerekből 0. Falisan) használhatunk. A maggal is terjedő dohánymozaik-virus ellen nátronlúggal ( NaOH) csávázhatjuk a paprika. Aki ezt elfelejti. ábra. a hagymát. Fémedényt ne használjunk. annak nem lesz vírusos sem a paradicsomja. Baktériumos betegségek kórokozói ellen higanytartalmú nedves ( Ceresan Universal. a tanácstól szerzett méregjegy birtokában juthatunk hozzá.2 dkg/I víz) kell készíteni. Csávázás után vagy azonnal vethetünk. Ehhez a szerhez csak a vegyszerboltokban. lötyögtessük. Higanytartalmú szerekkel az uborkát. Ennek hiányában kénytelen ki-ki maga elvégezni a csávázást. Pol-Thiuram 85) érdemes használni.

az végezzen próbacsávázást. nem pusztul el.5-2 kg-ot jelent. akkor tudjuk róla. mert jobban. Feltételezve persze. de talán ezt is fölösleges említeni. és a fertőtlenítés után fóliával takarjuk le. így az újrafertőzés lehetőségét kizárjuk. Aki ezt nem tartja be. A TMTD hatóanyagú szerekből 30-40 g-ot számíthatunk 1 m 2 -2 cm vastagságú magtakaró földre. mert a csíra károsodik vagy elpusztul. a paprikán és az uborkán 72 . mert ritkán kapható. Elvétve már csávázott vetőmag (leggyakrabban paradicsom) is kapható. amely 1 m 3 -re vonatkoztatva 1. Az ilyen vetőmagot senki ne csávázza még egyszer. A Basudinos talajfertőtlenítés után a gyökérgubacs-fonálférgek kártétele mérséklődik a paradicsom. Aki teljes sikerre pályázik és mind a három csávázást el akarja végezni. Talajfertőtlenítés Gombás betegségek. Ha mégis a kezünk ügyébe kerülne. A paradicsomot megviselheti az efféle csávázás. Ez a zacskón is olvasható és ez arra intsen mindenkit. ábra. A paradicsom magtakaró földjét mindig a kisebb. az a leírás sorrendjét figyelembe véve munkálkodjon. A Fundazolos 47. azon bosszút áll a rosszul csírázó. gyatrán kelő vetőmag. elsősorban a rizoktóniás palántadőlés kórokozója ellen TMTD (TMTD. mint a gombás betegségek ellen ajánlott szerekkel. gyorsabban kel és főleg nem dől ki. hogy a higanytartalmú porcsávázóknál említett intelmeket betartjuk. Ila ti kártevők ellen csak egyetlen szer (TMTD+ Lindán csávázószer) használata jöhet számításba. de az összes többi zöldségféle hálás lesz érte (46. hogy az ilyen vetőmagból még véletlenül se egyen galamb vagy kanári.alakú készítményekből 3 g bőven elegendő 1 kg vetőmag csávázásához. hogy a talajlakó kártevők és a gombás betegségek kórokozói ellen nyújt védelmet és ugyanúgy kell vele bánni. azaz vessen többet. majd utána csíráztatást ésa csírázási % ismerete alapján állapítsa meg a vetőmagszükségletet. az összes többi zöldségféle magtakaró földjét pedig mindig a nagyobb adagokkal fertőtlenítsük. Aki a paradicsommagot is csávázni akarja. ábra). Pol-Thiuram 85) és benomyl hatóanyagú (Fundazol 50 WP) szerekkel védekezhetünk. A magtakaró föld fertőtlenítése tökéletesen elegendő. A magtakaró földet legalább egy héttel a vetés előtt kezeljük.

Irtása szabálysértésnek minősül. A rovarkártevők közül a vakondtücsökkel. annak biztosan állva marad minden palántája. az első növényke megjelenésekor még egyszer alkalmazza a Fundazolt. drótféreg. A vakondtó/egy darab karbiddal könnyen és gyorsan megszabadulhatunk. Fundazolból 0. közismertebb nevén a lótetűvel van a legtöbb baj. és vetés után 4-5 nappal ezzel kell beöntözni a magágyat. hogy a lakott lyukakba szórt csalit ne temessük be. A meztelencsiga Helarionnal vagy Limaciddal pusztítható 73 . Karbid hiányában a petróleumos vagy gázolajos rongy is számításba jöhet. Az étolaj huzamosabb ideig megvédi 48. hogy egy kevés étolajat vagy melaszt is keverjünk az Arvalinhoz. ábra). különösen a melegágyakban. és ha felitta. Ellenük és társaik (mocskospajor. Kibontott járatába löttyintsünk egy kevés vizet.) ellen a diazinon hatóanyagú Basudin 5 G-vel védekezhetünk a legsikeresebben (47. A palántanevelő ágyak talaját legalább egy héttel a vetés előtt fertőtlenítsük. hogy az említett „ízesítő" anyagok kívánatosabbá éstartósabb hatásúvá teszik a csalétkeket. Aki keléskor. Az egyik. A Basudin a hajtatásban előbb-utóbb megjelenő és jelentős kárt okozó gyökérgubacs-fonálférgek ellen is hat. Basudinból 3 dkg szükséges 10 m 2 fertőtlenítéséhez. A durvább módszerektől tartózkodjunk. A kiszórt granulátumot 5-10 cm mélyen forgassuk be a talajba. cserebogárpajor stb. ábra. mert a vakond hasznos és védett állat. a másik pedig.beöntözés sokkal praktikusabb.1%-os oldatot (1 dkg/1 0 I víz) kell készíteni. majd temessük be és a többit bízzuk a fokozatosan felszabaduló acetilén gázra. majd ezután kevés vízzel öntözzünk vagy fóliával takarjuk le a talajt. Ezt azzal magyarázhatjuk. Pockok és egerek ellen csak a cinkfoszfid hatóanyagú Pocokirtó Arvalin ajánlható. dobjunk bele egy darabka karbidot. A basudinos talajfertőtlenítésnek nagy hasznát vehetjük a palánták végleges kiültetése előtt is. Itt két dologban rejlik a siker titka.

Sikerre csak az számíthat. a tejjel fele-fele arányban vízzel hígítva permetezhetjük palántáinkat. fahamu. ugyanis a víz hatására gyorsan elbomlik a hatóanyag. Helarion) csalétkeket is jóval a magvetés előtt szórjuk ki (48. amerre a csigák járnak. Ismerjük és teljesítsük növényeink igényét. cseréppel vagy egyéb alkalmatossággal betakarja a csalétket. Ősszel az étolaj. A tejter- 49. Házi készítményeket (mészpor.a víztől. ábra). Savóval tisztán. és a csalétek párolgó hatóanyagát oda terelik. lécdarabbal. a fejes salátára hívjuk fel a figyelmet. A palánták kiültetés előtti védelme Ennek roppant egyszerű a módja. só. ugyanis egyetlen fej salátával. mert oda vonzzák a fénykerülő csigákat. tavasszal a melasz használata előnyösebb. legnedvesebb pontján egy lemezdarabra — a védendő terület több pontján — helyezzük. és a csalétek kiszórását — a palántanevelés alatt is — szükség szerint ismételjük meg. ábra.) is használhatunk. Szellőztessünk. A vírusok ellen egy ártatlan szerrel. Nagyon fontos. sör stb. hogy az égéstermékekből képződött kénessav ne pusztítsa el zsenge növényeinket. A csalétket a palántanevelő ágy legmelegebb. savóval vagy tejjel védekezhetünk. Ezek a kellékek azért hasznosak. Az üvegházi molytetű rajzó imágóit fólia sátorban vagy növényházban Unifosz G-vel is jó eredménnyel irthatjuk 74 . egyetlen harmatos éjszakán több tucat csigát gyűjthetünk össze. a vízzel bánjunk csínján és úgy fűtsünk. aki az esti órákban szórja ki a csalétket. Ezek közül csak egyre. A meztelencsigáknak szánt metaldehid hatóanyagú (Limacid Spolana. megismétli a védekezést és egy darab ronggyal. szuperfoszfát. hogy ezek ellen a rágcsálók ellen is még a vetés előtt kezdjük meg a védekezést.

A paradicsom gombás betegségei közül szántóföldön a fitoftóra.) szerrel tanácsos permetezni. táblázat). az alternária és a szeptória. Uborkát és dinnyét ne kezeljünk vele. hanem csak rendszeres. Az ott említett rovarölő szerek és az itt javasolt készítmények keverhetők 75 . sőt a gombás betegségek kórokozói ellen ajánlott szerekkel is összekeverhetjük. Az állati kártevők közül a levéltetvek és a lombrágó hernyók okozzák a legtöbb bosszúságot. Ezekből mindössze 10 cm 3 kell 10 I permetlé elkészítéséhez.) szerrel permetezni.5 dkg/10 I víz) azoknak ajánljuk. Ezzel megelőzzük a már majdnem szedhető paprikatövek kipusztulását. Ügyeljünk arra. amellyel kiültetésig legalább két alkalommal célszerű permetezni. Persze nem egyetlen permetezéssel. A tűzdelés és kiültetés előtti beavatkozásnak vehetjük legnagyobb hasznát. azoknak a palánták kiültetése előtt négy nappal a vírusokat terjesztő levéltetvek és egyéb szívókártevők ellen nagyon kifizetődő lehet egy DDVP hatóanyagú (Unifosz 50 EC. Dithane Cupromix) lehet a legeredményesebben védekezni (10. akkor ezzel a szerrel más zöldségfélék palántáit is lepermetezhetjük. Az állati kártevők közül a lótetű. Ha a szükség (pl. fólia sátorban az aeroszol kiszerelésű Unifosz G (5 g/100 m 3 ) is kitűnő hatású lehet (49. akik a leghatásosabban akarnak védekezni a levéltetvek ellen. Az említett szerekből 10-15 cm 3 szükséges 10I permetlé elkészítéséhez. a sebeket lezárják és így akadályozzák meg a vírusok behatolását. Ezekből 0. A permetléhez nedvesítőszert (CitoNivett.mékek vékony bevonatot képeznek a növények felületén. hanem a takácsatkákat és a kabócákat is gyérítik. táblázat). mert ennek is D DVP a hatóanyaga! A kiültetett zöldségfélék védelme A paprika gombás betegségei ellen nem sokat tehetünk. akkor a hétnapos élelmezésegészségügyi várakozási idejű DDVP hatóanyagú (Unifosz 50 EC stb. ha a szélcsendes esti órákban használjuk. Akik paradicsomot és paprikát hajtatnak. Ellenük a talajfertőtlenítésnél leírtak szerint járunk el. Ezekkel a „csodaszerekkel" a paprika-. pl. Gombás betegségek kórokozói. pl.) is keverhetünk. és a levéltetveket. fólia alatt pedig a kladospórium okoznak jelentős károkat. A levéltetű ellen egy tartósabb hatású dimetoát ( Bi 58 EC. a meztelencsiga. a levéltetű-fertőzés) úgy kívánja. mert a hajtógáz lehűti. Az viszont nagyon sokat jelent. dinnyét és uborkát ne permetezzünk D DVP hatóanyagú szerrel. mert annak árt. a vakond és a pocok okozzák a legtöbb bosszúságot. Vapona 48 EC stb. Ezek nemcsak a levéltetveket és lombrágó hernyókat. Zárt térben. Ellenük rézoxikloridot és ditiokarbamát hatóanyagot tartalmazó szerekkel (Cuprosan Super D. A Pirimort (0. Ezek hiányában a cukor vagy a melasz (1-1 dkg/10 I víz) is kitűnő szolgálatot tehet. ha néhányszor — a palántanevelésnél leírtak szerint—savóval vagy tejjel permetezünk.2%-os (2 dkg/10 I víz) permetlevet kell készíteni. Zineb) szerekkel védekezhetünk eredményesen. főleg akkor. legalább 4-5 alkalommal végzett megelőző permetezéssel. a paradicsom. Egy a fontos. Nonit stb. Rogor 40 EC) vagy formotion hatóanyagú (Anthio 40 EC. A vírusok ellen úgy is védekezhetünk. ábra). hogy a légtérbe és ne a palántákra kerüljön a szer. rizoktóniával fertőzött palántákat (9. megperzseli a növényeket. Amikor közeledik az érés ideje. Őszintén szólva nincs is sok értelme a vegyszeres beavatkozásnak.és a salátapalántákat legalább kétszer permetezzük le. Az említett szerek dózisa 2 dkg/10 I víz. Fólia alatt az Unifosz-G is kitűnő eredménnyel használható. Anthio 33 EC stb. ha ki ültetéskor kidobjuk a befűződött gyökérnyakú. kabócákat és takácsatkákat könyörtelenül irtjuk. a salátát és a káposztaféléket gyakran sa nyargató peronoszpóra ellen ditiokarbamát hatóanyagú (Dithane M 45. A vírusok és az állati kártevők elleni védekezésben a paprikánál leírtakat vegyük figyelembe.) szerekhez kell folyamodni.

1 A vírusos tövek eltávolítása Permetezés szükség szerint Levéltetvek Takácsatkák Pirimor vagy Unifosz EC 50 0.1 0. táblázat). A saláta gombás betegségeiközül a salátaperonoszpóra és a botritisz elleni védekezés a legfontosabb. A salátaperonoszpóra ellen a palántanevelés alatt előforduló betegségek kórokozói ellen ajánlott szereket és módszereket használhatjuk (11.1 0. Unitron 40 EC) 0.1 0. Palántázás előtt 4 nappal Takácsatkák Levéltetvek Bi 58 EC vagy Anthio 33 EC+Nonit Tej v.1 0.9. utána öblítés tiszta vízzel és szárítás 2. A védekezés ideje Magvetés előtt Betegség és kártevő Dohánymozaikvírus Növényvédő szer Nátronlúg Dózis ( %) 2 A védekezés módja Nedves csávázás 1 0 percig.1 Permetezés finom porlasztású géppel 5.05 0. Az 5. Két szedés kö- Bi 58 vagy Anthio 33 EC 0.1 Permetezés A Pirimor csak a levéltetvek hatásos ! ellen zött 7 napos élelmezésegészségügyi várakozási idővel egymással.5 cm vastag magtakaró földbe keverve A magágyba beforgatva lántadőlés Talajlakó kártevők Pol-Thiuram Basudin 5 G 3. A botritisz ellen benomyl (Fundazol 50 WP — 1 dkg/10Ivíz) vagy TMTD hatóanya- 76 . savó+ Bi 58 EC v. pontban Levéltetvek Takácsatkák Lombrágó nyók her- említett rovarölő szerek szükség szerinti használata 7. Anthio 33 EC 0. A triklórfon hatóanyagú szerek (Satox 20 WSC. A PAPRIKA növényvédelmi terve Sorszám 1.2%-os oldatától (2 dkg/10 I víz) viszont jobb hatást remél hetünk (50. táblázat. Tűzdelés előtt Dohánymozaikvírus Tej vagy savó Permetezés vízzel 1:1 arányban hígítva Permetezés tás nélkül hígí- 4. és ez a szerkombináció a paradicsomra tévedt burgonyabogarak ellen is hatásos lehet.1 0. Ki ültetés után 1 héttel Dohánymozaikvírus Kabócák Levéltetvek Takácsatkák A rovarölő szer a savóhoz vagy a vízzel (1 :1) hető hígí- tott tejhez kever- 6. Vetés előtt 1 héttel Rizoktóniás pa- TMTD 85 vagy 40 g/m 2 40 g/m 2 3 g/m 2 Az 1.4-0. ábra).

5 A védekezés módja Nedves 10 csávázás utána percig. ott az Unifosz 50 EC 0.2 0.2 Burgonyabogár kártételekor Satox 20 WSC 0. Ahol a levéltetű fellép. táblázat. 2 lombleveles korban Szeptóriás tegség beZi n eb Dithane 45 + Nonit 4. Ez a lombrágó hernyók. védekezést követő 1 0. öblítés tiszta vízzel és szárítás 2. napon és ettől 1 0-12 kezdve naponként ismételve Szeptóriás. ábra).1%) keverhető a gombaölő szerhez hígívagy M 0. Pol-Thiuram 85 — 2-2 dkg/10 I víz) szerekkel bőséges permetléadaggal sikeresen védekezhetünk. A PARADICSOM növényvédelmi terve Sorszám 1.10.1%-os (10 cm 3 /10 I víz) oldatával védekezzünk. hogy a palánta ne kerüljön mélyre. dospóriumos és fitoftórás betegség gú (TMTD. Az állati kártevők ellen a talajfertőtlenítésnél leírtaknak vehetjük hasznát. a szabadban gyakran kártékonykodó bagolypillék lárvái ellen is kielégítő védelmet nyújt (51.2 Permetezés együttesen lántadőlés Talajlakó kártevők Pol-Thiuram 85 + Basudin 5 G dospóriumos és fitoftórás betegség 7.2 0. ha nagyon ügyelünk arra.5 cm vastagságú magtakaró keverve földhöz A magágyba beforgatva 3. klaCuprosan Super D vagy Dithane Cupromix klaCuprosan Super D vagy Dithane Cupromix 0. Kiültetés előtt 1 héttel Talajlakó vők kárteBasudin 5 G 3 g/m 2 előtt Palántázás 5-10 cm mélyen a talajba forgatva 6.4% is adagolandó Takácsatkák kárBi 58 tételekor (0. különösen magas páratartalom mellett. a fólia alatt) se emelkedjen 1 6 °C fölé. A 6. Vetés előtt 1 héttel Rizoktóniás paTMTD vagy 30 g/m 2 30 g/m 2 3 g/m 2 Az 1. A védekezés ideje Magvetés előtt Betegség és kártevő Dohánymozaikvírus Növényvédő szer Nátronlúg Dózis ( %) 1.2 0.2 0. Kevesebb lesz a bajunk és a gombaölő szereket is mellőzhetjük. Tüzdelés előtt Dohánymozaikvírus Tej vagy savó Permetezés vízzel 1:1 arányban hígítva Permetezés tás nélkül 5.1%) vagy Anthio 33 EC (0. Kiültetés után 1 héttel Szeptóriás. A káposztafélék és a retek vírusos és gombás betegségeinek kórokozói ellen 77 . A hőmérséklet (pl.

a spenót és a saláta lombrágó hernyói ellen szabadföldön triklórfon hatóanyagú szerekkel érdemesebb védekezni 78 . A sóska.50. A burgonyabogár a fiatal paradicsompalántákat teljesen elpusztíthatja 51. ábra. ábra.

2 0. Ellenük a diazinon hatóanyagú Basudin 5 G-vel jó hatásfokkal védekezhetünk. Gyakori szellőztetés és kis vízadagok használata Permetezés a 3.05 0. 2 lombleveles Peronószpóra Zineb vagy korban Dithane M 45 + Nonit vagy cukor 0. le- 6.1 Permetezés finom porlasztású géppel 3. Kiültetés után 1 héttel és attól kezdve a szedésig legalább 2-2 alkalommal megismételve Peronószpóra Levéltetű Lombrágó her- Zineb vagy Dithane M 45 + Bi 58 EC Permetezés finom porlasztású géppel Cs. táblázatból is. amikor a kiültetett palánta már kiegyenesedett. ábra). Tüzdelés előtt Salátamozaikvírus Tej vagy savó Permetezés vízzel 1:1 arányban hígítva Permetezés tás nélkül hígí- 4. C■ - nyók + cukor Vírusos és botritiszes tövek megsemmisítése Szellőztetés még nagyüzemeinkben is ritkán védekeznek. Tüzdeléskor Botritiszes betegség Mély tüzdelés és a túlöntözés kerülése 5.1 Permetezés finom porlasztású géppel.2 0. táblázat. A SALÁTA növényvédelmi terve Sorszám 1.05 0. akkor a granulátumot a gyökérnyak közelébe szórjuk 79 .2 A védekezés módja Permetezés finom porlasztású géppel Dithane M 45 + Nonit 2. A védekezés ideje Kelés után Betegség és kártevő Peronószpóra Növényvédő szer Zineb vagy Dózis % 0.11. Kiültetésig legalább 2 alkalommal Peronószpóra Zineb vagy Dithane M 45 + Nonit vagy cukor 0.2 0. Helyenként a korai karfiol és a fehér karalábé 60-70%-a elpusztul miattuk.1 C •I OCS C.2 0. Ez kitűnik a 12. Ha módunkban áll.2 0. A Basudintakkorszórjuk ki. A ! mély kiültetés kerülése 7. Kiültetéskor Salátamozaikvírus Tej vagy savó Botritiszes tegség be- sorszám alatt írtak szerint. A védekezés lehetősége pedig adott. Az állati kártevők közül a káposztaféléket károsító légyfajok okozzák a legföbb veszteséget (52.

Ha a retket az első lomblevelek megjelenésekor szórjuk le a Basudinnal. gyökereket és lombot károsító bogártól is megszabadíthatjuk növényeinket (54. ábra. ábra). A kiültetés után jelentkező lombrágó hernyók és bogarak ellen a triklórfon ható- 53. de arra ügyeljünk. ábra.nál (53. akkor az sem lesz kukacos. hogy ennél a módszernél a 10 m -re vonatkoztatott szermennyiség ne legyen több 2 dkg . ábra). Egyébként ezzel a szerrel nagyon sok. A káposztalégy lárvái a retket is hasznavehetetlenné tehetik 80 .52. Basudin-granulátummal védett és nem védett karalábék 2 ki.

ábra.54. ábra. A káposztafélék fiatal lombrágó hernyói ellen porozószerrel célszerű védekezni 55. A káposztaféléket és a retket károsító földibolhákat Ditrifon porozószerrel irthatjuk eredményesen 6 Zöldségtermesztés 81 .

A hagymaperonoszpóra ellen a Dithane M-45 tapadást fokozó ányaggal kellő védelmet biztosít 57. ábra. A zeller szeptóríás betegségének kórokozója ellen Dithane M-45-tel eredményesen védekezhetünk 82 .56. ábra.

12. vagy egyenletesen elosztva az egész területre 4. hogy a permetléből (2 dkg/10 I víz) ne hiányozzon a tapadást fokozó Citowett.5 cm vastag magtakaró földbe keverve A magágyba beforgatva 2. KÁPOSZTA) növényvédelmi terve Sorszám 1. Satox 20 WSC). Ellenük dimetoát (Bi 58 EC. akkor a tárolás alatt oly sok ve teséget okozó 6. Rogor 40 EC) vagy formotion hatóanyagú szerek (Anthio 40 EC. a földibolhák megjelenését vagy észreveszik a levélfonákon lapuló tojáscsomókból kelő hernyókat. mindenekelőtt a Ditrifon 5 porozószert érdemes használni. Az első levéltetű-kolónia megjelenésekor — szükség szerint ismételve Káposzta tetű levélBi 58 EC vagy Anthio 33 EC + Nonit 0.5-2 g/m 2 3 g/m 2 Granulátum kiszórása a sorokba. A siker titka az. a gyökérnyakhoz. a cukor vagy a Nonit. .1 Permetezés finom porlasztású géppel és Satox- Pol-Thiuram kortól szerint együttes ki perme- anyagú szereket (pl. A védekezés ideje Magvetés előtt 1 héttel Betegség és kártevő Rizoktóniás palántadőlés Talajlakó kártevők Növényvédő szer TMTD 85 Basudin 5 G 3 g/m 2 vagy Dózis ( %) 40 g/m 2 40 g/m 2 A védekezég módja Az 1.4 3 g/m 2 Zineb tezése Gyakori szellőztetés Porozás a napfényes déli órákban 3. Ha a peronoszpórát legyőztük. és ennek megfelelően védekeznek.05 0.1 0.) 0. KÁPOSZTAFÉLÉK (KARFIOL. azok teljes sikerre számíthatnak. táblázat.1-0.2 0. ábra). mindenekelőtt a Dithane M 45-tel vagy Zinebbel védekezhetünk. A permetezést már áprilisban kezdjük el és minimum kéthetenként ismételjük meg a tisztán tartott hagymaágyásokban. A lombrágó hernyók kelésekor -szükség szerint ismételve Káposztalepke Bagolypillék Satox 20 WSC + Nonit vagy Ditrifon 5 porozószer 0.15%-os oldatával (10-15 cm 3 /10 I víz) lehet eredményesen és tartósan védekezni. Anthio 33 EC stb.1 0.4 Permetezés finom porlasztású géppel Nedves növények porozására 5. KARALÁBÉ. Ellene ditiokarbamát hatóanyagú szerekkel. 2 lombleveles szükség Peronószpóra Földibolhák Zineb + Satox 20 WSC vagy Ditrifon 5 porozószer 0. Palántázás után 1 héttel Káposztalégy Talajlakó kártevők Basudin 5 G 1. A vöröshagyma ~has betegségei közül a hagymaperonoszpóra a legfontosabb (56. Akik figyelemmel kísérik pl. A triklórfon hatóanyagú szereket nem respektálják a levéltetvek (55. ábra).

2 0.4 0. Az indanövekedés kezdetén Baktériumos és kolletotrihumos betegség Takácsatka 84 . 2 lombleveles Baktériumos és Rézoxiklorid 50 WP + Bi 58 EC + Nonit Rézoxiklorid 50 WP + Bi 58 + EC + Nonit 0. től számítva 10— 12 legalább naponként 4-szer Peronoszpóra Hagymalégy Dohánytripsz Zineb vagy Dithane M 45 + Satox 20 WSC + Nonit vagy cukor ismételve 4.1 Permetezés egyuttesen. AZ UBORKA növényvédelmi terve Sorszám 1.1 0.2 0.05 0.4 0.1 0.13. táblázat. A2.2 0.4 0.05 Növényvédő szer Ceresan Universal Dózis ( %) 0. módja Permetezésegyüttesen.4 0.2 0.2 0. permetezés. Május első dekádja Peronoszpóra Hagymalégy Dohánytripsz Zineb vagy Dithane M 45 + Satox 20 WSC + Nonit vagy cukor 3.4 0. finom porlasztású géppel Dithane M 45 + Satox 20 WSC + Nonit vagy cukor 2.05 Permetezésegyüttesen.2 A védekezés módja Nedves csávázás 1 0 percig. a beteg sérült és hagymák elkülönítése Tárolás kiterítve A védekezés. táblázat. A védekezés ideje Magvetés előtt Betegség és kártevő Baktériumos és kolletotrihumos betegség 2. finom porlasztású géppel Rendszeresgyomtalanítás Gyors betakarítás.1 0. Szedéskor Botritisz és egyéb gombás betegség 14. utána öblítés tiszta vízzel Permetezés a 3 szerkombinációval együtt korban kolletotrihumos betegség Takácsatka 3. alapos szárítás.05 Permetezés a 3 szerkombinációval együtt 0. A védekezés ideje Április közepén Betegség és kártevő Peronószpóra Hagymalégy Növényvédő szer Zineb vagy Dózis ( %) 0. gondos tisztítás. A VÖRÖSHAGYMA növényvédelmi terve Sorszám 1. finom porlasztású géppel és bő permetléadaggal Gyomtalanítás 0.2 0.05 0.

4 0. permetezés után Baktériumos betegség Lisztharmat Takácsatka és és és Növényvédő szer Rézoxiklorid 50 WP + Fundazol 50 WP + Bi 58 + EC + Nonit Rézoxiklorid + 50 WP Fundazol 50 WP + Bi 58 + EC + Nonit Rézoxiklorid WP + 50 Fundazol 50 WP + Bi 58 + EC + Nonit 0.1 0. Két héttel a 4. ó ó 58. Két héttel az 5.4 0.1 Permetezés val együtt a 4 A védekezés módja Permetezés val együtt a 4 kötődése 1 0 nappal kolletotrihumos szerkombináció- permetezés után kolletotrihumos szerkombináció- kolletotrihumos c.1 0. Az A védekezés ideje első termés után Betegség és kártevő Baktériumos betegség Lisztharmat Takácsatka 5.14 táblázat folytatása Sorszám 4. ábra. A rizoktóniával fertőzött petrezselymet és a sárgarépát a gombaszúnyogok lárvái is károsítják 85 .1 0. Baktériumos betegség Lisztharmat Takácsatka 6.05 0.05 Permetezés a 4 szerkombinációval együtt Dózis ( %) 0.

A basudinos talajfertőtlenítés a sárgarépa és a petrezselyem szakállasodását okozó fonálférgekre is hat 86 . A gyökérzöldséget károsító talajlakó kártevők ellen Basudin 5 G. ábra.vel védekezhetünk 60.59. ábra.

később legalább kéthetenként permetezzünk. Fundazol 50 WP— 1 dkg/10 I víz) vagy egyéb. 0. Amennyiben a parányi tripszekkel gyűlne meg a bajunk. Ha mégis több lenne belőlük. úgy a paprikánál említett dimetoát vagy D DVP hatóanyagú szerekkel védekezzünk.) várhatunk eredményt. addig minimum 10 naponként.) szerekkel. Magról nevelt hagymánál elengedhetetlenül fontos a kelő hagyma azonnali védelme. Az állati kártevők közül a hagymalégy a legjelentősebb. Ezeket is bátran hozzákeverhetjük a hagymaperonoszpóra ellen ajánlott szerekhez. A mák igazán nem tartozik a zöldségfélékhez. bő permetléadaggal permetezzünk. Rogor 40 EC) 0. átválogatjuk és meg szárítjuk. Az első esetben Zinebbel (2 dkg/10 I víz). Fundazolból és Afugánból 1 dkg. Az uborka védelmére készített növényvédelmi terv a tök és a dinnye védelmére is alkalmas. ábra). Aki május közepétől augusztus végéig legalább 3-4 alkalommal benomyl (pl. MelipaxSpritzmittel —4 dkg/10 I víz) szerekkel védekezhetünk. 11/m 2 ) védekezhetünk. ott a saláta. Ekkor csak toxafén hatóanyagú (Melipax porozó — 20-25 dkg/100 m 2 —.és káposztaperonoszpóra ellen javasolt szerekkel és módszerekkel permetezzünk. Minden évben. Ahol dinokap hatóanyagú szerrel védekeztek a lisztharmat ellen. mindenhol probléma a mák kukacosodását okozó máktokbarkó elleni védekezés. vetés után 6-8 nappal és keléskor fundazolos beöntözéssel (1 dkg/101 víz.5 dkg/10 m 2 ) jöhet számításba (59. Ellene. rendszeres permetezéssel kiváló eredménnyel használhatók (61.5 dkg szükséges 10 I vízhez. Karathane LC-ből. Ezek a mákot sanyargató fekete levéltetvek ellen is kitűnő hatásúak. ott a takácsatkák csak ritkán szaporodhatnak el. a dinokap (Karathane LC) és a pirazofosz (Afugan) hatóanyagú szerek. Az uborkát a lisztharmatgombák ellen kell védeni. mint amennyi megtűrhető.. kéntartalmú lisztharmatölő szerrel permetez. Elhúzódó virágzás után érdemes a dimetoát vagy a formotion hatóanyagú (Anthio 40 EC) szereket újból elővenni. Az állati kártevők közül az uborkát károsító takácsatkák ellen kell védekezni. ábra). A baktériumos és kolletotrihumos betegségek kórokozói ellen a rézoxiklorid hatóanyagú szerektől (Rézoxiklorid 50 WP. mégse feledkezzünk meg róla. ábra). amikor virágzik a mák. vagy a káposztalégy ellen ajánlott diazinon hatóanyagú Basudin 5 G -vel kitűnő hatásfokkal védekezhetünk (13. Amíg erős növekedésben van a mák.rothasztó gombák (pl. Fundazol) hozzáadásával is (14. hanem valóban zöld lesz a petrezselyemzöldje és több lesz a termés. annak biztosan nem lisztes.1%-os oldatával (10 cm 3 /10 I víz+ Citowett vagy Nonit előírás szerinti töménységben) akkor célszerű elvégezni. A gyökérgumós zöldségfélék gombás betegségei közül az utóbbi években a petrezselyem. Mindent egybevetve: ha nagyon takarékosak vagyunk és némi biológiai ismerettel 87 . Unitron 40 EC. Ahol a mákperonoszpóra is gondot okoz. A következő védekezés akkor aktuális. de készíthetünk keverék permetlevet gombaölő szerek (pl. Ellene kelés után triklórfon hatóanyagú (Satox 20 WSC. Ez nemcsak az időjárásnak köszönhető. 60. a botritisz) és egyéb kórokozók elleni csatát is megnyertük. táblázat). hanem annak is. A petrezselyemgyökér rozsdásodásának is minden bizonnyal egy fitopatogén gombafaj az oka (58. úgy az atkák által meglepett foltokon dimetoát hatóanyagú szerek (Bi 58 EC. Ditrifon 5 porozószer stb. amikor a bimbók még bókolnak (62. A gyökérgumósokat károsító talajlakó kártevők ellen csak a vetés előtti basudinos talajfertőtlenítés (2. Az első permetezést dimetoát hatóanyagú (Bi 58 EC. nem szennyesfehér. táblázat). A felszedett hagymát természetesen gondosan megtisztogatjuk. ábra). Rogor 40 EC) szerek 0. pl. A triklórfon hatóanyagú szereket a hagymaperonoszpóra ellen ajánlott szerekhez hozzákeverhetjük. Vitigrán stb. Ellenük a benomyl (Fundazol 50 WP).1%-os oldatával.lisztharmat nagyon gyakran igen jelentős kárt okozott (57. majd később Dithane M 45-tel (2 dkg/10 I víz) védekezzünk. ábra). hogy nemigen jut eszünkbe a petrezselyem védelme.

molytetű Talajlakó kártevők (vakondtücsök) töménysége %-ban Meztelencsigák Egerek. pockok Maggal terjedő betegségek Takácsatka Lisztharmat Szürkepenész Peronoszpóra Palántadőlés nap Anthio 33 EC Arvalin Basudin 5 G Bi 58 EC.1 0.1 20-30 0. bogarak Levéltetű.1 0. C71 0 W W0 C4W CTI CDOCII 0W WWCOc000ca 0.1 0.1 0.2 0..2 0.1 0.1 0.25 0.1 0.15.35g/m 2 0.1 0.2 0.15 0.2 0.1 0.1 g/m 2 0.1 2-3 szem/lyuk 3-5 g/m 2 0.5 0. ZDLDSÉGFÉLÉK védelmére használható fontosabb növényvédő szerek és felhasználási területük A felhasználás területe és a növényvédő szer Élelmezésegészségügyi várakozásiidő Munkaegészségi: várakozási idő Lombrágó hernyók.15 0.2 Fitoftóra .1 0.25 2-6 g/m 2 0.25 0. táblázat. Rogor DiazinonPhenkapton Ditrifon 5 porozó Unitron 40 EC Flibol E Helarion Lebaycid 50 EC Limacid—Spolana Lótetű Arvalin Metation Nogos 50 EC Pirimor Pol-Akaritox Satox 20 WSC Satox P-50 Sevin 85 WP Sumithion 50 EC 14 14 14 14 21 14 14 14 21 21 21 14 14 7 3-7 14 14 14 14 1 4 .35g/m 2 0.

2 0.25 0.2 0.1 0.3 0.2 .3 0.05 0.3 0.05 0.3 0.05 5 g/kg 20-30 2 g/m 0.2 0.2 0.3 0.25 0.2 0.2 0.1 0.2 0.1 0.4 21 0 0 0 3 3-5 g/kg 30-60 g/ m2 0.3 0.5 21 8-10 0.3 0.3 1 0-30 g/ m2 0.1 0.3 .3 0.Ceresan Universal Cosan Cuprosan Super D Dithane Cupromix Dithane M 45 Fundazol 50 WP Karathane FN-57 Karathane LC Microlux Morestan Orfhocid Ortho-Phaltan Pol-Sulcol Pol-Thiuram 85 Rézoxiklorid 50 WP TMTD csávázó Vitigrán Zineb 80 WP 21 21 21 14 10 10 7 14 14 14 0 0 3 3 3 0 3 8 0 0 3 3 0 3 0.3 0.3 0.2 0.2 0.2 0.

ábra. A máktokbarkó ellen a virágzás előtt és a sziromhullás után védekezzünk 90 . ábra.61. Az uborkalisztharmat ellen Fundazollal is sikeresen védekezhetünk 62.

táblázat.. Cuprosan Super D OKKKKK KDitrifon 50 WP és 40 WSC. Növényvédő szerek keverhetősége Anthio 33 EC és 40 EC K Antracol WP OK Bi 58 EC és Rogor L-4C' OKOCidial 50 L 0 KOODiazinon-Phenkapton Wr KOKKKDithane M-45 KOK K KODithane-Cupromix e. Fundazol 50 WP-vel és egy dimetoát hatóanyagú szerrel (Bi 58 EC.16. Azokat sem. és akkor nagy meglepetés már igazán nem érheti. Unitron 40 EC KOK K KOOKEuparen OK K KK K KOKFlibol E N N NN NN N NN N Floristella kénpor (mészkénlé) OKOKOKN K KNFoszfotion K KKKKKKKOKNKFundazo150 WP OKOOOKKOKONOKGardona 50 WP K KKKKKNKKKNKOKKarathane LC és FN-57 K KKKKKKKKKOKOKOKolosul KKKKKKKKKKOKOKOOKulumus 80 és S OKOKOKKKKKNKKOKKKLebaycid 50 EC és 40 WP OK K KK K KOKONK KOK K KOMetation 50 EC KKKKKKKKKKOKOKOOOKKMicrolux 81 NNNNNNNNNNONNNOOONNONeopol OK KOKK K K KON KK K K K KOOKNNexion 25 WP és 40 EC K KOOOKKKKKNOKKKKKKKKNKPol-Akaritox KKKKKKKKKKNKOKOOOKKONKKPol-Sulcol Extra 80 WP KOK K KOOKOKNK KKKK KK K KNKK KPolyram-Combi NNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNKNORézgálic (bordólé) KOK KKOOKOKNK KKNK KK KKNKK KOORézoxiklorid 50 WP OKOKOKKKKKNKKKKKKKKKNKKKKNKSafidon 40 WP és 30 EC OKKKKKKOKONKKKKKKKOKNOKKKNKKSatox 2OWSC NKNNNKKNKNNNKNKKKNNKNNKKKNKNNSevin 85 WP OKKKKKKOKONKKOKKKKOKNOKKKNKOONSumithion 50 EC OKOKOKKKKKNOKKKKKOKKNOOKKNKOKNOUnifosz 50 EC KOKKKOOKOKNKKKKKKKKKNKKKONOKKKKKZineb 80 WP K = keverhető O = keverés felesleges N = nem keverhető is rendelkezünk. Ehhez nyújt segítséget a legfontosabb növényvédő szerek felhasználási területét és keverhetőségét szemléltető 1 5. Rogor 40 L) megoldható.. 91 . annak esetleg még egy rézoxiklorid és szerves hatóanyagú szert (Cuprozan Super 'D vagy Dithane Cupromix) célszerű beszerezni. táblázat. Aki ennél többet akar. 16. Persze más lehetőség is van. akkor a zöldségfélék védelme Basudin 5 G -vel. akik az itt nem tárgyalt egyéb konyhakerti növényeket — az előírások figyelembevételével — az ajánlott szerekkel védik.

hogy csak a kikelt gyomok pusztulására számíthatunk. tarack.2-3. Sovány talajon (2%-nál alacsonyabb humusztartalmú területen) Afalont nem szabad használni. ami hatékonnyá tegye a gyomirtót. ott feltétlenül ügyelni kell arra. petrezselyem vagy saláta. Az említett szerek a klorofillt roncsolják.2-2. 6-8 cm nagyságú állapotban Gesagarddal (1. ez testgyötrő szerszám.2 dl lehet a 100 négyzetméterenkénti adag. mert a talaj hatástalanítja a szóban forgó gyomirtó szerek hatóanyagát. legyen az disznóparéj. másik két társát mindig a kisebb szeradaggal kezeljük. Ezekből 0. hogy egy vegyes hasznosítású kertben még ma is a kapa a legjobb eszköz.5 dl szükséges 100 m 2 gyomtalanításához. A vetett és duggatott hagyma kelés előtt Afalonnal (1. hogy durva porlasztású permetezőgépet használjunk. A sárgarépa. az herbicidekkel —gyomirtó szerekkel — is sikeresen irthatja a dudvát. a gyommagvakra nem hatnak. 6-8 I vízfelhasználása mellett tartósan gyom mentesíthető. mert nincs eső.2 dl/100 m 2 ) vagy Gomex-szel (0. Ennek ellenére meg kell mondani.5 dkg/100 m 2 ) is gyomtalanítható. a szórófejre szereljünk terelőlemezt. Aki kellőfelkészültséggel vállalja a kockázatot.2-1. Ahol kelés előtt Afalont használtak és kelés után is csak en. a saláta és a gyökérzöldség kivételével) Gramoxone-nal (0. Jegyezzük meg. 6-8 I vízhez keverve juttathatunk ki egyenletesen. de ekkor már csak 0.5 dkg/100 m 2 ) és Merkazinnal (2. A gyomirtó szerek közül csak a parakvát hatóanyagú ( Gramoxone. amit durva porlasztású permetezőgéppel.5 dkg/100 m 2 ) vagy Afalon és Satecid 65 WP kombinációjával (1. A kockázat nagy. nem kel ki a vetemény. Gomex) készítmények jöhetnek számításba.6 dkg/100 m 2 ). A zöld növények között viszont nem válogatnak. és úgy számoljunk. amire rákerülnek. Biztonság kedvéért szélcsendes időben permetezzünk és takarással vagy a szórófejre szerelt terelőlappal védjük a közelben levő kultúrnövényeket. 92 . mert hormonhatású szer maradt a talajban. Az ajánlott szermennyiséget 5 I vízzel permetezzük ki. Ilyenkor a gondos talaj-előkészítés és a gyom mentes vetőmag a legjobb megoldás. éppen ezért hangsúlyozni kell. amit az előzőekben leírtak figyelembevételével juttathatunk ki.3 dl/100 m 2 ). Gesagarddal (2. hogy a 100 négyzetméterenként felhasznált szermennyiség 3. Három nappal a gyomirtás után bátran vethetünk vagy palántázhatunk. hogy megmarad a gyom. annak nem kell attól tartania. 6-8 I víz felhasználásával esetleg megoldható. Kelés előtt.7-3.4-0. de már megoldottnak mondható.7-2.2 dkg/100 m 2 ). Kelés és kiültetés után. a petrezselyem és a zeller lombleveles korban.1-0. a petrezselyem és a zeller néhány nappal a kelés előtt Afalonnal (1. a sorokat fóliával takarjuk le és csak szélcsendes időben dolgozzunk. Aki a kapát időben használja. a szomszéd kertjébe sodorja a szél vagy elviszi a víz. Vetés és kiültetés előtt. hogy a hormon hatású gyomirtót a haszonnövényekre. A sárgarépát mindig a nagyobb.2-3.nek a használata jöhet számításba. azzal könyörtelenül végeznek.5 dkg -nál ne legyen több. A szer túladagolása súlyos károsodást okozhat. a saláta és a gyökérzöldségek kivételével) bármelyik zöldségféle vetése vagy kiültetése előtt irthatók a gyomok.Vegyszeres gyomirtás Zöldségféléink vegyszeres gyomirtása még nem tökéletes. A sárgarépa. tehát csak a lombos gyomokat irtják. A széles sortávolságú zöldségfélék gyomirtása (a retek.8 dkg Afalon +5-7 dkg Satecid 65 WP/100 m 2 ) védhető meg a gyomoktól. Igaz. hogy kijuttatásuk egyenletessége 6-8 I vízzel garantálható. Zöldségféléink kelése előtt 3-4 nappal újból használhatjuk a Gomexet és Gramoxone-t. Azért sem kell aggódnia. de használata kockázatmentes. Gomex-szel vagy Gramoxone-nal (a retek.

majd ezt követően. ha lehet aktívszenes vízzel öblítsék át. A Gomex vagy Gramoxone egykettőre tönkreteszi a permetezőgépet vagy a gyomirtó szerrel szennyezett gépből kipermetezett gomba. a paprika és a paradicsom gyomirtására engedélyezett Rideon 80 WP) beszerzése is nagyon körülményes. Más zöldségféle kelés utáni gyomtalanítása nagyon körülményes és veszélyes vállalkozás. 93 . hogy a gyomirtó szerek sok bosszúságot okozhatnak.és rovarölő szerek súlyos kárt tehetnek növényeinkben. Egyebek között azért is. A fölösleges kellemetlenségek elkerülése érdekében azt tanácsolhatjuk. Arról pedig mindenkit lebeszélünk.2-1. mert az engedélyezett szerek (pl. hogy a nagyüzemi zöldségtáblák gyomtalanítására engedélyezett szert házikertben használjon. mossák le a gépet.A dug hagymáról termesztett étkezési hagyma kelés után Afalonnal (1. mély vízállású területen ásott gödörbe permetezzék ki.8 dkg Afalon+5-7 dkg Satecid 65 WP/100 m 2 +6-8 I víz) kombinációjával tisztítható meg a gyomoktól. hogy a gyomirtás befejezése után 8-10 órára szódás vízzel töltsék fel a permetezőgépet.75 dkg/100 m 2 +6-8 I víz) vagy Afalon +Satecid 65 WP (1. A lúgos víz kipermetezése után legalább 2-3-szor tiszta vízzel. Már említettük.

. Közismerten jól bírja az alacsony. Magas rosttartalma miatt viszont a nehezen emészthető növények közé tartozik. Jelentőségét növeli. 0 °C körüli . Az így termesztett káposztát elsősorban külföldre szállítják. A leghidegtűrőbb zöldségnövények közé tartozik. Szinte egész évben fogyasztható. Változatosan készíthető el. A táplálkozás korszerűsödésével és az életszínvonal növekedésével a fejes káposzta fogyasztása az utóbbi évtizedekben valamelyest csökkent. mert a káposztafajták egy része télen is tárolható. Elsősorban C-vitamin-forrásként jelentős.'- . Az utóbbi években a korai fajtákat fűtetlen fólia alatt is hajtatják az ország déli körzeteiben. A tárolás során a C-vitamin-tartalom valamelyest csökken. s így júniustól novemberig folyamatosan lehet a piacot friss fejes káposztával ellátni. Novembertől márciusig viszont tárolt és savanyított káposztát fogyaszthatunk. mert kis ráfordítással termeszthető és szép jövedelmet biztosít. ha azt nyersen fogyasztjuk. . Friss állapotban a káposzta átlagosan 40-50 mg/100 g C-vitamint tartalmaz. Szabadföldön kora tavasztól — a tenyészidőtől függően — július közepéig ültethető. házikertekben és üzemekben egyaránt. de savanyítva majdnem a teljes C-vitamin-tartalma megmarad. U _. • Hőigénye.' .. ` . Kedvező évjáratokban igen nagy termést hoz. Az ilyen évet követően a termőterület csökken. hogy a különböző tenyészidejű fajták kiválasztásával lehetőség van a termőterület többszörös hasznosítására.) JAJ .:1. Fejlődéséhez a 1 3 °C hőmérséklet a legmegfelelőbb. de sok ásványi sót is tartalmaz. . Ez a hullámzó vetésterület egyetlen más zöldségnövénynél sem tapasztalható ilyen mértékben. - / 71 Ja 94 t Káposztafélék Fejes káposzta Az emberiség egyik régi kedvelt zöldség növénye.f... ilyenkor értékesítési gondokat is okoz.Ezeket a zöldségféléket termesszük! . Gazdaságijelentősége nagy. ez némileg hátrányára van.

Ennek híján a palántát vásárolni kell.43 kg tiszta hatóanyag káliumot von el a talajból. A téli palántanevelés idején azonban érezhető. talaj-előkészítés. A már említett magas vízállású talajok kivételével biztosítani kell az öntözővizet. • Növényi sorrend.hőmérsékletet is. Azt azonban tudni kell. hogy a magasabb hőmérséklethez szokott fiatal növények.13 kg foszfort és 0. hogy ezeken a tájakon rendszerint a területet egy évben legalább kétszer hasznosítják. vagy utónövény. A termesztésben nem okozgondot a fényhiány. ábra. Csepel. Hidegtűrő képessége ellenére nagy melegben is fejlődik. A korai káposzta termesztéséhez csak fűtött berendezésben nevelhető fel a palánta. • Fényigénye. különösen a hosszú tenyészidejű fajták a késő őszi. főként a palánták fagypont alatti hőmérsékleten fagykárt szenvedhetnek. hogy árnyékban. Közismerten igen rosszul gazdálkodik a vízzel. így házikertekben fák alatt nem fejlődik kielégítően. s ezt műtrágyákkal célszerű kiegészíteni. • Vízigénye. Viszonylag sekély gyökerei miatt gyakran kell öntözni vagy magas vízállású. tehát melegágyra vagy fűtött fóliára van szükség. Öntözetlenül csak ilyen jellegű talajokon javasoljuk termesztését. hogy a gyengébb fényviszonyok lassítják a fejlődést. Így a káposzta vagy e/ő-. hidegágyakban is felnevelhetők. A N-ellátás hatása a fejeskáposztaés a salátaérés ütemére / 3 — 1 I 1 [ r 2 4 4 2 3 N hiány esetén I 4 I 5 I ja' Al e//átásná/ 95 . Megfelelő edzés után ki ültetve azonban már 4-5 °C-os hideget is elviselnek. rejes káposzta Teles saláta 80 — 60 40 — 20 — / 63. Ezeken a helyeken azonban alaposan. de a begyökeresedést követően normálisan fejlődnek. Fényigényét az is bizonyítja.35 kg nitrogént. Megjegyzendő. Az idősebb növények. ezért évenként ugyanazon a területen termesztve nem csökken a termés. a június—júliusi forróságban a frissen ki ültetett növények sokat szenvednek. Homokos talajokon nagy adagú műtrágyával is jól termeszthető. 1 q terméssel 0. Igaz. de egyébként jól levegőzött talajon kell termeszteni. trágyázás.és utónövényként egyaránt. • Termesztési feltételei. szinte évente trágyáznak és öntözéssel termesztik elő. Alsónémedi) rövid időközökben egymás után is termesztik anélkül. • Tápanyagigénye. Sőt különösebb terméskiesés még fertőzés miatt sem szokott előfordulni. Néhány hagyományos termesztőkörzetben (Szentes. Elsősorban nitrogénigénye nagy. 3-4 kg/m 2 szerves trágyát is adhatunk alá. hogy ennek terméscsökkenés lenne a következménye. októbernovemberi fagyokat károsodás nélkül elviselik. ha vízigényét kielégítjük. 0. Hajtatása csak hideg fólia alatt gazdaságos. A másodterményű káposzta palántái már szabadföldi körülmények között. A gyakori öntözés miatt kimosódott tápanyagot többszöri fejtrágyával lehet pótolni. Sok vizet fogyaszt.

üzemi körülmények között elképzelhető a közvetlen magvetéssel történő szaporítása is. az áprilistól vetett magvak viszont már hidegágyakban is 64. a PALLAG I. A fejes káposztát csak palántáról ajánlatos termeszteni. ábra. Ettől kezdve folyamatosan ültethetünk egészen július közepéig. • Fajtái. ha időben ültetünk.és utóterményként is termeszthető. Rövid. és a könnyen felmelegedő talajokon. A jelenleg elismert fajták közül a SZENTESI Kő RAI elő. Ezeket tárolásra és savanyításra termesztik. E fajta alkalmas fólia alatti hideg hajtatásra is. A hosszú tenyészidejűek a HAJ DÚSÁGI. homokos és kötött talajokon egyaránt jól termeszthető. továbbá a DÁN TARTÓS fajták a legismertebbek.A káposzta a mélyen megmunkált talajokon érzi jól magát. Korai fejes káposzta (Szentesi) 96 . • Szaporitása. A szaporítás ideje a piaci igényektől. Tűzdeléssel ez az idő 8-9 hétig tart. a fajták tenyészideje alapján a 17. A fajták között elsősorban a tenyészidőben van lényeges különbség. középhosszú és hosszú tenyészidejű fajtái vannak. Egyébként különösebb talajigénye nincs. Téli tárolásra és savanyításra viszont csak a hosszú tenyészidejű fajták jöhetnek számításba. a termesztés módjától és a fajtától egyaránt függ. táblázat szerint elégíthetjük ki. A palántákat egészen március végéig csak melegtalpon állíthatjuk elő. A legkorábbi kiültetést március második felében lehet elkezdeni az ország déli megyéiben. A középhosszú tenyészidejűek közül az AMAG ER és a B RAU NSCHWEIG I terjedt el a termesztésben. A palántanevelés a korai termesztésre 6-7 hetet vesz igénybe. Még a másodnövényként termesztett káposzta is legalább középmély művelést kíván. Tűzdelés esetén 8-10 nappal korábbi szedésre számíthatunk. A folyamatos ellátást. a CSURGÓI. a felhasználás céljától. Nagy felületen. esetleg középkorai fajtákat kell termeszteni. tűzdelés nélkül. Friss felhasználásra korai.

ill. A következő próbálkozás hideg fólia al3tt'történt. illetve -kockába tűzdelnünk. s ezzel már gazdaságosan. A rövid tenyészidejű fajtákat házikertekben vagy kis felületen kézi művelésre alapozva 40 x 30 cm-re ültetjük. • Ápolás. A túlzott nitrogén-ellátás csökkenti az eltarthatóságot. május eleje márc. A tárolásra szánt káposztát viszont csak teljesen kifejlődött állapotban szabad szedni. 20. Az így termesztett káposzta magas ára miatt itthon nem volt nagyon kelendő. A növényeket jól előkészített talajba kell ültetni. ideértve még a korai palántát is. Az alap-tenyészterület — barázdás öntözés esetén — is változatlan. A korai káposztát 2-3 esetben. exportra is lehet termeszteni. Első alkalommal a megeredés után fejtrágyázunk pétisóval vagy más nitrogéntartalmú műtrágyával 1-2 dkg műtrágyát számolva négyzetméterenként. A növények sűrűsége tűzdelés nélkül 800-1000 db/m 2 . Ezért a tárolásra termesztett káposztát a szedés előtt 2-3 héttel már ne öntözzük. de ilyen esetben ikersoros megoldás is választható. Házikeriekben vagy kis felületen főleg a gyomirtás jelent sok munkát. Öntözni mindenképpen célszerű. • A szedést a korai termesztéskora nem teljesen kemény fejek esetén is meg kezd hetjük. táblázat. fennáll a peronoszpóra veszélye. A palánták ápolása nem tér el a többi zöldségnövényétől. a hosszú tenyészidejűek a 3-4 kg fejsúlyt is elérhetik. Házi körülmények között kis mennyiségben egészen egyszerűen is felnevelhető a káposzta palántája. A későbbi hidegágyi palánta nevelésénél erre lényegében nincsen szükség. A korai kiültetést megelőző héten fokozatosan eddzük a palántákat. Várható termés. márc. vége árp. 15. a nyáron termesztettet viszont legalább ötször meg kell öntöznünk. A tárolt és savanyított káposzta legalább májusig biztosítja a szükségletet. 7 Zöldségtermesztés 97 . 20. A fejes káposzta hajtatása nem régi keletű. így a frissnek csak akkor lehet korábban jelentősége.— június végéig november elején március végétől július közepéig június közepén június elejétől október közepéig október végén Kiültetés Szedés időszaka R övid tenyészidejűek Közepes tenyészidejűek Hosszú tenyészidejűek jan. ápr. az egészen késői fajtákat pedig 50 x 50 vagy 50 x 60 cm-re ültetjük. ha az olcsón és megfelelő haszonnal állítható elő. Amennyiben tűzdelünk. Célszerű 5 x 5 cm-re vagy il yen méretű táphengerbe.— jún. kikelnek. Az első próbálkozások a friss káposzta korábbi előállítására cserepes.5 kg. eleje.17. A fejes káposzta szaporítási és nevelési idejének alakulása Vetési idő Fajtacsoport tüzdelés esetén tüzdelés nélkül febr. 10. A közepes tenyészidejű fajtákat 40 x 50 cm-re. tápkockás palántával történtek. Főleg hazánkban terjed. vége. Másodszor a fejesedés megindulásakor ajánlatos műtrágyáznunk. úgy 2000-3000 db/m 2 -t számolhatunk a tűzdelésig. A rövid tenyészidejűek 1-1. • Hajtatás. A fejtrágyát az öntözéssel együtt célszerű adagolni. A hidegtűrő káposzta fűtetlen fólia alá március elején ültethető ki legkorábban. Ha a levegő hőmérséklete a kívánt szint fölé szökik. Hasonlóan káros lehet a szedést megelőző időszakban történő öntözés is.

gazdagabb ásványianyag-tartalma is. Elkészítési lehetősége is kisebb. A hajtatáshoz 7-8 hetes. fejlődésében már nem esik vissza. Tápanyag. május derekára szedhető. Egyébként rendkívül értékes tápanyagokattartal maz. Tekintve. Sok kelkáposztát termesztenek Pest környékén. E két ok miatt kisebb a termőfelülete és a fogyasztása is. de vetésterülete kevésbé ingadozó. mint a káposzta. vagy korai zöldségfélék után ültetik. • Növényváltás. mert gyökerei mélyebbre képesek hatolni. A fóliát pedig akár paprika-. Ezért az ország több vidékén öntözés nélkül vagy igen kevés öntözéssel is termesztik. Kiültetését célszerű június elején elvégezni. a hajtatás időpontja erősen függ a tavaszi időjárás alakulásától. hogy a kiültetésig a talaj valamelyest felmelegedhessen. A korai kelkáposztát az ország déli részéről hozzák. akár egész télen is kint tartható.A kiültetést megelőzően legalább egy héttel a fóliát állítsuk fel. hogy március elejétől április 10-ig hagyjuk a fóliát a káposztán. A fejes káposztához hasonlóak az igényei. Megtehetjük azt is. Valamelyest nagyobb a fehérjetartalma. nem savanyítható és salátának sem készíthető el. • A vízigénye is kisebb. Ezekben alig tér el a fejes káposztától. Minthogy hideg fólia alatt a hőmérsékletet a Nap energiája szolgáltatja. Fiatal palánta korában. Ily módon a káposzta szedése május második felére esik. Piacra kész áru előállításával emiatt 8-10 nap eltéréssel lehet számolni. melyet színe miatt salátaként fogyasztanak. Ezt követően június végéig folyamatosan ültethetünk. E célra a SZENTESI VÖ R ÖS fajtát javasoljuk termeszteni. Itt vagy gabona. Másodterményként ezt a fajt a káposztafélék közül csak Kecskeméten termesztik.és a B 2 -vitamin-tartalma is magas. s ha akkor a fóliát eltávolítjuk róla. hogy viszonylag rövid tenyészidejű fajtái miatt elő. Egymás 98 . bár a tárolást rosszabbul bírja. mint a fejes káposztát. Korábbi termesztésre —a tenyészidő figyelembevételével — legkorábban június elejére tudunk vöröskáposztát előállítani úgy. termesztik a magját. Hőigénye is majdnem azonos. így igen széles társításra van lehetőség más növényekkel. Elsősorban télen keresett. C-vitamin-tartalma megközelíti a fejes káposztáét. de ily módon néhány nappal később kapunk szedésre alkalmas termést. a B 1 . Ez idő tájt már a szabadban is jól fejlődik a káposzta. hogy a tél beálltáig biztosan beérjenek a fejek. mint a fejes káposzta. Egész télen eltartható. Jelentőségét növeli.és talajigénye azonos a fejes káposztáéval. ha a fólia a szedésig rajta marad. • Környezeti igényei. A kistermesztők ezt a tulajdonságát kihasználva időnként. A március elején kiültetett káposzta. hogy a palántákat április elején ültetjük ki. Csongrád és Bács megyében is. akár paradicsomhajtatásra újból fel használhatjuk. így ősszel palántázva. így egész nyáron el tudjuk látni a piacot vöröskáposztával. cserépben vagy tápkockában nevelt palántát használjunk. mint a fejes káposztáé. Csupán tűzdelt palántával is hajtathatunk. Vöröskáposzta A fejes káposzta egyik változata. Fajtái azonban még több hideget is elviselnek. trágyázás. Kelkáposzta Kisebb fel ületen termesztik.vagy utóterményként egyaránt termeszthető. de nyáron is értékesíthető. ha már begyökeresedett. hogy rövid tenyészidejű fajtái a fejes káposztánál 1-2 héttel hamarabb érnek. hiszen a 13 °C körüli hőmérséklet számára a legkedvezőbb. talaj-előkészítés. Termesztése többnyire megegyezik a középhosszú tenyészidejű fejes káposztáéval.

esetleg trágyafűtéssel lehet felnevelni. A korai palántanevelés módja és ápolása egyezik a káposztáéval. ábra. Kelkáposzta (Szentesi) . mint a fejes káposztát. így a magot február 10. négyzetméterenként 800 db palántát nevelnek. Hasonlóan koraiak. hogy a takaróföld ne száradjon ki és ne váljon cserepessé. paprika vagy uborka is követheti. A sima. de a kiskertekben terméscsökkenés nélkül nagyon gyakran termesztik így is. tehát április közepi időtől kezdve már nincs szükség melegtalpra vagy fűtött helyiségre a palántaneveléshez. Csak palántáról célszerű termeszteni. de már nemigen kaphatók az ULMI és a BÉCSI KAPUCINUS. A későbbi. Ezt követően a következő év májusától már új növény. körül szokás vetni. • Fajtái. A korai kelkáposztát ugyanúgy március második felében ültetik ki. A magvetést a kiültetés idejéhez kell igazítani úgy. régi nevén ADVENTI az egyetlen olyan fajta.65. Az ilyen korai anyagot csak palántanevelő ágyban fűtéssel. talán rövid tenyészideje miatt nem szokták tűzdelni. mely átteleltetésre is alkalmas. Valamelyest hosszabb tenyészidejű a VASFEJ. illetve annak tájváltozatát elsősorban tárolásra termesztik. A középérésű fajták közül a VERTUST. Ez tulajdonságban közel áll a külföldi VORBOTE fajtához. szabad ágyban jól felnevelhető a palánta. A hivatalosan elismert fajták közül a SZENTESI KORAI a legrövidebb tenyészidejű. Mohács környékén — egyedül az országban — átteleltetve szokták termeszteni. után nem célszerű ugyan termeszteni. Érdekes módon. Viszonylag ritkán. tűzdelés nélküli palántanevelés jó hat hetet jelent. Legfeljebb a vetés és kelés közti időben célszerű a szabadban vetett magot nedves anyaggal takarni. rozs vagy árpa utáni palántázás. hogy később már 4-5 hetes palántanevelési időt kell számolni. Jól előkészített kerti földben. Március végétő/folyamatosan ültethető a kelkáposzta. • Szaporítás. Igen elterjedt a korai burgonya. 7• 99 . Ez esetben egy korán lekerülő növény után ültetik ki ősszel. A MOHÁCSI áttelelő.

a koraiaknál 0. A termesztés módjának lényege.5 kg. hogy az áttelelés begyökeresedett állapotú. Jól előkészített és trágyázott talajba 35 x 35 cm-es tenyészterületre ültetjük. ha a fejek jól kifejlődtek. A szedés az időjárástól függően április közepétől május elejéig tart. 100 . mint az egyéb káposztaféléké. Szedéskor nem kell megvárni. A kelkáposztát akkor szedjük. esetleg ikersorosan ültessük ki. Ez az időjárástól függően 2-3 hetet is jelenthet. tél végi hőingadozásokat. kapáljuk. A fejlődés meggyorsítására a tavasszal fejlődésnek indult kelkáposztára legalább egy hónapra fólia is húzható. Más országrészekben bizonytalanabb az átteleltetéses termesztése. legfeljebb három alkalommal. de legkésőbb július 15-ig kell kiültetni. Az ápolása rendszeres gyomirtásból áll. A kelkáposzta jól bírja az árasztó öntözést. s a szedésig még egy alkalommal el kell ezt végezni. Átteleltetésre csak a MOHÁCSI korábbi nevén ADVENTI fajta jöhet számításba.5-1 kg. míg a fejek teljesen keménnyé válnak. lehetőleg jól trágyázott talajba. amint a talajállapot lehetővé teszi. A kiültetés jól előkészített. így barázdásan is ajánlatos művelni. a korai kelt kettő. A magvetést tehát augusztus végén ajánlatos elvégezni. melyek középhosszú tenyészidejűek. A rövid tenyészidejű fajták 30 x 30 vagy 35 x 30 cm-re. A túl fejlettek már kevésbé viselik el a hideget. Ennek megfelelően a palánták kiültetését október derekára kell időzíteni. Kiültetésre alkalmas palántát erre az időre 4-5 hét alatt lehet nevelni. hosszabb tenyészidejű — szabályozható. egyszerű hidegágyban. mert a Duna környéki párásabb és kiegyenlítettebb hőmérsékletű tél ezt lehetővéteszi. Palánta nevelése azonos módon történik. Öntözés nélkül termesztve a kelkáposztafajták tenyészideje valamivel hosszabb. de növekedni nem. a hosszú tenyészidejűek a 2-3 kg közti súlyt is elérhetik. Őszi ápolása lényegében nincsen. feltehetően azért. Ezt tehát az öntözetlen kelkáposzta-termesztésnél figyelembe kell vennünk.A folyamatos ellátás a fajták váltásával is — rövidebb. Ezt házikertben kézzel végezzük. Ezeket július elején. Ezeket azonban nem lehet tárolni. jól fejlett palántákkal történjen. Tavasszal. Ez esetben bakhátra. Csapadékos nyarakon azonban ennyire nincsen szükség. mint öntözéssel. A téli eltartásra a Vertus típusú fajtákat kell használni. A kelkáposztát is általában öntöznünk kell. a hosszabb tenyészidejűek viszont 40 x 50 vagy 50 x 50 cm-re kerülnek. illetve a téli. Várható termés. fajtatípus szerint másmás állománysűrűséggel történik. Áttelelő kelkáposzta Csak Mohács környékén térmelhető biztonsággal. a későit öt alkalommal öntözzük. A rövid tenyészidejű fajtákat egészen augusztus elejéig folyamatosan ültethetjük. Az ekkor ültetett növények képesek begyökeresedni. Ezt követően a fóliát más növényre vihetjük át. Az áttelelő kelkáposztánál 0.

apró gumókat fejleszt. A korai fajták zömmel fehérek. tehát a 101 . a paprika következik. A káposztaféléket kivéve bármely zöldségnövénynek jó előveteménye. A déli országrészekben már május közepén leszedhető. Ásványi anyagokat. Sok vizet használ fel. • Vízigénye. Termesztése az utóbbi évtizedekben fokozatosan fejlődött. hogy március 20. ha nem egyszerűen tűzdelt. így a berendezések hasznosításában vagy a szabadföldi terület többszöri kihasználására jól beilleszthető. Ezeket ma főként hajtatásra használják. A vetésforgó első trágyázott szakaszában termesztik. mert szabadföldön és hajtatva is jövedelmezően termeszthető. Gazdasági jelentősége nagy. A korai és a hajtatott karalábé lombját más országokban fogyasztják is. mert nem savanyítható. elsősorban meszet és foszfort is jelentős mennyiségben tartalmaz. • Tápanyagigénye szintén nagy. • Vetésforgó. Talaj-előkészítése és trágyázása megegyezik a többi káposztaféléével. Újabban a SZENTESI KÉK termesztése is elterjedt a kereskedelem igénye alapján. • Korai szabadföldi termesztésével külön kell foglalkoznunk. borsó. Élelmezési jelentősége C-vitamin-tartalmával magyarázható elsősorban. a SZENTESI HAJTATÁSI főként hajtatásra kerülnek. Így a SZENTESI és SO RÓ KSÁRI FEHÉR fajták. sőt fényszegény teleken meg is áll a palánta fejlődése. Utónövényként valamennyi korai zöldségnövény (burgonya. saláta. Köztesként főként házikertben termeszthető. fássá válik. A magas hőmérsékletet különösen a hosszú tenyészidejű fajták jól viselik. A bolgár-rendszerű kisüzemekben gyakran kis lombú zöldségnövényekkel együtt termesztették (hagyma. retek) után termeszthető. A káposztafélék közül a legsekélyebben gyökerezik.vagy tápkockás palántákat állítunk elő. körüli napokra tűzdelt palántát állítsunk elő. retek). Edzés nélkül a szabadföldi palánták korán kiültetve szintén károsodnak a hideg hatására. Valamennyi káposztaféle közül a legtöbbet. hogy gyakori öntözést kíván. Elég rövid tenyészidejű növény. Lényegében mindkettő előállítási ideje 8-9 hét. Különösen hideghajtatása terjedt el. A hosszú tenyészidejűek közül a KÉK SZALON NA termesztése terjedt el. és rövid tenyészidejű zöldségnövények kerülnek utána. A korai termesztés legfontosabb jellemzője. Nagyobb felületen azért nem terjed termesztése. A legsötétebb téli hónapokban a tenyészidő megkétszereződik. trágyázás. ez is egyik oka. Ez a fajta téli tárolásra is alkalmas. Árnyékos helyen sem fejlődik kielégítően. Száraz körülmények között a fajták egy része durva szövetűvé. Ezzel a kettős kombinációval lehet a legnagyobb bevételt elérni szabadföldi zöldségtermesztésben. ha nedvességigényük kielégítést nyer. még ennél is többet. Alacsony hőigénye majdnem azonos e tekintetben a fejes káposztáéval. de korai szabadföldi termesztésre is alkalmas egy részük. konzerválásra alkalmatlan. szabadban termesztve. • Fényigénye nagy. így csak hajtatásra célszerű használni. 60 mg/100 g körüli mennyiséget tartalmaz. talaj-előkészítés. saláta. Utána mint főnöveny. mert jövedelmezősége az exportlehetőségek s a hazai ellátás szempontjából más növényekkel szemben is kiemelkedő. Előveteményként termesztve legkésőbb júniusban már felszabadul a földje. A KÉK ÓCEÁN fajta inkább közepes tenyészidejű. • Höigénye. finom zöldségek közé tartozó káposztaféle. A PRÁGAI fehér igen érzékeny a hideghatásra. Egyes rövid tenyészidejű fajták azonban a huzamosabb hideg hatására magszárba szöknek. Tárolásra is csak a hosszú tenyészidejű fajták alkalmasak. • Fajtái. Korai termesztésre azonban csak az ország déli. Ilyen körülmények között hosszú lombot és kis.Karalábé Az ún. Néhány nappal a koraiság még fokozható. Lombja. gyorsan felmelegedő és öntözésre beállított területei alkalmasak. hanem gyep.

A tűzdelt palánta 5 X 5 cm-es tenyészterületen nevelhető vagy ilyen méretű tápkockában. Szentesi korai karalábéfajta magvetést január 20. jó években a hónap első napjaiban kerül sor. csupán a gyökeret és a legalsó leveleket távolítjuk el. hanem a későbbi hónapokban is van igény. A március 20. Ajúnius—novemberköztifogyasztáshoz. A növekvő zöldségválaszték miatt azonban kisebb mennyiségben. Lehet ikersoros megoldást is választani. de vethető a mag közvetlen a tápkockába is. Kis területen azonban erre nincsen szükség. • Tömegtermesztés. Ilyen célra már az egész országban termelhető a karalábé ! A palántanevelés 4-5 hétig tart. A gumókat nem kell lombtalanítani. Amennyiben később — az első lomblevelek megjelenése után — tűzdelünk. illetve piacellátáshoz áprilistól folyamatosan kell ültetni. akkor valamivel ritkábban kell vetni. négyzetméterenként 1500 növényt. A korai karalábé szedésére a déli megyékben május első felében. Fontos. A tűzdelést február első felében kell végezni. mint a koraira.66. hogy a karalábé a kiültetéskor megfelelően nedves talajba kerüljön. ill. A tenyészidő során szükség szerint kell az öntözést végezni. s így kerül csomózásra. Friss karalábéra nemcsak májusban. négyzetméterenként 2000 db növény nevelhető fel. Tyúktojás nagyság elérésekor a szedés megkezdhető. táján kiültetett karalábé igen sűrűn ültethető. ami szikleveles állapotban már végezhető. mert a korai fajták kis lombja miatt 25 x 25 cm-es alap-tenyészterület is elegendő. A tűzdelésig. hiszen legfeljebb egy alkalommal kell gyomtalanítani vagy a talajt lazítani. ábra. hengerben. illetve nagyobb gumójú fajtákat termeszteni. s az utolsó kiültetés ideje rövid tenyészidejű fajtával augusztus 102 . Friss fogyasztásra a korai vagy a közepes tenyészidejű fajtákat ajánljuk. Célszerű a piaci igénynek megfelelően a korainál fejlettebb. csupán a palántákat. Nem szokták a talaj lehűlése miatt az egész területet beönteni. körül szokták elvégezni.

Ennek ellenére gazdaságossági. Utána a melegtűrő paprika. kiváltképpen a hidegtűrők számára. mert a meglevő hőt meg kell tartani. amikor a március nem túl borult. továbbá a berendezés költségei miatt nagyon leszűkülnek a lehetőségek. ha a karalábéra biztos piacunk van. Elsősorban fűtetlen fólia. • Hajtatása (fűtött berendezésben). A gumókat beérett állapotban. hogy először március elejétől április 10-ig a karalábén tartjuk a fóliát. A palántát március elejére cserépben. Három növény hajtatása a következőképpen lehetséges a tavasz folyamán : első növényként karalábé március elejétől április 10-ig . de a gumó is megnyúlik és deformált lesz. Ezért márciusi napos időben gyakran kell szellőztetni. hogy a talaj kellően átmelegedhessen. Hideghajtatásra csak olyan fajtát használjunk. Esetleg talajlazításra is sor kerülhet és szükség szerint öntözni kell. 25 x 20 cm tenyészterü letre ültetünk. értékesítési szempontok. a tenyészterület 40 x 30 cm. csapadékos. A palántanevelés egyszerű szabadföldi ágyásokban végezhető. azonnal le kell zárni a szellőzőket. hogy többször kell öntözni. hogy a fóliát már egy héttel korábban felállítjuk. • Hideghajtatása. Házikertekben még gazdaságosabb módja a karalábé vándoroltatással történő hajtatása. A karalábé 18 °C feletti hőmérsékleten huzamosabb időn át napközben rendellenesen fejlődik. Az ültetést a nap hűvösebb. Április 10-től a paradicsomra visszük át a fóliát. s így még a szabadföldi előtt tudunk paprikát is szedni. négyzetméterenként 800-1000 db növénysűrűséggel. Az előterményt március második feléig gazdaságossági okok miatt le kell szedni. kora délelőtti vagy késő délutáni időszakában célszerű elvégezni. Az ápolás gyomtalanításból és öntözésből áll. Az ápolásban az a különbség. A korai hajtatás sikere elsősorban a hőmérséklet tartásától függ. ún. s így csak akkor hajtassunk. május 15-től paprikára helyezzük a fóliát. 20 x 20. Ennek megfelelően a magvetést augusztus elején kell a szokásos módon végezni.vagy táphengerben állíthatjuk elő. Az ápolás elsősorban a levegő hőmérsékletének szabályozásából áll. Lombja megnyúlik. Jó minőségű. de mihelyt elborul. A rövidebb tenyészidejű saláta és retek biztosabban behozható március közepére. mely nem megy magszárba a hideg hatására (Szentesi. de nyáron több vizet kell biztosítani. A kiültetés módja azonos a koraiéval. paradicsom vagy az uborka követheti főnövényként. közepes tenyészidejű fajták esetén július közepe. még meglevő melegágyi ablakok alatt melegtalp nélkül vagy ablakokból képzett. Ez esetben úgy kell időzíteni a vetést. Ilyen előterményként a karalábé szóba jöhetne. A tél végi. A karalábé beiktatása révén két vagy három növény hajtatása is megoldódhat. Ekkor még nincsen kész szedésre. de tenyészideje miatt a gyakorlatban kevés helyen hajtatnak így. között paradicsom. Legkorábban március elején ültethető ki úgy. második növény április 1 0.közepe. A palántanevelés változatlan. Két növénnyel célszerű úgy hasznosítani a mobil fóliás berendezést. Letisztítva. hajnali. Ezek szedését október közepére kell ütemezni. Hideg fólia alatt első növényként jöhet számításba. gyep. Ennek megfelelően legkésőbb július 15-ig ültetjük ki a palántákat. Szedése olyan években. A fűtött fólia őszi hajtatásra is alkalmas. és május 15. tehát a teljes nagyság elérésekor szedjük. A kereslet azonban ősszel igen gyenge. április 15-20-ra tehető. s a magvetést június elején végezzük el. hogy a palánták kiültetése szeptember közepéig befejeződjék. Téli eltartásra hosszú tenyészidejű fajtákat kell termeszteni. 103 . de már fólia nélkül is tovább fejlődik. A karalábé rövid tenyészideje miatt valamennyi termesztőberendezésben hajtatható. szép küllemű karalábét tudunk benne termeszteni. blokkokban hajtatható. Soroksári). tavaszi időben a termálvízzel fűtött fólia alatt egy hidegtűrő előtermény és egy melegigényes főnövény hajtatására kerül sor. lombtalanítva tároljuk. Ősszel hideg fólia alatt nem szabad karalábét hajtatni.

Táp. Táplálkozási értéke nagy.vagy gyepkockába is vethető. de másodterményként is jó. A karfiol tehát va lamenynyi környezeti tényezőre érzékeny. második fele. így ősszel K. Sokféleképpen elkészíthető. talaj-előkészítés. Ezért célszerű a korai szabadföldi termesztésnél szokásos táp. Hőségben csak apró rózsákat fejleszt. Termesztése és fogyasztása azóta világszerte fokozódik. és így is jó eredményeket kapnak. gyorsan felmelegedő. A Szentesi elsősorban a korai termesztésben használható. A túlzott nitrogénellátás következménye. • Vetésforgó. hogy a konzervkészítményben levő karfiol sötétebb színt kap. • Környezeti igényei. ha szikleveles állapotban tűzdelünk. főleg vitaminjai miatt. Talaj-előkészítése és trágyázása megegyezik a többi káposztaféléével. Tápanyagigénye azonos a fejes káposztáéval. Egyaránt lehet elő. minőségű termést. a hosszú tenyészidejűeket pedig még június végén kiültetjük. s egyre többféle konzervet is készítenek belőle. az IDOL OSENA. A palántát fűthető berendezésben január 20. öntözhető talajok alkalmasak. Optimális hőigénye megegyezik a többi káposztáéval. Ennek oka a tavaszi légszárazság és a magas hőmérséklet a rózsaképződés idején. mert meglehetősen gazdaságos.vagy gyepkockásan ad korán és elfogadható mennyiségű.és P-trágyát műtrágya formájában is adagoljunk. tűzdelhető. Középhosszú tenyészidejűeket július első felében. A talaj nedvessége mellett sok párát is kíván a termesztéshez.vagy gyepkockás palántanevelést alkalmazni. A másodterményű karfiol ültetési ideje rövid tenyészidejű fajták esetén július közepe. a MASTER OSENA és a SUP RI MAX fajták engedélyezettek. különösen ha korai termesztésben nem eléggé edzettük meg a palántákat. Jelenleg forgalomba hozatalra a SZENTESI.tudjuk szedni. A palántát jól 104 . Ásványi sókban is gazdag. Érzékeny a hidegre is. de az ingadozásokat már kevésbé bírja. Célszerű tehát minél korábban ültetni. A palántákat a kiültetés előtt négy-öt héttel kezdjük el nevelni.és utóterményként alkalmazható. trágyázás. A korai karfiol tenyészterülete 30 x 30 vagy 40 x 30 cm. Ikersor esetén 60+20 x 30 cm-re palántázzák. finom zöldségfélék közé sorolják. Nagyon borús. A fényre szintén érzékeny. mint a többi káposztafélét. C-vitaminból a friss és mélyhűtött karfiol egyaránt mintegy 60 mg/100 g-ot tartalmaz. nagyon ízletes zöldségnövény. A forgóban úgy helyezzük el. • Fajtái.és utóterményként termeszteni. annál nagyobb a lehetőség a minőség és a mennyiség növelésére. Ugyanakkor a nagy meleget a rózsaképződés idején nem bírja. Hajtatásával érdemes foglalkozni. de hidegérzékenysége miatt csak táp. Ha fejlettebb növényeket tűzdelünk. pedig a karfiol őszi termesztésben mennyiségben és minőségben egyaránt jó termést ad. így a hozam is kicsi. ill. A karfiolt tavasszal és ősszel termesztjük. hogy ne egyoldalúan nitrogénben gazdag talajba kerüljön. Korai termesztésre a megfelelő. körüli vetéssel kezdjük nevelni. Sok karfiolt dolgoz fel a hűtőipar. mint az őszi termesztés. Viszonylag sekély gyökérzete miatt gyakrabban kell öntözni. Az ún. akkor 3000-nél sűrűbbre ne vessük. A karfiolt a termesztő körzetekben csak tűzdeléssel termesztik. A növénysűrűség ennél is 3000-4000 lehet. A palánta 8-9 hét alatt ültetésre alkalmas. Előterményként való termesztése általában bizonytalanabb. Vízigénye nagy. A tavaszi kisebb termést a magasabb árak egyensúlyozzák. Ha csak tűzdeljük. Minél korábban . Lényeges tehát. akkor 5 x 5 cm-es távolságra helyezzük a növényeket egymástól.Karfiol A karfiol a húszas években kezdett ismertté válni. Jó termést csak ezek megfelelő összhangja esetén várhatunk. • Szaporítása. Őszi termesztésre már a közép és a hosszú tenyészidejű fajták jöhetnek számításba. ill. esős nyár vége és ősz eleje csökkenti a rózsák képződését. Rövid tenyészidejű fajtái miatt elő. Ápolása azonos a fejes káposztáéval.

A gyomirtást a gyomosság foka szerint választjuk meg. asszimilál. A tenyészterület a rövid tenyészidejű fajtáknál változatlan. A karfiolrózsák védelme a nap barnító hatásától "i I 105 . s ezért a barnulás 68. hogy a belső lomblevelekből kettőt-hármat a rózsa magasságában megtörünk és ráborítunk a rózsára. az őszi termesztésben ötször öntözzünk. szabadföldi ágyakban neveljük elő. Az átlagos időjárási viszonyok mellett a korai termesztésben háromszor. • Ápolása.67. Kis területen kézi vagy gépi kapálással oldjuk meg. de a közvetlen fénytől eltakarja a rózsát. így a levél továbbra is él. Gyomirtásból és öntözésből áll. ábra. Korai karfiol (Szentesi) előkészített. Külön ápolási munkát jelent kisüzemi keretek között a lomblevelek egy részének a rózsára való ráborítása. Ezt úgy végezzük. a hosszú tenyészidejű fajtákat 60 x 60 cm-re vagy 60 x 80 cm-re ültethetjük. Tűzdelés nélkül négyzetméterenként 800-1000 db legyen az egyedszám. tápdús kerti földben. ábra.

lehetőségét kizárjuk. a paradicsom. Célszerű ezt az „utónevelést" csapadéktól védett. • Hideghajtatás. Kétségtelen. Ily módon lassan még növekszik a rózsa. Várható termés: átlagosan 0. Tenyészideje az előveteményként hajtatott reteknél. tehát melegtalpas ágyakban is érhetünk el eredményt. Ez esetben március végéig le kell hozni a karfiolt. A szedés a fajtától függetlenül már ököl nagyságú rózsák esetén elkezdhető. de a kereslet és az árak nem biztos. és úgy rakjuk kupacba. Érdekes tulajdonsága a karfiolnak. Az ültetés — ahhoz. még a szabadföldi 106 . általában úgy. s ekkor a nap ereje gyengébb és a hőmérséklet is alacsonyabb. fedett helyen végezni. ha a fagyokig nem tudta a rózsa a teljes nagyságát elérni. A hajtatás lehetősége ugyan jó. Ily módon a karfiol május végén. uborka és paradicsom előtt egyaránt hajtatták. hogy március végéig szedhető árut kapjunk — január közepén van. A lehetőség tehát adott a korai hajtatásra fűtetlen fólia alatt. szétesnek. Ez inkább a tavaszi termesztésben szokott bekövetkezni. melegágy fűtés nélkül vagy melegágyi ablakokból készült blokkok egyaránt megfelelnek. mert ősszel a rózsaképződés szeptember végére esik. még termálvizes fólia alatt sem. Il yen korai hajtatást csak termálvízzel fűtött fólia alatt lehet gazdaságosan végezni. Lehetőleg előtte a talaj 8-10 °C-ra már melegedjen fel. mert így biztosított a rózsák szép fehér színe. Az őszi hajtatásban pedig a főnövény korai. Ezért vagy korábban ültetjük. • Hajtatása fűtött helyiségben. A főnövény. hogy a karfiolt hajtatjuk-e. Ettől kezdve a karfiol már a szabadban is jól fejlődik. Kevésbé érzékeny. így azt november elején kell elkezdeni. A növényt gyökeresen felszedjük. mint a karalábé. Manapság a termálvizes házakban ez nem lenne kifizetődő. és az ilyen áru már nem lesz első osztályú. hogy február közepére szedték a karfiolt. vagy a főnövény kiültetése tolódik el 2-3 héttel. de biofűtéses. Korai szedésnél legfeljebb a termés súlya lesz kisebb. paradicsorriból vagy uborkából kisebb a bevétel. hogy kifizetődővé teszik a termesztését. hogy ilyen esetben a szabadföldi termények előtt paprikából. salátánál. A karalábéhoz hasonlóan a fűtés nélküli berendezésekben a karfiolt is lehet hajtatni. hogy a tövek befelé. s ráhelyezzük a fóliát. de még a karalábénál is hosszabb. Ám kis felületen ősszel ajánlatos ezt elvégezni. novemberi kiültetése miatt nem célszerű termeszteni. Fűtöttfólia alá beilleszthető. május elejére számíthatunk szedhető termésre.5-1 kg közti rózsasúlyra lehet számítani. így 'március elején nyugodtan ültethető a fólia alá. Ez esetben a karfiol viszonylag hosszabb tenyészideje semmi hátrányt nem jelenthet. de az árviszonyok alakulásától kell függővé tenni. az uborka vagy a paprika így később kerülhet a karfiol után. körül szedhetjük le. hogy karfiolt vagy más hidegtűrő növényt hajtatunk előterményként. A palántanevelés ilyen korai termesztés esetén 10 hétig is eltart. Erre az időre kiültetjük a paradicsomot. A március elején kiültetett karfiolról a fóliát április 10. Paprika. A palántanevelés munkái és módja azonos a karalábééval. A májusi fagyok elmúltával. világos. Az őszi termesztésben erre a műveletre már kevésbé szokott sor kerülni. Csak akkor szabad azonban hajtatni. 15-16-án pedig a paradicsomról szedjük le a fóliát és átrakjuk a már kiültetett paprikára. Csak hajtatással való hasznosítás esetén első növényként mint hidegtűrő szerepelhet. mert a virágkezdemények megnyúlnak. A megkésett szedés a rózsa minőségét rontja. Elsősorban a mindenkori áralakulások alapján lehet dönteni. még van lehetőség a termés súlyának további növelésére. E célra fólia. A növényházakban korábban gyakori növény volt előterményként. Igy április végére. ha az áru megfelelő áron való értékesítését előre le lehet kötni. • Szedés. Ezt azonban ellensúlyozhatja a karfiolból származó magasabb bevétel. a lombozat kifelé helyezkedjen el. összel szintén jól beilleszthető a karfiolhajtatás a fűtött fólia forgójába. hogy ősszel. hiszen a piacon sincs iránta kereslet. aJelmagzásra. Kisüzemben a vándoro/tatássa/történő hajtatás a jobb.

Tenyészterü lete 30 x 30 cm. a brokkoli azonban egyaránt jól tűri a nyári meleget és a fényt. A gyökérzete nem hatol mélyre. egységes felületű. monokultúrás termesztésre sem. Nagy melegben a rózsák túl gyorsan fejlődnek. • Tápanyagigényére jellemző. A fólia alatti karfiolhajtatásnál szintén célszerű a rózsákat (fényvédelemben részesíteni) takarni. ún. A karfiol hajtatásához a legrövidebb tenyészidejű fajtát kell választani. Brokkoli Közeli rokona a karfiolnak. Mindig őszre állítjuk elő. Táplálkozási értéke hasonló a karfioléhoz. A karfiol virágkezdeményeiből ugyanis egészen tömött. de jelentős a thiamin-. Ápolása a hőmérséklet szabályozásából. Rövid tenyészideje miatt alkalmas a kettős termesztésre is. Brokkoli 107 . Sok A-vitamint és C-vitamint tartalmaz. A fogyasztásra kerülő részek között azonban lényeges alaki különbségek vannak. hogy meg ne barnuljanak. ún. • Hőigénye közel azonos a karfioléval. • Növényváltás. ha meszes talajokon termesztjük. jó vízellátottság ú területeken ad jó termést. s ennek következtében a fogyasztásra kerülő részei olyanok. gyomtalanításból és szükség szerinti öntözésből áll. viaszbevonatúak. hogy a talaj eléggé nedves maradjon. talaj-előkészítés. Különösen a tél végi zöldség hiány pótlásánál lenne nálunk is nagy jelentősége. de mélyhűtésre annál alkalmasabb. Levelei hosszú lapátszerűek. a brokkoli virágzati kezdeményei pedig hosszabb száron fejlődnek.előtt. mint amikor a karfiol virágzás előtt szárba indul. Gazdasági jelentősége azonos a karfioléval. Természetesen ehhez jól fejlett palántákat kell kiültetnünk. szedhető lesz.és vastartalma is. Különösebben nem érzékeny az egymás után történő. így gyakran kell öntözni. Mély rétegű. mert ezeken nem terjed a gyökérgolyva. Hidegtűrő képessége is jó. Talajigénye azonos a karfioléval. riboflavin-. Így a fokozott nitrogéntrágyázás az oldalhajtásokból származó árumennyiséget jelentősen befolyásolja. így jelentősen megrövidülhet a szedési időszak. hogy a tenyészidőszak vége felé sok N -t használ fel. • Vízigénye igen nagy. melyek hasonlóak a karfioléhoz. miacin-. A karfiol rózsái a nagy melegben a fényre nagyon érzékenyek. simák. ezért korán lekerülő zöldségnövények 69. kalcium. rózsák kerülnek szedésre és fogyasztásra. • Fényigénye azonos a karfioléval. a nagyobb fagyokat különösebb károsodás nélkül bírja. ábra. melyeket a karalábéhoz hasonlóan állítunk elő. tehát 13f7 °C az optimális.

Főként NSZK-ban. hogy a bimbóskel —20°C-ot is elvisel. Ennek megfelelően kell a magvetést időzíteni. tehát megközelíti a csemegepaprikáét. Gazdaságilag ott jelentős növény. Hollandiában. A-vitamin a káposzták közül csak a leveleskelben van több. A fejtrágyázást augusztusvégétől lehet kezdeni. mint a többi káposztafélének.. A magvetést szabadföldi ágyba vagy hidegágyba a fajtától függően eltérő időben végezzük. s főleg nitrogénműtrágyát kell adagolni számára. s a rajtuk levő virágkezdemények még nem nyíltak ki. • Hőigénye. s jóval felülmúlja a többi levélzöldségét. nyersen 90 mg 100 g-onként. tehát bizonytalan. A középső részek eltávolítás után fejlődő 2. Így Korai burgonya. saláta. A fagyok beállta után érdemes a bimbókat leszedni. Vitamintartalma szintén igen jelentős. de a többi nyugat-európai országban is elterjedt káposztaféle. hiszen az felesleges kiadás. ahol van munkaerő a megtermesztéshez. Szárazanyag -tartalma 13-16%. ikersorban 100+30 cm sor. • Termesztése. Egyesek úgytalálták. Tenyészterülete 90 x 45-60 cm.és 40-50 cm tőtávolság. A brokkolit a másodterményű karfiolhoz hasonlóan termesztjük. tömöttsége elsősorban fajtafüggvény. amikor a hajtásrészek a 20-25 cm hosszúságot már elérték. FRÜHESTER LT. Bimbőskel (kelbimbó) A levelek hónaljában a tenyészidő végére képződnek a fejes káposztához hasonló szerkezetű.és foszfortartalma. • Fajtái. A házikertekben igen jól termeszthető. nagy munkaigényessége miatt eddigi termesztése eredménytelen maradt. a fajtától függően. Jól előkészített.5-10 cm átmérőjű oldalhajtások végén képződő virágrészek folyamatosan szed hetők. ebből 800-1000 db palánta nevelhető.után termeszthető. Mint igényes és értékes növényt exportálni lehet. 13 °C körüli hő számára a legmegfelelőbb. Így árnyékban nem termeszt- 108 . ún. de a rendszeres öntözésről is gondoskodni kell. C-vitamin-tartalma is igen jelentős. A fővárosi piacokat elsősorban a Budapest környéki kiskertészetek látják el. Ezek nagysága. WALTHAM 20. A legjobban tárolható és egyik legfagytűrőbb káposztaféleség. Értékes tápanyagokat tartalmaz. A magas hőmérsékletet is meglehetősen jól tűri. A kiültetésjúnius végétől július közepéig tart. A hozzáértés hiánya. • Fényigénye az asszimilációs felület miatt nagy. A többi káposztaféléhez hasonlóan jelentős a mész. Ezek közül megemlíthető a CALABRESE. „bimbók". A tenyészidő során legalább három-négy öntözést kell biztosítani. tehát a hőingadozások a fejlődését kevésbé befolyásolják. spenót. A szárazanyag-tartalom erősen kihat a fagytűrő képességre és a tárolhatóságra. Csak külföldi fajtái vannak. A palánta felnevelése átlagosan öt hetet vesz igénybe. N égyzetméterenkénttűzdelés nélkül 5-6 g magot vetünk. LAN. A túlságosan nagy tenyészterület hátránya viszont az. A szedést akkor lehet kezdeni. Egyes fajták nem túl zord teleken a szabadban is képesek áttelelni. Elsősorban a szedése jelent sok kézi munkát. de a termés mennyisége is csökken. Ez azonban a mi klímánkon kb. Ennél magasabb csak a leveles kelnek van. Tűzdeléses palántanevelést nem érdemes végezni. főzve 50 mg. középmélyen szántott talajt kíván. hogy a szár gyakran üvegessé válik. A sűrűbb ültetésben a középső virágkezdemény kisebb lesz és csökken az oldalelágazások száma is. s így legfeljebb házikertben javasol ható módszer. nálunk kevésbé. értékesítése azonban jelenleg még korlátozott. • Ápolása elsősorban gyomtalanításból áll. DE CICCO. retek és borsó után egyaránt termeszthető. 80%-ban várható.

hogy 24-35 hét kell a teljes kifejlődésig. amikor az első fagy már megcsípte. de még így is legalább annyi vizet használ fel. Mivel a bimbóskelt akkor érdemes legkorábban szedni. így október végére kell időzítenünk az első szedést. így elképzelhető. BRÜSZSZELI MAGAS. a korai karalábé jó előveteménye lehet a bimbóskelnek. A többi káposztaféléhez viszonyítva alacsony.és talajigénye. Tenyészideje a fajtától függően 24-35 hét. ROTNERV. • Vízigénye. Bimbóskel hető eredménnyel. Ha október végén kezdjük szedni és figyelembe vesszük. A WILHEMSBURGI. • Szaporítása. A legújabb holland fajták közül F 1 hibridek : TOPSCORE. mint például a paradicsom. De áttelelő spenót. WESTLANDI magas növésűek. Néhány fajta kivételével jóval később is szedhető. A FEST UND VI EL. FRIGOMAX. tápdús talajokon díszlik jól. A helybevetéses szaporítás sehol sem fordul elő. A hosszú tenyészidejű fajtákat pedig esetleg március elején. A kártevők. HOLDS IDEAL. CITADEL. Különösen sok káliumot és nitrogént használ fel. főleg helyes vetésváltás mellett tudjuk meggátolni. akkor április végén vessük a legrövidebb tenyészidejű fajtákat. • Növényváltás. FRIGOTOP. THOR. A zöldségesforgóban mint öntözött növény a többi káposztafélével együtt az első szakaszba kerül. Minthogy elég későn kerül kiültetésre. A friss istállótrágyát ősszel a talaj-előkészítés során kell bedolgozni. Ez esetben az alaptrágyázást ősszel az áttelelő növény előtt kell adni. HERKULES alacsony növésűek. közepén kell 109 . saláta is megelőzheti. s egyben rövid tenyészidejűek is. Minden esetben frissen trágyázott talajra kell ültetni. FRIGOSTAR. PLUTAR. A bimbóskelpalántázássalszaporítható. a betegségek közül a vírus gyors terjedését. SPIRÁL. Sok tápanyagot kíván. LUNET. Egymás utáni években ugyanazon a területen sem csökken a termése. ha a tápanyag-utánpótlást rendszeresen biztosítjuk. Esetleges köztes termesztése alacsony növésű zöldségnövényekkel lehetséges. Így a saláta. ábra. Ennek ellenére tanácsos csak 3-4 éves időközönként ugyanarra a területre ültetni.70. A mély rétegű. talaj-előkészítés. a zöldhagyma. • Tápanyag. a retek. BASTION. hogy előtte nagyon rövid tenyészidejű zöldségfélékkel hasznosítható lesz a terület. • Fajtái.

Egy-egy tő 2-3 kg termést is hozhat. hogy a hosszú tenyészidejű fajtákat rendszerint csak november—december folyamán szedik. vagy csak minden másodikat követi egy bimbóskelsor. A jól előkészített talajba 70 x 70 cm-re. hogy tövestül felszedjük a bimbóskelt és azt védettebb. Ez esetben két sor bab után a harmadik sor bimbóskel. amennyi szedésre alkalmas bimbó van a tövön. A szedést kézzel kell végezni. Lehet úgy szednünk.vagy étkezési célra fel lehet használni. Ápolása gyomtalanításból és öntözésből áll. melegebb helyiségbe szállítjuk és ott szedjük le a bimbókat. hogy az erősebb tél beállta előtt felszedjük a növényeket és azokat hidegházba tövesen elvermeljük és folyamatosan szedjük a tél folyamán. április vége közötti időben esedékes. vagy ajánlatos fólia alá vetni. A magot tehát korábbi vetés esetén vagy ablakkal kell védeni. április vége közti vetésre — hathetes palántanevelést véve alapul — május második felétől június közepéig lesz a palánta kiültetésre alkalmas. Ha nem vágjuk le a levélzetet. Ha lehetőségünk van rá. ha minden sor burgonyát egy sor bimbóskel követ. Július elejére a burgonya felszedésre kerül és marad tovább főnövényként a bimbóskel. Az ültetést kézzel végezzük. június közepe között kerül sorra. Rendkívül száraz nyarakon ennél több öntözés is elképzelhető. akkor lassúbb a bimbóképződés. Figyelembe kell azonban venni. sőt a páratartalom is jobb lesz az uborka számára. ha beáll a tél. Azt is meg lehet csinálni. Az elrendezés különféle lehet : vagy minden uborkasort. Jó kombináció lehet az uborka és bimbóskel együttes termesztése is. akkor mindig annyit szedjünk le alulról felfelé. • Szedése. Négyzetméterenként tűzdelés nélkül 800-1000 db palántát lehet felnevelni. Megfigyelések szerint ezzel a levéleltávolítással meggyorsul a bimbók növekedése. A kiültetés tehát május közepe. pl. A palántanevelés során a bimbóskel különös ápolást nem igényel. A szedés ideje tehát az első fagy bekövetkezésekor vagy később kezdődik. s arra is. bokorbabbal. Vigyázzunk arra. A palántát nem kell tűzdelni. Szeptemberben az oldallombozatot takarmány. így a palántanevelés ideje legfeljebb 5-6 hét. Pontos recept a fejtrágyaadagokra egyelőre nincsen. s csökken az „erős" káposztaíz.0 g N -trágyát lehet adagolni négyzetméterenként. Természetesen télen már igen lassú a növekedés. Az öntözés mindenképpen szükséges. Fejtrágyázása szintén ajánlatos. A bab a bimbóskel ültetéskor már virágzás előtti állapotban van. 110 . Igy a cukortartalom viszonylagosan emelkedik. hogy a nagy meleg miatt peronoszpóra ne léphessen fel.vetni. a rövid tenyészidejű fajtákat pedig 60 x 60 cm-re ültetjük. A bimbók alulról felfelé képződnek és így fejlettségben is eltérnek egymástól. Ezen túlmenően van egy különleges ápolási teendő is. A talajt a szokásos palánta-előkészítési feltételek szerint kell megművelni. A palántanevelést hidegágyban lehet végezni. hogy a téli fajták akkor sem állnak le a növekedésben. Így az uborkának egy jó szélvédő növénye is lesz.5-2. A másik módja a folyamatos szedés. hogy a levélvágás idején a bimbókat meg ne sértsük. mint a téli káposztának fejtrágyaként 1. Kis kertészetekben többféle köztes kombinációban lehet termeszteni . Ehhez 4-6 g magot kell vetni négyzetméterenként. Jó köztese lehet a bimbóskelnek a korai burgonya is. sőt április második felében már elegendő szabadföldi ágyba vetni. A hideg hatására bizonyos kémiai elváltozások miatt előnyösen változik a bimbóskel íze is. Az időjárástól függően legalább két-három öntözést számoljunk az egész tenyészidőre. Későbbi kiültetésből még rövid tenyészidejű fajta esetén sem számíthatunk biztosan értékesíthető termésre. hogy a csúcsleveleket ne vágjuk le. Figyelemmel tehát a március vége. ennél sűrűbb vetésben a palánták megnyúlnak. A szedés egyébként akkor kezdhető. A fejes káposztához hasonlóan úgy. amikor a rózsák vagy bimbók már elérték a kellő nagyságot. így a magvetés általában március. Fólia alatt nevelve arra kell ügyelni. Figyelemre méltó.

melyek a téli időszakban friss állapotban kerülnek fogyasztásra. A nagy meleget kibírja ugyan. Rövid időre —2--6 ° C-ot is elvisel. • Fajtái. • Fényigénye. ezért csak őszi termesztése javasolható. Ásványisótartalma is nagy. Hazánkban csak ez a két fajta áll a különlegességet kedvelő termesztők rendelkezésére. • Hőigénye. mint a karfiol vagy a többi vízigényes káposztaféle. PE—TSAI. • Tápanyagigénye nagy. hogy hosszú nappalok alatt (április—szeptember) gyorsan magszárba indul. • Terniesztése. öntözött. WONG BOK. a kínai kelnél magasabb növésű növényekkel is. Biológiai. mint a fejes káposzta. A magszár képződését legfeljebb takarással lehet meggátolni. Lehet köztesként is termeszteni. • Növényváltás. Erősen vízigényes növény. Kínai kel 111 . ezért szabadban tavasszal nem termeszthető. Tenyészideje 60-70 nap a vetéstől számítva. • Vizigénye. Sok C-vitamint és karotint is tartalmaz. húsos levélerezete spárga módjára is elkészíthető. ábra. Páraigénye közepes. de annál nagyobb vagy hosszan tartó fagyos időszakban a levéllemez tönkremegy. így lehetővé teszi a terület jobb kihasználását. mert nagy mennyiségű fehérjét tartalmaz. de főzeléknek. Erősen hosszúnappalos növény.Kínai kel Azon zöldségnövények közé tartozik. de hűvös nyarakon szebben fejlődik. Rövid tenyészideje miatt másodterményként termesztik. 16±7 °C optimális hőigénnyel. sőt vastag. táplálkozási értéke jelentős. Salátának a római salátához hasonlóan készítik el. mert viszonylag rövid idő alatt sokat terem. háromszor annyit. Elterjedését gátolja. A közepes hőigényűek csoportjába tartozik. Gazdaságilag azért jelentős növény. talaj-előkészítés. így őszi termesztésben 71. Fehérjéje könnyen emészthető. Termesztésének időpontját a kínai kel hosszúnappalossága határozza meg. A káposzták közül a karfiolhoz áll legközelebb. Minden korai és középkorai zöldségnövény után a káposztaféléket kivéve másodterményként ültethető.

így rövidnappalos megvilágítás mellett szép tömött fejeket fejleszt. • Hajtatása. Őszi termesztéshez a palántákat szabadföldi ágyban lehet felnevelni. csomagoljuk és értékesítjük. éjjelre pedig 1 0-12 °C -o n. akkor fejesedés nélkül magszárba szökik a növény. A hajtatott növények konzisztenciája finomabb.5 kg mag elegendő egy hektár vetésére. A sortávolság 30-35 cm. Tavaszi termesztése bizonytalan sikerű. A fóliát rajta tartva április végén már szedhető. A fejes salátához hasonlóan a föld felszínével egy magasságban késsel a gyökérről levágjuk a fejeket. legcélszerűbb azonban tolja alatt hajtatni. Ha a takarás elmarad. Házikertben fóliavándoroltatással március elejétől április 10-ig tartjuk a kínai kel fölött a fóliát. Ezt a fényszabályozást úgy lehet végrehajtani. Kelés után ugyanilyen növénytávolság ra kell ritkítani. teljesen azonos értékű salátát ad. hogy a kiültetett növényeket melegágyi kerettel vesszük közre. Az ápolás állandó öntözésből és a már említett hőmérséklet-szabályozásból áll. akkor nem hoz magszárat és fejesedik is. Korábbi vetés esetében könnyen magszárba megy. mint az egyéb káposztafélék ültetését. Ilyen sortávra 2-2. Lehet a szaporítást palántázással is végezni.75-2. Hajtatható bármely hajtatóberendezésben. A kiültetést még március végén el kell végezni úgy.augusztus elején kell a magot helybe vetni. Nappal 15-20 °C-on kell tartani a kínai kelt. Ez esetben március elején ültetjük ki a kínai kelt 25 x 25 cm-re. Egyesek szerint a palántázást a kínai kel nem tűri jól. A várható termés négyzetméterenként 1. Ekkor átvihetjük a közepes hőigényű paradicsomra.00 kg körül van.1/24-kor le kell takarni a fénytől a növényeket. 112 . s május közepén esetleg a legigényesebb zöldség növényre. Lehetséges fűtés nélküli fólia alatt is. Október. a paprikára. Megtisztítjuk az alsó levelektől. november hónapokban szedjük. mint a fejes vagy a római saláta. Fűtött fólia alatt 10-14 nappal gyorsítható a fejlődése. Ettől az időtől kezdve mindennap délután 3. Ám ha 12 óránál nem hosszabb a megvilágítás.

. 12 °C alatt egész nap zárva maradnak. Csírázni csak 10-12 °C-on kezd... Jellegtelen íze miatt jól átveszi a különböző fűszerek aromáját. Megfelelő terméshozam elérése esetén jól is jövedelmez. / '''‚.. 79.iri . Gépi termesztése. s. Igen nagy a víztartalma (95-97%). Ezért palántáit csak a fagyok elmúltával Zöldség' ermeszt és f'lill -. Munkaigényessége miatt kisüzemi növénynek tekinthető.. Hideg talajokon elfekszik vagy el is pusztul a mag .. 20-25 °C-on 3-5 nap alatt kel ki. Virágai 14-16 °C-on kezdenek nyílni. Kabakosok Uborka 113 . főleg szedése idején.I Hazánkban. Az uborka fejlődésének későbbi szakaszában is sok meleget kíván. .. 0 °C alatt az uborka elpusztul. Az uborka levét reumatikus fájdalmak ellen is hatásosnak tartják. . Csak ott termeszthető gazdaságosan. fiatalító hatású.„ 11 ► k• * • . de külföldön is egyike a legnagyobb felületen termesztett zöldségféléknek..„. kalcium. . sőt helyenként levesek. 4. Viszont sok magnézium. hanem kedvező biológiai hatása és — megfelelően fűszerezve — jó íze miatt fogyasztják... elsősorban fűtött növényházakban vagy fűtött fólia alatt hajtatják. főleg egymenetes gépi betakarítása még koránt sincs megoldva. kalóriatartalma elenyésző. i 4. Az uborkakrém és -szesz üdébbé teszi a bőrt. Ja .... ahol van elég munkaerő. s ennél magasabb hőmérsékleten 20-25 °C-ig egyre intenzívebb a kelés. • Hőigénye.. főzelékek készítésére használják...._.. ahol nyersen is fogyasztják.és utóterménynek egyaránt felhasználható. . t. hogy a gyomor működésére kedvező hatású..\:‘.. ■ . Hideg fólia alatt is hajtatják. *7 / • -•••••' ":" 7 ... Fedett térben. Vannak országok. Nem annyira tápanyagtartalma..I • I• •• I • • 1/ . különösen az ország déli körzetében. nátrium és vas van az uborkában. Táplálkozási értékét növeli. kálium. nagy káliumtartalma vízhajtóvá teszi. Elő. .• e • . Az étkezésben különböző formában kerül felhasználásra. foszfor. főként salátának._. ' . Az uborkából kozmetikai cikkeket is készítenek. Korai szabadföldi termesztése szintén eléggé elterjedt. Hőmérsékleti optimuma 25 °C. A legtöbb meleget kívánó zöldségnövények egyike. Házikertekben feltétlenül érdemes vele foglalkozni.. ■ .'2 .I•. . Az uborka elég rövid tenyészidejű zöldségnövény. . l ' '/ ° / . . C-vitamin-tartalma mindössze 10-20 mg 100 g-onként...

De tavasszal. ha megvannak az öntözéshez szükséges feltételek. legfeljebb gyenge árnyékba. Ha az uborkát magas kukoricasorokkal veszik körül.célszerű kiültetni. kertben megvédhetjük a növényt a fagytól. A fény-. s erre igen nagy szükség van. nem árnyéktűrő. de meglehetősen levegős. Viszonylag sekély gyökerei vannak. akár szántóföldön napos területre tegyük az uborkát. Nem azért. Pára híján különösen a tűző napon. • Tápanyag. Ott azonban az uborka magasabb ára ellensúlyozhatja a nagy védekezési költségeket. Ezért a gyakori. Kísérletek és megfigyelések bizonyítják az ellenkezőjét. a hő. nagyobb mennyiségű vízzel való öntözés. a foszfor és a nitrogén következik nagyságrendben. Tápanyagfelvétele a fejlődés kezdetén kicsi. Ezért akár kertben. mondjuk az árasztás. ábra. jó vízgazdálkodású és könnyen felmelegedő. Végeredményben az uborka fényigényes növény. jó fényviszonyok között is az árnyékoltabb növényeken kevesebb a termés. • Vízigénye. ez még üveg vagy fólia alatt is meglehetősen nehéz feladat. Kis területen. Az uborka növekedésének és tápanyag-felhasználásának üteme a tenyészidő tenyészidő folyamán 114 . s alig képződik termés. kis vízadagokkal való öntözés jobb számára. majd a mész. Az uborkát tehát még kis. Nagyon szereti a vizet és a párás környezetet. A pára hiánya nemcsak a termésképződésre hat hátrányosan. mert a kukorica magas növény és az árnyék hatása jót tesz számára. A túl kötött. de nem hoz korai termést és mennyiségre is kevesebbet. visszaveti fejlődésében. hideg talajon is megterem. így gyakran kell öntözni. Az egyes tápanyagok közül a káliumból használja fel a legtöbbet. mint öntözve. hanem a leggyakoribb kórokozója. majd fokozatosan emelkedik. • Fényigénye. szebben díszlik. Ugyanakkor a gyökerek a levegőtlen talajt nem bírják. Például növényházban télen.és talajigénye. de az uborkát mára kicsitfagypont feletti tartós hőmérséklet is megviseli. mint a ritka. középkötött vagy homokos talajon díszlik a legszebben. hogy az uborka nem tartozik a fényigényes növények közé. a lisztharmat is száraz körülmények között támadja meg.és a páraigény erős összefüggésben van. humuszos. hanem mert így jobban biztosítható számára a nagyobb páratartalom. A keseredésre hajlamos fajták a gyakori hőingadozás hatására is keserednek. november—decemberben lassan fejlődik. Sokan azt tartják. Szabadföldön pedig a lisztharmat ellen nem tudunk gazdaságosan védekezni. fűtetlen házikertben is csak akkor gazdaságos termeszteni. Mély rétegű. nagy melegben a lombozat összeesik. s ez gátolja a termésképzést. Különleges sajátossága az uborkának. Az erős hőmérséklet-ingadozást sem szereti. Öntözés nélkül még csapadékos nyarakon is kisebb termést hoz. (g/növény 150 140 120 100 80 60 40 20 72. A gyakori öntözés egyben a páratartalmat is növeli.

0. de házikertben a félérett trágyával való takarás is sokat jelent a szén-dioxid-ellátás javításában. hanem fehéren érnek. Az uborkafajtát a termesztés céljának megfelelően kell megválasztani. Más típusú fajta kell salátának. MAR KETER. hogy 4-5 porzós virág után fejlődött csak termős virág. Kísérleti adatok szerint a Budai félhosszú és a Budai korai fajták koraiságban elérik a többieket és nagy a hozamuk. de előnyei különösen kistermelőknél kifizetődnek. Salátauborka-fajták. A jól istállótrágyázott terület eleve több szén-dioxidot biztosít. ábra. Ezt a frissen trágyázott talajok biztosítják. az ilyen mag (hibrid) drágább. Valamennyi felsorolt fajta sötétzöld színű. konzervnek. a hagyományos körzetekben még mindig 73. Közülük nővirágú a Budai félhosszú és a Budai saláta. A többiek vegyes virágúak. Ashley uborkafajta 8. Ma már vannak olyan korszerű fajták. amelyek minden egyes levélhónaljban egy vagy több termővirágot hoznak s porzós virágot egyáltalában nem találunk rajtuk. 0. közel 20%-a a levél és a szár.20 kg meszet von ki. korábban hozzák termésüket. talán a legtöbb valamennyi zöldségnövény közül. A Szenzáció fajta igen régi. fehér tüskés.hogy összes súlyának 80%-a a termés.20 kg nitrogént. A régi fajtákon zömmel hím virágok képződtek. hogy a csírázás idejétől igényli a legnagyobb mennyiségű tápanyagot.5%. Sajnos szabadföldön ennek szabályozására alig van lehetőség. ASH LEY. 115 . ezért mintegy 40%-kal több tápanyag biztosítására van szükség.15 kg foszfort. Mivel a tápanyagok egy részét a növény nem tudja felvenni. 1 q terméssel a talajból 0. Az egyes fajtatípuson belül is igen lényeges eltérések vannak a fajták között. BUDAI SALÁTA. Igaz. Ez is igazolja azt a megfigyelést. Ezek tehát tiszta nővirágú fajták. Az ilyen fajták koncentráltabban. BUDAI FÉLHOSZSZÚ. Ez azt jelentette. Ez azért lényeges. ha méretük a kívánalomnak megfelel. s a gyökér mindössze 0. Igen nagy az uborka szén-dioxid-igénye. Ezt a tápanyagot eleve biztosítani kell számára.40 kg káliumot és 0. mert nem sárgán. • Fajtái. s így a kissé fejlettebb példányok is eladhatók. növényházi vagy fólia alatti hajtatásra. SZENZÁCIÓ.

ábra. Kecskeméti bőtermő uborkafajta 116 .74. K 113 uborkafajta 75. ábra.

a PICA. a spenót. gyenge tápanyag-ellátottság esetén foszforból 1. A szerves trágya lassú lebontása egyenletesebb tápanyag-kielégítést biztosít. talaj-előkészítés. Ezek igen hosszú. de a hűtőipar legkedveltebb fajtája. a saláta. A hazai fajták nagy előnye a felsoroltakon kívül.5 dkg. jól trágyázott talajon 0. Ennek egyharmadát ősszel. kivéve. közepes ellátottságú talajon 1 dkg. így rövid a tenyészidejük is. a mi köznyelvünkben helytelenül. NIMBUS. Alacsony. Mennyiségét a rendelkezésre álló trágya és azok minősége. a SPORU. A hivatalos fajtajegyzékben nem szerepel. PÁRIZSI FÜRTÖS. Tavasszal csak nagyon kivételes esetben tegyük ezt.5 dkg is elég négyzetméterenként. Hideg hajtatásra a salátauborka-fajtákat használják. mivel fűtött növényházuk vagy fólia sátruk általában nincsen. A foszfort és káliumot is 75%-ban ősszel. A trágyát ősszel ássuk vagy szántsuk be kb. 117 . A nitrogénből 0. illetve 0. A legjobb szerves és műtrágyával kombináltan kielégíteni tápanyagigényét. trágyázás. Az uborkát közvetlenül trágyázzuk. Mégis megemlítjük. • Növényi sorrend.vagy paradicsompalánta-nevelés után lehetséges konzervipari célra is uborkát termeszteni. A műtrágyázás mértéke a talaj tápanyagszintjétől függ. a BESTE VON ALLEN a legelterjedtebbek.. Kora tavasszal salátauborkát termesszünk. Egyesek káliumból 20-30%-kal nagyobb adagot is javasolnak. ha másodterményként termesztjük. A kistermesztőknél ezek a fajtatípusok nem jöhetnek számításba. ez nem látszik indokoltnak. 20 cm-re. a talaj tápanyag-ellátottsága és szerkezete határozza meg. tehát bőtermőek.6 dkg műtrágyának felel meg. az ASHLEY vagy egyes tájfajták. A növényházi és a fűtött fólia alatti termesztésre egyaránt. háztájiban keletkező sertésvagy baromfitrágyából 1 kg körüli mennyiség is elegendő. nővirágú fajták terjedtek el. KECSKEMÉTI 113 F. azok közül is elsősorban a kecskemétiek és a NIMBUS jöhet számításba. mert a hazai közönség csak addig vásárolja ezeket. Káliumból ez 1. pl. sokszor 40 cm-t is megközelítő hosszúságú termést hozó fajták. Valamennyi korán lekerülő zöldségféle után jó utótermény lehet. hogy ezen fajtatípusból is ma már a koncentráltabban érő. „kígyóuborkának" nevezett fajtatípusok terjedtek el. Az Ashley kisebb hozamú. Csemegeuborka-fajták. Ilyen céllal a csemegefajták. csemegeuborkára van szükség a konzerválás miatt. hogy örökletesen keseredésmentes. A Nimbus fajta egyetlen előnye a hazaiakkal szemben. eléggé egyszerre érnek. kétharmadát a tenyészidő során adjuk ki. esetleg a bab előtt. BUDAI CSEMEGE. a cékla. Ilyenek a KECSKEMÉTI HAJTATÓ. Az uborka vagy elő.2. s értékük egyre csökken. A hazai talajok káliumellátottságát figyelembe véve. homokos talajon 30 cm-re is lehet. Ez hektáronként 200-300 q trágyának felel meg. RAJNAI FÜRTÖS. így a GYULAI is elterjedtek. javítja a talaj szerkezetét és víztartó képességét. a PEPINEX. s gyorsan termőre fordulnak. A hagyományos nem nővirágú fajták közül a NORDISCHER PRÁSIDENT. A hazai kecskeméti fajták túlnyomóan nővirágúak. a FERTI LA. a MAR KETER. Jó előveteménye valamennyi rövid tenyészidejű és ősszel értékesíthető zöldségnövénynek. Közülük a SZENZÁCIÓ. Ezeket a fajtákat csemege és ecetes eltevésre termesztik. ún. a TOSCA. A felsoroltak kedvezőtlen körülmények között keseredhetnek.5 dkg/m 2 műtrágya-adagolás javasolt a talaj tápanyag-ellátottságától függően.5-1. 25%-ban tavasszal célszerű kiszórni. Közülük a külföldi fajták lassan-kiszorulnak. másodterményként viszont már ún. Szóba jöhet a rövid tenyészidejű káposzták. KECSKEMÉTI BÖTERMÖ. A még forgalomban levő külföldi fajták hímvirágúak. amíg a félhosszú salátauborkák meg nem jelennek. Hajtatási fajták. hogy magjuk olcsóbb a külföldieknél. de bejelentés alatt áll a keseredésmentes KECSKEMÉTI CSEMEGE uborka is. Hideg fólia alatt azonban paprika. az áttelelő saláta. Tömény trágyákból.vagy utótermény.8 és 1. s közülük a Rajnai és Párizsi fürtös már igen régi fajták. Késői hajtatásra már ezek sem javasolhatók.igen elterjedt. Érett vagy jó félérett trágyából négyzetméterenként 2-3 kg-ot adhatunk.

A vetésnek a kiültetés időpontjához kell igazodnia. A ki ültetést megelőzően egy héten át fokozatosan szoktatjuk a palántát a külső levegőhöz. hanem inkább csökkenti a terméshozamot. A hathetes palánta már erősen bimbós. Noha salátauborka is vethető helybe — és ezt sokan teszik is —. tehát a fagyosszenteket követő napon való ültetés. öntözés után sekélyen porhanyítsunk is. Legkésőbb — szabadföldön — július közepén vessünk. amikor az oldalhajtások növekedni kezdenek. ott határozottan pozitív szerepe van. vagy fészkekbe kell végezni. már korábban is öntöznünk kell. A május derekán palántáról kiültetett uborka körülbelül június 10-20. Az ültetést a sziklevél mélységéig kell végezni. Permetezésenként 100 m 2 -re 0. akik a szabadföldi uborkát metszik. Ennek megfelelően a vetést április 1-5. mégis ez a konzervuborka termesztésére jellemző. ellentétben több más zöldség növénnyel. Korai káposztafélék palántanevelése után az uborkapalántákat is fel lehet nevelni. Fontos. A tápanyag-utánpótlás Wuxal vagy Volldünger műtrágyaoldat permetezésével is végezhető. A palántát lehet cserépben vagy tápkockában nevelni. Hajtatásban természetesen másként alakult a metszés eredménye. hogy a metszés nemhogy növeli. Ez azonban még fagyveszélyes időpont. A korai szabadföldi uborkát salátának termesztjük. Ápolása részben a tápanyag folyamatos ellátásából áll. Ez a méret 15-22 cm hosszú és 6 cm vastag fejlett termést jelent. A palántanevelés félidejében a kockát egyszer átrakhatjuk. A kiültetett növényeknek nedvesség kell. táján már szedhető. Hetenként kétszer célszerű szedni. A kiültetést vagy előre kihúzott barázdába. május végétől vetjük. hogy a gyökerek átszövődését gátoljuk. Kötött és nedves talajban 2 cm. amikor az eléri a szabványban előírt méretet. május eleji kiültetést. Természetesen ha nagy a szárazság. A fejtrágyázást a virágzás kezdetén végezzük. hogy amíg a növényállomány sűrűsége engedi. A berakó. Csemege. esetleg az első virág is megjelent rajta.5 dkg/m 2 -nél több műtrágyát (összesen) ne adjunk. A további ápolási munkák közül a talaj porhanyítása. Sokan javasolják az április végi. Az ekkor elvetett. laza és száraz talajon 118 . rövid tenyészidejű fajta még az őszi fagyok beköszöntéig számottevő termést hoz. mert a termés üvegessé válhat. salátának való uborka vetését. Először május végén öntözzünk.vagy tápkockát öntözzük be. Különösen a nővirágú fajták kívánnak folyamatos öntözést. mint már ismert. A gyepkockás.4 dl Wuxalt oldunk fel. Házilag kis mennyiségben műanyag vagy papírcserépben egyaránt előállítható. A fagyveszélytől kertben ugyan megvédhetjük a növényt. tehát palántás uborka legalább 100 cm sortávra kerül. esetleg hathetes is lehet. A kocka vagy henger 6 x 6 cm-es vagy ilyen átmérőjű legyen. 20 °C hőmérsékletnél hűvösebb időben (lehetőleg) ne öntözzük. Kísérletek eddig egyértelműen azt igazolták. A tenyészidőben. Cserép használatakor erre nem kerül sor. Jellemzője a helybevetés és a fajta. A jól fejlett palánta öt-. Ám öntözéssel túl hideggé válhat a talaj. között kell elvégezni. így jobb.és a csemegeuborkának szánt uborkamagvakat inkább a korán lekerülő zöldségfélék után. Hazánk éghajlati adottságai április közepétől teszik lehetővé a szabadföldi. ezenkívül az éjszakai hőmérséklet nem kedvez a ki ültetett uborkának. gyomtalanítása és rendszeres öntözése a legfontosabb.. Az uborkából kissé öreg palántát is ültethetünk. Így szedése akkor kezdődhet. tehát fűtött berendezésben lehet nevelni. A növénytávolság soron belül 20-30 cm. de az alacsony hő káros hatásától nem. A vetés mélysége 2-4 cm. Inkább javasolható jól fejlett palántákról május 15.vagy konzervuborka-termesztés.• Termesztése. Vannak termesztők. Jól végzett termesztéssel salátauborkából 2-3 kg négyzetméterenként házikertben könnyen elérhető. ha a kiültetendő gyep. Ez elegendő nedvességet biztosít a gyökerek megindulásához. A lombtrágyázásra a tenyészidőben 4-5-ször kerülhet sor. 0. Korai szabadföldi termesztésének lényege a fejlett palántáról történő szaporítás. A palántát csak langyosan tartott.

76. Táphengeres uborkapalánták 77. ábra. Uborkapalánták papírhengerben 119 . ábra.

Kiültetésre alkalmas edzett palánták 120 . ábra. 2. agyagcserépben. ábra. gyepkockában. 3. 4. fólia tömlőben.78. tőzegcserépben 79. Uborkapalánta 1.

Ápolása gyomtalanításból.80. Ez időben már csak félhosszú salátauborka-fajtákat érdeffies hajtatni. melyek a berakóuborka kategóriáját fedik. méterenként 10-15 magot. hogy az esetleges fagy ne pusztítsa el az összes kikelt növényt. amikor hajtatott hidegtűrő növények (saláta. Kistermelőknél. Szokás különböző mélységbe elhelyezni a magvakat. Másodvetésű uborka saláta után 3-4 cm mélyen vessük. A másik lehetőség. öntözésből és — ha sűrű volt a vetés — egyelésből áll. Az egyik. A szedés a csemegeuborkánál 3-6 cm hosszúság elérésekor kezdődik. de akad technikai fűtésű is. spenót) után következik. • Fűtött fóliás vagy melegágyi hajtatás. A berakóuborkát még tovább osztályozzák három osztályra. Az uborkát nem támrendszer mellett. 121 . A csemegeuborka termésmennyisége a méret nagyságától és a szedések számától függ. Ennek célja az áprilisi vetésnél. Így két lehetőség van. berakóuborka 6-10 cm. retek. s ez a ritkább. Az ún. hogy nyáron a vetés előtt és után is öntözni kell. hogy a korai káposzták palántáinak helyébe jön az uborka. Egy fészekbe 4-5 szem magot kell vetni egymástól 4-6 cm távolságra. a mélyebben vetettből később kel ki a növény. Soros vetésen kívül előfordul az uborka fészekbe való vetése is. A sekélyebben vetett magból ugyanis korábban. Március közepe előtt nem célszerű az uborkát fólia alá tenni. Fűtött helyiségben az uborkát második lépcsőben állíthatjuk be. tehát Szenzáció. Marketer vagy Gyulai tájfajtát. Az ápolás annyiban térhet el. ha fűtött fólia van. Házikertben 15-20 szedés is esedékes. Lényegében ma már melegágyi hajtatás igen kis területen folyik. a fólia alatti hajtatáshoz képest. sóska. A csemegeuborkát — kisebbre nő a növény — 80 cm sortávra vetjük . így 1-6 kg négyzetméterenkénti termés is elérhető. Használatosak még az ecetes (6-10 cm) és a vizes uborka (10-15 cm) elnevezések is. az nagyobbrészt biofűtéses. A kettő között nincs lényeges időbeli eltérés. hanem a talajon futtatva hajtatjuk. ábra. Ashley.

A szedést hetenként kétszer kell végezni.81. Ez esetben a hidegtűrők után. vagyis két négyzetméterre három növény. illetve levélre csípjünk vissza. 83. nagyméretű fólia sátrak hasznosításába is. s a szabadföldi uborka megjelenéséig kell szedni. Az első metszés tehát a kiültetéskor vagy egy héttel azt megelőzően három lomblevélnél esedékes. Ezt követően már nem valószínű. Az uborkapalánta első metszése 82. s így csökken a termés. esetleg agyag. április 20. az uborka nagyon buja lesz. Így közel húsz másodrendű hajtást nyerünk. Így négyzetméterenként 5-7 kg termés is elérhető. Ezután minden termést követő oldalhajtást egy termésre. Ezeket 3-4 lomblevélnél először vissza kell csípni. Így a szabadföldit 7-10 nappal meg tudjuk előzni. A második metszést az elsőrendű oldalhajtásokon 5-6 lomblevél megjelenésekor végezzük. A hajtatás módja és a fajták megegyeznek a fűtött fóliánál megismertekkel. A fólia alatti hideghajtatás igen elterjedten folyik hazánkban. valamint metszésből áll. Négyzetméterenként egy és fél növény jut. A metszés lényeges. hogy kifizetődik a fólia alatti kezelés. ábra. Beilleszthető a stabil. ábra. körül ültethető a kész uborkapalánta. Ha ezt a munkát rendszeresen nem végezzük el. Ezeken már elegendő termés alakulhat ki.vagy más cserépben. A következő metszés a harmadrendű hajtásokon egy. Az uborkapalánta második metszése A palántát fűtött berendezésben a kiültetés előtt 7-8 héttel kezdjük nevelni földvagy tápkockában. mert így biztosítható a lomb és a termés egyensúlya. ábra. • Hideghajtatás. Az uborkapalánta harmadik metszése 122 . Ez körülbelül a kiültetéskor esedékes. legfeljebb két levél megjelenésekor esedékes. Ápolása a hőmérséklet és nedvesség szabályozásából. Általában 30 °C-ig felmelegedhet a levegő napos időben és a magas páratartalom igen jó hatású. s ezek körkörösen fogják a talajt befedni.

Ilyenkor elég a ráfordításokat is biztosítani. Saját kertünkben arra is ügyeljünk. a görögdinnyénél mégis gazdagabb A-.és talajigénye. Házikertben lehetőleg öntözzük. akkor fényt kell számára biztosítani. Táplálkozási értéke nagyobb. Mind a helybevetést. mégis sok fény kell normális fejlődéséhez. és addig fogy belőle sok. s a növény 0 °C alatt gyorsan megfagy. Csongrád. A görögdinnyéhez hasonlóan. Közkedveltsége megközelíti a görögdinnyéét. a változó pára pedig a lisztharmatnak kedvez. a fuzárium terjed gyorsan. zamatos zöldségnövény. B. Ezért korán kiültetni még akkor sem ajánlatos. • Növényi sorrend. A fészekkészítés módja és ideje azonos a görögdinnyéével. hiszen nagyobb a szárazanyag-tartalma s több cukor is van benne.és C-vitaminban. Így nemcsak a termés biztonságát növelhetjük. A szélsőségesen rossz talajok — mint a szik és a futóhomok — szintén nem jók a dinnyének. A talajok közül a homok és a homokos könnyű vályog felel meg legjobban a sárgadinnyének. trágyázás. Bár vitamintartalma nem nagy. de jelentős bevételt csak ennél nagyobb területen lehet biztosítani. csak a jó táperőben levő talajt kedveli. • Hőigénye. Sem az erősebb hőingadozást. Több év során egymás után termesztve még gondos növényvédelem mellett is csökkenő termés és úgynevezett talajuntság tapasztalható. Békés). Nagyüzemi termesztése sok ok miatt eddig nem oldódott meg. Nálunk mindig öntözetlenül termesztik. csapadékos nyarakon gyenge a minősége. mind a palántázást ajánlatos fészkekbe végezni. sem a nagyobb lehűléseket nem szereti. Igen melegkedvelő. A trágyázás legjobb kisüzemi módszere a fészektrágyázás. ezért árnyékba ne ültessük. Kisüzemben. Nagyon száraz. Az ország legtöbb megyéjében azonban vannak olyan jó fekvésű.Sárgadinnye Igen kedvelt. A túl kötött agyag a korai termesztésnek már nem kedvez. • Vízigénye. • Tápanyag. Ha jó ízű gyümölcsöt várunk. Így jobb a tápanyagellátás és jobban felmelegszik a talaj is. de káliumból is nagy az igénye a nitrogén mellett. amíg az meg nem jelenik a piacon. Egymás után termesztve legsúlyosabb betegségei. A páratartalom változására és mennyiségére igen érzékeny. az antraknózis. köztesként ne termesszük. talaj-előkészítés. mint a görögdinnye. könnyen felmelegedő talajok. sőt házikertben is általában kifizetődő. s ezért ilyen esztendőkben kevesebbet lehet eladni belőle. Korábban érik. A magas pára a dinnye betegségei nek terjedését segíti. több nyugati országban azonban egészen szeptemberig fogyasztják. mint a görögdinnye. tavasszal fólia alatt hajtatják. Hajtatásnál tenyészideje hosszabb a szabadföldön termesztettnél. ha a fagyvédelemről gondoskodunk. nedves talajokra ne ültessük. Azt követően már lényegesen kevesebb kell belőle nálunk. Csírázása 12 °C alatt nem megfelelő. • Fényigénye nagy. és minősége is gyengébb. Noha télen növényházban. meleg nyarakon egyszer-kétszer meg kell öntözni. Külföldön. hanem tenyészidejét is kitolhatjuk egészen a nyár végéig. Hűvös. mint a görögdinnyéé. hogy árnyékba vagy árnyékos növénnyel közösen. Főként a foszforhiányra érzékeny. Ezért is hullámzik elég gyakran és elég jelentősen a vetésterülete. 25 °C körül érzi jól magát. 123 . Legjobb csak a fagyok után ültetni. Igazán korai dinnyét még palántáról is az ország legdélibb körzeteiben lehet termeszteni (Bács. A talajt ősszel jó mélyen szántsuk vagy ássuk fel. értékesítésre termeszteni azonban legalább 100-200 m 2 területen szabad. Saját ellátásra 8-10 tő is elegendő. A fertőzött területeken a termés is kisebb. Mély fekvésű. ahol korai dinnyét lehet termelni. A teljes trágyázást a görögdinnyénél ismertetjü k.

Ezeket három fajtacsoportba soroljuk. apró termésű. Az elsőbe a cserhéjú. minősége igen gyenge. de sárga húsú a HOMOK KINCSE. zöld és jó ízű. de a dinnyések kedvelt korai fajtája a ZENTAI fajta. Ananász típusú sárgadinnye 124 . húsa elég vastag. zömében zöld húsú. Ezek közül a legrégibb és ma is kedvelt fajta a MAGYAR KINCS. a Magyar kincsnél öt-hat nappal előbb érik. ábra. TURKESZTÁN fajták tartoznak. Turkesztán típusú sárgadinnye • Termesztett fajták. gömbölyű termései korán érnek. ún. ábra. Apró. A hivatalos fajtajegyzékben nem szerepel. A sárgadinnyének sok fajtája ismeretes. íze. Hasonló. mely igen korai. 85.84.

ábra. A gyomtalanítás mellett fejtrágyázható. de ez esetben legalább 7-10 nappal később szedhető az első termés. s majd az első kapáláskor két növényt hagyjunk tövenként. A dinnyét a fagyveszély idején. esetleg egyszer-kétszer öntözhetjük is nagy szárazság idején. Ezek gömbölyű vagy kissé megnyúlt alakúak . A korai szabadföldi termesztést palántázásról kell végezni. A sárgadinnyét sűrűbben ültetjük. hogy fagyás esetén gyorsabban kapjunk új növényt. Legbiztonságosabb kiültetési idő azonban május 15-16. mert a fajták egymással kereszteződnek. Ápolása megegyezik a görögdinnyéével. Igen jó ízű és nagyon elterjedt fajta. a fagyveszély elmúltával. táján kell végezni. A vetést április 20. idegen beporzó növény. A dinnyemag vetése gyepkockába A közepes tenyészidejű fajtákat általában az ANANÁSZ fajtacsoportban találjuk. Ezenkívül a növényvé- 125 . Elegendő számára 150 x 100 cm-es tenyészterület. s ajánlatos a görögdinnyéhez hasonlóan. ha egymás mellett több fajtát is termesztünk.és enyhén barázdáltak. A legújabb fajták közül a hazai nemesítésű HIBRID 7 fajta korai és jó minőségű. de hosszú tenyészidejűek és erősen gerezdesek. Helybevetésselis szaporítható a sárgadinnye. de ez esetben gondoskodni kell a fagyvédelemről. mint a görögdinnyét. gerezdesek. 5-6 naponként ismételten a fészekbe 2-3 magot dugni. mely a harmadik fajtacsoport képviselője. Igen régi a leghosszabb tenyészidejű fajta.86. Az e csoportba tartozó dinnyék jó ízűek. így tanácsos mindig új. Legjellemzőbb fajtájuk a MUSKOTÁLY vagy M USCATELLO. a BELLEGAR Dl KANTALUP. A sárgadinnye a görögdinnyéhez és uborkához hasonlóan. körül van. Hasonló tulajdonságú az EZÜST ANANÁSZ fajta is. • Szaporítás. éjjel meg lehet védeni a fészek dupla fóliás takarásával vagy kis szalmatakaróval. Igy különösen akkor nem szabad saját magot fogni. A kiültetést május elején végezhetjük. A palántákat hatos-hetes kockában vagy cserépben neveljük fel. Vetéskor egy fészekbe 3-4 magot vessünk. friss magot használni. Egyébként is utá ntermesztéssel a fajta értéke már romlik.

A terméseket a főhajtáson kapjuk.5%-os Zinebbel. amikor a levelek már lankadni kezdenek. illetve gazdaságosan. A növényeket támaszrendszer mellett az uborka mintájára célszerű termeszteni. A hajtatást egy hidegtűrő előtermény után (saláta. hogy négyzetméterenként egy tő legyen kiültethető. Az indákat — a termőkarós szőlőhöz hasonlóan — 1-2 métert oldalirányban vezessük a drót mentén. A görögdinnye minősége nagymértékben függ az időjárás alakulásától. aki metszi a sárgadinnyét. Hajtatásra a legrövidebb tenyészidejű fajtákat kell felhasználni. Az oldal hajtásokat a hajtatásban kicsípjük. egyébként másutt elég 10 cm föld. Kiültetés után egymás fölött 3-4 huzalt feszítünk ki. Az első szedésjú li us közepére esik. Kedvező meleg. Az érés legbiztosabb jele a fűszeres illat. alájuk tartóhálót kötünk a zsineghez. Igen fontos a növényvédelem. Hajtatható hideg és fűtött fólia alatt egyaránt. így jobb a helykihasználás. Sok esetben azonban a héj színe is változik. 30 cm vastagságban húzzuk fel. később 0. Fogyasztásával a szervezetünkbe jutó víz a veseműködést előnyösen befolyásolja. így a haszna is kisebb. Elsősorban kitűnő íze éscukortartalma teszi értékessé. Hideg fólia alatt az előtermény lekerülése után. megkezdjük rögzítésüket a huzalhoz. A bakhátakat úgy helyezzük el. mert a hajtatott dinnye ára nem a befektetéssel arányosan szokott alakulni. Az oldalhajtásokat pedig 4-5 levélre hagyják. Saját ellátásra legalább 100-150 m 2 -en tanácsos 126 . mert e nélkül lassan fejlődik. rendszerint sárgul az érés során. Az érett termés kocsánnyal szembeni vége (bibepont) nyomásra puhábbnak tűnik. A sárgadinnyét teljesen éretten szedjük. A jövedelem ingadozása kihat a termőfelület alakulására. A termős virágok megjelenése után a porzós virágokkal — a virágport rádörzsölve a bibére — rendszeres termékenyítést végzünk. napos nyarakon jó a minősége. A fólia alatt ugyanis a rovarbeporzás igen kis mértékű. A sárgadinnyét július közepe táján lehet legkorábban szedni szabadföldről. Hideg hajtatás esetén feltétlen trágyatalpas bakhátra kell ültetni. ezért nagyüzemi termesztése eddig még nem alakult ki. hogy öt levél után a főhajtást visszacsípik.delmi munkákat kell elvégezni. családi vagy részes művelésben termeszthető eredményesen. Kísérletek a metszés termésfokozó hatását nem bizonyították egyértelműen. Így a mellékhajtásokon több termés képződik. így január végén vessünk. Amikor az indák az 50 cm hosszúságot elérik. táján kerül sorra. Ápolása: mérsékelt öntözés. A frissen begyulladt trágyát tömörítve kb. s 15-20 nap alatt a termés leszedhető. Négyzetméterenként 8-10 kg termés is elérhető. • Hajtatás. Ehhez szintén legalább nyolchetes palánta szükséges. Így elsősorban kisegítő gazdaságokban vagy üzemekben. így a vízszintesen futó indákon a termős virágok előbb jelennek meg. Görögdinnye Régóta nagyon kedvelt zöldségnövényünk. A metszés lényege. Egy-egy tő 4-5 termést tud megfelelően kifejleszteni és beérlelni. Fűtött fólia alatt március végén. Szedés. s ezt földdel takarjuk. április 15. sok kézi munkát és egyedi ápolást kíván. Környezetével szemben nagyon igényes. Csak akkor öntözzük. 10 naponként permetezni kell. mert vitaminjai nem jelentősek. eltávolítjuk. Valamikor e tulajdonsága miatt vizelethajtó gyógynövénynek is minősült. Van. a tövek helyén 20 cm-es földtakaróval. A palántanevelés legalább nyolc hetet vesz igénybe. retek) végezzük. s a közeljövőben sincs erre kilátás.5%-os bordói lével. Ha a termések az 1-2 kg súlyt elérik. április elején kerül kiültetésre. első alkalommal 0. Különösebben nem terjedt el. Csapadékos években azonban kevesebb adható el. és ilyen években jól értékesíthető.

A kikelt növények 25 °C-on fejlődnek a legjobban. így a téli fényhiány nem érezteti hatását. szeptember elejét követően. de a leszedhető termés aránya kevés. Ősszel. lassan fejlődik és rosszabb ízű lesz. Ilyenkor alacsonyabb a dinnye cukortartalma és egyéb ízanyagai. Sem az erős hőingadozást. Természetes körülmények között. A kikelt növényeket a májusi fagyoktól védeni kell. a szabadban. mint a bőséges fényű nyarakon. A magas páratartalom nemcsak a fejlődésére előnytelen. 87. • Fényigénye. Igen mélyre ható. fák alatt vagy erős árnyékot adó köztes növényekkel nem szabad termeszteni. 12 °C alatti talajhőmérsékleten kezd csírázni. már nagyon íztelenné válik (Lőrinc nap).dinnyét termeszteni. nagy tömegű gyökérzetével átlagos csapadékos nyarakon jól fejlődik öntözés nélkül is. Viszont ha hűvös. • A leghőigényesebb zöldségnövények egyike. Ennek ellenére öntözetlenül termesztik. kevés a hő. Görögdinnye fiatal gyümölcsösben 127 . Néhány tő már nagy területet vesz igénybe. Így tehát árnyékban. a rövidülő napok és az egyre hűvösebb éjszakák hatására. április közepe előtt vetni. Nyáron még a rendkívül meleg időjárás sem hat rá károsan. hazánkban megfelelő mennyiségű fényt kap. • Vízigénye. sőt a színe is gyengébb. sem a hosszú ideig tartó alacsony hőmérsékletet nem szereti. Hajtatni kevésbé szokták. ábra. csapadékos az időjárás. ha borús a nyár. Ezért helybe vetéskor nem szabad korán. hanem a különböző gombás és baktériumos megbetegedéseknek is kedvez. Nagyon száraz nyarakon azonban a termések apróbbak maradnak. Piacra való értékesítéshez legalább 300-500 u-öl területre van szükség. 0 °C alatt pedig gyorsan elfagy. mert elpusztul. Páraigénye igen kicsi. Az első őszi fagyokig nem is szokták meghagyni. Nyáron azonban a fény közvetve kihat a hőmérsékletre.

gyeptörésben egyaránt jól megy. így lényegesen kevesebb trágya kell ugyanazon területre. Dinnye után a legtöbb mezőgazdasági és zöldségnövény egyaránt vethető. de sok kálit is igényel. trágyázás.88. majd 10 cm-re fedik földdel úgy. kukorica. Ilyenkor azonban alaposan át kell dolgozni a talajt. így a futóhomokon. talaj-előkészítés. A talajban nem nagyon válogat. de az ilyen trágyázásnak egyéb előnyei is vannak. Csak jó táperőben levő talajon ad megfelelő termést. mert ezek gyorsabban melegszenek. A fészektrágyázást közvetlen az ültetés előtt 8-10 nappal kell végezni. Előzőleg fészektrágyázott dinnye után a gabona egyenetlen fejlődésű lesz. • Növényi sorrend. Gabonafélék. Koncentráltabb a tápanyagellátás és korábban melegszik fel a fészek földje. A görögdinnye hajtatása fólia alatt •• Tápanyagigénye. főleg betegségeinek gyors terjedése miatt. Kisüzemekben általában fészektrágyázással termesztik a görögdinnyét. kivéve a kabakosokat. de hidegebb agyagtalajokon korai termesztésre nem lehet számítani. Az egészen szélsőséges talajokon. bármely elővetemény után következhet. ábra. Zöldségesforgóban. Behelyezik a 2-3 kg -nyi érett istállótrágyát. hogy a fészkek 128 . A kísérleti tapasztalatok szerint elsősorban a foszforigénye nagy. lucerna után. a sziken szintén nem ajánlatos termeszteni. A jó kitettségű területet kell a dinnye számára kiválasztani. Egymás után ne termeszszük. a talajt 15-20 cm mélyen kiemelik. Miután kijelölték a fészkek helyét. Trágyaigénye miatt trágyázatlan elővetemény után szokták vetni.

Igen érdekes a mag nélküli TRIPLOID 1 fajta is. A piros húsúak közül az utóbbi évtizedben lassan kiszorultak a termesztésből a nagy termésű hagyományos fajták. Ez kb. A fejtrágyázás során a tenyészidő alatt 2 dkg tiszta hatóanyag nitrogént. s ez 1. A sárga húsúak igen kis mértékben terjedtek el. A hagyományos fajták 89. Közülük a külföldi SUGAR BABY igen korai. N-ből ősszel nem kell műtrágyát adagol ni. Káli. Kecskeméti triploid görögdinnye 9 Zöldségtermesztés 129 . Elég korai és jó minőségű a KECSKEMÉTI HETERÓZIS és a KECSKEMÉTI VOROSHÚSÚ fajta is.6 dkg kálit.6 dkg foszfort. A hivatalos fajták között sárga húsú a SZENTESI fajta. elég világosvörös. A hús színe szerint sárga és piros húsú fajták ismertek. A hazai fajták közül a SZI G ETCSEPI 51 F 1 korai és minőségre jelenleg a legjobb fajta. Ugyancsak ősszel négyzetméterenként 0. A húsának színe azonban nem elég tetszetős. 1 dkg kálit javasolunk adagolni.felszíne egybeessék a talajszinttel. Korai. mely azonban elsősorban drága magja miatt kevésbé terjedt el. Teljes trágyázással Ősszel négyzetméterenként 4 kg istállótrágyát adjunk a talajba. Külföldön is nagy iránta az érdeklődés. A fennmaradó földtől enyhe lejtésű fészekszegélyt képeznek. Ízre és termésmennyiségre sem elégíti ki az igényeket. ábra. színük megfelel a hazai közönség igényének. Az egész fészek alapzata kissé dél felé lejtsen. ízük.5 dkg/m 2 szuperfoszfátot jelent. Ez az adag közepes tápanyagszintű talajra értendő.és foszforműtrágyát azonban célszerű a szerves trágyával együtt adni a szükséglet 1 /3 részéig. 0. • Termesztett fajták. Helyüket a korai apróbb gyömölcsűek foglalják el.3 dkg foszfor hatóanyagnak felel meg. 0. Termésük közepes nagyságú.5 dkg kálisót jelent. jó ízű és emellett bőtermő is. ami műtrágyában 2.

Mindkettő igen nagy terméseket hoz. átrakáskor közül még mindig megtalálható a kereskedelemben a MARSOWSZKY és a HEVESI hagyományos fajta. kiültetésre alkalmas. Korai termesztése azonban csak palántáról biztosítható. és a palántaneveléshez jó kerti földet használjunk. Az április 20. hogy az első vetések elfagyott növényei helyett időben újak legyenek. Lehet a fészkekbe a már leírt módon érett trágyával javítani a tápanyagellátást. így biztosítjuk. s ezt megismételjük május elején is. s hathetes palántanevelési időt számolva május 15-16-ra ütemezzük a kiültetést. hogy az első vetés után egy héttel ismét dugunk a fészekbe 2-2 magot. 130 . Azt is meg lehet csinálni. ábra. mint az újabb hazai nemesítésű fajták. Ez lehet trágyával fűtött ágy vagy fűtött fólia is. ha jó az időjárás. Nyilván. 3-4. május elején kikelhet. s a termesztés is jövedelmezőbb lesz. Az ilyenkor kikelt növények aztán az esetleges májusi fagyok idején elfagynak. Ha tehát a szedés idejét nyújtani akarjuk. és az ilyen fészek gyorsabb talajfelmelegedést is biztosít. akkor az első kapáláskor csak az első vetésből kelt növényeket hagyjuk meg. A cserép legalább 6-8 cm átmérőjű legyen. Házi körülmények között néhány száz palántát cserepekben (papírból vagy műanyagból) világos verandán vagy ablak közelében. szeptember 10. így mintegy két héttel előbbre hozhatjuk az érés idejét. A vetést április első napjaiban végezzük. Különböző fejlettségű görögdinnye-palánták 2. után pedig már nem megfelelő a minősége. s valamelyest jobb színűek is. A görögdinnye igen hosszú tenyészidejű. konyhában is előállíthatunk. táján lehet fészkesen vetni. A dinnyepalánták nevelése még házi körülmények között sem okoz nagy feladatot. tehát célszerű védeni. • Szaporítás. Magvetésről szaporítva legkorábban április 20. körül vetett mag még április végén. esetleg 200x150 cm-re ültessük.90. Közvetlenül magról is szaporítható. Nagyobb mennyiségű (1000-nél több) palánta neveléséhez fűtött berendezés kell. akkor palántáról kell termeszteni. s magról vetve augusztus előtt nincsen rajta érett termés. A háztáji és kisegítő gazdaságok részére elsősorban a SZIGETCSÉPI és a két KECSKEMÉTI fajta javasolható. A korai fajtákat 150X150 cm-re. ha nem lesz fagy.

5 °C-on. Fejtrágyaként 0. Öntözött és öntözetlen növénnyel egyaránt forgóba kerülhet. Spárgatök Külföldön kevésbé . ugyanakkor a túlérett dinnye kevésbé élvezhető. Korán lekerülő borsó. amit külső jelekből nem lehet érzékelni. Tudni kell. Ezért. Az érés megállapításához gyakorlott szedőkre van szükség. ezzel már közel jutunk az érettség idejének megfelelő megítéléséhez. 9• 131 . korai kel. Meglehetősen fejlett gyökérzetével azonban korai termesztésben öntözés nélkül is jól díszlik. nálunk azonban egyre nagyobb szerephez jut táplálkozásunkban. C. saláta. Felvágva tapasztalható. Lehetőség van azonban másodterménykénti termesztésre is. A görögdinnye érettségét nem könnyű meghatározni. ez esetben öntözni kell. hogy a dinnye éretlenül leszedve nem képes az utóérésre. retek. Szélvédőnek a tábla szélén kukoricasávot létesíthetünk.és talajigénye hasonló az uborkáéhoz. Egyes termesztők a még éretlen dinnye kocsányát megcsavarják. • Vízigénye elég jelentős. Általában frissen főzelékek. Táplálkozási értéke nem különösebben nagy. • Tápanyag. megkétszereződhet a tenyészideje. kötődésével egy időben lehet egyszer fejtrágyázni. • Fényigénye közepesnek mondható. gyakorlattal meghatározható az érettség. • Melegigényes. igaz. Nitrogént és foszfort egyaránt sokat kíván. különösen télen. pufogó hangot ad. hogy az így érésre kényszerített termés belül fonnyadt. trágyázás. akár lókapával is végezhetjük.és A-vitamin-tartalma s a benne levő szénhidrát teszi értékessé. Jele: a terméshez legközelebb fejlődő kacsok elszáradtak. • Növényváltás. Munkaigényessége miatt nagyüzemi termesztése egyelőre nem jöhet számításba. A tartósítóiparban és a hűtőiparban is fokozódik a felhasználása. akkor nem kell fejtrágyázni. A szélsőségesen rossz szerkezetű talajok kivételével valamennyi talajtípuson jól díszlik. Hajtatásban. zavartalan fejlődése 22-25 °C-on megy végbe. melyet a kistermesztők eddig főterményként az év első felében termesztettek. szára és termése —1 ° C-on elfagy. A dinnye a kiültetést követő időben igen lassan fejlődik. hogy ne a hajtás csúcsát földeljük le. így a termés kényszeréretté válik. Átlagos körülmények között 1-1 tövön 2-3 termés van. Köztesként babot is célszerű házi körülmények között a sorközökben termeszteni.elterjedt. Vigyázzunk. • Ápolása elsősorban gyomtalanitásból áll. talaj-előkészítés. se íze nem azonos a normálisan beérett termésekével. Közvetett jelekből. se színe. Koraiként fészektrágyázni kell.5 dkg/m 2 N -trágyát kell adni. • Szedése. Rövid tenyészidejű zöldségnövény. A spárgatöknek fészkenként 4-6 kg érett trágyát vagy komposztot juttatunk. Így a sorközi művelést akár géppel. korai szabadföldiként jelentős jövedelmet biztosít. mert a termés mély. levelei 0. Köztes növény nélkül termesztik. A termést kés nyelével kopogtatva még kopogó hangot hallat. Különösen palántáról termesztve. Másodterményként termesztve öntözni kell. Ha fészektrágyáztunk is.A nagyobb. virágai 0 °C körül. hogy az erős szél össze ne kuszálja. karalábé után még másodterményként is termeszthető. A gyenge árnyékot szabadföldön különösebb hátrány nélkül elviseli. A görögdinnyét öntözni nem szoktuk. kis rátakarással kapáláskor rögzítjük. ha a kötés sorrendjében megjelöljük a terméseket. terjedelmesebb növésű hagyományos fajtákat pedig 200 x 200 cm-re. mert nincs biztos ismérve. A hosszúra nyúló hajtást. A tenyészidő során. Egy-egy tövön 3-4 dinnye beérésével lehet számolni. A kötések között időbeli eltérés van. esetleg levesek készítésére használják. A hideget nem bírja.

táján kerül sor. Az indátlan fehér rövid tenyészidejű. A vetést az uborkánál és dinnyénél korábban. míg annak levélzete nagyon nem feszíti azt. de a fagyok előtt kikelt növénykéket fagyos éjszakákon védeni kell. mint a palántázottak. tehát a takaró ne érjen hozzá. a tenyészterület 100x100 vagy 80x100 cm. között végezzük el. 132 . táján vetett tökön május 20-ig maradhat. Akár helybe vetjük. Az előterményként termesztett tököt mindig 10 x10 cm-es gyepvagy tápkockában nevelik elő. Ilyen módon a palántázott korai szabadföldi tökkel azonos időben kapunk termést. mert tíz nappal később szedhető. A kiültetésre április 20. A fóliát. Guggonülő és indás változata van. egyszerűen földdel a bakhátra rögzítjük. ha az előnövény előtt alaposan megforgatjuk a talajt. még március 15-20. melyet ritkán perforálunk. szántott vagy ásott földbe tegyük. mert kiültetése is korábban kerül sorra.vagy utóterményként termesztjük. hogy a szomszédos kockákba átnőtt gyökereket megszaggassuk. A 100 cm-es sortávra vetett tököt két oldalról összefüggő 15 cm-es bakháttal húzzuk körül. Jó mélyen művelt. Ez a termesztési mód azonban már kevésbé gazdaságos. A helybe vetett tök koraiságát egyszerű házi módszerrel siettethetjük. üveggel vagy dupla fóliával tudunk védekezni. ábra. törik. A takarásnál vigyázni kell. mert a tök könnyen pattan. • Szaporítás. Fagymentes napokon kell ültetni. Egy-egy kockába 2-3 magot helyezünk.91. erre feszesen fóliát húzunk. Ha magról szaporítjuk. Éjszakai fagyok ellen a fészekre helyezett kis szalmatakaróval. így azt nem szokták termeszteni. folyamatos szedés esetén bőven terem. Az indás tenyészideje azonban elég hosszú. A magot előcsíráztathatjuk. A fóliát mindaddig a tök fölött hagyjuk. Spárgatök A talaj-előkészítés attól függ. Április 20. s a melegtalpra helyezés után a kockákat 2 cm-estakarófölddel borítjuk. Kiültetés előtt 8-10 nappal a gyepkockákat átrakjuk. akár magról szaporítjuk. A spárgatöknek fajtái nincsenek. Másodterményként sekélyen művelt területre is kerülhet. akkor április végén lehet vetni. hogy elő.

Frissen trágyázott talajba vagy gyeptörésbe. körül kezdődik. Lehet fészektrágyázva is termeszteni. Sütőtök A sütőtök közkedvelt. értékéhez viszonyítva nem nagy területen termesztik. Rövid tenyészideje miatt két kapálás elegendő.5 dkg tiszta hatóanyagú N-t kell adagolni. s a májusi fagyok elmúltáig a fólia rajta marad. A fészektrágyázás azonban a tököt követő növény számára kedvezőtlen. talaj-előkészítés. Öntözni nem kell. Az első terméseket már akkor leszedik. öntözés nélkül is jól terem. ez 6 kg/m 2 istállótrágyának felel meg. mint a dinnyék vagy az uborka. de a cukrászipar is használja alapanyagként. illetve négyzetméterenként. Szedése június 10. • Hajtatása. Ápolása hosszú tenyészideje miatt háromszori kapálásból áll. Hideg fólia alól május végén. de súlyuk már eléri a 0. régen ismert és termesztett növényünk. Fészkenként 5-6 magot vetünk. Helybevetését április második felére kell ütemezni. Mint melegigényes. Különösen nagy a karotin. Az elérhető termés 3-4 db tövenként. hogy alig képes termést kötni. A hőingadozásra azonban érzékeny. Melegágyakból. • Vetésforgó. Még ritka kukoricaköztessel is jól megfér. fűtött fólia alól május közepén már szedhető. mint a korai szabadföldi termesztéshez. tehát február közepén kell a magot vetni. Tenyészterülete 2 x 2 m. Mindezek ellenére jelentőségéhez. de még zsenge terméseket kocsányostul szedik le. noha hosszú tenyészideje miatt a palántázott termesztési mód biztosabb beérést tenne lehetővé. Nagy területigénye miatt nem érdemes kis területen termeszteni. Jó minőségű.8-1 kg-ot. mint a spárgatöké. amikor a dér már megcsípte s a 133 . A palántanevelés 6-7 hétig tart. • Környezeti igénye alig tér el a spárgatöktől. • Szedése. Annál valamelyest nagyobb árnyékot is elvisel. mert egyenetlen növekedésű lesz.Ápolása ritkításból és gyomtalanításból áll. A későbbiekben már a teljesen kifejlett. ápolás. tenyészideje azonban igen hosszú. Szállítása ömlesztve történik. Fejtrágyaként az első és második kapáláskor 0. Ennél sűrűbbre vetve olyan sűrűvé válik. A korábbi palántanevelési idő miatt célszerűbb a gyepkocka helyett 6-9-es cserepeket használni. Főleg sütve fogyasztják. kalóriaés vitamindúsabb.(A-vitamin-) tartalma. után ültetünk. • Fajtái. Istállótrágyából nagy mennyiséget igényel. Szaporításra egyelőre a NAGYDOBOSI tájfajta jöhet szóba. Hideg fólia alá április 10. Vízigénye nem nagy. Talaj-előkészítése megegyezik a spárgatökével. s jóval táplálóbb. Legalább 100 u -öl szükséges. Különösen a kötődés idején az alacsony éjszakai hőmérséklet káros a sütőtök termékenyülésére. Melegágyban. A ritkítást az első-kapáláskor végezzük. elérheti a 180 napot is. trágyázás. amikor azok még nem fejlődtek ki teljesen. A mozgatható fóliát ezután még ráhúzhatjuk a paprikára. Tápértéke nagyobb. március végén. mert ez az egyetlen forgalomba hozatalra elfogadott fajtánk. csupán a sárgarépában található valamivel több. június első napjaiban kapunk termést. Nálunk csak helybevetéssel szaporítják. fólia alatt egyaránt hajtatható. Igen hosszú a tenyészideje. ha értékesítésre termesztünk. a többit a föld felszíne felett elcsípjük. A sütőtök akkor a legízletesebb. s az első kapáláskor tövenként kettő növényre ritkítjuk. A legfejlettebb növényt hagyjuk meg. közvetlenül a törés után kell a forgóba illeszteni a dinnyékkel azonos módon. A palántát úgy kell nevelni. ez 3-5 kg-os fészkenkénti trágyának felel meg. április elején ültethető ki a termesztőberendezésbe. • Szaporítás. Szénhidrát-tartalma megközelíti a burgonyáét. nagy termésre képes. ezért hűvös nyarakon sok termés nem érik be.

melynek 1 0-12 sekély karéja van. Rendszerint október elején. Tárolni fagymentes. Több konzervgyárunk próbálkozott tartósításával. a termesztők nálunk és külföldön egyaránt patisszonnak nevezik.keményítőtartalma több-kevesebb részben elcukrosodott. Főleg savanyított áruként igen kedvelt. Patisszontő 134 . illetve korong alakú. ábra. Főként kisüzemekben gazdaságosan termeszthető a szedés kézimunka-igényessége miatt. Beéretten dísztöknek is használhatók. A spárgatökhöz hasonlóan van egy guggonülő és egy indás változata. A fagyokig be nem ért terméseket takarmányozásra használjuk fel. Hazánkban csak néhány éve kezdtük termeszteni. hogy a konzervüzemek mennyire tudják gazdaságosan savanyítani. 92. Terjedésének ütemét az határozza meg. Termése jellegzetes csillag. hideg. Külsőre a spárgatökhöz hasonlít. közepén szedjük. A guggonülő változat is esetenként a tenyészidő második felében indát fejleszt. Terjed azonban egyéb formában történő fogyasztása is. Patisszon Magyar neve nincs. feldolgozásával. száraz helyen lehet. Négyzetméterenként legalább 5 kg terméssel számolhatunk.

Április közepe után szintén lehet vetni. • Környezeti igényei megegyeznek a spárgatökével. a spárgatökhöz hasonló. cukor-. Közvetlenül gyepvagy tápkockába kell vetni. A szabadföldi vetést április közepe táján kell kezdeni. közel a paradicsom C-vitamin-tartalmával azonos. Feltétlenül meleg. korábban szedhető. Jelenleg az ()VÁRI FEHÉR. A kiültetés előtt. Táplálkozási értékét fokozza változatos. még kora tavasszal el kell végezni a fészektrágyázást. A palántanevelés kezdetét a kiültetés ideje szabja meg. 30 mg/100 g körüli C-vitamin van a friss 3-12 cm átmérőjű termésben. Tenyészterü lete megegyezik a spárgatök tenyészterületével. szénhidrát. talaj-előkészítése szintén azonos. • Szaporítása.és kalóriatartalma azonban valamivel nagyobb a patisszonénál.on. A júliustól vetett patisszon a fagyokig már nem tudja teljes termését leadni.A patisszon beltartalmi értékei. Szaporítható palántaneveléssel és helybevetéssel is. jó konzisztenciájú. Könnyebb az ápolása is. Nagy felületen a májusi fagyok után ültetjük. • Fajtái. íze nagyon gyengén. Ez a rövidebb tenyészidejű. A C-vitamin-tartalma azonban a patisszonnak jóval nagyobb. közötti vetés. • Növényváltása. sokrétű felhasználhatósága. A termesztésben ugyan a guggonülő változat mellett az indás is előfordul. Ehhez az ültetéshez elegendő az április 5-10. így a szárazanyag -. A palántanevelés tűzdelés nélkül 4-5 hétig tart. tehát 20-25 °C. államilag elismert fajta van forgalomban. palántanevelő helyen kell vetni és nevelni a palántát. A patisszon a többi kabakoshoz hasonlóan nem tűzdelhető. Ez esetben a magját március közepén kell vetni. ábra. A spárgatök karotin. Szedésre alkalmas patisszon 135 . melegágyban szintén egy hét múlva várható. Elkészítésekor nem kell hámozni.és hamutartalma közel azonosak a spárgatökével. de akkor a májusi fagyoktól védeni kell. Eddigi megfigyelések szerint a legkésőbbi vetés június vége. jellegzetes tökíz. ezért jól ízesíthető egyéb növényekkel vagy fűszerekkel. Húsa szép. Legkorábban április végén ültethető ki. A kelés növényházban 3-7 napra. A vetést legjobb 93. mégis nagyrészt a guggonülő változat az elterjedt. tehát 1 x 1 m-es esetleg 80 x 80 cm-es tenyészterület is megfelel.

ha 0 °C-nál nem hűtjük le jobban. Ennél kisebb tenyészterületre nem szabad vetni. Legjobb fészkekbe vetni. de inkább külföldön étkezési felhasználásán túl. Ilyen szempontból a Morestan 0. A napi átlagos növekedés 0. Főzés közben olyan szeletekre esik szét. Jól előkészített talajba kell vetni.2%-os oldata jól bevált. szállításnál vigyázni kell. hogy különösen hűvös helyen jól eltartható. Két-három védekezést javasolhatunk a lisztharmat ellen. Az első szedésre a kelés után 50-75 napra kerül sor. • Vízigénye eltér a spárgatök igényétől. de ez nagyban függ a talaj nedvességétől. később gyengül. s könnyen lepattinthatók a tőről. A laskatököt magról kell szaporítani. Öntözni 2-3 esetben kell. • Ápolás. mert a laskatök gyökérzetét nem támadja meg a fuzárium. A szedés akkor kezdődik.5-5. Hasonlóan a spárgatökhöz és patisszonhoz. május folyamán kell vetni. • Tápanyagigénye hasonló a többi tökfaj tápanyagigényéhez. talaj-előkészítés. Előnye. mert a csemegeuborkához hasonlóan könnyen törik. Cukortartalma eléri az 5-6%-ot is. • Szedése. A virágzáshoz a szaporítás időpontjától függően 40-70 nap szükséges. sérül. A zöldesfehér színű terméseket nem kell keresni a lomb között. A tenyészidő hossza 2. mint amilyeneket a gyaluláskor szoktunk nyerni. Mivel a levélzet szúrós.5 hónap.2 cm. • Szaporítása. A szedésnél. mert csak télen kerül felhasználásra. • Hőigénye 22-25 °C között van. A magot április végén. Szobahőmérsékleten 2-3 napig. mely gyors hatású és nem akadályozza a termés értékesítését. Éppen olyan hidegérzékeny. A patisszon nagyon bőtermő. Laskatök Magas cukortartalmú főzeléknövény. Ez összefügg nagyobb. ennek megfelelően a szedési időszak 1-3 hónap. a vetés mélysége 4-5 cm. kevés fényhez jutva alig köt meg. A patisszont nagyon gyakran támadja a lisztharmat. a tőtávolság pedig 1. mint a többi tökfaj. Nálunk is. hogy sűrűn vetve. A sortávolság 2 m. A nagyon szélsőséges talajok kivételével mindenütt megtermeszthető. A nővirágok megjelenése után már 4-12 napra szedhető a patisszon. innen kapta a népies nevét is (Isten gyalulta tök). jégszekrényben 6-7 napig jól eltartható. • Növényváltás. átlagosan háromszor. kora reggel vagy késő délután szedjük. csupasz karral nem tanácsos szedni. A tenyészidő során a patisszont is rendszeresen kell kapálni. A tárolást elég jól bírja. Szedés után osztályozni kell a termést. ezeket 100 x 100 vagy 80 x 80 cm-re kell elhelyezni egymástól. Ásványisó-tartalma magas.5 m. a trágyázás évében kerül a területre. Csak főzelék készítésére használják.fészkekbe végezni. Négyzetméterenként 3-4 kg termést ad. Olyan szerrel kell permetezni. A növekedés 9 cm átmérő eléréséig igen intenzív. amikor a termések elérik a 3-12 cm átmérőt. ezért a koraiság egyáltalán nem cél. ez kitűnik abból is. Palántázni nem érdemes. de nagyon kedvező körülmények között 2 cm is lehet. Egy-egy fészekbe 3-4 magot helyezünk. Az április közepén helybe vetett mag 5-9 nap alatt kel ki. tehát áprilisi vetésből való növények 60-70 napra.6-1. • Fajtái nem ismeretesek. • Fényigénye. A mi viszonyaink között öntözés nélkül is jól termeszthető. Karotintartalma alacsonyabb. Az árnyékot nem szereti. a hajtatott és korai szabadföldi uborkát és dinnyét oltják be vele. a májusi. Általában 3-4 naponként. 136 . mint a spárgatöknek. kiterjedtebb gyökérzetével. A korai. illetve a júniusi vetés növényei 40-50 napra virágzanak.

s ezek átlagsúlya 2 kg körül van. hogy így jobban eltartható a termés. Legalkalmasabbak e célra a fűtés nélküli pincék. A tárolás hűvös. hogy a rothadás a kocsány felőli oldalon szokott kezdődni. A szedést kézzel úgy végezzük. 3-4 cm-nél mélyebbre ne vessük. de fagymentes helyen történjen. Az ápolás kizárólag a talaj gyomtalanításából áll. Téli tárolásra kizárólag a teljesen kifejlődött termések alkalmasak. Nem kell öntözni. azzal. 137 . • Szedése akkor kezdődik. Szokás egyes vidékeken a kocsányt bemeszelni. Kétségtelen. kamrák. Tövenként 3-4 termésre lehet számítani. A nem teljesen beérett vagy kocsánytalan terméseket gyors takarmányozásra vagy azonnali fogyasztásra lehet felhasználni. hogy a kocsány a termésről ne törjön le. amikor lombozatát az első fagy megcsípi. Lényeges betegségei nem ismertek.mert túl sűrű lesz. Ezután már nem fejlődnek a termések sem. így a meszelés jelenthet bizonyos prevenciót.

A megfelelően tárolt és hajtatott petrezselyem azonban csak részben tudja kielégíteni a lakosság téli igényeit. november és május között jól tárolható gyökerét tudjuk árusítani. melynek gyökerét és lombját egyaránt felhasználjuk. KI • . A tenyészidőben. Felhasználása egész esztendőben folyamatosan történik.Gyökgumósok Petrezselyem Nagyon kedvelt ételízesítő zöldségnövény. Eddig is. mely jó áron értékesíthető. akár a legforróbb nyári hónapokban vetve is — ha elegendő nedvesség hez jut — szépen díszlik... házikertekben is egész télen kint hagyják a szabadban. ha valami ok miatt nem terem belőle elegendő.------ 138 . Szerepe és jelentősége azonban nagy. A nyári és őszi friss ellátást és a hajtatást csak kisüzemek tudják biztosítani a nagy kézimunkaigénye miatt. ■ \‘41) • ss. de főként levesek ízesítésére használják: Levelének különböző hidegkonyhai készítményekben dekoratív szerepe is van a köretek ízesítése mellett. Teljesen kifejlett állapotban akár — 5--1 0 °C-ot is elvisel a talajban.. júniustól novemberig frissen. Nem sorolják a leghidegtűrőbb növények közé. p‘. A télen kint hagyott tövek kora tavasszal adják a legkorábbi szabadföldi petrezselymet.••••• —. Nagyon változatos hőmérsékleti körülmények között egyaránt jól díszlik. A nagy hőséget is kibírja. Hajtatása. így termőfelülete jóval kisebb. Gyökerét jellegzetes ízanyagai révén különböző ételek.-. mert jó jövedelemforrás és egyben a házi szükségletet is kielégíti. mégis sok hideget elvisel. Gépesítve azonban csak a tárolásra szánt petrezselymet szabad a nagyüzemekben termeszteni. s ez akkor érzékelhető. • Hőigénye. de belátható időn belül a jövőben is a házikertek egyik jellegzetes növénye marad. Zöldje iránt is egész évben nagy az igény. A magtermesztésre szánt gyökeret pedig több esetben ősszel ültetik ki. A petrezselyemtermesztés majdnem teljesen gépesíthető. korai termesztése tovább fog terjedni a kiskertekben. Mivel különálló ételt nem készítenek belőle. r.. Kis felületen való termesztése miatt teljes géprendszere még nincs kialakítva. . Így sok helyütt. mint az alapvető zöldségnövényeké.

Házikertben arra is van lehetőség. • Termesztése korai piaci ellátásra. Szélsőséges. Kis felületen azonban érdemes vele próbálkozni. de hüvelyesek is megfelelnek. talaj-előkészítés. Alkalmas téli tárolásra is. akkor még augusztus 10-ig lekerülő növények után is vethető. Virágzásakor már az intenzív nyári fényviszonyokat kedveli. Változó hőmérsékletű teleken. Hajtatásához szintén kevés fény kell. kevés fényt kíván. Köztesként sok növénnyel illeszthető. Viszonylag apró gyökerei miatt kevés a tömege. salátának . Gyökere a középkötött. A nálunk általánossá vált vetésidő a február. spenót után még vethető. hogy lombozatát fejlessze. akkor ez a vetés jelenti a legkorábbi szedés lehetőségét. Alapfeltétele a korai fajta. s ez serkenti növekedési ütemét. • Fajtái. Házikertben az előző évben trágyázott zöldségfélék után kell szaporítani. Nem kell frissen trágyázott talajba vetni. különösen közepes vagy kis lombú növények társaságában. Mégis a nyáron korán piacra kerülő petrezselymet öntözik. Az ilyen gyökér azonban nem jól tárolható. közepes nagyságú gyökérrel. ez azonban minőségén nem változtat. Közepes tápanyag igényű. ha magtermesztés céljából dugványt állítunk elő. a csírában levő petrezselyem elpusztulhat. Általában kevés vízzel beéri. Kettős termesztésre már kevésbé alkalmas hosszú tenyészideje miatt. Ha egyenletes hideg a tél. Magja apró és illó olajjal telített. az előbbi tulajdonsága miatt. Ezt a fajtát tárolásra kell termeszteni. sós talajokon szintén nem termeszthető. Rövid tenyészideje miatt a friss piaci igények kielégítésére ezt a fajtát kell termeszteni. amíg kikel. hogy a petrezselyem mélyen hatol a talajba. Gyökgumósok után lehetőleg ne termesszük. Közismerten jó köztes partnere a vöröshagymának. hiszen veszteség csupán a mag ára lehet. Elsősorban a kelés idején kíván állandó talajnedvességet. emiatt nehezen szívja magába a nedvességet. Tél végén vetve pedig három hét is eltelik. mert betegségei és kártevői fokozatosan elszaporodnak. így tárolásra ezt a fajtát nem érdemes termeszteni. ami jól fejlett. • Növényi sorrend. máknak. Közvetlen vetés előtt és vetés után is célszerű tömöríteni a talajt. és lazább szövetű. Talaj-előkészítéskor alapul kell venni. de azt természetes körülmények között meg is kapja. Télen még növényházi asztalok alatti világosabb helyeken is fejlődik. Gyökerei is a legfejlettebbek és a legnagyobb hozamot biztosítják. A talajban viszont válogatós. Ezért alapos mély ásást vagy szántást igényel. ellenkező esetben pedig árban jóval nagyobb bevételre tehetünk szert.• Fényigénye. A jó magágy biztosítása mellett a sekélyen húzott sorokba 1-2 cm mélyre vetjük a magot. Házikertben esetleg még félárnyékos részeken is megterem. 1 2-14 nap alatt csírázik. ha a talajra rámehetünk. így elsősorban káliumot igényel többet. amikor ebben az időben elvetett mag kicsírázik. különösen sárgarépa. Önmaga után nem szabad termeszteni. Ilyen talajokon viszont a víz biztosítása okozhat nehézséget. Ha hajtatni kívánjuk. pasztinák után ne. A fejlődés későbbi szakaszában a mi viszonyaink között öntözés nélkül is jól fejlődik. hogy novemberben vessük el a magot.és talajigénye. Szobahőmérsékleten is. • Táp. retek. de inkább a laza talajokon fejlődik szépen. az öntözés és az igen korai vetés. Legfeljebb nagyon száraz időjárás mellett a lombozata durvább a szokásosnál. Erre kizárólag akkor van lehetőség. Ezek elsősorban tenyészidőben és a gyökér nagyságában térnek el egymástól. Köztesként jól fejlődik. A túl kötött agyagtalajokon kevésbé lehet szép sima gyökereket termelni. trágyázás. Apró és nehezen csírázó magja mélyre nem kerülhet és a felső rétegben elég nedvességet kell tárolnunk. s 139 . Kevés fajtája terjedt el a termesztésben. • Vízigénye. A HOSSZÚ fajta a leghosszabb tenyészidejű. Ahhoz. A páratartalom iránt közömbös. s ezt követően nagyon nagy fagyok jönnek. A legkorábbi fajta a KORAI CUKOR. Ez esetben korai borsó. mélyre hatoló gyökérzetének és nem túl nagy párologtató lombfelületének köszönhető. A FÉLHOSSZÚ fajta hosszabb tenyészidejű. saláta. A petrezselyem után salátafélék vagy spenót termeszthető. termeszthető babbal vagy borsóval is. jobb küllemű gyökeret nyerünk.

Nagyobb felületen a kapálás miatt 30-40 cm-re is vethető. s közben a talaj kigyomosodhat. Tehát a vetéssel nem szükséges annyira sietnünk. A korai petrezselymet sűrűn lehet vetni. A sorjelző gyorsan kelő. mert mindkettő gyorsan kel és jelzi a sorokat. A petrezselyem kelése nagyon elhúzódik. hogy hosszú tenyészidejű fajtát termesztünk. A korai petrezselyem folyamatosan egész őszig szedhető. Lényeges eltérés a korai piacra történő termesztéssel szemben. Legkorábban május közepére lesz szedésre alkalmas nagyságú. A petrezselyem és a sárgarépa csomózása 140 . homok között. de száz négyzetméterenként 2 dkg magnál többet ne vessünk. Természetesen a sűrűségnek is van határa. így a sorok köze tisztán tartható. s olyan sűrűn vessük.azt takarás után kissé tömörítjük. ennél többet nem szabad vetni. Megfelel erre a célra saláta vagy retek. esetleg ikersorosan. ábra. A gyomok között a kapálás nem végezhető el. Házikertben elegendő a 20-25 cm-es sortávolság. Öntözni nem kell. Egyelni sem szükséges. mert így az egyelés révén folyamatosan lehet saját célra vagy eladásra is szedni. Mindenesetre március közepéig el kell vetni az il yen céllal termesztett petrezselymet is. hogy télen is biztosítsa a zöldpetrezselyem-szükségletet. olcsó mag legyen. tehát november elején. ezért ajánlatos a petrezselymet sorjelző növénnyel vetni. Ápolása elsősorban gyomtalanításból áll. • Tárolásra történő termesztés. A szedés a fagyok beállta idején kerülhet sorra. Válogatást követően lombtalanul kerül tárolásra pincékben vagy prizmában. • A petrezselyem hajtatása. 1 00 m 2 -re 3-4 dkg magot lehet számolni. majd a gyökérnyak felett a teljes lombozattal csomóba kötik. ha a gyökerek legalább a ceruzavastagságot már elérték. hiszen túl sűrű állományban a gyökerek nem tudnak megfelelő vastagságot elérni. hogy a gyökerek a fajtának megfelelő vastagságúra szépen ki tudjanak fejlődni. A hajtatásnak egészen kezdetleges és fejlettebb módszerei egyaránt elterjedtek. 94. A korai petrezselyem szedése akkor kezdődhet. A szedés után mosni kell a gyökereket. A petrezselyemhajtatás célja. Öntözni a talaj állapotától függően szükséges. Lehet a hasonló vastagságú sárgarépával azonos csomóba kötni.

hiszen szobahőmérsékleten visszanyeri rugalmasságát. A fóliaborításnak különböző. E célra kísérletekkel igazolódott. Tél végén azonban a napsütés mértékétől függően megindul a fejlődés. még akkor is. amikor szükség van a zöldre. és alig igényel befektetést. A bolgár módszer szerint az így kiválogatott gyökereket 1. csomózva értékesíthető a szabadföldi petrezselyem előtt. sátrat vagy melegágyi ablakot. igen pontos. Korábban nem célszerű. Természetesen a szedés nem teljes lombbal. ha hó van. Végül a gyökér kis lombbal. hogy lombos részük egymással szemben helyezkedik el. hogy a vetett mag jól keljen. Ennek a hajtatásnak legbiztosabb a sikere. fölfelé haladva pedig mindig távolabb. A tél folyamán természetesen nem fejlődnek új levelek. A leggazdaságosabb hajtatási lehetőség a közvetlen hajtatásra való vetésből biztosított zöld. A petrezselyem hajtatása veremben 141 . illetve abból képzett fűtetlen blokkot. Ekkor helyezzük fölé a fólia ágyat. Házikeriben nagyon célszerű így csinálni. a hóesés előtt. gyakorlatilag naponta 95. hogy a fólia alatt legalább a levegőzés biztosított legyen.5 cm-nél mélyebben nem vethetünk. s a lombozatot is érintetlenül hagyjuk. mert több a gond és az ápolási teendő. Új lombozat nem képződik ugyan. mert télen folyamatosan szedhető. Ez is többféle módon történhet. Ily módon a napos tél végén folyamatosan szedhető lesz a zöld. Célszerű a magot morzsalékos komposzttal kevert földdel takarni. deformált gyökereket használjuk fel zöldnyerés céljára. azután fejlődése leáll. Afagyott leveleket is szedhetjük. hogy valamennyi gyökérfej fényhez jusson. Ellenkező esetben a hőingadozás és a lecsapódó pára miatt a petrezselyem bepállhat és értékét veszti. Későbbi vetésből pedig már nem nyerünk megfelelő fejlettségű növényeket. következetes munkára van szükség. A tapasztalatok szerint ebben az időben vetett petrezselyem igen dús lombozatot alakít ki novemberig. Az egymás fölé kerülő sorok közül az alsók közelebb vannak egymáshoz. és a verem fölé helyezett fólián vagy melegágyi ablakon át állandó megvilágításban részesüljön. nagyon egyszerű lehetőségei vannak. Ezért valamivel be kell fednünk a lombos petrezselymet. Mivel 1-1. elágazó. ábra. használhatatlan lesz.Házikerti hajtatási lehetőségek.5 m széles. Ősszel a gyökér felszedésekor a szükségletnek megfelelő felületről a gyökereket nem szedjük fel. A fő cél. A petrezselyemzöld biztosításának másik egyszerű módja. hogy rövid tenyészidejű fajtát kell vetni. A gyökereket homokréteg közé úgy teszik. hanem gyökerenként 3-4 lomblevéllel történik. A szedésre így akkor kerülhet sor. Tekintettel az augusztus 1-10. de a levéltömeg igen tekintélyes. de a fagy elmúltával a levél visszanyeri eredeti konzisztenciáját és felhasználható. hogy a tél folyamán bármikor hozzájussunk a levélhez. között kell végezni. Igy biztosítva van. és a szokásos 20-25 cm-es sortávra elvetjük a magot. közötti vetésidőre. A petrezselyem lombja a leghidegebb télen is csupán kőkeménnyé fagyhat. 1 m mély stetszés szerinti hosszúságú verembe helyezik. Augusztus elején öntözés után előkészítjük a talajt. Tulajdonképpen „tartósított" levél biztosításáról van szó. November derekán a sorok fölé helyezhetünk fóliát úgy. hogy kelésig ne cserepesedjen a talaj. A vetést augusztus 1-10. amikor a felszedett gyökerekből az apró.

A nálunk termesztett fajták zöme 100 g-onként 7 mg körüli karotint tartalmaz. főként gyermekeknek tápláló és értékes kiegészítő étel. Ápolása is lényegében megegyező. Az egyenletes lombfejlődés miatt egy-egy szedéskor 1 /3-át leszedhetjük a lombozatnak.kell öntöznünk. mert a csírában levő mag kiszáradás esetén elpusztul. kannából szórófej. A lombozat szedése akkor kezdődhet. a levelek erősen fodrozottak és halványzöldes színűek. Középhosszú tenyészidejű. Az erős sugárral való öntözés — pl. s kissé fanyar. A kelést követően az öntözést már csak szükség szerint kell végezni ! Sokan gondolhatják. Kézzel szedjük úgy. Az öntözést igen finom porlasztással kell végezni. Szaporítása azonos a gyökérpetrezselyemével. de levesek ízesítésére is felhasználható. 142 . így a lombfejlődésfolyamatos lesz. Tenyészideje a gyökérpetrezselyeméhez hasonlóan alakul. Hajtatásra is alkalmas. hogy a teljesen kifejlett leveleket letépjük a gyökérről. de legtöbbször ilyen takarás esetén a párás talaj felületén olyan gombák szaporodnak el. melyet igen régen ismernek és termesztenek. hidegtálak díszítésére. amikor a gyökér a ceruzavastagságot elérte. Ugyanez a módszerfűtött berendezésben is alkalmazható. hogy a talajt ne tömörítsük és ne cserepesedjen. mint a gyökérpetrezselyemé. de ezt nem kell egyelni. gáz stb. így csak főnövényként termeszthető. Gyökérzete fejletlenebb a közönséges petrezselyemnél. Utána már a hagyományos ápolást kapja novemberig. Lombja viszont dúsabb és dekoratívabb.) magas költségei miatt kevésbé célszerű ezt a módot használni. Lombozata igen tömött. öntözés nélkül is jól díszlik. Ezt a változatot termálvízzel rendelkező gazdaságoknak ajánljuk. A technikai fűtés (olaj. melyek teljesen elpusztíthatják a kelő növényt. rózsa nélkül — a magot is elsodorhatja eredeti helyéről. hiszen a gyökér minősége egyáltalán nem lényeges. Novembertől fűtjük 10-12 °C-ra a légteret vagy a talajt. Jelentős vitaminforrás. csupán azzal az eltéréssel. mert ekkor már elegendő tartaléktápanyaggal rendelkezik s további lombozat képzését biztosítani tudja. A konzervipar is több étel alapanyagaként dolgozza fel és szerepel a hidegkonyhai készítményekben is. s ekkor következik a téli fóliaborítás. C-vitamin-tartalma viszont nem nagy. Elsősorban fűtött fölre alatt teljesen azonos időben és módon. március elejei — vetés esetén május közepére időzíthető. reszelve és ízesítve egyaránt. Szénhidrát és B -vitamin is található benne. Levélpetrezselyem A levélpetrezselymet kizárólag lombjáért termesztik. hogy egészen kötött talajon istermeszthető. ha kelésig a nedves talajt takarjuk. Nálunk elsősorban levesek ízesítésére és főzeléknek használják. Inkább a naponkénti öntözést válasszuk kelésig. ami 12-14 nap. mint a sárgarépa. Ez a fejlettség a legkorábbi — február. Körülbelül 10-15 naponként lehet megismételni a szedést. így azt nem fogyasztják. Környezeti igényei is azonosak a gyökérpetrezselyemével. Rövid. Egyetlen zöldség növényünk sem tartalmaz annyi karotint. a többi részét rajta hagyjuk a tövön. erősen elágazó gyökérzetű. MOHAFOD ROZATÚ. Egyetlen termesztett és forgalomba hozatalra engedélyezett fajtája van. Lehet. hogy a naponkénti öntözés elkerülhető. édeskés ízű. s így az állomány nem lesz egyenletes. Különösen szendvicsekhez. Nyersen fogyasztva. Sárgarépa Nagyon fontos zöldségnövény. az ún. A leszedett zöldet csomózni kell. mert a gyökér minősége nem befolyásolja a lombozat minőségét.

Sárgarépa kukorica között 143 . szépen fejlődik. Vannak rövid tenyészidejű fajtái. sőt még gyenge árnyékban is megterem. ezért köztes növényként is alkalmazzák. Magja meglehetősen lassan csírázik. Egész éven át fogyasztjuk. Nem kíván közvetlen istállótrágyázást. • A hidegtűrő növények közé tartozik. mert nagy mennyiség kell belőle. Alacsony hőmérsékleten 4-6 °C-on már csírázik. A természetes fény elegendő számára. hogy fajtáinak jó része télen. ez az oka annak. mert különböző illó olajokat tartalmaz. de még a közepes tenyészidejűek is beilleszthetők e/ő.vagy utóterménynek. de később öntözés nélkül is megmarad. —5 °C-ot is károsodás nélkül elvisel a talajban. Csírázás idején a fagyok károsíthatják. mert nem igényel nagy szakértelmet. felszerelést és jól jövedelmez. ábra. A kötött talajon sem tud sima. részben azért. optimális hőigénye 16 °C körül van. A kis gazdaságok szívesen termesztik. A talajban elég válogatós. de forró nyári hónapokban is megfelelően fejlődik. Még hajtatása is szóba jöhet. • Vízigénye nem nagy. hogy őszi vetése kockázatos éghajlati viszonyaink között. de házikertben korai termesztésének több lehetősége van. Másodterményként termesztve kelésekor öntözni kell. Elsősorban a káli hiányára érzékeny. A szélsőséges rossz talajokon egyáltalán nem terem jól. szép és fejlett gyökeret 96. ha vízigénye kielégítést nyer. • Fényigényét még alig ismerjük. Előnye.Gazdasági/agjelentős. A csírázás és az azt követő néhány hét során azonban elég sok vízre van szüksége. • Tápanyagigénye közepes. Gyökere —3. egyszerű körülmények között is tárolható. s így a vizet nehezen veszi fel.

esetleg uborka vagy bab is követheti. Szabadföldön 3-4 hétre is elhúzódhat a kelése. Nálunk még ez a fajta is igen ritkán kerül szaporításra. A legkorábbi áru még csomózva kerül értékesítésre. Házi körülmények között elképzelhető. szintén jól terem. a kézikapálást figyelembe véve 20-25 cm sortávra vessük a magot. Lehet váltakozó sorokba mákkal is együtt vetni. A korai. Szabadföldi termesztésben il yen. csomózva értékesítendő sárgarépát öntözéssel kell termeszteni. tárolására nagyobb tömeget hozó. Termeszthető főnövényként. mert a korán kiszedésre kerülő répa után kerülő zöldségnövénynek árthat a gyomirtó szer. Közel azonos termesztési értékű a KERTI vagy MAR KTGÁRTNER. Közvetlen vetés előtt nem trágyázunk. vetni kell. hogy ezzel kellő tömörség ben levő talajban helyezkedjék el a mag. s ez már korai szabadföldi termesztésre is használható. jól előkészített talajt kíván. A korai szabadföldi sárgarépát már 2 cm körüli átmérő esetén. de kevésbé korai és konzervfajta az ARANY vagy C HANTENAY. Ennek fő oka. A kertszerűen elmunkált talajba 1-1. mert a sárgarépa magja nagyon apró és nagyon lassan csírázik. Vigyázni kell arra — bár ez kora tavasszal nem szokott előfordulni —. Ez az idő általában február vége és március közepe között van. Ápolása elsősorban gyomirtásból Ml. Ezeket nálunk nem nagyon termesztik. trágyázás. Erre a célra DUWICKI. Hosszú gyökere mély talajművelést. A DUWICKI fajta már nagyobb gyökeret fejleszt. Gyomirtót ne használ junk. hogy a magot november közepén elvetjük. a termesztési móddal és kis részben a vetés idejének szabályozásával lehet elérni. spenót vethető. a PÁRIZSI VÁSÁR és az AMSZTERDAMI. Ilyenkor a mákkal együtt egyelhetjük. Ez azért is fontos. Rövid. különösen kötött talajon. A legkorábbi szabadföldi sárgarépát. A vetéshez jól megművelt talajra van szükség. mert ilyenkor a csíra is kiszárad és elpusztul. de még inkább a NANTI fajtát célszerű szaporítani. E célból vetés után a kapa lapjával a sort végig lapogatjuk. A rövid tenyészidejű fajták után még áttelelő saláta. hogy a maghoz nem tömörítjük kellően a földet. Nehezen csírázik. de a tárolást is bírja. mert igen apró magja van. A rövid tenyészidejű csoport kimondottan hajtatásra való kis gyökértömege miatt. 144 . ha nem túl száraz vagy nem túl vizes. Az erősen cserepes talajt ugyanis a csíra nem tudja áttörni. Az öntözés nemcsak küllemre eredményez szebb gyökeret. • Korai szabadföldi termesztése. ha szükséges. E két fajtánál nagyobb tömeget ad. De rövid tenyészidejű cékla. s ha a tél folyamán nem csírázik ki. A hosszú tenyészidejű fajták közül a VÖRÖS ó RIÁS vagy FLAKKER a legelterjedtebb. • Növényváltás. Kelésig öntözéssel védekezzünk a cserepesedés ellen.fejleszteni. A keléshiány másik oka a kevés nedvesség. A sárgarépa sokszor hiányosan kel. ha a talajállapot és az időjárás engedi. Legjobban a mély rétegű. de lehet köztes növény is. Köztesként a hagymakertészek hagymával termesztik együtt. közel féléves folyamatos ellátást a fajták megválasztásával. csak nagyon gyenge tápanyagellátás esetén. A leggyakoribb s egyben egyik legrégibb középhosszú tenyészidejű fajta a NANTI. Ilyen rövid tenyészidejű fajták: a PÁRIZSI HAJTATÓ. akkor ebből a vetésből kapjuk a legkorábban szedhető árut.5 cm-nél mélyebbre lehetőleg ne vessük a magot. Házikertben. talaj-előkészítés. s ezt friss áruval kell kielégíteni. ezt kapálva végezzük. Nagy tömeget ad és tárolásra is alkalmas. középkötött talajokat szereti. hogy a takaróföld ki ne száradjon. Győr). Ilyenkor négyzetméterenként 1-2 kg istállótrágyát juttatunk a talajba. középhosszú és hosszú tenyészidejű fajtái vannak. ezért — sorjelzőként — salátával lehet a magját keverni. ám ezek magját a kereskedelemben nem árusítják (Makó. Június és november között azonban az igény változatlan. Itt-ott még néhány tájfajta termesztése is előfordul. A tárolt sárgarépa esetleg május végéig eltartható egyszerű tárolási körülmények között. késői fajták gazdaságosabban termeszthetők. Láptalajon. hanem a fejlődést is gyorsítja. • Fajtái. Igaz. A középhosszú tenyészidejű fajták nagy része korai termesztésre is használható.

