P. 1
vallasfilozofia

vallasfilozofia

|Views: 281|Likes:
Published by Noémi Horváth

More info:

Published by: Noémi Horváth on Feb 20, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/12/2013

pdf

text

original

Sections

  • VALLÁSFILOZÓFIA
  • TECHNIKAI TUDNIVALÓK
  • Bevezetés a vallásfilozófiába
  • Filozófia és hit
  • Vallásfilozófiai irányzatok
  • Istenérvek
  • Az ontológiai istenérv
  • A tapasztalati istenérv
  • A rossz problematikája
  • Bevezetés a vallástörténetbe
  • Bevezetés a hinduizmusba
  • A védák kora
  • Csakrák és pránavezetékek
  • Tudatállapotok A buddhizmus
  • A buddhizmus
  • A buddha élete A buddha élete
  • A buddha élete
  • Az én fogalma
  • A négy nemes igazság
  • A nemes nyolcágú ösvény
  • Buddha beszédei
  • A tanítás jellemzői
  • A buddhizmus története
  • A kínai univerzalizmus
  • A konfucianizmus
  • A taoizmus
  • Tao Te Ching
  • A Tao fogalma
  • A Te fogalma
  • A Te fogalma A Te fogalma
  • A Ching fogalma
  • Az „út és erény könyve” cím helyett A „principium és akciójának” könyve
  • A „principium és akciójának” könyve A Yang és a Yin fogalma
  • A Yang és a Yin fogalma
  • A Yang és a Yin fogalma A Yang és a Yin fogalma
  • Az I (I Ching) fogalma
  • A Cheng Jen fogalma
  • A változások könyve (I Ching)
  • A változások könyve (I Ching) A változások könyve (I Ching)
  • A kereszténység előzményei
  • Mózes I – A teremtés
  • Dániel könyve
  • Az Újszövetség iratai
  • Jézus élete
  • Dogmatikai viták
  • A kereszténység alapelvei
  • (Logikai eretnekségek)
  • Az egyházszakadások
  • Az iszlám
  • A hit öt pillére
  • Pokol és paradicsom
  • Vallás és politika
  • Tradicionális létszemlélet
  • A tradicionális társadalom
  • Az emberiség négy korszaka
  • Az idők jelei
  • A régi és az új vallások

VALLÁSFILOZÓFIA

Makay Mátyás Zsigmond Király Főiskola Órarend

TECHNIKAI TUDNIVALÓK

2003/2004 tavaszi szemeszter

Elérhetőség Irodalom Vizsga

Február 5, 12, 19, 26, március 4, 11, 18. 9.00-12.15 (Eötvös terem) vallasfil@mailbox.hu vallasfil@ Előadásvázlat a ZSKF honlapján Horváth Pál: Vallásfilozófia és vallástörténet kegyetlen... kegyetlen...

Az előadássorozat felépítése A vallásról való gondolkodás
Vallásfilozófia Vallástörténet Vallásszociológia Valláspszichológia, stb. Vallásfilozófiai áttekintés Vallástörténeti áttekintés

Bevezetés a vallásfilozófiába

Mi lehet a filozófia szerepe a vallásos hittel kapcsolatban? Kell-e és lehet-e a vallásos hitet az ész alapjaira helyeznünk? Lehet-e az istenhit ésszerű úgy, hogy a hívő nem képes annak igazolására?
Isten teljesen „más”. A nyugati ismeretelmélet megmutatta, hogy semmit sem tudunk szigorúan bizonyítani.

Filozófia és hit

A vallásfilozófia mint a „preracionális tudat” kritikája

Vallásfilozófiai irányzatok

A vallásfilozófia mint a vallás filozófiává történő átalakítása A filozófiai teológián alapuló vallásfilozófia Egy új típus: vallásfenomenológia A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise

A vallás olyan rendszerként írható le, amely a természet és a társadalom jelenségeinek tudomány előtti értelmezésére és magyarázatára szolgál. A vallás elvesztette létjogosultságát. A vallás a nép ópiuma (Marx), a vallás illúzió (Freud)

A vallásfilozófia mint a „preracionális tudat” kritikája

Első program - A mítosz igazsága abban keresendő, hogy vallási (filozófia és tudomány előtti) köntösben már megjelentek benne a természettudomány, a politika és a pszichológia későbbi felismeréseinek csírái. Ha ismerjük ezeket a tudományos eredményeket, visszatekintve megfelelően értelmezhetjük és egyben bírálhatjuk a is a mítoszt. Az antikvitás óta igen népszerű vélekedés ez.

A vallásfilozófia mint a vallás filozófiává történő átalakítása

Második program – A filozófia, mint az öntudatra ébredt vallás (pl. Platon). A vallás igazi célja filozófiává történő átalakulása által valósuljon meg, s ugyanakkor maga a filozófia is vallásos értelmet nyerjen. Egyaránt megpróbálja kivédeni az emberi logosz túlértékelésének és alábecsülésének veszélyét (a dogmatizmus és a szkepticizmus veszélyét) A megismerés útja nem más, mint a lélek hazatérése az istenekhez.

A vallásfilozófia mint a vallás filozófiává történő átalakítása

A filozófiának Isten léte mellett szóló bizonyítékokkal kell kimutatnia, hogy a vallásnak igaza van az ateizmussal szemben. E filozófiák középpontjában az Isten létére és mibenlétére irányuló kérdés áll. Canterbury Szent Anzelm – Proslogion Aquinoi Szent Tamás – A teológia foglalata Arisztotelész – „első mozdulatlan mozgató” Descartes istenbizonyítékai

A filozófiai teológián alapuló vallásfilozófia

Az ontológiai istenérv (Canterbury Szent Anzelm, Proslogion) A kozmológiai istenérv (Isten létezik, mivel a világ bizonyára keletkezett

Istenérvek

A fizikoteológiai istenérv (A világ rendezettnek, tervszerűen felépítettnek A tapasztalati istenérv (Isten létében nem hihetünk következtetés alapján,
mivel istent tapasztaljuk. ) tűnik. Ez magyarázatot követel. A világ teleologikus rendszer.)

valamikor és azt csakis Isten hozhatta létre, hiszen a világ kezdetének oka nem lehet determinált és értelmet nélkülöző fizikai folyamat.)

Indirekt bizonyítás Kiinduló definícióink

Az ontológiai istenérv

Feltételezzük, hogy isten csak az elménkben létezik. Ez a csak elménkben létező isten (lásd kd.1.) definíciónk szerint) kisebb lenne, mint egy olyan isten, amely elménkben és a valóságban is létezik. Ez viszont (a kd.2 miatt) lehetetlen. Feltételezésünk téves, annak ellenkezője igaz.

(1.) Ami az elmében és a valóságban is létezik, az nagyobb annál, mint ami csak az elmében létezik. (2.) Isten az, ami a legnagyobb.

Mit jelent istent tapasztalni? Van-e olyan egyetemesen elismert eljárás, amellyel az istenélményt elkülöníthetnénk az illúziótól vagy a téves azonosítástól? Megismételhetők-e ellenőrzötten ezek az élmények? Bizonyosságérzet és helyes ismeret különbsége,

A tapasztalati istenérv

Látó-képesség.

A módszer alapja a vallási jelenségek leírása, összehasonlítása és értelmezése. 1887-ben keletkezik a fogalom. Tényanyag ugrásszerű gyarapodása, filológia, archeológia, etnológiai terepkutatás szállítja az alapanyagot. Empirikus vallástudomány. Az istenfogalom a vallásfenomenológus érvelésének nem a kiindulópontját képezi, hanem csupán az argumentáció folyamatának a végén bukkan fel, ha egyáltalán szerephez jut.

A vallásfilozófia egy új típusa, a vallásfenomenológia

Eddigi sorrend

A vallásfilozófia egy új típusa, a vallásfenomenológia

Istenfogalom E fogalom megfeleltetése annak a valóságnak, amelyet a vallások nyelve „Istennek” nevez Az istenről való helyes beszéd kritériumai Ennek egybevetése a vallás önmagáról szóló nyelvi megnyilatkozásaival.

Itt fordítva

A vallásfilozófia egy új típusa, a vallásfenomenológia

A különféle vallási megnyilvánulások számbavétele. Szigorúan leíró módszer. Ezekből „alapjelenségek, vagy „lényegi formák” meghatározása. Az empirikusan adott vallások sokrétű jelenségeit mint ezek „változatait” fogja fel. Csak ezután következik az istenről való beszéd vizsgálata, ha egyáltalán.

A dolgokat nem tudjuk e strukturált nyelvi mezőn kívül szemlélni. monolátrizmus. ez maga a fő műsorszám. Szent tárgyak – ereklyék. csak megmutatkozik. vagy a Szent ide. tabu. hanem a róluk szóló beszéd során használt nyelvet kell a a kutatás tárgyává tenni. a vallásfenomenológia A Szent és a profán világa – soha nem tárul fel. (Rudolf Carnap) A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise . vagyis látszattárgyakról beszélnek és eme vélt tárgyakról semmit sem mondanak. amelyek a filozófiát már az ókortól kezdve foglalkoztatták.Kategóriák A vallásfilozófia egy új típusa. mert mert a vitázó felek egyazon tárgyról eltérő kijelentésekettesznek. A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Radikális pozitivista álláspont – Az eldönthetetlen viták nem azért alakulnak ki. A Szent tere – vagy az ember hartol be Oda. Szent könyvek A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Alapvetés Léteznek problémák. azaz puszta látszatállításokat fogalmaznak meg. Ez nem egy előkészítő aktus. Időtlenség. fétisek. Szent cselekedetek – áldozat. Szent személyek–monoteizmus. ima. melynek segítségével a szavak jelentése rögzíthető. A dolgok „lényegére” vonatkozó filozófiai kérdés annak az eljárásnak a vizsgálatává alakul át. illetve tisztázható. de a róluk zajló sok évszázados nem vezetett konszenzushoz. A Szent ideje – emberi idő vs. hanem azért. Immár nem közvetlenül a vita tárgyát képező dolgokat. mert nem létező tárgyakról. mágia.

A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Számos olyan megnyilatkozást.és cselekvésközösséget teremt.” Ez nem tájékoztat. (Pl. ami tőlük függetlenül is van. hanem cselekmény) Nem is feltétlenül kell érteni – pl. hogy az egész vallási nyelv értelmetlen. vagy csak részben szántak arra a célra. hogy tényekről szóló közvetlen információt rögzítsen. hogy téves kritériumok alapján tájékozódik. az a gyanú ébred. (Sem az „Isten” sem a „szeret” fogalmát nem tudjuk pontosan rögzíteni) Felmerül a gyanú. hogy közöljék. egyáltalán nem. mi az. mert grammatikailag korrekt. „megkeresztellek téged” vagy „feloldozlak téged” – ez nem tájékoztatás. de egyben lehetetlenné teszik a vallás számára a meggyőzést is. hanem értelmetlen. Problémák – Immunissá teszik a vallást a kritikákkal szemben. amely állításnak tetszik. hanem beszéd. hanem hogy létrehozzanak valamit. A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise A „vallási nyelvjáték autonómiájának” kérdése – Egy olyan elmélettel szemben. amely túlságosan sok nyelvi megnyilatkozást tüntet fel értelem nélküliként.Példa – Isten szeret minket. csecsemő megkeresztelése A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Elköteleződések.) Szerepük nem az. ami nélkülük nem valósulna meg. remények – pl. Autonóm nyelvhasználat – Ezeket és az ezeket hordozó életformákat csakis a saját törvényeik alapján ítélhetjük meg. (Austin J. vagy adjon át. „Isten teremtette a világot. Ez azért nem tűnik fel. Nem hamis.L. ezáltal szisztematikusan megtévesztő jellegű. Hogyan beszélhetünk istenről? .

nem mutatkozhatna meg egy „erkölcsileg statikus” Paradicsomban. Érvényesek ezek Istenre? Aligha. (Nem mindig tűnik igaznak) Bizonyos mennyíségű rossz megléte szükséges feltétele a jó lehetőségének. szenvedéssel és erkölcsi romlottsággal. Mit jelent az. (Ez a Megoldást nyújt az isteni mindentudás vs.Isten hasonlít okozataihoz? (Abszurd következtetés adódik. mint egy automatákat tartalmazó világ.) Metaforikus kijelentések. a bátorság. (Itt is. Kizárja-e ez isten létezését? Megoldási kisérletek A rossz problematikája A rossz problematikája A rossz csak illúzió. (Egy szabadon cselekvő egyéneket tartalmazó világ jobb. Időn kívül létezik. amellyel életünk során találkozunk. hogy isten örökkévaló? Két lehetséges értelmezés: A rossz problematikája Az örökkévalóság problematikája Nincs kezdete és vége. mértékletesség.) Negatív teológia (Ez kevés. aki az Arisztotelész által sarkallatosnak nevezett erényekről tesz tanúbizonyságot: okosság. (Ez nehezen védhető) A rossz büntetés. igazságosság. bátorság.) Analógiás elmélet Isten létezése miként egyeztethető össze mindazzal a fájdalommal. isten mindig létezett és mindig létezni fog. Erkölcsileg jó az. istennek nincsen időben lezajló élete. (Pl.) A rossz és a szabad akarat.) Mit értünk „Isten jóságán”? Ez erkölcsi jóság? Van okunk nemmel válaszolni. emberi szabad akarat problematikájára (Boethius: A filozófia vigasztalása) nézet a gyakoribb) .

Világvallások. az ének tudása Jadzsur-véda – áldozati formulák védája Atharva-véda – varázsmondások védája. különböző jelentőségű szöveg A tudás esszenciája Brahman Atman A hindu gondolkodás alapfogalmai Minden dolgok ősoka Az egyetlenegy. politeista vallások. igazi lényegiség Lényünk megragadhatatlan. Óvédikus. legbelső része Brahman és Átman végső azonossága A legfőbb világtörvény A természet rendje Az erkölcs rendje A rituálék rendje Dharma Az istenek is alá vannak vetve .1500-1000) A négy Véda Rig-véda – versek védája. homoteista vagy autoteista vallások. Bevezetés a vallástörténetbe Sajátosságok Bevezetés a hinduizmusba Nincs létrehozója.750-500) A kasztrendszer kialakulása Upa (közel) és sad (ülni) szavakból Több mint száz. kinyilatkoztatott vallások. 1000-750) Az upanisadok kora (ie. Nincsenek szilárdan rögzített dogmái. Nem fejt ki missziós tevékenységet. Monoteista vs.A vallások történeti tipusainak lehetséges felosztásai Örök világtörvény vallásai vs. a dicshimnuszok tudása Száma-véda – dallamok védája. a mágikus igék tudása A védák kora Az áldozati misztika kora (ie. Heteroteista vs. azaz a himnuszok kora (ie.

örömet okozó minőség Radzsasz – mozgékony. se léte nem volt levegő és fölötte kék ég.A gunák A hindu gondolkodás alapfogalmai Karma Szattva – könnyű. világos. fájdalmat keltő Tamasz – nehéz. védte? Hol volt a magasság és hol a mélység? A Rig-Véda A Rig-Véda . isteneket dicsőítő énekek Áldozati használat Teremtéshimnusz Nem volt semminek nemléte. ösztönző. Hol volt a világ? mi takarta. gátló Tettek. illetve A tettek következményei létforgatag Samsara Maya A hindu gondolkodás alapfogalmai Etimológiai jelentése: fátyol A jelenségvilág illúziója A kasztok A hindu gondolkodás alapfogalmai A világkorszakok Brahmana Ksatrija Vaisya Súdra Satya (vagy Krita) juga Treta juga Dvápara juga Kali juga A hindu gondolkodás alapfogalmai A védák legrégebbi részei Az emberiség legrégebbi irodalmi emlékei közé tartoznak Himnuszok. sötét.

lábamon állni sem bírok.. hogy mint akar a két hadból rokon rokonra rontani – A Mahábhárata A Bhagavad Gítá A Bhagavad Gítá Izzó részvétre gyúlt ekkor Kunti fia s lesújtva szólt.e. „. Amint enyéim így látom. legrégebbi törzse i. egymásban pihent a nap és az éjjel: Lélekzés nélkül lélekzett magától az Egy.) Az idők során gyarapodott. barátok állnak egymással szemközt. (ford: Szabó Lőrinc) „Bharata nagy nemzetségének harca” A világ legrégebbi elbeszélő műve Keletkezése bizonytalan. . ekkor kezdődik a párbeszéd Ardzsuna herceg és Krisna (barátja és kocsihajtója) között. a seregek felálltak.Az élet még nem vált el a haláltól. Ardzsunában kétség ébred.könyv 25-42 fejezet) Jelentősége a hindu világban nagyjából az evangéliumokéhoz hasonlítható. 7-8 szd.. hétszer hosszabb. egymás vérére szomjasan. Áttüzesedett s burkából kilángolt. Csata készülődik.Gándíva íjamat fogni kezem erőtlen.. szemközt a jóbarátokat. Rokonok.....látta mind a tanítókat. Az idő csak készülő óceán volt: S ekkor az Egy. mint az Iliász és az Odüsszeia együttvéve Az egész hindu szellemtörténet rekonstruálható belőle A Magasztos szózata A Mahábhárata legfontosabb fejezete (VI.” . mint amikor éj van. és magányát dobogta széjjel. agyamra szédület borul. akkor is született.. Fekete volt minden. 16-17 században jött létre (Iliász – i. arcom ég. mely ott aludt a héjban.e.

” „...” Krisna válasza (3) „. a nem ártás törvényét is 3. és meggyilkolni sem lehet. és nem lesz.logika és dialektika Vaisésika („különbség”) . a lélek halhatatlan 2.. kín-kéj..Ki véli ölhet egy lélek. megelőzi pl. válasz – a dharma törvénye a legelső. te vagy bármelyik vezér ne lettünk volna.” 1.. bizonyíték”) . vagy egy másik megölhető.természetfilozófia Szánkhja („szám”) – a jelenségvilág leírása Jóga („megfeszítés”) – a szánkhja tan gyakorlati aspektusa A Bhagavad Gítá A hat orthodox hindu rendszer .csak az emberi léleknek romlékony teste vész oda.” Krisna válasza (2) A Bhagavad Gítá „.. mely létünk megszüntetheti. és bokádig sem ér a bűn.Krisna válasza (1) A Bhagavad Gítá „. A harcos fő dicsősége harcolni becsületesen.S hivatásodra is gondolj: kötelességet teljesítsz.nem volt oly Idő. Nem lehet gyilkos. melyben én.. válasz –cselekvés érdek nélkül Karma-mimánszá („A vallási ritusok végrehajtása”) Védánta – (A védák vége”) Az upanisadok hagyománya Njája („szabály. győzelem vagy legyőzetés: legyen mindegy neked.Nyereség-veszteség. a testek lelke nem pusztul... Küzdj így. tudatlan.. óh Bhárata!” „. kelj hát harcra. válasz – csak a testet ölik meg.

önként áradt bele az anyagvilágba. határtalan. felfoghatatlan. beszédképesség Tapintás A szánkhja tanítása . Isten. múlá-prakriti) az értelem (buddhi) – a kibontakozó anyagban a reáható első inditék. Brahman megnyilvánulása. forma Hang (az akasa vibrációja) Szag Íz Érzés Az 5 dnyánéndrija (megismerő. kettősség nélkül való (advaita). A védánta tanítása A szánkhja tanítása 24 tattva A szánkhja tanítása A legalapvetőbb 4 tattva a módosulatlan Ősanyag (akasa. létesülést adva ennek (máya).800 körül) A létesült világ mibenlétének vizsgálata Purusha és prakriti Brahman – végtelen. változatlan. a külvilággal való kapcsolat elsőleges.„A véda kiteljesedése” Csak egy őselv létezik. amely egészben mint Brahman. az egyes személyekben pedig mint Atman fogható fel. tudati kapcsolatot létesítő szerv) Látás Hallás Szaglás Hangadás. tehát nem anyagi elv hozza létre. szellemi előképei az érzékelés 5 módjának Alakzat. a nem kettősség Shankara (i. az eszmélés. a gondolkodás. Az Én (ahamkára vagy ahamtattva) – az öntudat első hordozója Az elme (manasz vagy csitta). alapvető eszköze.sz. de magában véve már anyagi természetű. (A jógában ennek lesz a legfontosabb szerepe) Az Én köré felépülő egyedi szervezet legfinomabb tattvái (az 5 tanmátra). Az igazság az advaita.

Csakrák. erőközpontok A jóga tanítása Prána. addig csak ezen keresztül képes megnyilvánulni. magára ölti ennek korlátozottságait. Amíg a sűrűtest létezik.Az 5 tevékenység szerv (karméndrija) Beszéd Kéz Láb Kiválasztás Nemzés (Ez eddig a finomtest) Az öt sűrű anyagi elv Föld Víz Tűz Levegő Éter (Akasa) A szánkhja tanítása Szanszkrit „judzs” – egyesíteni. Finom anyagcsere. Spiritus Sanctus. egyesülni. A finomtest fennmaradásának határa a magjául szolgáló Én élettartama. Lélek és szellem fogalmának problémája. Szentlélek Spiritus inkább szellemet jelent Finomtest és sűrűtest. A prána fogalma . Az Én is anyagi természetű. A finomtest is anyagi. Heiliger Geist. A jóga tanítása A finomtest nem bomlik fel. Holy Spirit. amikor az Én abbahagyja erőforgatagot fenntartó működését. a lélekzésen keresztül kapcsolódunk bele. ős akasába. Csak akkor oszolhat szét a módosulatlan. ez utóbbi csak a durva külvilággal való kapcsolatra szolgál. amikor a sűrűtest. Nem pontos megfelelése a sűrűtestnek.

Ha kundalini felébred. Belső erőközpontok. a fővezetékek mentén helyezkednek el. a legfőbb vezetékbe áramolhat bele. Akkumulált prána. Muládhára (a gerincoszlop alsó végén) Szvádhisthána (a nemi szervek felett) Manipúra (köldök táján) Anáhata (szívtájon) Visuddha (garat tájékán) Ádzsná (a két szemöldök között) Szahaszrára (a fejtetőn) A csakra fogalma A legalsó csakrában alszik a Kundalini kígyó. 7 csakra. Jama – tartózkodás bizonyos dolgoktól A jóga nyolc ága . Csak a szusumnába.Két fővezeték a gerinc vonala mentén (idá és pingalá). A kettő között helyezkedik el a legfontosabb legfontosabb vezeték (szusumná). akkor elkezd felfelé áramolni és elérei a csakrákat. Ez normál esetben zárva van. Hatalmas erők (sziddhik) keletkeznek. ászanák Mantra-jóga – hangok. A kundalini fogalma Csakrák és pránavezetékek A pránájáma fogalma Cél: Kundalini felébresztése Párnájáma – a prána áramása feletti uralom megszerzése Rádzsa-jóga (a királyi út) Légzőgyakorlatok Hatha-jóga – testtarások. redzgések által Karma-jóga – cselekedetek megtisztítása Számos más eszköz. Komoly veszélyek.

betegség. lopás. együttérzés) Erőkre Égitestekre Csakrákra Érzékelésre A Buddha („felébredt”) élete Tudatállapotok A buddhizmus I. tanulás. 560. önfegyelem. elmélyedés Dháraná – összpontosítás Dhjána – meditáció Szamádhi – a felsőbbrendű öntudat elérése Késői összefoglaló mű. i. aszkéta). Négy kikocsizás (öregség. Ksatrija kaszt szülötte. 4 szd. észak-indiai árja királyság fejedelmének fia.e. Kapilavasztu.Nijama – bizonyos dolgok követése gyakorlása Ászana – megfelelő testtartás A pránájámához alkalmas Tisztaság. barátság. Ölés. négy részből áll A tudatfölötti állapot fokozatai A célhozjutás eszközei (a nyolc ág) A nagy erők (sziddhik) Az egyedülvalóság A jóga nyolc ága Patanjali jóga szútrái A sziddhik (nagy erők) Patanjali jóga szútrái A koncentrált elmeállapot rögzítése Érzésekre (pl. hazugság. fájdalom okozás. A buddha élete ..sz. érzékiség túlhajtása Pránájáma Pratjáhára – az elmeműködés befelé fordítása. halál. stb.

érzékelés. A végletes aszketizmus kilátástalansága. A paranirvána Nem létezik Én. rúpa) Érzetek (benyomások. haláláig tanít szerte Indiában. Az őt elhagyó egykori aszkétatársai lesznek első tanítványai (Káláma és Ráma már eltávoztak) Negyven évig. előző létezésekből hozott prediszpozíciók. de magában véve egyik sem azonos vele. Az én fogalma Öt téves nézet az én lényegéről Test (forma. Káláma mester (szánkhja) és Ráma mester (jóga) tanítványa. védáná) Tudat (felfogás. csupán különböző funkciók pillanatonként születő és elmúló összetevődése alkotja az Ént. létcsírák. szankhára) Megismerés (vinnyána) Az én fogalma . szannyá) Adottságok (cselekvéseinkből fakadó. képezetek. Öt összetevő elem (khanda) amely az Ént alkotja. következményt szülő okok. A buddha élete A buddha élete Az utolsó és saját erőfeszítés sikere.A Buddha („felébredt”) élete A buddha élete A buddha élete 29 éves korában megy el otthonról. alak. nem létezik egyéniség.

már az upanisadok bölcselői számára is világos volt. Helyes cselekvés. Helyes elmélyülés. az upanisadok misztikus atman tanát tartja a hatodik tévedésnek Az én fogalma Minden élet szenvedés. önvaló) azonos Buddha ezt. Az indulatok megsemmísítése Buddha beszédei Megfontolással (pl. hamis barátok) Elűzéssel (pl. Helyes igyekezet. Helyes gondolkodás (elhatározás). Helyes beszéd. A vágy megszüntetése a szenvedés megszűnéséhez.Az. az ártás indulata) Gyakorlással (a fentiekben állhatatosság kell) . Helyes vizsgálódás. Számukra az Én a Brahmannal/Atmannal (világlélek. amely elvezet e szabaduláshoz a nemes nyolcágú ösvény. Az út.szabadulás a vélemények útvesztőjéből) Megfékezéssel (pl. az újjászületés láncolatának megszakadásához vezet. Helyes életmód. Minden szenvedés oka a vágy. hogy valódi énünk ezekkel nem azonos.érzékek megfékezése) Megfelelő használattal (élelem. A négy nemes igazság (Tartózkodás a végletektől) A nemes nyolcágú ösvény Helyes hit. hajlék) Tűréssel (ne élesszenek indulatokat a nehézségek) Kerüléssel (pl. ruha.

A hat érzéket. Málunkjáputta. ezek létrehozzák A tudatot. Satipatthana – „az éberség útja” Ha valaki megérti a tudatot. kétségeesést. a hat érzék az érzéket. önuralomhoz. vágytalansághoz. Érintkezést. mint előfeltétel révén tudás. nirvánához. Szellemi-testi individualitást. Az érzetet. A függőségben való keletkezés . a vágy az vágyat. Ösztönző erők keletkeznek. Öregséget. megvilágosodáshoz. a lét létet. ez pedig az újjászületést. Ezért nem beszéltem minderről. Karmikus létet. felismeréshez. az érzet érzetet. Málunkjáputta? Azért. ez létrehozza individualitást. nem vezet lemondáshoz. A tudat megismerése A tudat alakítása A tudat felszabadítása Buddha beszédei Mindennek kulcsa az „éberség”. Az újjászületést. mert mindebből nem származik haszon. halált. nem tartozik az önmegtartóztatás lényegéhez. A vágyat. Élet utáni vonzalmat. az érintkezés Érintkezést.A ki nem fejtett tanítások Buddha beszédei A világ örökkévaló-e? A világ végtelen-? Van-e létezés a halál után? „Miért nem beszéltem mindezekről. ez a vonzalmat. a tudat létrehozza a tudatot. mindent megértett. megnyugváshoz. Éberség és tiszta tudatosság A puszta figyelem értéke A test szemlélése Légzés tudatosítása Testtartás tudatosítása Buddha beszédei Az éberség négy tárgya Az érzetek szemlélése A tudatállapotok szemlélése A tudattartalmak szemlélése A nem tudás. bánatot. szomorúságot.

bármiféle külsődleges kultusszal.vagy a földre mutat Mara megkísérli kizökkenteni meditációjából A természetet hívja tanúnak eltökéltségéhez Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának Ülő póz.a világ végtelensége). A gyakorlati etika öt eleme A tanítás jellemzői Nincsenek ezoterikus tanok. Pl. a tudati jelenségek valaha ismert legkomolyabb vizsgálata vagy a négyértékű buddhista logika. a jobb kéz mellmagasságban magyarázó pózban A tanítás első közlését szimbolizálja .Nem foglalkozik A tanítás jellemzői Az egyetlen fontos téma a megszabadulás Minden mulandó A nirvána fogalma Az éberség fogalma isten kérdésével. intellektuális. metafizikai spekulációkkal (pl. a kasztrendszerrel. amit nem adnak neked! Ne szólj valótlant! Ne igyál bóditó italokat! Ne kövess el házasságtörést! Ülő póz. Ne pusztíts el semmiféle életet! Ne vedd el. Nincs vezető. Arisztokratikus. filozofikus vonások. a jobb kéz mellmagasságban előre mutató tenyérrel Védelem felajánlása a tan követőinek Ülő póz. a jobb kéz a földet érinti.

551).Álló póz. Konfuciusz csak újra kiadta és kommentálta. .e.A hagyomány szerint ie. a fej az egyik kézzel alátámasztva A Buddha eltávozása a paranirvánába Mahajana („nagy szekér”) irányzat A buddhizmus története Hinajana („kis szekér”) irányzat Tibet. tenyerek előrefelé mutatnak Védelem falajánlása Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Oldalán fekvő póz. egyházi rend Konfucianizmus Taoizmus Buddhizmus A kínai univerzalizmus Kung Fu-Ce (i. Zen és Csan Csak nagyon kevés buddha van Szannjaszin eszmény A buddhává levés sokak számára elérhető Boddhiszatva eszmény Gazdag istenvilág. leengedett kezek (igen ritka). Esőt váró Buddha szimbolikájába Lépő póz. 3000-ből származik. Lu hercegségben. mitológia. régi nemesi családból Öt kanonikus könyv A konfucianizmus Mártonfi Ferenc Ji-king („Változások könyve”) .

o) II. A taoizmus . Gyakorlati életre való irányultság.o) II.16 (69. a nevelés kitüntetett szerepe.25 (81. Kiemelten fontos a szertartások pontos betartása Beszélgetések és mondások Szülők tisztelete Életszakaszok Hagyománytisztelet II.11 (55.6 (54. ősök kultusza. igazságos ember eszménye. Alaperényei Méltóság Nagylelkűség Őszinteség Szorgalom Jóság A konfucianizmus Állami és társadalmi rend megtartása. nincs kidolgozott metafizika. minden életajzi adata legendás. ezt ő maga írta. törvények.o.) VI. Li-ki („Szertartások könyve”) – Illemtan. Tavaszok és Őszök krónikája – Lu állam története az ie.2 (88.o) VII. a követendő példa a régi emberek viselkedése. Su-king („Írások könve”) – Feljegyzések a kínai történelemből.24 (85. erkölcstan. a múlt tanulmányozása.11 (68. udvari viselkedés. Józan tárgyilagosság.Si-king („Dalok könyve”) – Természetről. feladatait teljesítő. áldozatról.o) A konfucianizmus Lao-ce (ie.o) I.o) A konfucianizmus Beszélgetések és mondások A nemes ember IV.VIII-V szd.11 (58. udvari levéltárnok volt. rendeletek gyűjteménye.600-515 körül). Erkölcsös.o) IV.o) VIII.16 (59.4 (57. Nem foglalkozik végső kérdésekkel. Morálfilozófiai jelleg. szerelemről. között.16 (79.o) I.o) VI.

Racionális és paradoxon. amit a mű keletkezésekor tulajdonítottak az egyes jeleknek.„nemes ember” ideál. gyakran csak igen kevéssé esik egybe az újabb nyelvhasználattal Lao-ce stílusa sajátosan szókihagyásos.Rendkívül nehéz lenne pusztán nyelvészetileg értelmezni. A Tao fogalma . „Megvalósult ember” vs. hanem absztrakt fogalmakat fejezzenek ki. Tao Te Ching Bölcseleti. akkor a poliszémia elkerülhetetlen és sokféle értelmezés válik lehetségessé. fel kell adni a végességre vonatkozó igényünket A szöveg értelmezési mezeje a meditáció. sok bölcsességi szöveg orákulumstílusához hasonlóan (pl. homályos és kétértelmű. Ha a képeket arra használjuk. de értelmük nem következtethető ki mechanikusan. hogy ne konkrét dolgokat. Az összetett jelentés. Konfuciusz tanításának középpontjában a morális és a politikai terület áll. Az írásjegyek több elemi jegyből állnak. A legvégső principium A Tao fogalma A Tao a világ alapjában véve felfoghatatlan ősoka. képek és szimbolumok nyelve. Tao Te Ching Tao Te Ching Hagyományos (de számunkra most csak ideiglenes) fordítás: Az út és erény könyve A Tao fogalma már Lao-ce előtt is ismert volt (I-Ching) Betű szerint (és ideográfiailag) a Tao „utat” jelent. vallásos szöveget általában is nehéz A kínai ideografikus nyelv. nem pedig a fogalmak diszkurzív analízise Lao-ce tanítása lényegileg metafizikai és iniciatív jellegű. Herakleitosz) A Tao Te Chingben nagy a bizonytalanság. Az út. amelyen a mindenség mozog.

tehát nem kapcsolódik akarathoz és szándékhoz. hanem az isteni örök. „Isten” helyett „ég” (tien) a transzcendencia szimbolumának értelmében. Az abszolút és legfőbb principium. hanem metafizikai jelleg. Immanens transzcendencia.Minden törvények törvénye. minden mértékek mértéke. amely kibontja a tökéletesség manifesztációját. A világban egy magasabb rend (Tao) láthatatlanul és spontán A Te fogalma A Te fogalma A Te fogalma . A Tao a bölcs útja. törvénye. A Te fogalma Nem vallási.o) XLI (31. mégis valóságosan jelen van és működik a jelenségvilág szövedékében A régi kinai nyelvben nem volt morális értelme. Az ég taoja elérhetetlen. Nincs antropomorfizmus.o) XXXVII (29.o) A „Te” a Tao akciója. változhatatlan és személytelen logikájának része. A Tao fogalma Idézetek A Tao fogalma I (17. Ennek a manifesztációnak nincs teisztikus értelemben vett „teremtésjellege”.o) XXXIV (29. absztrakt és személytelen prinicipiumok vannak.o) XIV (21. megnevezhetetlen. megismerhetetlen. Felfoghatatlan. „erénye” („virtusa”) A Te a principium immanens és működő aspektusa: az a hatalom. Nem ismeri a világgal szemben álló túlvilág dualizmusát.

fény-árnyék. hanem egy magasabb influenciáról. életben. halálban is csak állapotváltozás van A keleti metafizika egyik alapvető nézete A Yang és a Yin fogalma A Yang és a Yin fogalma Az I (I Ching) fogalma . kiigazító és kiegyenlítő akciója nyilatkozik meg. vagy szándékokhoz. a teremtés. szakrális írásmű A Ching fogalma Az „út és erény könyve” cím helyett A „principium és akciójának” könyve A Yang és a Yin fogalma A Tao Te Ching végleges meghatározása A maszkulin és a feminin minőség Pozitív. Bölcseleti.módon realizálódik (Te). Nincs szó a világfolyamatba való közvetlen – szabályozó és moralizáló – beavatkozásról. a kibontakozás vagy a létesülés fogalmát. A lények és a dolgok „állpotváltozás” révén jelennek meg. mint a gondviselésről szóló teisztikus teológiában. A Tao megnyilvánulása a Yang és a Yin váltakozó játékán keresztül bontakozik ki. Születésben.negatív. amely nem kapcsolódik partikuláris célokhoz. Egyik sem kerekedhet véglegesen felülre. Változás Ebben foglalják össze a létrehozás. alakulnak át és tünnek el. nap-hold Eredetileg a hegy déli (napos) és északi (árnyékos) oldalát jelentette. Ebben is a Tao láthatatlan szabályozó.

Külsőleg jelentéktelen figura Közbevetés: A Wu Wei fogalma Közbevetés: A Wu Wei fogalma . Szent: még rosszabb. de számunkra noétikus/filozófiai szinezete van (Platón. A periférikus én beavatkozásának mellőzése. A két állapot közötti különbség pusztán tudattény. nem cselekedve cselekedni. Boethius). A Tao manifesztálódik benne. valóságos ember A valóságos ember az. aki önmagában reprodukálja a Tao metafizikai törvényét. Tökéletes: semmi moralitás Megvalósult ember. vagy valóságos ember. levetkőzni. Az I (I Ching) fogalma Lehetséges fordítások A Cheng Jen fogalma Bölcs: nyelvileg korrekt. egyszerűvé válni. Idegen a misztikusra jellemző emotiv.Diszkontinuitási krízisek az állapotváltozások során. A Cheng Jen fogalma Nem cselekvés A megvalósult ember kivonja magát a jelenségvilágot jellemző és megkötő interakciók játéka alól. Inkább reális. morális és vallási jelleg. A tökéletesség útja: kiürülni. ellazulni. vágyódó és eksztatikus alap is. A tett magasabb formája: Az ég akciója.

Az emberek között él. végtelenül nagy abban. ami által még ember. Yang (_____) és Yin (__ __) elemek Trigrammák A változások könyve (I Ching) A változások könyve (I Ching) A változások könyve (I Ching) . esetlen. (33.A nem cselekvés olyan valakit vesz figyelembe.o. A valóságos ember külsőleg legtöbbször senki. minthogy érzéseik maár nem az ő érzései.o.) XLIX. Végtelenül kicsi abban. (Csuang Ce) A Cheng Jen fogalma Idézetek A Cheng Jen fogalma XLVII. ami által egy az éggel. Jóskönyvként is ismert.) A filozófiai gondolkodás legrégebbi dokumentuma. de teljesen közömbös helyeslésük vagy helytelenítésük iránt. többé már nem ember. Megveti a normákat. kis erényeket. aki kivonja magát az interakciók játéka alól és ehelyett a születés állpotában lévő okok és folyamatok láthatatlan és preformális síkján cselekszik. A Cheng Jen fogalma Egy ember testében. megvetett méltó figura. (34.

Csütörtök 12. a rosszat is jóval kell viszonozni. Jót jóval.00 (előtte 12. túlvilági istenbe vetett hit. Az antikvitás termékeny talajt biztosított. cselekvés cselekvés nélkül. társadalmi. naív szövegnek tűnik.” (Gen 1. Csütörtök 13.Elveti a cselekvésközpontúságot. Keresztény aszkézis. Képek használata.1) Mózes I – A teremtés Mózes I – A teremtés A „kezdetben” szó jelentése leginkább az „először”. szemlélődés. hiszen maga az idő is csak a létesüléssel kezdődhet csak. de mégis kívül. görög nyelv használata. Kedd.00 Április 1. hogyan kell értelmezni a teremtést? Alexandriai Philon – Platón és az Ószövetség tanainak összeegyeztetése „Kezdetben teremté az Isten az eget és a földet.00 (előtte 11. nyugalom. Március 23. de az aszketizmust is. erkölcsi és rituális életre. A nemzetségi rendtől a szakállviselésig szabályozza az életet. Csend. . 11.00-tól betekintés) Április 8. Kulcsszó az egyszerűség. Helyes középút. Meditáció. figyelem. Aprólékos előírások a gazdasági. Önérdek hiánya.00-tól betekintés) Jegyzetből 9-30 31-37 38-53 54-59 59-115 119-217 olvasmány kell olvasmány kell olvasmány kell A taoizmus Vizsga A zsidó vallás A kereszténység előzményei Antikvitás és hellenizmus Az egyedülvaló. Egyszerű. Mit jelentenek a leírtak? És egyáltalán. Ott lenni. elmélyülés.

és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. első nap. hogy jó a világosság és elválasztá Isten a világosságot a sötétségtől” (Gen 1.) Maga a teremtettség tartalmazza már a sötétséget és az ellentéteket.Isten rögtön két dolgot teremt.5) Mózes I – A teremtés Rögtön az első nap már van fény és sötét. nappal és éj.” (Gen 1.3) Isten első megszólalása. Miért? Az „Egy teremti a Kettőt” analógiák Brahman – Purusha/Prakriti Tao – Yang/Yin Kifeszíti a jelenségvilág kereteit A sorrendben a hierarchia is kifejezésre jut „A föld pedig kietlen és puszta vala. Isten jelenléte és a teremtő szó Mózes I – A teremtés „És látá Isten. Teremté tehát Isten a mennyezetet. Egyszerre jelenik meg a Szó (Logos) és a világosság Égitestek még nincsenek Magasabb fény ez. És úgy lőn” (Gen 1.2) Mind a négy hagyományos elem megjelenik Föld Víz Levegő (Lélek) Tűz (sötét mélység) Mózes I – A teremtés Az anyag (föld. és setétség vala a mélység színén. (Még mindig nincsenek égitestek.” (Gen 1. víz) még csak potencialitás. a mely elválasztja a vizeket a vizektől.” (Gen 1.4) A világosságot (ez jó) el kell választani a sötétségtől (erről nem tudunk meg semmit) Mózes I – A teremtés „És nevezé Isten a világosságot nappalnak és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel. „És monda Isten: Legyen mennyezet a víz fölött. A vizek (Thalész: „mindennek a kezdete a víz”) jelenthetik a teremtett (létezéssel bíró világ) teljességét Mózes I – A teremtés .6-7) Új aspektusból szemléljük a dolgokat. és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket a mennyezet felett való vizektől. a forma (Isten lelke) még nem termékenyítette meg „És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.

Mózes I – A teremtés „Legyenek világító testek az ég mennyezetén. a madár is sokasodjék a földön. És látá Isten.8) Itt lesz az Egyből Kettő Elválnak az alsó és felső világok Az alsó világ eltávolodik Istentől Mózes I – A teremtés Isten csak a második napon teremtett dolgokról nem mondja.9-10) A víz és a föld már más értelemben jelenik meg mint fent. megnyilvánult. és legyenek jelek. „rossz” „És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este. „És mondta Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre és tessék mega száraz. és meghatárózói ünnepeknek.” (Gen 1.” (Gen 1.” (Gen 1. napoknak és esztendőknek. és töltsétek be a tenger vizeit.Alsóbb és felsőbb világok elválasztása Felső vizek – ideák világa. változásnak kitett világ. meg nem nyilvánul világ. hogy jó.” (Gen 1. És nevezé Isten a szárazat földnek.14) Redundancia – már van nappal és éjszaka Milyen értelemben legyenek jelek az égitestek? Mózes I – A teremtés „És megáldá azokat Isten. hogy elválasszák a nappalt az éjszakától. az egybegyűlt vizeket pedig tengernek nevezé.22) Isten megáldja az előlényeket Magasabb fokon részesülnek Isten jóságában Mózes I – A teremtés „És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra. hogy azok jók. És Mózes I – A teremtés . és lőn reggel. És úgy lőn. mondván: Szaporodjatok és sokasodjatok. „jó” Alsó vizek – formális. második nap.

1-2. és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. hogy Isten megszűnék a munkától? Miért lenne szüksége pihenésre? Visszavonulás? A teremtett világ magárahagyása? „Mozdulatlan mozgató” elméletének kinyilatkoztatása. a melyet alkotott vala. Ez mit jelent? „Teremté tehát Isten az embert az ő képére. valamint földi és halandó testből teremtettetik. az ég madarain. Isteni és hallhatatlan lélekből. az égi embernek csak mása és töredéke. a melyet alkotott vala. Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket. és megnevesíté a föld egész felszínét. A nemek kettéválása (Egyből Kettő) még nem történt meg Platón is hasonlóan gondolta Mózes I – A teremtés „Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját. de földből . mert az Úr még nem bocsátott vala esőt a földre.”(Gen 1. Mikor az Úr Isten a földet és az eget teremté. Még semmiféle mezei növény sem vala a földön. Így lőn az ember élő lélekké.7) Mózes I – A teremtés Itt kerül sor a földi ember megteremtésére. a mikor teremtettek.4-6) Problematika: voltaképpen két teremtésről számol be Mózes I.”(Gen 1. romolhatatlan lelkét fentről kapja. ki a földet mívelje. Mózes I – A teremtés „Ez az égnek és a földnek eredete. „És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából. Mit jelent az.uralkodjék a tenger halain.26) Többes szám egyes személyben történik a teremtés.” (Gen 2. ahol annak potencialitását aktualizálva létrehozzák az anyagi világot. hogy ezen ideák lenyomatai az anyagban létrejöttek volna. és ember sem vala. s még semmiféle mezei fű nem hajtott ki.”(Gen 2. megszűnék a hetedik napon minden munkától.4-2.7 Mózes I – A teremtés Hogyan illeszthető ez össze az eddigiekkel? Mózes I – A teremtés Philon: eddig voltaképpen csak az ideák emanációja folyt. és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. mind az egész földön. mind a női tulajdonságokat. Könyve Gen 1. Az első. a barmokon.2) A hetes szám megjelenése. Az eső jelenti az ideák alászállását a földre.27) Az első ember birtokolta mind a férfi.3 Gen 2. Azonban pára szállot fel vala a földről. anélkül.” (Gen 2.

ács.34) „Akkor eggyé zúzódik a vas. oh király. ez a kép. előtted áll vala. Nabukodonozor király álma. Az a kő pedig. hinduizmus) Mit jelent a kő. és betölté az egész földet. csak Dániel „Te látád. mely hatalmas vala és kiváló az ő fényessége. a mely leüté az állóképet nagy heggyé lőn. a míg egy kő leszakada kéz érintése nélkül. és az ábrázata rettenetes volt.50-120 között Kanonizációs vita 141-367-ig (Alexandriai kánonjegyzék) 46 ószövetségi és 27 újszövetségi könyv. Lukács /szinoptikus/.” (Dán 2. senki nem képes megfejteni. Jézus (Jósua – „Isten segítsége) József és Mária legidősebb fia. négy öccse van és több huga is. hasa és oldalai rézből.sz. és darabokra zúzá azokat. lábszárai vasból. Nazaretben vagy Betlehemben született Eredetileg apja mesterségét folytatja. és felkapá azokat a szél. János) és Lukács műve. („tektón”). amely kéz érintése nélkül összetöri ezt a birodalmat? Görög nyelven. részint cserépből valának. melle és karjai ezüstből.” (Dán 2.35) Dániel könyve Ezután következik az álom megfejtése: Dániel könyve Négy birodalom következik egymás után A negyedik birodalom erős lesz mint a vas és törékeny mint a cserép Szembetűnő analógiák (Platón.” (Dán 2.31) „Annak az állóképnek feje tiszta aranyból. cserép. és letöré azt az állóképet vas és cseréplábairól. 32-33) Dániel könyve „Nézed vala. Az apostolok 21 levele. réz. de még inkább építőmester Jánostól veszi fel a keresztséget a szellemi újjászületés és megtisztulás Jézus élete . ezüst és arany. lábai pedig részint vasból. Az Újszövetség Az Újszövetség iratai Négy evangálium (Máté.” (Dán 2. és ímé egy nagy kép. és lőnek mint a nyári szérűn a polyva.való teste már halandó. Márk. i. János jelenései. és helyöket sem találnák azoknak. az Apostolok cselekedetei.

6. hogy Mária egész életében szűz maradt. miközben sírja üres.23) Az ember nem képes saját erejéből megszabadulni a bűntől és legyőzni a halált.istennel szemben engedetlen volt. (Halálát követő harmadik napon feltámad. „A bűn zsoldja a halál” (Róm. Jézus élete .23) is azt feltételezik. A megoldást Pál apostol szállítja. Nem tudnak arról. hogy Jézus természetes módon.) (Többek szeme láttára a mennybe távozik. Ez csak isten kegyelmétől várható. Isten kinyilvánította irgalmasságát azzal.1 és Lukács 3. hogy mennyi időt tölt Jánosnál (őt Heródes végezteti ki. Rajta vannak a kivégzés sebei. ételt vesz magához. hogy fiát emberré tette és megendgedte.) Isten engedi fiát szenvedni és meghalni a kereszten. hogy mint az engesztelő áldozat helyettesítője az egész emberiségért kínhalált szenvedjen. Testvéreit is említik. Krisztus áldozati halála minden embert megszabadított a bűn hatalmából. tanít. Bűnét mindannyijan örököljük (eredendő bűn) Ádámnak le kellett mondania a paradicsombeli örök élertről és alá lett vetve a halálnak. Ez magyarázatra szorul. Jézus élete Jézus élete Jézus élete Ádám – az emberi nem ősatyja . de ez a helyettesítő megváltás csak akkor válik valósággá. miután János megrója őt mostohahuga feleségül vételéért) Harmincéves kora körül kezdi meg nyilvános tevékenységét. Dávid törzséből született.szimbolumaként Bizonytalan. többeknek megjelenik. ha az ember Krisztusba vetett hitével befogadja az isteni kegyelmet és ezzel valóságossá teszi önmaga számára Jézus élete Eredetileg Pál (Róm. Pontius Pilatus római procurator hozzájárulásával keresztre feszítik. gyógyít Írás nem marad tőle Sikere szálka a farizeusok szemében Elfogatják és istenkáromlásért indítanak pert ellene.3) és az evangéliumok (Máté 1. ami legfeljebb három évig tart Galileában vándorol. majd három nap múlva feltámasztja és az égbe emeli.1.

sz. homoousziosz. Ez a természet nem egylényegű velünk. (Kol. dogmatiai viták alakulnak ki. aki tökéletes Isten és tökéletes ember. testből és lélekből áll. Az Isten A kereszténység alapelvei Az Isten az egyetlen öröktől fogva és mindörökké változatlanul. 318) A Fiú nem lehet egylényegű az Atyával. elítélik az ariánus tanítást – egylényegűek. kizárólag önmagától létező.sz. Istensége szerint lényegileg egy az Atyával. 431) dönt a kérdésben. embersége szerint egy velünk. Az ariánius tanítás Dogmatikai viták Arius alexandriai presbiter megoldása (i. Krisztusban két személyt kell elképzelni. Mária csak az ember fiának szülője.A két természetben egyetlen Krisztus létezik. A monofizita tanítás Dogmatikai viták Eutükhész konstantinápolyi püspök megoldása.sz. hanem maga is az isten. Hatalmas vita. A nesztoriánus tanítás Dogmatikai viták Nesztoriosz konstantinápolyi püspök megoldása (i. – Krisztus egyidejűleg valódi isten és valódi ember.30) Miképpen kell elképzelni a részleteket illetően a Fiúnak az Atyához való viszonyát? Két peremlehetőség létezik Krisztus isteni erővel megáldott ember (isten volta válik kétségessé) Krisztus isten közvetlen megjelenési formája (isten ez esetben meghalt a kereszten) Jézus élete Bonyolult problematika. szükséges volt feltételezni azt.sz. abszolút tökéletes lény. akitől a mindenség és minden ami . hogy Jézus meg tudja váltani az emberiséget a földi nemzedékeket örökletesen terhelő eredendő bűntől.1. de csak egy természete van. Níceai zsinat (i. elítélik a nesztoriánus tanítást .Ahhoz viszont.sz. Khalkedóni Zsinat (i. hogy neki magának mentesnek kellett lennie tőle. mint egy templomban. Efezusi zsinat (i. „Én és az Atya egy vagyunk” (János 10. 451) tárgyalja a kérdést és elítéli a monofizita tanítást.15). Krisztus egyetlen személy és Mária az Isten anyja. 325) dönt a kérdésben.429) Az isteni fiú úgy lakozott Krisztusban. Elkerülhetetlen volt a szeplőtlen fogantatás tanának bevezetése Krisztus azonban nem csak az isten fia. Krisztus nemcsak hogy egyetlen személy. Maga is teremtmény. élénk érdeklődés közepette.

Ez csak isten kegyelméből lehetséges.abban van függ. Római és Görög egyház – hét szentség Keresztség Bérmálás (megerősítés. A világot Isten teremtette a semmiből és Ő is kormányozza. Jézus A kereszténység alapelvei Az alapító kiemelkedő szerepe a tanban (Khrisztosz – a felkent) Nincs saját szabadulás. bizalomhiányt tükröz isten terveivel és szándékával kapcsolatban. mitöbb. (Logikai eretnekségek) „Az Úr útjai kifürkészhetetlenek” Szentségek A kereszténység alapelvei A kegyelem eszközei. mitöbb.37) ”Szeresd felebarátodat. akkor is érvényes. Ebben az esetben minden saját erőfeszítés értelmetlen. hitetlenséget tükröz isten terveivel és szándékával kapcsolatban. igazságossággal és jósággal. felnőtt hívőknek) Oltáriszentség. mint magadat” (Máté 22. csak Jézuson keresztül. Bármilyen ítélet mások cselekedeteinek Istennek tetsző voltáról érvénytelen. A szentségek Krisztus ereje által hatnak.39) Legfőbb tanításai Az idők végére vonatkozó tanítás (eszkatológia) Az utolsó ítélet A kereszténység alapelvei A holtak feltámadása Érdemeknek megfelelően örök üdvösség vagy örök kárhozat A megváltást az ember nem képes saját erejéből elérni. ha a személyes kiszolgáló érdemtelen. a te Istenedet teljes szívedből. Úrvacsora Bűnbánat (gyónás) Utolsó kenet (az utolsó bűnbocsánat) Egyházi rend (pappá szentelés) A kereszténység alapelvei . Az egyház szolgáltatja ki. „Szeresd az Urat. teljes lelkedből és teljes elmédből” (Máté 22.

akiben és aki által folytatódik és beteljesül az isteni önközlés. 114 szúrából. 450 millió) Az egyházszakadások Az egyházszakadások Az Anglikán Egyház kiválása (1540) Elveti a szerzetesi életformát. A zsidó valláson alapuló monoteizmus.Reformátusok Házasság Keresztség Oltáriszentség. megmarad az egyház hierarchikus szervezete. A hit alapja egyedül a Szentírás. Egyszerű rituálé. belenyugvás az isten akaratába. Világi orientáció. fellépése 610-ben ekkor kap kinyilatkoztatást Gábriel angyalon keresztül Allahtól az Irgalmastól és Könyörületestől. hanem olyan isteni küldöttnek. közvetlenül Mohamed előtt. Úrvacsora Efezusi zsinat (431)– Nesztoriánusok kiválása (ma néhény százezer hivő) Khalkedoni zsinat (451) – Monofiziták kiválása (ma egyiptomi koptok /8-9 millió/. de nem az Egyház tekintélye.” Mohamed. fejezetből álló szöveg. a pápai és püspöki hatalmat és az egyház vagyongyűjtését. nincs aszketizmus. Az iszlám Mohamed magát nem új vallás alapítójának gondolta. Szerzője maga az Isten. a papi cölibátust. Nincs a kereszténységhez mérhető magas etika. pápa egyházfőségének elutasítása /ma 150-300 millió/ A reformáció (Luther 1517) /ma kb. 650-re lesz kész. Örmény gregoriánusok /4 millió/ A nagy egyházszakadás (1054) – a római pápa és a konstantinápolyi pátriárka kölcsönös kiközösítése. Etióp keresztények /20 millió/. értelmezése kizárólag szó szerinti. A Korán . Jézus egyike a prófétáknak. Mindenki maga értelmezheti. Szentháromság tan elutasítása. A katolikus és a protestáns között. szül 570 körül. Jelentése – „Az isten iránti odaadás.

A „rövid” 20. Mekka felé. A böjti hónap megtartása (Ramadan). Mekkai zarándoklat (aki képes rá). Automatikusan ide kerülnek a szent harc mártírjai is. (1918-1990) után.A hit abban.Huntington – A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1996) Hegeliánus alapgondolat – a történelem mozgásának meghatározott és felismerhető iránya van Különböző társadalmi berendezkedéseken keresztül az államok a liberális demokráciáig fejlődnek Kapitalista gazdaság Ezen államok számára a történelem „véget ért” Hegeliánus alapgondolat – a történelem mozgásának meghatározott és felismerhető iránya van Vallás és politika Fukuyama történelemszemlélete Fukuyama történelemszemlélete . meghatározott időpontban. A harcnak a Próféta vallásának elterjesztését kell szolgálnia. Kötelező jótékonykodás (a közösség javára fizetendő illeték). Napi ötszöri ima. A hit öt pillére A pokol és a paradicsom Pokol és paradicsom A „szent háború” Pokol vagy paradicsom a végállomás (ez utóbbiban duzzadt keblű szüzek várják a ideérkezőket).szd. hogy Egy az Isten és Mohamed az ő prófétája. nappa tilos az étkezés. a kétpólusú világrend felbomlásával új világképek keletkeznek Francis Fukuyama – A történelem vége és az utolsó ember (1992) Samuel P.

mint a civilizációs identitás legmélyebb része Minden komoly törésvonal e mentén alakul ki A nyugat emelkedése és alkonya Tudományos-technikai modernizáció Klasszikus örökség Keresztény vallás Szekularizált állami berendezkedés Huntington történelemszemlélete Huntington történelemszemlélete Mi a „nyugati civilizáció” legfőbb ismertetőjele ? – több válasz Sikereit a szervezett erőszakban (tud/tech előny) való jártassága biztosította A Nyugat hatalmának a csúcsa 1914. a mélyben ezzel ellentétes tendencia a meghatározó Jelenleg hét civilizáció A vallás. Összes gazdasági teljesítmény 83%-a (ma 49%) A világ szárazföldjeinek 50%-a (ma 25%) A világ népességének 50%-a felett uralom (ma 13%) Huntington történelemszemlélete De megmaradt a katonai fölény Huntington történelemszemlélete . nyelv) és Amelyhez a civilizáció tagjai önazonosságukat csatolják A homogenizálódás csak felszíni folyamat.Különböző társadalmi berendezkedéseken keresztül az államok a liberális demokráciáig fejlődnek Kapitalista gazdaság Ezen államok számára a történelem „véget ért” Központi fogalom a „civilizáció” Huntington történelemszemlélete Ezek a civilizációk a történelem igazi szereplői A legtágabb kulturális entitás. vallás. a világ valaha volt legegységesebb állapota. amelynek objektív összetartó elemei vannak (pl.

illetve a gazdaságilag feltörő ázsiai civilizációkat Kína kérdése Mi a teendőnk? Huntington történelemszemlélete Defenzívában vagyunk Sorokat zárni kell. a szakrális filozófia. mint létforma. Tradicionális létszemlélet A jelenségvilág létrejötte. Tradicionális létszemlélet Emanáció Isten által. A Hagyomány időbeni megjelenési formája a vallás. A Hagyomány időben és térben (koronként és kultúránként) más-más formában jelenik meg az adott időszak sajátosságainak megfelelően. de soha nem érinti az adott megjelenés primordiális. . Istenben jön létre a világ (léttöblet problematika megoldása). erőforrásokat gondosan tervezni Technológiai/katonai fölény végsőkig való őrzése Latin-Amerika és Oroszország integrálása a Nyiugati civilizációba A nyugati civilizációt az USA őrzi René Guenon (1885-1951) A tradicionális lészemlélet fogalma Tradicionális létszemlélet Nincsenek „metafizikák”. időfeletti magját. Istenből. magasabb értelemben a Hagyomány a Szellem időfeletti jelenléte. ennek neve Hagyomány A Hagyomány a valóságról szóló hiteles és univerzális információ. A Hagyomány időbeni megjelenési formái sorában a későbbi forma sok esetben érvényteleníti a megelőző formák időhöz és térhez kötött elemeit. csak egyetlen „Metafizika”. a Nyugat térvesztése Képes-e a nyugat katonai fölényével ellensúlyozni a demográfiailag sokszorosan gyorsabban fejlődő iszlám világot. A tradicionális alapállás.A jelen legjellemzőbb globális eseménye a vallásos felbuzdulás A mélyben igen jelentős civilizációs átrendeződés folyik.

hinduizmus . görögök (Hésziodosz). majd „alulról” történő felpuhulása Az ezoterizmus divatja Minden jelenség egyszer mint valódi. Szigorúan hiererchikus társadalom. A feladat: visszatérni Istenbe.Hierarchikus elhelyezkedés Istentől való „távolság” függvényében. Egyre rövidülő korszakok. az abszolut. Dániel könyve. Előre determinált és ismert folyamat. Hinduizmus. Funkcionális hierarchia. A jelenségvilág „önmozgása”. Az emberiség négy korszaka Transzcendens irányultság helyett világi orientáció A mennyiség uralma A világ szolidifikációja. hivatalnoki Gazdasági Szolga A tradicionális társadalom Megfelelésben az egyes egyének létmódjával. egyre alacsonyabb kasztok uralkodnak. „távolodás” Istentől. Távolodás Istentől. másodszor pedig mint groteszk jelenik meg Az idők jelei Az aranykori vallások vége A régi és az új vallások Buddhizmus vs. Szellemi Katonai. A társadalom bomlása felülről kezdődik. János jelenései. korlátozásoktól mentes létbe.

A régi és az új vallások .ezek esetleges változása egyébként definícójukkal is ellentétes lenne – hanem mi változtunk. taoizmus Újszövetség vs. végleges ítéletre Az új törvények gyakran ellentétben vannak a régiekkel Az új törvények az érvényesek Nem az örök törvények változtak . Ószövetség Közösségi megváltás helyett egyéni megváltás Etikai normák változása Az univerzális mérték elvesztése Nincs mód abszolút. mi merültünk alá ezért már más törvények vonatkoznak ránk.Konfucianizmus vs.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->