P. 1
Gertrud Franck - Novenytarsitas Az Ongyogyito ben

Gertrud Franck - Novenytarsitas Az Ongyogyito ben

|Views: 407|Likes:
Published by turulfi

More info:

Published by: turulfi on Feb 19, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/09/2013

pdf

text

original

MfCIIJ'4r51iU

'3iZ OQgyogyitij vetelQeDy~sbelt

Gertrud IraBek

-

---

-

-

_ ....,

---

( Biof~zetek

A 7..biofuzetrdl

Tartalom

A sZ'erzo neve m6ds.zere - ha ujoak szanut is - mar nem ismeretlen a hazai kozonseg

es

elott. Az ongyogyito kiskert cimii konyvevel esztetlan sikert aratott, tehat az eljanis - a ·4-alajtaka'rasos termesztes, a. soronkent mas.~ haszonnovennyel beilltetett vetemenyes "~sm6dja - irantigen nagyerdeklOdest
1I'ek velemenye .kiilfoldiin is, na'lJik a termesztesm6degyerteltalaj-esegkajlati adott-

"ero

~.a a tapasztaiatok is elrtssagot azonbao csak .,6dositO h~nyezo'ket - ·6bwja a. feliileti "'Dveo,ybirsitas

6 Minden sorban mas DOvenyfaj 12 A felilleti. komposzhUasr:61 16 A gyogy- 6s f1iszemfivenyek JdTAlii birsd

A mil e_r-edeticime Ge_rtrud Franck: Der Miscbkullurengarfen Anleltun.g zur p:l1aktischen Durchfuhrung ,C) Gertrw:l Franck, 1974
Sor:filza'fszerkesztt'l Lelkes Lajos es Wenszk y F'ordltotta Alfolcly Boruss l~t'l'anne IJlusztl'aita V. Nagy Enik6

Agnd

r Hungarian ETO 631.95
58l.5

translation

Alfoldy Boruss [S1V~\nrl.e

ISBN 963 232 076X ISBN OZJl ~~86X

Gertrud Franck
Szedte es nyornta az AU"oldi Nyomda A nyomdai rnegrendeles torzsszarna : 6194.66-13·3

Keszi.iJl Debreeenben, az 1985. evben Felelos kiado a Me.zQgazdasagi KOl'lyvk iado Valtalar igazgiiloja
FelelOs. azerkeszte Gallyas Csaba Szerkeszta P. S~bados Katalin

Novenytarsitas
az on,gyogyito vetemenyesben

Miiszaki vezelo Asb6thne Alvinczy Katalin MGszak.i szerkeszt6 .f'Jejjas Maria Sorozattervezo Kiss lstva n
2,25 (A/5) Iv terjedelemben 1985. apr iUs 23-an K&-zlil.t ,az MSZ 561-59 es 5602-55 szabvany szennt M~jelent

Nyomasra engedelyezve

MG~20-pl

Mez6gazdasagi Kiado Planetas Ygmk Budapest

"

kert~erl k'0iJl1yeM megvalosil~ hah).' , , '" , '~$"i~;'tTfb'e:r~saz ~llattapi';ilk0xasab~1 K.iiilQU'lVa' rr1.¢gngYdgek,nog,l"a" ~:Q'~~BiY~~ ax ismet't Qe:ltlff't~lrni anyagoiwn, ).'it~.min'9~;0n ~~ ,kJvul ,~ ;l%).J,¥ijfl saJ.ates anyagQkatis tarbaJi'rlaZ;naJ<., <lme''t)'ek,megnatarOZQtt,egyehte.imfi!$n 'roeMU~f;:lith:Ho Oatas.t f~jten¢kk i, 'BZiilKeti3 saj?t0s~l"daJd'Q~sagbkilt l)aszllosltja'a R1ciuslszerak::er~ben lis ~ k~r~J'fl.~ara" A,kiYlafiuqZ(J Hove:I1'Ye~etio[yan tiirslt4sb;:tn ken ~I(cujdez;:n'l;"; h@g.~m:in£le¥~i.\,<.pozitfv Mtassal J~hesse(L a S2!elrrfszedJa(a, "
I

~~¥ ~1¥~il1.

,

.~'megfig¥ele~e.~~t

~:jr~hcl,~,tfert,!am¢.IyMrmelyil< .

;es :szgmos' Id:serletet

ert6helve.

kJa,fukitottak

;wff&.~(;I1~ek~9zre"t~h~ a fajo,k;~or:otllf0.t).~iv4ira,- . k;Q%~sa:eto 'a,,~'t ' '~ge.sZiseges efiy~ns.ulyat' is, . A hovenyta(sft~'S ·erel1ffPlcsak; a vegyesen <11tehtieh~tt o:Qv4IlY~ ',feltk ~egiYmasr~h'ata~a~ v\:tsozi, figy~lemb.e,hatlem azegyes l'loven~ekne:k ,tI, ti!4laJ1~l~~~mli!f;.nt.a,m.as~tott. ii~f:Iyeit is, . Alciitpn£iH¢, g.yoM.ffu~fadNft'nY'0khas'Znosula.sat a talajbap qg;y. segjthetjtlke.10.1togy ~.kerteteg~sz·~:v~ITat muveljiik:, nem hagyunk nSyehy,, n1eritesletilflete~et~'* Ebbo'j' ~zata'pelyb&t kove'tkeziis., h0,gyolY<':fll ~'l.. ~TM Isor~ozo~et keLLha;gsmunk, aineLyekbtm Iehet6vevalik az,egeszevitala} ,ti;t\k"a:r~s,W. felQt~H kompciSZ'NUats, k~rtb61 kikeri:i:l6 millqen€i:1kalrnas A o£..v,enyi ·anya.g_ot ta,laJt.akaJ1;1.sr;a, hasznalunk Iel es Igy'kO!mposztfrUuk {las~.IJ1~g:ft kQrhposztflhtssal ~s aital:ajtakar~ssalfoglalkoz6 f,~Szt.).ezze1 lel;lefove t~ss:zijk a n5veny.:e.1<', f;:bJyamatos tapanya,gelhilasates a ,;tra.ts",rt1!,{r psak a. (l(),v€'f1ytaps~tasos muvylessel kia;Jakulo: humuszhtlaj ,~ (htoriclil:?<as~U es(~ontartdsiiJ jelenfi, JeIetlt6~ rnunkamegla.karrtassal
,I

l'

I'

'.

,

I

-

-

I

;eg.Y,b(,i~:qtve."

m,tJk@.qeseven magu;' aN'ert &pridoskodik -az
m1i'~lI<nak,--'·, ~8'
:s'4tiretelh~ri ..

Lgymip<!a

'f),Qcvenyve.delemrol.mind

(az em,be,rk,iiJzre~ egyik n0vepy l1y{Ijtja a a ~e;rteszill ¢geszseges n,Ov6iJyek bpseges termeSe1 a tnlgyazasrOl

At egyes I10v'$flY,ek, 'e;hetn~k,: ~'c" kedvez6 h<.t'tlisu es' v~~ltnez6
~- a
~

' t;irsnovenyek,
I

nQ.venyek k;irtev61t riaszto,ilL ~6'fok~6it ~1h'arft6fitibk" , A kel't~sinek tefuH rremaz,dp ~~lig0'nd;;;ilkoclniar hQgy mil¥illll)~\~ II'V~flyvedi), s;7iejll1asZ\rtal~()n a.z eg;yik v~y a masik b~te,gs~:g va:gy k'O;17:-; ~ev& eifen, hanemazcn, ho~y~mnyetJ llovel1yt vessen vilgy uT'tessene&r @~%>ttfap'$Z0Jl1sz:¢dsagaba. (Keves elyan n.6veny van,am:el'yik'az6rt'!lern t'~rsfthato,. me'ITJ&Mcis'hatassal van a ma)3,ikra,.,J
I

sz,'Omszed

,A
:S~t!i

i19venYt:a.rsit~s mOdszefi6hek alk$JmazasakoJ

mar regen

tesn~k 'tan;j~k :a.k~r0l1baiQf?sz"ernoveny~k (gyogynovenyek) i{,uloRosefl, fO[\tci.S sz,etep¢, vanafnustatnak (amely ugyancsak

tiilrmesze~ beiflalii-

se!;w;. mzekr&t aH~egffile'l(§b@lyen majd reszletesebbea lesz szp:. . ", Bh'Jjf!na 'j-pvid 'atte'l<lllh~sb~nGsa¥ arra szeretr.i:ehk meg rllltl]Jtl:!tni,
Ilo¥y 'a,.nuyenytarsitas 'rnodszerenek kovetkezetes rr1egva!osi.tasa jelenl($s~n'l'lJtilg:konn).Jij·a kert1: niUrjkat.amint azt szamosgyako(iatialkah ma~6Ja. ma.r taliYds:ttaltq, , ~etn:elitlkl~szn{flt,m:ajd Q,lyalikertmu:vel6k., akiket mindezek a.szemp'ontilk az ,eljaras! kJpr6M1asanal);esztetnek,

gy6©:·mov.eny), de ,ni~-&g-yogyn6:vl~nyeknekis megvan a magu.k jelent6~

. A, kUf~tlboZ'0 hovenyt'ajok cIBltudatos tarsHasuv¢gett a SZQldisnsrpo, j}~ull:Ura;s,~gya.gok:re:nds2;ererola sO[Qnkentielrende:zeSlfe tUunk at oly madan, hog:Y a tarsitott . .noyenyek,a, legcelszerubb sortavol.sitgra kettllj~n'ek ~g,Y'ma'smelle. , Az egyes' ~ovenyek fOld felettiteszeifLek (pI. az Hllttanya~uk.ev,t'g) r eg~maslk f10venyregya.koroltkozislT)ert haQisan kivi:il agyok-ei'z6na~ ban ~Ty~n)(f;5s~lo haMsoR~tt~ keyes&ero~tosak, A~e¥N~s n?~,e~'y~~ ·k1li'.IoflJ5o~pk@ppen haS~njltJak a tala] tapanyag~~szlet~t, rn?s-m~
i

4\

-

,

Mi:ut~ az elo:l:&j;~hem -r6'Vi~ehfelv~l01r\1k -<,1 n~v~1'IYmf>$ltas~s ker~ml1i~ veie); Jehet,esegeit is va:rhat0 ~redmeny;eit,a: kevetkez:Cikil;len utm tltat.ast, '~'4unk if! ,!l\Ods.z;pr'gyak (frtati a)kalma:zas;;ihpz; esc k!fielHtjk;,az ~hl;ieZiS2L~k~
oSege$ ismt-fe.t€;ket, t - _-, .' ,' "',,' ,', _ ' " .. ~ bio16gta;f gQridol'kJ'lz:*su~ertes7; tiSQ:taliart va:p ve;le"h;ogy a n,p-ve,JIY. ri'lift;t1eJll el§:;tfuhWQiQj:al,fJg~s~segj .i:illap:otates term8ck£pess,egef 'p.talaj" , hitJmus-ztiartalma' esaz ~geszseges talaleiet h!!-taftl:zza meg,. A tala:j~Uap',,*i: ja,:v;itasa.i1~& el$.o 1¢I1t}set a folYa,r:t}qtJ:js ni,{t'Ye16s" \\agyis "3 m~gszakWas ' n6lkiIli nO-IVeAyb0rttas jeJentLEz, 'nem 0supan a talajrels:61l1,Yedehtw mi'aJt to;QtP.S~ h:tjrtetn azett is, h.o:gy '~,gyo1;,~rzet llaridoan 5eM_[6~fta,1J, a 'talajt, es oiD,ven;ylg,y.OkereRbenclew0 kUl'oh'boz;ohatoanyagbkmieil0hb:' e.g fei¥aQit~tosa:1'I a taJ~jba: .(he!y¢~ebben:a.tillaj.lak6·mjkrDstervexet~~· h~:i.Jker:i11j¢nek. ~ nov~nyget :k0zremfikodesevelalaklilrrak k:i' a /talaj"ele~ 'Se'rkenles:i}fleZ' es, fennta:rt~sahQ-Z p¢Hd:j'l;5zh::etefleh1tfVeg:o- e'$ yf.z,:tarQIO' ¢6nisb1('l~1;Ji;i;venyek uhi,fl'~ta4aJban ma(aq6gyOk6I'res2.;ek '4s, ~g~tb maradva'fiydkh.0Zza~aru:hl~~K;'# ta1ajlak6 sil~tv.ei>;etek :~pl<ih!k> ~11,a:t:~s'afiQZ:, a k5,\letkez6,~~nrH.'iSZ~ett' rioveHynekpedi-g,sz:,Uks-zge van it vis:szanagytltf, 'f;aif;aj.ell~,rPzr&s",d\~tos l;Jakt&tiumtilrsuJasftt. .'

,

d

a

.' " .Jl\ tak.:j ':a.Uand,6b6d+pttsag,at fena!' ktHQnbol6 okok ind,pk;Q'ljak, Tal'<l'SZltalat-a1nk" c&zednt a ,t~laj'bo.ritas iegcelszerlibl;J IU6dJa az, "h@g~,a 40':_JJO em sz~tej;. ,sorkQLJokeJ pal1ajjaL,vefjtik be (;f.parajijak jg:en jo-a ~siTii~asi. 'el1ilye, olcs-,6 aV'etO:ma-~_ja,aTe¥61zele J61 arny~1{(11,vedelmet nyujtsza~9s -karteV'o' :elJei:l; is, l1-~tn ut{),iso :s'Zelilpont, hugy !ntHyt~rl {lc (a:la:Jba~dtQ10, de higy _allom~rl'y'lJ eS. szaponirrt taftalmaz0: ,gy6kel"z:~te

van),

.

.

A, tW'skul tunis m U\rele'.sszellem&beA Lord Itsun kke11q gO'l'la$5t'~no¥en yi s:()ffen'dcle1 ved6~zQmszed~a;g(ikk iata kitasa fa. .. A' kerf' vetesteivfi pl. ct, kiivelke:zo lehet : at t. e:s a: 2. parajsor k:5zott - sargarli'Pa; a2. ~R a ,3. ·p<j.raJsor k0Z0!t - hagYOla;, a:],. 'es'a 4.'pa;r'aJsor Kazal! -~ s'argar~pa.;

:Mihdezen: :feli}la para] .koztes termesztese a;kuLh1-rak,CtHszeru es ~.e¥es:rnll'rik<trafbr-ditast igenyl0-Fenclj(h tesZJj leJ-i,ehYve·,Ebhe, a f~ndb~ ~r nagY-OM]Qonnyen beter;vefJvh6Kl az ,,:t~azf' to1dsegfe'lek (a' kert, {!ervetia:sd~a..I 8~ 19.0 ldalen )_ A. 'P?-F<ij~~ttes' vett¢sevel egy id:6tie_H2f rabbi $o['dse,gfelt~tis; eJ,vet.l1etjlJ'~, tiltethetjul fa' nagymat, norsot'(abrurgonyat, a salatat, ,a retket •.

~k.rtt~~.l. vagyi'

~j~
a

a 4.BS a25;. -pnraJs0t koz~tt ali

ellep i a teTtiJetet fenntaHjuk
p'al,8.n

ez 'az elre.ndezes keJlcsoJ1'oS:vede'itnet fl)'ujt a sargarepa~ es a hagYlTIaJ~g,y
"

a pavad'iesom-

"o,,;nY«kep

"

5, es

,!-,6,

parajsor
, -.

tazasra; koz5tt - sargarepa{ez!a k",ltl:lra a paradiQslllmot veflp szpmsietl$~cg).

o

i'I'Z

felita eg)' mdsik vetestervre " I, a 2. parajsor KOlOH a sorkozt zeller es palantazasara tartjuk szornszed vedelmet rozsda ellen, a rnasik

es

karfiol kesobbi fenn. Az egyik nyu]: a. zellera kaposztalegy

hernyoit

harit]a

el;

a R.es a J. parajsor kozott

fejes salata es h6napos retek vegyesen. A salata biztos vedelmet nytijt a
bolhafertozes ellen. a teriiletet az uborkanak tartjuk fenn.

igen fontos szempontja tovabba, hogy az egyes novenyfajok vedelrnet nyujtsanak a szomszedos novenykulturanak. Ennek a gondosan tervezett soros elrendezesnek egyik nagy elonye - es ez a gyakorlatban nagy konnyebbseget jelent -, hogy a pontosan elhatarolt sorok mindig szinte naprakeszen szabadulnak fel a soron kovetkezo kultura befogadasara (bizonyos novenyek helybevetesere), es mindig nyilik tcvabbi lehetoseg a tarsitasra (reszletesebben lasd a gyogynovenyekkel valo tarsitassal foglalkoz o reszben). A salata az egyik, barmikor felhasznalhato tarsltasi partner. Megfigyeleseink szerint a retektol tavol tartja a foldibolhat, emeUett a kello

a

3. es a

4. parajsor

kozott

de kozben celszeni teposalatat termeszteni (par centimeteres kotesben),
ugyancsak retekkel keverve, az elobb

t6tavolsagra kiegyelt salata jol benovi az iiltetesi hiba vagyegyeb karosodas kovetkezteben keletkezo hianyhelyeket, gyorsan fejlddik, nagy es Kemeny fejet fejleszt (a helybevetett salatan soha nem tapasztaltunk
tetvesedest vagy lisztharmatot).

emlitett celzattal.
(A teposalata helyett semrnikepp ne ik tassunk be kerti zsazsat, Az indokolast a fUszer- es gyogynovenyekkel va16 novenytarsitasrol szolo reszben

<Ii

4~.es az 5. parajsor

kozort

kozoljtlk .. ) Fejes salata (II. Iiltetes) es korai retek ..

Arnik orra az uborka indainak sziiksege lesz a teruletre, addigra mindket

salatavetes lekeriil onnan .. az 5. es a 6. parajsor kozott a teriiletet a karfiol vagyesetleg a komi Fejes kaposzta es a zeller egyilttes kulturajanak tartjuk fenn. A zeller veda hatasa ertelernszeruen az osszes kaposztafelere ervenyes. Ez ut6bbi tarsitas] terv abb61 indul ki, hogy a korai kaposztafeleket idejekoran lehet betakarftani. s igy a zeller a szarnara szabadda valt tenyeszterUIetener6teljesen fejlddhet tovabb, es rnegfelelo nagysagu gumot kepezhet, Mindket pelda vilagosan szemlelteti a novenytarsitaslenyeget, vagyis az olyancelu soros elrendezest, amelyikben mind a ter- es tenyeszidoigeny, mind a kel16 id6pontban

Az - egyebkent igen hidegniro - korai para] helyett mustar is vetheto, Megjegyezzuk azonban, hogy a j61 arnyekolo, dus Ievelzetu para]r61. kar lerme Iemondani. Arnyekaban kitilnoen fej16dik minden zoldseg, lekertilesekor pedig j6 alapot ad a kesobbi sikkornposztalashoz (mulcsozashoz), Ez viszont a kovetkezd evi zoldsegkulturak tenyeszteruleteul szolgalo talaj j6 egeszsegi allapotat, tapanyag-ellatottsagat, vizgazdalkodasat segiti elo, A mustar mint takaronoveny ugyanabban az idoben vetheto a parajsorok egyelore meg szabad sorkozeibe (az allando talajboritottsag kovetelmenyenek eleget teve), mint a mar emkel16en siirure vetjiik, S nehany boritja a talajfelsztnt. A talajjavtto takaronovennyel szernben tarnasztott igenyeknek a rnustar minden szempontb61 megfelel: koran vetheto, j6 eloveterneny. gyokerei dusan behalozzak a ta lajt, meg6rzi a talajnedvesseget, elrraszrja a csigat rnustarmagot !itett tobbi korai noveny. Az igen gyorsan csirazo

nap rnultan mar nagyszeni zold takar6

es mas kartevot is, ezenkivul konnyen letakarithato, ha a teriiletet vaIamilyen zoldsegkulturaval klvanjukbevetni vagy beiiltetni. A mustarveteskillonbozd eldnyelrcl egyebkent a gyogynovenyekkel kapcsolatos reszben meg b6vebben is szo lesz. Rendkiviil fontos. hogy a tarsitas elve a kerteszeti evad kezdetetol ervenyesuljon, tehat a terrnest ado novenyek azonos idoben. egyiitt tenyesszenek olyan novenyekkel. amelyek a fejlodesuket segitik , a szoml)

valamennyi

noveny a neki megfelelo

valo betakartthatosag szernpontjabol szomszedsagba kerill. A tarsitas

szedok egymas javat szolgaljak, egymasnaksernmikeppen sem artanak. Az ennek szellemeben kialakitou, jot beosztott kert - ahol az egyes kulturak tenyesztertiletet jelzokarokka1 rnegjeloltuk, sot mar be is vetettiik parajjal es mustarral, nehany korai zoldsegfelevel - mar kora tavasszal szepen kizoldiil. , Hans Scherer szavait idezve: "ebben az idoszakban az»igenyI5« z.oldsegkultt.'ln.ik es a sokfele »szolgaltato« noveny - elovetemeny, koztes, zoldtragya - egymas mellen tenyesznek anelkiil, hogy barrnikor is akarcsak egy negyzetrneter teruletet kizarolag az utobbiak celjara kellett volna fenntartani". Mindezcsak az ilyen, modszeresen elrendezett, tarsitott novenyfajokkal rnfivelt kertben valik lehetove. Az egyeldre .Jiasznalaton kivti1'i" sorokba vetett rnustar, amint idoszerfive vaIik mas novenyek vetese vagy szabadfoldi kiiiltetese, fokozatosan "le~ lep a porondrol", Az egy arasznyira nott rnustart ne engedjUk tovabb noni, Addigra betoltotte a szerepet, elokeszitette a talajt. A sorok gyornmentesek, a talaj.laza es nyirk os. Barrnilyen kultura befogadasara alkalmas, s a kertesznek a megfelelonovenyvaltas meghatarozasa sern okoz gorrdot. A mustar rninden esetben talajregeneralo "masodvetesnek"

szamit.
Az uj k ultura bevetese elott levagott mustart a tarlon hagyjuk. Ez .

nem. zavarja sem a barazdahuzast, sem az iiltetolyukak elokeszlteset. A palantak gyokerei ebben .az do talajban egyenletesen es gyorsan szetterulnek. s et maronmagaban is biztositek a kedvezo kezdeti feJ~ IOdeslikre. ami a kesobbi gyors novekedes es egeszseges fejlodes feltete Ie.

Ezekben a hetekben, a rnustarhoz hasonloan, a parajt, is. levagjuk, esa talaj felszinerr hagyjuk. A para] a taplalekszolgaltatason kivill edd igte minden mas feladatat teljesitette : arnyekolt, elharltotta a kartevoket, gyokereivel behalozta a talajt, A parajt a szarba indulas kezdetekor kell levagni, tehat akkor, arnikor meg dus a Ievelzete. Kezdetben talan kerdeses volt, hogy mit kezd az emberennyi parajjal, most azonban nyilvanvalova valik a vetes masik celja: a levagott parajtorneg kepezi a leendo talajtakaras, a fe1i.ileti (helyben kesztiJe) kornposzt alapreteget, megpedig ugyanazon a teruleten, ahol termett.
A ~i?J6giai alapokon fY~~v~ kertmuve~e~beti csak a kom~.os.~ttragyazas az elfogadott, ~ feltileti komposztaJasnak a komposztgodorI.

rei szernben az az oriasi elonye, hogya kelerkezo kornposzt a leendo felhasznalasi tertileten gyorsan kozvetlen kapcsolatba keriil a talajjal, (Nem mellozheto azonban a mas Celli kornposztgodor sern.) A paraj-alapreregu takarast, feliileti komposztot ugyanugy kezeljuk , mint minden mas komposztalasi anyagot, azzal a killonbseggel, hogy azelobbire sokkal kevesebb idot es munkat kell forditarri. Az else takaroretegre kesobb tovabbi anyagot hordunk fel -~ tovabb mulcsozunk -, felhasznalva valamennyi zoldsegnoveny levelrnaradvanyat. szarat, a gy6gy- es ftiszernovenyek levelzetet, a csalant es barrnilyen gyemnovenyt. Tekintettel arm, hogy 212 allati eredetu anyagok sern hianyozhatnak a jo komposztbol, valamilyen allati hulladekbol keszitett szerves anyagot, tovabba fahamut is szorunk ra. A felhordott ujabb reteget takarjuk Ie ftlvel. igy a m ulcsozott terti let rendezettebb. apoltabb benyornast kelt. II

.' ..

A feliiIeti komposztalasrol

fungicid hatasuak,

Mindezek a mulcsozashoz a kornyezetunkben

val6 felhasznalasban

is

A gywsan elkorhado novenymaradvanyokat a sorkoz6k feluleti kernposztaJasara hasznaljuk. Azok a novenyek azonban, amelyek kozvetIenul a levagaskor nem alkalrnasak talajtakarasra (pl. a borso, az evelO nove,nyek szaru, a kerneny leveTzetu lagyszaruak stb.), allnelletileg a kompQsztgodorbe kerlilhetnek. Mas rnodon valo haszaositasukra a szecskazas nyujt lehetoseger. MInden felesleges novenyi reszt, ami nem keriilhet azcnnal fellileti kompoaztalasra, de felaprithate (szecskazhato), gondosan osszegyujtogetUnk. Szecskazasra, aprttasra tulajdonkeppen csak a kGlonosen sziwes rostn.Qv~nyek! pl. a lenfelek (Unum sp.) alkalmatlanok. A szecshizando anyagot kozvetlenUI. a levagas utan vagy Iegfeljebb kisse fonynyaszt(~tt allapetban kell felaprltani, de rnindenkeppen az eres: megindulasa elott, BegyujtesUkre akkor keriil SQf; amikor a viragok el-

.

ervenyestilnek.
A takaroanyagot vadon tenyeszd novenyek be-

gyiiJtesevel tehetjiik ertekesebbe es sokretiibbi. Idetartozik pl. a bodza, ame:l.yik folyamatosan es minden fejlt5desi stadiumaban felhasznalhans
szeeskazott takaroanyagkem, s igen hatekonyan fiasztja a vakondokat. Az ero5b61 begyujtott kUlon'bozG (oem vedettl) harasztok - megfigyeleseink szerint - tavol tartjak a fergeket, es egyben rothadasgatl6 hatast is kifejtenek. Hasznosak towibba a cickafark, a zsurlo, valamint iii vadrozsa I.igyabh, zsengebb hajtasai ..s ha rnodunk Van ra, szerezzunk meg nemi zabszalmat hozza, mert ez laziva. szelldsse teszi a mulesreteger, vagyis a feltileti kornposztot, Az ilyen.jsokfele novenyb6t keszitett takarast nero lepik el a csigak es mas kartevdk, a zold&egfe16k,.a rozsatavek, az ev.eio novenyek es gyirmolcsfakegeszsegesek maradnak, kininden fejladnek, ell. a takaroanyag felhordasa nem [elerrt ktilOnosebben nehez munkat. Az osszef nagyobb tomegben begyfljtott es felszecskazott noven~j hulladekot ott terftsiik szet, ahova egyebkent is kornpesztot szokas teriterri, tehat a fak tove kore. a rozsarovekhez, a Iiliomhoz, a malnahoz es a szamecahoz, vagyis azokra a teriiletekre, amelyeket tavasszal nem vettmk, nem vethetilnk be. Tavasszal, az ida felrnelegedesevel a komposztban megindulhat, lll, folytatodhat azeres,es a takart nov~nyek megfelelo tapanyageHatil:st es vedelmet kapnak. Ha att6! tartunk, hogy ez az eljaras sok gyommag keIeset is J~het6v6 teszi, hagyjuk a komposztkevereket a kiterites elott nehany napig kupaeban alln] ..Az anyag igen rovld ida alatt annyira felrnelegszik, hogy a -gyommagvakelvesztik a csiniz6kepesseguket .. Ismertetonkhen csupan olyan kesdeseket targyalunk, amelyek a szelesebb koru gyakorlatban mar beigazoledtak ; ezen az alaponemlitjtik meg ast is, hogy a takaroanyag beerese utan a takaroreteg alatt egeszen szokatlanul laza Iesz a tala]. Azesetleg felt5ro gyomok (m@,ga legszlvosabbak is) konnyen kitephetdk , Sajat rapasztalatok alapjan - rudy szerint egy naptariby alatt kilenc alkalommal gytilt ossze olyan szeeskazhate ncvenyi hulladek, amellyel az egesz (jelent{)s kiterjedesii) kertre felhordott alapretegre ujabb kiv<i16 komposztreteget teritettiink - azt tanacsolom, hogy minel tobbfele 13

flylltak,

lIZ

evelfik es a gyogynovenyek a magkepzddes eloH allnak,

Az osszekevert novenyi hulladekokat a szokasos medon k,eves kozetliszttel, allati eredetf szerves anyaggaI egyeb adalekokkal dusitva hordjuk tel a talajra, A takarcanyag viszonylag rovid ido alatt j01 egyenletesen beerik, tehat a szecskazott novenyi rnaradvanyckbol is bamaroaan humuszos Hllaj kepzQdik. A benne fe}lodo novenyaHomany teljesen egeszseges, es rnivel a tapanyagellatesa megfelelo, az arny6k.o!as. a nedvesseg meg(S!"zesees a talajlak6k elettevekenysegenek serkentese leheteve valik A:z oss2eszecskazott novenyhulladek-keverek - felteve, hogy a kertben sokfele ncwenyt terrnesztunk - azokat az ertekes hatoanyagekat is tartalmazza, amelyek a kartevok elriasztasat, II novenyek vedelmet szolgaljak. (A felszecskazort nyari flovenyhulblldek a zoldsegagyasok talajat takarja.) A kUlonbOzo fUszer- es gyogynoverryek egeszsegv6d5 es kartevdelhlirite szerepen51 a vonatkozo reszben reszletesehben is sz61uok.. Ismerjuk az urom, a zsalya veda hatasat, a csalan tragyaerteke! is egyben ved6 szerepet, tovabba kovasav-szclgaltatasat stb, Azt is tudjuk, hogy a mustar gatolja a fonalt:ergek tamadasst, hogy a hagymafelek

es

es

I~

fejIodese es mtikodese, a tuzo napsiites nem szaritja, az eros esoveres nern eri kozvetleniil a talajt, a takaras a161 a gyomok nern tudnak feltorni,

Mindez elengedhetetlentil fontos ahhoz, hogy a tala] j6 egeszsegi allapotat es allando terrnokepesseget megorizhessllk.

novenyt terrnesszenek a kertjiikben, tudatosan szamitasba veve az egyes fajok sajatos beltartalmi erteket, hatoanyagait, Ha ontozes valna szuksegesse (rnagyarorszagi viszonyok kozatt ez elkeriilhetetlen - a szerkesztd), a vizet mindig a talajtakarasra kelljuttatni, A takaroreteg a szura szerepet jatssza ; soha ne locsoljuk magat a novenyt, s fOhnt ne sz6rjuk a vizet a levelere, mer! a nedves levelzetet konnyebben megtarnadjak a k6rokoz6 gombak. Egyes novenybetegsegek - pl. a lisztharrnat - a mi kozvetitesunkkel terjednek el! A soros muvel6sii agyasban a zoldsegek minden tovabbi nelkul fel tudjak venni a szukseges vtzet es tapanyagot a feltileti kornposztalassal takart sorokbol. Noven yapolask or, veteskor vagy betakaritaskor a kertesz rnindig a takarasos sorokban jarkaljon, A takaras tobb celt is szolgal: rnegfelel a biologiai szemleletf kertmtiveles alapveto kovetelmenyenek, vagyis annak, hogy ha a talajfelszfn soha nern all csupaszon, akkor Iehetove valik a talajelet zavartalan 14

A gyogy- es fuszernovenyek kival6 tarsak
A j6 novenytarsltas legfontosabb alapelve, hogy az "igeny16" fonovenyek melle rnindig "szolgaltat6" nevenyek keriiljenek, tovabba figyelembe kell venni az egyes sorok tenyeszidejenek hosszat is (hosszu, kozepes es rovid tenyeszldeju novenyek). Igy lehetove valik, hogy az egy tenyeszeven beliil tobbszor bevetett, ill. beilltetett sorok celszerfi, egeszseges tatshast adjanak, Azelrendezesi tervrajzon nyilak mutatjak, hogy abban az evben a paraj masodik vetese a sorszelekre kerillt, tehat oda, ahova az 50 om szeles feluleti kornposztalast, talajtakarast tervezzuk. A kovetkezd evben a parajt a sorkez kozepere vetjtik, a zoldsegeket terrneszetesen a paraj kaze, vagyis az elozo evi felilleti kornposztretegbe. Igy kizarjuk annak a lehetoseget, hogy ugyanaz a faj vagy a rokon fajok tobbszor ugyanarra a helyre kerUljenek. (Az oszi teendokre \1'0natkozo resz ezzel kapcsolatosan tovabbi utmutatast is ad.) A. kovetkezokben arrol lesz szo, hogy a tarskulturas rniivelesben rnilyen.fontos szerepet jatszanak a; legkulonbozobb hasznositasi forma ban (keverekvetessel, koztesvetessek ill. -Iiltetessel, komposztanyagkent, zoldtragyakent) alkalmazott fiiszer- es gyogynovenyek. Arra is kitedink, hogy vajon akadnak-e a disznovenyek kozott is olyanok, arneIyek mas nbvenykulnirak egeszsegilgyi szolgalataba allithat6k. Minthogya novenytarsitas modszerenek kiindulasi pontjat is a SZabad terrneszetben szerzett (a terrneszetes novenytarsulasokra vonatkozo) megfigyelesek adtak, a fUszer- es gyogynovenyekszerepet is ez a szem lelet szab]a meg. A ftiszer- es gyogynovenyek a tarskulturaban elosegltik egymas jo egeszseg, allapotat es termokepesseget, er6teljes fej16deset. Ezeket a tulajdonsagokat a kertmtivelesben is lehet hasznositani, ha a novenyeknek megfelel6 termohelyet es novenyi szomszedsagot alakitunk ki. Az egyes fUszer- es gyogynovenyeknek egeszen sajatos tulajdonsagaik is vannak. Ezek a tulajdonsagok szabjak meg specialis felhasznalasi eeljukat; ezert j61 atgondolva kell a helyuket a kertben kijelolni, hogy ser-

kento, gyogyito hatoaoyagaik az adott novenyegytltresek hasznara vtiihassanak. Altalaban azt szoktak a kerttulajdonosnak ajanlani, hogy letesltsen a kertjeben egy kis filszeT- es gyogynovenyparcellat. Kezdetnek ez sem rossz, mert ha a gazdaa kis "fuveskertjet" gondosan megfigyeli, meglepodve allapithatja meg, hogy mennyire egeszseges benne a novenyzet, milyen ritkan fordui eia ott betegseg vagy kartevd, Kezenfekvo tehat, hogy pl. a csigariaszt6nak bizonyult novenyt ada telepitsilk, ahol jelentos csigakartetel szokott eJ6fordulni. MielOtt reszletesebben rateriink a ffiszer- es gyogynovenyekkel valo tarsitasra, ejtsiink nehany sz6t magukrol a nbvenyekrol, Fuszernevenyen itt azokat a lagy szaru novenyeket ertjUk, ameJyeket a haziasszony etelizesitokent hasznal. Kerti termesztesre viszonylag keyes raj kerfil. Szamos gy6gy- es fUszernaveny tenyessik azonban kertilnk kerftesen kiviil, s ha netan bevandorolaanak a kertbe, egyszerfien gyomnak tekintjilk oket; pedig ezek a vadon termo novenyek nagyobb figyelemre meltoak, s egy resziik megerdemli, hogy kertiinkbe befogadjuk. Ebbe a novenycsoportba tartozik szamos viragos disznoveny is, pI. a kalendulat es a sarkantyiikat evszazadok ota gyogy-

novenykent tartjak szamon, Ezt a szernleletet ervenyesitve kertlinket illattal es szinpompaval telithetik a kiilonb6z6 rnegjelenesues viragu gyogyncvenyek, mind a magunk, mind az egesz kert egeszsegenek szolgalatara. A kovetkezokben a koziamert, a konyhabanelterjedten hasznalt, a nyugat-europai klirnaviszonyok kozott minden kertben termesztheto, s a tarskulttiraban j6 hatasunak bizonyult ffiszer- es gyogynovenyekkel foglalkozunk.

oket. Ertekes "szomszedhatasaikat" a t5bbi termesztett noveny javara erdemes basznositani. A kapor igen j61 elosegfti a kelest, fokent a sargarepaet, A keles nem lesz hianyos, a kartevok elkeriilikaz allomanyt, kesobb pediga kapor nagyszerf enyhe arnyekot ad. Barrnilyen rakovetkezd kultura mellett is megtarthat6, s igy a haziasszonynak mindig rendelkezesere z5Id

Egyevesfuszernovenyek Ne termessziik kiilon "fuveskertben"

all

17

____ _3~l~fia~~ __
be b, kQzte kara llSt;,.e sargarepa,
__ .,..

...__,_

......

c~

masodVetes
.

c
__ b _

~orai _~--fe~(Q.-

~rgan:e._ ~

szam6CG1

kaporlevel, -virag, -szar es -mag. A kapor barrnilyen tarsitasban bevalt mint megbizhato, egeszsegved6 szomszednoveny. A turbolya egyeves, korai vetesfi, barrnely salatafele melle tarsithato. egesz even szedheto noveny. Mellette a Fejes salata kitfinoen es gyorsan fejesedik, szep zsenge marad, a csigak pedig nem karositjak. Eppen ezert celszerf a bevezetoben ernlitett salata=retek tarsitast harrnadikkent turbolyaval kiegeszttenl. A bazsalikomot altalaban Iadaban elonevelik. Ezt azert nem tanacsoljuk, mert a palantazott bazsalikom azonnal viragzasnak indul, s ezaltal sok zarnat- es hatoanyag veszend6be megy. Hidegre erzekeny noveny, tehat csak a kesobbi kulturak - pl. az uborka, a cukkini vagy az edeskomeny - k5ze eelszenl vetni. A bazsallkorn is eUisegfti a zart kelest, a Ievelek (uborkae) tovabb zoldek rnaradnak, es javul a terrnes

at

minosege.

A komeny es a koriander a konyhaban nelkulozhetetlen ffiszernoveny; a kaposztafelek, a cekla, a korai burgonya es az uborka kitiino

elovetemenyei, ill. szomszednovenyei. Javitjak a termes - fokent a burgonya - Izletesseget. A mete/ozeller jo e16vetelIlenye a kaposztanak. A kaposztapalantak korai fejJOdesi sradiumaban vedelmet nyujt a foldrbolha, kesobb pedig a hernyokartetel ellen. Az egyeves borsfti (borsika, csombord) legcelszerfibben a babbal tarsithato. Elovetemenykent vagy a babbal egy id6bel1 vetheto. Megfigyeleseink szerint tavol tartja a babt61 a leveltetveket, A boraga kivalo tarsnoveny lehetne, mert a kornyeker szlrrten keriilik a leveltetvek, koran es j61 arnyekol, elenkkek viragaival odacsalogatja a meheket, aminek veglil is az egesz kert hasznat latja. Sajnos igen eros versenytars, minden szomszedos novenyt elnyom, Emiatt tulajdonkeppen alkalmatlan a tarsitasra, de mivel minden mas novenyne! jobban lazitja a kemeny, kotott talajokat, erdemes szamara megkeresni a megfeleW helyet es tarsnovenyt, A kerti zsdzsa is egyeves gyogy- es salatanoveny, rnagjat elhullatva gyepszenien kel, er6teljesen terjed, ezert higy szaru novenyekkel nem tarsfthato, ugyanezen okbol elovetemenykent sem ajanlhato (ahegy errol mar a rnustarral kapcsolatban is emlitest tettunk). Legcelszerfibb a gyumolcsfak tanyerjaba vetni, A feher mustdrt itt most mint ertekes gyogynovenyt emlitjiik meg. Sokfele hatoanyagot tartalrnaz, es az igazi gyogynoveny minden pozitiv tulajdonsagaval rendelkezik. Zsenge allapotaban a zsazsahoz hason16an salatakent is fogyasztjik, az utobbitol elteroen azonban nines cslp6s ize, es a szomszedos novenyekre sines karos hatassal, A mustar barrnilyen kulturanak j6 elovetemenye, valasztonovenye vagy feltilvetese. PI. a mustarral feli.i1vetett d.:iliat vagy a mustarral elvalasztott salatasorokat a csigak elkeriilik, de ugyanigy vedi a liliomot, a szarkalabot vagy a cinniat, Mas kartevdket is elriaszt, tovabba koran arnyekot ad a tarsnovenyeknek. Bizonyos esetekben - pl, a paradicsomhoz, a fak torZSe koriili reszbe stb, - ajanlatos a tobbszori rnustarvetes (ugyanisa mustart nem hagyhatjuk arasznyinal magasabbra noni), A mustar kedvez6 hatasaban nagy szerepe van a mustarolajnak, Ojabb vizsgalati eredrnenyek azt igazoltak, hogy a rnustar rendkiviil hatekony vedelmet nyujt a fonalfergek ellen [lasd kesobb: a feltileti komposztalassal BS a z.oldtragyazassal val6 egyuttee talajtakaras modszerevel foglalkoz6 reszben).

20

t"e16 fGszermlvenyek
lOlt "fiivesagyasban"

Az evelo ffiszer- es gyogynovenyeket rendszerintaz

erre a eelra kije ..

ezenktvul hato- 6s illatanyagaik, olajuk es egyeb anyagaik n3ven mas novenyek hasznos segitotarsa! Iehetnek. Hz elsdsorban a Ievenduldra vonatkozik, amelynek viraga es levelei 'is j6tekooy hatasuak, A levendulat oda telepitslik, ahol gyakori a hangyakartetel es a Ieveltetfi-fertozes (pI. rozsaagyasba), de irltethetd a liliom-, a nosziromagyasok szegelynovenyekent is. "" Ugyanezeket mondhatjuk a zsdlydrdtaz izs6pro/ es a kakukkjurol, arnelyek szinten tavol tartjak a leveltetveket es a csigakat, KUlonosen ertekes, minden hazikertben regota meghonosodott gy6gynoveoy a voroshllgyma, s meg inkabbafokhagyma. A megfeleld helyen kitun6 segftdtarsak, pl. a szamoca sziirkepeneszes rnegbetegedese

tarsfthatok mas evelokkel, amelyek koz;ott diszito szerepet is betoltenek,

szoktak termeszteni, pedig ezek is nagyszeruen

Levagott zoldjiik folyamatosan szolgaltatja a takaroanyagot, kitlino adalek a feliiieti kornposztalashoz (emlekezzunk csak vissza, hogy az
egyik javasolt eljarasban a paraj kepezte az elso reteget l). Bar a komposztgodorben is ertekes adalekot kepvrselnek, a kozvetlen talajtakarokent vale alkalmazasuk (felUJeti komposztolas) hasznosabb. Peldaul a mar viragzasnak indult metelohagyrna levagotr zoldtorneget a szlirkepenesz ellen teritstik a szamocasorok koze. " Meg kell meg ernliteniink a kertbe "beszivargott" vadon termo gyogynovenyeket is. Komposztunkhoz (feliileti komposztalashoz) aligha talalunk ezeknei (pl. csalan, medvetalp stb.) ertekesebb adalek
anyagot.

elleni vedekezesben, Mindket hagymafaj j6 eger- es csigariasztc. A zoldsegfeleke» kfviil ajanlatos a rozsatovek, a liliom, a tulipan kOle,ill. a fak kOTe is telepiteni beldlilk. A kalenduldt es a sarkantyukdt vessilk a rozsatovek.a Iiliom 68 a noszirom ala, a z51dsegfeh!k kOllll pedig a kaposzta, az uborka, a borso es a paradicsom ala, tovabba a fak tove kore az un. tanyerba, a szarnocaa malnatovek koze. Riasztjak a leveltetveket, a vertetveket, a herrryokat, a csigakat, a hangyaknt es az egereket, ezenki;iil a kelendula meg a fonalfergek ellen is ved, Ahol pedig sarkantyuka van, ott hamarosan kipusztul a tarack ' A kertben hasznosithato szamtalan fiiszer- es gyogynoveny kozUI itt csak nehanyat soroltunk fel. A biologiai szemleletfl kertesznek arra kel1 torekednie, hogy minel szelesebb valasztekukat termessze, hiszen eppen nagy szamuk es sokretiisegiik szavatolja hatekony segitsegtiket. V6giil felmertil meg a kerdes, hogy mit tegyilnk ezzel a rengeteg gyogy~ es ftiszernovennyel, ha mar tul nagyra nottek, ill. a teeyeszldejtik lezarult? Ha minden novenyfajbol tobb novenyegyediink van, nehanyat megtarthatunk a kiviragzasig, mert a viragaik - szinte kivetel nelktil - erosen vonzzak a beporzast segito meze16 meheket, a poszmeheket, a lepkeket es mas rovarokat.

es

A leghatekonyabban azonbanugy hasznosithatok a gyogynovenyek, ha zoldtorneguket elobb megerjesztjilk. Azerjesztett komposztle elsddleges es legertekesebb anyaga a csalan, Ehhez adhatjuk hozza a hagymat, a zsurlot, ami eppen akad. Az erto kertesz ezekhez - specialls celra - specialis hatasii gyogynovenyeket is kever, pI. vagy macskagyokeret, va,gy feher ilrmot. A gyogynoveny-higtragya '(~rje~z.t~~tt gyogynovenyle) igen hatekony szerves tragya, amelyet vagy a tel vegen, vagy kora tavasszal, a kert "eledesekor" kell kijuttatni a szarnocaagyasra, a gytimolcsfak tanyerjara, a rozsatovekhez, esetleg a kesobb beiiltetendo zoldsegsorok talajara. Ezzel a tenyeszido folyaman minden tovabbi tragyazas sziiksegtelenne valik, tovabba csokken a novenyek fogekonysaga a kiilenbozQ betegsegekkel szernben. Az ilyen novenyi higtragyat kapott tala] id6vel mind sotetebbe es morzsalekosabba valik, a talajelet jelentosen fellendlil, es lehet6ve valik a novenyek egeszseges, eroteljes fejlodese, A hig komposztnak nem csupan megelozo. hanem gy6gyfto hatasat is rnegfigyeltllk, fokent a korokozo gornbak fellepesekor. Az erre a eelra keszenletben tartott erjesztett kornposztle (elsosorban hagyrnale) kiv<ilo a veszelyeztetett novenyallomany kezelesehez. A zoldsegfelek tarsitasahoz hasonloan tehat a ftiszer- es gyogynbvenyeknek mas kulturak keZe valo beiktatasaval is a termeszet nyomdokait kovetjtik ,

22

21

Egy

ev a tarskulniras

kertben

Amikor ezeket a sorokat Irom - oktoberben vagyunk - a zoldseges sorok meg mind teremnek. A terrnest mostanaig folyamatosan takaritottuk be, es egy j6 ideig meg folytatni fogjuk. Az elmondottak szerint alkalmazott novenytarsttas modszerenek tehat eppen az az egyik nagy elonye, hogy a termest folyamatosan sziiretelhetjuk , rnindig ujb6J es 6jb61 vethettink, palantazhatunk. Az eljaras alapelvenek megfeleloen a kUlonbozo novenyfajokat nem agyasonkent, hanem soronkent rendezztik el, megpedig pontosan megszabott sortavolsagokban, es ezeket a sorokat az evek folyaman nem valtoztatgatjuk, Az egeszen rovid tenyeszidejf elovetemenyek - metelohagyma, korai salata, honapos retek, mustar - utan a rnajus vege fele a fOsorokba vetett (ultetett) fonovenyek a vegetacios ideny vegeig folyamatosan hoznak terrnest. I1yen fon6venyek: - a paradicsam (meg okt6berben is terern), - az uborka (a fajtatol fiiggoen ezen is van meg oktoberben is zold rermes), -, az 6sszes kdposztafele (bimbos kel, tell kelkaposzta, teli tarolasra termesztett Fejes kaposzta). Virulnak meg a kozepsorok utonovenyei is, amelyeket - a fosoroktel 0,80-1 m sortavolsagra - valamiIyen kultura (pI. hagyrna, korai kaposzta, karalabe) utan, viszonylag koran lehetett telepiteni, es most meg utotermest adnak : - ilyen az edeskomeny, a kinai kel a pasztinak, az endlviasalata. a kapor. Az egeszen (ovid tenyeszidejf elcvetemeny (metelohagyma, zsazsa, mustar) utan az ideny elorebaladottabb idopontjaban is ulteheto pl.: - a hagyma, a zeller, a karfiol es a cekla, Az emlitett f6- es kozepsorok kaze 0,40--0,50 m sortavolsagra telepitett un. rovid sorokban is termoben van valamilyen zoldsegfele. E16z61eg ezekbe a sorokba kerult - a korai vetesfl salata es h6napos retek, a kUlonbozo sargarepafajtak, a karalabe, a bokorbab stb.

Ezek a komi novenyek mar mind Ietermettek, helyiikre egy masodik, esetenkent meg egy harrnadik kultura is kertilt. A korai zoldsegfeleket ertelemszerfien a kovetkezo fajok kovethetik : sargarepa, barrnilyen salatafajta (rnindig retekkel tarsitva), a Iegszliksegesebb fliszernoveny (kapor vagy egyeb), karalabe es paraj az 6szi. ellatasra, Kertiink tehat k680 osszel is. teijes valasztekot kinal!

- kesoi

Koztes mustarvetes A kertben a talaj sohasem maradhat csupaszon, novenyboritas nelkiil. Eljon viszont az az ido, amikor meg kedvezd klimajti terrnohelyeken sem lenne ertelme a letermett sorokba uj zoldsegkulturat telepiteni. llyenkor - pl. a karosbab utan, a learatott bab helyere - mustart vetilnk.

24

25

A kert attol v~Ilk eletteljesse, hogy talajat gondosan kezeljUk, a talajeletet ovjuk~ vtzhaztartasat nem zavarjuk meg, allando arnyekolassal elOsegitjUk kello humuszallapotanak kialakulasat, es gondoskodunk arrol is, hogy a gyokerek kelloen behalozzak, A zoldsegfelek betakaritasa liJtan tehat bevetjiik egy olyan noveny rnagjaval, amely meg kikelhet es egy ideig nevekedhet, zoldellhet.

Arnikor egy-egy sor mar vegleg ,.kiszoigidt"., asovlllaval a talajt kisse rneglazitjuk (de sernmi esetre sem forgatjuk at). Az esetleg elofordulo gyomokat eltavolftjuk. Az ily medon "meglevegoztetett" talajbaezutan (szorva) mustarmagot vetiink. A rnagvak egy resze a villaval szurt Iyukakba kertil, a tobbire pedig egy keyes folder gereblyezunk. A mustarmag nehany nap alatt kikel, es kitlino zold talajtakarast ad. A modszer mentesit a legnehezebb kerti munkatol, az asastol, talajunk pedig egeszseges apolast kap. A mustar tehat zold takarot borit a talajra, bearnyekolja, gyokereivel igen mel yen behalozza azt, elnyomja a gyornokat, es ha nem engedjiik a vlnigkepzOdesig jutni, kevesebb vizet von ki a talajbol, mint amennyi takaras nelkill elparologna belole,
ugyancsak ertekes - zoldtragyanovenyhez a kertrmivelesben sajatos elonyel is vannak. A zoldtragyanovenyek gazdag valasztekaban, szarntalan probalkozasunk ellen ere, nem talaltunk meg egy novenyt, amelyiknek ilyen konynyu Jenne a vetese, a kiskertben hasznalatos szerszamokkal olyan egyszeru lenne a gondozasa, mint az igen lagy szani mustare: -7 "C alatti homersekteten biztosan elfagy, es nern hagy tavaszra durva szarrnaradvEinyt rnaga utan (felteve, hogy nem hagyjuk meg a viragzasi stadium A tobbi viszonyttva - egyeokent a mustarnak

lehet6ve teszi a mustar keMset 68 kizoidiiJ~set Ha az utolso mustarvetestink mar nem is tud megnonl par centimeternel magasabbra, a gyokerzet ennel joval melyebbre lehatol, es ertekes gyokermaradvanyai a talajt javitjak. Ezzel kapcsolatosan meg egy j6 tanacs a haziasszonyoknak: ezek a kesoi, zsenge kis rnustarnovenykek nagyon jol potolhatjak az ilyenkor mar ritkabb zoldsalarakat vagy zold etelizesitoket. Kevesbe cslpos es zsengebb, mint a kerti zsazsa, ugyanakkor nagyon egeszseges a fogyasztasa. A legkesdbb letakarltott zoldsegsorok helyet - a gumos zelleret, a kaposztaet, a ceklaet, a teli sargarepaet - azonban mar nem lehet muse tarral bevetni. Talajunk szell6zeset a termes felszedese automatikusan megoldja, a betakaritas utan pedig egyenletes vastagsagban letakarjuk a letordelt levelekkel, soronkent rnindig az ott termett novenyfaj sajat levelanyagaval. A tel beallta _e16tt tehat kertiink a kovetkezo kepet mutatja: .zoldell&, kiilonbozo magassagu rnustarsorok Itakoznak a kiilonboz6z.Oldsegfelek Ieve Imaradvanyaival letakart serokkal. Tavaszra mindez a takaroanyag elkorhad, es morzsalekos, j6 vetoagyat

id6janis

va

szolgaltat,

8. tel .kiiszoben? Azokrol a sorokr61 van itt szo, amelyekbe tavasszal paraj keriilt, amelyek a ket szornszedos zoidsegkllltunh61 azonos tavolsagban, kozepen huzodnak, arnelyeken a zoldsegsorok kozort jarkaltunk, 65 arnelyekben a folyamatos takaroretegbol feliileti kornposzt kepzedott. Ezr

Es bogyao neznek ki a sorklizcik

elerese utan is). A fagyos talajt bortto mustarlepel tavaszig annyira elporlad, hogy mar a gereblye konnyu erintesere is szetomlik, es ezzel, minden tovabbi munka nelktil, b:sz a v,etoagy. A mustarvetessel tehat mar osszel eldkeszitettirk a kovetkezd evl veternenyek helyet, nagyobb faradsag nelkill, megis a biztos siker igeretevel. haszonnovenyre mar nem varo sorral: talajat kisse fellazltjuk es mustarral bevetjiik, es ezt rnindaddig folytatjuk, arnig csak rernelni lehet, hogy az 26 Ugyanigy jarunk el sorban minden felszabadult, ujabb

kereskedelmi komposztstartert, nerni fahamut es allati hulladekbol keszlllt szerves anyagot adtunk hozza, majd meglocsoltuk erjesztett ' gyogynovenylevel, novenyi higtragyaval (ha iddkozben keszitetrtink), Utolso retegkent pedig valarnilyen ffiszer- vagy gyogynoveny levagott zoldjet teritettuk ra. Ez a takaroreteg aszre mar teljesen vagy rnajdnem teljesen beerett, de legrosszabb esetben a kesa osz es a tel folyaman megerik. Minden-

a teruletsavot ugy letesitetttlk es gondoztuk, mint altalaban minden komposztot, retegrol retegre rahordva minden ad6d6, komposztalasra alkalmas anyagot, Ha nem volt erett istallctragyank, egy-egy mareknyi

27

esetre if helyen hagyjuk. Ha pr6bakeppen beleasunk, alatta pompas, laxa talajt talalunk, amelyben csak ugy hemzsegnek a gilisstak. Tavasszal mar csak el kell gereblyezrti (darabosabb [Iovenymaradvany maraligha aksd benne, ha megis Ienne, az a kompesztgodorbe kerul), es ezzel a vetoagy ezen a tertileten is kesz, A veteshez az els6 Sort egy fel sorkoznyivel elcsusztatjuk (a tovabbi sorok helye azutan az e101rt sortevolsagokbol onrnagatol adodik), teMt a para] az elozo evi .roldsegsorba egy-egy zeldsegfele pedig az. elmu!thbe:n kepz6d6tt feliileti kemposztretegbe keriil. Az igen faradsagos 6szi talajrnunkak helyett tehatilyen egyszerfren es konnyen el6k6s:zfthefjtik a talajt a kovetkezoevi novenyek befogsdasara,es m~g a helyes novenyi sorrenden sem ken a fejiinket torni, Minden novenfta megfelelO tbsnoveny melle A kert terzneszetesen nemcsak ioldsegagyasokb61 all. A disznove~ nyek es a fak rnegfeleloattelel!!seert is sok mindent ken az osz folyaman tenni, Ezzel kapcsolatban minket mostcsak az erdekel, ami a helyes tarsftassal (ugg aSSiZe, t'ehat az, amit a novenyekert mas novenyeksegit· segevel tehenrnk. Ax evel6 novenyek Ultetesenek idejen elsdsorban azt kelt alaposan megfontoJrrunk,. hogy minden noveny a megfeleld tarsnoveny szomszedsagaba keriiljon. A fUsze.r- es gy6g-ynovenyekkeL foglalkozo reszt:,en rarrrutattunk arra, hogy ezek a novenyek - fOk6nt az evelO gy6gynovenyek - milyen nagy segitseget nyujthatnak mas nov6nyeknek. Osszel kell eHiltetniink peldaul a levendolat, esetleg a zsalya], az izsopot vagy a kakukkfiivet, amelyek a r6zsak, a n6szirom a ltliom kare keriilnek szegelynovenynek. A riblszkebokrok ko.ze telepttett Feher tirom pedig majd j6 vedelmet nyiijt a ribiszkerozsda ellen, de j6 helye van az un, rovicl sorokban is mint els5 utonovenynek.. A feher iirmot nyarelejei vetessel szabadfOJdon neveljUk elo. Egy-egy fokhagymagerezdet beiiltethettlnk a Iiliomok, a rozsak a tulipanok kaze, valammt a gyiimolcsfak tanyerjeiba, hogy tavol tartsa az egereket es a pocekfeleket. A kalendula es a sarkantyuka akkor tudja kivdJ6 ved6hatasat kiJejteni a r6zsa. a ltliom, a szamoca, a malna es sok mas tirsnove(lY mellett, ilia osszet, ill. a t61 elejen elosegitjUk korai sarjadasukat, Mindket

gyogynaveny onmagat61 telepszik be a kertuakbe. Ha meg nem utottek volna fel a fejilket aZoknak a novenyeknek a szomszedsagabal'l, arneIyeket "vedoBrizettik" ala szeretnenk helyezni, akkor magjukat a tavaszi kele'Shez mar osszel vesstlk el. Novemberi vdes (fagyvehis) Mig az un, t61i s-alata oktoberi kipabintatasa vagy a teli paraj elvetthle ebben az idobencsak enyhebb kHmaJu tenlloheIyeken Jonet 8Z0ba, a novernberi veteskent ismert rnodszer barhol megval6sithato. Az eljaras.alapgondoleta ilz, hogya magot akkor juttatjuk a fOldbe, amikeraz a hideg ida beallta miatt mar nem tud klcsfrazni, A magvak legfeljebb a duzzadasi stadiumig [uthatnak el, llyen kornyezen viszonyok uralkodnakaltalaban novernbertdl kezdve, innen ered az elneve;leS is (nern tevesztendd ossze az eWbb ernlltett teU salata vagy teU para] termesztesevel ). A k5vetkez6 evi sorokat mar most kije!oIjUk (mint emlitettuk, a pa-

es.

es

rajsort egy fel sortavolsaggal elcstlsztatva), es teljes egeszeben vagy -- a Itis.ebb kockazat miatt - esak reszben parajjal bevetjirk. Ezzel elvege2itiik a. koYetkez6 eyre az el6keszito. munkat, egyben goadoskedtunk a korai parajtennesrol. A talaj a parajvetes idejen meg ne, ill. mar ne Iegyen "ragadbs", az VfSZOAt nem ba], ha e;nynen fagyoa, A v.etest mindig kerti f6lddel takarjuk, semrm esetre se tdzegge], mert ez sokkal erosebben tartja a hideget, tehat kesleltett a kdest, esetleg kerdesesse teszi a vetes sikerer, A korai vetesu salatanak, sarg~repanak szantsorokat a legkoraibb szabildfoldi fejessahita- es sargan5pafajtakkaJ vetjOk be ..Ezek mar kera tavasszal kikelnek - mielOtt .meg a szekvanycs muvelesbez a talsjra ni lehetne menni ~, s mintegy baromhetes eJOnnyeJ indulnak fejlOdes... nek. Novernberi vetessel olyan z6Idsegfe16kef, szaporftsunk, arnelyek keles utan a viszDoylag meg alaesony homersekJette nem erzekenyek, es az ilyen fagyvetesre mar alkal masak, EZ.ek .a legkor~Ibb salata- es sargarepafajta,k, a para], a rneteldhagyma a feketegyoker, a gyokerpetrezselyem, a pasztinal, a korai k;ljirahlbe es kapoS2;ta,a levelpetrezselyern es n~hany vOFoshagymafajta. E modszerrel nemcsak a tavaszi munkacstiosok~keriilhetok el, hanem korabbi lesz a fejlodesesa termeseres is. A kert celszerf atrelelesehez tg a k'Clvetkezoideny kedvez8 beinduMsahoz sziikseges oszi munkak alapvetoen elternek a hagyomanyos kertmfiveles nehez 6szi munkalataitol. A fagyveteses rnodszerrel megteremtjilk a folyamatossagot a kovetkeza rermeevvel, a idoszak- nem csupanatrnenetet jelent az lij kerteszeti idenybe, hanem a k6vetkezo ev kedvezf koruhllenveinek az elo~ keszitese is, a. biztos es bOseges, egeszseges termes el6aHftisanak zaloga. A novemberi vetesse] tu!ajdof1lkeppen mar beinditottnka kovetkezo kerteszeti ideuyt, A Barakat a veteshez elcsusztattuk egy-egy fel sorkoznyivel, 'S' fgya k.6vetkezo evben minden zoldsegkultura olyan sarba keriil, amelyeLazeloz6 evben letrejott felutetl kcmposzt takar. Ha nern vetetttik el novernberben az emlftett lJoV'enyeket, akkor tavasszal ugyanugy az elsd sorrel kezdve fer sortavolsaggal elesusztatjuk a sorokat. A novenyt'lrsltas modszerenek egyik tavabbfeJ,Lesztesi lehetosege - fokent a celszerf vetesforgc nezopontjab6I -:- az un. "mot:g6 elrendezes", vagyis at egest vetemenyes "elcsusztatasa~'.

A szam6cisban p1. az evente felujltando egy-ket sort nyaron arra a helyre tel~pltjilk. ahova elGzoleg borsot vetettunk. Mindket eljarassal - a sorok fel sorkoznyi eksu'SZtat~sava I vagy a mozg6 elrendezessel :____ elo.zo szakaszokban leirt egyszeru tarsl:titsos aZ elrendezes tevabb egeszO Ihet, A kalo]t v3zrajz megkoneylthet! a tervezest es a beosztast. Azon ugyan 40CIlN':;S alapscrszelesseg van megadva, deehhez nem kell ragasskodni. Sokanattertek mar az 50 cm-es vagy az annalis szelesebb sortavolsagra. A sortavolsag megvaltoatatasa nem erinti a m6ds:z.er Ienyeget, a novel1yek tarsitasa valtozatlan maradhat.
c

A feliileti komposztlilassal

es z6Id,t'liagyazassalko

mbinalt

ten

talajtakaras A talaj folyamatos boritottsagab61 adodo elonyokrol es az allando, j6 hatasn novenysZ'omsz6cisiiigrOIakkor sem kell lemondanunk, ha valamityen ok nriatt nem tudunk a felilleti komposztalas kovetelmenyetnek elyget tenni,. pt nem tudunk e.legenpo takaroanyago! oS$zehordani, >v:agy a rnurrkahoz nines munkaero-kapacita.s a keUo iddben, esetleg tulsagosan nagy a kertteriHet. Hasitsunk ki a kertb61 egy kedvezf fehesu reszteniletet a taJajtakardsos, vagyis a /eliileti komposztdldsm z6ldsegterrnesztes celjara. A kert fennmarado vetemenyes teruleten - amelynek a feliileti kornpoSZtaIa;sahoz:rtuit nem tudunk megf'elel6 takaroanyagot e16alJitani folytassunk t51dtnigyazott tarskulturas zoldsegrerroe81.t&t. Bml6kel" ztrrrk osak vissza az eloz&ekben mendouakra: a '40.-50 cm-es sork6zokbe az ideny kezdeten parajt vetettunk. Amint a paraj viragzasnak indult, levagtuk, Helyere olyan gy6gynovenyt vetettunk, amelyik a s:wmszedos novenyeket arl'lyekolja, a taLajt dusan a~szovj a gyokerzetevel, s igy azt lazitja, javitja, ezenkfvtil tavel tartja a krutevo rovarokat, s a haszonnoveny szornszedsagaban kiva16 minosegu loldtragy<1t szolgakategesz even at Errea citra elsoserban a kalenduJa, a biidoske, a sarkantyuka, az ,egy6ves porcsin, a rnustar, a kaper aj~nlhat6 (ez a mustarvetes nem tevesztend6 ossze az ev elejen elQvetemenykent vetettell). •

Ha a lioldtragyanoveny tulsagosan magasra none (pl. a mustal" vagy a kapor),es zavarna :a szornszedos novenyeket, akkor levagjuk. es 31

JO

ugyanazza! vagy mas gyogynovennye! uJb:61 bevetjiLk a teruletet. Nem ajanljuk azoknak a z6ldtragyaoovenyeknek a veteset, am~Iyeknek a ta,rloma.radvanyaiV!3] nehezen boldogulunk (pl, hetefej6k, repce, eslllagfiirt stb.),

Igy tehat ~ ismet H. Scherer szavait idezve - ,,1t kuitutnovenyekes a zoldttagyanovenyek ugyanazen a tenileten jol.megfernek egymassa'l, az ut6bbiak megterrnelesese tenat egyetlen negyzetmeternyi f01dterti~ letetsem ken felaldozni".
A gyiimolcsfak a tarskultwas kertben

Az evelok is a fas rlovenyek tc'irsiM'sanakkerdesere ebhen az irasban nem kivanok reszleteseebe» kiterni. Nero mintna e kliit,novenycsoportoak a tarsKultimls muveiesi rendszerben nem lenne meg a helye, fii. szen - a dfsznoyenyekhez hasonloan - ezek is a kerthez tartoznak, es ugyaollgy szoJg<iljak egymasjavat, mint 3. tobbi noveny. De ez a kerdes l1eszletesebbt;;lrgyalast is ktilon fiizetet igenyel. A gyiimoksfakt61.azonbanejtek nehany szot. A gytimolcstermesztes sikeret eleve eIdonti a rne.gfelelo fajta megvalasztasa, a talajtipus, a terrnohely fekvese es a szelirany figyeJembe-vt%te.le. A·tarskutturafaan rmivelt kertben azonban rna-ga a kert gondcskodik a gyHmolcsfak tapanyagellatisar61 es novenyvedeJmeroL Ehhez csak esalanb61 es gyogynovenyekbOJ k6sgitett, kella tnennyisegfikomposztle e.s elegendd komposzt szUkseges. Otrnutatonkban ugyan elSosoiban a munkatakarekos es kivaM hafelUleti komposzros aJanljuk a zoidsegtermeszteshez, a8szel _ akaresak a bagyomanyos kertbefl - ennel a mfivelest modnal is os:szehlordjuk a komposztgodorbe vale anyagokat. Mindazt, ami az vege feU :6.8szegyulik - level es lomb, gyogYflovenyszar es elhervadt virag, bulladek es konyhai szemet -- retegezznk a komposztrakasra. Ha valamilyen okbol a komposztretegezest assze·l. nem tudnank elve~ezni, akkor az os.szel osszehordon hulladekot hagyjuk kupacbanattelelnt, es kora tavasszal teregesstik el szabalyos komposztaledasra. Eat a komposztot elsdsorban a fak tanyerjaba hsrdjuk ki (lasd meg a komposst kitges:;dtesef'e es feljavttassra vonarkozoakat). Januarra a filk - a keso osszel vegzett tbtzskezeles utan - vastag komposzrreteg-

ben allna~. A tatorsset csalanbol keszitett tcagyale es egyeb, a~I~~k 1,.. ~evere'k'eve I .kenJ·u··.'1',be a keselest tavasszal meg egyszer IsmeteiJuK .
I "'" .. ,

l'.;~_....'

.

._

~asu

ev

. 'd.1 I."k t" Amikor a fagyok elmultak, es a talajelet ismet megm, ur, a ra or~se kortili tertiletet (tfmyert) kiadcsan, egyenletes eI,o~tasban. lo~so]JU~ meg felhigirmtlan novenytr<igyaIevel. valamlve] kesobb ped:J~ ;alanulyen gyogynovennyel - kafendulaval, mustarral, sarkantyukav:al meg.

vesstik be.,

allofIlany kaze pl. elegendo, ha ujabb vetomagot s~6r~nk,a

regr n?v~nveket kitepjtik es a he.lyiikon hagyjuk. A kalendulat es ~ Sarkantyukat n:, sZiikseges igy ravetni. A torzs koriili tanyer b,e~et~~ ugya~a~t. a 061t szolg:Hja, m:int a vetemenyesben, vagyis a tala] a.tgyoker~et~s7t, a talaj61et serkenteser es fenntartaSlit, vooa hatoanyagok szolgaltatasat. 33

S····I'~.• ese t' . est . a verest rnegisrnetel j ilk. A mLfstarvetes·@.e.,l. zUl\..seg en. . ,...,

. b ") k

.If

32

Ez is tarsltas, de a kolcsonosseg es az egymasra hatas mas jellegti, mint amilyenrol eddig volt szo. A j6 bipanyageililtllS kovetkezteben egeszsegesentenye.szo fakat a kartevok elkerlilik, perrnetezesiik foloslegesse valik. Meg a kills6 serti .. Ieseket szenvedett fak is helyrejonnek es boven teremnek. Amikor osszel a fak tanyerjara Ismet komposztot keszulfink teriteni, elObb gy5z6djiink meg rola, nem kell-e a talajt kisse "megleveg6ztetni", Rata az eioz6 ev~ komposztnak es vetesnek, a gyoke.rzeUel dusan behalozott, allandoan bearnyekolt tala] ilyen beavatkozast legfeljebb az elsa evben igenyel.

Sajat megfigyeleseim:

~--

. ----

Rernelern, hogy ebben a rovid kis kiadvanyban sikeriilt a novenytarsitas modszererol targyilagos es kozertheto lelrast, gyakorlati alkalmazasahoz pedig utmutatast is adnom, Termeszeeesen mindig adedhamak ktilonleges helyzetek es nehezsegek. Ezekre a kerdesekre keszsegget adok valaszt az erdekelt olvasoknak,

Gertrud Franck
711 Sehwabiseh Ball OBERLJMPURG

---~

-_-

_---

-----------_

-------

~--

-----_

-

--

Sajat medlYeI&eim:,

L Biogazda, bio.kertesz

OJ

gondolkodasi

es rmivelesi mod kertbaratoknak

2. Mereg neLldil
Egeszsegesebb kerteket es kerteszeket

3. Talajmfiveles maskeppen
K omposzttal, talajtakarassal

4. Dombagyasos kertmiiveles
Csaladellatas 25 m2~r61

5. Reform.eletmod:, -eftend
A tenneszetgyogyaszat

6. Peter Sowa A blokerteszkedes
elvei, modszerei, iranyzatai

7. Gertrud Franck Novenytarsitas
az ongyogyito vetemenyesben

8. dr. Gyorffy Sandor

. A biovetemenyes
tarsnovenyei

9. dr. Mezei Ottone Biodinamikus
szemleletf kertesz vagyok

10. dr. Olah Andor Biogy;cigyszerek
a gy6gyito novenyek

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->