VALLÁSFILOZÓFIA

Makay Mátyás Zsigmond Király Főiskola Órarend

TECHNIKAI TUDNIVALÓK

2003/2004 tavaszi szemeszter

Elérhetőség Irodalom Vizsga

Február 5, 12, 19, 26, március 4, 11, 18. 9.00-12.15 (Eötvös terem) vallasfil@mailbox.hu vallasfil@ Előadásvázlat a ZSKF honlapján Horváth Pál: Vallásfilozófia és vallástörténet kegyetlen... kegyetlen...

Az előadássorozat felépítése A vallásról való gondolkodás
Vallásfilozófia Vallástörténet Vallásszociológia Valláspszichológia, stb. Vallásfilozófiai áttekintés Vallástörténeti áttekintés

Bevezetés a vallásfilozófiába

Mi lehet a filozófia szerepe a vallásos hittel kapcsolatban? Kell-e és lehet-e a vallásos hitet az ész alapjaira helyeznünk? Lehet-e az istenhit ésszerű úgy, hogy a hívő nem képes annak igazolására?
Isten teljesen „más”. A nyugati ismeretelmélet megmutatta, hogy semmit sem tudunk szigorúan bizonyítani.

Filozófia és hit

A vallásfilozófia mint a „preracionális tudat” kritikája

Vallásfilozófiai irányzatok

A vallásfilozófia mint a vallás filozófiává történő átalakítása A filozófiai teológián alapuló vallásfilozófia Egy új típus: vallásfenomenológia A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise

A vallás olyan rendszerként írható le, amely a természet és a társadalom jelenségeinek tudomány előtti értelmezésére és magyarázatára szolgál. A vallás elvesztette létjogosultságát. A vallás a nép ópiuma (Marx), a vallás illúzió (Freud)

A vallásfilozófia mint a „preracionális tudat” kritikája

Első program - A mítosz igazsága abban keresendő, hogy vallási (filozófia és tudomány előtti) köntösben már megjelentek benne a természettudomány, a politika és a pszichológia későbbi felismeréseinek csírái. Ha ismerjük ezeket a tudományos eredményeket, visszatekintve megfelelően értelmezhetjük és egyben bírálhatjuk a is a mítoszt. Az antikvitás óta igen népszerű vélekedés ez.

A vallásfilozófia mint a vallás filozófiává történő átalakítása

Második program – A filozófia, mint az öntudatra ébredt vallás (pl. Platon). A vallás igazi célja filozófiává történő átalakulása által valósuljon meg, s ugyanakkor maga a filozófia is vallásos értelmet nyerjen. Egyaránt megpróbálja kivédeni az emberi logosz túlértékelésének és alábecsülésének veszélyét (a dogmatizmus és a szkepticizmus veszélyét) A megismerés útja nem más, mint a lélek hazatérése az istenekhez.

A vallásfilozófia mint a vallás filozófiává történő átalakítása

A filozófiának Isten léte mellett szóló bizonyítékokkal kell kimutatnia, hogy a vallásnak igaza van az ateizmussal szemben. E filozófiák középpontjában az Isten létére és mibenlétére irányuló kérdés áll. Canterbury Szent Anzelm – Proslogion Aquinoi Szent Tamás – A teológia foglalata Arisztotelész – „első mozdulatlan mozgató” Descartes istenbizonyítékai

A filozófiai teológián alapuló vallásfilozófia

Az ontológiai istenérv (Canterbury Szent Anzelm, Proslogion) A kozmológiai istenérv (Isten létezik, mivel a világ bizonyára keletkezett

Istenérvek

A fizikoteológiai istenérv (A világ rendezettnek, tervszerűen felépítettnek A tapasztalati istenérv (Isten létében nem hihetünk következtetés alapján,
mivel istent tapasztaljuk. ) tűnik. Ez magyarázatot követel. A világ teleologikus rendszer.)

valamikor és azt csakis Isten hozhatta létre, hiszen a világ kezdetének oka nem lehet determinált és értelmet nélkülöző fizikai folyamat.)

Indirekt bizonyítás Kiinduló definícióink

Az ontológiai istenérv

Feltételezzük, hogy isten csak az elménkben létezik. Ez a csak elménkben létező isten (lásd kd.1.) definíciónk szerint) kisebb lenne, mint egy olyan isten, amely elménkben és a valóságban is létezik. Ez viszont (a kd.2 miatt) lehetetlen. Feltételezésünk téves, annak ellenkezője igaz.

(1.) Ami az elmében és a valóságban is létezik, az nagyobb annál, mint ami csak az elmében létezik. (2.) Isten az, ami a legnagyobb.

Mit jelent istent tapasztalni? Van-e olyan egyetemesen elismert eljárás, amellyel az istenélményt elkülöníthetnénk az illúziótól vagy a téves azonosítástól? Megismételhetők-e ellenőrzötten ezek az élmények? Bizonyosságérzet és helyes ismeret különbsége,

A tapasztalati istenérv

Látó-képesség.

A módszer alapja a vallási jelenségek leírása, összehasonlítása és értelmezése. 1887-ben keletkezik a fogalom. Tényanyag ugrásszerű gyarapodása, filológia, archeológia, etnológiai terepkutatás szállítja az alapanyagot. Empirikus vallástudomány. Az istenfogalom a vallásfenomenológus érvelésének nem a kiindulópontját képezi, hanem csupán az argumentáció folyamatának a végén bukkan fel, ha egyáltalán szerephez jut.

A vallásfilozófia egy új típusa, a vallásfenomenológia

Eddigi sorrend

A vallásfilozófia egy új típusa, a vallásfenomenológia

Istenfogalom E fogalom megfeleltetése annak a valóságnak, amelyet a vallások nyelve „Istennek” nevez Az istenről való helyes beszéd kritériumai Ennek egybevetése a vallás önmagáról szóló nyelvi megnyilatkozásaival.

Itt fordítva

A vallásfilozófia egy új típusa, a vallásfenomenológia

A különféle vallási megnyilvánulások számbavétele. Szigorúan leíró módszer. Ezekből „alapjelenségek, vagy „lényegi formák” meghatározása. Az empirikusan adott vallások sokrétű jelenségeit mint ezek „változatait” fogja fel. Csak ezután következik az istenről való beszéd vizsgálata, ha egyáltalán.

ima. vagy a Szent ide. Szent könyvek A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Alapvetés Léteznek problémák. A Szent tere – vagy az ember hartol be Oda. A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Radikális pozitivista álláspont – Az eldönthetetlen viták nem azért alakulnak ki. illetve tisztázható. A Szent ideje – emberi idő vs. azaz puszta látszatállításokat fogalmaznak meg. mert nem létező tárgyakról. fétisek. Ez nem egy előkészítő aktus. de a róluk zajló sok évszázados nem vezetett konszenzushoz.Kategóriák A vallásfilozófia egy új típusa. a vallásfenomenológia A Szent és a profán világa – soha nem tárul fel. mert mert a vitázó felek egyazon tárgyról eltérő kijelentésekettesznek. Időtlenség. monolátrizmus. Szent személyek–monoteizmus. A dolgokat nem tudjuk e strukturált nyelvi mezőn kívül szemlélni. csak megmutatkozik. Szent cselekedetek – áldozat. A dolgok „lényegére” vonatkozó filozófiai kérdés annak az eljárásnak a vizsgálatává alakul át. melynek segítségével a szavak jelentése rögzíthető. Immár nem közvetlenül a vita tárgyát képező dolgokat. amelyek a filozófiát már az ókortól kezdve foglalkoztatták. Szent tárgyak – ereklyék. hanem azért. vagyis látszattárgyakról beszélnek és eme vélt tárgyakról semmit sem mondanak. (Rudolf Carnap) A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise . mágia. tabu. ez maga a fő műsorszám. hanem a róluk szóló beszéd során használt nyelvet kell a a kutatás tárgyává tenni.

A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Számos olyan megnyilatkozást. hanem beszéd. amely túlságosan sok nyelvi megnyilatkozást tüntet fel értelem nélküliként. vagy csak részben szántak arra a célra. hogy közöljék. A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise A „vallási nyelvjáték autonómiájának” kérdése – Egy olyan elmélettel szemben. Autonóm nyelvhasználat – Ezeket és az ezeket hordozó életformákat csakis a saját törvényeik alapján ítélhetjük meg. amely állításnak tetszik. mert grammatikailag korrekt.” Ez nem tájékoztat. remények – pl. Ez azért nem tűnik fel. hogy tényekről szóló közvetlen információt rögzítsen. hogy téves kritériumok alapján tájékozódik.Példa – Isten szeret minket. hanem cselekmény) Nem is feltétlenül kell érteni – pl. hanem hogy létrehozzanak valamit.) Szerepük nem az. (Pl. Hogyan beszélhetünk istenről? . mi az.és cselekvésközösséget teremt. vagy adjon át. csecsemő megkeresztelése A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Elköteleződések. (Sem az „Isten” sem a „szeret” fogalmát nem tudjuk pontosan rögzíteni) Felmerül a gyanú. ezáltal szisztematikusan megtévesztő jellegű. „megkeresztellek téged” vagy „feloldozlak téged” – ez nem tájékoztatás. Nem hamis. Problémák – Immunissá teszik a vallást a kritikákkal szemben. (Austin J. hanem értelmetlen. ami nélkülük nem valósulna meg. egyáltalán nem. „Isten teremtette a világot. de egyben lehetetlenné teszik a vallás számára a meggyőzést is.L. ami tőlük függetlenül is van. hogy az egész vallási nyelv értelmetlen. az a gyanú ébred.

Erkölcsileg jó az.) A rossz és a szabad akarat. nem mutatkozhatna meg egy „erkölcsileg statikus” Paradicsomban. (Nem mindig tűnik igaznak) Bizonyos mennyíségű rossz megléte szükséges feltétele a jó lehetőségének.) Negatív teológia (Ez kevés.) Mit értünk „Isten jóságán”? Ez erkölcsi jóság? Van okunk nemmel válaszolni. Kizárja-e ez isten létezését? Megoldási kisérletek A rossz problematikája A rossz problematikája A rossz csak illúzió. (Egy szabadon cselekvő egyéneket tartalmazó világ jobb. szenvedéssel és erkölcsi romlottsággal. (Pl. Időn kívül létezik. hogy isten örökkévaló? Két lehetséges értelmezés: A rossz problematikája Az örökkévalóság problematikája Nincs kezdete és vége. Mit jelent az.) Metaforikus kijelentések. mértékletesség. isten mindig létezett és mindig létezni fog. istennek nincsen időben lezajló élete. bátorság. amellyel életünk során találkozunk. Érvényesek ezek Istenre? Aligha. (Itt is. (Ez nehezen védhető) A rossz büntetés.Isten hasonlít okozataihoz? (Abszurd következtetés adódik. (Ez a Megoldást nyújt az isteni mindentudás vs. aki az Arisztotelész által sarkallatosnak nevezett erényekről tesz tanúbizonyságot: okosság. emberi szabad akarat problematikájára (Boethius: A filozófia vigasztalása) nézet a gyakoribb) .) Analógiás elmélet Isten létezése miként egyeztethető össze mindazzal a fájdalommal. mint egy automatákat tartalmazó világ. a bátorság. igazságosság.

1000-750) Az upanisadok kora (ie. az ének tudása Jadzsur-véda – áldozati formulák védája Atharva-véda – varázsmondások védája. homoteista vagy autoteista vallások.1500-1000) A négy Véda Rig-véda – versek védája. legbelső része Brahman és Átman végső azonossága A legfőbb világtörvény A természet rendje Az erkölcs rendje A rituálék rendje Dharma Az istenek is alá vannak vetve . igazi lényegiség Lényünk megragadhatatlan. Óvédikus. a dicshimnuszok tudása Száma-véda – dallamok védája. a mágikus igék tudása A védák kora Az áldozati misztika kora (ie. Nincsenek szilárdan rögzített dogmái. különböző jelentőségű szöveg A tudás esszenciája Brahman Atman A hindu gondolkodás alapfogalmai Minden dolgok ősoka Az egyetlenegy.A vallások történeti tipusainak lehetséges felosztásai Örök világtörvény vallásai vs. Monoteista vs. Bevezetés a vallástörténetbe Sajátosságok Bevezetés a hinduizmusba Nincs létrehozója.750-500) A kasztrendszer kialakulása Upa (közel) és sad (ülni) szavakból Több mint száz. kinyilatkoztatott vallások. politeista vallások. Nem fejt ki missziós tevékenységet. azaz a himnuszok kora (ie. Heteroteista vs. Világvallások.

fájdalmat keltő Tamasz – nehéz. se léte nem volt levegő és fölötte kék ég. illetve A tettek következményei létforgatag Samsara Maya A hindu gondolkodás alapfogalmai Etimológiai jelentése: fátyol A jelenségvilág illúziója A kasztok A hindu gondolkodás alapfogalmai A világkorszakok Brahmana Ksatrija Vaisya Súdra Satya (vagy Krita) juga Treta juga Dvápara juga Kali juga A hindu gondolkodás alapfogalmai A védák legrégebbi részei Az emberiség legrégebbi irodalmi emlékei közé tartoznak Himnuszok. védte? Hol volt a magasság és hol a mélység? A Rig-Véda A Rig-Véda . világos. sötét. Hol volt a világ? mi takarta. ösztönző. isteneket dicsőítő énekek Áldozati használat Teremtéshimnusz Nem volt semminek nemléte.A gunák A hindu gondolkodás alapfogalmai Karma Szattva – könnyű. örömet okozó minőség Radzsasz – mozgékony. gátló Tettek.

.Gándíva íjamat fogni kezem erőtlen. mint amikor éj van. Áttüzesedett s burkából kilángolt. mint az Iliász és az Odüsszeia együttvéve Az egész hindu szellemtörténet rekonstruálható belőle A Magasztos szózata A Mahábhárata legfontosabb fejezete (VI.e. Fekete volt minden. akkor is született. (ford: Szabó Lőrinc) „Bharata nagy nemzetségének harca” A világ legrégebbi elbeszélő műve Keletkezése bizonytalan.. 16-17 században jött létre (Iliász – i.. egymásban pihent a nap és az éjjel: Lélekzés nélkül lélekzett magától az Egy. hétszer hosszabb.” . Rokonok. hogy mint akar a két hadból rokon rokonra rontani – A Mahábhárata A Bhagavad Gítá A Bhagavad Gítá Izzó részvétre gyúlt ekkor Kunti fia s lesújtva szólt. barátok állnak egymással szemközt.) Az idők során gyarapodott... lábamon állni sem bírok. egymás vérére szomjasan.. ekkor kezdődik a párbeszéd Ardzsuna herceg és Krisna (barátja és kocsihajtója) között.Az élet még nem vált el a haláltól. Az idő csak készülő óceán volt: S ekkor az Egy. arcom ég.látta mind a tanítókat.. szemközt a jóbarátokat. . 7-8 szd. a seregek felálltak. legrégebbi törzse i. „. Amint enyéim így látom. mely ott aludt a héjban..könyv 25-42 fejezet) Jelentősége a hindu világban nagyjából az evangéliumokéhoz hasonlítható. és magányát dobogta széjjel.e. Csata készülődik. Ardzsunában kétség ébred. agyamra szédület borul.

” Krisna válasza (2) A Bhagavad Gítá „.logika és dialektika Vaisésika („különbség”) . a lélek halhatatlan 2.csak az emberi léleknek romlékony teste vész oda.. kín-kéj.természetfilozófia Szánkhja („szám”) – a jelenségvilág leírása Jóga („megfeszítés”) – a szánkhja tan gyakorlati aspektusa A Bhagavad Gítá A hat orthodox hindu rendszer .. és meggyilkolni sem lehet.. kelj hát harcra. vagy egy másik megölhető. bizonyíték”) . és bokádig sem ér a bűn. óh Bhárata!” „. válasz – a dharma törvénye a legelső.nem volt oly Idő. a nem ártás törvényét is 3..Nyereség-veszteség. a testek lelke nem pusztul.. melyben én.. válasz –cselekvés érdek nélkül Karma-mimánszá („A vallási ritusok végrehajtása”) Védánta – (A védák vége”) Az upanisadok hagyománya Njája („szabály. mely létünk megszüntetheti. győzelem vagy legyőzetés: legyen mindegy neked. megelőzi pl.” 1.Ki véli ölhet egy lélek. A harcos fő dicsősége harcolni becsületesen. tudatlan.” „. válasz – csak a testet ölik meg. Küzdj így. te vagy bármelyik vezér ne lettünk volna..” Krisna válasza (3) „... Nem lehet gyilkos..Krisna válasza (1) A Bhagavad Gítá „.S hivatásodra is gondolj: kötelességet teljesítsz. és nem lesz.

az eszmélés. tudati kapcsolatot létesítő szerv) Látás Hallás Szaglás Hangadás. Az Én (ahamkára vagy ahamtattva) – az öntudat első hordozója Az elme (manasz vagy csitta). az egyes személyekben pedig mint Atman fogható fel. felfoghatatlan. a gondolkodás.sz. beszédképesség Tapintás A szánkhja tanítása . létesülést adva ennek (máya). alapvető eszköze. kettősség nélkül való (advaita). Az igazság az advaita. a nem kettősség Shankara (i. múlá-prakriti) az értelem (buddhi) – a kibontakozó anyagban a reáható első inditék. (A jógában ennek lesz a legfontosabb szerepe) Az Én köré felépülő egyedi szervezet legfinomabb tattvái (az 5 tanmátra). változatlan. a külvilággal való kapcsolat elsőleges. de magában véve már anyagi természetű. Isten. Brahman megnyilvánulása.800 körül) A létesült világ mibenlétének vizsgálata Purusha és prakriti Brahman – végtelen. határtalan. tehát nem anyagi elv hozza létre. A védánta tanítása A szánkhja tanítása 24 tattva A szánkhja tanítása A legalapvetőbb 4 tattva a módosulatlan Ősanyag (akasa. amely egészben mint Brahman. önként áradt bele az anyagvilágba. szellemi előképei az érzékelés 5 módjának Alakzat.„A véda kiteljesedése” Csak egy őselv létezik. forma Hang (az akasa vibrációja) Szag Íz Érzés Az 5 dnyánéndrija (megismerő.

Csakrák. a lélekzésen keresztül kapcsolódunk bele. Spiritus Sanctus. amikor a sűrűtest. magára ölti ennek korlátozottságait. A prána fogalma . amikor az Én abbahagyja erőforgatagot fenntartó működését. Holy Spirit. A jóga tanítása A finomtest nem bomlik fel. egyesülni. Az Én is anyagi természetű. addig csak ezen keresztül képes megnyilvánulni.Az 5 tevékenység szerv (karméndrija) Beszéd Kéz Láb Kiválasztás Nemzés (Ez eddig a finomtest) Az öt sűrű anyagi elv Föld Víz Tűz Levegő Éter (Akasa) A szánkhja tanítása Szanszkrit „judzs” – egyesíteni. Finom anyagcsere. A finomtest is anyagi. ős akasába. ez utóbbi csak a durva külvilággal való kapcsolatra szolgál. Szentlélek Spiritus inkább szellemet jelent Finomtest és sűrűtest. Nem pontos megfelelése a sűrűtestnek. A finomtest fennmaradásának határa a magjául szolgáló Én élettartama. erőközpontok A jóga tanítása Prána. Amíg a sűrűtest létezik. Heiliger Geist. Csak akkor oszolhat szét a módosulatlan. Lélek és szellem fogalmának problémája.

Belső erőközpontok. 7 csakra. akkor elkezd felfelé áramolni és elérei a csakrákat. A kundalini fogalma Csakrák és pránavezetékek A pránájáma fogalma Cél: Kundalini felébresztése Párnájáma – a prána áramása feletti uralom megszerzése Rádzsa-jóga (a királyi út) Légzőgyakorlatok Hatha-jóga – testtarások. Muládhára (a gerincoszlop alsó végén) Szvádhisthána (a nemi szervek felett) Manipúra (köldök táján) Anáhata (szívtájon) Visuddha (garat tájékán) Ádzsná (a két szemöldök között) Szahaszrára (a fejtetőn) A csakra fogalma A legalsó csakrában alszik a Kundalini kígyó. ászanák Mantra-jóga – hangok. Hatalmas erők (sziddhik) keletkeznek. Csak a szusumnába. Ez normál esetben zárva van. Komoly veszélyek. redzgések által Karma-jóga – cselekedetek megtisztítása Számos más eszköz. a fővezetékek mentén helyezkednek el. Ha kundalini felébred. a legfőbb vezetékbe áramolhat bele.Két fővezeték a gerinc vonala mentén (idá és pingalá). Akkumulált prána. Jama – tartózkodás bizonyos dolgoktól A jóga nyolc ága . A kettő között helyezkedik el a legfontosabb legfontosabb vezeték (szusumná).

elmélyedés Dháraná – összpontosítás Dhjána – meditáció Szamádhi – a felsőbbrendű öntudat elérése Késői összefoglaló mű..sz. együttérzés) Erőkre Égitestekre Csakrákra Érzékelésre A Buddha („felébredt”) élete Tudatállapotok A buddhizmus I.e. Ksatrija kaszt szülötte. halál. barátság. A buddha élete . négy részből áll A tudatfölötti állapot fokozatai A célhozjutás eszközei (a nyolc ág) A nagy erők (sziddhik) Az egyedülvalóság A jóga nyolc ága Patanjali jóga szútrái A sziddhik (nagy erők) Patanjali jóga szútrái A koncentrált elmeállapot rögzítése Érzésekre (pl. 4 szd. aszkéta). észak-indiai árja királyság fejedelmének fia. i. lopás. hazugság. Kapilavasztu.Nijama – bizonyos dolgok követése gyakorlása Ászana – megfelelő testtartás A pránájámához alkalmas Tisztaság. stb. fájdalom okozás. 560. érzékiség túlhajtása Pránájáma Pratjáhára – az elmeműködés befelé fordítása. Ölés. betegség. Négy kikocsizás (öregség. önfegyelem. tanulás.

következményt szülő okok. képezetek. csupán különböző funkciók pillanatonként születő és elmúló összetevődése alkotja az Ént. de magában véve egyik sem azonos vele. Káláma mester (szánkhja) és Ráma mester (jóga) tanítványa. előző létezésekből hozott prediszpozíciók. létcsírák. szankhára) Megismerés (vinnyána) Az én fogalma . Az őt elhagyó egykori aszkétatársai lesznek első tanítványai (Káláma és Ráma már eltávoztak) Negyven évig. szannyá) Adottságok (cselekvéseinkből fakadó. Az én fogalma Öt téves nézet az én lényegéről Test (forma. alak. rúpa) Érzetek (benyomások. A buddha élete A buddha élete Az utolsó és saját erőfeszítés sikere.A Buddha („felébredt”) élete A buddha élete A buddha élete 29 éves korában megy el otthonról. A végletes aszketizmus kilátástalansága. védáná) Tudat (felfogás. érzékelés. haláláig tanít szerte Indiában. Öt összetevő elem (khanda) amely az Ént alkotja. A paranirvána Nem létezik Én. nem létezik egyéniség.

érzékek megfékezése) Megfelelő használattal (élelem. Az út. Számukra az Én a Brahmannal/Atmannal (világlélek. az ártás indulata) Gyakorlással (a fentiekben állhatatosság kell) . Az indulatok megsemmísítése Buddha beszédei Megfontolással (pl. Helyes vizsgálódás. Helyes életmód. Helyes cselekvés.Az. Helyes elmélyülés. Helyes gondolkodás (elhatározás).szabadulás a vélemények útvesztőjéből) Megfékezéssel (pl. az újjászületés láncolatának megszakadásához vezet. Helyes beszéd. Minden szenvedés oka a vágy. már az upanisadok bölcselői számára is világos volt. ruha. hamis barátok) Elűzéssel (pl. A vágy megszüntetése a szenvedés megszűnéséhez. önvaló) azonos Buddha ezt. Helyes igyekezet. hogy valódi énünk ezekkel nem azonos. hajlék) Tűréssel (ne élesszenek indulatokat a nehézségek) Kerüléssel (pl. az upanisadok misztikus atman tanát tartja a hatodik tévedésnek Az én fogalma Minden élet szenvedés. A négy nemes igazság (Tartózkodás a végletektől) A nemes nyolcágú ösvény Helyes hit. amely elvezet e szabaduláshoz a nemes nyolcágú ösvény.

Málunkjáputta. ez a vonzalmat. Az újjászületést. a lét létet. ez pedig az újjászületést. a vágy az vágyat. önuralomhoz. nirvánához. A tudat megismerése A tudat alakítása A tudat felszabadítása Buddha beszédei Mindennek kulcsa az „éberség”. mint előfeltétel révén tudás. mindent megértett. Karmikus létet.A ki nem fejtett tanítások Buddha beszédei A világ örökkévaló-e? A világ végtelen-? Van-e létezés a halál után? „Miért nem beszéltem mindezekről. A függőségben való keletkezés . Satipatthana – „az éberség útja” Ha valaki megérti a tudatot. mert mindebből nem származik haszon. ez létrehozza individualitást. Az érzetet. a tudat létrehozza a tudatot. ezek létrehozzák A tudatot. nem vezet lemondáshoz. az érzet érzetet. megnyugváshoz. Ösztönző erők keletkeznek. az érintkezés Érintkezést. a hat érzék az érzéket. A hat érzéket. Éberség és tiszta tudatosság A puszta figyelem értéke A test szemlélése Légzés tudatosítása Testtartás tudatosítása Buddha beszédei Az éberség négy tárgya Az érzetek szemlélése A tudatállapotok szemlélése A tudattartalmak szemlélése A nem tudás. vágytalansághoz. Szellemi-testi individualitást. Érintkezést. Málunkjáputta? Azért. nem tartozik az önmegtartóztatás lényegéhez. Ezért nem beszéltem minderről. A vágyat. bánatot. Élet utáni vonzalmat. kétségeesést. szomorúságot. felismeréshez. halált. megvilágosodáshoz. Öregséget.

Nem foglalkozik A tanítás jellemzői Az egyetlen fontos téma a megszabadulás Minden mulandó A nirvána fogalma Az éberség fogalma isten kérdésével.vagy a földre mutat Mara megkísérli kizökkenteni meditációjából A természetet hívja tanúnak eltökéltségéhez Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának Ülő póz. bármiféle külsődleges kultusszal. a jobb kéz mellmagasságban magyarázó pózban A tanítás első közlését szimbolizálja . a jobb kéz mellmagasságban előre mutató tenyérrel Védelem felajánlása a tan követőinek Ülő póz. Pl. a jobb kéz a földet érinti. a tudati jelenségek valaha ismert legkomolyabb vizsgálata vagy a négyértékű buddhista logika. intellektuális.a világ végtelensége). a kasztrendszerrel. metafizikai spekulációkkal (pl. Ne pusztíts el semmiféle életet! Ne vedd el. Nincs vezető. filozofikus vonások. amit nem adnak neked! Ne szólj valótlant! Ne igyál bóditó italokat! Ne kövess el házasságtörést! Ülő póz. A gyakorlati etika öt eleme A tanítás jellemzői Nincsenek ezoterikus tanok. Arisztokratikus.

3000-ből származik.A hagyomány szerint ie. régi nemesi családból Öt kanonikus könyv A konfucianizmus Mártonfi Ferenc Ji-king („Változások könyve”) . Zen és Csan Csak nagyon kevés buddha van Szannjaszin eszmény A buddhává levés sokak számára elérhető Boddhiszatva eszmény Gazdag istenvilág. Lu hercegségben. Esőt váró Buddha szimbolikájába Lépő póz. egyházi rend Konfucianizmus Taoizmus Buddhizmus A kínai univerzalizmus Kung Fu-Ce (i.e.551). a fej az egyik kézzel alátámasztva A Buddha eltávozása a paranirvánába Mahajana („nagy szekér”) irányzat A buddhizmus története Hinajana („kis szekér”) irányzat Tibet.Álló póz. . Konfuciusz csak újra kiadta és kommentálta. leengedett kezek (igen ritka). mitológia. tenyerek előrefelé mutatnak Védelem falajánlása Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Oldalán fekvő póz.

o) A konfucianizmus Beszélgetések és mondások A nemes ember IV.VIII-V szd. Erkölcsös. szerelemről.o) II.o) IV.16 (59. ősök kultusza.o) I.25 (81. a nevelés kitüntetett szerepe. Morálfilozófiai jelleg.11 (58.24 (85. Gyakorlati életre való irányultság. Nem foglalkozik végső kérdésekkel. a követendő példa a régi emberek viselkedése.o) VIII. udvari levéltárnok volt.4 (57.o. Tavaszok és Őszök krónikája – Lu állam története az ie. Alaperényei Méltóság Nagylelkűség Őszinteség Szorgalom Jóság A konfucianizmus Állami és társadalmi rend megtartása. törvények. A taoizmus .11 (68. rendeletek gyűjteménye. Kiemelten fontos a szertartások pontos betartása Beszélgetések és mondások Szülők tisztelete Életszakaszok Hagyománytisztelet II. ezt ő maga írta.11 (55. között.600-515 körül).Si-king („Dalok könyve”) – Természetről.o) II. Li-ki („Szertartások könyve”) – Illemtan.) VI. nincs kidolgozott metafizika.16 (79.o) I. a múlt tanulmányozása. igazságos ember eszménye. erkölcstan.o) VI. áldozatról.o) VII.16 (69.6 (54.2 (88. Su-king („Írások könve”) – Feljegyzések a kínai történelemből.o) A konfucianizmus Lao-ce (ie. Józan tárgyilagosság. feladatait teljesítő. minden életajzi adata legendás. udvari viselkedés.

Rendkívül nehéz lenne pusztán nyelvészetileg értelmezni. Konfuciusz tanításának középpontjában a morális és a politikai terület áll. fel kell adni a végességre vonatkozó igényünket A szöveg értelmezési mezeje a meditáció. hogy ne konkrét dolgokat. A legvégső principium A Tao fogalma A Tao a világ alapjában véve felfoghatatlan ősoka. vallásos szöveget általában is nehéz A kínai ideografikus nyelv. Tao Te Ching Bölcseleti. de értelmük nem következtethető ki mechanikusan. amelyen a mindenség mozog. A Tao fogalma . Az írásjegyek több elemi jegyből állnak. gyakran csak igen kevéssé esik egybe az újabb nyelvhasználattal Lao-ce stílusa sajátosan szókihagyásos. akkor a poliszémia elkerülhetetlen és sokféle értelmezés válik lehetségessé.„nemes ember” ideál. „Megvalósult ember” vs. Az összetett jelentés. Herakleitosz) A Tao Te Chingben nagy a bizonytalanság. hanem absztrakt fogalmakat fejezzenek ki. Tao Te Ching Tao Te Ching Hagyományos (de számunkra most csak ideiglenes) fordítás: Az út és erény könyve A Tao fogalma már Lao-ce előtt is ismert volt (I-Ching) Betű szerint (és ideográfiailag) a Tao „utat” jelent. Ha a képeket arra használjuk. homályos és kétértelmű. amit a mű keletkezésekor tulajdonítottak az egyes jeleknek. Az út. nem pedig a fogalmak diszkurzív analízise Lao-ce tanítása lényegileg metafizikai és iniciatív jellegű. sok bölcsességi szöveg orákulumstílusához hasonlóan (pl. Racionális és paradoxon. képek és szimbolumok nyelve.

minden mértékek mértéke.o) XIV (21. A Tao a bölcs útja. hanem metafizikai jelleg. „Isten” helyett „ég” (tien) a transzcendencia szimbolumának értelmében. mégis valóságosan jelen van és működik a jelenségvilág szövedékében A régi kinai nyelvben nem volt morális értelme. törvénye. Nem ismeri a világgal szemben álló túlvilág dualizmusát.o) XXXIV (29. Az abszolút és legfőbb principium. A világban egy magasabb rend (Tao) láthatatlanul és spontán A Te fogalma A Te fogalma A Te fogalma . absztrakt és személytelen prinicipiumok vannak.Minden törvények törvénye. Nincs antropomorfizmus. megismerhetetlen. „erénye” („virtusa”) A Te a principium immanens és működő aspektusa: az a hatalom. Ennek a manifesztációnak nincs teisztikus értelemben vett „teremtésjellege”.o) XXXVII (29.o) A „Te” a Tao akciója. hanem az isteni örök.o) XLI (31. Felfoghatatlan. Az ég taoja elérhetetlen. tehát nem kapcsolódik akarathoz és szándékhoz. A Tao fogalma Idézetek A Tao fogalma I (17. változhatatlan és személytelen logikájának része. megnevezhetetlen. A Te fogalma Nem vallási. amely kibontja a tökéletesség manifesztációját. Immanens transzcendencia.

mint a gondviselésről szóló teisztikus teológiában. Születésben. vagy szándékokhoz. Nincs szó a világfolyamatba való közvetlen – szabályozó és moralizáló – beavatkozásról. Egyik sem kerekedhet véglegesen felülre.módon realizálódik (Te). életben. Ebben is a Tao láthatatlan szabályozó. nap-hold Eredetileg a hegy déli (napos) és északi (árnyékos) oldalát jelentette. a kibontakozás vagy a létesülés fogalmát. kiigazító és kiegyenlítő akciója nyilatkozik meg. halálban is csak állapotváltozás van A keleti metafizika egyik alapvető nézete A Yang és a Yin fogalma A Yang és a Yin fogalma Az I (I Ching) fogalma . Változás Ebben foglalják össze a létrehozás. Bölcseleti. fény-árnyék. hanem egy magasabb influenciáról. alakulnak át és tünnek el. A Tao megnyilvánulása a Yang és a Yin váltakozó játékán keresztül bontakozik ki. A lények és a dolgok „állpotváltozás” révén jelennek meg. a teremtés.negatív. amely nem kapcsolódik partikuláris célokhoz. szakrális írásmű A Ching fogalma Az „út és erény könyve” cím helyett A „principium és akciójának” könyve A Yang és a Yin fogalma A Tao Te Ching végleges meghatározása A maszkulin és a feminin minőség Pozitív.

A Tao manifesztálódik benne.Diszkontinuitási krízisek az állapotváltozások során. A tett magasabb formája: Az ég akciója. Az I (I Ching) fogalma Lehetséges fordítások A Cheng Jen fogalma Bölcs: nyelvileg korrekt. nem cselekedve cselekedni. Külsőleg jelentéktelen figura Közbevetés: A Wu Wei fogalma Közbevetés: A Wu Wei fogalma . A két állapot közötti különbség pusztán tudattény. Tökéletes: semmi moralitás Megvalósult ember. aki önmagában reprodukálja a Tao metafizikai törvényét. ellazulni. de számunkra noétikus/filozófiai szinezete van (Platón. egyszerűvé válni. vágyódó és eksztatikus alap is. levetkőzni. A Cheng Jen fogalma Nem cselekvés A megvalósult ember kivonja magát a jelenségvilágot jellemző és megkötő interakciók játéka alól. Szent: még rosszabb. valóságos ember A valóságos ember az. Idegen a misztikusra jellemző emotiv. morális és vallási jelleg. vagy valóságos ember. A tökéletesség útja: kiürülni. Inkább reális. Boethius). A periférikus én beavatkozásának mellőzése.

de teljesen közömbös helyeslésük vagy helytelenítésük iránt.) XLIX. minthogy érzéseik maár nem az ő érzései. esetlen. (34.A nem cselekvés olyan valakit vesz figyelembe. (33. ami által egy az éggel. ami által még ember. A Cheng Jen fogalma Egy ember testében. többé már nem ember. A valóságos ember külsőleg legtöbbször senki. végtelenül nagy abban. aki kivonja magát az interakciók játéka alól és ehelyett a születés állpotában lévő okok és folyamatok láthatatlan és preformális síkján cselekszik. kis erényeket. Megveti a normákat. Az emberek között él. Végtelenül kicsi abban.o.) A filozófiai gondolkodás legrégebbi dokumentuma. Yang (_____) és Yin (__ __) elemek Trigrammák A változások könyve (I Ching) A változások könyve (I Ching) A változások könyve (I Ching) . megvetett méltó figura. Jóskönyvként is ismert.o. (Csuang Ce) A Cheng Jen fogalma Idézetek A Cheng Jen fogalma XLVII.

a rosszat is jóval kell viszonozni.00-tól betekintés) Jegyzetből 9-30 31-37 38-53 54-59 59-115 119-217 olvasmány kell olvasmány kell olvasmány kell A taoizmus Vizsga A zsidó vallás A kereszténység előzményei Antikvitás és hellenizmus Az egyedülvaló. görög nyelv használata. Kulcsszó az egyszerűség. szemlélődés. Képek használata.00 (előtte 11. Kedd. Csütörtök 13. Egyszerű. A nemzetségi rendtől a szakállviselésig szabályozza az életet. túlvilági istenbe vetett hit. Önérdek hiánya. naív szövegnek tűnik. nyugalom. Jót jóval.” (Gen 1. társadalmi. cselekvés cselekvés nélkül. Aprólékos előírások a gazdasági. Csütörtök 12. Csend. Meditáció.00-tól betekintés) Április 8. elmélyülés. Mit jelentenek a leírtak? És egyáltalán. 11.00 Április 1. figyelem. Helyes középút. de mégis kívül. hiszen maga az idő is csak a létesüléssel kezdődhet csak. . Keresztény aszkézis. Az antikvitás termékeny talajt biztosított. de az aszketizmust is. hogyan kell értelmezni a teremtést? Alexandriai Philon – Platón és az Ószövetség tanainak összeegyeztetése „Kezdetben teremté az Isten az eget és a földet. Ott lenni.00 (előtte 12.Elveti a cselekvésközpontúságot. Március 23. erkölcsi és rituális életre.1) Mózes I – A teremtés Mózes I – A teremtés A „kezdetben” szó jelentése leginkább az „először”.

„És monda Isten: Legyen mennyezet a víz fölött.4) A világosságot (ez jó) el kell választani a sötétségtől (erről nem tudunk meg semmit) Mózes I – A teremtés „És nevezé Isten a világosságot nappalnak és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel. hogy jó a világosság és elválasztá Isten a világosságot a sötétségtől” (Gen 1.) Maga a teremtettség tartalmazza már a sötétséget és az ellentéteket. és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.” (Gen 1. első nap. a mely elválasztja a vizeket a vizektől. Teremté tehát Isten a mennyezetet. Egyszerre jelenik meg a Szó (Logos) és a világosság Égitestek még nincsenek Magasabb fény ez. és setétség vala a mélység színén.6-7) Új aspektusból szemléljük a dolgokat.3) Isten első megszólalása.5) Mózes I – A teremtés Rögtön az első nap már van fény és sötét.2) Mind a négy hagyományos elem megjelenik Föld Víz Levegő (Lélek) Tűz (sötét mélység) Mózes I – A teremtés Az anyag (föld. Miért? Az „Egy teremti a Kettőt” analógiák Brahman – Purusha/Prakriti Tao – Yang/Yin Kifeszíti a jelenségvilág kereteit A sorrendben a hierarchia is kifejezésre jut „A föld pedig kietlen és puszta vala. a forma (Isten lelke) még nem termékenyítette meg „És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság. (Még mindig nincsenek égitestek. és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket a mennyezet felett való vizektől. És úgy lőn” (Gen 1.” (Gen 1. A vizek (Thalész: „mindennek a kezdete a víz”) jelenthetik a teremtett (létezéssel bíró világ) teljességét Mózes I – A teremtés . víz) még csak potencialitás.Isten rögtön két dolgot teremt.” (Gen 1. nappal és éj. Isten jelenléte és a teremtő szó Mózes I – A teremtés „És látá Isten.

meg nem nyilvánul világ. hogy jó. napoknak és esztendőknek. az egybegyűlt vizeket pedig tengernek nevezé.9-10) A víz és a föld már más értelemben jelenik meg mint fent.” (Gen 1. hogy azok jók. változásnak kitett világ. és meghatárózói ünnepeknek. És látá Isten.” (Gen 1.Alsóbb és felsőbb világok elválasztása Felső vizek – ideák világa. a madár is sokasodjék a földön.” (Gen 1.8) Itt lesz az Egyből Kettő Elválnak az alsó és felső világok Az alsó világ eltávolodik Istentől Mózes I – A teremtés Isten csak a második napon teremtett dolgokról nem mondja.14) Redundancia – már van nappal és éjszaka Milyen értelemben legyenek jelek az égitestek? Mózes I – A teremtés „És megáldá azokat Isten.22) Isten megáldja az előlényeket Magasabb fokon részesülnek Isten jóságában Mózes I – A teremtés „És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra. És úgy lőn. És Mózes I – A teremtés . „rossz” „És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este. második nap. Mózes I – A teremtés „Legyenek világító testek az ég mennyezetén. „És mondta Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre és tessék mega száraz. És nevezé Isten a szárazat földnek. és töltsétek be a tenger vizeit. „jó” Alsó vizek – formális. hogy elválasszák a nappalt az éjszakától. megnyilvánult. és lőn reggel. mondván: Szaporodjatok és sokasodjatok.” (Gen 1. és legyenek jelek.

”(Gen 1.”(Gen 2. ki a földet mívelje. Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket. valamint földi és halandó testből teremtettetik. romolhatatlan lelkét fentről kapja. Így lőn az ember élő lélekké. mert az Úr még nem bocsátott vala esőt a földre. a melyet alkotott vala.1-2.27) Az első ember birtokolta mind a férfi.3 Gen 2. a mikor teremtettek. Még semmiféle mezei növény sem vala a földön. és megnevesíté a föld egész felszínét. Az eső jelenti az ideák alászállását a földre. a barmokon. Mit jelent az. megszűnék a hetedik napon minden munkától. Azonban pára szállot fel vala a földről.” (Gen 2. az égi embernek csak mása és töredéke. ahol annak potencialitását aktualizálva létrehozzák az anyagi világot.uralkodjék a tenger halain. és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Mózes I – A teremtés „Ez az égnek és a földnek eredete. hogy ezen ideák lenyomatai az anyagban létrejöttek volna. a melyet alkotott vala.4-6) Problematika: voltaképpen két teremtésről számol be Mózes I.”(Gen 1.7 Mózes I – A teremtés Hogyan illeszthető ez össze az eddigiekkel? Mózes I – A teremtés Philon: eddig voltaképpen csak az ideák emanációja folyt. mind az egész földön.2) A hetes szám megjelenése. és ember sem vala. A nemek kettéválása (Egyből Kettő) még nem történt meg Platón is hasonlóan gondolta Mózes I – A teremtés „Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját.4-2. anélkül.26) Többes szám egyes személyben történik a teremtés. az ég madarain. de földből . s még semmiféle mezei fű nem hajtott ki.” (Gen 2. „És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából. Könyve Gen 1. Az első.7) Mózes I – A teremtés Itt kerül sor a földi ember megteremtésére. Mikor az Úr Isten a földet és az eget teremté. és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. Ez mit jelent? „Teremté tehát Isten az embert az ő képére. hogy Isten megszűnék a munkától? Miért lenne szüksége pihenésre? Visszavonulás? A teremtett világ magárahagyása? „Mozdulatlan mozgató” elméletének kinyilatkoztatása. Isteni és hallhatatlan lélekből. mind a női tulajdonságokat.

” (Dán 2. és ímé egy nagy kép. Nazaretben vagy Betlehemben született Eredetileg apja mesterségét folytatja. János) és Lukács műve. és az ábrázata rettenetes volt. Az Újszövetség Az Újszövetség iratai Négy evangálium (Máté.50-120 között Kanonizációs vita 141-367-ig (Alexandriai kánonjegyzék) 46 ószövetségi és 27 újszövetségi könyv. ezüst és arany. réz. és darabokra zúzá azokat. 32-33) Dániel könyve „Nézed vala. lábai pedig részint vasból. ez a kép. és lőnek mint a nyári szérűn a polyva. Nabukodonozor király álma.való teste már halandó.31) „Annak az állóképnek feje tiszta aranyból. („tektón”). oh király. ács. hasa és oldalai rézből. Az apostolok 21 levele.” (Dán 2. Márk. mely hatalmas vala és kiváló az ő fényessége. és felkapá azokat a szél. i. és letöré azt az állóképet vas és cseréplábairól. senki nem képes megfejteni. és betölté az egész földet. az Apostolok cselekedetei. a mely leüté az állóképet nagy heggyé lőn.” (Dán 2. és helyöket sem találnák azoknak.34) „Akkor eggyé zúzódik a vas.” (Dán 2. négy öccse van és több huga is. cserép.35) Dániel könyve Ezután következik az álom megfejtése: Dániel könyve Négy birodalom következik egymás után A negyedik birodalom erős lesz mint a vas és törékeny mint a cserép Szembetűnő analógiák (Platón. csak Dániel „Te látád. Jézus (Jósua – „Isten segítsége) József és Mária legidősebb fia. lábszárai vasból. János jelenései. amely kéz érintése nélkül összetöri ezt a birodalmat? Görög nyelven. hinduizmus) Mit jelent a kő. melle és karjai ezüstből. Lukács /szinoptikus/. de még inkább építőmester Jánostól veszi fel a keresztséget a szellemi újjászületés és megtisztulás Jézus élete . Az a kő pedig. előtted áll vala. részint cserépből valának. a míg egy kő leszakada kéz érintése nélkül.sz.

ami legfeljebb három évig tart Galileában vándorol. miközben sírja üres. ételt vesz magához.23) Az ember nem képes saját erejéből megszabadulni a bűntől és legyőzni a halált. „A bűn zsoldja a halál” (Róm. Dávid törzséből született. Krisztus áldozati halála minden embert megszabadított a bűn hatalmából. ha az ember Krisztusba vetett hitével befogadja az isteni kegyelmet és ezzel valóságossá teszi önmaga számára Jézus élete Eredetileg Pál (Róm. többeknek megjelenik.1.) (Többek szeme láttára a mennybe távozik. Ez csak isten kegyelmétől várható.szimbolumaként Bizonytalan.istennel szemben engedetlen volt. Jézus élete . A megoldást Pál apostol szállítja. de ez a helyettesítő megváltás csak akkor válik valósággá. Jézus élete Jézus élete Jézus élete Ádám – az emberi nem ősatyja . hogy fiát emberré tette és megendgedte. Bűnét mindannyijan örököljük (eredendő bűn) Ádámnak le kellett mondania a paradicsombeli örök élertről és alá lett vetve a halálnak. Isten kinyilvánította irgalmasságát azzal. miután János megrója őt mostohahuga feleségül vételéért) Harmincéves kora körül kezdi meg nyilvános tevékenységét.) Isten engedi fiát szenvedni és meghalni a kereszten. majd három nap múlva feltámasztja és az égbe emeli. Rajta vannak a kivégzés sebei. Testvéreit is említik. tanít. Ez magyarázatra szorul. (Halálát követő harmadik napon feltámad. hogy Mária egész életében szűz maradt. hogy mint az engesztelő áldozat helyettesítője az egész emberiségért kínhalált szenvedjen. Pontius Pilatus római procurator hozzájárulásával keresztre feszítik.3) és az evangéliumok (Máté 1. 6.23) is azt feltételezik. Nem tudnak arról. hogy Jézus természetes módon. gyógyít Írás nem marad tőle Sikere szálka a farizeusok szemében Elfogatják és istenkáromlásért indítanak pert ellene.1 és Lukács 3. hogy mennyi időt tölt Jánosnál (őt Heródes végezteti ki.

A nesztoriánus tanítás Dogmatikai viták Nesztoriosz konstantinápolyi püspök megoldása (i. Az ariánius tanítás Dogmatikai viták Arius alexandriai presbiter megoldása (i. Khalkedóni Zsinat (i. Efezusi zsinat (i. de csak egy természete van. dogmatiai viták alakulnak ki. Hatalmas vita. szükséges volt feltételezni azt. Krisztus nemcsak hogy egyetlen személy. homoousziosz. hogy Jézus meg tudja váltani az emberiséget a földi nemzedékeket örökletesen terhelő eredendő bűntől.sz. 318) A Fiú nem lehet egylényegű az Atyával. hogy neki magának mentesnek kellett lennie tőle. elítélik a nesztoriánus tanítást . élénk érdeklődés közepette.sz. Istensége szerint lényegileg egy az Atyával.Ahhoz viszont. Elkerülhetetlen volt a szeplőtlen fogantatás tanának bevezetése Krisztus azonban nem csak az isten fia. Krisztus egyetlen személy és Mária az Isten anyja. kizárólag önmagától létező.sz. A monofizita tanítás Dogmatikai viták Eutükhész konstantinápolyi püspök megoldása.429) Az isteni fiú úgy lakozott Krisztusban.1.sz.A két természetben egyetlen Krisztus létezik. Ez a természet nem egylényegű velünk. mint egy templomban. „Én és az Atya egy vagyunk” (János 10.sz. (Kol. embersége szerint egy velünk. Níceai zsinat (i. Mária csak az ember fiának szülője. 325) dönt a kérdésben. 431) dönt a kérdésben. hanem maga is az isten. abszolút tökéletes lény. Maga is teremtmény. Krisztusban két személyt kell elképzelni. 451) tárgyalja a kérdést és elítéli a monofizita tanítást. testből és lélekből áll. elítélik az ariánus tanítást – egylényegűek. aki tökéletes Isten és tökéletes ember. – Krisztus egyidejűleg valódi isten és valódi ember. akitől a mindenség és minden ami . Az Isten A kereszténység alapelvei Az Isten az egyetlen öröktől fogva és mindörökké változatlanul.15).30) Miképpen kell elképzelni a részleteket illetően a Fiúnak az Atyához való viszonyát? Két peremlehetőség létezik Krisztus isteni erővel megáldott ember (isten volta válik kétségessé) Krisztus isten közvetlen megjelenési formája (isten ez esetben meghalt a kereszten) Jézus élete Bonyolult problematika.

A világot Isten teremtette a semmiből és Ő is kormányozza. teljes lelkedből és teljes elmédből” (Máté 22. akkor is érvényes. bizalomhiányt tükröz isten terveivel és szándékával kapcsolatban. Ez csak isten kegyelméből lehetséges. Ebben az esetben minden saját erőfeszítés értelmetlen. ha a személyes kiszolgáló érdemtelen. csak Jézuson keresztül. hitetlenséget tükröz isten terveivel és szándékával kapcsolatban.abban van függ.39) Legfőbb tanításai Az idők végére vonatkozó tanítás (eszkatológia) Az utolsó ítélet A kereszténység alapelvei A holtak feltámadása Érdemeknek megfelelően örök üdvösség vagy örök kárhozat A megváltást az ember nem képes saját erejéből elérni. mitöbb. „Szeresd az Urat. A szentségek Krisztus ereje által hatnak. Jézus A kereszténység alapelvei Az alapító kiemelkedő szerepe a tanban (Khrisztosz – a felkent) Nincs saját szabadulás. mitöbb. (Logikai eretnekségek) „Az Úr útjai kifürkészhetetlenek” Szentségek A kereszténység alapelvei A kegyelem eszközei. a te Istenedet teljes szívedből. mint magadat” (Máté 22. felnőtt hívőknek) Oltáriszentség. Bármilyen ítélet mások cselekedeteinek Istennek tetsző voltáról érvénytelen. Az egyház szolgáltatja ki. Úrvacsora Bűnbánat (gyónás) Utolsó kenet (az utolsó bűnbocsánat) Egyházi rend (pappá szentelés) A kereszténység alapelvei . igazságossággal és jósággal.37) ”Szeresd felebarátodat. Római és Görög egyház – hét szentség Keresztség Bérmálás (megerősítés.

Nincs a kereszténységhez mérhető magas etika. Világi orientáció. értelmezése kizárólag szó szerinti. A katolikus és a protestáns között. 450 millió) Az egyházszakadások Az egyházszakadások Az Anglikán Egyház kiválása (1540) Elveti a szerzetesi életformát. 114 szúrából. Egyszerű rituálé. Szentháromság tan elutasítása. Az iszlám Mohamed magát nem új vallás alapítójának gondolta. a pápai és püspöki hatalmat és az egyház vagyongyűjtését. Úrvacsora Efezusi zsinat (431)– Nesztoriánusok kiválása (ma néhény százezer hivő) Khalkedoni zsinat (451) – Monofiziták kiválása (ma egyiptomi koptok /8-9 millió/. pápa egyházfőségének elutasítása /ma 150-300 millió/ A reformáció (Luther 1517) /ma kb. Örmény gregoriánusok /4 millió/ A nagy egyházszakadás (1054) – a római pápa és a konstantinápolyi pátriárka kölcsönös kiközösítése. Mindenki maga értelmezheti. A Korán . szül 570 körül. belenyugvás az isten akaratába. hanem olyan isteni küldöttnek. Jézus egyike a prófétáknak. nincs aszketizmus. Szerzője maga az Isten. közvetlenül Mohamed előtt. fejezetből álló szöveg.” Mohamed. fellépése 610-ben ekkor kap kinyilatkoztatást Gábriel angyalon keresztül Allahtól az Irgalmastól és Könyörületestől. Jelentése – „Az isten iránti odaadás. A zsidó valláson alapuló monoteizmus. de nem az Egyház tekintélye. 650-re lesz kész. Etióp keresztények /20 millió/.Reformátusok Házasság Keresztség Oltáriszentség. akiben és aki által folytatódik és beteljesül az isteni önközlés. a papi cölibátust. A hit alapja egyedül a Szentírás. megmarad az egyház hierarchikus szervezete.

Automatikusan ide kerülnek a szent harc mártírjai is. Mekkai zarándoklat (aki képes rá). hogy Egy az Isten és Mohamed az ő prófétája. Kötelező jótékonykodás (a közösség javára fizetendő illeték). Napi ötszöri ima. A hit öt pillére A pokol és a paradicsom Pokol és paradicsom A „szent háború” Pokol vagy paradicsom a végállomás (ez utóbbiban duzzadt keblű szüzek várják a ideérkezőket). Mekka felé. A harcnak a Próféta vallásának elterjesztését kell szolgálnia. a kétpólusú világrend felbomlásával új világképek keletkeznek Francis Fukuyama – A történelem vége és az utolsó ember (1992) Samuel P. nappa tilos az étkezés. (1918-1990) után. meghatározott időpontban.Huntington – A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1996) Hegeliánus alapgondolat – a történelem mozgásának meghatározott és felismerhető iránya van Különböző társadalmi berendezkedéseken keresztül az államok a liberális demokráciáig fejlődnek Kapitalista gazdaság Ezen államok számára a történelem „véget ért” Hegeliánus alapgondolat – a történelem mozgásának meghatározott és felismerhető iránya van Vallás és politika Fukuyama történelemszemlélete Fukuyama történelemszemlélete . A „rövid” 20.szd. A böjti hónap megtartása (Ramadan).A hit abban.

mint a civilizációs identitás legmélyebb része Minden komoly törésvonal e mentén alakul ki A nyugat emelkedése és alkonya Tudományos-technikai modernizáció Klasszikus örökség Keresztény vallás Szekularizált állami berendezkedés Huntington történelemszemlélete Huntington történelemszemlélete Mi a „nyugati civilizáció” legfőbb ismertetőjele ? – több válasz Sikereit a szervezett erőszakban (tud/tech előny) való jártassága biztosította A Nyugat hatalmának a csúcsa 1914. a mélyben ezzel ellentétes tendencia a meghatározó Jelenleg hét civilizáció A vallás. nyelv) és Amelyhez a civilizáció tagjai önazonosságukat csatolják A homogenizálódás csak felszíni folyamat. vallás. amelynek objektív összetartó elemei vannak (pl. Összes gazdasági teljesítmény 83%-a (ma 49%) A világ szárazföldjeinek 50%-a (ma 25%) A világ népességének 50%-a felett uralom (ma 13%) Huntington történelemszemlélete De megmaradt a katonai fölény Huntington történelemszemlélete . a világ valaha volt legegységesebb állapota.Különböző társadalmi berendezkedéseken keresztül az államok a liberális demokráciáig fejlődnek Kapitalista gazdaság Ezen államok számára a történelem „véget ért” Központi fogalom a „civilizáció” Huntington történelemszemlélete Ezek a civilizációk a történelem igazi szereplői A legtágabb kulturális entitás.

illetve a gazdaságilag feltörő ázsiai civilizációkat Kína kérdése Mi a teendőnk? Huntington történelemszemlélete Defenzívában vagyunk Sorokat zárni kell. de soha nem érinti az adott megjelenés primordiális. Istenben jön létre a világ (léttöblet problematika megoldása). mint létforma. Tradicionális létszemlélet Emanáció Isten által. A tradicionális alapállás. . ennek neve Hagyomány A Hagyomány a valóságról szóló hiteles és univerzális információ. Istenből. A Hagyomány időben és térben (koronként és kultúránként) más-más formában jelenik meg az adott időszak sajátosságainak megfelelően.A jelen legjellemzőbb globális eseménye a vallásos felbuzdulás A mélyben igen jelentős civilizációs átrendeződés folyik. Tradicionális létszemlélet A jelenségvilág létrejötte. csak egyetlen „Metafizika”. időfeletti magját. magasabb értelemben a Hagyomány a Szellem időfeletti jelenléte. a Nyugat térvesztése Képes-e a nyugat katonai fölényével ellensúlyozni a demográfiailag sokszorosan gyorsabban fejlődő iszlám világot. a szakrális filozófia. A Hagyomány időbeni megjelenési formái sorában a későbbi forma sok esetben érvényteleníti a megelőző formák időhöz és térhez kötött elemeit. A Hagyomány időbeni megjelenési formája a vallás. erőforrásokat gondosan tervezni Technológiai/katonai fölény végsőkig való őrzése Latin-Amerika és Oroszország integrálása a Nyiugati civilizációba A nyugati civilizációt az USA őrzi René Guenon (1885-1951) A tradicionális lészemlélet fogalma Tradicionális létszemlélet Nincsenek „metafizikák”.

majd „alulról” történő felpuhulása Az ezoterizmus divatja Minden jelenség egyszer mint valódi. A feladat: visszatérni Istenbe. hivatalnoki Gazdasági Szolga A tradicionális társadalom Megfelelésben az egyes egyének létmódjával. hinduizmus . „távolodás” Istentől. görögök (Hésziodosz).Hierarchikus elhelyezkedés Istentől való „távolság” függvényében. A társadalom bomlása felülről kezdődik. Előre determinált és ismert folyamat. Egyre rövidülő korszakok. egyre alacsonyabb kasztok uralkodnak. Távolodás Istentől. korlátozásoktól mentes létbe. másodszor pedig mint groteszk jelenik meg Az idők jelei Az aranykori vallások vége A régi és az új vallások Buddhizmus vs. Szigorúan hiererchikus társadalom. Szellemi Katonai. az abszolut. A jelenségvilág „önmozgása”. Funkcionális hierarchia. János jelenései. Hinduizmus. Az emberiség négy korszaka Transzcendens irányultság helyett világi orientáció A mennyiség uralma A világ szolidifikációja. Dániel könyve.

végleges ítéletre Az új törvények gyakran ellentétben vannak a régiekkel Az új törvények az érvényesek Nem az örök törvények változtak . taoizmus Újszövetség vs.Konfucianizmus vs. Ószövetség Közösségi megváltás helyett egyéni megváltás Etikai normák változása Az univerzális mérték elvesztése Nincs mód abszolút. A régi és az új vallások . mi merültünk alá ezért már más törvények vonatkoznak ránk.ezek esetleges változása egyébként definícójukkal is ellentétes lenne – hanem mi változtunk.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful