VALLÁSFILOZÓFIA

Makay Mátyás Zsigmond Király Főiskola Órarend

TECHNIKAI TUDNIVALÓK

2003/2004 tavaszi szemeszter

Elérhetőség Irodalom Vizsga

Február 5, 12, 19, 26, március 4, 11, 18. 9.00-12.15 (Eötvös terem) vallasfil@mailbox.hu vallasfil@ Előadásvázlat a ZSKF honlapján Horváth Pál: Vallásfilozófia és vallástörténet kegyetlen... kegyetlen...

Az előadássorozat felépítése A vallásról való gondolkodás
Vallásfilozófia Vallástörténet Vallásszociológia Valláspszichológia, stb. Vallásfilozófiai áttekintés Vallástörténeti áttekintés

Bevezetés a vallásfilozófiába

Mi lehet a filozófia szerepe a vallásos hittel kapcsolatban? Kell-e és lehet-e a vallásos hitet az ész alapjaira helyeznünk? Lehet-e az istenhit ésszerű úgy, hogy a hívő nem képes annak igazolására?
Isten teljesen „más”. A nyugati ismeretelmélet megmutatta, hogy semmit sem tudunk szigorúan bizonyítani.

Filozófia és hit

A vallásfilozófia mint a „preracionális tudat” kritikája

Vallásfilozófiai irányzatok

A vallásfilozófia mint a vallás filozófiává történő átalakítása A filozófiai teológián alapuló vallásfilozófia Egy új típus: vallásfenomenológia A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise

A vallás olyan rendszerként írható le, amely a természet és a társadalom jelenségeinek tudomány előtti értelmezésére és magyarázatára szolgál. A vallás elvesztette létjogosultságát. A vallás a nép ópiuma (Marx), a vallás illúzió (Freud)

A vallásfilozófia mint a „preracionális tudat” kritikája

Első program - A mítosz igazsága abban keresendő, hogy vallási (filozófia és tudomány előtti) köntösben már megjelentek benne a természettudomány, a politika és a pszichológia későbbi felismeréseinek csírái. Ha ismerjük ezeket a tudományos eredményeket, visszatekintve megfelelően értelmezhetjük és egyben bírálhatjuk a is a mítoszt. Az antikvitás óta igen népszerű vélekedés ez.

A vallásfilozófia mint a vallás filozófiává történő átalakítása

Második program – A filozófia, mint az öntudatra ébredt vallás (pl. Platon). A vallás igazi célja filozófiává történő átalakulása által valósuljon meg, s ugyanakkor maga a filozófia is vallásos értelmet nyerjen. Egyaránt megpróbálja kivédeni az emberi logosz túlértékelésének és alábecsülésének veszélyét (a dogmatizmus és a szkepticizmus veszélyét) A megismerés útja nem más, mint a lélek hazatérése az istenekhez.

A vallásfilozófia mint a vallás filozófiává történő átalakítása

A filozófiának Isten léte mellett szóló bizonyítékokkal kell kimutatnia, hogy a vallásnak igaza van az ateizmussal szemben. E filozófiák középpontjában az Isten létére és mibenlétére irányuló kérdés áll. Canterbury Szent Anzelm – Proslogion Aquinoi Szent Tamás – A teológia foglalata Arisztotelész – „első mozdulatlan mozgató” Descartes istenbizonyítékai

A filozófiai teológián alapuló vallásfilozófia

Az ontológiai istenérv (Canterbury Szent Anzelm, Proslogion) A kozmológiai istenérv (Isten létezik, mivel a világ bizonyára keletkezett

Istenérvek

A fizikoteológiai istenérv (A világ rendezettnek, tervszerűen felépítettnek A tapasztalati istenérv (Isten létében nem hihetünk következtetés alapján,
mivel istent tapasztaljuk. ) tűnik. Ez magyarázatot követel. A világ teleologikus rendszer.)

valamikor és azt csakis Isten hozhatta létre, hiszen a világ kezdetének oka nem lehet determinált és értelmet nélkülöző fizikai folyamat.)

Indirekt bizonyítás Kiinduló definícióink

Az ontológiai istenérv

Feltételezzük, hogy isten csak az elménkben létezik. Ez a csak elménkben létező isten (lásd kd.1.) definíciónk szerint) kisebb lenne, mint egy olyan isten, amely elménkben és a valóságban is létezik. Ez viszont (a kd.2 miatt) lehetetlen. Feltételezésünk téves, annak ellenkezője igaz.

(1.) Ami az elmében és a valóságban is létezik, az nagyobb annál, mint ami csak az elmében létezik. (2.) Isten az, ami a legnagyobb.

Mit jelent istent tapasztalni? Van-e olyan egyetemesen elismert eljárás, amellyel az istenélményt elkülöníthetnénk az illúziótól vagy a téves azonosítástól? Megismételhetők-e ellenőrzötten ezek az élmények? Bizonyosságérzet és helyes ismeret különbsége,

A tapasztalati istenérv

Látó-képesség.

A módszer alapja a vallási jelenségek leírása, összehasonlítása és értelmezése. 1887-ben keletkezik a fogalom. Tényanyag ugrásszerű gyarapodása, filológia, archeológia, etnológiai terepkutatás szállítja az alapanyagot. Empirikus vallástudomány. Az istenfogalom a vallásfenomenológus érvelésének nem a kiindulópontját képezi, hanem csupán az argumentáció folyamatának a végén bukkan fel, ha egyáltalán szerephez jut.

A vallásfilozófia egy új típusa, a vallásfenomenológia

Eddigi sorrend

A vallásfilozófia egy új típusa, a vallásfenomenológia

Istenfogalom E fogalom megfeleltetése annak a valóságnak, amelyet a vallások nyelve „Istennek” nevez Az istenről való helyes beszéd kritériumai Ennek egybevetése a vallás önmagáról szóló nyelvi megnyilatkozásaival.

Itt fordítva

A vallásfilozófia egy új típusa, a vallásfenomenológia

A különféle vallási megnyilvánulások számbavétele. Szigorúan leíró módszer. Ezekből „alapjelenségek, vagy „lényegi formák” meghatározása. Az empirikusan adott vallások sokrétű jelenségeit mint ezek „változatait” fogja fel. Csak ezután következik az istenről való beszéd vizsgálata, ha egyáltalán.

Kategóriák A vallásfilozófia egy új típusa. (Rudolf Carnap) A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise . mágia. amelyek a filozófiát már az ókortól kezdve foglalkoztatták. Ez nem egy előkészítő aktus. ez maga a fő műsorszám. A dolgok „lényegére” vonatkozó filozófiai kérdés annak az eljárásnak a vizsgálatává alakul át. A Szent tere – vagy az ember hartol be Oda. mert nem létező tárgyakról. melynek segítségével a szavak jelentése rögzíthető. Szent cselekedetek – áldozat. vagy a Szent ide. a vallásfenomenológia A Szent és a profán világa – soha nem tárul fel. Szent tárgyak – ereklyék. ima. azaz puszta látszatállításokat fogalmaznak meg. Szent könyvek A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Alapvetés Léteznek problémák. Immár nem közvetlenül a vita tárgyát képező dolgokat. tabu. hanem a róluk szóló beszéd során használt nyelvet kell a a kutatás tárgyává tenni. Szent személyek–monoteizmus. de a róluk zajló sok évszázados nem vezetett konszenzushoz. illetve tisztázható. hanem azért. csak megmutatkozik. A Szent ideje – emberi idő vs. Időtlenség. A dolgokat nem tudjuk e strukturált nyelvi mezőn kívül szemlélni. vagyis látszattárgyakról beszélnek és eme vélt tárgyakról semmit sem mondanak. monolátrizmus. mert mert a vitázó felek egyazon tárgyról eltérő kijelentésekettesznek. A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Radikális pozitivista álláspont – Az eldönthetetlen viták nem azért alakulnak ki. fétisek.