Ebben az időben azonban tárolt répa még van bőven. Az így áttelelt répa a hideg hatás miatt magszárat fejleszt. így a kereslet az ilyen hajtatott áru iránt igen gyér. minta sárgarépáé. Az augusztusszeptemberi vetésű sárgarépára a hóesés előtt ráhelyezhetjük a fóliát. Így május elején már piacra alkalmas gyökeret lehet szedni. de inkább hosszú tenyészidejű. • Talajigénye. A tárolásra szánt répát általában nem öntözzük. kellemes édeskés ízű és sok aromát tartalmaz. legkésőbb május elején meg kell kezdeni. Pasztinák Gyökere a sárgarépához vagy a petrezselyemhez hasonlítható. tápanyagot és meszet tartalmazó homoktalajokon díszlik a legjobban. mely ritkán ágazik el. A talajnak egészen a kelésig állandóan gyengén nedvesnek kell lennie. Hidegtűrése közismert. Szereti a laza szerkezetű talajokat. Néhány napig szárítjuk a szedés után. noha ez esetben az A1114 vagy Merkazin nevű gyomirtót használhatjuk gyomtalanításra. de gondos ápolással ez a mennyiség megkétszerezhető. így sokkal kifizetődőbb más hidegtűrőknek ebben az időben történő hajtatása. A szert m 2 -enként 7 g-nyi mennyiségben. Esetleg köztesként is termeszthető. Négyzetméterenként legalább 2-3 kg-os termést kell elérni. A laza szerkezetű talajokon szép. hogy szeptember elején elvetjük a magot. a takarás a tartós. akkor a szedést megelőzően egy hónappal abbahagyjuk azt. A tárolásra termesztendő répát lényegében a korai szabadföldihez hasonlóan kell termeszteni. A gyökér felülete halvány sárga. A ceruzavastag gyökerek a hideget bírják. s ezt követően folyamatosan szedhető. A koraiság fokozására házi körülmények között egyéb módszerek is vannak. Ezért az ára is alacsony. tehát szedését még a magszárképződés előtt áprilisban. Belső része húsos. mert a tároláskor gomba vagy egyéb betegség is erősen károsíthatja. • Tárolásra termesztés. Ez a répa csomózva jelenti a legkorábbi tavaszi árut a piacon. A tárolásra szánt sárgarépát csak a fagyok előtt. legfeljebb március végéig kitolható. április elején kikerül a melegágyból s a sárgarépa tovább fejlődhet. A nagyobb fagyok beálltakor vékony szalmavagy lombréteggel fedjük a répa sorait. A bolgárkertészek káposztapalánta-neveléssel egybekötve gyakran hajtatják. mert a laza szövetű répa rosszul tárolható. A palánta március végén. Tavasszal.sőt ha igény van rá. A vetés azonos időben történhet. októberben szedjük fel. nedvesen tárolni nem szabad. Eltérés abban van. Nálunk alig találkozunk hajtatásával. egyenletesen színeződő és illatos gyökerek fejlődnek. Május végén—júniusban már piacon van a korai répa. 10 Zöldségtermesztés 145 . Régen a sárgarépa. Az ápolás teljesen azonos. különben nem kel ki a növény. szedhetővé lesz. A február elején vetett káposztamagot sárgarépával keverik. • Hajtatása. vízben oldva a kelés előtt permetezzük ki. Ezzel március végén csomózható répát tudunk piacra vinni. A már ismertetett novemberi vetés helyett megtehetjük azt is. áprilisban a lomb újra erőteljes fejlődésnek indul. Magasabb szárazanyag-tartalma van. Az elegendő nedvességet. melegágyban gyakran hajtatják. egyike a leghidegtűrőbb zöldség növényeknek. nitrogéntartalmú extraktanyaga jóval magasabb. fehér. jól fejlett karógyökér. Jellegzetes íze miatt főként a konzervgyárak igénylik. hogy a fajta középhoszszú. sima felületű. • Fényigénye körülbelül azonos a sárgarépáéval. igen nagy fagyok ellen védi a répát. • Hőigénye. már gyengébb állapotban is szedni lehet. s ha mégis. Külföldön növényházban. illetve a zeller helyett használták levesízesítőnek.

szeptember. szép sima gyökerű fajta. meg kell kezdeni a vetést. Ennek alapján a vetést célszerű minél korábban elkezdeni. lábas vagy elágazó gyökerű pasztinák. A korai vetés előtt tavasszal legfeljebb egy szántást (simítózást) végzünk. KEREK PASZTI NÁK. Mint rendkívül hidegtűrő növény. főleg trágyázott kapások után célszerű vetni. talaj-előkészítés. • Termesztése. Hosszú. Alapvető talaj-előkészítő munkája az őszi mélyművelés. finom fejrésszel. • Növényváltás. október folyamán következik be. igen szép alakú. Húsa szép fehér. HOSSZÚ NAGY FEHÉR. s áprilisig be kell fejezni. • Fajták. gyökere minden károsodás 146 . Hosszú tenyészidejű fajták alá mélyítő szántást is kell végezni. A legelterjedtebb régi fajták egyike. A gyökér sokszor eléri a 40 cm-t is. hogy késői vetés esetén nincs a növénynek lehetősége megfelelő gyökértömeg kifejlesztésére. ábra. majd előkészítjük a magágyat.97. FÉLHOSSZÚ FEHÉR. A korai vetés miatt korán lekerülő elővetemények. A kötött talajok legjellegzetesebb fajtája. A sekélyen szántott kötött talajokon sok lesz a nem sima. Általában önmaga után a kártevők elszaporítása miatt nem célszerű termeszteni. Pasztinák A fejlődés zömmel későn. A legfontosabb házikerti és szántóföldi fajta. Mihelyt a talajra rá lehet jutni. de ülepedett talajokat szereti. G UERNESSEY. A mélyen lazított. Ez azt jelenti. Félhosszú.

de a talajon hagyva zöldtrágyaként is be lehet a talajba dolgozni. Ez a tulajdonsága szaporítási módját és idejét is meghatározhatja. A csírázás sokáig elhúzódik. a kislombú. Ezért kizárólag a kistermesztők növénye. ami jellegzetes ízét is adja. Jelentős zöldségnövény. A kelés után akkor kapáljuk meg először. Ez is oka annak. hogy a nyári hónapokban júliusban. Az egyes fajták között különbség van ugyan fényérzékenységben. Kevés olyan zöldségnövényünk van. bármikor szedhető a pasztinák. hogy számításba jön köztes növényként. de a fajtától függően ennél korábban vagy későbben is szedhető. de egyelés esetén többet. a saláta mellett a leggyakoribb előtermény. A nem kellően edzett növény váratlan éjszakai fagyok hatására jelentős kárt szenvedhet. Retek Élelmezési jelentősége közepes. Be/tartalmi értéke is közepesnek mondható. Télen a legsötétebb hónapokban (november—január) alig fejlődik. s már az il yen gumó a fajta jellegzetességeit elveszti. Különösen fűtés nélküli berendezésekben hajtatják. noha ez a megállapítás csak a fejlődés optimumára vonatkozik. C-vitamin-tartalma elég nagy. • Fényigénye nagyon jellegzetes. takarmányozásra is felhasználható. vagy az alaptrágya mennyisége alapján ez indokoltnak látszik. mert rövid tenyészideje miatt előterményként. ahol a talaj nem fagy át mélyen. Télen azonban az árnyékot nem bírja. A lombtalanított és tiszta gyökeret akár veremben. így Franciaországban ennél ritkábban helyezik el a sorokat. mely ennyire érzékelné a fényerősség ésa megvilágítás idejének alakulását. mely igen nagy mennyiségű. Az ún. ha fejlődésében visszamaradna a növény. Hajtatásban. Kéntartalmú vegyületei miatt kissé csípős. Igen munkaigényes növény. 147 . a hidegtűrők között. Ezt 4-5 lombleveles állapotban kell végezni. Egyelés nélkül 3-5 kg hektáronkénti magmennyiséggel kell számolni. Hajtatásban a meleg. A káposztafélékkel együtt a leghidegtűrőbb növények között emlegetik. • Apolási munkaként szerepelhet az egye/és is. ha néhány levele már van. összel helyben hagyható és télen is lehet folyamatosan szedni. mert a gumókezdemény megnyúlik. Az enyhe telű vidékeken. Figyelni kell arra. • Hőigénye igen alacsony. akár hajtatásban.5-1. esetleg utónövényként is termeszthető. A vetést 30-40 cm-re végezzük. hogy egyes fajtatípusai télen is. akár pincében is lehet tárolni. Ugyanakkor a hosszú megvilágítás gyors magszárképződést idéz elő. különösen a csírázást követően. a nyári fénykörülmények a normális gumóképződést lehetetlenné teszik. Csupán nyersen kerül fogyasztásra. Ez az oka annak. de júniust követően. de a vízzel is összhangban kell lennie. szabadban a vetést követően 20-30 napra kel ki. A hőnek egyébként a fénnyel. Megfelelő gondossággal termesztve jelentős hasznot ad akár szabadföldön. különösen a hajtatásban. Termése azonos a hosszú tenyészidejű sárgarépáéval. Védekezési munkája nincsen. Az emésztésre jó hatással van. Valamelyest növeli jelentőségét. egyszerű körülmények között tárolhatók. augusztusban úgyszólván nincsen retek a piacon. szabadföldön termesztve még a paradicsom C-vitamin-tartalmát is eléri. a szabadban a félárnyék kedvezőszámára. hogy a pasztinák rosszul csírázik. A lomb. • Szedése általában októberben kezdődhet. Nagy melegben viszont szabadföldön apró gumói fejlődnek és gyorsan magszárat képez. öntözni nem kell. így nagy felületen nem termesztik. nagyon káros. Külföldön.5 cm mélyre kell helyezni. hónapos retek kifejlődéséhez is 2-3 hónapra van szükség. Nagyon változó igényű növény. Később. rövid tenyészidejű fajtákat 30 cm-re. 6-8 kg-ot is lehet vetni. A magokat 0. Fejtrágyázása akkor indokolt.nélkül a talajban telelhet. tavasszal.

A hónapos retek május elején. Jelenleg a következő hónaposretek-fajták szaporítása engedélyezett: KORAI PIROS. Mindkét fajta másodterményű növény. tehát közvetlen trágyát nem igényel. • Fajtái. • A szedés április második felében kezdődik. nem szabad túl korán vetni. PIACI PIROS vagy CHAMPION. Főként előterményként termesztjük szabadföldön és hajtatásban. Közülük a MÜNCHENI SÖR fehér színű és őszi fogyasztásra termesztik. A retek alá jó porhanyós magágyat kell készíteni. tehát később mennek magszárba. mert a mélyról feltörő növényke gumója megnyúlik. Kiskunfélegyházán. Az első csoportot a hónapos retkek jelentik. burgonya egyaránt jól termeszthető. A hosszú megvilágítást jobban bírják. bab. E csoportba tartozik a JANOSNAPI. a többiek szabadföldre és hajtatásra egyaránt felhasználhatók. különösen. így előtte korai káposztafélék. A téli retek más elbírálás alá esik. Vethetünk házikertben sűrűbben is 1. ha az időjárás úgy alakul. Fajtáit három csoportba soroljuk. KORAI LEGJOBB. Előfordulhat. A gumó sárgásbarna színeződésű. A J ÉGCSAP kimondottan szabadföldi korai termesztésre alkalmas fajta. hosszúkás és csípősebb gumót képeznek. _Folyóméterenként 35-50 magot vessünk. Ez esetben a kelés előtt gyengén öntözzük meg finom porlasztással.5-2 cm-re. uborka egyaránt jól terem a retek után. s az őszi időszakban az öntözési lehetőséget biztosítani kell. A második csoportot a nyári fajták jelentik. Közepes tápanyagigényű. korai uborka. Az öntözés azonban szükséges. Ezek tenyészideje március derekán vetve alig több mint egy hónap.és talajigénye. Legjobb március közepe táján. Hajtatni csak hónapos retket szabad. Téli tárolásra kerülő fajta az ERFURTI KEREK FEKETE. Sőt a hónapos retek után paprika is kerülhet. de főként tenyészidőben térnek el egymástól. Köztük csupán a tenyészidőben a színárnyalatban van 1-2 nap eltérés. • Növényváltás. Egyidejű vetés mellett a hónapos retek lekerülése után válnak szedhetővé. A kelés az időjárástól függ ugyan. de ez esetben a szedést nem egyszerre. Előfordulnak helyi tájfajták is. Ezek nagyobb. Az utóbbi kivételével valamennyi piros. hanem folyamatosan célszerű végezni. de inkább a laza talajokon fejlődik a legjobban. A jól elmunkált kerti talajban sűrű sorokat lehet húzni. idegen nevén CHERRY BELLE. talaj-előkészítés. Ezért szabadföldön és hajtatásban egyaránt öntözni kell. A retek magját nem szabad mélyen vetni. SZENTESI HAJTATÓ. Így a retek a legtöbb tenyészidejű. A talajban is válogatós. és kiszárad az elvetett mag takaróföldje. A kötött. kavicsos talajon gyenge minőségű gumót fejleszt. • Szabadföldi korai termesztés. Fejtrágyázni nem kell a hónapos retket. A retket. átlagos márciusi időben 8-10 napra kikel a növény. a nyáriak június végéig lekerülnek. A kerek fajták általában 5-6 nappal 148 . Szabadföldön zömmel előterményként termesztik. Rövid tenyészideje miatt még a fejtrágyázás sem szükséges. s száraz körülmények között gyorsan pudvásodik. SAXA. • Tápanyag. a nagyobb hajtató vagy korai retket termesztő gócokon. Középkötött. Ilyen sorokat 15-20 cm-re húzhatunk. bár hidegtűrő. Ezek sok jellegzetesség ben. Sok vizet kíván. Augusztusban vetik. egyaránt kedvelt. A túlzott nitrogénbőség feltétlen hatással van a pudvásodásra. 2-3 cm mélyre. Ritkán a HÚSVÉTI RÓZSA és a KORAI NYÁRI FÉLHOSSZÚ fajta is termesztésre kerül. ha egyébként gyommentes a terület. erősen csípős ízű. RUBIN (PARAT) és a JÉGCSAP. és egymástól 2-3 cm távolságra kerüljön a mag. melyek piros vagy lila színűek. mert ősszel alig van kereslet iránta a jelenlegi étkezési szokások miatt. Ez a legelterjedtebb nyári fajta. • Az ápolás legfeljebb egy sarabolásból áll. Gyulán. így Mihálytelken. hogy már a március meleg és száraz. másodterményű zöldségnövénynek jó előveteménye.• Vízigénye. A másodterményű káposzta. Másodterményként ritkán termesztik. A harmadik csoportba az őszi-téli fajták tartoznak.

június folyamán öntözni kell. hogy milyen fejlettségű. később már nem. abból már nem kapunk normális fejlettségű gumót. októberi friss fogyasztásra termeszthetünk hónapos retket is. tehát szeptemberi. A teljes fejlettség állapotában kell szedni. ezt legalább egy kapálás egészítse ki. így teljes beállottságot tudunk biztosítani. A megfelelő nagyságúakat első lépcsőben. A soron belül is 4-6 cm-re kerüljenek a magvak. A hónapos retekkel ellentétben egy sarabolás nem elegendő. A talaj előkészítése azonos módon történik a hónapos retekével. A gumó nagyságát könnyen fel lehet ismerni. akkor ujjunkkal a lomb körül elmozdítjuk a talajt és a gumó fejlettsége érzékelhető lesz. Helyes. • Őszi-téli termesztés. ha 2-2 mag kerül egy helyre. Mindenképpen május. Ez általában június közepén vagy második felében következik be. Ez az időjárástól és a vetés idejétől is függ. E célra valamelyik piros színű hónapos retket kell 149 . és legfeljebb április elejéig tarthat. Ekkor azonban a kereslet nem nagy. A hónapos retek csomózása korábban szedhetők. Ha a gumó teljesen benn üll a talajban. A folyamatos ellátást tehát nyáriretek-fajtákkal kell biztosítani. Ha később vetünk. magszárba menne. mert ha később vetnénk. így látható. ábra.98. Őszi. mert 1/3 része kiáll a földből. a teljes állományt ki kell szedni. A szedés 2-3 hétig elhúzódhat. tehát március közepén kezdődik. A hónapos retekkel legfeljebb májusban lehet a piacot ellátni. lombbal együtt csomózzuk és így visszük piacra. A kiszedett gumót megmossuk. Házikeriben két alkalommal szedjük. A sorok 25-35 cm-re kerüljenek egymástól. inkább saját szükségletünkre termeszthetünk. majd néhány nap múlva a megmaradtukat. s majd a kapálásnál a kettőből csak az egyiket hagyjuk meg. A nyári fajták vetése ugyanabban az időben. • Nyári retek termesztése. mert a nyári retek nagy növésű és így nagyobb térállásra van szüksége. A nyári retket hosszabb tenyészideje miatt másként kell ápolni. s ezeket követi a Jégcsap fajta. Fejtrágyázni nem kell. Amikor a magszárképződés kezdetét veszi.

különben a tárolást kevésbé bírja. Melegtalpon történő hajtatása. A 13 °C fölötti talajhőmérséklet már árthat. Ezt követi a főnövény. de fólia is. A melegtalp trágyából készül 30-40 cm vastagságban. mint a reteké. A vetést szórva. A szaporítás módja teljesen azonos a korai hónapos retek termesztésével. hiszen a nyár vége rendszerint meleg és száraz. A szedés a teljes gumónagyság kifejlődésével megindulhat. Augusztus 10-20. esetleg a paradicsom. A vetést március első napjaiban el kell végezni. között válik szedhetővé. • Hajtatása. Szedés után lombtalanítjuk az őszi retket. Szedni október közepe előtt nem szokták. Főleg azért. A vetéstől kezdve öntözzünk. között kell vetni. A szedés március közepe és vége között esedékes 1 -2 alkalommal. Az ápolás a hőmérséklet tartása mellett szükség szerinti öntözésből áll. Erre az időre a retek még 150 . de egész télen át nem. Növényházi hajtatása a legkevésbé gazdaságos. mert a gumó megnyúlik. Lényegében a szaporítás módja és az ápolása is azonos. A melegtalp fölött lehet ablak. Mindkét esetben azonos a hajtatás. A vetés mélysége 3 cm. szabadban prizmában is lehetséges. őszi retek a MÜNCHENI SÖR fajta egy ideig tárolható is. akkor is értékesíthető.szaporítani. Ápolása hőmérséklet-szabályozásból áll elsősorban. A hideg fólia lehet stabil és mozgatható. táján áttelepítik a mérsékelten melegigényes paradicsomra. nem száraz helyen tárolható is. A nedvességet szükség szerint pótoljuk. Legcélszerűbb szeptember elején vetni. a hideghajtatás is problémát jelent. Az ápolás két kapálásból áll. február elején az ágy vagy fólia alatt a vetést elkezdhessük. de előfordul légfűtéses fólia alatt is. nagyobb tömegben. de inkább sorba végezzük 10 x 5 cm-re egy-egy lyukba. a növénytávolság pedig 6-8 cm. Termesztése nyár végén kezdődik. A hideghajtatás a kiskertben egyszerűbb. Kivételesen rossz teleken. Még ma is hajtatják melegágyakban vagy meleg talajon fólia alatt. Szaporitása időben megegyezik az őszi retekével. Az ún. A hőmérséklet a kelés után 13 °C fölé ne emelkedjen. A stabil fólia alatt egészen a szedésig neveljük a növényt. Az ilyen fóliát azonban április 10. így biztos lesz a teljes beállottság. A retek azonban ha nem ér el egy bizonyos átmérőt. Ez azonban igen ritkán fordul elő. Szeptember közepétől a megvilágítás már olyan rövid. A vetés 10 x 5 cm-re. Ez a módszer sem a kiskert. A hideg fólia alatt hajtatott retek április 15-20. amikor még télies a március. az uborka. Gyomirtásra nem kerül sor. A sortávolság 35 cm körüli legyen. a paprika. és így a tél beállta előtt teljesen kifejlődik. nem értékesíthető. Jól elmunkált földön vessünk. bár ez hideg fóliánál ritkaság. mélyebben vetni nem szabad. tehát augusztus 10-től vethető. Üzemben a termálvíz is ezt a szolgálatot teszi. A hideghajtatáshoz február végén felállítjuk a fóliát. Maradjunk a február eleji vetésnél. A házikertekben elsősorban fűtés nélküli fólia alatt hajtatják. Tárolása kissé nyirkos. 1-1. mert a saláta. ha szükséges. esetleg uborka vagy paprika is szóba jöhet. Nem gyakori. s több héten át hűvös.5 cm mélyre 2 szem mag kerüljön. tehát március elején kezdődik. A hidegtűrők közül csak a saláta hajtatása gyakoribb. Ezt követően paradicsomot célszerű elsősorban ültetni. A téli feketeretek jól tárolható. hűvös pincében vagy homokban rétegezve történik. mert így október derekán szedhető terményt kapunk. s a kelésig öntözzünk is. hűvös helyen egész télen át megmarad. Folyamatosan szedjük a fagyokig. hogy földje kissé átmelegedjen. hogy magszárképződéstől nem kell tartani. gyorsan fonnyadtá válik. Ez igen nagy előnye. A trágya melegtartó képességét figyelembe véve úgy kell időzíteni a talpkészítést. előre sablonnal készített 1 cm mély lyukakba történik. de ez egyébként sem a kiskertesek lehetősége. hogy január végén. sőt azt követően legalább 10 naponként. Termesztése emiatt eléggé elterjedt. Kelés után az egyiket eltávolítjuk. A gumó mindenképpen érje el teljes fejlettségét.és házikert-tulajdonosoké. ha nem is fejesedett be teljesen a tervezett főnövény kiültetésének idejére. A mozgatható vagy vándoroltatható fólia alatti hajtatás az előbbivel azonos módon és időben. de ezt ne vegyük sorra.

saláta. Vetésterülete alig haladja meg a retekét. Ez a hajtatási eljárás házikertben igen kifizetődő. noha 30 °C fölött fejlődése lassul. Érzékeny a mészhiányra is. ezért nem szokták korábban kiültetni. tehát jó ideig megmarad háztáji vagy kisüzemi növénynek. táján szokásos időjárás biztosítja a retek zavartalan fejlődését és még a szabadföldi előtt szedhetővé válik.) teljes gépi termesztését még nem oldották meg. Ezért termesztése nagyüzemben nem javasolható. ezzel is a tenyészidő lerövidítését érjük el.és vízigénye hasonló is a zelleréhez. gyökérgumós zöldségféléknek. de 20 °b körül a legintenzívebb. Fejlődése is 20 °C közelében a legideálisabb. így előtte áttelelő spenót. Legjobban a könnyen felmelegedő tőzeges talajt szereti.és a foszfortartalma. de számos más országban fogyasztják a halványító és a metélő zellert is. A zeller viszont előveteménye a hagymának. Így a fertői talajokon elég gyakori növény öntözetlenül is. esetleg hónapos retek és korai saláta termeszthető. házikertben még tűzdeléssel is lehetséges hajtatni. Maga a csírázás is 12 °C alatt szünetel. tehát még szikleveles korban. • Hőigényéről megoszlóak a vélemények. de inkább kitűnő ízanyaga teszi kedveltté. káposztafélékkel. Fűtött berendezésben. Igaz. s erre a közeljövőben sem lehet számítani. nálunk szépen fejlődik. tehát kizárólag főnövényként termeszthető. Ugyanakkor a pangó víz gyorsan sárgulttá teszi és fejlődése leáll. hogy felengedés után a gumó külső része elnyálkásodik és tárolásra vagy értékesítésre alkalmatlanná válik. paradi- 151 . E célra inkább a piros fajták kedveltebbek. A szabadban az április 10. Szabadföldi termesztésben elviseli a gyenge árnyékot. magas páratartalom mellett gyorsan meglepik a különböző kórokozók. de tartós —3--5 °C-os éjszakai hőmérséklet hatására különösen a gumó szenved fagykárt.nem teljesen fejleszti ki gumóját. ahol magas a talajvíz. Viszonylag fejletlen gyökérzete miatt öntözetlen területen csak ott termeszthető. Ezért is előnyös lenne nálunk a halványító és metélő zeller fogyasztását is terjeszteni. mert csak néhány ételhez használják ízesítőnek vagy salátának. holott ez nem így van. hogy a tűzdelést közvetlen a kelés után. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják. hogy ősszel. • Tápanyagigénye nagy. Frissen trágyázott területen kell termeszteni. Táplálkozási értéke nem nagy. Hajtatáshoz. de inkább párás meleget kedvelő zöldségnövény. ritkásan kukoricával együtt köztesként is termeszthető. Világszerte három változata terjedt el a fogyasztásban. • A zel ler nagy vízigényű növény. Ez abban áll. ha elegendő vizet kap. Nagyon lényeges. • Nem nagy fényigényű növény. A tűzdeléshez igen sűrűn. négyzetméterenként 3000 db növényt is vethetünk. Május második felében kerül kiültetésre. hiszen ezek tápanyag. A levél és levélnyél 30-50 mg C-vitamint is tartalmaz. Páraigénye közepes. Így babbal. palánta stb. el kell végezni. akár melegtalpon vagy fűtött berendezésben csak hónapos retket válasszunk. • Növényváltás. Tenyészideje hosszú. Fogyasztásra a gumója és kismértékben más zöldségfélékkel a lombja is számításba jön. Zeller Kitűnő ételízesítő növény. Sokkal jelentősebb a mész. Előveteményei a bab és a borsó. Ezek a megállapítások a gumó tápértékére vonatkoznak. a mezőgazdasági növények közül pedig a gabonák. a területet egész idényben igénybe veszi. Jellegzetessége miatt (apró mag. a viszonylag hűvös időben is díszlik. talaj-elökészités. Hazánkban csak a gumós zellert ismerik és termesztik. Sokan a zellert hidegtűrő növénynek tartják. Nagy melegben. ami elsősorban vitamintartalmára vonatkozik. hogy közepes. csak efelett kezd megindulni.

A gyökeret nem szabad visszacsípni. hidegágyba vagy hideg fólia alá nem. A kiültetés idejére jól előkészített talaj várja a növényt. • Termesztettfajtái.2 dkg káli-. Ebben természetesen egy tűzdelés is benne van. tehát júniusnál későbbi ültetés a zellernél nem engedhető meg. A tűzdelt növénykék 5 cm-es sorokba kerülnek egymástól 2-3 cm-re. hogy igen apró magja van. A január végi. így igen erős. Az őszi talajművelés során Y2-1 kg istállótrágyát adjunk a zeller alá és ezt 0. Ilyenkor 60 x 20 cm-es ikersorokat készítünk és bakhátakon hármas kötésben 35-40 cm-re kerülnek a növények. A zellernél ez jó két hétre esedékes. hogy minél nagyobb földlabdával ültessük a palántákat állandó helyükre. Az ALABÁSTROM nagyobb gumójú. még szobahőmérsékleten is három hét kell hozzá. így kevesebb a munka vele. a márciusi vetés júniusi ültetést tesz lehetővé. az áztatást követően homokkal szokták keverni. Pudvásodásra kevésbé hajlamos. Ezt követően lehet közvetlen a melegágy talajába vagy szaporítóládába vetni. uborkának. alig lehet mélyebbre vetni 0. Házikertben uborkával fér meg legjobban. A zeller érzékeny a mélyen történő ültetésre. A nagyon apró magot. A zeller palántanevelése valamennyi zöldségnövény között a leghosszabb. februári vetés májusi. Ennek egyik oka az. Lassan csírázó magját 20-30 °C közti vízben érdemes előáztatni. s ezzel korábban tudunk piacra szállítani. jól fejlett palántákat ültethetünk. Ha van elegendő langyos palántanevelő helyiségünk vagy berendezésünk. langyos homok közé tesszük. Közepes nagyságú gumói elég sok oldalgyökeret fejlesztenek. Az előcsíráztatott magot csak kellően meleg (20-25 °C) helyre szabad vetni. Legalább négy év múlva kerüljön csak ugyanarra a területre. inkább ritkábban vetik. Ekkor kell végleges helyére vetni. de érzékenyebb fajta. Ez esetben sűrű tüllzacskóba helyezzük s egy szaporítóládába nedves. A hosszú tenyészidő során 3-4-szer . A kiültetés ideje a májusi fagyok után van. Barázdás öntözés esetén a bakhátakon ikersorokba helyezzük el a növényeket. Hazai viszonyok között a H EGYKOI fajta a legelterjedtebb.5 cm-nél. A gyomot rendszeresen irtjuk. 0. Önmaga után ne termesszük. június közepéig ültethetünk. A lassú kelés miatt a vetés és kiültetés között 12-14 hét telik el. majd 20-25 ° C-os helyiségben tartjuk addig. A tűzdelést követően kb. mint amilyen mélyen palántakorában volt a talajban.csomnak. Időnyerés miatt célszerűbb előcsiráztatni a magot. két hét múltán négyzetméterenként 3. Az esetleg megnyúlt növény alsó lomblevelét kissé visszacsíphetjük. hogy friss piaci árut akarunk vagy eltartásra termesztünk. de karfiollal is párosítható. A másik pedig. Az ültetésre alkalmas palánta 3-4 lombleveles. mert nem tud megfelelően kifejlődni. illetve akkor kezdődik. Tűzdeléssel számolva négyzetméterenként 1 g magot vetünk. Ennél.1 dkg foszforműtrágyával egészítsük ki négyzetméterenként. A javított MONOSTORPÁLYI fajta kevésbé elterjedt. akkor 5 x 5 vagy 8 x 8 cm-re is tűzdelhetünk.0 g fejtrágyát (nitrogén) adjunk a zellernek. • Ápolása. amikor a zeller első lomblevele kifejlődőben van vagy már kifejlődött. hogy rendkívül hosszú idő alatt kel ki. hogy egyenletesebben vethető legyen. Arra kell törekedni. • Szaporítása. s az ilyen áztatással a magot kissé megszívatjuk. Hazánkban csak palántázva szaporítják. A gumós zeller palántáit melegágyban vagy fűtött fólia alatt termesztik. Így egy négyzetméterre 650 palánta helyezhető el. A zellermag sok olajat tartalmaz. Attól függően. Hazánkban nemigen tűzdelik a zellert. amíg a mag meg nem pattan. A tűzdelést akkor lehet elkezdeni. ebből 1000-1200 növényre számíthatunk. A zellert 35 x 35 vagy 40 x 40 cm tenyészterületre lehet ültetni. jól tárolható. Csak olyan mélyen ültessük végleges helyére.

Négyzetméterenként 2-3 kg körüli átlagtermésre lehet számítani. ábra. A szedést a fagyok beállta előtt el kell végezni. Sőt a túl nitrogénezett gumó színe főzve lilássá vagy barnásfeketévé válik. C-vitamin-tartalma nem jelentős. A néphit szerint éterikus olajai fiatalító hatásúak. így kellő mennyiségű vizet tudunk biztosítani számára. Ez folyamatosan végezhető egészen az eltartásra történő egyszerre szedésig. Kisüzemekben árasztással. pincékben vagy prizmában tároljuk. mert később az erős éjszakai fagyok a gumót károsíthatják. pozsgás levélnyelet halványítva salátának készítik. mert illó olaj van benne. tehát barázdásan vagy ágyásosan termesztjük. Igen sok ásványi só is található benne. 99. A koraiaknálmárjúlius végén. A zeller halványítása árokban 100. • Szedése. erősen gyökeres gumója van. ábra. Halványítő zeller Kullemre hasonlít a gumós zellerhez. A tenyészidő alatt 5-6 öntözéssel kell számolni. Középkötött talajon 40 mm csapadéknak megfelelő vizet. aprógumóval 1 -2 lomblevéllel megkezdődhet a szedés friss felhasználásra. ha egyébként jó tápanyagellátású a terület. levélnyelük 3-4 cm széles. palántáról történik. Lényegében a szaporítása is azonos módon. A fejtrágya. Gyomirtást egyelőre még nem alkat mazu nk. A halványító zellernek azonban csak jelentéktelen. Igen ízletes. Ezt a húsos. homokon ennél többet is adhatunk egyszerre. Házikertben augusztus első felében egy zsákdarabbal ledörzsölhetjük az oldalgyökereket. A felszedett gumókat megtisztítjuk és hűvös helyen. Levelei a 30-40 cm hosszúságot is elérik. • Környezeti igényei és a növényi sorrendbe való beilleszthetősége azonos a gumós zellerével. A zeller halványítása feltöltéssel 153 .és B2.kapáljunk. Egy-két alsó levélnél többet azonban ne szedjünk le. mert a gumó fejlődése a lombozat erősségével erősen összefügg. Így szebb küllemű gumókat kapunk őszig. Az öntözésről szintén rendszeresen kell gondoskodnunk. s azt étkezésre nem is használják. Házikertben a lombja is folyamatosan szedhető. pudvássá teheti a zellert. megnyúlt.vitamin-tartalma. s magas a B 1 .

16 rész kálisót. Szedéskor a feltöltést megbontják és a külső. Fény-. majd erre 10 cm-es komposztréteg kerül. A halványító zeller ültetéséhez 60-100 cm-re egymástól 30-40 cm mély. Hidegtűrő képessége azonban nagyobb. aki gumós vagy halványító zellert termeszt. 154 . csupán valamelyest kevesebb vízzel is beéri. május végén kerül le a területről. hogy csak a következő évben. • Külsőreeltéra másik kétzellertől. nagy növésű fajtákat 40 x 50 cm-re ültetjük. ahol rendszeresen fogyasztják. mert szabadban is jól áttelel. a magas hőmérsékletet is jól bírja. amikor a levélnyelek elérik az 1. Egy tő jól fejlett zeller 20-30 db piacképes levélnyelet tud fejleszteni. hat hétig tart és az egyes töltögetések között kb. Metélő zeller Még a halványító zellernél is fejletlenebb gumója van. Természetesen mindig meg kell hagyni a szívleveleket és mellettük 3-4 friss hajtást. Ritkábban ültetve jóval kisebb a zöldhozama. Házikertekben nálunk is érdemes termesztésével foglalkozni. víz. Palántáit sűrűn. A teljes halványítás kb. Egy család szükségletét 20-25 növény fedezi még ott is. Inkább másodtermény jellegű zöldségeket kell utána szaporítani. ápolása a halványítást kivéve szintén azonos. Halványításra az árokból kitermelt földet használjuk fel úgy.5-2 cm-es szélességet. A metélő zeller szaporítási módja azonos a másik két zellerével. így azok a teljes fejlettség idején összefüggő szőnyeget alkotnak. hogy maradjon elegendő asszimilációs felület a további lombfejlesztéshez. Érdemes a metélő zellert értékesítésre termeszteni. biológiai igényei azonban majdnem azonosak. A töltögetés akkor kezdődik. levélformája alapján azonban jól elkülöníthető változatai vannak. • Szedése augusztus elején indul és a fagyok beálltáig tart. A levélzetet papírzsineggel össze is köthetjük. Ezekbe egy vagy két sorával ültetik a palántákat. legfejlettebb leveleket szedik le. 50 rész N-t tartalmazzon. hogy azt fokozatosan fethúzzuk a levélnyelek közé. a levelek fejlettségétől függően szedünk. ezért szívesen fogyasztják. s tulajdonképpen ebbe ültetik a halványító zellert. 10-15 cm-re kell egymástól ültetni. • Fajtái tulajdonképpen nincsenek. tehát fokozatosan. Kiültetési ideje. A növényi sorrendmeghatározásánál tekintettel kell lenni arra. hogy minél erőteljesebb levél képződést kapjunk. Jelentősége azért kisebb az előző két zellernél. hogy tél folyamán is rendszeresen tudjunk róla szedni. 14 nap telik el. Időben leghelyesebb a kiültetést úgy ütemezni. vitaminokban és éterikus olajokban egyaránt gazdag. az a levélszükségletet is biztosítja. s ezt nem fogyasztják. Ebben az időpontban a leveleket egy kötegbe fogjuk össze és bal kézzel a földet köré húzzuk. A soron belül 30 x 30 cm-re vagy az egészen buja. 1 00 m 2 -enként 280-300 kg levélterméssel számolhatunk.éstápanyagigénye közel azonos. A metélő zeller lombja ásványi sókban. Az árkok aljára 10 cm trágya. mert csak a lombját fogyasztják. A műtrágyaoldat 34 rész szuperfoszfátot. 30-50 cm széles árkokat húznak. A tél beállta előtti időszakban és tavasszal a vágás gyakorisága növeli a termőképességét. ahogyan azok növekednek. így nem követhetik korai növények a metélő zellert. Így. A növekedés során műtrágyát adhatunk fejtrágyaként.• Fajtái nálunk nem terjedtek el.

A talajban is válogatós. A feketegyökér felszedése 155 . A későn lekerülő zöldségnövények nem jó előveteményei. A gyökérnek magas cukortartalma van. Jól elkészítve felér egy spárgaétellel. Igen gazdag ásványi sókban is. száraz időjárásban is megfelelően fejlődik. ami származási helyével is összefügg. A nagyon kötött talajokon elágazó gyökeret fejleszt. a forgó első szakaszába kerül. • Növényváltás. Ismert és kedvelt zöldségnövény. 101. Cukortartalma 12% körül van. középkötött vagy laza talajokon díszlik jól. ami kellemes. nikotinsavat bőven tartalmaz. de külföldön is alig. a hideget és magas hőmérsékletet egyaránt jól tűri. talaj-előkészítés. Mélyre hatoló gyökérzete miatt jó talaj-előkészítést kell biztosítani számára. Hazánkban a forgalomban levő feketegyökérből nincsen fajtaválaszték. humuszos. B 2 -vitamint. • Fényigénye szintén közepes. Vitamintartalma közepes. Nagyon ízletes. de B 1 -. 6 mg-ot. Mint évelő növény. Csak a mély rétegű. a gyökér megerősödése után a mi viszonyaink mellett. édeskés ízt kölcsönöz neki. ligetes területen vadon is fejlődik. • Vízigénye a fejlődés kezdeti időszakában nagy.Feketegyökér Hazánkban a budai hegyekben vadon is előfordul. így a késői káposzták nem párosíthatók vele a forgóban. Hosszúnappalos növény. így a kelés idején elegendő nedvességet kell biztosítani a talajban. Mint trágyaigényes növény. tápanyagokban gazdag gyökerét fogyasztják. Feketegyökér 102. A feketegyökérnek alig van fajtaváltozata. • Tápanyagigénye nagy. A gyenge árnyékot elbírja. • Fajtái. Nyári vetés esetén nyári mélyszántást kell végezni és a talajt aprólékosan kell előkészíteni. C-vitaminból keveset. ábra. legjobban 20-30 °C között csírázik. de feketegyökér után már ezek is termeszthetők. a koraiság és a gyökér minőségére vonatkozóan. • Hőigénye közepes. Később. A csírázáshoz 8-10 °C-ot kíván. A forgatás szükség szerint a mélylazítás velejárója a feketegyökér talaj-előkészítésének. Ezek között nincsen lényeges eltérés a terméshozam. ábra. Valamennyi tápanyagból sokat fogyaszt.

Házikertben. a gyökereket pedig letisztítjuk. Természetesen ezt az állományt is ritkítani kell majd. hogy a kétéves kultúrában termesztett feketegyökér rágósabb. így 100 m 2 -re 175-200 g mag elegendő. Előnye. Gyomtalanul kell tartani. még akkor is. de másodterményként is termesztik. Egészen áprilisig szedhetjük. Kétévesként viszont csak nyár végén. Mindkét esetben késő ősszel lesz a feketegyökér szedésre alkalmas. Meg kell azonban jegyezni. ha öntözzük a növényt. A feketegyökér hosszú tenyészideje és évelő jellege miatt egyévesként. Ezekben nedves homok közé rétegezhető a gyökér. esetleg kétévesként is termeszthető. Ezért a szedést októberben kell kezdeni. hogy a talaj fagymentes maradjon. Télen szalmával vagy trágyával takarjuk le a sorokat. A lombot 2 cm-es csonkra vágjuk vissza. ha egymástól 5-7 cm-re. Rövid tenyészideje miatt jól használható kettős termesztésre. Cékla Igen kedvelt s régóta ismert. A kiszáradt gyökerek teljesen értéktelenek. ha kézzel műveljük. augusztus 20. óvatosan kell szedni.és kalciumszükségletét csak szeptember végére. télen tárolt céklával kielégíthető 156 . Erre a hűvös. Ismeretes azonban. Házikertben 8-10 cm mély árkot húzunk. 40 cm sortávolságra vethető. • Az ápolás során gyakori talajmozgatást igényel. Ha egyévesként akarjuk. A feketegyökér októberben éri el 100%-os fejlettségét. Tápanyagban szegény talajokon inkább kétéves kultúrában termesszük. 20-25 cm sortávolságra vetjük. öntözéssel már egy év alatt is jól fejlett gyökeret kapunk. Kisüzemi viszonyok között legjobb. ha az első sor oldalán egy 40-50 cm mély árkot ásunk és ebbe döntjük a feketegyökeret és így haladunk a többi sor szedésével. A feketegyökér fiatalkori fejlődése igen lassú. A csonk nélküli visszavágás szintén a nedv elfolyását eredményezheti.• Szaporitása. Nagyüzemekben nem foglalkoznak vele. így könnyebben ki tudjuk emelni. hogy hosszú tenyészidejű fajtái jól tárolhatók. ezért a homokot nedvesen kell tartani. Igy tavasz végétől késő őszig friss. satnya. Ezért a fejlődéssorán minél korábban távolítsuk el az esetleg fejlődő magszárakat. A fejlődés ütemével párhuzamos a tápanyagfelvétel is. 8 1 és B 2 -vitamin-tartalma jelentős. Mivel csak így fogyasztják. hogy a tél beköszöntéig a palánta megerősödjön. nem termesztik jelentős felületen. hogy csak megfelelő előfőzéssel és ízesítéssel lesz élvezhető. 3-4 cm mélyen. a nitrogént és foszfort csak október végére veszi fel. április első felében vessük. nyirkos pincék a legalkalmasabbak. salátaként fogyasztott zöldségnövény. Különleges ápolási munkának számít a gyakran előtörő magszárak kitördelése. A magszár meghagyása esetén a gyökér gyengén fejlett. akár elővetemény is lehet. és ha megsértjük. mert a gyökér tejnedvet tartalmaz. A növények egyelését 4-5 lombleveles korban kézzel vagy kapával kell elvégezni. között érdemes vetni. akkor március végén. Júniusban még csak 3%-os fejlettségű. Táplálkozási értéke ízanyagaival magyarázható. Az esetleges öntözés gyorsítja fejlődését és minőségét is javítja. hiszen a benne levő közepes menynyiségű C-vitamin is sokat veszít értékéből főzés közben. így sok vasat. A felszedett gyökeret tárolhatjuk is. fásabb. Ezért javasolható a már említett árkos szedési mód. jó tápanyag -ellátottságú talajon és elegendő nedvesség mellett. Táplálkozási értéke sem különösebben jelentős. • Szedés. ebbe vetjük a magot. akkor a benne levő nedv kifolyik és a gyökér értéktelenné válik. Ásványianyag-tartalma nagy. 4-5 lombleveles állapotban. rostos lesz. foszfort és meszet tartalmaz. A tisztítást követően osztályozzuk az anyagot. mint az egyéves gyökér. és szeptember 20. A teljes kálium. elég. Magának a gyökérnek nem árt a fagy. elvénült.

Az utóbbi évtizedekben egyre több céklát hoz forgalomba a konzervipar kész salátaként. de sovány talajon kicsi a terméshozama. mint hűvös időben. Később. hogy megfelelően fejlődjön.103. Elviseli ugyan az alacsony. a gumók alig fejlődnek. erősen rostossá válnak. így a frissen 157 . A korai hidegtűrők és a melegigényes növények között április elején szokták vetni. így a házikertben fa alatt vagy sűrű állományban. ábra. A természetes fény hazai viszonyok között feltétlen elegendő számára. ahol bármikor öntözni tudjuk. Ezért nem szokták a legkorábban vethető zöldségfélékkel egy időben szaporítani. Árnyékos részeken azonban nem kielégítő a hozama. • Fényigénye. Ezzel szemben teljesen kifejlődve ősszel nem okoz problémát az alacsony hőmérséklet. Fejlődésének valamennyi szakaszában igényes a nedvességre. sőt a kisebb fagyok egyáltalán nem károsítják. A gyökér fejlődése magas hőmérsékleten intenzívebb. • Tépanyagigénye. A túlzott nitrogén hatására. ha elegendő víz van a talajban. ill. Keléskor a nehezen meginduló csírázás miatt szükséges a sok víz. A gyökérgumósokhoz hasonlóan közvetlen trágyázott talajban nem szokták termeszteni. erősen árnyékoló köztes növénnyel együtt nem érdemes termeszteni. Így a céklát olyan területen termesszük. A magas hőmérsékletet is jól bírja. • Vizigénye. A közepes hőigényű zöldségnövények közé tartozik. 0 °C körüli hőmérsékletet is. ha nincs elegendő nedvesség a talajban. Főként káliumot kíván. • Hőigénye. Egyiptomi lapos céklafajta a fogyasztók igénye. de a foszfort is meghálálja. de különösen fejlődésének kezdeti szakaszán legalább 8-10 °C-ot is megkíván ahhoz.

A buján fejlődött cékla színe is gyengébb. A hosszú tenyészidejű cékla beéretten szedve hűvös helyen egész télen át tárolható. • Szedés. karalábé. vagy utónövény. A fajtától függően soron belül 15 cm-re általában elegendő ritkítani. E csoportba tartoznak a BI BO RGÖ MB és a DETROIT fajták. könnyű. főként házikertben vegyszeres gyomirtásra kevés lehetőség van.5 g magot kell számolni. fejes saláta vagy csemegekukorica mellett. Az ilyen. A klórtartalmú trágyák hatására a tapasztalatok szerint gyűrűi halványabbak lesznek és így az értéke erősen csökken. Kitűnő színe. Ezek általában jól hasznosíthatók a megüresedett területeken. • Vetésforgó. tehát mielőbb fel kell használni. különösen bolgár forgóban gyakori retek. Öntözni mindenképpen tanácsos. jó tárolhatósága miatt a konzervipar is kedveli. A gumó alakja szerint vannak gömbölyű. • Fajtái. sima gumókat jól előkészített. A hosszú tenyészidejű fajtákat másodterményként termesztik a korán lekerülő növények után. viszonylag apró termésű fajták. Ilyen fajta volt a FORMA NOVA. mely a többi zöldségnövényéével azonos lenne. 3-4 cm-re egymástól. hogy egymás után ugyanarra a területre nem kerül. Hosszú időn keresztül termesztettek hengeres fajtákat. különösen a másodterményű céklát. A talaj-előkészítést az elő-. trágyázás. mely előzőleg trágyázva volt. A továbbiakban szükség szerint gyomtalanítani kell a talajt. Karózott paradicsom között is termeszthető ( Csepel). A cékla ápolása egyrészt az egyelésből áll. hogy vagy elő-. burgonya. A talajban válogatós. erős lombozatot és kis termést fejleszt. A nem tárolásra termesztett cékla már a tojásnagyság elérésekor szed hető. így korai káposzta. így már biztosíték van rá. nem teljesen kifejlett gumót csak rövid ideig lehet tárolni. Magról szaporítjuk. Olyan kórokozó vagy kártevő nincsen. A rövid tenyészidejű fajtákat egész augusztus elejéig lehet vetni. hosszú tenyészidejű fajtákat már július közepén el kell vetni. Négyzetméterenként 1-1. Legfeljebb olyan elővetemény után ültessük. • Termesztése. bab vagy borsó után. az erősen kötött talajon és futóhomokon nem fejlődik jól. ezek rendszerint a legrövidebb tenyészidejűek. 158 . E fajtacsoportba tartozik az EGYIPTOMI LAPOS fajta. ill. A teljesen kifejlett gumók hetekig elállnak. középkötött talajon kapunk.trágyázott talajban is. Ugyanakkor a tárolást nem bírják. így folyamatosan biztosítjuk a piac ellátását. utótermény lekerülése után végezzük el. A tárolásra szánt. Április elején kezdjük vetni 30-40 cm-es sortávolságra. a hosszú tenyészidejű ERFURTI FÉLHOSSZÚ. Kis felületen történő termesztéséből is következtetni lehet. Ezek a fajták azonban a hivatalos fajtajegyzékben már nem szerepelnek. A jól előkészített talajba legfeljebb 3-4 cm mélyre kerüljön a mag. Trágyázása közvetlenül nem indokolt. mely igen régen termesztett és ismert fajta. hogy nem illeszthető be szántóföldön a növényi sorrendbe. Sokat jelent ilyen szempontból. Ezért is számít jó partnernövénynek. talaj-előkészítés. Egyelőre. Szép. hiszen igen rövid tenyészidejűek. Köztesként.

ceruzavastagságú dugvány.Torma Olyan zöldségnövény. ha talpgyökerekről szaporítjuk. 30 cm hosszú. Hivatalos fajtái nincsenek. mert előre csomagolva is forgalomba lehet hozni. melynek gyakori kapálásával a sarjadó tormát kimerítjük. 159 . • Tápanyagigénye nagy. Még jobban megfelel. mert a kultúrnövényt is elpusztítjuk. Ezért olyan kapásnövény kerüljön a torma után. mert felszedett állapotban tárolható is. Ennek lényege. s így éveken át fedezi a szükségletet. A talajban maradó talpgyökerekről a következő év tavaszán igen erőteljes tormagyomosodás következik. Évelő növény. A trágyázás nagy adagú istállótrágyával oldható meg. Legalkalmasabb a kb. amely az őszi talaj-előkészítésig. A több éves gyökér ugyanis rendkívül fás és nehezen emészthető. ha eredeti helyén hagyják. trágyázás. hogy amint a torma zöld részei a földből kibújnak. bár levele aránytalanul megnő. Egyévesként azonban csak napos részre ültessük. Gyökerei azonban vékonyak maradnak és így minősége rosszabb. illetve foszfortrágyával egészítsük ki. de jó minőségű. Még viszonylag árnyékos helyeken is szépen díszlik. ha évelőként marad. feldolgozatlanul csak egyévesként célszerű értékesíteni. Nyáron. homok között tároljuk. mert erőteljesen burjánzik és egyre nagyobb területeket foglal el. de ha egyévesként termesztjük és megfelelő vastagságú gyökereket akarunk nyerni. Elsősorban ecetesen elkészítve. • Fényigénye nem nagy. Nyersen. Házikertben télen. Lényegében savanyúságot is pótol. Évelő növény. akkor öntözni kell. Nagyobb problémát jelent a torma után kerülő növény megválasztása. Összel ezt még 1-1 dkg káli-. • Szaporítása. • Talaj-előkészítés. bár nagyüzemben is megoldható lenne. dinnye. Az igények miatt főként házikerti termesztése terjedt el. szabványnak megfelelő gyökeret inkább a homokos talajokon lehet nyerni. 3-4 kapálással a gyomtormát az asszimiláció meggátolásával teljesen kiirthatjuk. bármilyen gyökértörzsdarabról is. jól trágyázott területet kell biztosítani részére. húsok mellé szokták tálalni. Célszerű a szaporításra kerülő dugványok föld felőli vagy föld feletti részét megjelölni. ha több évig hagyjuk a területen. kora tavasszal egyaránt ültethetjük. Így a torma után melegigényes főnövény. Igen mélyen megművelve vagy ásva. Házi kertben saját célra ősszel. így vetésforgóba nem illeszthető. ezért legalább 20 cm-es dugványt kell használnunk. Az egyéves torma már gondos előkészítést igényel. s ennek irtása gyomirtó szerrel azért nem oldható meg. Ez négyzetméterenként 2-3 kg trágyát jelent. Négy-öt év múltán azonban irtani kell. Évelőként akkor is sarjad és fejlődik. szedhető. ha egyáltalán nem trágyázzák. • Vízigénye nem nagy. Ma a torma az engedélyezett növényfajták jegyzékében nem szerepel. A nagy nyári melegben is erőteljesen fejlődik. növényi sorrend. ha a talaj nincs átfagyva. • Környezeti igényei. Egy időben a központilag is árusított dugványok Debreceni csípős néven kerültek forgalomba. Ritkán főzeléknek is használják. A legkeményebb teleken is sértetlen marad. kapával jó mélyen kiforgatjuk. Fokozatosan terjed a fogyasztása. Szedés után a visszamaradt gyökértörzsdarabokról fejlődik tovább. Évelőként öntözés nélkül is jól díszlik. • Fajtái. A házikertben a kert egyik félárnyékos részén szokták telepíteni. mely a hideget és a meleget egyaránt jól viseli. esetleg paprika vagy csemegekukorica is kerülhet. Házikertben 4-5 évig maradhat ugyanazon a helyen. bármikor szedhető. Ezt követően a dugványokat kötegbe kötjük és pincében. Előtte bármely növény termeszthető. Fogyasztása egész éven át lehetséges. melyet régen ismernek és termesztenek. októberig lekerül. Talajban nem válogatós. Az egyéves értékesítésre szánt torma ezt a hosszúságot megtartja. Táplálkozási értéke nem túl nagy.

mert a gyökér még alacsony hőmérsékleten is növekszik. március folyamán ültetni. A szedést követően célszerű minél mélyebben megforgatni a talajt.5 kg értékesíthető gyökérrel számolhatunk. Korábban ne. Egy-egy alkalommal az öntözővízzel 1 dkg-nyi pétisót is adagolhatunk fejtrágyaként. Ettől függetlenül a következő évben a feltörő lomb kimerítését folytatni kell. Általában fúróval dugványozunk. Hosszan tartó szárazság esetén feltétlenül öntözzünk. Ügyeljünk arra. . • Szedése. ábra. Először bakhátakat készítünk. Kisüzemekben elvégezhető még egy művelet. esetleg prizmában tároljuk. négyzetméterenként. majd tároljuk. A nagy hidegek beállta előtt szedjük. hogy a lehelyezett dugványokhoz a talaj megfelelően tömörödjön. Igy a tárolás fontos feltétele. Utána a bakhátakat eredeti formájuknak megfelelően kell alakítani.104. pincében. egymástól 70-80 cm távol- ságra. Ezenkívül a talpgyökerekből szaporítóanyagot is készíthetünk. A telepítés után időnként — ha szükséges — gyomtalanítunk. esetleg értékesíthetetlen lesz. 1-2 cm vastag földdel fedjük a dugványokat. A felszedett gyökereket teljesen megtisztítjuk és lombtalanítjuk. Tanácsosabb azonban tavasszal. hogy az ne száraz helyen történjen. Négyzetméterenként 1-1. hogy jobb minőségű tormát kapjunk. ráncossá válik. A talaj kötöttségétől függően 25-30 cm magasra formáljuk. Inkább homok között. Száraz helyen a gyökér összeesik. Augusztus folyamán a bakhátakat meg lehet bontani és egy zsákdarabbal a torma oldalgyökereit ledörzsölhetjük a talpgyökerek megsértése nélkül. alacsonyabb bakhátakat készítünk. hogy a gyökérmaradványok felkerüljenek. ilyenkor a dugványokat ferdén helyezzük a talajba. Homokon teljesen merőlegesen ültetünk. Kötött talajon kisebb. Többéves tormatd házikertben A kiültetés ősszel és tavasszal egyaránt végezhető.

hanem más tekintetben is érzékeny.. A fűszerpaprika -termesztésben már lényegesen közelebb vagyunk a teljes gépesítéshez. A kézi munkákat a munkaerőhöz méretezett felületen a szövetkezet tagjai végzik családtagjaikkal együtt. szövetkezeti keretek között is.). mert a szedés egy időpontban végezhető. Rendelkezünk már olyan fajtajelöltekkel.n" ' \11 N(11 %Ii ‘‘.. mert olyan mennyiségben tartalmaz vitaminokat.. Az ilyen célra termesztett paprikát ráadásul csak palántáról lehet gazdaságosan termeszteni. termésük zömét egy időben hozzák. ezért a hajtatott és a szabadföldi paprikát a tenyészidő során 6-8 esetben is szedik. A paprika táplálkozási értéke nagy. a védekezést. A nyers fogyasztásra termesztett paprika folyamatosan virágzik. tápanyag) tűnik ki. A folyamatos szedés gépesítése bonyolult. kisebb felületen történő termesztése mellett szól. gyomirtókra. és így géppel történő betakarításuk jobban megoldható. mint kevés más növény. A teljesen biológiailag éretten szedhető pritaminpaprika szedése is könnyebben megoldható géppel. mint a csemegepaprikáé. s a palántanevelés is meglehetősen sok kézi munkával jár. Az étkezési csemegepaprika korszerű szabadföldi termesztése és hajtatása sem mondható nagyüzeminek. igy például sok más élelmiszernövényünkkel ellentétben nagyon érzékeny a különböző védekezőszerekre. Bizonyos alapműveleteket. Emiatt arra kell törekedni. ■ Ot% )\ . háztáji gazdaságokban foglalkozzanak vele. A nyers fogyasztás mellett igen régen használják őrölten fűszerpaprikának. az esetenkénti öntözést. Ez a tulajdonsága a növény kisüzemi. válogatás stb. a tápanyag-utánpótlást. A növény sajátosságai közül nemcsak környezeti igényességével (magas hőmérséklet. hogy főleg a kisüzemekben. szabadföldön pedig. Egy felnőtt ember napi 50-70 mg -os szükségletét 4-5 dkg nyers paprikával már fedezni lehet. Nyilvánvalóan lehetnek átmeneti megoldások a paprika—főként az étkezési paprika —termesztésében nagyüzemi.% __. a talajápolást. s ma még megoldatlan feladat.-_ —3. Még itt is bizonyos műveletek esetenként kézzel végezhetők (egyelés. A hajtatott paprikában is majdnem 100 mg található.' Burgonyafélék Paprika 161 . Főként C-vitamin van benne bőven. melyek a fűszerpaprikához hasonlóan. A konzervpaprika termesztése szintén jobban gépesíthető. gyomirtás. Ápolása ezért nagyrészt kapálásból áll.- -!. a körülményektől és fajtától függően a 300 mg -ot is elérheti. mint a csemegepaprikánál. A paprikát többféle célra lehet felhasználni. ....A paprika a legjelentősebb zöldségnövényeink egyike. Előnyös sajátossága II Zöldségtermesztés tkh \ • . sok víz. Ez a mennyiség többszöröse a paradicsomban vagy a káposztafélékben található mennyiségnek. sőt a palántanevelést is a nagyüzem oldhatja meg sikeresebben.

amelyekből a csípősség teljesen hiányzik. Amikor már bőségesen van fény. a kiültetés után azonban már a természetes hőalakulás fogja befolyásolni a paprika fejlődését. A paprika csípősségét a capsaicin okozza. akkor a 25-30 °C-ot is elbírja. A palánta napos időben 25 °C-on. hogy a tőlünk északabbra fekvő országokban már alig termeszthető szabadban. Ez vonatkozik a nyers fogyasztásra. A fajták között csírázási erélyben van ugyan különbség a hőmérséklet hatására.5-1 mg.a paprikának. A szabadföldi. sőt kedveli a paprika. de tiszta kivonatban gyógyszer-alapanyagnak is felhasználják. A felnőtt ember 2 mg napi igénye már 3-4 g őrölt fűszerpaprikából fedezhető. Vannak fajták.és a fényadottságok arányban legyenek. A szabadföldön a hőszabályozás lehetetlen. 250 q hektáronkénti termés elérése esetén biztos a haszon. hogy olyan mértékben változik a terméshozam. 20 °C alatt 1 0 °C-ig csökken. hogy savanyított állapotban sem veszíti el C-vitamin-tartalmát. így télen a legjelentősebb s egyben a legolcsóbb vitaminforrások egyike a savanyított paprika. melyekkel a paprika termőképességének maximumát adja. Ez az oka annak. a csírázás erélye. Vigyázni kell arra. amilyen mértékben kielégítjük a paprika igényeit. hideg fólia alatt 80 Ft/m 2 bevétel esetén már jövedelmez a paprika. Ma ennek még a felét sem produkálják a gazdaságok. A paprika a nagyon melegigényes növények közé tartozik. Természetesen éjjel vagy borús időben ennél alacsonyabb hőmérsékleten kell tartani kb. Az ételek színezése el sem képzelhető nélküle.és kisüzemben egyaránt. Általában a 25 °C hőmérséklet a legkedvezőbb a paprikának. hogy 70-80%-os termőképesség biztosítása esetén is a legjövedelmezőbben termesztett zöldségnövények között van. Ezért fűtés nélküli berendezésekben palántát nevelni csak kivételesen jó adottságú területeken és évjáratokban lehet. hogy a hő. nyers fogyasztásra folyamatosan szedett fajták képesek akár 400-500 q/ha termésre is. s néhány dekagramm nyers pritaminpaprika is ugyanilyen szerepet tölt be. Úgy is fogalmazhatnánk. 10 °C alatt azonban már nincs. Efölött azonban a csírázó növényeket már káros hatások érik. A palántanevelésben még szabályozható a hőmérséklet. A fűszerpaprika ízanyagain kívül jelentős a festéktartalma is. Az alacsony termés oka. borús időben 18-20 °C-on fejlődik a legmegfelelőbben. Az ország nagy részén azonban biztonságosan csak fűtéssel lehet paprikapalántát előállítani. de az előzőekben leírt hőhatás általánosságban helytálló. Ezt azért jó tudni. A B 1 . de a hűvösebb klímájú nyugati államokban is csak növényházakban termesztik (Hollandia). a szárított paprikában 4-11 mg. Hőigénye a fejlődés különböző időszakában eltérő. akár a szabadföldi termesztésben nyugodtan kijelenthetjük. Novemberi borús napokon a 25 °C-on tartott növények pótfény nélkül már kissé megnyúlnak. A capsaicin hatással van az emésztésre. Ez az időszak 30°C közelében valamelyest lerövidül. A paprika termesztése élelmezési jelentőségén túl a termesztő számára mint jövedelemforrás is kedvező lehet. akár a hajtatásban. növényházban 300 Ft/m 2 . Hajtatásban. A-vitamin (karotin) főként a fűszerpaprikában vagy a beéretten fogyasztott paprikában van bőségesen. de még van fejlődés.és B 2 -vitamin a zöldpaprikában 100 g-onként 0. hogy a termesztők nem biztosítják mindazokat a feltételeket. De 20 °C-on éjjel-nappal tartva is jó eredményt érhetünk el. A csírázás időszakában 1 0 °C alatt általában nem fejlődik. Nagy szerepe van a termesztés során 162 . a konzerv. s ezt egyéb zöldségnövények hajtatásával alig lehet biztosítani. vontatottá válik. főként reuma elleni gyógyszerkészítményekhez. mert helybe vetésével mindaddig várni kell.és fűszerpaprika termesztésére a nagy. Ismerve a paprika termőképességét. míg a talajhőmérséklet 10 °C fölé nem emelkedik. 20 °C körüli hőmérsékleten 2 hét alatt kelnek ki a magok. A szabadföldi palánták nevelése hideg fólia alatt Mihálytelek környékén általában eredményes. 7 °C-kal. de 20 °C-on nem történik megnyúlás. A mesterségesen készített tápokhoz keverve elsősorban a tojástermelésre tenyésztett baromfiak etetésére használják. • Hőigénye.

A fényhiány tehát nem lehet a szabadföldi termesztésben probléma. A paprika 0 °C alatt megfagy. Még a december elején vetett paprika is több mint 150 napig fejlődik. A hajtatásban a fényhiány már komoly gondot okoz. a mérések szerint. északi országrészeken. ha a nyár derült. biztonsággal tehát eddig tervezhetünk a szabadföldi paprikatermesztésben. • Fényigénye.a hővel történő gazdálkodásban a termőhely helyes megválasztásának is. A tenyészidő vége felé a bogyók száma és nagysága csökken. 0. akkor a levélzet világossárgává válik. A talaj erősebb lehűlése ugyanis károsan befolyásolja a fejlődést. erősen lerontja. Legkedvezőbb a paprikának. A víz adagolásának mindig arányban kell lennie a hőmérséklettel.034 kg foszfor és 0. Az első fagyok. Napjainkban bebizonyosodott. Eredményesen. 163 . esetleg a kötődésekre is kihat. Ezért is lényeges a kiültetés idejének megválasztása vagy fagyveszély esetén az éjjeli fagyvédelem. A három legfontosabb tápelem közül a kálium hatása mérhető le leggyorsabban. a növény igen lassan fejlődik. hogy a szeptember végi fagyokig a paprikának a teljes termése nem szedhető le. 1-2 órás 0 °C alatti hő már elpusztítja a növényt. ha nincs elegendőfény. 1 q termésre. buja fejlődés) és haragoszöld színűek. A szár és a levelek piros vagy bíbor színeződése nem tapasztalható. A hiányzó csapadékot öntözéssel biztosítjuk. tehát csak januártól. hogy olyan körülmények között fejlődik legjobban. míg a februári.26 kg kálium jut. • Vizigénye. kevés fényű nyarakon valóban gyengébb a fajták festéktartalma. Hiába a fűtés. Kevés kálium esetén a növekedés lassúbbodik. a növények levélzete a normálisnál keskenyebb és szürkészöldes lesz. Ha kevés.25 kg nitrogén. Márpedig a jövedelem jelentős százaléka a korán szedhető termésből származik. hanem a kevesebb fény az oka. A fényigényes növények közé tartozik. Ha mégis kevés van belőle. lassúbb lesz a növekedés. Szabadföldön májusi kiültetéssel megkapja a szükséges intenzív fényt. márciusi vetésű paprika szedéséhez csak mintegy 100 napra van szükség. A tenyészidő-eltolódásból is világosan következtetni tudunk a paprika nagy fényigényére. sokéves átlagban. mély fekvésű. így a november közepi vetésből származó paprika tenyészideje fajtától függően 180 nap is lehet. amikor a fényviszonyok a júniusihoz hasonlóak. A paprikában jóval kisebb mennyiségű a foszfor. 0. Ennek megakadályozására indokoltnak látszik a tenyészidő második felében könnyen felvehető káliummal való fejtrágyázás. Az volt a hiedelem. Nagyon csapadékos. a levelek apróbbak lesznek és színük bronzossá válik. de ennek nem a víz. gazdaságosan a mi klímaviszonyaink között csak öntözésse/termeszthető. Kísérletekkel igazolták. A fajták fényérzékenységben is különböznek. Az sem jó azonban. ha túl sok a nitrogén. így a növények kicsik maradnak. Így a fűszerfajták valamelyest kevesebb vízzel is beérik. és a 12-16 óra hosszáig tartó világítást. hogy mit vesz fel a paprika a talajból a tenyészidő során. lassan felmelegedő területeken korai termésre nem lehet számítani. Gyakorlati szempontból nagyon lényeges a tápanyagok arányának megállapítása is. A H2 és a Hatvani fajta még a legsötétebb téli hónapokban is köt. mint a nitrogén. Az egyes fajták között határozott eltérés van. Hűvös. A palánta nélküli termesztés legnagyobb hátránya tehát. de a paprika minőségét. Ilyenkor a levelek túl nagyra nőnek (túltrágyázott talaj. Nálunk sokáig öntözés nélkül termesztették a fűszerpaprikát. színét stb. hogy az öntözés biztonságossá teszi ugyan a termesztést. Ennek a pótlásáról feltétlenül gondoskodni kell. míg más fajták csak megfelelő fényintenzitás mellett. csapadékmentes. Ez a haragoszöld szín egyébként a vízhiány esetén is jelentkezik. szeptember végére esnek. Egyes fajták kisebb-nagyobb mértékben lehullatják lombjukat. A nitrogénnek van a legnagyobb szerepe a növény életében. • Tépanyagigénye. Trágyázási tanácsként leginkább alapvető kiindulópont lehet. de akkor a levelek nagysága nem tér el a normálistól. hogy az öntözésnek nincsen káros hatása a szín alakulására.

ábra. Hajtatási paprikafajták 164 . ábra.105. Fehér paprika 106.

de ezt ki kell egészíteni 1-2 dkg foszfor. Mindezek ellenére a termésátlagok magasabbak voltak. hogy ilyen fejlettségű palántákat nyerjünk május közepére. családi művelés) függően nagyon eltérőek lehetnek a paprikatermesztés módjai. A gépesítettség fokától függően ez a szám 0. Az már részletkérdés.5-2 munkaerőre van szükség. CECEI. A páratartalom 80% körüli értéken a legkielégítőbb. A paprikatermesztéshez szakember is szükséges. mert a növény részére időben és anyagban mindent megadtak. Házi körülmények között az előcsíráztatott magot mindjárt a tápkockába helyezzük. A tömeget a CECEI típusú fajták adhatják. nagy földlabdával kell kiültetni. A palánták ápolása a hőmérséklet állandó értéken tartásából áll. Négyzetméterenként 3-5 kg istállótrágyával lehet számolni. öntözőtömlő. erős paprikák inkább hajtatásra jók. erős paprikát is termeszteni. Gyökérsérülés nélkül. használhatunk gyepkockát is. Ezek készülhetnek egyszerűen papír. Főként azért. hogy a kiültetés idejére megfelelő minőségű palánta álljon rendelkezésre. a megfelelő termés eléréséhez feltétlenül öntözni kell. akkor 4-5 nappal lerövidül a palántanevelés ideje. hektáronként 1. palántanevelés.3-ra csökkenhet. a vetéstől számított 2 hétre kel ki. • Korai szabadföldi termesztés E célra korai. E célra a fűtött fólia sátrak. A magvetés tehát március 10-15. tömlővel vagy permetezőberendezéssel adjuk. Amennyiben palántanevelő berendezésünk van. (Öntözőkanna. szivattyú stb. KESZTHELYI). esetleg vegyszerrel is. mint ma. hogy a legmegfelelőbb kiültetési időpontra. későbbiek pedig nem lesznek kellő fejlettségűek. hegyes. Ha azonban valaki nem piacra és csak szabadföldön termeszt. május 15-16-ra. A korai szabadföldi termesztés lényege. géppel. Gyomtalaníthatunk kézikapával. Így pl.• A termesztés feltételei. nyolc hét palántanevelési időre van szükség. A tápközeg 7 x 7 cm-es kocka vagy 7 cm átmérőjű henger. akkor célszerű zöld színű. Ezért palántanevelő berendezésre van szükség. A termőfelület nagyságától. A feltételek közül nagyon lényeges. között kerül sorra.) A paprika jó/ trágyázott talajon terem bőven. • Ahhoz. E célra a KOVÁCS HÁZI és a HATVANI fajták megfelelőek. ahol legalább 20 °C biztosítható. A paprika lassan csírázik. a kézikapán és az öntözővizet kiemelő motoron kívül legfeljebb a lókapa segítette a kertész munkáját. A körülményeknek megfelelően kell a berendezésekről gondoskodni. A paprika alapvető termesztési feltétele a víz. 1 m 2 -en tűzdelésig (1-2 lombleveles állapot) 2000-3000 növény nevelhető fel. 7 x 7 cm-es kocka vagy henger használata esetén 1 m 2 -en 200 db palánta nevelhető. rövid tenyészidejű fajtákat kell termeszteni (KOVÁCSHÁZI. tehát a fagyosszenteket követő napra bimbós.és káliműtrágyával és 0.5 dkg nitrogéntartalmú műtrágyával. A víz kijuttatása. • Szaporítás. A feltételek tehát elsősorban technikai színvonal és korszerűség dolgában eltérhetnek. háztáji. esetleg már virágzó palántákat ültessünk. 1 m 2 -en tűzdelésig célszerű szaporítóládába vetni a magot. Keléskor biztosítani kell a nedvességet és a páratartalmat.2-0. Ennél kisebb méretű már kevés a gyökérnek. akkor tűzdelésig célszerű szaporítóládába vetni a magot. Célszerű a tűzdelést 7-es agyagcserepekbe végezni. A tűzdelést a már felsorolt tápközegben végezzük. Ezek hiányában a palántát készen kell megvásárolni. szoktatjuk a külső hőmérséklethez és páratartalomhoz. Teljesen kézi munkára alapozva a termesztést. a termesztés jellegétől (üzemi. A hosszú. Ha a magot előcsíráztatjuk. hogy a paprika környezeti igényei kielégítést nyerjenek. polietilén borítással. Ez . A korai szabadföldi termesztéshez nevelt palántákat a kiültetést megelőzően 8-10 nappal lassan eddzük. Korábban. Korábbi vetésből származó növények elöregszenek a kiültetésig. amikor a zöldségtermesztés még az 1-2 holdas termesztők körében terjedt el. ezek kellő gondosság esetén több éven át használhatók. hogy a vizet kannából. A H2 HETERÖZIS már túl drága szabadföldre. ennél nagyobb pedig térfogata miatt kevésbé gazdaságos. tehát az öntözés módja eltérő lehet. ágyak vagy a szaporító növényházak a legalkalmasabbak. korai szabadföldi termesztésre nem. Alapfeltétele.

Táphengerben nevelt paprikafajták 9 hetes korban 108. fólia alatt nevelt paprikapalánták 166 .107. ábra. ábra. Kiültetésre alkalmas.

barázdákat. A műtrágyát vagy a trágyalevet tömény oldat formájában ne öntözzük a növényre. tűzdelés nélküli palántáról szaporítjuk. Tavasszal a talajt öntözésre készítjük elő. A tapasztalat azt bizonyítja. ALMA. Konzervnek: PARADICSOM ALAKÚ FEHÉR. Az utolsó adagolás augusztus második felében esedékes. Az üzemek egy részében a munkaerőhiány miatt 3-4 alkalomnál többször nem szednek. mert utóhatásuk lehet. ott 10 növény is ültethető. Gyengébb minőségű talajokon kisebb a növény növekedési üteme.0-1. 167 . ez lehet 50+30 x 25 cm is. szedés után fejtrágyázzunk. A fejtrágya N -tartalmú műtrágya. • Tömeg paprika-termesztés. hogy a vegyszerezett gabonafélék után sem lehet ültetni. savanyításra alkalmas. Ezek szedése kevésbé folyamatosan megy végbe. ültetőfa segítségével. Utána már két hetet kell várnunk. A tenyészterületet a talaj minősége is befolyásolja. Paradicsom és burgonya előtt vagy után sem ajánlatos termeszteni. BOGYISZLÓI. hogy megfelelően fejlett. szakszerűen edzett palánta a kiültetést alig sínyli meg. Alapvetően abban különböznek a korai szabadfölditől. A paprika folyton növő növény. Legbiztonságosabb a májusi fagyok elmúltával kezdeni.5 dkg/m 2 között változik. Kihúzzuk az ágyásokat. amelyet vízzel egyenletesen elkeverve juttatunk a talajra. Sokan gyakorlati megfigyelés alapján az első komoly öntözést mindaddig nem végzik el. Pritaminpaprikának: PAPADICSOM ALAKÚ ZÖLD. Az öntözéssel egy időben végezhetjük a fejtrágyázást. Laza talajon akár 80 mm víz is adható. Permetező öntözésnél a művelés miatt 60+20 x 25 cm-es tenyészterületet ajánlatos választani. Az alapos beöntözés azonban nagyon lehűtheti. Ezért a régi ágyásos vagy a később elterjedt barázdás öntözés adja a legjobb lehetőséget a vízigény kielégítésére. Először a 2-3. ez 8-10 naponkénti öntözésnek felel meg. Összel a káliműtrágyával együtt kell bedolgozni. hogy egy-egy öntözéskor a paprika igen nagy adag vizet kíván. amíg az első 2-3 termés meg nem kötött. a talaj tápanyag-ellátottságától függően. • Fajtái. kemény bogyók fejlődjenek. így a szedés folyamatossága a termés mennyiségére kihatással van. KESZTHELYI. A második évben már rendszerint csökken a termés. A jól. • Trágyázás. éretten piros színű. • Növényváltás. Ellenkező esetben 30 x 30 cm körüli tenyészterület a megfelelő. CSERESZNYE. amikor ásunk vagy szántunk. paradicsom alakú paprikát és a cseresznyepaprikát soroljuk. A tenyészidő során adott műtrágya mennyisége a gyakorlatban 1. Házikertben tehát 3-4 éves szünetet tartsunk. mint korábban a palánta volt a talajban. talaj-előkészités. így a termés is kisebb lesz. ami alapos áztatásnak felel meg. Egymás után ugyanarra a területre nem tanácsos ültetni. • Ápolás. Humuszos. Üzemben nagy nehézséget okoz. mert vagy teljesen éretten szedjük. vagy csak késő ősszel. kötöttebb talajokon 30-50 mm. A paprika lehetőleg ugyanolyan mélyre kerüljön. Általában négyzetméterenkéht 8-10 tövet kell ültetni az öntözéstől és a művelésmódtól függően. Az öntözés a későbbiekben a talaj nedvességi állapotától függ. Tíz napra következhet a második szedés. A kiültetés nagy felületen géppel végezhető. Korai termesztésnél célszerű ikertövekkel dolgozni (egy tő két növény). • Kiültetés. jó minőségű talajokon elegendő 6-8 növény is. kis felületen kézzel. ezért csak a gyökeresedés beindulásához szükséges vízmennyiséget adjuk. KÚPOS. töltögetni tehát nem tanácsos. hogy egyszerű. mert kiégetheti. a termesztés módja és a tenyészidő alakulása miatt. CECEI.a művelet fokozott szellőztetéssel és vízelvonással jár. Jó lenne 2-3 évenként a kötöttebb agyagos talajokat alaposan istállótrágyázni a szerkezet javítása érdekében. • Szedés. Május közepén már elég meleg a talaj. Ennél korábbi fejtrágyázás hátrányosan befolyásolja a koraiságot. Barázdás öntözésnél alkalmazhatjuk az ikersorokat. A nem korai szabadföldi paprikák közé a konzervnek való. A korai szabadföldi termesztésből kedvező időjárási viszonyok között június 20. körül szedhető az első termés. Teljesen száraz nyári időben legalább 8-10-szer öntözzünk.

konyhában. mert rövidítjük vele a palántanevelés idejét. ha a tavasznak ez a szakasza elég napfényes is. 109. különösen. Az ápolási teendők ugyanazok. április első napjaiban végezzük. ebben az időben ilyen sima palántát viszonylag könnyen lehet már nevelni. Úgynevezett langyos talpon vagy káposztapalánták után is lehet nevelni. területmegválasztás. mint a korai szabadföldi paprikánál. s ehhez 15-20 g magra van szükség. Alapvető eltérés a szaporításban van. mert így a szedést előbbre hozhatjuk. trágyázás tekintetében lényeges eltérés nincsen. A tenyészterület az olcsóbb palánta miatt ez esetben ideálisan 10 tő/m 2 lenne. a ki ültetést március végén. ápolási teendők a kiültetéssel kezdődnek. Házi körülmények között szobában. • Szaporítás. Házikertben azonban akár a pritaminpaprikát is termeszthetjük tűzdelt vagy tápkockás palántáról. Az ilyen paprika kiültetése is változatlanul május közepén van. A sima palántáról való termesztés 2-3 héttel rövidebb palántanevelést jelent. és a fagyokig több termést tudunk biztonságosan betakarítani. Paprikahajtatás fólia tömjön 168 . Az ilyen késői paprikát nem lehet biztonságosan nevelni fűtés nélkül fólia alatt vagy hidegágyakban. A palántanevelést. A sima palántanevelésnél négyzetméterenként 1600-2000 db palántát tudunk felnevelni. ábra.Növényváltás. A magot az előcsávázás mellett ilyen esetben is célszerű előcsíráztatni. A kezelési.

a paprika hajtatását a következő variációk szerint végezhetjük. Főként tavasszal jelentkeznek igényekkel a paprikát importáló országok is. Ha ilyen lehetőség nincs. 1 cm tőtávon kb. Sorra véve a lehetőségeket. Március vége körüli kiültetéshez 12 hetes palántaneveléssel kell számolni. A meglevő berendezéseket az üzemek elsősorban palántanevelésre használják. mert különben a növények visszaesnek a fejlődésben. hőmérséklet-biztosítás) után öt hétre a palántákat áttűzdeljük ismét a szaporítóládába. öntözésből és fejtrágyázásból állnak. vastagabb húsú paprikát célszerű hajtatni. de a hajtatás idejét és módját inkább az dönti el. összel. melyek július végéig jelentős mennyiséget vásárolnak. hogy emiatt nem szokták fólia alatt korán kezdeni a hajtatást. míg a másik felén már fehér. 50%-a lehet hegyes erős fajta. A hajtatás a berendezések hasznosításának egyik gazdaságos lehetősége. de november—decemberben olyan kevés az igény. hogy a palánták teljes gyökérzettel és földlabdával sziklevélig kerüljenek a földbe. pl. A kiültetést 30 x 30 cm tenyészterületre célszerű végezni. hiszen fűtés nélküli berendezésekben hajtatnak paprikát. A fűtés természetesen történhet technikai. a fehérek közül a CECEI típusok jöhetnek számításba.31—VII. A paprika hajtatásának célja. Ebben az időben legfeljebb a hidegtűrők palántaneveléséről lehet szó. A fóliából készült berendezések mérete eltérő. továbbá a konzervipar igényeit elégítjük ki. 2. Kérdés azonban. Kisüzemekben a hajtatáshoz a palánta előállítása jelentette a legtöbb gondot. hogy értékesítése a fővároson kívül másutt akadálymentes-e. ha arra már előre van megrendelő. Ehhez tehát a fajtákat a piac igényének megfelelően választhatjuk ki. 0. a talaj. hogy ősszel paprikát hajtatni csak akkor érdemes. 169 . hogy fűtött vagy hideg fólia alatt dolgozunk-e. Célszerű a fejtrágyázásra literenként 1-2 g pétisó és szuperfoszfát műtrágyakeveréket adni. október végéig általában kitart a szabadföldi paprika. növény: paprika 111. porhanyítás. az első után négy héttel 7-es vagy 8-as cserépbe vagy tápkockába tűzdelünk. A vetést tehát január első napjaiban el kell végezni. Első növényként számításba vehető lenne a karalábé is. Ugyancsak előnövény lehet fűtött fólia alatt a sóska is. Gondos kezelés (öntözés. Ügyeljünk arra. Ezt kétszálasan 5 x 5 vagy 5 x 8 cm-re végezzük. bár a fűtött hajtatás még ma is jelentős. • Hajtatása. növény : hidegtűrő (saláta. Legbiztosabb a palántát valamely nagyobb. A technikai fűtésű fóliás berendezésekben viszont a téli fűtés olyan drága. amikor a termések fejlettsége elérte a felhasználási célnak megfelelő érettséget.Szedni akkor kell.31 -ig. ezt a vegetáció alatt 4-5-ször lehet ismételni. 31-ig. a HATVANI és a KOVÁCSHÁZI fajták. hogy a téli és tavaszi hónapokban is ellássuk a fogyasztókat friss paprikával. A viszonylag olcsó termálvizes üzemek télen hajtatott paprikájára alig van kereslet. A fűtött fóliának ez a legjövedelmezőbb hasznosítási lehetősége.és légfűtéses ágyakban kell a palántát felnevelni. • Fűtött főlia. A február második felében ültetett paprika már elegendő fényt kap a normális fejlődéshez. Gyulán. • Szaporítás.5 cm mélyre vetni. 5 cm sor-. 3-4 lombleveles korban. retek) 11. Miért nem lehet a paprikát február közepe előtt hajtatni ? A biofűtéses berendezésekben a trágya csak 6-7 hétig képes a talajt melegen tartani.20-111. A hajtatott áruk igényeinek alakulása kedvező a kistermelők számára. Az ápolási munkák a hőmérséklet szabályozásából. esetleg biofűtéssel is. A sóska jelenleg igen jól értékesíthető. de ennek hosszabb a tenyészideje. Ma a hajtatás legelterjedtebb berendezése a fólia. hajtatással is foglalkozó üzemből beszerezni. A magot célszerű szaporítóládába. Az előbbi célra a H2 HETERÖZIS. A csemegepaprika szabadföldi termesztésével a piac nyári és kora őszi szükségletét. Megfelelő gondozással március végére kiültetésre alkalmas növényeket kapunk. A növényházi termesztést nem ismertetjük. Csak hajtatásra használt fólia esetén: 1.

110. ábra. Hajtatott paprikafajták műanyag cserépben 170 . ábra. Paprikahajtatás műanyag cserépben 111.

eleje—III.Az első szedésre április végén kerül sor. 10. szemben a salátával vagy a retekkel. növény: karalábé III. s azt a hajtatásban hetenként ismétlik. 31. növény: saláta. vége. növény: paradicsom 3. eleje—VII. 20—VII. növény: saláta vagy retek 2. • Hidegfóliás hajtatás Első változat: II. IV. pontosan betartva az időpontokat. 2. növény: paprika Második változat: III. ábra. 31-ig. 15. mert a paprikát tíz nappal előbb ültetjük. V. eleje—IV 20. 112. karalábé 2. paprikahajtatás A hajtatás részletmunkái egyeznek az előzővel. saláta) 2. Paprikahajtatás fólia alatt . retek. növény: paprika II. eleje—IV. vége IV. hidegtűrő (káposztafélék. Kisüzemekben még a vándoroltatás is elképzelhető. eleje—IV. vége. Ugyanakkor a karalábéból nincsen többletbevétel. IV. Kisüzemben. Az első variáció nagyobb bevételt jelent. Harmadik lehetőség: 1. 30. igen jól bevált az egészen kisméretű fólia ágyakban. növény: paprika IV. 30—VII. 10—V. Palántaneveléssel is hasznosított fűtött fóliában: 1. 1. 15—VII. 1.

így későre nyúlik a biológiai érés. Noha a paradicsom kevésbé érzékeny. A fűszerpaprika tenyészterülete valamelyest eltér a csemegepaprikáétól. így mind a hajtatott. így jól trágyázott talaj esetén is 1-2 fejtrágyázásos öntözést meghálál. ahol hosszú idő áll a növény kifejlődésére. ültetőfával. 172 . hanem világviszonylatban is az egyik legkedveltebb és legnagyobb felületen termesztett zöldségnövény.Fűszerpaprika A Konzervipari Tröszthöz tartozó szegedi. A fűszerpaprika palántázását szintén a májusi fagyok elmúltával kell végezni. érett állapotban történik. mind a nyers fogyasztásra termesztett paradicsomot is 8-12 alkalommal lehet szedni. Lerövidül a tenyészidőben a termésképzés lehetősége. között feltétlenül ültessük ki. Hat hetet számítva a palántanevelésre. Nagyüzemben mindinkább tért hódít a teljes gépi műveléssel. mint a csemegepaprika. Ennek következtében kisebb a fagyokig biztonságosan leszedhető termés mennyisége. Az egyszerre érő konzervipari paradicsom gépi szedésére már van lehetőség. A kiültetés kézzel. A rossz palántanevelési feltételek miatt eléggé elterjedt a május végi. A palántaneveléshez legalább langyoságyat használjunk. Tápanyagigénye nagy. s kevesebb lesz a fagyokig kifejlődő termés. így heterózis használatára nincsen lehetőség. A pótlásra mintegy 20% palántatöbblettel kell számolni. s ez a korai vagy középkorai fajták esetében szeptember első felében lehetséges. majd az érést. Szedése teljesen piros. lehet nagyobb vízadaggal öntözni. s ebből 1500 db egészséges palánta nevelhető. Még a konzervparadicsom sem tartozik a teljesen gépesített zöldségfélék közé. Ebben az időben már van elég fény a gyors és kellő ütemű fejlődéséhez. Csak olyan adottságú országokban vált már azzá. A fűszerpaprikát 3-4-szer elegendő öntözni. mégis folyamatos szedés esetén szinte egyedi bánásmódot kíván. Itt a szedés is kézzel történik. a magvetést március végén el lehet kezdeni. Valamelyest talán kisebb vízmennyiséggel is beéri. különben nagyon későn kerül piacra. • Szaporítása. különösen kis területen. Így gyakorlatilag megvédjük a fagyoktól. tehát helybe is vethető : továbbá érési idején nincs számottevő csapadék és kielégítő a hőmérséklet. helybevetéssel történő termesztés. Kiültetéskor sem kell annyira babusgatni. Kisüzemben és házikertben továbbra is célszerű a fűszerpaprikát palántaneveléssel termeszteni. mint a paprika. Rendkívül sok hátránya van. Az elhúzódó kiültetés késlelteti a virágzást. Nagy a magszükséglet igénye. Egyebekben a palántanevelés azonos a csemegepaprikáéval. A helybevetés kényszermegoldás a palántázással szemben. Paradicsom A paradicsom nemcsak nálunk. a folyamatosan szed hető étkezési paradicsoméra azonban nincsen. A friss fogyasztásra kerülő paradicsomot még mindig palántázással kell termeszteni. A fűszerpaprikát május 15-20. Az utóbbi időben nemesített. Négyzetméterenként 15-20 g magot használjunk. Mindenesetre a konzervparadicsom teljes gépi termesztése megvalósítható. A csokros ültetés ma már nem célszerű. egyszerre érő fajták kivételével folyamatosan virágzik. június eleji kiültetés. és emiatt a termesztő sem jut megfelelő jövedelemhez. illetve kalocsai feldolgozó vállalatokkal kötött szerződés alapján lehet termeszteni. ún. esetleg kapával történhet. ugyanakkor a nyers paradicsomot „kertszerűnek" kell továbbra is tekinteni.

Verőfényes napokon viszont 7 °C-kal is meghaladhatja a 22 °C-os optimumot. Tűzdelt palánta előállításához a vetéstől a tűzdelésig feltétlen fűtött berendezés kell. Termesztése nagyüzemben és kisüzemekben egyaránt elterjedt. hogy nagy felületen a növény közel sem kapja meg azt a gondoskodást. Különösen télen. hogy vetéskor és az azt követő 5-6 héten át milyen a hőmérséklet és a vízellátottság. mellyel teljes termést hozhatna. Pótvilágítással ez ellensúlyozható. A vitaminok közül a C-vitamin a legjelentősebb. a konzervparadicsom-termesztésben és a gépi művelésnél a terület egy része ma is helybe vetett paradicsom. A paradicsom a hőingadozásokat jobban eltűri. A tűzdelt palánták már jobban elviselik az erősebb hőingadozást is. a paprikáét nem éri el. Fűtés nélkül. A csírázás időszakában minimálisan 10 °C-ra van szüksége. gyenge fény mellett rövid a megvilágítás időtartama. amelyet más növények ízben nem tudnak megközelíteni. a lecsót. Szabadföldön a korai termesztés. mint a paprika vagy az uborka. de egyéni vagy családos szedéssel.s így még sokszor 22 °C-os hőmérsékleten is nyurgává válnak a palánták. Sajnos a termésátlagok Magyarországon általában igen alacsonyak. tehát a palántaneveléshez fűtött berendezés kell. mint a paprika vagy az uborka. A paradicsom a számára kedvezőtlen 0 °C feletti hőmérsékleten legfeljebb leáll a fejlődésben. A jól edzett palánták 173 . Kísérletekkel igazolták. Természetesen a paradicsompalánta-nevelésnél is a hőmérsékletnek és a fényellátottságnak összhangban kell lennie. Igaz. 20 °C feletti a hőmérséklet. Sikerét főként az dönti el. Külföldön elterjedt a hámozott paradicsom konzerválása és fogyasztása. esetleg egy-két kapálással. hogy 25 °C-on igen erőteljes a csírázás. Elsősorban a hideghajtatás a kisüzemek kedvelt termesztési eljárása. és 6-7 nap alatt a magok nagy százaléka kicsírázik. A palántanevelés időszakában a paradicsomnak már elegendő a 17-18 °C körüli hőmérséklet. akár ablak. de jó körülmények között 20-30 mg/100 g-os érték képződik egyes fajtákban. 0 °C alatt azonban a paradicsom is nagyon gyorsan elfagy. Külön ki kell emelni a magyar specialitást. Kevés befektetéssel viszonylag a legtöbb jövedelmet biztosítja. hogy olyan harmonikus összetételben tartalmazza a különböző aromaanyagokat. Közülük is a B . általában 22 °C-on fejlődik a legjobban. s a fajták lehetséges termőképességének még az 50%-a sem realizálódik országos átlagban. ültetés. 4-5 °C eltérés ezt az arányt nem befolyásolja. és megkezdték a porított paradicsom gyártását is. Az egyes fejlődési szakaszokban azonban eltérő a hőigénye. Ennek fő oka. Táplálkozási értéke elsősorban abban rejlik. Ezenkívül még 11-12 fontos vitamin található a termésben. akár fólia alatt állandóan 20 °C körüli hőmérséklet nem biztosítható. de költségessége miatt nem javasoljuk. s így a csírázás vontatott és bizonytalan lesz. 20 °C alatt azonban már lelassul a csírázás üteme. Nem kíván annyi meleget. Újabban ivólevet is készítenek belőle. A kevés. de inkább közepesen melegigényes növény. . Főként a püré és újabban a porított paradicsom exportja jövedelmez jól. B2 és a karotin igen jelentős táplálkozási szempontból. Nyersen és feldolgozva is exportáljuk. A melegigényes zöldségnövények közé sorolják.A paradicsomot nyers fogyasztásra és konzerválásra egyaránt termesztik. Ha tartósan túl magas. A konzervparadicsomot legnagyobb tömegben pürékészítésre használják fel. de ismét kedvező körülmények közé kerülve gyorsan regenerálódik. Nagyüzemekben is gyakoriak a kombinált megoldások: közös palántanevelés. • Hőigénye. talajmunka. noha ez fejlődésükre nem előnyös. a növény túl buja és laza állományú lesz. ezenkívül a hajtatás a kistermesztők egyik fő jövedelmi forrása lehet. a hajtatáshoz nevelt palántákkal nehéz a hőt és a fényt összhangba hozni. növényvédelem. Éjjel és borús nappalokon az optimálisnál mintegy 7 °C-kal kevesebb a kedvező. Kisebb menynyiséget savanyítanak is az ősszel be nem érett termésből. A paradicsom élelmezési jelentőségén túl komoly jövedelmet is hozhat. A helybevetés régről ismert eljárás.

Ezzel a palántanevelés ideje lerövidíthető.esetleg 1-2 órán át —0.. mint az. A téli hajtatásban november—decemberben ritkán jók a kötések. Ahol van. szárazanyag-tartalom ••• • N 113. káposztaféléket. hogy a késői hajtatáshoz nevelt palánták éjjeli pótfényt kapjanak 6-8 órán át. Legfeljebb arról lehet szó. A paradicsom növekedésének és tápanyagfelhasználásának üteme a tenyészidő folyamán . Bizonyos vegyszerekkql. a növények rázogatásával (a virágok „vibrálásával") valamit javulhat a kötődés. már nem mellőzhetik az öntözést. ott érdemes öntözni a növényt. hogy a paradicsomnak jóval kevesebb öntözés kell. Ha tovább tart vagy nagyobb a hideg.8 °C-ig még nem fagynak el. Ahol lehet tehát. Míg a hőmérsékletigénye kisebb mint a paprikának. A paradicsom közepes vízigényű. Kelesztő öntözés nélkül esetleg ki sem kel a növény. mint a nagyon melegigényes paprikára. de ebben az időben többnyire kevés számára a fény. • Tápanyagigénye. Bács megye). uborkát termesztenek (Szentes). 2-3-szor kell mindössze öntözni. ott inkább paprikát. A tapasztalat azt bizonyítja. főként ahol helybevetéssel is termesztik a paradicsomot. akkor azt a hő. ez a fejlődésére nem olyan káros. A gyakorlatban ezt a tulajdonságát a téli hajtatás során lehet jól lemérni. A paradicsom számára pótvilágítást alkalmazni egyáltalán nem kifizetődő. bár az el nem fagyott szárán levő rejtett rügyekből esetleg regenerálódhat. mert a fajta termőképességének nagy százalékát csak így tudja biztosítani. Nagyüzemekben. • Vízigénye. Vizsgálatokkal igazolták. s emiatt a növény többi részében nitrogénhiány léphet fel. hogy a fejlődő termés a rendelkezésre álló összes nitrogént igénybe veszi. a tápanyag és a vízellátás zavarai okozzák. Hazánkban főként olyan talajokon termesztik. A tavaszi fény már lehetővé teszi a pollen beérését. a fagyás biztosan bekövetkezik. mert túl költéges. A növény alkalmazkodóképességét mi sem bizonyítja jobban. Az eddig kötött termések egészen december végéig biztosíthatják a folyamatos szedést és a piac ellátását. fényigénye közel azonos a paprikáéval. ábra. ahol nincs öntözési lehetőség (Heves megye. Ha később sem normális a kötődés. Korábbi palántanevelésnél azonban ezt a módot sem ajánlatos használni. Az őszi hajtatásban egészen novemberig van elegendő fény. hogy a paradicsom ültethető már április második felében is. A tenyészidő során a kiültetéskor történő beöntözésen túl. Nitrogén.••• • •■•••• 174 . a házikert-tulajdonosok általában rendelkeznek öntözési lehetőséggel és ezzel élniük is kell a paradicsomtermesztésben. Tehát rossz nitrogénellátottság esetén már egyetlen bogyó kifejlesztése is nitrogénhiányt okozhat. Kísérletekkel bizonyították. hogy a paradicsom g/növény 160 140 120 100 80 60 40 20 mm. • Fényigényé nagy. A fajták között e téren kevés eltérés tapasztalható. mint a paprikának. A kistermesztők. Tartós éjjeli fagy esetén azonban nincsen mentség.

megfelelő mennyiségű korai termést biztosítani. Fontos. jó fekvésű. A gabonafélék szintén jó előveteménynek bizonyulnak. növényi sorrend. • Talaj-előkészítés. július elején fogyasztja a legtöbb nitrogént. a bab. • Szabadföldi termesztés. mint az agyagos kötött talajok. Kistermesztők számára a nem túl igényes paradicsom termesztéséhez szabadföldi körülmények között egészen extenzív feltételek is megfelelőek. A paradicsom számára is a humuszos. a lóhere és az egyéb nagy gyökértömeget vagy tarlómaradványt visszahagyó növények. hogy a kötődés idején fennálló nitrogénbőség hátrányos a kötődésre. A legtöbb kálium a termésben. Önmaga után termeszteni nem tanácsos. Talaj. amelyben az adott időpontban a növény igényei kielégítést nyerhetnek. A paradicsom 7 pH körüli kémhatás mellett fejlődik legjobban. A könnyebb. hogy milyen célra. A kálium hiányát elsősorban a levél kékeszöld színéről lehet felismerni. Üzemi körülmények között a talaj-előkészítés legalább 25 cm-es mélyszántással kezdődik. illetve a talajnedvességet a lehető legjobban megőrizni. • A termesztés feltételei. A kálium megoszlása a paradicsom növény egyes részei között a nitrogénhez és a foszforhoz hasonló. A fő tápanyagok megoszlása 175 . legkevesebb a szárban és a gyökérben található. s csökken a termés. a legkevesebbet pedig a levelek tartalmazzák. és a talaj tápanyagkészletét nem zsarolja ki. mikor kívánjuk a paradicsomot előállítani. Általában a fiatal növényi részekben több. középkötött és homokos talajok jobban megfelelnek. Az érés is egyenetlen. korán felmelegedő talajok alkalmasak. úgy a hajtatás időpontjától függően olyan berendezésről kell gondoskodnia. Termesztése az egész országban lehetséges.az első termések kifejlődésének időszakában június végén. hogy erősebb káliumhiány a levelek kanalasodását. majd lehullását is okozhatja. területkiválasztás. mert a növény betegségei és kártevői elszaporodnak. A foszforral nem megfelelően ellátott növényen fejlődésbeli lemaradást lehet tapasztalni. Kiültetésig célszerű a területet gyommentesen tartani. Elsősorban az ország déli körzetei a legmegfelelőbbek a paradicsomnak. az idősebb részekben kevesebb található. Legegyszerűbb a palántát központi palántanevelő helyen megvásárolni. mely a területet gyommentesen hagyja hátra. de a hűvös. a borsó. Ilyen zöldségnövény a dinnye. házikertben ezt kéziásóval kell elvégezni. A káliumnak a megfigyelések szerint a koraiságra és a termés egyenletes piros színeződésére is befolyása van. s végül a paradicsommal nincsen közös betegsége. Éppen ezért a paradicsomot megfelelő forgóban célszerű termeszteni. Ezt összesen mintegy 50-70 g/m 2 vegyes műtrágyával egészítik ki a tenyészidő során. de a hűvösebb északi megyékben is van jó fekvésű terület. ezzel a talaj korábbi felmelegedését lehet biztosítani. Jelentős befolyása van a foszfornak a virágok számának alakulására és a termékenyülésére egyaránt. mély fekvésű talajokon nem tudunk időben. A paradicsom szárazanyagának jelentős részét foszfortartalmú vegyületek alkotják. Ha erre nincsen lehetőség. Alaptrágyaként 1-2 kg/m 2 istállótrágyát adnak a paradicsom alá az őszi mélyszántáskor. az uborka. Kálium. a takarmánynövények közül a lucerna. s egy időben a levelek szélén és az erek közti részek szürkéssé válnak. Amennyiben a termesztő már hajtatni is kíván. Az is megfigyelhető. akkor a palántákat fűthető berendezésben kell előállítani. Foszfor. A nitrogénhez és a foszforhoz hasonlóan a káliumból is június végétől július végéig vesz fel legtöbbet a növény. Kiskertekben lehetséges a tavaszi ásás is. hogy kellő gondossággal válasszuk meg az előveteményt. A paradicsomtermesztés feltételei aszerint változhatnak. A paradicsomot ma az üzemenként bevált gyakorlat szerint trágyázzák. A talaj-előkészítés már kapcsolódik a trágyázáshoz. trágyázás. a káposztafélék. De az is bizonyított tény. A legtöbb a termésben található.

amelyet féldeterminált típusnak is szoktak nevezni. A magvakat vetés előtt ajánlatosfertőtleníteni. Üzenni viszonyok között azonban mégsem terjed. növényházi vagy fóliás hajtatásra használjuk fel. hogy a szaporítóládába vetett növényeket tűzdelhetjük újra ládába vagy melegágyba. polietilén táphenger. 20-25 cm mélyen beforgatva. A hibrid magja jóval drágább. A tömegparadicsom éréskezdete. Természetesen a tenyészidő elején adott fejtrágya is tartalmazhat foszfort és káliumot. a KECSKEMÉTI 3 HETERÓZIS és a SOROKSÁRI KORAI nevű hibridek és a KECSKEMÉTI EXPORT fajta. Az ilyen folytonos növekedésű fajták hazánkban csak ritkán jöhetnek számításba szántóföldi viszonyok között. A palántanevelés tehát 2-3 héttel hosszabb. tehát az első szedés július közepére. hogy a virágfürtök között nincs levél vagy csak egy levél található. Még kisebb az időbeni visszaesés. drága a palántanevelés. Ezért inkább kis területen. • Korai szabadföldi termesztés. a korai szabadföldié már július 5-10. • Fajták. A hibrid hatása elsősorban koraiságban jelentkezik. Ez azt jelenti. Két virágfürt között általában három levél található. A szántóföldön termesztett növények nagyobb része ebbe a csoportba tartozik. Így a növény hosszúra megnő. • Palántanevelés.és káliumműtrágya. nagy felületet igényel. szára a földön elfekszik. így ezeket csak hajtatásra. Ezeket elsősorban támrendszer mellett. vagy fólia alá. április 20-25. A májusi fagyok idején azonban fel kell készülni a fagyvédelemre. sőt visszaesőben van a korai szabadföldi termesztés. A determinált fajtára jellemző. kisüzemben célszerű a korai paradicsomot termeszteni. Ezek a fajták elsősorban házikertben. augusztus elejére tervezhető. A palántanevelésre ugyanis 8-9 hetet kell fordítani. hogy főhajtásuk 3-5 fürt után befejezi növekedését. N : P : Ktrágya esetén. fólia alatti hajtatásra alkalmasak. és egyesítik azok kedvező tulajdonságait. Házi. A determinált fajtákra jellemző még. A determinált fajtacsoportnak van egy erőteljes. használt műanyag edény stb. A folytonos növekedésű fajták -fő szára az egész tenyészidő folyamán képes növekedni. A trágyák kijuttatásának időpontja : ősszel istállótrágya. ilyen pl. A csávázás a vírusok ellen 1%-os nátronlúg oldattal öt percen át elegendő. hogy sok munkával jár. Az egyéb betegségek 176 . A jelenleg forgalomban levő fajták közül ilyen pl. A pontos arányok és mennyiségek megállapításához talajvizsgálat szükséges.3:1 : 3 vagy 3:2:3. s a hajtások virágfürtben záródnak. melyekre a rövid időközök miatt zömök alkat jellemző. hogy vannak hibridek. tavasszal nitrogénműtrágya 8-10 cm mélyen beforgatva. Ezek magját keresztezéssel minden esztendőben újra elő kell állítani. foszfor. között kell kiültetni. ha a palántát 1-2 szikleveles állapotban tápkockába. elágazik. A magvetést körülbelül február végén. a KECSKEMÉTI MEREVSZÁRÚ. nagy bokrokat képező faja (a két fürt között általában 2 levél található). mint a tömegparadicsom-termesztésben. A fajták csoportosításánál azt is tudnunk kell. amelyek két fajta keresztezéséből származnak. A korai szabadföldi termesztéshez lehet egyszerűen tűzdelt palántákat is használni. A palántát már erősen bimbós. Ennek oka.). de egyéb tulajdonságaik is felülmúlhatják a szülők tulajdonságait. Hogy a viszonylag kisebb tövenkénti átlagtermés ellenére nagy össztermést takaríthassunk be. között várható. legkésőbb március első napjaiban el kell végezni. esetleg virágos állapotban. esetleg korai szabadföldi termesztésre használják. olcsó megoldásokat is alkalmazhatunk (papír. A determinált növekedésű fajták egyik csoportját képezik a törpe típusúak. korai szabadföldi termesztésre vagy késői. Kisüzemekben azonban érdemes és jövedelmező ennek a termesztésmódnak az alkalmazása. sűrűbben kell ültetni a palántákat. ha saját magunk szedtük. hiszen itt a fagyvédelmet könnyebben tudjuk biztosítani. táphengerbe vagy agyagcserépbe ültetjük. Termesztett paradicsomfajtáink növekedési típus szerint két nagy csoportba oszthatók : a determinált és a folytonos növekedésű fajtacsoportra.

Kecskeméti merevszárú paradicsomfajta 115. ábra. Kecskeméti export paradicsomfajta 12 Zöldségtermesztés 177 .114. ábra.

hogy a hőmérséklet ne szökjön magasra. A paradicsom nagyon gyorsan fejlődik. A tűzdelés 10 x 5 cm-re vagy 7 x 7. Így legfeljebb három növénnyel számolhatunk négyzetméterenként. -kockába végezhető. szokás szerint 80 x 40 cm vagy 120+40 x 40 cm-es ikersorokban. Ez azt jelenti. hogy 65 x 40 vagy 60 x 40 cm-es sor. A determinált törpe típusú fajtákból négyzetméterenként 4-5 tővel számolhatunk. Mérgező hatása miatt legyünk elővigyázatosak. mert a közepesen hőigényes paradicsom gyorsan megszalad. ahol a felmelegedés percek alatt túllépheti a kívánt értéket.és tőtávolságra kell ültetni.ellen valamilyen higanyos csávázószert ajánlatos használni 0. akkor négyzetméterenként 2000-2500 magot vetünk el. Ikersorosan is elhelyezhetjük a növényeket 90+40x 40 cm-re.vagy tápkockás 116. 20% rátartással kell előállítani. a palántát már fűtetlen fólia alá is tűzdelhetjük. A tápkockás vagy hengeres palántákat buja növekedésesetén nagyobbtérállásra kell szétraknunk. de akkor számolni kell fagyveszélylyel is. hogy a meg nem eredt tövek pótlásáról gondoskodni tudjunk. Ha nincs más lehetőség. A mag előcsíráztatható. A tűzdelést minél korábban. de legkésőbb kétleveles állapotig be kell fejezni. noha a paradicsom lényegesen gyorsabban kel.5-1%00-es töménységben. A palántákat kisebb területen kézzel. Ez különösen a fólia alatt nevelt palántáknál fordulhat elő. Paradicsompalánták alul lyuggatott cserépben 178 . A palánták ápolásánál főként arra kell ügyelni. Ha determináltfajtákat termesztünk. tehát ültetőfával. ill. Ha tűzdelünk. mint a paprika. ábra. A kiültetés előtt 7-8 nappal megkezdjük a palánták edzését. azokat nagyobb térállásban kell elhelyeznünk. ezért a tűzdelt anyagnak nagyobbtérállást kell biztosítani. esetleg 5 x 5 cm-re vagy táphengerbe. hogy milyen típusú fajtákat ültetünk és milyen módon. A tenyészterület nagysága attól függ. a gyep. A magot 20 °C körüli langyos földbe kell vetni. A paradicsomtermesztésben a palántát kb.

ábra. Ültetés kéziásóval 12* 179 .117. ültetés ültetőfával 118. ábra.

A felszedett palántákat kiültetésig. végül a zöld bogyók fejlődése idején (az első szedés előtt) adott fejtrágyázás a termés mennyiségét 20%-kal is növeli.119. A virágzás kezdetén. A gyomirtás mechanikus úton történik kézi vagy gépi kapával. A vegyszeres gyomirtást inkább a konzervparadicsom-termesztésben használják. növényvédelemből áll. mert hosszú. ábra. Legegyszerűbb és egyben a leghatásosabb is. Ezeket a szokásos mélységben helyezzük el úgy. A meddő vagy fattyúhajtások kitörésével a termés folyamatosságát segítjük elő. A levélen keresztüli trágyázást ajánlatos a kereskedelemben beszerezhető Wuxal permettrágya 0. Házikertben. Kiültetéskor a virágzás és a terméskötés idején célszerű a paradicsomot öntözni. és biztosítja a kiültetés utáni gyors és hiánymentes megeredést. A determinált törpe fajtákat egyáltalán nem célszerű fattyazni. majd a tömeges kötődéskor. A palánták lombozatának (levél és szár. A tenyészidőszak alatti ápolás gyomirtásból. öntözésből. Öntözni 2-3 esetben kell a paradicsom közepes vízigénye miatt. s a növény egészségesen fejlődik. A ki ültetett palánták eredését. hogy a bogyók ne repedjenek fel. gyökér nem !) Folicote és víz 1:19 arányú keverékébe (1. a ki ültetés utáni begyökeresedésig párologtatást csökkentő vegyszerrel óvhatjuk meg a fonnyadástól. Ilyenkor a palántákat víz helyett híg műtrágyaoldattal locoljuk be. kis felületen fattyazhatjuk is a paradicsomot. Ez a rész is begyökeresedik. A megnyúlt paradicsompalánta ültetése palántákat pedig kapával ültetjük. kezdeti növekedését és fejlődését műtrágyaoldatos beöntözéssel gyorsíthatjuk.9 I vízhez 1 dl Folicote) történő bemártása megóvja az ágyakból felszedett fiatal növényeket a fonnyadástól. 180 . Az erőteljesebb növekedésű determinált fajtákat kiskertekben esetleg fattyazhatjuk is. Vigyázni kell azonban. hogy a megnyúlt szárrészt vízszintesen fektetjük a talajba. Teljesen száraz nyarakon azonban még egy öntözés növeli a termés biztonságát és annak mennyiségét. ill.3%-os oldatával elvégezni. sőt még karózhatjuk is. ha a kereskedelemben kapható „Tomasol paradicsom-starter" elnevezésű folyékony műtrágya 1%-os oldatával 3-5 dl/tő mennyiségben öntözzük be a kiültetett palántákat. • Apolás. Erre a célra alkalmas a jelenleg még kísérleti szerként forgalmazott Folicote. száraz periódust követő nagyobb eső vagy öntözés ilyen jellegű kárt okozhat. A megnyúlt palánták csak kézzel ültethetők. noha ez nem feltétlenül szükséges. hatása ugyanis a talajtól és időjárástól erősen függ.

Várható termés négyzetméterenként : 3-6 kg. ill.vagy konzervparadicsom-termesztés. mert így a sűrű hajtások szellőzötté válnak. A helybeli piacra vagy saját részre történő termesztésnél megvárjuk a teljes beszíneződést. hogy a bogyók nem érintkeznek a talajjal. ültetés előtt A féldeterminált fajtákat kiskertekben karózhatjuk is. a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok foglalkoznak. színben kell szednünk. A paradicsom gyakran szedhető. s nem is fertőződhetnek különféle bogyórothasztó kórokozóktól. s a szedés gyakorisága a termés mennyiségére is kihat. nem szoros kötéssel. A piac távolságától függően különböző érettségi állapotban. noha a tenyészidő előrehaladtával a termések rendszeri nt már apróbbak. Karózás esetén a fattyazásnak fokozott jelentősége lehet. • Tömeg. így nem válnak szennyezetté. egyetlen helyen kell a növényt rafiával rögzíteni. exportra szállítás esetén legfeljebb szalmasárga színben kell a terméseket leszedni. Folyamatosan. A karózás egyik jellegzetes módját a 121. A karózás feltétlen előnye.120. s még a determinált fajták is a fagyok beálltáig folyamatosan adnak termést. A konzervparadicsom -termesztéssel a nagyüzemek. A korai szabadföldi paradicsom szedését az időjárástól függően körülbelül július 5-10-re tervezhetjük. hetenként kétszer szedhető a paradicsom. ábra mutatja. hogy a felület egy részén esetleg helybevetést alkalmaznak. A tő mellé szúrt karóhoz. A nagy felület ellenére a technológia elemeinek jó része ezekben az üzemekben is hagyományos. ábra. A konzervparadicsom-termesztés alapvetően abban különbözik a korai termesztéstől. Paradicsompalánták kezelése párologtatást csökkentő „Folicote" szerrel. Nagyon távoli. 181 .

s ma inkább a koncentrált érés az ilyen célra termesztett fajtáknál a fő cél.121. Lehetséges korai káposztafélék palántanevelése után is a berendezést erre a célra használni. így kivédhetjük a májusi fagyokat. Kisüzemekben nem ajánljuk. A konzervfajták nagy hozamúak. Van azonban már hasonló értékű magyar fajtajelölt is. de rendszerint úgy. A vetést április 10-20. Kisüzemben célszerű bokrosan. mely nagy bogyójú. között végzendő. kapával végezni a vetést úgy. így a cserepesedés nem befolyásolja a kelést. de rendszerint későbbiek. Ilyenek a VENTURA. ha öntöznek vetés után. A gépi szedésre ma még főleg amerikai fajtákat használnak. TAMU CHICO III. s a kiültetés is későbbre esik. és 20. Jó. A palántanevelést legalább langyos. - 182 . között kell elvégezni a művelésmódtól függő sortávolságra. A kelést követően 2 lombleveles állapotig el kell végezni az egyelést. fajták. a KECSKEM ÉTI 792. Karós paradicsomtermesztés A palántákat is tűzdelés nélkül nevelik. A kiültetés május 15. ábra. Ma még a konzervparadicsom egy részét kistermesztők állítják elő. cserepesedésre nem hajlamos talajokon lehetséges sikerrel. A kisüzemi konzervparadicsom termesztés palántázással történik. hogy a korai szedéseket követő termést feldolgozás céljára értékesítik. CHICO G RANDE. VF RÓMA. jó minőségű. A konzervparadicsom helybe vetése csak könnyű. tehát fűtött fólia alatt vagy langyoságyban végezzük. Gépi vetés csak nagyon korszerű gépekkel végezhető egyenletesen. hogy a négyzetméterenkénti bokorszám 3-4 között legyen. A konzervnek termesztett fajták közül a hazai KECSKEMÉTI JUBILEUM a legelterjedtebb.

Azt is tudni kell azonban. A paradicsomot növényházban. különösen termálvizes növényházakban igen elter- 183 . mert ennek értékesítési és egyéb gazdaságosságot jelentő biztonsági okai is vannak. jól fejlett palánta nevelhető. ha a szabadföldi paradicsomot követő időben az új termésig szabályozható klímájú berendezésekben termesztünk paradicsomot. ami a fagyok beálltáig tarthat. • A paradicsom hajtatása. A hideghajtatás fő növénye a biológiai igények alakulása. hogy egyetlen üzem sem szokott monokultúrás hajtatásra berendezkedni. és kevesebb szedéssel is nagy termést várhatunk. Négyzetméterenként 600-700 egészséges. Az utóbbi évtizedek tapasztalatai egyértelműen azt bizonyítják. A friss paradicsommal való egész évi ellátás csak úgy lehetséges. Paradicsomhajtatás fólia tömlőn 5-6 hetes palántanevelési időt számítva március végén elegendő a magvetést elvégezni. Valóban célszerű kisüzemben nagy bogyójú. bőtermő fajtát termeszteni. Az őszi termesztőberendezésben legfeljebb paradicsom termeszthető haszonnal. mert szedése gazdaságos. ábra.122. a költségek és a ráfordítások mértéke miatt a paradicsom. hogy az értékesíthetőség határán belül a fűtött berendezések legkifizetőbben paprika hajtatásával hasznosíthatók. A szedést általában augusztus elején lehet kezdeni. A tenyészterület a fajtától függően változik. Bizonyos mennyiség — s ez évről évre nagyobb — értékesíthető a tél végén meglehetősen magas áron.

A virágzás azonban ne essen túl későre. Végezhető a vetés közvetlen táphengerbe is. Ismét utalni kell arra. retek) 2. így idejében. nehogy a sűrű növények nagyon felnyurguljanak. hogy a vetést még szaporítóládába végezzük. A hideg fólia palánta nevelésre nem használható. Ápolási munkái megegyeznek a paprikáéval. A stabil berendezésekben (sátrak. tehát január elején vetjük a magot. A fűtött fólia alatt elsősorban palántát nevelnek a termesztőüzemek. így a palánták előállításához július elején el kell végezni a magvetést. s a palántanevelésen kívüli időt használják fel hajtatásra. a KECSKEMÉTI üvegházi stb. A március végi kiültetéshez 10-12 hetes palántát kell előnevelni. december eleji ültetéstől július közepéig a házban marad. A tűzdelést két lombleveles korig el kell végezni. 15-20-ig IV. mely a növényházat úgyszólván egész esztendőben igénybe veszi. A melegigényes hajtatott növény előtttermészetesen csak hidegtűrő növény (káposztafélék) palántanevelése jöhet számításba. 20-111. hogy minél kisebb fűtési költséggel hajtassunk. mint a paradicsom. A hajtatás időpontja a következőképpen alakul: 1. A decemberben szedésre kerülő termések még októberi kötésből származnak. A példa lényegében azonos a paprika hajtatásával. hogy ilyen körülmények között a paprika nagyobb jövedelmet biztosít. Ilyenek a BONSET. ágyak. hogy a fűtött fóliát csak hajtatásra használják. A sor. Mindezeket figyelembe véve akkor járunk el leghelyesebben. A fűtött fólia másik hasznosítási lehetősége. amikor az első növény palánta. retek 2. mint a paprika. Törekedni kell arra. Ez retek. hó elejétől IV. Figyelemmel kell lenni arra. gondoskodjunk a kellő térállásról. Ez a paradicsom hajtatásának legjövedelmezőbb módja. A paradicsom terebélyesebb palántát hoz. s esetleg második kultúraként jöhet a paradicsom számításba. a költségalakulások miatt kb. esetleg sóska. • Öszi hajtatás. Ebben az esetben: 1. 31 -ig káposztafélék palántáit állítjuk elő. • A hajtatás mődja. Igy más növény hajtatására ugyanazon a területen már nincs lehetőség. hogy a paprika és az uborka is legalább olyan jövedelmező. hogy a szabadföldivel ne fusson be egy időben. bár hőigénye alacsonyabb. végéig hasznosíthatók paradicsommal. saláta.jedten termesztik. Viszonylag elfogadható ára miatt valamennyi növénynél célszerűbb — ha piaca van — a paradicsomot hajtatni ősszel. blokkok) fűtés nélkül első növényként valamely hidegtűrő növényt kell. tehát Ill. Mégis számolni kell ezzel a hasznosítási lehetőséggel is. De előfordulhat éppen kisüzemekben. december közepéig. hó közepéig. ha folyton növő fajtákat hajtatunk ősszel a fűtött fólia alatt. s így drágább is. növény : paradicsom III. Ez esetben az időpontok változatlanok. 184 . Fűtött fólia alatt a fűtési lehetőségek. • A fűtött fóliák hasznosítása már a kisüzemek gondja is.és tőtávolság 70 x 25-30 cm. 31—VII. mert a paprika mellett a piac paradicsomot is igényel.31-ig 111. táphengerbe vagy tápkockába. de bizonyos felületen a piac igényei miatt paradicsomot is kell hajtatni. • Hideghajtatás. a tisztán hajtatással történő lehetőség marad. spenót lehet. növény: hidegtűrő (saláta. ill. 20—VII.31 -ig. 18 °C körüli. lehet hajtatni. Ez esetben a paradicsom olyan főnövény. tehát 4-5 növény jut egy négyzetméterre. esetleg a kockák szétrakásával. Lehet kétszeri tűzdeléssel úgy palántát nevelni. Az őszi hajtatás palántáit augusztus közepéig ki kell ültetni. Általában novemberi. mert a fénytelen időszakban már bizonytalan a kötés. így csak egy variáció. növény : paradicsom 11. de ez esetben a helykihasználás a palántanevelő berendezésben rosszabb. Lehet ismét ládába. növény : saláta. Azt is tudni kell.

Paradicsomhajtatás fűtetlen fólia alatt 124. Sövényes paradicsomhajtatás 185 . ábra.123. ábra.

Mindennapos alapvető élelmiszernövény. Nagyon lényeges. hogy a májusi fagyveszély miatt 15-e előtt a fóliát ne távolítsuk el a paradicsomról. növény: paradicsom 3. Ez a fajtáktól és az évjáratoktól függően megközelítheti a 20%-ot. Állatok takarmányozására is használják. A zöldségnövények jelentős részétől eltérően. Kisebb mennyiségben ugyan. 15—VII. a korai termesztésre adottságaink megfelelőek. A palántát ugyanúgy neveljük. Burgonya A burgonya a világ népeinek élelmezésében igen jelentős szerepet játszik. a burgonya nemcsak vitaminjai révén jelentős táplálkozásunkban. 186 . hogy a vándoroltatást napra pontosan végezzük. mert 1 -2 napos késés már behozhatatlan következményekkel jár az ár szempontjából. és a ráfordítás összege is kisebb lesz. 15-ig V. A kisüzemben. egész évben fogyasztott növény. házikertekben a fóliát vándoroltatással is hasznosíthatjuk. főként a házikertekben termesztett burgonya a konyhakert növénye volt. melyről június második felében lehet érett termést várni. Mivel elővetemény nincs. továbbá. Nagyon lényeges azonban.és dextrintartalma miatt. Kalóriatartalma közel 1/3-a a kenyérének. de a szesz. mint a fűtött fólia esetében. Egyes fajták fehérjetartalma is jelentős (2-4%). Ezzel a paradicsom magasabb ára miatt kompenzálni tudjuk az elővetemény kiesését. 5—V. A tárolásra kerülő burgonya technológiája ma már igen magas szintű. hanem mint kalóriaforrás is számottevő. (Igaz. Bár nem tartozunk éghajlatilag a burgonyatermesztésre kedvező klímájú országok közé.) A két héttel korábbi ültetés révén június elején már szedhetünk.és vitaminforrás. Május 15-e táján már szépen fejlett kötések vannak a paradicsomon. jól és sokáig eltartható. A korai burgonyát az északi és a nyugati országokba is exportáljuk. 5-ig IV. hogy rövid tenyészidejű fajtát válasszunk. és június közepén már várható az első termés. A gyakorlatban elterjedt a hideg fólia elővetemény nélküli hasznosítása is. Kevés olyan élelmiszernövényünk van. Ilyen termesztésnél a paradicsom a következő kollekcióban és időben nyerhet elhelyezést: 1. és jellege miatt is zöldségnövénynek tartjuk. hogy a szedés folyamatos. hogy olcsó kalória. Lényeges. növény: paprika 111. körül kell vetni. A kézi munkát igénylő korai burgonyatermesztés azonban még jórészt kiskertekben történik. elejéig. retek 2. Kis felületeken. főleg védett helyen levő házikertekben. növény: saláta. Mihelyt a külső időjárás már megfelel a növény igényeinek. A burgonya könnyen emészthető. melynek fő része a keményítő.A palántanevelés 8-9 hétig tart. Ilyen lehet a KECSKEM ÉTI MEREVSZÁRÚ és a KECSKEMÉTI 3 HETERÓZIS. Élelmezési szempontból nem lebecsülendő tulajdonsága. melyet olyan sokféleképpen és olyan nagy mennyiségben használunk fel.1—IV.és a keményítőipar is sokat dolgoz fel. Ezzel a fejlett technológiai eljárással termesztik ma már a burgonyaszükséglet nagy részét. így április elején már kiültethetjük a növényt. mint a „krumplit". elsősorban glükóz. tehát a magot február 15. és ellentétben más zöldségfélékkel. fagyveszély még lehet. de a gyógyszeripar is feldolgozza. Ennek az az oka. s így növelni tudjuk a hajtatott növények számát egy tenyészidő során. hogy a korai termesztés kevésbé gépesíthető. akkor a fóliát egy másik növényre visszük át. szemben az április 20-i ültetéssel.

Optimális hőigénye 19 °C. • Hőigénye. Az úgynevezett nitrogénbőség a burgonya ellenállóképességét is csökkenti. Kisüzemekben azonban hagyományos módon kézi erővel oldják meg termesztését. A föld alatti részek azonban ilyen esetben is sértetlenek maradnak. Ilyen magas hőmérsékleten a gumók leromlanak. májusra — 60 mg-ra csökken. A tenyészidő során. C-vitaminból a szedésre érett állapotú burgonya 80-100 mg -ot tartalmaz. 131. Ha lombozata —1 °C körüli fagyot kap. Nitrogénbőségben a lombozat buján fejlődik. Hatással van a tenyészidő rövidülésére. és jelentősen csökken a termés. Kísérletek tanúsítják. 20-25°C felett fejlődése lelassul. ahol a hő nem éri el az optimális értéket. Vannak. hogy hatására nagyobb a burgonya szárazságtűrése is. • Fényigénye. A teljes kézi művelésű korai termesztéshez alig van szükség költségesebb berendezésre vagy eszközre. Ezért a májusi fagyok idején gondoskodni kell a burgonyafagyvédelméről. szinte kézi munka nélkül. • A termesztés feltételei. s ez a tény összefüggésben van a hazai alacsony termésátlagokkal. Különösen a virágzást követő időben. a klorofillképződés alatta levelek sötétzöld színűek. mert a műveletek egy része kis és nagy felületen is gépesíthető (talaj-előkészítés. Ha elegendő van belőle. A tenyészidő alatt általában 1300-1500 °C hőösszeg optimális. Természetesen az ilyen kényszerfejlődés hátrányosan befolyásolja a koraiságot. tehát a gumóképződés idején. Ez a mennyiség a tartósítás végére — április. Öntözés nélkül azokban az országokban ad nagy termést. A burgonya nagyüzemi termesztése igen korszerű géprendszereket feltételez. hogy a gyökérgumós növények káliumigénye nagy. március és október között. Átmeneti megoldás is lehetséges. ültetés. Az árnyék okozta fénykiesés érzékenyen. hat a termés alakulására. akik hőigényét hőmennyiségben mérik. Jó hatással van a gyökér fejlődésére is. q-nként 0. hogy gyümölcsfák alatt is termesztik. Virágzás és gumókötés időszakában adott öntözés hatására jó termésre van kilátás. de többet kíván. Házikertekben még mindig szokásban van. Ilyen vidékeken is igen jó termések érhetők el. A magas hőmérsékletet nem szereti. Csírázáskor különösen igényli a vizet. míg a nagyüzemekben oly költséges előcsíráztatás házilag 187 . A növény vegetatív időszaka megnyúlik a reproduktív szervek rovására. A fény és hő összefüggésére utal. káros számára a 18 °C körüli hőmérséklet. A foszfor előnyösen hat a gyökérnövekedésre és ezzel a tápanyagfelvételre is. és javítja a vízzel való gazdálkodást. Segíti a növekedést. a növény ellenállóbb a betegségekkel szemben. A 0 °C alatti hőmérséklet érzékenyen károsítja a burgonyát. A gumóültetési időszakban 8-10 °C már megfelel a fejlődés megindulásához.60 kg. Vízigénye lényegesen kisebb a paprikáénál. tehát ezeket nem ajánlatos vetőgumóként felhasználni. Kalcium: elsősorban a fejlődéshez szükséges mikroszervezetek működését befolyásolja kedvezően. ápolás stb. Ennél alacsonyabb talajhőmérséklet esetén a csírázás igen vontatott. elpusztul.33 kg nitrogént von ki. mint a paradicsom. • Vízigénye. Az időjárási tényezők változásához jobban alkalmazkodik. és 30 °C felett a lomb fejlődése teljesen leáll.Vitamintartalma jelentős. de még a kézi munka is helyet kap. Ez abszolút értékben kétszerese a kivont nitrogén mennyiségének. a bőséges fény ezt pótolni tudja. Nitrogén: 1 q gumó a fejlődés során a talajból 0.). a természetes fényviszonyok hazánkban kielégítőek számára. javítja a gumó ízét és eltarthatóságát. A kálium igen erősen hat a gumó fejlődésére.12 kg tiszta foszfort von el a talajból. Nem tisztázott teljesen. • Tépanyagigénye. Foszfor: 1 q termés 0. sőt a gumó gyakran — különösen a kötöttebb talajokon — fertőződik is. mint a paradicsom. s a föld alatti rügyekből új hajtások fejlődnek. Hazai viszonyok között a burgonyát többnyire öntözés nélkül termesztik. a lombozat megnyúlik. ahol a csapadék évi mennyisége eléri vagy meghaladja a 700 mm-t. hogy hegyvidékeken. Kálium: ismert.és B 2 -vitamint szintén jelentős mértékben tartalmaz.

majdnem költségmentesen megoldható. Legfeljebb egy kisméretű fólia szükséges. A kiskertekben legfontosabb eszköz az alap-talajműveléshez használt ásó és az ápolási munkákat kiszolgáló kapa. A növényvédelmet esetleg háti permetezővel vagy kézi porozóval oldják meg. Ezeket természetesen korszerű eszközökkel is helyettesíthetjük, de a hagyományos eszközök is elegendők a jó termés eléréséhez. A korai termesztéshez is ajánlatos öntözési lehetőséget biztosítani. Különösen száraz évjáratú tavaszon 1-2 öntözés igen kedvező hatással van a termés alakulására. Végül alaptrágyaként istállótrágyát vagy komposztot célszerű biztosítani és műtrágyákkal kiegészíteni. • Talajkiválasztás, növényi sorrend. A burgonya a túl kötött, levegőtlen, szikes, alacsony fekvésű, vizenyős talajokat nem szereti. Jó termésre a levegőn, jó vízáteresztő képességű, humuszban gazdag homok-, vályogos homok- vagy vályogtalajok alkalmasak. Az is lényeges, különösen a korai termesztésben, hogy a burgonyát a korán felmelegedő, jó kitettségű talajokon termesszük. A szélsőséges talajok közül a savanyú láptalajokon is megterem, ha biztosítani tudjuk a felesleges víz elvezetését. A burgonya az elővetemény iránt kevésbé igényes. Jó előveteménye a legtöbb zöldségnövénynek. Arra azonban ügyelni kell, hogy paradicsom és paprika után közvetlenül lehetőleg ne kerüljön. Házikertekben igen gyakran burgonya burgonyát követ. Egyes termőhelyeken, így Budapest környékén, Dunaharaszti, Soroksár, Alsónémedi körzetében hosszú éveken át burgonya burgonyát követ ugyanazon a területen anélkül, hogy a termés lényegesen csökkenne. Tény, hogy a korai burgonya után ősszel egy másik növény kerül termesztésre, amely rendszerint valamely káposztaféleség. • Trágyázás. A burgonya alá adott istállótrágyának feltétlenül termésfokozó hatása van, noha a hatás nagymértékben függ a kijuttatás idejétől, módjától és a trágya mennyiségétől. A laza homoktalajokat kivéve, érett vagy félérett istállótrágyát használunk, melyet ősszel a talajműveléssel egy időben dolgozunk be a talajba. Általában 2,0-3,0 kg/m 2 trágyát számolhatunk. Az éretlen trágyát nyáron adagoljuk. A homoktalajokon éretlen trágyát használjunk, s azt is indokolt legkésőbb ősszel kijuttatni, mert elősegítjük vele a téli csapadék megőrzését is. Kötött talajon káros tavasszal trágyázni, legfeljebb, ha a szükség úgy kívánja, tőzeges fekált, tehát gyorsan ható trágyát használjunk. Az istállótrágya hatását műtrágyákkal célszerű kiegészíteni. Ismerjük már a burgonya által kivont tápanyagmennyiséget. Ezt feltétlenül biztosítani kell, de ennél ajánlatos nagyobb adaggal dolgozni, mert a kiszórt műtrágya egy részét a növény nem értékesítheti. Tapasztalat szerint a kivont műtrágyának mintegy 60%-a érvényesül, tehát a kivont mennyiséget 40%-kal kell növelnünk. A műtrágyák aránya 1 :1 :1,6 ( N: P: K), bár ez talajtípusonként változhat. A kálium- és foszforműtrágyát általában ősszel célszerű kijuttatni, a nitrogént pedig tavasszal, két ízben, megosztva célszerű adagolni. A korai termesztésben azonban egy alkalommal, a kötődés és a gumófejlődés idején fejtrágyázunk. • Fajták. A kisüzemi termesztésben, így a házikertekben, háztáji gazdaságokban a koraiság elérése a cél. Ennek megfelelően elsősorban rövid tenyészidejű fajtákat ültessünk. Miután a burgonya egy részét télire is tárolni kívánjuk, termeszthetünk jól tárolható, középérésű fajtákat is, melyek bőtermőbbek a korainál. Nem közömbös nálunk a gumó színe sem. A hazai ízlésnek inkább a fehér, exportra viszont a sárga a kedveltebb. A korai fajták közül a következők termesztését lehet korai, ill. középkorai termesztésre javasolni. G Ü LBABA. Hosszú, hengeres alakú fajta, rügyei sekélyen ülnek, héja halványpiros, húsa fehér. Fényben képződött csírája vöröslila színű, igen rövid tenyészidejű, tehát előcsíráztatással történő termesztésre alkalmas. Termőképessége gyenge közepes. Hajlamos a különböző betegségekre, de jól tárolható. SOMOGYI KORAI. Közepes nagyságú, gömbölyded gumói vannak, rügyei középmélyen ülnek. A héj és hús színe világossárga. Fénycsírája halványlila. Középkorai,

188

igényes fajta. Termőképessége és minősége étkezési célra és korai termesztésre jó. Közepesen tárolható. SOMOGYI SÁRGA. Gumója kerekded, rügyei középmélyen ülnek. Héja és húsa világossárga. Közepes termőképességű, elég korai érésű. SOMOGYI SÁRGA KIFLI. Gumója hosszú, kifli alakú. Héja és húsa világossárga. Fénycsírája vöröseslila. Középkorai, igényes fajta, eléggé gyenge termőképességgel. Minősége jó. Különleges salátaburgonya. KESZTHELYI SÁRGA. 4-5 nappal rövidebb tenyészidejű, mint a Somogyi sárga. Jól ellenálló és jó termőképességű fajta. Pl ERWIOSN EK. Lengyel fajta. Gömbölyű vagy kissé lapított gumójú. Héja sárga, húsa fehér. Fénycsírája lila. Korai, közepes termőképességű, ízletes gumójú növény. Korai termesztésre az egyik legjobb fajta. AMSEL. N D K fajta. Kerekded gumójú. Héja és húsa egyaránt világossárga. Középkorai, jó étkezési burgonya. Közepes termőképességű, korai termesztésre is alkalmas. DESIR E. Holland fajta. Nagy kerekded vagy kissé lapított gumójú. Héja kissé vöros színű, húsa tehér. Igen bőtermő és közepes érésű fajta. Nagy termőképessége miatt igen kedveltté vált. Tárolhatósága és ellenállóképessége közepes. • Szaporítás. Fontos szabály, hogy időben ültessünk. A késői ültetéssel késik a virágzás és a gumóképződés is. A korai ültetésnek az időjárás, a kitavaszodás és a talajadottságok szabnak határt. Általában akkor lehet elkezdeni az ültetést, ha a talaj hőmérséklete 10-12 cm mélységben eléri a 7-8 °C-ot. Ez a déli megyékben a jobb fekvésű területeken korábban, másutt később következik be. Igazán korai burgonyát a déli megyékben lehet nyerni, ahol az évek nagy átlagában március végén megkezdik az ültetést. Az északi részeken április közepéig elhúzódhat a korai burgonya ültetése. A korai burgonyatermesztés alapvető munkája a gumók előcsiráztatása. Ennek lényege, hogy a kiültetést megelőző hat héttel a gumókat alacsony, 10 °C, maximum 12 °C-os világos helyiségben, vékony rétegben kicsíráztatják. Csíráztatásra minden olyan helyiség vagy berendezés megfelel, melyben nappal teljes világosság biztosítható, s a hőmérséklet 10-12 °C-on tartható akár fűtéssel is. Házilag világos, üvegezett verandákon vagy más helyiségben végezhető az előcsíráztatás. Ma egyre inkább fólia sátrakat használnak erre a célra. Az előcsíráztató helyiségben hollandi rekeszekben vékonyan, egy ládában legfeljebb két sor burgonyát helyeznek el. Ezután a ládákat egymásra rakják úgy, hogy közöttük legalább 4-6 cm távolság legyen a fény jobb hasznosítása végett. A ládákat 120-150 cm magasan egymásra rakják. A 150 cm magas ládasorok között legalább olyan széles utat kell hagyni, hogy azokon a kezelési munkák és a közlekedés zavartalan legyen. A csíráztatás idején, a berakástól kb. három hétre a ládákat átrakjuk. Az alsó ládák felülre, a felsők alulra kerülnek. A páratartalom 70-80%-os legyen a helyiségben. Ily módon a kiültetés idejére, tehát hat hét alatt, 1-1,5, legfeljebb 2 cm hosszú, vastag, fajtára jellemző színű csírákat kapunk. Az eltérő színű, de főleg a vékony, fehér csírás gumókat külön válogatjuk. Ezek leromlott, beteg gumók, melyeket még takarmányozásra, esetleg étkezésre is felhasználhatunk, de szaporításra nem. A gumó nagysága és a termésmennyiség között is összefüggés van. Az apró gumóból normális termés nem várható. A túl fejlett, 10-12 dkg -os gumók felhasználása pedig nem gazdaságos, mert a terméstöbblet nincs arányban a vetőgumótöbblettel. Legmegfelelőbbek a 4-8 cm átmérőjű, 6-8 dkg -os gumók. Korai termesztésnél a nagy, 10 dkg feletti gumók a csíráztatás előtt kettévághatók. • Kiültetés. A korai fajták általában kis tenyészterületet igényelnek. A Gülbaba, a Pierwiosnek, az Amsel, a Somogyi korai 70 cm-es sortávolságra, 30-35 cm növénytávolságra ültethetők. A középérésű fajtákat 70 x 40 cm-re ültetik. A növénysűrűség akkor optimális, ha virágzáskor a növények teljesen beborítják a talajt. Kisüzemben kézi erővel ültetünk az előre megvonalazott keresztezési pontokon

189

125. ábra. Előcsiráztatott burgonya

kapával vágott fészekbe. Kézzel eke után is ültethetünk. Korai termesztésnél a gyors kelés érdekében inkább sekélyen ültessünk, mint túl mélyen. Homokos talajon 12-14, középkötött talajon 8-10 cm-re, kötött talajon pedig 7-8 cm mélyre rakjuk a gumót. • Ápolás. 8-10 °C hőmérsékleten 2-3 hét alatt kikel a burgonya. Ezalatt a talaj cserepesedhet; ezt kapálással, sarabolással, nagyobb felületen boronálással szüntetjük meg. Az első töltögetést 12-15 cm-es szármagasság nál végezzük. A feltöltést a virágzásig be kell fejezni. Házikertekben a töltögetést 2-3 alkalommal célszerű elvégezni. Nem szabad megkésni a töltögetéssel, mert az elvénült szár nem fejleszt elegendő sztólót, és így kevés gumó képződik. Amennyiben lehetőségünk van rá, és az időjárás is megengedi, két alkalommal célszerű megöntözni a burgonyát. Az első öntözést a bimbóképződés idején a kötődés elősegítésére, a másodikat közvetlen a virágzás befejezése után a gumófejlődés elősegítésére adjuk. A korai burgonya szedését akkor kezdhetjük meg, amikor a gumók a diónagyságot általában elérték és tövenként már legalább 30-40 dkg termés szedhető. Az új burgonya nem tartható el, ezért naponként annyit szedjünk, amennyit egy nap alatt felhasználunk vagy értékesíteni tudunk. Hosszan tartó szárazságban a lomb idő előtt elszárad, a burgonya kényszeréretté válik. Ilyenkor a szedést haladéktalanul el kell végezni, mert ellenkező esetben a burgonya nagyobb esőzés hatására fiasodik és átszövés indulhat meg. Ez erősen rontja a minőséget. A korai burgonya szedése általában május második felében kezdődik és június végén fejeződik be.

190

Tojásgyümölcs
Bulgáriában, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban gyakori és nagyobb mértékben fogyasztják. A nyugati piacot is főként ezek az országok látják el tojásgyümölccsel. Bár Nyugat- és Észak-Európában alig termesztik, fogyasztása mégis jelentős. Nálunk főként a főváros körüli bolgárkertészek termesztik és látják el vele a piacot. Vidéken alig ismerik. Tartalmaz C- és A-vitamint s igen gazdag ásványi sókban is. Elsősorban azért kedvelik, mert sokféleképpen lehet elkészíteni. Több közülük a magyaros ízlésnek is megfelel. Gazdasági jelentősége nálunk egyelőre nem nagy, főként, mert nem nagyon ismerik. A sima (nem tűzdelt) palántaneveléssel előállított tojásgyümölcs augusztus előtt nem szedhető, szeptember végén már lefagyhat. Nagy termésre így nálunk nem lehet számítani, ezért sem igen foglalkozunk termesztésével. Tűzdelt palántával 2 héttel korábbra lehet hozni a szedés idejét, s így mindjárt gazdaságosabb nagy- és kisüzemben egyaránt. Külföldön a feldolgozott tojásgyümölcs fogyasztása is elég elterjedt. Érdemes lenne nálunk is foglalkozni a tojásgyümölcskonzervek készítésével, azok propagálásával, hiszen igen ízletes növényről van szó. • Hőigénye. A legmelegigényesebb zöldségnövények egyike. Optimálisan 25 ° C-on érzi jól magát. Ez az oka annak, hogy csak későn, a májusi fagyok után ültethető ki, s ősszel korán befejezi fejlődését. Érzékeny a hőingadozásokra is, nem szereti a hűvös éjszakákat, 12 °C alatti hőmérsékleten már alig fejlődik. • Fényigénye. Az irodalmi adatok szerint szintén nagy, tehát hosszúnappalos növény, így hajtatása a legsötétebb téli időszakban elég kritikus. Szereti az intenzív megvilágítást. Árnyékos helyeken nem köt, s megnyúlik a hajtásrendszere is. • Vízigénye. Szintén nagy. Öntözés nélkül a mi viszonyaink között nem terem biztonságosan. Közel olyan párás környezetet igényel, mint a paprika. Házikertben is tehát csak öntözés mellett várható jó termés. • Tápanyagigénye azonos a paprikáéval. A N- és P-tartalmú trágyát igényli elsősorban. Az őszi talajműveléssel adott istállótrágyázást nagyon meghálálja. • Növényváltás, talaj-előkészítés. Trágyaigényes növény, így a trágyázás évében kerül kiültetésre. Lucerna vagy herefélék, gyepek feltörése után is közvetlen lehet első növény. Talaj-előkészítését a legigényesebb zöldségnövényekhez hasonló alapossággal kell végezni. • Fajtái. Külföldön a fajták száma igen nagy. Színe alapján vannak lila, sötétkék, fehér és sárga fajtái. A termés alakja is nagyon eltérő lehet. A klasszikus tojás alak mellett előfordul a hosszú hengeres és a teljesen gömb alakú is. A hosszúak között vannak egyenes és kisebb-nagyobb mértékben görbült termésű fajták. A külföldi fajták közül, melyek országonként változók, nálunk a következők termeszthetők eredményesen. BALUREIN E F 1 : gyümölcse megnyúlt hengeres, bíborfekete színű, bőtermő, középkorai (francia). ANICA F 1 : alacsony növésű, korai termésű, gyümölcse henger alakú, bíborfekete színű (francia). BONICA F l : gyümölcse gömb alakú, harántcsíkolt, korai termésű, üvegházi termesztésre alkalmas, parthenokarpiára hajlamos (francia). MISSION BELL F 1 : a gyümölcs alakja hosszúkás ovál, fényes mélybordó színű, igen korai, nagy termőképességű, alacsony növésű (amerikai hibrid). UNIVERZÁL 6: közepesen korai fajta, termése 200 g körüli, hengeres formájú, fényes sötétbarnás lila színű (szovjet fajta).

191

1

26. ábra. Tojásgyümölcs

más zöldségfélék között

G UNKO N°2—F 1 : hosszúkás, tojás alakú, közepes nagyságú, élénk bíborszínű. A növény erőteljes, nagy termőképességű, korai érésű (japán). SH I RO NASU : régi japán fajta. A gyümölcs fehér, meglehetősen nagy, átlagban 180 g súlyú, bőtermő, elterülő típusú nagy lombbal. T. C. N°5: új fajta, keresztezésből állították elő. A gyümölcs nagy, átlagban 300 g, élénk bíborszínű. A Shiro Nasura hasonlít, koraibb, mint a Black Beauty (japán). • Szaporítás. Magas hőigénye miatt elsősorban korai szabadföldi növényként ad elfogadható terméshozamot. Ezért ajánlatos palántáit gyep- vagy földkockákban felnevelni. A sima palántáról szaporított tojásgyümölcs 2 héttel később kezd teremni. A palánta előállításához vagy melegágyra, vagy növényházra van szükség. A váltakozó hőmérséklet miatt ablakban, konyhában stb. nem fejlődik jó minőségű palánta. A magvetést ahhoz, hogy jó minőségű tűzdelt palántát kapjunk május 15. körüli időpontra, március közepén kell elvégezni. Sima tűzdelés nélküli palántához 4-5 hét elegendő, így azok vetését április elején elegendő elvégezni. Ha van elegendő szaporítófelületünk, akkor március közepéig történő ritka vetéssel, kb. 600 db/m 2 sűrűség mellett tűzdelés nélkül is kapunk megfelelő palántát. Március közepén 1500-2000 magot is vethetünk m 2 -enként közvetlen a melegágy talajába vagy a szaporítóládába. Ezeket a palántákat tűzdelni kell.

192

Nem szabad azonban a talajt nagyon lehűteni. Általában erős gyökérzetet fejleszt. ha megfelelő az időjárás. Ezért nappal mind hosszabb ideig kinyitjuk az ablakokat. Ha a kiültetést kézzel végezzük. ábra. Ha száraz a talaj. A palántákat a kiültetés előtt 2 héttel fokozatosan szoktatni kell a külső hőmérséklethez. így folyamatosan biztosítani kell a nedvességet. Házilag fehér csomagolópapírból készítünk táphengert úgy. ezért keveI 3 Zöldségt ermeszl 193 .127. Csak annyi vizet adjunk. Érett trágyával vagy sötét fóliával való talajtakarással több célt is elérhetünk. Éjjel és nagyon borús időben elegendő 18-20 °C körüli hőmérséklet is. Ugyanakkor a talaj nedvességtartalma sem csökken olyan gyorsan. Nagy területen palántázógéppel is ültethetünk. Esetleg a kiültetés előtti éjszakára is — ha nincs fagyveszély — levehetők róla az ablakok. Ettől kezdve elegendő fény mellett 25 °C-on tartjuk. a sortávolság legalább 50 cm. Ha gyommentesen tartjuk s rendszeresen öntözzük. • Ápolás. így a kelés 8-10 napra megtörténik. ezért az első öntözéssel legyünk óvatosak. Vigyázni kell az öntözéssel is. A tojásgyümölcs nem szereti a mély ültetést. A tojásgyümölcs szereti a párás környezetet. Kis mennyiségű palántát 7-es vagy 8-as cserepekbe is ültethetünk. A növényeket soron belül 30-40 cm-re helyezzük. Il yenkora 60-80 cm széles sorok mellett 20 cm-es ikersorok következnek. levelei is nagyok. A gépi sorművelés miatt ajánlatos ikersorokat képezni.vagy tápkockákba. ezért legalább 7 x 7-es méretű kockákba vagy hengerekbe lehet tűzdelni. ahányszor azt a talaj nedvességi állapota megköveteli. Tojásgyümölcstermés-változatok Az elvetett magot megfelelő nedvesítés után 25-30 °C-on kell tartani. ha lehet úgy. kiültetéskor a palántákat be kell öntözni. A sötét fólia segíti a talaj gyorsabb felmelegedését. A kelést követő 2 hétre tűzdelhetjük a palántákat gyep. jó termésre számíthatunk. hogy tűzőgéppel két helyen áttűzünk. s ez a koraiságra is előnyösen hat. A hideg talaj és a hideg éjszakák kedvezőtlenek a kötődésre. Június közepéig óvatosan. később azonban bőven öntözzünk és annyiszor. hogy azok hármaskötést képezzenek. amennyi éppen szükséges.

Ha azonban a teljes kifejlődés időpontjában nem szedjük le a termést. ha egészséges a fejlődés. Főleg a nitrogén-. forgács—használata mellett is javul. A helyes időben szedett tojásgyümölcs magjai még fehérek s alig látszanak. A fbjásgyümölcs 5-6 napig hűvös helyen jól eltartható. hogy az első kötések megtörténte előtt ne adjunk fejtrágyát. Nálunk egyelőre kis területen termesztik. így a paprika.128. a paradicsom és az uborka mellett a főnövény szerepét töltheti be. A 6. ezért óvatosan szedjük ládába vagy bélelt kosárba. hogy öntözéskor a tápanyagok egy része bemosódik a talajba. M ivel a rövid tenyészidejű fajtákat használjuk. ábra. A trágyával való takarás előnye. Szedésre alkalmas tojásgyümölcs sebbet kell öntözni. Bulgáriában. Később akár 3-4 hetenként is lehetséges. akkor az sokszor keserű ízű és kissé rágós lesz. • Hajtatása. amikor a termés elérte a teljes nagyságát. nap után már ráncosodik a termés héja és kevésbé lesz szép küllemű. tehát nem kell külön fejtrágyázni. A víztartó képesség az egyéb takaróanyagok — törekes szalma. Az érettség a színnel és a gyümölcs fényességével is összefüggésben van. Romániában és nyugaton terjed a hajtatása. A sötétebb színű matt felület az elöregedés jele. Előtte szedve fogyasztásra igen alkalmas lesz a gyümölcs. Arra vigyázzunk. A tojásgyümölcs szedését akkor kell kezdeni. 194 . de súlyban veszítünk. Általában négy termést lehet tövenként számítani. • Szedés. A termés nehezen válik el a szártól. kisebb mértékben a foszforfejtrágya ad jó eredményt. s a mag körüli részek kissé üregesek is. elsősorban növényházakban. A túlérett termésé már sárgák vagy barnák.

mint a hajtatott paprikáét. hogy március végére nyerjünk kiültetésre alkalmas egyedeket. A palántákat kelés után néhány nappal paradicsompalántákra oltják. Tenyészideje rendszerint rövidebb lesz. A szedés a vetés után 4-5 hónapra kezdődik. A fehér gyümölcsű Shiro Nasu fajta Növényházi forgóban fényigénye miatt februárban érdemes megkezdeni a termesztését. szabadföldön pedig jobban tűri a szárazságot. ábra. A palántanevelést tehát úgy kell időzíteni. A hajtatott tojásgyümölcsöt növényházban 50x 30-as tenyészterületre ültessük.nevelés után kerülhet sorra. Így őszi elővetemény után jöhetne számításba. A melegágyi vagy fűtött fólia alatti hajtatás szintén a hidegtűrő saláta vagy retek hajtatása vagy a káposztapalánta . Az ápolást ugyanúgy végezzük. Bulgáriában a hajtatási és korai szabadföldi palántákat oltással is előállítják. A szabadföldi tojásgyümölcs megjelenéséig tövenként 3-4 termést lehet várni. A melegágyi hajtatók ápolási.129. A szedés június közepére várható. A melegágyi elővetemények március végén kerülnek le a területről. Ehhez a magvetést január elején kell végezni. 13• 195 . kezelési munkái azonosak a növényházi tojásgyümölcsével.

Ezenkívül sok B-vitamint és különböző ásványi sókat is tartalmaz. az allilszulfid adja. de a hosszú ideig tartó hideg hatására nagy százalékban felmagzik. ahol palántáról termesztik. így egész évben rendelkezünk hagymával. Ilyenkor kezdhető a dughagyma kiültetése is. ezért nagyon korán vethető. Jelentőstáplálkozási szempontból is. Úgyszólván az egész világon ismerik és fogyasztják. Minél fejlettebb a hagyma. A hagyma azon zöldségnövények egyike. A vöröshagymában C-vitaminból 30 mg/100 g-hoz jutunk. Jellegzetes csípős ízét és illatát egy kéntartalmú vegyület. A magtermesztés két vagy három esztendőt vesz igénybe. Hajtatható is. Magát az étkezésre alkalmas hagymát egy vagy két év alatt lehet előállítani. Zöldhagymaként mostanában inkább a sarjadékhagymát keresik. Ennek a hatóanyagnak baktériumölő hatása is van. Van ország. Élelmezési jelentősége nagy. A zöldhagymában még ennél is több található. mert gazdag vitaminokban. Előnyös tulajdonsága. Nyers fogyasztása mellett nélkülözhetetlen fűszernövénynek számít. Szárítmányként évekig eltartható. Hűvösebb. • Hőmérsékleti igénye közepesnek mondható.4U: r\\ Hagymák Vöröshagyma Egyike a legjelentősebb zöldségnövényeinknek. Különösen sokat használnak fel a halkonzervek készítéséhez. ahol évi 500 mm körüli csapadéknál nincsen több. hogy hosszú ideig tárolható. Akár a magról. Emiatt régen használják a hagymát elsősorban meg hűlések idején a fertőzések megelőzése céljából. A dughagymás. akár a dug hagymáról termesztett hagyma technológiájának úgyszólván valamennyi eleme gépesíthető. Fejlődésének kezdeti időszakában igen alacsony hőmérsékletet is elvisel. ha azt nyersen vagy konzerváltan fogyasztjuk. Igen jelentős alapanyaga a különböző konzervkészítményeknek. kétéves termesztést ott alkalmazzák.és nagyüzemben egyaránt megoldható. csapadékos éghajlatú országokban az egyéves hagyma terjedt el. melynek termesztése kis. annál nagyobb a felmagzás veszé- 196 .

lye. A hőingadozás nem károsítja, hiszen a júniusi forróságban is jól érzi magát. Magas, 25 °C feletti hőmérsékleten a lombfejlődés nagyon lelassul, s főként csak a hagyma fejlődik. Az egyéves, magról vetett hagymánál ez kevésbé tapasztalható. • Fényigénye nem tisztázott. Szabadföldön teljesen kielégítő a számára rendelkezésre álló természetes fény. Közömbös vagy kissé hosszúnappalos növénynek tekinthető. Hajtatásban a téli szegény fényviszonyok között is jól fejlődik. • Vízigénye. A növény a száraz viszonyokhoz szokott. Levélzete viaszbevonatos, ami akadályozza a nagyobb méretű párologtatást. Gyökérzete mélyre hatoló, és a talajban levő kevés vizet is elég jól hasznosítja. Öntözés nélkül azonban magról nem minden esztendőben ad megfelelő mennyiségű termést. • Tápanyagigénye. Foszforigénye jelentős. A nitrogéntrágya hatására laza szövetűvé és kevésbé eltarthatóvá válik. Frissen trágyázott talajba nem szokás hagymát tenni. • Egyéves hagymatermesztés. Az egyéves hagymatermesztés csak az átlagosnál csapadékosabb években jár öntözés nélkül is sikerrel. Kisüzemben, házikertben egyaránt termeszthető, ha van öntözési lehetőség. Eltarthatósága kisebb mértékű, mint a kétévesé. Termesztésére a jó táperőben levő középkötött vagy homokos talaj a legmegfelelőbb. A szélsőségesen kötött, erősen cserepesedő és futóhomok jellegű talajok az egyéves hagyma számára nem alkalmasak. • Növényi sorrend, talaj-előkészítés, trágyázás. Szántóföldi körülmények között főként gabona után termesztik. Házikertben, zöldségesforgóban valamely trágyázott zöldségnövény után kerüljön. Egymás után a hagymát sem célszerű termeszteni, főként növényvédelmi okokból. A műtrágyák 4-6 cm mély bemunkálását ősszel és tavasszal, a talaj-előkészítés során végezzük el. Egyéves hagymából csak jól előkészített talajon várhatunk jó termést. Ezért a jó magágykészítés alapfeltétele az őszi mélyszántás vagy ásás. • Szaporítása. Minél korábban vetünk, annál nagyobb a termés mennyisége. A mag általában március közepe táján vethető. Minél később vetünk, annál kevésbé érhet be a hagyma. A sorok egymástól 25 cm-re legyenek. Üzemben célszerű, de házikertben is ajánlatos az ágyas művelés bevezetése. Igy minden negyedik 25 cm-re levő sor után egy sort kihagyunk. A magot 3-4 cm mélyre kell juttatni. Célszerű vetés előtt és után a talajt tömöríteni. Négyzetméterenként 1 g körüli mag számolható, de a sűrű vetést ritkítani kell. Hektárra számítva ez 10 kg magnak felel meg. Üzemi körülmények között ennek csak felét vetik, de ott nem ritkítanak. • Fajtái. Egyévestermesziésre a DO RATA Dl PARMA, a VOLSZKA, az ALSÓGODl, a STUTTGARTER RIESEN, a BOLER 0, a PRIMODORO egyaránt használható. Ezek elég bőtermőek. Kiskertekben a MAKÓI is termeszthető, noha ennek valamelyest kisebb a hozama, de jobb a szárazanyag-tartalma és az eltarthatósága. • Ápolása. Márciusi vetés esetén legalább 2 hét kell a mag keléséhez. Ez idő alatt a talaj gyomosodásnak indul. Ezért az ápolás legfontosabb feladata a gyomtalanítás. Az első kapálás a hagymasorok megjelenésekor időszerű. A levelek összeborulásáig három kapálás elegendő. A hagymát sekélyen, 2-4 cm mélyen kapáljuk, hogy a gyökérzetét ne sértsük meg. Üzemben, de még házikertben is végezhető a gyomirtás, vegyszerrel. Ennek többféle lehetősége van. E célra a Ramrod és Tenoran együttesen használható. Az első permetezést a vetést követő egy héten belül Ra mroddal kell végezni, mely a fűféléket irtja. Négyzetméterenként 0,8 g -nyi szert kell oldatban kijuttatni. A második permetezést 3-4 cm-es levélnagyságnál Tenorannal végezzük úgy, hogy 0,5 g-nyi szert oldat formájában permetezzünk ki, ezután öntözzük meg a hagymát. A két szer hatása 8-10 hétig tart. Ezt követően, ha a talaj gyomosodása éppen megindul, egy kombinált permetezést adjunk 0,8 g Ramrod- és 0,5 g Tenoran-oldat kijuttatásával, s utána ismét öntözzünk. Nagyon csapadékos időjárás kivételével öntöznünk kell a hagymát, az időjárástól

197

függően 2-3 esetben. A szedés előtt egy hónappal az öntözést be kell fejezni, hogy a beérést elősegítsük és a hagyma eltarthatóságát fokozzuk. Gyenge tápanyag-ellátottságú talajokon fejtrágyázás is szükséges lehet. A műtrágyát a fejlődés indulásakor célszerű legfeljebb két alkalommal kijuttatni, de mindig az öntözéssel párosítva. • Szedés. A magról termesztett hagyma szedésideje általában szeptember eleje és október közepe közti időre esik, a fajtától és az időjárástól függően. A beérést, illetve annak kezdetét a nyaki rész vízvesztesége és puhulása, továbbá a levelek fonnyadása és részleges megdőlése jelzi. A lomb teljes elszáradására nem szabad várni, mert nedves talaj esetén új gyökérfejlődés indulhat meg. A felszedett hagyma teljes beérése, a lomb leszáradása a renden következik be. • Kétéves hagymatermesztés Hazai viszonyok között nagy jelentősége van az ún. dughagymáróltörténő termesztésnek. Nálunk öntözés nélkül nem fejlődik minden évben magról étkezésre alkalmas nagyságú hagyma. Ezért alakult ki a kétéves termelési mód. Nagy előnye, hogy igen magas a szárazanyag-tartalma, jól tárolható, jó az íz- és a zamatanyaga. Ugyanakkor drágább, mint az egyéves, hiszen terheli a dughagymatermesztés és a hagyma hőkezelésének költsége, a dughagyma tárolása is. Mindezek ellenére főként kitűnő minősége, exportképessége miatt még mindig ez az elterjedtebb. Nehezebben gépesíthető, de a termesztési mozzanatok nagy részén már megoldott. Kisüzemben, házikertben szintén sikeresen termeszthető. • Dughagymatermesztés. A dughagymatermesztéshez négyzetméterenként 10-12 g hagymamagot kell vetnünk, rendszerint 20-25 cm sortávra, jól előkészített humuszos talajba. Március közepétől a hónap végéig el kell vetni a magot. Kapával, gépi kapálással vagy vegyszerrel egyaránt végezhető a gyomtalanítás. Vegyszerezésre ugyanazokat a vegyszereket használhatjuk (Ramrod és Tenoran), mint az egyéves hagymánál. Dózisuk is azonos. A rossz csírázás miatt több mint tízszeres magmennyiséggel dolgozunk, s mégsem kell egyelni. Sőt a ritkán kelő hagyma túl nagyra fejlődhet s ez már alkalmatlan lesz a következő évi szaporításra. A sűrűn vetett hagyma öntözés híján július végére beérik. Ekkor a lombját lesöprik róla és az apró hagymákat felszedik. Ez régen kézzel, ásóval történt, üzemileg ma már ezt is géppel végzik. A felszedett hagymát a földtől megrostálják és osztályozzák. A fél centiméternél apróbbak, az ún. zsika hagymák és a 2 cm-nél nagyobb átmérőjűek (piklesz) szaporításra alkalmatlanok. A zsikát házikertben ősszel is elszórhatjuk, és így hőkezelés nélkül igen korán kapunk a következő tavaszon hagymát. A piklesz csak zöldhagymának használható, mert egyébként magszárba megy. A dughagymát méret szerint négy osztályba sorolják. A 2 cm-es az I. osztályú, az 1,5 cm-es a II. osztályú, az 1 cm-es a III. osztályú és a 0,5 cm-es a IV. osztályú hagyma. A dug hagymát osztályozás után hőkezelik. Valamikor ezt a kemence tetején végezték, ma központi hőkezelőben kerül erre sor. A hőkezelés alatt a hagyma nedvességének és tartalék-tápanyagának egy részét elveszti, s így a következő évben nem indul magszárba. A házikertek tulajdonosai ezt a műveletet már nem tudják elvégezni, így legcélszerűbb, ha a kereskedelemben hőkezelt dug hagymát vásárolnak. Legjobbnak a Ill. osztályú hagyma bizonyul, hiszen kisebb súlyú dughagymával ugyanaz a terület beültethető. • Talaj-előkészítés,trágyézés. A dughagymát a következő év tavaszán, március második felében szokták kiültetni. Előtte lazítják és simítják a talajt. A lazítás a szerkezet miatt, a simítás a víz megőrzése miatt szükséges. • Ültetés. Március harmadik dekádja előtt nem célszerű ültetni, mert a hőkezelés hatását hosszabb ideig tartó alacsonyabb hőmérsékleten elveszíti a dughagyma és könnyen magszárba megy. Az áprilisra áthúzódó ültetéssel pedig egyre csökken a termés mennyisége.

198

Hogy az ültetés könnyebb legyen, talajlazítást kell végezni. A műtrágyákat 5-8 cm mélyen dolgozzuk be a talajba. Az ültetést 25 cm-es sorokba végezhetjük ugyanúgy, mint az egyéves hagymánál. Gépi műveléskor 25+25+25+50 cm-es sávokat, illetve ágyásokat alakítsunk ki. A sorokon belül 5-6 cm-re kerüljenek egymástól a hagymák, így megfelelő helyük lesz a teljes kifejlődéshez. Üzemekben géppel, kis területen azonban kézzel végezzük az ültetést. Legjobb, ha 4-5 cm mély sorokat húzunk és ezek aljába hüvelykujjal benyomjuk a dughagymát úgy, hogy a gyökeres része maradjon alul. A sorokat 1,5-2 cm vastag földdel takarjuk be. Utána kapával, nagy felületen hengerrel tömörítsük. • Növényápolás. A gyomtalanítás kapával és vegyszerrel egyaránt végezhető. Általában háromszor kapálhatunk. Először a begyökeresedés után, április második felében, másodszor május végén, harmadszor pedig június végén. Gépi szedés előtt egy gazoló kapálást is szoktak végezni. A kétéves hagymánál vegyszeres gyomirtásra az Afalont használják, de csak olyan talajon, ahol legalább 2% a humusztartalom. Előszór a kelés előtt, legfeljebb 1,75 dkg/100 m 2 mennyiségben, s ezt meg kell ismételni, amikor a hagyma levelei a 8-10 cm-esfejlettséget elérték. Hatása körülbelül június végéig tart. Szedésig esetleg egy kapálásra is szükség lehet. A szedés a levelek lefonnyadásával kezdhető.

Fokhagyma
Lényegesen kisebb felületen termesztik, mint a vöröshagymát, mégis jelentős ízesítő zöldségnövényünk. Másként kerül felhasználásra is. Elsősorban különböző húsok ízesítésére, fűszerezésére használják. Nyersen és zölden nem fogyasztják. Tömény csípősségét és kellemetlen illatát magas allilszulfid-tartalma adja. Tápértéke 6-8% fehérjetartalma miatt jelentős, noha kis mennyiséget fogyasztunk belőle, így ez a tulajdonsága kevésbé érvényesül. A magas allilszulfid-tartalom miatt a vöröshagymánál is nagyobb a baktériumölő hatása. Nagyüzemek korszerű termesztési eljárások híján nemigen foglalkoznak termesztésével. Így a jövőben is kiskertekben, háztájiban kell megtermelni. Igen jó áron forgalmazható, de éppen magas ára miatt saját szükségletre is érdemes termeszteni. Kis befektetéssel, úgyszólván minden felszerelés nélkül, öntözetlenül is gazdaságosan állítható elő. • Hőigénye. Eléggé közömbös a hőmérséklethatásokra. Egyes változatait még ősszel kiültetve termesztik, s ez is bizonyítja hidegtűrő képességét. A talajban a legkeményebb hidegeket is átvészeli. A nyári magas hőmérséklet sem árt a fokhagymának, de beérését jelentősen sietteti. • Fényigénye nem tisztázott. A nálunk termesztett változatok a fényviszonyok változásaira különösebben nem reagálnak. Kisebb árnyékot is elvisel. Köztes növényként, alacsony növénnyel párosítva is termeszthető (sárgarépa, petrezselyem). • Vízigénye nem nagy. A termesztési körzetekben — Makó, Szeged térségében — nem öntözik. Nagyon aszályos időjárás esetén a tavasszal duggatott fokhagyma kisebb termést hoz, mint az ősszel ültetett. • Tápanyagigénye közel áll a vöröshagymáéhoz. Nem szokták frissen trágyázott talajba ültetni. Házikertekben is az előző esztendőben trágyázott elővetemény után ültetik. • Növényi sorrend, trágyázás, talaj-előkészítés. Korán beérő zöldségnövény, így esetleg még rövid tenyészidejű zöldségnövények követhetik (saláta, spenót,

199

130. ábra. Fokhagyma házikertben

cékla). A fokhagyma után jó utónövény az áttelelő saláta és a spenót. Maga a fokhagyma valamennyi zöldségnövénynek jó előveteménye. Talaj-előkészítése azonos a vöröshagymáéval. Őszi duggatás esetén közvetlenül az ültetés előtt megfelelő magágyat kell készíteni. • Fajtái. A hazánkban termesztett faj nem fejleszt magszárat, s így magot sem hoz. Ennek a fajnak a szaporítása tehát csak gerezdekről történik. A fokhagymahiány miatt, különösen az utóbbi esztendőkben, olyan szaporítóanyag került hazánkba, mely nem azonos a nálunk termesztett fokhagymafejjel. Ezek a hagymák ízben és alakban hasonlóak ugyan a mi hagymánkhoz, de egészen más fajhoz tartoznak, mert magot hoznak. Sőt vannak olyan változatok is, melyek a magszár csúcsán kezdetleges hagymácskákat fejlesztenek. A nálunktermesztett hagyományos fokhagymának nincsenek fajtái. Makó környékén a „Liliom szárú" és a „Zöld szárú" típusok az elterjedtek, de ezek még nem tekinthetők fajtáknak. Egyes típusokat inkább őszi ültetésre, másokat csak tavaszi termesztésre használnak. Ezek között hőmérséklet-érzékenységben, vízigényben, esetleg termőképességben bizonyos eltérés van. • Szaporitás. Szaporításra az úgynevezett gerezdeket használják fel. A fokhagyma nem hoz egybefüggő termést. Egy hagymafejben 8-10 gerezd van, s ezeket a gyökér felőli részen egy gyökéraljképződmény s néhány külső fehér buroklevél tartja össze. A szaporításra szánt hagymát télen hűvös helyen összefont füzérekben, ún. „koszorúkban" tárolják. A gerezdeket az ültetésig nem szedik szét, így kisebb a súly- és a vízveszteség, sőt a tárolás is kisebb helyen oldható meg. Szaporítás előtt — akár ősszel, akár tavasszal — a hagymákat gerezdekre szedik szét. Ez a művelet könnyen, gyorsan és egyszerűen elvégezhető. Az őszi ültetés előnye, hogy a begyökeresedés még az ősz folyamán bekövetkezik, és tavasszal, mihelyt az időjárás kedvező, már fejlődhet a fokhagyma. Ezért az őszi

200

duggatással rendszerint nagyobb termés érhető el. Tavasszal, mihelyt a talajra ki lehet jutni, az ültetés elkezdhető. Ez az időszak általában február vége, március eleje. A fokhagyma kis lombja, apró hagymái miatt igen sűrűn ültethető. Általában 25-30 cm-es sortávolságra ültetik, a soron belül 5-6 cm-re egymástól. A szaporításra használt hagyma mennyisége a gerezdek fejlettségétől, ill. a növényállomány sűrűségétől függ. így a szaporítóanyag mennyisége 3-4-szeres eltérést is jelenthet. Hektáronként 2-10 q gerezd kerülhet kiültetésre, ez egy négyzetméterre számítva 2-10 dkg szaporítóanyag nak felel meg. 1 kg fokhagymában 30-32 db hagyma van. • Ápolás. Kis vetésterülete miatt szinte mindenütt kézzel ápolják, s nagyüzemi termesztése sincs megoldva. Elsősorban gyomtalanításáról kell gondoskodni. Kapálni csak sekélyen szabad. Az első kapálás akkor esedékes, amikor a hagyma levelei elérik a 4-5 cm-es hosszúságot. Ezt követően a gyomosodás mértékéhez képest kapálhatunk. Rövid tenyészideje miatt legfeljebb háromszor kell gyomtalanítani. Vegyszeres gyomirtását eddig nem dolgozták ki. Kis felületű, kötött, 2-3%-os humusztartalmú talajon Afalonnal gyomtalanítható. Mivel a vöröshagymánál rövidebb a tenyészideje, így az Afalon hatása a szedés kezdetéig tart, tehát utólagos gazoló kapálásra nincs szükség. Fejtrágyázni nem szokták. Nagyon sovány talajon a begyökeresedést követően egy alkalommal nitrogén- és foszfortartalmú műtrágyával esetleg fejtrágyázhatjuk. A trágya mennyisége a talaj tápanyagtartalmától függ. Közepesen trágyázott talajon 1 dkg/m 2 vegyes műtrágya adható.

131. ábra. Fokhagymafüzér

201

Jó tárolhatósága miatt az új termés megjelenéséig biztosított az ellátás. a jó kelés érdekében. s legjobb 30-35 cm-es sortávolságra vetni. akkor jó tápanyagellátást igényel. A sarjadékhagyma ásványisó. mint a vöröshagyma. Négyzetméterenként 1 g magot kell számítani. csomózása sok munkát igényel. kemény fagyok erősen megritkíthatják. Az ezt követő tisztogatás után a fokhagymát füzérbe fonják és száraz helyen tárolják. • Vizigénye nem nagy. de a száraz. főleg a fővárosi és a főváros környéki kertekben. mert csak zöldhagymakéntfogyasztják. Kora tavasszal ez a legkorábban szedhető friss zöldségfélék egyike. fehér. Összel nem érdemes vetnünk. A már említett két változat a maghozó és a mag nélküli. A tenyészidő során folyamatosan új sarjakat hoz. Egyszerűen és olcsón hajtatható is. Ennél későbben is vethető. piacosabb hagymákat fejleszt. A palántáról való szaporítás előnye az egyenletes. de akkor megfelelő nedvességet kell biztosítanunk a keléshez. Al I i lsz u lfid -ta rtalma kevesebb. Felhasználása azonban eltérő. Nagyüzemekben nem foglalkoznak vele. Hazánkban az utóbbi évtizedekben közismertté vált. de jó hagymaíze van. A fagyok beálltával fejlődése megáll. A szedés különösen kötött talajon nehéz művelet. szép állomány biztosítása.és vitamintartalma hasonló a vöröshagymáéhoz. Öntözés nélkül is jól terem nálunk. ún. A két változat lehetőségei eltérőek. A mag hozó változatot közvetlen magról lehet szaporítani. A magvetés ideje kora tavasszal. A fővárosi piacokon zöldhagymaként kapható hagyma március—április folyamán nagyobbrészt sarjadékhagyma. majd néhány napig renden hagyják száradni. küllemre hasonló a póréhagymához.Öntözni csak a tavaszi ültetésű fokhagyma begyökeresedésekor szokták. • Tápanyagigénye szintén mérsékelt. A talajt vetés előtt és után. s évente sok fiókhagymát fejleszt. márciusban van. Az átlagos teleket jól átvészeli. vékonyabb hagymát és szárat nevel. Az őszi és a tavaszi ültetésű hagyma szinte egyszerre. ezért a termesztők körében ez a kedveltebb. Különösen a mag hozó változat elég jól bírja az árnyékot is. A hagyma földben levő része fehér. • Fényigénye nem tisztázott. • Hőigénye nem nagy. Ázsiában ugyanolyan elterjedt. Elsősorban a házikertek növénye. • Szedése. 202 . ha azonban évelőként marad ugyanazon a területen. így kevésbé csípős. A hagymát rendszerint ásóval emelik ki. • Szaporítása. A keleti országokban. vitamindús hagymát. de többet terem. proliferum a termesztésben egyaránt megtalálható. A későbbiek során további öntözést nem igényel. de lombja zöld marad és hagymája friss. Az érés kezdetét a levelek nyaki részének fonnyadása és az ezt követő lombledőlés jelzi. A proliferum változat vastagabb. A hőingadozásokat jól viseli. Jelentősége azért nagy. ajánlatos tömöríteni. ízletes. Termesztésével kisebb-nagyobb felületen egész Európában foglalkoznak. Még a nagyon kötött talajokon is szépen díszlik. mert igen korán ad olcsó. Kisüzemekben érdemes palántáról is. Tulajdonképpeni hagymája jelentéktelen s a hajtás tövének megvastagodásából és a vaskos gyökértörzs csúcsi részéből fejlődik. Sarjadék hagyma Évelő hagyma. de tőosztással is megoldható. mert zölden nem fogyasztják. • Fajtái nálunk nincsenek. július első felében érik. mert szedése. • Hajtatása egyáltalán nem elterjedt. A mag hozó változat apróbb. mint a vöröshagymáé.

Téli sarjadékhagyma A) maghozó. április elején négyzetméterenként 2-2. 133. ábra. ábra. A következő tavaszig szedésre alkalmas hagymákat kapunk. Szedésre alkalmas sarjadékhagyma 203 .5 g magot kell vetni. Jó kerti földbe március végén. június elején kiültethetjük a 3-5 cm-es palántákat. Az öntözésről és gyomtalanításról ne feledkezzünk meg ! Május végén. B) sarjhagymás A A palántát szabadföldi ágyásokban lehet előállítani.132. 30 x 30 vagy 30 x 20 cm tenyészterületre kerüljenek kettesével vagy hármasával.

ha idős telepítésű hagymát számolnak fel. A 204 . • Ápolása. hogy a lombozatot is visszakurtítjuk. buja állományt képez. 1-2 hétig ezeket napon vagy száraz helyen utóérleljük. mint a maghozó változatnál ősszel és tavasszal. A benedvesített talajba olyan mélyen ültetjük. A felszedett hagymát szétszedjük. 2-3 cm-es hagyma szárral. 30 x 30 cm-nél sűrűbbre nem kell duggatni. A bulbillis változatnál a bulbillis „magszárat" hasonlóképpen. Különleges ápolást jelent számára minden évben a magszárak eltávolítása. Gyommentesen kell tartani. Valamennyi sarj beérett termését akár hasznosítani kívánjuk. Az egyenletes állomány biztosítása érdekében az azonos nagyságúakat ültetjük egymáshoz közel. A tőosztásról való szaporítás úgy végezhető. A sarjadékhagyma tisztítása A sarjakról való szaporítást akkor alkalmazzák.134. mert ez a típus nagyon erős növekedésű. akár nem — le kell vágni. Ez a szaporítási mód októberben és márciusban egyaránt végezhető. s minden sarját 2-3 cm-es gyökérrel ültetjük el kettesével úgy. hogy a hagymácska csúcsa a föld felszínével azonos magasságban legyen. A vöröshagymához hasonlóan gyomirtókat is alkalmazhatunk. A bulbilliket augusztustól október közepéig vagy márciustól áprilisig ültethetjük. A beérett hagymácskákat (bulbilli) augusztusban szedjük le. Az ültetést jól előkészített és elmunkált talajba 30 x 30 cm-re végezhetjük. A proliferum változat magszár végén képződő hagymácskákról vagy tőosztással szaporítható. Ültetés előtt nagyság szerint osztályozzuk. ábra.

de a töveket felszedve. A kiszedett hagymát szétszedjük és megtisztítjuk. A téli sarjadékhagyma olcsón és gazdaságosan hajtatható. hogy csak ép és frissnek tűnő levélzet maradjon. Tél folyamán a felszedett anyagot bármikor lehet hajtatni. A hajtatás másik módja a melegágyi. Egy-egy kötegbe a piaci igényeknek megfelelő számú hagymát kötünk. A sarjadékhagyma hajtatása fólia alatt magot 5-10 napos szárítás után kézzel kidörzsöljük. Nálunk a szedést tél végén. Mosni nem kell. A tisztítás. A külső barna burokleveleket lehúzzuk. mert erre az időre a szabadföldi is szedhetővé válik. Nagy felületen a magtermesztést az előírásoknak megfelelően. a február. Szép friss árut kapunk. s a gyökereket teljesen visszavágjuk. így a következő év tavaszáig ismét teljes termést fog hozni. A sarjadékhagymát öntözni kell. ill. A hótól megvédett vagy megtisztított tövekre ráhelyezzük a melegágyi ablakokat. A hajtatást legkorábban januárban érdemes elkezdeni. minél napfényesebb a téli időszak. bár a helyben hajtatás gazdaságosabb. ha a talaj már nem fagyos. Általában március közepéig érdemes a fóliát a sarjadékhagymán hagyni. A kereteket trágyával vonhatjuk körül. • Hajtatása. kora tavasszal kezdjük. akkor a földbe rakott hagymarész szépen halványodik és tetszetősebb lesz az áru. 20-25 °C-os melegtalpon 15-20 nap alatt szedhető. • Szedése. 205 . Lehet ennél korábban is. a január. Melegtalpon vagy növényasztal alatt is hajtatható. amíg a téli sarjadékhagymát a zöld vöröshagyma ki nem szorítja a piacról. a gyökeresedéshez. mint a szabadföldi hagymáé. Ablakok helyett fóliát is rakhatunk a hagyma fölé. kiszeleljük és tároljuk. Természetesen késői vetésnél vagy tőosztásnál (tavasszal) biztosítani kell a talajnedvességet a keléshez. Ehhez a fagyok előtt fel kell szedni a töveket és azokat hűvös helyen kell tárolni. Ha a levélnek csak 2-5 cm-es része marad ki. melyekről ősszel nem szedtünk sarjakat. 15 °C körüli hőmérsékleten 4-6 hétre lesz kész a hajtatott sarjadékhagyma. A szedési idény addig tart. ábra. amikor a levélnövekedés megindul. így jobban tartjuk a nap által biztosított meleget. A leveleket szintén meg kell kurtítani úgy.135. így kisebb lesz a lehűlés. csomagolás ugyanúgy végezhető. növényházi hajtatás. Ezzel a módszerrel bármikor kaphatunk télen hajtatott hagymát. Lehet helyben is. Éjjelente az ablakokat melegágyi takaróval fedjük be. Tisztítás után csomózzuk a sarjadékhagymát. A szedés annál hamarabb kezdődhet. Szedéskor 1-2 sarjat hagyjunk tövenként. A helyben történő hajtatáshoz melegágyi ablakra vagy fóliára van szükség. Olyan töveket szabad hajtatni. cséplés után tisztítani kell.

kemény. ábra. A görögök és a rómaiak leveszöldség nek használták. A hideget is jól bírja a nyári póré kivételével. A póréhagyma halványítása 206 . A nyári típus halványzöld. jól művelt talajokat szereti. • Hőigénye alacsony. A téli póré sötétzöld. A káposztával és a zellerrel helyezhető egy csoportba. A Földközitenger vidékén vadon ma is gyakran előfordul. Köztesként csak alacsony növénnyel. Sok A-. mint a többi hagymáé. erős fagyban elpusztul. Nagyon régi zöldségnövény. Egy csoportba tartozik a káposztafélékkel és a fejes salátával. Talajban is válogatós. • Fényigénye jelentős. főzelékek. A póré egész Európában ismert és elterjedt.és I32-vitamint.13 1 .Pőréhagyma Évelő hagymafaj. puha. salátával termeszthető. könnyű. így uborkával. Szép és jó minőségű póré csak öntözéssel állítható elő. nikotinsavat és főzött állapotban is 15 mg C-vitamint tartalmaz. A nagy hőséget jól viseli. Nálunk magtermesztéssel is foglalkoznak. és inkább a déli országokban ismert. 12-15 °C-ot igényel. télálló. Külföldön igen jelentősnek tartják élelmezési szempontból. Póréhagyma 137. 136. a termesztésben azonban csak kétéves. de az is csak —8 °C alatt fagy el. már az egyiptomiak is termesztették. • Tápanyagigénye szintén fokozottabb. Levesek. a tápdús. Az erősen kötött talajokon kevésbé díszlik jól. A termesztett pórénak két fő formája van. • Vizigénye nagy. Árnyékban nem fejlődik megfelelően. a téli és a nyári póré. babbal. Jelentős mennyiségű ásványi só is található benne. ábra. Hazánkban főleg a bolgárkertészek termesztik és látják el vele a piacot. saláták készítésére használható.

Igen nehéz.vagy hidegágyfelület szükséges. A nyári pórét júliusban. • Fajtái Nyári típus. kora őszi fajta. Kiü/tetniáprilis vége és június vége közötti időpontokban lehetséges. Őszi típus. a téli 15-20 cm tőtávolságra kerül. Legkésőbb júliusig ültethető palántáról. Saját maga vagy egyéb hagymák után nem ajánlatos termeszteni. mélyen kell ültetni és a növekedés során fokozatosan fel kell tölteni hogy hosszú. TÉLI ÓRIÁS. 207 . Ültetés után 3-4 napra megindul a palánták növekedése.• Növényváltás. A palántagyökereket nem kell a talajhoz nyomni. nyári. uborkával vagy fejes salátával. A jól előkészített. Eltérően más zöldség növényektől. igen vastag hagymája van. de ha ősszel felszedjük. Ezt a módszert csak könnyű talajon érdemes választani. Helybe vetése az egyéb hagymákkal egy időben. Igen jó fagytűrő.5 g magot használnak négyzetméterenként. Igen bőtermő. középszéles levélzetű fajta. Franciaországban más termesztési szokás alakult ki. így pl. A téli fajtákat egész télen a helyükön hagyhatjuk. A soron belül a nyári póré 7-10. LIBERTAS. A palántákat legjobb 15 cm mély barázdákba ültetni. az őszi pórét októberben. hosszú hagymái vannak. a télit októbertől májusig terjedő időben szedik. Hollandiában rövid tenyészidejű sárgarépával termesztik együtt. mert a palánta behelyezésekor elegendő föld jut a lyukba. KLÍMA: igen gyorsfejlődésű. Gyorsan növekedő fajta. Valamennyi trágyázott zöldségnövény jó előveteménye a pórénak. A palántaneveléshez 1-1. 100 000 palánta előállításához 600 g mag és 50 m 2 melegágy. levélzete kékeszöld színű. A legkorábbi fajták egyike. Őszi—téli fajta. A szedést ásóval végezzük. Ezzel a módszerrel a palántázás menete leegyszerűsíthető. mely a telet egyáltalán nem bírja. Jól trágyázott. ha a sortávolságot 30 cm-re vesszük és 1 5 cm-re egyelünk. A melegágyi föld legalább 20 cm vastag legyen a mélyebb gyökérzet miatt. jól fejlett növényeket kívánnak. vastag és hosszú hagymával. Téli típus. A póréhagymát házikertben csak alacsony növésű növénnyel érdemes köztesen termeszteni. melynek rövid. szép anyagot kapjunk. • Szedés. mint eredetileg volt. ill. Ezek az árkok fajták szerint 30-40 cm-re lehetnek egymástól. kettesével 20 x 30 cm-es tenyészterületet igényel.vagy hidegágyba. ARTICO. A palánta 18 °C körüli átlaghőmérsékletet és rendszeres nedvesítést kíván. öntözés során a lyukak feltöltődnek. Hosszú kihegyezett ültetőfával a talajba egy olyan mély palántalyukat készítenek. hogy abba a növény 2/3 része beférjen. mely elég érzékeny. A sárgarépa felszedése után kezdik meg a megmaradt pórétövek feltöltését. Ez esetben hektáronként 3-5 kg mag elegendő. A tárolás során a szárrész mélyebben legyen elföldelve. H ELVETIA. Sötétzöld. A hagymát jól előkészített. Jó té/álló. jó minőségű talajon kettesével is ültethetünk. Később a kapálás. TEM BO. általában márciusban kerül sorra. A sortávolság attól függ. talaj-előkészítés. az őszi 12-15. széles. fehér. akkor májustól júniusig pincében. mélyen megművelt talajba egyesével 30 x15 cm-es. hogy kézi vagy gépi művelést alkalmaznak. kékeszöld levélzettel. veremben is tárolhatók. • Termesztése. A magvetés ideje a kiültetéstől függően január és április között van meleg. ha erős. majd a gyökérzetet és a hosszú leveleket éles késsel levágjuk. A szedés ideje a felhasználástól vagy a fajtától függ. mélyen megművelt talajba ültetik.

inkább dísznövénynek használható. Rendszeresen. a póréhagymánál mélyebbre hatoló. változatos ellátást. elsősorban a háztáji kertekben van jelentősége. Hajtatásra ez az alkalmasabb. de akkor gondoskodni kell az értékesítésről. A legkeményebb száraz telek sem tesznek benne kárt. Kisebb árnyékot is elvisel. de elég általánosan elterjedt. Nagymértékű elterjedése nem várható. A többi hagymafélékhez hasonló. A termesztésben két típus található. Európa legtöbb országában termesztik. kis kertészetek gyakori növénye. de segíti a téli. Az Allium schoenoprasum f. Metélőhagyma szabadföldön 208 . finom lombozatát elsősorban nyersen fogyasztják. Levesek. Hagymája rendkívül apró. A finomabb levélzetű Allium schoenoprasum f. a száránál alig vastagabb. lombja hajtatásban gyenge fény mellett is jól fejlődik.Metélőhagyma Éve/ő növény. de valamennyinél hidegtűrőbb. sibiricum durvább levélzetű. A mi viszonyaink mellett elegendő számára az évi 138. Szárazságtűrő. hideg készítmények ízesítésére is használják. esetleg nagyobb városokban is megtalálható télen a hajtatott metélőhagyma. Házikertek. Különösebb élelmezési értéke nincs. Termesztése nem nagy felületen. mártások. Gyökérzete igen dús és vékony. hajtatásra már kevésbé alkalmas. ábra. Nagyobb felületen üzemileg is olcsón hajtatható. • Vízigénye. • Fényigénye. Mint könnyen előállítható és hajtatható növénynek. Jó ízű. egész tenyészidő alatt fejleszt sarja kat. riparium a gyakoribb. • Hőigénye. Hazánkban a fővárosi piacokon.

majd kicsépelni és tisztítani. akkor jól trágyázott talajba vessük. akkor az érés befejeztével augusztus közepén kézzel kell összegyűjtenünk. Sűrű fogú gereblyével összehúzható a levél. A metélőhagyma hajtatása 11 lokl. A tőosztással történő szaporítás ősszel és tavasszal egyaránt végezhető. A tavasszal vetett metélőhagyma a következő télen már hajtatható. Az őszit szeptember végén. • Növényváltás. Jól. Olyan gyomirtó szerekről eddig nincs tudomásunk. közepén vetik. Ekkor még elegendő nedvesség van a keléshez. Ha magot akarunk a metélőhagymáról gyűjteni.egterme.h:N 209 . Sűrű vetés esetén csak kézikapával lehet gyomtalanítani. Egyelőre a két változaton kívül nincsenek fajtái. Évelő növény. október folyamán.csapadék. Kizárólag gyomtalanításból áll. Leggyakrabban március elején. forgón kívül helyezhető el. Ebből azonban csak a következő év őszén szedhető és hajtatható. Ilyen sűrű sorok esetén 2-3 g mag szükséges négyzetméterenként. öntőzni nem kell. legkésőbb augusztus végéig. Különösebb betegsége vagy kártevője nem ismert. Az így vetett hagyma anyatelepként kezelhető. a tavaszit pedig márciusban kell elvégezni. A nyár végére lekonyuló. Így több éven át dísze lesz a kertnek. ezért a termesztésben csak ez ismert.és a magszármaradvány is. Szakaszosan is vethető. Őszi vetés esetén a keléshez nedvességet kell biztosítanunk. Ha évekig kívánjuk ugyanazon a területen termeszteni. szaporább. • Tápanyagigénye nem ismert. talaj-előkészítés. 139. Az étkezésre termesztett metélőhagyma a finomabb riparium típus. 20 cm-es sortávolságra kell vetni. Így minden évben új sarjakat hoz és folyamatos áruellátást biztosít. A metélőhagymát magról szaporítjuk. ha ősszel nem szedjük fel a teljes állományt. A talajszerkezet iránt nem igényes. amelyeket már sikerrel használnának. ábra. A magszárat napon vagy száraz helyen meg kell szárítani. • Szaporítása. mélyen megmunkált talajba vessük. de a magvetéses szaporítás jóval olcsóbb. A hajtatási célra termesztett metélőhagymát sűrűn. Kiskertek útjának szegélyezésére dekoratív hatása miatt is használható. s egyben a második évtől ősszel ritkítható. • Fajtái. biztonságosabb. • Ápolása. A kötött talajokon is szépen díszlik. nagy mennyiségű magszárat hoz. A magvetés az év bármely szakában lehetséges. Sarjakról is lehetne. Az őszi jobb.

Kezelése csak a szükség szerinti öntözésből áll. Ha pedig túl száraz a talaj és a levegő. hogy a hagymák behelyezése után a cserép felső szintjével szoros magasságban legyen a föld. A túl nedves föld esetleg a hagymák pusztulását is jelenti. A megtöltött cserepeket vagy edényeket világos. meleg helyre állítsuk a cserepeket. nagy földlabdával. A hajtatás a télen bármikor megkezdhető. Kihűlt melegágy. s lehetőleg fényes. akkor 2-3 hétre 15 cm körüli dús lombozatot fejleszt. A cserepet úgy töltsük meg melegágyi földdel. s ha 18-20 °C-on tartjuk. 210 . A felszedett hagymát 6-12-es méretű cserepekbe ültetjük. fólia alatt is hajtathatjuk. hűvös pince egyaránt jó e célra. durvább. amikor a lomb 12-15 cm-es. de csak 4-5-6 hét múlva. A hajtatás ideje a hőmérséklettől függ. Saját célra történő hajtatás házi körülmények között is elvégezhető. melegágyban vagy fűtött fólia sátorban is. A hagymákat sűrűn egymás mellé kell helyezni. Értékesíteni cserepestül is szokták. Ablak közelében a konyhában vagy a verandán egyaránt elhelyezhetők. A hagymák berakása után mérsékelten öntözzünk. Elhelyezhetjük növényházi asztalokon és azok alatt. Saját célra történő hajtatásnál cserép helyett lapos lábast vagy egyéb edényt is használhatunk. A hajtatandó metélőhagyma elsősorban talpmeleget kíván. lombtalanítjuk. A szedés és a felhasználás akkor kezdődik. Üzemileg ezért kevésbé érdemes hideghajtatni. Hideghajtatással szintén szép lesz. akkor keményebb. kevésbé tetszetős lombozatot kapunk. Saját célra házikertben. A töveket megtisztítjuk. Hajtatáshoz a töveket a kemény fagyok beállta előtt fel kell szednünk ásóval.• Hajtatása. Ekkor késsel levágunk annyit a levélzetből. majd a felhasználásig hűvös helyen tároljuk. Az egyszer levágott lombozat még egyszer kihajt és lehetővé tesz még egy gyengébb szedést. amennyit egyszer felhasználunk. meleg helyre tesszük.

Ennek ellenére jóval kisebb a termőfelülete. mint a valamivel kisebb hőigényű káposzták. de a hajtatottban annál kevesebb van. erőssége is... Nyersen fogyasztjuk. az ásványi sók közül meszet. Ez is egyik oka annak. mint a tél végi. augusztusban nincs fejes saláta a piacon. —5 °C-on is megmaradnak a tavaszi időszakban. • Fényigénye. Kevés a téli fény tartama is. Az alacsony hőmérsékletet jól viseli. melynek vannak áttelelésre is alkalmas fajtái. 211 . Időnként exportra is kerül. Azon kevés zöldségfélék egyike.és nagyüzem egyaránt termeszti.I . Egyes fajtái az egészen alacsony hőmérsékletet is jól bírják. ritkán főzelékkészítésre is felhasználják. Sok B-vitamint és karotint. . Inkább a magas hőmérséklet árt neki.. A hajtatófajták viszont szabadföldön május végén már virág14* kJ: k. A legrövidebb tenyészidejű zöldségfajok egyike.ck . A házikert jellegzetes növénye. tavaszi hajtatásban. és biológiai jellegzetességei miatt nem is termeszthető egész évben. A változó hőmérsékletre már sokkal érzékenyebb. Hajtatásban azonban kis.. hogy júliusban.. 4ifi Levélzöldségfélék Fejes saláta -ilt. IG Egyike a legrégebben termesztett és fogyasztott zöldség növényeknek. salátának használt zöldségféléknek. Izanyagai jó hatással vannak a gyomorműködésre. Nyáron fiatalon kiültetve vagy akár magról termesztve is úgyszólván fejképzés nélkül magszárat hoz. más fajtacsoportok viszont elpusztulnak ilyen körülmények között. foszfort és vasat tartalmaz. A fényváltozásra nagyon igényes. ezért is jellegzetes előtermény a hajtatásban és a szabadföldön egyaránt. sőt ez is kedvező számára.. Télen ugyanannak a fajtának kétszeres a tenyészideje. hogy a fejes saláta nem tartósítható. 100 g-onként 30-40 mg -ot tartalmaz. A megfelelően edzett palánták még —4. • Hőigénye a 16 ° C körül optimális. Szabadföldön csak a tavasz és az ősz a számára megfelelő évszak. mint az uborkának vagy más. Tápértéke magas C-vitamin-tartalmánál fogva jelentős. e4p. A saláta gyűjtőnéven szereplő zöldségek közül ez a legkedveltebb. Ez elsősorban azzal magyarázható.

bőven öntözött. TÉLI VAJFEJ.». ha egyéb irányú igényeit ki tudjuk elégíteni. Mohács környéke nagyon alkalmas az átteleltetésre. Mindkettő igen szép növény. Így a nyári vagy hajtatófajták nem cserélhetők fel. ARANYSÁRGA KŐFEJ. Ezért megkívánja a közvetlen trágyázott talajt. Az átteleltetés pedig kiegyenlítettebb. végéig fejesek maradhatnak. A körülményektől. hagyma. Köztesben = 44 '1. mely szép. A Nansen és Téli vajfej egyaránt kedvelt. MÁJUS CSODÁJA. melyek tetszetős színűek. Áttelelőképességük majdnem azonos. ábra. nem túl magas partnernövényekkel (retek. ha hűvösebb az időjárás és kevés a napfény. így június közepéig fejes állapotban maradnak. Rövid tenyészidejük s alacsony hőigényük miatt házikertekben korai szabadföldinek magvetésről vagy palántáról egyaránt ajánlható fajták. de nagyon apró fejeket képező.» 10 - 100 140."7. retek Tisz tán se/06 ■»"3. BARNA DACFEJ. Igen korai. eléggé ellenálló fajta. karalábé).» • ":". Az utóbbi években a fűtött berendezések és a hideghajtatás legkedveltebb fajtája a VENTURA. trágyázás. de csak nagyon kevés fajtával. de ugyanez áll a többi fajtacsoportra is. Elég érzékeny a különböző betegségekre. D ICKKOPF. az időjárástól viszont erősen függ. • Vetésforgó. A hónapos retek és a fejes saláta köztes termesztésének terméseredményei I oszt 20 30 40 50 60 db retek (csomó) saiata (fej) 212 . A jó víztartó képességű talajon alig kell öntözni. • Tápanyagigénye különösen nitrogénből nagy. Tehát egészen júníus közepéig. párás körülmények között szép fejes salátát lehet nyerni. nyári fajták jobban elviselik a hosszú megvilágítást. SOROKSÁRI HAJTATÓ. A szélsőségesen rossz talajok kivételével a homoktól a kötött talajig mindenütt szépen fejlődik. mely igen régi. Az ún. Előtermény. nyári és áttelelő fejessaláta-fajták. A hideghajtatásban játszanak nagy szerepet. korai szabadföldi. Nagy kemény fejeket hoz. Fontos. nagy fejeket képez. NANSEN. Áttelelő fajták. Nyáron. Kora tavasszal vagy átteleltetve azonban beéri a természetes csapadékkal is. Főként kis kertészetekben. és a BÓTTNER-fajta ma már kis szerepet játszik a hajtatásban. ezek : SZOMBATHELYI. A déli megyékben egy héttel hamarabb terem. Aránylag kis gyökérzete és igen nagy lombfelülete miatt a gyakori öntözést szereti. NYÁRI ZSENGE. Korai fajták. • Talajigénye nem jelentős. Ezt még tetézheti a gyenge vízellátottság. STUTTGARTI CSODA. védettebb kertekben vagy párásabb téli környezetben jobban biztosított. MÁJUS KIRÁLYA. talaj-előkészítés. hogy a korai termesztést jó kitettségű talajon végezzük. A legjelentősebb az ATTRAKCIb fajta. • Fajtái. Hajtatófajták. CAZAR D. noha igen rövid tenyészideje alatt viszonylag kevés tápanyagot tud felhasználni. a berendezéstípustól. mely szeptembertől vagy októbertől áttelelőként áprilisig. Bizonyos. A BUDAI HAJTATÓ. A többi fajta lényegesen kevésbé keresett. Az egyes fajtatípusok között igen nagy tenyészidőbeli és érzékenységi különbségek lehetnek. Tehát a hosszú megvilágítási idő gyorsan kicsalja a magszárat. Tavasszal.szárba indulnak. • Vízigénye nagy. esetleg hideghajtatásra is használható. legkésőbb június közepéig foglalja le a területet. Köztesként is jól megy. igen jó salátatermésre lehet számítani. kissé árnyékolva vagy hűvösebb. Ezek bírják a legjobban a nyári körülményeket. és ennek megfelelően vannak hajtatási. de ma is a legkedveltebb. Nyári fajták. A fajtákat a felhasználás célja és módja alapján csoportosítják. hogy a nagy meleg és a bőséges fényviszonyok együttesen okozzák ezt a gyors magszárfejlődést. mint északabbra. Így pl.

uborka. s a szedés a fajtától függően elhúzódhat egészen június közepéig. hogy sima vagy tűzdelt palántát nevelnek.141. mégis megvan a magyarázata. hengerbe tűzdeljük. Ápolása szükség szerint öntözésből s egy sarabolásszerű sekély kapálásból áll. A helybe vetés március derekán esedékes. Általában április utolsó napjaiban kezdhetjük a saláták felszedését. zöldhagyma. Érdekes. így a kelés egyenetlen és bizonytalan lesz. Tűzdelés esetén először a magot sűrűn elvetjük (négyzetméterenként 3000 db is lehet) s kelés után közvetlenül tűzdelhetjük. ábra. táján vessük. A salátát nem szabad mélyen ültetni. A tenyészterület 20 x 25 cm. Ebbe vetjük a saláta magját s azt 1-2 cm vastagon takarófölddel fedjük s kissé tömörítjük. A további ápolás szükségszerű öntözésből és kapálásból állhat. akkor a forróság miatt naponta kell öntözni. Az időjárás miatt ugyanaz a fajta 1-1 hét eltéréssel válik szedhetővé attól függően. Igy nem tud fejlődésnek indulni. hogy tavasszal a magot közvetlen helybe vetjük. a palántanevelésnél is megvannak ezek 213 . A kiültetésre tehát március 20-tól kerülhet sor. Az áttelelő pedig a trágyázott előtermény. A Május királya típusú egészen korai fajták egy héttel korábban piacképesek. a nyári. körül kell elvetni a magot. tehát ez esetben február 10. ha forgót igyekszünk tartani. s amilyen sorrendben lekerülnek onnan. s ezeket március végén ültetik ki a szabadba. hogy saláta. • Korai szabadföldi termesztés a bolgárkertészetekben eléggé elterjedt. Az így szaporított salátát legkorábban május első felében szedhetjük. Ha tűzdeljük a palántát. akkor inkább a salátát követő főnövényhez kell igazodnunk. de a főnövény miatt célszerű ősszel trágyázott talajba tenni. A sima palántaneveléshez 6 hét szükséges. Sima palántanevelésnél négyzetméterenként 1000 palántát számíthatunk. hogy az augusztus második felében szokásos kiültetéshez palántákat nevelnek. cékla egyaránt kerülhet. Ez azt jelenti. végleges helyükre. Az utóbbi évtizedekben gyakran termesztik a salátát ősszel is. esetleg végéig. Igaz. a korán lekerülő főtermény után kerül. s a kikelt növényeket 5 x 5 cm-re a melegágy talajába vagy ilyen méretű tápkockába. Lényege. bab. úgy kerül új növény a helyükre. különösen a főváros vagy a nagyobb városok körzetében. Ha helybe vetünk. Igen gyakori a bolgár módra termesztők körében a köztes termesztésben való alkalmazása. retek vagy karalábé foglalja el egy időben a területet. • A tömegtermesztés lényege. ill. tejképződés nélkül. nagyobb testű fajtáknál 25 x 25 cm. A saláta helyes ültetése Ezért. Közvetlen talán nem kellene trágyázni. 10-15 cm-re ritkítani kell a sűrű növényállományt. Bár látszatra ez felesleges. Amikor már kifejlődnek az első lomblevelek. A saláta után káposztafélék. A szedés időpontja függ a fajtától és az időjárástól. akkor január 20. ülve marad. Egészen sekély barázdákat húzunk egymástól 25 cm-re. kiváltképpen Csepelen és környékén. hogy a tavasz hűvösebb vagy melegebb. hiszen a talaj igen gyorsan kiszárad. Ez a talaj cserepesedését okozhatja. ahol öntözési lehetőség is van. lehetőleg jó kitettségű területen.

inkább vessük ritkán (négyzetméterenként 800-1000 db-ot). Áttelelő saláta hagyma köztessel a lehetőségek. Az őszi saláta szeptember végére szedhető. nagyon jól elmunkált talajba. táján esedékes a kiültetés. A palántázás 25 x 25 cm-es tenyészterületre valamely nyári fajtával történhet. 1-2 cm mélyen vessük. a sorok távolsága 25 cm legyen. Utána öntözzünk. az ún. Ez az oka annak. Ezzel védekeznek a gyökerek szakadása. Ezért helyes. esetleg 30 cm-re egymástól kis bakhátakat képeznek. Jól előkészített. A palántanevelő földje azonban kis területen egészen más. körül végezzük el.' . Ilyenkor sem célszerű tűzdelni a palántákat. felfagyás ellen. A vetés előtt és közvetlen utána tömörítsük a talajt a biztos és egyenletes kelés érdekében. Az ápolás öntözésből és időnkénti kapálásból áll. A magot sekélyen. s kimondottan házikertekben végzett munka. A vetést július 20.‘ . összetételé- nél fogva nem cserepesedik. jól fejlettek legyenek. hogy üzemileg sehol sem foglalkoznak az áttelelő salátával. a cserepeSedést. Ezek 12-15 cm magasak. nedvesen tartott talajba augusztus 20. • Attelelősaláta-termesztés igen régi keletű. Szeptember 10.'••• ■ - > 7- 142. Sokan ilyen távolságra. s így induljanak a télnek. Ha kelésig takarjuk a talajt. Úgy kell időzíteni. Magról közvetlen vetve vagy palántázással egyaránt átteleltethető. ábra. Az áttelelés biztonsága ötvenszázalékosnak mondható. hogy a növények október közepére begyökeresedettek. ha 214 . így a szedést 1-2 hétre is elhúzhatjuk. táján vessünk. A napok rövidülése és a hűvösebb idő miatt már nem kell tartani. s a magot ezeknek a bakhátaknak az északi felére vetik. meg tudjuk gátolni a kiszáradást.

A palántáról való termesztéshez hidegágyban neveljük elő a növényeket. Hogy március elejére palántát kapjunk. • H ideg hajtatás. egymástól legfeljebb 15 cm-re. sőt a szürkepenész is ilyenkor tizedeli meg a növényállományt. 25-30 cm-es sorokban. mert a felfagyás. A magról vetett salátát a tavaszi fejlődés megindulása után kb. A sor. ha a palántákat az előbb ismertetett bakhátak északi oldalára ültetjük. Ennek híján megvásároljuk. lombot vagy kissé szálas szalmát hintünk a bakhátakra. Saláta hajtatása fűtetlen fólia alatt 215 . s így nagyobb bevétel biztosítható róla. A vetést szeptember első napjaiban. A szedés az időjárástól függően április második felében. Helyes. január elején vessük a magot fűtött berendezésbe. A hidegtűrő zöldségnövények közül — a legkülönbözőbb időben — ezt a fajt hajtatjuk leggyakrabban és legváltozatosabban.vagy tápkockákban állítsuk elő. esetleg öntözhetünk is.igen vékony rétegben. Vastag rétegben való takarás azonban a saláta kipállását okozhatja. Túl korán nem szabad végezni az egyelést. szellősen. • Hajtatása. s talán még jobb. október elején kell elvégezni. hogy jobban átmelegedjen a talaj. ábra. legkésőbb május első napjaiban kerül sorra. A kiskertekben ez az egyetlen hajtatási lehetőség. Tavasszal a fejlődés megindulásakor enyhén saraboljuk meg a talajt. 10 cm-es növénytávoíságra ritkítani kell.és tőtávolság a Soroksári vagy a Május királya 143. Az áttelelő saláta mindig megelőzi a korai szabadföldit. A felfagyás ellen ilyenkor is vékonyan takarjuk be. A palántákat mindig gyep. ha 6-7 nappal előbb felállítjuk a fóliát. a kiültetéstszeptember végén. A kiültetést megelőzően itt is jó.

hideg fólia alatt nagyon bizonytalan a hajtatás sikere. Rajta tartva április 20. de öntöznünk szükséges. Ehhez a magot december végén. A felülről való öntözés hatására a levelek közt megrekedő víz gyakran okoz rothadást. között kell ültetni.144. Ezért inkább a sorok között csörgedeztetve vagy kis barázdában vezetve öntözzünk. Üzemi körülmények között termál. s ezt követően inkább paprikára kerüljön. • Növényházakban is gyakran hajtatják. körül vihetjük át a fóliát a paradicsomra. a teljes befejezésig marad a saláta. legkésőbb a végére ki kell kerülnie a hajtatott salátának. Saláta takarása perforált fóliával fajtánál is 15 x 20 cm legyen. körül szedhető termést kapunk. körül szedhetünk. január elején vetjük. Termálvízzel fűtött házakban nem tudjuk a forgóba illeszteni. A tenyészterület és az ápolási munkák lényegében azonosak a hideg fólia alatti salátáéval. A túlzott pára miatt keletkező lecsapódás szintén különböző gombák okozója lehet. Ősszel. ahol olcsó vagy ingyenes energia áll rendelkezésünkre. A fólia alatt elsősorban a hőmérsékletet kell szabályozni. április 10-e körül célszerű kiültetni. Legfeljebb egyszer kell kapálni. A hideg hajtatás kis fólia ágyakban is végezhető. A paradicsomot inkább korábban. Innen általában április 20. így csak fűtött fólia alatt célszerű végezni. Kiskertekben trágyafűtéssel biztosítják a szükséges meleget. A főtermény időben történő kiültetése miatt március közepére. ábra. Ezért a 8 hetes. nagyméretű fólia sátrakban a szedésig. • Fűtött főlia alatti hajtatás. Fűtött fólia alatt a Ventura típusú fajtát célszerű hajtatni. de csak olyan üzemben. nagyobb lombú fajtáknál (Ventura) 20 x 20 cm-re ültessük. A stabil.és technikai fűtés egyaránt előfordul. Napsütéses napokon nagyon felmelegedhet. Ezekről esetleg április 10. jól fejlett palántát február 5-10. s ezután paprika vagy uborka következhet. Technikai fűtésű házakban a magas fűtési költségek miatt célszerű 216 . de ez esetben a hőmérséklet szabályozására nagyobb lehetőségünk van.

a levélerek vastagok. Rövid tenyészideje miatt különösen házikertekben jól lehet felhasználni kettős termesztésre. Kötözősaláta A régi Egyiptomban már régen ismert fő zöldségféle volt. Az utóbbi két anyag nagy mennyiségben mérgező.úgy időzíteni a hajtatását. Fogyasztása ízletessége mellett nagy tápértékének is köszönhető. a tenyészterület és az ápolási teendők azonosak a fűtött fólia alatti termesztésnél ismertetettekkel. A nagy meleget nem szereti. s könnyen pattannak. Levele széle kissé fogazott vagy fodrozott. mannitot. hogy az összekötött levelek közé ne jusson víz. ábra). de egyes fajtáinak belső levelei halványítás nélkül is jó minőségűek. Ez azt jelenti. Várható. Őszi termesztésben a rövid nappalok felé haladva nincs magszárképződési veszély. de a fejes salátánál tovább tűri a hosszú megvilágítást. ezért inkább halványítva fogyasztják. 40 mg foszfort és 1. Levéllemeze valamivel vastagabb. hogy február végére kikerüljön. A kötözősaláta halványítása 217 . humuszban gaz- 145. értékesíthető termés négyzetméterenként 20 db. Az ásványi sók közül 30 mg meszet. de amennyi a salátában található — ártalmatlan. Magas az A. A kötözősalátát a görögök és a rómaiak szintén szerették és fogyasztották. de bőven van benne nikontinsav és B 1 . A hosszú nappalok hatására elég korán magszárba indul. Hazánkban a fejes saláta mellett nem tudott elterjedni. Igy a könnyű. bár a déli országokban is sikerrel termesztik. mint a fejes salátáé. • Talajigénye teljesen azonos a fejes salátáéval. pozsgásak. • Vízigénye nagy. asparagint és lactucint tartalmaz. Rövid gyökérzete miatt gyakori öntözést kíván. így a főnövény kiültethető legyen. citrom.és a C-vitamin-tartalma. • Hőigénye. Általában 16+7 °C között van az optimális hőigénye. valamint B2-vitamin is. ahol a fejes saláta a magas hőmérséklet és a fényviszonyok miatt kevésbé termeszthető. Vigyázzunk.5 mg vasat tartalmaz. tehát jól bírja a hideget. A kötözősaláta gazdasági jelentősége hasonló a fejes salátáéhoz. így késő ősszel vagy kora tavasszal a fagyok nem tesznek benne kárt. A kötözősaláta tejnedve többek között alma-. oxál-. • Fényigénye. Kötözés nélkül nem képez tömött salátafejet. Napjainkban délen és nyugaton terjedt el inkább. A palántanevelés módja. ábra. A levélnyél erőteljes.és borkősavat. Hasonló a fejes salátáéhoz. hogy a leveleket a teljes kifejlődés után zsineggel vagy rafiával összekötik (145.

A palá ntaneveléstjanuár elején kell kezdeni. A palántát 5 x 5 cm-es táphengerben vagy gyepkockában is előnevelhetjük. melyek fiatal korban igen lassan fejlődnek. Magját langyos. PÁRIZSI SÁRGA. A kötözés 3 héttel a szedés előtt esedékes. Palántái is jól előkészített talajban tudnak megeredni. • Hajtatása. így nem is fogyasztják. mert a levélképződés nem indul meg. Hajtatható fűtött fólia alatt is. de ez nem ágazik el. ennek ideje és módja azonos a melegágyéval. A hajtatás ideje a palántázástól 1 0-1 2 hét. 1 20 kg K-ot von ki hektáronként. A palánta nevelése 4-5 hetet vesz igénybe. Pedig a tömegélelmezésben éppen olyan értékű. három hétre a saláta fogyasztásra alkalmas lesz. Erre a levelek teljes kifejlődésekor kerül sor. A kiültetés 35 x 35 cm-es tenyészterületre történjen.vagy melegágyba vetjük. Ha kora tavasszal vetjük. a korai káposztafélék után a nyári salátával együtt vagy utána legjobb termeszteni. Mivel hazánkban még kevésbé ismert a kötözősaláta. 25 kg P-t. a futóhomokot a legkevésbé. ezért tápanyagfelvételének nagy százaléka a tenyészidő utolsó 2-3. Házikertben a burgonya. mint a fejes saláta. hogy a fény ne érje. ezért tavasszal nehezebb beilleszteni a hajtató berendezés forgójába. mint a fejes salátáé. Öntözésnél a levelek közé ne jusson víz. s ugyanúgy készíthető. Így délen a balkáni országokban szeretik és termesztik. csak néhány külföldi fajtát említünk : KASSELI. Hazánkban nem ismerik. Fejlődése során azonban nem fejleszt fejet. akkor júliusban lekerül a területről. Jó átlagterméssel a talajból 50 kg N-t. • Fajtái. Tépősaláta Igen régen ismert és termesztett zöldségnövény. Lehetőleg magágyban hajtassuk vagy az ágykeretet fokozatosan emeljük. még rövid megvilágítás mellett sem. mert magasra nő. ahol a fény. Egyszer tűzdelve 4-5 hétre langyoságyba ültetjük 30-50 cm távolságra.és a hőviszonyok a fejessaláta-termesztéshez még rosszabbak. A majdnem közömbös vagy a gyengén savanyú talajon díszlik jól. A kötözés után kb. Feltűnően nagy a káliigénye. A további öntözésnél arra is figyelni kell. tehát hosszabb. 218 . mint a fejes saláta. Palánta állapotban azonos a fejes salátával. A kötözősaláta talaját alaposan elő kell készíteni. Azon növények közé tartozik. Ez hasonlít a fejes saláta virágtengelyéhez. • Növényváltás. Ápolása folyamatos öntözésből és 1-2 kapálásból áll. A levélerezet határozottan fejlett. Fürtös uborka. ropogós. de megtalálható tőlünk nyugatra és keletre is. A kötözősalátát legtöbb helyen palántázással szaporítják. KASSELER STR LJNCH EN. talaj-előkészítés. A fejes salátához hasonlóan nem szabad mélyen ültetnünk. A kötözősaláta hajtatása egyszerűbb. Egyik legfontosabb ápolási munka a levelek összekötözése. hanem 40-80 cm közötti szártengelyt képez. hogy a víz az összekötött levelek közé ne jusson be. Melegágyban igen gyorsan fejlődik és gyorsan záródnak levelei. hetére esik. a levelek felső harmadában a leveleket vékony zsineggel vagy rafiával átfogják. és olyan szorosan kötik össze. termesztése pedig egyszerűbb. vastagok. Ez a levél. Elsősorban Európának azon országaiban terjedt el. Egy helyen. Négyzetméterenként 2000-3000 db magot vetünk hidegágyba vagy 7-10 nappal a kelés után a palántákat 5 x 5 cm-re tűzdeljük. mert rothadást idézhet elő. mint a miénk. löszös talajokat szereti leginkább. mint a fejes salátáé. • Termesztése. A levelek hasonlóak az egynyári fejes salátához. pozsgás. tehát kissé durvák.dag. s rajta alulról felfelé nagy. a szabadföldihez hasonlóan. elég sűrű állású levelek képződnek. mert apró magja nehezen tud előtörni a rögös talajban. cékla vagy áttelelő zöldségnövények követhetik. az uborka. illetve levélér nem keserű.

a borsó. Vitamin. Jobban fejesedik. nálunk ennek nincs jelentősége. indító trágyaként N-t lehet a talajba juttatni. Levelei 10-20 cm magas felállók. • Fajtái. hiszen a tépősaláta egész nyáron szedhető és fogyasztható. • Növényváltás. A mezei saláta viszonylag kevés foszfort és kálit igényel. mint a fejes salátáé. Elsősorban saláta készítésére vagy főzeléknek használják fel. A fejes és a kötözősalátától abban tér el. A meszes. Házikertek fajtája. B 2 -vitamin 70 mg. C-vitamin-tartalma pedig 40 mg 100 grammonként. az asszimilációs felületet nagyon csökkentjük. a mi viszonyaink között. jó íze teszi kedveltté. Magja fehér. nálunk a budai hegyekben található. A pesti piacokon időnként megtalálható. Hőigényét sokan a takarmánykáposztáéval azonosítják. tehát virágzás után is szedhető.és kalóriatartalma bár nem jelentős. Európa sok országában ismerik és fogyasztják. Élelmezésijelentősége főként abban van. Csak a teljesen kifejlett leveleket szedhetjük le egyszerre. AMERIKAI BARNA. Ápolása gyomtalanításból és öntözésből áll.és ásványisó-tartalma. Az öntözéssel egy időben a tenyészidőszak során 1-2 alkalommal fejtrágyázhatjuk is nitrogéntartalmú műtrágyával. amit csak a kiskertek tudnak biztosítani. • Tápanyag. Érdemes lenne nálunk is. de a meszes. Ezenkívül sok ásványi sót is tartal maz. Hó nélküli teleken a talajt gyengén takarják. Fehérmagvú. talaj-előkészítés. Egyébként hő. A II. hazánkban kevésbé. • Termesztése. a korai sárgarépák. mint az előző fajta. visszás tojás alakúak. hogy a termesztésben a fényre nem reagál. Minthogy főleg nyári növény. A mezei saláta egész Európában vadon is elterjedt. Jó előveteményei a korán lekerülő zöldségnövények közül a korai káposztafélék. Trágyaigényes és jó talajon díszlik megfelelően. Mezei saláta (madársaláta) Egyéves.és talajigénye. • Vízigénye szintén minimális. Ennél sűrűbb állományban metélősalátát kapunk. főként házikertekben termeszteni. a répák (hosszú tenyészidejűek kivételé- 219 . A N-ből azonban bőségesen kell neki juttatni. Közvetlen istállótrágyázni nem szokták. Ha a növényről a teljes levélzetet leszedjük. A folyamatos ellátás miatt február végétől júliusig helybe vessük. hogy kora tavasszal vadon vagy termesztve jelentós vitaminforrás. Vetéskor. a borsó. Szénhidrát.Élelmezési jelentősége azonos a fejes és a kötözősalátáéval. humuszos vályogtalajokat és az ún. Későbbi. mások gyűjtik. búzatalajokat kívánja főként. keserűségmentes. a napnak kitett részek vörösesbarna színűek. világháború után kedvelt salátanpvény volt. Őszi vetés esetén azonban a felfagyás kárt tehet a növényben. öntözés nélkül is jól megterem. AUSZTRÁL SÁRGA. a tőlevelek rozettát képeznek.és hidegágyban hajtatják. főleg meszet és foszfort. ha ki tud kelni. hiszen még hó nélküli teleken is jól áttelel. • Nagyon hidegtűrő növény. Folyamatos szedéséhez sok kézi munka kell. Tenyészideje á vetéstől a piaci szedhetőségig 4-6 hét. • Fényigénye nem tisztázott. Csak házikerti termesztése jöhet számításba. B 1 -vitamin-tartalma 75 mg. A sortávolság 40-50 cm legyen. de magasabb. azóta is néhányan termesztik. Külföldön langyos. • Környezeti igényei.és vízigénye azonos az előző kettőével. akad azonban kétéves változata is. hogy a következő szedésig újabbak fejlődjenek. őszi vetés esetén a korai burgonya. a növénytávolság 25 cm körül. de kevés fénnyel is beéri és a gyenge árnyékot is jól viseli. A levelek alapszíne sötétzöld. így öntözés nélkül nem termeszthető. középkötött talajokon is szépen díszlik.

146. ábra. Mezei saláta

vel), a fejes saláta, a nyári retek és a korai bab is számításba jöhet. Utóterményként a bab, az uborka, a paradicsom és a késői káposzta jöhet számításba. Jól előkészített, morzsalékos magágyat kíván. Késői vetés esetén megfelelően kell nedvesíteni. • Fajtái. DEUTSCHER GEWÖHNLICHER, DUNKELGRÜNER VOLLHER-ZIGER, ETAMPES. A HOLLANDISCHER BREITBLATTIGER igen bőtermő fajta, széles, hosszú, nagy levelekkel. • Termesztése. A legkorábbi vetés március elején, közepén van. Ettől az időtől kezdve folyamatosan vethető. Mindaddig szabad vetni, amíg az egyéb salátanövényeket, főként a fejes salátát megelőzi. Május második felében a madársalátának le kell teremnie. Gyors fejlődése miatt másodnövényként is termeszthető. Általában augusztus második: szeptember első felében vetik. Ez esetben még késő ősszel szedhető. Kisüzemben 10-15 cm sortávolságra vetjük, de 1-2 cm-nél mélyebbre ne kerüljön a mag. A csírázás 10-14 napra várható. Kéthetenként érdemes ismételni a vetést. A kelés biztosítása érdekében gondoskodni kell a beöntözésről. Soros vetés esetén 6 kg mag elegendő hektáronként, kis területen vagy melegágyba szórva 10 kg magnak megfelelő adagot kell vetnünk. A kelést követően gyorsan kell kapálni, mert a gyomok a gyenge madársalátát nagyon elnyomják. A tenyészidő során több kapálásra nincs szükség, s öntöznünk sem kell. • Szedését 5-6 lombleveles korban kell elvégeznünk. Kézzel szedjük úgy, hogy a töveket gyökerestül tépjük fel. Ha csak lehet, száraz időben szedjük, mert a nedves madársaláta könnyen befülled. Ha téli szedésre számítunk, akkor a madársalátát főleg azért, hogy szedni tudjuk, meg kell védenünk a hótól. Ezt a védelmet többféleképpen lehet biztosítanunk. Lehet melegágyi ablaktakarással vagy fólia ráhelyezésével. Mindkettőt még a hó leesése előtt rakjuk a madársalátára. Lombbal vagy szalmával is takarhatunk. Még így is könnyebben tudjuk szedni a növényeket a hó alól. • Hajtatása. Hidegágyban vagy hideg fólia alatt fűtés nélkül hajtatható. Ehhez jól előkészített talajba szeptember közepén, végén 10-15 cm sortávolságra kell vetni. Négyzetméterenként 2-3 mag szükséges. Szeptemberi vetés esetén fél kg-os négyzetméterenkénti termés érhető el. A szedést december—február közepe közti időben lehet várni. Nagyon kemény teleken az ablakokat takarni is érdemes, de il yen esetben a lisztharmat gyakran károsítja a madársalátát. Melegágyban vagy üvegházban szintén hajtatható. Rövid tenyészideje miatt, késő ősszel és egésztélen, előterménye lehet a melegigényesfőnövényeknek, így a paprikának vagy a paradicsomnak. Fűtéssel a tenyészidő valamivel lerövidül, de a fűtés nem fizetődik ki. Igy elsősorban olyan üzemben lehet fűtött helyen termeszteni, ahol a fűtés nem kerül pénzbe. Szedés után letisztítjuk a hajtatott madársalátát. Vigyázzunk arra, hogy száraz maradjon. Nagy tömeget ne csomagoljunk egybe, mert befülledhet. Igen rövid ideig tartható el, még télen is csak 1-2 napig.

220

Endivia saláta A vadon növő endívia saláta kétéves, a termesztett egyéves növény. Levélzete fajta szerint elég eltérő. Általában kerek, erősen fodrozott, csipkézett levélzete van. Színe sötétzöld, ám ez fajtánként változhat. A levélnyél és a levélerezet meglehetősen húsos. A görögök és a rómaiak már ismerték a termesztett endíviát. A középkorban számtalan író megemlíti nemcsak a növényt, hanem annak termesztését és hajtatását is. Nyugat-Európában igen elterjedt, hazánkban nem ismerik és nem is fogyasztják. íze hasonló a fejes salátáéhoz. Egy kissé kesernyés is, ezt a benne található inzulin okozza. Sok ásványi sót tartalmaz, így 20 mg meszet, 70 mg foszfort, 1 mg vasat; a vitaminok közül 12 mg C-vitamin, — 1200 I. E. A-vitamin van benne 10 dkg-onként. Rövid tenyészideje miatt zöldségesforgóban jól hasznosítható másodnövényként, de növényházi hajtatása is elterjedt. Rövid tenyészideje és hidegtűrő képessége miatt jó előveteménye a hajtatott melegigényes zöldségnövényeknek. • Hőigénye. Hasonló a fejes salátáéhoz, tehát alacsony, 13-16 °C-ot kíván a fejlődéséhez. Irodalmi adatok szerint azonban az átteleltetést kevésbé bírja, mint az áttelelő fejes saláta. • Fényigénye. Szintén a fejes salátához hasonló. Kimondottan hosszúnappalos növény. Ezért, ha nyáron vetik magszárba szökik, anélkül hogy befejesedne. Ebben természetesen közrejátszik a magas hőmérséklet is. • Vízigénye. Meglehetősen nagy, leginkább a zellerhez hasonlítható. Öntözés nélkül nem termeszthető sikerrel. • Tápanyagigénye szintén nagy. Jó átlagtermés esetén 180 kg N -t, 50 kg foszfort, 400 kg káliumot és 100 kg kalciumot von ki hektáronként a talajból. A könnyű, jó szerkezetű, gyorsan felmelegedő, jól trágyázott talajokat szereti. A nehéz talajokon nem díszlik. A kémhatásigénye 6,5-7,8 pH között van. • Növényi sorrend, talaj-előkészítés, trágyázás. Általában július közepe és október vége közti időben foglalja le a területet. Ebben az időszakban másodnövényként kell termeszteni. Jól terem zöldborsó, saláta, spenót, retek, káposztafélék, korai burgonya után. Jó utónövénye a sárgarépa és a hagyma. Az endívia alá a szokásos talaj-előkészítést kell végezni. A korán lekerülő elővetemény után egy közepes kultivátorozás, esetleg egy alapos tárcsázás is megfelelő lehet. • Fajtáit két csoportba sorolják. Az egyik csoportba a Cichorium endivia var. latifolium fajták sorolandók. ESKARIOL SÁRGA. A fej kehely formájú, mely könnyen kötözhető és halványítható. Elsősorban korai termesztésre alkalmas, hajtatásra kevésbé jó. Tenyészideje rövid. ESKARIOL ZÖLD. Színe élénkzöld vagy tompazöld. Jól tartósítható és hajtatható. ÖN HALVÁNYU LŐ, ZÖLD, TÉLI EN D iVIA. Korai termesztésre, sűrű sorállás mellett jól használható. Csak közepes minőségű termést ad.

147. ábra. Endivia saláta

221

NUM MER FUN F (Bubikopf). Igen gyorsan növő, önhalványuló, nagy telt fejű. Jó korai, nyári és kora őszi fajta. A másik csoport a Cichorium endivia var. crispum. NAGY ZÖLD FODROS. Hajtatásban közepesen jó, nagyon jól halványodik, szabadföldön jól tartósítható. TOLLFO D ROZATÚ. Sötétzöldes-szürke színű. Hajtatása kevésbé jó. SÁRGA FODROS. Többnyire sok, hosszú, keskeny levéllel, közepesen kemény fejet képez. Változó árnyalatú, zöld színű fajta. Szabadföldön igen jól terem, hajtatni nem érdemes. • Szaporítása. Vetése elsősorban attól függ, hogy mikor szándékozunk felhasználni. A palántanevelés 6-7 hétig tart, a vetés és a szedés között pedig 18-22 hét te/ik e/. A már említett július közepi ültetéshez június első felében végezzük a vetést. Magját hidegágyba vagy szabadföldi ágyba vetjük. A ritkábban termesztett nyári endíviát február közepe és március közepe közti időben vetjük el melegágyba, s a kész palántát március közepétől április első feléig ültetjük ki a szabadba. Így június, július folyamán szedhető. Ha szeptemberben akarunk endíviát a piacra termelni, akkor a magot június elején vetjük, a növényt pedig július közepén ültetjük állandó helyére. A nyári fajták rövid tenyészidejűek, apróbb növésűek, ezért ezeket 20 x 30 cm-re ültetjük. A vetésnél, a ki ültetésnél egyaránt gondoskodni kell az öntözésről. A palántaneveléshez ritkán vessük a magot, ellenkező esetben a palánták megnyúltak lesznek. 1 00 m 2 felület beültetéséhez 2 g magból elegendő palántát nyerünk. Ezt a palántamennyiséget 1-2 m 2 -en fel lehet nevelni. Helybevetéssel kevésbé érdemes szaporítani. A palántákat a nem nyári fajtáknál 30 x 30 cm-re ültethetjük. Jól fejlett palántákat ültessünk, melyeknek már 4-6 levelük van. A külső nagy leveleket visszacsípjük vagy vágjuk. A valódi téli endíviát júliusban, augusztus elején ültetjük ki. Nem szabad mélyebbre ültetni, mint palánta korában, mert nem fog fejet képezni. • Ápolása rendszeres öntözésből és gyomtalanításból áll. Jobb, ha árasztva öntözzük. A fejek öntözését nem viseli jól, gyakori a botritiszes fertőződés. • Hajtatása. A hajtatás időpontja nagyon e/térő lehet. Melegházba október, november közötti időben ültetjük ki, amiből január, február folyamán kapunk szedhető termést. Ehhez szeptember első felében vessük el a magot. Melegágyba még szeptember közepén ültetünk, ezért a magot augusztus elején vetjük. Ez esetben novemberben, decemberben tudunk termést szedni. A hidegágyi hajtatást két időpontban szokás végezni : szeptember közepi kiültetéssel november, december folyamán tudunk szedni. Ehhez a magot július végén kell elvetnünk. Augusztus közepi kiültetéshez június végén vetünk és októberben szedhetünk. Hidegházban vagy fűtetlen fólia alatt három időpontban lehet hajtatni. Októberi ültetés esetén márciusban szedünk, a magvetést szeptember közepén végezzük el. Auglisztus eleji kiültetéshez június végén vetünk és ez esetben októberben tudunk szedni. Szeptember eleji ültetés esetén november—decemberben szedhetünk, ehhez a magot júliusban kell elvetnünk. Valamennyi esetben hidegágyba vagy szabadföldi ágyban kell a palántát nevelnünk. A kiültetést lehetőleg földlabdával végezzük, hogy a fejlődésben ne következzen be visszaesés. Atéli endíviát üveg alatt sokat kell szellőztetni. Afűtésnél arra ügyeljünk, hogy ne csökkenjen 2 °C alá a hőmérséklet. • Halványítás. Halványításra csak a jó fejlett növények alkalmasak. Lehet egyszerűen szalma- vagy virágcserép-takarással is, de leghelyesebb a levelek összekötésével halványítani. A növényt egy helyen, nem egészen a csúcsi részen kell összekötni. Ez az endívia 2-3 hét múlva értékesíthető. A szabadföldi halványítás általában októberben időszerű. Az összekötött növények levelei közé víz nem juthat, mert az gyorsan rothad. Öntözéskor erre ügyeljünk.

A téli endíviát állandó helyéről kiszedve zöldségespincében is lehet tárolni. A gyökereket, kihúzott töveket sűrűn egymás mellé gyengén nedves homokba ültetjük, majd kötés nélkül, esetleg vékonyan szellős anyaggal takarjuk. Téli tárolásnál kötözésre nincs szükség. A termés mennyisége a szaporítás időpontjától és a fajtától függ. A növényházi endívia január—februári szedés esetén 2 kg körüli termést ad négyzetméterenként. Márciusban hidegb/okkbó/vagyfólia alól 3 kg-ot, március—áprilisi hidegágyitermesztésből 4 kg termés várható négyzetméterenként. Szabadföldről 1 00 m 2 -ről 700 kg termés várható. A legrövidebb tenyészidejű fajták 500-600 kg termést hoznak. A szántóföldi hulladék kb. 15%.

Cikóriasaláta
A cikóriasaláta őse a hazánkban gyomként is előforduló katáng, melynek virágzata gyógynövény. Már a görögök és a rómaiak is ismerték a vad- és a kultúrcikóriát. Európában ma egyre inkább terjed. Különösen Belgiumban és Hollandiában ismert, ahol egyike a legkeresettebb téli zöldségnövénynek. Magyarországon még kevesen ismerik, sem táplálkozási értéke, sem termesztésmódja nem köztudott. Az idegenforgalom növekedésével azonban nálunk is egyre többen kedvelik meg. Ahol fogyasztják, ott a téli időszak egyik jelentős vitaminforrása, emellett nagyon ízletes salátanövénye. Mellette szól az is, hogy szedés után hűvös helyen hetekig is tárolható és sokáig friss marad. Jól segíti az emésztést s gazdag ásványi sókban, így mészben, foszforban egyaránt. 100 g-onként 4,5 mg karotint tartalmaz (a sárgarépáé 5-7 mg). C-vitamin-tartalma nem jelentős, 6-8 mg, s 1-2 nappal a szedés után már ez sem marad meg, viszont a karotintartalma még 3 hét múlva is magas. Tárolása, csomagolása könnyen megoldható. Egyszerűen és jól szállítható. • Termesztési feltételei. Üzemileg jövedelmezően hajtatható. Nemcsak növényházban, hanem fény nélküli pincében is termeszthető december elejétől egészen február végéig, márciusig. A szaporítóházak asztalai alatti helyet is használhatjuk erre a célra. Ha 20 °C körüli talpmeleget biztosítunk neki, akkor hajtatása 3 hét alatt befejeződik. Tehát a termesztőhelyiség, beszámítva a ki- és behordás idejét is, havonta egy-egy alkalommal hasznosítható cikóriával. Különösen a gyengén fűthető növényházakban előnyös hajtatni, mert ezekben február közepéig nincs értelme melegigényes zöldségféléket termeszteni. Így uborka, paprika, paradicsom hajtatása előtt a cikória jó előtermény lehet. Ha sikerülne a termesztőket megismertetni, megkedveltetni hajtatásával, nagybani termesztés esetén exportálni is lehetne. A belföldi piac egyelőre keveset vásárol. Bár évelő növény, magtermesztéshez két év szükséges. A magvetés évében karógyökeret és levélrózsát fejleszt. A második évben lehet magot fogni róla. Hajtatására az első évben sor kerül. • Hőigénye. Megegyezik a sárgarépa és a petrezselyem hőigényével. Így igen korán, február végén vethető volna. A hajtatáshoz megfelelő gyökerek biztosítása érdekében azonban csak tavasz végén, május—júniusban vetik. Ez azért alakult így, mert korai vetés esetén a gyökerek őszig elöregszenek és hajtatáskor gyengébb minőségű termést hoznak. • Fényigénye nem tisztázott pontosan. Termesztésben a fénnyel szemben nincs különösebb igénye. A hajtatásban egyáltalán nem kell számára fény, sőt már gyenge fény hatására is 1-2 nap alatt megzöldülnek rózsái és akkor már élvezhetetlenné válik. • Vízigénye nem nagy. Öntözés nélkül is jól megterem, ha keléskor elegendő

223

vizet kap. A szabadföldi termesztéshez hasonlóan a hajtatás idején sem kíván sok vizet, sőt a nedves talaj a fejlődő levélrózsa rothadását is előidézheti. • Tápanyagigénye jó közepes. Szabadföldön hektáronként 170 kg N -t, 52 kg P-t, 190 kg káliumot von ki a talajból. Atrágyamennyiséget ennek figyelembevételével kell megállapítani. A talajban nem nagyon válogatós, de szép, egyenletes gyökereket inkább közepes kötöttségű vagy laza talajon várhatunk. • Növényváltás, talaj-előkészítés. Mint gyökgumós, az istállótrágyázás utáni második szakaszba kerül. A május közepe, június vége közti vetésidő miatt korán lekerülő zöldségnövények (retek, saláta, borsó, zöldhagyma) után is vethető. Késő őszi szedése miatt inkább a melegigényes paprika, paradicsom, uborka követheti. Mezőgazdasági növényekkel termesztve két gabona közé kerül. Korán lekerülő takarmánykeverék után is vethető. A cikória előtt mintaszerű talaj-előkészítést kell végezni. A késő tavaszi vetéshez jó magágy szükséges. A kellő nedvesség biztosítására vetés előtt és után egyaránt hengerezni kell. • Termesztett fajtái. WITLOF. Középkorai és késői hajtató FR UH E M ECKER LNER. Korai hajtatásra jól bevált holland fajta. MEILOF. Nagy, holland fajta, melyet késői hideghajtatásra használnak. WOLFERO PRIMO. Speciális korai hajtató. WOLFERO SECUNDO. /gen kedvelt korai hajtató. WOLFERO TARTIO. Közepes tenyészidejű, hideghajtatásra is alkalmas. WOLFERO KWINTO. A legjobb hideghajtatásra alkalmas fajta. IVOR I N E. Kitűnő téli fajta, mely még kora tavasszal is értékes termést hoz. • Szaporítása. Magról szaporítjuk. Hektáronként 7-9 kg magot kell vetni. A vetési idő a fajtától függően május eleje és június közepe közötti időszakban van. Ennél később már csak akkor vessük, ha öntözni tudjuk, de július 10-e után már semmiképpen ne. A sortávolság 30 cm körül a legmegfelelőbb. Kelés után, ha már elérték az 5-10 cm magasságot, 10 cm-re ritkítjuk a növényállományt, hogy vastag gyökerű cikóriát kapjunk. Növényápolása rendszeres gyomirtásból áll. Eddig kapálták a cikóriát, de gyomirtással is megoldható a gyomtalanítása ugyanúgy, mint a sárgarépáé vagy petrezselyemé. E célra az A1114 vagy Merkazin nevű gyomirtó eredményesen használható. Ha kapálással gyomtalanítunk, akkor 2-3-szor kell kapálni a tenyészidő alatt. öntözni nem szoktuk. Késői vetés vagy rendkívül száraz időjárás esetén meghálálja az öntözést. Külföldön, kisüzemben javasolják a palántázással való szaporítást is. Hazai megfigyelések szerint a palántázott gyökerek nagy százaléka talpas és elágazó lesz. Késő ősszel, október közepetáján szedjük. A felszedett gyökereket úgy lombtalanítjuk, hogy 2 cm-es levélcsonkot hagyunk. Igy a szívlevél megmarad, s ebből fejlődik majd hajtatás során a tőrózsa. A teljesen csonkig visszavágott cikóriagyökér már nem tud rózsát képezni. A helyesen lombtalanított gyökereket télen 0 °C körüli

148. ábra. Különböző fejlettségű cikóriagyökerek

224

Elsősorban talajfűtéses növényházban tudunk jó eredményt elérni. A ritkán jelentkező gyökértetvek ellen talajfertőtlenítéssel lehet védekezni. • A hajtatás időpontja. Az egyenetlenül. egymástól 1. végleges helyére telepítjük. de károsíthatja a hajtatásban a szklerotiniás rothadás vagy a salátaragya is. hűvös pincék is alkalmasak erre. s azt a talpkészítés előtti napokban jól beöntözve kazalba rakjuk. Az így fejlődő levelekből etiolált kemény rózsafejek képződnek. A kórokozók közül szántóföldön egy sem veszedelmes a termesztésére. s jelentéktelen az egész vékony 2 cm-es és a nagyon vastag 7 cm-es. a tenyészidő legfeljebb egy héttel hosszabb.5 cm-es sortávolságra.73 7 cm 88. illetve 10 cm-es részek maradjanak.60 4 cm 40. továbbá a termelt saláta kifejlődésének üteme a gyökér vastagságától függ. 4. Ezt a rózsát értékesítjük salátakészítés céljára. több lesz közöttük a zárt fej. A hajtatáshoz olyan széles trágyatalpat készítünk. A 3. Legnagyobb mennyiségben. A termelt rózsák vastagsága. A visszavágás hatására a fejek átlagsúlyában erős csökkenés következik be. Előfordulásuk erősen összefügg a nedvességgel. A méret szerinti gyökérválogatásnak tehát nagyon lényeges szerepe van. A növényházi hajtatásra december 1 -től négyhetes időszakban kerülhet sor előveteményként. és termőfölddel borítjuk.72 5 cm 54. Melegágya kban vagy fólia ágyakban talpfűtéssel. Decemberés február vége közti időben a fajtától függően hajtatható. A tapasztalat szerint 160-200 cm széles ágyak a legmegfelelőbbek. mely klorózis formájában jelentkezik a szántóföldi termesztésben. kétharmad részben 4 cm vastagságú gyökereket kapunk. A fennmaradó egyharmad rész 3. A gyökerek visszavágásának hatására a fejek lassabban fejlődnek ki. A begyulladt trágyát 30-35 cm-es vastagságban rakjuk le.20 A vastag gyökereket vissza lehet csonkítani.helyiségben tároljuk.14 6 cm 69. • A hajtatás technológiája. ezért a hajtatásnál használt talaj ne legyen túl vizes. Hidegblokkban talpmelegről szintén gondoskodni kell. tehát ha egyszerre szedik a nem visszavágottakkal. Hajtatásra természetesen a levélrózsás rész marad. majd az épeket átmérőjük alapján osztályozzuk. február 15-ig lehet hajtatni. Növényházban célszerű ilyen mélységű árokba tenni. mint növényházban vagy melegágyakban. válogatás nélkül berakott gyökerekről eltérő időben kapunk szedhető anyagot. kb. Hajtatás előtt a tárolt gyökereket át kell válogatnunk. A hajtatás időtartama itt is változatlan. hogy két oldalról jól elvégezhessük a szükséges ápolási munkákat. A gyökér fejlettségétől nagymértékben függ a fejlődő rózsa minősége. Kihűlt melegágyak. Irodalmi források szerint a talaj magnéziumhiánya fiziológiai megbetegedést idézhet elő. szintén előterményként. hogy azokból csak 5. A beteg vagy sérült gyökeret eldobjuk. Hektáronként 250 000 db hajtatásra alkalmas tővel számolhatunk. Melegágyakban vagy talpfűtés nélküli növényházakban ajánlatos melegtalpat készíteni. Talajfűtés nélkül ajánlatos trágyatalpat készíteni a cikória alá még növényházban is.5 cm-re helyezzük el. Hajtatáskor a lombtalan gyökereket melegtalpra helyezzük. E célra friss istállótrágya kell. illetve 5 cm-es. A kezelés tehát attól függ. hogy a főnövényt mikor akarjuk kiültetni. de szükség esetén prizma is megteszi. A nagyság szerint szétválogatott gyökereket 3. • Hajtatása.29 3 cm 28. Egy gyökér tenyészterületigénye a következőképpen alakul : Gyökérvastagság Tenyészterület/cm 2 2 cm 20. 2-3 nap múlva a meleg trágyát jól összetaposva (ilyenkor kell 30-35 cm-es talpvastagságnak képződnie) kerülhet 15 Zöldségtermesztés 225 . majd ha jól begyulladt. A lombozatot károsító levéltetvek ellen nikotinnal vagy parathiontartalmú szerekkel védekezhetünk. 5 cm-es gyökereket úgy lehet visszavág ni. A gyökerek átmérője 2 és 7 cm közötti lehet.

Atrágya fölé 1 cm-es vastagságban vetésre használt átlagos nedvességű melegágyi földet terítsünk. 149. amit 20-30 cm-enként dróttal fogunk össze. törött leveleket eldobjuk. kis mennyiségben pedig virágcserépben. mint az előzőé volt. hogy a különböző vastagságú gyökereken eltérő a képződött rózsák minősége. így a rózsa levelei nem esnek szét. Erre ismét melegágyi vagy laza kerti föld kerül. A hajtatásra nem alkalmas. A trágya fölé kerülő föld nedvessége olyan legyen. hogy a cikória minden része hasznosítható. Ez ugyanis a képződő levelek közé jut. 18-22 °C közötti hőmérsékleten 18-20 napra szedhető a cikória. túl apró vagy nagyon fejlett gyökerek és a felszedés után levágott levelek. Hogy a földréteg ne csússzon szét. Hajtatható a cikória sötét fólia alatt is. Ebbe a földbe helyezzük a már ismert tenyészterületre a cikóriagyökereket.sora telepítésre. Fogyasztásnál kellemetlenséget okoz. Legrosszabb minőségű a legvastagabb. 20 cm-es deszkakeretet kell készítenünk. melynek vastagsága a cikóriagyökerek hosszával azonos. ha a homok a levelek között marad. Cikóriahajtatás fekete fólia alatt 226 . A legkülső szennyezett. hogy a rózsatövekhez 3-4 mm vastag gyökérrészt is vágunk. akkor Botrytis vagy Sclerotinia léphet fel és a képződő rózsák berothadhatnak. s a megtisztított rózsákat osztályozzuk. Az elduggatott gyökerek fölé ismét egy 20 cm széles deszkakeretet helyezünk. A 3-5 cm közötti átmérőjű gyökereken 30-40%-nyi első osztályú rózsa képződik. A talajt egyik végén megbontjuk és soronként emeljük ki gyökérrel együtt a rózsákat. 6-7 cm-es átmérőjű gyökerekből képződő rózsa. lehet kezdeni a szedést. A szedés akkor kezdődhet. Ha meggyőződtünk róla. gyökerek igen jók állati takarmánynak. így a 3 cm-es gyökérnagyság a leggazdaságosabb. A kiszedett tövekről a rózsát éles késsel vágjuk le úgy. A meleg hatására megindul a nedvkeringés és a gyökerekben tároló tápanyag hatására a rózsaképződés is. s onnan nagyon nehéz teljesen eltávolítani. • Szedés. A termesztőnek — jövedelmezőségi okokból — fontos. mintha azt magvetésre vagy palántázásra használnánk fel. amikor 17-18 nap után a képződő rózsák már megrepesztik vagy kissé felnyomják az elsimított takaróföldet. ábra. Ez 20 cm körül lehet. Ha ez a talajréteg nedvesebb. Minthogy egy négyzetméter felületen a 3 cm-es átmérőjű gyökérből lehet a legtöbbet elhelyezni. hogy homokot vagy nagyon homokos talajt a felső takarásra ne használjunk. Érdemes megjegyezni. hogy a rózsák többsége már kifejlődött. Nagyon kell vigyázni arra.

bár őszi szaporítással több lombot fejleszt. A friss piaci igényeket zömmel házikertekből elégítjük ki. termesztett és fogyasztott zöldség növényeknek. így elsősorban nitrogént kell biztosítani számára. télen konzervként vagy mélyhűtve áll rendelkezésünkre. Jó emészthetősége. A nagy meleg és az erős fény sietteti a magszár képződését.és talajigénye. és tartalmazza a fontosabb vitaminokat. mások a kelkáposztához hasonlóan nem szeretik. hogy frissen trágyázott talajon ad nagy termést. melyek a legkeményebb teleket is jól viselik. Dús lombozatáért termesztjük. jól bírja a telet is. VI ROFLAY : igen régi fajta. Az egyes fajták hőérzékenysége között jelentős eltérés is akad. s az így termesztett spenót jó áron értékesíthető. Ezért a kert árnyékosabb részein is termeszthető.Spenőt Egyike a legrégebben ismert. Mészből csak a paprikában van több. ősszel egyaránt vethető. ami a levélzet fejlődésének elmaradásával jár. C-vitamin 100 g-onként elérheti a 60 mg -ot is. ESZKIMÓ: jó áttelelő. ha az megfelelő tápanyagtartalmú. már öntözéssel érdemes termeszteni. Hibája. MATADOR: igen bőtermő és jól áttelel. de a laza homokon is kielégítő termést ad. Az áttelelő és a tavaszi fajták a nagy hőségben alig hoznak lombozatot. A gyengén meszes és a középkötött talajokat szereti. de ellenálló fajta. Feldolgozó iparunk számára évről évre valamelyest több spenót kell. hogy rövid tenyészideje miatt jó elővetemény. Tavasszal gyorsan felmagzik és érzékeny is. Egész évben fogyasztjuk frissen vagy feldolgozva. Az ún. Sokan szívesen fogyasztják. főként csecsemők számára. 4 °C-on kezd csírázni. Az ásványi anyagok közül főként mész. FORTEXA: tavaszi szaporításra a legjobb. Igen alacsony hőmérsékleten. hogy betegségekre érzékeny. Igy vannak olyanok. A salátánál jobban átteleltethető. Nyáron pótolja az új -zélandi spenót. gyors növekedésű. Főként főzelékeket készítenek belőle. kb. Fejlődéséhez a 16 °C körüli hőmérséklet a legmegfelelőbb. az ún. s lényegesen csökken a lombtermés mennyisége. 15. A tartósítóipar szükséglete nagyüzemi termesztéssel is kielégíthető. Könnyen emészthető. A nagy nyári meleget nem szereti. mert gyorsan fejlődik és bőtermő. Vastartalma szintén jelentős. Ez az idő augusztus végétől április elejéig tart. mert nem magzik fel gyorsan. Fűtetlen fólia alól kora tavasszal mint primőr áru szedhető. 227 . Táp. de tavasszal is vethető. A friss spenót a forró nyári hónapokban és általában télen hiányzik a piacról. téli és kora tavaszi időszakban. különösen a hűvösebb őszi. A talajban nem válogatós. Tavasszal gyorsan felmagzik. Fejlődéséhez nem sok fényt kíván. 100 g-onként mintegy 200 mikrogramm. Foszforigénye kisebb. • Hőigénye. ilyenkor magszár sem képződik. Lehet utótermény is. Ez azt is jelenti. de egy meghatározott mennyiségre állandóan szükség van. melyek szedését május—júniusra tervezzük. • Fényigénye. Előnye. RESISTAL X: tavasszal. viszont káliumból sokat vesz fel. Készételek is készülnek spenótból. A lombfejlődésre a rövid nappalok a legkedvezőbbek. de tavasszal is nagy hozamra képes. Ebben az időben termesztve nem is szokták öntözni. emellett ellenálló is. nagy tápértéke miatt a fiatal és a beteg szervezet számára egyaránt jelentős. • Vizigénye. nyári fajtákat. nyári fajták azonban elviselik a júniusi hőséget is. A hazai igény nem nagy. Gyökérzete jól fejlett. ez is segíti szárazságtűrését. de foszformennyisége egyetlen zöldségfélénkét sem éri el. Sok benne a B 2 -vitamin.és foszfortartalma nagy. • Fajtái. Rövid tenyészideje miatt kevés vízzel is beéri. így nyáron nem érdemes termesztésével foglalkozni. hiszen termesztése és egyszerretörténő szedése géppel végezhető. mások már kevésbé. Ezt követően április és augusztus között igen rövid lesz a szedési idő.

A trágyázást a talaj tápanyagadottságainak figyelembevételével kell végeznünk. melyet egészen tavaszig. Csak magról szaporítjuk. A talaj-előkészítést az elővetemény lekerülése és a spenót vetési ideje szabja meg. Az ápolás esetleg gyomtalanításból áll. Célszerű vetés előtt a talajt tömöríteni. Számolva hidegtűrő képességével. fokozottan tisztán kell tartani. Február végétől április közepéig vetve. 100 kg spenót 0. de általában kertészeti forgóban a trágyás kapásnövények. Tavasszal és ősszel egyaránt szaporítjuk. Az októberi vetés csak jó időjárás esetén hoz megfelelően fejlett növényeket. a műtrágyákat azonban — főleg a nitrogént — meghálálja. de vetés után feltétlenül szükséges. Ha a spenótot géppel takarítják be. mert nem fejleszt számottevő lombot. simítással vagy tömörítéssel készítünk elő. a talaj-előkészítés azonos a tavaszi spenótéval. kertszerűen megmunkált talajba. • Áttelelő spenót. Csak egy szedéssel számolva. • őszi spenót. Erre leginkább a szeptember végi vetéssel van lehetőség. Nyári vetéskor sekély művelés is elegendő. ápolása ugyanúgy történik. Négyzetméterenként 2-2. 0. A vetést szeptember derekától a végéig végezhetjük. A vetést jól előkészített. hogy a szívlevelek megmaradjanak. A szeptember végi vetésből még fejlődik 1-2 olyan lomblevél. de ez nem gazdaságos. Augusztus közepe előtt a nagy meleg miatt nem szabad szaporítani. Házikertekben.18 kg foszfort és 0. még mielőtt a hó leesne. így paprika. Az így vetett spenót szeptember és október eleje. Egyszerre annyit szedünk.5 g mag is vethető. Az áttelelő spenót mindaddig szedhető.és utótermény. mely ellen házikertben védekeznünk kell. üzemi körülmények között gabona-sortávra (12 cm) vetik. Házikertben folyamatos szedés esetén október közepe után a megmaradt lombozat a hó alatt „tartósítható". esetleg már február végén. de akkor kézzel kell gyomlálni. Lényeges kártevője vagy betegsége. ezt követően új növénynek készíthetjük elő a talajt. mihelyt a talajra rá tudunk jutni. bab. mint a tavaszi és az őszi spenóté. Tavaszi vetéshez őszi mélyszántott vagy ásott talajt igényel.• Vetésforgó. talaj-előkészítés. Ha ritkán szedjük. 2-3 cm mélyen végezzük. November közepe táján. ugyanis a leveleket télen is szedhetjük. fűtetlen berendezésben való hajtatása. felhúzzuk a fóliát. a szabadföl- 228 . Csak magvetéssel lehetséges. A spenótot fűtött berendezésekben is lehet hajtatni. kabakosok után jól termeszthető. Burgonya. ezt négy-öt lombleveles állapotban megkezdhetjük. csak magszárat képez. hogy időnként a sorok között gyomtalanítani tudjuk. A folyamatos ellátás miatt egészen április közepéig. közepe közti időben biztosít szedhető árut. A vetés módja. nincs. így biztosítani lehet a folyamatos levélsarjadást. A száraz talaj miatt a vetést követően szükség szerint öntözni kell. tehát november elejére 4-5 levelet fejlesszen a spenót. akár hetenként megismételhetjük. Ezt a módszert házikertekben különösen jól lehet kamatoztatni. Április végétől már nem szabad vetni. Rövid tenyészideje miatt egyaránt jó elő. paradicsom. kevesebb lesz a lomb. míg a magszárak meg nem jelennek. Szaporítása. trágyázás. mert levágás után a gyomtól már alig lehetséges elkülöníteni. Vethető sorba.18 kg káliumot von ki a talajból. melyet vetés előtt szükségszerűen lazítással. Ettől kezdve szeptember elejéig vetünk őszi szedésre. Szükségletünket április folyamán általában áttelelő spenóttal biztosítjuk. míg a tavasszal vetett meg nem jelenik a piacon. mely tavasszal a vegetáció megindulásával a tulajdonképpeni első szedést biztosítja. Házikertekben folyamatosan szedjük.37 kg nitrogént. Legkifizetődőbb a hideg. korai káposzta. Házikertben szórva is lehet. hogy a hidegek beálltáig. májustól június végéig folyamatosan kapunk spenótot. A tavaszi szedést az új sarjadéklevelek adják. melyek a telet átvészelik s tavasszal szedhetők. • Tavaszi spenót. • A spenőt hajtatása. A szedés addig tarthat. de zömében március elején vethetjük. A vetést úgy kell időzíteni. borsó után szintén vethetjük. Trágyázott elővetemény után közvetlen istállótrágyát nem igényel.

táplálkozási értékre a kerti spenóthoz. s ezt az új-zélandi spenót teljesen pótolni tudja. Táplálkozási értéke magas ásványisó-tartalmában rejlik. hiszen küllemre. Télen tudunk szedni. Hűvös időben sem fejlődik. 80-120 cm hosszúra is megnő. Hazánkban terjed a termesztése. A többi tél végén. annyira eltér biológiai igényeiben. azonban az új-zélandi spenót 0 °C alatt már elfagy. Északi és nyugati hűvösebb klímájú országokban hajtatják. ez nem befolyásolja zöldlevél. 12 °C alatt nem is csírázik. A kerti spenót erősen hidegtűrő.di spenót megjelenéséig tartunk a növényen. s gyakori nyári növénye a házikerteknek. Kúszó pozsgás szára van. és így télen egyszer szedhetjük. ábra. Kísérletekkel még nem tisztázott. Optimálisan 25 °C-on fejlődik. Ezt maguk a fogyasztók nem is nagyon tudják.hozamát. lágy szárú növény. különösen a főváros környékén. haragoszöld levelei vannak. virágzik. ízre. Bár a hosszúnappalok alatt bőségesen virágzik és köt. Mihelyt azonban január végén a nap hatására több a fény és a meleg. A legforróbb nyári hónapokban érzi igazán jól magát. nem mozgatható sátrakban a vetést szintén szeptember végén végezhetjük. Szereti a párás meleget. deltoid vagy háromszög alakú. nem ad elegendő zöld tömeget és növekedése is nagyon lassú. Húsos. Az új-zélandi spenót gépi szedése egyelőre nem megoldható. • Vízigénye. lassan új levelek is képződhetnek. Ennek mennyisége a napfényes órák számától függ. Ekkor nem lehet új levél fejlődésével számolni. Száraz vidékeken. kis vízadagokkal való öntözéssel segítjük elő dús lombozatának fejlődését. pozsgás. Amennyire hasonló küllemre. Rövid megvilágítás mellett is szépen díszlik. kora tavasszal lehetséges. • Hőigénye. öntözés nélkül bizonytalan a termesztése. Új-zélandi spenőt Az új-zélandi spenót egyéves. ízre alig tér el a kerti spenóttól. Az új-zélandi spenót hajtatása 229 . legfeljebb vegetál. Igény azonban nyáron is van friss spenótra. Stabil. ill. • Fényigénye. Szabadföldön nappal közömbös növénynek tűnik. így gyakori. amikor nyáron nincs kerti spenót. Igen jelentős házikerti növény. Nagyon kedveli a nedvességet. mert a levélzet a legnagyobb hidegben sem megy tönkre. mert abban az időszakban ad a spenóttal azonos értékű főzeléknyersanyagot. 150.

A talaj-előkészítés nem tér el más kis gyökérzetű növényekétől. amikor a cserepekbe márciusban vetett új-zélandi spenótot április végén 4-5 leveles állapotban szabadba ültetik. Így a szabadba vetett spenóttal szemben 3 héttel előbb kapunk termést. zöld levelet. Palántáit április hónapban. talaj-előkészítés. mert így egészen az őszi fagyokig rendszeresen szedhetünk róla friss. A talajt igen gyorsan benövi. Talajban nem válogatós.• Tápanyagigénye. Nagy tömegben nem tanácsos tárolni. az egész ágyat gyorsan benövi és szedhető. A későbbi vetésekhez azonban a kelésig vizet kell biztosítanunk. • Hajtatása. nagy tenyészterület-igénye van. Az új-zélandi spenótnak nincsenek fajtái. Tápanyagigénye miatt — közvetlen trágyázás után — a forgó első szakaszába kerülhet. • Szaporítása. saláta. Elsősorban a nitrogén iránt igényes. majd folyamatosan június elejéig vethető. Házikertben ezt a változatot. A korai szabadföldi termesztésnek az a módja is elterjedt nyugaton. Így zöldhagyma. • Vetésforgő. Öntözéséről a nagy szárazság idején ajánlatos gondoskodni. s melegágyi földdel megtöltött 6-8-as cserépbe 3-4 db-ot helyeznek el. A területet kétszer lehet vele egy évben hasznosítani. s a hajtásvégeket körömmel visszacsípjük. amikor a hajtások már elérik a 40 cm hosszúságot. rendzerint egy előtermény után ültetik ki. Ekkor a lomblevelek egy részét. akkor az elővetemény lekerülése után jól elmunkált magágyat kell biztosítanunk számára. Ha a saláta és retek kikerül. Ennek kétféle változata terjedt el. amíg az első őszi fagy el nem pusztítja. 230 . áttelelő spenót. de közben már hetenként legalább kétszer szedik. Külföldön. Az új-zélandi spenótot egyszerre vetik a hajtatott salátával vagy retekkel. Egy fészekben 2-3 mag vethető. Az ablakot június elejéig rajta hagyják. A szedés akkor kezdhető. fajtamegjelölés nélkül szólnak.vagy trágyakazal közelében is. karalábé után is vethető. s a soron belül 40-50 cm-re készítünk fészkeket. így a visszacsípés egy-egy metszésnek is megfelel. • Szedése. Az egyik szerint február végén a magvakat beáztatják langyos vízbe. Ha azonban másodnövényként termesztjük. Hetenként egyszer szedhető mindaddig. Ellentétben a kerti spenóttal. • Fajtái. korai borsó. amíg a talajt be nem fedi. Legkorábban április végén. Négyzetméterenként 2 kg körüli terméssel lehet számolni. mert könnyen berothad. Hektáronként 5-8 kg vetőmagra van szükség. Külföldi szerzők is csak általában a fajról. gyomtalanításból áll. tehát a korai szabadföldi termesztést nálunk is lehet csinálni. A sortávolság 50-80 cm. • Ápolása. Jól érzi magát a komposzt. így szereti a közvetlen trágyázott területet. 2-3 cm mélyen. burgonya. A hajtatás másik módja egyszerűbb. Magtermesztés esetén foszfortrágyát is fokozott mértékben kíván. ha kielégítő a tápanyagigénye és elegendő vízhez jut. A visszacsípés miatt a levélhónaljakból újabb hajtások fejlődnek. A cserepeket ezután melegágyba vagy hidegágyba helyezik. Szállítása a kerti spenóthoz hasonlóan történik. főleg a hűvösebb klímájú országokban gyakran hajtatják. tehát 6 hétre a spenót vetésétől. A leszedett leveleket ládákba rakjuk.

akkor igen jó terméssel számolhatunk. foszfor és vas is van benne. Bár gyökérzetével jelentősen gazdagítja a talaj nitrogéntartalmát. — —7 °C-ot is kibír. uborka vagy káposzták után közvetlen vethetjük. Nyári termesztése még házikertben is csak kísérletképpen javasolható. felszereltséget. ha száraz a talaj. ez esetben nem kell trágyázni. évben vetjük ugyanarra a területre. nagyobb szakértelmet. Tavasszal virágzás előtt —4. — —2 °C-ot. virágzáskor pedig —1. Mégis a friss. Egyébként is igen apróra nő. hanem kalória. így házikertben.H üvelyesek Borsó Tápértéke eltér a többi zöldnövényétől. A nagy meleget. trágyázás.és fehérjeértéke is nagyobb azokénál. háromszor annyi. melyet zölden fogyasztunk. különösen a korai borsóra van a fogyasztóknak igénye. mely már 3-4 °C-on csírázik. Különösen a vetést követő időszakban kell alaposan beöntözni.és a mélyhűtőipar számára. Öntözéssel azonban több kötésre lesz képes. Ha azonban a trágyázást követő 3. fehérjetartalma pedig még zölden is kb.és a C-vitamin-tartalma jelentős. A homokon is jól díszlik. a lisztharmat tönkreteszi. Ha ebben az időben elég vizet kap. jó erőben levő vályogtalajokat. A vitaminok közül a B1-. A másik kritikus időszak a virágzás és a kötődés ideje. Éppen ezért a borsót mindig megtaláljuk a házikertben. mert nemcsak vitaminokban gazdag. mégis meghálálja a tavaszi nitrogéntrágyát. Az egymást követő években ne kerüljön ugyanarra a területre. Házikertben. • A talajban nem válogatós. Szereti a mély rétegű meszes. • Vetésforgó. ha a szárazsággal jár együtt. Igaz. tartós tavaszi fagyok esetén lefagyhat. de a tavaszi homokverés sokszor jelentősen károsítja. Jelentős a szénhidrát-tartalma is. A zöldborsót ma már teljesen gépesítve termesztik a konzerv. a kiskertekben öntözés nélkül termesztik. hosszabb lesz a szedési idő. márciusban ez nem szokott még előfordulni. később azonban újra kihajt és fejlődik. Termesztése nem igényel különösebb befektetést. nemcsak itthon. talaj-előkészítés. Ha lombja erős. 231 . B2. • Vizigénye meglehetősen nagy. Bár nitrogéngyűjtő növény. különösen. Az utóbbiból 10 dkg-onként 20 mg. Sok mész. és a páratartalom is magas. és legveszedelmesebb betegsége. nem bírja. Korai vetésnél. Az alaposan trágyázott paprika. de a közfogyasztásban is csak az a borsó számít kertészeti növénynek. hanem külföldön is. Így kimondottan nagyüzemi zöldségnövénynek számít. ennek ellenére helytelen a borsót tápanyagban szegény talajon termeszteni. • Hidegtűrő növény. akkor már gondoskodni kell megfelelő tápanyag-utánpótlásról. Az il yen borsó kalóriaértéke megközelíti a burgonyáét. kisüzemekben egyaránt kifizetődő.

Petit Provencal. a GLÓRIA Dl QUIMPER. a MIGNON. a kelés megindulhat. mely Alaska és Vorbote néven is előfordul. a JUWEL. amikor még nem számíthatunk kicsírázásra. Házikertben ezeket nemigen termesztik. A tavaszi zöldségnövények közül a borsó vethető legkorábban. legyengült csírázott növényt. Hogy a szedési időt megnyújthassuk. mint foszforból. Közepes tápanyag-ellátottság esetén 1-1. mihelyt a hőmérséklet kedvezővé válik. Ennek felét ősszel az ásáskor. a másik felét a tavaszi nitrogénkiszóráskor adjuk és dolgozzuk be a talajba. mélyhűtésre és gépi termesztésre javasol hatók. már február végén. a LAXTON'SUPERB. Ízre is hasonló a friss borsóhoz. A velőborsók hosszabb tenyészidejűek. A borsó jó talaj-előkészítést igényel. hivatalosan ezek a fajták vagy kifejtő-. Ez tömöttebb növekedésű. hogy hüvelyesen fogyasztható. Az igényesebb velőborsót március közepén vessük. a kórokozók is jobban fertőzik. Sajnos. a G RUNE PERLE. így elsősorban korai. s a hüvelye élénksárga színű. és így korán kapunk zöldborsót. Az ország más részein esetleg kicsírázik télen a mag. Jelenleg a hivatalos fajtajegyzékben egy HENRIK nevű fajta található. Eléggé cukros. mint a kifejtők. Nagy a foszforigénye. Noha a köznyelvben a kertben termesztett borsót cukorborsónak nevezik. Ennek az az oka. a KONZERVGYÖNGYE. e termesztési mód éghajlati adottságaink miatt nem alkalmazható. A teljesen trágyázatlan talajon azonban 2-3-szoros adaggal kell számolni. • Tavaszi korai borső. de kevés remény van a sikerre. vetés előtt a talajt elsimítjuk. Igen sok borsófajta van a forgalomban. E termesztési mód lényege. Tavasszal. hogy gyorsan leérik. hogy magjuk éretten sima. Hivatalosan 3 nagy csoportba osztjuk a fajtákat : kifejtő-. Ha nagyon megülepedett télen a talaj. laza talajon mélyebben. A mérsékelt nitrogéntrágyázás nem jár a virágok elrúgásával. Ezt exportálni szokták. hüvelyszín ben eltérés van. de az ezt követő erős lehűlés a csíranövényt elpusztítja (-7 °C alatt). de azt még ősz folyamán szórjuk ki. hogy az egyes fajták között tenyészidőben. velőés cukorborsó-fajták vannak. A megfázott. felhasználhatóságban. kötött talajon sekélyebben. Csak a mecseki részen. Házikertben főként az átteleltetéssel történő termesztésnél ezt a fajtát használják. Nálunk a cukorborsót nem termesztik. így azok nagyobb meleget is elvisel nek. amely ősszel mélyszántással kezdődik. Házikertekben is csak kis területeken célszerű kísérletezni. termésmennyiségben jelentős eltérés lehet.5 dkg szuperfoszfát adagolható a talajba négyzetméterenként. E célra az Express fajtát használják. külföldi nevén Kleine Rheilánderin. és a folyamatos szedésre inkább alkalmas.A kezdeti fejlődés meggyorsítására 2 g pétisót adagolhatunk négyzetméterenként. ha erősen nitrogénezett a talaj. hogy a tavaszi korainál is legalább egy héttel előbb terem. Általában rövid tenyészidejűek. a SOMMETTE fajták szerepelnek a kifejtőborsók között. Ezek között is tenyészidőben. hogy a magot novemberben elvetjük. mert a hüvely belső. régi fajta az EXPRESS. A kifejtőborsók jellemzője. E fajták közül az ONWAR D. rágós membránja hiányzik. E két fajta mellett a DEBRECENI VILÁGOSZÖLD és DEBRECENI SÖTÉTZÖLD. töppedt. majd simítózzuk. a kifejtőborsóval egy időben vetett velőborsófajtával a szedés idejét jelentősen kitolhatjuk. termőképességben. Káliumból közel azonos mennyiségű műtrágyát adjunk. A cukorborsó jellemzője. A kiskertesek legkedveltebb fajtája a RAJNAI TÖRPE. Általában 232 . A kifejtőborsók közül a legkorábbi. szabadföldi termesztésre jöhetnek számításba. Hátránya. március elején is. a LINCOLN a legismertebbek. ez a túlérettség benyomását kelti a vásárlóban. • Fajtái. vagy velőborsók. Villány környékén szokott általában sikerrel járni. akkor átgereblyézzük. Az áttelelő borsó termesztésének előnye. Különösen indokolt a foszforműtrágya-kiegészítés. Főként konzervgyártásra. Tavasszal a talajállapottól függetlenül. Haragoszöld hüvelyei igen mutatósak. • Áttelelő borsó. ennél nagyobb adag már pazarlás. a COBRIT.

de ez házikertben veszélyes. Az 1 m 2 -re jutó mag mennyisége fajtától függően 1-2 dkg. mert a borsót követő második terményt a vegyszer kiirthatja. de ennek a kétszerese is megfelel. bab vagy cékla egyaránt jó utótermény. a művelés és a kártevők miatt. hogy a virágzás idején elegendő nedvesség legyen a talajban. Borsó szedés előtt 233 . Vegyszerrel ugyan megoldható a gyomirtás. Átlagosan egy négyzetméterre 100 tőnek kell jutnia. A nagy növésű fajtákból valamivel kevesebb. uborka. hogy az elvetett magból kb. Száraz tavaszon egy-két öntözéssel biztosítjuk vízszükségletét. továbbá a vetésidő összeválogatásával június végéig lekerül. A vetőmag számításánál figyelembe kell vennünk. Üzemekben egyáltalán nem is foglalkoznak vele. Házikertben ebben az időben is kísérletezhetünk termesztésével. Sajnos a borsó környezeti igényeit a mi klímaviszonyaink között nyáron nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni. és a fajta. Az alacsony kifejtőborsókat sűrű sorokba. az apróbb növésűekből 10%-kal nagyobb tőszám az ideális. ősszel nem számíthatunk. A házikertben a borsót legfeljebb kétszer kapáljuk. • Nyári—őszi borsó. A korai borsó után káposztafélék. Fontos. Ha július végén 151. 20% nem fejlődik növénynyé a fertőzések.5-8 cm mélyre kell a magot helyezni. A korai borsó szedése május második felében kezdődik. A sorok távolsága eltérő lehet. a magasabb fajtákat pedig szélesebbekbe kell vetni. Ilyen távolság esetén már lehet kézi kapával a sorok közét művelni. Ápolása elsősorban gyomtalanításból áll. Ugyancsak ápolási munkát jelent az esetenkénti öntözés. így biztonságos termésre nyáron. Legalább 12 cm-re hagyjuk egymástól. ábra.

234 . sem a nagyon lúgos. nem számítják kertészeti növénynek. A száraz babot. A növény apró lesz. ha kevés vizet kap vagy alacsony a páratartalom. hogy a másodtermesztésű bab az őszi. A kiskertben. mint a bokorbab. A hüvely viszont jól fejlődik 15 °C körüli hőmérsékleten is. hanem konzervnek és mélyhűtésre is sokat használnak fel. Várható termés megfelelő gondos ápolás és rendszeres szedés mellett 1-2 kg is lehet négyzetméterenként a házikertben. Két kritikus időszak van. Sem az erősen savanyú. noha akkor különösen az éjszakák hűvösek. Ennek ellenére téves az a nézet. de így is jelentős. Összefüggésben a hőigénnyel. A száraz bab fehérjeértéke tízszerese a burgonyáénak. Viszonylag rövid napszakokon. Főleg a közömbös kémhatású. amikor sok vizet kíván. A zöldbab fehérjeértéke jóval kisebb. • Fényigénye. középkötött vagy kötött talajokon fejlődik kielégítően. zöldség növényként tartjuk nyilvá n. de ennél melegebbet is elbír. A hidegre igen érzékeny. Sokféleképpen készíthető. a friss árunak igen nagy a keletje.és vízigénye szoros összefüggésben van. a páraigényük viszont nagy. Táplálkozási értéke nagy. de télen a konzerv.• A talajban elég válogatós. háztájiban azonban mindkettő előfordul — így azok termesztése nem határolható el. Erre utal. Rövidebb tenyészideje miatt főként másodterményként is felhasználható. ekkor a bab nem köt jól.és a mélyhűtött áru az igényeket fedezni tudja. Teljesen ellentétes a borsóval. • Melegigényes növény. melyet kifejtve használunk. Késői vetésideje miatt biztonsággal csak öntözve termeszthető. Az időjárás mellett már a lisztharmat is kárt tehet benne ebben az időben. Az egyik a kelés. de ezen belül is eltérés van a fajták között. amelyeket zölden szedünk le. Bab A bab is igen fontos zöldségnövény. 22 °C körül érzi jól magát. hogy teljesen trágyázatlan talajon is jól fejlődik. de köztes termesztésre jól beállítható. s ezért célszerű a háztájiban is termeszteni. nagy. de sok helyütt szívesen termesztik a karósbabot is. esetleg szikesedő talajon nem fejlődik megfelelően. mert nem kell a biológiai érést bevárni —jóval rövidebb tenyészidejű. Fa árnyékában. a másik a kötődés ideje. A karósbab nagyobb nedvességet és főleg párásabb környezetet igényel. A borsót nem szokták hajtatni fényigénye miatt. gyengébb fényerősség mellett is jól terem. hogy a kiskertesek a száraz babot is minél nagyobb felületen állítsák elő. Igaz. A folyamatosan termő fajták ezért nem kívánnak folyamatos vízellátást. magasabb árnyékoló növény között elég jól díszlik. Bár mindkét bab nagyüzemi termesztése megoldott. reményünk lehet egy csökkent termésre. Egykor a kisüzemi kukorica legjelentősebb köztes növénye volt. Fontos tehát. 0 °C körül elpusztul. s háromszorosa a kenyérének. Az egyik a nagyobb felületen elterjedt bokorbab. A zöldbab— azért is. köztesként. Hiába elégítjük ki hőigényét. így a várható termés is kevés. s rendszerint csak főnövényként termeszthető. s nemcsak frissen. azóta a babtermesztés is visszaesett. A zöldbabnak két változata van. Termesztett zöldbabfajtáink még a korai téli fényben is kötnek. Amióta a kisüzemi kukoricatermesztés megszűnt. Hő. szeptemberi időben igen szép hüvelyeket fejleszt. öntözést. A száraz bab hosszabb tenyészidejű. A borsóhoz hasonlóan gyökérbaktériumai megkötik a levegő nitrogénjét. Vitamintartalma kevés. ebben az időben már párásabb a levegő.vetünk. ásványianyag-tartalma viszont nagy. Jó köztesnövény. • Vízigénye. A termesztett babok közül azokat.

Karósbabsorok gyümölcsösben • Vetésforgő. zöldhagyma. káposzták után egyaránt jól díszlik. saláta.152. A nagyon tápanyagigényes paprika. A zöldbabfajtákat bokor. Kapható még a kereskedelemben a KINGHORN és FAVODOR. Foszforból és káliumból az őszi talajműveléskor ennek kétszerese adható. Az igen koraiak 60-75. Sárga hüvelyűek. A babnak jól megmunkált vetőágyat készítsünk. ábra. Ez az indító pétisó négyzetméterenként 2-3 g. Nálunk a sárgák a kedveltek. spenót. A hazai fajták közül a BUDAI PIACI és BUDAI KONZERV a legismertebbek. Trágyázásával legyünk óvatosak. de a gyökérgumósok után is jöhet. korai retek. talaj-előkészítés. Mindkét csoportban vannak zöld és sárga hüvelyű fajták.és karósbab-fajtacsoportba soroljuk. akkor a nagyon rövid tenyészidejű zöldségnövények után kerülhet. s ezek nagyon súlyosak. de ezt hazánkban legfeljebb minimális felületen termesztik. • Fajtái. külföldön általában fordítva van. Bokorbabfajták. Az étkezési száraz babok nagy csoportjából a fehér magvúak közül a TÁPI ő- 235 . Önmaga után ne termesszük. uborka. De a megfelelően trágyázott talajba is célszerű az indításkor nitrogéntrágyát juttatni. Frissen trágyázott talajba pazarlás lenne babot vetni. A zöld hüvelyű fajták közül a FULLCROP és a HARVESTER van forgalomban. kelkáposzta. bőtermő és általában igénytelenebb a sárga hüvelyűeknél. Ha másodterményként szaporítjuk. Ez a nitrogéngyűjtő baktériumok szaporodását előnyösen segíti.nyi lehet. Talaj-előkészítése megegyezik a borsóéval. csak fokozódnak. A fajták tenyészidejében is van eltérés. Mindkettő jó minőségű. Igen bőtermő és jó minőségű a fekete magvú CHEROKEE. Igy az áttelelő saláta. a nagyon későiek 115 naposak vagy ennél hosszabb idő kell kifejlődésükhöz. mert betegségei. A zöldségnövények közül valamennyi jó előveteménye. Karősbabfajták. karalábé. A sárga hüvelyű JULISKA az ismert és úgyszólván egyedüli fajta. sőt korai uborka után is vethető. trágyázás. Zöld hüvelyűként az I M PERATOR kapható.

de koraiak és jó minőségűek. Takarhatjuk papírral. ábra. a NAGYKÁLLÓI és a TÁPIÓI CIRMOS fajták kaphatók a kereskedelemben. Fagyvédelemre tehát számítanunk kell. amikor a talaj hőmérséklete 8-10 cm mélységben már elérte a 10-12 °C-ot. Ne a talajt takarjuk. • Bokorbabok. A magot vagy fészkekbe. tájára esik. vagy sorosan vetjük. korábban vetve a kelés vontatott. Mindkét mód elterjedt és jó. és egy fészekbe 4-5 magot teszünk. hiányos lesz. Ezek igen apró szeműek. Védekezhetünk esetleg füstöléssel is. Ha május elején vetünk. A takarást kapával végezzük. A közepes méretűek a TÉTÉNYI CUKOR és a TÉTÉNYI KÖZÉP és ide sorolható a lapos magvú TÉTÉNYI LAPOS tájfajta is. A fagyvédelmet újszerű fóliaborítással elintézhetjük. A színes magvú fajták közül a TÁPIÓSZELEI FÜRJ. Ez az időszak nálunk április 20. Ápolása a már említett fagyvédelemmel kezdődhet. Soros vetésnél 40 cm-es sorokat hagyjunk. szalmával is. A bab május közepéig kikel és elfagyhat. s annak fokával kissé meglapogatjuk a talajt. A fészkes vetésnél 25 x 25 vagy 30 x 30 cm-re kapával fészket vágunk. hanem a növény fölé húzzuk a fólia alagutat úgy. Kötött talajon 3-4cm-es. A gyomosodástól függően 153. s ebbe egymástól 3-4 cm-re vetjük a magot. könnyű talajokon 4-5 cm mélységű barázdát készítünk. viszont későbbi lesz a termés. hogy a növénnyel lehetőleg ne érintkezzen.GYÖNGY hazai és a SEAWAY külföldi fajta kapható. Zöldbab szedés előtt 236 . A korai babvetésnek legjobban az az idő felel meg. akkor a fagytól nem kell tartani.

Kisüzemben legtöbbször köztesként termesztik. Ápolása rendszeres gyomtalanítás mellett öntözésből áll. A karósba bot főterményként kell termeszteni.és a páraigénye nagyobb. általában október elejéig tart.5 m-es négyzet sarkán leszúrnak a földbe. • Hajtatás. A bokorbab bármely helyiségben hajtatható. A karósbab igényei valamelyest eltérnek a bokorbabétól. ábra. A keléshez és a kötődéshez elegendő nedvesség kell a talajban. A babot azok mellé vetik. hasonlóan a díszbabhoz. Szaporítása május eleji. Ezért a vetés előtt ki kell alakítani támaszrendszerét. Szedni folyamatosan. ahol hő. Az öntözés szükség szerint történik. Ennél sűrűbb elhelyezés is lehetséges. és a kelesztő öntözés után legalább 3-4 alkalommal kell öntözni. legkésőbb május végi vetéssel kezdődik. Karósbab kapálni kell. így a víz. Termesztése lényegében azonos a zöldbabéval. drótra vagy karóra egyaránt felkúszik. 3-4 tő kukorica után egy babtő vethető május végén.és páraigénye kielégíthető. A vetés ideje július elejénél későbbre nem tehető. • Karősbab. ha gondosan ápoljuk. Futtatható a karósbab kerítésre is. egészen a fagyok beálltáig lehet. folyton növő száron csüng. Köztesként a karósbab házikertben esetleg csemegekukoricával lehetséges.154. Ez bármilyen anyagból készülhet. s azt 150-170 cm magasan összekötik. mint a bokorbaboké. Szedése június közepe táján. A fagyvédelemmel kapcsolatos fóliás korai termesztés azonban házikertben feltétlenül kifizetődő lehet. hogy négy karót 0. 237 . Ezért nem ajánlatos egy függőleges huzalhoz vagy karó hoz egy tő babot futtatni. A karósbab igen hosszú. • Szárazbab-termesztés. fészkenként 2-3 szemmel. A fagyvédelem nél említett fóliás borítással egy héttel előbbre hozható a szedés ideje. A csemegekukorica júliusi leszedése után szára támaszként megmaradhat. Úgy célszerű alakítani.5 x 0. Leggyakoribb. Szedése az őszi fagyok beálltáig. A másodtermesztésű bab termesztésmódja megegyezik a koraiakkal. a jól melegedő talajokon vagy az időben vetett korai bokorbabfajtáknál megkezdődik. Ezért hosszabb a tenyészideje. lehet merőleges vagy ferde is. Célja a biológiailag beérett termés nyerése. mint a zöldbabé. A bokorbab a legtöbb zöldségnövénnyel egyaránt termeszthető köztesként. az bizonyos párafogó szerepet is betölthessen. mert nem gazdaságos. Néhány eltérés azonban adódik. mert folyamatosan a fagyokig szedhető. Ennek ellenére nem terjedt el. hogy amikor a bab felkúszik a támaszrendszerre. Május—júniusban azonban bármikor vethető.

Szedése a teljes érés után végezhető a nap reggeli óráiban. ma is alkalmazható a bab köztesként. Házikertben tehát saláta. mert a hüvely túl száraz állapotban nyílik. s nagy lehet a szóródással járó veszteség.Régen a kisparcellás kukorica termesztésekor is a legelterjedtebb köztesnövény volt. 238 . mely június 10-ig lekerül a területről. 2-2 kukoricasor közé bokorbab kerül. törik. Ápolása teljesen megegyezik a zöldbabéval.5 kg-ot. retek és korai karalábé után termeszthető száraz bab. Ha nem vegyszerrel gyomtalanítják a kukoricát. A magjáért termesztett babot korábban kell másodterményként vetni. A június közepe után vetett bab már nem biztos. spenót. A várható termés négyzetméterenként elérheti az 1-1. hogy beérik. így a vetést csak olyan növény után tervezzük.

kertszerűen kell a magágyat előkészíteni. uborka. Őszi vetésre augusztus 20. tehát fák alatt is megterem. szedése. Lombozata a hajtatásban igen kevés fényben is fejlődik. mint évelőt nem szoktuk köztesként termeszteni. Nagyüzemben alig termesztik. Apró magja van. Őszi vetéskor mindenesetre gondoskodjunk az öntözésről. meszet. A félárnyékos helyeken is jól díszlik. Két fő vetési idő javasolható. Sok ásványi sót. noha gépi szedése megoldható lenne. foszfort tartalmaz. s levelei több fokos hidegben sem károsodnak. de vastag gyökértörzse igen száraz nyarakon is megmarad öntözés nélkül. Kistermesztők elég gyakran hajtatják is. Évelő növény. talaj-előkészítés. Ha az év más szakában vetjük. Fényigénye nem nagy. akkor a csírázásig öntözni kell. vasat . trágyázás. Így korai bab. tehát még telepítése is ritkán jelent gondot. foszfort és kálit egyaránt kíván. A meleget tűri. valamennyi zöldségnövény közül elsőnek hajt ki. akkor március végén 1 -2 dkg vegyes műtrágyával kell fejtrágyáznunk. vagy tartósítva. Évelő. Legjobb a kora tavaszi. a február végi. és szeptember eleje közti időben kerüljön sor. A sóska kidobása után nem gyomosít. Vethetünk azonban ősszel is. s ez sekélyen kerül a talajba. • Környezeti igényei. saláta. műtrágyát. mint a torma. így nagyon sok házikertben megtalálható. • Növényi sorrend. Ha hajtatjuk. Mint évelőt. Tápanyagigénye nem nagy. jó. március eleji vetés. Az őszi vetés a nyár derekán lekerülő növények után ajánlható. ha frissen trágyázott talajba vetjük. Legcélszerűbb ősszel alaposan megtrágyázni a talajt 2-3 kg/m 2 istállótrágyával. Egyszerűen termeszthető. A tartósítóiparban is főzelékeket gyártanak belőle. de a nagy hőségben gyorsan magszárat fejleszt. ezért jól. A sóska alá mélyen készítsük elő a talajt. C-vitamin-tartalma szintén nem nagy. Az egyik legjobban hajtatható és jövedelmezően termeszthető zöldségnövény. Lehetőleg frissen trágyázott növényt tegyünk utána. A vetés 1-2 cm mély legyen. • Szaporítása. de kora tavasszal még talál elegendő nedvességet. Ezek aránya 1 :1 : 1. A vizet szereti.-‘› # \y Évelők Sóska - Ak" Táplálkozási jelentősége nem nagy. 4 239 . Alig hogy a hó elolvad. burgonya után vethető. ápolása. A sorokat házikertben 30 cm-re húzzuk ki egymástól. Az ilyen sóskáról nyár végén. Fejtrágyaként a magszárak első kaszálását követően 1 dkg/m 2 nitrogénműtrágyát használjunk nyaranta egyszer. tehát 4-5 évig ugyanazon a helyen hagyjuk. Ennek ellenére. Csak főzelékek készítésére használják vagy frissen szedve. Jól tűri a hideget. s ezt 1-2 dkg NPK vegyes műtrágyával egészítsük ki. Nagyon nehezen csírázik. ősszel már szedhetünk.

s a legjövedelmezőbb a hideghajtatása fólia vagy melegágyi ablak alatt. Lehet meleg. Azt is megtehetjük. Az ősszel vetett sóskát tavasz végén szedhetjük. Teljes termésre a második évtől számolhatunk.155. s ezt a fóliázás előtt eltávolítjuk. A második év őszén a lomb behúzódása vagy lefagyása után november végén. • Hajtatása. 240 . folyamatosan szedve négyzetméterenként 4-5 kg termés is elérhető. Minél több a fény. hogy a tél beállta előtt a sóska fölé ideiglenesen vékony szalma. mert a hó a fólia alatt nagyon lassan olvadna el. jó fejlettségű legyen. annál több a sóska. A nap melegével december végétől már megindulhat a levélzetfejlődése. bár nyáron kevésbé kelendő a sóska. Szedésre alkalmas sóska A vetőmagból 10 m 2 -re 2 g-ot számítsunk. decemberben a sóskára fóliát húzunk.vagy trágyaréteget borítunk. ez jó sűrű növényállományt biztosít. A hajtatott sóska mennyisége teljesen a téli napsütéstől függ. természetesen melegtalp nélkül. 20 cm-es sorokba vetni. Vetés után tömörítsük a talajt a maghoz. ábra. Öntözni nem kell. Mindenképpen célszerű még a hóesés előtt fóliázni. Ápolása gyomtalanításból áll. A hajtatásra szánt sóska legalább kétéves. A második évig valamennyi munkája megegyezik a szabadföldi sóskával. Házikertben célszerű ezt sűrűbben. Házikertben azonban a legcélszerűbb. Szabadföldi termesztésben. a legolcsóbb. vagy kerettel vesszük körül és ablakot helyezünk rá. fűtött berendezésben is hajtatni. Utána dús lombfejlődés várható. Tavasz végén a magszárakat kaszáljuk le. Egészen a kemény fagyokig folyamatosan szedhető.

így a talaj-előkészítés módja is változik. 1 00 . Amerikában ez a legelterjedtebb. Köztesként csak olyan rövid tenyészidejű és alacsony növényt termesszünk. Hajtásai már 4-7 °C-on fejlődésnek indulnak. • Fényigénye nagy. telepítése ilyen talajokon elég nehézkes. A zöld bakhátak nélkül termeszthető. foszforból pedig keveset. de ez is csak ritkán fordul elő. Öntözve szebben fejlődik és több termést is ad. melynek C-vitamin-tartalma a Ízletes zöldségnövény.1. foszforból 40 mg van benne.4 mg. Rozsdaellenálló. így forgón kívül termeszthető. Sok az A-vitamin is benne. Sípjai zsengék.156. mészből 7 mg. talaj-előkészítés. • Növényváltás. Nálunk nem nagy az igény a spárga iránt. Legfeljebb egy alkalommal szükség lehet a nedvesség pótlására. ábra. • A közepes hőigényű zöldségnövények közé sorolják. Ha a szedés ideje alatt magasabb a hőmérséklet. a halványított 30 cm körüli bakhát földjében fehér marad. akkor hajtásai gyorsan elágaznak és a szedési idő is lerövidül. mint a paradicsom vagy a bimbóskel. A szedést a szabadföldi sóska megjelenéséig kell folytatni. ízletesek. Házikertben mindkét változat egyaránt termeszthető. bár a nagy hőingadozásokat különösebb kár nélkül elviseli. könnyen felmelegedő talajokat kedveli. 19 °C körül a legintenzívebb. ha időben ráhelyeztük a fóliát vagy az ablakot. Nagy az ásványisó-tartalma is. vasból 1. Gyökérzete jól bírja a legnagyobb hideget is. • Tápanyagigényes. igaz. A síp feje zöldes vagy lilás színű és sokáig zárt marad. Mélyen művelt talajba ősszel és tavasszal egyaránt lehet telepíteni. A hivatalos fajtajegyzékben csak egy fajta : a MARY WASHINGTON szerepel. külföldre viszont nagy tömegben lehetne exportálni. A hajtásfejlődés a hőmérséklet emelkedésével meggyorsul. összel a forgatás után egyéb műveletet nem kell végezni. • Fajtái. mint a saláta vagy a spenót. Tavaszi telepítés előtt a megforgatott talajt simítózni kell. Sóskahajtatás fólia alatt Átlagos hazai telken 2-3 kg/m 2 termést is elérhetünk. A hajtatás alatt nincs lényeges ápolási munka.120 mg -ot is eléri 100 g-onként. Eléggé szárazságtűrő. Spárga Két változata ismert a termesztésben : a halványított és a zöld spárga. A spárga a laza. Árnyékos helyeken keveset terem és vékony sípokat hajt. elsősorban a halványított spárgát. magas talajvizet nem szereti. Különösen a halványított spárgának kell a laza talaj. nem keserednek meg. főként káliumból és nitrogénből kíván sokat. A zöld spárga a kötött talajon is jól termeszthető. 241 . Évelő növény. de a szedés idején sok vizet kíván. A halványítottban 50-60 mg található. közel annyit tartalmaz. 16 Zöldségiermeszt. A pangó.

a sortávolság 8-10 cm-es legyen.vagy nőegyedek fejlődtek-e és így a válogatásuk is megtörténhet.57. il yenkor gyorsabb a kelés. Legjobb méterenként 20 db-ot vetni. Mélyhűtésre és konzerválásra egyaránt alkalmas. mert a magja nehezen csírázik. A növénysűrűség a fejlődésre és a szedhetőségre egyaránt kihat. bár az egyéb növények palántáinál fásabb. idősebb növényke. hogy hím. 242 . Szaporításra egy. Olaszországban. Zöldspárgatövek Termeszthető bakhátakon halványítottként is. Korán tavasszal és késő ősszel egyaránt vethető. A magot ritkán kell vetni. de ezzel a gyökereket károsíthatjuk és nagy felületen ez költséges is. Még kedvezőbb a késő tavaszi vetés. A gyengébb növényeket két évig érdemes nevelni. viszont kevesebb idő marad a növények kifejlődésére. Másutt elég általánosan a BRAUNSCHWEIG-et és a HóFEJ-et ajánlják elsősorban zöld spárgának. Őszi vetésnél 2-3 cm-re. • Termesztése. A magonc lényegében palántának felel meg. helybevetéses szaporítása nem megoldható. A halványítva termesztett fajták is többé-kevésbé alkalmasak zöldspárga-termesztésre. Franciaországban az AR G ENTEU I L fajtát kiterjedten használják erre a célra.vagy kétéves magoncok egyaránt megfelelőek. ábra. Hozzá hasonló. A lassú kelés miatt ajánlatos sorjelzővel vetni. de kevésbé elterjedt a MARTA WASHINGTON fajta. hogy a növénykék gyökerei egymásba ne szövődjenek. A második évben már látható. tavasszal 4-5 cm-re kell vetni. A spárgát úgynevezett magoncokról szaporítjuk. Tavaszi vetés esetén biztonságosabb a kelés. könnyebb a terület tisztán tartása. Sűrű vetés esetén egyel ni kell.

Ebben az évben már 140-160 cm-es hajtások is fejlődnek és számuk 10-12 lehet. mindjárt a szedést követően. eltűnnek a barázdák. így nem száradnak ki. A telepítés utáni második évben 2-3 alkalommal irtsuk a gyomokat. amikor sípjai elérik a 15-20 cm-t. melyben 40-50 cm-es távolságra helyezzük el a növényeket. A sípok hosszúsága 20-22 cm. Vigyázzunk. A halványított spárgát április végétől lehet szedni. saláta vagy retek. Esetleg kertben verni is lehet. gyorsan tönkremennek. Októberben pótoljuk a hiányzó töveket. A magoncok ápolása gyomirtásból. és egymás mellé egy csomóba 3-4 db-nál több ne kerüljön. hogy a magoncok csúcsa alatt 2-3 ujjnyi gyökér maradjon szabadon. ez a művelet nagy gondosságot igényel. Év végén trágyázhatunk is. melyet a sorok közé dolgozunk be. Tavasszal. A spárgatövek fölé 30-35 cm magas és 40 cm széles bakhátakat húzunk azért. A retek azért is alkalmas erre a célra. hogy felszedéskor ne sérüljenek meg. ez esetben is a felszín alatt 1-2 cm-rel kell kivágni a sípot. A trágya mennyisége elérheti a 350 q-t ha-onként. Egymástól 130-140 cm-re 20 cm mély árkot húzunk. a növekedésnek megfelelően feltöltjük a barázdát.Ez lehet gyorsan kelő árpa. A spárga ugyanis csak fénytől elzártan fejleszt klorofill nélküli etiolált hajtásokat. Ha közvetlenül a felszedés után nem telepítünk. A bakhátakat kertben kézikapával készítjük. A tárológyökerek sok vizet tartalmaznak. A kiszedett növénykéket egyszerű rázogatással tisztítsuk meg a földtől. Egy kihúzott barázdába úgy helyezzük el a magoncokat. nehogy a szedésre még nem elég fejlett sípot is megsértsük. Az istállótrágyát műtrágyákkal lehet kiegészíteni. megpenészednek. A sorközöket a nyár folyamán gyomtalanítjuk. akkor a növényeket hűvös pincében tároljuk. A negyedik évtől kezdve az ápolási munkák megegyez- 158. 243 . A szedés befejezése és a köztes növény lekerülése után a bakhátakat lebontjuk. amikor a tárológyökerek fejlődése a legintenzívebb. mert akkor kiszáradnak. összel is lehet telepíteni. ellenkező esetben a fej gyorsan felnyílik és ez értékén sokat csökkent. A halványított spárgát azonban a harmadik esztendőben kora tavasszal bakhátazzuk. Ezután öntözéssel annyi földet húzunk a gyökerek közé. A harmadik évben az ápolási munkák megegyeznek az előző évivel. a sor. • Telepítése. a talaj felmelegedése után megkezdjük a kiültetést. A fejtrágyázás hektáronként 50-100 kg nitrogénműtrágyával végezhető. A magoncok felszedése októberben végezhető. főként nyár végén. A spárga halványítása 16. majd osztályozzuk. így a terület őszig sima lesz. hogy azok csúcsa egy magasságban maradjon. általában 2-3 naponként. mégpedig érett trágyával. mert 4-6 hét múlva felszedhető és értékesíthető. hogy minél hosszabb spárgasípok fejlődjenek. ábra. esetleg öntözésből áll. Ezt 30 cm-es takarással lehet biztosítani. Késsel is lehet szedni. Vigyázni kell. Június elején azonban a szedést be kell fejezni. A talaj felszíne alatt törjük el a sípot. A zöld spárgát feltöltés nélkül termesztjük. telepítésre alkalmatlanok lesznek.és tőtávolság ugyanaz. A zöld spárgát akkor lehet szedni. fejtrágyázásból. Az ültetést követően fokozatosan. Öntözni csak nagy szárazság esetén kell. A sípokat gyorsan kell szedni. közét pedig megtrágyázhatjuk.

159. A spárga szedése 160. ábra. ábra. Különböző fejlettségű spárgasipok 244 .

évben ültetjük ki. de fejtrágyázni is szükséges. A telepítés előtt alapos mélyművelést kell alkalmazni. • Hőigénye. közismert enyhe hashajtó. A kelést követő harmadik héten. Sűrűn vethető (600-800 mag/m 2 ). Célszerű 20-30 mm-es adagokkal kéthetenként öntözni. évben hoz szedhető nyeleket. Ugyancsak felhasználják szörpök. A tenyészidő alatt 3-4 napnál tovább tartó elárasztást már nem tűri el. Tipikus házikerti növény. A magról történő szaporitás nagyüzemi telepítéskor indokolt. Táplálkozási értéke mellett gazdaságilag azért is jelentős. A palántát csak a 2. A fiatal. Jól díszlik a szélsőségesen rossz talajokon is. mert olcsón megtermelhető. Csak a vetéstől számított 3. Legjobban azonban a mély rétegű. még nem teljes termőben levő spárgatelepről tövenként 7-10 síp. Sok foszfor. Az ennél jóval magasabb hőmérsékletű helyeken is megterem. Táplálkozási értéke ásványianyag-tartalmában és oxálsav-tartalmában rejlik. A talajban nem válogatós.és talajigénye. Magról és tőosztással szaporítható. Talaját a cukorrépáéhoz hasonlóan kell megművelni. meszes. Még nem teljesen tisztázott. 10-14 nap múlva kel ki.5 m. • Szaporítás. jó tápanyag -ellátottságú talajokon terem. igen korán szedhető. • Vetésforgó. Gyógyászati célra festék (tinktúra) és por alakban használják. hogy a tűzdelésig ablak vagy fólia alatt maradjon a vetés. Fejlett gyökértörzsét meghámozva hozzák forgalomba. magnézium és mész van a rebarbarában. Ha öntözünk. Ezt követően felszámoljuk a telepet. a teljesen kifejlett tövekről pedig 20 db is szedhető. Egyes országokban bort is erjesztenek belőle. évben adja a spárgatelep a legnagyobb hozamot. továbbá gyümölcsíz készítéséhez is. Hidegtűrő növény. • Vízigénye. • Tápanyag. Elővetemények közül a lucernát nem kedveli. A gyökér sajátos ízű és szagú. Tavasszal azonban nem szokás öntözni. Étkezésre a föld feletti rész alkalmas. bár egyes nyugati országokban és Ázsiában nagyobb felületen is termesztik. A kikelt növényeket gondosan ápoljuk. a szedés időszakában. Legjobban az olyan talajokon fejlődik. • Fényigénye. A talajból sok foszfort és nitrogént használ fel. mely 50-60 cm-es talajforgatásból állhat. Rebarbara Sokan gyógynövényként ismerik. amikor még kevés más friss zöldség vagy gyümölcs van. A pangó vízre nagyon érzékeny. levélből esetleg főzeléket készíthetünk. mert később tűzdelni fogjuk. A telepítés előtt alapos trágyázást igényel. A levélnyélből jó ízű kompótot. az első öntözést április végén. A magot hidegágyba április második felében vessük el úgy. talaj-előkészítés. mert így egy évig más növénnyel hasznosítható a rebarbara talaja. május elején végezzük. Jó minőségű talajon a 7-10. Nyáron havonta egyszeri öntözés is elegendő. amikor a talaj már kellően felmelegedett. Háztáji kertekben tőosztással szaporítható. amelyek talajvízszintje 1-1. Nagy párologtató felülete miatt sok vizet kíván. de 16-20 évig jó terméssel számolhatunk. a vele közös rizoktónia betegség gyakran károsítja a rebarbarát. Különösen a szedési idényben kell vízigényét kielégítenünk. május 245 . Évelő növényként forgón kívül termesztjük. A gyökértörzs legfeljebb két hétig bírja károsodás nélkül. ha azok tápértéke megfelelő. tehát elviseli a meglehetősen nagy hőingadozásokat is. A magvetést nem érdemes helybe végezni.nek a harmadik évi munkákkal. 12-15 °C a legkedvezőbb számára. A rebarbara magja 1-2 évig csírázik. hanem palántát kell nevelni. 15 °C körüli hőmérsékleten tartsuk.

ősszel egyaránt végezhető. A rebarbara szedése a telepítést követő 2-3. A növénytávolság 1 -1. E célra a kiöregedett. Gyommentesen tartjuk. A sor. A dugványokat olyan mélyen kell behelyezni. A lehelyezett dugványok fölött úgy munkáljuk el a talajt. Lehetőleg mindig a legalsó leveleket szedjük le. kitermelésre kerülő töveket is fel lehet használni. A tűzdelés után a palántákat szükség szerint öntözzük. Egy-egy gyökértörzs általában 2-4 részre osztható.és tőtávolság a fajtától is függ. rügyet tartalmazzon. Az erős palántákat már nem kell védenünk a téli fagyoktól. szintén a növény fajtájától függően. 1.5 m. hogy ezzel a nyár további részében ismét lehetősége legyen a növénynek a teljes regenerálódásra. hogy a tő fölött kis tányér képződjön. hanem kézzel törjük ki olyan mélyen. hogy a rügyek felülre kerüljenek. Az őszi előnyösebb. így a lehulló csapadék jobban hasznosul. A tőosztásos szaporítás egyszerűbb. mert a tövet nagyon meggyengítjük. hogy a takarás után 1 -2 cm föld fedje a rügyeket. Az első évben hagyni kell a töveket megerősödni. A földhöz egész közel megfogjuk a levélnyelet. A legjobbak és a legkeresettebbek a 20 cm körüli levélnyelek.végén. Szedésre a kora reggeli órák a legalkalmasabbak. Az őszi telepítés tehát októberben. de csak megfelelő szaporítóanyag birtokában lehetséges. A legkisebb sortávolság. A felszedett idős tövek gyökértörzseit éles késsel vagy metszőollóval annyi részre vágjuk fel. 246 . Ennél mélyebbre nem szabad ültetni. Hetenként legfeljebb kétszer szabad szedni. A rügyek ősszel jól felismerhetők a gyökértörzsön. azonban a legerősebb növésű fajtákat 2 m-es sortávra ültetjük. márciusban végezhető. 1 0 x 15 vagy 15 x 15 cm-re. A tőosztás tavasszal. a tavaszi februárban. egyik oldalra kissé megcsavarjuk és egy nyomással letépjük. ill. A jól előkészített talajba úgy helyezzük a dugványokat. Az állandó helyre a következő év tavaszán ültessük jól előkészített talajba ugyanolyan mélyen. mert a telepített anyag begyökeresedhet. amilyen mélyen az lehetséges. június elején tűzdelhetjük szabadföldi ágyásokba. A tavaszi telepítés az időjárás miatt sokszor nehézségekbe ütközhet. Július elején fejezzük be a szedést. • Szedés. Vigyázzunk a levélhónaljban ülő rügyekre.5 m. Egy szedéskor 3-4 levélnél többet nem szabad leszedni. hogy egy-egy rész 2-3 szemet. mint palántakorban volt. Értékesítésre a jól fejlett levelek nyele kerül. Ezeknek a szedését sohasem késsel végezzük. hiszen ezek a legidősebbek. évben kezdődik.

Az így termelt kukorica konzerváltan kerül eladásra. hogy a közeli években emelkedik a hazai fogyasztás is. Van remény arra. egyes gazdaságok nagy felületen termesztik. így a szedés is folyamatosan történhet. hanem házikertben isjól megfér a többi zöldségnövénnyel. Az utóbbi évtizedben.Csemegekukorica A világon a legtöbb csemegekukoricát az Egyesült Államokban fogyasztják. főleg az exportigények miatt. Hazánkban kis területen termesztik és fogyasztóink nem is nagyon tudják megkülönböztetni a csemege. hogy július közepétől — a tömeges üdülési időszak kezdetétől — a fogyasztókat folyamatosan kielégítsük. Minthogy egyszerű és kellő gondossággal termesztve is jövedelmez a csemegekukorica. s így ma már nálunk is vannak igen korai és jó minőségű fajták. Élelmes árusok a nyári szezonban gyakran nem csemegekukoricát adnak el. Viszonylag rövid tenyészideje miatt a vetés ideje hetekre széthúzható. pedig ízben igen nagy különbség van a két kukoricatípus között. várható. 161. Csemegekukorica között vegyes zöldség 247 . Nemcsak nagyüzemekben.és a takarmánykukoricát. ábra. A termesztés bővülése kihatott a nemesítői tevékenységre is.

• Melegigényes növény. Hűvös tavasz és nyár megnyújtja a tenyészidejét. akkor a közvetlen trágyázott növények között termesszük. A legtöbb cukor a zsenge. s így a tenyészidőn túl is egész évben élvezhető. egyaránt jó termést ad. más zöldségnövényekkel együtt is. Ez a megállapítása magasabb dombok vagy hegyoldalak éghajlati körülményeire vonatkozik. Megfigyelések szerint az alacsonyabb hőt némileg ellensúlyozza a több fény. Ugyanabban az évben korai borsó. Rövid tenyészideje miatt e/ő. 22-25 °C-on jól fejlődik.A csemegekukoricának jelentős a tápértéke. Különösen nehéz jó talajt biztosítani nyáron a másodvetésű kukorica alá. Érzékeny a hőingadozásokra is. Bármely zöldségnövény után következhet.és utótermény. nem kell közvetlenül trágyázni. • Vetésforgó. a csemegekukorica igen jó termést hoz. Ezenkívül vasat. Ez a kukorica nemcsak szénhidrátot és keményítőt. Ezt 1-2 dkg fejtrágyával egészítsük ki a tenyészidő során. olajjal vagy natúr állapotban. Az ennél előrehaladottabb viaszérésben már kevesebb a cukor. minősége is gyengébb lehet. téli retket. Elsősorban nitrogénből fogyaszt sokat. 30 °C körüli nappali hőmérséklet is kedvezőtlen számára. káliumból közepes igényű. de még köztes növény is lehet. ha azok jó táperőben hagyták a talajt. de ez csak azt jelenti. Kukoricát feltétlen termesszünk a házikertben. de még a 30 °C-ot is kibírja. Ez időben azonban csak öntözhető területre kerülhet. A talajban nem nagyon válogat. A csemegekukorica után úgyszintén a legtöbb zöldségnövény szépen díszlik.trágyázni. Különösen a keléshez kell elegendő nedvesség és a virágzás—terméskötés idején. Van azonban a csemegekukoricának egy ún. A kipattogatott szemek műanyag fóliában hosszabb időre tárolhatók is. ha egyéb igényeit ki tudjuk elégíteni. Ezért a szedés idejét jól kell időzíteni. Istállótrágyából négyzetméterenként 2-3 kg-ot adjunk alá. párás. retek. A csemegekukorica ízét a benne levő cukortartalom határozza meg. • Tápanyagigényes növény. Trágyázása elsősorban az előveteménytől és a talaj tápanyag-ellátottságától függ. hogy a legfinomabb termést nyerjük. foszfort és meszet is bőven találunk benne. őszi salátát termeszthetünk. 248 . Másodnövényként még csemegeuborkát. Kitűnő ízanyagai mellett sok kalória van benne. talaj-előkészítés. főzve fogyasztják. Hazai körülmények között azonban rendszerint elegendő számára a tenyészidőbeni fény. saláta. trágyázás. Ebben az időben ajánlatos megöntözni. cukrozva. hanem fehérjét is tartalmaz. akkor egy sekély kapálás is elegendő. szénhidrátból 20 g-nyi van benne. Ezért. hogy alacsonyabb növésű zöldségnövényekkel párosítsuk. zöldhagyma után még termeszthetünk csemegekukoricát is. A kötődés 'Időszakában a párás levegő előnyösen hat a fejlődésére. friss állapotban 8-12 mg C-vitamint tartalmaz 10 dkg-onként. ha az éjszakák 14 °C alatti hőmérsékletűek. ha elegendő nedvességet kap. A kukoricában sok a karotin. • Fényigénye is nagy. Sok kukoricát mélyhűtenek. Ha azonban az előtermény után megfelelő maradt. Felhasználják köretnek. Fák alatt azonban ne termesszünk csemegekukoricát ! Jó köztes növény ugyan. Az új hazai fajták képesek eredeti térfogatuk 30-szorosára is kipattogni. s fogyasztása egyre terjed. Ettől függetlenül házikertben váltogassuk évente a termőhelyét egyrészt a tápanyag jobb hasznosítása. Ha a növények igényének megfelelően tudunk . Sikeres termesztéséhez öntözési lehetőséget ajánlatos biztosítani. • I gényes a víz iránt is. Sok zöldségnövényünkkel ellentétben jól termeszthető egymás után több éven át. tejes érésű szemekben van. A szélsőségesen rossz szikes talajokat és a futóhomokot nem szereti. Fehérjéből 3-4 g. Igy a paprika és a káposztafélék után trágyázás nélkül következhet. Készíthető sózva. Nálunk főként csövesen. Külföldön inkább konzerv formában keresik. A kukorica talaját kertszerűen készítsük elő. pattogatni való változata is. legkevesebbet foszforból használ. másrészt növényvédelmi okok miatt. ha a július meleg csapadékos. Ezt nálunk is jól ismerik. céklát.

Házikertben is érdemes termeszteni. Száraz időjárás esetén már címerhányás előtt is öntözzünk. A szedési idő kinyújtása miatt április végétől folyamatosan lehet vetni a korai rövid tenyészidejű fajtákat. akkor 2-3 tő elég négyzetméterenként. Eléggé leromlott. Legfőbb ápolás/ munkája a kapálás. A tenyészterületet úgy alakítsuk. biztos kötéshez ajánlatos öntözni. Rövid tenyészidejű. Igen elterjedt fajta. Nagy hőigénye miatt legkorábban az év 100. Jó kitettségű. sőt az utónövényt is károsíthatják. esetleg még tönkre is mehet. paprika. házikertben ezt nem javasoljuk. napján vetik. Korábban vetve csak elfekszik a mag. A gyakorlatban ez mindig György nap körül. KECSKEM ÉTI SÁRGA. Kecskeméti fehér • Termesztett fajták. Házikertek részére ma ez a legjobb fajta. Termései az előzőnél még szebbek. Rövid tenyészidejű. Noha van lehetőség vegyszeres gyomirtásra is.162. Általában 2-3 kapálással kell számolni. közepes termőképességű. bőtermő. mert olyan sűrű lesz. április 24-én van. minősége jobb az Aranymazsoláénál. hogy négyzetméterenként 5-6 tő kerüljön. egyenletesen. A magot kapával vágott fészekbe vetjük. A hazai közönség színe miatt is szereti. jól termékenyül. ábra. • Szaporitása. helybe vetjük. uborka vagy bab. kiegyenlítetlen. 5-6 tőnél többet nem szabad vetni. Jól termel és íze is kifogástalan. mely azonban a mai követelményeknek már alig felel meg. A csemegekukoricát csak magról. A kukoricánál használt erős vegyszerek lehetetlenné teszik a köztes termesztést. korán felmelegedő talajon kezdjük. A jó. Az öntözéssel egy időben nitrogén-fej- 249 . pl. ha tisztán kukoricát termesztünk. hogy megnyúlik és a termések is méreten aluliak lesznek. ARANYMAZSOLA (Golden Bantam). Ha köztes növény is van. KECSKEMÉTI FEHÉR. gyomtalanítás. bár ez elég korai időpont.

vetésénél július közepén esedékes. ízletes. ún. ha öntözünk. mint a csemegekukoricát.163. fattyúhajtást is nevelnek. Ezt a műtrágyát bedolgozzuk a talajba. Kecskeméti sárga trágyázást is végezhetünk. 250 . hajnalban szedünk s minél gyorsabban jusson a termés a fogyasztóhoz. Az első fagyok tönkreteszik a kukorica lombját. s így a termés további fejlődése leáll. ha a tenyészterület és a tápanyag-ellátottság megfelelő. Ez 1-2 dkg műtrágya kiszórását jelenti négyzetméteren- ként. Ezután hűvös nyarakon a fagyokig már nem kapunk szedhető termést. Ez az időpont a korai fajták legkorábbi . A pattogatni való fajták is rövid tenyészidejűek. Házikertben. mert csak így kapunk jól fejlett csöveket. ha hűvös időben. más növényekkel párosítani. Ezeken szintén fejlődhetnek csövek. akkor a fattyúhajtásokat távolítsuk el. annál kevésbé marad édes. Legjobb. Minél tovább áll a cső leszedve. A legkésőbbi vetés június közepe. A szedést azonban teljesen beérett állapotban végezzük. de a hosszabb érésidő miatt körülbelül a csemegekukori cával azonos időben lehet szaporítani. majd öntözzük. ill. egyedenként 2 jól fejlett csővel számolhatunk. A terméseket a szemek tejesérett állapotában szedjük. ábra. de adagolhatjuk az öntözővízzel is. A csemegekukoricák több. Ehhez tehát április 20-tól hetenként vagy kéthetenként vessünk. Ha a javasolt négyzetméterenkénti 5-6 tövet termesztjük. Július közepétől szeptember végéig szedhető. A pattogatni való kukoricát általában ugyanúgy termesztjük.

............................................................................................................................................. 30 Szervestrágyázás ................. igényei ........................................... 1 0 ...................................... 42 A palántanevelés ....................................... állománysűrűség ................ A zöldségfélék szaporító anyagai 36 A talaj ápolása a magvetés................... 19 A hőmérséklet szerepe ..................................................................................................................................................................... 28 ....................Tartalomjegyzék Egészséges táplálkozás........................................................................................................ ültetés ..... 5 .... 22 A víz szerepe ................................................................... 47 Palántázás........................... illetve a palántázás után .......... több zöldségféle A zöldségfélék szerepe a táplálkozásban Zöldségtermesztés családi ellátásra ............................................................................................................. 5 .......................... 29 A talaj előkészítése hajtatáshoz................................................. 52 Ápolási feladatok ......................................................... 32 A magvetéstől a palántázásig ........... 30 Műtrágyázás ..... A zöldségfélék piaci forgalma és áralakulása A növény élettere....................................................................................................................................................................... 25 A talaj előkészítése ............. 55 251 ....................................... palántaneveléshez A trágyázás ....................1 9 A fény szerepe ................1 3 19 A zöldségfélék életfeltételei és környezeti igényei ......................................... palántázáshoz 27 ...... ............................. 7 Termeljünk zöldséget a házikertben! ............................................ 36 Tenyészterület............................................................... 38 A mag vetése és kezelése ............................ 26 Talaj-előkészítés magvetéshez............. 20 Hőmérsékleti összeg ................................... 23 A talaj és művelése ...... 10 A hazai zöldségtermesztés helyzete és fejlesztése A kiskerti zöldségtermesztés fejlesztése Piacból és piacról élünk! ...............11 13 .................................

............................................... 155 Cékla .................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... 59 Okosan és okosan a vegyszerekkel ! ........................................................................................... 151 Halványító zeller ....................Gondos betakaritás...................................................................... 142 Sárgarépa ..................... 75 Vegyszeres gyomirtás ....... 172 252 ................................................................................................................ 70 A vetőmag csávázása ......................................................................... 98 Áttelelő kelkáposzta ..................................................................................................... 59 Hajtatás................................................................................. 133 Patisszon ............................................................ 161 Paprika ............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ 156 Torma ........................................................................................................................................... 92 Ezeket a zöldségféléket termesszük! ............................................................................................................................................................. tavasszal is friss zöldséget! ................................................................................................................................................................................. 123 Görögdinnye .................................................................. 138 Levélpetrezselyem ..................................................................................................... 94 Káposztafélék .................................................. 101 Karfiol ................................................................................................................................................................................................................. r 104 Brokkoli ............................................................................................................... 57 Télen................................. 145 Retek ......................................................... 172 Paradicsom ...... 74 A kiültetett zöldségfélék védelme ......................... 94 Vöröskáposzta ......................................................... 113 Uborka ............................................................................................................................................................... 56 A termény betakarítása ................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... 56 A zöldségfélék tárolása .................................... 134 Laskatök ............................................................................................................................................. 161 Fűszerpaprika ..... 153 Metélő zeller .... 154 Feketegyökér .................................................................................................................... 107 Bimbóskel ................... 108 Kínai kel ..................................................................................................... 147 Zeller . 71 Talajfertőtlenítés ................................................................... 126 Spárgatök ................................................................................ 98 Kelkáposzta .................................................... korai termesztés ...................................................................................................................................................................................................... 113 Sárgadinnye ......................................................... 70 Növényvédelem ........................................................................................................................................................................................... célszerű tárolás = több haszon ..................................................................................................................... 131 Sütőtök ...................................................................................................... 111 Kabakosok .................................. 72 A palánták kiültetés előtti védelme ............................................. 94 Fejes káposzta ............ 100 Karalábé .................................................................................................................................................................................................................................................. 142 Pasztinák ............................ 159 Burgonyafélék ................................. 136 138 Gyökgumósok Petrezselyem .................

................... Bab .............. Fokhagyma ......... Évelők ................................................... Csemegekukorica ...................................... Borsó .............................................................................................................................................................................................................................. Póréhagyma . Vöröshagyma ........................................................................ H üvelyesek ..................................................... Kötözősaláta ....................................................................................................................................Burgonya ................. Spenót ............................... Sóska ................ Endívia saláta ............................................................... Sarjadékhagyma ...................... Tépősaláta .......... Új-zélandi spenót ............................................................................................. 186 191 196 196 199 202 206 208 211 211 217 218 219 221 223 227 229 231 231 234 239 239 241 245 247 253 ........... Fejes saláta .................................. Metélőhagyma . Spárga .................................................................................................................................................................................................................................... Mezei saláta ( madársaláta) ................................................................................................................................................................................................................ Tojásgyümölcs ........................................................... Rebarbara ............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... Hagymák ......................................................................................................................................................................................................................................................................................................... Levélzöldségfélék ...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... Cikóriasaláta ........................................................................................................

Halúr citromlé [ti Y c) -9j0 ". . " . I ott . Citromos süteményekhez.NARANCS JUICE és NATÚR Válogatott déligyümölcsökből. A palackokban levő ital mennyisége megfelel ugyanannyi friss gyümölcs kinyomott levének. kismamáknak betegeknek és sportolóknak különösen ajánljuk. visszazárt üvegben korlátlanul eltartható. Narancs juice Üvegbe zárt gyümölcs! Hígítás nélkül.. * A friss citrommal azonos módon fogyasztható. illetve szintetikus anyagokat nem tartalmaz. Nagy C-vitamin-tartalmuk miatt gyermekeknek. . T .3 37" C) P!. 41111. az állami gazdaságok palackozásában most új termékként kerülnek forgalom ba. de hígítva is fogyasztható. C-vitamin-tartalma 200 — 250 mg/liter 1- -. 4•.. 5 °C-on. narancsból és citromból készült szénsavas gyümölcslevek. ásványvízzel vagy szódával hígítva. Hűtőszekrényben. krémekhez előnyösen felhasználható.s2.. Mesterséges színezőanyagokat. vegyszereket. limonádénak vagy teaízesítőként hígítás nélkül fogyasztható. ízlés szerint cukorral ízesítve. Vízzel..

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->