VALLÁSFILOZÓFIA

Makay Mátyás Zsigmond Király Főiskola Órarend

TECHNIKAI TUDNIVALÓK

2003/2004 tavaszi szemeszter

Elérhetőség Irodalom Vizsga

Február 5, 12, 19, 26, március 4, 11, 18. 9.00-12.15 (Eötvös terem) vallasfil@mailbox.hu vallasfil@ Előadásvázlat a ZSKF honlapján Horváth Pál: Vallásfilozófia és vallástörténet kegyetlen... kegyetlen...

Az előadássorozat felépítése A vallásról való gondolkodás
Vallásfilozófia Vallástörténet Vallásszociológia Valláspszichológia, stb. Vallásfilozófiai áttekintés Vallástörténeti áttekintés

Bevezetés a vallásfilozófiába

Mi lehet a filozófia szerepe a vallásos hittel kapcsolatban? Kell-e és lehet-e a vallásos hitet az ész alapjaira helyeznünk? Lehet-e az istenhit ésszerű úgy, hogy a hívő nem képes annak igazolására?
Isten teljesen „más”. A nyugati ismeretelmélet megmutatta, hogy semmit sem tudunk szigorúan bizonyítani.

Filozófia és hit

A vallásfilozófia mint a „preracionális tudat” kritikája

Vallásfilozófiai irányzatok

A vallásfilozófia mint a vallás filozófiává történő átalakítása A filozófiai teológián alapuló vallásfilozófia Egy új típus: vallásfenomenológia A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise

A vallás olyan rendszerként írható le, amely a természet és a társadalom jelenségeinek tudomány előtti értelmezésére és magyarázatára szolgál. A vallás elvesztette létjogosultságát. A vallás a nép ópiuma (Marx), a vallás illúzió (Freud)

A vallásfilozófia mint a „preracionális tudat” kritikája

Első program - A mítosz igazsága abban keresendő, hogy vallási (filozófia és tudomány előtti) köntösben már megjelentek benne a természettudomány, a politika és a pszichológia későbbi felismeréseinek csírái. Ha ismerjük ezeket a tudományos eredményeket, visszatekintve megfelelően értelmezhetjük és egyben bírálhatjuk a is a mítoszt. Az antikvitás óta igen népszerű vélekedés ez.

A vallásfilozófia mint a vallás filozófiává történő átalakítása

Második program – A filozófia, mint az öntudatra ébredt vallás (pl. Platon). A vallás igazi célja filozófiává történő átalakulása által valósuljon meg, s ugyanakkor maga a filozófia is vallásos értelmet nyerjen. Egyaránt megpróbálja kivédeni az emberi logosz túlértékelésének és alábecsülésének veszélyét (a dogmatizmus és a szkepticizmus veszélyét) A megismerés útja nem más, mint a lélek hazatérése az istenekhez.

A vallásfilozófia mint a vallás filozófiává történő átalakítása

A filozófiának Isten léte mellett szóló bizonyítékokkal kell kimutatnia, hogy a vallásnak igaza van az ateizmussal szemben. E filozófiák középpontjában az Isten létére és mibenlétére irányuló kérdés áll. Canterbury Szent Anzelm – Proslogion Aquinoi Szent Tamás – A teológia foglalata Arisztotelész – „első mozdulatlan mozgató” Descartes istenbizonyítékai

A filozófiai teológián alapuló vallásfilozófia

Az ontológiai istenérv (Canterbury Szent Anzelm, Proslogion) A kozmológiai istenérv (Isten létezik, mivel a világ bizonyára keletkezett

Istenérvek

A fizikoteológiai istenérv (A világ rendezettnek, tervszerűen felépítettnek A tapasztalati istenérv (Isten létében nem hihetünk következtetés alapján,
mivel istent tapasztaljuk. ) tűnik. Ez magyarázatot követel. A világ teleologikus rendszer.)

valamikor és azt csakis Isten hozhatta létre, hiszen a világ kezdetének oka nem lehet determinált és értelmet nélkülöző fizikai folyamat.)

Indirekt bizonyítás Kiinduló definícióink

Az ontológiai istenérv

Feltételezzük, hogy isten csak az elménkben létezik. Ez a csak elménkben létező isten (lásd kd.1.) definíciónk szerint) kisebb lenne, mint egy olyan isten, amely elménkben és a valóságban is létezik. Ez viszont (a kd.2 miatt) lehetetlen. Feltételezésünk téves, annak ellenkezője igaz.

(1.) Ami az elmében és a valóságban is létezik, az nagyobb annál, mint ami csak az elmében létezik. (2.) Isten az, ami a legnagyobb.

Mit jelent istent tapasztalni? Van-e olyan egyetemesen elismert eljárás, amellyel az istenélményt elkülöníthetnénk az illúziótól vagy a téves azonosítástól? Megismételhetők-e ellenőrzötten ezek az élmények? Bizonyosságérzet és helyes ismeret különbsége,

A tapasztalati istenérv

Látó-képesség.

A módszer alapja a vallási jelenségek leírása, összehasonlítása és értelmezése. 1887-ben keletkezik a fogalom. Tényanyag ugrásszerű gyarapodása, filológia, archeológia, etnológiai terepkutatás szállítja az alapanyagot. Empirikus vallástudomány. Az istenfogalom a vallásfenomenológus érvelésének nem a kiindulópontját képezi, hanem csupán az argumentáció folyamatának a végén bukkan fel, ha egyáltalán szerephez jut.

A vallásfilozófia egy új típusa, a vallásfenomenológia

Eddigi sorrend

A vallásfilozófia egy új típusa, a vallásfenomenológia

Istenfogalom E fogalom megfeleltetése annak a valóságnak, amelyet a vallások nyelve „Istennek” nevez Az istenről való helyes beszéd kritériumai Ennek egybevetése a vallás önmagáról szóló nyelvi megnyilatkozásaival.

Itt fordítva

A vallásfilozófia egy új típusa, a vallásfenomenológia

A különféle vallási megnyilvánulások számbavétele. Szigorúan leíró módszer. Ezekből „alapjelenségek, vagy „lényegi formák” meghatározása. Az empirikusan adott vallások sokrétű jelenségeit mint ezek „változatait” fogja fel. Csak ezután következik az istenről való beszéd vizsgálata, ha egyáltalán.

Kategóriák A vallásfilozófia egy új típusa. mágia. vagyis látszattárgyakról beszélnek és eme vélt tárgyakról semmit sem mondanak. hanem a róluk szóló beszéd során használt nyelvet kell a a kutatás tárgyává tenni. csak megmutatkozik. hanem azért. A dolgok „lényegére” vonatkozó filozófiai kérdés annak az eljárásnak a vizsgálatává alakul át. ez maga a fő műsorszám. (Rudolf Carnap) A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise . mert mert a vitázó felek egyazon tárgyról eltérő kijelentésekettesznek. Szent könyvek A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Alapvetés Léteznek problémák. A Szent ideje – emberi idő vs. ima. Időtlenség. Szent személyek–monoteizmus. amelyek a filozófiát már az ókortól kezdve foglalkoztatták. illetve tisztázható. Ez nem egy előkészítő aktus. mert nem létező tárgyakról. Szent tárgyak – ereklyék. fétisek. melynek segítségével a szavak jelentése rögzíthető. A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Radikális pozitivista álláspont – Az eldönthetetlen viták nem azért alakulnak ki. azaz puszta látszatállításokat fogalmaznak meg. Szent cselekedetek – áldozat. vagy a Szent ide. A dolgokat nem tudjuk e strukturált nyelvi mezőn kívül szemlélni. A Szent tere – vagy az ember hartol be Oda. monolátrizmus. a vallásfenomenológia A Szent és a profán világa – soha nem tárul fel. tabu. de a róluk zajló sok évszázados nem vezetett konszenzushoz. Immár nem közvetlenül a vita tárgyát képező dolgokat.

) Szerepük nem az. hogy téves kritériumok alapján tájékozódik. hogy tényekről szóló közvetlen információt rögzítsen. amely túlságosan sok nyelvi megnyilatkozást tüntet fel értelem nélküliként. hanem hogy létrehozzanak valamit. ezáltal szisztematikusan megtévesztő jellegű. hanem beszéd. (Austin J. csecsemő megkeresztelése A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Elköteleződések. (Pl. Ez azért nem tűnik fel. ami tőlük függetlenül is van. hogy közöljék. Autonóm nyelvhasználat – Ezeket és az ezeket hordozó életformákat csakis a saját törvényeik alapján ítélhetjük meg. hogy az egész vallási nyelv értelmetlen.” Ez nem tájékoztat. Hogyan beszélhetünk istenről? . „megkeresztellek téged” vagy „feloldozlak téged” – ez nem tájékoztatás.és cselekvésközösséget teremt. (Sem az „Isten” sem a „szeret” fogalmát nem tudjuk pontosan rögzíteni) Felmerül a gyanú.Példa – Isten szeret minket. „Isten teremtette a világot. amely állításnak tetszik. az a gyanú ébred. A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise A „vallási nyelvjáték autonómiájának” kérdése – Egy olyan elmélettel szemben. ami nélkülük nem valósulna meg. de egyben lehetetlenné teszik a vallás számára a meggyőzést is. vagy csak részben szántak arra a célra. remények – pl.L. Nem hamis. Problémák – Immunissá teszik a vallást a kritikákkal szemben. mi az. egyáltalán nem. hanem értelmetlen. hanem cselekmény) Nem is feltétlenül kell érteni – pl. mert grammatikailag korrekt. vagy adjon át. A „nyelvi fordulat” és a vallásfilozófia mint a vallási nyelv analízise Számos olyan megnyilatkozást.

(Nem mindig tűnik igaznak) Bizonyos mennyíségű rossz megléte szükséges feltétele a jó lehetőségének.) Negatív teológia (Ez kevés. (Egy szabadon cselekvő egyéneket tartalmazó világ jobb. Kizárja-e ez isten létezését? Megoldási kisérletek A rossz problematikája A rossz problematikája A rossz csak illúzió.) Analógiás elmélet Isten létezése miként egyeztethető össze mindazzal a fájdalommal. istennek nincsen időben lezajló élete. (Ez nehezen védhető) A rossz büntetés. Időn kívül létezik. Erkölcsileg jó az.Isten hasonlít okozataihoz? (Abszurd következtetés adódik. szenvedéssel és erkölcsi romlottsággal. aki az Arisztotelész által sarkallatosnak nevezett erényekről tesz tanúbizonyságot: okosság. (Itt is. emberi szabad akarat problematikájára (Boethius: A filozófia vigasztalása) nézet a gyakoribb) .) A rossz és a szabad akarat. igazságosság. amellyel életünk során találkozunk. a bátorság. mint egy automatákat tartalmazó világ. (Ez a Megoldást nyújt az isteni mindentudás vs. Mit jelent az. nem mutatkozhatna meg egy „erkölcsileg statikus” Paradicsomban. isten mindig létezett és mindig létezni fog. (Pl. Érvényesek ezek Istenre? Aligha. hogy isten örökkévaló? Két lehetséges értelmezés: A rossz problematikája Az örökkévalóság problematikája Nincs kezdete és vége.) Mit értünk „Isten jóságán”? Ez erkölcsi jóság? Van okunk nemmel válaszolni. mértékletesség.) Metaforikus kijelentések. bátorság.

Óvédikus. kinyilatkoztatott vallások.750-500) A kasztrendszer kialakulása Upa (közel) és sad (ülni) szavakból Több mint száz.A vallások történeti tipusainak lehetséges felosztásai Örök világtörvény vallásai vs. a mágikus igék tudása A védák kora Az áldozati misztika kora (ie. különböző jelentőségű szöveg A tudás esszenciája Brahman Atman A hindu gondolkodás alapfogalmai Minden dolgok ősoka Az egyetlenegy.1500-1000) A négy Véda Rig-véda – versek védája. Heteroteista vs. Nem fejt ki missziós tevékenységet. Nincsenek szilárdan rögzített dogmái. Világvallások. politeista vallások. a dicshimnuszok tudása Száma-véda – dallamok védája. 1000-750) Az upanisadok kora (ie. legbelső része Brahman és Átman végső azonossága A legfőbb világtörvény A természet rendje Az erkölcs rendje A rituálék rendje Dharma Az istenek is alá vannak vetve . Bevezetés a vallástörténetbe Sajátosságok Bevezetés a hinduizmusba Nincs létrehozója. Monoteista vs. az ének tudása Jadzsur-véda – áldozati formulák védája Atharva-véda – varázsmondások védája. azaz a himnuszok kora (ie. homoteista vagy autoteista vallások. igazi lényegiség Lényünk megragadhatatlan.

világos. sötét. ösztönző.A gunák A hindu gondolkodás alapfogalmai Karma Szattva – könnyű. örömet okozó minőség Radzsasz – mozgékony. fájdalmat keltő Tamasz – nehéz. védte? Hol volt a magasság és hol a mélység? A Rig-Véda A Rig-Véda . illetve A tettek következményei létforgatag Samsara Maya A hindu gondolkodás alapfogalmai Etimológiai jelentése: fátyol A jelenségvilág illúziója A kasztok A hindu gondolkodás alapfogalmai A világkorszakok Brahmana Ksatrija Vaisya Súdra Satya (vagy Krita) juga Treta juga Dvápara juga Kali juga A hindu gondolkodás alapfogalmai A védák legrégebbi részei Az emberiség legrégebbi irodalmi emlékei közé tartoznak Himnuszok. gátló Tettek. se léte nem volt levegő és fölötte kék ég. isteneket dicsőítő énekek Áldozati használat Teremtéshimnusz Nem volt semminek nemléte. Hol volt a világ? mi takarta.

. szemközt a jóbarátokat. (ford: Szabó Lőrinc) „Bharata nagy nemzetségének harca” A világ legrégebbi elbeszélő műve Keletkezése bizonytalan. ekkor kezdődik a párbeszéd Ardzsuna herceg és Krisna (barátja és kocsihajtója) között. Rokonok. mint az Iliász és az Odüsszeia együttvéve Az egész hindu szellemtörténet rekonstruálható belőle A Magasztos szózata A Mahábhárata legfontosabb fejezete (VI.. 16-17 században jött létre (Iliász – i.. arcom ég. akkor is született. . hogy mint akar a két hadból rokon rokonra rontani – A Mahábhárata A Bhagavad Gítá A Bhagavad Gítá Izzó részvétre gyúlt ekkor Kunti fia s lesújtva szólt..” .könyv 25-42 fejezet) Jelentősége a hindu világban nagyjából az evangéliumokéhoz hasonlítható. hétszer hosszabb.Gándíva íjamat fogni kezem erőtlen.látta mind a tanítókat. Az idő csak készülő óceán volt: S ekkor az Egy. mely ott aludt a héjban. lábamon állni sem bírok. 7-8 szd. Fekete volt minden. a seregek felálltak.Az élet még nem vált el a haláltól.e. legrégebbi törzse i. Ardzsunában kétség ébred. Csata készülődik.e. agyamra szédület borul. Amint enyéim így látom. egymás vérére szomjasan..) Az idők során gyarapodott. barátok állnak egymással szemközt. „. Áttüzesedett s burkából kilángolt.... és magányát dobogta széjjel. egymásban pihent a nap és az éjjel: Lélekzés nélkül lélekzett magától az Egy. mint amikor éj van.

” „.. és nem lesz.csak az emberi léleknek romlékony teste vész oda. megelőzi pl. te vagy bármelyik vezér ne lettünk volna. Nem lehet gyilkos... kelj hát harcra.” Krisna válasza (2) A Bhagavad Gítá „. válasz – csak a testet ölik meg.S hivatásodra is gondolj: kötelességet teljesítsz.Ki véli ölhet egy lélek. tudatlan. a testek lelke nem pusztul. a lélek halhatatlan 2. kín-kéj.nem volt oly Idő. és meggyilkolni sem lehet. válasz –cselekvés érdek nélkül Karma-mimánszá („A vallási ritusok végrehajtása”) Védánta – (A védák vége”) Az upanisadok hagyománya Njája („szabály. győzelem vagy legyőzetés: legyen mindegy neked...” 1.természetfilozófia Szánkhja („szám”) – a jelenségvilág leírása Jóga („megfeszítés”) – a szánkhja tan gyakorlati aspektusa A Bhagavad Gítá A hat orthodox hindu rendszer .. óh Bhárata!” „..logika és dialektika Vaisésika („különbség”) .. mely létünk megszüntetheti.Krisna válasza (1) A Bhagavad Gítá „. válasz – a dharma törvénye a legelső. a nem ártás törvényét is 3. vagy egy másik megölhető.. Küzdj így. A harcos fő dicsősége harcolni becsületesen.” Krisna válasza (3) „. bizonyíték”) .Nyereség-veszteség. és bokádig sem ér a bűn.. melyben én.

a gondolkodás. a külvilággal való kapcsolat elsőleges. tehát nem anyagi elv hozza létre. tudati kapcsolatot létesítő szerv) Látás Hallás Szaglás Hangadás.800 körül) A létesült világ mibenlétének vizsgálata Purusha és prakriti Brahman – végtelen. önként áradt bele az anyagvilágba. felfoghatatlan. Brahman megnyilvánulása. Isten. (A jógában ennek lesz a legfontosabb szerepe) Az Én köré felépülő egyedi szervezet legfinomabb tattvái (az 5 tanmátra). az eszmélés. forma Hang (az akasa vibrációja) Szag Íz Érzés Az 5 dnyánéndrija (megismerő. A védánta tanítása A szánkhja tanítása 24 tattva A szánkhja tanítása A legalapvetőbb 4 tattva a módosulatlan Ősanyag (akasa. létesülést adva ennek (máya). múlá-prakriti) az értelem (buddhi) – a kibontakozó anyagban a reáható első inditék. beszédképesség Tapintás A szánkhja tanítása . de magában véve már anyagi természetű. a nem kettősség Shankara (i. Az Én (ahamkára vagy ahamtattva) – az öntudat első hordozója Az elme (manasz vagy csitta). az egyes személyekben pedig mint Atman fogható fel. Az igazság az advaita.sz. változatlan. szellemi előképei az érzékelés 5 módjának Alakzat.„A véda kiteljesedése” Csak egy őselv létezik. kettősség nélkül való (advaita). alapvető eszköze. határtalan. amely egészben mint Brahman.

Heiliger Geist. Szentlélek Spiritus inkább szellemet jelent Finomtest és sűrűtest. ős akasába. ez utóbbi csak a durva külvilággal való kapcsolatra szolgál. Spiritus Sanctus. erőközpontok A jóga tanítása Prána. Amíg a sűrűtest létezik. Lélek és szellem fogalmának problémája. Az Én is anyagi természetű. amikor az Én abbahagyja erőforgatagot fenntartó működését. Finom anyagcsere. Csak akkor oszolhat szét a módosulatlan. A finomtest fennmaradásának határa a magjául szolgáló Én élettartama. Holy Spirit. addig csak ezen keresztül képes megnyilvánulni. A finomtest is anyagi. egyesülni. amikor a sűrűtest. A jóga tanítása A finomtest nem bomlik fel. Nem pontos megfelelése a sűrűtestnek. a lélekzésen keresztül kapcsolódunk bele.Az 5 tevékenység szerv (karméndrija) Beszéd Kéz Láb Kiválasztás Nemzés (Ez eddig a finomtest) Az öt sűrű anyagi elv Föld Víz Tűz Levegő Éter (Akasa) A szánkhja tanítása Szanszkrit „judzs” – egyesíteni. Csakrák. magára ölti ennek korlátozottságait. A prána fogalma .

redzgések által Karma-jóga – cselekedetek megtisztítása Számos más eszköz. 7 csakra. Hatalmas erők (sziddhik) keletkeznek. A kundalini fogalma Csakrák és pránavezetékek A pránájáma fogalma Cél: Kundalini felébresztése Párnájáma – a prána áramása feletti uralom megszerzése Rádzsa-jóga (a királyi út) Légzőgyakorlatok Hatha-jóga – testtarások. A kettő között helyezkedik el a legfontosabb legfontosabb vezeték (szusumná). Jama – tartózkodás bizonyos dolgoktól A jóga nyolc ága .Két fővezeték a gerinc vonala mentén (idá és pingalá). akkor elkezd felfelé áramolni és elérei a csakrákat. a fővezetékek mentén helyezkednek el. a legfőbb vezetékbe áramolhat bele. Muládhára (a gerincoszlop alsó végén) Szvádhisthána (a nemi szervek felett) Manipúra (köldök táján) Anáhata (szívtájon) Visuddha (garat tájékán) Ádzsná (a két szemöldök között) Szahaszrára (a fejtetőn) A csakra fogalma A legalsó csakrában alszik a Kundalini kígyó. Ha kundalini felébred. Csak a szusumnába. Ez normál esetben zárva van. Belső erőközpontok. ászanák Mantra-jóga – hangok. Komoly veszélyek. Akkumulált prána.

lopás.Nijama – bizonyos dolgok követése gyakorlása Ászana – megfelelő testtartás A pránájámához alkalmas Tisztaság. érzékiség túlhajtása Pránájáma Pratjáhára – az elmeműködés befelé fordítása. 4 szd. A buddha élete . észak-indiai árja királyság fejedelmének fia. 560. i. együttérzés) Erőkre Égitestekre Csakrákra Érzékelésre A Buddha („felébredt”) élete Tudatállapotok A buddhizmus I. Négy kikocsizás (öregség. Ölés.e. tanulás. fájdalom okozás. Ksatrija kaszt szülötte.sz. stb. halál. önfegyelem. aszkéta). betegség. barátság.. hazugság. Kapilavasztu. négy részből áll A tudatfölötti állapot fokozatai A célhozjutás eszközei (a nyolc ág) A nagy erők (sziddhik) Az egyedülvalóság A jóga nyolc ága Patanjali jóga szútrái A sziddhik (nagy erők) Patanjali jóga szútrái A koncentrált elmeállapot rögzítése Érzésekre (pl. elmélyedés Dháraná – összpontosítás Dhjána – meditáció Szamádhi – a felsőbbrendű öntudat elérése Késői összefoglaló mű.

Az én fogalma Öt téves nézet az én lényegéről Test (forma. Öt összetevő elem (khanda) amely az Ént alkotja. A buddha élete A buddha élete Az utolsó és saját erőfeszítés sikere. érzékelés. következményt szülő okok. előző létezésekből hozott prediszpozíciók. rúpa) Érzetek (benyomások. A paranirvána Nem létezik Én. Káláma mester (szánkhja) és Ráma mester (jóga) tanítványa. Az őt elhagyó egykori aszkétatársai lesznek első tanítványai (Káláma és Ráma már eltávoztak) Negyven évig. védáná) Tudat (felfogás. A végletes aszketizmus kilátástalansága. létcsírák. csupán különböző funkciók pillanatonként születő és elmúló összetevődése alkotja az Ént. haláláig tanít szerte Indiában. alak. nem létezik egyéniség.A Buddha („felébredt”) élete A buddha élete A buddha élete 29 éves korában megy el otthonról. képezetek. de magában véve egyik sem azonos vele. szankhára) Megismerés (vinnyána) Az én fogalma . szannyá) Adottságok (cselekvéseinkből fakadó.

Helyes cselekvés.szabadulás a vélemények útvesztőjéből) Megfékezéssel (pl. Számukra az Én a Brahmannal/Atmannal (világlélek. az upanisadok misztikus atman tanát tartja a hatodik tévedésnek Az én fogalma Minden élet szenvedés. Helyes beszéd. ruha.Az. A vágy megszüntetése a szenvedés megszűnéséhez. Az út. A négy nemes igazság (Tartózkodás a végletektől) A nemes nyolcágú ösvény Helyes hit. hajlék) Tűréssel (ne élesszenek indulatokat a nehézségek) Kerüléssel (pl. hogy valódi énünk ezekkel nem azonos. Helyes vizsgálódás. az újjászületés láncolatának megszakadásához vezet. az ártás indulata) Gyakorlással (a fentiekben állhatatosság kell) . Az indulatok megsemmísítése Buddha beszédei Megfontolással (pl. hamis barátok) Elűzéssel (pl. önvaló) azonos Buddha ezt. Minden szenvedés oka a vágy. Helyes igyekezet. Helyes gondolkodás (elhatározás). Helyes elmélyülés.érzékek megfékezése) Megfelelő használattal (élelem. már az upanisadok bölcselői számára is világos volt. amely elvezet e szabaduláshoz a nemes nyolcágú ösvény. Helyes életmód.

Málunkjáputta. megnyugváshoz. az érzet érzetet. nirvánához. mindent megértett. Málunkjáputta? Azért. megvilágosodáshoz. Érintkezést. mert mindebből nem származik haszon. nem tartozik az önmegtartóztatás lényegéhez. Satipatthana – „az éberség útja” Ha valaki megérti a tudatot.A ki nem fejtett tanítások Buddha beszédei A világ örökkévaló-e? A világ végtelen-? Van-e létezés a halál után? „Miért nem beszéltem mindezekről. szomorúságot. ez pedig az újjászületést. a tudat létrehozza a tudatot. a vágy az vágyat. a hat érzék az érzéket. Az érzetet. az érintkezés Érintkezést. Öregséget. Az újjászületést. ez a vonzalmat. Élet utáni vonzalmat. A függőségben való keletkezés . Éberség és tiszta tudatosság A puszta figyelem értéke A test szemlélése Légzés tudatosítása Testtartás tudatosítása Buddha beszédei Az éberség négy tárgya Az érzetek szemlélése A tudatállapotok szemlélése A tudattartalmak szemlélése A nem tudás. A hat érzéket. a lét létet. A vágyat. Ezért nem beszéltem minderről. kétségeesést. felismeréshez. nem vezet lemondáshoz. mint előfeltétel révén tudás. vágytalansághoz. ez létrehozza individualitást. Ösztönző erők keletkeznek. A tudat megismerése A tudat alakítása A tudat felszabadítása Buddha beszédei Mindennek kulcsa az „éberség”. bánatot. ezek létrehozzák A tudatot. Karmikus létet. Szellemi-testi individualitást. önuralomhoz. halált.

a tudati jelenségek valaha ismert legkomolyabb vizsgálata vagy a négyértékű buddhista logika. A gyakorlati etika öt eleme A tanítás jellemzői Nincsenek ezoterikus tanok. filozofikus vonások. a jobb kéz a földet érinti. a kasztrendszerrel. Arisztokratikus. a jobb kéz mellmagasságban magyarázó pózban A tanítás első közlését szimbolizálja .vagy a földre mutat Mara megkísérli kizökkenteni meditációjából A természetet hívja tanúnak eltökéltségéhez Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának Ülő póz. Nincs vezető. Ne pusztíts el semmiféle életet! Ne vedd el. amit nem adnak neked! Ne szólj valótlant! Ne igyál bóditó italokat! Ne kövess el házasságtörést! Ülő póz. intellektuális. bármiféle külsődleges kultusszal. a jobb kéz mellmagasságban előre mutató tenyérrel Védelem felajánlása a tan követőinek Ülő póz.Nem foglalkozik A tanítás jellemzői Az egyetlen fontos téma a megszabadulás Minden mulandó A nirvána fogalma Az éberség fogalma isten kérdésével. Pl. metafizikai spekulációkkal (pl.a világ végtelensége).

3000-ből származik. egyházi rend Konfucianizmus Taoizmus Buddhizmus A kínai univerzalizmus Kung Fu-Ce (i. .e.Álló póz.A hagyomány szerint ie. Lu hercegségben. mitológia. tenyerek előrefelé mutatnak Védelem falajánlása Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Bevezetés a buddha ábrázolásának szimbolikájába Oldalán fekvő póz. leengedett kezek (igen ritka). Zen és Csan Csak nagyon kevés buddha van Szannjaszin eszmény A buddhává levés sokak számára elérhető Boddhiszatva eszmény Gazdag istenvilág. a fej az egyik kézzel alátámasztva A Buddha eltávozása a paranirvánába Mahajana („nagy szekér”) irányzat A buddhizmus története Hinajana („kis szekér”) irányzat Tibet. Konfuciusz csak újra kiadta és kommentálta. régi nemesi családból Öt kanonikus könyv A konfucianizmus Mártonfi Ferenc Ji-king („Változások könyve”) .551). Esőt váró Buddha szimbolikájába Lépő póz.

udvari levéltárnok volt. Erkölcsös.16 (79. udvari viselkedés.24 (85. a nevelés kitüntetett szerepe.o) A konfucianizmus Beszélgetések és mondások A nemes ember IV.11 (55. ezt ő maga írta.600-515 körül). Li-ki („Szertartások könyve”) – Illemtan. Tavaszok és Őszök krónikája – Lu állam története az ie. Józan tárgyilagosság.11 (68.16 (59. igazságos ember eszménye.o) II. Kiemelten fontos a szertartások pontos betartása Beszélgetések és mondások Szülők tisztelete Életszakaszok Hagyománytisztelet II.o.o) VIII.o) VII. Su-king („Írások könve”) – Feljegyzések a kínai történelemből.o) I.4 (57. áldozatról.) VI. nincs kidolgozott metafizika. a múlt tanulmányozása. rendeletek gyűjteménye.o) I.Si-king („Dalok könyve”) – Természetről. Alaperényei Méltóság Nagylelkűség Őszinteség Szorgalom Jóság A konfucianizmus Állami és társadalmi rend megtartása. minden életajzi adata legendás.VIII-V szd.2 (88. A taoizmus .6 (54. szerelemről. erkölcstan.o) VI. Gyakorlati életre való irányultság. feladatait teljesítő. között.25 (81.16 (69. Nem foglalkozik végső kérdésekkel.o) II. törvények.o) A konfucianizmus Lao-ce (ie. ősök kultusza.11 (58. Morálfilozófiai jelleg.o) IV. a követendő példa a régi emberek viselkedése.

„Megvalósult ember” vs. Racionális és paradoxon. Az írásjegyek több elemi jegyből állnak. Tao Te Ching Bölcseleti. Az összetett jelentés. amit a mű keletkezésekor tulajdonítottak az egyes jeleknek. fel kell adni a végességre vonatkozó igényünket A szöveg értelmezési mezeje a meditáció. képek és szimbolumok nyelve. gyakran csak igen kevéssé esik egybe az újabb nyelvhasználattal Lao-ce stílusa sajátosan szókihagyásos. Herakleitosz) A Tao Te Chingben nagy a bizonytalanság. amelyen a mindenség mozog. Konfuciusz tanításának középpontjában a morális és a politikai terület áll. nem pedig a fogalmak diszkurzív analízise Lao-ce tanítása lényegileg metafizikai és iniciatív jellegű.Rendkívül nehéz lenne pusztán nyelvészetileg értelmezni. vallásos szöveget általában is nehéz A kínai ideografikus nyelv. Ha a képeket arra használjuk. homályos és kétértelmű. hanem absztrakt fogalmakat fejezzenek ki. Tao Te Ching Tao Te Ching Hagyományos (de számunkra most csak ideiglenes) fordítás: Az út és erény könyve A Tao fogalma már Lao-ce előtt is ismert volt (I-Ching) Betű szerint (és ideográfiailag) a Tao „utat” jelent. A legvégső principium A Tao fogalma A Tao a világ alapjában véve felfoghatatlan ősoka. hogy ne konkrét dolgokat. akkor a poliszémia elkerülhetetlen és sokféle értelmezés válik lehetségessé. A Tao fogalma . sok bölcsességi szöveg orákulumstílusához hasonlóan (pl. de értelmük nem következtethető ki mechanikusan.„nemes ember” ideál. Az út.

tehát nem kapcsolódik akarathoz és szándékhoz. A Tao fogalma Idézetek A Tao fogalma I (17. Immanens transzcendencia. A Te fogalma Nem vallási.o) XLI (31. Nem ismeri a világgal szemben álló túlvilág dualizmusát. hanem az isteni örök. megnevezhetetlen. A világban egy magasabb rend (Tao) láthatatlanul és spontán A Te fogalma A Te fogalma A Te fogalma . absztrakt és személytelen prinicipiumok vannak. Ennek a manifesztációnak nincs teisztikus értelemben vett „teremtésjellege”. minden mértékek mértéke. amely kibontja a tökéletesség manifesztációját. „erénye” („virtusa”) A Te a principium immanens és működő aspektusa: az a hatalom.o) XXXIV (29. mégis valóságosan jelen van és működik a jelenségvilág szövedékében A régi kinai nyelvben nem volt morális értelme. Nincs antropomorfizmus. megismerhetetlen.Minden törvények törvénye.o) XXXVII (29. A Tao a bölcs útja. törvénye.o) A „Te” a Tao akciója. „Isten” helyett „ég” (tien) a transzcendencia szimbolumának értelmében. változhatatlan és személytelen logikájának része. Felfoghatatlan. Az abszolút és legfőbb principium. hanem metafizikai jelleg.o) XIV (21. Az ég taoja elérhetetlen.

amely nem kapcsolódik partikuláris célokhoz. Születésben. nap-hold Eredetileg a hegy déli (napos) és északi (árnyékos) oldalát jelentette. alakulnak át és tünnek el. szakrális írásmű A Ching fogalma Az „út és erény könyve” cím helyett A „principium és akciójának” könyve A Yang és a Yin fogalma A Tao Te Ching végleges meghatározása A maszkulin és a feminin minőség Pozitív. Ebben is a Tao láthatatlan szabályozó. vagy szándékokhoz. fény-árnyék. Változás Ebben foglalják össze a létrehozás. mint a gondviselésről szóló teisztikus teológiában. a kibontakozás vagy a létesülés fogalmát.módon realizálódik (Te).negatív. A Tao megnyilvánulása a Yang és a Yin váltakozó játékán keresztül bontakozik ki. életben. a teremtés. Bölcseleti. hanem egy magasabb influenciáról. A lények és a dolgok „állpotváltozás” révén jelennek meg. Nincs szó a világfolyamatba való közvetlen – szabályozó és moralizáló – beavatkozásról. Egyik sem kerekedhet véglegesen felülre. kiigazító és kiegyenlítő akciója nyilatkozik meg. halálban is csak állapotváltozás van A keleti metafizika egyik alapvető nézete A Yang és a Yin fogalma A Yang és a Yin fogalma Az I (I Ching) fogalma .

nem cselekedve cselekedni. Szent: még rosszabb. vágyódó és eksztatikus alap is. vagy valóságos ember. Boethius). Az I (I Ching) fogalma Lehetséges fordítások A Cheng Jen fogalma Bölcs: nyelvileg korrekt. A periférikus én beavatkozásának mellőzése. Idegen a misztikusra jellemző emotiv. Külsőleg jelentéktelen figura Közbevetés: A Wu Wei fogalma Közbevetés: A Wu Wei fogalma . A Tao manifesztálódik benne. Tökéletes: semmi moralitás Megvalósult ember. Inkább reális. A Cheng Jen fogalma Nem cselekvés A megvalósult ember kivonja magát a jelenségvilágot jellemző és megkötő interakciók játéka alól. de számunkra noétikus/filozófiai szinezete van (Platón. levetkőzni. A tökéletesség útja: kiürülni.Diszkontinuitási krízisek az állapotváltozások során. A tett magasabb formája: Az ég akciója. A két állapot közötti különbség pusztán tudattény. ellazulni. egyszerűvé válni. valóságos ember A valóságos ember az. aki önmagában reprodukálja a Tao metafizikai törvényét. morális és vallási jelleg.

minthogy érzéseik maár nem az ő érzései. Jóskönyvként is ismert. (34. (Csuang Ce) A Cheng Jen fogalma Idézetek A Cheng Jen fogalma XLVII. többé már nem ember. Végtelenül kicsi abban. A valóságos ember külsőleg legtöbbször senki. kis erényeket. megvetett méltó figura.) A filozófiai gondolkodás legrégebbi dokumentuma. ami által még ember.) XLIX. ami által egy az éggel. Yang (_____) és Yin (__ __) elemek Trigrammák A változások könyve (I Ching) A változások könyve (I Ching) A változások könyve (I Ching) .o. esetlen.o. végtelenül nagy abban.A nem cselekvés olyan valakit vesz figyelembe. de teljesen közömbös helyeslésük vagy helytelenítésük iránt. A Cheng Jen fogalma Egy ember testében. Az emberek között él. aki kivonja magát az interakciók játéka alól és ehelyett a születés állpotában lévő okok és folyamatok láthatatlan és preformális síkján cselekszik. (33. Megveti a normákat.

Csütörtök 13. Csütörtök 12. Önérdek hiánya. Ott lenni. cselekvés cselekvés nélkül. figyelem. nyugalom.” (Gen 1. görög nyelv használata. Helyes középút. 11.1) Mózes I – A teremtés Mózes I – A teremtés A „kezdetben” szó jelentése leginkább az „először”. Mit jelentenek a leírtak? És egyáltalán. de az aszketizmust is. Jót jóval.00-tól betekintés) Jegyzetből 9-30 31-37 38-53 54-59 59-115 119-217 olvasmány kell olvasmány kell olvasmány kell A taoizmus Vizsga A zsidó vallás A kereszténység előzményei Antikvitás és hellenizmus Az egyedülvaló. szemlélődés. Csend. . társadalmi. Egyszerű. naív szövegnek tűnik. Aprólékos előírások a gazdasági. hogyan kell értelmezni a teremtést? Alexandriai Philon – Platón és az Ószövetség tanainak összeegyeztetése „Kezdetben teremté az Isten az eget és a földet. Kulcsszó az egyszerűség. Az antikvitás termékeny talajt biztosított. elmélyülés.00 (előtte 12. a rosszat is jóval kell viszonozni.00-tól betekintés) Április 8. Képek használata. Kedd.00 (előtte 11. Március 23.00 Április 1. de mégis kívül.Elveti a cselekvésközpontúságot. A nemzetségi rendtől a szakállviselésig szabályozza az életet. hiszen maga az idő is csak a létesüléssel kezdődhet csak. Meditáció. Keresztény aszkézis. erkölcsi és rituális életre. túlvilági istenbe vetett hit.

első nap. És úgy lőn” (Gen 1. hogy jó a világosság és elválasztá Isten a világosságot a sötétségtől” (Gen 1. Isten jelenléte és a teremtő szó Mózes I – A teremtés „És látá Isten. és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket a mennyezet felett való vizektől.) Maga a teremtettség tartalmazza már a sötétséget és az ellentéteket. a forma (Isten lelke) még nem termékenyítette meg „És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság. Egyszerre jelenik meg a Szó (Logos) és a világosság Égitestek még nincsenek Magasabb fény ez.6-7) Új aspektusból szemléljük a dolgokat. és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.Isten rögtön két dolgot teremt.” (Gen 1. Teremté tehát Isten a mennyezetet.” (Gen 1. víz) még csak potencialitás. a mely elválasztja a vizeket a vizektől.2) Mind a négy hagyományos elem megjelenik Föld Víz Levegő (Lélek) Tűz (sötét mélység) Mózes I – A teremtés Az anyag (föld. „És monda Isten: Legyen mennyezet a víz fölött. nappal és éj.5) Mózes I – A teremtés Rögtön az első nap már van fény és sötét. (Még mindig nincsenek égitestek.4) A világosságot (ez jó) el kell választani a sötétségtől (erről nem tudunk meg semmit) Mózes I – A teremtés „És nevezé Isten a világosságot nappalnak és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel. Miért? Az „Egy teremti a Kettőt” analógiák Brahman – Purusha/Prakriti Tao – Yang/Yin Kifeszíti a jelenségvilág kereteit A sorrendben a hierarchia is kifejezésre jut „A föld pedig kietlen és puszta vala.3) Isten első megszólalása.” (Gen 1. és setétség vala a mélység színén. A vizek (Thalész: „mindennek a kezdete a víz”) jelenthetik a teremtett (létezéssel bíró világ) teljességét Mózes I – A teremtés .

és lőn reggel. és töltsétek be a tenger vizeit. hogy jó. És úgy lőn.Alsóbb és felsőbb világok elválasztása Felső vizek – ideák világa.8) Itt lesz az Egyből Kettő Elválnak az alsó és felső világok Az alsó világ eltávolodik Istentől Mózes I – A teremtés Isten csak a második napon teremtett dolgokról nem mondja. meg nem nyilvánul világ. megnyilvánult.” (Gen 1.” (Gen 1. hogy azok jók. az egybegyűlt vizeket pedig tengernek nevezé. És látá Isten. napoknak és esztendőknek. Mózes I – A teremtés „Legyenek világító testek az ég mennyezetén. és legyenek jelek. második nap. „jó” Alsó vizek – formális. „rossz” „És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este. hogy elválasszák a nappalt az éjszakától.” (Gen 1.9-10) A víz és a föld már más értelemben jelenik meg mint fent. mondván: Szaporodjatok és sokasodjatok.14) Redundancia – már van nappal és éjszaka Milyen értelemben legyenek jelek az égitestek? Mózes I – A teremtés „És megáldá azokat Isten. És Mózes I – A teremtés . és meghatárózói ünnepeknek. „És mondta Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre és tessék mega száraz. És nevezé Isten a szárazat földnek. a madár is sokasodjék a földön.22) Isten megáldja az előlényeket Magasabb fokon részesülnek Isten jóságában Mózes I – A teremtés „És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra. változásnak kitett világ.” (Gen 1.

3 Gen 2. a melyet alkotott vala.2) A hetes szám megjelenése. és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. és ember sem vala. ki a földet mívelje.uralkodjék a tenger halain. Mit jelent az. és megnevesíté a föld egész felszínét.27) Az első ember birtokolta mind a férfi. Könyve Gen 1.7) Mózes I – A teremtés Itt kerül sor a földi ember megteremtésére.” (Gen 2. mert az Úr még nem bocsátott vala esőt a földre. ahol annak potencialitását aktualizálva létrehozzák az anyagi világot. Isteni és hallhatatlan lélekből. a melyet alkotott vala.26) Többes szám egyes személyben történik a teremtés. hogy Isten megszűnék a munkától? Miért lenne szüksége pihenésre? Visszavonulás? A teremtett világ magárahagyása? „Mozdulatlan mozgató” elméletének kinyilatkoztatása. „És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából.4-2. Az eső jelenti az ideák alászállását a földre. Ez mit jelent? „Teremté tehát Isten az embert az ő képére.” (Gen 2.7 Mózes I – A teremtés Hogyan illeszthető ez össze az eddigiekkel? Mózes I – A teremtés Philon: eddig voltaképpen csak az ideák emanációja folyt. a mikor teremtettek. valamint földi és halandó testből teremtettetik. Mózes I – A teremtés „Ez az égnek és a földnek eredete. mind az egész földön.”(Gen 2. hogy ezen ideák lenyomatai az anyagban létrejöttek volna. Mikor az Úr Isten a földet és az eget teremté. Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket. Még semmiféle mezei növény sem vala a földön. és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Az első. a barmokon.1-2. az égi embernek csak mása és töredéke.”(Gen 1. A nemek kettéválása (Egyből Kettő) még nem történt meg Platón is hasonlóan gondolta Mózes I – A teremtés „Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját. de földből . mind a női tulajdonságokat. megszűnék a hetedik napon minden munkától.”(Gen 1. anélkül. Így lőn az ember élő lélekké. Azonban pára szállot fel vala a földről. s még semmiféle mezei fű nem hajtott ki. az ég madarain. romolhatatlan lelkét fentről kapja.4-6) Problematika: voltaképpen két teremtésről számol be Mózes I.

mely hatalmas vala és kiváló az ő fényessége. és betölté az egész földet. Az apostolok 21 levele.34) „Akkor eggyé zúzódik a vas. csak Dániel „Te látád.” (Dán 2. és letöré azt az állóképet vas és cseréplábairól. a mely leüté az állóképet nagy heggyé lőn. amely kéz érintése nélkül összetöri ezt a birodalmat? Görög nyelven. („tektón”). és helyöket sem találnák azoknak. hinduizmus) Mit jelent a kő. előtted áll vala. és lőnek mint a nyári szérűn a polyva. cserép. Az Újszövetség Az Újszövetség iratai Négy evangálium (Máté. hasa és oldalai rézből.35) Dániel könyve Ezután következik az álom megfejtése: Dániel könyve Négy birodalom következik egymás után A negyedik birodalom erős lesz mint a vas és törékeny mint a cserép Szembetűnő analógiák (Platón. i.sz. négy öccse van és több huga is.” (Dán 2. ács. de még inkább építőmester Jánostól veszi fel a keresztséget a szellemi újjászületés és megtisztulás Jézus élete .való teste már halandó. részint cserépből valának. Lukács /szinoptikus/. és ímé egy nagy kép.50-120 között Kanonizációs vita 141-367-ig (Alexandriai kánonjegyzék) 46 ószövetségi és 27 újszövetségi könyv. Nabukodonozor király álma. és az ábrázata rettenetes volt. Nazaretben vagy Betlehemben született Eredetileg apja mesterségét folytatja. oh király.” (Dán 2. ezüst és arany. János) és Lukács műve.31) „Annak az állóképnek feje tiszta aranyból. melle és karjai ezüstből. ez a kép. a míg egy kő leszakada kéz érintése nélkül. 32-33) Dániel könyve „Nézed vala. és felkapá azokat a szél. lábszárai vasból. Márk.” (Dán 2. Jézus (Jósua – „Isten segítsége) József és Mária legidősebb fia. Az a kő pedig. senki nem képes megfejteni. és darabokra zúzá azokat. az Apostolok cselekedetei. János jelenései. réz. lábai pedig részint vasból.

de ez a helyettesítő megváltás csak akkor válik valósággá. Testvéreit is említik.1. Krisztus áldozati halála minden embert megszabadított a bűn hatalmából. hogy mennyi időt tölt Jánosnál (őt Heródes végezteti ki. „A bűn zsoldja a halál” (Róm. miközben sírja üres. majd három nap múlva feltámasztja és az égbe emeli. Jézus élete Jézus élete Jézus élete Ádám – az emberi nem ősatyja . Ez csak isten kegyelmétől várható. Nem tudnak arról. A megoldást Pál apostol szállítja. (Halálát követő harmadik napon feltámad.) (Többek szeme láttára a mennybe távozik. Jézus élete . Isten kinyilvánította irgalmasságát azzal.3) és az evangéliumok (Máté 1. Bűnét mindannyijan örököljük (eredendő bűn) Ádámnak le kellett mondania a paradicsombeli örök élertről és alá lett vetve a halálnak. ha az ember Krisztusba vetett hitével befogadja az isteni kegyelmet és ezzel valóságossá teszi önmaga számára Jézus élete Eredetileg Pál (Róm. gyógyít Írás nem marad tőle Sikere szálka a farizeusok szemében Elfogatják és istenkáromlásért indítanak pert ellene. hogy Mária egész életében szűz maradt.szimbolumaként Bizonytalan. Dávid törzséből született.istennel szemben engedetlen volt.1 és Lukács 3. hogy Jézus természetes módon. Pontius Pilatus római procurator hozzájárulásával keresztre feszítik. Ez magyarázatra szorul.23) is azt feltételezik.) Isten engedi fiát szenvedni és meghalni a kereszten. miután János megrója őt mostohahuga feleségül vételéért) Harmincéves kora körül kezdi meg nyilvános tevékenységét. többeknek megjelenik.23) Az ember nem képes saját erejéből megszabadulni a bűntől és legyőzni a halált. hogy mint az engesztelő áldozat helyettesítője az egész emberiségért kínhalált szenvedjen. Rajta vannak a kivégzés sebei. hogy fiát emberré tette és megendgedte. tanít. ami legfeljebb három évig tart Galileában vándorol. 6. ételt vesz magához.

elítélik az ariánus tanítást – egylényegűek. Elkerülhetetlen volt a szeplőtlen fogantatás tanának bevezetése Krisztus azonban nem csak az isten fia. Istensége szerint lényegileg egy az Atyával.1. hogy neki magának mentesnek kellett lennie tőle. 325) dönt a kérdésben. Krisztus egyetlen személy és Mária az Isten anyja. Efezusi zsinat (i. mint egy templomban. testből és lélekből áll.Ahhoz viszont.30) Miképpen kell elképzelni a részleteket illetően a Fiúnak az Atyához való viszonyát? Két peremlehetőség létezik Krisztus isteni erővel megáldott ember (isten volta válik kétségessé) Krisztus isten közvetlen megjelenési formája (isten ez esetben meghalt a kereszten) Jézus élete Bonyolult problematika. 318) A Fiú nem lehet egylényegű az Atyával. „Én és az Atya egy vagyunk” (János 10. homoousziosz. Hatalmas vita. Ez a természet nem egylényegű velünk. (Kol. Níceai zsinat (i. Mária csak az ember fiának szülője. A nesztoriánus tanítás Dogmatikai viták Nesztoriosz konstantinápolyi püspök megoldása (i. aki tökéletes Isten és tökéletes ember. dogmatiai viták alakulnak ki. A monofizita tanítás Dogmatikai viták Eutükhész konstantinápolyi püspök megoldása.429) Az isteni fiú úgy lakozott Krisztusban. elítélik a nesztoriánus tanítást . 451) tárgyalja a kérdést és elítéli a monofizita tanítást. embersége szerint egy velünk. Az Isten A kereszténység alapelvei Az Isten az egyetlen öröktől fogva és mindörökké változatlanul. Krisztusban két személyt kell elképzelni. Az ariánius tanítás Dogmatikai viták Arius alexandriai presbiter megoldása (i.sz. – Krisztus egyidejűleg valódi isten és valódi ember.15). akitől a mindenség és minden ami . Khalkedóni Zsinat (i. Krisztus nemcsak hogy egyetlen személy.A két természetben egyetlen Krisztus létezik.sz. élénk érdeklődés közepette. szükséges volt feltételezni azt. 431) dönt a kérdésben. kizárólag önmagától létező. hanem maga is az isten. de csak egy természete van. abszolút tökéletes lény. Maga is teremtmény.sz.sz.sz. hogy Jézus meg tudja váltani az emberiséget a földi nemzedékeket örökletesen terhelő eredendő bűntől.

Bármilyen ítélet mások cselekedeteinek Istennek tetsző voltáról érvénytelen. hitetlenséget tükröz isten terveivel és szándékával kapcsolatban. Jézus A kereszténység alapelvei Az alapító kiemelkedő szerepe a tanban (Khrisztosz – a felkent) Nincs saját szabadulás. mint magadat” (Máté 22. (Logikai eretnekségek) „Az Úr útjai kifürkészhetetlenek” Szentségek A kereszténység alapelvei A kegyelem eszközei. Római és Görög egyház – hét szentség Keresztség Bérmálás (megerősítés. ha a személyes kiszolgáló érdemtelen. Ez csak isten kegyelméből lehetséges. akkor is érvényes. mitöbb. Az egyház szolgáltatja ki. A szentségek Krisztus ereje által hatnak. „Szeresd az Urat.39) Legfőbb tanításai Az idők végére vonatkozó tanítás (eszkatológia) Az utolsó ítélet A kereszténység alapelvei A holtak feltámadása Érdemeknek megfelelően örök üdvösség vagy örök kárhozat A megváltást az ember nem képes saját erejéből elérni. mitöbb.37) ”Szeresd felebarátodat. Ebben az esetben minden saját erőfeszítés értelmetlen.abban van függ. bizalomhiányt tükröz isten terveivel és szándékával kapcsolatban. teljes lelkedből és teljes elmédből” (Máté 22. felnőtt hívőknek) Oltáriszentség. igazságossággal és jósággal. A világot Isten teremtette a semmiből és Ő is kormányozza. a te Istenedet teljes szívedből. Úrvacsora Bűnbánat (gyónás) Utolsó kenet (az utolsó bűnbocsánat) Egyházi rend (pappá szentelés) A kereszténység alapelvei . csak Jézuson keresztül.

Világi orientáció. Az iszlám Mohamed magát nem új vallás alapítójának gondolta. belenyugvás az isten akaratába. de nem az Egyház tekintélye. Örmény gregoriánusok /4 millió/ A nagy egyházszakadás (1054) – a római pápa és a konstantinápolyi pátriárka kölcsönös kiközösítése. akiben és aki által folytatódik és beteljesül az isteni önközlés.Reformátusok Házasság Keresztség Oltáriszentség. Jelentése – „Az isten iránti odaadás. a pápai és püspöki hatalmat és az egyház vagyongyűjtését. Etióp keresztények /20 millió/. Jézus egyike a prófétáknak. A katolikus és a protestáns között. hanem olyan isteni küldöttnek. 114 szúrából. A hit alapja egyedül a Szentírás. a papi cölibátust.” Mohamed. pápa egyházfőségének elutasítása /ma 150-300 millió/ A reformáció (Luther 1517) /ma kb. nincs aszketizmus. Mindenki maga értelmezheti. Nincs a kereszténységhez mérhető magas etika. A zsidó valláson alapuló monoteizmus. szül 570 körül. fellépése 610-ben ekkor kap kinyilatkoztatást Gábriel angyalon keresztül Allahtól az Irgalmastól és Könyörületestől. megmarad az egyház hierarchikus szervezete. 450 millió) Az egyházszakadások Az egyházszakadások Az Anglikán Egyház kiválása (1540) Elveti a szerzetesi életformát. értelmezése kizárólag szó szerinti. Úrvacsora Efezusi zsinat (431)– Nesztoriánusok kiválása (ma néhény százezer hivő) Khalkedoni zsinat (451) – Monofiziták kiválása (ma egyiptomi koptok /8-9 millió/. A Korán . közvetlenül Mohamed előtt. Szerzője maga az Isten. 650-re lesz kész. fejezetből álló szöveg. Szentháromság tan elutasítása. Egyszerű rituálé.

Mekkai zarándoklat (aki képes rá). meghatározott időpontban. Napi ötszöri ima. A hit öt pillére A pokol és a paradicsom Pokol és paradicsom A „szent háború” Pokol vagy paradicsom a végállomás (ez utóbbiban duzzadt keblű szüzek várják a ideérkezőket).A hit abban. A böjti hónap megtartása (Ramadan). a kétpólusú világrend felbomlásával új világképek keletkeznek Francis Fukuyama – A történelem vége és az utolsó ember (1992) Samuel P. Kötelező jótékonykodás (a közösség javára fizetendő illeték). Automatikusan ide kerülnek a szent harc mártírjai is. Mekka felé. A „rövid” 20. hogy Egy az Isten és Mohamed az ő prófétája. nappa tilos az étkezés. (1918-1990) után.szd.Huntington – A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1996) Hegeliánus alapgondolat – a történelem mozgásának meghatározott és felismerhető iránya van Különböző társadalmi berendezkedéseken keresztül az államok a liberális demokráciáig fejlődnek Kapitalista gazdaság Ezen államok számára a történelem „véget ért” Hegeliánus alapgondolat – a történelem mozgásának meghatározott és felismerhető iránya van Vallás és politika Fukuyama történelemszemlélete Fukuyama történelemszemlélete . A harcnak a Próféta vallásának elterjesztését kell szolgálnia.

nyelv) és Amelyhez a civilizáció tagjai önazonosságukat csatolják A homogenizálódás csak felszíni folyamat. a mélyben ezzel ellentétes tendencia a meghatározó Jelenleg hét civilizáció A vallás. amelynek objektív összetartó elemei vannak (pl. a világ valaha volt legegységesebb állapota. vallás. mint a civilizációs identitás legmélyebb része Minden komoly törésvonal e mentén alakul ki A nyugat emelkedése és alkonya Tudományos-technikai modernizáció Klasszikus örökség Keresztény vallás Szekularizált állami berendezkedés Huntington történelemszemlélete Huntington történelemszemlélete Mi a „nyugati civilizáció” legfőbb ismertetőjele ? – több válasz Sikereit a szervezett erőszakban (tud/tech előny) való jártassága biztosította A Nyugat hatalmának a csúcsa 1914. Összes gazdasági teljesítmény 83%-a (ma 49%) A világ szárazföldjeinek 50%-a (ma 25%) A világ népességének 50%-a felett uralom (ma 13%) Huntington történelemszemlélete De megmaradt a katonai fölény Huntington történelemszemlélete .Különböző társadalmi berendezkedéseken keresztül az államok a liberális demokráciáig fejlődnek Kapitalista gazdaság Ezen államok számára a történelem „véget ért” Központi fogalom a „civilizáció” Huntington történelemszemlélete Ezek a civilizációk a történelem igazi szereplői A legtágabb kulturális entitás.

de soha nem érinti az adott megjelenés primordiális. A Hagyomány időbeni megjelenési formája a vallás.A jelen legjellemzőbb globális eseménye a vallásos felbuzdulás A mélyben igen jelentős civilizációs átrendeződés folyik. Tradicionális létszemlélet A jelenségvilág létrejötte. erőforrásokat gondosan tervezni Technológiai/katonai fölény végsőkig való őrzése Latin-Amerika és Oroszország integrálása a Nyiugati civilizációba A nyugati civilizációt az USA őrzi René Guenon (1885-1951) A tradicionális lészemlélet fogalma Tradicionális létszemlélet Nincsenek „metafizikák”. A tradicionális alapállás. mint létforma. A Hagyomány időbeni megjelenési formái sorában a későbbi forma sok esetben érvényteleníti a megelőző formák időhöz és térhez kötött elemeit. A Hagyomány időben és térben (koronként és kultúránként) más-más formában jelenik meg az adott időszak sajátosságainak megfelelően. magasabb értelemben a Hagyomány a Szellem időfeletti jelenléte. a Nyugat térvesztése Képes-e a nyugat katonai fölényével ellensúlyozni a demográfiailag sokszorosan gyorsabban fejlődő iszlám világot. csak egyetlen „Metafizika”. Istenből. időfeletti magját. illetve a gazdaságilag feltörő ázsiai civilizációkat Kína kérdése Mi a teendőnk? Huntington történelemszemlélete Defenzívában vagyunk Sorokat zárni kell. Tradicionális létszemlélet Emanáció Isten által. ennek neve Hagyomány A Hagyomány a valóságról szóló hiteles és univerzális információ. a szakrális filozófia. Istenben jön létre a világ (léttöblet problematika megoldása). .

Hierarchikus elhelyezkedés Istentől való „távolság” függvényében. egyre alacsonyabb kasztok uralkodnak. hivatalnoki Gazdasági Szolga A tradicionális társadalom Megfelelésben az egyes egyének létmódjával. A jelenségvilág „önmozgása”. Szigorúan hiererchikus társadalom. Szellemi Katonai. Az emberiség négy korszaka Transzcendens irányultság helyett világi orientáció A mennyiség uralma A világ szolidifikációja. görögök (Hésziodosz). az abszolut. Funkcionális hierarchia. „távolodás” Istentől. Előre determinált és ismert folyamat. korlátozásoktól mentes létbe. másodszor pedig mint groteszk jelenik meg Az idők jelei Az aranykori vallások vége A régi és az új vallások Buddhizmus vs. A társadalom bomlása felülről kezdődik. A feladat: visszatérni Istenbe. Hinduizmus. János jelenései. majd „alulról” történő felpuhulása Az ezoterizmus divatja Minden jelenség egyszer mint valódi. Távolodás Istentől. Dániel könyve. Egyre rövidülő korszakok. hinduizmus .

mi merültünk alá ezért már más törvények vonatkoznak ránk. taoizmus Újszövetség vs. A régi és az új vallások . végleges ítéletre Az új törvények gyakran ellentétben vannak a régiekkel Az új törvények az érvényesek Nem az örök törvények változtak .ezek esetleges változása egyébként definícójukkal is ellentétes lenne – hanem mi változtunk. Ószövetség Közösségi megváltás helyett egyéni megváltás Etikai normák változása Az univerzális mérték elvesztése Nincs mód abszolút.Konfucianizmus vs.