és cselekvésközösséget teremt. vagy adjon át. Nem hamis. hanem beszéd. „Isten teremtette a világot. Ez azért nem tűnik fel. „megkeresztellek téged” vagy „feloldozlak téged” – ez nem tájékoztatás. Problémák – Immunissá teszik a vallást a kritikákkal szemben. amely állításnak tetszik. hanem értelmetlen.L. Autonóm nyelvhasználat – Ezeket és az ezeket hordozó életformákat csakis a saját törvényeik alapján ítélhetjük meg. hogy az egész vallási nyelv értelmetlen.” Ez nem tájékoztat. csecsemő megkeresztelése A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Elköteleződések. remények – pl. mert grammatikailag korrekt. amely túlságosan sok nyelvi megnyilatkozást tüntet fel értelem nélküliként. Hogyan beszélhetünk istenről? . hogy téves kritériumok alapján tájékozódik. (Pl. (Austin J. de egyben lehetetlenné teszik a vallás számára a meggyőzést is. ezáltal szisztematikusan megtévesztő jellegű. ami tőlük függetlenül is van.) Szerepük nem az. hogy közöljék. hanem cselekmény) Nem is feltétlenül kell érteni – pl.Példa – Isten szeret minket. vagy csak részben szántak arra a célra. hogy tényekről szóló közvetlen információt rögzítsen. az a gyanú ébred. hanem hogy létrehozzanak valamit. A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Számos olyan megnyilatkozást. A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise A „vallási nyelvjáték autonómiájának” kérdése – Egy olyan elmélettel szemben. ami nélkülük nem valósulna meg. egyáltalán nem. mi az. (Sem az „Isten” sem a „szeret” fogalmát nem tudjuk pontosan rögzíteni) Felmerül a gyanú.

szenvedéssel és erkölcsi romlottsággal. Időn kívül létezik. Mit jelent az. hogy isten örökkévaló? Két lehetséges értelmezés: A rossz problematikája Az örökkévalóság problematikája Nincs kezdete és vége.) A rossz és a szabad akarat. igazságosság.) Mit értünk „Isten jóságán”? Ez erkölcsi jóság? Van okunk nemmel válaszolni. (Egy szabadon cselekvő egyéneket tartalmazó világ jobb. isten mindig létezett és mindig létezni fog. nem mutatkozhatna meg egy „erkölcsileg statikus” Paradicsomban. bátorság. (Nem mindig tűnik igaznak) Bizonyos mennyíségű rossz megléte szükséges feltétele a jó lehetőségének. mint egy automatákat tartalmazó világ. amellyel életünk során találkozunk. Kizárja-e ez isten létezését? Megoldási kisérletek A rossz problematikája A rossz problematikája A rossz csak illúzió. emberi szabad akarat problematikájára (Boethius: A filozófia vigasztalása) nézet a gyakoribb) .) Analógiás elmélet Isten létezése miként egyeztethető össze mindazzal a fájdalommal.) Metaforikus kijelentések. aki az Arisztotelész által sarkallatosnak nevezett erényekről tesz tanúbizonyságot: okosság. Érvényesek ezek Istenre? Aligha. (Ez a Megoldást nyújt az isteni mindentudás vs. (Itt is. a bátorság. (Pl. Erkölcsileg jó az. istennek nincsen időben lezajló élete.Isten hasonlít okozataihoz? (Abszurd következtetés adódik.) Negatív teológia (Ez kevés. mértékletesség. (Ez nehezen védhető) A rossz büntetés.

Monoteista vs. Bevezetés a vallástörténetbe Sajátosságok Bevezetés a hinduizmusba Nincs létrehozója. kinyilatkoztatott vallások. különböző jelentőségű szöveg A tudás esszenciája Brahman Atman A hindu gondolkodás alapfogalmai Minden dolgok ősoka Az egyetlenegy.1500-1000) A négy Véda Rig-véda – versek védája. az ének tudása Jadzsur-véda – áldozati formulák védája Atharva-véda – varázsmondások védája. Óvédikus. Nem fejt ki missziós tevékenységet. 1000-750) Az upanisadok kora (ie. Nincsenek szilárdan rögzített dogmái. legbelső része Brahman és Átman végső azonossága A legfőbb világtörvény A természet rendje Az erkölcs rendje A rituálék rendje Dharma Az istenek is alá vannak vetve . a dicshimnuszok tudása Száma-véda – dallamok védája.750-500) A kasztrendszer kialakulása Upa (közel) és sad (ülni) szavakból Több mint száz. azaz a himnuszok kora (ie. a mágikus igék tudása A védák kora Az áldozati misztika kora (ie. Világvallások. igazi lényegiség Lényünk megragadhatatlan. politeista vallások.A vallások történeti tipusainak lehetséges felosztásai Örök világtörvény vallásai vs. Heteroteista vs. homoteista vagy autoteista vallások.

se léte nem volt levegő és fölötte kék ég. illetve A tettek következményei létforgatag Samsara Maya A hindu gondolkodás alapfogalmai Etimológiai jelentése: fátyol A jelenségvilág illúziója A kasztok A hindu gondolkodás alapfogalmai A világkorszakok Brahmana Ksatrija Vaisya Súdra Satya (vagy Krita) juga Treta juga Dvápara juga Kali juga A hindu gondolkodás alapfogalmai A védák legrégebbi részei Az emberiség legrégebbi irodalmi emlékei közé tartoznak Himnuszok.A gunák A hindu gondolkodás alapfogalmai Karma Szattva – könnyű. isteneket dicsőítő énekek Áldozati használat Teremtéshimnusz Nem volt semminek nemléte. fájdalmat keltő Tamasz – nehéz. örömet okozó minőség Radzsasz – mozgékony. ösztönző. Hol volt a világ? mi takarta. gátló Tettek. védte? Hol volt a magasság és hol a mélység? A Rig-Véda A Rig-Véda . sötét. világos.

mint amikor éj van. 7-8 szd. arcom ég. Amint enyéim így látom. a seregek felálltak.. (ford: Szabó Lőrinc) „Bharata nagy nemzetségének harca” A világ legrégebbi elbeszélő műve Keletkezése bizonytalan. 16-17 században jött létre (Iliász – i.) Az idők során gyarapodott.. egymás vérére szomjasan. szemközt a jóbarátokat. hétszer hosszabb. Rokonok.e. egymásban pihent a nap és az éjjel: Lélekzés nélkül lélekzett magától az Egy. Az idő csak készülő óceán volt: S ekkor az Egy. és magányát dobogta széjjel. „.” .. hogy mint akar a két hadból rokon rokonra rontani – A Mahábhárata A Bhagavad Gítá A Bhagavad Gítá Izzó részvétre gyúlt ekkor Kunti fia s lesújtva szólt.. legrégebbi törzse i. Áttüzesedett s burkából kilángolt.Gándíva íjamat fogni kezem erőtlen. lábamon állni sem bírok. Ardzsunában kétség ébred. ekkor kezdődik a párbeszéd Ardzsuna herceg és Krisna (barátja és kocsihajtója) között..könyv 25-42 fejezet) Jelentősége a hindu világban nagyjából az evangéliumokéhoz hasonlítható. agyamra szédület borul. Csata készülődik..látta mind a tanítókat. Fekete volt minden. . mint az Iliász és az Odüsszeia együttvéve Az egész hindu szellemtörténet rekonstruálható belőle A Magasztos szózata A Mahábhárata legfontosabb fejezete (VI. akkor is született.Az élet még nem vált el a haláltól... mely ott aludt a héjban.e. barátok állnak egymással szemközt.

. tudatlan.csak az emberi léleknek romlékony teste vész oda..S hivatásodra is gondolj: kötelességet teljesítsz. melyben én.. és nem lesz. kín-kéj.. megelőzi pl. válasz – a dharma törvénye a legelső.Krisna válasza (1) A Bhagavad Gítá „. bizonyíték”) . és meggyilkolni sem lehet. A harcos fő dicsősége harcolni becsületesen.logika és dialektika Vaisésika („különbség”) ...” „. Nem lehet gyilkos.. a lélek halhatatlan 2.” Krisna válasza (3) „. kelj hát harcra. vagy egy másik megölhető. mely létünk megszüntetheti..Nyereség-veszteség.” Krisna válasza (2) A Bhagavad Gítá „.Ki véli ölhet egy lélek. a testek lelke nem pusztul.. te vagy bármelyik vezér ne lettünk volna.” 1.. és bokádig sem ér a bűn.természetfilozófia Szánkhja („szám”) – a jelenségvilág leírása Jóga („megfeszítés”) – a szánkhja tan gyakorlati aspektusa A Bhagavad Gítá A hat orthodox hindu rendszer . válasz – csak a testet ölik meg. győzelem vagy legyőzetés: legyen mindegy neked.nem volt oly Idő. Küzdj így. a nem ártás törvényét is 3. óh Bhárata!” „. válasz –cselekvés érdek nélkül Karma-mimánszá („A vallási ritusok végrehajtása”) Védánta – (A védák vége”) Az upanisadok hagyománya Njája („szabály.

tehát nem anyagi elv hozza létre. alapvető eszköze. határtalan. Az Én (ahamkára vagy ahamtattva) – az öntudat első hordozója Az elme (manasz vagy csitta). szellemi előképei az érzékelés 5 módjának Alakzat. felfoghatatlan.800 körül) A létesült világ mibenlétének vizsgálata Purusha és prakriti Brahman – végtelen. a nem kettősség Shankara (i. beszédképesség Tapintás A szánkhja tanítása . változatlan. az eszmélés. önként áradt bele az anyagvilágba. Az igazság az advaita. a külvilággal való kapcsolat elsőleges. létesülést adva ennek (máya). múlá-prakriti) az értelem (buddhi) – a kibontakozó anyagban a reáható első inditék. de magában véve már anyagi természetű. A védánta tanítása A szánkhja tanítása 24 tattva A szánkhja tanítása A legalapvetőbb 4 tattva a módosulatlan Ősanyag (akasa. Isten. tudati kapcsolatot létesítő szerv) Látás Hallás Szaglás Hangadás. Brahman megnyilvánulása. amely egészben mint Brahman. a gondolkodás. forma Hang (az akasa vibrációja) Szag Íz Érzés Az 5 dnyánéndrija (megismerő. (A jógában ennek lesz a legfontosabb szerepe) Az Én köré felépülő egyedi szervezet legfinomabb tattvái (az 5 tanmátra). az egyes személyekben pedig mint Atman fogható fel.sz. kettősség nélkül való (advaita).„A véda kiteljesedése” Csak egy őselv létezik.

a lélekzésen keresztül kapcsolódunk bele. amikor a sűrűtest. A finomtest is anyagi. Nem pontos megfelelése a sűrűtestnek. Spiritus Sanctus. addig csak ezen keresztül képes megnyilvánulni. Finom anyagcsere. ős akasába. Amíg a sűrűtest létezik. Holy Spirit. egyesülni. Csak akkor oszolhat szét a módosulatlan. Csakrák. Szentlélek Spiritus inkább szellemet jelent Finomtest és sűrűtest. A prána fogalma . amikor az Én abbahagyja erőforgatagot fenntartó működését. Lélek és szellem fogalmának problémája.Az 5 tevékenység szerv (karméndrija) Beszéd Kéz Láb Kiválasztás Nemzés (Ez eddig a finomtest) Az öt sűrű anyagi elv Föld Víz Tűz Levegő Éter (Akasa) A szánkhja tanítása Szanszkrit „judzs” – egyesíteni. A finomtest fennmaradásának határa a magjául szolgáló Én élettartama. magára ölti ennek korlátozottságait. Heiliger Geist. A jóga tanítása A finomtest nem bomlik fel. Az Én is anyagi természetű. erőközpontok A jóga tanítása Prána. ez utóbbi csak a durva külvilággal való kapcsolatra szolgál.

Ha kundalini felébred. Akkumulált prána. ászanák Mantra-jóga – hangok. a legfőbb vezetékbe áramolhat bele. Hatalmas erők (sziddhik) keletkeznek. Jama – tartózkodás bizonyos dolgoktól A jóga nyolc ága . redzgések által Karma-jóga – cselekedetek megtisztítása Számos más eszköz. A kettő között helyezkedik el a legfontosabb legfontosabb vezeték (szusumná).Két fővezeték a gerinc vonala mentén (idá és pingalá). Belső erőközpontok. 7 csakra. A kundalini fogalma Csakrák és pránavezetékek A pránájáma fogalma Cél: Kundalini felébresztése Párnájáma – a prána áramása feletti uralom megszerzése Rádzsa-jóga (a királyi út) Légzőgyakorlatok Hatha-jóga – testtarások. Ez normál esetben zárva van. Csak a szusumnába. Muládhára (a gerincoszlop alsó végén) Szvádhisthána (a nemi szervek felett) Manipúra (köldök táján) Anáhata (szívtájon) Visuddha (garat tájékán) Ádzsná (a két szemöldök között) Szahaszrára (a fejtetőn) A csakra fogalma A legalsó csakrában alszik a Kundalini kígyó. akkor elkezd felfelé áramolni és elérei a csakrákat. a fővezetékek mentén helyezkednek el. Komoly veszélyek.

Nijama – bizonyos dolgok követése gyakorlása Ászana – megfelelő testtartás A pránájámához alkalmas Tisztaság. lopás.e. Ölés. Négy kikocsizás (öregség. négy részből áll A tudatfölötti állapot fokozatai A célhozjutás eszközei (a nyolc ág) A nagy erők (sziddhik) Az egyedülvalóság A jóga nyolc ága Patanjali jóga szútrái A sziddhik (nagy erők) Patanjali jóga szútrái A koncentrált elmeállapot rögzítése Érzésekre (pl. érzékiség túlhajtása Pránájáma Pratjáhára – az elmeműködés befelé fordítása. 4 szd. fájdalom okozás.. stb. aszkéta). önfegyelem. tanulás. elmélyedés Dháraná – összpontosítás Dhjána – meditáció Szamádhi – a felsőbbrendű öntudat elérése Késői összefoglaló mű. halál. betegség. Kapilavasztu.sz. 560. együttérzés) Erőkre Égitestekre Csakrákra Érzékelésre A Buddha („felébredt”) élete Tudatállapotok A buddhizmus I. Ksatrija kaszt szülötte. hazugság. észak-indiai árja királyság fejedelmének fia. barátság. i. A buddha élete .

következményt szülő okok. védáná) Tudat (felfogás. szannyá) Adottságok (cselekvéseinkből fakadó. rúpa) Érzetek (benyomások. csupán különböző funkciók pillanatonként születő és elmúló összetevődése alkotja az Ént. létcsírák. Az én fogalma Öt téves nézet az én lényegéről Test (forma. A végletes aszketizmus kilátástalansága. A buddha élete A buddha élete Az utolsó és saját erőfeszítés sikere.A Buddha („felébredt”) élete A buddha élete A buddha élete 29 éves korában megy el otthonról. Káláma mester (szánkhja) és Ráma mester (jóga) tanítványa. képezetek. alak. Öt összetevő elem (khanda) amely az Ént alkotja. de magában véve egyik sem azonos vele. érzékelés. Az őt elhagyó egykori aszkétatársai lesznek első tanítványai (Káláma és Ráma már eltávoztak) Negyven évig. A paranirvána Nem létezik Én. előző létezésekből hozott prediszpozíciók. haláláig tanít szerte Indiában. nem létezik egyéniség. szankhára) Megismerés (vinnyána) Az én fogalma .

szabadulás a vélemények útvesztőjéből) Megfékezéssel (pl. hamis barátok) Elűzéssel (pl. Helyes elmélyülés. hogy valódi énünk ezekkel nem azonos. Számukra az Én a Brahmannal/Atmannal (világlélek.Az. már az upanisadok bölcselői számára is világos volt. A vágy megszüntetése a szenvedés megszűnéséhez. Helyes vizsgálódás. Helyes cselekvés. Helyes igyekezet. önvaló) azonos Buddha ezt. Minden szenvedés oka a vágy. ruha. amely elvezet e szabaduláshoz a nemes nyolcágú ösvény.érzékek megfékezése) Megfelelő használattal (élelem. Helyes gondolkodás (elhatározás). hajlék) Tűréssel (ne élesszenek indulatokat a nehézségek) Kerüléssel (pl. az ártás indulata) Gyakorlással (a fentiekben állhatatosság kell) . Helyes beszéd. A négy nemes igazság (Tartózkodás a végletektől) A nemes nyolcágú ösvény Helyes hit. Az út. az újjászületés láncolatának megszakadásához vezet. Az indulatok megsemmísítése Buddha beszédei Megfontolással (pl. az upanisadok misztikus atman tanát tartja a hatodik tévedésnek Az én fogalma Minden élet szenvedés. Helyes életmód.

A tudat megismerése A tudat alakítása A tudat felszabadítása Buddha beszédei Mindennek kulcsa az „éberség”. a hat érzék az érzéket. Élet utáni vonzalmat. ez pedig az újjászületést. Ösztönző erők keletkeznek. vágytalansághoz. mindent megértett. az érzet érzetet. kétségeesést. önuralomhoz. halált. mint előfeltétel révén tudás. Éberség és tiszta tudatosság A puszta figyelem értéke A test szemlélése Légzés tudatosítása Testtartás tudatosítása Buddha beszédei Az éberség négy tárgya Az érzetek szemlélése A tudatállapotok szemlélése A tudattartalmak szemlélése A nem tudás. a vágy az vágyat. Öregséget. a lét létet. Szellemi-testi individualitást. felismeréshez. Karmikus létet. A függőségben való keletkezés .A ki nem fejtett tanítások Buddha beszédei A világ örökkévaló-e? A világ végtelen-? Van-e létezés a halál után? „Miért nem beszéltem mindezekről. Ezért nem beszéltem minderről. A hat érzéket. a tudat létrehozza a tudatot. Az érzetet. ez létrehozza individualitást. ezek létrehozzák A tudatot. megnyugváshoz. Málunkjáputta? Azért. A vágyat. Érintkezést. megvilágosodáshoz. Málunkjáputta. mert mindebből nem származik haszon. Az újjászületést. Satipatthana – „az éberség útja” Ha valaki megérti a tudatot. nirvánához. szomorúságot. nem tartozik az önmegtartóztatás lényegéhez. ez a vonzalmat. az érintkezés Érintkezést. nem vezet lemondáshoz. bánatot.

Ne pusztíts el semmiféle életet! Ne vedd el. filozofikus vonások.a világ végtelensége). a tudati jelenségek valaha ismert legkomolyabb vizsgálata vagy a négyértékű buddhista logika. amit nem adnak neked! Ne szólj valótlant! Ne igyál bóditó italokat! Ne kövess el házasságtörést! Ülő póz. A gyakorlati etika öt eleme A tanítás jellemzői Nincsenek ezoterikus tanok. intellektuális. metafizikai spekulációkkal (pl. a jobb kéz a földet érinti. Pl. a jobb kéz mellmagasságban magyarázó pózban A tanítás első közlését szimbolizálja . Arisztokratikus.vagy a földre mutat Mara megkísérli kizökkenteni meditációjából A természetet hívja tanúnak eltökéltségéhez Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának Ülő póz. a kasztrendszerrel. bármiféle külsődleges kultusszal. Nincs vezető. a jobb kéz mellmagasságban előre mutató tenyérrel Védelem felajánlása a tan követőinek Ülő póz.Nem foglalkozik A tanítás jellemzői Az egyetlen fontos téma a megszabadulás Minden mulandó A nirvána fogalma Az éberség fogalma isten kérdésével.

tenyerek előrefelé mutatnak Védelem falajánlása Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Oldalán fekvő póz. egyházi rend Konfucianizmus Taoizmus Buddhizmus A kínai univerzalizmus Kung Fu-Ce (i. Lu hercegségben. Konfuciusz csak újra kiadta és kommentálta.e. leengedett kezek (igen ritka). Esőt váró Buddha szimbolikájába Lépő póz. 3000-ből származik. mitológia.551).Álló póz. a fej az egyik kézzel alátámasztva A Buddha eltávozása a paranirvánába Mahajana („nagy szekér”) irányzat A buddhizmus története Hinajana („kis szekér”) irányzat Tibet.A hagyomány szerint ie. Zen és Csan Csak nagyon kevés buddha van Szannjaszin eszmény A buddhává levés sokak számára elérhető Boddhiszatva eszmény Gazdag istenvilág. régi nemesi családból Öt kanonikus könyv A konfucianizmus Mártonfi Ferenc Ji-king („Változások könyve”) . .

25 (81.o. A taoizmus . ősök kultusza.24 (85. Kiemelten fontos a szertartások pontos betartása Beszélgetések és mondások Szülők tisztelete Életszakaszok Hagyománytisztelet II.2 (88.6 (54. Nem foglalkozik végső kérdésekkel. udvari levéltárnok volt. Morálfilozófiai jelleg. Erkölcsös. a követendő példa a régi emberek viselkedése. Józan tárgyilagosság.o) VIII. törvények. minden életajzi adata legendás. erkölcstan. rendeletek gyűjteménye. Alaperényei Méltóság Nagylelkűség Őszinteség Szorgalom Jóság A konfucianizmus Állami és társadalmi rend megtartása. Gyakorlati életre való irányultság.16 (69. udvari viselkedés.o) II. a múlt tanulmányozása. feladatait teljesítő.o) II. szerelemről.Si-king („Dalok könyve”) – Természetről.o) VI.) VI. között.11 (55.o) VII.VIII-V szd. a nevelés kitüntetett szerepe. Tavaszok és Őszök krónikája – Lu állam története az ie. ezt ő maga írta.o) IV.o) I. áldozatról.o) I. igazságos ember eszménye. Li-ki („Szertartások könyve”) – Illemtan.16 (79. Su-king („Írások könve”) – Feljegyzések a kínai történelemből.4 (57.11 (58.16 (59.o) A konfucianizmus Beszélgetések és mondások A nemes ember IV.11 (68.o) A konfucianizmus Lao-ce (ie. nincs kidolgozott metafizika.600-515 körül).

akkor a poliszémia elkerülhetetlen és sokféle értelmezés válik lehetségessé. Racionális és paradoxon. Az összetett jelentés. Az írásjegyek több elemi jegyből állnak. hanem absztrakt fogalmakat fejezzenek ki. képek és szimbolumok nyelve. Az út. Konfuciusz tanításának középpontjában a morális és a politikai terület áll.„nemes ember” ideál. A legvégső principium A Tao fogalma A Tao a világ alapjában véve felfoghatatlan ősoka. hogy ne konkrét dolgokat. Tao Te Ching Bölcseleti. sok bölcsességi szöveg orákulumstílusához hasonlóan (pl. amit a mű keletkezésekor tulajdonítottak az egyes jeleknek. „Megvalósult ember” vs. fel kell adni a végességre vonatkozó igényünket A szöveg értelmezési mezeje a meditáció. amelyen a mindenség mozog. homályos és kétértelmű. A Tao fogalma . vallásos szöveget általában is nehéz A kínai ideografikus nyelv. Ha a képeket arra használjuk. de értelmük nem következtethető ki mechanikusan. Herakleitosz) A Tao Te Chingben nagy a bizonytalanság. nem pedig a fogalmak diszkurzív analízise Lao-ce tanítása lényegileg metafizikai és iniciatív jellegű. gyakran csak igen kevéssé esik egybe az újabb nyelvhasználattal Lao-ce stílusa sajátosan szókihagyásos. Tao Te Ching Tao Te Ching Hagyományos (de számunkra most csak ideiglenes) fordítás: Az út és erény könyve A Tao fogalma már Lao-ce előtt is ismert volt (I-Ching) Betű szerint (és ideográfiailag) a Tao „utat” jelent.Rendkívül nehéz lenne pusztán nyelvészetileg értelmezni.

Ennek a manifesztációnak nincs teisztikus értelemben vett „teremtésjellege”. Az ég taoja elérhetetlen.o) A „Te” a Tao akciója.o) XIV (21. A Tao fogalma Idézetek A Tao fogalma I (17. minden mértékek mértéke.Minden törvények törvénye. törvénye. mégis valóságosan jelen van és működik a jelenségvilág szövedékében A régi kinai nyelvben nem volt morális értelme. változhatatlan és személytelen logikájának része. megismerhetetlen. tehát nem kapcsolódik akarathoz és szándékhoz. „erénye” („virtusa”) A Te a principium immanens és működő aspektusa: az a hatalom. „Isten” helyett „ég” (tien) a transzcendencia szimbolumának értelmében.o) XXXVII (29. hanem metafizikai jelleg. Felfoghatatlan. Nem ismeri a világgal szemben álló túlvilág dualizmusát. absztrakt és személytelen prinicipiumok vannak. hanem az isteni örök. A Tao a bölcs útja. Az abszolút és legfőbb principium. Immanens transzcendencia. megnevezhetetlen. A világban egy magasabb rend (Tao) láthatatlanul és spontán A Te fogalma A Te fogalma A Te fogalma .o) XLI (31. A Te fogalma Nem vallási. amely kibontja a tökéletesség manifesztációját.o) XXXIV (29. Nincs antropomorfizmus.

Egyik sem kerekedhet véglegesen felülre. Változás Ebben foglalják össze a létrehozás. halálban is csak állapotváltozás van A keleti metafizika egyik alapvető nézete A Yang és a Yin fogalma A Yang és a Yin fogalma Az I (I Ching) fogalma .negatív. vagy szándékokhoz. Bölcseleti. kiigazító és kiegyenlítő akciója nyilatkozik meg.módon realizálódik (Te). A Tao megnyilvánulása a Yang és a Yin váltakozó játékán keresztül bontakozik ki. a kibontakozás vagy a létesülés fogalmát. életben. a teremtés. nap-hold Eredetileg a hegy déli (napos) és északi (árnyékos) oldalát jelentette. amely nem kapcsolódik partikuláris célokhoz. mint a gondviselésről szóló teisztikus teológiában. A lények és a dolgok „állpotváltozás” révén jelennek meg. alakulnak át és tünnek el. Nincs szó a világfolyamatba való közvetlen – szabályozó és moralizáló – beavatkozásról. Születésben. fény-árnyék. Ebben is a Tao láthatatlan szabályozó. szakrális írásmű A Ching fogalma Az „út és erény könyve” cím helyett A „principium és akciójának” könyve A Yang és a Yin fogalma A Tao Te Ching végleges meghatározása A maszkulin és a feminin minőség Pozitív. hanem egy magasabb influenciáról.

A periférikus én beavatkozásának mellőzése. egyszerűvé válni. vagy valóságos ember.Diszkontinuitási krízisek az állapotváltozások során. ellazulni. Szent: még rosszabb. de számunkra noétikus/filozófiai szinezete van (Platón. Az I (I Ching) fogalma Lehetséges fordítások A Cheng Jen fogalma Bölcs: nyelvileg korrekt. aki önmagában reprodukálja a Tao metafizikai törvényét. A Cheng Jen fogalma Nem cselekvés A megvalósult ember kivonja magát a jelenségvilágot jellemző és megkötő interakciók játéka alól. Boethius). morális és vallási jelleg. Inkább reális. Tökéletes: semmi moralitás Megvalósult ember. Idegen a misztikusra jellemző emotiv. A tökéletesség útja: kiürülni. A tett magasabb formája: Az ég akciója. A Tao manifesztálódik benne. nem cselekedve cselekedni. vágyódó és eksztatikus alap is. Külsőleg jelentéktelen figura Közbevetés: A Wu Wei fogalma Közbevetés: A Wu Wei fogalma . valóságos ember A valóságos ember az. A két állapot közötti különbség pusztán tudattény. levetkőzni.

Yang (_____) és Yin (__ __) elemek Trigrammák A változások könyve (I Ching) A változások könyve (I Ching) A változások könyve (I Ching) . többé már nem ember. A Cheng Jen fogalma Egy ember testében. Jóskönyvként is ismert. Végtelenül kicsi abban. (34. A valóságos ember külsőleg legtöbbször senki. de teljesen közömbös helyeslésük vagy helytelenítésük iránt. Az emberek között él.) A filozófiai gondolkodás legrégebbi dokumentuma. kis erényeket. ami által egy az éggel.A nem cselekvés olyan valakit vesz figyelembe. Megveti a normákat. (33.) XLIX. (Csuang Ce) A Cheng Jen fogalma Idézetek A Cheng Jen fogalma XLVII.o. végtelenül nagy abban. megvetett méltó figura. esetlen. aki kivonja magát az interakciók játéka alól és ehelyett a születés állpotában lévő okok és folyamatok láthatatlan és preformális síkján cselekszik. ami által még ember. minthogy érzéseik maár nem az ő érzései.o.

Önérdek hiánya.Elveti a cselekvésközpontúságot. nyugalom. Keresztény aszkézis. a rosszat is jóval kell viszonozni. Mit jelentenek a leírtak? És egyáltalán. naív szövegnek tűnik. görög nyelv használata. . 11. túlvilági istenbe vetett hit.00 Április 1. társadalmi. Aprólékos előírások a gazdasági. Csütörtök 13. de az aszketizmust is. Egyszerű. Meditáció. Helyes középút. erkölcsi és rituális életre. Kedd. elmélyülés. cselekvés cselekvés nélkül. Kulcsszó az egyszerűség. Csütörtök 12. Március 23. Képek használata.00 (előtte 12. Csend. A nemzetségi rendtől a szakállviselésig szabályozza az életet.00-tól betekintés) Április 8.1) Mózes I – A teremtés Mózes I – A teremtés A „kezdetben” szó jelentése leginkább az „először”. Ott lenni.00-tól betekintés) Jegyzetből 9-30 31-37 38-53 54-59 59-115 119-217 olvasmány kell olvasmány kell olvasmány kell A taoizmus Vizsga A zsidó vallás A kereszténység előzményei Antikvitás és hellenizmus Az egyedülvaló. figyelem. Az antikvitás termékeny talajt biztosított. hogyan kell értelmezni a teremtést? Alexandriai Philon – Platón és az Ószövetség tanainak összeegyeztetése „Kezdetben teremté az Isten az eget és a földet. Jót jóval. szemlélődés. hiszen maga az idő is csak a létesüléssel kezdődhet csak.” (Gen 1.00 (előtte 11. de mégis kívül.

„És monda Isten: Legyen mennyezet a víz fölött. és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket a mennyezet felett való vizektől. víz) még csak potencialitás.Isten rögtön két dolgot teremt. és setétség vala a mélység színén. Miért? Az „Egy teremti a Kettőt” analógiák Brahman – Purusha/Prakriti Tao – Yang/Yin Kifeszíti a jelenségvilág kereteit A sorrendben a hierarchia is kifejezésre jut „A föld pedig kietlen és puszta vala. hogy jó a világosság és elválasztá Isten a világosságot a sötétségtől” (Gen 1.6-7) Új aspektusból szemléljük a dolgokat. nappal és éj. és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.” (Gen 1. Egyszerre jelenik meg a Szó (Logos) és a világosság Égitestek még nincsenek Magasabb fény ez. (Még mindig nincsenek égitestek.5) Mózes I – A teremtés Rögtön az első nap már van fény és sötét.” (Gen 1. a mely elválasztja a vizeket a vizektől. a forma (Isten lelke) még nem termékenyítette meg „És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.” (Gen 1.3) Isten első megszólalása. Teremté tehát Isten a mennyezetet. Isten jelenléte és a teremtő szó Mózes I – A teremtés „És látá Isten.2) Mind a négy hagyományos elem megjelenik Föld Víz Levegő (Lélek) Tűz (sötét mélység) Mózes I – A teremtés Az anyag (föld. És úgy lőn” (Gen 1.) Maga a teremtettség tartalmazza már a sötétséget és az ellentéteket. A vizek (Thalész: „mindennek a kezdete a víz”) jelenthetik a teremtett (létezéssel bíró világ) teljességét Mózes I – A teremtés .4) A világosságot (ez jó) el kell választani a sötétségtől (erről nem tudunk meg semmit) Mózes I – A teremtés „És nevezé Isten a világosságot nappalnak és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel. első nap.

9-10) A víz és a föld már más értelemben jelenik meg mint fent. a madár is sokasodjék a földön. És látá Isten. Mózes I – A teremtés „Legyenek világító testek az ég mennyezetén. „És mondta Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre és tessék mega száraz. második nap. változásnak kitett világ. mondván: Szaporodjatok és sokasodjatok. megnyilvánult. napoknak és esztendőknek. „rossz” „És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este. „jó” Alsó vizek – formális. és meghatárózói ünnepeknek. az egybegyűlt vizeket pedig tengernek nevezé. hogy elválasszák a nappalt az éjszakától.14) Redundancia – már van nappal és éjszaka Milyen értelemben legyenek jelek az égitestek? Mózes I – A teremtés „És megáldá azokat Isten. és lőn reggel. És Mózes I – A teremtés .8) Itt lesz az Egyből Kettő Elválnak az alsó és felső világok Az alsó világ eltávolodik Istentől Mózes I – A teremtés Isten csak a második napon teremtett dolgokról nem mondja.” (Gen 1. hogy azok jók.Alsóbb és felsőbb világok elválasztása Felső vizek – ideák világa.” (Gen 1.22) Isten megáldja az előlényeket Magasabb fokon részesülnek Isten jóságában Mózes I – A teremtés „És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra.” (Gen 1. És nevezé Isten a szárazat földnek.” (Gen 1. és legyenek jelek. meg nem nyilvánul világ. hogy jó. és töltsétek be a tenger vizeit. És úgy lőn.

romolhatatlan lelkét fentről kapja.4-6) Problematika: voltaképpen két teremtésről számol be Mózes I. Isteni és hallhatatlan lélekből.”(Gen 1. és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. hogy ezen ideák lenyomatai az anyagban létrejöttek volna. Mit jelent az. Ez mit jelent? „Teremté tehát Isten az embert az ő képére.” (Gen 2. A nemek kettéválása (Egyből Kettő) még nem történt meg Platón is hasonlóan gondolta Mózes I – A teremtés „Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját. Így lőn az ember élő lélekké. hogy Isten megszűnék a munkától? Miért lenne szüksége pihenésre? Visszavonulás? A teremtett világ magárahagyása? „Mozdulatlan mozgató” elméletének kinyilatkoztatása. a mikor teremtettek.7 Mózes I – A teremtés Hogyan illeszthető ez össze az eddigiekkel? Mózes I – A teremtés Philon: eddig voltaképpen csak az ideák emanációja folyt. valamint földi és halandó testből teremtettetik.”(Gen 2. mind az egész földön.1-2. Mózes I – A teremtés „Ez az égnek és a földnek eredete. a melyet alkotott vala. Az eső jelenti az ideák alászállását a földre. Még semmiféle mezei növény sem vala a földön. a barmokon.” (Gen 2. anélkül. az égi embernek csak mása és töredéke. Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket.uralkodjék a tenger halain. „És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából. mind a női tulajdonságokat. és megnevesíté a föld egész felszínét.”(Gen 1. az ég madarain. s még semmiféle mezei fű nem hajtott ki. ki a földet mívelje. megszűnék a hetedik napon minden munkától. a melyet alkotott vala. és ember sem vala. mert az Úr még nem bocsátott vala esőt a földre.26) Többes szám egyes személyben történik a teremtés. Mikor az Úr Isten a földet és az eget teremté.27) Az első ember birtokolta mind a férfi.4-2.3 Gen 2. de földből . Azonban pára szállot fel vala a földről. Könyve Gen 1. Az első. ahol annak potencialitását aktualizálva létrehozzák az anyagi világot. és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét.7) Mózes I – A teremtés Itt kerül sor a földi ember megteremtésére.2) A hetes szám megjelenése.

csak Dániel „Te látád. és letöré azt az állóképet vas és cseréplábairól. 32-33) Dániel könyve „Nézed vala. amely kéz érintése nélkül összetöri ezt a birodalmat? Görög nyelven.35) Dániel könyve Ezután következik az álom megfejtése: Dániel könyve Négy birodalom következik egymás után A negyedik birodalom erős lesz mint a vas és törékeny mint a cserép Szembetűnő analógiák (Platón. a mely leüté az állóképet nagy heggyé lőn. János jelenései. melle és karjai ezüstből. és ímé egy nagy kép. a míg egy kő leszakada kéz érintése nélkül. és betölté az egész földet. és darabokra zúzá azokat. réz.31) „Annak az állóképnek feje tiszta aranyból. Az Újszövetség Az Újszövetség iratai Négy evangálium (Máté.való teste már halandó. Nabukodonozor király álma. lábszárai vasból. mely hatalmas vala és kiváló az ő fényessége. de még inkább építőmester Jánostól veszi fel a keresztséget a szellemi újjászületés és megtisztulás Jézus élete . oh király. négy öccse van és több huga is. ács.” (Dán 2. i.50-120 között Kanonizációs vita 141-367-ig (Alexandriai kánonjegyzék) 46 ószövetségi és 27 újszövetségi könyv. Nazaretben vagy Betlehemben született Eredetileg apja mesterségét folytatja. hasa és oldalai rézből. János) és Lukács műve. senki nem képes megfejteni. és lőnek mint a nyári szérűn a polyva.” (Dán 2. Az a kő pedig.sz. hinduizmus) Mit jelent a kő. ez a kép.” (Dán 2. Márk. és helyöket sem találnák azoknak. lábai pedig részint vasból. („tektón”). és felkapá azokat a szél. cserép. Jézus (Jósua – „Isten segítsége) József és Mária legidősebb fia. Lukács /szinoptikus/. előtted áll vala. ezüst és arany. Az apostolok 21 levele.” (Dán 2. részint cserépből valának.34) „Akkor eggyé zúzódik a vas. az Apostolok cselekedetei. és az ábrázata rettenetes volt.

23) Az ember nem képes saját erejéből megszabadulni a bűntől és legyőzni a halált. többeknek megjelenik. Pontius Pilatus római procurator hozzájárulásával keresztre feszítik. hogy mennyi időt tölt Jánosnál (őt Heródes végezteti ki. de ez a helyettesítő megváltás csak akkor válik valósággá. majd három nap múlva feltámasztja és az égbe emeli. ha az ember Krisztusba vetett hitével befogadja az isteni kegyelmet és ezzel valóságossá teszi önmaga számára Jézus élete Eredetileg Pál (Róm. miközben sírja üres. hogy mint az engesztelő áldozat helyettesítője az egész emberiségért kínhalált szenvedjen. (Halálát követő harmadik napon feltámad.1. hogy fiát emberré tette és megendgedte. Rajta vannak a kivégzés sebei.) (Többek szeme láttára a mennybe távozik. hogy Mária egész életében szűz maradt. Ez csak isten kegyelmétől várható. miután János megrója őt mostohahuga feleségül vételéért) Harmincéves kora körül kezdi meg nyilvános tevékenységét. „A bűn zsoldja a halál” (Róm.3) és az evangéliumok (Máté 1. Jézus élete Jézus élete Jézus élete Ádám – az emberi nem ősatyja . Ez magyarázatra szorul. Testvéreit is említik.istennel szemben engedetlen volt. Jézus élete . Dávid törzséből született. ételt vesz magához. hogy Jézus természetes módon.) Isten engedi fiát szenvedni és meghalni a kereszten. Isten kinyilvánította irgalmasságát azzal. Nem tudnak arról.23) is azt feltételezik. 6. gyógyít Írás nem marad tőle Sikere szálka a farizeusok szemében Elfogatják és istenkáromlásért indítanak pert ellene.szimbolumaként Bizonytalan. Krisztus áldozati halála minden embert megszabadított a bűn hatalmából.1 és Lukács 3. ami legfeljebb három évig tart Galileában vándorol. tanít. Bűnét mindannyijan örököljük (eredendő bűn) Ádámnak le kellett mondania a paradicsombeli örök élertről és alá lett vetve a halálnak. A megoldást Pál apostol szállítja.

Ahhoz viszont. homoousziosz.sz. Az ariánius tanítás Dogmatikai viták Arius alexandriai presbiter megoldása (i. Krisztusban két személyt kell elképzelni. dogmatiai viták alakulnak ki. Istensége szerint lényegileg egy az Atyával.sz. kizárólag önmagától létező.429) Az isteni fiú úgy lakozott Krisztusban. Efezusi zsinat (i. – Krisztus egyidejűleg valódi isten és valódi ember. embersége szerint egy velünk. aki tökéletes Isten és tökéletes ember. Ez a természet nem egylényegű velünk. abszolút tökéletes lény. hanem maga is az isten.sz. „Én és az Atya egy vagyunk” (János 10. 318) A Fiú nem lehet egylényegű az Atyával. testből és lélekből áll.15). Mária csak az ember fiának szülője. Elkerülhetetlen volt a szeplőtlen fogantatás tanának bevezetése Krisztus azonban nem csak az isten fia. Krisztus nemcsak hogy egyetlen személy. szükséges volt feltételezni azt. Hatalmas vita. 325) dönt a kérdésben. Az Isten A kereszténység alapelvei Az Isten az egyetlen öröktől fogva és mindörökké változatlanul. A nesztoriánus tanítás Dogmatikai viták Nesztoriosz konstantinápolyi püspök megoldása (i.30) Miképpen kell elképzelni a részleteket illetően a Fiúnak az Atyához való viszonyát? Két peremlehetőség létezik Krisztus isteni erővel megáldott ember (isten volta válik kétségessé) Krisztus isten közvetlen megjelenési formája (isten ez esetben meghalt a kereszten) Jézus élete Bonyolult problematika. akitől a mindenség és minden ami . 431) dönt a kérdésben. de csak egy természete van. A monofizita tanítás Dogmatikai viták Eutükhész konstantinápolyi püspök megoldása. mint egy templomban.A két természetben egyetlen Krisztus létezik. Níceai zsinat (i.sz. Maga is teremtmény. elítélik az ariánus tanítást – egylényegűek. hogy Jézus meg tudja váltani az emberiséget a földi nemzedékeket örökletesen terhelő eredendő bűntől. elítélik a nesztoriánus tanítást . 451) tárgyalja a kérdést és elítéli a monofizita tanítást. élénk érdeklődés közepette. Krisztus egyetlen személy és Mária az Isten anyja. (Kol. hogy neki magának mentesnek kellett lennie tőle. Khalkedóni Zsinat (i.1.sz.

Jézus A kereszténység alapelvei Az alapító kiemelkedő szerepe a tanban (Khrisztosz – a felkent) Nincs saját szabadulás. bizalomhiányt tükröz isten terveivel és szándékával kapcsolatban. A szentségek Krisztus ereje által hatnak. akkor is érvényes. (Logikai eretnekségek) „Az Úr útjai kifürkészhetetlenek” Szentségek A kereszténység alapelvei A kegyelem eszközei. mint magadat” (Máté 22. hitetlenséget tükröz isten terveivel és szándékával kapcsolatban. ha a személyes kiszolgáló érdemtelen. Ez csak isten kegyelméből lehetséges. a te Istenedet teljes szívedből.37) ”Szeresd felebarátodat. Ebben az esetben minden saját erőfeszítés értelmetlen.abban van függ. Római és Görög egyház – hét szentség Keresztség Bérmálás (megerősítés. mitöbb. Bármilyen ítélet mások cselekedeteinek Istennek tetsző voltáról érvénytelen. mitöbb. A világot Isten teremtette a semmiből és Ő is kormányozza.39) Legfőbb tanításai Az idők végére vonatkozó tanítás (eszkatológia) Az utolsó ítélet A kereszténység alapelvei A holtak feltámadása Érdemeknek megfelelően örök üdvösség vagy örök kárhozat A megváltást az ember nem képes saját erejéből elérni. csak Jézuson keresztül. igazságossággal és jósággal. „Szeresd az Urat. felnőtt hívőknek) Oltáriszentség. Úrvacsora Bűnbánat (gyónás) Utolsó kenet (az utolsó bűnbocsánat) Egyházi rend (pappá szentelés) A kereszténység alapelvei . Az egyház szolgáltatja ki. teljes lelkedből és teljes elmédből” (Máté 22.

a papi cölibátust.Reformátusok Házasság Keresztség Oltáriszentség. hanem olyan isteni küldöttnek. fejezetből álló szöveg. fellépése 610-ben ekkor kap kinyilatkoztatást Gábriel angyalon keresztül Allahtól az Irgalmastól és Könyörületestől. A katolikus és a protestáns között. Jézus egyike a prófétáknak. közvetlenül Mohamed előtt. a pápai és püspöki hatalmat és az egyház vagyongyűjtését. 114 szúrából. értelmezése kizárólag szó szerinti. de nem az Egyház tekintélye. Világi orientáció.” Mohamed. Jelentése – „Az isten iránti odaadás. A zsidó valláson alapuló monoteizmus. 450 millió) Az egyházszakadások Az egyházszakadások Az Anglikán Egyház kiválása (1540) Elveti a szerzetesi életformát. Etióp keresztények /20 millió/. Mindenki maga értelmezheti. szül 570 körül. Az iszlám Mohamed magát nem új vallás alapítójának gondolta. Szentháromság tan elutasítása. megmarad az egyház hierarchikus szervezete. A Korán . Nincs a kereszténységhez mérhető magas etika. Örmény gregoriánusok /4 millió/ A nagy egyházszakadás (1054) – a római pápa és a konstantinápolyi pátriárka kölcsönös kiközösítése. pápa egyházfőségének elutasítása /ma 150-300 millió/ A reformáció (Luther 1517) /ma kb. Egyszerű rituálé. Szerzője maga az Isten. nincs aszketizmus. A hit alapja egyedül a Szentírás. belenyugvás az isten akaratába. 650-re lesz kész. akiben és aki által folytatódik és beteljesül az isteni önközlés. Úrvacsora Efezusi zsinat (431)– Nesztoriánusok kiválása (ma néhény százezer hivő) Khalkedoni zsinat (451) – Monofiziták kiválása (ma egyiptomi koptok /8-9 millió/.

Mekka felé. (1918-1990) után. Automatikusan ide kerülnek a szent harc mártírjai is.Huntington – A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1996) Hegeliánus alapgondolat – a történelem mozgásának meghatározott és felismerhető iránya van Különböző társadalmi berendezkedéseken keresztül az államok a liberális demokráciáig fejlődnek Kapitalista gazdaság Ezen államok számára a történelem „véget ért” Hegeliánus alapgondolat – a történelem mozgásának meghatározott és felismerhető iránya van Vallás és politika Fukuyama történelemszemlélete Fukuyama történelemszemlélete . a kétpólusú világrend felbomlásával új világképek keletkeznek Francis Fukuyama – A történelem vége és az utolsó ember (1992) Samuel P.A hit abban. A böjti hónap megtartása (Ramadan). Mekkai zarándoklat (aki képes rá). A harcnak a Próféta vallásának elterjesztését kell szolgálnia. hogy Egy az Isten és Mohamed az ő prófétája. Kötelező jótékonykodás (a közösség javára fizetendő illeték). meghatározott időpontban. Napi ötszöri ima. A „rövid” 20. nappa tilos az étkezés. A hit öt pillére A pokol és a paradicsom Pokol és paradicsom A „szent háború” Pokol vagy paradicsom a végállomás (ez utóbbiban duzzadt keblű szüzek várják a ideérkezőket).szd.

nyelv) és Amelyhez a civilizáció tagjai önazonosságukat csatolják A homogenizálódás csak felszíni folyamat. amelynek objektív összetartó elemei vannak (pl. Összes gazdasági teljesítmény 83%-a (ma 49%) A világ szárazföldjeinek 50%-a (ma 25%) A világ népességének 50%-a felett uralom (ma 13%) Huntington történelemszemlélete De megmaradt a katonai fölény Huntington történelemszemlélete . a mélyben ezzel ellentétes tendencia a meghatározó Jelenleg hét civilizáció A vallás. vallás.Különböző társadalmi berendezkedéseken keresztül az államok a liberális demokráciáig fejlődnek Kapitalista gazdaság Ezen államok számára a történelem „véget ért” Központi fogalom a „civilizáció” Huntington történelemszemlélete Ezek a civilizációk a történelem igazi szereplői A legtágabb kulturális entitás. a világ valaha volt legegységesebb állapota. mint a civilizációs identitás legmélyebb része Minden komoly törésvonal e mentén alakul ki A nyugat emelkedése és alkonya Tudományos-technikai modernizáció Klasszikus örökség Keresztény vallás Szekularizált állami berendezkedés Huntington történelemszemlélete Huntington történelemszemlélete Mi a „nyugati civilizáció” legfőbb ismertetőjele ? – több válasz Sikereit a szervezett erőszakban (tud/tech előny) való jártassága biztosította A Nyugat hatalmának a csúcsa 1914.

erőforrásokat gondosan tervezni Technológiai/katonai fölény végsőkig való őrzése Latin-Amerika és Oroszország integrálása a Nyiugati civilizációba A nyugati civilizációt az USA őrzi René Guenon (1885-1951) A tradicionális lészemlélet fogalma Tradicionális létszemlélet Nincsenek „metafizikák”. mint létforma. A tradicionális alapállás. Tradicionális létszemlélet Emanáció Isten által. magasabb értelemben a Hagyomány a Szellem időfeletti jelenléte. Istenben jön létre a világ (léttöblet problematika megoldása). . ennek neve Hagyomány A Hagyomány a valóságról szóló hiteles és univerzális információ. A Hagyomány időben és térben (koronként és kultúránként) más-más formában jelenik meg az adott időszak sajátosságainak megfelelően. a szakrális filozófia. illetve a gazdaságilag feltörő ázsiai civilizációkat Kína kérdése Mi a teendőnk? Huntington történelemszemlélete Defenzívában vagyunk Sorokat zárni kell. Istenből. Tradicionális létszemlélet A jelenségvilág létrejötte. de soha nem érinti az adott megjelenés primordiális. a Nyugat térvesztése Képes-e a nyugat katonai fölényével ellensúlyozni a demográfiailag sokszorosan gyorsabban fejlődő iszlám világot. A Hagyomány időbeni megjelenési formája a vallás. csak egyetlen „Metafizika”.A jelen legjellemzőbb globális eseménye a vallásos felbuzdulás A mélyben igen jelentős civilizációs átrendeződés folyik. A Hagyomány időbeni megjelenési formái sorában a későbbi forma sok esetben érvényteleníti a megelőző formák időhöz és térhez kötött elemeit. időfeletti magját.

az abszolut. majd „alulról” történő felpuhulása Az ezoterizmus divatja Minden jelenség egyszer mint valódi. Dániel könyve. Hinduizmus. „távolodás” Istentől. egyre alacsonyabb kasztok uralkodnak. Egyre rövidülő korszakok. Szellemi Katonai. Funkcionális hierarchia. hivatalnoki Gazdasági Szolga A tradicionális társadalom Megfelelésben az egyes egyének létmódjával.Hierarchikus elhelyezkedés Istentől való „távolság” függvényében. A társadalom bomlása felülről kezdődik. Előre determinált és ismert folyamat. János jelenései. Szigorúan hiererchikus társadalom. másodszor pedig mint groteszk jelenik meg Az idők jelei Az aranykori vallások vége A régi és az új vallások Buddhizmus vs. hinduizmus . görögök (Hésziodosz). korlátozásoktól mentes létbe. A feladat: visszatérni Istenbe. Távolodás Istentől. A jelenségvilág „önmozgása”. Az emberiség négy korszaka Transzcendens irányultság helyett világi orientáció A mennyiség uralma A világ szolidifikációja.

mi merültünk alá ezért már más törvények vonatkoznak ránk. végleges ítéletre Az új törvények gyakran ellentétben vannak a régiekkel Az új törvények az érvényesek Nem az örök törvények változtak . A régi és az új vallások . Ószövetség Közösségi megváltás helyett egyéni megváltás Etikai normák változása Az univerzális mérték elvesztése Nincs mód abszolút.ezek esetleges változása egyébként definícójukkal is ellentétes lenne – hanem mi változtunk. taoizmus Újszövetség vs.Konfucianizmus vs.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful