VALLÁSFILOZÓFIA

Makay Mátyás Zsigmond Király Főiskola Órarend

TECHNIKAI TUDNIVALÓK

2003/2004 tavaszi szemeszter

Elérhetőség Irodalom Vizsga

Február 5, 12, 19, 26, március 4, 11, 18. 9.00-12.15 (Eötvös terem) vallasfil@mailbox.hu vallasfil@ Előadásvázlat a ZSKF honlapján Horváth Pál: Vallásfilozófia és vallástörténet kegyetlen... kegyetlen...

Az előadássorozat felépítése A vallásról való gondolkodás
Vallásfilozófia Vallástörténet Vallásszociológia Valláspszichológia, stb. Vallásfilozófiai áttekintés Vallástörténeti áttekintés

Bevezetés a vallásfilozófiába

Mi lehet a filozófia szerepe a vallásos hittel kapcsolatban? Kell-e és lehet-e a vallásos hitet az ész alapjaira helyeznünk? Lehet-e az istenhit ésszerű úgy, hogy a hívő nem képes annak igazolására?
Isten teljesen „más”. A nyugati ismeretelmélet megmutatta, hogy semmit sem tudunk szigorúan bizonyítani.

Filozófia és hit

A vallásfilozófia mint a „preracionális tudat” kritikája

Vallásfilozófiai irányzatok

A vallásfilozófia mint a vallás filozófiává történő átalakítása A filozófiai teológián alapuló vallásfilozófia Egy új típus: vallásfenomenológia A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise

A vallás olyan rendszerként írható le, amely a természet és a társadalom jelenségeinek tudomány előtti értelmezésére és magyarázatára szolgál. A vallás elvesztette létjogosultságát. A vallás a nép ópiuma (Marx), a vallás illúzió (Freud)

A vallásfilozófia mint a „preracionális tudat” kritikája

Első program - A mítosz igazsága abban keresendő, hogy vallási (filozófia és tudomány előtti) köntösben már megjelentek benne a természettudomány, a politika és a pszichológia későbbi felismeréseinek csírái. Ha ismerjük ezeket a tudományos eredményeket, visszatekintve megfelelően értelmezhetjük és egyben bírálhatjuk a is a mítoszt. Az antikvitás óta igen népszerű vélekedés ez.

A vallásfilozófia mint a vallás filozófiává történő átalakítása

Második program – A filozófia, mint az öntudatra ébredt vallás (pl. Platon). A vallás igazi célja filozófiává történő átalakulása által valósuljon meg, s ugyanakkor maga a filozófia is vallásos értelmet nyerjen. Egyaránt megpróbálja kivédeni az emberi logosz túlértékelésének és alábecsülésének veszélyét (a dogmatizmus és a szkepticizmus veszélyét) A megismerés útja nem más, mint a lélek hazatérése az istenekhez.

A vallásfilozófia mint a vallás filozófiává történő átalakítása

A filozófiának Isten léte mellett szóló bizonyítékokkal kell kimutatnia, hogy a vallásnak igaza van az ateizmussal szemben. E filozófiák középpontjában az Isten létére és mibenlétére irányuló kérdés áll. Canterbury Szent Anzelm – Proslogion Aquinoi Szent Tamás – A teológia foglalata Arisztotelész – „első mozdulatlan mozgató” Descartes istenbizonyítékai

A filozófiai teológián alapuló vallásfilozófia

Az ontológiai istenérv (Canterbury Szent Anzelm, Proslogion) A kozmológiai istenérv (Isten létezik, mivel a világ bizonyára keletkezett

Istenérvek

A fizikoteológiai istenérv (A világ rendezettnek, tervszerűen felépítettnek A tapasztalati istenérv (Isten létében nem hihetünk következtetés alapján,
mivel istent tapasztaljuk. ) tűnik. Ez magyarázatot követel. A világ teleologikus rendszer.)

valamikor és azt csakis Isten hozhatta létre, hiszen a világ kezdetének oka nem lehet determinált és értelmet nélkülöző fizikai folyamat.)

Indirekt bizonyítás Kiinduló definícióink

Az ontológiai istenérv

Feltételezzük, hogy isten csak az elménkben létezik. Ez a csak elménkben létező isten (lásd kd.1.) definíciónk szerint) kisebb lenne, mint egy olyan isten, amely elménkben és a valóságban is létezik. Ez viszont (a kd.2 miatt) lehetetlen. Feltételezésünk téves, annak ellenkezője igaz.

(1.) Ami az elmében és a valóságban is létezik, az nagyobb annál, mint ami csak az elmében létezik. (2.) Isten az, ami a legnagyobb.

Mit jelent istent tapasztalni? Van-e olyan egyetemesen elismert eljárás, amellyel az istenélményt elkülöníthetnénk az illúziótól vagy a téves azonosítástól? Megismételhetők-e ellenőrzötten ezek az élmények? Bizonyosságérzet és helyes ismeret különbsége,

A tapasztalati istenérv

Látó-képesség.

A módszer alapja a vallási jelenségek leírása, összehasonlítása és értelmezése. 1887-ben keletkezik a fogalom. Tényanyag ugrásszerű gyarapodása, filológia, archeológia, etnológiai terepkutatás szállítja az alapanyagot. Empirikus vallástudomány. Az istenfogalom a vallásfenomenológus érvelésének nem a kiindulópontját képezi, hanem csupán az argumentáció folyamatának a végén bukkan fel, ha egyáltalán szerephez jut.

A vallásfilozófia egy új típusa, a vallásfenomenológia

Eddigi sorrend

A vallásfilozófia egy új típusa, a vallásfenomenológia

Istenfogalom E fogalom megfeleltetése annak a valóságnak, amelyet a vallások nyelve „Istennek” nevez Az istenről való helyes beszéd kritériumai Ennek egybevetése a vallás önmagáról szóló nyelvi megnyilatkozásaival.

Itt fordítva

A vallásfilozófia egy új típusa, a vallásfenomenológia

A különféle vallási megnyilvánulások számbavétele. Szigorúan leíró módszer. Ezekből „alapjelenségek, vagy „lényegi formák” meghatározása. Az empirikusan adott vallások sokrétű jelenségeit mint ezek „változatait” fogja fel. Csak ezután következik az istenről való beszéd vizsgálata, ha egyáltalán.

Szent könyvek A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Alapvetés Léteznek problémák. A Szent ideje – emberi idő vs. csak megmutatkozik. Szent személyek–monoteizmus. fétisek. mert mert a vitázó felek egyazon tárgyról eltérő kijelentésekettesznek. vagyis látszattárgyakról beszélnek és eme vélt tárgyakról semmit sem mondanak. a vallásfenomenológia A Szent és a profán világa – soha nem tárul fel. de a róluk zajló sok évszázados nem vezetett konszenzushoz. A Szent tere – vagy az ember hartol be Oda. ez maga a fő műsorszám. illetve tisztázható. ima. A dolgokat nem tudjuk e strukturált nyelvi mezőn kívül szemlélni. Szent cselekedetek – áldozat. mágia. tabu.Kategóriák A vallásfilozófia egy új típusa. A dolgok „lényegére” vonatkozó filozófiai kérdés annak az eljárásnak a vizsgálatává alakul át. (Rudolf Carnap) A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise . A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Radikális pozitivista álláspont – Az eldönthetetlen viták nem azért alakulnak ki. melynek segítségével a szavak jelentése rögzíthető. azaz puszta látszatállításokat fogalmaznak meg. hanem azért. Immár nem közvetlenül a vita tárgyát képező dolgokat. Szent tárgyak – ereklyék. hanem a róluk szóló beszéd során használt nyelvet kell a a kutatás tárgyává tenni. mert nem létező tárgyakról. Ez nem egy előkészítő aktus. amelyek a filozófiát már az ókortól kezdve foglalkoztatták. monolátrizmus. vagy a Szent ide. Időtlenség.

Hogyan beszélhetünk istenről? .és cselekvésközösséget teremt. (Pl.L.Példa – Isten szeret minket. vagy csak részben szántak arra a célra. vagy adjon át. A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise A „vallási nyelvjáték autonómiájának” kérdése – Egy olyan elmélettel szemben. csecsemő megkeresztelése A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Elköteleződések. hanem értelmetlen. hogy közöljék. hogy téves kritériumok alapján tájékozódik. „Isten teremtette a világot. ezáltal szisztematikusan megtévesztő jellegű. amely állításnak tetszik. „megkeresztellek téged” vagy „feloldozlak téged” – ez nem tájékoztatás. az a gyanú ébred. egyáltalán nem. hanem cselekmény) Nem is feltétlenül kell érteni – pl.” Ez nem tájékoztat. Ez azért nem tűnik fel. ami nélkülük nem valósulna meg. mert grammatikailag korrekt. Nem hamis. mi az. hanem beszéd. de egyben lehetetlenné teszik a vallás számára a meggyőzést is. A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Számos olyan megnyilatkozást. remények – pl. (Sem az „Isten” sem a „szeret” fogalmát nem tudjuk pontosan rögzíteni) Felmerül a gyanú. hogy az egész vallási nyelv értelmetlen. ami tőlük függetlenül is van. (Austin J. Autonóm nyelvhasználat – Ezeket és az ezeket hordozó életformákat csakis a saját törvényeik alapján ítélhetjük meg. hogy tényekről szóló közvetlen információt rögzítsen. Problémák – Immunissá teszik a vallást a kritikákkal szemben.) Szerepük nem az. amely túlságosan sok nyelvi megnyilatkozást tüntet fel értelem nélküliként. hanem hogy létrehozzanak valamit.

aki az Arisztotelész által sarkallatosnak nevezett erényekről tesz tanúbizonyságot: okosság. a bátorság. isten mindig létezett és mindig létezni fog. nem mutatkozhatna meg egy „erkölcsileg statikus” Paradicsomban. (Pl.) Analógiás elmélet Isten létezése miként egyeztethető össze mindazzal a fájdalommal. Erkölcsileg jó az. mint egy automatákat tartalmazó világ. emberi szabad akarat problematikájára (Boethius: A filozófia vigasztalása) nézet a gyakoribb) . (Nem mindig tűnik igaznak) Bizonyos mennyíségű rossz megléte szükséges feltétele a jó lehetőségének.) Metaforikus kijelentések.) A rossz és a szabad akarat. amellyel életünk során találkozunk. (Egy szabadon cselekvő egyéneket tartalmazó világ jobb. Érvényesek ezek Istenre? Aligha.) Negatív teológia (Ez kevés. bátorság. szenvedéssel és erkölcsi romlottsággal. Időn kívül létezik.Isten hasonlít okozataihoz? (Abszurd következtetés adódik. (Ez nehezen védhető) A rossz büntetés. hogy isten örökkévaló? Két lehetséges értelmezés: A rossz problematikája Az örökkévalóság problematikája Nincs kezdete és vége. Mit jelent az.) Mit értünk „Isten jóságán”? Ez erkölcsi jóság? Van okunk nemmel válaszolni. (Itt is. mértékletesség. igazságosság. (Ez a Megoldást nyújt az isteni mindentudás vs. istennek nincsen időben lezajló élete. Kizárja-e ez isten létezését? Megoldási kisérletek A rossz problematikája A rossz problematikája A rossz csak illúzió.

1500-1000) A négy Véda Rig-véda – versek védája. 1000-750) Az upanisadok kora (ie. Nincsenek szilárdan rögzített dogmái. azaz a himnuszok kora (ie. kinyilatkoztatott vallások. az ének tudása Jadzsur-véda – áldozati formulák védája Atharva-véda – varázsmondások védája. Nem fejt ki missziós tevékenységet. a mágikus igék tudása A védák kora Az áldozati misztika kora (ie. legbelső része Brahman és Átman végső azonossága A legfőbb világtörvény A természet rendje Az erkölcs rendje A rituálék rendje Dharma Az istenek is alá vannak vetve . Világvallások. Heteroteista vs. igazi lényegiség Lényünk megragadhatatlan. politeista vallások.A vallások történeti tipusainak lehetséges felosztásai Örök világtörvény vallásai vs.750-500) A kasztrendszer kialakulása Upa (közel) és sad (ülni) szavakból Több mint száz. Monoteista vs. különböző jelentőségű szöveg A tudás esszenciája Brahman Atman A hindu gondolkodás alapfogalmai Minden dolgok ősoka Az egyetlenegy. a dicshimnuszok tudása Száma-véda – dallamok védája. homoteista vagy autoteista vallások. Bevezetés a vallástörténetbe Sajátosságok Bevezetés a hinduizmusba Nincs létrehozója. Óvédikus.

illetve A tettek következményei létforgatag Samsara Maya A hindu gondolkodás alapfogalmai Etimológiai jelentése: fátyol A jelenségvilág illúziója A kasztok A hindu gondolkodás alapfogalmai A világkorszakok Brahmana Ksatrija Vaisya Súdra Satya (vagy Krita) juga Treta juga Dvápara juga Kali juga A hindu gondolkodás alapfogalmai A védák legrégebbi részei Az emberiség legrégebbi irodalmi emlékei közé tartoznak Himnuszok. sötét. védte? Hol volt a magasság és hol a mélység? A Rig-Véda A Rig-Véda . isteneket dicsőítő énekek Áldozati használat Teremtéshimnusz Nem volt semminek nemléte. fájdalmat keltő Tamasz – nehéz. örömet okozó minőség Radzsasz – mozgékony. Hol volt a világ? mi takarta.A gunák A hindu gondolkodás alapfogalmai Karma Szattva – könnyű. gátló Tettek. világos. se léte nem volt levegő és fölötte kék ég. ösztönző.

ekkor kezdődik a párbeszéd Ardzsuna herceg és Krisna (barátja és kocsihajtója) között. arcom ég. egymás vérére szomjasan. barátok állnak egymással szemközt.. mely ott aludt a héjban. Amint enyéim így látom.. Áttüzesedett s burkából kilángolt.e. és magányát dobogta széjjel. a seregek felálltak. agyamra szédület borul. 16-17 században jött létre (Iliász – i. „..Az élet még nem vált el a haláltól.. Rokonok. hétszer hosszabb. lábamon állni sem bírok. Az idő csak készülő óceán volt: S ekkor az Egy. akkor is született. hogy mint akar a két hadból rokon rokonra rontani – A Mahábhárata A Bhagavad Gítá A Bhagavad Gítá Izzó részvétre gyúlt ekkor Kunti fia s lesújtva szólt.. Csata készülődik.e.. mint amikor éj van. mint az Iliász és az Odüsszeia együttvéve Az egész hindu szellemtörténet rekonstruálható belőle A Magasztos szózata A Mahábhárata legfontosabb fejezete (VI.könyv 25-42 fejezet) Jelentősége a hindu világban nagyjából az evangéliumokéhoz hasonlítható. legrégebbi törzse i..) Az idők során gyarapodott. 7-8 szd. Fekete volt minden.látta mind a tanítókat. egymásban pihent a nap és az éjjel: Lélekzés nélkül lélekzett magától az Egy.Gándíva íjamat fogni kezem erőtlen.. . (ford: Szabó Lőrinc) „Bharata nagy nemzetségének harca” A világ legrégebbi elbeszélő műve Keletkezése bizonytalan. szemközt a jóbarátokat.” . Ardzsunában kétség ébred.

válasz – a dharma törvénye a legelső... válasz – csak a testet ölik meg..Nyereség-veszteség.” Krisna válasza (2) A Bhagavad Gítá „. kelj hát harcra... óh Bhárata!” „. a testek lelke nem pusztul. Nem lehet gyilkos. tudatlan. és meggyilkolni sem lehet.Krisna válasza (1) A Bhagavad Gítá „. kín-kéj. megelőzi pl. a nem ártás törvényét is 3.logika és dialektika Vaisésika („különbség”) . Küzdj így. mely létünk megszüntetheti..” 1.. vagy egy másik megölhető. válasz –cselekvés érdek nélkül Karma-mimánszá („A vallási ritusok végrehajtása”) Védánta – (A védák vége”) Az upanisadok hagyománya Njája („szabály... te vagy bármelyik vezér ne lettünk volna. győzelem vagy legyőzetés: legyen mindegy neked. és bokádig sem ér a bűn.. bizonyíték”) .Ki véli ölhet egy lélek.természetfilozófia Szánkhja („szám”) – a jelenségvilág leírása Jóga („megfeszítés”) – a szánkhja tan gyakorlati aspektusa A Bhagavad Gítá A hat orthodox hindu rendszer .nem volt oly Idő.csak az emberi léleknek romlékony teste vész oda.” Krisna válasza (3) „.S hivatásodra is gondolj: kötelességet teljesítsz. a lélek halhatatlan 2. és nem lesz. melyben én. A harcos fő dicsősége harcolni becsületesen.” „.

a nem kettősség Shankara (i. (A jógában ennek lesz a legfontosabb szerepe) Az Én köré felépülő egyedi szervezet legfinomabb tattvái (az 5 tanmátra). amely egészben mint Brahman. múlá-prakriti) az értelem (buddhi) – a kibontakozó anyagban a reáható első inditék. Brahman megnyilvánulása. az egyes személyekben pedig mint Atman fogható fel. felfoghatatlan.„A véda kiteljesedése” Csak egy őselv létezik. szellemi előképei az érzékelés 5 módjának Alakzat. forma Hang (az akasa vibrációja) Szag Íz Érzés Az 5 dnyánéndrija (megismerő. tudati kapcsolatot létesítő szerv) Látás Hallás Szaglás Hangadás. kettősség nélkül való (advaita).sz. változatlan. önként áradt bele az anyagvilágba. a gondolkodás. létesülést adva ennek (máya). az eszmélés. Az Én (ahamkára vagy ahamtattva) – az öntudat első hordozója Az elme (manasz vagy csitta). a külvilággal való kapcsolat elsőleges.800 körül) A létesült világ mibenlétének vizsgálata Purusha és prakriti Brahman – végtelen. A védánta tanítása A szánkhja tanítása 24 tattva A szánkhja tanítása A legalapvetőbb 4 tattva a módosulatlan Ősanyag (akasa. de magában véve már anyagi természetű. tehát nem anyagi elv hozza létre. határtalan. beszédképesség Tapintás A szánkhja tanítása . Az igazság az advaita. alapvető eszköze. Isten.

Nem pontos megfelelése a sűrűtestnek. A finomtest fennmaradásának határa a magjául szolgáló Én élettartama. ez utóbbi csak a durva külvilággal való kapcsolatra szolgál. Holy Spirit. Spiritus Sanctus. Lélek és szellem fogalmának problémája. egyesülni. Heiliger Geist. Szentlélek Spiritus inkább szellemet jelent Finomtest és sűrűtest.Az 5 tevékenység szerv (karméndrija) Beszéd Kéz Láb Kiválasztás Nemzés (Ez eddig a finomtest) Az öt sűrű anyagi elv Föld Víz Tűz Levegő Éter (Akasa) A szánkhja tanítása Szanszkrit „judzs” – egyesíteni. amikor a sűrűtest. a lélekzésen keresztül kapcsolódunk bele. ős akasába. erőközpontok A jóga tanítása Prána. A prána fogalma . Finom anyagcsere. amikor az Én abbahagyja erőforgatagot fenntartó működését. Amíg a sűrűtest létezik. addig csak ezen keresztül képes megnyilvánulni. Csak akkor oszolhat szét a módosulatlan. Az Én is anyagi természetű. Csakrák. A finomtest is anyagi. magára ölti ennek korlátozottságait. A jóga tanítása A finomtest nem bomlik fel.

A kundalini fogalma Csakrák és pránavezetékek A pránájáma fogalma Cél: Kundalini felébresztése Párnájáma – a prána áramása feletti uralom megszerzése Rádzsa-jóga (a királyi út) Légzőgyakorlatok Hatha-jóga – testtarások.Két fővezeték a gerinc vonala mentén (idá és pingalá). Jama – tartózkodás bizonyos dolgoktól A jóga nyolc ága . Ha kundalini felébred. redzgések által Karma-jóga – cselekedetek megtisztítása Számos más eszköz. Komoly veszélyek. Muládhára (a gerincoszlop alsó végén) Szvádhisthána (a nemi szervek felett) Manipúra (köldök táján) Anáhata (szívtájon) Visuddha (garat tájékán) Ádzsná (a két szemöldök között) Szahaszrára (a fejtetőn) A csakra fogalma A legalsó csakrában alszik a Kundalini kígyó. akkor elkezd felfelé áramolni és elérei a csakrákat. Csak a szusumnába. ászanák Mantra-jóga – hangok. a fővezetékek mentén helyezkednek el. Akkumulált prána. Belső erőközpontok. 7 csakra. Hatalmas erők (sziddhik) keletkeznek. A kettő között helyezkedik el a legfontosabb legfontosabb vezeték (szusumná). a legfőbb vezetékbe áramolhat bele. Ez normál esetben zárva van.

barátság. fájdalom okozás.sz.Nijama – bizonyos dolgok követése gyakorlása Ászana – megfelelő testtartás A pránájámához alkalmas Tisztaság. négy részből áll A tudatfölötti állapot fokozatai A célhozjutás eszközei (a nyolc ág) A nagy erők (sziddhik) Az egyedülvalóság A jóga nyolc ága Patanjali jóga szútrái A sziddhik (nagy erők) Patanjali jóga szútrái A koncentrált elmeállapot rögzítése Érzésekre (pl. 560. stb.e. érzékiség túlhajtása Pránájáma Pratjáhára – az elmeműködés befelé fordítása. hazugság. betegség. lopás. tanulás. aszkéta). Ölés. i. 4 szd. Kapilavasztu. halál. önfegyelem. A buddha élete . Ksatrija kaszt szülötte. együttérzés) Erőkre Égitestekre Csakrákra Érzékelésre A Buddha („felébredt”) élete Tudatállapotok A buddhizmus I. Négy kikocsizás (öregség. észak-indiai árja királyság fejedelmének fia. elmélyedés Dháraná – összpontosítás Dhjána – meditáció Szamádhi – a felsőbbrendű öntudat elérése Késői összefoglaló mű..

előző létezésekből hozott prediszpozíciók. Az én fogalma Öt téves nézet az én lényegéről Test (forma. rúpa) Érzetek (benyomások. A végletes aszketizmus kilátástalansága. következményt szülő okok. de magában véve egyik sem azonos vele. szannyá) Adottságok (cselekvéseinkből fakadó. képezetek. létcsírák.A Buddha („felébredt”) élete A buddha élete A buddha élete 29 éves korában megy el otthonról. A paranirvána Nem létezik Én. szankhára) Megismerés (vinnyána) Az én fogalma . Öt összetevő elem (khanda) amely az Ént alkotja. védáná) Tudat (felfogás. nem létezik egyéniség. érzékelés. Káláma mester (szánkhja) és Ráma mester (jóga) tanítványa. csupán különböző funkciók pillanatonként születő és elmúló összetevődése alkotja az Ént. Az őt elhagyó egykori aszkétatársai lesznek első tanítványai (Káláma és Ráma már eltávoztak) Negyven évig. A buddha élete A buddha élete Az utolsó és saját erőfeszítés sikere. alak. haláláig tanít szerte Indiában.

amely elvezet e szabaduláshoz a nemes nyolcágú ösvény. az ártás indulata) Gyakorlással (a fentiekben állhatatosság kell) . Helyes elmélyülés. Helyes cselekvés. ruha. Minden szenvedés oka a vágy. Helyes igyekezet.szabadulás a vélemények útvesztőjéből) Megfékezéssel (pl.Az. az újjászületés láncolatának megszakadásához vezet. Az út. A négy nemes igazság (Tartózkodás a végletektől) A nemes nyolcágú ösvény Helyes hit. Helyes vizsgálódás.érzékek megfékezése) Megfelelő használattal (élelem. hamis barátok) Elűzéssel (pl. hogy valódi énünk ezekkel nem azonos. Helyes beszéd. Számukra az Én a Brahmannal/Atmannal (világlélek. A vágy megszüntetése a szenvedés megszűnéséhez. önvaló) azonos Buddha ezt. Helyes életmód. Az indulatok megsemmísítése Buddha beszédei Megfontolással (pl. hajlék) Tűréssel (ne élesszenek indulatokat a nehézségek) Kerüléssel (pl. Helyes gondolkodás (elhatározás). az upanisadok misztikus atman tanát tartja a hatodik tévedésnek Az én fogalma Minden élet szenvedés. már az upanisadok bölcselői számára is világos volt.

nem tartozik az önmegtartóztatás lényegéhez. ez létrehozza individualitást. A hat érzéket. ez a vonzalmat. ezek létrehozzák A tudatot. kétségeesést. megvilágosodáshoz. A függőségben való keletkezés . Ezért nem beszéltem minderről. megnyugváshoz. A vágyat. Karmikus létet. önuralomhoz. Érintkezést. a tudat létrehozza a tudatot. az érzet érzetet. Öregséget. Éberség és tiszta tudatosság A puszta figyelem értéke A test szemlélése Légzés tudatosítása Testtartás tudatosítása Buddha beszédei Az éberség négy tárgya Az érzetek szemlélése A tudatállapotok szemlélése A tudattartalmak szemlélése A nem tudás. A tudat megismerése A tudat alakítása A tudat felszabadítása Buddha beszédei Mindennek kulcsa az „éberség”. felismeréshez. nirvánához. bánatot. Satipatthana – „az éberség útja” Ha valaki megérti a tudatot. a lét létet. Az érzetet. mindent megértett. szomorúságot. Málunkjáputta. az érintkezés Érintkezést. a vágy az vágyat. nem vezet lemondáshoz. Az újjászületést.A ki nem fejtett tanítások Buddha beszédei A világ örökkévaló-e? A világ végtelen-? Van-e létezés a halál után? „Miért nem beszéltem mindezekről. ez pedig az újjászületést. Élet utáni vonzalmat. halált. vágytalansághoz. Ösztönző erők keletkeznek. a hat érzék az érzéket. Szellemi-testi individualitást. mint előfeltétel révén tudás. Málunkjáputta? Azért. mert mindebből nem származik haszon.

a világ végtelensége). Ne pusztíts el semmiféle életet! Ne vedd el. a jobb kéz mellmagasságban magyarázó pózban A tanítás első közlését szimbolizálja . a jobb kéz a földet érinti. Arisztokratikus. filozofikus vonások. a kasztrendszerrel. amit nem adnak neked! Ne szólj valótlant! Ne igyál bóditó italokat! Ne kövess el házasságtörést! Ülő póz. Pl. Nincs vezető. a tudati jelenségek valaha ismert legkomolyabb vizsgálata vagy a négyértékű buddhista logika. intellektuális.Nem foglalkozik A tanítás jellemzői Az egyetlen fontos téma a megszabadulás Minden mulandó A nirvána fogalma Az éberség fogalma isten kérdésével. A gyakorlati etika öt eleme A tanítás jellemzői Nincsenek ezoterikus tanok. a jobb kéz mellmagasságban előre mutató tenyérrel Védelem felajánlása a tan követőinek Ülő póz.vagy a földre mutat Mara megkísérli kizökkenteni meditációjából A természetet hívja tanúnak eltökéltségéhez Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának Ülő póz. bármiféle külsődleges kultusszal. metafizikai spekulációkkal (pl.

régi nemesi családból Öt kanonikus könyv A konfucianizmus Mártonfi Ferenc Ji-king („Változások könyve”) . 3000-ből származik. Lu hercegségben.Álló póz. tenyerek előrefelé mutatnak Védelem falajánlása Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Oldalán fekvő póz. egyházi rend Konfucianizmus Taoizmus Buddhizmus A kínai univerzalizmus Kung Fu-Ce (i. mitológia.e. Esőt váró Buddha szimbolikájába Lépő póz. a fej az egyik kézzel alátámasztva A Buddha eltávozása a paranirvánába Mahajana („nagy szekér”) irányzat A buddhizmus története Hinajana („kis szekér”) irányzat Tibet.551). .A hagyomány szerint ie. Zen és Csan Csak nagyon kevés buddha van Szannjaszin eszmény A buddhává levés sokak számára elérhető Boddhiszatva eszmény Gazdag istenvilág. Konfuciusz csak újra kiadta és kommentálta. leengedett kezek (igen ritka).

o) VII.16 (69.o) IV.11 (58.o) II.o) II.4 (57. Tavaszok és Őszök krónikája – Lu állam története az ie. Li-ki („Szertartások könyve”) – Illemtan.16 (79. ősök kultusza. udvari levéltárnok volt.o) VI. udvari viselkedés. erkölcstan. minden életajzi adata legendás. a követendő példa a régi emberek viselkedése. igazságos ember eszménye. Nem foglalkozik végső kérdésekkel. Alaperényei Méltóság Nagylelkűség Őszinteség Szorgalom Jóság A konfucianizmus Állami és társadalmi rend megtartása.6 (54.) VI.16 (59. feladatait teljesítő.25 (81. ezt ő maga írta.o.o) VIII. rendeletek gyűjteménye.VIII-V szd. áldozatról.24 (85. Kiemelten fontos a szertartások pontos betartása Beszélgetések és mondások Szülők tisztelete Életszakaszok Hagyománytisztelet II.o) A konfucianizmus Beszélgetések és mondások A nemes ember IV. a múlt tanulmányozása. Su-king („Írások könve”) – Feljegyzések a kínai történelemből. A taoizmus .11 (55.2 (88. Gyakorlati életre való irányultság. nincs kidolgozott metafizika. Erkölcsös. Józan tárgyilagosság. szerelemről. között. Morálfilozófiai jelleg.o) I.600-515 körül).Si-king („Dalok könyve”) – Természetről.o) I. törvények. a nevelés kitüntetett szerepe.11 (68.o) A konfucianizmus Lao-ce (ie.

akkor a poliszémia elkerülhetetlen és sokféle értelmezés válik lehetségessé. fel kell adni a végességre vonatkozó igényünket A szöveg értelmezési mezeje a meditáció.Rendkívül nehéz lenne pusztán nyelvészetileg értelmezni. Konfuciusz tanításának középpontjában a morális és a politikai terület áll. Ha a képeket arra használjuk. Az út. Racionális és paradoxon. sok bölcsességi szöveg orákulumstílusához hasonlóan (pl. amelyen a mindenség mozog. vallásos szöveget általában is nehéz A kínai ideografikus nyelv. „Megvalósult ember” vs. hanem absztrakt fogalmakat fejezzenek ki. Az összetett jelentés. Az írásjegyek több elemi jegyből állnak. Tao Te Ching Bölcseleti. Herakleitosz) A Tao Te Chingben nagy a bizonytalanság. de értelmük nem következtethető ki mechanikusan. nem pedig a fogalmak diszkurzív analízise Lao-ce tanítása lényegileg metafizikai és iniciatív jellegű. képek és szimbolumok nyelve.„nemes ember” ideál. homályos és kétértelmű. gyakran csak igen kevéssé esik egybe az újabb nyelvhasználattal Lao-ce stílusa sajátosan szókihagyásos. Tao Te Ching Tao Te Ching Hagyományos (de számunkra most csak ideiglenes) fordítás: Az út és erény könyve A Tao fogalma már Lao-ce előtt is ismert volt (I-Ching) Betű szerint (és ideográfiailag) a Tao „utat” jelent. A legvégső principium A Tao fogalma A Tao a világ alapjában véve felfoghatatlan ősoka. hogy ne konkrét dolgokat. A Tao fogalma . amit a mű keletkezésekor tulajdonítottak az egyes jeleknek.

Az abszolút és legfőbb principium. „erénye” („virtusa”) A Te a principium immanens és működő aspektusa: az a hatalom. Nem ismeri a világgal szemben álló túlvilág dualizmusát. változhatatlan és személytelen logikájának része. Ennek a manifesztációnak nincs teisztikus értelemben vett „teremtésjellege”.o) XXXVII (29. mégis valóságosan jelen van és működik a jelenségvilág szövedékében A régi kinai nyelvben nem volt morális értelme. megnevezhetetlen.o) A „Te” a Tao akciója. absztrakt és személytelen prinicipiumok vannak. hanem metafizikai jelleg. A Te fogalma Nem vallási.o) XXXIV (29. tehát nem kapcsolódik akarathoz és szándékhoz. A Tao a bölcs útja. „Isten” helyett „ég” (tien) a transzcendencia szimbolumának értelmében. A világban egy magasabb rend (Tao) láthatatlanul és spontán A Te fogalma A Te fogalma A Te fogalma . Immanens transzcendencia.Minden törvények törvénye. Nincs antropomorfizmus. A Tao fogalma Idézetek A Tao fogalma I (17. törvénye. Felfoghatatlan. hanem az isteni örök. Az ég taoja elérhetetlen. amely kibontja a tökéletesség manifesztációját.o) XLI (31.o) XIV (21. megismerhetetlen. minden mértékek mértéke.

A Tao megnyilvánulása a Yang és a Yin váltakozó játékán keresztül bontakozik ki. Egyik sem kerekedhet véglegesen felülre. fény-árnyék. alakulnak át és tünnek el. mint a gondviselésről szóló teisztikus teológiában. nap-hold Eredetileg a hegy déli (napos) és északi (árnyékos) oldalát jelentette.módon realizálódik (Te). kiigazító és kiegyenlítő akciója nyilatkozik meg. a teremtés.negatív. életben. szakrális írásmű A Ching fogalma Az „út és erény könyve” cím helyett A „principium és akciójának” könyve A Yang és a Yin fogalma A Tao Te Ching végleges meghatározása A maszkulin és a feminin minőség Pozitív. Változás Ebben foglalják össze a létrehozás. halálban is csak állapotváltozás van A keleti metafizika egyik alapvető nézete A Yang és a Yin fogalma A Yang és a Yin fogalma Az I (I Ching) fogalma . Bölcseleti. Ebben is a Tao láthatatlan szabályozó. amely nem kapcsolódik partikuláris célokhoz. Nincs szó a világfolyamatba való közvetlen – szabályozó és moralizáló – beavatkozásról. A lények és a dolgok „állpotváltozás” révén jelennek meg. hanem egy magasabb influenciáról. vagy szándékokhoz. a kibontakozás vagy a létesülés fogalmát. Születésben.

A Cheng Jen fogalma Nem cselekvés A megvalósult ember kivonja magát a jelenségvilágot jellemző és megkötő interakciók játéka alól. valóságos ember A valóságos ember az. morális és vallási jelleg. vagy valóságos ember. Tökéletes: semmi moralitás Megvalósult ember. Külsőleg jelentéktelen figura Közbevetés: A Wu Wei fogalma Közbevetés: A Wu Wei fogalma . A tett magasabb formája: Az ég akciója. ellazulni. nem cselekedve cselekedni. egyszerűvé válni. Az I (I Ching) fogalma Lehetséges fordítások A Cheng Jen fogalma Bölcs: nyelvileg korrekt. vágyódó és eksztatikus alap is. Boethius). A tökéletesség útja: kiürülni. A két állapot közötti különbség pusztán tudattény. de számunkra noétikus/filozófiai szinezete van (Platón. aki önmagában reprodukálja a Tao metafizikai törvényét. Szent: még rosszabb. Inkább reális. Idegen a misztikusra jellemző emotiv. levetkőzni. A Tao manifesztálódik benne.Diszkontinuitási krízisek az állapotváltozások során. A periférikus én beavatkozásának mellőzése.

kis erényeket. (34. (Csuang Ce) A Cheng Jen fogalma Idézetek A Cheng Jen fogalma XLVII. (33.A nem cselekvés olyan valakit vesz figyelembe. többé már nem ember. Megveti a normákat.o. aki kivonja magát az interakciók játéka alól és ehelyett a születés állpotában lévő okok és folyamatok láthatatlan és preformális síkján cselekszik.o. Jóskönyvként is ismert. minthogy érzéseik maár nem az ő érzései.) XLIX. Végtelenül kicsi abban. de teljesen közömbös helyeslésük vagy helytelenítésük iránt. Az emberek között él. esetlen. A valóságos ember külsőleg legtöbbször senki. Yang (_____) és Yin (__ __) elemek Trigrammák A változások könyve (I Ching) A változások könyve (I Ching) A változások könyve (I Ching) . megvetett méltó figura.) A filozófiai gondolkodás legrégebbi dokumentuma. A Cheng Jen fogalma Egy ember testében. ami által még ember. végtelenül nagy abban. ami által egy az éggel.

1) Mózes I – A teremtés Mózes I – A teremtés A „kezdetben” szó jelentése leginkább az „először”. cselekvés cselekvés nélkül. Március 23.00 Április 1. Csütörtök 12. Ott lenni. A nemzetségi rendtől a szakállviselésig szabályozza az életet. Önérdek hiánya. de az aszketizmust is.” (Gen 1. Mit jelentenek a leírtak? És egyáltalán. hiszen maga az idő is csak a létesüléssel kezdődhet csak. szemlélődés.00-tól betekintés) Jegyzetből 9-30 31-37 38-53 54-59 59-115 119-217 olvasmány kell olvasmány kell olvasmány kell A taoizmus Vizsga A zsidó vallás A kereszténység előzményei Antikvitás és hellenizmus Az egyedülvaló. Aprólékos előírások a gazdasági.00-tól betekintés) Április 8. a rosszat is jóval kell viszonozni. Csütörtök 13. Kedd. nyugalom.00 (előtte 11. túlvilági istenbe vetett hit. Egyszerű. hogyan kell értelmezni a teremtést? Alexandriai Philon – Platón és az Ószövetség tanainak összeegyeztetése „Kezdetben teremté az Isten az eget és a földet. Csend. 11. de mégis kívül.00 (előtte 12. Kulcsszó az egyszerűség. Az antikvitás termékeny talajt biztosított. Jót jóval. görög nyelv használata. Keresztény aszkézis. Képek használata.Elveti a cselekvésközpontúságot. Meditáció. . naív szövegnek tűnik. figyelem. erkölcsi és rituális életre. Helyes középút. elmélyülés. társadalmi.

Isten rögtön két dolgot teremt. és setétség vala a mélység színén. víz) még csak potencialitás. Teremté tehát Isten a mennyezetet. A vizek (Thalész: „mindennek a kezdete a víz”) jelenthetik a teremtett (létezéssel bíró világ) teljességét Mózes I – A teremtés .3) Isten első megszólalása. „És monda Isten: Legyen mennyezet a víz fölött. hogy jó a világosság és elválasztá Isten a világosságot a sötétségtől” (Gen 1.” (Gen 1. a forma (Isten lelke) még nem termékenyítette meg „És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.5) Mózes I – A teremtés Rögtön az első nap már van fény és sötét. nappal és éj.” (Gen 1. Egyszerre jelenik meg a Szó (Logos) és a világosság Égitestek még nincsenek Magasabb fény ez.6-7) Új aspektusból szemléljük a dolgokat. És úgy lőn” (Gen 1. (Még mindig nincsenek égitestek.” (Gen 1. Isten jelenléte és a teremtő szó Mózes I – A teremtés „És látá Isten. a mely elválasztja a vizeket a vizektől. első nap. Miért? Az „Egy teremti a Kettőt” analógiák Brahman – Purusha/Prakriti Tao – Yang/Yin Kifeszíti a jelenségvilág kereteit A sorrendben a hierarchia is kifejezésre jut „A föld pedig kietlen és puszta vala.) Maga a teremtettség tartalmazza már a sötétséget és az ellentéteket. és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket a mennyezet felett való vizektől.4) A világosságot (ez jó) el kell választani a sötétségtől (erről nem tudunk meg semmit) Mózes I – A teremtés „És nevezé Isten a világosságot nappalnak és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel. és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.2) Mind a négy hagyományos elem megjelenik Föld Víz Levegő (Lélek) Tűz (sötét mélység) Mózes I – A teremtés Az anyag (föld.

és legyenek jelek.9-10) A víz és a föld már más értelemben jelenik meg mint fent. és töltsétek be a tenger vizeit. az egybegyűlt vizeket pedig tengernek nevezé.” (Gen 1. és lőn reggel.” (Gen 1. mondván: Szaporodjatok és sokasodjatok. hogy jó. hogy elválasszák a nappalt az éjszakától. meg nem nyilvánul világ. És Mózes I – A teremtés . Mózes I – A teremtés „Legyenek világító testek az ég mennyezetén. És nevezé Isten a szárazat földnek. És úgy lőn.22) Isten megáldja az előlényeket Magasabb fokon részesülnek Isten jóságában Mózes I – A teremtés „És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra.” (Gen 1. változásnak kitett világ. második nap.14) Redundancia – már van nappal és éjszaka Milyen értelemben legyenek jelek az égitestek? Mózes I – A teremtés „És megáldá azokat Isten. és meghatárózói ünnepeknek. „rossz” „És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este. „És mondta Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre és tessék mega száraz. És látá Isten.8) Itt lesz az Egyből Kettő Elválnak az alsó és felső világok Az alsó világ eltávolodik Istentől Mózes I – A teremtés Isten csak a második napon teremtett dolgokról nem mondja. „jó” Alsó vizek – formális. megnyilvánult.Alsóbb és felsőbb világok elválasztása Felső vizek – ideák világa. hogy azok jók. napoknak és esztendőknek.” (Gen 1. a madár is sokasodjék a földön.

mind a női tulajdonságokat. mind az egész földön. és megnevesíté a föld egész felszínét. Mózes I – A teremtés „Ez az égnek és a földnek eredete. A nemek kettéválása (Egyből Kettő) még nem történt meg Platón is hasonlóan gondolta Mózes I – A teremtés „Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját. megszűnék a hetedik napon minden munkától. de földből . romolhatatlan lelkét fentről kapja. a mikor teremtettek. az ég madarain. Mikor az Úr Isten a földet és az eget teremté. Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket. Az eső jelenti az ideák alászállását a földre.”(Gen 2. ahol annak potencialitását aktualizálva létrehozzák az anyagi világot.3 Gen 2.” (Gen 2. Még semmiféle mezei növény sem vala a földön. Isteni és hallhatatlan lélekből.2) A hetes szám megjelenése. hogy ezen ideák lenyomatai az anyagban létrejöttek volna.4-6) Problematika: voltaképpen két teremtésről számol be Mózes I. „És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából.1-2.27) Az első ember birtokolta mind a férfi.”(Gen 1.”(Gen 1. mert az Úr még nem bocsátott vala esőt a földre.7 Mózes I – A teremtés Hogyan illeszthető ez össze az eddigiekkel? Mózes I – A teremtés Philon: eddig voltaképpen csak az ideák emanációja folyt. Azonban pára szállot fel vala a földről. és ember sem vala. és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Az első.7) Mózes I – A teremtés Itt kerül sor a földi ember megteremtésére. s még semmiféle mezei fű nem hajtott ki.uralkodjék a tenger halain. Így lőn az ember élő lélekké. Ez mit jelent? „Teremté tehát Isten az embert az ő képére. anélkül.4-2.” (Gen 2. és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. a barmokon. Mit jelent az. hogy Isten megszűnék a munkától? Miért lenne szüksége pihenésre? Visszavonulás? A teremtett világ magárahagyása? „Mozdulatlan mozgató” elméletének kinyilatkoztatása. valamint földi és halandó testből teremtettetik.26) Többes szám egyes személyben történik a teremtés. a melyet alkotott vala. a melyet alkotott vala. Könyve Gen 1. az égi embernek csak mása és töredéke. ki a földet mívelje.

melle és karjai ezüstből.50-120 között Kanonizációs vita 141-367-ig (Alexandriai kánonjegyzék) 46 ószövetségi és 27 újszövetségi könyv. hinduizmus) Mit jelent a kő. i. ez a kép. János jelenései.34) „Akkor eggyé zúzódik a vas.” (Dán 2. de még inkább építőmester Jánostól veszi fel a keresztséget a szellemi újjászületés és megtisztulás Jézus élete . és letöré azt az állóképet vas és cseréplábairól. és lőnek mint a nyári szérűn a polyva. János) és Lukács műve. és betölté az egész földet. oh király. részint cserépből valának.való teste már halandó. senki nem képes megfejteni.” (Dán 2. Az apostolok 21 levele. Jézus (Jósua – „Isten segítsége) József és Mária legidősebb fia. 32-33) Dániel könyve „Nézed vala. és ímé egy nagy kép. az Apostolok cselekedetei. Márk. Az Újszövetség Az Újszövetség iratai Négy evangálium (Máté. és felkapá azokat a szél. Nabukodonozor király álma. cserép. Nazaretben vagy Betlehemben született Eredetileg apja mesterségét folytatja. hasa és oldalai rézből. és helyöket sem találnák azoknak. lábai pedig részint vasból. csak Dániel „Te látád. négy öccse van és több huga is. („tektón”). a mely leüté az állóképet nagy heggyé lőn. Az a kő pedig. mely hatalmas vala és kiváló az ő fényessége.31) „Annak az állóképnek feje tiszta aranyból.sz. amely kéz érintése nélkül összetöri ezt a birodalmat? Görög nyelven. réz. lábszárai vasból.” (Dán 2. ezüst és arany. Lukács /szinoptikus/. és az ábrázata rettenetes volt. és darabokra zúzá azokat. a míg egy kő leszakada kéz érintése nélkül. ács.35) Dániel könyve Ezután következik az álom megfejtése: Dániel könyve Négy birodalom következik egymás után A negyedik birodalom erős lesz mint a vas és törékeny mint a cserép Szembetűnő analógiák (Platón.” (Dán 2. előtted áll vala.

„A bűn zsoldja a halál” (Róm. Dávid törzséből született. Ez csak isten kegyelmétől várható. majd három nap múlva feltámasztja és az égbe emeli. 6.) (Többek szeme láttára a mennybe távozik. Testvéreit is említik. hogy mint az engesztelő áldozat helyettesítője az egész emberiségért kínhalált szenvedjen. A megoldást Pál apostol szállítja. miközben sírja üres. hogy mennyi időt tölt Jánosnál (őt Heródes végezteti ki. hogy fiát emberré tette és megendgedte.23) is azt feltételezik. Jézus élete Jézus élete Jézus élete Ádám – az emberi nem ősatyja . Krisztus áldozati halála minden embert megszabadított a bűn hatalmából. Nem tudnak arról. tanít. Pontius Pilatus római procurator hozzájárulásával keresztre feszítik.1. ha az ember Krisztusba vetett hitével befogadja az isteni kegyelmet és ezzel valóságossá teszi önmaga számára Jézus élete Eredetileg Pál (Róm. hogy Mária egész életében szűz maradt.) Isten engedi fiát szenvedni és meghalni a kereszten. Ez magyarázatra szorul. Jézus élete . Bűnét mindannyijan örököljük (eredendő bűn) Ádámnak le kellett mondania a paradicsombeli örök élertről és alá lett vetve a halálnak. ételt vesz magához.istennel szemben engedetlen volt. ami legfeljebb három évig tart Galileában vándorol. Rajta vannak a kivégzés sebei. de ez a helyettesítő megváltás csak akkor válik valósággá. (Halálát követő harmadik napon feltámad.23) Az ember nem képes saját erejéből megszabadulni a bűntől és legyőzni a halált.1 és Lukács 3.szimbolumaként Bizonytalan. többeknek megjelenik. hogy Jézus természetes módon. miután János megrója őt mostohahuga feleségül vételéért) Harmincéves kora körül kezdi meg nyilvános tevékenységét. Isten kinyilvánította irgalmasságát azzal.3) és az evangéliumok (Máté 1. gyógyít Írás nem marad tőle Sikere szálka a farizeusok szemében Elfogatják és istenkáromlásért indítanak pert ellene.

de csak egy természete van. Hatalmas vita.sz. Krisztus nemcsak hogy egyetlen személy.sz. aki tökéletes Isten és tökéletes ember. Elkerülhetetlen volt a szeplőtlen fogantatás tanának bevezetése Krisztus azonban nem csak az isten fia.sz. dogmatiai viták alakulnak ki.sz. hogy neki magának mentesnek kellett lennie tőle. embersége szerint egy velünk. élénk érdeklődés közepette. Az Isten A kereszténység alapelvei Az Isten az egyetlen öröktől fogva és mindörökké változatlanul.sz. Mária csak az ember fiának szülője. Krisztusban két személyt kell elképzelni. Níceai zsinat (i. Az ariánius tanítás Dogmatikai viták Arius alexandriai presbiter megoldása (i.429) Az isteni fiú úgy lakozott Krisztusban. elítélik a nesztoriánus tanítást .Ahhoz viszont. szükséges volt feltételezni azt. abszolút tökéletes lény. „Én és az Atya egy vagyunk” (János 10. A monofizita tanítás Dogmatikai viták Eutükhész konstantinápolyi püspök megoldása. kizárólag önmagától létező. (Kol. Maga is teremtmény.A két természetben egyetlen Krisztus létezik. Khalkedóni Zsinat (i. elítélik az ariánus tanítást – egylényegűek. hanem maga is az isten. hogy Jézus meg tudja váltani az emberiséget a földi nemzedékeket örökletesen terhelő eredendő bűntől. – Krisztus egyidejűleg valódi isten és valódi ember. A nesztoriánus tanítás Dogmatikai viták Nesztoriosz konstantinápolyi püspök megoldása (i.30) Miképpen kell elképzelni a részleteket illetően a Fiúnak az Atyához való viszonyát? Két peremlehetőség létezik Krisztus isteni erővel megáldott ember (isten volta válik kétségessé) Krisztus isten közvetlen megjelenési formája (isten ez esetben meghalt a kereszten) Jézus élete Bonyolult problematika. Ez a természet nem egylényegű velünk. 431) dönt a kérdésben. 318) A Fiú nem lehet egylényegű az Atyával. mint egy templomban. Krisztus egyetlen személy és Mária az Isten anyja. Efezusi zsinat (i. 325) dönt a kérdésben. Istensége szerint lényegileg egy az Atyával.1. akitől a mindenség és minden ami . 451) tárgyalja a kérdést és elítéli a monofizita tanítást. testből és lélekből áll. homoousziosz.15).

A világot Isten teremtette a semmiből és Ő is kormányozza. Úrvacsora Bűnbánat (gyónás) Utolsó kenet (az utolsó bűnbocsánat) Egyházi rend (pappá szentelés) A kereszténység alapelvei . bizalomhiányt tükröz isten terveivel és szándékával kapcsolatban. Római és Görög egyház – hét szentség Keresztség Bérmálás (megerősítés. mint magadat” (Máté 22. hitetlenséget tükröz isten terveivel és szándékával kapcsolatban. mitöbb. Ez csak isten kegyelméből lehetséges. (Logikai eretnekségek) „Az Úr útjai kifürkészhetetlenek” Szentségek A kereszténység alapelvei A kegyelem eszközei. Ebben az esetben minden saját erőfeszítés értelmetlen.39) Legfőbb tanításai Az idők végére vonatkozó tanítás (eszkatológia) Az utolsó ítélet A kereszténység alapelvei A holtak feltámadása Érdemeknek megfelelően örök üdvösség vagy örök kárhozat A megváltást az ember nem képes saját erejéből elérni.abban van függ. Bármilyen ítélet mások cselekedeteinek Istennek tetsző voltáról érvénytelen.37) ”Szeresd felebarátodat. a te Istenedet teljes szívedből. csak Jézuson keresztül. mitöbb. akkor is érvényes. Jézus A kereszténység alapelvei Az alapító kiemelkedő szerepe a tanban (Khrisztosz – a felkent) Nincs saját szabadulás. A szentségek Krisztus ereje által hatnak. teljes lelkedből és teljes elmédből” (Máté 22. ha a személyes kiszolgáló érdemtelen. Az egyház szolgáltatja ki. igazságossággal és jósággal. „Szeresd az Urat. felnőtt hívőknek) Oltáriszentség.

akiben és aki által folytatódik és beteljesül az isteni önközlés. A zsidó valláson alapuló monoteizmus. megmarad az egyház hierarchikus szervezete. de nem az Egyház tekintélye. Etióp keresztények /20 millió/. Örmény gregoriánusok /4 millió/ A nagy egyházszakadás (1054) – a római pápa és a konstantinápolyi pátriárka kölcsönös kiközösítése. Jézus egyike a prófétáknak. fejezetből álló szöveg. Nincs a kereszténységhez mérhető magas etika. értelmezése kizárólag szó szerinti. A katolikus és a protestáns között. A Korán . Mindenki maga értelmezheti. Jelentése – „Az isten iránti odaadás. 114 szúrából. A hit alapja egyedül a Szentírás. Úrvacsora Efezusi zsinat (431)– Nesztoriánusok kiválása (ma néhény százezer hivő) Khalkedoni zsinat (451) – Monofiziták kiválása (ma egyiptomi koptok /8-9 millió/. hanem olyan isteni küldöttnek. pápa egyházfőségének elutasítása /ma 150-300 millió/ A reformáció (Luther 1517) /ma kb.” Mohamed. fellépése 610-ben ekkor kap kinyilatkoztatást Gábriel angyalon keresztül Allahtól az Irgalmastól és Könyörületestől. belenyugvás az isten akaratába. 450 millió) Az egyházszakadások Az egyházszakadások Az Anglikán Egyház kiválása (1540) Elveti a szerzetesi életformát. Az iszlám Mohamed magát nem új vallás alapítójának gondolta. Világi orientáció. szül 570 körül. Szerzője maga az Isten. közvetlenül Mohamed előtt.Reformátusok Házasság Keresztség Oltáriszentség. a pápai és püspöki hatalmat és az egyház vagyongyűjtését. Szentháromság tan elutasítása. a papi cölibátust. Egyszerű rituálé. nincs aszketizmus. 650-re lesz kész.

a kétpólusú világrend felbomlásával új világképek keletkeznek Francis Fukuyama – A történelem vége és az utolsó ember (1992) Samuel P.szd. hogy Egy az Isten és Mohamed az ő prófétája. A „rövid” 20. (1918-1990) után.A hit abban. Mekkai zarándoklat (aki képes rá). Kötelező jótékonykodás (a közösség javára fizetendő illeték).Huntington – A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1996) Hegeliánus alapgondolat – a történelem mozgásának meghatározott és felismerhető iránya van Különböző társadalmi berendezkedéseken keresztül az államok a liberális demokráciáig fejlődnek Kapitalista gazdaság Ezen államok számára a történelem „véget ért” Hegeliánus alapgondolat – a történelem mozgásának meghatározott és felismerhető iránya van Vallás és politika Fukuyama történelemszemlélete Fukuyama történelemszemlélete . A böjti hónap megtartása (Ramadan). Mekka felé. A harcnak a Próféta vallásának elterjesztését kell szolgálnia. A hit öt pillére A pokol és a paradicsom Pokol és paradicsom A „szent háború” Pokol vagy paradicsom a végállomás (ez utóbbiban duzzadt keblű szüzek várják a ideérkezőket). Automatikusan ide kerülnek a szent harc mártírjai is. nappa tilos az étkezés. Napi ötszöri ima. meghatározott időpontban.

a világ valaha volt legegységesebb állapota. Összes gazdasági teljesítmény 83%-a (ma 49%) A világ szárazföldjeinek 50%-a (ma 25%) A világ népességének 50%-a felett uralom (ma 13%) Huntington történelemszemlélete De megmaradt a katonai fölény Huntington történelemszemlélete . a mélyben ezzel ellentétes tendencia a meghatározó Jelenleg hét civilizáció A vallás. nyelv) és Amelyhez a civilizáció tagjai önazonosságukat csatolják A homogenizálódás csak felszíni folyamat.Különböző társadalmi berendezkedéseken keresztül az államok a liberális demokráciáig fejlődnek Kapitalista gazdaság Ezen államok számára a történelem „véget ért” Központi fogalom a „civilizáció” Huntington történelemszemlélete Ezek a civilizációk a történelem igazi szereplői A legtágabb kulturális entitás. amelynek objektív összetartó elemei vannak (pl. mint a civilizációs identitás legmélyebb része Minden komoly törésvonal e mentén alakul ki A nyugat emelkedése és alkonya Tudományos-technikai modernizáció Klasszikus örökség Keresztény vallás Szekularizált állami berendezkedés Huntington történelemszemlélete Huntington történelemszemlélete Mi a „nyugati civilizáció” legfőbb ismertetőjele ? – több válasz Sikereit a szervezett erőszakban (tud/tech előny) való jártassága biztosította A Nyugat hatalmának a csúcsa 1914. vallás.

A Hagyomány időbeni megjelenési formái sorában a későbbi forma sok esetben érvényteleníti a megelőző formák időhöz és térhez kötött elemeit. A Hagyomány időben és térben (koronként és kultúránként) más-más formában jelenik meg az adott időszak sajátosságainak megfelelően. magasabb értelemben a Hagyomány a Szellem időfeletti jelenléte. A tradicionális alapállás. Istenben jön létre a világ (léttöblet problematika megoldása). erőforrásokat gondosan tervezni Technológiai/katonai fölény végsőkig való őrzése Latin-Amerika és Oroszország integrálása a Nyiugati civilizációba A nyugati civilizációt az USA őrzi René Guenon (1885-1951) A tradicionális lészemlélet fogalma Tradicionális létszemlélet Nincsenek „metafizikák”. . csak egyetlen „Metafizika”. A Hagyomány időbeni megjelenési formája a vallás. Tradicionális létszemlélet A jelenségvilág létrejötte. illetve a gazdaságilag feltörő ázsiai civilizációkat Kína kérdése Mi a teendőnk? Huntington történelemszemlélete Defenzívában vagyunk Sorokat zárni kell. mint létforma. időfeletti magját. de soha nem érinti az adott megjelenés primordiális. a szakrális filozófia.A jelen legjellemzőbb globális eseménye a vallásos felbuzdulás A mélyben igen jelentős civilizációs átrendeződés folyik. a Nyugat térvesztése Képes-e a nyugat katonai fölényével ellensúlyozni a demográfiailag sokszorosan gyorsabban fejlődő iszlám világot. ennek neve Hagyomány A Hagyomány a valóságról szóló hiteles és univerzális információ. Istenből. Tradicionális létszemlélet Emanáció Isten által.

Egyre rövidülő korszakok. János jelenései. A feladat: visszatérni Istenbe. hivatalnoki Gazdasági Szolga A tradicionális társadalom Megfelelésben az egyes egyének létmódjával. az abszolut. A jelenségvilág „önmozgása”. korlátozásoktól mentes létbe. majd „alulról” történő felpuhulása Az ezoterizmus divatja Minden jelenség egyszer mint valódi. másodszor pedig mint groteszk jelenik meg Az idők jelei Az aranykori vallások vége A régi és az új vallások Buddhizmus vs. Dániel könyve. Funkcionális hierarchia. „távolodás” Istentől. Előre determinált és ismert folyamat. hinduizmus . Távolodás Istentől. Szigorúan hiererchikus társadalom. Az emberiség négy korszaka Transzcendens irányultság helyett világi orientáció A mennyiség uralma A világ szolidifikációja. görögök (Hésziodosz). Hinduizmus. A társadalom bomlása felülről kezdődik. egyre alacsonyabb kasztok uralkodnak.Hierarchikus elhelyezkedés Istentől való „távolság” függvényében. Szellemi Katonai.

Konfucianizmus vs.ezek esetleges változása egyébként definícójukkal is ellentétes lenne – hanem mi változtunk. Ószövetség Közösségi megváltás helyett egyéni megváltás Etikai normák változása Az univerzális mérték elvesztése Nincs mód abszolút. mi merültünk alá ezért már más törvények vonatkoznak ránk. taoizmus Újszövetség vs. A régi és az új vallások . végleges ítéletre Az új törvények gyakran ellentétben vannak a régiekkel Az új törvények az érvényesek Nem az örök törvények változtak .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful