VALLÁSFILOZÓFIA

Makay Mátyás Zsigmond Király Főiskola Órarend

TECHNIKAI TUDNIVALÓK

2003/2004 tavaszi szemeszter

Elérhetőség Irodalom Vizsga

Február 5, 12, 19, 26, március 4, 11, 18. 9.00-12.15 (Eötvös terem) vallasfil@mailbox.hu vallasfil@ Előadásvázlat a ZSKF honlapján Horváth Pál: Vallásfilozófia és vallástörténet kegyetlen... kegyetlen...

Az előadássorozat felépítése A vallásról való gondolkodás
Vallásfilozófia Vallástörténet Vallásszociológia Valláspszichológia, stb. Vallásfilozófiai áttekintés Vallástörténeti áttekintés

Bevezetés a vallásfilozófiába

Mi lehet a filozófia szerepe a vallásos hittel kapcsolatban? Kell-e és lehet-e a vallásos hitet az ész alapjaira helyeznünk? Lehet-e az istenhit ésszerű úgy, hogy a hívő nem képes annak igazolására?
Isten teljesen „más”. A nyugati ismeretelmélet megmutatta, hogy semmit sem tudunk szigorúan bizonyítani.

Filozófia és hit

A vallásfilozófia mint a „preracionális tudat” kritikája

Vallásfilozófiai irányzatok

A vallásfilozófia mint a vallás filozófiává történő átalakítása A filozófiai teológián alapuló vallásfilozófia Egy új típus: vallásfenomenológia A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise

A vallás olyan rendszerként írható le, amely a természet és a társadalom jelenségeinek tudomány előtti értelmezésére és magyarázatára szolgál. A vallás elvesztette létjogosultságát. A vallás a nép ópiuma (Marx), a vallás illúzió (Freud)

A vallásfilozófia mint a „preracionális tudat” kritikája

Első program - A mítosz igazsága abban keresendő, hogy vallási (filozófia és tudomány előtti) köntösben már megjelentek benne a természettudomány, a politika és a pszichológia későbbi felismeréseinek csírái. Ha ismerjük ezeket a tudományos eredményeket, visszatekintve megfelelően értelmezhetjük és egyben bírálhatjuk a is a mítoszt. Az antikvitás óta igen népszerű vélekedés ez.

A vallásfilozófia mint a vallás filozófiává történő átalakítása

Második program – A filozófia, mint az öntudatra ébredt vallás (pl. Platon). A vallás igazi célja filozófiává történő átalakulása által valósuljon meg, s ugyanakkor maga a filozófia is vallásos értelmet nyerjen. Egyaránt megpróbálja kivédeni az emberi logosz túlértékelésének és alábecsülésének veszélyét (a dogmatizmus és a szkepticizmus veszélyét) A megismerés útja nem más, mint a lélek hazatérése az istenekhez.

A vallásfilozófia mint a vallás filozófiává történő átalakítása

A filozófiának Isten léte mellett szóló bizonyítékokkal kell kimutatnia, hogy a vallásnak igaza van az ateizmussal szemben. E filozófiák középpontjában az Isten létére és mibenlétére irányuló kérdés áll. Canterbury Szent Anzelm – Proslogion Aquinoi Szent Tamás – A teológia foglalata Arisztotelész – „első mozdulatlan mozgató” Descartes istenbizonyítékai

A filozófiai teológián alapuló vallásfilozófia

Az ontológiai istenérv (Canterbury Szent Anzelm, Proslogion) A kozmológiai istenérv (Isten létezik, mivel a világ bizonyára keletkezett

Istenérvek

A fizikoteológiai istenérv (A világ rendezettnek, tervszerűen felépítettnek A tapasztalati istenérv (Isten létében nem hihetünk következtetés alapján,
mivel istent tapasztaljuk. ) tűnik. Ez magyarázatot követel. A világ teleologikus rendszer.)

valamikor és azt csakis Isten hozhatta létre, hiszen a világ kezdetének oka nem lehet determinált és értelmet nélkülöző fizikai folyamat.)

Indirekt bizonyítás Kiinduló definícióink

Az ontológiai istenérv

Feltételezzük, hogy isten csak az elménkben létezik. Ez a csak elménkben létező isten (lásd kd.1.) definíciónk szerint) kisebb lenne, mint egy olyan isten, amely elménkben és a valóságban is létezik. Ez viszont (a kd.2 miatt) lehetetlen. Feltételezésünk téves, annak ellenkezője igaz.

(1.) Ami az elmében és a valóságban is létezik, az nagyobb annál, mint ami csak az elmében létezik. (2.) Isten az, ami a legnagyobb.

Mit jelent istent tapasztalni? Van-e olyan egyetemesen elismert eljárás, amellyel az istenélményt elkülöníthetnénk az illúziótól vagy a téves azonosítástól? Megismételhetők-e ellenőrzötten ezek az élmények? Bizonyosságérzet és helyes ismeret különbsége,

A tapasztalati istenérv

Látó-képesség.

A módszer alapja a vallási jelenségek leírása, összehasonlítása és értelmezése. 1887-ben keletkezik a fogalom. Tényanyag ugrásszerű gyarapodása, filológia, archeológia, etnológiai terepkutatás szállítja az alapanyagot. Empirikus vallástudomány. Az istenfogalom a vallásfenomenológus érvelésének nem a kiindulópontját képezi, hanem csupán az argumentáció folyamatának a végén bukkan fel, ha egyáltalán szerephez jut.

A vallásfilozófia egy új típusa, a vallásfenomenológia

Eddigi sorrend

A vallásfilozófia egy új típusa, a vallásfenomenológia

Istenfogalom E fogalom megfeleltetése annak a valóságnak, amelyet a vallások nyelve „Istennek” nevez Az istenről való helyes beszéd kritériumai Ennek egybevetése a vallás önmagáról szóló nyelvi megnyilatkozásaival.

Itt fordítva

A vallásfilozófia egy új típusa, a vallásfenomenológia

A különféle vallási megnyilvánulások számbavétele. Szigorúan leíró módszer. Ezekből „alapjelenségek, vagy „lényegi formák” meghatározása. Az empirikusan adott vallások sokrétű jelenségeit mint ezek „változatait” fogja fel. Csak ezután következik az istenről való beszéd vizsgálata, ha egyáltalán.

Szent személyek–monoteizmus. vagy a Szent ide. de a róluk zajló sok évszázados nem vezetett konszenzushoz. (Rudolf Carnap) A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise . vagyis látszattárgyakról beszélnek és eme vélt tárgyakról semmit sem mondanak. ima.Kategóriák A vallásfilozófia egy új típusa. a vallásfenomenológia A Szent és a profán világa – soha nem tárul fel. mágia. Ez nem egy előkészítő aktus. mert nem létező tárgyakról. amelyek a filozófiát már az ókortól kezdve foglalkoztatták. A dolgok „lényegére” vonatkozó filozófiai kérdés annak az eljárásnak a vizsgálatává alakul át. A Szent ideje – emberi idő vs. ez maga a fő műsorszám. Időtlenség. illetve tisztázható. melynek segítségével a szavak jelentése rögzíthető. fétisek. A Szent tere – vagy az ember hartol be Oda. Szent cselekedetek – áldozat. tabu. hanem azért. Szent könyvek A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Alapvetés Léteznek problémák. csak megmutatkozik. azaz puszta látszatállításokat fogalmaznak meg. A dolgokat nem tudjuk e strukturált nyelvi mezőn kívül szemlélni. A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Radikális pozitivista álláspont – Az eldönthetetlen viták nem azért alakulnak ki. Szent tárgyak – ereklyék. mert mert a vitázó felek egyazon tárgyról eltérő kijelentésekettesznek. Immár nem közvetlenül a vita tárgyát képező dolgokat. monolátrizmus. hanem a róluk szóló beszéd során használt nyelvet kell a a kutatás tárgyává tenni.

egyáltalán nem. hogy közöljék. hogy az egész vallási nyelv értelmetlen. amely állításnak tetszik. Hogyan beszélhetünk istenről? . (Austin J. „megkeresztellek téged” vagy „feloldozlak téged” – ez nem tájékoztatás. az a gyanú ébred.” Ez nem tájékoztat. „Isten teremtette a világot. mert grammatikailag korrekt. vagy adjon át. amely túlságosan sok nyelvi megnyilatkozást tüntet fel értelem nélküliként. ami tőlük függetlenül is van. hogy téves kritériumok alapján tájékozódik. A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise A „vallási nyelvjáték autonómiájának” kérdése – Egy olyan elmélettel szemben. hogy tényekről szóló közvetlen információt rögzítsen.Példa – Isten szeret minket. (Pl. ami nélkülük nem valósulna meg. Ez azért nem tűnik fel. hanem cselekmény) Nem is feltétlenül kell érteni – pl. (Sem az „Isten” sem a „szeret” fogalmát nem tudjuk pontosan rögzíteni) Felmerül a gyanú. mi az. ezáltal szisztematikusan megtévesztő jellegű. remények – pl. csecsemő megkeresztelése A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Elköteleződések. A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Számos olyan megnyilatkozást. Autonóm nyelvhasználat – Ezeket és az ezeket hordozó életformákat csakis a saját törvényeik alapján ítélhetjük meg.) Szerepük nem az. hanem beszéd. Problémák – Immunissá teszik a vallást a kritikákkal szemben. hanem értelmetlen. Nem hamis. de egyben lehetetlenné teszik a vallás számára a meggyőzést is.L. hanem hogy létrehozzanak valamit. vagy csak részben szántak arra a célra.és cselekvésközösséget teremt.

) Analógiás elmélet Isten létezése miként egyeztethető össze mindazzal a fájdalommal.) Metaforikus kijelentések. isten mindig létezett és mindig létezni fog. (Pl. amellyel életünk során találkozunk. bátorság. (Ez a Megoldást nyújt az isteni mindentudás vs. Időn kívül létezik. a bátorság. (Nem mindig tűnik igaznak) Bizonyos mennyíségű rossz megléte szükséges feltétele a jó lehetőségének.) Negatív teológia (Ez kevés. (Itt is. emberi szabad akarat problematikájára (Boethius: A filozófia vigasztalása) nézet a gyakoribb) . aki az Arisztotelész által sarkallatosnak nevezett erényekről tesz tanúbizonyságot: okosság. Érvényesek ezek Istenre? Aligha. (Egy szabadon cselekvő egyéneket tartalmazó világ jobb.) A rossz és a szabad akarat. Mit jelent az. (Ez nehezen védhető) A rossz büntetés. mint egy automatákat tartalmazó világ.Isten hasonlít okozataihoz? (Abszurd következtetés adódik. Erkölcsileg jó az. nem mutatkozhatna meg egy „erkölcsileg statikus” Paradicsomban.) Mit értünk „Isten jóságán”? Ez erkölcsi jóság? Van okunk nemmel válaszolni. igazságosság. hogy isten örökkévaló? Két lehetséges értelmezés: A rossz problematikája Az örökkévalóság problematikája Nincs kezdete és vége. mértékletesség. szenvedéssel és erkölcsi romlottsággal. istennek nincsen időben lezajló élete. Kizárja-e ez isten létezését? Megoldási kisérletek A rossz problematikája A rossz problematikája A rossz csak illúzió.

az ének tudása Jadzsur-véda – áldozati formulák védája Atharva-véda – varázsmondások védája. Óvédikus. legbelső része Brahman és Átman végső azonossága A legfőbb világtörvény A természet rendje Az erkölcs rendje A rituálék rendje Dharma Az istenek is alá vannak vetve . Bevezetés a vallástörténetbe Sajátosságok Bevezetés a hinduizmusba Nincs létrehozója. Monoteista vs.1500-1000) A négy Véda Rig-véda – versek védája. homoteista vagy autoteista vallások. 1000-750) Az upanisadok kora (ie. kinyilatkoztatott vallások. Világvallások. Heteroteista vs. politeista vallások. igazi lényegiség Lényünk megragadhatatlan. azaz a himnuszok kora (ie. különböző jelentőségű szöveg A tudás esszenciája Brahman Atman A hindu gondolkodás alapfogalmai Minden dolgok ősoka Az egyetlenegy. Nincsenek szilárdan rögzített dogmái. a mágikus igék tudása A védák kora Az áldozati misztika kora (ie. a dicshimnuszok tudása Száma-véda – dallamok védája. Nem fejt ki missziós tevékenységet.A vallások történeti tipusainak lehetséges felosztásai Örök világtörvény vallásai vs.750-500) A kasztrendszer kialakulása Upa (közel) és sad (ülni) szavakból Több mint száz.

Hol volt a világ? mi takarta. világos.A gunák A hindu gondolkodás alapfogalmai Karma Szattva – könnyű. sötét. ösztönző. illetve A tettek következményei létforgatag Samsara Maya A hindu gondolkodás alapfogalmai Etimológiai jelentése: fátyol A jelenségvilág illúziója A kasztok A hindu gondolkodás alapfogalmai A világkorszakok Brahmana Ksatrija Vaisya Súdra Satya (vagy Krita) juga Treta juga Dvápara juga Kali juga A hindu gondolkodás alapfogalmai A védák legrégebbi részei Az emberiség legrégebbi irodalmi emlékei közé tartoznak Himnuszok. gátló Tettek. védte? Hol volt a magasság és hol a mélység? A Rig-Véda A Rig-Véda . örömet okozó minőség Radzsasz – mozgékony. isteneket dicsőítő énekek Áldozati használat Teremtéshimnusz Nem volt semminek nemléte. se léte nem volt levegő és fölötte kék ég. fájdalmat keltő Tamasz – nehéz.

. szemközt a jóbarátokat. 7-8 szd. 16-17 században jött létre (Iliász – i.. legrégebbi törzse i. arcom ég. mint az Iliász és az Odüsszeia együttvéve Az egész hindu szellemtörténet rekonstruálható belőle A Magasztos szózata A Mahábhárata legfontosabb fejezete (VI.látta mind a tanítókat. Áttüzesedett s burkából kilángolt. Amint enyéim így látom.Gándíva íjamat fogni kezem erőtlen. egymás vérére szomjasan.. .Az élet még nem vált el a haláltól. hétszer hosszabb. Csata készülődik... hogy mint akar a két hadból rokon rokonra rontani – A Mahábhárata A Bhagavad Gítá A Bhagavad Gítá Izzó részvétre gyúlt ekkor Kunti fia s lesújtva szólt.e.” . a seregek felálltak. Fekete volt minden. agyamra szédület borul.e. Rokonok. Az idő csak készülő óceán volt: S ekkor az Egy. akkor is született.. „. mely ott aludt a héjban. és magányát dobogta széjjel. egymásban pihent a nap és az éjjel: Lélekzés nélkül lélekzett magától az Egy.) Az idők során gyarapodott. ekkor kezdődik a párbeszéd Ardzsuna herceg és Krisna (barátja és kocsihajtója) között. (ford: Szabó Lőrinc) „Bharata nagy nemzetségének harca” A világ legrégebbi elbeszélő műve Keletkezése bizonytalan.. barátok állnak egymással szemközt. mint amikor éj van. lábamon állni sem bírok..könyv 25-42 fejezet) Jelentősége a hindu világban nagyjából az evangéliumokéhoz hasonlítható. Ardzsunában kétség ébred.

te vagy bármelyik vezér ne lettünk volna..nem volt oly Idő.Krisna válasza (1) A Bhagavad Gítá „.logika és dialektika Vaisésika („különbség”) .. válasz – csak a testet ölik meg.. megelőzi pl. és bokádig sem ér a bűn. a lélek halhatatlan 2. és meggyilkolni sem lehet. tudatlan..természetfilozófia Szánkhja („szám”) – a jelenségvilág leírása Jóga („megfeszítés”) – a szánkhja tan gyakorlati aspektusa A Bhagavad Gítá A hat orthodox hindu rendszer . kín-kéj.Ki véli ölhet egy lélek. Nem lehet gyilkos. és nem lesz. bizonyíték”) . a nem ártás törvényét is 3.csak az emberi léleknek romlékony teste vész oda.” Krisna válasza (2) A Bhagavad Gítá „..” „..” Krisna válasza (3) „. a testek lelke nem pusztul.. A harcos fő dicsősége harcolni becsületesen. Küzdj így...S hivatásodra is gondolj: kötelességet teljesítsz. óh Bhárata!” „. válasz –cselekvés érdek nélkül Karma-mimánszá („A vallási ritusok végrehajtása”) Védánta – (A védák vége”) Az upanisadok hagyománya Njája („szabály. győzelem vagy legyőzetés: legyen mindegy neked.Nyereség-veszteség. kelj hát harcra.. válasz – a dharma törvénye a legelső.” 1. mely létünk megszüntetheti. vagy egy másik megölhető. melyben én.

a nem kettősség Shankara (i. (A jógában ennek lesz a legfontosabb szerepe) Az Én köré felépülő egyedi szervezet legfinomabb tattvái (az 5 tanmátra). Brahman megnyilvánulása. létesülést adva ennek (máya).800 körül) A létesült világ mibenlétének vizsgálata Purusha és prakriti Brahman – végtelen. Az Én (ahamkára vagy ahamtattva) – az öntudat első hordozója Az elme (manasz vagy csitta). Isten. a gondolkodás. forma Hang (az akasa vibrációja) Szag Íz Érzés Az 5 dnyánéndrija (megismerő. de magában véve már anyagi természetű. a külvilággal való kapcsolat elsőleges. kettősség nélkül való (advaita). felfoghatatlan.sz. tehát nem anyagi elv hozza létre.„A véda kiteljesedése” Csak egy őselv létezik. az eszmélés. A védánta tanítása A szánkhja tanítása 24 tattva A szánkhja tanítása A legalapvetőbb 4 tattva a módosulatlan Ősanyag (akasa. Az igazság az advaita. az egyes személyekben pedig mint Atman fogható fel. önként áradt bele az anyagvilágba. tudati kapcsolatot létesítő szerv) Látás Hallás Szaglás Hangadás. szellemi előképei az érzékelés 5 módjának Alakzat. múlá-prakriti) az értelem (buddhi) – a kibontakozó anyagban a reáható első inditék. alapvető eszköze. változatlan. amely egészben mint Brahman. beszédképesség Tapintás A szánkhja tanítása . határtalan.

egyesülni. ős akasába. Heiliger Geist. A finomtest fennmaradásának határa a magjául szolgáló Én élettartama. erőközpontok A jóga tanítása Prána. magára ölti ennek korlátozottságait. a lélekzésen keresztül kapcsolódunk bele. amikor a sűrűtest. Csak akkor oszolhat szét a módosulatlan. Csakrák. ez utóbbi csak a durva külvilággal való kapcsolatra szolgál.Az 5 tevékenység szerv (karméndrija) Beszéd Kéz Láb Kiválasztás Nemzés (Ez eddig a finomtest) Az öt sűrű anyagi elv Föld Víz Tűz Levegő Éter (Akasa) A szánkhja tanítása Szanszkrit „judzs” – egyesíteni. Nem pontos megfelelése a sűrűtestnek. Lélek és szellem fogalmának problémája. Holy Spirit. amikor az Én abbahagyja erőforgatagot fenntartó működését. Szentlélek Spiritus inkább szellemet jelent Finomtest és sűrűtest. A jóga tanítása A finomtest nem bomlik fel. Spiritus Sanctus. Az Én is anyagi természetű. Amíg a sűrűtest létezik. Finom anyagcsere. A finomtest is anyagi. addig csak ezen keresztül képes megnyilvánulni. A prána fogalma .

7 csakra. a legfőbb vezetékbe áramolhat bele. Belső erőközpontok. Ha kundalini felébred. Jama – tartózkodás bizonyos dolgoktól A jóga nyolc ága . A kettő között helyezkedik el a legfontosabb legfontosabb vezeték (szusumná). a fővezetékek mentén helyezkednek el. redzgések által Karma-jóga – cselekedetek megtisztítása Számos más eszköz. ászanák Mantra-jóga – hangok. A kundalini fogalma Csakrák és pránavezetékek A pránájáma fogalma Cél: Kundalini felébresztése Párnájáma – a prána áramása feletti uralom megszerzése Rádzsa-jóga (a királyi út) Légzőgyakorlatok Hatha-jóga – testtarások.Két fővezeték a gerinc vonala mentén (idá és pingalá). Komoly veszélyek. Csak a szusumnába. Muládhára (a gerincoszlop alsó végén) Szvádhisthána (a nemi szervek felett) Manipúra (köldök táján) Anáhata (szívtájon) Visuddha (garat tájékán) Ádzsná (a két szemöldök között) Szahaszrára (a fejtetőn) A csakra fogalma A legalsó csakrában alszik a Kundalini kígyó. akkor elkezd felfelé áramolni és elérei a csakrákat. Ez normál esetben zárva van. Hatalmas erők (sziddhik) keletkeznek. Akkumulált prána.

Ksatrija kaszt szülötte. i. halál.. aszkéta). észak-indiai árja királyság fejedelmének fia. fájdalom okozás. érzékiség túlhajtása Pránájáma Pratjáhára – az elmeműködés befelé fordítása. együttérzés) Erőkre Égitestekre Csakrákra Érzékelésre A Buddha („felébredt”) élete Tudatállapotok A buddhizmus I.sz. lopás. Négy kikocsizás (öregség. Kapilavasztu. Ölés. négy részből áll A tudatfölötti állapot fokozatai A célhozjutás eszközei (a nyolc ág) A nagy erők (sziddhik) Az egyedülvalóság A jóga nyolc ága Patanjali jóga szútrái A sziddhik (nagy erők) Patanjali jóga szútrái A koncentrált elmeállapot rögzítése Érzésekre (pl. betegség. barátság. A buddha élete . önfegyelem.e.Nijama – bizonyos dolgok követése gyakorlása Ászana – megfelelő testtartás A pránájámához alkalmas Tisztaság. elmélyedés Dháraná – összpontosítás Dhjána – meditáció Szamádhi – a felsőbbrendű öntudat elérése Késői összefoglaló mű. 4 szd. 560. hazugság. tanulás. stb.

csupán különböző funkciók pillanatonként születő és elmúló összetevődése alkotja az Ént. érzékelés. nem létezik egyéniség. előző létezésekből hozott prediszpozíciók. képezetek. következményt szülő okok. A buddha élete A buddha élete Az utolsó és saját erőfeszítés sikere. létcsírák. haláláig tanít szerte Indiában.A Buddha („felébredt”) élete A buddha élete A buddha élete 29 éves korában megy el otthonról. de magában véve egyik sem azonos vele. rúpa) Érzetek (benyomások. védáná) Tudat (felfogás. A paranirvána Nem létezik Én. A végletes aszketizmus kilátástalansága. Öt összetevő elem (khanda) amely az Ént alkotja. alak. Az őt elhagyó egykori aszkétatársai lesznek első tanítványai (Káláma és Ráma már eltávoztak) Negyven évig. szannyá) Adottságok (cselekvéseinkből fakadó. szankhára) Megismerés (vinnyána) Az én fogalma . Az én fogalma Öt téves nézet az én lényegéről Test (forma. Káláma mester (szánkhja) és Ráma mester (jóga) tanítványa.

Helyes gondolkodás (elhatározás). az újjászületés láncolatának megszakadásához vezet. önvaló) azonos Buddha ezt. Számukra az Én a Brahmannal/Atmannal (világlélek. Helyes elmélyülés. A négy nemes igazság (Tartózkodás a végletektől) A nemes nyolcágú ösvény Helyes hit. az upanisadok misztikus atman tanát tartja a hatodik tévedésnek Az én fogalma Minden élet szenvedés. Helyes igyekezet. már az upanisadok bölcselői számára is világos volt. Helyes cselekvés. hajlék) Tűréssel (ne élesszenek indulatokat a nehézségek) Kerüléssel (pl. amely elvezet e szabaduláshoz a nemes nyolcágú ösvény. Az indulatok megsemmísítése Buddha beszédei Megfontolással (pl. az ártás indulata) Gyakorlással (a fentiekben állhatatosság kell) . Minden szenvedés oka a vágy. Helyes vizsgálódás.érzékek megfékezése) Megfelelő használattal (élelem.szabadulás a vélemények útvesztőjéből) Megfékezéssel (pl. hamis barátok) Elűzéssel (pl. Helyes életmód. hogy valódi énünk ezekkel nem azonos. A vágy megszüntetése a szenvedés megszűnéséhez. ruha. Helyes beszéd. Az út.Az.

Ezért nem beszéltem minderről. Éberség és tiszta tudatosság A puszta figyelem értéke A test szemlélése Légzés tudatosítása Testtartás tudatosítása Buddha beszédei Az éberség négy tárgya Az érzetek szemlélése A tudatállapotok szemlélése A tudattartalmak szemlélése A nem tudás. nirvánához. Ösztönző erők keletkeznek.A ki nem fejtett tanítások Buddha beszédei A világ örökkévaló-e? A világ végtelen-? Van-e létezés a halál után? „Miért nem beszéltem mindezekről. megvilágosodáshoz. önuralomhoz. A tudat megismerése A tudat alakítása A tudat felszabadítása Buddha beszédei Mindennek kulcsa az „éberség”. ez létrehozza individualitást. nem tartozik az önmegtartóztatás lényegéhez. a vágy az vágyat. Öregséget. ez a vonzalmat. a tudat létrehozza a tudatot. Karmikus létet. Az újjászületést. az érintkezés Érintkezést. halált. Élet utáni vonzalmat. nem vezet lemondáshoz. A vágyat. vágytalansághoz. bánatot. megnyugváshoz. Málunkjáputta. Érintkezést. felismeréshez. az érzet érzetet. ezek létrehozzák A tudatot. a hat érzék az érzéket. Satipatthana – „az éberség útja” Ha valaki megérti a tudatot. mindent megértett. szomorúságot. kétségeesést. A hat érzéket. a lét létet. mert mindebből nem származik haszon. ez pedig az újjászületést. Az érzetet. Málunkjáputta? Azért. mint előfeltétel révén tudás. A függőségben való keletkezés . Szellemi-testi individualitást.

Nem foglalkozik A tanítás jellemzői Az egyetlen fontos téma a megszabadulás Minden mulandó A nirvána fogalma Az éberség fogalma isten kérdésével. a jobb kéz a földet érinti. a kasztrendszerrel. Nincs vezető. metafizikai spekulációkkal (pl.vagy a földre mutat Mara megkísérli kizökkenteni meditációjából A természetet hívja tanúnak eltökéltségéhez Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának Ülő póz. a jobb kéz mellmagasságban előre mutató tenyérrel Védelem felajánlása a tan követőinek Ülő póz. filozofikus vonások. Arisztokratikus. bármiféle külsődleges kultusszal. a jobb kéz mellmagasságban magyarázó pózban A tanítás első közlését szimbolizálja . Ne pusztíts el semmiféle életet! Ne vedd el. amit nem adnak neked! Ne szólj valótlant! Ne igyál bóditó italokat! Ne kövess el házasságtörést! Ülő póz.a világ végtelensége). A gyakorlati etika öt eleme A tanítás jellemzői Nincsenek ezoterikus tanok. intellektuális. Pl. a tudati jelenségek valaha ismert legkomolyabb vizsgálata vagy a négyértékű buddhista logika.

Konfuciusz csak újra kiadta és kommentálta. mitológia.551).Álló póz.A hagyomány szerint ie. egyházi rend Konfucianizmus Taoizmus Buddhizmus A kínai univerzalizmus Kung Fu-Ce (i.e. 3000-ből származik. . Esőt váró Buddha szimbolikájába Lépő póz. leengedett kezek (igen ritka). Lu hercegségben. Zen és Csan Csak nagyon kevés buddha van Szannjaszin eszmény A buddhává levés sokak számára elérhető Boddhiszatva eszmény Gazdag istenvilág. tenyerek előrefelé mutatnak Védelem falajánlása Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Oldalán fekvő póz. régi nemesi családból Öt kanonikus könyv A konfucianizmus Mártonfi Ferenc Ji-king („Változások könyve”) . a fej az egyik kézzel alátámasztva A Buddha eltávozása a paranirvánába Mahajana („nagy szekér”) irányzat A buddhizmus története Hinajana („kis szekér”) irányzat Tibet.

áldozatról.600-515 körül). erkölcstan.11 (68. Erkölcsös. szerelemről. Józan tárgyilagosság. udvari viselkedés.2 (88.o) I. ezt ő maga írta.o) A konfucianizmus Lao-ce (ie. ősök kultusza.24 (85. nincs kidolgozott metafizika. Gyakorlati életre való irányultság. Kiemelten fontos a szertartások pontos betartása Beszélgetések és mondások Szülők tisztelete Életszakaszok Hagyománytisztelet II.Si-king („Dalok könyve”) – Természetről.4 (57.o) II.o) II. igazságos ember eszménye.o) VI. között. feladatait teljesítő.16 (69. minden életajzi adata legendás. Tavaszok és Őszök krónikája – Lu állam története az ie. Su-king („Írások könve”) – Feljegyzések a kínai történelemből. udvari levéltárnok volt.11 (55.25 (81. Li-ki („Szertartások könyve”) – Illemtan.VIII-V szd.11 (58. Nem foglalkozik végső kérdésekkel.o) VIII. Morálfilozófiai jelleg.o. rendeletek gyűjteménye. a múlt tanulmányozása. a nevelés kitüntetett szerepe.6 (54.o) VII.o) I. a követendő példa a régi emberek viselkedése.o) A konfucianizmus Beszélgetések és mondások A nemes ember IV. A taoizmus . törvények.16 (59. Alaperényei Méltóság Nagylelkűség Őszinteség Szorgalom Jóság A konfucianizmus Állami és társadalmi rend megtartása.o) IV.16 (79.) VI.

Tao Te Ching Tao Te Ching Hagyományos (de számunkra most csak ideiglenes) fordítás: Az út és erény könyve A Tao fogalma már Lao-ce előtt is ismert volt (I-Ching) Betű szerint (és ideográfiailag) a Tao „utat” jelent. képek és szimbolumok nyelve. homályos és kétértelmű. Az út. hogy ne konkrét dolgokat. Ha a képeket arra használjuk. amit a mű keletkezésekor tulajdonítottak az egyes jeleknek. fel kell adni a végességre vonatkozó igényünket A szöveg értelmezési mezeje a meditáció. A legvégső principium A Tao fogalma A Tao a világ alapjában véve felfoghatatlan ősoka. vallásos szöveget általában is nehéz A kínai ideografikus nyelv. Racionális és paradoxon. de értelmük nem következtethető ki mechanikusan. Herakleitosz) A Tao Te Chingben nagy a bizonytalanság. A Tao fogalma . sok bölcsességi szöveg orákulumstílusához hasonlóan (pl. Konfuciusz tanításának középpontjában a morális és a politikai terület áll. „Megvalósult ember” vs. nem pedig a fogalmak diszkurzív analízise Lao-ce tanítása lényegileg metafizikai és iniciatív jellegű. Tao Te Ching Bölcseleti. hanem absztrakt fogalmakat fejezzenek ki. Az összetett jelentés.„nemes ember” ideál. Az írásjegyek több elemi jegyből állnak.Rendkívül nehéz lenne pusztán nyelvészetileg értelmezni. akkor a poliszémia elkerülhetetlen és sokféle értelmezés válik lehetségessé. gyakran csak igen kevéssé esik egybe az újabb nyelvhasználattal Lao-ce stílusa sajátosan szókihagyásos. amelyen a mindenség mozog.

mégis valóságosan jelen van és működik a jelenségvilág szövedékében A régi kinai nyelvben nem volt morális értelme.o) XLI (31. megismerhetetlen.Minden törvények törvénye. „Isten” helyett „ég” (tien) a transzcendencia szimbolumának értelmében. Nincs antropomorfizmus. tehát nem kapcsolódik akarathoz és szándékhoz.o) XXXIV (29. törvénye. amely kibontja a tökéletesség manifesztációját. „erénye” („virtusa”) A Te a principium immanens és működő aspektusa: az a hatalom. hanem az isteni örök. A Tao a bölcs útja. A világban egy magasabb rend (Tao) láthatatlanul és spontán A Te fogalma A Te fogalma A Te fogalma . változhatatlan és személytelen logikájának része. Felfoghatatlan. megnevezhetetlen. absztrakt és személytelen prinicipiumok vannak. A Tao fogalma Idézetek A Tao fogalma I (17. Immanens transzcendencia. hanem metafizikai jelleg. Nem ismeri a világgal szemben álló túlvilág dualizmusát. Az ég taoja elérhetetlen. Az abszolút és legfőbb principium. minden mértékek mértéke. Ennek a manifesztációnak nincs teisztikus értelemben vett „teremtésjellege”.o) XIV (21.o) A „Te” a Tao akciója. A Te fogalma Nem vallási.o) XXXVII (29.

kiigazító és kiegyenlítő akciója nyilatkozik meg. a teremtés. Ebben is a Tao láthatatlan szabályozó. Születésben. mint a gondviselésről szóló teisztikus teológiában. halálban is csak állapotváltozás van A keleti metafizika egyik alapvető nézete A Yang és a Yin fogalma A Yang és a Yin fogalma Az I (I Ching) fogalma . szakrális írásmű A Ching fogalma Az „út és erény könyve” cím helyett A „principium és akciójának” könyve A Yang és a Yin fogalma A Tao Te Ching végleges meghatározása A maszkulin és a feminin minőség Pozitív. vagy szándékokhoz. Változás Ebben foglalják össze a létrehozás.módon realizálódik (Te). Bölcseleti. Nincs szó a világfolyamatba való közvetlen – szabályozó és moralizáló – beavatkozásról. amely nem kapcsolódik partikuláris célokhoz. A Tao megnyilvánulása a Yang és a Yin váltakozó játékán keresztül bontakozik ki. életben.negatív. A lények és a dolgok „állpotváltozás” révén jelennek meg. hanem egy magasabb influenciáról. nap-hold Eredetileg a hegy déli (napos) és északi (árnyékos) oldalát jelentette. fény-árnyék. a kibontakozás vagy a létesülés fogalmát. Egyik sem kerekedhet véglegesen felülre. alakulnak át és tünnek el.

vagy valóságos ember. A tett magasabb formája: Az ég akciója. ellazulni. levetkőzni. A periférikus én beavatkozásának mellőzése. valóságos ember A valóságos ember az. A két állapot közötti különbség pusztán tudattény. A tökéletesség útja: kiürülni. morális és vallási jelleg. Idegen a misztikusra jellemző emotiv. Szent: még rosszabb. Az I (I Ching) fogalma Lehetséges fordítások A Cheng Jen fogalma Bölcs: nyelvileg korrekt. Inkább reális. Tökéletes: semmi moralitás Megvalósult ember. vágyódó és eksztatikus alap is. A Tao manifesztálódik benne. de számunkra noétikus/filozófiai szinezete van (Platón. nem cselekedve cselekedni. aki önmagában reprodukálja a Tao metafizikai törvényét. Boethius). A Cheng Jen fogalma Nem cselekvés A megvalósult ember kivonja magát a jelenségvilágot jellemző és megkötő interakciók játéka alól. Külsőleg jelentéktelen figura Közbevetés: A Wu Wei fogalma Közbevetés: A Wu Wei fogalma .Diszkontinuitási krízisek az állapotváltozások során. egyszerűvé válni.

A Cheng Jen fogalma Egy ember testében. kis erényeket.) A filozófiai gondolkodás legrégebbi dokumentuma. A valóságos ember külsőleg legtöbbször senki. Az emberek között él.A nem cselekvés olyan valakit vesz figyelembe. de teljesen közömbös helyeslésük vagy helytelenítésük iránt.) XLIX. többé már nem ember.o. aki kivonja magát az interakciók játéka alól és ehelyett a születés állpotában lévő okok és folyamatok láthatatlan és preformális síkján cselekszik. (Csuang Ce) A Cheng Jen fogalma Idézetek A Cheng Jen fogalma XLVII. (33. végtelenül nagy abban. (34. esetlen. Megveti a normákat. Jóskönyvként is ismert. megvetett méltó figura. Yang (_____) és Yin (__ __) elemek Trigrammák A változások könyve (I Ching) A változások könyve (I Ching) A változások könyve (I Ching) .o. ami által még ember. Végtelenül kicsi abban. minthogy érzéseik maár nem az ő érzései. ami által egy az éggel.

naív szövegnek tűnik.Elveti a cselekvésközpontúságot. Kulcsszó az egyszerűség. a rosszat is jóval kell viszonozni. Aprólékos előírások a gazdasági. hogyan kell értelmezni a teremtést? Alexandriai Philon – Platón és az Ószövetség tanainak összeegyeztetése „Kezdetben teremté az Isten az eget és a földet. Csend.” (Gen 1.00 Április 1. Képek használata.00 (előtte 12. Csütörtök 13.00 (előtte 11. Jót jóval. Kedd. figyelem. Keresztény aszkézis. cselekvés cselekvés nélkül. túlvilági istenbe vetett hit. A nemzetségi rendtől a szakállviselésig szabályozza az életet. Helyes középút. Március 23. hiszen maga az idő is csak a létesüléssel kezdődhet csak. Meditáció. Önérdek hiánya. de mégis kívül. Mit jelentenek a leírtak? És egyáltalán.00-tól betekintés) Április 8.1) Mózes I – A teremtés Mózes I – A teremtés A „kezdetben” szó jelentése leginkább az „először”. erkölcsi és rituális életre. elmélyülés. szemlélődés. de az aszketizmust is. . Az antikvitás termékeny talajt biztosított. Ott lenni. Egyszerű. 11. társadalmi. nyugalom. görög nyelv használata.00-tól betekintés) Jegyzetből 9-30 31-37 38-53 54-59 59-115 119-217 olvasmány kell olvasmány kell olvasmány kell A taoizmus Vizsga A zsidó vallás A kereszténység előzményei Antikvitás és hellenizmus Az egyedülvaló. Csütörtök 12.

a forma (Isten lelke) még nem termékenyítette meg „És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.6-7) Új aspektusból szemléljük a dolgokat. Teremté tehát Isten a mennyezetet. Miért? Az „Egy teremti a Kettőt” analógiák Brahman – Purusha/Prakriti Tao – Yang/Yin Kifeszíti a jelenségvilág kereteit A sorrendben a hierarchia is kifejezésre jut „A föld pedig kietlen és puszta vala. A vizek (Thalész: „mindennek a kezdete a víz”) jelenthetik a teremtett (létezéssel bíró világ) teljességét Mózes I – A teremtés .) Maga a teremtettség tartalmazza már a sötétséget és az ellentéteket.” (Gen 1. első nap.” (Gen 1.” (Gen 1.3) Isten első megszólalása. és setétség vala a mélység színén. nappal és éj. Egyszerre jelenik meg a Szó (Logos) és a világosság Égitestek még nincsenek Magasabb fény ez.5) Mózes I – A teremtés Rögtön az első nap már van fény és sötét. (Még mindig nincsenek égitestek. És úgy lőn” (Gen 1.2) Mind a négy hagyományos elem megjelenik Föld Víz Levegő (Lélek) Tűz (sötét mélység) Mózes I – A teremtés Az anyag (föld. és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket a mennyezet felett való vizektől. Isten jelenléte és a teremtő szó Mózes I – A teremtés „És látá Isten. „És monda Isten: Legyen mennyezet a víz fölött.Isten rögtön két dolgot teremt. és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. a mely elválasztja a vizeket a vizektől. víz) még csak potencialitás. hogy jó a világosság és elválasztá Isten a világosságot a sötétségtől” (Gen 1.4) A világosságot (ez jó) el kell választani a sötétségtől (erről nem tudunk meg semmit) Mózes I – A teremtés „És nevezé Isten a világosságot nappalnak és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel.

„jó” Alsó vizek – formális.9-10) A víz és a föld már más értelemben jelenik meg mint fent. „És mondta Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre és tessék mega száraz.14) Redundancia – már van nappal és éjszaka Milyen értelemben legyenek jelek az égitestek? Mózes I – A teremtés „És megáldá azokat Isten. „rossz” „És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este.22) Isten megáldja az előlényeket Magasabb fokon részesülnek Isten jóságában Mózes I – A teremtés „És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra. és lőn reggel.” (Gen 1. És látá Isten. változásnak kitett világ. hogy azok jók.8) Itt lesz az Egyből Kettő Elválnak az alsó és felső világok Az alsó világ eltávolodik Istentől Mózes I – A teremtés Isten csak a második napon teremtett dolgokról nem mondja. és meghatárózói ünnepeknek. hogy elválasszák a nappalt az éjszakától. és töltsétek be a tenger vizeit. hogy jó.” (Gen 1.” (Gen 1. és legyenek jelek. megnyilvánult. második nap. És nevezé Isten a szárazat földnek. Mózes I – A teremtés „Legyenek világító testek az ég mennyezetén. az egybegyűlt vizeket pedig tengernek nevezé. napoknak és esztendőknek.Alsóbb és felsőbb világok elválasztása Felső vizek – ideák világa. És Mózes I – A teremtés . mondván: Szaporodjatok és sokasodjatok. És úgy lőn. meg nem nyilvánul világ.” (Gen 1. a madár is sokasodjék a földön.

4-2. Így lőn az ember élő lélekké. s még semmiféle mezei fű nem hajtott ki. és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. mind a női tulajdonságokat. az égi embernek csak mása és töredéke. és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.1-2.27) Az első ember birtokolta mind a férfi. a melyet alkotott vala. Mit jelent az.7 Mózes I – A teremtés Hogyan illeszthető ez össze az eddigiekkel? Mózes I – A teremtés Philon: eddig voltaképpen csak az ideák emanációja folyt.” (Gen 2. anélkül. Ez mit jelent? „Teremté tehát Isten az embert az ő képére. A nemek kettéválása (Egyből Kettő) még nem történt meg Platón is hasonlóan gondolta Mózes I – A teremtés „Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját. megszűnék a hetedik napon minden munkától.7) Mózes I – A teremtés Itt kerül sor a földi ember megteremtésére. romolhatatlan lelkét fentről kapja. és megnevesíté a föld egész felszínét.3 Gen 2.4-6) Problematika: voltaképpen két teremtésről számol be Mózes I. hogy Isten megszűnék a munkától? Miért lenne szüksége pihenésre? Visszavonulás? A teremtett világ magárahagyása? „Mozdulatlan mozgató” elméletének kinyilatkoztatása. Az eső jelenti az ideák alászállását a földre. ki a földet mívelje. Az első. mert az Úr még nem bocsátott vala esőt a földre. az ég madarain. Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket.”(Gen 2. mind az egész földön. a mikor teremtettek. hogy ezen ideák lenyomatai az anyagban létrejöttek volna.uralkodjék a tenger halain. de földből . és ember sem vala. ahol annak potencialitását aktualizálva létrehozzák az anyagi világot.”(Gen 1. a barmokon. „És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából. Isteni és hallhatatlan lélekből. a melyet alkotott vala.26) Többes szám egyes személyben történik a teremtés.2) A hetes szám megjelenése. Mikor az Úr Isten a földet és az eget teremté. Könyve Gen 1. Azonban pára szállot fel vala a földről. Mózes I – A teremtés „Ez az égnek és a földnek eredete.”(Gen 1. Még semmiféle mezei növény sem vala a földön.” (Gen 2. valamint földi és halandó testből teremtettetik.

hinduizmus) Mit jelent a kő. és ímé egy nagy kép. Az Újszövetség Az Újszövetség iratai Négy evangálium (Máté. Az apostolok 21 levele. („tektón”). Márk.35) Dániel könyve Ezután következik az álom megfejtése: Dániel könyve Négy birodalom következik egymás után A negyedik birodalom erős lesz mint a vas és törékeny mint a cserép Szembetűnő analógiák (Platón.34) „Akkor eggyé zúzódik a vas. i. de még inkább építőmester Jánostól veszi fel a keresztséget a szellemi újjászületés és megtisztulás Jézus élete . négy öccse van és több huga is. ez a kép. és darabokra zúzá azokat. senki nem képes megfejteni.” (Dán 2. és az ábrázata rettenetes volt. Nabukodonozor király álma. az Apostolok cselekedetei. lábai pedig részint vasból. a mely leüté az állóképet nagy heggyé lőn. lábszárai vasból. csak Dániel „Te látád. előtted áll vala.50-120 között Kanonizációs vita 141-367-ig (Alexandriai kánonjegyzék) 46 ószövetségi és 27 újszövetségi könyv.” (Dán 2. réz. ács. mely hatalmas vala és kiváló az ő fényessége.” (Dán 2.sz. Lukács /szinoptikus/. cserép. Jézus (Jósua – „Isten segítsége) József és Mária legidősebb fia. ezüst és arany. Nazaretben vagy Betlehemben született Eredetileg apja mesterségét folytatja. 32-33) Dániel könyve „Nézed vala. részint cserépből valának. hasa és oldalai rézből.” (Dán 2. és letöré azt az állóképet vas és cseréplábairól. János jelenései. oh király. és betölté az egész földet. és helyöket sem találnák azoknak. melle és karjai ezüstből. amely kéz érintése nélkül összetöri ezt a birodalmat? Görög nyelven. és felkapá azokat a szél.való teste már halandó. Az a kő pedig. és lőnek mint a nyári szérűn a polyva. János) és Lukács műve.31) „Annak az állóképnek feje tiszta aranyból. a míg egy kő leszakada kéz érintése nélkül.

23) is azt feltételezik.23) Az ember nem képes saját erejéből megszabadulni a bűntől és legyőzni a halált.3) és az evangéliumok (Máté 1. Isten kinyilvánította irgalmasságát azzal. majd három nap múlva feltámasztja és az égbe emeli. ha az ember Krisztusba vetett hitével befogadja az isteni kegyelmet és ezzel valóságossá teszi önmaga számára Jézus élete Eredetileg Pál (Róm. Jézus élete .1 és Lukács 3. miközben sírja üres. ételt vesz magához. miután János megrója őt mostohahuga feleségül vételéért) Harmincéves kora körül kezdi meg nyilvános tevékenységét.szimbolumaként Bizonytalan. Dávid törzséből született. Ez magyarázatra szorul.) Isten engedi fiát szenvedni és meghalni a kereszten. Jézus élete Jézus élete Jézus élete Ádám – az emberi nem ősatyja . Ez csak isten kegyelmétől várható. Rajta vannak a kivégzés sebei. 6. Krisztus áldozati halála minden embert megszabadított a bűn hatalmából. de ez a helyettesítő megváltás csak akkor válik valósággá.) (Többek szeme láttára a mennybe távozik.istennel szemben engedetlen volt. Testvéreit is említik. ami legfeljebb három évig tart Galileában vándorol. „A bűn zsoldja a halál” (Róm. gyógyít Írás nem marad tőle Sikere szálka a farizeusok szemében Elfogatják és istenkáromlásért indítanak pert ellene. A megoldást Pál apostol szállítja. többeknek megjelenik. tanít. Nem tudnak arról. hogy mint az engesztelő áldozat helyettesítője az egész emberiségért kínhalált szenvedjen. hogy mennyi időt tölt Jánosnál (őt Heródes végezteti ki. hogy Mária egész életében szűz maradt. (Halálát követő harmadik napon feltámad. Bűnét mindannyijan örököljük (eredendő bűn) Ádámnak le kellett mondania a paradicsombeli örök élertről és alá lett vetve a halálnak. Pontius Pilatus római procurator hozzájárulásával keresztre feszítik. hogy Jézus természetes módon.1. hogy fiát emberré tette és megendgedte.

30) Miképpen kell elképzelni a részleteket illetően a Fiúnak az Atyához való viszonyát? Két peremlehetőség létezik Krisztus isteni erővel megáldott ember (isten volta válik kétségessé) Krisztus isten közvetlen megjelenési formája (isten ez esetben meghalt a kereszten) Jézus élete Bonyolult problematika. embersége szerint egy velünk. Ez a természet nem egylényegű velünk. homoousziosz. testből és lélekből áll. szükséges volt feltételezni azt. Krisztus egyetlen személy és Mária az Isten anyja. Níceai zsinat (i. hogy Jézus meg tudja váltani az emberiséget a földi nemzedékeket örökletesen terhelő eredendő bűntől. élénk érdeklődés közepette. A monofizita tanítás Dogmatikai viták Eutükhész konstantinápolyi püspök megoldása. abszolút tökéletes lény. kizárólag önmagától létező. Efezusi zsinat (i. Az Isten A kereszténység alapelvei Az Isten az egyetlen öröktől fogva és mindörökké változatlanul. akitől a mindenség és minden ami . A nesztoriánus tanítás Dogmatikai viták Nesztoriosz konstantinápolyi püspök megoldása (i. Az ariánius tanítás Dogmatikai viták Arius alexandriai presbiter megoldása (i.sz. 431) dönt a kérdésben.429) Az isteni fiú úgy lakozott Krisztusban. mint egy templomban.A két természetben egyetlen Krisztus létezik. de csak egy természete van. elítélik a nesztoriánus tanítást .sz. Maga is teremtmény.1. Hatalmas vita. Elkerülhetetlen volt a szeplőtlen fogantatás tanának bevezetése Krisztus azonban nem csak az isten fia.Ahhoz viszont. dogmatiai viták alakulnak ki. Krisztus nemcsak hogy egyetlen személy.15). hogy neki magának mentesnek kellett lennie tőle. 325) dönt a kérdésben. Khalkedóni Zsinat (i. Krisztusban két személyt kell elképzelni. aki tökéletes Isten és tökéletes ember. Mária csak az ember fiának szülője. – Krisztus egyidejűleg valódi isten és valódi ember.sz.sz. 451) tárgyalja a kérdést és elítéli a monofizita tanítást. „Én és az Atya egy vagyunk” (János 10.sz. (Kol. 318) A Fiú nem lehet egylényegű az Atyával. Istensége szerint lényegileg egy az Atyával. elítélik az ariánus tanítást – egylényegűek. hanem maga is az isten.

mitöbb. igazságossággal és jósággal. csak Jézuson keresztül. a te Istenedet teljes szívedből. hitetlenséget tükröz isten terveivel és szándékával kapcsolatban. ha a személyes kiszolgáló érdemtelen.abban van függ. Jézus A kereszténység alapelvei Az alapító kiemelkedő szerepe a tanban (Khrisztosz – a felkent) Nincs saját szabadulás. mitöbb. „Szeresd az Urat.37) ”Szeresd felebarátodat. Ez csak isten kegyelméből lehetséges. Bármilyen ítélet mások cselekedeteinek Istennek tetsző voltáról érvénytelen. bizalomhiányt tükröz isten terveivel és szándékával kapcsolatban. felnőtt hívőknek) Oltáriszentség. akkor is érvényes.39) Legfőbb tanításai Az idők végére vonatkozó tanítás (eszkatológia) Az utolsó ítélet A kereszténység alapelvei A holtak feltámadása Érdemeknek megfelelően örök üdvösség vagy örök kárhozat A megváltást az ember nem képes saját erejéből elérni. A világot Isten teremtette a semmiből és Ő is kormányozza. Úrvacsora Bűnbánat (gyónás) Utolsó kenet (az utolsó bűnbocsánat) Egyházi rend (pappá szentelés) A kereszténység alapelvei . (Logikai eretnekségek) „Az Úr útjai kifürkészhetetlenek” Szentségek A kereszténység alapelvei A kegyelem eszközei. A szentségek Krisztus ereje által hatnak. Ebben az esetben minden saját erőfeszítés értelmetlen. Római és Görög egyház – hét szentség Keresztség Bérmálás (megerősítés. Az egyház szolgáltatja ki. teljes lelkedből és teljes elmédből” (Máté 22. mint magadat” (Máté 22.

Az iszlám Mohamed magát nem új vallás alapítójának gondolta. közvetlenül Mohamed előtt. megmarad az egyház hierarchikus szervezete. A hit alapja egyedül a Szentírás. Nincs a kereszténységhez mérhető magas etika. Mindenki maga értelmezheti. Szerzője maga az Isten. a pápai és püspöki hatalmat és az egyház vagyongyűjtését. Egyszerű rituálé. akiben és aki által folytatódik és beteljesül az isteni önközlés. fellépése 610-ben ekkor kap kinyilatkoztatást Gábriel angyalon keresztül Allahtól az Irgalmastól és Könyörületestől. hanem olyan isteni küldöttnek.” Mohamed. fejezetből álló szöveg. nincs aszketizmus. 114 szúrából. A zsidó valláson alapuló monoteizmus. a papi cölibátust. Örmény gregoriánusok /4 millió/ A nagy egyházszakadás (1054) – a római pápa és a konstantinápolyi pátriárka kölcsönös kiközösítése. Jelentése – „Az isten iránti odaadás. de nem az Egyház tekintélye.Reformátusok Házasság Keresztség Oltáriszentség. belenyugvás az isten akaratába. A Korán . 650-re lesz kész. értelmezése kizárólag szó szerinti. Úrvacsora Efezusi zsinat (431)– Nesztoriánusok kiválása (ma néhény százezer hivő) Khalkedoni zsinat (451) – Monofiziták kiválása (ma egyiptomi koptok /8-9 millió/. 450 millió) Az egyházszakadások Az egyházszakadások Az Anglikán Egyház kiválása (1540) Elveti a szerzetesi életformát. Világi orientáció. Szentháromság tan elutasítása. pápa egyházfőségének elutasítása /ma 150-300 millió/ A reformáció (Luther 1517) /ma kb. A katolikus és a protestáns között. szül 570 körül. Jézus egyike a prófétáknak. Etióp keresztények /20 millió/.

Kötelező jótékonykodás (a közösség javára fizetendő illeték). Mekka felé. meghatározott időpontban. Automatikusan ide kerülnek a szent harc mártírjai is. A harcnak a Próféta vallásának elterjesztését kell szolgálnia. Napi ötszöri ima. (1918-1990) után.Huntington – A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1996) Hegeliánus alapgondolat – a történelem mozgásának meghatározott és felismerhető iránya van Különböző társadalmi berendezkedéseken keresztül az államok a liberális demokráciáig fejlődnek Kapitalista gazdaság Ezen államok számára a történelem „véget ért” Hegeliánus alapgondolat – a történelem mozgásának meghatározott és felismerhető iránya van Vallás és politika Fukuyama történelemszemlélete Fukuyama történelemszemlélete . A „rövid” 20.szd. A hit öt pillére A pokol és a paradicsom Pokol és paradicsom A „szent háború” Pokol vagy paradicsom a végállomás (ez utóbbiban duzzadt keblű szüzek várják a ideérkezőket). nappa tilos az étkezés. a kétpólusú világrend felbomlásával új világképek keletkeznek Francis Fukuyama – A történelem vége és az utolsó ember (1992) Samuel P. hogy Egy az Isten és Mohamed az ő prófétája. A böjti hónap megtartása (Ramadan). Mekkai zarándoklat (aki képes rá).A hit abban.

Összes gazdasági teljesítmény 83%-a (ma 49%) A világ szárazföldjeinek 50%-a (ma 25%) A világ népességének 50%-a felett uralom (ma 13%) Huntington történelemszemlélete De megmaradt a katonai fölény Huntington történelemszemlélete . a világ valaha volt legegységesebb állapota. vallás. nyelv) és Amelyhez a civilizáció tagjai önazonosságukat csatolják A homogenizálódás csak felszíni folyamat. mint a civilizációs identitás legmélyebb része Minden komoly törésvonal e mentén alakul ki A nyugat emelkedése és alkonya Tudományos-technikai modernizáció Klasszikus örökség Keresztény vallás Szekularizált állami berendezkedés Huntington történelemszemlélete Huntington történelemszemlélete Mi a „nyugati civilizáció” legfőbb ismertetőjele ? – több válasz Sikereit a szervezett erőszakban (tud/tech előny) való jártassága biztosította A Nyugat hatalmának a csúcsa 1914.Különböző társadalmi berendezkedéseken keresztül az államok a liberális demokráciáig fejlődnek Kapitalista gazdaság Ezen államok számára a történelem „véget ért” Központi fogalom a „civilizáció” Huntington történelemszemlélete Ezek a civilizációk a történelem igazi szereplői A legtágabb kulturális entitás. amelynek objektív összetartó elemei vannak (pl. a mélyben ezzel ellentétes tendencia a meghatározó Jelenleg hét civilizáció A vallás.

A Hagyomány időbeni megjelenési formája a vallás. a szakrális filozófia. Istenből. Tradicionális létszemlélet A jelenségvilág létrejötte. illetve a gazdaságilag feltörő ázsiai civilizációkat Kína kérdése Mi a teendőnk? Huntington történelemszemlélete Defenzívában vagyunk Sorokat zárni kell. a Nyugat térvesztése Képes-e a nyugat katonai fölényével ellensúlyozni a demográfiailag sokszorosan gyorsabban fejlődő iszlám világot. mint létforma. A Hagyomány időben és térben (koronként és kultúránként) más-más formában jelenik meg az adott időszak sajátosságainak megfelelően. ennek neve Hagyomány A Hagyomány a valóságról szóló hiteles és univerzális információ. csak egyetlen „Metafizika”. magasabb értelemben a Hagyomány a Szellem időfeletti jelenléte. erőforrásokat gondosan tervezni Technológiai/katonai fölény végsőkig való őrzése Latin-Amerika és Oroszország integrálása a Nyiugati civilizációba A nyugati civilizációt az USA őrzi René Guenon (1885-1951) A tradicionális lészemlélet fogalma Tradicionális létszemlélet Nincsenek „metafizikák”.A jelen legjellemzőbb globális eseménye a vallásos felbuzdulás A mélyben igen jelentős civilizációs átrendeződés folyik. A tradicionális alapállás. Tradicionális létszemlélet Emanáció Isten által. időfeletti magját. A Hagyomány időbeni megjelenési formái sorában a későbbi forma sok esetben érvényteleníti a megelőző formák időhöz és térhez kötött elemeit. . de soha nem érinti az adott megjelenés primordiális. Istenben jön létre a világ (léttöblet problematika megoldása).

„távolodás” Istentől. hinduizmus . korlátozásoktól mentes létbe. Az emberiség négy korszaka Transzcendens irányultság helyett világi orientáció A mennyiség uralma A világ szolidifikációja. majd „alulról” történő felpuhulása Az ezoterizmus divatja Minden jelenség egyszer mint valódi. egyre alacsonyabb kasztok uralkodnak. Funkcionális hierarchia. Távolodás Istentől. hivatalnoki Gazdasági Szolga A tradicionális társadalom Megfelelésben az egyes egyének létmódjával. másodszor pedig mint groteszk jelenik meg Az idők jelei Az aranykori vallások vége A régi és az új vallások Buddhizmus vs. Szigorúan hiererchikus társadalom. A jelenségvilág „önmozgása”. görögök (Hésziodosz). Dániel könyve. János jelenései. A feladat: visszatérni Istenbe. Egyre rövidülő korszakok. A társadalom bomlása felülről kezdődik. az abszolut. Hinduizmus.Hierarchikus elhelyezkedés Istentől való „távolság” függvényében. Előre determinált és ismert folyamat. Szellemi Katonai.

taoizmus Újszövetség vs.Konfucianizmus vs.ezek esetleges változása egyébként definícójukkal is ellentétes lenne – hanem mi változtunk. mi merültünk alá ezért már más törvények vonatkoznak ránk. végleges ítéletre Az új törvények gyakran ellentétben vannak a régiekkel Az új törvények az érvényesek Nem az örök törvények változtak . Ószövetség Közösségi megváltás helyett egyéni megváltás Etikai normák változása Az univerzális mérték elvesztése Nincs mód abszolút. A régi és az új vallások .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful